1. A törvény hatálya és a kérelemre történő eljárás elve.

A tisztességes eljárás
elve és a jogorvoslathoz való jog. Nyelvhasználat az eljárás során. Pp. 1. §; 113.
§ Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés
1. § [A törvény hatálya]
(1) E törvényt kell alkalmazni a bíróság eljárására, ha jogszabály biztosítja a bírói utat és törvény
nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását.
(2) A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.
113. § [A nyelvhasználat tartalma]
(1) A bírósági eljárás nyelve a magyar.
(2) Törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő
rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a
bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg.
(3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben
meghatározott körben pedig regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.
(4) A bírósági eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa
ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült
vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait
és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános
tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

2. A rendelkezési elv, a kérelemhez kötöttség elve és a túlterjeszkedés tilalma

Pp. 2. § 342. §;
2. § [A rendelkezési elv]
(1) A felek szabadon rendelkeznek perbe vitt jogaikkal.
(2) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és
jognyilatkozatokhoz kötve van.
342. § [Az érdemi döntés korlátai]
(1) Az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási
kérelmen. Ez a szabály a főkövetelés járulékaira is irányadó.
(2) Ha a követelés a polgári jog szabályai szerint a fél vagyonának csupán valamely részéből
hajtható be, a bíróságnak a határozatában ezt a részt is meg kell jelölnie.
(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet
a fél a perben nem állított.
(4) A bíróság az egymással eshetőleges viszonyban álló keresetekről csak azok előterjesztett
sorrendjében dönthet.

3. A perkoncentráció elve és a bíróság közrehatási tevékenysége

Pp. 3. § 6. §
3. § [A perkoncentráció elve]
A bíróságnak és a feleknek törekedniük kell arra, hogy az ítélet meghozatalához szükséges
valamennyi tény és bizonyíték olyan időpontban álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg egy
tárgyaláson elbírálható legyen.

6. § [A bíróság közrehatási tevékenysége]

A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az e törvényben meghatározott módon és
eszközökkel hozzájárul ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.

1
4. A felek eljárástámogatási, peranyagszolgáltatási és igazmondási
kötelezettsége valamint a jóhiszeműség elve
Pp. 4-5. §
4. § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége]
(1) A felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.
(2) A perben jelentős tények állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre
bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.
(3) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a valóságnak megfelelően
kötelesek előadni.
(4) A bíróság azt a felet, aki önhibájából a perben jelentős tények tekintetében olyan nyilatkozatot
tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e
törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
5. § [A jóhiszeműség elve]
(1) A felek és más perbeli személyek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során
jóhiszeműen kötelesek eljárni.
(2) A bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes
magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más
jogkövetkezménnyel sújtja.

5. Az első- és másodfokú bíróságok, a bíróságok összetétele. A bírósági titkár

és a bírósági ügyintéző
Pp. 8-11. §
3. Eljáró bíróságok
8. § [Az eljáró bíróság]
(1) Elsőfokon ítélkezik:
a) a járásbíróság,
b) a közigazgatási és munkaügyi bíróság és
c) a törvényszék.
(2) Másodfokon ítélkezik:
a) a járásbírósághoz, valamint a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a
törvényszék,
b) a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és
c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben, továbbá az e törvényben meghatározott esetben a Kúria.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
(4) Ahol e törvény járásbíróságról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell.
4. A bíróságok összetétele
9. § [A bíróság összetétele]
(1) Az elsőfokon eljáró bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egy hivatásos bíróból áll
(a továbbiakban: egyesbíró).
(2) Törvényben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint
elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban jár el.
(3) Ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben vagy az egyesített perekben
érvényesített valamelyik igény, a viszontkereset vagy a beszámítás elbírálása tekintetében törvény
szerint ülnökök közreműködése szükséges.
(4) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.
(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy
különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az
ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
10. § [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]
(1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a
határozatokat, amelyeket törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.
(2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden
intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet törvény a bíróság
hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat
hozhat, amelyeket törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.
(3) Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a

2
kötelezettségek terhelik. Törvénynek bíróra vonatkozó rendelkezései a hivatásos bíróra és az ülnökre
egyaránt vonatkoznak.
5. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző
11. § [A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző]
(1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve az elnök helyett
tárgyaláson kívül - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági titkár is eljárhat.
(2) A bírósági titkár jogosult továbbá bizonyítási eljárás megkeresett bíróságként történő
lefolytatására. A bíróság eljárására irányadó, az e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen
esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - önálló aláírási joga van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az
intézkedéseket és - az ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket törvény
a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal.
(4) A bírósági titkár ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot.
(5) Jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül - a bíró
irányítása és felügyelete mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó,
törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell
alkalmazni.
(6) A bírósági titkár, valamint a bírósági ügyintéző kizárására a bíró kizárására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. A kizárásra vonatkozó szabályok, a kizárási kérelem elbírálása

Pp. 12-19. §
6. A bírák és a bíróság kizárása
12. § [A bíró kizárása]
A per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy
részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye
kihatással lehet,
b) az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki
az ügyben eljárt,
c) az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója,
d) az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a
bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott,
e) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy
f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
13. § [A bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból]
(1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt
vett.
(2) A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat
meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
(3) A felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel
érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
14. § [A bíróság kizárása]
(1) A perben az a járásbíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla
sem járhat el,
a) amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per
tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve
kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy
b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási okok arra a jogi személyiséggel nem rendelkező
bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái fölött a perben érintett bíróság elnöke gyakorolja az
általános munkáltatói jogokat.
(3) Az eljáró bírósággal szemben kizárási ok fennállását önmagában nem alapozza meg, ha
a) a fél és az eljáró bíróság között más eljárás van folyamatban,
b) a per első-, illetve másodfokú elintézésében érintett bíróság perbevonása esetén a
keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasításának van helye, vagy
c) a per jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyiségi jogot sértő
tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró

3
személy ellen indul meg, abban az esetben sem, ha a bírósági jogkörben eljáró személy az eljáró
bíróságon járt el.
15. § [A kizárási kérelem bejelentése]
(1) A bíró a bíróság elnökének köteles - a kizárási ok megjelölésével - haladéktalanul bejelenteni, ha
vele szemben kizárási ok áll fenn. Ha a bíró a 12. § f) pontja szerinti okot kíván bejelenteni,
nyilatkozatát írásban köteles indokolni.
(2) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában - az eljárást
befejező határozat meghozataláig - van helye, azonban a 12. § f) pontja szerinti okot a fél a tárgyalás
megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló
tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot
haladéktalanul bejelenti.
16. § [A kizárási kérelem elintézése igazgatási ügykörben]
(1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.
(2) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi.
(3) Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok
fennálltát elismeri, más bíró, illetve tanács kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik. Ilyen esetben a
kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.
17. § [A kizárási kérelem elintézése bírósági hatáskörben]
(1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a kizárás tárgyában
a) egyesbíró esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyesbírája,
b) tanács elnöke vagy tagja esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik
tanácsa
tárgyaláson kívül határoz.
(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem
vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú
bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot érintő
ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a Kúria határoz.
(3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.
(4) A kizárási kérelem elutasítása miatt csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az
eljárást befejező határozat ellen irányul.
18. § [A kizárás egyéb szabályai]
(1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének
elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan,
de a 12. § a)-e) pontja szerinti kizárás esetén, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat
hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél, ugyanabban a perben a kizárási kérelem elutasítása
után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.
(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben
ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a bíróság a kizárási kérelmet elutasító
határozatban pénzbírsággal sújtja.
(3) A bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezető kizárására is alkalmazni kell.
(4) A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz.
19. § [Kizárás a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perben]
A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult per elintézéséből ki van zárva és abban,
mint bíró nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző és az őt alkalmazó közjegyző
nevében eljáró közjegyzőhelyettes, valamint ezek hozzátartozója.

7. A joghatóság szabályai, vizsgálata A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi

XXVIII. törvény 88-108. §; 1215/2012/EU rendelet 1-35. cikk
NM
88. § E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül kizárólag magyar bíróság járhat el
a) olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen
ingatlan bérlete, haszonbérlete,
b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
c) belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,
d) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzését érintő eljárásban,
e) belföldi végrehajtást érintő eljárásban.
89. § E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül magyar bíróság joghatósága kizárt
a) olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen

4
ingatlan bérlete, haszonbérlete,
b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban,
c) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban,
d) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, tartalmával és megszűnésével kapcsolatos eljárásban,
e) külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany (e pont alkalmazásában a
továbbiakban együtt: jogi személy) alapításával, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi
személy nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy létesítő okirat érvényességével
kapcsolatos eljárásban, illetve a jogi személy szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti
eljárásban,
f) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzését érintő eljárásban,
g) külföldi végrehajtást érintő eljárásban.
90. § (1) Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel
szemben, ha legalább az alperesek egyikének lakóhelye, illetve jogi személy vagy jogi személyiség
nélküli jogalany székhelye vagy központi ügyintézésének helye (e fejezetben alkalmazásában a
továbbiakban együtt: székhely) belföldön van, feltéve, hogy a keresetek között olyan szoros kapcsolat
áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése
érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni.
(2) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére vagy
székhelyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye vagy székhelye
belföldön van.
(3) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset
tekintetében is.
91. § A magyar bíróság joghatóságát - az e törvényben megállapított kivételekkel - megalapozza az
is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, ellenkérelmet terjeszt elő
(perbebocsátkozás).
36. Vagyonjogi ügyek
92. § Magyar bíróság eljárhat minden vagyonjogi ügyben, ha az alperes lakóhelye vagy székhelye
belföldön van.
93. § Szerződéssel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vitatott
kötelezettség teljesítési helye belföldön van. E § alkalmazásában a vitatott kötelezettség teljesítési
helye
a) az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek, ennek hiányában
b) ingó dolog értékesítése esetén az a hely, ahova a szerződés alapján az adott dolgot szállították,
vagy szállítani kellett volna,
c) szolgáltatás nyújtása esetén az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy
kellett volna nyújtani, vagy
d) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési
helyeként meghatároz.
94. § (1) Szerződésen kívüli kötelmekkel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is,
ha a kötelmet keletkeztető jogi tény belföldön valósult vagy valósulhat meg, vagy annak eredménye
belföldön következett vagy következhet be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a személyhez
fűződő jogok megsértéséből eredő igényekre is.
(2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, illetve a büntetőeljárásban érvényesített
polgári jogi igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény
magyar büntető joghatóság alá tartozik.
(3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is,
ha a jogosult lakóhelye belföldön van.
95. § Magyar bíróság eljárhat olyan eljárásban, amelynek tárgya az eljárás megindulásának
időpontjában belföldön található ingó dolgon fennálló dologi jog.
96. § Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás
belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbi tevékenységével kapcsolatos,
ideértve azt az esetet is, amikor a szerződést belföldön, a külföldi székhelyű vállalkozás
képviseletében kötötték.
97. § Vagyonjogi perben eljárhat magyar bíróság olyan alperes ellen is, aki belföldön lakóhellyel
vagy székhellyel nem rendelkezik, feltéve, hogy az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható
vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha
a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.
98. § (1) Öröklési perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó halálakor magyar
állampolgár volt.

5
 (2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a halálakor magyar
állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található.
99. § (1) Joghatósági megállapodással a felek a felmerült, vagy - meghatározott jogviszonyból
eredő - jövőbeli jogvitájuk esetére vagyonjogi ügyekben kiköthetik valamely állam bíróságainak, vagy
egy vagy több meghatározott bíróságának joghatóságát.
(2) Semmis az a joghatósági megállapodás,
a) amellyel a felek külföldi bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben, amelyben a magyar bíróság
kizárólagos joghatósággal rendelkezik, vagy
b) amellyel a felek magyar bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben, amelyben a magyar bíróság
joghatósága kizárt.
(3) Joghatósági megállapodást a felek köthetnek
a) írásban,
b) szóban, írásbeli megerősítéssel,
c) a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelő formában, vagy
d) a nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel azoknak a kereskedelmi
szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú
szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe
vesznek.
(4) A joghatósági megállapodást írásban kötöttnek kell tekinteni akkor is, ha a felek jognyilatkozatát
tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre.
(5) A joghatósági megállapodás létezésére és érvényességére - az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben - a joghatósági megállapodásban kikötött bíróság vagy bíróságok államának joga
alkalmazandó.
(6) Ha a felek a joghatósági megállapodást egy másik szerződés részeként kötötték meg, a
joghatósági megállapodást - annak létezése és érvényessége tekintetében - a szerződés többi
feltételétől független megállapodásnak kell tekinteni.
(7) A joghatósági megállapodással kikötött joghatóság - a felek eltérő megállapodásának hiányában
- kizárólagos. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság
joghatóságának hiányát állapítja meg, a magyar bíróság az általános szabályok szerint
megállapíthatja joghatóságát.
100. § (1) Magyar bíróság joghatósággal rendelkezik fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására, ha
az adós jogi személy létesítő okirat szerinti székhelye belföldön van, vagy belföldön olyan működési
hellyel (fióktelep vagy más telephely) rendelkezik, ahol nem átmeneti jellegű tevékenységet folytat.
(2) Ha a magyar bíróság a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatására joghatósággal rendelkezik,
eljárhat a fizetésképtelenségi eljárásból származó és azzal szorosan összefüggő keresetek
tekintetében is.
(3) Fizetésképtelenségi eljárásban a 91. § és a 99. § nem alkalmazható.
37. Családjogi és személyállapoti ügyek
101. § (1) A 2201/2003/EK tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározott esetben magyar bíróság
akkor rendelkezik joghatósággal házassági ügyekben, ha a házastársak egyike magyar állampolgár.
(2) A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránti eljárásra magyar bíróság
joghatósággal rendelkezik, ha az egyik fél magyar állampolgár vagy az alperes szokásos tartózkodási
helye belföldön van.
102. § (1) A házastársak személyi és vagyoni viszonyait érintő eljárásra magyar bíróság
joghatósággal rendelkezik, ha
a) az alperes házastárs szokásos tartózkodási helye belföldön van,
b) a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye belföldön volt, feltéve, hogy az egyik
házastárs szokásos tartózkodási helye a keresetindításkor továbbra is belföldön van, vagy
c) mindkét házastárs magyar állampolgár.
(2) Házassági vagyonjogi jogviszonyt érintő eljárásra magyar bíróság joghatósággal rendelkezik
akkor is, ha az eljárás tárgyát képező vagyontárgy belföldön található.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony házassági köteléket érintő eljárás keretében
kerül rendezésre, magyar bíróság eljárhat akkor is, ha ezen eljárásra joghatósággal rendelkezik.
(4) Ha magyar bíróság joghatósággal rendelkezik az öröklési jogviszonyt érintő eljárásra,
joghatósága kiterjed az örökléssel összefüggő házassági vagyonjogi jogkérdés elbírálására is.
103. § Bejegyzett élettársi kapcsolat létezésével, érvényességével, megszűnésével, továbbá
joghatásaival összefüggő eljárásra magyar bíróság akkor rendelkezik joghatósággal, ha
a) a kapcsolatot belföldön létesítették vagy
b) a bejegyzett élettársak legalább egyike magyar állampolgár.
104. § (1) Származás megállapítása iránti eljárásban magyar bíróság akkor rendelkezik

6
joghatósággal, ha
a) a gyermek magyar állampolgár,
b) a gyermek szokásos tartózkodási helye belföldön van, vagy
c) az alperes, illetve több személy kötelező perben állása esetén legalább az egyik alperes
szokásos tartózkodási helye belföldön van.
(2) Származás megállapítása iránti ügyekben a 91. § nem alkalmazható.
105. § (1) Örökbefogadás engedélyezése vagy felbontása iránti eljárásra magyar bíróság akkor
rendelkezik joghatósággal, ha
a) az örökbefogadni kívánt gyermek, illetve az örökbefogadott gyermek magyar állampolgár vagy
szokásos tartózkodási helye belföldön van, vagy
b) az örökbefogadó, illetve házastársak általi örökbefogadás esetén azok legalább egyike magyar
állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.
(2) Örökbefogadási ügyekben a 91. § nem alkalmazható.
106. § (1) A 2201/2003/EK tanácsi rendelet 14. cikkében meghatározott esetben magyar bíróság
akkor rendelkezik joghatósággal a szülői felügyeletet, a kapcsolattartást és a gyámságot érintő
eljárásra, ha a gyermek magyar állampolgár.
(2) A szülői felügyeletet, kapcsolattartást és gyámságot érintő ügyekben a 91. § nem alkalmazható.
107. § (1) Gondnoksággal kapcsolatos eljárásban magyar bíróság akkor rendelkezik joghatósággal,
ha a gondnokság alá helyezendő, illetve a gondnokolt személy magyar állampolgár vagy szokásos
tartózkodási helye belföldön van.
(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a más védelmi intézkedéssel kapcsolatos
eljárásokra is.
(3) A gondnoksággal és más védelmi intézkedésekkel kapcsolatos ügyekben a 91. § nem
alkalmazható.
108. § (1) Magyar bíróság joghatósággal rendelkezik holtnak nyilvánítás vagy halál tényének
megállapítása iránti eljárásra, ha az eltűnt személy
a) utolsó ismert szokásos tartózkodási helye belföldön volt, vagy
b) magyar állampolgár volt, és holtnak nyilvánítását vagy halála tényének megállapítását belföldi
jogi érdek - így különösen az eltűnt személy magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel
rendelkező házastársával vagy bejegyzett élettársával fennálló házassága vagy bejegyzett élettársi
kapcsolata, illetve belföldön lévő vagyona jogi sorsának rendezése - teszi szükségessé.
(2) A holtnak nyilvánításra illetve halál tényének megállapítására irányuló ügyekben a 91. § nem
alkalmazható.

EU

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
(1) E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet
nélkül. Ez a rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, vagy az
államnak a közhatalmi jogosítványai gyakorlása (acta iure imperii) során végrehajtott intézkedéseire
vagy mulasztásaira vonatkozó felelősségre.
(2) E rendelet nem vonatkozik:
a)természetes személyek személyi állapotára, jog- és cselekvőképességére, házassági vagyonjogra,
illetve az olyan kapcsolatból eredő vagyonjogra, amelyet az adott kapcsolatra alkalmazandó jog
szerint a házasságéval hasonló joghatásúnak tekintenek;
b) csődeljárásra, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra;
c) szociális biztonságra;
d) választottbíráskodásra;
e)a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból vagy házassági rokonságból származó tartási
kötelezettségekre;
f)végrendeletre és öröklésre, ideértve a haláleset következtében felmerülő tartási kötelezettségeket.
2. cikk
E rendelet alkalmazásában:
a) „határozat”: valamely tagállam bírósága által hozott bármely határozat, elnevezésére való tekintet
nélkül, beleértve az ítéletet, a végzést, a határozatot vagy a végrehajtási intézkedést, valamint a
költségeknek és kiadásoknak a bíróság tisztviselője általi meghatározásáról szóló határozatot.
A III. fejezet alkalmazásában a „határozat” magában foglalja azon ideiglenes intézkedéseket –
beleértve a biztosítási intézkedéseket is – amelyeket az ügy érdemi elbírálása tekintetében e rendelet
alapján joghatósággal rendelkező bíróság hozott. Nem foglalja magában az olyan ideiglenes

7
intézkedéseket – beleértve a biztosítási intézkedéseket is –, amelyeket az ilyen bíróság az alperes
idézése nélkül hozott, kivéve, ha az intézkedést tartalmazó határozatot a végrehajtást megelőzően
kézbesítették az alperesnek;
b) „perbeli egyezség”: valamely tagállam bírósága által jóváhagyott vagy eljárás során valamely
tagállam bírósága előtt kötött egyezség;
c) „közokirat”: az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően
közokiratként kiállított vagy bejegyzett okirat, amelynek hitelessége
d) az „eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az esettől függően a
határozatot meghozták, a perbeli egyezséget jóváhagyták vagy megkötötték, illetve a közokiratot az
alaki követelményeknek megfelelően kiállították vagy bejegyezték;
e) „címzett tagállam”: az a tagállam, ahol a határozat elismerésére hivatkoznak, illetve ahol a
határozat, a perbeli egyezség vagy a közokirat végrehajtását kérték;
f) „eredetileg eljáró bíróság”: az a bíróság, amely meghozta azt a határozatot, amelynek elismerésére
hivatkoznak, vagy amelynek a végrehajtását kérik.
3. cikk
E rendelet alkalmazásában a „bíróság” magában foglalja a következő hatóságokat, amennyiben azok
az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkeznek:
a) Magyarországon a fizetési meghagyásos eljárások esetén a közjegyző;
b)Svédországban a fizetési meghagyásos eljárások (betalningsföreläggande) és a jogsegély
(handräckning) esetén a végrehajtói hivatal (Kronofogdemyndigheten).
II. FEJEZET
JOGHATÓSÁG
1. SZAKASZ
Általános rendelkezések
4. cikk
(1) E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy,
állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.
(2) Arra a személyre, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik, a
tagállam állampolgáraira irányadó joghatósági szabályokat kell alkalmazni.
5. cikk
(1) Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e
fejezet 2–7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető.
(2) Különösen azokat a nemzeti joghatósági szabályokat nem lehet alkalmazni az (1) bekezdésben
említett személyekre, amelyekről a tagállamoknak a 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint
értesíteniük kell a Bizottságot.
6. cikk
(1) Ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam
bíróságainak joghatóságát, figyelemmel a 18. cikk (1) bekezdésére, a 21. cikk (2) bekezdésére,
valamint a 24. és a 25. cikkre, az adott tagállam joga határozza meg.
(2) Ilyen alperessel szemben a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező bármely személy az
adott tagállamban, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam állampolgáraival azonos
módon igénybe veheti az adott tagállam hatályos joghatósági szabályait, különösen azokat,
amelyekről a tagállamoknak a 76. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint értesíteniük kell a
Bizottságot.
2. SZAKASZ
Különös joghatóság
7. cikk
Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető:
1a)ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti
. bíróság előtt;
be rendelkezés értelmében, eltérő megállapodás hiányában a vitatott kötelezettség teljesítésének
)helye:
—ingó dolog értékesítése esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés alapján az adott
dolgot leszállították, vagy le kellett volna szállítani,
—szolgáltatás nyújtása esetén a tagállam területén az a hely, ahol a szerződés szerint a
szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani;
c) amennyiben a b) pont nem alkalmazható, az a) pontot kell alkalmazni;
2.jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen
cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a
káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet;

8
3.büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés vagy az eredeti állapot
helyreállítása iránti igény tekintetében azon bíróság előtt, amely a büntetőeljárásban eljár,
amennyiben az említett bíróság saját joga alapján a polgári jogi igény elbírálására jogosult;
4.a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló
93/7/EGK irányelv 1. cikkének (1) pontjában meghatározott kulturális tárgyak visszaszolgáltatására
irányuló, tulajdonjogon alapuló polgári jogi kereset esetén annak a helynek a bírósága előtt, ahol a
kulturális tárgy a bíróság felhívásának idején fellelhető;
5.fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvita tekintetében a fióktelep,
képviselet vagy más telephely helyének bírósága előtt;
6.a törvény erejénél fogva létrejött, írásba foglalt vagy szóban megkötött és írásban megerősített
célvagyon („trust”) alapítója („settlor”), kezelője („trustee”) vagy kedvezményezettje („beneficiary”)
ellen indított jogvita esetén annak a tagállamnak a bírósága előtt, ahol a célvagyon található;
7rakománymentés vagy segítségnyújtás tekintetében követelt ellenérték megtérítésével kapcsolatos
.jogvita esetén azon bíróság előtt, amelynek hatáskörében a kérdéses rakományt vagy fuvardíj iránti
követelést:
a) a megtérítés iránti igény biztosítása érdekében lefoglalták; vagy
b) lefoglalhatták volna, azonban kezességet vállaltak vagy más biztosítékot adtak,
e rendelkezés azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha azt állítják, hogy az alperes a
rakományon vagy a fuvardíj iránti követelésen érdekeltséggel rendelkezik, vagy a mentés
időpontjában rendelkezett.
8. cikk
Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy perelhető továbbá:
(1)amennyiben több személy együttes perlése esetén az adott személy az alperesek egyike, bármely
alperes lakóhelyének vagy székhelyének bírósága előtt, feltéve hogy a keresetek között olyan
szoros kapcsolat áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó
határozatok elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni;
(2)harmadik félként szavatossággal vagy jótállással kapcsolatos vagy bármely más, harmadik fél
perbevonásával folyó perben az eredeti eljárás bírósága előtt, kivéve, ha ezeket az eljárásokat
kizárólag azzal a céllal indították, hogy a harmadik felet kivonják az ügyében egyébként
joghatósággal rendelkező bíróság eljárása alól;
(3)az ugyanazon a szerződésen vagy ugyanazon a tényálláson alapuló viszontkeresetnél, amelyen az
eredeti kereset alapul, azon bíróság előtt, amely az eredeti kereset tárgyában eljár;
(4)szerződéssel kapcsolatos ügyekben, ha a per összekapcsolható azonos alperes ellen ingatlanon
fennálló dologi jogokkal kapcsolatos ügyekben indított más perrel, annak a tagállamnak a bírósága
előtt, ahol az ingatlan található.
9. cikk
Amennyiben e rendelet alapján valamely tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik hajó
használatából vagy üzemeltetéséből származó felelőséggel kapcsolatos ügyekre, akkor ez a bíróság
vagy az e célra a tagállam belső joga alapján helyette kijelölt más bíróság is joghatósággal
rendelkezik felelősség korlátozása iránti keresetekre.
3. SZAKASZ
Joghatóság biztosítási ügyekben
10. cikk
Biztosítási ügyekben a joghatóságot e szakasz határozza meg a 6. cikk és a 7. cikk 5. pontjának
sérelme nélkül.
11. cikk
(1) Valamely tagállamban székhellyel rendelkező biztosító perelhető:
a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található;
b)más tagállamban, a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett által indított
perek esetében, a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság előtt; vagy
c)társbiztosító esetén, annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelynek területén a fő biztosító elleni
eljárást indították.
(2) Ha a biztosító székhelye nem a tagállam területén található, azonban fiókteleppel, képviselettel
vagy más telephellyel rendelkezik valamely tagállamban, akkor a fióktelep, képviselet vagy más
telephely működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha székhelye az említett tagállam
területén lenne.
12. cikk
Felelősség- vagy ingatlanbiztosítás tekintetében a biztosító perelhető továbbá a káresemény
bekövetkeztének helye bíróságai előtt is. Ugyanez alkalmazandó, amennyiben az ingó és
ingatlantulajdonra azonos biztosítási szerződést kötöttek, és mindkettőt azonos káresemény érint.

9
13. cikk
(1) Felelősségbiztosítás tekintetében a biztosító – amennyiben a bíróság joga lehetővé teszi – a
károsult által a biztosított ellen indított eljárásban perbe vonható.
(2) A 10., 11. és 12. cikket kell alkalmazni a károsult által közvetlenül a biztosító ellen indított
keresetre, amennyiben az ilyen közvetlen keresetindítás megengedett.
(3) Amennyiben a jog az ilyen közvetlen keresetindítás vonatkozásában lehetővé teszi a biztosítási
kötvény jogosultja vagy a biztosított félként történő perbevonását, akkor rájuk nézve ugyanaz a
bíróság rendelkezik joghatósággal.
14. cikk
(1) A 13. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a biztosító csak annak a tagállamnak a bíróságai
előtt indíthat eljárást, ahol az alperes lakóhelye található, tekintet nélkül arra, hogy az alperes
biztosítási kötvény jogosultja, biztosított vagy kedvezményezett.
(2) E szakasz rendelkezései nem érintik a viszontkereset indításához való jogot annál a bíróságnál,
amely előtt e szakasznak megfelelően az eredeti kereset nyomán indult peres eljárás folyamatban
van.
15. cikk
E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet eltérni, amely:
1. a jogvita keletkezését követően jött létre;
2.lehetővé teszi a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított vagy a kedvezményezett számára az e
szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást;
3.a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel, székhellyel vagy
szokásos tartózkodási hellyel rendelkező biztosítási kötvény jogosultja és biztosító között jött létre,
és amely a káresemény külföldön történő bekövetkezése esetén is az említett tagállam bíróságainak
joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett tagállam jogával nem ellentétes;
4.egy tagállamban lakóhellyel nem rendelkező biztosítási kötvény jogosultjával jött létre, kivéve, ha a
biztosítás megkötésére törvényi kötelezettség áll fenn, vagy valamely tagállam területén fekvő
ingatlannal kapcsolatos; vagy
5.biztosítási szerződéssel kapcsolatos, amennyiben az a 16. cikkben említett egy vagy több
kockázatra vonatkozik.
16. cikk
A 15. cikk 5. pontjában említett kockázatok a következők:
1valamennyi kár, amely:
.a)tengerjáró hajóban, part menti vagy nyílt tengeri létesítményben vagy légi járműben, kereskedelmi
célú használatukkal kapcsolatos veszélyből származik;
b)fuvarozott áruban következett be, az utaspoggyász kivételével, amennyiben azt részben vagy
egészben ilyen hajón vagy légi járművön szállítják;
2bármely felelősség, az utasok testi sérülésének, valamint poggyászuk elvesztésének és kárának
.kivételével, amely:
a)az 1. pont a) alpontjában említett hajó, létesítmény vagy légi jármű használatából vagy
üzemeltetéséből származik, amennyiben az utóbbi tekintetében annak a tagállamnak a joga,
amelynek területén a légi járművet lajstromozták, nem tiltja az ilyen kockázatok biztosítását érintő
joghatósági megállapodást;
b) az 1. pont b) alpontja szerinti fuvarozott áruval okozott veszteségért vagy kárért áll fenn;
3.az 1. pont a) alpontjában említett hajó, létesítmény vagy légi jármű használatával vagy
üzemeltetésével kapcsolatos bármely pénzügyi veszteség, különösen fuvar vagy charter veszteség;
4. az 1–3. pontokban említettekkel kapcsolatos bármely kockázat;
5.az 1–4. pont sérelme nélkül valamennyi, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység
megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (Szolvencia II) (14) szerinti „nagykockázat”.
4. SZAKASZ
Joghatóság fogyasztói szerződések esetén
17. cikk
(1) Valamely személy, a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal
megkötött szerződéssel kapcsolatos ügyekben a joghatóságot a 6. cikk és a 7. cikk 5. pontjának
sérelme nélkül e szakasz határozza meg, ha:
a) a szerződés tárgya áruk részletfizetésre történő értékesítése; vagy
b)a szerződés tárgya olyan részletekben visszafizetendő kölcsön vagy bármely egyéb hitel, amelyet
áruk vételének finanszírozására nyújtanak; vagy
c)minden más esetben, a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének
tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenysége bármilyen

10
 módon az említett tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, és a
szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik.
(2) Amennyiben a fogyasztó olyan féllel köt szerződést, amely egyik tagállamban sem rendelkezik
székhellyel, viszont valamelyik tagállamban fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel
rendelkezik, a fióktelep, a képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvitában a felet
úgy kell tekinteni, mintha székhelye az említett tagállamban lenne.
(3) E szakasz nem alkalmazható a fuvarozási és személyszállítási szerződésekre, kivéve az
ugyanazért az árért utazást és szállást biztosító szerződést.
18. cikk
(1) A fogyasztó a másik szerződő fél ellen akár annak a tagállamnak a bíróságai előtt, ahol a fél
székhellyel rendelkezik, akár – függetlenül a másik fél székhelyétől – saját lakóhelyének bíróságai
előtt indíthat eljárást.
(2) A fogyasztó ellen a másik szerződő fél kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bíróságai előtt indíthat
eljárást.
(3) E cikk nem érinti a viszontkereset indításához való jogot annál a bíróságnál, amely előtt e
szakasznak megfelelően az eredeti kereset nyomán indult peres eljárás folyamatban van.
19. cikk
E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet eltérni, amely:
1. a jogvita keletkezését követően jött létre;
2.lehetővé teszi a fogyasztó számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást;
vagy
3.a szerződés megkötésének időpontjában azonos tagállamban lakóhellyel vagy szokásos
tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és a másik fél között jött létre, és amely az említett
tagállam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett tagállam
jogával nem ellentétes.
5. SZAKASZ
Joghatóság egyedi munkaszerződéseknél
20. cikk
(1) A 6. cikk, a 7. cikk 5. pontjának és a munkaadó ellen indított eljárás esetén a 8. cikk 1. pontjának
sérelme nélkül az egyedi munkaszerződéssel kapcsolatos ügyekben a joghatóságot e szakasz
határozza meg.
(2) Amennyiben a munkavállaló a tagállam területén lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező,
azonban valamely tagállam területén fiókteleppel, képviselettel vagy más telephellyel rendelkező
munkaadóval köt egyedi munkaszerződést, a munkaadóra a fióktelep, képviselet vagy más telephely
működéséből származó jogvitában úgy kell tekinteni, mintha lakóhelye vagy székhelye az említett
államban lenne.
21. cikk
(1) Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező munkaadó perelhető:
a) annak a tagállamnak a bíróságai előtt, amelyben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik; vagy
bmás tagállamban:
)i.annak a helynek a bíróságai előtt, ahol vagy ahonnan a munkavállaló rendszeresen munkát végez,
vagy annak a helynek a bíróságai előtt, ahol legutoljára rendszeresen munkát végzett; vagy
ii.amennyiben a munkavállaló egyik országban sem végez vagy végzett rendszeresen munkát, annak
a helynek a bíróságai előtt, ahol a telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta, található vagy
található volt.
(2) A lakóhellyel vagy székhellyel egyik tagállamban sem rendelkező munkaadó az (1) bekezdés b)
pontjával összhangban perelhető valamely tagállam bírósága előtt.
22. cikk
(1) A munkaadó kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai előtt indíthat eljárást, ahol a munkavállaló
lakóhelye található.
(2) E szakasz rendelkezései nem érintik a viszontkereset indításához való jogot annál a bíróságnál,
amely előtt e szakasznak megfelelően az eredeti kereset nyomán indult peres eljárás folyamatban
van.
23. cikk
E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet eltérni, amely:
1. a jogvita keletkezését követően jött létre; vagy
2.lehetővé teszi a munkavállaló számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtt történő
perindítást.

11
6. SZAKASZ
Kizárólagos joghatóság
24. cikk
A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam következő bíróságai kizárólagos
joghatósággal rendelkeznek:
1.az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illetve
haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol az ingatlan található.
Azonban az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő
hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete vagy haszonbérlete, annak a tagállamnak a
bíróságai is rendelkeznek joghatósággal, ahol az alperes lakóhelye található, feltéve, hogy a bérlő
vagy haszonbérlő természetes személy, valamint a bérbeadó és a bérlő vagy haszonbérlő lakóhelye
vagy székhelye azonos tagállamban található;
2.az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy
jogi személyek társulása létrehozatalának érvényessége, azok érvénytelensége vagy megszűnése,
vagy ezek szervei határozatának érvényessége, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a társaság,
jogi személy vagy társulás székhelye található. A székhely meghatározásának tekintetében a
bíróságnak saját nemzetközi magánjogi szabályait kell alkalmaznia;
3.az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzés érvényessége,
annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a nyilvántartást vezetik;
4.az olyan eljárásokra, amelyek szabadalommal, védjeggyel, formatervezési mintával vagy hasonló,
letétbe helyezést vagy lajstromozást igénylő jogok lajstromozásával vagy érvényességével
kapcsolatosak – akár keresetben, akár kifogás útján merül fel a kérdés –, annak a tagállamnak a
bíróságai, ahol a letétbe helyezést vagy lajstromozást kérelmezték, vagy az megtörtént, illetve uniós
jogi aktus vagy nemzetközi egyezmény alapján megtörténtnek tekintendő.
Az Európai Szabadalmi Hivatal 1973. október 5-én Münchenben aláírt, az európai szabadalmak
megadásáról szóló egyezménye alapján fennálló joghatóságának sérelme nélkül, az egyes
tagállamok bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az adott tagállamnak megadott
európai szabadalom lajstromozását vagy érvényességét érintő eljárásban;
5.a határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárásokra annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a
határozatot végrehajtották, vagy ahol azt végre kell hajtani.
7. SZAKASZ
Megállapodás joghatóságról
25. cikk
(1) Ha a felek – lakóhelyükre való tekintet nélkül – egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült
vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak
joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal,
feltéve, hogy a szóban forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet
illetően nem minősül semmisnek. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában
kizárólagos. A joghatóságot kikötő megállapodást meg lehet kötni:
a) írásban vagy szóban, amelyet írásban megerősítettek;
b) a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelő formában; vagy
c)nemzetközi kereskedelemben annak a szokásos gyakorlatnak megfelelő formában, amelyet a
feleknek ismerniük kell, vagy ismerniük kellett volna, és amelyet az ilyen kereskedelemben az
érintett ügylet szerződésével azonos típusú szerződések szerződő felei széles körben ismernek, és
rendszeresen betartanak.
(2) A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés az „írásos”
formával egyenértékű.
(3) Annak a tagállamnak a bírósága vagy bíróságai, amelynek joghatóságát a célvagyon („trust”)
létesítő okirata kötötte ki, kizárólagos joghatósággal rendelkeznek annak alapítója („settlor”), kezelője
(„trustee”) vagy kedvezményezettje („beneficiary”) elleni peres eljárásra, amennyiben az ügy az e
személyek között fennálló kapcsolatokat, illetve a gondnoki vagyonkezelés alapján fennálló jogaikat
vagy kötelezettségeiket érinti.
(4) A joghatóságot kikötő megállapodás vagy a célvagyon („trust”) létesítő okiratának rendelkezései
érvénytelenek, amennyiben ellentétesek a 15., 19. vagy 23. cikkel, illetve amennyiben azok a
bíróságok, amelyeknek a joghatóságát ki kívánták zárni, a 24. cikk alapján kizárólagos joghatósággal
rendelkeznek.
(5) A szerződések részét képező kizárólagos joghatósági megállapodásokat a szerződés többi
feltételétől független megállapodásként kell kezelni.
A kizárólagos joghatósági megállapodások érvényességét nem lehet csupán azon az alapon vitatni,
hogy a szerződés érvénytelen.

12
26. cikk
(1) E rendelet egyéb rendelkezései alapján fennálló joghatóságtól eltekintve, valamely tagállamnak
az a bírósága rendelkezik joghatósággal, amely előtt az alperes perbe bocsátkozik. E szabály nem
alkalmazható, amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából jelent
meg a bíróságon, vagy amennyiben a 24. cikk alapján más bíróság kizárólagos joghatósággal
rendelkezik.
(2) A 3., 4. vagy 5. szakaszban említett ügyekben, amennyiben a biztosítási kötvény jogosultja, a
biztosított, a biztosítási szerződés kedvezményezettje, a károsult, a fogyasztó vagy a munkavállaló az
alperes, a bíróságnak, mielőtt az (1) bekezdés alapján megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell
arról, hogy az alperest tájékoztassák a bíróság joghatóságának kifogásolásához fűződő jogáról,
valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás következményeiről.
8. SZAKASZ
A joghatóság és az elfogadhatóság vizsgálata
27. cikk
Valamely tagállam bírósága hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, amennyiben e
bírósághoz olyan keresettel fordulnak, amelynek tárgyára vonatkozóan a 24. cikk alapján más
tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal.
28. cikk
(1) Amennyiben a valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes ellen egy
másik tagállam bíróságán indítanak eljárást, és az alperes nem bocsátkozik perbe, a bíróság
hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha e rendelet rendelkezései alapján
joghatósággal rendelkezik.
(2) A bíróság az eljárást mindaddig felfüggeszti, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes
a védekezéséről történő gondoskodáshoz kellő időben átvette az eljárást megindító iratot vagy azzal
egyenértékű iratot, illetve, hogy valamennyi szükséges intézkedést megtettek ennek érdekében.
(3) Amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve azzal egyenértékű iratot a tagállamokban a polgári
és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló,
2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15)alapján egyik
tagállamból a másikba kellett továbbítani, e cikk (2) bekezdése helyett az említett rendelet 19. cikkét
kell alkalmazni.
(4) Amennyiben az 1393/2007/EK rendelet nem alkalmazható, a polgári és kereskedelmi ügyekben
keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november
15-i Hágai Egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve azzal
egyenértékű iratot az említett egyezmény alapján külföldre kellett továbbítani.
9. SZAKASZ
Perfüggőség és összefüggő eljárások
29. cikk
(1) A 31. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben azonos jogalapon, azonos felek között
különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak eljárásokat, a később felhívott bíróság az elsőként
felhívott bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a jogvita tárgyában felhívott bármely bíróság kérésére
bármely más felhívott bíróság késedelem nélkül tájékoztatja az említett bíróságot arról, hogy a 32.
cikkel összhangban mikor hívták fel.
(3) Amennyiben az elsőként felhívott bíróság joghatóságát állapítják meg, a később felhívott bíróság
ennek javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.
30. cikk
(1) Amennyiben összefüggő eljárások különböző tagállamok bíróságai előtt vannak folyamatban, a
később felhívott bíróság felfüggesztheti az eljárást.
(2) Amennyiben az eljárás első fokon van folyamatban az elsőként felhívott bíróság előtt, minden
egyéb bíróság valamely fél kérelmére joghatóságának hiányát is megállapíthatja, amennyiben a peres
eljárásra az elsőként felhívott bíróság rendelkezik joghatósággal, és joga az eljárások egyesítését
lehetővé teszi.
(3) E cikk alkalmazásában a keresetek akkor tekintendők összefüggőnek, ha olyan szoros kapcsolat
áll fenn közöttük, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok
elkerülése végett célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni.
31. cikk
(1) Amennyiben a kereset elbírálására több bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik, a később
felhívott bíróság megállapítja saját joghatósága hiányát az elsőként felhívott bíróság javára.
(2) A 26. cikk sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam olyan bíróságát hívják fel, amelyre a 25.
cikkben említett valamely megállapodás kizárólagos joghatóságot ruház, egy másik tagállam bármely

13
bírósága felfüggeszti az eljárást mindaddig, amíg a megállapodás alapján felhívott bíróság meg nem
állapítja, hogy nem rendelkezik joghatósággal a megállapodás alapján.
(3) Amennyiben a megállapodásban kikötött valamely bíróság megállapítja joghatóságát a
megállapodással összhangban, egy másik tagállam bármely bírósága a szóban forgó bíróság javára
megállapítja joghatósága hiányát.
(4) A (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó a 3., 4. vagy 5. szakaszban említett ügyekre,
amennyiben a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított, a biztosítási szerződés kedvezményezettje,
a károsult, a fogyasztó vagy a munkavállaló a felperes, és a megállapodás nem érvényes az említett
szakaszokban található valamely rendelkezés alapján.
32. cikk
(1) E szakasz alkalmazásában a bíróság felhívottnak tekintendő:
a)az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának
időpontjában, feltéve, hogy a felperes ezt követően nem mulasztja el megtenni az alperes részére
történő kézbesítés érdekében előírt intézkedéseket; vagy
b)ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban,
amikor azt a kézbesítésére hatáskörrel rendelkező hatóság megkapja, feltéve, hogy a felperes ezt
követően nem mulasztja el megtenni az irat bírósághoz történő benyújtása érdekében előírt
intézkedéseket.
A b) pontban említett, a kézbesítésre hatáskörrel rendelkező hatóság az a hatóság, amelyik elsőként
kapja meg a kézbesítendő iratokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett bíróság, vagy — a kézbesítésre hatáskörrel rendelkező — hatóság
feljegyzi az eljárást megindító irat, illetve az azzal egyenértékű irat benyújtásának vagy a
kézbesítendő iratok kézhezvételének időpontját.
33. cikk
(1) Amennyiben a joghatóság a 4. cikken vagy a 7., 8. vagy 9. cikken alapul, és eljárás van
folyamatban egy harmadik állam bírósága előtt akkor, amikor egy tagállam bíróságát a harmadik állam
bírósága előtti eljáráséval azonos jogalapból származó, azonos felek közötti kereset tárgyában hívnak
fel, a tagállam bírósága felfüggesztheti az eljárást, ha:
a)várható, hogy a harmadik állam bírósága olyan határozatot hoz, amely elismerhető és adott esetben
végrehajtható az említett tagállamban; valamint
b)a tagállam bírósága úgy véli, hogy a felfüggesztésre az igazságszolgáltatás megfelelő működése
érdekében szükség van.
(2) A tagállam bírósága bármikor folytathatja az eljárást, amennyiben:
a) a harmadik állam bírósága előtti eljárást szintén felfüggesztették vagy megszakították;
b)a tagállam bírósága úgy véli, hogy a harmadik állam bírósága előtti eljárások nem fejeződnek be
ésszerű időn belül; vagy
c) az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében folytatni kell az eljárást.
(3) A tagállam bírósága megszünteti az eljárást, amennyiben a harmadik állam bírósága előtt
folytatott eljárás olyan határozattal zárult le, amely az adott tagállamban elismerhető és adott esetben
végrehajtható.
(4) A tagállam bírósága ezt a cikket valamelyik fél kérelmére vagy – ha a nemzeti jog megengedi –
hivatalból alkalmazza.
34. cikk
(1) Amennyiben a joghatóság a 4. cikken vagy a 7., 8. vagy 9. cikken alapul, és eljárás van
folyamatban egy harmadik állam bírósága előtt akkor, amikor egy tagállam bíróságát a harmadik állam
bíróságához benyújtott keresettel összefüggő kereset tárgyában hívnak fel, a tagállam bírósága
felfüggesztheti az eljárást, ha:
a)az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése érdekében
célszerű az egymással összefüggő kereseteket együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni;
b)várható, hogy a harmadik állam bírósága olyan határozatot hoz, amely elismerhető és adott esetben
végrehajtható az adott tagállamban; valamint
c)a tagállam bírósága úgy véli, hogy a felfüggesztésre az igazságszolgáltatás megfelelő működése
érdekében szükség van.
(2) A tagállam bírósága bármikor folytathatja az eljárást, amennyiben:
a)a tagállam bírósága úgy véli, hogy már nem áll fenn az egymásnak ellentmondó határozatok
kockázata;
b) a harmadik állam bírósága előtti eljárást szintén felfüggesztették vagy megszakították;
c)a tagállam bírósága úgy véli, hogy a harmadik állam bírósága előtti eljárások nem fejeződnek be
ésszerű időn belül; vagy
d) az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében folytatni kell az eljárást.

14
(3) A tagállam bírósága megszüntetheti az eljárást, amennyiben a harmadik állam bírósága előtt
folytatott eljárás olyan határozattal zárult le, amely az adott tagállamban elismerhető, és adott esetben
végrehajtható.
(4) A tagállam bírósága ezt a cikket valamelyik fél kérelmére vagy – ha a nemzeti jog megengedi –
hivatalból alkalmazza.
10. SZAKASZ
Ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket is
35. cikk
Valamely tagállam bíróságainál az adott tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes
intézkedések – beleértve a biztosítási intézkedéseket is – még akkor is kérelmezhetőek, ha az ügy
érdemére vonatkozóan más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal.

8. Hatáskör szabályai, vizsgálata; A pertárgy értéke Pp. 20-24. § (4/2008 Polgári

jogegységi határozat, (MK 160. számú állásfoglalás)
7. Hatáskör
20. § [A bíróságok hatásköre]
(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja
a járásbíróság hatáskörébe.
(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak az e törvény hatálya alá tartozó
perek közül a munkaügyi perek.
(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:
a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg
vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
aa) a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
ab) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított
perek,
ac) a közérdekből indított perek,
ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
ae) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a
tagsági jogviszonyon alapuló perek,
b) a személyi állapotot érintő perek,
c) a végrehajtási perek.
(4) Ha valamelyik pertársra vagy kereseti kérelem elbírálására a törvényszéknek van hatásköre, a
per a törvényszék hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény
által megengedett.
8. A pertárgy értéke
21. § [A pertárgy értékének számítása]
(1) A per tárgyának az értéke -a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresettel érvényesített
követelés vagy más jog értékével egyezik meg.
(2) A követelés vagy más jog értéke
a) szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának,
érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a
szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékével,
b) szerződés létrehozása vagy megszüntetése iránti kereseti kérelem esetén a kikötött
szolgáltatásért járó, még nem teljesített ellenszolgáltatás értékével,
c) dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével,
d) követelés biztosítása iránti perben a biztosított követelés értékével, vagy ha a biztosíték értéke
ennél kisebb, ez utóbbi értékkel,
e) fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a
követelés értékével, vagy ha az elvont fedezet értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel
egyezik meg.
(3) A per tárgyának az értéke - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -
a) előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatás
iránti kereseti kérelem esetén az egyévi szolgáltatás értékével,
b) a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kereseti kérelem esetén, ha a szerződésben kikötött
szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően kell
teljesíteni, annak egyévi értékével
egyezik meg.
(4) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést a pertárgy értékének számítása

15
során figyelmen kívül kell hagyni. Ez irányadó akkor is, ha a kamatköveteléssel egyidejűleg a
kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést érvényesítenek.
(5) Ha egy vagy több fél a perben több követelést, illetve jogot érvényesít, a pertárgyérték
számítása során ezek értékét össze kell adni. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a per
tárgyának az értéke a legnagyobb értékű követelés vagy jog értékével egyezik meg.
22. § [A pertárgy értékének meghatározása]
(1) A per tárgyának az értékét forintban kell meghatározni.
(2) A per tárgyának az értékét - annak egyidejű valószínűsítésével - a 21. § rendelkezéseinek
megfelelően az igényérvényesítés időpontját alapul véve a felperes határozza meg.
(3) Ha a felperes által meghatározott érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával
ellenkezik, egyébként valószínűtlen, vagy ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának az értékét a
bíróság határozza meg.
9. A hatáskör vizsgálata
23. § [A pertárgy értékének figyelembevétele]
(1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának az értékére a keresetlevél
beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a per tárgyának az értékében a keresetlevél
beadása után bekövetkezett változás folytán tartozna a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét
akkor is meg kell állapítani.
(2) A kereseti követelés felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani,
annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti.
24. § [A hatáskör hiányának figyelembevétele]
(1) A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban a hatáskör a per
tárgyának az értékétől függ, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően a hatáskör hiánya
figyelembe nem vehető.
(2) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság saját hatáskörét állapítja meg, e döntése az e törvény
hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.
(3) A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének feltétele,
hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság - ha a közigazgatási bírói út biztosított - a jogsértést
jogerősen megállapítsa.

4/2008. Polgári jogegységi határozat

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 24. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés a)
pontjának alkalmazási kérdéseiről
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Polgári
Kollégiumának vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
I. A Pp. 24. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása szempontjából a tartási követelés iránti per
fogalmába beletartoznak a tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződés teljesítése, módosítása, a
tartási (öröklési) szerződés életjáradéki szerződéssé alakítása, valamint a szerződés megszüntetése
iránti perek is.
II. A tartási, életjáradéki, valamint az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására és az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló perekben viszont a pertárgy értékét a
Pp. 24. §-a (1) bekezdésének általános szabálya alapján kell meghatározni.
Indokolás
I.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője az 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Bsz.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi
határozat meghozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a Pp. 24. § (2) bekezdés a) pontjának
alkalmazása szempontjából mit kell érteni a tartási követelés iránti per fogalmán; ehhez képest
alkalmazható-e ez a jogszabályhely a pertárgy értékének számításánál a tartási (életjáradéki) és az
öröklési szerződések érvénytelensége, valamint az ilyen szerződések megszüntetése iránti perekben.
A bírói gyakorlat ugyanis nem egységes abban, hogy a törvény e rendelkezése, amely a pertárgy
értékének számítását a Pp. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérően, az
esetek túlnyomó részében a felekre (elsősorban a tartásra jogosultra) kedvezőbben határozza meg,
csak a szűken vett tartási követelés „iránti” (tehát a jogviszony létrejöttének, fennállásának
megállapítására és/vagy teljesítésre, annak megfelelőségére, a jövőbeni vagy lejárt szolgáltatások
érvényesítésére, módosítására irányuló) perekre vonatkozik, vagy e speciális rendelkezés hatálya alá
vonhatók a tartási (öröklési) szerződés érvénytelenségének megállapítását, valamint a tartási
jogviszony megszüntetését célzó perek is.

16
II.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a Pp. 24. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása
szempontjából a tartási követelés iránti per fogalmába beletartoznak a tartási, életjáradéki, illetve
öröklési szerződés teljesítése, módosítása, a tartási (öröklési) szerződés életjáradéki szerződéssé
alakítása, valamint a szerződés megszüntetése iránti perek is. A tartási, életjáradéki, valamint az
öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
alkalmazására irányuló perekben a pertárgy értékét a Pp. 24. § (1) bekezdésének általános szabályai
alapján kell meghatározni.
III.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a hatásköri szabályok
között foglalkozik a pertárgy értékével, mert vagyonjogi perekben az határozza meg, hogy a per
melyik bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek. a) pontja]. A Pp. 24. §-ának (1)
bekezdésében foglalt általános szabály szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel
érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó. A 24. § (2) bekezdésének a) pontja
értelmében a tartási követelés iránti perekben azonban - az élelmezési követelés, egyéb járadék, más
időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perekhez hasonlóan - a pertárgy értékeként a
ténylegesen megállapítható összegtől függetlenül, a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét,
de nem többet mint az egyévi szolgáltatás értékét kell figyelembe venni. Ezt a szabályt a törvény
ugyan a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékének számítására mondja, eltérő
rendelkezés hiányában azonban ez érvényesül a fellebbezési, továbbá a felülvizsgálati perérték
számításakor is [Pp. 239. §, 270. § (1) bek.]. A tartási követelés fogalmi értelmezésének a fellebbezési
eljárásban azért is jelentősége van, mert a tartási vagy egyéb járadékjellegű követelésekre a kis
perértékű ügyek eljárási szabályai akkor sem érvényesülnek, ha a fellebbezésben vitatott érték 200
000 forint alatt van [a Pp. - 2008. december 31-ig hatályos - 256/B. § (2) bek.], a felülvizsgálatban
pedig azért, mert ez határozza meg, hogy melyek azok az ügyek, amelyekre az egymillió forintos
értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik [271. § (2) bek.]. A hatáskör, a fellebbezési szabályok,
valamint a felülvizsgálat mellett a perérték meghatározása kihat az eljárási illeték mértékére (1990. évi
XCIII. törvény [a továbbiakban: It.] 39. §) valamint az ügyvédi munkadíj összegére is [32/2003. (VIII.
22.) IM r. 3. § (1) bek.].
A Pp. 26. §-a szerint a per tárgyának értékét, a 24-25. §-ok rendelkezéseinek megfelelően a
felperesnek kell megjelölnie; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával
ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának
értékét a bíróság határozza meg.
IV.
Az ítélkezési gyakorlat a perérték számítása tekintetében egységesnek tekinthető a tartás iránti (a
tartás milyensége, teljesítése iránt indított) pereket illetően: azokat a bíróságok a Pp. 24. § (2)
bekezdés a) pontja alá vonják. A tartási (öröklési) szerződés érvénytelenségének megállapítására,
illetve megszüntetésére irányuló perekben azonban a bíróságok eltérő gyakorlatot folytatnak. Az -
egyes megyéken belül is jelentkező - ellentétes gyakorlatra tekintettel a kérdésben több megyei
bíróság szükségesnek látta kollégiumi vélemény nyilvánítását. A különböző megyei kollégiumi
vélemények a jogegységi indítvánnyal érintett kérdésben szintén nem egységesek.
Több évtizedre visszatekintve a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata sem tekinthető következetesnek. A
BH1985. 23. számú eseti határozat szerint az öröklési szerződés megszüntetése iránt indított perben
a pertárgy értéke legfeljebb az egy évi szolgáltatás értéke [Pp. 24. § (2) bekezdés a) pontja]. A
BH1995. 158. számú eseti határozat a tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti
perben a Pp. 24. § (1) bekezdését tartja irányadónak, de az indokolásban arra is kitér, hogy a Pp. 24.
§ (2) bekezdés a) pontjának speciális szabályát csak a tartási követelés iránti perekben lehet
irányadónak tekinteni (ebből következik, hogy nemcsak az érvénytelenségi, hanem a megszüntetési
perekben sem). Ezzel szemben több eseti határozat kimondja, hogy a Pp. 24. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti pertárgy érték meghatározás irányadó a tartási (életjáradéki), illetőleg az öröklési
szerződés megszüntetése és érvénytelensége iránti perekben (Pfv.V. 22 711/1995/5., Pfv.V. 22
773/1995/3., Pfv.V. 22 421/1997/4.).
V.
1. A jogegységi indítványban feltett kérdés eldöntésénél a jogegységi tanács a tartási jogviszony
jellegéből indult ki. A tartás különböző ellátási szolgáltatások (élelmezés, gondozás, háztartási
munkák, ápolás, gyógykezeltetés, stb.) természetbeni nyújtását, vagy azok pénzbeli fedezetének
biztosítását jelenti, amelyek jellemzője, hogy azokat meghatározott és visszatérő időközökben kell
teljesíteni. A tartási igény alapulhat törvényen (pl. a rokontartás) vagy szerződésen (Ptk. 586. §, 655.
§). A szerződésen alapuló tartás általában visszterhes: az eltartott valamilyen vagyoni részesítést
(ingatlan tulajdonjog, lakásbérleti jog, örökössé nevezés a hagyatékra vagy annak egy részére, amely

17
az öröklési szerződésnek kötelező tartalma) juttat az eltartójának. A szerződés visszterhessége
ellenére a ténylegesen teljesített szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között jelentős eltérés
lehet (ún. szerencse elem).
A tartási (öröklési) szerződésből eredő vitákban tehát a törvény azért állít a pertárgy értékére
speciális szabályt, mert e perekben egyébként - a tartási szerződések jellege folytán - nehézséget
jelentene a keresettel érvényesített követelés vagy jog értékének megállapítása. Ezért meghatároz
egy olyan időszakot, amelyet az érték szempontjából irányadónak tekint: a még teljesítendő
valamennyi (tartási) szolgáltatás értékét, de nem többet mint a tartás egy évi értékét. Ez irányadó
akkor, ha a kereset magának a jogviszonynak a megállapítására irányul (fennáll-e a kötelezettség és
milyen mértékben a törvény, illetve a szerződés alapján), és akkor is, ha teljesítésre. A pertárgy
értékének számítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes csupán lejárt tartásdíjat
igényel vagy - a Pp. 122. § (2) bekezdésének speciális rendelkezése alapján - csak jövőben lejáró
tartásdíjat követel, esetleg mindkettőre kiterjed a keresete, a pertárgy értékét - a ténylegesen
érvényesített hátralék vagy jövőbeni követelés összegétől függetlenül - a Pp. 24. § (2) bekezdésének
a) pontja alapján, általában tehát az egy évi szolgáltatás értékében kell megállapítani. Ebből
következik, hogy a tartás mértékének módosítása (felemelése, leszállítása, egyes részszolgáltatások
megváltoztatása) iránti perben a korábban meghatározott, illetve a keresetben írott követelés közötti
különbözet egy éves összege lesz a perérték.
2. Azok az indokok, amelyek a pertárgy értékének a Pp. 24. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti
meghatározását szükségessé tették, a tartási (életjáradéki) szerződés illetőleg az öröklési szerződés
megszüntetése esetében is fennállnak. A tartási szerződést ugyanis a Ptk. 589. §-ának (3) bekezdése
szerint a felek „megfelelő kielégítésével” kell megszüntetni, amelyet a bíróság határoz meg, és a
bíróságnak joga van - a megszüntetési kereset mellett - a szerződést életjáradéki szerződéssé
változtatni, amennyiben a szerződés célja ily módon megvalósítható. A kereseti kérelemhez kötöttség
elve tehát - az anyagi jog rendelkezései folytán - sajátosan érvényesül, a bíróság - a közös tulajdon
megszüntetési perekhez hasonlóan - csak azt a megoldást nem alkalmazhatja, amely ellen a felek
mindegyike tiltakozik (pl. a megszüntetési kereset elutasítását az alperes azzal kéri, hogy kifejezetten
ellenzi az életjáradéki szerződéssé alakítást). Az, hogy a bíróság - a lefolytatott bizonyítás és a felek
érdekeinek kölcsönös mérlegelése alapján - az ítéletében mit fog „megfelelő kielégítésnek” tekinteni, a
keresetlevél benyújtásakor, a bizonyítást megelőzően még nem látható előre. Ezáltal a keresettel
érvényesített jog vagy követelés értéke sem számítható ki (PJD. V. 446. jogeset). Ezt még akkor sem
lehet figyelmen kívül hagyni, ha a felperesnek a Pp. 121. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében
határozott kérelmet kell előterjeszteni arra nézve, hogy megfelelő kielégítés címén milyen vagyoni
igényt érvényesít. Az ettől eltérő jogértelmezés nem egyszer a szerződő felekre is méltánytalan terhet
róna, főként olyan esetben, amikor a felek részére megítélt kielégítés lényegesen kisebb mint a tartás
ellenében átruházott, illetőleg az öröklési szerződéssel lekötött vagyon értéke (lásd pl. BH1985. 23.
jogesetet). Nem szólva arról, hogy jogértelmezési szempontból is az látszik indokoltnak, hogy egyfajta
jogviszony fennállása, módosítása és megszüntetése hasonlóképpen kerüljön megítélésre a per
költségterheinek meghatározása szempontjából is. A tartási (életjáradéki), valamint az öröklési
szerződés megszüntetése iránti perekben tehát a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kell
a perértéket meghatározni.
3. A tartási (életjáradéki) és öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása és az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránti perek azonban nem érthetők bele a Pp. 24. §
(2) bekezdésének a) pontjában felsorolt perek körébe. Ezekben a perekben az érvénytelenségre
hivatkozó fél nem tartási követelést érvényesít, nem is a fennálló tartási jogviszony módosítását vagy
megszüntetését kívánja elérni, hanem valamilyen érvénytelenségi ok állításával kíván a kötelemből
szabadulni (az eltartott halála után indított perben örökölni). Ezért a perérték számítása az általános
szabály szerint [Pp. 24. § (1) bekezdése] alakul. Abban az esetben, ha az öröklési szerződés
érvénytelensége iránt az eltartott halála után jogutóda indítja meg a pert, a pertárgy értékét annak a
vagyoni részesedésnek az értékében kell megállapítani, amit a jogutód az öröklési szerződés
érvénytelensége esetén - törvény vagy végintézkedés alapján - többletként örököl. A pertárgy
értékének számításánál nem az addig nyújtott tartás vagy a lekötött vagyon értéke az irányadó,
hanem a követelésnek (igényelt pénzösszegnek, vagyontárgynak, vagyoni értékű jognak) a
keresetlevél benyújtásakori értéke [Pp. 27. § (1) bek.].

MK 160. szám
A munkaügyi bíróság hatáskörét a per alapjául szolgáló munkaviszonyban vagy azzal egy
tekintet alá eső egyéb jogviszonyban bekövetkezett jogutódlás nem érinti.
A törvény rendelkezése szerint munkaügyi per - eltérő különös rendelkezés hiányában (pl. Mt. 181.
§) - a munkaviszonyból, valamint azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból (köztisztviselői

18
jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzési
jogviszonyából, nem nappali tagozatos tanulmányi szerződésből, bedolgozói jogviszonyból stb.)
származó per (Pp. 349. §, Mt. 199. §).
Az ilyen per tehát munkaügyi per, mind az annak alapjául szolgáló jogviszonyt létesítő
szerződéskötő felek, mind pedig meghatározott esetben a szakszervezet, illetve az üzemi tanács vagy
más külön rendelkezésben (például az Mt. 181. §-ában) megjelölt személy vagy szervezet perben
állása esetén. Ebből a szempontból a féllel egy tekintet alá esik annak jogutóda is.
Ehhez képest a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő perben
(munkaügyi jogvitában) a munkaügyi bíróság jár el abban az esetben is, ha a jogutódlás folytán
valamelyik szerződéskötő fél helyett annak jogutóda lép fel, vagy a jogutódlás a per során következik
be.
A vitának munkaügyi jellegét nem szünteti meg az, hogy akár az igény érvényesítését megelőzően,
akár a munkaügyi jogvita elintézésének ideje alatt a felek valamelyike személyében jogutódlás áll be.
Jogutódlás esetén ugyanis a jogviszonyból eredő egyes jogok és kötelezettségek a jogutódra szállnak
át, ilyen esetben az eljárást a jogutód részvételével kell lefolytatni.

9. Az illetékesség szabályai, vizsgálata. Az eljáró bíróság kijelölése Pp. 25-32. §

(PK 133., PK 134., PK 137., PK 138. számú állásfoglalás)
10. Illetékesség
25. § [Általános illetékesség]
(1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre
más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs.
(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha
az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó,
ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az
illetékességet a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a felperes belföldi tartózkodási helye, ha
a felperes nem természetes személy, a felperes belföldi székhelye alapozza meg.
(3) Ha az alperes munkahelye nem azonos a lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az
írásbeli ellenkérelmében előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és
elbírálás végett.
(4) A nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes
személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró,
képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. Székhelynek - kétség esetén
- az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a nem természetes személy székhelye Budapesten van,
működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár
el.
(5) Ha a nem természetes személynek belföldön nincs székhelye, belföldi nem természetes személy
felperes által indított perben az illetékességet a felperes székhelye - vagy a (4) bekezdés
alkalmazásával, működési helye - alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság
illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.
26. § [Kizárólagos illetékesség]
(1) A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése
iránt indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő
rendelkezése hiányában - az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
Belföldi lakóhely hiányában e kizárólagos illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez
igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az
irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, az illetékességet az általános szabályok
szerint kell megállapítani.
(2) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult
kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is
érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi
aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az a bíróság, amelynek
területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha
a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a
felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság
illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani.
27. § [Felek által kikötött illetékesség]
(1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból
eredő jövőbeli jogvitájuk esetére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kiköthetik valamely bíróság

19
illetékességét. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek
a) írásban,
b) szóban, írásbeli megerősítéssel,
c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy
d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak,
amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a
szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.
(2) A kikötött bíróság - törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában -
kizárólagosan illetékes.
(3) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is.
(4) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság
kizárólagos illetékességét állapítja meg.
(5) Nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a
vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye,
ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.
(6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból
eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki
a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki
Törvényszék,
b) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság
illetékességét.
28. § [Vagylagos illetékesség]
(1) Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan
illetékes bíróság helyett
a) törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye,
b) az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése,
c) a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés vagy a
szolgáltatás teljesítésének helye,
d) a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény
érvényesítése iránti pert a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye,
e) a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének
földrajzilag meghatározható helye
szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
(2) Vagyonjogi perekre - kizárólagos illetékesség hiányában - az a bíróság is illetékes, amelynek
területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott illetékesség nem alkalmazható az olyan alperessel szemben,
akinek nincs perbeli cselekvőképessége.
(4) Külföldi nem természetes személyek ellen az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani,
amelynek területén a külföldi nem természetes személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik,
illetve vagyonjogi perre a külföldi nem természetes személy magyarországi fióktelepének, illetve
kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes.
29. § [Illetékesség pertársaság esetén]
(1) A mellékkötelezett a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is perelhető, amely a főkötelezett
elleni perre bármilyen címen illetékes.
(2) Ha valaki a más személyek között folyamatban lévő per tárgyát egészen vagy részben a maga
részére követeli, ennek a folyamatban lévő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet
e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít.
(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a per - a felek által kikötött
illetékesség esetét kivéve - az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen
megindítható, ha az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak.
30. § [Az illetékesség vizsgálata és terjedelme]
(1) A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha
azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartozna a bíróság
illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.
(2) A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha az illetékesség nem
kizárólagos, az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően az illetékesség hiánya figyelembe nem
vehető.
(3) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások
valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos
tudomásával ellenkeznek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.

20
11. Az eljáró bíróság kijelölése
31. § [A kijelölés esetei, a kijelölésre jogosult bíróságok]
(1) Jogerős határozatok alapján felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint
akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró
bíróságot soron kívül ki kell jelölni.
(2) A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával, a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel -
a) a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel,
valamint, ha a területén lévő járásbíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság
kijelölhető,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő
járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel,
továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság
kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi
bíróság kijelölhető,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Kúria határoz.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság
között felmerült hatásköri összeütközés esetén az eljáró bíróság kijelölésére a közigazgatási
perrendtartás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
32. § [A kijelölés eljárási szabályai]
(1) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál
előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni.
(2) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.

PK 133. szám
A büntetésvégrehajtási intézet az illetékesség szempontjából az eset körülményei szerint
tartózkodási helynek tekinthető, ha az alperes a szabadságvesztés büntetését tölti.
A Pp. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik,
mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva
nincs (általános illetékesség). A Pp. 32. §-ának (1) bekezdése szerint vagyonjogi perekre az a bíróság
is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl.
mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik.
E két illetékesség között a felperes választhat. A keresetlevélnek a lakóhely, illetőleg tartózkodási
hely szerint illetékes valamelyik bírósághoz való beadása egyben a választási jog gyakorlását is
jelenti.
Ha a felperes a szabadságvesztés büntetését töltő alperest - választása szerint az alperes
lakóhelyének bírósága előtt perli, ez a bíróság az illetékességének hiányát nem állapíthatja meg azon
az alapon, hogy az alperes szabadságvesztés büntetésének töltése folytán lakóhelyétől távol van. Az
illetékesség hiányának megállapítása csak azon alapulhat, hogy a megállapított adatok szerint a
felperes által megjelölt lakóhely az alperesnek nem lakóhelye.
Ha viszont a felperes a keresetlevelet - választása szerint - a szabadságvesztés büntetését töltő
alperes ellen a büntetésvégrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróságnál nyújtja be, ez a
bíróság nem állapíthatja meg illetékességének hiányát egyedül azon az alapon, hogy az alperes
szabadságvesztés büntetésének töltése folytán, tehát kényszerítő körülmények miatt tartózkodik a
büntetésvégrehajtási intézetben. Ilyen esetben a Pp. 32. §-ának (1) bekezdésében szabályozott
illetékesség szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a szabadságvesztés büntetés töltését huzamosabb
tartózkodásnak kell-e tekinteni. Hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetés töltését huzamosabb
tartózkodásnak kell tekinteni, míg a rövidebb ideig tartó szabadságvesztés büntetés töltése csak
ideiglenes tartózkodásnak minősül.

PK 134. szám
A különös illetékességgel szemben az alperest a Pp. 29. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott kedvezmény nem illeti meg.
Az alperes a Pp. 29. §-ának (3) bekezdése szerint csak akkor kérheti a per áttételét a munkahelye
szerint illetékes bírósághoz, ha a felperes az illetékességet az alperes lakóhelyére alapította. Nem
vonatkozik tehát ez arra az esetre, ha a felperes házassági perben az illetékességet a Pp. 277. §-
ának (2) bekezdése alapján a házastársak utolsó közös lakóhelyére alapította. Ezért a különös
illetékességgel szemben az alperest a Pp. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kedvezmény
nem illeti meg.

21
PK 137. szám
Ha a gyermektartásdíj fizetésére bírói ítélettel kötelezett munkavállalónak a munkáltatója a
letiltó határozatnak nem tett eleget, akkor a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján ellene
irányuló per a Pp. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosult lakóhelye szerint illetékes
bíróság előtt is megindítható. Ugyanez a szabály irányadó a munkáltató ellen a Vht. 78. §-a és a
Vht. 59. §-a alapján indított per esetén is.
PK 138. szám
A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per
esetében a felperes akkor is kérheti a per áttételét a saját lakóhelye szerint illetékes bírósághoz
[Pp. 34. § (1) bek.], ha a pert eredetileg az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt
indította meg, az alperes azonban a Pp. 29. §-ának (3) bekezdése alapján kéri a per áttételét a
munkahelye szerint illetékes bírósághoz.

10. A perképesség. A pertársaság. A keresethez csatlakozás. Az ügyész és a

támogató részvétele a perben Pp. 33-40. § 57-60. §
12. Perképesség
33. § [Perbeli jogképesség]
A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek
terhelhetnek.
34. § [Perbeli cselekvőképesség és törvényes képviselet]
(1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki
a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,
b) olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai
szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal
nincs korlátozva, vagy
c) a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.
(2) A perben a fél nevében törvényes képviselője jár el, ha
a) a félnek nincs perbeli cselekvőképessége,
b) a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha a fél
személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
c) a fél nem természetes személy.
35. § [A perbeli jog- és cselekvőképesség vizsgálata]
(1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a
támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely
szakaszában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakaszában hivatalból
vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez
esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.
(2) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség, illetve a
felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos
tudomása van.
13. Pertársaság
36. § [Kényszerű pertársaság]
Ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező, vagy a per tárgya olyan közös
jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, az érintett személyeknek a
perben félként részt kell venniük. Ha e részvételi kötelezettség több felperes, illetve több alperes
perben állását eredményezi, kényszerű pertársaság keletkezik.
37. § [Célszerűségi pertársaság]
Több felperes együtt indíthat pert, illetve több alperes együtt perelhető, ha
a) a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is
kiterjedne,
b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy
c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az
illetékessége a 29. § rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is valamennyi alperessel szemben
megállapítható.
38. § [A pertársak függősége]
(1) A 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén bármelyik pertárs perbeli cselekményei -
az egyezségkötést, az elismerést, és a jogról való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki
valamely határidőt, határnapot vagy perbeli cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb
nem pótolta.

22
 (2) Ha a 36. § és a 37. § a) pontja szerinti pertársaság esetén a pertársak perbeli cselekményei
vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(3) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén azt a pertársat, aki a polgári jog szabályai
szerint a pertársának a kifogásait maga is érvényesítheti, e kifogásokkal összefüggő perbeli
cselekményei vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés szerinti jogállás illeti meg.
39. § [A pertársak függetlensége]
(1) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén egyik pertárs perbeli cselekménye vagy
mulasztása nem hat ki a többi pertársra.
(2) A 37. § b) és c) pontja szerinti pertársaság esetén a határnapra szóló idézést, valamint az
érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás
elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellőzhető.
40. § [A keresethez csatlakozás]
(1) A 36. § szerinti alperesi pertársaság esetén a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a
keresethez bármelyik alperes csatlakozhat, aki a kereset teljesítését nem ellenzi. Ha a bíróság a
keresethez csatlakozást engedélyezi, a keresethez csatlakozó nyilatkozat a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát követően nem vonható vissza.
(2) A keresethez csatlakozó alperes - a költségekre és a bizonyításra vonatkozó rendelkezések
alkalmazása során - a felperessel azonos érdekű félnek, a keresethez nem csatlakozó alperessel
szemben ellenérdekű félnek minősül.
(3) Ha a keresethez csatlakozó nyilatkozat megtétele a jóhiszemű joggyakorlás követelményével
ellentétes, a bíróság a keresethez csatlakozás iránti kérelmet elutasítja. Ha az alperes a keresethez
csatlakozás engedélyezését követően a keresethez csatlakozásra vonatkozó jogát rosszhiszeműen
gyakorolja, a bíróság az alperes érintett perbeli cselekményeit mellőzi, illetve a per egyéb adatait is
figyelembe véve bírálja el. Az e bekezdésen alapuló döntéseit a bíróság legkésőbb az ítéletében
köteles megindokolni.
(4) A keresethez csatlakozó alperes perbeli cselekményei a határidőt, határnapot vagy perbeli
cselekményt elmulasztó pertársra nem hatnak ki.
(5) A keresethez csatlakozó alperes pervesztesség esetén a perköltségnek kizárólag azt a részét
téríti meg, amely a saját perbeli cselekményei folytán merült fel.

16. A támogató részvétele a perben

57. § [A támogató jogai, kötelességei és szerepe a perben]
(1) Ha a fél részére a gyámhatóság támogatót vagy hivatásos támogatót (a továbbiakban együtt:
támogató) rendelt ki, a támogató
a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság
kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény
teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,
b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel - a tárgyalás rendjét meg nem
zavaró módon - egyeztethet.
(2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelen lévő támogatót tájékoztatja.
(4) A támogató perbeli eljárási cselekményen történő részvételéről a támogatott fél gondoskodik, a
bíróság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.
(5) A támogatói minőséget igazoló gyámhatósági határozatot vagy tanúsítványt az első olyan
eljárási cselekménynél kell a bíróságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval
együtt vesz részt.
17. Az ügyész részvétele a perben
58. § [Az illetékes ügyész]
A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes
ügyész jár el.
59. § [Az ügyész általános perindítási, fellépési joga]
(1) Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett pert indíthat, ha a jogosult a
jogainak védelmére bármely okból nem képes.
(2) Nem indíthat az ügyész pert olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy
vagy szervezet érvényesíthet.
(3) Ha az ügyészt az (1) bekezdésben meghatározott perindítási jog megilleti, de a perbeli
részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Ha az
ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti.
(4) Az ügyészt a perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet
megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el.

23
 (5) Ha az ügyész és a jogosult fél perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a
bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(6) Az ügyész fellépése kötelező a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a bíróságnak megküldött
polgári jogi igény alapján indult perben.
(7) Ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, a perben félként személyesen részt vevő
jogosult jogi képviseletét az ügyész részvétele pótolja.
60. § [Az ügyész külön jogszabályon alapuló, önálló perindítási, perbelépési joga]
(1) Abban a perben, amelynek megindítására törvény önállóan jogosítja fel az ügyészt, vagy
amelyet ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja.
(2) Az ügyész a más által indított perbe - ha a per megindítására önállóan is jogosult lett volna - a
felperes oldalán a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a perbe beléphet.
(3) Ha a fél és az ügyész perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat
a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

11. Beavatkozás a perbe. Változás a felek személyében. Pp. 41-56. § ( PK 145.

számú állásfoglalás)
14. Beavatkozás a perbe
41. § [Önkéntes beavatkozás]
(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként
dőljön el, a perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozhat.
(2) A beavatkozás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a
perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye. Az e határidőt követően tett nyilatkozat
hatálytalan.
(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel
szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed és a beavatkozó a fél pernyertességéhez fűződő jogi
érdekéről önhibáján kívül a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően szerez tudomást - a
tudomásszerzés időpontjának valószínűsítése mellett -, a tudomásszerzést követő harminc napon
belül a perbe beavatkozhat. Az e bekezdésben meghatározott esetben beavatkozásnak legfeljebb az
elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye.
42. § [A beavatkozás bejelentése]
A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni. A beavatkozónak meg kell
jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez
milyen jogi érdeke fűződik.
43. § [Határozathozatal a beavatkozás tárgyában, a beavatkozó kizárása]
(1) A beavatkozás bejelentését a felekkel közölni kell. A bíróság a beavatkozás engedélyezése
tárgyában a határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.
(2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, vagy a beavatkozást
megalapozó jogi érdek bármely okból megszűnt, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó
meghallgatása után - a perből kizárja.
(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel
szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó a beavatkozás iránti kérelmet elutasító,
valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen külön fellebbezéssel élhet; a perből kizáró
határozat jogerős elintézéséig a beavatkozó a perbeli jogosultságait gyakorolhatja.
(4) A (3) bekezdés szerinti beavatkozás iránti kérelmet elutasító vagy a beavatkozót a perből kizáró
határozat ellen előterjesztett fellebbezést - ha a fellebbezési, illetve észrevételezési határidő
valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést, észrevételt valamennyi fél hiánytalanul
benyújtotta - az elsőfokú bíróság a szükséges periratokkal együtt legkésőbb nyolc napon belül
felterjeszti a másodfokú bírósághoz, amely annak érkezésétől számított tizenöt napon belül határoz.
44. § [A beavatkozás egyes eljárási szabályai, a beavatkozó jogállása]
(1) A beavatkozó a perbeli jogosultságait a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát
követően gyakorolhatja.
(2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat, valamint a tárgyalásra szóló idézést a beavatkozóval is
közölni kell. Ha a beavatkozó meghallgatása szükséges, a bíróság a beavatkozót a fél személyes
meghallgatására vonatkozó szabályok szerint hallgatja meg.
(3) Ha a beavatkozás bejelentésére a perfelvételt lezáró végzés meghozatala előtt kerül sor, a bíróság
a perfelvételt mindaddig nem zárhatja le, amíg
a) a beavatkozás tárgyában jogerős határozatot nem hoz, és
b) lehetőséget nem biztosít arra, hogy a beavatkozó a perfelvételi szakban közölhető nyilatkozatait
előadhassa, valamint arra a felek is nyilatkozhassanak.

24
(4) Ha a beavatkozásra a 41. § (3) bekezdése szerint a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát
követően kerül sor, a perfelvétel kiegészítése elrendelésének nincs helye, de a beavatkozó a
beavatkozást engedélyező határozat közlésétől számított tizenöt napon belül bizonyítási indítványt
terjeszthet elő, illetve bizonyítékot bocsáthat rendelkezésre. E határidőt követően előterjesztett
bizonyítási indítványt, illetve bizonyítékot a bíróság figyelmen kívül hagyja.
(5) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden
cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak
annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetve amennyiben a beavatkozó
cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet anyagi
jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is
kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél
cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a
bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(6) Ha a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, e törvény kötelező jogi képviselet esetén
alkalmazandó rendelkezéseit a beavatkozó vonatkozásában is alkalmazni kell.
45. § [A perbehívás feltétele, bejelentése]
(1) Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni vagy
harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt perbe hívhatja. Perbehívással a
beavatkozó és a perbehívott is élhet.
(2) A perbehívás bíróság részére történő bejelentésének - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -,
a) az alperes részéről a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az
ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül,
b) a felperes részéről a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkereset-levél,
keresettel szembeni beszámítás vele történő közlésétől számított harminc napon belül,
c) a perindítás joghatásainak beállását követően perbe belépett vagy perbe vont személy részéről a
perbelépésétől számított harminc napon belül,
de legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.
(3) A perfelvételi szakban utóbb előterjesztett keresetváltoztatás vagy ellenkérelem-változtatás esetén
a perbehívás bejelentésének a kérelemváltoztatás közlésétől számított harminc napon belül, de
legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig van helye.
(4) A (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tett perbehívást bejelentő
nyilatkozat hatálytalan.
(5) A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a
perbehívás okát. A perbehívást a perbehívónak a perbehívottal írásban közölnie kell, abban meg kell
jelölnie a perbehívás okát, és röviden elő kell adnia a per állását. A közlés perbehívott általi átvételét
és annak időpontját a perbehívónak a perbehívás bejelentésekor okirattal igazolnia kell. A perbehívást
az ellenféllel is közölni kell.
(6) Ha a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a bíróság felé a
perbehívás elfogadásáról nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a perbehívott a perbehívást nem
fogadja el. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.
(7) Ha a fél perbehívást bejelentő nyilatkozata hatályos, a bíróság a perfelvételt mindaddig nem
zárhatja le, amíg a perbehívó által igazolt közlést követő harminc napon belül a perbehívott a
perbehívás elfogadását be nem jelenti, vagy e határidő - a perbehívott nyilatkozata hiányában -
eredménytelenül le nem telik.
46. § [A perbehívás egyéb szabályai]
(1) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat; ezt akár
írásban, akár a tárgyaláson szóban is bejelentheti. A perbehívóhoz történő csatlakozás
engedélyezésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell alkalmazni.
(2) A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a
perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben
nem dönthető el.
15. Változások a felek személyében
47. § [Perbeli jogutódlás]
(1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban jogszabály alapján valamelyik fél helyébe a keresetlevél
beadása után jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, vagy az alperes jogutódját az
ellenfél is perbe vonhatja.
(2) A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála vagy
jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.
(3) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód
önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség,

25
ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt, jogutódlással megszűnt, vagy a perbeli
jogutódlás jogszabályi rendelkezésen alapul, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell.
48. § [A jogutódlás eljárási szabályai]
(1) A jogutód perbelépése vagy perbevonása iránti kérelmet írásban vagy a tárgyaláson szóban kell
bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel és a perbevont jogutóddal is.
(2) A perbelépés vagy perbevonás, továbbá a jogelődnek a perből történő elbocsátása tárgyában a
bíróság a határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség.
(3) A jogutód perbelépése vagy perbevonása esetén - ha ez nem a jogelőd halála vagy megszűnése
miatt történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani.
(4) Ha a perbelépés vagy perbevonás e törvény rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a perbelépést
vagy perbevonást engedélyezi, ellenkező esetben a kérelmet visszautasítja.
(5) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli
cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.
(6) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.
49. § [A pertárgy igénylése]
(1) Ha a per tárgyát harmadik személy - akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy részben
a maga részére igényli, az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig az igénylő
perbeállítását kezdeményezheti.
(2) A perbeállítás kezdeményezését a bíróság részére írásban vagy a tárgyaláson szóban kell
bejelenteni, egyúttal meg kell jelölni a perbeállítás kezdeményezésének okát.
(3) Az alperesnek a perbeállítás kezdeményezésének bejelentésével egyidejűleg okirattal kell
igazolnia a per tárgyának bírósági letétbe helyezését a visszavétel jogáról való lemondás mellett.
(4) A perbeállítást kezdeményező nyilatkozatot közölni kell az igénylővel és a felperessel is, az
igénylőt röviden tájékoztatni kell a per állásáról. Ha a bíróság felhívásának közlésétől számított
harminc napon belül az igénylő a bíróság felé a perbelépésről nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy
nem kíván a perbe belépni. A határidőt követően tett nyilatkozat hatálytalan.
(5) Ha az igénylő a (4) bekezdésben meghatározott határidőben úgy nyilatkozik, hogy perbe kíván
lépni, és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett - teljesítés céljából -
bírósági letétbe helyezte, a bíróság engedélyezi az igénylő perbelépését, egyidejűleg az alperest a
perből elbocsátja. A pert a felperes és az igénylő, mint új alperes között kell tovább folytatni. Ha a
perbeállítás kezdeményezése e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a perbeállítás
iránti kezdeményezést visszautasítja.
50. § [Elődmegnevezés]
(1) Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő harmadik személy nevében
gyakorol, e harmadik személy perbeállítását a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig
kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti perbeállítás kezdeményezése során a 49. § (2) és (4) bekezdését kell
alkalmazni.
(3) Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ő nevében gyakorolja, és a
bíróság felhívásának közlésétől számított harminc napon belül úgy nyilatkozik, hogy perbe kíván lépni,
a bíróság a perbelépést engedélyezi, az alperest - kérelmére - a felperes beleegyezésével a perből
elbocsátja. A pert a felperes és az alperes helyébe lépő harmadik személy között kell tovább folytatni.
Ha a perbeállítás kezdeményezése e törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a bíróság a
perbeállítás iránti kezdeményezést visszautasítja.
51. § [Téves perlés]
Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a perfelvételt
lezáró végzés meghozataláig alperesként perbe vonhatja az általa megjelölt másik személyt. Ha a
bíróság a perbevonást engedélyezi, a felperes által megjelölt személlyel mint alperessel a keresetet
közli, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben
hatásköre és illetékessége van. Ha a perbevonás iránti kérelem e törvény rendelkezéseinek nem felel
meg, a bíróság a kérelmet visszautasítja.
52. § [Felperesi perbelépés a pertárs jogán]
(1) Az, akinek igénye érvényesítése céljából jogszabályban erre feljogosított személy vagy szervezet
(a továbbiakban együtt: perindításra feljogosított személy), illetve az ügyész pert indított, a perbe
történő belépése esetén a perben félként vesz részt.
(2) A más által indított perbe az, aki a per megindítására
a) jogszabály alapján, illetve a 37. § a) és b) pontja alapján maga is jogosult lett volna, a perfelvételt
lezáró végzés meghozataláig,
b) a 36. § alapján maga is jogosult lett volna, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás
berekesztéséig

26
a felperes pertársaként a perbe beléphet.
(3) Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól
eltérnek - a 37. § b) pontjára tekintettel történő perbelépés esetét kivéve -, a bíróság azokat a per
egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
53. § [További alperes perbevonása]
A felperes - a jogutódlás esetét kivéve -
a) a 37. § a) és b) pontja szerinti pertársaság keletkezése esetén a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig,
b) a 36. § szerinti pertársaság keletkezése esetén az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás
berekesztéséig
vonhat perbe további alperest.
54. § [A keresetkiterjesztés engedélyezése, a keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasítása]
(1) Ha az 52. § (2) bekezdése szerinti perbelépés, illetve az 53. § szerinti perbevonás e törvény
rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a perbelépést, illetve a perbevonást engedélyezi, ellenkező
esetben a kérelmet visszautasítja.
(2) A bíróság az 52. § (2) bekezdése szerinti perbelépés, illetve az 53. § szerinti perbevonás iránti
kérelmet visszautasítja, ha
a) a személyváltozás törvény által meg nem engedett pertársaságot eredményezne,
b) a személyváltozás bejelentése elkésett, vagy
c) a személyváltozást kezdeményező személy - bírósági felhívás ellenére - nem terjeszt elő a
keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő, a személyváltozással összefüggő keresetet.
55. § [Pénzbírság alkalmazása személyváltozás késedelmes kezdeményezése esetén]
(1) Ha az 52. § (2) bekezdés b) pontja szerinti perbelépésre vagy az 53. § b) pontja szerinti
perbevonásra a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kerül sor, a perbe belépőnek, vagy
a perbevonást kezdeményezőnek valószínűsítenie kell, hogy a perbelépés, perbevonás
szükségességéről, illetve a perről csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően értesült,
ellenkező esetben a bíróság pénzbírsággal sújtja.
(2) Ha a 49-51. §, az 52. § (2) bekezdés a) pontja, illetve az 53. § a) pontja szerinti esetekben a
perfelvételi tárgyalást, illetve a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát - kizárólag a perbeállítás
kezdeményezése, a perbevonás vagy perbelépés miatt - kell elhalasztani és a rendelkezésre álló
adatok alapján megállapítható, hogy a halasztásra a személyváltozást kezdeményező fél, képviselő
vagy más perbeli személy indokolatlanul késedelmes nyilatkozata miatt került sor, a bíróság e
személyt pénzbírsággal sújtja.
56. § [Perorvoslat személyváltozás esetén]
(1) A 49-51. § szerinti esetekben a perbelépés, valamint a perből történő elbocsátás tárgyában hozott
határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A 47. § és a 48. §, valamint az 54. § szerinti perbelépés-, perbevonás iránti kérelmet, illetve a
perből történő elbocsátás iránti kérelmet visszautasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

PK 145. szám
A Pp. 57. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályozásnak a beavatkozó által benyújtott perújítási
kérelemmel kapcsolatban megfelelően érvényesülnie kell. Ehhez képest:
a) ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló
jogviszonyára is kiterjed [Pp. 57. § (1) bek. második mondat), akkor a beavatkozó az általa
támogatott fél tiltakozása ellenére is élhet perújítással
b) de egyéb esetekben (Pp. 57. § (1) bek. első mondata) sem lehet a beavatkozó által benyújtott
perújítási kérelmet jogosultság hiánya okából idézés kibocsátása nélkül elutasítani, hanem
tárgyalást kell kitűzni, azon a perújítás kérdésében a támogatott felet is meg kell hallgatni, s ha
ő a perújítás ellen nem tiltakozik, akkor a beavatkozó perújítási kérelmét, mint arra jogosult
által előterjesztettet el kell bírálni. Ha pedig tiltakozik a perújítás ellen, akkor azt, mint az arra
nem jogosult által előterjesztett kérelmet el kell utasítani.
A Pp. 57. §-a (1) bekezdésének második mondatában említett esetben a beavatkozó voltaképpen
az ügyfél helyzetében van, s ezért nem lehet a támogatott fél belátásától függővé tenni, hogy indokolt
esetben mentesülhet-e a reá is kiterjedő hatályú ítélet következményei alól.
A beavatkozás egyéb eseteiben [Pp. 57. § (1) bek. első mondattal ez a veszély ugyan nem
fenyeget, de a jogviszonyoknak az igazsággal egyező rendezése érdekében biztosítani kell a
beavatkozó által támogatott fél megfelelő tájékoztatását is, hogy ő ennek alapján nyilatkozhasson;
egyetért-e a perújítási kérelemmel vagy legalábbis nem tiltakozik-e az ellen.

27
12. A meghatalmazással kapcsolatos főbb szabályok. Az általános
meghatalmazás Pp. 63-71. § (PK 146., PK 148. számú állásfoglalás); a bírósági
peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény
19. Összeférhetetlenség
63. § [A képviseleti jog gyakorlásának kizártsága, képviselet érdekellentét esetén]
(1) A képviselő a perben nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy olyan személy, akit
ugyancsak ő képvisel.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti érdekellentét nem természetes személy fél és annak törvényes
képviselője, mint ellenérdekű fél között áll fenn, a fél képviseletére - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - ügygondnokot kell kirendelni. Ebben az esetben az ügygondnok díját a felperes előlegezi.
20. Meghatalmazottak
64. § [A meghatalmazott, több személy részére adott meghatalmazás]
(1) Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy
törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat.
(2) Több személy részére adott meghatalmazás esetén a felet a meghatalmazottak bármelyike
képviselheti, azonban egy-egy perbeli cselekménynél, illetve jognyilatkozat megtételénél csak egyikük
járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy
cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a
nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Az ellentmondó nyilatkozatokból származó
hátrányok jogorvoslat alapjául nem szolgálhatnak.
65. § [A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak]
A perben meghatalmazottként eljárhat:
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a jogtanácsos azokban a perekben, amelyekben jogszabály a képviseletre feljogosítja,
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vagy gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem
természetes személy alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
f) az önkormányzatokat és azok szerveit érintő perekben az önkormányzati szerv alkalmazottja
munkáltatója tevékenységével kapcsolatos pereiben, továbbá az önkormányzati szerv szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ha a per - tárgya alapján - abba a
szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint
g) akit erre jogszabály feljogosít.
66. § [A meghatalmazottak köréből kizárt személyek]
Nem lehet meghatalmazott:
a) aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be,
b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,
c) akit a bíróság - a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal -
jogerősen gondnokság alá helyezett.
67. § [A meghatalmazás alaki kellékei]
(1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott
köteles - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített
másolatát első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, az első bírósági jelentkezése
alkalmával az iratokhoz csatolni.
(2) A meghatalmazást - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni.
(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a
továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) a meghatalmazásra vonatkozó jognyilatkozat csak a
meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban történő
rögzítésével érvényes.
(4) Az ügyvéd és a jogtanácsos meghatalmazásának igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.
(5) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni,
ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.
68. § [A meghatalmazás terjedelme, a meghatalmazott helyettesítése, a meghatalmazás
korlátozása]
(1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A

28
meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre terjed
ki.
(2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és
cselekményre, ideértve a viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos
eljárást is.
(3) A per vitelére szóló meghatalmazás - külön kikötés hiányában - kiterjed továbbá a végrehajtási
eljárásra, valamint az annak során, azzal összefüggésben indított perre, a perorvoslati eljárásokra,
valamint a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
(4) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével - ha a meghatalmazásból más
nem tűnik ki - más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat.
(5) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a
meghatalmazásból kitűnik.
69. § [A meghatalmazás megszűnésének és utólagos rendelkezési nyilvántartásba vételének
hatálya a bírósággal és az ellenféllel szemben]
(1) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás, a fél halála vagy jogutód nélküli megszűnése
folytán bekövetkező megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak történő bejelentéstől, az
ellenféllel szemben pedig a vele történő közléstől hatályos.
(2) Ha a per megindítását követően kerül sor a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba
vételére vagy a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás módosítására, e jognyilatkozatok a
bírósággal szemben a bíróságnak történő bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele történő
közléstől hatályosak.
70. § [A képviseleti jogosultság vizsgálata]
A meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból
vizsgálja.
71. § [Általános meghatalmazás]
(1) A képviselő részére olyan meghatalmazás is adható, amely őt perek vitelére általánosságban
jogosítja fel (a továbbiakban: általános meghatalmazás).
(2) Az általános meghatalmazást, valamint annak bármely okból történő megszűnését
nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A bíróság által nyilvántartásba vett általános
meghatalmazás pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.
(3) Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági
Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett
képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn. Az
általános meghatalmazások közhitelességére és ennek eljárási jogi joghatásaira a nyilvántartásba
bejegyzett jogok tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A meghatalmazásra vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel az általános
meghatalmazásra is irányadók.

PK 146. szám
A Pp. 67. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel az ügyvédet is
megilleti az a jog, hogy a saját ügyében magát más ügyvéddel képviseltesse. Ilyenkor az általa
meghatalmazott ügyvédet ugyanúgy megilleti az ügyvédi munkadíj, mintha nem ügyvéd lenne a
meghatalmazó.
PK 148. szám
Az igénypert megindító keresetlevél a végrehajtás alapjául szolgáló per vitelére
meghatalmazott ügyvéd részére is hatályosan kézbesíthető.
A Pp. 70. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a "kereset" szót nemcsak aktív hanem passzív
értelemben is kell érteni. Ehhez képest a per vitelére szóló meghatalmazás a végrehajtás során
harmadik személy által indított igényperre is kiterjed. Ezért az igényperben beadott keresetlevél a per
vitelére meghatalmazott ügyvéd részére is hatályosan kézbesíthető.

2017. évi XLIII. törvény

a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról
1. A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya kiterjed a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a
közigazgatási peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra adott általános meghatalmazással
összefüggő adatok bírósági nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartás).
2. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja, a nyilvántartás adatai
2. § A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az általános meghatalmazáson alapuló

29
képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének igazolása.
3. § (1) A nyilvántartás a következő adatokat és - a változás időpontjának megjelölésével - az
azokban bekövetkező változásokat tartalmazza:
a) az általános meghatalmazást bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát;
b) az általános meghatalmazás tényét;
c) természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott
ca) családi és utónevét,
cb) születési családi és utónevét,
cc) születési helyét és idejét,
cd) anyjának születési családi és utónevét,
ce) lakóhelyét vagy székhelyét,
cf) lakóhely hiányában tartózkodási helyét,
cg) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét - ha elektronikus ügyintézésre
köteles vagy azt önként vállalta -;
d) nem természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott
da) megnevezését,
db) székhelyét,
dc) törvényes képviselője nevét,
dd) a nyilvántartását vezető szerv megnevezését,
de) nyilvántartási számát,
df) adószámát,
dg) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét - ha elektronikus ügyintézésre
köteles vagy azt önként vállalta -;
e) az általános meghatalmazás terjedelmét - ha a képviseleti jog korlátozott -;
f) az általános meghatalmazás keltének helyét és idejét;
g) azt az időpontot, amikor az általános meghatalmazás hatályát veszti; h) az általános
meghatalmazás nyilvántartásból történő törlése esetén
ha) az általános meghatalmazás törlésének tényét,
hb) a törlés időpontját,
hc) a törlés okát.
(2) Az (1) bekezdés a) és b), valamint e)-h) pontja szerinti bejegyzett adatokat a nyilvántartás
közhitelesen tartalmazza.
(3) Ha az általános meghatalmazásból más nem tűnik ki, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell,
hogy az bármely, e törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít.
(4) Ha az általános meghatalmazás terjedelme korlátozott, a nyilvántartásban fel kell tüntetni azokat
az ügyköröket, amelyekre a meghatalmazás kiterjed, illetve azokat a bíróságokat, amelyek előtt
eljárásra jogosít.
(5) Az általános meghatalmazás időbeli hatályának végét a nyilvántartásban annak
figyelembevételével kell feltüntetni, hogy az öt évre vagy öt évnél rövidebb határozott időre szóló
általános meghatalmazás a meghatározott idő elteltével, az öt évnél hosszabb vagy határozatlan időre
szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.
(6) Adatváltozás bejegyzése esetén - értve ez alatt az adat törlésének bejegyzését is - a
nyilvántartásban az új adatokat a korábban bejegyzett, azonos tárgykörű adatok mellett kell rögzíteni.
3. A nyilvántartási eljárás
4. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat - a 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a
kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy, ha a kérelmező nem
természetes személy, belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba.
(2) Ha a nyilvántartási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az (1)
bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Fővárosi Törvényszék illetékes.
5. § (1) A nyilvántartásba történő adatbejegyzés iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az
Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által erre a célra rendszeresített,
jogszabályban meghatározott tartalmú nyomtatványon kell előterjeszteni a bejegyzésre jogosult
bíróságon (a továbbiakban: bejegyző bíróság).
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon
a) tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy ha az e törvény hatálya alá tartozó eljárásban a jogi
képviselet kötelező, a nem jogi képviselő részére adott általános meghatalmazás a jogi képviselő
részére adott meghatalmazást nem pótolja, valamint
b) tájékoztatást kell adni a jogi képviselő hiányának következményeiről a kötelező jogi képviseletre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben.
(3) Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása

30
iránti kérelmet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a meghatalmazó terjesztheti elő.
(4) Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása
iránti kérelmet a meghatalmazott is előterjesztheti, ha törvény rendelkezése alapján kötelező jogi
képviselet ellátására jogosult.
(5) Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása
iránti kérelemhez mellékelni kell az általános meghatalmazást tartalmazó okiratot. Ha az általános
meghatalmazást tartalmazó okiratba nincs belefoglalva a meghatalmazott általános meghatalmazást
elfogadó nyilatkozata, a kérelemhez mellékelni kell a meghatalmazott - közokiratba, ügyvéd által
ellenjegyzett okiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - általános meghatalmazást
elfogadó nyilatkozatát is, ami a nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele.
(6) A nyilvántartásba már bejegyzett általános meghatalmazással összefüggő, annak terjedelmét,
időbeli hatályát nem érintő egyéb kérelmet a meghatalmazó, a meghatalmazott, illetve más érdekelt
személy is előterjeszthet, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratot.
6. § (1) A bejegyző bíróság a kérelemről annak bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt
napon belül, polgári nemperes eljárásban dönt. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény
nem szabályoz - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - a polgári
perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyilvántartásba vett adatok
megváltozása esetén a nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bejegyző bíróság megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint az annak alátámasztására szolgáló
okiratok alakszerűsége, illetve tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e.
(3) Ha a kérelem vagy a bejegyzéshez szükséges okirat (a továbbiakban együtt: beadvány) nem
felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy más okból kiegészítésre, illetve kijavításra szorul, a
bejegyző bíróság rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett - indokolt esetben a
beadvány visszaadásával - hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A bejegyző bíróság ezzel egyidejűleg
figyelmezteti a kérelmezőt, hogy ha a hiányokat nem pótolja, a bíróság a kérelmet vissza fogja
utasítani.
(4) A visszautasító végzést a bíróság a kérelmezőnek kézbesíti. A visszautasító végzéssel szemben
a kérelmező fellebbezéssel élhet.
(5) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a hiánypótlást elrendelő végzés
meghozatalától a hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában, a hiánypótlásra
biztosított határidő eredménytelen eltelte.
7. § (1) Ha a beadvány bejegyzésre alkalmas, valamint ha a 9. § (2) vagy (3) bekezdése alapján
adatváltozás bejegyzésének van helye, a bejegyző bíróság az adatokat nyilvántartásba veszi.
(2) A bejegyző bíróság a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról - a rendelkezésre álló iratok
alapján - végzéssel határoz, amelyet a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak, illetve - ha a
kérelmező más érdekelt személy - az érdekeltnek kézbesít.
(3) A bejegyző végzés tartalmazza a nyilvántartásba vett adatokat.
(4) A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
8. § (1) A nyilvántartási eljárásban
a) meghallgatásnak,
b) beavatkozásnak,
c) a meghatalmazó, illetve a meghatalmazott halálán vagy megszűnésén alapuló félbeszakadásnak,
d) megegyezésen alapuló szünetelésnek, valamint
e) az eljárás felfüggesztésének
nincs helye.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - ha az általános meghatalmazás még nincs a
nyilvántartásba bejegyezve - a nyilvántartási eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye,
azzal, hogy a megszüntetésről hozott végzést az elhunyt vagy megszűnt személynek nem kell
kézbesíteni. E végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(3) A nyilvántartási eljárásban - annak sajátosságaira tekintettel - alkalmazható szünetelési ok
bekövetkezése esetén az eljárás egy hónap szünetelés elteltével szűnik meg.
9. § (1) A bejegyző bíróság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a nyilvántartás adatainak
megváltozását kérelemre vezeti át a nyilvántartáson.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó bármely eljárást lefolytató bíróság, valamint más - a
nyilvántartás adatainak megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult - bíróság,
közigazgatási szerv vagy egyéb hatósági jogkörben eljáró szervezet, a nyilvántartási eljárás
lefolytatása érdekében megkeresi a bejegyző bíróságot, ha eljárása során a nyilvántartásba
bejegyzett általános meghatalmazást érintő olyan körülményt észlel, amely a nyilvántartásba
bejegyzett adatok módosítását, illetve törlését teszi szükségessé.
(3) A bejegyző bíróság hivatalból vezeti át a hatósági nyilvántartásból - különösen a személyiadat-

31
és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel - a nyilvántartás adataiban
bekövetkezett azon változásokat, amelyeket a nyilvántartási eljárás lefolytatása során saját maga
észlel.
(4) A bejegyző bíróság - ha a (2) bekezdés szerinti megkeresés elintézésével összefüggésben az
szükségesnek mutatkozik - a megkeresőt további adatszolgáltatásra, írásbeli nyilatkozattételre, illetve
okirat vagy egyéb irat csatolására hívhatja fel. A megkeresés alapján lefolytatott nyilvántartási eljárás
eredményéről a bejegyző bíróság a megkeresőt értesíti.
10. § (1) Ha a bejegyző bíróság a nyilvántartási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy a
bejegyzett általános meghatalmazás bármely okból megszűnt vagy érvénytelen, az általános
meghatalmazást - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - törli a nyilvántartásból.
(2) A bejegyző bíróság általános meghatalmazás törléséről rendelkező végzése ellen
fellebbezésnek van helye; a fellebbezésnek e határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) Ha a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazás hatályát veszti, a nyilvántartás
vezetésére szolgáló informatikai alkalmazás az általános meghatalmazást automatikusan törli a
nyilvántartásból, feltüntetve a törlés tényét, időpontját és okát. A bejegyző bíróság az automatikus
törlés tényéről a meghatalmazót és a meghatalmazottat a törlés időpontjától számított nyolc napon
belül értesíti, ami a törlést tanúsító végzés kézbesítésével történik.
11. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok másodfokú bírósághoz történő
érkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.
(2) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést megalapozottnak találja
a) az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és
aa) az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha szükséges az elsőfokú
eljárás megismétlése vagy kiegészítése, vagy
ab) elrendeli a korábbi nyilvántartási állapot visszaállítását;
b) az elsőfokú bíróság végzését egészben vagy részben megváltoztatja, ha a döntéshez szükséges
adatok rendelkezésre állnak, és az elsőfokú bíróságot a szükséges bejegyzés átvezetésére utasítja.
12. § A polgári perrendtartásról szóló törvény költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a
nyilvántartásba vételi eljárásban nem alkalmazhatók.
4. A nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatainak megismerése és kezelése
13. § (1) A nyilvántartást elektronikusan kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére és abból az
adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást az OBH elnöke működteti. A
nyilvántartás vezetéséért és üzemeltetéséért az OBH elnöke felel.
(2) Az OBH elnöke adategyeztetés és az adatok változásának a nyilvántartásban történő
feltüntetése céljából az érintett személyre vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontjai
szerinti adatokat - a székhelyadat kivételével -, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot
automatikus adatátvétel útján átveszi a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(3) Az OBH elnöke a nyilvántartás adatait és az azokban bekövetkezett változásokat - a
nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásoknak az elektronikus ügyintézés és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a
továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) történő feltüntetése céljából - automatikus információátadás
útján átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek.
(4) A nyilvántartás adatait az OBH elnöke az adat nyilvántartásból történő törlését követő öt évig
tartja nyilván, majd haladéktalanul gondoskodik azoknak az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti végleges
törléséről.
(5) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
14. § (1) A bíróság az érintettre vonatkozóan - polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárás,
közigazgatási peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárás, vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából
- a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen
hozzáférés) jogosult megismerni és kezelni.
(2) Az önálló bírósági végrehajtó konkrét ügyben a bírósági végrehajtási cselekményekkel
kapcsolatos feladatai ellátása érdekében az általános meghatalmazás fennállásának vizsgálata
céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, c) pont ca), cc), ce)
és cf) alpontjában, d) pont da) és db) alpontjában, valamint e)-h) pontjában szereplő adatokat
megismerni és kezelni.
(3) Az ügyészség, nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, az alapvető jogok biztosa,
valamint az ügyvédi tevékenységet gyakorlókról nyilvántartást vezető ügyvédi kamara - törvényben
meghatározott feladatai ellátása érdekében - a nyilvántartásból a konkrét ügy megjelölése mellett
egyedi adatkérés útján jogosult az adatot megismerni és kezelni. Az adatigénylőnek meg kell jelölnie

32
eljárásának az ügyszámát és tárgyát, valamint az igényelt adatok megismeréséhez fűződő érdeket.
(4) A nyilvántartás rá vonatkozó adatairól írásbeli kérelemre - értve ez alatt az elektronikus úton
benyújtott kérelmet is - felvilágosítást kaphat a nyilvántartásba bejegyzett meghatalmazó és
meghatalmazott.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szerveken kívül a nyilvántartásban szereplő adatokról
írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja. A jogi érdek
igazolása során meg kell jelölni azt az okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját
megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell.
15. § (1) A 14. § szerinti adatszolgáltatás tekintetében az OBH elnöke az adatkezelő.
(2) A nyilvántartás adatainak 14. § (1)-(4) bekezdése szerinti megismerése és kezelése
térítésmentes.
(3) A nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához
elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.
16. § (1) Az adatok megismerésére és kezelésére közvetlen hozzáféréssel jogosult szerv nevében
a nyilvántartásból csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatok megismerésére és
kezelésére jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(2) A felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és
feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatok megismerésére és kezelésére
jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti az OBH
elnökét.
17. § (1) A nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról az Info tv.-ben meghatározott
adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás az Info tv.-ben
meghatározottakon kívül tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás
célját is.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást az OBH elnöke vezeti.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya
volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a
nyomozó hatóság, az ügyészség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt
adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
(4) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b) a nyomozó hatóság és az ügyészség, valamint
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(5) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
5. A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartása
18. § (1) A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartásának célja az adatrögzítésre
kötelezettek és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és
kezelésére jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés
jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
(2) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza az adatrögzítésre kötelezett
bíróságok és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére és kezelésére
jogosult szervek
a) megnevezését,
b) levelezési címét,
c) telefonszámát,
d) telefaxszámát,
e) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét,
f) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott
személy)
fa) családi és utónevét,
fb) beosztását,
fc) szervezeti egységét,
fd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és
időpontját,
fe) 19. § (1) bekezdése szerinti egyedi azonosítóját.
(3) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság
törlésétől számított öt évig kell megőrizni.
19. § (1) A nyilvántartásba történő adatrögzítéshez, valamint a nyilvántartásban kezelt adatok
közvetlen hozzáféréssel történő megismeréséhez és kezeléséhez szükséges egyedi azonosítókat az
adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok

33
megismerésére és kezelésére jogosult szerv a nyilvántartás működtetőjéhez benyújtott kérelemben (a
továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.
(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 18. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és
f) pont fa)-fd) alpontjában meghatározott adatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre
kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére
és kezelésére jogosult szerv - az adatváltozást követő három munkanapon belül - értesíti a
nyilvántartás működtetőjét.
(4) A nyilvántartás működtetője az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc
napon belül tájékoztatja
a) az adatrögzítésre kötelezett bíróságot a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi
azonosítójáról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai
ismeretekről,
b) közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére
jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a közvetlen
hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről.
6. Záró rendelkezések
20. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános
meghatalmazások nyilvántartására, annak üzemeltetésére, vezetésére, az azokból történő
adatszolgáltatás iránti kérelmek előterjesztésére, az adatszolgáltatás és egyéb adatátadás
teljesítésére, valamint az adatbejegyzés iránti kérelem rögzítésére szolgáló nyomtatvány tartalmára
vonatkozó részletes szabályokat,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a nyilvántartásból
kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes
szabályokat.
21. § Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
22. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba 2014. március 15.
napján vagy azt követően bejegyzett általános meghatalmazások adatait az e törvény szerinti
nyilvántartásba kell átvezetni. Az e törvény szerinti nyilvántartásban elegendő az 1952-es Pp. alapján
vezetett bírósági nyilvántartásokba bejegyzett általános meghatalmazások adatait a rendelkezésre
álló adattartalommal rögzíteni.
(2) Az OBH elnöke - a nyilvántartásokat vezető bíróságok útján - 2018. március 31. napjáig
gondoskodik arról, hogy az 1952-es Pp. alapján vezetett bírósági nyilvántartások (1) bekezdésben
meghatározott adatai az e törvény szerinti nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek.
(3) A 2014. március 15. napját megelőzően az 1952-es Pp. alapján vezetett bírósági
nyilvántartásokba bejegyzett általános meghatalmazások nyilvántartására a 2017. december 31.
napján hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 21. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak
igényelni:]
„p) az értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a nyilvántartást vezető szerv a bírósági peres és
nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényben
meghatározott feladatai ellátásához.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő képviselő képviseleti jogosultságát
a) a bemutatott arcképes igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara nyilvántartásában,
b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény
szerinti rendelkezési nyilvántartásban, valamint
c) a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban
szereplő adatok alapján ellenőrizheti.”
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

34
 „i) a nyilvántartást vezető szervnek a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános
meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő polgár
családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának,
lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”

13. A kötelező jogi képviselet. Az ügygondnok jogállása. Pp. 72-77. §

21. Kötelező jogi képviselet
72. § [Kötelező jogi képviselet, a kötelező jogi képviselet alóli kivételek]
(1) A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe
tartozó perekben - ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is -, valamint a járásbíróság
hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél
számára.
73. § [Tájékoztatás a kötelező jogi képviseletről]
(1) A bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás
jogkövetkezményeiről
a) a felperest a keresetlevelet visszautasító végzésben - ha a felperes az eljárás folyamán lép perbe,
első jelentkezése alkalmával, ha pedig a felperest az eljárás folyamán vonják perbe, a perbevonás
közlésével egyidejűleg -,
b) az alperest a kereset közlésével egyidejűleg - ha az alperes az eljárás folyamán lép perbe, első
jelentkezése alkalmával, ha pedig az alperest az eljárás folyamán vonják perbe, vagy perbeállítása
kezdeményezése miatt lép perbe, a perbevonás, perbeállítás kezdeményezésének közlésével
egyidejűleg -
tájékoztatja.
(2) Ha az eljárás folyamán perbe belépő, jogi képviselő nélkül eljáró felet a bíróság a kötelező jogi
képviselet szükségességéről első jelentkezése alkalmával tájékoztatja és a fél részéről később nem
pótolható perbeli cselekmény elvégzésére, illetve nyilatkozat megtételére lenne szükség, a bíróság a
félnek megfelelő határidőt biztosít a jogi képviselet pótlására és ezzel egyidejűleg a perbeli
cselekmény elvégzésére, illetve a nyilatkozat megtételére. Szükség esetén a tárgyalás
elhalasztásának, illetve szükséges keretben történő megismétlésének is helye lehet.
(3) Ha a bíróság - amelynek eljárása során a jogi képviselet kötelező - az ügyben áttétel vagy kijelölés
folytán jár el és a keresetlevelet eredetileg olyan bírósághoz nyújtották be, amelynek eljárásában a
jogi képviselet nem kötelező, a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró félnek megfelelő határidőt biztosít
a jogi képviselet pótlására.
(4) Ha a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő
meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének
lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a
perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja.
74. § [A jogi képviselő hiányának jogkövetkezményei kötelező jogi képviselet esetén]
(1) Ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő
közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan - úgy kell tekinteni,
hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz -, kivéve, ha törvény az adott perbeli
cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.
(2) Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik - annak ellenére, hogy
a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható
határozatban tájékoztatta -, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül
visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a
bíróság az eljárást megszünteti. Ha a viszontkeresetet előterjesztő alperes megszűnt jogi
képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást részlegesen, a
viszontkereset tekintetében megszünteti.
(4) A fél jogi képviseletének hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének.
Ebben az esetben a határozatot közvetlenül a féllel kell közölni.
75. § [Eljárásra jogosultak kötelező jogi képviselet esetén]
(1) A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:
a) az ügyvédet és az ügyvédi irodát,
b) a jogtanácsost, azokban a perekben, amelyekben jogszabály a képviseletre feljogosítja,
c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót,

35
d) a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint
e) törvényben meghatározott egyéb személyeket.
(2) Ha a jogi képviselet kötelező - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
a) a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében,
b) az ügyész abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet
indítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet
jogi képviselő nélkül is eljárhat, őt úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el.
(3) Ügyvédjelölt és jogi előadó a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok
megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a jogi szakvizsgával rendelkező félnek a
jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles
másolatát azon eljárási szakaszban történő első jelentkezésekor kell a bíróságnak bemutatnia vagy a
beadványához csatolnia, amelyben a jogi képviselet a fél számára kötelező. Ha a jogi szakvizsga
megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a
bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell
csatolni.
22. Az ügygondnok jogállása
76. § [Az ügygondnokrendelés esetei]
A bíróság a fél részére ügygondnokot rendel, ha
a) a cselekvőképtelen félnek nincs törvényes képviselője,
b) az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazottja,
c) a nem természetes személy félnek nincs törvényes képviselője, vagy
d) törvény így rendelkezik.
77. § [Az ügygondnokrendelés eljárási szabályai]
(1) A bíróság az ügygondnokot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ellenfél kérelmére rendeli
ki.
(2) A bíróság ügygondnokként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki.
(3) Az ügygondnokot a perben - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a per vitelére meghatalmazott
jogállása illeti meg.
(4) Az ügygondnok
a) a bíróság külön felhatalmazása nélkül peres pénzt vagy dolgot nem vehet át, valamint
b) egyezséget nem köthet, jogot nem ismerhet el és jogról nem mondhat le, kivéve, ha ezáltal az általa
képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(5) Az ügygondnok kirendelésének a hatálya - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
a) a per egész tartamára, ideértve a perorvoslati eljárásokat is, valamint
b) a végrehajtási eljárásra, ideértve az annak során, azzal összefüggésben indított pereket is.
(6) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság az
ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.
(7) Az ügygondnok jogszabályban meghatározott díjazásra jogosult. A bíróság az ügygondnok díját
legkésőbb felmentésekor, ennek hiányában legkésőbb az eljárást befejező határozatban határozza
meg. Az ügygondnok díjáról rendelkező határozat ellen az ügygondnok és a felek külön fellebbezéssel
élhetnek.

14. A költségek előlegezése. A perköltség fogalma, a felszámítás Pp. 78-79. §

80-81. §
23. A költségek előlegezése
78. § [Költségek előlegeztetése]
(1) A bíróság a perben nem álló személynél felmerült költség előlegezéséről annak felmerülésekor
határoz; arra kötelezi a felet, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg, vagy - ha az
célszerű - elrendeli, hogy a költség összegét a bíróságnál helyezze letétbe.
(2) Ha valószínű, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények
ezt indokolttá teszik, a bíróság a költségek felmerülése előtt is elrendelheti, hogy a fél a költségek
fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze letétbe.
(3) A bíróság az általa meghatározott költséget a letétbe helyezett összegből kiutalja. Ha a
meghatározott költséget az előzetesen letétbe helyezett összeg nem fedezi vagy meghaladja, a
bíróság a költség meghatározásával egyidejűleg a felet a különbözet előlegezésére kötelezi vagy
elrendeli annak visszafizetését.
(4) A bíróság az ügygondnoki díj, a kirendelt szakértő díja és a külföldi kézbesítésnek az Európai
Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költsége fedezésére előreláthatóan

36
szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
79. § [Költségek előlegezésére kötelezettek]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyítással járó költséget a bizonyító fél előlegezi.
Ha a bizonyító fél ellenfele nem mentes a költség előlegezése alól és önként vállalja, a költséget vagy
annak egy részét a bizonyító fél ellenfele előlegezi.
(2) Ha jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően nem
rendelkezik, a kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget az
a fél előlegezi, akinek a személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált.
(3) A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költséget a felperes
előlegezi.
(4) A bírósági iratnak a bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítése az Európai Unió kötelező
jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény szerinti költségét a felperes előlegezi.
(5) A perben kirendelt ügygondnok díját az a fél előlegezi, aki az ügygondnok kirendelését kérte,
illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Ettől eltérően az állam
előlegezi annak az ügygondnoknak a díját, aki ellen jogszabály értelmében kell a keresetet
megindítani.
(6) Az e törvényben megállapított kivételektől eltekintve a fél az ellenfél eljárása miatt felmerült
költséget nem köteles előlegezni.
(7) Az állam előlegezi az ügyész, a perindításra feljogosított személy, az alperes részére kirendelt
ügygondnok és azon ügygondnok eljárásával felmerült költséget, aki ellen jogszabály értelmében kell
a keresetet megindítani.
(8) Az állam előlegezi a jogszabályban meghatározott és azt a költséget, amelynek előlegezésére a
fél jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés rendelkezése,
továbbá költségkedvezmény folytán nem köteles.
24. A perköltség viselése
80. § [A perköltség fogalma]
A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati
összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő
megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.
81. § [A felszámítás]
(1) A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti.
(2) A felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges
körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és
mindezeket a felszámítással egyidejűleg - szükség szerint - okirattal is igazolni kell. A bíróság által az
eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi
rendelkezésre utalással is felszámítható.
(3) A fél a felszámítását és a (2) bekezdés szerinti okiratot legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig,
ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig terjesztheti elő. Önmagában a
felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás elhalasztásának nincs helye, kivéve, ha a fél a
kötelezettségének a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni.
(4) A fél a felszámítását a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat
meghozataláig visszavonhatja. A visszavonást követően a visszavonással érintett költség újbóli
felszámításának nincs helye.
(5) A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét kizárólag jogszabályban meghatározott
költségjegyzék előterjesztése útján számíthatja fel.

15. Döntés a perköltség viseléséről. A perköltségviselés általános és különös

szabályai. Az állam által előlegezett költség viselése Pp. 82-93. § 101-102. § (PK
152; 154., PK 157. számú állásfoglalás)
82. § [Döntés a perköltség viseléséről]
(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a felszámított perköltség viseléséről az eljárást
befejező határozatban hivatalból dönt. Ha a bíróság a perköltség viseléséről nem az eljárást befejező
határozatban dönt, határozatának a perköltségről döntő része ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság meghatározza a perköltség összegét és a megtérítésére köteles személyt annak
megfizetésére kötelezi. Ha a felek egymással szemben perköltség megtérítésére kötelesek, a bíróság
csak a különbözet megfizetéséről rendelkezik.
(3) A bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével
határozza meg. A felszámítani elmulasztott vagy a felszámítottnál magasabb összegű költséget a fél
javára nem lehet figyelembe venni.

37
83. § [A perköltségviselés általános szabályai]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg.
(2) Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti
meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél
javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles
perköltség megtérítésére.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazását mellőzni lehet, ha a per kártérítés vagy egyéb olyan
követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megítélése bírói mérlegeléstől függ, és a bíróság a
követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan
túlzottnak.
(4) Ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a
leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor,
mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján
kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét.
(5) A megtérítési kötelezettséggel nem érintett perköltség vagy annak hányada annak a félnek a
terhén marad, akinél az felmerült.
84. § [A perköltség viselése egyezség esetén]
A bíróság által jóváhagyott egyezség megkötése esetén a felek megállapodása szerinti fél téríti meg
az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pernyertes fél perköltségét az
egyezség szerint pervesztes fél téríti meg. Az egyezség szerinti részleges pernyertesség esetén a 83.
§ (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya
nem állapítható meg, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére.
85. § [A perköltség viselése az eljárás megszüntetése esetén]
(1) Az eljárás megszüntetése esetén az alperes perköltségét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel -
a felperes téríti meg.
(2) Az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén - ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a
követelést az eljárás megindítását követően teljesítette - a felperes perköltségét az alperes téríti meg.
(3) Az eljárás halál vagy megszűnés miatti megszüntetése esetén egyik fél sem téríti meg az ellenfele
perköltségét.
(4) Az eljárásnak a felek közös kérelme miatti megszüntetése esetén a felek megállapodása szerinti
fél téríti meg az ellenfele perköltségét. Megállapodás hiányában az alperes perköltségét a felperes
téríti meg. Ha azonban a kérelem benyújtására azért került sor, mert az alperes a keresettel
érvényesített jogot az eljárás megindítását követően elismerte vagy a keresettel érvényesített
követelést teljesítette, a felperes perköltségét az alperes téríti meg.
86. § [A szükségtelenül okozott perköltség vagy perköltségrész viselése]
(1) Ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet az arra vonatkozó
védekezésének előterjesztése nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél
téríti meg.
(2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, egyes perbeli cselekményekkel
indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidőt mulaszt vagy más módon, akár a
perben akár azt megelőzően az ellenfélnek feleslegesen, a perköltség körébe tartozó költséget okoz,
ezek megtérítésére a per eredményére tekintet nélkül köteles.
(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita
tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a
felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a
megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.
(4) Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e
körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget, az ellenfél perköltségének a közvetítői eljárásban
felmerült részét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg. Ha a kötelező közvetítői eljárásban
létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást
érdemben folytatni kell, az ellenfél perköltsége közvetítői eljárásban felmerült részének a felét a per
eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg.
(5) Kötelező közvetítői eljárás esetén, ha a fél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy
az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás
megindítása az ellenfél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg, a fél perköltségét az ellenfél
téríti meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.
(6) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazandók, ha törvényben szabályozott békéltető testületi
eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a
felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a
határozat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást.

38
87. § [A perköltség viselése pertársaság esetén]
(1) A 36. §-ban és a 37. § a) pontjában meghatározott pertársak a perköltséget egyetemlegesen térítik
meg.
(2) Az egyéb pertársak a perköltséget a perbeli érdekeltségük arányában, ha azonban a pertársak
perbeli érdekeltsége között nincs jelentős eltérés, akkor egyenlő arányban térítik meg. A perköltség
azon részét, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán
merült fel, a többi pertárs nem köteles megtéríteni.
88. § [A perköltség viselése az ügyész és a perindításra feljogosított személy perindítása, fellépése
esetén]
(1) Az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy és a perben érvényesített jog jogosultja
közül a perköltséget az téríti meg, aki a pert megindította. Ha a pert megindítónak és a perben
érvényesített jog jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a perköltségrészt az
téríti meg, akinek a cselekménye folytán a perköltségrész felmerült.
(2) Az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy helyett a perköltséget - jogszabályban
meghatározott módon - az állam téríti meg.
89. § [A perköltség viselése az ügygondnok ellen megindított per esetén]
Ha jogszabály értelmében a pert ügygondnok ellen kell megindítani, az ügygondnok helyett a
perköltséget - jogszabályban meghatározott módon - az állam téríti meg.
90. § [A perköltség viselése beavatkozás esetén]
(1) A beavatkozó által támogatott fél pernyertessége esetén a beavatkozó perköltségét a pervesztes
fél téríti meg. A beavatkozóra a perköltség fogalmára és felszámítására vonatkozó szabályokat
alkalmazni kell.
(2) A beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetén a beavatkozó téríti meg a pernyertes fél
perköltségének azon részét, amely a beavatkozás miatt merült fel.
(3) Ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása jogszabály alapján a beavatkozónak az ellenféllel
szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, az általa támogatott fél pervesztessége esetén az ellenfél
perköltségét a beavatkozó az általa támogatott féllel egyetemlegesen téríti meg.
(4) A beavatkozás elutasítása esetén a beavatkozó téríti meg a beavatkozást ellenző fél
perköltségének azon részét, amely a beavatkozás miatt merült fel.
(5) A 83-86. § rendelkezései e § esetében is irányadók; az e § szerinti pervesztes fél alatt a perköltség
megtérítésére köteles felet, a pernyertes fél alatt a perköltség megtérítésére köteles fél ellenfelét is
érteni kell.
91. § [A perköltség viselése sikertelen perbehívás és perbeállítás esetén]
(1) Ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el, vagy ha a perbehívóhoz történő csatlakozását
elutasítják, a perbehívó fél téríti meg az ellenfél perköltségének azon részét, amely a perbehívás miatt
merült fel.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a sikertelen perbeállítás esetén is.
92. § [A perköltség viselése a felek személyében bekövetkező változás esetén]
(1) Perbeli jogutódlás esetén - ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el - a jogelőd és a jogutód fél a
perköltséget egyetemlegesen téríti meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a pertárgyigénylés és az elődmegnevezés esetén is alkalmazni
kell.
(3) Ha a bíróság az alperest azért bocsátja el a perből, mert a felperes nem az ellen indította meg a
pert, akivel szemben a jog érvényesíthető, az elbocsátott alperes perköltségét a felperes téríti meg.
93. § [Elkülönített perköltségrész viselése]
(1) A 83-92. § alkalmazása során nem lehet figyelembe venni a perköltségnek azt a részét,
a) amelyet törvény értelmében tanú, szakértő vagy a perben nem álló más személy térít meg,
b) amelyet a fél törvény értelmében a per eredményére tekintet nélkül térít meg, és
c) amely a bírósági szervezet érdekkörében felmerült - egyébként elhárítható - ok következtében
merült fel.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti perköltségrész viseléséről a felszámítását követően nyomban
dönthet. A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti perköltségrészt jogszabályban meghatározott módon az állam
téríti meg.

26. A meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselése
101. § [Döntés a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viseléséről]
(1) A bíróság a felet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljárást befejező határozatában
hivatalból kötelezi a meg nem fizetett illeték, valamint az állam által előlegezett költség államnak
történő megfizetésére.

39
 (2) Ha
a) a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás
folyamán kell kötelezni,
b) az eljárás szünetelés folytán megszűnt, vagy
c) az illeték vagy az állam által előlegezett költség az eljárást befejező határozat meghozatala után
merült fel,
a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetéséről a bíróság külön
határozatban rendelkezik, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) A bíróság az eljárást befejező határozatában - a díj összegének meghatározása nélkül, az állam
által előlegezett költség megfizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - megállapítja, hogy a
pártfogó ügyvédi díj viselésére melyik fél köteles. Az elsőfokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a
következő - eljárási szakaszonként megállapított - adatok közlésével nyolc napon belül értesíti a jogi
segítségnyújtó szolgálatot:
a) a felek neve,
b) a per tárgya,
c) a pertárgy értéke, ha az megállapítható,
d) a pernyertesség felek közötti aránya, és
e) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megnevezése és azonosító adatai.
102. § [A meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselése]
(1) A megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény hiányában a meg nem fizetett
illetéket és az állam által előlegezett költséget - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a fél
abban az arányban, illetve részben fizeti meg, amelyben e törvény szerint a perköltség vagy
perköltségrész megtérítésére is köteles. Ha e törvény szerint egyik fél sem köteles perköltség
megtérítésére, a felek a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget egyenlő
arányban fizetik meg.
(2) Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, a meg nem fizetett illetéket és az állam által
előlegezett költséget a megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény hiányában a
felperes fizeti meg.
(3) Az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy a meg nem fizetett illeték és az állam
által előlegezett költség megfizetésére nem köteles.
(4) Ha jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell megindítani, az ügygondnok a meg
nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére, a fél pedig az ügygondnok állam
által előlegezett díjának a megfizetésére nem köteles.
(5) Az alperes a részére kirendelt ügygondnok eljárása miatt meg nem fizetett illeték és állam által
előlegezett költség megfizetésére nem köteles.
(6) Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés rendelkezése
szerinti költség, a költségkedvezmény folytán, továbbá a (3)-(5) bekezdés szerint meg nem térülő
költség és illeték az állam terhén marad.

PK 152. szám
A saját ügyében személyesen eljáró ügyvéd keresetkiesése összegének meghatározásánál
egyrészt azt kell különösen figyelembe venni, hogy az ügynek más személy megbízásából való
ellátása esetén milyen keresethez jutott volna, másrészt, hogy saját személyes ügyének
ismerete munkamegtakarítással jár.

PK 154. szám
A részítélettel eldöntött vitás kérdések természetét és azoknak a még el nem döntött
kérdésekkel való összefüggését vizsgálva kell eldönteni azt, hogy a Pp. 77. §-a alapján lehet-e a
részítéletben a perköltség felől rendelkezni, vagyis a vitát a részítélettel elintézett kérdések
tekintetében a perköltségre kiterjedően is lezárni.

PK 157. szám
Ha az apasági perben az alperes az apaságot elismeri és ennek folytán a pert a Pp. 298. §-nak
(6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében meg kell szüntetni, az elismerésig felmerült
költségek viseléséről a Pp. 293. §-nak (1) bekezdése szerint irányadó 290. §-nak (3)
bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával kell határozni.

40
16. A bírósági eljárásban érvényesíthető ügyvédi költségek a bírósági
eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM
rendelet
32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet
a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ában kapott felhatalmazás alapján a
következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és
az érdekeltet (a továbbiakban együtt: fél) képviselő - ügyvédi tevékenységet gyakorló - egyéni ügyvéd,
európai közösségi jogász, ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) és kamarai jogtanácsos
munkadíjának és készkiadásának felszámítására és megállapítására terjed ki.
(2) A pártfogó ügyvéd és az ügygondnok részére megállapítható díjról és költségekről külön
rendelet rendelkezik.
2. § (1) Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként
a) a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint
b) a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások
együttes összegét számíthatja fel.
(2) Az (1) bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben
mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság
döntését indokolni köteles.
3. § (1) A fél a 2. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével is felszámíthatja.
(2) Polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj
összege
a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000
Ft,
b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban
meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100
millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden
megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül
végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.
(4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a
(2) és (3) bekezdés szerinti eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a.
(5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben
meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a
fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni.
(6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti,
ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat -
különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb
összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni
köteles.
4. § (1) A kamarai jogtanácsos által képviselt fél kamarai jogtanácsosi költségként
a) a 3. § szerinti munkadíj, valamint
b) a képviselet ellátásával összefüggésben felmerült, indokolt készkiadások
együttes összegét számíthatja fel.
(2) A munkadíj megállapítása során a 3. § (6) bekezdését alkalmazni kell.
4/A. § (1) Az ügyvédi díj 3. §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő
általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza; azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell - a
külön jogszabály rendelkezései szerint - felszámítani. Ha az ügyvéd az általános forgalmi adóról szóló
törvény szerint adólevonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege
növeli az adóalapot.
(2)
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a
hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2)

41
 17. Költségkedvezmények. A költségmentesség és költségfeljegyzési jog
részletes szabályai Pp. 94-100. §; a költségmentesség és a költségfeljegyzési
jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló
2017. évi CXXVIII. törvény 1-15. §
25. Költségkedvezmények
94. § [A költségkedvezmények fajtái]
(1) A felet - ideértve a beavatkozót is - a perben a jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében
az alábbi költségkedvezmények illethetik meg:
a) tárgyi és személyes költségmentesség,
b) tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog,
c) tárgyi és személyes illetékmentesség,
d) tárgyi illetékfeljegyzési jog,
e) mérsékelt illeték,
f) pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alóli mentesség.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felet a személyes költségmentesség és a
személyes költségfeljegyzési jog a jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre, míg a
személyes illetékmentesség a személye alapján hivatalból illeti meg. A felet a tárgyi kedvezmény az
eljárás tárgyánál fogva, a mérsékelt illeték kedvezménye pedig meghatározott perbeli események
bekövetkezése esetén hivatalból illeti meg.
(3) A felet az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kedvezmény jogszabályban meghatározott
módon, a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett pártfogó ügyvédi képviselet esetén illeti
meg.
95. § [A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog tartalma]
(1) Költségmentesség esetén a fél mentes
a) az illeték előzetes megfizetése,
b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése,
c) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által
előlegezett költség megfizetése, és
d) a perköltség-biztosíték letétele
alól.
(2) Költségfeljegyzési jog esetén a fél mentes
a) az illeték előzetes megfizetése, és
b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a per során felmerülő költség előlegezése
alól.
(3) Részleges személyes költségfeljegyzési jog esetén a felet a (2) bekezdésben meghatározott
kedvezmény
a) az illeték és a költségek meghatározott hányadára, vagy
b) az illetékre, illetve tételesen meghatározott költségekre
illeti meg.
(4) A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem terjed ki az ügygondnoki díjra.
(5) A költségmentesség nem mentesíti a felet a szükségtelen perbeli cselekmény meg nem fizetett
illetékének és állam által előlegezett költségének a megfizetése alól.
(6) A költségmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték
és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költség megfizetése alól.
96. § [Az egyes illetékkedvezmények tartalma]
(1) Illetékmentesség esetén a fél mentes
a) az illeték előzetes megfizetése, és
b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meg nem fizetett illeték megfizetése
alól.
(2) Az illetékmentesség nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során meg nem fizetett illeték
megfizetése alól.
(3) Tárgyi illetékfeljegyzési jog esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése alól.
(4) Mérsékelt illeték kedvezménye esetén a fél mentes az illeték egy részének a megfizetése alól.
97. § [Egyes költségkedvezmények időbeli hatálya]
(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a költségmentesség, a költségfeljegyzési jog, az
illetékmentesség és a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya - kérelem esetén a kérelem előterjesztésétől
kezdve - a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed.
(2) A jogelőd fél részére engedélyezett személyes költségkedvezmény a jogutód félre nem terjed ki.
98. § [A költségkedvezmény engedélyezése és megvonása]

42
 A személyes költségmentesség és a személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése és az
engedélyezett költségkedvezmény megvonása tárgyában a bíróság határoz. Az engedélyezés iránti
kérelmet elutasító és az engedélyezett költségkedvezményt megvonó határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye.
99. § [Döntés a tárgyi költségkedvezményről]
Ha a fél a tárgyi költségkedvezmény fennállására alaptalanul hivatkozik, a bíróság határozatában a
tárgyi kedvezmény fenn nem állását állapítja meg. A határozata ellen külön fellebbezésnek van helye.
100. § [A költségkedvezmények egyéb szabályai]
A költségmentességre, a költségfeljegyzési jogra, az illetékmentességre, a tárgyi illetékfeljegyzési
jogra, a mérsékelt illetékre, valamint a pártfogó ügyvédi díj előlegezésére és viselésére vonatkozó
egyéb rendelkezéseket jogszabály állapítja meg.

2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és

közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási
bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra (a továbbiakban
együtt: költségkedvezmény) terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a munkavállalói költségkedvezményre.
2. A tárgyi költségkedvezmény
2. § (1) A felet költségmentesség illeti meg a gondnoksági perben és törvényben megállapított
egyéb bírósági eljárásokban.
(2) A gondnoksági perben a költségmentesség az ügygondnoki díjra is kiterjed.
3. § (1) A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés
alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg
a) a származási perben,
b) a szülői felügyelettel kapcsolatos perben,
c) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett
járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy
összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti
pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti
eljárást is,
d) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt a pert, amelyben a
felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg,
e) a bányakár megtérítése iránti perben, és
f) a személy életének, testi épségének vagy egészségének bűncselekménnyel történő megsértése
miatti kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perben.
(2) A tárgyi költségfeljegyzési jog nem mentesít a származás megállapításához szükséges
orvosszakértői vizsgálat költségének előlegezése alól.
4. § (1) Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségkedvezmény nem áll
fenn, kötelezi a felet, hogy - a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - fizesse
meg a meg nem fizetett illetéket, illetve térítse meg az állam által előlegezett költséget, valamint
figyelmezteti a felet a mulasztás következményére. A végzés tárgyi költségkedvezmény fenn nem
állását megállapító rendelkezése ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a tárgyi
költségkedvezmény fenn nem állásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon
belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi
segítségnyújtó szolgálatot.
3. A személyes költségkedvezmény engedélyezésének feltételei
5. § (1) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél
a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli
juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona
nincs,
b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult - a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló törvény szerinti - közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították
meg,
d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését
kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és

43
vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és
támogatásra jogosult, vagy
f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát megállapították.
(2) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek
nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél
létfenntartása veszélyeztetett.
6. § (1) A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló
havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai
Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
(2) A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek
figyelembevételével megállapítja, hogy
a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem
álló megterhelést jelentene.
7. § Nem természetes személy fél részére a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával
kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
8. § (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel
egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló
jogvitában -, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.
(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből
le kell vonni
a) a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
b) a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi
törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a
méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott
feltételeinek.
9. § Az 5. és 6. § alkalmazásában nem lehet a vagyon körébe tartózónak tekinteni
a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél
foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint
d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az 5. és 6. §-ban meghatározott mértékű jövedelem
megszerzéséhez szükségesek.
10. § (1) Azt követően, hogy a bíróság
a) költségkedvezményt engedélyezett, vagy
b) a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet elutasította
a fél részére csak akkor lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha az engedélyezés feltételei utóbb
következtek be.
(2) Ha a bíróság a költségkedvezményt megvonta, a fél részére csak akkor lehet ugyanazt vagy
nagyobb mértékű mentességet biztosító költségkedvezményt engedélyezni, ha az engedélyezés
feltételei utóbb következtek be.
11. § A fél részére az 5-10. §-ban meghatározott feltételektől függetlenül nem lehet
költségkedvezményt engedélyezni, ha
a) pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik,
b) mint engedményes vagy a jogátruházás új jogosultja lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az
engedményezés vagy a jogátruházás a költségkedvezménnyel történő eljárás lehetővé tételét célozta,
c) az eljárást - ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is - megindító kérelmét
(beadványát) a bíróság visszautasítja,
d) az engedélyezett költségkedvezményt a bíróság azért vonta meg, mert a költségkedvezmény
engedélyezésének a feltételei már a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn,
e) a költségkedvezmény szerinti valamennyi mentesség a fél számára biztosított, vagy
f) azt törvény egyéb okból kizárja.
4. A személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem és elbírálása
12. § (1) A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatni a költségkedvezmény
engedélyezésének a feltételeiről, a kérelem benyújtásának idejéről és módjáról, valamint a 13. § (5)
bekezdésben foglaltakról.

44
 (2) A fél költségkedvezmény engedélyezését az eljárás - ideértve a fellebbezési vagy a
felülvizsgálati eljárást is - megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig,
ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.
(3) A fél egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény
engedélyezése iránti kérelmet is előterjeszthet.
(4) A kérelemben
a) fel kell tüntetni az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog,
részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem
esetén a kedvezmény mértékét, és
b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden
körülményt.
(5) A fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az
igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
(6) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai
Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára költségkedvezmény engedélyezése iránti
kérelmét a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös
minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség
iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló, 2004. november
9-i 2004/844/EK bizottsági határozat szerinti nyomtatványon is előterjesztheti.
13. § (1) Ha a fél a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a fellebbezéssel egyidejűleg
terjeszti elő, a költségkedvezmény engedélyezése tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság,
közjegyző határozata elleni fellebbezés esetében a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság dönt.
Egyéb esetekben az a bíróság dönt, amelynek az eljárásában a fél a kérelmét előterjesztette.
(2) A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet visszautasító határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye.
(3) A bíróság a kérelem elbírálásakor szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja, illetve a
feleket okiratok benyújtására hívja fel, továbbá figyelembe vehet bizonyítás nélkül megállapítható
tényeket is.
(4) Ha a költségkedvezmény engedélyezésének feltételei fennállnak, a bíróság a fél részére a
költségkedvezményt engedélyezi, ellenkező esetben az engedélyezés iránti kérelmet elutasítja.
(5) A bíróság nem engedélyezhet olyan költségkedvezményt, amelyre a fél kérelme nem terjed ki.
Részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén e korlátozás nem vonatkozik a
költségfeljegyzési jog mértékére, de a bíróság nem engedélyezhet nagyobb mértékű részleges
költségfeljegyzési jogot annál, mint amelyre a kérelem kiterjed.
(6) A költségkedvezmény engedélyezés iránti kérelem visszautasítása vagy elutasítása esetén a
bíróság felhívja a felet, hogy - a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - fizesse
meg a meg nem fizetett illetéket, illetve előlegezze a szükséges költséget, valamint figyelmezeti a felet
a mulasztás következményére.
(7) Ha a fél változatlan tartalommal ismételt kérelmet terjeszt elő, és azt a bíróság ismételten
visszautasítja vagy elutasítja, a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja.
(8) Ha a kérelem kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására is, a bíróság a kérelmet és a
költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet elbíráló jogerős határozatát megküldi a jogi
segítségnyújtó szolgálatnak.
5. A személyes költségkedvezmény felülvizsgálata és megvonása
14. § (1) A fél a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló körülményeiben
bekövetkezett változást köteles haladéktalanul bejelenteni az eljáró bíróságnak.
(2) A bíróság a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek a fennállását felülvizsgálja
a) az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - kétévente,
b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva egy év eltelt,
továbbá
c) az eljárás - ideértve a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárást is - során bármikor, ha adat
merül fel arra nézve, hogy a feltételek az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(3) A felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti a jogszabályban meghatározott igazolások ismételt
benyújtását, és a 13. § (3) bekezdése szerint járhat el.
15. § (1) A bíróság megvonja a költségkedvezményt, ha
a) a fél a költségkedvezmény felülvizsgálata körében tett bírói felhívására nem nyilatkozik, vagy
nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, illetve okiratokat, vagy
b) a költségkedvezmény felülvizsgálata alapján megállapítja, hogy a költségkedvezmény
engedélyezésének a feltételei

45
 ba) az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy
bb) utóbb megszűntek.
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben a határozat hatálya visszahat
az engedélyezés időpontjára. A bíróság végzésében - a mulasztás következményére történő
figyelmeztetéssel - felhívja a felet, hogy nyolc napon belül
a) fizesse meg a meg nem fizetett illetéket,
b) fizesse meg az állam által előlegezett költségeket, és
c) helyezzen letétbe perköltség-biztosítékot, ha ennek a polgári perrendtartásról szóló törvényben
foglalt feltételei fennállnak.
(3) Ha a bíróság a költségkedvezményt az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján vonja meg,
egyidejűleg más költségkedvezményt engedélyezhet, ha annak engedélyezését a fél korábban kérte
és a bíróság a felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy e költségkedvezmény engedélyezésének a
feltételei fennállnak.
(4) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a fél a megvonás időpontjától kezdve
köteles a felmerülő illetéket megfizetni és a költségeket előlegezni, kivéve, ha ezek alól a (3) bekezdés
alapján engedélyezett költségkedvezmény alapján mentesül.
(5) Ha a felet pártfogó ügyvéd képviseli és a bíróság a költségkedvezményt megvonja, erről a
határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a határozat megküldésével értesíti a
pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot.

18. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei, elbírálása,

biztosítékadás Pp. 103-107. §
27. Ideiglenes intézkedés a perben
103. § [Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem]
(1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el
a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb
helyreállíthatatlan lenne,
b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,
c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy
d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.
(2) Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás
követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján.
(3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem - a 108. §-ban foglaltak kivételével - a keresetlevél
benyújtása előtt nem terjeszthető elő.
(4) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben
a) meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó (1) bekezdés szerinti feltétel
fennállását,
b) elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó
tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és
c) arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú intézkedés
elrendelését kéri.
104. § [Az ideiglenes intézkedés elbírálása]
(1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a bíróság a keresetlevél perfelvételre való
alkalmassága esetén intézkedik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság az intézkedéseit
haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg.
(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy az
intézkedés elrendelése - figyelemmel az esetleges biztosítékadásra is - nem okoz-e súlyosabb
hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek.
(3) A bíróság lehetővé teszi, hogy az ellenfél a kérelemre nyilatkozzon. A kérelem tárgyában a bíróság
a feleket az általa legalkalmasabbnak tartott módon nyilatkoztatja meg.
(4) A bíróság, ha a kérelem elbírálásához szükségesnek tartja, különösen akkor, ha biztosítékadás
tárgyában kell határoznia, elrendelheti a felek meghallgatását. Ha a fél a meghallgatásra kitűzött
határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
(5) Az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés során bizonyítás felvételének csak akkor van
helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. A szükséges bizonyítást a bíróság a
perfelvételi szakban is foganatosíthatja.
105. § [Az ideiglenes intézkedés hatálya]
(1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, mely ellen külön
fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre a végzést maga is megváltoztathatja.

46
(2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő -
ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.
(3) A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a
másik fél megnyilatkoztatását követően - hozott végzésével, vagy az ítéletében vagy az eljárást
befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi.
(4) Ha a bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében vagy az eljárást befejező
egyéb határozatában nem helyezte hatályon kívül, az, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével
veszti hatályát.
(5) Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán
történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az
eljárás megszűnését megállapító végzésében.
(6) Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás
felfüggesztése.
106. § [Biztosítékadás]
(1) A bíróság az ideiglenes intézkedést akkor köti biztosítékadáshoz, ha a kérelmező ellenfele
valószínűsíti, hogy a kért intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége
esetén a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot. A biztosítékadás
tárgyában való döntéskor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a kérelmet megalapozó tények
valószínűsítettségének fokára is. Csekély mértékű hátrány esetén a biztosítékadás elrendelését
mellőzni kell.
(2) A biztosítékadásról a bíróság akkor rendelkezik, ha
a) azt a kérelmező ellenfele kéri, és a kért biztosítéknak megfelelő hátrányt valószínűsíti, vagy
b) a kérelmező azt felajánlja, és a kérelmező ellenfele azt elfogadja.
(3) A biztosíték mértéke a (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelmező ellenfele által valószínűsített
hátránynak megfelelő összeg, a (2) bekezdés b) pontja esetén pedig a kérelmező által felajánlott és a
kérelmező ellenfele által elfogadott összeg.
(4) Ha a kérelmező határozott összegű biztosítékot ajánl fel, ennek elfogadásáról a bíróság
sürgősséggel, külön nyilatkoztatja a kérelmező ellenfelét. A biztosíték összegének elfogadása nem
jelenti az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségének megalapozása körében előadottak elismerését.
(5) Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén
garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.
107. § [Biztosítékhoz kötött ideiglenes intézkedés]
(1) Ha a bíróság az ideiglenes intézkedést biztosítékadáshoz köti, végzésében határidőt tűz a
biztosíték teljesítésére.
(2) A biztosíték teljesítését a bíróság végzéssel állapítja meg. Az ideiglenes intézkedés e végzés
meghozatalával válik előzetesen végrehajthatóvá.
(3) Ha a bíróság a kérelmező keresetét elutasítja, ítéletében rendelkezik a letétbe helyezett
biztosítéknak a kérelmező ellenfele részére történő kiadásáról. A kérelmező pernyertessége esetén a
bíróság a biztosíték visszaadásáról rendelkezik.
(4) A kérelmező részleges pernyertessége esetén a letétbe helyezett biztosíték kiadásáról, illetve
visszaadásáról a pernyertesség arányában, illetve a bankgarancia-vállaló nyilatkozat visszaadása
mellett a pernyertesség arányában történő lehívási jogról kell határozni.
(5) A biztosíték kifizetéséről hozott határozat nem képezi akadályát annak, hogy a kérelmező ellenfele
utóbb külön pert indítson a kérelmező ellen a biztosítékot meghaladó kára megtérítése vagy
sérelemdíj érvényesítése iránt. A biztosíték összegét el nem érő kár miatt a különbözet
visszakövetelésének helye nincs.

19. A perindítást megelőzően elrendelt ideiglenes intézkedés különös szabályai

Pp. 108-109.§
28. Ideiglenes intézkedés a perindítást megelőzően
108. § [Ideiglenes intézkedés a keresetlevél előterjesztése előtt]
(1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt is előterjeszthető, ha a
103. § (1) bekezdésében megállapított valamely feltétel fennáll, és a kérelmező valószínűsíti, hogy az
ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az
időmúlásra tekintettel meghiúsítaná.
(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a 103. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a
kérelmezőnek
a) elő kell adnia azokat az adatokat, amelyekből a később indítandó perre hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható, és

47
 b) meg kell jelölnie a perben érvényesíteni kívánt jogot.
(3) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bíróságnál kell előterjeszteni. Ha a perre több bíróság is illetékes, a kérelmező bármelyik bíróság előtt
előterjesztheti a kérelmét. A perre ez a bíróság kizárólagosan illetékes.
(4) Az eljárásban a kötelező jogi képviseletre a peres eljárás általános szabályai alkalmazandók.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elintézése során soron kívül jár el.
109. § [Az ideiglenes intézkedés hatálya]
(1) A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában a per megindítására határidőt szab,
amely nem lehet több mint a határozat közlésétől számított negyvenöt nap.
(2) Ha kérelmező a bíróság által megállapított határidőn belül a keresetlevelet nem terjeszti elő, és
a perindítás tényét a határidő lejártától számított nyolc napon belül az intézkedést elrendelő
bíróságnak nem igazolja, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti a keresetindításra nyitva álló
határidő leteltét követő napon. Ennek megállapításáról az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság
végzésben határoz.
(3) A per megindítása esetén a keresetlevél benyújtása előtt elrendelt ideiglenes intézkedés
hatályára a 105. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az ideiglenes intézkedés
hatálya a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartásához előírt határidő lejártáig
fennmarad.
(5) Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárásra a 103-107. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

20. A bíróság általános intézkedési kötelezettsége. Beadványok. Hiánypótlás.

Elkülönítés, egyesítés Pp. 110-112. § 114-118. § §
29. A bíróság általános intézkedési és tájékoztatási kötelezettsége
110. § [Az általános intézkedési kötelezettség határideje, tartalma]
(1) A bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
a) a beadvány bírósághoz történő érkezésétől,
b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
számított legkésőbb harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) A bíróság köteles lehetővé tenni, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, a
bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak.
(3) A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem
tartalmuk szerint veszi figyelembe.
111. § [Tájékoztatási kötelezettség]
A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről,
indokolt esetben a támogató perben történő részvételéről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni.
112. § [Igazolást nem igénylő adatok]
A bíróság a fél azonosításához szükséges adatok kivételével, nem kérheti a féltől olyan adat
igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet
jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia.

31. Beadványok
114. § [A beadvány alaki kellékei]
(1) A beadványon fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek
és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását
és a per tárgyát, a folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is. Ha valamely fél vagy
képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel
rendelkezik, a beadványokon azokat is fel kell tüntetni.
(2) A beadványt a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben
érdekelt; ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba
venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.
(3) Ügyvédi képviselet esetén - ha törvény papír alapú benyújtást lehetővé tesz - az ügyvédnek a
beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát az e
törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell
elkészíteni.

48
32. Hiánypótlás
115. § [A hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]
(1) Ha a beadvány nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy
kijavításra szorul, a bíróság, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, rövid határidő tűzésével, a
hiányok megjelölése mellett - indokolt esetben a beadvány visszaadásával - hiánypótlásra hívja fel a
felet. A bíróság ezzel egyidejűleg figyelmezteti a felet, hogy ha a hiányokat nem pótolja vagy a
beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság azt vissza fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint
fogja elintézni.
(2) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illeték előzetes megfizetése alól mentesítő
költségkedvezmény nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy hiányosan rója le, a
bíróság - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felet azzal a figyelmeztetéssel hívja fel az illeték
lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha az illetéket nem rója le vagy a hiányzó illetéket
nem pótolja, a bíróság a beadványt vissza fogja utasítani.
(3) A bíróság a hiányok pótlása érdekében a helyben lakó, jogi képviselő nélkül eljáró felet maga elé
idézheti.
(4) Ha a fél a hiányokat a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha azt a
fél már eredetileg is helyesen adta volna be.
(5) Ha a fél a beadványt - az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - újból hiányosan
adja be, de ez a beadvány érdemi elintézését nem gátolja, a bíróság azt - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - hiányos tartalma szerint intézi el.
(6) A bíróság a beadványt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - visszautasítja, ha
a) a fél a hiányokat - az (1) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - a kitűzött határidő alatt
nem pótolja vagy a beadványt újból hiányosan adja be és a hiányos tartalom a beadvány elintézését
gátolja, vagy
b) a fél az illetéket - a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívás ellenére - a kitűzött határidő alatt
nem rója le, vagy a hiányzó illetéket nem pótolja.
(7) Külön fellebbezésnek van helye
a) a (6) bekezdés a) pontja esetén, ha azt e törvény lehetővé teszi,
b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti beadványt visszautasító határozat ellen.
116. § [Eljárás szóbeli nyilatkozat esetén]
Ha a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozat nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, vagy
más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 115. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
33. Elkülönítés, egyesítés
117. § [Elkülönítés és egyesítés]
(1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben
érvényesített egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a
perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra.
(2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban lévő
olyan perek egyesítését,
a) amelyeknek tárgya egymással összefügg és
b) amelyekben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor.
(3) A gazdálkodó szervezetek egymás elleni pereiben - a (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott feltételek fennállása esetén - különböző járásbíróságok előtt folyamatban lévő perek
egyesítésének is helye van. A törvényszék az előtte indított perhez - a (2) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott feltételek fennállása esetén - a területén működő járásbíróság előtt folyamatban lévő
pert is egyesítheti.
(4) A felek közösen előterjesztett kérelmére a bíróság - ha annak e § szerinti feltételei fennállnak - a
pereket egyesíti. Egy törvényszék területén működő járásbíróságok előtt folyamatban lévő perek
egyesítésének is helye van - a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek fennállása
esetén -, ha azt a felek közösen kérik. A kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van
helye. Ha a bíróság a felek kérelmére a pereket egyesítette, utóbb az egyesítést nem mellőzheti.
(5) Ha az egyesítést több járásbíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről
korábban határozott.
118. § [A különélő házastárs tartása iráni per egyesítése házassági perhez]
A különélő házastárs által tartás iránt indított pert, valamint a különélő házastárs javára megítélt
tartás megszüntetése iránt indított pert - feltéve, hogy a perben a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalára még nem került sor - a házassági per megindítása esetén bármelyik fél indítványára
egyesíteni kell a házassági perhez, ha
a) a házassági perben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor és
b) a házassági per bíróságának a házastársi tartás tárgyában indított perre is van hatásköre.

49
21. Az eljárás félbeszakadása Pp. 119. §-120. §
34. Az eljárás félbeszakadása
119. § [A félbeszakadás okai, ügygondnokrendelés]
(1) Az eljárás félbeszakad, ha
a) valamelyik fél meghal vagy megszűnik, a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, kivéve, ha
a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt,
b) a per vitelére meghatalmazottal nem rendelkező fél elveszíti a cselekvőképességét, a törvényes
képviselő bejelentéséig,
c) a fél törvényes képviselője meghal, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére
nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének bejelentéséig,
d) a fél törvényes képviselőjének a képviseleti jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa
képviselt fél cselekvőképessé vált volna, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére
nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének bejelentéséig, vagy
e) a bíróság működését elháríthatatlan esemény akadályozza, az akadály megszűnéséig.
(2) Ha az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak
túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár
kérelemre, akár hivatalból ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás
félbeszakadása megszűnik.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak
túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértő méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére - a
szakértő kérelmére - ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok kirendelésével az eljárás
félbeszakadása - a szakértői díj meghatározása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában -
megszűnik. Az ügygondnok díjának előlegezésére a fél nem köteles, az előlegezésre a 79. § (8)
bekezdését kell alkalmazni.
(4) A fél az eljárás megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt
félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél
kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása
megszűnik. Az eljárás a megszüntetés érdekében az ügygondnokkal szemben folyik tovább.
120. § [A félbeszakadás időtartama, jogkövetkezményei, részleges félbeszakadás]
(1) Az eljárás félbeszakadása az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől a 119. § (1)
bekezdésében meghatározott időpontig tart.
(2) A bíróság a félbeszakadás kezdő és befejező időpontját végzésben állapítja meg. A
félbeszakadást megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga
is megváltoztathatja.
(3) Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad. A félbeszakadás megszűnésétől a
határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a
félbeszakadás megszűnésének felekkel történő közlésével állnak be.
(4) A félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés,
valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással,
illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.
(5) A jogerős végzéssel a közreműködő számára meghatározott költség, illetve díj letéttel fedezett
részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.
(6) Pertársaság esetén, ha a félbeszakadásra okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában
az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a félbeszakadásra vonatkozó
rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.

22. Az eljárás szünetelése Pp. 121-122. §

35. Az eljárás szünetelése
121. § [A szünetelés okai, időtartama, az eljárás megszűnése]
(1) Az eljárás szünetel, ha
a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő
beérkezésétől,
b) az érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél
sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében
történő megtartását, a tárgyalás időpontjától,
c) a fél a megadott címen nem elérhető, és a másik fél bírósági felhívásra nem jelöl meg másik
elérhetőségi címet, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő

50
közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő
naptól,
d) a 63. § (2) bekezdése szerinti esetben ügygondnoki díj előlegezésének lenne helye és a fél ezt
bírósági felhívás ellenére nem teljesíti, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen
elteltét követő naptól,
e) a felperes a bizonyítással nem összefüggő fordítás, illetve külföldi kézbesítés költségét a bíróság
felhívása ellenére nem előlegezi, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét
követő naptól, vagy
f) hirdetményi, illetve e törvény alapján végrehajtói kézbesítésnek volna helye, és azt a fél nem kéri
vagy ha mindkettőnek a feltételei fennállnak egyiket sem kéri, illetve az eljárás lefolytatásához
szükséges díjat nem előlegezi, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában
a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól.
(2) Az eljárás szünetelésének az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás jogerős befejezéséig
ugyanazon felek között legfeljebb három alkalommal van helye.
(3) Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Az eljárás szünetelése az (1) bekezdésben
meghatározott időpontoktól az eljárás folytatása iránti kérelemnek a bírósághoz történő benyújtásáig
tart. Négy hónap szünetelés elteltével az eljárás megszűnik. E határidő elmulasztása miatt
igazolásnak helye nincs.
(4) Az (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti esetekben a szünetelő eljárás folytatásának a mulasztó fél
kérelmére kizárólag akkor van helye, ha e kérelmével egyidejűleg pótolja az általa elmulasztott -
szünetelésre okot adó - cselekményt is, ellenkező esetben a bíróság a folytatás iránti kérelmet
elutasítja.
(5) Ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, annak jogerőre emelkedése előtt az eljárás
szünetelés folytán megszűnik, az elsőfokú ítélet hatályát veszti.
(6) A bíróság a szünetelés kezdő és befejező időpontját, illetve az eljárás megszűnésének tényét -
az (5) bekezdés szerinti esetben az elsőfokú ítélet hatályvesztését is - végzésben állapítja meg. A
bíróságnak az eljárás folytatása iránti kérelmet elutasító végzése ellen külön fellebbezésnek van
helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
122. § [A szünetelés egyes jogkövetkezményei, részleges szünetelés]
(1) Az eljárás szünetelésével minden határidő megszakad. A szünetelés megszűnésétől a határidők
újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a szünetelés
megszűnésének felekkel történő közlésével állnak be.
(2) A szünetelés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint
a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a szüneteléssel, az eljárás
folytatásával, illetve az eljárás megszűnésének megállapításával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és
eljárási cselekményeket.
(3) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát az eljárás megszűnése nem
érinti.
(4) Pertársaság esetén, ha a szünetelésre okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában
az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a szünetelésre vonatkozó
rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.

23. Az eljárás és a végrehajtás felfüggesztése. Felfüggesztés az Európai Unió

Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárása kezdeményezésére
tekintettel Pp. 123-132. §
36. Az eljárás felfüggesztése és a végrehajtás felfüggesztése
123. § [A felfüggesztés bíróság által választható esetei]
(1) Ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás
büntetőbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az írásbeli ellenkérelem -
vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a peres eljárást ennek az eljárásnak a
jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a bíróság az eljárás
megindítására harminc napos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, a peres eljárást
folytatni kell.
(2) A bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás - előterjesztését követően a
peres eljárást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,
amelynek tárgyában közigazgatási per, más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más
közigazgatási vagy polgári eljárás már folyamatban van.
124. § [Felfüggesztés közvetítői eljárásra kötelezés esetén]

51
(1) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a
peres eljárást felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és a peres eljárást felfüggesztő
határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés
másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez vagy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti
kérelmükhöz. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet
tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól.
(2) A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett peres eljárást folytatni kell, ha
a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,
b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem
indult meg, vagy
c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül,
hogy a felek az a) vagy b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.
(3) Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két
hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét
legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a peres eljárás
mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek a bejelentésükkel
egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.
125. § [Felfüggesztés egyes személyállapoti perekre tekintettel]
(1) Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetve gyermek családi
jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a peres eljárást annak
jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni.
(2) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekezdés szerinti felfüggesztése nem akadályozza,
hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség
esetén a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat.
(3) Ha a per eldöntése házasság érvényességétől függ, a peres eljárást akkor is fel kell függeszteni,
ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike
jogosult. Ebben az esetben a peres eljárás felfüggesztésével egyidejűleg az érvénytelenítési per
megindítására a bíróság harminc napos határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a
felfüggesztett peres eljárást folytatni kell.
126. § [Felfüggesztés az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria eljárásának
kezdeményezésére tekintettel]
(1) A bíróság a peres eljárást felfüggeszti, ha
a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának,
b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó
eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi
szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának,
c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának
kezdeményezéséről határoz.
(2) Ha a peres eljárásban olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában folyamatban lévő
közigazgatási perben, más polgári perben, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más közigazgatási
vagy polgári eljárásban - azonos tényekre alapítva - az (1) bekezdés szerinti valamely eljárást már
kezdeményezték, a bíróság az írásbeli ellenkérelem - vagy annak hiányában beszámítás -
előterjesztését követően a peres eljárást e másik ügyben kezdeményezett eljárás befejezéséig
felfüggesztheti.
127. § [Felfüggesztés alkotmányjogi panasz, illetve felülvizsgálati kérelem előterjesztésére tekintettel]
(1) Ha a bíróság részítéletet vagy közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett
elő, a bíróság
a) a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását, vagy
b) közbenső ítélet meghozatala esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy mennyiségére
vonatkozóan
- ha az ügy körülményei indokolják - felfüggesztheti.
(2) Ha a bíróság közbenső ítéletet hozott és a fél a közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet
terjesztett elő, a bíróság a felek közös kérelme esetén a per tárgyalását a követelés összegére vagy
mennyiségére vonatkozóan felfüggesztheti.
128. § [A felfüggesztés időtartama, jogkövetkezményei, részleges felfüggesztés]
(1) A peres eljárás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztésről hozott végzés jogerőre
emelkedésével kezdődik.
(2) A peres eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság
a) a 123. § és a 125. § szerinti esetekben az előkérdés jogerős elbírálásának részére történő
bejelentésétől, vagy - ha arról hivatalos tudomást szerez - a tudomásszerzéstől,

52
b) a 124. § szerinti esetben a 124. § (2) bekezdésében meghatározott igazolás előterjesztésétől vagy
határidő leteltétől,
c) a 126. § (1) bekezdése és a 127. § szerinti esetekben az Európai Unió Bírósága, az
Alkotmánybíróság, vagy a Kúria határozatának a bírósággal történő közlésétől,
d) a 126. § (2) bekezdése szerinti esetben az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság vagy a
Kúria eljárásának befejezéséről történő tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül meghozott végzéssel határoz.
(3) A peres eljárás folytatásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a (2) bekezdésben
meghatározott végzés felekkel történő közlésével állnak be.
(4) A peres eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad. Az eljárás folytatásától a határidők
újra kezdődnek. A felfüggesztés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói
rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a
felfüggesztéssel, illetve az eljárás folytatásával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási
cselekményeket.
(5) A felfüggesztést elrendelő végzés ellen - a 124. § és a 126. § (1) bekezdése szerinti esetek
kivételével - külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
(6) Ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény kizárólag valamely kereseti kérelemmel vagy
kereseti kérelem elkülöníthető részével kapcsolatos, de az eljárás a többi kereseti kérelem vagy a
kereseti kérelem elkülöníthető része tekintetében folytatható, és azokban részítélet hozható, a bíróság
a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezéseket
csak az érintett kereseti kérelmek vagy a kereseti kérelem elkülöníthető része tekintetében
alkalmazza.
129. § [A végrehajtás felfüggesztése]
Ha végrehajtás van folyamatban, és a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául
szolgáló jogviszony a per tárgya, a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti.
A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás
felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
37. Az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezése
130. § [Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése]
(1) A bíróság az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Unió alapját
képező szerződésekben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.
(2) Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság
végzéssel határoz, a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja. A bíróság a végzésben
meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntését igényli, valamint - a
feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást, az érintett magyar
jogszabályokat, a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket, valamint azokat a körülményeket és
indokokat, amelyek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését megalapozzák. A bíróság
végzését az Európai Unió Bírósága részére történő kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi
az igazságügyért felelős miniszter részére is.
(3) Ha a bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja,
erről végzéssel határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.
131. § [Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése]
(1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi
szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására,
továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az
Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre
kezdeményezheti.
(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő
ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz; a bíróság e
végzését maga is megváltoztathatja.
(4) Ha a bíróság az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja,
erről végzéssel határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.
132. § [A Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének
vizsgálata iránt]
(1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló
eljárását a közigazgatási perrendtartásban foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre
kezdeményezheti.
(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő
ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.

53
(3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz; a bíróság e végzését maga
is megváltoztathatja.
(4) Ha a bíróság a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről végzéssel
határoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.

24. A kézbesítés szabályai. Kézbesítési fikció és kézbesítési kifogás.

Végrehajtói kézbesítés. Kézbesítési megbízott. Hirdetményi kézbesítés Pp. 135-
145. §
39. Kézbesítés
135. § [A bírósági irat kézbesítésének általános módja, a kézbesítés szabályszerűtlensége
ellenérdekű fél közreműködése esetén]
(1) A bírósági iratokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - postai szolgáltató útján, a
hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni. A
címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti.
(2) A kézbesítés nem szabályszerű, ha az nem a címzett, hanem egyéb jogosult átvevő részére
történik meg és az átvevő az ellenérdekű fél vagy perbeli képviselője.
136. § [Kézbesítés meghatalmazott, törvényes képviselő, illetve nem természetes személy részére]
(1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a
meghatalmazottnak kell kézbesíteni.
(2) Ha a természetes személy fél nevében és helyett törvényes képviselője vagy más, törvényben
meghatározott személy jogosult eljárni, és a félnek a per vitelére meghatalmazottja nincs, a bírósági
iratokat e személy részére kell kézbesíteni.
(3) Ha a nem természetes személy félnek nincs a per vitelére meghatalmazottja, a bírósági iratokat a
fél székhelyére, székhely hiányában a fél törvényes képviselőjének kell kézbesíteni. Ha a nem
természetes személy fél székhelyére a kézbesítés sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő
részére is meg kell kísérelni. Ha a nem természetes személy fél közhiteles nyilvántartásba bejegyzett
szervezet és mind a székhelyére, mind a törvényes képviselője részére történő kézbesítés sikertelen,
a bíróság értesíti a nyilvántartó hatóságot a fél részére történő kézbesítés sikertelenségéről és ennek
okairól.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet
vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi.
137. § [A bírósági irat kézbesíthetetlensége, kézbesítési fikció]
(1) Ha a bírósági iratot a címzett részére - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet
kézbesíteni, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.
(2) A bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett
az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át -
postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett
vissza - az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) Keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetén a bíróság a kézbesítési
fikció beállásáról a címzettet nyolc munkanapon belül - egyszerű postai küldeményben - értesíti. Az
értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó
szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is. Ha a bíróságnak a címzett
elektronikus levélcímét bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell
küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell azt a bírósági iratot, amelyre
vonatkozóan a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította.
40. A kézbesítési kifogás
138. § [A kifogás előterjesztésének határideje, a kifogás okai]
(1) A címzett annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, a (4) bekezdésben
meghatározott okokból kifogást terjeszthet elő
a) - kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítési fikció beálltáról,
b) - kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítésről
történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon belül.
(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három
hónap elteltével - a (3) bekezdésben, illetve a 140. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő
elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(3) Ha a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés az eljárást megindító irathoz kapcsolódik, a
kifogás az eljárás folyamatban léte alatt kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés
esetén az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.

54
(4) A kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot nem vehette át, mivel
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg,
vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak
természetes személy fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb természetes személy érdekelt
terjeszthet elő.
139. § [A kifogás tartalma, elbírálása]
(1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés
szabálytalanságát igazolják vagy a 138. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett
részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő, azt vissza kell
utasítani. A kifogás tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárásában a kézbesítés történt. A
kérelem elbírálása előtt a bíróság a címzettet, illetve a feleket meghallgathatja.
(2) A félnek kérelmével egyidejűleg - ha az lehetséges - el kell végeznie a korábban elmulasztottnak
tekintett cselekményt is.
(3) A 138. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt okra alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.
(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a
kifogásban foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a
határozat végrehajtásának felfüggesztését - az ellenfél meghallgatása nélkül - hivatalból is
elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb
megváltoztathatja.
(5) A kifogást visszautasító vagy elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A
kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott
határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg akkor, ha a kifogást
érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani.
(6) Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és
a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a szükséges mértékben
- meg kell ismételni.
140. § [Kifogás a végrehajtási eljárás során]
(1) Ha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, a címzett - a 138. § (4)
bekezdésében meghatározott okok fennállása esetén - a végrehajtási eljárás alatt, a határozat
végrehajtására irányuló eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül kifogást
nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kifogás
csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.
(2) A kifogást harminc napon belül el kell bírálni. A kifogás előterjesztésére és elbírálására
egyebekben a 138. §-ban és a 139. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
41. Végrehajtói kézbesítés
141. § [Végrehajtói kézbesítés meghatározott bírósági iratok kézbesíthetetlensége esetén]
(1) Ha a belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező címzett megadott címére
a postai szolgáltató útján kézbesíteni megkísérelt keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi
határozat kézbesíthetetlen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit, valamint azokat az eseteket,
amikor a kézbesíthetetlenség oka a címzett halála vagy megszűnése - és a kézbesíthetetlenség nem
a bíróság vagy a postai szolgáltató érdekkörében felmerült elhárítható ok miatt következett be, a
kézbesítés teljesülésében érdekelt fél kérelmére az irat kézbesítését a bírósági végrehajtásról szóló
törvénynek a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezései szerint kell
megkísérelni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) A bírósági irat végrehajtói kézbesítése iránti kérelmet - a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási
szabályairól szóló jogszabályban meghatározott formanyomtatvány kitöltésével - annál a bíróságnál
kell előterjeszteni, amelynek eljárása alatt a sikertelen kézbesítési kísérlet történt.
(3) A végrehajtó jogszabályban meghatározott díját a kérelmező fél köteles a bíróság részére történő
teljesítéssel előlegezni, amit a bíróság utal át - az eljáró bíróságra és bírósági ügyszámra
hivatkozással - a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére. A végrehajtót megillető díjelőleg bírósági
letétbe helyezéséről történő tudomásszerzést követően a bíróság a kérelmet és a kézbesítendő iratot -
a szükséges intézkedések megtétele érdekében, hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve -
haladéktalanul továbbítja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére.
(4) A bírósági irat kézbesítésével kezdődő határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a
bírósági irat végrehajtói kézbesítése jogszabály szerint eredményesen megtörténik.
(5) Ha a bíróság által - a kézbesítéssel összefüggésben - megkeresett végrehajtó késedelmes vagy
hiányos nyilatkozatot tesz, illetve nem válaszol, a megkeresett végrehajtót a bíróság pénzbírsággal
sújthatja.

55
(6) Végrehajtói kézbesítés esetén a kézbesítés szabályszerű megtörténte a bírósági végrehajtásról
szóló törvény szerint igénybe vehető jogorvoslattal vitatható.
42. Kézbesítési megbízott
142. § [Kézbesítési megbízott jelölése, a megjelölés elmulasztásának jogkövetkezménye]
(1) Ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban a továbbiakban együtt:
lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy
székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, a keresetlevél beadásával egyidejűleg meg kell
jelölnie kézbesítési megbízottjának nevét és címét. A keresetlevélhez mellékelni kell a félnek a
kézbesítési megbízottal kötött, teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási
szerződését.
(2) Ha az alperes nem rendelkezik belföldön lakóhellyel vagy székhellyel, és a per vitelére
magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a bíróság a
keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg - megfelelő határidő tűzésével - felhívja kézbesítési megbízott
megjelölésére. Az alperes a bíróság által megjelölt határidőben a kézbesítési megbízott nevét és
címét köteles bejelenteni, egyidejűleg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízási
szerződést benyújtani.
(3) Ha a felperes az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a felperest -
megfelelő határidő tűzésével - felhívja, hogy a kézbesítési megbízott nevét és címét jelentse be,
egyidejűleg az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megbízási szerződést nyújtsa be.
(4) Ha a fél a (2), illetve a (3) bekezdésben megjelölt határidőben, továbbá bármely fél a megbízás
megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás nélkül
haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott
részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a fél külön
felhívásának nincs helye, a bíróság hivatalból elrendeli az irat hirdetményi kézbesítését. E
rendelkezés nem alkalmazható a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésére; annak külföldre
történő kézbesítésére a külföldre történő kézbesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Ha az iratot a (4) bekezdésben meghatározott okokból hirdetmény útján kell kézbesíteni, a
hirdetményi kézbesítés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a hirdetményt nem kell megküldeni kifüggesztés végett a fél utolsó ismert lakóhelye szerinti
polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalnak,
b) a hirdetményben a címzett utolsó ismert lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét kell
feltüntetni.
143. § [Egyéb eljárási szabályok, a kézbesítési megbízott, kivétel a szabályok alkalmazása alól]
(1) Ha a cégjegyzékben szereplő külföldi félnek a cég működésével összefüggő perben a per vitelére
magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, kézbesítési
megbízottként külön megbízás nélkül a külföldi fél cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja jár
el. A kézbesítési megbízott eljárására és a kézbesítésre a (4) bekezdést kell alkalmazni. Azt, hogy a
félnek a cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja van, a bíróság hivatalból veszi figyelembe.
(2) Ha a külföldi félnek a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező
meghatalmazottja van, a felet vagy törvényes képviselőjét személyes megjelenésére kötelező idézés
tekintetében a meghatalmazott eljárására és a kézbesítésre a (4) bekezdést kell alkalmazni.
(3) A kézbesítési megbízott magyarországi lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező ügyvéd vagy
ügyvédi iroda, továbbá más nagykorú természetes személy vagy jogi személy lehet.
(4) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó részére kézbesítendő
iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e tevékenységért a megbízóval szemben a
polgári jog szabályai szerint felelős. A fél részére szóló, a kézbesítési megbízottnak szabályszerűen
kézbesített iratot a kézbesítést követő tizenötödik napon a fél részére kézbesítettnek kell tekinteni.
(5) A bíróságnak a kézbesítési megbízottra vonatkozó szabályokról a külföldi felet a kézbesítési
megbízott megjelölésére vonatkozó felhívásával egyidejűleg tájékoztatnia kell.
(6) A kézbesítési megbízottra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók olyan államban
lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező fél részére történő iratkézbesítés esetén,
amely állam vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa e
rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz csak lehetővé.
43. Hirdetményi kézbesítés
144. § [A hirdetményi kézbesítés esetei, feltételei, a szabálytalan hirdetményi kézbesítés
jogkövetkezményei]
(1) A kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha
a) a fél tartózkodási helye ismeretlen és a fél számára a bírósági irat elektronikus úton sem
kézbesíthető,
b) a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt,

56
c) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy
d) törvény így rendelkezik.
(2) Hirdetményi kézbesítést a bíróság - kivéve, ha annak hivatalból van helye - csak a fél kérelmére és
az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetén rendelhet el. Az (1) bekezdésben meghatározott
feltételek hiányában elrendelt hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás, ha azt az, akinek a
részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették akár hallgatólagosan nem hagyja jóvá, érvénytelen.
Ezt a jogkövetkezményt a bíróság az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedését megelőzően -
a felek meghallgatása után - hivatalból, egyébként pedig perorvoslat alapján mondja ki.
(3) Ha a fél által a hirdetményi kézbesítés iránti kérelemben előadott tények valótlannak bizonyulnak,
és a fél erről tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a fél az elrendelt hirdetményi
kézbesítéssel felmerült költséget a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni, és őt ezen
felül pénzbírságban is el kell marasztalni.
145. § [A hirdetményi kézbesítés módja, egyéb eljárási szabályok]
(1) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a
továbbiakban: honlap), valamint tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél
utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára.
Ha a bíróságnak a fél elektronikus levélcímét bejelentették, a hirdetményt a fél elektronikus
levélcímére is meg kell küldeni.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) a honlapon történő közzététel és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját,
b) az eljáró bíróság megnevezését,
c) a bírósági ügyszámot,
d) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét - nem természetes személy esetén székhelyét -, ennek
hiányában tartózkodási helyét,
e) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált, és
f) a figyelemfelhívást a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményre, valamint arra, hogy a címzett a
kézbesítendő iratot a bíróság kezelőirodáján átveheti.
(3) Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai
forgalom fennáll; továbbá ha a hirdetményi kézbesítésnek a kézbesítési megbízottra vonatkozó
szabályok alapján van helye és a fél olyan államban lakik, amellyel a postai forgalom fennáll, a
hirdetményt ajánlott levélként a fél ottani címére is meg kell küldeni.
(4) Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság
ügygondnokot rendel és a keresetlevelet számára is kézbesíti. Ha a hirdetményi kézbesítés feltételei a
keresetlevél alperes részére történő szabályszerű kézbesítését követően következnek be, nem kell
kirendelni ügygondnokot az alperes részére.
(5) A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget - ideértve a (4) bekezdés szerinti
ügygondnokrendelés költségét is - az előlegezi, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.
(6) Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a hirdetménynek
a honlapon történő közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

25. A határidők számítása. Ítélkezési szünet. A mulasztás következményei, az

igazolási kérelem Pp. 146-154. § (4/2003. Polgári jogegységi határozat, PK 166.
számú állásfoglalás)
44. Határidő
146. § [A határidő számítása]
(1) A határidőket órák, napok, munkanapok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. A határidő
órákban történő megállapítására jogszabály kifejezett rendelkezése alapján kerülhet sor.
(2) Az órákban megállapított határidőt egész órákban kell számítani, a határidőbe a kezdőóra nem
számít bele. Kezdőóra az az óra, amelyben a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy
egyéb körülmény megtörténik.
(3) A napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele.
Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény
esik.
(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a
kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(5) Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi
munkanapon jár le.
(6) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó nap
végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő

57
cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. Az órákban
megállapított határidő az utolsó óra leteltével jár le, ha azonban az utolsó óra munkaszüneti napon,
vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére, illetve a bíróság előtt teljesítendő cselekményre
megállapított határidő a hivatali idő végét követően telne le, a határidő a következő munkanapon, a
hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le.
147. § [A határidő meghosszabbítása]
(1) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja. A határidő
meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény
elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé.
(2) Törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet
meghosszabbítani.
(3) A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő
naptól, órákban megállapított határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani.
(4) A meghosszabbítás iránti kérelemnek legkésőbb a határidő utolsó napján, órákban megállapított
határidő esetén a határidő lejártát megelőzően a bíróságra meg kell érkeznie; a kérelem tárgyában a
bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.
148. § [Ítélkezési szünet]
(1) Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden
évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a
továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.
(2) Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a
határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának
megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első
napon jár le. A 146. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is alkalmazni
kell.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
a) törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,
b) a felek ezt közösen kérték, vagy
c) törvény azt kizárja.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.
45. A mulasztás és annak igazolása
149. § [A mulasztás, a mulasztás jogkövetkezményei]
(1) A fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha e törvény másként nem rendelkezik - többé
hatályosan nem teljesítheti, az elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan. A bíróság az
elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalanságának tényéről az érintett felet értesíti, kivéve,
ha e törvény az elkésett perbeli cselekmény visszautasítását írja elő.
(2) A mulasztás következményei - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - előzetes
figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a mulasztás következményei csak előzetes
figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a
figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetve a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet
tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.
(3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében elháríthatatlan
akadály gátolta.
(4) A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő elmulasztásának
következményeit - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet alkalmazni, ha a bíróságnak
címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján a bíróság címére ajánlott küldeményként
postára adták.
150. § [Az igazolás célja, az igazolás kizártsága]
(1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely
határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - igazolással orvosolhatók.
(2) Igazolásnak nincs helye, ha:
a) az igazolást e törvény kizárja,
b) a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban
kifejezésre jutó hátránnyal nem jár,
c) a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.
151. § [Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje, tartalma]
(1) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától
számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jut a félnek vagy
képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg, az igazolási kérelem

58
előterjesztésének határideje a tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő napon
kezdődik, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni
nem lehet.
(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a
mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az
elmulasztott cselekményt is.
152. § [Az igazolási kérelem eljárásra gyakorolt hatása]
Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha
azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a
határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti.
A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
153. § [Az igazolási kérelem elbírálása]
(1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt,
fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság.
(2) Az igazolási kérelmet a bíróság visszautasítja, ha
a) az igazolást e törvény kizárja,
b) az igazolási kérelmet elkésetten terjesztik elő, vagy
c) az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetén - az elmulasztott cselekményt a kérelem
előterjesztésével együtt nem pótolja.
(3) Az igazolási kérelem elbírálása előtt a bíróság a feleket meghallgathatja. A felek idézése esetén a
határnapot - ha ennek helye van - az ügy tárgyalására is ki kell tűzni. Azt, hogy a kérelem előfeltételei
fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni.
(4) Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt úgy kell
tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon
tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest
az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve részbeni
hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
154. § [Perorvoslat]
(1) Az igazolási kérelmet visszautasító, azt elutasító, valamint az eljárás folytatásának, illetve a
határozat végrehajtásának a felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye.
(2) Az igazolási kérelemnek, valamint az eljárás folytatása, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti
kérelemnek helyt adó határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg,
ha az igazolási kérelmet vissza kellett volna utasítani.

4/2003. Polgári jogegységi határozat a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem
késedelmes benyújtásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnöke
által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítására - amennyiben
jogszabály másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.) 105. § (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.
A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított
határidő - jogszabály kifejezett rendelkezése folytán - jogvesztő, vagy a mulasztás kimentésére előírt
igazolással (Pp. 107-110. §) a fél nem él, illetőleg az alaptalan, a keresetlevél idézés kibocsátása
nélkül hivatalból el kell utasítani [Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont], ennek elmaradása esetén a pert
meg kell szüntetni (Pp. 157. § a) pont).
Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás
orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési
kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni.
A kifejtettek irányadóak a bírósági nemperes eljárás megindítására előterjesztett kérelemre is.
A Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú polgári kollégiumi állásfoglalásának III. pontja e jogegységi
határozat közzétételétől nem alkalmazható.
INDOKOLÁS
I.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI.
törvény (Bszi.) 31. § (1) bekezdés a) pontjában írt jogkörében a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja

59
alapján jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat
meghozatalára tett indítványt.
Az indítvány szerint a jogegységi tanács határozatának meghozatalát az indokolja [Bszi. 32. § (1)
bekezdés], hogy a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem benyújtására irányadó
határidők jellegére, következésképpen számításukra vonatkozóan nincs egységes bírósági gyakorlat.
Megállapítható ugyanis, hogy a bírósági határozatokban eltérő értelmezést kap az anyagi
jogszabályban meghatározott, az ún. anyagi jogi határidő fogalma, az igazolás és a határidők
számításának módja.
II.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a keresetindítási határidő természete szempontjából nem
annak van jelentősége, hogy az időbeli határt anyagi vagy eljárásjogi jogszabály rendeli. A
keresetindítási határidő szorosan kapcsolódik az érvényesített igényhez, s ezért anyagi jogi
természetű.
III.
Keresetindítási (nemperes eljárás indítási) határidőket tartalmazó jogszabályok néhány példája
megvilágítja, hogy a jogalkotó különböző jogkövetkezményeket fűz a határidő elmulasztásához.
1. A Pp. 330. § (1) bekezdés szerint közigazgatási perben a keresetlevelet az első fokú
közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat
közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (1) bekezdés szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes
érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem
rendelkezik - az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat
közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül
köteles a bírósághoz továbbítani. A Pp. 330. § (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a fél a
keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106-110. §). A
közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt
a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
A sajtó-helyreigazítási eljárásban a Pp. 343. § (3) bekezdés szerint a keresetet a közlési
kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása
esetén igazolásnak (106-110. §) van helye.
2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a 2003. évi
XX. törvény 28. §-ával módosított 202. §-a és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény (a továbbiakban: Ktv.) 59. §-a értelmében a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított
harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a keresetlevél beadására megállapított határidőt
megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó
napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja,
igazolással élhet.
3. A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 32. § (1) bekezdés szerint, ha a közgyűlés
határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését
sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel
kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától
számított hatvan napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
4. A Polgári Törvénykönyv hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. (a
továbbiakban: Ptké.) 28. § (2) bekezdés szerint a birtokvédelem körében a jegyző határozatát
sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, az igazolás felől a bíróság
dönt.
5. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 47. § (3)
bekezdés két határidőt tartalmaz: a keresetindításra a jogsértő társasági határozatról való
tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésre; ugyanakkor a határozat meghozatalától
számított 90 napot jogvesztő határidőnek tekinti, függetlenül attól, hogy közölték-e a határozatot, vagy
arról tudomást szerzett-e perlésre jogosult. A 49. § (3) bekezdés a perindítást elhatározó társasági
határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőt állapít meg a tag kizárására irányuló
per megindítására.
6. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 13. § (2) bekezdés 30 napos keresetindítási
határidőt ír elő jogvesztés terhe mellett. Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 15. § (2)
bekezdés is 30 napos jogvesztő határidőt tartalmaz a szövetkezet, illetőleg annak szervei (testületei)
által hozott határozat felülvizsgálata iránti keresetindításra.
7. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (1) és (3) bekezdés alapján a fél,

60
továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt
kézbesítéstől számított hatvan napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól; e
határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
8. A bírósági nemperes eljárásokban is sokféle eljárásindítási határidő található.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV.
törvény 51. § (2) bekezdés szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó
körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot
adó körülmény bekövetkezésétől számított l év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs
helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
82. § (1) és (3) bekezdés alapján az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata elleni
külön jogorvoslati kérelmet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül; az Mt. 23. § (4)
bekezdés és az Mt. 54. § alapján a szakszervezeti kifogással, az üzemi tanács (közalkalmazotti
tanács) választásával kapcsolatos kérelmet az egyeztetés eredménytelenségétől számított öt napon
belül; a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (1) bekezdés alapján a rendezvény
megtartását megtiltó határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet a határozat kézhezvételétől
számított három napon belül lehet a bírósághoz benyújtani.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 78. § (1) bekezdés alapján a választási bizottság
panaszt elutasító és egyéb döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
sérelmezett döntés meghozatalától számított három napon belül megérkezzen; a menedékjogról szóló
1997. évi CXXXIX. törvény 39. § (2) bekezdés alapján a menekültügyi eljárás általános szabályai
szerint hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell kérni.
IV.
A határidők számítására mind az eljárási jog, mind pedig az anyagi jogi törvények tartalmaztak és
tartalmaznak rendelkezéseket.
1. Magyarország magánjogi törvénykönyvének jogszabállyá nem vált, de a bírósági gyakorlatban
széles körben hivatkozott és követett 1928. évi javaslata (a továbbiakban: Mtj.) a kötelmi jogról szóló
III. résznek a kötelem tartalma elnevezésű II. címében helyezte el a határidők szabályait (I. fejezet,
1093-1101. §). Az 1101. § szerint, ha „a törvény valamely jognak bírói úton érvényesítésére záros
határidőt rendel, ebbe nem számítható be az az idő, amely alatt a jogszolgáltatás szünetel, vagy a
jognak bírói úton érvényesítése fel van függesztve. A záros határidőkre egyébként, hacsak a törvény
mást nem rendel, nem állanak az elévülés nyugvására és félbeszakadására vonatkozó szabályok. A
záros határidőket hivatalból kell figyelembe venni.”
A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvény 447-451. §-ai rendelkeztek a mulasztásról, a
határidőkről és a mulasztás igazolásáról. A 447. § kimondta, hogy a határidő el van mulasztva, ha a
fél azon belül a perbeli cselekményt nem teljesíti. A 451. § szerint, ha a fél vagy képviselője „záros
határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. Záros
határidőnek csak a törvényben ilyenül megjelölt határidő tekintetik.”
2. Hatályos jogszabályaink a záros határidő fogalmát nem ismerik. A Pp. 104. § (1) és 105. § (1)
bekezdéséből azonban az következik, hogy a törvényben meghatározott jogérvényesítési határidők
ma is praeclusiv jellegűek: meghosszabbíthatatlanok, és az elmulasztott cselekmény többé hatályosan
nem teljesíthető.
2.1. A Pp. az első rész VII. fejezetében foglalkozik a határidőkkel, a mulasztással és a mulasztás
igazolásával.
A Pp. 103. § szerint:
(1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
(2) A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre
a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés)
esik.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva
a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.
(4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi
munkanapon jár le.
(5) A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a
bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár.
A Pp. 105. § (4) bekezdés értelmében a perbeli határidő elmulasztásnak következményeit nem
lehet alkalmazni, ha a bírósághoz érkezett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott
küldeményként postára adták.
Az igazolási kérelem előterjesztésének, elbírálásának szabályait a 107-110. §-ok tartalmazzák.
2.2. A Ptké. a határidők számításáról a következők szerint rendelkezik:

61
 3. § (1) A napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely
elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap a hónap utolsó napján
nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
4. § (1) Ha a felek a határidőt meghosszabbítják, az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő
elteltét követő naptól kell számítani.
(2) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.
(3) A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó
napjának elteltével állnak be.
2.3. A Mt. 12. § és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 13. § értelmében a határidők számítására a következő
rendelkezések vonatkoznak:
Napon - ha munkaviszonyra vagy a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem
rendelkezik - naptári napot kell érteni.
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére
okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak
megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap,
amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap
utolsó napja.
Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy
munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
A Mt. 12. § (5) bekezdés szerint az e törvényben meghatározott határidő elmulasztása akkor
menthető ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.
V.
A határidőkkel foglalkozó újabb jogirodalmi álláspontokban uralkodónak tűnik az a nézet, hogy a
keresetindítási, nemperes eljárás indítási határidők - akár eljárási, akár anyagi jogi jogszabály
határozza meg ezeket - egyaránt lehetnek anyagi jogi és eljárási jogi jellegűek.
A jellegadó tulajdonság egyes vélemények szerint az, hogy a határidő-mulasztás igazolással
orvosolható-e vagy sem, bár bizonytalanság mutatkozik abban, hogy azért van-e igazolási lehetőség,
mert eljárásjogi a határidő, vagy az igazolási lehetőség teszi a határidőt eljárási jogivá. (Kengyel
Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris, Budapest, 2000., 182. és 226-227. oldal, ugyanettől a
szerzőtől: A Polgári perrendtartás magyarázata, KJK, Budapest, 1999., 551-552. oldal.)
Más felfogás szerint a kérelem beadására nyitva álló határidőt esetenként és aszerint kell
minősíteni, hogy a bírósági eljárás kezdeményezése hol helyezkedik el az igényérvényesítés
folyamatában. Amennyiben egy, már folyamatban levő jogérvényesítésről van szó, amelynek - szinte
jogorvoslati - eleme a bírósági eljárás kezdeményezése, a kérelem beadására nyitva álló határidő
eljárásjogi. Amennyiben az igényérvényesítés első lépése a kérelem benyújtása, az erre biztosított
határidő anyagi jogi. (Németh János: A bírósági nemperes eljárások magyarázata, KJK-KERSZÖV,
Budapest, 2002., 126-127. oldal.)
VI.
1. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdés értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek alapvető
joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és
pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
Az Alkotmánynak ez a rendelkezése - az Alkotmánybíróság az 59/1993. (XI. 29.) AB határozatában
kifejtettek szerint -, az eljárási garanciákon túl a bírósághoz fordulás jogát foglalja magában. Az
alapvető jogból következően az államra az a kötelezettség hárul, hogy - egyebek között - a polgári jogi
jogok és kötelezettségek (a polgári joginak tekintett jogviták) elbírálására bírói utat biztosítson. Ez a
rendelkezés azonban - az Alkotmány 8. § (2) bekezdésre figyelemmel - nem jelent korlátozhatatlan
alanyi jogot a perindításra.
A Pp. 2. § (1) bekezdés szerint a bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban
foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn
belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A 3. § (1) bekezdés kimondja, hogy a bíróság a
polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.
Ezek az alapvető jogok és elvek értelemszerűen érvényesülnek a bírósági útra tartozó nemperes
eljárásokra is.
Az Alkotmánybíróság idézett határozata rámutat: az eleve sikerre nem vezető eljárások
„kibontakozását” a polgári eljárásjogban szabályozott ún. perakadályok korlátozzák. A Pp. 130. § (1)
bekezdésében szabályozott esetekben arról van szó, hogy meghatározott félnek meghatározott

62
bíróság előtt a konkrét ügyben hiányzik a keresetindítási joga - akár azért, mert ilyen nem is volt, akár
azért, mert még nincs, illetve már elveszett -, vagy hiányzik valamilyen más, szükségszerű és
tételesen meghatározott előfeltétel. Ezekben az esetekben a bíróság a kereset teljesíthetőségének
konkrét eljárásjogi és anyagi jogi előfeltételeiről, az érvényesíthetőség elvi lehetősége felől dönt.
A keresetindítás határidőhöz kötése a bírósághoz fordulás alapjogának alkotmányos korlátozása,
amelyet az Alkotmánybíróság összefüggésbe hozott a jogállamhoz tartozó jogbiztonság [Alkotmány 2.
§ (1) bekezdés] érvényesülése követelményével is (185/B/1991/3. AB).
2. A kereset az alanyi (anyagi) jog bírósági érvényesítésének eszköze. A kereset tárgya az
érvényesíteni kívánt jog (jogviszony), a kereset tartalma a bíróság döntésére vonatkozó határozott
kérelem. A keresetlevél a keresetet [Pp. 121. § (1) bekezdés c) és e) pont] és a per megindításához
szükséges más adatokat [Pp. 121. § (1) bekezdés a), b) és d) pont] tartalmazó beadvány.
A jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem, mint az
érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete, az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz
kötődik, és mint ilyen, szükségképpen anyagi jogi természetű. E határidő jellege nem függ attól, hogy
a határidőt milyen típusú (anyagi jogi vagy eljárásjogi) jogszabály rendeli, illetőleg hogy annak
elmulasztásához milyen jogkövetkezményt fűz. A keresetindítási anyagi jogi határidők jogi természete
nem különbözik a más típusú (pl. teljesítési stb.) anyagi jogi határidőktől. Erre mutat számítási módjuk
azonossága is.
A keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény.
A bírósági út (per vagy nemperes eljárás) az igényérvényesítés önálló szakasza. Nem eljárásjogi
értelemben a bírósági eljárás természeténél fogva jogorvoslati jellegű. A keresetindítási (nemperes
eljárás indítási) határidők között ezért a bírósági eljárást megelőző jogi tények (eljárások) szerint elvi
alapon nem lehet különbséget tenni.
Hatályos jogunkban az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések (fenti IV/2. pont)
értelmében a határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó
napjának elteltével állnak be azzal, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a
következő munkanapon jár le. A bírósághoz intézett beadványok előterjesztésére megállapított
határidő azonban már a hivatali idő végével lejár [Pp. 103. § (5) bekezdés]. A keresetlevélnek a
határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie. Az anyagi jogi határidőre a
Pp. 105. § (4) bekezdés - a 105. § (1) bekezdéséből következően csak a perbeli cselekményekre
irányadó - szabálya nem alkalmazható, ezért a keresetindítás határidejét a fél - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - elmulasztja akkor is, ha a keresetlevél a határidő utolsó napján ajánlott
küldeményként postára adja.
A bírói úton nem érvényesíthető követelések egy része (a Ptk. 204. §-ban leírt esetkör) „eredetileg”
(vagyis keletkezésétől fogva) sem érvényesíthető bírói (a Ptk. megfogalmazásában: bírósági) úton,
másik részük azonban bírói úton érvényesíthető, de az időmúlásra tekintettel a törvény az
igényérvényesítést többé nem engedi meg. Az időmúlásnak kétféle hatása van: a jogvesztés és az
elévülés.
A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be.
Erre a Legfelsőbb Bíróság több határozatban is rámutatott (pl. Pfv.I.22.629/1993/4.), létezik azonban
olyan bírói felfogás is, amely szerint az anyagi jogi határidő elmulasztása - ellenkező rendelkezés
hiányában - jogvesztéssel jár. A jogegységi tanács ez utóbbi állásponttal nem ért egyet.
Az időmúlás a követelés elévülésére vezet, az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem
lehet [Ptk. 325. § (1) bekezdés]. E rendelkezés azonban nem létesít perakadályt, mivel a Pp. 130. §
(1) bekezdés f) pont értelmében az elévülés nem vezethet a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli
elutasítására.
A jogvesztéssel nem járó anyagi jogi határidő elévülési jellegű (pl. Gf.II.31.567/1994.,
Ppk.II.32.073/1995/2-I., Gf.IV.30.010/1996/2., Gf.VIII.32.060/2000/3.). Ebből következik, hogy
amennyiben a jogszabály a keresetindításra úgy ír elő határidőt, hogy elmulasztásához nem fűzi a
jogvesztés következményét, a mulasztás kimenthető.
Ha a jogszabály a keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére az igazolást írja elő, a Pp.
107-110. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a határidő anyagi jogi jellegén nem változtat.
Amennyiben a jogszabály a mulasztás kimentésére nem az elévülés kimentésénél szigorúbb
feltételekkel előterjeszthető igazolást írja elő, a határidő elévülését a bíróság hivatalból nem
állapíthatja meg; a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nincs helye. Az alperes
elévülési kifogása esetén az elévülés számítására a Ptk. 326-327. §-okban írt szabályokat kell
alkalmazni, s ha az elévülési kifogás alapos, a határidő elmulasztásának következményeit az ügy
érdemében hozott ítéletben kell levonni.
A keresetlevél megvizsgálására előírt határidőben [Pp. 124. § (1) bekezdés] a bíróság a Pp. 130. §
(1) bekezdés h) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható,

63
hogy külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási
kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja.
A Pp.-nek ezt a rendelkezését alkalmazza az állandóan követett bírósági gyakorlat mind a jogvesztő
keresetindítási határidő elmulasztása esetén, mind pedig abban az esetkörben, amelyben a
jogszabály a mulasztás következményeinek kimentésére az igazolást írja elő, de a mulasztó fél
igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja, illetőleg annak nem ad helyt.
3. Az előzőekben kifejtettek érvényesülésének alapja a nemperes eljárásokban a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatályba léptetése folytán szükséges
rendelkezések tárgyában kiadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdés, amely szerint
amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek
vagy az eljárás jellegéből más nem következik, a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
VII.
A Legfelsőbb Bíróság PK 13. számú polgári kollégiumi állásfoglalásának III. pontja kimondja, hogy a
sajtó-helyreigazítási per megindítására előírt tizenöt napos perindítási határidő elmulasztásának
következményeit nem lehet alkalmazni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján
postára adták.
A III. pont indokolása szerint - a törvényben megengedett igazolás mellett - e határidő számításánál
is a Pp. szabályai érvényesülnek, mert ez következik a Pp. 343. § (2) bekezdéséből, amely a sajtó-
helyreigazítási perekben - a XXI. fejezetben foglalt eltérésekkel - alkalmazni rendeli a Pp. I-XIV.
fejezetének rendelkezéseit, következésképpen a 105. § (4) bekezdését is.
A Pp. 105. § a fél elmulasztott perbeli cselekménye következményeit szabályozza. Az előzőekben
kifejtettek értelmében azonban a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása nem perbeli
cselekmény.
A keresetindítási határidő sajtó-helyreigazítási perben is anyagi jogi határidő számításánál a Pp.
105. § (4) bekezdés nem vehető figyelembe.
A Bszi. 105. § értelmében az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott kollégiumi
állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozatalától nem
alkalmazhatók.
A kifejtettek szerint a jogegységi határozat a PK 13. számú kollégiumi állásfoglalás III. pontjában
foglaltaktól eltérő iránymutatást tartalmaz, ezért a jogegységi tanács úgy rendelkezett, hogy a
kollégiumi állásfoglalás e pontja a jogegységi határozatnak - a Bszi. 32. § (4) bekezdés alapján a
Magyar Közlönyben történő - közzétételétől nem alkalmazható.

PK 166. szám
Ha a bíróság valamelyik fél mulasztása esetén a tárgyaláson ítéletet hoz (Pp. 136. § (4) bek.), a
mulasztó fél nemcsak fellebbezéssel, hanem a határnap elmulasztása miatt a Pp. 106. §-a
szerint igazolással is élhet.
26. Idézés, idézendő felkutatása. Az iratok megtekintése, másolatkészítés, adatkezelés. Az
elveszett (megsemmisült) iratok pótlása. Pénzbírság.
Pp. 133-134. §; 162-165. §; 166. §

38. Idézés
133. § [Az idézés tartalma, módja]
(1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli
állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás vagy meghallgatás idejét és helyét.
(2) Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli
állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. A kiskorú személy idézésében a
figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel
és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak
törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.
(3) Idézésnek a tárgyaláson szóban, sürgős esetben rövid úton is helye van. Az idézésnek ezt a
módját az iratokban fel kell tüntetni.
134. § [Az idézendő felkutatása]
(1) A gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a
származási és a gondnoksági perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek
tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a
gyermek felkutatását.
(2) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést - a
tartózkodási hely megállapítására irányuló intézkedések foganatosítása céljából - a bíróság annak a

64
rendőrkapitányságnak küldi meg, amely körözés elrendelése esetén a körözési eljárás lefolytatására
illetékességgel rendelkezne.
(3) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a
bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot.

50. Az iratok megtekintése, másolatkészítés, adatkezelés

162. § [Az iratbetekintésre jogosultak köre, az iratbetekintés jogának terjedelme, a személyes adatok
kezelésének időtartama és terjedelme]
(1) A felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait - a határozatok
tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével - a per bármely szakaszában külön
engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek.
(2) A beavatkozó és annak képviselője a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy
kivonat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosult.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meg nem határozott más perbeli személyek a per iratait a rájuk
vonatkozó részben tekinthetik meg, és azokról maguknak másolatot vagy kivonatot készíthetnek.
(4) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság
megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - a bíróság a
per iratait vagy azok másolatát vagy kivonatát megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott személyeken és szerveken kívül - a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott tájékoztatás kivételével - az eljárásról felvilágosítás
annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az
eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok
megtekintését, az azokról való másolat vagy kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás
megadását.
(6) A bíróság a perben érvényesített jog elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert
személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező
ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli. A bíróság e személyes adatokat
eljárásának jogerős befejezését követően kizárólag a jogerős döntés végrehajtása, a jogerős
döntésben foglaltak ellenőrzése, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat vagy törvényben
meghatározott egyéb feladat végrehajtása céljából kezelheti, és kizárólag e személyes adatok
kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.
163. § [Titokvédelemmel kapcsolatos szabályok]
(1) A 162. §-ban foglaltaktól eltérően, az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a
nyilvánosságot minősített adat megőrzése érdekében zárták ki, illetve a minősített adatot tartalmazó
egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet. Ilyen ügyben az iratok
megtekintésének is csak a minősítő által kiadott engedély alapján, a minősített adat védelméről szóló
törvényben meghatározott szabályok szerint, a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van
helye.
(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás
során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem
említett más titkot tartalmazó iratok esetén - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba
foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint
gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés
megadására jogosult a 322. § (2) bekezdése alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti
titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem
járul hozzá, a bíróságon, a jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét
más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.
(3) Ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e, az
eljárás során ezt az okiratot megismerni nem lehet, és az az eljárás jogerős befejezése után is csak a
per eldöntéséhez képest tekinthető meg, illetve másolható le. E rendelkezést a bíróságra, a
jegyzőkönyvvezetőre, illetve a leíróra és arra a perbeli személyre, aki az iratot benyújtotta, nem kell
alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyv, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott titkot
tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról történő felvilágosítás adását, továbbá a (2) és
(3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó iratról való másolat és kivonat készítését kizárólag a
minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben
vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.
(5) Az iratok megtekintése és a másolatkészítés során a 285. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
164. § [Anonimizált iratmásolat kiadása]
(1) Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra

65
és új határozat hozatalára utasító végzésről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a per jogerős
befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő, jogszabályban meghatározott díj
ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek
azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított
tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött
szerepüknek megfelelően kell megjelölni.
(2) A határozatról - feltéve, hogy annak közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
szóló törvény rendelkezése alapján nem kerül sor - nem adható másolat, ha
a) a 163. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott titkot tartalmaz,
b) személyi állapotot érintő perben hozták meg, illetve
c) olyan perben hozták meg, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy
részéről kizárta.
(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a határozatról anonimizált másolat adható, ha a per tárgyát az
adat minősítésének, illetve titkosítása jogszerűségének eldöntése képezi és a bíróság azt állapítja
meg, hogy az adatot titokvédelem nem illeti meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott másolatban nem kell törölni:
a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint
jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, valamint
közfeladatával összefüggő egyéb személyes adatát, ha az adott személy az eljárásban
közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,
b) a meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét,
c) az egyesület vagy alapítvány képviselőjének nevét,
d) egyéb közérdekből nyilvános adatokat.
51. Elveszett (megsemmisült) iratok pótlása
165. § [Az iratpótlás egyes módjai, a pótlás mellőzése]
(1) Az elveszett vagy megsemmisült iratok pótlására az ügyben eljárt bíró, illetve az elnök intézkedik.
Ennek keretében szükség szerint elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, az írásbeli
jegyzőkönyv, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának felvétel alapján történő újbóli előállítását,
meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be.
(2) Ha az elveszett vagy megsemmisült iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a
befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles
kiadmányát vagy másolatát kell beszerezni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az eljárási cselekmény anyagának felvétel
formájában történő őrzése esetén is.
52. Pénzbírság
166. § [A pénzbírság alkalmazásának keretszabályai]
(1) Az e törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege egymillió forint, a
kiskorúval szemben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege pedig háromszázezer forint azzal,
hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs
helye.
(2) A kiszabott pénzbírság nem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ha azonban a pertárgyérték az
ötvenezer forintot nem haladja meg, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege százezer forint.
(3) A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet. A pénzbírság behajtására
és felhasználására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben
kiszabott pénzbüntetésekre irányadók.
(4) A pénzbírságban marasztaló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság e végzését
fontos okból maga is megváltoztathatja.

27. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen; kifogás az eljárás elhúzódása

miatt Pp. 156-158. §
47. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen
156. § [Kifogás eljárási szabálytalanság esetén]
(1) A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a fél a
kifogást a tárgyaláson szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban a kifogással érintett eljárási cselekményt
szabályszerűen lefolytatja vagy a szükséghez képest megismétli. Ha a bíróság a kifogást elutasítja,
erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.
48. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt
157. § [A kifogás előterjesztésének okai, a kifogás tartalma, visszavonása]

66
 (1) A fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha
a) törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy
valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el,
b) a bíróság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött, amely eredménytelenül telt el, és a
bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta e törvény által lehetővé tett intézkedéseket,
c) a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon
belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.
(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására
hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező
bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint - megfelelő határidő tűzésével - a mulasztó
bíróságnak az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény
elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az
adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.
(3) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság azt érdemben el nem
bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.
158. § [A kifogás elbírálása]
(1) Az ügyben eljáró bíróság a kifogást annak bírósághoz történő érkezését követő nyolc napon
belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, harminc napon belül megteszi a kifogásban sérelmezett
helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést. A bíróság a kifogás elintézéséről a kifogás
előterjesztőjét értesíti.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, a kifogást tartalmazó beadványt
megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított nyolc napon belül terjesztheti
elő. A határidő elteltét követően a bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt -
nyolc napon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogás elbírálására
hatáskörrel rendelkező bírósághoz.
(3) A járásbíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos
bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három
hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három
hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik
tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.
(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő
tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez
szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott
ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban - a 157. § (1) bekezdés
a) pontjában foglalt esetet kivéve - a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott
eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt
határozattal elutasítja.
(5) Ha a kifogás előterjesztője ugyanabban a perben ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a
kifogást elbíráló bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal sújthatja.
(6) A kifogás elintézésére a végzés elleni fellebbezés felterjesztésére és elbírálására vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.

28. Az eljárás anyagának rögzítése. A jegyzőkönyv tartalma. Folyamatos

felvétel. Pp. 159-161. §
49. Az eljárás anyagának rögzítése
159. § [A jegyzőkönyv rögzítésének módjai, az eljárási cselekményről készített folyamatos felvétel]
(1) A bíróság a tárgyalásról, a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról, valamint törvényben
meghatározott egyéb esetben jegyzőkönyvet készít.
(2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények esetén alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.
(3) Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv tartalmának
rögzítése céljából, az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg, - a (4) bekezdésben meghatározott
eset kivételével - a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételt rögzít és az írásbeli
jegyzőkönyvet utóbb e felvétel hanganyagának leírásával készíti el.
(4) Ha a per érdemi tárgyalási szakában az eljárási cselekmény megkezdéséig bármelyik fél kéri, a
bíróság - a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén - elrendeli a jegyzőkönyv képet és hangot
egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel (a továbbiakban: folyamatos felvétel) útján történő készítését.
Folyamatos felvétel készítését a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság hivatalból is elrendelheti.
(5) Folyamatos felvétel készítése esetén az eljárási cselekmény anyagát e felvétel tartalmazza. A
jogszabályban meghatározott módon hitelesített folyamatos felvétel jegyzőkönyvnek minősül. Ha

67
folyamatos felvétel készítése esetén a bíróság jegyzőkönyvvezetőt alkalmaz, a jegyzőkönyv írásbeli
kivonata az eljárási cselekménnyel egyidejűleg készül el. Ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására nem
kerül sor, a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát utóbb e felvétel alapján készíti el.
(6) A folyamatos felvétel az adott eljárási cselekmény során történteket - a (7) bekezdésben foglalt
esetek kivételével - megszakítás nélkül rögzíti.
(7) A bíróság érdemi határozatának meghozatala idejére a folyamatos felvételt megszakítja, egyéb
határozatának meghozatala idejére megszakíthatja. Ha a bíróság fontos okból az eljárási cselekményt
rövid időre megszakítja, ennek tartamára a folyamatos felvétel is megszakítható.
(8) Folyamatos felvétel készítése esetén tájékoztatni kell a feleket, hogy a felvételt mikor és hol
tekinthetik meg, illetve hallgathatják meg. A folyamatos felvételre az iratok megtekintésére és az
azokról történő másolat készítésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ahol e törvény
valamely körülmény vagy nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítését vagy feltüntetését írja elő, az
alatt a folyamatos felvételen történő rögzítést is érteni kell.
160. § [A jegyzőkönyvvel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények, a jegyzőkönyv
írásbeli kivonata]
(1) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot,
b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát,
c) a tárgyalás helyét, továbbá a tárgyalás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját, valamint
a tárgyalás elhalasztásának tényét, illetve a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, perfelvételi vagy
érdemi tárgyalási jellegét,
d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét,
e) a jelen lévő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen lévő más perbeli személyek
nevét,
f) annak tényét, ha a bíróság az ítélet kihirdetésének elhalasztása esetén a kihirdetéskor az írásba
foglalt ítéletet a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti,
g) zárt tárgyalás esetén az erre történő utalást.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az eljárás menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg
lehessen állapítani, az eljárás e törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e, ha
valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben
rögzíteni,
b) a felek által előadott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait,
jogállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetkiterjesztést, a keresetváltoztatást, a
viszontkeresetet, a beszámítást, a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetve
valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását,
c) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetve a felek között
létrejött egyezséget,
d) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint azoknak az eljárás szempontjából lényeges
tartalmát, a tanúk vallomását, a szakértők szóban előadott véleményét és a szemle eredményét,
e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket,
f) a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, az ismertetett iratok megjelölését, valamint
g) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének
megtörténtét.
(3) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül a felek beadványának, a szakértők véleményének vagy
más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetén a jegyzőkönyvben
csupán ennek megtörténtére kell utalni.
(4) Ha kizárólag írásbeli jegyzőkönyv készül és a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely
körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az
esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs
tudomása.
(5) Folyamatos felvétel készítése esetén írásbeli jegyzőkönyv helyett a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát
kell elkészíteni, amely tartalmazza:
a) az (1) bekezdés szerinti adatokat,
b) a folyamatos felvétel készítésére történő utalást,
c) a fél személyes meghallgatásának, a beavatkozó, a tanú és a szakértő meghallgatásának, valamint
a szemlének a kezdő időpontját,
d) a felek között létrejött egyezség tartalmát,
e) a bíróság által az eljárási cselekmény folyamán hozott végzéseket.
(6) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban

68
megtartja, az érdemi tárgyalásra történő áttérés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Áttérés
esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát elkészíteni nem kell, elegendő, ha annak tartalma a
perfelvételről készült írásbeli jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
161. § [A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása]
(1) Az eljárási cselekményről az írásbeli jegyzőkönyvet, illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát
egyidejűleg, jegyzőkönyvvezető mellőzésével készült felvétel esetén pedig legkésőbb nyolc
munkanapon belül el kell készíteni. Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata
felvétel alapján készül, fel kell tüntetni az írásba foglalás napját, és a feleket tájékoztatni kell arról,
hogy azt mikor és hol tekinthetik meg, illetve vehetik át. A bíróság az írásba foglalt jegyzőkönyvet,
illetve a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát az írásba foglalást követő további nyolc napon belül kézbesíti,
ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.
(2) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata az eljárási cselekménnyel
egyidejűleg készül, vagy az írásbeli jegyzőkönyv a 159. § (3) bekezdése szerinti módon készül, az
írásbeli jegyzőkönyv vagy az annak tartalmát összefoglaló hangfelvétel, illetve a jegyzőkönyv írásbeli
kivonata hivatalból vagy az elnök engedélyével a feleknek az eljárási cselekménnyel egyidejűleg tett
megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható. A felek erre vonatkozó kérelmét - annak
elutasítása esetén - az írásbeli jegyzőkönyvben, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában fel kell tüntetni. A
módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész
olvasható maradjon.
(3) Ha az írásbeli jegyzőkönyv felvétel útján készül, az eljárási cselekményen jelen lévő felek, ha a
jegyzőkönyv részükre
a) kézbesítésre kerül, a kézbesítéstől számított nyolc napon belül,
b) nem kerül kézbesítésre, az eljárási cselekménytől számított tizenöt napon belül
az írásbeli jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.
(4) Ha a jegyzőkönyv írásbeli kivonata folyamatos felvétel alapján kerül leírásra a (3) bekezdés
alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a jegyzőkönyv írásbeli kivonatának kijavításáról, illetve
kiegészítéséről a folyamatos felvétel tartalmának figyelembevételével határoz.
(5) Az írásbeli jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát és az esetleges módosításokat az
egyesbíró, illetve az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és az elnök
az aláírásban akadályoztatva van, az írásbeli jegyzőkönyvet vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonatát
helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.
(6) Ha az írásbeli jegyzőkönyv vagy a jegyzőkönyv írásbeli kivonata felvétel alapján készül, a felvétel
vagy annak meghatározott részei írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást
végző bírósági alkalmazott (a továbbiakban: leíró) jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a
felvételnek megfelelően készítette el. A folyamatos felvételt a bíróság elektronikus bélyegzővel látja el.

29. A keresetlevél tartalma, mellékletei. A kereseti kérelmek fajtái.

Keresethalmazatok Pp. 169-173. §
54. Keresetlevél
169. § [A per megindítása]
(1) A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.
(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt
keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál
terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.
170. § [A keresetlevél]
(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes ismert azonosító adatait, de
legalább lakóhelyét vagy székhelyét, és
c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi
képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.
(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére
vonatkozó jogi érvelést, és
e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e
törvényben meghatározott módon.

69
 (3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:
a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket és
jogszabályhelyet,
b) a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is -
megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének
hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított
illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet,
d) a nem természetes személy fél perbeli jogképességét, a fél törvényes képviselőjeként megjelölt
személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és jogszabályhelyet, és
e) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
(4) Keresethalmazat esetén a (2) bekezdésben foglaltakat keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve
a keresetek egymáshoz való viszonyát és - egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset
esetén - az elbírálás kért sorrendjét is.
(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás
a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására,
illetve
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.
171. § [A keresetlevél mellékletei]
(1) A keresetlevélhez csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben
foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások
országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és
c) a keresetlevél záró részében feltüntetett bizonyítékot, költségkedvezmény iránti kérelem vagy
jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén jogszabályban előírt iratokat.
(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
172. § [A kereseti kérelem fajtái]
(1) Marasztalásra irányuló kereseti kérelem csak lejárt követelés érvényesítése iránt terjeszthető
elő.
(2) Tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló
kereseti kérelem a le nem járt követelésre is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan
visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti kötelezettség lejárata előtt is
előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie.
(3) Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor
terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben
való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség
lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes
feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
(4) A felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása - létrehozása, megszüntetése vagy
módosítása - iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten megengedi.
173. § [Keresethalmazat]
(1) Több kereset (valódi tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a keresetek ugyanabból
vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból erednek és a keresetek között nincs olyan,
amelynek elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. Az e törvény hatálya alá tartozó
ügyben előterjesztett keresetet nem lehet összekapcsolni közigazgatási perben, illetve egyéb
közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozó keresettel, illetve indítvánnyal.
(2) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (a továbbiakban:
látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha
a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek,
b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy
kizárólagos illetékességébe tartozik, és
c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják.
(3) A fél személye vonatkozásában egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több
kereset (látszólagos személyi keresethalmazat) nem terjeszthető elő.
(4) A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is
valamennyi keresetre nézve beállnak.

70
 30. Intézkedések a keresetlevél alapján. Az áttétel szabályai. A keresetlevél
visszautasításának esetei. A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások
fenntartása Pp. 174-178. §
174. § [Áttétel]
(1) Ha a keresetlevél alapján megállapítható, hogy a per elbírálása valamely más bíróság hatáskörébe
vagy illetékességébe tartozik, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz történő
áttételét. Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb
közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) A bíróság az alperesnek megküldött áttételt elrendelő végzéshez csatolja a keresetlevelet, kivéve,
ha az a részére korábban megküldésre került. Ha az alperesnek nincs perbeli jogképessége, az
áttételt elrendelő végzést számára nem kell kézbesíteni.
(3) Az áttételt elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzését maga is
megváltoztathatja. A keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedése előtt nem lehet az új bírósághoz
továbbítani.
(4) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy
illetékességének hiányát már jogerősen megállapította.
(5) A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.
175. § [Az áttétel jogkövetkezményei]
(1) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál
terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.
(2) Az áttételről történő rendelkezésig a felek által teljesített perbeli cselekmények és bírói
rendelkezések hatálytalanok, kivéve, ha
a) azok az áttétellel kapcsolatosak,
b) azok az áttételre okot adó keresetváltoztatás vagy keresetkiterjesztés előtt történtek, vagy
c) valamennyi cselekményt a felek jóváhagyják és valamennyi rendelkezést az új bíróság hatályában
fenntartja.
176. § [Visszautasítás]
(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha
a) a perre magyar bíróság joghatósága - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi
egyezmény alapján - kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal,
b) az igény elbírálása más hatóság - ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró bíróságot
és a választottbíróságot is - hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági eljárásban
érvényesíthető,
c) a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a 24. § (3) bekezdése
szerinti eljárásnak kell megelőznie,
d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más perben a
perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,
e) a félnek nincs perbeli jogképessége,
f) az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,
g) a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
h) a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot sértő
tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörében eljáró
személy ellen indították,
i) a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja,
j) az nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve
alaki kellékeket vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező
mellékleteket,
k) a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a jogszabályban
meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint költségkedvezmény
iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett
elő, vagy
l) azt a felperes a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be.
(2) A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha a felperes hiánypótlási felhívás ellenére nem
a) pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,
b) gondoskodott azon személyek perben állásáról, akik ellen jogszabály szerint a per indítható, illetve
akiknek a perben állása kötelező,
c) nyújtott be - törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó
keresetlevél esetén - e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet,
d) gondoskodott a 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi képviseletéről,

71
e) pótolta az (1) bekezdés j) pontjában foglaltakat tartalmazó, de egyéb okból hiánypótlásra szoruló
keresetlevél hiányait, vagy
f) pótolta - az (1) bekezdés k) pontja szerint a megjelölt pertárgyértéknek megfelelően megfizetett
illetéken felül - a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez képest a hiányzó
illetéket.
(3) A keresetlevelet vissza kell utasítani akkor is, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott okok
a keresetlevélnek csak valamely részét érintik.
(4) Ha a fél, az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy keresete alapján a per tárgyában
már jogerős ítéletet hoztak, ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt előterjesztett
keresetlevélre az (1) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy az ítéletet annak is
kézbesítették, akinek igénye érvényesítése iránt a pert indították, és az vele szemben is jogerőre
emelkedett.
(5) Ha a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény
vonatkozásában az (1) bekezdés j)-l) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a
bíróság először hiánypótlásra hívja fel a felperest; ennek eredménytelensége esetén az (1) bekezdés
j)-l) pontját kell alkalmazni.
177. § [A visszautasító végzés kézbesítése]
(1) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperesnek kézbesíti és intézkedéséről az
alperest értesíti. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet; a fellebbezést az alperesnek
észrevételezésre nem kell megküldeni.
(2) Ha a fél perbeli jogképességgel nem rendelkezik vagy törvényes képviselőjét mellőzték, a
keresetlevélben megjelölt személynek és címre kell az (1) bekezdés szerinti végzést kézbesíteni,
illetve az értesítést megküldeni.
(3) Ha a visszautasító végzést a felperesnek hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok miatt nem
lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból elrendeli a végzés hirdetményi kézbesítését. Ugyanezen ok
esetén az alperes (1) bekezdés szerinti értesítése tekintetében hirdetményi kézbesítésnek nincs
helye.
178. § [A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása]
(1) A keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak,
ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől
számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek
kivételével - újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A határidő
elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Ha a felperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően a keresetlevelet újra
előterjeszti, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés
elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni; az ezzel ellentétes felperesi nyilatkozat
hatálytalan.

31. A kereset alperessel történő közlése; a perindítás joghatásai. Az írásbeli

ellenkérelem tartalma, előterjesztésének szabályai Pp. 179-180. § 199-200. §
55. A kereset közlése
179. § [A kereset közlése]
(1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg
felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül terjessze elő
az írásbeli ellenkérelmét.
(2) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg megteszi a tárgyalás előkészítése körében
szükséges további intézkedéseket.
(3) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg tájékoztatja az alperest a kötelező jogi képviselet
szabályairól, ha erre korábban még nem került sor.
(4) A bíróság a keresetlevelet kézbesíti annak is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész,
illetve a perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya az eljárás folytatásának, ha a
keresetlevél e személy részére nem kézbesíthető.
(5) A bíróság az alperes indokolt kérelmére az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt
kivételesen, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.
180. § [A perindítás joghatásainak beállása]
(1) A perindítás joghatásai a kereset közlésével állnak be.
(2) Ha a per a bíróság jogerős érdemi határozata nélkül fejeződik be, a keresetlevél
előterjesztésének és a perindításnak a joghatásai - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
elenyésznek.

72
 (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi
keresetre irányadók.

62. A perfelvétel iratai

199. § [Az írásbeli ellenkérelem]
(1) Az ellenkérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,
b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel
nem tüntetett azonosító adatait,
c) az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi
képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.
(2) Az ellenkérelem érdemi részében - ha azzal a fél a perben védekezni kíván - fel kell tüntetni:
a) alaki védekezés esetén
aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot, az azt megalapozó jogszabályhelyet és tényeket,
ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e
törvényben meghatározott módon,
b) érdemi védekezés esetén
ba) a beszámítás kivételével valamennyi anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján és az azt
megalapozó tényeket, továbbá az ezek közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést,
bb) a kereseti kérelem vitatott részét,
bc) a keresetlevélben feltüntetett tényekre, bizonyítékokra és bizonyítási indítványokra vonatkozó
vitató nyilatkozatot és a védekezést megalapozó tényeket,
bd) a keresettel érvényesített jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggést cáfoló jogi
érvelést, és
be) a védekezést - ideértve az anyagi jogi kifogást is - megalapozó tényeket alátámasztó és
rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott
módon.
(3) Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett
nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban foglaltak nem
teljesítésének indokát,
b) a fél perben eljáró törvényes képviselője - ha az eltér az ellenfél által feltüntetettől - és
meghatalmazottja képviseleti jogát megalapozó tényeket és azok bizonyítékait.
(4) Keresethalmazat esetén a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettséget keresetenként kell
teljesíteni.
(5) Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás
a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására,
vagy
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.
(6) Ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a (2)-(5) bekezdésben foglaltak
helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni.
200. § [Az írásbeli ellenkérelem mellékletei]
Az ellenkérelemhez csatolni kell:
a) a 171. §-ban meghatározott fajtájú, az ellenkérelemhez kapcsolódó mellékleteket, és
b) az ellenfél felhívásának teljesítése esetén azon bizonyítékokat, amelyekre a felhívás vonatkozott.

32. A bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei, tartalma, ellentmondás Pp.

181-182. § 348. §
56. A bírósági meghagyás
181. § [Az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye]
(1) Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó
iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az
alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az
eljárás megszüntetésének van helye.
(2) Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében
csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki
védekezést, sem érdemi védekezést.
(3) Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak alaki védekezést terjeszt elő, az érdemi védekezés
előterjesztésének hiányára a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

73
 182. § [A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás]
(1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bármelyik fél írásban,
a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás
megtámadásának, ha a fél a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre
halasztást vagy a részletekben történő fizetést, illetve csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. Ha
az ellentmondás csak a perköltséget, illetve a meg nem fizetett illetéket vagy az állam által előlegezett
költséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül végzéssel határoz; e végzéssel szemben külön
fellebbezésnek van helye.
(2) Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is
elő kell terjeszteni. Ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén, továbbá a 181. §
(2) bekezdése szerinti esetben a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Ugyanígy jár el a bíróság,
ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság
visszautasítja. Az ellentmondást visszautasító végzés ellen az ellentmondással élő fél külön
fellebbezéssel élhet. Az ellentmondással egyidejűleg viszontkereset indításának nincs helye.
(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően előterjesztett ellentmondás esetén a bírósági
meghagyás hatályát veszti és a bíróság az eljárást a perfelvétel szabályai szerint folytatja. Az
ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél nem számíthatja fel.
(4) A bírósági meghagyás vagy annak azon része, amelyet ellentmondással nem támadtak meg,
vagy amellyel szembeni ellentmondást a bíróság jogerősen visszautasította, az ellentmondásra nyitva
álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős.
(5) Ha olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet
a) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok
kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy
b) a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett
bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965. november
15. napján kelt Egyezmény alapján
kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén
igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye; az igazolási kérelem
előterjesztésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell
terjeszteni.

348. § [A bírósági meghagyás tartalma]

(1) A bírósági meghagyásra a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a 346. §-ban foglaltakat kell
alkalmazni.
(2) A perorvoslati részben a bíróság a feleket az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről,
határidejéről, a helyéről és arról tájékoztatja, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a
hatálya, mint az ítéletnek.
(3) A bírósági meghagyás indokolása csak a mulasztás tényének a megállapítását tartalmazza.
(4) A tárgyaláson kibocsátott bírósági meghagyást a bíróság az írásbeli jegyzőkönyvbe foglalja.
Ebben az esetben a bírósági meghagyás csak a rendelkező részt, a perorvoslati részt és az
indokolást tartalmazza.

33. A perfelvételi szak célja, a perfelvételi nyilatkozat fogalma, a perfelvételi

útvonalak Pp. 183-187. §
57. A perfelvétel általános rendelkezései
183. § [A perfelvétel tartalma]
(1) A perfelvétel körében a felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy perfelvételi tárgyaláson
előadott tényre és jogra vonatkozó állítással, tagadással, be- vagy elismeréssel, ezekből következő
kérelemmel, a tények megállapításához szükséges bizonyítási indítvánnyal, a bizonyítékok és a
bizonyítási indítványok értékelésére vonatkozó nyilatkozattal, valamint bizonyítási eszköz
rendelkezésre bocsátásával (a továbbiakban együtt: perfelvételi nyilatkozat) - a bíróság közrehatása
mellett - meghatározzák a jogvita kereteit.
(2) A perfelvétel látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre egyidejűleg
kiterjed.
(3) A bíróság a perfelvétel körében bizonyítást csak törvényben meghatározott esetben folytat le.
(4) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig a fél a perfelvételi nyilatkozatait - e törvény keretei
között - az ellenfél hozzájárulása nélkül megváltoztathatja.
(5) Azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel

74
során perfelvételi iratban vagy tárgyaláson korábban lehetősége volt, a bíróság pénzbírsággal sújtja.
(6) Ha a fél valamely perfelvételi nyilatkozatot a bíróság anyagi pervezetése ellenére nem vagy nem
teljeskörűen terjeszt elő, a bíróság a fél perfelvételi nyilatkozatait hiányos tartalma szerint, a
rendelkezésre álló peranyag alapján bírálja el.
184. § [Állítási szükséghelyzet]
(1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha
a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az
ellenérdekű fél rendelkezik,
b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket
megtette,
c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és
d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét.
(2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság
valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
185. § [Kereset- és ellenkérelem-változtatás a perfelvétel során]
(1) A perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset
ugyanabból vagy - ténybeli és jogi alapon - összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset.
(2) A keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak
megfelelő tartalommal kell megtenni.
(3) A bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a benne foglalt
kereset esetében e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye; a hiánypótlási
felhívás kiadásának szükségességére a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. A bíróság elutasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha nem állnak fenn az
(1) bekezdésben foglalt feltételek. A bíróság e bekezdés szerinti határozatát köteles indokolni.
(4) A keresetváltoztatás előtti nyilatkozathoz kötődő keresetlevél előterjesztési, illetve perindítási
joghatások a perfelvételt lezáró végzés meghozatalával elenyésznek.
(5) Az ellenkérelem-változtatást tartalmazó nyilatkozatot az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó
szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni.
186. § [A perfelvétel körén kívüli egyéb perbeli cselekmények]
A perfelvételi szakban a bíróság és a felek a perfelvétel lefolytatása mellett e törvény szerint járnak
el a perfelvétel körén kívül eső esetleges egyéb perbeli cselekmények vonatkozásában.
58. A perfelvétel a perfelvételi tárgyalásig
187. § [A perfelvétel módjának meghatározása]
A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy
körülményeitől függően:
a) a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendel el,
b) kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy
c) további írásbeli perfelvétel elrendelése és perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül jár el.

34. A perfelvételi tárgyalás kitűzésének szabályai, a perfelvételi tárgyalás

menete, elmulasztásának jogkövetkezményei, a perfelvételi tárgyalás
elhalasztásnak okai Pp. 189-193. §, 226-229. §
189. § [A perfelvételi tárgyalás kitűzése és az idézés]
(1) A bíróság kitűzi a perfelvételi tárgyalást és arra a feleket idézi, ha
a) további írásbeli előkészítést rendelt el és a felperes a válasziratot előterjesztette, vagy ennek
hiányában a válaszirat előterjesztésére megadott határidő lejárt, vagy
b) további írásbeli perfelvételt nem rendelt el és a perfelvételi tárgyalás mellőzése sem indokolt.
(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az
idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze
(a továbbiakban: tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.
(3) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt nem rendelt el további írásbeli perfelvételt, az
idézéssel egyidejűleg kézbesíti a felperesnek az alperes írásbeli ellenkérelmét.
(4) Ha a bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendelt el, és a
felperes a válasziratát előterjesztette, a bíróság az idézéssel egyidejűleg azt kézbesíti az alperesnek
és megfelelő határidő tűzésével felhívhatja az alperest viszontválasz előterjesztésére.
(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás határnapját úgy állapítja meg, hogy az előterjesztendő irat
lehetőleg a kitűzött határnap előtt a többi félnek kézbesíthető legyen.
(6) A fél köteles gondoskodni arról, hogy a perfelvételi tárgyaláson tény- és bizonyítási kérdésekben
személyesen vagy képviselője útján nyilatkozatot tudjon tenni. A bíróság erről, továbbá a 191. § (4)

75
bekezdésében és a 192. § (2) bekezdésében foglaltakról az idézésben tájékoztatja a felet.
59. A perfelvételi tárgyalás
190. § [A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei]
(1) Ha a perfelvételi tárgyalást
a) valamennyi fél elmulasztotta, vagy
b) valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását,
a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
(2) Ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül,
a) úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson
előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa
teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,
b) úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb
perfelvételi nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,
c) a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson
csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és
d) a perfelvétel lezárható, kivéve, ha a perfelvételi tárgyalást e törvényben meghatározott okból el
kell halasztani.
191. § [A perfelvételi tárgyalás menete]
(1) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges
nyilatkozatokat. A felek az összegzésre észrevételt tehetnek.
(2) Ha az alperes az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte, és erről a bíróság még nem
határozott, a bíróság először ebben a kérdésben tárgyal és határoz. A bíróság a megszüntetés iránti
kérelem tárgyalása mellett elrendelheti az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel
folytatását, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy a
felperes elállása folytán van helye. A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az
eljárást befejező határozatában is rendelkezhet.
(3) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi
nyilatkozataikat előadják.
(4) A fél jogi képviselője mellett a fél, a törvényes képviselője és a nem jogi képviselő
meghatalmazottja a tényállítás, a bizonyíték és a bizonyítási indítványok tekintetében hatályos
nyilatkozatot tehet.
192. § [A perfelvételi tárgyalás elhalasztása]
(1) A bíróság elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha
a) a fél a tárgyalást elmulasztotta és az ellenfél a tárgyaláson a kereseti, viszontkereseti kérelem
fajtáját, a jogállítását megváltoztatta vagy a kereseti, viszontkereseti kérelmét, illetve beszámítás útján
érvényesített követelése összegét felemelte,
b) a fél a tárgyaláson az a) pontban meghatározott nyilatkozatát oly módon változtatta meg, hogy a
tárgyaláson jelen lévő ellenfélnek az ellenkérelem vagy annak módosítása, illetve nyilatkozata
előterjesztésére megfelelő időt kell biztosítani,
c) a fél a perfelvételi nyilatkozatát a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tudja teljeskörűen
megtenni, vagy
d) a perfelvétel lezárásának e törvény szerinti egyéb akadálya van.
(2) A perfelvételi tárgyalás elhalasztásának az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján nincs helye
önmagában azért, mert a fél képviselője a nyilatkozatot azért nem tudja megtenni, mert a jelen nem
lévő fél vagy annak más képviselője rendelkezik a szükséges ismeretekkel.
(3) A bíróság a perfelvételi tárgyalást elhalasztó végzésében megjelöli a halasztás okát, a
folytatólagos perfelvételi tárgyalás határnapját nyomban - a 189. § (5) bekezdésében foglaltak
alkalmazásával - kitűzi, arra a feleket idézi, és a tárgyaláson lefolytatott perfelvétel eredményéhez
képest felhívja a felet, hogy megfelelő határidőn belül az előkészítő iratát terjessze elő.
193. § [A folytatólagos perfelvételi tárgyalás]
A folytatólagos perfelvételi tárgyalásra a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a
következményeire, a perfelvételi tárgyalás menetére és elhalasztására vonatkozó szabályokat
alkalmazni kell.

226. § [A tárgyalás kitűzése]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást - ideértve a folytatólagos tárgyalást is - úgy
kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb
négy hónapon belül megtartható legyen.
(2) A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a
tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás

76
határidőn belül történő megtartását nem teszi lehetővé.
(3) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a
tárgyalás más, akár az illetékességi területen kívüli helyre is kitűzhető.
(4) A bíróság a tárgyalásra idézi azt is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a
perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya a tárgyalás megtartásának e személy
távolléte akkor sem, ha az idézés számára nem volt kézbesíthető.
227. § [A tárgyalás menete és a felek jelenléte]
(1) A bíróság az első kitűzött határnapon megnyitja a tárgyalást.
(2) A bíróság valamennyi tárgyaláson a tárgyalás megkezdése után először a megjelent felek
számbavétele és az idézések szabályszerűségének vizsgálata után megállapítja, hogy valamelyik fél
részéről a tárgyalást - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elmulasztottnak kell-e tekinteni.
Ha igen, a bíróság dönt a tárgyalás elmulasztásának következményei tárgyában, míg az idézés
szabályszerűtlensége esetén a tárgyalást elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban újra kitűzi,
arra a feleket idézi.
(3) Ha a fél jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, valamint, ha a jogi
képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a
fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője
megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a
megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.
(4) Ha a szabályszerűen idézett fél nevében - a jogi képviselő mellett - képviselőként megjelent
személy a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a képviseleti jog
igazolására vagy törvénynek megfelelő képviselő állítására vonatkozó hiánypótlásnak nincs helye. Ha
a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent
személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályszerű igazolás hiányában a bíróság a tárgyalást
megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére megtartja. Ha a megadott határidőben a képviseleti jogot
szabályszerűen nem igazolták, a megjelent személy valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan és a
mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a bíróság a tárgyalást berekesztette, a
bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének
nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.
(6) A mulasztás esetére megállapított következmények alkalmazásának helye van akkor is, ha
a) az idézést az alperesnek a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és
bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza,
feltéve, hogy a rendelet 19. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, vagy
b) az idézést a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben
keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965.
november 15. napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről
kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy az Egyezmény 15. cikk második
bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.
228. § [Az idézés szabályszerűségének utólagos megállapítása és jogkövetkezményei]
(1) Ha a tárgyalás határnapjáig az idézésre vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (a továbbiakban:
tértivevény) nem érkezik vissza, ezért nem állapítható meg, hogy a fél részéről a tárgyalást
elmulasztottnak kell-e tekinteni, a bíróság a tárgyalást megtarthatja - a jelen lévő fél kérelmére
megtartja -, ha annak egyéb törvényes akadálya nincs.
(2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartotta és a visszaérkezett tértivevény alapján az idézés
a) nem szabályszerű, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni; az új tárgyalás
eredményéhez képest a tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve
részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell,
b) szabályszerű, a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja esetén a bíróság a tárgyalást berekesztette, a bíróság csak a
határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének nem akadálya, ha
az értesítés kézbesítése nincs igazolva.
(4) Ha a bíróság a tárgyalást nem tartja meg, azt elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban
újra kitűzi, arra a feleket idézi. Ha a visszaérkezett tértivevény alapján a jogi képviselő idézése
szabályszerű volt, a bíróság alkalmazza a mulasztás esetére irányadó rendelkezéseket.
229. § [A tárgyalás elhalasztása tárgyalás megtartása nélkül]
(1) A bíróság a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt
közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás

77
kivételesen fontos okból halasztható el.
(2) A bíróság a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a
tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a bíróság érdekkörében felmerült okból, az ok
megjelölésével halaszthatja el.
(3) A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg
intézkedik és az elhalasztott tárgyalásra idézetteket - ha erre mód van - előzetesen értesíti.

35. Az eljárás további írásbeli perfelvétel elrendelése esetén: válaszirat,

viszontválasz. Eljárás a perfelvétel mellőzése esetén. A perfelvételi iratok
előterjesztése és elmulasztásuk jogkövetkezményei Pp. 188. §, 201-203. §, 197-
198 §

188. § [További írásbeli perfelvétel elrendelése]

Ha a bíróság további írásbeli perfelvételt rendel el, az írásbeli ellenkérelmet kézbesíti a felperesnek
és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy az arra vonatkozó válasziratát terjessze elő.

201. § [Válaszirat, viszontválasz]

(1) A válasziratban a bíróság felhívásának megfelelő körben fel kell tüntetni
a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fél az ellenkérelemben szereplő tény-, illetve
jogállításokat, kérelmeket, továbbá a bizonyítékokra, bizonyítási indítványokra vonatkozó állításokat
mennyiben és milyen okból vitatja,
b) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett
nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívás nem teljesítésének
indokát, és
c) a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívásra vonatkozó nyilatkozatot.
(2) A fél válasziratban külön felhívás nélkül is tehet az (1) bekezdés körébe nem tartozó perfelvételi
nyilatkozatot, és a 199. § (5) bekezdése szerinti felhívást intézhet az ellenfélhez.
(3) Ha a fél az ellenkérelemre tekintettel keresetet kíván változtatni, a válasziratban fel kell tüntetni a
keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot.
(4) A válaszirathoz mellékelni kell a feltüntetett és rendelkezésre álló, valamint az ellenkérelem
szerinti felhívásban feltüntetett bizonyítékot.
(5) A viszontválaszra a válasziratra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az
ellenkérelmen a válasziratot, a keresetváltoztatáson az ellenkérelem-változtatást kell érteni.
202. § [Előkészítő irat]
Az előkészítő iratban azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő
előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.
203. § [Perfelvételi irat előterjesztése és kézbesítése]
(1) A fél perfelvételi iratot - ideértve a 63. alcím szerinti perfelvételi iratokat is - akkor terjeszthet elő,
ha arra a bíróság felhívta, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az ennek megsértésével előterjesztett irat -
e törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatálytalan.
(2) Ha a fél az e törvényben vagy a bíróság felhívásában meghatározott valamely perfelvételi
nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni - mindaddig, amíg nyilatkozatot
nem tesz -, hogy
a) a fél az ellenfél érintett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, az ellenfél
érintett kérelme, illetve indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes
nyilatkozatot tett, és
b) a fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett
perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt
előterjeszteni.
(3) Ha a bíróság a felet valamely perfelvételi irat előterjesztésére először hívja fel, egyidejűleg
figyelmezteti az irat hiányosságának, előterjesztése elmulasztásának a következményeire.
(4) Több - ugyanolyan vagy eltérő fajtájú - perfelvételi iratot külön beadványban kell előterjeszteni.
(5) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kitűzését követően előterjesztett perfelvételi iratot kézbesíti a
feleknek, ha pedig a kézbesítés a perfelvételi tárgyalás határnapjáig már nem lehetséges, azt a
tárgyaláson adja át.

61. Perfelvételi tárgyalás mellőzése

197. § [Tájékoztatás a perfelvételi tárgyalás mellőzéséről]
(1) Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a felek a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben

78
megtett nyilatkozatokkal a jogvita kereteit meghatározták, tájékoztatja a feleket, hogy a perfelvételt
további írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni, továbbá egyidejűleg
a) a felperesnek kézbesíti az írásbeli ellenkérelmet,
b) figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és
c) tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi
tárgyalást tart.
(2) A bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki és arra a feleket idézi, ha azt bármelyik fél határidőben
kéri.
198. § [A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyalás nélkül]
Ha a felek határidőben nem kérték a perfelvételi tárgyalás tartását, a bíróság - tárgyaláson kívül -
végzéssel lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. A perfelvételt
lezáró végzéshez a bíróság kötve van.

36. A viszontkereset és a beszámítás előterjesztésének szabályai Pp. 204-213. §

63. A perfelvétel további iratai és szabályai viszontkereset, beszámítás esetén
204. § [Viszontkereset]
(1) Az alperes a felperes ellen - a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő
joga iránt - írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-
levelet a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem
előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve
beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. Más jogviszonyból eredő jog
iránt akkor terjeszthető elő viszontkereset, ha a kereset tekintetében a per eldöntése függ a
viszontkereset elbírálásától vagy a viszontkereset eldöntése függ a kereset elbírálásától.
(2) Törvényszék előtt nincs helye járásbíróság hatáskörébe tartozó viszontkereset indításának, kivéve
a vagyonjogi perben vagyonjogi igény iránt indított viszontkeresetet. Járásbíróság előtt olyan
viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozna,
csak akkor lehet indítani, ha a viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és
a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a járásbíróságnak
hatásköre van.
(3) Vagyonjogi perben az eljáró bíróság a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is
illetékes, kivéve, ha a viszontkereset elbírálása más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik.
(4) Nincs helye viszontkereset indításának az alperes által más perben a felperes követelésével
szemben már beszámított követelés esetében.
(5) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a viszontkeresetre a keresetre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.
205. § [A viszontkereset-levél]
A viszontkereset-levél tartalmi elemeire és mellékleteire a keresetlevélre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
206. § [A viszontkereset-levél visszautasítása]
(1) A bíróság visszautasítja a viszontkereset-levelet, ha
a) azt az alperes e törvény rendelkezéseinek megsértésével terjesztette elő,
b) a keresetlevél visszautasításának a 176. § (1) és (2) bekezdésében foglalt valamely oka áll fenn,
vagy
c) törvény egyéb rendelkezése értelmében nincs helye viszontkeresetnek.
(2) A viszontkereset-levél részbeni visszautasításának és áttételének nincs helye. A viszontkereset-
levél visszautasításáról szóló végzéssel szemben külön fellebbezésnek van helye.
(3) A viszontkereset-levél visszautasítása esetén a viszontkereset-levél előterjesztéséhez fűződő
joghatások fennmaradnak, ha azt az alperes a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított
nyolc nap alatt szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti.
A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A visszautasító végzés jogerőre emelkedése
előtt előterjesztett új viszontkereset-levélre a 178. § (2) bekezdésének rendelkezése irányadó.
(4) Az ismételten nem e törvénynek megfelelően benyújtott viszontkereset-levelet a bíróság
visszautasítja; a bíróság e végzését köteles indokolni.
207. § [Viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem]
A viszontkeresettel szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel
szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni.
208. § [Viszontkeresettel szembeni ellenkérelem elmulasztásának következménye]
Ha a felperes a viszontkeresettel szemben ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást
tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot sem terjeszt elő, illetve azt a bíróság visszautasítja, a bíróság a

79
felperest a vele közölt viszontkereseti kérelemnek megfelelően hivatalból bírósági meghagyással
kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. A 181. § (2) és (3) bekezdését és a 182.
§ rendelkezéseit a viszontkereset vonatkozásában is alkalmazni kell.
209. § [A beszámítás]
(1) Az alperes a felperes követelésével szembeni ellenkövetelését a kereset közlésétől számított
negyvenöt napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított
határidőn belül írásban előterjesztett beszámítást tartalmazó iratban számíthatja be. Ha az alperes
írásbeli ellenkérelmet, illetve viszontkereset-levelet is előterjesztett, a beszámítást tartalmazó iratot
legkésőbb ezzel egyidejűleg kell előterjeszteni.
(2) A követeléssel szemben nincs helye olyan ellenkövetelés beszámításának,
a) amelynek keresetként történő elbírálása más bíróság kizárólagos joghatósága alá, vagy -
vagyonjogi követelés kivételével - hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékességébe tartozna,
b) amelynek érvényesítése iránt az alperes más pert indított, és abban a perben a perindítás
joghatása már beállt vagy azt jogerősen elutasították, vagy
c) amelyet az alperes más perben a felperessel szemben beszámításként már előterjesztett vagy azt
az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben jogerősen elbírálták.
(3) Egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő.
(4) Az alperes beszámítani kívánt követelésével szemben a felperes részéről beszámításnak (a
továbbiakban: ellen-beszámítás) nincs helye, kivéve, ha a felperes a beszámításra vonatkozó
nyilatkozatát az alperesi beszámítás előterjesztését megelőzően már közölte az alperessel.
(5) A viszontkereseti követeléssel szemben a felperes által előterjeszthető beszámításra és az ellen-
beszámításra az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A fél az (1) bekezdésben meghatározott határidő után beszámítással - ideértve az ellen-
beszámítást is - írásban vagy a tárgyaláson szóban akkor élhet, ha a (2)-(4) bekezdés szerinti kizáró
ok nem áll fenn, és
a) a beszámítást az ellenfél elismeri,
b) a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére előírt határidő leteltét követően járt le,
vagy
c) a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul.
(7) A beszámítást a (6) bekezdés b) pontja esetén az ellenkövetelés lejártától, a (6) bekezdés c)
pontja esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb az
elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni; e határidő
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(8) Ha a fél a tárgyaláson szóban él beszámítással, azt a beszámítást tartalmazó iratra vonatkozó
szabályoknak megfelelő tartalommal kell előadni.
(9) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a beszámításra a keresetre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
210. § [A beszámítást tartalmazó irat]
(1) A beszámítást tartalmazó iratra a keresetlevél tartalmára és mellékletére vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni azzal, hogy az érdemi részben fel kell tüntetni annak kimutatását is, hogy az
ellenkövetelés a kereseti követelést milyen időponttal, mennyiben és miként szünteti meg.
(2) Ha a fél az ellenkövetelését a pert megelőzően nem számította be, az (1) bekezdés szerinti
számítást a beszámítás bíróságra történő előterjesztése időpontjával kell elvégezni.
211. § [A beszámítást tartalmazó irat vagy nyilatkozat visszautasítása]
A bíróság a beszámítást tartalmazó iratot vagy nyilatkozatot visszautasítja a 206. § (1) bekezdés a) és
b) pontjában foglalt esetekben. Egyebekben a visszautasításra a 206. § (2)-(4) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni.
212. § [A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem]
A beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire és mellékleteire a keresettel
szembeni írásbeli ellenkérelem szabályait kell alkalmazni. Ha a fél a beszámítással szemben írásbeli
ellenkérelmet nem terjeszt elő, a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
213. § [A perfelvétel menetének további szabályai viszontkereset, illetve beszámítás esetén]
(1) A bíróság a perfelvételre alkalmas viszontkereset-levelet, illetve a beszámítást tartalmazó iratot a
perfelvétel 187. § a) vagy b) pontja szerinti menetében az írásbeli ellenkérelemmel együtt vagy annak
hiányában önállóan kézbesíti a felperesnek és megfelelő határidő tűzésével felhívja, hogy a
viszontkeresettel, illetve a beszámítással szemben az írásbeli ellenkérelmet terjessze elő.
(2) További írásbeli perfelvétel elrendelése esetén, ha a felperes az írásbeli ellenkérelmet előterjeszti -
ennek hiányában, ha az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére megadott határidő lejárt - a bíróság
kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az idézéssel egyidejűleg felhívhatja az alperest, hogy az írásbeli
ellenkérelemre vonatkozó válasziratát is terjessze elő.

80
(3) Ha az alperes a keresettel szemben előterjeszt írásbeli ellenkérelmet, a bíróság a 187. § a) vagy b)
pontja szerint folytatja a perfelvételt akkor is, ha a viszontkereset-levél, illetve a beszámítást
tartalmazó irat perfelvételre való alkalmassága érdekében még további intézkedésre van szükség.
(4) A bíróság a perfelvételre utóbb alkalmassá vált viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó
iratot a perfelvétel állásától függően tárgyaláson kívül vagy tárgyaláson kézbesíti és megfelelő
határidővel felhívja a felet, hogy a viszontkeresettel, illetve beszámítással szemben az ellenkérelmet
írásban vagy az írásbeli ellenkérelemre előírt tartalommal tárgyaláson szóban adja elő. A bíróság
elhalasztja a perfelvételi tárgyalást, ha az ellenkérelem előterjesztésére megfelelő határidőt kell
biztosítani.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a fél a beszámítását vagy
ellenbeszámítását a 209. § (6) bekezdése szerint terjesztette elő.

37. A perfelvétel lezárása és áttérés az érdemi tárgyalásra. A perfelvételt

lezárásának joghatásai. Pp. 194-196. §
60. A perfelvétel lezárása perfelvételi tárgyaláson
194. § [A perfelvétel lezárása]
(1) Ha a felek a perfelvételi nyilatkozataikat megtették, és a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának
nincs helye, a bíróság a perfelvételt végzéssel lezárja; a bíróság e végzéséhez kötve van.
(2) A perfelvétel lezárása előtt a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít további
nyilatkozataik megtételére.
195. § [Egyezség létrehozásának megkísérlése a perfelvételi tárgyaláson és közvetítői eljárás útján]
A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a bíróság - ha annak sikerére esély mutatkozik
- megkísérli a felek között egyezség létrehozását. A bíróság tájékoztatást nyújt a közvetítés
igénybevételének lehetőségéről, annak módjáról és előnyeiről, az esetleges megállapodás bírósági
egyezségbe foglalásának lehetőségéről, valamint a szünetelés szabályairól.
196. § [Áttérés az érdemi tárgyalásra]
Ha a felek között a 195. §-ban foglaltak alapján nem jött létre egyezség és az eljárás nem szünetel,
a bíróság nyomban megtartja vagy - ha ezt az ügy körülményei nem teszik lehetővé - kitűzi az érdemi
tárgyalást, és arra a feleket idézi.

38. Az érdemi tárgyalási szak célja, az érdemi tárgyalás kitűzése és

elmulasztásának jogkövetkezményei Pp. 214. § 223-224. §, 226-229. §
64. Az érdemi tárgyalási szak általános rendelkezései
214. § [Az érdemi tárgyalási szak tartalma és az annak során tehető perfelvételi nyilatkozatok]
(1) Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei
között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.
(2) A fél az érdemi tárgyalási szakban csak e törvényben meghatározott esetben tehet vagy
változtathat meg perfelvételi nyilatkozatot.

67. Az érdemi tárgyalás

223. § [Az érdemi tárgyalás kitűzése és elmulasztásának következményei]
(1) A bíróság az érdemi tárgyalást és a folytatólagos érdemi tárgyalást több, akár egymást követő
tárgyalási napokra is kitűzheti. Ha az érdemi tárgyaláson a bizonyítás lefolytatása nem vagy csak
részben lehetséges, a bíróság a tárgyalást elhalasztja és nyomban kitűzi a folytatólagos érdemi
tárgyalás határnapját, amelyre a feleket idézi.
(2) Ha a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalást nyomban
megtartja, a tárgyalás elmulasztása esetén a 121. § (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható.
(3) A tárgyalást elmulasztó fél tekintetében a 190. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az érdemi
tárgyalásra alkalmazni kell. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a tárgyaláson lefolytatott
bizonyítási cselekményekre is.
224. § [A tárgyalás berekesztése]
(1) Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a
bíróság a tárgyalást berekeszti.
(2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök a feleket erre figyelmezteti.
(3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely
kérdés további tárgyalása szükséges. Újból meg kell nyitni a tárgyalást és a 225. §-nak megfelelően
kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozat meghozatala között a tanács tagjainak
személyében változás állt be.

81
 226. § [A tárgyalás kitűzése]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást - ideértve a folytatólagos tárgyalást is - úgy
kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb
négy hónapon belül megtartható legyen.
(2) A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a
tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás
határidőn belül történő megtartását nem teszi lehetővé.
(3) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a
tárgyalás más, akár az illetékességi területen kívüli helyre is kitűzhető.
(4) A bíróság a tárgyalásra idézi azt is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a
perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya a tárgyalás megtartásának e személy
távolléte akkor sem, ha az idézés számára nem volt kézbesíthető.
227. § [A tárgyalás menete és a felek jelenléte]
(1) A bíróság az első kitűzött határnapon megnyitja a tárgyalást.
(2) A bíróság valamennyi tárgyaláson a tárgyalás megkezdése után először a megjelent felek
számbavétele és az idézések szabályszerűségének vizsgálata után megállapítja, hogy valamelyik fél
részéről a tárgyalást - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elmulasztottnak kell-e tekinteni.
Ha igen, a bíróság dönt a tárgyalás elmulasztásának következményei tárgyában, míg az idézés
szabályszerűtlensége esetén a tárgyalást elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban újra kitűzi,
arra a feleket idézi.
(3) Ha a fél jogi képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, valamint, ha a jogi
képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a
fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője
megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a
megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.
(4) Ha a szabályszerűen idézett fél nevében - a jogi képviselő mellett - képviselőként megjelent
személy a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy képviselőként nem járhat el, a képviseleti jog
igazolására vagy törvénynek megfelelő képviselő állítására vonatkozó hiánypótlásnak nincs helye. Ha
a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent
személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályszerű igazolás hiányában a bíróság a tárgyalást
megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére megtartja. Ha a megadott határidőben a képviseleti jogot
szabályszerűen nem igazolták, a megjelent személy valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan és a
mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a bíróság a tárgyalást berekesztette, a
bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének
nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.
(6) A mulasztás esetére megállapított következmények alkalmazásának helye van akkor is, ha
a) az idézést az alperesnek a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és
bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza,
feltéve, hogy a rendelet 19. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, vagy
b) az idézést a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben
keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965.
november 15. napján kelt Egyezmény alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről
kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy az Egyezmény 15. cikk második
bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.
228. § [Az idézés szabályszerűségének utólagos megállapítása és jogkövetkezményei]
(1) Ha a tárgyalás határnapjáig az idézésre vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (a továbbiakban:
tértivevény) nem érkezik vissza, ezért nem állapítható meg, hogy a fél részéről a tárgyalást
elmulasztottnak kell-e tekinteni, a bíróság a tárgyalást megtarthatja - a jelen lévő fél kérelmére
megtartja -, ha annak egyéb törvényes akadálya nincs.
(2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartotta és a visszaérkezett tértivevény alapján az idézés
a) nem szabályszerű, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni; az új tárgyalás
eredményéhez képest a tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve
részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell,
b) szabályszerű, a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja esetén a bíróság a tárgyalást berekesztette, a bíróság csak a
határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat kihirdetésének nem akadálya, ha
az értesítés kézbesítése nincs igazolva.

82
 (4) Ha a bíróság a tárgyalást nem tartja meg, azt elhalasztja és a tárgyalás határnapját nyomban
újra kitűzi, arra a feleket idézi. Ha a visszaérkezett tértivevény alapján a jogi képviselő idézése
szabályszerű volt, a bíróság alkalmazza a mulasztás esetére irányadó rendelkezéseket.
229. § [A tárgyalás elhalasztása tárgyalás megtartása nélkül]
(1) A bíróság a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb három nappal előterjesztett, indokolt
közös kérelmére a tárgyalást elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás
kivételesen fontos okból halasztható el.
(2) A bíróság a kitűzött tárgyalást hivatalból - a tárgyalást megelőzően vagy a tárgyaláson - a
tárgyalás megtartása nélkül csak fontos vagy a bíróság érdekkörében felmerült okból, az ok
megjelölésével halaszthatja el.
(3) A tárgyalás elhalasztása esetén a bíróság az új tárgyalási határnap kitűzéséről egyidejűleg
intézkedik és az elhalasztott tárgyalásra idézetteket - ha erre mód van - előzetesen értesíti.

39. Kereset és ellenkérelem-változtatás az érdemi tárgyalási szakban. A

perfelvétel kiegészítése Pp. 215-219. §
65. A kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás
215. § [A keresetváltoztatás megengedhetőségének feltételei]
(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás
megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetváltoztatás) az elsőfokú ítélet
meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van
helye, ha
a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a
perfelvételt lezáró végzés meghozatala után
aa) jutott tudomására, illetve következett be, vagy
ab) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából
jelentőssé,
b) jogállítás, illetve kérelem megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott és a
megváltoztatott jogállítással, illetve kérelemmel közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja,
vagy
c) a keresetváltoztatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi
pervezetése indokolja és azzal okozati összefüggésben áll,
és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és
illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.
(2) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény miatti tényállítás-
változtatásnak nincs helye, ha az azon alapuló jog a 172. § (2) bekezdése alapján érvényesíthető lett
volna.
(3) Ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az (1) bekezdésnek a hatáskörre vonatkozó
feltétele nem akadálya a kereset megváltoztatásának, és a hatáskör hiánya nem vehető figyelembe.
216. § [Az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének feltételei]
A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a keresettel, viszontkeresettel, beszámítással
szembeni ellenkérelem megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: ellenkérelem-
változtatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő
rendelkezése hiányában akkor van helye, ha
a) tényállítás megváltoztatása esetén a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a
perfelvételt lezáró végzés meghozatala után
aa) jutott tudomására, illetve következett be, vagy
ab) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából
jelentőssé,
b) jogállítás megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott, és a megváltozatott
jogállítással közvetlen okozati összefüggésben álló tény indokolja,
c) elismerés megváltoztatása esetén azt az a) pont szerint megváltoztatott tény indokolja és e tény
az elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi, vagy
d) az ellenkérelem-változtatást a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő
anyagi pervezetése indokolja és azzal közvetlen okozati összefüggésben áll.
217. § [A kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelem]
(1) A fél a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a
változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(2) A kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni

83
 a) a változtatás megengedhetőségének feltételeit, valamint a feltétel fennállását megalapozó
tényeket,
b) a keresetlevél, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat (e fejezetben a továbbiakban
együtt: keresetlevél), illetve az írásbeli ellenkérelem tartalmi elemeire vonatkozó szabályok szerint a
keresetnek, illetve az ellenkérelemnek a változtatással érintett részét, és
c) a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a
bizonyítékokat, amelyek ezeket és az önhiba hiányát valószínűvé teszik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó tényt alátámasztó,
illetve a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő
bizonyítékokat.
218. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás iránti kérelem vizsgálata]
(1) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja a kereset-, illetve az
ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmet, ha az elkésett vagy nem tartalmazza a 217. §-
ban meghatározottakat, továbbá, ha a megváltoztatott kereset vonatkozásában e törvény szerint a
keresetlevél visszautasításának lenne helye. A bíróság a visszautasító végzését köteles indokolni.
(2) Ha a fél a visszautasító végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül, de legkésőbb az
elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a változtatás iránti kérelmet
szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével - újra előterjeszti, a kérelem
előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása esetén nincs helye
igazolásnak.
(3) Ha ugyanaz a fél ismételt változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, és azt a bíróság ismételten
visszautasítja, a bíróság a visszautasításról szóló végzésében a felet pénzbírsággal sújthatja.
219. § [A kereset- és az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének vizsgálata]
(1) Ha a fél a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás iránti kérelmét szabályszerűen
előterjesztette, a bíróság - ha a változtatás feltételei fennállnak - a változtatást engedélyezi és a 222.
§-ban foglaltak szerint jár el, ellenkező esetben a változtatás iránti kérelmet elutasítja. A
határozathozatal előtt a feleket írásban vagy az érdemi tárgyaláson szóban meghallgathatja. A
kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.
(2) A bíróság azt a felet, aki nyilvánvalóan alaptalan vagy ismételten alaptalan kereset-, illetve
ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelmet elutasító végzésben pénzbírsággal
sújtja.

40. Az utólagos bizonyítás és feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok

megváltoztatása Pp. 220-221. §
220. § [Utólagos bizonyítás]
(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát
megelőző tárgyalás berekesztéséig akkor terjeszthet elő további bizonyítási indítványt, illetve
bocsáthat rendelkezésre további bizonyítékot, ha az
a) a keresete, ellenkérelme alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál,
feltéve, hogy az utóbb keletkezett vagy arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást,
b) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál,
feltéve hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált
számára felismerhetővé,
c) a keresete, illetve ellenkérelme megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy
ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást a bíróság
engedélyezi, vagy
d) a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán vált
szükségessé.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az arról történő
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a
tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a lefolytatott
bizonyítástól számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles az ellenbizonyítási
lehetőség utólagos felismerhetőségét és az előterjesztett bizonyítási eszköz ellenbizonyításra való
alkalmasságát valószínűsíteni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a változtatással érintett részben elrendelt kiegészítő perfelvétel
során a perfelvételi szak szabályai szerint terjesztheti elő a fél a bizonyítékait, ellenbizonyítékait.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot a bíróság
anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

84
 (6) A (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt határidőt a bíróság indokolt kérelemre tizenöt nappal
meghosszabbíthatja. Az utólagos bizonyítás előterjesztési határidejének elmulasztása esetén
igazolásnak, illetve az előterjesztés hiányai tekintetében hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye.
(7) Az e § rendelkezéseivel ellentétesen előterjesztett bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt a
bíróság figyelmen kívül hagyja.
221. § [Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok]
(1) A fél az ellenfél hozzájárulása és e törvényben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy
tárgyaláson szóban bármikor
a) leszállíthatja önállóan elbírálható kereseti követelésének - ideértve a viszontkeresetet és
beszámítást is - összegét,
b) elismerheti az ellenfél jogállítását, kérelmét, vagy annak valamely részét, illetve beismerheti az
ellenfél azon tényállítását, melyet korábban vitatott,
c) visszavonhatja anyagi jogi kifogását, illetve azon tényállítását, melyet az ellenfél korábban
vitatott, vagy
d) a bizonyítás lefolytatása előtt visszavonhatja bizonyítási indítványát.
(2) Az (1) bekezdés szerint megváltoztatott nyilatkozat nem vonható vissza és a megváltoztatást
megelőző nyilatkozatot újból előterjeszteni nem lehet; az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

41. A fél személyes meghallgatása. Iratismertetés. A tárgyalás nyilvánossága.

Felvételkészítés a tárgyaláson. Pp. 225. § 230-232. §
68. A tárgyalásra vonatkozó általános rendelkezések
225. § [Iratismertetés]
(1) Ha a perfelvételi tárgyalást követően valamely tárgyaláson a tanács tagjainak személyében
változás állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról
készült írásbeli jegyzőkönyveket, a jegyzőkönyvek írásbeli kivonatait, valamint a lefolytatott bizonyítási
cselekményeket és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
(2) A bíróság tájékoztatást ad a perfelvételi tárgyaláson a perfelvételi tárgyalásig, illetve valamennyi
tárgyaláson az előző tárgyalás óta keletkezett iratokról és ismerteti azokat, amelyek kézbesítésére
még nem került sor; a felek észrevételt tehetnek, vagy további iratok ismertetését kérhetik.

230. § [A fél személyes meghallgatása]

(1) A bíróság - ha ez a per eldöntéséhez, illetve a tényállás megállapításhoz szükséges - az eljárás
bármely szakaszában hivatalból elrendelheti a természetes személy fél, illetve törvényes képviselője,
valamint a nem természetes személy fél törvényes képviselője személyes meghallgatását.
(2) A fél meghallgatásakor a bíróság a fél személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok
megtekintésével állapítja meg. Ha a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a bíróság a fél
által
a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai
nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványának és
tartózkodásra jogosító okmányának a nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, valamint
érvényességéről
elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.
(3) A felet a meghallgatása előtt figyelmeztetni kell az igazmondási kötelezettségére, valamint
annak megsértése következményeire.
(4) A perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező tizennegyedik életévét betöltött kiskorú felet,
továbbá a tizennegyedik életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában lévő kiskorú felet a
bíróság szükség esetén - kizárólag ténykérdésekre vonatkozóan - meghallgathatja.
(5) A (4) bekezdés szerinti meghallgatás előtt a kiskorú felet a (3) bekezdésben foglaltakról a
korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon tájékoztatja.
69. Nyilvánosság a tárgyaláson
231. § [A tárgyalás nyilvánossága]
(1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson
bírálja el és a tárgyaláson hozott ítéletét nyilvánosan hirdeti ki.
(2) A bíróság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről
a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben
meghatározott más titok megőrzése, a közerkölcs védelmében, kiskorú védelmében vagy a fél
személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással
érintett részéről a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak

85
zártan kezelését rendelte el és a zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója
életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.
(3) A bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni.
232. § [Felvételkészítés a tárgyaláson]
(1) A nyilvános tárgyalásról a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a (2)-(5)
bekezdésben meghatározott feltételekkel, a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt
készíthet.
(2) A bíróság felhívása esetén a felvétel készítője köteles hitelt érdemlő módon igazolni, hogy
médiatartalom-szolgáltató érdekében eljáró személy. Ha ez nem igazolható, illetve nem ellenőrizhető,
a bíróság a felvétel készítését megtiltja.
(3) A bíróság tagjairól, a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről, valamint törvény eltérő
rendelkezése hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül
készíthető kép- és hangfelvétel.
(4) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a
tanúról, szakértőről, és szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető kép-
és hangfelvétel, valamint a természetes személy fél teljes neve csak hozzájárulásával tüntethető fel
médiatartalomban. Szükség esetén a bíróság e személyeket a hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek
megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(5) Az e §-ban foglaltak betartásáról és a (4) bekezdésben említett személyek személyiségi
jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.

42. Az alaki és anyagi pervezetés Pp. 233-237. §

70. Pervezetés
233. § [Alaki pervezetés]
(1) E törvény keretei között az elnök határozza meg a tárgyaláson és tárgyaláson kívül teljesítendő
perbeli cselekményeket, azok sorrendjét, idejét, és gondoskodik a rend fenntartásáról.
(2) A tárgyalást az elnök vezeti. Az elnök hallgatja meg a feleket és más személyeket, akikhez
kérdéseket az eljáró tanács tagjai is intézhetnek, valamint a felek és képviselőik kérdéseket
indítványozhatnak.
(3) Az elnök a felek és képviselőik kérelmére engedélyezi, hogy a meghallgatott személyhez
közvetlenül intézhessenek kérdéseket. A kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz. Az elnök
ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre és az
ügyre nem tartozó, úgyszintén a meghallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését,
illetve az arra történő feleletet megtiltja. Ha az elnök erre vonatkozó intézkedése - figyelmeztetés
ellenére - nem vezet eredményre, a féltől, illetve képviselőjétől a szót megvonja.
234. § [A rendfenntartás általános rendelkezései]
(1) A tárgyalás és a tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények rendjének fenntartásáról,
méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.
(2) A tárgyalás rendjének fenntartására, méltóságának megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazni kell a 236. § (1) bekezdésében meghatározott személyek által a bírósághoz előterjesztett
beadványok tartalmára is.
(3) Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes
hatóságot, ha pedig letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt, és ezzel
egyidejűleg feljelentést tesz.
(4) A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó
tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki nem léphet be.
235. § [A rendfenntartás hallgatóságot érintő intézkedései]
(1) Az elnök a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése
érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.
(2) Az elnök rendreutasítja a hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják. Ismételt
vagy súlyosabb rendzavarás esetén, úgyszintén, ha a hallgatóság tagjának az állapota vagy
megjelenése sérti a tárgyalás méltóságát, őt az elnök a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti.
236. § [A rendfenntartás feleket és egyéb perbeli személyeket érintő intézkedései]
(1) A felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát, ha a
tárgyalás rendjét, az eljárás menetét megzavarja, vagy a bíróságot, más felet vagy képviselőt, egyéb
perbeli személyt, tanút, szakértőt, szemletárgy birtokosát sértő magatartást tanúsít, az elnök
rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén, valamint ha az állapotuk vagy

86
megjelenésük a tárgyalás vagy a bíróság méltóságát sérti, őket a bíróság pénzbírsággal sújtja.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben említett személyeket az ismételt vagy súlyosabb cselekmény
esetén - akár a pénzbírság kiszabásával egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a tárgyalásról
kiutasíthatja, illetve kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha az (1)
bekezdésben említett személyek állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő
folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. A kiutasítás hatálya az
elrendelésétől kezdve - a bíróság rendelkezésétől függően - az adott tárgyalási határnapra, annak egy
részére, vagy az egész eljárásra terjed ki.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú
vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,
b) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben - ismételt vagy súlyosabb rendzavarás
esetén - a pénzbírság kiszabását az elnök különösen indokolt esetben alkalmazza.
(4) A fél, illetve jogi vagy nem jogi képviselőjének kiutasítása esetén a bíróság a tárgyalást
elhalasztja, kivéve, ha a kiutasított fél vagy jogi képviselője a tárgyalás megtartását kéri. Ha a
kiutasítás az egész eljárásra kiterjed, a bíróság a felet felhívja, hogy a tárgyalásra képviseletéről a
kitűzött határidő alatt gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetén a féllel szemben a
mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértő kiutasítása esetén a 272-274. §
rendelkezései irányadók.
237. § [Anyagi pervezetés]
(1) Ha a fél perfelvételi nyilatkozata - e § alkalmazásában ideértve a keresetlevélben feltüntetett
nyilatkozatokat is - hiányos, nem kellően részletezett vagy ellentmondó, a bíróság közrehat abban,
hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja, illetve annak hibáit kijavítsa.
(2) Ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a
bizonyításra vagy a felek között vita van abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, a
bíróság az (1) bekezdésben foglaltakon túl tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre
bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges
sikertelenségének következményéről is.
(3) A bíróság hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a felek tudomására hozza,
ha
a) az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi,
b) a rendelkezésre álló adatok alapján olyan tényt észlel, amelyet hivatalból kell figyelembe venni,
vagy
c) jogszabály szerint a kérelemhez nincs kötve,
és lehetőséget biztosít a feleknek nyilatkozataik megtételére.
(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben az ügy körülményeitől függően a
félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy
a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.
(5) A bíróság a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja az anyagi pervezetést,
amelyet a felek perbeli cselekményeik megtételekor szabadon felhasználhatnak.

43. A perbeli egyezség szabályai Pp. 238-239. §

71. Egyezség
238. § [Egyezségi kísérlet a perben és tájékoztatás a közvetítői eljárásról]
(1) A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás
kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.
(2) A bíróság - ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri -
tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és
ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást
kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett
benyújthatják. Ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a 239. § (1) bekezdése szerint jár el.
239. § [Az egyezség és jóváhagyása]
(1) Ha az egyezség - ideértve a 238. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodást is -
megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást
megtagadja, és az eljárást folytatja.
(2) Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A
jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására, a megtagadó végzés elleni
fellebbezésnek pedig az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.
(3) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

87
44. Az eljárás megszüntetése Pp. 240-243. §
72. Az eljárás megszüntetése
240. § [Az eljárás hivatalból történő megszüntetése]
(1) A bíróság az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti, ha
a) a keresetlevelet már a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján
vissza kellett volna utasítani,
b) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a
joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de
ba) az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy
bb) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja,
c) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg és a bíróság
joghatóságát az alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja meg,
d) a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
e) megállapítja, hogy a per más - az e törvény hatálya alá tartozó - ügyben eljáró bíróság hatáskörébe
vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, kivéve, ha
ea) a hatáskör a per tárgyának értékétől függ és az alperes hatásköri kifogás nélkül írásbeli
ellenkérelmet már előterjesztett, vagy
eb) az illetékesség a felek alávetésén alapul és az alperes illetékességi kifogás nélkül írásbeli
ellenkérelmet már előterjesztett,
f) a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,
g) a perfelvételi, illetve a folytatólagos perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották vagy a jelen lévő fél
a tárgyalás megtartását nem kéri,
h) a felperes a bíróság felhívása ellenére - ideértve a 73. § (1) bekezdése szerinti esetet is - a hiányzó
vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról a bíróság által megállapított határidő alatt nem
gondoskodik, vagy
i) megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazása során nem tekinthető írásbeli ellenkérelemnek a
fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás. Az alperes az (1) bekezdés b) pont bb)
alpontja szerinti joghatósági kifogását legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében, az érdemi védekezéssel
egyidejűleg terjesztheti elő.
(3) Az (1) bekezdés e) és i) pontja esetén a bíróság az eljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli
az ügy iratainak áttételét a keresetlevél áttételére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával,
kivéve, ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál az ügy már folyamatban van és az a saját
hatáskörét megállapította.
(4) Az (1) bekezdés h) pontja esetén, ha a felperes a bíróság felhívásában meghatározott határidőn
belül pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, a kérelem elbírálásáról
szóló határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani a jogi képviseletről történő gondoskodásra
nyitva álló határidőt.
(5) A félnek az (1) bekezdés szerinti vagy törvény más rendelkezése alapján hivatalbóli megszüntetési
okra hivatkozással előterjesztett, az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmét elutasító végzést a
bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.
(6) Az eljárást az (1) bekezdés vagy törvény más rendelkezése alapján hivatalból megszüntető végzés
ellen külön fellebbezésnek van helye.
241. § [Az eljárás kérelemre történő megszüntetése]
(1) A bíróság az eljárást - a kereset közlését megelőzően is, annak bármely szakaszában - kérelemre
megszünteti, ha
a) a felperes a teljes keresetétől elállt,
b) a felek ezt közösen kérték,
c) a megszűnt félnek nincs jogutódja, és bármelyik fél az eljárás megszüntetését kérte, vagy
d) a bíróság a felperest perköltség-biztosíték adására kötelezte, de a felperes a kitűzött határidő alatt
biztosítékot nem adott és az alperes a biztosíték adása iránti kérelemben az eljárás megszüntetését is
kérte.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a felperes az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig az
alperes hozzájárulása nélkül, ezt követően - a (3) bekezdésben említett eset kivételével - csak az
alperes hozzájárulásával állhat el. Az írásban bejelentett elálláshoz a hozzájáruló nyilatkozatot
egyidejűleg csatolni kell. Ennek elmulasztása esetén a bíróság az alperest nyilatkozattételre hívja fel
és figyelmezteti, hogy ha a felhívásra az abban megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a felperes
kérelmének megfelelően az eljárást megszünteti.
(3) Az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén nincs szükség az alperes hozzájárulására, ha az

88
elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette.
(4) Az eljárást az (1) bekezdés alapján vagy törvény más rendelkezése alapján megszüntető végzés
ellen külön fellebbezésnek van helye. Az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet az (1) bekezdés
a) és b) pontja szerinti esetben elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
242. § [Az eljárás részbeni megszüntetése]
(1) Ha az eljárás hivatalból vagy kérelemre történő megszüntetésének oka csak a kereset vagy
viszontkereset, illetve csak valamelyik fél vonatkozásában áll fenn, a bíróság az eljárást a kereset
vagy viszontkereset, illetve a megszüntetési okkal érintett fél tekintetében részben szünteti meg.
(2) Ha a felperes az érdemi tárgyalási szakban a keresetétől kizárólag a kereseti kérelme valamely
önállóan elbírálható része tekintetében áll el, a bíróság az eljárást csak e rész tekintetében szünteti
meg.
(3) Az eljárás részbeni megszüntetése esetén az eljárás megszüntetésére irányadó szabályokat kell
alkalmazni.
243. § [A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások és a perindítás joghatásainak fenntartása]
(1) Az eljárásnak a 240. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint a 241. § (1) bekezdés d) pontja
szerinti megszüntetése esetén a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások, valamint a
perindítás joghatásai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül a keresetlevelet szabályszerűen - a már megfelelően becsatolt
mellékletek kivételével - újra előterjeszti vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. A
megszüntető végzés jogerőre emelkedése előtt előterjesztett keresetlevélre a 178. § (2)
bekezdésének rendelkezése irányadó.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

45. Jogi képviselő nélkül eljáró félre alkalmazandó eltérő szabályok az elsőfokú
eljárásban Pp. 244-253. §
73. Jogi képviselet igénybevétele
244. § [Jogi képviselővel történő eljárás választása és áttérés a jogi képviselő nélküli eljárásra]
(1) Ha a fél járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő közreműködését veszi igénybe, azt
a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni és ennek időpontjától az eljárás jogerős
befejezéséig - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet - a jogi képviseletet köteles fenntartani.
Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, rá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott
eltéréssel a kötelező jogi képviselet szabályait, valamint a XI-XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezet
szerinti eltérések nélkül kell alkalmazni akkor is, ha a jogi képviselete megszűnik.
(2) Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, egy alkalommal áttérhet a jogi képviselő
nélküli eljárásra. Az áttérés a fél bejelentésétől kezdve hatályos. A félnek a jogi képviselővel történő
eljárás választására és az áttérésre vonatkozó perbeli cselekménye a fél jogutódjával szemben nem
hatályos.
(3) Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, a perben jogi képviselőnek kell tekinteni az
ügyvédjelöltet és a jogi előadót is.
(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben foglaltakról a felet, illetve jogutódját a hozzá intézett első
intézkedése alkalmával tájékoztatja.
74. Általános rendelkezések
245. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazására utaló szabály]
Ha e törvény másként nem rendelkezik, a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő
nélkül eljáró félre a XI-XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
75. A perindítás, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szak
246. § [Beadványok benyújtása]
(1) A félnek jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie
a) a keresetlevelet,
b) a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, és
c) az írásbeli ellenkérelmet.
(2) A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes
járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott
ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon
rögzít. Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt - a kereset előadása időpontjának
feltüntetésével - az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi. A keresetlevél beadása
időpontjának a kereset szóbeli előadásának időpontját kell tekintetni.
(3) A fél a viszontkeresetet, a beszámítást és az ellenkérelmet tartalmazó nyilatkozatot a perben eljáró
bíróságon a (2) bekezdésben meghatározott módon szóban is előadhatja, melyet a bíróság az arra

89
rendszeresített nyomtatványon rögzít.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a felet perbeli eljárási jogairól és
kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására
nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását felhívás ellenére elmulasztja, a keresetet, illetve a
nyilatkozatot hiányos tartalmával kell a nyomtatványon rögzíteni. A szóbeli előadásról külön
jegyzőkönyvet nem kell készíteni, kivéve, ha hiánypótlásra történő felhívásra került sor és a hiányok
pótlását a fél elmulasztotta.
(5) A fél a folyamatban lévő perben a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyéb
kérelmet, nyilatkozatot is előterjeszthet szóban a perben eljáró bíróságon a (2) bekezdésben
meghatározott módon, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(6) A bíróság a felet válaszirat, viszontválasz vagy előkészítő irat előterjesztésére csak akkor hívja fel,
ha az a félnek vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselőjének (a továbbiakban: nem jogi
képviselő) nem okoz különösebb nehézséget.
247. § [A beadványok tartalma]
(1) A félnek a keresetlevélben, viszontkereset-levélben, beszámítást tartalmazó iratban, illetve az
írásbeli ellenkérelemben az e törvény szerint kötelező tartalmi elemek közül nem kell feltüntetni a
jogalapot, a jogi érvelést és jogszabályhelyet.
(2) A félnek az érvényesíteni kívánt jogot, illetve az anyagi jogi kifogást úgy kell megjelölni, hogy a
jogalap beazonosítható legyen.
248. § [A beadványok hiányosságai]
(1) A bíróság - a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel a
felperest, ha a keresetlevelet nem a jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, illetve a 176. § (1)
bekezdés j) vagy k) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lenne helye, kivéve a 247. § (1)
bekezdésében meghatározott tartalmi elemek hiányának esetét. Ha a felperes a hiányokat nem
pótolta, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság a kereset közlésekor - a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett -
tájékoztatja az alperest, hogy az írásbeli ellenkérelmet, viszontkereset-levelet és beszámítást
tartalmazó iratot jogszabály szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A bíróság az e
bekezdésben meghatározott beadványt visszautasítja, ha azt az alperes nem a jogszabály szerinti
formanyomtatványon terjeszti elő; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) A bíróság - a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel a
felet, ha viszontkereset-levél, illetve beszámítást tartalmazó irat visszautasításának lenne helye a 176.
§ (1) bekezdés j) vagy k) pontjában foglalt valamely ok fennállása miatt, kivéve a 247. § (1)
bekezdésében meghatározott tartalmi elemek hiányát. Ha a fél a hiányokat nem pótolja, a bíróság a
viszontkereset-levelet, illetve beszámítást tartalmazó iratot visszautasítja; e végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye.
249. § [A felek jelenléte a tárgyaláson]
(1) Ha a perfelvételi tárgyaláson a szabályszerűen idézett fél képviseletében megjelent nem jogi
képviselő a perbeli képviseleti jogát nem igazolja vagy az nem szabályszerű, a bíróság megfelelő
határidő tűzésével felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására és a felet a
megjelent személy eljárását jóváhagyó nyilatkozat csatolására. Ha a képviselőként megjelent személy
a felet törvény értelmében nem képviselheti, a bíróság a felet megfelelő határidő tűzésével felhívja,
hogy a perben személyesen vagy törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el és
nyilatkozzon, hogy a megjelent személy eljárását jóváhagyja-e.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bíróság a tárgyalást megtarthatja, a jelen lévő fél kérelmére
megtartja.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett igazolást vagy nyilatkozatot a megadott határidőben nem
csatolták, a fél képviseletében megjelent személy által teljesített valamennyi perbeli cselekmény
hatálytalan és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a bíróság a tárgyalást
berekesztette, a bíróság csak a határozata kihirdetését tűzi ki, amelyről a feleket értesíti. A határozat
kihirdetésének nem akadálya, ha az értesítés kézbesítése nincs igazolva.
250. § [A keresetváltoztatás és ellenkérelem-változtatás iránti kérelem]
A fél a kereset-, viszontkereset-, beszámítás-változtatás, illetve a keresettel, viszontkeresettel,
beszámítással szembeni ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet tárgyaláson szóban is előadhatja.
251. § [Utólagos bizonyítás]
A 220. § (6) bekezdésének a hiánypótlásra és igazolásra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.
252. § [Rendfenntartás]
A fél nem jogi képviselőjének kiutasítása esetén a tárgyalás megtartását a nem jogi képviselő is
kérheti. Ha a bíróság a felet vagy nem jogi képviselőjét az egész eljárásra kiterjedően kiutasítja,
felhívja a felet, hogy új képviselőről gondoskodjon vagy a tárgyaláson személyesen jelenjen meg. A

90
jogi képviselő egész eljárásra kiterjedő kiutasítása esetén, a bíróság az új képviselőről való
gondoskodásra történő felhívás mellett - feltéve, hogy ennek törvényes feltétele fennáll - arra is
felhívja a felet, hogy jelentse be, ha a jogi képviselő nélküli eljárásra történő áttérés lehetőségével
kíván élni.
253. § [Anyagi pervezetés]
Az anyagi pervezetés szabályait azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a bíróság
a) elrendelheti a fél személyes meghallgatását a jogvita kereteinek meghatározásához, így különösen
a fél tényállításai, jogállításai és kérelme, ellenkérelme, valamint bizonyítási lehetőségei tisztázása
érdekében, és
b) a felet a bizonyításra szoruló tények vonatkozásában az e törvény szerinti bizonyítási lehetőségek,
bizonyítási eszközök és ezek feltételei tekintetében - szükség esetén - tájékoztatással látja el.

46. A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő per különös szabályai Pp.

254-262. §
A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ PEREK
76. A perindítás
254. § [A keresetlevél visszautasítása és az eljárás megszüntetése a fizetési meghagyásos eljárás
mellőzése miatt]
(1) Csak a közjegyző hatáskörébe tartozó, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L.
törvényben (a továbbiakban: Fmhtv.) szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető -
törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés,
amelynek pertárgyértéke a hárommillió forintot nem haladja meg.
(2) Ha a felperes a keresetével kizárólag olyan követelést érvényesít, amelyet az Fmhtv. alapján csak
fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni, a bíróság a keresetlevél visszautasításával
egyidejűleg tájékoztatja őt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről és módjáról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési meghagyásos eljárás mellőzése miatt az
eljárás hivatalból történő megszüntetésének nincs helye, ha az alperes ennek kifogásolása nélkül
írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő.
(4) A perindítás előtti egyezségi kísérlet esetén és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott
esetekben az (1) bekezdésben említett kizáró rendelkezés és pertárgyértékre vonatkozó korlátozás
nem alkalmazható és a keresetlevél 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján történő visszautasításának
nincs helye.
(5) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a fél igényét a kis értékű követelések európai eljárásnak
bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse.
255. § [A fizetési meghagyásos eljárással indult per]
(1) A fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett által előterjesztett ellentmondás folytán - az
ellentmondással érintett részben - perré alakul át.
(2) A fizetési meghagyásos eljárást az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül akkor is per
követi, ha
a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyző visszautasítja, vagy
b) a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyző végzéssel megszünteti,
és ezt követően a jogosult a követelés érvényesítése iránt a bíróságnál pert indít.
(3) A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perben az XI-XV. Fejezet rendelkezéseit
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
256. § [A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások és a perindítás joghatásai]
(1) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a
keresetlevél előterjesztésének.
(2) A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének.
(3) A 255. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti
kérelem előterjesztésének joghatásai - a 255. § (2) bekezdés b) pontja esetén a meghagyás
kézbesítésének joghatása is - fennmaradnak, ha a jogosult a keresetlevelet a közjegyző visszautasító
vagy megszüntető végzésének jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül, a
visszautasító, illetve a megszüntető végzés csatolása mellett, a bírósághoz előterjeszti. A határidő
elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
257. § [A keresetet tartalmazó irat]
(1) A felperes a közjegyzőnek az Fmhtv. 37. § (3) bekezdése szerinti felhívása kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül köteles az eljárási illetéket kiegészíteni és keresetét a keresetlevélre,
valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő tartalmú iratban előterjeszteni a

91
közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon. Az irat bevezető részében utalni kell - a közjegyzői
ügyszám feltüntetése mellett - a per fizetési meghagyásos eljárási előzményére, és az irathoz
mellékelni kell a közjegyző felhívásának másolatát.
(2) Ha a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a felperes jogi képviselő nélkül jár el, a keresetet
tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni;
az iratra a 247. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A felperes a keresetet a közjegyző felhívásában
szereplő járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra
meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, amelyet a bíróság az erre rendszeresített
nyomtatványon rögzít. A beadványra a 246. § (4) bekezdését alkalmazni kell.
258. § [A bíróság intézkedései a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulását követően]
(1) Ha a közjegyző valamely okból nem az Fmhtv. 37. § (3) bekezdése szerinti felhívásában szereplő
bíróságnak küldte meg a fizetési meghagyásos eljárás iratanyagát (a továbbiakban: közjegyzői
iratanyag), a bíróság azt - az áttétel szabályainak mellőzésével - haladéktalanul megküldi a felhívás
szerinti bíróságnak.
(2) Ha a felperes a keresetet tartalmazó iratot nem a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon
nyújtja be, a bíróság azt - az áttétel szabályainak mellőzésével - haladéktalanul megküldi a közjegyző
felhívása szerinti bíróságnak és erről a felperest értesíti. A keresetet tartalmazó iratot akkor kell
előterjesztettnek tekinteni, amikor az a közjegyző felhívása szerinti bíróságra megérkezett.
(3) Ha a közjegyző felhívásában megjelölt bíróság azt állapítja meg, hogy a per más bíróság
hatáskörébe, illetve illetékességébe tartozik, az eljárást megszünteti és elrendeli az ügy áttételét; ez
irányadó akkor is, ha a felperes a közjegyző felhívásában megjelölt határidőben és bíróságon
keresetet tartalmazó iratot nem nyújtott be.
(4) Ha a felperes a keresetet tartalmazó irathoz nem csatolta a közjegyző felhívását, és a közjegyző
felhívásában szereplő bíróság egyébként nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői
iratanyag sem érkezett, a bíróság a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja. Jogi képviselő nélkül
eljáró fél esetén ennek csak akkor van helye, ha a bíróság nyolc napos határidővel - a mulasztás
következményre történő figyelmeztetés mellett - felhívta a felet a közjegyzői felhívás becsatolására, és
az eredménytelenül eltelt. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet. Ha utóbb a közjegyző
felhívásában szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, a bíróság a visszautasító végzést
megváltoztatja és megteszi a szükséges intézkedéseket.
(5) A perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság visszautasítja az ellentmondást és az
eljárást megszünteti, ha a közjegyző az Fmhtv. 36. § (5) bekezdésében foglalt intézkedést
elmulasztotta. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság jogerős végzéséhez a
közjegyző kötve van. A bíróság a jogerős végzése megküldésével egyidejűleg felhívja a közjegyzőt a
fizetési meghagyás jogerejével kapcsolatos intézkedések megtételére.
(6) Ha a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság azt állapítja meg, hogy a közjegyző
hatáskörébe tartozó - a perré alakulás tényét érintő - kérelmet a közjegyző nem bírált el, felhívja a
közjegyzőt a kérelem elbírálására és ezzel egyidejűleg a kérelem jogerős elbírálásáig az eljárást
felfüggeszti.
259. § [Az eljárás megszüntetése]
(1) A bíróság - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - hiánypótlási felhívás mellőzésével az
eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon
belül
a) nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző
felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő, vagy
b) csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti
fel annak kötelező tartalmi elemeit, illetve nem csatolja annak kötelező mellékleteit, kivéve, ha a
hiányzó elem - ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását - a közjegyzői iratanyagból
megállapítható.
(2) Ha a felperes a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül jár el, az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a keresetet tartalmazó iratot nem
jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, az eljárás megszüntetésének csak akkor van helye, ha
a bíróság tizenöt napos határidővel - a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett - a
felperest hiánypótlásra felhívta és az eredménytelenül eltelt.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
260. § [Az iratok kézbesítése]
A bíróság a 258. és 259. §-ban említett értesítéseit és határozatait a felek számára akkor is a fizetési
meghagyásban, illetve ellentmondásban, vagy a keresetet tartalmazó iratban feltüntetett képviselő
számára kézbesíti, ha a képviselő képviseleti joga nincs igazolva. Ha a feltüntetett képviselő neve
vagy kézbesítési címe hiányos, az iratot a fél számára kell kézbesíteni.

92
77. A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre vonatkozó egyéb szabályok
261. § [Perköltség és költségkedvezmények]
(1) A 255. § (1) bekezdésében, valamint - a 256. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek
fennállása esetén - a 255. § (2) bekezdésében meghatározott perben a fizetési meghagyásos eljárás
díja és a fizetési meghagyásos eljárásban szükségképpen felmerült másolati díj (e §-ban a
továbbiakban együtt: díj) a perköltség részét képezi.
(2) A közjegyzőnek a felet költségkedvezményben részesítő jogerős végzése a peres eljárásra is
hatályos.
(3) Ha a közjegyző a felet a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a
díj megfizetéséről és viseléséről a 255. § (1) bekezdésében foglalt esetben a bíróság az eljárást
befejező határozatában határoz és kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett
díjnak (e §-ban a továbbiakban: meg nem fizetett díj) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a
továbbiakban: MOKK) részére történő megfizetésére. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a
bíróság a meg nem fizetett díjról külön végzésben határoz, és a felperest kötelezi annak a MOKK
részére történő megfizetésére; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(4) A bíróság a meg nem fizetett díj tárgyában hozott határozatát a MOKK-nak is kézbesíti. A meg
nem fizetett díj tárgyában hozott határozat ellen a MOKK fellebbezéssel élhet. Ha a bíróság
elmulasztotta a meg nem fizetett díjról történő rendelkezést, a MOKK a határozat jogerőre
emelkedésétől számított öt éven belül kérheti a határozat kiegészítését.
(5) A díj tekintetében igénybe vehető kedvezményre az Fmhtv.-t, valamint a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályt, a peres eljárás során igénybe vehető további kedvezményekre e törvényt,
valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályt kell alkalmazni. Ha a fél a per során
költségkedvezményben részesül, ez a díj megfizetése alól őt nem mentesíti.
262. § [A perré alakult eljárásban a kereset közlésére és a bírósági meghagyásra vonatkozó egyéb
szabályok]
(1) Ha a 258. és a 259. §-ban foglalt intézkedések megtételére nincs szükség és a felperes a 257. §
szerinti kötelezettségeit teljesítette, az eljárást a 179. § alkalmazásával a kereset közlésére vonatkozó
szabályok szerint kell folytatni azzal az eltéréssel, hogy a keresetlevél alatt a felperes keresetet
tartalmazó iratát kell érteni. A 179. §-ban foglaltak alapján az alperesnek kézbesítendő iratokra a 260.
§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 181. §-ban meghatározott esetekben a fizetési meghagyással szemben előterjesztett
ellentmondás nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának.

47. A bizonyítás általános szabályai Pp. 263-274. §

78. A bizonyításra vonatkozó alapvető rendelkezések
263. § [A tényállás szabad megállapításának elve]
(1) A bíróság a perben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - alakszerű bizonyítási szabályokhoz,
a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs
kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás
megállapítására alkalmas.
(2) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat,
illetve az azokban megállapított tényállás - a 264. §-ban foglaltak kivételével - nem köti.
264. § [Más hatóság határozatához kötöttség]
(1) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményeiről polgári perben kell határozni,
a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt
bűncselekményt.
(2) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében
hozott jogerős döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró bíróságot köti.
265. § [Bizonyítási érdek és bizonyítási szükséghelyzet]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban:
bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is
ez a fél viseli.
(2) A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy
a) a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és
igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette,
b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított
tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy
c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg,

93
és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ellenkezőjét.
(3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt
a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
266. § [Bizonyítás nélkül megállapítható tények]
(1) A bíróság az ellenérdekű fél által beismert, a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói
felhívás ellenére nem vitatott vagy e törvény értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást
valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel.
(2) A bíróság az általa köztudomásúnak tekintett és az olyan tényeket, amelyekről hivatalos tudomása
van, akkor is figyelembe veszi, ha azokra a felek nem hivatkoztak.
(3) A bíróság a törvényes vélelmeket - ideértve a jogszabály szerint az ellenkező bizonyításáig
valósnak tekintendő körülményeket - hivatalból veszi figyelembe.
(4) A bíróság tájékoztatja a feleket a (2) és (3) bekezdés alapján hivatalból figyelembe vett tényekről.
A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában -
ellenbizonyításnak van helye.
79. A bizonyítás módjai és eszközei
267. § [A bizonyítás módjai]
A bizonyítás történhet különösen tanúbizonyítás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás és szemle
útján. A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények
megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik, kivéve,
ha a bizonyításfelvétel adott módja a közrendbe ütközik.
268. § [A bizonyítás eszközei]
(1) A bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy igénybevételével a bíróság a perben
jelentős tények megállapításához felhasználható, a mérlegelés során figyelembe vehető
bizonyítékhoz juthasson.
(2) Bizonyítási eszközként különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és
hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.
(3) Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt törvény
a) kizárja, vagy
b) feltételhez köti, kivéve, ha a feltétel fennállása megállapítható.
269. § [Jogsértő bizonyítási eszközök]
(1) Jogsértő és a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, illetve annak elkülöníthető
része,
a) amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel
szereztek meg, illetve állítottak elő,
b) amely egyéb jogsértő módon keletkezett,
c) amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy
d) amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.
(2) A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok
alapján tényként egyértelműen megállapítható. A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a
bíróság hivatalból veszi figyelembe és erről a feleket tájékoztatja.
(3) Ha a bizonyítási eszköz nem nyilvánvalóan jogsértő, annak jogsértő voltát a bizonyítási eszközt
előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul köteles bejelenteni. A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát
követően a fél akkor hivatkozhat a bizonyítási eszköz jogsértő voltára, ha arról önhibáján kívül utóbb
szerzett tudomást és a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül azt bejelenti.
(4) A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet kivéve -
kivételesen
a) a jogsérelem sajátosságát és mértékét,
b) a jogsérelemmel érintett jogi érdeket,
c) a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását,
d) a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és
e) az eset összes körülményeit
mérlegelve figyelembe veheti.
(5) Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél
más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.
(6) A jogsértő bizonyítási eszközre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a bizonyításban
közreműködő személy tényállításán, szakvéleményén, vallomásán vagy egyéb nyilatkozatán alapuló
bizonyítékra is.
270. § [Más eljárásban felvett bizonyítás eredményének felhasználása]
(1) A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot - ideértve a fél más eljárásban
tett tényállítását is -, kivéve, ha a bizonyítás felvételének a módja, az eljárás sajátosságait leszámítva,

94
e törvény rendelkezéseibe ütközik.
(2) A bizonyíték felhasználhatóságának akadályát a bíróság kérelemre vizsgálja, kivéve, ha az
nyilvánvaló. Ha valamelyik fél a más eljárásban beszerzett bizonyíték felhasználhatóságának
akadályát állítja, a bizonyítás e tekintetben őt terheli.
(3) A más eljárásban felvett bizonyítás eredményét a bíróság a tárgyaláson a szükséges
terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek. Ha a felhasználni kívánt bizonyíték
bármely jelen lévő fél előtt korábban nem volt ismert, a jelen lévő fél kérelmére a bíróság azt
részletesebben is ismerteti.
80. A közreműködők és a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközök
271. § [A közreműködők kötelessége és jogai]
A tanú, a kirendelt szakértő, az okirat, illetve a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a
bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja (a továbbiakban együtt:
közreműködők), kötelesek közreműködni a bizonyítás felvételében. Ha törvény eltérően nem
rendelkezik, kérelemre a közreműködők jogosultak a közreműködésükkel összefüggésben felmerült
költségeik megtérítésére, és - ha a közreműködés a hivatásuk gyakorlásával valósul meg - megfelelő
díjazásra. A költség, illetve a díj meghatározása tárgyában hozott végzéssel szemben az érintett
közreműködő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek - a fellebbezéssel nem
érintett részben - a kifizetésre halasztó hatálya nincs.
272. § [A közreműködőkkel szemben alkalmazható kényszerítő eszközök]
(1) A bíróság azt a közreműködőt, aki kötelezettségét megszegi anélkül, hogy azt - az ok
valószínűsítése mellett - alapos okkal előzetesen kimentette volna,
a) az okozott költségek megtérítésére kötelezi,
b) pénzbírsággal sújthatja,
c) elrendelheti az elővezetését,
d) csökkentheti a díját,
e) értesítheti a mulasztásról elöljáróját, vezetőjét, munkáltatóját.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközöket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.
(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszközök nem
alkalmazhatók, helyette a törvényes képviselőjével szemben alkalmazható az (1) bekezdés a) és b)
pontja.
273. § [Utólagos kimentés]
Ha a közreműködő a kötelezettsége megszegését a kényszerítő eszköz alkalmazása után - az ok
valószínűsítése mellett - alapos okkal kimenti vagy kötelezettségét teljesíti, a bíróság az intézkedést
elrendelő végzést hatályon kívül helyezi.
274. § [Perorvoslat]
A kényszerítő eszközt alkalmazó, illetve a kényszerítő eszközt alkalmazó végzés hatályon kívül
helyezésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen az érintett közreműködő külön fellebbezéssel
élhet. Az elővezetést elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

48. A bizonyítás indítványozása, bizonyításfelvétel és a bizonyítás

eredményének mérlegelése. A bizonyításfelvétel különös szabályai Pp. 275-
283. §
81. A bizonyítás indítványozása és elrendelése
275. § [A bizonyítás indítványozása és a bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása]
(1) A bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási eszközt,
a bizonyítási módot, és köteles röviden megindokolni azok bizonyításra való alkalmasságát.
(2) Az okirat és a tárgyi bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a
bizonyítani kívánt tényt és köteles röviden megindokolni a bizonyításra való alkalmasságát.
276. § [A bizonyítás elrendelése vagy mellőzése]
(1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el.
(2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi.
(3) A bíróság a fél által előterjesztett bizonyítási indítványhoz, a bizonyítás felvétele tárgyában hozott
határozatához nincs kötve.
(4) A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha
a) a bizonyítási indítványt a fél nem e törvényben foglaltaknak megfelelően terjeszti elő, kivéve, ha
törvény eltérően rendelkezik,
b) a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél - felhívás ellenére - az előlegezési
kötelezettségét nem teljesítette.
(5) A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását, ha az a

95
jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.
82. A bizonyításfelvétel és a bizonyítás eredményének mérlegelése
277. § [A bizonyításfelvétel helye]
(1) A bíróság csak a saját illetékességi területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket
foganatosíthatja közvetlenül, más bíróság területén csak akkor járhat el, ha
a) ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy
b) a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség, kiskorú érdeke vagy más fontos érdek
indokolja.
(2) Ha a bíróság az illetékességi területén kívül jár el, erről értesíti az illetékes járásbíróságot, amely
megkeresésre a bizonyításfelvétel során segédkezik.
(3) A bizonyítási eljárást a bíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha annak e törvényben
meghatározott feltételei fennállnak, a bizonyításfelvétel történhet elektronikus hírközlő hálózat
igénybevételével.
(4) Ha a bizonyításfelvétel tárgyaláson történő lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul
nagy költségtöbblettel járna, a bizonyításfelvétel történhet kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság
útján is.
278. § [A bizonyításfelvétel módja és a felek által gyakorolható jogosultságok]
(1) A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás
felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét.
(2) A bizonyítás felvétele során a közreműködőket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
bíróság nyilatkoztatja. A bíróság tagjai a közreműködőkhöz és a felekhez a ténybeli nyilatkozataik
valós tartalmának tisztázása, a közreműködő szavahihetőségének és illetéktelen befolyástól való
mentességének ellenőrzése, a tudomásszerzés körülményeinek, illetve az okirat vagy más bizonyítási
eszköz hitelességét érintő körülményeknek a feltárása érdekében kérdéseket intézhetnek.
(3) A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek, azzal kapcsolatban észrevételeket és indítványokat
tehetnek, a bíróság számára további kérdések feltételét indítványozhatják. A bíróság engedélyezheti,
hogy egyes kérdéseket a fél közvetlenül tegyen fel a közreműködőnek.
(4) Ha e törvény szerint a fél a bizonyítás felvétele során indítvány megtételére jogosult, az indítvány
az érdemi tárgyalási szakban is előterjeszthető. A 276. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott ok
fennállása esetén, továbbá ha a fél az indítvány előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, a
bíróság az indítvány teljesítését mellőzi.
279. § [A bizonyítás eredményének mérlegelése]
(1) A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és perben tanúsított magatartásának,
valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése,
egyenként és összességében történő értékelése alapján a meggyőződése szerint állapítja meg.
(2) Ha a per során a félnek és képviselőjének tényállításai eltérőek, ezt a bíróság akként értékeli,
mintha magának a félnek a tényállításai lennének eltérők.
(3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb tartozás összegét, ha az a szakértői vélemény vagy más
bizonyíték alapján nem állapítható meg, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint
határozza meg.
XIX. FEJEZET
A BIZONYÍTÁSFELVÉTEL KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
83. Bizonyításfelvétel elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével és kiküldött bíró útján
280. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás]
Ha a bizonyításfelvétel során a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatása
szükséges, a bíróság a XLVII. Fejezet rendelkezései szerint a meghallgatást elektronikus hírközlő
hálózat útján is foganatosíthatja.
281. § [Bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján]
(1) Kiküldött bíróként - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a bíróság eljáró tanácsának elnöke,
egy vagy több tagja, továbbá az eljáró bíróság egy vagy több bírája, bírósági titkára járhat el.
(2) A bizonyításfelvétel kiküldött bíró útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg kell jelölni
a) a kiküldött bírót,
b) a bizonyításfelvétel időpontját,
c) a meghallgatandó személy nevét, címét, perbeli szerepét vagy a szemle helyszínét,
d) a bizonyítandó tényeket, és azokat a kérdéseket, amelyekre a meghallgatott személyt nyilatkoztatni
kell,
e) azt az okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt, amelyet a közreműködő a meghallgatás helyszínén
köteles felmutatni.
(3) A bíróság a végzésben elrendelheti, hogy
a) a kiküldött bíró útján történő bizonyításfelvételre meghatározott helyszínen vagy az érintett személy

96
tartózkodási helyén kerüljön sor,
b) a kiküldött bíró készítsen képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt a bizonyítási
cselekményről.
(4) A bíróság a meghallgatandó személyt és a feleket a bizonyításfelvétel kitűzött határnapjára
megidézi.
(5) A kiküldött bíró a bizonyítási cselekményről jegyzőkönyvet vesz fel.
84. Bizonyításfelvétel megkeresett bíróság útján
282. § [Megkeresett bíróság útján történő bizonyításfelvétel elrendelése]
(1) A bíróság azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a meghallgatandó személyek
laknak, illetve, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben foganatosítható. Az eljáró bíróság
székhelyén működő járásbíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet.
(2) A bizonyításfelvétel megkeresett bíróság útján történő foganatosítását elrendelő végzésben meg
kell jelölni a megkeresett bíróságot és a 281. § (2) bekezdés c)-e) pontjában foglaltakat, továbbá a
bíróság elrendelheti a 281. § (3) bekezdésében foglaltakat. A megkeresett bírósággal az elnök közli
azokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell és azokat az adatokat, amelyek a
bizonyítás lefolytatásához szükségesek, így különösen az eljárásban résztvevők, továbbá a
képviselőik nevét és egyéb szükséges azonosító adatait, a költségek előlegezésére vonatkozó
adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a bizonyítandó tényállást, valamint azt is,
ha az eljárásban résztvevők valamelyike költségkedvezményben részesül.
(3) A megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat is, amelyek a megkeresés
elintézéséhez szükségesek.
283. § [A megkeresett bíróság eljárása]
(1) A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tűz ki, és arra a meghallgatni kért
személyeket idézi, a feleket pedig a határnapról értesíti.
(2) A megkeresett bíróságon a bizonyítást egyesbíró vagy bírósági titkár folytatja le. A megkeresett
bíróság - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkereső bíróság jogait gyakorolja.
(3) Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, erről a megkeresett
bíróság haladéktalanul értesíti a megkereső bíróságot.
(4) A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a
megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli.
(5) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben mind a megkereső, mind
a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az iratokkal együtt nyolc napon belül meg
kell küldeni a megkereső bíróságnak.

49. A tanúbizonyítás, az okirati bizonyítás valamint a szemle szabályai Pp. 284-

299. § 320-333. §
85. A tanúkkal kapcsolatos általános rendelkezések
284. § [A tanúbizonyítási indítvány]
(1) A tanúbizonyítási indítványban be kell jelenteni a tanú nevét és idézhető címét.
(2) Ha a megidézni kért tanú kiskorú, be kell jelenteni az életkorát, törvényes képviselője nevét és
idézhető címét is.
(3) Ha a perben a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal
összefüggő ok miatt kérik megidézni, az idézési címe a szolgálati helye szerinti bíróság vagy a hivatal
címe. Ha a bíró vagy más hivatalos személy szolgálati viszonya a per alatt megszűnik, az idézésre az
általános szabályok az irányadók.
285. § [A tanú adatainak zártan kezelése a tanúbizonyítási indítvány megtétele során]
(1) A tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait külön lapon kell bejelenteni, kivéve, ha a tanú az
adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy ha az adatokat valamennyi peres fél ismeri,
vagy azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki számára megismerhetők.
(2) A hozzájárulásról vagy az adat ismertségéről az indítványozó félnek a tanúbizonyítási indítványban
nyilatkoznia kell.
(3) Különösen indokolt esetben a tanúbizonyítási indítványban elegendő a tanú neve helyett egyéb
megjelölést alkalmazni; az így megjelölt tanú nevét is a külön lapon kell bejelenteni.
(4) A külön lapot a bíróság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, annak tartalmát csak a bíróság, a
jegyzőkönyvvezető, illetve a leíró és az ügyész jogosult megismerni. A bíróság biztosítja, hogy az
adatokat bejelentő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb perbeli személyek számára a tanú
személyi adatai az eljárás egyéb adataiból se válhassanak megismerhetővé.
(5) Ha a fél az (1)-(3) bekezdésben írt szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási
indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja,

97
a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az adatbejelentéstől számított hat hónap eltelte
után ezzel kapcsolatos kifogást előterjeszteni nem lehet. Ha a kifogás elkésett, azt a bíróság hivatalból
elutasítja, a kifogást elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
286. § [Az ellenérdekű fél kötelezése a tanú adatainak bejelentésére]
A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet is kötelezheti a tanú nevének és idézhető címének a
bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy
ismernie kell. Ebben az esetben az adatok zártan történő kezelését a tanú hozzájárulásának
hiányában csak akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben egyéb úton megismerte a tanú
személyi adatait.
287. § [A tanú idézése]
(1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben megjelölhetők azok a körülmények is, amelyekre a tanú
meghallgatása irányul, és a tanú felhívható arra, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a
bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával.
(2) A tanút az idézésben tájékoztatni kell adatainak kezelési módjáról, az adatkezeléssel kapcsolatos
jogairól, továbbá arról, hogy a megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítésére mennyiben tarthat
igényt.
(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanút törvényes képviselője útján idézi a bíróság
azzal a felhívással, hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött
kiskorú tanú idézéséről a bíróság a törvényes képviselőjét értesíti.
(4) Ha a tanú a bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhető, a bíróságnak a tanú
ismételt megidézése előtt meg kell vizsgálnia, hogy a téves bejelentés nem a per elhúzását célozta-e.
288. § [A törvényes képviselő meghallgatása]
A fél törvényes képviselőjét tanúként meghallgatni nem lehet, kivéve, ha az általa képviselt
természetes személy fél a perben perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
289. § [Tanúzási képtelenség]
(1) Nem hallgatható meg tanúként, aki
a) védőként járt el, olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást,
b) a titoktartás alól felmentést nem kapott, olyan kérdésről, amely minősített adatnak minősül.
(2) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(3) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes,
jogszabály határozza meg.
(4) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg
kell jelölni.
(5) E § rendelkezései ellenére meghallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.
290. § [A tanúvallomás megtagadása]
(1) A tanúvallomást megtagadhatja:
a) a felek bármelyikének hozzátartozója,
b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
az azzal kapcsolatos kérdésben,
c) aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené
meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette,
d) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a
tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha a tanúvallomással érintett adatok a
közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó törvény rendelkezései
alapján nem minősülnek üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett
adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e,
e) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő,
f) a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói
tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos
kérdésben.
(2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyinek hozzátartozója, a tanúságtételt a többiekre nézve
csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha
a) a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje,
b) a kérdés olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél
ba) a tanú mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy
bb) valamelyik fél a tanúnak képviselője volt, vagy
c) a kérdés a tanú családtagjának származására, házasságára, életben létére, halálára, kiskorú
családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő

98
elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.
(4) Az (1) bekezdés c)-f) pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése
után is fennmarad. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kötelezettség megszűnik, ha a titok nem
természetes személy jogosultja megszűnt jogutód nélkül.
(5) Az (1) bekezdés a), valamint c)-f) pontja esetén a tanút mentességére meghallgatása előtt, illetve
mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a
figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6) Ha a tanút az e §-ban meghatározott esetekben a mentességére történő alapos hivatkozása
ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú
vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe.
291. § [A tanúzási képtelenség és a tanúvallomás megtagadásának előzetes bejelentése]
(1) Ha a tanú a 289. § (1) bekezdése értelmében nem hallgatható meg vagy a 290. § (1) bekezdése
alapján nem kíván vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A
megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A bíróság
egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve is meghallgathatja.
(2) Abban a kérdésben, hogy a tanúvallomás megtagadásának helye van-e, a meghallgatást
foganatosító bíróság határoz. A határozathozatal előtt a jelen lévő feleket meg kell hallgatni. Ha a
tanúmeghallgatást megkeresés útján foganatosítják, a megkereső bíróság a megkeresett bíróság
határozatát - kérelemre - megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú meghallgatására halasztó hatálya
van.
(3) A vallomástételre kötelező határozat ellen a tanú külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a
tanú meghallgatására halasztó hatálya van. A vallomástételt nyilvánvalóan alaptalanul megtagadó
tanút azonban a fellebbezést elbíráló bíróság pénzbírsággal sújthatja, a pert tárgyaló bíróság pedig az
okozott költségek megfizetésére kötelezheti.
86. A tanú meghallgatása lefolytatásának szabályai
292. § [A tanú meghallgatására vonatkozó általános előírások]
(1) A megidézett, jelen lévő tanút a tárgyalási napon meg kell hallgatni. Ettől eltérni csak rendkívül
indokolt esetben lehet.
(2) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál a meghallgatása előtt nem lehet jelen, és
meghallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat el.
(3) A meghallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.
(4) A fogyatékossággal élő tanú meghallgatásának a fogyatékosságára tekintettel, az állapotának
megfelelő módon kell megtörténnie. A fogyatékossággal élő tanú meghallgatása mellőzhető, ha az
állapota miatt tőle értékelhető vallomás nem várható.
293. § [A tanú adatainak zártan kezelése a meghallgatás során és azt követően]
(1) A tanút a meghallgatása megkezdése előtt nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e a nevének
kivételével - a 285. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nevét is - a 284. § (1) és (2)
bekezdésében, valamint a 294. § (1) bekezdésében meghatározott személyi adatainak zártan
kezelését. Ha a tanú ezt kéri, a bíróság zártan kezeli azon adatait, amelyeket a tanút megidézni kérő
fél ellenfele - az ügyészt ide nem értve - még nem ismerhetett meg.
(2) Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak zártan kezelését nem kéri, illetve külön
felhívás nélkül is úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését nem kívánja, a bíróság a
tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan
kezelésének megszüntetésére.
(3) Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a tanút megidézni kérő fél ellenfele - az ügyészt
ide nem értve - a tanú személyi adatait ismeri, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését
megszünteti.(4) A tanú személyi adatainak zártan történő kezelése tárgyában a meghallgatást
foganatosító bíróság a felek meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia azonban nem kell, a
jegyzőkönyvben elegendő az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megtörténtét rögzíteni.
294. § [A tanú azonosítása és meghallgatása]
(1) A meghallgatás kezdetén a bíróság meggyőződik a tanú személyazonosságáról, és a nevét,
születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét az adatkezelés módjának megfelelően a
jegyzőkönyvben vagy külön lapon rögzíti. A tanú adatait akkor is rögzíteni kell, ha egyébként a
vallomástétel megtagadására jogosult.
(2) Ha a bírót vagy más hivatalos személyt tanúként a hivatali működése vagy azzal összefüggő ok
miatt hallgatja meg a bíróság, a meghallgatása előtt személyazonosságát a nevének, feladatkörének,
munkakörének, esetleges vezetői megbízásának, a szolgálati helye szerinti bíróság vagy hivatal
nevének és címének a rögzítése mellett kell megállapítani.
(3) A bíróság a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja
meg. Ha a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a tanú által

99
a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai
nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra
jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, valamint érvényességéről
elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.
(4) A tanútól meg kell kérdezni, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s ennek folytán vagy más
okból nem elfogult-e. A tanúnak erre a kérdésre akkor is válaszolnia kell, ha egyébként a vallomástétel
megtagadására jogosult. Ezután a vallomástételre köteles tanút a per eldöntése szempontjából
lényeges tényekre nézve részletesen meg kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról
miként szerzett tudomást.
(5) A meghallgatás során mindvégig kiemelt figyelmet kell fordítani a tanú személyhez fűződő
jogainak, így különösen emberi méltóságának védelmére. A bíróság a tanúval szemben tiszteletlen
magatartást tanúsító vagy ilyen hangnemet használó személy részéről - a 236. §-ban meghatározott
intézkedésen túlmenően - ismételt esetben további kérdések feltételét megtiltja vagy a közvetlen
kérdezés jogát megvonja.
(6) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek az előadásával
ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni.
295. § [A tanúhoz intézett kérdések]
Az elnök a tanú meghallgatását indítványozó fél kérelmére engedélyezheti, hogy a tanúhoz először a
meghallgatást indítványozó fél intézzen közvetlenül kérdéseket, majd - az ellenérdekű fél ilyen
tartalmú kérelme esetén - az ellenérdekű fél. Ez esetben a feleket követően az elnök, valamint a
tanács többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni.
296. § [A tanú okirat-felmutatási kötelezettsége]
(1) A tanú a meghallgatásakor a birtokában lévő feljegyzést, okiratot, a bizonyításnál felhasználható
egyéb tárgyait, illetve azoknak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság felhívására
megtekintés végett bemutatni, kivéve, ha azt perben nem álló harmadik személy nevében tartja
birtokában. A feljegyzés, az okirat, tárgyi bizonyíték bemutatására kötelező határozatra a 291. § (3)
bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat, feljegyzés másolatának, kivonatának az iratokhoz
történő csatolását. Ha a tanú a másolatot, kivonatot csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság
gondoskodik.
297. § [A tanúvallomás rögzítése]
(1) A meghallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, a (2)
bekezdésben meghatározott esetet, a folyamatos felvétel készítésének esetét, továbbá, ha a
felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(2) Ha a bíróság a tanú vallomását a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvételre rögzíti, a
felvétel megkezdését megelőzően a tanút figyelmeztetni kell, hogy a hangfelvételt kísérje figyelemmel.
Tájékoztatni kell arról, hogy a felvétel közben, közvetlenül a kifogásolt rész elhangzását követően a
visszahallgatás, kiigazítás vagy kiegészítés iránti igényét jelezheti. A hangfelvétel egészének
visszahallgatása ebben az esetben nem kérhető.
(3) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vagy a hangfelvétel felvétele során a korábban előadott
vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben jegyzőkönyvbe
kell foglalni.
298. § [A kiskorú tanú meghallgatása]
(1) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a
vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.
(2) A kiskorú tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A meghallgatáskor a
figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára
érthető módon kell közölni. A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon
kell megtörténnie.
(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú meghallgatása esetén a hamis tanúzás
következményeire történő figyelmeztetés helyett az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást
adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon. A tizennegyedik életévét be
nem töltött kiskorú tanú esetén a személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel
megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező
határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő gyakorolja.
(4) Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a
gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat.
299. § [Költségtérítés]

100
(1) A tanúnak igénye lehet a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a
tanút meghallgatása után figyelmeztetni kell.
(2) A tanúnak járó költségtérítés számításáról és részletes szabályairól jogszabály rendelkezik.
(3) A meghatározott tanúdíjat a meghallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett
összegből nyomban kiutalja. Ha a bíróság letétbe helyezést nem rendelt el, vagy a letett összeg nem
elegendő, a meghatározott tanúdíj előlegezésére az e törvény alapján a költség előlegezésére köteles
felet kell kötelezni.
(4) Ha a tanút a bíróság székhelyétől eltérő településről idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú
részére előlegként is kiutalhatja.

93. Bizonyítás okirattal

320. § [Az okirat rendelkezésre bocsátása]
(1) Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot beadványához kell csatolnia vagy a
tárgyaláson be kell mutatnia. Idegen nyelvű okirathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar
nyelvű fordítását is. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel,
hiteles fordítást kell alkalmazni; ennek hiányában az okiratot a bíróság figyelmen kívül hagyja.
(2) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a birtokában lévő olyan okirat
rendelkezésre bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy
bemutatni. Ilyen kötelezettség az ellenérdekű felet különösen akkor terheli, ha az okiratot a bizonyító
fél érdekében állították ki, vagy az rá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonnyal
kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik.
(3) Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, a bíróság a szemlére
vonatkozó szabályok alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt.
(4) Ha az okiratnak a bíróság hivatalos helyiségében történő rendelkezésre bocsátása lehetetlen vagy
aránytalanul nehéz, az okiratot a bíróság a szemle szabályainak megfelelő alkalmazásával a
helyszínen szemléli meg.
(5) Olyan tényre vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti.
321. § [Eredeti okirat, másolat, kivonat]
(1) Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban történő rendelkezésre bocsátása
is elegendő, ha ezt az ellenérdekű fél nem kifogásolja, és az eredeti okirat rendelkezésre bocsátását a
bíróság sem tartja szükségesnek.
(2) Ha a bizonyító fél által rendelkezésre bocsátott, az eredeti okiratról készített okirat (másolat,
felvétel, adathordozó útján készített okirat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak
minősül, a bíróság az ellenérdekű fél terhére értékeli, ha az ellenbizonyítás során a birtokában lévő
eredeti okiratot nem bocsátja rendelkezésre.
(3) Ha könyvnek vagy egyéb nagyobb terjedelmű okiratnak csak egy része szolgál bizonyítékul,
elegendő csupán ezt a részt mint kivonatot rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha a bíróság megítélése
szerint bármely okból az okirat teljes terjedelmű rendelkezésre bocsátása szükséges.
(4) A bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített másolatot, kivonatot az
iratokhoz csatolják; ha fontosabb eredeti okiratot kell az iratokhoz csatolni, a bíróság gondoskodik
annak megőrzéséről.
(5) Az iratokhoz csatolt okiratok és egyéb mellékletek kiadásáról a bíróság - szükség esetén az
érdekeltek meghallgatása után - dönt. Ha a bíróság szükségesnek tartja, az okirat vagy egyéb
melléklet kiadását egyszerű vagy hiteles másolat csatolásától teheti függővé.
322. § [Irat- és adatbeszerzés]
(1) Bíróságnál, közjegyzőnél, más hatóságnál, közigazgatási szervnél vagy valamely szervezetnél
lévő irat, illetve adat beszerzése iránt a fél bizonyítási indítványára a bíróság intézkedik, ha az irat,
illetve adat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. Az eredeti okirat beszerzése mellőzhető, ha annak
megtekintésére nincs szükség és a fél a tárgyaláson annak hiteles vagy egyszerű másolatát
bemutatja. Az okirat megküldése csak akkor tagadható meg, ha az minősített adatot tartalmaz. A
közreműködő eljárási kötelezettsége megszegése esetén csak a 272. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
kényszerítő eszköz alkalmazásának van helye.
(2) Ha a rendelkezésre bocsátott okirat az azt megküldő nyilatkozata szerint olyan minősített adatot,
üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmaz, amelynek
felhasználásához a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult (a továbbiakban:
titokgazda) nem járult hozzá, a bíróság megkeresi a minősítőt vagy a titokgazdát a minősített adat
vagy titok megismerésének engedélyezése céljából, kivéve, ha az okirat tartalma törvény
rendelkezése alapján nem minősül üzleti titoknak, vagy a per tárgya annak az eldöntése, hogy az
okirat tartalma közérdekű adatnak minősül-e.
(3) Ha a titokgazda a megkeresés átvételétől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik,

101
megadottnak kell tekinteni az engedélyt; erre a titokgazdát figyelmeztetni kell. Egyebekben a
tanúvallomás megtagadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a titokgazda határidőn belül
úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá az üzleti, hivatásbeli vagy törvényben meghatározott más titok
felek általi megismeréséhez, az okiratnak ez a része nem használható fel bizonyítékként.
(4) A bíróság az iratok beérkezéséről, valamint - a titokgazda esetleges nyilatkozatától függően - az
iratok megismerhetőségéről, illetve perben történő felhasználhatóságáról a feleket tájékoztatja.
(5) A perben nem használható fel bizonyítékként az a minősített adatot tartalmazó okirat, illetve
okiratrész, melynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem járult hozzá.
(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a pert a megismerési engedély megtagadása miatt
indították, vagy a per tárgya annak eldöntése, hogy az okirat tartalma minősített adatnak minősül-e.
Az ilyen perben a felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője a minősített
adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok
képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzésüket
elvégezték.
(7) A bíróság gondoskodik arról, hogy az e §-ban nem nevesített, törvény által védett egyéb adat ne
kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, az adat törvényben
meghatározott védelme a bíróság eljárásában is biztosított legyen.
(8) A bíróság az (1) bekezdésben foglaltak iránt az ellenkérelem előterjesztését követően a perfelvétel
során is intézkedhet.
94. Az okiratok fajtái
323. § [A közokirat]
(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más
hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon
állított ki.
(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat
kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal
meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
(4) Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az
elektronikus okiraton - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minősített vagy minősített
tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben
jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.
(5) Jogszabály egyéb okiratot vagy - adathordozótól függetlenül - más dolgot közokirattá nyilváníthat.
(6) Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy
korlátozza.
324. § [A közokiratról készült másolat bizonyító ereje]
(1) Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak - a
másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül -, ha a másolatot közokirat kiállítására
jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy
szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési tv. szerinti hiteles másolatkészítés központi
elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.
(2) Ha közokiratnak nem minősülő okiratról készül közokiratba foglalt másolat, a közokirat csupán azt
bizonyítja, hogy annak tartalma a közokiratnak nem minősülő eredeti okiratéval megegyezik.
325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]
(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta
alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú
elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek
hiányában tartózkodási helyét,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint
megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának
ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott

102
biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy
rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a
szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez
rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján
hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást
elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt
legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel
látja el.
(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak
akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak
tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.
(3) A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja,
hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára
kötelezőnek ismerte el.
(4) A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél
kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.
(5) Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított,
illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben
alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen
visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy a
bélyegzőt megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat -
az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan
rendellenességei vagy hiányai vannak, amelyek e vélelmet megdöntik.
(6) A teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem
hamisított voltát - kétség esetén - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani,
amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság ennek érdekében íráspróbát is elrendelhet, és szükség
esetén annak eredményét, illetve a vitatott okiratot, aláírást szakértővel is megvizsgáltathatja.
(7) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus
okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága
kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy
bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz
kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az
időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi
szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetén, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító
személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen
visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi
szolgáltatóját keresi meg.
(8) Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező bizonyításáig
meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása alapján, ha a szolgáltató
a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességéről,
b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, az E-ügyintézési tv.
szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és
c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat hitelességét.
326. § [Az egyszerű magánokirat]
A magánokirathoz - ha azt nem a 325. § (1) bekezdése szerint állították ki - nem fűződik törvényi
vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a
bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály
a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy
b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.
327. § [A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készült másolat bizonyító ereje]
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus másolat teljes
bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a jogi
személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen igazolta a 325. § (1) bekezdés
d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával. A jogi személy által készített másolat bizonyító
ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a másolat közokiratról készült.
XXIII. FEJEZET

103
SZEMLE
95. A szemle elrendelése
328. § [A szemle elrendelésének feltételei és idézés a szemlére]
(1) Ha a perben jelentős tény megállapításához személy, tárgy, helyszín vagy esemény közvetlen
megvizsgálása, illetve megfigyelése szükséges, a bíróság szemlét rendel el.
(2) Nem rendelhető el a szemle, ha az minősített adat védelmét sértené, diplomáciai
sérthetetlenségbe, védelembe, mentességbe ütközne, továbbá mindazon okokból, amelyek miatt a
szemletárgy birtokosát tanúként meghallgatni nem lehetne.
(3) Ha a szemletárgy birtokosa a peres felektől és a velük egy tekintet alá eső személyektől
különbözik, a bíróság a szemlére őt is megidézi.
(4) A szemletárgy birtokosát a bíróság felhívja a szemle tárgyának bemutatására vagy a szemle
foganatosításának lehetővé tételére, egyúttal tájékoztatja arról, hogy az emiatt felmerülő költségei és
kára megtérítését igényelheti.
(5) Ha a szemle tárgya más bíróság, hatóság, vagy ezek megbízása alapján magánszemély
őrizetében van, a bíróság ezeket keresi meg a szemletárgy megküldése vagy a szemle
foganatosításának lehetővé tétele érdekében.
329. § [Szemle lefolytatása elektronikus hírközlő hálózat útján]
A bíróság a XLVII. Fejezetben foglaltak szerint elrendelheti a szemle elektronikus hírközlő hálózat
útján történő lefolytatását.
330. § [A szemle lefolytatásának megtagadása]
(1) A szemletárgy birtokosa megtagadhatja a szemle tárgyának bemutatását vagy a szemle
foganatosításának lehetővé tételét a 289. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben,
továbbá, ha a tanúvallomás megtagadásának lenne helye. Egyéb esetekben a megtagadás
alaposságáról a bíróság mérlegeléssel dönt.
(2) Ha a szemletárgy birtokosa megtagadja a szemletárgy felmutatását, illetve a szemle
foganatosításának a lehetővé tételét, a bíróság végzéssel határoz a szemle foganatosíthatóságáról.
(3) Ha a bíróság a megtagadás ellenében kívánja foganatosítani a szemlét, a szemletárgy birtokosát
ennek tűrésére kötelezi és figyelmezteti a szemle akadályozásának a jogkövetkezményeire; döntése
előtt a feleket meghallgathatja vagy lehetővé teheti, hogy írásban nyilatkozzanak.
(4) A tűrésre kötelezett a végzés ellen külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A
végzést a bíróság maga is megváltoztathatja.
96. A szemle foganatosításának szabályai
331. § [A szemle foganatosítása]
(1) A szemlét a bíróság a tárgyaláson vagy a helyszínen foganatosítja. A helyszíni szemle nem
nyilvános, amennyiben magánterületen kell foganatosítani. Ha a szemletárgy birtokosa lehetővé teszi
a szemle nyilvánosságát, azt a bíróság a nyilvánosság kizárásának eseteiben korlátozhatja.
(2) A bíróság a helyszínen is köteles gondoskodni a szemle szabályszerű foganatosításáról. Ennek
érdekében alkalmazhatja a rendelkezésére álló kényszerítő eszközöket, szükség esetén a rendőrség
közreműködését is igénybe veheti a végrehajtási kényszer alkalmazásának szabályai szerint. A
rendőri intézkedés költségét az illetékes rendőri szerv felszólítására a szemlét akadályozó személy
köteles megtéríteni.
(3) Ha a szemle foganatosításában érdekelt fél figyelmeztetés ellenére is akadályozza a szemle
szabályszerű foganatosítását, a (2) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a
bíróság a szemlét eredménytelennek nyilvánítja.
(4) Ha a szemle foganatosításában ellenérdekelt fél magatartására visszavezethető okból hiúsul meg
a szemle, a bíróság a (2) bekezdésben foglalt kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a bizonyítási
szükséghelyzet szabályainak alkalmazásával jár el.
332. § [A szemle eredményének rögzítése]
(1) A helyszíni szemle foganatosításáról, az annak során elhangzott nyilatkozatokról és
észrevételekről, valamint a bíróság által észlelt tényekről a bíróság jegyzőkönyvet készít.
(2) A vizsgálat tárgyáról a bíróság képfelvételt, hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt, vázrajzot
készíthet, a szemletárgy felett rendelkezni jogosult engedélyével mintát vehet vagy más alkalmas
módon gondoskodhat a ténymegállapításainak szemléltethetőségéről. A szemle foganatosítása során
nyert tárgyi szemléltetőeszközök a jegyzőkönyv mellékletei.
(3) A szemletárgy birtokosa személyi adatainak zártan kezelésére a tanúra vonatkozó szabályok
alkalmazandók.
333. § [A szemle költségei]
A szemletárgy birtokosa a szemle foganatosítása folytán felmerült kárának megtérítését is igényelheti.
A szemletárgy birtokosának költség- és kártérítési igényéről a bíróság a tanú költségtérítésére
vonatkozó szabályok szerint határoz.

104
 50. Szakértői bizonyítás Pp. 300-319. §
87. A szakértő alkalmazásának szabályai
300. § [Szakértő alkalmazása]
(1) Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény
megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.
(2) Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban
meghatározott eseti szakértőt lehet alkalmazni.
(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában szakértő a fél megbízása vagy kirendelés alapján,
indítványra alkalmazható.
301. § [Szakértő kizárása]
(1) Szakértőként nem járhat el,
a) akire a 12. § a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn,
b) aki az ügyben mint bíró vett részt,
c) aki olyan gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben
szakértőként már korábban eljárt.
(2) Szakértőként nem lehet alkalmazni azt a gazdasági társaságot vagy szolgáltatót, amelynek
tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § a)-c) vagy e) pontjában, illetve vezető
tisztségviselőjével szemben a 12. § f) pontjában meghatározott kizáró ok és azt a szakértői
intézményt, intézetet, testületet, szervet vagy szervezetet sem, amelynek vezetőjével, elnökével
szemben a 12. § a)-c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.
(3) A kizárási okot a bíróság hivatalból veszi figyelembe és azt a szakértő és a fél is köteles a
bíróságnak haladéktalanul bejelenteni.
(4) A bíróság a kizárás tárgyában a felek meghallgatása után határoz. A perben kirendelt szakértő
alkalmazása esetén a bíróság a határozata előtt a szakértőt meghallgatja.
88. Magánszakértő alkalmazása
302. § [A magánszakértői vélemény]
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a fél a megbízása alapján eljáró szakértő (a továbbiakban:
magánszakértő) által készített szakvélemény (a továbbiakban: magánszakértői vélemény) benyújtását
indítványozhatja.
(2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság
felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani.
(3) A bizonyító fél ellenfele akkor jogosult magánszakértői vélemény benyújtását indítványozni, ha a
bizonyító fél magánszakértői vélemény benyújtását indítványozza.
(4) Több bizonyító fél, illetve a bizonyító fél több ellenfele ugyanazon szakkérdés vonatkozásában
csak egy magánszakértőt alkalmazhat.
(5) Kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása
esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában már nincs helye magánszakértő alkalmazásának.
303. § [A magánszakértő perbeli jogai és kötelezettségei]
(1) A magánszakértő a perben jogosult
a) a feladata teljesítése érdekében a per irataiba betekinteni és azokról másolatot készíteni, és
b) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél jelen lenni, ott a magánszakértői vélemény
benyújtását követően a felekhez, az ellenfél magánszakértőjéhez és a közreműködőkhöz kérdések
feltevését indítványozni.
(2) A magánszakértő a perben köteles
a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa
kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya
szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze,
c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni,
és
d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az ellenfél
magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni.
304. § [A magánszakértői vélemény kiegészítése]
(1) A bíróság a magánszakértői véleményt a benyújtó fél ellenfele részére kézbesíti. A benyújtó fél
ellenfele a magánszakértői véleményre vonatkozóan a magánszakértőhöz kérdéseket intézhet.
(2) A fél
a) az ellenfél magánszakértői véleményre vonatkozó kérdéseinek a megválaszolása,
b) az ellenfél magánszakértői véleményével szemben szakkérdésben fennálló ellentét indokainak az

105
ismertetése,
c) a magánszakértői vélemény egyéb aggályosságának a kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás
megadása, vagy
d) a magánszakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozó kérdések megválaszolása
érdekében az általa benyújtott magánszakértői vélemény írásbeli vagy szóbeli kiegészítését
indítványozhatja.
(3) Ha a magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél
indítványozhatja, hogy a magánszakértők a magánszakértői véleményeket az ellentét indokainak az
ismertetése vonatkozásában ugyanazon a tárgyaláson szóban egészítsék ki.
(4) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a fél köteles a bíróság felhívásában meghatározott
határidőn belül a magánszakértői vélemény kiegészítését benyújtani vagy a magánszakértőjét a
bíróság felhívásában megjelölt tárgyalásra előállítani.
(5) A bíróság a magánszakértő meghallgatása előtt megállapítja a magánszakértő
személyazonosságát - igazságügyi szakértő esetén a magánszakértő nevének, szakértői igazolványa
számának és elérhetőségi címének rögzítésével - továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van,
és hogy nem áll-e fenn vele szemben kizáró ok, valamint figyelmezteti a magánszakértőt a hamis
szakvéleményadás jogkövetkezményére. A kérdések vonatkozásában a 308. § (2) bekezdését
alkalmazni kell.
305. § [Új magánszakértő alkalmazása]
Magánszakértői vélemény benyújtását követően a fél új magánszakértőt a 302. § és a 304. §-ban
foglalt szabályoknak megfelelően akkor alkalmazhat, ha
a) a bíróság a magánszakértőt a perből kizárta, vagy
b) a megbízott személy törvény értelmében igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet vagy
a szakkérdés megválaszolására törvény értelmében nem jogosult.
89. Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása
306. § [Más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása]
(1) A bizonyító fél a más eljárásban kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített
szakvéleménye felhasználását indítványozhatja.
(2) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a bizonyító fél köteles a szakvéleményt a bíróság
felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani, vagy ha az célszerű, a bíróság intézkedik a
szakvélemény beszerzése iránt.
(3) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan
kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény aggályossága
kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.
(4) Kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon
szakkérdés vonatkozásában már nincs helye más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának.
90. Kirendelt szakértő alkalmazása
307. § [A szakértő kirendelésének feltételei]
(1) A bíróság indítványra szakértőt rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában
a) a bizonyító felek egyike sem indítványozza magánszakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő
alkalmazását,
b) valamennyi magánszakértői vélemény aggályos, vagy
c) a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága kiküszöböléséhez szükséges
felvilágosítás megadása vagy a feltenni indítványozott kérdések megválaszolása érdekében
szükséges.
(2) A szakértő kirendelésére irányuló indítványban fel kell tüntetni azokat a határozott kérdéseket,
amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia. A fél az indítványát a
kirendelésig kiegészítheti. Ugyanezen időpontig az indítványozó fél ellenfele is jogosult kérdések
feltevését indítványozni.
308. § [A szakértő kirendelése]
(1) A bíróság ugyanazon szakkérdésre rendszerint egy szakértőt rendel ki. A 307. § (1) bekezdés c)
pontja esetén a korábban alkalmazott szakértőt, ha ez a szakértő személyében rejlő okból nem
lehetséges, továbbá a kirendelés minden más esetében a felek által közösen megjelölt szakértőt kell
kirendelni. Megállapodás hiányában a szakértő személyéről a bíróság dönt.
(2) A bíróság a felek által feltüntetett kérdésekkel érintett tényállítások tekintetében tehet fel a
szakértőnek kérdést, és a kirendelésből mellőzi az ügyre, valamint a szakértő szakismereteinek a
körébe nem tartozó kérdéseket.
(3) A bíróság a kirendelésben a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére vagy
kiegészítésére hívja fel. Kivételesen, ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi. A
szakértő idézésének különösen akkor van helye, ha a jogvita kereteinek vagy a

106
véleménynyilvánításhoz szükséges adatoknak a meghatározása a szakértő tárgyaláson való jelenlétét
indokolja.
(4) Ha a szakértői munka várhatóan nagy költsége miatt ez szükséges, a bíróság a fél kérelmére a
szakértőt a kirendelésben elsődlegesen arra hívja fel, hogy szakértői feladatáról és annak várható
költségeiről készítsen munkatervet. A bíróság a szakértőt csak azt követően hívja fel a szakvélemény
írásbeli előterjesztésére vagy idézi meg, ha a fél a munkaterv ismeretében, a bíróság felhívásában
meghatározott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy kéri a szakértői munka elvégzését. Ha a fél a
szakértői munka elvégzését határidőn belül nem kéri, úgy kell tekinteni, hogy a szakértő
alkalmazására irányuló indítványát visszavonta.
309. § [A kirendelt szakértő kötelezettsége alóli mentessége]
A 289-291. § rendelkezéseit a kirendelt szakértőre is alkalmazni kell.
310. § [A kirendelt szakértő felmentése]
A bíróság a kirendelt szakértőt a kirendelés alól hivatalból felmenti, ha
a) a kirendelés alapján törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárását más fontos ok
akadályozza,
b) a szakértő a szakkérdésről a 309. § alapján nem nyilváníthat véleményt, illetve a
véleménynyilvánítást a bíróság határozata szerint alappal megtagadta,
c) a szakvélemény előterjesztése előtt a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta
vagy a bíróság a szakértői bizonyítás elrendelését vagy lefolytatatását mellőzte, vagy
d) jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn.
311. § [Más szakértő kirendelése]
(1) A bíróság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatalból más szakértőt rendel ki, ha a
szakértőt a perből kizárta vagy a kirendelés alól felmentette.
(2) Ha a bíróság nem természetes személy nevében eljáró szakértőt zárt ki, más szakértőt csak akkor
rendel ki, ha a kirendelést a nem természetes személy visszautasította.
(3) A 310. § c) pontja esetében nincs helye más szakértő kirendelésének.
312. § [A kirendelt szakértő jogai és a szakértői vizsgálat]
(1) A kirendelt szakértő a feladata teljesítése érdekében a tárgyaláson vagy egyébként a
bizonyításfelvételnél jelen lehet, a felekhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését
indítványozhatja.
(2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és
esetleg a felek távollétében teljesítse.
(3) A szakértői vizsgálat akadályozása esetén a bíróság a szemle akadályozására vonatkozó
szabályokat alkalmazza.
313. § [Az írásbeli szakvélemény kiegészítése]
(1) A bíróság a kirendelt szakértő írásbeli szakvéleményét a felek részére kézbesíti.
(2) A felek a szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan a
szakértőhöz kérdések feltevését és azt is indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény
aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.
(3) Ha a bíróság az indítványnak helyt ad, a kérdések megválaszolása, illetve a szükséges
felvilágosítás megadása érdekében a szakértőt a szakvélemény írásbeli kiegészítésére hívja fel, vagy
ha az célszerűnek látszik, a szakértőt a tárgyalásra idézi. A kérdések vonatkozásában a 308. § (2)
bekezdését alkalmazni kell.
314. § [A szóbeli szakvélemény és kiegészítése]
(1) A szakértő meghallgatására a 304. § (5) bekezdése, míg a szakvélemény kiegészítésére a 313. §
(2)-(3) bekezdése irányadó.
(2) Ha a szakértő az aggálytalan szakvéleményt a tárgyaláson nem, vagy nem minden kérdésre
kiterjedően adhatja elő, a bíróság a szakvélemény előadására új határnapot tűz ki, vagy a szakértőt
akár már a tárgyaláson, akár később a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel.
315. § [Új szakértő kirendelése]
(1) Ha a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos és az aggályosság a szakértő által adott
felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra új szakértőt rendel ki.
(2) A bíróság szakértői testületet rendelhet ki, ha az új szakértő kirendelését követően további új
szakértő kirendelésének van helye és a szakkérdés jogszabály alapján a szakértői testület
szakterületébe tartozik. A szakértői testület által létrehozott bizottság tagjára a kirendelt szakértőre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény
előterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy a bizottság képviselője idézhető.
91. A szakvélemény értékelése és a pervezetés
316. § [Az aggályos és az egyébként mellőzendő szakvélemény]
(1) A kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos, ha

107
a) hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
b) homályos,
c) önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy
d) egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.
(2) A magánszakértői vélemény aggályos, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn,
b) a magánszakértő e törvény szerinti perbeli kötelezettségeit nem teljesítette,
c) annak kiegészítése az ellenfél kérdései vonatkozásában nem történt meg,
d) annak kiegészítése az ellenfél magánszakértői véleményével szemben a szakkérdés
vonatkozásában fennálló ellentét indokai tekintetében, szóban nem történt meg, vagy
e) közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn, és az a)-d)
pontban foglalt okok egyik magánszakértői vélemény tekintetében sem állnak fenn.
(3) A kizárt vagy a kirendelés alól felmentett szakértő szakvéleménye, az aggályos magánszakértői
vélemény vagy kirendelt szakértőtől származó szakvélemény, valamint a jelen fejezetben foglalt
rendelkezések megsértésével benyújtott magánszakértői vélemény vagy más eljárásban kirendelt
szakértőtől származó szakvélemény a perben bizonyítékként nem vehető figyelembe.
317. § [Pervezetés]
(1) A bíróság felhívja a fél figyelmét, ha
a) szakértő alkalmazása szükséges,
b) jogszabály értelmében szakértő csak kirendelés útján alkalmazható,
c) a szakvélemény elkészítéséhez a perben nem szolgáltatott adatok szükségesek, vagy
d) a magánszakértői vélemény vagy a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos.
(2) Ha a bíróság a szakértőt hivatalból rendelte ki, szükség szerint hivatalból jogosult elvégezni
minden olyan perbeli cselekményt, amit a fél e fejezet szerint indítványozhat.
92. A szakértő díja és a kirendelt szakértő díjának a csökkentése
318. § [Szakértői díj]
(1) Ha a magánszakértői vélemény aggályos, a fél a magánszakértő díját a perben nem számíthatja
fel.
(2) A munkaterv elkészítésének a költségét a bizonyító fél előlegezi. Ha a bizonyító fél a 308. § (4)
bekezdése szerinti felhívásban meghatározott határidőn belül a szakértői munka elvégzését nem kéri
vagy a munkatervben megjelölt szakértői díjat nem helyezi letétbe, a munkaterv elkészítésének a
költségét nem számíthatja fel.
(3) A 307. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 313. § (3) bekezdése esetén a szakértői díjat az
indítványozó fél köteles előlegezni.
(4) A kirendelt szakértő díjáról rendelkező végzés ellen a szakértő és a felek külön fellebbezéssel
élhetnek. A fellebbezésnek csak az azzal támadott összeg erejéig van halasztó hatálya.
319. § [A kirendelt szakértő díjának a csökkentése]
A bíróság a 272. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kényszerítő eszköz alkalmazásakor a kirendelt
szakértő munkadíját a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.

51. Az előzetes bizonyítás Pp. 334-339. §

97. Az előzetes bizonyítás elrendelése
334. § [Az előzetes bizonyítás elrendelésének feltételei]
Előzetes bizonyításnak van helye az érdekelt fél kérelmére a per megindítása előtt vagy annak
folyamatban léte alatt - a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően -, ha
a) a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen
lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna,
b) a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését
elősegíti, vagy
c) a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.
335. § [Illetékesség]
(1) Az előzetes bizonyítás lefolytatására illetékes
a) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járásbíróság, vagy
b) az a járásbíróság, amelynek a területén a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható.
(2) Ha a per folyamatban van, a per bírósága az előzetes bizonyítás lefolytatására kizárólagosan
illetékes.
336. § [Az előzetes bizonyítás iránti kérelem]
(1) Az előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló kérelemben meg kell jelölni:
a) a felek nevét, lakóhelyét; ha az ellenérdekű fél ismeretlen, ennek okát,

108
 b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítási eszközöket, bizonyítási
módokat,
c) az előzetes bizonyítás lefolytatására irányuló határozott kérelmet,
d) az előzetes bizonyítás elrendelését a 334. § szerint megalapozó feltételt, és
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható.
(2) Azt, hogy az ellenérdekű fél ismeretlen, továbbá, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei
fennállnak, valószínűsíteni kell.
337. § [A kérelem elbírálása]
(1) A bíróság az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában az ellenérdekű fél szóbeli vagy írásbeli
meghallgatása után határoz, kivéve, ha
a) az ellenérdekű fél ismeretlen, vagy
b) az előzetes bizonyítás elrendelése sürgős.
(2) A meghallgatás határnapjára szóló idézéssel vagy az írásbeli nyilatkozattételre történő
felhívással együtt küldi meg a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelmet az
ellenérdekű fél részére.
(3) Ha a bíróság a meghallgatást mellőzi, az előzetes bizonyítás elrendeléséről vagy elutasításáról
szóló végzéssel együtt küldi meg az ellenérdekű fél részére az előzetes bizonyítás elrendelése iránti
kérelmet.
(4) Az előzetes bizonyítást elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
98. Az előzetes bizonyítás lefolytatása
338. § [Az előzetes bizonyítás felvétele]
(1) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás szabályait kell alkalmazni.
(2) A 334. § a) pontjában meghatározott esetben az előzetes bizonyítás során a bíróság soron kívül
jár el.
(3) Az előzetes bizonyítás során kizárólag a bíróság által kirendelt szakértő alkalmazható.
(4) Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja.
339. § [Az előzetes bizonyítás költségei]
(1) Ha a per folyamatban van, az előzetes bizonyítással összefüggésben felmerült költségekre a
költségekre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
(2) Ha az előzetes bizonyításra a per megindítása előtt kerül sor, az előzetes bizonyítás költségeit a
kérelmező előlegezi és viseli.

52. Az ítélet fajtái. Az ítélet és a végzés tartalma. Pp. 340-341. § 346-347. §

349. § (PK 189., PK 195. számú állásfoglalás)
99. A határozatok fajtái és tartalma
340. § [A határozatok fajtái]
A bíróság
a) e törvényben meghatározott esetben bírósági meghagyással,
b) a per érdemében ítélettel,
c) a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel
határoz.
341. § [Az ítélet teljessége és fajtái]
(1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti
kérelemre.
(2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes
részei felől részítélettel is határozhat, ha a többi kérelem vagy kérelemrész, illetve a beszámítás
eldöntése végett további tárgyalásra van szükség. A részítélet a később hozott ítélettel a
beszámításra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül
helyezhető, hatályában fenntartható vagy megfelelően megváltoztatható.
(3) A bíróság a látszólagos halmazatban álló kereset vagy keresetek elutasításáról részítélettel is
határozhat, ha a halmazatban álló más kereset vonatkozásában további tárgyalására van szükség. A
további kereset vonatkozásában a tárgyalás csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható.
(4) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek alapján a felperest megillető követelés
összege vagy mennyisége tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását közbenső
ítélettel előzetesen is megállapíthatja. Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összege vagy
mennyisége vonatkozásában csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.
(5) A bíróság e törvényben meghatározott esetben kiegészítő ítéletet hoz.

109
 346. § [Az ítélet tartalma]
(1) Az írásba foglalt ítélet bevezető részre, rendelkező részre, perorvoslati részre, indokolásra és
záró részre tagolódik.
(2) A bevezető rész
a) a bíróság megnevezését,
b) az ügy számát,
c) a képviselet fajtájára utalással a felet képviselő személy nevét és lakóhelyét, székhelyét,
képviselet hiányában a személyes eljárásra utalást,
d) a fél nevét és lakóhelyét, székhelyét,
e) a fél perbeli állását, és
f) a per tárgyának a megnevezését
tartalmazza.
(3) A rendelkező rész tartalmazza a bíróság döntése szerinti rendelkezést. A perorvoslati rész
tartalmazza, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek, azt hol és mennyi idő alatt lehet
benyújtani, továbbá a fellebbezési tárgyalás tartására irányuló kérelem szabályairól történő
tájékoztatást.
(4) Az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó
kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára
történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza.
(5) A jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok
értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt,
amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának
egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem
talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
(6) Az ítélet a jogi indokolást követően az eljárás folyamán hozott végzés indokolását akkor
tartalmazza, ha e törvény szerint a végzés külön fellebbezéssel nem támadható, de a bíróság azt e
törvény szerint köteles indokolni és arra az ítélet meghozataláig nem került sor.
(7) A záró rész tartalmazza az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést, továbbá az
egyesbírónak vagy a tanács elnökének és tagjainak nevét és aláírását. Ha valamelyikük az aláírásban
akadályozva van, a záró rész ezt és az akadály megjelölését is tartalmazza.
347. § [Rövidített indokolást tartalmazó ítélet]
(1) Az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, ha
a) az ítélet jogról való lemondáson vagy a jog és a kérelem elismerésén alapul,
b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,
c) a fellebbezésre jogosultak e jogukról a határozat kihirdetését követően valamennyien lemondtak,
vagy
d) ahhoz valamennyi fél hozzájárult.
(2) A rövidített indokolás kizárólag
a) a bíróság által megállapított tényeket,
b) a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid
ismertetését,
c) az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, és
d) a rövidített indokolás törvényi feltételére történő utalást
tartalmazza.

349. § [A végzés tartalma]

(1) A végzésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a 346. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A végzés a képviseletre vonatkozó adatokat és a felek lakóhelyét csak a szükséghez képest
tartalmazza.
(3) Nem tartalmaz indokolást az egyezséget jóváhagyó végzés, továbbá az a végzés, amely ellen
külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.
(4) A tárgyaláson hozott végzést a bíróság jegyzőkönyvbe - folyamatos felvétel készítése esetén a
jegyzőkönyv írásbeli kivonatába is - foglalja. Ebben az esetben a végzés csak a rendelkező részt, a
perorvoslati részt és az indokolást tartalmazza.

PK 189. szám
A perben fellépő ügyésszel minden határozatot közölni kell, így például az egyezséget
jóváhagyó végzést, a permegszüntető végzést stb. (Pp. 219. §).
PK 195. szám
Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés

110
összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, és a bíróság a jog fennállását
előzetesen közbenső ítélettel állapítja meg. [Pp. 213. § (3) bek.], a közbenső ítélettől utóbb
akkor sem térhet el, ha a követelés összegének (mennyiségének) megállapítása iránt folytatott
eljárás során felvett bizonyítás anyaga erre alapot adna. A jogerős közbenső ítélethez anyagi
jogerő [Pp. 229. § (1) bek.] fűződik, s ezért azt csak perújítási kérelemmel vagy törvényességi
óvással lehet megtámadni. A közbenső ítélet elleni perújítás esetén a bíróság az
összegszerűség kérdésében folyó per tárgyalását a perújítási ügy befejezéséig felfüggesztheti
[Pp. 152. § (2) bek.].

53. Az érdemi döntés korlátai. A teljesítési határidő. A részletekben történő

teljesítés szabályai. A határozathozatal, a határozatok kihirdetésének és
közlésének szabályai. Pp. 342-345. §, 350-351. § (PK 190., PK 191. számú
állásfoglalás)
342. § [Az érdemi döntés korlátai]
(1) Az érdemi döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, az ellenkérelmen és a beszámítási
kérelmen. Ez a szabály a főkövetelés járulékaira is irányadó.
(2) Ha a követelés a polgári jog szabályai szerint a fél vagyonának csupán valamely részéből
hajtható be, a bíróságnak a határozatában ezt a részt is meg kell jelölnie.
(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet
a fél a perben nem állított.
(4) A bíróság az egymással eshetőleges viszonyban álló keresetekről csak azok előterjesztett
sorrendjében dönthet.
343. § [Határozathozatal]
(1) A bíróság a határozatát - ha tanácsban jár el - zárt tanácskozás után szavazással hozza meg,
egyhangúság hiányában szavazattöbbséggel dönt.
(2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően, az elnök utolsóként szavaz. A szavazásnál
kisebbségben maradó bíró az írásba foglalt különvéleményét zárt borítékban a határozathoz
csatolhatja. A különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás
kezdeményezésére jogosult személy, - fegyelmi eljárás során - a szolgálati bíróság, valamint a Kúria
jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa
tekintheti meg.
344. § [Teljesítési határidő]
(1) A bíróság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos
határidőt szab.
(2) Ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, illetve a kötelezettség természete
miatt indokoltnak mutatkozik, a bíróság a határozatában tizenöt napnál rövidebb vagy hosszabb
teljesítési határidőt is megszabhat, vagy elrendelheti a kötelezettségnek részletekben történő
teljesítését is.
(3) Kivételes esetben az elsőfokon eljárt bíróság a fél indokolt kérelmére a határozat jogerőre
emelkedése után is engedélyezheti a részletekben történő teljesítést, illetve a részletekben történő
teljesítés módosítását, kivéve, ha a kötelezettség teljesítése iránt a bírósági végrehajtásról szóló
törvény szerint bírósági végrehajtási eljárás van folyamatban. A bíróság a határozatát tárgyaláson
kívül hozza meg, de határozathozatal előtt az ellenfelet meghallgatja. A bíróság határozata ellen külön
fellebbezésnek van helye.
(4) A bíróság részletekben történő teljesítés engedélyezése esetén úgy rendelkezik, hogy bármely
részlet megfizetésének elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás esedékessé válik.
(5) A bíróság birtokperben a felet a birtokállapot helyreállítására, illetve a birtoklás zavarásának
megszüntetésére az ellenfél kérelmére azonnali hatállyal kötelezi.
(6) A bíróság az ingatlan kiürítését elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös
méltánylást érdemlő esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidőt állapíthat meg, ha
a) az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli
lakóingatlana,
b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen
sem tudja biztosítani,
c) a per során nem sújtották pénzbírsággal, továbbá nem tanúsított rosszhiszemű magatartást, és
d) nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni.
345. § [A teljesítési határidő számítása]
(1) A teljesítés határideje a határozat közlését követő napon kezdődik.
(2) Le nem járt szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás esetén a teljesítés napja a lejárat napjával

111
egyezik meg.

100. A határozatok kihirdetése és közlése

350. § [A határozatok kihirdetése]
(1) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát a tárgyaláson, a tárgyalás berekesztése folytán
hozott határozatát - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárgyalás napján hirdeti ki.
(2) A tárgyaláson hozott határozat kihirdetése a rendelkező rész ismertetéséből, a határozat elleni
fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának a helyéről és a határidejéről történő tájékoztatásból és az
indokok ismertetéséből áll.
(3) A tárgyalás berekesztése folytán hozott határozat rendelkező részét - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - a határozat kihirdetése előtt le kell írni és azt az egyesbírónak vagy a tanács elnökének és
tagjainak alá kell írniuk. A határozat kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából, a határozat elleni
fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának a helyéről és a határidejéről történő tájékoztatásból és az
indokok rövid ismertetéséből áll.
(4) A bíróság a tárgyalás berekesztését követően az ítélet meghozatalát és kihirdetését - legfeljebb
harminc napra - elhalaszthatja. Ebben az esetben a kihirdetés határnapját egyidejűleg kitűzi, a
meghozott határozatot a kihirdetés napjáig írásba foglalja és a határozatot a kihirdetés határnapján a
(3) bekezdésben meghatározott módon kihirdeti.
(5) A határozat kihirdetése során az indokok ismertetése elmarad, ha a határozatot e törvény szerint
nem kell megindokolni.
(6) Ha az ítélet kihirdetésekor valamennyi fél jelen van és a (4) bekezdésben foglaltak
alkalmazására nem került sor, a bíróság az ítélet kihirdetését követően valamennyi felet nyilatkoztatja
arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy az írásba foglalt ítélet rövidített indokolást tartalmazzon. A
bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben - folyamatos felvétel
készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is - feltünteti. A felek nyilatkozatára nincs
szükség, ha valamennyi fél lemondott a fellebbezési jogáról.
351. § [A határozatok közlése]
(1) A bíróság a határozatát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetéssel közli.
(2) A bíróság kézbesítés útján közli:
a) az ítéletet és a bírósági meghagyást a felekkel,
b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve,
c) a tárgyaláson hozott perfelvételt lezáró végzést és az olyan végzést, amely új határnap
kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást
elmulasztotta,
d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel és
e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész,
valamint a perindításra feljogosított személy az eljárást megindította.
(3) A bíróság a határozatot - kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta - annak
meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő
három napon belül elrendeli annak kézbesítését.
(4) Ha a bíróság az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, az írásba foglalt ítéletet a
kihirdetéskor jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti, a meg nem jelent felek részére pedig három
napon belül elrendeli a kézbesítését.
(5) A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni
kell, kivéve, ha a határozatot e törvény szerint nem kell megindokolni.
(6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más
érdekelttel kell közölni.

PK 190. szám
A tárgyaláson hozott és kihirdetett permegszüntető végzés ellen a Pp. 233. §-a szerinti
fellebbezésnek van helye. Ezért a Pp. 219. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az ilyen
végzést azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta, kézbesítés útján kell közölni.
PK 191. szám
A peres eljárás során a Pp. 156. §-a alapján hozott ideiglenes intézkedést tartalmazó végzést a
Pp. 219. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése értelmében már a kihirdetés által
közöltnek kell tekinteni, s ezért nem kell kézbesíteni annak a félnek, aki előtt azt tárgyaláson
kihirdették. A fellebbezési határidőt az ilyen féllel szemben a Pp. 228. §-ának (1) bekezdése
szerint a kihirdetéstől kell számítani. A fellebbezés határidejéről a feleket ennek megfelelően
kell tájékoztatni [Pp. 220. § (2) bek. és 222. § (1) bek.].

112
 54. A határozatok kijavításának, kiigazításának és kiegészítésének főbb
szabályai. A határozatok kötőereje, jogereje, az anyagi jogerőhatás. Az előzetes
végrehajthatóság főbb szabályai Pp. 352-363. § (PK 193. számú állásfoglalás)
101. A határozatok kijavítása, kiigazítása és kiegészítése
352. § [A kijavítás]
(1) Ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást
tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja.
(2) A bíróság a feleket a kijavítás tárgyában szükség esetén meghallgatja. Ha a fél a meghallgatásra
kitűzött határnapot vagy megállapított határidőt elmulasztja, az a határozathozatalt nem gátolja és a
mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A kijavító határozatot a kijavított határozatra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. A
kijavító határozattal egyidejűleg a kijavítást feltüntető határozatkiadmányt is kézbesíteni kell.
(4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, ha a bíróság
a) az önálló fellebbezéssel támadható határozat rendelkező részét javítja ki, vagy
b) a határozat rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet utasítja el.
(5) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek nincs halasztó hatálya a határozat elleni fellebbezés
előterjesztésére, illetve a határozat végrehajtására.
353. § [Kijavítás a másodfokú bíróság által]
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a fellebbezést érdemben elbíráló határozatában
is kijavíthatja.
354. § [A kiigazítás]
(1) Ha fellebbezéssel nem támadható, illetve felülvizsgálatból kizárt ítélet indokolása homályos vagy
ellentmondásos, a bíróság azt a fél kérelmére kiigazíthatja. A kérelem az ítélet közlésétől számított
tizenöt napon belül terjeszthető elő. A kiigazítás iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban
meg kell jelölni, hogy a kiigazításnak milyen okból és mennyiben van helye.
(2) A bíróság visszautasítja a kiigazítás iránti kérelmet, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen
irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiigazításnak.
(3) A kiigazításra egyebekben a kijavítás szabályait kell alkalmazni.
355. § [Az ítélet kiegészítése]
(1) A bíróság az ítéletet kérelemre kiegészítheti, ha abban nem határozott valamely kereseti
kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá - habár annak helye lett volna - a perköltség
viseléséről vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől.
(2) Ha a bíróság az ítéletben nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály
értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a hiányosság észlelését követően haladéktalanul pótolja.
Az ítélet kiegészítésének hivatalból van helye akkor is, ha a 365. § (2) bekezdés c) és d) pontjában
meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az
szükséges.
(3) A kiegészítés iránti kérelem az ítélet közlésétől számított tizenöt nap alatt terjeszthető elő. A
kiegészítés iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni, hogy a
kiegészítésnek milyen okból és mennyiben van helye. A kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés
beadására és az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban az ítélet
végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti.
(4) A bíróság visszautasítja a kiegészítés iránti kérelmet, ha az elkésett vagy az ítéletnek olyan
részére irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiegészítésnek. A végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye.
(5) A bíróság az ítélet kiegészítéséről tárgyalás alapján határoz, kivéve, ha
a) a kiegészítés iránti kérelmet visszautasítja,
b) a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz valamennyi fél hozzájárult,
c) a fél az ítélet kiegészítését nem a kereseti kérelem vagy annak valamely része vonatkozásában
kéri, vagy
d) a bíróság a tárgyaláson kívül hozott ítéletet egészíti ki vagy a kérelem erre irányul.
(6) A tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem gátolja és a tárgyalás elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
(7) Ha az ítélet kiegészítésének van helye, a bíróság kiegészítő ítéletet hoz, a kérelmet ellenkező
esetben végzéssel elutasítja. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A kiegészítő ítéletet az
eredeti ítéletre és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni.
(8) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével nincs helye kiegészítésnek.
356. § [A bírósági meghagyás és a végzés kiegészítése]
(1) A 355. § rendelkezései a bírósági meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal, hogy a bíróság

113
kiegészítés esetén kiegészítő bírósági meghagyást bocsát ki, a felek meghallgatását pedig mellőzi.
(2) A 355. § rendelkezései a végzés kiegészítésére is irányadók, azzal, hogy a bíróság kiegészítés
esetén is végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig mellőzheti.
XXVI. FEJEZET
A HATÁROZATOK JOGHATÁSAI
102. Kötőerő, jogerő
357. § [Az egyszerű kötőerő]
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a saját határozatához abban a perben,
amelyben azt hozta a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közlésétől kezdve kötve van.
(2) A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító
vagy elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt
utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg.
358. § [A jogerő]
(1) A határozat a jogerőre emelkedését követően nem támadható meg fellebbezéssel.
(2) Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok
a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a
féllel történt közlésétől kezdődnek.
(3) A fellebbezéssel megtámadható határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve
jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy a benyújtott valamennyi
fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította.
(4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését, kihirdetés hiányában annak
közlését követően lemondhat. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás csak akkor
hatályos, ha azt valamennyi fellebbezésre jogosult bejelenti. Ha valamennyi arra jogosult a
fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését követően lemond, a határozat a bejelentés napján,
egyébként az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól kezdve jogerős.
(5) A határozat jogerőre emelkedésére a határidőben benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.
Az egyik pertárs fellebbezésének, csatlakozó fellebbezésének a hatálya a többi pertársra csak a 36. §
és a 37. § a) pontja esetén terjed ki. Ha azonban a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak
valamely része vagy rendelkezése ellen él fellebbezéssel, a határozatnak a fellebbezéssel nem
érintett része vagy rendelkezése jogerőre emelkedik. Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része
is, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.
(6) A fellebbezés visszavonása esetén a határozat a fellebbezés visszavonására vonatkozó
bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezése napján jogerős, ha a fellebbezési határidő minden
más fellebbezésre jogosulttal szemben már lejárt. Ha viszont a fellebbezési határidő a fellebbezésre
jogosultakkal szemben még nem járt le, a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól
kezdve jogerős.
359. § [A jogerő tanúsítása]
(1) Az elsőfokon eljárt tanács elnöke a jogerő időpontját a határozat eredeti példányára vezetett vagy
külön határozatban tanúsítja.
(2) Ha az elsőfokon eljárt bíróság határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos
tárgyú részei emelkedtek jogerőre, a bíróság a végzésben ezt is kifejezésre juttatja.
(3) A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre
emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a
fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt
tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának kézbesítésével történik.
(4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése
után állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedést a másodfokú bíróság teszi meg.
360. § [Az anyagi jogerőhatás]
(1) A keresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált beszámítással
érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó
ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet
indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél, hanem
az érdekében eljáró ügyész vagy perindításra feljogosított személy keresete alapján hozott a bíróság
ítéletet, feltéve, hogy a fél részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítették, és az a 358. § értelmében
vele szemben is jogerőre emelkedett.
361. § [Az utóper]
(1) Ha az ítélet az egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, amely az ítélet meghozatala után jár le, az
anyagi jogerőhatás nem gátolja, hogy a felek bármelyike keresetet indíthasson a szolgáltatás
mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha azok a tények, amelyekre a bíróság az

114
ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak.
(2) Az utóper folyamatban léte alatt a másik fél által indított ugyanilyen perre a folyamatban lévő per
bírósága kizárólagosan illetékes.
(3) A bíróság az utóperben a korábbi ítélettel megállapított szolgáltatást legfeljebb a kereset
megindítását megelőző hat hónaptól kezdődő időre változtathatja meg.
103. Előzetes végrehajthatóság
362. § [A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítandó határozatok]
(1) Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani:
a) a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet,
b) a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet,
c) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet,
d) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli
marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal
bizonyították, és
e) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából
aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő
biztosítékot nyújt.
(2) Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre, a meg nem fizetett illetékre és az állam által
előlegezett költségre nem terjed ki.
363. § [Az előzetes végrehajthatóság mellőzhetősége]
(1) A bíróság a 362. § (1) bekezdés b)-e) pontja esetén az előzetes végrehajthatóság kimondását
mellőzheti, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság
mellőzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell
előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is előzetesen
végrehajthatónak nyilváníthatja.
(2) A bíróság - kivételesen indokolt esetben - mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak
nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében.

PK 193. szám
Ha a bíróság a kellő időben nem fellebbezett határozatot kijavítja, a határozat elleni fellebbezési
jog a kijavítás következtében nem éled fel.
A fél csak a kijavító végzés ellen élhet fellebbezéssel, feltéve, hogy az a határozat rendelkező
részére vonatkozik [Pp. 224. § (4) bek.]. A fellebbezés folytán a fellebbezési bíróság a
határozatot is felülbírálja, de csak a kijavítással érintett részében (pl. ha az ítéletet a bíróság
úgy javította ki, hogy a havi 80 forintban megjelölt baleseti járadék helyes összege havi 800
forint).

55. A fellebbezés általános szabályai. Fellebbezés ítélet és végzés ellen. A

másodfokú bíróság felülbírálati jogkörei Pp. 364-370. §, 389-391. §
364. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi
tárgyalási szakra, valamint a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
365. § [A másodfokú eljárás megindítása]
(1) A másodfokú eljárást a fellebbezőnek az elsőfokú bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel kell
megindítania.
(2) Fellebbezésnek van helye
a) az elsőfokú bíróság ítélete ellen,
b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi,
c) a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint
külön fellebbezésnek lenne helye,
d) a másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése
ellen.
(3) Ha e törvény a külön nem fellebbezhető végzésre indokolási kötelezettséget ír elő, azt a fél az
ítélet elleni fellebbezésben támadhatja.
(4) Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik.
(5) Fellebbezéssel élhet a fél, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés rá
vonatkozó része ellen.
(6) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap.

115
(7) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha törvény vagy törvény
alapján a bíróság másként rendelkezik.
366. § [Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kapcsolatos intézkedései]
(1) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet
fellebbezéssel, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek
van helye.
(2) Ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra hívja
fel; a határidő meghosszabbításának nincs helye. Ha a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő
alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosulttal szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést
valamennyi jogosult hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság a fellebbezést - a (4) bekezdésben
meghatározott esetet kivéve - a per összes irataival együtt nyolc napon belül felterjeszti a másodfokú
bírósághoz. Ha a fellebbezés a határozatnak az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is
irányul, a fellebbezést haladéktalanul fel kell terjeszteni.
(4) Részítélet vagy végzés elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni.
(5) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozat meghozatalát megelőző tárgyalás vagy határidő
elmulasztása miatt igazolással él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a
másodfokú bírósághoz felterjeszteni.
367. § [A másodfokú tanács elnökének intézkedései]
(1) A másodfokú tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezése után a
szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt, ha pedig a fellebbezést már az
elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz.
(2) A másodfokú tanács elnöke határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsőfokú
bíróság a határozatot e törvény ellenére nyilvánította előzetesen végrehajthatónak.
(3) Ha az elsőfokú bíróság előtt a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránt előterjesztett kérelem
vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú bíróság az előtte folyó eljárást a
kijavítás, illetve a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig,
illetve az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti.
(4) A másodfokú tanács elnöke a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy a
határozatnak fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett.
368. § [A fellebbezés visszavonása]
(1) A fellebbező fél a fellebbezését a másodfokú határozat meghozatala előtt vagy - tárgyalás tartása
esetén - a másodfokú tárgyalás berekesztéséig visszavonhatja. A visszavont fellebbezést újból
előterjeszteni nem lehet.
(2) A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az iratokat visszaküldi az elsőfokú bíróságnak. Ha az
a fellebbezési eljárással kapcsolatban szükséges, az elnök a perköltség viseléséről és a meg nem
fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség megfizetéséről is határoz. E határozat ellen
külön fellebbezésnek van helye.
105. Fellebbezés ítélet ellen
369. § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre]
(1) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét.
(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálhatja az elsőfokú bíróságnak
azt a végzését is, amelyet ítéletében indokolt, vagy amely az ítélettel szembeni fellebbezésben
támadható.
(3) A másodfokú bíróság felülbírálhatja az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét.
Az anyagi jogi felülbírálat során
a) a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja,
kiegészítheti,
b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást
folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti,
c) a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított
tényeket másként minősítheti,
d) jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi
jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését,
e) határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott.
(4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel
összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti, úgy, hogy
egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést. Ennek során
a) lehetőséget biztosíthat a feleknek perfelvételi, illetve a szakértői bizonyítással kapcsolatos
nyilatkozat előterjesztésére, és ezekhez kapcsolódóan bizonyítást folytathat,

116
b) a felek tudomására hozza az általa hivatalból észlelt tényt, vagy a felektől és az elsőfokú bíróságtól
is eltérő jogértelmezést, a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, és lehetőséget
biztosít e körben nyilatkozataik megtételére, továbbá bizonyítást folytathat.
370. § [A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátai]
(1) A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az erre
irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között
gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. § (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi
követelmények körében előadottak.
(2) A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét erre irányuló fellebbezési kérelem, csatlakozó
fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból gyakorolja az ítélet
kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó esetekben.
(3) Ha a másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel, azt - a
következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett - a felek tudomására hozza és a fellebbező fél
kérelmére veszi figyelembe.
(4) Ha a másodfokú bíróság az üggyel kapcsolatos, az elsőfokú bíróságétól eltérő anyagi jogi
álláspontjának következményeként azt állapítja meg, hogy az elsőfokú bíróság által végzett anyagi
pervezetés az érintett kérdéshez kapcsolódóan nem volt megfelelő, ezt a felek tudomására hozza és a
fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe. Ilyen esetben a másodfokú bíróság a továbbiakban a 369.
§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

109. A végzés elleni fellebbezés szabályai

389. § [Az ítélet elleni fellebbezés szabályainak alkalmazása]
A végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket a jelen
alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
390. § [Eljárás a végzések elleni fellebbezés esetén]
(1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek
maga is eleget tehet.
(2) A fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a
figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének és az érintetteknek, hogy a fellebbezés
átvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételt terjeszthetnek elő. A határidő
indokolt esetben lerövidíthető.
(3) Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye.
(4) Az elsőfokú bíróság legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat - a
benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
391. § [A végzés elleni fellebbezés elbírálása]
(1) A fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, azonban a feleket a
szükséghez képest meghallgathatja.
(2) A megkeresett bíróság végzése elleni fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága,
ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el.

56. A fellebbezés tartalma. Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó

fellebbezés. Kereset- és ellenkérelem-változtatás, beszámítás előterjesztése és
a fellebbezés megváltoztatása a másodfokú eljárásban Pp. 371-375. §
371. § [A fellebbezés tartalma]
(1) A fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni
a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott
rendelkezését vagy részét,
b) határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a
másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül,
c) a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, az alapul szolgáló indokok
kifejtésével,
d) az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati
jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.
(2) Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél - az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem
nélkül - a 379-381. §-ban foglaltakra hivatkozva kérheti.
372. § [Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés]
(1) A fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a
fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását maga is kívánja, csatlakozó fellebbezést nyújthat
be; erre és a (2) bekezdésben foglaltakra a fellebbezés kézbesítésekor a felet figyelmeztetni kell. A

117
csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. Ha a
fellebbezés kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányul, a csatlakozó fellebbezésben az ítélet
megváltoztatása nem kérhető.
(2) A fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni. Az elnök a fellebbező fél
ellenfelének indokolt kérelmére a fellebbezési ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen,
legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A 371. §, 373. § és 374. § rendelkezései a fellebbezési
ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadóak.
(3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság visszautasítja; e végzés
ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezés visszautasítása, visszavonása esetén a
fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó fellebbezés
hatálytalanná válik.
373. § [A kereset- és ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás]
(1) A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a
keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást (e §-ban a továbbiakban együtt: kereset), illetve az
ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet, utólagos bizonyításnak nincs helye. A kereset-, illetve
ellenkérelem-változtatást elutasító végzést a másodfokú bíróság legkésőbb az ítéletében vagy az
elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében indokolja.
(2) A fél akkor változtathatja meg tényállítását, ha olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli
okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására
vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett
volna.
(3) A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további
bizonyítási eszközt, ha az a (2) bekezdés szerint megváltoztatott tényállítás bizonyítására, vagy a
keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az
önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően
jutott tudomására vagy keletkezett.
(4) Ha az elsőfokú bíróság a felekkel előzetesen nem közölte az ítéletben hivatalból figyelembe vett
tényt vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való
eltérési szándékát, a fél a fellebbezésben, a csatlakozó fellebbezésben vagy a fellebbezési
ellenkérelemben ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos
bizonyítást ajánlhat fel.
(5) Ha a másodfokú bíróság közöl a felekkel általa hivatalból észlelt tényt vagy a felektől és az
elsőfokú bíróságtól is eltérő jogértelmezést, illetve a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés
szükségességét, a fél ezzel összefüggő kereset-, illetve ellenkérelem-változtatással élhet, utólagos
bizonyítást ajánlhat fel.
374. § [Beszámítás előterjesztése]
A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a másodfokú határozat meghozataláig, vagy
tárgyalás tartása esetén a másodfokú tárgyalás berekesztéséig - beszámítás csak akkor terjeszthető
elő, ha azt az ellenfél elismeri, vagy más perben hozott jogerős ítéleten alapul.
375. § [A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés megváltoztatása]
(1) A fellebbezési és a csatlakozó fellebbezési kérelmet az elsőfokú ítéletnek fellebbezéssel, illetve
csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni, valamint a 371. § (1) bekezdés
c) és d) pontja szerint megjelölt tartalmát - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem lehet
megváltoztatni.
(2) A fél a fellebbezést, illetve a csatlakozó fellebbezést - a 373. és 374. § keretei között - a
másodfokú határozat meghozataláig vagy tárgyalás tartása esetén a másodfokú tárgyalás
berekesztéséig akkor változtathatja meg, ha az a másodfokú bíróság által a fél tudomására hozottak
alapján megengedett, vagy engedélyezett kereset-, illetve ellenkérelem-változtatás, valamint
beszámítás folytán szükséges.

118
57. A fellebbezés elbírálása. A másodfokú eljárásban hozott határozatok. Jogi
képviselő nélkül eljáró félre alkalmazandó eltérő szabályok Pp. 376-388. §
106. A fellebbezés elbírálása
376. § [A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása]
(1) A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha
a) a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,
b) a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy
c) tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.
(2) A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A
fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását
kérheti; erre a fellebbezés kézbesítésekor figyelmeztetni kell.
(3) A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,
b) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az
állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,
c) a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az
előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos,
d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
(4) A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása esetén az elnök a fellebbezési ellenkérelmet, illetve a
csatlakozó fellebbezést haladéktalanul közli az ellenféllel, aki arra tizenöt napon belül írásban teheti
meg észrevételeit, illetve nyújthatja be ellenkérelmét.
377. § [A fellebbezési tárgyalás kitűzése]
(1) Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, a másodfokú tanács elnöke a tárgyalásra
határnapot tűz ki és arra idézi a feleket, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek. Az
ellenérdekű félnek és a fellebbezéssel érintett pertársnak az idézéssel együtt - ha ez korábban még
nem történt meg - meg kell küldeni a fellebbezést is. Ha az elsőfokú eljárásban az ügyész részt vett, a
tárgyalásra az illetékes ügyészt meg kell idézni.
(2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az
iratoknak vagy az ellenfél tárgyalás tartását kérő nyilatkozatának a másodfokú bírósághoz történő
beérkezését követő négy hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a
fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal
megelőzze.
(3) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a fellebbezés elintézését nem
gátolja.
(4) A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a felet, aki a tárgyalás tartását kérte, de a tárgyaláson nem
jelenik meg.
378. § [A fellebbezési tárgyalás]
(1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása és a megjelentek számbavétele után az elnök vagy az általa
kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat, valamint a fellebbezést, csatlakozó
fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet.
(2) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, illetve lehetőséget biztosít arra, hogy
nyilatkozataikat előadják.
(3) Ha a másodfokú bíróság bizonyítást rendel el, azt közvetlenül vagy megkeresés útján
foganatosítja. Az eljárásra a 282. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az
ítélőtábla a bizonyítás lefolytatása végett az elsőfokon eljárt törvényszéket, ennek a székhelyén
működő járásbíróságot is megkeresheti.
(4) Azokban az esetekben, amikor bizonyítást e törvény szerint az elsőfokú bíróság helyett az elnök is
lefolytathat, a másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját megbízhatja.
(5) A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézetteknek vagy valamelyiküknek az elmaradása
a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. Ilyen esetben a tárgyalás
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
107. A másodfokú eljárásban hozott határozatok
379. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése az eljárás megszüntetése miatt]
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel - teljes egészében vagy abban a
részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll - hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha
a 240. § (1) bekezdése vagy a 241. § (1) bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú
eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás
jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt - megfelelő határidő tűzésével
- fel kell hívni.

119
380. § [Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,
b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll
fenn, vagy
c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra
alkalmatlan.
381. § [Az ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás
megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy
érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem
észszerű.
382. § [Az ítélet helybenhagyása a fellebbezés megalapozatlansága esetén]
Ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül
helyezését kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével - az ügy érdemét
nem érintve - az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
383. § [Döntés az ügy érdemében]
(1) A másodfokú bíróság - ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség - az
ügy érdemében dönt.
(2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ítéletével azt
helybenhagyja, ellenkező esetben az elsőfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja.
(3) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, felülbírálati jogkörének
korlátai között határozhat a perben érvényesített jog, illetve az azzal szemben felhozott védekezés
alapjául szolgáló olyan kérelmekről is, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve amelyről
nem határozott.
(4) A másodfokú bíróság részítélettel vagy közbenső ítélettel is rendelkezhet, ha ennek e törvényben
meghatározott feltételei a másodfokú eljárásban fennállnak.
(5) A másodfokú bíróság az érdemben véglegesen elbírált kérelmekkel - ideértve a részítéletet is -
összefüggő perköltség viseléséről dönt, ha a perköltség minden elemének viseléséről való döntés
feltételei fennállnak. Ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán hozott közbenső ítélettel a
kereset jogalapját megállapította, a másodfokú bíróság csupán a perköltség összegét határozza meg,
annak viselése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt.
(6) A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem, csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési
ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által
előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.
384. § [Döntés az anyagi pervezetéssel összefüggő felülbírálati jogkör keretében]
(1) Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgálhat alapul, hogy
a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésével nem ért egyet. Kizárólag ezen okból
a felek sem kérhetik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését.
(2) A másodfokú bíróság a 369. § (4) bekezdésében meghatározott felülbírálati jogkörének
gyakorlását követően
a) az ügy érdemében a rendelkezésre álló adatok alapján a 383. § szerint dönt, ha
aa) a fél nem nyilatkozik vagy a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg, vagy
ab) a fél nyilatkozata és az elsőfokú eljárás szükség szerinti kiegészítése folytán az elsőfokú
eljárásnak az ügy érdemi eldöntését befolyásoló hibája orvosolható,
b) az ítéletet hatályon kívül helyezi, ha az ügy érdemében az a) pont alapján dönteni nem lehet.
385. § [Egyezség és szünetelés joghatásai]
(1) Ha a másodfokú eljárásban megkötött egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, egyúttal
megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság ítélete abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik,
hatályát veszti.
(2) Ha a per a másodfokú eljárásban szünetelés folytán megszűnik, a másodfokú bíróság végzéssel
megállapítja, hogy a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítélet, illetve annak a fellebbezéssel
megtámadott részei hatályukat vesztik.
386. § [Az eljárást befejező határozat tartalma]
(1) A másodfokú bíróságnak a fellebbezés elbírálása tárgyában hozott határozatának tartalmára az
ítélet tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell
a) az elsőfokú bíróság megnevezését és ügyszámát,

120
b) az elsőfokú ítélet és a fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem ismertetését,
c) a hatályon kívül helyezés okait, jogszabálysértés esetén a megsértett anyagi vagy eljárási
jogszabályhely megjelölését is,
d) utasítást arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróságnak a perfelvételi vagy az érdemi tárgyalási
szaktól kell lefolytatnia az új eljárást, és hogy melyek a szükséges eljárási cselekmények.
(3) A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében - a 379. §-ban foglalt eset kivételével -
csak a perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét
határozza meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt.
(4) A másodfokú bíróság ítéletének tartalmaznia kell az elsőfokú bíróság megnevezését és ügyszámát
is. Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet
indokolásában csupán erre a körülményre kell utalni.
387. § [Intézkedések a másodfokú határozat meghozatala után]
A másodfokú határozat írásba foglalása után az iratokat a bíróság nyolc napon belül megküldi az
elsőfokú bíróságnak, amely az iratok hozzá érkezését követő tizenöt napon belül közli a felekkel a
másodfokú eljárást befejező határozatot. Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a
már írásba foglalt ítéletét a jelen lévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is
feltünteti.
108. A járásbírósági eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezés jogi képviselő nélkül eljáró félre
vonatkozó külön szabályai
388. § [A fellebbezés előterjesztése és tartalma]
Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, a bíróság elnöke által
jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja
és a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a
jogszabályhelyre hivatkozás.

58. A perújítás szabályai Pp. 392-404. §, ( PK 177., PK 221. számú

állásfoglalás)
110. A perújítási eljárásban alkalmazandó szabályok, a perújítás feltételei és a perújítási
kérelem
392. § [A perújítási eljárásban alkalmazandó szabályok]
E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a perújítási eljárás során a bíróság az alapperre vonatkozó
szabályok szerint jár el.
393. § [A perújítási okok]
A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra
hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá
kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna,
b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt
törvény ellenére lett pervesztes,
c) a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi
jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt
Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott valamely jog megsértését
megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében hozott jogerős ítélet
ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától elégtételt nem kapott, vagy
a sérelem kártalanítással nem orvosolható,
d) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak,
e) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével
hirdetmény útján kézbesítették.
394. § [A perújítás megengedhetősége]
(1) A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt
abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a
korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy
csatlakozó fellebbezés keretében előadja.
(2) A 393. § b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt
bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a
bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(3) A 393. § e) pontja alapján csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján
kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 144. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket
a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem

121
mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
(4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét
megállapító ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.
(5) Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a
bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 393. § a) pontja alapján azonban csak akkor,
ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról, határozatról az egyezség
megkötésekor nem tudott.
395. § [A perújítási kérelem benyújtásának határideje]
(1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet
jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak
később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A
tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási
kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével - a (4) bekezdésben meghatározott
esetet kivéve - perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(4) A 393. § c) pontja alapján a perújítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének
átvételétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
396. § [A perújítás sikeres alkotmányjogi panasz esetén]
A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXX. Fejezetben meghatározottak szerint
perújításnak van helye.
397. § [A perújítási kérelem]
(1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani.
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt, hogy
a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául
szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre vonatkozó okiratokat csatolni kell. Ha a kérelmet a
megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait
elő kell adni.
398. § [Perújítás a jogerős fizetési meghagyás ellen]
(1) A jogerős fizetési meghagyás ellen perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a
bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik - ellentmondás esetén - elsőfokú
bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.
(2) A 393. § e) pontját a jogerős fizetési meghagyással szemben előterjesztett perújítás esetén úgy
kell alkalmazni, hogy perújításnak akkor van helye, ha törvény ellenére a kötelezettnek a meghagyást
hirdetményi úton kézbesítették. A 394. § (3) bekezdése ebben az esetben is irányadó.
(3) Ha a bíróság a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte és új határozatot hozott, arról a
határozat jogerőre emelkedését követően a határozat megküldésével értesíti az eljárt közjegyzőt.
111. A perújítás elbírálása
399. § [Intézkedések a perújítási kérelem beérkezése után]
(1) Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével
vagy olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye perújításnak, a bíróság azt
tárgyalás kitűzése nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) A bíróság - ha a hiánypótlás törvényi feltételei fennállnak - rövid határidő tűzésével elrendelheti a
perújítási kérelem hiányainak pótlását.
(3) A bíróság a perújítási kérelmet, illetve a hiányok pótlása után ismételten benyújtott kérelmet
haladéktalanul megküldi a feleknek és a megtámadott ítélet ellen fellebbezésre jogosult egyéb
érdekelteknek azzal a felhívással, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban
észrevételeket terjeszthetnek elő.
(4) Ha a perújítási kérelem előterjesztője a perújítási kérelem hiányait a bíróság felhívása ellenére a
megszabott határidőn belül nem pótolja, a bíróság a perújítási kérelmet tárgyaláson kívül
visszautasítja. A bíróság végzése ellen külön fellebbezésnek van helye.
400. § [A perújítás feltételeinek vizsgálata]
(1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 393. §-ban meghatározott előfeltételei
fennállnak-e. A megengedhetőség körében a 393. § a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy
a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetén alkalmasak lehetnek-e
arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon.
(2) A 396. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetén a perújítás törvény erejénél fogva
megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
401. § [Döntés a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül]
(1) A bíróság a perújítás megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is határozhat, amennyiben az ügy

122
valamennyi körülményét mérlegelve a perújítási perfelvételi tárgyalás megtartását szükségtelennek
tartja. A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön fellebbezésnek van
helye. A bíróság az eljárást a végzés jogerőre emelkedése után a perújítási perfelvételi tárgyalás
kitűzésével folytatja. A perújítási perfelvételi tárgyalásra a 402. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak
irányadók.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedte és a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a
megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az alapper tárgyalását
hivatalból is felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye. A feleket a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a
felfüggesztés tárgyában hozott végzését utóbb megváltoztathatja.
402. § [A perújítási perfelvételi tárgyalás]
(1) Ha a bíróság tárgyaláson kívül nem döntött a perújítás megengedhetőségéről, perújítási
perfelvételi tárgyalást tart.
(2) A perújítási perfelvételi tárgyaláson az alapperben eljáró peres felek, valamint a perújítást
kérelmező - ha a perújítási kérelmet nem a peres felek terjesztették elő - megjelenése kötelező. Ha a
perújítási kérelem előterjesztője a tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet visszautasítja;
e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) A perújítási perfelvételi tárgyaláson a bíróság először a perújítás megengedhetőségének
kérdésében határoz. A bíróságnak a megengedhetőség tárgyában hozott végzése ellen külön
fellebbezésnek van helye. A perújítási perfelvételi tárgyalást folytatni, illetve perújítási érdemi
tárgyalást tartani csak a bíróság végzésének jogerőre emelkedése után lehet.
(4) Ha a bíróság megengedte a perújítást, folytatja a perújítási perfelvételi tárgyalást. Amennyiben az
ügy körülményei megengedik, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után nyomban perújítási
érdemi tárgyalást tarthat. Ha a bíróság nem tart azonnal perújítási érdemi tárgyalást, a perújítási
perfelvétel lezárása után határnapot tűz ki a perújítási érdemi tárgyalásra.
(5) A perújítással megtámadott ítélet végrehajtásának, közbenső ítélet elleni perújítás esetén pedig az
alapper tárgyalásának a felfüggesztésére a 401. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(6) A perújítási perfelvételi tárgyalásra egyebekben a perfelvételi tárgyalás szabályait kell alkalmazni.
403. § [Eljárás a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése esetén]
A 393. § e) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt
hivatalból nem utasította vissza - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége tárgyában való
döntés végett felterjeszti a másodfokú vagy a felülvizsgálati bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés
szabályait a másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az
eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú
vagy a felülvizsgálati bíróság a perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
404. § [A perújítási érdemi tárgyalás]
(1) A perújítás megengedése esetén a pert a perújítási kérelem korlátai között a perújítási érdemi
tárgyaláson újból kell tárgyalni. A keresetváltoztatásra a keresetváltoztatás másodfokú eljárásra
vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott
ítéletet hatályában fenntartja, illetve annak egészben vagy részben történő hatályon kívül helyezése
mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.

PK 177. szám
Perújítási eljárás során viszontkereset nem indítható.
A Pp. 268. §-a szerint a bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási
kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben
hatályon kívül helyezése mellett a jogszabálynak megfelelő új határozatot hoz. E rendelkezésből
következik, hogy az alperes a perújítási eljárás folyamán viszontkeresetet (Pp. 147. §) nem emelhet.

PK 221. szám
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett örököse (jogutóda) perújítással élhet attól az időponttól
számított hat hónapon belül, amikor a perújítási okról tudomást szerzett, feltéve, hogy ekkor a
jogelődre nézve a perújítási határidő még nem telt le.

123
 59. A felülvizsgálat szabályai Pp. 405-424. §
112. A felülvizsgálat feltételei és a felülvizsgálati eljárás általános rendelkezései
405. § [A felülvizsgálati eljárásban alkalmazandó szabályok]
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az e fejezetben
foglalt eltérésekkel a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el.
(2) A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az olyan végzést, amellyel szemben az elsőfokú eljárás
szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye, továbbá a felülvizsgálati kérelmet visszautasító
végzést tanácsban hozza meg és köteles azt indokolni.
406. § [A felülvizsgálat alapja és tárgyai]
(1) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés (e fejezetben a továbbiakban
együtt: ítélet) felülvizsgálatát a Kúriától - az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással - a
fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem
benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)-c) pontja
alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető
jogerős végzések ellen.
407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a
másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,
c) a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam
által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó
rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,
d) a Kúria által hozott ítélet ellen,
e) abban az esetben, ha azt törvény kizárja.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta
a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított
birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos
perben,
b) a XL. Fejezetben szabályozott végrehajtási perekben,
c) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél
történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás
szabályozása iránti perekben,
d) a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti
perben.
408. § [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben
vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)-(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az
egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem
haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával
kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy
élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú
bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.
409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]
(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot
más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti.
(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés
vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
c) - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes
döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy
d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés
miatt indokolt.
410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]
(1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől
számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.

124
(2) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:
a) azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,
b) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és
c) az engedélyezést megalapozó
ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében
indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,
cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a
befogadás engedélyezését,
cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának
szükségességét indokolja, vagy
cd) ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér.
(3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és
visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók. Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő
fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően nem kell megküldeni.
(4) A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem
felel meg.
411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]
(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú
tanácsban, tárgyaláson kívül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.
(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.
(3) A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési
kérelmet előterjesztő félnek és - ha szükséges - felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított
tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére
egészítse ki.
(4) Ha az engedélyezés iránti kérelmet előterjesztő fél a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak
nem tesz eleget, a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
412. § [A felülvizsgálati kérelem előterjesztése]
(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított
negyvenöt napon belül kell benyújtani.
(2) Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a
felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell
leróni.
413. § [A felülvizsgálati kérelem tartalma]
(1) A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia
kell:
a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,
b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve
anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a
fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,
c) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés
meghozatalát kívánja, és
d) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a
végrehajtásra vonatkozó adatokat.
(2) A felülvizsgálati kérelemben nincs helye kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, utólagos
bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének.
(3) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a
Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából a
tárgyalást be nem rekesztette. Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a
perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről
is határoz.
(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének nincs helye.
414. § [A felülvizsgálati kérelem felterjesztése]
(1) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt,
vagy ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt
az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, és értesíti az ellenérdekű felet, valamint -
a felülvizsgálati kérelem megküldésével - a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás
megindításáról.
(2) A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az elsőfokú bíróság értesíti az ingatlanügyi
hatóságot.
(3) Ha a végrehajtást már elrendelték vagy a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet

125
terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.
415. § [A felülvizsgálati kérelem visszautasítása]
(1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az eljárási illetéket - kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat - nem fizették meg,
c) a felülvizsgálati kérelem elkésett,
d) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 407. § alapján,
e) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 408. § alapján, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztője
a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet,
f) a kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő
kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy
g) a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan
ismeretlen helyre költözött.
(2) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi
rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem
utasítható vissza.
416. § [Döntés a határozat végrehajthatóságáról]
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a
határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajthatóság
felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel
lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás
elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének
elmaradása járna.
417. § [Az eljárás felfüggesztése]
(1) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez, a
felülvizsgálati eljárást a jogegységi eljárás befejezéséig a Kúria felfüggeszti.
(2) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetén - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a
Kúria az eljárás folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott
határozatát utóbb megváltoztathatja.
418. § [Az Alkotmánybíróság értesítése]
Ha a jogerős ítélet vagy a jogerős ítélet alapját képező jogszabály ellen alkotmányjogi panaszt
terjesztettek elő, a Kúria - az elsőfokon eljárt bíróságnak az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről
szóló értesítését követően - haladéktalanul értesíti a felülvizsgálati eljárásról az Alkotmánybíróságot.
419. § [Csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem]
(1) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a csatlakozó fellebbezésre
és ellenkérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél
csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.
(2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, az eredményes engedélyezési
kérelmet előterjesztő fél ellenfele a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által
meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható
jogszabálysértésre hivatkozással terjesztheti elő.
113. Az érdemi elbírálás szabályai
420. § [A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása]
Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, az elnök a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a
felülvizsgálati kérelemnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt
nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati
kérelem elbírálását nem akadályozza.
421. § [A legfőbb ügyész részvétele a felülvizsgálati eljárásban]
(1) Az elnök jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb ügyészt
álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.
(2) A legfőbb ügyész álláspontját a felekkel közölni kell, akik arra az elnök által tűzött határidőn belül
észrevételt tehetnek. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a legfőbb ügyész nem az elnök
kezdeményezésére fejti ki álláspontját.
(3) Abban az eljárásban, amelyben a legfőbb ügyész álláspontját kifejtette, részére a Kúria
felülvizsgálati határozatát meg kell küldeni.
422. § [A bizonyítás és a tényállás megállapításának sajátos szabályai]
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Kúria a felülvizsgálati kérelem
elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján
dönt.
423. § [A felülvizsgálati kérelem elbírálásának korlátai]

126
(1) A Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között,
az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, kivéve, ha
az eljárást hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen
megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény
értelmében kizáró ok áll fenn.
(2) A felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre
terjedhet ki.
(3) A perújítási eljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálata az alapperbeli ítéletre nem terjedhet ki.
424. § [A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok]
(1) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés
történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott
határozatot hatályában fenntartja.
(2) Ha a Kúria azt állapítja meg, hogy a jogerős határozat megfelel a jogszabályoknak és a Kúria
közzétett ítélkezési gyakorlatának, a határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre
utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett.
(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot
egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz,
egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára
utasítja.
(4) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a
hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték,
illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése
kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt.
(5) Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság,
egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a
végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.
(6) Új eljárásra utasítás esetén a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével, a Kúria
határozatában meghatározott perszakaszban kezdődik; a bíróság a továbbiakban a rá nézve irányadó
szabályok szerint folytatja le az eljárást.

60. Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás Pp. 425- 428. §

114. Az elsőfokú bíróság eljárása
425. § [Az alkotmányjogi panasz továbbítása]
(1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt
terjeszt elő, azt az elsőfokon eljárt bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.
(2) Ha az alkotmányjogi panaszban támadott határozat ellen felülvizsgálati eljárás is indul, az
elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről - a panasz másolatának
megküldése mellett - haladéktalanul értesíti a Kúriát.
426. § [Az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése]
(1) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az
Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek
van helye.
(2) Az elsőfokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az
Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a
bíróságot.
(3) A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtásának felfüggesztésről
szóló végzést
a) az (1) bekezdés szerinti esetben annak jogerőre emelkedését,
b) a (2) bekezdés szerinti esetben annak meghozatalát
követően megküldi az Alkotmánybíróságnak.
115. A Kúria eljárása
427. § [Az alkotmányjogi panasz orvoslása]
(1) Ha az Alkotmánybíróság
a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és
ezért az - az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában - az Alkotmánybíróság eljárására okot adó
ügyben nem alkalmazható, vagy
b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti,
az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét - az Alkotmánybíróság határozata alapján és

127
a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával - a Kúria állapítja meg.
(2) A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében a következők szerint határoz:
a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben
kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc
napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál,
b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az
Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási
szabályok megfelelő alkalmazásával, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli
lefolytatását rendeli el - az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével -, amelynek
kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett,
c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság
határozatából következően - a d) pontban foglalt kivétellel - az első- vagy a másodfokon eljárt
bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új
határozat hozatalát rendeli el,
d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal
felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó
hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság
határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.
428. § [Eljárási szabályok]
(1) Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
(2) Az eljárás a 427. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó - az
Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül
előterjeszthető - kérelmére, a 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból
indul. A 427. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó
bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A
Kúria nemperes eljárásban határoz.
(3) A Kúria indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság
határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A
szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja.

61. A személyi állapotot érintő perek közös eljárási szabályai. Gondnoksági

perek Pp. 429-435. §, 436-452. §
116. A személyi állapotot érintő perek meghatározása
429. § [Személyi állapotot érintő perek]
Személyi állapotot érintő peren - e rész alkalmazásában - a gondnoksági pereket, a házassági
pereket, a származási pereket, a szülői felügyelettel kapcsolatos pereket és az örökbefogadás
felbontásával kapcsolatos pert kell érteni.
430. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit a személyi állapotot érintő perekben az e fejezetben és a XXXII-XXXVI.
Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
117. Közös szabályok
431. § [Perindítás]
(1) A per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot a 231. § (2) bekezdésében foglalt feltételek
nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni.
(2) Az a korlátozottan cselekvőképes fél, akinek a személyi állapotát a per érinti, a perben teljes
perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(3) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, és közte, valamint a törvényes képviselője között
érdekellentét áll fenn, a bíróság - a származási perek körében meghatározott kivétellel - a fél
képviseletére ügygondnokot rendel.
(4) A perben a nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adott meghatalmazáson a fél aláírását,
illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell.
432. § [Perfelvétel]
(1) A perben
a) válaszirat és viszontválasz benyújtásának,
b) a keresethez való csatlakozásnak,
c) beavatkozásnak - ha e törvény kivételt nem tesz -,
d) bírósági meghagyás kibocsátásnak,
e) a perfelvételi tárgyalás 197. és 198. § szerinti mellőzésének
helye nincs.

128
 (2) A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a perben a feleket
köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a
meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság az eljárást
hivatalból megszünteti. Ha az alperes személyesen nem jelenik meg, a perfelvételi tárgyalást a
megjelent felperes kérelmére meg kell megtartani, ellenkező esetben a bíróság az eljárást hivatalból
megszünteti.
433. § [Keresettől elállás]
A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat.
Ha a felperes a keresetétől az elsőfokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése
előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán történő felterjesztése előtt az elsőfokú,
egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül.
434. § [Bizonyítás]
(1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
(2) A tanúvallomást a tanú a 290. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a tanúként meghallgatott orvos
pedig a 290. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem tagadhatja meg.
435. § [Ideiglenes intézkedés]
(1) A bíróság - szükség esetén - a felek erre irányuló kérelme hiányában is hozhat ideiglenes
intézkedést.
(2) Ha az ismételten előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgya a korábban elbírált
kérelemmel tartalmilag azonos, és a kérelmező nem valószínűsíti a kérelmet megalapozó új
körülmény fennállását, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés esetén a 105. § (1)
bekezdésének a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

GONDNOKSÁGI PEREK
118. A gondnoksági per meghatározása
436. § [A gondnoksági per]
Gondoksági peren a gondnokság alá helyezés, a gondnokság alá helyezés módosítása, a
gondnokság alá helyezés megszüntetése, a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata és az előzetes
jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított pert kell érteni.
119. Gondnokság alá helyezés iránt indított per
437. § [Illetékesség]
A perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális
intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes
huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik.
438. § [A felek jogállása és képviselete]
(1) A perben az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(2) A perben az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell
kirendelni.
439. § [Perindítás]
(1) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) azokat az adatokat, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható,
b) az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat,
c) - ha arról a felperesnek tudomása van - az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat,
és
d) - ha a kereset az alperes cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre
irányul - legalább egy olyan ügycsoport megjelölését, amelyre nézve a felperes a gondnokság alá
helyezést kéri.
(2) Ha a felperes a gyámhatóság, a keresetlevélhez a 171. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell
a) az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, ennek hiányában a szakorvos
nyilatkozatát arról, hogy az alperes a vizsgálaton nem jelent meg,
b) az alperes lakóhelyén készített környezettanulmány során felvett jegyzőkönyvet,
c) az alperes gyámhatósági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, és
d) az ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot is.
(3) A gondnokság alá helyezés iránt indított kereset csak ugyanazon személy gondnokság alá
helyezésére vagy szülői felügyeleti jogának megszüntetésére irányuló keresettel kapcsolható össze.
440. § [Alperesi ellenkérelem]
Az alperes ellenkérelmét szóban is előterjesztheti, legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson.
441. § [A perindítást megelőzően tett intézkedések felülvizsgálata]
(1) Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el

129
vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél bírósághoz
érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések
fenntartásának szükségességét. Ennek során a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is
előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi pszichiátriai szakértővel
történő megvizsgálását.
(2) Ha az előzetes bizonyítás az elrendelésétől számított harminc napon belül nem fejeződik be, a
bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes
gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartja, vagy a gyámhatóság döntését
megváltoztatva a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést megszünteti, és erről a feleket
haladéktalanul értesíti.
442. § [Ideiglenes intézkedés]
(1) Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt a
per folyamán indokolttá teszi, a bíróság a Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában meghatározott zárlatot,
illetve ideiglenes gondnokrendelést ideiglenes intézkedéssel elrendelheti, szükség esetén az előzetes
bizonyításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(2) A zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó
végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság előzetesen végrehajthatónak
nyilváníthatja.
(3) A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges
intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a
gyámhatóságnak.
(4) Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes perbeli cselekvőképességét nem érinti.
443. § [Tárgyalás]
(1) A per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes
személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt.
(2) Ha a személyes megjelenésre idézett alperes az érdemi tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság
elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának azonban nincs helye.
(3) Az alperes számára kézbesített idézésben a bíróság tájékoztatást ad az ügygondnok eljárásban
betöltött szerepéről, jogairól, kötelezettségeiről.
(4) Az idézésnek és a per során az alperes számára kézbesített tájékoztatásnak a fél mentális
állapotához kell igazodnia.
444. § [Bizonyítás]
(1) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárás megítélése
tárgyában igazságügyi pszichiátriai szakértőt rendel ki.
(2) Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelése szükséges,
vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság - a
szakértőnek az elővezetés helyére és időpontjára is kiterjedő javaslatát figyelembe véve - elrendelheti
az alperesnek a szakértői vizsgálatra történő elővezetését, vagy az alperes megfelelő fekvőbeteg-
gyógyintézetben történő, legfeljebb harminc nap időtartamú elhelyezését. A végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye.
445. § [A gondnokság alá helyező ítélet]
Ha a bíróság az alperest gondnokság alá helyezi, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is
határoznia kell:
a) az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett része
alkalmazásának nincs törvényi akadálya,
b) arról, hogy a cselekvőképességében a jövedelemmel való szabad rendelkezés tekintetében
részlegesen korlátozott személy jövedelme mekkora hányadával rendelkezhet a gondnoka
hozzájárulása nélkül, és
c) a választójogból való kizárás tárgyában.
446. § [A gondnokság alá helyezés hatálya]
(1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá
helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
(2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a gondnok
kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal.
(3) Ha a bíróság az alperes cselekvőképességét teljesen vagy az ingatlannal való rendelkezés
tekintetében részlegesen korlátozta, és az alperesnek ingatlana van vagy ingatlanon haszonélvezeti
joga áll fenn, továbbá ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve,
az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba

130
történő feljegyzése iránt.
(4) A bíróság a gondnokság alá helyezettek - a gondnokoltak nyilvántartására vonatkozó törvényben
meghatározott - adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.
(5) A gondnokság alá helyezést és a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a
bíróság által vezetett nyilvántartásba.
(6) Az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok
változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve szükség
esetén törli onnan.
120. Gondnokság alá helyezés módosítása, megszüntetése és felülvizsgálata iránt indított per
447. § [Utaló szabály]
A perre - a jelen alcímben foglalt eltérésekkel - a gondnokság alá helyezés iránt indított per szabályai
irányadók.
448. § [Felek a perben]
(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó
gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó
gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való
kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet a gondnokolt és az
ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte. Ha a gondnokság
megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás
megszüntetését az kéri, akinek a keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, a keresetet a
gondnokolt ellen kell megindítani. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte,
meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt
ügygondnok ellen kell megindítani.
(2) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti pert a gyámhatóságnak hivatalból kell
megindítania a gondnokolt ellen.
449. § [Különös eljárási szabályok]
(1) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete a 448. § (1)
bekezdésében meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.
(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindításának a
gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is helye van.
(3) A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár vagy a
választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak nyilvántartásában az alperesre vonatkozó
adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.
121. Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata iránt indított per
450. § [Utaló szabály]
A perre - a jelen alcímben foglalt eltérésekkel - a gondnokság alá helyezés iránt indított per szabályai
irányadók.
451. § [Perindítás]
(1) A pert a gondnoknak a gondnokolt ellen, míg a gondnokoltnak a gondnok ellen kell megindítania.
Ha a gyámhatóság vagy az ügyész a felperes, a pert a gondnokolt és a gondok ellen kell megindítani.
(2) A gondnokolt részére a perben a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell
kirendelni. A gondnokolt a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
(3) Ha a pert nem a gyámhatóság indítja, a keresetlevél megküldésével a gyámhatóságot erről
értesíteni kell.
452. § [Ítélet]
(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 2:41. §-ában foglaltak fennállnak, a gondnokság alá
helyező ítélet előzetes jognyilatkozat alkalmazására vonatkozó rendelkezését teljes körűen vagy
részlegesen mellőzni rendeli.
(2) A per során hozott jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a szükséges intézkedések megtétele végett
közli a gyámhatósággal.

131
 62. Házassági perek. A házassági per és a házassági vagyonjogi per
kapcsolata Pp. 453-463. §
122. A házassági perek különös szabályai
453. § [A házassági per]
(1) Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, létezésének vagy
nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópert kell érteni.
(2) A házasság érvényességének, illetve létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt
indított perekben az érvénytelenítési perre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
454. § [Illetékesség]
(1) A perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
(2) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a
házasságra vonatkozó újabb házassági per vagy a házassági perhez a 455. § (1) bekezdése szerint
kapcsolható kereset.
455. § [Perindítás]
(1) A házasság felbontása iránti keresettel ugyanarra a házasságra vonatkozó érvénytelenítési
keresetet, továbbá a házastársak gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői
felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a gyermek harmadik személynél történő
elhelyezésére, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére, valamint a
házastárs névviseléstől való eltiltására vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni.
(2) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére
vonatkozó adatokat, és
b) azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható.
(3) A keresetlevélhez - a 171. §-ban meghatározottakon túl - csatolni kell a (2) bekezdés szerinti
adatokat igazoló okiratokat.
(4) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél megküldésével az ügyészt értesíteni kell.
456. § [A perfelvételi tárgyalás különös szabályai házassági bontóperben]
(1) A fél személyes meghallgatása nem kötelező akkor sem, ha cselekvőképességet teljesen
korlátozó gondnokság alatt áll.
(2) A bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek
békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ebben az
esetben a felek perköltség megtérítésére nem kötelesek.
(3) A bíróság köteles a felek figyelmét felhívni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére és
előnyeire.
(4) Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették,
továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi
az érdemi tárgyalás határnapját.
(5) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének
- a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - helye nincs.
(6) A pert - ha az ügy körülményei egyébként lehetővé teszik - a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát követően azonnal érdemben kell tárgyalni, ha a fél személyes meghallgatása nem
kötelező vagy a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke.
457. § [Ideiglenes intézkedés]
A bíróság a perben ideiglenes intézkedéssel határozhat különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél
történő kijelölése,
b) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése,
c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
d) a házastársak lakáshasználatának
kérdésében.
458. § [A mulasztás és az eljárás szünetelése]
(1) Ha a per érdemi tárgyalását a felperes mulasztja el, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti,
ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki.
(2) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap
elteltével igazolásnak nincs helye.
(3) Nincs helye az eljárás szünetelésének a 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben.
(4) A házassági bontóperben az eljárás felek megegyezése alapján történő szünetelésére háromnál
több alkalommal is sor kerülhet.
459. § [Ítélet]

132
(1) A bíróságnak a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében - szükség esetén erre irányuló
kereseti kérelem hiányában is - határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a
gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása felől.
(2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja a házassági
életközösség időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező
érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg.
(3) A bíróság a házasság felbontása felől - ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3)
bekezdése alapján egyező akaratnyilatkozattal kérték - azt követően dönthet, ha az ott meghatározott
valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével
jóváhagyta. Ha a házassági perben a névviseléstől való eltiltás iránti kérelmet is előterjesztettek, arról
a bíróság a házasság felbontásával vagy érvénytelenné nyilvánításával egyidejűleg dönt.
(4) A perben részítélet meghozatalának nincs helye.
(5) Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő
utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
460. § [Kapcsolódó intézkedések]
(1) Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság az
eljárást hivatalból megszünteti és a perben esetleg meghozott ítéletet hatályon kívül helyezi.
(2) Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az
ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vett részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is
fellebbezhet.
(3) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után a statisztikai
jogszabályok szerinti népmozgalmi adatokat tartalmazó adatlapot közli az illetékes
anyakönyvvezetővel.
461. § [Perújítás és felülvizsgálat]
A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében
perújításnak és felülvizsgálatnak helye nincs.
123. A házassági per kapcsolata a házassági vagyonjogi perrel
462. § [A házassági per és a házassági vagyonjogi per összekapcsolásának tilalma]
A házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset - a házastársi tartás és a házastársi közös
lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével - (a továbbiakban: házassági vagyonjogi per)
a házassági perrel nem kapcsolható össze.
463. § [Az életközösség fennállása időtartamának megállapítása]
(1) Ha a házassági vagyonjogi perben eljáró elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala időpontjában
vagy azt megelőzően házassági per nincs folyamatban, a házassági életközösség fennállásának
időtartamát - az eljárást befejező érdemi határozatában - a házassági vagyonjogi per bírósága
állapítja meg. A házassági életközösség fennállása időtartamának megállapítása tekintetében
közbenső ítélet hozható.
(2) Ha a felek között egyidejűleg házassági per és házassági vagyonjogi per is folyamatban van, a
házassági életközösség fennállásának időtartamát a házassági per bírósága állapítja meg. Ha a
házassági vagyonjogi perben a felek között az életközösség fennállásának időtartama vitás, a bíróság
a házassági vagyonjogi per tárgyalását a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásáig
felfüggesztheti.

63. Származási perek. Pp. 464-471. §; (PK 179., PK 217., PK 218. számú
állásfoglalás)
124. A származási perek meghatározása
464. § [Származási perek]
Származási peren az apaság megállapítása, az apaság vélelmének megdöntése, valamint az
anyaság megállapítása iránt indított pert kell érteni.
125. A származási perek különös szabályai
465. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg
lehet indítani.
466. § [A felek jogállása, képviselete, beavatkozás]
(1) Az apaság megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához a
gyámhatóság a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben
gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el vagy nem kíván eljárni.
(2) Az apaság megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az anya - ha nem
peres fél - beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. A perindításról a keresetlevél

133
megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát
figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.
(3) Ha a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani, az egyenesági rokon
beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a
gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a
beavatkozás lehetőségéről.
(4) Ha az alperes a per folyamán meghal, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnokkal szemben
kell folytatni. Az egyenesági rokonokat a bíróság értesíti a beavatkozás lehetőségéről.
467. § [Perindítás]
(1) Perindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek
megszületése után hozható.
(2) Az apaság megállapítására irányuló kereset - annak bírósága előtt - összekapcsolható a
gyermek tartására irányuló keresettel is. Az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt
folyamatban lévő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető.
468. § [Eljárás apai elismerés esetén]
(1) Ha apaság megállapítása iránt indított perben helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket
teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, erre őt a perfelvételi tárgyaláson és a bizonyítás
lefolytatása után is figyelmeztetni kell.
(2) Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a
nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy
hozzájárulásukat a tárgyaláson szóban is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb
érdekeltek hozzájárulásával együtt külön írásbeli jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt velük alá is kell
íratni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekeltet is
tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetve a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről; ennek
megtörténtét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(4) A tárgyaláson jelen nem lévő érdekelteket megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni, hogy
hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be vagy a bíróságon foglaltassák írásbeli
jegyzőkönyvbe.
(5) Elismerés esetén az apát fel kell hívni a megkívánt törvényi korkülönbség igazolására. A
gyámhatóság részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatóságot hivatalból kell
megkeresni.
(6) Az elismerésről felvett írásbeli jegyzőkönyvet az (5) bekezdésben meghatározottak szerint
beszerzett okiratokkal kiegészítve - a peres eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - át kell tenni az
illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, az eljárást meg kell
szüntetni. Ha az elismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek
okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a tárgyalást
folytatja.
469. § [Tárgyalás]
(1) Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság
felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközöket kell
alkalmazni.
(2) Az apaság megállapítása és az apaság vélelmének megdöntése iránti perben a gyermek anyját
- ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt - tanúként kell meghallgatni; meghallgatása
csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen vagy meghallgatásának más elháríthatatlan akadálya
van.
(3) Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gyámja nem jelenik
meg, az eljárás megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a
szükséges intézkedések megtételére, illetve új eseti gyám kirendelésére.
470. § [Bizonyítás]
(1) Ha a bíróság a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálatot rendel el, a
vizsgálat tűrésére bármelyik felet kötelezheti.
(2) Ha az orvosszakértői vizsgálatra kötelezett fél a kijelölt szakértőnél vizsgálat, vérvétel vagy
egyéb mintavétel céljából nem jelenik meg, illetve a vizsgálatot, a vérvételt vagy egyéb mintavételt
nem engedi meg, a bíróság a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközök közül az okozott
költségek megtérítésére kötelezheti vagy pénzbírsággal sújthatja, de elővezetésnek helye nincs.
Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a
gyermeket vizsgálat, vérvétel vagy egyéb mintavétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, a
vérvételt, egyéb mintavételt ő nem engedi meg.
(3) Előzetes bizonyításnak a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van.

134
 (4) Az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az alperes - a származás megállapításához
szükséges orvosszakértői vizsgálat költségei kivételével - nem köteles perköltség megtérítésére.
471. § [Perújítás és felülvizsgálat]
Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében - perújításnak,
valamint felülvizsgálatnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket
valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős
bírói ítélet állapította meg.

PK 179. szám
Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló igény az apaság megállapítására irányuló
igénnyel egy keresetben nem érvényesíthető.
A Csjt. 38. §-a szerint az apaságot bírói úton csak akkor lehet megállapítani, ha a gyermek apja a
házassági kötelék, utólagos házasság vagy teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg.
A házasságból származás alapján az apaság vélelme mindaddig fennáll, amíg az arra jogosult
keresete folytán bírósági ítélet ezt a vélelmet meg nem döntötte. Csak az ilyen ítélet jogerőre
emelkedése után állhat elő az a helyzet, hogy más személy apaságának megállapítása iránt peres
eljárás indulhasson. Ezt megelőzően az említett két pernek egy keresettel való összekapcsolása azt
jelentené, hogy olyan személy is részt vesz az apaság vélelmének megdöntésére irányuló perben,
akinek ebbe a kérdésbe nincs beleszólása, de akinek érdekei e vélelem megdöntésére irányuló igény
elutasítása mellett szólnak.

PK 217. szám
Apaság megállapítása iránt indított perben (Pp. 293. §) a bíróság nem dönthet abban a
kérdésben, hogy a gyermek melyik szülő nevét viselje.
Ha az apaság megállapítása iránt indított perben vita merül fel a tekintetben, hogy a gyermek melyik
szülő nevét viselje (pl. az anya kéri, hogy a gyermek az ő nevét viselje, az apa pedig ehhez nem járul
hozzá), a bíróságnak - az ügy befejezése után - a névviselés kérdésének eldöntése érdekében az
illetékes gyámhatóságot kell megkeresnie.

PK 218. szám
Apaság megállapítása iránti per indítására adott gyámhatósági kirendelés magában foglalja a
perben előterjesztett egyéb igényekre, így a gyermektartásdíj érvényesítésére vonatkozó
kirendelést is. Ezért a gyámhatóság által az apaság megállapítása iránti per indítására kirendelt
gondnok a gyermektartásdíjra vonatkozó igényt az apasági perben akkor is érvényesítheti, ha
ez a kirendelésben kifejezetten nincs is külön feltüntetve (Pp. 296. §).

64. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek Pp. 472-485. §

126. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek közös szabályai
472. § [A szülői felügyelettel kapcsolatos perek meghatározása]
A szülői felügyelettel kapcsolatos peren a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek
harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyelet megszüntetése és a
visszaállítása iránt indított pert kell érteni.
473. § [A kiskorú gyermek meghallgatása]
(1) Ha a bíróság a perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról dönt, indokolt esetben
egyidejűleg a kiskorú részére hivatalból ügygondnokot rendel. A bíróság a kiskorút a felek és a felek
képviselői távollétében is meghallgathatja.
(2) A bíróság a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút a törvényes képviselője útján idézi meg
azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú
idézéséről akkor is külön értesíti a bíróság a törvényes képviselőt, ha őt is idézte a tárgyalásra.
(3) A kiskorú meghallgatásának megfelelő légkörben, a gyermek korára és érettségére figyelemmel,
számára érthető módon kell megtörténnie. A meghallgatás kezdetén a kiskorútól meg kell kérdezni a
nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, majd tájékoztatni kell arról, hogy a
meghallgatás során a valóságnak megfelelő előadásokat kell tenni és arról, hogy a nyilatkozattételt,
illetve az egyes kérdésekre a válaszadást megtagadhatja. Ha a bíróság a kiskorú részére
ügygondnokot rendelt, a tájékoztatásnak az ügygondnok eljárásban betöltött szerepére, jogaira és
kötelezettségeire is ki kell terjednie.
(4) A kiskorút az elnök hallgatja meg. A felek a meghallgatást megelőzően indítványozhatnak
kérdéseket akkor is, ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor. Az ügygondnok a
kiskorú meghallgatása során kérdéseket indítványozhat. Az elnök engedélyezheti, hogy az

135
ügygondnok a kiskorúhoz közvetlenül is intézhessen kérdést. Az indítványozott vagy a kiskorúhoz
közvetlenül intézett kérdések megengedhetősége felől az elnök határoz.
(5) A meghallgatás végén, még a kiskorú jelenlétében az írásbeli jegyzőkönyvbe vett vallomást fel kell
olvasni, vagy ha a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvi tartalmat összefoglaló hangfelvétel útján készül, azt a
kiskorú jelenlétében kell rögzíteni. Ennek megtörténtét vagy mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell
tüntetni. A felolvasáskor, illetve a rögzítéskor a kiskorú az általa elmondottakat kiigazíthatja vagy
kiegészítheti. A jegyzőkönyv - az elnök engedélyével - az ügygondnok, vagy ha a meghallgatás a
felek jelenlétében történik, a felek észrevételei alapján is kiegészíthető és módosítható. Az
ügygondnok, illetve a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel
kell tüntetni.
(6) Ha a kiskorú meghallgatására a felek távollétében kerül sor, az elnök a felekkel ismerteti a
meghallgatásról készült jegyzőkönyvet.
127. A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per
474. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per meghatározása]
A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított peren a szülői felügyelet gyakorlásának
rendezése, a felügyelet, továbbá egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a különélő
szülő feljogosítása egyes felügyeleti jogok gyakorlása és a közös szülői felügyelet megszüntetése
iránt indított pert kell érteni.
475. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet
indítani.
476. § [Perindítás]
A keresettel a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható
össze.
477. § [Határozatok]
Ha a felek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában egyezséget kötöttek, a bíróság azt
végzéssel jóváhagyja. A bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek kiskorú
gyermekének érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.
128. A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított per
478. § [A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított per meghatározása]
A gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított peren a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése és az elhelyezés megváltoztatása iránt indított pert kell érteni.
479. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet
indítani.
480. § [Perindítás]
A kereset kizárólag ugyanazon szülő más gyermekének harmadik személynél történő elhelyezése, a
szülői felügyeleti jog megszüntetése, valamint a gyermek tartása iránti keresettel kapcsolható össze.
481. § [Tárgyalás]
(1) Azt a személyt, aki a gyermek nála történő elhelyezését kéri, a perben tanúként kell meghallgatni.
(2) A perben hozott jogerős ítéletet a bíróság a szükséges intézkedések megtétele végett közli a
gyámhatósággal.
129. A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránt indított per
482. § [Illetékesség]
(1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt indított pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási
helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
(2) A szülői felügyelet visszaállítása iránt indított perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a szülői
felügyeleti jogot megszüntető határozatot hozta.
483. § [Perindítás]
(1) A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset kizárólag az ugyanazon szülő más gyermeke
feletti szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek tartására, a szülői felügyeleti
jog gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló
keresettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel kapcsolható össze.
(2) A szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
484. § [Felek és a beavatkozás]
(1) A perben félként részt nem vevő szülő bármelyik félhez beavatkozóként csatlakozhat. Erről a
keresetlevél megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.
(2) Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát
megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó
jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha

136
beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.
485. § [Ideiglenes intézkedés]
A bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a szülői felügyeleti jog megszüntetését, különösen a
gyermek súlyos veszélyeztetése esetén.

65. Az örökbefogadás felbontása iránt indított per. A kiskorú gyermek tartása

iránt indított per. Pp. 486-492. §
130. Az örökbefogadás felbontása iránti indított per különös szabályai
486. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg
lehet indítani.
487. § [Perindítás]
Az örökbefogadás felbontása iránti kereset az örökbefogadással felvett családi név további viselése
iránti keresettel kapcsolható össze.
XXXVII. FEJEZET
A KISKORÚ GYERMEK TARTÁSA IRÁNT INDÍTOTT PER
131. A kiskorú gyermek tartása iránt indított per meghatározása
488. § [A kiskorú gyermek tartása iránti indított per]
Kiskorú gyermek tartása iránt indított peren a kiskorú gyermekkel szemben fennálló tartási
kötelezettség megállapítása, megváltoztatása, valamint megszüntetése iránt indított pert kell érteni.
489. § [Az általános szabályok alkalmazása]
(1) E törvény rendelkezéseit a kiskorú gyermek tartása iránt indított perben az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E fejezet alkalmazásában kiskorú gyermeken - legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig - azt
a tartásra jogosult nagykorú gyermeket is érteni kell, aki középiskolai tanulmányokat folytat.
132. A kiskorú gyermek tartása iránt indított per különös szabályai
490. § [Illetékesség]
A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg
lehet indítani.
491. § [Perindítás]
(1) A pert a különélő szülők bármelyike megindíthatja a másik szülő ellen.
(2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset kizárólag az ugyanazon szülők ugyanazon
gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti keresettel kapcsolható össze.
(3) Ha a felek között házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható a
szülők közös kiskorú gyermekének tartása iránti per.
492. § [Ideiglenes intézkedés és bizonyítás hivatalból]
(1) A bíróság - szükség esetén - bármely fél erre irányuló kérelme hiányában is határozhat
ideiglenes intézkedéssel tartás megállapításáról.
(2) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.

66. A sajtó-helyreigazítási iránt indított per Pp. 493-501. § (PK 13-15. számú
állásfoglalás)
133. Közös szabályok
493. § [Személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek e fejezet alkalmazásában]
E fejezet alkalmazásában személyiségi jogok érvényesítése iránt indított peren a sajtó-helyreigazítás,
a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése és a közösséghez tartozással összefüggő
személyiségi jog érvényesítése iránt indított pert kell érteni.
494. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott személyiségi jogok érvényesítése iránt indított
perekben az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
134. Sajtó-helyreigazítás iránt indított per
495. § [Sajtószerv előtti kötelező előzetes eljárás]
(1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító
közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől
számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék
szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől (a továbbiakban együtt: sajtószerv). A kérelemben meg kell
jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és -
feltéve, hogy ezek közzétételét is igényli - a valós tényeket.

137
(2) A határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha
a) a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte,
b) a kérelem nem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakat, vagy
c) a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
496. § [Perindítás]
(1) Ha a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét a sajtószerv határidőben nem vagy nem
a helyreigazítási kérelemnek megfelelően teljesíti, a helyreigazítást igénylő ellene pert indíthat a
helyreigazító közlemény közzététele iránt. Ha a perindítást nem előzte meg a sajtószerv előtti kötelező
előzetes eljárás, a bíróság a keresetlevél visszautasításával egyidejűleg tájékoztatja a felperest az
előzetes eljárás feltételeiről.
(2) A perben a sajtószerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége. A perre
annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, amelynek területén az alperes
székhelye, illetve lakóhelye található.
(3) A keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell
benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
(4) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) határozott tartalommal az igényelt helyreigazító közleményt
b) a sérelmezett közlemény, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállítások és - feltéve,
hogy a felperes ezek közzétételét is igényli - a valós tények megjelölését, és
c) az arra vonatkozó tények előadását, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben
igényelte az alperestől.
(5) A keresetlevélhez - a 171. §-ban meghatározottakon túl - csatolni kell
a) az arra vonatkozó igazolást, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte az
alperestől, és
b) a kifogásolt közleményt tartalmazó sajtóterméket, ha az rendelkezésre áll.
(6) A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem
lehet.
497. § [Perfelvétel]
(1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől
számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél
csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt
határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három nap.
(2) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és
felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a
tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az
írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.
(3) Az alperes legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban
írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg - ajánlott elsőbbségi postai
küldeményként - a felperesnek is megküldi, és ennek tényét igazolja. Az e rendelkezések
megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.
(4) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a
keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével
marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes
korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban
köteles előadni.
(5) A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának
elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív
akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell
kitűzni.
498. § [Érdemi tárgyalás]
(1) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi
tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a
tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.
(2) Az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha
a) ezt valamely fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa
felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak
igazolására vagy cáfolatára, vagy
b) az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső akadálya van és a bizonyítást
indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását továbbra is kéri; a távol lévő fél e nyilatkozatának

138
beszerzése érdekében a tárgyalás elhalasztásának nincs helye.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a bizonyítás elrendelését, illetve
lefolytatását mellőzi.
(4) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást - ha ezt az ügy
körülményei nem zárják ki - az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli
határnapra kell kitűzni.
(5) Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó
fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás
távollétében történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az eljárást
hivatalból megszünteti.
499. § [Ítélet]
(1) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest - a közzététel módjának és
határidejének meghatározása mellett - a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény
közlésére kötelezi. Ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, a perköltség megfizetésére a
sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személyt kell kötelezni.
(2) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba
foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.
500. § [Egyéb kizáró és korlátozó rendelkezések]
(1) A bíróság a per minden szakaszában - ideértve a felülvizsgálati eljárást is - soron kívül jár el.
(2) A perben
a) igazolásnak - a 496. § (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve -,
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) felfüggesztésnek,
e) bírósági meghagyás kibocsátásának,
f) keresetkiterjesztésnek,
g) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és
h) beavatkozásnak
nincs helye.
(3) A 121. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb
egy hónap.
501. § [Perorvoslatok]
(1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon
belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon
belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési
ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
(2) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan napon belül
köteles elbírálni.
(3) A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

PK 13. szám
A sajtóhelyreigazítási per indításának feltételei.
I. Sajtóhelyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének
megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából
felismerhető.
II. Sajtóhelyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő
irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő
elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. A perben csak az írásban közölt kérelemben
megjelölt tényállítások helyreigazítását lehet kérni.
III.
I. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint: ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió,
televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben
tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét,
amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben,
illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).
Sajtóhelyreigazítási igényt az érvényesíthet, akinek a személyhez fűződő jogait megsértették. A
jogsértés a szóban levő esetben valótlan tényállítással, illetve való tények hamis színben
feltüntetésével valósul meg. Ezért sajtóhelyreigazítást az kérhet, akiről ilyen jogsértő közlés történt.
Elsősorban az, akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek. Valakinek a személyére azonban
egyéb módon, nevének a megjelölése nélkül is lehet utalni, a közlés a számára ilyen esetben is

139
sérelmes lehet. Ezért sajtóhelyreigazítást az is követelhet, akit név szerint nem jelöltek meg, ha a
közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti, feltéve, hogy személye a sajtóközlemény
tartalmából valamilyen módon felismerhető.
Lehetséges az is, hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt
utalásaival, bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül
bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is csupán annak a
személyre korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez abból, hogy a sajtóhelyreigazítás
személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a tényállításoknak, tényközlésnek a helyreigazítását
lehet kérni, amelyek az igényt érvényesítő fél személyére vonatkoznak.
A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell,
kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak magánszemélyeket illethet meg [Ptk. 75. § (2) bek.]. A
Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítás jellegénél fogva nem korlátozódhat a
magánszemélyek védelmére. Ezért sajtó-helyreigazítás iránt jogi személy is érvényesíthet igényt, ha a
kifogásolt közlés a jogi személyt név szerint megjelöli, vagy a jogi személyre egyéb módon utal, és a
közlés tartalmából a jogi személy határozottan felismerhető.
Nem kérhet azonban sajtóhelyreigazítást a jogi személy az alkalmazottja, tagja, tisztségviselője
nevében, ha a közlemény - név szerint vagy közvetett utalással - kizárólag valamelyik alkalmazottját,
tagját, tisztségviselőjét jelöli meg. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet
érvényesíteni, az alkalmazottat megillető sajtóhelyreigazítási igényt a munkáltató nem érvényesítheti.
A sajtóközleménnyel érintett alkalmazott, tag, tisztségviselő személyesen kérhet helyreigazítást akkor
is, ha a sérelem egyébként a munkakörével, feladatkörével kapcsolatos. Ez azonban nem zárja ki,
hogy a munkáltató a saját nevében is helyreigazítást kérjen, ha a sajtóközlemény a jogi személyt is
sérti.
A sajtóközleménnyel érintett személy (magánszemély vagy jogi személy) igényérvényesítési
jogosultságát nem érinti a Pp. 342. §-ra (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely a közérdek
sérelme esetében az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv) vezetője részére is lehetővé teszi
a sajtóhelyreigazítási igény érvényesítését.
II. A Ptk. 79. §-ában meghatározott sajtóhelyreigazítási igény per útján való érvényesítését a
törvény a helyreigazításnak meghatározott határidőn belül írásban történő előzetes kéréséhez köti. A
Pp. 342. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a sajtóhelyreigazítást a közlemény megjelenésétől,
illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül lehet írásban kéri a napilaptól, a folyóirattól
(időszaki laptól), a Magyar Rádiótól, és a Magyar Televíziótól, a Filmhíradó Szerkesztőségétől,
illetőleg a Magyar Távirati Irodától.
Ez a határidő a sajtóhelyreigazításhoz való jog megalapozásával függ össze, ezért a természetét
tekintve anyagi jogi határidőnek minősül, számítására a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (Ptké. I. 3-
4. §-ai). Az anyagi jogi rendelkezések a késedelem kimentésére, a mulasztás igazolására nem adnak
lehetőséget. Az előzetes igényközlés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a
helyreigazítást kérő irat a sajtószervhez megérkezett. A sajtószerv ugyanis csak ekkor juthat olyan
helyzetbe, hogy helyreigazítási kötelezettségét teljesíteni tudja. Ettől kell számítani a Ptk. 79. §-ának a
(2) bekezdése szerint a közlésre megszabott - a sajtószervet terhelő - határidőt (nyolc nap, illetőleg a
legközelebbi lapszám).
A felperes a bíróságtól a sajtóhelyreigazítási perben csak azoknak a tényállításoknak a
helyreigazítását kérheti, amelyeket a sajtószervhez a Pp. 342. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott harminc napon belül megérkezett írásbeli kérelmében megjelölt. Különben a peres
eljárás során előterjesztett új igények tekintetében a sajtószerv meg lenne fosztva attól a
lehetőségétől, hogy önkéntes helyreigazítást tegyen közzé. A peres eljárás során új igény
érvényesítésének megengedése ellentétben állna a sajtóhelyreigazítási eljárás általános szabályaival,
és az igényérvényesítésre megszabott határidők megkerülésére adna lehetőséget.
III.
[Jelen állásfoglalás eredeti száma PK 433. (Bírósági Határozatok 1984. évi 5. szám); az
átszámozást a PK 444. számú állásfoglalás (1985. VI. 13.; Bírósági Határozatok 1985. évi 8. szám)
rendelte el.]

PK 14. szám
Bizonyítás sajtóhelyreigazítási perben.
I. A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az
olyan sajtóközlemény valóságát is általában a sajtószerv köteles bizonyítani, amely híven közli
más személy tényállítását, nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét.
II. Nincs helye sajtóhelyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntető eljárás jogerős
befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a

140
nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről.
III. Ha a büntető eljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett személy kívánságára
köteles az olvasókat erről is tudósítani.
I. A sajtóhelyreigazítási eljárásban a bizonyítás sajátos szabályai érvényesülnek. Nemleges
körülmény bizonyítása ugyanis általában nem lehetséges, illetve komoly nehézségbe ütközik. Ha
valakinek a személyére vonatkozóan tényállításokat közölnek, tőle nem lehet megkövetelni a
tényállítások valótlanságának a bizonyítását. Ezért a személyiségi jogok védelme és az olvasók
valósághű tájékoztatása érdekében elvárható, hogy a sajtó csak olyan tényállításokat közöljön,
amelyek valósága bizonyítható.
A sajtószerv már a peres eljárást megelőzően is csak akkor jogosult megtagadni a határidőben kért
helyreigazítás közlését, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható
[Pp. 342. § (2) bek.]. A peres eljárásban pedig a törvény azzal a rendelkezéssel hárítja az alperes
sajtószervre a bizonyítás terhét, hogy bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan
van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a
közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat
nyomban megcáfolják [Pp. 345. § (2) bek.]. A sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát
tehát a sajtószerv köteles bizonyítani.
A sajtóhelyreigazítás rendeltetésének az érvényesülése: a valósághű tájékoztatás, a sajtó hitelének
a megőrzése, illetve a közleménnyel érintett személy (közérdek vagy egyéb érdek) reális társadalmi
értékelésének a biztosítása érdekében akkor is szükség van a valótlan tényállítás helyreigazítására,
ha a közlés idegen forrásból származik. A jogszabály ezért nemcsak a közvetlen észleleten alapuló
közlés, hanem a mástól szerzett értesülések továbbadása, közlése, vagyis a híresztelés [Ptk. 79. § (1)
bek.] esetében is lehetővé teszi a sajtóhelyreigazítást.
Sajtóhelyreigazításának tehát az olyan valótlan tartalmú, a való tényeket hamis színben feltüntető
sajtóközlemény miatt is helye van, amely egyébként híven közli más személy (szerv) tényállítását,
nyilatkozatát, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) közleményét.
II. Nem terheli azonban a valóság bizonyításának kötelezettsége a sajtószervet abban az estben,
ha a valóságnak megfelelően közli a vádirat, illetőleg a büntető bírósági tárgyalás, a nem jogerős
büntető bírósági ítélet tartalmát, közöttük a vádlott védekezését is.
Nincs olyan jogszabály, amely a büntető eljárásról történő sajtótájékoztatást a jogerős ítélet előtt
kizárná vagy korlátozná. A büntető bíróság eljárása általában nyilvános. Az eljárás nevelő hatására
tekintettel indokolt lehet a nyilvánosság kereteinek a bővítése az újságolvasók, rádióhallgatók,
televíziónézők tájékoztatása érdekében. Ezért a sajtó (rádió, televízió vagy filmhíradó) a büntető ügy
jogerős befejezése előtt is jogosult olvasóit, hallgatóit, nézőit tájékoztatni a vádirat tartalmáról, a
büntetőbírósági eljárásról, illetőleg az egyébként előírt feltételek mellett a nyilvános tárgyalásról.
Ha a sajtóközlemény megfelel a vádirat, büntetőítélet tartalmának, azt valósághűen ismerteti, nem
lehet sajtóhelyreigazítást kérni. sajtóhelyreigazítási perben nincs lehetőség annak vizsgálatára és
megállapítására, hogy az érintett személy elkövette-e a terhére rótt cselekményt. Ebben a kérdésben
a büntető ügyben eljáró bíróság hivatott dönteni,
A tudósításnak azonban híven, a tényeknek megfelelően kell tükröznie a tárgyalás, illetőleg a
büntető ügy anyagát (a vádiratot). Nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást, nem jelölheti meg
kétségtelen, befejezett tényként a bűncselekmény elkövetőjeként azt a személyt, akit ezzel még
csupán vádolnak. A valósághű tudósításhoz tehát az első fokon hozott büntető ítélet esetében
hozzátartozik annak közlése is, hogy az ítélet nem jogerős,
III. Ha a büntető eljárás más módon fejeződik be, mint elmarasztalással, a személyiségi jogok
védelméhez fűződő jogpolitikai érdekek helyes értelmezéséből az következik, hogy a sajtó (rádió,
televízió vagy filmhíradó) - az érintett személy kívánságára - erről is köteles az olvasóit (hallgatóit,
nézőit) díjtalanul tudósítani. Az erre vonatkozó igény a Ptk. 78. és 84. §-ai alapján érvényesíthető.
[Jelen állásfoglalás eredeti száma PK 434. (Bírósági Határozatok 1984. évi 5. szám); az
átszámozást a PK 444. számú állásfoglalás (1985. VI. 13.; Bírósági Határozatok 1985. évi 8. szám)
rendelte el.]

PK 15. szám
A helyreigazító közlemény tartalmának megállapítása.
I. Helyreigazító közleményként a jogosult a válaszlevele közzétételét is kérheti. Ha a sajtó a
válaszlevelet nem közli, a jogosult a válaszlevél tartalmi körén belül a bíróságtól keresettel
kérheti helyreigazító közlemény közzétételének az elrendelését.
Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában - a kérelem és az ellenkérelem korlátai között
- belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét és ennek közlésére az alperest
határidő tűzésével kötelezi.

141
II. A helyreigazító közleményből - a maga egészét, összefüggéseit is tekintve - ki kell tűnnie
annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel
hamis színben, illetve melyek a való tények. A közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy
ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét.
I. Nincs törvényi akadálya annak, hogy a jogosult sajtóhelyreigazításként a saját nyilatkozata
közzétételét kérje. Ezt az igényét sajtóhelyreigazítási perben is érvényesítheti.
A helyreigazító közlés szövegét a perben - a kérelem és ellenkérelem határain belül a Ptk. 79. §-
ában foglaltak figyelembevételével - a bíróság a belátása szerint állapítja meg [Pp. 345. § (3) bek.]. A
sértett saját nyilatkozata (válaszadása) közzétételének az elrendelése is mérlegelés körébe tartozik.
Válaszlevél közzétételére különösen akkor kerülhet sor, ha a pert megelőzően is ezt követelte a
jogosult a sajtótól.
Nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény
körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. Ilyen
esetben, ha a jogosult közzétenni kért nyilatkozata nem megfelelő, a bíróság - ezt a közlési módot
mellőzve - a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül másként
határozza meg.
Ha a felek a peres eljárást megelőzően a sajtóhelyreigazító közlemény közzétételének módjával,
szövegével kapcsolatban tárgyaltak, ennek tartalmát a bíróság a helyreigazítás módjának, illetőleg
szövegének megállapításánál figyelembe veheti.
A bíróság az általa megállapított helyreigazítás közlésére a sajtószervet határidő tűzésével kötelezi
[Pp. 345. § (3) bek.].
II. A sajtóhelyreigazításra alkalmas közlemény alakját és tartalmát a törvény részletesen nem
határozza meg. Csupán azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a helyreigazító közleményből ki kell
tűnnie: a sérelmes közleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben,
illetve melyek a való tények [Ptk. 79. § (1) bek.].
A helyreigazító közlés akkor tölti be a rendeltetését, ha a kifogásolt közlemény valóságsértő voltát,
szükség szerint a való tényeket félre nem érthetően kifejezésre jutattja. A közlemény szövege tehát
nem alakítható úgy, hogy ezáltal a tartalma elveszítse helyreigazító jellegét. A sajtóhelyreigazítás
teljesítésének ezért nem megfelelő módja az, ha a sajtó olyan megjegyzéseket fűz a helyreigazító
közleményhez, amelyek a kifogásolt közlemény tartalmát erősíti meg, illetőleg a helyreigazítást
elferdítik.
A törvény rendelkezése szerint a helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény
kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi
számban, azonos módon rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a
sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni [Ptk. 79. § (2) bek.].
Nyilvánvaló, hogy a helyreigazítás csak e rendelkezés megtartása esetében érheti el a célját,
fejtheti ki a megfelelő hatást. Ezért az említettektől eltérően, így pl. a „Szerkesztői üzenetek”-ben
történt közlés nem tekinthető megfelelő helyreigazításnak.
Ha a sajtó az általa vállalt helyreigazítást nem vagy nem megfelelő módon közölte, a helyreigazítást
igénylő fél a napilap, folyóirat (időszaki lap), a Magyar Rádió, a Magyar Televízió - vidéki műsoradás
esetében a vidéki stúdió -, a Filmhíradó Szerkesztősége, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen
keresetet indíthat Pp. 343. §).
Ha pedig az alperest jogerős ítélet kötelezi a helyreigazításra, és azt nem, vagy nem megfelelő
módon közölte, végrehajtás elrendelésének van helye.
[Jelen állásfoglalás eredeti száma PK 435. (Bírósági Határozatok 1984. évi 5. szám); az
átszámozást a PK 444. számú állásfoglalás (1985. VI. 13.; Bírósági Határozatok 1985. évi 8. szám)
rendelte el.]

142
 67. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése és a
közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt
indított perek Pp. 502-507. §
135. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per
502. § [A sérelem orvoslása iránti kötelező előzetes eljárás]
(1) Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt
tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás,
illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt
tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban - napokban megadott
határidővel - kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól
a) a jogsértés abbahagyását,
b) azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel
előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
(2) A sérelem orvoslása iránti kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt,
felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját, valamint a
jogsértőtől követelt szankciót. A képmás, illetve hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának
időpontjától számított három hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének
nincs helye.
(3) A határidőn belül írásban megérkezett sérelem orvoslása iránti kérelem teljesítését csak akkor
lehet megtagadni, ha
a) azt nem az arra jogosult kérte,
b) a kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, vagy
c) a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
503. § [Perindítás]
(1) Ha a képmás, illetve hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a sérelem orvoslása iránti
kérelemben foglaltakat - az arra biztosított határidőben - nem vagy nem a sérelem orvoslása iránti
kérelemnek megfelelően teljesíti, a kérelmet előterjesztő ellene pert indíthat. Ha a perindítást nem
előzte meg a sérelem orvoslása iránti kötelező előzetes eljárás, a bíróság a keresetlevél
visszautasításával egyidejűleg tájékoztatja a felperest az előzetes eljárás feltételeiről.
(2) A perben a képmás, illetve hangfelvétel készítője, illetve felhasználója félként jár el akkor is, ha
egyébként nincs perbeli jogképessége.
(3) A keresetlevelet a sérelem orvoslása iránti kérelemben megadott határidő utolsó napjától számított
tizenöt napon belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. Ez nem
érinti a felperes azon jogát, hogy az általános szabályok alapján pert indítson személyiségi jogának
védelme iránt.
(4) A keresetben a felperes csak a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazását
kérheti. A személyiségi jogok megsértése egyéb szankcióinak alkalmazása iránt külön per indítható. A
képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti keresetet más keresettel
összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.
(5) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) annak határozott megjelölését, hogy a felperes a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt
szankciók közül melynek az alkalmazását kéri,
b) a sérelmezett képnek, illetve hangfelvételnek, valamint - felhasználás esetén - a felhasználás
idejének, módjának és a tudomásszerzés időpontjának a megjelölését,
c) annak előadását, hogy a felperes a sérelem orvoslása iránti kérelmet törvényes határidőben
igényelte.
(6) A keresetlevélhez - a 171. §-ban meghatározottakon túl - csatolni kell
a) az arra vonatkozó igazolást, hogy a felperes a sérelem orvoslása iránti kérelmet törvényes
határidőben igényelte,
b) a képmást, illetve a hangfelvételt, felhasználás esetén a megjelenési formától függő okirati vagy
tárgyi bizonyítékot, ha az rendelkezésre áll.
504. § [Utaló rendelkezés a sajtó-helyreigazítás iránti per szabályaira]
(1) A képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perben az ezen alcímben
nem szabályozott kérdésekre - az illetékességre vonatkozó szabály kivételével és a (2) bekezdésben
meghatározott kiegészítéssel - a sajtó-helyreigazítás iránt indított perre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
(2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek alkalmasak
lehetnek arra, hogy azokkal a felperes bizonyítsa, hogy a képmás vagy a hangfelvétel elkészült, illetve

143
azt felhasználták, illetve, hogy azokkal az alperes bizonyítsa, hogy a felperes az elkészítéséhez, illetve
a felhasználásához hozzájárult, vagy a felperes hozzájárulására törvény alapján nincs szükség.
Bizonyítás felvételének van helye továbbá, ha az az objektív jogkövetkezmények alkalmazása
körében szükséges.
136. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per
505. § [Perindítás]
(1) A közösséget ért jogsérelemnek a Ptk. 2:54. § (5) bekezdésében szabályozott eseteiben a
közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perre annak a
törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, amelynek területén az alperes belföldi
lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes
személy - belföldi székhelye található. Ha az alperes ezekkel nem rendelkezik vagy az illetékes
bíróság nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
(2) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) a jogsértés megtörténtének időpontját és módját,
b) a felperes nyilatkozatát arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik.
(3) A keresetben a felperes kizárólag a közösséget ért jogsérelemre alapított személyiségi jogsértés
szankcióinak alkalmazását kérheti, kivéve a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését. A keresetet
csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog
érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni.
506. § [Egyesítés]
(1) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyekben a kereseti
igény ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog
érvényesítése. A különböző bíróságok előtt folyamatban lévő ilyen pereket is egyesíteni kell azon
bíróság előtt folyó perhez, amelyhez a keresetlevél legkorábban érkezett. Ha az egyesített perek
valamelyikében az egyesítésig a perfelvétel már lezárásra került, az érintett ügy tekintetében a
bíróság a perfelvételt újra megnyitja.
(2) A felek a tudomásszerzést követően haladéktalanul kötelesek bejelenteni az (1) bekezdés alapján
egyesítendő pereket; ennek elmulasztása esetén a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján egyesített perben valamely felperes a közösséghez tartozással
összefüggő személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít, a bíróság
elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását és azt a per jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A
bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályok szerint tárgyalja.
507. § [Egyéb rendelkezések]
(1) A felperes keresetlevélben foglalt nyilatkozata igazolja, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez
tartozik; e tény megállapítása végett bizonyítás felvétele nem szükséges.
(2) A bíróság a személyiség lényeges vonásának minősülő, a közösséghez tartozással összefüggő
személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó jogsérelem alkalmas lehet-e
arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személy személyiségi jogának a sérelmét is okozza.
(3) A perben nincs helye viszontkeresetnek és beavatkozásnak.
(4) A jogsértés körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság
mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására - tekintettel meghatározott sérelemdíjat egy
összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesítő felpereseket egyetemlegesen illeti
meg.

68. A munkaügyi perek Pp. 508-525. § (MK 35., MK 71.számú állásfoglalás).

137. A munkaügyi per meghatározása és az általános szabályok alkalmazása
508. § [A munkaügyi per]
(1) Munkaügyi peren e fejezet alkalmazásában
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján létesített,
b) a közalkalmazotti,
c) - törvényben foglalt kivételekkel - a szolgálati,
d) a közfoglalkoztatási,
e) a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses,
f) a szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő,
g) a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő,
h) a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési
jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) származó pert kell érteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e fejezet alkalmazásában munkaügyi per az Mt. 285. § (1)
bekezdése szerinti további munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos per.

144
(3) Ha a peres felek bármelyikének személye engedményezés, tartozásátvállalás, munkáltatói
jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul, a per
változatlanul munkaügyi pernek minősül.
(4) Törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl más ügyekre is előírhatja a munkaügyi perre
vonatkozó szabályok alkalmazását.
(5) A munkaügyi per csak a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen
kapcsolatban lévő, az e törvény hatálya alá tartozó ügyben előterjesztett keresettel kapcsolható össze.
(6) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per
tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból
származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség
miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
(7) A felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben a munkavállaló a
felszámoló által vitatott, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos munkajogi igényen
alapuló pénzkövetelését munkaügyi perben érvényesítheti. A felszámolás alatt álló munkáltatóval
szembeni keresetlevelet a követelés vitatásáról szóló felszámolói közléstől számított harminc napon
belül kell előterjeszteni; a határidő elmulasztása miatt e törvény szerint igazolásnak van helye. A
keresetlevél előterjesztésének határidejét megtartottnak kell tekinteni, ha a bíróságnak címzett
beadványt a bíróság címére a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Ha a fél a
perben keresetváltoztatással él, a keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztése nem mentesíti a
további munkajogi igényen alapuló pénzkövetelés hitelezői igényként történő bejelentési kötelezettség
alól.
509. § [Az általános szabályok alkalmazása]
(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A perben a keresethez csatlakozásnak nincs helye.
138. A munkaügyi perek különös szabályai
510. § [A munkaügyi perben eljáró bíróságok összetétele]
Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ülnökök
közreműködésével jár el.
511. § [A bírák kizárása]
(1) A per elintézéséből - a 12. és 13. §-ban meghatározottakon túl - ki van zárva, és abban mint bíró
nem vehet részt
a) az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette vagy a határozatot meghozta,
b) az a) pont alá eső személy hozzátartozója, és
c) az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy szakértőként
történő részvételét is.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is alkalmazni kell.
512. § [A pertárgy értéke]
(1) Ha a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, úgy, hogy
annak helyreállítását kérik, a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a
ténylegesen megállapítható összegtől függetlenül - az egyévi távolléti díjat kell figyelembe venni.
(2) Ha a per tárgya pénzkövetelés, a pénzkövetelés összegét, bérkülönbözet követelése esetén
legfeljebb annak egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként
figyelembe venni.
513. § [Hatáskör és illetékesség]
(1) Ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró
bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy törvényszéknek
van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a
keresethalmazat törvény által megengedett.
(2) Munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett
belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és
munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja.
(3) Munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett
megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén
huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
514. § [Felek és képviselet]
(1) A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi,
közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(2) Nem kötelező a jogi képviselet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a perben, ideértve a
fellebbezési és perújítási eljárást is, valamint az ellenkérelmet előterjesztő fél számára a perrel

145
összefüggő felülvizsgálati eljárásban.
(3) Saját tagjainak munkaügyi perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdek-képviseleti
szervezet.
515. § [Intézkedések a keresetlevél alapján]
(1) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását kérelemre, indokolt esetben
felfüggesztheti.
(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti,
ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet
megalapozó érdeke ezt indokolja.
516. § [Soronkívüliség]
(1) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, valamint a felszámolás alatt álló
munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén a bíróság soron kívül jár el.
(2) Soron kívüli eljárás esetén, a perfelvétel során
a) az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére meghatározott határidő tizenöt nap,
b) a tárgyalási időközre meghatározott határidő nyolc nap,
c) a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap.
(3) Az érdemi tárgyalás és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy
hónap.
517. § [A bíróság székhelyen kívüli eljárása]
A bíróság indokolt esetben a tárgyalást a székhelyén kívüli járásbíróság hivatalos helyiségébe is
kitűzheti.
518. § [A felperes keresettől való elállása]
A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakaszában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat.
Ha a felperes a keresetétől az elsőfokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése
előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán történő felterjesztése előtt az elsőfokú,
egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül.
519. § [Különös jogvédelmi igény]
A munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a 103. § (1) bekezdés
d) pontjának alkalmazásában különös méltánylást érdemlő oknak minősül.
520. § [Egyeztetés a perfelvételi tárgyaláson]
Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a
felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét a
felekkel megtárgyalja.
521. § [A munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránt per]
(1) Ha a felperes az Mt. 82. § (1) bekezdése alapján kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt
érvényesít, a keresetlevélben - a 170. §-ban meghatározottakon túl - fel kell tüntetni az elmaradt
jövedelem tételeit jogcímenként és összegszerűen elkülönítve, valamint munkaviszony körében
elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának
megfelelő összeget.
(2) Ha a felperes az igényét az Mt. 82. § (1) bekezdésére vagy az Mt. 83. § (3) bekezdésére alapította,
a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb
járandóság érvényesítése esetén a keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a
követelés esedékességétől számított harminc nap. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően
esedékessé vált követelés tekintetében a keresetváltoztatás a fellebbezésben, míg a fellebbezés
előterjesztését követően esedékessé vált követelés esetében az esedékességétől számított tizenöt
napon belül terjeszthető elő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fél a keresetváltoztatással érintett részben utólagos
bizonyítással élhet, feltéve, hogy a bíróság a keresetváltoztatást engedélyezi.
522. § [Bizonyítás]
(1) Munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania
a) a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita
eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,
b) az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
c) - bérvita esetén - a juttatás megfizetését.
(2) Ha a munkajogi anyagi jogszabályok e törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg a
bizonyítási érdek tartalmát, az az anyagi jogszabályok szerint alakul.
523. § [Felülvizsgálat]
(1) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. §
(1)-(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő
alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi

146
munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.
(2) Ha a felülvizsgálatnak az (1) bekezdés alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a
felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria kivételesen
engedélyezheti a 409. § (2) bekezdésében foglalt okokra tekintettel.
524. § [Perújítás]
Ha a perújítási kérelem előterjesztésére hat hónapon túl kerül sor, a munkavállaló
a) nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen
történő továbbfoglalkoztatását, és
b) nem támaszthat munkabér-követelést a perújítási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli
időre.
525. § [Munkavállalói költségkedvezmény]
(1) Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a
jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói
költségkedvezményre jogosult.
(2) A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is
kiterjedően költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a
keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a
bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.
(3) A fellebbezés, illetve a felülvizsgálat ügyében eljáró bíróság - a fellebbezés, illetve a felülvizsgálati
kérelem korlátaira tekintet nélkül - hivatalból vizsgálja a munkavállalói költségkedvezményre
jogosultság feltételeinek fennállását.

MK 35. szám
Ha a munkajogi anyagi felelősség alapján kártérítésre kötelezett munkavállaló megtérítési
követelést támaszt a munkavállalótársával szemben, az ebből eredő vitát nem lehet munkaügyi
jogvitának tekinteni.
Az Mt. 171. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha a kárt többen szándékosan okozták,
egyetemleges kötelezésnek van helye.
Egyetemleges felelősség megállapítása esetén bármelyik kötelezettől az egész tartozás behajtható.
Ilyen esetben sor kerülhet arra, hogy az egyik egyetemleges kötelezett megtérítési igényt támaszt
egyetemlegesen kötelezett adóstársával szemben azon az alapon, hogy az egymás közötti viszonyra
(felróhatóságra, közrehatás arányára) tekintettel őt a munkáltatónak kifizetett összegnél kisebb összeg
terheli. A munkavállalók egymás közötti viszonyában a megtérítési igény tárgyában keletkezett vita
nem minősül munkaügyi jogvitának.

MK 71. szám
A közérdekű munkára ítélt és az őt foglalkoztató intézmény vagy gazdálkodó szervezet között a
kártérítési felelősséggel, továbbá a munkavégzéssel összefüggésben álló jogokkal és
kötelezettségekkel kapcsolatban keletkezett vitában a munkaügyi jogvitákat eldöntő bíróságok
járnak el.
A közérdekű munka speciális büntetési nem, alkalmazásának az 1993. évi XVII. törvénnyel
módosított 1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §-ának kifejezésre juttatott célja - ugyanúgy, mint az egyéb
büntetésnek - annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.
A közérdekű munkára ítélés azt jelenti, hogy az erre elítélt köteles a részére meghatározott munkát
végezni. A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább
egy napon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végzi. [Btk. 49. § (1)-(2) bekezdés].
A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló és az 1993. évi XXXII. törvénnyel módosított
1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 61. §-ának (1) bekezdése szerint a
kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.
A Bv. tvr. 67. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek
az általa okozott kárért való felelősségére, illetőleg az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére a
Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó. Az elítélt anyagi felelőssége mértékét a hasonló
munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresetének figyelembevételével kell megállapítani.
Az eddigi gyakorlat egységes volt abban, hogy az időközben a Btk. már hivatkozott 49. §-a
következtében hatályát vesztett javító-nevelő munka végrehajtása során, úgyszintén az eddig
közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munka esetén is az elítéltet és a munkavállalót
megilletik azok a munkaviszonyból eredő jogok, illetve terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a
büntetéssel nem ellentétesek. Abban is egységes gyakorlat érvényesült, hogy az e körben felmerült
vitás kérdések elbírálása a munkaügyi bíróság határkörébe tartozik.

147
 A javító-nevelő munkát a Btk. már hivatkozott rendelkezése megszüntette, míg a közérdekű munkát
- mint büntetést - továbbra is fenntartotta. Ez azonban az ismertetett gyakorlatot nem érinti. A
munkahely és az ott foglalkoztatott közérdekű munkára ítélt kapcsolatában ugyanis nemcsak
kártérítési jogviták, de - szűkebb körben - a munka végzésével kapcsolatos jogokkal és
kötelezettségekkel kapcsolatos jogviták a továbbiakban is felmerülhetnek, és ezek elbírálására
továbbra is az eddigi gyakorlat fenntartása indokolt.

69. A végrehajtási perek Pp. 526-561. § (PK 148. számú állásfoglalás)

139. Közös szabályok
526. § [A végrehajtási perek meghatározása]
Végrehajtási peren a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított pert, a végrehajtási
igénypert, a foglalás tűrése iránt indított pert, a követelés behajtása iránt indított pert és a végrehajtási
eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt indított pert kell érteni.
527. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit a végrehajtási perekben az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
140. Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per
528. § [A per tárgya]
(1) Az adós keresettel kérheti a végrehajtási lappal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható
okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a perben közölni kívánt tény
a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául
szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban, vagy
b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be.
(2) Az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá
eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha
a) a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült,
b) a követelés vagy annak egy része megszűnt,
c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy
d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
529. § [Előzetes eljárás]
A pert akkor lehet megindítani, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a perben
közölni kívánt okból a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bírósági végrehajtási eljárás
keretében nincs lehetőség.
530. § [Illetékesség és pertárgyérték]
(1) A perre kizárólag a végrehajtást elrendelő járásbíróság, ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság
rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes.
(2) A per tárgyának az értéke a végrehajtási összeggel vagy annak azon részével egyezik meg,
amelyre a végrehajtási jog megszűnését állítják.
531. § [Perindítás]
(1) A pert a végrehajtást kérő ellen kell megindítani.
(2) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) a végrehajtható okiratot kiállító megnevezését és a végrehajtható okirat számát, valamint
b) a végrehajtást foganatosító végrehajtó nevét és székhelyét, továbbá a végrehajtási ügyszámot.
(3) A végrehajtás korlátozása iránti pert megindító keresetlevélnek - a 170. §-ban és a (2)
bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a végrehajtani kívánt követelés azon részét,
amelyre a fél a végrehajtást korlátozni kívánja.
(4) A keresetlevélhez - a 171. §-ban meghatározottakon túl - csatolni kell azt a végrehajtási eljárásban
keletkezett okiratot, amely a perindításnak az 529. § szerinti feltételét bizonyítja.
532. § [Az eljárás szünetelése]
(1) A 121. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben nincs helye szünetelésnek. A
121. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
(2) A 121. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb
egy hónap.
533. § [Soronkívüliség]
A bíróság a perben soron kívül jár el.
534. § [A végrehajtás felfüggesztése]
A perben eljáró bíróság a végrehajtást kérelemre a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A
felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás
felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

148
535. § [A kereset közlése és a perfelvételi szak]
(1) A bíróság a keresetlevelet - annak az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg - azzal
küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az általa lefolytatott eljárási
cselekményéről és az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat
megalapozó körülményekről. A végrehajtót a tárgyalás határnapjáról értesíteni kell.
(2) Az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Az
írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő legfeljebb
tizenöt nap.
(3) A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye, és a tárgyalási időköz
nyolc nap.
536. § [A tárgyalás kitűzése]
A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.
537. § [Döntés a végrehajtási költségekről]
Ha a végrehajtó a nyilatkozatát a perben előterjesztette, a bíróság végrehajtást megszüntető
ítéletében a végrehajtási költségek összegéről és megtérítéséről is dönt. A bíróság ítélete ellen a
végrehajtási költségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet.
141. Végrehajtási igényper
538. § [A per tárgya]
(1) Keresettel kérheti a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldását az, aki a lefoglalt vagyontárgyra a
tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely akadálya a bírósági, közigazgatási vagy
adóvégrehajtás során történő értékesítésnek.
(2) Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal
egysorban felel. Az a házastárs azonban, akinek a felelőssége csak a közös vagyonból rá eső
vagyoni hányad erejéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyon tárgyára.
(3) A haszonélvező a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan foglalás alóli feloldását nem kérheti.
(4) Közös tulajdonban lévő vagyontárgy foglalás alóli feloldását bármelyik tulajdonostárs önállóan is
kérheti.
539. § [Illetékesség és pertárgyérték]
(1) A perre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek
területén a foglalás történt.
(2) Ingatlanigényperre kizárólag az ingatlan fekvése szerinti járásbíróság illetékes.
(3) A per tárgyának az értéke a végrehajtani kívánt követelés értékével, vagy ha a foglalás alól
feloldani kívánt vagyontárgy értéke kisebb, ez utóbbi értékkel egyezik meg.
540. § [Perköltség viselése]
A pernyertes felperes perköltségét a pervesztes alperes csak akkor téríti meg, ha a foglalásnál jelen
volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított. A fellebbezési eljárásban felszámított perköltség
tekintetében a perköltség viselésének általános szabályai az irányadók.
541. § [A végrehajtás felfüggesztése]
A perben eljáró bíróság a végrehajtást kérelemre - kizárólag az igényelt vagyontárgyra kiterjedően - a
per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény erre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
542. § [Perindítás]
(1) A pert a végrehajtást kérő ellen kell megindítani. Ha a vagyontárgyat több végrehajtást kérő
követelésének végrehajtása végett foglalták le, a pert valamennyi végrehajtást kérő ellen meg kell
indítani.
(2) A bíróságnak vagy a bíróság gazdasági hivatalának a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti
értesítésébe foglalt bűnügyi követelés végrehajtása esetén - ideértve az ilyen követelés biztosítására
elrendelt bűnügyi zárlatot is - az igénypert az állam nevében a követelés jogosultjaként eljárni jogosult
ellen kell megindítani.
(3) Ha a bűnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, az igénypert a sértett, illetve
magánfél ellen kell megindítani.
(4) A perben fél lehet az a végrehajtást kérő is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(5) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a végrehajtást
foganatosító végrehajtó nevét és székhelyét, továbbá a végrehajtási ügyszámot.
543. § [A kereset közlése és a viszontkereset]
(1) A bíróság a halasztó hatályú igényperben a keresetlevél vizsgálata és a kereset közlése során
soron kívül jár el.
(2) A bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg a halasztó
hatályú igényperről a végrehajtót, ingatlanigényperről pedig az ingatlanügyi hatóságot is

149
haladéktalanul értesíti.
(3) A perben nincs helye viszontkeresetnek.
544. § [A bíróság döntése]
(1) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat feloldja a foglalás alól. Ha a
vagyontárgyat már értékesítették, és a vételárnak megfelelő összeg a végrehajtó letéti számláján
rendelkezésre áll, a bíróság ezen összeg kiutalását rendeli el.
(2) Ha a bíróság a haszonélvezeti joggal terhelt vagyontárgy iránt a haszonélvező által indított
igénykeresetnek helyt ad, a vagyontárgyat kizárólag a haszonélvező vonatkozásában a foglalás alól
feloldja azzal, hogy azt csak a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet értékesíteni.
(3) Az igényperben hozott jogerős határozatot a végrehajtó részére, ingatlanigényper esetén pedig az
ingatlanügyi hatóság részére is kézbesíteni kell.
545. § [Perújítás]
A perben hozott ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak nincs helye.
546. § [Házastársi vagyonközösségi igényper tárgya]
Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely
kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperben kérheti a vagyontárgy foglalás
alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad értékéig.
547. § [Illetékesség a házastársi vagyonközösségi igényperben]
Ha a végrehajtás során több, a házassági vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat foglaltak le, a
felperes a pert az 539. § szerint illetékes bíróságok közül bármelyik előtt megindíthatja. A per
folyamatban léte alatt ugyanazon házassági vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyra vonatkozó
házastársi vagyonközösségi igényperre a folyamatban lévő per bírósága kizárólagosan illetékes.
548. § [Házastársi vagyonközösségi igényper indítása]
A házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylő felperes házastársa) ellen is meg kell
indítani.
549. § [Érdemi döntés a házastársi vagyonközösségi igényperben]
(1) A házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó
valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt.
(2) Ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylő közös vagyonból rá eső hányadának
megfelelő értékű meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylőt így nem lehet
teljesen kielégíteni, a bíróság meghatározott vagyontárgyat azzal a feltétellel old fel a foglalás alól,
hogy az igénylő a közös vagyonból rá eső hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet tizenöt napon
belül megfizeti a végrehajtói letéti számlára. Ha ezt az igénylő a perben nem vállalja, a bíróság a
meghatározott vagyontárgy értékesítését és a közös vagyonból rá eső hányad értékének megfelelő
vételárrész igénylő részére történő kiutalását rendeli el.
(3) A foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott
vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek.
550. § [A közös tulajdonban lévő vagyontárggyal kapcsolatos igényper]
Az 549. §-t a közös tulajdonban lévő bármely vagyontárggyal kapcsolatos igényperben alkalmazni
kell.
142. Foglalás tűrése iránti per
551. § [Viszontkereset]
A végrehajtást kérő által az adós tulajdonában lévő ingóság lefoglalásának tűrése iránt harmadik
személy ellen a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint megindított perben viszontkeresetnek
nincs helye.
552. § [Perköltség viselése]
Ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós ingóságára vonatkozó nyilatkozatot
elmulasztotta, a végrehajtást kérő perköltségét a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni.
143. Követelés behajtása iránti per
553. § [Viszontkereset]
A végrehajtást kérő által az adóst harmadik személlyel szemben megillető követelés behajtása iránt a
harmadik személy ellen a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint megindított perben
viszontkeresetnek nincs helye.
554. § [Perköltség viselése]
Ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós követelésére vonatkozó nyilatkozatot
vagy a követelés összegének befizetését, illetve a követelés tárgyának letétbe helyezését
elmulasztotta, a végrehajtást kérő perköltségét a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni.
144. A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per
555. § [Előzetes eljárás]
A zálogjogosult a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése iránt akkor

150
indíthat pert, ha a bíróság a kérelmét a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti végrehajtási
eljárásban azért utasította el, mert az adós vagy a végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés
jogalapját és összegszerűségét - önálló zálogjog eseten a jogalapot és az összegszerűséget - vitatta,
és állítását valószínűsítette.
556. § [Illetékesség]
A perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a zálogjogosult kérelmét a végrehajtási eljárásban
elutasította.
557. § [Perindítás]
(1) A pert a jogalapot vagy összegszerűséget vitató adós, illetve végrehajtást kérő ellen kell
megindítani.
(2) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a végrehajtást
foganatosító végrehajtó nevét és székhelyét, továbbá a végrehajtási ügyszámot.
(3) A keresetlevélhez - a 171. §-ban meghatározottakon túl - csatolni kell azt a bírósági határozatot,
amely a perindításnak az 555. §-ban foglalt feltételét bizonyítja.
558. § [Soronkívüliség]
A bíróság a perben soron kívül jár el.
559. § [A végrehajtás felfüggesztése]
A perben eljáró bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés
tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A végrehajtás felfüggesztésére a
bírósági végrehajtásról szóló törvény erre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
560. § [A kereset közlése, a perfelvétel és a tárgyalás kitűzése]
(1) Az ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap. Az írásbeli ellenkérelem
benyújtására előírt határidő meghosszabbítására vonatkozó határidő legfeljebb tizenöt nap.
(2) A perben viszontkeresetnek nincs helye.
(3) A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye és a tárgyalási időköz
nyolc nap.
(4) A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.
561. § [Az érdemi döntés]
A kereset elbírálására a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a kielégítési jog megnyílta
megállapítására vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

PK 148. szám
Az igénypert megindító keresetlevél a végrehajtás alapjául szolgáló per vitelére
meghatalmazott ügyvéd részére is hatályosan kézbesíthető.
A Pp. 70. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a "kereset" szót nemcsak aktív hanem passzív
értelemben is kell érteni. Ehhez képest a per vitelére szóló meghatalmazás a végrehajtás során
harmadik személy által indított igényperre is kiterjed. Ezért az igényperben beadott keresetlevél a per
vitelére meghatalmazott ügyvéd részére is hatályosan kézbesíthető.

70. A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt

indított per Pp. 562-570. §
145. Az általános szabályok alkalmazása
562. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának (e fejezetben a
továbbiakban: birtokvédelmi határozat) megváltoztatása iránt indított perben az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
146. A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per
különös szabályai
563. § [A bíró kizárása]
(1) A per elintézéséből - a 12. és 13. §-ban foglalt eseteken kívül - ki van zárva, és abban mint bíró
nem vehet részt
a) az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett,
b) az a) pont szerinti személynek a hozzátartozója,
c) a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója, a munkaviszonya
megszűnését követő két évig, és
d) az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként
meghallgattak.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is alkalmazni kell.
564. § [A szakértő kizárása]

151
 A perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben az 563. § (1) bekezdés a)-
c) pontjában foglalt kizáró ok áll fenn.
565. § [Illetékesség]
A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
566. § [Perindítás]
(1) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell
a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését
és a birtokvédelmi határozat számát, valamint
b) az arra történő utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi
képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.
(2) A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a
keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.
(3) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az
igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet
nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási
kérelmet nem terjesztett elő.
(4) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be
és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a
keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok
felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A
keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Ptk.-ban meghatározott keresetindítási
határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek a perre
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételét.
567. § [A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése]
(1) A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül
határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja.
(2) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A
bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
(3) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a
jegyzőnek.
568. § [Bírósági meghagyás kibocsátásának tilalma]
A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs
helye.
569. § [Ítélet]
(1) Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező
esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.
(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált
hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás
kérdésében terjeszt elő keresetet.
(3) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
570. § [Az elektronikus kapcsolattartás szabályai]
(1) A XLVI. Fejezet rendelkezéseit a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránt indított perben
az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a fél a keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél terjeszti elő, a birtokvédelmi
határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni
a) a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél elektronikusan
került előterjesztésre, és
b) a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról,
valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak
digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.
(3) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be,
a bíróság az 566. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti eljárása során hívja fel a birtokvédelmi
határozatot hozó jegyzőt, hogy az iratokat digitalizált formában terjessze fel.

152
 71. A közérdekből indított perek Pp. 571-579. §
147. A közérdekből indított per szabályainak és az általános szabályoknak az alkalmazása
571. § [A közérdekből indított per szabályainak alkalmazása]
E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a közérdek védelme érdekében perindításra
felhatalmazást adó törvény úgy rendelkezik, hogy az ilyen közérdekből indított pert (a továbbiakban:
közérdekű per) e fejezet rendelkezései alapján kell lefolytatni.
572. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit a közérdekű perben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
148. Különös szabályok
573. § [A bíróság összetétele, felek, beavatkozás]
(1) Ha a közérdekű per különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a perfelvételt lezáró végzés
meghozataláig kivételesen elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
(2) Közérdekű perben nem minősülnek félnek azok a személyek, akik érdekében, illetve akik igénye
érvényesítése iránt a közérdekű pert megindították (a továbbiakban: jogosultak).
(3) Közérdekű perben beavatkozásnak nincs helye.
574. § [Perindítás]
(1) A keresetlevélnek - a 170. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a közérdekű perrel
érintett jogosultakat, és azt, hogy milyen módon kell igazolniuk az egyedi jogosultaknak az érintett
jogosulti csoporthoz való tartozásukat ahhoz, hogy az ítélet alapján javukra teljesítés történhessen,
illetve az ítélet rájuk alkalmazható legyen.
(2) Az érintett jogosultakat azoknak a tényeknek és körülményeknek az előadásával kell
meghatározni, amelyek révén a jogosultak érintett csoportja behatárolható, illetve a jogosultak azonos
módon való érintettsége megállapítható.
(3) A perben megállapítás iránti kereset akkor is előterjeszthető, ha az egységes marasztalás nem
lehetséges, mert az érintett jogosultak vonatkozásában a marasztalás összege, illetve az ezt
megalapozó tények nem azonosak, azonban a megállapítani kért jog tekintetében fennáll az
azonosság.
575. § [Az eljárás megszüntetése]
Ha a jogosulti érintettség azonossága nem áll fenn, az eljárást hivatalból meg kell szüntetni. Az
eljárást akkor is hivatalból meg kell szüntetni, ha az érintett jogosulti csoporthoz való tartozás
igazolásának módja nem határozható meg egységesen, illetve nincs olyan egységes igazolási mód,
amely a bíróság álláspontja szerint alkalmas az érintett jogosulti csoporthoz való tartozás
bizonyítására.
576. § [Egyesítés]
Ha több felperes több olyan közérdekű pert indított, amelyek vonatkozásában a jogosulti kör, az
érvényesített jog és az alperes személye azonos, a bíróság elrendelheti, illetve bármelyik fél
kérelmére elrendeli e közérdekű perek egyesítését. Egyesítésnek akkor is helye van, ha a perek
különböző, de azonos hatáskörű bíróság előtt vannak folyamatban. Ilyen esetben a kizárólagosan
illetékes, ennek hiányában az alperes lakóhelye szerinti bíróság rendelheti el az egyesítést. Egyéb
okból egyesítésnek nincs helye.
577. § [Az ítélet tartalma]
(1) Az ítéletben - az 574. § (1) bekezdésével összhangban - meg kell határozni az érintett
jogosultakat, akikre az ítélet hatálya kiterjed, továbbá az érintett jogosulti körhöz való tartozásuk
igazolásának módját.
(2) A felperes pernyertessége esetén az ítéletben az alperest az érintett jogosultak javára kell a
teljesítésre kötelezni. A perköltség tekintetében a felperest kell kötelezni pervesztesség, illetve
jogosítani pernyertesség esetén.
578. § [Anyagi jogerőhatás]
(1) A közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogerőhatással rendelkezik az alperes új keresetindítása
vonatkozásában, továbbá az érintett jogosultak közül azoknak az új keresetindítása vonatkozásában,
akik esetében a következő feltételek teljesülnek:
a) az alperes az érintett jogosultat az ítélet közlésétől számított harminc napon belül egyedileg,
írásban értesíti a perben hozott jogerős ítéletről,
b) az alperes az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az ítélet anyagi jogerőhatása az érintett
jogosultra is kiterjed, kivéve, ha a jogosult az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül
írásban bejelenti az alperes számára, hogy az egyéni keresetindítás jogát fenn kívánja tartani, és
c) az érintett jogosult nem tette meg a b) pont szerinti bejelentést.
(2) Az érintett jogosultak közül azokat a jogosultakat, akiket az alperes személyesen nem értesített

153
az (1) bekezdésben meghatározott módon, úgy kell tekinteni, mint aki az egyéni keresetindításhoz
való jogát fenntartotta.
(3) Ha érintett jogosultnak minősülő személy által indított egyedi vagy társult per a közérdekű
perben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt jogerősen nem fejeződött be, az (1) bekezdés szerinti
értesítést az alperes e per keretében tett nyilatkozattal köteles teljesíteni, melyre a felperes harminc
napon belül köteles nyilatkozni. A bíróság a felperesi nyilatkozat alapján határoz az eljárás további
menetéről.
(4) Ha a felperes nyilatkozata alapján a közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása az
egyedi vagy társult perre is kiterjed, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ha a közérdekű
perben az alperes pervesztes lett, az egyedi vagy társult per megszüntetésekor az alperest kell a
perköltség megtérítésére kötelezni.
579. § [A közérdekű per hatása az elévülésre]
A közérdekű per megindítása az érintett jogosultak vonatkozásban a követelés érvényesítésének
minősül a Ptk. 6:25. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában. A kereset elutasítása esetén az
elévülés a kereset megindításától az elutasítás időpontjáig nyugszik annak a jogosultnak a
vonatkozásában, aki az egyéni keresetindításhoz való jogát az 578. §-ban meghatározott módon
fenntartotta.

72. A társult per Pp. 580-591. §

149. A társult per meghatározása és az általános szabályok alkalmazása
580. § [A társult per meghatározása]
Társult per az e fejezet szabályai szerint indított és lefolytatott per.
581. § [Az általános szabályok alkalmazása]
E törvény rendelkezéseit a társult perben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
150. Különös szabályok
582. § [A bíróság összetétele, a felek képviselete]
(1) Ha a törvényszék hatáskörébe tartozó társult per különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi
jelentősége indokolja, az egyesbíró a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kivételesen
elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben
utóbb egyesbíró nem járhat el.
(2) A perben kötelező a jogi képviselet.
583. § [A társult perben elbírálható ügyek]
(1) Legalább tíz felperes egy vagy több olyan jogát, amely tartalmában azonos valamennyi felperes
vonatkozásában (a továbbiakban: reprezentatív jog), társult per formájában érvényesítheti, ha a
reprezentatív jogot megalapozó tények érdemben valamennyi felperes vonatkozásában azonosak (a
továbbiakban: reprezentatív tények), és a társult pert a bíróság engedélyezi.
(2) Társult per csak a következő esetekben indítható:
a) fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából,
b) a XXXIX. Fejezet szerinti munkaügyi perben, vagy
c) emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által
közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése
esetén.
584. § [Az engedélyezés iránti kérelem és a keresetlevél tartalma]
(1) A társult per engedélyezése iránti kérelmet a keresetlevélben kell előterjeszteni. A kérelemnek
tartalmaznia kell
a) a társult felpereseket és társulásuk tényét,
b) annak a felperesnek a megjelölését, aki a perben felperesként egyedül eljár a társult felperesek
nevében (a továbbiakban: reprezentatív felperes), továbbá a helyettes reprezentatív felperest,
c) a jogi képviselőnek a reprezentatív felperes által adott, a per vitelére szóló meghatalmazásra
utalást,
d) a reprezentatív jogot,
e) a reprezentatív tényeket,
f) annak az eszköznek, módszernek a meghatározását, amely alkalmas igazolni, hogy a felperesek
mindegyike olyan személy, akinek vonatkozásában a reprezentatív tények fennállnak, és ennek
alapján a reprezentatív jog őket megilleti (e fejezetben a továbbiakban: összekapcsolás), és
g) a társult perlési szerződésre utalást.
(2) A kérelemhez mellékelni kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti meghatalmazást és az (1)
bekezdés g) pontja szerinti társult perlési szerződést.
(3) A társult pert megindító keresetlevelet és az engedélyezés iránti kérelmet a reprezentatív felperes

154
terjesztheti elő.
(4) Marasztalás iránti keresetben a felperesek követeléseit felperesenként kell megjelölni.
585. § [Döntés az engedélyezésről]
(1) A bíróság a társult per engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha a perfelvétel során azt állapítja
meg, hogy
a) a felperesek száma kevesebb, mint tíz,
b) az ügy tárgya nem az 583. § (2) bekezdése szerinti jogvita,
c) az állított jog nem reprezentatív,
d) a jogállítást megalapozó tények nem reprezentatívak,
e) az összekapcsolás igazolására megjelölt eszköz, módszer erre a célra alkalmatlan,
f) a társult per engedélyezése nem célszerű, mivel a c)-e) pontok bármelyikében meghatározott
kérdésben való döntés vagy az összekapcsolás tényleges igazolásának idő-, illetve munkaigénye
olyan jelentős lenne, melyre tekintettel a társult per hatékonysági előnyei feltehetően elenyésznének.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben az engedélyt meg kell adni.
(3) A társult per engedélyezéséről leghamarabb a keresetlevél benyújtásától számított hatvan napon
belül lehet, legkésőbb pedig a perfelvételi szak lezárásával egyidejűleg kell határozni. A társult pert
engedélyező végzésben rögzíteni kell az elbírálandó reprezentatív jogot, a reprezentatív tényeket és
az összekapcsolás igazolásának eszközét, valamint az összekapcsolás tényleges igazolására adott
határidőt.
(4) Az engedély iránti kérelem elutasítása esetén az eljárást egyidejűleg meg kell szüntetni. A
keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak azoknak a felpereseknek a vonatkozásában,
akik a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelüket akár egyénileg,
akár a társult per szabályai szerint szabályszerűen benyújtják, vagy követelésüket egyéb úton
szabályszerűen érvényesítik.
(5) Az engedély iránti kérelemről döntő, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság a fellebbezést harminc napon belül bírálja el. Az
eljárás csak a végzés jogerőre emelkedése után folytatható.
586. § [A társult perlési szerződés]
(1) A társult per megindítása előtt az igényüket ebben a formában érvényesíteni kívánó jogosultaknak
írásban társult perlési szerződést kell kötniük. A társult perlési szerződésnek tartalmaznia kell
a) a társult per felpereseit (e §-ban a továbbiakban: felek),
b) a reprezentatív felperes kijelölését,
c) a reprezentatív felperes helyettesének kijelölését,
d) a társult per vitelére meghatalmazott jogi képviselőt,
e) a társult perlési szerződés megkötésével és a társult per előkészítésével kapcsolatos költségek,
továbbá a társult per perköltsége előlegezésének, viselésének, megosztásának szabályait,
f) a feleknek a peranyag szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit,
g) a reprezentatív felperes felelősségére vonatkozó szabályokat, különösen a szakszerűtlen
pervitelből következő károkért való helytállás módját, eszközét,
h) annak szabályait, hogy a társult per megindítása után új felek csatlakozhatnak-e a társult perlési
szerződéshez, illetve a szerződő felek felmondhatják-e egyedileg a társult perlési szerződést,
i) az egyezségkötés kifejezett tilalmát vagy az egyezségkötésre való kifejezett felhatalmazást azzal,
hogy egyezségkötésre felhatalmazás esetén meg kell jelölni azt a minimum összeget és egyéb
feltételt, amelynek az egyezségben szerepelnie kell; a felek azt is kiköthetik, hogy az
egyezségkötéshez az egyezségtervezet megküldésével hozzájárulásukat kell kérni,
j) az arra vonatkozó kikötést, hogy a reprezentatív felperes meghatározott perbeli nyilatkozatainak,
perbeli cselekményeinek megtételéhez a felek előzetes jóváhagyása szükséges-e,
k) annak szabályait, hogy a reprezentatív felperes milyen módon tájékoztatja perviteléről a feleket, és
hogyan biztosítja a felek tájékozódási lehetőségét, valamint a pervitel ellenőrzését,
l) azt, hogy a társult perben a felperesek számára megítélt, illetve jóváhagyott egyezség alapján a
felpereseket megillető pénzösszeg, egyéb dolog vagy jog a felpereseket eredeti követelésük
arányában illeti meg,
m) a társult perben hozott ítélet anyagi jogerőhatásáról szóló tájékoztatást, a lefedett jog és tényalap
konkretizálásával,
n) a társult perlési szerződés megszűnésének eseteit, feltételeit.
(2) A felek az (1) bekezdés l) pontjában foglaltakkal ellentétes felosztási tervben nem egyezhetnek
meg.
(3) Ha a társult perlési szerződés az (1) bekezdésben előírtakat nem tartalmazza vagy a szerződés
tartalmában ellentétes valamely kötelezően alkalmazandó kikötéssel, a bíróság a keresetlevelet
visszautasítja. A visszautasítás előtt hiánypótlásra felhívásnak nincs helye. E végzés ellen külön

155
fellebbezésnek van helye. A keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak azoknak a
felpereseknek a vonatkozásában, akik a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a
keresetlevelüket akár egyénileg, akár a társult per szabályai szerint benyújtják vagy követelésüket
egyéb úton szabályszerűen érvényesítik.
(4) A bíróságnak nem feladata ellenőrizni, hogy a reprezentatív felperes a társult perlési szerződésnek
megfelelően jár-e el a perben.
587. § [Belépés a perbe, kilépés a perből, félbeszakadás]
(1) A társult perbe új felperesként belépni, illetve a társult perből kilépni csak a perfelvételi szakban
lehet, és csak a bíróság engedélyével. A bíróságtól az esetleges perbelépések és kilépések
engedélyezését a reprezentatív felperes egy alkalommal, összesítetten kérheti. A bíróság az
engedélyt akkor adja meg, ha a belépések, illetve a kilépések következtében nem áll be olyan
változás a társult per engedélyezéséről való döntésre hatással bíró körülményekben, mely a korábbi
perfelvételi cselekmények megismétlését vagy tartalmuk jelentős módosítását tenné szükségessé. A
belépés és kilépés igazolására a belépő felpereseknek a társult perlési szerződéshez való csatlakozó
nyilatkozatát, kilépéshez pedig a kilépő felperesek felmondását kell csatolni.
(2) A reprezentatív felperes halála, jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a
keresetlevélben megjelölt helyettes járhat el a továbbiakban reprezentatív felperesként. E tényt a
helyettes reprezentatív felperes köteles bejelenteni a bíróság számára. Bármely más felperes halála,
jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnése esetén az eljárás nem szakad félbe; ha a
reprezentatív felperes a jogutódot bejelenti, a bíróság az adott felperes jogutódjának javára, illetve
terhére rendelkezik ítéletében.
588. § [Az iratok megtekintése]
A társult perlési szerződésbe alperes és beavatkozó nem tekinthet be, továbbá arról másolatot nem
készíthet.
589. § [A felpereseket megillető perbeli jogok egységessége]
(1) A társult perben a felpereseket megillető jogokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kizárólagosan a reprezentatív felperes gyakorolhatja. A reprezentatív felperes e jogainak szerződéssel
való bármely korlátozása a reprezentatív felperes nyilatkozatainak, perbeli cselekményeinek
érvényességét és hatályosságát nem érinti.
(2) A felpereseket megillető perbeli jogok egységesek és csak egységesen gyakorolhatók.
(3) A felperesek jogosultak a tárgyaláson történő részvételre a nyilvánosság kizárása esetén is,
továbbá az iratokba betekinthetnek.
590. § [A per tárgya, az ítélet tartalma, fellebbezés, perújítás]
(1) A bíróság a társult perben a felperesek keresetéről egységesen dönt, határozatát a reprezentatív
jog tekintetében, a reprezentatív tények vonatkozásában megállapított tényállás alapján hozza meg.
(2) A bíróság az ítéletében azoknak a felpereseknek a javára marasztalja alperest, akik
vonatkozásban az összekapcsolás tényleges igazolása az előírt határidőben megtörtént.
(3) A perköltség tekintetében a reprezentatív felperest kell kötelezni, illetve jogosítani.
(4) Ha a bíróság egy vagy több felperes keresetét az összekapcsolás igazolásának
eredménytelensége miatt utasítja el, az ítéletet ebből az okból a reprezentatív felperes csak az érintett
felperesekre kiterjedő hatállyal is megfellebbezheti. E szabályt megfelelően alkalmazni kell perújítás
esetén is.
591. § [Azonos tárgyú perek egymáshoz való viszonya]
(1) Ha több olyan társult per is folyamatban van, amelyek azonos jog- vagy ténykérdések elbírálását
igénylik, e társult pereket egymásra tekintettel felfüggeszteni nem lehet.
(2) Közérdekű per és társult per tárgyazonossága esetén a bíróság a társult pert a reprezentatív
felperes kérelmére a közérdekű perre tekintettel, annak jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A
közérdekű perben hozott határozat jogerőre emelkedése után az 578. § (3) bekezdését kell
alkalmazni.
(3) Egy társult perben hozott ítélet anyagi jogerőhatással nem rendelkezik sem egy másik, azonos
tárgyú társult perre, sem az azonos tárgyú, a társult felperesektől különböző személyek által indított,
de azonos tárgyú egyedi perekre, sem az azonos tárgyú közérdekű perre nézve.

156
 73. Külföldön kiállított okiratok különös szabályai. A perköltség-biztosíték. A
kis értékű követelések és az európai fizetési meghagyásos eljárás különös
szabályai Pp. 592-603. §
592. § [Hatály]
E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió
kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik.
152. Külföldön kiállított okiratok bizonyító ereje belföldi eljárásban
593. § [Külföldön kiállított közokirat]
A 323. § rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye
szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti
állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő.
594. § [Külföldön kiállított magánokirat]
A 325. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy
a) a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét
akkor is megtartja, ha a 325. § rendelkezéseinek nem felel meg,
b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az
igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak
csak akkor van a 325. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes
magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti
állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő.
153. A perköltség-biztosíték és a költségkedvezmények
595. § [Perköltség-biztosíték]
(1) Az a felperes, akinek lakóhelye, székhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió
tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint
nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban van, az alperes kérelmére, az
alperes perköltsége fedezése céljából biztosítékot köteles adni, kivéve, ha
a) a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik,
b) a felperes személyes költségmentességben részesült, vagy
c) a felperesnek az alperes által elismert követelése, vagy a belföldi ingatlan- vagy egyéb közhitelű
nyilvántartásba bejegyzett vagyona megfelelő biztosítékul szolgál.
(2) Ha az alperes viszontkeresettel élt, a perköltség fedezése céljából nem köteles biztosítékot adni.
(3) Az alperes a biztosíték adása iránti kérelmet az írásbeli ellenkérelmében terjesztheti elő, ezt
követően csak akkor, ha a biztosítékadási kötelezettség feltételeiről önhibáján kívül csak később
szerzett tudomást.
(4) A megfelelő biztosítékul szolgáló vagyon értékét a felperesnek kell megjelölnie és valószínűsítenie.
(5) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, meghatározza a biztosíték összegét és megfelelő határidő
tűzésével arra hívja fel a felperest, hogy a meghatározott összeget a bíróságnál helyezze letétbe. A
bíróság a biztosíték összegét az alperes perköltségének valószínű összege, az alperes által elismert
követelés összege, illetve az (1) bekezdés c) pontjában megnevezett vagyon értéke
figyelembevételével állapítja meg.
(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott körülmények utóbb lényegesen módosulnak, a bíróság
bármelyik fél kérelmére - az ellenfél meghallgatása után - a biztosíték összegét módosítja. Ennek
során az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el vagy elrendeli a letétbe helyezett összeg
meghatározott részének visszafizetését. A visszafizetést elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek
van helye.
(7) Ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a bíróság a felperes kérelmére - az
alperes meghallgatása után - elrendeli a letétbe helyezett teljes összeg visszafizetését. E végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye.
596. § [Perköltség-biztosíték a másodfokú eljárásban]
(1) További biztosíték adására a fellebbezési eljárásban csak a fellebbező felperest lehet kötelezni
akkor, ha azt az alperes kéri, és egyúttal valószínűsíti, hogy a követelés megítélt része elegendő
biztosítékul nem szolgál.
(2) Ha a felperes az (1) bekezdés alapján hozott végzés ellenére biztosítékot nem nyújt, a
másodfokon eljáró tanács elnöke az alperesnek a további biztosítékadás iránti kérelemben
előterjesztett kérelmére a felperes fellebbezését visszautasítja.
597. § [Személyes költségmentesség és személyes költségfeljegyzési jog]
(1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió
tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek
szerint, egyéb külföldi állampolgár pedig nemzetközi szerződés alapján jogosult személyes

157
költségmentességre és személyes költségfeljegyzési jogra.
(2) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió
tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára esetén a költségmentesség a tárgyalásra történő
utazás költségére is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező.
(3) Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt biztosít
a külföldi bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt
pereskedő külföldi féllel szemben is.
XLV. FEJEZET
KÜLFÖLDI ELEM ESETÉN ALKALMAZANDÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
154. A kis értékű követelések európai eljárása
598. § [Általános szabályok alkalmazása]
A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben (ezen alcímben a továbbiakban: rendelet) nem
szabályozott kérdésekre e törvény rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
599. § [Hatáskör, illetékesség]
Az eljárás a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi
Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
600. § [Perindítás]
(1) A felperes a keresetet a perre illetékes járásbíróságon szóban is előterjesztheti, amelyet a bíróság
az erre rendszeresített formanyomtatványon rögzít.
(2) Ha a keresettel érvényesített követelés nem tartozik a rendelet tárgyi hatálya alá, a bíróság a jelen
rész szabályainak alkalmazása nélkül, az általános szabályok szerint jár el.
(3) Ha a viszontkereset tárgyának az értéke a viszontkereset bírósághoz történő benyújtásának az
időpontjában e törvénynek a pertárgyérték meghatározására vonatkozó szabályai szerint meghaladja
a rendelet 2. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, a bíróság a keresetet és a
viszontkeresetet az általános szabályok szerint bírálja el.
(4) A keresetlevél tartalmára a rendelet rendelkezései az irányadók. Az ott nem szabályozott
kérdésekre e törvénynek a keresetlevélre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A fél által becsatolt okirat hiteles fordítására a bíróság csak akkor kötelezheti a felet, ha a tényállás
más módon nem állapítható meg.
601. § [Fellebbezés]
Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására az általános szabályok az irányadók.
602. § [A rendelet szerinti felülvizsgálat]
(1) A rendelet 18. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott felülvizsgálatra e törvénynek a
mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye
nincs.
(3) A felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
155. Az európai fizetési meghagyásos eljárás
603. § [Különös eljárási szabályok]
(1) Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben (ezen alcímben a továbbiakban: rendelet) meghatározott
európai fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás során e törvény rendelkezéseit az ezen
alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történő elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál
keresetet indíthat. Ebben az esetben az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
beadásának joghatásai fennmaradnak, ha a keresetlevelet az elutasító végzés kézbesítésétől
számított harminc napon belül a jogosult a bírósághoz benyújtja. E határidő elmulasztása ellen nincs
helye igazolásnak. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének, illetve
kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának, illetve kézbesítésének.
(3) Az ellentmondás folytán perré alakult európai fizetési meghagyásos eljárásban a felperest a
bíróság felhívja arra, hogy harminc napon belül az eljárási illetéket egészítse ki a peres eljárás
illetékére és keresetét a keresetlevélre, valamint mellékleteire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő
tartalmú iratban terjessze elő. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban
foglaltak elmulasztása esetén az eljárást hivatalból megszünteti. Ha a felperes jogosultként az európai
fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a 285. § alkalmazásával jelölt meg tanút, a bíróság
arra is felhívja a felperest, hogy a tanú nevét és idézhető címét - ha az szükséges, egyéb személyi
adatait - az ott meghatározott módon jelentse be.
(4) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik, a rendelet 20. cikk (2) bekezdésében
meghatározott felülvizsgálatra a perújítás megengedhetőségének vizsgálatára vonatkozó

158
rendelkezéseket kell alkalmazni.

74. Az elektronikus kapcsolattartás főbb szabályai. Az elektronikus hírközlő

hálózat útján történő meghallgatás Pp. 605-627. §
605. § [Választható elektronikus kapcsolattartás]
(1) A perben az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő
képviselője - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt
és ezek mellékletét, valamint okiratot (e fejezetben a továbbiakban együtt: beadvány) választása
szerint elektronikus úton is benyújthatja, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben
meghatározott módon.
(2) Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó bejelentést a fél vagy a képviselő az
eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál. A beadvány elektronikus úton történő
benyújtását az (1) bekezdés szerinti elektronikus út vállalásának kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus út választása esetén az eljárás folyamán - ideértve az eljárás
minden szakaszát és a rendkívüli perorvoslatot is - a fél, illetve képviselője köteles a bírósággal a
kapcsolatot elektronikus úton tartani és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít
a részére.
(4) Ha a fél, illetve a nem jogi képviselőnek minősülő képviselője nem vállalja az elektronikus
kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, a bíróság a
papír alapú okiratot benyújtó fél, illetve képviselő beadványait digitalizálja és elektronikusan kézbesíti
a másik fél számára.
(5) A bíróság a fél részére - feltéve, hogy az elektronikus kapcsolattartásra személyében nem köteles
vagy azt nem vállalta - papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban jogi képviselője
vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő,
hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet
tájékoztatja arról, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja.
606. § [Áttérés papír alapú kapcsolattartásra]
(1) Ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselője vállalta, hogy a
bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával
egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra történő áttérés engedélyezését. A kérelemben
valószínűsíteni kell, hogy a fél, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselő körülményeiben
olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban
számára aránytalan megterhelést jelentene.
(2) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni
nem kell. Az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, az áttérés iránti kérelem
elutasítását a féllel, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel papír alapon közli. A végzés
ellen papír alapon is előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A papír alapon benyújtott, az (1)
bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott
beadványnak kell tekinteni, azt - az ismételten alaptalan áttérés iránti kérelem előterjesztésének
esetét kivéve - elektronikus úton nem kell benyújtani.
(3) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból
ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti
kérelmet a bíróság visszautasítja. Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilvánvalóan alaptalanul
terjeszt elő áttérés iránti kérelmet, az azt elutasító végzésben pénzbírsággal sújtható.
607. § [Jogutódlás az elektronikus kapcsolattartásban]
A jogi képviselő nélkül eljáró jogutód félre nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus
kapcsolattartást vállalta, vagy a jogelőd tekintetében a papír alapú kézbesítésre történő áttérés
megtörtént.
608. § [Kötelező elektronikus kapcsolattartás]
(1) Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden
beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben
meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
(2) E fejezet alkalmazása szempontjából jogi képviselőnek kell tekinteni a 75. § (1) bekezdésében
meghatározott személyeket, valamint az ügyvédjelöltet és a jogi előadót, ha e törvény szerint a perben
eljárhat.
157. Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel, a bírósággal, a közigazgatási szervvel és más
hatósággal
609. § [Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel]
(1) Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra nem kötelezett szakértő az

159
igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejelentéssel, az igazságügyi szakértői névjegyzékben
nem szereplő - az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra nem kötelezett
- szakértői tevékenységre jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény vagy szervezet (e
fejezetben a továbbiakban együtt: szakértői tevékenységet végző szerv) az Országos Bírósági Hivatal
részére történő bejelentéssel vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást.
(2) Ha a szakértő és a szakértői tevékenységet végző szerv az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus
úton történő kapcsolattartásra köteles vagy azt az (1) bekezdés szerint vállalja - a (3) és (4)
bekezdésben foglaltak kivételével - a szakvéleményét és egyéb beadványait az E-ügyintézési tv.-ben
és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, elektronikusan kézbesíti a bíróságnak és a
bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére.
(3) A bíróság a szakértő, illetve a szakértői tevékenységet végző szerv indokolt kérelmére - a 613. §
(3) bekezdésében meghatározott okból, kivételesen - elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt
adhat a szakvélemény vagy egy részének papír alapú benyújtására.
(4) A bíróság papír alapon vagy adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő, illetve a szakértői
tevékenységet végző szerv részére a bírósági irat mellékletét, ha az adathordozó jellegéből adódóan
a digitalizálás lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás vagy annak papír alapú
megtekintése egyéb okból szükséges. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz
e bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidőt a melléklet átvételétől kell számítani.
(5) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt, illetve szakértői
tevékenységet végző szervet, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus
kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő, illetve a szakértői tevékenységet
végző szerv felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyező legyen az
adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.
610. § [A bíróságok egymás közötti és más szervekkel történő elektronikus kapcsolattartása]
(1) A bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - másik bírósággal, valamint törvény alapján
elektronikus ügyintézést biztosító szervvel, továbbá a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervvel
a kapcsolatot elektronikus úton tartja.
(2) Az elektronikus kapcsolattartás alóli kivételt jelenti, ha a kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú
bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha a papír alapú okirat
valódisága vitás.
158. Az elektronikus kapcsolattartás eltérő szabályai
611. § [A képviseletre vonatkozó szabályok elektronikus kapcsolattartás esetén]
(1) A képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén a keresetlevél vagy az első, a bírósághoz
benyújtott beadvány mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az
általa digitalizált meghatalmazást, kivéve, ha a képviselő meghatalmazása a rendelkezési
nyilvántartásban a 67. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szerepel. A bíróság - ha e
tekintetben alapos kétsége merül fel - digitalizált meghatalmazás esetén az eredeti meghatalmazás
bemutatására hívja fel a képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében.
(2) A jogi képviselővel eljáró, de saját személyében elektronikus útra nem köteles fél a jogi képviselet
visszavonására irányuló nyilatkozatát papír alapon is benyújthatja. A jogi képviselet visszavonásával
egyidejűleg a fél nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását követően jogi képviselő
igénybevételével vagy jogi képviselő nélkül jár el.
(3) Ha a fél a jogi képviselet visszavonását követően jogi képviselővel jár el, a jogi képviselet
visszavonásával egyidejűleg csatolja a nyilatkozat benyújtását követően eljáró új jogi képviselő
meghatalmazását.
612. § [A beadványokra vonatkozó előírások elektronikus kapcsolattartás esetén]
Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit
- a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet
alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton
az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.
613. § [Papír alapú okiratok elektronikus kapcsolattartás esetén]
(1) Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett és az elektronikus kapcsolattartást
választó fél, illetve képviselő (a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó) - ha a
beadvány mellékletét képező okirat nem elektronikus okiratként áll rendelkezésre - köteles
gondoskodni a beadvány mellékletét képező papír alapú okirat digitalizálásáról és a papír alapú okirat
megőrzéséről.
(2) A papír alapú okirat - jogszabályban meghatározott módon történő - digitalizálására a bíróságnak
öt munkanap áll rendelkezésére. Az irat digitalizálásához szükséges időt - legfeljebb azonban öt
munkanapot - a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha a fél az elektronikus úton történő kapcsolattartást választotta vagy elektronikus útra kötelezett,

160
az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelenti, ha az eljárásban az okirat papír alapú bemutatása,
megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha a papír alapú okirat valódisága vitás.
A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti.
(4) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon
készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére, ha az alperes elektronikus
kapcsolattartásra nem köteles vagy az elektronikus kapcsolattartásra köteles alperes elektronikus
kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége nem ismert. A bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy
ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb beadványát elektronikus úton is benyújthatja vagy - ha
arra köteles - elektronikus úton köteles benyújtani.
614. § [Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén]
(1) Ha a beadványt elektronikus úton nyújtják be, és az illetéket jogszabályban foglaltak szerint olyan
módon kell megfizetni, amely alapján a bíróság az illeték megfizetéséről a keresetlevél benyújtásával
egyidejűleg nem szerez tudomást, a 115. § (2) bekezdésében, valamint a 176. § (1) bekezdés k)
pontjában foglaltak alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye
nincs.
(2) Ha az irat azért nem kézbesíthető, mert az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési
rendszer azon szolgáltatása tekintetében nem kötött szolgáltatási szerződést vagy azt megszüntette,
amelyen keresztül részére a bírósági iratokat kézbesíthetik, az elektronikus úton kapcsolatot tartót a
bíróság pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.
(3) A beadvány elektronikus levélcímről történő benyújtása nem minősül elektronikus úton történő
benyújtásnak, továbbá a bíróság csak e törvényben meghatározott esetben továbbíthat iratot a fél
elektronikus levélcímére.
615. § [Az Országos Bírósági Hivatal informatikai rendszere és az elektronikus kapcsolattartással
összefüggő adatkezelés]
(1) Az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer alkalmazásával biztosítja,
hogy a bírósággal kézbesítési szolgáltatást nyújtó rendszer útján folyamatosan lehessen kapcsolatot
tartani.
(2) Az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartóknak az
elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából hozzá érkezett adatainak kezelésére.
616. § [Elektronikus bírósági irat]
A bíróság az általa elektronikusan megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus
tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az
1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel látja el. A bíróság által készített, törvényben vagy
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel ellátott irat
közokirat.
617. § [A határidő számítása üzemzavar, üzemszünet esetén]
A törvényi, illetve a bíróság által napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít
bele az a nap - hónapokban és években megállapított határidő esetén az a lejárati nap -, amely során
legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn.
Ha az órákban megállapított határidő jogszabályban meghatározott üzemzavar vagy üzemszünet
fennállása alatt járna le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra
leteltével jár le.
618. § [Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei]
(1) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát
a) nem elektronikus úton, vagy
b) elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott
módon
terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a fellebbezést, a
felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt
nyilatkozat pedig hatálytalan.
(2) Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak
minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére
nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti visszautasító végzés és a (2) bekezdés szerinti megszüntető végzés ellen
külön fellebbezésnek van helye.
619. § [Az elektronikus formátumban rendelkezésre álló irat továbbítása]
(1) Az 50. alcímben foglalt jogosultságok gyakorlása érdekében a fél, az ügyész és a perben részt
vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére

161
kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt elektronikus levélcímre továbbítsa a bíróság,
ha az irat
a) elektronikus formában,
b) elektronikus okiratként vagy
c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként
a bíróságnál rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni. Az irat
akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz
alkalmazásával szerkesztette meg; az elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles
kiadmány, az bizonyítékként nem használható fel.
620. § [Iratbetekintés elektronikus hozzáférés biztosítása útján]
Az 50. alcímben foglalt jogosultságok gyakorlása érdekében a bíróság az iratbetekintésre jogosultak
számára a per irataihoz történő elektronikus hozzáférés lehetőségét jogszabály rendelkezései alapján
biztosítja.
621. § [A hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatása]
Kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nyilatkozat nem tehető; az ilyen módon tett
nyilatkozat hatálytalan.
XLVII. FEJEZET
AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZAT IGÉNYBEVÉTELE
159. Az elektronikus hírközlő hálózat igénybevételének elrendelése és az elektronikus hírközlő
hálózat útján történő meghallgatás helye
622. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás elrendelése]
(1) A bíróság a fél indítványára vagy hivatalból végzéssel elrendelheti, hogy a fél és más perbeli
személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatására, továbbá - ha az ellen a szemletárgy birtokosa
nem tiltakozik - a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, ha
a) az célszerűnek látszik, különösen, ha az az eljárás lefolytatását meggyorsítja,
b) a meghallgatás a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelentős
nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy
c) ezt a tanú személyes védelme indokolja.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a
tárgyalásra, a személyes meghallgatásra vagy a szemlére szóló idézéssel együtt kézbesíti a
megidézetteknek. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a
bíróság haladéktalanul megküldi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz
elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek.
623. § [Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás helye]
(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, a személyes
meghallgatás vagy a szemle kitűzött helyszíne és az elektronikus hírközlő hálózat útján történő
meghallgatás vagy szemle (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózat útján történő
meghallgatás) helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot
egyidejűleg továbbító eszköz biztosítja.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet a tárgyalás, a személyes
meghallgatás vagy a szemle kitűzött helyszíne és több egyéb elektronikus hírközlő hálózat útján
történő meghallgatási helyszín igénybevételével is, ha azok közvetlen összeköttetése biztosítható.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz a helyiséget bíróság vagy egyéb -
az elektronikus hírközlő hálózat működésének és a meghallgatás lefolytatása egyéb körülményeinek
biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szerv bocsátja rendelkezésre.
160. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása
624. § [Jelenlét és azonosítás a meghallgatáson]
(1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek és a szemletárgy
birtokosának (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő
személy) - a bíróság vagy az egyéb szerv épületében - az erre a célra kialakított helyiségben kell
megjelennie és a meghallgatás ideje alatt jelen lennie.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás kitűzött
helyszínén kell biztosítani. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított
helyiségben
a) az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy,
b) az, akinek a jelenlétét az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személyéhez
kapcsolódóan a tárgyaláson vagy a személyes meghallgatáson, illetve a szemlén törvény lehetővé,
illetve kötelezővé teszi,

162
c) az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök
működését biztosító, kezelő személy
lehet jelen.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát a
tárgyalást vezető elnök, illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök - ha a személyes
meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár - állapítja meg. Az
elnök, illetve a bírósági titkár állapítja meg azt is, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő
meghallgatásra kialakított helyiségben csak olyan személyek tartózkodnak, akiknek a jelenlétét
törvény lehetővé teszi, továbbá, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva eljárási jogainak
gyakorlásában.
(4) Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának
igazolása
a) az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott
adatai alapján és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra
jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő
bemutatásával
történik.
(5) Ha a bíróság a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, a tanú személyazonosságának
igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának
jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatása során biztosítani
kell, hogy azt csak a tárgyalást vezető elnök - ha a meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár
folytatja le, úgy a bírósági titkár - tekinthesse meg.
(6) A bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy
a) személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai
nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b) személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra
jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről
elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.
625. § [A meghallgatás módja]
(1) A meghallgatás megkezdésekor az elnök, illetve ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét
bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár tájékoztatja az elektronikus hírközlő hálózat útján
meghallgatott személyt, hogy a meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerül sor.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyalás
vagy a személyes meghallgatás, illetve a szemle kitűzött helyszínén jelen lévő résztvevők láthassák
az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a meghallgatott
személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt.
Biztosítani kell továbbá, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított
helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalás, a személyes meghallgatás, illetve a szemle
kitűzött helyszínén jelen lévő elnök, illetve bírósági titkár számára.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó
meghallgatott személy részére is biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.
626. § [Titkos meghallgatás]
(1) A bíróság elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásnak olyan módját,
amelyből a tanú személye, tartózkodási helye nem állapítható meg (a továbbiakban: titkos
meghallgatás).
(2) A titkos meghallgatás során a tanú személyének azonosítása során a 624. § (5) bekezdésében
foglaltak szerint kell eljárni, továbbá a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi
tulajdonságait a közvetítés során technikai úton el kell torzítani. A titkos meghallgatás során az elnök
megtiltja az olyan kérdés feltételét, illetve az olyan kérdés megválaszolását, amely a közreműködő
személyének és tartózkodási helyének azonosítását eredményezheti.
627. § [Jegyzőkönyv]
Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalásról, személyes
meghallgatásról, illetve a szemléről készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie az elektronikus hírközlő
hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeinek, valamint az elektronikus hírközlő
hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen lévők személyének rögzítésére is.

163
 75. A törvény hatálya. A végrehajtási kényszer, a végrehajtás elrendelésének
feltételei. Végrehajtható okiratok Vht. 1. §-31. §
1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló
követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.
2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre
vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a
pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.
3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a
közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.
4. § (1) Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során
egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a
közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az
eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését
követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre -
bírósági végrehajtás útján folytatni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése
alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló
végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell
folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó
szabályok szerinti jogok is megilletik.
4/A. § Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a
zálogjogosult kielégítési jogát - a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően - a bírósági végrehajtáson kívül
nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.
A végrehajtási kényszer alkalmazása
5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az
egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.
(2) Az állami kényszer - e törvény keretei között - elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja,
kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.
(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt - a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a
továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles
mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a
rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a
végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.
(4) A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt
vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a
bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet
megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a
személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a
személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a
személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a
jegyzőkönyvben.
6. §
7. § (1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál
kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből,
munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti
jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon,
szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából
eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből
(a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.
(2) Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt
összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós
bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor
lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak
aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során
behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja
meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására
zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek
fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az

164
adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.
(3) E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján
nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés
alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló
összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
b) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat
ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb
szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló
pénzösszeg.
(4) A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat
kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése
alatt álló összegre is.
(5) A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot
a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat
az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám)
közlése végett.
(6) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) az (5) bekezdésnek megfelelően keresi
meg a pénzforgalmi szolgáltatókat akkor, ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi
követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés
eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: 655/2014/EU rendelet) 14. cikke szerinti információs hatóságként jár el.
8. § (1) E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű
vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.
(2) A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást
kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.
A polgári perrendtartás alkalmazása
9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári
nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. FEJEZET
A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE
Végrehajtható okiratok
10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell
elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:
a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,
b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,
c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági
felhívást tartalmazó határozata,
d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban
bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamai közé
nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában
büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,
e) a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval,
végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos
kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése, továbbá
a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott
rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által
megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a
közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló
értesítése,
f) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve
visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló
határozat,
g) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés,
h) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett

165
adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.
Végrehajtási kérelem
11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.
(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor
a) az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához
szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet
nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá
b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a
továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt
adatok közül legalább egyet közölni kell.
(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlannyilvántartási adatokat.
12. § (1) A végrehajtási kérelmet - a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a kellő
példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül
megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy
visszautasításának, illetve azt - a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével - nem kell-e hiánypótlásra
visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező
végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő
példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a
bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél
hiányos kérelmét a bíróság visszautasítja.
(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja
írásba.
(4) A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon
belül dönt a végrehajtási kérelemről.
(5) A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatót nem illeti meg a költségmentesség és a
költségfeljegyzési jog.
12/A. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a
11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni.
Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás
elrendelésére jogosult bírósághoz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem
hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.
(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet - ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak - 15
napon belül elkészíti és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre
bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről
a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a kérelmet előterjesztőt.
A végrehajtás általános feltételei
13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat
a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
c) a teljesítési határidő letelt.
(2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a
jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági
egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.
(3) A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján
végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.
(4) Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési
záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelően
irányadók.
14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban:
tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál
régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy
a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
14/A. § (1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal

166
ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a magyar
jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16. § n) pontja alapján illetékességgel rendelkező bíróság
végzésével az intézkedést vagy rendelkezést az 1215/2012/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak
megfelelően hozzáigazítja az azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő
intézkedéshez vagy rendelkezéshez.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezéssel
élhet.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés jogerőre
emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot.
Végrehajtási lap
15. § (1) Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki
a) a bíróság polgári vagy közigazgatási ügyben hozott marasztaló határozata alapján,
b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást
tartalmazó része alapján,
c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.
(2) Az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó
ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján.
16. § Végrehajtási lapot állít ki
a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a
bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, továbbá a
közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított
költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző,
b) a bíróság szolgálati bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak
pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói
fegyelmi bíróságnak eljárási költség megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye
szerinti járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság),
c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós
végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye -
szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
d) belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye -
ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások
magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg
a képviselet helye - szerinti törvényszék,
e) az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a határozata
alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható
vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen
kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék
székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
f) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi
védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési
mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által
a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az
Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése
tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós
végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe,
illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye -
szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
g) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, az
Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 805/2004/EK rendelet)
szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az
adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete
esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság,
Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
h) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK rendeletének (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi
rendelet) 42. cikke szerint kiállított igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a
kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő

167
járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
i) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított
európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós
végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye -
szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság;
ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást
kibocsátó közjegyző,
j) a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az
adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete
esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság,
Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
k) az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának
helye - szerinti járásbíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság
igazságügyi szakértői díj megfizetéséről szóló határozata alapján,
l) a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási
kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (a továbbiakban: hágai jegyzőkönyv)
hatálya alá tartozó tagállamokban hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) alapján az adós
lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye -
szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
m) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szabálysértéssel okozott kár értékének megfizetésére
kötelező határozata alapján a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság,
n) az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat
alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható
vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen
kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett
székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén
működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi
Kerületi Bíróság.
17. § (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre
nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek
megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.
(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon - naptári nap szerinti
megjelöléssel - meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján
fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.
18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.
(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha
a) a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső
része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy
b) a követelés több adóssal szemben áll fenn.
(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell
készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt:
felek) egy-egy példányt kapjanak.
18/A. § (1) Közérdekű perben (Pp. XLII. Fejezet) hozott határozat alapján végrehajtási lap kiállítását
kérheti az, aki az ítélet tartalma alapján érintett jogosultnak [Pp. 577. § (1) bekezdés] minősül a
követelés vonatkozásában. A végrehajtást kérő az érintett jogosulti körhöz való tartozását az ítéletben
meghatározott módon köteles a kérelmében igazolni.
(2) Társult perben (Pp. XLIII. Fejezet) hozott határozat végrehajtásának elrendelése céljából a társult
per reprezentatív felperesének kérelme alapján a társult per felpereseinek követelései tárgyában egy
közös végrehajtási lapot is ki lehet állítani. Ennek feltétele, hogy a társult perlési szerződés [Pp. 586. §
(1) bekezdés] a reprezentatív felperest mint reprezentatív végrehajtást kérőt a közös végrehajtás
kezdeményezésére feljogosítsa.
19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen
alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti.
(2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően
állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a
végrehajtó útján kézbesítteti.
19/A. § A végrehajtható okiraton a bíróság feltünteti a végrehajtási kifogás (217. §) előterjesztéséről

168
szóló tájékoztatást, a 15. § szerinti határozat alapján kiállított végrehajtási lapon pedig annak tényét is,
hogy a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban kézbesítési fikció állt be.
Végrehajtási záradék
20. § (1) Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható
vagyontárgyának helye - szerinti járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el a 22. és a 23. §-ban
felsorolt okiratot.
(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó
rendelkezéseket.
21. §
22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el
a) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a
költség megtérítésére kötelező határozatát,
b) a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi
kamara fegyelmi tanácsának, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi
testületének és az igazságügyi szakértői kamara fegyelmi vagy etikai tanácsának, továbbá az
egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai
bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,
c)
d) azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő
megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az
árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a
módját,
e) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését,
f) a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a
károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár
megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét
jóváhagyó határozatát.
23. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak
a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá
b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 288. §)
során kötött egyezséget.
(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási
záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem
vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.
(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és
(2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.
23/A. § (1) Az ügyben eljárt, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület, illetve
egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes járásbíróság a békéltető testület kötelezést
tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget, továbbá az egészségügyi
közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási záradékkal látja
el.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglalt pénzügyi
fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság látja el a Pénzügyi
Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget
végrehajtási záradékkal.
(3) A Budai Központi Kerületi Bíróság a Közszolgálati Döntőbizottság keresettel nem támadott
kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság keresettel nem támadott
határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja el.
23/B. § (1) Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:
a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában
végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye -
szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
b) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot a kötelezett, vagy a gyermek szokásos
tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai
Központi Kerületi Bíróság,
c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó
tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá
vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten

169
a Budai Központi Kerületi Bíróság,
d) az 1215/2012/EU rendelet 58. cikke szerinti közokiratot és 59. cikke szerinti perbeli egyezséget az
adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a
fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági
egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében
a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
e) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint végrehajtható külföldi közokiratot az
adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye
- szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi
Bíróság.
(2) Végrehajtási záradékkal látja el
a) a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot az
adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete
esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság,
Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,
b) a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó
tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye - ennek hiányában az adós végrehajtás alá
vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten
a Budai Központi Kerületi Bíróság.
23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az
tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az
is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló
közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.
(4) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan
közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat
tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének
és a befolyt vételár felosztásának a módját.
(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági
végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.
(6) Ha az okiratot készítő közjegyző kizárás vagy egyéb ok miatt nem járhat el, az eljáró közjegyzőt a
területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki.
Közvetlen bírósági letiltás
24. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett -
közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot,
illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként
visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a
letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben
feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni
fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.
25. § (1) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett -
közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a
végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a
bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni
fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa,
de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.
(4) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az
elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(5) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság

170
megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a
letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
(6) A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg az (5) bekezdés szerinti határozat
kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós
munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a
végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.
26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha
a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,
b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér
végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.
27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha
a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási
jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban:
öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy
b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.
Közvetlen bírósági felhívás
28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj
fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban
megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.
(2) A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától
számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
(3) A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító
határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított
tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó
a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.
(4) E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság
köteles a jogosultat tájékoztatni.
Egyéb rendelkezések
29. § Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag
korábban más végrehajtható okiratot állított ki.
30. § (1) A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal
ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a törvény a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a
végrehajtót említi, ott helyette a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróságot kell érteni.
(2) Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben
eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.
31. § (1) Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem
vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a
bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott
közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának
kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

76. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai Vht. 32. §-47/A. §; 57/A. §

A végrehajtás foganatosításának megkezdése
32. § (1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát - a
10. § c)-g) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - elektronikus úton megküldi a Kar
hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okirat - a 10. § b) pontjában említett végrehajtható
okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén
keresztül küldi meg elektronikus úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira
figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot
kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10. § c)-g) pontjaiban említett végrehajtható okiratok
kivételével - közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a
végrehajtást kérőnek.
(2) A végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti
végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha
a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy
b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem alkalmazható.
(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő
végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell

171
megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben
kiállított végrehajtható okiratot is.
33. § (1) Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda
végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik
szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a
végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat elektronikus úton a Kar hivatali szervének,
amely továbbítja az ügyelosztás szabályaira figyelemmel az eljárási cselekmény foganatosításának
helye szerint illetékes azon végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó
tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a
továbbiakban: megkeresett végrehajtó).
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan kiürítése iránt az ingatlan értékesítését végző
ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül
található.
(2) A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a
készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.
(3) Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén
szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A
megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.
(4) A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a
végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti
számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a
megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről.
Költség
34. § (1) A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a
végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.
(2) A szakértő és szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő
költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A költségekre a
költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe.
(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.
(4) A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára
befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.
(5) Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a
végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a
meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a törvényszéki végrehajtó
helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő
számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig
köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak
átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő
egyetemlegesen felel.
(6) A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül
köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke
alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és
költségeit.
(7) A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar hivatali szerve a 217. §
alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen.
34/A. § (1) A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel
kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt
egyéb feladatok ellátásának érdekében; az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az önálló bírósági végrehajtói
szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a miniszter feladat-
és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó
hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.
(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel
együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az
általános költségátalány 35%-a a minisztérium bevétele, amit a Kar hivatali szerve utal át a
minisztériumnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.
(3) Az általános költségátalány mértéke 400 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként
1000 Ft, 400 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.
Jegyzőkönyv
35. § (1) A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más

172
végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a
helyszínen kell elkészíteni. A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is
elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó
milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az
adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi
képviselő nevét és irodájának címét,
b) az eljárás helyét és idejét,
c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),
d) a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat
megnevezését és ügyszámát,
e) a végrehajtási cselekmény leírását,
f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,
g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek
aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(4) A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben,
hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a
bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.
(5) A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és
hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba
helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó
csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a
felvételekbe való betekintést.
Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere
35/A. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A-35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e
törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a
Kar hivatali szervének a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek
részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere
(a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
(2) Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények
megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési
rendszerben - a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása
érdekében - rögzített adatokat a végrehajtó és a Kar hivatali szerve kezeli.
(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési
rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést
törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné
tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás
alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy
azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.
(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók
azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok
adatainak rögzítését - azonosítását követően - a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is
végezheti.
(5) A Kar hivatali szerve 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és
kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus
tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik
rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).
(6) A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési fikció beálltától számított 30 nap
elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a Kar
hivatali szerve az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.
(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a
kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel
ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer
felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva,
meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.
(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok

173
informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra
történő automatizált felszólításra.
35/B. § (1) A kézbesítési rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.
(2) A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a
kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe
venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kézbesítési rendszer igénybevételének megkísérlésekor
elektronikus üzenetben értesíti.
(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy
órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer
működését.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan
karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak
igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során
35/C. § (1) A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a
féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a Karral, bírósággal,
megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a
fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél
számára törvény kötelezővé teszi.
(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési
rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben
meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer
igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.
(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer
igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.
(4) A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a Karra, a végrehajtóra, és az elektronikus
kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig
annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.
(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás
alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus
rendszer útján történő kapcsolattartás.
35/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban
meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett
bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési
rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:
a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusát és
számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának
típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság
elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító
okmányának típusát, számát;
b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;
c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.
(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a
lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességét és
adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, vagy a
személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését
megtagadja.
(3) A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább
fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-
szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.
(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul
bejelenteni.
(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a
továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.
(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró
végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és
büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a
törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság,
illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli

174
annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény
alapján jogosult.
(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus
kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének
lehetőségéről.
(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is
engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése - az iratok nagy
terjedelme miatt - más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.
Kézbesítés
36. § (1) A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak.
(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az
adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.
(3) Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a
végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási
cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.
(4) A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről,
székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az
átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül
intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.
37. § (1) A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a törvény másképpen nem
rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben említett iratokat személyesen is kézbesítheti, ilyenkor a
kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás eredménytelensége esetén az (1) bekezdés
szerint kell eljárni.
37/A. § A végrehajtás során kézbesítési kifogás előterjesztésének - kivéve a Pp. 140. §-ában foglalt
esetet - nincs helye.
37/B. § (1) Ha a végrehajtást kérő belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a végrehajtási kérelem
benyújtásával egyidejűleg kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott ügyvéd,
valamint magyarországi székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező szervezet vagy természetes
személy egyaránt lehet. A végrehajtási kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott
megbízását, illetve a megbízatás elfogadását igazoló okiratot. A kézbesítési megbízott feladata, hogy
a végrehajtási eljárásban keletkezett, a végrehajtást kérő részére kézbesítendő iratokat átvegye, és
azokat a megbízó részére továbbítsa.
(2) Amennyiben a végrehajtást kérő részére szóló irat az (1) bekezdésben meghatározott módon kerül
kézbesítésre, azt a kézbesítési megbízott által történő átvételt követő ötödik napon kell a végrehajtást
kérő részére kézbesítettnek tekinteni.
(3) Amennyiben a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az (1) bekezdésben
meghatározott iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, az iratot hirdetmény
útján kell kézbesíteni. A Pp. 145. § (3) és (6) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) A kézbesítési megbízottra vonatkozó, a Pp. 143. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a
végrehajtási eljárás során megfelelően irányadó.
37/C. § (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat - ha a kézbesítési
rendszer használata e törvény szerint kötelező - a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus
úton kézbesíti.
(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában
a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott
tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;
b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és
megküldi a címzett elektronikus levélcímére.
(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára
az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és
megküldi a feladó elektronikus levélcímére.
(4) A Kar hivatali szerve a kézbesítési rendszer működtetése során
a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratoknak,
b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez szükséges elektronikus
tértivevényeknek, valamint
c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak
elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a
kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.
(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a

175
kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló
tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.
(6) Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől
és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon
sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési fikció). A
kézbesítési fikció beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a
részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is
megküldi.
(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.
(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát
hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő
elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló
iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok
papír alapú kézbesítéséről.
(9) A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a Kart terhelik, a felhasználók számára annak
használata ingyenes.
A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban
38. § (1) A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál, az
adós és más személyek sem akadályozhatják meg a végrehajtást kérőt e jogának gyakorlásában.
(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a végrehajtási eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen
értesíteni kell.
Változás a felek személyében
39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat
kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat
kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén
a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.
(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet
beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről
tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő
kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós
hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az
adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást
foganatosító bírósághoz.
(5) A (4) bekezdésben említett esetben a lefoglalt vagyontárgy a bíróság döntése után és attól
függően értékesíthető. A romlandó dolgot ilyenkor is azonnal értékesíteni kell.
(6) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő haláláról szerzett tudomást, és a jogutódja ismeretlen, a
behajtott összeget bírósági letétbe helyezi.
A követelés megszűnésének és csökkenésének
bejelentése
40. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését
haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a
34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.
(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34.
§ (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.
41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már
teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási
jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül
nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében
említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A
végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.
(2) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt
összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.
(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a
felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást
foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a
befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében
említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a
végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

176
(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan,
részben szűnt meg vagy az elévülés csak részben következett be.
(5) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását nem ismerte el, az adós a
végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
Az eljárás időpontja
42. § (1) A végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon,
reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.
(2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el,
ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.
Helyszíni kényszercselekmények
43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós
a) lakását és egyéb helyiségét,
b) bármely vagyontárgyát,
c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.
(2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.
44. § (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy
egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát
felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A
végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.
(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a
végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt
az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.
(3) Az adós hatóság által lezárt lakásában vagy helyiségében a végrehajtó a lezárást elrendelő
hatósággal egyeztetett időpontban foganatosítja az eljárási cselekményeket.
45. § (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az
ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az
ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó
helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az
ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.
(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy
a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt
megakadályozni, vagy
b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja
végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.
(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási
cselekményről készült jegyzőkönyvben:
a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint
személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok
megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,
b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,
c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő
tájékoztatás megtörténte,
d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények.
(4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási
költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a
végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az
erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.
(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés
megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.
(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti
megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.
Rendbírság
45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst
vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból
eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság
intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege
nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni
kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás
kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a

177
magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak
eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a
rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság
kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a
végrehajtónak kézbesít.
(3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi
személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult
tagjával szemben is ki lehet szabni.
(4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására
valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés
előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot
kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott
sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható.
(5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a
rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság
kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az
alapügyben foganatosítja.
(6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a
megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal
számlájára fizeti be.
(7) Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik
a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság,
ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.
(8) A bíróság az (1) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének megfelelő összegű
rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103. § (8) bekezdése alapján
használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében
kiadott végrehajtói felhívásnak.
Ügygondnok
46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható
vagyontárgya, de az adós
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,
b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,
c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.
(2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.
(3) Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget
hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok
költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.
Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és
kezelése
47. § (1) A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén
beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási
helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a
végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír,
érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára
vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a
gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot,
pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek
lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi
nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást
működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett
nyilvántartásba történő betekintés céljából.
(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül,
illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.
(4) A végrehajtónak az (1) bekezdésben foglalt adatok beszerzése iránti megkeresésében meg kell
jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.
(5) A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a
jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból

178
történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az
intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására.
(6) Ha a végrehajtónak az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok
vannak a birtokában, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a
jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. Az (1) bekezdésben foglalt adatok a
végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az
adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.
(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is
megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A végrehajtó a
közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervet az (1)
bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított
informatikai rendszer használatával keresi meg.
(8) A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a
végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.
47/A. § (1) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt személy által
a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó rendelkezésére
bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra
jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és
érvényességének ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a
járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi
idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó
hatóságot.
(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt
vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó
elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a
végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról,
a (9) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségről, valamint az ellenőrzés során megismert
adatok kezeléséről.
(3) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti
megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.
(4) A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány
okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:
fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-
ának (4) bekezdése szerinti tények,
fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány
érvényességi ideje,
fc) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b)
pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,
fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1)
bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b)
és c) pontja szerinti tények.
(5) A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő képviselő képviseleti jogosultságát
a) a bemutatott arcképes igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara nyilvántartásában,
b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti
rendelkezési nyilvántartásban, valamint
c) a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban
szereplő adatok alapján ellenőrizheti.
(6) Az adatigénylés iránti megkeresésre a 47. § (4) bekezdésében, a megkeresés teljesítésének
díjkötelezettségére a 47. § (3) bekezdésében, az ellenőrzés során beszerzett adatok kezelésére pedig
a 47. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

179
(7) A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a
végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés
teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a bizalmi szolgáltató felfüggesztette vagy a
tanúsítványt visszavonta.
(8) A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő
adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és
azt csak a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó
tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére adhatja ki, és
részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó
a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a
megsemmisítésükről.
(9) Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását,
megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva,
az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány
felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes
rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési
kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség megsértésének.
(10) A (9) bekezdés szerinti esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal kapcsolatban,
a végrehajtó az 5. § (4) bekezdése szerinti intézkedést is megteheti.

A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása

57/A. § (1) A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az
elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely
megfelel a következő feltételeknek:
a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró
önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy
törvényszéki végrehajtó-helyettes;
b) a bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási
kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a
nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási
állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
(2) A törvényszéki végrehajtó és törvényszéki végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírására
az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 35/A. §-át kell
alkalmazni; az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére pedig a Kar
hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.
(3) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés
és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-
ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének
teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is.
(4) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem használhatja az
elektronikus aláírást, ha
a) önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-
helyettesek névjegyzékéből,
b) önálló bírósági végrehajtói vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettesi hivatalából felfüggesztették,
c) önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,
d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás
létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(5) A Kar hivatali szerve a (4) bekezdés a)-c) pontjában, az önálló bírósági végrehajtó és önálló
bírósági végrehajtó-helyettes a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az
elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.
(6) A bizalmi szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a Kar hivatali
szerve megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

180
77. A végrehajtás felfüggesztése. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása.
A végrehajtás szünetelése. A végrehajtási jog elévülése Vht. 48. §-57. §
A végrehajtás felfüggesztése
48. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a
végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.
(2) Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmet
terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást
felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére
a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.
(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a
végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a
végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.
(4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.
(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli
különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az
eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is
sújtó természeti katasztrófát.
(6) Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben,
legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.
(7) Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezett a Pp. 344. § (6) bekezdése
szerinti kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.
(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az
1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21.
cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a
805/2004/EK rendelet 23. cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikk a) pontja, a 861/2007/EK
rendelet 23. cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelemnek a
végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.
49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a
jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más
törvény lehetővé teszi.
50. § (1) A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal
függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés
nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a
felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás
felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.
(2) A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal
közli a végrehajtóval.
(3) A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó
hatálya.
(4) Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. § (2) bekezdése alapján függeszti fel,
a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve
a zálogtárgy értékesítésére - ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését - terjed ki, a többi
végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.
(5) Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére
a) a 48. § (3) bekezdése,
b) a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja,
c) az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, vagy
d) a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja
alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének
letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a
vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a
többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.
(6) A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél
indokolt kérelmére felülvizsgálja.
51. § A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság - illetőleg a polgári
perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság - intézkedésére lehet tovább
folytatni.
A végrehajtás szünetelése

181
52. § A végrehajtás szünetel, ha
a) az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,
b) az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a végrehajtást kérő nem
kérte a jogutódlás megállapítását,
c) a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta,
d) az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen
volt,
e) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte,
f) az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve
állapította meg számára a végrehajtó,
g) külön törvény így rendelkezik.
52/A. § (1) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára
behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő
teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és
az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható
vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
(2) A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet
kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltakról és
arról, hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor.
(3) A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a
végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a
részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.
(4) Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal
egyetért, vagy nem tesz a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(5) A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint
módosítja a részletfizetési feltételeket:
a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra,
munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a
magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a
gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van
folyamatban,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy
esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,
c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez
kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.
(6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e bekezdésben
a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a
szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti
részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a
végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg
számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.
(7) Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és
valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.
(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak
helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt,
hogy a részletfizetés nem áll fenn.
52/B. § (1) A végrehajtó az adós számára - az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel,
havi egyenlő összegű részleteket megállapítva - részletfizetést állapít meg, ha megtette az
intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak
végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani
és
a) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,
b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult
végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult
végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az
ingatlan-nyilvántartásba, és
c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.
(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a

182
részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.
(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell
számítani.
(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet
sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.
53. § (1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről - az okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít, és a
jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.
(2) Ha a halasztást vagy a részletekben való teljesítést a bíróság engedélyezte, ezt - az (1) bekezdés
alkalmazása helyett - fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.
54. § (1) A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §
a) pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor,
b) pontja esetén a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,
c) pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,
d) pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható,
illetőleg értékesíthető,
e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,
f) pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetőleg az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,
g) pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt.
(2) A végrehajtó által adott részletfizetés esetében a végrehajtást folytatni kell, ha
a) az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta,
b) az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás és annak során vagyontárgyai
értékesítésének van helye,
c) az adós jövedelmi, vagyoni helyzetében lényeges változás állt be és a végrehajtást kérő ezt
valószínűsítette,
d) a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a végrehajtás alól elvonta.
(3) Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben
költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az
eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem
előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.
(4) A végrehajtási eljárás szünetelése vonatkozásában a Pp. 121. § (3) bekezdése, valamint a
bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági
nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (8) bekezdése nem alkalmazandó.
A végrehajtás megszüntetése és korlátozása
55. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg
korlátozni, ha
a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,
b) külön törvény így rendelkezik.
(2) Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a
végrehajtási költség megfizetésére a 34. és 41. § szerint nem került sor.
56. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha
a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül
helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy
b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba
foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy
részben érvényesen nem jött létre.
(2) A bíróság a végrehajtás korlátozásáról - ha az elbíráláshoz szükséges tények nem állapíthatóak
meg - a felek meghallgatása, a végrehajtó megnyilatkoztatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után
határoz.
(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási
költséget.
(4) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére
végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetve részben - térítse vissza az
adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetve
annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként
teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy)
ilyen visszatérítésének nincs helye.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy
keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).
56/A. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból a végrehajtást soron
kívül meghozott végzésével megszünteti, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés

183
biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás
eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(2) Ha az adós a követelés összegének a végrehajtói letéti számlára történt (1) bekezdés szerinti
megfizetését a bíróságnál igazolja, a bíróság az igazolás bírósághoz történő megérkezésétől
számított 3 munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást.
(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási
költséget, valamint az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy térítse
vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget.
Visszatérítésre kötelezés esetén a végrehajtó az 56. § (3) bekezdése szerint jár el.
A végrehajtási jog elévülése
57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető
figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.
(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog
elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a
már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.
(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

78. A végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra, a munkáltató

felelőssége. Vht. 58. §-79. §; (PK 137., PK 199. számú állásfoglalás)
Végrehajtói letiltás
58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai
kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós
munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.
(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós
munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a
végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
(3) A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.
(4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő
letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.
59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is,
amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új munkáltatótól kap.
60. § (1) A végrehajtó a munkáltatónál - szükség esetén a 33. § alkalmazásával - a helyszínen is
ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.
(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a
munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra
vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására
vonatkozó iratokba történő betekintést.
A levonás közös szabályai
61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni,
amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak
(adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá
egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - e törvényben foglalt részletes szabályok szerint -
általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az
a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a
mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban:
gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a
munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1)
bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a
havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb
összegének ötszörösét.
Levonási sorrend
64. § (1) Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított
sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.

184
(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell
megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok)
közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.
(3) A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a Vht. 165. § (1) bekezdés a)-g) pontjai
közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.
Levonás a munkavállalói munkabérből
65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér)
legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések
fejében:
a) tartásdíj (14. §),
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
(4) Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a
munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett
pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a
magánszemélynél.
66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:
a) a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a
szolgálati viszony alapján járó illetmény,
b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,
c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,
d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely
szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.
Levonás a nyugdíjból
67. § (1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati
járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban
együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.
(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) gyermektartásdíj,
b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.
(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.
Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból
68. § A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint
a csecsemőgondozási díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
a) gyermektartásdíj,
b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.
68/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az
alábbi követelések fejében:
a) gyermektartásdíj,
b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának
legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból
69. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásból és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot
lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás és
anyasági támogatás fejében.
(2) A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és
anyasági támogatás fejében.
Levonás egyéb járandóságból
70. §
71. §
72. § Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből,
keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi
követelések fejében:

185
a) tartásdíj,
b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,
c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli
ellátás.
Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből
73. § A fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján
elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó keresményének - a 62. § szerinti mentességre való
tekintet nélkül -, illetve egyéb letéti pénzének - a 74. §-ban meghatározott kivétellel - legfeljebb 50%-át
bármely követelés fejében le lehet vonni.
Letiltás alól mentes juttatások
74. § Mentes a letiltás alól
a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól
politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
b) a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való
jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek
jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
c) anyasági támogatás,
d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
e) az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a
jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,
f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
g) a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön
ellátmány és családi pótlék,
h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével
[66. § d) pont],
i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
k) a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,
l)-m)
n) a fogyatékossági támogatás.
A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége
75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a
letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a
végrehajtói letéti vagy más számlára.
76. § (1) A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
a) értesítse az adóst a letiltásról,
b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a
munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a
végrehajtói letéti vagy más számlára,
c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.
(2) A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az
időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de
legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését
követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.
77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben
levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az
elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.
(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt
esedékessé vált részletekre is.
(3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.
Tartozásigazolás
78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást
kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály
alapján, kinek a részére kell levonni.
(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.
(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába
lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

186
(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást
folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles
nyilatkozatot tenni.
A munkáltató felelőssége
79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a
munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja
szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be
nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

PK 137. szám
Ha a gyermektartásdíj fizetésére bírói ítélettel kötelezett munkavállalónak a munkáltatója a
letiltó határozatnak nem tett eleget, akkor a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján ellene
irányuló per a Pp. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosult lakóhelye szerint illetékes
bíróság előtt is megindítható. Ugyanez a szabály irányadó a munkáltató ellen a Vht. 78. §-a és a
Vht. 59. §-a alapján indított per esetén is.

PK 199. szám
Ha a gyermektartásban marasztalt munkavállaló illetményét a bíróság letiltotta és a munkáltató
a letiltásnak nem tett eleget, a munkáltatót a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján készfizető
kezesi felelőssége folytán marasztaló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható.
A Vht. 79. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó
kötelezettség elmulasztása esetén a munkáltató - a le nem vont összeg erejéig - készfizető kezesként
felel a végrehajtást kérőnek. A munkáltatóval szemben ilyen címen érvényesített követelés is a
gyermek létfenntartásának biztosítását szolgálja, s a gyermek nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe
amiatt, hogy a munkáltató a törvényben előírt kötelezettséget elmulasztotta. Ezért a munkáltatót
marasztaló határozat a Pp. 231. §-ának a) pontja alapján előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható.

79. Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre Vht. 79/A. §-83. §

Közös szabályok
79/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben
végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek
végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.
(2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi
nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható,
az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj
legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.
(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a
végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a
végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az
50%-a is végrehajtás alá vonható.
(4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető
együttes összegre kell alkalmazni.
79/B. § (1) Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási
megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés
összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve
betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve
azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti
kormányrendelet alapján történik.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend
szerint végzi el:
a) a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,
b) a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,
c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerződés
alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,
d) a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés
szabályainak megfelelően kezeli,
e) a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-
szerződés szabályainak megfelelően kezeli.

187
(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló
összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell
alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású
betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos
kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a
később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.
(5) A (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott sorrendtől eltérően az európai számlazárolási
végzés végrehajtása során a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést
a 655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott sorrend szerint végzi el.
(6) A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül
forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes -
devizavételi árfolyam figyelembevételével.
79/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt
pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben
végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
(2) A végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím
alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost.
(3) A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint
pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető
pénzösszegek visszafizetése iránt.
79/D. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt,
a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt
- pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,
b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt
pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból
eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.
(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott
külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt
pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem
vonható végrehajtás alá.
(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi
szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok
ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.
79/E. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást
foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért
felelős a végrehajtást kérőnek.
(2) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a
végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene
a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a
pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és
más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.
(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes
pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a végrehajtást foganatosító
hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az
adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes összegért fennálló helytállási kötelezettség
nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt
e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.
79/F. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási
végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható
vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.
(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a
zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási
megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.
79/G. § (1) A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a
felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása
érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra
kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési

188
rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.
Átutalási végzés
80. § (1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási
záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál
kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg -
ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási
végzést hoz.
(2) A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi
szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a
követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a
végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.
(3) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben
megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a
feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett
fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási
végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint
van helye a végzés meghozatalának.
(4) Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására
büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás
eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
81. § (1)
(2) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg,
hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és - ha a végzés kézbesítésétől
számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést - azt a végrehajtást kérőnek utalja ki,
vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul
értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb
értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi
szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget
- az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást
kérőnek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az
átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.
(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett
eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja,
hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a
kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat
kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási
végzés további függőben tartását.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla
megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.
Gondoskodás a pénzügyi fedezetről
82. § (1) Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya
miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató
köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.
(2) A pénzügyi ellátást végző szerv - ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó
mértékben is terheli - a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet
rendelkezésre bocsátásáról.
A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt
82/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3)
bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt
összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott
hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi
szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének
megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a
megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.
(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt
szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés
szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is
benyújtható.

189
(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt
haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.
(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett
eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.
(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító
bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése
nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.
(7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az
ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi
számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét
követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a
végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére - ha a kifizetés egyéb feltételei is
fennállnak - a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás
eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a
végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja
az eljárást.
Takarékbetét végrehajtás alá vonása
83. § A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és
más okirat - a 79/A. és 79/D. §-ban foglalt esetet kivéve - korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.

80. Ingóvégrehajtás (foglalás, mentes vagyontárgyak, elszállítás, árverés,

értékpapír értékesítése, végrehajtás üzletrészre, elektronikus árverés, ingóság
árverésen kívüli eladása) Vht. 84. §-135. §
Az ingófoglalás általános szabályai
84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a
végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.
(2) Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül
kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes
teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.
(3) Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az
ingófoglalást elvégezni.
(4) A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a MOKK által működtetett hitelbiztosítéki
nyilvántartásba és - erre utaló adat esetén - a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való
betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban,
továbbá, hogy vagyonát, illetve valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az egyedi azonosításra
kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása
esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni
arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.
(5) A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely
vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel
egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül
nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.
85. § A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt
lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.
Lefoglalható ingóságok
86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről
valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.
(2) Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más
körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós
tulajdonában.
(3) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát
bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a
foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a
szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához
tartozik.
87. § (1) Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.
(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás
befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell
venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is

190
fedezve legyen a követelés.
Foglalási jegyzőkönyv
88. § (1) A foglalási jegyzőkönyvben - a 35. §-ban említetteken kívül - fel kell tüntetni az adós
háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat,
illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a
mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet
nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.
(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.
(3) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a 85. §-ban
felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.
(4) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a
végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.
Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak
89. § (1) Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat,
amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.
(2) Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a
mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.
(3) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön
összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így
rendelte el.
90. § (1) Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:
a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik,
így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy,
egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,
b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv,
tanszer, hangszer,
c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,
d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,
e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3
szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék
vagy más ülőbútor,
f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,
g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy
fagyasztószekrény és 1 mosógép,
h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,
i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai
segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,
j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére
szolgáló - tárgy,
k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra
szükséges tüzelőanyag,
l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként
figyelembe venni,
n) a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott
tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.
(2) Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)-g) és k) pontjában meghatározott
mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított
foglalás során lehet érvényesíteni.
(3) Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy - az a), valamint
a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból
készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.
91. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a 90. §-ban
felsoroltakon kívül -, mentes a végrehajtás alól:
a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés,
igavonó állat és takarmány,
b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.
92. § Mentes a végrehajtás alól:
a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,
b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

191
c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.
93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.
(2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.
(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.
94. § Mentes a végrehajtás alól:
a) a szövetkezeti tag szövetkezeti részesedése,
b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.
95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú
fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre
jogosultnak nem adta át.
95/A. § Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló
biztonsági és különleges kőolajkészlet.
96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog.
(2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy)
végrehajtás alá vonható.
96/A. § (1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás
alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem
állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított
jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában
többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.
(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz
befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós
által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy
vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja
magánál vagy e minőségében érvényesítheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a
zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt
folyik.
96/B. § A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak - a 90. § h), l), m) és n) pontjában felsorolt
vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők
mentesnek.
Becslés
97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.
(2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben
megegyeztek, ez az irányadó.
(3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a
végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a
foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.
Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai
98. § Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához
veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti.
Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.
99. § (1) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított
értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági
letétbe helyezi.
(2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós
értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra
vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára
helyezi.
100. § Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást
követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.
101. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a
továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának
megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket mint cégbíróságot (a
továbbiakban: cégbíróság).
(2) Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a
cégjegyzékbe.
102. § (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon belül
értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha
a) a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,

192
b) a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de
valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális
örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.
103. § (1) Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű
törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a
törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és
törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye)
szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az
üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési
igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet
nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata
alapján a közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat.
Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és
terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a
közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e
felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
(3) A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az
adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság
a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.
(4) A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről
készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban
való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.
(5) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű
lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a
foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak,
ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű
értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási
eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges
engedélyét visszavonták, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.
(6) Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el a miniszternek az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a
végrehajtás alól.
(7) A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti:
a) a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó
székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése,
székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,
c) a jármű
ca) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve,
színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),
cb) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió és az
ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására
elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,
d) a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és
visszavonására vonatkozó adatok,
e) a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési
kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.
(8) A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való
tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését
követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel
engedélyezheti a lefoglalt gépjármű - több gépjármű esetén egyik gépjárműve - árverésig történő
használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti
tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az
eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és
azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell
hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát
engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő
visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a

193
gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt
időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság
kiszabásának van helye.
103/A. § (1) Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való
részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi,
légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását
bejegyzi a nyilvántartásába. A 103. § (3) bekezdése megfelelően irányadó a vízi és légi járművek
lefoglalásánál is.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt megkeresésében felhívja az érintett szervet, hogy
haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a
végrehajtási jog bejegyzéséről.
103/B. § 2014. március 15. napját megelőzően bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása
esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság
lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló
jelzálogjog jogosultjának adatairól.
103/C. § (1) A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével
foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt
időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a
végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem
jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a
végrehajtó nyittatja fel a széfet.
(2) A vagyontárgyat a foglalást követően - a 98-100. §-ban említett vagyontárgyak kivételével -
lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs
lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.
(3) A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a
széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság
elhelyezése iránt.
(4) A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt,
több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően
alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.
103/D. § Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt
alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és
az egyes ingóságok becsértékét is.
A lefoglalt ingóság megőrzése
104. § (1) A lefoglalt ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az adós őrizetében kell
hagyni.
(2) Az adós a lefoglalt ingóságot - az elhasználható dolog kivételével - használhatja, de csak
rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.
(3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot
köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése,
megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint
bűncselekmény.
Zár alá vétel
105. § (1) Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az
ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben
helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.
(2) A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető
Törvénykönyv szerint bűncselekmény.
106. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha
a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott,
b) az adós hosszabb ideig távol van,
c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó
szerint indokolt,
d) ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez
a végrehajtást kérő hozzájárult.
(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.
Foglalás harmadik személynél
107. § (1) Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik
személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. §
szerinti jogkövetkezményekre.

194
(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a
végrehajtóval közölni, hogy
a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,
b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,
c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.
108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a
végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.
109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem
ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.
(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért,
amely abból ered, hogy
a) a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát
rosszhiszeműen nem ismerte el,
b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,
c) a foglalást meghiúsította.
Követelés lefoglalása
110. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik
személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést
lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. §
szerinti jogkövetkezményekre.
(2)-(3)
111. § A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a
végrehajtóval közölni, hogy
a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,
b) a követelés mikor esedékes,
c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.
112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára
nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a
végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.
(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig)
felelős a végrehajtást kérőnek.
113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a
111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a
végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.
A zálogjogosult értesítése
114. § (1) A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet
103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az
ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár
el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését
követően is.
(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a
zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során
érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül
kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak
kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
114/A. § (1) A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül
előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével
megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási
eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége -
önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.
(2) A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján
állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a
foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan
jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog
alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.
(3) A végzésnek tartalmaznia kell:
a) a zálogjogosult és az adós adatait,
b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,
c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,

195
d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,
e) a zálogtárgy adatait,
f) a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a MOKK-
nál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.
(4) A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással
kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított
követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg
milyen összegben ismeri el. E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet
vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.
(5) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és
állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az
esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
(6) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét
a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a
zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalát.
(7) Az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító
bíróság a végrehajtásnak a 48. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a
végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem
igazolta, hogy az (5) bekezdés szerinti végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert
megindította.
(8) Az (1) bekezdés szerinti végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást
kérőnek és a végrehajtónak.
(9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a
végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában
a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját
fellebbezéssel sem érvényesítheti.
(10) A végrehajtási eljárásba e § alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás
illetékének és egyéb költségeinek (34. §) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási
eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó
szabályokat kell alkalmazni.
(11) Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését
követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további
végrehajtásra is kiterjed.
(12) A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással
érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén
valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.
Az ingóság értékesítésének időpontja
115. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű
lajstromának, valamint a zálogjogi és hitelbiztosítéki nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4)
bekezdés, 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. Ha az ingóság a
közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott
közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének
megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.
(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése
iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.
(3) A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a
legcélszerűbb.
116. § (1) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.
(2) A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt
kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.
(3) Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a
forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi
piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés
szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít
hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.
Elszállítás
117. § (1) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó
gondoskodik.
(2)-(3)
Ingóárverés

196
118. § Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell
értékesíteni.
119. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:
a) a bírósági árverési csarnokban,
b) a bíróság épületében,
c) a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat épületében vagy a felsorolt
önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt helyiségben,
d) az adós lakásán,
e) a foglalás helyén,
f) az ingóság őrzésének helyén,
g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.
120. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) a felek nevét,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő,
ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték
felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,
d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni,
e) azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.
121. § Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:
a) a feleknek,
b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.
122. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
a) a bíróság hirdetőtábláján,
b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,
c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri
hivatal hirdetőtábláján.
(2) Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést
megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
(3)
(4) A végrehajtó az árverési hirdetményt - legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban -
közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési
rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési
hirdetmények nyilvántartásából.
(5) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon
is közhírré tegyék.
(6) Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények
nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.
123. § (1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.
(2) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az
árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a
(3) bekezdésben foglalt kivételekkel -
a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda,
végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,
b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet
többségi befolyással rendelkezik,
c) az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a
végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,
d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és
e) az adós.
(3) Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha a
dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha
külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot.
(4) Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.
123/A. § (1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e
törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog).
Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során
történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.
(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e
törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

197
(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1)
bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az
előárverezésre jogosult ebben az esetben - amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet -
valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő)
befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat
tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.
(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát
magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az
előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.
(4a) Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és
rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a
legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi
előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem
gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog
átruházása semmis.
(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem
gyakorolható.
(7) Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag
tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén
lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a
végrehajtási igényperben hozott - igénykeresetnek helyt adó - jogerős bírósági határozattal
igazolhatja.
124. § (1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a
jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.
(2) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási
árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a
licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.
(3) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték
35%-áig.
(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a
felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet
ajánló megvette.
(5) A 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani,
amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése alapján járó
összeg fedezhető.
124/A. § A 103/D. § alapján lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el a 124. §
megfelelő alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik
árverésen egyenként kell értékesíteni.
125. § (1) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után
készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A
fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.
(2) Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint
amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó
köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a
végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti,
amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére. A különbözet a
végrehajtás során befolyt összeget növeli.
(3) A miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének
az (1) bekezdésben foglalttól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja.
126. § (1) A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen
készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le,
illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli
vételéhez; a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult hozzájárulása is szükséges.
(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett
költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő
azonnal kifizeti.
(3) A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek
megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a
követelésébe be kell számítani.

198
127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot
szerez.
(2)
(3) Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek e törvény szerint megszerzett
tulajdonjogát nem érinti.
127/A. § (1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.)
árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek,
gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték)
meghatározásával.
(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi
kötelezettségének.
(3) Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos
határidőkkel fokozatosan a becsérték 35%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a
végrehajtást kérő által történő átvételnek (134. §), az ingóságot vissza kell adni az adósnak.
128. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban
említetteken kívül - feltünteti:
a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,
b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy
jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;
az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.
(2) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy
légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni - a romlandó dolog
árverésének esetét kivéve - az állami adóhatóságnak.
(3) A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között
zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó
hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást.
129. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.
(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi
ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.
(3)
Értékpapír értékesítése
130. § (1) A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a
végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át.
(2) A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása
után - haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.
(3) Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra
felajánlja az értékpapír kibocsátójának.
(4) Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét
haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.
(5) Ha az (1)-(4) bekezdés szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen
értékesíti.
131. § (1) A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható
értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az
értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti
számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési
szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható
megbízás.
(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, az (1) bekezdés alkalmazása helyett az értékpapírt - a forgalmi
korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül - árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az
adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra előárverezési jog illeti
meg.
(3) Az első árverés sikertelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
Végrehajtás üzletrészre
132. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen
értékesíti.
(2) Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa
kijelölt személyt az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.
(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett
változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.
132/A. § (1) Ha az adósnak közkereseti, illetve betéti társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó

199
tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát
gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a
végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a
tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).
(2) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló,
jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén
sem felel a társaság tartozásaiért.
(3)-(5)
Elektronikus árverés
132/B. § (1) A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti
a) a végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és
tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,
b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,
c) az üzletrészt és
d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.
(2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha e törvény az ingóság
bizományosi értékesítését írja elő.
(3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.
(4) Elektronikus ingóárverés tartása során az ingóárverés szabályait a 132/C-G. §-okban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
132/C. § (1) Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a
vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a Kar hivatali szerve által működtetett, az
interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési
rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési
hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.
(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali
elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a
licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.
(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába
bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és
jelszavának megadásával.
132/D. § (1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények
nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény
közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez
fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények
nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a
felhasználók számára.
(2) Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg és a legalacsonyabb
vételár összegét, az árverés időtartamát és a vételi ajánlat megtételének módját, valamint a
végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában
a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a
132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.
(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló
lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely
ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
(4) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.
132/E. § (1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a
felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő
felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:
a) a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága,
személyi azonosítója, adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa
és száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából
bemutatott okmányának típusa, száma;
b) a szervezet elnevezése, székhelye, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezése, nyilvántartási
száma, statisztikai jelzőszáma, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye és
személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;
c) az együttes árverezők tulajdonszerzési aránya;
d) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói neve
és jelszava;

200
e) az árverező által az ajánlattevőként történő beazonosítására megadott egyedi azonosítója
(árverező egyedi azonosítója);
f) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus levelezési címe;
g) annak ténye, hogy az árverező a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy
szervezet.
(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az
árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése
mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a 47/A. § szerint
ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat
érvényességét és adatainak valódiságát.
(4) Ha az árverező nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok
igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a
végrehajtó a bejegyzést megtagadja.
(5) Az árverező köteles a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást
haladéktalanul bejelenteni.
(6) Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével - több személy, szervezet is kérheti az
árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett
személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő
megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.
(7) A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt az árverezők elektronikus nyilvántartásából.
(8) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába csak a végrehajtók tekinthetnek be; annak adatai pedig
csak a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetőügyben eljáró hatóság részére
továbbíthatók.
132/F. § (1) Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer
árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők
nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet
a) a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és
azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;
b) az árverésből nincs kizárva; és
c) - előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén -
igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.
(2) Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában
történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói
nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi
ajánlatot tehet az ingóságra.
(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg
közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus
árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett
vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át vagy a 124. § (5) bekezdésében
meghatározott összeget.
(4) Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb
vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül
intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem
hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell
visszautalni.
(5) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi
ajánlatokat:
a) a vételi ajánlat összege,
b) az árverező egyedi azonosítója,
c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.
(6) Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által
meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt
percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt
perccel automatikusan meghosszabbodik. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus
árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt,
hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók
számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, melyek között a hirdetmény nem volt elérhető a
felhasználók számára.
(7) Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az
ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót.

201
(8) A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.
132/G. § (1) Az ingóság árverési vevője - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az automatikusan lezárt
licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.
(2) Az előárverezési jog jogosultja - a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően - az
aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az
előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett,
legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé
automatikusan a licitnaplóban.
(3) A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési
jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási
helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv
aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az
árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az
elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó
licitnaplót.
(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a
vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
(6) Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok
megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen
legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell
megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat
(vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a
második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet
beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.
(7) Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen
a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő
és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles
megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást
foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet
megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg
és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget
növeli.
Ingóság árverésen kívüli eladása
133. § (1) A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és
az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és
valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is -
követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást
kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek
az adós által megállapított becsértéken adja el.
(3) Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül,
ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése szerint
járó összeg nem fedezhető.
(4) Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása
esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a
licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a (2) bekezdésben foglalt
feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál
alacsonyabb vételáron is lehetőség van.
Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által
134. § (1) Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték
35%-ának megfelelő összeg fejében átveheti.
(2) Ha több végrehajtást kérő van, vagy a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő
bekapcsolódását a bíróság engedélyezte, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték 35%-át
meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték 35%-ának megfelelően vagy azt
meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott
sorrend szerint alakul.
(3) A becsérték 35%-ának, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell
számítani a végrehajtást kérő követelésébe.
(4) Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása [132/G. § (5) bekezdés]

202
miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a
legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a 132/G. § (7)
bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő
különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett előleggel
csökkentett - összege.
Az ingóság visszaadása az adósnak
135. § (1) Ha az ingóságot nem sikerült elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő
nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított - immár
a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett - újabb elektronikus árverést tarthat. Egyéb ingóságok
esetében, vagy ha az utóbb kitűzött elektronikus árverés is sikertelen maradt, a végrehajtó felhívja az
adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.
(2) Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás
alól, és visszaadja az adósnak.
(3) Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó
megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való
átadása iránt intézkedik.

81. Ingatlan-végrehajtás (foglalás, értékelés, árverés, árverésen kívüli eladás), a

lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása Vht. 136-162. §, 181. §-
182/A. §; (PK 291. számú állásfoglalás, PK 292. számú állásfoglalás)
Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai
136. § (1) Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant
terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.
(2) Ha az állami tulajdonban álló ingatlant a kezelőjének a tartozása fejében vonták végrehajtás alá, e
törvénynek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.
(3) Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós
vagyonához tartozóként figyelembe venni.
136/A. §
137. § (1) A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő
jogok terhelhetik:
a) a telki szolgalom,
b) a közérdekű használati jog,
c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.
(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül
attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő
követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel
létesítették.
(3) Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti
mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett
földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a
végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott
jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.
137/A. § (1) A földhasználati jogosultság - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - az új
tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó
napján megszűnik.
(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha
a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság
fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy
b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-
vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra
földhasználati kötelezettséget ír elő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés
megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati
jogosultság megszerzésére is.
Az ingatlan lefoglalása
138. § (1) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási

203
költség megelőlegezését - ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a
megfizetését - követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a
végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az
adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan
adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak
beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését
követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.
(1a) Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást
kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban
végrehajtási költségként kell behajtani.
(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a
végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot,
hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa
a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati
nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog
bejegyzésével valósul meg.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését - ideértve a megelőző beadványokat is - a
végrehajtási költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül
intézi el.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a
feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16.
§ e)-f) pontjában meghatározott jogok kivételével - az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak a (2) bekezdés szerinti
tájékoztatást.
(5) Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló első fokú ingatlan-
nyilvántartási határozat alapján van helye.
(6) A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a
végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
138/A. § (1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat,
amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az
ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését követően a
jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának
megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlanok
vonatkozásában a kérelmet elutasítja.
138/B. § Ha az ingatlanra kisajátítási eljárás megindításának ténye van feljegyezve, a lefoglalt
ingatlan végrehajtási értékesítése és becsértékének megállapítása iránt nem lehet intézkedni. A
végrehajtó az ingatlanügyi hatóság zálogjogosultak nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről) szóló
értesítésének kézhezvétele után tájékoztatja a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő
bekapcsolódás lehetőségéről. A zálogjogosultnak a bekapcsolódás iránti kérelmét ezen értesítés
kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet
a 140. § (6) bekezdésében foglalt módon továbbítja a bíróságnak, amely azt a 140/A. § szerint bírálja
el.
138/C. § Lakóingatlan lefoglalásának tényéről a végrehajtó - a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló
határozat részére történt kézbesítését követő 15 napon belül - tájékoztatja az ingatlan fekvése szerint
illetékes jegyzőt.
Az ingatlan értékesítésének időpontja
139. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor
intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása
másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó
részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy a 138/C. § szerinti tájékoztatástól számított 60
nap eltelt.
(2) Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől
számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan értékesítése iránt az igényper jogerős
befejezése után lehet intézkedni.
(3) A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási
kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől
számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
(4) Ha az ingatlan a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben

204
meghatározott közfoglalkoztatási programban használt ingatlan, becsértékének megállapítása iránt
csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.
Az ingatlan becsértéke
140. § (1) A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és
értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - igazságügyi
szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig
a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve az igazságügyi
szakértő szakvéleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a 147. § (3) bekezdése szerint
lakóingatlannak minősül-e.
(2) A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti
Földalappal is.
(3) Ha nem állnak fenn a 141. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek, a végrehajtó a
becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott
állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás
kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.
(4) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést
követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a
közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.
(5) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés
lehetőségéről és feltételeiről.
(6) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a
zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során
érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül
kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak
kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.
(7) Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a
bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg. A becsérték megállapításával
szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás
előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, a
miniszter rendeletében meghatározott összeget.
(8) Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év
eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés
kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten
megállapítja.
A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba
140/A. § A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő
bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint
dönt.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése
140/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi
szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg
az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.
(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre
történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt
kézbesítés sikertelen.
Ingatlanárverés
141. § (1) Az ingatlant - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell
értékesíteni.
(2) Az ingatlant - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.
(3) Lakottan kell árverezni az ingatlant,
a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés
alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban
történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére
került sor,
b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a
lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,

205
f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását
megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte,
kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő
értékesítésében állapodott meg.
(4) Ha a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan
történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a
hatályukat vesztik.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni
hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság
határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől
elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.
142. § Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a
137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat
jogcímét és időtartamát,
d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
f) az ingatlan kikiáltási árát,
g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,
h) az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi
ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési
önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak előárverezési joga,
i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,
j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000
Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer
forintra kerekített licitküszöböt,
k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus
ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról
szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.
(2) A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást
folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell
a) a feleknek,
b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van,
c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,
d) az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.
145. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:
a) a bíróság hirdetőtábláján,
b) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a
főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,
c) az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.
(2) Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a
hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.
(3)
(4) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon
is közhírré tegyék.
(5)
145/A. § Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő
közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült
képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
145/B. § A 132/F. § (6) bekezdésének az árverés időtartamára vonatkozó rendelkezését az
ingatlanárverés során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árverés az árverési hirdetmény
elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a
végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart; ha az árverés befejezését megelőző
öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított

206
öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
145/C. § (1) A vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a 132/F. § rendelkezéseit kell
alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer
árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele,
hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.
(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó
licitnaplóban, ha az
a) nem éri el a becsérték 50%-át, lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek
fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át, vagy
b) nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.
(4)-(6)
146. §
147. § (1) Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.
(2) Az ingatlanra - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább a kikiáltási ár felének megfelelő
összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
(3) Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának - fogyasztóval kötött szerződésen alapuló
követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási árának - megfelelő összeggel tehető érvényes vételi
ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás
megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
(4) Lakóingatlannak kell tekinteni
a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel
nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó
földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,
b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet,
épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.
(5) A 138/C. §, a 139. § (1) bekezdés, valamint a 154/A. § (11) és (12) bekezdés alkalmazásában
lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban üdülő rendeltetési jelleggel nyilvántartott ingatlan, ha az
ingatlan címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában
megjelölt címmel és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az
ingatlanban volt.
148. §
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha
pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint
annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti
számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár
nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv
szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
150. § (1) Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozóan a
végrehajtást elrendelték, az árverési vevő - a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget
tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely
a követelésének a kielégítéséhez szükséges.
(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet
kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári
Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes -
kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.
151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a
vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad.
(2) Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, - a kiköltözési kötelezettségének a
154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg kivételével - visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt
a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.
(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2)
bekezdése szerint kell eljárni.
152. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban
említetteken kívül - feltünteti:
a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban
történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére
mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,

207
b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.
(2) A végrehajtó felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó
irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja,
előlegét elveszti.
(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére
halasztást - a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére.
(4)
153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az
ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.
(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó
megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,
b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való
bejegyzése végett.
(3) A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az
ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről,
születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú
magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az
árverési vételárat kifizették.
(4) Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló
végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési
hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a
végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi
esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt)
ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő
kár az árverési vevőt terheli.
154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben
foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a
vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló
határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az
ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési
vevőnek.
(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság
pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére
a határozatot megküldi.
(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a
vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől
számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.
(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől
számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat,
ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését
ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban
rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó
körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.
(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.
(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát
valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon
idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha
a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a
kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi,
hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.
(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson
kell dönteni.
(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást
elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére
is meg kell küldeni.
(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől

208
számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés
esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában
folyamatban levő eljárásról.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a
kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését
követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az
árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.
(12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor
intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11)
bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
(13) Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik
meg, illetve terhelik.
154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt
határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett
tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési
határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti
a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,
b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint
feletti rész 0,5%-ának,
c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint
feletti rész 0,25%-ának
megfelelő összeg.
(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek
kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás
esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül
intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez
használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.
155. § (1) Az árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét,
vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték
összegét, illetve annak 70%-át;
b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy
c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15
napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.
(2) Az árverés sikertelenségének megállapításával egyidejűleg a végrehajtó az ingatlannak a 143. §
(1) bekezdés c)-h) és j) pontban foglalt adatait és az ingatlanról készült képfelvételt - az árverés
későbbi kitűzéséről szóló tájékoztatással együtt - közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények
nyilvántartásában.
156. § (1) Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a
végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani. Az elektronikus árverési rendszer a
második árverés kitűzésével egyidejűleg automatikusan törli az ingatlan 155. § (2) bekezdése szerint
közzétett adatait az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.
(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és
befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta),
továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi
ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a
licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján
elvesztett előleget.
(3)
(4) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására - a 140. § (8) bekezdésének
figyelembevételével - az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre
lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott
árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a
végrehajtási eljárás pedig befejeződik.
(6)
Nyilvános pályázat
156/A-156/G. §
Ingatlan árverésen kívüli eladása

209
157. § (1) A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az
általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és
valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is -
követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást
kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek
az adós által megállapított becsértéken adja el.
(3) Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett - a 137. §-
ban fel nem sorolt - joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.
(4) Az ingatlan - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az árverés megkezdéséig adható el árverésen
kívül.
(5) Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van
lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél, kivéve a (2)
bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező
vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.
(6) Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az
árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.
Az ingatlan átvétele a végrehajtást kérő által
158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő
veheti át az ingatlant a becsérték felének, a 147. § (3) bekezdése szerinti ingatlan esetében 70%-
ának, illetve a becsértéknek megfelelő átvételi összegben. Ha több végrehajtást kérő van, az ingatlant
az veheti át, aki a becsérték felét vagy becsérték összegét, illetve annak 70%-át meghaladó
legmagasabb összegű árajánlatot tette.
(2) Az árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és
a) 15 napos határidőt biztosít részére az átvételre vonatkozó nyilatkozat megtételére,
b) több végrehajtást kérő esetében tájékoztatást ad arról, hogy elektronikus átvételi eljárás tartására
kerül sor.
(3) Több végrehajtást kérő esetén a végrehajtó elektronikus átvételi eljárást tart, amelyre az
ingatlanárverés szabályait kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. Az elektronikus átvételi
eljárást a végrehajtó hirdetménnyel tűzi ki; a hirdetményt csak az elektronikus árverési hirdetmények
nyilvántartásában kell közzétenni és a feleknek kell kézbesíteni. A hirdetmény a következő adatokat
tartalmazza:
a) a 143. § (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatok,
b) a minimális átvételi ár és az ahhoz tartozó licitküszöb,
c) az átvételi eljárás kezdő és befejező időpontja és
d) az átvételi ajánlattétel feltételei és módja.
(4) Az ingatlanra a végrehajtást kérők a vételi ajánlatok megtételére vonatkozó szabályok szerint
tehetnek átvételi ajánlatot. Az átvételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer az átvételi ajánlat
összegével, a közzététel időpontjával és az átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő nevének
(elnevezésének) feltüntetésével teszi közzé a licitnaplóban.
(5) Az elektronikus átvételi eljárás az átvételi hirdetmény közzétételétől számított 15. napnak a
végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső órájáig tart azzal, hogy ha az átvételi eljárás
befejezését megelőző öt percen belül újabb átvételi ajánlat érkezik, az átvételi eljárás időtartama ezen
ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.
(6) Az ingatlan átvevője az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett átvételi ajánlatot
tevő végrehajtást kérő. Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.
(7) Az átvételi ár 50%-ának megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. A
végrehajtást kérő az átvételi ár fennmaradó 50%-át, továbbá ha a követelésének összege nem éri el
az átvételi ár 50%-át sem, úgy az 50%-áig terjedő különbözetet is köteles az árverési vevőre nézve
irányadó szabályok szerint befizetni, melyből a végrehajtási költségek és több végrehajtást kérő
esetén a többi végrehajtást kérő követelésének kielégítését követően részesülhet. A 171. § (2)
bekezdését az átvételi ár felosztása során is alkalmazni kell.
(8) Ha a második árverés a 155. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt okból volt sikertelen és az
ingatlant alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a korábbi árverési vevő
felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korábbi árverési vevő
által megtérítendő különbözet a felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének - az elvesztett
előleggel csökkentett - összege.
159. § (1) Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok
megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az

210
ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az
árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)-h) és j)
pontjában foglalt adatokat tartalmazza.
(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus
nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi
ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a
végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem
kérte.
(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.
(4) A vételi ajánlat közzétételével az elektronikus árverési rendszerben automatikusan közzétételre
kerül az újabb árverés árverési hirdetménye, valamint a hozzátartozó licitnaplóban a vételi ajánlat, a
végrehajtó pedig az általános szabályok szerint intézkedik az újabb árverés közhírré tételével
kapcsolatos egyéb intézkedések megtétele iránt. Az árverés befejező időpontja - a 145/B. §-ban
foglaltak figyelembe vételével, valamint azzal, hogy az árverés ebben az esetben 30 napig tart -
automatikusan kerül meghatározásra azzal, hogy ha a közzétételt követő 30. nap nem munkanapra
esik, akkor a következő munkanap meghatározott óráját kell befejező időpontként meghatározni.
(5) Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó az általános szabályok
szerint intézkedik az árverés közhírré tétele és lefolytatása iránt.
(6) Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó
törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények
nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától - végrehajtási kifogás előterjesztése esetén
pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől - számított 30 napon
belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés
iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már
közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik
a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.
(8) Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha a lakóingatlan folyamatos
árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került
értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést úgy tűzi ki, hogy a lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár
90%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
160. § (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.
(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés
szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték
feléig lehet leszállítani.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs
folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor,
végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési
hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.
Közös tulajdonban levő ingatlan árverése
161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal
szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet
kitűzni.
(2) Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant
árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői
okiratban kell előterjeszteni.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben
a) az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet,
b) az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget
köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét,
amely az ő tulajdoni hányadára esik,
c) a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron
elárverezni,
d) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az
értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét.
162. § (1) Ha az ingatlan közös tulajdonát - bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség
vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján - árveréssel kell megszüntetni, e
törvénynek az ingatlanárverésre vonatkozó szabályai az alábbi (2)-(5) bekezdésben foglalt
eltérésekkel irányadók.
(2) A végrehajtást a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti.

211
(3) A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg
a) az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § (8) bekezdésének alkalmazásával az első árverési
hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik
tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,
b) az árverési feltételeket [143. § l) pont], továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár
felosztásának a módját.
(4) Az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs is árverezhet.
(5) Az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő
közzétételét követően a végrehajtó a 140. § (8) bekezdése szerint módosítja az ingatlan becsértékét
bármelyik tulajdonostárs kérelmére.

Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása

181. § A lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére,
átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági
határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott
okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a
182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
181/A. § (1) Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási
eljárásban a 147. § (3) és (4) bekezdés szerinti lakóingatlanának elhagyására köteles természetes
személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a lakóingatlan önkéntes kiürítésére - a végrehajtható
okiratban - megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbítja, ha a kötelezettel szemben korábban
rendbírságot nem szabtak ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 15
napon belül terjesztheti elő.
(3) A határidő meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet a végrehajtó a feleknek kézbesíti.
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő
lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik
helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok
elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a
végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni,
raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére
- a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november
15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély.
Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel
szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát
megküldi a feleknek.
(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a
végrehajtót, ha
a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más
beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy
c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele
nélkül lakhatása nem biztosított.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát követően a lakóingatlan kiürítésének
foganatosításáról a végrehajtó soron kívül intézkedik.

PK 291. szám
A lakásügyben hozott bírósági határozatnak a kötelezett vagy képviselője jelenlétében történő
végrehajtása esetén [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 181. §] a kiürítésre kötelezett maga köteles
gondoskodni ingóságai elhelyezéséről. Ha a kötelezett ennek nem tesz eleget, a végrehajtó oly
módon köteles a végrehajtást foganatosítani, hogy az eltávolított ingóságok lehetőleg ne
zavarják a forgalmat, ne akadályozzák a közterületek használatát, ne veszélyeztessék a
közrendet, ne sértsék kívülálló harmadik személyek jogos magánérdekét.
A kötelezett vagy képviselője távollétében foganatosított végrehajtás során viszont minden
esetben a Vht. 182. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Ha tehát a távol lévő kötelezett másik
lakásra tarthat igényt, ingóságait ebben a másik lakásban kell elhelyezni. Az ingóságoknak
raktárba vagy más alkalmas helyiségbe való elhelyezéséről a végrehajtást kérő akkor köteles

212
gondoskodni, ha az ingóságokat (azok egy részét) a másik lakásban nem lehetett elhelyezni.
Ugyanez a kötelezettség - tehát az ingóságoknak raktárba vagy más alkalmas helyiségbe való
elhelyezésének kötelezettsége - terheli a végrehajtást kérőt akkor is, ha a végrehajtás
foganatosításánál jelen nem lévő kiürítésre kötelezett nem tarthat igényt elhelyezésre.
(1995. december 12.)
Indokolás
A lakás kiürítése akkor valósul meg, ha a kiürítésre kötelezett és a háztartásához tartozók:
családtagok és a kötelezett által befogadott személyek elhagyják a kiürítendő lakást és ingóságaikat is
eltávolítják. Az ingóságok elvitele ezért a végrehajtás foganatosításánál jelen lévő kötelezett, illetve
képviselője feladata. Ilyen esetben a végrehajtást kérőt az ingók eltávolításával kapcsolatban
semmiféle kötelezettség nem terheli, a végrehajtó pedig - a Vht. 174. §-ának d) pontja alapján tett
intézkedése során - csak azt köteles szem előtt tartani, hogy az általa (a végrehajtás
foganatosításában részt vevő más személyek által) eltávolított ingóságok lehetőleg ne zavarják a
forgalmat, ne akadályozzák a közterületek használatát, ne veszélyeztessék a közrendet, ne sértsék
kívülálló harmadik személyek jogos magánérdekét.
Abban az esetben azonban, ha a kötelezett vagy képviselője a végrehajtás foganatosításánál nincs
jelen, a végrehajtást kérőnek a Vht. 182. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell a
kötelezett ingóságainak elhelyezéséről, tekintet nélkül arra, hogy maga a kiürítésre kötelezett tarthat-e
igényt elhelyezésre vagy sem.
Ha a kiürítésre kötelezett elhelyezésre tarthat igényt, ingóságait ebben a lakásban kell a Vht. 182.
§-ában írt eljárásnak megfelelően elhelyezni (leltárkészítés, annak a lakásban való kifüggesztése, a
lakás lezárása és lepecsételése). Ha a távol lévő kötelezett ingóságait vagy azok egy részét bármilyen
okból - akár azért, mert a kiürítésre kötelezett elhelyezésre nem tarthat igényt, akár pl. hely hiányában
- másik lakásban nem lehet elhelyezni, a végrehajtást kérő a Vht. 182. §-a szerint a kötelezett
költségére és veszélyére köteles gondoskodni az ingóságoknak vagy azok egy részének raktárban
vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezéséről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy végrehajtást
kérő lakást lenne köteles biztosítani a végrehajtás foganatosításától távol maradt, elhelyezésre
egyébként nem jogosult kötelezettnek.
Ezen az sem változtat, hogy a Vht. 182. §-a a távol maradó kötelezett ingóságainak másik lakásban
való elhelyezését említi. A jogszabály szerkezetéből kitűnik ugyanis, hogy a szabályozás azt az esetet
tartotta szem előtt, amikor a kiürítésre kötelezett elhelyezésre tarthat igényt, vagy elhelyezése egyéb
módon nyer megoldást.
A Vht. 182. §-ának ilyen értelmezését támasztja alá az a tény is, hogy a lakások és helyiségek
bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.) 31. §-a csak igen szűk
körben ismeri el a kiürítésre kötelezett elhelyezési jogosultságát. E szabályozással merőben
ellentétben állna az olyan jogértelmezés, amely - a törvény hangsúlyozott szándékával ellentétben -
lehetővé tenné az Lt. elhelyezésre vonatkozó szabályainak kijátszását azzal, hogy az elhelyezésre
egyébként nem jogosult kötelezett a végrehajtás foganatosításától való egyszerű és indokolatlan
távolmaradással érné el azt, hogy - ingóságainak a végrehajtást kérőt terhelő elhelyezési
kötelezettsége ürügyén - lakáshoz jusson.

PK 292. szám
A lakás és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiség kiürítésére irányuló kötelezettség
teljesítése magában foglalja a kötelezett jogán a lakásban lakó családtagoknak és a kötelezett
által befogadott más személyeknek a lakásból (helyiségből) való eltávozását és ingóságaiknak
a lakásból (helyiségből) való elvitelét is. Ezért a kötelezettel szemben az előzőekben említett
személyek távozásának és ingóságaik elvitelének elmulasztása miatt is lehetőség van
pénzbírság kiszabására, vagy távozásuknak (ingóik elvitelének) rendőrség közreműködésével
való kikényszerítésére [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 174. § c) és d) pontja].
(1995. december 12.)
Indokolás
A lakások kiürítésére, használatára, átadására vonatkozó bírósági határozatok végrehajtása
bírósági végrehajtásra tartozik [a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.) 91. §-ának (1) bekezdése].
A tapasztalat szerint a kiürítésre kötelezettek a kiürítésre kötelező határozat meghiúsítása
érdekében nemritkán elhagyják ugyan a kiürítendő lakást, ám abban bennmaradnak - ingóságaikkal
együtt - a kötelezett háztartásához tartozó családtagok, illetve a kötelezett által befogadott személyek.
Ezek arra hivatkozással akadályozzák meg a végrehajtási eljárás sikeres befejezését, hogy velük - a
kötelezett házanépéhez tartozó, általa befogadott személyekkel - szemben a bíróság nem hozott
végrehajtható határozatot és így velük szemben végrehajtási eljárást nem lehet folytatni.

213
 Az ilyen - az esetek többségében visszaélésnek minősíthető - helyzetek kialakulásának
megelőzése, illetve megoldása érdekében indokolt annak egyértelművé tétele: a kötelezett a kiürítésre
vonatkozó kötelezettségét akkor teljesíti, ha a lakást (helyiséget) a háztartásához tartozókkal:
családtagokkal és a kötelezett által befogadott személyekkel és ingóságaikkal együtt elhagyja, és ily
módon lehetővé teszi azt, hogy a végrehajtáskérő a kiürítendő lakás (helyiség) felett tényleges
rendelkezési jogot nyerjen.
Az előzőekből az is következik: a végrehajtás során különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a
kötelezettel szemben hozott ítélet jogereje nem terjed ki a lakásban önálló jogcímen lakó személyekre.
Ilyen lehet pl. a bérlőtársi joggal rendelkező házastárs és a haszonélvező.

82. A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése (kielégítési sorrend, felosztási

terv) Vht. 163/A. §-171/B. §
A kifizetés pénzneme
163/A. § (1) A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói
letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a
végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós
részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt (98. §).
(2) A végrehajtás során befolyt összegnek az (1) bekezdés szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás
költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik.
A végrehajtási költség elsőbbsége
164. § (1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás
kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a
meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget
kell kielégíteni.
(2) A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen
végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a 166.
§ szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az
50%-a számolható el a végrehajtási költségekre.
Kielégítési sorrend
165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést,
a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
a) gyermektartásdíj,
b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
d) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben
megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi
igény kivételével),
e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
f) egyéb követelés,
g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig
tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja
szerint, a tartásdíj ezt meghaladó része az egyéb követelések között elégíthető ki.
166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított
költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben
hátrább álló követelést kielégíteni.
168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e
követeléseket arányosan kell kielégíteni.
Kielégítés zálogjog alapján
169. § Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a
zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.
170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből
jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést - a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel - a 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell
kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok
rangsorában kell kielégíteni.
(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét

214
követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet - az (1) és
(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával - kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.
Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből
170/A. § (1) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű
értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a
miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg
az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a 165-168. § szerint történő -
kielégítésére.
(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell
elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni.
Felosztási terv
171. § (1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során
behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során
történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és
azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási
tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.
(2) A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket
elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek
tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz
megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt
végrehajtások jogosultjai az előbbi végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően
fennmaradó összegből részesülhetnek a kielégítés általános szabályai szerint.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül a végrehajtó a felosztási terv elkészítéséig, a bíróság
pedig a felosztási terv ellen benyújtott végrehajtási kifogás elbírálásáig elrendelt végrehajtások
jogosultjainak kielégítéséről dönthet a felosztási tervben.
(4) A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet
előterjeszteni a 217. § alapján. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási
kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási
kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a
végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet.
Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból
171/A. § (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget
tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti
Eszközkezelő vásárolta meg és a lakóingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező jogosultak
követelésének kielégítését követően fennmaradó vételár hányad kifizetésére kerül sor a végrehajtó
részére, azt az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni
és kifizetni.
(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételár
hányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot
az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.
Kielégítés kisajátításból befolyt összegből
171/B. § (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant kisajátították, a kisajátításról szóló törvény alapján a
végrehajtó részére kifizetett összeget az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó
szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.
(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a
vételárhányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási
jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.

215
 83. Meghatározott cselekmény és a biztosítási intézkedés végrehajtása Vht.
172. §-180/C. §, 183. §-204/A. §;
Közös szabályok
172. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott
magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a
bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet (e fejezetben a továbbiakban:
kötelezett) - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja az önkéntes teljesítésre.
(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.
(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az
önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a
végrehajtóval.
173. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként
nem teljesítette, a végrehajtó ezt - szükség esetén - a helyszínen ellenőrzi.
(2) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni
ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
174. § A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így:
a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és
veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő
költség előlegezésére kötelezheti,
c) a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
175. § (1) Ha a kötelezett jogi személy, a 174. § c) pontjában említett pénzbírságot mind a jogi
személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
(2) Ha a kötelezett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a pénzbírságot mind a szervezet
vezetőjével szemben, mind pedig az intézkedésre köteles tagjával szemben egyidejűleg is ki lehet
szabni.
176. § Ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a
kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.
177. § (1) A bíróság a végrehajtásnak a 174. §-ban felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely - az
ügy körülményeit figyelembe véve - a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését.
(2) A bíróság a végrehajtás módjáról a végrehajtást kérő kívánságát is figyelembe véve - szükség
esetén a felek meghallgatása után - határoz.
Meghatározott ingóság kiadása
178. § (1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a
végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a
végrehajtó azt részére átadja.
(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól
ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.
(3) Ha a kötelezett a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a
rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.
(4) Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nincs jelen, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya,
ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell
részére kézbesíteni.
178/A. § Mentesek a végrehajtás alól a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló
törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama
alatt.
179. § (1) Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy ha az
ingóság bármely okból nem lelhető fel, illetve a 178/A. § szerinti mentesség esetén a végrehajtó -
szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával - az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett
egyéb vagyontárgyait lefoglalja.
(2) Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet
beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az
ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket
már megállapította.
(3) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.
Gyermek átadása
180. § (1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által
jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt

216
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bíróság a végrehajtható okiratban - megfelelő határidő tűzésével - felhívja a kötelezettet az
önkéntes teljesítésre és az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendeli a gyermek rendőrség
közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául
szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.
(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat
másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes
teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az
önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való
részvétele megelőzésének fontosságáról, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat
kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.
(4) Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a
végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazottat, a gyámhatóságot és a
rendőrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött
időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.
(5) A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek
tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. A
180. § és a 180/A. § alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és
lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem
jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.
180/A. § (1) A gyermeket a végrehajtást kérőnek, távollétében a Pp. 65. § a)-c) pontja szerinti, a
gyámhatóság által jóváhagyott meghatalmazottjának (a továbbiakban: meghatalmazott) vagy a
gyámhatóságnak kell átadni. A meghatalmazottnak és a gyámhatóságnak haladéktalanul intézkednie
kell a gyermek végrehajtást kérőnek történő átadása iránt.
(2) A kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatást adni az átvevő személynek a gyermek
egészségi állapotáról, és egyéb olyan körülmény fennállásáról, amelynek nem ismerete a gyermek
életét, testi épségét veszélyeztetheti.
(3) A kötelezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által
használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához
nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges
gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket az átvevő személynek átadni. Egyéb
tárgyak átadása - ha az késleltetheti a gyermek átadását - külön eljárás keretében teljesíthető.
(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kötelezettet a (2) és (3) bekezdésben foglalt
kötelezettségéről.
(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a kötelezettet és
más személyeket - a végrehajtást akadályozó magatartásuk miatt - a gyermek átadásának
helyszínéről. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az
érintetteket, ennek tényét - amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő
indítványra történő figyelmeztetést is - jegyzőkönyvben rögzíti.
(6) Ha a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén, továbbá
a hatóságok által ismert címen nem lelhető fel, felkutatására a végrehajtó személykörözést - és ha
annak szükségessége felmerül - nemzetközi körözést rendel el.
(7) Ha a személykörözés végrehajtása során a rendőrség a gyermeket előállítja, erről haladéktalanul -
rövid úton is - értesíti a végrehajtót, a gyermeket pedig - a végrehajtó egyidejű értesítése mellett - a
legközelebbi, ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Az
elhelyezésig biztosítani kell az előállítás időpontjában a gyermekkel együtt tartózkodó hozzátartozó
számára - kivéve, ha a gyermeket vagy az eljárás sikerességét veszélyezteti -, hogy a gyermekkel
együtt legyen, részére a szükséges ellátást biztosítsa.
(8) A gyermek előállítása jogszabályban meghatározott költségtérítésének összegét a kötelezett viseli,
az végrehajtási költségnek minősül, amelyet előlegezni nem kell. A költségtérítés igazolására,
megállapítására, behajtására és megfizetésére az ellenszegülés megszüntetése érdekében történő
rendőrségi közreműködés költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

183. § (1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül -
nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó
hatálya.
(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz
kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,

217
b) az ingatlan pontos címét,
c) az ingatlan tulajdonosának adatait,
d) a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e
köztük kiskorú,
f) a kért intézkedést [183. § (1) bek.],
g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak - a
kötelezett költségére és veszélyére történő - elhelyezéséről gondoskodik.
(3) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5
munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót
arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a
lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú
személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.
(4) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.
(5) A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó
nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a
lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.
(6) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú
személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet
kifüggeszti a lakás ajtajára.
(7) A végrehajtó szükség esetén - a rendőrség közreműködésével - a 2 nap elteltével a helyszínen
ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy
érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.
(8) Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú
személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt
raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki
intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.
(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról
készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a
lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a
182. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
183/A. § (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás és más - nem lakás céljára szolgáló -
helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-
ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja,
hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló
határidő jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell a 182/A. § rendelkezéseit azzal, hogy az
ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.
183/B. § (1) A bérbeadó, a tulajdonos, vagy az egyébként rendelkezésre jogosult (a továbbiakban e §-
ban együtt: bérbeadó)
a) a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás biztonságát és zavartalan működését szolgáló, vagy
b) az a) pontba nem tartozó, személy- vagy teherszállítás céljára használt,
a közforgalom számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületre, helyiségre, épületnek nem
minősülő építményre vagy területre (a továbbiakban e §-ban együtt: helyiség) megkötött
helyiségbérleti - vagy egyéb, helyiség használati jogot is biztosító - szerződés (a továbbiakban e §-ban
együtt: szerződés) megszűnését követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott
rendelkezések megfelelő alkalmazását.
(2) A kérelemhez csatolni kell a következő iratokat is:
a) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyen a bérbeadó a helyiség pontos helyét
megjelölte, valamint
b) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség helyes megjelölése
megállapítható,
c) a szerződés megszűnését eredményező kérelmezői nyilatkozat végrehajtói kézbesítéséről szóló
jegyzőkönyvet, vagy a nyilatkozat kézbesítésének egyéb, közokiratba foglalt igazolását, amelyből az is
kitűnik, hogy az a) és b) pontban foglalt okiratok is mellékletét képezték a kézbesített iratnak, és
d) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot.
(3) Ha a bérbeadó ezt kéri, a 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni a szerződés
megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot a helyiséget használó
részére.
(4) A helyiség kiürítése során a 182/A. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

218
183/C. § (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes
személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megkötött bérleti szerződés
megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadó kérheti a 183. §-ban meghatározott
rendelkezéseknek a bérbe adott lakóingatlanra vonatkozó alkalmazását.
(2) A 182/A. §-t az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell azzal, hogy a bérbe adott
lakóingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.
184. § A 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely
(szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.
Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása
184/A. § (1) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati
mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása,
növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó - a
találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében
szabályozott - adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi
árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány
bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó
rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására
irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - a
végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja
fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.
(1a) Ha megítélése szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához, az önkéntes teljesítés
megállapításához, az eljárás tárgyának beazonosításához segítséget nyújt, a végrehajtást elrendelő
bíróság mellékletként csatolja a végrehajtható okirathoz a végrehajtási kérelem mellékleteként
előterjesztett, a végrehajtható határozat meghozatalát megelőző eljárásban is az ügyiratok részévé
vált képfelvételt.
(2) A pénzbírság napi összege tízezer forinttól kétszázezer forintig terjedhet. A pénzbírság napi
összege a teljesítési határidő lejártát követő harmincadik napon és azt követően minden hónapban az
előző tárgyidőszak szerinti összeg kétszeresére emelkedik. A kötelezett a pénzbírságot a teljesítési
határidő lejártától a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig, illetve a meghatározott
cselekmény kikényszerítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni. A pénzbírságra megfelelően
alkalmazni kell a 175. § rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezettel szemben kiszabott pénzbírságról
szóló értesítést a bíróság megküldi a végrehajtónak; a végrehajtás befejezését megelőzően a
végrehajtóhoz érkezett értesítés alapján a pénzbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben
foganatosítja, annak során a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét pedig a
pénzbírság megfizetésére kötelezett viseli.
(3) A határozatot a bíróság a végrehajtást kérő félnek és a végrehajtónak kézbesítteti. A végrehajtó a
határozat kézhezvételét követően három munkanapon belül felhívja a végrehajtást kérőt a
végrehajtási eljárás költségeinek haladéktalan előlegezésére. Ideiglenes intézkedés végrehajtása
esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő
készkiadásnak, illetve költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.
(4) A végrehajtó az előleg beérkezését követően három munkanapon belül a helyszínen kézbesíti a
határozatot a kötelezettnek, és felhívja őt a teljesítésre. Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett
azonnal nem teljesít, a végrehajtó a (6) bekezdés szerint jár el.
(5) Ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a teljesítési határidő lejártát követően teljesíti, és ezt
igazolja, a végrehajtó az erről készített jegyzőkönyvet a napi összegben megállapított pénzbírság
kiszabása céljából a teljesítési határidő lejárta napjának megjelölésével egyidejűleg beterjeszti a
végrehajtást foganatosító bírósághoz.
(6) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a helyszíni ellenőrzésről készített és a teljesítési
határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet három munkanapon belül beterjeszti a
végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás módjának meghatározása és a kötelezett napi
összegben megállapított pénzbírságban történő marasztalása érdekében. A bíróság a végrehajtás
módjáról a 174. és a 177. §-nak megfelelően, soron kívül határoz azzal, hogy a 174. § a) és c) pontja
nem alkalmazható.
(7) Ha az e címben szabályozott végrehajtás meghatározott ingóság átadására, kiadására vagy
lefoglalására irányul, a végrehajtó a határozat kézbesítésekor az ingóságot lefoglalja, és intézkedik a
határozatban megjelölt személyhez történő elszállítása iránt. Ha a kötelezett az ingóság átadását,
kiadását megtagadja, vagy a foglalást megakadályozza, a végrehajtó a rendőrség közreműködésének
közvetlen igénybevételével foganatosítja a végrehajtást.
(8) Ha a bíróság a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerinti
értékesítését írja elő, azt a végrehajtó az ingóárverésre irányadó szabályok szerint foganatosítja azzal,

219
hogy nincs helye az ingóság kötelezett részére történő - a 135. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott -
visszaadásának.
(9) Ha az (1) bekezdésben foglalt perben hozott határozat kizárólag pénzfizetésre kötelezést
tartalmaz, a határozat végrehajtása a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint
történik.
Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása
184/B. § (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő bírósági határozat
végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésben a bíróság a
kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és azt megküldi a végrehajtónak.
(3) A végrehajtó az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali
teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a
helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.
(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a
meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó
jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a
megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
(5) A végrehajtó a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül
ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.
(6) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a
meghatározott cselekményt a (4)-(5) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt
alkalmazásával jár el.
(7) A végrehajtás megszűnik az értesítés végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat
végrehajtása
184/C. § (1) Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági
határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2) A bíróság a végrehajtható okiratban megfelelő határidő tűzésével felhívja a kötelezettet a
hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló
törvény szerinti nyilatkozat megtételére.
(3) Ha az önkéntes teljesítés elmaradt, a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény
szerint intézkedik a határozat végrehajtása iránt.
X. FEJEZET
BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSA
A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei
185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet
kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése
veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:
a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
b) a meghatározott dolog zárlatát.
186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul,
amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért
nincs lehetőség, mert
a) a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg
b) a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján - a megfelelő feltételek
esetén - a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.
(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton
alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU
rendelet vagy a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell
ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.
(4) A bíróság a biztosítási intézkedést - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az (1)
bekezdés alapján elrendeli, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére
alapított perben hozott ítéletnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő
díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul, amely ítélet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást
tartalmazza.
(5) A végrehajtási tanúsítvány tárgyában határozatot hozó bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el,

220
ha a 208. § alapján végrehajtási tanúsítvány kiállításának lenne helye.
187. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi
bíróságnál
a) házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
b) szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék
topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi
árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány
bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések
megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,
c) egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy
teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A
biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.
(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a
4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az
Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § c)
pontjában meghatározott bíróság rendeli el.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el - 400 millió forintot meg
nem haladó összegben - az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert indítottak, illetve viszontkeresetet
érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés
megfizetésére vonatkozó követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul.
(5) Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el e § alapján a 655/2014/EU
rendelet 5. cikkében meghatározott esetekben is.
(6) A 655/2014/EU rendelet 10. cikk (2) bekezdésében, 23. cikk (3), (5) és (6) bekezdésében, 27. cikk
(2) bekezdésében, 28. cikk (3) bekezdésében és 36. cikk (5) bekezdésében említett illetékes
hatóságként a végrehajtó jár el.
(7) A 655/2014/EU rendelet alapján indított eljárásokban az ideiglenes számlazárolást elrendelő
európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló 2016/1823. bizottsági (EU)
végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatványokat kell alkalmazni.
188. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi
választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő
a) a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás
megindult, és
b) a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű
magánokirattal igazolta.
(2) A biztosítási intézkedést a 16. § d) pontja szerint illetékes bíróság rendeli el.
189. § (1) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében
végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával
szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el.
(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a társasággal szemben a végrehajtható
okiratot kiállította.
A biztosítási intézkedés elrendelése
190. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel
dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.
(2) A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá
ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az
adósnak is.
(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(4) A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a
végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a
biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. Biztosítási intézkedés végrehajtása
esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő
készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.
Pénzkövetelés biztosítása
191. § (1) A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az
adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez.
Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor

221
is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási
jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.
(2) A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő
pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére
szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla
egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon
el (zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítéséből adódó
intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési
megbízások teljesítésére a pénzforgalomról szóló törvényben meghatározott határidők szerint
teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése - a hatósági átutalás és az átutalási végzés
kivételével - megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással,
átutalási végzéssel és zárolás iránti másik végrehajtói felhívással való viszonyában pedig a teljesítés
sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet
hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a
pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalomról szóló törvény rendelkezései szerint sorbaállítja a
teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.
(3) A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a
végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós
vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi
befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.
(4) A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés
esetén is alkalmazni kell.
(5) Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot,
hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba.
A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.
(6) Munkabér [7. § (1) bek.] akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló,
végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.
192. § (1) Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel,
követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel,
továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó
dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.
(2) Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet
kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.
193. § A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha
a) az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a
pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,
b) a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.
193/A. § (1) E §-ban meghatározott biztosítási intézkedést gazdálkodó szervezettel szemben
pénzkövetelés biztosítására lehet elrendelni, ha
a) a jogosult nem a 191-193. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy
b) a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem
fedezik a teljes követelést.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a
követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett
részének biztosítására rendeli el, és az az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére
vonatkozik.
(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós
képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez.
Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. A további eljárásra a 191-
193. § irányadó, az adós által kifizetett összegre a 192. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó
szervezet vagyontárgyának elidegenítése - a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a
rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével - csak független
könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a
követelés későbbi kielégítését.
Zárlat
194. § (1) Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és
egyúttal lefoglalja az ingóságot.
(2) Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet.
(3) A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell. A 193. § b) pontja ilyenkor is irányadó.

222
(4) Az elrendelt zárlat ellenére sem lehet lefoglalni a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről
szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javakat a különleges védelem
időtartama alatt.
195. § Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlannyilvántartásba. A további eljárásra a
138. § megfelelően irányadó.
196. § A zárlat bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után a végrehajtó
az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha
a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy
pedig
b) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a
végrehajtó szerint indokolt.
197. § (1) A föld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy
szervet jelöli ki.
(2) A járási hivatal a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit
zárgondnoknak.
198. § A zárgondnok köteles
a) az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,
b) gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,
c) az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.
199. § Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság
állapítja meg.
A biztosítási intézkedés megszűnése
200. § (1) A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése
érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási
intézkedést nem szüntette meg.
(2) A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés
teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.
201. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti
eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási
intézkedéssel felmerült költséget.
(2) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a
marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés a zárgondnok költségének és díjának viselésére is irányadó.
(4) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű
kérésével az adósnak okozott.
201/A. § (1) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a
jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei (13. §)
együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő
lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és
felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az
illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést
megszünteti.
(3) A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
(4) Ha a bíróság a biztosítási intézkedést a (2) bekezdés alapján megszünteti, a biztosítási
intézkedéssel felmerült költség megtérítésére - ideértve a zárgondnok díját és költségét - a
végrehajtást kérőt kötelezi.
201/B. § A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedést a fizetési
meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát
fenntartja vagy azt megszünteti.
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása
201/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, illetve visszaállítását elrendelő
bírósági határozat végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló
határozatot a bíróság megküldi a végrehajtónak.
(3) A végrehajtó a határozatot személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett
azonnali teljesítését a helyszínen, illetve ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a

223
végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést.
(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a
kötelezettséget, erről haladéktalanul - a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó -
jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon
beterjeszti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy visszaállítását elrendelő
bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.
(5) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy visszaállításának
elrendelése esetén a rendbírság kiszabását követően a kötelezett teljesít, és erről a végrehajtót
értesíti, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a
helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését, és az ellenőrzés eredményéről haladéktalanul
tájékotatja az azt elrendelő bíróságot.
Bűnügyi zárlat
202. § (1) Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a
büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a terhelt egész vagyonának vagy egyes
vagyontárgyainak a zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a
végrehajtó hatáskörébe tartozik.
(2) A bűnügyi zárlatra a zárlatnak a szabályait, a pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelést vagy ilyen
polgári jogi igényt biztosító bűnügyi zárlatra pedig a pénzkövetelés biztosításának a szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(3) A végrehajtó a zár alá vett vagyont zárgondnok kezelésébe adhatja.
202/A. § (1) Ha a bűnügyi zárlatot a Be. 159/A. §-a alapján rendelték el, a Magyar Nemzeti Bankról
szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontja szerinti
törvényekben meghatározott felszámolói feladatokat ellátó szervezetet, egyéb vállalkozások esetében
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 66. § (2) bekezdése szerinti
állami felszámoló szervezetet a zár alá vételt elrendelő határozatban zárgondnokként ki kell jelölni.
(2)
(3) A bűnügyi zárlat elrendelésétől a bűnügyi zárlattal érintett jogi személyek tulajdonosai és vezető
tisztségviselői nem hozhatnak a bűnügyi zárlat foganatosításával és céljával ellentétes döntéseket.
203. § (1) A végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul
foganatosítja.
(2) Bűnügyi zárlat esetén - az adós nyilatkozata vagy egyéb adat alapján - a foglalási jegyzőkönyvben
fel kell tüntetni azokat a tartozásokat is, amelyek az adóst jogszabálynál fogva, tartási kötelezettsége
folytán vagy más jogcímen terhelik.
204. § A vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat esetén
a) az adós minden vagyontárgyát le kell foglalni, kivéve a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat és
a munkabért,
b) az ingatlan zárgondnokául azt a szervet kell kijelölni, amely a vagyonelkobzás esetén állami
tulajdonba kerülő ingatlant a jogszabály értelmében kezeli.
Zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés végrehajtására
204/A. § (1) Ha az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés végrehajtására a bíróság zárlatot rendelt el, ennek végrehajtása a bírósági
végrehajtó hatáskörébe tartozik.
(2) A zárlat végrehajtása során az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a vagyonelkobzás
biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat szabályai szerint kell eljárni azzal, hogy
a) munkabér letiltásának is helye van,
b) pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegek esetében a 191. § (2)-(4) bekezdése szerint kell eljárni
és az intézkedést az adóst megillető pénzösszegre és minden későbbi befizetésre foganatosítani kell,
c) a zárgondnoknak a cég vagyonából származó jövedelmet - a felmerült költségek levonása után - a
cég pénzforgalmi számláján kell elhelyezni.
(3) A végrehajtás költségét az állam viseli.
(4) Ha a zárlat elrendelésének közösségi jogi feltételei már nem állnak fenn, a bíróság a végrehajtást
megszünteti.

224
 84. Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban Vht. 211. §-224/A. §
A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK
A végrehajtási lap visszavonása
és a végrehajtási záradék törlése
211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot
vissza kell vonni.
(2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási
záradékot törölni kell.
(3) A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az
adós kérelmére megállapítja, hogy
a) a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,
b) az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének
(1) bekezdése alapján a végrehajtás elutasításának vagy
c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, vagy az
1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának
feltételei fennállnak.
212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási
záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját
kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.
(2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.
Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban
213. § (1) Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a
kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs
halasztó hatálya, azonban - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a lefoglalt dolgok értékesítése
iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére
kifizetni.
(3) A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.
(4) Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot
fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.
Felülvizsgálati kérelem
a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban
214. § (1) Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés
ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg
végrehajtásának elrendeléséről döntött.
(2) A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó
rendelkezései megfelelően irányadók.
Egyéb jogorvoslatok
215. § Ha a bíróság a végrehajtást a büntetőügyben kiállított értesítéssel [10. § d) és e) pont]
rendelte el, az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági, ügyészi,
illetőleg nyomozó hatósági határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint élhet jogorvoslattal.
216. § A bűnügyi zárlatot elrendelő határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint van helye
jogorvoslatnak.
XVI. FEJEZET
A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK
Végrehajtási kifogás
217. § (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő
jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a
továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban:
kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási
eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás
lefolytatására érdemi kihatása volt.
(2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál,
aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül
továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást
előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15
napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a
tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást
előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó

225
intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő
elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(3) A kifogásra a Pp. perindításra vonatkozó rendelkezései közül az áttételre, a visszautasításra és
az elutasításra, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó
rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését
követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt
hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, és a szükséges
intézkedéseket megteszi.
(4) A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell
tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást
előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja.
A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására
akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az
előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb döntést eredményezett
volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.
(5) Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői
díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan
nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan
adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen
nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 166. §) sújthatja.
(6) A végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt kifogás különösen akkor terjeszthető elő, ha
a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban
az eredménytelenül eltelt,
b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy
részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a
végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy
c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló
kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű
időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem
tette meg.
(7) A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a
bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott
intézkedés elvégzésére - megfelelő határidő tűzésével - történő utasítását.
217/A. § (1) A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, - ha a kifogás elbírálásához
szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően
kételye merül fel - a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.
(2) A bíróság - ha azok nem állnak rendelkezésre - a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8
munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó
pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási
kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy
egyéb bizonyítás felvétele szükséges.
(3) A bíróság a kifogásról - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifogásban foglalt kérelem keretei
között dönt. A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az
állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.
(4) A bíróság a végrehajtó intézkedését - a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül -
megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás
lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek
tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.
(5) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a
bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt
intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben
megsemmisíti, vagy - ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények
megállapíthatók - a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés
elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.
217/B. § (1) Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása
esetén az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a kifogással érintett
végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében
ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a (3) és
(4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(2) Nem terheli a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor, ha a kifogás elbírálása

226
keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási
szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.
(3) A bíróság a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót az (1) bekezdésben
meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A
befizetett összeg - a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig - a végrehajtás során befolyt
összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára
kell befizetni.
(4) Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a
végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő
csökkentésével is eleget tehet.
(5) E § alkalmazásában a végrehajtó munkadíja
a) pénzkövetelés végrehajtása esetén az ügyérték alapján számított munkadíja,
b) meghatározott cselekmény esetén öt órai munkavégzésért járó munkadíja,
c) egyéb végrehajtási ügyben a külön jogszabály szerint járó munkadíja.
(6) A végrehajtó - az összeg megjelölésével - nyilatkozik a bíróságnak arról, ha a (3) bekezdés
alapján befizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé.
Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban
218. § (1) A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek
van helye.
(2) Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is
fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság
a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött, vagy
b) a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a
felosztási tervet módosította, illetve a 217/B. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
(3) A kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés elbírálására a kifogás elbírálására vonatkozó
rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
219. §
Más jogorvoslatok
220. § Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, az ingatlanügyi hatóság
vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van
helye jogorvoslatnak.
XVII. FEJEZET
A JOGORVOSLATOK EGYÉB SZABÁLYAI
A jogorvoslatok halasztó hatálya
221. § A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha
a) a törvény eltérően rendelkezik, vagy
b) a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze.
222. § A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
Ügyészi jogorvoslatok
223. § (1) Az ügyész - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet,
amelyeket e törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő.
(2) A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal ha abban a
bíróság az ügyész által előterjesztett végrehajtási kifogásról döntött.
(3) Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva
áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónapon belül bármikor
előterjeszthet.
A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok
224. § (1) A végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására
és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők
elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb
eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörben kijavíthatja és kiegészítheti az általa
készített jegyzőkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésről a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet a
feleknek kézbesít.
A közjegyző által elrendelt végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó különös
rendelkezések
224/A. § Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész
rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott
határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;

227
 b) a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék
bírálja el.

85. A polgári peres eljárás illetéke, mértéke. A meg nem határozható

pertárgyérték esetén az illeték alapja. Tételes illetékek. Az illetékfizetés módja
Itv. 39-43. § 74-74/A. §,
A polgári eljárás illetékének alapja
39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem
rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban
pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
(2) Azon perek és igények esetén, amelyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a per tárgyának az értékét meghatározza, az illeték
számításának alapja az ott meghatározott érték.
(3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha
törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:
a) a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
b) a törvényszék előtt:
- első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000
forint,
c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes
eljárásban 300 000 forint;
d) a Kúria előtt:
- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
- felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.
40. § (1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból
eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül
hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.
(2) Vagylagos vagy eshetőleges igények esetén az illetéket csak egyszer, annak az igénynek
megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.
(3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a
választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3)
bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.
(4) A fizetési meghagyásos eljárás során előterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az
eljárásért fizetendő díj alapjával.
41. § (1) Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben
állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.
(2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb
összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz
- nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást
tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás
megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható
illeték között mutatkozik.
Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke
42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az
illeték mértéke:
a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;
b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000
forint;
c) egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000
forint;
d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás
foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint,
legfeljebb 750 000 forint;
e) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása,
vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint,
legfeljebb 15 000 forint;
f) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt
kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;

228
 g) egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az eljárás tárgya
értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint.
(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul - ideértve azt az esetet is, ha a felperes a
keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást
megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja -, az
(1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért
fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani.
(3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek,
illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a
pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is.
(4) A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett
illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.
(5) Ha ugyanazon határozat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több,
egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kérik, az (1) bekezdés d) pontja szerinti
illetéket csak az egyik adós vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem után kell megfizetni, a
további, egyetemlegesen kötelezett adós, adósok vonatkozásában előterjesztett végrehajtási kérelem
után adósonként 5000 forint illetéket kell megfizetni. Az így megfizetett összes illetéket az
egyetemlegesen kötelezett adósokon egyenlő arányban kell behajtani.
(6) Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban
vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre
kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az
egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Ez a szabály nem alkalmazható, ha
a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy
b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita
tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban
foglaltak érvényesítése.
(7) Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár
bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.
Tételes illetékek a polgári eljárásban
43. § (1) A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.
(2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az
illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt
érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.
(3)
(4)
(5) A munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 000 forint.
(6)
(7)
(8) A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági
adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000
forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a
kifogás, valamint a kifogás tárgyában hozott bírósági végzés elleni jogorvoslati eljárás illetékének a
kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről.
(9) Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba való bejegyzésének illetéke 15 000 forint.

A bírósági eljárási illeték megfizetése

74. § (1) A bírósági eljárási illetéket - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és
elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell
megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a
bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.
(1a) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján
vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre
lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy
másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat
illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági
ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást - annak
jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül - az eljáró bíróságnak is megküldi.
(1b) Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor
fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással
is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus

229
bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője)
azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az
ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét,
valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött
elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A
bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének
megfizetéséig van lehetőség.
(1c) Az (1b) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási
illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő
munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást
kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét.
(1d) Az (1b) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallás (a
továbbiakban együtt: bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől
számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője)
és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél
adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási
illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott
ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező fél az
eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni.
(2) Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a beadványt nem
utasították vissza, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsággal együtt lelet alapján az állami
adóhatóság előírja.
(3) Az eljárás kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték
viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az e törvényben
nem rendezett kérdésekben a költségkedvezményekről szóló jogszabályok rendelkezései az
irányadóak.
(4) A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és
azt az eljárás befejezésekor az eljárt választottbíróság utalja át az állami adóhatóságnak.
(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei
(fővárosi) adóigazgatósága - kérelemre - az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték
utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek, amely
a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és
nemperes) eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték
feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást
kezdeményezett. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás
kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.
(6) Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó
szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága engedélyezi, amennyiben azt
a gazdálkodó szervezet legkésőbb az engedély lejártát megelőző 60. napon kéri és nyilatkozik arról,
hogy a meghosszabbítás iránti kérelem előterjesztését megelőző 12 hónapban az engedély kiadására
meghatározott feltételek teljesültek.
(7) A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követő hónap 15.
napjáig előleget kell fizetnie. Az előleg összege a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban
kezdeményezett bírósági eljárásokért fizetett illeték 50%-a, melynek megfizetésére a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága a
kérelemnek helyt adó határozatban kötelezi a gazdálkodó szervezetet. Az engedély időtartama alatt
kezdeményezett eljárások illetékéről a gazdálkodó szervezet az engedély lejártát követő hónap 15.
napjáig bevallást nyújt be az állami adóhatósághoz. A bevallott illeték és a befizetett előleg
különbözete a bevallás benyújtásával esedékes.
(8) Az utólagos illetékfizetésre jogosult gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét,
adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát az állami adóhatóság vezetője a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal honlapján közzéteszi.
Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok
74/A. § (1) Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre)
vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték
összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és
az azt meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni.
(2) Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon
bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti
felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.

230
 (2a) Ha az illetékbélyeget tartalmazó iratot jogszabály rendelkezése alapján nem az eljáró hatóság
veszi át és érkezteti, az illetékbélyeget az irat átvételére és érkeztetésére jogosult szerv értékteleníti.
(3) A 73. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés esetén az eljárási illetéket
megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni.
(4) Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.
(5) Az eljáró bíróság vagy hatóság az illetéket kizárólag akkor tekinti megfizetettnek, ha az
illetékköteles iraton az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1) bekezdése szerint
igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét.

86. Illetékmentesség. Tárgyi illetékfeljegyzési jog. Mérsékelt illeték. Itv. 56-62. §

Illetékmentesség
56. § (1) Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet,
vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem
terjed ki.
(2) Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra és az érdekeltre is irányadóak.
(3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv-
vagy egyéb iratmásolat.
(4) A bírósági közvetítés illetékmentes.
(5)
57. § (1) Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:
a) az eljárást megindító beadvány visszautasításáról - cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási
eljárás lefolytatása nélküli visszautasításáról -, valamint az eljárás megszüntetéséről rendelkező
döntés elleni fellebbezés, illetve felülvizsgálat, ha a megszüntetésre az elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó szabályok megszegése miatt, a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, vagy azért került sor, mert
az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye;
b) a költségkedvezmény tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés
vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
e) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az európai területi társulás, továbbá a
Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP
szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
f) a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban - a
végelszámoló személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet;
g) a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
i)
j) az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés ellen indított közigazgatási per;
l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással
összefüggésben kezdeményezett eljárása;
n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben
indított per;
p) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés ellen indított
közigazgatási per;
q) az általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás;
r) a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző
távoltartó határozat elleni jogorvoslatra, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló
nemperes eljárások;
s) az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés ellen indított közigazgatási per;
t) a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a
2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján;
u) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és
kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás;
v) a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz
történő továbbítása iránti eljárás;

231
 w) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás;
z) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10) bekezdése szerinti
tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A-17/B. §-a szerinti bírósági eljárás;
zs) ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri
zsa) a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása,
zsb) a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő
megküldése.
(2) Illetékmentes a büntető ügyekben:
a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási
kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;
b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás
megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül
sor;
c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt a terhelt, a törvényes képviselője vagy a védő
nyújtotta be;
d) a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
e) a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában, (6)
bekezdésében, valamint (10) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása;
f)
Mérsékelt illeték
58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha
a) a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig - közigazgatási perben legkésőbb az első tárgyalásig,
tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az ítélet meghozatala előtt -
aa) a felperes eláll a keresetétől;
ab) az eljárás szünetel, és az eljárás e szünetelés folytán megszűnik;
ac) az alperes a követelést elismeri vagy a követelést teljesíti;
ad) a felek egyezséget kötnek;
ae) a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik;
b) a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja - cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási
eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja -, vagy az eljárást az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
szabályok megszegése miatt, a Pp. 259. §-ában foglalt okokból, vagy azért szünteti meg, mert az
eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megfizetett illeték mérsékelt összegén felüli része
beszámít a keresetlevél előterjesztése és a perindítás joghatásainak a fenntartására irányadó
szabályoknak megfelelően, ismételten benyújtott kérelem folytán keletkező eljárás illetékébe.
(3) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát -
közigazgatási perben az első tárgyalást - követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes
keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetve az eljárás megszüntetését a felek közösen kérik.
(4) Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát
- közigazgatási perben az első tárgyalást - követően egyezséget kötnek. Ha a felek a perfelvételt
lezáró végzés meghozatalát - közigazgatási perben az első tárgyalást - követően törvényben
szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja,
az egyébként fizetendő peres eljárás illetéke 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt
díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, hogy a közvetítői
eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet
kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.
(5) Ha az illeték mérséklésének az oka a fellebbezési eljárásban vagy a felülvizsgálati eljárásban
merül fel, a mérsékelt illeték kedvezménye csak a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárás illetékére
terjed ki.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték
megfizetésére.
(7) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának rendelkezését a nemperes eljárásban, továbbá az
egyéb közigazgatási bírósági eljárásban megfelelően alkalmazni kell, ha a fél a bíróság érdemi
határozatának meghozatala előtt áll el a kérelmétől. A fizetési meghagyásos eljárást követően indult
peres eljárásban [42. § (2) bekezdés] - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a
mérsékelt illeték kedvezménye csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.
(8) A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(5) bekezdés
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

232
 (9) A fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a
fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának
megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás
időpontjáig kerül sor.
(10) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (3), (4) és (9) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó
fellebbezést előterjesztő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.
Tárgyi illetékfeljegyzési jog
59. § (1) Akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól.
Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
(2)
60. §
61. §
62. § (1) A felet - ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is - illetékfeljegyzési jog illeti meg:
a) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, ha az a munkavállaló vagy az
állam nevében foglalkoztatott személy szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a
vezető állású munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés
iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát
meghaladja;
b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában
bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy
egészsége is veszélyeztetve volt;
c) a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében
okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;
d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített
vagyonjogi igényt;
e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;
f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;
g) a közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése iránti perben;
h) a közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő
fél által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve;
i) a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási
eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása
alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;
j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője,
valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a
topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és
nemperes (végrehajtási) eljárásban;
k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a
tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított
eljárásban;
l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény
érvényesítése iránt indított perben;
m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn
belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít;
n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt
indított perben;
o) külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert
kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és
kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;
p) a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás
bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására
irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel
nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;
r)
s) a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban;
t) a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban;
u) a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes
eljárásban;
v) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A., 40., 63. és 63/A.

233
§-a alapján a hitelezők által indított perekben.
(2)
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb
követelésre tekintettel indított felszámolási eljárás esetén az illeték viseléséről a bíróság az eljárást
megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt.

87. A bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések

és egyes bírósági nemperes eljárások Bpnp. 1-22. §
1. A bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések
1. § (1) A bírósági polgári nemperes eljárásokban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes
eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljárásban kérelmező az eljárást kezdeményező személy, kérelmezett, akivel szemben az
eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(3) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási
cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé,
az elsőfokú eljárás befejezéséig lehet megtenni.
(4) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(5) Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen
fellebbezésnek van helye.
(6) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében
hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati
kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező.
(7) Az eljárásban a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(8) Az eljárásban magánszakértő alkalmazásának nincs helye.
(9) Ha a Pp. szerint szünetelésnek vagy félbeszakadásnak lenne helye, de törvény azt kizárja, az
eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye. Ha az eljárást megszüntető végzést
hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok vagy a kérelmező halála miatt nem lehet kézbesíteni, a
bíróság hivatalból rendeli el a hirdetményi kézbesítést.
(10) Bírósági polgári nemperes útra tartozó ügyekhez kapcsolódóan egyezségi kísérletnek nincs
helye.
(11) Jelen alcím rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az egyéb bírósági polgári nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazni
kell.
2. Az e törvényben szabályozott nemperes eljárások közös szabályai
2. § Az eljárásban nincs helye:
a) illetékesség kikötésének,
b) beavatkozásnak,
c) ideiglenes intézkedés elrendelésének,
d) szünetelésnek,
e) egyezségkötésnek,
f) a kérelmező halálán alapuló félbeszakadásnak,
g) felülvizsgálatnak.
II. FEJEZET
EGYES BÍRÓSÁGI NEMPERES ELJÁRÁSOK
3. Holtnak nyilvánítás iránti eljárás
3. § Az a személy, aki a Ptk. alapján a holtnak nyilvánítás iránti eljárás megindítására maga is
jogosult lett volna, a más által indított eljárásba kérelmezőként beléphet.
4. § A holtnak nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróság megjelölését és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége - ha az
ügyben külföldi elem van, a joghatósága - megállapítható;
b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a kérelem
előterjesztésére való jogosultság jogcímét;
c) az eltűnt személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, családi állapotát, utolsó belföldi
lakóhelyét, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helyét;
d) az eltűnt személy ismert közeli hozzátartozóinak nevét és lakóhelyét;
e) az eltűnés idejének és körülményeinek részletes előadását;
f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

234
 5. § (1) Az a bíróság, amelynek területén az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek
hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye volt, az eljárásra kizárólagosan illetékes.
(2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai
Központi Kerületi Bíróság illetékes.
6. § (1) Ha a kérelem megfelel a 4. §-ban foglaltaknak, a bíróság az eltűnt személy életben létére,
halálára vagy eltűnése körülményeire vonatkozó adatok bejelentése érdekében hirdetményt bocsát ki,
továbbá megkeresi a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást
kezelő szervet annak közlése iránt, hogy az eltűnt személynek az eltűnését követő öt éven belül
változott-e a bejelentett lakóhelye, illetve a tartózkodási helye.
(2) A hirdetményt harminc napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a
továbbiakban: honlap) továbbá harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és az
eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti
polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára.
(3) A hirdetmény tartalmazza:
a) a honlapon történő közzététel és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját,
b) az eljáró bíróság megnevezését,
c) felhívást arra, hogy akinek az eltűnt személy életben létéről, haláláról, eltűnéséről vagy az eljárás
szempontjából egyéb lényeges körülményről tudomása van, azt a hirdetmény közzétételétől, illetve
kifüggesztésétől számított harminc napon belül jelentse be az eljáró bíróságnak.
(4) A bíróság - ha ezt indokoltnak tartja - elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény
kivonatának belföldi, illetve külföldi napilapban való közzétételét a kérelmező költségén.
(5) A hirdetményt kézbesíteni kell:
a) a kérelmezőnek,
b) - ügygondnok kirendelése esetén - az ügygondnoknak,
c) az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének,
d) az eltűnt személy Ptk. szerinti ismert közeli hozzátartozóinak, feltéve, hogy a kézbesítéshez
szükséges azonosító adataikat a holtnak nyilvánítás iránti kérelem hiánytalanul tartalmazza.
(6) Ha az eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a hirdetményt kézbesíteni
kell a honvédelmi miniszternek, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának is.
7. § (1) A bíróság - szükség esetén - az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki.
(2) A bíróság bizonyítást hivatalból is elrendelhet, ha azt a kérelemben előadott tényállás vagy az
eljárás során tudomására jutott adatok alapján szükségesnek tartja. A bizonyításfelvétel során a
bíróság elrendelheti a kérelmező, illetve más személyek meghallgatását is.
8. § (1) A bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a hirdetményi határidő lejártát követően határoz.
(2) Ha a holtnak nyilvánítás feltételei fennállnak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ellenkező
esetben a kérelmet elutasítja.
(3) A bíróság - a kérelemnek helyt adó döntés esetén - megállapítja azokat az adatokat, amelyek a
halál tényének anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Holtnak nyilvánítás esetén a bíróság a halál
időpontját is meghatározza.
(4) A végzést mindazoknak kézbesíteni kell, akiknek a bíróság a hirdetményt kézbesítette.
(5) A végzés ellen a kérelem előterjesztésére jogosult akkor is fellebbezéssel élhet, ha az
eljárásban egyébként nem vett részt. Ha számára a végzést nem kézbesítették, mindaddig
fellebbezéssel élhet, míg a fellebbezési határidő nem jár le azon fellebbezésre jogosultak
tekintetében, akiknek a (4) bekezdés szerint a végzést kézbesítették.
9. § (1) Az eljárás költségét - ideértve az ügygondnok díját is - a kérelmező köteles előlegezni.
(2) A kérelemnek helyt adó végzés esetén a bíróság megállapítja a kérelmezőnél felmerült
költségek összegét és azt, hogy a kérelmező a nála felmerült költségek erejéig megtérítést követelhet
a holtnak nyilvánított személy hagyatékából.
(3) A kérelem elutasítása esetén az eljárás költségeit a kérelmező viseli.
10. § (1) A holtnak nyilvánító végzés módosítását vagy hatályon kívül helyezését a holtnak
nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike kérheti az elsőfokon eljárt bíróságnál.
(2) A holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásra a holtnak
nyilvánítási eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított él, a bíróság a holtnak nyilvánító végzés
hatálytalanságát állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) A holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságának megállapítását a holtnak nyilvánítás iránti
kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike, továbbá maga a holtnak nyilvánított személy is kérheti
az elsőfokon eljárt bíróságnál.
11. § (1) A bíróság a jogerős holtnak nyilvánító végzését közli:
a) a halál tényének anyakönyvezése érdekében az illetékes anyakönyvvezetővel,

235
 b) a hagyaték leltározása érdekében a holtnak nyilvánított személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek
hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvési helye
szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjével,
c) a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzővel,
d) a honvédelmi miniszterrel, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságával is, ha az
eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be.
(2) A bíróság - ha ez megállapítható volt az eljárás során - a következő adatokat közli végzésében
az anyakönyvvezetővel:
a) a halál ideje év, hónap és nap szerint;
b) a meghalt személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és
utóneve, a meghalt személy születési helye és ideje, lakóhelye és családi állapota;
c) a meghalt személy házastársának családi és utóneve, házasságkötésük helye és ideje.
(3) Ha a bíróság a holtnak nyilvánító végzését módosítja, hatályon kívül helyezi vagy a végzés
hatálytalanságát állapítja meg, az erre vonatkozó jogerős határozatát is megküldi az (1) bekezdésben
említett szerveknek.
4. A halál tényének megállapítása iránti eljárás
12. § (1) A halál tényének megállapítása iránti eljárás célja, hogy megállapítsa a meghalt személy
halálának közokirattal nem igazolható tényét. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a halál tényének megállapítása iránti eljárásra.
(2) A halál tényének bírósági megállapítása határidő nélkül kérhető.
(3) Hirdetményt nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos
szerencsétlenség folytán következett be. Ennek fennállását a bíróság megkeresésére a
feladatkörében érintett miniszter közli.
(4) Ha hirdetmény kibocsátásának van helye, abban közölni kell a halál idejére és helyére
vonatkozó adatokat is.
(5) Ha a halál természeti vagy egyéb katasztrófa miatt következett be, erről a bíróság értesíti a
Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságát, amellyel a jogerős halál tényét megállapító végzést is
közölni kell.
(6) A végzésben a halál napját és - ha ez megállapítható volt az eljárás során - a halál helyét és
okát is meg kell határozni.
5. Eltűntnek nyilvánítás
13. § (1) Az eltűntnek nyilvánítási eljárás célja, hogy társadalombiztosítási jogszabályon alapuló
juttatás igénybevétele céljából megállapítsa egy személy eltűnését. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás
szabályait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az eltűntnek nyilvánítási eljárásra.
(2) Az eltűntnek nyilvánítás iránti eljárást a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti juttatás
igénybevételére jogosult személy kezdeményezheti.
(3) Hirdetmény kibocsátásának akkor van helye, ha azt a bíróság a tényállás megállapítása
érdekében szükségesnek tartja.
(4) A hirdetmény napilapban való közzétételnek és ügygondnok kirendelésének nincs helye.
(5) A bíróság az eltűntnek nyilvánítás tárgyában - hirdetmény kibocsátása esetén a hirdetményi
határidő lejártát követő - hatvan napon belül határoz.
6. Az apaság vélelmének megdöntése
14. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése e törvény szerinti eljárásban akkor kérhető, ha annak
a Ptk. 4:114. § (1) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak.
(2) A kérelmet a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal
magáénak elismerni kívánó férfi közösen terjesztheti elő.
(3) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet.
(4) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye,
ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek
területén az anya belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található.
(5) Ha az illetékes bíróság a (4) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra
a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.
15. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége - ha az ügyben
külföldi elem van, a joghatósága - megállapítható;
b) a kérelmezők, valamint képviselőik nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való
jogosultság jogcímét;
c) a kérelmezőknek, valamint a gyermeknek azon adatait, amelyeket a teljes hatályú apai elismerő
nyilatkozatban fel kell tüntetni;
d) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek családi és

236
utónevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét továbbá törvényes
képviselője nevét és lakóhelyét;
e) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési
idejét;
f) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak
időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát,
b) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles
másolatát,
c) azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények
igazolásához szükségesek, kivéve, ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni.
(3) Ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már
megszűnt, a kérelemhez csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot.
(4) Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez
szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról.
16. § (1) A bíróság a kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az apai
elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen meghallgatja.
(2) A meghallgatásra szóló idézésben a kérelmezőket figyelmeztetni kell a 17. § (1) és (2)
bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.
(3) A bíróság eljárása során megvizsgálja az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő
nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint
megállapítja azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez
szükségesek. A bíróság tájékoztatja a kérelmezőket a gyermek családi nevében való megállapodás
lehetőségéről.
17. § (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje
az apja, ha
a) a meghallgatáson a kérelmezők és azok a személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő
nyilatkozat teljes hatályához szükséges együttesen jelen vannak és
b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak
teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság a
kérelmet végzéssel elutasítja.
(3) Ha a bíróság az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozat
jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket újból e törvény szerinti nemperes eljárásban
érvényesítsék.
(4) A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosultak igényüket
peres eljárásban érvényesítsék.
18. § (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges
hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító végzés nem emelkedik jogerőre, az eljárás
során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.
(3) Az elsőfokú bíróság az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős végzést, valamint
a külön jegyzőkönyvbe foglalt - teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett - nyilatkozatokat közli az
illetékes anyakönyvvezetővel.
(4) Ha az eljárás folyamán a kérelmezők a gyermek családi nevében megállapodnak, a bíróság a
kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedését követően a jegyzőkönyv névviselésre vonatkozó
részét közli az illetékes anyakönyvvezetővel.
(5) A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján
határoz.
7. A házassági életközösség alatt a házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő
megszüntetése és helyreállítása
19. § (1) A Ptk. 4:54. § (1) bekezdése alapján a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti
kérelmet e törvény szerinti eljárásban a házastársak csak közösen terjeszthetik elő.
(2) Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetését kizárólag az egyik házastárs kéri, a bíróság a
kérelem visszautasításával egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a polgári peres eljárás
megindításának lehetőségéről.
(3) A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni
nem lehet.

237
 (4) Az eljárásra bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes.
20. § (1) A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége - ha az ügyben
külföldi elem van, a joghatósága - megállapítható;
b) a házastársak nevét, lakóhelyét, képviselőjük nevét, lakóhelyét vagy székhelyét;
c) a házasság megkötésére és fennállására vonatkozó adatokat;
d) a házasságból származó gyermekekre vonatkozó adatokat;
e) annak részletes előadását, hogy a kérelmezők milyen okból kérik a házastársi vagyonközösség
megszüntetését;
f) a házastársi vagyonközösséghez, valamint a házastársak különvagyonához tartozó
vagyontárgyak meghatározását, azok értékének megjelölésével, a közös és a különvagyont terhelő
tartozásokat, esedékességük idejének feltüntetésével;
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kell az előadott adatokat igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát.
(3) Ha a kérelmezők a Ptk. 4:54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kérik a házastársi
vagyonközösség megszüntetését, a kérelemnek tartalmaznia kell a házastársak hitelezőinek nevét és
kézbesítési címét is.
21. § (1) A bíróság a kérelem tárgyában a kérelmezőket meghallgathatja. Ha a meghallgatást a
kérelmezők bármelyike elmulasztja, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.
(2) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre
emelkedését követő hónap utolsó napjától megszünteti.
(3) A végzést a házastársak hitelezőinek is kézbesíteni kell.
(4) Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetésére a Ptk. 4:54. § (1) bekezdés c) pontja alapján
kerül sor, a végzést a gyámhatóságnak is kézbesíteni kell.
22. § (1) A házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti eljárásra a házastársi vagyonközösség
megszüntetése iránti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az eljárásra kizárólag az a bíróság illetékes, amely a házastársi vagyonközösséget
megszüntette.
(3) A házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemben az ezt alátámasztó tények
megjelölésével elő kell adni, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetését előidéző ok már nem
áll fenn, és határozott kérelmet kell előterjeszteni a házastársi vagyonközösség helyreállítására. A
bíróság szükség esetén a kérelmezőket meghallgathatja.
(4) Ha a bíróság a házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemnek helyt ad, a házastársi
vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő naptól
helyreállítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

88. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések és

egyes közjegyzői nemperes eljárások Kjnp. 1-27/A. §, 27/H-36/D. §
1. § (1) Az e törvényben szabályozott, a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokban (a
továbbiakban: eljárás) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 2016.
évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.
Tárgyi hatály
2. § E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is
alkalmazni kell.
Kizárás
3. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására
vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
(2) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy
egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a közjegyző
székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara (a továbbiakban: területi kamara) elnöke dönt,
feltéve, hogy az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező
közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető.
(3) Ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem
jelölhető ki, a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a
továbbiakban: országos kamara) elnöke dönt.
(4) Ha

238
 a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn,
vagy
b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint
illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a területi vagy az országos kamara elnöke a döntését -
a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt - megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.
(6) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(7) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző
kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének; az eljáró közjegyzőt - a (2)
és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - a területi, illetve az országos kamara elnöke
jelöli ki.
(8) A területi, illetve az országos kamara elnökének e § szerinti döntése ellen jogorvoslatnak helye
nincs.
Illetékesség
4. § (1) Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a
kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(2) Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(3) Ha a kérelmező jogi személy, az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az
illetékességi területén a jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye
van. Székhelynek kétség esetében a központi ügyintézés helyét kell tekinteni.
(4) Ha a kérelmező jogi személy székhelye vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye és
a központi ügyintézés helye is külföldön van, az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
(5) Ha a kérelmező jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a közjegyző
illetékességének megállapítására a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye.
A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül
5. § (1) A közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket
foganatosíthatja közvetlenül.
(2) A közjegyző az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket megkeresés
útján foganatosítja.
(3) A közjegyzőnek az (1) bekezdés megsértésével végzett eljárási cselekménye érvénytelen.
A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem
6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a kérelem előterjesztésének indokait,
c) a rövid tényállást,
d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges
adatokat,
e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét).
(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet
mondani.
7. § (1) A közjegyző - a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül - felhívja a kérelmezőt,
hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a
költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges
összeget előlegként fizesse meg.
(2) A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti költséget a
kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie.
(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző - a
hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja.
8. § (1) Az eljárásban - ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása
iránti bírósági eljárást is - nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.
(2) A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti
díjjegyzékben állapítja meg.
(3) A fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét külön
jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja.
(4) Az eljárásban - ha az arra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a felek a felmerült
költségeiket maguk viselik, a nem általuk előlegezett vagy nem a feleknél felmerült költségek
viselésére pedig a felek egyetemlegesen kötelesek.

239
Bizonyítás
9. § (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha
a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne
szükséges;
b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi
szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé,
és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt - nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését;
c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és
ezzel a - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - hozzájárulással a kérelmező
nem rendelkezik;
d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (a továbbiakban:
szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy
birtokosának arra irányuló - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt -
nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetővé
tételét.
(2) A közjegyző kérelemre felhívhatja a kérelmezőtől eltérő személyt az (1) bekezdés b)-d)
pontjában foglalt nyilatkozat megtételére.
(3) Ha a kérelmezőtől eltérő személy az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette
meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyző
eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyző a bizonyítás
lefolytatására irányuló kérelmet visszautasítja.
(4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendő a szemletárgynak a közjegyző előtti felmutatása, a
közjegyző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a
szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenő, vagy engedély nélkül
eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és
úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.
Hiánypótlás, kérelem visszautasítása
10. § A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül
a) a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a
kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye,
b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.
Az eljárás megszüntetése
11. § (1) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha
a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni,
b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás
lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta,
és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges.
(2) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési
kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a 7. § (3)
bekezdése szerint vissza kellett volna utasítania.
(3) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne
helye. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint lenne helye, annak a
félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott okból az iratokat
kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból
hirdetmény útján kézbesíti.
(4) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni.
Egyéb eljárási szabályok
12. § (1) Az eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelmező az eljárást
kezdeményező személy; kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az
eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy.
(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
(3) Ha a közjegyző az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell
megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a
pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg
kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt.
(4) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget
helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályait
kell alkalmazni.

240
 (5) Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés
elrendelésének nincs helye.
(6) Az eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő
készítésének nincs helye.
(8) Az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye van, ha törvény így rendelkezik.
(9) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási
cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé,
a közjegyző előtti eljárás befejezéséig lehet megtenni.
Hirdetményi kézbesítés
12/A. § Ha a kérelmező, illetve - azokban az eljárásokban, melyekben a kérelmezőnek ellenfelet
kell megjelölnie - az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy
olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb
elháríthatatlan akadályba ütközik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
12/B. § A hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása,
továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a
hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
A közjegyző határozata
13. § (1) A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata (a továbbiakban: határozat) a
jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú.
(2) A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a
törvényszékhez kell címezni.
(3) Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen
fellebbezésnek van helye.
(4) A közjegyző a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre
emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, ha pedig a
fél, illetve az egyéb érdekelt részére a határozatot még nem kézbesítették, a határozat jogerőt
tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának megküldésével történik.
14. § Ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt
egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban
foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi
intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott
személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés
foganatosításához szükséges.
14/A. § A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel,
amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye. A perújítási kérelmet
a bíróságon kell előterjeszteni; a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése
iránt.
Az adatok védelme, iratkezelési szabályok
15. § (1) Az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba
történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó
jogszabályok megfelelően irányadóak.
(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási
vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
II. Fejezet
EGYES ELJÁRÁSOK
Utaló rendelkezés
16. § E törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eljárásokban az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítás
17. § (1) Előzetes bizonyításnak van helye
a) a Pp. 334. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor
b) ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot
megállapításához - jogi érdeke fűződik.
(2) Nincs helye előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van
folyamatban.
(3) Ha az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése
szükséges, a 24-27/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az

241
eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmező
alatt az ellenfelet is érteni kell.
18. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye
van.
19. § (1) Az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
b) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van,
c) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás
lefolytatásához igazságügyi szakértő kirendelése szükséges,
d) a 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét),
ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.
(2) Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.
(3) A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és
d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a
kérelmező arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínűsítenie kell.
(4) A kérelmező által megjelölt ellenérdekű felet az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem
kell írásbeli nyilatkozattételre felhívni vagy meghallgatni, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az
veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Ha a közjegyző az ellenérdekű fél
írásbeli nyilatkozattételre történő felhívását vagy meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenérdekű
féllel csak az előzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésőbb az előzetes bizonyítás
foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az előzetes
bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.
20. § (1) Ha az előzetes bizonyítást - a bizonyítani kívánt tény vagy állapot jellege miatt -
haladéktalanul el kell végezni, de ez a közjegyző hivatali idejében, az egyéb ügyek intézése miatti
akadályoztatása folytán nem lehetséges, a közjegyző erről haladéktalanul értesíti a területi kamarát.
(2) A területi kamara a közjegyző értesítését követően haladéktalanul másik közjegyzőt rendel ki az
eljárás lefolytatására.
20/A. § Az előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Az igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
21. § (1) Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy
megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő (e címben a
továbbiakban: szakértő) kirendelése kérhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a közjegyző visszautasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a
szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más
bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés
ellenére készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve a
kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel.
(3) A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban - a szakértő kirendelése tárgyában - bizonyításnak
nincs helye.
(4) Ha a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személynek a 9. § (1) bekezdésének
b)-d) pontja szerinti nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e
nyilatkozat megtételére.
22. § Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat
tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található.
23. § (1) Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
b) azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
(2) Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.
24. § A közjegyző a 7. § megfelelő alkalmazásával felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj
fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. Ha a kérelmező a
felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyző a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése
megfelelő alkalmazásával a kérelmet visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.
25. § (1) A közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy
az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki.
(2) A kirendelésre kerülő szakértő személyéről - a fél meghallgatása nélkül - a közjegyző dönt.
(3) A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek.
26. § (1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30
napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő - határidő lejárta előtt előterjesztett -
kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

242
 (2) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő
a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
27. § (1) A közjegyző a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a
szakvélemény beérkeztét követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget a kérelmező által bizalmi őrzésbe
helyezett összeg nem fedezi, a közjegyző az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a
még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére.
(3) A közjegyző a szakvéleményt a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére
szükséges teljes összeg bizalmi őrzésbe helyezését követően küldi meg.
(4) A szakértő díját megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő fellebbezéssel élhet. A
fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő
részére történő kifizetése iránt. A szakértői díj kifizetésére a szakértői díj kifizetését szabályozó
jogszabály rendelkezései megfelelően irányadóak. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát
a kérelmező nevére állítja ki.
27/A. § A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag bíróság, ügyészség,
közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére
küldheti meg, ha a megkereső törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy
elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította
az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt
adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértői
véleménybe való betekintés engedélyezésére is.

A közjegyző előtti egyezségi eljárás

27/H. § (1) Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre
idézést lehet kérni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni.
(2) Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik
belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek.
(3) Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak
a) szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
b) a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
c) a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
d) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
e) a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a
tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
f) a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben,
g) a végrehajtási perre tartozó ügyben,
h) munkaügyi perre tartozó ügyben,
i) állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
j) olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi
szabályokat - kell alkalmazni.
27/I. § (1) Ha az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásra
az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult
lakóhelye található.
(2) Ha az ügy tárgya az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az eljárásra az a
közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik.
(3) Ha az ügy tárgya a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő
kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés
vagy a teljesítés helye található.
(4) Ha az ügy tárgya kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi
területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.
27/J. § (1) A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezségi kísérletre kitűzött határnap
elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) Az eljárásban beavatkozásnak nincs helye.
(3) Az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének vagy félbeszakadásának nincs helye. Az eljárás
felfüggesztése, félbeszakadásának vagy szünetelésének megállapítása helyett az eljárást meg kell
szüntetni.
(4) Ha az eljárás során a felek személyében változás következik be, az eljárást meg kell szüntetni.
(5) Az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye.
27/K. § (1) Ha az eljárás lefolytatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a

243
kérelmet visszautasítja.
(2) Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja,
ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja.
(3) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos
hatályú.
(4) Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A
jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
(5) Ha a felek között egyezség nem jött létre - ideértve azt is, ha az egyezségi kísérletre kitűzött
határnapon bármelyik fél nem jelenik meg -, a közjegyző az eljárást megszünteti.
(6) A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha tudomására jut, hogy abban a tárgyban,
amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik
közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban.
(7) Ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy
jóváhagyása szükséges, annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab. Ha a
határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a beleegyezést,
jóváhagyást nem adta meg, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja.
27/L. § A 27/H-27/K. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül
egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt.
Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
28. § (1) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását a
közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg,
vagy valamely kötelezettség terhel.
(2) Ezen alcímben értékpapír: a nyomdai úton előállított olyan értékpapír, amely kiállítójának
(kibocsátójának) székhelye Magyarországon van.
29. § Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
30. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:
a) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét,
b) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha
rendelkezésére áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát).
(2) A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
31. § (1) Ha nincs helye hiánypótlásra való felhívás kibocsátásának vagy a kérelem
visszautasításának, a közjegyző hirdetményt tesz közzé.
(2) A hirdetmény tartalmazza
a) az értékpapírra vonatkozó adatokat [a kiállító (kibocsátó) nevét, az értékpapír megnevezését, az
általa megtestesített jogot vagy követelést, továbbá ha rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN-
azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát],
b) a felhívást az értékpapír birtokosának arról, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétől
számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot
jelentse be a közjegyzőnek, mert ellenkező esetben az értékpapírt a közjegyző semmissé fogja
nyilvánítani,
c) a hirdetményt közzétevő közjegyző nevét, székhelyét és irodájának címét, valamint a közjegyzői
ügy számát.
(3) A hirdetményt 6 hónapra közzé kell tenni. A közjegyző a hirdetményt megküldi az országos
kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény közzétételéről.
(4) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető,
nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, melyben a hirdetmény a
közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.
(5) A közjegyző a hirdetmény közzétételéről a kérelmezőt, az értékpapír kiállítóját (kibocsátóját), a
központi értéktárat és az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet is értesíti.
32. § A közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül visszautasítja, ha
a) az értékpapír semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban,
b) az értékpapír semmissé nyilvánítása nem tartozik közjegyzői hatáskörbe,
c) a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra
alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait,
d) a kérelmező ilyen kérelem előterjesztésére nem jogosult, vagy
e) az eljárás lefolytatásának egyéb, el nem hárítható akadálya van.
33. § Ha az értékpapír semmissé nyilvánítására irányuló kérelemmel együttesen vagy utóbb kérik, a
közjegyző felhívja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további
rendelkezésig az értékpapír alapján kifizetést ne teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé
váló összeget helyezze bírói letétbe.

244
 34. § (1) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az
értékpapír birtokosaként megjelölő személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be, a
közjegyző az eljárást megszünteti, a kifizetés tilalmáról és a bírói letétbe helyezésről szóló felhívását -
a körülményekhez képest azonnali hatállyal vagy legfeljebb harminc napi határidővel - visszavonja.
(2) Ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt nem mutatták be, és annak hollétére
vonatkozó adatot sem jelentettek be, a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja.
(3) Az értékpapír hollétére vonatkozó adat bejelentésének minősül az is, ha
a) a kiállító írásban nyilatkozik arról, hogy az értékpapírt az őrizetében tartja,
b) a letétkezelő, a letéti őrző, és a befektetési szolgáltatásra jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy
az értékpapírt a tevékenysége körében az őrizetében tartja.
(4) A közjegyző az e § alapján hozott végzéseit közli a kérelmezővel, az értékpapír kiállítójával, a
központi értéktárral és az egyéb érdekelttel.
(5) A közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a
jogerős ítéletnek.
35. § A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni
nem lehet.
36. § Ezen alcím rendelkezéseit
a) a váltó és csekk semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy
a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell szállítani,
b) az okiratok semmissé nyilvánítására is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a
hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható,
c) az állam által kibocsátott, névre szóló, a Polgári Törvénykönyv 6:569. § (6) bekezdése szerinti
negatív rendeleti záradékkal ellátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír semmissé nyilvánítására is
megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidőt egy hónapra le kell
szállítani abban az esetben, amennyiben az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá
engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi.
A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése
36/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha
a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,
b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak
közösen kötelezettek, és
c) a bejegyzett élettársak - ez iránti igény esetén - az őket egymással szemben terhelő,
jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében közjegyzői okiratba vagy
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a
bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.
(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha
a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy
b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése
megállapításának lenne helye.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó
szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és
igazolásnak nincs helye.
(6) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására - a felek
választása szerint - az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó
közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha
a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi
kapcsolatot az anyakönyvbe bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes
közjegyző folytatja le.
36/B. § (1) A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30
napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem visszautasításának van helye.
(2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett
élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.
(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös
kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 36/A. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről, a
közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 36/A. § (1) bekezdés c)
pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat.
(4) Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem
előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

245
 (5) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt
legkésőbb a meghallgatáson kéri.
(6) Ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a
közjegyző az eljárást megszünteti.
36/C. § (1) Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló
tartásról, a közös lakás használatáról, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése
kivételével - az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett
élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.
(2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a
kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi
kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.
36/D. § (1) A felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit,
a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.
(2) A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért
fizetendő - a közjegyzői díjon és költségtérítésen kívüli egyéb - eljárási költségekről.
(3) A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett
élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen
felülvizsgálatnak nincs helye. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés ellen perújításnak
nincs helye.
(4) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül
megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.
(5) A közjegyző a hivatalos statisztikáról szóló törvényben (a továbbiakban: Stt.) meghatározott
népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a közjegyzői eljárás során kezeli
a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésével kapcsolatos, népmozgalmi adatszolgáltatás körébe
tartozó, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben
meghatározott, a közjegyző által szolgáltatandó adatokat.

89. A hagyaték átadásának módjai, közvetítői eljárás és egyezség a hagyatéki

eljárás során, öröklési bizonyítvány Hetv. 79 -89. §, 93-94. §, 102-102/A. §
A hagyaték átadása
79. § A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal, ha az átadásnak az
előfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak (rész-hagyatékátadó végzés).
80. § (1) Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt - ha még nem következett be - a hagyaték átadásáról
szóló végzésben fel kell tüntetni.
(2) Az elsősorban örökösnek nevezett személyként (a továbbiakban: előörökös) történt öröklés
esetén a hagyaték átadásáról szóló végzésben az utóörökléssel érintett vagyontárgyra, vagyonrészre
vagy vagyoni hányadra vonatkozóan fel kell tüntetni
a) az utóöröklési jogot és
b) az előörökös rendelkezési jogának a Ptk.-ban meghatározott korlátját.
81. § (1) Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a
hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó
szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó
igény bírósági úton érvényesíthető.
(2) Ha az ingó vagyontárgy hagyatékba tartozását, tulajdonjogát az örökösként érdekelteken kívül
álló igénylő teszi vitássá, a vagyontárgyat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha
a) ezt az igényt az adott vagyontárgy vonatkozásában örökösként érdekeltek elismerik,
b) az ingó vagyontárgyon lévő jelből vagy más körülményből valószínű, vagy
c) az igénylő okirattal valószínűsíti,
hogy az ingó vagyontárgy nem tartozik a hagyatékhoz, hanem az igénylőt illeti meg.
(3) Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat csak abban az
esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha
a) jogerős bírósági vagy véglegessé vált közigazgatási határozat alapján megállapítható, hogy az
nem tartozott az örökhagyó hagyatékához, vagy
b) a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig
közokirattal igazolja, hogy javára a tulajdonjogot a nyilvántartásba bejegyezték.
(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa
(volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt
élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt

246
tart és
a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb
körülményekből valószínűnek mutatkozik,
b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy
c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,
azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben - az a) és b) pontban foglalt eset kivételével - külön
végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat), illetve az élettársat (volt
élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel
kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a
tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetve az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése
iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.
(5) Ha vagyontárgy közhiteles nyilvántartásában tulajdonosként feltüntetett személynek az
örökhagyóval való azonossága kétséges, a vagyontárgy csak akkor vehető fel a hagyatékba, ha a
közjegyző az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki iratokból vagy a hagyatéki
eljárásban érdekeltek által felmutatott okiratból, vagy az érdekeltek nyilatkozataiból nem állapítható
meg, a közjegyző az azonosság igazolása és ennek eredményeként a leltár kiegészítése érdekében a
jegyzőt keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a
nyilvántartást vezető hatósággal közli. Ez a közlés a nyilvántartást vezető hatóságot köti.
81/A. § A külföldi hagyatéki vagyonból az igazoltan meglévő és hagyatékhoz tartozó vagyon adható
át.
82. § A hagyatékátadó végzésben a hagyatékot abban a részében teljes hatállyal kell átadni,
amelyben a teljes hatályú átadás feltételei fennállnak, míg ideiglenes hatállyal kell átadni abban a
részében, amelyben az ideiglenes hatályú átadás feltételei állnak fenn.
A hagyaték átadása teljes hatállyal
83. § (1) A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs
törvényes akadálya, és
a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt, a rendelkezésre álló adatok szerint
másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, közérdekű
meghagyás, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a végintézkedéssel
létesített alapítvány jogcímén igénye nincs, vagy
b) a hagyatéki eljárásban a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita vagy -
figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - másodlagos öröklési vita.
(2) A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita
merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az
igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői
letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó
végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki,
kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig - az érkeztetett keresetlevél egy példányával - igazolja,
hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe
helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a
hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés
költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése
után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a
törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes
hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - az érkeztetett
keresetlevél egy példányával - nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást
kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(3) Ha a másodlagos öröklési vitában támasztott igény előterjesztője a (2) bekezdés szerinti per
megindítását igazolta,
a) a biztosíték összegét a közjegyző a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős
elutasítása - feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem
következett be -, a per érdemi döntés nélküli jogerős megszüntetése vagy szünetelés folytán történő
megszűnése esetén a letevőnek vagy a bíróság érdemi döntése alapján arra jogosultnak fizeti ki,
b) a jelzálogjogot kérelemre
ba) törölni kell, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította - feltéve, hogy a
keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be - vagy a pert érdemi
döntés nélkül jogerősen megszüntette vagy
bb) a bíróság jogerős érdemi döntésének megfelelően módosítani kell.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt ingatlan-nyilvántartási eljárások költségét az viseli, akinek
javára a jelzálogjog-törlési vagy -módosítási - felemelésre vagy leszállításra irányuló - eljárást

247
megindítják.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben - a
jogszabályban meghatározottakon kívül - fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a
jelzálogjog bejegyzésének tényét, és kérelmet kell előterjeszteni az azokról való döntés iránt. A
bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító végzését a
közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a jelzálogjoggal
kapcsolatos intézkedések megtétele céljából az ingatlanügyi hatóságnak is megküldi; ugyanezen
célból a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő jogerős elutasításáról szóló végzést csak akkor
küldi meg a közjegyzőnek, illetve az ingatlanügyi hatóságnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő
jogi hatályok fennmaradása nem következett be.
(6) A 6. § (1) bekezdés jb) pontja szerinti másodlagos öröklési vita a hagyaték teljes hatályú
átadásának nem akadálya.
84. § A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak e jog
vagy annak terjedelme vitás.
A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal
85. § (1) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni.
(2) A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot - kivéve a
biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve abban maradó vagyontárgyat -
birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemű
birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú
átadásáig vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig.
(3) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés hozatala esetén az örökös a hagyatéki-átadási
terheket és az öröklési illetéket a hagyatékból is kifizetheti; e célból a közjegyző azt engedélyező
végzése alapján a hagyatéki vagyon- tárgyakat értékesítheti, a bírósági letétbe helyezett vagy
közjegyzői letétbe vett készpénzt és vagyontárgyat is birtokba veheti. Ha a birtokba vett készpénzből
és vagyontárgyból vagy annak értékesítéséből befolyt összeget az örökös nem e célnak megfelelően
használja fel, annak erejéig e terhek kielégítéséért saját vagyonával felel.
86. § (1) Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot - függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van -
ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és
szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés
hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni.
(2) Ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja,
nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott
kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek, illetőleg a törvényes örökösnek kell
ideiglenesen átadni. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a végintézkedés tartalmi
okból nyilvánvalóan érvénytelen.
(3) Minden más öröklési jogi vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni a hagyaték
ideiglenes hatályú átadásáról.
87. § A hagyaték ideiglenes átadásának hatályára vonatkozó rendelkezésekre a feleket a
végzésben figyelmeztetni kell.
88. § (1) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha
a) a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja,
b) a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen elutasította,
c) a bíróság a keresetet jogerősen elutasította,
d) a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy
e) a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be.
(2) A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását az (1)
bekezdés a) pontja esetén a határidő elteltével, illetve az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt irat
átvételét követő 15 napon belül végzéssel állapítja meg.
89. § Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerős határozata az ideiglenes hatályú
hagyatékátadó végzéstől részben vagy egészben eltér, a közjegyző az ideiglenes hatályú
hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi és a bírósági
határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, egyidejűleg az ideiglenes hatályú
hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan megállapítja annak
teljes hatályúvá válását. Ha a bíróság az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi
igényt elbírálja, a közjegyző - a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett - a
hagyatéki eljárást befejező végzésében azt állapítja meg, hogy az igények vonatkozásában a bíróság
határozata az irányadó.

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

248
Közvetítői eljárás, osztályos és egyéb egyezségek
93. § (1) Ha az öröklési jogi vita és a másodlagos öröklési vita rendezése érdekében a felek a
bírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidő alatt - a per megindítása helyett -
külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindítását igazolják, a közjegyző - az általa
jóváhagyandó egyezség megkötése céljából - a bírósági eljárás megindítására nyitva álló határidőt az
eredeti határidő elteltétől számított 30 nappal meghosszabbítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt meghosszabbított határidő alatt a közvetítői eljárás a felek által a
közjegyzőhöz a meghosszabbított határidő alatt egyezségként jóváhagyás végett beterjesztett olyan
megállapodással fejeződik be,
a) amelyet a vitatott érték - része vagy egésze - tekintetében a közjegyző részben vagy egészben
jóváhagy, akkor a közjegyző a jóváhagyott egyezségnek megfelelően intézkedik; a jóvá nem hagyott
rész tekintetében a b) pontban és a (4) bekezdésben foglaltak irányadók;
b) amelynek jóváhagyását a közjegyző megtagadja, vagy a közvetítői eljárás - a közvetítőnek az
eljárás eredménytelen befejezéséről készített, a közjegyzőhöz beterjesztett igazolásával vagy
feljegyzésével igazoltan - a megállapodás nélkül fejeződik be, akkor a közjegyző megállapítja a
meghosszabbított határidő lejártát, és az erről szóló végzést a vitás felekkel közli.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben, vagy ha a meghosszabbított határidő a közvetítői
eljárás befejeződése nélkül jár le, a per megindítását az arra jogosult a határidő lejártát megállapító
végzés közlésétől vagy a meghosszabbított határidő lejártát követő 8 napon belül joghatályosan
igazolhatja; erről a közjegyző a feleket a határidő lejártakor hivatalból értesíti.
(4) A felek a jóváhagyás céljából a közjegyzőhöz beterjesztett egyezségüket az annak
jóváhagyásáról rendelkező végzés meghozataláig módosíthatják, és eddig az időpontig a módosított
egyezséget jóváhagyás végett a közjegyzőhöz beterjeszthetik. Ebben az esetben a közjegyző a
módosított egyezség jóváhagyása felől határoz, és e határozatának megfelelően intézkedik.
94. § (1) A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen
egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő
hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az
osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át.
(1a) A 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos egyezséget köthet,
amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott tartalmának. Az
osztályos egyezség szerint a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a
bizalmi vagyonkezelőt megillető hagyatékot végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés
jogcímén kell átadni a 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelőnek.
(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló
ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén
megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses
örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek - az eredetileg a hagyatékhoz
tartozónak tekintett - vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a
jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen
egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át, átruházás
esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás,
dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt
közbenső jogszerzése megállapításával.
(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló
ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén
megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat,
állatállományt, munkaeszközöket ajándék jogcímén a Magyar Államnak felajánlja, az ajándékot
elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a Magyar
Államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló
ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő
jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak
való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni.

Öröklési bizonyítvány
102. § (1) Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához
az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy
részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét
és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja

249
meg.
(2) Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha
a) az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy a hagyaték tárgya kizárólag külföldi
ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, melynek átadására vonatkozóan a közjegyzőnek nincs
joghatósága, vagy
b) a kérelmező igazolja, hogy az öröklési rend tekintetében több, örökösként érdekelt között öröklési
jogi vita nincs és hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor.
(3) A közjegyző a hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére vagy hivatalból a hagyatéki tárgyalásra
vonatkozó általános szabályoknak megfelelően tárgyalást tűz ki, ha az öröklési bizonyítvány
kiadásához szükséges tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása válik szükségessé.
Egyebekben a közjegyző az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapítása
érdekében és az öröklési bizonyítvány kiadása tekintetében az általános szabályok szerint jár el.
(4) Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a
hagyaték megnyíltáig a feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.
(5) A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van
kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a
hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog
megváltásának is csak pénzben lehet helye.
(6) Az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásban e törvénynek a közjegyző eljárásával
kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
102/A. § (1) Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, a közjegyző
teljes hatályú hagyatékátadó végzésének, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes
hatályúvá válását megállapító végzésének, valamint az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett
valamennyi igénynek a bíróság általi elbírálása folytán - a teljes hatályú hagyatékátadó végzés
meghozatala helyett - hozott a hagyatéki eljárást befejező végzésének jogerőre emelkedésével az
öröklési bizonyítvány hatályát veszti; erre - ha a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványról tudomása
van - a végzésben utalni kell.
(2) Az öröklési bizonyítvány hatályvesztése nem érinti a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványhoz a
102. § (5) bekezdése szerinti kötöttségét.

90. A fizetési meghagyásos eljárás főbb szabályai Fmhtv.

2009. évi L. törvény
a fizetési meghagyásos eljárásról
Az Országgyűlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott
pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések, a polgári perrendtartás alkalmazása
1. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések
érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény eltérően
nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A fizetési
meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem lehet alkalmazni.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a
továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek
részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere
(a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.
(3) A fizetési meghagyásos eljárásban a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény
szerinti eljárási cselekmények - ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak - a MOKK
rendszere útján az eljáró közjegyző nevében automatizáltan is végezhetőek.
2. § A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei
3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - a (3)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel -
fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére
irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni
érvényesítése.
(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 167-168. §-ában meghatározott módon
érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. pertárgy
érték meghatározására vonatkozó szabályai szerint számított összege a hárommillió forintot nem
haladja meg, feltéve, hogy

250
 a) a feleknek van ismert belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye
vagy képviselete (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím), és
b) a pénzkövetelés - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem a munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény alapján létesített jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati
jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses
jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási
törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és
foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási
perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) meghatározott közszolgálati vagy
közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered.
(3) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek a Pp. 21.
és 22. §-a szerint számított összege a harmincmillió forintot meghaladja.
(4) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jogviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény
fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthető, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése,
módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által
történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt
alkalmazott jogkövetkezmény.
(6) E törvény alkalmazásában a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete és a valamely EGT-
államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített magyarországi pénzügyi fióktelep
minősül képviseletnek. E szerveket e törvény alkalmazása során az érintett külföldi vállalkozás
képviselőjének kell tekinteni.
(7) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét a kis értékű követelések európai
eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott eljárásban, választottbírósági eljárásban vagy az ellene indított polgári
perben viszontkereset, illetve beszámítás útján érvényesítse.
Kizárás
4. § (1) A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására
vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el.
(2) A MOKK elnöke - az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás
rendjének keretei között - hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyző az eljárásban ne vegyen részt.
(3) A közjegyző a MOKK elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok
áll fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel
tartozik.
(4) Kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi.
(5) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a
Pp. 12. § f) pontja alá tartozó okot azonban a fél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyző
személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben
eljáró közjegyző személyéről való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínűsíti, hogy a
bejelentés alapjául szolgáló tényről csak ezt követően szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban
bejelentette.
5. § (1) Ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be,
vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, és a MOKK elnöke szerint a kizárásnak helye van, a
MOKK elnöke intézkedik az eljárásra másik közjegyző kijelöléséről; ilyenkor a kizárás tárgyában külön
határozatot hozni nem kell.
(2) Ha
a) az (1) bekezdésben foglalt esetekben MOKK elnöke szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy
b) a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és kizárásához sem járult hozzá,
a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint
illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a MOKK elnöke a kizárási ügyben
keletkezett iratokat megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bejelentést az annak elbírálásához
szükséges iratokkal együtt a közjegyző küldi meg a bíróságnak; ugyanígy kell eljárni, ha a kizárást a
MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi, és a közjegyző a mellőzéséhez nem járult hozzá.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglalt esetekben a bíróság hivatalból is intézkedhet az iratok beszerzése
iránt.
(6) Ha a kizárási okot nem maga a közjegyző jelentette be, a nyilatkozatát a döntés előtt be kell
szerezni.
(7) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

251
 (8) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző
kijelölése végett megküldi a MOKK elnökének; az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke jelöli ki.
(9) A MOKK elnökének e §-ban szabályozott intézkedései ellen jogorvoslatnak helye nincs.
6. § (1) Az a közjegyző, aki a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, a
bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett közjegyző
továbbra is eljárhat, de a Pp. 12. § a)-e) pontjai szerinti kizárási ok esetében a bejelentés elintézéséig
a fizetési meghagyást nem bocsáthatja ki; ha ugyanaz a fél ugyanabban az eljárásban a kizárás
megtagadása után tesz újabb bejelentést ugyanazon közjegyző ellen, ez a korlátozás sem
érvényesül.
(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az
eljárásban ugyanazon közjegyző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó
határozatban a bíróság pénzbírsággal sújthatja.
7. § (1) A MOKK elnökének a kizárással és másik közjegyző kijelölésével kapcsolatos jogait és
kötelezettségeit a MOKK elnökhelyettese is gyakorolhatja, illetve teljesítheti.
(2) Ha a kizárási okot a MOKK elnökével, mint a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró
közjegyzővel szemben jelentik be, vagy ha a kizárási okot mind a MOKK elnökével, mind
elnökhelyettesével kapcsolatban bejelentettek, a kizárás és másik közjegyző kijelölése ügyében a
MOKK székhelye szerint illetékes járásbíróság jár el.
Illetékesség
8. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes.
(2) Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.
Ügyelosztás
9. § (1) Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása
a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzői
székhelyek között egyenlő arányban történik.
(2) A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti
kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti
kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet előterjesztették. A kérelmet a fél a (4) bekezdés alapján
mentesített közjegyzőt kivéve bármelyik közjegyzőnél benyújthatja vagy előterjesztheti.
(3) Ha a közjegyzőnél egy héten belül az igazságügyért felelős miniszter rendeletében
meghatározottnál több fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtanak be papír alapon, a
közjegyző - haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentési lehetőség megnyíltát követő munkanapon
előterjesztett - kérelmére a MOKK elnöke (elnökhelyettese) egyes ügyekre vagy az ügyek
meghatározott csoportjára három munkanapon belül más közjegyzőt jelöl ki az eljárás lefolytatása
végett. A kérelmeket a kijelölt közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, ebben az esetben a 26. § (1)
bekezdésében írt határidő a kérelemnek a kijelölt közjegyzőhöz való érkezésétől számít.
(4) A közjegyző a MOKK elnökétől írásban, az érintett időszakot legalább harminc nappal
megelőzően kérheti, hogy az általa megjelölt, legalább ötnapos és évente összesen legfeljebb
hatvannapos folyamatos időszakra a fizetési meghagyásos eljárásban a közreműködés alól
mentesítse. A MOKK elnöke (elnökhelyettese) a kérelmet csak fontos okból, így különösen az
ügyfelek érdekeinek védelme és a MOKK rendszerének folyamatos és biztonságos működtetése
érdekében tagadhatja meg. A közjegyző a mentesítés időszakában és az azt megelőző tizenöt
napban új ügyet nem kap, a folyamatban lévő ügyekben pedig - szükség esetén - gondoskodnia kell a
helyettesítéséről.
(5) A közjegyző a MOKK rendszerében rögzíti a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozóinak és
volt házastársának a vezetéknevét. Ha az ügyben a fél vagy képviselőjének vezetékneve megegyezik
a közjegyző vagy az általa bejelentett személy vezetéknevével, az ügyet a MOKK rendszerének
alkalmazásával nem lehet a közjegyzőre osztani.
Beadványok
10. § (1) A beadványokat - ha e törvény vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként
nem rendelkezik - egy példányban kell benyújtani. A beadványokat - a beadvány szóban történő
előterjesztését kivéve - űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete az
adott beadványra űrlapot rendszeresít.
(2) Ha a beadványon a közjegyzői ügyszámot feltüntetik, azon az eljáró közjegyző feltüntetése nem
szükséges.
(3) A költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, részletfizetés
és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő
beadványok kivételével - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelős
miniszter rendeletében másként nem rendelkezik - a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet.
(4) A beadványhoz meghatalmazás nem csatolható; azt vagy magára a beadványra kell rávezetni,

252
vagy a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes
és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselőnek adott
meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.
11. § (1) Az elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, és
a beadványt
a) minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
b)
(2) Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a
MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel
látja el.
(3) A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus
ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve,
ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.
(4)
(5) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e §-ban meghatározott módokat és
technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.
12. § (1) Az elektronikus úton benyújtani kívánt beadvány hiányosságairól a MOKK rendszere
tájékoztatja az előterjesztőjét; a beadvány adatainak a MOKK rendszerébe történő bevitelére akkor
kerül sor, ha az előterjesztő a hiányokat pótolja.
(2) A beadvány adatainak beviteléről annak benyújtója a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus
úton automatikusan visszaigazolást kap. A visszaigazolás a beadvány tartalmi elemeit, az adatbevitel
időpontját, az ügyszámot, az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint ha a díj - díjköteles
beadvány esetén - megfizetésre került, a díj megfizetéséről szóló igazolást tartalmazza. Díjköteles
beadvány beérkezési idejének azt a napot kell tekinteni, amikor a díjat a MOKK pénzforgalmi
számláján jóváírták.
13. § (1) A papír alapú beadvány az eljáró közjegyzőnél nyújtható be. Ha a fél beadványát nem az
eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az a közjegyző, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul
megküldi a beadványt az eljáró közjegyzőnek.
(2) Az eljáró közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való
érkezésétől számított 3 munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. Hiánypótlási felhívás esetén
a kérelmet nem kell visszaadni a félnek.
(3) Az 5. § és a 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölt közjegyzőnek a beadvány
adatait a kérelem megérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül kell
rögzítenie a MOKK rendszerében.
14. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogi képviselő által nem képviselt fél a
beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.
(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait az a közjegyző, akinél azt előterjesztették, az
esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és erről igazolást ad; az
igazolásra a Pp.-nek (159-161. §) a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ha az ügyben nem az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet előterjesztik, a kérelemnek az eljáró
közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő
rögzítésével kerül sor. Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerén, az
eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében
történő rögzítésével kezdődik meg.
(3) Ha a fél a hiányok pótlását a figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a beadványt a MOKK
rendszerében hiányosan is rögzíteni kell, a közjegyző pedig a MOKK rendszerén keresztül írásban
hiánypótlási felhívást intéz a félhez. Igazolást ebben az esetben csak akkor kell adni, ha a hiánypótlási
felhívást nem a kérelem előterjesztésekor adja át a közjegyző.
(4) A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a kérelem adatait rögzítő közjegyző akkor is
kibocsáthatja, ha az ügyben nem ő jár el.
(5) A beadvány szóbeli előterjesztéséről - kivéve a fél költségkedvezmény iránti kérelmét - külön
jegyzőkönyvet készíteni nem kell.
Kézbesítés
15. § (1) A belföldi kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult fizetési meghagyás kibocsátása
iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani.
(2) A jogosult az eljárás során folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy belföldi kézbesítési
címmel rendelkezzen, és hogy ott részére az iratok - a kézbesítési fikciót is ideértve - kézbesíthetők
legyenek. E kötelezettség megsértése esetén hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön
felhívásának nincs helye, és a jogosult részére az iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni.

253
 (3) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztését követően a jogosult belföldi
kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat - ténylegesen vagy kézbesítési fikció
útján - nem volt kézbesíthető,
a) a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelmét hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani,
b) a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítését követően az eljárást meg kell
szüntetni.
(4) Ha a fizetési meghagyás kötelezett részére történt kézbesítését követően a kötelezett belföldi
kézbesítési címe megszűnik, vagy ha ott részére bármely irat - ténylegesen vagy kézbesítési fikció
útján - nem volt kézbesíthető, a kötelezett részére az iratokat külön felhívás nélkül hirdetmény útján
kell kézbesíteni.
(4a) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi kézbesítésre vonatkozó rendelkezések
nem alkalmazhatók olyan államban ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező
fél részére történő iratkézbesítés esetén, amely állam vonatkozásában nemzetközi szerződés vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusa e rendelkezésektől eltérő, meghatározott kézbesítési módokat tesz
csak lehetővé.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések az eljárás perré alakulása esetén nem érintik a
bíróságnak a Pp. 142-143. §-ában meghatározott feladatait.
(6) Hirdetményi kézbesítés esetén a közjegyző a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert
kézbesítési címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény
közzétételének napját tartalmazó hirdetményt azzal a felhívással teszi közzé, hogy a kézbesítendő
iratot a címzett bármelyik közjegyzőnél megtekintheti. Ha az iratot a címzett a hirdetmény
közzétételétől számított tizenöt napon belül megtekinti, a megtekintés napján, minden más esetben a
hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni.
16. § (1) A fizetési meghagyás kézbesítésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp.-nek a
keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a fizetési
meghagyás alapján a végrehajtás még nem indult meg, a kézbesítési kifogás a Pp. 138. §-ának (1)-(2)
bekezdésében meghatározott határidőn belül terjeszthető elő. A fizetési meghagyás a kötelezettnek
hirdetmény útján nem kézbesíthető. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint más
beadványt kézbesíteni nem kell, annak adatait a fizetési meghagyás, illetve a kérelem alapján hozott
egyéb végzés, értesítés tartalmazza.
(2) A jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a (3) bekezdésben és az igazságügyért
felelős miniszter rendeletében meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén
keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az
így kézbesítendő papír alapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a
postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a
MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi.
(3) Ha a jogosult ezt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kéri, a fizetési meghagyást
kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. §-a
szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni, a 32. és 33. § rendelkezéseit pedig nem lehet
alkalmazni. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére
előlegezni kell, és azt a MOKK a végrehajtónak átutalja. Az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló
határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói
kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.
(4) A határozatok jogerőre emelkedését megállapító végzést a 36. § (2) bekezdésében
meghatározott kivétellel csak megküldeni kell a címzett részére.
(5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő jogosult részére az
iratokat - a jelenlévő félnek nyomban kézbesítésre kerülő irat kivételével - a 16/A. § szerint
elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni.
16/A. § (1) Az elektronikus úton kézbesítendő irathoz a címzett az üggyel érintett regisztrációjához
tartozó felhasználói felületről férhet hozzá.
(2) A kézbesítendő irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével egyidejűleg erről a
MOKK rendszere útján a címzett részére a felhasználói azonosítást követően megadott elektronikus
levelezési címére értesítést kell küldeni.
(3) Az iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és minősített
időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.
(4) Az irat az átvételi elismervényben megjelölt időpontban kézbesítettnek minősül.
(5) Ha az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a címzett az annak hozzáférhetővé
válásáról való értesítéstől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a MOKK rendszere az ötödik
munkanapon ismételt értesítést küld az irat hozzáférhetővé válásáról. Ha a címzett az elektronikus

254
úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a második értesítés ellenére nem vette át, a második
értesítést követő ötödik munkanapon azt kézbesítettnek kell tekinteni.
(6) Azok az iratok, amelyeket kézbesíteni nem, hanem csak megküldeni kell, az (1) és (2) bekezdés
megfelelő alkalmazásával kerülnek megküldésre a címzett részére.
Egyéb általános szabályok
17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye beavatkozásnak, és - a jogutódlás esetét
kivéve - nem alkalmazhatók a Pp.-nek a felek személyében bekövetkező változásokra (Pp. 41-56. §)
vonatkozó szabályai. Az eljárásban a közjegyző nem rendelhet el ideiglenes intézkedést.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye keresetkiterjesztésnek és keresetváltoztatásnak.
(3) A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint a visszautasító
végzés ellen előterjesztett fellebbezést a kérelmet előterjesztő félen kívüli feleknek megküldeni nem
kell. A visszautasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény
polgári eljárás útján történő érvényesítésére külön jogszabályban meghatározott határidő
elmulasztása miatt terjeszt elő igazolási kérelmet, az erről döntő jogerős végzés a perben eljáró
bíróságot nem köti.
(4) Az eljárásban a felet nem képviselheti olyan személy, aki az ellenérdekű fél vagy az ellenérdekű
fél képviselője is. Ilyen esetben a közjegyző rövid határidő tűzésével az ügygondnoki díjnak a Kjnp.
megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a jogosultat, ennek megtörténtét követően az
ellenérdekű fél képviseletére ügygondnokot rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem
előlegezi meg az ügygondnok díját, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét
visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.
18. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a fél meghallgatásának nincs helye, kivéve a beadvány
szóbeli előterjesztését, a fél szóbeli tájékoztatását és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában
való döntéshez szükséges meghallgatást. Egyebekben ahol a Pp. meghallgatást említ, ott ezen a fél
írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.
(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye. A közjegyző
az eljárást hivatalból megszünteti, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye, vagy az
eljárást fel kellene függeszteni. Ha a szünetelésnek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerint
lenne helye, annak a félnek a részére, akinek a Pp. 121. § (1) bekezdés c) és f) pontjában
meghatározott okból az iratokat kézbesíteni nem lehet, a közjegyző a megszüntetéssel
összefüggésben keletkezett iratokat hivatalból hirdetmény útján kézbesíti.
(3) A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ez a
rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás
engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyző általi megvizsgálását.
(4) Ha e törvény, vagy az igazságügyért felelős miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a
közjegyző a határozatait és más iratait a MOKK rendszerén keresztül állítja elő. A MOKK rendszerén
keresztül előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat
(értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét
tartalmazza; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(5) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyző,
illetve a MOKK rendszere által előállított jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés,
végrehajtási lap) és az ezekről kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erővel
bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző
vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok,
valamint ezen adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval
megegyezik. A MOKK rendszerén keresztül előállított elektronikus közokiratokat legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni.
(6) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
(7) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő
készítésének nincs helye.
(8) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha a fizetési meghagyásos eljárás során a fél jogi
képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel
történő eljárás választásának.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem
19. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy
szóban kell előterjeszteni.
20. § (1) A kérelemben fel kell tüntetni:
a) a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, a kötelezett ismert Pp.
szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli

255
cselekvőképessége hiányában törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét;
b) meghatalmazottal történő eljárás esetén a jogosult képviselőjének a nevét, székhelyét,
telefonszámát, elektronikus levélcímét;
c) külföldi székhelyű vállalkozás esetén a 3. § (6) bekezdés szerinti képviselet nevét, székhelyét és
azonosító adatait;
d) a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a
követelésnek és járulékainak összegét;
e) a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;
f) a követelés beazonosításához szükséges adatokat;
g) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott kötelezően
feltüntetendő adatokat;
h) a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.
(2) Papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelemben fel kell tüntetni az eljáró közjegyző nevét
és székhelyét.
(3)
(4) A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és
meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A 285. § (1)-(3) bekezdésének alkalmazása esetén azonban a
tanú személyi adatait külön lapon sem kell bejelenteni, ebben az esetben a tanú zártan kezelendő
adatait a kérelem nem tartalmazza.
(5) A kérelemben megjelölhető perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság azokkal az
adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.
(6) A kérelemben nyilatkozhat a jogosult arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését
kéri. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére
előlegezni kell, és azt a végrehajtói kézbesítés esetén a MOKK a végrehajtónak utalja át, egyébként a
jogosultnak visszafizeti.
(7) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyen a követelés
teljesítését elfogadja.
(8) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a fizetési számlaszámot, amelyre díjtúlfizetés esetén a
különbözet visszautalását várja.
21. § (1) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében kizárólag a Pp. 173. § (1)
bekezdése szerinti feltételek, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében a
Pp. 36. § és 37. § a), illetve b) pontja szerinti feltételek fennállása esetén terjeszthető elő együttesen.
Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelő összegeket
határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ennek tényét
kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több
jogosult terjeszti elő.
(2) Ha a jogosult a papír alapon beadott kérelmet nem az arra rendszeresített űrlapon terjesztette
elő, vagy ha a fél az űrlapot nem megfelelően töltötte ki, őt a közjegyző a kérelem adatainak a MOKK
rendszerébe történő bevitele után a hiányok pótlására hívja fel.
(3) A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.
22. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a
keresetlevél beadásának.
Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján
23. § (1) A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva
álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok
pótlására felhívni, vagy nincs-e helye a kérelem visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket
megteszi. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a
MOKK rendszere útján a közjegyző nevében a fizetési meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül.
(2) Ha nincs szükség hiánypótlásra, nem kell visszautasítani a jogi képviselővel eljáró fél kérelmét
annak hiányosságai miatt, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és ennek
eredményeként a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyző a kötelezett
szervezet jogképességének vagy annak megállapítása érdekében, hogy a kötelezett ellen helye van-e
fizetési meghagyás kibocsátásának, térítésmentesen:
a) a jogképességgel rendelkező szervezetek elektronikus nyilvántartásába betekinthet, abból adatot
igényelhet;
b)
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elektronikus nyilvántartásban szereplő adatok
igénylésére a közjegyző a MOKK rendszerének ilyen, automatizált szolgáltatását veszi igénybe.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseknek az eljárás során szükség esetén bármikor
helye van.

256
 (5) A közjegyző az eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás
kézbesítését megelőzően eláll. A befejezetté nyilvánító végzést, ha a kötelezettnek a fizetési
meghagyás nem került kézbesítésre, csak a jogosultnak kell kézbesíteni. A végzéssel szemben a
jogosult fellebbezhet, fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.
Visszautasítás
24. § (1) A közjegyző a kérelmet visszautasítja, ha megállapítható, hogy
a) az eljárásra a magyar közjegyző, illetve az eljárás perré alakulása esetén a perre a magyar
bíróság joghatósága törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény
rendelkezése alapján kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos joghatósággal;
b) a jogosult követelésének érvényesítése kizárólag bíróság vagy más hatóság hatáskörébe
tartozik;
c) a fizetési meghagyás kibocsátásának a 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs
helye;
d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt fizetési meghagyásos
eljárás van folyamatban vagy a perben a perindítás joghatása már beállt [Pp. 180. §], illetve annak
tárgyában a fizetési meghagyás már jogerőre emelkedett vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták
[36. § (1) bekezdés, Pp. 360. §, Kp. 96. §];
e) a félnek nincs perbeli jogképessége (Pp. 33. §, Kp. 16. §);
f) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultnak nincs, vagy a
kérelem előterjesztését követően megszűnik a belföldi kézbesítési címe, vagy ha a jogosult által
megjelölt belföldi kézbesítési címen számára az irat nem volt kézbesíthető [15. § (2) bekezdés, (3)
bekezdés a) pont];
g) a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri;
h) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit -
ismételten nem lehet kézbesíteni [(3) bekezdés];
i) a jogosult követelése idő előtti vagy - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem
érvényesíthető;
j) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történő érvényesítésére határidőt állapít meg és azt
a jogosult elmulasztotta;
k) a jogi képviselő által benyújtott kérelem nem tartalmazza az e törvényben, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat, a meghatalmazásáról szóló nyilatkozatot,
vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését;
l) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb
személy a kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott
eset sem áll fenn; kivéve, ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél
költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §);
m) a jogosult a hiánypótlási felhívást követően a kitűzött határidő alatt a kérelmet (annak a
szükséges részét) nem vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el,
vagy a jogosult nem előlegezte meg az ügygondnoki díjat [17. § (4) bekezdés]; vagy
n) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít.
(2) Ha a meghagyást a kötelezettnek - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit - nem lehet
kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi
idézési címét harminc napon belül jelentse be.
(3) Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét
sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés h) pontja alapján vissza kell utasítani.
(4) Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés m) pontja
alapján kell visszautasítani.
(5) A fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítására a Pp. 176. §-ának (4) bekezdését
megfelelően alkalmazni kell.
(6) A fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítása esetén a már kibocsátott fizetési
meghagyás hatályát veszti.
(7) A (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a jogosult ugyanarra a címre sikertelen postai kézbesítést
követően végrehajtói kézbesítést kérjen. A végrehajtói kézbesítés eredménytelensége esetén a
kérelmet az (1) bekezdés h) pontja alapján kell visszautasítani.
25. § (1) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító végzést kézbesíteni kell a
jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet;
fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.
(2) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítják, a jogosult a követelés
érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet
terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen

257
érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem
alkalmazható.
(3) Ha a jogosult a követelését a (2) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való
lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a
fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásához fűződő joghatályok
fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a
keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott
küldeményként postára adja, illetőleg e határidőn belül követelését egyéb úton szabályszerűen
érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás
kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet visszautasító végzés számára, a
keresetlevélhez pedig mellékelni kell az visszautasító végzést.
A fizetési meghagyás kibocsátása
26. § (1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, és ha
nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a
közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást
kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt
napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - papír alapon
bocsátja ki. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha e
törvény elektronikus kézbesítést ír elő.
(2) A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától
a hiányok pótlásáig terjedő idő, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti
kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idő. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik
alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK
rendszerén történő rögzítésétől (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két
munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidőből egyébként ennél kevesebb lenne
hátra.
(3) Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a fizetési
meghagyás a törvény erejénél fogva a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan
kerül kibocsátásra.
(4) A közjegyző előzetes hozzájárulásával a MOKK rendszere útján az (1) bekezdésben
meghatározott határidőn belül a közjegyző nevében és felelősségére automatikusan kerül
kibocsátásra a fizetési meghagyás. E rendelkezést valamennyi, a fizetési meghagyásos eljárás során
meghozandó határozatra alkalmazni lehet, a költségkedvezmények, az igazolási kérelem, a
kézbesítési kifogás, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem
tárgyában döntő határozat kivételével.
(5) A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani.
27. § (1) A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:
a) az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot;
b) a 20. § (1) bekezdés a)-f) pontjában és (4)-(7) bekezdésében meghatározott adatokat;
c) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított
tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse
meg;
d) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az
annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás
akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent;
e) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett - ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen
a 28. §, illetve - ha azt e törvény nem zárja ki - a 32. § szerint ellentmondással élhet;
f) azt a tájékoztatást, hogy az ellentmondást elektronikus úton kell benyújtani, ha a kötelezett e
törvény alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles és azt a figyelmeztetést, hogy - a 10. § (3)
bekezdésében meghatározott eset kivételével - az ennek megsértésével benyújtott ellentmondást a
közjegyző hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével visszautasítja; és
g) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti,
az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő
utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.
(2) A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni.
(3) A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének (Pp. 180.
§).
(4) A Pp. 355. §-ának rendelkezései a fizetési meghagyás kiegészítésére is irányadók azzal, hogy a
közjegyző kiegészítés esetén kiegészítő fizetési meghagyást bocsát ki, a felek meghallgatását pedig

258
mellőzi.
Ellentmondás
28. § (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a közjegyzőnél ellentmondással élhet.
(2) Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen
irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre
emelkedik.
(3) Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt
elő ellentmondást, ennek hatályára a Pp. 38. és 39. §-a megfelelően irányadó.
(4) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem
tárgyában az ügyben eljáró közjegyző dönt.
29. § (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre
halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; fizetésre halasztás vagy részletfizetés
engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül
van lehetőség.
(2) A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy
részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a
kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem
elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét
is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének
elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik.
(3) A közjegyző a kérelemről történő értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy
8 napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a kérelemben foglaltakra. Ha a jogosult a határidőt
elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a kötelezett kérelmének teljesítését nem ellenzi; a
kérelem alaposságát ettől függetlenül meg kell vizsgálni.
(3a) A részletfizetést, illetve fizetésre halasztást engedélyező végzés ellen fellebbezésnek van
helye. A részletfizetés, illetve fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem visszautasítása,
illetőleg elutasítása tárgyában hozott végzés ellen a kötelezett fellebbezhet.
(4) Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem.
30. § (1) Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a
fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló
értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a
közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a
teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - az ellentmondásban
meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját
(tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.
(2) Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző az
eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyző a 37. és 38. §
rendelkezései szerint jár el. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban
érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tűzi ki.
31. § (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik,
hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az
esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre
emelkedik. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval
rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat
sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító
stb.) és időpontját.
(2) A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően e nyilatkozatról szóló értesítés
kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés
fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a
közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés - vagy annak a nyilatkozattal, illetve
az elismeréssel érintett része - tárgyában végrehajtásnak nincs helye.
32. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2)
bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt
nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.
(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült,
a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró
közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ellenkező esetben a
végrehajtási eljárást hivatalból megszünteti. A végrehajtási eljárást megszüntető végzés ellen
fellebbezésnek van helye. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket

259
a kötelezett viseli.
33. § Ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot a Vht. 31/D. §-a alapján végrehajtói
kézbesítés útján kézbesítették, a 32. § (1) bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a
jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint
eredményesen megtörtént.
Megszüntetés
34. § (1) A közjegyző a meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak
jogerőre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése előtt az
eljárást megszünteti
a) ha a kérelmet már a 24. § (1) bekezdésének a)-j) vagy m) pontja alapján vissza kellett volna
utasítani;
b) ha a jogosult kérelmétől elállt;
c) ha a felek az eljárás megszüntetését közösen kérték;
d) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha megállapítható, hogy a jogviszony természete a
jogutódlást kizárja;
e) a másik fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja;
f) a 30. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;
g) a 15. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 17. § (4) bekezdésében, illetve a 18. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben.
(2) A közjegyző az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az eljárást annak bármely szakában
hivatalból megszüntetni köteles.
(3) A jogosult a kérelmétől a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az
esetben költségekre nem tarthat igényt.
(4) Az eljárás megszüntetésével a meghagyás hatályát veszti. Az eljárást megszüntető végzés ellen
a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.
(5) Az eljárás megszüntetése esetén a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint
ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elő, vagy a bíróságnál keresetet
indíthat, illetőleg követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2)
bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható.
(6) Ha a jogosult a követelését az (5) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való
lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elő, de azt még jogerősen nem bírálták el, a
fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.
(7) Ha az eljárás megszüntetésére a 34. § (1) bekezdésének a) pontja alapján került sor, az (5)
bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásának és a meghagyás kötelezettnek történő
kézbesítésének a jogi hatályai fennmaradnak, ha az újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti
kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a jogosult
benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, vagy e határidőn belül követelését egyéb úton
szabályszerűen érvényesíti. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben
hivatkozni kell az eljárást megszüntető végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az
eljárást megszüntető végzést.
35. § (1) A megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet. A közjegyző olyan határozata ellen,
amely az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, külön
fellebbezésnek nincs helye.
(2) Ha az eljárás megszüntetését a kötelezett vagy a kötelezett is kérte, és a közjegyző e
kérelemnek a felek nyilatkoztatása nélkül nem ad helyt, a kérelmet külön végzés hozatala nélkül
ellentmondásnak kell tekinteni, és a 37., valamint a 38. § szerint kell eljárni.
Jogerő
36. § (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak
ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.
(2) Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, a
közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.
(3) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 137. §-ának (2)
bekezdése alapján kell a részére kézbesítettnek tekinteni, a közjegyző - feltéve, ha annak
alkalmazása nem kizárt - tájékoztatja a jogosultat a 32. §-ban foglaltakról, ha pedig erre az esetre a
jogosult a meghagyás Vht. 31/D. §-a szerinti kézbesítését kérte, a meghagyást megküldi a kézbesítés
díját pedig kiutalja a végrehajtónak.
(4) Ha a jogerős fizetési meghagyást a 32. vagy a 33. § rendelkezései alapján, az ott meghatározott
határidőn belül ellentmondással megtámadják, a meghagyás hatályát veszti, feltéve ha az
ellentmondást a közjegyző nem utasítja vissza, vagy e §-ok alkalmazását e törvény nem zárja ki.

260
 (5) A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha
a) az elkésett,
b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik,
c) a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb
személy azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset
sem áll fenn, vagy
d) a 32. § (2) bekezdésben vagy az 55. § (8) bekezdésben meghatározott ok áll fenn.
(6) Ha a jogi személy és az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett
egyéb személy ellentmondását nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében
meghatározott eset sem áll fenn, az ellentmondást hiánypótlási felhívás nélkül kell visszautasítani.
(7) Az ellentmondást visszautasító végzés ellen a kötelezett fellebbezéssel élhet.
Perré alakulás
37. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az
ellentmondással érintett részben - perré alakul át.
(2) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondás beérkezésétől számított nyolc
napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyző a határidőt elmulasztja, az értesítés a határidő
utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében automatikusan kerül
kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 30. és 31. §-ban
meghatározott esetekben is.
(3) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat,
hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül
a) nyújtson be a Pp. 257. §-a szerinti keresetet tartalmazó iratot a felhívásban megjelölt bíróságon,
b) fizesse meg a felhívásban meghatározott mértékű kiegészítő eljárási illetéket,
c) a keresetet tartalmazó iratban - az ügyszám feltüntetése mellett - utaljon az ügy fizetési
meghagyásos eljárási előzményeire, és
d) mellékelje a közjegyző felhívásának a másolatát.
(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban azt a bíróságot kell feltüntetni, amelyet a jogosult a fizetési
meghagyásos eljárás iránti kérelemben megjelölt, ennek hiányában a Pp. vagy a Kp. szerint
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot. A közjegyző a felhívással egyidejűleg
figyelmezteti a jogosultat, hogy a bíróság a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja, ha ahhoz nem
csatolja a közjegyző felhívásának másolatát és a közjegyzői felhívásban szereplő bíróság egyébként
nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői iratanyag sem érkezik.
(5) A közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat arról, ha
a) a jogosult az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles és a keresetet
tartalmazó iratot és minden egyéb beadványát, ezek mellékletét elektronikus úton köteles benyújtani,
valamint az illetéket elektronikus úton vagy a Magyar Államkincstár illetékbevételi számlájára köteles
megfizetni;
b) a perben a jogi képviselet kötelező és a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő közreműködése
útján köteles előterjeszteni;
c) a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a jogosult jogi képviselő nélkül jár el, a keresetet
tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni;
d) a per járásbíróság hatáskörébe tartozik és a jogosult a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő
közreműködésével nyújtja be, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából a jogi képviselővel
történő eljárás választásának minősül;
e) a jogosult a kérelemben tanút jelölt meg, a tanú nevét és idézhető címét - amennyiben az
szükséges, egyéb személyi adatait - a Pp. 285. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott módon köteles
a bíróságnak bejelenteni.
(6) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a bíróság az eljárást - a b) és c)
pontban említett esetben a Pp. 259. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - hiánypótlási
felhívás mellőzésével megszünteti, ha a jogosult a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül
a) a felhívásban megjelölt bíróságon nem teljesíti az illetékfizetési kötelezettségét, illetve a
keresetet tartalmazó iratot nem terjeszti elő,
b) csak részben teljesíti az illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratban nem
tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit, illetve nem csatolja annak kötelező mellékleteit, kivéve, ha a
hiányzó elem - ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását - a közjegyzői iratanyagból
megállapítható,
c) az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot nem
jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő,
d) az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot jogi képviselő
közreműködése nélkül terjeszti elő, vagy

261
 e) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a keresetet tartalmazó iratot nem
elektronikus úton terjeszti elő.
38. § (1) A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésének a jogosult részére történő
kézbesítését követően a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített iratait (a
továbbiakban: iratanyag) elektronikus úton megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban:
OBH) útján a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságnak.
(2) Ha a 30. § alkalmazásának van helye, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítést azt
követően kézbesíti a jogosult részére, ha a jogosult a kötelezett állítását vitatja.
(3) Az iratanyag a közjegyző aláírása nélkül is hiteles.
Egyéb perorvoslatok
39. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, amelyek ellen e törvény
vagy a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye.
(2) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon az ügyben eljáró
közjegyzőnél nyújthatja be.
(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes
törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban
bírálja el.
(4) A közjegyző a fizetési meghagyásos ügy iratanyagából a fellebbezés elbírálása szempontjából
szükséges iratokat elektronikusan az OBH útján küldi meg a bíróságnak.
(5) A másodfokú határozatot a törvényszék kézbesíti a feleknek, az iratokat pedig határozat egy
példányával együtt megküldi a közjegyzőnek vagy a MOKK rendszerének elektronikusan.
(6) A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye.
40. § (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A
perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik -
ellentmondás esetén - elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezett volna.
(2) Perújítási kérelem előterjesztése esetén a bíróság szerzi be az iratanyagot a közjegyzőtől papír
alapon vagy a MOKK rendszeréből elektronikus úton.
41. § A jogerős fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak
42. § (1) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a
MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek
fedezése érdekében - e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni.
(2) A MOKK részére megfizetett eljárási díj összegének legfeljebb felét a MOKK a fizetési
meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért
felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A
fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja.
(3) Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzőnek az
igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjat (a továbbiakban: másolati díj) kell
fizetni; a Pp. 619. §-ának (1) bekezdését azonban megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az e törvényben meghatározott eljárási díj és a fél célszerű és jóhiszemű eljárása keretében az
eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik. Az eljárási költség viselésére a Pp.
perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, ha e törvény másként
nem rendelkezik. A Pp. 86. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.
43. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban - a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől
eltekintve - illetéket nem kell fizetni.
(2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni
a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történő perré alakulása, valamint a
fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasítása, továbbá az eljárás megszüntetése
okán történő perindítás esetén a peres eljárásban,
b) a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
c) a jogerős fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a peres eljárás illetékébe az eljárási díj -
esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani. Ha azonban a pert a fizetési
meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasítása vagy az eljárás 34. § (1) bekezdésének a)
pontja alapján történő megszüntetése után indítják meg, az eljárási díjat csak akkor lehet az illetékbe
beszámítani, ha a felperes a keresetlevelet a visszautasító, illetve a megszüntető végzés jogerőre
emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott
küldeményként postára adja.
(4) A (2) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazása esetén az eljárási díj és a fél célszerű és

262
jóhiszemű eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj a perköltség részét képezi.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a fellebbezést elektronikusan terjesztik
elő, az illetéket elektronikus úton kell megfizetni.
(6) Az illeték megfizetésének megtörténtét a bíróság ellenőrzi.
44. § (1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok
nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített
kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után
járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb
járulékkövetelés a díjalapba beszámít.
(2) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő
igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül
hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.
(3) A díjalapnak a leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történő megállapítása
esetén az eljárási díj visszatérítésének nincs helye.
45. § (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke:
a) - ha a (2) bekezdésből más nem következik - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és
legfeljebb pedig 300 000 forint;
b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de
legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt
kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.
(2) Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél
van.
46. § (1) Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az
eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni; az utóbbi esetben az eljárási díjat az viseli, akit a
közjegyző, illetve a bíróság erre kötelez. A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás
engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem előterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a
kérelmező viseli. A kérelem elektronikus úton történő benyújtása vagy szóbeli előterjesztése esetén a
kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerén, amíg annak előterjesztője díjfizetési
kötelezettségének eleget nem tett.
(2) Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat
megfizetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a felek - az egymás közötti viszonyukban - az eljárási
díjat érdekeltségük arányában osszák meg. E rendelkezéseket az eljárási költség viselésére is
megfelelően alkalmazni kell. Ha azonban az eljárási díjat és az eljárás költségeit a kötelezettek viselik,
rájuk a Pp. költségviselési szabályait kell alkalmazni.
(3) Az eljárási díjat
a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával
kezdeményezett átutalással, online fizetési felület igénybevételével,
b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történő beadása
esetén fizetési számlára postai úton történő készpénzbefizetéssel (a befizetés tényét igazoló
szelvényt a kérelemhez mellékelni kell), vagy
c) az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon
kell megfizetni.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott fizetési mód alkalmazását
kötelezővé teheti.
(5) Ha a fél az általa fizetendő eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK
visszautalja vagy kiutalja.
A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények
47. § (1) Nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki
az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez. A személyes költségkedvezményre a
költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő
alkalmazásáról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni azzal,
hogy lelet készítésének nincs helye.
(2) Nem részesíthető sem a 48. §-ban meghatározott személyes, sem a 49. § (3) és (4)
bekezdésében meghatározott tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a
MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
48. § (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási
költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges
vagy teljes díj feljegyzési jog illeti meg (személyes díj feljegyzési jog), ha a költségmentesség és a
költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló

263
törvény szerinti - a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló - feltételek fennállnak.
(2) Díj feljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő eljárási díj, illetve a végrehajtási díj előlegezése,
valamint a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré
alakult eljárás illetékének viselése alól. Ha a fél díj feljegyzési jogban részesült, erre a beadványaiban
utalnia kell.
(3) A személyes díj feljegyzési jogra a Pp. 95. § (6) bekezdését és 97. §-át megfelelően alkalmazni
kell, a Pp. 94-100. §-át egyebekben nem lehet alkalmazni.
49. § (1) Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyző által
készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. E költségeket az eljáró közjegyző viseli.
(2) Eljárási díj mentes a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelem.
(3) Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 10%-a, de legalább 2000 forint - kettőnél több
jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van -, ha a jogosult a fizetési
meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől a meghagyás kibocsátása előtt eláll.
(4) Az eljárási díj az egyébként fizetendő eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint - ötnél több fél
esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van -, ha a jogosult a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasítása vagy az
eljárás 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés
jogerőre emelkedését követő harminc napon belül ismételten nyújtja be. E díjkedvezmény alapján
visszajáró összeget a jogosult a MOKK-tól visszaigényelheti.
(5) Ha a közjegyző az eljárása folyamán megállapítja, hogy az e § szerinti költségkedvezmény nem
áll fenn, felhívja a felet, hogy a végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül a meg nem fizetett
díjat fizesse meg. Az e § szerinti költségkedvezmény fennállásáról külön végzést nem kell hozni.
50. § (1) A 48. § szerinti költségkedvezmény (e §-ban a továbbiakban: költségkedvezmény) esetén
a díj megfizetéséről és viseléséről a közjegyző a fizetési meghagyásban, illetőleg az eljárást befejező
határozatában rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré
alakulása esetén pedig a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak
a MOKK részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási
költségként kell behajtani.
(2) A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti
kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő. A kérelmet - ideértve ebben az esetben a
fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is - elektronikus úton nem lehet benyújtani. A
kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket.
(3) A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő
rögzítését megelőzően, az ellenfél meghallgatása nélkül dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről.
A kérelmet visszautasító, illetve részben vagy egészben elutasító, valamint a díjfeljegyzési jogot
megvonó végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez fellebbezhet.
A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben
részesítő jogerős végzés a peres eljárásra is hatályos. A díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj
összegét a közjegyző rögzíti a MOKK rendszerében. A közjegyző a 11. § (3) bekezdése alapján
elektronikus iratbenyújtásra köteles jogosult költségkedvezmény iránti kérelmét azzal utasítja vissza,
hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a 11. §-ban meghatározott módon terjessze
elő.
(4) Ha a közjegyző a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem vagy csak részben ad
helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak azután lehet
rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének a költségkedvezményt
visszautasító vagy elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül eleget tett,
ellenkező esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hatálytalan. Ha a fellebbezés
eredményeként a törvényszék a jogosult költségkedvezményét kiterjesztette, a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendő eljárási díj megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK
rendszerében. Ha a törvényszék végzése alapján a jogosult nem köteles az eljárási díj előlegezésére,
a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét
követően haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében.
(5) Ha a közjegyző a jogosultat költségkedvezményben részesítette, a fizetési meghagyás
kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerén történő rögzítésekor a közjegyző nyilatkozik arról,
hogy a jogosultat költségkedvezmény illeti meg, megjelöli annak mértékét és jogcímét; ha a
költségkedvezmények tárgyában a másodfokú bíróság döntött, a nyilatkozatban elegendő erre a
tényre utalni és a végzés számát feltüntetni. Egyébként a költségkedvezmény tárgyában benyújtott és
keletkezett iratokat, eljárási cselekményeket nem kell a MOKK rendszerében rögzíteni. A közjegyző a
nyilatkozat tartalmáért és a költségkedvezmény jogosult részére történő biztosításának

264
jogszerűségéért a MOKK-nak anyagi felelősséggel tartozik.
(6) A területi közjegyzői kamara ellenőrizheti a költségkedvezmények tárgyában hozott és első
fokon jogerőre emelkedett határozatok jogszerűségét; ha a határozat jogszabálysértő, a közjegyzőt a
juttatott kedvezménynek a MOKK részére történő megtérítésére kötelezi. A területi kamara jogerős és
végrehajtható határozata alapján a MOKK a közjegyzőt a 42. § (2) bekezdése alapján megillető
összegből a jogszerűtlenül juttatott kedvezmény összegét levonja. A területi kamara határozata és a
MOKK levonási joga a jogosult már megkapott kedvezményét nem érinti.
(7) A kötelezett a költségkedvezmény iránti kérelmét leghamarabb az ellentmondással egyidejűleg
terjesztheti elő, ennek tárgyában a perbíróság dönt.
50/A. § (1) A közjegyző a fizetési meghagyásban a kötelezettet kötelezi a díjfeljegyzési jog folytán
meg nem fizetett díj vagy csökkentett díj (a továbbiakban együtt: feljegyzett díj) MOKK részére történő
megfizetésére.
(2) Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, a közjegyző a feleket egyetemlegesen
kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.
(3) A közjegyző végzésében a jogosultat kötelezi a feljegyzett díj megfizetésére, ha
a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasítja,
b) az eljárást befejezetté nyilvánítja, vagy
c) az eljárást - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megszünteti.
50/B. § (1) A bíróság a feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére a felet abban az
arányban kötelezi, amelyben a Pp. szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles.
(2) A bíróság a feleket egyetemlegesen kötelezi a feljegyzett díj MOKK részére történő
megfizetésére, ha
a) a Pp. szerint egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére,
b) a bíróság az eljárást a felek közös kérelmére szünteti meg, vagy
c) a felek a perben egyezséget kötöttek, amelyet a bíróság jóváhagy.
(3) Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik, a bíróság külön végzésben a felperest kötelezi a
feljegyzett díj MOKK részére történő megfizetésére.
50/C. § A díj feljegyzési jog folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díjat a MOKK, a Magyar
Bírósági Végrehajtói Kar és a közjegyzők viselik.
A fizetési meghagyás végrehajtása
51. § A jogerős fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtás elrendelésére a Vht.-t az ezen
alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
52. § (1) A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre
rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A kérelem benyújtására a
10-13. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult; a végrehajtás
elrendelése iránti ügyek elosztására a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell. Ha a
fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző valamely okból - ide nem értve a kizárás esetét - nem tud
eljárni, az eljáró közjegyzőt a MOKK elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki.
(3) A 10-13. §-t, 15-17. §-t, a 18. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 23. § (1) és (5) bekezdését, a 24. §
(1) bekezdés k) pontját, a 25. § (3) bekezdését, a 26. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 39. § (2)-(5)
bekezdését és 44. § (3) bekezdését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is megfelelően
alkalmazni kell.
(4) A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített
adatai alapján kizárólag végrehajtási lappal, illetve biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel (a
továbbiakban együtt: végrehajtási lap) kerül sor.
(5) Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz év után nem
terjeszthető elő; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. E rendelkezés nem érinti a végrehajtási jog
elévülését.
53. § (1) A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK
rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton,
a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a
végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a fizetési meghagyásnak a 16. § (3)
bekezdése alapján történő végrehajtói kézbesítésére.
(3) A közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás és a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat a
MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton a 16/A. § megfelelő alkalmazásával küldi meg a
végrehajtónak, és a végrehajtó ugyanezen eljárásban keletkezett iratokat a MOKK rendszerén
keresztül, elektronikus úton küldi meg a közjegyzőnek.
54. § (1) A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztésére a végrehajtási kérelem

265
előterjesztésére, a visszavonásról rendelkező végzés megküldésére pedig a végrehajtási lap
megküldésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy végrehajtási lap visszavonása iránti
papír alapú kérelmet nem űrlapon kell előterjeszteni.
(2) A 11. § (3) bekezdésében meghatározott fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton
terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol.
(3) A végrehajtási eljárás során előterjesztett fellebbezés esetén a közjegyző az iratok felterjesztése
helyett a MOKK rendszerén keresztül előállított iratanyagot küldhet a bíróságnak a fellebbezés
elbírálása szempontjából szükséges iratokról.
55. § (1) A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK rendszere
üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében
- díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a
továbbiakban: végrehajtási díj). Ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján,
ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben
egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a
végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre
5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni; az így megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő
arányban kell behajtani. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az
adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell
behajtani.
(2) A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére - a MOKK
rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése
érdekében - díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30
000 forint. A díjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és a biztosítási intézkedés elrendelése
esetén - ha a Vht. 201. és 201/A. § eltérően nem rendelkezik - az adós, minden más esetben a
végrehajtást kérő viseli. A díjat végrehajtási költségként kell behajtani.
(3) A végrehajtás, valamint a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért
további díj és illeték - ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét - nem számítható fel.
(4) A végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett
díj kétharmadát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában az
igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés
címén felosztja. A fennmaradó összeg felét a MOKK a működésére fordítja, a fennmaradó összeg
másik fele a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart illeti, mely azt a működésére fordítja.
(5) A végrehajtási díjra és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért
fizetendő díjra, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló eljárásra a 44. § (1) bekezdése, a 46-48. §,
a 49. § (1), (2) és (5) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha a
végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendelése vagy az
ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj és a
biztosítási intézkedés elrendelése iránti díj az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott összeg
10%-a, de legalább 5000 forint, vagy 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a
hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, illetve a hiányoknak a közjegyző által a Vht.
12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor. A közjegyző határozata ellen előterjesztett
fellebbezésre a 43. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(5a) A végrehajtási eljárás során a felet az a személyes költségkedvezmény illeti meg, amelyet a
közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban vagy a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban
engedélyezett. Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Pp. szerinti költségkedvezményt kíván
igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól kérheti a költségmentesség és a
költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló
törvényben meghatározott feltételek szerint.
(6) A Vht. 34. § (5) bekezdésének alkalmazása során illeték alatt a díjfeljegyzési jog folytán meg
nem fizetett díjakat is érteni kell.
(7) Amennyiben a végrehajtást kérő díj feljegyzési jogban részesült, a közjegyző végzésében a
végrehajtást kérőt kötelezi a feljegyzett végrehajtási díj megfizetésére, ha
a) a végrehajtási kérelmet (biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet) visszautasítja vagy a
végrehajtási lap kiállítását megtagadja,
b) a végrehajtási eljárást befejezetté nyilvánítja,
c) a végrehajtási eljárást megszünteti, vagy
d) a végrehajtási lapot visszavonja.
(8) Ha a közjegyző a végrehajtási eljárást a 32. § (2) bekezdése alapján szünteti meg és a
végrehajtást kérő díj feljegyzési joga folytán a végrehajtási díjat nem fizette meg, a közjegyző felhívja
a kötelezettet, hogy a feljegyzett végrehajtási díjat a MOKK részére a végzés kézhezvételétől

266
számított tizenöt napon belül fizesse meg; ezt a végrehajtási díjat a kötelezett viseli. Ha a kötelezett a
végrehajtási díjat határidőn belül a MOKK részére nem fizeti meg, a közjegyző az ellentmondást
visszautasítja.
A MOKK rendszere
56. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratok
adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül
bevitelre, illetve rögzítésre. A MOKK rendszerében - a felek eljárási jogainak érvényesülése és az
eljárások párhuzamos lefolytatásának megelőzése érdekében - rögzített adatokat a közjegyző és a
MOKK kezeli.
(2) A MOKK rendszere biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a MOKK rendszerében kezelt
adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. Az
iratokba való betekintés iránti kérelmet szóban és elektronikus úton lehet előterjeszteni; a szóbeli
kérelmet a közjegyző akkor is teljesítheti, ha nem ő jár el. Az iratbetekintés keretében megismert
iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a MOKK rendszerében kezelt iratok
adataival.
(3) A MOKK rendszere a közjegyzők számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző
azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A MOKK rendszerében a beadványok adatainak
rögzítését - azonosítását követően - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(4) A MOKK őrzi a rendszerében rögzített és keletkezett iratokat, azok adatait. A MOKK a
rendszerében kezelt iratokról az irat címzettjének és törvény alapján iratbetekintésre jogosultnak
hiteles kiadmányt adhat.
(5) A MOKK rendszere nyomdatechnikailag alkalmas arra, hogy a papír alapú iratokat központilag
állítsa elő és készítse elő a kézbesítésre.
(6) A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben keletkezett, a közjegyzőnél vagy a MOKK-
nál lévő iratokat - ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is - az eljárás befejezését követő tíz év
után selejtezni kell, illetve a MOKK rendszerében kezelt adatokat törölni kell. E határidőn belül kérheti
vissza a fél a jogszabály ellenére csatolt mellékleteket. Az eljárás során hozott határozatokat, valamint
a MOKK rendszerében rögzített adatokat és a MOKK rendszerével előállított elektronikus okiratokat
archiválni nem kell.
57. § (1) A MOKK rendszere naplót készít:
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés
időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) a rendszer által automatikusan elvégzett eljárási cselekményekről, az eljárási cselekmény és
annak időpontjának feltüntetésével,
d) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról,
e) az iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítéséről az iratokba betekintő nevének és
címének, az iratbetekintés jogalapjának, időpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést
engedélyező személy nevének feltüntetésével,
f) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és
címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának,
valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok
megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3) A napló adatairól megkeresésre annak a bíróságnak, ügyésznek, nyomozóhatóságnak,
nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó
szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy
elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította
az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának
az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
58. § (1) A MOKK rendszere - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.
(2) A MOKK rendszerének működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a
MOKK rendszere a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe
venni kívánó feleket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben
értesíti.
(3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely
során legalább négy órán át fennálló, a MOKK rendszerében felmerült üzemzavar akadályozta a
MOKK rendszerének működését.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a MOKK rendszerénél végzett olyan
karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek a MOKK rendszere szolgáltatásainak

267
igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
Az európai fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó szabályok
59. § (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (e §-ban a továbbiakban:
rendelet) meghatározott európai fizetési meghagyás kibocsátására a közjegyző rendelkezik
hatáskörrel. Ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, az európai fizetési meghagyásos eljárásra
megfelelően alkalmazni kell e törvény szabályait.
(2) A 3. § (2) bekezdésének alkalmazása során fizetési meghagyáson európai fizetési meghagyást
is érteni kell. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a 3. § (3) bekezdését nem lehet alkalmazni.
(2a) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és a fizetési
meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a
kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály
rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig a polgári és kereskedelmi
ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamokban történő kézbesítéséről szóló
1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.
(4) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történő elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál
keresetet indíthat, ebben az esetben a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az európai fizetési meghagyásos eljárásra e törvény 32. és 33. §-át nem lehet alkalmazni.
(6) Ha az európai fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán perré alakul, a közjegyző - a
37. § (2)-(6) bekezdés alkalmazásának mellőzésével - az iratanyagot megküldi az európai fizetési
meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak, ennek hiányában a
Pp. szerint hatáskörrel és általános illetékességgel rendelkező bíróságnak. Amennyiben az eljárásra
magyar bíróság illetékességgel nem rendelkezik, a közjegyző az iratanyagot az eljáró bíróság
kijelölése végett a Kúriának küldi meg.
(7) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik,
a) a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott felülvizsgálatra a Pp.
kézbesítési kifogásra,
b) a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálatra a Pp.
mulasztás igazolására,
c) a rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatra a Pp. perújítás
megengedhetőségének vizsgálatára
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; az a) és b) pontban meghatározott
kérdésekben való döntés a közjegyző hatáskörébe tartozik.
(8) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban e törvénynek az eljárási díjra és másolati díjra
vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az ügygondnoki díjat, a fordítás költségét és a
külföldi kézbesítés költségét a jogosult a Kjnp. alkalmazásával köteles megelőlegezni.
(9) Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának magyar közjegyző általi elrendelése iránti
eljárásra e törvénynek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(10) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az
eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni, e törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései
nem alkalmazhatók. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag papír alapú beadványok
alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek.
(11) Az európai fizetési meghagyásos eljárásért a közjegyző részére külön jogszabály szerint
meghatározott módon eljárási díjat kell fizetni; a 42. § (1) és (2) bekezdését, és a 46. § (3)-(5)
bekezdését nem lehet alkalmazni. Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért az
55. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegű díjat a közjegyző részére külön jogszabály
szerint meghatározott módon kell megfizetni, a díj az eljáró közjegyzőt illeti.

268