Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.

hu)

Szinopszis

Bánkuti — Both — Csorba

Természet-Tudomány-Történet I-II-III.
tankönyvsorozatához

A Természet-Tudomány-Történet könyvcsalád fejezetei és a természettudományos tárgyak

összefüggése

Fizika Kémia Biológia Filozófia, etika, Földrajz

pszichológia
1. Az ősi gondolkodás 2. Jelek az égbolton 3. A bölcsesség szeretete
4. Axiómák és következtetések 5. Hitből nyert tudás
6. Új föld, új ég 9. Mérlegelés 10. Az élők 7. Kétely és 8. Földi Kozmosz
mechanikája bizonyosság
11. Vonzás és taszítás (elektro- és 13. Az élet kémiája
magnetosztatika, elektrokémia)

14. Hang és fény 12. Változatok hat 16. Ész és ösztön

elemre
15. Láthatatlan 18. A szervezet 17. A tudattalan
rezgések birodalma
20. A véletlen 23. Öröklődés és 19. Sokaság és 25. A Föld
megszelídítése változékonyság történelem formálódása
21. A rész és az 22. Élettelen minták 24. Életciklusok
egész
28. Kozmogónia 26. A biológiai
evolúció gondolata
27. Együttélés (ökológia)
29. Az élet története a Földön
30. Megújuló gondolkodás

1
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

A Természet-Tudomány-Történet tartalomjegyzéke / A szürke háttér logikai kapcsolatot, a fekete háttér szűkebben vett diszciplináris témaköröket jelzi
F: fizika; K:kémia; G:földrajz; B:biológia; P:pszichológia; E:emberismeret/etika; Fl: filozófia M:más

Tervezett cím Témakörök F K B G P E Fl M

1 Az ősi gondolkodás Mítosz, rítus, elvonatkoztatás, tudomány
2 Jelek az égbolton A folyam menti kultúrák öröksége (naptár, csillagászat)
3 A bölcsesség szeretete Klasszikus görög filozófia. A logika alapjai
4 Axiómák és következtetések A hellenizmus tudománya (sztatika, csillagászat, geográfia …)
5 Hitből nyert tudás A középkor gondolkodása
6 Új föld, új ég Újkori csillagászat és fizika (mechanika, hőtan)
7 Kétely és bizonyosság Újkori filozófia (racionalizmus, empirizmus)
8 Földi Kozmosz Újkori földrajz (térképészet, külső erők, zonalitás)
9 Mérlegelés Újkori kémia (atomok, elemek, halmazok)
10 Az élők mechanikája Újkori biológia (összehasonlító szervezettan, élettan)
11 Vonzás és taszítás Elektro- és magnetosztatika, elektrokémia
12 Változatok hat elemre Szerves kémia
13 Az élet kémiája Sejtbiológia, a szervezet biokémiai folyamatai
14 Hang és fény Hullámtan, akusztika, optika
15 Láthatatlan rezgések Elektrodinamika
16 Ész és ösztön Etológia, kísérleti pszichológia
17 A tudattalan birodalma Filozófia, pszichológia
18 A szervezet Immunitás, hormonális és idegi szabályozás
19 Sokaság és történelem A XX. század filozófiája
20 A véletlen megszelídítése Termodinamika
21 A rész és az egész Atomfizika, magfizika, „elemi részek”
22 Élettelen minták A periódusos rendszer, szervetlen kémia, ásványok
23 Öröklődés és változékonyság Genetika
24 Életciklusok Szaporodás, szexualitás, egyedfejlődés
25 A Föld formálódása Geológiai evolúció: lemeztektonika, kőzetek
26 A biológiai evolúció Evolúciós elméletek és tények
27 Együttélés (az evolúció színpada) Ökológia (szünbiológia)
28 Kozmogónia Az ősrobbanástól a Föld keletkezéséig (modern csillagászat)
29 Az élet története a Földön Az ősföldtől a mai emberi civilizációig. Környezetvédelem
30 Megújuló gondolkodás Nyitott kérdések, új felismerések, problémák

2
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

Részletes leírás

I. AZ ŐSI GONDOLKODÁS

Témakör Tartalom
1. A világkép
1.1 A szent és a profán A szent tér és idő: rítusok, ciklikus időszemlélet. Animizmus, antropomorf
szemlélet, kritikátlanság
1.2 A három világ Ősi világképek a sámándobok és mítoszok alapján
1.3 A sámán Elkülönültsége, tudása
2. A szimbólumok
2.1 A totem átváltozásai A totem, a tárgyi szimbólumok átalakulása (korona)
2.2 A tér és az idő A „világ középpontja”. Közös megjelenítés, térképvázlat. Uszadékfa- és
megjelenítése pálcikatérképek.
2.3 Beszéd és írás Elvont kifejezések. Piktogram, szótag- és hangírás
2.4 A számolás Az elvont számfogalom kialakulása
3. Varázslás, mágia
3.1 A varázslat Analógiák: név- és képmágia
3.2 Gyógyítás, rontás Mágikus gyakorlat. Jelenléte a mai gondolkodásban

II. JELEK AZ ÉGBOLTON (AZ ŐSI FÖLDMŰVELŐ KULTÚRÁK)

Témakör Tartalom
1. Az ősi földművelő
kultúrák
1.1 Az állam Az ókori állam, vallás, a papság szerepe a tudás megőrzésében és átadásában.
1.2 Világkép, vallás Az egyiptomi teremtésmítosz, a körforgás, világábrázolások,
politeizmus, monoteizmus, szinkretizmus
1.3 Jelek tudománya Csillag-, bél-, madárjóslás. Az alkalmazott módszerek
2. Csillagászat, naptár
2.1 Ég és föld kapcsolata Ciklikus égi események, mint földi időegységek
2.2 A nap és az órák Delelés, a babilóniai és a mai órák
2.3 Égtájak, bolygók, A gnómon és a Sarkcsillag használata tájolásra. „Állócsillagok” (csillagképek) és
csillagok bolygók
2.4 Az évszakok és az év Napéjegyenlőségek és napfordulók
2.5 A hónapok és a hét A holdfázisok, az ekliptika, az állatöv, a hét napjai
2.6 A naptár A naptárkészítés nehézsége. Babilóni, egyiptomi és görög (Julianus) naptár

3
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

III. A BÖLCSESSÉG SZERETETE (A KLASSZIKUS GÖRÖG FILOZÓFIA)

Témakör Tartalom
1. A filozófia születése A jós és a filozófus életforma
2. Az eredet (arkhé) Az arkhé Thalész, Anaximenész, Empedoklész szerint
3. Az arányok A püthagoreusok: szimmetria, számmisztika, matematika, harmónia, diszharmónia
4. A görög orvoslás Hippokratész elmélete (nedvtan) és gyakorlata
5. Állandóság és változás Parmenidész és Zénón érvei a változás ellen (Akhilleusz és a teknős). Hérakleitosz
érvelése. Dialektika
6. Az atomok Démokritosz érvelése (atomok, vákuum). Az atomelmélet ellen: a vákuum léte
(„horror vacui”), a rend magyarázata, az „összetett elemi” problémája
7. Kétely és igazság A szofisták, az igazság relativitása. Paradoxonok
„Ismerd meg önmagad!” – Szókratész módszere
8. Az ideák Az ideák fogalma, a barlang-hasonlat. Anamnézis, őselemtan (szabályos testek).
9. Arisztotelész
Kozmosza
9.1 A változások fajtái Aktuális és potenciális létezés, cél-ok, ható ok, anyagi ok. Szférák, természetes
A négy ok hely, természetes és kényszerített mozgások. Érvek az atomelmélet ellen
A szférák
9.2 Az égi szférák
A Föld alakja Érvek a gömb alak és a világ végessége mellett
Az Eudoxosz-modell A szférikus csillagászat (bolygómozgások)
A Hold változásai A nap- és holdfogyatkozások magyarázata
A Nap középpontú modell Arisztarkhosz heliocentrikus modellje. Ellenérvek: összefüggés a földi fizikával,
parallaxis-probléma.
9.3 A Hold alatti világ Az őselemek egymásba alakulása.
9.4 A szférák kapcsolata Meteorologika: a víz körfogása a természetben
10. Az élő világ
10.1 Test és lélek Anyag – forma – lélek. Összetettsége, önállósága. Ősnemzés.
10.2 A lélek működései Táplálkozás és szaporodás. Érzékelés: látósugár-elmélet (Platón), az érzékszervek
és a „közös érzék”. A memória: viasztábla-modell. Akarat, indulat, helyes mérték
(arany közép). Etika
11. A logika
11.1 A logika tárgya
11.2 Alapelvek Önazonosság, a harmadik kizárása.
11.3 A logikai formák A fogalom definíciója. Hibás definíciók
A felosztás A felosztás (osztályozás) alapja, dichotómia, trichotómia, típusok. Téves
felosztások. A logika és az élőlények rendszerezése.
Az ítélet Feltétlen, feltételes és szétválasztó ítéletek. Függvénykapcsolatok. Következtetés
11.4 A logika módszerei A részleges és teljes indukció. A dedukció: következtetés, bizonyítás (szillogizmus).
Indirekt bizonyítás, dilemma. Sejtés, valószínűsítés (heurisztikus okoskodás). Hibás
következtetések

4
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

IV. AXIÓMÁK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK (A HELLENIZMUS TUDOMÁNYA)

Témakör Tartalom
1. A hellenizmus kora Korszakhatárok, tudományos szervezetek (Muszeion).
2. Geometria
2.1-.2 Az eukleidészi rendszer: posztulátumok, axiómák. Logikai, matematikai és
természettudományos érvelés
3. Csillagászat Ptolemaiosz rendszere, a fényességváltozások magyarázata
4. Geográfia
4.1 Az oikumené Az ókori görögség földrajzi világképe
Az első útleírások, a lakott világ
4.2 A gnomonikus A gnomón készítése, égtájak meghatározása, napszakok mérése
világkép Az éggömb, földgömb, a Föld tengelye
A napfordulók és napéjegyenlőségi körök
A földgömb nevezetes szélességi körei
A szoláris éghajlati övek
4.3 A fokhálózat Hosszúsági és szélességi körök
Helymeghatározás
4.4 Geometria a Távolságmérések a Földön – a háromszögelés
gyakorlatban Eratosztenész mérése
4.5 A vetület – a térképek A vetület készítés elve
torzítása Vetülettípusok, torzítások
4.6 A Római Birodalom A térképezés gyakorlati feladatai, az itineráriumok
térképei
5. Sztatika
5.1 Axiómák és A súly is erő;
tapasztalatok a fizikában az egyensúly feltétele;
5.2 Csigák egyszerű gépek (egykarú és kétkarú emelő, álló- és mozgócsiga); súlypont;
forgatónyomaték
5.3 A felhajtóerő Arkhimédész törvénye;
fajsúly, fajsúlymérés
6. Orvostudomány a Feltevések (célszerűségi szempont), kutatási módszerek. Eredmények: a keringés
hellenizmusban árapály-modellje (Galénosz)
7. A hellenizmus
filozófiája
7.1 A szkeptikusok Szkepszis, a valószínűség és bizonyosság kérdése
7.2 Az epikureusok Atomelmélet, szabadság és véletlen (Epikurosz)
7.3 A sztoikusok Természettörvény (füzisz), fátum, szümpatheia
7.4 Az újplatonikusok Plótinosz emanáció-tana

5

V. HITBŐL NYERT TUDÁS (A KÖZÉPKOR GONDOLKODÁSA)
Témakör
1. A keresztyénség
születése
1.1 Történeti háttér
1.2 A zsidó hagyomány
1.3 A partisztika
1.4 A szerzetesség
2. A törvények
2.1 Az igazság
2.2 A teremtés
2.3 A törvények
érvényessége
2.4 Teljesség és
hiányosság
3. Az idő
3.1 A lét csírái
3.2 Az egyirányúság
3.3 Idő és emlékezet
4. Az iszlám kultúra
4.1 Történeti háttér
Kezdetek
Az iszlám kultúra
4.2 Atomizált idő
4.3 A kettős igazság
5. A tudás rendszere
5.1 A skolasztika
5.2 Nominalizmus és
realizmus
5.3 „A filozófia a teológia
szolgálóleánya”
5.4 A világ rendje
6. A reformáció kora
6.1 A vitatott kérdések
6.2 Predestináció és
önismeret
6.3 Az ellenreformáció
6.4 A reformáció és
ellenreformáció
Magyarországon
7. A táguló világ
7.1 A középkor térképei
7.2 A fizika útkeresése:
Minőség és mennyiség
7.3 Asztrológia. alkímia
7.4 Az emberi test:
szerkezet és szervezet
Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)
Tartalom
Korszakhatárok (középkor, patrisztika, iszlám, skolasztika).
A zsidó-keresztyén és a görög gondolkodásmód kapcsolata. Mono- és politeizmus,
messiásvárás.
Elkülönülés a zsidó, pogány és dualista tanoktól. A Biblia értelmezése: zsinatok,
eretnek tanok
A rendek hatása: testi munka, kolostoriskolák, laboratóriumok. A fontosabb rendek
Plurális és ortodox gondolkodásmód. Szkepszis, viszonyítási pont, bizonyosság
A transzcendencia kérdése, teremtés a semmiből
A csodák és a természettörvények viszonya (Augustinus)
A hiányosság és megfosztottság. Teleológia, hiány, folyamat kapcsolata.
A potenciális és az aktuális létezés problémája
Világtörténelem, döntés, felelősség, cél
Az időfogalom az egyén szempontjából (emlékezet, figyelem, várakozás: múlt,
jelen, jövő)
Alapítás. Monoteizmus. Terjeszkedés
A művelődés (arab egyetemek), fordítások, önálló eredmények a
természettudományokban
Az idő-atomok és a folyamatos teremtés hipotézise
A „kettős igazság” problémája (averroizmus)
Egyetemek kialakulása: érvelésmód, szerveződés, a hét szabad művészet
Az egyes és általános viszonyának kérdése
Anzelm és Aquinói Tamás istenérvei
Szabadság és predestináció, véletlen és előre látható
Ki és miről dönthet a teológiában. Bibliakritika
Kálvin tanítása a kegyelemről és a predestinációról. Képesség, lehetőség,
önismeret
A jezsuiták: iskolarendszer, kísérletezés. Hatásuk
Magyarországi nyomdák, egyetemek, művelődés.
Az OT-térképek és a portolanok, a méretarány, arányszám, kicsinyítés
A hőmennyiség összeadási kisérlete (Bacon).
A mozgás természete (impetuselmélet, Buridan).
Analógiákon alapuló gondolkodásmód a késői középkorban. Az alkímia
eredményei
Mikrokozmosz-Makrokozmosz. Gyakorlati eredmények: boncolás, anatómia.
Automaták, mint analógiák.
6
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

VI. ÚJ FÖLD, ÚJ ÉG (AZ ÚJKORI FIZIKA KIBONTAKOZÁSA)

Témakör Tartalom
1. A kopernikuszi
fordulat
A Gergely-féle A Julianus- és a Gergely-naptár, a reform szükségességének okai, a Gergely-naptár
naptárreform pontossága, a görög és arab csillagászati rendszerek újrafeldolgozása
Püthagórasz Egyszerűbb csillagászati modell keresése, a napközéppontú elképzelések előtérbe
újrafelfedezése; kerülése, a számok szerepe;
Kopernikusz Kopernikusz elméletének alapgondolata és problémái
1.2 Kopernikusz A Nap-középpont mellett szóló érvek, a ptolemaioszi és a heliocentrikus modell
gondolatmenete összevetése,
szemléletbeli következmények
2. Az ég törvényei
2.1 Tycho Brahe A Nap a körülette keringő bolygókkal a Föld körül kering; Brahe munkássága és
kompromisszum-kísérlete megfigyelései (üstökösök, szupernóva)
2.2 Kepler Kepler gondolatmenete (a Mars keringési idejének és pályájának meghatározása);
a Kepler-törvények
3. A reneszánsz A reneszánsz világszemlélete, a perspektíva és a koordinátarendszer alkalmazása,
természetfilozófia hatása, a térről, az időről és a mozgásról alkotott elképzelések megváltozása,
Giordano Bruno filozófiája
4. Matematika a
fizikában: Galilei
4.1 Csillagászati Galilei távcsöves megfigyelései, következtetései és számításai
felfedezések
4.2 „A természet nyelve: A kísérletezés és a matematikai leírás összekapcsolása
a matematika”
4.3 Tehetetlenség és A tehetetlenségi elv kimondása;
relativitás a viszonyítási rendszerek egyenértékűsége
5. A kinematika
fogalmai
5.1 Mozgás és sebesség Vonatkoztatási rendszer, elmozdulás, pálya, út, átlag- és pillanatnyi sebesség
5.3 A mozgások fajtái Egyenesvonalú egyenletes mozgás, egyenletesen gyorsuló mozgás, gyorsulás
6. Kinematika a Szabadesés, mozgás lejtőn;
gyakorlatban gravitációs gyorsulás, négyzetes úttörvény, összetett mozgások (függőleges,
vízszintes, ferde hajítások)
7. A dinamika születése
7.1 A dinamika Mi a dinamika?
7.2 A tehetetlenség Newton I. axiómája;
az abszolút tér és idő;
inerciarendszer
7.3 Tömeg és erő Newton II. axiómája, tömeg, erőmérés;
impulzus,
7.4 Súly- és tömegmérés Gravitációs erő, súly, a súly függése a helytől, tömegmérés mérleggel
7.5 A kölcsönösség Newton III. axiómája;
tökéletesen rugalmas és rugalmatlan ütközés
7.6 „Valódi” és Gyorsuló viszonyítási rendszerek, tehetetlenségi erők (centrifugális erő, Coriolis-
„látszólagos” erők erő)
f

7
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

VI. AZ ÚJKORI FIZIKA KIBONTAKOZÁSA – folytatás

Témakör Tartalom
8. A gravitáció
8.1 A körmozgás Centripetális erő, egyenletes körmozgás, keringési idő, kerületi és szögsebesség,
dinamikája fordulatszám, centripetális gyorsulás
8.2 Alma, Hold, Az égi és földi mozgások egysége
ágyúgolyók
8.3 A gravitációs erő A gravitációs erő távolságfüggése, az egyetemes gravitációs állandó, az általános
nagysága tömegvonzás törvénye, Eötvös Loránd mérései
8.4 A távolhatás Távolhatás vagy éter?
problémája
9. Munka, energia, hő
9.1 Az örökmozgó
ábrándja
9.2 Energia és munka Galilei ingakísérlete;
munka, helyzeti és mozgási energia;
munkatétel, zárt rendszer
9.3 Munka és hő Az első hőmérők és hőmérsékleti skálák;
elméletek a hő mibenlétére;
hőmennyiség és hőmérséklet, fajhő;
a kalória;
látens hő, olvadáshő, forráshő;
a mechanikai munka hőegyenértéke, Joule kísérletei
9.4 Az energia- A törvény kimondásához vezető folyamat, az örökmozgó lehetetlensége
megmaradás törvénye
9.5 Energiaprofil, Egyensúlyi helyzetek, energiaprofilok, energiaminimum-elv
stabilitás

8
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

VII. KÉTELY ÉS BIZONYOSSÁG (A MECHANIKA KORÁNAK SZELLEMI

ÉLETE)

Témakör Tartalom
1. A tudományos közélet Tudományos szakfolyóiratok, tudós társaságok kialakulása, új tudóstípus
kialakulása megjelenése, a tudományos ismeretek hozzáférhetősége
2. A bizonyosság
keresése a filozófiában
2.1 A kérdésfölvetés Teológiától független, az ismeretszerzés módját kutató filozófia.
2.2 Empíria vagy ráció? F. Bacon
3. A racionalizmus
3.1 Gondolkodom, tehát Descartes módszere. Dualizmusa, deduktivitás. Analízis-szintézis. Az anyagi világ
vagyok (Descartes) kölcsönhatásai: Ütközések, örvényelmélet, kozmogónia.
Test és lélek Aktivitásuk, küzdelmük. Reflexió.
Descartes hatása Apáczai: Enciklopédia
Magyarországon
3.2 „Ez a világ a
lehetséges világok
legjobbika”
A rejtett terv keresése A preformáció-tan. Homunculus.
A monászok Leibniz monász-tana.
A lehető legjobb világ Tér és idő Leibniz felfogásában. Az eleve megállapított harmónia kérdése
3.3 „A természet a Spinoza Etikája. Teleológia-ellenesség. Szabadság és determináció Spinoza
dolgokban rejlő Isten” felfogásában.
4. Az empirizmus
4.1 Locke Asszociáció-elv, „tabula rasa”. Problémái.
4.2 Berkeley A szubjektív idealizmus lehetősége, Berkeley megoldási javaslata
4.3 Hume Asszociációs elvek: okság, tér, idő, „Én”.
5. Kant
5.1 A kanti Mi a tapasztalás föltétele? „A priori ismeret”
kérdésfelvetés
5.2 Ismereteink eredete A priori- a posteriori
5.3 Megismerő
képességünk szerkezete
A szemlélet formái Tér és idő érzékelése
Az értelem kategóriái Analitikus és szintetikus ítéletek
A tiszta ész eszméi Szemlélet – fogalom – eszme.
Kant etikája A kategorikus imperatívusz
6. A felvilágosodás
6.1 A társadalmi háttér A felvilágosodás létrejötte, lényege, egyes országonkénti sajátosságai
6.2 A felvilágosodás A deizmus (Voltaire), a mechanikus materializmus (Holbach, Laplace), a newtoni
filozófiai irányzatai mechanika uralkodóvá válása a világképben

9
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

VIII. A FÖLDI KOZMOSZ

Témakör Tartalom
1. A világatlasz
1.1 A térképészet A nagy földrajzi felfedezések hatásai, Ptolemaiosz újkori felfedezése
aranykora Mercator munkássága – a hengervetület, az Atlasz
1.2 A földrajzi Helymeghatározás a világtengereken
helymeghatározás A kezdő hosszúsági kör kijelölése
1.3 Az időzónák A napidő, zónaidő és a világidő fogalma
A dátumválasztó vonal
1.4 A Föld alakja A Föld méretének megmérése,
A geoid
1.5 Magasság és mélység A domborzatábrázolás történeti fejlődése, az izovonalak
a térképeken
1.6 A természet és a A tematikus térképek kialakulása, típusai
társadalom új arcai A térkép mint segédeszköz
A térkép függvény
1.7. A térkép A térképek típusai, a jelkulcs
jelrendszere
2. A légkör fizikája
2.1 A meteorológia Az időjárási jelenségek megfigyelései
kialakulása a levegő fizikai állapotváltozásainak mérése, értelmezése.
A meteorológiai megfigyelőhálózat születése
2.2 Meteorológiai
megfigyelőhálózatok
2.3 A magaslégköri Az időjárás-térképek
kutatások A légkör szerkezete az egyes szférák jellemzése
2.4 Az időjárás elemei
A levegő hőmérséklete A levegő hőmérsékletváltozásai térben és időben,
napi és évi ritmusok, módosító helyi tényezők
A levegő nyomása és A légnyomás fogalma, az izobár felületek, helyi szelek
mozgása
A csapadék Abszolút és relatív páratartalom, a harmatpont Csapadékfajták keletkezési
Víz a levegőben körülményeik. Hideg és meleg front, a főnhatás
2.5 A szélrendszerek
A légkör energiamérlege A Föld sugárzási mérlege, a mozgó levegőre ható erők (Coriolis-hatás)
Megfigyelések és A passzátszelek felfedezése
modellek A forró vizes fazék, egy és háromcellás modellek
Légörvények Ciklon, anticiklon fogalma. A futóáramlások
Évszakos változások A mérsékelt övi és trópusi monszun, a termikus egyenlítő
3 A világtenger
3.1 A világtenger vize Az óceánok vizének fizikai és kémiai jellemzői
3.2 A „hatalmas Az árapály. A dagály és apály kialakulása, a vakár és a szökőár
lendkerék”
Az építő és romboló tenger A különböző tengerparttípusok formakincse, torkolatok. Vihardagályok elleni
védekezés Hollandiában
A tengeráramlatok Kialakulásuk okai és hatásaik

10
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

VIII. FÖLDI KOZMOSZ - folytatás

Témakör Tartalom
3.3 A tenger mélyén A tengerfenék felfedezése
4. A felszínt formáló
külső erők
4.1 Szállítóközeg nélküli A gravitáció hatása, földcsuszamlás, erózió
lejtős tömegmozgások
4.2 Felszín alatti vizek Talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz. Források és kutak. Ásott kút, artézi kút, parti
szűrésű kút.
4.3 Felszíni vízfolyások A folyók felszínformáló munkája, szakaszjellegei és ezek formakincse
4.4 Emberi hatások A gátak közé terelt folyók, az ember hatása a felszín alatti vizekre
4.5 A jég munkája A gleccser születése, a glaciális formakincs, a moréna. A jégtakarók.
4.6 A szél munkája A szél felszínformáló hatása, a sivatagok formakincse
5. Az övezetesség
5.1 Biomok és zónák Humboldt fölismerése. Az éghajlati övek térbeli rendjét meghatározó
természetföldrajzi tényezők
5.2 A forró övezet Az egyenlítői, átmeneti, trópusi monszun és a térítői öv átfogó leírása.
Esőerdők, szavannák, monszunerdők, füves puszták, félsivatagok, sivatagok.
5.3 A mérsékelt övezet A meleg, hideg és a valódi éghajlati övek átfogó bemutatása
Mediterrán, lomb- és fenyőerdők.
5.4 A hideg övezet A sarkköri és a sarkvidéki övek jellemzői. Tundrák
5.5 Függőleges
övezetesség
A hegyvidékek övei Függőleges övezetesség az Egyenlítőtől távolodva
Tengerek Partmenti, nyílt és mélytengeri biomok

11

IX. MÉRLEGELÉS
Témakör
1. A kémiai elem
1.1 A kutatás terve
1.2 A tűz
Őselem helyett: folyamat
Az égés flogiszton-
elmélete
1.3 A levegő elemzése
A fix levegő (szén-dioxid)
Az oxigén előállítása
A levegő összetétele
1.4 Új szintézis:
Lavoisier
Támadás a flogiszton-
elmélet ellen
Az oxidáció – Lavoisier
elmélete
A víz összetétele: analízis,
szintézis
Légzés és fotoszintézis
Oxidáció és hőtermelés
2. Az újkor
atomelmélete
2.1 Fizikai érvek
2.2 Anyagmennyiség és
koncentráció
Az érvényesség határai
Koncentráció
2.3 A vegyületek: arány
és szerkezet
Az affinitás és a
tömegarányok
A többszörös
tömegviszonyok törvénye
Név, vegyjel, képlet
Atom helyett erőcentrum:
Boškovic
Kémiai reakció – fizikai
változás
A Boškovic–Dalton
modell
Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)
(A KÉMIA KIBONTAKOZÁSA)
Tartalom
A 4 (5) arisztotelészi őselem tanának hitelvesztése (gyakorlati és elméleti
problémái). Boyle programja.
Égés során valami egyesül a levegővel.
A flogiszton feltételezett körforgása. Mi magyarázható így?
A hidrogén előállítása
A szén-dioxid előállítása, megkötése (gázmosó lombik)
Az oxigénfogyasztás kísérleti kimutatása. Gázfejlesztő lombik használata
oxigénfejlesztésre.
A nitrogéngáz, mint a „maradék” azonosítása. Nemesgázok.
A flogisztonelmélet problémája: tömegnövekedés égés során.
Oxidáció és redukció: oxigénfelvétel ill. leadás. Példák redox folyamatokra.
Vízbontás, hidrogénfejlesztés, durranógáz-reakció.
Kapcsolatuk, bruttó egyenlet. Funkciójuk. Az oxigén körfogása a természetben
Az oxidáció hőt termel. Az élőlények légzése és az égés hasonlósága.
Torricelli kísérlete;
Pascal bizonyítéka;
barométer;
Bernoulli magyarázata a gázok nyomására, Brown-mozgás;
gáztörvények;
egyesített gáztörvény
Avogadro törvénye, a mól fogalma, Loschmidt-szám;
moláris atomtömeg,
Az ideális gáz és a reális gázok különbségei.
Koncentráció, tömeg%, sűrűség. Átváltások. Elegyítés, hígítás: példamegoldások.
A tömegarány. Adott érték-e ez vagy változtatható? (Proust-Berthollet vita).
Elegyek, vegyületek különbsége
Proust és Dalton eredményei. Az újkori atomfogalom. A vegyérték-elmélet.
A vegyjel jelentése. Szerkezeti és összegképlet különbsége.
A kapcsolódás és taszítás problémája a Dalton-modell számára. Boskovic megoldási
kísérlete: vonzó-és taszítóerők egyidejű jelenléte.
Molekulán belüli (elsődleges) és molekulák közti (másodlagos) kötőerők.
Rácsállandó.
Két, egymással ellentétes modell egyidejű használata.
12
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

IX. MÉRLEGELÉS - folytatás

Témakör Tartalom
3. A kémiai átalakulások

3.1 A kémiai átalakulás Fogalma.

3.2 Termokémia
A reakcióhő Exoterm és endoterm folyamatok. Hess törvénye.
A képződéshő Reakcióhő és képződéshő kapcsolata.
3.3 Reakciókinetika
A kémiai reakciók A reakciósebesség meghatározása.
sebessége
Gyulladás, robbanás Gyulladási hőmérséklet, aktiválási energia, láng.
A katalízis A katalizátorok általános hatása.
A tömeghatás törvénye Zárt rendszerben kialakuló kémiai egyensúlyok.
Az ammónia szintézise A cél, és a K ismeretében elérhető eredmények.
A legkisebb kényszer elve Az ammóniaszintézis a gyakorlatban: reakciókietikai megfontolások
4. Anyagi halmazok
4.1 A gáz állapot Az anyagi halmaz. A gázok tulajdonságai.
Diffúzió, viszkozitás A diffúzió és a viszkozitás magyarázata, hőmérsékletfüggésük. Diffúzió
vákuumban.
Adszorpció, deszorpció Gyakorlati példák.
4.2 A nyugvó folyadékok A folyékony halmazállapot;
hidrosztatikai nyomás, Pascal-törvény, felületi feszültség, nedvesítés,
hajszálcsövesség;
kohézió, adhézió;
abszorpció, ozmózis és jelentősége a sejtek működésében
4.3 Az áramló folyadékok Bernoulli-elv;
és gázok turbulens áramlások, örvények;
közegellenállás
4.4 A szilárd testek A szilárd halmazállapot;
kristályszerkezet, amorf szerkezet;
elemi cellák, kristályosodás
4.5 Halmazállapot- Párolgás, forrás, olvadás, oldódás, fagyás; szublimáció;
változások telített gőz, fázisdiagramok;
energiamérleg
Energiamérleg Olvadáshő, forráshő, párolgáshő és magyarázatuk.

13
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

X. AZ ÉLŐK MECHANIKÁJA
Témakör Tartalom
1. A formák állandósága
1.1 A faj Linné rendszere. A fajállandóság kérdése. Kategóriák.
Természetes és mesterséges rendszer
1.2 A sejt Az ősnemzéstan kísérleti cáfolata. Sejtek megfigyelése (Hooke, Leeuvenhoek),
elméleti általánosítás (Schwann)
1. 3 A szervezet
Sejttársulások Kolóniák, telepek
A szövet Előfordulásuk.
A növényi szövetek Osztódó (csúcsi, kambium, közbeiktatott); bőr (epi-és rhizodermisz, elsődleges-
másodlagos); szállító; alap (asszimiláló, raktározó, kiválasztó, szilárdító).
Hám (lap-, köb-, henger; fedő-, mirigy-, felszívó-, csíra- érzékhám); kötő- és
Az állati szövetek támasztó (tömött- és lazarostos-, zsír-, porc és csontszövet); izom (sima-,
harántcsíkolt és szívizom);ideg.
Szervek és A szövet – szerv – szervrendszer – szervezet szintek kapcsolata példákkal. Módosult
szervrendszerek szervek
2. A mozgás
mechanikája
2.1 Mozgástípusok az Aktív és passzív mozgások. Hámizomsejt, külső és belső váz, rakéta-elv
állatvilágban (lábasfejűek).
2.2 A vázrendszer Emelőtípusok az emberi szervezetben és a rovarokban. Izom-antagonizmus.
működési elve
2.3 A csontok Szerkezet (kémiai felépítés és mikroszkópos szerkezet: csontgerendák)
mechanikája Kapcsolatok: összenövés, porcos és ízületes kapcsolat. Sérülések, elsősegélynyújtás.
2.4 Az izomműködés Vizsgálata (kimográf), rángás, remegés, görcs. Tetanusz
mechanikája
2.5 Az ember fontosabb
csontjai és izmai
A gerincoszlop A csigolyák típusai, felépítésük. Hátizmok. Sérüléseik.
A végtagok és A végtagok mozgatása. Bicepsz, ticepsz, mell- és hasizmok. Emberi sajátosságok:
függesztőöveik opponálhatóság, medenceszélesség.
Csontjai, ízesülése. Rágó- és csuklyásizom. Fogak, fogképlet, betegségek. Mimika
A koponya
3. A gázcsere
3.1 A növényi gázcsere
A levél felépítése Szöveti szerkezete. Alkalmazkodás a környezethez
A gázcserenyílások A turgorváltoztatás mechanizmusa. Élettani funkciója
működése
3.2 Légzőrendszer- Diffúz légzés, hám- és előbél eredetű kopoltyú, köpenyüreg, trachea, tüdő
típusok
3.3 Az ember légzése
A gázcsere oka Nyomásváltozások a légzés fázisai során. Légzőizmok, vitálkapacitás. Betegségek,
mesterséges lélegeztetés. Külső légzés: az oxigénfelvétel és szén-dioxidleadás oka.

Szerepük. Védekező reflexek. A gége. Nyelés, hangképzés

A légutak

14
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

X. AZ ÉLŐK MECHANIKÁJA - folytatás

Témakör Tartalom
4. A keringés
mechanikája
4.1 A növényi keringés Általános jellegzetességei
A gyökér működése A gyökérnyomás kimutatása, eredete. Gyökérszőrök, endodermisz, központi henger.
Szelektív felszívás
Az edénynyalábok Felépítése, áramlási irányok. A levelek szívó hatása
A fás szár Az évgyűrűk keletkezése. Kéreg. Geszt, szíjács.
4.2 Harvey felfedezése A vérkeringés felfedezése. A billentyűk szerepe.
Keringési rendszerek az Vándorsejtek. Nyílt és zárt keringés. Változatok vérkörökre: a halak, kétéltűek,
állatvilágban hüllők és madarak keringési rendszere.

4.3 Az ember keringési

rendszere
A szív Részei, nyomásviszonyok, szívhangok. A szívműködés zavarai.
Az artériák és vénák felépítése. Szélkazán-hatás. A vérnyomásmérés módszerei.
Pulzus és vérnyomás Keringési rendellenességek
A nyomás, összkeresztmetszet, áramlási sebesség változásai. Tónus, artéria-véna
A nagy- és a kisvérkör kapillárisok. A vénás áramlást elősegítő tényezők. Vérzéscsillapítás

5. A szervezet
harmóniája
5.1 A korrelációk tana A korreláció-tan (Cuvier)
5.2 A környezet és a Mohák, harasztok, virágos növények környezete, testfölépítése és életmódja közti
szervezet összhangja: kapcsolatok
növények
5.3 A környezet és Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, halak, kétéltűek, hüllők,
szervezet összhangja: madarak és emlősök környezete, testfölépítése és életmódja közti kapcsolatok
állatok

15
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XI. VONZÁS ÉS TASZÍTÁS

Témakör Tartalom
1. Elektrosztatika
1.1-3. Elektromos Az elektromos állapot létrehozása, vonzó és taszító hatás; vezetők és szigetelők, az
alapjelenségek... elektromos állapot kimutatása;
a kétféle elektromos állapot magyarázata, megosztás, töltésmegmaradás, Coulomb-
törvény
1.4. Az elektrosztatikus Az erőtér mint fizikai realitás, térerősség, erővonalak, fluxus; az el.sztat. mező
mező konzervatív;
feszültség;
potenciál, Gauss-tétel
1.5 Töltés elhelyezkedése A vezető felülete, belseje, árnyékolás, csúcshatás, villámhárító, a villám
a vezetőn
1.6 Kondenzátorok A kondenzátor, kapacitás, a dielektrikum szerepe;
a kondenzátorok fajtái
2. Magnetosztatika
2.1 Mágneses Az állandó mágnesek tulajdonságai, az iránytű
alapjelenségek, iránytű
2.2 A mágneses erőhatás A mágneses Coulomb-törvény
2.3 A mágneses tér Állandó mágnesek terének szemléltetése erővonalakkal
2.4 Az anyagok Para-, dia- és ferromágneses anyagok, doménszerkezet, ferritek
mágnesezhetősége
2.5 A Föld mint mágnes A Föld mágneses terének leírása;
a pólusvándorlás
3. Elektromos
egyenáram
3.1 Galvani és Volta Galvani kísérletei, Volta magyarázata;
elsőfajú és másodfajú vezetők, a Volta-oszlop
3.2 Elektromos áram, Az áramkör alapfogalmai
áramforrások

16
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

Témakör
3.3 Az elektromos áram
mágneses hatása
3.4 Ohm törvénye
3.5 Feszültség, ellenállás, Soros és párhuzamos kapcsolás, eredő ellenállás, mérőműszerek kapcsolása;
áramerősség az
áramkörben
3.6 Az elektromos áram
által termelt hő
3.7 Az áram biológiai
hatása
4. Elektrokémia
4.1 Analízis
elektromossággal
4.2 Berzelius elmélete
Savak, bázisok, sók
Berzelius elmélete
4.3 Arrhenius elmélete
4.4 Brönsted elmélete
4.5 Az elemi töltés
Elektrolízis a A konyhasó higanykatódos elektrolízise. Alumíniumkohó.
gyakorlatban
Faraday elektrolízis-
törvénye
Az elektron és a proton
Tartalom
Oersted felfedezése; galvanométer,
áramok egymásra hatása;
elektromágnes
Ohm-törvény, vezetők ellenállása
vegyes kapcsolás, Kirchoff-törvények, Wheatstone-híd
Joule-Lenz-törvény;
az áram munkája és teljesítménye
Elméleti megfontolások (kémiai kötés - elektrosztatikai kölcsönhatás),
Gyakorlati eredmények: elektrolízis, elektrolit, anód, katód, anion, kation
Tapasztalatok: semlegesítés, sók, indikátorok. Az első magyarázat-kísérletek: Stahl,
Lavoisier
Az elemek erősségi sora, bomlásfeszültség
Problémák és megoldás-keresés: H-savak, híg oldatok sajátságai, elektrolízis
bomlásfeszültség alatt
Arrhenius megoldása: elektrolitos disszociáció, hidratáció. OH- és H+ -ionok
A savak és a bázisok erőssége: függése a disszociációfoktól
A pH, az indikátorok működése
A disszociáció: kölcsönhatás (a vezetőképesség koncentrációfüggése)
Brönsted sav-bázis elmélete: sav-bázis párok, amfotréia
Q= I t ; az elemi töltésegység
A katódsugárcső – katódsugárzás: elektronok (Thomson).

A vezetők típusai Első- és másodfajú vezetők, szupravezetés.

Félvezetők.
Csősugarak: proton = H+ .
Vákuumdióda, trióda
4.6 Elektronok több atom
vonzásában
Elektronegativitás és Poláros és apoláros molekulák, ionrácsos vegyületek
polaritás
A redox folyamatok Elektrofelvétel (gazdagodás), elektronleadás (szegényedés)
általános elmélete
Polaritás és Elsődleges és másodlagos kötések. Fajhő, olvadáspont, forráspont, viszkozitás,
halmaztulajdonságok elegyíthetőség. Diszperziós erő, dipol-dipol kölcsönhatás, H-híd
4.7 Kémiai és elektromos
energia
A galvánelemek A Daniell-elem: elektródpotenciálok, standard potenciál,
működése A bomlásfeszültség - új megvilágításban (helyi elemek)
A korrózió Elektrokémiai korrózió, katódos felületvédelem
Akkumulátorok Elektromos és kémiai energia egymásba alakítása az ólomakkumulátorban.
Környezetvédelmi problémák

17
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XII. VÁLTOZATOK HAT ELEMRE (SZERVES KÉMIA)

Témakör Tartalom
1. Élő és élettelen
határán
1.1 Ősnemzés és életerő Az ősnemzés elv kísérleti cáfolatai (Spallanzani, Pasteur). Az életerő-elmélet (a
szerves kémia elnevezés eredete) és Wöhler kísérleti cáfolata.
1.2 A szerves kémia ma A szénvegyületek különleges sajátságai.
2. Képlet és valóság
2.1 Összetétel és Minőségi és mennyiségi analízis (példa: metán összegképletének megállapítása).
összegképlet
2.2 A szerkezeti képlet A vegyértékfogalom alkalmazása. Konstitúciós izoméria.
2.3 A térszerkezet A szubsztitúciós elv alkalmazása a térszerkezet kiderítésére (vam t Hoff). Példák:
metán, etán. Konformáció.
3. A szénhidrogének
3.1 Csoportosítás, Nyíltláncú és gyűrűs, telített és telítetlen szénhidrogének. Szerkezeti és
elnevezés, jelölés gyökcsoportos képlet, vonalábra. Homológ sorok. Elnevezési alapszabályok.
3.2 A kőolaj és a földgáz
Az eredet kérdése A szervetlen és a szerves eredet hipotézise, bizonyítékok. Gázszivárgás, biogáz
termelés.
Felhasználás Kőolajkutatás, frakcionált desztillálás, krakkolás. Oktánszám, ólmozott és
ólommentes benzin.
3.3 Az alkánok
tulajdonságai
Fizikai sajátságok Oldhatatlanság vízben, következményei (kőolaj-katasztrófák). Forráspont és
molekulatömeg, forráspont és molekula-alak összefüggése.
Kémiai reakciók A paraffin elnevezés magyarázata. Égés, robbanás, láng. Szubsztitúciós reakciók. A
halogénezett szénhidrogének környezetvédelmi vonatkozásai (kloroform, freon).
3.4 A telítetlen
szénhidrogének
tulajdonságai
Addíció és térszerkezet Az etén térszerkezetének igazolása: cisz-transz izoméria (van t Hoff). Szigma- és π-
kötés.
Polimerizáció A polimerizáció mechanizmusa. Polietilén,.
3.5 Az aromás
szénhidrogének
A benzol szerkezete A név eredete. Kekulé gondolatmenete a gyűrűs szerkezet igazolására. A Kekulé-
modell problémái, a delokalizáció. A benzol kémiai sajátságai.
A benzol származékai Toluol, naftalin.
3.6 A halogénezett Olvadás-és forráspontjuk összevetés a szénhidrogénekével. Elimináció. Műanyagok:
szénhidrogének PVC, teflon, gumi. A műanyagok környezetszennyező hatása, megoldások

18
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XII. VÁLTOZATOK HAT ELEMRE – folytatás

Témakör Tartalom
4. Egyszerű
oxigéntartalmú
vegyületek
4.1 A funkciós csoportok Oxigéntartalmú funkciós csoportok elnevezése, a vegyülettípusok elnevezési
szabályai.
4.2 A funkciós csoportok
hatásai
Fizikai tulajdonságok Alkoholok, éterek, oxo-vegyületek, észterek és karbonsavak forráspont-értékeinek
összevetése. Magyarázatuk a molekulaalak és a kötések polaritása alapján. Fenol.
Redoxi reakciók Égés és gyenge oxidációk (primer és szekunder alkoholok különbsége, ezüsttükör-
reakció). Az oxidációs lépcső energiaszintjei.
Sav-bázis reakciók A karbonsavak az alkoholok és a fenolok savasságának összehasonlítása,
magyarázat.
Funkciós csoportok Egymás közelében fekvő fukciós csoportok kölcsönhatása. (oxálsav-
kölcsönhatása borostyánkősav). Intra- és intermolekuláris hidrogén-hidak (maleinsav-fumársav).
4.3 Egyszerű
oxigéntartalmú
vegyületek
környezetünkben
Alkoholok Etanol előállítása erjesztéssel és vízaddícióval. A glicerin és a glikol felhasználása.
Éterek és oxo-vegyületek Éterek előállítása kondenzációval. Felhasználása. A formaldehid és az aceton
felhasználása, veszélyeik.
Karbonsavak Hangyasav (elfordulás, ezüsstükör-próba); ecetsav (előállítás, felhasználás);
zsírsavak, olajsavak, szalicil.
Észterek Észterképződés és hidrolízis. Gyümölcsészterek, viaszok, glicerinészeterek
(neutrális zsírok, foszfatidok glicerin-trinitrát): biológiai és gazdasági jelentőségük.
Kencék. lakkok.
5. Molekulahalmazok
belső rendje
5.1 Szappanok és más
mosószerek
Szappanfőzés Kenő- és mosdószappanok előállítása, kémhatásuk magyarázata.
A micellák A szappan, mint detergens viselkedése vizes közegben: hártyák, egyrétegű micellák.
Opaleszcencia. A tisztító hatás magyarázata.
Egyéb mosószerek és A detergensek általános felépítése. A mosószerek adalékanyagai, környezetvédelmi
hatásaik problémák.
5.2 Membránok és habok
Habok Habképződés.
Membránok Kétrétegű micellák, a biológiai membránok kémiai háttere (folyékony mozaik
modell).

19
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XII. VÁLTOZATOK HAT ELEMRE – folytatás

Témakör Tartalom
6. Aszimmetrikus
molekulák
6.1 Fényforgatás
A forgatóképesség A forgatóképesség felfedezése, Pasteur felfedezése (forgató és racem borkősav), van
felfedezése T Hoff nagyarázata: optikai izoméria. Ábrázolás, jelölés: kiralitáscentrumok, D és L
ill. R és S sorozat.
Több kiralitáscentrumot Enantiomerek, diasztereomerek. Tulajdonságaik különbsége.
tartalmazó molekulák
6.2 Élet és aszimmetria
Pasteur meglepő Az élőlények kiralitás szempontjából szelektív tulajdonságai. Magyarázat: az
eredményei enzimreakciók specifitása.
7. A szénhidrátok
7.1 Egyszerű cukrok Az elnevezés eredete. Poli- és monoszaharidok.
(monoszaharidok)
A szőlőcukor szerkezete A nyíltláncú szerkezet kémiai analízise vázlatosan. Érvek a gyűrűs változat mellett.
α- és β-izomerek.
Egyéb egyszerű cukrok Ribóz, dezoxiribóz, fruktóz.
7.2 Összetett cukrok
Diszaharidok Maltóz, cellobióz, szaharóz. Redukáló sajátságaik.
Poliszaharidok Cellulóz, keményítő (amlilóz, amilopektin), eltérő sajátságaik magyarázata.
Glükogén, kitin.
8. Nitrogéntartalmú
vegyületek
8.1 Az aminok és az Primer, szekunder, tercier aminok. Kémhatásuk. Előfordulásuk az alkaloidákban.
amidok
8.2 Aminosavak és Az aminosavak általános képlete, oldallánc-típusok. Ikerionos szerkezet. A
peptidek peptidkötés.
8.3 A fehérjék szerkezete
Elkülönítés Az ultracentrifuga és az elektroforézis, mint elválasztó módszerek.
Az aminosav-összetétel A kromatográfia alkalmazása a szerves kémiában.
Az aminosav-sorrend Az inzulin-aminosavsorrend felderítésének elve (Sanger).
A másodlagos szerkezet Az α-hélix és a β-redő igazolása röntgendiffrakció segítségével, gyakoriságuk
magyarázata a H-hidakkal (Ramachandran-koordináták). A hernyóselyem és a
keratin tulajdonságai.
A harmadlagos szerkezet Magyarázata az oldallánc-kölcsönhatások figyelembe vételével. Összetett fehérjék,
negyedleges szerkezet.
A funkció (enzimhatás) Az enzimhatás magyarázata. Enzimmérgek, gyógyszerek hatása. Denaturáció, az
enzimek fajlagosságának magyarázata.
Miért aszimmetrikus az Az élők aszimmetriájának magyarázata a fehérjék másodlagos és harmadlagos
élet? szerkezete alapján.
9. Kolloidika
9.1 A kolloid rendszerek A kolloid rendszer definíciója. Hidroszol, gél, emulzió, köd, füst, aeroszol.
9.2 Kolloidok A nagy fajlagos felület következményei.
adszorpciója
9.3 Kolloidok stabilitása Koaguláció a természetben: talajkolloidok (a Ca és Na-ionok eltérő hatása), nehéz-
és könnyűfémsók, hőhatás (reverzibilis és irreverzibilis koaguláció).

20
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XIII. AZ ÉLET KÉMIÁJA

Témakör Tartalom
1. A sejt feltérképezése
1.1 A sejthártya és a A sejt részleteinek vizsgálatai módszerei. A külső és belső membránok, a
plazma membránfehérjék funkciói.
1.2 Öt regnum: öt A pro- és eukarióta egysejtűek, növények, állatok és gombák sejtjeinek
sejttípus összehasonlító vizsgálata.
2. A biokémiai modell
2.1 A biokémia és Szervezet-, szerv-, szövet-, sejt-, sejtszervecske és enzimszintű vizsgálatok.
módszerei Előnyök, hátrányok.
2.2 Felépítés és lebontás Asszimiláció, disszimiláció.
2.3 Életmódok Hetero- és autotróf; foto- és kemotróf lények. Csoportosítás a lebontó anyagcsere
alapján. Határesetek.
3. A fotoszintézis
3.1 A zöld színtestek A kloroplasztiszok felépítésének és funkciójának felderítése. A klorofill
elkülönítése. Segédpigmentek.
3.2 A fotoszintézis A sötét- és fényszakasz elkülönítése (Hill-reakciók).
részfolyamatai
4. Lebontó folyamatok a
sejtben
4.1 Az erjedés és a A Pasteur-effektus és energetikai magyarázata.
biológiai oxidáció
4.2 Glükolízis és erjedés Az erjedés típusai, feltételei. Kapcsolata a glükolízissel.
4.3 A citrát-ciklus Szent-Györgyi és Krebs kísérleti módszere (a körfolyamat-jelleg bizonyítékai).
4.4 A végső oxidáció A folyamat lényege. Speciális enzimmérgek (KCN).
4.5 A mitokondriumok A mitokondriumok és a biológiai oxidáció kapcsolatára vonatkozó tények. A
szerepe kemiozmotikus hipotézis (Mitchell).
5. A sejtanyagcsere
5.1 A sejtanyagcsere Nem glükózból kiinduló lebontó és átalakító folyamatok vázlatosan (poliszaharidok,
térképe zsírok, aminosavak).
5.2 A vitaminok Koenzimek, eszenciális aminosavak és vitaminok. Felfedezésük, szerepük az
egészséges táplálkozásban.
6. Az emésztés
6.1 Az emésztés formái Külső és belső emésztés, egy- és kétnyílású bélcsatorna.
6.2 Emésztés az emberben Az ember emésztőszervrendszerének részei. Fizikai folyamatok (rágás, falatképzés,
perisztaltika, emulgeálás). Az emésztés kémiája: a bontóenzimek és működési
feltételeik. A vastagbél szerepe. Az emésztőrendszer betegségei.
6.3 A felszívás A felszívás helyszínei és mechanizmusa.
7. A tápanyagok útja a
sejtekig
7.1 A máj szerepe A kapuérrendszer. A glükóz-glükogén átalakulás, epetermelés (Fe-forgalom), a
méregtelenítés módjai.
7.2 Mi történik a A vérnyomás és a kolloid ozmózis nyomás hatása az anyagforgalomra. A
hajszálerekben? nyiroknedv keletkezése.
7.3 A nyirokkeringés Nyirokerek, nyirokszervek, a mellvezeték.
8. A vér biokémiája
8.1 A vér összetétele Az alakos elemek jellemzői és a vérplazma összetétele.
8.2 A légzési gázok A hemoglobin működése (oxigén- és szén-dioxidszállítás). Alkalmazkodás és
szállítása rendellenességek.
8.3 A véralvadás Az alvadás kaszkádmechanizmusa néhány alvadási faktor feltüntetésével.
Vérrögoldás, trombózis, vérzékenység.

21
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

Témakör Tartalom
9. A kiválasztás
9.1 Elválasztás és A fogalmak különbsége, a kiválasztás lehetőségei általában. Átmeneti formák.
kiválasztás
9.2 Kiválasztás az Növényi kiválasztás, zárványok. Lüktető űröcske, vesécske, Malpighi-edények,
élővilágban kopoltyú, vese.
9.3 A vese Felépítése és működése. Anyagáramlás a nefron egyes szakaszain. A vízvisszaszívás
szabályozása (ADH). Vesebetegségek.
10. Az izomműködés
biokémiája
10.1 A mikroszkópos A simaizom és a harántcsíkolt izom részei. A harántcsíkolat változása összehúzódás
szerkezet során.
10.2 A kémiai összetétel Aktin, miozin, Ca-ionok.
10.3 A csúszószál-modell A modell sematikus leírása (Huxley).
10.4 Energiaigény Oxidáció és tejsavas erjedés, izomláz.

XIV. HANG ÉS FÉNY

Témakör Tartalom
1. Rezgések A rezgőmozgás kinematikája;
dinamikája, kapcsolata a körmozgással;
Hooke-törvény;
egyirányú és merőleges rezgések összetétele; lebegés;
kényszerrezgések;
rezonancia
2. Hullámok A hullámok keletkezése, leírása, fajtái; hullámjelenségek és törvényszerűségeik,
állóhullámok;
magyarázatuk Huygens, Young és Fresnel elmélete alapján
3. Akusztika A hang keletkezése, hullámtermészete, terjedési sebessége, a hanghullám jellemzői,
kapcsolatuk a hangérzettel;
húrok;
sípok;
a Doppler-effektus,
a hangszerek és a beszéd
4. Optika
4.1 Geometriai optika Visszaverődés és törés, teljes visszaverődés, az optikai leképezés, tükrök, lencsék,
mikroszkópok, távcsövek, száloptika, az emberi szem optikája;
a szem betegségei, más típusú szemek
4.2 A fény természete A fény sebessége; színfelbontás prizmával;
részecske-e vagy hullám a fény, Newton és Huygens megoldása
4.3 A XIX. sz. optikája Interferenciakísérletek;
optikai rács; elhajlási jelenségek,
polarizáció, polárszűrők;
kettőstörés;
optikai forgatás; a fénysebesség problémája (Fizeau mérései különböző közegekben
és áramló folyadékban)
5. A speciális A Michelson-Morley kísérlet, a relativitáselmélet alapfeltevései, az egyidejűség,
relativitáselmélet hosszúságkontrakció és idődilatáció, a tömeg relativitása, tömeg-energia
ekvivalencia,
kísérleti bizonyítékok

22
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XV. LÁTHATATLAN REZGÉSEK (ELEKTRODINAMIKA)

Témakör Tartalom
1. Az áramok keltette A mágneses mező mennyiségi jellemzése (mágneses indukció, fluxus), hosszú,
mágneses mező egyenes vezető, áramhurok, tekercs mágneses mezője; örvényesség és
forrásmentesség;
az áram átjárta vezetőre ható erő, az ampermérő
2. Az elektromágneses
indukció
2.1–3 Az elektromágneses Felfedezése, a nyugalmi és mozgási indukció és törvényei, Lenz törvénye;
indukció önindukció;
tekercs önindukciós együtthatója,
induktív ellenállás
2.4 Gyakorlati Dinamó;
alkalmazások generátor, váltakozó áram és feszültség, effektív értékek;
háromfázisú generátor; elektromotor;
transzformátor, a villamosenergia-hálózat;
rezgőkör, csillapodó és csillapítatlan elektromágneses rezgések, Thomson-formula
3. A Maxwell-elmélet
3.1–5 A Maxwell-elmélet Az indukált elektromos mező örvényessége, az eltolódási áram jelentése, az
és következményei elektromágneses hullámok létezésének kérdése, Hertz kísérletei
3.6 Gyakorlati A rádióadó és -vevő
alkalmazások
3.7 A Lorentz-elmélet A Maxwell-elmélet továbbfejlesztése az anyag szerkezetének figyelembevételével;
a Lorentz-erő, töltések mozgása elektromágneses mezőben
3.8 Az elektromágneses Az elektromágneses színkép összetevői, terjedési tulajdonságaik, hatásuk
színkép

XVI. ÉSZ ÉS ÖSZTÖN (ismeretelmélet, pszichológia, etológia)

Témakör Tartalom
A kísérleti pszichológia
Az asszociációk vizsgálata Érzékelési laboratóriumi vizsgálatok, önmegfigyelés (Wundt). Reakcióidő, rövid-
és hosszú távú memória
Képzet, érzet, indulat, figyelem, tudatos, tudattalan (Wundt).
A viselkedés
pszichológiája A modern reflexfogalom. Feltétlen, feltételes reflexek, kondicionálás, gátlások,
A reflexfogalom ingeráltalánosítás és megkülönböztetés, Pavlov módszerei
A behaviorizmus szemléletmódja: operáns tanulás (Skinner), gyakorlati
felhasználása
Behaviorizmus
Az alaklélektan Az egész pszichológiája: a belső rend, a jó alak, a transzponálhatóság. Illúziók,
hiszékenység, előítélet. Tanulás belátással (Köhler)
Az etológia
Az etológia kezdetei Teleológia-ellenesség. Az öröklött mozgásminták (Fabre, Lorenz).
Helyváltoztatás: taxisok, nasztiák, iránytartó mozgás

Nyílt és zárt programok A bevésődés, a tanult viselkedések korlátai

Kulcsinger és motiváció
Agresszió, önzetlenség,
erkölcs
Kulcsinger, szupernormális inger, motiváció, vákuumaktivitás. Hierarchikus
döntési sémák
Agresszió és önzetlenség kapcsolata. Territoriális viselkedés, ivadékgondozás,
rituális viselkedések (behódolási póz).
Humánetológia: Lorenz elmélete. Szabad döntés, etika és biológia kapcsolata.

23

XVII. A TUDATTALAN BIRODALMA
Témakör
1. „Az ész trónfosztása”
1.1 A „szív érvei” (Pascal)
1.2 „A természetes ember”
(Rousseau)
1.3 „A világ mint akarat és
képzet” (Schopenhauer)
1.4 Az emberfölötti ember
1.5 Az élet tisztelete
2. Lelki zavarok
2.1 Egészség-betegség
2.2 Az érzékelés zavarai
2.3 A gondolkodás és az
intelligencia zavarai
2.4 Az érzelmek zavarai
2.5 A személyiség
3. A tudattalan
felfedezése
3.1 A gyógyítás
előzményei
3.2 A pszichoanalízis
Módszerek és problémák
A lelki folyamatok
dinamikája
A személyiség rétegei
Kultúra, erkölcs, vallás
3.3 A lélekelemzés
irányzatai
3.4 Jung
A lélektani típusok
3.5 A mindennapi élet
pszichológiája
Kommunikáció,
metakommunikáció
Reklám és propaganda
Pályaválasztás
Iskola, játék sport
Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)
Tartalom
A ráció korlátozottsága (a véges-végtelen kérdése, az ok-okozat elv meghaladása).
Az érzelem és az értelem párbeszéde (lelkiismeret), a civilizáció feltételezett
hatásai
Az ész mint az akarat eszköze. Az akarat általános érvénye Schopenhauer szerint.
A hatalom, mint az akarat célja (Nietzsche).
Albert Schweitzer. A kérdésre adott lehetséges keresztyén válasz.
Neurózis és pszichózis. A normális és a zavart határa
Érzékcsalódások: illúzió és hallucináció, hallucinogén anyagok. A művészi alkotás
saját világa
Intuíció és racionalizálás a gondolkodásban. Rögeszme kényszeresség, fóbia. Az
intelligencia, mérése (IQ), a csökkent intelligencia hatásai.
Az érzelmek kifejezésének társadalomfüggősége. Hangulat (melankólia, eufória),
indulatkitörés, szorongás. Mánia és depresszió. Apátia
Az egészséges személyiség. Személyiségzavarok(Paranoia).
A lelki betegségek mitikus szemlélete (ördögűzés). Gyógyítási kísérletek a
felvilágosodás korában (Mesmer).
A pszichoanalízis születése: a hipnózis gyakorlata (Charcot). A megértés katharzis-
elmélete. Szabad asszociációk, nyelvbotlások, viccek, álmok elemzése.
Erósz és destrukciós ösztön. Indulatáttétel, kivetítés. A szülő-gyermek kapcsolat
freudi elmélete
Es, Én, Felettes Én. Elfojtás. A zavarok gyógyítása
Freud valláskritikája, mítoszok pszichológiai elemzése. Szublimáció-elmélet. A
freudi kép problémái
Magyar pszichológusok. Róheim: összehasonlító néprajz. Szondi: sorselemzés.
Adler: a hatalomvágy. Kisebbrendűségi érzés, túlkompenzálás. A nevelés célja
A szerepszemélyiség (persona), az árnyékszemélyiség.
Az intro- és az extravertált személyiség. Az érzékelés, a gondolkodás, az érzelem
és az intuíció szerepe a lelki egyensúlyban.
A személyes és a kollektív tudattalan. Archetípusok
Testbeszéd. Érzelmi manipuláció. Az emberi és állati kommunikáció
Céljuk, különbségük. Meggyőzés mint a kognitív disszonancia feloldása.
Mesterség, hivatás. Alkalmassági vizsga
Elméletek a játék és a sport funkciójáról (szabályok, kirekeszthetőség). Az
általános képzés és a specializálódás
24
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XVIII. A SZERVEZET

Témakör Tartalom
1. A homeosztázis A külső és belső környezet fogalma (Bernard), a homeosztázis (Cannon).
1.1 A belső környezet
1.2 Stabilitás és Stacioner állapot és homeosztázis összehasonlítása. Szabályozott és vezérelt,
változékonyság ciklikus és egyirányú folyamatok.
2. Az immunitás
2.1 Harc a kórokozókkal
A járványok A történelem nagy járványai, immunitás, karantén, higiéné.
Pasteur és kora Jenner és a vakcinálás, a baktériumtenyésztés, aktív és passzív immunitás.
Baktériumok és vírusok A baktériumszűrő, a vírusok elkülönítése (Ivanovszkij). Vírusos fertőző betegségek.
2.2 A védekező
szervezet
Sejtes és humorális A falósejtek szerepének fölfedezése (Mescnyikov). Az antitestes immunitás. A két
immunválasz rendszer kapcsolata.
Vércsoportok ABO és Rh-rendszerek. Fölfedezésük, jelentőségük.
Az immunrendszer A T- és B-típusú immunválasz összehangolása, az immunmemória, bizonyítékok a
molekulái specifitásra.
Az immunrendszer Autoimmun betegségek, túlérzékenység (allergiák), AIDS, leukémia.
betegségei
2.3 Szervátültetések Az immun-összeférhetetlenség (kilökődés) problémája.
3. A hormonális
rendszer
3.1 A hormonok A sejtek közti kommunikáció típusai, a hormonok szerepe.
3.2 Hormonok az
élővilágban
Növényi hormonok Az auxinok és gibberellinek felfedezése, szerepük (Darwin és Paál Árpád
kísérletei).
Állati hormonok A rovarok és kétéltűek vedlésének hormonális szabályozása (juvenil, ecdison,
pajzsmirigy-hormonok).
3.3 Szabályozó szerepű
emberi hormonok
A vércukorszint A cukorbetegség tünetei, kezelése, az inzulin és glukagon felfedezése,
szabályozása hatásmechanizmusa.
A kalcium-koncentráció A kalcitonin, a parathormon és a D-vitamin szerepe. Betegségek.
szabályozása
3.4 Vezérlő szerepű
emberi hormonok
A stressz A stresszt kiváltó tényezők, hatásuk a szervezetre (Selye kísérletei)
Rövid távú és ciklikus Stresszhormonok, a bélműködés hormonális irányítása.
vezérlés
Egyirányú folyamatok A növekedést és fejlődést befolyásoló hormonok (STH, tiroxin).
4. Az idegrendszer
4.1 Az idegsejt
Fölépítés Sejtalkotók és a kísérő sejtek (glia, Schwann-sejtek).
Elemi idegműködések A nyugalmi és akciós potenciál mechanizmusa.
A szinapszis A szinapszisok típusai, hatásuk. A „minden vagy semmi”-elv.
Az elemi idegműködés Depressziós, mániás tünetek élettani háttere, gyógszerek, mérgek, kábítószerek
zavarai (drogok) hatásai. Függőség.
Az idegsejtek és a A neuroendokrin rendszer egysége.
hormonok

25
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

18. A SZERVEZET (folytatás)

Témakör Tartalom
4.2 A kapcsolódás
módjai
Az idegrendszer típusai az A hálózatos, dúc- és csőidegrendszer felépítése.
állatvilágban
A gerincvelő Felépítése, a gerincvelői mozgatóreflexek.
Az agy felépítése Részei, azok fő funkciói.
Szervek autonómiája A tápcsatorna és a keringés autonóm ingerületkeltő és vezető rendszere.
A vegetatív idegrendszer Részei, hierarchiája, szerepe a homeosztázis fenntartásában. Vegetatív szabályozó
működések.
A kapcsolatok kialakulása
4.3 Az érzékelés
Az adekvát inger Inger, ingerület, érzet, receptor. Az ingerek csoportosítása.
Látószerv-típusok az Gödörszem, mozaikszem, hólyagszem. Látótér, felbontóképesség, kritikus fúziós
állatvilágban frenvencia.
Az emberi szem Részei. A fény és az ingerület útja (a látópálya). Pupilla-, szemhéj- és akkomodációs
működése reflexek. Betegségek, korrekciók.
A retina Csapok, pálcikák, összekötő, kétnyúlványú és dúcsejtek. Receptormező,
kontraszthatás.
A színlátás A háromszín-elmélet és bizonyítékai.
A formák felismerése A látvány, mint öntudatlan következtetés
Hallószerv-típusok az Rovarok és gerincesek hallószervei.
állatvilágban
A hallószerv Az emberi fül anatómiája, részeinek funkciói.
A belső fül Az ingerület kialakulása (Helmholtz – Békésy).
A hallópálya A hallás központi folyamatai, a hallókéreg.
A helyzetérzés A labirintusszerv, a szemek, és az izomorsók szerepe az egyensúlyi helyzet
fenntartásában. Zavarai.
4.4 A mozgás
Pályák A piramispálya és az extrapiramidális pálya szerepe a mozgáskoordinációban.
A mozgások kiváltói Érzelem, késztetés
4.5 Emlékezet és
figyelem
Memória-modellek Modellek a rövid és hosszú távú memória magyarázatára.
Ébrenlét, alvás, figyelem A hálózatos állomány szerepe, Endogén ritmus és az ingerváltozatosság hatása.
Az alvás és az álom Az alvás fázisai, feltételezett funkciói. EEG-hullámtípusok.
élettana

26
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XIX. SOKASÁG ÉS TÖRTÉNELEM

Témakör Tartalom
1. Változás, történetiség,
fejlődés
A történeti szemléletmód Ciklikus (Nietzsche) és egyirányú (Hegel, Marx) világleírások. A cél kérdése
megjelenése (Chardin teleológiája).
2. A tudományok
fejlődése
2.1 A pozitivizmus Comte tudományelmélete, hatása a fizikára (Mach)
2.2 A pozitivizmus A tudományos elméletek igazolhatóságának kérdése (Popper) Tudomány, mítosz,
kritikája áltudomány
2.3 Tudományfejlődési Kuhn, Lakatos stb. tudománymodelljei.
modellek

XX. A VÉLETLEN MEGSZELIDÍTÉSE

Témakör Tartalom
1. Hőtani ismeretek a Az eddig tárgyalt hőtani ismeretek áttekintése, a fenomenologikus leírásmód;
XIX. század végén körfolyamatok, a hőerőgépek hatásfoka;
a termodinamika I. és II. főtétele
2. A gázok kinetikus A kinetikus elmélet alapfeltevései, a gázok állapotjelzőinek értelmezése;
elmélete az állapotegyenlet, egyetemes gázállandó, Boltzmann-állandó, az ekvipartíció tétele,
sebességeloszlás
3. Statisztikus fizika A termodinamikai valószínűség; mikroeloszlás és makroállapot; rendezettség és
rendezetlenség;
irreverzibilitás;
az entrópia, a II. főtétel értelmezése;
az idő irányának termodinamikai értelmezése
4. Nyílt rendszerek Fogalma;
entrópiája, disszipatív rendszerek, a nyílt rendszerek jelentősége a természetben

27
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXI. A RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ (RÉSZECSKEFIZIKA)

Témakör Tartalom
1. Már megint a fény A Planck-formula;
a fényelektromos jelenség; a fény kettős természete;
az Einstein-egyenlet
2. A Bohr-féle A Bohr-modell előzményei
atommodell - a (Thomson, Lénárd,
klasszikus fizika határán Rutherford modellje);
a Bohr-modell, kísérleti tapasztalatok (vonalas színképek,
Franck-Hertz-kísérlet);
a Bohr-modell hiányosságai
3. Túllépés a klasszikus
fizikán - a
kvantumelmélet
3.1 A kvantumelmélet Az elektron kettős természete;
alaptételei az anyag kettős természete;
a Heisenberg-féle határozatlansági reláció, a Ψ-függvény és a jelentéséről folytatott
viták;
az alapfogalmak megkérdőjelezése (kauzalitás, véletlen és törvényszerűség, a
valószínűségi jelleg, a mérés problémái)
3.2 Elektronok az Az „elektronpálya” jelentése, a kvantumszámok jelentése, a Pauli-elv; a Bohr-
atomban modell és a kvantummechanikai modell kapcsolata
4. Az atommag
4.1 Az atommag A radioaktivitás felfedezése, fajtái, tulajdonságaik, protonok és neutronok, a
szerkezete nukleáris kölcsönhatás, kötési energia; fajlagos kötési energia;
cseppmodell
4.2 Maghasadás A maghasadás folyamata, feltétele, szabályozott és szabályozatlan láncreakció,
atomreaktor
4.3 Magfúzió A magfúzió folyamata, jelentősége, az alkalmazás lehetőségei
4.4 A magenergia Előnyök és hátrányok, a felelősség kérdése, környezetvédelmi kérdések,
alkalmazásával sugárterhelés és sugárvédelem
kapcsolatos problémák
5 Elemi részek Lehetséges csoportosításuk, tulajdonságok, átalakulások, megmaradási törvények és
szimmetriák, a „végső építőkövek” kérdése

28
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXII. ÉLETTELEN MINTÁK

Témakör Tartalom
1. A Mengyelejev-
rendszer
1.1 Mengyelejev A Mengyelejev-rendszer megalkotása. Periódus, csoport, kiegészítések.
fölismerése
1.2 Az ionizációs energiák Mérésük. Az 1-5. IE-k periodikus változása. Nemesgázok
1.3 A kvantumszámok A periódusos rendszer jellemzése a fő-, mellék-, mágneses és
spinkvantumszámokkal. Pauli-elv. Mezők (s,p,d,f)
2. Kémiai kötések és
reakciók
2.1. Ionok Az e-átadás feltétele az elektronegativitások alapján. Ionok töltésszámának
megállapítása, összegképlet megadása
2.2 Molekulák Atom- és molekulapálya. A Hund-szabály. Kötő és nemkötő elektronpárok
A szén példáján. A változó vegyérték (S vegyületek)
Hibridizáció Fogalma. Az oxónium-ion szerkezete. Komplex ion
Datív kötés Az 1,3-butadién, a konjugált poliének és a benzol példáján
Delokalizáció A központi atom és a ligandumok lehetséges helyzetei
Térszerkezet A molekula polaritása és az intermolekuláris erők, a H-híd kialakulásának
Polaritás magyarázata
2.3 Atom- és rétegrácsok A grafit és a gyémánt példáján
2.4 Fémek A fémrács jellemzői. Az ötvözhetőség és a megmunkálhatóság magyarázata
3. Szervetlen kémia
3.1 A nemesgázok Felfedezésük, felhasználásuk
3.2 A hidrogén Előállítása, vegyületei (kovalens, rácsközi, sószerű)
3.3 Halogének Fizikai és kémiai tulajdonságaik, oxidáló hatás (HOCl), reakciók
standardpotenciálok alapján
H-halogenidek Savas tulajdonságuk erőssége, felhasználás (maratás)
3.4 Az oxigéncsoport Fiz-kém jellemzők változása a csoporton belül
Az oxigén Allotrópia (O2 – O3)
H-oxidok H2O2 – oxidáló hatása. H2O – a sűrűségváltozás magyarázata
CaO, MgO, Al2O3 – felhasználás, tulajdonság
Fém-oxidok NaOH, Ca(OH)2, Al(OH)3 felhasználás, tulajdonság
Hidroxidok Molekulaszerkezet, változása melegítés hatására
A kén Szulfidok: H2S, FeS; SO2, SO3, H2SO3, H2SO4, szulfátok, Na2S2O3 – felhasználás,
Vegyületei tulajdonság. Környezetvédelmi vonatkozások, előállításuk

3.5 A nitrogéncsoport Fiz-kém jellemzők változása a csoporton belül

A nitrogén Előfordulás, felhasználás
Vegyületei NH3 – vízoldhatóság, bázikusság magyarázata, felhasználása; N2O, NO, NO2,
HNO2, HNO3 , nitritek, nitártok – felhasználás, tulajdonság. Környezetvédelem.
Allotrópia. Módosulatainak eltérő tulajdonságai. Gyufa.
A foszfor P2O5, H3PO4, foszfátok – felhasználás, tulajdonság
Vegyületei
3.6 A széncsoport Fiz-kém jellemzők változása a csoporton belül
A szén és vegyületei CO, CO2, H2CO3, karbonátok – élettani hatás, felhasználás
Rácstípusa, félvezetése
A szilícium SiO2, üveggyártás, szilikonok,
Vegyületei

29
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXII. A PERIÓDUSOS RENDSZER - folytatás

Témakör Tartalom
3.7 Fémek Csoportosításuk
Az s-mező fémei Alkálifémek, alkáliföldfémek – fiz-kém tulajdonságaik
Vegyületeik NaCl, CaCl2, Na2CO3, Na2SO3 – hidrolízis. A vízkeménység, vízlágyítás.

Fiz-kém tulajdonságok (amfotéria, passziválódás). Előfordulása

A p mező fémei:
Alumínium Fiz-kém tulajdonságok (passziválódás, viselkedése szénsav jelenlétében),
felhasználásuk, környezetvédelem.
Ón és ólom
Fe, Co,Ni: Fiz-kém tulajdonságok, megmunkálhatóság, ferromágnesség. Vasércek,
A d mező fémei: előállítás (kohó, acélok).
Vascsoport Cu, Ag, Au: Fiz-kém tulajdonságok. Előfordulás. Ag-halogenidek fotokémiai
reakciója, fényképezés (komplexképzés). Ötvözetek (sárgaréz, bronz)
Rézcsoport Fiz-kém tulajdonságok (amfotéria)

Fiz-kém tulajdonságok (reakció kénnel, mérgező hatás). Felhasználása

Cink (amalgámok, elektrotechnika)
Mangán KMnO4 - felhasználása (fertőtlenítő hatás)

30
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXIII. ÖRÖKLŐDÉS ÉS VÁLTOZÉKONYSÁG

Témakör Tartalom
1. A klasszikus genetika
1.1A genetika születése Módszerek és ismeretek Mendel előtt.
1.2 A gének
matematikája
Mendel szemléletmódja A gén (genotípus) és a fén (fenotípus) klasszikus fogalma.

Öröklésmenetek A mendeli borsókísérletek eredményei és értelmezésük. Az I. és II. Mendel-szabály.

Intermedier jellegű öröklés (csodatölcsér).
Két tulajdonság független A III. Mendel-szabály bemutatása.
öröklődése

Génkölcsönhatások és Génkölcsönhatás a tyúk tarajforma példáján. A pleiotrópia jelensége.

tünetcsoportok

Humángenetika Sajátos vizsgálati módszerek (családfa-analízis). Rh, ABO vércsoportok

öröklésmenete.
Öröklődő betegségek, A recesszív jellegek megjelenésének lehetősége rokonházasságban. A beltenyésztés
beltenyésztés és a heterózishatás a mezőgazdaságban.
1.3 A mennyiségi Példák a mennyiségi jellegre. A környezet szerepe a tulajdonságok
jellegek öröklése megnyilvánulásában.
Galton eredményei „Visszatérés az átlaghoz” szabály. Galton elmélete ennek magyarázatára.
A mendelisták és a A kis hatású gének összeadódó hatásának modellje (kukorica magsorszám).
biométerek vitája –
szintézis
A hajlam öröklésének A hajlam fogalma példákkal. A küszöbmodell (farkastorok öröklése).
küszöbmodellje
2. Sejtszintű genetika
2.1 A kromószómák
A kapcsoltság A kapcsoltság fogalma, felfedezése (kukorica szemszín és alak)

A kromoszómák Weismann eredményei (a környezeti hatások nem öröklődnek, „csíraplazma”). A

felfedezése kromoszómaszám, homológ kromoszómák, kromatidák.
A mitózis A mitózis folyamatának leírása.
A meiózis A meiózis folymatának leírása.
Az ivari kromoszómák A kromoszomális különbségek a két nem között (ember, madár).
A nemhez kötött öröklés A vérzékenység és a színtévesztés öröklésmenete.
2.2 A kromoszómák
változásai
A rekombináció és a Az átkereszteződés és a rekombináns egyedek. Felhsználásának elve a
genetikai térképezés géntávolságok meghatározásában (Morgan).
Kromoszóma- A kromoszómaszám-sokszorozódások (ploidiák), az ivari kromoszómaszám-
rendellenességek rendellenességek, a kromoszómamutációk és hatásaik.
3. Molekuláris genetika
3.1 A kérdésfölvetés A gén – aminosavsorrend – fén összefüggés. Az örökítő anyag tulajdonságai.
3.2 Az örökítő anyag
Baktériumok átalakulása A baktériumtarnszformációs kísérlet (Griffith)
A vírusok A DNS örökítő szerepének virológiai bizonyítása. A fág-ciklus.

A DNS szerkezete Kémiai felépítés, Chargaff-szabály. Watson és Crick kettős hélix-modellje.

A megkettőződés A kettőződés modellje, a Meselsohn-Sthal féle bizonyító kísérlet.
A fehérjeszintézis A DNS, m- és tRNS-ek szerepe.
A genetikai kód A kodonszótár megfejtése,
megfejtése jellemzői, használata.
3.3 Mutáció és Testi és ivarsejt-mutációk, a javító enzimrendszer működése, a mutánsok
modifikáció szelekciója.

31
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

A mutációk keletkezése
és sorsa
Mutagén hatások Indukált mutációk. Kémiai és sugárzás okozta mutációk. Használatuk, veszélyeik.
A mutációk hatásai Csendes mutációk, báziskiesés és csere, letális, káros, semleges és előnyös
mutációk. Környezetfüggésük.
A modifikációk A jelenség lényege. Öröklött és veleszületett rendellenességek.
3.4 A génműködés
szabályozása
Az operon A laktóz-operon egyszerűsített leírása.
Végtermék-gátlás Az enzimműködés aktivitásának szabályozása
Szabályozás soksejtű A cAMP szerepe a hormonhatás továbbításában
szervezetben
Az eukarióta génműködés Exonok, intronok. Ismétlődő szakaszok. Lehetséges magyarázatok.
sajátságai
3.5 A differenciálódás
genetikája
A genetikai program Specializálódás és differenciálódás kapcsolata.
Differenciálódás és Kísérletek a differenciációval és regenerációval (Speman: organizátor-elm.). A
regeneráció Contergan-eset.
Láthatóvá tett időbeli A puffok átrendeződése hormonhatásra. Egyszerű modell a magyarázatra.
minták (puffképződés)
Daganatképződés, A mutagén és karcinogén hatások összefüggése. Daganatos betegségek kezelése.
rákkeltő hatások
3.6 Genetika a
gyakorlatban Az eugenika Galtontól a fasizmusig.: biológiai és történelmi háttér. Mai érvek.
Az eugenika története
A géntechnológia A génátvitel elvi lehetőségei. Klónozás. Etikai kérdések.

32
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXIV. ÉLETCIKLUSOK
Témakör Tartalom
1. Az ivartalan és az
ivaros szaporodás
1.1 Az ivartalan Lényege, formái. Szaporítási módok.
szaporodás
1.2 Az ivarsejtek A megtermékenyítés, a zigóta. A szexualitás funkciója a faj szempontjából.
1.3 A nemek Hímnős és váltivarú fajok. Kromoszomális nem, elsődleges és másodlagos nemi
jellegek. Ivari kétalakúság.
2. A szexualitás formái
2.1 Szaporodásmódok Az egysejtűek szexualitása, a mohák, harasztok és zárvatermők kétszakaszos
váltakozása a egyedfejlődése. A mag és termés.
növényvilágban
2.2 A gombák A kalapos gombák micéliumának keletkezése, a spóraképzés folyamata.
szaporodása
2.3 Az állatok Külső és belső megtermékenyítés. A zigóta sorsa: pete, tojás, erszény, méhlepény.
szaporodásmódjai Az ivadékgondozás.
2.4 Az emberi szexualitás
A nemek különbségei Elsődleges és másodlagos nemi jellegek emberben.
A férfi nemi szervek és Külső és belső nemi szervek. Hormonális szabályozásuk.
működésük
A női nemi szervek és Külső és belső nemi szervek. Hormonális szabályozásuk.
működésük
Családtervezés A fogamzás folyamata, a fogamzásgátlás lehetőségei.
3. Az egyedfejlődés
3.1 A növények
egyedfejlődése A csírázás és növekedés feltételei.
3.2 Az állatok Metamorfózis-formák (rovarok, kétéltűek) és hormonális szabályozásuk.
egyedfejlődése
3.3. Az ember
egyedfejlődése
A magzati élet A beágyazódás, az embrionális fejlődés néhány mozzanata. A magzati keringés
jellegzetességei. A méhlepény funkciói. A magzat egészségének védelme. A
születés.
A születés utáni élet Az emberi élet korszakhatárai (anatómiai, élettani, pszichikai különbségek). Kritikus
periódusok.
Öregedés és halál Az öregedés tünetei, elméletek a magyarázatra. Klinikai és biológiai halál. Túlélő
szervek. Etikai kérdések.

XXV. A FÖLD FORMÁLÓDÁSA (KŐZETBUROK, geológiai evolúció)

Témakör
1. A kőzetek, mint földtani
dokumentumok
2. A felszínt formáló erők
3. A geológia születése
4. A földfelszín geológiai
szerkezetének egységei
5. Vándorló szárazföldek
6. A mozgó földfelszín-
modell
7. A kőzetlemezek határán
8. A Föld mélyszerkezete
Tartalom
A rétegtani elv megfogalmazása – Steno
A fosszíliák, vezérkövületek szerepe
A kataklizmák -Cuvier, neptunisták és plutonisták harca
Lyell - aktualizmustan, a földtani kutatások tudományos módszerei
Az izosztázia felismerése, gyűrődések, vetődések, hegységképződési elméletek
A kontinensvándorlás – Wegener
Bizonyítékok és hiányosságok
A lemeztektonika előzményei, bizonyítékai
A kőzetburok fogalma, lemeztípusok, magmaáramlások, mélytengeri árok, óceáni
hátság
Hegységképződések, vulkanizmus, földrengések
A mélységi magmás tevékenység, utóvulkáni jelenségek
A belső geoszférák és jellemzőik – a rengéshullámok
A geotermikus grádiens

33
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

9. A kőzetek anyagainak A kőzetek genetikája, a külső és belső erők formáló hatása, a főbb típusok
körforgása jellemzése

XXVI. A BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ GONDOLATA

Témakör Tartalom
1. Fixizmus és
transzformizmus
1.1 Linné rendszere Kreacionizmus és fixizmus. A mesterséges és a természetes rendszer. A fontosabb
rendszertani kategóriák. Határozókulcsok.
1.2 Szerveződési minták Goethe tarnszformizmusa (az ősnövény-elmélet). A „lények lajtorjája”.
Az embrionális fejlődés Az összehasonlitó embriológiai vizsgálatok (Baer).
1.3 Cuvier rendszere A szervek korrelációjának tana. A paleontológiai rekonstrukció módszere.
Összefüggése a katasztrófaelmélettel.
1.4 Lamarck elmélete Evolúció és adaptáció Lamarck szerint. Ellenérvek.
1.5. Globális Humboldt eredményei: zonalitás, a biomok jellemzői. Konvergencia-jelenségek.
alkalmazkodás
1.6 A népességkutatás Malthus teóriája a népesedés és a javak növekedéséről.
kezdetei (Malthus)
1.7 Az állattenyésztők Az ember által létrehozott állat-és növényfajok, ill. fajták. Mesterséges szelekció.
tapasztalatai Géncentrumok.
2. A darwinizmus
2.1 Darwin elmélete A természetes szelekció, az adaptáció, a törzsfa, a csökevényes szervek és az
embrionális hasonlóságok magyarázata (Haeckel). Visszafordíthatatlanság (Dollo-
elv).
2.2 A darwinizmus hatása A szociáldarwinizmus ideológiája. Látszatellentét a genetikával és a teológiával.
2.3 Az ember helyzete Álláspontok az ember származásáról. A társadalomban zajló evolúciós folyamatok
(technikai, nyelvi, kulturális).
3. Populációgenetika
3.1 Az ideális populáció A Hardy-Weinberg szabály és feltételei. Példák.
3.2 Reális populációk A reális populáció fogalma
A szelekció Típusai (stabilizáló, szétválasztó, irányító). Példa a szelekció mennyiségi
jellemzésére.
Szaporodási stratégiák A pánmixistől eltérő szaporodási stratégiák (territorialitás, hierarchia a csapaton
belül, monogámia és poligámia). A nemi kiválasztás (Darwin) és a szülői
ráfordítás (Trivers) magyarázata.
Sodródás és izoláció Kis létszámú populációban meginduló genetikai folyamatok (drift, alapítóhatás).
Izolációs mechanizmusok (násztánc, feromonok). A faj populációgenetikai
fogalma.
3.3 Szintézis Az evolúció szintetikus modellje: Wright (adaptív táj), a genetikai teher, a
heterozigóta fölény és a semleges evolúció hiotézise (Kimura).
4. Szociobiológia
4.1 Agresszió és Populációgenetikai értelmezésük. Példák
altruizmus
4.2 Az evolúció szintjei A szociobiológiai jelenségek csoportszelekciós és rokonszelekciós magyarázata
(Hamilton). A génszintű evolúció hipotézise („önző gén” elmélet, Dawkins). A
kiterjesztett fenotípus.

34
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXVII. AZ EVOLÚCIÓ SZÍNPADA (szünbiológia)

Témakör Tartalom
1. Az ökológia
1.1 Mi az ökológia? Szünbiológia, élettan és ökológia különbsége. Egyed feletti szerveződési szintek.
1.2 A Liebig-törvény A Liebig-kísérletek (minimum-elv). Tolerancia és környezet fogalma példákkal
1.3 Az ökológiai környezet (fény, víz)
1.4. Az ökológiai jelzés Két-három és többdimenziós niche-terek. Élettani és ökológiai niche.
1.5 Az ökológiai tér
(niche)
1.6 Populációk A társulást alkotó populációk kölcsönhatástípusai, példákkal (predáció, versengés,
kölcsönhatásai parazitizmus, szimbiózis, antibiózis, kommenzalizmus). A Gauze-elv.
2. Térbeli mintázatok
2.1 Listák, élőhelyek, tájak A tájkép, mint jel. Flóra, fauna. Áreák és értelmezésük.
2.2 A populációk Meghatározásuk, nagyságuk, térbeli eloszlásuk
2.3. A társulások Növény és állattársulás. Mennyiségi jellemzőik. A faj/egyed és genetikai
diverzitás, jelentősége.
2.4 A Kárpát-medence Hazánk fontosabb fás és fátlan társuláscsoportjai. Előfordulásuk, értékeik,
növénytársulásai veszélyeztetettségük.
3. Időbeli mintázatok
3.1. Populációdinamika A populáció térbeli eloszlástípusai, magyarázatuk. Korfa.
Exponenciális és logisztikus görbe. A környezet eltartóképessége, a kihalási
küszöb. Gradáció, r- és K-stratégiájú fajok populációdinamikája
3.2 Populációs A ragadozó-zsákmány modell (Lotka-Volterra egyenletek). A parazita-
kölcsönhatások dinamikája gazdaszervezet viszony modellezése. Járványok kialakulása.
3.3. Társulásdinamika Ciklikus változások (aszpektusok) Példák szárazföldi és édesvízi
aszpektusváltásokra. Szukcesszió, degradáció.
4. Anyagforgalom és
energiaáramlás
4.1 Energiaáramlás A táplálkozási szintek (Elton piramis). Egyedszám, biomassza és energiapiramisok
értelmezése.
Táplálkozási lánc és hálózat
4.2 Anyagforgalom Biológiai ciklus, biogeokémiai (globális) körforgás
A szén és az oxigén körforgása (szén- és szénhidrogén-képződés, karbonátosodás.
A nitrogén körforgása (nitrogénfixáció, nitrifikáció, denitrifikáció), természetes és
mesterséges anyagforgalom. A kén és a foszfor körforgása. Savas eső, mosószerek,
vízivirágzás. Nyomelemek, mérgek.
4.3 Gaia, az élő bolygó A földi anyag-és energiaforgalom biológiai szabályozottságának elmélete
(Lovelock).
7. A természet- és
környezetvédelem
lehetőségei
7.1 A természetvédelem Fajok, társulások és területek védelme (nemzeti park, tájvédelmi körzet, védett
terület, bioszféra rezervátum). Aktív és passzív formák. Génbank, génerózió,
állatkertek, a visszatelepítés lehetőségei. Hazánk helyzete
7.2 A környezetvédelem Fogalma, lehetőségei (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per); kibocsátás,
ülepedés.
Levegő A fontosabb légszennyező anyagok, szmogtípusok, savas eső, halogénezett
szénhidrogének.
Víz Ivóvíz nyerése, víztisztítás, N és P terhelés, eutrofizáció nehézfémek. Vízminősítés
Hagyományos és alternatív, megújuló és nem megújuló energia.
Energia Technokrata és radikális „zöld” jövőképek. „A kicsi szép” (Schumacher).
Alternatív közgazdaságtan. A környezettel harmonizáló életforma konkrét
Életmód, filozófia lehetőségei.

35

XXVIII. KOZMOGÓNIA
Témakör
1. Az általános
relativitás elmélete
2. A Világegyetem
kialakulásáról és
fejlődéséről szóló
elméletek
3. Csillagsorsok
4. A Naprendszer
keletkezése
XXIX. AZ ÉLET TÖRTÉNETE A FÖLDÖN
Témakör
1. Élő és élettelen határán
1.1 Elméleti
megfontolások
1.2 Kisérleti szimuláció
1.3 A valószinűség kérdése
2. A földtörténeti ősidő
3. A földtörténeti előidő
4. A földtörténeti óidő
4.1 A kambrium
4.2 A szilur és a devon
4.3 A karbon
4.4 A perm
5. A földtörténeti
középidő
5.1 A triász és a jura
5.2 A kréta
6. A földtörténeti újidő
6.1 A harmadkor
6.2 A negyedkor
7. Az ember származása
7.1 Az ember és az
emberszabású majmok
7.2 Az ember származása
7.3 Az emberfajták
Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)
Tartalom
A gravitáló és a gyorsuló koordinátarendszerek egyenértékűsége, anyag és tér, a
görbült téridő, tapasztalati alátámasztások
A táguló Világegyetem;
az ősrobbanás-elmélet;
egyéb elméletek;
anyagfejlődés, anyageloszlás (mennyiségi és minőségi)
A csillagok típusai, koruk;
keletkezésük, fejlődésük;
HRD; csillaghalmazok
A Naprendszer leírása;
a keletkezéséről szóló elméletek;
a Nap
Tartalom
Az életkritériumok Más típusú életek elvi lehetősége. Élőlény-modellek:
hiperciklusok (Eigen), chemoton (Gánti).
Az ősi Föld körülményeit utánzó kísérletek (Miller, Urey). A módszer korlátai
Az élő rendszerek létrejöttének hipotézisei.
Az őslégkör, ősóceán és a földkéreg kialakulása. Az élet első nyomai.
Fotoszintézis.
Az eukarióták (endoszimbionta hipotézis) és az ivaros szaporodás kialakulása, a
mai ősmasszívumok születése.
A gerinctelen törzsek, a külső és a belső váz.
Kaledóniai hegységképződés, ózonpajzs, növények a szárazföldön. Szövetes
szerveződés, az első szárazföldi gerincesek.
A Variszkuszi hegységképződés, kőszéntelepek, az ősi harasztok, kétéltűek, a
hüllők megjelenése.
A Pangaea, a déli félteke eljegesedése. Hőszabályozás a hüllőkben, tömeges
kihalások.
A dinoszauruszok, a madarak megjelenése. A Pangaea feldarabolódásának
kezdete.
Gondwana feldarabolódása. Az Eurázsiai és a Pacifikus hegységrendszer
kialakulásának kezdete. A zárvatermők kialakulása. A dinoszauruszok kihalása.
Erszényesek és méhlepényes emlősök.
A hazai üledékes és magmás kőzetek, ásványok keletkezése
Az emlősök a szárazföldön
Jégkorszakok az északi féltekén
A Kárpát-medence földtani eseményei
Az emberi nemzetség
Anatómiai, élettani és szociobiológiai összehasonlítás.
Az Australopithecus, a H. habilis, a H. erectus és a H. sapiens fontosabb leletei, a
levonható következtetések.
A nagyrasszok külső jellegzetességei és eredeti elterjedésük.
36
 Országos Közoktatási Intézet (http://www.oki.hu)

XXX. MEGÚJULÓ GONDOLKODÁS (STRUKTÚRÁK ÉS SZABÁLYOK)

Témakör Tartalom
1. Az antropikus elv A teleológia kérdésköre
2. A káoszelmélet A kiszámíthatóság és megjósolhatóság kérdése
3. Fraktálok A teljes leírhatóság kérdése
4. A játékelmélet A meghatározottság kérdése

37