Ló tartástechnológia,

higiénia, etológia
Eltérő használati mód: hobbi, versenyzés,
tenyésztés
Hústermelés: nem bírt nagy jelentőséggel de,
Franciaországban ismét kezd terjedni, valamint
Oroszországban
Tartástechnológia
Istálló követelményei:
Védjen az időjárás viszontagságai ellen,
Az állatok számára kényelmes elhelyezést nyújtson,
Száraz, világos, huzatmentes legyen,
Természetes légcserét tegyen lehetővé,
Megfelelő mennyiségű természetes fény jusson be
Technológiai
rendszerek
rideg tartás
félrideg tartás
futó istálló
állásos istálló
bokszos istálló
istállón belül
angol boksz
Karám és legelő
Legelőn tartott szoptatós kancáknál és
csikóiknál jóval kisebb a fehérje-, energia-,
és kálcium hiány
A terep változatossága, a paták folyamatos
terhelése és tehermentesítése miatt jobb a
pataszaru vérellátása
Az élelem változatos összetétele miatt
kevesebb az anyagcserezavar
A lovak igénylik a szabad mozgást
Tartástechnológiai elemek

A karámok
o fa karám
o villanypásztor
o drótkerítés
o szögesdrót
Jártatók
 Tartástechnológiai elemek
Az istálló fala:
o tégla
o kő
o fa
o vályog
 Tartástechnológiai
elemek
A padozat
o beton
o aszfalt
o tégla
o fakocka
o döngölt agyag
o semmi
A padozat legyen száraz, a vizet ne, de a levegőt eressze
át, ezenkívül fontos, hogy felülete sima, de csúszást gátló,
ellenállóképes és tisztítható anyagból készüljön.
A durván bevont beton, vagy a betonnal kiöntött köves
burkolat könnyen elkészíthető és tisztítható, a padló
keménységét és hiányos légzésaktivitását azonban
bőséges alommal kell ellensúlyozni.
A keményfa burkolat tisztasága sohasem lehet tökéletes,
ráadásul (főként patkolatlan lovak számára) csúszóssá is
válhat.
A keményre égetett, élre állított téglák megfelelnek a célnak,
ám azok a darabok, amelyek égetése nem volt elég erős,
idővel elhasználódnak.
Olykor gumiszőnyegekkel vagy műanyag lemezekkel
burkolják a padozatot, ám ezek amellett, hogy nagyon
drágák, az eresztékekben, a lemezek széle alatt nehezen
hozzáférhető gócpontok kialakulását segíthetik elő.
Tartástechnológiai elemek
Az ajtó
o mérete
o alakja
Az ablak
o mérete
o elhelyezése

A folyosó
o mérete
Az istállófolyosó egysoros, boxos istállóban legalább 2,5, kétsoros,
boxos istállóban minimum 3 m széles legyen.
Talajának nem kell tömörnek, vízhatlannak lennie. Burkolata érdes,
tartós és könnyen tisztítható legyen. Különösen elterjedt a beton-,
tégla- és keményfa padló.
Hogy az istállóba munkagéppel (pl. homlokrakodóval a nagybálával
való almozáshoz) behajthassunk, a kapuknak legalább 3 m
szélesnek és ugyanilyen magasnak kell lennie.
A kondenzvíz-kicsapódás megakadályozására a kapukat is
hőszigetelni kell.
 Kiegészítő
létesítmények
o kaloda
o patamosó
o szolárium
o fedeztető hely
Világítás
o természetes
o mesterséges
„Fűtés”, szellőztetés
Lószolárium
A villanyszerelést csakis szakember végezheti!
Mivel természetesen a ló is érzékeny az áramütésre, az elektromos
vezetékek, kapcsolók, konnektorok nem lehetnek az állat által
elérhető helyen, még a vakolat alatt sem.
Az elektromos berendezéseknek meg kell felelniük a nedves
helyiségekre vonatkozó előírásoknak, hiszen az istállók is ezek
közé tartoznak. A vezető berendezési részek hibaáram-
hibakapcsoló (biztosíték) útján földelendők (meghatározott
hibaáram-erősség túllépésekor kikacsolnak).
Nappal a megfelelő megvilágítást az ablakok és ajtók, esetleg
kiegészítő fénylemezek kell, hogy adják, a mesterséges világítás
azonban az istállómunkák alapos elvégzésének nélkülözhetetlen
feltétele. A fő világítási zónában (a munkavégzés helyén) legalább
60 luxnyi megvilágítást javasolt.
A meleg tónusú sárga fényt adó lámpákat úgy helyezzük el, hogy
ne akadályozzák a légáramlást. Nagyobb istállóegységben energiát
és ezzel költséget takaríthatunk meg blokk-kapcsolás
kialakításával. A személyzet éjszakai ellenőrző munkáját segíti a
halvány fényű éjjeli világítás használata.
Takarmányozás
Napi 2-3 alkalommal kell etetni, viszonylag kicsi gyomor
mérete miatt(12-18l), ami aránylag gyorsan kiürül (kb.6-8
óra)
Lóval csak jó minőségű takarmány etethető! a poros,
penészes takarmányok etetése jelentős
teljesítményromlást okozhat
A fehérje túletetés mérgezéseket okozhat
A túlzottan hideg (10 ºC-fokosnál hidegebb), vagy
éhgyomorra itatott víz, az abrak etetése utáni hirtelen
munkavégzés következtében a pylorusi záróizom görcsbe
rándulhat (pyloruspasmus), mely súlyosabb esetben
gyomorrepedéssel járhat
Változatos takarmány biztosítása
Az etetés technológiája

(szálas és abrak)
o szénarács
o szénaháló
o jászol
o musli
Az etetőcsészéket rendszerint az istállófolyosó felőli
boxfalon helyezik el azért, hogy ne kelljen minden boxba
egyenként bemenni, ami nyugtalanítja a lovakat és lassítja
az etetést.
A csészéket kívülről, az etetőnyíláson keresztül töltik meg.
Az etetőcsésze alja a talajtól kb. 60 cm-re legyen, hogy a ló
étkezés közben élettani evési tartást (jobb nyálfolyás)
vehessen fel. Alatta kívülről nyíló láda helyezhető el az
ápolószerszámok tárolására.
Az itatás technológiája

Nyílt vízfelületet kedveli.

o vödör, kád stb.
o önitató
– nyomószelepes
– szinttartós
„nyomókutas” karámban
Az önitató lehetőleg távol legyen (legjobb, ha
átlósan az ellenkező sarokba tesszük) az
etetőcsészétől, ugyanis sok ló szereti beáztatni
a takarmányt, amivel beszennyezi a vizet.
Az önitatót folyamatosan ellenőrizni kell.
Az önitatók legyenek egyenként elzárhatók.
Nagyobb istállókban az önitatókhoz vezető
vízvezeték rövid szakaszonként legyen le-
zárható, hogy javításkor az állatoknak csak kis
részét kelljen kézzel itatni.
A lótartás higiéniája
 Egészségvédelem
Megfelelő tartástechnológia
alkalmazása mellett nagy
hangsúlyt kell fektetni a lovak
egészségvédelmére
A ló általános állapota
Testhőmérséklet: 37,5-38,5 oC
Bőr, szőr, paták: egészséges állat esetében,
fényes, nem hulló szőr, rugalmas bőr
Nyálkahártya: szín és erezet változáskor
betegségre utalhat
Légzés: kifejlett ló légző mozgásainak száma 10-
16
Vérkeringés: felnőtt ló pulzusa: 28-40 csikónál:
40-56
Idegrendszer: feltűnő változások: tompultság,
bódulat, izgatottság, dühöngés, megváltozott
tekintet, rendellenes mozgás testtartás
A ló ápolása

A lóápolás eszközei:
A) lókefe, B) vakaró, C) farokfésű fából,
D) tepsivakaró, E) szívófejes tepsivakaró, F) patakés fából,
G) flanel ruhadarab, H) tajtékkés, I) keményre vagy puhára
sodort szalmacsutak
 Prevenció
Aktív immunizálás, ha specifikus kórokozót, alkotórészét
vagy anyagcseretermékét megfelelő formában a
szervezetbe juttatják
Magyarországi körülmények között a következő
betegségek ellen szoktunk vakcinázni:

1. Lóinfluenza
2. Ló herpeszvírus okozta megbetegedései
3. Tetanusz
4. Veszettség
 Herpesz vírus:
1. oltás: 5 hónapos kor
2. oltás: 6,5 hónapos kor
Influenza: 3. oltás: 12 hónapos kor
1. oltás: 5 hónapos kor Ismétlő oltások: 6 havonta
2. oltás: 6,5 hónapos kor
3. oltás: 12 hónapos kor
Ismétlő oltások: 6 havonta

Tetanusz: Veszettség:
1. oltás: 4,5 hónapos kor 1. oltás: 7 hónapos kor
2. oltás: 6 hónapos kor Ismétlő oltások: évente
3. oltás: 11,5 hónapos kor
Ismétlő oltások: évente
Az ellés higiéniája
Ellés előtt és közben a kancát tisztán tartott,
bőven almozott boxban kell elhelyezni
Az emlőt és a pérát érdemes híg fertőtlenítő
oldattal lemosni
A szülőútba csak sebészeti beavatkozásnak is
megfelelő kézmosás után nyúlhat állatorvos,
amit aztán antibiotikumos méhkezeléssel ki
kell egészíteni
A csikó köldökzsinórját el kell roncsolni
(nem vágni!), majd fertőtleníteni
Az újszülött orrát és száját ki kell tisztítani
Az ellés előtt gondoskodni kell az elletéshez
szükséges eszközökről: kézmosó tál, meleg víz,
szappan, körömkefe, törülköző, tiszta olló, fonál,
fertőtlenítő szerek.
A közelgő ellés jelei: a horpasztájék beesik, a has
„megsüllyed”. Ha a has alja ödémásan beszűrődik,
illetve a csecsekből csöpög a tej, akkor szinte
biztos, hogy 24 órán belül megellik a kanca (csak
ha a kettő együtt tapasztalható).
A kanca ellése általában az éjszakai órákban
történik, csak ritkán nappal. A magzat
világrajövetele hormonális hatásokra indul meg és
több szakaszra osztható:
Előkészítő szakasz: Közvetlenül az
ellés előtt 1-2 órával a kanca kólikás
tüneteket mutat (a hasát nézi, kapar,
sokszor lefekszik és felkel), illetve
légzése nehezebbé válik. Tipikus
fájások tehát nincsenek, inkább
hasűri rendellenességek érzete
látható.
Megnyílási szakasz: A tolófájások megindulása előtt a kanca
lefekszik és rendszerint meghempereg, ezzel passzívan forgatja
a magzatot. A tolófájások kezdeténél nyugtalan,
testhőmérséklete megemelkedik. Amikor a kanca lefekszik,
ügyelni kell arra, hogy a fara mögött maradjon elég hely a
megszülető csikónak (1,5-2 m). Az ellés a magzatburok
megjelenésével kezdődik. Ha magától nem reped fel a
megjelenés után 4-5 perccel, akkor kézzel (körömmel) célszerű
megtenni. A kanca ilyenkor többnyire nyújtott lábakkal és a
talajon nyugvó fejjel az oldalán fekszik. A tolófájások általában
3-4 percenként jelentkeznek és 5-6 tolást eredményeznek. Az
ellésnek ez a szakasza általában igen lassú.
Kitolási szakasz: a csikó elülső lábai előbb jelennek meg, majd a feje
következik, feltéve ha nem rendellenes a magzat
helyeződése/fekvése a szülőútban. A vállak nem egyszerre jutnak át
a szülőúton. A tolófájások alatt a kanca gyakran félig vagy egészen
feláll. Ezzel is segíti a magzat kitolását. A kitolási szakasz más
állatfajokhoz képest ugyan a lónál rövid (10-25 perc), de kimerítő. A
magzat világra jötte után a kanca rendszerint fekszik és egy rövid
ideig pihen. Szűk, vagy első csikóját ellő kancáknál gyakori a
gátszakadás, mely kisebb vérzéssel járhat. A vérzés elálltáig meleg
vizes vattával tartsuk tisztán a sebet, majd a vérzés elállta után nem
maró, 1 %-os jódoldattal fertőtlenítsük le. A köldökzsinór nem szakad
el azonnal, rajta az ellés után még 400-1500 ml vér kerül a
magzatba, ezért tehát nem célszerű a köldökzsinórt azonnal
elválasztani a csikótól.
Utószakasz: Az ellés utószakasza alatt a
méhkontrakciók folytatódnak. Ez a szakasz a
magzat megszületésétől a már enyhébb fájdalmak
kíséretében a magzatburkok és a méhlepény
eltávozásáig tart.
Ha 3 óra alatt sem távozik el a magzatburok és a
méhlepény minden része, akkor állatorvosi
beavatkozásra van szükség.
Amennyiben a köldökzsinór nem szakadt el
magától, úgy a hasfaltól 10 cm-re emaszkuláljuk és
fertőtlenítsük. Ezután a csikó orrát és szájnyílását
szabadítsuk meg az esetleges nyálkától.
Az újszülöttet az anyja szárazra nyalja, ha mégsem,
akkor szalmával vagy törölközővel csutakoljuk
szárazra.
A ellés utána a kancából „kilógó” magzatburokra
kössünk lehetőleg annyi csomót, amennyit csak
lehet, hogy a kanca hátulsó lábaival ne lépjen rá.
Előfordulhat, hogy a kanca teje az ellést követően még nem
indul meg, vagy ha igen, akkor sem termel elegendőt. Ezért
érdemes már kancától előre levett föcstejet hűtve tárolni az ilyen
esetekre. Ha a csikó olyan gyenge vagy kicsi, hogy nem tud
szopni, akkor a kancát ki kell fejni és a csikót cumisüvegből
megitatni. Általában 2-3 dl-nél nem ad többet, de az is lehet,
hogy teljesen visszatartja a tejét. A kifejés után kb. 30-40 perc
múlva a kanca újra fejhető. A csikót ilyenkor minimum 20-25
percenként meg kell szoptatni. Kb. 1,5-2 l föcstejet kell, hogy
elfogyasszon az első 3 órában. A föcstej tényleges mennyisége
kb. 10-12 l. Ha továbbra sem elegendő a kanca teje, akkor
tejpótló tápszert kell itatni a csikóval, ami lehetőleg kerülendő,
mert nem tartalmazza azokat a fontos összetevőket, amelyeket
az anyatej.
Az involúció
A méh involúciója általában az ellés utáni 13-25. napon teljes, kissé
korábban fejeződik be az először, mint a többször ellett kancákon. A
mérsékelt mozgatás elősegíti a folyamat végbemenetelét. A kanca
involúciója sem zajlik le sterilen, az ellés alatt vagy után fertőződött
méhben a kórokozókat a szervezet az első tüsző fázisban (5-10. nap
az ellés után) általában elpusztítja.
Kancákban ritka a magzatburkok retenciója. Részleges visszatartás
jöhet létre, ha a nem vemhes méhszarvban nem válik le a burok, vagy
egy része bennszakad. Gyakoribb a visszatartás a csikósárlásban
fogamzott kancában és az egy ivarzás alatt többször termékenyített
állatnál, ha az utolsó fedeztetés az ivarzás végén történt és így a méh
csökkent ellenálló képessége miatt enyhe fertőzés is végbement a
fogamzáskor. A mikroretenció vagy a részleges visszatartás kedvező
esetben is súlyos méhgyulladást, szövődményesen savós patairha-
gyulladást okozhat. Súlyosabb esetben általános szepszis áll be, az
állat elhullik.
A petefészkek működése nyomban az ellés után újra kezdődik. Egyes
állatokon már az ellést követő napon nagyobb tüsző található, de
valamennyi ellett kancánál előfordul tapintható nagyságú tüsző az
ellés utáni 5. napon. Az első sárlás elkezdődhet a 6-7-8. napon
(csikósárlás) és ovuláció is lehetséges a 7. nap után, általában a 9.
napon. Hagyományosan ez az ún. csikókilenced.
A herélés
Higiénikus környezet biztosítása
Kizárólag állatorvos végezze
Légy mentes időben történjen a herélés
Állva vagy döntve lehet herélni
Mindkét esetben bódítás és helyi érzéstelenítés
szükséges
ETOLÓGIA
Faji sajátosságok

evólúciója 70 millió év, ebből 6000

éve háziasították
növényevő
nagy testtömegű
csordában élő
menekülő, zsákmányállat
A ló érzékszervei
Látás
Látómező
Zsákmányállat, ezért a szemek a fej két oldalán
helyezkednek el, így látótere igen széles.
Majdnem az egész horizontot belátja, de nem
azonos módon. Csak a közvetlenül előtte levő V
alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes
felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy
szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb
mozgásokat is érzékeli.
Vízszintes pupilla
A ló pupillája nem kerek, hanem
vízszintesen ovális, s ez széles, de lapos
látóteret biztosít neki, ezért könnyen
megijed a látóteréből éppen kieső, de feje
fölött lévő dolgoktól.
A ló oldalra nem lát térben, ezért ha valami
oldalról megijeszti, oldalra próbál kitérni,
mivel nem tudja eldönteni, mi az, és milyen
messze van.
Lóháton ülve is mindig lovunk "szeme előtt"
vagyunk, folyamatosan szemmel tart
minket.
Látás a sötétben
Minden emlősnél két fajta fényelnyelő receptor
van: pálcika alakúak és csapsejtek. A vékony,
rendkívül érzékeny pálcikák a világosság és
sötétség érzékeléséért felelősek, és ezért
mindenekelőtt szürkületben, illetve éjszaka aktív
állatoknál fordulnak elő nagy számban.
A lovaknak becslés alapján 20-szor annyi pálcika
alakú, mint csapsejtje van, mint az embereknek,
így sötétben sokkal jobban látnak, mint mi, sőt,
egy, az ideghártya mögötti fényvisszaverő réteg
segítségével szinte olyan jól, mint a baglyok.
Viszont a ló szeme nehezebben alkalmazkodik a
fény és árnyék gyors váltakozásához. Ez az
oka annak, hogy sok ló húzódozik attól, hogy sötét
pótkocsiba vagy helyiségbe menjen.
 Úgy tűnik, legjobban a
Színlátás sárgát, narancssárgát
és pirosat látják, de
meg tudják
A lovak a színeket is különböztetni a zöldet
másképpen látják, is, a kékkel azonban
mint az ember. Látnak már problémáik
színeket, de vannak.
színspektrumuk A lovak hasonlóképpen
szűkebb. látnak, mint a színvak
emberek, vagyis
nehezen tudják
megkülönböztetni
egymástól a piros és
zöld színt, illetve sok
mindent többé vagy
kevésbé kéknek,
sárgának vagy
szürkének látnak.
Hallás
Az emberénél nagyobb
rezgéstartományban hall.
Jobban hall
Érzékelik a föld rezgéseit
A ló fülei igen kifejezőek: nagyon
mozgékonyak, mindig az állat figyelmét
felkeltő hang, vagy jel felé fordítja. A
munkára figyelő ló a fülét kissé hátra, a
lovas felé fordítja, ami azt jelenti, hogy a
figyel a lovasra.
Szaglás
A szaglás szerve az orrüregben a felső
orrjárat és orrkagyló hátulsó részén, a
szagló- nyálkahártyában helyeződik. A
nyálkahártya itt vaskosabb és lágyabb,
sajátos mirigyeket tartalmaz, váladéka hígan
folyó. Szaglás csak nedves nyálkahártya-
felületen lehetséges.
A hámba orsó alakú szaglóhámsejtek
találhatók. Ezek módosult idegsejtek.
Szabad felületükön szaglószőrök vannak. A
sejtek alapjából erednek a szaglóideg rostjai,
amelyek a koponyaüregbe térve az
agyvelőbe jutnak.
A szaglósejtekre gázok vagy gáz állapotú
anyagok hatnak.
A ló szaglása igen jó, a ló viselkedésének
egyik meghatározó eleme.
A kancák a szaglásuk segítségével
különböztetik meg a csikóikat, a mének is
szaglásuk segítségével szereznek tudomást
a sárló kancákról.
A vadon élő lovak a szaglásuk segítségével
találnak vizet, a hegyvidékeken élő pónik
ösztönösen tudják, hogy szaguk alapján
miképp kerülhetik el a mocsarat,
ingoványokat.
Hosszú orrürege van, raktározza a szagokat
Ízlelés, tapintás
Az ízlelés szervét a száj- és garatüregben,
legnagyobbrészt a nyelv nyálkahártyájában
elhelyezkedő ízlelőbimbók alkotják. Az
ízlelőbimbók érzéki (ízlelő)- vagy
szőrsejtekből és támasztósejtekből állnak.
A nyálban oldódó íz anyagok a szőrsejtek
felületére jutnak, ingerületet keltenek, és a
sejtek alapjától induló ízérző ideg rostjai a
nyúltagyvelő ízlelő- magjaiban végződnek.
A lovak kedvelik az édes ízt.
Hamar rászokik a nyalánkságokra
is, és már fiatalon megtanul cukor
kunyerálni.
A mérgező növényeket szaguk és
ízük alapján hamar felismerik,
mivel ezek keserűek. A ló azonnal
kiköpi, ha ismeretlen ízt érez, vagy
amelyet nem szeret.
A lovaknak nagyon fejlett a
tapintásuk még azt is megérzi, ha
egy légy rászáll a hátára, és a bőre
rezegtetésével hajtja el.
Ajakszőrök: Ezek a szőrszálak
nagyon érzékenyek, tapogatózni
tud velük a ló, pl.: segítségükkel ki
tudja válogatni a takarmányból az
idegen anyagokat .
A ló kifejezésmódjai

Testbeszéd
- Sunyítás
- fülel
- Nyak mozgatása
- fejét leengedi
- Fart lök
- pampog
- Kapál, vág
- Rúg
- „vicsorog”, fogát mutatja
A ló kifejezésmódjai

Hangadás
nyerít
nyíg
ordít
röhög
A ló kifejezésmódjai

szagok
szexuális jelek
A ló viselkedése természetes
környezetben

szociális rangsor
alfa állat: idősebb nőstény
vezérhím: a hárem védelmezője
kancák és csikók
„agglegények”
A ló viselkedése természetes
környezetben

Táplálkozás
a természetben csak legel
mélyen, válogatva legel
ropogós szárú füveket kedveli (angol
perje, réti komócsin, ebírfélék, magas szárú csenkesz, és
nem kedveli a bíborherét, tippanféléket, vörös csenkeszt,
ecsetpázsitot)
A ló viselkedése természetes
környezetben
szexuális viselkedés
csikónevelés
testápolás, társas kapcsolatok
alvás, pihenés
menekülés, védekezés
időjárás tolerancia
A ló viselkedése emberi
környezetben
Idegrendszeri típusok
szangvinikus: élénk, könnyen kezelhető, jó
munkakészségű
kolerikus: élénk, nagy teljesítményű, de
nehezen kezelhető
flegmatikus : lusta, flegma, nem
ingerlékeny
melankolikus: nyugodt, de ellenszegül

Szinte minden viselkedésforma, vagy annak alapjai

megtalálhatók természetes környezetben is.
Rossz szokások

karórágás
szitálás
önrágás
kapálás
rúgás
elragadás
ágaskodás
Stresszhelyzetek

verseny
szállítás
baleset
falkásítás
állatorvosi beavatkozás
körmözés
betanítás
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET