hadviselő felek: o központi hatalmak kezdetben kettős szövetség (1879) Monarchia és Németország – katonai védelmi egyezmény oroszellenes(Monarchia Balkánon) ill franciaellenes(németek tartottak tőlük) szövetség kölcsönös védelem egymásnak külön záradék: ha a Balkánon robban ki Monarcia és Oroszo közt, nem automatikus a segítség 1882-ben hármas szövetség Olaszország csatlakozik franciaellenes szövetség (elszigetelni őket: német cél), olasz cél: Tunisz- gyarmati versengés, Monarchia: jóindulatú semlegesség Török Birodalom csatlakozik 1914-ben oroszokkal szembeni ellentétek miatt Bulgária csatlakozik 1915-ben Szerbiának akar visszavágni o antant 1893: orosz-francia szerződés a németek és a Monarchia ellen egymás védelmére kötelez a két ellenséges hatalom támadásai esetén 1904: antant-szerződés angol+francia gyarmati konfliktusok rendezése érdekében érdekszférák elhatárolása (angoloké Egyiptom, fr: Marokkó, Indokína, Burma brit, Új-Fulland körüli halászjogok-tőkehal) francia-angol közeledés franciák revansot akarnak a németeken 1907: angol-orosz antant csupán barátsági szerződés-érdekszférák konfliktusokat elmélyíti további csatlakozók: Japán, 1914 Olaszország, 1915 o szembefordult korábbi szövetségeseivel a Balkánért cserébe Románia, 1916 Görögország, 1917 USA, 1917 o ez döntötte el a háborút háború okai o egyenlőtlen fejlődés Anglia és Franciaország átlagon felüli erősségűekké váltak o gyarmati konfliktusok Németország és a Monarchia is követelt magának a gyarmatokból o nacionalizmus egyre agresszívebb o fegyverkezési verseny o balkáni válság szerb törekvések bosnyák válság háború jellege o tömeghadseregek harcolnak o magas fokú gépesítés megjelennek a tankok is o állóháború két szembenálló sereg lövészárkokba ásta magát a frontvonalak áttörése csak jelentős erőfölényben lehetséges o erőviszonyok a brit belépéssel kiegyenlítődtek és az USA belépése döntötte el a háborút o hátország szerepe hatalmas háború elhúzódása emelte fel a hátország jelentőségét átálltak az államok a haditermelésre minden állam eladósodott, infláció keletkezett központi hatalmak hamarabb kimerültek nem állt mögöttük annyi gyarmat, mint a britek, vagy franciák mögött nem volt annyira nagy és erős a hazai gazdaságuk, mint az USÁé, vagy az oroszoké brit blokád gyorsította ezt a folyamatot o hátország lakói azonosultak az állam céljaival nemzetek háborújának látták a világháborút frontok o nyugati itt voltak a legjelentősebb csaták német vs. francia, brit és amerikai csapatok állóháború zajlott leghíresebb összecsapás a verduni (1916, verduni vérszivattyú) német kapitulációval zárul o keleti leghosszabb front nem alakult ki állóháború orosz vs. német és Monarchia orosz forradalom zárta le o balkáni front két eseménysor 1. Szerbia legyőzése (1914-15) 2. Görögországból kiindult ellentámadás (1918) o olasz front olaszok belépésével (1915) olasz-osztrák határon zajló állóháború o zajlott még háború a Kaukázusban, Egyiptomban, Irakban háború után minden állammal külön kötöttek békét o Párizs környéki békerendszer o újrarajzolták Európa térképét o békediktátum