E-tananyag Matematika – 9.

évfolyam
Geometria

Egybevágósági transzformációk

A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.

Egybevágósági transzformációk azok a geometriai transzformációk, amelyeknél bármely

szakasz képe az eredetivel egyenlő hosszúságú.

Tengelyes tükrözés:

Adott a sík egy t egyenese. A sík minden egy P pontjához rendeljünk hozzá egy P’ pontot a
következőképpen:

 ha P rajta van t tengelyen, akkor P=P’

 ha P nincs rajta a t tengelyen, akkor P’ a sík azon pontja,, amelyre teljesül, hogy PP’
szakasz felező merőlegese a t tengely.
Tulajdonságai:
o A tengely pontjai fixpontok
o A tengellyel párhuzamos egyenes képe is párhuzamos a tengellyel
o Távolságtartó
o Szögtartó
o Megfordítja az alakzatok körüljárási irányát

Pont tengelyes tükrözése: Szakasz tengelyes tükrözése:

1. oldal – Geometria | VISZKI

 E-tananyag Matematika – 9. évfolyam
Geometria

Háromszög tengelyes tükrözése: Kör tengelyes tükrözése:

Egy síkbeli alakzat tengelyesen szimmetrikus, ha van olyan egyenes, amelyre tükrözve az
alakzat önmagába megy át. Az ilyen egyenes elnevezése: szimmetriatengely.

Középpontos tükrözés:

Adott a sík egy O pontja. A sík minden egyes P pontjához rendeljünk hozzá P’ pontot a
következőképpen:

 O-hoz önmagát rendeljük, azaz O=O’

 Ha P≠O, akkor P’ a sík azon pontja, amelyre teljesül, hogy PP’ szakasz felezőpontja O
Az O pont a tükrözés középpontja (centruma).
Tulajdonságai:
o Az O középpont fixpont
o A középpontos tükrözés előáll két, egymásra merőleges tengelyre való tükrözés
egymás utáni elvégzésével
o Távolságtartó
o Szögtartó
o Nem fordítja meg az alakzatok körüljárási irányát (irányítástartó)

2. oldal – Geometria | VISZKI

 E-tananyag Matematika – 9. évfolyam
Geometria

Egy alakzat középpontosan szimmetrikus, ha létezik olyan középpontos tükrözés, amely az

alakzatot önmagába viszi át. Ennek a tükrözésnek a középpontját az alakzat szimmetria
középpontjának nevezzük.

Pont körüli forgatás:

Adott a sík egy O pontja és egy α irányított szög. A sík minden egyes pontjához rendeljünk
hozzá egy P’ pontot a következőképpen:
 O-hoz önmagát rendeljük, azaz O=O’
 ha P≠O, akkor P’ a sík azon pontja, amelyre OP=OP’, és az OP félegyenes α irányított
forgásszögű elforgatottja az OP’ félegyenes.
Az O pont a forgás középpontja (centruma).
Tulajdonságai:
o Az O középpont fixpont
o Ha α=180°, akkor az O körüli forgatás az O-ra vonatkozó középpontos tükrözésnek
felel meg
o Távolságtartó
o Szögtartó
o Nem fordítja meg az alakzatok körüljárási irányát (irányítástartó)

3. oldal – Geometria | VISZKI

 E-tananyag Matematika – 9. évfolyam
Geometria

Egy síkbeli alakzat forgásszimmetrikus, ha van a síknak egy olyan O pontja, és egy α pozitív
irányítású szöge, hogy az O pont körüli α szögű forgatással az alakzatot önmagába viszi.

Eltolás:
Adjunk meg a síkon egy irányított szakaszt, ⃗⃗⃗⃗⃗
𝐴𝐵 (vektort). A sík tetszőleges P pontjához
rendeljük P’ pontot úgy, hogy a P kezdőpontú és P’ végpontú szakasz iránya megegyezzen az
⃗⃗⃗⃗⃗ -vel.
adott iránnyal, és PP’=𝐴𝐵

Tulajdonságai:
o Nincs fixpontja
o Távolságtartó
o Szögtartó
o Nem fordítja meg az alakzatok körüljárási irányát (irányítástartó)

4. oldal – Geometria | VISZKI

 E-tananyag Matematika – 9. évfolyam
Geometria

Egybevágóság

Két alakzat egybevágó, ha van olyan egybevágósági transzformáció, amely egyik alakzatot a
másikba viszi.
Jele: ≅

Háromszögek egybevágósági alapesetei:

(1) megfelelő oldalaik hossza páronként a  a'

egyenlő; b  b'
c  c'

(2) két-két oldaluk hossza páronként a  a'

egyenlő, és az ezek által bezárt szögek b  b'
egyenlők;  '

(3) egy-egy oldaluk hossza és a rajtuk a  a'

fekvő két szögük páronként egyenlő;   '
 '

(4) két-két oldaluk hossza páronként a  a'

egyenlő, és a két-két oldal közül a b  b'
hosszabbal szemközti szögek egyenlők.   '
( a  b, a'  b' )

Négyszögek, sokszögek egybevágósági esetei:

Két sokszög akkor és csakis akkor egybevágó, ha

 megfelelő oldalaik hossza és megfelelő átlóik hossza páronként egyenlő
 megfelelő oldalaik hossza egyenlő és megfelelő szögeik páronként egyenlőek

5. oldal – Geometria | VISZKI