Professional Documents
Culture Documents
Szallitmany
Szallitmany
Az áru mozgatásával járó költségek igen jelentős arányt képviselnek a termék előállítási
költségekből. Általános az a törekvés, hogy az áru mozgatásával kapcsolatos költségek
csökkenjenek. A termelés költségei közül általában az árutovábbítással járó költségek
csökkenthetők a legkönnyebben.
Az előbbi megközelítésből következik, hogy a termelést egyre kevésbé lehet a termék fizikai
előállításával befejezettnek tekinteni. Mivel a termelés célja az értékesíthető termék
előállítása, a termelői és nem termelői fogyasztási igényeknek a kielégítése, ezért teret kell
biztosítani a termelésen belül az áru továbbíthatósági, csomagolási és egyéb az
értékesíthetőséggel összefüggő igények kielégítésére. Gyakran a tevékenységek
1
szervezetenkénti elkülönülésével növelhető egy-egy tevékenység színvonala, illetve
csökkenthetők költségei.
2
Ez a sokoldalú szakismeret olyan önállóságot jelent, amely elkülönül a termeléstől éppen úgy,
mint az értékesítéstől és a kereskedelemtől. Az ilyen típusú feladatok ellátását végzőket
hívjuk szállítmányozóknak.
3
személyt, a szállítmányozót, hogy lássa el a különböző fuvarosokkal való szerződéskötést
önállóan, saját nevében, de a megbízó számlájára. A szállítmányozó feladata volt az írott és
íratlan fuvarozási feltételrendszerben való eligazodás, az áru továbbításának a szervezése,
figyelemmel kísérése.
Már 1875-től rendelkezünk kereskedelmi törvénnyel (1875. évi XXXVII. tc.). Ebben található
az első törvényi utalás a szállítmányozásra: “...áruk továbbküldésének elvállalása:
szállítmányozási ügylet. Ha valaki fuvarosok, hajósok nevében, de más rovására eszközli és
ilyen ügylettel iparszerűleg foglalkozik, szállítmányozó.” A szállítmányozás tehát a
küldemények továbbküldésével foglalkozik és nem a küldemények továbbvitelével, mint a
fuvaros. Van olyan megközelítés is, amely szerint a speditőr kereskedő, aki a feladó nevében
fuvarozási szerződést köt, csomagol, az árut megjelöli, fuvarlevelet, kísérőokmányt állít ki,
biztosítást köt és áruátadást végez. Más megközelítésben pedig a speditőr bizományos, aki a
megbízó részéről elad. Ismét más megközelítésben a szállítmányozó a feladó nevében
4
továbbítja a küldeményt. A felsoroltak azt mutatják, hogy hogyan próbálta a hazai jog
megkeresni a szállítmányozó (speditőr) helyét a magánjogban (polgári jog).
A monarchia alapvetően nem volt magyar érdekeltségű. Minden fontosabb központ Bécsben
működött. Így a szállítmányozók is ott működtették székhelyüket. Ez szükségszerű is volt,
mert Bécshez kötődött az export-import forgalom és az erre települő spedíció is. Bécsben
kialakult és egész Európában nagy elismerést váltott ki az ún. bécsi speditőr iskola. Ez nem
oktatási intézmény volt, hanem egy speditőri irányzat. Természetesen jó szakmai-tanulási
lehetőséget is nyújtottak ezek a speditőrök, és a magyar szállítmányozók közül sokan
közvetve vagy közvetlenül ott sajátították el a szakmai ismereteket.
5
A nemzetközi szállítmányozást a hozzáfűződő devizagazdálkodási, kiviteli-behozatali
ellenőrzés biztosítása érdekében központosították és kizárólagos állami feladatnak
tekintették. Létrehozták azt a monopol vállalatot (Masped), amely kizárólagos vállalati és
hatósági jogokat kapott. Az ország külkereskedelmi forgalma is magán hordozta a monopol
jelleget és ennek gyakorlását az erre a feladatra szakosodott állami vállalatokra osztották
(Agrimpex, Nikex, Minimpex, Ferunin, stb.).
6
keretében működött a nemzetközi szállítmányozás gyakorlata. Hatáskörükbe tartozott a
szárazföldi export és import forgalom. A szállítmányozási tevékenységet végző vállalatok
köre 1989-től bővült és teljes körű szállítmányozásra 5, míg korlátozott szállítmányozás
ellátására 15 vállalat kapott működési engedélyt.
A szállítmányozók egy része csak belföldi, más részük nemzetközi szállítmányozást végez.
Néhány tőkeerős cég mind belföldi, mind nemzetközi szállítmányozási megbízást is vállal. A
szállítmányozók között a tőkeerős - általában állami - szállítmányozók mellett megjelentek a
7
tőkeszegény magáncégek is. Érezhető a magyar és nyugati vegyes vállalatok jelenléte. A
speditőrök tőkeerősségük szerint is jelentősen szóródnak. Egyre több olyan vegyes vállalat is
végez szállítmányozást, amelyen belül igen magas a külföldi tulajdonarány.
A nagyobb cégek egy jelentős része jól képzett apparátussal rendelkezik, a szállítmányozás
valamennyi területéhez ért és ilyen megbízást biztonsággal vállalni is tud. Ugyanakkor a
szállítmányozók körében is érezhető a tőkehiány. Sokan tönkrementek azok közül, akik csak
telefonnal és szaktudással rendelkeztek, de nem volt annyi tőkéjük, hogy fedezetet nyújtson a
fuvardíjak kifizetéséhez a szállítmányozási jutalék megérkezéséig.
8
• vámudvar;
• külkereskedelmi forgalomban közúton, vasúton, illetve konténerben fuvarozott
küldemények teljes körű vámügyintézése;
• reexpediálás (okmánycsere, áruátrakás);
• vám- és konszignációraktározás;
• árutárolás zárt és nyitott területen;
• rakodás, rakományigazítás, mérlegelés;
• nemzetközi darabáru- és konténerforgalom szervezése;
• nemzetközi gyűjtőforgalom szervezése;
• vasúton fuvarozott küldemények fel- és elfuvarozása;
• útadó szedése;
• vámfelügyelet;
• futárszolgálat;
• szállítmánybiztosítás intézése;
• egyéb kapcsolódó szolgáltatások.
9
1.6. Fuvarozási és szállítmányozási szerződés
10
Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti, és el is
állhat a szerződéstől.
11
A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a feladón
kívül a címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részéről történő érvényesítés a másik félnek
ezt a jogát megszűnteti.
A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásait terjedő idő
alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy
megsérüléséből keletkezett kivéve, ha a kár
a./ a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
b./ a küldemény belső tulajdonsága,
c./ a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,
d./ a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy
e./ annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő
nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a
feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltött ki, továbbá, ha a fuvarozót
nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről.
A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső
elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár
nem a küldemény belső tulajdonságára vezető vissza.
A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a
feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani.
12
A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt
kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő
időpontja a küldemény kiszolgáltatásának időpontja, illetőleg az az időpont, amikor a
küldeményt ki kellett volna szolgáltatni.
13
1.6.2. Szállítmányozási szerződés
E szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse.
A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg, azokon
a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett
a birtokába lévő okmányok révén rendelkezik. A szállítmányozók a zálogjogot az előző
szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni, ha ezt
elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős. A szállítmányozó zálogjoggal
biztosított követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más jogosultakat megelőzően,
bírósági eljárás nélkül, kereskedelemben útján értékesítéssel elégítheti ki.
A szállítmányozó felelőssége
14
b./ a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem
különítve (gyűjtőforgalomban) továbbította és a kár ennek során keletkezett.
1.6.3. A bizomány
Alkalmazási terület
Szállítmányozási szerződés
15
3. A szállítmányozó ajánlata csak azonnali elfogadás esetén érvényes, kivéve ha az ajánlatban
az ajánlati kötöttség határideje meg van határozva. Ez esetben a megbízásnak a
szállítmányozóhoz a határidő utolsó napján meg kell érkeznie.
4. A megbízást írásban kell adni; a telefonon, szóban adott megbízást a megbízó
haladéktalanul írásban megerősíteni köteles. Ennek elmulasztásából eredő bármely
következményért a megbízó felel.
5. A megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez szükséges adatokat pontosan kell
tartalmaznia. A hiányos, vagy pontatlan megbízásból fakadó következmények a megbízót
terhelik.
6. A szállítmányozó nem köteles a megbízó által közölt adatok valódiságát ellenőrizni.
7. Nem jön létre a szállítmányozási szerződés, ha a szállítmányozó a megbízó ajánlatára nem
tesz a megbízással azonos tartalmú elfogadó nyilatkozatot. Ha a megbízás nem elegendően
részletes, illetve pontatlan, úgy a jogviszony a javított/kiegészített megbízás kézhezvételétől
keletkezik.
8. A megbízónak olyan utasítása, amely szerint a küldeményt harmadik személy
rendelkezésére kell tartani, már nem vonható vissza akkor, ha a küldeménnyel kapcsolatban a
harmadik személyt a rendelkezési jog már megilleti.
A megbízás teljesítése
16
A küldemény átadása a szállítmányozónak
Szállítmánybiztosítás
Fizetés
17
4. Ha a megbízó a szállítmányozási megbízásban harmadik személy fizetését ígéri a
szállítmányozási szerződés teljesítéséért, a szállítmányozó e feltételt visszautasíthatja, illetve e
harmadik személy nem fizetése esetén a megbízó tartozik a szállítmányozó követeléseit
kamatokkal együtt kielégíteni.
5. A szállítmányozó követeléseivel szemben a megbízó által megjelölt harmadik személy
beszámítással, visszatartással nem élhet.
A szállítmányozó felelőssége
1. A szállítmányozó felel a szerződésszegéssel okozott kárért, feltéve, hogy vétkesen járt el. A
szállítmányozó nem felel azokért a károkért, amelyeket az általa igénybevett fuvarozók,
raktározók, rakodók, közvetett szállítmányozók, vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtó
személyek okoznak, kivéve ha a szállítmányozó ezek kiválasztásánál nem a szállítmányozótól
elvárható gondossággal járt el.
2. A felek megállapodhatnak abban, hogy a szállítmányozó a fent megnevezett személyekkel
szembeni kártérítési igényeket a megbízó számlájára és veszélyére perben vagy peren kívül
érvényesíti. A szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezért a tevékenységért a felek
által megállapodott díj illeti meg.
3. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult belföldi székhelyű
személy, felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a
szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult külföldi székhelyű személy,
felelőssége olyan mértékben korlátozott, milyen mértékben az igényjogosult országban a
szállítmányozási szerződésre vonatkozó szabályok felelősségét korlátozzák.
Elévülés
A szállítmányozó szerződéseire a magyar anyagi jogot kell alkalmazni. Vitás ügyeiket a felek
békés úton kísérlik meg rendezni. Amennyiben a felek külön megállapodást nem kötöttek, a
felek közötti minden jogvitára a szállítmányozó székhelye szerinti bíróság kizárólagosan
illetékes.
18
A szállítmányozó fenntartja magának a jogot, hogy ezen ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK egyes
rendelkezéseitől külön megállapodás alapján, vagy egyes szereződésekben eltérjen.
19
A vasút különböző küldeményeket továbbíthat. Küldeményen az egy fuvarlevéllel feladott
árut, illetőleg árudarabok, rakományok értendők. Kocsirakomány az a küldemény, amelynek
tömege legalább 5000 kg, vagy amelyhez a fuvaroztató vasúti kocsit kizárólagosan vesz
igénybe. A vasúttársaság egy fuvarlevéllel több kocsirakományú küldeményt is fel vehet
fuvarozásra. Kisáruküldemény az 5000 kg-ot el nem érő tömegű áru vagy árudarabok
összessége. A kisáru küldeményeket a vasúttársaság más áruval együtt, egymástól el nem
különítetten, gyűjtőforgalomban, darabáruként, illetőleg expresszáruként továbbítja.
20
várakozási díj mértékét, valamint a rakodási idő szüneteltetésének eseteit az üzletszabályzat
tartalmazza.
Nem vehető fel fuvarozásra az áru, amely a forgalom biztonságát, mások személyét vagy
vagyonát veszélyezteti és a küldeménynek ez a tulajdonsága a jogszabályban meghatározott
különleges feltételek (előírások) megtartásával sem küszöbölhető ki. Ha jogszabály
különleges feltétel teljesítéséhez köti az áru fuvarozását, annak teljesítésének hiányában az
áru fuvarozásra nem vehető fel. Veszélyes áru csak olyan feladási állomáson, illetőleg
célállomásra vehető fel, ahol az áru biztonságos kezelésének feltételei megvannak.
Az áru fuvarozásra való felvétele során a vasúttársaság ellenőrzi a fuvarlevél adatait, valamint
külső vizsgálattal az áru és a csomagolás állapotát, az árudarabok együvé tartozását szolgáló
jeleket, tovább - ha a berakást a fuvaroztató végzi -, a rakománynak a kocsiban való
elhelyezését és rögzítését. A fuvaroztató kívánságára a vasúttársaság ellenőrzi az áru bruttó
tömegét és darabszámát is.
21
pontatlanságát vagy valótlanságát állapítja meg, illetőleg, ha a fuvaroztató szakszerűtlen
nyilatkozatot tesz, vagy utasítást ad, ez esetben a vasúttársaság a hiányosság, szabálytalanság
tényét a fuvarlevélbe bejegyzi és a fuvaroztatóval (fenntartásait) elismerteti. Ha a fuvaroztató
a fenntartást nem ismeri el, illetőleg a sérülés, hiba, hiányosság a forgalom biztonságát, mások
személyét vagyonát veszélyezteti, a vasúttársaság az áru felvételét megtagadja. Ha
vasúttársaság nem jegyzett be fenntartást a fuvarlevélbe, vélelmezni kell, hogy a küldemény,
annak csomagolása, valamint a vasúti kocsiba való elhelyezése, rögzítése az áru felvételénél
megfelelő volt.
22
a feladása napját követő nap 0 órájától kezdődik. A fuvarozási távolságként a feladási és a
rendeltetési állomás közötti fuvarozási útvonal hossza, - amiben a felek megállapodhatnak -,
ennek hiányában a vasúttársaság által létesített díjszabási kilométermutató képezi alapját. A
vasúttársaság a kiegészítési feltételekben a fuvarozási határidő szüneteltetésének okait
meghatározhatja. Ha a fuvarozási határidő szüneteltetésére sor kerül, azt ok és tartam
megnevezéssel a fuvarlevélbe be kell jegyezni. A szüneteltetésre, mint határidő túllépésre
csak a bejegyzés esetében lehet hivatkozni. A fuvarozási határidőt a vasúttársaság akkor
tartotta meg, ha annak lejárta előtt az átvételre jogosultnak az érkezésről szóló értesítést
elküldi és a küldeményt kiszolgáltatásra készen tartja, a házhoz fuvarozott küldeményt az
átvételre jogosultnak átadja, vagy az átadást megkísérli, azt a küldeményt, amelyet nem
fuvaroz házhoz és amelynek az átvételére jogosultat nem kell értesíteni, kiszolgáltatásra
készen tartja. Nem tekinthető a fuvarozási határidő túllépésnek, ha a vasúttársaság nem
munkanapon lejáró fuvarozási határidőt követő első munkanapon tesz eleget határidőn belüli
feladatának.
23
A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt az átvételre jogosult a küldemény
átvételével kapcsolatban rendelkezhet és kérheti:
• az értesítés mellőzését, vagy az értesítés meghatározott módját, illetőleg más személy
értesítését;
• a küldeménynek megbízottja részére történő kiszolgáltatását;
• a küldemény tömegének illetőleg darabszámának megállapítását;
• a házhoz fuvarozás mellőzését.
24
kiszolgáltatáskor fel ne ismerhető, de utólag felfedett olyan hiánya, sérülése van, amely -
állítása szerint - a fuvarozás közben keletkezett. Az átvételre jogosultnak a felismerhető,
illetőleg a kiszolgáltatáskor fel nem ismerhető hiba esetében 3 napon belül írásban kell
fenntartását a vasúttársasággal közölnie és a fenntartás tényét és tartalmát a fuvarlevélben
rögzíteni.
Az átvételre jogosult köteles a vasúti kocsit épen, tisztán, a rakodási időn belül a
vasúttársaságnak visszaadni és elszállítani a kirakodásnál keletkező hulladékot,
árumaradványt. Ha az átvételre jogosult a küldeményt a rakodási idő alatt nem rakja ki a
vasúttársaság várakozási díjat, ha az elviteli határidőn belül nem viszi el fekbért jogosult
felszámítani. Ha az átvételre jogosult a vasúti kocsit nem a fentiekben részletezett tiszta
állapotban adja vissza, a vasúttársaságnak az ezzel kapcsolatos kárát megtéríti. Nem
tekinthető a kirakási határidő túllépésének ha a kirakás határideje nem munkanapon jár le - és
eltérő megállapodás hiányában - a rakodást a küldemény átvételére jogosult a kirakási
határidőt követő első munkanapon fejezi be.
2.2.5. Felelősség
25
Ez a szabály nem korlátozza a vasúttársaság felelősségét, ha bizonyítható, hogy a
tömegveszteség nem a küldemény természetéből ered, vagy a körülmény nem indokolja a fent
részletezett mértékű tömegben bekövetkezett veszteséget. Fontos rendelkezés, hogy a
küldemény teljes elveszése esetén a tömegveszteség mértékével a kártérítés összege nem
csökkenthető.
A kár okozása során szükség van annak a szabályozására is, hogy, melyek azok az esetek,
amelyek a fuvaroztató közrehatásának minősülnek. Fuvaroztatói közrehatásnak minősül, ha
jogszabály vagy a felek megállapodása szerint a küldeményt kísérővel kellett volna feladni, de
a fuvaroztató nem gondoskodott kísérőről, vagy a vasúttársaság megtévesztésével vagy a
jogszabály által előírt biztonsági szabályokat megszegve adta fel az árut fuvarozásra.
26
• a fuvarozást megtagadhatja, illetőleg abbahagyhatja,
• az árut a feladás helyére visszafuvarozhatja,
• az árut a rendeltetési helyére továbbíthatja.
Ha a fuvaroztató a vasutat megtévesztve ad fel árut, és ennek a fuvarozásával összefüggésben
kár keletkezik, tartozik azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja,
hogy a kár a vasúttársaság helytelen tájékoztatásának a következménye.
27
feltételekben a küldemény felvételét meghatározott csomagoláshoz kötheti, továbbá tömeg- és
mérethatárokat határozhat meg.
28
megfelelő összegű kötbért köteles a fuvaroztatónak fizetni. A kötbér összege a fuvardíj
összegét nem haladhatja meg.
A vasúttársaság az áruk tárolására rakterületet vagy raktárt adhat bérbe. A rakterületen vagy
raktárban elhelyezett tárgyak őrzésének és kezelésének kötelezettsége a vasúttársaságot külön
megállapodásban foglaltak szerint terheli. Ha a vasúttársaság áruk átmeneti vagy tartós
tárolását és kezelését szerződésben vállalja, e tevékenységére a letét szabályait kell
alkalmazni. A raktározásra átvett árukról a vasúttársaság raktározási jegyet állít ki és ad át az
átvevőnek.
A vasúttársaság tulajdonát nem képező, saját kerekeken futó vasúti járművek vontatására
kötött szerződés esetén - ha az árut a vasúttársaság nem veszi át - a Ptk. vállalkozásra
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
29
(CIM), amelyet 1970-ben kötöttek Bernben. Ezzel egybevágó célkitűzésként jött létre 1951-
ben az SZMGSZ, amely a volt tervgazdaság irányítású országokra terjedt ki.
A szervezet, ami Bernben működik, jogi személy. Szerződést köthet, ingó ingatlan vagyont
szerezhet, eladhat, perelhet és perelhető. A szervezet személyzetének tagjai, a meghívott
szakértők, azaz a Tagállamok képviselői végzik a szervezettel együtt járó feladatokat. A
szervezet egységes jogrendszer biztosításával személyeknek, poggyászoknak és áruknak
közvetlen nemzetközi forgalomban, a tagállamok vasúti vonalain végzett fuvarozását segíti
elő. Célkitűzései a vasútvonalakon kívül szárazföldi tengeri és belvízi utakon végzett
nemzetközi fuvarozásra is kiterjednek. A szervezet működését a Közgyűlés, Intézőbizottság,
Felügyelő Bizottság, Veszélyes Áruk Fuvarozási Szakértői Bizottsága, Nemzetközi Vasúti
Fuvarozásügyi Központi Hivatal (OCTI) útján látja el.
Fontos feladatot lát el a Központ Hivatal azzal, hogy a fuvarozásból eredő és ki nem
egyenlített követelések behajtásának a könnyítése érdekében - bejelentésre - a Központi
30
Hivatal szólítja fel az adóst a fuvarozási tartozás összegének a megfizetésére. Vitás ügyekben
bírósághoz fordulást javasol. A megállapított követelés ki nem fizetése esetén felszólítással és
a Tagállamhoz fordulva kéri, hogy a követelést ki nem egyenlítő fuvarozóval szemben tegyen
intézkedést, vizsgálja meg, hogy vonalai megmaradjanak- e a vonaljegyzékben.
Olyan árukat, amelyeknek a be-, ki- vagy átrakásához különleges eszközök szükségesek, a
vasút fuvarozásra csak abban az esetben veszi fel, ha a figyelembejövő állomások ilyen
berendezésekkel rendelkeznek. A vasút csak olyan árut köteles felvenni, amely késedelem
nélkül fuvarozható. Az illetékes hatóságoknak értesíteni kell a vasutat, ha elrendelték, hogy az
üzemet tartósan, részben vagy egészben szüneteltetik, ha bizonyos küldeményeket a
fuvarozásból kizártnak vagy feltételesen fuvarozhatónak minősítenek, és ha meghatározott
áruk fuvarozásra felvételét előnyben kívánják részesíteni. Az intézkedéseket a Központi
Hivatallal kell közölni, azokat külön jegyzékbe foglalják, nemzetközi díjszabásként kihirdetik
és hatályba léptetik.
31
Feltételesen fuvarozhatók azok a tárgyak, amelyek fuvarozását megállapodások díjszabási
feltételhez kötik, továbbá a hullaküldemények, a saját kerekein futó vasúti járművek,
élőállatok, azok a tárgyak, amelyek fuvarozása azok térfogata, tömege, tulajdonságai miatt
különös nehézséget okoz. Az élőállatok fuvarozásához kísérőt kell adni. Ettől a nemzetközi
díjszabás alapján, vagy a részes vasút lemondása esetében le lehet mondani.
A feladó tartozik kellően kitöltött fuvarlevelet átadni. Minden küldeményhez egy fuvarlevelet
kell használni. Egy fuvarlevél tárgya csak egyetlen vasúti kocsi rakománya lehet. A vasutak
megállapítják a teheráru és a gyorsáru fuvarlevél egységes mintáját. A szomszédos vasutak
közöttük haladó forgalmakra egyszerűsített minta szerinti fuvarlevél használatot is
előírhatnak. A küldeményt kocsirakományként vagy darabáruként veszik fel, e tekintetben a
feladási vasútállomás előírásai az irányadók. A fuvarleveleket két, vagy adott esetben három
nyelven kell kinyomtatni, ezek közül legalább az egyiknek az OTIF munkanyelvének kell
lennie. A tanácskozás a munkanyelven történik, amit a szükséges nyelvre lefordítanak.
Határozatnál - ha több nyelven jelenik meg - a francia nyelvű szöveg a mértékadó.
A fuvarlevél tartalmazza:
• a rendeltetési állomás megnevezését,
• az átvevő nevét és címét,
• a feladó nevét, címét,
• az áru megnevezését,
• az áru tömegét,
• az árudarabok számát, a csomagolás nemét darabárunál,
32
• a vasúti kocsi számát,
• a fuvarlevélhez csatolt iratok részletes felsorolását.
Ha a feladó az összes költséget vagy azok egy részét magára kívánja vállalni, ezt a
fuvarlevélben a következő bejegyzések egyikének a bevezetésével kell kijelenteni:
• “bérmentesítve fuvardíj,” ha csak a fuvardíj fizetését vállalja magára;
• “bérmentesítve fuvardíj hozzáértve ...”, ha a fuvardíjon kívül még egyéb költségek
fizetését is magára vállalja;
• “bérmentesítve a fuvardíj x-ig”, ha a fuvardíj fizetését x-ig vállalja;
• “bérmentesítve a fuvardíj beleértve x-ig”, ha a fuvardíjon felül x-ig a felmerülő egyéb
költségek fizetését is magára vállalja;
• “bérmentesítve összes költségek”, ha az összes költségek fizetését magára vállalja;
• “bérmentesítve ...”, ha meghatározott összeg fizetését vállalja magára.
Azokat a költségeket, amelyeket a feladó nem vállalt magára, az átvevőre átutaltnak kell
tekinteni. A költségek azonban mindig a feladót terhelik, ha az átvevő a fuvarlevelet nem
vette át, sem jogát nem érvényesítette. A feladási vasút követelheti, hogy a feladó a
fuvarköltségeket előre fizesse, ha olyan áruról van szó, amely gyors romlásnak van kitéve,
vagy amely a költségek megfizetésére - természeténél fogva - nem nyújt fedezetet. Ha a
feladó által vállalt költségek összegét a feladás időpontjában nem lehet pontosan
megállapítani, ezeket a költségeket a bérmentesítési számlába vezetik, amelyet legkésőbb a
fuvarozási határidő elteltét követő 30 napon belül a feladóval le kell számolni.
33
Amennyiben az áru természete szükségessé teszi a csomagolást, a feladónak az árut úgy kell
becsomagolnia, hogy az áru fuvarozása során a teljes vagy részleges elveszés vagy
megsérülés ellen védve legyen és sem személyekben sérülést, sem pedig az üzemi
berendezésekben vagy más áruban kárt ne okozhasson. A csomagolásnak egyébként a feladási
állomáson érvényes előírásoknak kell megfelelnie. Ha a feladó a csomagolással kapcsolatos
feltételeket nem teljesíti, a vasút a küldemény átvételét megtagadhatja, vagy követelheti, hogy
a feladó a csomagolás hiányát vagy hiányos állapotát ennek pontos leírásával a fuvarlevélben
ismerje el. A feladó felel a csomagolás hiányából vagy hiányos állapotából eredő minden
következményért és különösen köteles a vasútnak megtéríteni az ebből eredő kárát. Ha a
fuvarlevél erre vonatkozóan nem tartalmaz bejegyzést, a csomagolás hiányának, vagy hiányos
állapotának bizonyítása a vasutat terheli.
Az egyes államokban érvényes előírások határozzák meg, hogy a vasútnak milyen feltételek
mellett kell az áru tömegét, az árudarabok számát, valamint a kocsi saját tömegét
megállapítani. Ezeknek a megállapításoknak az eredményét a vasútnak a fuvarlevélbe be kell
jegyeznie.
34
csatolták a fuvarlevélhez, a feladó tartozik a fuvarlevélben megjelölni azt az állomást, ahol az
iratok a vasút rendelkezésére állnak. A vasút nem köteles vizsgálni, hogy a szolgáltatott iratok
teljesek-e és helyesek-e.
35
• a nem mentesített küldemény költségeit, vagy a fuvarlevélbe bejegyzett költségeket
magára vállalja.
Az utólagos rendelkezések nem vezethetnek a küldemény megosztásához. A rendelkezéseket
a vasút által előírt alaknak megfelelő nyilatkozatban kell közölni. Az alaki követelményt ki
nem elégítő nyilatkozat semmis.
Ha a feladó a rendeltetési ország területén végzett fuvarozást terhelő költségek fizetését nem
vállalta magára és a fuvarlevélre sem vezette rá „az átvevő rendelkezésre nem jogosult”
nyilatkozatot, a fuvarozási szerződést az átvevő utólagos rendelkezéssel módosíthatja,
amennyiben előírja, hogy
• a vasút az árut útközben tartoztassa fel;
• a vasút az áru kiszolgáltatását tartsa függőben;
• a vasút az árut a rendeltetési országban ne a fuvarlevélben megjelölt, átvevőnek,
hanem más személynek szolgáltassa ki;
• vám- és más államigazgatási hatósági eljárásokat a feladónak a fuvarlevélben írt
rendelkezései szerint teljesítsék.
Az átvevő utólagos rendelkezése sem vezethet a küldemény megosztásához. Az átvevő
utólagos rendelkezése akkor válik hatályossá, amikor a küldemény a rendeltetési ország
vámterületére belép. Megszűnik az átvevő szerződésmódosítási joga, ha
• a fuvarlevelet kiváltotta,
• az árut átvette,
• a rendeltetési állomásra való megérkezése után a vasúttól a fuvarlevél átadását és az
áru kiszolgáltatását követelte.
Ha az átvevő úgy rendelkezik, hogy az árut más személynek kell kiszolgáltatni, ez a személy
nem jogosult a fuvarozási szerződés módosítására.
A vasút az utólagos rendelkezés végrehajtását akkor tagadhatja meg, vagy akkor késleltetheti,
ha:
• a végrehajtás nem lehetséges abban az időpontban, amikor a rendelkezés megérkezik
arra az állomásra, amelynek azt végre kellene hajtani;
• a végrehajtás a rendes üzemvitelt zavarná;
• a rendeltetési állomás megváltoztatása esetében a végrehajtása valamely állam
törvényeivel és rendeleteivel, különösen a vám- és más államigazgatási hatósági
előírásokkal ellenkezik;
• a rendeltetési állomás megváltoztatása esetében az áru értéke - a vasút megítélése
szerint - nem fedezi az összes költségeket, amelyek az árut az új rendeltetési állomásra
érkezésig terhelné.
Az utólagos rendelkezés végrehajtását gátló akadályokról azonnal értesíteni kell azt, aki a
rendelkezést kiadta.
A vasút dönti el, hogy fuvarozási akadály esetében célszerű-e az áru fuvarozását az útvonal
megváltoztatásával folytatni, vagy a feladó érdekében az felel-e meg inkább, ha a vasút a
rendelkezésre álló, szükséges adatok közlése mellett tőle utasítást kér. A vasút - ha csak
vétkesség nem terheli - a fuvardíjat az igénybevett útvonalra szedheti be, és ennek
megfelelően igényelheti a fuvarozási határidőt is.
36
Ha a fuvarozás folytatása nem lehetséges, a vasút a feladótól utasítást kér. Nem köteles
utasítást kérni a vasút abban az esetben, ha a fuvarozási akadály átmeneti, és hatósági
elrendelésen alapul. A feladó a fuvarlevélen utasítást adhat arra az esetre, ha fuvarozási
akadály merülne fel. Ha a feladó a fuvarozási akadályról szóló értesítés kézhezvétele után
megfelelő időn belül végrehajtható utasítást nem ad, a vasút a kiszolgáltatási akadályokra
vonatkozóan azon a helyen érvényes előírások szerint jár el, ahol az árut feltartoztatták.
A vasút kiszolgáltatási akadály esetében késedelem nélkül köteles a feladót értesíteni és tőle
utasítást kérni. Ha a kiszolgáltatási akadály az előtt szűnne meg, mielőtt a feladó utasítása
megérkeznék, az árut az átvevőnek ki kell szolgáltatni, és erről értesíteni kell a feladót.
3.2.6. Felelősség
A vasút felelős azért a kárért, amely az áru teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése
folytán a fuvarozásra történt átvételtől a kiszolgáltatásig keletkezik, valamint felelős a
fuvarozási határidő túllépéséből eredő károkért. Mentesül a vasút ez alól a felelősség alól, ha
az elveszést, a megsérülést vagy a fuvarozási határidő túllépését a rendelkezésre jogosult
vétkessége a vasút vétkességére vissza nem vezethető intézkedése, az áru sajátos hibája
(belső megromlás, veszteség, stb.) vagy olyan körülmény okozta, amelyet a vasút nem
kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el.
Mentesül a vasút ez alól a felelősség alól, ha az elveszés vagy megsérülés a következő tények
egyikével vagy ezek közül többel együtt járó különös veszélyből keletkezett:
• fuvarozás nyitott kocsiban, az érvényes rendelkezések vagy a feladó és a vasút között
létrejött és a fuvarlevélbe bejegyzett megállapodás alapján;
• a csomagolás hiánya vagy hiányossága olyan áruknál, amelyek csomagolatlanul vagy
hiányos csomagolásban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek
vannak kitéve;
• a feladó által végzett berakás vagy az átvevő által végzett kirakás;
• hiányos rakodás, amennyiben a berakást a feladó és a vasút között létrejött és a
fuvarlevélbe bejegyzett megegyezés alapján a feladó végezte;
• a vám és más államigazgatási hatósági előírások teljesítése a feladó az átvevő, vagy
egyikük megbízottja által, bizonyos áruk természeti tulajdonságai, aminek
következtében teljes vagy részleges elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve,
különösen törés, rozsdásodás, belső megromlás, kiszáradás vagy elszóródás folytán;
• a fuvarozásból kizárt vagy feltételesen fuvarozható tárgyak szabálytalan, nem pontos,
vagy hiányos megnevezése vagy a feltételesen fuvarozható tárgyakra előírt óvatossági
szabályok figyelmen kívül hagyása a feladó részéről;
• élőállatok fuvarozása;
37
• olyan fuvarozás, amelyet kísérettel kell megvalósítani, ha az elveszés vagy megsérülés
olyan veszélyből származott, amelyet a kíséretnek kellett volna elhárítani.
Az áru teljes vagy részeges elveszése esetében a vasút - minden további kár megtérítés nélkül
- olyan kártérítést tartozik fizetni, amelynek összegét tőzsdei ár, ennek hiányában piaci ár,
mindkettő hiányában azonos nemű és minőségű árunak a fuvarozásra felvétel helyén és
napján fennálló szokásos ára alapján számítják ki. A kártérítés összege azonban nem lehet
több, mint a hiányzó elegytömeg minden kilogrammja után 17 elszámolási egység. A vasút
ezenfelül köteles visszafizetni a fuvardíjat, a vámokat és az elvezett áru fuvarozása alkalmával
kifizetett egyéb költségeket.
Ha a fuvarozási határidő túllépés esetében kár keletkezett, beleértve az áru megsérülését is, a
vasút köteles kártérítést fizetni, ennek az összege azonban nem haladhatja meg a fuvardíj
háromszorosát, részleges elveszése esetében a küldemény el nem veszett része után járó
fuvardíj háromszorosát.
38
Minden esetben, amikor az áru elveszését, megsérülését vagy a fuvarozási határidő túllépését
a vasút szándékossága vagy súlyos gondatlansága okozta, a vasút köteles a teljes bizonyított
kárt megtéríteni. A vasút felelős alkalmazottaiért és más személyekért, akiket a fuvarozás
végrehajtására alkalmaz. Ha valamely fél kívánságára a vasút alkalmazottai fuvarlevelet
állítanak ki, fordítást végeznek, vagy más olyan szolgálatot teljesítenek, amelynek ellátása
nem a vasút kötelessége, ezeket az alkalmazottakat azon fél megbízottainak kell tekinteni,
akinek a számára a szolgálatokat végzik.
Ha a vasút részleges elveszést vagy megsérülést fedez fel, vagy gyanít, vagy a jogosult ilyet
állít, a vasút köteles késedelem nélkül, és ha lehetséges, a jogosult jelenlétében
jegyzőkönyvben rögzíteni - a kár természete szerint - az áru állapotát, tömegét, és ha lehet, a
kár terjedelmét és okát, valamint keletkezésének időpontját. Ha a jogosult a jegyzőkönyvben
foglalt megállapításokat nem ismeri el, követelheti, hogy a kárt a felek által vagy bírói úton
kijelölt szakértő állapítsa meg. Fuvarozási szerződés alapján, valamely összeg visszatérítése
iránti kereset az ellen a vasút ellen indítható, amelyik azt az összeget beszedte, vagy amelyik
javára az összeget beszedték.
Amint a jogosult az árut átvette, a vasúttal szemben részleges elveszésért, megsérülésért vagy
a fuvarozási határidő túllépéséért a fuvarozási szerződés alapján támasztható minden igénye
megszűnik. Nem szűnik meg azonban az igénye a részleges elveszés vagy megsérülés
esetében, ha az elveszést vagy megsérülést azelőtt állapították meg mielőtt a jogosult az árut
átvette volna, illetőleg a részleges elveszésről vagy megsérülésről a vasút a jogosult állítása
ellenére sem vesz fel jegyzőkönyvet. Külsőleg fel nem ismerhető olyan kár esetében, amelyet
csak azt követően vettek észre, amikor a jogosult az árut már átvette, a jogosult azonnal, de
legkésőbb az áru átvételét követő 2 napon belül a kárnak, vasúttal felvett közös jegyzőkönyvi
megállapítását kérheti.
A fuvarozási határidő túllépése esetében az igény hatvan napon belül az ellen a vasút ellen
nyújtható be, amelyiknek a vonalán a fuvarozási határidő túllépése bekövetkezett. Nem szűnik
meg a vasúttal szembeni igény, ha a kárt a vasút szándékossága vagy súlyos gondatlansága
okozta. A fuvarozási szerződésből eredő igény egy év alatt évül el. Egyes esetekben az
igények elévülése két év.
Minden vasút, amely az áru feladása vagy kiszolgáltatása alkalmával költségeket vagy
fuvarozási szerződésből eredő egyéb követelést beszedett, tartozik az érdekelt vasútnak az őt
megillető részt kifizetni. Ha a rendeltetési vasút az árut kiszolgáltatja a nélkül, hogy a
költségeket vagy a fuvarozási szerződésen alapuló egyéb követeléseket beszedné, felelős
ezekért az összegekért.
Azt a vasutat, amely az Egységes Szabályok szerint teljes vagy részleges elveszés, megsérülés
miatt kártérítést fizetett, visszkereseti jog illeti meg azokat a vasutakkal szemben, amelyek a
fuvarozásban részt vettek. Az a vasút, amely a kárt okozta, ezért egyedül felelős. Ha a kárt
több vasút okozta, mindegyik az általa okozott kárért felelős. Ha nem bizonyítható, hogy a
kárt melyik vasút okozta, a fuvarozásban részes valamennyi vasút között osztják fel.
39
• a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID);
• a Magánkocsik Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RIP);
• a Szállítótartályok Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RICO);
• az Expresszáruk Fuvarozásáról szóló Nemzetközi Szabályzat (RIEX).
Minthogy az érintett országok és azok vasútjai nem csatlakoztak teljes körűen az európai
országok vasútjai által elfogadott szabályozásokhoz, mint a veszélyes áruk fuvarozása (RID) a
magán kocsikra vonatkozó szerződés (RIP) továbbá a szállítótartályok, expressz áruk
fuvarozása, ezért ezeket a kérdéseket az egyezmény mellékletében szabályozták.
A közúti közlekedésre vonatkozó szabályozás két külön rendeletben jelent meg. A közúti
árutovábbítási szerződésekről (KÁSZ) a 2/1981/I.31/MT rendelet, míg a közúti
személyszállítási szerződésről (KSZSZ) a 20/1981/VI.19./MT rendelet rendelkezik. A
fuvarozással kapcsolatos alapvető szabályozásokat a Polgári Törvénykönyv előírásai
40
tartalmazzák. Az abban lefektetett szabályok a KÁSZ-ban nem ismétlődnek meg. A KÁSZ
csak a fuvarozás Ptk-beli szabályozásához viszonyított speciális, a gépjármű közlekedés
sajátosságait tartalmazó szabályokat foglalja magában.
4.1. Fuvarozás
A Közúti Árutovábbítási Szerződés nem rendelkezik sem a díjszabási kérdésekről, sem pedig
az okmányokról (fuvarlevél, menetlevél). Ezeket más jogszabályok tartalmazzák. A
fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési
helyére továbbítani és a címezettnek kiszolgáltatni.
41
szerint, ha a szerződő felek fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási
szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Jogszabály a fuvarlevél kiállítását -
meghatározott alakban és tartalommal - kötelezővé teheti.
A szerződésben foglaltak nem, vagy késedelmes teljesítése esetében a Ptk. kártérítés vagy
kötbérfizetés követelését írja elő. A KÁSZ kiegészítésként előírja, hogy ha az áru fuvarozását
jogszabály különleges feltételhez köti, ennek teljesítése a feladónak a feladata azzal, hogy a
feladónak közölnie kell az ilyen áruk biztonságos kezeléséhez szükséges előírásokat.
Rendelkezik továbbá arról, hogy a gépjárműre nem rakhatók fel együtt olyan áruk, amelyek
együttes fuvarozása a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné.
A Ptk-ban foglaltak szerint a fuvarozó köteles a feladó utasításait követni. A KÁSZ a feladó
utasítását korlátozza azzal, hogy a fuvarozónak az áru továbbításával kapcsolatban utasítást
nem adhat, amíg a gépjármű a felrakás helyét el nem hagyta.
Kötelezővé teszi a KÁSZ az árukíséretet nagy értékű áruk (pénz, művészi tárgy, régiség,
értékes szőrme, különleges műszer, stb.), ketrecbe nem zárt háziállat, valamint olyan áru
fuvarozásához, amely jogszabály értelmében csak kísérővel fuvarozható. A kísérő fuvarozás
közben az árut gondozza, az árura vonatkozó okmányokat kezeli.
42
árutovábbításra tartós együttműködésüket szabályozó szerződést köthetnek. A keretszerződést
írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmaradása azonban - ha a teljesítést már megkezdték -
a keretszerződés érvényességét nem érinti.
A feladó és a fuvarozó felelőssége a Ptk. előírásai szerint: a fuvarozó felelős azért a kárért,
amely a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy
megsérüléséből keletkezett. Az áru elveszése esetére a KÁSZ úgy rendelkezik, hogy az áru
elveszettnek tekinthető, ha a fuvarozó azt a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon
belül nem szolgáltatja ki. A fuvarozó haladéktalanul értesíti a feladót, ha az elveszettnek
tekintett áru a fuvarozási határidő lejártától számított egy éven belül megkerül. A feladó a
megkerült áruval az értesítés feladásától számított 30 napon belül rendelkezhet.
43
felrakás helyének elhagyása után észleli - a fuvaroztató a fuvardíjon felül pótdíjat köteles
fizetni. A pótdíj a gépjármű teherbírását meghaladó tömegű áru fuvardíjának kétszerese.
44
veszi át a megbízott (szállítmányozó), és a megadott címre továbbítja, és azokat
választék minőség szerint adja át az átvevőnek, ellátva a kapcsolódó feladatokat:
üzembeállítás, összeszerelés, stb. Ilyenkor nem az átvevő részéről az üzletben
megvásárolt és kiválasztott árunak a megadott címre történő hazafuvarozásáról van
szó, bár ezt a fuvarozást a köznapi nyelvhasználatban házhozszállításnak nevezik. Ez
esetben azonban csak előre kiválasztott áruegyednek a házhoz fuvarozása a feladat és
ez valóban csak fuvarozás;
• a fuvaroztató nevében - a fuvaroztató és harmadik személyek közötti szerződések
alapján - harmadik személyektől úgy veszi át, illetőleg harmadik személynek úgy adja
át, hogy az áru átvételének illetőleg átadásának idejét, valamint az áru mennyiségét a
harmadik személyek határozzák meg (árugyűjtés és térítés). A felsoroltak nem
azonosak az árukísérő jegyzék alapján végzett árutérítéssel. A megbízó az áru teljes
tömegét átadja vagy a szállítmányozó rendelkezésére bocsátja. A szállítmányozó, a
nála lévő megrendelések alapján, az abban feltüntetett átvételi időpontokban adja át a
megrendelésben megjelölt, vagy a helyszínen közölt mennyiségben és összetételben az
árudarabokat az átvevőnek. Ide sorolható az az eset is, amikor a megbízó árujára
harmadik személytől vesz fel megrendelést és azt megfelelő áruféleségenként,
megjelölt mennyiségben és összetételben harmadik személynek adja át. Ilyennek
tekintendő a lakossági tüzelőolaj, a pb gáz, házhoz fuvarozása;
• vasútállomáson vagy kikötőben, a fuvaroztató nevében a vasúttól, a vízi- vagy légi
fuvarozótól veszi át a megbízója helyett a küldeményt, illetőleg részükre
továbbfuvarozás céljából átadja (állomási szállítmányozás). A szerződés alapján a
szállítmányozó a megbízó áruját más fuvarozótól veszi át és továbbítja a megbízóhoz,
illetőleg a vasútállomáson, kikötőben a fuvarozási szerződést a megbízó nevében
megköti, és a megbízótól átvett árut fuvarozásra átadja. A felek abban állapodnak
meg, hogyha a megbízó címére áru érkezik, az erről szóló értesítést a vasút, hajózási
vállalat közvetlenül a szállítmányozónak adja. A szállítmányozó vállalhatja a
fuvarlevél kiváltását és a megbízó értesítését is az áru érkezéséről.
Darabáru küldemény az 5000 kg-ot el nem érő tömegű olyan áru (árudarabok összessége),
amelyet a fuvarozó helységek között az erre kialakított rendszerben egy feladótól egy címzett
részére továbbít. Annak a fuvarozónak a tevékenysége, aki árudarabokat fuvaroz, nem válik
darabáru fuvarozássá. Hogy azzá váljék feltétele a helységek között az erre kialakított
rendszer működtetése, vagyis a meghirdetett rendszeres darabárus járati útvonal, az útvonalon
darabárut felvevő vagy kiszolgáltató szolgálati hely üzemeltetése.
45
bútor (a magánszemély által feladott ilyen bútor kivételével) fel-, illetőleg
lerakodásában;
• az átvétel helyén a feladó, a kiszolgáltatás helyén a címzett köteles elvégezni a 500 kg-
nál nehezebb árudarab, és 100 vagy ennél több darabból álló küldemény fel- és
lerakását (szállítótartály esetében, ha a fel- és lerakás feltételei nem biztosítottak a be-
és kirakását).
A rakodást akkor is a fuvarozó irányítja, ha a be- és kirakást más végzi. Ha a darabáru
fuvarozást erre alkalmas rakodó berendezéssel ellátott gépjárművel végzik, a szállítótartály
fel- és lerakása a fuvarozó feladata. Ha az átvétel vagy kiszolgáltatás helye a fuvarozó
szolgálati helye, minden küldemény fel-, illetőleg lerakását a fuvarozó végzi. A fuvarozó
rakodási kötelezettsége kiterjed az árudarabok 25 méter távolságról és 1,5 méter
szintkülönbségről a gépjárműre fel-, illetőleg ugyanilyen távolságra és szintkülönbségre
történő lerakodásra.
Utólagos rendelkezés csak az egész küldeményre adható. Egy fuvarozás során csak egyszer -
és legfeljebb kétnapi időtartamra - adható olyan utólagos rendelkezés, hogy a fuvarozó a
küldeményt útközben tartóztassa fel, vagy kiszolgáltatását tartsa függőben. A fuvarozó az
utólagos rendelkezés végrehajtásának akadályáról a fuvaroztatót értesíti.
A fuvarozási határidő, ha a felek rövidebb határidőben nem állapodtak meg megyén belüli
fuvarozásnál három nap, egyébként hét nap. A fuvarozási határidő a küldemény átvételét
követő munkanap 0 órájától kezdődik. A fuvarozási határidőbe nem számít bele a hatósági
intézkedés folytán bekövetkezett feltartóztatás időtartama, kivéve, ha arra a fuvarozó adott
okot. A fuvarozási határidő újrakezdődik, ha a fuvaroztató olyan utólagos rendelkezést ad,
hogy a fuvarozó a küldeményt részére szolgáltassa vissza, vagy más rendeltetési helyen,
illetőleg más címzettnek szolgáltassa ki.
4.4. Gépjárműbérlet
46
A KÁSZ gépjárműbérletre vonatkozó kiegészítései a következők. A bérbeadó és a bérlő a
gépjármű használatba adásakor és visszavételekor jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv
tartalmazza a gépjármű műszaki állapotát és a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos lényeges
adatokat. A jegyzőkönyv átadásakor a bérbeadó köteles a bérlő rendelkezésére bocsátani a
gépjármű forgalmi engedélyét, javítási könyvét és a gépjármű használatához szükséges egyéb
iratokat (pl. menetlevél, stb.). Az Irányelvek a szerződésben javasolja meghatározni a
menetlevél vezetését, az időszakos szemléket, a műszaki hibákat, azok közlési módját, a
karbantartás elvégzésének dokumentálást és hogy a bérbeadó az üzembentartói jogosultságot
a bérlőnek a szerződés időtartamára átadja. A bérlő viseli az üzemeltetéssel kapcsolatos
költségeket, kiadásokat. A karbantartásról, a rendeltetésszerű használatról, az azzal együtt
járó kisebb javításokról a bérlő gondoskodik. A gépjárműjavításokat általában a bérbeadó
végzi. Rendeltetésellenes megrongálódás költsége a bérlőt terheli.
47
Az irányelvek szerint a gépjárművezetőnek a megrendelő utasítása szerint kell eljárnia. A
megrendelő utasítási joga kiterjed az árutovábbítási feladatok megszervezésére is. Az
árutovábbítás határidejeként a megállapodás szerint, ennek hiányban az általános gondosság
melletti határidő várható el. A megrendelő utasítását - a közlekedés biztonságát veszélyeztető
esetek kivételével - végre kell hajtani, szakszerűtlenség esetében a figyelmet fel kell hívni és
az utasításnak a menetlevélen történő megismétlését kell kérni.
A nemzetközi közúti árufuvarozás szabályozására nézve az 1971. évi 3. sz. tvr. alapján -
illetőleg a csatlakozást bejelentő döntéssel - elfogadott „Egyezmény a Nemzetközi Közúti
Árufuvarozási Szerződésről” (CMR) tekinthető hazánkban érvényesnek.
A nemzetközi közúti árufuvarozásról szóló egyezményt (CMR) 1956 év május 19-én kötötte
meg öt európai ország. Hazánk 1971. április 29-én a 3. sz. törvényerejű rendelettel
csatlakozott az Egyezményhez. Ma szinte valamennyi európai ország tagja az egyezménynek.
A szerződő felek az egyezményben a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésekre
vonatkozó feltételeket, - különösen a fuvarozáshoz használt okmányokat és a felek
felelősségének kérdésében - egységes szabályozást hoztak létre. A felsorolásból is kitűnik,
hogy a CMR nem kíván mindenre kiterjedő szabályozást adni. Az egyezmény azt a felfogást
tükrözi, hogy amiben intézkedést nem tartalmaz - a kevésbé fontos kérdésekben -, azt
átengedi a tagállamoknak, hogy azokat nemzeti jogszabályaikban - nem ellentétben a CMR
szabályozás elveivel - szabályozzák.
48
vagy az ország területén belül végzett fuvarozásokra. A külföldről visszatérő, vagy belföldi
felrakó helyről rakottan induló jármű az ország területén CMR fuvarlevéllel vagy a nélkül
végezheti a fuvarozást.
Ha az áruban nem a közúti fuvarozó által végzett fuvarozás során kár keletkezik (elveszés,
megsérülés, kiszolgáltatási késedelem), de nem a közúti fuvarozó hibájából, a felelősséget a
más fuvarozási ágazatra érvényes előírás szerint kell megállapítani. Ha nincsen ilyen
jogszabály, akkor a CMR szerint kell eljárni. A fuvarozó felelőssége alkalmazottaiért és
minden olyan személy cselekményéért, mulasztásáért fennáll, akiknek a szolgálatát a
fuvarozás teljesítése érdekében igénybe vette: ezekért úgy felel, mint saját cselekményéért és
mulasztásáért.
5.2.1. A fuvarlevél
A CMR fuvarlevél nem testesíti meg az árut, így a fuvarlevél átadásával (eladásával) nem
szerezhető meg az áru tulajdona. Az egyezmény az egységesség érdekében a fuvarlevelet
három eredeti (nevesített) példányban határozza meg, úgy hogy azokat a feladó és a fuvarozó
írja alá. A fuvarlevél első rózsaszínű példányát a feladó, a második kék színű példányát a
címzett (az árukísérő), a harmadik zöld színű példányát a fuvarozó tartja meg. Nem nevesített
példányok is (vámpéldány, fuvarlevél másolat, stb.) is részei a fuvarlevél tömbnek.
Ha a küldeményt több járműre kell felrakni, a feladó és a fuvarozó egyaránt követelheti, hogy
annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta illetőleg
részrakomány van. A fuvarlevél kiállítási nyelvére nézve nincsen előírás. Célszerű azonban
azt a feladási vagy a rendeltetési ország nyelvén kiállítani.
49
• az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neve, veszélyes áruknál azok
általánosan ismert megnevezése (ADR osztály, szám, betű),
• az árudarabok száma, jele és sorszáma,
• az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása,
• a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvar, -mellék- és egyéb költségek),
• a vám és egyéb hatósági kelezéshez szükséges utasítások,
• nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás az egyezmény rendelkezései alá esik.
Adott esetben a fuvarlevél még a következő adatokat is tartalmazza:
• az átrakás tilalma,
• a feladó által vállalt költségek,
• az utánvét összege, amit az áru kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű
megjelölése,
• a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében,
• megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani,
• a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke.
A felek a fuvarlevélben a felsoroltakon kívül minden egyéb célszerűnek ítélt - adatot is
bevezethetnek.
Miután a CMR szerint a fuvarozási szerződés nem az áru fuvarozásra történő átadásával jön
létre, szükséges, hogy a fuvarozó az árut az átvétel alkalmával ellenőrizze. Ez az ellenőrzés a
fuvarlevélbe bejegyzett adatok közül kiterjed az árudarabok számára, jelére, sorszámára,
továbbá az áru és az áru csomagolásának külső állapotára. Ha a fuvarozónak nincs módja az
adatok pontosságát ellenőrizni, fenntartásait indokaival együtt a fuvarlevélbe jegyzi be. A
feladóra e bejegyzések csak akkor kötelezőek, ha azokat a fuvarlevélben elismeri.
50
5.2.3. A fuvarozásban részes felek felelősségei és kötelezettségei
51
5.2.6. A fuvarozási szerződés végrehajtásának akadályai
Ha a fuvarozási szerződés a fuvarlevélben foglalt feltételek szerint nem hajtható végre, vagy a
végrehajtása - a fuvarlevélben foglalt feltételek szerint - lehetetlenné válik, a fuvarozó köteles
az áru feletti rendelkezési joggal bíró személytől - mielőtt az áru a kiszolgáltatási helyre
megérkezik - utasítást kérni. Ha azonban a körülmények lehetővé teszik, hogy a fuvarlevélben
foglalt feltételektől eltérő feltételek mellett a fuvarozást végrehajtsa, s az áru felett rendelkező
személytől nem érkezett meg időben a rendelkezés, a fuvarozó olyan intézkedést tehet, ami
megítélése szerint a legjobban szolgálja az áru felett rendelkező személy érdekeit.
Ha az árunak rendeltetési helyre érkezése után kiszolgáltatási akadály merül fel, a fuvarozó
köteles a feladótól utasítást kérni. Ha a címzett a küldeményt visszautasítja, a feladó a
fuvarlevél első példányának a bemutatása nélkül is jogosult az áru felett rendelkezni. A
címzett - még ha megtagadta is az áru átvételét - mindaddig kérheti az áru kiszolgáltatását,
amíg a fuvarozó a feladótól ellenkező utasítást nem kapott. Ha a fuvarlevélen a feladó a
címzettre előre átruházta a rendelkezési jogot, a feladó helyett a címzettnek kell intézkednie.
52
• az áru nem volt csomagolva, vagy hiányos volt a csomagolás olyan áruknál,
amelyeknél a csomagolatlansága vagy nem megfelelő csomagoltsága miatt
elveszésnek vagy megsemmisülésnek volt kitéve;
• az áru kezelése, felrakása, elhelyezése vagy lerakása okozhatta a kárt, és e műveleteket
a feladó, a címzett vagy megbízottjuk végezte;
• az áruk természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve (törés,
rozsdásodás, beszáradás, belső romlás, csurgás, apadás, férgek, rágcsálók kártevése);
• az árudarabok nem voltak vagy nem megfelelően voltak megjelölve;
• élőállatok fuvarozása.
Kiszolgáltatási késedelem akkor áll fenn, ha az árut a megegyezés szerinti határidőn belül
nem szolgáltatták ki, vagy ilyen megállapodás hiányában a fuvarozás tényleges időtartama
meghaladja a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot. A CMR nem tartalmaz
tényleges időadatokat a fuvarozási határidőre nézve, ellentétben a CIM-mel. A fuvarozási
határidőben a feladó és a fuvarozó külön állapodhat meg.
53
mindkettő hiányban az azonos természetű és minőségű áruk közönséges értéke alapján kell
megállapítani. A kártérítés nem lehet több, mint a hiányzó bruttó tömeg minden kilogrammja
után 25 frank. (Frank alatt 10/31 súlyú és 0,900 finomságú aranyfrankot kell érteni.) A
kártérítés keretében vissza kell téríteni a fuvardíjat, a vámokat és az áru fuvarozása során
felmerült egyéb költségeket, teljes elveszés esetében teljes összegben, részleges elveszés
esetében, csak az elveszés arányban. Egyéb kártérítés nem igényelhető.
Megsérülés esetén értékcsökkenést kell fizetni. Az értékcsökkenés összege nem lehet több,
mintha a sérülés következtében a teljes küldemény elveszése esetében kellene fizetni. Ha a
küldemény egy része - a megsérülés következtében - értékét vesztette, a kártérítés összege
nem lehet több, mint amit az értékét vesztett rész elveszése esetén kellene fizetni.
Ha egy fuvarozási szerződés tárgyát képező fuvarozást egymást követő közút fuvarosok
végzik, ezek közül mindegyik felelős az egész fuvarozás végrehajtásáért. Miután a második
és minden következő fuvaros az árut és a fuvarlevelet átvette, a fuvarozási szerződés
részesévé válik. A fuvarozási szerződésben résztvevő fuvarosok egymástól elismervény
fejében veszik át az árut. Az átvevő fuvarozónak a nevét és a címét a fuvarlevél második
példányára kell rávezetni. Elveszés, megsérülés vagy a fuvarozási határidő túllépése miatt
kártérítési igény csak az első, az utolsó vagy az ellen a fuvaros ellen érvényesíthető, aki a
fuvarozásnak azt a részét végezte, amelynek során a káresemény bekövetkezett. Azt a
fuvarozót, aki kártérítést fizetett, visszkereseti jog illeti meg azokkal a fuvarozókkal szemben,
akik a fuvarozásban részt vettek.
Felszólamlás és kereset. Ha a címzett az árut a nélkül vette át, hogy annak állapotát a
fuvarozóval együtt megvizsgálta volna, vagy a hiány, illetve a sérülés általános természetének
megjelölésével fenntartását a fuvarozóval közölte volna, az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélen kért állapotban vette át. Fenntartásait a külsőleg
felismerhető hiány vagy sérülés esetén legkésőbb az átvétel időpontjában, a külsőleg fel
ismerhető hiány vagy sérülés esetében a kiszolgáltatás időpontjától számított 7 napon belül
kell a fuvarozóval közölni.
A külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében az említett fenntartásait írásban kell
közölni. Ha a címzett és a fuvarozó együttesen vizsgálták meg az áru állapotát, e vizsgálat
eredményével szemben bizonyításnak csak akkor van helye, ha a hiány vagy sérülés külsőleg
nem ismerhető fel, és ha a címzett a megvizsgálás napjától számított hét napon belül
fenntartásait írásban közölte a fuvarozóval. Kiszolgáltatási késedelem esetében a kártérítésnek
54
abban az esetben van helye, ha az áru rendelkezésre bocsátásának időpontjától számított 21
napon belül fenntartásait írásban közölte.
Jogvita esetén kereset a szerződő államok felek közös egyetértésével kijelölt bíróságain, vagy
annak az országnak a bírósága előtt indítható, amelynek a területén az alperesnek rendes
lakóhelye vagy cége van, amelynek közvetítésével kötötték a fuvarozási szerződést, vagy ahol
az áru átvételének helye, kiszolgáltatásra kijelölt helye van. Az egyezmény hatálya alá tartozó
fuvarozáson alapuló igények egy év alatt évülnek el. Szándékosság vagy azzal
egyenértékűnek minősített súlyos gondatlanság esetében az elévülési idő három év. Írásbeli
felszólamlás az elévülési időt addig a napig szünetelteti, amelyen a fuvarozó a felszólamlást
írásban elutasítja.
55
A fuvarozás a díjszabásban szereplő mintának megfelelő fuvarlevéllel történhet, amit
kiállítva, a feladó a küldemény feladásakor, a hajózónak átad. A fuvarlevél minden a
küldemény továbbításához szükséges adatot tartalmaz, így különösen:
• a feladási és rendeltetési állomást,
• a címzett nevét, címét,
• a küldemény megnevezését, darabszámát, csomagolását,
• a rakomány megerősítésének módját, az ehhez használt eszközöket,
• a küldemény tömegét,
• a feladó nevét, címét, a csatolt okmányokat.
A feladót terheli a fuvarlevélbe megjegyzett adatok nyilatkozatok helyességéért való
felelősség akkor is, ha megbízottja, vagy a megbízásából a hajózó, állított ki a fuvarlevelet.
A hajózó fuvarozásra árut csak akkor vesz fel, ha nem sérült. Sérült árut csak akkor, ha
fuvarozás közben az áruban, személyekben, berendezésekben kárt nem okozhat, és a feladó a
sérülést a fuvarlevélen pontosan körülírva elismeri. Ha a károkozás veszélye fennáll, írásbeli
elismerés ellenére is visszautasíthatja a fuvarozásra felvételt.
A díjszabás állapítja meg, hogy a hajózó mely árukat fuvarozza nyitott és mely árukat fedett
uszályban. Ponyváról a feladónak kell gondoskodnia, de a hajózó díj ellenében ponyvát
bocsát rendelkezésre.
A hajózó az áruk tárolása céljából rakterületet vagy raktárt adhat bérbe. Az itt elhelyezett
árukért csak akkor felel, ha erre kötelezettséget vállalt. Az itt tárolt áruk kezelése
kiszolgáltatása kérdésében a hajózó bérleti szerződésben állapodhat meg.
56
A feladó kívánságára a hajózó a darabáru-küldemények, valamint a 15000 kg-ot meg nem
haladó részrakományok tömegét megállapítja. Mentesül a tömeg megállapítási kötelezettség
alól, ha a mérlegelési eszközök nem elégségesek, vagy a mérlegeléssel, az üzem rendes
menetében zavart okozna. Az uszályrakományú vagy a 15000 kg-ot meghaladó tömegű
részrakomány súlyát mérlegeléssel csak külön megállapodás esetében állapítja meg. Ha a
tömeg megállapítás az uszály merülése alapján történik, a bevallott tömeg ellenőrzése is csak
az uszálymerülés alapján lehetséges. Ha a feladó által a fuvarlevélbe bejegyzett, bevallott és a
merüléssel megállapított tömeg között 5%-nál kisebb az eltérés, akkor a bevallott tömeg, ha
5%-nál nagyobb az eltérés akkor a merüléssel megállapított tömeg a díjszámítási súly.
57
6.2.2. Fuvarköltségek, okmányok
A gyorsan romló vagy csekély értékű küldemények esetében a hajózó a fuvarköltségnek előre
fizetését követelheti meg. Ha a hajózó a fuvarköltséget helytelenül vagy egyáltalán nem
szedte be, a megállapított többletet vagy hiányt ki kell egyenlíteni. A hiány utánfizetése iránt
kapott felszólítás vételétől számított 30 napon belül köteles a megbízó a hiányzó összeget
megfizetni. Ha a hiány olyan költségre vonatkozik, amelynek fizetését a fuvarlevél szerint a
feladó magára vállalta, a hiány kiegyenlítése a feladó kötelessége. Ha a hiány olyan költségre
vonatkozik, amelyek a küldeményt terhelik, a hiányt a címzettnek kell megfizetnie.
58
erejéig, a fuvarozott küldeményre zálogjog illeti meg. Ezt a jogát a többi fuvarozó előtte
ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni, egyébként az előző fuvarozókkal
szemben kezesként felel. A fuvarozási szerződésből eredő zálogjog, megelőzi a küldeményt
terhelő egyéb zálogjogot.
A címzett az általa kirakott árut köteles a kirakási határidőn belül kirakni és az állomásról
elfuvarozni. A kirakási határidőt a díjszabás határozza meg. Az elviteli határidő az értesítést
követő első munkanap 7 órakor kezdődik és annak időtartama gyorsáru esetében 24 óra,
teheráru esetében 48 óra. Az ezt meghaladó tárolásért fekbért kell fizetni. Árvíz vagy más
fenyegető veszély esetében a fuvaroztató felszólításra köteles az árut az állomás területéről
haladéktalanul elszállítani. A kirakási késedelem után a díjszabásban meghatározott
várakozási díjat, az állomás területéről el nem vitt küldemények után fekbért kell fizetni.
59
Ha a feladót nem lehet értesíteni, vagy az értesítés elküldését követő 15 napon belül nem ad
végrehajtható utasítást, a hajózó kézbesíthetetlen küldeményként értékesítheti, vagy a feladó
veszélyére mindaddig megőrzi, amíg a feladó végre nem hajtható utasítást nem ad.
6.3. Felelősség
A hajózó a teljes vagy részleges elveszés, megsemmisülés vagy sérülés esetében mentesül a
felelősség alól, ha a kár:
• a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
• a küldemény belső tulajdonsága,
• a csomagolásnak a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága,
• a feladó által végzett berakás vagy a címzett által végzett kirakás, vagy
• annak következtében állott elő, hogy a feladó a címzett vagy az által a kirendelt kísérő
nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, így különösen
• ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki,
• ha a hajózót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli
értékéről,
• ha a fuvarozásból kizárt tárgyat helytelenül nevezett meg a fuvarlevélben vagy a
veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta,
• ha nyitott uszályba adott fel olyan árut, amelyben ennek következtében keletkezett kár.
A fuvarozási szerződésből eredő felszólamlási és kereseti jog egy év alatt évül el, kivéve, ha a
fizetendő összeget elismeréssel, egyezséggel, vagy ítélettel már megállapították. A fuvarozási
szerződésen alapuló felszólamlást a hajózó részére írásban kell benyújtani, csatolva hozzá a
fuvarlevelet és a felvétel elismerésének egyéb okmányait.
60
7. A vízi árufuvarozás nemzetközi szabályozása
A Duna menti államok részéről régi időre nyúlik vissza az a törekvés, hogy közös folyami
hajózási feltételeket teremtsenek meg. Utoljára 1955-ben jött létre a Dunai Árufuvarozási
Feltételek (DÁF) néven ismert megállapodás. Ezt a megállapodást a Duna-menti országok
hajózási társaságai írták alá, tehát nem jogszabályként jelent meg.
61
7.2. Tengerhajózás
A hajós társaságok kisebb csoportja egyesülés keretében állapodott meg abban, hogy
egységes fuvarozási feltételekkel, közös menetrenddel, azonos hajóraklevél formulával
jelennek meg. A hajózási egyesülések fejlettebb formája a „konferencia”, amely a
hajóstársaságok kartellszerű tömörülése. Az egységes hajózási feltételek és díjszabások
valamennyi, a konferenciához tartozó hajóstársaságra, kötelező érvényűek. A fuvaroztatókkal
kialakított szerződéses kapcsolattal kívánják a konferenciába tartozók részéről az alacsonyabb
fuvardíjat biztosítani, ellentétben azokkal, akik ilyen szerződést nem kötnek, és így a
díjkedvezményt sem élvezhetik. A rabat rendszerben a fuvaroztatók aláírásukkal vállalják a
konferenciához való hűségüket, azzal, hogy a szerződés ideje alatt, adott viszonylatban,
minden árujukat a konferenciához tartozó hajóstársaságokkal fuvaroztatják el. Ennek fejében
visszatérítést, rabattot kapnak a hajóstársaságoktól. Egyes konferenciák, vagy azon belüli
hajóstársaságok „pool” rendszerben működnek. A tömörült társaságok itt nem
gazdálkodhatnak önállóan fuvardíjbevételeikkel, hanem azokat a pool-ba befizetik, és
részesedésüket a közös bevételből kapják meg.
62
7.2.2. Vonalhajózás
A hajóraklevél fajtái:
• a ténylegesen berakott elhajózott árukról kiállított hajóraklevél azt igazolja, hogy az
árut a hajóba berakták, és a hajó elindult. Az elhajózásra átvett áruról kiállított
hajóraklevél, az árunak az elhajózásra való átvételét igazolja, aminek hajóba rakása és
elindulása később történik meg;
• az átrakásos hajóraklevelet akkor alkalmazzák, amikor nem egy hajóstársaság
fuvarozza a küldeményt a rendeltetési helyre, és ezért szükségessé válik az áru
átrakása. Ezt a hajóraklevelet alkalmazzák a kombinált forgalomban is;
• a kombinált hajóraklevelet a konténer forgalomban alkalmazzák. Ez a hajóraklevél a
teljes fuvarútra érvényes, függetlenül attól, hogy a speditőr melyik fuvarozóval kötött
fuvarozási szerződést.
Nagyon fontos szerepe van a „tiszta hajóraklevélnek”, ami az áru állapotára, csomagolására
nézve nem tartalmaz semmiféle hátrányos megjegyzést. Ez azért fontos, mert a bankok
fizetésnél csak a tiszta hajóraklevelet fogadják el.
63
• a hajótiszt átvételi elismervénye a hajóstársaság bizonylata arról, hogy a benne
feltüntetett árut a megjelölt állapotban elhajózásra átvette. Ez az okmány szolgál a
hajóraklevél kiállításának alapjául.
Az időbérlet keretében a bérlő meghatározott időre és bérleti díj ellenében veszi bérbe a hajót.
A hajó személyzetét a tulajdonos állítja ki, a hajó kapitánya a tulajdonost képviseli, de a bérlő
utasításait tartozik követni, ha azok nem ellentétesek a szerződéssel. A hajó hajózásra
alkalmas állapotáról a tulajdonosnak kell gondoskodni. Az üzemanyagköltség és a
kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos költségek (kikötői, rakodási költség, csatorna
illeték) a bérlőt terhelik. Sajátos időbérleti formának kell tekinteni a csupasz hajóbérlést,
amelynek keretében a tulajdonos a hajót személyzet nélkül úgy adja bérbe, hogy semmiféle
szolgáltatás sem nyújt a bérlőnek. Ezt a bérleti típust általában hajósok alkalmazzák egymás
között.
64
7.2.4. Tengeri kikötői szolgáltatások
A légi áruszállítás általában kisebb küldemények nagyobb távolságra, gyors eljutás melletti
lehetőségét biztosítja. Ebből az adottságából is adódik, hogy a légi árufuvarozás elsősorban a
nemzetközi viszonylatra irányul.
65
ott elhelyezett, erről szóló tájékoztatás mellett - lehetővé teszi magyar és angol nyelvű
változatainak megismerését és megvásárlását egyaránt
A fuvarozási szerződés a felek megállapodása alapján jön létre. Fuvarozás esetén fuvarlevelet
kell kiállítani, melynek tartalmaznia kell:
• a fuvarozó megnevezését;
• a fuvaroztató, a feladó, a címzett nevét és címét;
• az indulási és rendeltetési helyet;
• a küldemény megnevezését, darabszámát, valamint a mennyiségére, méretére és
tömegére vonatkozó adatokat;
• a küldemény be- és kirakását végző megjelölését;
• a küldemény csomagolásának jellemzőit;
• a fuvardíjat, az alkalmazandó fizetési módot, a költségviselő fél megjelölését;
• a fuvarlevélhez csatolt kísérő okmányok megnevezését;
• a felek megállapodása esetén az értékbevallással kapcsolatos bejegyzést;
• a fuvaroztató nyilatkozatát arról, hogy az üzletszabályzat feltételeit ismeri, és
elfogadja.
66
A fuvarozó az üzletszabályzatban határozza meg a fuvarozás teljesítésének és az ahhoz
kapcsolódóan nyújtott egyéb szolgáltatásainak részletes feltételeit.
A küldemény nem, vagy csak a szállítási feltételek teljesítése esetén tartalmazhat olyan
tárgyat, amelynek fuvarozását jogszabály, hatósági rendelkezés tiltja, vagy feltételhez köti,
illetve amelyet az üzletszabályzat a terjedelme, a tömege vagy egyéb tulajdonsága miatt,
továbbá repülésbiztonsági, a fuvarozás vagy az üzemeltetés jellegzetességéből eredő okból,
vagy a szokásosnál nagyobb gondosságot követelő fuvarozási feltételek miatt a fuvarozásból
teljesen vagy feltételesen kizártnak minősített.
67
A fuvarozási szerződés megszegése, a fuvarozó felelőssége. A fuvarozó köteles
jegyzőkönyvet felvenni, és a feladó és/vagy a címzett rendelkezésére bocsátani, ha észleli,
hogy a küldemény hiányos vagy sérült, továbbá, ha a küldeményt a fuvarozó nem tudja
kiszolgáltatni a szerződésben meghatározott határidőben. A címzett elveszettnek tekintheti a
küldeményt, és ezzel kapcsolatos jogait érvényesítheti, ha azt a fuvarozó a meghatározott
időponttól számított 30 napon belül nem tudja kiszolgáltatni.
68
tudták teljesíteni. A kétoldalú megállapodások megfelelő alapot teremtettek a többoldalú
megállapodások létrehozásához. A nemzetközi vasúti két és többoldalú egyezményeket és
megállapodásokat a jogi, a műszaki és a gazdasági jellegű megállapodások csoportosításában
tekintjük át.
A második világháborút követően az európai és ázsiai országok egy része - ahol az ún.
tervgazdálkodási rendszer működött - gazdasági célkitűzéseik összehangolására, a kölcsönös
segítségnyújtás érdekében a vasúti fuvarozásra kiterjedően 1951-ben MGS néven, majd 1954-
ben SZMGSZ néven megállapodást írtak alá. Minthogy az aláíró országok egy része nem
csatlakozott a CIM-hez, másrészt a CIM nem terjedt ki az ázsiai országokra, egyidejűleg két
nemzetközi sokoldalú vasúti árufuvarozási egyezmény létezett egymás mellett. Egyes európai
országok - így hazánk is - mindkét nemzetközi egyezménynek tagjai. Az elmúlt években
bekövetkezett változások miatt az SZMGSZ európai hatóterülete jelentősen szűkölt. Az
egyezmény azonban távol: Kína, Korea, Vietnám, Mongólia, stb. ma is érvényes. Hazánk a
170/2002 (VIII.9.) kormányrendelettel tette közzé az egyezményt.
Jelentős szerepe van azoknak a megállapodásoknak, amelyek több ország között teremtenek
alkalmat, hogy hol a COTIF, hol pedig az SZMGSZ alapjaira helyezkedve találják meg a
megfelelő együttműködést. Ilyennek kell tekinteni Finnországnak a közvetlen földrajzi
határán lévő FÁK országokkal kötött kétoldalú megállapodást. Ilyen jellegű továbbá a FÁK
országok és Ausztria vasúti áruforgalmára vonatkozó kétoldalú megállapodás.
69
munkáját, különösen azoknak a műszaki előírásait. Határozmányait döntvények
formájában hozza meg;
• ORE az UIC Kutató és Kísérleti Intézete: a vasúti járművekkel, elsősorban a vontatott
járművekkel kapcsolatos szabványok és rajzok elkészítése és ezek elfogadtatása
képezi főfeladatát. Elvégzi a prototípusokkal összefüggő kísérleteket. Az ORE tervei
alapján készült kocsikat „UIC” felirattal látják el;
• OSZZSD (a volt a szocialista vasutak) Együttműködési Szervezete: feladata sokban
hasonlít az UIC-hez. A koordinálás nem a különböző egyesületek között, hanem a
szervezet bizottságai között valósul meg. Szabályozó tevékenysége kiterjed a
kereskedelmi szolgálat ellátására, a rendkívüli szállítmányok kérdéseire, a
rakodásokra.
70
A vasúti szelvényekre vonatkozó szabályozás fontos részét képezi a megengedett magassági
és szélességi méretek meghatározása. A vasutak, a mértékadó keresztmetszeteket rakszelvény
méretekben határozzák meg. Ismertebb szelvények:
• szabvány rak szelvény (rakminta),
• tranzit szelvény,
• űrszelvény,
• nyilvántartási szelvény.
A közös szabályozásnak fontos területe az űrszelvényekre vonatkozó értékek meghatározása.
A szállítótartályhoz hasonlóan külön előírások érvényesek a rakodólappal történő fuvarozásra.
A második kéttagú számjegy képezte számcsoport a tulajdonos vasút, illetve a besoroló vasút
jele. E számcsoporton belüli első szám (tehát sorrendben a 3. Számjegy) az úgynevezett
besoroló vasút jele. Ilyen vasúti besoroló számok:
1 csak UIC-hez tartozó 1524 mm nyomtávú vasút,
2 az OSZZSD európai tagvasútjai,
3 az OSZZSD ázsiai tagvasútjai,
4 az OSZZSD-hez és az UIC-hez tartozó magánvasutak,
5 olyan OSZZSD tagvasutak, amelyek az UIC-nek is tagjai (pl.: Magyarország),
6 az UIC-hez tartozó magánvasutak,
7 olyan UIC tagvasutak, amelyek nem csatlakoztak az EUROP egyezményhez,
8 olyan UIC tagvasutak, amelyek csatlakoztak az EUROP egyezményhez,
9 egyéb vasutak.
71
A számcsoport második számjegye (sorrendben a 4. számjegy) a vasutak kódjelét tartalmazza.
E számcsoport második számjele nem lehet nagyobb, mint az első számjegy. Néhány ország
egységes betű és számjele (sorrendben a 3 és 4 számjegy):
72
A negyedik számcsoport négy számjegyből áll, amelyek a kocsi egyedi (leltári) nyilvántartási
adatait tartalmazza. Az utolsó (sorrendben a 12. Számjegy) ellenőrzési célokat szolgál. A
vasúti kocsik azonosítására szolgáló számjegyeket és betűjeleket a vasúti kocsi mindkét
oldalán feltűntetik. Példaként egy MÁV kocsi oldalán található felirat:
21 RIV PPV A RIV és a PPV előírásait kielégítő, vasúttulajdonú, rögzített nyomtávú kocsi.
55 MÁV A tulajdonosi vasút (MÁV) besorolás szerinti kódszámjegye.
157 3200-0 A kocsi üzemi jellemzője, illetve nyilvántartási és önellenőrző száma.
Gbgs A kocsi fő- és melléksorozati jele:
G = a kocsi fősorozati jele: fedett kocsi
b = nagy rakterű, 70 m3-nél nagyobb kocsi
g = gabonaszállításra alkalmas
s = 100 km/h sebességre alkalmas
Bár a kocsik számozása elsősorban vasútüzemi célokat szolgál, szükséges, hogy a megrendelő
és annak nevében eljáró szállítmányozó ismerje a fő és melléksorozati számjegyeket és
betűjeleket, mert ezeket a kocsi megrendelésen fel kell tüntetni.
A vasúti pályák eltérő kiépítettsége nem egyformán alkalmas bármilyen vasúti kocsi
terhelésének elviselésére. A jobban kiépített, nagyobb terhelést elbíró pályán, a tengelyeken
keresztül a sínpárra nagyobb terhelés nehezedhet.
73
9.2.4. Terhelési határ
A terhelési határ azt az értéket tartalmazza, ameddig a vasúti kocsit maximálisan meg lehet
terhelni: a vonalosztályoknak megfelelő tengelyterheléstől, méterenkénti tömegtől, valamint a
továbbítási sebességtől függően megadja a berakható legnagyobb rakomány tömegét.
Rövid (L < 7,2 m kéttengelyes kocsinál, illetve L < 14,4 m négytengelyes kocsinál; L =
ütközők közötti kocsihossz) kocsiknál a terhelési határt a méterenkénti tömegből kiindulva
kell meghatározni a következőképp:
terhelési határ (t) = méterenkénti tömeg (t/m) * ütközők közötti hossz (m) – kocsi saját
tömege (t)
Az előbbi módon meghatározott tömeg általában a maximum 100 km/h (esetenként kisebb)
sebességű továbbításnál berakható tömeget adja meg. Ennél nagyobb sebességnél a terhelési
határ értékek csökkenhetnek. Módosíthatják továbbá az adott kocsi konkrét terhelési határ
értékeit a kocsi egyedi jellemzői (konstrukció, állapot, stb.) is.
Az egyes vasúti kocsik – adott kocsira jellemző – terhelési határ értékeit a vonalosztály és a
továbbítási sebesség (S = legfeljebb 100 km/h sebességig, SS = legfeljebb 120 km/h
sebességig) függvényében az alábbi típusú táblázatokban tüntetik fel a kocsi oldalán:
74
Ezek a nemzetközi egyezmények általában a részes vasutak nemzetközi fuvarozására
vonatkoznak, valamint a vasutak egymás közötti elszámolásait érintik.
A nemzetközi vasúti fuvarozásban részes vasutak abban állapodtak meg, hogy a vasutak
milyen pénznemben szedjék be és számolják el végzett teljesítményük alapján a fuvardíjat. A
megállapodás szerint a fuvardíjat a rendeltetési hely szerint illetékes ország vasútja szedi be a
költségviselőtől svájci frankban. A fuvarozásban részes vasutak között a fuvardíj elszámolás
ugyancsak svájci frankban történik.
A vasutaknak érdeke fűződik ahhoz, hogy minél gazdaságosabbá tegyék a vasúti kocsik
kihasználását. Ezt a célkitűzést kedvezően segítik elő a kocsiközösségi megállapodások. A
kocsiközösségben részes vasutak számára lehetőség nyílik arra, hogy a közösség jelével
ellátott vasúti kocsikat kölcsönösen felhasználhassák. A megállapodás alapján az igénybevett
vasúti kocsik után nem esetenként fizetnek használati díjat. A megállapodás lényege, hogy a
kölcsönösen egymás vasúti kocsijainak igénybevétele után járó használati díjak
különbségének összegét számolják el adott időszakra vetítve. Így minimálisra csökken az
országok közötti pénzmozgás. Ezzel az elszámolással érdekelté válnak a vasutak a másik
vasút gördülő állománya kihasználásában, és a különbözet szerinti elszámolással kisebb a
lekötött pénzeszköz is.
75
Az INTERFRIGO Basel székhellyel működik, és illetékessége mintegy 8 ezer db vasúti
kocsira terjed ki. A társulás hűtött áruk szállítását végzi erre alkalmas vasúti kocsikkal. Tagjai
az EUROP és OPW tagvasutak, továbbá a skandináv országok és néhány közel-kelet ország.
76
10.1. A nemzetközi árufuvarozás engedélyezése
Korlátozott érvényű engedélyek egy útra, illetve adott időtartamra szóló engedélyek lehetnek.
Jellemzőjük azonban, hogy az engedély:
• meghatározott áruféleségek fuvarozására jogosít;
• ún. tördelt engedély: olyan éves kishatármenti vagy korlátozott engedélyek tartoznak
ide, amelyek esetében az éves engedélyeket két féléves érvényű engedéllyel válják
fel;
• meghatározott helyre (pl. kikötőbe) irányuló fuvarozásra érvényes engedély.
77
• adóköteles engedélyek felhasználása esetében az útvonal szempontjából igénybevett
ország belső jogszabályaiban meghatározott mértékű adót kell fizetni. Az adó alapja a
gépkocsi raksúlya (kapacitása) és az általa megtett út szorzata (raksúlytonna
kilométer).
Azt az esetet, amikor az egyik országban bejegyzett fuvaros egy másik ország területe és egy
harmadik ország területe között végzi a fuvarozást, harmadik országos fuvarozásnak nevezik.
A harmadik országos fuvarozást a kétoldalú egyezmények egy része tiltja, más része
engedélyezi, de csak külön erre a célra rendszeresített harmadik országos közlekedési
engedély felhasználásával. A harmadik országos fuvarozásra rendszeresített külön engedélyek
a fuvarfeladat elvégzésének ellenőrzését, korlátozását szolgálják. A kontingens keretében
kiadásra kerülő engedélyek az engedélyt kiadó ország területéről egy harmadik ország
területére történő árufuvarozásra nyújtanak lehetőséget. A korlátozás egy sajátos esetének
tekinthető az, amikor a harmadik országos fuvarozás csak a jármű bejegyzése szerinti
országon áthaladva végezhető.
78
meghatározásával ösztönzik a tranzitban közlekedõ közúti fuvarozókat a környezetbarát
járművek igénybevételére. Az ökopont keret évrõl évre történő csökkentésével kényszerítik a
tranzitban áthaladó fuvarosokat a kisebb mértékű káros anyag kibocsátásra.
A rendszer működtetése érdekében szükségessé vált hogy Ausztrián áthaladó minden érintett
tehergépkocsi rendelkezzék egy ökopont értéket igazoló ún. C.O.P. okmánnyal. Ezt a gyártó,
illetőleg az illetékes hatóság adhatja ki. Motorcsere esetében új okmányra van szükség. A
C.O.P okmány az adott gépkocsira érvényes egyedi ökopont szám alapja. A jármű
közlekedése során ezeket az ökopont számokat használja fel. Minden tranzit átmenethez egy-
egy ökopont kártya szükséges, amelyre a felhasznált ökopont értéknek megfelelő ökobélyeget
ragasztanak fel. Az Ausztrián tranzitban áthaladó 7,5 t össztömeget meghaladó gépjárművek
esetében a fuvarozáshoz tehát nem a kibocsátott közlekedési engedélyekre, hanem a
felhasználható C.O.P okmányra van szükség. Az a gépkocsi, amely több káros anyagot bocsát
ki, hamarabb kimeríti a fuvarozója részére megállapított keretet. A kevesebbet kibocsátók
nagyobb távolságot, több fuvart tudnának teljesíteni a kereten belül. Újabban a gépkocsik
esetében kötelező az ún. az Ecotag mérőműszer beszerzése. A határátlépés utáni ökopont
állomáson automatikusan regisztrálják a menet ökopont értékét.
Az országok egy része azonban nem tekinti a bevihető üzemanyag mennyiségét a kétoldalú
megállapodás részének, ezért azt nem a kétoldalú megállapodás keretei között, hanem külön
szabályozzák. Vannak országok, amelyek a kérdést kifejezett vámügyi szabályozási
feladatnak tekintik, ezért azzal a kétoldalú megállapodás kereti között nem foglalkoznak, meg
sem említik. Ezekbe az országokba csak a meghatározott mértékű üzemanyagot szabadon
bevinni. A kétoldalú megállapodások amennyiben e kérdésre nem tértek ki, akkor a bevihető
üzemanyag mennyiségét a vámelőírások keretei között találhatók Tehát országonként eltérő
szabályozással találkozhatunk.
79
idegeníthető el. Ha valamelyik országgal kötött kétoldalú egyezmény korlátozza az
üzemanyag behozatalt, úgy a vámrendelkezések ellenére azt kell meghatározónak tekinteni.
Azt a fuvarozást, amelyet a gépjármű bejegyzése szerinti ország fuvarozója egy másik ország
területén levő fel és lerakóhely között végez (idegen ország területén belföldi fuvarozást)
cabotage fuvarozásnak nevezik. A kétoldalú államközi egyezmények a cabotage
fuvarozásokat általában tiltják, egyes esetekben különleges engedélyhez kötik. A különleges
engedélyt annak az országnak a hatósága adja ki, ahol a cabotage fuvart végezni tervezik.
Általános az a gyakorlat, hogy az ilyen kérelem benyújtásánál megkívánják a gépkocsi
bejegyzése szerinti ország illetékes hatóságának a javaslatát is.
Az Európai Unió országai belső egységes piac létrehozására törekszenek. Ennek során
természetesnek tűnik, hogy lebontják az Unió országai közötti korlátokat, és az egyenlő
elbánás elve érvényesül. Ez a törekvés kihat a cabotage fuvarozások megítélésére is. Bár a
tagországok közötti nemzetközi fuvarozások korlátját sikerült feloldani, azonban csak később,
1998-ra sikerült végleges megállapodásra jutni a cabotage kérdésében. Ezt az tette lehetővé,
hogy az EU országaiban azonos feltételeket teremtettek a belföldi és nemzetközi
fuvarozásokat ellátó valamennyi vállalkozás adózási kötelezettségében, szakmai
felkészültségében, és a pénzügyi fedezet mértékében. Így aztán nem voltak érdekeltek a
80
fuvarozók abban, hogy gyakran az országonként eltérő teherviselés miatt vállalkozzanak más
ország területén belföldi fuvarozás végzésére.
81
amilyen országban történt a vonójármű bejegyzése. A közlekedési engedélyen a vonó
gépjármű hatósági jelzése (rendszáma) szerepel.
82
• vezető vagy szakmai irányító volt olyan közúti árufuvarozást végző gazdálkodó
szervezetnél, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította
(felszámolását elrendelte),
• vezető vagy szakmai irányító volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelynek közúti
árufuvarozói engedélyét, vagy közösségi engedélyét a területi közlekedési felügyelet
visszavonta.
A büntetett előélet, mint kizáró ok addig vehető figyelembe, amíg az érintett személy nem
mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A továbbiakat
kizáró okként 5 évig kell figyelembe venni.
83
szereplő esetekben a Közlekedési Főfelügyelet - az Országos Képzési Jegyzék alapján -
határozattal dönt az igazolt képesítés elismeréséről vagy elutasításáról.
A saját tőke kritériumot nem kell alkalmazni olyan gazdálkodó szervezet esetén, amely
kizárólag mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és azokhoz kapcsolt pótkocsit üzemeltet. A
saját tőkére (saját vagyonra) vonatkozó követelmény annál a gazdálkodó szervezetnél, amely
kizárólag 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjárművet
(járműszerelvényt) üzemeltet, a meghatározott összeg 40%-a.
84
azonosító adatait, székhelyét, telephelyét (telephelyeit), a vezető és a szakmai irányító nevét,
személyi azonosító adatait, valamint az üzemeltetni kívánt járművet rendszám szerint. A
kritériumokban foglaltakat a vonatkozó okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban történő
csatolásával, illetve a kérelmező nyilatkozatával kell igazolni. Az Európai Unió tagállamának
állampolgára esetén a területi közlekedési felügyelet a feltételek igazolására hiteles magyar
fordításban elfogadja az adott tagállam illetékes hatóságai és szervezetei által erre a célra
kiállított dokumentumokat. A kérelemhez mellékelni kell eredetiben vagy hiteles másolatban
a vállalkozói igazolványt, illetőleg a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) és a
jármű forgalmi engedélyét. Nem saját tulajdonú jármű esetén az annak jogszerű használatát
igazoló nyilatkozatot kell mellékelni, amely tartalmazza a jármű rendszámát, tulajdonosának
nevét, a használat jogcímét és időtartamát.
85
• a szolgáltatást nem az elvárható színvonalon végzi, súlyosan és ismételten megsérti a
szakma bérezési és munkafeltételeire, a közúti áruszállításra - kiemelten a
gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére, a járművek tömeg- és méretnormáira, a
közlekedésbiztonságra és a környezetvédelemre - vonatkozó előírásokat, és ezért az
ellenőrzésre feljogosított szervezet, az MKIK vagy az illetékes szakmai
érdekképviselet az engedély visszavonására megfelelően alátámasztott javaslatot tesz.
86
• az engedélyezett tevékenységet tartósan - legalább 6 hónapon át - nem gyakorolja,
anélkül, hogy a szüneteltetést a területi közlekedési felügyeletnek megfelelő indokkal
bejelentette volna;
• a szolgáltatást nem az elvárható színvonalon végzi, súlyosan és ismételten megsérti a
szakma bérezési és munkafeltételeire, a nemzetközi közúti árufuvarozásra - kiemelten
a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére, a járművek tömeg- és méretnormáira, a
közlekedésbiztonságra és a környezetvédelemre -, továbbá a közösségi engedély és az
áruszállítási engedélyek használatára vonatkozó előírásokat és ezért az ellenőrzésre
feljogosított szervezet, az MKIK vagy az illetékes szakmai érdekképviselet a
közösségi engedély visszavonására megfelelően alátámasztott javaslatot tesz.
A közösségi engedély visszavonása esetén a közúti árufuvarozói engedélyben fel kell tüntetni
a nemzetközi közúti árufuvarozásra vonatkozó jogosultság megszűnését.
87
AETR-t kell alkalmazni az EU területén, ha nemzetközi fuvarozást végez. Az Európai Unió
tagállami - Finnország kivételével - egyben az AETR szerződő országai is.
A két szabályozás közötti alapvető eltérés az alkalmazási területet tekintve abban van, hogy
az EU tagállamai az előírásokat a tagállamok egymás közötti és a belső forgalmukban
egyaránt alkalmazzák. Az EU-hoz csatlakozás esetében hazánkban nem kellett külön belföldi
szabályozást kidolgozni, mert csatlakozásunkkal a jogharmonizáció keretében átvettük a
3820/1985 EGK szabályozást, amely automatikusan érvényes a belföldi feladatokat ellátó
fuvarozásra is. Ennek megfelelően jelent meg a 48/2003 (VII.24.) miniszteri rendelet, amely a
belföldi fuvarozásra is kiterjesztette a jogszabály hatályba lépésével a 3820/1985 EGK
szabályt.
Megegyezik mindkét szabályzat abban is, hogy szigorú tilalmi előírást tartalmaz arra, hogy a
bérezésben részesülő gépjárművezetőket nem lehet olyan külön díjazásban - akár jutalom,
akár fizetésemelés formájában - részesíteni, amelynek mértékét a megtett távolsághoz és/vagy
a fuvarozott áru mennyiségéhez viszonyítva állapítják meg, kivéve, ha az ilyen intézkedések
nem veszélyeztetik közúti közlekedés biztonságát. Vagyis tilos olyan mennyiségi vagy
teljesítményi előírást, bérezési feltételként alkalmazni, amelynek a teljesítése a közlekedés
biztonságát veszélyeztetné.
88
A szállítójárműre vonatkozó meghatározások is alapvetően megegyeznek. Az AETR a
gépjármű fogalmán belül külön is részletezi a jármű, a gépkocsi, a pótkocsi, a félpótkocsi és a
gépjármű kombináció fogalmát.
Az EGK rendelet szerint a vezető olyan személy, aki a járművet akár rövid ideig is maga
vezeti, vagy a járművön tartózkodik azért, hogy azt alkalmasint vezesse. E fogalomba tehát
nem tartozik bele sem a jegykezelő, sem az idegenvezető, vagy az árukísérő, kivéve, ha
munkaköri leírásuk alapján a járművet vezetniük kell. Az AETR a gépkocsivezető és a
személyzet fogalmát külön-külön is meghatározza. Gépkocsivezetőnek minősít minden olyan
személyt - akár munkabérben részesül, akár nem - aki vezeti is a járművet, vagy aki azzal a
szándékkal tartózkodik a járművön, hogy azt adott esetben vezesse. Az AETR külön is
meghatározza a személyzet tagjait is. Minthogy a személyzet tagjai nem tekinthetők
gépkocsivezetőknek, így rájuk a gépkocsivezetőre előírt vezetési- és pihenőidők nem
vonatkoznak.
A vezetési időt mindkét szabályzat szinte azonos módon maximalizálja. A napi összes
vezetési idő nem lehet több, mint 9 óra, de hetenként kétszer - vagyis egy naptári héten belül
(egymást követő hét napon belül) - kétszer meghosszabbítható 10 óra időtartamra. A „napi
vezetési idő”-nek két nap közötti pihenőidő, vagy egy napi és a heti pihenőidő között kell a
meghatározott korlátok szerinti terjedelemben maradnia.
E meghatározás alapján a heti maximális vezetési idő - amely hat nap alatt - nem haladhatja
meg az 56 órát. (4x9 óra + 2x10 óra). A hatnapi vezetési időt követően heti pihenőidőt kell
beiktatni. A nem menetrendszerinti (alkalmi vagy különjárati) autóbusz forgalomban a heti
pihenőidő nem hat nap, hanem tizenkét nap vezetési idő után adható ki. A két hét alatti összes
vezetési idő mindkét szabályzatban foglaltak szerint nem lehet több, mint 90 óra. Amíg a
vezetési idő maximuma a közlekedés biztonságát, addig a pihenőidő minimalizálása
elsősorban a személyzet munkabírásának a növelését szolgálja.
89
kimondja, hogy a megszakítást nem szabad pihenőidőnek tekinteni. A megszakítás negyvenöt
perce helyettesíthető több rövidebb időtartamú megszakítással is, de ezek a rövidebb
időtartamú megszakítások nem lehetnek kevesebbek tizenöt percnél. Ezeket a megszakítási
időtartamokat úgy kell kivenni, hogy a négy és félórai vezetés után előírt negyvenöt perces
megszakítással is tartható legyen. A gépkocsivezető a megszakítás alatt más munkát -
gépkocsivezetést, szerelést, karbantartást - nem végezhet. Nem tekinthető azonban „más
munkának” a vasúti kocsin vagy kompon eltöltött várakozási idő. Az EGK szabályozás
lehetőséget biztosít arra, hogy a belföldi menetrendszerű autóbuszok esetében négyórás
vezetési időt követően legalább 30 perces megszakítási időtartamot határozhassanak meg
belső előírásokkal.
A hét fogalma esetében mindkét szabályzat hét egybefüggő napot ért. Ha a napi pihenő időt
nem rövidítik le 9 órára, vagyis marad a napi minimum 11 óra akkor a pihenő időt 24 órán
belül két vagy három szakaszban is ki lehet venni, de ebben az esetben az egyik szakaszban a
pihenőidőnek legalább 8 órának kell lennie és ezzel a minimális pihenőidő 12 óra lesz. Ha a
gépjárműre két gépkocsivezető van beosztva, mindegyik gépkocsivezetőnek -
harmincóránként - napi minimálisan 8 óra pihenőidőt kell biztosítani.
A napi pihenőidő mellett a szabályzatok a heti pihenőidőt is értelmezik. E szerint egy héten
belüli két napi pihenőidő közül egyiket legalább negyvenöt órára kell emelni, és heti
pihenőidőként kell kezelni. A heti pihenőidő legfeljebb harminc órára csökkenthető, ha a
gépjárművet a telephelyén tárolják, vagy a gépkocsivezetőt lakóhelyén foglalkoztatják. A
felsoroltakon kívüli helységekben történő foglalkoztatás esetében a heti pihenőidő
huszonnégy óra egybefüggő időként szerepel a szabályzatokban. A heti pihenőidő során
bekövetkezett csökkentés ellentételezését a hetet követő harmadik hét vége előtt kell a
gépkocsivezetőnek pihenőidőként kivennie.
Általános az a szabály, hogy mind a napi, mind pedig a heti pihenőidő lerövidíthető, de
gondoskodni kell ennek kiegyenlítéséről. A kiegyenlítésre szánt pihenőidőt egy másik,
legalább 8 órás napi pihenőidővel együtt kell kivenni és a gépkocsivezető részére, annak
kérésére, a jármű tartózkodási-/telephelyén, vagy a gépjárművezető lakhelyén kell kiadni.
90
pihenőidő egyszeri megszakítását teszi lehetővé. A megszakítás csak a következő feltételek
teljesítése esetében lehetséges:
• a napi pihenőidő földön töltött része meg kell, hogy előzze, vagy kövesse a vasúton,
kompon töltött pihenőidőt;
• a napi pihenőidő földön töltött, illetőleg vasúton és kompon töltött ideje közötti
megszakítás a ki- beszállás, vámeljárás, stb. miatt sem lehet több, mint egy óra;
• a kompon vagy vasúti kocsin eltöltendő pihenőidő alatt a gépkocsivezető részére
hálófülkét vagy fekvőhelyet kell biztosítani.
A napi pihenőidőt az AETR értelmében a megszakításra tekintettel két órával meg kell
hosszabbítani. E záradék az EGK Rendeletben nem szerepel.
11.4. Ellenőrzés
91
• az üzemben tartó telephelyén a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi
felügyeleti és a közlekedési hatóság;
• a határátkelőhelyeken a vám- és pénzügyőrség.
A magyar hatósági jelzéssel ellátott jármű üzemben tartója telephelyén végzett hatósági
ellenőrzése kiterjedhet:
• a munkaügyi adatok nyilvántartásai közül a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére
vonatkozó adatokra;
• a menetíró műszer hitelesítési dokumentumainak nyilvántartására;
• a felhasznált adatrögzítő lapok meglétére, ezek megfelelő tárolására;
• az üzemben tartó által végzett ellenőrzések dokumentumaira, az ellenőrzés alapján tett
intézkedésekre és ezek hatásaira;
• a munkaviszonyban álló gépjárművezetők külön díjazásban részesítésének feltételeire.
92
szabálytalanságairól és kivetett szankcióról. Törekszenek a fel nem fedett szabálytalanság
érdekben egymásnak segítséget nyújtani.
93
Törvénykönyvében foglalt szabályozáshoz képest az AETR egyezmény a „speciális“
előírásokat tartalmazza. Erre tekintettel elõfordulhat, hogy a Munka Törvénykönyvében
foglalat szabályokkal szemben az egyezmény rendelkezései lesznek az irányadóak. Az
egyezményben foglaltak lehetővé és kötelezővé tehetik a Munka Törvénykönyvében foglalt
munka- és pihenőidőkre vonatkozó szabályoktól való eltérést.
94
növelését, azután pedig a további hő utánpótlás nélkül legalább 12 órán át +12°C-nál
nem alacsonyabb, gyakorlatilag állandó szinten tartását.
95
fuvarfeladat hosszának megfelelő 8, 16 és 32 napos szalaggal tölthető fel, amely biztosítja
ezen időtartam alatt az adatok folyamatos rögzítését. A termoscript szalag – mivel csupán egy
példányban állítható elő – a fuvarozó belső okmánya, amely kár esetén bizonyítékul
szolgálhat. Ezért a fuvarozók csak a betekintést engedélyezik a megbízók részére, a szalagot
ki nem szolgáltatják, csak vita esetén mutatják be a bíróságnál.
96
bizottsága dolgozza ki és teszi közzé ajánlásait, amelyek „Sárga könyv” néven váltak
ismertté. Ebben olyan ajánlások találhatók, amelyeket a különböző közlekedési alágazatok a
saját szabályozóik kialakításánál vehetnek figyelembe. A Sárga könyv ajánlásait a
tengerhajózás és a légi közlekedés szinte változtatás nélkül átveszi és beépíti a nemzetközi
szállításokra érvényes előírásaiba. Az európai kontinensre vonatkozó vasúti- és a közúti
szállításoknál is törekednek a Sárga könyv ajánlásainak figyelembe vételére.
A folyami (belvízi) szállítása nézve a veszélyes áruk továbbítását két előírás is tartalmazza: az
ADNR rövidítéssel ismert szabályozás hatálya elsősorban a rajnai hajózásra terjed ki, míg az
ADN-ben foglalt szabályozást az Egyesült Nemzetek határozata ajánlja a nemzeti
jogszabályokba való beépítésre. Az ADN és az ADNR összedolgozása folyamatban van. A
tengerhajózásra vonatkozólag a SOLAS Egyezmény tartalmaz előírásokat, amelyet hazánk is
elfogadott és kihirdetett. Veszélyes árut tengeren az IMDG Kódban foglaltak szerint kell
szállítani. A tengerhajózási társaságok megkövetelik, hogy az IMDG Kód előírásait a feladók
(szállítmányozók) ismerjék, és írásos nyilatkozatot adjanak azok megtartásáról.
97
6. rész: Csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök, nagycsomagolások és
tartályok gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
7. rész: A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó
előírások
A „B” mellékletben a szállítóeszközökre és a szállításra vonatkozó előírások találhatók:
8. rész: A jármű személyzetére, a felszerelésre, az üzemeltetésre és az okmányokra
vonatkozó követelmények
9. rész: A járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelmények
98
G papírlemez
Különböző veszélyes áruk egy járműbe vagy konténerbe berakását is szabályozza az ADR.
Az alkalmazandó egybecsomagolási előírások kódja „MB” betűkkel kezdődik. Azokra a
küldeményekre, amelyeket nem lehet együvé rakni, külön okmányt kell kiállítani. Ha a közúti
járműbe berakott veszélyes árut az útvonal egy részén nem közúti szállítással továbbítják,
99
(kombinált szállítás) erre az útszakaszra egyidejűleg érvényesek a kombinált fuvarozás
előírásai és az ADR-nek e fuvarozással nem ellentétes előírásai.
A veszélyességi bárcák:
1 Az 1. osztály, 1.1 1.2 1.3 alosztályba tartozó robbanóanyagok.
1.4 Az 1. osztály 1.4 alosztályba tartozó robbanóanyag.
1.5 Az 1. osztály 1.5 alosztályba tartozó robbanóanyag.
1.6 Az 1. osztály 1.6 alosztályba tartozó robbanóanyag.
2.1 Gyúlékony gázok
2.2 Nem gyúlékony, nem mérgező gázok.
2.3 Mérgező gázok
3. Tűzveszélyes, gyúlékony folyékony anyag
4.1 Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd robbanóanyagok
4.2 Öngyulladásra hajlamos anyag
4.3 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok.
5.1 Gyújtóhatású (oxidáló) anyagok
5.2 Szerves peroxidok
6.1 Mérgező anyagok
6.2 Fertőző anyagok
7A Radioaktív anyag I- Fehér kategóriába tartozó
7B Radioaktív anyag II - Sárga kategóriába tartozó
7C Radioaktív anyag III - Sárga kategóriába tartozó
7E Hasadó anyagok
8. Maróanyag
9. Egyéb veszélyes anyagok és tárgyak
A küldeménydarabok veszélyességi és kezelési bárcákkal történő megjelöléséért az áru
feladója felelős.
100
veszélyt jelölő szám két, vagy három számjegyből áll. A számok általában a következő
veszélyekre utalnak:
2 Nyomás vagy vegyi reakció révén gáz kiszivárgása
3 Folyékony anyagok és gázok gyúlékonysága, vagy önmelegedő folyékony anyag
4 Szilárd anyagok gyúlékonysága, vagy önmelegedő szilárd anyagok
5 Gyújtó (égést tápláló) hatás
6 Mérgezőképesség vagy fertőzésveszély
7 Radioaktivitás
8 Maróhatás
9 Spontán heves reakció veszélye
Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely
anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második
számként egy nulla követi. Ha a veszélyt jelző szám előtt „X” betű áll, ez azt jelzi, hogy az
anyag vízzel veszélyesen reagál. A táblán található alsó számjegy az anyag azonosító
számjegye, amely négytagú. A példaként felvázolt veszélyt jelző tábla jelentése:
33
1088
A felső szám az anyag veszélyét jelzi: 33 könnyen gyúló folyékony anyag. Az alsó az
anyagazonosító szám.
A feladó köteles vagy a fuvarokmányban, vagy egy külön nyilatkozatban igazolni, hogy a
szállítandó anyag az ADR rendelkezései értelmében közúton szállítható. A feladó a
felelősséget a feladói nyilatkozat kitöltésével és aláírásával vállalja. A nyilatkozatnak
tartalmaznia kell, hogy
• az áru az ADR előírásai értelmében közúton szállítható,
101
• a küldemény állapota, kezelése, adott esetben a csomagolása, bárcázása megfelel az
ADR előírásainak,
• egybecsomagolt áruk esetében a feladónak nyilatkoznia kell hogy az
egybecsomagolása nem tilos.
A veszélyes árut az a jármű szállíthat, amely kielégíti az ADR veszélyes áruk szállítására
vonatkozó követelményeit. E követelményeket egyaránt teljesíteni kell a gyártónak, és az
üzemeltetőnek is. Az egyénileg jóváhagyott járművekkel évente műszaki vizsgán kell
megjelenni. A jármű jóváhagyásáról szóló igazolást a kibocsátó ország saját nyelvén, ezen
kívül, ha a nyelv nem angol francia, vagy német úgy e nyelvek valamelyikén kell kiállítani.
Az igazolásokat a szerződő államok hatóságai elfogadják.
Jóváhagyás szükséges minden olyan kész (teljes) jármű (pl. tehergépkocsi, vontató, pótkocsi),
befejezetlen (nem teljes) jármű (pl. alváz, járóképes alváz, pótkocsi alváz), vagy befejezett
jármű (pl. felépítménnyel ellátott járóképes alváz), amelyet veszélyes áru közúti szállítására
102
szánnak. A jóváhagyási igazolás az előírt mintának megfelelő 210x297 mm méretű tábla. Az
új járműveket a gyártó kérésére az illetékes hatóság az ENSZ-EGB 105 előírás szerinti típus
jóváhagyási igazolással látja el.
A nemzetközi közúti fuvarozást, s ezen belül a felelősség kérdéskörét általában véve a CMR
egyezmény szabályozza. E szerint a feladó köteles a fuvarozóval a veszélyes áru átadásával
egyidejűleg közölni a veszély pontos természetét, és adott esetben meghatározni a szükséges
óvintézkedéseket. A CMR felhatalmazza a fuvarozót, hogy a veszélyes árut bármikor és
bárhol lerakhassa, megsemmisíthesse, vagy ártalmatlanná tehesse, ha annak veszélyességéről
nem volt tudomása. A fuvarozót még tovább védi a CMR azzal, hogy ha a veszélyességre
vonatkozó közlést nem jegyezték be a fuvarlevélbe, a feladónak vagy a címzettnek kell
bizonyítani, hogy a fuvarozó ismerte az áru fuvarozásával együtt járó veszély pontos
természetét.
A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos veszély messze túl nyúlik az egyszerű fuvarozói
felelősségen, mert az áruban keletkezett káron felül a személyekben, a fuvarozási
eszközökben és berendezésekben, más árukban, sőt a környezetben keletkezett károkra is
kiterjed. A veszély már az áru átadásával kezdődik, amikor a fuvarozó még nincs is jelen.
Felvetődik a csomagolással kapcsolatos veszélyfelelősség kérdése, ami azt a felet terheli, aki
a csomagolást végezte.
103
A veszélyes árukat továbbító járműveket ellenőrzik. Az ellenőrzés történhet a gyártónál, a
csomagolónál, a feladónál és a fuvarozó telephelyén. Ellenőrzést végeznek az országhatáron
is. Az ADR szerint a tagországoknak mindent meg kell tenni, hogy a határon csak az
előírásokat teljesítő járművek haladhassanak át. Ennek érdekben az ellenőrzés kiterjed az
okmányokra, a bárcákra, a jármű alkalmasságára, a felelős nyilatkozatra, a gépkocsivezető
oktatási bizonyítványára, stb. Szükség esetén szakértő bevonásával állapítják meg a
szabálytalanságot és döntenek a küldemény továbbításának kérdésében.
Az ellenőrzés kiterjed a közutakon veszélyes árut szállító járművekre is. Ennek során az
ellenőrzés különösen a fuvarokmányt, a jóváhagyási igazolást és a gépkocsivezető oktatási
bizonyítványát vizsgálja. Egyes veszélyes áruk szállítása csak kijelölt útvonalon történhet. Az
ellenőrzés az útvonal kijelölésre vonatkozó határozatban foglaltakra is kiterjed. Az ellenőrzés
elmarasztaló megállapításai alapján - az eset súlyosságától függően - szabálysértési, illetve
bűnvádi feljelentésre kerülhet sor.
Az Európai Unió közösségi szintű jogszabálya az élőállat szállítás közbeni védelmére már a
hetvenes években megszületett (77/489/EK tanácsi irányelv). Ezt részletes előírás váltotta fel
1991-ben (91/628/EK tanácsi irányelv), melynek 1995. évi módosítása (95/29/EK irányelv)
és az ezt követő újabb jogszabályok olyan kérdésekben is rendelkeznek, mint
• a vállalkozó jóváhagyása,
• az útvonalterv, rakodási sűrűség,
• megállás nélkül megtehető távolság, ill. „utazási” idő és az állatok etetésére – itatására
vonatkozó szabályok (1255/97/EK tanácsi rendelet),
• az élőállatok szállítására kialakított járművek ismérvei ((411/98/EK tanácsi rendelet)
stb.
Az állat kímélete érdekében az állat terelésénél, lábon hajtásánál, a szállítóeszközre való fel-
és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon
fájdalmat, szenvedést vagy sérülést. A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell
kezdeni. Az országhatáron túlra vagy országhatáron túlról történő állat szállítás esetében
tekintettel kell lenni a nemzetközi szerződés rendelkezéseire is.
104
• az állatokat biztonságos, megfelelő légcseréjű konténerben szállítják, és a tervezett
szállítás idejének kétszeresére elegendő itatóvíz és takarmány olyan tartályban van,
amelyet az állatok nem dönthetnek fel;
• a fuvarozó látja el a kísérő feladatait;
• a feladó az útitervben megjelölt megállóhelyenként egy személyt biztosít az állatok
ellátására.
Állatot szállítani csak olyan okmánnyal szabad, amelyből a hatósági állatorvos az állatok
eredetét, a tulajdonosát, a szállítás kiindulási és rendeltetési helyét, valamint az indulás pontos
idejét ellenőrizheti. Az állat szállítójának a hatósági állatorvos részére – a szállítás
megkezdése előtt – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az érvényes állategészségügyi
előírásokat betartja, nem szállít vagy szállíttat állatokat oly módon, amely az állatoknak
sérülést vagy indokolatlan szenvedést okozhatna, és olyan szállítóeszközt használ, amely
megfelel a vonatkozó előírásoknak.
105
A szállított állatok férőhelyszükségletére nézve a jogszabály külön előírásokat tartalmaz. Az
állatszállítás esetén, a megállóhelyen történő ellátás nélkül a szállítás időtartama csak abban
az esetben haladhatja meg a 8 órát, ha a szállító jármű megfelelően almozott és elegendő
mennyiségű takarmány áll rendelkezésre. További követelmény, hogy a szellőztetés
megfelelő, a légállapot a külső és a belső hőmérséklet függvényében változtatható; a
megállóhelyen történő vízcsatlakozáshoz megfelelő felszereléssel rendelkeznek.
106
A növényútlevél azt igazolja, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása,
forgalmazása és tárolása során a növény egészségügyi követelményeket a termelők
betartották. A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén növény egészségügyi
ellenőrzésben kell részesíteni. Növény egészségügyi vizsgálat szempontjából küldeménynek
kell tekinteni az olyan, egyik országból egy másikba, illetve országon belül szállított, növény
egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott vizsgálatköteles árut, amely több tételből is állhat. A
növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését a szolgálatok
növény egészségügyi határkirendeltségei látják el.
Számos oka van annak, hogy a forgalomban részt vevő járművek tömeg- és méretelőírásait az
országok nem egyformán szabályozzák. Elegendő legyen Svájcot és Ausztráliát
összehasonlítani. Míg Svájcra az Alpok magas hegyei, számtalan híd és alagút, rövid
távolságok és az alternatívát biztosító jól kiépített vasúthálózat párosul a környezeti
adottságok által „eleve elrendelt” környezetvédő közlekedéspolitikával, addig Ausztráliában a
nagy távolságok, többnyire sík vidékek, sok-sok földút és a kontinensnyi ország egészében
jószerint kishálózatú vasút a jellemző. Ezek az eltérő viszonyok odavezettek, hogy Svájcban
egészen 2000-ig 28 tonna volt a megengedett össztömeg és 10/11 tonna a megengedett
tengelyterhelés maximális értéke; Ausztráliában pedig 115 tonna össztömeg és 9 tonna
tengelyterhelés a megengedett.
107
Az is általánosan elfogadott elv, hogy a tisztességes verseny feltételezi, hogy a közúti
infrastruktúra használatáért a járművek egyre inkább aszerint fizessenek, amiként az utak
rongálódásához hozzájárulnak. A túlsúlyos járművek jobban igénybe veszik az utat, s így
annak elhasználódásában nagyobb szerepük van. A rosszabb utak ugyanakkor a többi jármű
üzemeltetési költségét növelik.
108
15.1.3. Túlsúlyos és túlméretes járművek közlekedése
Azok a járművek, amelyek a megengedett tömeg és mérethatárokat túllépik, csak erre a célra
kiállított engedéllyel közlekedhetnek. A méret- és tömeghatárok túllépése Magyarországon
csak akkor engedélyezett, ha
• nagyméretű, ill. nagytömegű oszthatatlan rakomány szállításáról van szó, s így a
rakomány tulajdonságai miatt nem betarthatók a méret- és tömeghatárok;
• ha olyan munkavégzésre berendezett járműről van szó, ahol a járműre szerelt
munkagép/munkaeszköz tulajdonsága nem teszi lehetővé a méret- és tömeghatárok
betartását.
A hozzájárulást, ha a jármű országos közúton egy megyén belül közlekedik a közút kezelője
adja, több megye országos közútjain közlekedés esetében az Állami Közúti Műszaki és
Információs Közhasznú Társaság, míg helyi közúton az érintett út kezelője. Több helyi úton
az indulás helye szerinti útkezelője.
Egy megyén belül a helyi önkormányzat vagy az út tulajdonosa, megyei közutak esetében az
országos közútkezelő, akinek a helyi útkezelőjével előzetesen történő egyeztetése szükséges.
Több megye országos közútján az érintett megyékkel egyeztetve a közútkezelési feladatot az
Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság látja el.
109
A közútkezelői hozzájárulás lehet eseti, több alkalomra vagy határozott időre szóló. A
határozott időre szóló hozzájárulás időtartama legfeljebb 1 év lehet.
110
ellenére a lehető legrövidebb útvonalon a forgalmi engedélybe bejegyzett magyarországi
telephelyéig, vagy az első lerakóhelyéig továbbhaladhat – ekkor sem vehet igénybe viszont
néhány, a rendeletben tételesen felsorolt útvonalat. Munkaszüneti napokon a korlátozás az
adott nap 8 órától 22 óráig tart. A szeptember 1 - november 3 időszakban a korlátozás
vasárnap 8 órától aznap 22 óráig, illetve munkaszüneti napokon az adott nap 8 órától 22 óráig
tart. Nemzetközi forgalomban november 4. és február utolsó napja között nincs
forgalomkorlátozás.
15.2.3. Ellenőrzés
A tilalom alóli mentességet igazoló okmányt a tehergépkocsi vezetője köteles magánál tartani,
és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni.
111
16. A vámeljárás egyszerűsítésére vonatkozó egyezmények és megállapodások
Az Egyezmény szerint
• árutovábbítási eljárásnak minősül, ha az árut a szerződő fél egyik vámhivatalától -
hatósági felügyelet alatt - ugyanezen szerződő fél másik vámhivataláig, vagy egy
másik szerződő fél vámhivataláig szállítják oly módon, hogy legalább egy határátlépés
történik;
• országnak tekintendő minden EFTA ország, minden közösségi tagország és minden
más állam, amely ezen egyezményhez csatlakozott;
• harmadik ország minden olyan állam, amely nem az egyezmény szerinti szerződő fél.
112
bármilyen árut hozzáadni, lerakodni és kicserélni. Az áruk azonosságát alapvetően vámzárral
kell biztosítani. Minden T1 vagy T2 eljárásra biztosítékot kell nyújtani és ez minden - az ilyen
árutovábbításban érintett - szerződő félre érvényes. Azokat az árukat, amelyeket T2 eljárásban
szállítanak egy EFTA országba, azzal, hogy onnan továbbszállítsák, állandó vámfelügyelet
alatt kell tartani.
16.1.2. A T1 és T2 eljárás
Az áruk azonosságát vámzárral kell biztosítani. Vámzár lehet a raktárzár, vagy a zár biztos
szállítóeszköz. Zár biztos az a szállítóeszköz, amelyre vámzárat egyszerűen és hatásosan
helyeztek fel, vagy olyan kialakítású, hogy abba vagy abból árut nem lehet sem berakni, sem
kivenni látható feltörés nyoma vagy a vámzár megsérülése nélkül.
Az érintett országok hatóságai tájékoztatják egymást mindarról (irat, információ, stb.), ami a
T1 vagy T2 eljárás keretében történt szállításokra vonatkozik. Az egyezményben résztvevő
minden szerződő fél képviselőiből Vegyes Bizottságot hoznak létre és az szükség szerint, de
legalább évente egyszer ülésezik. Feladata az egyezmény érvényre juttatása, a végrehajtás
szabályszerűségének biztosítása, a változtatásokról való döntés.
113
árukat kísérniük kell. A szállítmányt a továbbítási okmány példányaival együtt minden egyes
átléptető vámhivatalnál be kell mutatni. Minden átléptető vámhivatalnál határátlépési
igazolást kell leadni. Az átléptető vámhivatalok - a visszaélések gyanújának kivételével - nem
vizsgálják át az árukat.
16.1.3. Biztosítéknyújtás
A főkötelezettnek biztosítékot kell nyújtani, hogy biztosított legyen azon vámoknak és egyéb
adóknak a beszedése, amelyeket egy ország olyan áruk után igényelhet, amelyeket a területén
T1 vagy T2 eljárásban szállítanak át. Biztosítékot több árutovábbítási eljárásra
összkezességként, vagy árutovábbítási eljárásonként egyenként is nyújthatnak. A biztosíték
csak olyan személy készfizető kezességét jelenti, aki a szerződő fél területén székhellyel vagy
telephellyel rendelkezik, vagy akinek ezt az illetékes hatóságok engedélyezik. A kezességet
erre rendszeresített minta szerinti okmányon kell nyújtani. A kezességi okmányok
vonatkozhatnak összkezességre, egyedi kezességre vagy átalánykezességre. A biztosíték
nyújtó mentesül kötelezettsége alól, ha az árutovábbítási okmányt az indító vámhivatal
elintézettnek tekinti, vagy 12 hónap lejártával az illetékes hatóságok nem közlik, hogy az
okmányt nem tekintik elintézettnek.
114
hogy az egyezményhez csatlakozott országok felé - az árutovábbítási eljárás visszaélései miatt
- vámokkal adókkal lefölözésekkel és egyéb adókkal tartozik, vagy fog tartozni. A kezességet
vállaló a csatlakozott országok illetékes hatóságainak első írásbeli felszólítását követően
harminc napon belül a követelt összeget a bejegyezett maximum összeg erejéig haladéktalanul
kifizeti. A kezességnyilatkozat akkor érvényes, ha az illetékes hivatal – hazánkban a megyei
vámhivatal – elfogadja, és aláírásával megerősíti.
Átalánykezesség esetén lehetőség van arra, hogy egy okmánnyal nyújtsanak átalányösszeget
azért, hogy a főkötelezett által végrehajtott adott T1 vagy T2 eljárás során a vámok és egyéb
adók esetleges befizetése biztosítva legyen. A kezes T1 vagy T2 bejelentőnként egységesen
7000 EUR összegig nyújt fedezetet. Az indító vámhivatal a nagyobb kockázattal járó áruk
szállítása esetében (ha a 7000 EUR átalánykezességi összege nem elegendő) magasabb
biztosítékot csak akkor követelhet, ha az egész szállítandó árumennyiség vámja és adója a
7000 EUR többszörösét teszi ki. Ilyen esetben a többszörösének megfelelő garanciajegyet kell
leadni.
115
16.2. A TIR igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó vámegyezmény
Valamennyi szerződő fél felhatalmazhat adott szervezetet (ún. egyesületet) arra, hogy TIR
igazolványt (TIR carnet) adhasson ki és kezességet vállaljon. Minden kiadott általános TIR
igazolvány egy vámgaranciát is tartalmaz. Az egyesület területi felelőssége kiterjed az ország
területén végzett fuvarok közül azokra is, amelyre a vele azonos nemzetközi szervezethez
tartozó másik felhatalmazott egyesület adott ki TIR igazolványt. A TIR igazolványok
116
nyomtatványai, amelyeket az illetékes külföldi egyesületek vagy a nemzetközi szervezetek
küldenek a garanciavállaló egyesületeknek, mentesek a behozatali vagy kiviteli vámok és
illetékek alól, és nem esnek sem behozatali, sem kiviteli tilalom vagy korlátozás alá.
A TIR eljárást késedelem nélkül mentesíteni kell (le kell zárni), ha valamely ország
vámhatóságai azt megfelelő igazolás kiadásával befejezettnek tekintik (az árut bemutatták a
rendeltetési vámhivatalnál). Ezt követően nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől az
összegek megfizetését, kivéve, ha a TIR eljárás befejezésére vonatkozó igazolást
szabálytalanul vagy csalárd módon szerezték meg, vagy az eljárás tényleges befejezése nem
történt meg. Amennyiben nem került sor egy TIR eljárás mentesítésére, az illetékes hatóságok
nem követelhetik a garanciavállaló egyesülettől az összegek megfizetését, ha attól az
időponttól számított egy éven belül, amikor e hatóságok a TIR igazolványt elfogadták, nem
értesítették írásban az egyesületet a mentesítés elmaradásáról. Ugyancsak ez a rendelkezés
alkalmazandó, ha a TIR eljárás befejezésének igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon
szerezték meg, de ekkor a határidő két év.
117
Hazánkban a TIR igazolványokat Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) adja ki. Az
egyesület vállalja az általa kiadott általános TIR igazolványonkénti legalább 50 ezer dollárnak
megfelelő vámgaranciát. Az egyesület vámgarancia vállalása kiterjed a késedelmi kamatokkal
növelt behozatali vagy kiviteli vámokra, illetékekre, amit az elkövetett szabálytalanság
következtében ki kellett volna fizetni. A TIR igazolvány érvényességét az egyesület állapítja
meg. A TIR igazolvány tehát úgy is felfogható, mint a vámok megfizetésére vonatkozó 50
ezer dollárt érő hitellevél. A dohány és alkohol fuvarozások esetében, egyes országok nem
fogadják el a TIR alapján nyújtott vámgaranciát, és külön vámletétet követelnek. Erre
tekintettel rendszeresített a tagegyesületeket összefogó IRU (Union Internationale des
Transports Routiers) olyan speciális TIR okmányt, amelyben 200 ezer dollár vagy annál
nagyobb értékű vámgaranciát vállalt ilyen fuvarok esetére. Amennyiben valamelyik ország
nem fogadja el a magasabb garanciát sem, úgy a küldemény csak vámkísérettel továbbítható.
A TIR igazolvány egyetlen útra érvényes. Legalább annyi leválasztható betétlapot kell
tartalmaznia, amennyi a szóban forgó TIR fuvarozáshoz szükséges. Egy TIR fuvarozás több
indulási és rendeltetési vámhivatalt érinthet, de az indulási és rendeltetési vámhivatalok száma
nem haladhatja meg a négyet. A TIR igazolványt a rendeltetési vámhivataloknak csak akkor
lehet bemutatni, ha azt valamennyi indulási vámhivatal elfogadta.
118
jogosultak - ha az ellenőrzés azt szükségessé teszi - saját záraikat is elhelyezni. Az egyik
szerződő fél által így elfogadott vámzárak saját területén ugyanolyan jogi védelmet élveznek,
mint a hazai vámzárak.
16.2.3. Szabálysértés
119
3. A 2. mellékletet képező szabályzat műszaki előírásainak megfelelő közúti járművek
alkalmassá nyilvánítási eljárása
4. A közúti járművek alkalmassági bizonyítványának mintája
5. TIR táblák
6. Értelmező rendelkezések
7. A szállítótartályok alkalmassá nyilvánítására vonatkozó melléklet
8. Az Intéző Bizottság összetétele és ügyrendje
A TIR igazolványt francia nyelven nyomtatják, kivéve a borítólap első oldalát, amelynek
rovatait angol nyelven is kinyomtatják. A TIR igazolvány használatára vonatkozó előírásokat,
a borítólap 2. oldalán az Egyesület Nemzetek egyik hivatalos nyelvén, valamint a borítólap 3.
oldalán angol és francia nyelven nyomtatják ki. A TIR igazolványt az indulási országban,
vagy abban az országban bocsátják ki, ahol birtokosának telephelye, lakóhelye van.
A TIR igazolványt úgy kell kitölteni, hogy azon sem törlés, sem javítás nem lehet.
Valamennyi szöveghelyesbítést a hibás rész áthúzásával, a helyes szövegrész feltüntetésével
kell megtenni. Minden módosítást, a szöveget javítónak, a vámhatóság láttamozása mellett
kell igazolni. Az árunyilatkozatot az indulási ország nyelvén kell kitölteni, kivéve, ha a
vámhatóságok más nyelv használatát engedélyezik. A fuvarozás során érintett országok
vámhatóságai megkövetelhetik az árunyilatkozatnak a saját nyelvükre történő lefordítását.
Ezért célszerű a gépjárművezetőt az árunyilatkozat fordítási szövegével ellátni. Az
árunyilatkozaton szereplő bejegyzéseket gépírással vagy sokszorosítással oly módon kell
elkészíteni, hogy azok minden betétlapon jól olvashatók legyenek.
Ha útközben a vámzár véletlen okból megsérül, az áru megsemmisül, vagy abban kár
keletkezik, a fuvarozónak a tartózkodási helye szerinti legközelebbi vámhivatalnál vagy
illetékes hatóságnál azt jelenteni kell. A hatóságnak fel kell venni a TIR igazolványban
található ténymegállapító jegyzőkönyvet. Ha a küldeményt más járműre szükséges - a baleset
120
következtében - átrakni, erre a műveletre csak az előbbiekben említett hatóságok egyikének a
jelenlétében kerülhet sor. Az átrakás a súlyos, terjedelmes áruk kivételével csak vámzár alatti
szállításra engedélyezett járműre történhet. A helyettesítő járművet vámzárral kell ellátni, és
ezt a körülményt fel kell tüntetni a ténymegállapító jegyzőkönyvön. Ha azonban csak olyan
jármű áll az átrakodáshoz rendelkezésre, amely nem rendelkezik vámzár alatti szállításra
vonatkozó TIR engedéllyel, de kellő biztonságot nyújt, akkor az árut az ilyen járműre is át
lehet rakni. A vámhatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezzel a járművel
engedélyezik-e a fuvarozás tovább folytatását.
Vámzár alatt nemzetközi fuvarozást csak olyan, erre alkalmasnak minősített járművel lehet
végezni, amelynél a rakomány részére fenntartott raktért úgy alakították ki, vagy szerelték
össze, hogy
• a jármű vámzárral lezárt részéből nem lehet semmiféle árut kivenni, vagy oda betenni
látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsérülése nélkül;
• a vámzárakat egyszerűen és hatékonyan lehet rajta elhelyezni;
• semmiféle olyan titkos teret nem foglal magában, ahol áruk elrejthetők;
• az áru elhelyezésére szolgáló valamennyi hely a vámvizsgálat érdekében könnyen
hozzáférhető.
121
• az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerinti járművekről nyilvántartást vezet.
Ha a közúti jármű (vagy szerelvény) TIR eljárást bonyolít le, a közúti jármű elejére és
hátuljára „TIR” feliratú táblát helyeznek el. A TIR tábla mérete: 250x400 mm. A TIR felirat
latin nagybetűi 200 mm magasak, vonalvastagságuk 20 mm, kék alapon fehér színűek.
Elhelyezésük során biztosítani kell láthatóságukat és leszerelhetőségüket. A szállítótartályok
jóváhagyása egyedileg vagy sorozatgyártás alapján történik. A jóváhagyás esetében 20x10
cm-es fémlemezt helyeznek el, amelyen angol vagy francia nyelven szereplő feliratot
tüntetnek fel: „vámzár alatt történő szállításra jóváhagyva”.
A szerződő felek megállapodtak abban, hogy saját nemzeti vámügyi okmányaik helyett az
A.T.A. igazolványokat (A.T.A. carnet) fogadják el, amelyen az azzal behozott áruk
tekintetében mindegyik jótálló testület magára vállalja, hogy a székhelye szerint illetékes
vámhatóságainak megfizeti a behozatali vámokat és minden egyéb összeget, amely akkor
követelhető, ha nem teljesíti a vámelőjegyzési vagy tranzit eljárás feltételeit. Az egyezmény
alapján a nemzeti vámokmányok helyett a behozatali vámok biztosítékaként az A.T.A.
igazolványokat fogadják el.
122
A hazai szabályozás szerint a következő vámáruk behozatala kezelhető vámelőjegyzésben:
áruminták és propaganda anyagok,
• munkaeszközök;
• tudományos felszerelések;
• oktatási anyagok;
• kiállításon, vásáron, pályázaton, versenyen és más hasonló nemzetközi eseményen
való bemutatás, kipróbálás céljából ideiglenesen behozott vámáruk;
• szerelőszerszámok, kereskedelmi utazók árumintái, valamint a feldolgozás céljából
ideiglenesen behozott vámáruk.
123
Ezt az időtartamot a vámhatóságok meghosszabbíthatják. A vámelőjegyzésbe vett
szállítótartályt bármely vámhivatalon keresztül vissza lehet vinni, akkor is, ha ez a hivatal
nem azonos a vámelőjegyzésbe vevő hivatallal.
Vámzár alatt történő szállításra olyan szállítótartály vehető igénybe, amely megfelel a
vonatkozó műszaki feltételeknek. A szállítótartályok megjelöléséről szóló rendelkezések
szerint, alkalmas és jól látható helyen tartósan fel kell helyezni a tulajdonos vagy
üzembentartó adatait, a szállítótartály azonossági jeleit és sorszámait, a szállítótartály
öntömegét beleértve valamennyi tartósan rögzített felszerelését. Fel kell tüntetni azt az
országot, amelyhez a szállítótartály tartozik. A feltüntetés történhet az ország nevének
kiírásával, vagy a gépjárművek nyilvántartási országra használt jelzésével. A tulajdonost
teljes névvel, vagy a kezdőbetűkkel is fel lehet tüntetni. Szerepelni kell még a jóváhagyási
táblán előírt adatoknak is.
124
nemzetközi szállítások megkönnyítése, költségeinek csökkentése érdekében a rakodólapok
egyszerű használatát elősegíteni.
125
növekedésével egyre inkább háttérbe szorul az állam közvetlen irányító szerepe: ez
napjainkban gyakorlatilag a személyszállítási közszolgáltatásokra korlátozódik.
A fuvarozás során felmerült költségek rendre felírhatók egy fajlagos érték és egy teljesítmény
jellemző szorzataként. A teljesítményegységre jutó fajlagos költséget költségmutatónak
nevezik Az állandó költségeket általában a fuvaridőre, a változó költségeket általában a
fuvarozási teljesítményekre vetítik.
A szállítási teljesítmény során felmerült költségek szállítási teljesítmény egységére (pl. km,
tkm) jutó része az önköltség. Az önköltségbe tartozó költségelemek számbavétele egyes
közlekedési ágaknál nehézséget okoz, ezért azokat a számbavételük helyett számítják
(kalkulálják).
Díjtételnek egy szállítási egység (db) vagy tömegegység (tonna) egységnyi távolságra való,
vagy meghatározott ideig tartó fuvarozásáért megállapított díját nevezzük. A díjtétel a
vasútnál csak képzéssel határozható meg, mert figyelembe kell venni a kezelési költségeket is,
amelyek nem távolság függőek. A kezelési költség ugyanis a küldemény felvételétől a
szállítóeszközre rakásig, valamint a szállítóeszköz megérkezésétől a küldemény
kiszolgáltatásáig felmerülő költségeket is magában foglalja.
126
közlekedésben a díjtételeket viszonylatra állapítják meg, amely a távolságot már eleve
magában foglalja.
127
valamennyi vasút esetében fennáll annak a lehetősége, hogy díjkedvezményt nyújtson
árukhoz, viszonylatokhoz, vagy időszakokhoz kötődően. Ezeket a kedvezményeket is be kell
építeni a kalkulációba, és figyelembe kell venni a díjajánlatnál. A speditőr a vasutak által
nyújtott kedvezmények alapján dönt, hogy megbízója részére melyik vasúttal, milyen
útirányon közlekedve kössön fuvarozási szerződést.
128
várható időráfordítást figyelembe véve szorozzák meg azokat a fajlagos (kilométerre vagy
időre vetített) költségekkel és a tisztességes mértékű haszonnal növelik. A fuvarozási
szerződés alapján csak a fuvarozási díjak számolhatók fel, de megállapodás alapján
felszámolható és fel- és lerakás díja, valamint az egyéb eljárásért felszámolható díj
(közreműködés a vámkezelésben, állatok etetése, itatása stb.).
A közúti fuvarozók egymással versenyben vannak. Így az ajánlatkészítés csak javaslat, ami
aztán a piaci versenyhelyzetnek megfelelően módosul. A verseny élesedése, valamint a
fuvarozót terhelő fizetési kötelezettség (pl. lízingdíj fizetése) arra kényszerítheti az ajánlat
adót, hogy időlegesen akár az önköltség alatt is vállalja a fuvarfeladatok teljesítését.
A dunai hajózási vállalatok díjszabásait a DÁF néven ismert megállapodás második része
tartalmazza. A díjszabás 1-7. áruosztályba sorolva tartalmazza a díjakat. A díj meghatározása
során a tömegegység 1000 kg-ra vonatkozik. Külön díjtétellel rendelkeznek a hegymenetre és
a völgymenetre, ez utóbbiak általában 5-30%-kal alacsonyabbak, mint az előbbiek. A
díjtételek magukban foglalják a kikötői illetékeket, az egészségügyi és vámköltségeket is. A
túlsúlyos, túl méretes árukra pótdíjat állapítanak meg. A díjtételek meghatározásánál
degresszivitást alkalmaznak, azaz a távolság növekedésével a kilométerre jutó díj arányosan
csökken.
129
befolyásoló tarifapolitikája lehet szigorú és lehet lazább is. Az utóbbi esetben is azonosak a
díjak, de eltérő, többnyire titkos visszatérítéseket nyújtanak a megbízóknak. A konferencia
díjai és kedvezményei lehetnek:
• szerződött fuvaroztatóknak,
• nem szerződött fuvaroztatóknak szóló;
díjvisszatérítései:
• azonnali rabatt,
• utólagos rabatt.
A hajóstársaság fuvardíj pótlékot számol fel, ha a díjai alapjául szolgáló költségek változnak,
nőnek vagy csökkennek. Az utóbbi esetben díjlevonást végeznek. Gyakrabban előforduló
fuvardíj pótlékok:
• hosszúsági, nehézségi pótlék, ha a tarifában meghatározott felső határt meghaladja;
• üzemanyag pótlék a világpiaci ár alakulása függvényében;
• devizaárfolyami pótlék: a megadott valutához (USD, EUR) képest bekövetkezett
árfolyamváltozás miatti pótdíj;
• zsúfoltsági pótlék: a kikötő zsúfoltsága miatt a nyílt vízen lehorgonyozva várakozás
esetében számolják fel.
Fontos annak meghatározása is, hogy ki viseli a berakó kikötőben a fedélzettől a hajófenékig
illetőleg a rendeltetési kikötőben a hajófenéktől a fedélzetig rakodás díjait. Ha a hajó „full
liner terms” feltétellel fuvarozik, akkor a díjtételek mindkét költséget tartalmazzák. Ha nem,
akkor azt a „free” erre utaló bejegyzése mutatja. Ha pl. „Hamburg-Alexandria liner in and
free out” bejegyzés található, akkor a tengeri fuvardíjtételben benne van a „liner in”, a
hajófenék és hajófedélzet közötti mozgatás, de nincs benne Alexandriában a „free out”, azaz
a hajófenék és fedélzet közötti mozgatás díja.
130
Egyes viszonylatok esetében a hajóstársaságok előírják a küldemény előre történő
bérmentesítését, mert nem fogadják el a rendeltetési állomáson történő bérmentesítést. Az
afrikai országokba irányuló küldeményeknél fordul ez leginkább elő.
Hazánk földrajzi nagyságát alapul véve érthető, hogy a légi áruszállítás csak elenyésző részét
teszi ki a belföldi szállításnak. (Ennek ellenére részletesen kidolgozott a belföldi légi
árufuvarozás szabályozása.) A nemzetközi légi árufuvarozás forgalma ugyanakkor egyre
inkább növekszik. Korábban csak a személyszállító gépek rakterének kitöltéseként végeztek
légi árufuvarozást, újabban viszont egyre gyakoribb a kizárólag áruszállításra rendszeresített
gépekkel végzett légi árufuvarozás.
Noha a légi árufuvarozás díjai magasak, egyes áruféleségeknél a gyors eljutási igény
kielégítése miatt van kereslet e szolgáltatás iránt is. A nagy értékű áru és a gyors eljutási idő
egyes küldeményeknél a légi árufuvarozás igénybevétele melletti döntést jelenti. Így pl. a
gyorsan romló drága élelmiszerek, életmentő gyógyszerek, emberi szövetek, átültetésre
alkalmas emberi szervek, híranyagok, segélyszállítmányok, stb. a légi árufuvarozás
legfontosabb árui.
A charter (bérelt) forgalom díjtételei szabadáras kategóriába tartoznak, így díjakat a kölcsönös
megállapodás alapján határozzák meg.
A nemzetközi kereskedelmi ügyletekben a paritás azt a kritikus pontot, földrajzi helyet jelöli,
ahol megtörténik az okmányok cseréje, illetőleg ahol a kockázat és a költségviselés átkerül az
eladóról a vevőre. Kétfajta paritást különböztetnek meg:
1. fuvarparitás: az a kritikus (földrajzi) pont, ameddig az eladót, és amitől a vevőt terheli
a fuvarozással kapcsolatos költség, kockázat;
131
2. teljesítési hely paritás: az a kritikus pont (földrajzi hely), ahol az áru feletti
rendelkezési jog, az áru tulajdonjoga és az ezzel együtt járó kockázat az eladóról a
vevőre száll át.
Szokás egy és kétpontos paritásról is beszállni. Egypontos a paritás, ha a fuvarparitás és a
teljesítés helyi paritás azonos földrajzi helyre esik. Kétpontos paritás esetében más földrajzi
pontra esik a fuvarozási és más földrajzi pontra a teljesítéshelyi paritás.
132
DDP Vámfizetéssel leszállítva
FAS paritás (free alongside ship), vagyis költségmentesen a hajó oldalához. Az eladó akkor
teljesíti átadási kötelezettségét, amikor az árut a megjelölt hajózási kikötőben a hajó
oldalához, vagy az átrakó dereglyére helyezte. Onnan a vevőt terheli a kárveszély és a további
költségek is. Az áru átadásáról szóló értesítés és az export vámoltatás az eladó kötelessége.
Az okmányokból az eladó ezen a kritikus ponton annyit ad át a vevő részére, amennyi a hajón
történő árufelvételhez szükséges, a többit a rendeltetési vámhivatalnál adja át.
CFR paritás (cost and freight). A költség és fuvardíj azt jelenti, hogy az eladó akkor teljesíti
szállítási kötelezettségét, amikor az áru a hajókorlát felett az elhajózási kikötőben áthalad. Az
eladó köteles megfizetni az áru megnevezett rendeltetési kikötőbe történő eljuttatásával járó
költségeket és fuvardíjat. Az áru elveszésének, károsodásának kockázata a hajó fedélzetén
történő átadásig, vagyis amíg az áru áthalad a hajó korlátja fölött, az eladót terhelik, onnan
átszállnak a vevőre. Az okmányok részben a rendeltetési kikötőben, részben a rendeltetési
vámhivatalnál kerülnek a vevőhöz. Az eladó terheli a tengerjáró hajó megrendelése, az export
vámoltatás és a vevő értesítése. Minthogy az eladót terhelik a rendeltetési kikötőig a
fuvarozás és rakodás költségei, a kockázat, vagyis az árukár, illetőleg a biztosítás költségei
viszont a teljes hajóút során a vevőt terhelik, ezért ez kétpontos paritásnak minősül.
CIF paritás (cost insurance and freight). Az eladó akkor teljesíti szállítási kötelezettségét,
amikor az áru az elhajózási kikötőben áthalad a hajó korlátja felett. Az eladónak kell
megfizetni az árunak a rendeltetési kikötőbe való eljuttatásával járó költségeket és fuvardíjat.
Az áru átadása után az áru elveszésével vagy károsodásával járó kockázat az eladóról a
vevőre száll át. Az eladó köteles a vevő érdekében a minimális biztosítékot nyújtó biztosítást
megkötni. Ha a vevő ennél szélesebb körű biztosítást kíván, akkor ebben az eladóval meg kell
állapodnia. A rendeltetési kikötőben a rakodás a vevőt terheli. Az eladót terheli az
exportvámolás, valamint az áru átadásáról szóló értesítés. A hiányzó okmányokat a
rendeltetési vámhivatalnál kell az eladónak a vevő rendelkezésére bocsátani.
133
DES paritás (delivered ex ship). A hajóról szállítva azt jelenti, hogy az eladó akkor teljesíti az
átadási kötelezettségét, amikor az árut a hajó fedélzetén importvámolás nélkül a vevő
rendelkezésére bocsátotta a megjelölt rendeltetési kikötőben. Az árunak a rendeltetési
kikötőbe való eljuttatásával kapcsolatos minden kockázatot és költséget, ami az áru kirakása
előtt merült fel, az eladó köteles viselni. A eladót terheli az export vámoltatás kötelezettsége,
valamint a vevő értesítése. A szükséges okmányok átadása a rendeltetési kikötőben illetve a
rendeltetési vámhivatalban történik.
DEQ paritás (delivered ex quay). A rakparton átadva azt jelenti, hogy az eladó akkor teljesíti
átadási kötelezettségét, amikor az árut a rakparton a megjelölt rendeltetési kikötőben a vevő
rendelkezésére bocsátja. Az áru megnevezett rendeltetési kikötőbe való eljuttatásával és annak
a rakpartra történő kirakásával kapcsolatban minden kockázatot és költséget az eladó visel. A
vevőnek kell az árut import céljából elvámoltatni, s viselni az import vámokat és egyéb
költségeket. Ha a felek azt kívánják, hogy az árut az eladó vámoltassa el import céljára és
fizesse meg a vámot, akkor ezt az adásvételi szerződésben kifejezetten ki kell kötni. Az eladót
a rendeltetési kikötőben a rakpartig terheli az áru kezelésével kapcsolatos költség és kockázat.
Ha a felek azt akarják, hogy az árukezeléssel kapcsolatos költséget és a kockázatot egy
távolabbi pontig is az eladó viselje, akkor DDU vagy DDP klauzulákat kell használni.
EXW paritás (ex works). Üzemből; azt jelenti, hogy az eladó akkor teljesíti átadási
kötelezettségét, amikor az árut saját telephelyén (üzemében, gyárában, raktárában) a vevő
rendelkezésére bocsátja, export célú vámkezelés és valamely fuvareszközre felrakás nélkül.
Ha a felek azt kívánják, hogy a feladó legyen a felelős az áru feladásakor a berakodásért,
viselje annak minden költségét és kockázatát, akkor ezt világossá kell tenni az adásvételi
szerződésben egy ilyen értelmű kizáró rendelkezéssel. A kockázat, a költségek, és a szükséges
okmányok az eladó telephelyétől a vevőt terhelik. Az eladó köteles megadni a vevőnek annak
kérésére, kockázatára és költségére minden segítséget, adott esetben az export engedély, vagy
az áru exportálásához szükséges bármely más hatósági hozzájárulás megszerzéséhez. A
hiányzó okmányokat az eladónak a rendeltetési vámhivatalnál kell a vevő rendelkezésére
bocsátania.
FCA paritás (free carrier). Költségmentesen a fuvarozónak; azt jelenti, hogy az eladó átadási
kötelezettségét akkor teljesíti, amikor az árut a megnevezett helységben, helyen exportra
elvámolva a vevő által megnevezett fuvarozónak, vagy szállítmányozónak átadja. Ha az áru
átadása a feladó telephelyén történik, akkor az eladó felelős a berakodásért Ha az áru átadása
más egyéb helyen megy végbe, akkor az eladó nem felelős a kirakodásért. Ez a klauzula
minden fuvarozási mód esetében érvényes, ideértve a multimodális fuvarmódokat is. Ha a
küldeményt szállítmányozónak adja át az eladó a vevő rendelkezésének megfelelően, akkor a
szállítmányozót kell a küldeményt átvevő fuvarozónak tekinteni. Az eladó telephelyén történő
átadás esetében a rakodás költsége az eladót, más telephelyen a vevőt terheli. Az eladót terheli
a megnevezett fuvarozónak történő átadásig a költség és a kockázat. Az eladó kötelessége az
export vámolás és az áru átadásáról szóló értesítés. Az okmányok szükséges részét a kilépő-, a
többi részét a rendeltetési vámhivatalnál adja át az eladó a vevőnek.
CPT paritás (carrige paid to ...). Azt jelenti, hogy az eladó a megnevezett fuvarozónak adja át
az árut, de az eladó köteles megfizetni az áru rendeltetési helyre történő fuvarozásának a díját
is. A vevő visel minden egyéb kockázatot és költséget, ami az áru ilyen módon bekövetkezett
134
átadása után merül fel. Az eladó köteles az árut a megnevezett fuvarozónak - több fuvarozó
esetében az elsőnek - átadni. A kockázat és az áru átadása után felmerülő költségek a vevőt
terhelik, amint az eladó az árut az első fuvarozónak átadta. Fuvarozó, aki fuvarozási
szerződésben vállalja, hogy fuvarozást teljesít, vagy gondoskodik annak teljesítéséről vasúton,
közúton vagy más módon. Az eladó saját költségére megköti a fuvarozási szerződést a
rendeltetési helyig, annak meghatározott pontjáig történő fuvarozás érdekében. Az eladót
terhelik a meghatározott pontig történő továbbítással kapcsolatos költségek és kockázatok. Az
eladó teljesítette vállalását, ha az árut a fuvarozó őrizetébe adta. Az export vámolás és a vevő
értesítése az eladót terheli. A kockázat és szükség szerint a biztosítás díja a vevőt terhelik az
árunak a közlekedési eszközre (gépjármű, vasúti kocsi, repülőgép) felrakásától fogva.
CIP paritás (carrige and insurance paid to ...). A fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig azt
jelenti, hogy az eladó az általa megnevezett fuvarozónak adja át az árut, de köteles megfizetni
az áru rendeltetési helyig történő fuvarozásának a díját is. A vevő visel minden egyéb
kockázatot, ami az áru ilyen módon bekövetkezett átadása után merül fel. Az eladó azonban a
vevő érdekében köteles biztosítást kötni, az árunak fuvarozás közbeni elveszése vagy
károsodása esetére. Az eladót terheli az áru export vámkezelése. Az okmányok ez esetben a
címzett telephelyén kerülnek a vevőhöz.
DAF paritás (delivered at frontier). Határra szállítva; azt jelenti, hogy az eladó akkor teljesíti
átadási kötelezettségét, amikor az árut a vevő rendelkezésére bocsátja az érkező
fuvareszközön, abból nem kirakva exportra elvámoltan, de importvámolás nélkül, a határon
megnevezett helyen és ponton, de a szomszédos ország vámhatárán innen. A határ fogalmát
bármelyik határra lehet alkalmazni, beleértve az exportáló ország határát is. Az eladó köteles
az árut a kikötött napon, a határ megnevezett pontján, a fuvareszközön a vevő rendelkezésére
bocsátani. A költség és a kockázat a határra történő leszállításig az eladót, onnan a vevőt
terheli. Az exportvámoláshoz szükséges engedélyek, a hatósági hozzájárulás biztosítása és a
vevő értesítési kötelezettsége az eladót terheli. A határon kerül sor a szükséges, míg a
rendeltetési vámhivatalban a végleges okmányok vevő rendelkezésére bocsátására.
DDU paritás (delivered duty unpaid), vámfizetés nélkül leszállítva és DDP paritás (delivered
duty paid), vámfizetéssel leszállítva. A vámfizetés nélkül leszállítva azt jelenti, hogy az eladó
teljesítette átadási kötelezettségét mikor az árut az import vámkezelés és a megnevezett
rendeltetési helyen a fuvareszközből való kirakás nélkül bocsátja a vevő rendelkezésére. Az
eladót terheli az áru odajuttatásával járó kockázat és költség. A vámfizetéssel leszállítva azt
jelenti, hogy az eladó teljesíti átadási kötelezettségét, mikor az árut az import vámkezelés
után, és a megnevezett rendeltetési helyen az érkező fuvareszközről való kirakás nélkül a
vevő rendelkezésére bocsátotta. Az eladónak kell viselnie az áru odaszállításával kapcsolatos
minden költséget és kockázatot, beleértve a rendeltetési országban az importtal kapcsolatos
minden vámterhet, amely magába foglalja a vámkezelés felelősségét és kockázatát, valamint a
vámok adók és egyéb költségek kifizetését is. Míg az EXW az eladó számára a legkedvezőbb,
addig a DDP a legnagyobb eladói kötelezettséget foglalja magában.
19. Szállítmánybiztosítás
135
Nemzetközi fuvarozás esetében a biztosítás főbb formái az alábbiak:
• a fuvarozott áruk (cargo) biztosítása Az árubiztosítás (cargo) kiterjed a szárazföldi
közlekedési eszközökkel (vasút, gépjármű), a vízi közlekedési eszközökkel (folyami,
belvízi, tengeri) és légi közlekedési eszközökkel továbbított küldeményekre, valamint
a kombinált fuvarozás keretébe tartozó áruszállításra;
• fuvareszközök nemzetközi biztosítása. A fuvareszközre rendszeresített biztosítás
változatai lehetnek:
- casco biztosítás, amely a szárazföldi, nem sínpályához kötött járművekre
(gépjármű), valamint a sínpályához kötött, kerekeken gördülő fuvareszközökre
(vasút) vonatkozik;
- hull: a hajótesteket és repülőgépeket foglalja magában;
- container: transzkonténeres szállítmányokra vonatkozik.
A biztosítási fedezet általában akkor kezdődik, amikor az áru eddigi tárolási helyét elhagyja a
szállítás haladéktalan megkezdése érdekében. A kockázatviselés a szállítás normál ideje alatt
tart és akkor fejeződik be, amikor a küldemény:
• rendeltetési helyére épségben megérkezik,
• előre megnevezett raktárba betárolják,
• a biztosítási esemény miatt eladják,
• a biztosítási okmánytól eltérő rendeltetési helyre szállítják.
136
• az indulás időpontja.
A biztosítási díj lehet egyedi, megállapodás alapján megkötött díj. Ez a fajta díjmegállapítás
inkább csak a nemzetközi szállítmánybiztosításoknál vált gyakorlattá. Általánosabb az előre
meghirdetett, rögzített díj. A biztosítási díjak összetételüket tekintve lehetnek alapdíjak és
pótdíjak. Az alapdíj a biztosítási általános feltételeiben foglalt esetekre vonatkozó díj. A
pótdíjak az alapbiztosításban foglaltakon kívüli káresemények bekövetkezte esetére kötött
biztosítás díjai.
Instute Cargo Clauses II/B/ fedezet, 1982 előtt: WA vagy WPA (with particular average –
részleges károkkal együtt)
A biztosító önrészesedés mentesen téríti az alapbiztosítás keretében azokat a károkat, amelyek
a szállítmányban a biztosítás időtartama alatt, az alábbi veszélyek valamelyikéből keletkeztek:
• tűz, villámcsapás, robbanás, elemi csapások;
• hajó mozgásképtelensége, felborulása, megfeneklése, elsüllyedése;
• hajók repülőgépek más közlekedési eszközök egymással vagy tárggyal történő
ütközése és egyéb szállítási eszközt ért baleset;
• hidak vagy más építmények beomlása;
• tengervíz okozta sérülés;
• hajó, repülőgép eltűnése vagy más árut szállító eszköz eltűnése;
• a szállítmány berakodása elhelyezése során keletkezett kár, baleset.
A biztosító téríti azokat a károkat és ráfordításokat is, amelyeket a szállítmány mentése, a kár
elhárítása, a bekövetkezett kár enyhítése érdekében tették. Külön megállapodás alapján a
biztosító megítélése szerint további veszélyek biztosíthatók pótdíjfizetés ellenében, mint pl.
lopás, részlopás elvesztés, rozsda, oxidáció, törés, görbülés, vetemedés, a csomagolás törése,
zsákszakadás, csurgás, kampókár, hajópára, hajóizzadás, bemelegedés, öngyulladás, stb.
Institute Cargo Clauses III /C/ fedezet, 1982 előtt FPA (free from particular average – mentes
a részleges károktól)
137
A biztosító az alapbiztosítás keretében csak az egész szállítmány, vagy teljes csomagolási
egységek kárát téríti, ha az nem lopásból vagy elveszési kárból keletkezett. Rész
szállítmányokra és csomagolási egységekre nem terjed ki a fedezet. Megtéríti a biztosító
azokat a károkat is, amelyeket az alábbi események okozták:
• tűz, villámcsapás, robbanás elemi csapások;
• hajó mozgásképtelensége, felborulása, megfeneklése, elsüllyedése, hajók repülőgépek
más közlekedési eszközök egymással vagy tárggyal történő ütközése és egyéb
szállítási eszközt ért baleset;
• hidak vagy más építmények beomlása.
A biztosító téríti azokat a károkat, ráfordításokat is, amelyeket a szállítmány mentése, a kár
elhárítása, a bekövetkezett kár enyhítése érdekében tettek. Pótdíj ellenében a biztosító
megítélése szerint biztosítható a fedélzeti rakomány tengerbe vetése, sodródása, valamint az
egész szállítmány lopása, elveszése.
A biztosító mentesül az All Risks, WA vagy WPA és FPA záradék szerinti fedezetből, ha a
következőkben említett kockázatból eredtek a károk:
• harci cselekmények, háborús intézkedések bármelyik fajtájából keletkezik és annak
következménye a szállítmány megsemmisülése – lefoglalás elkobzás vagy
feltartoztatás, stb.;
• polgári zavargások, fosztogatás sztrájk, rosszindulatú cselekmények, stb.;
• szállítmány romlása, penészedése, erjedése, rágcsálók okozta kár, stb.;
• öngyulladásos tűz vagy robbanás;
• a szükséges csomagolás hiánya vagy hiányossága;
• a fuvarozási késedelem következtében beállott áringadozások miatti veszteség;
• a belvízi fuvarozásban a téli veszély következtében előállott fuvardíjtöbblet, stb.
138
• az eredeti biztosítási kötvény;
• az eredeti áruszámlák;
• az eredeti fuvarokmányok és egyéb áruszámlák;
• a rendőrség, tűzoltóság által felvett jegyzőkönyv;
• a rendőrségi feljelentés és záró határozat;
• kárfelvételi jegyzőkönyv;
• kárszámlák;
• lemondó nyilatkozatok.
139