Magyar PDF

ROMÁNIA
HIVATALOS KÖZLÖNYE
A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA
I. RÉSZ
179. (XXIII) évfolyam – 51. szám TÖRVÉNYEK, EGYEDI RENDELETEK, HATÁROZATOK 2011. június 29., szerda
ÉS MÁS JOGI AKTUSOK
TARTALOM
Szám Oldal
TÖRVÉNYEK ÉS ELNÖKI RENDELETEK

LEGI ŞI DECRETE
287/2009. – Törvény a Polgári Lege privind Codul civil – publicată în Monitorul

Törvénykönyvről................... Oficial al României, Partea I, nr. 511 din 24 iulie
2009......................................................................... 2 – 454
1212/2009. – Elnöki rendelet a Polgári Decret pentru promulgarea Legii privind Codul
Törvénykönyvről szóló civil – publicat în Monitorul Oficial al României,
törvény kihirdetéséről........... Partea I, nr. 511 din 24 iulie 2009.......................... 455
2 ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE, I. RÉSZ, 51/2011. szám
TÖRVÉNYEK ÉS ELNÖKI RENDELETEK
ROMÁNIA PARLAMENTJE
A KÉPVISELŐHÁZ A SZENÁTUS
TÖRVÉNY
a Polgári Törvénykönyvrőlx)
Románia Parlamentje elfogadja a jelen törvényt.
BEVEZETŐ CÍM
A polgári törvényről
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A Polgári Törvénykönyv 1. cikk – A jelen törvénykönyv rendelkezései a polgári jogalanynak

tárgya tekintett személyek közötti vagyoni és nem-vagyoni viszonyokat
szabályozzák.
A Polgári Törvénykönyv 2. cikk – A jelen törvénykönyvet a rendelkezései betűjének és
tartalma szellemének tárgyát alkotó valamennyi tárgykörben köztörvényt képező
szabályok együttese alkotja.
A Polgári Törvénykönyv 3. cikk – (1) A jelen törvénykönyv rendelkezései a szakemberek
általános alkalmazása közötti viszonyok tekintetében is alkalmazandók, valamint az említettek és
bármely más polgári jogi alany közötti viszonyok tekintetében.
(2) Szakembernek tekintendő mindenki, aki vállalkozást üzemeltet.
(3) Vállalkozás üzemeltetését a dolgok előállításából, kezeléséből
vagy elidegenítéséből, illetve szolgáltatásnyújtásból álló szervezett
tevékenység egy vagy több személy általi rendszeres folytatása képezi,
függetlenül attól, hogy nyereségszerzésre irányul vagy sem.
Az emberi jogokra vonatkozó 4. cikk – (1) A jelen törvénykönyvvel szabályozott tárgykörökben a
nemzetközi szerződések személyek jogaira és szabadságaira vonatkozó rendelkezések az
elsőbbséggel való Alkotmánnyal, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Románia
alkalmazása által részes félként aláírt egyezményekkel és a többi szerződéssel
összhangban értelmezendők és alkalmazandók.
(2) Ha nincs összhang az ember alapvető jogaira vonatkozó, Románia
által részes félként aláírt egyezmények és szerződések és a jelen
törvénykönyv között, a nemzetközi szabályozások elsőbbséget élveznek,
azon eset kivételével, amelyben a jelen törvénykönyv kedvezőbb
rendelkezéseket tartalmaz.
x)
Megjelent a Monitorul Oficial al României I. Részének 2009. július 24-ei 511. számában.
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE, I. RÉSZ, 51/2011. szám 3
A közösségi jog elsőbbséggel 5. cikk – A jelen törvénykönyvvel szabályozott tárgykörökben a

való alkalmazása közösségi jog szabályai elsőbbséggel alkalmazandók, függetlenül a felek
minőségétől vagy jogállásától.
II. FEJEZET
A polgári törvény hatálya
A polgári törvény időbeli 6. cikk – A polgári törvényt hatálya idején kell alkalmazni. A
alkalmazása törvénynek nincs visszaható hatálya.
A polgári törvény területi 7. cikk – (1) A központi közhatóságok és közintézmények által
hatálya elfogadott jogszabályok az ország egész területén alkalmazandók, ha nincs
eltérő rendelkezés.
(2) A helyi közigazgatási közhatóságok és közintézmények által a
törvény feltételei között elfogadott jogszabályok csupán területi
hatáskörükön belül alkalmazandók.
A polgári törvény 8. cikk – A külföldi elemet tartalmazó jogviszonyok esetében, az
extraterritorialitása alkalmazandó polgári jog meghatározására a jelen Polgári Törvénykönyv
VII. könyvében foglalt nemzetközi magánjogi rendelkezések
figyelembevételével kerül sor.
III. FEJEZET
A polgári törvény értelmezése és joghatásai
A törvény értelmezése 9. cikk – (1) A polgári jogi jogszabályok megalkotója hivatott

hivatalos értelmezésére is.
(2) Az értelmező jogszabály csak a jövőre nézve fejt ki joghatást.
(3) A törvény bíróság általi értelmezése csupán az elbírálandó ügyben
való alkalmazása céljából történik.
Szokásjog és általános elvek 10. cikk – (1) A törvényben elő nem írt esetekben a szokásjogot
alkalmazzák, annak hiányában pedig a hasonló jogesetekre vonatkozó
törvényi rendelkezéseket, amennyiben pedig nincsenek ilyen
rendelkezések, az általános jogi elveket.
(2) A törvényben szabályozott tárgykörökben a szokásjog csupán
akkor fejt ki joghatásokat, ha törvény kifejezetten elismeri vagy elfogadja.
(3) A tárgyköri illetékes hatóságok vagy intézmények által
összeállított gyűjteményekben közzétett szokásjogi elemek létezőnek
vélelmezettek, ellenkező bizonyításig.
(4) A jelen törvénykönyv értelmében szokásjogon a hely szokása és a
szakmai gyakorlatok értendők.
Egyes törvénykategóriák 11. cikk – (1) Az általános rendelkezéstől eltérő törvények, amelyek
alkalmazása leszűkítik egyes polgári jogok gyakorlását, vagy amelyek polgári
szankciókat írnak elő, csupán a törvényben kifejezetten előírt esetekben
alkalmazandók.
(2) Nem lehet egyezményekkel vagy egyoldalú jogügyletekkel eltérni
azon törvényektől, amelyek a közrendre vagy a jóerkölcsre vonatkoznak.
Szabad rendelkezési jog 12. cikk – (1) Bárki szabadon rendelkezhet dolgairól, ha törvény
kifejezetten eltérő előírást nem tartalmaz.
(2) Senki sem rendelkezhet ingyenes jogcímmel, ha fizetésképtelen.
Jogról való lemondás 13. cikk – A jogról való lemondás nem vélelmezhető.
Jóhiszeműség 14. cikk – (1) A polgári jogviszonyokban részt vevő természetes és
jogi személyeknek jóhiszeműen, a közrenddel és jóerkölccsel összhangban
kell gyakorolniuk jogaikat és teljesíteniük kötelezettségeiket.
(2) A jóhiszeműség ellenkező bizonyításig vélelmezendő.
Joggal való visszaélés 15. cikk – Egyetlen jog sem gyakorolható más személy sértése vagy
károsítása céljából vagy túlzott, illetve ésszerűtlen, a jóhiszeműség
elvárásaival ellentétes módon.
Vétkesség 16. cikk – (1) Ha a törvény nem rendelkezik másként, egy személy
csak a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekményeiért felel.
(2) A cselekményt szándékosan követik el, ha az elkövető előre látja
cselekményének következményét, illetve annak előidézésére törekszik,
vagy, bár nem törekszik annak elérésére, elfogadja előidézésének
lehetőségét.
(3) A cselekményt gondatlanságból követik el, ha az elkövető akár
előre látja cselekményének következményét, de nem fogadja el azt,
alaptalanul arra számítva, hogy nem következik be, akár nem látja előre
cselekményének következményét, noha azt előre kellett volna látnia.
Súlyos gondatlanság áll fenn akkor, ha az elkövető olyan hanyagsággal
vagy meggondolatlansággal járt el, amelyet a legkevésbé körültekintő
személy sem tanúsítana saját érdekeivel szemben.
(4) Amennyiben a törvény egy bizonyos cselekmény joghatásait
gondatlanságból való elkövetésétől teszi függővé, a feltétel teljesítettnek
tekintendő akkor is, ha a cselekményt szándékosan követik el.
Közös és elháríthatatlan 17. cikk – (1) Senki sem ruházhat át másra vagy keletkeztethet több
tévedés jogot más személy javára, mint amennyi saját magának van.
(2) Mindazonáltal, ha valaki közös és elháríthatatlan meggyőződésben
osztozva úgy vélte, hogy egy személy rendelkezik egy bizonyos joggal
vagy jogi minőséggel, a bíróság, a körülmények figyelembevételével, úgy
dönthet, hogy az adott helyzetben megkötött jogügylet a tévedésben lévő
személlyel szemben ugyanolyan joghatásokat fejt ki, mint egy érvényes
jogügylet, kivéve, ha a jogügylet hatálytalanítása nem okozna kárt neki.
(3) A közös és elháríthatatlan tévedés nem vélelmezhető.
(4) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók a telekkönyv
tárgykörében, sem pedig más olyan területeken, amelyeken a törvény
nyilvánossági rendszert ír elő.
IV. FEJEZET
Jogok, jogügyletek és jogcselekmények nyilvánossága
A nyilvánosság tárgya és 18. cikk – (1) A személyek állapotára és képességére vonatkozó,

teljesítési módjai valamint a dolgaikkal kapcsolatos jogok, jogügyletek és cselekmények,
illetőleg bármely más jogviszony a törvényben kifejezetten előírt esetekben
nyilvánosságnak alávetett.
(2) A nyilvánosság a telekkönyv, az Ingó Dologi Biztosítékok

Elektronikus Archívuma, a továbbiakban archívum, a cégjegyzék révén,
valamint a törvényben előírt más nyilvánossági formákban valósul meg.
Nyilvánossági feltételek 19. cikk – (1) A nyilvánossági eljárást és feltételeket törvénnyel
határozzák meg.
(2) A nyilvánossági alakiságok teljesítését bárki kérheti, még akkor is,
ha az illető cselekvőképtelen.
(3) A nyilvánossági alakiság teljesítési jogáról való lemondás vagy
annak korlátozása, valamint bármely kötbér vagy e jog gyakorlásának
megakadályozása céljából kikötött bármilyen szankció meg nem írtnak
tekintendő.
(4) Ha a nyilvánossági alakiság törvényes teljesítésére sor került, senki
nem hivatkozhatja meg azt a tényt, hogy nem ismerte a nyilvánosságnak
alávetett jogot, jogügyletet vagy cselekményt.
A nyilvánosság 20. cikk – (1) A nyilvánosság biztosítja a jog, ügylet, cselekmény,
jogkövetkezményei valamint a nyilvánosságnak alávetett bármely más jogviszony harmadik
személyekkel szembeni érvényesíthetőségét, meghatározza ezek
ranghelyét, és ha a törvény kifejezetten előírja, feltételhez köti létrejöttüket
vagy joghatásaikat.
(2) A felek között vagy adott esetben azok jogutódai, egyetemes vagy
egyetemes jogcímű örökösei között, a jogok, jogügyletek vagy
cselekmények, valamint bármely más jogviszony teljes értékű joghatást
vált ki, akkor is, ha nem teljesítették a nyilvánossági alakiságokat, azon
eset kivételével, amelyben törvény másként rendelkezik.
(3) A nyilvánosság teljesítése nem teszi érvényessé a nyilvánosságnak
alávetett jogot, ügyletet vagy cselekményt. Mindazonáltal, a törvényben
kifejezetten előírt esetekben és feltételek között, a jóhiszemű megszerző
harmadik személyek javára jogszerző hatást fejthet ki.
(4) A nyilvánosság teljesítése nem szakítja meg a jogmegszüntető
elévülés folyamát, hacsak törvény másként nem rendelkezik.
Vélelmek 21. cikk – (1) Ha egy jogot, ügyletet vagy cselekményt bejegyeztek
egy nyilvános nyilvántartásba, létezőnek vélelmezendő mindaddig, amíg
azt nem törölték vagy módosították a törvény feltételei között.
(2) Amennyiben egy jogot, ügyletet vagy cselekményt töröltek, az
nem létezőnek vélelmezendő.
A nyilvánosság hiánya. 22. cikk – (1) Ha a nyilvánossági alakiságokat nem teljesítették, és ezt
Szankciók a törvény nem írja elő konstitutív jelleggel, a nyilvánosságnak alávetett
jogok, ügyletek, cselekmények, valamint más jogviszonyok nem
érvényesíthetők harmadik személyekkel szemben, azon eset kivételével,
amelyben bizonyítást nyer, hogy azok bármely más úton tudomást
szereztek róluk.
(2) Ha a törvény előírja, hogy az egyszerű tényismeret nem pótolja a
nyilvánosság hiányát, ennek hiányát bármely érdekelt személy
meghivatkozhatja, ideértve azt a harmadik személyt is, aki más úton
tudomást szerzett a nyilvánosságnak alávetett jogról, ügyletről,
cselekményről vagy jogviszonyról.
(3) A jog, ügylet, cselekmény vagy jogviszony egyszerű ismerete

egyetlen esetben sem pótolja a nyilvánosság hiányát az ezekről ténylegesen
tudomást szerző harmadiktól eltérő személyekkel szemben.
Nyilvánossági alakiságok 23. cikk – Ha egy jogot, ügyletet, cselekményt vagy jogviszonyt
halmazata egyazon időben különböző nyilvánossági alakiságoknak vetik alá, egy
nyilvánossági alakiság teljesítésének elmulasztását nem helyettesíti egy
másik teljesítése.
Nyilvános nyilvántartások 24. cikk – A törvény feltételei között bárki, akár érdek igazolása
tanulmányozása nélkül is tanulmányozhatja az egyes jogokra, ügyletekre, cselekményekre
vagy bizonyos jogviszonyokra vonatkozó nyilvános nyilvántartásokat, és
hiteles kivonatokat vagy másolatokat kaphat azokról.
I. KÖNYV
A személyekről
I. CÍM
Polgári jogalanyok 25. cikk – (1) A polgári jogalanyok a természetes és jogi személyek.
(2) A természetes személy a polgári jogokkal és kötelezettségekkel
rendelkező, egyénileg tekintett ember.
(3) A jogi személy bármely olyan szervezeti forma, amely a
törvényben előírt feltételeket teljesítve polgári jogokkal és
kötelezettségekkel rendelkezik.
A polgári jogok és 26. cikk – A természetes személyek polgári jogait és szabadságait,
szabadságok elismerése valamint a jogi személyek polgári jogait és szabadságait a törvény védi és
garantálja.
Külföldi állampolgárok és 27. cikk – (1) A külföldi polgárok és a hontalan személyek, a törvény
hontalan személyek feltételei között, a román állampolgárokkal azonosítottak polgári jogaik és
szabadságaik szempontjából.
(2) Az azonosítás értelemszerűen működik a külföldi jogi személyek
esetében is.
Polgári jogképesség 28. cikk – (1) A polgári jogképességet elismerik minden személy
tekintetében.
(2) Minden személy rendelkezik jogképességgel és, a törvényben
előírt esetek kivételével, cselekvőképességgel is.
A polgári jogképesség 29. cikk – (1) Senkinek nem korlátozható a jogképessége és nem
korlátai fosztható meg, részben vagy egészen, a cselekvőképességétől; kivételt
képeznek a törvényben kifejezetten előírt esetek és feltételek.
(2) Senki nem mondhat le, részben vagy egészen, a jogképességéről
vagy a cselekvőképességéről.
Egyenlőség a polgári törvény 30. cikk – A polgári képességre nincs hatással a személyek faji
előtt hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, etnikai hovatartozása, nyelve,
felekezete, életkora, neme vagy szexuális beállítottsága, véleménye,
személyes meggyőződése, politikai, szakszervezeti, valamely társadalmi
csoporthoz vagy hátrányos helyzetű csoporthoz való tartozása, vagyona,
társadalmi származása, műveltségi szintje, valamint bármilyen más

hasonló helyzet.
Vagyon. Vagyonállományok 31. cikk – (1) Valamennyi természetes vagy jogi személy vagyonnal
és rendeltetési rendelkezik.
vagyonállományok (2) A vagyon megosztás vagy rendeltetés tárgyát képezheti, azonban
kizárólag a törvényben előírt esetekben és feltételek között.
(3) Rendeltetési vagyonállományt a fiduciárius vagyonállományok
képeznek, amelyeket a III. könyv IV. címének rendelkezései szerint
alakítanak ki, az engedélyezett foglalkozások gyakorlására rendeltetett
vagyonok, valamint más, ilyenként meghatározott vagyonok.
Vagyonon belüli átruházás 32. cikk – (1) Megosztás vagy rendeltetés esetén, a jogok és
kötelezettségek egyik vagyonállományból egy másikba való átruházása,
ugyanazon vagyon keretében, a törvényben előírt feltételek betartásával
történik, a hitelezők minden egyes vagyonállomány feletti jogainak
károsítása nélkül.
(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi esetben, a jogok és
kötelezettségek egyik vagyonállományból a másikba való átruházása nem
képez elidegenítést.
Egyéni szakmagyakorlásra 33. cikk – (1) Egy engedélyezett szakma egyéni gyakorlására
rendeltetett vagyon rendeltetett vagyonállomány kialakítása a jogosult által megkötött ügylet
révén valósul meg, a törvényben előírt formai és nyilvánossági feltételek
betartásával.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelőképpen alkalmazandók az
egyéni szakmai vagyon növekedése vagy csökkenése esetén is.
(3) Az egyéni hivatásnak rendeltetett vagyon felszámolására a külön
törvényben meghatározott feltételek között kerül sor.
II. CÍM
A természetes személy
I. FEJEZET
A természetes személy polgári jogképessége
1. SZAKASZ
A jogképesség
Fogalom 34. cikk – A jogképesség a személy azon adottsága, hogy polgári jogai
és kötelezettségei lehetnek.
A jogképesség időtartama 35. cikk – A jogképesség a személlyel születik, és halálával szűnik
meg.
A megfogant gyermek jogai 36. cikk – A jogképesség a gyermeket, ha élve születik, fogamzásának
időpontjától megilleti. A 412. cikk törvényes fogamzási időre vonatkozó
rendelkezései alkalmazandók.
2. SZAKASZ
A cselekvőképesség
Fogalom 37. cikk – A cselekvőképesség a személy azon adottsága, mely szerint

személyesen köthet polgári jogi ügyleteket.
A cselekvőképesség kezdete 38. cikk – (1) A teljes cselekvőképesség a nagykorúvá válás
időpontjától veszi kezdetét.
(2) Egy személy 18. életéve betöltésekor válik nagykorúvá.
A házas kiskorú helyzete 39. cikk – (1) A kiskorú házasságkötéssel teljes cselekvőképességet szerez.
(2) Ha a házasságot érvénytelenítik, a házasság megkötésekor
jóhiszemű kiskorú megőrzi a teljes cselekvőképességet.
Előrehozott cselekvőképesség 40. cikk – Alapos indokok miatt, a gyámügyi bíróság elismerheti a 16.
életévét betöltött kiskorú teljes cselekvőképességét. E célból meghallgatják
a kiskorú szüleit vagy gyámját is, figyelembe véve a családi tanács
véleményezését is, ha esedékes.
Korlátozott cselekvőképesség 41. cikk – (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a
tizennegyedik életévét betöltötte.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jogügyleteit ő maga köti
meg, esetenként szülei vagy gyámja hozzájárulásával, a törvényben előírt
esetekben pedig a gyámügyi bíróság engedélyezésével is. A hozzájárulás
vagy engedélyezés legkésőbb a jogügylet megkötéséig adható meg.
(3) Mindezzel együtt, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú egyedül
köthet megőrzési ügyleteket, olyan ügykezelési ügyleteket, amelyek nem
károsítják, valamint alacsony értékű, folyó és a megkötésük időpontjában
végrehajtandó rendelkezési ügyleteket.
A tizenötödik életévét 42. cikk – (1) A tizenötödik életévét betöltött kiskorú megköthet a
betöltött kiskorú jogügyletei munkájára, művészeti vagy sporttevékenységeire, illetve a foglalkozására
vonatkozó jogügyleteket, a szülei vagy a gyámja hozzájárulásával,
valamint, esetenként, a külön törvényi rendelkezések betartásával.
(2) Ebben az esetben, a kiskorú egyedül gyakorolja jogait és
hasonlóképpen teljesíti kötelezettségeit, amelyek ezekből az ügyletekből
erednek, és egyedül rendelkezhet a megszerzett jövedelmeivel.
A cselekvőképesség hiánya 43. cikk – (1) A törvényben előírt más esetek kivételével, nem
rendelkeznek cselekvőképességgel:
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú;
b) a bíróságilag gondnokság alá helyezett személy.
(2) A cselekvőképességgel nem rendelkező személyek javára, a
jogügyleteket, ezek nevében, a törvényes képviselőik kötik meg, a
törvényben előírt feltételek között.
(3) Mindazonáltal, a cselekvőképtelen személy megkötheti egyedül a
törvényben előírt ügyleteket, tehet megőrzési ügyleteket, valamint
alacsony értékű, folyó és a megkötésük időpontjában végrehajtandó
rendelkezési ügyleteket.
(4) Az ügyletek, amelyeket a kiskorú egyedül is megköthet,
megköthetők a törvényes képviselője által is, kivéve, ha törvény nem
rendelkezik másként, vagy az ügylet természete nem teszi lehetővé.
Szankció 44. cikk – A 41. cikk (3) bekezdésében és a 43. cikk (3) bekezdésében
említettektől eltérő ügyleteket, amelyeket cselekvőképtelen vagy
korlátozottan cselekvőképes személy köt meg, valamint a gyám által a
gyámügyi bíróság engedélye nélkül megkötött ügyleteket, ha az
engedélyezés szükségességét a törvény írja elő, relatív semmisség sújtja,
kár bizonyítása nélkül is.
A cselekvőképtelen személy 45. cikk – A relatív semmisséget nem hárítja el a cselekvőképtelen
által elkövetett csalás vagy a korlátozottan cselekvőképes személy nyilatkozata, miszerint képes
szerződéseket megkötni. Ha azonban csalárd mesterkedésekhez
folyamodott, a bíróság, a megtévesztett fél kérésére, érvényesnek tekintheti
a szerződést, ha úgy véli, hogy ez megfelelő polgári szankciót képezne.
A semmisség rendszere 46. cikk – (1) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személy egyedül is meghivatkozhatja, saját védelmében, a kiskorúságából
vagy a bírósági gondnokság alá helyezéséből származó
cselekvőképtelensége miatt az ügylet semmisségét.
(2) A szerződési képességgel rendelkező személyek nem állíthatják
szembe a kiskorúval vagy a bírósági gondnokság alá helyezett személlyel
az utóbbiak cselekvőképtelenségét.
(3) Az érvénytelenítési keresetet megindíthatja a törvényes képviselő,
a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, valamint a törvényes
gondviselő.
(4) Amennyiben az ügyletet a gyámügyi bíróságnak a törvény szerint
szükséges engedélye nélkül kötötték meg, az megkereséssel fordul az
ügyészhez az érvénytelenítési kereset megindítása végett.
A visszaszolgáltatási 47. cikk – A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
kötelezettség korlátai személy csak a megvalósított haszon mértékéig kötelezhető
visszaszolgáltatásra. Az 1635 – 1649. cikk rendelkezései megfelelőképpen
alkalmazandók.
Az érvényteleníthető 48. cikk – A nagykorúvá vált kiskorú megerősítheti a kiskorúsága
jogügylet megerősítése ideje alatt egyedül megkötött jogügyleteit, amelyek esetében képviseletre
vagy támogatásra lett volna szüksége. A gyám mentesítése után,
úgyszintén megerősítheti a gyámja által az érvényes megkötéshez
szükséges valamennyi alakiság betartása nélkül megkötött ügyletet. A
kiskorúság idején az érvényteleníthető ügylet megerősítése csak az 1263.
és 1264. cikk feltételei között történhet.
3. SZAKASZ
Bírósági holtnak nyilvánítás
Általános eset 49. cikk – (1) Ha egy személy eltűnt, és arra utaló jelek vannak, hogy
elhunyt, bírósági határozattal holtnak nyilvánítható, bármely érdekelt
személy kérésére, ha az életben létére utaló legutóbbi adatok vagy jelek
tudomásra jutásától eltelt legalább két év.
(2) Ha az eltűntre vonatkozó adatok vagy jelek megszerzésének
időpontja nem állapítható meg pontosan, az (1) bekezdésben előírt
határidőt az utolsó adatok vagy jelek kézhezvétele hónapjának végétől
számítják, ha pedig nem lehet megállapítani a hónapot sem, a naptári év
végétől.
Különös esetek 50. cikk – (1) A halált indokoló különleges körülmények között – mint az
áradás, földrengés, vasúti vagy légi szerencsétlenség, hajótörés, háborús
események vagy más hasonló körülmények között – eltűnt személy holtnak
nyilvánítható, ha az eltűnés körülményének időpontjától eltelt legalább 6 hónap.
(2) Ha az eltűnést okozó körülmény napja nem állapítható meg, a 49.
cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(3) Amennyiben bizonyossá vált, hogy a halál bekövetkezett, bár a
holttestet nem lehet megtalálni vagy azonosítani, a holtnak nyilvánítás
bírósági határozattal történik, anélkül, hogy az eltűnéstől bármilyen
határidőnek kellene letelnie.
A holtnak nyilvánítási eljárás 51. cikk – A holtnak nyilvánítás iránti kérelem megoldása a Polgári
Eljárási Törvénykönyv rendelkezései szerint történik.
Az eltűnt személy halálának 52. cikk – (1) A holtnak nyilvánított személy halálának napja az,
vélelmezett időpontja amelyet a jogerőssé vált határozatban megállapítottak. Ha a határozat nem
tünteti fel a halál óráját is, úgy kell vélelmezni, hogy az elhunyt a halál
napjának tekintett nap utolsó órájában hunyt el.
(2) Elegendő adat hiányában, megállapítandó, hogy a holtnak
nyilvánított személy elhunytának időpontja a 49. cikk vagy, esetenként, az
50. cikkben előírt határidő utolsó napjának utolsó órája.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban
alapul vett időpontban nem halhatott meg, a bíróság módosíthatja az (1) és
(2) bekezdés szerint megállapított halál időpontját. Ebben az esetben, a
halál időpontja a módosító határozatban feltüntetett időpont.
Vélelem 53. cikk – Az eltűnt életben lévőnek tekintendő, ha nem adtak helyet
egy jogerőre emelkedett holtnak-nyilvánítási határozatnak.
A holtnak nyilvánító 54. cikk – (1) Ha a holtnak nyilvánított személy életben van, bármikor
határozat érvénytelenítése kérhető a halált kimondó határozat érvénytelenítése.
(2) A holtnak nyilvánítást kimondó határozat érvénytelenítését
követően, a holtnak nyilvánított személy kérheti a dolgainak természetben
való visszaadását, ha pedig ez nem lehetséges, egyenértékben való
visszaszolgáltatását. Mindazonáltal, a visszterhes megszerző csak akkor
kötelezhető visszaszolgáltatásra, ha a telekkönyvi rendelkezésekre
figyelemmel, bizonyítást nyer, hogy a megszerzés időpontjában tudta vagy
tudnia kellett, hogy a holtnak nyilvánított személy életben van.
A halotti bizonyítvány 55. cikk – Bármely érdekelt személy bármikor kérheti a holtnak
megtalálása nyilvánítást kimondó határozat érvénytelenítését, ha megtalálják a holtnak
nyilvánított személy halotti bizonyítványát.
A látszólagos örökösök 56. cikk – Egy személy törvényes örökösei vagy hagyományosai
javára történő kifizetés javára végzett kifizetés, ha az illető személy előkerül a holtnak nyilvánítást
kimondó határozat után, érvényes és adósság-mentesítő, ha az
elhalálozásra vonatkozó anyakönyvi nyilvántartásban való törlés előtt
került sor rá, azon eset kivételével, amelyben a fizető személy tudta, hogy
a holtnak nyilvánított személy életben van.
A látszólagos örökös jogai 57. cikk – A látszólagos örökös, akinek tudomására jut, hogy a bírói
határozattal holtnak nyilvánított személy életben van, a dolgok birtokában
marad, és megszerzi azok gyümölcseit is mindaddig, amíg az előkerült
személy nem kéri azok visszaszolgáltatását.
II. FEJEZET
Az emberi lény és veleszületett jogainak tiszteletben tartása
1. SZAKASZ
Közös rendelkezések
A személyiség jogai 58. cikk – (1) Valamennyi személynek joga van az élethez, az
egészséghez, a testi és lelki épséghez, a becsülethez és a jó hírnévhez, a
magánélet tiszteletben tartásához, valamint a saját képmáshoz.
(2) Ezek a jogok elidegeníthetetlenek.
Azonosító jellemzők 59. cikk – Valamennyi személynek joga van névhez, lakhelyhez,
tartózkodási helyhez, valamint a törvény szerint megszerzett anyakönyvi
állapothoz.
Önrendelkezési jog 60. cikk – A természetes személy szabadon rendelkezhet önmagával,
ha ezzel nem sérti mások jogait és szabadságait, a közrendet vagy a
jóerkölcsöt.
2. SZAKASZ
A természetes személy élethez, egészséghez és testi épséghez való joga
Az emberi lény veleszületett 61. cikk – (1) Valamennyi személy életét, egészségét, valamint testi és
jogainak garantálása lelki épségét a törvény egyenlő módon garantálja és óvja.
(2) Az emberi lény érdekeinek és jólétének elsőbbséggel kell bírnia a
társadalom vagy a tudomány egységes érdekeivel szemben.
Eugenetikai gyakorlatok 62. cikk – (1) Senki sem sértheti meg az emberi fajt.
tilalma (2) Tilos bármilyen eugenikai módszer alkalmazása, amellyel a
személyek kiválasztásának megszervezésére törekednének.
Genetikai jellemzők 63. cikk – (1) Tilos a személy örökletes tulajdonságainak
módosítása megváltoztatását célzó bármely genetikai jellegű orvosi beavatkozás, a
genetikai betegségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó beavatkozások
kivételével.
(2) Tilos bármely beavatkozás, amelynek célja egy másik élő vagy
halott emberi lénnyel genetikailag azonos emberi lény létrehozása,
valamint emberi embriók kutatási célú létrehozása.
(3) Nem megengedett az asszisztált humán reprodukciós technikák
felhasználása az eljövendő gyermek nemének megválasztása céljából,
kivéve, ha a neméből származó súlyos örökletes betegség elkerülése végett
történik.
Az emberi test 64. cikk – (1) Az emberi test sérthetetlen.
sérthetetlensége (2) Valamennyi személynek joga van a testi és lelki épségéhez. Az
emberi lény integritása csak a törvényben kifejezetten és kimerítően előírt
esetekben sérthető.
Genetikai jellemzők 65. cikk – (1) Egy személy genetikai jellemzőinek vizsgálatára csak a
vizsgálata törvényben előírt feltételek között megvalósított orvosi vagy tudományos
kutatási célból kerülhet sor.
(2) Egy személy azonosítása a genetikai lenyomatai alapján csak

esetenként polgári vagy büntetőjogi bírósági eljárás keretében valósítható
meg, illetve a törvény feltételei között elvégzett orvosi vagy tudományos
kutatási céllal.
Vagyoni ügyletek tilalma 66. cikk – Bármely ügylet, amelynek tárgya az emberi testnek,
elemeinek vagy termékeinek vagyoni értékkel való felruházása, abszolút
semmis, a törvényben kifejezetten előírt esetek kivételével.
Személlyel szembeni orvosi 67. cikk – Egy személy csak a törvényben kimerítően és kifejezetten
beavatkozások előírt esetekben és feltételek között vethető alá gyógykezelés vagy
tudományos kutatási célú kísérleteknek, teszteléseknek, mintavételeknek,
kezeléseknek vagy más beavatkozásoknak.
Élő személytől való elvétel és 68. cikk – (1) Élő donortól származó emberi eredetű szervek, szövetek
átültetés és sejtek elvétele és átültetése kizárólag a törvényben előírt esetekben és
feltételek között történhet, annak írásos, szabad, előzetes és kifejezett
beleegyezésével, és csak miután előzetesen tájékoztatásban részesültek a
beavatkozás kockázatairól. Minden esetben, az elvétel időpontjáig a donor
visszavonhatja a beleegyezését.
(2) Tilos emberi eredetű szervek, szövetek és sejtek elvétele
kiskorúaktól, valamint szellemi fogyatékosság, súlyos szellemi zavar vagy
más hasonló ok miatt ítélőképességgel nem rendelkező, életben lévő
személyektől, a törvényben kifejezetten előírt esetek kivételével.
A bíróság megkeresése 69. cikk – Az érdekelt személy kérésére, a bíróság meghozhatja az
összes szükséges intézkedést az emberi test épsége ellen irányuló,
törvénybe ütköző sértések megakadályozása vagy megszüntetése
érdekében, valamint annak érdekében, hogy elrendeljék az elszenvedett
anyagi és erkölcsi károk jóvátételét, a 252 – 256. cikkben előírt feltételek
között.
3. SZAKASZ
A magánélet és a személy méltóságának tiszteletben tartása
Szabad vélemény- 70. cikk – (1) Valamennyi személynek joga van a szabad
nyilvánításhoz való jog véleménynyilvánításhoz.
(2) E jog gyakorlása csak a 75. cikkben előírt esetekben és mértékig
korlátozható.
Magánélethez való jog 71. cikk – (1) Valamennyi személynek joga van a magánélete
tiszteletben tartásához.
(2) Senki nem vethető alá a magán-, személyi vagy családi életébe, a
lakhelyére, tartózkodási helyére vagy levelezésébe történő
beavatkozásoknak, a beleegyezése nélkül, vagy a 75. cikkben előírt
korlátok betartása nélkül.
(3) Úgyszintén, tilos a levelezés, kéziratok vagy más személyes
dokumentumok, valamint egy személy magánéleti információinak
bármilyen módon való felhasználása, annak beleegyezése nélkül, vagy a
75. cikkben említett korlátok betartása nélkül.
Méltósághoz való jog 72. cikk – (1) Valamennyi személynek joga van méltósága tiszteletben
tartásához.
(2) Tilos egy személy becsületét és hírnevét sérteni, ennek

beleegyezése nélkül, vagy a 75. cikkben említett korlátok betartása nélkül.
A saját képmáshoz való jog 73. cikk – (1) Valamennyi személynek joga van a saját képmásához.
(2) A saját képmáshoz való jog gyakorlásában egy személy
megtilthatja vagy megakadályozhatja fizikai megjelenésének vagy
hangjának bármilyen módon történő reprodukálását, illetve, esetenként,
egy ilyen reprodukció felhasználását. A 75. cikk rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
Magánélet megsértése 74. cikk – A 75. cikk rendelkezései betartásának feltételével, a
magánélet megsértésének tekinthetők az alábbiak:
a) egy lakásba való jogtalan behatolás vagy az elhagyásának
megtagadása, illetve abból bármely tárgy elvétele annak a személynek a
beleegyezése nélkül, aki azt törvényesen elfoglalja;
b) magánbeszélgetés bármilyen műszaki eszközzel való jogtalan
lehallgatása vagy egy ilyen lehallgatás tudatos felhasználása;
c) magánhelyiségben tartózkodó személy képmásának rögzítése vagy
hangjának felvétele, illetve ezek felhasználása, az illető személy
beleegyezése nélkül;
d) magánhelyiség belterét bemutató képek nyilvánosságra hozatala, a
helyiséget törvényesen birtokló személy beleegyezése nélkül;
e) a magánélet megfigyelése, bármilyen eszközzel, a törvényben
kifejezetten előírt esetek kivételével;
f) a magán-, személyi vagy családi életre vonatkozó hírek, viták,
ankétok vagy írásos, illetve audiovizuális riportok nyilvánosságra hozatala,
az illető személy beleegyezése nélkül;
g) egészségügyi intézményben kezelés alatt álló személyre vonatkozó
képeket tartalmazó anyagok, valamint az egészségi állapotra, a
diagnosztikai, prognosztikai, kezelési problémákra, a betegséggel
kapcsolatos körülményekre és más hasonló tényekre – ideértve a boncolás
eredményét is – vonatkozó személyes jellegű adatok közzététele, az illető
személy beleegyezése nélkül, ha pedig az érintett személy elhunyt, a család
vagy a jogosult személyek beleegyezése nélkül;
h) a név, képmás, hang vagy egy másik személlyel való hasonlóság
rosszhiszemű felhasználása;
i) a levelezés, kéziratok vagy más személyes adat – ideértve egy
személy vagy a családtagjai lakhelyét, tartózkodási helyét, valamint a
telefonszámokat is – közzététele vagy felhasználása, azon személy
beleegyezése nélkül, akinek ezek a tulajdonában vannak vagy, esetenként,
aki rendelkezhet ezekkel.
Korlátok 75. cikk – (1) A törvényben vagy a Románia által részes félként aláírt
emberjogi szerződésekben és nemzetközi egyezményekben megengedett
érintések nem képezik a jelen szakaszban meghatározott jogok megsértését.
(2) Az alkotmányos jogok és szabadságok jóhiszemű és a Románia
által részes félként aláírt emberjogi szerződések és nemzetközi
egyezmények betartásával történő gyakorlása nem képezi a jelen
szakaszban említett jogok megsértését.
A beleegyezés vélelme 76. cikk – Ha az a személy, akire egy információ vagy anyag
vonatkozik, saját maga olyan természetes vagy jogi személy
rendelkezésére bocsátja azokat, akiről tudja, hogy a tömegtájékoztatás
terén folytatja tevékenységét, az ezek felhasználásához adott beleegyezése
vélelmezett, nem lévén szükséges írásos beleegyezés.
A személyes jellegű adatok 77. cikk – A személyes jellegű adatok bármilyen feldolgozása,
feldolgozása automatikus vagy nem automatikus eszközökkel, csupán a külön
törvényben előírt esetekben és feltételek között lehetséges.
4. SZAKASZ
A személynek a halála után is tartozott tisztelet
Az elhunytnak tartozott 78. cikk – Az elhunyt személyt tisztelet illeti, mind az emléke, mind
tisztelet pedig a teste tekintetében.
Az elhunyt emléke 79. cikk – Az elhunyt személy emlékét ugyanolyan feltételek között
megsértésének tilalma óvják, mint az életben lévő személy képmását és hírnevét.
Az elhunyt akaratának 80. cikk – (1) Bárki megszabhatja saját temetkezési szertartásának
tiszteletben tartása módját és rendelkezhet a teste fölött a halála után. A cselekvőképtelen
vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében szükséges a szülők
vagy adott esetben a gyám írásos beleegyezése is.
(2) Az elhunyt személy kifejezett akarata hiányában, sorrendben a
házastárs, a szülők, leszármazottak, a negyedik fokig terjedő oldalági
rokonok, az egyetemes vagy jogcímű hagyományos akaratát kell betartani,
illetve az elhalálozás helye szerinti község, város, megyei jogú város vagy
Bukarest fővárosi kerület polgármesterének rendelkezését.
Elhunyt személytől való 81. cikk – Emberi szervek, szövetek és sejtek elhunyt személyektől
elvétel való elvétele, terápiás vagy tudományos céllal, csupán a törvényben előírt
feltételek között történhet, az elhunyt személy életében adott írásos
beleegyezésével vagy, annak hiányában, sorrendben a túlélő házastárs, a
szülők, leszármazottak vagy a negyedik fokig terjedő oldalági rokonok
írásos, szabad, előzetes és kifejezett beleegyezésével.
III. FEJEZET
A természetes személy azonosítása
1. SZAKASZ
Név
Névhez való jog 82. cikk – Valamennyi személynek joga van a törvény szerint
meghatározott vagy szerzett névhez.
A név szerkezete 83. cikk – A név a családi és utónévből tevődik össze.
A név megszerzése 84. cikk – (1) A családi név leszármazás útján szerezhető és az
anyakönyvi állapot megváltoztatásával módosítható, a törvényben előírt
feltételek között.
(2) Az utónevet a születés bejegyzésének időpontjában határozzák
meg, a születési nyilatkozat alapján. Tilos az anyakönyvvezető által
illetlen, nevetséges vagy más hasonló utónevek bejegyzése, amelyek
sérthetik a közrendet és a jóerkölcsöt vagy a gyermek érdekeit, az esetnek

megfelelően.
(3) A talált, ismeretlen szülőktől származó gyermek családi és
utónevét, valamint az anya által a kórházban elhagyott gyermekét, ha a
személyazonosságát a törvényben előírt határidőn belül nem lehet
megállapítani, azon község, város, megyei jogú város vagy Bukarest
fővárosi kerület polgármesterének rendeletével határozzák meg,
amelynek területi körzetében a gyermeket találták vagy, esetenként, ahol
megállapítást nyert a gyermek elhagyása, a külön törvény feltételei
között.
Névváltoztatás közigazgatási 85. cikk – A román állampolgárok a törvény feltételei között
úton közigazgatási úton megváltoztathatják a családi és utónevüket vagy azok
valamelyikét.
2. SZAKASZ
Lakhely és tartózkodási hely
Lakhelyhez és tartózkodási 86. cikk – (1) A román állampolgároknak jogukban áll szabadon
helyhez való jog megválasztani vagy megváltoztatni a lakhelyüket vagy tartózkodási
helyüket, az országban vagy külföldön, a törvényben kifejezetten előírt
esetek kivételével.
(2) Ha törvény nem rendelkezik másként, egy természetes személy
egyazon időben egyetlen lakhellyel és egyetlen tartózkodási hellyel
rendelkezhet, akkor is, ha több lakást birtokol.
Lakhely 87. cikk – A természetes személy lakhelye, polgári jogainak és
szabadságainak gyakorlása érdekében, az a hely, ahol elsődlegesen
letelepedett.
Tartózkodási hely 88. cikk – A természetes személy tartózkodási helye az a hely, ahol
másodlagos lakása van.
A lakhely megválasztása és 89. cikk – (1) A lakhely megválasztása vagy megváltoztatása a külön
megváltoztatása törvény rendelkezéseinek betartásával történik.
(2) A lakhely megválasztása vagy megváltoztatása csupán akkor
érvényes, ha egy bizonyos helyen letelepedő vagy elköltöző személy azzal
a szándékkal tette azt, hogy elsődleges letelepedési helyet szerezzen.
(3) A szándék bizonyítása a lakhely megválasztásának vagy
megváltoztatásának bejegyzésében illetékes közigazgatási szervek előtt tett
nyilatkozattal történik, e nyilatkozat hiányában pedig bármely más
ténykörülménnyel.
A lakhely vélelme 90. cikk – (1) A tartózkodási hely lakhelynek tekintendő, ha az nem
ismert.
(2) Tartózkodási hely hiányában, a természetes személy lakhelyének
az utolsó lakhelye tekintendő, ha pedig az ismeretlen, az a hely, ahol az
illető személy található.
Bizonyítás 91. cikk – (1) A lakhely és a tartózkodási hely bizonyítása a
személyazonossági igazolványban foglalt megjegyzésekkel történik.
(2) E megjegyzések hiányában, vagy ha azok nem felelnek meg a
valóságnak, a lakhely vagy a tartózkodási hely megválasztása, illetve
megváltoztatása nem érvényesíthető más személyekkel szemben.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az

esetben, ha az, akivel szemben érvényesítik, bármilyen más módon
tudomást szerzett a lakhelyről vagy tartózkodási helyről.
A kiskorú és a bírósági 92. cikk – (1) A teljes cselekvőképességet nem szerzett kiskorú
gondnokság alá helyezett lakhelye a törvényben előírt feltételek között a szüleinél van, illetve annál a
személy lakhelye szülőnél, akinél állandó jelleggel lakik.
(2) Amennyiben a szülők külön lakhellyel rendelkeznek és nem jutnak
megegyezésre a gyermek lakhelyét illetően, a gyermek érdekeit szem előtt
tartva, a gyámügyi bíróság dönt, meghallgatva a szülőket, valamint a
gyermeket, ha ez betöltötte a tízedik életévét. A bírói határozat jogerőssé
válásáig, a kiskorú lakhelye vélelmezetten annál a szülőnél van, amelynél
állandó jelleggel lakik.
(3) Kivételesen, a törvényben előírt esetekben, a kiskorú lakhelye lehet
a nagyszülőknél, más rokonoknál vagy megbízható személyeknél, azok
beleegyezésével. Hasonlóképpen a kiskorú lakhelye egy védelmi
intézetben is lehet.
(4) A kiskorú lakhelye, ha csak egyik szülője képviseli, vagy ha
gyámság alá helyezték, valamint a gondnokság alá helyezett személy
lakhelye a törvényes képviselőjénél van.
Különös esetek 93. cikk – Az ideiglenesen vagy véglegesen szülői védelem nélkül
álló, és a törvényben előírt esetekben, különleges védelmi intézkedésnek
alávetett gyermek lakhelye azon családnál vagy személyeknél van, akiknek
gondozásába helyezték.
A gondnokság alá helyezett 94. cikk – Ha az eltűnt személy dolgait gondnokság alá helyezték, a
személy lakhelye lakhelye a gondnoknál van, ha az jogosult az eltűnt személyt képviselni.
Lakhely a zárgondnoknál 95. cikk – Ha zárgondnokot vagy gondnokot neveztek ki az örökséget
vagy a gondnoknál alkotó dolgok ügykezelésére, az örökösök lakhelye a zárgondnoknál vagy,
az esetnek megfelelően, a gondnoknál van, amennyiben az jogosult a
képviseletükre.
Vállalati székhely 96. cikk – Egy vállalatot üzemeletető személy lakhelye az említett
vállalat székhelyén is van, az ott keletkezett vagy végrehajtandó
valamennyi vagyoni kötelezettséget illetően.
Választott lakhely 97. cikk – (1) Egy jogügyletben részt vevő felek megválaszthatnak egy
lakhelyet az említett ügyletből keletkezett jogok gyakorlása és
kötelezettségek végrehajtása érdekében.
(2) A lakhely megválasztása nem vélelmezhető, hanem írásban kell
megtenni.
3. SZAKASZ
Anyakönyvi iratok
Anyakönyvi állapot 98. cikk – Az anyakönyvi állapot a személy azon joga, hogy
individualizálódjon a családon belül és a társadalomban, az anyakönyvi
iratokból és cselekményekből származó, szigorúan személyes jellemzők
révén.
Az anyakönyvi állapot 99. cikk – (1) Az anyakönyvi állapot a törvény szerint az anyakönyvi
bizonyítása nyilvántartásokba iktatott születési, házassági és elhalálozási iratokkal,
valamint az említettek alapján kibocsátott anyakönyvi bizonyítványokkal
bizonyítandó.
(2) Az anyakönyvi iratok hiteles okiratok, és bizonyítékot képeznek az

anyakönyvvezető személyes megállapításai tekintetében, a hamisítványnak
nyilvánításig, a többi megjegyzés tekintetében pedig, ellentétes
bizonyításig.
(3) Egy személy anyakönyvi állapotára vonatkozó bírói határozat
meghivatkozható bárki mással szemben mindaddig, amíg egy újabb
határozattal meg nem szabták az ellenkezőjét.
(4) Ha bírói határozattal egy adott személy tekintetében bizonyos
anyakönyvi állapotot állapítottak meg, egy utólagos bírói határozattal
pedig olyan keresetet fogadnak el, amely támadja az így megállapított
anyakönyvi állapotot, az első határozat érvényét veszti a második határozat
jogerőssé válásának időpontjában.
Az anyakönyvi iratok 100. cikk – (1) Az anyakönyvi iratok és az azokon szereplő
érvénytelenítése, kiegészítése, megjegyzések érvénytelenítése, kiegészítése vagy módosítása csupán
módosítása vagy kiigazítása jogerős bírói határozat alapján történhet.
(2) Az anyakönyvi iratok és az azokon feltüntetett megjegyzések
kiigazítása hivatalból vagy kérésre, kizárólag az anyakönyvi iratot őrző
polgármesteri hivatal polgármesterének rendelete alapján történhet.
(3) Az anyakönyvi állapot egy anyakönyvi irat érvénytelenítésére,
kiegészítésére vagy módosítására vonatkozó határozat alapján csupán
akkor módosítható, ha jogerőre emelkedett bírói határozattal elfogadott, az
anyakönyvi állapot módosítására irányuló keresetet is megindítottak.
(4) A bírói határozat, amellyel elrendelik egy anyakönyvi irat
érvénytelenítését, kiegészítését vagy módosítását, valamint egy ilyen
határozat alapján végzett bejegyzés meghivatkozható bárki mással
szemben, mindaddig, amíg egy újabb határozattal meg nem állapították az
ellenkezőjét.
Az anyakönyvi iratokon 101. cikk – Egy anyakönyvi iratnak vagy az abban szereplő
eszközölt megjegyzések megjegyzésnek jogerős bírói határozattal vagy adott esetben polgármesteri
rendelettel elrendelt érvénytelenítése, kiegészítése, módosítása és
kiigazítása csak a megfelelő anyakönyvi iraton feltüntetett megjegyzés
formáját öltheti. E célból, a jogerőre emelkedett bírói határozatot az
érdemben utolsóként eljáró bíróság haladéktalanul közli, hivatalból.
A hatáskörrel nem 102. cikk – A nyilvánosan anyakönyvvezetői feladatkört betöltő
rendelkező anyakönyvvezető személy által az összes törvényi előírás betartásával kiállított anyakönyvi
által kiállított iratok iratok érvényesek, még akkor is, ha az illető személy nem rendelkezett
azzal a minőséggel, kivéve, ha azon iratok kedvezményezettjeinek, a
kiállításuk időpontjában, tudomásuk volt e minőség hiányáról.
Az anyakönyvi állapot egyéb 103. cikk – Az anyakönyvi állapot a bírói hatóság előtt bármilyen
bizonyítási eszközei bizonyítási eszközzel bizonyítható, ha:
a) nem léteztek anyakönyvi nyilvántartások;
b) az anyakönyvi nyilvántartások elvesztek vagy megsemmisültek,
részben vagy egészen;
c) nincs lehetőség az anyakönyvi bizonyítvány vagy az anyakönyvi
irat kivonatának külföldről történő beszerzésére;
d) az anyakönyvi irat kiállítását elmulasztották vagy, az esetnek
megfelelően, megtagadták.
III. CÍM
A természetes személy védelme
I. FEJEZET
A védett személy érdeke 104. cikk – (1) A természetes személyt érintő bármely védelmi
intézkedés kizárólag az illető személy érdekében foganatosítandó.
(2) Egy védelmi intézkedés meghozatalánál figyelembe kell venni a
természetes személy saját személyére és dolgaira vonatkozó jogainak
gyakorolási és kötelezettségeinek teljesítési lehetőségeit.
Védett személyek 105. cikk – Különös védelmi intézkedéseknek vannak alávetve a
kiskorúak és azon, bár cselekvőképes személyek, akik az idős kor,
betegség vagy a törvényben előírt más okok miatt nem képesek sem
dolgaik kezelésére, sem pedig érdekeik megfelelő védelmére.
Védelmi intézkedések 106. cikk – (1) A kiskorú védelmét a szülők, a gyámság alá helyezés,
elhelyezés révén biztosítják, vagy, esetenként, a törvényben kifejezetten
előírt különleges védelmi intézkedések révén.
(2) A nagykorú védelmére bírósági gondnokság alá helyezéssel vagy
gondnokság elrendelésével kerül sor, a jelen törvénykönyvben előírt
Gyámügyi bíróság 107. cikk – A személy gyámsággal és gondnoksággal történő
védelmére vonatkozóan a jelen törvénykönyvben előírt eljárások a törvény
szerint meghatározott gyámügyi és családügyi bíróság – a továbbiakban
gyámügyi bíróság – illetékességébe tartoznak.
A személy védelme gyámság 108. cikk – (1) A személy gyámság alá helyezéssel történő védelme a
alá helyezéssel jelen törvénykönyv feltételei szerint kijelölt vagy kinevezett gyám,
valamint konzultatív szervként, a családi tanács révén történik.
(2) A családi tanácsot a gyámügyi bíróság hozhatja létre, csupán az
érdekelt személy kérésére.
(3) Abban az esetben, ha nem hozzák létre a családi tanácsot, annak
feladatkörét a gyámügyi bíróság gyakorolja.
A személy védelme 109. cikk – A személy gondnokság alá helyezéssel történő
gondnokság alá helyezéssel védelmének csupán a törvényben előírt esetekben és feltételek között van
helye.
II. FEJEZET
A kiskorú gyámság alá helyezése
1. SZAKASZ
A gyámrendelés
A gyámrendelés esetei 110. cikk – A kiskorú gyámság alá helyezését akkor rendelik el, ha
mindkét szülő, az esetnek megfelelően, elhunyt, ismeretlen, a szülői jogok
gyakorlásától elesett, vagy akikkel szemben alkalmazták a szülői jogok
gyakorlásától való eltiltás büntetőjogi büntetését, ha bírósági gondnokság
alá helyezettek, eltűntek vagy bírói úton halottnak nyilvánítottak, valamint
abban az esetben, ha az örökbefogadás megszűnésekor a bíróság úgy dönt,
hogy a gyámrendelés a kiskorú érdekét szolgálja.
A gyámügyi bíróság 111. cikk – Az alábbi személyek kötelesek értesíteni a gyámügyi

értesítésére kötelezett bíróságot, amint értesülnek, hogy egy kiskorú nem részesül szülői
személyek gondozásban a 110. cikkben előírt esetekben:
a) a kiskorúhoz közelálló személyek, valamint a kiskorú lakásához
közelálló ingatlankezelő és lakók;
b) az anyakönyvi szolgálat, egy személy halálának bejegyzésekor,
valamint a közjegyző, hagyatéki eljárás megindításának alkalmával;
c) a bíróságok, az ügyészség és a rendőrség képviselői,
szabadságelvonással járó intézkedés kihirdetésének, meghozatalának vagy
végrehajtásának alkalmával;
d) a helyi közigazgatási szervek, a védelmi intézetek, valamint
bármely más személy.
2. SZAKASZ
A gyám
A gyámnak kinevezhető 112. cikk – (1) Gyám lehet a természetes személy vagy a házastársak,
személy együtt, ha személyükben nem áll fenn a jelen törvénykönyvben előírt
valamely összeférhetetlenségi eset.
(2) Amennyiben a 110. cikkben említett helyzetben több testvéri
viszonyban álló kiskorú van, rendszerint egyetlen gyámot neveznek ki.
A gyámnak ki nem nevezhető 113. cikk – (1) Nem lehet gyám:
személyek a) a kiskorú, a bírósági gondnokság alá helyezett személy vagy a
gondnokság alatt álló személy;
b) a szülői jogok gyakorlásától elesett vagy a gyámság betöltésére
alkalmatlannak nyilvánított személy;
c) az a személy, akit polgári jogainak gyakorlásában korlátoztak, akár
a törvény, akár bírói határozat alapján, valamint a bírói hatóság által rossz
magaviseletűnek nyilvánított személyek;
d) az, aki gyám lévén, eltávolíttatott e tisztségből a 158. cikk feltételei
között;
e) a fizetésképtelenségi állapotban lévő személy;
f) akinek az érdekei a kiskorú érdekeivel ellentétesek, és emiatt nem
teljesítheti a gyámsággal járó feladatokat;
g) a halála bekövetkezésének időpontjában a szülői hatáskört egyedül
gyakorló szülő által hiteles okirattal vagy végrendelettel kizárt személy.
(2) Ha az (1) bekezdésben előírt valamely körülmény a gyámság
idején következik be vagy derül ki, a gyámot eltávolítják, betartva a
kinevezésekor is alkalmazott eljárást.
A gyám szülő általi kijelölése 114. cikk – (1) A szülő hiteles egyoldalú akaratnyilatkozattal vagy
megbízási szerződéssel, vagy, esetenként, végrendelettel kijelölheti a
gyermekei számára gyámként kinevezendő személyt.
(2) A halála időpontjában a szülői jogai gyakorlásától megfosztott
(elesett) szülő vagy a bírósági gondnokság alá helyezett szülő által végzett
kijelölés nem fejt ki joghatásokat.
(3) A jelen cikk feltételei között végzett kijelölést a szülő bármikor
visszavonhatja, akár magánokirattal is.
Több gyám kijelölése 115. cikk – Amennyiben több személyt jelöltek gyámnak, elsőbbségi
sorrend felállítása nélkül, vagy ha a gyámság betöltésére alkalmas több
vérrokon, házassági kötelékből származó rokon vagy családi barát is van,
akik kinyilvánítják akaratukat a gyámság gyakorlására, a gyámügyi bíróság
dönt, figyelembe véve az anyagi körülményeiket, valamint a kiskorú
kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges erkölcsi biztosítékaikat.
Ideiglenes intézkedések 116. cikk – (1) A gyámság betöltésére a 114. cikk rendelkezéseinek
megfelelően hívatott személyt a bíróság csupán akkor távolíthatja el a
beleegyezése nélkül, ha a 113. cikkben említett esetek valamelyikében
található, vagy ha a kinevezésével veszélybe kerülnek a kiskorú érdekei.
(2) Amennyiben a gyámság gyakorlására rendelt személy csak
ideiglenesen akadályoztatott feladatai teljesítésében, a gyámügyi bíróság,
az akadályoztatás megszűnése után, kérésére gyámnak nevezi ki, a
gyámrendelés időpontjától számított hat hónapot nem meghaladóan.
Addig, a bíróság ideiglenes gyámot jelöl ki.
(3) A hat hónap lejártakor, ha a kijelölt személy nem kéri gyámnak
való kinevezését, az ideiglenesen gyámnak rendelt személy folytatja a
gyámság gyakorlását mindaddig, amíg kineveznek egy gyámot a 118. cikk
feltételei között.
Biztosítékok 117. cikk – A kinevezéskor vagy, esetenként, a gyámság idején, a
gyámügyi bíróság eldöntheti, hivatalból vagy a családi tanács kérésére,
hogy a gyám dologi vagy személyi biztosítékokat nyújtson, ha a kiskorú
érdekei ilyen intézkedést igényelnek. Ebben az esetben, a biztosítékok
fajtáját és mértékét a körülményeknek megfelelően állapítja meg.
A gyámnak a gyámügyi 118. cikk – Kijelölt gyám hiányában, a gyámügyi bíróság, ha alapos
bíróság általi kinevezése indokok nem akadályozzák meg, elsőbbséggel az e feladat teljesítésére
képes vérrokont vagy házastársi kapcsolatból származó rokont, vagy a
kiskorú családjának egy barátját nevezi ki, figyelembe véve, esetenként, a
személyi kapcsolatokat, a lakhelyek közelségét, a gyámnak rendelt
személy anyagi helyzetét és az általa nyújtott erkölcsi biztosítékokat.
A kinevezési eljárás 119. cikk – (1) A gyámot, beleegyezésével, a gyámügyi bíróság nevezi
ki, tanácsteremben, jogerős végzéssel. Amennyiben a gyám kinevezésére
megbízási szerződéssel került sor, a gyámként kijelölt személy csak a 120.
cikk (2) bekezdésében előírt okokra hivatkozva utasíthatja vissza a
kinevezést.
(2) A tízedik életévét betöltött kiskorú meghallgatása kötelező.
(3) Kijelölt gyám hiányában, ha a gyámügyi bíróság családi tanácsot
hozott létre, a gyám kinevezése az (1) bekezdésnek megfelelően, a családi
tanács megkérdezésével történik.
(4) A kinevezési végzést írásban közlik a gyámmal és kifüggesztik a
gyámügyi bíróság székhelyén és a kiskorú lakhelye szerinti polgármesteri
hivatalnál.
(5) A gyám jogai és kötelezettségei a kinevezési végzés közlésétől
kezdődnek.
(6) Időközben, a gyámügyi bíróság meghozhatja az ideiglenes
intézkedéseket, amelyeket a kiskorú érdekei megkövetelnek, és külön
gondnokot is kinevezhet.
A gyámság folytatásának 120. cikk – (1) A gyámként kinevezett személy folytatni köteles a
elutasítása gyámsággal járó feladatok teljesítését.
(2) Elutasíthatja a gyámság folytatását:
a) aki betöltötte a hatvanadik életévét;
b) a terhes nő vagy a 8 évnél fiatalabb gyermek anyja;
c) aki két vagy több gyermeket nevel és oktat;
d) akinek betegség, rokkantság, a kifejtett tevékenységének jellege, a
lakhelye és a kiskorú dolgainak megőrzési helye közötti távolság vagy más
alapos indok miatt többé nem lenne lehetősége e feladat teljesítésére.
A gyám helyettesítése 121. cikk – Ha a 120. cikk (2) bekezdésében előírt körülmények
valamelyike a gyámság idején következik be, a gyám kérheti
helyettesítését. A helyettesítés iránti kérelmet a gyámügyi bírósághoz kell
benyújtani, amely sürgősséggel dönt. Helyettesítési kérelmének
elbírálásáig köteles a feladatai teljesítését folytatni.
A gyámság személyes jellege 122. cikk – (1) A gyámság személyes feladat.
(2) Mindazonáltal, a gyámügyi bíróság, a családi tanács
véleményezésével, figyelembe véve a kiskorú vagyonának méretét és
összetételét, úgy dönthet, hogy a vagyont vagy ennek egy részét
szakosodott természetes személy vagy jogi személy kezelésébe adja.
A gyámság ingyenes jellege 123. cikk – (1) A gyámság ingyenes feladatteljesítés.
(2) Ennek ellenére, a gyám a gyámság teljesítésének idejére
javadalmazásra jogosulhat, amelynek összegét a gyámügyi bíróság
határozza meg, a családi tanács véleményezésével, figyelembe véve a
vagyonkezelés alkalmával kifejtett munkát és a kiskorú, valamint a gyám
anyagi helyzetét, de a kiskorú dolgaiból származó jövedelmek 10%-át meg
nem haladóan. A gyámügyi bíróság, a családi tanács véleményezésével, a
körülményektől függően, módosíthatja vagy eltörölheti e javadalmazást.
3. SZAKASZ
Családi tanács
A családi tanács szerepe 124. cikk – (1) A családi tanács létrehozható annak érdekében, hogy
felügyelje a gyám a kiskorú személyével és dolgaival kapcsolatos jogainak
gyakorolási és kötelezettségeinek teljesítési módját.
(2) Ha a kiskorú védelme szülők révén, elhelyezéssel vagy,
esetenként, a törvényben előírt más különleges védelmi intézkedéssel
valósul meg, nem hoznak létre családi tanácsot.
A családi tanács tagjai 125. cikk – (1) A gyámügyi bíróság létrehozhat egy családi tanácsot,
amelyet három vérrokon vagy házassági kötelékből származó rokon alkot,
a rokonsági fok és a kiskorú családjával fennálló személyes kapcsolatok
figyelembevételével. Vérrokonok vagy házassági kötelékből származó
rokonok hiányában, más személyek is kinevezhetők, akik baráti
kapcsolatban álltak a kiskorú szüleivel, vagy akik érdeklődést tanúsítanak a
helyzetével kapcsolatban.
(2) A házastársak nem lehetnek együtt ugyanazon családi tanács
tagjai.
(3) Ugyanazon feltételek között a gyámügyi bíróság kinevez két
póttagot is.
(4) A gyám nem lehet tagja a családi tanácsnak.
A családi tanács tekintetében 126. cikk – A 113. cikkben, a 120. cikk (1) bekezdésében és (2)
alkalmazandó egyéb bekezdésének d) pontjában, a 121. cikkben és a 147. cikkben foglalt
rendelkezések rendelkezések megfelelőképpen alkalmazandók a családi tanács tagjainak
tekintetében is.
A családi tanács módosítása 127. cikk – A 131. cikkben említett eset kivételével, a családi tanács
összetétele nem módosítható a gyámság idején, azon eset kivételével,
amelyben a kiskorú érdekei egy ilyen módosítást megkövetelnek vagy, ha
a tagok valamelyikének elhalálozásával vagy eltűnésével kiegészítés válna
szükségessé.
A családi tanács létrehozása 128. cikk – (1) A családi tanács létrehozása érdekében, azon
személyeket, akiknek személyében teljesülnek a taggá válás feltételei, a
gyámügyi bíróság összehívja a kiskorú lakhelyén, hivatalból vagy a
kiskorú megkeresésére, ha betöltötte a tizennegyedik életévét, a kijelölt
gyám vagy a kiskorú helyzetéről tudomást szerzett bármely más személy
megkeresésére.
(2) A családi tanács tagjainak kinevezése azok beleegyezésével
történik.
(3) A tízedik életévét betöltött kiskorút a 264. cikk feltételei között
hallgatják meg.
A családi tanács működése 129. cikk – (1) A családi tanácsot az összeülés előtt legalább tíz nappal
összehívják, bármelyik tag, a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, a
gyám vagy a gyámügyi bíróság kérésére. A családi tanács valamennyi
tagjának beleegyezésével, az összehívás történhet az összeülés előtti tíz
napos határidő leteltét megelőzően is. Minden esetben, a családi tanács
összes tagjának jelenléte orvosolja az összehívás szabálytalanságát.
(2) Az összehívottak kötelesek személyesen megjelenni az összehívó
okmányban feltüntetett helyen. Amennyiben nem jelenhetnek meg, a
kiskorú szüleinek vérrokonai vagy házassági kötelékből származó rokonai
képviselhetik őket, ha e személyek nincsenek kijelölve vagy összehívva
saját nevükben a családi tanács tagjaiként. A házastársak kölcsönösen
képviselhetik egymást.
(3) A családi tanács gyűléseit a kiskorú lakhelyén vagy, esetenként a
gyámügyi bíróság székhelyén tartják.
Feladatkörök 130. cikk – (1) A családi tanács konzultatív véleményezéseket ad, a
gyám vagy a gyámügyi bíróság kérésére, és döntéseket hoz, a törvényben
előírt esetekben. A konzultatív véleményezéseket és döntéseket a tagjai
többségének szavazatával hozza meg, a tanácsot pedig a korelnök vezeti.
(2) A döntések meghozatalánál a tízedik életévét betöltött kiskorút
meghallgatják, a 264. cikk rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.
(3) A családi tanács döntései megindokolandók és feljegyzendők egy
külön kialakított nyilvántartásba.
A családi tanács helyettesítése 131. cikk – A gyám kérheti egy újabb tanács létrehozását, ha a jelen
törvénykönyv szerint megfogalmazott panaszaiban a bíróság legalább
kétszer jogerősen a családi tanács döntései elleni határozatot hozott.
A családi tanács 132. cikk – Ha a 131. cikkben említett esetben nincs lehetőség új
létrehozásának lehetetlen tanács létrehozására, akárcsak a kiskorú és a családi tanács valamennyi
volta tagja és a póttagja közötti érdekkonfliktus esetében, a gyám kérheti a

gyámügyi bíróságtól annak engedélyezését, hogy egyedül gyakorolja a
gyámságot.
4. SZAKASZ
A gyámság gyakorlása
1.§ Általános rendelkezések
A gyámság gyakorlása a 133. cikk – A gyámságot csupán a kiskorú érdekében gyakorolják,

kiskorú érdekében mind személye, mind pedig dolgai tekintetében.
A gyámság tartalma 134. cikk – (1) A gyám kötelessége, hogy gondozza a kiskorút.
(2) Köteles biztosítani a kiskorú gondozását, testi és mentális
egészségét és fejlődését, oktatását, taníttatását és szakmai felkészítését, a
képességeinek megfelelően.
Mindkét házastárs által 135. cikk – (1) Ha a gyámságot két házastárs látja el, ezek együtt
gyakorolt gyámság felelnek a gyámság feladatainak végrehajtásáért. A szülői auktoritásra
vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
(2) Amennyiben a házastársak valamelyike válópert indít, a bíróság
hivatalból értesíti a gyámügyi bíróságot, hogy rendelkezzen a gyámság
gyakorlásáról.
2.§ A gyámság gyakorlása a kiskorú személyének vonatkozásában
A családi tanács általi 136. cikk – A kiskorú személyére vonatkozó intézkedéseket a gyám
véleményezés foganatosítja, a családi tanács véleményezésével, a folyó intézkedések
kivételével.
A kiskorú lakhelye 137. cikk – (1) A gyámság alá helyezett kiskorú lakhelye a gyámnál
van. A kiskorú csak a gyámügyi bíróság engedélyével rendelkezhet egy
tartózkodási hellyel is.
(2) Az (1) bekezdés előírásaitól való eltéréssel, a gyám hozzájárulhat,
hogy a kiskorú rendelkezzen az oktatási és szakképzési igényei által
meghatározott tartózkodási hellyel. Ebben az esetben a gyám
haladéktalanul értesíti a gyámügyi bíróságot.
A folytatott tanulmányok 138. cikk – (1) A tanulmányok vagy a szakképzés, amelyet a
vagy szakmai képzés fajtája tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú folytatott a gyámság
elrendelésekor, csupán a gyámügyi bíróság hozzájárulásával változtatható
meg.
(2) A gyámügyi bíróság a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú
akarata ellenére nem változtathatja meg annak tanulmányait, amelyeket a
szülők határoztak meg, vagy amelyet a kiskorú a gyámság alá helyezéskor
folytatott.
A tízedik életévét betöltött 139. cikk – A gyámügyi bíróság nem dönthet a kiskorú meghallgatása
kiskorú meghallgatása nélkül, ha az betöltötte a tízedik életévét, a 264. cikk rendelkezéseinek
alkalmazásával.
3.§ A gyámság gyakorlása a kiskorú dolgai vonatkozásában
A kiskorú dolgainak leltárba 140. cikk – (1) A gyám kinevezése után, a gyám és a családi tanács
vétele tagjainak jelenlétében, a gyámügyi bíróság egy megbízottja ellenőrzi a
helyszínen a kiskorú összes dolgait, leltárt készítve ezekről, amelyet
jóváhagyásra a gyámügyi bíróság elé terjesztenek. A kiskorú dolgainak
leltárát a gyámnak a gyámügyi bíróság általi kinevezését követő legfeljebb
tíz napos határidőn belül kezdik összeállítani.
(2) A leltárba vétel alkalmával, a gyám és a családi tanács tagjai, a
gyámügyi bíróság megbízottjának kifejezett kérdésére, kötelesek írásban
nyilatkozatot tenni a követeléseikről, tartozásaikról vagy a kiskorúval
szemben támasztott egyéb igényeikről. A nyilatkozatokat a leltárba vételi
jegyzőkönyvbe foglalják.
(3) A gyám vagy a családi tanács azon tagja, akik, ismervén a
kiskorúval szembeni követeléseiket vagy igényeiket, felszólítás ellenére,
nem jelentették be azokat, úgy vélelmezendő, hogy lemondtak róluk. Ha a
gyám vagy a családi tanács tagjai nem jelentik be a kiskorúval szembeni
tartozásaikat, bár felszólították erre őket, eltávolíthatók a tisztségükből.
(4) A gyám vagy a családi tanács valamely tagjának, házastársának,
egyenesági rokonának vagy testvéreinek a kiskorúval szembeni követelései
önkéntesen csupán a gyámügyi hatóság engedélyével fizethetők ki.
A leltár hiányában végzett 141. cikk – A leltár elkészítése előtt, a gyám a kiskorú nevében csak
cselekmények megőrzési intézkedéseket és halasztást nem tűrő ügykezelési
intézkedéseket tehet.
A kiskorú dolgainak 142. cikk – (1) A gyám köteles jóhiszeműen kezelni a kiskorú dolgait.
ügykezelése E célból a gyám a kiskorú dolgainak egyszerű kezelésével megbízott
ügykezelőként jár el, a III. könyv V. címének rendelkezései pedig
értelemszerűen alkalmazandók, kivéve, ha a jelen fejezet eltérően
rendelkezik.
(2) Nem képezik az ügykezelés tárgyát a kiskorú által ingyenesen
szerzett dolgok, hacsak a végrendelkező vagy az ajándékozó kikötése nem
ellentétes értelmű. E dolgokat a gondnok vagy a rendelkezési ügyletben
kijelölt, illetve, esetenként, a gyámügyi bíróság által kinevezett személy
kezeli.
A kiskorú képviselete 143. cikk – A gyám csak a kiskorú tizennegyedik életévének
betöltéséig köteles a kiskorút képviselni a jogügyletekben.
A rendelkezési ügyletek jogi 144. cikk – (1) A gyám, a kiskorú nevében nem ajándékozhat, és nem
rendszere garantálhatja más kötelezettségét. Kivételt képeznek a szokványos, a
kiskorú anyagi helyzetének megfelelő ajándékok.
(2) A gyám, a családi tanács véleményezése és a gyámügyi bíróság
engedélye nélkül nem köthet elidegenítésre, vagyonmegosztásra,
zálogosításra vagy a kiskorú dolgaival való dologi terhek létesítésére
vonatkozó ügyleteket, nem mondhat le a vagyoni jogairól, továbbá nem
köthet meg érvényesen az ügykezelési jogot túllépő más ügyletet sem.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések megszegésével
megkötött ügyletek relatív semmisek. Ezen esetekben az érvénytelenítés
iránti keresetet megindíthatja a gyám, a családi tanács vagy ennek
bármelyik tagja, valamint az ügyész, hivatalból vagy a gyámügyi bíróság

megkeresése nyomán.
(4) Ennek ellenére, a gyám elidegenítheti, a családi tanács
véleményezése és a gyámügyi bíróság engedélye nélkül, a veszendő,
megrongálódó, romlandó vagy elértéktelenedő dolgokat, valamint a
kiskorú számára haszontalanná vált dolgokat.
A gyámügyi bíróság általi 145. cikk – (1) A gyámügyi bíróság csupán akkor adja meg a gyámnak
engedélyezés az engedélyt, ha az ügylet valamilyen szükségletet elégít ki, vagy
vitathatatlanul hasznos a kiskorú számára.
(2) Az engedélyt minden egyes ügylet tekintetében meg kell adni,
megállapítva, ahol szükséges, az ügylet megkötésének feltételeit.
(3) Eladás esetén, az engedélynek rá kell mutatnia arra, hogy az
adásvétel a felek akarat-megegyezésével, nyilvános árveréssel vagy más
módon történik.
(4) Minden esetben, a gyámügyi bíróság javaslatot tehet a gyámnak a
megszerzett pénzösszeg felhasználását illetően.
A tizennegyedik életévét 146. cikk – (1) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú
betöltött kiskorú ügyleteinek jogügyleteket köthet meg a gyámja vagy, esetenként, a gondnoka írásos
jóváhagyása és engedélyezése beleegyezésével.
(2) Ha a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú által megkötendő
ügylet azok közé tartozik, amelyeket a gyám csak a gyámügyi bíróság
engedélyével és a családi tanács véleményezésével köthet meg, szükséges
mind az engedély, mind pedig a családi tanács véleményezése.
(3) A kiskorú az anyagi helyzetének megfelelő szokványos
ajándékokon kívül nem ajándékozhat, és nem garantálhatja más
kötelezettségét.
(4) Az (1) – (3) bekezdés rendelkezéseinek megszegésével végzett
ügyletek relatív semmisek, a 144. cikk (3) bekezdésének rendelkezései
pedig értelemszerűen alkalmazandók.
Egyes jogügyletek tilalma 147. cikk – (1) Relatív semmisség terhe mellett, tilos jogügyletek
megkötése egyrészről a gyám vagy a házastársa, egyenesági rokona vagy a
gyám testvérei, és másrészről a kiskorú között.
(2) Ennek ellenére, az (1) bekezdésben említett bármelyik személy
megvásárolhatja a kiskorú dolgait nyilvános árverésen, ha dologi
biztosítéka van az illető dolog fölött vagy, az esetnek megfelelően, ha a
kiskorúval közös tulajdonban birtokolja azt.
A kiskorú eltartásához 148. cikk – (1) A családi tanács megállapítja a kiskorú eltartásához és
szükséges éves összeg a dolgainak kezeléséhez szükséges éves összeget és a körülményeknek
megfelelően, módosíthatja ezt az összeget. A családi tanács döntését
haladéktalanul a gyámügyi bíróság tudomására hozzák.
(2) A kiskorú eltartásához és a dolgai kezeléséhez szükséges
kiadásokat bevételeiből fedezik. Amennyiben a kiskorú bevételei nem
elegendőek, a gyámügyi bíróság elrendeli a kiskorú dolgainak eladását, a
felek megegyezésével vagy nyilvános árveréssel.
(3) A kiskorú családja vagy a kiskorú számára érzelmi értékkel bíró
tárgyak csak kivételes esetben adhatók el.
(4) Ha a kiskorúnak nincsenek dolgai és szülei vagy más rokonai, akik
törvényileg kötelezhetők az eltartására, vagy ha az nem elegendő, a kiskorú

szociális védelemre jogosult, a törvény feltételei között.
Bankbetétek létrehozása 149. cikk – (1) A kiskorú eltartásához és a dolgai ügykezeléséhez
szükségeseken felüli pénzösszegeket, valamint a pénzügyi eszközöket a
kiskorú nevére letétbe helyezik, a családi tanács által megjelölt banknál, a
bevételezésüktől számított legfeljebb öt napon belül.
(2) A gyám csak a gyámügyi bíróság előzetes engedélyezésével
rendelkezhet ezen összegekkel és pénzeszközökkel, a (3) bekezdésben
említett ügyletek kivételével.
(3) Mindazonáltal azonban, semmilyen esetben nem használhatja az
(1) bekezdésben említett összegeket és pénzügyi eszközöket a kiskorú
nevében tőkepiaci tranzakciók megkötése céljából, még akkor sem, ha
megszerezte a gyámügyi bíróság engedélyét.
(4) A gyám letétbe helyezheti egy hitelintézetnél az eltartáshoz
szükséges összegeket is, ugyancsak a kiskorú nevében. Ezeket külön
számlára helyezik, és a gyám felveheti ezen összegeket, a gyámügyi
bíróság engedélye nélkül.
A különgondnok kinevezési 150. cikk – (1) Valahányszor a gyám és a kiskorú között érdekellentét
esetei lép fel, amelyek azonban nem vezetnek a gyám helyettesítéséhez, a
gyámügyi bíróság különgondnokot nevez ki.
(2) Hasonlóképpen, amennyiben betegség miatt vagy más okokból a
gyám akadályozva van valamely ügyletnek az általa képviselt, vagy
cselekvéseiben jóváhagyásához kötött kiskorú nevében történő
teljesítésében, a gyámügyi bíróság különgondnokot nevez ki.
5. SZAKASZ
A gyámság gyakorlásának ellenőrzése
A gyámügyi bíróság általi 151. cikk – (1) A gyámügyi bíróság tényleges és folyamatos
ellenőrzés ellenőrzést végez annak módjára vonatkozóan, ahogy a gyám és a családi
tanács a kiskorúval és dolgaival szembeni feladatait teljesíti.
(2) Az ellenőrzési tevékenység lebonyolításában, a gyámügyi bíróság
kérheti a közigazgatási hatóságok, a gyermekvédelemre szakosodott
intézmények és közszolgálatok vagy a védelmi intézmények
együttműködését, az esetnek megfelelően.
Számadás 152. cikk – (1) A gyám köteles évente számadást bemutatni a
gyámügyi bíróságnak a kiskorúról való gondoskodásáról, valamint a
dolgainak ügykezeléséről.
(2) A számadási jelentést a naptári év végétől számított 30 napos
határidőn belül kell bemutatni a gyámügyi bíróságnak.
(3) Ha a kiskorú vagyona nem jelentős, a gyámügyi bíróság
engedélyezheti, hogy a kiskorú dolgainak ügykezelésére vonatkozó
számadás hosszabb határidőkre vonatkozzon, amelyek azonban nem
haladhatják meg a három évet.
(4) Az éves számadás kivételével a gyám köteles a gyámügyi bíróság
kérésére bármikor számadást tenni a kiskorúról való gondoskodására,
valamint a dolgainak ügykezelésére vonatkozóan.
A gyám tehermentesítése 153. cikk – A gyámügyi bíróság ellenőrzi a kiskorú bevételeire és az

eltartásával és a dolgainak ügykezelésével kapcsolatos kiadásokra
vonatkozó számításokat és, ha ezeket helyesen vezették és megfelelnek a
valóságnak, tehermentesíti a gyámot.
A számadási kötelezettség 154. cikk – A szülők vagy a kiskorúnak ingyenes juttatást nyújtó
alóli felmentés tilalma személy által a gyámnak adott elszámolási felmentés meg nem írtnak
tekintendő.
A gyám elleni panaszemelés 155. cikk – (1) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, a családi
tanács, ennek bármelyik tagja, valamint a 111. cikkben említett valamennyi
személy panaszt emelhet a gyámügyi bíróságnál a gyámnak a kiskorút
megkárosító ügyleteivel vagy cselekményeivel kapcsolatban.
(2) A panaszt a gyámügyi bíróság sürgősen bírálja el, végrehajtható
végzéssel, a felek és a családi tanács tagjainak idézésével. A tízedik
életévét betöltött kiskorút meghallgatják, ha a gyámügyi bíróság
szükségesnek véli.
6. SZAKASZ
A gyámság megszűnése
A megszűnés esetei 156. cikk – (1) A gyámság megszűnik abban az esetben, ha többé nem
áll fenn a gyámrendeléshez vezető helyzet, valamint a kiskorú halálának
esetén.
(2) A gyám tisztsége a halála esetén, a gyámságból való eltávolításával
vagy a helyettesítésével szűnik meg.
A gyám halála 157. cikk – (1) A gyám elhalálozása esetén, az örökösei vagy a 111.
cikkben említett bármely más személy köteles haladéktalanul értesíteni a
gyámügyi bíróságot.
(2) Az új gyám kinevezéséig az örökösök veszik át a gyámság
feladatait. Ha több örökös van, ezek, külön megbízással kijelölhetik
valamelyiküket, hogy a gyámság feladatait átmenetileg ellássa.
(3) Ha az örökösök kiskorúak, a gyámügyi bíróságot bármely érdekelt
személy, valamint a 111. cikkben említett személyek értesíthetik. Ebben az
esetben a gyám örökösei nem veszik át a gyámság feladatainak
gyakorlását, hanem a gyámügyi bíróság sürgősen különgondnokot nevez
ki, aki a végrendeleti végrehajtó lehet.
A gyám eltávolítása 158. cikk – A törvényben előírt más eseteken kívül, a gyám
eltávolítható, ha visszaélést, súlyos gondatlanságot követ el vagy a
gyámság betöltéséhez méltatlanná válik, valamint akkor is, ha nem teljesíti
megfelelőképpen a feladatait.
A különgondnok kinevezése 159. cikk – A tisztségnek az új gyám általi átvételéig, a 157. és 158.
cikkben előírt esetekben, a gyámügyi bíróság különgondnokot nevezhet ki.
Általános számadás 160. cikk – (1) A gyámság bármilyen ok miatti megszűnésekor, a
gyám, vagy, az esetnek megfelelőn, az örökösei kötelesek legfeljebb 30
napon belül bemutatni a gyámügyi bíróságnak egy általános számadást. A
gyámnak ugyanez a kötelezettsége fennáll a gyámságból való eltávolítása
esetén is.
(2) Ha a gyámság a gyám halálával szűnik meg, az általános
számadást a nagykorú örökösei állítják össze vagy, ha valamennyi örökös

cselekvőképtelen, a törvényes képviselőjük, az örökség elfogadásától vagy,
esetenként, a gyámügyi bíróság általi igénylésétől számított legfeljebb 30
napon belül. Ha nincsenek örökösök vagy ezek nem képesek cselekedni, az
általános számadást különgondnok állítja össze, akit a gyámügyi bíróság
nevez ki, a bíróság által meghatározott határidőn belül.
(3) Az általános számadásnak tartalmaznia kell az utóbbi évek
bevételeinek és kiadásainak kimutatását, megjelölve a forrásokat és
eszközöket, valamint a kiskorú peres eljárásainak stádiumát.
(4) A gyámügyi bíróság kényszerítheti az általános számadás
bemutatására kötelezett személyt, a 163. cikk rendelkezései szerint.
A dolgok átadása 161. cikk – A gyám ügykezelésében volt dolgokat a gyám, az örökösei
vagy törvényes képviselőjük, illetve, ezek hiányában, a 160. cikk (2)
bekezdése szerint kinevezett különgondnok átadja, az esetnek megfelelően,
a volt kiskorúnak, az örököseinek vagy az új gyámnak.
Az ügykezelési 162. cikk – (1) A dolgok átadása, a számítások ellenőrzése és
tehermentesítés jóváhagyása után a gyámügyi bíróság tehermentesíti a gyámot.
(2) A gyám felel a hibájából okozott károkért akkor is, ha a gyámügyi
bíróság megadta számára a tehermentesítést.
(3) Egy másik gyámot helyettesítő gyám köteles kérni az előzőtől,
még a tehermentesítést követően is, a hibájából a kiskorúnak okozott károk
jóvátételét, a kárjóvátételre való kötelezésének terhe (szankciója) mellett.
Polgári jogi bírság 163. cikk – (1) A gyámság folytatásának a 120. cikk (2) bekezdésében
előírt esetektől eltérő okok miatti elutasítása esetén a gyám polgári jogi
bírsággal büntethető, az állam hasznára, amely nem haladhatja meg a
minimálbér értékét. A bírság legfeljebb háromszor ismételhető, hétnapos
időközönként, majd ezt követően új gyámot kell kinevezni.
(2) Ugyanakkor, ha a gyám, saját hibájából, meg nem felelően teljesíti
a gyámság feladatait, polgári jogi bírság kifizetésére kötelezendő, az állam
hasznára, amely nem haladhatja meg három minimálbér értékét.
(3) A polgári jogi bírságot a gyámügyi bíróság alkalmazza,
végrehajtható végzéssel.
III. FEJEZET
A bírósági gondnokság alá helyezett személy védelme
Feltételek 164. cikk – (1) Az a személy, aki elmebetegség vagy gyengeelméjűség

miatt nem rendelkezik megfelelő ítélőképességgel, hogy a saját érdekeiről
gondoskodjon, bírósági gondnokság alá helyezendő.
(2) Bírósági gondnokság alá helyezhetők a korlátozott
cselekvőképességű kiskorúak is.
A bírósági gondnokság alá 165. cikk – A bírósági gondnokság alá helyezést kérhetik az
helyezés kérésére jogosult értelemszerűen alkalmazandó 111. cikkben említett személyek.
személyek
A gyám kinevezése 166. cikk – Valamennyi teljes cselekvőképességgel rendelkező
személy hiteles formában megkötött egyoldalú akaratnyilatkozattal vagy
megbízási szerződéssel kijelölheti azt a személyt, akit a továbbiakban

gyámjaként neveznek ki, hogy gondoskodjon a személyéről és dolgairól,
amennyiben bírósági gondnokság alá helyeznék. A 114. cikk (3)
bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
Különgondnok kinevezése 167. cikk – Szükség esetén és a bírósági gondnokság alá helyezési
kérelem elbírásáig, a gyámügyi bíróság különgondnokot nevezhet ki annak
a személynek a gondozására és képviseletére, akinek a gondnokság alá
helyezését kérték, továbbá dolgainak ügykezelésére.
Az eljárás 168. cikk – A bírósági gondnokság alá helyezés iránti kérelem
elbírálása a Polgári Eljárási Törvénykönyv rendelkezései szerint történik.
A bírósági gondnokság alá 169. cikk – (1) A bírósági gondnokság alá helyezés a bírósági
helyezés határozat jogerőre emelkedésétől fejti ki joghatását.
meghivatkozhatósága (2) Ennek ellenére, a bírósági gondnokság alá helyezett személy
cselekvőképtelensége csak a Polgári Eljárási Törvénykönyvben előírt
nyilvánossági alakiságok teljesítésének időpontjától hivatkozható meg
harmadik személyekkel szemben, kivéve, ha a harmadik személy más
módon szerzett tudomást a gondnokság alá helyezésről.
A bírósági gondnokság alá 170. cikk – (1) A bírósági gondnokság alá helyezési határozatot
helyezési határozat közlése közölni kell, a törvény feltételei között, a gyámügyi bírósággal, amely
haladéktalanul kijelöl egy gyámot a bírósági gondnokság alá helyezett
személy számára. A 114 – 120. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
(2) Továbbá, a jogerőre emelkedett gondnokság alá helyezési
határozatot közlik a területi közegészségügyi hatóságokkal is, hogy állandó
orvosi felügyeletbe vegyék a gondnokság alá helyezett személyt, a
törvénynek megfelelően.
A gyámság szabályainak 171. cikk – A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú
alkalmazása gyámságára vonatkozó szabályok alkalmazandók a bírósági gondnokság
alá helyezett személy gyámsága esetén is, amennyiben a törvény nem
rendelkezik másként.
A bírósági gondnokság alá 172. cikk – A bírósági gondnokság alá helyezett személy által
helyezett személy által megkötött, a 43. cikk (3) bekezdésében előírtaktól eltérő jogügyletek
megkötött ügyletek relatív semmisek, még akkor is, ha a megkötésük időpontjában az illető
személy ítélőképessége birtokában volt.
A gyám helyettesítése 173. cikk – (1) A bírósági gondnokság alá helyezett személy gyámja
jogosult helyettesítését kérni a kinevezéstől számított három éven után.
(2) Alapos indokok miatt a gyám kérheti a helyettesítését a hároméves
határidő lejárta előtt is.
A gyám kötelezettségei 174. cikk – (1) A gyám köteles gondoskodni a bírósági gondnokság
alá helyezett személyről, hogy gyorsítsa a gyógyulási folyamatát és javítsa
az életkörülményeit. E célból, felhasználandók a bírósági gondnokság alá
helyezett személy jövedelmei, és szükség esetén, összes dolgai.
(2) A gyámügyi bíróság, megszerezve a családi tanács véleményezését
és egy szakorvos véleményét kikérve, figyelembe véve a körülményeket,
eldönti, hogy a bírósági gondnokság alá helyezett személyt a lakhelyén
vagy egy egészségügyi intézményben kell gondozni.
(3) Ha a bírósági gondnokság alá helyezett személy házas,
meghallgatják a házastársát is.
A bírósági gondnokság alá 175. cikk – A bírósági gondnokság alá helyezett személy dolgaiból a
helyezett személy leszármazottait a gyám adományokban vagy hozományban részesítheti a
leszármazottai által kapott családi tanács véleményezésével és a gyámügyi bíróság engedélyével, az
ingyenes juttatások osztályra bocsátási kötelezettség alóli mentesítés nélkül.
A bírósági gondnokság alá 176. cikk – (1) A kiskorú, aki a bírósági gondnokság alá helyezés
helyezett kiskorú időpontjában a szülei gondozásában volt, ezek gondozásában maradhat
továbbra is, nagykorúvá válásáig, anélkül, hogy gyámot neveznének ki
számára. A 174. cikk rendelkezései alkalmazandók a jelen bekezdésben
említett helyzetben is.
(2) Ha a kiskorú nagykorúvá válásának időpontjában még mindig
bírósági gondnokság alatt áll, a gyámügyi bíróság gyámot nevez ki.
(3) Ha a bírósági gondnokság alá helyezés időpontjában a kiskorú
gyámság alatt állt, a gyámügyi bíróság eldönti, hogy a kiskorú előző
gyámja tovább gyakorolhatja-e ezt a tisztséget, vagy új gyámot kell
kinevezni.
A bírósági gondnokság alá 177. cikk – (1) Ha a bírósági gondnokság alá helyezést kiváltó okok
helyezés megszüntetése megszűntek, a bíróság elrendeli annak megszüntetését.
(2) A kérelmet benyújthatja a bírósági gondokság alá helyezett
személy, a gyám, valamint a 111. cikkben említett személyek vagy
intézmények.
(3) A bírósági gondnokság alá helyezés megszüntetését elrendelő
határozat jogerőre emelkedésétől fejti ki joghatásait.
(4) Mindazonáltal, a gyám képviseleti jogának megszűnése csupán az
értelemszerűen alkalmazandó 169. cikk (2) bekezdésében említett
feltételek között hivatkozható meg harmadik személyekkel szemben.
IV. FEJEZET
A gondnokság
Elrendelési esetek 178. cikk – A törvényben előírt eseteken felül, a gyámügyi bíróság
elrendelheti a gondnokság alá helyezést:
a) ha öregség, betegség vagy fizikai fogyatékosság miatt egy személy,
bár ítélőképessége birtokában van, személyesen nem képes a dolgait
kezelni illetve az érdekeit megfelelő körülmények között védeni és, alapos
indokok miatt nem nevezhet ki magának képviselőt vagy ügykezelőt;
b) ha a betegség vagy más okok miatt, egy ítélőképessége birtokában
lévő személy sem személyesen, sem képviselő révén, nem tudja meghozni
a halasztást nem tűrő, szükséges intézkedéseket;
c) ha egy személy, hosszabb ideig távol lévén a lakhelyétől, nem
hagyott hátra megbízottat vagy általános ügykezelőt;
d) ha egy személy eltűnt anélkül, hogy információk lennének róla és
nem hagyott hátra megbízottat vagy általános ügykezelőt.
A gyámügyi bíróság 179. cikk – Az illetékes gyámügyi bíróság:
illetékessége a) a 178. cikk a) pontjában említett esetben a képviselt személy
lakhelye szerinti bíróság;
b) a 178. cikk b) pontjában említett esetben akár a képviselt személy
lakhelye szerinti bíróság, akár a sürgős intézkedések helye szerinti
bíróság;
c) a 178. cikk c) vagy d) pontjában említett esetben a távollévő vagy
az eltűnt személynek az országban található utolsó lakhelye szerinti
bíróság.
A gondnokként kinevezhető 180. cikk – (1) Gondnokként kinevezhető minden teljes
személy cselekvőképességgel rendelkező természetes személy, aki képes e
megbízás betöltésére.
(2) Ha az érdekelt személy hiteles formában megkötött egyoldalú
akaratnyilatkozattal vagy megbízási szerződéssel kijelölte a gondoknak
kinevezendő személyt, elsőbbséggel ezt kell választani. A kinevezés csak
alapos indokok miatt hárítható el, a 114 – 120. cikk rendelkezései pedig
értelemszerűen alkalmazandók.
A gondnokság 181. cikk – A 178. cikkben előírt esetekben a gondnokság elrendelése
jogkövetkezményei nem sértheti a gondnok által képviselt személy képességét.
Az elrendelési eljárás 182. cikk – (1) A gondnokság elrendelése történhet a képviselendő
személy, a házastársa, a rokonai vagy a 111. cikkben előírt személyek
kérésére.
(2) A gondnokság alá helyezés csupán a képviselt személy
beleegyezésével történhet, azon eset kivételével, amelyben a beleegyezés
nem adható meg.
(3) A gondnok kinevezését a gyámügyi bíróság végzi, a kijelölt
személy beleegyezésével, végzéssel, amelyet írásban közölnek a
gondnokkal és kifüggesztik a gyámügyi bíróság székhelyén, valamint a
képviselt lakhelye szerinti polgármesteri hivatal székhelyén.
A gondnokság tartalma 183. cikk – (1) A gondnokság elrendelésének eseteiben, a megbízás
szabályai alkalmazandók, azon eset kivételével, amelyben az érdekelt
személy kérésére vagy hivatalból, a gyámügyi bíróság úgy dönt, hogy
szükségessé válik a gondnok felhatalmazása a más dolgainak egyszerű
ügykezelésével megbízott ügykezelő jogaival és kötelezettségeivel.
(2) Ha a megbízás szabályai alkalmazandók, a gyámügyi bíróság
megállapíthatja a megbízás korlátait, és utasításokat adhat a gondnoknak, a
képviselt személy helyett, minden olyan esetben, amelyben ez utóbbi nem
képes ezt megtenni.
A gondnok helyettesítése 184. cikk – (1) A gondnok jogosult a helyettesítését kérni a
kinevezésétől számított három év után.
(2) Alapos indokok miatt a gondnok kérheti a helyettesítését a
hároméves határidő eltelte előtt is.
A gondnokság megszűntetése 185. cikk – Ha megszűntek a gondnokság elrendelését kiváltó okok, a
gyámügyi bíróság beszünteti azt, a gondnok, a képviselt vagy a 111.
cikkben említett személyek kérésére.
Különös rendelkezések 186. cikk – A jelen fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a 150., a
159. és 167. cikkben előírt különgondnok tekintetében is. Ez utóbbi
esetekben, a gyám tekintetében a törvénnyel megállapított jogok és
kötelezettségek értelemszerűen alkalmazandók a különgondnok
tekintetében is.
IV. CÍM
A jogi személy
I. FEJEZET
Alkotó elemek 187. cikk – Valamennyi jogi személynek önálló szervezettel és a

közérdekkel összhangban álló törvényes és morális cél megvalósítására
rendeletetett saját vagyonnal kell rendelkeznie.
A jogi személy minőség 188. cikk – Jogi személyek a törvényben előírt entitások, valamint
bármely más, törvényesen létrehozott szervezet, amelyet, bár a törvény
nem nyilvánította jogi személynek, teljesíti a 187. cikkben előírt
valamennyi feltételt.
Jogi személy kategóriák 189. cikk – A jogi személyek közjogi vagy magánjogi jogi személyek
lehetnek.
A magánjogi jogi személy 190. cikk – A magánjogi jogi személyek szabadon a törvényben előírt
formák valamelyikébe szerveződhetnek.
A közjogi jogi személy 191. cikk – (1) A közjogi jogi személyek törvény alapján jönnek létre.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől való eltéréssel, a törvényben
kifejezetten előírt esetekben, a közjogi jogi személyek a központi vagy
helyi közigazgatási hatóságok aktusaival, illetve a törvényben előírt más
módon hozhatók létre.
Alkalmazandó jogi rendszer 192. cikk – A törvényesen létrehozott jogi személyek a kategóriájuk
szerint alkalmazandó rendelkezéseknek, valamint a jelen törvénykönyvben
foglaltaknak vannak alávetve, ha a törvény másként nem rendelkezik.
A jogi személyiség 193. cikk – (1) A jogi személy saját nevében vesz részt a polgárjogi
jogkövetkezményei körforgásban, és saját dolgaival felel a vállalt kötelezettségekért, ha
törvény másként nem rendelkezik.
(2) Senki nem hivatkozhatja meg egy jóhiszemű személlyel szemben
valamely jogi személy jogalany minőségét, ha ennek célja csalás, joggal
való visszaélés vagy közrendsértés leplezése.
II. FEJEZET
A jogi személy alapítása
1. SZAKASZ
Alapítási (létesítési) 194. cikk – (1) A jogi személy alapítása az alábbiak szerint történhet:
módozatok a) az illetékes szerv alapító okiratával, a közhatóságok és
közintézmények, a területi-közigazgatási egységek, valamint az állam vagy
a területi-közigazgatási egységek által létesített gazdasági vállalkozók
esetében. Minden esetben, az alapító okiratnak kifejezetten tartalmaznia
kell, hogy a közhatóság vagy közintézmény jogi személy-e;
b) az alapítók – a törvény feltételei között engedélyezett – létesítő
okiratával;
c) a törvényben előírt bármely más módon.
(2) Ha a törvény nem rendelkezik másként, alapító okirat alatt a jogi

személy létesítő okmánya értendő és, esetenként, annak alapszabálya.
A jogi személy fennállásának 195. cikk – A jogi személyt meghatározatlan időre alapítják, ha a
időtartama törvény, a létesítő okmány vagy az alapszabály másként nem rendelkezik.
2. SZAKASZ
A jogi személy semmissége
Semmisségi okok 196. cikk – (1) Egy jogi személy semmisségét a bíróság csak az alábbi
esetekben állapíthatja meg vagy, esetenként, mondhatja ki:
a) hiányzik az alapító okirat, vagy azt nem kötötték meg hiteles
formában a törvényben kifejezetten előírt esetekben;
b) a jogi személy alapításakor valamennyi alapító tag vagy társult, a
törvény szerint, cselekvőképtelen volt;
c) a tevékenységi tárgya törvénybe ütköző, a közrenddel vagy a jó
erkölccsel ellentétes;
d) hiányzik az alapításhoz szükséges közigazgatási engedély;
e) az alapító okirat nem tartalmazza az elnevezést, a székhelyet vagy a
tevékenységi tárgyat;
f) az alapító okirat nem írja elő az alapító tagok vagy a társultak
hozzájárulását, valamint a jegyzett és befizetett társasági tőkét;
g) megszegték a jegyzett és befizetett kezdeti vagyonra vagy a
minimális társasági tőkére vonatkozó törvényi rendelkezéseket;
h) nem tartották be az alapító tagok vagy társultak törvényben előírt
minimális számát;
i) nem tartották be a jogi személy alapító okiratának semmissége terhe
mellett előírt egyéb imperatív törvényi rendelkezéseket.
(2) Az (1) bekezdés a), c) – g) pontja rendelkezéseinek be nem tartása
abszolút semmisséggel szankcionálandó.
A semmisség rendszerének 197. cikk – (1) A jogi személy relatív semmissége a bejegyzésének
sajátos vetületei vagy, esetenként, alapításának időpontjától számított egyéves határidőn
belül hivatkozható meg.
(2) A jogi személy abszolút vagy relatív semmissége minden esetben
orvosolódik, ha az első fokon eljáró bíróság előtt a tárgyalás befejezéséig a
semmisségi okot elhárították.
A semmisség 198. cikk – (1) A semmisséget megállapító vagy kimondó bírói
jogkövetkezményei határozat jogerőre emelkedésének időpontjától a jogi személy visszaható
hatály nélkül megszűnik, és elkezdődik a felszámolása.
(2) A semmisséget megállapító vagy kimondó bírói határozattal
kinevezik a felszámolókat is.
(3) A jogerős bírói határozatot hivatalból közlik, hogy bejegyezzék
valamennyi nyilvános nyilvántartásba, amelyben a jogi személy be volt
jegyezve, vagy amelyben, az esetnek megfelelően, a jogi személyről
megjegyzés szerepelt.
(4) Minden esetben, az alapító tagok vagy a társultak a törvény
feltételei között felelnek a jogi személy kötelezettségeiért, amelyek a
terhére születtek az alapításától a (3) bekezdésben említett bírói határozat

nyilvános nyilvántartásba való bejegyzésének időpontjáig.
A harmadik személyekkel 199. cikk – (1) A semmisség megállapítása vagy, esetenként,
megkötött jogügyletek kimondása nem sérti a jogi személy nevében az ügykezelő szervek által,
rendszere közvetlenül vagy, az esetnek megfelelően, képviselet útján előzőleg
megkötött ügyleteket.
(2) Sem a jogi személy, sem pedig az alapító tagok vagy társultak nem
hivatkozhatják meg harmadik személyekkel szemben a jogi személy
semmisségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy ismerték a semmisségi
okot az ügylet megkötésének időpontjában.
3. SZAKASZ
A jogi személy bejegyzése
A jogi személy bejegyzése 200. cikk – (1) A jogi személyeket be kell jegyezni, ha a tekintetükben
alkalmazandó törvények előírják a bejegyzésüket.
(2) Bejegyzés alatt a beírás, nyilvántartásba vétel vagy, az esetnek
megfelelően, a törvényben előírt bármely más nyilvánossági alakiság
értendő, a jogi személyiség megszerzése vagy a törvényesen alapított jogi
személyek nyilvántartásba vétele céljából, az esetnek megfelelően.
(3) A bejegyzést kérésre vagy, a törvényben kifejezetten előírt
esetekben, hivatalból végzik.
A közzétett dokumentumok 201. cikk – A jogi személy köteles ellenőrizni az alapító okirat vagy az
ellenőrzésének kötelezettsége alapszabály szövege, illetve a nyilvános nyilvántartáshoz benyújtott
szöveg, és a valamely hivatalos kiadványban közzétett szöveg azonosságát.
Eltérés esetén, a harmadik személyek meghivatkozhatják a jogi személlyel
szemben e szövegek bármelyikét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy
ismerték a nyilvántartáshoz benyújtott szöveget.
A bejegyzés hiánya 202. cikk – (1) Ha a jogi személy bejegyzéséhez konstitutív joghatás
kötődik, a jogi személy nem tekinthető törvényesen létrehozottnak
mindaddig, amíg a bejegyzést el nem végezték.
(2) Ha azonban a bejegyzés csak a harmadik személyekkel szembeni
meghivatkozást szolgálja, a jogi személy nevében vagy számlájára végzett
jogi ügyletek vagy cselekmények, amelyek tekintetében nem teljesítették a
törvényben e célból előírt nyilvánossági követelményeket, nem
hivatkozhatók meg harmadik személyekkel szemben, kivéve, ha
bizonyítást nyer, hogy ezek tudták, hogy a nyilvánossági követelmények
nem teljesültek.
A bejegyzési alakiságok végre 203. cikk – A bejegyzésnek alávetett jogi személy alapító tagjai,
nem hajtásának felelőssége képviselői, valamint a vezető, ügykezelő és ellenőrző szervek első tagjai
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a jogi személy bejegyzési
alakiságai teljesítésének elmulasztásával okozott károkért, ha ezeket az
alakiságokat az említett személyeknek kellett volna kérelmezniük.
Az alapító okirat 204. cikk – A 200 – 203. cikk rendelkezései alkalmazandók a jogi
módosításainak bejegyzése személy alapító okirata módosításainak bejegyzése esetén is, amelyeket a
törvényben vagy, az esetnek megfelelően, az alapító okiratban előírt
feltételek betartásával foganatosítottak.
III. FEJEZET
A jogi személy polgári jogi képessége
1. SZAKASZ
A jogi személy jogképessége
A jogképesség 205. cikk – (1) A bejegyzésnek alávetett jogi személyek jogokkal és

megszerzésének időpontja kötelezettségekkel való rendelkezési képességet a bejegyzésük időpontjától
nyernek.
(2) A többi jogi személy jogokkal és kötelezettségekkel való, a 194.
cikk szerinti rendelkezési képessége az alapító okiratuk időpontjától, a
létrehozásuk engedélyezésének időpontjától vagy, az esetnek megfelelően,
a törvényben előírt bármely más követelmény teljesítésének időpontjától
keletkezik.
(3) Ennek ellenére, az (1) bekezdésben említett jogi személyek már a
létesítésük időpontjától szerezhetnek jogokat és vállalhatnak
kötelezettségeket, de csupán a jogi személy érvényes megalakulásukhoz
szükséges mértékben.
(4) Az alapítók, társultak, képviselők és bárki mások, akik a létesülő
jogi személy nevében jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a
harmadik személyekkel szemben a jogi személy javára a (3) bekezdés
rendelkezéseinek megszegésével megkötött jogügyletekért, azon eset
kivételével, amelyben az újonnan létrehozott jogi személy, a jogi
személyiség megszerzését követően, átvállalta azokat. Az így átvállalt
ügyletek a jogi személy ügyleteinek tekintendők a megkötésük
időpontjától és teljes joghatást fejtenek ki.
A jogképesség tartalma 206. cikk – (1) A jogi személy bármilyen polgári jogi joggal és
kötelezettséggel rendelkezhet, azok kivételével, amelyek a
természetüknél fogva vagy a törvény szerint, csupán a természetes
személyt illethetik meg.
(2) A nem vagyoni célú jogi személyek csak azon polgári jogokkal és
kötelezettségekkel rendelkezhetnek, amelyek a törvényben, az alapító
okirattal vagy az alapszabályban meghatározott cél megvalósításához
szükségesek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései megszegésével megkötött
jogügyletek abszolút semmisek.
Az engedélyezett 207. cikk – (1) Azon tevékenységek esetében, amelyeket az illetékes
tevékenységek lebonyolítása szerveknek kell engedélyezniük, az ilyen tevékenységek lebonyolításának
joga az illető engedély megszerzésének időpontjában születik meg, ha a
(2) A törvényben előírt engedélyek nélkül megkötött ügyletek és
műveletek abszolút semmisek, az azokat megkötő személyek pedig
korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden okozott kárért, a
törvényben előírt egyéb szankciók alkalmazásától függetlenül.
Ingyenes juttatások 208. cikk – A 205. cikk (3) bekezdésének előírásaitól való eltéréssel,
elfogadásának képessége és ha a törvény másként nem rendelkezik, bármely jogi személy elfogadhat
ingyenes juttatásokat köztörvényi feltételek között, az alapító okirat
időpontjától vagy, a végrendeleti alapítványok esetében, a

végrendelkezőtől származó hagyaték megnyílta időpontjától, még akkor is,
ha az ingyenes juttatások nem szükségesek ahhoz, hogy a jogi személy
törvényesen megalakuljon.
2. SZAKASZ
A jogi személy
cselekvőképessége és működése
1.§ A cselekvőképesség
A cselekvőképesség 209. cikk – (1) A jogi személy az ügykezelő szervei révén gyakorolja
megszerzésének időpontja a jogait és teljesíti a kötelezettségeit, létrejöttük időpontjától.
(2) Ügykezelő szerv minőséggel rendelkeznek az (1) bekezdés
értelmében, azon természetes vagy jogi személyek, amelyeket a törvény, az
alapító okirat vagy alapszabály kijelöl, hogy a harmadik személyekkel való
viszonyokban, egyénileg vagy közösen, a jogi személy nevében és javára
eljárjanak.
(3) A jogi személy és az ügykezelő szerveit alkotók közötti
viszonyokat analógiásan a megbízás szabályai szabályozzák, ha a törvény,
az alapító okirat vagy az alapszabály másként nem rendelkezett.
Az ügyvezető szervek hiánya 210. cikk – (1) Az ügykezelő szervek megalakulásáig a jogi személyt
megillető jogok gyakorlását és a rá háruló kötelezettségek teljesítését az
alapítók vagy az e célból kijelölt természetes személyek vagy jogi
személyek végzik.
(2) Az alapítók vagy a kijelölt személyek által, a jogi személy
megalakulása céljából a törvény, az alapító okirat vagy alapszabály
nyújtotta hatalom túllépésével megkötött jogügyletek, valamint a ki nem
jelölt személyek által megkötött ügyletek a jogi személyt a megbízás
nélküli ügyvitel feltételei között kötelezik.
(3) Az, aki jogi személy érdekében szerződést köt, személyesen felel a
harmadik személyekkel szemben, ha a jogi személy nem alakul meg, vagy
ha nem vállalja át a szerződés tárgyát képező kötelezettséget, azon eset
kivételével, amelyben szerződéssel mentesítették e kötelezettség alól.
Cselekvőképtelenség és 211. cikk – (1) Nem vehetnek részt a jogi személy ügykezelő és
összeférhetetlenség ellenőrző szerveiben a cselekvőképtelen, a korlátozott cselekvőképességű
személyek, az említett szervek keretében való tisztséggyakorlási jogtól
elesett személyek, valamint a törvényben vagy az alapító okiratban ilyen
tisztség betöltésével kapcsolatos összeférhetetlenségi helyzetben állónak
nyilvánított személyek.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek megszegésével megkötött
ügyletek relatív semmisek. Ezek nem érvényteleníthetők pusztán amiatt,
hogy az említett szerveket alkotó személyek cselekvőképtelenek vagy
összeférhetetlenségi helyzetben vannak, az esetnek megfelelően, illetve
mert ezeket a törvényi vagy alapszabályi rendelkezések megszegésével
nevezték ki, amennyiben ebből nem származott sérelem.
§.2 A jogi személy működése
A jogi személy szervei által 212. cikk – (1) A vezető és ügykezelő szervek által a törvény, alapító
kibocsátott aktusok okirat vagy az alapszabály feltételei között meghozott határozatok és
döntések kötelező erejűek azok számára is, akik nem vettek részt a
tárgyalásokon vagy ellenük szavaztak.
(2) A harmadik személyekkel szemben a törvény, az alapító okirat
vagy alapszabály feltételei között meghozott határozatok és döntések csak
a törvényben előírt feltételek közötti közzétételük időpontjától fejtenek ki
joghatásokat, azon eset kivételével, amelyben bebizonyosodik, hogy más
módon tudomást szereztek azokról.
Az ügyvezető szervek 213. cikk – A jogi személy ügyvezető szerveinek tagjai a jogi személy
tagjainak kötelezettségei érdekében kell eljárjanak, egy jó gazda elővigyázatosságával és
gondosságával.
A vagyon-elkülönítés 214. cikk – (1) Az ügyvezető szervek tagjai kötelesek biztosítani és
megőrizni a jogi személy vagyona és a saját vagyonuk különválasztását.
(2) Nem használhatják fel saját vagy, esetenként, harmadik személyek
érdekében vagy nyereségszerzés céljából a jogi személy dolgait vagy az
információkat, amelyeket a tisztségük révén szereznek meg, kivéve, ha a
kinevezőik jogosítják fel őket erre.
Érdekellentét 215. cikk – (1) Relatív semmisek az ügyvezető szervek valamely tagja
által a jogi személy érdekeinek kijátszásával megkötött jogügyletek, ha a
szerződő személy, a házastársa, a felmenői vagy leszármazottai, az oldalági
rokonai vagy a házassági kötelékből származó rokonai, negyedik fokig,
érdekeltek voltak az említett jogügylet megkötésében, és ha a másik fél
tudatában volt ennek a körülménynek vagy tudnia kellett volna róla.
(2) Ha a jogi személy ügykezelő szerveiben részt vevő személy vagy
az (1) bekezdésben említett személyek valamelyike érdekelt az e szervek
döntésének tárgyát képező ügyben, értesítenie kell a jogi személyt és
tartózkodnia kell az erre vonatkozó tárgyalásokon való részvételtől.
Ellenkező esetben, felel a jogi személynek okozott károkért, ha a szavazata
nélkül nem jött volna létre a szükséges többség.
A jogi személy szervei által 216. cikk – (1) A törvénynek, alapító okiratnak vagy alapszabálynak
kibocsátott jogi aktusok ellentmondó határozatokat és döntéseket a vezető és ügykezelő szervek
semmissége azon tagjai, akik nem vettek részt a tárgyalásokon, vagy akik a döntés ellen
szavaztak és kérték ennek az ülés jegyzőkönyvébe való felvételét,
megtámadhatják azokat az igazságszolgáltatási szervek előtt, az illető
határozat vagy döntés másolatának közlésétől vagy, esetenként, az ülés
időpontjától számított 15 napos határidőn belül.
(2) Az ügykezelők azonban nem támadhatják meg a tisztségből való
visszavonásukra vonatkozó határozatot. Csupán kártérítésre jogosultak, ha
a visszahívás indokolatlan vagy váratlan volt és kárt okozott nekik.
(3) Az érvénytelenítési keresetet a jogi személy székhelye szerint
illetékes bíróság bírálja el, tanácsteremben, az ügykezelői által képviselt
jogi személlyel ellentmondásban. A bíróság határozata csak fellebbezéssel
támadható meg.
(4) Ha a határozatot valamennyi ügykezelő megtámadja, a jogi
személyt a bíróság előtt a bíróság elnöke által a jogi személy tagjai közül
kijelölt személy képviseli, aki megbízását mindaddig teljesíti, amíg az e
célból összehívott illetékes vezetőszerv megválaszt egy másik személyt.
(5) A jogerős érvénytelenítési határozatról megjegyzést tesznek a jogi
személy bejegyzése szerinti nyilvános nyilvántartásban, ezen időponttól
meghivatkozható lévén valamennyi személlyel szemben, az érintett jogi
személy tagjait is ideértve.
(6) Ha abszolút semmisségi okokat hivatkoznak meg, a semmisség
megállapítása iránti kereseti jog nem évül el, és bárki érdekelt
megindíthatja. A (3) – (5) bekezdés rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
(7) A jelen cikk előírásai a külön törvényekben foglalt eltérő
rendelkezések hiányának mértékében alkalmazandók.
A megtámadott jogi aktusok 217. cikk – (1) Az érvénytelenítési kereset megindításával egyidejűleg
felfüggesztése a felperes kérheti a bíróságtól a megtámadott jogi aktusok végrehajtásának
elnöki rendelettel való felfüggesztését.
(2) A felfüggesztés jóváhagyása érdekében, a bíróság kötelezheti a
felperest, hogy óvadékot helyezzen letétbe, a törvény feltételei között.
A polgárjogi körforgásban 218. cikk – (1) A jogi személy ügykezelő szervei által az
való részvétel illetékességük korlátain belül megkötött jogügyletek a jogi személy saját
ügyleteit képezik.
(2) A harmadik személyekkel fennálló viszonyokban a jogi személyt
szerveinek ügyletei kötelezik, még akkor is, ha azok meghaladják az
alapító okiratban vagy az alapszabályban meghatározott képviseleti
hatáskört, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy a harmadik személyek
tudatában voltak ennek az ügylet megkötésének időpontjában. A jogi
személy alapító okiratának vagy alapszabályának egyszerű közzététele
nem képezi e tény ismeretének bizonyítékát.
(3) Az alapító okirat vagy az alapszabály azon kikötései vagy
rendelkezései, valamint a jogi személy alapszabály szerinti szerveinek
azon határozatai, amelyek korlátozzák vagy bővítik az említett szerveknek
kizárólag a törvénnyel meghatározott hatalmát, meg nem írtnak
tekintendők, akkor is, ha közzétették azokat.
A jogi cselekményekért 219. cikk – (1) A jogi személy szervei által elkövetett törvényes vagy
tartozott felelősség törvénybe ütköző cselekmények csupán akkor kötelezik magát a jogi
személyt, ha kapcsolatban állnak azok feladatkörével vagy a megbízásuk
tárgyát képező funkció céljával.
(2) A törvénybe ütköző cselekményekért személyesen és
egyetemlegesen felelnek az elkövetők, mind a jogi személlyel szemben,
mind pedig a harmadik személyekkel szemben.
A jogi személy szerveit alkotó 220. cikk – (1) Az ügyvezetők, cenzorok, igazgatók és a jogi személy
tagok felelőssége szerveinek más tagja minőségben eljáró személyek elleni felelősségre-
vonási keresetet a rájuk háruló kötelezettségeik megszegésével a jogi
személynek okozott károkért a jogi személy nevében az illetékes
vezetőszerv indíthatja meg, amely a törvényben meghatározott többséggel
dönt, ennek hiányában pedig, az alapszabály előírásaival megkövetelt
többséggel.
(2) A határozat meghozható akkor is, ha az (1) bekezdésben említett

személyek felelősségének kérdése nem szerepel a napirenden.
(3) Az illetékes vezetőszerv ugyanazon többséggel jelöli ki a peres
eljárások lefolytatására megbízott személyt.
(4) Ha döntés született az ügykezelők elleni felelősségre vonási
kereset megindítására, azok megbízása jog szerint megszűnik, és az
illetékes vezetőszerv helyettesítésük érdekében jár el.
(5) Ha a keresetet az egyéni munkaszerződéstől eltérő szerződés
alapján alkalmazott igazgatók ellen indítják meg, azokat jog szerint
felfüggesztik tisztségükből a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig.
§.3 Különös rendelkezések
A közjogi jogi személyek 221. cikk – Ha a törvény másként nem rendelkezik, a közjogi jogi
felelőssége személyek a magánjogi jogi személyekkel azonos feltételek között felelnek
a szerveik törvényes vagy törvénybe ütköző cselekményeiért.
Vagyoni függetlenség 222. cikk – A jogi személy, amelynek alárendeltségébe egy másik
jogi személy tartozik, nem felel ez utóbbi kötelezettségei teljesítésének
elmulasztásáért és az alárendelt jogi személy sem felel a jogi személyért,
amelynek alárendeltségébe tartozik, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.
Az állam és a területi- 223. cikk – (1) A polgári jogi viszonyokban, amelyekben közvetlenül,
közigazgatási egységek saját nevében, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező jogalanyaként
szerepel, az állam a Közpénzügyi Minisztérium révén vesz részt, azon
esetek kivételével, amelyben a törvény más szervet állapít meg e célra.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelőképpen alkalmazandók a
területi-közigazgatási egységek esetében, amelyek a polgári
jogviszonyokban saját nevükben szerepelnek, a törvényben előírt szervek
révén.
Az állam és a területi- 224. cikk – (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az állam csak
közigazgatási egységek másodlagosan felel a jogi személy közületi szervek, közhatóságok és
polgárjogi felelőssége közintézmények kötelezettségeiért, és e jogi személyek egyike sem felel az
állam kötelezettségeiért.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelőképpen alkalmazandók a
területi-közigazgatási egységek tekintetében is, amelyek csak
másodlagosan felelnek az alárendeltségükbe tartozó közületi szervek,
közintézmények és közszolgálatok kötelezettségeiért, ha ez utóbbiak jogi
személyiséggel rendelkeznek.
IV. FEJEZET
A jogi személy azonosítása
A jogi személy nemzetisége 225. cikk – Román nemzetiségű valamennyi jogi személy, amelynek a
székhelye az alapító okirat vagy az alapszabály szerint Romániában van.
A jogi személy elnevezése 226. cikk – (1) A jogi személy az alapító okiratban vagy az
alapszabályban a törvény feltételei között megállapított elnevezést viseli.
(2) A jogi személy bejegyzésével egyidejűleg bevezetik a nyilvános
nyilvántartásba az elnevezését és a többi azonosító jellemzőit.
A jogi személy székhelye 227. cikk – (1) A jogi személy székhelyét az alapító okirat vagy az
alapszabály szerint állapítják meg.
(2) A tevékenységi tárgy függvényében, a jogi személy több
másodlagos jellegű székhellyel rendelkezhet a fiókjai, területi képviseletei
és telephelyei számára. A 97. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
Az elnevezés és a székhely 228. cikk – A jogi személy a törvényben előírt feltételek között
megváltoztatása megváltoztathatja az elnevezését vagy a székhelyét.
Az elnevezés és a székhely 229. cikk – (1) A harmadik személyekkel való viszonyokban a jogi
bizonyítása személy elnevezésének és székhelyének bizonyítása az érintett jogi
személy tekintetében a törvényben előírt nyilvánossági vagy nyilvántartási
regiszterekben foglalt megjegyzésekkel történik.
(2) E megjegyzések hiányában az elnevezés és a székhely
megállapítása vagy megváltoztatása nem hivatkozható meg más
személyekkel szemben.
Egyéb azonosító jellemzők 230. cikk – A tevékenységi tárgy jellegétől függően, a jogi személy
rendelkezhet más azonosító jellemzőkkel is, úgymint a cégjegyzéki vagy
más nyilvános jegyzékbe való bejegyzési szám, az adószám és más
azonosító elemek, a törvény feltételei között.
Kötelező megjegyzések 231. cikk – A jogi személytől származó valamennyi dokumentumnak,
formájától függetlenül, tartalmaznia kell a elnevezést és székhelyet,
valamint, a törvényben előírt esetekben, más azonosító jellemzőket, a
megkárosított személy javára történő kártérítés-fizetés terhe mellett.
V. FEJEZET
A jogi személy átszervezése
Fogalom 232. cikk – A jogi személy átszervezése azon jogi művelet, amelyben
részt vehet egy vagy több jogi személy, és amelynek hatása azok
megalapítása, módosulása vagy megszűnése.
Átszervezési módozatok 233. cikk – (1) A jogi személy átszervezése egyesülés, megosztás
vagy átalakulás révén valósul meg.
(2) Az átszervezés a jogi személyiség megszerzése tekintetében előírt
feltételek betartásával történik, azon esetek kivételével, amelyben a
törvény, az alapító okirat vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik.
Egyesülés 234. cikk – Az egyesülés egy jogi személynek egy másik jogi személy
általi beolvasztásával valósul meg, vagy több jogi személy
összeolvadásával történik egy új jogi személy létrehozása érdekében.
Az egyesülés 235. cikk – (1) A beolvasztás esetében a beolvadó jogi személy jogai
jogkövetkezményei és kötelezettségei átruházódnak a beolvasztó jogi személyre.
(2) Jogi személyek összeolvadása esetén, azok jogai és kötelezettségei
átruházódnak az újonnan létrehozott jogi személyre.
A megosztás 236. cikk – (1) A megosztás teljes vagy részleges lehet.
(2) A teljes megosztás valamely jogi személy teljes vagyonának két
vagy több már meglévő, illetve a megosztás révén létrejövő jogi személy
között történő elosztása révén valósul meg.
(3) A részleges megosztás egy továbbra is fennálló jogi személy

vagyona egy részének leválasztásából, és e résznek egy vagy több,
meglévő vagy ezáltal létrejövő jogi személyre történő átruházásából áll.
A megosztás 237. cikk – (1) A megosztással megszűnt jogi személy vagyonát
jogkövetkezményei egyenlő módon osztják el a megszerző jogi személyek között, ha a
megosztást elrendelő okirattal nem határoztak meg más arányt.
(2) A részleges megosztás esetében, ha a jogi személy vagyonának egy
részét leválasztják, és átruházzák egy már meglévő vagy egy ily módon
létrejövő jogi személyre, a megosztott jogi személy vagyonának
csökkenése arányos az átruházott résszel.
(3) Ha a leválasztott részt több, már meglévő vagy ily módon létrejövő
jogi személyre ruházzák át, a leválasztás tárgyát képező jogi személy és a
megszerző jogi személyek vagyona közötti megosztást a (2) bekezdés
rendelkezései szerint végzik, a megszerző jogi személyek között a
leválasztott rész szétosztása az (1) bekezdés rendelkezései szerint történik,
amelyek értelemszerűen alkalmazandók.
A felelősség mértéke 238. cikk – (1) Megosztás esetén a megszerző jogi személyek
megosztás esetén mindegyike felel:
a) a megszerzett vagy teljesen megőrzött jogok tárgyát képező
dolgokkal kapcsolatos kötelezettségekért;
b) a megosztott jogi személy többi kötelezettségéért, az a) pontban
említett kötelezettségek levonása után kiszámított, megszerzett vagy
megőrzött jogok értékével arányosan.
(2) Ha a 194. cikk (1) bekezdése a) pontjának feltételei között létrejött
jogi személyt megosztják, az átszervezési okirattal megállapítható a jelen
cikkben előírttól eltérő mód is a kötelezettségek elosztására.
A szerződések elosztása 239. cikk – Megosztás esetén, a szerződéseket a 206. cikk (2)
megosztás esetén bekezdésében, a 237. és 238. cikkben foglalt rendelkezések betartásával
osztják el, oly módon, hogy mindegyik teljesítését egyetlen megszerző jogi
személy végezze, azon eset kivételével, amelyben ez nem lehetséges.
Egyes szerződések 240. cikk – (1) Az átszervezésnek alávetett jogi személy minőségének
megszűnése figyelembevételével megkötött szerződések esetében, ezek hatása nem
szűnik meg, azon eset kivételével, amelyben a felek kifejezetten ellentétes
kikötéseket határoztak meg, vagy ha a szerződés megőrzését vagy átadását
az érdekelt fél beleegyezésétől teszik függővé.
(2) Ha a szerződés megőrzése vagy átadása az érdekelt fél
beleegyezésétől függ, ezt értesítik vagy, esetenként, tértivevényes ajánlott
levélben tájékoztatják, hogy megadja vagy megtagadja a beleegyezését az
értesítés vagy tájékoztatás közlésétől számított tíz munkanapos határidőn
belül. A válaszadás hiánya az említett határidőben a jogutód jogi személy
által a szerződés megőrzésének vagy átvételének elutasításával
egyenértékű.
A jogi személy átalakulása 241. cikk – (1) A jogi személy átalakulása a törvényben előírt
esetekben következik be, ha a jogi személy megszűnik egy másik, azt
helyettesítő jogi személy létesítésével egyidejűleg.
(2) Az átalakulás esetén, a megszűnt jogi személy jogai és
kötelezettségei átruházódnak az újonnan létrejött jogi személyre, azon eset
kivételével, amelyben az átalakulást elrendelő okirat másként írja elő. Ez

utóbbi esetekben a 239., 240. és 243. cikk rendelkezései alkalmazandók
maradnak.
A jogok és kötelezettségek 242. cikk – (1) A bejegyzésnek alávetett jogi személyek átszervezése
átruházásának időpontja esetén a jogok és kötelezettségek átruházása – mind a felek között, mind
pedig a harmadik személyek iránt –, kizárólag a művelet bejegyzésével és
ennek időpontjától valósul meg.
(2) A bejegyzésnek alá nem vetett többi jogi személyt illetően a jogok
és kötelezettségek átadása az (1) bekezdésben említett esetekben, mind a
felek között, mind pedig a harmadik személyekkel szemben, a leltár, az
átadás-átvétel érdekében összeállított könyvviteli mérleg, a teljesítés alatt
lévő valamennyi szerződés nyilvántartásának és elosztásának, valamint a
törvényben előírt más hasonló okiratoknak az illetékes szerv általi
jóváhagyásának időpontjában valósul meg.
(3) Az átadás tárgyát képező ingatlanok esetében, a tulajdonjog és a
többi dologi jog csak a telekkönyvbe történő bejegyzéssel tekintendő
megszerzettnek, a hitelesen megkötött átszervezési okirat vagy, esetenként,
az átszervezést elrendelő közigazgatási aktus alapján, mindkét esetben, az
újonnan létrejött jogi személy bejegyzési bizonyítványának kíséretében, ha
esedékes.
Kifogások 243. cikk – (1) Az átszervezést eldöntő aktusok, ha a törvény másként
nem rendelkezik, kifogással támadhatók meg, a hitelezők és bármely más
érdekelt személy által, az átszervezés jóváhagyásának tudomásul vételétől
számított 30 napos határidőn belül, de ennek közzétételétől, vagy,
esetenként, az átszervezésnek az illetékes szerv által a törvény feltételei
közötti jóváhagyásától számított egy évet meg nem haladóan.
(2) A kifogás felfüggeszti a végrehajtást a kifogást emelőkkel szemben
a bírói határozat jogerőssé válásáig, azon eset kivételével, amelyben az
adós jogi személy bizonyítja, hogy végrehajtotta a kötelezettségeit, vagy a
hitelezők által elfogadott biztosítékokat nyújt, illetve egyezményt köt
azokkal az adósságok kifizetésére.
(3) A kifogást tanácsteremben bírálja el az illetékes bíróság, a felek
idézésével.
(4) A határozat, amellyel a kifogást elbírálták csak fellebbezéssel
támadható meg.
VI. FEJEZET
A jogi személy megszűnése
1. SZAKASZ
Megszűnési módok 244. cikk – A jogi személy a semmisség megállapítása vagy

semmissé nyilvánítás, egyesülés, teljes megosztás, átalakulás, feloszlatás
vagy megszüntetés, illetve az alapító okiratban vagy a törvényben előírt
más módon szűnik meg.
2. SZAKASZ
A jogi személy feloszlatása
A magánjogi jogi személyek 245. cikk – A magánjogi jogi személyeket feloszlatják:

feloszlatása a) ha a fennállási határidejük letelt;
b) ha a cél teljesült vagy teljesíthetetlenné vált;
c) ha a cél, amelynek elérésére törekedtek vagy a felhasznált eszközök
törvényellenessé vagy közrendbe ütközővé váltak, illetve ha a bejelentett
céltól eltérő cél megvalósítására törekszenek;
d) az illetékes szerveik határozatával;
e) a törvényben, az alapító okiratban vagy alapszabályban előírt
bármely más módon.
A közjogi jogi személy 246. cikk – A közjogi jogi személyek csupán a törvényben kifejezetten
feloszlatása előírt esetekben és feltételek között oszlathatók fel.
Kifogások 247. cikk – Amennyiben a jogi személyt az illetékes szerv
határozatával oszlatják fel, a hitelezők vagy bármely más érdekelt személy
kifogást emelhetnek, a 243. cikk rendelkezéseinek értelemszerű
alkalmazásával.
Felszámolás 248. cikk – (1) A feloszlatás hatásaként a jogi személy ellen megindul
a felszámolási eljárás a források értékesítése és az eszközök kifizetése
céljából.
(2) A jogi személy megőrzi a polgári jogképességét a felszámoláshoz
szükséges műveletek elvégzésére, befejezésükig.
(3) Ha a jogi személy megszűnése egyesüléssel, átalakulással vagy
teljes megosztással történik, nem indítják meg a felszámolási eljárást.
A felszámolás után 249. cikk – (1) Bármi lenne is a feloszlatás oka, a jogi személy
megmaradó dolgok felszámolás után megmaradt dolgai az alapító okiratban vagy az
rendeltetése alapszabályban, illetve a feloszlatás előtt az illetékes szerv által meghozott
határozatban megállapított rendeltetést kapják.
(2) Az alapító okiratban vagy alapszabályban ilyen jellegű előírás
hiányában vagy az (1) bekezdés feltételei között meghozott határozat
hiányában, valamint abban az esetben, ha az előírás vagy a határozat
törvénybe vagy közrendbe ütköző, a felszámoló javaslatára, a felszámolás
után megmaradó dolgokat az illetékes hatóság, csupán fellebbezhető
határozattal, azonos vagy hasonló célú jogi személynek ítéli oda, ha a
törvény eltérően nem rendelkezik. Ha több ilyen jogi személy van, a
felszámoló legalább három jogi személyt javasol, mely esetben a dolgokat
sorshúzással ítélik oda.
(3) Ha a jogi személyt a 245. cikk d) pontjában említett okok miatt
oszlatták fel, valamint abban az esetben, amelyben egyetlen jogi személy
sem egyezik bele a (2) bekezdés feltételei között megvalósított felszámolás
után megmaradó dolgok átvételébe, e dolgok a helyezkedésük területi
körzete szerinti község, város vagy megyei jogú város tulajdonába
kerülnek.
(4) Minden esetben, a felszámolás után megmaradó dolgok feletti
tulajdonjog átruházása a kedvezményezettek általi átvételük időpontjában
következik be, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Az átvételi-átadási

jegyzőkönyv és a jogerős bírói határozat, a (2) vagy (3) bekezdésben előírt
esetekben, tulajdoni jogcímet képez vagy, esetenként, jogalapként
szolgálhat a telekkönyvi bejegyzéshez. Ingatlanok esetében az 1244. cikk
rendelkezései és a telekkönyvi rendelkezések alkalmazandók maradnak.
3. SZAKASZ
Különös rendelkezések
Egyes jogi személyek 250. cikk – (1) A központi vagy helyi közhatóságok által létrehozott,
megszüntetése felszámolásnak alá nem vetett jogi személyek a létrehozó szerv
határozatával szüntethetők meg.
(2) Ebben az esetben, ha az illetékes szerv eltérően nem rendelkezett,
a megszüntetett jogi személy jogai és kötelezettségei megszerző jogi
személyre ruházandók át, az átruházott dolgok értékével arányosan,
figyelembe véve az illető kötelezettségek természetét is.
A jogi személyiség 251. cikk – (1) A bejegyzésnek alávetett jogi személyek a bejegyzésük
megszűnésének időpontja szerinti nyilvántartásokból való törlésük időpontjában szűnnek meg.
(2) A többi jogi személy a megszűnést elrendelő okirat időpontjában
szűnik meg, vagy, az esetnek megfelelően, a törvényben előírt bármely
más követelmény teljesítésének időpontjában.
V. CÍM
A nem vagyoni jogok védelme
Az emberi személyiség 252. cikk – Valamennyi természetes személynek joga van az emberi
védelme lényhez szorosan kapcsolódó – úgymint az élet, egészség, testi épség,
méltóság, magánélet intimitása, tudományos, művészeti, irodalmi vagy
műszaki alkotás – értékek, valamint bármely más nem vagyoni jogok
védelméhez.
Védelmi eszközök 253. cikk – (1) A természetes személy, akinek a nem vagyoni jogait
megsértették vagy fenyegették, bármikor kérheti a bíróságtól:
a) a törvénybe ütköző cselekmény elkövetésének megtiltását, ha az
közvetlenül fenyegető;
b) a jogsértés beszüntetését és a jövőre vonatkozó megtiltását, ha ez
még fennáll;
c) az elkövetett cselekmény törvénybe ütköző jellegének
megállapítását, ha még fennáll az okozott háborítás.
(2) Az (1) bekezdés előírásaitól való eltéréssel, a szabad
véleménynyilvánítási jog gyakorlásából eredő sérelem esetén a bíróság
csupán az (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt intézkedéseket rendelheti
el.
(3) Ugyanakkor, az említett jogok megsértését elszenvedő személy
kérheti a bíróságtól a cselekmény elkövetőjének kötelezését arra, hogy
teljesítsen a bíróság által szükségesnek vélt bármely intézkedést a sértett
jog helyreállítása érdekében, az alábbiak szerint:
a) az elkövető kötelezése, hogy saját költségén közzétegye az elítélő

határozatot;
b) a törvénybe ütköző cselekmény megszüntetéséhez vagy az okozott
károk jóvátételéhez szükséges bármely más intézkedés.
(4) Ugyanakkor, a károsított személy kérhet kárjóvátételt vagy,
esetenként, vagyoni jóvátételt a neki okozott, akár nem-vagyoni kárért, ha
a sérelem a kárt okozó cselekmény elkövetőjének felróható. Ezekben az
esetekben, a keresetindítás joga jogmegszüntető elévülésnek alávetett.
A névhez való jog védelme 254. cikk – (1) Az a személy, akinek a nevét vitatják, kérheti a
bíróságtól az illető névhez való jogának elismerését.
(2) Hasonlóképpen az, akit a nevének a teljes vagy részleges jogtalan
használatával károsítanak, bármikor kérheti a bíróságtól a jogtalan sértés
megszüntetését.
(3) A jelen cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a
törvény feltételei között megválasztott álnévhez való jog védelme
tekintetében is.
Ideiglenes intézkedések 255. cikk – (1) Ha egy magát károsultnak vélő személy hihető
bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a nem-vagyoni jogai aktuális vagy
közvetlenül fenyegető jogsértő cselekmény tárgyát képezik és, hogy e
cselekmény nehezen jóvátehető kárt okozhat neki, ideiglenes intézkedések
elrendelését kérheti a bíróságtól.
(2) A bíróság különösképpen az alábbiakat rendelheti el:
a) a jogsértés megtiltása vagy ideiglenes megszüntetése;
b) a bizonyítékok megőrzésének biztosításához szükséges
intézkedések meghozatala.
(3) Az írott vagy audiovizuális sajtón keresztül okozott károk esetében
a bíróság csupán akkor rendelheti el a kárt okozható cselekmény ideiglenes
megszüntetését, ha a felperesnek okozott károk súlyosak, ha a kereset nem
nyilvánvalóan indokolt, a 75. cikknek megfelelően, és ha a bíróság által
meghozott intézkedés nem tűnik aránytalannak az okozott károkhoz
viszonyítva. A 253. cikk (2) bekezdésének rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
(4) A bíróság az elnöki rendeletre vonatkozó, megfelelőképpen
alkalmazandó rendelkezések szerint bírálja el a kérelmet. Amennyiben a
kérelmet az alapkereset megindítása előtt nyújtják be, az ideiglenes
intézkedést elrendelő határozattal rögzítik az alapkereset megindításának
határidejét is, az intézkedés jog szerinti megszüntetése büntetésének terhe
mellett. A (6) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
(5) Ha a meghozott intézkedések olyan jellegűek, hogy kárt
okozhatnak az ellenfélnek, a bíróság kötelezheti a felperest egy
meghatározott összegű biztosíték kifizetésére, az elrendelt intézkedés jog
szerinti megszüntetése büntetésének terhe mellett.
(6) A jelen cikk szerint a megszegett nem-vagyoni jog védelmét
szolgáló bírósági kereset megindítása előtt meghozott intézkedések jog
szerint megszűnnek, ha a felperes nem fordult megkereséssel a bírósághoz
a megszabott határidőben, de az intézkedések foganatosításától számított
30 napot nem meghaladóan.
(7) A felperes köteles jóvátenni, az érdekelt fél kérésére, a meghozott

ideiglenes intézkedésekkel okozott kárt, ha az alapkeresetet
megalapozatlanként elutasítják. Mindazonáltal, ha a felperes nem vétkes
vagy csupán könnyű vétkesség terheli, a bíróság, a konkrét körülmények
függvényében, elutasíthatja az ellenfél által kért kártérítésre való
kötelezését, vagy elrendelheti ezek csökkentését.
(8) Ha az ellenfél nem kér kártérítést, a bíróság elrendeli a biztosíték
visszaszolgáltatását, a felperes kérésére, a felek idézésével meghozott
határozattal. A kérelmet az elnöki rendeletre vonatkozó, értelemszerűen
alkalmazandó rendelkezések szerint bírálják el. Amennyiben az alperes a
biztosíték visszaszolgáltatására vonatkozó ellenvetését fejezi ki, a bíróság
határidőt szab meg az alapkereset megindítására, amely nem haladhatja
meg a határozat kihirdetésétől számított 30 napot, a biztosíték címen
letétbe helyezett összeg zárolására vonatkozó intézkedés jog szerinti
megszűnésének terhe mellett.
A nem vagyoni jog 256. cikk – (1) A megszegett nem-vagyoni jog helyreállítását célzó
jogosultjának elhalálozása keresetet folytathatja vagy megindíthatja, a sértett személy halála után, a
túlélő házastárs, az elhunyt személy bármelyik egyenesági rokona,
valamint a negyedik ágig számított bármelyik oldalági rokona.
(2) Az elhunyt személy emlékének helyreállítását célzó keresetet az
(1) bekezdésben említett személyek indíthatják meg.
A jogi személy nem vagyoni 257. cikk – A jelen cím rendelkezései analógiásan a jogi személyek
jogainak védelme nem-vagyoni jogai tekintetében is alkalmazandók.
II. KÖNYV
A családról
I. CÍM
A család 258. cikk – (1) A család a házastársak szabad megegyezésével létrejött

házasságán, az egyenlőségükön, valamint a szülőknek a gyermekek
nevelését és oktatását biztosító jogán és kötelezettségein alapul.
(2) A család a társadalom és az állam általi védelemre jogosult.
(3) Az állam gazdasági és társadalmi eszközökkel támogatni köteles a
házasság megkötését, valamint a család fejlődését és megerősítését.
(4) A jelen Polgári Törvénykönyv értelmében, házastársak alatt a
házassági kötelékben élő férfi és nő értendő.
A házasság 259. cikk – (1) A házasság egy férfi és egy nő szabad megegyezésén
alapuló egyesülése, a törvény feltételei között.
(2) A férfi és a nő jogosult házasságot kötni családalapítás céljából.
(3) A házasság vallásos megkötésére csak a polgári esküvő megkötését
követően kerülhet sor.
(4) A házasság megkötési feltételeit és semmisségi okait a jelen
Polgári Törvénykönyv határozza meg.
(5) A házasság a házastársak valamelyikének halálával vagy bírósági
holtnak nyilvánításával szűnik meg.

(6) A házasság válással bontható fel, a törvény feltételei között.
A gyermekek jogegyenlősége 260. cikk – A házasságon kívüli gyermekek a törvény előtt egyenlők a
házasságból származókkal, valamint az örökbefogadottakkal.
A szülők kötelezettségei 261. cikk – Elsősorban a szülőket terheli a kiskorú gyermekeik
nevelési és oktatási kötelezettsége.
A szülők és gyermekek 262. cikk – (1) A gyermek nem választható el a szüleitől ezek
közötti kapcsolatok hozzájárulása nélkül, a törvényben előírt esetek kivételével.
(2) A gyermek, aki nem lakik a szüleinél vagy, esetenként, azok
valamelyikével, jogosult személyes kapcsolatot tartani azokkal. E jog
gyakorlása csupán a törvényben előírt feltételek között korlátozható, alapos
indokok miatt, figyelembe véve a gyermek legjobb (legfőbb) érdekét.
A gyermek legjobb 263. cikk – (1) A gyermekre vonatkozó bármely döntést, függetlenül
érdekének elve attól, hogy ki a döntéshozó, a gyermek legfőbb érdekének betartásával kell
meghozni.
(2) A gyermekekre vonatkozó kérelmek elbírálása érdekében az
illetékes hatóságok kötelesek megadni valamennyi szükséges útbaigazítást,
hogy a felek a vitás ügyek megegyezéses úton történő rendezési módszereit
vegyék igénybe.
(3) A szülők és gyermekek közötti kapcsolatokra vonatkozó
eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szülőknek a gyermekekre
vonatkozó vágyai és érdekei a hatóságok tudomására hozhatóak legyenek
és, hogy az utóbbiak figyelembe vegyék azokat a meghozott
határozataikban.
(4) A gyermekekre vonatkozó eljárásokat ésszerű időtartamban kell
lebonyolítani, hogy ne sérüljenek a gyermek legfőbb érdekei és a családi
viszonyok.
(5) A gyermekvédelemre vonatkozó törvényi előírások értelmében,
gyermek alatt az a személy értendő, aki nem töltötte be a 18. életévét és
teljes cselekvőképességet sem nyert, a törvény szerint.
A gyermek meghallgatása 264. cikk – (1) A rá vonatkozó közigazgatási vagy bírósági
eljárásokban a tízedik életévét betöltött gyermek meghallgatása kötelező.
Mindazonáltal, meghallgatható a tízedik életévét be nem töltött gyermek is,
ha az illetékes hatóság úgy véli, hogy ez szükséges az ügy elbírálásához.
(2) A meghallgatási jog feltételezi a gyermek lehetőségét, hogy
kérhessen és megkapjon bármilyen információt, az életkorának
megfelelően, hogy kifejezhesse véleményét és tájékoztassák ennek
lehetséges következményeiről, amennyiben azt betartanák, valamint az őt
érintő bármely döntés következményeiről.
(3) Bármely gyermek kérheti a meghallgatását, az (1) és (2) bekezdés
előírásainak megfelelően. A kérésnek az illetékes hatóság általi
visszautasítását indokolni kell.
(4) A meghallgatott gyermek véleményeit az életkora és az érettségi
szintje függvényében veszik figyelembe.
(5) A gyermek beleegyezésére vagy jelenlétére vonatkozó különös
törvényi rendelkezések, a rá vonatkozó eljárásokban, valamint a bíróság
által érdekkonfliktus esetén képviselő kijelölésére vonatkozó előírások

továbbra is alkalmazandók.
Az illetékes bíróság 265. cikk – A jelen könyvvel a bíróság hatáskörébe sorolt valamennyi
intézkedés, valamint a jelen könyv rendelkezéseinek alkalmazására
vonatkozó valamennyi peres ügy a 107. cikkben említett gyámügyi bíróság
illetékességébe tartozik.
II. CÍM
A házasság
I. FEJEZET
Az eljegyzés
Az eljegyzés megkötése 266. cikk – (1) Az eljegyzés a házasság megkötésére irányuló

kölcsönös ígéret.
(2) A házasság megkötésének alapfeltételeire vonatkozó
rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók, az orvosi véleményezés és
az illetékes közigazgatási szerv engedélyének kivételével.
(3) Az eljegyzés megkötéséhez nem szükséges semmilyen alakiság
teljesítése és bármilyen bizonyító eszközzel bizonyítható.
(4) A házasságkötésnek nem feltétele az eljegyzés megkötése.
(5) Az eljegyzés csak férfi és nő között jöhet létre.
Az eljegyzés felbontása 267. cikk – (1) Az eljegyzést felbontó fél nem kényszeríthető a
házasság megkötésére.
(2) Az eljegyzés felbontása tekintetében kikötött kötbér meg nem
írtnak tekintendő.
(3) Az eljegyzés felbontása nem függ semmilyen alakiság
teljesítésétől és bármilyen bizonyító eszközzel bizonyítható.
Az ajándékok 268. cikk – (1) Az eljegyzés felbontása esetén visszaszolgáltatandók
visszaszolgáltatása azok az ajándékok, amelyekhez a felek az eljegyzés kapcsán jutottak,
vagy, annak során, a házasságkötés érdekében, szokásos ajándékok
kivételével.
(2) Az ajándékokat természetben kell visszaszolgáltatni vagy, ha ez
már nem lehetséges, a meggazdagodás mértékében.
(3) A visszaszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, ha az eljegyzés a
felek valamelyikének halála miatt bomlott fel.
Az eljegyzés felbontásának 269. cikk – (1) Az eljegyzést önkényesen felbontó fél kártérítésre
felelőssége kötelezhető a házasságkötés miatt végzett vagy szerződött kiadásokért,
amennyiben ezek a körülményeknek megfelelőek voltak, valamint
bármilyen más okozott kárért is.
(2) Az a fél, aki saját hibájából a másikat az eljegyzés felbontására
késztette, kártérítésre kötelezhető az (1) bekezdés feltételei között.
Elévülési határidő 270. cikk – A 268. és 269. cikk rendelkezéseire alapozott kereseti jog
az eljegyzés felbontásától számított egy éven belül évül el.
II. FEJEZET
A házasság megkötése
1. SZAKASZ
A házasságkötés alapfeltételei
Beleegyezés a 271. cikk – A házasságot egy férfi és egy nő között kötik meg, azok
házasságkötésbe szabad és személyes beleegyezésével.
Házasságkötési életkor 272. cikk – (1) A házasság megköthető, ha a leendő házastársak
betöltötték a 18. életévüket.
(2) Alapos indokok miatt, a 16. életévét betöltött kiskorú, orvosi
véleményezés alapján, a szülei vagy a gyámja hozzájárulásával és a
kiskorú lakhelye szerinti gyámügyi bíróság engedélyezésével, házasságot
köthet. Ha a szülők valamelyike elutasítja a házasságkötéshez való
hozzájárulásának megadását, a gyámügyi bíróság dönt e nézeteltérés fölött
is, figyelembe véve a gyermek legfőbb érdekét.
(3) Ha a szülők egyike elhunyt vagy akaratnyilvánításra képtelen,
elegendő a másik szülő hozzájárulása.
(4) Úgyszintén, a 398. cikk feltételei között, elegendő annak a
szülőnek a hozzájárulása, aki a szülői auktoritást gyakorolja.
(5) Ha nincsenek szülők és gyám sincs, aki a házasságkötéshez
hozzájárulását adhatná, szükséges azon személy vagy hatóság
hozzájárulása, akit vagy amelyet a szülői jogok gyakorlásával megbíztak.
A bigámia 273. cikk – A már házas személynek tilos újabb házasságot
megkötnie.
A rokonok közötti 274. cikk – (1) A házasságkötés tilos az egyenesági rokonok között,
házasságkötés tilalma valamint az oldalági rokonok között negyedik fokig.
(2) Alapos indokok miatt, a negyedik fokú oldalági rokonok közötti
házasságot engedélyezheti a gyámügyi bíróság, amelynek körzetében az
engedélyt kérelmező személy lakhelye található. A bíróság egy ilyen
értelmű speciális orvosi véleményezés alapján dönt.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az
örökbefogadásból származó rokonság esetén is.
A gyám és a kiskorú 275. cikk – Nem engedélyezett a házasság a gyám és a gyámság alatt
(gyámolt) közötti házasság álló kiskorú személy között.
tilalma
Elmebetegség és értelmi 276. cikk – Tilos házasodnia az elmebetegnek és az értelmi
fogyatékosság fogyatékosnak.
Bizonyos élettársi 277. cikk – (1) Tilos az azonos nemű személyek közötti házasság.
kapcsolatok tilalma vagy (2) Az azonos nemű román állampolgárok vagy külföldi
házassággal való azonosítása állampolgárok között külföldön megkötött vagy szerződött házasságokat
nem ismerik el Romániában.
(3) Az ellentétes nemű vagy azonos nemű személyek – román
állampolgárok vagy külföldi állampolgárok – között külföldön megkötött
vagy szerződött polgári partnerségi kapcsolatok Romániában nincsenek
elismerve.
(4) Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamai

állampolgárainak Románia területén való szabad mozgására vonatkozó
törvényi rendelkezések alkalmazandók maradnak.
2. SZAKASZ
A házasságkötési alakiságok
Az egészségi állapot közlése 278. cikk – A házasság nem kötendő meg, ha a leendő házastársak
nem adnak arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy kölcsönösen tájékoztatták
egymást egészségi állapotukról. Érvényesek azok a törvényi
rendelkezések, amelyek nem engedélyezik bizonyos betegségben
szenvedők házasságkötését.
A házasságkötés helye 279. cikk – (1) A házasságkötésre az anyakönyvvezető előtt, a
polgármesteri hivatal székhelyén kerül sor.
(2) Kivételesen, a polgármester jóváhagyásával, megkötheti a
házasságot a leendő házastársak lakhelye vagy tartózkodási helyétől eltérő
körzet polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, a leendő házastársak
lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti polgármesteri hivatal
értesítésének kötelezettségével, közzététel céljából.
A házassági nyilatkozat 280. cikk – (1) A házasodni szándékozó személyek személyesen teszik
meg a házassági nyilatkozatot, a törvény szerint, a házasságkötés helyét
képezendő polgármesteri hivatalnál.
(2) A törvényben előírt esetekben, a házassági nyilatkozatot meg lehet
tenni a polgármesteri hivatal székhelyén kívül is.
(3) Amennyiben a leendő házastárs kiskorú, a szülei vagy, esetenként,
a gyámja személyes nyilatkozatot tesz, amelyben hozzájárul a házasság
megkötéséhez. A 272. cikk (5) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók
maradnak.
(4) Ha a leendő házastársak valamelyike, a szülők vagy a gyám nem
tartózkodik abban a helységben, ahol a házasságkötésre sor kerül,
nyilatkozatot tehetnek azon polgármesteri hivatalnál, amelynek körzetében
a lakhelyük vagy tartózkodási helyük van, az pedig 48 órán belül megküldi
azon polgármesteri hivatalnak, ahol a házasság megkötésére sor kerül.
A házassági nyilatkozat 281. cikk – (1) A házassági nyilatkozatban a leendő házastársak
tartalma rámutatnak, hogy nincs egyetlen törvényi akadálya sem a
házasságkötésnek és meghatározzák a házasság idején viselendő
családnevet, valamint a választott házassági vagyonjogi rendszert.
(2) A házassági nyilatkozattal egyidejűleg bemutatják a törvényben a
házasság megkötéséhez előírt bizonyítékokat.
A családnév megválasztása 282. cikk – A leendő házastársak megegyezhetnek, hogy megőrizzék a
házasság előtt viselt nevüket, felvegyék bármelyikük nevét vagy az
összevont nevüket viseljék. Ugyanakkor, a házastársak egyike megőrizheti
a házasság előtti nevét, a másik pedig az összevont nevüket viselheti.
A házassági nyilatkozat 283. cikk – (1) A házassági nyilatkozat kézhezvételének napján az
nyilvánosságra hozatala anyakönyvvezető elrendeli annak közzétételét, kivonatban történő
kifüggesztésével, a polgármesteri hivatal székhelyén külön erre rendeltetett
helyen és a házasságkötés helyét képező polgármesteri hivatal internetes
honlapján, valamint, esetenként, azon polgármesteri hivatal székhelyén,

amelynek körzetében a másik házastárs lakhelye vagy tartózkodási helye
van.
(2) A házassági nyilatkozat kivonatának kötelező módon tartalmaznia
kell: a kifüggesztés dátumát, a leendő házastársak anyakönyvi adatait és,
esetenként, a szülők vagy a gyám hozzájárulását, valamint a tájékoztatást,
miszerint bárki ellenvetést tehet a házasságkötésre vonatkozóan a
kifüggesztéstől számított 10 napos határidőn belül.
(3) A házasságot a házassági nyilatkozat kifüggesztésétől számított tíz
napos határidőn belül kötik meg, mely határidőbe beleszámítandó mind a
kifüggesztés időpontja, mind pedig a házasságkötés időpontja.
(4) A házasságkötés helyét képező megyei jogú város, Bukarest
fővárosi kerület, város vagy község polgármestere alapos indokok miatt
jóváhagyhatja a házasság megkötését a (3) bekezdésben előírt határidő
letelte előtt.
A házassági nyilatkozat 284. cikk – Amennyiben a házasságot nem kötötték meg a házassági
megújítása nyilatkozat kifüggesztésének időpontjától számított 30 napos határidőn
belül, vagy ha a leendő házastársak módosítani szeretnék az eredeti
nyilatkozatukat, újabb házassági nyilatkozatot kell tenniük, és el kell
rendelni annak közzétételét.
A házasságkötéssel szembeni 285. cikk – (1) Bárki kétségbe vonhatja a házasságot, ha törvényi
kifogásemelés akadály áll fenn, vagy egyéb törvényi követelmények nem teljesülnek.
(2) A házasságkötéssel kapcsolatos kifogást csupán írásban lehet tenni,
az alapjául szolgáló bizonyítékok bemutatásával.
A házasságkötés 286. cikk – Az anyakönyvvezető megtagadja a házasság megkötését
szertartásának elutasítása ha, az általa kötelező módon végrehajtott ellenőrzések, a beérkezett
ellenvetések vagy a birtokában lévő információk – amennyiben ezek
közismertek – alapján megállapítja, hogy nem teljesülnek a törvényben
előírt feltételek.
A házasságkötés hivatalos 287. cikk – (1) A leendő házastársak kötelesek együtt megjelenni a
szertartása polgármesteri hivatal székhelyén, hogy nyilvánosan beleegyezésüket adják
a házasság megkötéséhez, 2 tanú jelenlétében, az anyakönyvvezető előtt.
(2) Mindazonáltal, a törvényben előírt esetekben, az
anyakönyvvezető levezetheti a házasságkötési hivatalos szertartást az
anyakönyvi szolgálat székhelyén kívül is, az (1) bekezdésben említett
többi feltétel betartásával.
(3) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kérhetik a házasság
megkötését anyanyelvükön is, azzal a feltétellel, hogy az anyakönyvvezető
vagy a házasságkötést levezető személy ismerje azt a nyelvet.
A házasságkötés tanúi 288. cikk – (1) A tanúk igazolják, hogy a házastársak beleegyezésüket
adták a 287. cikknek megfelelően.
(2) Nem lehetnek tanúk a házasságkötésnél a cselekvőképtelen
személyek, valamint azok, akik lelki vagy testi fogyatékosság miatt nem
képesek igazolni az (1) bekezdésben előírt cselekményeket.
(3) A tanúk lehetnek a leendő házastársak bármelyikének vérrokonai
vagy házassági kötelékből származó rokonai, a rokonsági foktól
függetlenül.
A házasság megkötésének 289. cikk – A házasság akkor tekintendő megkötöttnek, ha a leendő

időpontja házastársak mindegyikének beleegyezését tudomásul véve, az
anyakönyvvezető házasnak nyilvánítja őket.
III. FEJEZET
A házasságkötést követő alakiságok
A házassági okmány 290. cikk – A házasság megkötése után az anyakönyvvezető

haladéktalanul elkészíti az anyakönyvi okiratok nyilvántartásában a
házassági okmányt, amelyet mindkét házastárs, a két tanú és az
anyakönyvvezető aláír.
A házassági vagyonjogi 291. cikk – A házassági okmányon az anyakönyvvezető megjegyzést
rendszerre vonatkozó tesz a választott házassági vagyonjogi rendszerről. Köteles továbbá,
alakiságok hivatalból és haladéktalanul megküldeni a házassági okmány egy másolatát
a 334. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásnak, valamint,
esetenként, a házassági vagyonjogi egyezményt hitelesítő közjegyzőnek.
A házasság bizonyítása 292. cikk – (1) A házasság bizonyítására a házassági okmány és az
ennek alapján kibocsátott házassági bizonylat szolgál.
(2) Mindazonáltal, a törvényben előírt esetekben, a házasság
bármilyen bizonyító eszközzel bizonyítható.
IV. FEJEZET
A házasság semmissége
1. SZAKASZ
A házasság abszolút semmissége
Abszolút semmisségi esetek 293. cikk – (1) Abszolút semmis a 271., 273., 274., 276. cikk és a 287.
cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések megszegésével megkötött
házasság.
(2) Ha egy holtnak nyilvánított személy házastársa újraházasodott, és
ezt követően, a holtnak nyilvánítást kimondó határozatot
érvénytelenítették, az új házasság érvényben marad, ha a holtnak
nyilvánított személy házastársa jóhiszemű volt. Az első házasság az új
házasság megkötésének időpontjában tekintendő felbontottnak.
A házasságkötési életkor 294. cikk – (1) A tizenhatodik életévét be nem töltött kiskorúval
hiánya megkötött házasságot abszolút semmisség sújtja.
(2) Ennek ellenére, a házasság semmissége elhárítható, ha a bírói
határozat jogerőre emelkedéséig mindkét házastárs betöltötte a 18. életévét,
vagy a feleség szült, illetve teherbe esett.
Színlelt házasság 295. cikk – (1) A családalapítástól eltérő céllal megkötött házasság
abszolút semmis.
(2) Ennek ellenére, a házasság semmissége elhárítható, ha a bírói
határozat jogerőre emelkedéséig a házastársak megkezdték az együttélést,
a feleség szült vagy teherbe esett, illetve ha eltelt két év a házasság
megkötése óta.
Az abszolút semmisség 296. cikk – Bármely érdekelt személy megindíthatja a házasság

meghivatkozására jogosult abszolút semmisségének megállapítására irányuló keresetet. Mindazonáltal
személyek az ügyész nem indíthatja meg a keresetet a házasság megszűnése vagy
felbontása után, azon eset kivételével, amelyben kiskorúak vagy bírósági
gondnokság alá helyezettek jogainak védelme érdekében járna el.
2. SZAKASZ
A házasság relatív semmissége
A törvényben megkövetelt 297. cikk – (1) Relatív semmis a 272. cikk (2) és (4) bekezdésében
jóváhagyások hiánya említett hozzájárulások vagy engedélyezések nélkül megkötött házasság.
(2) A semmisséget csupán az a személy hivatkozhatja meg, akinek a
hozzájárulására vagy engedélyezésére szükség lett volna.
Az akarathibák 298. cikk – (1) A házasság érvényteleníthető annak a házastársnak a
kérésére, akinek beleegyezése tévedés, megtévesztés vagy kényszer okozta
akarathibából ered.
(2) A tévedés kizárólag akkor képez akarathibát, ha a leendő házastárs
fizikai személyazonosságára vonatkozik.
Az ítélőképesség hiánya 299. cikk – Relatív semmis az ítélőképességétől ideiglenesen
megfosztott személy által megkötött házasság.
A gyámság megléte 300. cikk – A gyám és a kiskorú gyámoltja között megkötött
házasságot relatív semmisség sújtja.
Elévülési határidő 301. cikk – (1) A házasság érvénytelenítése 6 hónapos határidőn belül
kérhető.
(2) A 297. cikkben említett esetben a határidő azon időponttól
számítandó, amikor a házasság megkötéséhez szükséges hozzájárulás vagy
engedélyezés megadására jogosult személyek tudomást szereztek arról.
(3) Az akarathibának vagy ítélőképesség hiányának tulajdonított
semmisség esetében a határidő a kényszer megszűnése időpontjától vagy,
esetenként, azon időponttól folyik, amikor az érdekelt személy tudomást
szerzett a megtévesztésről, a tévedésről vagy az ítélőképesség ideiglenes
hiányáról.
(4) A 300. cikkben említett esetben a határidő a házasság
megkötésének időpontjától folyik.
A kereset személyes jellege 302. cikk – Az érvénytelenítési kereset megindításához való jog nem
száll át az örökösökre. Mindazonáltal, ha a keresetet a házastársak
valamelyike indította meg, bármelyik örököse folytathatja.
A semmisség orvoslása 303. cikk – (1) A 272. cikk (2) és (4) bekezdésében említett esetekben,
a házasság relatív semmissége elhárítható, ha a bírói határozat jogerőre
emelkedéséig megszerezték a törvényben megkövetelt hozzájárulásokat és
engedélyezéseket.
(2) A házasság nem érvényteleníthető, ha a házastársak a kényszer
megszűnésétől vagy a megtévesztés, a tévedés vagy a mentális képességek
ideiglenes hiányának felfedezésétől számított 6 hónapig együtt éltek.
(3) A házasság semmissége minden esetben orvosolódik, ha időközben
mindkét házastárs betöltötte a tizennyolcadik életévét vagy a feleség szült
vagy terhes lett.
3. SZAKASZ
A házasság semmisségének jogkövetkezményei
A vélt házasság 304. cikk – (1) A semmis vagy érvénytelenített házasság

megkötésekor jóhiszemű házastárs helyzete a bírói határozat jogerőssé
válásáig azonos egy érvényes házasságban lévő házastárs helyzetével.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a volt házastársak közötti
vagyoni viszonyok tekintetében, analógiásan, a válásra vonatkozó
rendelkezések alkalmazandók.
A gyermekek helyzete 305. cikk – (1) A házasság semmissége nincs hatással a gyermekek
helyzetére, akik házasságból származó gyermekek helyzetét őrzik meg.
(2) A szülők és gyermekek közötti jogok és kötelezettségek
tekintetében, analógiásan, a válásra vonatkozó rendelkezések
alkalmazandók.
A bírói határozat 306. cikk – (1) A házasság semmisségét megállapító vagy azt
meghivatkozhatósága érvénytelenítő bírói határozat harmadik személyekkel szemben a törvény
feltételei között hivatkozható meg. A 291., 334. és 335. cikk rendelkezései
(2) Mindazonáltal, a házasság semmissége nem hivatkozható meg
harmadik személlyel szemben egy olyan ügylet tekintetében, amelyet ez
utóbbi a házastársak valamelyikével előzetesen kötött meg, kivéve, ha
teljesültek a törvényben előírt nyilvánossági alakiságok a semmisség
megállapítása iránti keresetre vagy az érvénytelenítési keresetre
vonatkozóan vagy, ha a harmadik személy más úton, az ügylet megkötését
megelőzően, tudomást szerzett a házasság semmisségéről.
V. FEJEZET
A házastársak személyes jogai és kötelezettségei
A házastársak közötti 307. cikk – A jelen fejezet rendelkezései a házastársak közötti

személyi viszonyok személyes viszonyok tekintetében alkalmazandók, a vagyonjogi
szabályozása rendszertől függetlenül.
A házastársak döntéshozatala 308. cikk – A házastársak közösen döntenek mindenről, ami a
házassággal kapcsolatos.
A házastársak kötelezettségei 309. cikk – (1) A házastársak kölcsönös tisztelettel, hűséggel és
erkölcsi támogatással tartoznak egymásnak.
(2) Kötelesek együtt lakni. Alapos indokok miatt dönthetnek úgy,
hogy külön lakjanak.
A házastársak függetlensége 310. cikk – Egyetlen házastársnak sincs joga cenzúrázni a másik
házastárs levelezését, társadalmi kapcsolatait vagy szakmaválasztását.
A családnév megváltoztatása 311. cikk – (1) A házastársak kötelesek a házasság megkötésekor
kinyilvánított nevet viselni.
(2) Ha a házastársak úgy egyeztek, hogy a házasság idején közös
nevet viseljenek és a 281. cikk rendelkezéseinek megfelelően
kinyilvánították azt, a házastársak valamelyike csupán a másik házastárs
beleegyezésével kérheti e név közigazgatási úton történő megváltoztatását.
VI. FEJEZET
A házastársak vagyoni jogai és kötelezettségei
1. SZAKASZ
1.§ A házassági vagyonjogi rendszerről általában
A házassági vagyonjogi 312. cikk – (1) A leendő házastársak az alábbi vagyonjogi rendszerek
rendszerek közül választhatnak: törvényes vagyonközösség, vagyon-elkülönítés vagy
egyezményes vagyonközösség.
(2) A választott vagyonjogi rendszertől függetlenül, nem lehet eltérni
a jelen szakasz rendelkezéseitől, ha a törvény másként nem rendelkezik.
A házassági vagyonjogi 313. cikk – (1) A házastársak között a vagyonjogi rendszer csak a
rendszer joghatásai házasságkötés napjától fejt ki joghatásokat.
(2) Harmadik személyekkel szemben a vagyonjogi rendszer a
törvényben előírt nyilvánossági alakiságok teljesítésének időpontjától
hivatkozható meg, azon eset kivételével, amelyben ezek más úton
szereztek tudomást róla.
(3) A nyilvánossági alakiságok teljesítésének elmulasztása arra vezet,
hogy a házastársakat a jóhiszemű harmadik személyek a törvényes
vagyonközösségi rendszer szerint házasodottnak tekintik.
Egyezményes megbízás 314. cikk – Az egyik házastárs képviseleti megbízást adhat a másik
házastársnak a vagyonjogi rendszernek megfelelő jogai gyakorlása
céljából.
Bírósági megbízás 315. cikk – (1) Ha a házastársak valamelyike akaratnyilvánításra
képtelen, a másik házastárs kérheti a gyámügyi bíróságtól a jóváhagyást,
hogy képviselhesse a vagyonjogi rendszer szerinti jogai gyakorlásában. A
kimondott határozatban megállapítják e megbízás feltételeit, korlátait és
érvényességi idejét.
(2) A törvényben előírt más esetek kivételével, a megbízás megszűnik,
ha a másik házastárs nincs többé az (1) bekezdésben említett helyzetben
vagy ha gyámot, illetve, esetenként, gondnokot neveztek ki.
(3) A 346. és 347. cikk rendelkezései megfelelőképpen
alkalmazandók.
A család érdekeit súlyosan 316. cikk – (1) Kivételesen, ha a házastársak valamelyike olyan
veszélyeztető rendelkezési jogügyleteket köt, amelyekkel súlyosan veszélyezteti a család érdekeit, a
ügyletek másik házastárs kérheti a gyámügyi hatóságtól, hogy meghatározott időre,
bizonyos dolgokra vonatkozó rendelkezési jogot csak a kifejezett
beleegyezésével lehessen gyakorolni. Ezen intézkedés meghosszabbítható,
anélkül, hogy összességében meghaladhatná a két évet. Az intézkedést
jóváhagyó határozatot közlik az ingó vagy, esetenként, ingatlan-
nyilvánossági alakiságok teljesítése érdekében.
(2) A bírói határozat betartásának elmulasztásával megkötött ügyletek
relatív semmisek. A keresetindításhoz való jog egy éven belül évül el,
amely akkor kezd folyni, amikor a sértett házastárs tudomást szerzett az
ügylet meglétéről.
(3) A 346. és 347. cikk rendelkezései megfelelőképpen

alkalmazandók.
A házastársak vagyoni 317. cikk – (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik, minden egyes
függetlensége házastárs bármilyen jogügyletet megköthet a másik házastárssal vagy
harmadik személyekkel.
(2) Minden egyes házastárs egyedül, a másik beleegyezése nélkül,
banki betéteket létesíthet, valamint ezekkel kapcsolatban bármilyen más
ügyletet elvégezhet.
(3) A bankokkal fennálló kapcsolatokban a számlatulajdonos
házastárs a házasság felbontása vagy megszűnése után is jogosult a letétbe
helyezett alapokkal rendelkezni, ha a végrehajtási bírói határozattal
eltérően nem rendelkeztek.
Tájékoztatáshoz való jog 318. cikk – (1) Minden házastárs kérheti a másikat, hogy tájékoztassa
a dolgairól, a jövedelméről és tartozásairól, indokolatlan elutasítás esetén
pedig a gyámügyi bírósághoz fordulhat.
(2) A bíróság kötelezheti a megkereséssel hozzá forduló személy
házastársát vagy bármely harmadik személyt, hogy adja meg a kért
információkat, és mutassa be a szükséges bizonyítékokat.
(3) A harmadik személyek megtagadhatják a kért
információszolgáltatást, ha a törvény szerint a megtagadást szakmai
titoktartás indokolja.
(4) Ha az egyik házastárs által kért információkat a törvény szerint
csak a másik házastárs kérésére lehet megszerezni, ez utóbbi részéről az
információk kérelmezésének megtagadása azt a viszonylagos vélelmet
eredményezi, miszerint a felperes házastárs állításai igazak.
A házassági vagyonjogi 319. cikk – (1) A vagyonjogi rendszer megszűnik a házasság
rendszer megszűnése semmisségének megállapításával, érvénytelenítésével, felbontásával vagy
megszűnésével.
(2) A házasság ideje alatt a vagyonjogi rendszer a törvény feltételei
között módosítható.
A házassági vagyonjogi 320. cikk – Megszűnés vagy módosulás esetén, a vagyonjogi rendszert
rendszer felszámolása a törvény szerint felszámolják megegyezéses alapon vagy, nézeteltérés
esetén, bírósági úton. A jogerős bírói határozat vagy, esetenként, a
közjegyzői hiteles okirat felszámolási iratot képez.
2.§ A család lakhelye
Fogalom 321. cikk – (1) A családi lakhely a házastársak közös lakhelye vagy,
ennek hiányában azon házastárs lakhelye, ahol a gyermekek vannak.
(2) Bármelyik házastárs kérheti egy ingatlannak családi lakhelyként
való feljegyzését a telekkönyvbe, a törvény feltételei között, még akkor is,
ha nem az ingatlan tulajdonosa.
Egyes jogügyletek rendszere 322. cikk – (1) Egyik házastárs sem rendelkezhet a másik házastárs
írásos beleegyezése nélkül a családi lakhelyet érintő jogok felett, akkor
sem, ha kizárólagos tulajdonos.
(2) Úgyszintén, egy házastárs nem viheti el a családi lakhelyet
bebútorozó vagy díszítő javakat és nem rendelkezhet ezek felett a másik

házastárs írásos beleegyezése nélkül.
(3) Ha a beleegyezés megadását jogos indokra való hivatkozás nélkül
elutasítják, a másik házastárs megkereséssel fordulhat a gyámügyi
bírósághoz, hogy engedélyezze a jogügylet megkötését.
(4) A házastárs, aki nem adta beleegyezését az ügylet megkötéséhez,
kérheti annak érvénytelenítését azon időponttól számított egy éven belül,
amikor tudomást szerzett róla, de a házassági vagyonjogi rendszer
megszűnésétől számított egy évet nem meghaladóan.
(5) A családi lakhely telekkönyvbe való feljegyzésének hiányában a
házastárs, aki nem adta beleegyezését, nem kérheti az ügylet
érvénytelenítését, csupán kártérítésre tarthat igényt a másik házastárssal
szemben, azon eset kivételével, amelyben a megszerző harmadik személy
más úton tudomást szerzett a lakás családi lakhely minőségéről.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a (2)
bekezdés előírásainak megszegésével megkötött jogügyletek esetében is.
A házastársak jogai a bérelt 323. cikk – (1) Abban az esetben, ha a lakást bérleti szerződés alapján
lakás felett birtokolják, mindegyik házastársnak saját lakáshasználati joga van, akkor
is, ha csak egyikük a szerződés jogosultja, vagy a szerződést a házasság
előtt kötötték meg.
(2) A 322. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
A bérleti szerződés odaítélése 324. cikk – (1) A házasság felbontásakor, ha nem lehetséges a lakás
mindkét házastárs általi használata és azok nem egyeznek meg, a bérleti
szerződés odaítélhető valamelyik házastársnak, a következő tényezőknek
az alábbi sorrendben való figyelembevételével: a kiskorú gyermekek
legfőbb érdeke, a házasság felbontásában a hibájuk és a volt házastársak
saját lakáshasználati lehetőségei.
(2) A házastárs, akinek odaítélték a bérleti szerződést köteles a másik
házastársnak költségtérítést fizetni egy másik lakásba való beköltözés
költségeinek fedezésére, azon eset kivételével, amelyben a válást ez utóbbi
kizárólagos hibájából mondták ki. Ha közös dolgaik vannak, a
vagyonmegosztásnál a költségtérítés levonható a bérleti szerződés
odaítélésében részesített házastársat megillető hányadból.
(3) A bérleti szerződés odaítélésénél idézik a bérbeadót, akivel
szemben az odaítélés a bírói határozat jogerőre emelkedésének időpontjától
fejt ki joghatásokat.
(4) Az (1) – (3) bekezdés előírásai hasonlóképpen alkalmazandók
abban az esetben is, ha a dolog a két házastárs közös tulajdona, a házastársi
lakás használati jogának odaítélése a vagyonmegosztási határozat
visszavonhatatlanná válásának időpontjáig fejtve ki joghatást.
3.§ A házassági kiadások
A házastársak hozzájárulása 325. cikk – (1) A házastársak kötelesek kölcsönös anyagi támogatást
nyújtani egymásnak.
(2) Anyagi eszközeik szerint kötelesek hozzájárulni a házassági
kiadásokhoz, ha a vagyonjogi egyezményben másként nem határoztak.

(3) Bármely egyezmény, amely előírja, hogy a házassági kiadások
kizárólag egyik házastársat terhelik, meg nem írtnak tekintendő.
A háztartásban végzett 326. cikk – Bármelyik házastársnak a háztartásban végzett és a
munka gyermekek nevelésével kapcsolatos munkája a házassági kiadásokhoz
(költségekhez) való hozzájárulásnak tekintendő.
Szakmai jövedelmek 327. cikk – Bármelyik házastárs szabadon gyakorolhat egy hivatást, és
a törvény feltételei között rendelkezhet a bevételezett jövedelmekkel, a
házasság költségeire vonatkozóan rá háruló kötelezettségek betartásával.
Kiegyenlítési jog 328. cikk – A másik házastárs szakmai tevékenységében ténylegesen
részt vevő házastárs kiegyenlítésre jogosult, az előző meggazdagodásának
mértékében, ha a részvétele meghaladta az anyagi támogatási kötelezettség
és a házassági kiadásokhoz való hozzájárulási kötelezettség korlátait.
4.§ A házassági vagyonjogi rendszer megválasztása
A házassági vagyonjogi 329. cikk – A törvényes vagyonközösségtől eltérő vagyonjogi rendszer

egyezmény megválasztása házassági vagyonjogi egyezmény megkötésével történik.
A házassági vagyonjogi 330. cikk – (1) Az abszolút semmisség terhe mellett a házassági
egyezmény megkötése vagyonjogi egyezményt közjegyző által hitelesített okirattal kötik meg;
valamennyi félnek beleegyezését kell adnia személyesen, vagy különös és
előre meghatározott taralmú hiteles megbízólevéllel.
(2) A házasság előtt megkötött vagyonjogi egyezmény csak a házasság
megkötése időpontjától fejti ki joghatását.
(3) A házasság idején megkötött egyezmény a felek által
meghatározott időponttól vagy, annak hiányában, megkötésének
időpontjától fejti ki joghatását.
A házassági vagyonjogi 331. cikk – A titkos okirat, amellyel más házassági vagyonjogi
egyezmény színlelése egyezményt választanak vagy, amellyel módosítják a vagyonjogi
egyezményt, amelynek tekintetében teljesítették a törvényben előírt
nyilvánossági alakiságokat, kizárólag a házastársak között fejti ki
joghatását, és nem hivatkozható meg a jóhiszemű harmadik személyekkel
szemben.
A házassági vagyonjogi 332. cikk – (1) A házassági vagyonjogi egyezménnyel, az abszolút
egyezmény tárgya semmisség terhe mellett, a választott házassági vagyonjogi egyezményre
vonatkozó törvényi rendelkezésektől csak a törvényben kifejezetten előírt
esetekben lehet eltérni.
(2) Úgyszintén, a házassági vagyonjogi egyezmény nem sértheti a
házastársak közötti egyenlőséget, a szülői auktoritást vagy a törvényes
örökösödési rendet.
Vagyoni többletre vonatkozó 333. cikk – (1) Házassági vagyonjogi egyezménnyel megszabható,
záradék hogy a túlélő házastárs, ellentételezés nélkül, a vagyonmegosztást
megelőzően, átvegyen egy vagy több, osztatlan közös tulajdonban vagy
közös tulajdonban lévő dolgot.
(2) A vagyoni többletre vonatkozó záradék tekintetében nem
alkalmazandó az ajándékok osztályra bocsátása, csupán a csökkentés, a
törvény feltételei között.

(3) A vagyoni többletre vonatkozó záradék nem sértheti a közös
hitelezők jogát, hogy a vagyonközösség megszűnése előtt akár, a záradék
tárgyát képező dolgokat végrehajtsák.
(4) A vagyoni többletre vonatkozó záradék hatályát veszti, amikor a
vagyonközösség megszűnik a házastársak életének idején, ha ezek
egyszerre hunytak el, vagy amikor a tárgyát képező dolgokat a közös
hitelezők kérésére eladták.
(5) A vagyoni többletre vonatkozó záradék végrehajtása természetben
történik vagy, ha erre nincs lehetőség, egyenértékben.
A házassági vagyonjogi 334. cikk – (1) Ahhoz, hogy harmadik személyekkel szemben
egyezmény nyilvánosságra meghivatkozhatók legyenek, a házassági vagyonjogi egyezményeket be
hozatala kell jegyezni a Házassági vagyonjogi rendszerek országos közjegyzői
nyilvántartásába, amelyet elektronikus formában vezetnek, a törvénynek
megfelelően.
(2) A házasság idején a házassági vagyonjogi egyezmény hitelesítése
után vagy a házassági okmány másolatának kézhezvételét követően, a 330.
cikknek megfelelően, a közjegyző hivatalból megküldi az egyezmény egy
példányát az (1) bekezdésben említett nyilvántartásnak, valamint a többi
nyilvántartásnak, a (4) bekezdés feltételei között.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem zárják ki bármelyik házastárs
azon jogát, hogy kérje a nyilvánossági alakiságok teljesítését.
(4) Figyelembe véve a dolgok természetét, a házassági vagyonjogi
egyezményeket feljegyzik a telekkönyvbe, beírják a cégnyilvántartásba,
valamint a törvényben előírt más nyilvántartásokba. Az említett esetekben,
a sajátos nyilvánossági alakiságok teljesítésének elmulasztása nem
orvosolható az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba való bejegyzéssel.
(5) Bármely személy, bármilyen indok megjelölése nélkül,
tanulmányozhatja az (1) bekezdésben említett nyilvántartást, és a törvény
feltételei között hiteles kivonatok kibocsátását kérheti.
A házassági vagyonjogi 335. cikk – (1) A házassági vagyonjogi egyezmény csupán akkor
egyezmény hivatkozható meg harmadik személyekkel szemben azon ügyletek
meghivatkozhatatlansága vonatkozásában, amelyeket ezek valamelyik házastárssal kötöttek meg, ha
teljesültek a 334. cikkben említett nyilvánossági alakiságok, vagy ha erről
a harmadik személyek tudomást szereztek más úton.
(2) Úgyszintén, a házassági vagyonjogi egyezmény nem hivatkozható
meg a harmadik személyekkel szemben azon ügyletek tekintetében,
amelyeket bármelyik házastárssal a házasságkötés előtt kötöttek meg.
A házassági vagyonjogi 336. cikk – A házassági vagyonjogi egyezmény módosítható a
egyezmény módosítása házasság megkötése előtt, a 330. és 332. cikkben említett feltételek
betartásával. A 334. és 335. cikk rendelkezései alkalmazandók.
Házassági vagyonjogi 337. cikk – (1) A házasságkötéshez szükséges életkort betöltött
egyezmény kiskorú általi kiskorú csupán a törvényes gondviselője jóváhagyásával és a gyámügyi
megkötése bíróság engedélyezésével köthet meg vagy módosíthat házassági
vagyonjogi egyezményt.
(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás vagy engedély hiányában
a kiskorú által megkötött egyezmény a 46. cikk feltételei között
érvényteleníthető, amely értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az érvénytelenítési kereset nem indítható meg, ha a házasság
megkötésétől eltelt egy év.
A házassági vagyonjogi 338. cikk – Abban az esetben, ha a házassági vagyonjogi egyezmény
egyezmény semmissége semmis, a házastársak közötti viszonyokat a törvényes vagyonközösségi
rendszer szabályozza, anélkül, hogy a jóhiszemű harmadik személyek által
nyert jogok sérülnének.
2. SZAKASZ
A törvényes vagyonközösségi rendszer
Közös dolgok 339. cikk – A törvényes vagyonközösségi rendszer idején bármelyik

házastárs által megszerzett dolgok, a megszerzés időpontjától a házastársak
osztatlan közös vagyonát képezik.
Saját dolgok 340. cikk – Nem képeznek közös dolgokat, hanem mindegyik
házastárs saját dolgát, az alábbiak:
a) a törvényes örökség, hagyomány vagy ajándékozás útján szerzett
dolgok, azon eset kivételével, amelyben a rendelkező kifejezetten előírta,
hogy azok közösek lesznek;
b) a személyes jellegű dolgok;
c) valamelyik házastárs szakmagyakorlására rendeltetett dolgok, ha
nem a vagyonközösséghez tartozó kereskedelmi alap elemei;
d) a bejegyzett alkotásai és megkülönböztető jelzései feletti szellemi
tulajdon vagyoni jogai;
e) a díjként vagy jutalomként szerzett dolgok, a tudományos vagy
irodalmi kéziratok, a művészi vázlatok és tervek, a találmányleírások és
más hasonló dolgok;
f) a biztosítási juttatások és a házastársak valamelyikének okozott
bármely anyagi vagy erkölcsi kárért járó kártérítések;
g) egy saját dolgot helyettesítő dolog, pénzösszeg vagy bármilyen
érték, valamint az ezekért cserébe szerzett dolog;
h) a saját dolgok gyümölcsei.
A munkából származó 341. cikk – A munkából származó jövedelmek, a társadalombiztosítás
jövedelmek és az ezekkel keretében nyugdíjként megillető pénzösszegek és más hasonlók, valamint a
azonosított jövedelmek szellemi tulajdonjog alapján megillető jövedelmek közös dolgoknak
tekintendők, függetlenül a szerzés időpontjától, azonban csak abban az
esetben, ha a bevételezési követelés a vagyonközösség idején válik
esedékessé.
A saját dolgok jogi rendszere 342. cikk – Bármelyik házastárs szabadon használhatja, kezelheti a
saját dolgait, továbbá szabadon rendelkezhet azokról, a törvény feltételei
között.
A házastársak dolgainak 343. cikk – (1) A dolgok közös jellegét nem kell bizonyítani.
bizonyítása (2) A saját dolgok bizonyítása a házastársak között bármilyen
eszközzel történhet. A 340. cikk a) pontjában említett esetben a
bizonyításra a törvény feltételei között kerül sor.
(3) A házasság előtt szerzett ingó dolgokat a házasságkötés előtt

közjegyzői vagy, ha a felek így egyeznek, magánokirat formájú
leltárjegyzékbe veszik. Leltár hiányában, ellentétes bizonyításig,
vélelmezhető, hogy a dolgok közösek.
Nyilvánossági alakiságok 344. cikk – Bármelyik házastárs kérheti, hogy a telekkönyvben vagy,
esetenként, a törvényben előírt más nyilvántartásokban megjegyzést
tegyenek valamely dolognak a vagyonközösséghez való tartozásáról.
A megőrzési, használati és 345. cikk – (1) Mindegyik házastársnak joga van a közös dolgokat a
ügykezelési ügyletek másik házastárs kifejezett beleegyezése nélkül használni. Mindazonáltal, a
közös dolgok rendeltetésének megváltoztatása csak a házastársak
megegyezésével történhet.
(2) Úgyszintén, mindegyik házastárs megköthet egyedül megőrzési,
ügykezelési ügyleteket bármelyik közös dolog tekintetében, valamint
közös dolgokat megszerző ügyleteket bonyolíthat le.
(3) A 322. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
(4) Amennyiben a vagyonközösséggel kapcsolatos érdekei valamely
jogügylet miatt sérültek, az ügyletben részt nem vevő házastárs csak
kártérítést követelhet a másik házastárstól, anélkül, hogy sérthetnék a
jóhiszemű harmadik személyek által szerzett jogokat.
Az elidegenítési és terhelési 346. cikk – (1) Az elidegenítési, vagy dologi jogokkal való terhelési
ügyletek ügyletek, amelyeknek tárgya egy közös dolog, csupán mindkét házastárs
megegyezésével köthetők meg.
(2) Ennek ellenére, bármelyik házastárs egyedül visszterhes
rendelkezési ügyleteket köthet meg azon közös ingó dolgok tekintetében,
amelyek elidegenítését a törvény nem köti nyilvánossági alakiságok
teljesítéséhez. A 345. cikk (4) bekezdésének rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
(3) Úgyszintén kivételt képeznek az (1) bekezdés előírásai alól a
szokásos mértékű ajándékok.
Relatív semmisség 347. cikk – (1) A másik házastárs kifejezett beleegyezése nélkül
megkötött ügylet, ha a beleegyezés a törvény szerint szükséges, relatív
semmis.
(2) A megszerző harmadik személy, aki megtette a szükséges
lépéseket, hogy tájékozódjon a dolog természetét illetően, védve van a
semmisség jogkövetkezményei ellen. A 345. cikk (4) bekezdésének
rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
Közös dolgokkal való 348. cikk – (1) A közös dolgok egy társasághoz, egyesülethez vagy
hozzájárulás alapítványhoz való hozzájárulás tárgyát képezhetik, a törvény feltételei
között, a 346. cikk (1) bekezdésében és a 347. cikkben foglalt
rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.
(2) A társultként őket megillető jogok gyakorlására a házastársaknak
közös képviselőt kell kijelölniük, aki lehet bármelyikük vagy egy harmadik
személy, a törvény feltételei között.
A közös dolgokból álló 349. cikk – (1) A 347. cikkben említett szankció terhe mellett, a másik
hozzájárulások rendszere házastárs beleegyezése nélkül egyik házastárs sem rendelkezhet egyedül a
közös dolgokról valamely társasághoz való hozzájárulás vagy üzletrészek,
illetve részvények megszerzése céljából. A kereskedelmi társaságok
esetében, amelyek részvényeit szabályozott piacon jegyzik, a közös dolgok

használatához beleegyezését nem adó házastárs csak kártérítést követelhet
a másik házastárstól, anélkül, hogy a harmadik személyek által nyert jogok
sérülnének.
(2) Valamennyi esetben, az üzletrészek, illetve, esetenként, a
részvények, közös dolgoknak tekintendők. Mindazonáltal, a társulttá vált
házastárs egyedül gyakorolja az e minőségből származó valamennyi jogot.
Végrendeleti rendelkezések 350. cikk – Minden egyes házastárs hagyomány útján rendelkezhet a
házasság megszűnésekor a vagyonközösségből őt megillethető részről.
A házastársak közös 351. cikk – A házastársak a közös dolgokkal felelnek az alábbiakért:
tartozásai a) a közös dolgok megőrzésével, ügykezelésével vagy megszerzésével
kapcsolatban keletkezett kötelezettségekért;
b) a közösen szerződött kötelezettségekért;
c) a házasság szokásos mértékű kiadásainak fedezésére bármelyik
házastárs által vállalt kötelezettségekért;
d) harmadik személy tulajdonát képező dolgoknak valamelyik
házastárs általi eltulajdonításával okozott károk jóvátételéért, amennyiben
ezzel a házastársak közös dolgai gyarapodtak.
A közös tartozásokért való 352. cikk – (1) Amennyiben a közös dolgok végrehajtása nem fedezi a
másodlagos felelősség közös kötelezettségeket, a házastársak egyetemlegesen felelnek, saját
dolgaikkal. Ebben az esetben, a közös tartozást kifizető személy felváltja a
hitelezőt jogai azon részének tekintetében, amit a vagyonközösségből rá
háruló azon hányadrészen felül viselt, amely akkor szállna át rá, ha
felszámolásra a tartozás kifizetésének időpontjában kerülne sor.
(2) A házastárs, aki a közös tartozást az (1) bekezdés feltételei között
fizette ki, visszatartási joggal rendelkezik a másik házastárs dolgai fölött a
neki tartozott követelések teljes fedezéséig.
A közös dolgok végrehajtása 353. cikk – (1) A közös dolgok nem hajthatók végre valamelyik
házastárs személyes hitelezői által.
(2) Mindezek ellenére, az adós házastárs saját dolgainak végrehajtása
után, a személyes hitelezője kérheti a közös dolgok elosztását, azonban
csupán a követelései fedezéséhez szükséges mértékig.
(3) Az így elosztott dolgok saját dolgokká válnak.
A szakmagyakorlásból 354. cikk – Egy házastárs munkából származó jövedelmei, valamint
származó jövedelmek az ezekkel azonosított bevételei nem hajthatók végre a másik házastárs
végrehajtása által vállalt közös tartozásokért, a 351. cikk c) pontjában említettek
kivételével.
A vagyonközösségi rendszer 355. cikk – (1) A vagyonközösség megszűnésekor, a felszámolására
felszámolása bírói határozattal vagy hiteles közjegyzői okirattal kerül sor.
(2) A felszámolás befejezéséig a vagyonközösség továbbra is fennáll,
mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében.
(3) Amennyiben a vagyonközösség a házastársak valamelyikének
halálával szűnik meg, a felszámolás a túlélő házastárs és az elhunyt
házastárs örökösei között zajlik. Ebben az esetben, az elhunyt házastárs
kötelezettségeit elosztják az örökösök között az örökségből őket megillető
hányadokkal arányosan.
A vagyonközösségi rendszer 356. cikk – Ha a vagyonközösségi rendszer a házasság felbontásával

megszűnésének szűnik meg, a volt házastársak a közös dolgok felett osztatlan
jogkövetkezményei tulajdonostársak maradnak a mindegyiküket megillető hányadrész
meghatározásáig.
A vagyonközösség 357. cikk – (1) A vagyonközösség felszámolása keretében minden
felszámolása. házastárs megkapja saját dolgait, majd a közös dolgok elosztására kerül
Vagyonmegosztás sor.
(2) E célból, meghatározzák először a minden egyes házastársat
megillető hányadrészt mind a közös dolgok megszerzéséhez való
hozzájárulásuk, mind pedig a közös kötelezettségek teljesítésében való
részvételük alapján. Ellentétes bizonyításig vélelmezendő, hogy a
házastársaknak egyenlő hozzájárulásuk volt.
(3) A 364. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
Vagyonmegosztás a 358. cikk – (1) A vagyonközösségi rendszer idején a közös dolgok
vagyonközösségi rendszer eloszthatók, részben vagy egészen, megegyezés esetén hiteles közjegyzői
idején okirattal, nézeteltérés esetén pedig bírósági úton.
(2) A 357. cikk (2) bekezdésének előírásai értelemszerűen
alkalmazandók.
(3) Minden egyes házastársnak az elosztás során odaítélt dolgok saját
dolgokká válnak, az el nem osztott dolgok pedig közös dolgok maradnak.
(4) A vagyonközösségi rendszer csupán a törvény feltételei között
szűnik meg, még akkor is, ha valamennyi közös dolgot a jelen cikk szerint
elosztották.
A törvényes vagyonközösség 359. cikk – A jelen szakasz rendelkezéseivel ellentétes bármely
elleni egyezmények egyezmény abszolút semmisnek tekintendő, ha összeférhetetlen az
egyezményes vagyonközösségi rendszerrel.
3. SZAKASZ
A vagyon-elkülönítési rendszer
A dolgok rendszere 360. cikk – A házastársak mindegyike kizárólagos tulajdonos a

házasságkötés előtt megszerzett dolgok, valamint az ezen időpontot
követően saját nevében szerzett dolgok tekintetében.
Az ingó dolgok leltára 361. cikk – (1) E rendszer elfogadásakor a közjegyző leltárjegyzéket
készít a saját ingó dolgokról, a megszerzési módjuktól függetlenül.
(2) Leltárba vehetők a vagyon-elkülönítés idején szerzett ingó dolgok
is.
(3) Minden esetben, a harmadik személyekkel szembeni
meghivatkozhatóság érdekében, a leltár csatolandó a házassági
egyezményhez, a házassági egyezménnyel megegyező nyilvánossági
alakiságoknak lévén alávetve.
(4) Leltár hiányában, ellentétes bizonyításig vélelmezendő, hogy a
kizárólagos tulajdon a birtokos házastársat illeti meg.
(5) Ha a dolgot a törvény szerint az érvényesség érdekében valamilyen
alakisági feltételnek vagy nyilvánossági követelménynek alávetett ügylettel
szerezték meg, a kizárólagos tulajdon csupán a törvényes formának eleget

tevő okirattal bizonyítható.
A közös tulajdonban lévő 362. cikk – (1) A házastársak által közösen megszerzett dolgok
dolgok - hányadrészek szerint hányadrészek szerinti közös tulajdonban vannak, a törvény feltételei
között.
(2) A közös tulajdon bizonyítására a 361. cikk feltételei között kerül
sor, amely értelemszerűen alkalmazandó.
A másik házastárs dolgainak 363. cikk – (1) A másik házastárs dolgait használó házastárs, aki nem
használata ütközik az előző ellenállásába, haszonélvező kötelezettségeivel
rendelkezik, a 723., 726. és a 727. cikkben említettek kivételével. Csupán a
másik házastárs által a követelés időpontjában, vagy, esetenként, a
házassági vagyonjogi rendszer megszűnésének vagy megváltoztatásának
időpontjában meglévő gyümölcsöket köteles visszaszolgáltatni.
(2) Ha az egyik házastárs egyedül köt meg egy jogügyletet, amely
révén egy dologra tesz szert, felhasználva e célból, részben vagy egészen, a
másik házastárs dolgait, ez utóbbi, a beleegyezése nélkül felhasznált saját
dolgainak arányában, választhat, hogy magának követeli a megszerzett
dolog tulajdonát, vagy a megszerző házastárstól kártérítést kér. A tulajdon
azonban csak azelőtt követelhető, hogy a megszerző házastárs rendelkezett
volna a megszerzett dolog tekintetében, kivéve azt az esetet, amelyben a
megszerző harmadik személy tudta, hogy az elidegenítő házastárs a másik
házastárs dolgainak értékesítésével vásárolta meg a dolgot.
A személyes 364. cikk – (1) Egyik házastársat sem tartozik felelősséggel a másik
kötelezettségekért való házastárs által véghezvitt ügyletekből keletkeztetett kötelezettségekért.
felelősség (2) Ennek ellenére, a házastársak egyetemlegesen felelnek a
bármelyikük által, a házasság szokásos mértékű kiadásainak és a
gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos költségek fedezésére
vállalt kötelezettségekért.
Visszatartási jog 365. cikk – A vagyon-elkülönítési rendszer megszűnésekor a
házastársak mindegyike visszatartási joggal rendelkezik a másik dolgai
felett a, kölcsönös tartozások teljes fedezéséig.
4. SZAKASZ
Az egyezményes vagyonközösségi rendszer
Alkalmazási terület 366. cikk – Az egyezményes vagyonközösségi rendszer akkor

alkalmazandó, ha a jelen szakaszban előírt feltételek és határok között,
házassági egyezménnyel eltérnek a törvényes vagyonközösségi rendszerre
vonatkozó rendelkezésektől.
A házassági vagyonjogi 367. cikk – Amennyiben elfogadják az egyezményes
egyezmény tárgya vagyonközösséget, a házassági vagyonjogi egyezmény vonatkozhat egy
vagy több aspektusra az alábbiak közül:
a) a házasság megkötése előtt vagy után szerzett saját dolgoknak a
vagyonközösségbe való bevonása, a 340. cikk b) és c) pontjában említettek
kivételével;
b) a vagyonközösség leszűkítése a házassági vagyonjogi
egyezményben külön meghatározott dolgokra, függetlenül attól, hogy a

házasságkötés előtt vagy a házasság idején szerezték azokat;
c) mindkét házastárs beleegyezésének kötelező jellege bizonyos
ügykezelési ügyletek megkötéséhez; ebben az esetben, ha a házastársak
valamelyike nem képes akaratnyilatkozatot tenni, vagy önkényesen
ellenkezik, a másik házastárs egyedül kötheti meg az ügyletet, azonban
kizárólag a gyámügyi bíróság előzetes jóváhagyásával;
d) a vagyoni többletre vonatkozó záradék belefoglalása; a vagyoni
többletre vonatkozó záradék végrehajtása természetben történik, vagy,
amennyiben ez nem lehetséges, egyenértékben, a vagyonközösség nettó
aktíváinak értékéből;
e) az egyezményes vagyonközösség felszámolására vonatkozó
módozatok.
Egyéb alkalmazandó 368. cikk – Amennyiben a házassági vagyonjogi egyezmény nem
rendelkezések rendelkezik másként, az egyezményes vagyonközösség jogi rendszere
kiegészül a törvényes vagyonközösségi rendszerre vonatkozó törvényi
rendelkezésekkel.
5. SZAKASZ
A házassági vagyonjogi rendszer módosítása
1.§ Egyezményes módosítás
Feltételek 369. cikk – (1) A házasságkötés időpontjától számított legalább egy év

letelte után a házastársak, valahányszor akarják, helyettesíthetik a meglévő
házassági vagyonjogi rendszert egy másik házassági vagyonjogi
rendszerrel, vagy módosíthatják azt, a házassági vagyonjogi egyezmények
megkötésére a törvényben előírt feltételek betartásával.
(2) A 291., 334., 335. és 361. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
(3) A házassági vagyonjogi rendszer módosítása vagy felszámolása
miatt megkárosított hitelezők, a nyilvánossági alakiságok teljesítésének
időpontjától, illetve e körülményekről más úton való értesülésük
időpontjától számított egyéves határidőn belül actio Pauliana-t indíthatnak
meg.
(4) A (3) bekezdésben említett hitelezők, kifogás útján, bármikor
meghivatkozhatják a házassági vagyonjogi rendszer – érdekeik kijátszása
céljából végzett – módosításának vagy felszámolásának velük szembeni
ellen nem vethetőségét.
2.§ Bírósági módosítás
Bírósági vagyon-elkülönítés 370. cikk – (1) Ha a házastársak vagyonjogi rendszere törvényes vagy
egyezményes vagyonközösség, a bíróság, a házastársak egyikének
kérésére, kimondhatja a dolgok elkülönítését, ha a másik házastárs olyan
ügyleteket köt, amelyek a család vagyoni érdekeit veszélyeztetik.
(2) Ugyanakkor, a bíróság alkalmazza a 357. cikk rendelkezéseit.

(3) A 291., 334., 335. és 361. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
A házastársak közötti 371. cikk – (1) A bíróság által kimondott vagyon-elkülönítés
joghatások eredményeképpen az előző házassági vagyonjogi rendszer megszűnik, a
házastársak tekintetében pedig a 360 – 365. cikkben előírt házassági
vagyonjogi rendszer alkalmazandó.
(2) A házastársak között az elkülönítés a kérelem megindításától fejti
ki joghatásait, azon esetek kivételével, amelyekben a bíróság, bármelyikük
kérésére, elrendeli, hogy e hatások a ténybeli elválás időpontjától
érvényesüljenek.
Harmadik személyekkel 372. cikk – (1) A házastársak hitelezői nem kérhetik a vagyon-
szembeni joghatások elkülönítést, de részt vehetnek az ügyben.
(2) A 369. cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
VII. FEJEZET
A házasság felbontása
1. SZAKASZ
Válási esetek
Válóokok 373. cikk – A válásra sor kerülhet:

a) a házastársak megegyezésével, mindkét házastárs kérésére vagy
csupán az egyik házastárs kérésére, amelyet elfogad a másik is;
b) ha alapos indokok miatt a házastársak közötti viszonyok súlyosan
megromlottak és a házasság folytatására többé nincs lehetőség;
c) a házastársak valamelyikének kérésére, legalább két évig tartó
ténybeli szétválást követően;
d) azon házastárs kérésére, amelyiknek az egészségi állapota
lehetetlenné teszi a házasság folytatását.
2.§ A házastársak megegyezéses válása bírósági úton
Feltételek 374. cikk – (1) A házastársak megegyezéses válása kimondható

függetlenül a házasság megkötésének időpontjától és attól, hogy a
házasságból származtak-e kiskorú gyermekek.
(2) A házastársak beleegyezésével kimondott válás nem elfogadható,
ha a házastársak valamelyike bírósági gondnokság alatt áll.
(3) A bíróság köteles ellenőrizni minden egyes házastárs szabad és
akarathibáktól mentes belegyezésének meglétét.
3.§ A házastársak megegyezéses válása közigazgatási úton vagy közjegyzői eljárással

Feltételek 375. cikk – (1) Ha a házastársak megegyeznek a válásra vonatkozóan
és nincs a házasságból származó vagy örökbefogadott kiskorú gyermekük,
az anyakönyvvezető vagy a házasságkötés helye szerinti vagy a
házastársak utolsó közös lakhelye szerinti közjegyző megállapíthatja a
házasság felbontását a házastársak megegyezése alapján, válási bizonylatot
bocsátva ki számukra, a törvénynek megfelelően.
(2) A 374. cikk (2) bekezdésének rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
Eljárás 376. cikk – (1) A válókeresetet a házastársak együtt nyújtják be. Az
anyakönyvvezető vagy a közjegyző iktatja a kérelmet, és 30 napos
határidőt nyújt számukra a válókereset esetleges visszavonására.
(2) E határidő lejártakor az anyakönyvvezető vagy, esetenként, a
közjegyző ellenőrzi, hogy a házastársak kitartanak-e a válási döntésük
mellett és, hogy ilyen értelemben a beleegyezésük szabad és akarathibáktól
mentes.
(3) Ha a házastársak kitartanak a válási döntésük mellett, az
anyakönyvvezető vagy, esetenként, a közjegyző kibocsátja a válási
bizonylatot anélkül, hogy megjegyzést tenne a házastársak hibájára.
(4) A 383. cikk (1) és (3) bekezdésének rendelkezései
megfelelőképpen alkalmazandók. Ha a házastársak nem jutnak
megegyezésre a házasság után viselendő családi névre vonatkozóan, az
anyakönyvvezető vagy, esetenként, a közjegyző a válókereset elutasítását
kimondó rendelkezést bocsát ki, és a házastársaknak azt tanácsolja, hogy
forduljanak a bírósághoz, a 374. cikk előírásainak megfelelően.
(5) A válás egyéb jogkövetkezményeire vonatkozó kérelmek
elbírálásában, amelyek felett a házastársak nem tudnak megegyezni, a
bíróság illetékes.
A házassági okiratban 377. cikk – (1) Amennyiben a válókeresetet a házasságkötés helye
feltüntetett megjegyzés szerinti polgármesteri hivatalhoz nyújtják be, az anyakönyvvezető, a válási
bizonylat kibocsátása után, megfelelő megjegyzést tesz erről a házassági
okmányban.
(2) Ha a kérelmet ahhoz a polgármesteri hivatalhoz nyújtják be, ahol a
házastársak utolsó közös lakhelye volt, az anyakönyvvezető kibocsátja a
válási bizonylatot, és haladéktalanul előterjeszt erről egy hitelesített
másolatot a házasságkötés helye szerinti polgármesteri hivatalnak, hogy
megjegyzést tegyenek erről a házassági okmányban.
(3) Ha a válást közjegyző állapítja meg, az kibocsátja a válási
bizonylatot, és haladéktalanul előterjeszti ennek hitelesített másolatát a
házasságkötés helye szerinti polgármesteri hivatalnak, hogy megjegyzést
tegyen erről a házassági okmányban.
Az anyakönyvvezető vagy a 378. cikk – (1) Ha a 375. cikk feltételei nem teljesülnek, az
közjegyző általi elutasítás anyakönyvvezető vagy, esetenként, a közjegyző elutasítja a válókeresetet.
(2) Az anyakönyvvezető vagy a közjegyző elutasítása ellen nincs
jogorvoslati lehetőség, azonban a házastársak a bírósághoz fordulhatnak a
válókeresettel, a házasság megegyezéses felbontása érdekében vagy a
törvényben előírt más indok alapján.
(3) Azon károk jóvátétele érdekében, amelyeket az anyakönyvvezető

vagy a közjegyző okozott a házasság megegyezéses felbontásának
megállapítására és a válási bizonylat kibocsátására vonatkozó önkényes
elutasításával, bármelyik házastárs külön keresettel fordulhat az illetékes
bírósághoz.
4.§ A házastársak hibáján alapuló válás
Feltételek 379. cikk – (1) A 373. cikk b) pontjában említett esetben a válás
kimondható, ha a bíróság megállapítja a házastársak valamelyikének
hibáját a házasság felbomlásában. Mindazonáltal, ha az ügyben bemutatott
bizonyítékok mindkét házastárs hibájára rámutatnak, a bíróság
kimondhatja a válást közös hibából, még akkor is, ha csak egyikük nyújtott
be válókeresetet. Ha kizárólag a felperes a hibás, a 388. cikk előírásai
alkalmazandók.
(2) A 373. cikk c) pontjában említett hipotézis fennállása esetén, a
válást kizárólag a felperes házastárs hibájából mondják ki, azon eset
kivételével, amelyben az alperes beleegyezik a válás kimondásába, mely
esetben a válás kimondására a házastársak hibájára vonatkozó megjegyzés
nélkül kerül sor.
A válóper folytatása 380. cikk – (1) A 379. cikk (1) bekezdésében említett esetben, ha a
felperes a per lefolytatása idején meghal, az örökösei folytathatják a
válópert.
(2) Az örökösök által folytatott per csupán akkor engedélyezett, ha a
bíróság megállapítja az alperes házastárs kizárólagos hibáját.
5.§ Egyik házastárs egészségi állapota miatti válás
A válás feltételei 381. cikk – A 373. cikk d) pontjában említett esetben a házasság
felbontásakor nem tesznek megjegyzést a házastársak hibájára
vonatkozóan.
2. SZAKASZ
A válás jogkövetkezményei
1.§ A házasság felbontásának időpontja
A házasság felbontásának 382. cikk – (1) A házasság a válást kimondó határozat jogerőre
időpontja emelkedésének napján tekintendő felbontottnak.
(2) Kivételesen, ha a válókeresetet a felperes házastárs örökösei
folytatják, a 380. cikk szerint, a házasság az elhalálozás időpontjában
tekintendő felbontottnak.
(3) A 375. cikkben említett esetben, a házasság a válási bizonylat
kibocsátásának időpontjában tekintendő felbontottnak.
2.§ A válásnak a házastársak közötti nem vagyoni viszonyokra vonatkozó joghatásai
A családnév a házasságkötés 383. cikk – (1) A házasság válással történő felbontásakor a házastársak
után megegyezhetnek, hogy megőrizzék a házasság idején viselt nevüket. A
bíróság a válást kimondó határozatban tudomást vesz e megegyezésről.
(2) Alapos indokok miatt, amelyeket valamelyik házastárs vagy a

gyermek legfőbb érdeke igazol, a bíróság jóváhagyhatja a házastársaknak,
hogy megőrizzék a házasság idején viselt nevüket, megegyezés hiányában is.
(3) Ha nem jött létre megegyezés, vagy ha a bíróság nem adta meg a
jóváhagyást, mindegyik házastárs a házasság előtt viselt nevét fogja
viselni.
Az elvált házastárs jogai 384. cikk – (1) A válás azon házastárs ellen kimondottnak tekintendő,
akinek kizárólagos hibájából bontották fel a házasságot.
(2) A házastárs, aki ellen kimondták a válást, elveszti a törvény vagy
harmadik személyekkel előzőleg megkötött egyezmények alapján
megszerzett jogait.
(3) Ezek a jogok nem vesznek el a közös hibából kimondott vagy a
közös megegyezésen alapuló válás esetén.
3.§ A válásnak a házastársak közötti vagyoni viszonyokra vonatkozó joghatásai
I. A házassági vagyonjogi rendszerre vonatkozó joghatások
A házassági vagyonjogi 385. cikk – (1) Válás esetén a házassági vagyonjogi rendszer a
rendszer megszűnése házastársak között a válókereset benyújtásának időpontjában szűnik meg.
(2) Ennek ellenére, bármelyik házastárs vagy, a megegyezésen alapuló
válás esetén, a házastársak együtt kérhetik a válóperes bíróságtól annak
megállapítását, hogy a házassági vagyonjogi rendszer a ténybeli különválás
időpontjában megszűnt.
(3) A jelen cikk előírásai értelemszerűen alkalmazandók a 375.
cikkben említett válás esetében is.
A másik házastárs érdekei 386. cikk – (1) A 346. cikk (2) bekezdésében említett ügyletek,
ellen megkötött ügyletek valamint a vagyonközösség terhére kötelezettségeket eredményező azon
ügyletek, amelyeket a házastársak egyike a válókereset benyújtása után
kötött meg, relatív semmisek, ha a másik házastárs érdekeinek kijátszása
volt a cél.
alkalmazandók.
Harmadik személyekkel 387. cikk – (1) A válást kimondó bírói határozat és, esetenként, a 375.
szembeni érvényesíthetőség cikkben említett válási bizonylat a törvény feltételei között hivatkozható
meg harmadik személyekkel szemben.
(2) A 291., 334. és 335. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók, a 375. cikkben említett esetet is ideértve.
II. Kártérítésre jogosultság
Kártérítésnyújtás 388. cikk – A 390. cikkben említett kiegyenlítő szolgáltatáshoz való

jogtól függetlenül, az ártatlan házastárs, akinek a házasság felbontása kárt
okozott, kérheti a hibásnak talált házastárstól, hogy kártérítésben
részesítse. A bíróság a válási határozattal oldja meg a kérelmet.
III. A volt házastársak közötti tartási kötelezettség
Tartási kötelezettség 389. cikk – (1) A házasság felbontásával a házastársak közötti tartási
kötelezettség megszűnik.
(2) Az elvált házastárs tartásra jogosult, ha rászorul a házasság előtt
vagy a házasság ideje alatt bekövetkezett munkaképtelensége miatt.
Tartásra jogosult akkor is, ha a munkaképtelenség a házasság felbontását
követő egy éven belül következik be, de csupán akkor, ha a
munkaképtelenséget a házassággal kapcsolatos körülmény okozta.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései szerint tartozott tartásdíjat a fizetésre
kötelezett személy nettó jövedelmének egynegyedéig határozzák meg, az
anyagi eszközei és a hitelező rászorultságának függvényében. E tartásdíj, a
gyermekeknek tartozott tartásdíjjal együtt, nem haladhatja meg a fizetésre
kötelezett személy nettó bevételeinek felét.
(4) Amennyiben a válást valamelyik házastárs kizárólagos hibájából
mondják ki, az csak a házasság felbontásától számított egy évig részesül a
(2) és (3) bekezdés előírásaiban.
(5) A törvényben előírt más esetek kivételével a tartási kötelezettség
megszűnik az erre jogosult személy újraházasodásával.
IV. Kiegyenlítő szolgáltatás
A kiegyenlítő szolgáltatás 390. cikk – (1) Amennyiben a válást az alperes házastárs kizárólagos
feltételei hibájából mondják ki, a felperes házastárs szolgáltatásnyújtásra jogosult,
hogy amennyire lehetséges kiegyenlítődjön az a jelentős egyensúlyhiány,
amelyet az igénylő életfeltételeiben a válás okoz.
(2) A kiegyenlítő szolgáltatás csupán akkor adható meg, ha a házasság
legalább 20 évet tartott.
(3) A kiegyenlítő szolgáltatást igénylő házastárs nem kérhet a volt
házastársától tartásdíjat is, a 389. cikk feltételei között.
A kiegyenlítő szolgáltatás 391. cikk – (1) A kiegyenlítő szolgáltatás csupán a házasság
megállapítása felbontásával egyidejűleg igényelhető.
(2) A kiegyenlítő szolgáltatás meghatározásakor figyelembe veszik
mind az igénylő házastárs erőforrásait, mind pedig a másik házastárs
eszközeit a válás időpontjában, a hatásokat, amelyeket a házassági
vagyonjogi rendszer felszámolása kivált vagy eredményezhet, valamint
bármilyen előrelátható körülményt, amely a módosulásukhoz vezethet,
mint például a házastársak életkorát és egészségi állapotát, mindegyik
házastársnak a kiskorú gyermekek neveléséhez való meglévő vagy leendő
hozzájárulását, a szakmai képzettségüket, jövedelmező tevékenység
kifejtésének lehetőségét, és más hasonlókat.
A kiegyenlítő szolgáltatás 392. cikk – (1) A kiegyenlítő szolgáltatás megállapítható pénzben,
formája egyetlen, globális összeg vagy életjáradék formájában, illetve
természetben, az adós tulajdonát képező ingó vagy ingatlan dolgok feletti
haszonélvezet formájában.
(2) Az életjáradék az adós bevételeinek százalékos hányadaként vagy
meghatározott pénzösszeg formájában állapítható meg.

(3) Az életjáradék és a haszonélvezet megállapítható a kiegyenlítő
szolgáltatást igénylő személy teljes életére vagy a válási határozatban
meghatározott rövidebb időszakra.
A biztosítékok 393. cikk – A bíróság, a hitelező házastárs kérésére, kötelezheti az
adós házastársat, hogy dologi biztosítékot hozzon létre vagy óvadékot
nyújtson az életjáradék végrehajtásának biztosítása érdekében.
A kiegyenlítő szolgáltatás 394. cikk – (1) A bíróság növelheti vagy csökkentheti a kiegyenlítő
módosítása szolgáltatást, ha jelentősen módosulnak az adós lehetőségei és a hitelező
erőforrásai.
(2) Amennyiben a kiegyenlítő szolgáltatást pénzösszeg képezi, ez jog
szerint indexálható, negyedévente, az inflációmutató függvényében.
A kiegyenlítő szolgáltatás 395. cikk – A kiegyenlítő szolgáltatás a házastársak valamelyikének
megszűnése halálával, a hitelező házastárs újraházasodásával szűnik meg, valamint
akkor is, ha az a házasság idején fennálló életfeltételekhez hasonlókat
biztosítani képes erőforrásokra tesz szert.
4.§ A válás joghatása a szülők és a kiskorú gyermekeik közötti viszonyra
Az elvált szülők és kiskorú 396. cikk – (1) A gyámügyi bíróság a válás kimondásával egyidejűleg
gyermekeik közötti viszony dönt az elvált szülők és a kiskorú gyermekeik közötti viszonyról,
figyelembe véve a gyermekek legfőbb érdekét, a pszicho-szociális ankét
jelentésének következtetéseit, valamint, ha esedékes, a meghallgatott
szülők megegyezését.
(2) A 264. cikk rendelkezései alkalmazandók.
A szülői auktoritás mindkét 397. cikk – Válás után, a szülői auktoritást a két szülő közösen
szülő általi gyakorlása gyakorolja, ha a bíróság másként nem dönt.
A szülői auktoritás egyetlen 398. cikk – (1) Ha alapos indokok állnak fenn, figyelembe véve a
szülő általi gyakorlása gyermek legfőbb érdekeit, a bíróság dönthet úgy, hogy a szülői auktoritást
csak az egyik szülő gyakorolja.
(2) A másik szülő megőrzi a jogát, hogy a felügyelje a gyermek
nevelését és oktatását, valamint az örökbefogadásához vagy házasodásához
való hozzájárulás jogát.
A szülői auktoritás más 399. cikk – (1) Kivételesen, a gyámügyi bíróság eldöntheti a gyermek
személyek általi gyakorlása egy rokonnál vagy más családnál, illetve személynél való elhelyezését,
azok beleegyezésével, illetve az intézményi gondozásba helyezését. Az
említettek a gyermek személyével kapcsolatban a szülőket megillető
jogokat és kötelezettségeket gyakorolják.
(2) A bíróság megállapítja, hogy a gyermek dolgaira vonatkozó
jogokat a szülők közösen gyakorolják-e vagy csak az egyikük.
A gyermek lakhelye a válást 400. cikk – (1) A szülők megegyezésének hiányában vagy
követően amennyiben ez ellentétes a gyermek legfőbb érdekeivel, a gyámügyi
bíróság a válás kimondásával egyidejűleg megszabja a kiskorú gyermek
lakhelyét annál a szülőnél, amelyikkel rendszerint együtt lakik.
(2) Ha a válás kimondásáig a gyermek mindkét szülővel együtt lakott,
a bíróság a lakhelyét valamelyiküknél állapítja meg, figyelembe véve a
gyermek legfőbb érdekét.

(3) Kivételesen, és kizárólag ha ez a gyermek legfőbb érdekét
szolgálja, a bíróság megállapíthatja a lakhelyét a nagyszülőknél, illetve
más rokonnál vagy személynél, azok beleegyezésével, vagy elrendelheti
intézményi gondozásba helyezését. Az említettek felügyeli a gyermeket és
teljesítik az egészségével, oktatásával és tanításával kapcsolatos
valamennyi szokásos cselekményt.
A gyermektől elszakadt szülő 401. cikk – (1) A 400. cikkben említett esetekben a szülőnek, vagy,
jogai esetenként, a gyermeküktől elszakadt szülőknek joguk van személyes
kapcsolatot fenntartani vele.
(2) A szülők közötti nézeteltérés esetén, a gyámügyi bíróság dönt e jog
gyakorlási módjait illetően. A gyermek meghallgatása kötelező, a 264.
cikk alkalmazásával.
A szülők hozzájárulásának 402. cikk – (1) A gyámügyi bíróság, a válási határozattal megállapítja
megállapítása mindegyik szülőnek a gyermek nevelési, oktatási, tanítási és szakképzési
költségeihez való hozzájárulását.
(2) Az V. címnek a tartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései
A gyermekre vonatkozó 403. cikk – A körülmények megváltozása esetén, a gyámügyi bíróság
intézkedések módosítása megváltoztathatja az elvált szülőknek a kiskorú gyermekeikkel szembeni
jogaira és kötelezettségeire vonatkozó intézkedéseket, bármelyik szülő
vagy más családtag, a gyermek, a gondozó intézmény, a
gyermekvédelemre szakosodott közintézmények vagy az ügyész kérésére.
A szülők és kiskorú 404. cikk – A 293. cikk (2) bekezdésében említett esetben a bíróság
gyermekeik közötti viszonyok dönt a szülők és a kiskorú gyermekeik közötti viszonyokat illetően, a 396 –
más esetekben 403. cikk rendelkezései pedig értelemszerűen alkalmazandók.
III. CÍM
Rokonság
I. FEJEZET
Fogalom 405. cikk – (1) A természetes rokonság egy személynek egy másik
személytől való leszármazásán alapuló kapcsolat, illetve abból a tényből
adódó viszony, hogy több személy közös felmenővel rendelkezik.
(2) A polgári jogi rokonság a törvény feltételei között megkötött
örökbefogadásból eredő viszony.
Egyenesági vagy oldalági 406. cikk – (1) A rokonság egyenesági egy személynek egy másik
rokonság személytől való leszármazása esetén, és lemenő vagy felmenő ági lehet.
(2) Oldalági rokonság az, amikor több személynek közös felmenője
van.
(3) A rokonsági fokot az alábbiak szerint állapítják meg:
a) egyenesági rokonság esetén, a születések számának megfelelően:
eszerint, a gyermekek és szülők elsőfokú rokonok, az unokák és
nagyszülők másodfokú rokonok;

b) oldalági rokonság esetén, a születések száma után, egyik rokontól a
közös felmenőig számolva és onnan vissza a másik rokonig; eszerint, a
testvérek másodfokú rokonok, a nagybátya vagy nagynéni és az unokaöcs
vagy unokahúg harmadfokú rokonok, az első unokatestvérek negyedfokú
rokonok.
Házasságon alapuló rokonság 407. cikk – (1) A házasságon alapuló rokonság egy házastárs és a
másik házastárs rokonai közötti kapcsolat.
(2) A házastárs rokonai ugyanazon ágú és fokú házasságon alapuló
rokonai a másik házastársnak.
II. FEJEZET
A leszármazás
1. SZAKASZ
A leszármazás megállapítása
A leszármazás megállapítási 408. cikk – (1) Az anyai leszármazás a születés tényéből ered; ez
módjai megállapítható elismeréssel vagy bírói határozattal is.
(2) A házasságbeli apai leszármazás az apasági vélelem joghatásaként
állapítható meg.
(3) A házasságon kívüli apai leszármazás elismeréssel vagy,
esetenként, bírói határozattal állapítandó meg.
A leszármazás bizonyítása 409. cikk – (1) A leszármazást az anyakönyvi nyilvántartásnak
megfelelően kiállított születési okirattal bizonyítják, valamint az ennek
alapján kibocsátott születési bizonyítvánnyal.
(2) A házasságból származó gyermek esetében, a bizonyítás az
anyakönyvi nyilvántartásba bevezetett születési okirattal és a szülők
házassági okmányával történik, valamint a megfelelő anyakönyvi
bizonyítványokkal.
A családi jogállás használata 410. cikk – (1) A családi jogállás használata egy gyermek és a család
– amelynek a tagjának tekinti magát – közötti leszármazási és rokoni
kapcsolatokra utaló ténykörülmény. Főként az alábbi körülmények
bármelyikéből áll:
a) egy személy úgy viselkedik egy gyermekkel szemben, mint a saját
gyermekével, gondoskodik a neveléséről és oktatásáról, a gyermek pedig
úgy viselkedik ezzel a személlyel szemben, mint szülőjével;
b) a gyermeket a család, a társadalom, és, esetenként, a közhatóságok
elismerik azon személy gyermekeként, aki a szülőjének vallja magát;
c) a gyermek azon személy nevét viseli, aki a szülőjének vallja
magát.
(2) A családi jogállás használata folytonos, békés, nyilvános és
félreérthetetlen kell legyen.
A születési okiratnak 411. cikk – (1) Egy személy sem hivatkozhat más anyai
megfelelő családi jogállás- leszármazásra, mint ami a születési okiratából és az ezzel megegyező
használat családi jogállás használatából ered.
(2) Senki sem támadhatja meg azon személy anyai leszármazását,
akinek esetében a családi jogállás használata megegyezik a születési
okirattal.
(3) Ennek ellenére, ha egy bírói határozattal megállapítást nyer, hogy
kicseréltek egy gyermeket vagy egy gyermek anyjaként nem a szülőanyát
anyakönyvezték, a valós leszármazás bizonyítására bármilyen bizonyítási
eszköz alkalmazható.
A törvényes fogamzási idő 412. cikk – (1) A gyermek születését megelőző háromszázadik és
száznyolcvanadik nap közötti időszak a törvényes fogamzási időt képezi.
Ez naponként számítandó.
(2) Tudományos tanúsítási eszközökkel be lehet bizonyítani, hogy a
gyermek fogamzására az (1) bekezdésben említett intervallum egy
bizonyos időszakában vagy akár azon intervallumon kívül került sor.
Alkalmazási terület 413. cikk – A jelen fejezet gyermekre vonatkozó rendelkezései
alkalmazandók azon nagykorú személy tekintetében is, akinek a
leszármazását vizsgálják.
2.§ Az apasági vélelem
Az apasági vélelem 414. cikk – (1) A házasság idején született vagy fogant gyermek apja
az anya férje.
(2) Az apasági vélelem megtámadható, ha teljességgel lehetetlen, hogy
az anya férje a gyermek apja legyen.
3.§ A gyermek elismerése
Az elismerés módozatai 415. cikk – (1) Ha a születést nem jegyezték be az anyakönyvi

nyilvántartásba, vagy ha a gyermeket ismeretlen szülők gyermekeként
anyakönyvezték, az anya elismerheti a gyermekét.
(2) A házasságon kívül fogant és született gyermeket az apja
elismerheti.
(3) A gyermek, halála után, csupán akkor ismerhető el, ha maradtak
természetes leszármazottai.
Az elismerés formái 416. cikk – (1) Az elismerés történhet az anyakönyvi szolgálatnál tett
nyilatkozattal, hivatalos okirattal vagy végrendelettel.
(2) Ha az elismerést hivatalos okirattal tették, ennek egy másolatát
hivatalból megküldik az illetékes anyakönyvi szolgálatnak, hogy az
anyakönyvi nyilvántartásokban eszközöljék a megfelelő megjegyzéseket.
(3) Az elismerés visszavonhatatlan, akkor is, ha végrendeletbe
foglalták azt.
A nem házas kiskorú általi 417. cikk – A nem házas kiskorú egyedül elismerheti a gyermekét, ha
elismerés az elismerés időpontjában ítélőképességgel rendelkezik.
Az elismerés abszolút 418. cikk – Az elismerés abszolút semmis, ha:

semmissége a) olyan gyermek elismerésére vonatkozik, akinek törvény szerint
megállapított leszármazása nem lett megdöntve. Ennek ellenére, ha az
előző leszármazását bírói határozattal döntötték meg, az elismerés
érvényes;
b) a gyermek halála után tették meg, és annak nincsenek természetes
leszármazottai;
c) a törvényben előírt formáktól eltérően tették meg.
Az elismerés relatív 419. cikk – (1) Az elismerés érvényteleníthető tévedés, megtévesztés
semmissége vagy kényszer miatt.
(2) A keresethez való jog elévülési határideje a kényszer
megszűnésétől vagy, az esetnek megfelelően, a tévedés vagy megtévesztés
kiderítésétől számítandó.
A leszármazás elismerésének 420. cikk – (1) A valóságnak nem megfelelő elismerést bármikor,
megtámadása bármely érdekelt személy megtámadhatja.
(2) Ha az elismerést a másik szülő, az elismert gyermek, vagy ennek
leszármazottai vitatják, a leszármazás bizonyítása az elismerés szerzőjét
vagy örököseit terheli.
4.§ A leszármazással kapcsolatos keresetek
I. A leszármazás megtámadása
A leszármazás 421. cikk – (1) Bármely érdekelt személy bármikor megtámadhatja,

megtámadására irányuló bírósági úton, a születési okiratban megállapított leszármazását, amely nem
kereset felel meg a családi jogállás használatával.
(2) Ebben az esetben, a leszármazást a születést megállapító orvosi
bizonyítvánnyal, a leszármazást megállapító törvényszéki-orvostani
szakvéleményezéssel kell bizonyítani illetve, a bizonyítvány hiányában,
vagy ha a szakvéleményezés elvégzése lehetetlen, bármilyen bizonyító
eszközzel, a családi jogállás használatát is ideértve.
(3) Ennek ellenére, a leszármazás bizonyítása csupán a 411. cikk (3)
bekezdésében említett esetben történhet tanúkkal, vagy ha a rendelkezésre
álló okiratok meggyőzően igazolják a kereset megalapozottságát.
II. Az anyai leszármazás megállapítására irányuló kereset
Az anyaság megállapítása 422. cikk – Amennyiben, bármilyen oknál fogva, az anyai leszármazás
iránti kereset nem tanúsítható meg a születést megállapító bizonyítvánnyal, vagy ha
tagadják az abban foglaltak valóságértékét, az anyai leszármazás anyasági
keresettel állapítható meg, amelynek keretében bármilyen bizonyítási
eszköz bemutatható.
Az anyaság megállapítása 423. cikk – (1) Az anyai leszármazás megállapítása iránti
iránti kereset jogi rendszere keresetindításra a gyermek jogosult és ezt, nevében, törvényes képviselője
indítja meg.
(2) A keresetet megindíthatják vagy, esetenként, folytathatják a

gyermek örökösei is, a törvény feltételei között.
(3) A kereset megindítható az állítólagos anya örökösei ellen is.
(4) A kereseti jog nem évül el.
(5) Mindazonáltal, ha a gyermek elhunyt a kereset megindítása előtt, az
örökösei a halál időpontjától számított egy éven belül indíthatják meg azt.
III. A házasságon kívüli apaság-megállapítási kereset
Az apaság bírósági úton való 424. cikk – Ha a házasságon kívüli apa nem ismeri el a gyermeket, az
megállapítása apasága bírói határozattal állapítható meg.
Az apaság megállapítása 425. cikk – (1) A házasságon kívüli apasági kereset megindítására a
iránti kereset gyermek jogosult, és nevében az anya indítja meg, akkor is, ha kiskorú,
illetve a törvényes képviselője.
(2) A keresetet megindíthatják vagy, esetenként, folytathatják a
gyermek örökösei is, a törvény feltételei között.
(3) Az apasági kereset megindítható a vélt apa örökösei ellen is.
A vélt apától való 426. cikk – (1) Az apaságot vélelmezik, ha bebizonyosodik, hogy az
leszármazás vélelme állítólagos apa együtt élt a gyermek anyjával a törvényes fogamzási
időszakban.
(2) A vélelem megdől, ha az állítólagos apa bebizonyítja, hogy kizárt,
hogy a vele való kapcsolatból fogant volna a gyermek.
Elévülési határidő 427. cikk – (1) Az apasági keresetindítási jog nem évül el a gyermek
életének ideje alatt.
alkalmazandók.
Kártérítések 428. cikk – (1) A gyermek anyja kérheti az állítólagos apától, hogy
kifizesse az alábbiak felét:
a) a szülési és a gyermekágyi időszak költségeit;
b) a terhességi és a gyermekágyi időszakban a saját eltartására
fordított költségeket.
(2) Az anya igényelheti e kártérítéseket akkor is, ha a gyermek holtan
született vagy meghalt az apaságot megállapító határozat kihirdetése előtt.
(3) Az anya kereseti joga elévül a gyermek születésétől számított
három év elteltével.
(4) Az anya nem kérheti e kártérítéseket, ha nem indított meg apasági
keresetet is.
(5) Az (1) bekezdésben említett kiadások kivételével, az anya és
örökösei kártérítésre jogosultak bármilyen más károkért, a köztörvénynek
megfelelően.
IV. A házasságbeli apai leszármazásra vonatkozó keresetek
Az apasági vélelem 429. cikk – (1) Az apasági vélelem megdöntése iránti keresetet az
megdöntése iránti kereset anya férje, az anya, a biológiai apa, valamint a gyermek indíthatja meg. A
kereset megindítható vagy, esetenként, folytatható az említettek örökösei

által is, a törvény feltételei között.
(2) A keresetet az anya férje indítja meg a gyermek ellen; ha a
gyermek halott, a keresetet az anyja ellen indítják meg és, ha esedékes,
más örökösei ellen.
(3) Ha a férjet bírósági gondnokság alá helyezték, a keresetet
megindíthatja a gyám, vagy ennek hiányában, a bíróság által kinevezett
gondnok.
(4) Az anya vagy a gyermek megindíthatja a keresetet a férj ellen. Ha
a férj elhunyt, a keresetet az örökösei ellen indítják meg.
(5) A biológiai apa megindíthatja a keresetet az anya férje és a gyermek
ellen. Ha azok elhunytak, a keresetet az örököseik ellen indítja meg.
Az apasági vélelem 430. cikk – (1) Az anya férje az apasági vélelem megdöntésére
megdöntése az anya férje irányuló keresetet három éven belül indíthatja meg azon időponttól
által számítva, amikor a férj megtudta, hogy a gyermek vélelmezett apja, vagy
egy későbbi időponttól, amikor megtudta, hogy a vélelem nem felel meg a
valóságnak.
(2) A határidő nem telik a bírósági gondnokság alá helyezett férj ellen,
és, ha a gyám nem indította meg a keresetet, a férj megindíthatja azt, a
gondnokság alá helyezésének megszüntetését követő három éves határidőn
belül.
(3) Ha a férj meghalt az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt,
anélkül, hogy megindította volna a keresetet, a halál időpontjától számított
egyéves határidőn belül azt az örökösei indíthatják meg.
Az apasági vélelem 431. cikk – (1) Az apasági vélelem megdöntése iránti keresetet az
megdöntése az anya által anya indíthatja meg, a gyermek születésétől számított három éves
határidőn belül.
(2) A 429. cikk (3) bekezdése és a 430. cikk (2) és (3) bekezdésének
rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
Az apasági vélelem 432. cikk – (1) A magát biológiai apának valló személy által
megdöntése a vélt biológiai megindított apasági vélelem-megdöntési kereset csak akkor fogadható el,
apa által ha ez bizonyítja a gyermekkel szembeni apaságát.
(2) A keresetindítási jog nem évül el a biológiai apa életének idején.
Ha elhunyt, a keresetet megindíthatják az örökösei a halál időpontjától
számított legfeljebb egy éven belül.
alkalmazandók.
Az apasági vélelem 433. cikk – (1) Az apasági vélelem megdöntésére irányuló keresetet a
megdöntése a gyermek és az gyermek indítja meg, a kiskorúsága idején, törvényes képviselője révén.
örökösök által (2) A keresetindítási jog nem évül el a gyermek élete idején.
(3) A 423. cikk (5) bekezdésének és a 429. cikk (3) bekezdésének
A házasságbeli apai 434. cikk – Bármely érdekelt személy bármikor kérheti a bíróságtól
leszármazás megtámadása annak megállapítását, hogy nem teljesülnek a feltételek, hogy a
házasságban születettként anyakönyvezett gyermek tekintetében apasági
vélelmet alkalmazzanak.
V. A leszármazásra vonatkozó keresetek tekintetében alkalmazandó közös rendelkezések
A törvényesen megállapított 435. cikk – (1) Mindaddig, amíg egy törvényesen megállapított
leszármazás leszármazást nem támadtak meg peres úton, semmilyen más módon nem
állapítható meg más leszármazás.
alkalmazandók.
A szülők és gyermekek 436. cikk – A szülőket és gyermekeket idézni kell a leszármazásra
idézése vonatkozó valamennyi ügyben, akkor is, ha nem felperesek vagy alperesek.
A lemondás 437. cikk – (1) A leszármazásra vonatkozó keresetekben nem lehet
elfogadhatatlansága lemondani a jogról.
(2) Úgyszintén, a leszármazásra vonatkozó keresetet egy gyermek
vagy bírósági gondnokság alá helyezett személy nevében megindító
személy, valamint az ilyen keresetet a törvény szerint egyedül megindító
kiskorú gyermek, nem mondhat le a per lefolytatásáról.
A gyermek helyzete 438. cikk – (1) A keresetet elfogadó határozattal a bíróság dönt a
gyermek nevének megállapításáról, a szülői auktoritás gyakorlásáról és a
gyermeknek a szülők általi eltartási kötelezettségéről is.
(2) Amennyiben elfogadják a leszármazás megdöntésére irányuló
keresetet, a bíróság megállapíthatja, ha esedékes, annak módját, ahogyan a
gyermek személyes kapcsolatokat tart fenn azzal a személlyel, aki
felnevelte.
Nyugvó hagyaték esetén 439. cikk – Amennyiben, a törvény szerint, leszármazásra vonatkozó
indított kereset kereset indítható meg az örökösök ellen, hagyaték pedig nyugvó, a kereset
megindítható a hagyaték megnyitásának helye szerinti község, város vagy,
az esetnek megfelelően, megyei jogú város ellen. Ha van lemondó örökös,
idézése kötelező a perben.
A leszármazás 440. cikk – Azon bűncselekmények esetében, amelyek minősítése
megállapításának leszármazotti viszony meglétét feltételezi, amely azonban nincs
jogkövetkezményei a törvényesen megállapítva, a büntetőjogi határozatban nem lehet dönteni
büntetőjogi perre mindaddig, amíg a leszármazotti viszonyra vonatkozó polgári jogi
határozat jogerőssé nem válik.
2. SZAKASZ
Az orvosilag asszisztált, harmadik személy donor útján történő humán reprodukció
A leszármazás rendszere 441. cikk – (1) Az orvosilag asszisztált, harmadik személy donor útján
történő humán reprodukció semmiféle leszármazotti kapcsolatot nem
határoz meg a gyermek és donor között.
(2) Ebben az esetben, semmilyen felelősségi kereset nem indítható
meg a donorral szemben.
(3) A jelen szakasz értelmében szülő csupán egy férfi meg egy nő
vagy egy egyedülálló nő.
Feltételek 442. cikk – (1) A szülőknek, akik gyermekvállalás céljából orvosilag
asszisztált, donor útján történő humán reprodukcióhoz szándékoznak
folyamodni, előzőleg beleegyezésüket kell adniuk, teljes bizalmasságot
biztosító feltételek mellett, közjegyző előtt, aki kifejezetten

megmagyarázza nekik a cselekedetük következményeit a leszármazást
illetően.
(2) A beleegyezés nem fejt ki joghatást a halál, válókereset benyújtása
vagy ténybeli szétválás esetén, ha ezek az orvosilag asszisztált, donor útján
történő humán reprodukció keretében megvalósított fogantatás előtt
következtek be. A beleegyezés bármikor visszavonható, írásban, akár az
orvosilag asszisztált, donor útján történő humán reprodukció
lebonyolításának biztosítására hívott orvos előtt is.
A leszármazás megtámadása 443. cikk – (1) Senki sem vitathatja a gyermek leszármazását az
orvosilag asszisztált humán reprodukcióval kapcsolatos okok miatt és az
ily módon született gyermek sem vitathatja leszármazását.
(2) Ennek ellenére, az anya férje tagadhatja a gyermek apaságát, a
törvény feltételei között, ha nem adta beleegyezését az orvosilag
asszisztált, donor útján történő humán reprodukcióhoz.
(3) Ha a gyermek nem ily módon fogant, az apasági vélelem
megdöntésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
Az apa felelőssége 444. cikk – Az a személy, aki, miután beleegyezését adta az orvosilag
asszisztált, donor útján történő humán reprodukcióhoz, nem ismeri el az ily
módon házasságon kívül született gyermeket, felel az anyával és a
gyermekkel szemben. Ebben az esetben, a gyermek apai jogállását bírósági
úton állapítják meg, a 411. és 423. cikk feltételei között.
Az információk bizalmas 445. cikk – (1) Az orvosilag asszisztált, donor útján történő humán
jellege reprodukcióra vonatkozó bármely információ bizalmas.
(2) Ennek ellenére, amennyiben ilyen információk hiányában, egy ily
módon fogant személy vagy leszármazottai egészségi állapota súlyos
veszélynek van kitéve, a bíróság engedélyezheti azok átadását, bizalmas
körülmények között, az orvosnak vagy az illetékes hatóságoknak.
(3) Úgyszintén, az ily módon fogant személy bármelyik leszármazottja
meghivatkozhatja ezt a jogot, ha a kért információktól való megfosztása
súlyosan károsíthatja az ő vagy egy közeli személy egészségét.
Az apa-gyermek viszony 446. cikk – Az apának ugyanazok a jogai és kötelezettségei egy
orvosilag asszisztált, donor útján történő humán reprodukció által született
gyermekkel szemben, mint egy természetesen fogant gyermekkel szemben.
Alkalmazandó szabályok 447. cikk – Az orvosilag asszisztált, donor útján történő humán
reprodukciót, ennek jogi rendszerét, az ezzel kapcsolatos információk
bizalmas kezelésének biztosítását, valamint az információátadás módját
külön törvénnyel szabályozzák.
3. SZAKASZ
A gyermek törvény szerinti helyzete
A gyermekek jogegyenlősége 448. cikk – A házasságon kívüli gyermek, akinek a leszármazását a

törvény szerint állapították meg, mindegyik szülővel és rokonával szemben
ugyanolyan helyzetben van, mint egy házasságból származó gyermek.
A házasságból származó 449. cikk – (1) A házasságból származó gyermek a szülők közös
gyermek neve családi nevét viseli.
(2) Ha a szülőknek nincs közös családi neve, a gyermek valamelyik

szülő nevét vagy az összevont nevüket viseli. Ebben az esetben, a gyermek
nevét a szülők megegyezésével állapítják meg, és a gyermek születésekor
bejelentik az anyakönyvi szolgálatnál.
(3) A szülők megegyezésének hiányában, a gyámügyi bíróság dönt és
azonnal megküldi a jogerőre emelkedett határozatot a születés bejegyzési
helye szerinti anyakönyvi szolgálatnak.
A házasságon kívüli gyermek 450. cikk – (1) A házasságon kívüli gyermek annak a szülőnek a
neve családi nevét viseli, amelyik tekintetében a leszármazása előbb került
megállapításra.
(2) Amennyiben a leszármazást utólag a másik szülő tekintetében is
megállapították, a gyermek, a szülők megegyezésével, felveheti azon szülő
családnevét, akivel szemben utólag állapították meg a leszármazását vagy a
szülők összevont nevét. A gyermek új családnevét a szülők jelentik be,
együtt, azon anyakönyvi hivatalnál, ahol a születést bejegyezték. A szülők
megegyezésének hiányában a 449. cikk (3) bekezdésének rendelkezései
alkalmazandók.
(3) Amennyiben a gyermek családi leszármazását mindkét szülővel
szemben egyazon időben állapították meg, a 449. cikk (2) és (3)
bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
III. FEJEZET
Az örökbefogadás
1. SZAKASZ
Fogalom 451. cikk – Az örökbefogadás azon jogi művelet, amely révén

leszármazotti kapcsolat jön létre az örökbefogadó és örökbefogadott
között, továbbá rokonsági kapcsolatok az örökbefogadott és az
örökbefogadó rokonai között.
Az örökbefogadás elvei 452. cikk – Az örökbefogadáshoz az alábbi elvek halmozott teljesülése
szükséges:
a) a gyermek legfőbb érdeke;
b) a gyermek családi környezetben való nevelése és oktatása
biztosításának szükségessége;
c) a gyermek nevelésének és oktatásának folyamatos jellege,
figyelembe véve az etnikai, nyelvi, vallási és kulturális eredetét.
Nemzetközi örökbefogadás 453. cikk – A nemzetközi örökbefogadás feltételeit és eljárását,
valamint ennek a gyermek állampolgárságára kifejtett joghatásait külön
törvénnyel határozzák meg.
Az örökbefogadási eljárás 454. cikk – (1) Az örökbefogadást a gyámügyi bíróság hagyja jóvá.
(2) Az örökbefogadás eljárását külön törvénnyel szabályozzák.
2. SZAKASZ
Az örökbefogadás alapfeltételei
1.§ Az örökbe fogadható személyek
Az örökbe fogadott személy 455. cikk – (1) A gyermek a teljes cselekvőképesség eléréséig
életkora fogadható örökbe.
(2) Mindazonáltal, a törvény feltételei között, örökbe fogadható a
teljes cselekvőképességet szerzett személy is, ha kiskorúsága idején az
örökbefogadó nevelte.
Több személy 456. cikk – A testvérek különböző személyek vagy családok általi,
örökbefogadása – testvérek nemüktől független örökbefogadása csupán akkor lehetséges, ha ez a
legfőbb érdeküket szolgálja.
A testvérek közötti 457. cikk – A testvérek közötti örökbefogadás tilos, nemüktől
örökbefogadás tilalma függetlenül.
A házastársak helyzete 458. cikk – Két házastárs vagy volt házastárs azonos örökbefogadó
személy vagy örökbefogadó család általi örökbefogadása, valamint a
házastársak vagy volt házastársak közötti örökbefogadás tilos.
2.§ A személyek, akik örökbe fogadhatnak
A cselekvőképesség és az 459. cikk – A teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személyek,

egészségi állapot az elmebetegek vagy az értelmi fogyatékosok, valamint a súlyos pszichés
betegek nem fogadhatnak örökbe.
Korkülönbség 460. cikk – (1) Az örökbefogadónak legalább tizennyolc évvel
idősebbnek kell lennie az örökbefogadottnál.
(2) Alapos indokok miatt, a gyámügyi bíróság jóváhagyhatja az
örökbefogadást akkor is, ha az örökbefogadó és örökbefogadott közötti
korkülönbség tizennyolc évnél kisebb, de tizenhat évnél nem kevesebb.
Erkölcsi és anyagi feltételek 461. cikk – (1) Az örökbefogadó személynek vagy az örökbefogadó
családnak a gyermek neveléséhez, oktatásához és harmonikus fejlődéséhez
szükséges erkölcsi biztosítékokat és anyagi feltételeket kell nyújtania.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítését az illetékes
hatóságok igazolják, a külön törvénynek megfelelően.
Az egyidejű vagy egymást 462. cikk – (1) Két személy nem fogadhat örökbe együtt, sem
követő örökbefogadások egyidejűleg, sem egymást követően, azon eset kivételével, amelyben
házastársak.
(2) Ennek ellenére, újabb örökbefogadás jóváhagyható, ha:
a) az örökbefogadó vagy az örökbe fogadó házastársak elhunytak;
ebben az esetben, az előző örökbefogadás felbontottnak tekintendő az új
örökbefogadást jóváhagyó bírói határozat végelegessé válásának
időpontjában;
b) az előző örökbefogadás bármilyen más okból megszűnt.
(3) Két azonos nemű személy nem fogadhat örökbe együtt.
3.§ Beleegyezés az örökbefogadáshoz
Az örökbefogadáshoz 463. cikk – (1) Az örökbefogadás megkötéséhez az alábbi személyek

beleegyezésükkel hozzájáruló beleegyezése szükséges:
személyek a) az örökbefogadott kiskorú természetes szülei vagy a szülői
auktoritást gyakorló személy, amennyiben a szülők ismeretlenek,
elhunytak, holtnak nyilvánítottak vagy bírósági gondnokság alá
helyezettek;
b) a tízedik életévét betöltött kiskorú örökbefogadott;
c) az örökbefogadó vagy, esetenként, az örökbefogadó családból a
házastársak, ha együtt fogadnak örökbe;
d) az örökbefogadó személy házastársa, azon eset kivételével,
amelyben az ítélőképesség hiánya megakadályozza abban, hogy
akaratnyilatkozatot tegyen.
(2) Nem érvényes a bármilyen természetű haszon ígéretére vagy
tényleges megszerzésére való tekintettel adott beleegyezés.
A szülők beleegyezésére 464. cikk – (1) Ha a természetes szülők valamelyike ismeretlen,
vonatkozó speciális esetek elhunyt, holtnak nyilvánított, valamint, ha bármilyen okból kifolyólag
akaratnyilvánításra képtelen, a másik szülő beleegyezése elégséges. Ha
mindkét szülő a felsorolt helyzetek valamelyikében van, az örökbefogadás
megköthető beleegyezésük nélkül.
(2) A szülői jogok gyakorlásától elesett szülő vagy szülők, illetve
azok, akikkel szemben elrendelték a szülői jogok gyakorlása megtiltásának
büntetését, megőrzik a gyermek örökbefogadásához való beleegyezés
jogát. Ezekben az esetekben, a szülői auktoritást gyakorló személy
beleegyezése is kötelező.
(3) Egy gyermeket örökbefogadó házas személynek bele kell
egyeznie abba, hogy ugyanazt a gyermeket a házastársa is örökbe
fogadja. A természetes szülők beleegyezése ebben az esetben többé nem
szükséges.
A szülők beleegyezési 465. cikk – A gyermek természetes szülei, vagy, esetenként, a szülői
szabadsága auktoritást gyakorló személynek szabadon, feltételek nélkül kell
beleegyeznie az örökbefogadásba, és csupán azt követően, hogy
megfelelőképpen tájékoztatták az örökbefogadás következményeiről,
különösen a gyermek eredeti családjával fennállt rokoni kapcsolatainak
megszűnéséről.
A szülők beleegyezésének 466. cikk – (1) A természetes szülők vagy, esetenként, a gyám
megadása és visszavonása örökbefogadáshoz való beleegyezése csupán a gyermek születési
időpontjától számított hatvan napos határidő lejártával adható meg.
(2) Az (1) bekezdés feltételei között megadott beleegyezés a
kifejezésre juttatásától számított harminc napon belül visszavonható.
A szülők részéről a 467. cikk – Kivételesen, az elhagyott gyermek esetében, a gyámügyi
beleegyezés megtagadása bíróság eltekinthet a természetes szülők vagy a gyám örökbefogadáshoz
való hozzájárulásának megtagadásától, ha bármilyen bizonyító eszközzel
bebizonyosodik, hogy az önkényes, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy az
örökbefogadás a gyermek érdekeit szolgálja, figyelembe véve ennek a
törvény feltételei között adott beleegyezését is.
A beleegyezés 468. cikk – Az örökbefogadáshoz való beleegyezésüket megadni

kinyilvánításának feltételei hivatott személyek ilyen értelmű hozzájárulásuk kifejezési módját külön
törvénnyel határozzák meg.
3. SZAKASZ
Az örökbefogadás jogkövetkezményei
Az örökbefogadás időpontja 469. cikk – Az örökbefogadás a jóváhagyását kimondó bírói határozat

jogerőre emelkedésétől fejti ki joghatásait.
A rokonsági kapcsolatokkal 470 cikk – (1) Az örökbefogadással létrejön a leszármazotti kapcsolat
szembeni joghatások az örökbefogadott és az örökbefogadó között, valamint a rokonsági
kapcsolatok az örökbefogadott és az örökbefogadó rokonai között.
(2) A rokoni kapcsolatok megszűnnek egyrészt az örökbe fogadott és
leszármazottai, másrészt annak természetes szülei és azok rokonai között.
(3) Amennyiben az örökbefogadó a természetes szülő vagy az
örökbefogadó szülő házastársa, az örökbefogadott rokoni kapcsolatai csak
az örökbefogadóval nem házas természetes szülő és ennek rokonai
tekintetében szűnnek meg.
Az örökbefogadó és 471. cikk – (1) Az örökbefogadónak az örökbe fogadott gyermekkel
örökbefogadott közötti szemben ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint a természetes
viszonyok gyermekével szemben.
(2) Amennyiben az örökbefogadó az örökbefogadott természetes
szülőjének házastársa, a szülői jogokat és kötelezettségeket az
örökbefogadó és az ezzel házas természetes szülő gyakorolja.
(3) Az örökbefogadott az örökbefogadóval szemben ugyanolyan
jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely személy a
természetes szüleivel szemben.
Az örökbefogadó elesése a 472. cikk – Ha az örökbefogadó elesett a szülői jogok gyakorlásától, a
szülői jogok gyakorlásától gyámügyi bíróság, figyelembe véve a gyermek legfőbb érdekét,
elrendelheti a törvényben előírt védelmi intézkedések valamelyikét. A
gyermek meghallgatása kötelező, a 264. cikk rendelkezései pedig
alkalmazandók.
Az örökbefogadott neve 473. cikk – (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadás révén
felveszi az örökbefogadó családnevét.
(2) Ha két házastárs fogad örökbe vagy az egyik házastárs örökbe
fogadja a másik házastárs gyermekét, és a házastársak közös nevet
viselnek, az örökbefogadott gyermek is ezt a nevet kapja. Ha a
házastársaknak nincs közös családneve, kötelesek bejelenteni az
örökbefogadást jóváhagyó bíróság előtt azt a nevet, amelyet a gyermek
viselni fog. Ha a házastársak nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A
264. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
(3) Alapos indokok miatt a bíróság, az örökbefogadás jóváhagyásakor,
az örökbefogadó személy vagy az örökbefogadó család kérésére és a
tízedik életévét betöltött gyermek beleegyezésével, elrendelheti az
örökbefogadott gyermek utónevének megváltoztatását.
(4) Házas személy örökbefogadása esetén, ha az illető közös nevet
visel a házastársával, az örökbefogadott házastárs felveheti az
örökbefogadó nevét, a másik házastársnak az örökbefogadást jóváhagyó

bíróság előtt adott beleegyezésével.
(5) Az örökbefogadást jóváhagyó jogerős határozat alapján, az
illetékes anyakönyvi szolgálat a törvény feltételei között kibocsát egy új
születési okmányt a gyermeknek, amelyben természetes szülőkként az
örökbefogadók lesznek feltüntetve. A régi születési okmányt megőrzik,
ennek lapszélén pedig megjegyzést tesznek az új okirat kibocsátásáról.
Az örökbefogadásra 474. cikk – Az örökbefogadásra vonatkozó információk bizalmasak.
vonatkozó információk Annak módját, ahogy az örökbefogadottat tájékoztatják az
örökbefogadásról és az eredeti családjáról, valamint az örökbefogadásra
vonatkozó információk általános jogi rendszerét külön törvénnyel
határozzák meg.
4. SZAKASZ
Az örökbefogadás megszűnése
Az örökbefogadás 475. cikk – Az örökbefogadás felbontással szűnik meg, vagy

megszűnése érvénytelenítése illetve semmisségének megállapítása nyomán.
Az örökbefogadás jog szerinti 476. cikk – Az örökbefogadás jog szerint felbomlik a 462. cikk (2)
felbomlása bekezdésének a) pontjában említett helyzetben.
Az örökbefogadás felbontása 477. cikk – (1) Az örökbefogadást fel lehet bontani az örökbefogadó
az örökbefogadó kérésére vagy az örökbe fogadó család kérésére, ha az örökbefogadott az életükre
tör vagy a felmenőik vagy leszármazottaik élete ellen merényletet követett
el, valamint akkor, ha az örökbefogadott legalább kétéves
szabadságvesztéssel büntetett büntetőjogi cselekményt követett el az
örökbefogadókkal szemben.
(2) Ha az örökbefogadó az örökbefogadott cselekményei
következtében elhunyt, az örökbefogadás felbontható azok kérésére, akik
az örökbefogadottal együtt vagy ennek hiányában örököltek volna.
Az örökbefogadás felbontása 478. cikk – Az örökbefogadás felbontható az örökbefogadott kérésére,
az örökbefogadott kérésre ha az örökbefogadó a 477. cikkben említett cselekmények
örökbefogadottal szembeni elkövetésében bűnös.
Az örökbefogadás 479. cikk – (1) Az örökbefogadás érvényteleníthető a megkötésébe
érvénytelenítése való beleegyezésért felelős bármely személy kérésére, akinek a
beleegyezése az örökbefogadott személyazonosságára vonatkozó tévedés,
megtévesztés vagy kényszer okozta akarathibából ered.
(2) A kereset a tévedés vagy megtévesztés felfedezésétől vagy a
kényszer megszűnésétől számított 6 hónapos határidőn belül indítható meg,
de az örökbefogadás megkötésétől számított két évet meg nem haladóan.
Az örökbefogadás abszolút 480. cikk – (1) Abszolút semmis a színlelt örökbefogadás, valamint az
semmissége alakisági vagy lényegi feltételek megszegésével megkötött örökbefogadás,
ha, ez utóbbi esetben, a törvény nem relatív semmisséggel szankcionálja azt.
(2) Az örökbefogadás színlelt, ha a gyermek legfőbb érdekének
védelmétől eltérő céllal kötötték meg.
(3) Az örökbefogadás semmisségének megállapítására irányuló
keresetet bármely érdekelt személy megindíthatja.
Az örökbefogadás megtartása 481. cikk – A bíróság visszautasíthatja a semmisség megállapítása

iránti keresetet, ha az örökbefogadás megtartása az örökbefogadott érdekét
szolgálja. Az örökbefogadottat mindig meghallgatják, a 264. cikk
rendelkezései pedig értelemszerűen alkalmazandók.
Az örökbefogadás 482. cikk – (1) Az örökbefogadás megszűnésekor, a gyermek
megszűnésének természetes szülei visszaszerzik a szülői jogokat és kötelezettségeket, azon
jogkövetkezményei eset kivételével, amelyben a bíróság úgy dönt, hogy a gyermek legfőbb
érdekében elrendeli a gyámság alá helyezést vagy egy más
gyermekvédelmi intézkedést, a törvény feltételei között.
(2) Úgyszintén, az örökbefogadott visszanyeri az örökbefogadás
jóváhagyása előtti családnevét és, esetenként, utónevét. Ennek ellenére,
alapos indokok miatt, a bíróság engedélyezheti, hogy megőrizze az
örökbefogadással megszerzett nevet.
(3) Az örökbefogadottat mindig meghallgatják, a 264. cikk feltételei
között.
IV. CÍM
A szülői auktoritás
I. FEJEZET
A szülői auktoritás 483. cikk – (1) A szülői auktoritás a gyermek személyére és dolgaira
vonatkozó jogok és kötelezettségek együttese, amelyek mindkét szülőt
egyformán megilletik.
(2) A szülők kizárólag a gyermek legfőbb érdekében, a személyének
tartozott tisztelettel gyakorolják a szülői auktoritást, és beavatják a
gyermeket az őt érintő valamennyi döntésbe, figyelembe véve az életkorát
és az érettségi szintjét.
(3) Mindkét szülő felelős a kiskorú gyermekei neveléséért.
A szülői auktoritás 484. cikk – A szülői auktoritást a gyermek teljes
időtartama cselekvőképességének megszerzéséig gyakorolják.
Tiszteletadási kötelezettség 485. cikk – A gyermek tisztelettel tartozik a szüleivel szemben,
függetlenül az életkorától.
A szülők közötti 486. cikk – Valahányszor nézeteltérés támad a szülők között a szülői
nézeteltérések jogaik gyakorlását vagy a szülői kötelezettségek teljesítését illetően, a
gyámügyi bíróság, a szülők meghallgatását követően és figyelembe véve a
pszicho-szociális ankétra vonatkozó jelentés következtetéseit, a gyermek
legfőbb érdeke szerint dönt. A gyermek meghallgatása kötelező, a 264.
cikk rendelkezései alkalmazásával.
II. FEJEZET
A szülői jogok és kötelezettségek
A szülői auktoritás tartalma 487. cikk – A szülők jogosultak és kötelesek felnevelni a

gyermeküket, gondoskodva a testi, lelki és szellemi egészségéről és
fejlődéséről, a neveléséről, oktatásáról és szakmai képzéséről, saját
meggyőződéseik szerint, valamint a gyermek hajlamainak és

szükségleteinek megfelelően; kötelesek biztosítani a gyermeknek az
irányítást és tanácsokat, amelyek szükségesek a törvény által elismert
jogainak megfelelő gyakorlásához.
Sajátos kötelezettségek 488. cikk – (1) A szülők kötelesek harmonikus testi, szellemi, lelki,
erkölcsi és szociális fejlődést biztosító körülmények között nevelni a
gyermeküket.
(2) E célból, a szülők kötelesek:
a) együttműködni a gyermekkel és tiszteletben tartani intimitását,
magánéletét és a méltóságát;
b) tájékoztatni és útbaigazítani a gyermeket, illetve ilyen értelmű
lehetőséget biztosítani számára minden olyan ügylet vagy cselekmény
vonatkozásában, amely kihathat rá, és figyelembe venni a gyermek
véleményét;
c) meghozni valamennyi szükséges intézkedést a gyermek jogainak
védelme és megvalósítása érdekében;
d) együttműködni a gyermek gondozása, nevelése és szakképzése
terén feladatkörrel rendelkező természetes és jogi személyekkel.
Fegyelmi intézkedések 489. cikk – A szülők a fegyelmi intézkedéseket csupán a gyermek
méltóságának tiszteletben tartásával hozhatják meg. Tilos olyan
intézkedések foganatosítása, valamint olyan testi fenyítések alkalmazása,
amelyek negatívan befolyásolhatják a gyermek testi, lelki fejlődését vagy
érzelmi állapotát.
A kiskorú szülő jogai 490. cikk – (1) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú szülő csupán
a gyermek személyére vonatkozó szülői jogokkal és kötelezettségekkel
rendelkezik.
(2) A gyermek dolgaira vonatkozó jogok és kötelezettségek a gyámra
hárulnak vagy, esetenként, más személyre, a törvény feltételei között.
A gyermek vallása 491. cikk – (1) A szülők, a saját meggyőződéseiknek megfelelően,
irányítják a gyermeket egy vallás megválasztásában, a törvény feltételei
között, figyelembe véve annak véleményét, életkorát és érettségét, anélkül,
hogy egy bizonyos valláshoz vagy vallási felekezethez való csatlakozásra
kötelezhetnék.
(2) A tizennegyedik életévét betöltött gyermeknek jogában áll
szabadon megválasztani vallását.
A gyermek neve 492. cikk – A gyermek utónevét és, esetenként, családnevét a szülők
választják meg, a törvény feltételei között.
A gyermek felügyelete 493. cikk – A szülők joga és kötelezettsége felügyelet alatt tartani a
kiskorú gyermeküket.
A gyermek társadalmi 494. cikk – A gyermek szülei vagy törvényes képviselői, csupán
kapcsolatai alapos indokok miatt akadályozhatják meg a tizennegyedik életévét be nem
töltött gyermek levelezését és személyes kapcsolatait. A nézeteltéréseket a
gyámügyi bíróság oldja meg, a gyermek meghallgatásával, a 264. cikk
A gyermek visszaszerzése 495. cikk – (1) A szülők bármikor kérhetik a gyámügyi bíróságtól a
más személyektől gyermek visszaszerzését bárkitől, aki jog nélkül tartja őt magánál.
(2) A gyámügyi bíróság csupán akkor utasíthatja el a kérelmet, ha
visszaadása nyilvánvaló ellentétben áll a gyermek legfőbb érdekével.

(3) A gyermek meghallgatása kötelező, a 264. cikk rendelkezéseinek
alkalmazásával.
A gyermek lakhelye 496. cikk – (1) A kiskorú gyermek a szüleinél lakik.
(2) Ha a szülők külön laknak, közös megegyezés alapján állapítják
meg a gyermek lakhelyét.
(3) A szülők közötti nézeteltérés esetén a gyámügyi bíróság határoz,
figyelembe véve a pszicho-szociális ankét jelentésében foglalt
következtetéseket és meghallgatva a szülőket és a gyermeket, ha betöltötte
a tízedik életévét. A 264. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
(4) A gyermek a jelen cikk szerint megállapított lakhelye csupán a
törvényben kifejezetten előírt esetekben változtatható meg a szülők
beleegyezése nélkül.
(5) Az a szülő, akinél a gyermek nem lakik állandó jelleggel, jogosult
személyes kapcsolatokat fenntartani a kiskorúval, ennek lakhelyén. A
gyámügyi bíróság korlátozhatja e jog gyakorlását, ha ez a gyermek legfőbb
érdekét szolgálja.
A gyermek lakhelyének 497. cikk – (1) A gyermek lakhelyének megváltoztatása, a szülő
megváltoztatása lakhelyével együtt, akivel él, ha ez a szülői auktoritás vagy egyes szülői
jogok gyakorlását sérti, csupán a másik szülő előzetes beleegyezésével
történhet.
(2) A szülők közötti nézeteltérés esetén, a gyámügyi bíróság dönt a
gyermek legfőbb érdekének megfelelően, figyelembe véve a pszicho-
szociális ankét jelentésében foglalt következtetéseket és meghallgatva a
szülőket. A gyermek meghallgatása kötelező, a 264. cikk rendelkezéseinek
alkalmazásával.
A tanulmányok vagy a 498. cikk – (1) A tizennegyedik életévét betöltött gyermek kérheti a
szakmai képzés jellegének szüleitől tanulmányai vagy szakmai képzése jellegének, illetve a
megváltoztatása tanulmányok vagy a szakmai képzés kiteljesítéséhez szükséges lakhely
megváltoztatását.
(2) Ha a szülők ellenzik, a gyermek megkereséssel fordulhat a
gyámügyi bírósághoz, amely a pszicho-szociális ankét jelentése alapján
dönt. A gyermek meghallgatása kötelező, a 264. cikk rendelkezéseinek
alkalmazásával.
Tartási kötelezettség 499. cikk – (1) Az apa és az anya egyetemlegesen köteles eltartani a
kiskorú gyermekét, biztosítva a megélhetéséhez szükségeseket, valamint a
nevelését, oktatását és szakmai képzését.
(2) Ha a kiskorú rendelkezik saját jövedelemmel, amely nem
elégséges, a szülők kötelesek számára megteremteni a neveléséhez,
oktatásához és szakmai képzéséhez szükséges feltételeket.
(3) A szülők kötelesek tartást biztosítani a nagykorúvá vált
gyermeküknek, ha a tanulmányait folytatja, ezek befejezéséig, de a
huszonhatodik életévet meg nem haladóan.
(4) Nézeteltérés esetén, a tartási kötelezettség mértékét, a végrehajtás
fajtáját és módját, valamint a szülők mindegyikének hozzájárulását a
gyámügyi bíróság határozza meg, a pszicho-szociális ankét jelentése
alapján.
Vagyoni függetlenség 500. cikk – A szülőnek nincs semmilyen joga a gyermek dolgai felett,
és a gyermeknek sincs a szülők dolgai felett, az öröklési és tartási jog
kivételével.
A gyermek dolgainak 501. cikk – (1) A szülőknek jogában áll és kötelezettsége a kiskorú
ügykezelése gyermekük dolgainak ügykezelését vezetni, valamint képviselni őt a
polgári jogügyletekben vagy, esetenként, hozzájárulni azon ügyletekhez.
(2) A tizennegyedik életévének betöltése után a kiskorú egyedül
gyakorolja a jogait és teljesíti kötelezettségeit, a törvény feltételei között,
azonban csak a szülők és, esetenként, a gyámügyi bíróság hozzájárulásával.
Más alkalmazandó 502. cikk – (1) A szülőknek a gyermekek dolgaira vonatkozó jogai és
rendelkezések kötelezettségei megegyeznek a gyám jogaival és kötelezettségeivel, a
gyámságot szabályozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.
(2) Ennek ellenére, nem kell összeállítani a 140. cikkben előírt leltárt,
ha a gyermeknek csak saját használatra szolgáló dolgai vannak.
III. FEJEZET
A szülői auktoritás gyakorlása
A szülői auktoritás gyakorlási 503. cikk – (1) A szülők együtt és egyenlő mértékben gyakorolják a
módja szülői auktoritást.
(2) A jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, a szülői jogok
gyakorlására és ilyen kötelezettségek teljesítésére irányuló folyó ügyletet
egyedül teljesítő bármelyik szülő tekintetében vélelmezett, hogy
rendelkezik a másik szülő beleegyezésével is.
A szülői auktoritás 504. cikk – Ha a szülők elváltak, a szülői auktoritás a válásnak a
gyakorlása válás esetén szülők és gyermekek közötti kapcsolatokra vonatkozó rendelkezései
szerint gyakorlandó.
A házasságon kívüli gyermek 505. cikk – (1) A házasságon kívüli gyermek esetében, akinek a
leszármazását mindkét szülővel szemben egyidejűleg vagy, esetenként,
egymást követően állapították meg, a szülői auktoritást együttesen és
egyenlő mértékben gyakorolják a szülők, ha együtt élnek.
(2) Ha a házasságon kívüli gyermek szülei nem élnek együtt, a szülői
auktoritás gyakorlásának módját a gyámügyi bíróság határozza meg, a
válásra vonatkozó rendelkezések hasonlóképpen történő alkalmazásával.
(3) A leszármazás megállapítása iránti kérelemmel megkeresett
bíróság köteles rendelkezni a szülői auktoritás gyakorlására vonatkozóan, a
válásra vonatkozó rendelkezések hasonlóképpen történő alkalmazásával.
A szülők megegyezése 506. cikk – A gyámügyi bíróság jóváhagyásával a szülők
megegyezhetnek a szülői auktoritás gyakorlására vagy egyes
gyermekvédelmi intézkedések meghozatalára vonatkozóan, ha betartják a
gyermek legfőbb érdekét. A gyermek meghallgatása kötelező, a 264. cikk
rendelkezéseinek alkalmazásával.
A szülői auktoritás 507. cikk – Ha a szülők valamelyike elhunyt, bírói határozattal holtnak
gyakorlása egyetlen szülő nyilvánították, bírósági gondnokság alá helyezték, elesett a szülői jogok
által gyakorlásától vagy, ha bármilyen oknál fogva akaratnyilvánításra képtelen,
a másik szülő egyedül gyakorolja a szülői auktoritást.
IV. FEJEZET
A szülői jogok gyakorlásától való eltiltás
A feltételek 508. cikk – (1) A gyámügyi bíróság, a gyermekvédelem terén

hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságok kérésére, kimondhatja a
szülői jogok gyakorlásától való eltiltást, ha a szülő veszélyezteti a gyermek
életét, egészségét vagy fejlődését a vele szemben alkalmazott rossz
bánásmóddal, alkohol vagy kábítószer-fogyasztással, önkényes
magatartással, a szülői kötelezettségek teljesítésében elkövetett súlyos
gondatlansággal vagy a gyermek legfőbb érdekének súlyos megsértésével.
(2) A kérést sürgősen bírálják el, a szülők idézésével és a pszicho-
szociális ankét jelentése alapján. Az ügyész részvétele kötelező.
Az eltiltás mértéke 509. cikk – (1) A szülői jogok gyakorlásától való eltiltás teljes
mértékű és a határozat kihirdetésének időpontjában élő valamennyi
gyermekre vonatkozik.
(2) Ennek ellenére, a bíróság elrendelheti, hogy az eltiltás csak
bizonyos szülői jogokra, illetve csak bizonyos gyermekekre vonatkozzon,
de csupán akkor, ha ezáltal nem veszélyeztetett a gyermekek nevelése,
oktatása, taníttatása és szakmai képzése.
A tartási kötelezettség 510. cikk – A szülői jogok gyakorlásának megtiltása nem mentesíti a
szülőt a gyermeknek tartozott tartás biztosítása alól.
A gyámrendelés 511. cikk – Amennyiben a szülői jogok gyakorlásától való eltiltást
követően a gyermek olyan helyzetbe kerül, hogy mindkét szülő
gondoskodását nélkülözni kényszerül, gyámot rendelnek mellé.
Visszahelyezés a szülői jogok 512. cikk – (1) A bíróság visszahelyezi a szülőt a szülői jogok
gyakorlásába gyakorlásába, ha megszűntek a körülmények, amelyek a gyakorlásától való
eltiltáshoz vezettek, és ha a szülő többé nem veszélyezteti a gyermek
életét, egészségét és fejlődését.
(2) A kérelem elbírálásáig a bíróság engedélyezheti a szülőnek, hogy
személyes kapcsolatokat tartson fenn a gyermekkel, ha ez a gyermek
legfőbb érdekét szolgálja.
V. CÍM
A tartási kötelezettség
I. FEJEZET
A tartási kötelezettség 513. cikk – Tartási kötelezettség csupán a törvényben előírt személyek
törvényes jellege között áll fenn. Tartási kötelezettség csak a törvényben előírt feltételek
teljesülése esetén létezik.
A tartási kötelezettség 514. cikk – (1) A tartási kötelezettség személyes jellegű.
személyes jellege (2) A tartási kötelezettség az adósának vagy a hitelezőjének halálával
szűnik meg, ha a törvény másként nem rendelkezik.
(3) A tartási jogot csupán a törvényben előírt feltételek között lehet
átengedni vagy végrehajtani.
A tartásról való lemondás 515. cikk – Senki nem mondhat le a jövőre nézve a tartási jogáról.
elfogadhatatlansága
II. FEJEZET
A személyek, akik között tartási kötelezettség áll fenn és annak teljesítési sorrendje
A tartási kötelezettség 516. cikk – (1) Tartási kötelezettség áll fenn a házastársak között, az
alanyai egyenesági rokonok között, a testvérek között, valamint a törvényben
kifejezetten előírt többi személy között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései az egyenesági rokonok és a
testvérek közötti tartási kötelezettség tekintetében az örökbefogadás
esetében is alkalmazandók.
(3) Tartási kötelezettség áll fenn a volt házastársak között, a
törvényben előírt feltételek között.
A gyermek a szülő házastársa 517. cikk – (1) A másik házastárs gyermekének tartásához hozzájáruló
általi eltartása házastárs köteles tartásdíjat fizetni a gyermeknek mindaddig, amíg kiskorú,
de csupán akkor, ha a természetes szülei meghaltak, eltűntek vagy
rászorulnak.
(2) A gyermek is, a maga során, kötelezhető tartást nyújtani annak, aki
számára ily módon tartást nyújtott tíz éven keresztül.
Az örökösöket terhelő tartási 518. cikk – (1) Kiskorú tartására kötelezett vagy törvényes
kötelezettség kötelezettség hiányában tartást biztosító személy örököseinek
kötelességük, az örökölt dolgok mértékéig, folytatni a tartás biztosítását, ha
a kiskorú szülei meghaltak, eltűntek vagy rászorulnak, azonban csak az
eltartott személy kiskorúsága idején.
(2) Amennyiben több örökös van, a kötelezettség egyetemleges,
mindegyikük hozzájárulva a kiskorú tartásához az örökölt dolgok értékével
arányosan.
A tartási kötelezettség 519. cikk – A tartási kötelezettség sorrendje a következő:
sorrendje a) a házastársak és a volt házastársak kötelesek tartást nyújtani
egymásnak a többi kötelezett személy előtt;
b) a leszármazott köteles tartást biztosítani a felmenő előtt, több
leszármazott vagy felmenő esetén a közelebbi rokonsági fok a távolabbi
előtt;
c) a testvérek a szülők után, azonban a nagyszülők előtt kötelesek
tartást nyújtani.
Tartás az örökbefogadás 520. cikk – Az örökbefogadás megszűnése után, az örökbefogadott
felbontása esetén csupán a természetes rokonaitól kérhet tartást vagy, esetenként, a
házastársától.
Adósok többsége 521. cikk – (1) Amennyiben az 516. cikkben említett személyek közül
több is köteles tartást nyújtani ugyanannak a személynek, ezek az anyagi
eszközeikkel arányosan járulnak hozzá a tartásdíj fizetéséhez.
(2) Ha a szülő több gyermektől jogosult tartásra, sürgősség esetén,
keresetet indíthat egyikük ellen is. A tartásdíjat kifizető személy a többiek
ellen fordulhat mindegyikük részének tekintetében.
Másodlagos kötelezettség 522. cikk – Amennyiben a tartásra elsősorban kötelezett személy nem
rendelkezik elégséges anyagi eszközökkel a rászorult személy
szükségleteinek kielégítésére, a gyámügyi bíróság kötelezheti a tartásra
kötelezett többi személyt, hogy kiegészítse azt, az 519. cikkben említett
sorrendben.
A tartás oszthatósága 523. cikk – Amennyiben a kötelezett személy nem nyújthat tartást
egyidejűleg az erre jogosult valamennyi személy számára, a gyámügyi
bíróság, figyelembe véve minden egyes jogosult személy rászorultságát,
így dönthet: akár a tartást csak valamelyiküknek fizesse, akár a tartás
elosztásra kerüljön több vagy valamennyi jogosult személy között. Ebben
az esetben, a bíróság ugyanakkor dönt a tartás elosztási módjáról azon
személyek között, akik részesülnek majd belőle.
III. FEJEZET
A tartási kötelezettség feltételei
A tartás hitelezője 524. cikk – Tartásra csak a munkájából vagy a dolgaiból megélhetést
biztosítani nem képes rászoruló jogosult.
A kiskorú tartáshoz való joga 525. cikk – (1) A szüleitől tartást igénylő kiskorú rászorul a tartásra,
ha a munkájából nem tudja a létfenntartáshoz szükségeseket biztosítani
magának, még akkor is, ha rendelkezne dolgokkal.
(2) Ennek ellenére, ha a szülők csak a saját létfenntartásuk
veszélyeztetésével tudnának tartást biztosítani, a gyámügyi bíróság
jóváhagyhatja, hogy a tartást a kiskorú dolgainak értékesítésével
biztosítsák, az alapvető létszükségletet képezők kivételével.
Nem megfelelő magatartás 526. cikk – (1) Nem igényelhet tartást az, aki a tartásra kötelezett
személy ellen törvénybe vagy jóerkölcsbe ütköző súlyos cselekményt
követett el.
(2) Az önhibájából rászoruló személy csak alapvető létszükségletet
kielégítő tartást igényelhet.
A tartás adósa 527. cikk – (1) Csak az a személy kötelezhető tartásra, aki rendelkezik
anyagi eszközökkel a kifizetésre, vagy akinek lehetősége van megszerezni
azon eszközöket.
(2) A tartásra kötelezett személy anyagi eszközeinek megállapításánál
figyelembe kell venni a jövedelmeit és dolgait, valamint ezek
megszerzésének lehetőségeit; továbbá, szem előtt tartják a többi
kötelezettségét is.
A rászorultság bizonyítása 528. cikk – A tartásra jogosult személy rászorultságának, valamint a
tartásra kötelezett személy anyagi eszközeinek bizonyítására bármilyen
bizonyítóeszköz felhasználható.
IV. FEJEZET
A tartási kötelezettség megállapítása és végrehajtása
A tartás összege 529. cikk – (1) A tartás az igénylő rászorultsága és a kötelezett anyagi
eszközei szerint fizetendő.
(2) Ha a szülőt kötelezik tartásra, ezt egy gyermek esetében a nettó

havi jövedelmének egynegyedéig, két gyermek esetében egyharmadáig és
három vagy több gyermek esetében feléig terjedő összegben állapítják
meg.
(3) A gyermekeknek tartozott tartásdíj összege, a más személyeknek
tartozott tartásdíjjal együtt, a törvény értelmében, nem haladhatja meg a
tartásra kötelezett személy havi nettó jövedelmének felét.
Végrehajtási módok 530. cikk – (1) A tartási kötelezettséget természetben hajtják végre, a
létfenntartáshoz szükséges eszközök és, esetenként, a nevelési, oktatási és
szakmai képzési költségek biztosításával.
(2) Ha a tartási kötelezettséget önként nem teljesítik, természetben, a
gyámügyi bíróság elrendelheti a végrehajtását egy pénzösszegben
megállapított tartásdíj formájában.
(3) A tartásdíj megállapítható egy rögzített összeg vagy a tartásra
kötelezett személy havi nettó jövedelmének százalékos arányaként
kifejezett összeg formájában. Az 529. cikk (2) és (3) bekezdésének
A tartásdíj módosulása és 531. cikk – (1) Ha a tartást nyújtó személy anyagi eszközei és a
megszűnése jogosult rászorultsága módosulnak, a gyámügyi bíróság, a körülményeknek
megfelelően, növelheti vagy csökkentheti a tartásdíjat vagy dönthet a
folyósításának megszüntetéséről.
(2) A rögzített összeg formájában kiszabott tartásdíjat jog szerint
indexálják, negyedévente, az inflációmutató függvényében.
A tartásdíj esedékessége 532. cikk – (1) A tartásdíj a keresetlevél időpontjától fizetendő.
(2) Ennek ellenére, a tartásdíj odaítélhető előző időszakra is, ha a
keresetlevél benyújtása az adós hibájából késett.
A tartásdíj fizetése 533. cikk – (1) A tartásdíjat időszakos részletekben fizetik, a felek
megegyezése szerinti határidőkön belül, vagy, annak hiányában, bírósági
határozattal megállapított időpontokban.
(2) Ha a tartásdíj hitelezője elhunyt is egy részletnek megfelelő
időszakban, a tartásdíjat egészében ki kell fizetni az illető időszakra.
(3) Úgyszintén, a felek megállapodhatnak vagy, alapos indokok miatt,
a gyámügyi bíróság úgy dönthet, hogy a tartási kötelezettséget egy globális
összeg megelőlegezett kifizetésével hajtsák végre, amely fedezze a
jogosult személy tartási szükségleteit egy hosszabb időszakra vagy a tartási
kötelezettség teljes idejére, amennyiben az adós rendelkezik e
kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközökkel.
A nem tartozott tartásdíj 534. cikk – Ha bármilyen oknál fogva, bebizonyosodik, hogy az
visszaszolgáltatása önkéntesen vagy a bírói határozat következtében nyújtott tartásnak nem
volt jogalapja, a kötelezettséget végrehajtó személy kérheti a
visszaszolgáltatást a bevételezőtől vagy attól a személytől, akinek
valójában kötelessége lett volna tartásdíjat fizetni, ez utóbbi esetben, a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
III. KÖNYV
A dolgokról (javakról)
I. CÍM
A dolgok és a dologi jogok általában
I. FEJEZET
A dolgokról általában
1. SZAKASZ
A dolgok közötti különbségtételről
Fogalom 535. cikk – Dolgoknak (javaknak) minősülnek a vagyoni jog tárgyát

képező testi vagy testetlen dolgok.
Ingó és ingatlan dolgok 536. cikk – A dolgok lehetnek ingóságok vagy ingatlanok.
Ingatlan dolgok 537. cikk – Ingatlanok a földterületek, a források és vízfolyások, a
gyökérrel a földhöz kapcsolódó ültetvények, az épületek és a földdel
tartósan összekapcsolt más építmények, a kontinentális talapzaton található
tengeri erőforrások kitermelésére szolgáló telepek és más berendezések,
valamint mindaz, ami természetes vagy mesterséges módon ezekbe
tartósan beépül.
Az ingatlannak maradó vagy 538. cikk – (1) Ingatlan dolgok maradnak a valamely ingatlantól
ingatlanná váló dolgok újrafelhasználás céljából ideiglenesen elválasztott anyagok, mindaddig,
amíg változatlan formában őrzik azokat, valamint egy ingatlan
alkotórészei, amelyeket ideiglenesen elválasztanak, ha rendeltetésük
újraegyesítést céloz.
(2) A régiek helyett felhasználandó anyagok abban az időpontban
válnak ingatlanná, amikor e rendeltetést kapták.
Ingó dolgok 539. cikk – (1) Ingó dolgok azok, amelyeket a törvény nem tekint
ingatlanoknak.
(2) Ingó dolgok az elektromágneses hullámok vagy az ezekkel
azonosítottak is, valamint a törvény feltételei között bármely személy által
termelt, nyert vagy szállított bármilyen, szolgálatába állított energia, az
említettek forrásának ingó vagy ingatlan jellegétől függetlenül.
Előzetesen ingó dolgok 540. cikk – (1) A talaj és altalaj bármilyen jellegű kincsei, az el nem
választott gyümölcsök, a földdel összekapcsolt ültetvények és építmények
a törvény megelőlegezésén alapuló ingóságot képeznek, ha a felek akarata
szerint, elválasztásuk céljából egyedi dolgokként tekintenek ezekre.
(2) A harmadik személyekkel szembeni meghivatkozhatóság
érdekében ezeket fel kell jegyezni a telekkönyvbe.
Tényleges dologösszesség 541. cikk – (1) Tényleges dologösszességet képez az ugyanazon
személy tulajdonát képező és az illető akaratából vagy a törvény alapján
közös rendeletetéssel bíró dolgok együttese.
(2) A tényleges dologösszességet alkotó dolgok, együtt vagy külön,
különálló jogügyletek vagy jogviszonyok tárgyát képezhetik.
A dolgok feletti jogok 542. cikk – (1) Eltérő rendelkezés hiányában, az ingatlan dolgokra
tekintetében alkalmazandó vonatkozó szabályok hatályosak az ezek feletti dologi jogok tekintetében is.
szabályok (2) A többi vagyoni jog, a törvényben előírt határok között, az ingó
dolgokra vonatkozó szabályokat követi.
A helyettesíthető és nem 543. cikk – (1) A dolgok lehetnek helyettesíthetők és nem
helyettesíthető dolgok helyettesíthetők.
(2) Helyettesíthetők a számszerűség, mérték vagy súly szerint
meghatározható dolgok, oly módon, hogy egy adott kötelezettség
teljesítése során kölcsönösen helyettesíthessék egymást.
(3) Jogügylet révén egy – természete szerint – helyettesíthető dolog
nem helyettesíthetőnek tekinthető.
Az elhasználható és nem 544. cikk – (1) A dolgok lehetnek elhasználhatók vagy nem
elhasználható dolgok elhasználhatók.
(2) Elhasználható dolgok azok az ingó dolgok, amelyeknek a
szokványos felhasználása maga után vonja elidegenítésüket vagy állaguk
elhasználódását.
(3) Egy természete szerint elhasználható dolog elhasználhatatlanná
válhat, ha jogügylettel megváltoztatják a felhasználását.
Az osztható és oszthatatlan 545. cikk – (1) A dolgok lehetnek oszthatók vagy oszthatatlanok.
dolgok (2) Azok a dolgok, amelyek természetben nem oszthatók fel a
rendeltetésük megváltoztatás nélkül, oszthatatlan dolgok.
(3) Jogügylettel, egy természete szerint osztható dolog oszthatatlannak
tekinthető.
Fődolgok és mellékdolgok 546. cikk – (1) A tartósan és kizárólagosan egy másik dolog gazdasági
használatára szánt dolog mellékdolognak tekintendő mindaddig, amíg ezt a
felhasználást szolgálja.
(2) A közös rendeltetést kizárólag a két dolog tulajdonosa szabhatja meg.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában, a mellékdolog jogi helyzete a
fődolog helyzetét követi, a fődolog elidegenítésének vagy megterhelésének
esetében is.
(4) A mellékdolog ilyen jellegének megszűnése azonban nem
hivatkozható meg harmadik személlyel szemben, aki előzőleg a fődolog
feletti jogokra tett szert.
(5) A mellékdolog fődologtól való ideiglenes elválasztása nem
szünteti meg a mellékdolog ilyen jellegét.
(6) Valamely harmadik személynek egy dolog feletti jogai nem
sérthetők meg az illető dolog mellékdologgá változtatásával.
2. SZAKASZ
A dolgok termékei
A dolgok termékei 547. cikk – A dolgok termékei a gyümölcs és a hozam.x)
x)
A fordító szerkesztőség megjegyzése: Az eredeti román nyelvű szövegben: „Produse(le) (bunurilor) (sunt) fructele şi
productele”. E kifejezés-hármasnak a magyar PTK-ban használt hozzávetőleges megfelelője: „Termék, termény, szaporulat”. A
jelen fordítás szövegében a megjelölt „hármas” összetevőit használjuk: „Termék, gyümölcs, hozam”.
Gyümölcsök 548. cikk – (1) A gyümölcs egy dolog használatából származó termék,
anélkül, hogy a gyümölcsöző dolog állagát csökkentené. A gyümölcsök
lehetnek: természetesek, ipariak és polgáriak. A polgári gyümölcsöket
jövedelemnek is nevezik.
(2) A természetes gyümölcsök egy dolog közvetlen és időszakos, az
ember beavatkozása nélkül létrejövő termékei, mint például a föld
terménye, az állatok terméke és szaporulata.
(3) Az ipari gyümölcsök egy dolog közvetlen és időszakos, az ember
beavatkozása nyomán létrejövő termékei, mint például a bárminemű
termések.
(4) A polgári gyümölcsök a dolognak jogügylet alapján történő másik
személy általi használatából származó jövedelmek, mint például a
lakbérek, haszonbérek, kamatok, járadékok és osztalékok.
Hozam 549. cikk – A hozam egy dolog állagának elhasználódásával vagy
csökkentésével létrejött termék, mint például egy erdő fái, egy kőbányából
származó kövek és más hasonlók.
A gyümölcsök és a hozam 550. cikk – (1) A gyümölcsök és a hozam a tulajdonost illetik meg, ha
megszerzése a törvény eltérően nem rendelkezik.
(2) A természetes és ipari gyümölcsök feletti tulajdonjog
megszerzésére a gyümölcsöző dologtól való elválásuk időpontjában kerül
sor.
(3) A polgári gyümölcsök feletti tulajdonjog megszerzésére minden
nap elteltével sor kerül.
(4) Az a személy, aki a tulajdonos beleegyezése nélkül, megelőlegezi
a gyümölcs vagy hozam termeléséhez és beszedéséhez szükséges
költségeket, kérheti a kiadásai visszatérítését.
(5) Ebben az esetben, a termékek vagy ezek ellenértéke visszatartható
a kiadások visszatérítéséig. Ennek ellenére, a tulajdonos kérheti a
birtokosnak a termékek vagy ezek ellenértékének átadására való
kötelezését, ha elegendő biztosítékot nyújt.
II. FEJEZET
A dologi jogokról általában
A dologi jogok 551. cikk – Dologi jogok az alábbiak:

1. a tulajdonjog;
2. a felülépítményi jog;
3. a haszonélvezeti jog;
4. a használati jog;
5. a lakhatási jog;
6. a szolgalmi jog;
7. az ügykezelési jog;
8. a koncessziós jog;
9. a használati jog;
10. a dologi biztosítéki jogok;

11. más jogok, amelyek ilyen jellegét a törvény elismeri.
Tulajdoni formák 552. cikk – A tulajdon lehet köztulajdon vagy magántulajdon.
A magántulajdon 553. cikk – (1) Magántulajdon tárgyát képezi a természetes
személyekhez, a magánjogi vagy közjogi jogi személyekhez tartozó,
magánhasználatú vagy magánérdeket képező valamennyi dolog, ideértve
az állam és a területi-közigazgatási egységek magánbirtokát alkotó
dolgokat is.
(2) A nyugvó hagyaték megállapítása a nyugvó hagyatékra vonatkozó
bizonylattal történik, és a község, város vagy megyei jogú város
magánbirtokába kerül, a telekkönyvbe való bejegyzés nélkül. Azokat az
ingatlanokat, amelyek tulajdonjogáról lemondtak az 562. cikk (2)
bekezdésének megfelelően, a telekkönyvbe való bejegyzés nélkül szerzi
meg a község, város vagy, esetenként, megyei jogú város, és a helyi tanács
rendeletével kerülnek azok magánbirtokába.
(3) A külföldön lévő nyugvó hagyatékok és a (2) bekezdésben említett
ingatlanok a román államot illetik meg.
(4) A magántulajdont képező dolgok, függetlenül a jogosulttól, a
polgárjogi körforgásban vannak és maradnak, ha a törvény eltérően nem
rendelkezik. Elidegeníthetők, kényszervégrehajtás tárgyát képezhetik és a
törvényben előírt bármely módon megszerezhetők.
A köztulajdon 554. cikk – (1) Az állam és a területi-közigazgatási egységek dolgai,
amelyek a természetüknél fogva vagy törvényi értelmezés alapján
közhasználatúak vagy közérdekűek, csupán akkor képezik köztulajdon
tárgyát, ha az említettek törvényesen szerezték meg azokat.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a magántulajdonjogra
vonatkozó rendelkezések a köztulajdonjog tekintetében is alkalmazandók,
azonban csak az utóbbival való összeegyeztethetőségük mértékében.
II. CÍM
A magántulajdon
I. FEJEZET
1. SZAKASZ
A magántulajdonjog tartalma, terjedelme és megszűnése
A magántulajdonjog tartalma 555. cikk – (1) A magántulajdon a jogosultnak egy bizonyos dolog
felett, a törvény által meghatározott korlátok közötti kizárólagos, teljes és
örök birtoklási, használati és rendelkezési jogát jelenti.
(2) A törvény feltételei között, a magántulajdonjogot módozatok és
korlátolt dologi jogok jellemezhetik.
A magántulajdonjog 556. cikk – (1) A tulajdonjog a tárgyának anyagi korlátai között
gyakorlásának korlátai gyakorolható. Ezek a tulajdonjog tárgyát képező dolog fizikai határai, a
törvényben megállapított korlátokkal.

(2) A tulajdonjog részjogosítványainak gyakorlása törvénnyel
korlátozható.
(3) E korlátozás történhet szerződéssel is, a törvényben előírt
kivételekkel.
A tulajdonjog megszerzése 557. cikk – (1) A tulajdonjog megszerzése a törvény feltételei között
szerződéssel, végrendelettel, törvényes örökség útján, járulékos
dologegyesülés révén, elbirtoklással, az ingóságok és gyümölcsök esetében
jóhiszemű birtoklás joghatásaként, foglalással, átruházással, valamint az
önmagában tulajdonátruházó bírói határozattal történik.
(2) A törvényben előírt esetekben, a tulajdon megszerezhető valamely
közigazgatási rendelkezés jogkövetkezményeként is.
(3) Törvénnyel más tulajdonjog-szerző módok is szabályozhatók.
(4) A törvényben kifejezetten előírt esetek kivételével, az ingatlanok
esetében a tulajdonjogot a telekkönyvbe való bejegyzéssel szerzik meg, a
888. cikkben előírt rendelkezések betartásával.
A dolog elpusztulásának 558. cikk – A tulajdonos viseli a dolog elpusztulásának kockázatát, ha
kockázata ezt nem vállalta át egy másik személy, vagy ha a törvény másként nem
rendelkezik.
A földterület feletti 559. cikk – (1) A földterület feletti tulajdonjog kiterjed az altalajra és a
tulajdonjog mértéke terület feletti térre is, a törvényi határok betartásával.
(2) A tulajdonos, a terület fölött és a talajban az általa szükségesnek
vélt valamennyi építményt, ültetvényt és munkálatot véghezviheti, a
törvénnyel megállapított kivételek betartásával, és megilleti az ezek által
termelt összes haszon. Köteles betartani, a törvényben meghatározott
feltételek és korlátok között, a harmadik személyek jogait az altalaj
ásványi erőforrásai, a felszín alatti források és vizek, a földfelszín alatti
munkálatok és létesítmények és más hasonlók felett.
(3) A felszíni vizek és ezek medre azon földterület tulajdonosát illetik
meg, amelyen képződnek vagy folynak, a törvényben előírt feltételek
között. A földterület tulajdonosának, ugyanakkor, jogában áll
eltulajdonítani és használni, a törvény feltételei között, az illető területen
található források és tavak vizét, a talajvizet, valamint az esővizet.
Az határvonal 560. cikk – A szomszédos földterületek tulajdonosai kötelesek
meghatározásának hozzájárulni a határvonal meghatározásához, a határ újjáépítésével és
kötelezettsége megfelelő megjelölésével, egyenlően viselve az ebből származó
költségeket.
Az elkerítéshez való jog 561. cikk – Bármelyik tulajdonos elkerítheti a tulajdonát, a törvény
feltételei között viselve az ebből származó költségeket.
A tulajdonjog megszűnése 562. cikk – (1) A magántulajdonjog a dolog elpusztulásával szűnik
meg, azonban a nem-használat nem vezet a tulajdonjog megszűnéséhez.
Más személy azonban megszerezheti a dolgot elbirtoklással vagy más
módon, a törvényben meghatározott esetekben és feltételek között.
(2) A tulajdonos elhagyhatja ingó dolgát vagy, hiteles okirattal
lemondhat a telekkönyvbe bejegyzett ingatlan feletti tulajdonjogáról. A
tulajdonjog az ingó dolog elhagyásának időpontjában szűnik meg, ingatlan
esetében pedig a lemondási nyilatkozatnak a törvény feltételei közötti
telekkönyvi bejegyzése időpontjában.

(3) A kisajátításra csupán a törvényben meghatározott közérdekű
céllal kerülhet sor, a tulajdonos és a kisajátító megegyezésével
megállapodott méltányos és előzetes kártérítéssel. A kártérítés összegére
vonatkozó nézeteltérés esetén, a kártérítésről bírósági úton döntenek.
(4) Csupán bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére szánt vagy
használt, illetve ezekből származó dolgok kobozhatók el.
2. SZAKASZ
A magántulajdonjog védelme
A tulajdonjogi kereset 563. cikk – (1) Egy dolog tulajdonosa tulajdoni keresetet indíthat meg
a dolog birtokosával vagy a dolgot jogtalanul bírlaló más személlyel
szemben. Ugyanakkor, ha esedékes, kártérítésre is jogosult.
(2) A tulajdoni kereset megindításának joga nem évül el, azon esetek
kivételével, amelyben törvény másként rendelkezik.
(3) A törvény feltételei között, jóhiszeműen szerzett tulajdonjog teljes
körű elismerésnek örvend.
(4) A birtokos ellen megindított tulajdoni keresetnek helyt adó bírói
határozat meghivatkozható azzal a személlyel szemben is, aki a dolgot a
birtokos nevében bírlalja, és közvetlenül ezzel szemben végrehajtható. A
dolgot a birtokos nevében bírlaló személlyel szemben megindított tulajdoni
keresetnek helyt adó bírói határozat nem hivatkozható meg a birtokossal
szemben, ha ez utóbbit nem hívták perbe.
A jogellenes beavatkozás 564. cikk – (1) A tulajdonos megindíthatja a jogellenes beavatkozás
megszüntetése iránti kereset megszüntetése iránti kereset bármely személlyel szemben, aki a dolga
felett a tulajdonjogtól eltérő valamely dologi jog jogosultjának tekinti
magát.
(2) A jogellenes beavatkozás megszüntetése iránti kereseti jog nem
évül el.
A telekkönyvbe bejegyzett 565. cikk – A telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok esetében a
ingatlanok feletti tulajdonjog tulajdonjog bizonyítására a telekkönyvi kivonat szolgál.
bizonyítása
A tulajdonjogi kereset 566. cikk – (1) Az alperest kötelezik a dolog visszaszolgáltatására
elfogadásának vagy kártérítésre, ha a dolog a hibájából pusztult el, vagy elidegenítettek.
jogkövetkezményei Ugyanezen feltételek között, az alperest kötelezik a hozam vagy
ellenértékének visszaszolgáltatására. Minden esetben, a kártérítés mértékét
a visszaszolgáltatás időpontjának viszonylatában mérik fel.
(2) A rosszhiszemű birtokos vagy a bírlaló, kérésre, a dolog által a
tulajdonosnak való visszaszolgáltatásáig termelt gyümölcsök
visszaszolgáltatására is kötelezhető.
(3) A tulajdonos, kérésre, kötelezhető, hogy visszaszolgáltassa a
birtokosnak az általa szükségesként eszközölt kiadásokat.
(4) A hasznos kiadások esetén, kérésre, annyi szolgáltatható vissza,
amennyivel a dolog értéke emelkedett, ha a törvény nem rendelkezik
eltérően.
(5) Ugyanakkor, a tulajdonos, kérésre, kötelezhető a gyümölcs vagy

hozam létrejöttéhez és beszedéséhez szükséges költségek
visszaszolgáltatására.
(6) Az alperest a termékek feletti visszatartási jog illeti meg, az ezek
létrejöttével és beszedésével kapcsolatos költségek megtérítéséig, azon eset
kivételével, amelyben a tulajdonos elégséges biztosítékot nyújt az
alperesnek.
(7) A visszatartási jog semmiképpen nem érvényesíthető a
gyümölcsöző dolog tekintetében, illetve akkor sem, ha a dolog anyagi
birtoklására erőszak vagy csalás következtében került sor, vagy ha a
termékek romlandók, illetve rövid idő elteltével jelentős értékvesztésnek
vannak kitéve.
(8) A tulajdonos nem köteles megtéríteni a fényűző kiadásokat. A
birtokos csupán akkor jogosult elsajátítani az e kiadásokkal megvalósított
munkákat, ha ezzel a dolog nem sérül.
II. FEJEZET
A járulékos dologegyesülés (növedék)
1. SZAKASZ
A tulajdonjog járulékos 567. cikk – Járulékos dologegyesülés révén egy dolog tulajdonosa
dologegyesüléssel való tulajdonosává válik mindennek, amit a dologhoz csatolnak, vagy abba
megszerzése beépítenek, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.
A járulékos dologegyesülés 568. cikk – A járulékos dologegyesülés természetes, ha az egyesülés
formái vagy beolvadás természetes esemény következménye, illetve mesterséges,
ha a tulajdonos vagy más személy cselekedetéből származik.
2. SZAKASZ
Természetes járulékos ingatlanegyesülés
Iszaplerakódás 569. cikk – A folyóvizek partjához nőtt földlerakódások a folyóparti

földterület tulajdonosát illetik meg, azonban csak akkor, ha fokozatosan
alakulnak ki.
A folyóvizek elhagyott 570. cikk – A folyóparti földterület tulajdonosa ugyanakkor megszerzi
földterülete a fokozatosan visszahúzódó folyóvizek elhagyott földterületeit.
Az állóvizek elhagyott 571. cikk – (1) A halastavak, mesterséges tavak, csatornák és más
földterülete hasonló állóvizek körüli földterület tulajdonosa nem válik az említett
állóvizek vízszintjének ideiglenes csökkenésével megjelent területek
tulajdonosává.
(2) Ugyanígy, e vizek tulajdonosa nem szerez semmilyen jogot a
szórványos áradások nyomán befedett terület felett.
Sodorvány 572. cikk – Azon földterület tulajdonosa, amelytől egy folyó árja
hirtelen leszakított egy part-részt és azt egy másik folyóparti tulajdonos
földterületénél lerakja, nem veszti el a leszakított földterület feletti

tulajdonjogot, ha az esemény bekövetkezésétől számított egy éven belül
tulajdoni igénnyel lép fel.
A folyómedrek, szigetek és 573. cikk – (1) A folyómedrek a folyóparti tulajdonosokat illetik meg,
porondos helyek azok kivételével, amelyek, a törvény szerint, köztulajdon tárgyát képezik.
(2) Azon szigetek és porondos helyek, amelyek nem kapcsolódnak a
földterületekhez, átlag-vízszintű parttal rendelkezve, a meder tulajdonosát
illetik meg.
(3) Ha a sziget a folyóparti tulajdonosok tulajdonát képezi és a víz
közepét meghaladja, mindegyikük a sziget azon része felett rendelkezik
tulajdonjoggal, amely a víz közepétől számítva az ő tulajdona felé
helyezkedik el.
Az újonnan kialakult szigetek 574. cikk – Amennyiben egy folyóvíz, új folyóágat alakítva ki,
feletti tulajdonjog körbekeríti egy folyóparti tulajdonos területét, az így létrejött sziget a
tulajdonosé marad.
A folyóvizek elhagyott medrei 575. cikk – Az új folyást kialakított folyóvíz elhagyott medrének jogi
rendszerét külön törvénnyel határozzák meg.
Az állatok feletti természetes 576. cikk – (1) A más személy földterületére tévedt háziállatok azt
növedék illetik meg, ha a tulajdonosuk nem követeli azokat a földterület tulajdonosa
által a polgármesteri hivatalnál adott nyilatkozat időpontjától számított 30
napos határidőn belül.
(2) A galambok, nyulak, halak és más hasonló állatok, amelyek egy
másik tulajdonos földjére átlépnek, azt illetik meg, mindaddig, amíg a
területén maradnak, azon eset kivételével, amelyben az átlépés csalás vagy
mesterkedés következménye.
(3) A más személy földjére repülő méhraj csak akkor illeti meg azt, ha
tulajdonosa nem követi vagy két napon belül nem keresi a méhrajt.
3. SZAKASZ
Mesterséges járulékos ingatlanegyesülés
1.§ Közös rendelkezések
A munkálatnak az ingatlan 577. cikk – (1) Az épületek, ültetvények és valamely ingatlanon

tulajdonosa általi végzett bármely más munkálat, a továbbiakban: munkálatok, az ingatlan
megszerzése tulajdonosát illetik meg, ha törvény vagy jogügylet másként nem
rendelkezik.
(2) A munkálat feletti tulajdonjog az ingatlan tulajdonosának javára a
munkálat megkezdésének időpontjában, a megvalósítása mértékében
születik meg, ha törvény vagy jogügylet másként nem rendelkezik.
Munkálatkategóriák 578. cikk – (1) A munkálatok lehetnek önállóak vagy hozzáépítettek,
tartósak vagy ideiglenesek.
(2) Önálló munkálatokat az épületek, ültetvények képeznek, valamint
egy ingatlanon végrehajtott bármely más különálló munkálat.
(3) A hozzáépített munkálatok nem különálló jellegűek. Ezek lehetnek:
a) szükségesek, ha ezek hiányában az ingatlan megsemmisülne vagy

az állapota romlana;
b) hasznosak, ha az ingatlan értéknövekedéséhez vezetnek;
c) fényűzőek, ha az építő puszta kedvtelését szolgálják, anélkül, hogy
az ingatlan értéknövekedéséhez vezetnének.
Az ingatlan tulajdonosának 579. cikk – (1) Bármely munkálat esetében vélelmezhető, hogy az
javára felállított vélelmek ingatlan tulajdonosa végezte, saját költségén és az a tulajdonát képezi, az
ellenkező bizonyításáig.
(2) Az ellenkező bizonyítására akkor kerülhet sor, ha felülépítményi
jogot létesítettek, amikor az ingatlan tulajdonosa nem jegyeztette be a
tulajdonjogát az új munkálat tekintetében, vagy a törvényben előírt más
esetekben.
2.§ A munkálat idegen anyaggal történő megvalósítása
A jogi rendszer 580. cikk – (1) Amennyiben a munkálatot más anyagával valósította
meg, az ingatlan tulajdonosa a munkálat tulajdonosává válik, és nem
kötelezhető annak megsemmisítésére, sem pedig a felhasznált anyagok
(2) Az anyagok tulajdonosa csak az anyagok ellenértékére jogosult,
valamint bármely más okozott kár jóvátételére, a törvény feltételei között.
3.§ Más ingatlanján tartós önálló munkálatok végrehajtása
A jóhiszeműen végzett tartós 581. cikk – Ha a tartós önálló munkálat más ingatlanján való
önálló munkálatok végrehajtója jóhiszemű, az ingatlan tulajdonosa az alábbiakra jogosult:
a) kérheti a bíróságtól a munkálat tulajdonosaként a telekkönyvbe való
bejegyzésének elrendelését, a munkálat végrehajtójának kifizetve, saját
választása szerint, akár az anyagok és a munkavégzés értékét, akár a
munkálat révén az ingatlan értéknövekedését; vagy
b) kérheti a munkálat végrehajtójának kötelezését arra, hogy
megvásárolja az ingatlant azon a forgalmi értéken, amelyen
megvásárolható lett volna a munkálat elvégzése nélkül.
A rosszhiszeműen végzett 582. cikk – (1) Ha a tartós önálló munkálat más ingatlanján való
tartós önálló munkálatok végrehajtója rosszhiszemű, az ingatlan tulajdonosa az alábbiakra jogosult:
a) kérheti a bíróságtól a munkálat tulajdonosaként a telekkönyvbe való
bejegyzésének elrendelését, a munkálat végrehajtójának kifizetve, saját
választása szerint, az anyagok és a munkavégzés értékének felét, vagy a
munkálat révén az ingatlan értéknövekedésének felét; vagy
b) kérheti a munkálat végrehajtójának kötelezését, hogy semmisítse
meg azt; vagy
c) kérheti a munkálat végrehajtójának kötelezését arra, hogy
megvásárolja az ingatlant azon a forgalmi értéken, amelyen
megvásárolható lett volna a munkálat elvégzése nélkül.
(2) A munkálat megsemmisítése, a tárgyköri törvényi előírások
betartásával, a végrehajtójának költségén történik, aki ugyanakkor köteles

jóvátenni az okozott károkat, ideértve a használattól való megfosztást is.
4.§ Más ingatlanján tartós jellegű hozzáépített munkálatok végrehajtása
Szükséges hozzáépített 583. cikk – (1) A szükséges hozzáépített munkálat tulajdonjogát az

munkálatok ingatlan tulajdonosa annak megvalósítása időpontjától szerzi meg,
végrehajtónak kifizetve ésszerű költségeit, akkor is, ha az ingatlan már
nem létezik.
(2) Ha a munkálatot rosszhiszeműen végezték, az ingatlan tulajdonosa
által tartozott összegből levonható az ingatlan gyümölcseinek a
megszerzésükhöz szükséges kiadásokkal csökkentett értéke.
Hasznos hozzáépített 584. cikk – (1) Amennyiben a hasznos munkálat végrehajtója
munkálatok jóhiszemű, az ingatlan tulajdonosa a munkálat tulajdonosává válik a
megvalósítás időpontjától, az alábbiak kifizetésével, saját választása szerint:
a) az anyagok és a munkavégzés értéke; vagy
b) az ingatlan értéknövekedése.
(2) Ha a hasznos munkálat végrehajtója rosszhiszemű, az ingatlan
tulajdonosa jogosult:
a) a munkálat tulajdonosává válni, annak rendszere függvényében, a
telekkönyvbe való bejegyzéssel vagy anélkül, az esetnek megfelelően, a
munkálat végrehajtójának kifizetve, saját választása szerint, akár az
anyagok és a munkavégzés értékének felét, akár az ingatlan
értéknövekedésének felét; vagy
b) kérni a munkálat végrehajtójának kötelezését, hogy megsemmisítse
azt, az ingatlannak az eredeti állapotba való visszaállításával és kártérítés
fizetésével.
(3) Mindkét esetben, ha a munkálat jelentős értékkel bír, az ingatlan
tulajdonosa kérheti a végrehajtó kötelezését, hogy megvásárolja a forgalmi
értékén, amelyen megvásárolhatta volna a munkálat nélkül.
Fényűző hozzáépített 585. cikk – (1) A fényűző munkálatok esetében az ingatlan
munkálatok tulajdonosának jogában áll:
a) a munkálat tulajdonosává válni, a telekkönyvbe való bejegyzés nélkül
és a munkálat végrehajtójával szembeni bármely kötelezettség nélkül;
b) kérni a rosszhiszemű végrehajtó kötelezését, hogy megsemmisítse
azt, az ingatlannak az eredeti állapotba való visszaállításával és kártérítés
fizetésével.
(2) A munkálat jóhiszemű végrehajtójának elviteli joga van az ingatlan
tulajdonosnak való visszaszolgáltatása előtt, azzal a feltétellel, hogy az
ingatlant visszaállítsa az eredeti állapotába.
5.§ Egyes kifejezések jelentése
A munkálat végrehajtójának 586. cikk – (1) A munkálat végrehajtója jóhiszemű ha: akár a
jóhiszeműsége telekkönyv tartalmára támaszkodik, amelyben a munkálat megvalósításának
időpontjában az ingatlan tulajdonosaként szerepel, akár pedig a telekkönyvi
bejegyzésnek alá nem vetett megszerzési módra támaszkodik, amennyiben,

mindkét esetben, a telekkönyvből nem derül ki jogcímének
érvénytelensége, és nem szerzett tudomást arról semmiféle más úton.
(2) Mindezek ellenére, nem hivatkozhat jóhiszeműségére az, aki a
törvényben előírt engedélyek hiányában vagy azok be nem tartásával épít.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók azon munkálat-
végrehajtó tekintetében is, aki felülépítményi jogra vagy bármely más olyan
jogra támaszkodik, amely, a törvény szerint, lehetővé teszi számára, hogy
más ingatlanján munkálatot végezve, annak tulajdonosává váljon.
6.§ Különös rendelkezések
Részben a végrehajtó 587. cikk – (1) A jóhiszeműen végzett tartós munkálat esetében,
ingatlanján megvalósított amelyet részben a kivitelező ingatlanján, részben pedig a szomszéd
munkálatok tulajdonos földjén valósítottak meg, ez utóbbi kérheti a szomszédok közös
tulajdonjogának új telekkönyvi bejegyzését a létrejött – a kapcsolódó
földterületet is felölelő – ingatlan felett, mindegyikük hozzájárulási
értékével arányosan.
(2) Ha a munkálat végrehajtása rosszhiszeműen történt, a szomszédos
föld tulajdonosa választása szerint kérheti a munkálat eltávolítását a
földterületről, a végrehajtónak kártérítés fizetésére való kötelezésével, ha
esedékes, vagy kérheti a szomszédok közös tulajdonának a telekkönyvbe
való bejegyzését. A tulajdoni hányadrészek megállapításánál figyelembe
kell venni a szomszédos tulajdonos földjének értékét és a munkálat
végrehajtója hozzájárulási értékének felét.
(3) A felek közötti nézeteltérés esetén a bíróság megállapítja
mindegyikük hozzájárulásának értékét a létrejött ingatlanhoz, illetve a
tulajdoni hányadokat.
Az ideiglenes munkálatok 588. cikk – Amennyiben a munkálat ideiglenes jellegű, ellentétes
megegyezés hiányában, a végrehajtót kötelezik, hogy megsemmisítse azt, a
tárgyköri törvényi rendelkezések betartásával, továbbá, ha rosszhiszemű,
kártérítés fizetésére kötelezhetik az okozott károkért – ideértve a
használattól való megfosztást is.
A tulajdonjog bejegyzése a 589. cikk – Valahányszor a kizárólagos vagy hányadrészek szerinti
telekkönyvbe tulajdonjog megszerzése – a jelen szakasz szabályozásainak megfelelően –,
a telekkönyvbe való bejegyzés feltételéhez kötött, ezt a felek hiteles
formában megkötött egyezménye, vagy, esetenként, a bírói határozat
alapján végzik.
A munkálat végrehajtójának 590. cikk – (1) Az egyezmény megkötésének vagy a telekkönyvbe
az anyagok elvitelére való bejegyzésre jogosult személy által a kereset megindításának
vonatkozó joga időpontjáig, a munkálat végrehajtója elviheti az anyagokat.
(2) Ha a munkálatot rosszhiszeműen végezték, ennek végrehajtója,
esetenként, kártérítés fizetésére kötelezhető.
A munkálat-végrehajtó 591. cikk – (1) A munkálat-végrehajtó költségmegtérítési kereseti
költségmegtérítési jogának jogának elévülési határideje nem folyik mindaddig, amíg a tulajdonos a
gyakorlására vonatkozó birtokában hagyja az ingatlant.
szabályok (2) A munkálat jóhiszemű végrehajtójának a költségmegtérítésig az
ingatlan felett törvényes jelzáloga van, a 2382. cikk feltételei között.
A munkálat végrehajtójának 592. cikk – (1) Valahányszor a tulajdonos úgy dönt, hogy kéri a
az ingatlan megvásárlására munkálat végrehajtójának kötelezését az ingatlan megvásárlására, a felek
kötelezéséről szóló szabályok megegyezésének hiányában, a tulajdonos kérheti a bíróságtól az ár
megállapítását és adásvételi szerződést helyettesítő határozat kihirdetését.
(2) Az ingatlan eredeti tulajdonosának törvényes jelzáloga van afelett
az ellenértékének a munkálat végrehajtója általi kifizetésére vonatkozóan.
A tulajdonosnak a munkálat 593. cikk – A munkálat rosszhiszemű végrehajtója nem hivatkozhatja
végrehajtása során tanúsított meg a föld tulajdonosával szemben ez utóbbinak a munkálat végrehajtása
passzív magatartása során tanúsított passzivitását.
A más anyagát felhasználó 594. cikk – Ha nem teljesülnek az ingó dolgoknak a jóhiszemű
munkálat-végrehajtó birtoklás általi megszerzéséhez előírt törvényi feltételek, a más ingatlanján
harmadik személy anyagát felhasználva munkálatot végrehajtó személy
köteles kifizetni az anyagok ellenértékét, valamint bármely más okozott
kárt jóvátenni, a törvény feltételei között.
A költségmegtérítés vagy a 595. cikk – Valahányszor, a jelen szakasz rendelkezéseinek
kártérítés megállapítása alkalmazása során, a bíróság meghatalmazással rendelkezik a
költségmegtérítés vagy a kártérítés mértékének megállapítására,
figyelembe kell vennie a dolognak a bírói határozat időpontjában
kiszámított forgalmi értékét.
A járulékos dologegyesülés 596. cikk – (1) A felülépítményi joggal vagy más ingatlanja felett
(növedék) speciális esetei egyéb, az ingatlanon megvalósított munkálat feletti tulajdon megszerzését
lehetővé tevő dologi joggal rendelkező személy, járulékos dologegyesülés
esetén, értelemszerűen, az ingatlan tulajdonosa tekintetében szabályozott
jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, ha másként nem rendelkeztek a
dologi jog létesítésének időpontjában.
(2) Az 582. cikk és az 587. cikk (2) bekezdésének rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók azon önálló tartós munkálatok tekintetében
is, amelyeket a más ingatlanja felett az ingatlanon megvalósított munkálat
tulajdonának megszerzését nem biztosító dologi joggal rendelkező személy
végzett.
(3) A hozzáépített munkálatok tekintetében, amelyeket a más ingatlanja
felett az ingatlanon megvalósított munkálat tulajdonának megszerzését nem
biztosító dologi joggal rendelkező személy végzett, a 716. cikk
rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, ellentétes előírás hiányában.
A bírlaló által végzett 597. cikk – (1) A bírlaló által végzett munkálatok értelemszerűen a
munkálatok rosszhiszemű birtokos tekintetében alkalmazandó szabályokat követik.
(2) A bírlaló nem kötelezhető azonban az ingatlan megvásárlására.
4. SZAKASZ
Ingó dolgok járulékos egyesülése
Ingó dolgok járulékos 598. cikk – (1) A más anyagával létrehozott ingó dolog a
egyesülése megvalósítóját vagy az anyagok tulajdonosát illeti meg, az esetnek
megfelelően, a munkavégzés és az anyagoknak a dolog megvalósítása
időpontjában meghatározott értéke közötti arány függvényében.
(2) A dolog tulajdonosa, az esetnek megfelelően, a munkavégzéssel
vagy az anyagok értékével megegyező kártérítéssel tartozik.
A munkavégzés és az 599. cikk – Minden olyan esetben, amelyben az anyagok értéke

anyagok értéke közötti arány egyenlő a munkavégzés értékével, vagy a különbözet jelentéktelen, a dolog
közös tulajdonú, és azt a jelen cím IV. fejezetex) 2. szakaszának feltételei
között gyakorolják.
Két ingó dolog egyesítése 600. cikk – Amennyiben különböző tulajdonosok ingó dolgait
egyesítik, mindegyikük kérheti a dolgok szétválasztását, ha ezáltal a másik
tulajdonos nem szenved a dolga értékének egytizedét meghaladó kárt.
Az egyesített dolgok 601. cikk – Ha nem érhető el az egyesített ingó dolgok szétválasztása,
szétválaszthatatlansága az 598. és 599. cikk rendelkezései alkalmazandók, megfelelőképpen.
esetén alkalmazandó
szabályok
III. FEJEZET
A magántulajdonjog jogi korlátai
1. SZAKASZ
Törvényi korlátok
A közérdek és a magánérdek 602. cikk – (1) A törvény korlátozhatja a tulajdonjog gyakorlását, akár
magánérdekből akár pedig közérdekből.
(2) A magánérdek miatt megállapított törvényi korlátok a felek
megegyezésével módosíthatók vagy ideiglenesen megszüntethetők.
Harmadik személyekkel szembeni meghivatkozhatóság céljából szükséges
a törvényben előírt nyilvánossági alakiságok teljesítése.
A környezetvédelemre és a jó 603. cikk – A tulajdonjog a környezetvédelemre és a jó szomszédság
szomszédságra vonatkozó biztosításával kapcsolatos feladatok betartására kötelez, valamint a többi
szabályok teher betartására, amely a törvény vagy szokásjog szerint a tulajdonosra
hárul.
2.§ Vízhasználat
A vizek természetes folyására 604. cikk – (1) Az alacsonyabb szinten elhelyezkedő földterület
vonatkozó szabályok tulajdonosa nem akadályozhatja meg a magasabban fekvő földterületről
származó vizek természetes folyását.
(2) Ha e vízfolyás megkárosítja az alacsonyabban fekvő földterületet,
ennek tulajdonosa kérheti a bíróság engedélyét, hogy a földjén elvégezze a
szükséges munkálatokat a vízfolyás irányának megváltoztatására, viselve a
felmerülő teljes költséget.
(3) A maga során, a magasabban fekvő földterület tulajdonosa köteles
tartózkodni minden olyan munkálattól, amely súlyosbíthatná az
alacsonyabban fekvő földterület helyzetét.
A vizek előidézett folyására 605. cikk – (1) Az alacsonyabban fekvő földterület tulajdonosa nem
vonatkozó szabályok akadályozhatja meg a magasabban fekvő földterület tulajdonosa vagy más
személyek által okozott vízfolyást sem, mint például a magasabban fekvő
x)
A Monitorul Oficial al României, I. Részének 2011. június 17-ei 427. számában közzétett helyesbítésnek megfelelően.
földterületen ennek tulajdonosa által végzett földalatti munkálatok

következtében előtörő vizek, a mocsaras területek szikkasztásából
származó vizek, a háztartási, mezőgazdasági vagy ipari célú vizek, de
csupán akkor, ha ez a folyás megelőzi a víznek egy vízfolyásba vagy
árokba való ömlését.
(2) Ebben az esetben a magasabban fekvő földterület tulajdonosa
köteles azt az utat és lefolyási módot választani, amelyik a legkevesebb
kárt okozza az alacsonyabban fekvő földterület számára, ez utóbbi
földterület tulajdonosának pedig méltányos és előzetes kártérítés
kifizetésével tartozik.
(3) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben,
amelyben az alacsonyabban fekvő földterületen épület található, kerttel és
udvarral vagy egy temető.
Az öntözéssel kapcsolatos 606. cikk – (1) A tulajdonos, aki földterületének öntözéséhez a
kiadások ténylegesen rendelkezésére álló természetes vagy mesterséges vizeket
kívánja használni, kizárólagos költségén jogosult arra, hogy a szemközti
part-menti földterületen elvégezze a szükséges vízgyűjtési munkálatokat.
(2) A 605. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezései
megfelelőképpen alkalmazandók.
A fölös víztartalékokkal 607. cikk – (1) Az a tulajdonos, aki a mindennapi szükségletein felül
rendelkező tulajdonos megmaradó víztartalékkal rendelkezik, köteles ezt a felesleget méltányos
kötelezettségei és előzetes kiegyenlítés fejében felajánlani annak a tulajdonosnak, aki a
földjéhez szükséges vízmennyiséget csak túlzott kiadások árán tudná
beszerezni.
(2) A tulajdonost nem mentesíti az (1) bekezdésben előírt
kötelezettség alól az a kifogás, hogy a vízfelesleget a mindennapi
szükségleteitől eltérő rendeltetéssel tudná használni. Azonban kiegészítő
kártérítést kérhet a rászoruló tulajdonostól, feltéve, hogy bizonyítani tudja
a feltételezett rendeltetés valós meglétét.
A források használata 608. cikk – (1) A tulajdonos bármilyen módon használhatja a földjén
található forrást, feltéve, hogy nem sérti az alacsonyabban fekvő földterület
tulajdonosa által megszerzett jogokat.
(2) Azon földterület tulajdonosa, amelyen a forrás van, nem
változtathatja meg annak folyásirányát, ha e módosítás megfosztaná egy
helység lakosait a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez szükséges
víztől.
A forrás helye szerinti 609. cikk – (1) Azon földterület tulajdonosa, amelyen a forrás van,
földterület tulajdonosának kárjóvátételt követelhet attól a személytől, aki a végzett munkálatok révén
tartozott kártérítések kiszárította, csökkentette vagy módosította annak vizeit.
(2) Ha a tényállás lehetővé teszi, a földterület tulajdonosa kérheti az
eredeti állapot helyreállítását, ha a víz elengedhetetlen földjének
megműveléséhez.
(3) Ha a forrás két szomszédos földterületen helyezkedik el, az (1) és
(2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, figyelembe
véve a forrásnak mindkét földterületen elfoglalt terjedelmét.
A vízhasználatra vonatkozó 610. cikk – A jelen paragrafus rendelkezései kiegészülnek a vizek
különös szabályok rendszerének tárgykörében hatályos szabályozásokkal.
3.§ Az eresz szolgalma
Az eresz szolgalma 611. cikk – A tulajdonos köteles úgy tervezni a háza ereszcsatornáját,
hogy az esővíz ne a szomszéd tulajdonos földjére folyjon.
4.§ Bizonyos építmények, munkálatok és ültetvények tekintetében

megkövetelt távolság és átmeneti munkálatok
A minimális építési távolság 612. cikk – A földterület tulajdonosa bármilyen építményt, munkálatot
vagy ültetvényt csak a határvonaltól számított hatvan centiméteres távolság
betartásával végezhet, ha a törvény vagy a városrendezési szabályzatok
eltérően nem rendelkeznek, a szomszédos tulajdonos jogainak sérelme
nélkül. A minimális távolságtól való bármilyen eltérés a felek hiteles
okiratban foglalt megegyezésével történhet.
Minimális távolság a fák 613. cikk – (1) A törvényben, a városrendészeti szabályzatban foglalt
tekintetében rendelkezések vagy a helyi szokások hiányában, a fák a határvonaltól
számított legalább két méterre ültetendők, a két méternél alacsonyabb fák,
az ültetvények és az élősövények kivételével.
(2) A távolság betartásának elmulasztása esetén, a szomszéd
tulajdonos kérni jogosult a fák, ültetvények vagy élősövények eltávolítását
vagy, esetenként, a megfelelő magasságra való vágását, annak a
tulajdonosnak a költségére, akinek a földjén találhatók.
(3) Azon földterület tulajdonosa, amelyre átnyúlnak a szomszéd
tulajdonos fáinak gyökerei vagy ágai, jogosult levágni azokat, valamint
megtartani a földjére a természetes módon hullott gyümölcsöket.
5.§ Kilátás a szomszédos földterületre
Ablak vagy más nyílás a 614. cikk – Közös falban ablak vagy más nyílás kialakítása csupán a
közös falban tulajdonosok beleegyezésével megengedett.
A kilátást biztosító ablak 615. cikk – (1) Legalább kétméteres távolság betartása kötelező a
elhelyezésének minimális szomszéd tulajdonos elhatárolt vagy el nem határolt földje és az erre
távolsága irányuló kilátást biztosító ablaknyílás, erkély vagy más hasonló munkálat
között.
(2) A szomszédos földterület határvonalával nem párhuzamosan
elhelyezkedő, afelé irányuló, kilátást biztosító ablakot, erkélyt és más
hasonló munkálatot tilos egy méternél kisebb távolságra elhelyezni.
(3) A távolságot a nyílással ellátott épületnek vagy, esetenként, az
erkély külső vonalának a határvonalhoz legközelebb elhelyezkedő
pontjától a határvonalig terjedően számítják ki. A távolságot, a nem
párhuzamos munkálatok esetében is merőlegesen kell mérni, a
munkálatnak a határvonalhoz legközelebb eső pontjától e vonalig.
Fényt bebocsátó ablak 616. cikk – A 615. cikk rendelkezései nem zárják ki a tulajdonos azon
jogát, hogy távolsági korlátozás nélkül, fénybebocsátó ablakokat nyisson,
ha ezeket úgy tervezik meg, hogy ne nyíljon kilátása a szomszédos
földterületre.
6.§ Az átjárási szolgalom
Az átjárási jog szolgalom 617. cikk – (1) Azon földterület tulajdonosa, amelynek nincs kijárása a
közútra, jogosult a szomszédos földterületen való átjárása, a sajátjának
használata céljából.
(2) Az átjárást olyan körülmények között kell megoldani, amelyek
minimálisan zavarják a közútra kijárással bíró földterület tulajdonjogának
gyakorlását; amennyiben több szomszédos teleknek van kijárása a
közútra, az átjárásra azon kerül sor, amelynek a legkevesebb kárt
okoznak ezzel.
(3) Az átjárási szolgalmi jog elévülhetetlen. Akkor szűnik meg, ha az
uralkodó telek a közútra nyíló más kijáratra tesz szert.
Az átjárási jog gyakorlása 618. cikk – (1) Ha a kijárat hiánya eladásból, cseréből, osztozásból
különleges helyzetekben vagy más jogügyletből származik, az átjárást csak azoktól lehet kérni, akik
azt a telekrészt kapták, amelyen előzőleg az átjárás történt.
(2) Amennyiben a kijárás hiánya az átjárást követelő tulajdonosnak
róható fel, ez csak a közútra kijárással bíró telek tulajdonosának
beleegyezésével szerezhető meg, kétszeres kártérítés fizetése ellenében.
Az átjárási jog mértéke és 619. cikk – Az átjárási jog mértékét és gyakorlási módját a felek
megállapítási módja megegyezésével határozzák meg, bírói határozattal vagy tíz évig tartó
folyamatos használattal.
A kártérítési kereset elévülése 620. cikk – (1) A szolgáló telektulajdonos az uralkodó telek
és a bevételezett kártérítés tulajdonosával szembeni, rendelkezésére álló kártérítés iránti
visszaszolgáltatása keresetindítási jogának elévülési határideje az átjárási jog megállapításának
időpontjától folyik.
(2) Ha az átjárási jog megszűnik, a szolgáló telek tulajdonosa köteles
visszaszolgáltatni a bevételezett kártérítést, az átjárási szolgalom tényleges
időtartamának függvényében elszenvedett károk levonásával.
7.§ Egyéb törvényi korlátozások
A közművek áthaladási 621. cikk – (1) A tulajdonos köteles lehetővé tenni a szomszédos vagy
szolgalma az övezetbeli telkeket kiszolgáló földalatti vagy légi közműhálózatok
számára, úgymint víz-, gázvezetékek vagy más hasonlók, csatornák és
földalatti vagy légi villamos kábelek vagy vezetékek, az esetnek
megfelelően, továbbá bármely más hasonló célt szolgáló berendezés vagy
anyag számára a telkén való áthaladást.
(2) Ez a kötelesség csupán abban az esetben áll fenn, amelyben a más
helyen való áthaladás lehetetlen, veszélyes vagy túlságosan költséges
lenne.
(3) Minden esetben, a tulajdonosnak jogában áll méltányos
kártérítésben részesülni. Új közművek létesítése esetén a kártérítésnek
előzetesnek is kell lennie.
(4) Az épületek, azok udvarai és kertjei kivételt képeznek ezen
áthaladási szolgalom alól, ha földalatti vezetékekre és csatornákra
vonatkozik, amennyiben ezek új közműveket képeznek.
Átjárási jog egyes 622. cikk – (1) Úgyszintén, a tulajdonos köteles lehetővé tenni
munkálatok elvégzése telkének a szomszédos telek tekintetében szükséges munkálatok
céljából elvégzésére történő használatát, valamint a szomszéd bejárását a területére
az ágak levágása és a gyümölcsök leszedése érdekében, kártérítés
ellenében, ha esedékes.
(2) A 621. cikk (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
Átjárási jog a birtok 623. cikk – (1) Egy földterület tulajdonosa nem akadályozhatja meg
visszaszerzése érdekében más bejárását egy dolga birtokának visszaszerzése érdekében, amely
véletlenül került az illető területre, ha előzetesen értesítették erről.
(2) Minden esetben, a föld tulajdonosa méltányos kártérítésre jogosult
a birtokbavétel alkalmával okozott károkért, valamint azokért, amelyeket a
dolga okozott a földterületen.
A kényszerhelyzet 624. cikk – (1) Amennyiben egy személy más dolgát használta vagy
megsemmisítette saját vagy más személynek közvetlenül fenyegető
veszély elleni védelme érdekében, a dolog tulajdonosa csupán a
megmentett személytől kérhet méltányos kártérítést.
(2) Nem követelhet kártérítést az a tulajdonos, aki kiváltotta vagy
elősegítette a veszély megjelenését.
Különös szabályok 625. cikk – A jelen szakaszban foglalt korlátozások kiegészülnek
bizonyos dolgok – úgymint bármiféle földterület és épület, erdők, a
nemzeti-kulturális vagyonhoz tartozó dolgok, a vallási felekezetek
kegytárgyai, valamint más hasonlók – jogi rendszeréről szóló külön
törvények rendelkezéseivel.
2. SZAKASZ
Egyezményes korlátozások
A tulajdonjog jogügyletekkel 626. cikk – A tulajdonos beleegyezhet a joga korlátozásába

történő korlátozása jogügyletek révén, a közrend és a jóerkölcs sérelme nélkül.
Az elidegenítési tilalmat 627. cikk – (1) Szerződéssel vagy végrendelettel megtiltható egy
kimondó kikötés. Feltételek. dolog elidegenítése, azonban legfeljebb 49 évre, és csak ha komoly és
Alkalmazási kör jogos érdek fűződik ehhez. A határidő a dolog megszerzésének
(2) A bíróság engedélyezheti a megszerzőnek, hogy rendelkezzen a
dologgal, ha az elidegenítési tilalmat indokoló érdek megszűnt, vagy ha ezt
felsőbbrendű érdek megköveteli.
(3) Egy szerződésben az elidegenítési tilalmat kimondó kikötés
semmissége a teljes szerződés semmisségét vonja maga után, ha ez
meghatározó jelleggel bírt a szerződés megkötésénél. A visszterhes
szerződésekben a meghatározó jelleg vélelmezett, ellenkező bizonyításig.
(4) Az elidegenítési tilalmat kimondó kikötés beleértendő azokba a
szerződésekbe, amelyekből a tulajdonnak egy meghatározott vagy
meghatározható személyre a jövőben történő átruházási kötelezettsége
születik.
(5) A dolog örökség útján történő átruházását nem állíthatja meg az
elidegenítési tilalom kikötése.
Érvényesíthetőségi feltételek 628. cikk – (1) Az elidegenítési tilalmat kimondó kikötés csupán akkor
hivatkozható meg a dolog megszerzőivel vagy azon tulajdonos hitelezőivel
szemben, aki el nem idegenítésre kötelezte magát, ha érvényes és teljesíti a
meghivatkozhatósági feltételeket.
(2) Érvényesíthetősége érdekében, az elidegenítési tilalmat kimondó
kikötést alá kell vetni a törvényben előírt nyilvánossági alakiságoknak, ha
esedékes.
(3) Az ingó dolgok esetében, megfelelőképpen alkalmazandók a
jóhiszemű birtoklással való tulajdonszerzés tekintetében előírt
szabályok.
(4) Ha az elidegenítési tilalmat kimondó kikötést ingyenes jogcímű
szerződés tartalmazza, az érvényesíthető a megszerző korábbi hitelezőivel
szemben is.
(5) A meghivatkozhatósági feltételek teljesítetlen volta nem fosztja
meg az elidegenítési tilalmat kimondó kikötés kedvezményezettjét attól a
jogától, hogy kártérítést követeljen az e kötelezettséget be nem tartó
tulajdonostól.
Az elidegenítési tilalmat 629. cikk – (1) Az elidegenítő kérheti a szerződés felbontását abban az
kimondó kikötés esetben, ha a megszerző megszegi az elidegenítési tilalmat kimondó
megszegésének szankciói kikötést.
(2) Mind az elidegenítő, mind pedig a harmadik személy, ha az
elidegenítési tilalmat annak javára kötötték ki, kérheti a kikötés
megsértésével megkötött utólagos elidegenítési ügylet érvénytelenítését.
(3) Nem hajthatók végre azok a dolgok, amelyek tekintetében
kikötötték az elidegenítési tilalmat, mindaddig, amíg a kikötés érvényben
van, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
3. SZAKASZ
Bírósági korlátozások
A szomszédi viszonyok 630. cikk – (1) Ha a tulajdonos, jogának gyakorlásával, nagyobb

szokványos kellemetlenségeket okoz, mint ami a szomszédsági viszonyokból rendesen
kellemetlenségeinek túllépése származna, a bíróság, méltányossági megfontolásokból, kártérítés
kötelezheti a sértett személy javára, valamint az eredeti állapot
helyreállítására, amikor ez lehetséges.
(2) Ha az okozható kár elhanyagolható a tulajdonos által kárt okozó
tevékenység lebonyolításának szükségességéhez vagy hasznosságához
viszonyítva, a bíróság engedélyezheti az illető tevékenység lebonyolítását.
A károsult személy kártérítésre jogosult.
(3) Ha a kár bekövetkezése küszöbön álló vagy nagyon valószínű, a
bíróság elnöki rendelet útján jóváhagyhatja a kár megelőzéséhez szükséges
intézkedések foganatosítását.
IV. FEJEZET
Közös tulajdon
1. SZAKASZ
Fogalom 631. cikk – A jelen fejezet rendelkezései alkalmazandók valahányszor

egy jogügylet vagy a törvényben előírt más tulajdonszerzési mód alapján a
magántulajdonjog két vagy több birtokost illet meg.
A közös tulajdon formái 632. cikk – (1) A közös tulajdon formái az alábbiak:
a) hányadrészek szerinti közös tulajdon (társtulajdon);
b) hányadrészek nélküli, osztatlan közös tulajdon (osztatlan közös
tulajdon).
(2) A közös tulajdon lehet szokványos és kényszerű közös tulajdon.
(3) A kényszerű közös tulajdon nem szűnhet meg bírósági
vagyonmegosztással.
A közös tulajdon vélelme 633. cikk – Ha a dolgot közösen birtokolják, a közös tulajdon
vélelmezendő, ellenkező bizonyításig.
2. SZAKASZ
A szokványos közös tulajdon
A tulajdoni hányadrészek 634. cikk – (1) Minden egyes tulajdonostárs a tulajdonjog egy
mértéke hányadrészének kizárólagos jogosultja és szabadon rendelkezhet felette,
ellenkező kikötés hiányában.
(2) Ellenkező bizonyításig vélelmezett: a tulajdoni hányadrészek
egyenlők. Ha a dolgot jogügylettel szerezték meg, az ellentétes
bizonyításra csupán okiratokkal kerülhet sor.
A haszon és a terhek 635. cikk – A tulajdonostársak a tulajdonjogi hányadukkal arányosan
elosztása a tulajdonostársak részesülnek a haszonban és viselik a közös tulajdon terheit.
között
A használati jog közös 636. cikk – (1) Minden egyes tulajdonostársnak joga van használni a
gyakorlása közös dolgot amennyiben nem változtat a rendeltetésén és nem sérti a többi
tulajdonostárs jogait.
(2) Az a személy, aki a többi tulajdonos akarata ellenére,
kizárólagosan használja a közös tulajdon tárgyát, kártérítésre kötelezhető.
A közös dolog gyümölcsei 637. cikk – A közös dolog által termelt gyümölcsök valamennyi
tulajdonostársat megilletik, a tulajdonjogi hányadukkal arányosan.
A kiadások 638. cikk – (1) A gyümölcsök termelésének és beszedésének
visszaszolgáltatásához való költségeit egyedül viselő tulajdonostárs a többi tulajdonostárs részéről a
jog költségek megtérítésére jogosult, a tulajdoni hányadaikkal arányosan.
(2) A közös dolognak az egyik tulajdonostárs által eltulajdonított
természetes vagy ipari gyümölcsei az elosztandó vagyon részei,
mindaddig, amíg nem fogyasztották vagy nem idegenítették el azokat,
illetve ha nem semmisültek meg és külön azonosíthatók. Ellenkező

esetben, az érdekelt tulajdonostárs kártérítésre jogosult, azon eset
kivételével, amelyben a gyümölcsök váratlanul semmisültek meg. A
kártérítési keresetbenyújtási jog a köztörvényi szabályok szerint évül el.
(3) A közös dolog – a tulajdonostársak valamelyike által
eltulajdonított – polgári gyümölcseinek követelési joga a köztörvény
szerint évül el.
A közös dolog használati 639. cikk – A közös dolog használati módját a tulajdonostársak
módja megegyezésével határozzák meg, nézeteltérés esetén pedig bírói
határozattal.
Megőrzési jogügyletek 640. cikk – Mindegyik tulajdonostárs végezhet megőrzési ügyleteket a
közös dolog vonatkozásában, a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül.
Az ügykezelési és 641. cikk – (1) Az ügykezelési ügyletek, úgymint: bérleti szerződések
rendelkezési jogügyletek megkötése vagy felmondása, ingatlanbevételek engedményezése és más
hasonlók, a közös dolog vonatkozásában csak a tulajdoni hányadok
többségével rendelkező tulajdonostársak beleegyezésével végezhetők.
(2) Azon ügykezelési ügyletekre, amelyek lényegesen korlátozzák
valamely tulajdonostárs azon lehetőségét, hogy a közös dolgot a tulajdoni
hányadának megfelelően használja, vagy amelyek túlzott terhet rónak rá a
tulajdoni hányadához vagy a többi tulajdonostárs által viselt költségekhez
viszonyítva, csupán az érintett tulajdonostárs beleegyezésével kerülhet sor.
(3) Az érdekelt tulajdonostárs vagy tulajdonostársak kérhetik a
bíróságtól, hogy helyettesítse az akaratnyilvánításra képtelen tulajdonostárs
beleegyezését, illetve azét, aki önkényesen ellenzi a dolog hasznosságának
vagy értékének megőrzéséhez elengedhetetlen ügykezelési ügylet
elvégzését.
(4) A közös dologra vonatkozó bármilyen rendelkezési jogügylet, az
ingyenes használati ügyletek, az ingatlanbevételek engedményezése és a
három évet meghaladó időszakra megkötött bérleti szerződések, valamint
kizárólag a dolog szépítésére irányuló ügyletek csupán valamennyi
tulajdonostárs beleegyezésével köthetők meg. Bármely ingyenes jogügylet
rendelkezési ügyletnek tekintendő.
Szankciók 642. cikk – (1) A 641. cikkben említett szabályok betartásának
elmulasztásával megkötött jogügyletek nem hivatkozhatók meg azzal a
tulajdonostárssal szemben, aki kifejezetten vagy hallgatólagosan nem járult
hozzá a jogügylet megkötéséhez.
(2) A károsult tulajdonostárs, a vagyonmegosztás előtt, birtokvédelmi
keresetet indíthat meg a harmadik személy ellen, aki a közös dolog
birtokába lépett volna az ügylet megkötése következtében. Ebben az
esetben, a dolog birtokának visszaszolgáltatása valamennyi tulajdonostárs
javára történik, kártérítési kötelezettséggel, ha esedékes, azok terhére, akik
részt vettek az ügylet megkötésében.
Bírósági keresetek 643. cikk – (1) Minden egyes tulajdonostárs egyedül perben állhat,
függetlenül a perképességétől, a közös tulajdonra vonatkozó bármilyen
keresetben, a tulajdonjogi keresetet is ideértve.
(2) A közös tulajdon javára kimondott bírói határozatok valamennyi
tulajdonostárs hasznát szolgálják. Valamelyik tulajdonostárs ellen
kimondott bírói határozatok nem hivatkozhatók meg a többi

tulajdonostárssal szemben.
(3) Amennyiben a keresetindításban nem vesz részt valamennyi
tulajdonostárs, az alperes kérheti a bíróságtól a többi tulajdonostárs perbe
hívását is felperes minőségben, a Polgári Eljárási Törvénykönyvben az
egyéb személyek perbe hívására vonatkozóan előírt határidők és feltételek
között.
A közös tulajdon ügykezelési 644. cikk – (1) A 635., 636., 641. cikk és a 642. cikk (1) bekezdésének
szerződései rendelkezéseitől valamennyi tulajdonostárs beleegyezésével megkötött, a
közös tulajdonra vonatkozó ügykezelési szerződéssel lehet eltérni.
(2) Ha a tulajdonostársak bármelyike felmondja az ügykezelési
szerződést, ez megszűnik, és továbbra is a jelen szakasz szabályai
alkalmazandók.
(3) Ha a közös tulajdonban lévő dolgok között ingatlanok is vannak, a
közös tulajdonra vonatkozó ügykezelési szerződések és ezek felmondási
nyilatkozatai feljegyzendők a telekkönyvbe, bármely tulajdonostárs
kérésére.
Más dologi jogok 645. cikk – A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen
jogosulttársai esetében alkalmazandók abban az esetben is, amelyben két vagy több személy más
alkalmazandó szabályok fő dologi jogot gyakorol együtt.
3. SZAKASZ
Kényszerű közös tulajdon
A kényszerű közös tulajdon 646. cikk – Kényszerű közös tulajdonban vannak az alábbiak:
esetei 1. a 649., 660., 687. és 1141. cikkben említett dolgok;
2. két szomszédos ingatlan használatához szükséges vagy hasznos
közös dolgok, amelyek az ingatlanok határán helyezkednek el, úgymint:
ösvények, kutak, utak és források;
3. két vagy több földterület használatára rendeltetett közös dolgok,
úgymint egy hőközpont, illetve két vagy több épületet kiszolgáló más
berendezés, egy lakónegyedben a közös út vagy más hasonló dolgok;
4. a törvényben előírt bármely más közös dolog.
Általános jogi rendszer 647. cikk – (1) Minden egyes tulajdonostárs használhatja a közös
dolgot, azzal a feltétellel, hogy betartsa a rendeltetését és lehetővé tegye a
többi tulajdonostárs általi használatot.
(2) Amennyiben a közös dolognak mellékdolog jellege van a fő
dologhoz viszonyítva, minden egyes tulajdonostárs csupán a fő dolog
feletti rendelkezési jogának gyakorlásával egyidejűleg rendelkezhet a
közös dolog feletti tulajdonjog őt megillető hányadával.
(3) A közös dolog karbantartását és megőrzését szolgáló kiadások a
tulajdoni hányadukkal arányosan terhelik mindegyik tulajdonost. Ha a
közös dolog mellékdolog jellegű, ellentétes egyezmény hiányában,
mindegyik tulajdonostárs tulajdonjogi hányadát a fődolog mértékének
függvényében állapítják meg.
§.2 A többemeletes vagy több lakrészből álló épületek közös részei feletti közös tulajdon
I. A közös részek
Fogalom 648. cikk – (1) Ha egy épületben vagy lakótelepen különböző

tulajdonosok tulajdonában lévő lakás célú vagy más rendeltetésű
helyiségek vannak, azon épületrészek, amelyek az érintett helyiségek
használatára szolgálnak, csak közösen használhatók, kényszerű közös
tulajdonjog tárgyát képezve.
(2) A közös részek mellékdolgoknak tekintendők a lakterületekhez
viszonyítva, amelyek a fődolgot képezik az 546. cikk értelmében.
A közös részek 649. cikk – (1) Közös részeknek tekintendők, ha a törvény vagy
jogügylet másként nem rendelkezik:
a) az épület helyezkedése szerinti, mind a beépített, mind pedig az
építmény természetes vagy rendeltetése szerinti, normális használatának
biztosításához szükséges, be nem épített felületből álló földterület; a
szükségest meghaladó esetleges felület tekintetében a tulajdonosok
szokványos közös tulajdon jogosultjai;
b) az alapzat, a belső udvar, a szerkezet, tartószerkezet, az oldalfalak
és a tulajdonok és/vagy közös helyiségek közötti válaszfalak, a tető, a
teraszok, lépcsők és lépcsőház, az előterek, pincék és a fel nem osztott
alagsorok, a víztartályok, saját hőközpontok és a felvonók;
c) víz- és csatornázási, elektromos, távközlési, fűtő- és
gázberendezések, a bekötéstől/csatlakozástól a kizárólagos tulajdonban
lévő elosztópontokig, az esővízcsatornák, villámhárítók, közös antennák,
valamint más hasonló részek;
d) egyéb dolgok, amelyek a törvény szerint vagy a felek akaratából,
közös használatban vannak.
(2) A kémény- és szellőzőkürtők, valamint a mosodák és ruhaszárítók
kizárólag azon tulajdonostársak tekintetében tekinthetők közös részeknek,
akik ezeket az épülettervnek megfelelően használják.
A közös részek kizárólagos 650. cikk – (1) A közös részek csupán akkor adhatók a
használatba adása tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába, ha ezzel nem sérülnek a többi
tulajdonostársak jogai.
(2) A kizárólagos használatba adási döntés a tulajdonostársak és a
tulajdoni hányadok számának kétharmados többségével fogadandó el. Az
épületben, ahol tulajdonosi társulások jöttek létre, a döntést a közgyűlés
fogadja el, ugyanezzel a többséggel.
A tulajdoni hányadokkal 651. cikk – A közös részek feletti tulajdonjog hányada „mellék”
kapcsolatos jogügyletek jelleggel bír a fődolgot képező épületrész feletti tulajdonjoghoz
viszonyítva; a tulajdoni hányad elidegenítése vagy jelzálogosítása csupán a
fődolgot képező helyiség feletti joggal egyidejűleg történhet.
A tulajdoni hányadok 652. cikk – A birtoklevélben foglalt ellentétes kikötés hiányában, a
meghatározása tulajdoni hányadokat minden egyes lakterület hasznos felülete és az
épületben található lakterületek hasznosfelület-összege közötti arányként
határozzák meg.
II. A tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
A használati jog gyakorlása 653. cikk – Minden egyes tulajdonostárs, a lakótársulási megegyezés
feltételei között, mind a fődolgot képező helyiséget, mind pedig a közös
részeket használhatja, anélkül, hogy megsértené a többi tulajdonos jogait
és az épület rendeltetésének megváltoztatása nélkül. A társulási
megegyezés hiányában a 647. cikk rendelkezései alkalmazandók.
A közös részek 654. cikk – (1) Ellentétes törvényi előírások vagy megegyezések
karbantartásával, javításával hiányában, minden egyes tulajdonostárs a tulajdoni részével arányosan
és használatával kapcsolatos viseli a közös részek karbantartásával, javításával és használatával
kiadások kapcsolatos kiadásokat.
(2) Ennek ellenére, a valamelyik tulajdonostárs által kizárólagosan
használt közös résszel kapcsolatos kiadások kizárólag azt terhelik.
Az épület megőrzésének 655. cikk – A tulajdonos köteles biztosítani a fődolgot képező helyiség
kötelezettsége karbantartását, az épület jó állapotban való megőrzése céljából.
A fődolgokat képező 656. cikk – (1) A tulajdonostársak kötelesek lehetővé tenni a fődolgot
helyiségekbe való bejárás képező helyiségekbe való bejárást, az épület megőrzéséhez és a közös
engedélyezésének részek karbantartásához szükséges munkálatok elvégzése érdekében.
kötelezettsége (2) Ebben az esetben, az okozott károkért kártérítésben részesülnek a
tulajdonosi társulás részéről vagy, esetenként, azon tulajdonos részéről,
akinek az érdekében a munkálatokat végezték.
Az épület megsemmisülése 657. cikk – (1) Ha az épület teljesen vagy az értéke felét meghaladó
esetén alkalmazandó mértékben megsemmisült, bármelyik tulajdonostárs, ellentétes megegyezés
szabályok hiányában, kérheti a terület és az eredményezett építőanyagok nyilvános
árverésen való eladását.
(2) Ha az (1) bekezdésben említettnél kisebb rész semmisül meg, a
tulajdonostársak a tulajdoni hányadaikkal arányosan járulnak hozzá a
közös rész helyreállításához. Ha egy vagy több tulajdonostárs elutasítja
vagy nem tud részt venni a helyreállításban, át kell engedniük a többi
tulajdonostársnak a tulajdonjogból őket megillető tulajdoni hányadokat. Az
árat a felek állapítják meg, nézeteltérés esetén pedig a bírói hatóság.
A közös használatra való 658. cikk – (1) A közös részek közös használatra való rendeltetésének
rendeltetés megszüntetése megszüntetése a többemeletes vagy több lakrészből álló épületek esetében
a tulajdonostársak számának kétharmados többségével határozható el,
megindokoltan.
(2) Ebben az esetben, a szokványos és ideiglenes közös tulajdonra
vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Mindazonáltal, az elidegenítés
vagy jelzálogosítás megvalósítható, amennyiben fennáll a tulajdonostársak
létszámának kétharmados többsége.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tulajdonostársak,
akik nem szavaztak vagy, esetenként, ellenezték az elidegenítést vagy
jelzálog alapítását, egyezményes úton vagy nézeteltérés esetén a bíróság
által megállapított méltányos kártérítésre jogosultak.
(4) E részek közös használatra való rendeltetése megszűnésének
megállapítására a tulajdonosi társulás közgyűlésének a tulajdonostársak
száma kétharmados többségével elfogadott határozatával kerül sor.
III. A tulajdonosi társulás
A tulajdonosi társulások 659. cikk – A többemeletes vagy több lakrészből álló épületek vagy az
megalakulása egyéni, elszigetelt, felsorakoztatott vagy egyesített lakásból álló együttesek
esetében, amelyekben közös tulajdonok és egyéni tulajdonok léteznek,
létrejönnek a tulajdonosi társulások, amelyek a törvény feltételei között
szervezendők meg és működnek.
§.3 A közös elválasztó részek feletti közös tulajdon
Az elválasztó részek feletti 660. cikk – (1) A fal, sánc, valamint bármely más elválasztó rész két
közös tulajdonjog vélelme földterület között a szomszédok közös tulajdonának vélelmezett, ha az
ellenkezőjére nem utal a birtoklevél, a közös tulajdont cáfoló jel, vagy, ha
a közös tulajdon nem vált kizárólagos tulajdonná elbirtoklással, a törvény
A közös tulajdont cáfoló jelek 661. cikk – (1) A fal közös tulajdon jellegét cáfoló jelnek tekintendő,
ha a teteje egyenes és merőleges egyik földre, a másik felé pedig dőlt. A fal
azon földterület tulajdonosának kizárólagos tulajdonaként vélelmezett,
amely felé a fal teteje dőlt.
(2) A sánc közös tulajdon jellegét cáfoló jelnek tekintendő, ha a földet
kizárólag a sánc egyik oldalán helyezték el vagy emelték. A sánc azon
tulajdonos tulajdonaként vélelmezett, amelynek telkére a földet szórták.
(3) A közös tulajdont cáfoló jelnek tekintendő bármely egyéb jel,
amely azt a vélelmet eredményezi, hogy a falat kizárólag valamelyik
tulajdonos emelte.
A közös elválasztó részek 662. cikk – (1) Bármelyik szomszéd kötelezheti a szomszédos
megépítésének kötelezettsége földterületek tulajdonosait, hogy hozzájáruljanak a közös elválasztó részek
megépítéséhez.
(2) Törvényi rendelkezések, városrendészeti szabályzat vagy helyi
szokások hiányában, a közös fal magasságát a felek határozzák meg,
anélkül, hogy meghaladhatná a két métert, beleszámítva a fal tetejét is.
A közös elválasztó részek 663. cikk – (1) A tulajdonostársak kötelesek viselni a közös elválasztó
karbantartási és javítási részek karbantartásával és javításával járó költségeket, mindegyikük
költségei jogával arányosan.
(2) Ennek ellenére, bármelyik tulajdonostárs kivonhatja magát a
karbantartási és javítási költségek viselése alól, ha lemond a közös
elválasztó részek feletti tulajdonjogáról, a telekkönyvi rendelkezések
alkalmazásával. A tulajdonostárs nem vonhatja ki magát a költségek
viselése alól, ha a közös falnak támasztott épület van a tulajdonában, vagy
ha a közös elválasztó rész használatából egyéb hasznot húz.
A közös fallal kapcsolatos 664. cikk – (1) Bármelyik tulajdonostárs építményt támaszthat a közös
építmények és berendezések falhoz, vagy gerendák telepítésére használhatja azt, azzal a
kötelezettséggel, hogy hat centimétert szabadon hagyjon a tulajdonostárs
felé, és anélkül, hogy sértené ennek azon jogát, hogy építményt támasszon
közös falhoz vagy gerendák telepítésére használhatja azt.
(2) A tulajdonostársnak jogában áll lerövidíteni a szomszéd által

elhelyezett gerendákat a fal közepéig, ha ő maga is gerendákat szeretne
felállítani, vagy, kéményt szeretne építeni ugyanarra a helyre.
A közös fal megemelése 665. cikk – (1) Bármelyik tulajdonostárs emelhet a falon, azzal a
kötelezettséggel, hogy egyedül viselje a közös fal fölé építés költségeit,
valamint az emelés következtében a fal közös részének javítási költségeit
is.
(2) Ha a fal nem bírja az emelést, a megemelést elvégezni szándékozó
tulajdonos köteles újraépíteni a falat egészében, saját földterületéből vonva
ki az újonnan emelt fal vastagságának biztosításához kellő felületet.
(3) A szomszéd, aki nem járult hozzá az emeléshez, tulajdonostárssá
válhat, ha kifizeti a felhasznált anyagok és a munka aktualizált értékének
felét, valamint, ha esedékes, a fal megvastagításához igénybe vett terület
értékének felét.
Az elválasztó részek feletti 666. cikk – A szomszéd, aki nem járult hozzá a közös elválasztó rész
közös tulajdon megszerzése megvalósításához közös tulajdonjogot szerezhet az elválasztó rész felett,
kifizetve a felhasznált anyagok és a munka aktualizált értékének felét és,
ha esedékes, az elválasztó rész alatti terület értékének felét. A telekkönyvi
rendelkezések továbbra is alkalmazandók.
4. SZAKASZ
Az osztatlan közös tulajdon
Az osztatlan közös tulajdon 667. cikk – Osztatlan tulajdon áll fenn, ha a törvény joghatásaként
vagy egy jogügylet alapján, a tulajdonjog egyidejűleg több személyt illet
meg, anélkül, hogy valamelyikük meghatározott tulajdoni hányad
jogosultja lenne a közös dolog vagy dolgok tulajdonjogát illetően.
Az osztatlan közös tulajdon 668. cikk – (1) Ha a törvény joghatásaként jön létre, az osztatlan közös
tekintetében alkalmazandó tulajdon az illető törvény rendelkezéseinek hatálya alá esik, amelyet
szabályok értelemszerűen kiegészítenek a törvényes vagyonközösségi rendszerre
vonatkozó rendelkezések.
(2) Ha az osztatlan közös tulajdon forrása jogügylet, a törvényes
vagyonközösségi rendszerre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen
alkalmazandók.
5. SZAKASZ
A vagyonmegosztás
A vagyonmegosztási kereset 669. cikk – A közös tulajdon vagyonmegosztással történő

elévülhetetlensége megszüntetése bármikor kérhető, kivéve, ha a vagyonmegosztást
törvénnyel, jogügylettel vagy bírói határozattal felfüggesztették.
A vagyonmegosztás módjai 670. cikk – A vagyonmegosztásra megegyezéssel vagy bírói
határozattal kerül sor, a törvény feltételei között.
Az épületek közös részeinek 671. cikk – (1) A vagyonmegosztás elfogadhatatlan a jelen fejezet 3.
elosztása és 4. szakaszában említett esetekben, valamint a törvényben előírt egyéb
esetekben.
(2) Ennek ellenére, a vagyonmegosztást lehet kérni a többemeletes

vagy több lakrészből álló épületek közös részeinek esetében akkor, ha ezek
a részek rendeltetése többé nem a közös használat.
(3) Az időben megosztott tulajdon esetében és a többi kényszerű közös
tulajdon-esetekben, a vagyonmegosztásra csak közös megegyezéssel
kerülhet sor.
A vagyonmegosztás 672. cikk – A vagyonmegosztás felfüggesztésére vonatkozó
felfüggesztésére vonatkozó megállapodások nem köthetők meg öt évnél hosszabb időre. Az ingatlanok
megállapodások esetében, a megállapodást hiteles formában kell megkötni és az a
törvényben előírt nyilvánossági alakiságoknak van alávetve.
A vagyonmegosztás bírói 673. cikk – A vagyonmegosztási kérelemmel megkeresett bíróság
határozattal való felfüggesztheti a vagyonmegosztásra vonatkozó határozat kimondását,
kimondásának felfüggesztése legfeljebb egy évre, hogy a többi tulajdonostárs érdekeinek ne okozzanak
súlyos károkat. Ha e károk veszélye elhárul a határidő letelte előtt, a
bíróság, az érdekelt fél kérésére, visszatér az intézkedésre.
A cselekvőképességre 674. cikk – Ha egy tulajdonostárs nem rendelkezik
vonatkozó sajátos feltételek cselekvőképességgel vagy cselekvőképesség korlátozott, a megegyezéses
úton létrejött vagyonmegosztásra csak a gyámügyi bíróság, valamint, ha
esedékes, a törvényes gondviselő engedélyezésével kerülhet sor.
A vagyonmegosztás 675. cikk – (1) A vagyonmegosztás kérhető akkor is, ha kizárólag az
elfogadhatatlan jellege egyik tulajdonostárs használta a dolgot, kivéve ha a törvény feltételei
elbirtoklás esetén között elbirtokolta azt.
Az elosztási módra vonatkozó 676. cikk – (1) A közös dolgok vagyonmegosztása természetben
szabályok történik, minden egyes tulajdonostárs tulajdoni hányadával arányosan.
(2) Ha a dolog oszthatatlan vagy természetben kényelmesen nem
osztható, a vagyonmegosztás az alábbi módok valamelyike szerint történik:
a) megváltás ellenében a teljes dolog odaítélése egy vagy több
tulajdonostárs javára, ezek kérésére;
b) a dolognak a tulajdonostársak által megállapított módon történő
eladása vagy, nézeteltérés esetén, nyilvános árverésen, a törvény feltételei
között, és az árnak a tulajdonostársak közötti elosztásával mindegyikük
tulajdoni hányadával arányosan.
A közös dologgal 677. cikk – (1) Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdonnal
kapcsolatban született kapcsolatban született és a vagyonmegosztás évében esedékes vagy
adósságok esedékessé váló adósságok megszüntetését.
(2) E kötelezettségek megszüntetéséhez szükséges összeget, ellentétes
kikötés hiányában, a vagyonmegosztás alkalmával a közös dolog eladási
árából vonják le és ezt a tulajdonostársak a tulajdoni hányadukkal
arányosan viselik.
A közös dologra vonatkozó 678. cikk – (1) Egyik tulajdonostárs hitelezői végrehajthatják a közös
kényszervégrehajtás dolog feletti jogát a tulajdoni hányadának mértékéig, vagy kérhetik a
bíróságtól a dolog megosztását, mely esetben a végrehajtás tárgyát az adóst
megillető dologi rész vagy, az esetnek megfelelően, pénzösszeg képezi.
(2) Egy dolog tulajdonjogi hányadának kényszereladása esetén, a
bírósági végrehajtó értesíti a többi tulajdonostársat az eladás meghatározott
időpontja előtt két héttel, tájékoztatva őket az árverés napjáról, órájáról és
helyéről. Egyenlő ár esetén, a tulajdonostársaknak elsőbbségük van a
tulajdoni hányad odaítélésénél.

(3) A közös dolog felett biztosítéki joggal rendelkező hitelezők, illetve
azok, akik követelése a dolog megőrzésével vagy ügykezelésével
kapcsolatban született, a dolog kényszervégrehajtására jogosultak, bárkinél
is lenne az, akár a vagyonmegosztás előtt, akár utána.
(4) A vagyonmegosztás felfüggesztésére vonatkozó megegyezések
csupán akkor érvényesíthetők a hitelezőkkel szemben, ha a követelések
születése előtt, az ingó dolgok esetében pontos keltezéssel látták el,
ingatlanok esetében pedig hitelesítették azokat és teljesítették a törvényben
előírt nyilvánossági alakiságokat, ha esedékes.
A tulajdonostárs személyes 679. cikk – (1) Egy tulajdonostárs személyes hitelezői szintén
hitelezőinek jogai beléphetnek, saját költségükre, a tulajdonostársak vagy egy más hitelező
által kérelmezett vagyonmegosztásba. Azonban nem támadhatnak meg egy
már elvégzett vagyonmegosztást, kivéve, ha erre távollétükben került sor
és anélkül, hogy figyelembe vették volna az általuk emelt ellenvetést,
valamint azon esetekben, amelyekben a vagyonmegosztás színlelt volt,
vagy úgy bonyolították le, hogy megakadályozzák a hitelezők perbe való
beavatkozását.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók azon hitelezők
esetében is, akik a közös dolog felett biztosítéki joggal rendelkeznek, vagy
akik követelése a dolog megőrzésével vagy ügykezelésével kapcsolatban
született.
A vagyonmegosztás 680. cikk – (1) Minden egyes tulajdonostárs csupán a
jogkövetkezményei vagyonmegosztási okiratban meghatározott időponttól válik az odaítélt
dolgok vagy, esetenként, pénzösszegek kizárólagos tulajdonosává, de
semmiképpen az okirat megkötését megelőző időponttól, a megegyezéses
vagyonmegosztás esetében, vagy, esetenként, a bírói határozat jogerőssé
válásának időpontjától.
(2) Az ingatlanok esetében, a vagyonmegosztás joghatásai csak akkor
következnek be, ha a hiteles formában megkötött vagyonmegosztási
okiratot vagy, az esetnek megfelelően, a jogerőre emelkedett bírói
határozatot bejegyezték a telekkönyvbe.
Egyes jogügyletek 681. cikk – A közös dologra vonatkozóan egyetlen tulajdonostárs által,
érvényesíthetősége a törvény feltételei között megkötött ügyletek érvényesek maradnak és
érvényesíthetők azzal a személlyel szemben, akinek a vagyonmegosztás
során odaítélték a dolgot.
A biztosítékok átszállása 682. cikk – Egyik tulajdonostárs által a tulajdoni hányada felett
létesített biztosítékok jog szerint átszállnak a számára odaítélt dologra
vagy, az esetnek megfelelően, a vagyonmegosztás során számára odaítélt
pénzösszegre.
Biztosíték elperlésért és 683. cikk – (1) A tulajdonostársak, a tulajdoni hányadaik mértékéig,
rejtett hibákért elperlésért és rejtett hibákért való szavatossággal tartoznak egymásnak, az
eladó szavatossági kötelezettségére vonatkozó törvényi rendelkezések
értelemszerű alkalmazásával.
(2) Mindegyik köteles kártérítést nyújtani az elperlés vagy a rejtett
hiba miatt károsult tulajdonostársnak. Ha a tulajdonostársak valamelyike
fizetésképtelen, az általa tartozott részt arányosan a többi tulajdonostárs
viseli, ideértve a károsult tulajdonostársat is.

(3) A tulajdonostársak nem tartoznak szavatossági felelősséggel, ha a
kárt egy másik tulajdonostárs okozta, vagy ha e kötelezettség alól a
vagyonmegosztási okirat mentesítette őket.
A vagyonmegosztás 684. cikk – (1) A megegyezéses vagyonmegosztás ugyanazon okok
megsemmisítése miatt semmisíthető meg, mint a szerződések.
(2) A vagyonmegosztás, amely nem valamennyi tulajdonostárs
részvételével történt, abszolút semmis.
(3) A vagyonmegosztás azonban érvényes akkor is, ha nem
tartalmazza valamennyi közös dolgot; a kihagyott dolgok tekintetében
bármikor kiegészítő vagyonmegosztás végezhető.
Az odaítélt dolgok 685. cikk – Nem hivatkozhat a megegyezéses vagyonmegosztás relatív
elidegenítése semmisségére az a tulajdonostárs, aki ismerve a semmisségi okot, részben
vagy teljes mértékben elidegeníti az odaítélt dolgokat.
A közös tulajdonban és az 686. cikk – A jelen szakasz előírásai a közös tulajdonban lévő dolog
osztatlan közös tulajdonban tekintetében alkalmazandók, forrásától függetlenül, valamint az osztatlan
lévő dolgok tekintetében közös tulajdonban lévők tekintetében.
alkalmazandó szabályok
V. FEJEZET
Az időben megosztott tulajdon
Az időben megosztott 687. cikk – A jelen fejezet rendelkezései alkalmazandók, különös

tulajdon szabályozás hiányában, valahányszor több személy egymást követően és
ismétlődően gyakorolja a tulajdonjog használati jogának részjogosítványát
egy ingó vagy ingatlan dolog felett, meghatározott, egyenlő vagy
egyenlőtlen időszakokban.
Az időben megosztott 688. cikk – Az időben megosztott tulajdon jogügylet alapján születik,
tulajdon alapja a telekkönyvi rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.
A tulajdonostárs által 689. cikk – (1) Az őt megillető időszak tekintetében, bármelyik
megkötött jogügyletek tulajdonostárs a törvény feltételei között olyan ügyleteket köthet meg, mint
érvényessége a bérbeadás, adásvétel, jelzálog alapítása és más hasonlók.
(2) Egy más időszakra eső tulajdoni hányadra vonatkozó ügykezelési
vagy rendelkezési ügyletek nem érvényesíthetők az érintett tulajdoni
hányad jogosultjával szemben. A 642. cikk (2) bekezdésének és a 643.
cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(3) A jóhiszemű együttszerződő harmadik személyekkel fennálló
viszonyokban a (2) bekezdésben említett ügykezelési vagy rendelkezési
ügyletek relatív semmisek.
A tulajdonostársak jogai és 690. cikk – (1) Minden egyes tulajdonostárs köteles az összes
kötelezettségei megőrzési ügyletet oly módon végezni, hogy ezáltal ne akadályozza, vagy
ne nehezítse meg a többi tulajdonostárs jogának gyakorlását. A nagy
javítások tekintetében, az a tulajdonostárs, aki megelőlegezi a szükséges
kiadásokat, a többi tulajdonostárs jogai értékével arányos kártérítésre
jogosult.
(2) Azon ügyletek, amelyek révén a dolog állaga egészen vagy részben
elhasználódik, csak a többi tulajdonostárs beleegyezésével végezhetők el.

(3) Az időszak lejártakor, a tulajdonostárs köteles átadni a dolgot a
következő időintervallumban használatra jogosult tulajdonostársnak.
(4) A tulajdonostársak ügykezelési szerződést köthetnek, a 644. cikk
(2) bekezdésének rendelkezései pedig értelemszerűen alkalmazandók.
A kártérítési kötelezettség és 691. cikk – (1) A jelen fejezetben előírt kötelezettségek be nem tartása
a kizárás kártérítési kötelezettséget von maga után.
(2) Ha a tulajdonostársak valamelyike súlyosan háborgatja az időben
megosztott tulajdon gyakorlását, a sértett tulajdonostárs kérésére bírói
határozattal kizárható.
(3) A kizárás csak akkor rendelhető el, ha a többi tulajdonostárs
valamelyike vagy egy harmadik személy megvásárolja a kizárt fél
tulajdoni hányadát.
(4) E célból, először a kizárási keresetnek elvben helyt adó végzést
mondanak ki, amelyben megállapítják, hogy teljesülnek a kizárás feltételei,
mely végzés külön felfolyamodással támadható meg.
(5) A keresetnek elvben helyt adó végzés jogerőssé válása után, a
felek megegyezésének hiányában, szakvéleményezés alapján megállapítják
a kényszereladási árat. Az árnak a bíróság által meghatározott bankba
történő befizetése után, kimondják az adásvételi szerződést helyettesítő
határozatot.
(6) E határozat jogerőssé válása után a megszerző bejegyeztetheti a
jogát a telekkönyvbe, az elidegenítő pedig felveheti a bíróság által
meghatározott bankból a befizetett pénzösszeget.
Az időben megosztott 692. cikk – Az időben megosztott tulajdon a telekkönyvből – az
tulajdon megszűnése időben megosztott tulajdonjog valamennyi tulajdoni hányadának egyetlen
személy általi megszerzésre alapján végzendő – törléssel szűnik meg,
valamint a törvényben előírt más esetekben.
III. CÍM
A magántulajdon feletti korlátolt dologi jogok
I. FEJEZET
A felülépítményi jog
Fogalom 693. cikk – (1) A felülépítményi jog más telkén, fölött vagy alatt
található/megvalósítandó épület birtoklásának vagy felépítésének joga,
mely épület felett az építményes használati jogot szerez.
(2) A felülépítményi jog megszerzése jogügylet alapján, valamint
elbirtoklással vagy a törvényben előírt más módon történik. A telekkönyvi
rendelkezések továbbra is alkalmazandók.
(3) A felülépítményi jog bejegyezhető olyan jogügylet alapján is,
amellyel a teljes földterület tulajdonosa kizárólag az épületet ruházta át,
vagy külön ruházta át a földet és az épületet, két külön személynek, akkor
is, ha nem kötötték ki kifejezetten a felülépítményi jog létesítését.
(4) Amennyiben más telkén építettek, a felülépítményi jogot be lehet
jegyeztetni a föld tulajdonosának a járulékos dologegyesülés (növedék)

meghivatkozási jogáról való lemondása nyomán, az építő javára.
Ugyanakkor, bejegyezhető egy harmadik személy javára, a járulékos
dologegyesülés meghivatkozási jogának engedményezése alapján.
A felülépítményi jog 694. cikk – A felülépítményi jog legfeljebb kilencvenkilenc évre
időtartama létesíthető. A határidő leteltekor, a felülépítményi jog megújítható.
A felülépítményi jog 695. cikk – (1) A felülépítményi jogot a létesítő okirat korlátai és
terjedelme és gyakorlása feltételei között gyakorolják. Ellentétes kikötés hiányában, a
felülépítményi jog gyakorlását a beépítésre szánt és az építmény
használatához szükséges földterület határolja be, vagy, az esetnek
megfelelően, a járulékos és a megépített építmény használatához szükséges
földterület.
(2) A 693. cikk (3) bekezdésében említett esetben, eltérő kikötés
hiányában, a felülépítményi jog birtokosa nem módosíthat az építmény
szerkezetén. Lebonthatja azonban, azzal a feltétellel, hogy eredeti
formában újraépítse.
(3) Ha az építményes módosít az építmény szerkezetén, a telek
tulajdonosa három éven belül kérheti a felülépítményi jog megszüntetését
vagy az eredeti állapot visszaállítását. A második esetben, a hároméves
elévülési határidőt felfüggesztik a felülépítményi jog tartamának
lejártáig.
(4) A jogosult szabadon rendelkezhet a jogával. Mindaddig, amíg az
építmény fennáll, a telek használati jogának elidegenítése vagy erre
jelzálog alapítása csak az építmény feletti tulajdonjog elidegenítésével
egyidejűleg történhet.
A felülépítményi jog 696. cikk – (1) A felülépítményi jog elismerésére vonatkozó kereset a
elismerése iránti kereset jog gyakorlását megakadályozó bármely személy ellen megindítható, a
telek tulajdonosa ellen is.
(2) A kereseti jog nem évül el.
Az építményes 697. cikk – (1) Amennyiben a felülépítményi jogot visszterhesen
szolgáltatásának felbecslése létesítették, és a felek nem írtak elő más módozatot az építményes által
tartozott szolgáltatás fizetése tekintetében, a felülépítményi jog birtokosa,
havi részletek formájában, a szabadpiaci bérrel egyenlő összeggel tartozik,
ennek megállapításánál figyelembe véve a földterület természetét, az
építmény rendeltetését, ha van ilyen, a telek elhelyezkedése szerinti
övezetet, valamint a használat ellenértékének meghatározása célját
szolgáló bármely más kritériumot.
(2) A felek közötti nézeteltérés esetén a telek tulajdonosának tartozott
pénzösszeget bírósági úton határozzák meg.
A felülépítményi jog 698. cikk – A felülépítményi jog a telekkönyvi bejegyzés törlésével
megszűnésének esetei szűnik meg, az alábbi okok valamelyikének fennállása esetén:
a) a határidő lejártával;
b) konszolidációval, ha a föld és az építmény ugyanazon személy
tulajdonába kerül;
c) az építmény megsemmisülésével, ha létezik ilyen értelmű kifejezett
kikötés;
d) a törvényben előírt más esetekben.
A felülépítményi jog határidő 699. cikk – (1) A 698. cikk a) pontjában említett esetben, ellentétes
lejárta általi megszűnésének kikötés hiányában, a föld tulajdonosa megszerzi az építményes által emelt
jogkövetkezményei épület feletti tulajdonjogot dologegyesülés révén, a határidő lejárta
időpontjában érvényes forgalmi értékének kifizetése kötelezettségével.
(2) Amennyiben az épület nem létezett a felülépítményi jog
létesítésének időpontjában, és ennek értéke egyenlő vagy nagyobb a
földterület értékénél, a föld tulajdonosa kérheti az építő kötelezését a föld
megvásárlására azon a forgalmi értéken, amelyen az épület hiányában
elkelt volna. Az építő elutasíthatja a föld megvásárlását, ha saját költségén
eltávolítja a földterületen emelt építményt és a telket visszahelyezi az
eredeti állapotába.
(3) A telek tulajdonosával megkötött ellentétes megegyezés
hiányában, az építményes beleegyezésével létesített korlátolt dologi jogok
megszűnnek a felülépítményi jog megszűnésének időpontjában. A
felülépítményi jogot terhelő jelzálogok jog szerint átszállnak a föld
tulajdonosától kapott pénzösszegre az (1) bekezdésben említett esetben,
jog szerint kiterjednek a telekre a (2) bekezdés I. tételében tárgyalt esetben
vagy jog szerint átszállnak az anyagokra, a (2) bekezdés II. tételében
tárgyalt esetben.
(4) A telek fölött a felülépítményi jog megléte idején létesített
jelzálogok nem terjednek ki a teljes ingatlanra a felülépítményi jog
megszűnésének időpontjában az (1) bekezdésben említett esetben. Jog
szerint átszállnak a telek tulajdonosa által kapott pénzösszegre a (2)
bekezdés I. tételében említett esetben vagy jog szerint kiterjednek a terület
egészére a (2) bekezdés II. tételében említett esetben.
A felülépítményi jog 700. cikk – (1) Amennyiben a felülépítményi jog konszolidációval
konszolidációval való szűnt meg, ellentétes kikötés hiányában, az építményes beleegyezésével
megszűnésének létesített korlátolt dologi jogok fennállnak a létesítésük időpontjában
jogkövetkezményei meghatározott teljes időtartamra, de a felülépítményi jog eredeti létesítési
határidejét meg nem haladóan.
(2) A felülépítményi jog megléte idején született jelzálogok a
létesítésük tárgyát képező dolgok függvényében állnak fenn.
A felülépítményi jognak az 701. cikk – (1) A felülépítményi jognak az építmény megsemmisülése
épület megsemmisülésével miatti megszűnése esetén, a felülépítményi jogot terhelő dologi jogok
történő megszűnésének megszűnnek, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
jogkövetkezményei (2) A felülépítményi jog fennállása idején a föld puszta tulajdona felett
létesített jelzálogok megmaradnak a kiegészült tulajdonjog felett is.
Más alkalmazandó 702. cikk – A jelen fejezet rendelkezései alkalmazandók az
rendelkezések ültetvények, valamint más tartós jellegű önálló munkálatok esetében is.
II. FEJEZET
A haszonélvezet
1. SZAKASZ
Fogalom 703. cikk – A haszonélvezet egy másik személy dolgán fennálló, a
tulajdonossal azonos körülmények között történő használati és
gyümölcsöztetési jog, állaga épségben tartásának kötelezettsége mellett.
A haszonélvezet létesítése 704. cikk – (1) A haszonélvezet létesítésére jogügylettel, elbirtoklással

vagy a törvényben előírt más módon kerülhet sor, a telekkönyvi
rendelkezések alkalmazásával.
(2) A haszonélvezet csak létező személy javára létesíthető.
A haszonélvezet elismerése 705. cikk – A 696. cikk (1) bekezdésének rendelkezései
iránti kereset értelemszerűen alkalmazandók a haszonélvezet tekintetében.
A haszonélvezet tárgya 706. cikk – Haszonélvezet tárgyát képezheti bármely ingó vagy
ingatlan, testi vagy testetlen dolog, a vagyonállományokat, a tényleges
dologösszességeket vagy ezek egy hányadát ideértve.
A haszonélvezet tárgyát 707. cikk – A haszonélvezet kiterjed a haszonélvezetbe adott dolog
képező dolgok tartozékai valamennyi tartozékára, valamint mindenre, ami egyesül vagy beleolvad
abba.
A haszonélvezet időtartama 708. cikk – (1) A természetes személy javára létesített haszonélvezet
legfeljebb élethosszig tarthat.
(2) A jogi személy javára létesített haszonélvezet legfeljebb harminc
évig tarthat. Amikor e határidő meghaladásával létesítik, a haszonélvezet
jog szerint harminc évre csökkentendő.
(3) Ha nem írták elő a haszonélvezet időtartamát, vélelmezhetően
élethosszig tart vagy, az esetnek megfelelően, harminc évre létesítették.
(4) Azon haszonélvezet időtartama, amelyet egy bizonyos életkornak
egy másik személy általi eléréséig létesítették, az illető időpontig tart,
akkor is, ha az érintett személy meghalna a meghatározott életkor betöltése
előtt.
2. SZAKASZ
A haszonélvező és a puszta tulajdonos jogai és kötelezettségei
1.§ A haszonélvező és a puszta tulajdonos jogai
A haszonélvező jogai 709. cikk – Ellentétes kikötés hiányában a haszonélvező a dolog

kizárólagos használatával rendelkezik, gyümölcsei megszerzésének jogát is
ideértve.
A természetes és ipari 710. cikk – A haszonélvezet létesítése után beszedett természetes és ipari
gyümölcsök gyümölcsök a haszonélvezőt illetik meg, a haszonélvezet megszűnése után
beszedettek pedig a puszta tulajdonost, anélkül, hogy kölcsönösen kártérítést
követelhetnének egymástól a megtermelésükkel kapcsolatos kiadásokért.
Polgári gyümölcsök 711. cikk – A polgári gyümölcsök a haszonélvezőt a haszonélvezet
időtartamával arányosan illetik meg, azok követelési joga minden nap
elteltével megszületik.
A rendhagyó haszonélvezet 712. cikk – Ha a haszonélvezet, többek között, elhasználódó dolgokat
is tartalmaz, úgymint pénz, gabona, italok, a haszonélvező rendelkezhet
ezekkel, azzal a kötelezettséggel, hogy ugyanolyan mennyiségű, minőségű
és értékű dolgokat vagy, a tulajdonos választása szerint, ezek ellenértékét
szolgáltassa vissza a haszonélvezet megszűnésekor.
Az el nem használódó dolgok 713. cikk – (1) Ha a haszonélvezet olyan dolgokra vonatkozik,
feletti haszonélvezet amelyek, anélkül, hogy elhasználódók lennének, a használatuk során
megkopnak, a haszonélvező jó gazdaként jogosult használni azokat,

valamint rendeltetésüknek megfelelően.
(2) Ebben az esetben csupán a haszonélvezet megszűnésének
időpontjában fennálló állapotban való visszaszolgáltatásukra kötelezhető.
(3) A haszonélvező jó gazda módjára rendelkezhet azon dolgok felett,
amelyek anélkül, hogy elhasználódók lennének, gyors leromlásnak vannak
kitéve a felhasználás során. Ebben az esetben, a haszonélvezet végén, a
haszonélvező a dolog ez utóbbi időpontnak megfelelő értékét szolgáltatja
vissza.
A haszonélvezet 714. cikk – (1) Ellentétes előírás hiányában, a haszonélvező
engedményezése átengedheti jogát egy másik személynek a puszta tulajdonos beleegyezése
nélkül, a telekkönyvi rendelkezések alkalmazásával.
(2) A haszonélvező csak az engedményezés előtt született
kötelezettségek tekintetében számít a puszta tulajdonos kizárólagos
adósának. Az engedményezés bejelentéséig a haszonélvező és az
engedményes egyetemlegesen felel a puszta tulajdonossal szembeni
valamennyi kötelezettség teljesítéséért.
(3) Az engedményezés bejelentése után, az engedményes tartozik a
puszta tulajdonossal szemben az engedményezés bejelentését követően
született valamennyi kötelezettségért. Ebben az esetben, a haszonélvező
tekintetében értelemszerűen alkalmazandók a kezesség terén hatályos
törvényi rendelkezések.
(4) Az engedményezés után, a haszonélvezeti jog gyakorlása
folytatódik az eredeti határidő leteltéig vagy, esetenként, az eredeti
haszonélvező haláláig.
A bérleti szerződések 715. cikk – (1) A haszonélvezőnek jogában áll bérbe adni vagy, az
esetnek megfelelően, haszonbérbe adni a haszonélvezet tárgyát képező
dolgot.
(2) A haszonélvező által megkötött, ingatlanokra vonatkozó, a
telekkönyvbe bejegyeztetett bérleti szerződések meghivatkozhatók a
tulajdonossal vagy ennek örököseivel szemben, a haszonélvezet – a
haszonélvező halála vagy jogi fennállásának beszüntetése miatt
bekövetkező – megszűnése után, a határidejük leteltéig, de a haszonélvezet
megszűnésétől számított három évet meg nem haladóan.
(3) A haszonélvező által megkötött és a telekkönyvbe az eredeti
szerződések lejárta előtt bejegyezett ingatlanbérletek vagy haszonbérletek
megújítása legfeljebb hat hónapos vagy, esetenként, egy éves időszakig
hivatkozható meg a tulajdonossal és az örököseivel szemben, ha a
haszonélvezet megszűnésének időpontjában nem kerültek végrehajtásra. A
bérleti szerződések semmiképpen nem tarthatnak a haszonélvezet
megszűnésének időpontjától számított három évnél tovább.
(4) Amennyiben a haszonélvezet a határidő lejártával szűnt meg, a
bérleti szerződések minden esetben megszűnnek a haszonélvezet
megszűnésével egyidejűleg.
A munkálatok és javítások 716. cikk – (1) A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező nem
követelhet kártérítést az ingatlanhoz hozzáadott munkálatokért, a
szükségesek kivételével, vagy valamely ingó dolog feljavításáért, még
akkor sem, ha ez úton megnőtt a dolog értéke.
(2) Ha a munkálatokat vagy javításokat a tulajdonos beleegyezése nélkül

végezték, az kérheti a haszonélvező kötelezését azok eltávolítására és a
dolognak az átadása időpontjában meglevő állapotba való visszaállítására.
(3) A haszonélvező méltányos költségtérítést kérhet a szükséges
hozzáadott munkálatokért. Úgyszintén méltányos költségtérítést kérhet a
többi hozzáadott munkálatért vagy a tulajdonos hozzájárulásával végzett
feljavításokért is, ha ezzel növekedett a dolog értéke.
(4) A haszonélvező által az ingatlanon végzett önálló munkálatok
esetében, ellentétes kikötés vagy ellentétes törvényi rendelkezés
hiányában, megfelelőképpen alkalmazandók a mesterséges járulékos
ingatlanegyesülés tárgykörében hatályos rendelkezések.
A fiatal erdők kitermelése 717. cikk – (1) Ha a haszonélvezet fiatal erdőket tartalmaz, amelyeket
a tulajdonosuk időszakos vágásokra szánt, a haszonélvező köteles betartani
a vágás sorrendjét és mértékét, a tulajdonos által a törvényi
rendelkezésekkel összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően,
anélkül, hogy a haszonélvező kártérítést követelhetne a haszonélvezet
idején kivágatlanul maradt részekért.
(2) A csemetekertek rongálása nélkül kiszedett fák csak annyiban
tekintendők a haszonélvezet részének, amennyiben a haszonélvező
kötelezhető, hogy a törvényi rendelkezéseknek megfelelve helyettesítse
azokat.
A magas erdők kitermelése 718. cikk – (1) A haszonélvező, betartva a törvényi rendelkezéseket és
a tulajdonos által folytatott szokványos használatot, kitermelheti a
rendszeres vágásra szánt magas erdőrészeket, akár e vágásokat
meghatározott földterületen időszakosan végzik, akár pedig csak a teljes
földterületről kiválasztott bizonyos fák tekintetében.
(2) A többi esetben, a haszonélvező nem vághatja ki a magas fákat;
felhasználhatja azonban, a számára kötelező javítások elvégzésére a
véletlenül kitört fákat; e célból akár ki is vághatja a szükséges fákat, azzal
a kötelezettséggel, hogy a puszta tulajdonos jelenlétében megállapítsa e
szükségletet.
A haszonélvezőnek a 719. cikk – A haszonélvező az erdőből szőlőkarókat vihet el; úgyszintén
haszonélvezet tárgyát képező leszedheti a fák éves vagy időszakos terméseit, a tulajdonos megszokott
erdők feletti más jogai használatának betartásával, a törvényi rendelkezések korlátai között.
A gyümölcsfák feletti jog 720. cikk – A kiszáradt és véletlenül kidőlt gyümölcsfák a
haszonélvezőt illetik meg, pótlásuk kötelezettségével.
A kitermelés alatt álló kő- és 721. cikk – A törvény feltételei között, a haszonélvező a puszta
homokbányák feletti jogok tulajdonoshoz hasonlóan használja a haszonélvezeti jog létesítésekor
kitermelés alatt álló kő- és homokbányákat.
A lezárt kő- és homokbányák 722. cikk – A haszonélvező nem rendelkezik semmiféle joggal a még
és a kincsek helyzete meg nem nyitott bányák és a haszonélvezet idején esetleg felfedezhető
kincsek felett sem.
2.§ A haszonélvező és a puszta tulajdonos kötelezettségei
A dolgok leltárba vétele 723. cikk – (1) A haszonélvező a haszonélvezet létesítésének

időpontjában fennálló állapotban veszi át a dolgokat; azonban csupán az
ingó dolgok leltárba vétele után léphet birtokukba és az ingatlanok

állapotának megállapítása után, azon eset kivételével, amikor az ingó dolog
haszonélvezetét elbirtoklással szerzik meg.
(2) A leltárt csak a puszta tulajdonos jelenlétében vagy értesítése után
lehet felvenni.
A dolgok rendeltetésének 724. cikk – Jogának gyakorlása során a haszonélvezőtől elvárják a
betartása dolgok a puszta tulajdonos általi rendeltetésének betartását, azon eset
kivételével, amikor a dolog értéknövekedése biztosított vagy legalábbis
semmilyen módon nem sértettek a tulajdonos érdekei.
A haszonélvező károkért való 725. cikk – A haszonélvező köteles kártérítést nyújtani a puszta
felelőssége tulajdonosnak a haszonélvezetbe adott dolgok nem megfelelő
használatával okozott bármely kárért.
A haszonélvező 726. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a haszonélvező
kötelezettségeinek biztosítékot köteles letétbe helyezni kötelezettségei teljesítésére.
teljesítésére létesített (2) Biztosítéknyújtás alól mentesül az eladó és az ajándékozó, akik
biztosíték fenntartották maguknak a haszonélvezeti jogot.
(3) Amennyiben a haszonélvező mentesül a biztosíték nyújtásától, a
bíróság biztosíték letétbe helyezését rendelheti el, vagy megőrzési
intézkedés foganatosítását akkor, ha a haszonélvező, cselekedetével vagy
fizetésképtelenségi állapotával veszélyezteti a puszta tulajdonos jogait.
Az ügykezelő kinevezése 727. cikk – (1) Ha a haszonélvezőnek nincs lehetősége biztosítékot
nyújtani, a bíróság, a puszta tulajdonos kérésére, ügykezelőt nevez ki az
ingatlanok tekintetében és elrendeli, hogy a beszedett polgári
gyümölcsöket és a beszedett természetes és ipari gyümölcsök ellenértékét
képező pénzösszegeket letétbe helyezzék valamely, a felek által
kiválasztott bankban. Ebben az esetben a haszonélvező csupán a járulékos
kamatokat vételezi be.
(2) A puszta tulajdonos kérheti a használat során elkopó dolgok
eladását és az összegek letétbe helyezését valamely, a felek által
kiválasztott bankban. A haszonélvezet során termelt kamat a haszonélvezőt
illeti meg.
(3) Mindazonáltal, a haszonélvező kérheti, hogy megtarthassa a saját
vagy a családja használatára szükséges ingóságok egy részét, a
haszonélvezet megszűnésekor történő visszaszolgáltatás kötelezettségével.
Késedelem a biztosíték 728. cikk – A biztosíték késedelmes letétbe helyezése nem érinti a
letételében haszonélvező azon jogát, hogy beszedje a haszonélvezet létesítésétől őt
megillető gyümölcsöket.
A javítások viselési módja a 729. cikk – (1) A haszonélvező köteles elvégezni a dolog
haszonélvező és a puszta karbantartásához szükséges javításokat.
tulajdonos által (2) A jelentős javítások a puszta tulajdonost terhelik.
(3) Jelentős javításnak tekintendők azok, amelyek a dolog jelentős
részére kiterjednek és amelyek rendkívüli kiadásokat feltételeznek, mint
például a tartószerkezet, a belső és/vagy külső falak, a tetőzet, a járulékos
villamos, hő- vagy vízvezeték-szerelési berendezések megerősítésére vagy
helyreállítására, egy gépjármű motorjának vagy karosszériájának, illetve
egy elektronikus rendszer egészében való kicserélésére vagy megjavítására
vonatkozó munkálatok.
(4) A jelentős javításokat a haszonélvező viseli akkor, amikor ezekre a

karbantartási javítások végrehajtásának elmulasztása miatt kerül sor.
A jelentős javítások elvégzése 730. cikk – (1) A haszonélvező köteles értesíteni a puszta tulajdonost a
jelentős javítások szükségességéről.
(2) Amikor a puszta tulajdonos nem végzi el idejében a jelentős
javításokat, a haszonélvező elvégezheti azokat saját költségére, a puszta
tulajdonos pedig köteles visszaszolgáltatni ezek ellenértékét a folyó év
végéig, a kifizetés időpontjában aktualizált értéken.
Régiségnek vagy előre nem 731. cikk – A haszonélvező és a puszta tulajdonos nem kötelesek
látható körülményeknek újjáépíteni azt, ami a régiség vagy előre nem látható körülmény miatt
tulajdonított megsemmisülés megsemmisült.
Az egyedi tárgyú 732. cikk – Az egyedi tárgyak feletti haszonélvezeti jog jogosultja
haszonélvezet nem köteles kifizetni azon adósságokat, amelyek tekintetében a
földterületet jelzálog terheli, ha pedig kifizeti, keresettel fordulhat a puszta
tulajdonos ellen.
A terhek és kiadások viselése 733. cikk – (1) A haszonélvező viseli a dolog használatával, a
per esetén gyümölcsök beszedésével vagy a jövedelmek bevételezésével kapcsolatos
peres ügyek miatt felmerülő valamennyi terhet és kiadást.
(2) Ha a dolog biztosítva van, a haszonélvezet idején a biztosítási
díjakat a haszonélvező fizeti.
A puszta tulajdonos értesítése 734. cikk – A haszonélvező köteles azonnal a puszta tulajdonos
tudomására hozni a földterület bármilyen bitorlását és a tulajdonjog
bármilyen elvitatását, kártérítés fizetésére való kötelezés terhe mellett.
A tulajdon terheinek és 735. cikk – (1) A tulajdon költségeit és terheit a puszta tulajdonos
kiadásainak viselése viseli.
(2) Amikor a tulajdonost terhelő költségeket és terheket a
haszonélvező viseli, a puszta tulajdonos köteles azokat megtéríteni, amikor
pedig a haszonélvezet visszterhes, a puszta tulajdonos a törvényes kamattal
is tartozik annak.
A nyáj elpusztulása esetén 736. cikk – (1) Ha a haszonélvezetbe adott nyáj a haszonélvezőnek fel
fennálló kötelezettségek nem róható okok miatt egészében elpusztult, csak a bőröket vagy ezek
értékét köteles visszaszolgáltatni.
(2) Ha a nyáj nem pusztult el teljes egészében, a haszonélvező
tenyészállatokkal köteles pótolni az elpusztultakat.
3.§ Különös rendelkezések
A követelések 737. cikk – A valamely követelés feletti haszonélvezet a követelés

haszonélvezetének engedményezésére vonatkozókkal azonos feltételek között és a törvényben
érvényesíthetősége előírt nyilvánossági alakiságok teljesítésével érvényesíthető harmadik
Jogok és kötelezettségek a 738. cikk – (1) A haszonélvezőnek jogában áll bevételezni a tőkét és
követelések beszedheti a követelés kamatát, továbbá elvégezheti a kamatok
haszonélvezetének esetében megőrzéséhez vagy bevételezéséhez szükséges valamennyi ügyletet. A
követelési jog jogosultja elvégezheti valamennyi rendelkezési jogügyletet,
amelyek nem sértik a haszonélvező jogait.
(2) A követelés kifizetése után a haszonélvezet a tőkére száll át, a

haszonélvező kötelességével, hogy azt visszaszolgáltassa a hitelezőnek a
haszonélvezet megszűnésekor.
(3) A haszonélvező viseli a kamatokkal kapcsolatos valamennyi
kiadást és terhet.
Az életjáradék haszonélvezete 739. cikk – Haszonélvezetének idején az életjáradék
haszonélvezőjének jogában áll beszedni a nap mind nap szerzett
jövedelmeket. Ő csupán az előzetesen bevételezett jövedelmek
visszaszolgáltatására köteles.
Tőkegyarapítási jog 740. cikk – (1) A haszonélvezet tárgyát képező tőke gyarapítására
vonatkozó jog, mint például az értékpapírok megszerzése, a puszta
tulajdonost illeti meg, a haszonélvezőt pedig csupán az ily módon
megszerzett dolgok feletti haszonélvezeti jog gyakorlása illeti meg.
(2) Ha a puszta tulajdonos átengedi jogát, az elidegenítés
következtében szerzett dolgot átadják a haszonélvezőnek, aki a
haszonélvezet lejártakor elszámolással tartozik.
A szavazati jog 741. cikk – (1) Valamely részvényhez vagy más értékpapírhoz, egy
közös (osztatlan) vagyonrészhez, tulajdonjogi hányadrészhez vagy bármely
más dologhoz kapcsolódó szavazati jog a haszonélvezőt illeti meg.
(2) Ennek ellenére, a puszta tulajdonos rendelkezik azzal a szavazattal,
amely következtében a fő dolog – úgymint az alaptőke vagy a közös
tulajdonban birtokolt dolog – állaga módosul, vagy a dolog rendeltetése
megváltozik, illetve a társaság megszűnik, a jogi személyt, vagy,
esetenként, a vállalatot újjászervezik vagy megszüntetik.
(3) A szavazati jog gyakorlásának az (1) és (2) bekezdésben
említettektől eltérő körülmények közötti elosztása nem hivatkozható meg
harmadik személyekkel szemben, kivéve, ha kifejezetten tudomásuk volt
arról.
Az osztalékjog 742. cikk – A haszonélvezet során a közgyűlés által a törvény
feltételei között szétosztásra jóváhagyott osztalékok a haszonélvezőt a
közgyűlés határozatával meghatározott időponttól illetik meg.
A puszta tulajdonos 743. cikk – (1) Ha az egyetemes vagy egyetemes jogcímű
kötelezettsége a haszonélvező haszonélvező kifizeti a haszonélvezetbe adott vagyonállomány vagy
által megelőlegezett összegek vagyonállomány-rész járulékos adósságait, a puszta tulajdonosnak vissza
visszaszolgáltatására kell szolgáltatnia a megelőlegezett összegeket, a haszonélvezet
megszűnésekor, kamatmentesen.
(2) Ha a haszonélvező nem fizeti ki az (1) bekezdésben említett
adósságokat, a puszta tulajdonos, választása szerint, kifizetheti ő maga,
vagy eladhat a haszonélvezetbe adott dolgokból egy elégséges részt. Ha
azonban a puszta tulajdonos fizeti ki ezeket az adósságokat, a
haszonélvező kamattal tartozik a haszonélvezet teljes idejére.
(3) Mindazonáltal, az, aki egy vagyonállomány vagy egy
vagyonállomány-hányad tárgyú haszonélvezeti jogot örököl, köteles
kifizetni, a haszonélvezeti jog tárgyával arányosan és semmiféle
visszaszolgáltatási jog nélkül, az eltartási kötelezettség vagy, esetenként,
életjáradék tárgyú egyedi hagyományokat.
A hitelezők jogai a 744. cikk – Ha az adósságok kifizetésére nem a 743. cikkben említett
haszonélvezetet alkotó dolgok módon kerül sor, a hitelezők végrehajthatják a haszonélvezetbe adott
felett dolgokat.
Az üzleti érték 745. cikk – Ellentétes kikötés hiányában egy kereskedelmi alap
haszonélvezete haszonélvezője nem rendelkezhet az azt alkotó dolgokkal. Ha mégis
rendelkezne e dolgokkal, hasonlókkal és egyenlő értékűekkel köteles
pótolni azokat.
3. SZAKASZ
A haszonélvezet megszűnése
A haszonélvezet 746. cikk – (1) A haszonélvezet az alábbiak következtében szűnik meg

megszűnésének esetei elsődlegesen:
a) a haszonélvező halálával vagy, esetenként, a jogi személyiség
megszűnésével;
b) a meghatározott időtartam lejártával;
c) konszolidációval, amikor a haszonélvező és a puszta tulajdonos
minőség egyazon személyben egyesül;
d) a haszonélvezetről való lemondással;
e) tíz évig tartó használatlanság vagy, esetenként, két évig tartó
használatlanság, a követelések feletti haszonélvezet esetében.
(2) A haszonélvezet a haszonélvező halálával vagy, esetenként, jogi
értelmű megszűnésével szűnik meg, akkor is, ha a határidő nem telt le.
(3) Ingatlanok esetében a telekkönyvi rendelkezések alkalmazandók.
A haszonélvezet megszűnése 747. cikk – (1) A haszonélvezet megszűnhet a puszta tulajdonos
használattal való visszaélés kérésére, amikor a haszonélvező visszaél a dolog használatával,
esetén megrongálja azt, vagy hagyja, hogy leromoljon.
(2) A haszonélvező hitelezői beavatkozhatnak a perbe a jogaik
megőrzésének érdekében; kötelezhetik magukat a rongálások
megjavítására és biztosítékokat nyújthatnak a jövőre nézve.
(3) A bíróság elrendelheti, a körülményektől függően, akár a
haszonélvezet megszűntetését, akár a dolog használatának a puszta
tulajdonos általi átvételét, olyan értelmű kötelezésével, hogy a
haszonélvezet időtartamára járadékot fizessen a haszonélvezőnek. Amikor
a dolog egy ingatlan, a járadék garantálása érdekében a bíróság
telekkönyvi jelzálog-bejegyzést rendelhet el.
A haszonélvezet megszűnése 748. cikk – (1) A haszonélvezet megszűnik, ha a dolog teljes
a dolog megsemmisülése egészében megsemmisült, előre nem látható körülmény miatt. Amikor a
esetén dolog részben semmisült meg, a haszonélvezeti jog tovább gyakorolható a
megmaradt rész felett.
(2) Minden esetben, a haszonélvezet folytatódik a harmadik személy
által kifizetett kártérítés felett vagy, az esetnek megfelelően, a biztosítási
költségtérítés felett, ha ezt nem használják fel a dolog megjavítására. A
712. cikk rendelkezései megfelelőképpen alkalmazandók.
III. FEJEZET
A használat és a lakáshasználat
A használati jog 749. cikk – Használati jogot egy személy azon joga képez, hogy egy
másik személy dolgát használja, és begyűjtse annak természetes és ipari
gyümölcseit, kizárólag saját és családtagjai szükségleteire.
A lakhatási jog 750. cikk – A lakhatási jog jogosultja a házastársával és gyermekeivel
együtt lakhat a puszta tulajdonos lakásában, akkor is, ha nem volt házas
vagy nem voltak gyermekei a lakhatási jog létesítésének időpontjában,
továbbá a szüleivel vagy az eltartásában lévő más személyekkel.
A használat és lakáshasználat 751. cikk – A használat és a lakáshasználat jogügylettel vagy a
létesítése törvényben előírt más módokon létesíthető.
A használati és lakhatási jog 752. cikk – A használati és a lakhatási jog nem átengedhető, az e
korlátai jogok tárgyát képező dolog pedig nem adható bérbe vagy, az esetnek
megfelelően, haszonbérletbe.
A használati és a lakhatási 753. cikk – (1) Ha a használati vagy lakhatási jog jogosultja
jog jogosultjának beszedheti a dolog által termelt valamennyi természetes és ipari
kötelezettségei gyümölcsöt, vagy, az esetnek megfelelően, elfoglalhatja a teljes lakást, a
haszonélvezőhöz hasonlóan köteles kifizetni a termeléssel és a javítással
kapcsolatos kiadások egészét.
(2) Ha a használati vagy lakáshasználati jog jogosultja csupán a
gyümölcsök egy részét szedheti be, vagy csak a lakás egy részét foglalhatja
el, a használattal arányosan köteles viselni a termeléssel vagy
karbantartással kapcsolatos kiadásokat.
Más alkalmazandó 754. cikk – A jelen fejezet rendelkezései értelemszerűen kiegészülnek
rendelkezések a haszonélvezetre vonatkozókkal.
IV. FEJEZET
A szolgalmak
1. SZAKASZ
Fogalom 755. cikk – (1) A szolgalom valamely ingatlan terhe, egy másik
tulajdonos ingatlanjának használatára vagy hasznára.
(2) A hasznosság az uralkodó telek gazdasági rendeltetéséből
származik, vagy kényelmének növelésében áll.
A szolgalom létesítése 756. cikk – A szolgalom jogügylettel vagy elbirtoklással létesíthető, a
telekkönyvi rendelkezések pedig továbbra is alkalmazandók.
A szolgalom elismerése iránti 757. cikk – A 696. cikk (1) bekezdésének rendelkezései
kereset megfelelőképpen alkalmazandók.
Szolgalom létesítése a 758. cikk – A szolgalom létrehozható az uralkodó telek valamely
jövőbeli hasznosság jövőbeli hasznosságára való tekintettel.
érdekében
A szolgáló telek 759. cikk – (1) A létesítési jogügylettel a szolgáló telek tulajdonosa
tulajdonosának terhére kiszabhatók bizonyos kötelezettségek az uralkodó telek
kötelezettségei használatának és hasznának biztosítása érdekében.
(2) Ebben az esetben, a telekkönyvbe való feljegyzés feltétele mellett,
a kötelezettség átszáll a szolgáló telek utólagos megszerzőire.
Nyilvánvaló és nem 760. cikk – (1) A szolgalmak lehetnek nyilvánvalóak vagy nem
nyilvánvaló szolgalmak nyilvánvalóak.
(2) A nyilvánvaló szolgalmak azok, amelyek létezését egy látható
szolgalmi jel bizonyítja, mint például egy ajtó, egy ablak, egy vízvezeték.
(3) A nem nyilvánvaló szolgalmak azok, amelyek meglétét nem
támasztja alá semmilyen látható szolgalmi jel, mint például a nem-építés
vagy egy bizonyos magasság feletti nem-építés szolgalma.
Folytonos és nem folytonos 761. cikk – (1) A szolgalmak folytonosak vagy nem folytonosak.
szolgalmak (2) A folytonos szolgalmak azok, amelyek gyakorlása folytonos,
illetve folytonos lehet anélkül, hogy egy személy tényleges cselekményét
feltételezné, mint például a kilátás szolgalma vagy a nem-építés szolgalma.
(3) A nem folytonos szolgalmak azok, amelyek meglétéhez szükséges
egy személy tényleges cselekménye, úgymint a gyalogosan vagy
szállítóeszközzel történő átjárás szolgalma.
Tevőleges és nemleges 762. cikk – (1) A szolgalmak lehetnek tevőlegesek vagy nemlegesek.
szolgalmak (2) A tevőleges szolgalmak azok, amelyek révén az uralkodó telek
tulajdonosa a tulajdonjog részjogosítványainak egy részét gyakorolja a
szolgáló telek felett, mint például az átjárási szolgalom.
(3) A nemleges szolgalmak azok, amelyek révén a szolgáló telek
tulajdonosa tartózkodni köteles a tulajdonjoga egyes részjogosítványainak
gyakorlásától, mint például a nem-építési szolgalom.
A szolgalom elbirtoklással 763. cikk – Csupán tevőleges szolgalmak szerezhetők meg
való megszerzése telekkönyvi elbirtoklással, a törvény feltételei között.
Egyéb alkalmazandó 764. cikk – A szolgalom gyakorlásának módja ugyanazon feltételek
rendelkezések között szerezhető meg, mint a szolgalmi jog.
2. SZAKASZ
A tulajdonosok jogai és kötelezettségei
A szolgalom gyakorlására és 765. cikk – (1) Ellentétes előírás hiányában, az uralkodó telek
megőrzésére vonatkozó tulajdonosa meghozhatja a szolgalom gyakorlásához és megőrzéséhez
szabályok szükséges valamennyi intézkedést, és saját költségén elvégezheti
valamennyi ilyen célú munkálatot.
(2) Az e munkálatok megőrzésével kapcsolatos kiadások a két
tulajdonost terhelik, az általuk megszerzett előnyökkel arányosan,
amennyiben a szolgalom gyakorlása érdekében végzett munkálatok a
szolgáló telek tekintetében is szükségesek és hasznosak.
Felmentés a felelősség alól 766. cikk – Minden esetben, amikor a szolgalmak gyakorlásához és
megőrzéséhez szükséges munkálatok kiadásai a szolgáló telek
tulajdonosára hárulnak, ez mentesülhet a kötelezettség alól, ha lemond a
szolgáló telek feletti tulajdonjogáról teljes mértékben, vagy a szolgáló telek
azon része tekintetében, amely a szolgalom az uralkodó telek tulajdonosa

érdekében történő gyakorlásához szükséges. A telekkönyvi rendelkezések
A szolgalom gyakorlási 767. cikk – (1) A szolgáló telek tulajdonosa tartózkodni köteles
helyének megváltoztatása bármilyen cselekménytől, amely korlátozná vagy akadályozná a szolgalom
gyakorlását. Következésképpen, nem változtathat a helyek állapotán, vagy
nem helyezheti át a szolgalom gyakorlását más helyre.
(2) Ha komoly és jogos érdeke van, a szolgáló telek tulajdonosa
megváltoztathatja a szolgalom gyakorlásának helyét, amennyiben a
szolgalom gyakorlása ugyanolyan kényelmes marad az uralkodó telek
tulajdonosa számára.
A szolgáló telek helyzete 768. cikk – Az uralkodó telek tulajdonosa nem súlyosbíthatja a
súlyosbításának elkerülésére szolgáló telek helyzetét, és a szolgalom gyakorlásával nem okozhat károkat
vonatkozó kötelezettség a szolgáló telek tulajdonosának.
A szolgalom gyakorlása a 769. cikk – (1) Ha az uralkodó telek elosztásra kerül, a szolgalmat
telkek elosztása esetén mindkét fél használatára és hasznára gyakorolni lehet, anélkül, hogy a
szolgáló telek helyzete súlyosbodna.
(2) Ha a szolgáló telek elosztásra kerül, az uralkodó telek használatára
és hasznára a szolgalom az elosztásból származó valamennyi részen
gyakorolható, a 768. cikk előírásaiban foglalt fenntartással.
(3) Mindazonáltal, ha a szolgalmat az elosztott uralkodó telekből
levált részek valamelyikének kizárólagos használatára és hasznára
gyakorolják, vagy ha csak az elosztott szolgáló telekből levált részek
egyikén gyakorolható, a többi rész feletti szolgalom megszűnik.
3. SZAKASZ
A szolgalmak megszűnése
A szolgalmak megszűnésének 770. cikk – (1) A szolgalmak elsődlegesen a telekkönyvből való

esetei törléssel szűnnek meg, az alábbi okok miatt:
a) konszolidáció, amikor mindkét telek ugyanazon személy
tulajdonába kerül;
b) az uralkodó telek tulajdonosa általi lemondás;
c) a meghatározott időtartam letelte;
d) visszavásárlás;
e) a gyakorlás végleges lehetetlenné válása;
f) tíz éven át tartó nem-használat;
g) bármely hasznosság megszűnése.
(2) Úgyszintén, a szolgalom megszűnik a szolgáló telek
kisajátításával, ha a szolgalom ellentétes a kisajátított dolog rendeltetése
szerinti közérdekkel.
A szolgalom nem-használat 771. cikk – (1) A 770. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett
miatti megszűnése tízéves határidő a nem folytonos szolgalmak utolsó gyakorlásának
időpontjától folyik vagy a folytonos szolgalmakkal ellentétes első
cselekmény időpontjától.
(2) A szolgalom gyakorlása az egyik tulajdonostárs vagy a

haszonélvező által a többi tulajdonostársnak, valamint a puszta
tulajdonosnak is hasznára szolgál.
Az átjárási szolgalom 772. cikk – (1) Az átjárási szolgalom visszavásárolható a szolgáló
visszavásárlása telek tulajdonosa által, ha nyilvánvaló aránytalanság áll fenn az uralkodó
teleknek nyújtott hasznosság és a szolgáló telek által elszenvedett
kényelmetlenségek vagy elértéktelenedés között.
(2) A felek közötti nézeteltérés esetén a bíróság helyettesítheti az
uralkodó telek tulajdonosának beleegyezését. A visszavásárlási ár
meghatározásánál a bíróság figyelembe veszi a szolgalom régiségét és a
két telek értékének változását.
IV. CÍM
A bizalmi vagyonkezelésx)
Fogalom 773. cikk – A bizalmi vagyonkezelés azon jogügylet, amely révén egy
vagy több vagyonrendelő meglévő vagy jövőbeli dologi jogokat, követelési
jogokat, biztosítékokat vagy más vagyoni jogokat, illetve ilyen jogok
együttesét átruházza egy vagy több bizalmi vagyonkezelőre, akik
meghatározott céllal kezelik azokat, egy vagy több kedvezményezett
javára. E jogok a bizalmi vagyonkezelők vagyonához tartozó többi jogtól
és kötelezettségtől különálló, független vagyonállományt alkotnak.
A bizalmi vagyonkezelés 774. cikk – (1) A bizalmi vagyonkezelést törvény vagy hiteles
forrásai formában megkötött szerződés határozza meg. Kifejezett jellegűnek kell
lennie.
(2) A bizalmi vagyonkezelés meghatározása alapját képező törvény
kiegészül a jelen cím rendelkezéseivel, amennyiben nem tartalmaz
ellentétes rendelkezéseket.
A közvetett ingyenes juttatás 775. cikk – A bizalmi vagyonkezelési szerződés abszolút semmis, ha
tilalma ezáltal közvetett ingyenes juttatás valósul meg a kedvezményezett javára.
A bizalmi vagyonkezelési 776. cikk – (1) Bármely természetes vagy jogi személy lehet
szerződés felei vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében.
(2) Ebben a szerződésben bizalmi vagyonkezelők csupán a
törvényesen létrejött hitelintézetek, befektetési és befektetés-ügykezelési
társaságok, pénzügyi befektetési szolgáltatásokat végző társaságok,
biztosítási és viszontbiztosítási társaságok lehetnek.
(3) Úgyszintén, bizalmi vagyonkezelői minőséggel rendelkezhetnek a
közjegyzők és ügyvédek, szakmagyakorlásuk formájától függetlenül.
A bizalmi vagyonkezelés 777. cikk – A bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje a
kedvezményezettje vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy egy harmadik személy lehet.
A vagyonrendelő érdekeinek 778. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, a vagyonrendelő bármikor
képviselete kijelölhet egy harmadik személyt, aki képviselje az érdekeit a szerződés
x)
A fordító szerkesztőség megjegyzése: Az eredeti román nyelvű szövegben: „Fiducia”, mely kifejezés a jelen joganyag
szövegkörnyezete szerinti, magyar nyelvű jelentését gyakorlatilag a „Bizalmi vagyonkezelés” tükrözi. A jelzett tárgykörhöz tartozó
vagyonállomány [„masă patrimonială”], vagyon [„patrimoniu”] és dolgok (javak) [„bunuri”] esetében a „fiduciárius” jelzőt
használtuk.
teljesítése során, és aki a bizalmi vagyonkezelési szerződésből született

jogait gyakorolja.
A bizalmi vagyonkezelési 779. cikk – A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek, az abszolút
szerződés tartalma semmisség terhe mellett, tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) az átruházás tárgyát képező dologi jogok, követelési jogok,
biztosítékok és bármely más vagyoni jogok;
b) az átruházás időtartama, amely nem haladhatja meg a megkötésétől
számított harminchárom évet;
c) a vagyonrendelő vagy vagyonrendelők személye;
d) a bizalmi vagyonkezelő vagy vagyonkezelők személye;
e) a kedvezményezett vagy kedvezményezettek személye, vagy
legalább a meghatározásukat lehetővé tevő szabályok;
f) a bizalmi vagyonkezelés célja és a bizalmi vagyonkezelő vagy
vagyonkezelők ügykezelési és rendelkezési hatalmának mértéke.
Az adóügyi bejegyzés 780. cikk – (1) Az abszolút semmisség terhe mellett, a bizalmi
vagyonkezelési szerződést és ennek módosításait be kell jegyezni, a
bizalmi vagyonkezelő kérésére, a megkötéstől számított egy hónapon
belül, az általános konszolidált költségvetésnek a bizalmi vagyonkezelő
által tartozott összegek kezelésében illetékes adóügyi szervnél.
(2) Amikor a fiduciárius vagyonállomány dologi ingatlanjogokat
tartalmaz, ezeket, a törvény feltételei között, ugyanazon szankció terhe
mellett, be kell jegyezni az ingatlan helye szerinti területi-közigazgatási
egységek helyi költségvetésének tartozott összegek kezelésében illetékes
helyi közigazgatási hatóság szakrészlegénél, a telekkönyvi rendelkezések
pedig továbbra is alkalmazandók.
(3) A kedvezményezett utólagos kijelölése, amennyiben ezt nem
pontosították magában a bizalmi vagyonkezelési szerződésben, ugyanazon
jogkövetkezmény terhe mellett, azonos körülmények között bejegyzett
írásbeli okirattal történik.
(4) Amikor egyes jogok átruházáshoz különös alaki követelmények
teljesítése szükséges, külön okiratot kötendő meg, a törvényi
követelmények betartásával. Ezekben az esetekben, az adóügyi bejegyzés
hiánya a törvényben előírt közigazgatási szankciók alkalmazását vonja
maga után.
A bizalmi vagyonkezelési 781. cikk – (1) A bizalmi vagyonkezelési szerződések országos
szerződések országos nyilvántartása és azok bejegyzési módozatai kormányhatározattal
nyilvántartása szabályozandók.
(2) A bizalmi vagyonkezelési szerződés csupán az említett
nyilvántartásba történő bejegyzését követően hivatkozható meg harmadik
(3) A bizalmi vagyonkezelési szerződés tárgyát képező dologi
ingatlanjogok bekebelezése csupán a bizalmi vagyonkezelési szerződésnek
a bizalmi vagyonkezelési szerződések országos nyilvántartásába, valamint
a helyi közigazgatási hatóság szakrészlegénél történő bejegyzése után
valósítható meg.
A bizalmi vagyonkezelő 782. cikk – (1) Amikor a bizalmi vagyonkezelő a fiduciárius

minőségére vonatkozó vagyonállomány nevében jár el, erről kifejezett megjegyzést kell tennie.
megjegyzés (2) Úgyszintén, amikor a fiduciárius vagyonállomány olyan jogokat
tartalmaz, amelyek átruházása nyilvánossági alakiságoknak van alávetve, a
nyilvánossági regiszterben fel kell tüntetni a bizalmi vagyonkezelő nevét
és minőségét. Ellenkező esetben, ha az ügylet káros a vagyonrendelő
számára, úgy tekintendő, hogy az ügyletet a bizalmi vagyonkezelő saját
nevében kötötte meg.
Elszámolási kötelezettség 783. cikk – A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a
bizalmi vagyonkezelő által a vagyonrendelővel szembeni, a kötelezettségei
teljesítésére vonatkozó elszámolás feltételeit. Úgyszintén, a bizalmi
vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési szerződésben feltüntetett
időszakonként elszámolással tartozik a kedvezményezettnek és a
vagyonrendelő képviselőjének, kérésükre.
A bizalmi vagyonkezelő 784. cikk – (1) A harmadik személyekkel fennálló viszonyokban úgy
hatalma és javadalmazása tekintendő, hogy a bizalmi vagyonkezelő a fiduciárius vagyonállomány
felett a legszélesebb körű hatalommal rendelkezik, azon eset kivételével,
amikor bebizonyosodik, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt e
hatalom korlátozásáról.
(2) A bizalmi vagyonkezelő a felek megegyezése szerinti, ennek
hiányában pedig a más dolgainak ügykezelését irányító szabályoknak
megfelelő javadalmazásban részesítendő.
A bizalmi vagyonkezelő 785. cikk – A fizetésképtelenségi eljárás beindítása a bizalmi
felelősségének korlátozása vagyonkezelő ellen nem érinti a fiduciárius vagyonállományt.
fizetésképtelenség esetén
A felelősség korlátozása a 786. cikk – (1) A fiduciárius vagyonállományhoz tartozó dolgok, a
vagyonállományok törvény feltételei között, a dolgokkal kapcsolatban született követelések
elkülönítésének függvényében jogosultjai által hajthatók végre, vagy a vagyonrendelő azon hitelezői által,
akik, a törvény szerint, a bizalmi vagyonkezelés létrejöttét megelőzően
meghivatkozhatóvá vált dologi biztosítékkal rendelkeznek a dolgai felett.
A végrehajtási jogot a vagyonrendelő többi hitelezője is gyakorolhatja,
azonban csupán a követelési joguk kijátszása céljából megkötött bizalmi
vagyonkezelési szerződés érvénytelenítése iránti kereset elfogadására
vonatkozó jogerős bírói határozat alapján.
(2) A fiduciárius vagyonállományt alkotó dolgokkal kapcsolatban
született követelések jogosultjai csupán e dolgokat hajthatják végre, azon
eset kivételével, amikor, a bizalmi vagyonkezelési szerződésben előírták a
bizalmi vagyonkezelő vagy/és a vagyonrendelő azon kötelezettségét, hogy
a bizalmi vagyonkezelés passzívájának egy részéért vagy egészéért
feleljen. Ebben az esetben, először a fiduciárius vagyonállomány aktíváit
kell végrehajtani, azt követően pedig, ha szükséges, a bizalmi
vagyonkezelő vagy/és a vagyonrendelő dolgait, a bizalmi vagyonkezelési
szerződésben előírt mértékig és sorrendben.
A bizalmi vagyonkezelő 787. cikk – A fiduciárius vagyonállomány megőrzési vagy ügykezelési
felelőssége az okozott ügyleteivel okozott károkért a bizalmi vagyonkezelő csupán a birtokában
károkért lévő többi joggal felel.
A bizalmi vagyonkezelő 788. cikk – (1) Ha a bizalmi vagyonkezelő nem teljesíti
helyettesítése kötelezettségeit vagy veszélyezteti a rá bízott érdekeket, a vagyonrendelő,
a képviselője vagy a kedvezményezett kérheti a bíróságtól a bizalmi

vagyonkezelő helyettesítését és ideiglenes ügykezelő kinevezését a
fiduciárius vagyonállomány számára. Az ideiglenes ügykezelő megbízása
megszűnik a bizalmi vagyonkezelő helyettesítésének vagy a helyettesítés
iránti kérelem jogerős elutasításának időpontjában.
(2) Az új bizalmi vagyonkezelő és az ideiglenes ügykezelő
kinevezését a bíróság csupán azok beleegyezésével rendelheti el.
(3) Amennyiben a bíróság új bizalmi vagyonkezelőt nevezett ki, ez a
bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglalt valamennyi joggal és
kötelezettséggel rendelkezik.
(4) A vagyonrendelő, ennek képviselője, az új bizalmi vagyonkezelő
vagy az ideiglenes ügykezelő bejegyeztetheti a bizalmi vagyonkezelés e
módosítását, a 780. és 781. cikk rendelkezéseinek értelemszerű
alkalmazásával. A bizalmi vagyonkezelő helyettesítése csupán e bejegyzést
követően valósul meg.
A bizalmi vagyonkezelési 789. cikk – (1) Mindaddig amíg a kedvezményezett nem fogadta el, a
szerződés felmondása, bizalmi vagyonkezelési szerződés egyoldalúan felmondható a
módosítása és visszavonása vagyonrendelő által.
(2) A kedvezményezett általi elfogadást követően, a szerződés csupán
a kedvezményezett beleegyezésével, vagy, ennek hiányában, a bíróság
engedélyével képezheti a felek általi módosítás vagy visszavonás, illetve a
vagyonrendelő általi egyoldalú felmondás tárgyát.
A bizalmi vagyonkezelési 790. cikk – (1) A bizalmi vagyonkezelési szerződés a határideje
szerződés megszűnése leteltével vagy a kitűzött cél elérésével szűnik meg, amikor ez a határidő
letelte előtt következik be.
(2) A szerződés úgyszintén megszűnik, amikor valamennyi
kedvezményezett lemond a bizalmi vagyonkezelésről, és a szerződésben
nem pontosították a bizalmi viszonyok egy ilyen helyzetben történő
folytatási módját. A lemondási nyilatkozatok a bizalmi vagyonkezelési
szerződés tekintetében előírtakkal azonos bejegyzési alakiságoknak vannak
alávetve. A megszűnés az utolsó lemondási nyilatkozat bejegyzési
alakiságai teljesítésének időpontjában következik be.
(3) A bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnik akkor is, amikor a
bizalmi vagyonkezelő ellen elrendelték a fizetésképtelenségi eljárás
beindítását, vagy amikor a törvény szerint bekövetkeznek a jogi személy
újjászervezésének joghatásai.
A bizalmi vagyonkezelési 791. cikk – (1) Amikor a bizalmi vagyonkezelési szerződés
szerződés megszűnésének megszűnik, az illető időpontban meglévő fiduciárius vagyonállomány
jogkövetkezményei átszáll a kedvezményezettre, ennek hiányában pedig a vagyonrendelőre.
(2) A fiduciárius vagyonállomány beolvadása a kedvezményezett vagy
a vagyonrendelő vagyonába csupán a bizalmi tartozások kifizetése után
valósul meg.
V. CÍM
Más dolgainak ügykezelése
I. FEJEZET
A más dolgainak ügykezelője 792. cikk – (1) Más tulajdonát képező egy vagy több dolog, egy
minőség vagyonállomány vagy egy vagyon ügykezelésével, hagyomány vagy
szerződés útján megbízott személy a más dolgainak ügykezelője
minőséggel rendelkezik.
(2) A hagyomány útján történő megbízás akkor fejt ki joghatást, ha a
kijelölt ügykezelő elfogadja azt.
(3) A jelen cím előírásai alkalmazandók más dolgainak bármiféle
ügykezelésére, azon eset kivételével, amikor a törvény, a létesítő okirat
vagy a konkrét körülmények más ügykezelési rendszer alkalmazását
követelik meg.
(4) A természetes személy ügykezelőnek teljes cselekvőképességgel
kell rendelkeznie.
Az ügykezelő javadalmazása 793. cikk – (1) Azon eset kivételével, amikor a törvény, a létesítő
okirat, a felek utólagos megegyezése vagy a konkrét körülmények szerint
az ügykezelés ingyenes, az ügykezelő a létesítő okirattal vagy a felek
utólagos megegyezésével, a törvénnyel, vagy, ennek hiányában, bírói
határozattal meghatározott javadalmazásra jogosult; ez utóbbi esetben
figyelembe kell venni a hely szokásait és, ilyen kritérium hiányában, az
ügykezelő által nyújtott szolgáltatások értékét.
(2) Az e jog nélkül vagy ilyen jellegű meghatalmazás nélkül eljáró
személy nem jogosult javadalmazásra, ilyenkor, ha esedékes, a megbízás
nélküli ügyvitel szabályai lévén alkalmazandók.
Alkalmazási terület 794. cikk – Külön törvényi rendelkezések hiányában, a jelen cím
előírásai a más dolgai ügykezelésének valamennyi esetére alkalmazandók.
II. FEJEZET
Az ügykezelés formái
1. SZAKASZ
Egyszerű ügykezelés
Fogalom 795. cikk – Az egyszerű ügykezeléssel megbízott személy köteles

elvégezni a dolgok megőrzéséhez szükséges valamennyi ügyletet, valamint
a hasznos ügyleteket, a megszokott rendeltetésük szerinti használhatóságuk
érdekében.
Az ügykezelő feladatköre 796. cikk – (1) Az egyszerű ügykezeléssel megbízott személy köteles
beszedni a dolgok gyümölcsét és gyakorolni az ügykezelésükkel
kapcsolatos jogokat.
(2) Az ügykezelő bevételezi a kezelt követeléseket, érvényesen
kibocsátva a megfelelő nyugtákat, és gyakorolja a kezelésében lévő

értékpapírokkal kapcsolatos jogokat, úgymint a szavazati, átváltási és
visszavásárlási jog.
A dolgok rendeltetésének 797. cikk – Az ügykezelőnek kötelessége folytatni a gyümölcsöző
megtartása dolgok használati vagy üzemeltetési módját, anélkül, hogy megváltoztatná
azok rendeltetését, azon eset kivételével, amikor a kedvezményezett vagy,
ennek akadályoztatása esetén, a bíróság meghatalmazást adott erre.
A pénzösszegek befektetése 798. cikk – (1) Az ügykezelő köteles befektetni a kezelésében lévő
pénzösszegeket a jelen cím – az elővigyázatosnak tekintett befektetésekre
vonatkozó – rendelkezéseivel összhangban.
(2) Az ügykezelő ugyanakkor módosíthatja az e minősége
megszerzése előtt vagy az általa ügykezelő minőségben végzett
befektetéseket.
A rendelkező jogügyletek 799. cikk – (1) Amikor az ügykezelés tárgyát egyedileg meghatározott
engedélyezése dolog képezi, az ügykezelő kizárólag a kedvezményezett vagy, ennek
akadályoztatása esetén, illetve ha még nem határozták meg, a bíróság
engedélyével adhatja el a dolgot visszterhesen, vagy terhelheti dologi
biztosítékkal, amikor ez a dolog értékének megőrzéséhez szükséges, az
adósságok kifizetéséhez vagy a dolog megszokott rendeltetése szerinti
használati módjának fenntartásához.
(2) Az elértéktelenedés vagy azonnali megsemmisülés veszélyének
kitett dolog az említett engedély nélkül elidegeníthető.
(3) Amikor az ügykezelés tárgyát egy vagyonállomány vagy egy
vagyon képezi, az ügykezelő elidegeníthet egy egyedileg meghatározott
dolgot vagy dologi biztosítékkel terhelheti azt valahányszor ez szükséges a
dologösszesség megfelelő kezeléséhez. A többi esetben, szükséges a
kedvezményezett vagy, esetenként, a bíróság előzetes engedélye.
(4) Az elidegenítési ügyletnek a jelen cikk szerint előírt előzetes
engedély hiányában történő megkötése, amennyiben kárt okoz, teljes
jóvátételi kötelezettséget eredményez és indokot képez az ügykezelő
helyettesítésére.
2. SZAKASZ
A teljes ügykezelés
Az ügykezelő feladatköre 800. cikk – A teljes ügykezeléssel megbízott személy köteles a

dolgokat megőrizni és jövedelmezően használni, gyarapítani a vagyont
vagy megvalósítani a vagyonállomány rendeltetését, amennyiben ez a
kedvezményezett érdekét szolgálja.
Az ügykezelő hatáskörének 801. cikk – A kötelezettségeinek teljesítése érdekében az ügykezelő,
mértéke visszterhesen elidegenítheti a dolgokat vagy dologi biztosítékkal terhelheti
azokat, akár a rendeltetésüket is megváltoztathatja, továbbá elvégezhet
bármely más szükséges vagy hasznos ügyletet, bármilyen befektetési
formát is ideértve.
III. FEJEZET
Az ügykezelés jogi rendszere
1. SZAKASZ
Az ügykezelő kötelezettségei a kedvezményezettel szemben
Az ügykezelő felelősségének 802. cikk – (1) A más dolgainak ügykezelője csak a rá ruházott
korlátai hatalom korlátainak betartásával jár el és, feladatkörének gyakorlása során
betartani hívatott a törvény, a létesítő okirat vagy a felek utólagos
megegyezése szerint rá háruló kötelezettségeket.
(2) Az ügykezelő nem tartozik felelősséggel a dolgok erőhatalom,
régiség vagy a dolgok romlandó jellege, illetve azok megszokott és
engedélyezett használata miatt bekövetkező megsemmisüléséért.
A gondossági, tisztességességi 803. cikk – (1) Az ügykezelőnek a dolgok ügykezelésében a jó
és lojalitási kötelezettség gazdára a saját dolgai kezelésében jellemző gondossággal kell eljárnia.
(2) Az ügykezelőnek ugyanakkor tisztességesen és lojálisan kell
eljárnia a kedvezményezett érdekeinek vagy a kitűzött cél optimális
megvalósítása céljából.
Az érdekkonfliktus elkerülése 804. cikk – (1) Az ügykezelő nem gyakorolhatja feladatkörét saját
vagy egy harmadik személy érdekében.
(2) Az ügykezelő köteles elkerülni a saját érdeke és az ügykezelői
kötelezettségei közötti érdekkonfliktus kialakulását.
(3) Amennyiben az ügykezelő maga kedvezményezett is, köteles a
feladatkörét valamennyi kedvezményezett közös érdekében gyakorolni, a
saját érdeke és a többi kedvezményezett érdekeinek egyforma
figyelembevételével.
Az érdekkonfliktus 805. cikk – Az ügykezelő köteles azonnal értesíteni a
bejelentése kedvezményezettet egy bizonyos tevékenységhez kapcsolódó bármely
érdekéről, amely érdekkonfliktushoz vezethet, valamint a jogokról,
amelyeket a kedvezményezettel vagy az ügykezelt dolgokkal szemben
meghivatkozhatna, megjelölve, az esetnek megfelelően, az illető jogok
természetét és értékét, az ügykezelést létesítő okiratból származó érdekek
és jogok kivételével.
Az ügykezelt dolgokkal 806. cikk – (1) Minőségének gyakorlása idején, az ügykezelő nem
kapcsolatos jogok lehet fél egyetlen szerződésben sem, amelynek tárgyát a kezelt dolgok
megszerzésére vonatkozó képezik, továbbá nem szerezhet semmilyen – az öröklés útján nyerttől
tilalom eltérő – jogot az illető dolgok felett vagy a kedvezményezett ellen.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alóli kivételezéssel, az ügykezelő
megkötheti az említett ügyleteket, a kedvezményezett vagy, ennek
akadályoztatása esetén, illetve ha még nem meghatározták meg, a bíróság
kifejezett meghatalmazásával.
Az ügykezelt dolgok 807. cikk – Az ügykezelő köteles az ügykezelésbe vett dolgok
elkülönítése nyilvántartásától elkülönített nyilvántartást vezetni a saját dolgairól. E
kötelesség fennáll akkor is, ha az ügykezelés kedvezményezettje dolgainak
átvételekor nem készítettek leltárt.
Az ügykezelt dolgok saját 808. cikk – A kedvezményezett beleegyezésének vagy a törvényben,

célra való használatának létesítő okiratban vagy a felek utólagos megegyezésében foglalt
tilalma meghatalmazás hiányában az ügykezelő köteles saját előnyére nem
használni a kezelt dolgokat, valamint az ügykezelés során tudomására
jutott adatokat vagy információkat.
Az ingyenes rendelkező 809. cikk – Az ügykezelő nem rendelkezhet ingyenesen a rá bízott
ügyletek tilalma dolgokkal vagy jogokkal, azon eset kivételével, amikor a jó ügykezelés
érdekei ezt megkívánják.
Perbeli képviseleti jog 810. cikk – Az ügykezelő a dolgok ügykezelésével kapcsolatos
bármilyen kéréssel vagy keresettel kapcsolatos perben részt vehet, és
közbeléphet bármilyen kérés vagy kereset kapcsán, melynek tárgyát a
kezelt dolgok képezik.
Az ügykezelő pártatlansága 811. cikk – Ha egyidejűleg vagy egymást követően több
kedvezményezett van, az ügykezelőnek pártatlanul kell eljárnia,
figyelembe véve mindegyikük jogait és érdekeit.
Az ügykezelő felelősségének 812. cikk – Az ügykezelő felelősségét illető korlátozások és az általa
enyhítése tartozott kártérítések felmérésekor a bíróság csökkentheti ezek mértékét,
figyelembe véve az ügykezelés elvállalási körülményeit vagy az ügykezelő
szolgálatainak ingyenes jellegét.
2. SZAKASZ
Az ügykezelő és a kedvezményezett kötelezettségei a harmadik személyekkel fennálló viszonyaikban
Az ügykezelő személyes 813. cikk – (1) Az ügykezelő, aki a rá ruházott hatalom korlátain belül,
felelőssége a kedvezményezett vagy a bizalmi vagyonkezelő nevében
kötelezettségeket vállal a fiduciárius vagyonállomány tekintetében,
személyesen nem tartozik felelősséggel a szerződő harmadik felekkel
szemben.
(2) Az ügykezelő személyesen felel a szerződő harmadik
személyekkel szemben, ha saját nevében vállal kötelezettséget, a harmadik
személyek által a kedvezményezettel vagy, az esetnek megfelelően, a
bizalmi vagyonkezelővel szemben a fiduciárius vagyonállomány
vonatkozásában birtokolt jogokra való tekintettel.
Az ügykezelő személyes 814. cikk – A hatáskörét túllépő ügykezelő személyesen felel a
felelőssége a reá bízott szerződő harmadik személyekkel szemben, amennyiben ezek nem tudtak a
hatalom túllépése esetén hatásköri túllépésről vagy a kedvezményezett nem hagyja jóvá kifejezetten
vagy hallgatólagosan az ügykezelő által a hatásköre túllépésével megkötött
ügyleteket.
A több személyre ruházott 815. cikk – (1) Hatáskör túllépésének tekintendő az ügykezelő azon
hatalom túllépése cselekménye, hogy egyénileg gyakorolja a feladatkört, amelyet mással
együtt kellene gyakorolnia.
(2) Az (1) bekezdés előírásai alóli kivételezéssel, nem képez hatalom-
túllépést annak a meghatalmazási okiratban előírtaknál előnyösebben
gyakorlása.
A kedvezményezett harmadik 816. cikk – (1) A kedvezményezett csak a megszerzett nyereség
személyekkel szembeni mértékéig felel a harmadik személyekkel szemben az ügykezelő által a
felelősségének korlátozása feladatköre gyakorlásában vétkességgel okozott károkért.
(2) Az (1) bekezdés előírásai értelemszerűen alkalmazandók a

fiduciárius vagyonállomány esetében.
Látszólagos ügykezelő 817. cikk – Bármely, teljes cselekvőképességgel rendelkező személy,
aki azt a látszatot kelti egy másik személyről, hogy a dolgainak az
ügykezelője, felelősséggel tartozik valamennyi szerződésért, amelyet az
utóbbi jóhiszemű harmadik személyekkel kötött meg.
3. SZAKASZ
Leltár, biztosítékok és biztosítás
A leltárra, a biztosítékokra és 818. cikk – (1) Az ügykezelő nem köteles elvégezni a leltárt,
a biztosításra vonatkozó biztosítási kötvényt jegyezni vagy más biztosítékot nyújtani a feladatai
kötelezettség forrása megfelelő végrehajtása tekintetében, a létesítő okiratban foglalt kikötés, a
felek utólagos megegyezése, valamely ellentétes törvényi rendelkezés vagy
a kedvezményezett vagy bármely érdekelt személy kérésére kimondott
bírói határozat hiányában.
(2) Amennyiben a törvény vagy bírói határozat ilyen kötelezettséget
állapított meg az ügykezelő terhére, alapos indokok miatt az ügykezelő
kérheti a bíróságtól a teljesítésük alóli mentesítését.
Az alapos indokok 819. cikk – (1) A 818. cikkben említett kérelmek elbírálásakor, a
értékelésének szempontjai bíróság figyelembe veszi a dolgok értékét, a felek helyzetét, valamint más
körülményeket is.
(2) A bíróság nem fogadhatja el az ügykezelő a leltárra, a
biztosítékokra vagy a biztosításra vonatkozó kötelezettségeinek
megállapításáról szóló kérelmet, ha ezáltal megszegnék a létesítő okirat
vagy a felek utólagos megegyezésének valamely ellentétes kikötését.
A leltár tartalma 820. cikk – (1) Ha az ügykezelő köteles leltárt összeállítani, annak
tartalmaznia kell a kezelésébe adott dolgok vagy az ügykezelés tárgyát
képező vagyonállomány, illetve vagyon teljes felsorolását.
(2) A leltárnak tartalmaznia kell a következőket, valahányszor
esedékes:
a) az ingatlan javak azonosító adatait és az ingóságok leírását, azok
értékének megjelölésével, az ingó dologösszességek esetében pedig az
illető állomány megfelelő azonosítását;
b) a pénzösszegek megjelölését;
c) a pénzügyi fizetőeszközök jegyzékét.
(3) Úgyszintén, egy vagyonállomány vagy egy vagyon ügykezelése
esetén a leltárnak tartalmaznia kell a tartozások jegyzékét, és az eszközök
és források összefoglalásával zárul.
(4) Az ügykezelő köteles értesíteni a kedvezményezettet, tértivevényes
ajánlott levél útján, a leltár elkészítésének helyéről és időpontjáról.
(5) A leltárt akár hiteles okirat, akár magánokirat formájában készítik
el, amely tartalmazza az elkészítés helyét és időpontját, viseli a szerző és a
kedvezményezett aláírását, ez utóbbi távollétében pedig két tanú aláírását.
Azok a megállapítások, amelyek tekintetében a kedvezményezett nem
emelt kifogást, teljes bizonyító erővel bírnak vele szemben.
Személyes használatú dolgok 821. cikk – Amennyiben az ügykezelt vagyon a jogosult vagy
esetenként az elhunyt személy személyes használatában lévő dolgokat is
tartalmaz, a leltárban általános megjegyzést kell tenni ezekről, külön
leírásra pedig csak a ruházati cikkek, a személyes okiratok, az ékszerek
vagy a száz euró összeg lej-egyenértékét meghaladó mindennapi
használatú tárgyak kerülnek.
A leltárban megjelölt dolgok 822. cikk – A leltárban megjelölt dolgok a leltárba vétel időpontjában
állapota jó állapotban lévőnek vélelmezettek, azon eset kivételével, amikor a leltár
a kedvezményezett által elfogadott ellentétes megjegyzést tartalmaz, vagy,
a kedvezményezett beleegyezésének hiányában, a megjegyzést bizonyító
okirat kíséri.
A leltár közlése és 823. cikk – (1) A leltár másolatát az ügykezelő átadja az őt kijelölő
kifogásolása személynek és a kedvezményezettnek, valamint bármely más érdekelt
személynek, akiről tudomása van.
(2) A leltár csupán a törvényben előírt esetekben és az ott feltüntetett
eljárás szerint hozható nyilvánosságra.
(3) Bármely érdekelt személy a bíróság előtt kifogást emelhet a leltár
ellen és az abban feltüntetett bármely megjegyzés ellen és újabb leltár
elkészítését kérheti, bírósági szakértő részvételével.
Fakultatív biztosítás 824. cikk – (1) A törvényben, a létesítési okirattal vagy a felek
megegyezésével, illetve bírói határozattal megállapított kötelezettség
hiányában is, az ügykezelő biztosítást köthet a kedvezményezett vagy a
fiduciárius vagyon költségére, a kezelésébe adott dolgok vonatkozásában a
megszokott kockázatok, úgymint lopás vagy tűzvész ellen.
(2) Az ügykezelő ugyanakkor, szakmai biztosítási kötvényt is
jegyezhet a kötelezettségei megfelelő végrehajtására.
(3) A (2) bekezdésben említett biztosítással kapcsolatos kiadások a
kedvezményezettet vagy a fiduciárius vagyont terhelik, amennyiben az
ügykezelést ingyenesen végzik.
4. SZAKASZ
A kollektív ügykezelés és a megbízatás
A határozatok elfogadása 825. cikk – Amennyiben több személyt jelölnek ki ügyvezetőnek, ha a

törvény vagy a kijelölési okirat másként nem rendelkezik, a határozatokat
azok többségi akaratával hozzák meg.
A határozatok elfogadása 826. cikk – (1) Az ügykezelők egyénileg végezhetnek megőrzési
különleges esetekben ügyleteket.
(2) Amennyiben nem hozhatók érvényes határozatok egyes
ügykezelők folyamatos ellenvetései miatt, a más dolgai feletti többi
ügykezelési ügylet, sürgősség esetén, a bíróság engedélyével végezhető el.
(3) Amennyiben az ügykezelők közötti nézeteltérések továbbra is
fennállnak, és ez az ügykezelést súlyosan érinti, a bíróság, bármely
érdekelt személy kérésére, elrendelhet egyet vagy többet az alábbi
intézkedések közül:
a) egyszerűsített határozat-elfogadási mechanizmus meghatározása;
b) a feladatkörök ügykezelők közötti leosztása;

c) szavazategyenlőség esetén döntő szavazat odaítélése valamelyik
ügykezelőnek;
d) azon ügykezelő vagy, esetenként, ügykezelők helyettesítése,
akiknek felróható a kialakult helyzet.
Egyetemleges felelősség 827. cikk – (1) Az ügykezelők egyetemlegesen felelnek a feladatkörük
ellátásáért.
(2) Mindazonáltal, ha a feladatok leosztását a törvény, a létesítő okirat
vagy bírói határozat szabta meg, és a leosztást betartották, minden egyes
ügykezelő csak az ő ügykezelés-részéért felel.
A határozatok 828. cikk – (1) Vélelmezendő, hogy az ügykezelő jóváhagyta a többi
jóváhagyásának vélelme ügykezelő által elfogadott valamennyi határozatot és ezekért velük
egyetemlegesen felel, amennyiben nem szegült ellen a határozat
elfogadásakor és ellenvetéséről nem értesítette ésszerű határidőn belül a
kedvezményezettet.
(2) Vélelmezendő, hogy az ügykezelő jóváhagyta a távollétében
elfogadott határozatot, amennyiben az ellenvetését nem hozza a többi
ügykezelő és a kedvezményezett tudomására az említett határozat
tudomásulvételétől számított ésszerű határidőn belül.
(3) Az ügykezelő nem felel, ha alapos indokok miatt nem volt
lehetősége ellenvetését értesítésbe foglalni az (1) bekezdésben említett
Az átruházás 829. cikk – (1) Az ügykezelő részben átruházhatja feladatkörét vagy
meghatalmazhat egy harmadik személyt arra, hogy képviselje egy
meghatározott ügylet megkötésében.
(2) Az ügykezelő nem ruházhatja át harmadik személyre az általános
ügykezelést vagy valamely önkényes hatalom gyakorlását, azon eset
kivételével, amikor a megbízás célalanya egy ügykezelőtárs.
(3) Az ügykezelő felel a helyettesített cselekedeteiért amennyiben a
kedvezményezett nem engedélyezte kifejezetten a helyettesítést, ha pedig
az engedélyezés megvan, csupán a helyettes kiválasztásában és
irányításában való gondatlanság miatt felel.
Az ügykezelő képviselőjének 830. cikk – (1) Azon ügyletek, amelyek révén az ügykezelő
felelőssége képviselője megszegte a kijelölési okirat előírásait vagy a szokásjogi
szabályokat, nem hivatkozhatók meg a kedvezményezettel szemben.
(2) Úgyszintén, a kedvezményezett az ügykezelő képviselője ellen
fordulhat az elszenvedett károk miatt, akkor is, ha kifejezetten
engedélyezte a képviselet odaítélését.
5. SZAKASZ
Biztosnak tekintett befektetések
A biztosnak tekintett 831. cikk – Biztosnak vélelmezettek a Román Nemzeti Bank és a

befektetés-kategóriák Román Nemzeti Értékpapír-bizottság által időszakosan meghatározott
befektetések.
A befektetések elvégzésének 832. cikk – (1) Az ügykezelő dönt a befektetések elhelyezéséről a

elővigyázatossági korlátai hozam és a becsült növekedési ütem függvényében. Az ügykezelőnek
változatos portfolió megvalósítására kell törekednie, amely rögzített és,
illetve változó bevételeket termel, a gazdasági konjunktúra függvényében
meghatározott arányban.
(2) Az ügykezelő nem szerezhet meg 5%-nál többet egyazon
kereskedelmi társaság részvényeiből és nem szerezheti meg olyan jogi
személy részvényeit, kötvényeit vagy más értékpapírját, amely nem
teljesítette az osztalékok vagy kamatok kifizetésére vonatkozó
kötelezettségeit, illetve nem nyújthat kölcsönt az illető jogi személynek.
A pénzösszegek elhelyezése 833. cikk – (1) Az ügykezelő letétbe helyezheti a rábízott
pénzösszegeket egy hitelintézetnél vagy egy biztosítási, illetve kollektív
befektetési szervezetnél, ha a betét látra szóló vagy legfeljebb harminc
napos felmondási határidővel visszaváltható.
(2) Az ügykezelő ugyanakkor hosszabb időre szóló betéteket is
megvalósíthat, amennyiben ezeket az Országos Bankbetét-biztosítási Alap
vagy, az esetnek megfelelően, a Biztosítottak Védelmét Szolgáló Alap
teljesen garantálja.
(3) A (2) bekezdésben említett biztosíték hiányában, az ügykezelő
nem helyezhet el hosszabb időre szóló betéteket, azon eset kivételével,
amelyben a bíróság engedélyt ad arra, és az általa meghatározott
szabályokkal összhangban.
Az előző befektetések 834. cikk – (1) Az ügykezelő megtarthatja a tisztség átvételekor
megtartása meglévő befektetéseket, akkor is, ha nem tekintik biztosnak azokat.
(2) Az ügykezelő ugyanakkor birtokolhat olyan értékpapírokat,
amelyek az előzőleg birtokoltakat helyettesítik a kibocsátó jogi személy
átszervezése, felszámolása vagy egyesülése következtében.
A bizonytalan befektetések 835. cikk – (1) Vélelmezendő, hogy az ügykezelő körültekintően jár
révén okozott károk el, ha a feladatkörét a jelen szakasz előírásaival összhangban teljesíti.
jóvátételi kötelezettsége (2) A 831. cikkben említettektől eltérő és a kedvezményezett
kifejezett engedélyezésével nem rendelkező befektetést végző ügykezelő
köteles jóvátenni az így keletkezett károkat, anélkül, hogy figyelembe
vennék valamely vétkesség meglétét.
Az ügykezelő – minőségének 836. cikk – (1) Az ügykezelőnek meg kell jelölnie a minőségét és a
megjelölésére vonatkozó – kedvezményezett személyét az ügykezelés során végzett befektetések
kötelezettsége alkalmával.
(2) Ellenkező esetben, a befektetés és a nyereség egyaránt a
kedvezményezettet illeti meg. Ha a befektetések nem jövedelmezők, az
ügykezelőnek személyesen kell fedeznie a kedvezményezettet ért
veszteségeket.
6. SZAKASZ
A nyereségek és veszteségek elosztása
A nyereség és veszteség 837. cikk – (1) A nyereségek és a veszteségek elosztása a gyümölcsök

elosztása és a tőke kedvezményezettje között a alapító okirat előírásaival
összhangban történik.
(2) Az okiratban foglalt kifejezett utasítás hiányában, az elosztásnak
méltányosnak kell lennie, figyelembe véve az ügykezelés tárgyát, az
ügykezelést eredményező körülményeket, valamint az általánosan
elfogadott könyvviteli gyakorlatot.
A bevételi számla 838. cikk – (1) A bevételi számlát megterhelik az alábbi és hasonló
megterhelése jellegű kiadásokat képező összegekkel, a következő sorrendben:
a) az ügykezelt dolgok után kifizetett adók és illetékek;
b) az ügykezelő javadalmazásának, valamint az általa a tőke és a
kamatok közös kezelésére elvégzett ésszerű kiadások fele;
c) a biztosítási díjak, a kisméretű javítások költségei, valamint az
ügykezelés megszokott kiadásai;
d) a gyümölcsök kedvezményezettje jogainak megőrzésére fordított
kiadások és a bírósági ügyviteli mentesítéssel kapcsolatos költségek fele,
ha a bíróság másként nem rendelkezik;
e) a dolgok amortizációjának költségei, a kedvezményezett által
személyes célokra használtak kivételével.
(2) Az ügykezelő ésszerű időszakra eloszthatja a fontos kiadásokat,
annak érdekében, hogy a bevételeket állandó szinten tartsa.
A tőkeszámla megterhelése 839. cikk – (1) A tőkeszámlát megterhelik a bevételi számla „tartozik”
rovatába be nem vezetett kiadásokat képező összegekkel, mint például a
tőkebefektetésekkel, a dolgok elidegenítésével, a tőkekedvezményezett
jogainak vagy az ügykezelt dolgok tulajdonjogának megőrzésével
kapcsolatos kiadásokkal.
(2) A tőkeszámlát ugyanakkor megterhelik a tőkenyereségek után
tartozott adók és illetékek összegével, akkor is, ha külön törvény
jövedelemadóként minősíti azokat.
A kedvezményezett nettó 840. cikk – A gyümölcsök kedvezményezettje a dolgok
jövedelemhez való jogának ügykezeléséből származó nettó bevételre a létesítő okiratban feltüntetett
megszületési időpontja időponttól vagy, ilyen dátum hiányában, az ügykezelés megkezdésének
időpontjától vagy, az esetnek megfelelően, az örökhagyó halálának
időpontjától jogosult.
A gyümölcsök megszerzése 841. cikk – (1) Ha a kedvezményezett a gyümölcsöző dolog
tulajdonosa, a gyümölcsöket az 550. cikk (2) és (3) bekezdésében említett
szabályoknak megfelelően szerzi meg. Ha a kedvezményezett harmadik
személy, a 710. és 711. cikkben említett szabályok értelemszerűen
alkalmazandók.
(2) Egy jogi személy osztalékai és jutalékai az elosztási határozatban
feltüntetett időponttól vagy, annak hiányában, az illető határozat keltétől
fizetendők. A kedvezményezett nem részesül a joga megszűnése után
megállapított osztalékok kifizetésében.
7. SZAKASZ
Éves elszámolás
Az elszámolásra vonatkozó 842. cikk – Az ügykezelő évente legalább egyszer bemutat a

kötelezettség kedvezményezettnek egy elszámolást az ügyviteléről.
Az elszámolás tartalma és 843. cikk – (1) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a pontossága

könyvvizsgálata ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt.
(2) Az érdekelt személy kérésére, az elszámolást megvizsgálhatja egy
független szakértő.
(3) Abban az esetben, ha az ügykezelő ellenzi a könyvvizsgálat
elvégzését, az érdekelt személy kérheti a bíróságtól egy független szakértő
kijelölését az elszámolás ellenőrzésére.
Elszámolás több ügykezelő 844. cikk – Ha több ügykezelő is van, azok egyetlen elszámolást
esetén készítenek, azon eset kivételével, amelyben feladatkörüket a törvény, az
alapító okirat vagy a bíróság elosztotta, és azt az elosztást betartották.
A nyilvántartások 845. cikk – Az ügykezelőnek kötelessége megengedni a
megvizsgálása kedvezményezettnek, bármikor, az ügyvitelével kapcsolatos
nyilvántartások és bizonylatok megvizsgálását.
IV. FEJEZET
Az ügykezelés megszűnése
1. SZAKASZ
A megszűnés okai
A megszűnés esetei 846. cikk – Az ügykezelés megszűnik:

a) a kedvezményezettnek az ügykezelés tárgyát képező dolgok feletti
jogának megszűnésével;
b) az alapító okiratban feltüntetett határidő lejártával, vagy a kikötött
feltétel teljesülésével;
c) az ügykezelés céljának teljesítésével, vagy az ügykezelést kiváltó
ok megszűnésével;
d) a kijelölési okirat kedvezményezett általi felmondásával, a dolgok
azonnali visszaszolgáltatását követelő, az ügykezelővel tértivevényes
ajánlott levélben közölt felszólítás következtében;
e) az ügykezelőnek egy más érdekelt személy kérésére a
kedvezményezett vagy a bíróság általi helyettesítésével;
f) az ügykezelő halálával, bírósági gondnokság alá helyezésével,
lemondásával, illetve fizetésképtelenségi eljárásnak való alávetésével;
g) a kedvezményezett bírósági gondnokság alá helyezésével vagy
fizetésképtelenségi eljárásnak való alávetésével, amennyiben az hatással
van az ügykezelt dolgokra.
A lemondásról szóló értesítés 847. cikk – (1) Az ügykezelő lemondhat feladatköréről a
kedvezményezettnek és, az esetnek megfelelően, a többi ügykezelőnek
vagy a helyettes kinevezésére felhatalmazott személynek címzett,
tértivevényes ajánlott levélben megfogalmazott értesítés alapján.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell egy ésszerű felmondási határidőt,
amely lehetővé tegye a kedvezményezett számára másik ügykezelő
kinevezését, vagy a dolgok ügykezelésének átvételét. Ellenkező esetben, az
ügykezelő kárjóvátétellel tartozik a váratlan lemondás miatt.
(3) Az ügykezelő lemondása a felmondási határidő lejártának

időpontjától fejti ki joghatásait.
Az ügykezelő halála vagy 848. cikk – (1) Az ügykezelő halálát vagy bírósági gondnokság alá
bírósági gondnokság alá helyezését a kedvezményezettel és, az esetnek megfelelően, a többi
helyezése ügykezelővel az örököseinek vagy a végrendeleti végrehajtójának, illetve
az ügykezelő gyámjának kell közölnie.
(2) Az örökösök, a végrendeleti végrehajtó és a gyám, az esetnek
megfelelően, minden megkezdett ügylet tekintetében kötelesek meghozni
bármilyen azonnali intézkedést, amely szükséges a veszteségek
megelőzésére, valamint el kell számolniuk, és át kell adniuk a dolgokat a
feljogosított személynek.
Az ügykezelés megszűnése 849. cikk – (1) A jóhiszemű ügykezelő által az ügykezelés
után vállalt kötelezettségek megszűnése után harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek
érvényesek, és kötelezik a kedvezményezettet vagy, esetenként, a bizalmi
vagyonkezelőt.
(2) Az (1) bekezdés előírásai alkalmazandók az ügykezelő által az
ügykezelés megszűnése után vállalt kötelezettségek tekintetében is, ha az a
kár megelőzésének szükséges következménye, vagy a kár megelőzésére
irányuló szükséges intézkedés.
(3) A kedvezményezettet vagy a bizalmi vagyonkezelőt az ügykezelés
megszűnéséről nem értesült harmadik személyekkel szemben vállalt
kötelezettségek is kötik.
(4) A bizalmi vagyonkezelő csak a fiduciárius vagyonállomány
aktíváinak mértékéig felel.
2. SZAKASZ
Az elszámolás és a dolgok átadása
A végelszámolás 850. cikk – (1) Az ügykezelési viszonyok megszűnésekor az

ügykezelő végső elszámolást mutat be a kedvezményezettnek és, az
esetnek megfelelően, a helyettes ügykezelőnek vagy a többi ügykezelőnek.
Ha egyidejűleg több ügykezelő ügykezelési viszonya szűnik meg, azok
egyetlen elszámolást nyújtanak be, azon eset kivételével, amelyben a
feladatköreik el lettek választva.
(2) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a pontosságának
ellenőrzéséhez szükséges összes adatot. A nyilvántartásokat és a többi
bizonylatot tanulmányozhatják az érdekelt személyek.
(3) Az elszámolás kedvezményezett általi elfogadása mentesíti az
ügykezelőt.
A bírósági mentesítés 851. cikk – (1) Amennyiben a kedvezményezettek egyike nem fogadja
el az elszámolást, az ügykezelő kérheti a bíróságot, hogy hagyja jóvá azt.
(2) Valahányszor szükséges, a bíróság szakvéleményt kérhet.
A dolgok átadásának helye 852. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, az ügykezelő azon a helyen
adja át az ügykezelt dolgokat, ahol azok találhatók.
A visszaszolgáltatási 853. cikk – (1) Az ügykezelő köteles mindent átadni, amit a
kötelezettség terjedelme feladatköre gyakorlásában kapott, akkor is, ha a fiduciárius
vagyonállomány tekintetében a harmadik személyektől kapott kifizetésre

nincs jogcíme esetenként a kedvezményezettnek vagy a bizalmi
vagyonkezelőnek.
(2) Az ügykezelő úgyszintén köteles visszaszolgáltatni minden
személyes nyereséget vagy bármely más vagyoni hasznot, amelyhez a
minőségéből eredően megismert adatok és információk engedélyezetlen
felhasználásával jutott.
(3) Az ügykezelő, aki engedély nélkül használt egy dolgot, köteles
térítést nyújtani esetenként a kedvezményezettnek vagy a bizalmi
vagyonkezelőnek a fiduciárius vagyonállomány számlájára a dolog
használatának értékével egyenlő összegben.
Az ügykezelési költségek 854. cikk – (1) Az ügykezelés költségeit, ideértve az elszámolás
viselése bemutatásával és a dolgok átadásával kapcsolatosakat is, a
kedvezményezett vagy, az esetnek megfelelően, a bizalmi vagyonkezelő
viseli a fiduciárius vagyonállomány tekintetében.
(2) A lemondás, valamint az ügykezelő kijelölési okiratának
felmondása vagy annak helyettesítése esetében, a kedvezményezettnek
vagy a bizalmi vagyonkezelőnek, a fiduciárius vagyonállomány terhére, az
(1) bekezdésben említett kiadások mellett, viselnie kell az ügykezelőt a
tevékenysége időtartama függvényében megillető javadalmazást is.
A kamatszámítás kezdetének 855. cikk – (1) Az ügykezelő az elszámolás elfogadásának vagy
időpontja bírósági jóváhagyásának időpontjában, illetve, az esetnek megfelelően, a
tértivevényes ajánlott levéllel vagy bármely más, törvényben előírt
eszközzel megküldött értesítés időpontjában fennálló egyenleg után
kamattal tartozik.
(2) A kedvezményezett vagy a bizalmi vagyonkezelő, a fiduciárius
vagyonállomány tekintetében, csak az (1) bekezdés szerinti késedelembe
helyezéstől köteles kamatokat fizetni az ügykezelőnek tartozott összegek
után.
A javadalmazás levonása 856. cikk – (1) Az ügykezelő kivonhatja az ügykezelési egyenlegből a
kedvezményezett vagy a bizalmi vagyonkezelő által, a fiduciárius
vagyonállomány számlájára, a tevékenységéért tartozott javadalmazást.
(2) Az ügykezelőnek visszatartási joga van az ügykezelés tárgyát
képező dolgok felett a neki tartozott összeg teljes kifizetéséig.
A kedvezményezettek 857. cikk – Amennyiben több kedvezményezett van, azok
egyetemleges felelőssége egyetemlegesen felelnek az ügykezelővel szembeni kötelezettségeik
teljesítéséért.
VI. CÍM
A köztulajdon
I. FEJEZET
A köztulajdonjog 858. cikk – A köztulajdon az állam vagy egy területi-közigazgatási

meghatározása egység tulajdonjoga azon dolgok felett, amelyek természetüknél fogva
vagy a törvény minősítése alapján közhasználatúak vagy közérdekűek,

feltéve, hogy megszerzésük a törvényben előírt valamelyik formában
történt.
A köztulajdon tárgya. A 859. cikk – (1) A köztulajdon kizárólagos tárgyát képezik a közérdekű
magántulajdontól való altalajkincsek, a légtér, az országos érdekű hasznosítható energetikai
elhatárolás potenciállal rendelkező vizek, a tenger homokpartja, a területi tenger, a
tenger gazdasági övezetének és a kontinentális talapzatnak a természeti
erőforrásai, valamint a szervezeti törvényben meghatározott más dolgok.
(2) Az állam vagy a területi-közigazgatási egységek tulajdonát képező
többi dolgok azok köztulajdonát vagy, esetenként, magántulajdonát
alkotják, feltéve, hogy megszerzésük a törvényben előírt valamelyik
formában történt.
Az országos, megyei és helyi 860. cikk – (1) A köztulajdont képező dolgok esetenként az országos,
közbirtok megyei vagy helyi közbirtokhoz tartoznak.
(2) Az országos, megyei és helyi közbirtok elkülönítésére a törvény
feltételei között kerül sor.
(3) Az állam vagy a területi-közigazgatási egységek köztulajdonának
egy szervezeti törvény szerinti kizárólagos tárgyát képező dolgok csak a
szervezeti törvény módosításával kerülhetnek át az állam közbirtokából a
területi-közigazgatási egység közbirtokába, illetve fordítva. A többi
esetben, az állam közbirtokából a területi-közigazgatási egység
közbirtokába vagy fordítva történő áthelyezésre csak a törvény feltételei
között kerülhet sor.
A köztulajdonjog jellemzői 861. cikk – (1) A köztulajdonhoz tartozó dolgok elidegeníthetetlenek,
elévülhetetlenek, és nem hajthatók végre.
(2) E dolgok feletti tulajdonjog nem szűnik meg a nem-használattal, és
harmadik személyek nem szerezhetik meg elbirtoklással vagy, az esetnek
megfelelően, az ingóságok feletti jóhiszemű birtoklással.
(3) A törvény feltételei között a köztulajdont képező dolgok
ügykezelésbe vagy használatba, illetve koncesszióba vagy bérbe adhatók.
A köztulajdonjog 862. cikk – (1) A köztulajdonjog a törvényben vagy a jelen
gyakorlásának korlátai törvénykönyvben szabályozott bármilyen korlátozásnak alávethető,
amennyiben azok nem összeférhetetlenek a dolgok rendeltetés szerinti
használatával vagy a közérdekkel.
(2) Az összeférhetetlenséget a köztulajdonjog jogosultja és az érdekelt
személy közötti megegyezéssel vagy, nézeteltérés esetén, bírósági úton
állapítják meg.
(3) Ezekben az esetekben, az érdekelt személy méltányos és azonnali
kártérítésre jogosult a köztulajdonjog jogosultjának részéről.
A köztulajdonjog megszerzési 863. cikk – A köztulajdonjog megszerzési módjai:
esetei a) a törvény feltételei között sorra kerülő közbeszerzéssel;
b) közhasznúság okán a törvény feltételei között végzett kisajátítással;
c) a törvény feltételei között elfogadott ajándékkal vagy
hagyománnyal, ha a dolog, természeténél fogva vagy a rendelkező
akaratából, közhasználatúvá vagy közérdekűvé válik;
d) visszterhes szerződéssel, ha a dolog, természeténél fogva vagy a

megszerző akaratából, közhasználatúvá vagy közérdekűvé válik;
e) egy dolog áthelyezésével az állam magánbirtokából annak
közbirtokába, illetve egy területi-közigazgatási egység magánbirtokából
annak közbirtokába, a törvény feltételei között;
f) a törvényben meghatározott más módon.
A köztulajdonjog megszűnése 864. cikk – A köztulajdonjog megszűnik, ha a dolog megsemmisült
vagy magánbirtokba helyezték át, illetve megszűnt a közhasználatúság
vagy a közérdekűség, a törvényben előírt feltételek betartásával.
A köztulajdonjog védelme 865. cikk – (1) A köztulajdon bíróság előtti védelmének kötelezettsége
a jogosultra hárul.
(2) A köztulajdon megfelelő jogainak jogosultjai kötelesek:
a) értesíteni a tulajdonost a köztulajdonjog bármilyen háborítására
vonatkozóan;
b) beavatni a perbe a köztulajdonjog jogosultját, a Polgári Eljárási
Törvénykönyvben előírt feltételek között.
(3) Az 563. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
II. FEJEZET
A köztulajdonnak megfelelő dologi jogok
1. SZAKASZ
A köztulajdonhoz kapcsolódó 866. cikk – A köztulajdonhoz kapcsolódó dologi jogok az ügykezelési

dologi jogok jog, a koncessziós jog és az ingyenes használati jog.
2. SZAKASZ
Ügykezelési jog
Az ügykezelési jog létesítése 867. cikk – (1) Az ügykezelési jogot kormányhatározattal, illetve
esetenként a megyei vagy a helyi tanács határozatával létesítik.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok ellenőrzik az ügykezelési
jog gyakorlásának módját.
Az ügykezelési jog gyakorlása 868. cikk – (1) Az ügykezelési jog esetenként az önálló ügyvitelű
egységeket vagy a központi, illetve helyi közigazgatási közhatóságokat és
más országos, megyei vagy helyi érdekű közintézményeket illeti meg.
(2) Az ügykezelési jog jogosultja használhatja az ügykezelésbe adott
dolgot, és rendelkezhet vele a törvényben és, esetenként, a létesítési
okirattal meghatározott feltételek között.
Az ügykezelési jog 869. cikk – Az ügykezelési jog a köztulajdonjog megszűnésével
megszűnése egyidejűleg szűnik meg, illetve a létesítő szerv által kibocsátott
visszavonási okirattal, a törvény feltételei között, ha az érdekek így
kívánják.
Az ügykezelési jog védelme 870. cikk – (1) Az ügykezelési jog bírósági védelme a jogosultat illeti
meg.
alkalmazandók.
3. SZAKASZ
A koncessziós jog
A koncessziós jog tartalma 871. cikk – (1) A koncesszió kedvezményezettje jogosult, de

ugyanakkor köteles is, a dolgot használni, járadék ellenében és
meghatározott időre, a törvényben és a koncessziós szerződésben előírt
feltételek betartásával.
(2) A koncesszió kedvezményezettje minőséget minden természetes
vagy jogi személy megszerezheti.
(3) A koncessziós eljárás, valamint a koncessziós szerződés
megkötése, végrehajtása és megszűnése a törvényben előírt feltételeknek
van alávetve.
A koncessziós jog gyakorlása 872. cikk – (1) A koncesszió kedvezményezettje a dolog
használatához szükséges bármilyen anyagi vagy jogi ügyletet elvégezhet.
Mindazonáltal, az abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett,
a koncesszió kedvezményezettje nem idegenítheti el, és nem terhelheti a
koncesszióba adott dolgot vagy, esetenként, a koncesszió megvalósítására
rendeltetett, illetve abból származó dolgokat, amelyeket a törvény vagy a
létesítő okirat alapján át kell adni a koncesszió bármilyen okból való
megszűnése esetén a koncesszió engedményezőjének.
(2) A koncesszióba adott dolog gyümölcsei, valamint, a törvényben és
a létesítő okiratban előírt korlátozásokkal, annak termékei a koncesszió
kedvezményezettjét illetik meg.
(3) Minden esetben, a koncessziós jog gyakorlása a koncesszió
engedményezője ellenőrzésének van alávetve, a törvény és a koncessziós
szerződés feltételei között.
A koncessziós jog védelme 873. cikk – (1) A koncessziós jog bírósági védelme a koncesszió
kedvezményezettjét illeti meg.
alkalmazandók.
4. SZAKASZ
Az ingyenes használati jog
Az ingyenes használati jog 874. cikk – (1) A köztulajdont alkotó dolgok felett használati jog
tartalma és korlátai ingyenesen, meghatározott időre, a közhasznú intézmények javára
létesíthető.
(2) A létesítő okiratban foglalt ellentétes rendelkezések hiányában, a
jogosult nem részesül a dolog polgári gyümölcseiben.
(3) Az ügykezelési jog létesítésére és megszűnésére vonatkozó
rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
Az ingyenes használati jog 875. cikk – (1) Az ingyenes használati jog bírósági védelme a
védelme jogosultat illeti meg.
alkalmazandók.
VII. CÍM
A telekkönyv
I. FEJEZET
A telekkönyv célja és tárgya 876. cikk – (1) A telekkönyv tartalmazza az ingatlanok leírását, és
feltünteti az azok feletti dologi jogokat.
(2) A törvényben előírt esetekben, más jogok, cselekmények és
jogviszonyok is bejegyezhetők a telekkönyvbe, ha összefüggésben állnak a
telekkönyvben nyilvántartott ingatlanokkal.
(3) Ingatlan alatt e cím értelmében ugyanazon tulajdonos birtokában
lévő egy vagy több egymás melletti telek értendő építménnyel vagy
építmény nélkül, függetlenül a használati kategóriájától, amely egy
területi-közigazgatási egység területén található, és amely egyedi kataszteri
számmal azonosítható.
A telekkönyvi jogok 877. cikk – A telekkönyvbe bejegyzett dologi ingatlanjogok
telekkönyvi jogot képeznek. Azok csak a telekkönyvi szabályok
betartásával szerezhetők meg, módosíthatók vagy szüntethetők meg.
A telekkönyvi jogok tárgya 878. cikk – (1) A telekkönyvi jogok tárgya a 876. cikk (3)
bekezdésében meghatározott ingatlan, amely a telekkönyvbe való
bejegyzést követően csak a telekkönyvi szabályok betartásával
módosítható.
(2) Ugyanazon telekkönyv egyetlen ingatlant tartalmazhat.
A telekkönyvben 879. cikk – (1) A telekkönyvben nyilvántartott ingatlan hozzáadással
nyilvántartott ingatlan módosítható, ha több szomszédos ingatlant egyesítenek egy ingatlanná,
módosítása illetve egy ingatlan egy részét hozzáadják egy másik ingatlanhoz vagy,
esetenként, annak kiterjedését növelik.
(2) Úgyszintén, a telekkönyvben nyilvántartott ingatlan módosítható
leválasztással is, ha az ingatlan egy részét leválasztják, vagy annak
kiterjedését csökkentik.
(3) A terhelt ingatlanhoz való hozzáadás vagy az arról való leválasztás
csupán az érintett terhek jogosultjainak beleegyezésével történhet. A terhek
jogosultjai részéről való elutasítás nem lehet önkényes, azt a bíróság
cenzúrázhatja.
(4) Ha azonban a jelzálogos hitelezők beleegyeznek a hozzáadásba
vagy, az esetnek megfelelően, a terhelt ingatlannak egy másik ingatlanhoz
való hozzáadásába, illetve arról való leválasztásába, ellentétes megegyezés
hiányában, a jelzálogok azon ingatlant terhelő jelzálogok utáni ranghelyet
kapják, amelyhez a hozzáadás történt.
(5) A telekkönyvben nyilvántartott ingatlan hozzáadással vagy

leválasztással történő módosítási ügyletei anyagi jellegűek, és nem
feltételeznek semmilyen tulajdon-átruházást.
Bejegyzések hozzáadás vagy 880. cikk – (1) Hozzáadás vagy leválasztás esetén átírásokat végeznek,
leválasztás esetén ha egy ingatlan egyik telekkönyvből más telekkönyvbe kerül, vagy újbóli
bejegyzést, ha egy ingatlan egy részének más telekkönyvbe való
bejegyzésekor a többit a régi telekkönyvbe vezetik be, az új kataszteri
szám feltüntetésével.
(2) Ha a telekkönyvbe bejegyzett teljes ingatlan tekintetében átírást
eszközöltek, az előző telekkönyvet lezárják, és nem nyitható újra meg
újabb bejegyzések elvégzésére.
A bejegyzés fajtái 881. cikk – (1) A bejegyzés háromféle lehet: bekebelezés, előjegyzés
és feljegyzés.
(2) A bekebelezés és az előjegyzés tárgyát a telekkönyvi jogok
képezik, a feljegyzés pedig a telekkönyvben feltüntetett ingatlanokkal
kapcsolatos más jogok, ügyletek, cselekmények vagy jogviszonyok
bejegyzésére vonatkozik.
(3) Az előjegyzésre és a feljegyzésre csak a törvényben kifejezetten
előírt esetekben kerül sor.
A módozatoknak alávetett 882. cikk – (1) A felfüggesztő vagy bontó feltételnek alávetett dologi
dologi jogok bejegyzése jogok nem képezik bekebelezés tárgyát. Ezek azonban előjegyezhetők.
(2) A jogmegszüntető határidő vagy az ingyenes juttatások terhe
feltüntethető mind a bekebelezések tartalmában, mind az
előjegyzésekében.
A telekkönyv 883. cikk – (1) Bárki, anélkül, hogy valamilyen érdeket kellene
tanulmányozása indokolnia, tanulmányozhat bármilyen telekkönyvet, valamint az azt
kiegészítő többi dokumentumot, a törvénynek megfelelően, a
nemzetbiztonságra vonatkozó nyilvántartások kivételével. A telekkönyvi
bejegyzések elvégzésének alapjául szolgáló okiratok gyűjteményét
valamennyi érdekelt személy tanulmányozhatja, a személyes jellegű adatok
feldolgozására és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó törvényi
rendelkezések betartásával.
(2) Kérésre, kivonatokat vagy a levéltárban lévő eredetinek hiteléül
igazolt másolatokat bocsátanak ki.
(3) Senki nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tudomása a
telekkönyvben eszközölt bejegyzésről vagy, az esetnek megfelelően, a
kataszteri és ingatlan-nyilvántartási irodánál iktatott bejegyzési kérelemről.
A bejegyzési eljárás 884. cikk – A telekkönyvbe való bejegyzési eljárást külön törvénnyel
határozzák meg.
II. FEJEZET
A telekkönyvi jogok bejegyzése
Az ingatlanok feletti dologi 885. cikk – (1) Az ellentétes törvényi rendelkezésekre való tekintettel,
jogok megszerzése és a telekkönyvben feltüntetett ingatlanok feletti dologi jogok mind a felek
megszűnése között, mind pedig a harmadik személyekkel szemben a telekkönyvbe való
bejegyzéssel szerezhetők meg, a bejegyzést indokoló ügylet vagy

cselekmény alapján.
(2) A dologi jogok csak a jogosult - hiteles közjegyzői okirat
formájában adott - beleegyezése alapján való telekkönyvi törlésük nyomán
vesznek el, vagy szűnnek meg. Ez a beleegyezés nem szükséges, ha a jog
megszűnik a bejegyzésben feltüntetett határidő leteltével vagy a jogosult
halálával, illetve, esetenként, jogi létének megszűnésével, amennyiben jogi
személy.
(3) Ha a törlésnek alávetett jogot harmadik személy javára terhelték, a
törlésre az említett személy jogának megőrzésével kerül sor, a törvényben
kifejezetten előírt esetek kivételével.
(4) A jogerős bírói határozat vagy, a törvényben előírt esetekben, a
közigazgatási hatóság jogi aktusa helyettesíti esetenként a jogosult
akaratnyilatkozatát vagy beleegyezését.
Az ingatlanok feletti dologi 886. cikk – A dologi ingatlanjog módosítása a dologi jogok
jogok módosítása megszerzésére vagy megszűnésére vonatkozó szabályok szerint történik,
ha törvény eltérően nem rendelkezik.
Dologi jogok bejegyzés 887. cikk – (1) Dologi jogok telekkönyvbe való bejegyzés nélkül
nélküli megszerzése szerezhetők meg, ha öröklésből, természetes dologegyesülésből,
kényszereladásból, közhasznúság miatti kisajátításból származnak,
valamint a törvényben kifejezetten előírt más esetekben.
(2) Mindazonáltal, a kényszereladás esetén, ha a dolog
kényszervégrehajtását előzőleg nem jegyezték fel a telekkönyvbe, az így
szerzett dologi jogok nem érvényesíthetők a jóhiszemű megszerző
harmadik személyekkel szemben.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetekben, az így megszerzett jogok
jogosultjai csak a bejegyzést követően rendelkezhetnek azokkal a
telekkönyvön keresztül.
Bejegyzési feltételek 888. cikk – A telekkönyvbe való bejegyzést a hiteles közjegyzői
okirat, a jogerőre emelkedett bírói határozat, az örökösi bizonyítvány
alapján végzik el, illetve más okirat alapján, ha törvény azt előírja.
A tulajdonjogról való 889. cikk – (1) A tulajdonos lemondhat a jogáról a kataszteri és
lemondás ingatlan-nyilvántartási irodában bejegyzett hiteles közjegyzői okiratban
foglalt, a jog törlésének bejegyzése céljából tett nyilatkozattal.
(2) Ebben az esetben, a község, város vagy megyei jogú város kérheti
a tulajdonjog saját hasznára való bejegyzését, a helyi tanács határozata
alapján, a dologi ingatlanjogok átruházására vonatkozó törvényi
rendelkezések betartásával, ha egy másik személy nem kérte a bejegyzést
az elbirtoklás alapján.
(3) A dologi terhekkel megterhelt dolgok esetében a dolgot átvevő
területi-közigazgatási egység a dolog értékéig felel.
A bejegyzés 890. cikk – (1) A telekkönyvbe való bejegyzések a kérelmek
jogkövetkezményei iktatásának időpontjától fejtik ki joghatásukat, figyelembe véve azonban
megnyilvánulásának azok iktatásának dátumát, óráját és percét, minden esetben, amelyben a
időpontja kérelmet személyesen, megbízott vagy közjegyző révén nyújtották be,
vagy, esetenként, faxon, elektronikus postán vagy más olyan eszközzel
küldték meg, amely lehetővé teszi a szöveg megküldését és a bejegyzési
kérelemnek az összes igazoló dokumentummal együtt való

kézhezvételének igazolását.
(2) A jelzálogjog esetében a kérelmek bejegyzésének sorrendje
meghatározza ezek rangsorát is.
(3) Ha több kérelmet kaptak ugyanazon a napon postán keresztül vagy
futárszolgálat révén, a jelzálogjogoknak ugyanaz lesz a rangsora, a többi
jogok pedig ideiglenesen azonos rangsorolást kapnak, és majd a bíróság
dönt, bármely érdekelt személy kérésére, a rangsorról és, amennyiben
esedékes, az érvénytelen bejegyzés törléséről.
(4) Amennyiben két vagy több jog ideiglenesen egyenlő rangsorolást
kapott, a (3) bekezdés rendelkezései szerint az részesül előnyben, a
versengő jogcímek pontos keltezésétől függetlenül, aki megszerezte a
dolog birtokát vagy, esetenként, akivel szemben az adós előbb teljesítette a
rá háruló kötelezettségeket, a jelzálogok kivételével, amelyek azonos
rangsorolást nyernek. Ha egyik szerzőt sem helyezték birtokba vagy, ha az
esetnek megfelelően, az adós nem teljesítette a kötelezettségeit egyikükkel
szemben sem, az részesül előnyben, amelyik előbb megkereséssel fordult a
bírósághoz a jelen cikk rendelkezései alapján.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha
ugyanazon a napon bejegyzés iránti kérelmet benyújtottak személyesen is,
és átvettek postán keresztül vagy futárszolgálattól is.
A közös szerzőtől megszerző 891. cikk – Amennyiben két vagy több személy ugyanazon szerzővel
harmadik személyek közötti megkötött jogügylet alapján ugyanazon ingatlan feletti, egymást kizáró
konfliktus jogok megszerzésére jogosult, a telekkönyvi jog jogosultjának az
tekintendő, aki előbb bejegyezte jogát a telekkönyvbe, függetlenül a
telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló jogcím keltétől.
A rosszhiszemű megszerző 892. cikk – (1) Az a személy, akinek érvényesen megkötött
harmadik személy helyzete jogügylettel engedélyezték egy dologi jog saját javára való bejegyzését,
kérheti egy, az övével versengő jog törlését a telekkönyvből vagy, az
esetnek megfelelően, egy másik személy által végzett bejegyzéssel
szembeni elsőbbségi ranghely megadását, azonban csak akkor, ha teljesül
az alábbi három feltétel:
a) a jogügylet, amely alapján kérik a törlést vagy az elsőbbségi
rangsorolást, előzze meg azt a jogügyletet, amely alapján a harmadik
személy bejegyeztette a jogát;
b) a felperes és a megszerző harmadik személy joga ugyanattól a
személytől származzon;
c) a jognak a felperes javára való bejegyzését a megszerző harmadik
személy kényszerrel vagy, esetenként, ravaszsággal akadályozta meg.
(2) A törlés vagy az elsőbbségi rangsorolás akkor is kérhető, ha a
kényszer vagy a ravaszság a megszerző harmadiktól eltérő személytől
származott, de csak akkor, ha az előbbi ismerte vagy, az esetnek
megfelelően, ismernie kellett volna ezt a körülményt a saját javára
bekebeleztetett jog megszerzésének alapjául szolgáló szerződés
megkötésének időpontjában.
(3) A kereseti jog a jognak a harmadik személy által saját javára való
bejegyzésének időpontjától számított három éven belül évül el.
Azon személyek, akik ellen 893. cikk – Dologi jog bejegyzése csak a következő esetekben
elvégezhető a telekkönyvi eszközölhető:
jogok bejegyzése a) azon személy ellen, aki a kérelme iktatásakor a bejegyzés tárgyát
képező jog jogosultjaként van bejegyezve;
b) azon személy ellen, aki a bejegyzést megelőzően megterheli jogát,
abban az esetben, ha mindkét bejegyzést egyidejűleg igénylik.
A dologi jogok bejegyzése 894. cikk – Amennyiben egy telekkönyvi bejegyzésnek alávetett jog
egymást követő jogügyletek egymást követő engedményezések tárgyát képezi, anélkül, hogy a
esetében bejegyzéseket elvégezték volna, a legutolsó jogosult csak akkor kérheti a
jog saját javára való bejegyzését, ha a bejegyzéssel egyidejűleg kéri az
előző egymást követő megszerzések bejegyzését is, amelyeket eredeti
okiratokkal vagy esetenként hiteles másolatokkal bizonyít.
Az elhunyt személy 895. cikk – Az elhunyt kötelezettségeire alapozó bejegyzéseket azután
kötelezettségeire alapozó is el lehet végezni, miután az örökös jogát már bejegyezték, amennyiben
bejegyzések bebizonyosodik, hogy e kötelezettségek az örökösökre hárulnak.
A telekkönyvi kereset 896. cikk – (1) Ha egy ingatlan feletti dologi jog más javára való
átruházására, létesítésére vagy módosítására kötelezett személy nem
teljesíti a telekkönyvbe való bejegyzéshez szükséges kötelezettségeit, a
bíróságtól kérhető a bejegyzés elrendelése; a kereseti jog a törvény
feltételei között évül el.
(2) Ha a telekkönyvi keresetet feljegyezték a telekkönyvbe, a bírói
határozatot hivatalból bejegyzik azokkal szemben is, akik a feljegyzést
követően szereztek valamilyen telekkönyvi jogot.
A telekkönyvi kereset 897. cikk – (1) A telekkönyvi kereset a telekkönyvbe előzőleg beírt
jogkövetkezményei a megszerző harmadik személy ellen is irányulhat, ha a felperes által
rosszhiszemű megszerző meghivatkozott jogügylet megelőzi a megszerző harmadik személy
harmadik személlyel szemben jogának a telekkönyvi bejegyzését megalapozó jogügyletet, az pedig a
jogügylet megkötésének időpontjában rosszhiszemű volt.
(2) A harmadik személy elleni kereseti jog a jognak a javára való
bejegyzésétől számított három éven belül évül el, azon eset kivételével,
amelyben a felperesnek a telekkönyvi előddel szembeni kereseti joga már
előbb elévült.
Az előjegyzés 898. cikk – A törvényben előírt más esetek kivételével, telekkönyvi
előjegyzés az alábbi esetekben kérhető, ha:
1. a megszerzett dologi jogot felfüggesztő vagy bontó feltétel terheli,
vagy egy jövőbeli építményre vonatkozik, illetve azt terheli; az előjegyzés
esetében, amelynek tárgyát jövőbeli építmény képezi, annak indokolását a
törvény feltételei között kell megtenni;
2. jogerőre nem emelkedett bírói határozat alapján, a vesztes felet
telekkönyvi jog átruházására, létesítésére vagy megszüntetésére kötelezték,
illetve egy más személy dolgait ügykezelő személyt jelzálog alapítására
kötelezték;
3. az adós bejegyezte az összeget, amely tekintetében beírták a
jelzálogot;
4. előjegyzett telekkönyvi jogot szereznek;
5. mindkét fél csak előjegyzésbe egyezik bele.
Az előjegyzés 899. cikk – (1) Az előjegyzés joghatása a telekkönyvi jog

jogkövetkezményei megszerzése, módosítása vagy megszűnése a kérelem iktatásának
időpontjától, az igazolása feltételével és mértékéig.
(2) Az előjegyzés igazolása azon személy beleegyezésével történik,
aki ellen az előjegyzést elvégezték, illetve arra jogerős bírói határozat
alapján is sor kerülhet.
(3) A jelzálog törlésének igazolása a jogerőssé vált igazoló bírói
határozat, a hitelező hiteles formában adott beleegyezése, a fizetés
elfogadását megállapító, a bírósági végrehajtó által készített jegyzőkönyv
vagy, az esetnek megfelelően, a bírósági végrehajtó által készített, a
kifizetés elvégzését megállapító, jogerőssé vált végzés alapján történik.
(4) Az előjegyzés igazolásának joghatása kiterjed az igazolás
feltételével végzett összes bejegyzésre; az előjegyzés igazolásának
elmaradása maga után vonja, az érdekelt kérésére, annak törlését és az
igazolás feltételével végzett összes többi bejegyzés törlését is.
Egy telekkönyvi jog 900. cikk – (1) Ha a telekkönyvbe bejegyeztek egy dologi jogot egy személy
meglétének vagy meg nem javára, vélelmezendő, hogy az illető személy rendelkezik azzal a joggal.
létének vélelme (2) Ha egy dologi jogot töröltek a telekkönyvből, vélelmezendő, hogy
az a jog nem létezik.
(3) Az ellenkező bizonyításra csak a 887. cikkben előírt esetekben
kerülhet sor, valamint kiigazítási kereset révén.
Egy telekkönyvi jog 901. cikk – (1) Az ellentétes törvényi rendelkezésekre való tekintettel,
jóhiszemű megszerzése bárki, aki visszterhes jogügylet alapján telekkönyvbe bejegyzett dologi
jogot szerzett jóhiszeműen, a javára bejegyzett dologi jog jogosultjának
tekintendő, akkor is, ha a valódi jogosult kérésére az alapító jogát törölték
a telekkönyvből.
(2) A megszerző harmadik személy csupán akkor tekintendő
jóhiszeműnek, ha a jognak saját javára való bejegyzése iránti kérelem
iktatásának időpontjában teljesülnek az alábbi feltételek:
a) nem jegyeztek be semmilyen keresetet, amely a telekkönyv
tartalmát kétségbe vonná;
b) a telekkönyv tartalmából nem derül ki egyetlen ok sem, amely
indokolná ennek más személy javára történő kiigazítását; és
c) nem volt tudomása más módon a telekkönyv tartalmának pontatlanságát.
(3) A jelen cikk rendelkezései alkalmazandók azon harmadik
személlyel szemben is, aki jóhiszeműen zálogjogot szerzett a telekkönyvi
tulajdonossal vagy, esetenként, az örökösével megkötött jogügylet alapján.
(4) A jelen cikk rendelkezéseire nem hivatkozhat az egyik szerződő fél
a másikkal szemben, továbbá az egyetemes vagy általános örököseik sem.
III. FEJEZET
Jogok, jogcselekmények és jogviszonyok feljegyzése
A feljegyzésnek alávetett 902. cikk – (1) A 876. cikk (2) bekezdésében említett jogok,
jogügyletek vagy cselekmények vagy más jogviszonyok harmadik személyekkel szemben
cselekmények kizárólag feljegyzéssel válnak meghivatkozhatóvá, ha be nem
bizonyosodik, hogy más úton tudomást szereztek róluk, azon eset

kivételével, amelyben a törvényből kiderül, hogy azok egyszerű ismerete
nem elégséges a nyilvánossági alakiságok hiányának orvoslására. Közös
alapítótól származó jogok konfliktusa esetén, a 890 - 892. cikk, a 896. és
897. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(2) A törvényben előírt más eseteken kívül, telekkönyvi feljegyzésnek
vannak alávetve a következők:
1. a bírósági gondnokság alá helyezés és ezen intézkedés
visszavonása;
2. egy természetes személy holtnak nyilvánítására vonatkozó kérelem,
a holtnak nyilvánítást kimondó bírói határozat és a holtnak nyilvánítást
kimondó bírói határozat érvénytelenítési vagy kiigazítási kérelme;
3. egy ingatlan közös tulajdon minősége;
4. a házassági szerződés, valamint annak a módosítása vagy,
esetenként, helyettesítése;
5. egy ingatlan családi lakhelyként való használata;
6. a bérbeadás és a jövedelmek engedményezése;
7. a használati jog hozzájárulása egy társaság tőkéjéhez;
8. egy bejegyzett jog szerződéses elidegenítési vagy terhelési tilalma;
9. a tulajdoni fenntartással végzett elidegenítés;
10. a szerződés egyoldalú felmondásának vagy visszavonásának joga;
11. a jogvesztő záradék és a szerződés egyoldalú felbontási vagy
megszüntetési nyilatkozata;
12. az előszerződés és az eladási opció;
13. a szerződésből származó elővételi jog;
14. az elidegenítési vagy jelzálog-alapítási szándék;
15. a jelzálog ranghelyének megváltoztatása, a letiltás, zálog vagy a
jelzálogos követelés feletti bármely más dologi biztosíték létesítése;
16. a fizetésképtelenségi eljárás megnyitása, ezen intézkedésnek
alávetett adós ügykezelési jogának megvonása, valamint az eljárás
bevégzése;
17. a lefoglalás, az ingatlan, a gyümölcsei vagy bevételei végrehajtása;
18. a telekkönyvi kereset, az igazolási kereset és a kiigazítási kereset;
19. a telekkönyvbe bejegyzett dologi jogok védelme iránti keresetek, a
vagyonmegosztási kereset, a jogügylet semmisségi, felbontási vagy más
hatástalansági okok miatti megszüntetése iránti kereset, az actio pauliana,
valamint a bejegyzett ingatlanokkal kapcsolatos más jogokra,
cselekményekre vagy jogügyletekre vonatkozó bármely más kereset;
20. a büntető törvényben előírt cselekménnyel elkövetett telekkönyvi
bejegyzésért a bűnvádi eljárás megindítása.
(3) A jelen cikk értelmében, harmadik személyek alatt bárki értendő,
aki a telekkönyvbe bejegyzett ingatlannal kapcsolatos dologi vagy
valamely más jogot szerzett meg.
A telekkönyvi feljegyzés 903. cikk – Telekkönyvbe feljegyzésre kerülnek, anélkül azonban,

tárgyát képezhető ügyletek hogy e bejegyzéstől függne a harmadik személyekkel szembeni
vagy cselekmények meghivatkozhatóságuk:
1. a cselekvőképesség vagy jogképesség hiánya vagy korlátozása, a
törvény hatásaként;
2. egy ingatlan kisajátítása érdekében való közhasznúsági nyilatkozat;
3. az ingatlannal kapcsolatos bármely más cselekmény vagy
jogviszony, amelyet ilyen céllal a törvény előír.
Az elidegenítési vagy jelzálog- 904. cikk – (1) Egy ingatlan tulajdonosa kérheti, hogy egy személy
alapítási szándék feljegyzése javára való elidegenítési vagy jelzálog-alapítási szándékát feljegyezzék,
feltüntetve az utóbbi esetben a biztosított kötelezettségnek megfelelő
összeget.
(2) Ha az elidegenítésre vagy jelzálog-alapításra az elidegenítési vagy
jelzálog-alapítási szándék feljegyzésétől számított három hónapos
határidőn belül sor kerül, a bejegyzett jog a feljegyzési ranghellyel
rendelkezik.
A feljegyzés hatálytalanná 905. cikk – (1) Az elidegenítési vagy jelzálog-alapítási szándék
válása feljegyzése hatálytalanná válik a kérelem iktatásától számított három
hónapos időszak lejártával.
(2) A feljegyzés hatálytalanná válásának évét, hónapját és napját
feltüntetik mind a feljegyzésben, mind pedig az azt elrendelő végzésben.
Az előszerződések és az 906. cikk – (1) Egy ingatlan feletti tulajdonjog vagy más azzal
opciós szerződések feljegyzése kapcsolatos jogra vonatkozó szerződés megkötésének ígérete feljegyezhető
a telekkönyvbe, ha az ígérettevő az ígéret tárgyát képező jog birtokosaként
van bejegyezve, az előszerződés pedig, a feljegyzés iránti kérelem
visszautasításának terhe mellett, előírja a szerződés megkötésének
határidejét. A feljegyzésre az előszerződésben a végrehajtásra kikötött
határidő alatt bármikor, de a lejártát követő legfeljebb hat hónapon belül
sor kerülhet.
(2) Az ígéret törölhető, ha a feljogosított személy nem kérte a
bíróságtól a szerződést helyettesítő határozat kihirdetését a megkötésére
meghatározott határidő lejártától számított hat hónapon belül, vagy ha az
ingatlant időközben kényszereladás keretében harmadik személynek
véglegesen odaítélték, aki nem felel az ígérettevő kötelezettségeiért.
(3) A törlést hivatalból elrendelik, ha a (2) bekezdésben említett hat
hónapos határidő lejártáig nem kérték az ígéret tárgyát képező jog
bejegyzését, azon eset kivételével, amelyben a jogosult kérte a (2)
bekezdésben említett kereset feljegyzését a telekkönyvbe. Ugyanakkor, az
ígéretet hivatalból törlik minden esetben, amelyben a fent említett
szerződés megkötéséig vagy a (2) bekezdésben említett kereset jogerős
elbírálásáig az ingatlant kényszereladás keretében véglegesen odaítélték
egy harmadik személynek, aki nem felel az ígérettevő kötelezettségeiért.
(4) A jelen cikk rendelkezései hasonlóképpen alkalmazandók a
telekkönyvbe feljegyzett opciós szerződések esetében is. Ezen esetekben,
ha az opció gyakorlására a szerződésben kikötött határidő lejártáig a
szerződés kedvezményezettje nem kéri a megszerzendő jog
bekebeleztetését, az opciós nyilatkozat és a másik fél közlésének
bizonyítéka alapján, hivatalból elrendelik a javára bejegyzett szerződés

törlését.
IV. FEJEZET
A telekkönyvi bejegyzések kiigazítása
Fogalom 907. cikk – (1) Amennyiben a telekkönyvbe végzett bejegyzés nem

felel meg a valós jogi helyzetnek, kérhető a kiigazítása.
(2) Kiigazítás alatt a telekkönyvben végzett bármely pontatlan
bejegyzés törlése, helyesbítése vagy javítása értendő.
(3) A valós jogi helyzetnek azon bejegyzés jogosultjának
beismeréséből kell kiderülnie, amelynek kiigazítását kérik hiteles
közjegyzői okirat formájában adott nyilatkozat vagy az ellene kihirdetett,
alapkeresetet elfogadó jogerős bírói határozat formájában. Az alapkereset
esetenként semmisség, felbontás, csökkentés iránti kereset vagy az ügylet
bármely más hatástalansági okára alapozó kereset lehet.
A bekebelezés vagy előjegyzés 908. cikk – (1) Valamennyi érdekelt személy kérheti egy bekebelezés
kiigazítása vagy előjegyzés kiigazítását, ha:
1. a bejegyzés, a végzés vagy, az esetnek megfelelően, a bejegyzés
alapjául szolgáló ügylet nem érvényes;
2. a bejegyzett jogot hibásan minősítették;
3. többé nem teljesülnek a bejegyzett jog fennállási követelményei,
vagy megszűntek a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet hatásai;
4. a telekkönyvben lévő bejegyzés bármilyen más ok miatt többé nincs
összhangban az ingatlan valós jogi helyzetével.
(2) A telekkönyvbe való bejegyzések kiigazítása történhet
megegyezéssel, a törlendő vagy módosítandó jog jogosultjának hiteles
közjegyzői nyilatkozatával, vagy, per esetén, jogerős bírói határozattal.
(3) Ha a telekkönyvbe bejegyzett jog kiigazításra kerül, a jog
birtokosának át kell adnia a jogosultnak, a kiigazítás elvégzését szolgáló,
hiteles közjegyzői formában adott beleegyezésével egyidejűleg, a
szükséges okiratokat is, ellenkező esetben pedig az érdekelt személy
kérheti a bíróságtól telekkönyvi bejegyzés elrendelését. Ez utóbbi esetben,
a bíróság határozata helyettesíti a kiigazításhoz szükséges okiratok
átadására kötelezett félnek a bejegyzéshez adott beleegyezését.
(4) A kiigazítási kereset megindítható egyidejűleg vagy külön, miután
elfogadták az alapkeresetet, ha esedékes. Megfogalmazható mind a
visszterhes vagy ingyenes közvetlen megszerző ellen, mind pedig a
megszerző harmadik személy ellen, a 909. cikkben említett feltételek
között, az (1) bekezdés 3. és 4. pontjának rendelkezésein alapuló kereset
kivételével, amely nem indítható meg azon harmadik személyek ellen, akik
jóhiszeműen és visszterhes jogügylettel, vagy, esetenként, jelzálog-
szerződés alapján, a telekkönyv tartalmára támaszkodva megszerzett
valamilyen dologi jogot jegyeztettek be.
A kiigazítási kereset 909. cikk – (1) Az alapkeresethez való jog elévülésének
megindításának határideje figyelembevételével, a kiigazítás iránti kereset nem évül el a közvetlen
megszerzővel szemben, valamint a saját javára bejegyzett jogot
rosszhiszeműen megszerző harmadik személlyel szemben. Ha a külön

megindított alapkeresetnek helyt adtak, a kiigazítási kereset nem évül el a
perbe hívottakkal szemben, és az alapkeresetnek a telekkönyvbe való
feljegyzése után dologi jogot szerző harmadik személyekkel szemben sem.
(2) Az ajándék vagy egyedi hagyomány útján jóhiszeműen dologi
jogot megszerző harmadik személyekkel szemben a kiigazítás iránti
kereset, az alapkeresethez való jog elévülésének figyelembevételével, csak
a bejegyzési kereset iktatásától számított 5 éves határidőn belül indítható
meg.
(3) Úgyszintén, az alapkereseti jog elévülésének figyelembevételével,
a kizárólag a 908. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjának rendelkezéseire
alapozott kiigazítás iránti kereset fordítható harmadik személyek ellen is,
akik visszterhes jogügylettel vagy, esetenként, jelzálog-szerződés alapján,
a telekkönyv tartalmára támaszkodva jóhiszeműen megszerzett dologi
jogot jegyeztek be. Ezen esetekben, a határidő három év, a kiigazítandó jog
közvetlen megszerzője által benyújtott bejegyzési kérelem iktatási
időpontjától számítva, azon eset kivételével, amelyben a kiigazítási kereset
tárgyát képező bejegyzést elrendelő végzést közölték a jogosulttal, mely
esetben a határidő a közléstől számított egy év.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett határidők jogvesztő határidők.
A kiigazítási kereset 910. cikk – (1) Egy bejegyzés kiigazítását elfogadó határozat nem
elfogadásának sérthet olyan személyek javára bejegyzett jogokat, akik nem vettek részt az
jogkövetkezményei ügyben.
(2) Azonban, ha a kiigazítás iránti keresetet feljegyezték a
telekkönyvbe, az azt elfogadó bírói határozatot hivatalból bejegyzik
azokkal szemben is, akik a feljegyzést követően szereztek valamilyen
telekkönyvi jogot, amelyet a megszerzőjük jogával egyidejűleg törölnek.
A telekkönyvi feljegyzés 911. cikk – (1) A jogosult személy beleegyezésének hiányában, bárki
kiigazítása érdekelt kérheti egy feljegyzés kiigazítását a 908. cikkben említett
esetekben, valamint bármikor, amikor különböző okokból a feljegyzés nem
pontos, vagy megszűnt pontosnak lenni.
(2) A kiigazítást jogerős bírói határozat alapján hagyják jóvá; a kereset
iránti jog nem évül el.
(3) A 910. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
A feltételtől függő jogok 912. cikk – (1) A felfüggesztő feltételtől függő jogot hivatalból törlik,
törlése ha nem bizonyosodik be a jogot függővé tevő feltétel teljesülése a
bejegyzéstől számított 5 éves határidőn belül.
(2) Hasonlóképpen törlendő a bontó feltétel, ha nem kérték annak
alapján az ilyen módozattól függővé tett jog törlését, a bejegyzéstől
számított 10 éves határidőn belül.
Az anyagi hibák kiigazítása 913. cikk – A telekkönyvi bejegyzések alkalmával elkövetett anyagi
hibák, amelyek nem képeznek kiigazítási okot, kérésre vagy hivatalból
helyesbíthetők. A 909 - 911. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
Az ingatlan leírásának 914. cikk – A telekkönyvbe bejegyzett ingatlan tulajdonosa bármikor
módosítása kérheti a leírására, rendeltetésére vagy felületére vonatkozó telekkönyvi
megjegyzések módosítását, a törvény feltételei között.
A telekkönyv hibás 915. cikk – (1) A telekkönyv megőrzése és kezelése közben, akár
vezetéséért való felelősség vétkességből elkövetett cselekménnyel károsított személy kérheti az
ingatlan helye szerinti területi kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal
és az így okozott kárért felelős személy egyetemleges kártérítés-fizetésre
való kötelezését, ha a kár a törvényben előírt keresetek és jogorvoslatok
gyakorlásával nem hárítható el teljesen vagy részben.
(2) A kereseti jog 1 éves határidőn belül évül el, amely a károsító
cselekmény tudomásul vételének napjától számítandó, azonban a kárt
okozó cselekmény elkövetésétől számított 3 évet meg nem haladóan. Az
elévülés nyugszik a kárt okozó cselekmény jogkövetkezményeinek
elhárítására a törvényben előírt keresetek és jogorvoslatok gyakorlása
idején.
VIII. CÍM
A birtoklás
I. FEJEZET
Fogalom 916. cikk – (1) A birtoklás a tulajdonjog részjogosítványainak ténybeli

gyakorlását jelenti egy dolog felett az azt hatalmában tartó, tulajdonosként
viselkedő személy által.
(2) A jelen cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók egy
másik dologi jog jogosultjaként viselkedő birtokos tekintetében is, a dologi
biztosítéki jogok kivételével.
A birtoklás gyakorlása 917. cikk – (1) A birtokos a tulajdonjog részjogosítványait
gyakorolhatja közvetlenül, saját hatalmában, vagy egy másik személy
közvetítésével.
(2) A cselekvőképességgel nem rendelkező személyek és a jogi
személyek törvényes képviselőjük által gyakorolják a birtoklást.
A birtoklást nem képező 918. cikk – (1) Nem tekintendő birtoklásnak a bírlaló hatalma egy
esetek dolog felett, mint például:
a) a bérlő, kölcsönvevő, letéteményes, zálogjogos hitelező;
b) a felülépítményi jog, a haszonélvezeti jog, a használati jog, a
lakásjog vagy szolgalmi jog jogosultja, a puszta tulajdonossal szemben;
c) mindegyik tulajdonostárs, a többi tulajdonostársat megillető
hányadrészek tekintetében;
d) bármely más személy, aki ideiglenesen más dolgát bírlalva, köteles
visszaszolgáltatni azt, illetve aki az érintett személy hozzájárulásával
gyakorolja a dolog feletti hatalmat.
(2) A bírlaló csak a törvényben előírt esetekben és határok között
hivatkozhat a birtoklás tekintetében elismert joghatásokra.
A birtoklási vélelem és a 919. cikk – (1) Ellentétes bizonyításig, a dolgot hatalmában tartó
tulajdoni vélelem személy birtokosnak vélelmezett.
(2) A bebizonyított bírlalás vélelmezetten fennáll birtoklássá
változásának bizonyításáig.
(3) Ellentétes bizonyításig, a birtokos tulajdonosnak tekintendő, a
telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok kivételével.
A bírlalás birtoklássá 920. cikk – (1) A bírlalás birtoklássá való változása csak az alábbi
változtatása esetekben lehetséges:
a) ha a bírlaló jóhiszeműen egyéni tulajdonátruházó ügyletet köt meg a
dolog tulajdonosától eltérő személlyel;
b) ha a bírlaló a birtokossal szemben egyértelmű ellenállási
cselekményeket tesz a tulajdonosként viselkedési szándékának kifejezésre
juttatására; ebben az esetben, a változtatás nem következik be a dolog
visszaszolgáltatására előírt határidő letelte előtt;
c) ha a bírlaló elidegeníti a dolgot, egyedi tulajdonátruházó ügylettel,
azzal a feltétellel, hogy a megszerző jóhiszemű legyen.
(2) A telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok esetében a megszerző
jóhiszemű, ha a jogot saját hasznára jegyzi be a telekkönyv tartalmára
támaszkodva. A többi esetben, jóhiszemű az a megszerző, aki nem tudta,
és a körülmények alapján nem is kellett tudnia, hogy a dolog eladója nem
rendelkezik tulajdonos minőséggel.
A birtoklás megszűnése 921. cikk – A birtoklás megszűnik:
a) bírlalássá válással;
b) a dolog elidegenítésével;
c) az ingó dolog elhagyásával vagy egy ingatlan feletti tulajdonjogról
való lemondási nyilatkozatnak a telekkönyvbe való bejegyzésével;
d) a dolog megsemmisülésével;
e) a dolog köztulajdonba való kerülésével;
f) a község, város vagy, esetenként, megyei jogú város
tulajdonjogának bejegyzésével, a 889. cikk (2) bekezdésének megfelelően;
g) megfosztással, ha a birtokos a dolog birtoka nélkül marad több mint
egy évig.
II. FEJEZET
A birtoklás hibái
A birtoklás hibái 922. cikk – (1) A törvényben előírt helyzeteken kívül, csak a hasznos
birtoklás fejt ki joghatásokat.
(2) Nem tekinthető hasznosnak a nem folytonos, háborított vagy rejtett
birtoklás. Ellentétes bizonyításig, a birtoklás hasznosnak vélelmezett.
A folytonosság hiánya 923. cikk – A birtoklás nem folytonos mindaddig, amíg a birtokló a
dolog természetéhez képest természetellenes megszakításokkal gyakorolja
azt.
A kényszer 924. cikk – A birtoklás háborított mindaddig, amíg a megszerzése
vagy megőrzése fizikai vagy erkölcsi kényszer hatására történik, ami nem
egy másik személytől származik.
A rejtett jelleg 925. cikk – A birtoklás rejtett, ha a gyakorlására úgy kerül sor, hogy
nem válik ismertté.
A birtoklási hibák 926. cikk – (1) A folytonosság hiányát bárki érdekelt
meghivatkozása meghivatkozhatja a birtokossal szemben.
(2) Csak azon személy hivatkozhat a háborítás vagy rejtettség
hibájára, akivel szemben azok a hibák megnyilvánulnak.
A birtoklási hibák 927. cikk – A hibás birtoklás hasznossá válik, amint a birtoklási hiba
megszűnése megszűnik.
III. FEJEZET
A birtoklás jogkövetkezményei
1. SZAKASZ
Az elbirtoklás és a 928. cikk – A jelen fejezet feltételei között a birtokos megszerezheti a

gyümölcsök megszerzése birtokolt dolog vagy, esetenként, az általa termelt gyümölcsök
tulajdonjogát.
A dolgok, amelyek nem 929. cikk – Nem képezhetik elbirtoklás tárgyát azok a dolgok,
képezhetik elbirtoklás tárgyát amelyeket a birtokba vétel előtt vagy azt követően a törvény
elidegeníthetetlenné nyilvánított.
2. SZAKASZ
Ingatlan-elbirtoklás
A telekkönyvön kívüli 930. cikk – (1) Egy ingatlan és korlátolt dologi jogai feletti tulajdonjog
elbirtoklás bejegyezhető a telekkönyvbe, elbirtoklás alapján, annak a javára, aki tíz
éven keresztül birtokolta azt, ha:
a) a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos elhunyt vagy, az esetnek
megfelelően, megszűnt létezni;
b) bejegyezték a telekkönyvbe a tulajdonjogról való lemondási
nyilatkozatot;
c) az ingatlan nem szerepelt egyetlen telekkönyvben sem.
(2) Minden esetben, az elbirtokló csak a telekkönyvbe való bejegyzés
iránti kérelem iktatását követően szerezheti meg a jogot, mielőtt egy
harmadik személy iktatta volna a jog saját javára való bejegyzése iránti
kérelmét, törvényes jogcím alapján, az elbirtoklási határidő folyamán vagy
azt követően.
A telekkönyvi elbirtoklás 931. cikk – (1) Törvényes jogcím hiányában, a telekkönyvbe ingatlan
tulajdonosaként vagy más dologi jog jogosultjaként bejegyzett személy
jogai nem vitathatók el többé, ha a jóhiszeműen bejegyzett személy a
bejegyzés iránti kérelem iktatásának időpontjától számított 5 éven át
birtokolta a dolgot, ha nem voltak birtoklási hibák.
(2) Elegendő, hogy a jóhiszeműség fennálljon a bejegyzés iránti
kérelem iktatásának és a birtoklás megkezdésének időpontjában.
Az elbirtoklási határidő 932. cikk – (1) A 930. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában
folyása említett esetekben, az elbirtoklás határideje nem kezd el folyni a tulajdonos
halálának vagy, az esetnek megfelelően, a jogi létezése megszűnésének
időpontja előtt, illetve a tulajdonról való lemondási nyilatkozat bejegyzési
időpontja előtt, akkor sem, ha a birtokba lépés egy előző időpontban
megtörtént.
(2) A birtoklási hibák felfüggesztik az elbirtoklási határidő folyását.
A birtoklás-egyesítés 933. cikk – (1) Mindegyik birtokos a személyében egy újabb birtoklást
kezd meg, függetlenül, hogy a dolgot egyetemesen vagy általánosan
ruházták át.
(2) Ennek ellenére, az elbirtoklás meghivatkozásához, az aktuális
birtokos egyesítheti a saját birtoklását alapítója birtoklásával.
Egyéb alkalmazandó 934. cikk – A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen kiegészülnek
rendelkezések a jogmegszüntető elévülésre vonatkozókkal.
3. SZAKASZ
Az ingó tulajdonjog megszerzése jóhiszemű birtoklással
A tulajdonjogi jogcím 935. cikk – Bárki, aki egy adott időpontban egy ingó dolog birtokában
vélelmezése van, vélelmezett, hogy a dolog tekintetében rendelkezik tulajdonjog-
megszerzési jogcímmel.
A harmadik személyekkel 936. cikk – A törvényben előírt esetek kivételével, az ingó dolog
szembeni jóhiszemű birtoklása biztosítja a dologi jogokat alapító vagy átruházó
meghivatkozhatóság jogügyletek harmadik személyekkel szembeni meghivatkozhatóságát.
Az ingó dolgok tulajdonának 937. cikk – (1) Az a személy, aki jóhiszeműen megköt egy visszterhes
megszerzése jóhiszemű tulajdonátruházó ügyletet nem-tulajdonossal, amelynek tárgya egy ingó
birtoklással dolog, az illető dolog tulajdonosává válik a tényleges birtokbavételének
időpontjától.
(2) Ennek ellenére, az elveszett vagy ellopott dolgot vissza lehet
igényelni a jóhiszemű birtokosától, ha a keresetet, a jogvesztés terhe
mellett, a dolog anyagi birtoklásának a tulajdonos általi elvesztésétől
számított három éven belül megindítják.
(3) Ha az elveszett vagy ellopott dolgot olyan személytől vásárolták,
aki rendszerint ugyanilyen jellegű dolgokat árul, vagy ha nyilvános
árverésen ítélték oda, és a visszaigénylési keresetet a három éves határidőn
belül megindították, a jóhiszemű birtokos visszatarthatja a dolgot az
eladónak fizetett ár teljes megtérítéséig.
(4) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók az ingatlan dolgok
tartozékainak tekintendő ingó dolgok tekintetében.
(5) A jelen cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók egy
dolog feletti haszonélvezeti vagy használati jog megszerzésével
kapcsolatban is.
A jóhiszeműség 938. cikk – (1) Jóhiszemű a birtokos, aki nem tudta, és a körülmények
alapján nem is kellett ismernie az elidegenítő tulajdonos minőségének hiányát.
(2) A jóhiszeműségnek a dolog tényleges birtokbavételének
időpontjában kell fennállnia.
Az ingó dolgok elbirtoklás 939. cikk – Az a személy, aki más dolgát birtokolja tíz éven át, a jelen
alapján történő megszerzése szakaszban előírtaktól eltérő feltételek között, megszerezheti a
tulajdonjogot, elbirtoklás alapján. A 932. cikk (2) bekezdésének, a 933. és
934. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
A bemutatóra szóló 940. cikk – A jelen szakasz rendelkezései alkalmazandók a bemutatóra
értékpapírok birtoklása szóló értékpapírok tekintetében is, amennyiben külön törvénnyel másként
nem rendelkeznek.
4. SZAKASZ
A foglalás
A dolog megszerzése 941. cikk – (1) Egy senki tulajdonát nem képező ingó dolog birtokosa,
foglalással annak tulajdonosává válik foglalással, a birtokba lépés időpontjától,
azonban csak akkor, ha az a törvény feltételei között történik.
(2) Tulajdonos nélküli dolgok az elhagyott dolgok, valamint azon
dolgok, amelyeknek természetüknél fogva nincs tulajdonosuk, mint
például a vadállatok, a halak és a természetes halas medencék élő
erőforrásai, az erdei gyümölcsök, a vadflóra ehető gombái, a gyógy- és
aromanövények, valamint más hasonlók.
(3) A nagyon kis értékű vagy nagyon megrongálódott ingó dolgok,
amelyeket nyilvános helyen hagytak, ideértve a közúton vagy
tömegközlekedési eszközben hagyottakat is, elhagyott dolgoknak
tekintendők.
A talált dolog tulajdona 942. cikk – (1) Az elveszett ingó dolog továbbra is a tulajdonosáé.
(2) A dolog megtalálója köteles tíz napon belül visszaszolgáltatni azt
tulajdonosának vagy, ha az ismeretlen, a megtalálás szerinti helység
rendőrségének átadni. Köteles megőrizni a dolgot hat hónapig, ilyen
értelemben a kötelező letétre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
(3) A rendőrség kifüggeszti székhelyén és honlapján a dolog
elvesztésére vonatkozó hirdetményt, a dolog összes leírási elemének
feltüntetésével.
A nyilvános helyen talált 943. cikk – Ha a dolgot nyilvános helyen találták, jegyzőkönyv
dolog feletti tulajdonjog alapján átadják annak a személynek, aki a köztulajdonjogtól eltérő
jogcímmel rendelkezik az illető hely felett. Az elveszett dolog átvételétől
számított három napon belül, ez a személy köteles azt átadni, jegyzőkönyv
alapján, a helyi rendőrségnek. Ugyanezen határidőn belül, a 942. cikk (3)
bekezdésében említett hirdetményt kifüggesztik a dolog megtalálásának
helyén.
A talált dolog eladása 944. cikk – Ha a körülmények vagy a dolog természete miatt a
megőrzéssel csökkenne az értéke, vagy túl költségessé válna, nyilvános
árverésen adják el, a törvénynek megfelelően. Ebben az esetben, a
dologgal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az eladás nyomán
szerzett ár vonatkozásában gyakorolják.
A talált dolog tulajdonosnak 945. cikk – (1) A dolgot vagy az értékesítéséből származó árat
való visszaszolgáltatása visszaszolgáltatják a tulajdonosnak, ha az igényli, a jogvesztés terhe
mellett, a 942. cikk (2) bekezdésének második tételében említett határidőn
belül, azonban csak miután kifizették a dolog megőrzésével kapcsolatos
kiadásokat.
(2) Ugyanakkor, a kereskedelmi értékű dolgok esetében, a tulajdonos
köteles jutalmat fizetni a megtalálónak, a dolog aktuális értékének vagy az
árának tizedét kitevő összegben. A jutalomfizetési kötelezettség nem áll
fenn a 943. cikkben előírt esetben, ha a megtaláló a helyiség tulajdonosa
vagy annak képviselője, illetve alkalmazottja.
(3) Ha a tulajdonos nyilvános jutalomajánlatot tett, a megtalálónak
jogában áll választani azon összeg között, amelyre a tulajdonos az
ajánlattal kötelezte magát, és a törvényben meghatározott vagy a bíróság
által megállapított jutalom között.
(4) Ha a dolgot vagy az árat nem kéri az eredeti tulajdonos, az
tulajdonos nélküli dolognak tekintendő, és visszaadják a megtalálónak
jegyzőkönyv alapján. Ebben az esetben, a megtaláló foglalással szerzi meg
a tulajdonjogot. A foglalás bizonyítása történhet az említett
jegyzőkönyvvel vagy bármilyen más bizonyító eszközzel.
(5) Ha a megtaláló elutasítja a dolog vagy az ár átvételét, az a
megtalálás helye szerinti községet, várost vagy megyei jogú várost illeti
meg, és annak magánbirtokába kerül.
A talált kincs feletti jogok 946. cikk – (1) Kincs bármilyen – akár akaratlanul – elrejtett vagy
elásott ingó dolog, amely tekintetében senki nem tudja bizonyítani, hogy
tulajdonos.
(2) Egy ingatlan vagy ingó dologban talált kincs feletti tulajdonjog
egyenlő hányadban illeti meg a megtalálás helye szerinti ingatlan vagy
ingó dolog tulajdonosát és a megtalálót.
(3) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók a kulturális ingó
dolgok tekintetében, amelyeket így minősít a törvény, és amelyeket
véletlenül vagy rendszeres archeológiai kutatások következtében találnak
meg, és azon dolgok tekintetében sem, amelyek a törvény szerint,
köztulajdont képeznek.
Egyéb alkalmazandó 947. cikk – A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen
rendelkezések alkalmazandók azon személyek tekintetében, akik valamilyen más alapon
jogosultak az elveszett dolog visszaszolgáltatására.
5. SZAKASZ
A gyümölcsök megszerzése jóhiszemű birtoklással
A birtokolt dolog 948. cikk – (1) A jóhiszemű birtokos megszerzi a birtokolt dolog
gyümölcseinek megszerzési gyümölcsei feletti tulajdonjogot.
feltételei (2) A birtokosnak jóhiszeműnek kell lennie a gyümölcsök
beszedésének időpontjában. Az előre beszedett polgári gyümölcsök a
birtokost illetik meg, amennyiben annak a jóhiszeműsége fennáll azok
esedékességének időpontjában.
(3) A telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok gyümölcsei esetében a
jóhiszeműséget a megszerző harmadik személyekkel kapcsolatban a
kiigazítási kereset visszautasításához megkövetelt feltételek függvényében
értékelik.
(4) A többi esetben, a birtokos akkor jóhiszemű, ha meggyőződése,

hogy ő a dolog tulajdonosa egy tulajdonátruházó jogügylet alapján,
amelynek hatástalansági okait nem ismerte, és a körülmények alapján nem
is kellene ismernie. A jóhiszeműség megszűnik a hatástalansági okok
ismeretének időpontjától.
(5) A rosszhiszemű birtokosnak vissza kell szolgáltatnia a beszedett
gyümölcsöket, valamint azok ellenértékét, amelyeket elmulasztott
beszedni.
IV. FEJEZET
Birtokvédelmi keresetek
A birtokvédelmi keresetek 949. cikk – (1) Az a személy, aki legalább egy évig birtokolt egy
dolgot, kérheti a bíróságtól a birtokállapota bármilyen háborításának
megelőzését vagy elhárítását, illetve, az esetnek megfelelően, a dolog
visszaszolgáltatását. Ugyanakkor, a birtokos jogosult kártérítést igényelni
az okozott károkért.
(2) A birtokvédelmi kereset gyakorlására a bírlaló is jogosult.
A személyek, akikkel 950. cikk – (1) A birtokvédelmi keresetek irányulhatnak a tulajdonos
szemben megindíthatók a ellen is.
birtokvédelmi keresetek (2) A birtokvédelmi kereset nem indítható meg azon személy ellen,
akivel szemben fennáll a visszaszolgáltatási kötelezettség.
A birtokvédelmi kereset 951. cikk – (1) Birtokháborítás, illetve a békés vagy erőszakos
gyakorlásának határideje megfosztás esetén, a keresetet a birtokháborítástól vagy a megfosztástól
számított egy éves elévülési határidőn belül kell megindítani.
(2) Ha a birtokháborítás vagy megfosztás erőszakos, a keresetet
megindíthatja az is, akinek a birtoklása hibás, függetlenül a birtoklás
időtartamától.
A birtokolt dolog megőrzése 952. cikk – (1) Ha alapos okok utalnak arra, hogy a birtokolt dolog
célját szolgáló intézkedések egy más személy tulajdonában lévő dolog vagy bizonyos munkálatok miatt
foganatosítása – mint például építés, fakivágás vagy a szomszédos telken végzett ásatások
– megsemmisülhet vagy megrongálódhat, a birtokos kérheti a veszély
elhárításához szükséges intézkedések foganatosítását vagy, esetenként, a
munkálatok megszüntetését.
(2) A kérelem elbírálásáig a birtokos vagy, esetenként, a másik
személy csak az alábbi esetekben kötelezhető óvadék kifizetésére, amelyet
a bíróság állapít meg:
a) ha a bíróság ideiglenesen elrendeli a dolog elmozdítását vagy a
munkálat beszüntetését, az óvadékot a birtokos terhére állapítják meg,
hogy ezáltal jóvátehetővé váljon az alperesnek az elrendelt intézkedéssel
okozott kár;
b) ha a bíróság jóváhagyja a dolog megőrzését a jelenlegi állapotában
vagy a munkálatok folytatását, az óvadékot az alperes terhére állapítják
meg, ezáltal biztosítva a birtokosnak az eredeti állapot helyreállításához
szükséges összegeket.
IV. KÖNYV
Az öröklésről és az ingyenes juttatásokról
I. CÍM
Az öröklésre vonatkozó rendelkezések általában
I. FEJEZET
Fogalom 953. cikk – Az öröklés egy elhunyt természetes személy hagyatékának

átszállása egy vagy több létező személyre.
A hagyaték megnyílta 954. cikk – (1) Egy személy hagyatékának megnyíltára halálának
időpontjában kerül sor.
(2) A hagyaték megnyíltára az elhunyt utolsó lakhelyén kerül sor. Az
utolsó lakhely bizonyítása a halotti bizonyítvánnyal vagy adott esetben a
jogerőssé vált holtnak nyilvánítási bírói határozattal történik.
(3) Ha az elhunyt utolsó lakhelye nem ismert vagy nincs Románia
területén, a hagyaték megnyíltára az országban először megkeresett
közjegyző területi körzetéhez tartozó helyen kerül sor, azzal a feltétellel,
hogy ebben a területi körzetben az örökhagyó rendelkezett legalább egy
ingatlannal. Amennyiben a hagyatékban nincsenek ingatlanok, annak
megnyíltára az elsőként megkeresett közjegyző területi körzetében kerül
sor, azzal a feltétellel, hogy e területi körzetben az örökhagyó rendelkezzen
ingó dolgokkal. Amennyiben a hagyatékban nincsenek Románia területén
található dolgok, a hagyaték megnyíltára az először megkeresett közjegyző
területi körzetéhez tartozó helyen kerül sor.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók, ha a
hagyatéki eljárások lebonyolítása céljából megkeresett első szerv a bíróság.
Az öröklés fajtái 955. cikk – (1) Az elhunyt személy hagyatéka törvényes öröklés útján
ruházódik át, ha az örökhagyó végrendeletben másként nem rendelkezett.
(2) Az elhunyt hagyatékának egy része átruházható végintézkedéssel,
a másik része pedig törvényes öröklés útján.
A nem megnyílt hagyatékkal 956. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, abszolút semmisek
kapcsolatos jogügyletek azok a jogügyletek, amelyek tárgyát még nem megnyílt hagyaték feletti
esetleges jogok képezik, valamint azok, amelyek egy hagyaték
elfogadására vagy az arról való lemondásra vonatkoznak, a hagyaték
megnyílása előtt, illetve a hagyaték megnyíltakor megszerzett jogok
elidegenítésére vagy elidegenítésének ígéretére.
II. FEJEZET
Az öröklési jog általános feltételei
Az öröklési képesség 957. cikk – (1) Egy személy akkor örökölhet, ha életben van a
hagyaték megnyíltának időpontjában. A 36., 53. és 208. cikk
alkalmazandó.
(2) Ha több személy halála esetén nem lehet megállapítani, hogy

melyik élte túl a másikat, nincs egymással szembeni öröklési képességük.
A jog szerinti érdemtelenség 958. cikk – (1) Jog szerint érdemtelen:
a) az örökhagyó meggyilkolásának szándékával elkövetett
bűncselekményért büntetőjogilag elítélt személy;
b) a hagyaték megnyílta előtt egy másik örökös – aki, ha a hagyaték az
elkövetés időpontjában nyílt volna meg, eltávolította volna, vagy szűkítette
volna az elkövető öröklésre való hivatottságát – meggyilkolásának
szándékával elkövetett bűncselekményért elítélt személy.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett cselekményekért
az elítélést megakadályozza a cselekmény elkövetőjének halála, a
közkegyelem vagy a büntetőjogi felelősség elévülése, az érdemtelenség
akkor is fennáll, ha az említett cselekményeket jogerős polgárjogi bírói
határozattal állapították meg.
(3) A jog szerinti érdemtelenség bármikor megállapítható, bármely
érdekelt személy kérésére, vagy hivatalból, a bíróság vagy a közjegyző
által, a bírói határozat alapján, amelyből kiderül az érdemtelenség.
A bírósági érdemtelenség 959. cikk – (1) Öröklésre érdemtelennek nyilvánítható:
a) az a személy, akit büntetőjogilag elítéltek az örökhagyó ellen
szándékosan elkövetett súlyos testi vagy erkölcsi erőszakos
cselekményekért vagy, esetenként, olyan cselekményekért, amelyeknek
következményeképp meghalt az áldozat;
b) az a személy, aki rosszhiszeműen elrejtette, megrongálta,
tönkretette vagy meghamisította az elhunyt személy végrendeletét;
c) az a személy, aki megtévesztéssel vagy kényszer hatására
megakadályozta az örökhagyót, hogy elkészítse, módosítsa vagy
visszavonja a végrendeletét.
(2) A jogvesztés terhe mellett, bármelyik örökös kérheti a bíróságtól,
hogy kinyilvánítsa az érdemtelenséget a hagyaték megnyíltától számított 1
éves határidőn belül. A kereset megindítása a felperes örökös részéről az
öröklés hallgatólagos elfogadásának tekintendő.
(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett cselekményekért az
elítélési határozatot a hagyaték megnyíltát követő időpontban hirdetik ki,
az 1 éves határidőt az elítélési határozat jogerőre emelkedésének
időpontjától számítják.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett
cselekményekért az elítélést megakadályozza a cselekmény elkövetőjének
halála, a megadott kegyelem vagy a büntetőjogi felelősség elévülése, az
érdemtelenség kinyilvánítható, ha e cselekményeket jogerős polgárjogi
bírói határozattal állapították meg. Ebben az esetben, az 1 éves határidőt az
elítélést megakadályozó ok megjelenésétől számítják, ha ez a hagyaték
megnyílta után következett be.
(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben, az 1 éves
határidő azon időponttól számítandó, amikor az örökös ismerte az
érdemtelenségi okot, ha ez a hagyaték megnyíltát követő időpont.
(6) A község, város vagy adott esetben megyei jogú város, amelynek
körzetében a hagyaték megnyíltakor a dolgok találhatók, megindíthatja a
(2) bekezdésben említett keresetet, amennyiben az (1) bekezdésben

említett cselekmények elkövetőjének kivételével nincs más örökös. A (2) –
(5) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
Az érdemtelenség 960. cikk – (1) Az érdemtelen személy kiesik mind a törvényes, mind
jogkövetkezményei pedig a végrendeleti öröklésből.
(2) Az érdemtelen személynek a hagyatékot alkotó dolgok feletti
birtoklása rosszhiszemű birtoklásnak tekintendő.
(3) Az érdemtelen személy és harmadik személyek között megkötött
megőrzési ügyletek, valamint az ügykezelési ügyletek, amennyiben
hasznosak az örökösök számára, érvényben maradnak. Úgyszintén
érvényben maradnak az érdemtelen és a jóhiszemű megszerző harmadik
személyek között megkötött visszterhes rendelkezési ügyletek is, a
telekkönyvi szabályok alkalmazásával.
Az érdemtelenség 961. cikk – (1) A jog szerinti vagy bírósági érdemtelenség joghatásai
joghatásainak elhárítása kifejezetten elháríthatók az örökhagyó végrendeletével vagy közjegyzői
hiteles okirattal. Kifejezett nyilatkozat hiányában, nem tekintendő az
érdemtelenség joghatásai elhárításának az érdemtelenséget kiváltó
cselekmény elkövetése után az érdemtelen személynek hagyott
hagyomány.
(2) Az érdemtelenség joghatásai nem háríthatók el az érdemtelen
rehabilitációjával, az elítélés után bekövetkezett amnesztiával,
kegyelemmel vagy a büntetőjogi büntetés végrehajtásának elévülésével.
Az öröklési hivatottság 962. cikk – Az örökléshez egy személynek rendelkeznie kell a
törvényben megkövetelt képességgel, illetve őt az elhunytnak
végrendelettel ki kell jelölnie.
II. CÍM
Törvényes öröklés
I. FEJEZET
A törvényes örökösök 963. cikk – (1) Az öröklés a jelen címben meghatározott sorrendben és
szabályok szerint a túlélő házastársat és az elhunyt rokonait, azaz a
leszármazottait, felmenőit és adott esetben oldalági rokonait illeti meg.
(2) A leszármazottak és felmenők az elhunyttal való rokonságuk
fokától függetlenül, az oldalági rokonok pedig csak a negyedik fokig
hivatottak öröklésre.
(3) Törvényes vagy végrendeleti örökösök hiányában, az elhunyt
hagyatéka átszáll arra a községre, városra vagy, esetenként, megyei jogú
városra, amelynek területi körzetében a hagyaték megnyíltának
időpontjában a dolgok találhatók.
A törvényes öröklési rend 964. cikk – (1) Az elhunyt rokonai a következő sorrendben örökölnek:
általános elvei a) első osztály: leszármazottak;
b) második osztály: kiváltságos felmenők és kiváltságos oldalági
rokonok;
c) harmadik osztály: közönséges felmenők;
d) negyedik osztály: közönséges oldalági rokonok.
(2) Ha kizárás miatt az elhunyt legközelebbi osztályba tartozó rokonai
nem örökölhetik a teljes hagyatékot, a megmaradt részt szétosztják a
következő osztályba tartozó, öröklési feltételeket teljesítő rokonok között.
(3) Mindegyik osztályon belül a közelebbi rokonsági fokban álló
rokonok eltávolítják a távolabbi rokonsági fokban állókat, azon esetek
kivételével, amelyben törvény másként rendelkezik.
(4) Az azonos osztályba tartozó és azonos rokonsági fokú rokonok
között az örökséget egyenlően osztják el, ha törvény eltérően nem
rendelkezik.
II. FEJEZET
Az öröklési képviselet
Fogalom 965. cikk – Az öröklési képviselet révén egy távolabbi fokú törvényes
örökös, a képviselő, a törvény értelmében, átveszi a felmenője, a képviselt,
jogait, hogy megkapja a hagyatéki részt, amely az utóbbit megillette volna,
ha nem lett volna érdemtelen az elhunyttal szemben vagy halott a hagyaték
megnyíltakor.
Alkalmazási terület 966. cikk – (1) Öröklési képviselettel csak az elhunyt gyermekeinek
leszármazottai és az elhunyt testvéreinek leszármazottai örökölhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben előírt korlátok között, és amennyiben
teljesülnek a 967. cikkben előírt feltételek, a képviselet minden esetben
alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az öröklési képviselők az elhunyttal
azonos vagy különböző fokú rokonok.
Feltételek 967. cikk – (1) Képviselhető az öröklési képességgel nem rendelkező
személy, továbbá az érdemtelen is, még ha életben is van a hagyaték
megnyíltának időpontjában, és le is mond az öröklésről.
(2) Az elhunyt hagyatékának képviselettel való örökléséhez a
képviselőnek teljesítenie kell az örökléséhez megkövetelt összes általános
feltételt.
(3) A képviselet akkor is alkalmazandó, ha a képviselő érdemtelen a
képviselttel szemben, vagy ha lemondott az öröklésről, illetve ha kizárta az
öröklésből.
Az öröklési képviselet 968. cikk – (1) Azon esetekben, amelyekben az öröklési képviselet
általános joghatása alkalmazandó, az örökséget ágak szerint osztják el.
(2) Ági öröklés alatt az alábbiak értendők:
– az első osztályon belül, az első fokú leszármazott, aki örököl vagy
akit képviselnek;
– a második osztályon belül, a másodfokú kiváltságos oldalági rokon,
aki örököl vagy akit képviselnek.
(3) Ha egyazon ágnak több leágazása van, minden egyes leágazás
tekintetében az elosztás szintén ágak szerint történik, az ugyanazon ágon
belüli azonos fokú leszármazottakat megillető részt pedig egyenlően
osztják el közöttük.
Az öröklési képviselet sajátos 969. cikk – (1) Az érdemtelen személynek a kizárása tárgyát képező
joghatása hagyaték megnyílta előtt fogant gyermekei az érdemtelen öröklése
tekintetében osztályra bocsátják az érdemtelen képviseletében örökölt
dolgokat, ha az érdemtelen eltávolításának tárgyát képező hagyaték
megnyílta után fogant többi gyermekével együtt örökölnek. Osztályra
bocsátásra abban az esetben és csak olyan mértékben kerül sor,
amennyiben az érdemtelen képviseletében kapott dolgok értéke
meghaladta a hagyatéki terhek értékét, amelyeket a képviselőnek kell
viselnie az öröklési képviselet következtében.
(2) Az osztályra bocsátás a jelen könyv IV. címe IV. fejezetének 2.
szakaszában előírt rendelkezések szerint történik.
III. FEJEZET
Törvényes örökösök
1. SZAKASZ
A túlélő házastárs
A feltételek 970. cikk – A túlélő házastárs örököl az elhunyt házastárs után, ha a

hagyaték megnyíltakor nem volt jogerős válási határozat.
A túlélő házastárs öröklési 971. cikk – (1) A túlélő házastárs együtt örököl bármelyik törvényes
hivatottsága örökös-osztállyal.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek hiányában, vagy ha
egyikük sem akar vagy tud örökölni, a túlélő házastárs örökli a teljes
hagyatékot.
A túlélő házastárs örökségi 972. cikk – (1) A túlélő házastársat megillető hányad a következő:
része a) a hagyaték egynegyede, ha az elhunyt leszármazottaival együtt
örököl;
b) a hagyaték egyharmada, ha az elhunyt kiváltságos felmenőivel és
kiváltságos oldalági rokonaival együtt örököl;
c) a hagyaték fele, ha csak az elhunyt kiváltságos felmenőivel vagy
kiváltságos oldalági rokonaival együtt örököl;
d) a hagyaték háromnegyede, ha az elhunyt közönséges felmenőivel
vagy közönséges oldalági rokonaival együtt örököl.
(2) A túlélő házastársat megillető rész kiszámításánál, ha különböző
osztályokba tartozó törvényes örökösökkel együtt örököl, csak a
legközelebbi osztály esetén alkalmazandó szabályokat veszik figyelembe.
(3) Ha vélt házasság következményeképp két vagy több személy
számít túlélő házastársnak, az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott
hányadot egyenlő arányban osztják el közöttük.
A túlélő házastárs lakásjoga 973. cikk – (1) A túlélő házastárs, aki nem rendelkezik dologi joggal a
szükségleteinek megfelelő lakás használata felett, lakásjogot kap azon
lakás felett, amelyben a hagyaték megnyíltáig lakott, ha az a lakás a
hagyatékhoz tartozik.
(2) A lakásjog ingyenes, elidegeníthetetlen és végrehajthatatlan.
(3) Bármelyik örökös kérheti akár a lakásjog korlátozását, ha a lakás
nem szükséges egészében a túlélő házastársnak, akár a lakásjog tárgyának
megváltoztatását, ha a túlélő házastárs rendelkezésére bocsát egy másik

megfelelő lakást.
(4) A lakásjog a vagyonmegosztással szűnik meg, azonban a hagyaték
megnyíltától számított egy évnél nem korábban. Ez a jog megszűnhet az 1
éves határidő lejárta előtt is a túlélő házastárs újraházasodása esetén.
(5) A jelen cikkben szabályozott lakásjogra vonatkozó összes peres
ügyet a vagyonmegosztásban illetékes bíróság bírálja el, amelyik
elsőbbséggel, tanácsteremben dönt.
A túlélő házastárs különös 974. cikk – Amennyiben nem az elhunyt személy leszármazottaival
öröklési joga együtt örököl, a 972. cikk szerint meghatározott hányad mellett, a túlélő
házastárs örökli a házastársak közös használatára rendeltetett háztartási
tárgyakat és a bútorokat.
2. SZAKASZ
Az elhunyt leszármazottai
A leszármazottak öröklési 975. cikk – (1) A leszármazottak az elhunyt gyermekei és azok utódai
joga egyenes ágon a végtelenségig.
(2) Az elhunyt leszármazottai eltávolítják a többi osztályba tartozó
örökösöket, és a rokoni fokozatok közelségi sorrendjében örökölnek. A
964. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
(3) A túlélő házastárssal együtt örökölve, az elhunyt leszármazottai,
függetlenül számuktól, a hagyaték háromnegyedét kapják meg.
(4) A leszármazottakat megillető örökséget vagy örökségrészt
egyenlően osztják el, ha saját nevükben örökölnek, illetve ágak szerint, ha
öröklési képviselet következtében örökölnek.
3. SZAKASZ
A kiváltságos felmenők és a kiváltságos oldalági rokonok
A kiváltságos felmenők és a 976. cikk – (1) A kiváltságos felmenők az elhunyt apja és anyja.
kiváltságos oldalági rokonok (2) A kiváltságos oldalági rokonok az elhunyt testvérei, valamint azok
öröklési hivatottsága leszármazottai, az elhunytat is beleszámítva negyedik fokig.
(3) A kiváltságos felmenők és a kiváltságos oldalági rokonok akkor
örökölnek, ha a leszármazottak nem teljesítik az örökléshez szükséges
feltételeket. A 963. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
A hagyaték elosztása a túlélő 977. cikk – (1) Ha a túlélő házastárs együtt örököl mind a kiváltságos
házastárs, a kiváltságos felmenőkkel, mind az elhunyt kiváltságos oldalági rokonaival, a második
felmenők és a kiváltságos osztályt megillető rész a hagyaték kétharmada.
oldalági rokonok között (2) Ha a túlélő házastárs csak az elhunyt kiváltságos felmenőivel vagy
csak a kiváltságos oldalági rokonaival együtt örököl, a második osztályt
megillető rész a hagyaték fele.
A hagyaték elosztása a 978. cikk – A kiváltságos felmenőket és a kiváltságos oldalági
kiváltságos felmenők és a rokonokat megillető örökség vagy örökségrész elosztása az öröklő
kiváltságos oldalági rokonok kiváltságos felmenők függvényében, az alábbiak szerint történik:
között a) ha egyetlen szülő örököl, egynegyedet kap, míg a kiváltságos
oldalági rokonok, számuktól függetlenül, háromnegyedet kapnak;

b) ha két szülő örököl, a hagyaték felét kapják együtt, a kiváltságos
oldalági rokonok, számuktól függetlenül, a másik felére jogosultak.
A kiváltságos felmenők vagy 979. cikk – (1) Amennyiben a kiváltságos oldalági rokonok nem
a kiváltságos oldalági teljesítik az örökléshez szükséges feltételeket, a kiváltságos felmenők
rokonok hiánya öröklik a második osztályt megillető teljes örökséget vagy örökségrészt.
(2) Amennyiben a kiváltságos felmenők nem teljesítik az örökléshez
szükséges feltételeket, a kiváltságos oldalági rokonok öröklik a második
osztályt megillető teljes örökséget vagy örökségrészt.
A hagyaték elosztása a 980. cikk – A kiváltságos felmenőket megillető örökséget vagy
kiváltságos felmenők között örökségrészt egyenlően osztják el közöttük.
A hagyaték elosztása a 981. cikk – (1) A kiváltságos oldalági rokonokat megillető örökséget
kiváltságos oldalági rokonok vagy örökségrészt egyenlően osztják el közöttük.
között (2) Abban az esetben, amelyben a kiváltságos oldalági rokonok
öröklési képviselet nyomán örökölnek, az őket megillető örökséget vagy
örökségrészt ágak szerint osztják el.
(3) Abban az esetben, amelyben a kiváltságos oldalági rokonok az
elhunyttal különböző oldalágon rokonok, az őket megillető örökséget vagy
örökségrészt, egyenlő módon osztják el az anyai és apai ág között.
Mindegyik ágon belül az (1) és (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
(4) A (3) bekezdésben említett feltevés esetén a kiváltságos oldalági
rokonok, akik mindkét ágon rokonok az elhunyttal, mindegyik ágon
megkapják az őket megillető örökséget.
4. SZAKASZ
A közönséges felmenők
A közönséges felmenők 982. cikk – (1) A közönséges felmenők az elhunyt egyenesági

öröklési joga felmenői, a szülők kivételével.
(2) A közönséges felmenők akkor örökölnek, ha a leszármazottak, a
kiváltságos felmenők és a kiváltságos oldalági rokonok nem teljesítik az
örökléshez szükséges feltételeket. A 964. cikk (2) bekezdésének
(3) A közönséges felmenők az elhunyttal való rokonsági fok
sorrendjében örökölnek.
(4) A túlélő házastárssal együtt örökölve, az elhunyt közönséges
felmenői, függetlenül a számuktól, közösen öröklik a hagyaték negyedét.
(5) Az azonos fokú közönséges felmenőket megillető örökséget vagy
örökségrészt egyenlően osztják el közöttük.
5. SZAKASZ
A közönséges oldalági rokonok
A közönséges oldalági 983. cikk – (1) A közönséges oldalági rokonok az elhunyt oldalági
rokonok öröklési joga rokonai negyedik fokig, a kiváltságos oldalági rokonok kivételével.
(2) A közönséges oldalági rokonok akkor örökölnek, ha a
leszármazottak, a kiváltságos felmenők, a kiváltságos oldalági rokonok és
a közönséges felmenők nem teljesítik az örökléshez szükséges feltételeket.

A 964. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
(3) A közönséges oldalági rokonok az elhunyttal való rokonsági fok
sorrendjében örökölnek.
(4) A túlélő házastárssal együtt örökölve, a közönséges oldalági
rokonok, függetlenül a számuktól, közösen öröklik a hagyaték negyedét.
(5) Az azonos fokú közönséges oldalági rokonokat megillető
örökséget vagy örökségrészt egyenlően osztják el közöttük.
III. CÍM
Ingyenes juttatások
I. FEJEZET
1. SZAKASZ
Előzetes rendelkezések
Fogalom és kategóriák 984. cikk – (1) Az ingyenes juttatás az a jogügylet, amellyel egy
személy ingyenesen rendelkezik dolgai felett, részben vagy egészen, egy
másik személy javára.
(2) Ingyenes juttatások csak ajándékkal vagy végrendeletbe foglalt
hagyománnyal tehetők.
Az ajándékozás 985. cikk – Az ajándékozás az a szerződés, amellyel adományozási
szándékkal egyik fél, az ajándékozó, visszavonhatatlanul rendelkezik egy
dolog felett a másik fél, a megajándékozott, javára.
A hagyomány 986. cikk – A hagyomány az a végrendeleti rendelkezés, amellyel a
végrendelkező kiköti, hogy halála esetén egy vagy több hagyományos
részesüljön a teljes vagyonában, annak egy részében vagy bizonyos
meghatározott dolgokban.
2. SZAKASZ
Jogképesség az ingyenes juttatások terén
A jogképesség 987. cikk – (1) Bárki tehet és kaphat ingyenes juttatásokat, a

jogképességre vonatkozó szabályok betartásával.
(2) Az ingyenes juttatásokkal való rendelkezési jogképesség
feltételének akkor kell teljesülnie, amikor a rendelkező kinyilvánítja
akaratát.
(3) Az ajándék elfogadására vonatkozó jogképesség feltételének akkor
kell teljesülnie, amikor a megajándékozott elfogadja az ajándékot.
(4) A hagyomány elfogadására vonatkozó jogképesség feltételének
teljesülnie kell a végrendelkező hagyatékának megnyíltakor.
A rendelkező teljes 988. cikk – (1) A cselekvőképességgel nem rendelkező vagy a
cselekvőképességének hiánya korlátozott cselekvőképességű személy nem rendelkezhet a dolgai felett
ingyenes juttatásokkal, a törvényben előírt esetek kivételével.
(2) A relatív semmisség terhe mellett, a teljes cselekvőképesség

megszerzése után sem rendelkezhet egy személy ingyenes juttatásokkal
azon személy javára, aki őt képviselte, vagy törvényes gondviselője javára,
azelőtt, hogy megkapta volna a gyámügyi bíróságtól a felelőssége alóli
mentesítést. Kivételt képez az a helyzet, amelyben a képviselő vagy,
esetenként, a törvényes gondviselő a rendelkező felmenője.
Az ingyenes juttatás 989. cikk – (1) Az abszolút semmisség terhe mellett, a rendelkezőnek
kedvezményezettjének meg kell határoznia az ingyenes juttatás kedvezményezettjét, vagy
megjelölése legalább elő kell írnia azokat a szempontokat, amelyek alapján a
kedvezményezett meghatározhatóvá válik akkor, amikor az ingyenes
juttatás kifejti joghatásait.
(2) Az ingyenes juttatás megkötésének időpontjában nem létező
személy akkor részesülhet ingyenes juttatásban, ha annak
kedvezményezettje egy cselekvőképes személy, azzal a meghagyással,
hogy ez utóbbi személy átruházza a kedvezményezettnek az ingyenes
juttatás tárgyát, amint az lehetségessé válik.
(3) Az abszolút semmisség terhe mellett, a rendelkező nem hagyhatja
egy harmadik személyre az ingyenes juttatás kedvezményezettjének
megjelölését vagy a juttatás tárgyának meghatározását. Ennek ellenére, a
végrendelkező által megjelölt személyeknek hagyománnyal átruházott
dolgok elosztása harmadik személy megítélésére bízható.
(4) Érvényes a rendelkező által megjelölt személynek tett ingyenes
juttatás, az ajándékozott személy vagy szintén a rendelkező által megjelölt
harmadik személy által kiválasztott személy javára történő meghagyással.
A vonatkozó rendelkezési 990. cikk – (1) Relatív semmisek az orvosok, gyógyszerészek vagy
képesség hiánya más személyek javára történő ingyenes juttatások, abban az időszakban,
amelyben a rendelkezőt közvetlenül vagy közvetetten szakgondozásban
részesítették a halálát okozó betegsége miatt.
(2) Az (1) bekezdés előírásai alól kivételt képeznek:
a) a házastárs, az egyenesági rokonok vagy a kiváltságos oldalági
rokonok javára tett ingyenes juttatások;
b) negyedik fokig terjedő más rokonok javára tett ingyenes juttatások,
ha az ingyenes juttatás időpontjában a rendelkezőnek nincs házastársa és
egyenesági vagy kiváltságos oldalági rokonai sem.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a papok és
más személyek tekintetében is, akik vallási gondozásban részesítették a
rendelkezőt halálát okozó betegsége alatt.
(4) Ha a rendelkező a betegség következtében elhunyt, a relatív
semmisség iránti kereset elévülési határideje azon időponttól folyik,
amikor az örökösök tudomást szereztek az ingyenes juttatás létezéséről.
(5) Abban az esetben, amelyben a rendelkező meggyógyult, a
hagyomány érvényessé válik, az ajándék érvénytelenítése iránti kereset
pedig a rendelkező gyógyulásának időpontjától számított 3 éves határidőn
belül indítható meg.
A vonatkozó rendelkezési 991. cikk – Relatív semmisek az alábbiak javára tett hagyományok:
képesség hiánya a a) a végrendeletet hitelesítő közjegyző;
hagyományozás terén b) a végrendelet hitelesítési eljárásában részt vevő tolmács;
c) a tanúk, az 1043. cikk (2) bekezdésében és az 1047. cikk (3)
bekezdésében említett esetekben;

d) az eljáró közegek, az 1047. cikkben említett esetekben;
e) azon személyek, akik törvényesen jogi tanácsadást nyújtottak a
végrendelet megszerkesztésénél.
A színlelés 992. cikk – (1) A 988. cikk (2) bekezdésében, valamint a 990. és 991.
cikkben említett relatív semmisség jogkövetkezménye alkalmazandó a
visszterhes szerződés formájában rejtett vagy közbeiktatott személynek tett
ingyenes juttatások esetében is.
(2) Ellentétes bizonyításig, közbeiktatott személynek vélelmezettek az
ingyenes juttatás elfogadására jogképességgel nem rendelkező személy
felmenői, leszármazottai és házastársa, valamint az illető személy
házastársának felmenői és leszármazottai.
3. SZAKASZ
Hitbizományi helyettesítés
Fogalom 993. cikk – Az a rendelkezés, amellyel egy rendeltnek nevezett

személy köteles megőrizni a dolgot, amely az ingyenes juttatás tárgyát
képezi, és továbbadni azt a rendelkező által megjelölt harmadik
személynek, a helyettesítettnek, csak a törvényben megengedett esetekben
fejt ki joghatásokat.
A hitbizományi helyettesítés 994. cikk – Egy ingyenes juttatást meghagyás terhelhet, amely a
rendelt, az ajándékozott vagy a hagyományos azon kötelezettségét képezi,
hogy megőrizze az ingyenes juttatás tárgyát, és halálakor átruházza azt a
rendelkező által megjelölt helyettesítettnek.
Jogkövetkezmények a dolgok 995. cikk – (1) A 994. cikkben említett meghagyás csak az ingyenes
tekintetében juttatás tárgyát képező azon dolgok tekintetében fejti ki joghatásait,
amelyek a rendelt halálának időpontjában azonosíthatók és a vagyonában
találhatók.
(2) Amennyiben az ingyenes juttatás tárgya értékpapír, a meghagyás
joghatása kiterjed az azt helyettesítő értékpapírokra is.
(3) Ha az ingyenes juttatás tárgyát nyilvánossági alakiságoknak
alávetett jogok képzik, a meghagyásnak ugyanezen alakiságoknak kell
eleget tennie. Ingatlanok esetében, a meghagyást be kell jegyezni a
telekkönyvbe.
A helyettesített jogai 996. cikk – (1) A helyettesített jogai a rendelt halálakor születnek meg.
(2) A helyettesített az ingyenes juttatás tárgyát képező dolgokat a
rendelkezőtől kapja.
(3) A helyettesített nem kötelezhető a dolgok megőrzésére és
átadására.
Biztosítékok és biztosítási 997. cikk – A meghagyás teljesítése érdekében a rendelkező biztosíték
szerződések létesítésére és biztosítási szerződés megkötésére kötelezheti a rendeltet.
A meghagyás betudása a 998. cikk – Ha a rendelt a rendelkező kötelesrészre jogosult örököse, a
rendelkezésre álló rész felett meghagyásnak tiszteletben kell tartania kötelesrészét.
Az ajándék elfogadása a 999. cikk – A helyettesítettnek tett ajándékozási ajánlatot az a
rendelkező halála után rendelkező halála után is elfogadhatja.
A helyettesítés hatástalansága 1000. cikk – Amennyiben a helyettesített meghal a rendelt előtt vagy
lemond az ingyenes juttatás kedvezményéről, a dolog a rendeltet illeti meg,
azon eset kivételével, amelyben előírták, hogy a dolgot a helyettesített
örökösei kapják meg, vagy második helyettesítettet jelöltek meg.
4. SZAKASZ
Hátramaradt ingyenes juttatások
Fogalom 1001. cikk – A rendelkező kikötheti, hogy a helyettesített abban

részesüljön, ami a rendelt halálának időpontjában marad az utóbbi javára
tett ajándékokból vagy hagyományokból.
A rendelt rendelkezési joga 1002. cikk – A hátramaradt ingyenes juttatás nem akadályozza meg a
rendeltet abban, hogy visszterhes jogügyleteket kössön meg vagy, hogy
visszatartsa a megkötésük következtében szerzett dolgokat vagy összegeket.
Az ingyenes rendelkezés 1003. cikk – (1) A rendelt nem rendelkezhet végrendelettel azon
tilalma dolgokról, amelyek hátramaradt ingyenes juttatás tárgyát képezték.
(2) A rendelkező megtilthatja a rendeltnek, hogy ajándékozással
rendelkezzen a dolgokról. Ennek ellenére, ha a rendelkező kötelesrészes
örököse, a rendelt megőrzi annak lehetőségét, hogy élők közötti vagy halál
esetére szóló jogügyleteket kössön meg azon dolgokra vonatkozóan,
amelyek a kötelesrésze felett betudott ajándékok tárgyát képezték.
A rendelt vagyoni 1004. cikk – A rendeltnek nem kell elszámolnia a rendelkezővel vagy
függetlensége örököseivel.
A hitbizományi helyettesítési 1005. cikk – A 995. cikkben, a 996. cikk (2) bekezdésében, a 997.,
szabályok alkalmazása 999. és 1000. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazandók a hátramaradt
ingyenes juttatások tekintetében is.
5. SZAKASZ
A feltételek és meghagyások felülvizsgálata
Alkalmazási terület 1006. cikk – Ha bizonyos előreláthatatlan és a kedvezményezettnek fel

nem róható helyzetek miatt, amelyek az ingyenes juttatás elfogadása után
következtek be, az ingyenes juttatást terhelő feltételek teljesítése vagy a
meghagyások végrehajtása különösen nehézzé, illetve túlzottan költségessé
vált a kedvezményezett számára, az kérheti a meghagyások vagy feltételek
felülvizsgálatát.
A felülvizsgálati kérelem 1007. cikk – (1) A rendelkező akaratának lehetséges mértékig való
elbírálása betartásának feltételével, a felülvizsgálati kérelemmel megkeresett bíróság
elrendelheti az ingyenes juttatást terhelő feltételek vagy meghagyások
mennyiségi vagy minőségi módosítását, illetve csoportosíthatja a más
ingyenes juttatásokból származó hasonlóakkal.
(2) A bíróság engedélyezheti az ingyenes juttatás tárgyának részleges
vagy teljes elidegenítését, meghatározva, hogy az árat a rendelkező
akaratának megfelelő célokra használják, valamint bármilyen más
intézkedést, amelyek lehetőség szerint megőrizzék azt a rendeltetést,
amelyre a rendelkező törekedett.
A felülvizsgálat 1008. cikk – Ha a feltételek vagy meghagyások felülvizsgálatát kiváltó

jogkövetkezményeinek okok már nem állnak fenn, az érdekelt személy kérheti a felülvizsgálat
elhárítása joghatásainak mellőzését a jövőre nézve.
6. SZAKASZ
Különös rendelkezések
A meg nem írtnak tekintett 1009. cikk – (1) Meg nem írtnak tekintendő az a kikötés, amellyel az
kikötések ingyenes juttatás megsemmisítésének vagy tárgya visszaszolgáltatásának
jogkövetkezménye mellett, a kedvezményezett nem támadhatja meg az
elidegenítési tilalom érvényességét, illetve nem kérheti a feltételek vagy
meghagyások felülvizsgálatát.
(2) Ugyanakkor, meg nem írtnak tekintendő az a végrendeleti
rendelkezés, amely előírja a kitagadást az (1) bekezdésben előírt
kötelezettségek megszegéséért vagy a kötelesrésszel rendelkező örökösök
jogait sértő vagy a közrendnek, illetve a jóerkölcsnek ellentmondó
végrendeleti rendelkezések megtámadásáért.
Az ingyenes juttatások 1010. cikk – Egy ingyenes juttatás megerősítése a rendelkező
megerősítése egyetemes vagy általános örökösei által maga után vonja az alakhibák vagy
bármely más semmisségi ok meghivatkozásáról való lemondást, anélkül,
hogy az a lemondás sértené a harmadik személyek jogait.
II. FEJEZET
Az ajándékozás
1. SZAKASZ
A szerződés megkötése
Az ajándékozás formája 1011. cikk – (1) Az ajándékozást hivatalos okiratba foglalják, az

abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett.
(2) Nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá a közvetett ajándékok,
az álcázott ajándékozás és a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék.
(3) Az ajándék tárgyát képező ingó dolgokat, okiratban – amely lehet
akár magánokirat is – kell felsorolni és értékelni, az ajándékozás abszolút
semmisségének jogkövetkezménye mellett.
(4) Ha csökkentett értékűek, a testi ingó dolgok a szokásos mértéket
meg nem haladó ajándék tárgyát képezhetik. A szokásos mértéket meg
nem haladó ajándékozás érvényesen létrejön a felek egyező akaratával,
amelyet a dolognak az ajándékozótól az ajándékozottnak való átadása
kísér. A dolgok csökkent értékének megállapításánál figyelembe veszik az
ajándékozó anyagi helyzetét.
A hiteles ajándékozás 1012. cikk – A jogos érdek fennállását tanúsító személyek
bejegyzése tájékoztatása érdekében az ajándékozási szerződést hitelesítő közjegyző
köteles azt a szerződést bejegyezni az elektronikus formában vezetett
országos közjegyzői nyilvántartásba, a törvénynek megfelelően. A
telekkönyvi rendelkezések alkalmazandók maradnak.
A szerződéskötés 1013. cikk – (1) Az ajándékozási ajánlat visszavonható mindaddig,

amíg az ajánlattevő nem szerzett tudomást a címzett elfogadásáról. Az
ajánlattevő jogképességének hiánya vagy halála maga után vonja az
elfogadás hatálytalanná válását.
(2) Az ajánlat nem fogadható el a címzett halála után. A címzett
örökösei azonban közölhetik az általa tett elfogadást.
(3) A cselekvőképességgel nem rendelkező személynek címzett
ajándékozási ajánlatot a törvényes képviselője fogadja el.
(4) A korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személynek címzett
ajándékozási ajánlatot elfogadhatja az illető személy, a törvényes
gondviselőjének jóváhagyásával.
Az ajándékozási ígéret 1014. cikk – (1) Az abszolút semmisség jogkövetkezménye mellett, az
ajándékozási ígéretet hiteles formában kell tenni.
(2) Az ajánlattevő részéről a végrehajtás elmulasztásának esetében, az
ajándékozási ígéret nem nyújt a kedvezményezettnek csak kártérítés-
követelési jogot a kiadásai és az ígéret tekintetében a harmadik
személyeknek biztosított előnyök mértékéig.
A visszavonhatatlanság elve 1015. cikk – (1) Az ajándékozás nem érvényes, ha olyan kikötéseket
tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ajándékozónak, hogy azt saját
akaratából visszavonja.
(2) Eszerint, abszolút semmis az ajándékozás, amely:
a) olyan feltételhez kötött, amelynek teljesítése kizárólag az
ajándékozó akaratától függ;
b) az ajándékozottat olyan adósságok kifizetésével terheli, amelyeket
az ajándékozó a jövőben szerződik, ha azok felső értékét nem határozzák
meg az ajándékozási szerződésben;
c) lehetővé teszi az ajándékozó számára, hogy egyoldalúan felmondja
a szerződést;
d) lehetővé teszi az ajándékozó számára, hogy a jövőben rendelkezzen
az ajándékozott dologgal, akkor is, ha az ajándékozó meghal, anélkül, hogy
rendelkezett volna az illető dologgal. Ha a rendelkezési jog csak az
ajándékozott dolgok egy részére vonatkozik, a semmisség csak az érintett
rész tekintetében fejti ki joghatásait.
A szerződésen alapuló 1016. cikk – (1) A szerződés előírhatja az ajándékozott dolgok
visszatérítés visszatérítését, abban az esetben, amelyben a megajándékozott az
ajándékozó előtt elhunyna, illetve abban az esetben, amelyben mind a
megajándékozott, mind a leszármazottai az ajándékozó előtt elhunynak.
(2) Amennyiben az ajándékozás tárgyát nyilvánossági alakiságoknak
alávetett dolgok képezik, mind a megajándékozott joga, mind a
visszatérítési jog azon alakiságoknak van alávetve.
2. SZAKASZ
Az ajándékozás jogkövetkezményei
Az ajándékozó felelőssége 1017. cikk – Az ajándékozás végrehajtásában a rendelkező csak a

megtévesztésért és súlyos vétkességért felel.
Elperlés elleni garantálás 1018. cikk – (1) Az ajándékozó csak akkor felel elperlésért, ha
kifejezetten ígéretet tett az elperlésért való garantálásra, vagy ha az elperlés
a saját cselekményéből származik, illetve olyan körülményből, amely
befolyásolja az átruházott jogot, amelynek tudatában volt, és amelyet nem
közölt az ajándékozottal a szerződés megkötésekor.
(2) A meghagyással tett ajándékozás esetében, az ajándékozó annak
értékéig felel az elperlésért, akárcsak az eladó.
Rejtett hibák elleni 1019. cikk – (1) Az ajándékozó nem felel az ajándékozott dolog rejtett
garantálás hibáiért.
(2) Azonban, ha ismerte a rejtett hibákat, és nem hozta azokat a
megajándékozott tudomására a szerződés megkötésekor, az ajándékozónak
jóvá kell tennie az említett hibákkal okozott károkat.
(3) A meghagyással tett ajándékozás esetében, az ajándékozó annak
értékéig az eladó tekintetében előírt feltételek között felel a rejtett hibákért.
3. SZAKASZ
Az ajándékozás visszavonása
Visszavonási okok 1020. cikk – Az ajándékozás visszavonható hálátlanság miatt és a

megajándékozott által vállalt meghagyások teljesítésének vétkes
elmulasztása esetén.
A hatáskifejtés módja 1021. cikk – A hálátlanság és a meghagyások teljesítésének
elmulasztása miatt való visszavonás nem következik be jog szerint.
Az ajándékozási ígéret 1022. cikk – (1) Az ajándékozási ígéretet jog szerint visszavonják, ha
visszavonása a végrehajtását megelőzően felmerül az 1023. cikkben meghatározott
hálátlanság miatti visszavonási ok.
(2) Úgyszintén, az ajándékozási ígéret jog szerint visszavontnak
tekintendő akkor is, ha teljesítése előtt az ígérettevő anyagi helyzete oly
mértékben megromlott, hogy az ígéret teljesítése túlságosan költségessé
vált számára, vagy ha az ígérettevő fizetésképtelenné vált.
2.§ Visszavonás hálátlanság miatt
Esetek 1023. cikk – Az ajándékozást hálátlanság miatt az alábbi esetekben

vonják vissza:
a) ha a megajándékozott az ajándékozó valamely hozzá közeli személy
életére tört, vagy tudatában lévén annak, hogy mások az életére törnek,
elmulasztotta figyelmeztetni;
b) ha a megajándékozott az ajándékozó ellen bűncselekményeket,
kegyetlenségeket vagy súlyos becsületsértést követett el;
c) ha a megajándékozott indokolatlanul elutasítja, hogy a rászoruló
ajándékozónak élelmet biztosítson, az ajándékozott dolog aktuális értékéig,
figyelembe véve azonban a dolog állapotát az ajándékozás időpontjában.
A visszavonás iránti kérelem 1024. cikk – (1) A hálátlanság miatti visszavonás iránti kereset joga a
megajándékozott általi hálátlansági cselekmény elkövetésének az
ajándékozó tudomására jutásától számított egy éven belül évül el.
(2) A hálátlanság miatti visszavonási kereset csak a megajándékozott
ellen gyakorolható. Ha az ajándékozó a kereset megindítása előtt elhunyt,
az örökösök folytathatják azt.
(3) A visszavonás iránti kereset nem indítható meg az ajándékozó
örökösei által, azon eset kivételével, amelyben az ajándékozó elhunyt az
(1) bekezdésben említett időszakban, anélkül, hogy megbocsátott volna a
megajándékozottnak. Ugyanakkor, az örökösök megindíthatják a
visszavonás iránti keresetet az ajándékozó halálát követő egy éven belül,
ha ő halálának időpontjában nem ismerte a visszavonási okot.
(4) Az ajándékozó által megindított keresetet örökösei folytathatják.
A visszavonás általános 1025. cikk – (1) Hálátlanság miatti visszavonás esetében, ha az
jogkövetkezményei ajándékozott dolog természetben való visszaszolgáltatása nem lehetséges, a
megajándékozott köteles kifizetni annak az ügy elbírálásának időpontjában
fennálló értékét.
(2) Az ajándékozás hálátlanság miatti visszavonása következtében a
megajándékozott köteles visszaszolgáltatni a gyümölcsöket, amelyeket az
ajándékozás visszavonása iránti kérelem benyújtásának időpontjától
szedett be.
A visszavonás különös 1026. cikk – A hálátlanság miatti visszavonásnak nincs semmilyen
jogkövetkezményei joghatása az ajándék tárgyát képező dolog felett a megajándékozottól
visszterhesen, jóhiszemű harmadik személyek által szerzett dologi jogok
tekintetében, és az azok javára létesített biztosítékok tekintetében sem. A
nyilvánossági alakiságoknak alávetett dolgok esetében, a harmadik
személy jogát a visszavonási kérelem bejegyzését megelőzően be kellett
írni az érintett nyilvántartásokba.
3.§ Visszavonás a meghagyás teljesítésének elmulasztása miatt
A meghagyás 1027. cikk – (1) Ha a megajándékozott nem teljesíti a meghagyást,

végrehajtásának elmulasztása amelyre kötelezte magát, az ajándékozó vagy jogutódjai kérhetik akár a
esetén indítható keresetek meghagyás teljesítését, akár az ajándékozás visszavonását.
(2) Amennyiben a meghagyást egy harmadik személy javára kötötték
ki, az csak a meghagyás teljesítését követelheti.
(3) A meghagyás teljesítésére vagy az ajándékozás visszavonására
irányuló kereseti jog a meghagyás végrehajtására kitűzött időponttól
számított három éven belül évül el.
A végrehajtási kötelezettség 1028. cikk – A megajándékozott csak az ajándék tárgyát képező dolog
terjedelme értékéig köteles teljesíteni a meghagyást, amelyet a meghagyás
végrehajtására kitűzött időpontban frissítenek.
Jogkövetkezmények 1029. cikk – Amennyiben az ajándékozást a meghagyások
teljesítésének elmulasztása miatt vonják vissza, a dolog visszatér az
ajándékozó vagyonába, az időközben a terhére létesített jogoktól mentesen,
az 1648. cikk rendelkezéseire tekintettel.
4. SZAKASZ
A házasság céljából a jövendő házastársaknak tett ajándékozások és a házastársak közötti ajándékozások
Az ajándékozások 1030. cikk – A jövendő házastársaknak vagy valamelyiküknek a

hatályvesztése házasság megkötése feltételével tett ajándékozás nem fejti ki joghatásait
abban az esetben, ha a házasság megkötésére nem kerül sor.
Az ajándékozás 1031. cikk – A házastársak közötti bármilyen ajándékozás csak a
visszavonható jellege házasság idején vonható vissza.
házastársak között
A házastársak közötti 1032. cikk – A házasság semmissége maga után vonja a rosszhiszemű
ajándékozás semmissége házastársnak tett ajándékozás relatív semmisségét.
A színlelt ajándékozás 1033. cikk – (1) Semmis minden olyan színlelés, amelyben az
ajándékozás képezi a titkos szerződést a házastársak közötti ajándékozás
visszavonhatóságának kikerülése érdekében.
(2) Közbeékelt személynek vélelmezett, ellentétes bizonyításig, a
megajándékozott bármelyik rokona, akinek hagyatéka tekintetében
öröklési hivatottsága lenne az ajándékozás időpontjában, és amely nem a
megajándékozóval kötött házasságból származik.
III. FEJEZET
A végrendelet
1. SZAKASZ
Fogalom 1034. cikk – A végrendelet az az egyoldalú, személyes és visszavonható

jognyilatkozat, amellyel egy személy, a végrendelkező, a halála esetére a
törvényben előírt valamelyik formában rendelkezéseket hagy.
A végrendelet tartalma 1035. cikk – A végrendelet a hagyatékot képező vagyonra vagy az azt
alkotó dolgokra, valamint a hagyományos közvetlen vagy közvetett
kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések mellett,
vagy akár ilyen rendelkezések hiányában, a végrendelet tartalmazhat
rendelkezéseket a vagyonmegosztásról, az előző végrendeleti
rendelkezések visszavonásáról, a kitagadásról, a végrendeleti végrehajtók
kinevezéséről, a hagyományosok vagy törvényes örökösök terhére
elrendelt meghagyásokról, valamint más rendelkezéseket, amelyek a
végrendelkező halála után fejtik ki joghatásukat.
A kölcsönös végrendelet 1036. cikk – A végrendelet abszolút semmisségének
jogkövetkezménye mellett, két vagy több személy nem rendelkezhet
ugyanazon végrendelettel egymás vagy egy harmadik személy javára.
A végrendelet bizonyítása 1037. cikk – (1) Bárkinek, aki egy végrendeleten alapuló jogra
hivatkozik, bizonyítania kell annak meglétét és tartalmát a törvényben
előírt formák valamelyikében.
(2) Ha a végrendelet előre nem látható körülmény vagy erőhatalom
miatt, illetve harmadik személy cselekménye következtében eltűnt, akár a
végrendelkező halála után, akár éltében, anélkül azonban, hogy tudatában
lett volna az eltűnésnek, a végrendelet alakiságának és tartalmának
érvényessége bármilyen bizonyító eszközzel bizonyítható.
A végrendelkező 1038. cikk – (1) A végrendelet csak akkor érvényes, ha a

hozzájárulása végrendelkező ítélőképes volt, és nem álltak fenn akarathibák.
(2) A megtévesztés a végrendelet érvénytelenségéhez vezethet akkor
is, ha a megtévesztő mesterkedéseket nem a végrendeleti rendelkezések
kedvezményezettje követte el, és nem is ismerte azokat.
A végrendelet értelmezése 1039. cikk – (1) A szerződések értelmezési szabályai alkalmazandók a
végrendelet esetében is, amennyiben összeegyeztethetők annak jogi
jellemzőivel.
(2) A végrendeleti okirat külső elemei csak annyiban használhatók,
amennyiben a belső elemek alátámasztják azokat.
(3) A hitelező javára tett hagyomány nem vélelmezhető, hogy a
követelése kiegyenlítését szolgálja.
2. SZAKASZ
A végrendelet formái
A rendes végrendelet fajtái 1040. cikk – A rendes végrendelet lehet saját kezűleg írt végrendelet
vagy közvégrendelet.
A saját kezűleg írt 1041. cikk – Az abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe
végrendelet mellett, a saját kezűleg írt végrendeletet egészében a végrendelkezőnek
kell megírnia, kelteznie és aláírnia.
A saját kezűleg írt 1042. cikk – (1) Végrehajtása előtt, a saját kezűleg írt végrendeletet be
végrendelet felnyitása kell mutatni egy közjegyzőnek a módosítás elleni láttamozás céljából.
(2) A hagyatéki eljárás keretében, a közjegyző a külön törvény
feltételei között felnyitja és érvényesnek nyilvánítja a saját kezűleg írt
végrendeletet, és csatolja a hagyatéki iratcsomóhoz. A végrendelet
felnyitását és annak állapotát jegyzőkönyvvel állapítják meg.
(3) Az érdekeltek, a módosítás elleni láttamozás után, saját költségükre,
hiteles másolatokat kaphatnak a saját kezűleg írt végrendeletről.
(4) A hagyatéki eljárás lezárása után, a végrendelet eredetijét átadják a
hagyományosoknak, megegyezésük szerint, azok hiányában pedig a bírói
határozattal kijelölt személynek.
A közvégrendelet 1043. cikk – (1) Közvégrendelet az, amelyet közjegyző vagy más,
állami hatósági jogkörrel felruházott személy a törvény szerint hitelesített.
(2) A hitelesítés alkalmával a végrendelkezőt egy vagy két tanú
asszisztálhatja.
A közvégrendelet 1044. cikk – (1) A végrendelkező a közjegyzőnek tollba mondja
megszerkesztése rendelkezéseit, aki lejegyzi azokat, majd felolvassa neki vagy adott esetben
odaadja, hogy elolvassa, külön feltüntetve azon alakiságok teljesítését. Ha
a rendelkező már megszerkesztette a végakarati iratot, a közvégrendeletet a
közjegyző olvassa fel számára.
(2) A felolvasás után a rendelkezőnek ki kell jelentenie, hogy az okirat
a végakaratát fejezi ki.
(3) A végrendeletet azután aláírja a végrendelkező, a hitelesítési
végzést pedig a közjegyző.
Hitelesítés sajátos 1045. cikk – (1) Azok esetében, akik fogyatékosságuk, betegségük
helyzetekben miatt vagy bármilyen más okból nem írhatnak alá, a közjegyző, az eljárást
teljesítve, megjegyzést tesz erről a körülményről az összeállítandó
végzésben, a megjegyzés pedig helyettesíti az aláírást. A megjegyzést a
közjegyző felolvassa a végrendelkezőnek, két tanú jelenlététben, mely
alakiság pótolja a végrendelkező aláírásának hiányát.
(2) Az írástudó siket, néma vagy siketnéma írásban nyilatkozik
szándékáról a közjegyző előtt, a fél pedig az aláírás előtt az alábbi
megjegyzést írja le „hozzájárulok jelen okirathoz, amelyet elolvastam”.
(3) Ha a siket, néma vagy siketnéma bármilyen oknál fogva nem tud
írni, szándékát tolmács közvetíti, az (1) bekezdés rendelkezései pedig
(4) A vak nyilatkozata esetében, a közjegyzőnek meg kell kérdeznie,
hogy jól hallotta-e a felolvasott végrendeletet, megjegyezve azt a
hitelesítési végzésben.
A közvégrendelet bejegyzése 1046. cikk – A jogos érdeket bizonyító személyek tájékoztatása
céljából a végrendeletet hitelesítő közjegyző köteles azt azonnal
bejegyezni, a törvény szerint, az elektronikus formátumú országos
közjegyzői nyilvántartásba. Egy végrendelet meglétére vonatkozó
információk csak a végrendelkező halála után adhatók.
Kiváltságos végrendeletek 1047. cikk – (1) Érvényes végrendelet szerkeszthető az alábbi
különleges helyzetek valamelyikében:
a) a helyi polgári hatóság illetékes tisztviselője előtt, járványok,
katasztrófák, háborúk vagy más hasonló rendkívüli körülmény esetén;
b) a hajó parancsnoka vagy a parancsnokot helyettesítő személy előtt,
ha a végrendelkező román lobogó alatt hajózó hajó fedélzetén van, tengeri
vagy folyami utazás során. A repülő fedélzetén megszerkesztett
végrendelet ugyanezen feltételeknek van alávetve;
c) a katonai egység parancsnoka vagy az azt helyettesítő személy előtt,
ha a végrendelkező katona vagy, anélkül, hogy e minőséggel rendelkezne,
Románia haderői keretében alkalmazott vagy szolgál, és nem fordulhat
közjegyzőhöz;
d) az egészségügyi intézmény vezetője, főorvosa vagy a szolgálat
főorvosa előtt, illetve, azok hiányában, az ügyeletes orvos előtt,
mindaddig, amíg a rendelkező egészségügyi intézménybe van beutalva,
ahová a közjegyzőnek nincs bejárása.
(2) Az (1) bekezdésben említett minden esetben kötelező a
végrendeletet két tanú jelenlétében megszerkeszteni.
(3) A kiváltságos végrendeletet aláírja a végrendelkező, az eljáró
közeg és két tanú. Ha a végrendelkező vagy a tanúk valamelyike nem tud
aláírni, az aláírást akadályozó okról megjegyzést tesznek.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit abszolút semmisség
jogkövetkezménye mellett írják elő.
(5) Az 1042. cikk előírásai értelemszerűen alkalmazandók a
kiváltságos végrendeletek esetében is.
A kiváltságos végrendeletek 1048. cikk – (1) A kiváltságos végrendelet hatályát veszti azon
hatályvesztése időponttól számított 15 napon belül, amikor a rendelkező
végrendelkezhetett volna valamilyen rendes végrendelkezési formában is.
A határidő nyugszik, ha a végrendelkező olyan állapotba került, amely nem

teszi lehetővé a végrendelkezést.
(2) Az (1) bekezdés előírásai nem alkalmazandók azon végrendeleti
rendelkezés tekintetében, amely egy gyermek elismerésére vonatkozik.
A letétbe helyezett összegek 1049. cikk – A szakintézményeknél letétbe helyezett pénzösszegekre,
és értéktárgyak végrendelete értéktárgyakra vagy értékpapírokra vonatkozó végrendeleti rendelkezések
érvényesek az illető intézmények tekintetében alkalmazandó külön
törvényekben előírt alakisági feltételek betartásával.
A végrendeleti forma 1050. cikk – Egy alakhiba miatt semmis végrendelet akkor fejt ki
megváltoztatása joghatásokat, ha teljesíti a törvényben egy másik végrendeleti forma
tekintetében előírt feltételeket.
3. SZAKASZ
A végrendelet önkéntes visszavonása
A kifejezett önkéntes 1051. cikk – (1) Egy végrendelet egészében vagy részben csak
visszavonás közjegyzői hivatalos okirattal vagy egy utólagos végrendelettel vonható
vissza kifejezetten.
(2) Egy előző végrendeletet visszavonó végrendelet a visszavont
végrendelettől eltérő formában is megszerkeszthető.
(3) A közjegyzői hivatalos okirattal vagy közvégrendelettel végzett
kifejezett végrendelet-visszavonást a közjegyző haladéktalanul be kell
jegyezze az 1046. cikkben említett országos közjegyzői nyilvántartásba.
A hallgatólagos önkéntes 1052. cikk – (1) A végrendelkező visszavonhatja a saját kezűleg írt
visszavonás végrendeletet annak megsemmisítésével, összetépésével vagy törlésével.
Egy végrendeleti rendelkezés végrendelkező általi törlése maga után vonja
az érintett rendelkezés visszavonását. A törléssel végrehajtott
módosításokat a végrendelkező aláírja.
(2) A saját kezűleg írt végrendeletnek a végrendelkező által ismert
megsemmisítése, összetépése vagy törlése szintén a visszavonást
eredményezi, azzal a feltétellel, hogy a végrendelkező képes lett volna újra
megszerkeszteni.
(3) Az utólagos végrendelet csak olyan mértékben vonja vissza az
előzőt, amennyiben ellentétes vagy összeférhetetlen rendelkezéseket
tartalmaz. A visszavonás joghatásait nem hárítja el az utólagos végrendelet
hatályvesztése vagy visszavonása.
A visszavonás 1053. cikk – (1) A visszavonó rendelkezés kifejezetten
érvénytelenítése érvényteleníthető közjegyzői hivatalos okirattal vagy végrendelettel.
(2) A visszavonó rendelkezés érvénytelenítése elhárítja a visszavonás
joghatásait, azon eset kivételével, amelyben a végrendelkező ellentétes
értelemben kinyilatkoztatta akaratát, vagy ha a végrendelkező ilyen irányú
szándéka kiderül az adott körülményekből. Az 1051. cikk (3)
bekezdésének rendelkezései alkalmazandók maradnak.
(3) A közjegyzői hivatalos okirattal vagy közvégrendelettel tett
visszavonó rendelkezés érvénytelenítését a közjegyző azonnal bejegyzi az
1046. cikkben említett országos közjegyzői nyilvántartásba.
4. SZAKASZ
A hagyomány
1.§ Hagyománykategóriák
A hagyományok osztályozása 1054. cikk – (1) A hagyomány lehet egyetemes, általános vagy egyedi.
(2) A hagyomány lehet egyszerű, határidős, feltételes vagy
meghagyással terhelt.
Az egyetemes hagyomány 1055. cikk – Az egyetemes hagyomány az a végrendeleti rendelkezés,
amely egy vagy több személy számára öröklési hivatottságot eredményez
az egész hagyatékra.
Az általános hagyomány 1056. cikk – (1) Az általános hagyomány az a végrendeleti
rendelkezés, amely egy vagy több személy számára öröklési hivatottságot
eredményez a hagyaték egy részére.
(2) A hagyaték egy része alatt az alábbiak értendők:
a) annak egy hányadrésze feletti tulajdonjog;
b) a teljes hagyaték vagy annak egy hányadrészének tulajdonjoga
feletti korlátolt dologi jog;
c) a természetük vagy eredetük szerint meghatározott dolgok
teljességének vagy hányadrészének tulajdonjoga vagy az azok feletti
korlátolt dologi jog.
Az egyedi hagyomány 1057. cikk – Egyedi hagyomány az egyetemestől és általánostól eltérő
bármely hagyomány.
2.§ A hagyomány jogkövetkezményei
A hagyomány tárgyát képező 1058. cikk – A hagyományos jogosult az örökség gyümölcseire a

dolgok gyümölcsei hagyaték megnyíltának napjától vagy azon naptól, amikor a hagyomány
kifejti joghatásait az ő vonatkozásában, azon eset kivételével, amelyben a
hagyomány tárgyát képező dolgokat birtokló személy jóhiszemű volt.
Az egyedi hagyományos jogai 1059. cikk – (1) Egy egyedileg meghatározott dolog egyedi
hagyományosa annak tulajdonát a hagyaték megnyíltának időpontjától
szerzi meg.
(2) A fajta szerint meghatározott dolgok egyedi hagyományosa a
hagyaték feletti követelés jogosultja. Ha a végrendelkező másként nem
rendelkezett, a hagyomány végrehajtásával megbízott személy köteles
átlagos minőségű dolgokat átadni.
Az egyedi hagyományos 1060. cikk – (1) Ha a hagyományos nem tudja teljesíteni a
túlzott terhelése hagyományt terhelő meghagyást anélkül, hogy ezzel meghaladná az annak
alapján kapott dolgok értékét, mentesülhet kötelezettsége alól, hogy átadja
a meghagyás kedvezményezettjének a hagyományban kapott dolgokat
vagy azok értékét.
(2) A hagyományban foglalt dolgok és a meghagyás értékét a
hagyaték megnyíltakor állapítják meg.
Az egyedi hagyomány tárgyát 1061. cikk – (1) Az egyedi hagyomány tárgyát képező dolgot a
képező dolog tartozékai tartozékaival együtt kell átadni, a hagyaték megnyíltakor fennálló
állapotában.
(2) A hagyomány tartalmazza a végrendelet megszerkesztése után egy
harmadik személy által a dolognak okozott kár jóvátétele iránti kereseti
jogot is.
(3) Egy dolog hagyománya tekintetében, amely, a végrendelet
megszerkesztése után mennyiségi, minőségi vagy értékbeli növekedésen
esett át, hozzáadással, önálló munkálatokkal, hozzáadott munkálatokkal
vagy a dologösszesség keretében más dolgok megszerzésével, ellentétes
bizonyításig vélelmezett, hogy a teljes dologra vagy az eredményezett
dologösszességre vonatkozik.
Az életjáradék vagy a tartási 1062. cikk – Amennyiben a hagyomány életjáradékot is magában
követelés hagyománya foglal vagy egy tartási követelést, annak teljesítésével a hagyaték
megnyíltának napjától tartoznak.
A választólagos hagyomány 1063. cikk – Abban az esetben, amelyben az egyedi hagyományosnak
akár egy dolgot, akár egy másikat hagytak, a választási jog a hagyomány
végrehajtóját illeti meg, ha a végrendelkező nem adta azt a jogot a
hagyományosnak vagy harmadik személynek.
A más tulajdonában lévő 1064. cikk – (1) Amennyiben az egyedileg meghatározott dolog,
dolog hagyománya amely az egyedi hagyomány tárgyát képezi, a végrendelkezőtől eltérő
személy tulajdonában van, és nem található a vagyonában a hagyaték
megnyíltakor, a jelen cikk rendelkezései alkalmazandók.
(2) Ha a végrendelet megszerkesztésének időpontjában a
végrendelkező nem tudta, hogy a dolog nincs a tulajdonában, a hagyomány
relatív semmis.
(3) Ha a végrendelkező tudta, hogy a dolog nincs a tulajdonában, a
hagyomány végrehajtásával megbízott személy köteles, saját választása
szerint, odaadni a dolgot természetben, vagy megfizetni annak a hagyaték
megnyíltakor fennálló értékét.
A közös hagyomány 1065. cikk – (1) Az egyedi hagyomány közös hagyományként
vélelmezett, ha a végrendelkező, ugyanazon végrendelettel, egy egyedileg
vagy fajta szerint meghatározott dolgot több egyedi hagyományosra
örökített, anélkül, hogy feltüntette volna mindegyikük részét.
(2) A közös hagyomány esetében, ha az egyik hagyományos nem
akarja, vagy nem tudja elfogadni a hagyományt, az ő részét a többi
hagyományos szerzi meg.
(3) A (2) bekezdés előírásai akkor is alkalmazandók, ha a közös
hagyomány tárgyát a tulajdonjog feletti korlátolt dologi jog képezi.
A hagyomány átadásával 1066. cikk – Ellentétes végrendeleti vagy törvényi rendelkezés
kapcsolatos kiadások hiányában, a hagyomány átadásával kapcsolatos kiadások a hagyatékot
terhelik, anélkül, hogy ezzel sértenék a kötelesrészt.
A hagyaték hitelezőinek 1067. cikk – (1) A hagyaték hitelezőit a hagyományosok előtt kell
elsőbbségi joga a kifizetni.
hagyományosokkal szemben (2) Ha az egyedi hagyományok meghaladják a hagyaték nettó aktíváit,
a meghaladás mértékéig csökkenthetők a hagyaték hitelezőinek vagy a
végrehajtásra kötelezett személy kérésére.
(3) Amennyiben a hagyaték bizonyos adósságainak vagy

meghagyásainak ismerete nélkül végrehajtottak egy hagyományt, a
törvényes vagy végrendeleti örökös, a hitelezők vagy bármely érdekelt
személy kérheti a visszaszolgáltatást a kifizetett hagyományostól,
amennyiben a hagyományt csökkentik.
3.§ A hagyományok hatástalansága
A hagyomány önkéntes 1068. cikk – (1) A hagyományokat a végrendelet önkéntes

visszavonása visszavonására vonatkozó rendelkezések szabályozzák.
(2) Az egyedi hagyomány tárgyát képező dolog bárminemű
elidegenítése, a végrendelkező beleegyezésével, akkor is, ha az
módozatokkal terhelt, értelemszerűen visszavonja a hagyományt az
elidegenített dolgok tekintetében.
(3) Az elidegenítés hatálytalansága csak akkor befolyásolja a
visszavonást, ha:
a) a végrendelkező képességének hiánya vagy akarathibái miatt
következik be; vagy
b) az elidegenítés a hagyomány kedvezményezettje javára tett
ajándékozás és nem a hagyományt érintő feltételektől vagy
meghagyásoktól alapvetően eltérő feltételek vagy meghagyások terhelik.
(4) Az egyedi hagyomány tárgyát képező dolognak a végrendelkező
általi önkéntes megsemmisítése értelemszerűen visszavonja a hagyományt.
A bírósági visszavonás 1069. cikk – (1) A hagyomány bírósági visszavonása a végrendelkező
által tett meghagyás teljesítésének vétkes elmulasztása esetén kérhető. A
meghagyás előre nem látható nem teljesítése csak akkor vonja maga után a
visszavonást, ha a végrendelkező akarata szerint, a hagyomány
hatályossága a meghagyás teljesítésétől függ.
(2) A hagyomány bírósági visszavonása hálátlanság miatt is kérhető,
az alábbi esetekben:
a) ha a hagyományos a végrendelkező vagy egy hozzá közel áló
személy életére tört, illetve, tudatában lévén, hogy más az életére tör, nem
figyelmeztette;
b) ha a hagyományos büntetőjogi cselekményeket, kegyetlenséget
vagy súlyos becsületsértést követett el a végrendelkező ellen, illetve
súlyosan megsértette a végrendelkező emlékét.
Az elévülési határidő 1070. cikk – A hagyomány bírósági visszavonása iránti kereset a
hálátlansági cselekmény örökös általi ismeretének időpontjától vagy a
meghagyás végrehajtására előírt időponttól számított egy éven belül évül
el.
A hagyomány hatályvesztése 1071. cikk – Bármilyen hagyomány hatályát veszti, ha:
a) a hagyaték megnyíltának időpontjában a hagyományos már nincs
életben;
b) a hagyaték megnyíltának időpontjában a hagyományos nem
rendelkezik jogképességgel a hagyomány átvételéhez;
c) a hagyományos érdemtelen;
d) a hagyományos lemond a hagyományról;

e) a hagyományos meghal a hagyományt érintő felfüggesztő feltétel
teljesülése előtt, ha a feltétel kifejezetten személyes jellegű volt;
f) az egyedi hagyomány tárgyát képező dolog teljesen megsemmisült a
végrendelkező akaratától független okok miatt, a végrendelkező életében
vagy a hagyományt terhelő felfüggesztő feltétel teljesülése előtt.
A növedékjog 1072. cikk – A hagyomány hatálytalansága semmisség, visszavonás,
hatályvesztés vagy a felfüggesztő feltétel nem teljesülése vagy a bontó
feltétel teljesülése miatti felbontás következtében azoknak az örökösöknek
kedvez, akiknek örökösi jogaik csökkentek vagy adott esetben megszűntek
volna a hagyomány megléte miatt, illetve akiknek a kötelességük lett volna
végrehajtani a hagyományt.
A meghagyásos hagyomány 1073. cikk – Az 1071. cikk f) pontjában említett eset kivételével, egy
rendszere harmadik személy javára tett meghagyásos hagyománnyal terhelt
hagyomány bírósági visszavonása vagy hatályvesztése nem vonja maga
után az előző hatálytalanságát. A növedékjogban részesülő örökösök
kötelesek teljesíteni a meghagyásos hagyományt.
5. SZAKASZ
A kitagadás
Fogalom 1074. cikk – (1) A kitagadás az a végrendeleti rendelkezés, amellyel a

végrendelkező eltávolít az örökléstől, részben vagy egészen, a törvényes
örökösei közül egyet vagy többet.
(2) A kitagadás közvetlen, ha a végrendelkező a végrendeletben
elrendeli a törvényes örökösei közül egynek vagy többnek az eltávolítását,
és közvetett, ha a végrendelkező egy vagy több hagyományost rendel.
Jogkövetkezmények 1075. cikk – (1) A túlélő házastárs kitagadása következtében, a vele
együtt öröklő örökösök osztálya megkapja a kitagadás nyomán a túlélő
házastársat megillető hányad odaítélése után fennmaradó örökséget.
(2) Ha a kitagadás következtében, a túlélő házastárs mellett, örököl
mind a kitagadott, mind az, akinek a kitagadás kedvez, ez utóbbi személy
megkapja a túlélő házastárs és a kitagadott hányadrészének odaítélése után
fennmaradó örökséget.
(3) Amennyiben a kitagadás nyomán egy örökös a törvényi
hányadához képest kisebb hányadrészt kap, a vele együtt öröklő örökös
kapja meg a kitagadott személynek járó részt.
(4) Ha a kitagadás nyomán egy személyt teljesen eltávolítottak az
örökléstől, az őt megillető részt a vele együtt öröklő örökösök, vagy a
soron következő örökösök kapják meg.
(5) Az (1) – (4) bekezdés rendelkezései nem kedvezhetnek a
hagyományban részesülni jogképességgel nem rendelkező személyeknek.
Semmisség 1076. cikk – (1) A törvényes örökösök kitagadását előíró végrendeleti
rendelkezések a törvényben előírt abszolút vagy relatív semmisségi
okoknak vannak alávetve.
(2) Az érvénytelenítés iránti kereset elévülési határideje azon
időponttól folyik, amikor a kitagadottak tudomást szereztek a végrendeleti

rendelkezésről, amellyel eltávolították őket az örökléstől, de nem
hamarabb, mint a hagyaték megnyíltának időpontja.
6. SZAKASZ
Végrendeleti végrehajtás
A végrehajtó kinevezése és 1077. cikk – (1) A végrendelkező kinevezhet egy vagy több személyt,
megbízása megadva nekik a végrendeleti rendelkezések végrehajtásához szükséges
felhatalmazást. A végrendeleti végrehajtót egy, a végrendelettel megjelölt
harmadik személy is kinevezheti.
(2) Ha több végrendeleti végrehajtót neveztek ki, bármelyik eljárhat a
többiek részvétele nélkül, azon eset kivételével, amelyben a végrendelkező
másként nem rendelkezett, vagy el nem osztotta feladataikat.
(3) A végrendeleti végrehajtó a megbízásnak közjegyzői hiteles
nyilatkozattal való elfogadásától gyakorolhatja hatáskörét.
A végrehajtó 1078. cikk – A cselekvésképtelen vagy korlátozott
cselekvőképessége cselekvőképességgel rendelkező személy nem lehet végrendeleti
végrehajtó.
Az ügykezelési jog 1079. cikk – (1) A végrendeleti végrehajtó a hagyaték megnyíltának
időpontjától számított legfeljebb 2 éves időszak alatt kezelheti a
hagyatékot, akkor is, ha a végrendelkező nem ruházta fel kifejezetten ezzel
a joggal.
(2) Az ügykezelési jog végrendelttel leszűkíthető a hagyaték egy
részére vagy egy rövidebb időszakra.
(3) A kétéves határidőt a bíróság meghosszabbíthatja, alapos indokok
miatt, több egymást követő 1 éves időszakkal.
A végrehajtó hatásköre 1080. cikk – (1) A végrendeleti végrehajtó:
a) a törvény feltételei között pecsétzárak elhelyezését kéri, ha az
örökösök között vannak kiskorúak, bírósági gondnokság alá helyezettek
vagy eltűnt személyek is;
b) szorgalmazza a hagyatékot alkotó dolgok leltárba vételét az
örökösök jelenlétében vagy idézésével;
c) kéri a bíróságtól a dolgok eladásának jóváhagyását, ha nincs
elegendő összeg a hagyományok végrehajtásához. A bíróság csak akkor
hagyhatja jóvá a hagyatékot alkotó ingatlanok eladását, ha nincsenek
kötelesrészes örökösök;
d) gondoskodik a végrendelet végrehajtásáról, megtámadás esetén
pedig érvényességének védelméről;
e) kifizeti a hagyaték tartozásait, ha arra végrendelettel felhatalmazták.
Ilyen meghatalmazás hiányában, a végrendeleti végrehajtó csak a bíróság
jóváhagyásával fizetheti ki a tartozásokat;
f) beszedi a hagyaték követeléseit.
(2) A végrendelkező elrendelheti, hogy a végrendeleti végrehajtó
elossza a hagyatékot. A vagyonmegosztás csak akkor fejt ki joghatásokat,
ha a végrehajtó által bemutatott tervezetet minden örökös jóváhagyta.
A végrehajtás átruházása 1081. cikk – (1) A végrendeleti végrehajtó hatásköre nem ruházható át.
(2) Egy meghatározott tisztségre való tekintettel kinevezett végrendeleti

végrehajtó megbízását folytathatja az illető tisztséget átvevő személy.
A végrehajtó elszámolási 1082. cikk – (1) Minden év végén és a megbízása lejártakor, a
kötelezettsége és felelőssége végrendeleti végrehajtó köteles elszámolni ügyvitelével akkor is, ha
nincsenek kötelesrészes örökösök. Ez a kötelezettség átruházódik a
végrehajtó örököseire.
(2) A végrendeleti végrehajtó egy megbízotthoz hasonlóan felel a
végrendeleti rendelkezések végrehajtásáért.
(3) Ha több végrendeleti végrehajtót neveztek ki, azok felelőssége
egyetemleges, azon eset kivételével, amelyben a végrendelkező elosztotta a
feladatköröket, és mindegyikük csak a számára kijelölt megbízásra
összpontosított.
A végrehajtó javadalmazása 1083. cikk – A végrendeleti végrehajtó megbízása ingyenes, ha a
végrendelkező nem határozott meg javadalmazást a hagyaték terhére.
A kiadások viselése 1084. cikk – A végrendeleti végrehajtó által a megbízásával
kapcsolatban végzett kiadások a hagyatékot terhelik.
A végrehajtás megszűnése 1085. cikk – A végrendeleti végrehajtás véget érhet:
a) a megbízás teljesítésével vagy a teljesítés ellehetetlenülésével;
b) közjegyzői hiteles nyilatkozat formájában adott lemondással;
c) a végrendeleti végrehajtó halálával;
d) a végrendeleti végrehajtó bírósági gondnokság alá helyezésével;
e) a megbízatását nem teljesítő vagy nem megfelelően teljesítő
végrendeleti végrehajtó bíróság általi visszahívásával;
f) az ügykezelési jog gyakorlására előírt határidő lejártával, azon eset
kivételével, amelyben a bíróság a határidő meghosszabbítása mellett dönt.
IV. FEJEZET
Az örökségi kötelesrész, a szabadrendelkezésű vagyonrész; a túlzott ingyenes juttatások mérséklése
1. SZAKASZ
Az örökségi kötelesrész és a szabadrendelkezésű vagyonrész
A kötelesrész fogalma 1086. cikk – A kötelesrész az örökség azon része, amelyre a

kötelesrészes örökösök a törvény értelmében jogosultak, akár az
elhunytnak ingyenes juttatások vagy kitagadás formájában megnyilvánuló
akarata ellenére is.
A kötelesrészes örökösök 1087. cikk – Kötelesrészes örökösök az örökhagyó túlélő házastársa,
leszármazottai és a kiváltságos felmenői.
A kötelesrész mértéke 1088. cikk – Minden kötelesrészes örökös kötelesrésze azon
örökségrész felével egyenlő, amelyben, az ingyenes juttatások vagy
kitagadás hiányában, törvényes örökösként részesült volna.
A szabadrendelkezésű 1089. cikk – A rendelkezésre álló rész a hagyaték azon része, amelyet
vagyonrész fogalma a törvény nem tart fenn, és amely tekintetében az elhunyt korlátlanul
rendelkezhet, ingyenes juttatások formájában is.
A túlélő házastársat megillető 1090. cikk – (1) Az elhunytnak egy másik házasságából származó
külön szabadrendelkezésű leszármazottakkal együtt öröklő túlélő házastársnak tett nem osztályra
vagyonrész bocsátandó ingyenes juttatások nem haladhatják meg a hagyaték
egynegyedét és a legkevesebben részesülő leszármazott részét sem.

(2) Ha az elhunyt nem rendelkezett ingyenes juttatásokkal az 1089.
cikk szerint megállapított rendelkezésre álló rész és a különleges
rendelkezésre álló rész közötti különbözetről, az a különbözet a
leszármazottakat illeti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók, ha az (1) bekezdésben említett leszármazottat közvetlenül
kitagadták, és a kitagadás a túlélő házastársnak kedvez.
2. SZAKASZ
A túlzott ingyenes juttatások mérséklése
A kötelesrész és a 1091. cikk – (1) A hagyaték értékét, amely alapján meghatározzák a

szabadrendelkezésű kötelesrészt és a rendelkezésre álló részt, az alábbiak szerint állapítják
vagyonrész meghatározása meg:
a) a hagyaték bruttó aktívájának meghatározása, a hagyatékban annak
megnyíltáig megtalálható dolgok értékének összeadásával;
b) a hagyaték nettó aktíváinak meghatározása, a passzívák kivonásával
a bruttó aktívákból;
c) kizárólag a számítás elvégzéséért, az örökhagyó általi
ajándékozások értékének a nettó aktívákhoz való fiktív hozzáadása.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása érdekében, figyelembe
kell venni az ajándékozott dolgok értékét a hagyaték megnyíltának
időpontjában, tekintettel az állapotukra az ajándékozás időpontjában,
amelyből levonják az ajándékozási szerződésekkel vállalt meghagyások
értékét. Ha a megajándékozott elidegenítette a dolgokat, az elidegenítés
időpontjában fennálló értéküket veszik figyelembe. Ha az ajándékozott
dolgokat másokkal helyettesítették, figyelembe veszik a hagyaték
megnyíltakor a vagyonba került dolgok értékét és állapotukat a megszerzés
időpontjában. Azonban, ha a vagyonba került dolgok elértéktelenedése
elkerülhetetlen volt a megszerzés időpontjában, a természetük miatt, a
dolgok helyettesítését nem veszik figyelembe. Amennyiben az
ajándékozott dolog vagy az azt helyettesítő dolog előre nem láthatóan
megsemmisült, függetlenül a megsemmisülés időpontjától, az ajándékozás
tekintetében nem alkalmazandó a fiktív egyesítés. A pénzösszegeket az
inflációmutató függvényében indexálják, a megajándékozott vagyonába
kerülésétől a hagyaték megnyíltának időpontjáig terjedő időszakra.
(3) A kötelesrész meghatározásánál nem veszik figyelembe a
megszokott ajándékokat, a javadalmazó ajándékozásokat, amennyiben nem
aránytalan mértékűek, a leszármazottak, szülők vagy a házastárs tartására
vagy adott esetben szakképzésére fordított pénzösszegeket és az esküvői
költségeket.
(4) Ellentétes bizonyításig, egy leszármazottal vagy kiváltságos
felmenővel vagy a túlélő házastárssal megkötött visszterhes elidegenítés
ajándékozásnak vélelmezett, ha az elidegenítés a haszonélvezet, használat
vagy lakásjog fenntartásával történt, illetve életfogytig való tartásért vagy
életjáradékért cserébe. A vélelem csak az elhunyt leszármazottai,
kiváltságos felmenői vagy túlélő házastársa javára működik, ha azok nem
adták hozzájárulásukat az elidegenítéshez.

(5) A kötelesrészt és a rendelkezésre álló részt az (1) bekezdés szerint
megállapított érték alapján számítják ki. A kötelesrész meghatározásánál
nem veszik figyelembe az öröklésről lemondó személyeket, az 1146. cikk
(2) bekezdése szerint osztályra bocsátási kötelezettséggel rendelkezők
kivételével.
Eljárás 1092. cikk – A hagyaték megnyílta után a kötelesrészt túllépő
ingyenes juttatásokat kérésre mérséklik.
A mérséklés kérésére jogosult 1093. cikk – A túlzott ingyenes juttatások mérséklését csak a
személyek kötelesrészes örökösök kérhetik, azok örökösei, valamint a kötelesrészes
örökösök fedezetlen hitelezői.
A mérséklés megvalósítási 1094. cikk – (1) A túlzott ingyenes juttatások mérséklése történhet az
módjai érdekelt felek közös megegyezése alapján.
(2) Ilyen megegyezés hiányában, a mérséklés meghivatkozható a
bíróság előtt kifogás vagy kereset útján.
(3) Több kötelesrészes örökös esetén a mérséklés csak a kérelmező
személy kötelesrészének mértékéig és csak az illető hasznára működik.
Az elévülési határidő 1095. cikk – (1) A túlzott ingyenes juttatások mérséklése iránti kereset
a hagyaték megnyíltának időpontjától számított 3 éves határidőn belül évül
el vagy adott esetben azon időponttól, amikor a kötelesrészes örökösök
elvesztették az ingyenes juttatások tárgyát képező dolgok birtokát.
(2) A túlzott ingyenes juttatások esetében, amelyek meglétét a
kötelesrészes örökösök nem ismerték, az elévülési határidő akkortól folyik,
amikor ezek tudomást szereztek a létezésükről és a túlzó jellegükről.
(3) A mérséklési kifogás nem évül el.
A mérséklés sorrendje 1096. cikk – (1) A hagyományokat az ajándékok előtt mérséklik.
(2) A hagyományokat mind egyszerre és arányosan mérséklik, kivéve,
ha a végrendelkező elrendelte, hogy bizonyos hagyományok elsőbbséget
élveznek, ez utóbbi esetben az összes többi hagyományt mérséklik először.
(3) Az ajándékokat egymást követően mérséklik, az időpontjuk
fordított sorrendjében, a legutóbbival kezdve.
(4) Az egyidejű ajándékokat egyszerre és arányosan mérséklik,
kivéve, ha a végrendelkező elrendelte, hogy bizonyos ajándékok
elsőbbséget élveznek, ez utóbbi esetben a többi ajándékot mérséklik
először.
(5) Ha a mérséklésnek alávetett ajándék kedvezményezettje
fizetésképtelen, az azt megelőző ajándékot mérséklik.
A mérséklés 1097. cikk – (1) A mérséklés joghatásaként a hagyományok
jogkövetkezményei hatálytalanná válnak, illetve esetenként az ajándékozások felbomlanak a
kötelesrész kiegészítéséhez szükséges mértékben.
(2) A kötelesrész kiegészítése, a mérséklés következményeként,
természetben történik.
(3) A mérséklésre ellenértékben kerül sor abban az esetben, amelyben,
a hagyaték megnyílta előtt a megajándékozott elidegenítette a dolgot, vagy
dologi jogot létesített felette, valamint akkor is, ha a dolog megsemmisült a
megajándékozottnak felróható okok miatt.
(4) Amennyiben a mérséklésnek alávetett ajándékozás
kedvezményezettje egy kötelesrészes örökös volt, aki nem kötelezhető
osztályra bocsátásra, a kötelesrésze fejében megtarthatja a rendelkezésre

álló részt meghaladó részt.
(5) Ha a megajándékozott osztályra bocsátásra kötelezett örökös, és az
ajándékozás tárgya egy ingatlan, a mérséklésnek alávetett rész pedig
kevesebb, mint az ingatlan fele, a kötelesrészes megajándékozott
megtarthatja az ingatlant, a többi kötelesrészes örökös kötelesrészének
kiegészítéséhez szükséges mérséklést pedig kevesebb odaítélésével vagy
pénzbeli egyenértékben végzik.
(6) A kötelesrész természetbeni kiegészítése esetében, a kedvezményezett
megtartja a dolognak a kötelesrészt meghaladó részének megfelelő
gyümölcsöket, amelyeket a jogosultak által kért mérséklésig beszedtek.
Egyes speciális ingyenes 1098. cikk – (1) Ha az ajándékozás vagy a hagyomány tárgya
juttatások mérséklése haszonélvezet, használati és lakásjog, illetve életjáradék vagy eltartás, a
kötelesrészes örökösök végrehajthatják az ingyenes juttatást, a kikötések
szerint, vagy lemondhatnak a rendelkezésre álló rész feletti tulajdonjogról
az ingyenes juttatás kedvezményezettje javára, vagy kérhetik a mérséklést
a köztörvényi szabályoknak megfelelően.
(2) Ha a kötelesrészes örökösök nem egyeznek meg a választás
tekintetében, a mérséklésre a köztörvény szerint kerül sor.
Az ingyenes juttatások 1099. cikk – (1) Ha az ingyenes juttatás kedvezményezettje nem
betudása kötelesrészes örökös, a kapott ingyenes juttatást betudják a rendelkezésre
álló részen, ha pedig meghaladja azt, mérséklik.
(2) Ha a jutalmazott kötelesrészes örökös és az ingyenes juttatás nincs
alávetve az osztályra bocsátásnak, a rendelkezésre álló részen számítják be.
Ha esedékes, a többletet a jutalmazottat megillető kötelesrészen számítják
be és, ha meghaladja azt, mérséklik.
(3) Ha a jutalmazott kötelesrészes örökös és az ingyenes juttatás
osztályra bocsátandó, a jutalmazott kötelesrészén számítják be, ha pedig
esedékes, a többletet a rendelkezésre álló rész felett számítják be, kivéve,
ha a rendelkező kikötötte, hogy a betudást a teljes kötelesrész felett
végezzék. Ez utóbbi esetben, csak a teljes kötelesrészt meghaladó rész
számítandó be a rendelkezésre álló rész felett. Minden esetben, ha a
rendelkezésre álló részt meghaladják, az ingyenes juttatás mérséklendő.
(4) Ha több ingyenes juttatás is van, a betudásra az (1) – (3) bekezdés
szerint kerül sor, figyelembe véve a túlzott ingyenes juttatások
mérséklésének sorrendjét is.
IV. CÍM
Az örökség átadása és elosztása
I. FEJEZET
Az örökség átadása
1. SZAKASZ
Az öröklési opció és az 1100. cikk – (1) A törvény értelmében vagy az elhunyt akarata alapján
öröklésre hivatott személy örökölni hivatott személy elfogadhatja az örökséget vagy lemondhat róla.
fogalma (2) Öröklésre hivatott személy alatt az a személy értendő, aki teljesíti
az örökléshez a törvényben előírt feltételeket, de még nem gyakorolta az

öröklési opció jogát.
Az opció jogi jellemzői 1101. cikk – Az abszolút semmisség jogkövetkezménye mellett, az
öröklési opció oszthatatlan és nem terhelhetik módozatok.
Halmozott öröklési 1102. cikk – (1) Az örökös, aki törvény vagy végrendelet alapján több
hivatottság örökösi hivatottságot halmoz, mindegyik tekintetében külön opcióval
rendelkezik.
(2) A törvényes örökösként is örökölni hivatott hagyományos
gyakorolhatja az opcióját bármelyik minőségében. Bár nem sértették a
kötelesrészt, ha a végrendeletből kiderül, hogy az elhunyt csökkenteni
akarta a hagyományost törvényes örökösként megillető hányadot, ez utóbbi
választhatja csak a hagyományos minőséget.
Az öröklési opció határideje 1103. cikk – (1) Az öröklési opció jogát a hagyaték megnyíltától
számított egy éven belül kell gyakorolni.
(2) Az opciós határidő az alábbiak szerint folyik:
a) az öröklésre hivatott személy születésének időpontjától, ha a
születés a hagyaték megnyílta után történt;
b) a halál bejegyzésének időpontjától az anyakönyvi nyilvántartásba,
ha a bejegyzés az örökhagyó holtnak nyilvánítását kimondó bírói határozat
alapján történik, kivéve, ha az öröklésre hivatott személy ismerte a halál
tényét vagy a holtnak nyilvánítási határozatot egy előző időpontban, mely
esetben a határidő az utóbbi időponttól folyik;
c) azon időponttól, amikor a hagyományos ismerte vagy ismernie
kellett volna a hagyománya meglétét, ha a hagyományt tartalmazó
végrendeletet a hagyaték megnyílta után fedezték fel;
d) azon időponttól, amikor az öröklésre hivatott személy ismerte vagy
ismernie kellett volna a rokonsági kapcsolatot, amelyen alapul az öröklési
hivatottság, ha ez az időpont a hagyaték megnyílta utáni.
(3) Az (1) bekezdésben említett határidő tekintetében az elévülési
határidő felfüggesztésére és a határidőbe való visszahelyezésre
vonatkozóan a VI. könyvben foglalt előírások alkalmazandók.
A határidő meghosszabbítása 1104. cikk – (1) Amennyiben az öröklésre hivatott személy kérte a
leltár összeállítását az öröklési opció jogának gyakorlása előtt, az opciós
határidő nem telik le a leltár-jegyzőkönyv közlésének időpontjától
számított 2 hónap előtt.
(2) A leltár elvégzése idején az öröklésre hivatott személy nem
tekinthető örökösnek, azon eset kivételével, amelyben elfogadta az
örökséget.
Az opciós jog átörökítése 1105. cikk – (1) Az öröklési opciót nem gyakorló elhunyt örökösei
külön gyakorolják azt, mindegyik örökös a része tekintetében, a
megszerzőjük öröklési opciójának határidején belül.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben, a lemondó öröklésre hivatott
része a közös megszerző többi örökösét illeti meg.
2. SZAKASZ
Az örökség elfogadása
Az örökség elfogadásának 1106. cikk – Senki nem kötelezhető egy őt megillető örökség
szabadsága elfogadására.
Az örökség elfogadása a 1107. cikk – Az öröklésre hivatott személy hitelezői közvetetten
hitelezők által elfogadhatják az örökséget követeléseik kielégítésének mértékéig.
Az elfogadás fajtái 1108. cikk – (1) Az elfogadás lehet kifejezett vagy hallgatólagos.
(2) Az elfogadás kifejezett, ha az öröklésre hivatott személy
kifejezetten elfogadja az örökösi címet vagy minőséget hivatalos okirattal
vagy magánokirattal.
(3) Az elfogadás hallgatólagos, ha az öröklésre hivatott személy olyan
ügyletet köt vagy cselekményt tesz, amelyet csak örökösként tehetne meg.
Az elfogadási ügyletek 1109. cikk – Amennyiben az elfogadást hivatalos okirattal tették, az
bejegyzése elfogadási nyilatkozatot be kell jegyezni az elektronikus formátumban
vezetett országos közjegyzői nyilvántartásba, a törvény szerint.
A hallgatólagos elfogadással 1110. cikk – (1) Az örökség jogainak egy része vagy összessége
egyenértékű ügyletek tekintetében megkötött rendelkezési jogügyletek az örökség hallgatólagos
elfogadását vonják maguk után. Ilyen ügyletek:
a) az öröklésre hivatott személy által az örökség feletti jogok ingyenes
vagy visszterhes elidegenítése;
b) egy vagy több meghatározott örökös javára történő, akár ingyenes,
lemondás;
c) az összes örököstárs vagy a következő örökösök javára az
örökségről való visszterhes lemondás.
(2) Úgyszintén, az örökség hallgatólagos elfogadásával érnek fel a
hagyatékban található egyes dolgok tekintetében végzett rendelkezési
jogügyletek, a végleges ügykezelés vagy használat.
(3) A megőrzési, felügyeleti és ideiglenes ügykezelési ügyletek nem
tekintendők elfogadásnak, ha azok elvégzésének körülményeiből nem
tűnik ki, hogy az öröklésre hivatott személy vállalta az örökösi minőséget.
(4) Ideiglenes ügykezelésnek tekintendők a sürgős jogügyletek,
amelyek teljesítése szükséges az örökség dolgainak rövid időn belüli
értékesítéséhez.
Az el nem fogadási 1111. cikk – Az örökség elfogadásával egyenértékű jogügyletet
nyilatkozat teljesíteni szándékozó öröklésre hivatott személynek, aki nem óhajtja,
hogy azzal elfogadónak tekintsék, ilyen értelmű közjegyzői hiteles
nyilatkozatot kell tennie az ügylet teljesítése előtt.
A lemondási vélelem 1112. cikk – Ellentétes bizonyításig, lemondónak vélelmezett azon
öröklésre hivatott személy, aki a törvényes feltételek szerinti értesítése után
bár ismerte a hagyaték megnyíltát és az öröklésre hivatott minőségét, nem
fogadja el az örökséget az 1103. cikkben említett határidőn belül.
Az opciós határidő 1113. cikk – (1) Alapos indokok miatt, bárki érdekelt kérésére, egy
csökkentése öröklésre hivatott személy, az elnöki rendelet tekintetében a törvényben
előírt eljárás alkalmazásával, kötelezhető az öröklési opciós jog
gyakorlására a bíróság által meghatározott, az 1103. cikkben előírtnál
rövidebb határidőn belül.

(2) Az öröklésre hivatott személy, aki nem optál a bíróság által
meghatározott határidőn belül, az örökségről lemondónak tekintendő.
Az elfogadás 1114. cikk – (1) Az elfogadás megerősíti a hagyaték átszállását, amely
jogkövetkezményei a halál időpontjában jog szerint megtörtént.
(2) A törvényes örökösök és az egyetemes vagy általános
hagyományosok csak a hagyatékot alkotó dolgokkal felelnek annak
tartozásaiért és meghagyásaiért, arányosan mindegyikük hányadrészével.
(3) Az egyedi hagyományos nem köteles viselni a hagyaték tartozásait
és meghagyásait. Kivételesen, felel a hagyaték passzíváiért, azonban csak a
hagyomány tárgyát képező dologgal vagy dolgokkal, ha:
a) a végrendelkező kifejezetten rendelkezett erre vonatkozóan;
b) a hagyományozott jog tárgyát egy dologösszesség képezi, mint
például a végrendelkező által megszerzett, de még fel nem számolt
örökség;
c) a hagyatékban található többi dolog nem elégséges a hagyaték
tartozásainak és meghagyásainak kifizetésére.
(4) A hagyaték megnyílta után a hagyaték dolgainak elidegenítése
esetében, a hagyatékba bekerülő dolgok a behelyettesítés joghatásaként a
hagyaték örökség tartozásai és meghagyásai kifizetésére szolgálhatnak.
A leltárba vétel 1115. cikk – (1) Az öröklésre hivatott személyek, a hagyaték hitelezői
és bármely érdekelt személy kérheti az illetékes közjegyzőtől a hagyatékot
alkotó dolgok leltárba vételének elrendelését, mely esetben minden azzal
kapcsolatos kiadás a hagyatékot terheli.
(2) Ha öröklésre hivatott személyek vagy a hagyatékot alkotó dolgokat
birtokló személyek ellenkeznek, a leltár elvégzését a hagyaték
megnyíltának helye szerinti bíróság rendeli el.
(3) A leltárba vételt az öröklésre hivatott személyek és a hitelezők
megegyezésével kijelölt személy, vagy, ilyen egyezség hiányában, a
közjegyző vagy, esetenként, az illetékes bíróság által kijelölt személy
végzi.
A leltárba vételi jegyzőkönyv 1116. cikk – (1) A leltárba vételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a
hagyaték megnyíltakor az elhunyt birtokában lévő dolgok felsorolását,
leírását és ideiglenes értékbecslését.
(2) A vitatott tulajdonjogú dolgokat külön tüntetik fel.
(3) A leltár megjegyzéseket tartalmaz a hagyaték passzíváiról.
(4) A hagyaték más személy birtokában lévő dolgait a fellelhetőségük
helyének megjegyzésével és az ottlétük okának feltüntetésével veszik
leltárba.
(5) Ha a leltárba vétel alkalmával megtalálják az elhunyt
végrendeletét, azt módosítás ellen láttamozzák, és letétbe helyezik a
közjegyző irodájában.
(6) A leltárt aláírja készítője, a leltárba vétel helyszínén tartózkodó,
öröklésre hivatott személyek, azok hiányában vagy az aláírás elutasítása
esetén pedig a leltárt két tanú írja alá.
A dolgok megőrzésének 1117. cikk – (1) Ha fennáll a dolgok elidegenítési, elvesztési,

külön intézkedései kicserélési vagy megsemmisítési veszélye, a közjegyző pecsétzár alá
helyezheti a dolgokat, vagy átadhatja azokat egy zárgondnoknak.
(2) Zárgondnokként nevezhető ki, az összes érdekelt beleegyezésével,
az öröklésre hivatottak valamelyike, ellenkező esetben pedig a közjegyző
által kiválasztott bármely más személy.
(3) Amennyiben a hagyaték dolgainak megőrzése bizonyos kiadásokat
feltételez, azokat, a közjegyző beleegyezésével, az (1) bekezdésben
említett zárgondnok végzi, zárgondnok hiányában pedig, a közjegyző által
a dolgok ügykezelésére kinevezett speciális védnök végzi.
(4) A zárgondnokságba vagy ügykezelésbe adott dolgokat a közjegyző
és a zárgondnok vagy védnök által aláírt jegyzőkönyv alapján adják át. Ha
az átadásra a leltárba vétellel egyidejűleg kerül sor, a jegyzőkönyvben
megjegyzést tesznek erről, egy példányt pedig átadnak a zárgondnoknak
vagy védnöknek.
(5) A zárgondnok vagy a védnök köteles a dolgokat visszaszolgáltatni
és elszámolni a közjegyzőnek a dolgok megőrzési és ügykezelési
kiadásairól a hagyatéki eljárás lezárásakor, vagy amikor a közjegyző
szükségesnek találja.
A pénzösszegekre és 1118. cikk – (1) Ha a leltár elvégzése idején pénzösszegeket,
értéktárgyakra vonatkozó értékpapírokat, csekket vagy más értéktárgyakat találnak, azokat letétbe
külön intézkedések helyezik a közjegyzőnél vagy egy szakintézménynél, megjegyzést téve
erről a leltári jegyzőkönyvben is.
(2) A leltárba vételnél talált pénzösszegekből az örökösöket vagy az
elhunyttal együtt lakó és közös háztartásban élő személyeket illetik meg az
alábbiakhoz szükséges összegek:
a) az elhunyt személy felelősségében lévő személyek eltartására,
legfeljebb hat hónapra;
b) az egyéni munkaszerződések alapján tartozott összegek kifizetésére
vagy a társadalombiztosítás kifizetésére;
c) a hagyatékot alkotó dolgok megőrzésére és ügykezelésére szolgáló
kiadások fedezésére.
Az örökség kényszerű 1119. cikk – (1) Az öröklésre hivatott személy, aki rosszhiszeműen
elfogadása elsajátított vagy elrejtett dolgokat a hagyatékból, illetve elrejtett egy
osztályra bocsátásnak vagy mérséklésnek alávetett ajándékozást, az
örökséget elfogadónak tekintendő, akkor is, ha előzőleg lemondott róla.
Nem rendelkezik azonban semmilyen joggal az elsajátított vagy elrejtett
dolgok felett, és adott esetben köteles osztályra bocsátani vagy mérsékelni
az elrejtett ajándékozást anélkül, hogy részt vehetne az ajándékozott dolog
szétosztásában.
(2) Az (1) bekezdésben említett helyzetben lévő örökös köteles
megfizetni a hagyaték tartozásait és meghagyásait az örökösrészével
arányosan, akár a saját dolgaival is.
3. SZAKASZ
Az örökségről való lemondás
A lemondás formája 1120. cikk – (1) Az örökségről való lemondás nem vélelmezett.
(2) A lemondási nyilatkozatot hiteles formában lehet adni bármelyik
közjegyzőnél, vagy, esetenként, Románia diplomáciai képviseleteinél,
illetve konzuli hivatalainál, a törvényben előírt feltételek és korlátok
között.
(3) A harmadik személyek tájékoztatása céljából, a lemondási
nyilatkozatot bejegyzik, a lemondó költségén, az elektronikus formában
vezetett országos közjegyzői nyilvántartásba, a törvény szerint.
A lemondás 1121. cikk – A öröklésre hivatott, lemondó személy úgy tekintendő,
jogkövetkezményei hogy soha nem volt örökös.
(2) A lemondó része azoknak az örökösöknek kedvez, akiket
eltávolított volna az örökségtől, vagy akiknek a részét csökkentette volna,
ha elfogadta volna az örökséget.
A csalárd lemondás 1122. cikk – (1) Az örökségről a hitelezők érdekei kijátszása céljából
lemondó, öröklésre hivatott személy hitelezői kérhetik a bíróságtól a
lemondás visszavonását tekintetükben, azonban csak a lemondás tényének
ismeretétől számított 3 hónapos határidőn belül.
(2) A visszavonási kereset elfogadása az öröklésre hivatott adós általi
örökségelfogadás joghatásait fejti ki, azonban kizárólag a felperes hitelező
tekintetében és csupán az adósság mértékéig.
A lemondás visszavonása 1123. cikk – (1) Az opciós határidő teljes ideje alatt a lemondó
visszavonhatja a lemondását, ha az örökséget még nem fogadta el egy
másik, a része felett öröklési hivatottsággal rendelkező személy, az 1120.
cikk rendelkezései pedig értelemszerűen alkalmazandók.
(2) A lemondás visszavonása elfogadást ér, a hagyatékot alkotó
dolgokat pedig az adott állapotukban és a harmadik személyek által
felettük szerzett jogok figyelembevételével kell átvenni.
Az elévülési határidő 1124. cikk – Az elfogadás vagy lemondás érvénytelenítése iránti
kereset jogának elévülési határideje 6 hónap, amelyet kényszer esetében
annak megszűnésétől számítanak, a többi esetben pedig azon időponttól,
amikor a kereseti jog jogosultja tudomást szerzett a relatív semmisségi
okról.
4. SZAKASZ
Birtokbavételi jog
Fogalom 1125. cikk – A hagyaték felett gyakorolt ténybeli birtoklás mellett, a

birtokbavételi jog lehetővé teszi az örökösöknek, hogy ügykezelésbe
vegyék azt a vagyont, és gyakorolják az elhunyt jogait és kereseteit.
A birtokbavételi joggal 1126. cikk – (1) Birtokbavételi joggal rendelkezik a túlélő házastárs, a
rendelkező örökösök leszármazottak és a kiváltságos felmenők, azok hiányában pedig a
kiváltságos oldalági rokonok.
(2) Az örökösi minőségnek az örökösi bizonyítvánnyal vagy bírói
határozattal való igazolásáig, a birtokbavételi joggal rendelkező örökösök

jog szerint megkapják a hagyaték ténybeli birtoklását.
A birtokbavételi jognak a 1127. cikk – (1) A birtokbavételi joggal nem rendelkező törvényes
birtokbavételi joggal nem örökösök csak az örökösi bizonyítvány kibocsátása után kaphatják meg az
rendelkező törvényes hagyaték ténybeli birtoklását, azonban visszaható hatállyal a hagyaték
örökösök általi megszerzése megnyíltának időpontjától.
(2) A hagyaték ténybeli birtoklásának megszerzéséig, a birtokbavételi
joggal nem rendelkező törvényes örökös nem hajtható végre örökösi
minőségben.
Az örökség birtokbavétele az 1128. cikk – (1) Az egyetemes hagyományos kérheti a ténybeli
egyetemes vagy általános birtokba helyezését a kötelesrészes örökösöktől. Ha ilyen örökösök
hagyományos által nincsenek, vagy azt elutasítják, az egyetemes hagyományos az örökösi
bizonyítvány kibocsátásával kerül a hagyaték birtokába.
(2) Az általános hagyományos kérheti a ténybeli birtokba helyezését
esetenként a kötelesrészes örökösöktől vagy a hagyatéknak jog szerint,
illetve az örökösi bizonyítvány kibocsátása következtében birtokában lévő
egyetemes hagyományostól, valamint a nem kötelesrészes törvényes
örökösöktől. Ha ilyen örökösök nincsenek, vagy azt elutasítják, az
általános hagyományos megszerzi a hagyaték birtoklását az örökösi
bizonyítvány kibocsátásával.
Az egyedi hagyomány 1129. cikk – Az egyedi hagyományos megszerzi a hagyomány tárgyát
átadása attól a naptól kezdve, amikor azt önként átadták neki, vagy, annak
hiányában, az átadási kérelemnek a bírósághoz való benyújtása
időpontjától.
5. SZAKASZ
Az örökösödési kereset
A személyek, akik 1130. cikk – Az egyetemes vagy általános örökösi hivatottsággal

megszerezhetik az örökösi rendelkező örökös bármikor elérheti örökösi minőségének elismerését
minőség elismerését bárkivel szemben, aki az örökösi címre hivatkozva, egészében vagy
részben birtokolja a hagyatékot.
Az örökösi minőség 1131. cikk – (1) Az örökösi minőség elismerése kötelezi a hagyaték
elismerésének dolgainak jogcím nélküli birtokosát, hogy visszaszolgáltassa azokat a
jogkövetkezményei dolgokat az 1635 – 1649. cikkben említett szabályok alkalmazásával.
(2) A hagyatékot alkotó dolgok jogcím nélküli birtokosa és a harmadik
személyek között megkötött jogügyletek tekintetében a 960. cikk (3)
bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
6. SZAKASZ
Örökösi bizonyítvány
Fogalom 1132. cikk – Az örökösi bizonyítványt a közjegyző bocsátja ki, és ez

az örökségre, az örökösök számára, minőségére és az őket a vagyonból
megillető hányadra vonatkozó megjegyzéseket tartalmazza, valamint
bármely más, törvényben előírt megjegyzést.
Jogkövetkezmények 1133. cikk – (1) Az örökösi bizonyítvány bizonyítja az örökösi

minőséget, valamint a minden egyes örököst megillető hányadot vagy
dolgokat.
(2) Az örökség összetételének meghatározása érdekében, a közjegyző
először felszámolja a házassági rendszert.
A semmisség 1134. cikk – Azok, akik úgy vélik, hogy az örökösi bizonyítványok
kibocsátásával sérültek jogaik, kérhetik a bíróságtól esetenként azok
semmisségének megállapítását vagy kimondását és jogaiknak törvény
szerinti meghatározását.
II. FEJEZET
A nyugvó hagyaték
Fogalom 1135. cikk – (1) Ha nincsenek törvényes vagy végrendeleti örökösök,

a hagyaték nyugvónak tekintendő.
(2) Ha a hagyománnyal az örökség egy részét odaítélték, és nincsenek
törvényes örökösök, vagy azok öröklési hivatottsága leszűkült az elhunyt
által hagyott végrendelet hatásaként, az oda nem ítélt örökségrész nyugvó
hagyatéknak tekintendő.
A hagyatékot képező dolgok 1136. cikk – Ha indokok vannak arra, hogy a hagyatékot nyugvónak
ideiglenes ügykezelése nyilvánítsák, a közjegyző tájékoztatja esetenként a községet, várost vagy
megyei jogú várost képviselő szervet, annak pedig kötelessége azonnal
ideiglenes ügykezelésbe adni a hagyatékot alkotó dolgokat egy külön
kijelöl gondnoknak.
Az örökösök felszólítása 1137. cikk – (1) Ha a hagyaték megnyíltától számított egy év és hat
hónapos határidőn belül nem jelent meg egy öröklésre hivatott személy
sem, a közjegyző, bárki érdekelt kérésére, a hagyaték megnyíltának helyén,
a hagyatékot alkotó ingatlanok helyén tett kiírással, valamint egy országos
napilapban a hagyaték költségére megjelenő közzététellel felszólítja az
összes öröklésre hivatott személyt, hogy jelenjenek meg a közjegyzői
irodában a közzétételtől számított legfeljebb 2 hónapos határidőn belül.
(2) Ha egyetlen öröklésre hivatott személy sem jelenik meg a
közzétételben meghatározott határidőn belül, a közjegyző megállapítja,
hogy a hagyaték nyugvó.
A nyugvó hagyatékhoz való 1138. cikk – A nyugvó hagyatékok esetenként azon községet, várost
jog vagy megyei jogú várost illetik meg, amelynek területi körzetében a
dolgok a hagyaték megnyíltakor találhatók, és azok magántulajdonába
kerülnek. Meg nem írtnak tekintendő bármely végrendeleti rendelkezés,
amely anélkül, hogy a hagyatékot alkotó dolgok átadását kimondaná, azt a
szabályt próbálja kikerülni.
A nyugvó hagyaték 1139. cikk – (1) A község, város vagy megyei jogú város megszerzi a
birtokbavétele és a hagyaték ténybeli birtoklását, amint az összes öröklésre hivatott személy
passzívákért való felelősség lemondott az örökségről vagy ha, az 1137. cikkben említett határidő
leteltével, egyetlen örökös sem ismert. Az örökséget visszaható hatállyal
szerzik meg a hagyaték megnyíltáig.
(2) A község, város vagy megyei jogú város viseli a nyugvó hagyaték
passzíváit az azt alkotó dolgok értékéig.
A hagyaték nyugvó jellegének 1140. cikk – Bár megállapítást nyert a nyugvó hagyaték megléte, ha
megszüntetése vannak örökösök, azok megindíthatják a hagyatéki keresetet esetenként a
község, város vagy megyei jogú város ellen.
III. FEJEZET
A családi emlékek
A családi emlékeket képező 1141. cikk – (1) Családi emléket képeznek a családtagok tárgyai,
dolgok amelyek a család történetének tanúi.
(2) Ebbe a kategóriába tartoznak a családtagok által folytatott
levelezések, családi levéltárak, kitüntetések, díszfegyverek, családi portrék,
okiratok, valamint az illető család számára különleges erkölcsi értékkel
bíró más dolgok is.
A családi emlékek jogi 1142. cikk – (1) Az örökösök csak megegyezéses vagyonmegosztás
rendszere útján léphetnek ki a családi emléket képező dolgok alkotta
vagyonközösségből.
(2) Ha nem valósul meg a megegyezéses vagyonmegosztás, a családi
emléket képező dolgok vagyonközösségben maradnak.
(3) A vagyonközösség idején, az örökösök megegyezésével vagy,
annak hiányában, bírósági határozattal, a családi emlékeket a család
érdekében letétbe helyezik az egyik vagy több örökösnél, illetve az általuk
megállapodott helyen.
(4) A letéteményesként kijelölt örökös visszaigényelheti a családi
emlékeket képező dolgokat attól, aki jogtalanul birtokolja azokat, de nem
idegenítheti el, nem kölcsönözheti vagy adhatja bérbe azokat a
tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása nélkül.
IV. FEJEZET
A hagyatéki vagyonmegosztás és az osztályra bocsátás
1. SZAKASZ
A hagyatéki vagyonmegosztásra vonatkozó általános rendelkezések
A vagyonközösségi állapot 1143. cikk – (1) Senki sem kötelezhető arra, hogy vagyonközösségben
maradjon. Az örökös bármikor kérheti a vagyonközösség felszámolását,
akkor is, ha vannak másként rendelkező megállapodások vagy végrendeleti
kikötések.
(2) A 669 – 686. cikk rendelkezései alkalmazandók a hagyatéki
vagyonmegosztás tekintetében is, amennyiben nem összeférhetetlenek
azzal.
A megegyezéses 1144. cikk – (1) Ha az összes örökös jelen van, és teljes
vagyonmegosztás cselekvőképességgel rendelkezik, a vagyonmegosztás megvalósulhat
megegyezéses alapon, a felek megegyezése szerinti formában és ügylettel.
Ha az örökséget alkotó dolgok között vannak ingatlanok, a
vagyonmegosztási egyezményt hiteles formában kell megkötni, az abszolút
semmisség jogkövetkezményének terhe mellett.
(2) Ha nincs jelen az összes örökös, illetve ha közöttük vannak

kiskorúak vagy bírósági gondnokság alá helyezett személyek, valamint
eltűnt személyek, az örökséget alkotó dolgok pecsétzár alá helyezendők a
legrövidebb időn belül, a megegyezéses vagyonmegosztást pedig a
cselekvőképtelen vagy korlátozott cselekvőképességgel rendelkező
személyek védelmére, illetve az eltűnt személyekre vonatkozó szabályok
betartásával valósítják meg.
A megőrzési intézkedések 1145. cikk – A hagyatékot alkotó dolgok megőrzési intézkedések
tárgyát képezhetik, részben vagy egészen, az érdekelt személyek kérésére,
a törvény feltételei között.
2. SZAKASZ
Az ajándékok osztályra bocsátása
Fogalom 1146. cikk – (1) Az ajándékok osztályra bocsátása a törvényes

örökösként ténylegesen és közösen öröklő túlélő házastárs és az elhunyt
leszármazottai között fennálló azon kötelezettség, hogy hozzászámítsák a
hagyatékhoz az örökhagyó által osztályra bocsátás alóli mentesítés nélkül
nekik adott ajándékokat.
(2) Az ajándékozó ellentétes kikötésének hiányában, az (1)
bekezdésben említett személyek akkor kötelesek osztályra bocsátásra, ha
konkrét öröklési hivatottságuk lett volna az elhunyt hagyatékára, ha az
ajándékozás időpontjában sor került volna a hagyaték megnyíltára.
A törvényes örökségről 1147. cikk – (1) A törvényes örökségről való lemondás esetében, a
lemondó személy mentesülése leszármazott vagy a túlélő házastárs már nem tartozik osztályra bocsátási
az osztályra bocsátási kötelezettséggel, megtarthatja a kapott ingyenes juttatást a rendelkezésre
kötelezettség alól álló rész mértékéig.
(2) Az ajándékozási szerződésben tartalmazott kifejezett kikötéssel a
megajándékozott kötelezhető az ajándék osztályra bocsátására az
örökségről való lemondás esetében is. Ebben az esetben, a
megajándékozott csak az ajándékozott dolognak a törvényes örökösként az
illető személyt megillető részt meghaladó értékét számítja hozzá a
hagyatékhoz.
Az ajándékozás osztályra 1148. cikk – Az osztályra bocsátás kérésére jogosult személyek a
bocsátásának kérésére leszármazottak és a túlélő házastárs, valamint, közvetett keresettel, azok
jogosult személyek személyes hitelezői.
Az osztályra bocsátási 1149. cikk – (1) Az örökös csak az ajándékozótól személyesen kapott
kötelezettség személyes ajándékok tekintetében tartozik osztályra bocsátási kötelezettséggel.
jellege (2) Ha a megajándékozott leszármazottja saját nevében örököl az
ajándékozó után, nem köteles osztályra bocsátani a felmenőjének tett
ajándékot, akkor sem, ha elfogadta annak hagyatékát.
(3) Az öröklési képviselet nyomán öröklő leszármazott köteles
osztályra bocsátani a képviselt felmenője által az elhunyttól kapott
ajándékot, akkor is, ha a képviselt után nem örökölt.
Az osztályra bocsátási 1150. cikk – (1) Nem kell osztályra bocsátani az alábbiakat:
kötelezettség alóli kivételek a) az elhunyt által osztályra bocsátás alóli mentesítéssel adott
ajándékokat. A mentesítés megadható az ajándékozási okmánnyal vagy az
ingyenes juttatások tekintetében előírt alakiságok betartásával

megszerkesztett utólagos okirattal;
b) visszterhes elidegenítések formáját öltő vagy közbeékelt személyek
révén történő színlelt ajándékozásokat, azon eset kivételével, amelyben
bebizonyosodik, hogy az örökhagyó az osztályra bocsátási kötelezettség
alóli mentesítéstől eltérő céllal tette;
c) a szokásos mértékű ajándékokat, a jutalmazó ajándékozásokat és,
amennyiben nem túlzottak, a leszármazottak, a szülők vagy a házastárs
tartására, illetve, ha esedékes, szakképzésére fordított összegeket, továbbá
az esküvői kiadásokat, amennyiben az örökhagyó másként nem
rendelkezett;
d) a hagyaték megnyíltáig beszedett gyümölcsöket, az esedékes
bevételeket és a megajándékozott által az ajándékozás tárgyát képező
dolog felett gyakorolt használat pénzbeli egyenértékét.
(2) Úgyszintén, nem áll fenn az osztályra bocsátási kötelezettség
abban az esetben sem, ha az ajándékozott dolog a megajándékozottnak fel
nem róható okok miatt megsemmisült. Ennek ellenére, ha a dolgot
helyreállították a megsemmisülése nyomán kapott megtérítés
felhasználásával, a megajándékozott köteles a dolgot osztályra bocsátani,
amennyiben a megtérítés az illető dolog helyreállítására szolgált.
Amennyiben a megtérítést nem erre a célra használták, azt kell osztályra
bocsátani. Ha a megtérítés biztosítási szerződésből származik, azt csak
akkor kell osztályra bocsátani, ha meghaladja a megajándékozott által
fizetett díjak összértékét.
Az osztályra bocsátás 1151. cikk – (1) Az osztályra bocsátás egyenértékben történik. Meg
végrehajtásának módja nem írtnak tekintendő az a rendelkezés, amely a megajándékozott
természetben való osztályra bocsátási kötelezettségét írja elő.
(2) Ennek ellenére, a megajándékozott természetben végezheti az
osztályra bocsátást, ha az osztályra bocsátási kérelem időpontjában még a
dolog tulajdonosa, nem terhelte dologi terhekkel, és nem adta bérbe három
évet meghaladó időtartamra.
(3) Az egyenértékben történő osztályra bocsátás történhet átvétellel,
betudással vagy pénzben.
(4) Az átvétellel megvalósuló osztályra bocsátás nyomán az osztályra
bocsátásra jogosult örökösök a hagyatékból az ajándékozás tárgyát képező
dolgokkal lehetőség szerint azonos természetű és minőségű dolgokat
kapják, mindegyikük örökösrészének megfelelő hányadban.
(5) A betudással megvalósuló osztályra bocsátás esetében, az ajándék
értékét levonják az osztályra bocsátásra kötelezett örökös részéből.
(6) A pénzben történő osztályra bocsátás esetében, az osztályra
bocsátásra kötelezett személy a többi örökös rendelkezésére bocsát egy
pénzösszeget, amely az ajándékozott dolog értéke és az örökösrészének
megfelelő érték közötti különbözetet képviseli.
Az osztályra bocsátás 1152. cikk – (1) Az osztályra bocsátás történhet megegyezéssel vagy
megvalósítási módjai. bírósági úton külön keresettel, illetve a vagyonmegosztási eljárás keretében
Elévülés megindított kapcsolódó keresettel.
(2) Az egyik örökös által kért osztályra bocsátás az osztályra bocsátás
kérésére jogosult többi örökösnek is kedvez, azok kivételével, akik
kifejezetten lemondtak az osztályra bocsátás kérésének jogáról.

(3) Az osztályra bocsátási kérelem iránti kereset joga három éven
belül évül el azon időponttól, amikor az osztályra bocsátás kérésére
jogosult személy tudomást szerzett az ajándékozásról, de a hagyaték
megnyíltát nem megelőzően, illetve azon időpontot nem megelőzően,
amikor az osztályra bocsátásra kötelezett személynek átadták a dolgot, ha
ez a hagyaték megnyílta után következett be.
A dolog felbecslése 1153. cikk – (1) Az egyenértékben való osztályra bocsátás érdekében
egyenértékben történő figyelembe veszik az ajándékozott dolog értékét a per időpontjában,
osztályra bocsátás esetén számításba véve azonban állapotát is az ajándékozás időpontjában,
amelyből kivonják a per időpontjában az ajándékozási szerződéssel vállalt
meghagyások értékét.
(2) Ha a megajándékozott elidegenítette a dolgot az osztályra bocsátási
kérelem előtt, az elidegenítés időpontjában fennálló értékét veszik
figyelembe. Ha az ajándékozott dolgot másikkal cserélték ki, a vagyonba
bekerült dolognak az osztályra bocsátás időpontjában fennálló értékét és a
megszerzés időpontjában létező állapotát veszik figyelembe. Ennek
ellenére, ha a vagyonba bekerült dolog elértéktelenedése természeténél
fogva elkerülhetetlen volt a megszerzés időpontjában, a dolog kicserélését
nem veszik figyelembe.
(3) A pénzösszegeket az inflációmutató függvényében indexálják, a
megajándékozott vagyonába kerülése és az osztályra bocsátás közötti
időszaknak megfelelően.
Az ajándékozott dolog 1154. cikk – (1) A megajándékozott az örökösrészével arányosan
javulása és romlása a jogosult visszaszerezni azokat az ésszerű kiadásokat, amelyeket a
természetben történő hozzáadott munkálatokkal tett, valamint a szükséges és hasznos önálló
osztályra bocsátás esetén munkálatokkal az osztályra bocsátás idejéig.
(2) Ugyanakkor, a megajándékozott felel a neki felróható
cselekmények következtében a dolog értékét csökkentő romlásért és
megrongálódásért.
(3) A megajándékozott visszatarthatja a dolgot az (1) bekezdésben
említett kiadásokért tartozott összegek tényleges kifizetéséig, kivéve azon
esetet, amelyben a követelése kiegyenlítődik a (2) bekezdés szerint
tartozott kártérítésekkel.
3. SZAKASZ
A tartozások kifizetése
A passzívák kifizetése. A 1155. cikk – (1) Az egyetemes és általános örökösök hozzájárulnak a

hagyatéki passzívák jog hagyaték adósságainak és meghagyásainak kifizetéséhez a mindegyiküket
szerinti eloszlása alóli megillető örökösrésszel arányosan.
kivételek (2) A hagyatéki vagyonmegosztás előtt, a hitelezők, akiknek a
követelései az örökséget alkotó dolgok megőrzéséből vagy ügykezeléséből
származnak, vagy amelyek a hagyaték megnyílta előtt születtek, kérhetik a
kifizetésüket a vagyonközösségben lévő dolgokból. Ugyanakkor, kérhetik
ezek dolgok kényszervégrehajtását.
(3) A hagyatéki passzívák jog szerinti eloszlásának szabálya nem
alkalmazandó, ha:
a) a kötelezettség oszthatatlan;
b) a kötelezettség tárgya egy egyedileg meghatározott dolog vagy egy
ilyen dologgal kapcsolatos meghatározott szolgáltatás;
c) a kötelezettséget jelzálog vagy más dologi biztosíték garantálja, ez
esetben a biztosítékot képező dolgot megszerző örökös mindenért felel,
azonban csak az illető dolog mértékéig, a hagyaték hátralévő passzíváihoz
való hozzájárulása pedig megfelelőképpen csökken;
d) az örökösök egyikét megbízzák, okirattal, hogy egyedül teljesítse a
kötelezettséget. Ebben az esetben, ha az okirat a végrendelet, a többi
örökös mentesítése ingyenes juttatásnak tekintendő, amely esetenként
mérsékelhető.
Az örökösök személyes 1156. cikk – (1) A hagyatéki vagyonmegosztás előtt egy örökös
hitelezőinek helyzete személyes hitelezői nem hajthatják végre a hagyatékot alkotó dolgokból az
adósukat megillető részt.
(2) Az örökösök személyes hitelezői és bármely jogos érdeket
indokoló személy kérhetik a vagyonmegosztást az adós nevében, továbbá
igényt tarthatnak arra, hogy jelen lehessenek a közös megegyezésen
alapuló vagyonmegosztáson, illetve közbeléphetnek a vagyonmegosztási
perben.
(3) A többi örökös elérheti a hitelező által megindított
vagyonmegosztási kereset elutasítását, ha kifizetik a tartozást az adós
örökös nevében és javára.
(4) A hitelezők csak akkor kérhetik a vagyonmegosztás visszavonását
anélkül, hogy bizonyítaniuk kellene a tulajdonostársak csalását, ha, bár
kérték, hogy jelen lehessenek, a vagyonmegosztást a hiányukban és a
meghívásuk nélkül végezték el. Minden további esetben, a
vagyonmegosztás visszavonása iránti kereset az 1562. cikk rendelkezései
szerint történik.
(5) A vagyonmegosztásnál az örökségből szétosztott dolgokból,
valamint azokból, amelyek ezeket helyettesítik az örökös vagyonában, az
örökség hitelezői elsőbbséggel lesznek kifizetve az örökös személyes
hitelezői előtt.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az egyedi
hagyományosok esetében is, valahányszor a hagyomány tárgyát nem
egyedileg meghatározott dolog képezi.
Az örökösök közötti 1157. cikk – (1) Az egyetemes vagy általános örökös, aki a dologi
visszkereset. Egy örökös biztosíték miatt vagy bármilyen más okból a közös adósságból nagyobb
fizetésképtelensége részt fizet ki, mint amennyi a része, visszkereseti joggal rendelkezik a
többi örökössel szemben, azonban a közös tartozásból csak a mindegyik
örököst megillető rész tekintetében, akkor is ha az adósságot kifizető
örökös felváltotta a hitelezőket jogaikban.
(2) Amennyiben az egyetemes vagy általános örökösök valamelyike
fizetésképtelen, az örökség passzíváiból rá háruló részt az összes többi
örökös között osztják el, mindegyikük örökösrészével arányosan.
(3) Az örökösnek jogában áll kérni az örökséggel szembeni
követelései kifizetését a többi örököstől, mint az örökség bármelyik más
hitelezőjének. Az örökösi minőségében rá háruló tartozásrész tekintetében
az 1620 – 1624. cikk rendelkezései alkalmazandók.
A tartozások osztályra 1158. cikk – (1) Ha a hagyatéki vagyonmegosztás időpontjában egy

bocsátása örökösnek nem vitatott és határozott összegű tartozása van, azt kisebb rész
átvételével szüntetik meg.
(2) Ha az örökösnek több tartozása van a hagyatékkal szemben,
amelyeket nem fedez a hagyatékból őt megillető rész, azok a tartozások az
osztályra bocsátással az illető rész mértékéig arányosan szűnnek meg.
(3) Az osztályra bocsátás nem működik azon követelés tekintetében,
amellyel az örökös a hagyatékkal szemben rendelkezik. Azonban az
örökös, aki egyidejűleg az örökség hitelezője és adósa is, meghivatkozhatja
a törvényes kiegyenlítődést, akkor is, ha annak a feltételei nem teljesülnek.
(4) Az összes örökös beleegyezésével, a tartozások osztályra bocsátása
történhet a hagyatéki vagyonmegosztás előtt is.
Az elhunyt elleni végrehajtási 1159. cikk – Az elhunyt elleni végrehajtási jogcímek végrehajthatók
jogcímek örököseivel szemben is, a Polgári Eljárási Törvénykönyvben előírt
4. SZAKASZ
Felmenői megosztás
Az alanyok 1160. cikk – A felmenők eloszthatják dolgaikat leszármazottaik között.

Formák 1161. cikk – (1) A felmenői megosztás történhet ajándékozással vagy
végrendelettel, a törvényben az említett jogügyletek tekintetében előírt
alakiságok, feltételek és szabályok betartásával.
(2) Az ajándékozással megvalósított vagyonmegosztás tárgyát csak
meglévő dolgok képezhetik.
A tartalom 1162. cikk – Ha a felmenői megosztásban nem található meg az
örökséget alkotó összes dolog, a bele nem foglalt dolgokat a törvénynek
megfelelően osztják el.
A hatástalanság 1163. cikk – (1) Abszolút semmis az a vagyonmegosztás, amelybe
nem foglaltak bele minden leszármazottat, aki teljesíti az örökléshez
szükséges feltételeket saját nevében vagy öröklési képviselettel.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon
vagyonmegosztás tekintetében, amelybe nem foglaltak bele egy öröklési
képviselet alapján öröklő leszármazottat, azonban belefoglalták azt, akit
képvisel.
(3) Ha a felmenői megosztással megsértik valamelyik leszármazott
vagy a túlélő házastárs kötelesrészét, a túlzott ingyenes juttatások
mérséklésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.
V. KÖNYV
A kötelmekről
I. CÍM
A kötelmi jogviszony 1164. cikk – A kötelem olyan jogi kapcsolat, amely alapján az adós
tartalma egy szolgáltatást köteles biztosítani a hitelezőnek, ez utóbbinak pedig
jogában áll megszerezni az adott szolgáltatást.
A kötelmek forrásai 1165. cikk – Kötelem keletkezhet szerződésből, egyoldalú

jognyilatkozatból, megbízás nélküli ügyvitelből, jogalap nélküli
gazdagodásból, jogalap nélküli kifizetésből és jogellenes cselekedetből,
valamint bármely más ügyletből vagy cselekményből, amelynek a törvény
kötelem-keletkeztető hatást tulajdonít.
II. CÍM
A kötelmek forrásai
I. FEJEZET
A szerződés
1. SZAKASZ
Fogalom 1166. cikk – A szerződés két vagy több személy közötti

akaratmegegyezés egy jogviszony létrehozásának, módosításának,
átruházásának vagy megszüntetésének szándékával.
A szerződések tekintetében 1167. cikk – (1) Valamennyi szerződés tekintetében a jelen fejezetben
alkalmazandó szabályok foglalt általános szabályok érvényesülnek.
(2) Az egyes szerződések tekintetében alkalmazandó sajátos
szabályokat a jelen törvénykönyv vagy külön törvények részletezik.
A nem nevesített szerződések 1168. cikk – A törvényben nem szabályozott szerződések tekintetében
tekintetében alkalmazandó a jelen fejezet előírásai alkalmazandók, ha pedig azok nem elégségesek,
szabályok arra a szerződésre vonatkozó sajátos szabályok, amelyhez a leginkább
hasonlítanak.
A szerződéskötés szabadsága 1169. cikk – A felek a törvényben megkövetelt, valamint a közrend és
a jóerkölcs által megkívánt korlátok között bármilyen szerződést
megköthetnek, és meghatározhatják azok tartalmát.
A jóhiszeműség 1170. cikk – A feleknek jóhiszeműen kell eljárniuk mind a szerződés
tárgyalásakor és megkötéskor, mind pedig annak végrehajtása alatt. E
kötelezettségüket nem háríthatják el, és nem korlátozhatják.
2. SZAKASZ
Különböző szerződéskategóriák
A szinallagmatikus 1171. cikk – A szerződés akkor szinallagmatikus, ha a belőle

(kétoldalú) szerződés és az származó kötelezettségek kölcsönösek és egymástól függőek. Ellenkező
egyoldalú szerződés esetben, a szerződés egyoldalú még akkor is, ha végrehajtása mindkét fél
számára kötelezettségeket ró ki.
A visszterhes szerződés ás az 1172. cikk – (1) Az a szerződés, amellyel a felek mindegyike
ingyenes szerződés előnyszerzésre törekszik a vállalt kötelezettségekért cserébe, visszterhes
szerződésnek tekintendő.
(2) Az a szerződés, amellyel egyik fél előnyhöz kívánja juttatni a
másik félt anélkül, hogy cserébe hasznot remélne, ingyenes szerződésnek

tekintendő.
A kommutatív szerződés és a 1173. cikk – (1) Kommutatív az a szerződés, amelynek megkötésekor
szerencseszerződés a felek jogai és kötelezettségei megléte biztos, azok kiterjedése pedig
meghatározott vagy meghatározható.
(2) Szerencseszerződés az a szerződés, amely természeténél fogva
vagy a felek akaratából kifolyólag legalább egyik fél számára egy jövőbeli
és bizonytalan eseménytől függő nyereség megszerzésének lehetőségét
helyezi kilátásba, de ugyanakkor a veszteség kockázatának is kiteszi.
A megegyezésen alapuló, 1174. cikk – (1) A szerződés lehet megegyezésen alapuló, alakisághoz
alakisághoz kötött vagy kötött vagy reálszerződés.
reálszerződés (2) A megegyezésen alapuló szerződés a felek egyszerű egyező
akaratával jön létre.
(3) Az alakisághoz kötött szerződés érvényes létrejöttéhez a
törvényben előírt alakiságok teljesítése szükséges.
(4) Az érvényes reálszerződés dologátadással jár az adós részéről.
Az adhéziós szerződés 1175. cikk – Adhéziós az a szerződés, amelynek lényeges kikötéseit az
egyik fél maga vagy annak utasítására határozzák, illetve szerkesztik meg,
a másik fél pedig kénytelen azokat adottként elfogadni.
A keretszerződés 1176. cikk – (1) A keretszerződéssel a felek megállapodnak, hogy a
benne foglalt lényeges elemek alapján szerződéses jogviszonyt
tárgyaljanak meg, létesítsenek vagy tartsanak fenn.
(2) A keretszerződés teljesítésének módját, így különösen a
szolgáltatások határidejét és kiterjedését, valamint adott esetben azok
ellenértékét utólagos megállapodások pontosítják.
A fogyasztói szerződések 1177. cikk – A fogyasztói szerződéseket külön törvények és
kiegészítésképpen a jelen törvénykönyv rendelkezései szabályozzák.
3. SZAKASZ
A szerződés megkötése
1.§ Előzetes rendelkezések
Az alaki szabadság 1178. cikk – A szerződés a szerződési képességgel rendelkező felek

egyező akaratának kifejezésével jön létre, ha a törvény annak
érvényességét nem köti alakiságok teljesítéséhez.
A szerződés érvényességének 1179. cikk – (1) A szerződés érvényességének lényeges feltételei az
lényeges feltételei alábbiak:
1. szerződési képesség;
2. a felek érvényes jognyilatkozata;
3. meghatározott, lehetséges és jogszerű tárgy;
4. a kötelmek érvényes jogcíme.
(2) Amennyiben a törvény egy szerződés tekintetében bizonyos
alakiság teljesítését követeli meg, az alkalmazandó törvényi
rendelkezésekben foglalt jogkövetkezmény terhe mellett azt be kell tartani.
2.§ A felek képessége
A felek képessége 1180. cikk – Szerződést köthet az a személy, akit/amelyet a törvény

nem nyilvánít jogképtelennek, és nem tilos számára bizonyos szerződések
megkötése.
Az alkalmazandó szabályok 1181. cikk – A szerződési képességre vonatkozó szabályokat főként az
I. Könyv részletezi.
3.§ A jognyilatkozat
I. A szerződéskötés folyamata
A szerződés megkötése 1182. cikk – (1) A szerződést a felek tárgyalást követően vagy a
szerződési ajánlat fenntartások nélküli elfogadásával kötik meg.
(2) Elegendő, hogy a felek megegyezzenek a szerződés lényeges
elemeit illetően, akkor is, ha bizonyos másodlagos elemeket utólagos
egyeztetésre halasztnak, illetve azok meghatározását más személyre
bízzák.
(3) A (2) bekezdésben említett feltételek között, ha a felek nem jutnak
egyezségre a másodlagos elemeket illetően, illetve a meghatározásukra
kijelölt személy nem dönt, a bíróság bármelyik fél kérésére elrendeli a
szerződés kiegészítését, a körülményeknek megfelelően, figyelembe véve
annak természetét és a felek szándékát.
A jóhiszeműség a tárgyalások 1183. cikk – (1) A felek szabadon kezdeményezhetnek,
során lebonyolíthatnak és megszakíthatnak tárgyalásokat anélkül, hogy
felelnének azok kudarcáért.
(2) A tárgyalást kezdeményező félnek kötelessége betartani a
jóhiszeműség követelményeit. A felek nem állapodhatnak meg e
kötelezettség korlátozásáról vagy figyelmen kívül hagyásáról.
(3) A jóhiszeműség követelményeivel ellentétes, többek között, azon
fél magatartása, aki/amely a szerződés megkötésének szándéka nélkül
kezdeményez vagy folytat tárgyalásokat.
(4) A jóhiszeműség ellen vétve tárgyalásokat kezdeményező, folytató
vagy megszüntető fél felel a másik félnek okozott károkért. A kár
megállapításánál figyelembe kell venni a tárgyalások lebonyolítására
fordított kiadásokat, a másik fél más ajánlatokról való lemondását és
valamennyi hasonló körülményt.
A titoktartási kötelezettség a 1184. cikk – Amennyiben bizalmas információt közöl egyik fél a
szerződéskötést megelőző tárgyalások során, a másik fél azt nem hozhatja nyilvánosságra és nem
tárgyalások során használhatja saját érdekében, függetlenül attól, hogy a szerződés
megköttetik vagy sem. E kötelezettség megszegése maga után vonja a
vétkes fél felelősségét.
Azok az elemek, amelyektől a 1185. cikk – Amennyiben a tárgyalások során az egyik fél ragaszkodik
szerződés megkötése függ hozzá, hogy egyezségre jussanak egy bizonyos kérdés vagy alakiság
tekintetében, a szerződés nem köttetik meg mindaddig, amíg nem
állapodnak meg arról.
A szerződéskötés időpontja és 1186. cikk – (1) A szerződés abban az időpontban és azon a helyen
helye köttetik meg, amikor és ahol az ajánlat elfogadása az ajánlattevőhöz ér,
akkor is ha az neki fel nem róható okok miatt nem jut tudomására.
(2) A szerződés úgyszintén megkötöttnek tekintendő, ha az ajánlat
címzettje egy egyértelmű ügyletet vagy cselekményt követ el, anélkül,
hogy értesítené az ajánlattevőt, ha, az ajánlat, a felek által meghatározott
gyakorlatok, a szokásjog vagy az üzleti tevékenység természete alapján, az
elfogadásra ilyen formában is sor kerülhet.
Az ajánlattétel és az elfogadás 1187. cikk – A szerződés érvényes megkötéséhez az ajánlattételnek és
formája az elfogadásnak a törvényben megkövetelt alakiságok szerint kell
történniük.
A szerződéskötési ajánlat 1188. cikk – (1) Egy javaslat szerződéskötési ajánlattételt képez, ha
tartalmazza a szerződés létrejöttéhez szükséges elemeket, és kifejezi az
ajánlattevő azon szándékát, miszerint a címzett általi elfogadása esetén
elkötelezi magát.
(2) Az ajánlat származhat attól a személytől, aki kezdeményezi a
szerződés megkötését, aki meghatározza a tartalmát vagy, a
körülményeknek megfelelően, aki a szerződés utolsó lényeges elemét
javasolja.
(3) Az 1182 – 1203. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók
akkor is, ha a szerződés megkötésének körülményei nem teszik lehetővé az
ajánlattétel vagy az elfogadás megismerését.
A meghatározatlan 1189. cikk – (1) A meghatározatlan személyekhez intézett javaslat
személyekhez intézett javaslat nem tekintendő ajánlattételnek, akkor sem, ha pontos, csupán, a
körülményeknek megfelelően, ajánlatkérésnek vagy tárgyalási szándéknak.
(2) Ennek ellenére, a javaslat ajánlattételnek minősül, ha az következik
a törvényből, a szokásjogból vagy, minden kétséget kizáróan, a
körülményekből. Ezekben az esetekben, a meghatározatlan személyekhez
intézett ajánlat visszavonása csak akkor fejt ki joghatást, ha ugyanolyan
formában történik, mint az ajánlattétel maga, illetve olyan formában, amely
lehetővé teszi az ajánlathoz hasonló tudomásulvételét.
Az ajánlatkérés 1190. cikk – Az egy vagy több személyhez intézett ajánlatkérés nem
minősül önmagában szerződési ajánlatnak.
A visszavonhatatlan ajánlat 1191. cikk – (1) Az ajánlat visszavonhatatlanná válik mihelyt szerzője
vállalja, hogy meghatározott ideig fenntartja. Az ajánlat szintén
visszavonhatatlan, ha ilyennek tekinthető a felek megegyezése alapján, a
közöttük fennálló gyakorlat, a tárgyalások, az ajánlat tartalma vagy a
szokásjog szerint.
(2) A visszavonhatatlan ajánlat visszavonási nyilatkozata nem fejt ki
joghatást.
Az elfogadási határidő 1192. cikk – Az elfogadási határidő attól az időponttól folyik,
amelyben az ajánlat a címzetthez ér.
A távollévő személyhez 1193. cikk – (1) Az elfogadási határidő nélküli, távollévő személynek
címzett határidő nélküli tett ajánlatot a körülményeknek megfelelő ésszerű ideig fenn kell tartani
ajánlat ahhoz, hogy a címzett tudomásul vehesse, elemezhesse és továbbíthassa az
elfogadást.
(2) A szerződés megkötéséig az ajánlat bármikor visszavonható,
azonban a visszavonás csak akkor akadályozza meg a szerződés

megkötését, ha a címzetthez ér mielőtt az továbbította volna az elfogadását
vagy, az 1186. cikk (2) bekezdésében említett esetekben, a szerződés
megkötéséhez vezető ügylet vagy cselekmény végrehajtása előtt.
(3) Az ajánlattevő felel az ajánlatnak az (1) bekezdésben említett
határidő lejárta előtti visszavonásával okozott kárért.
A jelenlévő személyhez 1194. cikk – (1) Az elfogadási határidő nélküli, jelenlévő személynek
címzett határidő nélküli tett ajánlat hatályát veszti, ha azonnal nem kerül elfogadásra.
ajánlat (2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a telefonon vagy
más hasonló távközlési eszközzel továbbított ajánlat esetében is.
Az ajánlat hatályvesztése 1195. cikk – (1) Az ajánlat hatályát veszti, ha:
a) az elfogadás nem ér az ajánlattevőhöz a meghatározott határidőn
vagy, annak hiányában, az 1193. cikk (1) bekezdésében említett határidőn
belül;
b) a címzett elutasítja azt.
(2) Az ajánlattevő halála vagy cselekvőképességének hiánya csak
akkor vonja maga után a visszavonhatatlan ajánlat hatályvesztését, ha az
üzleti tevékenység jellege vagy a körülmények megkövetelik.
Az ajánlat elfogadása 1196. cikk – (1) A címzett bármely ügylete vagy cselekménye
elfogadásnak tekintendő, ha kétségkívül az ajánlatra vonatkozó
beleegyezésére utal, úgy, ahogy azt megfogalmazták, és ez határidőn belül
az ajánlattevőhöz jut. Az 1186. cikk rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
(2) A címzett hallgatása vagy valamely magatartástól történő
tartózkodása csak akkor tekintendő elfogadásnak, ha az törvényből, a felek
megegyezéséből, a közöttük meghatározott gyakorlatból, a szokásjogból
vagy más körülményekből következtethető.
Az ajánlat nem megfelelő 1197. cikk – (1) A címzett egyetértést kifejező válasza nem képez
elfogadása elfogadást, ha:
a) a kapott ajánlatnak nem megfelelő módosításokat vagy
kiegészítéseket tartalmaz;
b) nem teljesíti az ajánlattevő által külön megkövetelt alakiságot;
c) az ajánlat hatályvesztését követően jut el az ajánlattevőhöz.
(2) A címzettnek az (1) bekezdés szerint kifejezett válasza, a
körülményeknek megfelelően, ellenajánlatnak tekinthető.
A késedelmes elfogadás 1198. cikk – (1) A késedelmes elfogadás csak akkor fejt ki joghatást,
ha az ajánlat szerzője azonnal értesíti az elfogadót a szerződés
megkötéséről.
(2) A határidőben közölt elfogadás, amely az elfogadónak fel nem
róható okok miatt a határidő lejárta után jut az ajánlattevőhöz, akkor fejt ki
joghatást, ha az ajánlattevő a határidő meghaladásáról azonnal nem
értesítette az elfogadót.
Az ajánlat vagy az elfogadás 1199. cikk – Az ajánlat vagy az elfogadás visszavonható, ha a
visszavonása visszavonás az ajánlat vagy adott esetben az elfogadás előtt vagy azzal
egyidejűleg jut a címzetthez.
Az ajánlat, az elfogadás és a 1200. cikk – (1) Az ajánlat, az elfogadás, valamint ezek visszavonása
visszavonás közlése csak azon időponttól fejtenek ki joghatást, amikor a címzetthez jutnak,
akkor is, ha neki fel nem róható okok miatt nem szerez tudomás róluk.
(2) Az elfogadást az ajánlattevő által használtakhoz hasonlóan gyors
eszközökkel kell közölni, ha a törvény, a felek megegyezése, a felek
közötti gyakorlat vagy más hasonló körülmények nem utalnak az
ellenkezőjére.
A külső kikötések 1201. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, a feleket kötik
azok a külső kikötések, amelyekre a szerződés utalást tesz.
A szabványkikötések 1202. cikk – (1) Az 1203. cikk előírásaira figyelemmel, a jelen
szakasz rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha a
szerződés megkötésekor szabványosított kikötéseket alkalmaznak.
(2) Szabványosított kikötések a felek valamelyike által előzetesen
meghatározott rendelkezések, amelyeket általánosan és ismételten használ
és belefoglal a szerződésbe a felek közötti tárgyalásokat követően.
A nem szokványos kikötések 1203. cikk – A szabványosított kikötések, amelyek előírják a
kikötések javasolója javára a felelősség korlátozását, a szerződés egyoldalú
felmondásának jogát, a kötelezettségek teljesítésének felfüggesztését vagy,
amelyek előírják a másik fél terhére a jogvesztést vagy a határidő
kedvezményének elvesztését, a kifogásemelési jog korlátozását, más
személyekkel való szerződési szabadságának korlátozását, a szerződés
hallgatólagos megújítását, a hatályos törvényt, a választottbírósági
kikötéseket vagy azon kikötéseket, amelyek eltérnek a bíróságok
hatáskörére vonatkozó szabályoktól csak akkor fejtenek ki joghatást, ha a
másik fél is kifejezetten, írásban, elfogadja azokat.
II. A jognyilatkozat érvényessége
A feltételek 1204. cikk – A felek jognyilatkozatának komolynak, szabadnak és

tudatosan kifejezettnek kell lennie.
Az ítélőképesség hiánya 1205. cikk – (1) Érvényteleníthető az a szerződés, amelyet olyan
személy kötött, aki a szerződés megkötésének időpontjában akár
ideiglenesen is olyan állapotban volt, amely lehetetlenné tette számára,
hogy tudatában legyen cselekedetei következményének.
(2) Az utólag gondnokság alá helyezett személy által megkötött
szerződés érvényteleníthető, ha az ügylet megkötésének időpontjában a
gondnokság alá helyezés indokai fennálltak, és általánosan ismertek voltak.
III. A szerződési akarat hibái
Az esetek 1206. cikk – (1) A szerződési akarat hibái a tévedés, a megtévesztés

vagy a kényszer.
(2) Úgyszintén a szerződési akarat hibája az értékaránytalanság is.
A tévedés 1207. cikk – (1) Az a fél, aki a szerződés megkötéskor lényeges
körülményt illetően tévedésben volt, kérheti a szerződés érvénytelenítését,
ha a másik fél tudta vagy adott esetben tudhatta, hogy a tévedés tárgyát
képező tény lényeges volt a szerződés megkötése szempontjából.

(2) A tévedés lényeges, ha:
1. a szerződés természetére vagy tárgyára vonatkozik;
2. a szolgáltatás tárgyának azonosságára vagy valamilyen jellemzőjére
vonatkozik, illetve a felek által lényegesnek vélt más körülményre,
amelynek hiányában a szerződés nem köttetett volna meg;
3. a személy azonosságára vagy olyan minőségére vonatkozik,
amelynek hiányában a szerződés nem köttetett volna meg.
(3) A jogi kérdésben való tévedés akkor lényeges, ha a felek akarata
szerint, a szerződés megkötéséhez egy meghatározó jogszabályra
vonatkozik.
(4) A szerződés egyszerű okaira vonatkozó tévedés nem lényeges,
azon eset kivételével, amelyben a felek akarata szerint ezek az okok
meghatározóak voltak.
A nem menthető tévedés 1208. cikk – (1) A szerződés nem érvényteleníthető, ha a tévedés
tárgyát képező tény, a körülményeknek megfelelően, kellő gondosság
mellett felismerhető lett volna.
(2) A jogi kérdésben való tévedésre nem lehet hivatkozni az elérhető
és előre látható törvényi rendelkezések esetében.
A vállalt tévedés 1209. cikk – Nem vonja maga után a szerződés érvénytelenségét az a
tévedés, amely olyan elemre vonatkozik, amellyel kapcsolatban a tévedési
kockázatot az arra hivatkozó személy vállalta vagy, a körülményeknek
megfelelően, vállalnia kellett volna.
A számítási tévedés 1210. cikk – Az egyszerű számítási tévedés nem vonja maga után a
szerződés érvénytelenségét, azon eset kivételével, amelyben, a
mennyiségre vonatkozó tévedés formáját öltve, lényeges tévedésnek
tekinthető a szerződés megkötésénél. A számítási tévedést a felek
bármelyikének kérésére ki kell igazítani.
A közlési vagy közvetítési 1211. cikk – A tévedésre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen
tévedés alkalmazandók akkor is, ha a tévedés a szándéknyilatkozatra vonatkozik,
illetve ha a nyilatkozatot pontatlanul továbbították egy másik személy
közvetítésével vagy távközlési eszközökkel.
A tévedés jóhiszemű 1212. cikk – Az a fél, aki tévedés áldozata, nem hivatkozhat arra a
meghivatkozása jóhiszeműség követelményeinek megsértésével.
A szerződés kiigazítása 1213. cikk – A felet, aki lényeges tévedés áldozata, köti az így
megkötött szerződés, ha a másik fél beleegyezik a teljesítésbe, továbbá sor
kerül a szerződési előírások megfelelő módosítására.
A megtévesztés 1214. cikk – (1) A jognyilatkozat megtévesztésen alapul, ha a fél a
másik fél csalárd mesterkedései miatt került tévedésbe, vagy ha ez utóbbi
csalárdul elmulasztotta a szerződő fél tájékoztatását olyan körülményekről,
amelyeket tudomására kellett volna hoznia.
(2) A megtévesztés áldozata kérheti a szerződés érvénytelenítését, még
akkor is, ha tévedése nem volt lényeges.
(3) A szerződés érvényteleníthető akkor is, ha a megtévesztés a másik
fél képviselőjétől, alárendeltjétől vagy ügyvezetőjétől ered.
(4) A megtévesztés nem vélelmezhető.
Harmadik személy által 1215. cikk – (1) Egy harmadik személy megtévesztésének áldozata
elkövetett megtévesztés csak akkor kérheti az érvénytelenítést, ha a másik fél ismerte vagy adott
esetben ismernie kellett volna a megtévesztést a szerződés megkötésekor.
(2) A szerződés érvénytelenítésétől függetlenül, a megtévesztő felel az
okozott károkért.
A kényszer 1216. cikk – (1) A szerződés érvénytelenítését kérheti az a fél, aki a
másik fél vagy egy harmadik személy által jogtalanul keltett, indokolt
félelem hatására szerződött.
(2) Kényszer áll fenn akkor, ha a keltett félelem olyan jellegű, hogy a
megfenyegetett fél, a körülményeknek megfelelően, azt hihette, hogy a
hozzájárulása hiányában, az élete, személye, becsülete vagy javai súlyos és
azonnali veszélynek lennének kitéve.
(3) A kényszer a szerződés érvénytelenítését vonhatja maga után akkor
is, ha az akarathiba következtében jognyilatkozatot tevő félhez közeli
személy ellen irányult, mint a házastárs, a felmenők vagy a leszármazottak.
(4) Minden esetben, a kényszer fennállásának megítélésénél
figyelembe kell venni a kényszer áldozatának életkorát, társadalmi
helyzetét, egészségi állapotát és jellemét, valamint bármely más
körülményt, amely befolyásolhatta annak állapotát a szerződés
megkötésének időpontjában.
Egy jog gyakorlásával való 1217. cikk – Kényszernek tekintendő az indokolatlan előnyszerzés
fenyegetés céljából történő jog gyakorlásának fenyegetésével okozott félelem is.
A szükséghelyzet 1218. cikk – A végszükségben lévő fél által megkötött szerződés csak
akkor érvényteleníthető, ha a másik fél ebből a körülményből hasznot
húzott.
A tiszteletből eredő félelem 1219. cikk – A tiszteletből eredő félelem, kényszer hiányában, nem
vonja maga után a szerződés érvénytelenítését.
Harmadik személy által 1220. cikk – (1) A kényszer maga után vonja a szerződés
elkövetett kényszer érvénytelenítését akkor is, ha egy harmadik személytől származik, azonban
csak abban az esetben, amelyben a személy, akinek a jognyilatkozatát az
akarathiba nem érintette ismerte vagy adott esetben ismernie kellett volna a
harmadik személy által elkövetett erőszakot.
(2) A szerződés érvénytelenítésétől függetlenül, a kényszerítő felel az
esetleges károkért.
Az értékaránytalanság 1221. cikk – (1) Értékaránytalanság áll fenn, amennyiben valamelyik
fél, kihasználva a másik fél rászorultságát, tapasztalatlanságát vagy
ismereteinek hiányát, a szerződés megkötésének időpontjában a saját
szolgáltatásához mérten lényegesen nagyobb értékű szolgáltatást köt ki a
maga vagy egy más személy javára.
(2) Az értékaránytalanság megállapításánál a szerződés természetét és
célját is figyelembe kell venni.
(3) Az értékaránytalanság fennállhat akkor is, ha a kiskorú a vagyoni
állapotához, a szerződésből származó előnyeihez vagy a körülmények
összességéhez képest túlzott kötelezettséget vállal.
A szankció 1222. cikk – (1) Az a fél, akinek a jognyilatkozatát értékaránytalanság
akarathibája sújtja, saját választása szerint kérheti a szerződés
érvénytelenítését vagy kötelezettségeinek az őt megillető kártérítés

értékével való csökkentését.
(2) Az 1221. cikk (3) bekezdésében említett eset kivételével, az
érvénytelenítés iránti keresetnek csupán akkor lehet helyt adni, ha az
értékaránytalanság meghaladja a szerződés megkötésének időpontjában a
károsult fél által ígért vagy végrehajtott szolgáltatás értékének a felét. Az
aránytalanságnak léteznie kell az érvénytelenítési kereset benyújtásakor.
(3) Minden esetben, a bíróság fenntarthatja a szerződést, ha a másik fél
felajánlja követelésének méltányos csökkentését vagy adott esetben saját
kötelezettségének növelését.
Az elévülési határidő 1223. cikk – Az értékaránytalanság miatti érvénytelenítés vagy a
kötelezettségek csökkentése iránti kérelem joga a szerződés megkötésétől
számított két év elteltével évül el.
Az értékaránytalanság 1224. cikk – Nem támadhatók meg értékaránytalanságra hivatkozva a
elfogadhatatlansága szerencseszerződések, az egyezség, valamint a törvényben kifejezetten
meghatározott más szerződések.
4.§ A szerződés tárgya
A szerződés tárgya 1225. cikk – (1) A szerződés tárgyát a felek egyező akaratával létrejött
jogi ügylet képezi, mint például az adásvétel, a bérlet, a kölcsön és más
hasonlók, ahogyan a szerződési jogok és kötelezettségek összességéből
kitűnik.
(2) A szerződés tárgyának – az abszolút semmisség
jogkövetkezményének terhe mellett – meghatározottnak és jogszerűnek
kell lennie.
(3) A tárgy jogszerűtlen, ha törvény tiltja, illetve a közrenddel vagy a
jóerkölccsel ellentétes.
A kötelem tárgya 1226. cikk – (1) A kötelem tárgya az a szolgáltatás, amelyre az adós
kötelezi magát.
(2) Az abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett, a
kötelem tárgyának meghatározottnak vagy legalább meghatározhatónak és
jogszerűnek kell lennie.
A kötelem tárgyának kezdeti 1227. cikk – A szerződés érvényes akkor is, ha a megkötésének
teljesíthetetlensége időpontjában a felek valamelyike nem tudja végrehajtani a kötelezettségeit,
kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.
A jövőbeni dolgok 1228. cikk – Ellentétes törvényi rendelkezés hiányában, a szerződések
vonatkozhatnak jövőbeni dolgokra is.
A polgári jogi forgalomban 1229. cikk – Csak a polgári jogi forgalomban lévő dolgok képezhetik
nem lévő dolgok szerződéses szolgáltatás tárgyát.
A más személy tulajdonát 1230. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, harmadik személy
képező dolgok dolgai képezhetik szolgáltatás tárgyát, mely esetben az adós köteles
megszerezni azokat, és továbbítani a hitelezőnek, vagy adott esetben
megszerezni a harmadik személy hozzájárulását. A kötelezettség
teljesítésének elmulasztása esetén az adós felel az okozott károkért.
A szerződés tárgya 1231. cikk – Amennyiben a szerződés szerint nem állapítható meg, a
minőségének meghatározása szolgáltatás vagy tárgya minőségének méltányosnak vagy, a
körülményeknek megfelelően, legalább középszerűnek kell lennie.
A szerződés tárgyának 1232. cikk – (1) Amennyiben az árat vagy a szerződés bármely más
harmadik személy általi elemét harmadik személynek kell meghatároznia, annak tisztességesen,
meghatározása gondosan és pártatlanul kell eljárnia.
(2) Ha a harmadik személy nem tud vagy nem óhajt eljárni, illetve
értékelése nyilvánvalóan nem elfogadható, a bíróság, az érdekelt fél
kérésére, megszabja adott esetben a felek által meg nem határozott árat
vagy elemet.
Az ár meghatározása 1233. cikk – Ha a szakemberek között megkötött szerződés nem
szakemberek között határozza meg az árat, és nem jelöl meg semmilyen módot annak
meghatározására, feltételezendő, hogy a felek hasonló feltételek között
megvalósított azonos szolgáltatásokért az illető szakterületen rendszerint
gyakorolt árat vagy, ilyen ár hiányában, egy ésszerű árat vettek
figyelembe.
A referenciatényezőhöz való 1234. cikk – Ha a szerződés alapján az ár meghatározása
viszonyítás referenciatényezőhöz való viszonyítás alapján történik, és az a tényező
nem létezik, megszűnt létezni vagy már nem hozzáférhető, ellentétes
egyezség hiányában, a legközelebbi referenciatényezővel helyettesítendő.
5.§ A jogalap
Fogalom 1235. cikk – A jogalap a felek közötti szerződéskötés oka.

Feltételek 1236. cikk – (1) A jogalapnak létezőnek, jogszerűnek és erkölcsösnek
kell lennie.
(2) A jogalap jogszerűtlen, ha törvénybe és a közrendbe ütközik.
(3) A jogalap erkölcstelen, ha a jóerkölccsel ellentétes.
A csalás 1237. cikk – A jogalap jogszerűtlen akkor is, ha a szerződés csupán a
kötelező jogszabály elkerülésének eszköze.
Szankció 1238. cikk – (1) A jogalap hiánya maga után vonja a szerződés relatív
semmisségét, azon eset kivételével, amelyben a szerződést hibásan
minősítették és más joghatást fejthet ki.
(2) A törvénybe ütköző vagy erkölcstelen jogalap a szerződés abszolút
semmisségét vonja maga után, ha mindkét felet jellemzi, illetve, eltérő
esetben, ha a másik fél tudott róla vagy, a körülményeknek megfelelően,
tudnia kellett volna róla.
A jogalap bizonyítása 1239. cikk – (1) A szerződés érvényes akkor is, ha a jogalapot nem írja
kifejezetten elő.
(2) Az érvényes jogalap megléte ellentétes bizonyításig vélelmezendő.
6.§ A szerződés formája
A jognyilatkozat kifejezési 1240. cikk – (1) A szerződési szándék szóban vagy írásban fejezhető
formái ki.
(2) Az akarat megnyilvánulhat olyan magatartásban is, amely, a

törvény, a felek egyezsége, a közöttük kialakult gyakorlat vagy a szokásjog
szerint, nem hagy kétséget a megfelelő joghatások kiváltásának szándékát
illetően.
Az írásos forma 1241. cikk – A szerződés megkötését bizonyító okirat lehet
magánokirat vagy hivatalos okirat, a törvényben előírt bizonyító erővel.
A szankció 1242. cikk – (1) Abszolút semmis az a szerződés, amelyet a
törvényben az érvényes megkötéshez minden kétséget kizáróan
megkövetelő alakiság betartása nélkül kötöttek meg.
(2) Ha a felek megegyeztek, hogy a szerződést egy bizonyos formában
kössék meg, amelyet a törvény nem ír elő, a szerződés érvényesnek
tekintendő akkor is, ha az alakiságot nem tartották be.
A szerződés módosítása 1243. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, a szerződés
bármilyen módosítását a törvényben a megkötéséhez megkövetelt alakisági
feltételeknek kell alávetni.
A telekkönyvbe való 1244. cikk – A törvényben előírt más esetek kivételével, az abszolút
bejegyzéshez megkövetelt semmisség jogkövetkezményének terhe mellett, hivatalos okirat
forma formájában kell megkötni a telekkönyvbe bejegyzendő dologi jogokat
átruházó vagy szülő szerződéseket.
Az elektronikus szerződések 1245. cikk – Az elektronikus eszközökkel megkötött szerződések a
formája külön törvényben meghatározott alakisági feltételeknek vannak alávetve.
4. SZAKASZ
A szerződés semmissége
A semmisség 1246. cikk – (1) A törvényben az érvényes megkötéséhez megkövetelt

feltételek megszegésével megkötött szerződés semmis, ha törvény más
jogkövetkezményt nem ír elő.
(2) A semmisség lehet abszolút vagy relatív.
Az abszolút semmisség 1247. cikk – (1) Semmis a közérdeket védő törvényi rendelkezés
megszegésével kötött szerződés.
(2) Az abszolút semmisséget bármely érdekelt személy
meghivatkozhatja, kereset vagy kifogás útján.
(3) A bíróság köteles hivatalból meghivatkozni az abszolút semmisséget.
(4) Az abszolút semmis szerződés csupán a törvényben előírt
esetekben erősíthető meg.
A relatív semmisség 1248. cikk – (1) Az egyéni érdek védelmét szolgáló törvényi
rendelkezés megszegésével megkötött szerződés érvényteleníthető.
(2) Relatív semmisségre csak az hivatkozhat, akinek az érdekeit a
megszegett törvényi rendelkezés védte.
(3) A relatív semmisséget a bíróság nem hivatkozhatja meg hivatalból.
(4) A relatív semmis szerződés megerősítés tárgyát képezheti.
Az elévülés 1249. cikk – (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, az abszolút

semmisségre bármikor lehet hivatkozni, kereset útján vagy kifogás révén.
(2) A relatív semmisség kereset útján csak a törvényben meghatározott
elévülési határidőn belül hivatkozható meg. Ennek ellenére, az a fél, akitől
a szerződés végrehajtását kérik, bármikor hivatkozhat a szerződés relatív
semmisségére, az érvénytelenítés iránti kereseti jog elévülési határidejének
letelte után is.
2.§ A semmisségi okok
Az abszolút semmisség okai 1250. cikk – A szerződés abszolút semmis a törvényben kifejezetten
előírt esetekben, valamint akkor, ha törvényből minden kétséget kizáróan
kiderül, hogy a védett érdek közérdek.
A relatív semmisség okai 1251. cikk – A szerződés relatív semmis, ha nem tartották be a
cselekvőképességre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, ha a felek
valamelyikének jognyilatkozatát akarathiba érintette, valamint a
törvényben kifejezetten előírt más esetekben.
A relatív semmisség vélelme 1252. cikk – Azon esetekben, amelyekben a semmisség természete
nem meghatározott vagy nem derül ki kétségbevonhatatlanul a törvényből,
a szerződés relatív semmis.
A virtuális semmisség 1253. cikk – Azon eseteket leszámítva, amelyekben a törvény a
semmisség jogkövetkezményét írja elő, a szerződés megszűnik akkor is, ha
az abszolút semmisség vagy adott esetben a relatív semmisség
jogkövetkezményét azért kell alkalmazni, hogy a megszegett törvényi
rendelkezés célja teljesüljön.
3.§ A semmisség jogkövetkezményei
A szerződés visszaható 1254. cikk – (1) A semmis szerződés úgy tekintendő, hogy soha nem
hatályú megsemmisítése lett megkötve.
(2) Abban az esetben is, amelyben a szerződés időszakonként
visszatérő teljesítésű, mindegyik félnek vissza kell szolgáltatnia a
másiknak, természetben vagy ellenértékben, a kapott szolgáltatásokat, az
1639 – 1647. cikk rendelkezései szerint.
A részleges semmisség 1255. cikk – (1) A törvénybe, közrendbe vagy jóerkölcsbe ütköző
kikötések, amelyek nem tekintendők meg nem írtnak, a szerződés
egészének semmisségét csak akkor vonják maguk után, ha természetüknél
fogva lényegesek vagy azok hiányában a szerződés nem köttetett volna
meg.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés részben fennáll, a semmis
kikötéseket jog szerint helyettesítik az alkalmazandó törvényi
rendelkezések.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azon
kikötések esetében is, amelyek kógens törvényi rendelkezéseket szegnek
meg, és a törvény szerint meg nem írtnak minősülnek.
A többoldalú szerződés 1256. cikk – A több fél között létrejött szerződések esetében, amikor
semmissége minden fél szolgáltatása közös cél figyelembevételével történik, a
szerződés semmissége a felek valamelyikének tekintetében nem vonja
maga után a szerződés teljes megszüntetését, kivéve, ha az illető fél
részvétele lényeges a szerződés fennállása szempontjából.
Kártérítések. 1257. cikk – Kényszer vagy megtévesztés esetén, az a személy, akinek
A szolgáltatások csökkentése a jognyilatkozatát akarathiba érinti, az érvénytelenítés mellett kérhet
kártérítést is, illetve, ha a szerződés megőrzését választja, kérheti a saját
szolgáltatása csökkentését azon kártérítés értékével, amelyre jogosult
lenne.
A kárjóvátétel a hiteles okirat 1258. cikk – A hivatalos okirat formájában megkötött szerződésnek a
formájában megkötött szerződés szövegéből származó semmisségi ok miatti érvénytelenítése
szerződések semmissége vagy semmisségének megállapítása esetében a károsult fél kérheti a
esetén közjegyző kötelezését az elszenvedett károk jóvátételére, a saját tettért való
polgári deliktuális felelősség feltételei között.
A semmis szerződés 1259. cikk – A semmis szerződés helyreállítható, részben vagy
helyreállítása egészen, a helyreállítása időpontjában a törvényben előírt összes feltétel
betartásával. Minden esetben, a helyreállított szerződés csak a jövőre nézve
fejt ki joghatást, a múltra nem.
A semmis szerződés 1260. cikk – (1) Egy abszolút semmis szerződés kifejtheti azon
átalakítása jogügylet joghatását, amely tekintetében teljesülnek a törvényben
megkövetelt alakisági és tartalmi feltételek.
(2) Ennek ellenére, az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók,
ha az átalakulás alkalmazása elutasításának szándékát kikötés formájában
belefoglalták a semmis szerződésbe vagy ez kétséget kizáróan kitűnik a
felek céljából a szerződés megkötésének időpontjában.
4.§ A szerződés érvényesnek nyilvánítása
Az érvényesítési jogcímek 1261. cikk – (1) A semmisséggel sújtott szerződés akkor nyilvánítható
érvényesnek, ha a semmisséget elhárítják.
(2) A semmisség megerősítéssel vagy a törvényben előírt más módon
hárítható el.
A szerződés megerősítése 1262. cikk – (1) Egy érvényteleníthető szerződés megerősítése a
semmisség meghivatkozási jogáról való lemondás kifejezett vagy
hallgatólagos szándékából tűnik ki.
(2) A lemondási szándéknak biztosnak kell lennie.
A megerősítés feltételei 1263. cikk – (1) Egy érvényteleníthető szerződés megerősíthető, ha a
megerősítés időpontjában az érvényességi feltételei teljesülnek.
(2) A semmisségre hivatkozni jogosult személy csak akkor erősítheti
meg a szerződést, ha ismeri a semmisségi okot, és, kényszer esetén, csupán
annak megszűnése után.
(3) A kiskorú cselekedeteinek jóváhagyására a törvény által kirendelt
személy, a kiskorú nevében és érdekében, kérheti a hozzájárulása nélkül
megkötött szerződés érvénytelenítését, vagy megerősítheti a szerződést,
amikor ez a hozzájárulás elégséges lett volna az érvényes megkötéséhez.
(4) A (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a

gyámügyi bíróság engedélye nélkül megkötött jogügyletek esetében is.
(5) Kifejezett megerősítés hiányában elégséges a kötelezettség
önkéntes teljesítése abban az időpontban, amikor az érdekelt személy
érvényesen megerősíthette volna.
(6) A megerősítő személyhez késedelmi felszólítás intézhető, amellyel
az érdekelt fél kérheti tőle az érvényteleníthető szerződés megerősítését,
vagy az érvénytelenítés iránti kereset megindítását, a felszólítástól
számított 6 hónapon belül, a szerződés érvénytelenítése iránti kereset
jogvesztésének terhe mellett.
A megerősítő jogügylet 1264. cikk – Ahhoz, hogy érvényes legyen, a megerősítő okiratnak
tartalma tartalmaznia kell a kötelem tárgyát, jogalapját és természetét, továbbá
megjegyzést kell tennie a semmisségi kereset okáról, és a kereset alapjául
szolgáló hiba javításának szándékáról.
A megerősítés hatásai 1265. cikk – (1) A megerősítés a szerződés megkötésének időpontjától
fejti ki joghatásait, és maga után vonja az ellenvethető eszközökről és
kifogásokról való lemondást, a jóhiszemű harmadik személy által szerzett
és megőrzött jogokra tekintettel.
(2) Amennyiben mindegyik fél meghivatkozhatja a szerződés
semmisségét, vagy több fél hivatkozhatja meg egy másikkal szemben, az
egyikük általi megerősítés nem akadályozza meg a többi felet a
semmisségre való hivatkozásban.
(3) A megtévesztés vagy kényszer akarathibája miatt érvényteleníthető
szerződés megerősítése nem feltételezi a kártérítési jogról való lemondást.
5. SZAKASZ
A szerződés értelmezése
A felek egyező akarata 1266. cikk – (1) A szerződések értelmezése során a szerződő felek
szerinti értelmezés egyező akaratát kell szem előtt tartani, nem pedig a használt kifejezések
szó szerinti jelentését.
(2) Az egyező akarat megállapításánál figyelembe kell venni, többek
között, a szerződés célját, a felek között lebonyolított tárgyalásokat, a
meghatározott gyakorlatot és a szerződéskötés utáni magatartásukat.
A rendszerszerű értelmezés 1267. cikk – A szerződéses kikötések egymással összefüggésben
értelmezendők, mindegyiknek a szerződés egészéből kitűnő értelmezést
adva.
A kétséges kikötések 1268. cikk – (1) A többértelmű kikötések a szerződés természete és
értelmezése tárgya szerinti legtalálóbb értelmezést kapják.
(2) A kétséges kikötések értelmezésénél figyelembe kell venni, többek
között, a szerződés természetét, megkötésének körülményeit, a felek által
előzőleg adott értelmezést, a kikötések és a tárgyköri kifejezések általános
értelmét és a szokásjogot.
(3) A kikötéseket úgy kell értelmezni, hogy azok joghatás kifejtésére
legyenek alkalmasak, nem pedig oly módon, hogy ne fejtsenek ki
semmilyen joghatást.
(4) A szerződés csak arra a dologra vonatkozik, amely tekintetében a

felek szerződni szándékoztak, bármennyire általános kifejezéseket is
használtak.
(5) A példaként megfogalmazott kikötések, illetve azok, amelyek
célja, hogy elhárítsanak minden kétséget a szerződésnek egy adott esetre
való alkalmazását illetően, nem korlátozzák az alkalmazhatóságát más
olyan esetekre is, amelyekről kifejezetten nem rendelkeztek.
A másodlagos értelmezési 1269. cikk – (1) Amennyiben az értelmezési szabályok alkalmazását
szabályok követően a szerződés továbbra sem egyértelmű, azt a magát kötelező fél
javára kell értelmezni.
(2) Az adhéziós szerződésekben foglalt kikötések a megfogalmazó
hátrányára értelmezendők.
6. SZAKASZ
A szerződés jogkövetkezményei
1.§ A felek közötti jogkövetkezmények
A kötelező erő 1270. cikk – (1) Az érvényesen megkötött szerződés a szerződő felek
között törvényerejű.
(2) A szerződés csak a felek hozzájárulásával vagy a törvényben
engedélyezett okok miatt módosul vagy szűnik meg.
(3) A szerződést jóhiszeműen kell teljesíteni.
Az előreláthatatlan 1271. cikk – (1) A feleknek teljesíteniük kell a kötelezettségeiket,
körülmény akkor is, ha időközben a teljesítés anyagilag megterhelőbbé vált.
(2) Ennek ellenére, a felek kötelesek tárgyalásokat folytatni a
szerződés módosítása vagy megszüntetése céljából, ha a teljesítés túlzottan
megterhelővé válna a felek valamelyike számára azon körülmények
megváltozása miatt:
a) amelyek a szerződés megkötése után következtek be;
b) amelyeknek ésszerűen nem lehetett figyelmet szentelni a szerződés
megkötésének időpontjában; és
c) amelyek tekintetében a károsult félnek nem kell viselnie a
bekövetkezés kockázatát.
(3) Ha ésszerű határidőn belül a felek nem jutnak egyezségre, a
bíróság elrendelheti:
a) a szerződés átalakítását oly módon, hogy méltányos elosztásra
kerüljenek a felek között a körülmények megváltozásából származó
veszteségek és előnyök;
b) a szerződés megszűnését az általa meghatározott időpontban és
A kötelmek terjedelme 1272. cikk – (1) Az érvényesen megkötött szerződés nem csupán arra
kötelez, amit a kikötései kifejezetten tartalmaznak, hanem mindazon
következményekre is, amelyeket a kötelezettség természete szerint a
törvény, a szokás vagy a méltányosság megkíván.
(2) A szerződés szokványos kikötései a szerződés részét képezik,

annak ellenére, hogy nem kerültek kifejezett meghatározásra.
A dologi jogok létesítése és 1273. cikk – (1) A dologi jogokat a felek egyező akaratukkal hozzák
átruházása létre és ruházzák át, akkor is, ha a dolgokat nem adták át, ha a megegyezés
meghatározott dolgokra vonatkozik, vagy a dolgok egyéniesítésével, ha a
megegyezés fajta szerint meghatározott dolgokra vonatkozik.
(2) Az átruházott dolog vagy jog gyümölcsei a megszerzőt illetik a
dolog tulajdonának átruházásától vagy adott esetben a jog átengedésének
időpontjától, ha törvény vagy a felek másként nem rendelkeztek.
(3) A telekkönyvi rendelkezések, valamint az egyes ingó
vagyontárgyak átruházására vonatkozó különös rendelkezések továbbra is
alkalmazandók.
A tulajdonátruházó szerződés 1274. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, mindaddig, amíg a
kockázata dolog nem kerül átadásra, a szerződés kockázatát az átadási
kötelezettséggel rendelkező adós viseli, akkor is, ha a tulajdont átruházták
a megszerzőre. A dolog véletlenszerű megsemmisülése esetén, az átadási
kötelezettség adósa elveszti az ellentételezéshez való jogát, ha pedig már
megkapta, köteles visszaszolgáltatni azt.
(2) Ennek ellenére, a késedelembe helyezett hitelező átveszi a dolog
véletlenszerű megsemmisülésének kockázatát. Nem mentesül akkor sem,
ha bebizonyítja, hogy a dolog megsemmisült volna akkor is, ha az átadási
kötelezettség időben teljesült volna.
Egy ingó dolog egymást 1275. cikk – (1) Ha valaki egymást követően több személyre ruházta át
követő átruházása egy ingó dolog tulajdonát, a dolog tényleges birtokjogát jóhiszeműen
megszerző személy a dolog tulajdonosa, akkor is, ha jogcíme utólagos
keltezésű.
(2) Jóhiszemű az a szerző, aki a birtokjog megszerzésének
időpontjában nem ismerte és nem is ismerhette az elidegenítő által előzőleg
vállalt kötelezettségeket.
(3) Ha a szerzők egyike sem került az ingó dolog tényleges birtokába,
a korábbi pontos keltezéssel ellátott jogcímmel rendelkezőt kell előnyben
részesíteni.
Az egyoldalú felmondás 1276. cikk – (1) Ha a szerződés egyoldalú felmondásának lehetőségét
elismerik az egyik fél javára, ez mindaddig gyakorolható, amíg a teljesítés
meg nem kezdődött.
(2) Az időszakonként visszatérő teljesítésű vagy folyamatos teljesítésű
szerződésekben az említett jog ésszerű értesítési határidő betartásával
gyakorolható a szerződés teljesítésének megkezdése után is, azonban a
felmondás nem fejt ki joghatást a már teljesített szolgáltatások vagy a
teljesítés alatt álló szolgáltatások tekintetében.
(3) Ha a felmondás ellenében szolgáltatás lett megállapítva, ez csak a
szolgáltatás végrehajtásától fejti ki hatásait.
(4) A jelen cikk rendelkezései ellentétes megállapodás hiányában
alkalmazandók.
A meghatározatlan időre 1277. cikk – A meghatározatlan időre kötött szerződés bármely fél
kötött szerződés által egyoldalúan felmondható ésszerű értesítési határidő betartásával.
Bármilyen ellentétes kikötés vagy a szerződés felmondásáért cserébe
szolgáltatás kikötése meg nem írtnak tekintendő.
Az opciós megállapodás 1278. cikk – (1) Amennyiben a felek megállapodnak, hogy egyiküket
köti a saját szándéknyilatkozata, míg a másik elfogadhatja vagy
elutasíthatja azt, az említett nyilatkozat visszavonhatatlan ajánlattételnek
tekintendő, és az 1191. cikkben említett hatásokat fejti ki.
(2) Ha a felek nem állapodtak meg az elfogadási határidőt illetően, azt
a bíróság elnöki rendelettel határozhatja meg, a felek idézésével.
(3) Az opciós szerződésnek tartalmaznia kell a felek által megkötendő
szerződés összes elemét, hogy az opció kedvezményezettjének egyszerű
elfogadó nyilatkozatával megköthetővé váljon.
(4) A szerződés a kedvezményezett által a másik fél
szándéknyilatkozatának elfogadására vonatkozó opció gyakorlásával
köttetik meg, a szerződésben megállapodott feltételek között.
(5) Mind az opciós szerződést, mind pedig az elfogadási nyilatkozatot
a törvény által a felek szándéka szerint megkötni kívánt szerződés
tekintetében előírt formában kell megkötni.
A szerződéskötési ígéret 1279. cikk – (1) A szerződéskötési ígéretnek tartalmaznia kell az ígért
szerződés összes kikötését, amelyek hiányában a felek nem teljesíthetnék
az ígéretet.
(2) Az ígéret teljesítésének elmulasztása esetében a kedvezményezett
kártérítésre jogosult.
(3) Úgyszintén, ha az ígérettevő visszautasítja az ígért szerződés
megkötését, a bíróság, a saját kötelezettségét már teljesítő fél kérésére,
kimondhat egy határozatot, amely helyettesíti a szerződést, ha a szerződés
természete ezt lehetővé teszi, és az érvényességéhez a törvényi
követelmények teljesülnek. A jelen bekezdés előírásai nem alkalmazandók
a dologi szerződés megkötésére vonatkozó ígéret esetében, ha törvény
másként nem rendelkezik.
(4) Azon megállapodás, amellyel a felek kötelezik magukat, hogy
tárgyalást folytassanak egy szerződés megkötésének vagy módosításának
érdekében, nem képez szerződési ígéretet.
2.§ A harmadik személyekkel szembeni jogkövetkezmények
I. Általános rendelkezések
A szerződés 1280. cikk – Törvény ellentétes rendelkezése hiányában, a szerződés

jogkövetkezményeinek csak a felek között fejt ki joghatást.
viszonylagossága
A szerződés 1281. cikk – A szerződés érvényesíthető harmadik személyekkel
jogkövetkezményeinek szemben, akik/amelyek nem sérthetik a szerződésből eredő jogokat és
érvényesíthetősége kötelezettségeket. Harmadik személyek hivatkozhatnak a szerződés
jogkövetkezményeire anélkül, hogy kérhetnék teljesítését, a törvényben
előírt esetek kivételével.
A jogok és kötelezettségek 1282. cikk – (1) Valamelyik fél halálakor szerződéses jogai és
örökösökre való átszállása kötelezettségei átszállnak az egyetemes vagy általános örököseire, ha a
törvényből, a felek kikötéseiből vagy a szerződés természetéből eltérő
rendelkezés nem következik.
(2) Egy dologgal kapcsolatos szerződéses jogok vagy az ezzel
szorosan összefüggő jogok a dologgal együtt ruházódnak át a felek egyéni
örököseire.
II. Harmadik személy cselekményének ígérete
A jogkövetkezmények 1283. cikk – (1) Az, aki kötelezi magát, hogy rábírjon egy harmadik
személyt, hogy megkössön vagy megerősítsen egy ügyletet, köteles
jóvátenni a kárt, ha a harmadik személy visszautasítja, hogy kötelezze
magát, illetve amikor kezesként is kötelezte magát, ha a harmadik személy
nem teljesíti a megígért szolgáltatást.
(2) Ennek ellenére, az ígérettevő nem felel, ha biztosítja a harmadik
személy kötelezettségének teljesítését anélkül, hogy a hitelező kárt szenvedne.
(3) Az ígérettevő abbéli szándéka, hogy személyesen kötelezze magát
nem vélelmezhető, ennek kétséget kizáróan ki kell derülnie a szerződésből
vagy megkötésének körülményeiből.
III. A harmadik személy javára szóló szerződési kikötés
A jogkövetkezmények 1284. cikk – (1) Bárki szerződhet a saját nevében egy harmadik
személy javára.
(2) A szerződés jogkövetkezményeként a kedvezményezett megszerzi
a jogot, hogy közvetlenül az ígérettevőtől kérje a szolgáltatás teljesítését.
A kedvezményezett harmadik 1285. cikk – A kedvezményezettnek meghatározottnak vagy legalább
személyre vonatkozó meghatározhatónak kell lennie a szerződés megkötésének időpontjában, és
feltételek léteznie kell abban az időpontban is, amikor az ígérettevőnek teljesítenie
kell a kötelezettségét. Ellenkező esetben, a szerződés a szerződő fél
hasznát szolgálja, anélkül azonban, hogy súlyosbíthatná az ígérettevő
kötelezettségét.
A harmadik személy javára 1286. cikk – (1) Ha a kedvezményezett harmadik személy nem
szóló szerződési kikötés fogadja el a szerződést, jogát soha nem létezettnek kell tekinteni.
elfogadása (2) A szerződés mindaddig visszavonható, amíg a kedvezményezett
elfogadó nyilatkozata a szerződőhöz vagy az ígérettevőhöz nem jutott. A
szerződés elfogadható a szerződő vagy az ígérettevő halála után is.
A harmadik személy javára 1287. cikk – (1) Egyedül a szerződőnek áll jogában visszavonni a
szóló szerződési kikötés szerződést, hitelezőinek vagy örököseinek nem. A szerződő azonban nem
visszavonása vonhatja vissza a szerződést az ígérettevő hozzájárulása nélkül, ha ez
utóbbinak érdekét szolgálja a teljesítés.
(2) A szerződés visszavonása azon időponttól fejt ki joghatást, amikor
az ígérettevőhöz ér. Ha más kedvezményezettet nem jelöltek ki, a
visszavonás a szerződőnek vagy az örököseinek kedvez anélkül, hogy
súlyosbíthatná az ígérettevő kötelezettségét.
Az ígérettevő védekezési 1288. cikk – Az ígérettevő csupán a harmadik személy javára szóló
eszközei kikötést tartalmazó szerződésen alapuló kifogásokat érvényesítheti a
kedvezményezettel szemben.
IV. A színlelés
A felek közötti 1289. cikk – (1) A titkos szerződés csak a felek és, ha a szerződés
jogkövetkezmények természete vagy a felek kikötése nem utal az ellenkezőre, az egyetemes
vagy általános örökösei között fejt ki joghatást.
(2) Mindezek ellenére, a titkos szerződés nem fejt ki joghatást a felek
között sem, ha nem teljesülnek a törvényben az érvényes megkötéséhez
megkövetelt alapvető feltételek.
A harmadik személyekkel 1290. cikk – (1) A színlelés nem hivatkozható meg a felek, az
szembeni jogkövetkezmények egyetemes, általános vagy egyedi örököseik által és a látszólagos
elidegenítő hitelezői által azon harmadik személyekkel szemben, akik a
nyilvános szerződésre jóhiszeműen alapozva, jogokat szereztek a
látszólagos szerzőtől.
(2) Harmadik személyek hivatkozhatnak színlelésre a felekkel
szemben, amikor az érdekeiket sérti.
A hitelezőkkel való viszony 1291. cikk – (1) A színlelést nem hivatkozhatják meg a felek a
látszólagos megszerző hitelezőivel szemben, akik jóhiszeműen bejegyezték
a végrehajtás megkezdését a telekkönyvbe vagy foglalást szereztek a
színlelés tárgyát képező dolgok felett.
(2) Ha vita merül fel a látszólagos elidegenítő és a látszólagos
megszerző hitelezői között, az előzőket részesítik előnyben, ha követelésük
a színlelés előtti.
A színlelés bizonyítása 1292. cikk – A színlelést a harmadik személyek vagy a hitelezők
bármilyen bizonyítóeszközzel bizonyíthatják. A felek is bármilyen
bizonyítóeszközzel bizonyíthatják a színlelést, ha arra hivatkoznak, hogy
törvénybe ütköző.
Az egyoldalú jogügyletek 1293. cikk – A színlelésre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen
alkalmazandók a meghatározott személynek szánt egyoldalú jogügyletek
tekintetében is, amelyeket az ügylet szerzője és kedvezményezettje közötti
megegyezéssel színleltek.
A nem vagyoni jogügyletek 1294. cikk – A színlelésre vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazandók a nem vagyoni jogügyletek tekintetében.
7. SZAKASZ
A képviselet
A képviselet jogalapja 1295. cikk – A képviseleti jog származhat törvényből vagy

jogügyletből, illetve adott esetben bírói határozatból.
A jogkövetkezmények 1296. cikk – A képviselő által – a meghatalmazás keretein belül – a
képviselt személy nevében megkötött szerződés közvetlen joghatást fejt ki
a képviselt személy és a másik fél között.
A képviselői minőség fel nem 1297. cikk – (1) A képviselő által – a meghatalmazás keretein belül –
fedése megkötött szerződés, amikor a harmadik szerződő fél nem tudta és nem
kellett volna tudnia, hogy a képviselő ilyen minőségben jár el, csak a
képviselőt és a harmadik félt kötelezi, ha törvény másként nem
rendelkezik.
(2) Ennek ellenére, ha a képviselő, amikor harmadik személlyel a
meghatalmazás keretein belül egy vállalat javára szerződik, azt állítja,
hogy annak a tulajdonosa, a valódi tulajdonos azonosságát utólag kiderítő
harmadik személy azzal szemben is gyakorolhatja a képviselővel szembeni
jogait.
A felek ügyleti képessége 1298. cikk – A szerződéses képviselet esetében mind a képviseltnek,
mind pedig a képviselőnek rendelkeznie kell a képviselet tárgyát képező
jogügylet megkötéséhez szükséges ügyleti képességgel.
Az akarat hibái 1299. cikk – A szerződés érvényteleníthető, ha a képviselő
jognyilatkozatát akarathiba sújtja. Ha azonban a jognyilatkozat
akarathibája a képviselt által meghatározott elemekre vonatkozik, a
szerződés csak akkor érvényteleníthető, ha ez utóbbi akaratát érinti a hiba.
A jóhiszeműség 1300. cikk – (1) Azon eset kivételével, amelyben a képviselt személy
által meghatározott elemek szempontjából lényegesek, a jó- vagy
rosszhiszeműséget, egy bizonyos körülmény ismeretét vagy ismeretének
hiányát a képviselő személye vonatkozásában veszik figyelembe.
(2) A rosszhiszemű képviselt soha nem hivatkozhat a képviselő
jóhiszeműségére.
A meghatalmazás formája 1301. cikk – A meghatalmazás csak akkor fejt ki joghatást, ha a
képviselő által megkötendő szerződés érvényes megkötéséhez a
törvényben megkövetelt alakiságok betartásával adják.
A képviseleti hatalom 1302. cikk – A szerződő mindig kérheti a képviselőtől, hogy
indoklása bizonyítsa a képviselt által a meghatalmazásába adott hatáskört és, ha a
meghatalmazást okiratba foglalták, adja át az okirat egy példányát, amelyet
a másolat hiteléül aláír.
Az érdekütközés 1303. cikk – A képviselttel érdekütközésben álló képviselő által
megkötött szerződés érvényteleníthető a képviselt kérésére, ha a szerződő
tudott a ütközésről vagy tudnia kellett volna róla a szerződés megkötésének
időpontjában.
Az önmagával kötött 1304. cikk – (1) A képviselő által önmagával, saját nevében kötött
szerződés és a kettős szerződés csak a képviselt kérésére érvényteleníthető, azon eset
képviselet kivételével, amelyben a képviselőt kifejezetten meghatalmazták erre vagy
a szerződés tartalmát nem úgy határozták meg, hogy kizárja egy
érdekütközés lehetőségét.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a kettős képviselet tekintetében is
alkalmazandók.
A meghatalmazás 1305. cikk – A képviseleti hatáskör megszűnik a képviselő
megszűnése meghatalmazásról való lemondásával vagy annak képviselt általi
visszavonásával.
A meghatalmazás módosítása 1306. cikk – A meghatalmazás módosítását és visszavonását
és visszavonása megfelelő eszközökkel a harmadik személyek tudomására kell hozni.
Ellenkező esetben, ezek csupán akkor érvényesíthetők a harmadik
személyekkel szemben, ha bebizonyosodik, hogy a szerződés

megkötésének időpontjában tudtak vagy tudniuk kellett volna arról.
A képviseleti jog 1307. cikk – (1) A képviseleti hatáskör megszűnik a képviselő vagy a
megszűnésének más okai képviselt halálával vagy cselekvőképességének megszűnésével, ha ennek
ellenkezője a megállapodásból vagy az üzlet természetéből nem
következik.
(2) Ha a képviselő vagy a képviselt jogi személy, a képviseleti
hatásköre a jogi személy létének megszűnésétől szűnik meg.
(3) A képviselő vagy a képviselt fizetésképtelenségi eljárás alá vonása
esetében a képviseleti hatáskör a törvényben előírt feltételek között szűnik
meg.
(4) A képviseleti hatáskör megszűnése nem fejt ki joghatást a
harmadik személyekkel szemben, akik/amelyek a szerződés megkötésének
időpontjában nem ismerték és nem is kellett volna ismerniük ezt a
körülményt.
A képviselő kötelezettségei a 1308. cikk – (1) A meghatalmazás megszűnésekor a képviselő köteles
meghatalmazás visszaszolgáltatni a képviseltnek a meghatalmazási okiratot.
megszűnésekor (2) A képviselő csak akkor tarthatja meg ezt az okiratot a képviselttel
szembeni követelései biztosítékaként, ha ez utóbbi megtagadja az okirat
hiteles másolatának átadását, amely tartalmazza azt a megjegyzést, hogy a
képviseleti hatáskör megszűnt.
A képviseleti hatalom hiánya 1309. cikk – (1) A képviselői minőségben eljáró, de meghatalmazással
vagy túllépése nem rendelkező vagy a meghatalmazási hatáskört be nem tartó személlyel
megkötött szerződés nem fejt ki joghatást a képviselt és a harmadik
személy között.
(2) Ha azonban a magatartásával a képviselt arra engedte
következtetni a szerződő harmadik személyt, hogy ésszerűen feltételezze,
hogy a képviselő rendelkezik képviseleti hatáskörrel és a hatáskör
betartásával jár el, a képviselt nem hivatkozhat a szerződő harmadik
személlyel szemben a képviseleti hatáskör hiányára.
A képviselő felelőssége 1310. cikk – Aki képviselői minőségben köt meg egy szerződést
anélkül, hogy rendelkezne meghatalmazással vagy túllépve a
meghatalmazás korlátait, felel a szerződő harmadik személynek okozott
károkért, aki hibáján kívül a szerződés érvényes megkötésében hitt.
A megerősítés 1311. cikk – (1) Az 1309. cikkben említett esetekben az, akinek a
nevében megkötötték a szerződést, megerősítheti azt, az érvényes
megkötéséhez a törvényben megkövetelt alakiságok betartásával.
(2) A szerződő harmadik személy értesítéssel ésszerű határidőt szabhat
meg a megerősítésre, amelynek letelte után a szerződés nem erősíthető meg.
A megerősítés 1312. cikk – A megerősítésnek visszaható hatálya van anélkül, hogy
jogkövetkezményei sértené a harmadik személyek által időközben megszerzett jogokat.
A megerősítési képesség 1313. cikk – A megerősítési jogképesség átruházódik az örökösökre.
átruházása
A szerződés megszűnése a 1314. cikk – A szerződő harmadik személy és a szerződést képviselői
megerősítés előtt minőségben megkötő személy a szerződés megsemmisítésére vonatkozó
egyezményt köthet mindaddig, amíg azt nem erősítették meg.
8. SZAKASZ
A szerződés engedményezése
Fogalom 1315. cikk – (1) Egyik fél csak akkor helyettesítheti magát egy
harmadik személlyel egy szerződésből származó jogviszonyban, ha a
szolgáltatásokat még nem teljesítették egészen, és a másik fél
hozzájárulását adja.
(2) Kivételt képeznek a törvényben kifejezetten előírt esetek.
Az engedményezés formája 1316. cikk – A szerződés engedményezésére és az átengedett szerződő
általi elfogadására az átengedett szerződés érvényességéhez a törvényben
megkövetelt formában kerül sor.
Az engedményezés időpontja 1317. cikk – (1) Ha az egyik fél előzőleg beleegyezett abba, hogy a
másik fél a szerződésből eredő jogviszonyokban egy harmadik személlyel
helyettesítse magát, az engedményezés a féllel szemben a helyettesítésre
vonatkozó értesítéstől vagy adott esetben elfogadásának időpontjától fejti
ki hatásait.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés minden eleme kiderül egy olyan
okiratból, amelyben az „utasításra” kikötés vagy más hasonló megjegyzés
található, ha a törvény másként nem rendelkezik, az okirat
forgatmányozása maga után vonja a forgató minden jogának és
kötelezettségének átvételét a forgatmányos által.
(3) A telekkönyvi rendelkezések, valamint az egyes ingó dolgok
átruházására vagy nyilvánossági alakiságaira vonatkozó rendelkezések
Az engedményező mentesítése 1318. cikk – (1) Az engedményező mentesül az átengedett szerződő
féllel szembeni kötelezettségei alól azon időponttól, amelyben a
helyettesítés ez utóbbival szemben kifejti joghatásait.
(2) Amennyiben kijelentette, hogy nem mentesíti az engedményezőt,
az átengedett szerződő fél ellene fordulhat, ha az engedményes nem
teljesíti a kötelezettségeit. Ebben az esetben, az átengedett szerződő félnek
értesítenie kell az engedményezőt a kötelezettségeknek az engedményes
általi teljesítésének elmulasztásáról, a teljesítés elmulasztásának
időpontjától számított 15 napos határidőn belül.
Az átengedett szerződő fél 1319. cikk – Az átengedett szerződő fél a szerződésből következő
kifogásai valamennyi kifogást érvényesítheti az engedményessel szemben. Az
átengedett szerződő fél azonban csak akkor hivatkozhatja meg az
engedményessel szemben a jognyilatkozatot érintő akarathibákat, valamint
az engedményezővel való jogviszonyából származó védekezéseket vagy
kifogásokat, ha fenntartotta ezt a jogát, amikor beleegyezését adta a
helyettesítéshez.
A biztosítéknyújtási 1320. cikk – (1) Az engedményező garantálja a szerződés
kötelezettség érvényességét.
(2) Ha az engedményező garantálja a szerződés teljesítését, kezesként
felel az átengedett szerződő fél kötelezettségeiért.
9. SZAKASZ
A szerződés megszűnése
A megszűnési okok 1321. cikk – A szerződés, a törvény feltételei között, teljesítéssel, a

felek egyező akaratával, egyoldalú felmondással, a határidő lejártával, a
feltétel teljesülésével vagy adott esetben nem teljesülésével, a teljesítés
előre nem látható okok miatti lehetetlenné válásával, valamint a
törvényben meghatározott más okokból szűnik meg.
A megszűnés 1322. cikk – A szerződés megszűnésekor a felek mentesülnek a vállalt
jogkövetkezményei kötelezettségek alól. Kötelezhetők azonban az okozott károk jóvátételére,
és adott esetben a szerződés megkötése következtében kapott
szolgáltatások természetben vagy egyenértékben való
A szolgáltatások 1323. cikk – A kapott szolgáltatások visszaszolgáltatása az 1635 –
visszaszolgáltatása 1649. cikk rendelkezései szerint történik.
II. FEJEZET
Az egyoldalú jogügylet
1. SZAKASZ
Fogalom 1324. cikk – Egyoldalú jogügylet az, amely csupán a megszerző

szándéknyilatkozatát feltételezi.
Jogi rendszer 1325. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, a szerződésekre
vonatkozó törvényi rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az
egyoldalú jogügyletek tekintetében is.
A közlésnek alávetett 1326. cikk – (1) Az egyoldalú jogügyletet közölni kell, ha a
egyoldalú jogügyletek kedvezményezett valamely jogának a létesítésére, módosítására vagy
megszüntetésére irányul, illetve valahányszor a címzett tájékoztatása
szükséges a jogügylet természetéből kifolyólag.
(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a közlésre sor kerülhet
bármilyen megfelelő módon, a körülménynek megfelelően.
(3) Az egyoldalú jogügylet azon időponttól fejt ki joghatást, amikortól
a közlés a címzetthez ér, még akkor is, ha az neki fel nem róható okok
miatt nem jutott tudomására.
2. SZAKASZ
Az egyoldalú jogügylet, mint kötelem-keletkeztető tény
Az egyoldalú ígérettétel 1327. cikk – (1) Az elfogadástól függetlenül tett egyoldalú ígéret csak
a szerzőjét kötelezi.
(2) A jogügylet címzettje elutasíthatja az így született jogot.
(3) Ha a jogügylet szerzője nem kötött ki egy határidőt, az ígéret egy
bizonyos határidőre szól, a kötelezettség természetének és a vállalás

körülményeinek megfelelően.
A nyilvános jutalmazási 1328. cikk – (1) Aki nyilvánosan jutalmat ígér egy szolgáltatás
ígéret tejesítéséért, köteles kifizetni azt, még akkor is, ha a szolgáltatást az ígéret
ismeretének hiányában teljesítették.
(2) Ha a szolgáltatást több személy együtt teljesítette, a jutalmat
elosztják közöttük, az eredmény eléréséhez való hozzájárulásuknak
megfelelően, ha pedig ez nem állapítható meg, a jutalmat egyenlően
osztják el.
(3) Amennyiben a szolgáltatást több személy külön teljesíti, a jutalom
azt illeti meg, aki elsőként közli az eredményt.
A nyilvános jutalmazási 1329. cikk – (1) Az ígéret ugyanolyan formában vonható vissza, mint
ígéret visszavonása amelyben nyilvánosságra lett hozva, illetve más egyenértékű formában.
(2) A visszavonás nem fejt ki joghatást azokkal szemben, akik a
közzététele előtt teljesítették a szolgáltatást.
(3) Ha a visszavonásnak nem volt jogalapja, az ígéret szerzője az ígért
jutalom mértékét meg nem haladó méltányos kártérítéssel tartozik azokkal
szemben, akik a visszavonás közzététele előtt kiadásokat végeztek a
szolgáltatás végrehajtása érdekében. Ennek ellenére, az ígérettevő nem
tartozik kártérítéssel, ha bebizonyítja, hogy a kért eredményt nem lehetett
elérni.
(4) A kártérítési kereset joga a visszavonás közzétételétől számított
egy éven belül évül el.
III. FEJEZET
A jogszerű jogi tény
1. SZAKASZ
A megbízás nélküli ügyvitel
A feltételek 1330. cikk – (1) Megbízás nélküli ügyvitelről beszélhetünk akkor, ha

egy ügyvivőnek nevezett személy, anélkül, hogy kötelezettsége lenne,
önkéntesen és célszerűen intézi egy másik személy, az érdekelt fél, ügyeit,
aki nem ismeri az ügyvitelt vagy, bár ismeri az ügyvitel meglétét, nem tud
kijelölni megbízottat vagy nem tudja intézni az ügyeit.
(2) Az, aki anélkül, hogy tudná, más érdekében dolgozik, nem felel a
törvény szerint az ügyvivőre háruló kötelezettségekért.
Visszaszolgáltatásra a jogalap nélküli gazdagodás tekintetében
alkalmazandó szabályok szerint jogosult.
(3) Nem létezik megbízás nélküli ügyvitel akkor, ha egy másik
személy ügyeit intéző személy ajándékozási szándékkal jár el.
Az értesítési kötelezettség 1331. cikk – Az ügyvivőnek értesítenie kell az érdekelt felet a
megkezdett ügyvitelről mihelyt az lehetségessé válik.
A megbízás nélküli ügyvitel 1332. cikk – A megbízás nélküli ügyvitel kötelezi az ügyvivőt, hogy
folytatása folytassa a megkezdett ügyvitelt mindaddig, amíg veszteség kockázata
nélkül abbahagyhatja, vagy amíg az érdekelt fél személyesen vagy

képviselő révén képes, illetve adott esetben örökösei képesek átvenni azt.
Az ügyvitel folytatása az 1333. cikk – Az ügyvivő örökösei, akik tudnak az ügyvitelről, azonos
ügyvivő örökösei által körülmények között kötelesek folytatni az előbbi által megkezdett
ügyleteket.
Az ügyvivő által tartozott 1334. cikk – (1) Az ügyvivőnek az érintett fél érdekeit illetően a jó
gondosság gazda által a saját dolgai ügykezelésében tanúsított gondosságnak
megfelelően kell eljárnia.
(2) Amennyiben az ügyvitel célja az érdekelt fél azonnali kártól való
megmentése volt, az ügyvivő csupán az érdekelt félnek szándékosan vagy
súlyos gondatlanságból okozott károkért felel.
Az ügyvivő kötelezettségei 1335. cikk – Az ügyvitel megszűntekor az ügyvivőnek el kell
számolnia az érdekelt féllel, és át kell adnia annak az ügyvitelből származó
összes dolgot.
Az ügyvivő által megkötött 1336. cikk – (1) A saját nevében eljáró ügyvivő felel a szerződő
jogügyletek harmadik személyekkel szemben anélkül, hogy bármelyikük azon joga
korlátozva lenne, hogy az érdekelt fél ellen forduljanak.
(2) Ha az érdekelt fél nevében jár el, az ügyvivő csak akkor felel a
szerződő harmadik személyekkel szemben, ha az érdekelt fél nem felel
velük szemben.
Az érdekelt fél kötelezettségei 1337. cikk – (1) Amennyiben a megbízás nélküli ügyvitel feltételei
teljesülnek, ha az eredményt nem is érték el, az érdekelt félnek meg kell
térítenie az ügyvivőnek a szükséges költségeket, valamint, az
értékgyarapodás mértékéig, az ügyvivő által végzett hasznos kiadásokat, a
kamatokkal együtt a kifizetés napjától, továbbá kártérítést kell fizetnie azért
a kárért, amelyet az ügyvivő, önhibáján kívül az ügyvitel miatt elszenvedett.
(2) Az érdekelt félnek teljesítenie kell a szükséges és hasznos
jogügyletekből született azon kötelezettségeket is, amelyeket az ügyvivő a
nevében vagy a hasznára vállalt.
(3) A jogügyletek szükséges vagy hasznos voltát az ügyvivő általi
véghezvitelük időpontjában kell értékelni.
(4) A szükséges kiadások biztosítása érdekében az ügyvivő kérheti a
bíróságtól, a törvényben az elnöki rendelet tekintetében előírt eljárással
elrendelt szakvéleményezés után, törvényes jelzálog bejegyzését a
telekkönyvbe, a törvény feltételei között.
Az ügyvitel 1338. cikk – (1) Az, aki ügyvitelbe kezd, vagy folytatja azt a jogosult
kedvezményezettjének ellenkezését ismerve, vagy úgy, hogy azt ismernie kellene, csak a
ellenkezése szükséges kiadások visszaszolgáltatását kérheti. Ebben az esetben, a
bíróság, az üzlet jogosultjának kérésére, határidőt adhat a
visszaszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.
(2) Úgyszintén, a jogosult ellenkezéséről tudomást nem vevő személy
felel a legenyhébb gondatlansággal okozott károkért is.
Az alkalmatlan ügyvitel 1339. cikk – Azok az ügyletek és kiadások, amelyekre, anélkül, hogy
szükségesek vagy hasznosak lennének, az ügyvitel folyamán kerül sor, az
érdekelt felet csak a neki biztosított előny mértékéig kötelezik
visszaszolgáltatásra.
Az ügyvitel megerősítése 1340. cikk – A jogügyletek tekintetében a megerősített ügyvitel annak

kezdetétől a megbízás joghatását fejti ki.
2. SZAKASZ
A jogalap nélküli kifizetés
Fogalom 1341. cikk – (1) Az a személy, aki/amely anélkül fizet, hogy tartozott
volna, visszaszolgáltatásra jogosult.
(2) Nincs visszaszolgáltatásnak alávetve az, amit ingyenes juttatás
vagy megbízás nélküli ügyvitel címén fizettek ki.
(3) Ellentétes bizonyításig vélelmezett, hogy a kifizetés saját tartozás
megszüntetésére irányult.
A hitelező által jóhiszeműen 1342. cikk – (1) A visszaszolgáltatás nem rendelhető el akkor, ha a
átvett kifizetés kifizetés nyomán a jóhiszemű bevételező hagyta az elévülési határidőt
letelni és megfosztotta magát, bármilyen módon, a követelési jogcímétől,
illetve lemondott a követelés biztosítékairól.
(2) Ebben az esetben, a kifizetőnek visszkereseti joga van az igazi
adóssal szemben, a kifizetett hitelező jogaiba való törvényes
behelyettesítés hatásaként.
A megelőlegezett kifizetés 1343. cikk – A felfüggesztő határidő letelte előtt az adós által kifizetett
visszaszolgáltatása összegek csak akkor szolgáltathatók vissza, ha a kifizetés megtévesztés
vagy kényszer következménye. Úgyszintén visszaszolgáltatandó a
felfüggesztő feltétel teljesülése előtt eszközölt kifizetés is.
A visszaszolgáltatás 1344. cikk – A jogalap nélküli kifizetés visszaszolgáltatására az 1635
tekintetében alkalmazandó – 1649. cikk rendelkezései szerint kerül sor.
szabályok
3. SZAKASZ
A jogalap nélküli gazdagodás
Feltételek 1345. cikk – Az, aki jogalap nélkül gazdagodott meg másik személy
kárára, visszaszolgáltatásra kötelezett, a saját meggazdagodása mértékéig
és a másik személy által elszenvedett vagyoni veszteség erejéig.
A jogos gazdagodás 1346. cikk – A gazdagodás akkor jogos, ha az alábbiakból származik:
a) érvényes kötelem teljesítéséből;
b) a károsult személy által a meggazdagodott elleni jog gyakorlásának
elmulasztásából;
c) a károsult személy által saját kockázatára, személyes és kizárólagos
érdekében vagy adott esetben ajándékozási szándékkal teljesített ügyletből.
A visszaszolgáltatás feltételei 1347. cikk – (1) Visszaszolgáltatással csak akkor tartoznak, ha a
gazdagodás fennáll a bíróság megkeresése időpontjában is.
(2) Ugyanezen időpont függvényében értékelik a meggazdagodás,
valamint a vagyoni veszteség meglétét és mértékét.
(3) Ennek ellenére, az, aki rosszhiszeműen gazdagodott,

visszaszolgáltatásra kötelezhető a gazdagodás időpontjának függvényében.
A másodlagos jelleg 1348. cikk – A visszaszolgáltatási kérelem nem engedélyezhető, ha a
károsultnak más jogorvoslati lehetőség is rendelkezésére áll a neki tartozott
összegek megszerzésére.
IV. FEJEZET
A polgári felelősség
1. SZAKASZ
A deliktuális felelősség 1349. cikk – (1) Minden személy köteles betartani a magatartási
szabályokat, amelyeket a törvény vagy a hely szokása megkövetel, és
köteles tartózkodni attól, hogy cselekedetével vagy mulasztásával más
személyek jogait vagy jogos érdekeit sértse.
(2) Az ítélőképességgel rendelkező személy, aki megszegi ezt a
kötelezettségét, felel minden okozott kárért, köteles lévén a teljes
kárjóvátételre.
(3) A törvényben kifejezetten előírt esetekben a személy köteles
jóvátenni a más személy cselekedetével, az őrizetében álló dolgok vagy
állatok, valamint az épület romjai által okozott károkat.
(4) A hibás termék által okozott károkért tartozott felelősséget külön
törvénnyel kell meghatározni.
A szerződéses felelősség 1350. cikk – (1) Bármely személynek teljesítenie kell szerződött
kötelezettségeit.
(2) Ha indokolatlanul nem teljesíti kötelezettségét, felel a másik félnek
okozott károkért, és a törvény feltételei között kárjóvátételre kötelezett.
(3) A törvény eltérő rendelkezése hiányában, egyik fél sem háríthatja
el a szerződési felelősségi szabályok alkalmazását azért, hogy számára
kedvezőbb szabályokat válasszon.
2. SZAKASZ
Felelősség alól mentesítő okok
Az erőhatalom és az előre 1351. cikk – (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, vagy a felek
nem látható esemény ellentétesen nem állapodnak meg, a kárral kapcsolatos felelősséget az
erőhatalom vagy előre nem látható körülmény elhárítja.
(2) Az erőhatalom bármely külső, előre nem látható, teljes mértékben
leküzdhetetlen és elkerülhetetlen esemény.
(3) Az előre nem látható körülmény olyan esemény, amelyet
bekövetkezésekor a felelős személy nem láthatott előre és nem
akadályozhatott meg.
(4) Ha törvény szerint az adós mentesül a szerződési felelősség alól
előre nem látható esemény bekövetkezése esetén, akkor mentesül az

erőhatalom esetére is.
Az áldozat vagy a harmadik 1352. cikk – Az áldozat cselekménye és a harmadik személy
személy cselekménye cselekménye elhárítja a felelősséget akkor is, ha nem azonos jellegűek az
erőhatalommal, azonban csak azokban az esetekben, amelyekben, a
törvény szerint vagy a felek megegyezése alapján, az előre nem látható
körülmény mentesít a felelősség alól.
A jogok gyakorlása 1353. cikk – Az, aki a jogai gyakorlásával kárt okoz, nem köteles
jóvátételre, azon eset kivételével, amelyben a cselekményt egy másik
személy sértésének szándékával követte el.
Egyéb mentesítő okok 1354. cikk – Az áldozat csak akkor szerezhet jóvátételt a kárért, amit
önzetlenül segítséget nyújtó személy vagy az ingyenesen használt dolog,
állat vagy épület okozott, ha bebizonyítja a törvény szerint felelős személy
szándékosságát vagy súlyos gondatlanságát.
A felelősségre vonatkozó 1355. cikk – (1) Egyezményekkel vagy egyoldalú ügyletekkel nem
kikötések lehet elhárítani vagy korlátozni a másnak szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozott anyagi károkért tartozott felelősséget.
(2) Érvényesek azok a kikötések, amelyek elhárítják az egyszerű
óvatlanságból vagy figyelmetlenségből az áldozat dolgainak okozott
károkért tartozott felelősséget.
(3) A testi vagy lelki épség, illetve az egészség ellen vétők felelőssége
csak a törvény feltételei között hárítható el vagy csökkenthető.
(4) A kár bekövetkezési kockázatának elfogadási nyilatkozata nem
jelenti, önmagában, hogy az áldozat lemond a kárjóvátételi jogáról.
A felelősségre vonatkozó 1356. cikk – (1) A szerződési felelősséget kizáró vagy korlátozó
bejelentések bejelentés, függetlenül, hogy nyilvánosságra hozták vagy sem, nem fejt ki
joghatást, csupán akkor, ha az arra hivatkozó személy bebizonyítja, hogy
tudott a bejelentésről a szerződéskötés időpontjában.
(2) Egy bejelentéssel nem hárítható el és nem korlátozható az
áldozatnak a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség. Egy ilyen
bejelentés azonban jelezheti a veszélyt, a körülmények szerint pedig az
1371. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
3. SZAKASZ
A saját cselekményért való felelősség
A felelősség körülményei 1357. cikk – (1) Az, aki egy szándékosan vagy gondatlanságból
elkövetett törvénybe ütköző cselekménnyel másnak kárt okoz, köteles
jóvátenni azt.
(2) A kár okozója a legenyhébb gondatlanságért is felel.
A gondatlanság értékelésének 1358. cikk – A gondatlanság értékelésénél figyelembe kell venni a kár
sajátos szempontjai bekövetkezésének a cselekmény elkövetőjétől független körülményeit,
valamint, ha esedékes, azt a tényt, hogy a kárt egy szakember tevékenysége
gyakorlásában okozta.
Az érdeksértésben álló kár 1359. cikk – A jogellenes cselekmény elkövetője köteles jóvátenni az
jóvátétele okozott kárt akkor is, ha egy másik személy érdekeinek megsértéséből
származik, ha az érdek jogos, komoly és, a megnyilvánulása szerint, alanyi
jog látszatát kelti.
A jogos önvédelem 1360. cikk – (1) Nem tartozik kártérítéssel az, aki jogos önvédelem
közben kárt okozott támadójának.
(2) Ennek ellenére, megfelelő és méltányos javadalmazás kifizetésére
kötelezhető az, aki a jogos önvédelem túllépésével bűncselekményt
követett el.
A szükségállapot 1361. cikk – Az, aki végszükségben lévén, egy más személy javait
megsemmisítette vagy megrongálta azért, hogy önmagát vagy a saját javait
egy kártól vagy küszöbön álló veszélytől megvédje, köteles az okozott kárt
jóvátenni, a jogalap nélküli gazdagodás tekintetében alkalmazandó
szabályok szerint.
A harmadik személy 1362. cikk – Ha az 1360. cikk (2) bekezdésében és az 1361. cikkben
kárjóvátételi kötelezettsége említett esetekben a károsító cselekményt harmadik személy érdekében
követték el, a károsult ellene fordulhat a jogalap nélküli gazdagodás
alapján.
A kereskedelmi titok 1363. cikk – Egy személy mentesítheti magát a kereskedelmi titok
felfedése felfedésével okozott kárért járó felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a
felfedést a közegészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó súlyos
körülmények indokolták.
A törvénnyel megkövetelt 1364. cikk – A törvénnyel vagy a felettes parancsával megkövetelt
vagy megengedett vagy engedélyezett tevékenység teljesítése nem mentesíti a felelősség alól
tevékenység teljesítése azt, aki felismerhette az adott körülmények között a cselekménye
törvénybe ütköző jellegét.
A büntető határozat 1365. cikk – A polgári bíróságot nem kötik a büntető törvény
jogkövetkezményei rendelkezései és a felmentő vagy a büntető per jogerős megszüntetési
határozata sem a kár meglétére vagy a törvénybe ütköző cselekmény
elkövetőjének bűnösségére vonatkozóan.
A kiskorú és a bírósági 1366. cikk – (1) A 14. életévét be nem töltött kiskorú vagy a bírósági
gondnokság alá helyezett gondnokság alá helyezett személy nem felel az okozott kárért, ha nem
személy felelőssége bizonyítják be, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjában
rendelkezett ítélőképességgel.
(2) A 14. életévét betöltött kiskorú felel az okozott kárért, azon eset
kivételével, amelyben bebizonyítja, hogy a cselekmény elkövetésekor nem
rendelkezett ítélőképességgel.
Ítélőképességgel nem 1367. cikk – (1) A kárt okozó személy nem felel, ha a károsító
rendelkező más személyek cselekmény elkövetésének időpontjában elmeállapota – akár átmeneti –
felelőssége zavarodottsága miatt képtelen volt felfogni cselekményei következményét.
(2) Ennek ellenére, a kárt okozó személy felel, ha az elmeállapot
átmeneti zavarodottságát ő maga váltotta ki alkohollal, kábítószerrel vagy
más anyagokkal okozott befolyásolással.
Az áldozat kártérítésben 1368. cikk – (1) Az ítélőképesség hiánya nem mentesíti a kárt okozó
részesítésére vonatkozó személyt az áldozat javára való kártérítés fizetésétől valahányszor a
másodlagos kötelezettség törvény szerint a felügyeleti kötelezettséggel rendelkező személy nem
tartozik felelősséggel.
(2) A kártérítést méltányos összegben kell megállapítani, figyelembe

véve a felek vagyoni állapotát.
Más személyek felelőssége 1369. cikk – (1) Az, aki más személyt károkozásra ösztönöz vagy
rávesz, bármilyen módon segít abban, vagy tudatosan elrejt jogellenes
cselekményből származó dolgokat, illetve hasznot húz a más személynek
okozott kárból, egyetemlegesen felel a cselekmény elkövetőjével.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók azon személy
tekintetében is, aki bármilyen módon megakadályozta vagy késleltette a
törvénybe ütköző cselekmény elkövetőjének perbe fogását.
A jogellenes cselekmény 1370. cikk – Ha a kárt több személy egyidejű vagy egymást követő
elkövetője cselekménye okozta anélkül, hogy megállapítható lenne, hogy azt
individualizálásának melyikük cselekménye okozta vagy adott esetben nem okozta,
lehetetlen volta egyetemlegesen felelnek az áldozattal szemben.
A közös vétkesség. A 1371. cikk – (1) Ha az áldozat szándékosan vagy gondatlanságból
vétkesség halmazata más hozzájárult a kár okozásához vagy növeléséhez, illetve nem kerülte el azt,
mentesítő okokkal részben vagy egészen, bár módjában állt volna, a felelős személy csupán az
általa okozott kár mértékéig felel.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók akkor is, ha a kár
okozásához hozzájárult mind az elkövető, szándékosan vagy
gondatlanságból, mind az erőhatalom, az előre nem látható esemény vagy
harmadik személy cselekménye, amelyért az okozónak nem kell felelnie.
4. SZAKASZ
A más cselekedetéért való felelősség
A kiskorú vagy a bírósági 1372. cikk – (1) Az, aki a törvény, szerződés vagy bírói határozat
gondnokság alá helyezett értelmében köteles felügyelni egy kiskorúra vagy egy gondnokság alá
személy cselekedetéért való helyezett személyre, felel a más személynek az előbb felsoroltak által
felelősség okozott kárért.
(2) A felelősség fennáll akkor is, ha az elkövető, ítélőképességének
hiányában, nem felel a saját tettéért.
(3) A felügyelő személy csak akkor mentesül a felelősség alól, ha
bebizonyítja, hogy nem akadályozhatta volna meg a károkozást.
A megbízók felelőssége a 1373. cikk – (1) A megbízónak kötelessége jóvátenni a megbízottai
megbízottakért által okozott kárt valahányszor az általuk elkövetett cselekedet
kapcsolatban áll a feladatkörükkel vagy a rájuk bízott minőség céljával.
(2) Megbízó az, aki szerződés vagy törvény alapján azon személy
felett irányítást, felügyeltet és ellenőrzést gyakorol, aki/amely az ő vagy
más érdekében bizonyos hatásköröket vagy feladatokat teljesít.
(3) A megbízó nem felel, ha bebizonyítja, hogy az áldozat tudta, vagy
a körülményeknek megfelelően tudhatta volna, a kárt okozó cselekedet
elkövetésének időpontjában, hogy a megbízott a feladatkörétől vagy a rá
bízott minőség céljától függetlenül jár el.
A más személy cselekedetéért 1374. cikk – (1) A szülők nem felelnek, ha bebizonyítják, hogy
való felelősségi formák teljesülnek a kiskorú felügyeletéért felelős személy felelősségének
közötti összefüggések követelményei.
(2) A megbízón kívül más személy nem felel a megbízotti minőséggel

rendelkező kiskorú által elkövetett, kárt okozó cselekedetért. Ennek
ellenére, abban az esetben, ha a megbízó a törvénybe ütköző cselekményt
elkövető kiskorú szülője, az áldozatnak jogában áll választani a felelősség
alapját illetően.
5. SZAKASZ
Az állatok vagy dolgok által okozott károkért való felelősség
Az állatok által okozott 1375. cikk – Egy állat tulajdonosa vagy a belőle hasznot húzó személy
károkért való felelősség vétségtől függetlenül felel az állat által okozott kárért, még akkor is, ha az
elszabadult őrizetéből.
A dolgok által okozott 1376. cikk – (1) Bárki köteles jóvátenni, vétségtől függetlenül, a
károkért való felelősség felügyelete alatt álló dolog által okozott kárt.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a járművek
összeütközése esetén is, vagy más hasonló esetekben. Ennek ellenére, ilyen
esetekben, az összes kár jóvátételének feladata azt terheli, akinek a
vétséggel elkövetett cselekedete, a többiek viszonylatában, teljesíti az
erőhatalom feltételeit.
Az őrizet fogalma 1377. cikk – Az 1375. cikk és az 1376. cikk értelmében az állat vagy a
dolog őrizetét a tulajdonos gyakorolja, vagy az a személy, aki törvényi
rendelkezés vagy szerződés alapján, illetve akár csak ténybeli ellenőrzést
és felügyeletet gyakorol az állat vagy a dolog felett, és abból saját
érdekében hasznot húz.
Az épület romosodásáért való 1378. cikk – Az épület vagy építmény tulajdonosa köteles jóvátenni a
felelősség romba dőlésével vagy egy rész leválásával okozott kárt, ha azokat
karbantartás hiánya vagy építési hiba okozta.
Egyéb felelősségi esetek 1379. cikk – (1) Egy ingatlant – akár jogcím nélkül is – elfoglaló
személy felel egy dolognak az ingatlanból való kiesésével vagy
kidobásával okozott kárért.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben teljesülnek a dolgok által
okozott károkért való felelősség feltételei is, az áldozat választhat a
kárjóvátételt illetően.
Mentesítő okok 1380. cikk – Az 1375., 1376., 1378. és 1379. cikkben említett
esetekben a kárjóvátétel kötelezettsége nem áll fenn, ha ezek kizárólag az
áldozat cselekedetének, egy harmadik személy cselekedetének
tulajdoníthatók, illetve, adott esetben, ha a kár erőhatalom következménye.
6. SZAKASZ
A károk jóvátétele deliktuális felelősség esetén
A jóvátétel tárgya 1381. cikk – (1) Bármilyen kár jóvátételre jogosít.

(2) A jóvátételi jog a kár okozásának napján születik, akkor is, ha ez a
jog nem érvényesíthető azonnal.
(3) A jóvátételi jog tekintetében, a jog születésének időpontjától, a
kötelmek teljesítésére, átruházására, átváltoztatására és megszüntetésére

vonatkozó összes törvényi rendelkezés alkalmazandó.
Az egyetemleges felelősség 1382. cikk – A kárt okozó cselekedetért felelős személyek
egyetemlegesen felelnek a károsulttal szemben.
Az adósok közötti viszonyok 1383. cikk – Az egyetemlegesen felelő személyek között a jóvátételi
kötelezettség a kár okozásában való részvételükkel, illetve a
szándékosságukkal vagy gondatlanságuk súlyosságával arányosan oszlik
meg, ha a részvétel nem állapítható meg. Abban az esetben, ha a jóvátételi
kötelezettség így sem állapítható meg, mindegyikük egyenlően járul hozzá
a kártérítéshez.
A visszkereseti jog 1384. cikk – (1) A más személy cselekedetéért felelős személy a kárt
okozó ellen fordulhat, azon eset kivételével, ha ez utóbbi nem felel az
okozott kárért.
(2) Ha a más cselekedetéért felelős személy az állam, a Közpénzügyi
Minisztérium kötelező módon, bírósági úton fordul az ellen, aki a kárt
okozta, amennyiben az utóbbi a külön törvény szerint felel a kár
okozásáért.
(3) Ha a kárt több személy okozta, az, aki az egyikük cselekedetéért
felelős lévén, kifizette a kártérítést, a kárt okozó többi személy ellen is
fordulhat, vagy, ha esedékes, az azokért felelős személyek ellen. Minden
esetben, a visszkereset a felelős személy által fizetendő részt meghaladó
összegre korlátozódik, és nem haladhatja meg a kártérítésnek azt a részét,
amelyre minden egyes személy, aki ellen a visszkeresetet megindították,
kötelezhető.
(4) A visszkeresetet gyakorló személy semmilyen esetben nem
szerezheti vissza a kártérítésnek azt a részét, amely a károkozáshoz való
hozzájárulásának felel meg.
A jóvátétel mértéke 1385. cikk – (1) A kárt teljes egészében meg kell téríteni, ha törvény
eltérően nem rendelkezik.
(2) Kártérítés adható egy jövőbeni kárért is, ha az kétséget kizáróan
bekövetkezik.
(3) A kártérítésnek tartalmaznia kell a károsult által elszenvedett
veszteséget, a hasznot, amelyet szokványos körülmények között
megvalósíthatott volna és amelytől megfosztották, valamint a kiadásokat,
amelyeket a kár elkerülésére vagy korlátozására fordított.
(4) Ennek ellenére, ha a törvénybe ütköző cselekedet maga után vonta
a haszonszerzési lehetőség elvesztését is, a kártérítésnek arányosnak kell
lennie a haszon megszerzésének valószínűségével, figyelembe véve a
körülményeket és az áldozat konkrét helyzetét.
A jóvátétel formái 1386. cikk – (1) A kárjóvátétel természetben történik, az eredeti
állapot visszaállításával, ha pedig az nem lehetséges, vagy az áldozat nem
érdekelt a természetbeni kártérítésben, a felek megegyezésével, vagy,
annak hiányában, bírói határozattal megállapított pénzbeli kártérítéssel.
(2) A kártérítés meghatározásánál a kár okozásának időpontját kell
figyelembe venni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
(3) Ha a kár folyamatos jellegű, a kártérítést időszakos szolgáltatások
formájában nyújtják.
(4) A jövőbeni kár esetében, a kár, függetlenül a megítélés formájától,
növelhető, csökkenthető vagy megszüntethető, ha a megállapítás után, a
kár nőtt, csökkent vagy megszűnt.
A testi épség vagy az egészség 1387. cikk – (1) Egy személy testi épségének vagy egészségének
megsértése megsértése esetén a kártérítésnek tartalmaznia kell, az 1388. és 1389. cikk
feltételei között, az esetnek megfelelően, a munkából származó jövedelem
egyenértékét, amelytől a károsult meg lett fosztva, vagy aminek a
megszerzésében meg lett akadályozva munkaképességének elvesztése vagy
csökkentése nyomán. Ezen felül, a kártérítésnek fedeznie kell az orvosi
gondozás költségeit és adott esetben a károsult személy igényeinek
növekedéséből származó kiadásokat, valamint más anyagi károkat is.
(2) A munkából származó jövedelmek elvesztéséért vagy meg nem
valósításáért való kártérítéseket időszakos pénzbeli szolgáltatások
formájában ítélik meg, figyelembe véve a károsult személy igényeinek
növekedését is. Az áldozat kérésére, alapos indokok miatt, a bíróság
megítélheti a kártérítést egyszeri összeg formájában is.
(3) Minden esetben, a bíróság megítélhet a károsult javára ideiglenes
kártérítést a sürgős szükségletek fedezésére.
A munkából származó 1388. cikk – (1) A munkából származó jövedelem elvesztéséért vagy
jövedelem elvesztésének és meg nem valósításáért járó kártérítést a károsultnak a munkaképessége
meg nem valósításának elvesztését vagy csökkenését megelőző év havi nettó átlagbevételei alapján
meghatározása határozzák meg vagy, ezek hiányában, a havi nettójövedelem alapján,
amelyet megvalósíthatott volna, figyelembe véve a szakmai képesítését,
vagy amellyel rendelkezett volna a folytatott képzés befejeztével.
(2) Ennek ellenére, ha a károsult nagyobb munkajövedelem
megszerzésének lehetőségét tudja bizonyítani egy, az utolsó évben
megkötött szerződés alapján, amely még nem került végrehajtásra, a
kártérítés meghatározásánál azokat a bevételeket tartják szem előtt.
(3) Ha a károsult nem rendelkezett szakmai képesítéssel, és nem
folytatott képzést, a kártérítést a nettó minimálbér alapján határozzák meg.
A kiskorú bántalmazása 1389. cikk – (1) Ha a testi épség vagy egészség megsértését
elszenvedő személy kiskorú, az 1388. cikk (1) bekezdése szerint
meghatározott kártérítés azon időponttól tartozott, amikortól a kiskorú
befejezte volna a szakmai képzését, amit addig folytatott.
(2) Az említett időpontig, ha a kiskorúnak volt jövedelme a
kárszenvedés időpontjában, a jóvátétel meghatározásánál figyelembe
veszik azt a jövedelmet, amelytől megfosztották, ha pedig nem volt
jövedelme, akkor az értelemszerűen alkalmazandó 1388. cikk
rendelkezéseit. Ez utóbbi kárjóvátételt azon időponttól kell fizetni, amikor
a kiskorú betöltötte a törvényben előírt életkort ahhoz, ahogy
munkajogviszonyt létesíthessen.
A halál esetén kárjóvátételre 1390. cikk – (1) Egy személy halála esetén jóvátétel csak az elhunyt
jogosult személy által törvény szerint eltartottakat illeti meg.
(2) Ennek ellenére, a bíróság, figyelembe véve a körülményeket,
kártérítést ítélhet meg annak a személynek is, akit az áldozat, törvényi
kötelezettség nélkül, rendszeresen eltartott.
(3) A kárjóvátétel meghatározásánál figyelembe kell venni a károsult

szükségleteit, valamint azt a jövedelmet, amellyel az elhunyt szokványosan
rendelkezett volna a kárjóvátétel megítélésének idejére. Az 1387 – 1389.
cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
A nem vagyoni kár jóvátétele 1391. cikk – (1) A testi épség vagy az egészség megsértése esetén
kárjóvátétel ítélhető meg a családi vagy szociális élet lehetőségeinek
beszűkítéséért is.
(2) Úgyszintén, a bíróság kártérítést ítélhet meg a felmenőknek, a
leszármazottaknak, a testvéreknek és a házastársnak az áldozat halála
miatti szenvedésért, valamint bármely más személynek, aki, a maga során,
ilyen kár elszenvedését bizonyítaná.
(3) Bármely jogalany elválaszthatatlan személyiségjogainak
megsértéséhez kapcsolódó kárjóvátételi jog csak abban az esetben engedhető
át, ha egyezséggel vagy jogerős bírói határozattal határozták meg.
(4) A jelen cikk rendelkezései szerint elismert kárjóvátételi jog nem
száll át az örökösökre. Ezek azonban élhetnek vele, ha a keresetet az
elhunyt indította meg.
(5) A 253 – 256. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
Az egészség gondozására 1392. cikk – Az áldozat egészségének gondozására vagy, annak
vonatkozó kiadások. elhalálozása esetén, a temetésre kiadásokat eszközlő személy jogosult ezek
Temetkezési költségek visszaszolgáltatására azon személytől, aki az illető kiadásokat
szükségeltető cselekedetért felel.
A segély és nyugdíj 1393. cikk – (1) Ha a társadalombiztosítás keretében segélyhez vagy
viszonylatában nyújtott nyugdíjhoz való jogot ismertek el, a kártérítés csak olyan mértékben
kártérítés tartozott, amennyiben a sértéssel okozott kár meghaladja a segély vagy
nyugdíj összegét.
(2) Mindaddig, amíg a segélyt vagy a nyugdíjat nem ítélték meg vagy,
esetenként, annak igénylését nem utasították el, a bíróság csak ideiglenes
kártérítésre kötelezheti a felelős személyt, az 1387. cikk (3) bekezdése
rendelkezéseinek feltételei között.
Az elévülési határidő 1394. cikk – Minden esetben, amelyben a kárjóvátétel olyan
meghosszabbítása cselekményből származik, amely a polgári elévülési határidőnél a büntető
törvényben előírt hosszabb elévülésnek van alávetve, a büntetőjogi
felelősség elévülési határideje alkalmazandó a polgári felelősségi kereset
jogának tekintetében is.
Az elévülés nyugvása 1395. cikk – A testi épség vagy az egészség megsértésével, illetve egy
személy halálával okozott kár jóvátételére vonatkozó kereseti jog elévülése
a kártérítésre jogosult személyt a társadalombiztosítás keretében megillető
nyugdíj vagy segély meghatározásáig fel van függesztve.
III. CÍM
A kötelmek módozatai
I. FEJEZET
Kötelemkategóriák 1396. cikk – (1) A kötelmek lehetnek teljesen egyszerűek, egyszerű

kötelmek és módozatoknak alávetett kötelmek.

(2) A teljesen egyszerű kötelmeket nem lehet módozatoknak alávetni.
Az egyszerű kötelmek 1397. cikk – (1) Az egyszerű kötelem nincs határidőnek vagy
feltételnek alávetve, és azonnal teljesíthető, saját kezdeményezésre vagy a
hitelező kérésére.
(2) A kötelem egyszerű, és nem feltételhez kötött, ha a hatályossága
vagy megsemmisülése olyan eseménytől függ, amely, anélkül, hogy a
felek tudnák, már bekövetkezett, amikor az adós feltétellel kötelezte magát.
A módozatoknak alávetett 1398. cikk – A kötelmek határidőkhöz vagy feltételekhez köthetők.
kötelmek
II. FEJEZET
A feltétel
A feltételhez kötött kötelem 1399. cikk – Feltételhez kötött kötelem az, amelynek hatályossága
vagy megszűnése egy jövőbeli és bizonytalan eseménytől függ.
A felfüggesztő feltétel 1400. cikk – A feltétel felfüggesztő, ha teljesülésétől függ a kötelem
hatályossága.
A bontó feltétel 1401. cikk – (1) A feltétel bontó, ha teljesülése maga után vonja a
kötelem megszűnését.
(2) Ellentétes bizonyításig, a feltétel bontónak vélelmezett
valahányszor a fő kötelezettség esedékessége megelőzi a feltétel teljesülési
időpontját.
A lehetetlen, jogellenes vagy 1402. cikk – A lehetetlen, jogellenes vagy jóerkölcsnek ellentmondó
erkölcstelen feltétel feltétel meg nem írtnak tekintendő, ha pedig a szerződésnek jogalapját
képezi, annak abszolút semmisségéhez vezet.
Kizárólagosan az adós 1403. cikk – A felfüggesztő feltételhez kötött kötelem, amely
akaratától függő feltétel kizárólag az adós akaratától függ, nem fejt ki joghatást.
A feltétel teljesülésének 1404. cikk – (1) A feltétel teljesülését a felek által meghatározott
megállapítása kritériumok vagy, a körülményeknek megfelelően, általuk valószínűleg
figyelembe vett kritériumok alapján kell értékelni.
(2) Amennyiben a kötelem szerződésének feltétele valamely
eseménynek egy bizonyos határidőn belüli bekövetkezése, a feltétel nem
teljesültnek tekintendő, ha a határidő letelt anélkül, hogy az esemény
bekövetkezett volna. Határidő hiányában, a feltétel csak akkor tekintendő
teljesületlennek, ha az esemény biztosan nem fog bekövetkezni.
(3) Amennyiben a kötelem szerződése azzal a feltétellel történik, hogy
egy esemény nem következik be egy bizonyos határidőn belül, a feltétel
teljesültnek tekintendő, amikor biztos, hogy az esemény nem következik
be. Határidő hiányában, a feltétel csak akkor tekintendő teljesültnek, ha az
esemény biztosan nem következik be.
(4) Az érdekelt fél bármikor kérheti a bíróságtól a feltétel
teljesülésének vagy nem teljesülésének megállapítását.
A feltétel teljesülésének vagy 1405. cikk – (1) A feltétel teljesültnek tekintendő, ha a feltétellel
nem teljesülésének szerződő adós megakadályozta teljesülését.
meghatározása (2) A feltétel nem teljesültnek tekintendő, ha a feltétel teljesülésében
érdekelt fél rosszhiszeműen kiváltotta az esemény teljesülését.
A feltételről való lemondás 1406. cikk – (1) Az a fél, amelynek kizárólagos érdekében a feltétel
meghatározására sor került, egyoldalúan lemondhat erről mindaddig, amíg
a feltétel nem teljesült.
(2) A feltételről való lemondással a kötelem egyszerűvé válik.
A feltétel teljesülésének 1407. cikk – (1) A teljesült feltétel visszaható hatályúnak vélelmezett,
hatásai a szerződés megkötésének időpontjától, ha a felek akaratából, a szerződés
természetéből vagy a törvényi rendelkezésekből ellentétes következtetésre
nem jutható.
(2) A bontó feltételhez kötött folyamatos teljesítésű vagy
időszakonként visszatérő teljesítésű szerződések esetében, annak
teljesülése, ellentétes kikötés hiányában, nincs hatással a már elvégzett
szolgáltatásokra.
(3) Ha a felfüggesztő feltétel visszaható hatályú, teljesülése esetén az
adós köteles teljesíteni a kötelezettségét, mintha a kötelem egyszerű lett
volna. A tulajdonos által felfüggesztő feltétellel megkötött ügyletek
érvényben maradnak és, a feltétel teljesülése esetén, megkötésük
időpontjától fejtenek ki joghatást.
(4) Ha a bontó feltétel visszaható hatályú, teljesülése esetén mindegyik
fél köteles visszaszolgáltatni a másiknak a kötelem fejében kapott
szolgáltatásokat, mintha a kötelem nem is létezett volna. A szolgáltatások
visszaszolgáltatására vonatkozó rendelkezések értelemszerűen
alkalmazandók.
A feltételes kötelem 1408. cikk – (1) A feltételhez kötött kötelem átengedhető, a megszerző
átruházása jogai ugyanolyan feltételeknek lévén azonban alávetve.
(2) A feltételhez kötött kötelem átvállalható.
A megőrzési ügyletek 1409. cikk – A hitelező, a feltétel teljesülése előtt jogának
megőrzésére ügyleteket köthet.
A feltétel teljesülése előtt 1410. cikk – Ellentétes kikötés vagy rendelkezés hiányában, a feltétel
beszedett gyümölcsök teljesülése előtt beszedett vagy bevételezett gyümölcsök a bontó feltétel
alatti tulajdonost illetik meg.
III. FEJEZET
A határidő
A határidőhöz kötött 1411. cikk – (1) A kötelem határidőhöz kötött, ha teljesítése vagy
kötelmek megszűnése jövőbeli és biztos eseménytől függ.
(2) A határidőt a felek vagy a bíróság határozza meg, illetve törvény
írja elő.
Határidőfajták 1412. cikk – (1) A határidő felfüggesztő akkor, ha teljesüléséig a
kötelem esedékessége elhalasztódik.
(2) A határidő megszüntető, ha teljesülésekor a kötelem megszűnik.
A határidő kedvezménye 1413. cikk – (1) A határidő az adósnak kedvez, azon eset kivételével,
amelyben törvényből, a felek akaratából vagy a körülményekből kiderül,
hogy a hitelező vagy mindkét fél javára kötötték ki.
(2) A határidő kizárólagos kedvezményében részesülő személy
bármikor lemondhat róla, a másik fél hozzájárulása nélkül.
A felfüggesztő határidő 1414. cikk – A határidőhöz kötött kötelem nem követelhető a határidő
hatása letelte előtt, azonban a határidő letelte előtt önkéntesen és tudatosan
teljesített szolgáltatások nem szolgáltathatók vissza.
A határidő bírósági 1415. cikk – (1) Ha a felek megegyeznek, hogy elhalasszák a határidő
meghatározása meghatározását, vagy valamelyiküknek átengedik a meghatározás
lehetőségét és, amikor, ésszerű határidő elteltével, a határidőt még nem
határozták meg, a bíróság, a felek valamelyikének kérésére, megszabhatja
a határidőt, figyelembe véve a kötelem természetét, a felek helyzetét és
bármilyen más körülményt.
(2) A bíróság úgyszintén megszabhatja a határidőt, ha természeténél
fogva a kötelem határidőt feltételez, és nincs olyan egyezmény, amely
alapján a határidő meghatározható lenne.
(3) A határidő meghatározása iránti kérelmet az elnöki rendelet
tekintetében alkalmazandó szabályok szerint bírálják el, a szerződés
megkötésétől folyó elévülésnek lévén alávetve.
A határidők kiszámítása 1416. cikk – A határidők kiszámítása, függetlenül az időtartamuktól és
forrásuktól, a VI. könyv III. címében meghatározott szabályok szerint
történik.
A határidő kedvezményétől 1417. cikk – (1) Az adós elveszti a határidő kedvezményét, ha
való elesés fizetésképtelenségi állapotban vagy adott esetben a törvény feltételei között
bejelentett csődállapotban van, valamint akkor is, ha szándékosan vagy
súlyos gondatlanságból cselekedeteivel csökkenti a hitelező javára
létesített biztosítékokat, illetve nem hozza létre az ígért biztosítékokat.
(2) A fizetésképtelenségi állapot a vagyoni aktívák kis mértékéből
ered, amely, a törvény szerint, kényszervégrehajtásnak vethető alá, a teljes
esedékes tartozás értékével szemben. Ha törvény eltérően nem rendelkezik,
ezt az állapotot a bíróság állapítja meg, amely e célból tekintetbe vehet
bizonyos körülményeket, mint például az adós hirtelen eltűnését, az
esedékessé vált tartozások ki nem fizetését, kényszer-végrehajtási eljárás
megindítását ellene és más hasonlókat.
(3) A határidő kedvezményének elvesztése akkor is kérhető, ha
önhibájából az adós olyan helyzetbe kerül, hogy már nem teljesít a hitelező
által a szerződés megkötése időpontjában lényegesnek tekintett feltételt.
Ebben az esetben, kifejezett kikötés tárgyát kellett képezze a feltétel
lényeges jellege és a határidővesztés jogkövetkezményének lehetősége,
valamint a hitelezőnek jogos érdekkel kellett rendelkeznie az említett
feltétel lényegesnek tekintésében.
Az anticipált esedékesség 1418. cikk – A határidőről való lemondás vagy a határidő
kedvezményének elvesztése a kötelmet azonnal követelhetővé teszi.
A határidőtől való elesés 1419. cikk – A határidő kedvezményének elvesztése valamely, akár
érvényesítésének egyetemlegesen kötelezett adós által nem érvényesíthető a többi adóssal
lehetetlensége szemben.
Az esemény 1420. cikk – Ha egy olyan esemény, amelyet a felek határidőnek
bekövetkezésének tekintenek, nem következik be, a kötelem követelhetővé válik azon a
elmaradása napon, amelyen az eseménynek rendesen be kellett volna következnie.
Ebben az esetben, a jelen fejezet előírásai alkalmazandók.
IV. CÍM
Összetett kötelmek
I. FEJEZET
Osztható kötelmek és oszthatatlan kötelmek
Kötelemkategóriák 1421. cikk – (1) A kötelmek lehetnek osztott és oszthatatlan kötelmek.

(2) Az osztott kötelmek együttesek és egyetemlegesek lehetnek.
Az együttes kötelem 1422. cikk – (1) Együttes kötelemről akkor beszélhetünk, ha több adós
tartozik ugyanazon hitelezőnek ugyanazzal a szolgáltatással, de
mindegyikük csak külön kötelezhető teljesítésre és kizárólag az adósság
őket terhelő részének mértékéig.
(2) A kötelem együttes több hitelező között, ha a közös adóstól
mindegyikük csak a megfelelő követelésrész teljesítését kérheti.
Az együttes kötelmek 1423. cikk – Ha törvény vagy szerződés eltérően nem rendelkezik, az
jogkövetkezményei együttes kötelem adósai egyenlő részben tartoznak a hitelezővel szemben.
Az oszthatósági vélelem. 1424. cikk – A kötelem jog szerint osztott, kivéve, ha az
Kivételek oszthatatlanságát kifejezetten kikötötték, illetve ha a kötelem tárgya
természeténél fogva nem osztható sem anyagilag, sem pedig szellemileg.
Az oszthatatlan kötelem 1425. cikk – (1) Az oszthatatlan kötelem nem osztható az adósok,
jogkövetkezményei hitelezők vagy ezek örökösei között.
(2) Bármelyik adós vagy azok örökösei külön kényszeríthető a teljes
kötelezettség teljesítésére és, ugyanígy, bármelyik hitelező vagy azok
örökösei kérheti a teljes teljesítést, akkor is, ha a kötelem nem
egyetemleges.
Az egyetemlegesség és 1426. cikk – (1) Az adósok vagy hitelezők egyetemleges felelőssége
oszthatatlanság nem vonja maga után a kötelmek oszthatatlanságát.
(2) Ellentétes kikötés hiányában, egy oszthatatlan kötelem hitelezői és
adósai nem kötöttek egyetemlegesen.
A kötelem oszthatósága az 1427. cikk – A természeténél fogva osztott kötelem, amelynek
örökösök között egyetlen adósa vagy hitelezője van, azok között az oszthatatlan
kötelmekhez hasonlóan teljesítendő, azonban osztott marad bármelyikük
örökösei között.
A természetbeni teljesítés 1428. cikk – Amennyiben az oszthatatlan kötelem teljesítésére
természetben kerül sor, minden hitelező csak teljes egészében kérheti és
fogadhatja el a szolgáltatás teljesítését.
A szolgáltatások 1429. cikk – Az oszthatatlan kötelem alapján teljesített szolgáltatások
visszaszolgáltatása visszaszolgáltatási kötelezettsége osztott, azon eset kivételével, amelyben a
visszaszolgáltatási kötelezettség oszthatatlan jellege a kötelem
természetéből adódik.
Kártérítések 1430. cikk – (1) Egy oszthatatlan kötelem egyenértékben való
teljesítési kötelezettsége osztott kötelem.
(2) A kiegészítő kártérítések csak a kötelem teljesítésének
elmulasztásáért felelős adóstól kérhetők. A hitelezők a követelésből a
mindegyiküket megillető résznek megfelelően részesülnek.
Több hitelező létezése 1431. cikk – (1) Az oszthatatlan kötelem hitelezői és adósai
tekintetében nem vélelmezhető, hogy kölcsönös megbízást adtak
egymásnak a követelésre vonatkozóan.
(2) A kötelem megújítása, az adósság elengedése, a kiegyenlítés vagy
az egyesülés, amelybe a hitelező beleegyezett, vagy amely joghatást fejt ki
a hitelezővel szemben, nem szünteti meg a kötelmet csak az illetőt
megillető rész erejéig. A többi hitelezővel szemben az adós továbbra is az
egészért felel.
(3) A többi hitelezőt kifizető adós megkaphatja azoktól azon hitelező
részének ellenértékét, aki/amely beleegyezett a követelés megszűnésébe,
vagy akivel/amellyel szemben ez a megszűnés hatást fejt ki.
Több adós létezése 1432. cikk – (1) Egy adós tekintetében elfogadott vagy egy adóssal
szemben joghatást kifejtő kötelem-megújítás, az adósság elengedése, a
kiegyenlítés vagy az egyesülés megszünteti az oszthatatlan kötelmet, és
mentesíti a többi adóst, azok azonban kötelesek az említett adósnak az őket
terhelő rész ellenértékét megfizetni.
(2) A hitelező kérheti bármelyik adóstól a teljes kötelezettség
teljesítését, függetlenül az adóst terhelő résztől. Ugyanakkor, a hitelező
kérheti, hogy az összes adós egyidejűleg teljesítse kötelezettségét.
(3) A teljes kötelezettségért perbe fogott adós időt kérhet a többi adós
perbe vonása céljából, azon eset kivételével, amelyben a szolgáltatást csak
a perbe fogott adós teljesítheti, mely utóbbi esetben ő egyedül kötelezhető
a teljesítésre, azonban visszkereseti joggal rendelkezik a többi adóssal
szemben.
(4) A késedelmi felszólítás csak a felszólított adóssal szemben fejt ki
joghatást.
(5) A kötelem osztottá válik mihelyt az oszthatatlanság oka megszűnik.
Az elévülés 1433. cikk – (1) Az elévülési határidő nyugvása egy oszthatatlan
kötelem valamelyik adósának vagy hitelezőjének tekintetében a többivel
szemben is joghatást fejt ki.
(2) Ugyanígy, az elévülés félbeszakítása egy oszthatatlan kötelem
valamelyik adósának vagy hitelezőjének tekintetében a többiekkel
szemben is joghatást fejti ki.
II. FEJEZET
Az egyetemleges kötelmek
1. SZAKASZ
Az egyetemleges kötelmek a hitelezők között
A hitelezők közötti 1434. cikk – (1) Az egyetemleges kötelem mindegyik hitelezőt

egyetemlegesség feljogosítja, hogy kérje a teljes kötelezettség teljesítését, és mentesítő
elismervényt adjon a teljesítés egészének tekintetében.
(2) Az egyetemleges hitelezők valamelyikének javára teljesített
kötelezettség mentesíti az adóst a többi egyetemleges hitelezővel szemben.
Az egyetemlegesség forrása 1435. cikk – A hitelezői egyetemlegesség csak akkor áll fenn, ha azt
kifejezetten kikötötték.
A hitelezők közötti kölcsönös 1436. cikk – (1) Az egyetemleges hitelezők esetében vélelmezett,
képviselet hogy kölcsönös megbízással ruházták fel egymást a közös érdekük
kezelése és kielégítése érdekében.
(2) Bármilyen ügylet, amellyel az egyetemleges hitelezők egyike
beleegyezne a követelési jogok, tartozékok vagy kedvezmények
csökkentésébe vagy eltörlésébe, illetve ha bármilyen más módon sértené a
többi hitelező érdekeit, nem érvényesíthető az utóbbiakkal szemben.
(3) A hitelezők valamelyike által a közös adós ellen megszerzett bírói
határozat a többi hitelezőnek is kedvez.
(4) A közös adós javára kimondott bírói határozat nem érvényesíthető
azon hitelezőkkel szemben, akik/amelyek nem voltak részes felei a pernek.
Az adós választása 1437. cikk – Az adós saját választására teljesítheti a kötelezettségét a
hitelezői egyetemlegesség bármelyik tagjával szemben, ezzel mentesülve
mindannyiukkal szemben, azonban csak abban az esetben, ha egyik
hitelező sem próbálta bírósági úton végrehajtani. Ez utóbbi esetben, az
adós csak akkor mentesül a kötelezettsége alól, ha a felperes hitelezővel
szemben teljesíti a kötelezettséget.
A kiegyenlítés 1438. cikk – Az adós érvényesítheti a hitelezői egyetemlegesség egyik
tagjával szemben a másik hitelezőtárssal szembeni kiegyenlítést, azonban
csak az utóbbit megillető követelésrész tekintetében.
Az egyesülés 1439. cikk – Ha az egyetemleges hitelezők valamelyike adós
minőséget is szerez, az egyesülés csak az illető hitelezőt megillető
követelésrész tekintetében szünteti meg az egyetemleges követelést. A
többi egyetemleges hitelező megtartja a visszkereseti jogát azon
hitelezővel szemben, amely személyében az egyesülés bekövetkezett, a
mindegyiküket megillető követelésrésszel arányosan.
Az adósság elengedése 1440. cikk – Az adósság elengedése egyik egyetemleges hitelező
részéről csak az illető hitelező követelésrészének tekintetében mentesíti az
adóst.
Az elévülés 1441. cikk – (1) Az elévülési határidő nyugvása valamelyik
egyetemleges hitelező javára érvényesíthető a többi egyetemleges hitelező
által is.
(2) Az elévülési határidő félbeszakítása egyik egyetemleges hitelező
javára kedvez valamennyi egyetemleges hitelezőnek.
A kötelem oszthatósága az 1442. cikk – Az egyetemleges hitelező javára szerződött kötelem jog
örökösök között szerint osztható az örökösei között.
2. SZAKASZ
Az egyetemleges kötelmek az adósok között
§.1 Általános rendelkezések
Az adósok közötti 1443. cikk – Az adósok közötti egyetemleges kötelem azt jelenti, hogy
egyetemlegesség mind ugyanarra a szolgáltatásra kötelezettek, úgyhogy mindegyikük külön
kötelezhető a teljes szolgáltatás teljesítésére, az egyik adóstárs általi

teljesítés pedig mindegyiküket felmenti a hitelezővel szemben.
A módozatoknak alávetett 1444. cikk – Egyetemlegesség áll fenn akkor is, ha az adósok
egyetemleges kötelmek különböző módozatokkal kötelezettek.
Az egyetemlegesség forrásai 1445. cikk – Az adósok közötti egyetemlegesség nem vélelmezhető.
Csak akkor áll fenn, ha a felek kifejezetten kikötötték, illetve törvény
előírja.
Az egyetemlegesség vélelme 1446. cikk – Az egyetemlegesség vélelmezett egy vállalati
tevékenység gyakorlásában szerződött kötelezettség adósai között, ha
törvény eltérően nem rendelkezik.
§.2 Az egyetemlegesség jogkövetkezményei a hitelező és az egyetemleges adósok közötti viszonyokban
I. Fő jogkövetkezmények a hitelező és az egyetemleges adósok közötti viszonyokban
A hitelező jogai 1447. cikk – (1) A hitelező kérheti a teljesítést bármelyik

egyetemlegesen kötelezett adóstól anélkül, hogy az meghivatkozhatná a
megosztás kedvezményét.
(2) Az egyetemleges adósok egyikével szemben megindított
végrehajtás nem gátolja meg a hitelezőt, hogy a többi adóstárs ellen
forduljon. A végrehajtott adós kérheti azonban a többi adóstárs bevonását a
perbe.
A közös hitelező elleni 1448. cikk – (1) Az egyetemleges adós a hitelezővel szemben az
kifogások és védekezések összes személyes védekezési lehetőséget, valamint az adóstársak közös
védekezési lehetőségeit is érvényesítheti. Azonban, nem veheti igénybe
egy másik adóstárs kizárólagos személyes védekezési eszközeit.
(2) Az egyetemleges adós, akit a hitelező cselekménye megfosztott
egy biztosítéktól vagy egy jogtól, amelyet a behelyettesítés révén
értékesíthetett volna, mentesül a tartozás alól az említett biztosíték vagy
jog értékéig.
(3) Az egyik egyetemleges adós általi tartozás-elismerés nem fejt ki
joghatást a többi adóstárssal szemben.
Az elévülés 1449. cikk – (1) Az elévülés nyugvása és félbeszakítása az
egyetemleges adóssal szemben a többi adóstárssal szemben is
jogkövetkezménnyel jár.
(2) Az elévülés félbeszakítása az egyetemleges adós örökösével
szemben csak az illető örökös részének mértékéig fejt ki joghatást a többi
adóstárssal szemben, akkor is, ha jelzálogos követelésről van szó.
A kiegyenlítés 1450. cikk – (1) A kiegyenlítés a hitelező és az egyetemleges adós
között csak az utóbbit terhelő tartozásrész mértékéig következik be.
(2) Ebben az esetben, a többi adóstárs csak a kiegyenlítés
bekövetkezését követően fennálló tartozásrész tekintetében felel
egyetemlegesen.
Az adósság elengedése 1451. cikk – (1) Az egyik egyetemleges adós javára elfogadott
adósság-elengedés nem mentesíti a többi adóstársat, azon eset kivételével,
amelyben a hitelező ezt kifejezetten kijelenti, vagy önkéntesen átadja az
adósnak az adósságot megállapító magánokirat eredeti példányát. Ha egyik
adóstársnak átadják a követelést megállapító hivatalos okirat eredeti

példányát, a hitelező bebizonyíthatja, hogy nem járult hozzá az adósság
elengedéséhez csak az illető adós tekintetében.
(2) Ha az adósság elengedése csak egyik adóstárs javára történt, a
többiek egyetemlegesen felelnek a hitelezővel szemben, azonban az
elengedés tárgyát képező tartozásrész levonásával. Ennek ellenére, az
egészért felelnek, ha az adósság elengedése időpontjában a hitelező
kifejezetten fenntartotta e lehetőséget, mely esetben a többi adóstárs
megtartja visszkereseti jogát az adósság-elengedés által kedvezményezett
adóssal szemben.
Az egyesülés 1452. cikk – Az egyesülés mentesíti a többi egyetemleges adóst azon
személy részét illetően, aki/amely egyesíti személyében az egyetemleges
kötelem hitelezője és adósa minőséget.
Az egyetemlegességről való 1453. cikk – (1) Az egyetemlegességről való lemondás egyik adóstárs
lemondás tekintetében nem érinti a kötelem egyetemlegességének fennállását a
többiek viszonylatában. Az egyetemleges adós, aki az egyetemlegességről
való lemondás kedvezményezettje, felel a részével mind a hitelező, mind a
többi adóstárssal szemben ez utóbbiak visszkeresete esetén.
(2) Az egyetemlegességről való lemondásnak kifejezettnek kell lennie.
(3) Úgyszintén, a hitelező lemond az egyetemlegességről, ha:
a) anélkül, hogy fenntartaná az egyetemlegesség kedvezményét a
teljesítést végző egyetemleges adóssal szemben, feltünteti az
elismervényen, hogy a teljesítés az adós részét jelképezi az egyetemleges
kötelemből. Ha a teljesítés tárgyát csak a kamatok egy része képezi, az
egyetemlegességről való lemondás nem terjed ki a ki nem fizetett
kamatokra vagy a tőkére, csak ha a kamatok külön kifizetése, ahogyan az
elismervényben feltüntették, három éven belül történik;
b) perbe fogja az egyetemleges adóstársak valamelyikét annak
részéért, és az ilyen tárgyú kérelmet elfogadják.
II. Másodlagos jogkövetkezmények a hitelező és az egyetemleges adósok közötti viszonyokban
A kötelem természetbeni 1454. cikk – (1) Amennyiben egy kötelem természetbeni teljesítése
teljesíthetetlensége lehetetlenné válik egy vagy több egyetemleges adós cselekedete miatt vagy
miután azok személyes késedelmi felszólítást kaptak, a többi adóstárs nem
mentesül a hitelező egyenértékben való kifizetési kötelezettsége alól,
azonban nem felelnek az őt megillető kiegészítő kártérítésekért.
(2) A hitelező csak azon egyetemleges adósoktól kérhet kiegészítő
kártérítést, akiknek a kötelezettségük nekik felróható okok miatt vált
teljesíthetetlenné természetben, valamint azoktól, akik késedelembe estek
mielőtt a kötelezettség teljesíthetetlen lett.
A bírói határozatok hatásai 1455. cikk – (1) Az egyik egyetemleges adós ellen kimondott bírói
határozat nem jogerős a többi adóstársra nézve.
(2) Az egyik egyetemleges adós javára kimondott bírói határozat a
többi adóstársnak is kedvez, azon eset kivételével, amelyben csak az illető
adóstárs által hivatkozható okon alapult.
§.3 Az egyetemlegesség jogkövetkezményei az adósok közötti viszonyokban
Az adóstársak közötti 1456. cikk – (1) Az egyetemleges adós, aki/amely teljesítette

visszkereset kötelezettségét nem kérheti az adóstársaitól csak a mindegyiküket terhelő
tartozásrészt, még ha felváltja is a hitelezőt jogaiban.
(2) Az egyetemleges adóst terhelő részek egyenlőnek vélelmezettek,
ha egyezmény, törvény vagy más körülmények ellentétes következtetéshez
nem vezetnek.
Az adóstársak 1457. cikk – (1) Az egyetemleges adósok valamelyikének
fizetésképtelensége fizetésképtelensége miatti veszteséget a többi adóstárs viseli a
mindegyiküket terhelő résszel arányosan.
(2) Ennek ellenére, az egyetemlegességről lemondó hitelező, vagy
aki/amely hozzájárul az adósság elengedéséhez valamelyik adóstárs javára,
viseli az ez utóbbit terhelő részt.
A végrehajtott adós 1458. cikk – A kifizetett tartozásrészért végrehajtott adós a teljesítést
védekezési lehetőségei végző egyetemleges adóssal szemben érvényesítheti az összes közös
védekezési lehetőséget, amelyet a fizetést végző adóstárs nem hivatkozott
meg a hitelezővel szemben. Úgyszintén, a kötelezettséget teljesítő
adóstárssal szemben érvényesítheti személyes védekezési lehetőségeit is,
azonban azokat nem, amelyek egy másik adóstárs kizárólagos személyes
védekezései.
Az egyik adóstárs javára 1459. cikk – Ha az egyetemleges kötelmet valamelyik adóstárs
szerződött egyetemlegesség kizárólagos érdekében szerződték, vagy ha az egyikük cselekedetéből
származik, az a teljes tartozásért felel a többi adóstárssal szemben,
akik/amelyek ebben az esetben vele szemben kezesnek tekintendők.
Az egyetemleges kötelem 1460. cikk – Az egyetemleges adós kötelezettsége jog szerint oszlik
oszthatósága az örökösök örökösei között, azon eset kivételével, amelyben a kötelem oszthatatlan.
között
III. FEJEZET
Alternatív és fakultatív kötelmek
1. SZAKASZ
Az alternatív kötelmek
Az alternatív kötelem 1461. cikk – (1) A kötelem akkor alternatív, ha tárgyát két fő
szolgáltatás képezi, és az egyik teljesítése mentesíti az adóst a teljes
kötelezettség alól.
(2) A kötelem alternatív marad akkor is, ha megszületése időpontjában
a szolgáltatások valamelyikének teljesítése teljesíthetetlen volt.
A szolgáltatás kiválasztása 1462. cikk – (1) A kötelmet megszüntető szolgáltatás kiválasztása az
adóst illeti meg, azon eset kivételével, amelyben kifejezetten a hitelező
lehetőségeként lett kikötve.
(2) Ha a fél, aki/amely megválaszthatja a szolgáltatást, nem gyakorolja

az opcióját az erre kijelölt határidőn belül, a szolgáltatás kiválasztása a
másik félre hárul.
A választás korlátai 1463. cikk – Az adós nem hajthatja végre és nem kényszeríthető, hogy
végrehajtson egy-egy részt mindkét szolgáltatásból.
A szolgáltatás adós általi 1464. cikk – (1) Az adós, aki/amely kiválaszthatja a szolgáltatást, ha a
kiválasztása szolgáltatások valamelyike neki felróható okok miatt teljesíthetetlenné vált,
köteles végrehajtani a másik szolgáltatást.
(2) Ha, ugyanezen esetben, mindkét szolgáltatás teljesíthetetlenné
válik, és a teljesíthetetlenség az egyik szolgáltatás tekintetében az adós
hibájából következett be, az utóbbi a hitelezővel szemben az utolsóként
teljesíthetetlenné vált szolgáltatás ellenértékéig felel.
A szolgáltatás hitelező általi 1465. cikk – Abban az estben, ha a szolgáltatás megválasztása a
kiválasztása hitelezőre hárul:
a) ha a szolgáltatások valamelyike teljesíthetetlenné vált a felek
hibájától független okok miatt, a hitelező köteles a másik szolgáltatást
elfogadni;
b) ha a hitelezőnek felróható a szolgáltatások valamelyikének
teljesíthetetlensége, kérheti a másik szolgáltatás teljesítését, kártérítést
nyújtva az adósnak az okozott károkért, vagy mentesítheti az adóst a
kötelem teljesítése alól;
c) ha az adósnak felróható a szolgáltatások valamelyikének
teljesíthetetlensége, a hitelező kérhet kártérítést a teljesíthetetlen
szolgáltatásért, vagy kérheti a másik szolgáltatás teljesítését;
d) ha az adósnak felróható okok miatt mindkét szolgáltatás
teljesíthetetlenné vált, a hitelező bármelyikért kérhet kártérítést.
A kötelem megszűnése 1466. cikk – A kötelem megszűnik, ha az összes szolgáltatás
teljesíthetetlenné válik az adós hibáján kívül azelőtt, hogy késedelmi
felszólítást kapott volna.
Több szolgáltatás létezése 1467. cikk – A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók abban az esetben, ha az alternatív kötelemnek egynél több
fő szolgáltatás a tárgya.
2. SZAKASZ
A fakultatív kötelmek
A jogi rendszer 1468. cikk – (1) A kötelem fakultatív, ha tárgyát egyetlen fő

szolgáltatás képezi, amely alól azonban az adós mentesülhet, ha egy másik
meghatározott szolgáltatást teljesít.
(2) Az adós mentesül a kötelezettség alól, ha a fő szolgáltatás
teljesíthetetlenné válik anélkül, hogy ez neki felróható lenne.
V. CÍM
A kötelmek teljesítése
I. FEJEZET
A kifizetés
1. SZAKASZ
Fogalom 1469. cikk – (1) A kötelem kifizetéssel szűnik meg, ha a tartozott

szolgáltatást az adós önszántából teljesíti.
(2) A kifizetés egy pénzösszeg átadását jelenti vagy adott esetben a
kötelem tárgyát képező bármely más szolgáltatás teljesítését.
A kifizetés alapja 1470. cikk – Bármilyen kifizetés tartozást feltételez.
A természetes kötelem 1471. cikk – A visszaszolgáltatás nem lehetséges a természetes
kifizetése kötelmek tekintetében, amelyeket önkéntesen teljesítettek.
2. SZAKASZ
A kifizetést eszközlő jogalanyok
A személyek, akik/amelyek 1472. cikk – A kifizetést bárki eszközölheti, függetlenül attól, hogy az
kifizetést eszközölhetnek illető kötelem tekintetében harmadik személy.
A cselekvőképtelen személy 1473. cikk – A tartozott szolgáltatást teljesítő adós nem kérheti a
által eszközölt kifizetés visszaszolgáltatást a teljesítés időpontjában fennálló
cselekvőképtelenségére hivatkozva.
A kötelem kifizetése 1474. cikk – (1) A hitelezőnek vissza kell utasítania a harmadik
harmadik személy által személy által ajánlott kifizetést, ha az adós előzetesen értesítette, hogy
ellenkezik, azon eset kivételével, amelyben egy ilyen elutasítás károsítaná
a hitelezőt.
(2) A többi esetben a hitelező nem utasíthatja el egy harmadik személy
által eszközölt kifizetést, csak ha a kötelem természete megköveteli vagy a
felek úgy állapodtak meg, hogy a kötelezettséget kizárólag az adós
teljesítse.
(3) A harmadik személy által eszközölt kifizetés megszünteti a
kötelmet, ha a hitelező javára eszközölték. Ebben az esetben, a harmadik
személy nem váltja fel a kifizetett hitelezőt jogaiban csak a törvényben
meghatározott esetekben és feltételek között.
(4) A jelen fejezet rendelkezései a kifizetés feltételeire vonatkozóan
értelemszerűen alkalmazandók a harmadik személy által eszközölt
kifizetésre is.
A személyek, akik 1475. cikk – A kifizetést a hitelező, törvényes vagy szerződéses
elfogadhatják a kifizetést képviselője, az általa megjelölt személy vagy a bíróság által a kifizetés
elfogadására engedélyezett személy részére kell eszközölni.
A cselekvőképtelen 1476. cikk – A kifizetés elfogadására képtelen hitelezőnek végzett

személynek tett kifizetés kifizetés csak olyan mértékben mentesíti az adóst a kötelezettség alól,
amennyiben a kifizetés a hitelező hasznára volt.
A harmadik személynek tett 1477. cikk – (1) Az 1475. cikkben említett személyektől eltérő
kifizetés személyek javára eszközölt kifizetés mégis érvényes, ha:
a) a hitelező megerősítette azt;
b) a kifizetést elfogadó személy utólag a követelés jogosultjává válik;
c) a hitelező által aláírt mentesítő elismervény alapján követelő
személynek lett folyósítva.
(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő feltételek között végzett
kifizetés csak olyan mértékben szünteti meg a kötelmet, amennyiben a
hitelező hasznára van.
A látszólagos hitelezőnek tett 1478. cikk – (1) A látszólagos hitelező javára jóhiszeműen eszközölt
kifizetés kifizetés érvényes akkor is, ha utólag kiderül, hogy nem az illető személy
volt valójában a hitelező.
(2) A látszólagos hitelező köteles visszaszolgáltatni a valóságos
hitelezőnek a kapott kifizetést, a szolgáltatások visszaszolgáltatására
vonatkozóan meghatározott szabályok szerint.
A zárolt dolgok kifizetése 1479. cikk – A törvény feltételei között az adós általi kifizetés
elvégzésének megakadályozására szolgáló foglalás, zárolás vagy ellenvetés
figyelmen kívül hagyásával eszközölt kifizetés nem akadályozza meg az
említett intézkedéseket meghozó hitelezőket, hogy kérjék a kifizetés
megismétlését. Ebben az esetben, az adós visszkereseti joggal élhet az
érvénytelen kifizetést elfogadó hitelezővel szemben.
3. SZAKASZ
A kifizetés feltételei
A kötelmek teljesítésében 1480. cikk – (1) Az adós köteles kötelezettségeit a saját javai
megkövetelt gondosság ügykezelésében a jó gazda által tanúsított gondossággal teljesíteni, kivéve,
ha törvény vagy szerződés másként rendelkezik.
(2) A szakmai tevékenységekhez kapcsolódó kötelmek esetében a
gondosságot a folytatott tevékenység természetétől függően értékelik.
A gondossági kötelmek és az 1481. cikk – (1) Az eredménykötelmek esetében az adós köteles
eredménykötelmek megszerezni az ígért eredményt a hitelezőnek.
(2) A gondossági kötelmek esetében az adósnak minden szükséges
eszközt fel kell használnia az ígért eredmény elérése céljából.
(3) Annak megállapítása céljából, hogy egy kötelem eredménykötelem
vagy gondossági kötelem, elsősorban az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a kötelemre vonatkozó kikötések a szerződésben;
b) az ellentételezés megléte és természete, valamint a szerződés többi
eleme;
c) az eredmény elérési kockázatának mértéke;
d) a másik fél befolyása a kötelem teljesítésére.
Az egyedileg meghatározott 1482. cikk – (1) Egy egyedileg meghatározott dolog adósa mentesül a
dolgok átadási kötelezettsége kötelezettség alól a dolog átadásával, a kifizetés időpontjában lévő
állapotában, kivéve, ha a dolog rongálódása az adós hibájából történt vagy

a késedelmi felszólítása után következett be.
(2) Ha azonban a teljesítés időpontjában az adós nem jogosultja az
átadásra vagy átengedésre váró jognak vagy adott esetben nem
rendelkezhet azzal szabadon, az adós kötelezettsége nem szűnik meg, az
1230. cikk rendelkezései pedig megfelelőképpen alkalmazandók.
A tulajdon átruházásának 1483. cikk – (1) A tulajdon átruházásának kötelezettsége feltételezi a
kötelezettsége dolog átadásának és az átadásig való megőrzésének kötelezettségét is.
(2) A telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok tekintetében a tulajdon
átruházásának kötelezettsége magában foglalja a bejegyzés elvégzéséhez
szükséges okiratok átadását is.
A jogok vagy keresetek 1484. cikk – Ha a dolog az adós hibáján kívül megsemmisült, elveszett
átengedése vagy kivonták a polgári jogi forgalomból, köteles átengedni a hitelező
javára az érintett dologgal kapcsolatos kártérítési jogokat vagy kereseteket.
A dolog átadásának 1485. cikk – Egy egyedileg meghatározott dolog átadási kötelezettsége
kötelezettsége feltételezi annak megőrzését is az átadásig.
A fajta szerint meghatározott 1486. cikk – Ha a kötelem tárgyát fajta szerint meghatározott dolgok
dolgok átadásának alkotják, az adósnak jogában áll kiválasztani az átadásra váró dolgokat.
kötelezettsége Azonban csak akkor mentesül a kötelezettség alól, ha legalább közepes
minőségű dolgokat ad át.
A biztosítéklétesítési 1487. cikk – A biztosíték létesítésére kötelezett személy, anélkül, hogy
kötelezettség ennek módozatát és formáját meghatározták volna, választása szerint
dologi vagy személyes, illetve más elégséges biztosítékot ajánlhat fel.
Egy pénzösszeg adásának 1488. cikk – (1) Egy pénzösszeg adósa mentesül a kötelezettség alól a
kötelezettsége hitelezőnek tartozott nominális összeg átadásával.
(2) A kifizetés eszközölhető a teljesítés helye szerinti bármilyen
megszokott eszközzel.
(3) Ennek ellenére, a (2) bekezdés feltételei között egy csekket vagy
más fizetőeszközt elfogadó hitelezőről vélelmezhető, hogy úgy fogadja el,
hogy azt majd beválthatja.
A pénzösszegek kamata 1489. cikk – (1) A kamatot a felek határozzák meg, vagy, annak
hiányában, a törvényben meghatározott kamat alkalmazandó.
(2) Az esedékes kamatok csak akkor kamatoznak maguk is, ha törvény
vagy szerződés, a törvényben megszabott határok között, előírja azt, vagy,
annak hiányában, ha a bíróság elrendeli. Az utóbbi esetben, a kamatok csak
a perindító kereset időpontjától folynak.
A részleges kifizetés 1490. cikk – (1) A hitelező elutasíthatja a részleges teljesítést, akkor
is, ha a szolgáltatás osztható lenne.
(2) A részleges teljesítéssel a hitelezőnek okozott többletkiadások az
adóst terhelik, akkor is, ha a hitelező elfogadja az ilyen jellegű teljesítést.
A más dolgával végzett 1491. cikk – (1) Ha kötelezettsége teljesítése közben az adós olyan
kifizetés dolgot ad át, amely nem képezi tulajdonát, vagy amellyel nem
rendelkezhet, csak akkor kérheti a hitelezőtől az átadott dolog
visszaszolgáltatását, ha felelősséget vállal, hogy teljesíti a szolgáltatást egy
másik dologgal, amellyel rendelkezhet.
(2) A jóhiszemű hitelező azonban visszaszolgáltathatja az átadott
dolgot, és adott esetben követelheti az elszenvedett károk megtérítését.
Átadás fizetés gyanánt 1492. cikk – (1) Az adós nem mentesül a tartozott kötelemtől eltérő
szolgáltatás teljesítésével, akkor sem, ha a felajánlott szolgáltatás egyenlő
vagy nagyobb értékű, kivéve, ha a hitelező hozzájárul ehhez. Ez utóbbi
esetben, a kötelem megszűnik az új szolgáltatás teljesítésekor.
(2) Ha a cserébe nyújtott szolgáltatást tulajdon- vagy más jog
átruházása képezi, az adós köteles biztosítékot nyújtani elperlésért és rejtett
hibákért, az adásvétel tárgykörében alkalmazandó szabályok szerint, azon
eset kivételével, amelyben a hitelező az eredeti szolgáltatást és a kár
jóvátételét kéri inkább. Ezen esetekben, a harmadik személyek által
nyújtott biztosítékok nem születnek újra.
A teljesítés helyetti követelés- 1493. cikk – (1) Amennyiben az eredeti szolgáltatás helyett követelés
engedményezés átengedésére kerül sor, a kötelem megszűnik az átengedett követelés
kielégítése időpontjában, ha a felek akaratából nem ennek ellenkezője
következik.
(2) Az 1581. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
A kifizetés helye 1494. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, vagy ha a kifizetés
helyét nem lehet megállapítani a szolgáltatás természete szerint, illetve a
szerződés, a felek által megszabott gyakorlat vagy a szokások alapján:
a) a pénzbeli kötelezettségeket a kifizetés időpontjában a hitelező
lakhelyén vagy, esetenként, székhelyén kell teljesíteni;
b) az egyedileg meghatározott dolog átadási kötelezettségét azon a
helyen kell teljesíteni, ahol a dolog a szerződés megkötéskor fellelhető
volt;
c) a többi kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjában az
adós lakhelyén vagy, esetenként, székhelyén teljesítendő.
(2) A hitelező előzetes értesítésének feltételével az adós kérheti, hogy
a kötelezettséget a lakhelyén vagy, esetenként, a székhelyén teljesíthesse,
ha a hitelező lakhelyének megváltoztatása a kötelezettséget anyagilag
jelentősen terhelőbbé teszi.
A kifizetés időpontja 1495. cikk – (1) A felek által kikötött, illetve a szerződés alapján
meghatározott, a közöttük fennálló gyakorlat vagy a szokásjog alapján
megállapított határidő hiányában a kötelem azonnal teljesítendő.
(2) A bíróság meghatározhat határidőt akkor, ha a szolgáltatás
természete vagy a kifizetés helye ezt megköveteli.
Az előzetes kifizetés 1496. cikk – (1) Az adós teljesítheti a kötelezettségét az esedékesség
időpontja előtt, ha a felek nem egyeztek másként, vagy ha másként nem
következik a szerződés természetéből vagy megkötésének körülményeiből.
(2) Ennek ellenére, a hitelező elutasíthatja az előzetes teljesítést, ha
jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a kifizetés az esedékesség időpontjában
történjen.
(3) Minden esetben, a hitelezőnek a kötelem előzetes teljesítésével
okozott többletkiadásokat az adósnak kell viselnie.
A kifizetés időpontja banki 1497. cikk – Ha a kifizetés banki átutalással történik, a kifizetés
átutalás esetén időpontja az, amikor a hitelező számlájára beérkezett a kifizetés tárgyát
képező összeg.
A kifizetés költségei 1498. cikk – A kifizetés költségei – ellentétes kikötés hiányában – az
adóst terhelik.
4. SZAKASZ
A kifizetés bizonyítása
Bizonyítóeszközök 1499. cikk – Ha a törvény másként nem rendelkezik, a kifizetés

bizonyítása bármilyen bizonyítóeszközzel történhet.
A mentesítő elismervény 1500. cikk – (1) Aki fizet, mentesítő elismervényre és adott esetben a
követelés eredeti okiratának kézhezvételére jogosult.
(2) Az elismervény kiállításának költségei – ellentétes kikötés
hiányában – az adóst terhelik.
(3) Amennyiben a hitelező indokolatlanul elutasítja az elismervény
kiállítását, az adós felfüggesztheti a kifizetést.
A járulékos szolgáltatás 1501. cikk – A fő szolgáltatás átvételét tartalmazó elismervény
teljesítésének vélelme alapján, ellentétes bizonyításig, vélelmezhető a járulékos szolgáltatások
teljesítése.
Az időszakos szolgáltatások 1502. cikk – A kötelem tárgyát képező időszakos szolgáltatások
teljesítésének vélelme valamelyikéért kapott elismervény alapján, ellentétes bizonyításig,
vélelmezhető az előzően esedékessé vált szolgáltatások teljesítése.
A követelés eredeti 1503. cikk – (1) A követelést megállapító eredeti okiratnak a hitelező
okiratának átadása általi önkéntes átadása az adósnak, adóstársnak vagy kezesnek a kötelem
kifizetéssel való megszűnését engedi feltételezni. Az ellentétes bizonyítás
azon személyt terheli, aki a kötelem más módon való megszűnésének
bizonyításában érdekelt.
(2) Ha az önkéntesen átadott eredeti okiratot hivatalos okirat
formájában állították ki, a hitelező bizonyíthatja, hogy az átadás okát nem
a kötelem megszűnése képezte.
(3) Ellentétes bizonyításig vélelmezhető, hogy az (1) bekezdésben
említett személyeknek a követelés eredeti példányának birtokába kerülése
a hitelező általi önkéntes átadással történt.
A banki átutalással végzett 1504. cikk – (1) Ha a kifizetést banki átutalással végzik, az adós által
kifizetés aláírt és a fizető bank által láttamozott fizetési meghagyás alapján –
ellentétes bizonyításig – vélelmezhető a kifizetés elvégzése.
(2) Az adós bármikor jogosult kérni a hitelező bankjától egy írásbeli
megerősítést az átutalással való kifizetés elvégzését illetően. Ez a
megerősítés a kifizetés bizonylatát képezi.
A biztosítékok felszabadítása 1505. cikk – Ha a felek nem egyeztek meg arra vonatkozóan, hogy a
biztosítékok egy más kötelem teljesítését is szolgálják, a kifizetést
elfogadó hitelezőnek bele kell egyeznie a követelése kielégítése céljából
létesített dologi biztosítékokkal terhelt dolgok mentesítésébe, valamint
adott esetben vissza kell szolgáltatnia a biztosítékként birtokolt dolgokat.
5. SZAKASZ
A kifizetés beszámítása
A kifizetésnek a felek 1506. cikk – (1) Az ugyanazon hitelezőnek több, ugyanolyan tárgyú
megegyezésével végzett adóssággal tartozó adós által végzett kifizetés a felek megegyezése szerint
beszámítása számítandó be.
(2) A felek megegyezése hiányában, a jelen szakasz rendelkezései
alkalmazandók.
Az adós általi beszámítás 1507. cikk – (1) A több, azonos jellegű dologra vonatkozó tartozással
rendelkező adósnak jogában áll a kifizetés alkalmával megjelölni a
teljesítendő adósságot. A kifizetésből először a költségeket, majd a
kamatokat és, végül, a tőkét egyenlítik ki.
(2) Az adós a hitelező beleegyezése nélkül nem számíthatja be a
kifizetést egy olyan tartozásba, amely még nem esedékes, egy már
esedékessé vált tartozással szemben, azon eset kivételével, ha
megállapodtak, hogy az adós előzetes kifizetést végezhet.
(3) A banki átutalással végzett kifizetés esetében az adós a beszámítást
a fizetési meghagyáson általa feltüntetett megfelelő megjegyzésekkel
eszközli.
A hitelező általi beszámítás 1508. cikk – (1) Az adós megjegyzésének hiányában a hitelezőnek a
kifizetés bevételezésétől számított ésszerű határidőn belül jeleznie kell azt
a tartozást, amelybe azt beszámítja. A hitelező nem számíthatja be a
kifizetést egy még nem esedékes vagy per tárgyát képező adósságba.
(2) Ha a hitelező átad az adósnak egy mentesítő elismervényt, köteles
a beszámítást azon elismervényben elvégezni.
A törvényes beszámítás 1509. cikk – (1) Ha egyik fél sem végzi el a kifizetés beszámítását,
sorrendben az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) a kifizetést elsősorban az esedékessé vált tartozásokba számítják be;
b) elsősorban a biztosítékfedezettel nem rendelkező tartozások vagy a
legkevesebb biztosítékkal fedezett tartozások tekintendők kifizetettnek;
c) a beszámítást az adós számára terhelőbb tartozást illetően végzik
először;
d) ha minden tartozás egyaránt esedékes, egyformán biztosítékkal
fedezett és visszterhes, a régebbi tartozások szűnnek meg;
e) az a) – d) pontban említett összes szempont hiányában a beszámítást
a tartozások értékével arányosan végzik.
(2) Minden esetben, ha a felek másként nem rendelkeztek, a kifizetést
először a perköltségekbe és a végrehajtási költségekbe számítják be, majd
a részletekbe, kamatokba és késedelmi kamatokba, azok esedékességi
sorrendjében és végül a tőkébe.
6. SZAKASZ
A hitelező késedelembe helyezése
A hitelező késedelembe 1510. cikk – A hitelezőhöz késedelmi felszólítás intézhető, ha

helyezési esetei indokolatlanul visszautasítja a megfelelő módon felajánlott kifizetést, vagy
ha visszautasítja az előkészítő ügyletek végrehajtását, amelyek nélkül az
adós nem teljesítheti a kötelezettségét.
A hitelező késedelembe 1511. cikk – (1) A késedelembe helyezett hitelező átveszi a kötelem
helyezésének hatásai teljesítési lehetetlenségének kockázatát, az adósnak pedig nem kell
visszaszolgáltatnia a késedelmi felszólítás után beszedett gyümölcsöket.
(2) A hitelezőnek jóvá kell tennie a késedelemmel okozott károkat és
fedeznie kell a tartozott dolog megőrzési költségeit.
Az adós jogai 1512. cikk – Az adós letétbe helyezheti a dolgot saját költségére és a
hitelező kockázatára, ezáltal mentesülve a kötelezettség teljesítése alól.
Eljárás 1513. cikk – A kifizetési ajánlattétel és a letétbe helyezés eljárását a
Polgári Eljárási Törvénykönyv szabja meg.
A nyilvános eladás 1514. cikk – (1) Ha a dolog természete miatt a letétbe helyezés nem
lehetséges, ha a dolog romlandó vagy a tárolása karbantartási költségeket
vagy jelentős kiadásokat feltételez, az adós megindíthatja a dolog
nyilvános eladási eljárását, és letétbe helyezheti az árát, előzetesen
értesítve a hitelezőt és megkapva a bíróság hozzájárulását.
(2) Ha a dolgot a tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyezték, ha
a napi ára vagy az értéke a nyilvános áruba bocsátás eljárásához
viszonyítva túl kicsi, a bíróság jóváhagyhatja a dolog eladását a hitelező
értesítése nélkül.
A letétbe helyezett dolog 1515. cikk – Az adós visszavonhatja a letétbe helyezett dolgot
visszavonása mindaddig, amíg a hitelező nem nyilatkozza, hogy elfogadja a letétbe
helyezést, vagy amíg azt nem nyilvánítja érvényesnek a bíróság. A
követelés minden tartozékával újjászületik a dolog visszavonásának
időpontjában.
II. FEJEZET
A kötelmek kényszervégrehajtása
1. SZAKASZ
A hitelező jogai 1516. cikk – (1) A hitelező a kötelezettség teljes, pontos és időben
történő teljesítésére jogosult.
(2) Ha az adós indokolatlanul nem teljesíti a kötelezettségét, és
késedelembe esett, a hitelező, saját választására és az esedékesen őt
megillető kártérítési jog elvesztése nélkül:
1. kérheti, vagy adott esetben megindíthatja a kötelem
kényszervégrehajtását;
2. szerződéses kötelem esetén, megszerezheti a szerződés felbontását
vagy megszüntetését, vagy adott esetben a saját kiegészítő
kötelezettségének a csökkentését;
3. ha esedékes, a törvényben előírt bármilyen más eszközhöz
folyamodhat jogának érvényre juttatása érdekében.
A hitelezőnek felróható nem 1517. cikk – Az egyik fél nem hivatkozhat a másik fél kötelezettségei
teljesítés teljesítésének elmulasztására, ha a nem teljesítést saját cselekedete vagy
mulasztása okozta.
Az adós felelőssége 1518. cikk – (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az adós
személyesen felel kötelezettségei teljesítéséért.
(2) Az adós felelőssége csak a törvényben előírt esetekben és
feltételek között korlátozható.
A harmadik személyek 1519. cikk – Ha a felek másként meg nem állapodnak, az adós felel
cselekedeteiért való felelősség azon személy gondatlanságából okozott károkért, akihez/amelyhez
szerződési kötelezettségei teljesítése érdekében folyamodik.
A harmadik személyek 1520. cikk – A hitelező végrehajthatja a harmadik személyek
felelőssége tulajdonát képező dolgokat is, ha azokat az adós tartozásainak kifizetésére
rendeltették, vagy ha azok a hitelező kijátszása céljából visszavont
jogügyletek tárgyát képezték.
2. SZAKASZ
Az adós késedelembe helyezése
Módozatok 1521. cikk – Az adós késedelmi felszólítására sor kerülhet jog szerint
vagy a hitelező kérésére.
A hitelező általi késedelembe 1522. cikk – (1) Az adóshoz késedelmi felszólítás intézhető akár írásos
helyezés értesítéssel, amelyben a hitelező kéri a kötelezettség teljesítését, akár
keresetlevéllel.
(2) Ha törvény vagy szerződés másként nem rendelkezik, az értesítést
az adósnak bírósági végrehajtó továbbítja, illetve az megküldhető a közlést
igazoló bármilyen más eszközzel.
(3) Az értesítéssel az adósnak végrehajtási határidőt lehet adni,
figyelembe véve a kötelem természetét és a körülményeket. Ha az
értesítésben nem határoznak meg ilyen határidőt, az adós az értesítés
közlésének napjától számított ésszerű határidőn belül végrehajthatja
kötelezettségét.
(4) A (3) bekezdésben előírt határidő lejártáig a hitelező
felfüggesztheti saját kötelezettségének teljesítését, kártérítést kérhet,
azonban nem gyakorolhatja az 1516. cikkben előírt többi jogot, ha törvény
eltérően nem rendelkezik. Ennek ellenére, a hitelező gyakorolhatja e
jogokat, ha az adós értesíti, hogy nem teljesíti a kötelezettségeit a
meghatározott határidőn belül, vagy ha a határidő lejártakor, az
kötelezettségét még nem teljesítette.
(5) A hitelező által benyújtott keresetlevél, az adóshoz intézett
előzetes késedelmi felszólítás hiányában, lehetővé teszi az adós számára,
hogy a kereset közlésétől számított ésszerű határidőn belül teljesítse
kötelezettségét. Ha kötelezettségét ezen határidőn belül teljesíti, a
perköltségek a hitelezőt terhelik.
A kötelezettség teljesítésében 1523. cikk – (1) Az adós jog szerint késedelemben van, ha kikötésbe
való jog szerinti késedelem foglalták, hogy a teljesítésre meghatározott határidő letelte ilyen joghatást
fejt ki.
(2) Az adós úgyszintén késedelemben van a törvényben külön előírt
esetekben, valamint akkor, ha:
a) a kötelezettség hasznos módon csak egy bizonyos időn belül
teljesíthető, amelyet azonban az adós nem tartott be, illetve, amikor, bár
sürgős lett volna, nem teljesítette haladéktalanul;
b) a saját cselekményével az adós lehetetlenné tette a kötelem
természetbeni teljesítését, vagy megszegett egy tartózkodási kötelezettséget;
c) az adós kétséget kizáróan kinyilvánította a hitelezővel szemben a

nem teljesítési szándékát, vagy ha a szerződés időszakonként visszatérő
teljesítésű, ismételten elutasítja vagy hanyagolja kötelezettsége teljesítését;
d) nem teljesítették a pénzösszeg kifizetésének egy vállalat
tevékenységének gyakorlása közben vállalt kötelezettségét;
e) szerződésen kívüli jogellenes cselekmény elkövetéséből származik
a kötelezettség.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben, ha a kötelezettség az
adós halála után válik esedékessé, az örökösei csak a hitelezői értesítéstől
számított 8 napos határidő elteltével tekintendők késedelemben lévőknek.
(4) A hitelezőnek kell bizonyítania azokat az eseteket, amelyekben az
adós jog szerint késedelemben van. Bármilyen ellentétes nyilatkozat vagy
kikötés meg nem írtnak tekintendő.
A teljesítési ajánlat 1524. cikk – Az adós nincs késedelemben, ha a kellő időben
felajánlotta a tartozott szolgáltatást, akár az 1506 – 1511. cikkben említett
alakiságok betartása nélkül is, azonban a hitelező indokolatlanul
elutasította annak elfogadását.
Az adós késedelmének 1525. cikk – A késedelembe esésének időpontjától az adós felel
hatásai bármilyen előre nem látható esemény által okozott veszteségért, azon
helyzet kivételével, amelyben az előre nem látható esemény mentesíti az
adóst kötelezettsége teljesítése alól.
Az egyetemleges 1526. cikk – (1) A hitelező által az egyetemlegesen felelő adóstársak
kötelezettségek esete valamelyikéhez címzett késedelmi felszólítás joghatást fejt ki a többiek
tekintetében is.
(2) Ugyanígy, valamelyik egyetemlegesen felelő hitelező általi
értesítés a többi hitelező tekintetében is joghatást fejt ki.
3. SZAKASZ
A természetbeni kényszervégrehajtás
A természetbeni teljesítéshez 1527. cikk – (1) A hitelező bármikor kérheti az adós kötelezését a
való jog kötelem természetbeni teljesítésére, azon eset kivételével, amelyben ez a
jellegű teljesítés lehetetlen.
(2) A természetbeni teljesítés joga magában foglalja, ha esedékes, a
dolog javításának vagy helyettesítésének jogát, valamint bármilyen más, a
hibás teljesítés kijavítására szolgáló eszközt.
A tevőleges kötelem 1528. cikk – (1) A tevőleges kötelem teljesítésének elmulasztása
teljesítése esetén a hitelező, az adós költségén, maga teljesítheti vagy teljesíttetheti a
kötelezettséget.
(2) Azon eset kivételével, amelyben az adós jog szerint késedelemben
van, a hitelező ezt a jogot csak akkor gyakorolhatja, ha tájékoztatja az
adóst akár a késedelmi felszólítással egyidejűleg, akár azt követően.
A tartózkodási kötelem 1529. cikk – A tartózkodási kötelem teljesítésének elmulasztása esetén
teljesítése a hitelező kérheti a bíróságtól a kötelem megszegésével az adós által
teljesítettek elhárítását vagy megszüntetését, az adós költségén, bírósági
határozatban megszabott mértékig.
4. SZAKASZ
Az egyenértékben való teljesítés
A kártérítéshez való jog 1530. cikk – A hitelező kártérítésre jogosult az adós által neki okozott,
és a kötelezettség teljesítése elmulasztásának közvetlen és szükségszerű
következményeként keletkezett károk jóvátétele érdekében.
§.2 A kár
I. A kár felmérése
A teljes jóvátétel 1531. cikk – (1) A hitelező a teljesítés elmulasztása következtében

elszenvedett teljes kár jóvátételére jogosult.
(2) A kár magában foglalja a hitelező által ténylegesen elszenvedett
veszteséget és az elmaradt haszon ellenértékét. A kár meghatározásánál
figyelembe veszik a kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a
hitelező által eszközölt egyes kiadások csökkentését vagy bizonyos
veszteségek elkerülését.
(3) A hitelező a vagyoni természetűtől eltérő károk megtérítésére is
jogosult.
A kár biztos jellege 1532. cikk – (1) A kártérítések meghatározásánál figyelembe veszik a
jövőbeni károkat is, ha azok biztosan bekövetkeznek.
(2) Egy esély elmulasztásával okozott kár megvalósulásának
valószínűsíthetősége mértékében téríthető meg.
(3) A pontosan meg nem határozható összegű kárt a bíróság határozza
meg.
A kár előreláthatósága 1533. cikk – Az adós csak a szerződés megkötésének időpontjában a
teljesítés elmulasztása esetén előrelátott vagy előre látható károkért felel,
kivéve, ha a teljesítés elmulasztása szándékos vagy súlyos
gondatlanságának tudható be. Ez utóbbi esetben is a kártérítések nem
terjednek ki csak a kötelezettség teljesítése elmulasztásának közvetlen és
szükségszerű következményeként felmerülő károkra.
A hitelezőnek felróható kár 1534. cikk – (1) Ha vétkes cselekedete vagy mulasztása révén a hitelező
hozzájárult a kár okozásához, az adós által tartozott kártérítések megfelelő
mértékben csökkenthetők. Ez a rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha a kárt
olyan esemény okozza, amelynek kockázatát a hitelező vállalta.
(2) Az adós nem tartozik kártérítéssel azon károkért, amelyeket a
hitelező a legcsekélyebb gondossággal elkerülhetett volna. A hitelező
visszaszerezheti azonban azokat az ésszerű kiadásokat, amelyeket a kár
mérséklése érdekében tett.
A pénzbeli kötelezettségek 1535. cikk – (1) Amennyiben egy pénzösszeget nem fizetnek ki
esetén tartozott késedelmi esedékességének időpontjában, a hitelező késedelmi kamatra jogosult, az
kamatok esedékességtől a kifizetés időpontjáig, a felek által meghatározott
összegben, vagy, annak hiányában, a törvényben előírt összegben anélkül,

hogy a kárt kellene bizonyítania. Ebben az esetben, az adósnak nem áll
jogában hivatkozni arra, hogy a kifizetés késedelme következtében a
hitelező által elszenvedett kár kisebb mértékű volt.
(2) Ha az esedékesség előtt az adós a törvényes kamatnál nagyobb
kamattal tartozott, a késedelmi kamatokat az esedékesség előtt
alkalmazandó szinten tartozik kifizetni.
(3) A hitelező kártérítésre jogosult a kötelezettség teljesítésének
elmulasztásával okozott minden további kárért.
A késedelmi kamatok a 1536. cikk – A pénzösszeg fizetésétől eltérő minden más tárgyú
tevőleges kötelmek esetében kötelem esetében, a késedelmes teljesítés a törvényes kamattal egyenlő
kártérítésre jogosít, amelyet az adós késedelmének időpontjától számítanak
fel a kötelem pénzbeli egyenértékére, azon eset kivételével, amelyben
kötbért előíró kikötést tartalmaz a szerződés, vagy ha a hitelező nagyobb
mértékű kár létezését tudja bizonyítani a kötelezettség teljesítésének
elmulasztása miatt.
A kár bizonyítása 1537. cikk – A kötelem teljesítése elmulasztásának bizonyítása nem
mentesíti a hitelezőt a kár bizonyítása alól, azon eset kivételével, amelyben
törvény vagy a felek másként nem rendelkeznek.
II. A kötbér és a foglaló
A kötbér 1538. cikk – (1) A kötbérrel a felek kikötik, hogy az adós kötelezi
magát egy bizonyos szolgáltatás teljesítésére a fő kötelezettség
teljesítésének elmulasztása esetén.
(2) A teljesítés elmulasztása esetén a hitelező kérheti a fő kötelezettség
természetbeni kényszervégrehajtását vagy a kötbért.
(3) Az adós nem mentesülhet a megállapodás tárgyát képező kártérítés
felajánlásával.
(4) A hitelező kérheti a kötbér teljesítését anélkül, hogy bármilyen kárt
kellene bizonyítania.
(5) A kötbérre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók azon
megegyezés tekintetében, amely feljogosítja a hitelezőt, hogy az adósnak
hibájából történő szerződésbontás vagy szerződésmegszüntetés esetén
megtartsa az adós által eszközölt részleges kifizetést. Kivételt képeznek a
foglalóra vonatkozó rendelkezések.
A pönálé és a természetbeni 1539. cikk – A hitelező nem kérheti mind a fő kötelezettség
teljesítés halmozása természetbeni teljesítését, mind pedig a pönálé kifizetését, kivéve azon
esetet, amelyben a pönálét a kötelezettségnek a meghatározott időben és
helyen való teljesítése elmulasztására kötötték ki. Ez utóbbi esetben, a
hitelező kérheti mind a fő kötelezettség teljesítését, mind a pönálét, ha nem
mond le erről a jogról, vagy nem fogadja el, fenntartások nélkül, a kötelem
teljesítését.
A kötbér semmissége 1540. cikk – (1) A fő kötelezettség semmissége maga után vonja a
kötbér semmisségét is. A kötbér semmissége nem vonja maga után a fő
kötelezettség semmisségét.
(2) A pönálé nem kérhető akkor, ha a kötelezettség teljesítése az

adósnak fel nem róható okok miatt vált lehetetlenné.
A pönálé összegének 1541. cikk – (1) A bíróság csak akkor csökkentheti a pönálét, ha:
csökkentése a) a fő kötelezettséget részben teljesítették, és ez a teljesítés a hitelező
számára hasznos volt;
b) a pönálé nyilvánvalóan túlzó a felek által a szerződés megkötésekor
előrelátható kárhoz viszonyítva.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben, az így csökkentett
pönálénak nagyobbnak kell lennie a fő kötelezettségnél.
(3) Bármely ellentétes kikötés meg nem írtnak tekintendő.
Az oszthatatlan fő 1542. cikk – Amennyiben a fő kötelezettség oszthatatlan anélkül, hogy
kötelezettség egyetemleges lenne, és a teljesítés elmulasztása valamelyik adóstárs
cselekményéből ered, a pönálé egészében kérhető attól, aki/amely nem
teljesített, vagy a többi adóstárstól, valamennyitől a saját része mértékéig. Ezek
megőrzik visszkereseti jogukat a teljesítést elmulasztó személlyel szemben.
Az osztható fő kötelezettség 1543. cikk – (1) Amennyiben a fő kötelezettség osztható, a pönálé
úgyszintén osztható, és csupán azon adóstárs viseli, aki/amely felel a nem
teljesítésért és kizárólag az őt terhelő rész mértékéig.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók akkor, ha a
kötbért azért kötötték ki, hogy egy részleges kifizetést megakadályozzanak,
és valamelyik adóstárs megakadályozta a kötelezettség egészében való
teljesítését. Ebben az esetben, a teljes pönálé ez utóbbitól követelhető, a
többi adóstárstól pedig csak az őket terhelő tartozással arányosan, anélkül,
hogy korlátozva lenne a visszkereseti joguk a kötelezettséget nem teljesítő
személlyel szemben.
A megerősítő foglaló 1544. cikk – (1) Ha a szerződés megkötésének időpontjában az egyik
fél, foglaló címén, egy pénzösszeget vagy más helyettesíthető dolgot ad,
teljesítés esetén, a foglalót be kell számítani a tartozott szolgáltatásba vagy
adott esetben vissza kell szolgáltatni.
(2) Ha a foglalót adó fél nem teljesíti kötelezettségét, a másik fél
felmondhatja a szerződést, megtartva a foglalót. Ha a teljesítés
elmulasztása a foglalót elfogadó féltől származik, a másik fél felmondhatja
a szerződést, és követelheti a foglaló kétszeresét.
(3) Ha a nem vétkes fél inkább a teljesítést vagy a szerződés felbontását
kéri, a kár jóvátételére a köztörvényi szabályok szerint kerül sor.
A büntető foglaló 1545. cikk – Ha a szerződésben kifejezetten kikötötték az egyik vagy
mindkét fél jogát, hogy felmondja a szerződést, a szerződést felmondó fél
elveszíti esetenként az adott foglalót, vagy a kapott foglaló kétszeresét
köteles visszaszolgáltatni.
A foglaló visszaszolgáltatása 1546. cikk – A foglalót visszaszolgáltatják, ha a szerződés olyan okok
miatt szűnik meg, amelyek nem vonják maguk után valamelyik fél felelősségét.
§.3 Az adós vétkessége
Az adós hibája 1547. cikk – Az adósnak jóvá kell tennie a saját hibájából okozott
károkat.
A hibára vonatkozó vélelem 1548. cikk – A szerződéses kötelem adósának hibája a teljesítés
elmulasztásának egyszerű tényéből vélelmezhető.
5. SZAKASZ
A felbontás, megszüntetés és a szolgáltatások mérséklése
A felbontáshoz vagy 1549. cikk – (1) Ha nem kéri a szerződéses kötelezettségek

megszüntetéshez való jog kényszervégrehajtását, a hitelező jogosult esetenként a szerződés
felbontására vagy megszüntetésére, valamint kártérítésre, ha azok
megilletik.
(2) A felbontás csak akkor vonatkozhat a szerződés egy részére, ha a
teljesítés osztható.
(3) Ha eltérően nem rendelkeznek, a felbontásra vonatkozó
rendelkezések a megszüntetés esetében is alkalmazandók.
A működési mód 1550. cikk – A felbontásra, kérésre, a bíróság rendelkezésével kerülhet
sor, vagy adott esetben a jogosult fél egyoldalú akaratának
kinyilatkoztatásával.
A szolgáltatások mérséklése 1551. cikk – (1) A hitelező nem jogosult felbontásra akkor, ha a nem
teljesítés jelentéktelen mértékű. Az időszakonként visszatérő teljesítésű
szerződések esetében a hitelező megszüntetésre jogosult akkor is, ha a nem
teljesítés jelentéktelen, azonban ismétlődő jellegű. Bármely ellentétes
(2) Azonban, szolgáltatása arányos mérséklésére jogosult, ha a
körülmények szerint az lehetséges.
(3) Ha a szolgáltatások mérséklésére nem kerülhet sor, a hitelező csak
kártérítésre jogosult.
Az egyoldalú felbontás 1552. cikk – (1) A szerződés felbontása vagy megszüntetése az adós
írásos értesítésével is történhet, ha a felek így állapodtak meg, amikor az
adós jog szerint késedelemben van, vagy amikor nem teljesítette
kötelezettségét a késedelmi felszólításban megjelölt határidőn belül.
(2) A felbontási vagy megszüntetési nyilatkozatot a törvényben az
érintett kereset tekintetében előírt elévülési határidőn belül kell megtenni.
(3) A törvényben előírt esetekben a felbontási vagy megszüntetési
nyilatkozatot bejegyzik a telekkönyvbe vagy adott esetben más nyilvános
nyilvántartásba annak érdekében, hogy az harmadik személyekkel szemben
érvényesíthetővé váljon.
A jogvesztő záradék 1553. cikk – (1) A jogvesztő záradék akkor fejt ki joghatást, ha
kifejezetten előírja azokat a kötelezettségeket, amelyek teljesítésének
elmulasztása maga után vonja a szerződés jog szerinti felbontását vagy
megszüntetését.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a felbontás vagy megszüntetés
alá van rendelve az adós késedelmi felszólításának, kivéve azon esetet,
amelyben a felek megállapodtak, hogy ez a teljesítés egyszerű
elmulasztásából következik.
(3) A késedelmi felszólítás csak akkor fejt ki joghatást, ha kifejezetten
megjelöli a jogvesztő záradék működésének feltételeit.
A felbontás és megszüntetés 1554. cikk – (1) A felbontás miatt megsemmisülő szerződés úgy
jogkövetkezményei tekintendő, mintha soha nem köttetett volna meg. Ha törvény másként nem
rendelkezik, ebben az esetben mindegyik félnek vissza kell szolgáltatnia a
másiktól kapott szolgáltatásokat.
(2) A felbontás nem fejt ki hatást a jogviták megoldására vonatkozó
kikötések vagy azok tekintetében, amelyek rendeltetése, hogy éppen a
felbontás esetében hatályosuljanak.
(3) Szerződés csak a jövőre nézve szűntethető meg.
6. SZAKASZ
A szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztásának megalapozott okai
A kötelezettségek 1555. cikk – (1) Ha a felek megegyezéséből vagy a körülményekből

teljesítésének sorrendje az ellenkezője nem következik, amennyiben a kötelezettségek egyidejűleg
teljesíthetők, a felek kötelesek azokat oly módon teljesíteni.
(2) Amennyiben egyik fél kötelezettségeinek teljesítése
szükségszerűen kiterjed egy adott időszakra, az érintett fél köteles elsőként
teljesíteni a szerződést, ha a felek megegyezéséből vagy a körülményekből
eltérő következtetés nem vonható le.
A nem teljesítési kifogás 1556. cikk – (1) Ha egy szinallagmatikus szerződésből eredő
kötelezettségek esedékessé válnak, és a felek valamelyike nem teljesít,
vagy nem ajánlja fel a kötelezettség teljesítését, a másik fél,
megfelelőképpen, visszautasíthatja saját kötelezettségének teljesítését,
azon eset kivételével, amelyben törvényből, a felek akaratából vagy a
szokásjogból az következik, hogy a másik fél köteles elsőként teljesíteni.
(2) A teljesítés nem utasítható vissza ha, a körülményeknek
megfelelően, és figyelembe véve a nem teljesített szolgáltatás jelentéktelen
voltát, ez az elutasítás a jóhiszeműséggel ellentétes volna.
A teljesítés lehetetlensége 1557. cikk – (1) Amennyiben a teljesítési lehetetlenség teljes körű és
állandó, továbbá jelentős szerződéses kötelezettségre vonatkozik, a
szerződés az előre nem látható esemény bekövetkezésének időpontjában
jog szerint és értesítés nélkül megszűnik. Az 1274. cikk (2) bekezdésének
(2) Ha a kötelezettség teljesítésének lehetetlenné válása nem teljes
körű és állandó, a hitelező felfüggesztheti saját kötelezettségei teljesítését,
vagy megszüntetheti a szerződést. Ez utóbbi esetben, a felbontás
tárgykörének szabályai értelemszerűen alkalmazandók.
III. FEJEZET
A hitelező jogainak védelmi lehetőségei
1. SZAKASZ
Konzerválási intézkedések
A konzerválási intézkedések 1558. cikk – A hitelező meghozhatja az összes szükséges vagy

hasznos intézkedést jogai konzerválása érdekében, mint például a
bizonyítékok biztosítása, egyes nyilvánossági és tájékoztatási alakiságok
teljesítése az adós számlájára, a közvetett kereset gyakorlása vagy egyes

biztosító intézkedések meghozatala.
A biztosító intézkedések 1559. cikk – A fontosabb biztosító intézkedések a lefoglalás és a
biztosító zárolás. A biztosító intézkedéseket a Polgári Eljárási
Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően kell meghozni.
2. SZAKASZ
A közvetett kereset
Fogalom 1560. cikk – (1) Az a hitelező, akinek/amelynek követelése nem

vitatott és esedékes, gyakorolhatja az adós jogait és kereseteit akkor, ha az,
a hitelezőnek kárt okozva, elutasítja vagy elhanyagolja gyakorlásukat.
(2) A hitelező nem gyakorolhatja az adós személyéhez szorosan
kapcsolódó jogokat és kereseteket.
(3) Az, aki ellen megindították a közvetett keresetet, a hitelezővel
szemben mindazon védekezési lehetőségeket érvényesítheti, amelyekkel az
adós vonatkozásában is élhetett volna.
A közvetett kereset 1561. cikk – A közvetett keresetnek helyt adó bírói határozat minden
elfogadásának hitelezőnek kedvez anélkül, hogy a keresetet gyakorló hitelező
jogkövetkezményei elsőbbséggel rendelkezne.
3. SZAKASZ
Actio Pauliana
Fogalom 1562. cikk – (1) Amennyiben károkozást bizonyít, a hitelező kérheti

az adós által jogai kijátszásával megkötött jogügyletek vele szemben való
érvényesíthetetlenné nyilvánítását, így például azokat, amelyekkel az adós
fizetésképtelenségi állapotba hozza magát vagy növeli ezt az állapotot.
(2) Egy visszterhes szerződés vagy egy ilyen jellegű szerződés
teljesítésében eszközölt kifizetés csak akkor nyilvánítható
érvényesíthetetlenné, ha a szerződő harmadik fél vagy a kifizetést elfogadó
személy tudatában volt, hogy az adós fizetésképtelenségi állapotba hozza
magát vagy növeli ezt az állapotot.
A követelésre vonatkozó 1563. cikk – A követelésnek vitatatlannak kell lennie a kereset
feltételek megindításának időpontjában.
Elévülési határidő 1564. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, a kereseti jog egy
év elteltével évül el, attól az időponttól számítva, amikor a megtámadott
jogügyletből származó kárról a hitelezőnek tudomást kellett szereznie.
A kereset elfogadásának 1565. cikk – (1) A megtámadott jogügyletet érvényesíthetetlenné
jogkövetkezményei nyilvánítják mind a keresetet megindító hitelezővel, mind pedig a többi
hitelezővel szemben, akik/amelyek – beavatkozva a perbe – megindíthatták
volna a keresetet. A végrehajtott dolog árából a közöttük fennálló
elsőbbségi okok betartásával jogosultak a kifizetésre.
(2) A megszerző harmadik fél megtarthatja a dolgot, ha a kereset
elfogadása által kedvezményezett hitelezőnek kifizeti a jogügylet
megkötése következtében elszenvedett kárral egyenlő pénzösszeget.
Ellenkező esetben, a jogügylet visszavonására irányuló keresetnek helyt

adó bírósági határozat zárolja a dolgot a keresetet megalapozó követelés
kényszervégrehajtásának megszűnéséig, a nyilvánosságra és az
elidegeníthetetlenségi kikötés jogkövetkezményeire vonatkozó
rendelkezések pedig értelemszerűen alkalmazandók.
VI. CÍM
A kötelmek átruházása és átalakulása
I. FEJEZET
A követelések engedményezése
1. SZAKASZ
A követelések engedményezéséről általában
Fogalom 1566. cikk – (1) A követelések engedményezése az a szerződés,

amellyel az engedményező hitelező átruházza az engedményesre egy
harmadik személlyel szembeni követelését.
(2) A jelen fejezet rendelkezései nem alkalmazandók az alábbiak
tekintetében:
a) egyetemes vagy általános vagyonátruházás keretében történő
követelések átruházása;
b) a pénzügyi eszközök, képviseleti értékpapírok vagy értékpapírok
átruházása, a jelen fejezet 2. szakasza rendelkezéseinek kivételével.
Az engedményezés fajtái 1567. cikk – (1) A követelések engedményezése lehet visszterhes és
ingyenes.
(2) Ha az engedményezés ingyenes, a jelen szakasz rendelkezései
értelemszerűen kiegészülnek az ajándékozási szerződés tárgykörének
rendelkezéseivel.
(3) Ha az engedményezés visszterhes, a jelen fejezet rendelkezései
értelemszerűen kiegészülnek az adásvételi szerződés tárgykörében
alkalmazandó rendelkezésekkel, vagy adott esetben azon rendelkezésekkel,
amelyek bármely más jogügyletet szabályoznak, amely keretében a felek
megállapodtak, hogy egy követelés átruházására vonatkozó szolgáltatást
teljesítsenek.
A jogok átruházása 1568. cikk – (1) A követelés-engedményezés átruházza az
engedményesre:
a) az átengedett követeléssel kapcsolatos valamennyi engedményezői
jogot;
b) az átengedett követelés biztosítéki jogait és valamennyi járulékát.
(2) Ennek ellenére, az engedményező nem adhatja át az
engedményesnek a zálogba kapott dolog birtoklását, a zálogot létesítő
személy hozzájárulása nélkül. Ha a létesítő személy ellenzi, a zálogba
helyezett dolog az engedményező őrizetében marad.
Az át nem engedhető 1569. cikk – (1) Nem képezhetik engedményezés tárgyát a törvény
követelések által át nem ruházhatónak nyilvánított követelések.
(2) Pénzösszeg fizetésétől eltérő tárgyú követelés csupán akkor

engedhető át, ha az engedményezés révén a kötelezettség nem válik
lényegesen terhesebbé.
Az elidegeníthetetlenségi 1570. cikk – (1) Az engedményező és az adós között létrejött
kikötés megegyezéssel tiltott vagy korlátozott engedményezés csak akkor fejt ki
joghatást az adós tekintetében, ha:
a) az adós beleegyezett az engedményezésbe;
b) a tiltást nem tartalmazza kifejezetten a követelést megállapító
okirat, az engedményes pedig nem tudott és nem kellett volna tudnia a
tiltás meglétéről az engedményezés időpontjában;
c) az engedményezés olyan követelésre vonatkozik, amelynek tárgya
egy pénzösszeg.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem korlátozzák az engedményező
felelősségét az adóssal szemben az engedményezési tilalom megszegéséért.
A részleges engedményezés 1571. cikk – (1) Egy pénzösszegre vonatkozó követelés részben is
átengedhető.
(2) Az a követelés, amelynek tárgya egy másik szolgáltatás, csupán
akkor engedhető át részben, ha a kötelezettség osztható, és az
engedményezéssel nem válik lényegesen terhesebbé az adós számára.
Jövőbeli követelések 1572. cikk – (1) Egy jövőbeli követelés engedményezése esetében a
jogügyletnek tartalmaznia kell az átengedett követelés azonosítását
lehetővé tevő elemeket.
(2) A követelés az engedményezési szerződés megkötésének
időpontjától tekintendő átruházottnak.
Az engedményezés formája 1573. cikk – (1) A követelés átengedésére az engedményező és az
engedményes egyszerű megállapodásával kerül sor, az adós értesítése
nélkül.
(2) Az adós beleegyezése csupán akkor szükséges, ha, a
körülményeknek megfelelően, a követelés szervesen kapcsolódik a hitelező
személyéhez.
A követelést megállapító 1574. cikk – (1) Az engedményező köteles átadni az engedményesnek
okirat átadása a birtokában lévő követelést megállapító okiratot, valamint az átruházott
jogot igazoló bármely más okiratot.
(2) A követelés részleges engedményezése esetén, az engedményes a
követelést megállapító okirat hiteles másolatára jogosult, valamint az
engedményezés feltüntetésére az eredeti okiraton, a felek aláírásával. Ha az
engedményes megszerzi a követelés hátramaradt részét is, az (1) bekezdés
rendelkezései válnak alkalmazandóvá.
Az engedményezés 1575. cikk – (1) A követelések átruházása az engedményező és az
jogkövetkezményei az engedményes között fejt ki joghatást, ez utóbbi pedig igényt tarthat
értesítés előtt mindenre, amire az engedményező jogosult az adós részéről, akkor is, ha
az engedményezést nem tették az adóssal szemben érvényesíthetővé.
(2) Az engedményes, ugyanolyan körülmények között, konzerválási
ügyleteket végezhet az átengedett jog tekintetében.
Az esedékes és be nem 1576. cikk – Ha nem állapodtak meg másként, a követelés esedékessé
vételezett kamatok vált kamatai és bármely más jövedelme, amelyet az engedményező még nem
vételezett be, az engedményest illetik meg, az engedményezés időpontjától.
Pótköltségek 1577. cikk – Az adósnak jogában áll kártérítést kérni az

engedményezőtől és az engedményestől az engedményezésből származó
bármilyen pótköltség miatt.
Az engedményezés közlése és 1578. cikk – (1) Az adós köteles fizetni az engedményesnek azon
elfogadása időponttól, amelytől:
a) egy pontos keltezéssel ellátott okirattal elfogadta az
engedményezést;
b) átveszi az engedményezés írásos közlését, papírhordozón vagy
elektronikus formában, amely feltünteti az engedményes kilétét, ésszerűen
azonosítja az átengedett követelést és, részleges engedményezés esetén,
megjelöli az engedményezés mértékét és kéri az adóstól az engedményes
iránti kifizetést.
(2) A közlés elfogadása vagy átvétele előtt az adós csak az
engedményező kifizetésével mentesülhet kötelezettsége alól.
(3) Amennyiben az engedményezés közlését az engedményes végzi,
az adós kérheti tőle az engedményezés írásos bizonyítékának bemutatását.
(4) Egy ilyen bizonyíték kézhezvételéig az adós felfüggesztheti a
kifizetést.
(5) Az engedményezés közlése nem fejt ki joghatást, ha az
engedményezés írásos bizonyítékát nem közlik az adóssal.
Egy követelésekből álló 1579. cikk – Egy jelen vagy jövőbeli követelésekből álló
dologösszesség dologösszesség engedményezése nem érvényesíthető harmadik felekkel
engedményezésének szemben csupán az engedményezésnek az archívumba való bejegyzése
érvényesíthetősége után. Ennek ellenére, az engedményezés az adósokkal szemben csak a
közlés időpontjától érvényesíthető.
A keresetlevéllel egyidejű 1580. cikk – Amennyiben az engedményezést az adóssal szemben
közlés megindított keresettel egyidejűleg közlik, az illető nem kötelezhető
perköltségekre, ha az első tárgyalási határnapig fizet, kivéve azt az esetet,
amelyben az engedményezés közlésének időpontjában az adós már
késedelemben volt.
Az engedményezés kezessel 1581. cikk – Az engedményezés csak akkor érvényesíthető a kezessel
szembeni érvényesíthetősége szemben, ha az adóssal szembeni érvényesíthetőség tekintetében előírt
alakiságok teljesültek a kezes vonatkozásában is.
Az engedményezés 1582. cikk – (1) Az adós az engedményessel szemben valamennyi
jogkövetkezményei az védekezési lehetőségre hivatkozhat, amelyet meghivatkozhatott volna az
engedményes és az átengedett engedményezővel szemben is. Így, hivatkozhat az engedményezőnek az
adós között engedményezés közlése előtt eszközölt kifizetésére, függetlenül, hogy
tudomása volt vagy sem más engedményezésről, valamint bármely más
kötelem-megszüntető okra, amely az illető időpont előtt következett be.
(2) Úgyszintén, az adós érvényesítheti az engedményessel szemben a
kifizetést, amelyet ő maga vagy kezese jóhiszeműen végzett egy
látszólagos hitelezőnek, akkor is, ha teljesültek az adós és a harmadik
személyekkel szembeni érvényesíthetőség tekintetében megkövetelt
alakiságok.
(3) Amennyiben az engedményezés elfogadással vált érvényesíthetővé
vele szemben, az átengedett adós nem hivatkozhat az engedményessel
szemben a kiegyenlítésre, amelyre az engedményezővel szemben
hivatkozhatott volna.
Egymást követő 1583. cikk – (1) Amennyiben az engedményező ugyanazt a követelést

engedményezések több egymást követő engedményesre ruházta át, az adós mentesül a
kötelezettség alól, ha a vele elsőként közölt engedményezés alapján fizet,
vagy annak alapján, amelyet elsőként fogadott el pontos keltezéssel ellátott
okirattal.
(2) Egyazon követelés egymást követő engedményesei közötti
viszonyokban annak van elsőbbsége, aki elsőként jegyeztette be az
engedményezést az archívumba, függetlenül az engedményezés
időpontjától vagy annak adóssal való közlésének időpontjától.
A részleges engedményezés 1584. cikk – Részleges engedményezés esetében az engedményező és
jogkövetkezményei a az engedményes a kifizetésben a mindegyiküket megillető követelés
követelés engedményesei értékével arányosan részesül. Ez a szabály értelemszerűen alkalmazást
között nyer az ugyanazt a követelést közösen megszerző engedményesek esetében
is.
Garantálási kötelezettség 1585. cikk – (1) Ha az engedményezés visszterhes, az engedményező
jog szerint garantálási kötelezettséggel tartozik az engedményessel
szemben.
(2) Így, az engedményező biztosítja a követelés meglétét az
engedményezés időpontjában, anélkül, hogy felelne az átengedett adós
fizetőképességéért is. Ha az engedményező kifejezetten kötelezte magát,
hogy garantálja az átengedett adós fizetőképességét, ellentétes kikötés
hiányában vélelmezhető, hogy csak az engedményezés időpontjában
fennálló fizetőképességet vették figyelembe.
(3) Az átengedett adós fizetőképességéért való felelősség az
engedményezés áráig terjed, amelyhez hozzáadódnak az engedményes által
az engedményezéssel kapcsolatban viselt költségek.
(4) Úgyszintén, ha az engedményezés időpontjában az engedményező
tudott az átengedett adós fizetésképtelenségi állapotáról, értelemszerűen
alkalmazandók az eladott dolog rejtett hibáiért a rosszhiszemű eladó
felelősségére vonatkozó törvényi rendelkezések.
(5) Ellentétes kikötés hiányában, az ingyenes engedményezés
engedményezője nem felel az engedményezés időpontjában a követelés
meglétéért sem.
Az engedményező felelőssége 1586. cikk – (1) Minden esetben, az engedményező felel, ha kizárólag
elperlés esetén saját vagy egy másik személlyel való együttes cselekedete miatt az
engedményes nem szerzi meg a követelést, vagy azt nem tudja harmadik
személyekkel szemben érvényesíthetővé tenni.
(2) Ilyen esetben, az engedményező felelősségének mértékét az 1585.
cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell meghatározni.
2. SZAKASZ
A névre, utasításra vagy bemutatóra szóló értékpapírok formáját öltő követelések engedményezése
Fogalom és fajták 1587. cikk – (1) A névre, utasításra vagy bemutatóra szóló
értékpapírok formáját öltő követelések nem ruházhatók át a felek egyszerű
egyező akaratával.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékpapírok rendszerét, valamint a

többi értékpapírokét külön törvénnyel határozzák meg.
Átruházási módozatok 1588. cikk – (1) A névre szóló értékpapírok esetében, az átruházásról
megjegyzést tesznek mind az érintett okiratban, mind a nyilvántartásukra
szolgáló könyvben.
(2) Az utasításra fizetendő értékpapírok átruházásához szükséges a
forgatmány, amelyet a váltó tárgykörében alkalmazandó rendelkezések
szerint végeznek.
(3) A követelést megtestesítő bemutatóra szóló értékpapírt az
értékpapír fizikai átadásával ruházzák át. Bármely ellentétes kikötés meg
nem írtnak tekintendő.
Védekezési lehetőségek 1589. cikk – (1) Az adós nem érvényesíthet az értékpapír
tulajdonosával szemben más kifogásokat, mint amelyek az értékpapír
semmisségére vonatkoznak, a tartalmából minden kétséget kizáróan
kiderülnek, valamint azokat, amelyek személyesen a birtokossal szemben
hivatkozhatók meg.
(2) Ennek ellenére, a birtokos, aki/amely az értékpapírt az adós
kijátszásával szerezte meg, nem hivatkozhat az (1) bekezdés
rendelkezéseire.
A követelés kifizetése 1590. cikk – A bemutatóra szóló értékpapírt kibocsátó adósnak ki kell
fizetnie a követelést az azt megtestesítő értékpapír bármely birtokosának,
aki/amely átadja a jogcímet, azon esetet kivéve, amelyben a kifizetés
elutasítására kötelező bírósági határozatot közöltek vele.
A kibocsátó akarata ellenére 1591. cikk – A bemutatóra szóló értékpapírt kibocsátó adós kötelezve
történő forgalomba hozatal van minden jóhiszemű birtokossal szemben, akkor is, ha bizonyítást nyer,
hogy az értékpapír az akarata ellenére került forgalomba.
A jogtalanul megfosztott 1592. cikk – A bemutatóra szóló értékpapírtól jogtalanul megfosztott
birtokos keresete személy csak bírósági határozat közlésével akadályozhatja meg az adóst,
hogy az értékpapír bemutatójának kifizesse a követelést. Ebben az esetben,
a bíróság elnöki rendelettel hirdet határozatot.
II. FEJEZET
A behelyettesítés
A behelyettesítés fajtái 1593. cikk – (1) Bárki fizet az adós helyett, felváltja a hitelezőt
jogaiban anélkül azonban, hogy több jogot szerezhetne, mint amennyivel a
hitelező rendelkezett.
(2) A behelyettesítés lehet szerződéses vagy törvényes.
(3) A szerződéses behelyettesítés történhet az adós vagy a hitelező
hozzájárulásával. A hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie, és okiratba
kell foglalni ahhoz, hogy érvényesíthetővé váljon harmadik személyekkel
szemben.
A hitelező hozzájárulásával 1594. cikk – (1) A behelyettesítésbe bele kell egyeznie a hitelezőnek,
történő behelyettesítés amikor, elfogadva a harmadik személytől a kifizetést, átruházza annak, a
kifizetés időpontjában, az adóssal szembeni összes jogát.
(2) A behelyettesítés az adós hozzájárulása nélkül fejti ki hatását.

Bármely ellentétes kikötés meg nem írtnak tekintendő.
Az adós hozzájárulásával 1595. cikk – (1) Az adós akkor egyezik bele a behelyettesítésbe, ha
történő behelyettesítés kölcsönt vesz fel tartozása kifizetése érdekében, és ezáltal átruházza a
kölcsönzőre azon hitelező jogait, akinek tartozott.
(2) A behelyettesítés csak akkor érvényes, ha a kölcsönt megállapító
okirat és a tartozás kifizetési elismervénye pontos keltezéssel van ellátva, a
kölcsönzési okiratban feltüntetik, hogy az összeget a tartozás kifizetésére
kölcsönözték, az elismervényben pedig megjegyzést tesznek arról, hogy a
kifizetést az új hitelezőtől kölcsönzött pénzösszeggel végezték.
(3) Az adós hozzájárulásával végzett behelyettesítés az eredeti hitelező
beleegyezése nélkül történik, ellentétes kikötés hiányában.
A törvényes behelyettesítés 1596. cikk – A törvényben előírt más eseteket leszámítva, a
behelyettesítésre jog szerint sor kerül:
a) akár a fedezetlen hitelező javára is, aki egy előjogos hitelezőt fizet
ki, a törvény szerint;
b) egy dolog megszerzőjének javára, aki kifizeti az illető dolog feletti
biztosítékkal kísért követelés jogosultját;
c) azon személy javára, akinek mással vagy másokkal együtt kötelezve
lévén, érdekében áll a tartozás megszüntetése;
d) azon örökös javára, aki a saját javaiból fizeti ki az örökség
tartozásait;
e) a törvényben meghatározott más esetekben.
A behelyettesítés 1597. cikk – (1) A behelyettesítés a harmadik személy által a hitelező
jogkövetkezményei javára történő fizetés időpontjától fejt ki joghatást.
(2) A behelyettesítés a főadós és a kötelmet biztosító személyekkel
szemben fejti ki hatását. Ezek érvényt szerezhetnek az új hitelezővel
szemben azoknak a védekezési lehetőségeknek, amelyekkel az eredeti
hitelezővel szemben is élhettek volna.
A részleges behelyettesítés 1598. cikk – (1) Részleges behelyettesítés esetén, az eredeti,
biztosítékkal rendelkező hitelező az új hitelezővel szemben elsőbbséggel
gyakorolhatja a jogait a követelés ki nem fizetett része tekintetében.
(2) Mindezek ellenére, amennyiben az eredeti hitelező kötelezte magát
az új hitelezővel szemben, hogy biztosítsa az összeget, amelyre
vonatkozóan a behelyettesítés történt, az utóbbinak van elsőbbsége.
III. FEJEZET
A tartozás átvállalása
1. SZAKASZ
Feltételek 1599. cikk – Egy pénzösszeg kifizetésének vagy egy más szolgáltatás
teljesítésének kötelezettségét az adós átruházhatja egy másik személyre:
a) az eredeti adós és az új adós között megkötött szerződéssel, az
1605. cikk rendelkezéseire is figyelemmel;

b) a hitelező és az új adós között megkötött szerződéssel, amellyel ez
utóbbi vállalja a kötelezettséget.
Jogkövetkezmények 1600. cikk – A tartozás átvállalására vonatkozó szerződés
megkötésével az új adós helyettesíti a régit, aki/amely, ha eltérően nem
rendelkeztek és az 1601. cikkre is figyelemmel, mentesül a kötelezettség
alól.
Az új adós 1601. cikk – Az eredeti adós nem mentesül a tartozás átvállalásával,
fizetésképtelensége ha bebizonyosodik, hogy a tartozás átvállalásának időpontjában az új adós
fizetésképtelen volt, és a hitelező e körülmény ismeretének hiányában
egyezett bele az átvételbe.
A követelés tartozékai 1602. cikk – (1) A hitelező az új adóssal szemben érvényesítheti az
összes jogot, amellyel az átvállalt tartozással kapcsolatban rendelkezik.
(2) A tartozás átvállalása nem fejt ki joghatást a követelés
biztosítékainak meglétére, azon eset kivételével, amelyben azok nem
választhatók el az adós személyétől.
(3) Mindezek ellenére, a kezes vagy a követelés teljesítésére
biztosítékot létesítő harmadik személy kötelezettsége megszűnik, ha ezen
személyek nem járultak hozzá az átvállaláshoz.
A védekezési lehetőségek 1603. cikk – (1) Ha a szerződésből másként nem következik, az új
adós érvényesítheti a hitelezővel szemben az összes védekezési
lehetőséget, amelyet az eredeti adós is meghivatkozhatott volna, kivéve a
kiegyenlítést vagy ez utóbbi bármilyen személyes kifogásait.
(2) Az új adós nem hivatkozhat a hitelezővel szemben a közötte és az
eredeti adós között fennálló jogviszonyon alapuló védekezési
lehetőségekre, még akkor sem, ha az a jogviszony volt az átvállalás
meghatározó oka.
A tartozás átvállalásának 1604. cikk – (1) Amennyiben az átvállalási szerződést megszüntetik,
hatástalansága az eredeti adós kötelezettsége újjászületik, az összes tartozékával, a
jóhiszemű harmadik személyek által szerzett jogok figyelembe vételével.
(2) Úgyszintén, a hitelező kártérítést kérhet a tartozás átvállalójától,
kivéve, ha ez utóbbi bebizonyítja, hogy nem őt terheli a szerződés
megszűnése és a hitelező által elszenvedett károk felelőssége.
2. SZAKASZ
A tartozás átvállalása az adóssal megkötött szerződéssel
A hitelező hozzájárulása 1605. cikk – A tartozás átvállalásának megállapodása csak akkor fejt
ki joghatást, ha a hitelező hozzájárul.
Az átvállalás közlése 1606. cikk – (1) Bármelyik szerződő fél közölheti a hitelezővel az
átvállalási szerződést, kérve tőle, hogy adja hozzájárulását.
(2) A hitelezőnek mindaddig nem kérhető a hozzájárulása, amíg nem
kapta meg a közlést.
(3) Mindaddig, amíg a hitelező nem adta hozzájárulását, a szerződő
felek módosíthatják vagy felmondhatják a szerződést.
Az elfogadási határidő 1607. cikk – (1) A tartozás átvállalását a hitelezővel közlő szerződő fél
meghatározhat a válaszadásra egy ésszerű határidőt.
(2) Ha mindkét szerződő fél közölte a hitelezővel a tartozás
átvállalását, különböző határidőket szabva meg, a választ a későbbi
határidő leteltéig kell megadni.
(3) A tartozás átvállalása elutasítottnak tekintendő, ha a hitelező nem
válaszolt időben.
A harmadik személy 1608. cikk – (1) Mindaddig, amíg a hitelező nem egyezett bele vagy
kötelezettségei elutasította az átvállalást, a tartozást átvállaló személy köteles felmenteni
az adóst, időben teljesítve a kötelezettséget.
(2) A hitelező nem szerez saját jogot azon személy ellen, aki köteles
felmenteni az adóst, azon eset kivételével, amelyben bizonyítják, hogy más
volt a szerződő felek szándéka.
IV. FEJEZET
A megújítás
Fogalom és fajták 1609. cikk – (1) Megújításra akkor kerül sor, ha az adós a hitelezővel
szemben új kötelmet szerződik, amely helyettesíti és megszünteti az eredeti
kötelmet.
(2) Ugyanakkor, a megújítás akkor is bekövetkezik, ha egy új adós
helyettesíti az eredeti adóst, akit/amelyet a hitelező felment, megszüntetve
ezáltal az eredeti kötelmet. Ebben az esetben, a megújítás az eredeti adós
hozzájárulása nélkül is bekövetkezhet.
(3) A megújításra akkor is sor kerül, ha egy új szerződés hatására
másik hitelező helyettesíti az előzőt, akivel/amellyel szemben az adós
mentesül, ezáltal pedig megszűnik a régi kötelem.
A megújítás bizonyítása 1610. cikk – A megújítás nem vélelmezhető. A megújítási szándéknak
egyértelműnek kell lennie.
A megújított követelés 1611. cikk – (1) Az eredeti követelést biztosító jelzálogok csak akkor
biztosítékai kísérik az új követelést, ha azt kifejezetten előírták.
(2) Az adós helyettesítésével megvalósuló megújítás esetében az
eredeti követeléshez kapcsolódó jelzálogok nem szállnak át az új adós
javaira és nem is maradnak meg az eredeti adós javai felett, ez utóbbi
hozzájárulása nélkül. Átszállhatnak azokra a dolgokra, amelyeket az új
adós az eredeti adóstól szerez meg, ha az új adós hozzájárulását adja.
(3) Ha a megújítás a hitelező és az egyetemleges adósok valamelyike
között következik be, a régi követeléssel kapcsolatos jelzálogok csak az új
adósságot szerződő adóstárs javaira szállhatnak át.
A védekezési lehetőségek 1612. cikk – Ha a megújítás az adós helyettesítésével történik, az új
adós nem érvényesítheti a hitelezővel szemben azokat a védekezési
lehetőségeket, amelyekkel az eredeti adóssal szemben rendelkezett, és
azokat sem, amelyekre ez utóbbi hivatkozhatott volna a hitelezővel
szemben, azon eset kivételével, amelyben, ez utóbbi esetben, az adós az
eredeti kötelem-keletkeztető ügylet semmisségére hivatkozhat.
A megújítás 1613. cikk – (1) A hitelező és az egyetemleges adósok valamelyike

jogkövetkezményei az között létrejött megújítás mentesíti a többi adóstársat a hitelezővel
egyetemleges adósokkal és a szemben. A főadós tekintetében létrejött megújítás mentesíti a kezeseket.
kezesekkel szemben (2) Mindezek ellenére, ha a hitelező kérte az adóstársak vagy adott
esetben a kezesek hozzájárulását, hogy kötelezzék magukat az új
kötelemben, az eredeti követelés fennáll, ha az adósok vagy a kezesek nem
járulnak hozzá.
A megújítás 1614. cikk – Az egyetemleges hitelező beleegyezésével létrejött
jogkövetkezményei az megújítás csak az illető hitelezőt megillető követelésrész tekintetében
egyetemleges hitelezőkkel érvényesíthető a többi hitelezővel szemben.
szemben
VII. CÍM
A kötelmek megszűnése
I. FEJEZET
A kötelmek megszűntetési 1615. cikk – A kötelmek kifizetéssel, kiegyenlítéssel, egyesüléssel, az

lehetőségei adósság elengedésével, előre nem látható teljesítési képtelenség miatt,
valamint a törvényben kifejezetten előírt más módokon szűnnek meg.
II. FEJEZET
A kiegyenlítés
Fogalom 1616. cikk – A kölcsönös tartozások kiegyenlítéssel szűnnek meg a

kisebbik mértékéig.
Feltételek 1617. cikk – (1) A kiegyenlítés jog szerint működik amint két nem
vitatott, folyósítható és esedékes tartozás áll fenn, függetlenül a
forrásuktól, és amelyeknek tárgya egy pénzösszeg vagy egy bizonyos
mennyiségű, azonos természetű helyettesíthető dolog.
(2) A kiegyenlítés érvényestése céljából az egyik fél kérheti a tartozás
bírósági felszámolását.
(3) Bármelyik fél lemondhat, kifejezetten vagy hallgatólagosan, a
kiegyenlítésről.
Azon esetek, amelyekben a 1618. cikk – A kiegyenlítésre nem kerül sor, ha:
kiegyenlítés kizárt a) a követelés károkozó szándékkal megkötött jogügyletből származik;
b) a tartozás tárgya letétbe helyezett vagy haszonkölcsönbe adott
dolog visszaszolgáltatása;
c) a tárgya lefoglalhatatlan dolog.
Fizetési haladék 1619. cikk – A tartozás kifizetésére adott fizetési haladék nem
akadályozza meg a kiegyenlítést.
A beszámítás 1620. cikk – Amennyiben több kiegyenlítésre alkalmas
kötelezettséggel tartozik ugyanazon adós, a fizetés beszámítására
megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazandók.
A kezesség 1621. cikk – (1) A kezes kiegyenlítésre hivatkozhat azon követelés

tekintetében, amelyet a főadós szerez a biztosítékkal ellátott kötelezettség
hitelezőjével szemben.
(2) Ahhoz, hogy a főadós mentesüljön a hitelezőjével szemben, nem
hivatkozhat a kiegyenlítésre azon követelés tekintetében, amellyel a
hitelező tartozik a kezesének.
A kiegyenlítés 1622. cikk – (1) A kiegyenlítésre nem kerül sor és nem lehet róla
jogkövetkezményei harmadik lemondani harmadik személy által megszerzett jogok kárára.
személyekkel szemben (2) Így, az adós, aki/amely letiltott harmadik személyként követelést
szerez a letiltó hitelezővel szemben, nem hivatkozhat a kiegyenlítésre ez
utóbbival szemben.
(3) Az adós, aki/amely a kiegyenlítésre hivatkozhatott és kifizette a
tartozását, már nem élhet a követelése előjogaival vagy jelzálogaival a
harmadik személyek kárára.
Egy követelés 1623. cikk – (1) Az adós, aki/amely egyszerűen elfogadja a hitelezője
engedményezése vagy által egy harmadik személy javára történő követelés engedményezését
tekintetében jelzálog vagy tekintetében jelzálog létesítését, nem érvényesítheti harmadik
létesítése személlyel szemben azt a kiegyenlítést, amire hivatkozhatott volna az
elfogadás előtt az eredeti hitelezővel szemben.
(2) Az engedményezés vagy jelzálog létesítése, amelyet az adós nem
fogadott el, de vele szemben érvényesíthetővé vált, nem akadályozza meg
csak az eredeti hitelező tartozásainak kiegyenlítését, amelyek az
engedményezés vagy jelzálog vele szembeni érvényesíthetőségét követően
keletkeztek.
III. FEJEZET
Az egyesülés
Fogalom 1624. cikk – (1) Amennyiben ugyanazon kötelmi viszony keretében az

adós és hitelező minőséget ugyanazon személy egyesíti, a kötelezettség jog
szerint megszűnik egyesülés révén.
(2) Az egyesülés nem alkalmazandó, ha a tartozás és a követelés
ugyanazon vagyonban, de különböző dologállományban található.
Az egyesülés és a jelzálog 1625. cikk – (1) A jelzálog megszűnik a jelzálogos hitelező és a
jelzálogosított dolog tulajdonosa minőségek egyesülésével.
(2) A jelzálog újjászületik, ha a hitelezőt bármilyen tőle független ok
miatt elperelték.
A kezesség 1626. cikk – Az egyesülés, amely a hitelező és adós minőségek
egyesítésével következik be a kezesek hasznára is szolgál. A kezes és
hitelező vagy a kezes és főadós minőségek egyesítésével történő
összemosódás nem szünteti meg a fő kötelezettséget.
Az egyesülés 1627. cikk – Az egyesülés nem érinti az ezúton megszűnt követeléssel
jogkövetkezményei harmadik kapcsolatban a harmadik személyek által előzőleg megszerzett jogokat.
személyekkel szemben
Az egyesülés megszűnése 1628. cikk – Az egyesülést kiváltó jogcím megszűnése következtében
a kötelem visszaható hatállyal újjászületik.
IV. FEJEZET
Az adósság elengedése
Fogalom 1629. cikk – (1) Az adósság elengedése akkor következik be, ha a

hitelező mentesíti az adóst a kötelezettsége alól.
(2) Az adósság elengedése teljes, ha nincs ellentétes kikötés.
Fajták 1630. cikk – (1) Az adósság elengedése lehet kifejezett vagy
hallgatólagos.
(2) A megvalósító ügylet természetének megfelelően az elengedés
lehet visszterhes vagy ingyenes.
A bizonyítás 1631. cikk – Az adósság elengedése az 1499. cikk feltételei között
történik.
Biztosítékok 1632. cikk – Egy előjogról vagy a hitelező által létesített jelzálogról
való kifejezett lemondás nem teszi vélelmezhetővé a biztosított követelés
tekintetében végzett adósság-elengedést.
A kezesség 1633. cikk – (1) Egyik kezes adósságának kifejezett elengedése
mentesíti a többi kezest a visszkereseti jog mértékéig, amellyel
rendelkeztek volna azon kezessel szemben, aki részesült az adósság
elengedésében.
(2) Mindezek ellenére, az, amit a hitelező kapott a kezestől
mentesítése ellenében, nem számítandó be a főadós vagy a többi kezes által
tartozott szolgáltatásba. A szolgáltatás beszámítandó azonban a többi kezes
által tartozott részbe a visszkereseti jog határáig, amellyel ezek
rendelkeztek volna a mentesített kezessel szemben.
V. FEJEZET
Az előre nem látható teljesítési lehetetlenség
Fogalom. Feltételek 1634. cikk – (1) Az adós mentesítve van, ha kötelezettsége már nem
teljesíthető erőhatalom miatt, előre nem látható esemény vagy más ezekkel
azonosított esemény miatt, amelyek azelőtt következtek be, hogy az adós
késedelmi felszólítást kapott volna.
(2) Az adós, bár késedelemben van, akkor is mentesül, ha a hitelező
nem részesült volna egyébként sem a kötelezettség teljesítésében, az (1)
bekezdésben említett körülmények miatt, azon eset kivételével, amelyben
az adós magára vállalta bekövetkezésük kockázatát.
(3) Amennyiben a teljesítési lehetetlenség ideiglenes, a kötelezettség
teljesítését ésszerű határidőre felfüggesztik, amelyet a teljesítési
lehetetlenséget kiváltó esemény időtartama és következményei szerint
ítélnek meg.
(4) A teljesítési lehetetlenség bizonyítása az adóst terheli.
(5) Az adósnak értesítenie kell a hitelezőt a kötelem teljesítési
lehetetlenségét kiváltó esemény fennállásáról. Ha az értesítés nem ér el a
hitelezőhöz ésszerű határidőn belül azon időponttól, amikortól ismerte
vagy ismernie kellett volna a teljesítései lehetetlenséget, az adós felel a
hitelezőnek ezzel okozott kárért.
(6) Ha a kötelem tárgyát fajta szerint meghatározott dolgok alkotják,

az adós nem hivatkozhat az előre nem látható teljesítési lehetetlenségre.
VIII. CÍM
A szolgáltatások visszaszolgáltatása
I. FEJEZET
A visszaszolgáltatás okai 1635. cikk – (1) A szolgáltatások visszaszolgáltatására minden

alkalommal sor kerül, amikor valakinek a törvény értelmében kötelessége
visszaszolgáltatni a jogtalanul vagy tévedésből, illetve egy utólag
visszaható hatállyal megsemmisített jogügylet alapján kapott dolgokat,
illetve akinek a kötelezettségei erőhatalom, előre nem látható esemény
vagy más, ezekkel azonosított esemény miatt teljesíthetetlenné váltak.
(2) Egy jövőbeli, nem teljesült jogcím alapján végzett szolgáltatás
szintén visszaszolgáltatandó, kivéve, ha a szolgáltatást végző tudta, hogy a
jogcím megvalósulása nem lehetséges vagy adott esetben szándékosan
megakadályozta a megvalósulását.
A visszaszolgáltatásra 1636. cikk – A visszaszolgáltatási jog azt illeti meg, aki a
jogosult személy visszaszolgáltatásnak alávetett szolgáltatást végezte vagy adott esetben
más jogosult személyt, a törvény szerint.
A visszaszolgáltatás formái 1637. cikk – (1) A visszaszolgáltatásra természetben vagy
egyenértékben kerülhet sor.
(2) A szolgáltatások visszaszolgáltatására akkor is sor kerül, ha a
törvény szerint nem tartoznak kártérítéssel.
A törvénybe ütköző jogcím 1638. cikk – Egy törvénybe ütköző vagy erkölcstelen jogcím alapján
miatti visszaszolgáltatás kapott vagy teljesített szolgáltatás mindenkoron visszaszolgáltatásnak
alávetett.
II. FEJEZET
A visszaszolgáltatási lehetőségek
A természetbeni 1639. cikk – A szolgáltatások visszaszolgáltatása természetben

visszaszolgáltatás történik, a kapott dolog visszaadásával.
Az egyenértékben történő 1640. cikk – (1) Ha a visszaszolgáltatásra nem kerülhet sor
visszaszolgáltatás természetben lehetetlenség vagy komoly akadály miatt, illetve ha már
elvégzett szolgáltatásokra vonatkozik, a visszaszolgáltatás egyenértékben
történik.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben, a szolgáltatások értékét a
visszaszolgáltatandó dolognak az adós általi átvétele időpontjában
számított értéke szerint meghatározni.
A jóhiszemű adós 1641. cikk – (1) Ha a dolog teljesen megsemmisült vagy
kötelezettségei elidegenítették, és a visszaszolgáltatásra kötelezett személy jóhiszemű,
vagy a dolgot egy visszaható hatállyal önhibáján kívül megsemmisített
jogügylet alapján szerezte meg, a dolog átvétele, megsemmisülése vagy,

esetenként, elidegenítés időpontjában számított értékei közül a legkisebb
értéket kell visszaszolgáltatnia.
(2) A visszaszolgáltatásra kötelezett személy mentesül, ha a dolog
önhibáján kívül megsemmisül. Ebben az esetben, köteles átadni a
hitelezőnek a kapott biztosítási juttatásokat vagy adott esetben a
juttatásokban való részesülés jogát.
(3) A visszaszolgáltatás adósa csak akkor köteles kifizetni a dolog
használatának ellenértékét, ha a használat a szolgáltatás elsődleges tárgya
volt vagy, amikor, természeténél fogva, a dolgot gyors megsemmisülés
fenyegette.
A rosszhiszemű adós 1642. cikk – (1) Ha a visszaszolgáltatásra kötelezett személy
kötelezettségei megsemmisítette vagy elidegenítette a kapott dolgot, illetve ha a szerződés
neki felróható okok miatt lett megsemmisítve visszaható hatállyal, köteles
visszaszolgáltatni esetenként a dolognak a megszerzése, megsemmisülése
vagy elidegenítése időpontjában fennálló legnagyobb értékét.
(2) A visszaszolgáltatás adósa köteles kifizetni a hibáján kívül
megsemmisült dolog ellenértékét, ha nem bizonyítja be, hogy a dolog
megsemmisült volna a visszaszolgáltatás hitelezőjének birtokában is.
(3) A visszaszolgáltatás adósa úgyszintén köteles kifizetni a
hitelezőnek a dolog használatának ellenértékét.
A részleges megsemmisülés 1643. cikk – (1) Ha a visszaszolgáltatás tárgyát képező dolog
részlegesen megsemmisül, így különösen rongálódás vagy más
értékcsökkenés következtében, a visszaszolgáltatásra kötelezett
személynek kártérítést kell fizetnie a hitelezőnek, azon eset kivételével,
amelyben a veszteség a dolog szokványos használatából származik.
(2) Ha a visszaszolgáltatás oka a hitelezőnek felróható, a
visszaszolgáltatás tárgyát képező dolgot a kereset megindításának
időpontjában fennálló állapotban kell visszaszolgáltatni, kártérítés nélkül,
kivéve, ha ezt az állapotot a visszaszolgáltatás adósának hibája okozta.
A dologra fordított kiadások 1644. cikk – A dologra fordított kiadások visszaszolgáltatási joga a
dologegyesülés tárgykörében a jóhiszemű birtokos tekintetében előírt
szabályoknak vagy, ha a visszaszolgáltatásra kötelezett személy
rosszhiszemű volt, illetve a visszaszolgáltatás neki felróható, a
dologegyesülés tárgykörében a rosszhiszemű birtokos tekintetében előírt
szabályoknak van alávetve.
A gyümölcsök 1645. cikk – (1) Ha jóhiszemű volt, a visszaszolgáltatásra kötelezett
visszaszolgáltatása személy megőrzi a visszaszolgáltatandó dolog gyümölcseit és viseli ezek
előállításának költségeit.
(2) Ha a visszaszolgáltatásra kötelezett személy rosszhiszemű volt
vagy a visszaszolgáltatás oka neki felróható, az előállításukkal végzett
kiadások kiegyenlítése után a megszerzett vagy megszerezhető
gyümölcsöket vissza kell szolgáltatnia.
A visszaszolgáltatás költségei 1646. cikk – (1) A visszaszolgáltatás költségeit a felek viselik a
visszaszolgáltatandó szolgáltatások értékével arányosan.
(2) A visszaszolgáltatás költségeit a rosszhiszemű vagy a szerződés
felbontásáért felelős fél teljes egészében viselni köteles.
A szolgáltatások 1647. cikk – (1) A teljes körű cselekvőképességgel nem rendelkező

visszaszolgáltatása személy csak a meggazdagodása mértékéig kötelezhető
cselekvőképtelen személyek visszaszolgáltatásra, amelyet a visszaszolgáltatási kérelem időpontjában
által értékelnek. A meggazdagodás bizonyítása a visszaszolgáltatást kérő
személyt terheli.
(2) A teljes visszaszolgáltatásra akkor kötelezhető ha, szándékosan
vagy súlyos gondatlanságból, a visszaszolgáltatást lehetetlenné tette.
III. FEJEZET
A visszaszolgáltatás jogkövetkezményei harmadik személyekkel szemben
Az elidegenítési ügyletek 1648. cikk – (1) Ha a visszaszolgáltatásnak alávett dolgot

elidegenítették, a visszaszolgáltatási kereset a birtokba jutó harmadik
személlyel szemben is megindítható, a telekkönyvi szabályok vagy az ingó
javak jóhiszemű megszerzése hatásainak, illetve adott esetben az
elbirtoklásra vonatkozó szabályok alkalmazásával.
(2) Ha a visszaszolgáltatásnak alávetett dolog felett dologi jogokat
létesítettek, az (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
Más jogügyletek 1649. cikk – Az 1648. cikkben előírt rendelkezési ügyletek
kivételével, egy jóhiszemű harmadik személy javára végzett összes más
jogügylet érvényesíthető a valódi tulajdonossal vagy a visszaszolgáltatási
joggal rendelkező személlyel szemben, az időszakonként visszatérő
teljesítésű szerződések kivételével, amelyek, a törvényben előírt
nyilvánossági alakiságok betartásának feltételével, a felek által
meghatározott határidő alatt, de a létesítő címének megszüntetése
időpontjától számított egy évet meg nem haladón kifejtik joghatásukat.
IX. CÍM
Különleges szerződések
I. FEJEZET
Az adásvételi szerződés
1. SZAKASZ
§.1 Alkalmazási terület
Fogalom 1650. cikk – (1) Az adásvétel az a szerződés, amellyel az eladó

átruházza, vagy adott esetben kötelezi magát, hogy átruházza a vásárlóra
egy dolog feletti tulajdonjogát a vásárló által fizetendő ár ellenében.
(2) Adásvétellel átruházható úgyszintén a tulajdonjog egy korlátolt
dologi joga vagy bármely más jog.
Egyes adásvételi szabályok 1651. cikk – A jelen fejezetnek az eladó kötelezettségeire vonatkozó
alkalmazása rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az elidegenítő kötelezettségei
tekintetében bármely, jogátruházással járó szerződés esetében, ha az illető

szerződés tekintetében alkalmazandó vagy általában a kötelmekről szóló
szabályozások eltérően nem rendelkeznek.
§.2 Ki vásárolhat vagy adhat el
A képesség elve 1652. cikk – Mindenki vásárolhat vagy eladhat, akinek a törvény nem
tiltja azt meg.
Peres jogok vásárlásának 1653. cikk – (1) Az abszolút semmisség terhe mellett, a bírók,
tilalma ügyészek, bírósági jegyzők, törvényszéki végrehajtók, ügyvédek,
közjegyzők, jogtanácsosok és fizetésképtelenségi szakemberek nem
vásárolhatnak, közvetlenül vagy közbeiktatott személyek révén, peres
jogokat azon bíróság hatáskörében, amelynek körzetében tevékenységüket
folytatják.
(2) Kivételt képeznek az (1) bekezdés előírásai alól:
a) az örökösi jogok vagy a tulajdonjogi hányadok megvásárlása
örököstársaktól vagy, az esetnek megfelelően, tulajdonostársaktól;
b) peres jog vásárlása olyan követelés kielégítése céljából, amely a jog
peressé válása előtt született;
c) a peres joggal kapcsolatos dolgot birtokló személy jogai védelme
érdekében végzett vásárlás.
(3) A jog peresnek tekinthető, ha létezésére vagy kiterjedésére
vonatkozóan megindított és még le nem zárt per folyik.
Egyéb vásárlási tilalmak 1654. cikk – (1) Nem vásárolhatnak, közvetlenül vagy közbeiktatott
személyek révén, még nyilvános árverésen sem az alábbi személyek:
a) a megbízottak, azon dolgok tekintetében, amelyek eladásával
megbízták őket, az 1304. cikkben említett eset kivételével;
b) a szülő, a gyám, a gondnok, az ideiglenes ügykezelő, az általuk
képviselt személyek dolgai tekintetében;
c) a köztisztviselők, a csődbiztosok, a fizetésképtelenségi szakértők, a
végrehajtók és más hasonló személyek, akik befolyásolhatnák az ő
közbenjárásukkal végzett adásvétel feltételeit vagy azon adásvételt,
amelynek tárgyát általuk ügykezelt vagy a felügyeletük alatt ügykezelt
dolgok képezik.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tilalmak
megszegésének jogkövetkezménye a relatív semmisség, a c) pontban
foglaltnak pedig az abszolút semmisség.
Eladási tilalmak 1655. cikk – (1) Az 1654. cikk (1) bekezdésében említett személyek,
úgyszintén nem adhatják el saját dolgaikat az általuk ügykezelt vagy adott
esetben a felügyeletük alatt ügykezelt dolog vagy vagyon eladásából vagy
használatából származó pénzösszeg ellenében.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azon
szerződések esetében is, amelyekben az 1654. cikk (1) bekezdésében
említett személyek által ígért szolgáltatások ellenében a másik fél egy
pénzösszeg fizetésére kötelezi magát.
Az érvénytelenítési kereset 1656. cikk – A vásárlási vagy eladási tilalom alatt álló személyek nem
elfogadhatatlansága kérhetik az eladás érvénytelenítését sem saját nevükben, sem pedig a
védett személy nevében.
§.3 Az adásvétel tárgya
Az eladható dolgok 1657. cikk – Bármilyen dolog szabadon eladható, ha az adásvételt nem
tiltja vagy korlátozza törvény, szerződés vagy végrendelet.
Egy jövőbeli dolog adásvétele 1658. cikk – (1) Ha az adásvétel tárgyát egy jövőbeli dolog képezi, a
vásárló a dolog létrejöttének időpontjában szerzi meg a tulajdont. Az
épületek tekintetében a telekkönyvre vonatkozó megfelelő rendelkezések
alkalmazandók.
(2) A szerződés megkötésének időpontjában nem létező, korlátolt
fajtájú dolgok adásvétele esetén, a vásárló a tulajdont az eladott dolgok
eladó általi individualizációja időpontjában szerzi meg. Ha a dolog vagy
adott esetben a korlátolt fajta nem jön létre, a szerződés nem fejt ki
joghatást. Ennek ellenére, ha a megvalósulás elmaradása az eladó hibájából
történik, köteles kártérítést fizetni.
(3) Ha a dolog csak részben valósul meg, a vásárló választhat az
adásvétel megsemmisítésének kérelme vagy az ár megfelelőképpen történő
mérséklésének kérelme között. Ez a megoldás alkalmazandó a (2)
bekezdésben említett esetben is, ha a korlátolt fajta csak részlegesen
valósul meg, és ezen ok miatt, az eladó nem individualizálhatja a
szerződésben meghatározott teljes mennyiséget. Ha a dolog vagy adott
esetben a korlátolt fajta részleges meg nem valósulása az eladó hibája miatt
történik, kártérítést köteles fizetni.
(4) Amennyiben a vásárló vállalta a dolog vagy adott esetben a
korlátolt fajta meg nem valósulásának kockázatát, köteles az árat kifizetni.
(5) A jelen cikk értelmében a dolog megvalósultnak tekintendő azon
időpontban, amelyben a szerződés megkötési céljának megfelelő
rendeltetés szerinti használatra alkalmas.
A teljesen vagy részben 1659. cikk – Ha egy egyedileg meghatározott dolog adásvételének
megsemmisült dolog időpontjában az teljes egészében megsemmisült, a szerződés nem fejt ki
adásvétele joghatást. Ha a dolog csak részben semmisült meg, az adásvétel
időpontjában e tényt nem ismerő vásárló kérheti az adásvétel
érvénytelenítését vagy az ár megfelelő mérséklését.
Az ár feltételei 1660. cikk – (1) Az árat egy pénzösszeg képezi.
(2) Az árnak komolynak és meghatározottnak, illetve legalább
meghatározhatónak kell lennie.
A meghatározható ár 1661. cikk – A szerződésben meg nem határozott áron végzett
adásvétel akkor érvényes, ha a felek megállapodtak azon módot illetően,
amellyel az ár utólag, de a kifizetés időpontját meg nem haladóan
meghatározható, és amely a felek között nem szükségeltet újabb
megállapodást.
Az ár meghatározása 1662. cikk – (1) Az ár meghatározható a felek egyezsége szerint
harmadik személy által kijelölt egy vagy több személy által is.
(2) Amennyiben az így kijelölt személyek nem határozzák meg az árat

a felek által meghatározott határidőn belül vagy, ennek hiányában, a
szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül, a szerződés
megkötési helye szerint illetékes bíróság elnöke, sürgősségi eljárásban,
tanácsteremben, jogerős végzéssel kijelöl egy szakértőt az ár
meghatározására. A szakértő javadalmazását a felek egyenlő mértékben
fizetik.
(3) Ha az árat nem határozták meg a szerződés megkötésétől számított
egy éves határidőn belül, az adásvétel semmis, azon eset kivételével,
amelyben a felek más formában egyeztek meg az ár meghatározására.
Az ár meghatározása az 1663. cikk – Ha az árat az eladott dolog tömegének függvényében
eladott dolog tömegének határozzák meg, az összeg megállapításánál nem kell figyelembe venni a
függvényében csomagolás tömegét.
Az ár kifejezett 1664. cikk – (1) Az adásvétel ára elégségesen meghatározott, ha a
meghatározásának hiánya körülmények függvényében megállapítható.
(2) Ha a szerződés tárgyát olyan dolgok képezik, amelyek eladásával
az eladó rendszeresen foglalkozik, vélelmezhető, hogy a felek az eladó
által rendszerint gyakorolt árat tartották szem előtt.
(3) Ellentétes kikötés hiányában, a szervezett piacon meghatározott
árral rendelkező dolgok adásvétele a szerződés megkötésének napján a
szerződéskötés helyéhez legközelebb lévő piacon gyakorolt áron
vélelmezett megkötöttnek. Ha ez a nap munkaszüneti nap volt, a legutolsó
munkanapot kell figyelembe venni.
A valótlan ár és a 1665. cikk – (1) Az adásvétel érvényteleníthető, ha az árat megfizetése
jelentéktelen ár szándéka nélkül határozták meg.
(2) Ugyanakkor, ha törvény másként nem rendelkezik, az adásvétel
érvényteleníthető, ha az ár annyira aránytalan a dolog értékéhez
viszonyítva, hogy a felek nyilvánvalóan nem akartak adásvételben
megállapodni.
Az adásvétel költségei 1666. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, az adásvételi szerződés
megkötésének költségei a vásárlót terhelik.
(2) A dolog lemérési és átadási költségei az eladót terhelik, az átvételi
és a teljesítési helyről való elszállítási költségeket pedig – ellentétes
megállapodás hiányában – a vásárló viseli.
(3) Ellentétes kikötés hiányában, az ár kifizetési ügyletével
kapcsolatos költségek a vásárlót terhelik.
Az átadás költségei 1667. cikk – A szokásjog vagy ellentétes kikötés hiányában, ha a
dolgot egyik helyről a másikra kell szállítani, az eladónak kell
gondoskodnia az elszállításról a vásárló költségén. Az eladó mentesül a
kötelezettség alól, ha átadja a dolgot a fuvarozónak vagy a feladónak. A
szállítási költségek a vásárlót terhelik.
§.4 Az opciós egyezmény az adásvételi szerződés és az eladási ígéret tekintetében
Az adásvételi szerződésre 1668. cikk – (1) Egy egyedileg meghatározott dolog adásvételi
vonatkozó opciós egyezmény szerződésére vonatkozó opciós egyezmény esetében, az opciós egyezmény
megkötésének és adott esetben az opció gyakorlásának vagy az opció

gyakorlására előírt határidő lejártának időpontja között az opciós
egyezmény tárgyát képező dolog tekintetében nem lehet rendelkezni.
(2) Amennyiben az opciós egyezmény tárgyát telekkönyvi jogok
képezik, az opciós jogot bejegyzik a telekkönyvbe.
(3) Az opciós jogot hivatalból törlik, ha az opciós határidő lejártáig
nem került bejegyzésre az opció gyakorlására vonatkozó nyilatkozat, a
másik féllel való közlés bizonyítékának kíséretében.
Az eladási ígéret és a 1669. cikk – (1) Amennyiben egy kétoldalú adásvételi ígéretben egyik
vásárlási ígéret fél neki felróható okok miatt elutasítja a megígért szerződés megkötését, a
másik fél kérheti egy szerződést helyettesítő határozat kihirdetését, ha a
többi érvényességi feltétel teljesül.
(2) A kereseti jog a szerződés megkötésére kijelölt időponttól
számított hathónapos határidőn belül évül el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók esetenként az egyoldalú eladási vagy vásárlási ígéret
esetében.
(4) Egy egyedileg meghatározott dolog egyoldalú vásárlási ígérete
esetében, ha az ígéret teljesítése előtt a hitelező elidegeníti a dolgot vagy
dologi jogot létesít felette, az ígérettevő kötelezettsége megszűntnek
tekintendő.
Az ígéret ára 1670. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, a vásárlási ígéret alapján
kifizetett összegek a megállapodás tárgyát képező ár előlegét képezik.
§.5 Az eladó kötelezettségei
I. Általános rendelkezések
Az adásvétel kikötéseinek 1671. cikk – Az adásvételi szerződés kétséges kikötéseit a vásárló

értelmezése javára kell értelmezni, a fogyasztói szerződések és az adhéziós szerződések
tekintetében alkalmazandó szabályok figyelembe vételével.
Az eladó fő kötelezettségei 1672. cikk – Az eladó fő kötelezettségei az alábbiak:
1. átruházni esetenként az eladott dolog vagy jog tulajdonjogát;
2. átadni a dolgot;
3. garantálni a vásárlót elperlés esetére és a dolog rejtett hibái tekintetében.
II. A tulajdonjog vagy az eladott jog átruházása
Az eladott jog átruházási 1673. cikk – (1) Az eladó köteles átruházni a vásárlóra az eladott
kötelezettsége dolog tulajdonjogát.
(2) A tulajdonjoggal egyidejűleg a vásárló megszerzi az eladó
tulajdonában lévő összes járulékos jogot és keresetet.
(3) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdon-átruházásra
vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha a
tulajdonjogtól eltérő más jogokat ruháznak át eladással.
A tulajdon átruházása 1674. cikk – A törvényben előírt esetek kivételével, illetve ha a felek
akarata eltérő következtetésre nem vezet, a tulajdonjog jog szerint
átruházódik a vásárlóra a szerződés megkötésének időpontjától, akkor is,
ha a dolgot nem adták még át vagy az árat nem fizették még ki.
Az adásvétel 1675. cikk – A törvényben kifejezetten előírt esetekben az adásvétel
érvényesíthetősége harmadik személyekkel szemben csak akkor érvényesíthető, ha teljesítették
a szükséges nyilvánossági alakiságokat.
Az ingatlanok 1676. cikk – Ingatlaneladás terén, a tulajdonnak az eladóról a
tulajdonjogának átruházása vásárlóra való átruházása a telekkönyvi rendelkezéseknek van alávetve.
A megszűnt jogok törlése 1677. cikk – Az eladó köteles törölni a telekkönyvből, saját költségén,
az eladott ingatlan vonatkozásában bejegyzett jogokat, ha azok
megszűntek.
A fajta szerint meghatározott 1678. cikk – Amennyiben az adásvétel tárgyát fajta szerint
dolgok adásvétele meghatározott dolgok képezik, azok átadással, számlálással, méréssel vagy
bármilyen más megegyezésen alapuló vagy a dolog természete által
megkövetelt módon történő individualizálás után kerülnek a vásárló
tulajdonába.
A dolgok tömeges adásvétele 1679. cikk – Ha azonban a dolgokat tömegesen, egységes és globális
áron adják el, a tulajdon a szerződés megkötésének időpontjában átszáll a
vásárlóra, akkor is, ha a dolgokat nem individualizálták.
A minta vagy modell szerinti 1680. cikk – Az áruminta vagy modell szerinti eladásnál a tulajdonjog
adásvétel a dolog átadásának időpontjában száll át.
A próba alapján történő 1681. cikk – (1) A próba alapján történő adásvétel azon felfüggesztő
adásvétel feltétellel köttetik meg, hogy a próba nyomán a dolog megfeleljen a
szerződés megkötésekor meghatározott feltételeknek vagy, azok
hiányában, a dolog természet szerinti rendeltetésének.
(2) Ha a próba időszakát tekintve nem született megállapodás, és a
szokások másra nem utalnak, a feltétel teljesítettnek tekintendő abban az
esetben, ha a vásárló a dolog átadásától számított 30 napon belül nem
nyilatkozta, hogy a dolog nem kielégítő.
(3) Ha az adásvételi szerződésben a felek előírták, hogy az eladott
jószágot ki kell próbálni, vélelmezhetően egy próba alapján történő
adásvételt kötöttek meg.
Kóstolás utáni adásvétel 1682. cikk – (1) A vásárló ízlésének való megfelelés fenntartásával
történő adásvétel akkor tekintendő megkötöttnek, ha a vásárló a
megegyezés szerinti vagy a szokásokkal meghatározott határidőn belül
kinyilvánította hozzájárulását. Ha ilyen határidő nincsen, az 1681. cikk (2)
bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
(2) Ha az eladott dolog a vásárlónál van, és az nem nyilatkozik az (1)
bekezdésben említett határidőn belül, az adásvétel a határidő lejártakor
tekintendő megkötöttnek.
Más dolgának az adásvétele 1683. cikk – (1) Ha egy egyedileg meghatározott dologra vonatkozó
szerződés megkötésének időpontjában az egy harmadik személy
tulajdonában van, a szerződés érvényes, és az eladó köteles biztosítani a
tulajdonjognak a jogosultról a vásárlóra történő átruházását.
(2) Az eladó kötelezettsége teljesítettnek tekintendő akár a dolog
megszerzésével, akár az adásvétel tulajdonos általi jóváhagyásával, illetve
bármely más módon, amely közvetlenül vagy közvetetten megszerzi a

vásárlónak a dolog feletti tulajdonjogot.
(3) Ha törvény vagy a felek ellentétesen nem rendelkeznek, a
tulajdonjog jog szerint átszáll a vásárlóra a dolog eladó általi
megszerzésével vagy az adásvételi szerződésnek a tulajdonos általi
elfogadásával.
(4) Abban az esetben, ha az eladó nem biztosítja a tulajdonjog
átruházását a vásárlóra, ez utóbbi kérheti a szerződés felbontását, az ár
visszaszolgáltatását, valamint adott esetben kártérítéseket.
(5) Ha egy tulajdonostárs közös tulajdont adott el és utólag nem
biztosítja a dolog teljes tulajdonának átszállását a vásárlóra, ez utóbbi
kártérítések mellett, saját választása szerint, kérheti az árnak a meg nem
szerzett hányadrésszel arányosan történő csökkentését, vagy a szerződés
felbontását, abban az esetben, ha nem vásárolt volna, amennyiben tudja,
hogy nem szerzi meg a dolog teljes tulajdonjogát.
(6) A (4) és (5) bekezdésben említett esetekben, a kártérítések
mértékét az 1702. és 1703. cikk szerint értelemszerűen határozzák meg.
Ennek ellenére, az a vásárló, aki/amely a szerződés megkötésekor tudta,
hogy a dolog nem teljes egészében az eladóé, nem kérheti az önálló vagy
fényűző munkálatok költségeinek megtérítését.
A tulajdon fenntartása 1684. cikk – Az a kikötés, amellyel az eladó fenntartja a dolog feletti
tulajdonjogot az ár teljes kifizetéséig, érvényes akkor is, ha a dolgot
átadták. Ez a kikötés azonban harmadik személyekkel szemben csak a
törvényben a dolog természetének megfelelően megkövetelt nyilvánossági
alakiságok teljesítése után érvényesíthető.
III. A dolog átadása
Fogalom 1685. cikk – Az átadás az eladott dolog vásárlónak való

rendelkezésére bocsátásával történik, mindennel együtt, ami szükséges, a
körülményeknek megfelelően, a birtoklás szabad és akadálymentes
gyakorlásához.
Az átadási kötelezettség 1686. cikk – (1) A dolog átadásának kötelezettsége kiterjed a
mértéke tartozékaira is, valamint mindenre, amit az állandó használatára
rendeltettek.
(2) Úgyszintén, az eladó köteles a tulajdonjogra vagy a dolog
használatára vonatkozó jogcímeket és okmányokat is átadni.
(3) Fajta szerint meghatározott dolgok esetében az eladó nem mentesül
az átadási kötelezettség alól akkor sem, ha az illető dolgokból álló tétel
teljességében megsemmisült, kivéve, ha a tételt kifejezetten előírta a
megállapodás.
Az ingatlan dolog átadása 1687. cikk – Az ingatlan átadása a vásárló rendelkezésére bocsátásával
történik, az eladó által létesített bármilyen tehertől mentesen.
Az ingó dolog átadása 1688. cikk – Az ingó dolog átadása történhet akár fizikai átadással,
akár a dolgot képviselő jogcím, illetve más okirat vagy dolog átadásával,
amely bármikor lehetővé teszi a vásárló számára az átvételt.
Az átadás helye 1689. cikk – Az átadásra ott kerül sor, ahol a dolog a szerződés
megkötésekor található, ha a felek egyezsége vagy, annak hiányában, a
szokás másra nem enged következtetni.
Az eladott dolog állapota 1690. cikk – (1) A dolgot a szerződés megkötésekor fennálló
állapotban kell átadni.
(2) A vásárló köteles az átvétel után azonnal ellenőrizni a dolog
állapotát a szokásoknak megfelelően.
(3) Ha az ellenőrzés alkalmával hibákat találnak, a vásárlónak
haladéktalanul értesítenie kell arról az eladót. Értesítés hiányában úgy
tekintendő, hogy az eladó teljesítette az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségét.
(4) Mindezek ellenére, a rejtett hibák tekintetében, az 1707 – 1714.
cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
A minőségre vonatkozó 1691. cikk – (1) Abban az esetben, ha a vásárló vitatja az eladó által
véleménykülönbség rendelkezésére bocsátott dolog minőségét vagy állapotát, az átadási
kötelezettség teljesítésére előírt hely szerint illetékes bíróság elnöke,
bármelyik fél kérésére, azonnal kijelöl egy szakértőt a szükséges
megállapítások elvégzésére.
(2) Ugyanazon határozattal elrendelheti a dolog lefoglalását vagy
letétbe helyezését is.
(3) Ha a dolog megőrzése nagy károkat okozhat, vagy jelentős
kiadásokat eredményezhet, elrendelhető a tulajdonos költségén való
eladása, a bíróság által megszabott feltételek között.
(4) Az eladási határozatot végrehajtása előtt közölni kell a másik féllel
vagy képviselőjével, ha azok egyike a határozatot kihirdető bíróság területi
körzetében található helységben található. Ellenkező esetben, a határozatot
végrehajtásától számított három napon belül kell közölni.
Az eladott dolog gyümölcsei 1692. cikk – Ha másként nem állapodtak meg, az eladott dolog gyümölcsei
a vásárlót illetik meg a tulajdonjog megszerzésének napjától kezdődően.
Az átadás időpontja 1693. cikk – Határidő hiányában, a vásárló kérheti a dolog átadását
amint az árat kifizette. Ha azonban a vásárlás időpontjában a vásárló előtt
ismeretlen körülmények következtében a dolog átadására csak egy
bizonyos határidő elteltével kerülhet sor, vélelmezhető, hogy a felek
megállapodtak, hogy az átadás a kérdéses határidő lejártakor történjen.
A dolog átadásának 1694. cikk – (1) Ha az ár kifizetési kötelezettségét határidő terheli, és
megtagadása az eladás után a vásárló fizetésképtelenné vált vagy az eladónak nyújtott
biztosítékok csökkentek, az eladó felfüggesztheti az átadási kötelezettség
teljesítését mindaddig, amíg a vásárló nem nyújt kielégítő biztosítékot,
hogy kifizeti az árat a meghatározott határidőn belül.
(2) Ha azonban a szerződés megkötésekor az eladó tudott a vásárló
fizetésképtelenségéről, ez utóbbi megőrzi a határidő kedvezményét, ha a
fizetésképtelenségi állapota nem súlyosbodott jelentősen.
IV. Elperlés elleni garancia
Az elperlés elleni garancia 1695. cikk – (1) Az eladó jog szerint köteles garanciát nyújtani a
feltételei vásárlónak elperlésért, amely teljesen vagy részben meggátolná az eladott
dolog háborítatlan birtoklásában.

(2) A garanciát harmadik személy által emelt, az eladás időpontját
megelőzően született jogra alapuló, és az említett időpontig a vásárló
tudomására nem hozott igényekből származó elperlésért kell nyújtani.
(3) Úgyszintén garantálni kell az eladónak felróható, akár az eladás
után bekövetkező cselekményekből származó elperlés esetét is.
Garantálási kivétel 1696. cikk – Az, aki kötelezte magát, hogy garanciát nyújt elperlésért,
nem perelhet el.
A garantálási kötelezettség 1697. cikk – Az elperlésért járó garantálási kötelezettség nem osztható
oszthatatlansága az adósok között.
A garancia szerződéses 1698. cikk – (1) A felek megegyezhetnek, hogy kiterjesszék vagy
módosítása vagy elhárítása leszűkítsék a garantálási kötelezettséget. Abban is megállapodhatnak, hogy
mentesítik az eladót bármilyen elperlésért járó garantálási kötelezettség
alól.
(2) Az eladó garantálási kötelezettségét csökkentő vagy elhárító
kikötés nem mentesíti az ár visszafizetésének kötelezettsége alól, azon eset
kivételével, amelyben a vásárló vállalta az elperlés bekövetkezésének
kockázatát.
Az elperléssel kapcsolatos 1699. cikk – Az eladó felel a személyes cselekedeteivel az eladást
felelősség hiányára vonatkozó követően okozott elperlésért, illetve azért, amelynek okait az eladás
kikötés korlátai időpontjában ismerte, de elrejtette a vásárló elől, akkor is, ha a
megállapodás szerint nem tartozik semmilyen garanciát nyújtani. Bármely
ellentétes kikötés meg nem íratnak tekintendő.
A szerződés felbontása 1700. cikk – (1) A vásárló kérheti az adásvétel felbontását, ha
elperelték a teljes dolgot vagy ennek egy annyira jelentős részét, hogy, ha
tudatában lett volna az elperlésnek, nem kötötte volna meg a szerződést.
(2) A felbontással egyidejűleg a vásárló kérheti az ár
visszaszolgáltatását és az elszenvedett kár jóvátételét.
Az ár visszaszolgáltatása 1701. cikk – (1) Az eladó köteles visszaszolgáltatni az árat egészében
akkor is, ha az elperlés időpontjában, az eladott dolog értéke csökkent,
vagy ha a vásárló gondatlansága miatt, illetve erőhatalom miatt a dolog
jelentős rongálódást szenvedett.
(2) Ha azonban a vásárlónak előnye származott a dolognak okozott
rongálódásból, az eladónak jogában áll az előnynek megfelelő összeget
levonni az árból.
(3) Ha az eladott dolognak az elperlés időpontjában bármilyen okból
kifolyólag nagyobb értéke van, az eladó köteles az adásvételi ár mellett
kifizetni a vásárlónak az elperlés időpontjáig bekövetkezett
értéknövekedést is.
A kártérítések mértéke 1702. cikk – (1) Az eladó által tartozott kártérítések az alábbiakat
tartalmazzák:
a) a vásárló által az elperlőnek visszaszolgáltatott gyümölcsök értékét;
b) a vásárló által az elperlővel folytatott per, valamint az eladó
garantálási keresete során kiadott perköltségeket;
c) a szerződés vásárló általi megkötésének és teljesítésének költségeit;
d) az elperlés miatt a vásárló által elszenvedett károkat és az elmaradt
hasznot.
(2) Úgyszintén, az eladónak kötelessége megtéríteni vagy
megtéríttetni az elperlő által a vásárlónak az eladott dologgal
kapcsolatosan végzett munkálatok teljes költségét, függetlenül attól, hogy
a munkálatok önállóak vagy hozzáadottak, azonban ez utóbbi esetben, csak
akkor, ha szükségesek vagy hasznosak voltak.
(3) Ha az eladó ismerte az elperlés okát a szerződés megkötésének
időpontjában, köteles megtéríteni a vásárlónak a fényűző munkálatok
elvégzésével vagy adott esetben elvitelével kapcsolatos költségeket.
A részleges elperlés 1703. cikk – Amennyiben a részleges elperlés nem vonja maga után a
jogkövetkezményei szerződés felbontását, az eladónak vissza kell szolgáltatnia a vásárlónak az
elperlés mértékével arányos részt, és ha esedékes, kártérítést kell fizetnie.
A kártérítések mértékének meghatározására az 1702. cikk előírásai
Az elperlés vásárló általi 1704. cikk – Amennyiben a vásárló megőrizte a megvásárolt dolgot,
elhárítása kifizetve az elperlő harmadik személynek egy pénzösszeget vagy más
dolgot adva neki, az eladó mentesül a garantálás következményeitől az első
esetben a vásárlónak a kifizetés időpontjában kiszámított törvényes
kamattal fizetett összeg megtérítésével, a második esetben az adott dolog
értékének, valamint, mindkét esetben, az összes járulékos kiadás
kifizetésével.
Az eladó perbehívása 1705. cikk – (1) Az eladott dolog felett jogot követelő harmadik
személy által perbe hívott vásárlónak perbe kell vonnia az eladót. Ha ezt
nem tette meg, és jogerős határozattal elítélték, elveszti a garantálás jogát,
ha az eladó bebizonyítja, hogy elegendő bizonyítéka volt a kérelem
elutasítására.
(2) A vásárló, aki/amely, anélkül, hogy bírói határozata lenne,
elismerte a harmadik személy jogát, elveszti a garantálási jogot, azon eset
kivételével, amelyben bebizonyítja, hogy nem létezett elegendő indok az
elperlés meggátolására.
A garancia 1706. cikk – Az eladó köteles elperlésért garantálni a dolog
kedvezményezettjei valamennyi utólagos megszerzőjét, függetlenül attól, hogy visszterhesen
vagy ingyenesen szerezte meg a dolgot.
V. Az eladott dolog hibái elleni garancia
Feltételek 1707. cikk – (1) Az eladó garanciát nyújt a vásárlónak bármilyen

rejtett hibáért, amely a dolgot rendeltetése szerinti használatra
alkalmatlanná teszi, illetve amely olyan mértékben csökkenti a
használhatóságát vagy az értékét, hogy, ha azt ismerte volna, a vásárló nem
vásárolt volna, vagy kisebb árat adott volna.
(2) Rejtett hibának tekintendő az, amely a szerződéskötés
időpontjában nem észrevehető az óvatos és gondos vásárló számára
anélkül, hogy szaksegítséget igényelne.
(3) Garanciával akkor tartoznak, ha a hiba vagy annak az oka a dolog
átadása időpontjában fennállt.
(4) Az eladó nem tartozik garantálni azokért a hibákért, amelyeket a
vásárló a szerződés megkötésekor ismert.

(5) A kényszervégrehajtásokban nem kell garanciát nyújtani a rejtett
hibákért.
A garancia szerződéses 1708. cikk – (1) Ha a felek másként nem egyeztek meg, az eladó
módosítása vagy elhárítása köteles garanciát nyújtani a rejtett hibákért, akkor is, ha nem ismerte
azokat.
(2) A hibákért való felelősséget elhárító vagy korlátozó kikötés
semmis azon hibák tekintetében, amelyeket az eladó ismert vagy ismernie
kellett volna a szerződés megkötésének időpontjában.
A hibák feltárása 1709. cikk – (1) A dolog rejtett hibáit feltáró vásárló köteles ezeket az
eladó tudomására hozni a szerződésben meghatározott határidőn belül
vagy, annak hiányában, három hónapon belül, az építmények esetében,
illetve, a felfedezéstől számított két hónapon belül, a többi dolgok
esetében. Ellenkező esetben, az eladó által a rejtett hibák miatt a
vásárlónak tartozott kártérítések megállapításánál figyelembe kell venni a
hibák bejelentésének elmulasztása vagy késedelmes bejelentése miatt az
eladó által elszenvedett kárt is.
(2) Amennyiben a hiba fokozatosan jelenik meg, az (1) bekezdésben
említett határidők azon a napon kezdenek el folyni, amelyen a vásárló
megismeri a hiba súlyosságát és terjedelmét.
(3) A hibát titkoló eladó nem hivatkozhat a jelen cikk előírásaira.
A garancia 1710. cikk – (1) Az eladók rejtett hibákért való garantálási
jogkövetkezményei kötelezettsége alapján a vásárló az alábbiakat kaphatja meg, az esetnek
megfelelően:
a) a hibák eladó általi vagy ennek a költségén történő kiküszöbölését;
b) az eladott dolog helyettesítését egy ugyanolyan jellegű, azonban
hibátlan dologgal;
c) az ár megfelelő csökkentését;
d) az adásvétel felbontását.
(2) Az eladó kérésére a bíróság, figyelembe véve a hibák súlyosságát
és a szerződés megkötésének célját, valamint más körülményeket is, a
vásárló által kérttől eltérő, az (1) bekezdésben említett más intézkedést is
elrendelhet.
A hibák, amelyek nem érintik 1711. cikk – (1) Ha az eladott dolgok közül csak némelyik hibás, és
az összes eladott dolgot azok elhatárolhatók a többitől anélkül, hogy a vásárló károsulna, és a
bíróság elrendeli a felbontást az 1710. cikk feltételei között, a szerződés
csak részben szűnik meg.
(2) A szerződés felbontása, a fő dolog tekintetében, maga után vonja a
felbontást a mellékdolog tekintetében is.
A garancia mértéke 1712. cikk – (1) Amennyiben a szerződés megkötésének időpontjában
ismerte az eladott dolog hibáit, az 1710. cikkben említett valamelyik
intézkedés mellett az eladó köteles kártérítést fizetni, a teljes okozott kár
jóvátétele érdekében, ha esedékes.
(2) Ha az eladó nem ismerte az eladott dolog hibáit, és elrendelték az
1710. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett valamelyik
intézkedést, az eladó csak az árat és az eladással eredményezett költségeket
köteles visszaszolgáltatni a vásárlónak, egészen vagy részben, az esetnek

megfelelően.
A dolog elvesztése vagy 1713. cikk – A dolog elvesztése vagy megrongálódása, akár
megrongálódása erőhatalom miatt is, nem akadályozza meg a vásárlót, hogy részesüljön az
1710. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések alkalmazásában.
A megállapodott minőség 1714. cikk – A rejtett hibákért való garanciára vonatkozó
hiányával kapcsolatos rendelkezések alkalmazandók akkor is, ha az eladott dolog nem felel meg a
garancia felek által megállapodott minőségnek.
Garancia a minta vagy 1715. cikk – Az áruminta vagy modell szerinti eladás esetében az
modell szerinti eladás eladó garantálja, hogy a dolog megfelel a minta vagy modell minőségének.
esetében
VI. A megfelelő működésért való garancia
A megfelelő működésért való 1716. cikk – (1) A rejtett hibákért való garancián kívül, az eladó,
garancia feltételei aki/amely garantálta egy bizonyos időre az eladott dolog megfelelő
működését, köteles a garanciaidőben felmerült bármilyen meghibásodás
esetén saját költségén megjavítani a dolgot.
(2) Ha a javítás nem lehetséges, vagy ha annak ideje meghaladja a
szerződésben vagy a külön törvényben meghatározott időt, az eladónak
kötelessége helyettesíteni az eladott dolgot. A szerződésben vagy a külön
törvényben előírt határidő hiányában a javítás maximális határideje a
vevőnek a dolog megjavítására vonatkozó kérelme időpontjától számított
15 nap.
(3) Ha az eladó nem helyettesíti a dolgot a körülményekhez képest
ésszerű határidőn belül, köteles, a vásárló kérésére, visszaszolgáltatni a
dologért cserébe kapott árat.
A vásárlónak felróható 1717. cikk – Az eladó nem tartozik garanciát nyújtani, ha az eladó
meghibásodás bebizonyítja, hogy a meghibásodás a dolognak a vásárló általi nem
megfelelő használat vagy tárolás következménye. A vásárló
magatartásának értékelésekor figyelembe veszik az írásos utasításokat is,
amelyeket az eladó adott át neki.
A meghibásodás közlése 1718. cikk – (1) A garantálási jog elvesztésének jogkövetkezménye
mellett a vásárlónak közölnie kell a meghibásodást felfedése után
haladéktalanul, de mindenképpen a garanciaidő letelte előtt.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók
abban az esetben is, ha az eladó garantálta, hogy az eladott dolog egy
meghatározott időre megőriz bizonyos tulajdonságokat.
§.6 A vásárló kötelezettségei
Az ár megfizetése és a dolog 1719. cikk – A vásárló elsődleges kötelezettségei a következők:

átvétele a) az eladott dolog átvétele;
b) az eladási ár megfizetése.
Az ár megfizetésének helye és 1720. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a vásárlónak a
időpontja szerződés megkötésekor a dolog fellelhetőségi helyén és közvetlenül a
tulajdonjog átruházását követően kell megfizetnie az árat.

(2) Ha a szerződés megkötésének időpontjában a dolgok áthelyezés
alatt álltak, ellentétes kikötés hiányában, az ár megfizetésére a
szokásjogból következtethető helyen vagy, annak hiányában, a rendeltetési
helyen kerül sor.
Az árra számított kamatok 1721. cikk – Ha megegyezés másként nem szól, a vásárlónak kamatot
kell fizetnie az ár után a tulajdonjog megszerzésének napjától, ha a dolog
polgári vagy természetes gyümölcsöket termel, illetve az átadás napjától,
ha a dolog nem termel gyümölcsöket, azonban más kedvezményeket
biztosít.
Az ár megfizetésének 1722. cikk – (1) A vevő, aki/amely elperlési ok fennállásáról értesül,
felfüggesztése jogosult felfüggeszteni az ár megfizetését a zaklatás megszűnéséig vagy
mindaddig, amíg az eladó megfelelő biztosítékot nem nyújt.
(2) A vásárló nem függesztheti fel az ár megfizetését, ha tudatában
volt az elperlés veszélyének a szerződés megkötésének időpontjában, vagy
ha a szerződésben előírták, hogy az ár zaklatás esetén is megfizetendő.
Az ár követelésének 1723. cikk – Az ár megfizetési kötelezettségének garantálása
garantálása érdekében a törvényben előírt esetekben az eladó előjoggal rendelkezik
vagy adott esetben törvényes jelzáloggal az eladott dolog felett.
Az ár meg nem fizetésének 1724. cikk – Ha a vásárló nem fizetett, az eladó megszerezheti akár a
büntetése fizetési kötelezettség kényszervégrehajtását, akár az eladás felbontását,
továbbá, mindkét esetben, kártérítéseket igényelhet, ha esedékes.
Az ingó dolgok eladásának 1725. cikk – (1) Az ingó dolgok adásvétele esetében, a vásárló jog
jog szerinti megsemmisítése szerint késedelemben van kötelezettségei teljesítésére vonatkozóan, ha az
esedékesség időpontjában, nem fizette meg az árat és nem vette át a dolgot.
(2) A gyors romlásnak vagy a sűrű értékmódosulásnak alávetett ingó
dolgok esetében a vásárló jog szerint késedelemben van az átvételük
tekintetében, ha nem vette át azokat a megállapodott határidőn belül, akkor
is, ha az árat megfizették, vagy ha kérte az átadást, az ár megfizetése
nélkül.
Közvetlen 1726. cikk – (1) Amennyiben egy ingó dolog vásárlója nem teljesíti az
kényszervégrehajtás átvételi vagy fizetési kötelezettségét, az eladó letétbe helyezheti az eladott
dolgot, a vásárló rendelkezésére és költségén, illetve eladhatja a dolgot.
(2) Az eladásra nyilvános árverésen kerül sor vagy akár napi áron, ha a
dolognak van tőzsdei vagy vásári ára, illetve, ha az árát törvény, illetve
ilyen ügyletek tekintetében a törvényben engedélyezett személy
meghatározta, az eladó pedig jogosult az első adásvétel alkalmával
megállapodott ár és a ténylegesen megkapott ár közötti különbözet
megfizetésére, valamint kártérítésekre.
(3) Ha az eladás tárgyát a (2) bekezdés értelmében napi árnak alávetett
helyettesíthető dolgok képezik, és a szerződés nem teljesítése az eladótól
származik, a vásárló ugyanolyan fajtájú dolgot vásárolhat az eladó
költségén, engedélyezett személy közbenjárásával.
(4) A vásárlónak joga van kérni a dolgok megszerzésének költségeit
képező összegek és az eladóval megállapodott ár közötti különbözetet,
valamint kártérítést, ha esedékes.
(5) A jelen cikkben előírt jogot gyakorló fél köteles erről azonnal
értesíteni a másik felet.
Az ingó dolog 1727. cikk – (1) Amennyiben az adásvétel fizetési határidő nélkül
visszaszolgáltatása történt, és a vásárló nem fizette meg az árat, az eladó az átadástól számított
legfeljebb 15 napon belül kinyilváníthatja a késedelem nélküli felbontást,
és kérheti az eladott ingó dolog visszaszolgáltatását, mindaddig, amíg a
dolog a vásárló birtokában van és nem szenvedett átalakításokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben, ha a visszaszolgáltatás iránti
keresetet nem nyújtották be a meghatározott feltételek között, az eladó nem
érvényesítheti a vásárló többi hitelezőjével szemben az ár kifizetésének
elmulasztása miatt utólag felbontott szerződés jogkövetkezményeit. Az
1646. cikk és adott esetben az 1647. cikk rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
Különös felbontási eset 1728. cikk – Ha az adásvétel tárgyát egy ingatlan képezi, és
kikötötték, hogy amennyiben az árat nem fizeti meg a meghatározott
határidőn belül, a vásárló jog szerint késedelemben van, kifizetheti az árat
a határidő lejárta után is, mindaddig, amíg nem kapta meg a felbontási
nyilatkozatot az eladótól.
A felbontás 1729. cikk – Egy ingatlan adásvételének felbontása a 909. és 910.
jogkövetkezményei harmadik cikkben meghatározott feltételek között érvényesíthető harmadik
személyekkel szemben személyekkel szemben.
§.7 Elővásárlási jog
Fogalom és tárgykör 1730. cikk – (1) A törvényben vagy szerződésben meghatározott

feltételek között az elővásárlási jog kedvezményezettje, akit/amelyet
elővásárlónak hívnak, elsőbbséggel megvásárolhat egy dolgot.
(2) A jelen törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó
rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha törvény vagy szerződés
(3) Az elővásárlási jog kedvezményezettje, aki elutasított egy eladási
ajánlatot, már nem gyakorolhatja ezt a jogot a neki felajánlott szerződés
vonatkozásában. Az ajánlat visszautasítottnak tekintendő, ha nem fogadták
el legfeljebb 10 napon belül, az ingó dolgok esetében, vagy legfeljebb 30
napon belül, az ingatlan dolgok adásvétele esetében. Mindkét esetben a
határidő az ajánlat közlésétől folyik.
Az elővásárlásnak alávetett 1731. cikk – A törvényes vagy szerződéses elővásárlási joggal terhelt
dolgok harmadik személynek dolog harmadik személy javára való eladása csak az elővásárló általi
való eladása elővásárlási jog nem gyakorlásának felfüggesztő feltétele mellett történhet.
Az elővásárlási jog 1732. cikk – (1) Az eladó köteles azonnal értesíteni az elővásárlót a
gyakorlásának feltételei harmadik személlyel megkötött szerződés tartalmáról. Az értesítést
végezheti a harmadik személy is.
(2) Ez az értesítés magában foglalja az eladó családi és utónevét, a
dolog leírását, a dolog terheit, az adásvétel kikötéseit és feltételeit,
valamint a dolog elhelyezkedését.
(3) Az elővásárló gyakorolhatja jogát, közölve az eladóval az
adásvételi szerződés megkötéséhez való hozzájárulását, amelyet az árnak
az eladó javára való letétbe helyezése kísér.

(4) Az elővásárlási jogot az ingó dolgok adásvétele esetében legfeljebb
10 napos határidőn belül, ingatlan dolgok esetében pedig legfeljebb 30
napon belül kell gyakorolni. Mindkét esetben a határidő az (1)
bekezdésben említett értesítés elővásárlóval való közlésétől folyik.
Az elővásárlás gyakorlásának 1733. cikk – (1) Az elővásárlási jog gyakorlásával az elővásárló és az
jogkövetkezményei eladó között megkötöttnek tekintendő az adásvételi szerződés a harmadik
személlyel megkötött szerződésben foglalt feltételek között, ez utóbbi
szerződés pedig visszaható hatállyal megszűnik. Ennek ellenére, az eladó
felel a jóhiszemű harmadik személlyel szemben az elővásárlás
gyakorlásából következő elperlés miatt.
(2) A harmadik személlyel az elővásárlási jog gyakorlása
megakadályozásának céljával megkötött szerződés kikötései nem fejtenek
ki joghatást az elővásárlóval szemben.
Az elővásárlók közötti 1734. cikk – (1) Amennyiben több jogosult gyakorolta az elővásárlási
versengés jogát ugyanazon dolog tekintetében, az adásvételi szerződés az alábbiakkal
tekintendő megkötöttnek:
a) a törvényes elővásárlási jog birtokosával, ha szerződéses
elővásárlási jog birtokosaival verseng;
b) az eladó által kiválasztott törvényes elővásárlási jog birtokosával,
ha más törvényes elővásárlási jog birtokosaival verseng;
c) ha ingatlanról van szó, a telekkönyvbe elsőként bejegyzett
szerződéses elővásárlási jog birtokosával, ha az más szerződéses
elővásárlási jog birtokosaival verseng;
d) ha ingó dolgokról van szó, a pontos keltezéssel rendelkező
szerződéses elővásárlási jog birtokosával, ha az más szerződéses
elővásárlási jog birtokosaival verseng.
(2) Az (1) bekezdés előírásainak ellentmondó bármely kikötés meg
Több eladott dolog 1735. cikk – (1) Ha az elővásárlást olyan dolog tekintetében
gyakorolják, amelyet egy harmadik személy vásárolt más dolgokkal
egyidejűleg ugyanazon áron, az eladó csak ezen ár arányos hányadát
kérheti az elővásárlótól.
(2) Amennyiben az elővásárlásnak alávetett dolgoktól eltérő dolgokat
is eladtak, amelyek nem választhatók el attól az eladó károsítása nélkül, az
elővásárlási jog gyakorlása csak akkor lehetséges, ha az elővásárló letétbe
helyezi az összes eladott dologra meghatározott árat.
Az ár megfizetési 1736. cikk – Ha a harmadik személlyel megkötött szerződésben
kötelezettségének határidőt szabtak meg az ár megfizetésére, az elővásárló nem hivatkozhat
esedékessége ezekre a határidőkre.
Egy ingatlan feletti 1737. cikk – (1) Egy ingatlannal kapcsolatos szerződéses elővásárlási
elővásárlási jog bejegyzése jogot be kell jegyezni a telekkönyvbe.
(2) Ha egy ilyen bejegyzést eszközöltek, az elővásárló beleegyezése
nem szükséges ahhoz, hogy a felfüggesztő feltétellel vásárló személy
bejegyeztethesse a jogát a telekkönyvbe, a tulajdonossal megkötött
adásvételi szerződés alapján. A bejegyzést azon felfüggesztő feltétellel
végzik, hogy a bejegyzést elrendelő végzés közlésétől számított 30 napos
határidőn belül, az elővásárló ne továbbítsa a telekkönyvi hivatalhoz az

árnak az eladó rendelkezésére való letétbe helyezésének bizonyítékát.
(3) A telekkönyvi hivatalnak határidőn belül továbbított értesítés
helyettesíti az 1732. cikk (3) bekezdésében említett közlést, és azonos
joghatással bír. Ezen értesítés alapján az elővásárló kérheti a harmadik
személy jogának a telekkönyvből való törlését, és saját jogának a
bejegyzését.
(4) Ha az elővásárló nem végezte el az értesítést határidőn belül, az
elővásárlási jog megszűnik, és azt hivatalból törlik a telekkönyvből.
Az elővásárlási jog 1738. cikk – Amennyiben a dolog kényszervégrehajtás tárgyát képezi
gyakorlása a vagy kényszereladásnak vetik alá a csődbiztos engedélyével, az
kényszervégrehajtás elővásárlási jog gyakorlására a Polgári Eljárási Törvénykönyvben
keretében meghatározott feltételek között kerül sor.
Az elővásárlási jog jellemzői 1739. cikk – Az elővásárlási jog oszthatatlan és nem
engedményezhető.
A szerződéses elővásárlási jog 1740. cikk – A szerződéses elővásárlási jog az elővásárló halálával
megszűnése szűnik meg, azon eset kivételével, amelyben egy bizonyos időre lett
létesítve. Ez utóbbi esetben, a határidőt a létesítéstől számított 5 évre kell
mérsékelni, ha ennél hosszabb idő volt eredetileg meghatározva.
2. SZAKASZ
Az ingatlanok adásvétele
§.1 Az ingatlanok adásvétele terén alkalmazandó különös szabályok
Az ingatlanok adásvétele a 1741. cikk – Amennyiben egy meghatározott ingatlan képezi az

felület megjelölése nélkül adásvétel tárgyát, a felület megjelölése nélkül, egységes összeg ellenében,
sem a vásárló, sem az eladó nem kérheti a felbontást vagy az ár
módosítását arra hivatkozva, hogy a felület kisebb vagy nagyobb, mint azt
gondolták.
Nagyobb földterület egy 1742. cikk – Ha mértékegység szerint meghatározott ár ellenében
bizonyos részének adásvétele történik egy adott földterület adásvétele egy nagyobb földterületből,
amelynek a kiterjedése vagy elhelyezése nem meghatározott, a vásárló
kérheti, hogy a tulajdonjog átruházására csak az eladott felület kimérése és
elhatárolása után kerüljön sor.
Meghatározott ingatlan 1743. cikk – (1) A felület nagyságának és az ár mértékegységenként
adásvétele a felület való megjelölésével történő ingatlaneladás esetében, ha a valós felület
megjelölésével kisebb a szerződésben megjelöltnél, a vásárló kérheti az eladótól a
megállapodás szerinti felület átadását. Ha a vásárló nem kéri, vagy az
eladó nem tudja átadni azt a felületet, a vásárló jogosult akár az ár
megfelelő mértékű csökkentésére, akár a szerződés felbontására, ha a
felületkülönbözet miatt a dolog nem használható a vásárlás célját képező
rendeltetés szerint.
(2) Ha azonban a valós felület nagyobbnak bizonyul a kikötöttnél, és a
többlet meghaladja a megállapodott felület huszadát, a vásárló megfizetheti
a megfelelő árkülönbözetet, vagy kérheti a szerződés felbontását. Ha a
többlet nem haladja meg a megállapodott felület huszadát, a vásárló nem

kérheti a felbontást, de az ártöbblet kifizetésére sem kötelezhető.
Az árcsökkentési kereset 1744. cikk – Az eladónak az ártöbblet kifizetésére és a vásárlónak az
vagy a felbontási kereset ár csökkentésére vagy a szerződés felbontására irányuló keresete
gyakorlásának határideje jogvesztés terhe mellett a szerződés megkötésétől számított egyéves
határidőn belül indítandó meg, azon eset kivételével, amelyben a felek
megszabtak egy időpontot az ingatlan lemérésére, mely esetben az egyéves
határidő az említett időponttól folyik.
Két telek eladása mindegyik 1745. cikk – Amennyiben ugyanazon szerződéssel két területet adtak
kiterjedésének megjelölésével el egy ár ellenében, megjelölve mindegyikük felületét, ha az egyik felülete
nagyobb, a másiké pedig kisebb, kiegyenlítik a többlet és a hiány értékét,
és az ártöbblet vagy az árcsökkentés elérésére irányuló kereset nem
indítható meg csak az 1743. és 1744. cikkben előírt szabályok szerint. A
szerződés felbontása ebben az esetben a köztörvényi szabályok szerint
történik.
§.2 Az erdőterületek adásvétele
Az erdőterületek adásvétele 1746. cikk – Az erdőállomány magántulajdonban lévő földterületei

eladhatók a tulajdonostársak vagy szomszédok elővásárlási jogának
tiszteletben tartásával, az említett sorrendben.
3. SZAKASZ
A hagyaték adásvétele
Fogalom és forma 1747. cikk – (1) A jelen szakasz értelmében, hagyaték alatt a megnyílt
hagyaték vagy ennek egy bizonyos hányada feletti jog értendő.
(2) Az abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett, a
hagyaték adásvételére hiteles formában kell sor kerüljön.
Garancia 1748. cikk – Ha nem pontosítja a dolgokat, amelyekre jogai
kiterjednek, a hagyaték eladója csak örökösi minőségét garantálja, azon
eset kivételével, amelyben a felek kifejezetten kiiktatták ezt a garanciát is.
Az eladó kötelezettségei 1749. cikk – Ha nem állapodtak meg másként, az eladó köteles átadni
a vásárlónak a szerződés megkötésének időpontjáig általa beszedett összes
gyümölcsöt és a hagyaték követelései fejében kapott összes kifizetést, a
hagyatékból eladott dolgok árát és bármilyen dolgot, amely a hagyatékhoz
tartozó dolgot helyettesíti.
A vásárló kötelezettségei 1750. cikk – Ha nem állapodtak meg másként, a vásárló köteles
visszaszolgáltatni az eladónak az utóbbi által a hagyaték tartozásaiért és
terheiért fizetett összegeket, valamint a hagyaték neki tartozott összegeit.
A hagyaték adósságaiért való 1751. cikk – Az eladó felelős marad az eladott hagyaték adósságaiért.
felelősség
Családi javak 1752. cikk – (1) Az okiratok vagy családi arcképek, kitüntetések vagy
más hasonló dolgok, amelyeknek nincs jelentős vagyoni értéke, azonban
amelyek az eladó számára érzelmi értékkel telítettek, úgy vélelmezettek,
hogy nem tartoznak az eladott hagyatékhoz.
(2) Ha ezeknek a dolgoknak jelentős vagyoni értéke van, az eladónak,

aki/amely kifejezetten nem kötötte ki e dolgok megtartását, ki kell fizetnie
a vásárlónak az eladás időpontjában meghatározott árát.
Nyilvánossági alakiságok 1753. cikk – (1) A hagyaték vásárlója csak a telekkönyvi szabályok
szerint szerzi meg a hagyatékot alkotó ingatlanok feletti dologi jogokat.
(2) A hagyatékban foglalt más jogok megszerzését csak akkor
érvényesítheti harmadik személyekkel szemben, ha teljesítette a
törvényben minden egyes jog megszerzésének meghivatkozhatósága
érdekében előírt alakiságokat.
A hagyaték más elidegenítési 1754. cikk – (1) A jelen szakasz rendelkezései alkalmazandók a
formái hagyaték más, akár visszterhes, akár ingyenes elidegenítési módjai
tekintetében is.
(2) Az ingyenes elidegenítések tekintetében értelemszerűen
alkalmazandók az 1011., 1018. és 1019. cikk rendelkezései.
4. SZAKASZ
Az adásvétel más fajtái
§.1 Az ár részletekben való megfizetésével és a tulajdonjog fenntartásával való adásvétel
A tulajdonjog fenntartása és 1755. cikk – Ha az ár részletekben való megfizetésével történő

a kockázatok adásvétel esetében a fizetési kötelezettséget a tulajdonjog fenntartása
garantálja, a vásárló az ár utolsó részletének megfizetése időpontjában
szerzi meg a tulajdonjogot; a dolog kockázatának a vásárlóra való
átruházására azonban az átadás időpontjában sor kerül.
Az ár egyetlen részlete 1756. cikk – Ellentétes megegyezés hiányában, egyetlen részlet
megfizetésének elmulasztása megfizetésének elmulasztása, amely nem haladja meg az ár nyolcadát, nem
jogosítja fel az eladót a szerződés felbontására, a vásárló pedig megőrzi a
határidő kedvezményét a következő részletek tekintetében.
A szerződés felbontása 1757. cikk – (1) Amennyiben megszerezte a szerződés felbontását az
ár megfizetésének elmulasztása miatt, az eladó köteles visszaszolgáltatni
az összes kapott összeget, azonban a kártérítés mellett visszatarthat a dolog
vásárló általi használatáért járó méltányos kárpótlást is.
(2) Ha a megállapodás úgy szólt, hogy a részletként bevételezett
összegeket, részben vagy egészen megtarthatja az eladó, a bíróság
csökkentheti ezeket az összegeket, értelemszerűen alkalmazva a kötbér
összegének bíróság általi csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A (2) bekezdés előírásai alkalmazandók a lízingszerződés és a
bérleti szerződés esetében is, ha, ez utóbbi esetben, megállapodtak, hogy a
szerződés megszűnésekor a dolog tulajdonát a bérlő a megállapodás
tárgyát képező összegek kifizetése nyomán szerezze meg.
§.2 Visszavásárlási opcióval való adásvétel
Fogalom és feltételek 1758. cikk – (1) A visszavásárlási opcióval megkötött adásvétel egy
bontó feltétellel végzett adásvétel, amelyben az eladó fenntartja a vásárlóra
átruházott dolog vagy jog visszavásárlási jogát.

(2) A visszavásárlási opció kikötése nem haladhatja meg az 5 éves
határidőt. Ha nagyobb határidőt határoztak meg, ez jog szerint 5 évre
mérséklődik.
Az opció gyakorlása 1759. cikk – (1) A visszavásárlási opció eladó általi gyakorlása csak
akkor lehetséges, ha visszaszolgáltatja a vásárlónak a kapott árat, valamint
az adásvételi szerződés megkötésével és a nyilvánossági alakiságok
teljesítésével kapcsolatos kiadásokat.
(2) Az opció gyakorlása kötelezi az eladót a dolog átvételével és
szállításával kapcsolatos kiadások, a szükséges, valamint a hasznos
költségek – ez utóbbi esetben azonban csak az értékgyarapodás mértékéig
– vásárlónak való megtérítésére.
(3) Amennyiben az eladó nem gyakorolja az opciót a meghatározott
határidőn belül, a vásárlást érintő bontó feltétel teljesületlennek tekintendő,
a vásárló joga pedig végérvényesé válik.
Jogkövetkezmények 1760. cikk – (1) A visszavásárlási opcióval megkötött adásvétel
joghatásait a bontó feltételre vonatkozó rendelkezések szerint határozzák
meg, amelyek értelemszerűen alkalmazandók. Ezek ellenére, az eladó
köteles tiszteletben tartani a vásárló által az opció gyakorlását megelőzően
megkötött bérleti szerződéseket, ha azokat alávetették a nyilvánossági
alakiságoknak, de a gyakorlástól számított három évet nem meghaladóan.
(2) A visszavásárlási opciót gyakorolni szándékozó eladónak
értesítenie kell a vásárlót, valamint bármely további megszerzőt, akivel
szemben az opció érvényesíthető, és akivel szemben gyakorolni óhajtja e
jogát.
(3) Az értesítéstől számított egy hónapon belül az eladónak – a
visszavásárlási opció gyakorlása jogvesztésének jogkövetkezménye mellett
– letétbe kell helyeznie az 1759. cikk (1) bekezdésében említett összegeket
a vásárló vagy adott esetben a megszerző rendelkezésére.
Az osztatlan dolog 1761. cikk – (1) A visszavásárlási opcióval megkötött azon adásvétel
esetében, amelynek tárgyát egy dolog hányadrésze képezi, a
vagyonmegosztást az eladó bevonásával kell kérni, ha még nem gyakorolta
az opciót.
(2) Az eladó, aki/amely nem gyakorolta a visszavásárlási opciót a
vagyonmegosztás keretében elveszti az opció jogát, akkor is, ha a dolgot
részben vagy egészen a vásárlónak ítélik oda.
Szankció 1762. cikk – (1) A visszavásárlási opcióval megkötött adásvétel
semmis, ha a visszavásárlási ár és az eladáskor fizetett ár közötti
különbözet meghaladja a törvényben a kamatok tekintetében megszabott
felső határt.
(2) Az (1) bekezdés előírásai alkalmazandók azon adásvételek
tekintetében is, amelyek keretében az eladó kötelezi magát, hogy
visszavásárolja az eladott dolgot.
II. FEJEZET
A csereszerződés
Fogalom 1763. cikk – A csere az a szerződés, amelyben mindegyik fél, a

cserélők, átruházzák, vagy adott esetben kötelezik magukat egy dolog
átruházására egy másik dolog megszerzéséért cserében.
Az adásvétel 1764. cikk – (1) Az adásvételre vonatkozó rendelkezések
rendelkezéseinek értelemszerűen alkalmazandók a csere tekintetében is.
alkalmazhatósága (2) A felek mindegyike eladónak tekintendő az elidegenítendő dolog
és vásárlónak a megszerzendő dolog tekintetében.
A csere költségei 1765. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, a felek egyenlő mértékben
viselik a csereszerződés megkötésének költségeit.
III. FEJEZET
A szolgáltatási szerződés
Fogalom 1766. cikk – (1) A szolgáltatási szerződés az a szerződés, amellyel az

egyik fél, a szolgáltató, kötelezi magát, hogy átruházza egy meghatározott
dologmennyiség tulajdonjogát, és átadja azt, vagy bizonyos
szolgáltatásokat nyújt a szerződés megkötését követő egy vagy több,
meghatározott határidőn belül, illetve folyamatosan, a másik fél pedig, a
kedvezményezett, kötelezi magát, hogy átvegye a dolgokat vagy elfogadja
a szolgáltatásokat, és kifizesse azok árát.
(2) Javak szolgáltatása esetén az elsődleges kötelezettség
tartozékaként a szolgáltató kötelezheti magát, hogy a javak
szolgáltatásához szükséges szolgáltatásokat is nyújtsa a
kedvezményezettnek.
(3) Ha ugyanazon szerződés keretében megállapodnak egyes dolgok
adásvételéről, és bizonyos javak vagy szolgáltatások nyújtásáról, a
szerződés minősítése a jellemző és járulékos kötelezettség függvényében
történik.
A tulajdonjog átruházása. A 1767. cikk – (1) A dolgok feletti tulajdonjog átruházása a
dolgok átvétele és átadása szolgáltatóról a kedvezményezettre azok átadásának időpontjában történik.
A kedvezményezett köteles átvenni a dolgokat a szerződésben előírt
határidőn belül és feltételek között.
(2) A dolgok átvétele kedvezményezett általi elfogadásukkal történik,
ezen alkalommal azonosítják és megállapítják a dolgok mennyiségét és
minőségét.
(3) Ha a termékek leszállítása a szolgáltató feladata, az átvett termékek
a szállítónak való átadásuk időpontjában tekintendők a
kedvezményezettnek átadottnak.
A termékek vagy 1768. cikk – (1) A kedvezményezett által tartozott árat szerződés vagy
szolgáltatások ára a törvény írja elő.
(2) Ha a szerződés teljesítése során módosul az ár törvényi
szabályozása vagy meghatározási módszertana, a felek között a
szerződésben előzőleg meghatározott ár vagy annak meghatározási
módszertana alkalmazandó, ha törvény ennek ellenkezőjét kifejezetten nem
írja elő.
(3) Ha a törvény kifejezetten előírja, hogy az általa szabályozott ár
vagy az ár meghatározási módszertana a folyamatban lévő szerződések
tekintetében is alkalmazandó, mindegyik fél felmondhatja a szerződést a
törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül. A 30 nap során a felek
a szerződésben meghatározott árat alkalmazzák.
Alvállalkozás 1769. cikk – (1) A szolgáltató alvállalkozásba adhatja a dolgok és
szolgáltatások nyújtását harmadik személy javára, azon esetek kivételével,
amelyben a szerződés szigorúan személyes jellegű, illetve a szerződés
természete nem teszi ezt lehetővé.
(2) Alvállalkozásba adás áll fenn, valahányszor a szolgáltatási
szerződés tárgyát képező terméket vagy dolgot tulajdonképpen egészében
vagy részben egy harmadik személy nyújtja, akivel/amellyel a szolgáltató e
célból alvállalkozási szerződést kötött.
A fő szolgáltatásnyújtó 1770. cikk – Alvállalkozás esetén a szolgáltatási szerződés teljesítése a
felelőssége. Annak szolgáltató felügyelete alatt marad, aki/amely felel a kedvezményezettel
visszkereseti joga szemben az alvállalkozó harmadik által nyújtott termékek és szolgáltatások
minőségéért, visszkereseti joggal rendelkezve azzal szemben.
Az adásvétel 1771. cikk – A jelen fejezet rendelkezései értelemszerűen
rendelkezéseinek kiegészülnek az adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezésekkel,
alkalmazhatósága amennyiben a szolgáltatási szerződést külön nem szabályozzák.
IV. FEJEZET
A repóügylet
Fogalom 1772. cikk – (1) A repóügylet az a szerződés, amellyel a repóba vevő

azonnali kifizetéssel kereskedelmi forgalomban lévő hitelpapírokat és
értékpapírokat vásárol, és ugyanakkor kötelezi magát, hogy újra eladjon a
kezdeti eladónak ugyanolyan jellegű hitelpapírokat vagy értékpapírokat,
egy bizonyos esedékességi időre, meghatározott összeg ellenében.
(2) A repóügylet megkötése a hitelpapírok vagy értékpapírok
átadásával történik, ha pedig azok névre szólóak, az átruházásukhoz
szükséges alakiságok teljesítésével.
Járulékos jogok 1773. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, a repóba adott
hitelpapírokkal vagy értékpapírokkal járó járulékos jogok, mint a repó ideje
alatt esedékessé váló kamatok és osztalékok, a repóba vevőt illetik meg.
A repóba vevőnek az opció 1774. cikk – (1) A repóba vevőnek kötelessége gyakorolni az opciót a
gyakorlására vonatkozó repóba adó javára a repó ideje alatt, ha az értékpapírok ilyen jogot
kötelezettsége biztosítanak külön törvény feltételei között.
(2) A repóba adónak az opciós határidő esedékessége előtt legalább 3
nappal a repóba vevő rendelkezésére kell bocsátania a szükséges alapokat.
Ha a repóba adó nem teljesíti ezt a kötelezettséget, a repóba vevőnek el
kell adnia az opciós jogot a repóba adó nevében és javára.
Az értékpapírok tekintetében 1775. cikk – Ha a repó idején befizetéseket végeznek a repóügylet
végzett befizetések tárgyát képező hitelpapírok és értékpapírok ellenében, a repóba adónak a
befizetések esedékessége előtt legalább három nappal a repóba vevő
rendelkezésére kell bocsátania a szükséges összegeket. Ellenkező esetben,
a repóba vevő folyamatba helyezheti a szerződés kényszer-felszámolását.
A repó felszámolása. A 1776. cikk – (1) A repó felszámolására az esedékességet követő

különbözetek felszámolása és második munkanapon kerül sor.
a repó megújítása (2) Ha a repó határidejének esedékességekor a kifizetés alkalmával a
felek felszámolják a különbözeteket, és megújítják a repóügyletet olyan
hitelpapírok vagy értékpapírok tekintetében, amelyek különböző
minőségűek vagy fajtájúak, illetve más áron, úgy tekintendő, hogy új
szerződést kötöttek.
V. FEJEZET
A bérleti szerződés
1. SZAKASZ
§.1 A szerződés tartalma
Fogalom 1777. cikk – A bérleti szerződés az a szerződés, amellyel az egyik fél,

a bérbeadó, kötelezi magát, hogy biztosítsa a másik félnek, a bérlőnek, egy
dolog használatát egy bizonyos időre bérleti díjnak nevezett ár ellenében.
A bérlet fajtái 1778. cikk – (1) Az ingatlan és ingó dolgok bérbeadása a bérlet, a
mezőgazdasági dolgok bérbeadása pedig a haszonbérlet.
(2) A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a
lakásbérlés és haszonbérlet esetében is, ha összeegyeztethetők az említett
szerződések tekintetében előírt külön szabályokkal.
(3) A hivatásgyakorlásra vagy vállalatműködtetésre rendeltetett
helyiségek bérlése a jelen szakasz előírásainak, valamint az 1824. és 1828
– 1831. cikk rendelkezéseinek van alávetve.
A bérleti szerződés tárgyát 1779. cikk – Minden dolog – mind az ingóságok, mind az ingatlanok –
képezhető dolgok bérlés tárgyát képezheti, ha törvényből vagy természetükből ellentétes
következtetés nem vonható le.
A bérleti díj 1780. cikk – (1) A bérleti díj lehet egy pénzösszeg vagy bármilyen
más dolog vagy szolgáltatás.
(2) Az adásvétel árának meghatározására vonatkozó rendelkezések
alkalmazandók értelemszerűen a bérleti díj tekintetében is.
A bérleti szerződés megkötése 1781. cikk – A bérleti szerződés megkötöttnek tekintendő, amint a
felek megállapodnak a dolog és a díj tekintetében.
Egymást követő bérletek 1782. cikk – Egymást követő bérleti szerződések esetében, amelyek
időszakai egybeesnek, akár részben is, a bérlők közötti konfliktus az
alábbiak szerint oldódik meg:
a) a telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok esetében azon bérlő javára,
aki/amely bejegyeztette jogát a telekkönyvbe, mely esetben a 902. cikk (1)
bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók;
b) a nyilvánossági alakiságoknak alávetett ingó dolgok esetében az
alakiságokat előbb teljesítő bérlő javára;
c) a többi dolog esetében, azon bérlő javára, aki/amely előbb
megszerezte a dolog használatát, az 1275. cikk rendelkezéseinek
A bérlet maximális 1783. cikk – A bérleti szerződéseket nem lehet harminc évet
időtartama meghaladó időszakra kötni. Ha a felek hosszabb időszakot határoznak
meg, ez jog szerint harminc évre mérséklendő.
Tilalmak 1784. cikk – (1) Az 1654. és 1655. cikkben említett tilalmakra
vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a bérlés esetében
is.
(2) Úgyszintén, analógia alapján, alkalmazandók az 1643. cikk
rendelkezései, azon eseteket is beleértve, amelyekben per folyik a bérlés
tárgyát képező dolog tulajdonjoga tekintetében.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, azok a bérleti szerződések,
amelyeket olyan személyek kötöttek meg, akik csak ügykezelési ügyleteket
köthetnek, nem haladhatják meg az öt évet.
A meghatározatlan időre 1785. cikk – Ha a szerződésben a felek nem jelölték meg a bérleti
szóló bérlet szerződés időtartamát, anélkül, hogy meghatározatlan időre szándékozták
volna megkötni azt, a szokásjog hiányában, a bérleti szerződés az alábbi
időszakra tekintendő megkötöttnek:
a) egy évre, a bútorozatlan lakások vagy a hivatásgyakorlásra vagy
vállalat-működtetésre rendeltetett helyiségek esetében;
b) a bér kiszámítási időegységének megfelelő időtartamra, az ingó
dolgok esetében, illetve a bútorozott szobák vagy lakások esetében;
c) az ingatlan bérlésének időszakára az ingatlan használatában a bérlő
rendelkezésére bocsátott ingó dolgok esetében.
§.2 A bérbeadó kötelezettségei
A bérbeadó fő kötelezettségei 1786. cikk – A bérbeadó kifejezett kikötés hiányában is köteles:

a) átadni a bérlőnek a bérbe adott dolgot;
b) megfelelő használati állapotban megőrizni a dolgot a bérlés teljes
ideje alatt;
c) biztosítani a bérlőnek a dolog háborítatlan és hasznos használatát a
bérlés teljes ideje alatt.
A dolog átadása 1787. cikk – A bérbeadó köteles használható állapotban átadni a
dolgot az összes tartozékával együtt.
A javítások terhe 1788. cikk – (1) A bérbeadó köteles elvégezni az összes javítást,
amely szükséges a dolog megfelelő használati állapotban való tartásához a
bérlés teljes idejére, az 1799. cikk szerint meghatározott rendeltetés szerint.
(2) A bérlőnek kell viselnie azon javítások terhét, amelyek
szükségessége a dolog megszokott használatából származik.
(3) Ha a szerződés megkötése után felmerül a bérbeadó
kötelezettségébe tartozó javítások elvégzésének szükségessége, és ez
utóbbi, bár értesítették, nem foganatosítja azonnal a szükséges
intézkedéseket, a javításokat elvégezheti a bérlő. Ebben az esetben, a
bérbeadó köteles megtéríteni – a bérlő által megelőlegezett összegek
mellett – a kiadások elvégzésének időpontjától számított kamatokat is.
(4) Sürgős esetekben a bérlő értesítheti a bérbeadót a javítások
megkezdése után is, a megelőlegezett összegekre pedig csak az értesítés
időpontjától számítható kamat.
A használat biztosítása 1789. cikk – A bérbeadó köteles megtenni minden szükséges

intézkedést annak érdekében, hogy folyamatosan biztosítsa a bérlőnek a
dolog háborítatlan és hasznos használatát, tartózkodva bármilyen
cselekedettől, amely megakadályozná, csökkentené vagy háborítaná a
használatot.
A hibákért való garancia 1790. cikk – (1) A bérbeadó garanciát köteles vállalni a dolog minden
hibájáért, amely megakadályozza vagy csökkenti a használatát, akkor is, ha
nem ismerte ezeket a szerződés megkötésekor, és anélkül, hogy figyelembe
vennék, hogy azok fennálltak a bérbeadás előtt, vagy a bérlés során
következtek be.
(2) A bérbeadó nem felel a szerződés megkötésekor nyilvánvaló
hibákért. Ennek ellenére, a bérbeadó kártérítésre kötelezhető a nyilvánvaló
hibák által a bérbeadó életének, egészségének vagy testi épségének okozott
sérelmekért.
A hibákért való garancia 1791. cikk – (1) Ha a bérbeadó nem hárítja el a hibákat a legrövidebb
jogkövetkezményei időn belül, a bérlő a bérleti díj arányos csökkentésére jogosult.
Amennyiben a hibák olyan súlyosak, hogy, ha ismerte volna, a bérlő nem
vette volna bérbe a dolgot, megszüntetheti a szerződést, a törvény feltételei
között.
(2) Amennyiben ezek a hibák kárt okoznak a bérlőnek, a bérbeadó
kártérítésre is kötelezhető, azon eset kivételével, amelyben bebizonyítja,
hogy nem ismerte és, a körülmények szerint, nem is kellett ismernie
azokat.
A megállapodott minőségben 1792. cikk – A rejtett hibákért való garanciára vonatkozó
mutatkozó eltérésért való rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha a bérbe adott dolog minőségi
garancia szempontból nem felel meg a felek által megállapodottaknak.
Ténybeli háborítás 1793. cikk – A bérbeadónak nem kell garanciát vállalnia azon
harmadik személy általi háborítás miatt, aki/amely nem hivatkozik
semmilyen jogra a dolog felett, kivéve, ha a dolog átadása előtt
megkezdődött háborítás megakadályozza a bérlőt, hogy azt átvegye, mely
esetben az 1794. cikk (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
Jogháborítás 1794. cikk – (1) Ha egy harmadik személy valamilyen jogot követel a
bérbe adott dolog felett, a bérbeadó köteles megvédeni a bérlőt ténybeli
háborítás hiányában is. Ha a bérlőt megfosztják részben vagy egészen a
dolog használatától, a bérbeadónak kártérítést kell fizetnie az ezen okból
elszenvedett minden kárért.
(2) A háborítás súlyosságától függetlenül, ha erről értesítette a
bérbeadót anélkül, hogy az azonnal elhárította volna, a bérlő kérheti a bér
arányos csökkentését. Ha a háborítás olyan súlyos, hogy, ha ismerte volna,
a bérlő nem szerződött volna, megszüntetheti a szerződést a törvény
(3) A bérlő, aki/amely a szerződés megkötéskor ismerte az elperlési
okot nem jogosult kártérítésre.
A bérbeadó garanciával 1795. cikk – (1) Ha a bérlőt a bérelt dolog feletti jogot – ideértve a
kapcsolatos perbevonása szolgalmi jogot is – követelő harmadik személy hívja perbe, és fennáll a
dolog használata részben vagy egészben való elvesztésének kockázata,
kérheti a bérbeadó perbehívását a Polgári Eljárási Törvénykönyv feltételei
között.
(2) A bérlőnek kártérítést kell fizetnie a bérbeadónak az általa nem

közölt háborítás miatt elszenvedett minden kárért. Nem kötelezhető
azonban kártérítés fizetésére, ha bebizonyítja, hogy a bérbeadó nem nyert
volna, vagy, tudomást szerezve a háborításról, nem cselekedett.
§.3 A bérlő kötelezettségei
A fő kötelezettségek 1796. cikk – A bérlő legfontosabb kötelezettségei az alábbiak:

a) átvenni a bérbe adott dolgot;
b) megfizetni a bért a szerződésben meghatározott összegben és
határidőn belül;
c) elővigyázatosan és gondosan használni a dolgot;
d) visszaszolgáltatni a dolgot a bérleti szerződés bármilyen okból való
megszűnésekor.
A bér megfizetésének 1797. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a bérlő a szokásjog
időpontja szerint meghatározott határidőn belül köteles megfizetni a bért.
(2) Ha nem létezik szokásjog, sem pedig ellentétes kikötés, a bért az
alábbiak kell megfizetni:
a) előre, a szerződés teljes idejére, ha az nem haladja meg az egy
hónapot;
b) minden egyes hónap első munkanapján, ha a bérleti időszak
nagyobb egy hónapnál, de kisebb egy évnél;
c) minden negyedév első munkanapján, ha a bérleti időszak legalább
egyéves.
A végrehajtható jelleg 1798. cikk – A hiteles formában megkötött bérleti szerződések,
valamint a magánokirat formájában megkötött és az adóügyi szerveknél
bejegyzett szerződések a törvény feltételei között végrehajtható okiratot
képeznek a bérnek a szerződésben meghatározott határidőn belüli és
módozatok szerinti megfizetését illetően.
A dolog használatára 1799. cikk – A bérlő köteles a bérbe vett dolgot elővigyázatosan és
vonatkozó kötelezettségek gondosan használni, a szerződésben meghatározott rendeltetésnek
megfelelően, vagy, annak hiányában, bizonyos körülmények szerint, mint
a dolog természetének, előző rendeltetésének vagy a bérlő használatának
megfelelően vélelmezett rendeltetés szerint.
A dolog formájának vagy 1800. cikk – Ha a bérlő módosítja a dolgot vagy megváltoztatja annak
rendeltetésének rendeltetését, illetve úgy használja, hogy az kárt okoz a bérbeadónak, ez
megváltoztatása. utóbbi kártérítésre tarthat igényt, és adott esetben kérheti a szerződés
Visszaélésszerű használat megszüntetését.
A bérbeadó értesítése a 1801. cikk – A bérlő köteles, kártérítés fizetésének és bármely más
javítási igényekről kiadás viselésének jogkövetkezménye mellett, azonnal értesíteni a
bérbeadót az őt terhelő javítások elvégzésének szükségességéről.
A javítások 1802. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, a folyó karbantartási
javítások a bérlőt terhelik.
A használattól való 1803. cikk – (1) Ha a bérlés idején a dolog javításra szorul, amely nem
megfosztás sürgős javítások halasztható a bérlet végéig, vagy amelynek elhalasztása a dolog
esetén megsemmisülésével fenyegetne, a bérlőnek el kell viselnie a bérlet
szükségszerű korlátozását e javítások miatt.

(2) Ha azonban a javítások tíz napnál tovább tartanak, a bérleti díj
csökkentendő azon idővel és a dolog azon részével arányosan, amelytől a
bérlőt megfosztották.
(3) Ha a javítások olyan jellegűek, hogy az elvégzésük idején a dolog
nem használható a megállapodás szerint, a bérlő megszüntetheti a
szerződést.
A dolog vizsgálatának 1804. cikk – A bérlőnek kötelessége megengedni a dolog bérbeadó
lehetővé tételére vonatkozó általi megvizsgálását ésszerű időközökben, a dolog természete és
kötelezettség rendeltetése szerint, valamint azok általi megtekintését, akik meg óhajtják
vásárolni, vagy akik, a szerződés megszűnésekor, bérbe óhajtják venni,
anélkül azonban, hogy ezzel indokolatlanul akadályoznák a dolog
használatában.
§.4 Albérlet és a bérleti szerződés engedményezése
Az albérlet és a szerződés 1805. cikk – A bérlő teljes vagy részleges albérletet köthet vagy
átengedésének joga átengedheti a bérleti szerződését, részben vagy egészen, egy másik
személynek, ha ezt a lehetőséget kifejezetten nem tiltották meg.
Mindazonáltal, ha ingó dologról van szó, az albérlet vagy az
engedményezés csak a bérbeadó írásos beleegyezésével megengedett.
Az albérlet és az 1806. cikk – (1) Az albérletbe adás tilalma magában foglalja a bérlet
engedményezés tilalma engedményezésének tilalmát is. A bérlet engedményezésének tilalma nem
foglalja magában az albérletbe adás tilalmát.
(2) Az albérletbe adás tilalma mind a teljes, mind pedig a részleges
albérletre vonatkozik. A bérlet engedményezésének tilalma mind a teljes,
mind pedig a részleges engedményezésre vonatkozik.
Az albérlet 1807. cikk – (1) A bérleti díj kifizetésének elmulasztása esetén a
jogkövetkezményei. bérbeadó fordulhat az albérlő ellen a főbérlőnek tartozott bér mértékéig. A
Az albérlővel szembeni főbérlőnek végzett előzetes bérfizetés nem érvényesíthető a bérbeadóval
keresetek szemben.
(2) A bérbeadó megőrzi az (1) bekezdésben említett jogait, ha az
albérlet alapján tartozott bérleti díjból álló követelés átengedés tárgyát
képezte.
(3) A bérbeadó úgyszintén fordulhat közvetlenül az albérlő ellen is,
hogy kényszerítse az albérletben vállalt többi kötelezettség teljesítésére.
A bérlet engedményezésének 1808. cikk – (1) A bérleti szerződés bérlő általi engedményezésével az
jogkövetkezményei engedményes megszerzi a bérleti szerződésből eredő bérlői jogokat, és
eleget kell tennie az e minőségből eredő kötelezettségeknek.
(2) A szerződés engedményezésére vonatkozó rendelkezések
§.5 A határidő letelte és a bérlet hallgatólagos megújítása
A határidő letelte 1809. cikk – (1) A bérleti szerződés jog szerint megszűnik a felek által
meghatározott vagy adott esetben a törvényben előírt határidő leteltekor
anélkül, hogy előzetes tájékoztatásra lenne szükséges.

(2) A bérbe adott dolog visszaszolgáltatási kötelezettségének
tekintetében a meghatározott időtartamra megkötött és hivatalos okiratba
foglalt szerződés a törvény feltételei között végrehajtható jogcímet képez a
határidő lejártakor.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a
meghatározott időtartamra magánokirattal megkötött és az adóügyi
szervnél bejegyzett szerződés esetében is.
A bérlet hallgatólagos 1810. cikk – (1) Ha a határidő letelte után a bérlő továbbra is
megújítása birtokolja a dolgot és teljesíti a kötelezettségeit a bérbeadó ellenvetése
nélkül, megkötöttnek tekintendő egy újabb bérleti szerződés, a régi
szerződés feltételei között, a biztosítékokat is ideértve.
(2) Az új bérleti szerződés meghatározatlan időre tekintendő
megkötöttnek, ha törvény vagy a felek másként nem rendelkeznek.
§.6 A bérelt dolog elidegenítése
A bérleti szerződés 1811. cikk – Ha a bérelt dolgot elidegenítik, a bérlő joga

érvényesíthetősége a érvényesíthető a megszerzővel szemben, az alábbiak szerint:
megszerzővel szemben a) a telekkönyvbe bejegyzett ingatlanok esetében, ha a bérleti
szerződést bejegyezték a telekkönyvbe;
b) a telekkönyvbe be nem jegyzett ingatlanok esetében, ha a bérlet
pontos keltezése megelőzi az elidegenítés pontos keltezését;
c) a nyilvánossági alakiságoknak alávetett ingó dolgok esetében, ha a
bérlő teljesítette ezeket az alakiságokat;
d) a többi ingó dolog esetében, ha a dolog elidegenítésének
időpontjában a dolog a bérlő használatában volt.
A bérlet megszűnése 1812. cikk – (1) A bérlet megszűnik abban az esetben, ha a bérleti
elidegenítés esetén szerződésben előírták a megszűnését elidegenítés esetén.
(2) Ennek ellenére, a bérlet érvényesíthető marad a megszerzővel
szemben a bérlőnek az elidegenítésről való értesítése után is, a szerződés
felmondásakor betartandó értesítés esetén alkalmazandó határidőnél
kétszer hosszabb határidőre, az 1816. cikk (2) bekezdésének előírásai
szerint.
(3) A bérlő, akivel/amellyel közölték a szerződés megszűnését a (2)
bekezdés előírásainak betartásával, nem jogosult kártérítésre sem a
bérbeadóval, sem a megszerzővel szemben.
A bérlő és a megszerző 1813. cikk – (1) Az 1811. cikkben említett esetekben, a megszerző
közötti jogviszonyok jogaiban és kötelezettségeiben felváltja a bérleti szerződésben a bérbeadót.
(2) Ha a megszerző nem teljesíti kötelezettségeit, a bérbeadó az
előbbivel egyetemlegesen felel a bérlőnek tartozott kártérítésekért.
A bérlő által létesített 1814. cikk – Amennyiben az elidegenített dolog bérlője biztosítékokat
biztosítékok joghatásai létesített a bérbeadó számára kötelezettségei teljesítésére, a megszerző
felváltja a bérbeadót az említett biztosítékokból eredő jogokban, a törvény
A bérleti díj engedményezése 1815. cikk – A bérleti díj előzetes kifizetése vagy a bérre vonatkozó
és előzetes kifizetése követelés engedményezése csak akkor érvényesíthető a megszerzővel
szemben, ha tekintetében teljesítették, mielőtt az elidegenítés
meghivatkozhatóvá vált volna a bérlővel szemben, a törvényben előírt
nyilvánossági alakiságokat, vagy ha a megelőlegezett kifizetést vagy az
engedményezést a megszerző más módon ismerte.
§.7 A szerződés megszűnése
A szerződés felmondása 1816. cikk – (1) Ha a bérleti szerződést az időtartam meghatározása

nélkül kötötték meg, bármelyik fél értesítéssel felmondhatja a szerződést.
(2) A törvényben vagy, annak hiányában, a szokásjogban
meghatározott felmondási határidő betartásával végzett értesítés csak a
határidő letelte után fejt ki joghatást.
(3) A felmondási határidő leteltekor a dolog visszaszolgáltatási
kötelezettsége esedékessé válik, és esetenként az 1809. cikk (2) vagy (3)
bekezdésében említett feltételek között megkötött bérlet a törvény feltételei
között végrehajtható jogcímet képez ezen kötelezettség vonatkozásában.
A bérlet megszüntetése 1817. cikk – A szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésének
elmulasztása feljogosítja a károsult felet a bérlet törvény szerinti
megszüntetésére, akár kártérítésekkel is, ha esedékesek.
A dolog használatának 1818. cikk – (1) Ha a dolog teljes egészében megsemmisült, vagy már
lehetetlen volta nem használható meghatározott rendeltetése szerint, a bérlet jog szerint
megszűnik.
(2) Ha a dolog használata csak részben korlátozott, a bérlő, a
körülményeknek megfelelően, kérheti a bérlet megszüntetését vagy a bér
arányos csökkentését.
(3) Ha a dolog csak megrongálódott, a bérlet folytatódik az 1788. cikk
(4) Minden esetben, ha a dolog teljes vagy részleges használatának
lehetetlenné válása nem előrelátható, a bérlő nem jogosult kártérítésre.
A bérbeadó jogcímének 1819. cikk – (1) A bérbeadó azon jogának megszűnése, amely
megszűnése lehetővé tette, hogy biztosítsa a bérbe adott dolog használatát maga után
vonja a bérleti szerződés jog szerinti megszűnését.
(2) Mindezek ellenére, a bérleti szerződés továbbra is joghatást fejt ki
a bérbeadó jogcímének megsemmisítése után a felek által megállapodott
időre, anélkül, hogy meghaladhatná a bérbeadó jogcímének megszűnésétől
számított egyéves időszakot, azonban csak abban az esetben, ha a bérlő
jóhiszemű volt a bérlet megkötésekor.
A bérbeadó vagy a bérlő 1820. cikk – (1) A bérlet nem szűnik meg a bérbeadó vagy a bérlő
halála halálával.
(2) Ennek ellenére, a meghatározott időtartamú bérlet esetében, a bérlő
örökösei felmondhatják a szerződést hatvan napon belül azon időponttól,
amelytől a bérlő haláláról és a bérlet meglétéről értesültek.
A dolog visszaszolgáltatása 1821. cikk – (1) A bérlet megszűnésekor a bérlő köteles
visszaszolgáltatni a bérbe vett dolgot az átvétel időpontjában fennálló
állapotában, leszámítva azt, ami régisége miatt megszűnt vagy

megrongálódott.
(2) Ellentétes bizonyításig a bérlő vélelmezett, hogy a dolgot a
meghatározott rendeltetés szerinti használatnak megfelelő állapotban vette
át.
(3) A bérbe vett ingó dolgok visszaszolgáltatása az átadás helyén
történik.
A bérlő felelőssége a bérbe 1822. cikk – (1) A bérlő felel a bérelt dolognak az ő használata alatti
adott dologért rongálódásaiért, akár tűzvész miatt is, ha nem bizonyítja be, hogy az
véletlenül következett be.
(2) Felel továbbá a családtagjai és az albérlő rongálásaiért is, valamint
más személyek cselekedeteiért, akiknek bármilyen módon megengedte a
dolog használatát, birtoklását vagy a dologhoz való hozzáférést.
A bérlő által végzett javítások 1823. cikk – (1) A bérbeadónak jogában áll megőrizni a bérbeadás
idején a dolog tekintetében végzett hozzáadott és önálló munkálatokat, és
csak akkor kötelezhető térítésre, ha a bérlő a bérbeadó előzetes
hozzájárulásával végezte a munkálatokat.
(2) Ha a munkálatokat a bérbeadó előzetes hozzájárulása nélkül
végezték, az kérheti a bérlőtől a dolog eredeti állapotába való
visszaállítását, valamint kártérítés fizetését bármilyen kárért, amelyet a
dolognak a bérlő okozott.
(3) Ha nem szerezte meg a bérbeadó előzetes hozzájárulását, a bérlő
semmilyen esetben sem érvényesítheti a visszatartási jogot.
(4) Az 1788. cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
2. SZAKASZ
A lakásbérlet külön szabályai
Az időtartam meghatározása 1824. cikk – (1) Ha a bérleti szerződés az időtartam meghatározása

nélküli bérlet nélkül köttetett meg, és nincs más megállapodás, a bérlő felmondhatja a
szerződést értesítéssel, a lakbér fizetésére meghatározott időtartam
negyedénél nem rövidebb felmondási határidő betartásával.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben, a bérbeadó értesítéssel
felmondhatja a szerződést, felmondási határidő betartásával, amely nem
lehet rövidebb, mint:
a) hatvan nap, ha a lakbér fizetésére meghatározott időtartam egy
hónap vagy annál nagyobb;
b) tizenöt nap, ha a lakbér fizetésére meghatározott időtartam egy
hónapnál rövidebb.
A meghatározott időtartamra 1825. cikk – (1) Ha a bérlet meghatározott időtartamra szól, a bérlő
kötött bérlet felmondása felmondhatja egyoldalúan a szerződést értesítéssel, legalább hatvan napos
felmondási határidő betartásával. Bármely ellentétes kikötés meg nem
(2) Ha a bérlet meghatározott időtartamra szól, és a szerződésben
előírták, hogy a bérbeadó felmondhatja egyoldalúan a szerződést a saját
vagy a családja lakásszükségletei kielégítése érdekében, e felmondás

tekintetében az 1824. cikk (2) bekezdésében előírt felmondási határidő
alkalmazandó.
A meg nem írt kikötések 1826. cikk – Meg nem írtnak tekintendő bármely kikötés, amely alapján:
a) a bérlő köteles biztosítást kötni a bérbeadó által kijelölt biztosítóval;
b) előírják az ugyanazon ingatlanban található különböző lakrészek
bérlőinek egyetemleges vagy oszthatatlan felelősségét az épületelemek és
az épület közös részeihez tartozó berendezések, tárgyak és felszerelések
rongálódása esetén;
c) a bérlő kötelezi magát, hogy beismerje vagy megfizesse előlegben,
lakásjavítás címén, a kizárólag a bérbeadó értékelése alapján
meghatározott összegeket;
d) a bérbeadó jogosult csökkenteni vagy megszüntetni, egyenértékű
ellenszolgáltatás nélkül, a szerződésben vállalt szolgáltatásokat.
Az egészséget vagy a testi 1827. cikk – (1) Ha a bérbe adott ingatlan, szerkezete vagy állapota
épséget veszélyeztető hibák révén, súlyos veszélyt jelent azok egészségére, akik benne dolgoznak vagy
laknak, a bérlő, ha lemondott is erről a jogáról, megszüntetheti a bérleti
szerződést, a törvény feltételei között.
(2) A bérlő kártérítésre is jogosult, ha a szerződés megkötésének
időpontjában nem ismerte a dolog hibáit.
A bérlő elsőbbségi joga a 1828. cikk – (1) Egy újabb bérleti szerződés megkötésénél a bérlő,
bérlésnél azonos feltételek között, elsőbbségi joggal rendelkezik. Nem rendelkezik
azonban ezzel a joggal, ha nem teljesítette az előző bérlet alapján született
kötelezettségeit.
(2) Az adásvétel terén az elővételi jog gyakorlására vonatkozó
rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
Az épület közös részeinek és 1829. cikk – (1) A több lakrészes épületekben a bérlőknek jogukban
berendezéseinek használata áll használni az épület közös használatú részeit és berendezéseit a
rendeltetésüknek megfelelően.
(2) A bérlők kötelesek hozzájárulni a közös használatú részek és
berendezések megvilágítási, fűtési és tisztítási költségeihez, valamint
bármilyen más kiadásokhoz, amelyeket törvény terhükre meghatároz.
A szerződés megszüntetése 1830. cikk – (1) A bérleti szerződést az a fél mondhatja fel, aki/amely
kárt szenvedett a másik felet terhelő kötelezettségek teljesítésének
elmulasztása miatt.
(2) Úgyszintén, a bérbeadó kérheti a bíróságtól a bérleti szerződés
megszüntetését abban az esetben is, ha a bérlő, családtagjai vagy más
személyek, akiknek a bérlő bármilyen módon megengedte a lakás
használatát, birtoklását vagy a lakáshoz való hozzáférését, olyan magatartást
tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi az ugyanazon ingatlanban vagy a
szomszédos ingatlanokban lakó személyekkel való együttélést, illetve
megakadályozzák a lakás vagy a közös részek rendeltetésszerű használatát.
A bérlő kilakoltatása 1831. cikk – (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bérlő
kilakoltatására bírói határozat alapján kerülhet sor.
(2) A bérlő köteles megfizetni a szerződésben meghatározott bért a
lakás tényleges elhagyásáig, valamint biztosítani az említett időpontig a
bérbeadónak okozott bármilyen jellegű kár jóvátételét.
A bérlővel együtt lakó más 1832. cikk – (1) Az ilyen értelmű tilalom hiányában más személyek is
személyek együtt lakhatnak a bérlővel, mely esetben egyetemlegesen felelnek azzal a
használat idején a szerződésből származó kötelezettségek bármelyike
tekintetében.
(2) A bérleti szerződés bármilyen okból való megszűnése, valamint a
bérlő kilakoltatására vonatkozó bírói határozat jog szerint érvényesíthető és
végrehajtható a bérlővel jogcímmel vagy anélkül együtt lakó összes
személlyel szemben.
Az albérlet és a bérleti 1833. cikk – A bérlő csak a bérbeadó írásos hozzájárulásával
szerződés engedményezése engedheti át a lakás bérleti szerződését vagy adhatja azt albérletbe, mely
esetben, ellentétes kikötés hiányában, az engedményes, illetve az albérlő
egyetemlegesen felel a bérlővel a bérleti szerződésben a bérbeadóval
szemben vállalt kötelezettségekért.
A bérlő halála 1834. cikk – (1) A lakásbérleti szerződés a bérlő halálát követő
harminc napon belül megszűnik.
(2) A bérlő hozzájárulásával létrejött albérlet megszűnik az (1)
bekezdésben meghatározott határidő lejártakor.
Különös rendeltetésű lakások 1835. cikk – A külön törvényben a szociális lakások, szükséglakások,
szolgálati lakások, beavatkozási lakások, protokoll-lakások tekintetében
előírt bérleti rendszer kiegészül a jelen törvénykönyv előírásaival.
3. SZAKASZ
A haszonbérlet tárgykörének sajátos szabályai
A haszonbérletbe adható 1836. cikk – Haszonbérletbe adható bármilyen mezőgazdasági dolog,

dolgok mint például:
a) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek, éspedig a
mezőgazdasági termőföldek – szántók, szőlősök, gyümölcsösök,
szőlészeti, gyümölcsös csemetekertek, gyümölcsös cserjék, komló és
eperfa ültetvények, erdősített legelők, épületekkel és mezőgazdasági-
állattenyésztési berendezésekkel beépített területek, haltenyészeti és
talajjavító berendezések, technológiai utak, a mezőgazdasági termelés
szükségleteit kiszolgáló raktárhelyiségek, valamint a nem termőföldek,
amelyek a mezőgazdasági termelés céljaira megművelhetők és
használhatók;
b) állatok, bármilyen jellegű építmények, járművek, felszerelések és a
mezőgazdasági termelésre használt más hasonló dolgok.
A meghatározatlan időre 1837. cikk – Ha az időtartam nem meghatározott, a haszonbérlet a
szóló haszonbérlet szerződés megkötése szerinti mezőgazdasági évben a mezőgazdasági dolog
által termelt gyümölcsök beszedéséhez szükséges teljes időszakra
tekintendő megkötöttnek.
Alakisági feltételek 1838. cikk – (1) A haszonbérleti szerződést – az abszolút semmisség
jogkövetkezményének terhe mellett – írásos formában kell megkötni.
(2) A bíróság által meghatározott polgári bírság terhe mellett minden
egyes késedelmi napért, a haszonbérlőnek be kell nyújtania a szerződés
egy példányát a helyi tanácshoz, amelynek területi körzetében a
haszonbérletbe adott dolgok találhatók, hogy bejegyezzék azt a helyi

tanács titkára által vezetett külön nyilvántartóba.
(3) Ha a haszonbérletbe adott dolgok több helyi tanács területi
körzetében helyezkednek el, a szerződés egy-egy példányát be kell
nyújtani a haszonbérletbe adott dolgok területi körzete szerinti minden
egyes helyi tanácshoz.
(4) A telekkönyvi rendelkezések továbbra is alkalmazandók.
(5) A haszonbérleti szerződés megkötésére, bejegyzésére és
nyilvánosságára vonatkozó összes kiadás a haszonbérlőt terheli.
A használati kategória 1839. cikk – A haszonbérlő csak a tulajdonos írásban adott előzetes
megváltozása beleegyezésével és a hatályos törvényi rendelkezések betartásával
változtathatja meg a haszonbérletbe adott terület használati kategóriáját.
A haszonbérbe adott dolgok 1840. cikk – A haszonbérlő köteles, kifejezett kikötés hiányában is, a
biztosítása mezőgazdasági javakra biztosítást kötni a természeti csapások által okozott
terméskiesés vagy állathullás kockázata ellen.
A pénzben meghatározott bér 1841. cikk – (1) Ha a haszonbérlet idején egy év vagy egy félév teljes
csökkentése a termés termése előre nem látható módon megsemmisült, a haszonbérlő kérheti a
megsemmisülése esetén bér arányos csökkentését, ha azt egy meghatározott terményben,
pénzösszegben vagy terménymennyiség értéke függvényében
meghatározható pénzösszegben határozták meg.
(2) Ha a haszonbérletet több évre kötik meg, a csökkentést csak a
haszonbérlet végén határozzák meg, ha kiegyenlítést is eszközölnek az
összes használati év termésének tekintetében.
Kivételek 1842. cikk – (1) A haszonbérlő nem szerezheti meg a bér
csökkentését, ha a termés megsemmisülése begyűjtését követően
következett be.
(2) A bér csökkentése nem kérhető akkor sem, ha a kár oka a
szerződés megkötésének időpontjában ismert volt.
A gyümölcsök 1843. cikk – (1) Ha a bért a gyümölcsök egy bizonyos hányadában
megsemmisülésének vagy egy ilyen hányad értékének függvényében meghatározható
kockázata, ha a bért pénzösszegben határozták meg, az elosztandó gyümölcsök teljes vagy
gyümölcsökben fizetik részleges véletlen megsemmisülését arányosan viselik, és egyik fél sem
jogosult kártérítés iránti keresetre a másik féllel szemben.
(2) Ha azonban a megsemmisülés a gyümölcsök leszedése után
következett be, és a felek valamelyikének felróható okok miatt késlekedik
az átadásuk vagy átvételük, az őt megillető hányad csökkentendő az
elveszett gyümölcsökkel, a másik fél hányada pedig úgy tekintendő,
mintha nem szenvedett volna hiányt, kivéve, ha a gyümölcsök akkor is
megsemmisültek volna, ha a gyümölcsök átadása és átvétele időben történt
volna.
A bér gyümölcsökben való 1844. cikk – Amennyiben a haszonbérletet gyümölcsökben fizetik, a
fizetése szerződésben előírt más határidő hiányában a haszonbérlő jog szerint
késedelemben van az átadásukat illetően a beszedés időpontjában, a
haszonbérbeadó pedig jog szerint késedelemben van az átvételt illetően
azon időponttól, amikor a haszonbérlőtől írásban kapott értesítést.
A végrehajtható jelleg 1845. cikk – A hiteles formában megkötött haszonbérleti szerződések,

valamint a helyi tanácsnál bejegyzett szerződések a törvény feltételei
között végrehajtható jogcímet képeznek a haszonbér kifizetéséért a
szerződésben meghatározott határidőn belül és módozatokban.
A haszonbérlet 1846. cikk – A haszonbérbeadó írásos beleegyezésével a haszonbérlő
engedményezése átengedheti a haszonbérleti szerződést a házastársa javára, aki részt vesz a
haszonbérbe adott dolgok használatában vagy nagykorú leszármazottai
javára.
Az albérletbe adás tilalma 1847. cikk – (1) Nem engedélyezettek a haszonbérleti szolgálatok.
(2) A teljes vagy részleges haszonbérlet albérletbe adása tilos, az
abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett.
A haszonbérlet megújítása 1848. cikk – (1) A haszonbérleti szerződés jog szerint megújul,
ugyanazon időtartamra, ha egyik fél sem közölte a szerződő féllel, írásban,
elutasítását a határidő lejárta előtt hat hónappal, a mezőgazdasági
rendeltetési területek esetében pedig a határidő legalább egy év.
(2) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama egy év vagy annál
rövidebb, az (1) bekezdésben említett megújítás elutasítási határideje felére
csökken.
Az elővásárlási jog 1849. cikk – A haszonbérlőnek elővásárlási joga van a haszonbérbe
adott mezőgazdasági dolgokra vonatkozóan, amelyet az 1730 – 1739. cikk
szerint gyakorolhat.
A szerződés megszűnésének 1850. cikk – A haszonbérleti szerződés megszűnik a haszonbérlő
különleges esetei halálával, az ügyleti képesség elvesztésével vagy csődbe jutással.
VI. FEJEZET
A vállalkozási szerződés
1. SZAKASZ
A vállalkozási szerződésre vonatkozó közös szabályok
Fogalom 1851. cikk – (1) A vállalkozási szerződéssel a vállalkozó az ár

megfizetése ellenében kötelezi magát, hogy saját kockázatán kivitelezzen
egy bizonyos anyagi vagy szellemi munkálatot, illetve egy bizonyos
szolgáltatást nyújtson a kedvezményezettnek.
(2) A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az
építési munkálatok kivitelezésére is, ha összeegyeztethetők az illető
szerződésre meghatározott külön szabályokkal.
Az alvállalkozási szerződés 1852. cikk – (1) Az alvállalkozási szerződéssel a vállalkozó
átengedheti egy vagy több alvállalkozónak a munkálatok vagy
szolgáltatások egyes részeinek vagy elemeinek végrehajtását, azon eset
kivételével, amelyben a vállalkozási szerződést a személyre való tekintettel
kötötték meg.
(2) A kedvezményezettel való viszonyokban a vállalkozó ugyanúgy

felel az alvállalkozó cselekedeteiért, mint sajátjaiért.
(3) Az alvállalkozás a vállalkozási szerződésben előírt
rendelkezéseknek van alávetve.
Tilalmak 1853. cikk – Az 1655. cikk (1) bekezdésének rendelkezései
értelemszerűen alkalmazandók a vállalkozási szerződés tekintetében is.
Az ár 1854. cikk – (1) A vállalkozás ára lehet egy pénzösszeg vagy
bármilyen más dolgok vagy szolgáltatás.
(2) Az árnak komolynak és meghatározottnak vagy legalább
meghatározhatónak kell lennie.
(3) Ha a szerződés nem tartalmaz kikötéseket az árra vonatkozóan, a
kedvezményezett a törvényben előírt vagy a törvény szerint kiszámított
árral tartozik vagy, ilyen törvényi előírás hiányában, az elvégzett munka és
a munkálatok elvégzéséhez vagy a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges
kiadások függvényében meghatározott árral tartozik, figyelembe véve a
szokásjogot is.
Az adásvételtől való 1855. cikk – A szerződés adásvételi és nem vállalkozási szerződés, ha
elhatárolódás a felek szándéka szerint – a szállított dolgok értékére is tekintettel – a
munkálat elvégzése nem képezi a szerződés fő célját.
A munkások közvetlen 1856. cikk – Amennyiben a vállalkozó nem fizette ki őket, azok a
keresete személyek, akik a vállalkozóval megkötött szerződés alapján
szolgáltatásnyújtási vagy a leszerződött munkálat végrehajtására irányuló
tevékenységet folytattak, közvetlen keresettel rendelkeznek a
kedvezményezettel szemben, a kereset megindításának időpontjában a
vállalkozónak tartozott összeg mértékéig.
§.2 A felek kötelezettségei
Az anyagok beszerzése, 1857. cikk – (1) Ha törvény vagy szerződés másként nem rendelkezik,
megőrzése és felhasználása a vállalkozó köteles a munkálatot saját anyagával elvégezni.
(2) A saját anyagával dolgozó vállalkozó felel azok minőségéért, az
adásvételi szerződés rendelkezéseinek megfelelően.
(3) Az a vállalkozó, akinek/amelynek a kedvezményezett átadta az
anyagokat, köteles megőrizni és rendeltetésszerűen felhasználni azokat, az
alkalmazandó műszaki szabályoknak megfelelően, továbbá meg kell
indokolnia felhasználásukat, és vissza kell szolgáltatnia a fel nem használt
részt.
A kedvezményezett 1858. cikk – A vállalkozó köteles haladéktalanul tájékoztatni a
tájékoztatása kedvezményezettet, ha a munkálat szokványos végrehajtása, tartóssága
vagy rendeltetésszerű használata veszélyben lenne az alábbiak miatt:
a) a beszerzett anyagok vagy a többi eszköz, amelyet a szerződés
értelmében a kedvezményezett bocsátott rendelkezésre;
b) a kedvezményezett által adott nem megfelelő utasítások;
c) bizonyos körülmények fennállása vagy bekövetkezése, amelyekért a
vállalkozó nem tartozik felelősséggel.
A szükséges intézkedések 1859. cikk – (1) Amennyiben a kedvezményezett, bár a vállalkozó

meghozatalának elmulasztása tájékoztatta az 1858. cikk feltételei között, nem foganatosítja a
a kedvezményezett által körülmények által megkövetelt határidőn belül a szükséges intézkedéseket,
a vállalkozó megszüntetheti a szerződést, vagy folytathatja annak
végrehajtását a kedvezményezett kockázatára, értesítve arról ez utóbbit.
(2) Mindezzel együtt, ha a munkálat személyek egészségét vagy testi
épségét veszélyeztetheti, a vállalkozó köteles kérni a szerződés
megszüntetését, a kockázat átvételének és a harmadik személyeknek
okozott károkért való felelősség jogkövetkezménye mellett.
A munkálat megsemmisülése 1860. cikk – (1) Ha az átvétel előtt a munkálat megsemmisül vagy
az átvétel előtt megrongálódik a kedvezményezettnek fel nem róható okok miatt, az
anyagot biztosító vállalkozó köteles újra elvégezni azt saját költségén az
eredeti feltételek és határidők betartásával, figyelembe véve, ha szükséges,
a kötelezettség teljesítésének előre nem látható felfüggesztésére vonatkozó
szabályokat.
(2) Amennyiben az anyagot a kedvezményezett biztosította, csak
akkor köteles viselni a munkálat újbóli elvégzésének költségeit, ha a
megsemmisülés az anyagok hibájának tudható be. A többi esetben, a
kedvezményezett köteles újból rendelkezésre bocsátani az anyagot, ha a
megsemmisülés vagy megrongálódás nem róható fel a vállalkozónak.
(3) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók akkor, ha a
megsemmisülés vagy a rongálódás a munkálat átvétele után következik be,
mely esetben a vállalkozó továbbra is felel, ha esedékes, a hibákért és a
megállapodás szerinti minőségért való jótállás alapján.
A munkálat kivitelezésének 1861. cikk – A kedvezményezettnek jogában áll saját költségére
ellenőrzése ellenőrizni a kivitelezést anélkül, hogy indokolatlanul akadályozná a
vállalkozót, közölve vele megjegyzéseit.
A munkálat átvétele 1862. cikk – (1) Amint megkapta az értesítést, amellyel a vállalkozó
tájékoztatja, hogy a munkálat befejeződött, a kedvezményezett köteles, a
munkálat természete és a tárgyköri szokásjog szerint ésszerű határidőn
belül ellenőrizni és, ha megfelel a szerződésben meghatározott
feltételeknek, átvenni, továbbá, ha esedékes, elvinni azt.
(2) Ha a kedvezményezett indokolatlanul nem jelenik meg vagy nem
közli haladéktalanul a vállalkozóval az ellenőrzés eredményét, a munkálat
fenntartások nélkül átvettnek tekintendő.
(3) A munkálatot fenntartások nélkül átvevő kedvezményezettnek nem
áll jogában a munkálat nyilvánvaló hibáira vagy a megállapodott minőség
nyilvánvaló hiányára hivatkozni.
A hibákért és a 1863. cikk – A vállalkozónak jótállást kell vállalnia a munkálat
megállapodott minőségért hibáiért és a megállapodott minőségért, az eladott dolgok hibáiért való
való jótállás jótállásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, amelyek
Az ár esedékessége 1864. cikk – (1) Amennyiben a szerződés tárgyát egy munkálat
képezi, a kedvezményezett köteles kifizetni a vállalkozónak az árat a teljes
munkálat átvételének időpontjában és helyén, ha törvény vagy szerződés
(2) Amennyiben a munkálat a kedvezményezett hibáján kívül az
átvétel előtt megsemmisült vagy megrongálódott, a vállalkozó nem

jogosult az árra, ha az anyagot ő adta, illetve a megsemmisülésnek vagy
rongálódásnak a kedvezményezett által adott anyag hibájától eltérő oka
volt. Ebben az esetben, a szerződés érvényben marad, az irányadók pedig a
1860. cikk rendelkezései.
A becsült ár 1865. cikk – (1) Ha a szerződés megkötésének alkalmával a
munkálatok vagy szolgáltatások ára becslés tárgyát képezte, a
vállalkozónak meg kell indokolnia az ár bármilyen mértékű növelését.
(2) A kedvezményezettnek nem kell kifizetnie ezt az ártöbbletet
csupán olyan mértékben, amennyiben az olyan munkálatokból vagy
szolgáltatásokból ered, amelyeket a vállalkozó nem láthatott előre a
szerződés megkötésének időpontjában.
A munkálatok vagy 1866. cikk – Ha az árat az elvégzett munkálatok, a nyújtott
szolgáltatások értéke szolgáltatások vagy a leszállított dolgok értékének függvényében
függvényében meghatározott határozzák meg, a vállalkozó köteles, a kedvezményezett kérésére,
ár elszámolni a munkálatok állapotáról, a teljesített szolgáltatásokról és az
elvégzett kiadásokról.
Az átalányár 1867. cikk – (1) Amennyiben a szerződést átalányáron kötik meg, a
kedvezményezettnek ki kell fizetnie a megállapodott árat, és nem kérheti
annak a csökkentését arra hivatkozva, hogy a munkálat vagy a szolgáltatás
kevesebb munkát igényelt, vagy kevesebbe került, mint azt előrelátták.
(2) Ugyanígy, a vállalkozó sem kérheti az ár növelését az (1)
bekezdésben említettek ellenkezőjére hivatkozva.
(3) Az átalányár annak ellenére változatlan marad, hogy
módosításokat eszközöltek az előzőleg meghatározott végrehajtási
feltételekkel kapcsolatosan, ha a felek másként nem állapodtak meg.
A határidőre át nem vett 1868. cikk – (1) Ha a vállalkozó kötelezte magát, hogy elvégezzen egy
dolgok eladása munkálatot a kedvezményezett anyagával vagy, hogy szolgáltatást
nyújtson egy olyan dologgal kapcsolatosan, amelyet a kedvezményezett e
célból adott át neki, és ez utóbbi nem viszi el a dolgot az átvételre
megállapodott naptól vagy, ha a munkálatot vagy a szolgáltatást később
fejezték be, a befejezés időpontjától számított 6 hónapos határidőn belül, a
vállalkozó, miután írásban értesítette a kedvezményezettet, a dolog
eladására jogosult a kedvezményezett ingyenes megbízottjának
gondosságát tanúsítva.
(2) A munkálat árának és az eladási költségek visszatartása után a
vállalkozó letétbe helyezi a különbözetet a kedvezményezett
rendelkezésére.
(3) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben,
ha a kedvezményezett a vállalkozóval szemben a munkálat elvégzésének
elmulasztását vagy nem megfelelő végrehajtását kifogásoló keresetet
nyújtott be.
A törvényes jelzálogjog 1869. cikk – A munkálatért tartozott ár megfizetésének biztosítása
érdekében a vállalkozó a törvény feltételei között alapított és megőrzött
törvényes jelzálogjoggal rendelkezik a munkálat felett.
§.3 A szerződés megszűnése
A kedvezményezett halála 1870. cikk – A kedvezményezett halála csak akkor vonja maga után a
szerződés megszűnését, ha azáltal teljesítése lehetetlenné vagy
szükségtelenné válna.
A vállalkozó halála vagy a 1871. cikk – (1) Abban az esetben, ha a vállalkozó meghal, illetve
szerződés teljesítése során önhibáján kívül képtelenné válik a munkálat befejezésére vagy a
bekövetkező szolgáltatás teljesítésére, a szerződés megszűnik, ha a vállalkozó személyes
cselekvőképtelensége képességeire tekintettel kötötték meg.
(2) A kedvezményezett köteles átvenni a már elvégzett részt, ha azt fel
tudja használni.
(3) Úgyszintén, az (1) bekezdésben említett esetben, a
kedvezményezett köteles megfizetni, a megállapodott árral arányosan, az
elvégzett munkálatok és a munkálat befejezése érdekében végzett kiadások
értékét, azonban csak akkor, ha ezek a munkálatok és kiadások a hasznára
váltak.
(4) Megfelelő fizetség ellenében a kedvezményezettnek jogában áll
kérni az előkészített anyagok és a kivitelezendő tervek átadását, a szellemi
tulajdonra vonatkozó törvényi rendelkezések pedig továbbra is
alkalmazandók.
A szerződés vállalkozó 1872. cikk – A kedvezményezett felmondhatja a szerződést az alábbi
hibájából való megszüntetése esetekben:
a) a munkálat átvételére megállapodott határidő betartása lehetetlenné
vált;
b) a munkálatot vagy a szolgáltatást nem végzik a megállapodott
módon és a kedvezményezett által a körülményeknek megfelelően
meghatározott határidőn belül, a vállalkozó nem orvosolja a megállapított
hiányosságokat és nem módosítja a jövőre nézve a munkálat vagy a
szolgáltatás teljesítési módját;
c) a törvény szerint vagy a szerződés alapján a vállalkozóra háruló más
kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén.
A szerződés kedvezményezett 1873. cikk – Ha a vállalkozó nem kezdheti meg, vagy nem folytathatja
hibájából való megszüntetése a szerződés végrehajtását a kedvezményezett saját kötelezettségeinek nem
teljesítése miatt, a vállalkozó felmondhatja a szerződést, esetleges
kártérítésre tartva igényt.
2. SZAKASZ
Az építési munkálatok vállalkozási szerződése
Fogalom 1874. cikk – Az építési munkálatok terén a vállalkozási szerződéssel a

vállalkozó kötelezi magát, hogy olyan munkálatokat végezzen el, amelyek,
a törvény szerint, építési engedély meglétét feltételezik.
A kedvezményezett járulékos 1875. cikk – A kedvezményezettnek kötelessége megengedni a
kötelezettségei vállalkozónak a bejárati utak, a saját vízellátási berendezések és az
ingatlant kiszolgáló más közművek használatát, amennyiben a munkálat
elvégzéséhez szükségesek.
A munkálatok kivitelezésének 1876. cikk – (1) A szerződés teljesítése során a kedvezményezett

ellenőrzése jogosult a vállalkozó szokásos tevékenységének akadályozás nélkül
ellenőrizni a kivitelezés állapotát, az elvégzett munkálatokat, a felhasznált
anyagok minőségét és megjelenését, valamint megvizsgálni a vállalkozó
szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó bármely más
kérdést.
(2) A kedvezményezett – ellenkező megállapodás hiányában – írásban
közli a vállalkozóval megállapításait és utasításait.
(3) A munkálatok azon részének befejezésekor, amelyet más
munkálatok utólagos elvégzése vagy egyes építőelemek felszerelése elfed,
a vállalkozó és a kedvezményezett köteles együtt szemrevételezni a
befejezett rész meglétét, valamint a törvényes rendelkezéseknek és a
szerződés feltételeknek való megfelelését. E célból, ha másként nem
egyeztek, a vállalkozó meghívja a kedvezményezettet a munkálat
kivitelezési helyére ésszerű határidőn belül, amelynek kiterjedését, a
szokásjog szerint, a munkálat természete és kivitelezési helye
függvényében határozzák meg. Amennyiben a kedvezményezett nem
jelenik meg az írásban közölt vagy a felek között megállapodott határidőre,
a vállalkozó egyedül készíti el a ténymegállapítást.
A munkálatok kivitelezését 1877. cikk – (1) Amennyiben a szerződés teljesítése során hibákat
akadályozó körülmények vagy hiányosságokat talál a tervezési munkálatokban, amelyek alapján a
szerződést megkötötték, a vállalkozó köteles azonnal közölni a
kedvezményezettel és a tervezővel megállapításait, a kijavítási
javaslatokkal együtt, amennyiben azok szakmai képesítésébe tartoznak,
valamint kérheti a kedvezményezettől a megfelelő intézkedések
foganatosítását.
(2) Ha a kedvezményezett, a tervező véleményezésével együtt, nem
közli azonnal a jelzett hibák vagy hiányosságok elhárítására meghozott
intézkedéseket vagy, ha a foganatosított intézkedések nem megfelelőek, a
vállalkozó felfüggesztheti a munkálatok kivitelezését, azonnal értesítve
erről a kedvezményezettet és a tervezőt.
A munkálatok átvétele. 1878. cikk – (1) Az építmény befejezése után a törvény feltételei
A szerződés kockázata között ideiglenesen átveszik a munkálatot, amelyet a végső átvétel követ.
(2) A kockázatok a munkálat befejezésekor végzett ideiglenes átvétel
időpontjában átszállnak a kedvezményezettre.
A hibákért való felelősség 1879. cikk – (1) A munkálat hibáiért való jótállási határidőt külön
törvény határozza meg.
(2) A műépítész vagy a mérnök csak akkor mentesül a felelősség alól
a munkálat hibái miatt, ha bebizonyítja, hogy ezek nem az általa készített
szakvéleményekkel és tervekkel, valamint esetenként a munkálatok
összehangolásával vagy felügyeletével kapcsolatos hibájából származtak.
(3) A vállalkozó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha
bebizonyítja, hogy a hibák a műépítész, illetve a kedvezményezett által
választott mérnök szakvéleményeiből vagy terveiből származnak. Az
alvállalkozó csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a
hibák a vállalkozó döntéseiből vagy a műépítész, illetve a mérnök
szakvéleményeiből vagy terveiből származnak.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett valamennyi fél mentesülhet a
felelősség alól, ha bebizonyítja, hogy a hibák a talaj vagy az építési módok

kiválasztásakor a kedvezményezett által megkövetelt döntésekből
származnak. A felelősség alóli mentesülés érvényesül, ha azokról a
hibákról, bár előreláthatóak voltak a munkálat kivitelezése során, nem
értesítették a kedvezményezettet. Az 1859. cikk előírásai továbbra is
alkalmazandók.
A hibákért való felelősség 1880. cikk – (1) A nyilvánvaló hibákért való kereseti jog elévülése a
elévülésének kezdete végső átvétel vagy adott esetben a vállalkozónak a végső átvételi
jegyzőkönyvvel a megállapított hibák kiigazítására adott határidő
leteltének időpontjától folyik.
(2) A tervezési munkálat hibái miatti kereseti jog elévülése a
vállalkozó által kivitelezett munkálatok hibái miatti kereseti jog
elévülésével egyidejűleg folyik, kivéve, ha a tervezési munkálatok hibáit
előtte felfedezték, mely esetben az elévülés a hibák felfedezésének
VII. FEJEZET
A társasági szerződés
1. SZAKASZ
Fogalom 1881. cikk – (1) A társasági szerződéssel két vagy több személy
kölcsönösen kötelezi magát, hogy együttműködjön egy tevékenység
lebonyolítása érdekében, és hozzájáruljon ahhoz pénzzel, dolgokkal,
sajátos ismeretekkel vagy szolgáltatásokkal, a nyereség elosztása vagy az
eredményezett megtakarítások használata céljából.
(2) Mindegyik társult hozzájárul a veszteségek viseléséhez a nyereség
elosztásában való részvétellel arányosan, ha a szerződés másként nem
rendelkezik.
(3) A társaság létrejöhet jogi személyiséggel vagy anélkül.
Az érvényességi feltételek 1882. cikk – (1) Társult lehet bármely természetes vagy jogi személy,
kivéve, ha törvény másként rendelkezik. A házastársak egyike nem
társulhat a közös javak hozzájárulásként való beadásával csak a másik
házastárs beleegyezésével, a 349. cikk rendelkezései pedig továbbra is
alkalmazandók.
(2) Valamennyi társaságnak meghatározott és törvényes tárgya kell
legyen, a közrenddel és a jóerkölccsel összhangban.
(3) Minden társultnak hozzá kell járulnia a társaság létrehozásához
pénzzel, dolgokkal, szolgáltatásokkal vagy sajátos ismeretekkel.
A hozzájárulások rendszere 1883. cikk – (1) A jogi személyiséggel rendelkező társaság esetében a
hozzájárulások beépülnek a társaság vagyonába, a jogi személyiség nélküli
társaság esetében pedig a hozzájárulások a társultak közös tulajdonává
válnak, azon eset kivételével, amelyben kifejezetten megállapodtak, hogy a
közös használatukba kerülnek.
(2) Egyes ingatlanokból vagy más ingatlan dologi jogokból álló
hozzájárulások esetében a szerződést hiteles formában kell megkötni.

(3) A hozzájárulásként adott dolgok feletti jogok átruházása a
törvényben meghatározott nyilvánossági alakiságoknak van alávetve. Ha a
jog nyilvántartásokba való bejegyzése a társaság bejegyzése előtt történt, a
jogok átruházása, minden esetben, a jogi személyiség megszerzésének
feltételétől függ.
A szerződés formája 1884. cikk – (1) A társasági szerződést írásos formában kötik meg. Ha
törvény eltérően nem rendelkezik, az írásos forma csak a szerződés
bizonyításához szükséges.
(2) Az abszolút semmisség jogkövetkezménye mellett, a jogi
személyiséggel rendelkező társaság alapító szerződését írásos formában
kell megkötni, és tartalmaznia kell a társultakat, a hozzájárulásokat, a jogi
formát, a tevékenységi tárgyat, az elnevezést és a társasági székhelyet.
A társaság időtartama 1885. cikk – (1) A társaság időtartama nem meghatározott, ha a
szerződés másként nem rendelkezik.
(2) A társultak meghosszabbíthatják a társaság időtartamát annak
lejárta előtt.
Az alapító társultak és az első 1886. cikk – (1) Az alapító társultak és a szerződésben elsőként
ügyvezetők felelőssége kinevezett ügyvezetők egyetemlegesen felelnek a társasági szerződés
alakisági feltételeinek vagy a társaság létesítéséhez illetve, ha esedékes, a
jogi személyiség megszerzéséhez szükséges valamely alakiság be nem
tartásával okozott kárért.
(2) A szerződés módosítása esetén az (1) bekezdés rendelkezései
alkalmazandók a társaság képviseleti jogával rendelkező – a módosulás
időpontjában, illetve amikor a módosításra vonatkozó alakiságokat
teljesíteni kellett volna – tisztségben lévő ügyvezetők tekintetében.
Az alkalmazási terület 1887. cikk – (1) A jelen fejezet képezi a társaságok tárgykörének
köztörvényét.
(2) Társasági forma, természet vagy tevékenységi tárgy függvényében
a törvény különböző társaságokat szabályozhat.
Társasági formák 1888. cikk – Formájuk szerint a társaságok lehetnek:
a) egyszerűek;
b) közös vállalatok;
c) közkereseti társaságok;
d) egyszerű betéti társaságok;
e) korlátolt felelősségű társaságok;
f) részvénytársaságok;
g) betéti részvénytársaságok;
h) szövetkezetek;
i) a törvényben kifejezetten szabályozott más formájú társaságok.
A jogi személyiség 1889. cikk – (1) A társultak a társasági szerződéssel vagy külön
megszerzése okirattal jogi személyiséggel rendelkező társaság törvény feltételei közötti
létrehozásáról állapodhatnak meg. Ebben az esetben, a társasági
tartozásokért való felelősségük másodlagos, korlátlan és egyetemleges, ha
(2) Ha a társultak akarata szerint a társaság jogi személyiséget szerez,

az tevékenységi tárgyától függetlenül, csak a jogi személyiséget megítélő
külön törvényben meghatározott formában és feltételek között létesülhet.
(3) A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel és időpontban szerez
jogi személyiséget, ha törvény másként nem rendelkezik.
(4) A jogi személyiség megszerzéséig a társultak közötti viszonyokat
az egyszerű társaság tekintetében alkalmazandó szabályok vezérlik.
2. SZAKASZ
Az egyszerű társaság
§.1 A társasági szerződés megkötése
Alakisági feltételek 1890. cikk – A társasági szerződés nincs külön alakiságoknak

alávetve, az 1884. cikk (1) bekezdésében említettek, valamint azoknak a
kivételével, amelyek a hozzájárulást képező dolgok természetéből
adódnak.
A társasági szerződés 1891. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, vagy ha törvény másként
módosítása nem rendelkezik, a társasági szerződés módosítása a törvényben az
érvényes megkötésére előírt rendelkezések betartásával történik.
Jogi személyiség 1892. cikk – (1) Az egyszerű társaság nem rendelkezik jogi
személyiséggel.
(2) Ha a társultak jogi személyiséget akarnak szerezni, a társasági
szerződés módosító okiratával kifejezetten megjelölik ennek jogi formáját,
és egyeztetik az összes kikötést az újonnan létesített társaság tekintetében
alkalmazandó törvényi rendelkezésekkel.
(3) A (2) bekezdésben említett esetben a jogi személyiség megszerzése
az egyszerű társaság feloszlatása nélkül történik. A társultak és az újonnan
létrejött társaság egyetemlegesen és oszthatatlanul felelnek a társaság
összes adósságáért, amely a jogi személyiség megszerzése előtt született.
Ténybeli társaságok 1893. cikk – A törvény szerint bejegyzés feltételének alávetett, de be
nem jegyzett társaságok, valamint a ténybeli társaságok az egyszerű
társaságokkal azonosítottak.
§.2 A társasági szerződés jogkövetkezményei
I. A társultak egymás közötti jogai és kötelezettségei
A társasági tőke létrehozása 1894. cikk – (1) A társultak esetenként pénzzel vagy más dolgokkal
járulnak hozzá a társaság tőkéjének létrehozásához.
(2) A jegyzett társasági tőke egyenlő részekre oszlik, amelyeket
érdekeltségi részeknek neveznek, és amelyeket mindegyikük
hozzájárulásával arányosan osztanak szét a társultak között, ha törvény
vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(3) A társultak hozzájárulásra kötelezhetik maguk szolgáltatások vagy
sajátos ismeretek formájában, társasági hozzájárulás címén. E hozzájárulás

ellenében a társultak részt vesznek, az alapító okiratnak megfelelően, az
előnyök elosztásában és a veszteségek viselésében, valamint a társasági
döntések meghozatalában.
A hozzájárulások befizetése 1895. cikk – (1) A társultak mindegyike felel a társasággal szemben és
a többi társulttal szemben a vállalt hozzájárulások befizetéséért.
(2) Az érdekeltségi részek által biztosított jogok felfüggesztendők a
hozzájárulásoknak a társasági tőkébe való befizetéséig.
A dolgokból álló hozzájárulás 1896. cikk – (1) A nem helyettesíthető dolgokból álló hozzájárulás az
ezen dolgok feletti jogok átruházásával és a dolgoknak a társasági
rendeltetéshez szükséges megfelelő működési állapotban való tényleges
átadásával történik.
(2) Egy dolog tulajdonát vagy más dologi jogot hozzájárulásként adó
társult úgy felel a hozzájárulás elvégzéséért, mint az eladó a vásárlóval
szemben, a használatot hozzájárulásként adó társult pedig a bérbeadó
bérlővel szembeni felelősségével felel a hozzájárulás elvégzéséért.
(3) A helyettesíthető vagy elhasználható dolgokból álló hozzájárulások
nem jegyezhetők használati hozzájárulás címén, hanem minden esetben a
társultak tulajdonává válnak, akkor is, ha a társasági szerződésben nem
írták elő ezt kifejezetten elő.
A testetlen dolgokból álló 1897. cikk – (1) A hozzájárulást követeléssel kielégítő társult felel a
hozzájárulás követelés meglétéért a hozzájárulás időpontjában és behajtásáért az
esedékesség időpontjában, köteles lévén fedezni az összegét, az
esedékességtől számítandó törvényes kamatot és bármely más kárt, amely
a követelés behajtásának részben vagy egészen történő elmaradásából ered.
(2) Egy másik társaság által kibocsátott részvényeket vagy
törzsbetéteket hozzájárulásként adó társult úgy felel a hozzájárulás
elvégzéséért, mint az eladó a vásárlóval szemben.
(3) A váltókat vagy kereskedelmi forgalomba lévő más hitelpapírokat
hozzájárulásként adó társult az (1) bekezdésnek megfelelően felel.
Készpénzből álló 1898. cikk – A hozzájárulásként pénzösszeget jegyző társult nem
hozzájárulás teljesítés esetén tartozik azzal az összeggel, amelyre kötelezte magát, a
törvényes kamattal az esedékesség időpontjától és bármely más okozott kár
megtérítésével, jog szerint késedelemben lévén.
A szolgáltatásokból és sajátos 1899. cikk – (1) A szolgáltatásból vagy sajátos ismeretekből álló
ismeretekből álló hozzájárulást folyamatosan kell biztosítani mindaddig, amíg a magát
hozzájárulás kötelező társult a társaság tagja, a társult pedig felel a társasággal szemben
a hozzájárulás tárgyát képező tevékenységekből megvalósított összes
nyereségért.
(2) A szolgáltatásból vagy sajátos ismeretekből álló hozzájárulások
megvalósulásához a magát kötelező társult bizonyos konkrét
tevékenységeinek elvégzése és egyes információknak a társaság
rendelkezésére bocsátása szükséges, a társaság tevékenységi tárgyának
megvalósulása érdekében, a társasági szerződéssel megállapított
módozatokon és feltételek között.
(3) A szolgáltatásokból vagy sajátos ismeretekből álló hozzájárulás nem
teljesítése csak kizárási keresetnek ad helyet, kártérítésekkel, ha esedékes.
Az érdekeltségi részek 1900. cikk – (1) Az érdekeltségi részek oszthatatlanok.

rendszere (2) A teljesen befizetett érdekeltségi részek szavazati jogot
biztosítanak a társultak közgyűlésén, ha a szerződés eltérően nem
rendelkezik.
(3) Amennyiben egy érdekeltségi rész több személy közös tulajdonába
kerül, ezek kötelesek kijelölni egy egységes képviselőt a kapcsolódó
társasági jogok gyakorlására.
(4) Mindaddig, amíg egy érdekeltségi rész több személy közös
tulajdonát képezi, ezek egyetemlegesen felelnek a tartozott befizetések
elvégzéséért.
Az érdekeltségi részek 1901. cikk – (1) Az érdekeltségi részek átruházása a törvényben és a
átruházása társasági szerződésben előírt korlátok és feltételek között történik. Az
érdekeltségi részek átruházása a társaságon kívüli személyekre csupán az
összes társult hozzájárulásával engedélyezett. Az érdekeltségi részek
örökléssel is átruházhatók, ha a szerződés másként nem rendelkezik.
(2) Bármelyik társult visszavásárolhatja – a megszerző jogai
átvállalásával – a harmadik személy által a többi társult beleegyezése
nélkül visszterhesen megszerzett érdekeltségi részeket azon időponttól
számított 60 napon belül, amikor ismerte vagy ismernie kellett volna az
engedményezést. Ha több társult egyidejűleg gyakorolja ezt a jogot, az
érdekeltségi részeket a nyereségben való részvételi hányaddal arányosan
osztják szét.
(3) A (2) bekezdésben említett esetben, vagy valahányszor a törvény
megköveteli az érdekeltségi részek engedményezését, ezek értékét az
engedményezésben részt vevő felek által vagy, megegyezés hiányában, a
bíróság által elfogadott szakértő állapítja meg.
(4) Az érdekeltségi részek ingyenes engedményezése visszterhes
engedményezéssel azonosított, és a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek
alkalmazásához vezet. Forma tekintetében az ingyenes engedményezés az
ajándékozás jogi rendszere alá esik.
A nyereségben és 1902. cikk – (1) A társaság nyereségében való részvétel maga után
veszteségben való részvétel vonja a társaság veszteségeihez való hozzájárulást is, esetenként a társasági
szerződésben, a jelen fejezetben vagy az alkalmazandó külön törvényben
meghatározott feltételek között.
(2) Minden egyes társult részesedése a nyereségben és veszteségben
arányos a társasági tőkéhez való hozzájárulásával, ha megállapodás
másként nem szól. Azon társult része a nyereségben és veszteségben,
amelynek a hozzájárulása szolgáltatásokból vagy sajátos ismeretekből áll,
egyenlő a legkisebb hozzájárulást befizető társultéval, ha megállapodás
másként nem szól.
(3) A társultak különböző arányban részesülhetnek a nyereségben,
mint a veszteséghez való hozzájárulásuk mértéke, azzal a feltétellel, hogy
az ilyen különbségek ésszerűek legyenek a körülményekhez viszonyítva,
és kifejezetten elő legyenek írva a szerződésben.
(4) Amennyiben a szerződés csak a nyereségrészt határozza meg,
ugyanaz az arány alkalmazandó a veszteségek esetében is.
(5) Meg nem írtnak tekintendő minden olyan kikötés, amellyel egy
társultat kizárnak a nyereség elosztásából vagy a veszteségben való

részvételből.
(6) Az 1881. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a szolgáltatással vagy
sajátos ismeretekkel hozzájáruló társult mentesül, a hozzájárulásnak
megfelelő mértékben, a veszteségben való részvételtől, ha ezt a mentesítést
a társasági szerződés kifejezetten előírja.
A versenykizáró kötelezettség 1903. cikk – (1) A társult köteles tartózkodni a társasággal való
versenytől saját nevében vagy egy harmadik személy nevében, és nem
bonyolíthat le a társaság számára kárt okozó ügyletet saját vagy más
számlájára.
(2) A társult nem vehet részt saját vagy harmadik személy nevében
olyan tevékenységben, amely megfoszthatná a társaságot azoktól a
dolgoktól, szolgáltatásoktól vagy sajátos ismeretektől, amelyekre a társult
kötelezte meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint tiltott tevékenységek bármelyikéből
származó kedvezmények a társaságot illetik meg, a társult pedig felel
valamennyi okozott kárért.
A társasági dolgok használata 1904. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, bármelyik társult
használhatja a társaság érdekében annak javait, azok rendeltetésének
megfelelően és anélkül, hogy sértené a többi társult jogait.
(2) A társult, aki/amely a többi társult írásos beleegyezése nélkül
használja a társaság javait saját vagy egy másik személy hasznára, köteles
átadni az eredményezett hasznot, és fedeznie kell az okozott károkat.
A közös alapok használata 1905. cikk – (1) Egyetlen társult sem vehet el a közös alapokból
többet, mint amennyit megszabtak a társaság érdekében eszközlendő vagy
már eszközölt kiadásokra.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megszegő társult felel az
eltulajdonított összegekért és a cselekedetéből származó összes kárért.
(3) A társasági szerződéssel kiköthető, hogy a társultak a társasági
pénztárból elvehetnek magánkiadásaikra meghatározott pénzösszegeket.
A közös adós tartozásai 1906. cikk – Amennyiben egy közös adós kifizeti mind a társasággal,
kifizetésének elosztása mind a társulttal szembeni, azonos esedékességű tartozásai egy részét, a
társult, akinek/amelynek kifizették a tartozást, elosztja a kapott összeget a
saját és a társasági követelés megszüntetésére azok arányának
függvényében.
A társaság nevében végzett 1907. cikk – (1) A társult a társaság érdekében végzett kiadások
kiadások megtérítésére, valamint a társaság érdekében jóhiszeműen eljárva vállalt
kötelezettségek vagy elszenvedett veszteségek kárpótlására jogosult.
(2) A társult nem egyenlítheti ki az (1) bekezdésben említett
kiadásokat és veszteségeket saját, társasággal szembeni tartozásaival, és a
hibájából a társaságnak okozott kárt sem a különböző ügyletekkel általa
szerzett haszonnal.
(3) Tilos a harmadik személy társasággal szembeni tartozásának
kiegyenlítése az egyik társulttal szembeni követelésével.
A társasági jogok feletti 1908. cikk – (1) Egy társult társulhat harmadik személlyel a társasági
társulás és ezek átengedése jogai tekintetében a többi társult beleegyezése nélkül, de az illető személy
nem válhat a társaságban társulttá a többi társult beleegyezése nélkül,
amelyet az 1901. cikk rendelkezéseinek feltételei között kell megadni.

(2) A társult nem engedményezheti a társasági jogait a többi társult
beleegyezése nélkül, az 1901. cikk (2) és (3) bekezdése előírásai
alkalmazásának jogkövetkezménye mellett.
(3) A társult nem garantálhatja személyes vagy egy harmadik személy
kötelezettségeit társasági jogaival, az összes társult beleegyezése nélkül, a
garantálás abszolút semmisségének jogkövetkezménye mellett.
(4) A meghatározatlan időtartamú társaság társultja nem kérheti, a
társaság megszűnése előtt, a társaság közös dolgaiból őt megillető rész
visszaszolgáltatását vagy ellenértékét, visszavonulása vagy kizárása
esetének kivételével.
A társasági jogokra 1909. cikk – Társasági jogainak engedményezésére, eladására,
vonatkozó ígéret bármilyen biztosíték létesítésére vagy a lemondásra vonatkozó bármilyen
ígéret a társult részéről az ígéret kedvezményezettjét csak a nem
teljesítésből eredő károk megtérítésére jogosítja fel.
A társaságra vonatkozó 1910. cikk – (1) Az ügyvezetési joggal nem rendelkező társultaknak is
határozatok jogukban áll részt venni a társultak közgyűlésének kollektív
döntéshozatalaiban.
(2) A társaságra vonatkozó határozatokat a társultak szótöbbségével
fogadják el, ha a szerződés vagy a törvény másként nem rendelkezik.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a társasági szerződés módosítására vagy
egy egységes ügyvezető kinevezésére vonatkozó határozatokat az összes
társult beleegyezésével hozzák meg.
(4) Egy társult kötelezettségei nem növelhetők hozzájárulása nélkül.
(5) A jelen cikk rendelkezéseivel ellentétes bármely kikötés meg nem
A határozatok elfogadása 1911. cikk – (1) A határozatokat a társultak közgyűlésén részt vevő
társultak fogadják el. A szerződés előírhatja a közgyűlés összehívási és
lebonyolítási módját, ennek hiányában pedig, a határozat meghozható az
írásos megkérdezésükkel is.
(2) Úgyszintén, a határozatok az összes társultnak a társaság által
megkötött ügyletben kifejezett beleegyezéséből is származhatnak.
A határozatok kifogásolása 1912. cikk – (1) A szótöbbséggel elfogadott határozattal elégedetlen
társult megtámadhatja azt a bíróságon, ha jelen volt, az elfogadásától, ha
távolmaradt, a közlésétől számított 15 napos határidőn belül. Ha a
határozatot nem közölték vele, a határidő azon időponttól folyik, amelyben
tudomást szerzett róla, de a határozat meghozatalától számított 1 évet meg
nem haladóan.
(2) Az (1) bekezdésben említett tizenöt napos határidő jogvesztő
határidő.
II. A társaság ügyvezetése
Az ügyvezetők kinevezése 1913. cikk – (1) Az ügyvezetők kinevezése, szervezeti módozatuk,

megbízásuk korlátai, valamint a társaság ügyvezetésével kapcsolatos
bármely más kérdés szerződéssel vagy külön okirattal határozandó meg.
(2) Az ügyvezetők lehetnek társultak vagy nem társultak, természetes

személyek vagy jogi személyek, románok vagy külföldiek.
(3) Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a társaság ügyvezetését a
társultak végzik, akiknek kölcsönös ügyvezetési megbízatásuk van, hogy
egymás helyett a társaság érdekében végezzék az ügyvezetést. A
bármelyikük által végrehajtott ügylet érvényes a többiek tekintetében is,
anélkül, hogy előzetes beleegyezésükre szükség lenne.
(4) Bármelyikük ellenezheti, írásban, az ügyletet azelőtt, hogy az
megköttetne.
(5) Az ellenvetés nem fejt ki joghatásokat a jóhiszemű harmadik
Az ügyvezetői megbízatás 1914. cikk – (1) Az ügyvezető, a társultak ellenvetése hiányában,
korlátai és visszavonása bármilyen ügyvezetési ügyletet elvégezhet a társaság érdekében.
(2) Az ügyvezető visszahívható a megbízási szerződés szabályai
szerint, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik.
(3) A törvénnyel biztosított ügyvezetési hatáskört korlátozó kikötések
nem érvényesíthetők a jóhiszemű harmadik személyekkel szemben.
Az ügyvezetők felelőssége 1915. cikk – (1) Az ügyvezetők személyesen felelnek a társasággal
szemben a törvény vagy megbízatásuk megszegésével, illetve a társaság
ügyvezetésében elkövetett hibákkal okozott károkért.
(2) Ha több ügyvezető együtt dolgozott, a felelősség egyetemleges.
Mindazonáltal, a közöttük lévő kapcsolatok tekintetében, a bíróság a kárt
okozó cselekedet elkövetésében mindegyikük hibájával arányos
felelősséget állapíthat meg.
Több ügyvezető 1916. cikk – Ha több ügyvezető van, anélkül, hogy a megbízással
meghatároznák mindegyikük hatáskörét, vagy köteleznék az együtt
dolgozásra, mindegyikük jóhiszeműen végezheti egyedül az ügyvezetést a
társaság érdekében. Ha a megbízás kiköti, hogy együtt dolgoznak, egyikük
sem végezhet ügyvezetési ügyleteket a többiek nélkül, akkor sem, ha azok
cselekvési képtelenségben lennének.
A döntések elfogadása 1917. cikk – Ha kikötötték, hogy az ügyvezetők egyöntetűen vagy
adott esetben szótöbbséggel döntenek, ezek csak együtt végezhetnek
ügyvezetési ügyleteket, az erőhatalmi helyzetek kivételével, amelyekben a
döntés hiánya súlyos kárt okozhatna a társaságnak.
Az ügyvezetői minőséggel 1918. cikk – (1) A társaság dolgaira vonatkozó ügyvezetési és
nem rendelkező társultak rendelkezési ügyletek teljesítése tiltott az ügyvezetői minőséggel nem
jogai rendelkező társultaknak, az abból származó károk fedezése
jogkövetkezményének terhe mellett. A jóhiszemű harmadik személyek
jogait nem sérülnek.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, bármelyik társult
tanulmányozhatja a társaság nyilvántartásait és pénzügyi kimutatásait,
tudomást szerezhet az ügyleteiről, és tanulmányozhatja a társaság bármely
okmányát anélkül, hogy akadályozná a társaság ügyleteit, és sértené a többi
társult jogait.
(3) Az ügyvezetők éves jelentést állítanak össze a társaság
működéséről, amelyet közölnek a társultakkal. Ezek bármelyike kérheti a
jelentés megvitatását az összes társulttal, mely esetben az ügyvezetők
kötelesek összehívni a társultak közgyűlését a társasági székhelyen.

(4) A jelen cikk rendelkezéseivel ellentétes bármely szerződéses
kikötés meg nem íratnak tekintendő.
Bírósági képviselet 1919. cikk – (1) A társaságot a képviseleti joggal rendelkező
ügyvezetők képviselik vagy, kinevezés hiányában, bármelyik társult, ha
nem kötötték ki a szerződésben a képviseleti jogot csupán egyesek javára.
(2) A társaság a szerződésben előírt vagy adott esetben a törvényesen
bejegyzett megnevezéssel áll a bíróság előtt, ha törvény másként nem
rendelkezik. A jóhiszemű harmadik személyek ezek közül bármelyikre
hivatkozhatnak.
III. A társultak kötelezettségei a harmadik személyekkel szemben
A társaság hitelezőivel 1920. cikk – (1) A társaság hitelezőivel szembeni kötelezettségek

szembeni kötelezettségek teljesítésében mindegyik társult csak akkor felel a saját dolgaival, a
társasági vagyonhoz való hozzájárulásával arányosan, ha a társasági
hitelező nem tudta kielégíteni az igényeit a társultak közös dolgaiból.
(2) Valamelyik társult személyi hitelezője, amennyiben nem tudta
kielégíteni az igényeit ennek a saját dolgaiból, kérheti, az esetnek
megfelelően, hogy adják vissza, vagy válasszák külön, és ítéljék oda az
adósának a társultak közös dolgaiból őt megillető részt, az 1939. cikk
rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával.
A látszólagos társultak 1921. cikk – (1) Bárki, aki azt állítja magáról, vagy szándékosan azt a
felelőssége meggyőző látszatot keltheti harmadik személyek szemében, hogy társult,
úgy felel a jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, mint egy társult.
(2) A társaság csak akkor felel az így megtévesztett harmadik
személlyel szemben, ha elegendő okot szolgáltatott, hogy társultnak
tekintsék, vagy abban az esetben, ha ismerve az állítólagos társult
mesterkedéseit, nem foganatosít ésszerű intézkedéseket a harmadik
személy megtévesztésének megakadályozására.
A csendestársak felelőssége 1922. cikk – A csendestársak ugyanúgy felelnek a jóhiszemű
harmadik személyekkel szemben, mint a látszólagos társultak.
A pénzeszközök 1923. cikk – (1) A társaság nem bocsáthat ki pénzeszközöket, mind az
kibocsátásának tilalma e célból megkötött ügyletek, mind a kibocsátott pénzeszközök abszolút
semmisségének jogkövetkezménye mellett, azon eset kivételével,
amelyben a törvény eltérően rendelkezik.
(2) A társultak – az ügyvezetői minőséggel nem rendelkezőket is
ideértve – egyetemlegesen felelnek, másodlagosan, a társasággal való
viszonyban, minden kárért, amelyet a károsult jóhiszemű harmadik
személyeknek okoztak az (1) bekezdésben említett tilalom megszegésével.
Az ügyvezetők harmadik 1924. cikk – A társaság ügyvezetői tájékoztatják a harmadik
személyekkel szembeni személyeket hatáskörükről az ezekkel tervezett ügyletek megkötése előtt.
kötelezettségei
§.3 A társult minőség elvesztése
Általános esetek 1925. cikk – A társult minőség elvesztésére a társasági részek

engedményezésével, azok végrehajtásával, halál, csőd, bírósági
gondnokság alá helyezés, társaságból való visszavonulás és kizárás miatt
kerül sor.
A meghatározatlan 1926. cikk – A meghatározatlan időtartamú társaság társultja vagy az,
időtartamú társaságból való akinek a szerződése előírja a visszavonulási jogot, visszavonulhat a
visszavonulás társaságból, ésszerű előzetes értesítéssel tájékoztatva a társaságot, ha
jóhiszemű, és ha az adott időpontban történő visszavonulása nem okoz
elkerülhetetlen kárt a társaságnak.
A meghatározott időtartamú 1927. cikk – (1) A meghatározott időtartamú társaság társultja, illetve
társaságból való egy olyan társaságé, amelynek tárgyát csak egy bizonyos időszakban lehet
visszavonulás teljesíteni, alapos indokok miatt visszavonulhat, a többi társult
többségének beleegyezésével, ha a szerződés eltérően nem rendelkezik.
(2) Ha a beleegyezést nem kapja meg, a társult a bírósághoz fordulhat,
amely, a visszavonulás tekintetében határozva, értékeli az indokok
törvényességét és megalapozottságát, a visszavonulás célszerűségét a
körülmények és a felek jóhiszeműségének viszonylatában. Minden esetben, a
társult köteles fedezni a károkat, amelyek a visszavonulásából származhatnak.
A társaságból való kizárás 1928. cikk – Egy társult kérésére, a bíróság, alapos indokok miatt,
bármelyik társult társaságból való kizárását elrendelheti.
A kizárt társult jogai 1929. cikk – (1) Az a társult, aki a minőségét az engedményezéstől
vagy a társaságban birtokolt törzsbetéteinek kényszervégrehajtásától eltérő
módon veszíti el, megszerezheti a törzsbetéteknek a társult minőség
megszűnésének időpontjában fennálló értékét, a többi társult pedig köteles
a megállapítást követően haladéktalanul kifizetni azt, a társult minőség
megszűnésének időpontjától számított törvényes kamattal együtt.
(2) Amennyiben a felek nem jutnak egyezségre az érdekeltségi részek
értéke tekintetében, azt a bíróság állapítja meg, az 1901. cikk (3)
bekezdésének feltételei között.
§.4 A társasági szerződés megszűnése és a társaság feloszlatása
Általános megszűnési esetek 1930. cikk – (1) A különös törvényi rendelkezések

figyelembevételével, a szerződés megszűnik, és a társaságot feloszlatják:
a) a társaság tárgyának megvalósításával vagy annak kétséget kizáró
megvalósíthatatlanná válásával;
b) az összes társult beleegyezésével;
c) a bíróság határozatával, törvényes és alapos okok miatt;
d) a társaság határidejének leteltével, azon eset kivételével, amelyben
az 1931. cikk rendelkezései alkalmazandók;
e) a társaság semmisségével;
f) a társasági szerződésben kikötött más okok miatt.
(2) A felszámolás alatt álló társaságot feloszlatják.
A társasági szerződés 1931. cikk – A társaság időtartamát hallgatólagosan meghosszabbítják,

hallgatólagos ha, bár a határideje lejárt, továbbra is lebonyolítja ügyleteit, és a társultak
meghosszabbítása továbbra is a tevékenységi körébe tartozó ügyleteket kezdeményeznek, és
társultként viselkednek. A meghosszabbítás egy évre szól, évente
ismétlődve, a határidő lejártának időpontjától, ha ugyanazon feltételek
teljesülnek.
A társaság semmissége 1932. cikk – (1) A társaság semmissége kizárólag a jelen fejezetnek a
semmisség jogkövetkezménye mellett kikötött kógens rendelkezéseinek
megszegéséből származhat, illetve a szerződések általános érvényességi
feltételeinek be nem tartásából, ha külön törvény másként nem
rendelkezik.
(2) Meg nem írtnak tekintendő a jelen fejezet kógens rendelkezésével
ellentétes bármely szerződéses kikötés, amelynek megszegése nem a
társaság semmisségének jogkövetkezményét vonja maga után.
A semmisség rendszere 1933. cikk – (1) A semmisséget orvosolják, és nem nyilvánítják ki,
abban az esetben, ha a semmisség okát elhárították, mielőtt a bíróság előtt
érdemi következtetésekre kerülne sor.
(2) A semmisségi kérelemmel megkeresett bíróság köteles a felek
figyelmébe helyezni a társasági szerződést érintő semmisségi okok
orvoslásának lehetőségeit, és megfelelő határidőt meghatározni a
semmisség orvoslására, a felek ellenvetéseinek ellenére is.
(3) A semmisségi kereset megindításának joga, a társaság jogellenes
tárgya miatti semmisség kivételével, a szerződés megkötésétől számított 3
éves határidőn belül évül el.
A társaság szabályozása 1934. cikk – (1) A társaságnak egy társult beleegyezésének
akarathibája vagy ügyleti képességének hiánya miatti semmissége esetén,
valamint akkor, ha az orvoslás lehetséges, bármely érdekelt személy
késedelembe helyezheti a semmisség meghivatkozására jogosult személyt,
az orvoslás végrehajtása érdekében, illetve a késedelmi felszólítástól
számított 6 hónapos határidőn belül a semmisség iránti kereset megindítása
érdekében, a jogvesztés terhe mellett. A késedelmi felszólításról
tájékoztatják a társaságot is.
(2) A társaság vagy bármely társult az (1) bekezdésben említett
határidőben az érvénytelenítés ügyében eljáró bíróságnak a semmisség
orvoslására szolgáló bármilyen intézkedést javasolhat, különösen a felperes
tulajdonát képező törzsbetétek visszavásárlásával. Ebben az esetben, a
bíróság kimondhatja akár a semmisséget, akár kötelezőnek nyilváníthatja a
javasolt intézkedéseket, ha ez utóbbiakat előzőleg a társasági szerződés
módosításai terén megkövetelt feltételek között hozta meg a társaság. Ez
utóbbi intézkedések meghozatalánál nem veszik figyelembe a felperes
társult szavazatát.
(3) A társultat megillető törzsbetétek értékének vitatása esetén, ezek
értékét az 1901. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek betartásával
határozzák meg.
A semmisség 1935. cikk – (1) A társaság megszűnik esetenként a semmisséget
jogkövetkezményei megállapító vagy kinyilvánító határozat jogerőssé válásának időpontjában,
és megkezdődik a társasági vagyon felszámolása.
(2) A társaság semmisségét megállapító vagy kinyilvánító bírói
határozattal kinevezik a felszámolókat.

(3) A társaság és a társultak sem érvényesíthetik a semmisséget a
jóhiszemű harmadik személyekkel szemben.
A társaság semmisségéért 1936. cikk – (1) A társaság semmisségének kinyilvánításával vagy
való felelősség megállapításával okozott károk jóvátétele iránti kereseti jog a semmisséget
kimondó vagy megállapító bírói határozat jogerőssé válásának időpontjától
számított 3 éves határidőn belül évül el.
(2) A semmisségi ok megszűnése vagy a társaság orvoslása nem
akadályozza meg a semmisség bekövetkezése miatt elszenvedett kár
jóvátétele iránti kereset gyakorlását. Ezekben az esetekben, a kereseti jog a
semmisség orvoslását követő 3 éven belül évül el.
A hozzájárulásként jegyzett 1937. cikk – (1) Amennyiben a társultak valamelyike vállalta, hogy
dolgok megsemmisülése közösbe adja egy dolog tulajdonát vagy használatát, amely a hozzájárulás
elvégzése előtt megsemmisült vagy elveszett, a társaság megszűnik az
összes társulttal szemben, azon eset kivételével, amelyben a társaság
folytatódhat a megsemmisült vagy elveszett dolgot jegyző társult nélkül is.
(2) Úgyszintén, a társaság megszűnik minden esetben, a dolog
megsemmisülésével, ha csak a használatát tették közösbe, de a tulajdont
megőrizte a társult, azon eset kivételével, amelyben a társaság folytatódhat
a megsemmisült dolgot jegyző társult nélkül is.
Egyéb megszűnési esetek 1938. cikk – Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, a
társaság megszűnik:
a) az egyik társult természetes személy halálával vagy gondnokság alá
helyezésével;
b) az egyik jogi személy jogalany minőségének megszűnésével;
c) valamelyik társult csődjével.
A szerződés folytatása egy 1939. cikk – A társasági szerződésben kiköthető, hogy egy társult
társult halála után halála esetén a társaság jog szerint folytatódjon örököseivel.
Az örökösök társaságon 1940. cikk – Ha kikötötték, hogy az 1938. cikkben előírt esetben, a
belüli jogai társaság folytatódik a fennmaradó társultakkal, a társult vagy adott esetben
örököse csak az illető személy részére vagy, az esemény bekövetkezésének
időpontjában, a társaság helyzetének függvényében, a szerzőjének részére
jogosult. Nem részesedik a jogokban és nem tartozik az utólagos
kötelezettségekért, csak olyan mértékben, amennyiben ezek az illető
esemény előtti ügyletek szükséges következménye.
§.5 A társaság felszámolása
A felszámoló kinevezése és 1941. cikk – (1) A felszámolást, ha a társasági szerződés vagy egy
visszahívása utólagos szerződés eltérően nem rendelkezik, az összes társult vagy az
általuk egyöntetűen kinevezett felszámoló végzi. Nézeteltérés esetén, a
felszámolót a bíróság nevezi ki, bármelyik társult kérésére.
(2) A társultak által kinevezett felszámoló visszahívására a társultak
egyöntetű szavazatával kerül sor. Alapos indokok miatt szintén
visszahívható a bíróság által, bármely érdekelt személy kérésére.
(3) A bíróság által kinevezett felszámolót csak a bíróság hívhatja
vissza, bármely érdekelt személy kérésére.

(4) Felszámolóként nevezhetők ki azok a természetes vagy jogi
személyek, akik/amelyek fizetésképtelenségi szakértő minőséggel
rendelkeznek.
(5) Több felszámoló esetében a határozatokat abszolút többséggel
hozzák meg.
A felszámolók kötelezettségei 1942. cikk – A felszámolók kötelezettségeit és felelősségét az
és felelőssége ügyvezetők tekintetében alkalmazandó rendelkezések szabályozzák, azon
eset kivételével, amelyben törvény vagy a társasági szerződés eltérően
rendelkezik.
A leltár 1943. cikk – (1) Az ügyvezetőknek át kell adniuk a felszámolóknak a
dolgokat és társasági okmányokat, és be kell mutatniuk az utolsó pénzügyi
év mérlegét.
(2) A felszámolóknak össze kell állítaniuk a dolgok és társasági alapok
leltárát, és meg kell állapítaniuk a társasági vagyon eszközeit és forrásait.
A leltárt alá kell írnia az ügyvezetőnek és a felszámolónak.
A felszámolók hatásköre 1944. cikk – (1) A felszámolóknak meg kell kötniük a felszámoláshoz
szükséges összes ügyletet és, ha a társultak másként nem kötötték ki,
tömegesen eladhatják a társasági dolgokat, bíráskodási egyezményeket és
ügyleteket köthetnek meg.
(2) Ők képviselik a társaságot a bíróság előtt, a törvényben előírt
(3) A felszámolók nem kezdeményezhetnek azonban új ügyleteket, az
összes eredményezett kárért való személyes és egyetemleges felelősség
jogkövetkezménye mellett.
A társasági tartozások 1945. cikk – A társultak vagy adott esetben a felszámolók kötelesek
kifizetése kifizetni a társaság hitelezőit, letétbe helyezni egy későbbi időpontban
esedékessé váló, vitatott vagy a hitelező által be nem mutatott követelés
kifizetéséhez szükséges összegeket, és vissza kell fizetniük a társultak
valamelyike által a társaság érdekében végzett kiadásokat vagy előlegeket.
A hozzájárulások 1946. cikk – (1) A társasági adósságok kifizetése után, a fennmaradó
visszaszolgáltatása és a eszközöket a társultak által jegyzett és befizetett hozzájárulások
felszámolás után fennmaradó megtérítésére használják, az esetleges többlet nettó profitot képez, amelyet
többlet elosztása elosztanak a társultak között mindegyiküknek a nyereségben való
részesedésével arányosan, ha eltérően nem rendelkezett az alapító okirat
vagy a társultak határozata, és, ha esedékes, az 1912. cikk (1)
bekezdésének utolsó tétele előírásainak alkalmazásával.
(2) A haszonélvezetbe vagy használatba adott dolgokat természetben
szolgáltatják vissza.
(3) Ha a tulajdonba adott dolog még a vagyonállományban található, a
társult kérésére természetben szolgáltatandó vissza, megváltás fizetésének
kötelezettségével, ha esedékes.
(4) A pénzbeli vagy dolgokból álló hozzájárulások megtérítése után, a
társasági vagyonhoz sajátos tudással vagy szolgáltatásokkal hozzájáruló
társult, a nyereségben való részvétele mértékéig, részesülhet a
szolgáltatásából származó dolgokban, ha ezek még a társaság vagyonában
vannak, megváltás fizetésének kötelezettségével, ha esedékes.
(5) Ha a felszámolás után fennmaradó többletet egy olyan dolog

képezi, amelynek a társultaknak való odaítélését a törvény tiltja, a
felszámoló eladja a dolgot nyilvános árverésen, az illetékes bíróság
előzetes hozzájárulásával, az összeget pedig szétosztják a társultak között,
az (1) bekezdésnek megfelelően.
A passzívák viselése 1947. cikk – Ha a nettó aktíva nem elégséges a hozzájárulások teljes
visszaszolgáltatására és a társasági kötelezettségek kifizetésére, a
veszteséget a társultak viselik a szerződésben meghatározott
hozzájárulásuknak megfelelően.
A társasági dolgok elosztása 1948. cikk – A társaság dolgainak természetbeni elosztása a közös
tulajdont képező dolgok elosztására vonatkozó szabályok szerint történik.
3. SZAKASZ
A csendestársaság
Fogalom 1949. cikk – A csendestársasági szerződés az a szerződés, amellyel

egy személy egy vagy több személy javára részesedést biztosít az általa
vezetett egy vagy több vállalkozás nyereségeiből és veszteségeiből.
Bizonyítás 1950. cikk – A szerződést csak okirattal lehet bizonyítani.
A jogi személyiség 1951. cikk – A csendestársaság nem szerezhet jogi személyiséget, és
harmadik személyekkel szemben nem képez a társultak személyétől
különálló személyt. A harmadik személy nem rendelkezik semmilyen
joggal a társasággal szemben, és csak azzal a társulttal szemben
kötelezhető, akivel szerződést kötött.
A hozzájárulások rendszere 1952. cikk – (1) A társultak a társaság rendelkezésére bocsátott dolgok
tulajdonosai maradnak.
(2) Megegyezhetnek, hogy a társulásba hozott dolgok, valamint az
ezek használatából szerzettek, közös tulajdont képezzenek.
(3) A társaság rendelkezésére bocsátott dolgok egészen vagy részben
valamelyik társult tulajdonába kerülhetnek a társaság tárgyának
megvalósítása érdekében, a szerződésben megállapodott feltételek között
és a törvényben előírt nyilvánossági alakiságok betartásával.
(4) A társultak kiköthetik a (3) bekezdésben említett dolgok
természetbeni visszaszerzését a társaság megszűntekor.
A társultak egymás közötti és 1953. cikk – (1) A társultak, a társaság számlájára eljárván, a
harmadik személyekkel harmadik személyekkel szemben saját nevükben szerződnek és kötelezik
szembeni viszonya maguk.
(2) Ennek ellenére, ha a társultak ebben a minőségben járnak el, a
harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen felelnek bármelyikük
ügyleteiért.
(3) A társultak gyakorolják az egyikük által megkötött szerződésekből
eredő jogokat, de a harmadik személy kizárólag a szerződő társulttal
szemben van kötelezve, azon eset kivételével, amelyben ez utóbbi
kinyilatkoztatta minőségét az ügylet megkötésének időpontjában.
(4) A társasági szerződés bármely kikötése, amely korlátozza a
társultak felelősségét a harmadik személyekkel szemben, ezekkel szemben
érvényesíthetetlen.
(5) Meg nem írtnak tekintendő bármely kikötés, amely egy minimális
szintű juttatást garantál valamelyik társultnak vagy egyes társultaknak.
A szerződés formája és 1954. cikk – Az 1949 – 1953. cikk rendelkezéseinek kivételével, a
feltételei felek egyezsége meghatározza a szerződés formáját, a társulás mértékét és
feltételeit, valamint annak felszámolási és feloszlatási eseteit.
VIII. FEJEZET
A fuvarozási szerződés
1. SZAKASZ
Fogalom 1955. cikk – A fuvarozási szerződéssel a fuvarozónak nevezett egyik

fél elsődlegesen arra kötelezi magát, hogy egy személyt vagy egy dolgot
egyik helyről a másikra szállítson, díjazás ellenében, amelyet az utas, a
feladó vagy a címzett köteles megfizetni a meghatározott időben és helyen.
A szerződés bizonyítása 1956. cikk – A fuvarozási szerződés bizonyítására a fuvarozási
okmányok szolgálnak, úgymint esetenként a fuvarlevél, a csomagok
bemutatási igazolása, a menetlevél, a hajóraklevél, az utazási jegy, az
utazási igazolvány és más hasonlók.
Fuvarozási módozatok 1957. cikk – (1) A fuvart teljesítheti egy vagy több fuvarozó, ez utóbbi
esetben lehet egymást követő vagy összetett fuvar.
(2) Az egymást követő fuvarozást két vagy több egymást követő
fuvarozó végzi, akik ugyanazt a fuvarozási módot alkalmazzák, az
összetett fuvar esetében pedig ugyanazon fuvarozó vagy ugyanazon
egymást követő fuvarozók különböző fuvarozási módokat alkalmaznak.
(3) Az egymást követő fuvarozók átadják egymásnak a szállított
dolgokat és csomagokat, a címzettig, a feladó vagy az utas beavatkozása
nélkül.
Alkalmazási terület 1958. cikk – (1) A jelen fejezet rendelkezései alkalmazandók az összes
fuvarozási mód tekintetében, amennyiben külön törvényekkel eltérően nem
rendelkeznek, vagy a felek között meghatározott gyakorlat vagy szokásjog
nem alkalmazandó.
(2) Azon eset kivételével, amelyben olyan fuvarozó végzi a szállítást,
amely a szolgáltatásokat a szakmai tevékenysége keretein belül nyújtja a
nyilvánosságnak, az ingyenes szállítás nem esik a jelen fejezetben foglalt
rendelkezések hatálya alá. Ebben az esetben, a fuvarozó csak az
elővigyázatossági és gondossági kötelezettséggel tartozik.
(3) A fuvarozónak, aki/amely a nagyközönségnek nyújt
szolgáltatásokat, bárkit el kell szállítania, aki a szolgálataira igényt tart, és
bármilyen dolgot, amelynek szállítására felkérik, ha nincs alapos indoka
elutasítani azt. Az utas, a feladó és a címzett köteles betartani a fuvarozó
utasításait.
A fuvarozó felelőssége 1959. cikk – (1) A fuvarozó csak a törvényben előírt esetekben
háríthatja el vagy korlátozhatja a felelősségét.
(2) A fuvarozó felel a címzetthez való késedelmes eljuttatással okozott

károkért, az előre nem látható esemény és az erőhatalom kivételével.
A helyettesítés 1960. cikk – (1) Ha a fuvarozó egy másik fuvarozóval helyettesíti
magát a kötelezettség teljes vagy részleges teljesítése érdekében, ez utóbbi
tekintendő a fuvarozási szerződésben részt vevő félnek.
(2) Az egyik fuvarozóval szembeni kifizetés mentesítő az összes
előző, mást helyettesítő vagy helyettesített fuvarozóval szemben.
2. SZAKASZ
Árufuvarozási szerződés
A fuvarozási okmány 1961. cikk – (1) Az áru fuvarozásra való átadásakor a feladónak át kell
adnia a fuvarozónak, a fuvarozási okmányok mellett, az összes kiegészítő
vámügyi-, egészségügyi-, adóügyi okmányt és más hasonlókat, amelyek a
szállítás elvégzéséhez szükségesek, a törvény szerint.
(2) A fuvarozási okmányt a feladó írja alá, és annak tartalmaznia kell,
többek között, a feladó, a fuvarozó és a címzett személyazonosságára
vonatkozó megjegyzéseket, illetve, esetenként, azon személyére, akinek a
szállítást ki kell fizetnie. Úgyszintén, a fuvarozási okmány feltünteti az áru
átvételének helyét és idejét, az indulási és a rendeltetési helyet, a szállítás
árát és határidejét, a szállításra átadott áru természetét, mennyiségét,
térfogatát vagy tömegét és látszólagos állapotát az átadás időpontjában, az
áru veszélyes jellegét, ha esedékes, valamint az átadott és a szállítmányt
kísérő kiegészítő okmányokat. A felek megállapodhatnak, hogy más
megjegyzéseket is feltüntessenek a fuvarozási okmányban. A külön
törvény rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
(3) A feladó felel a fuvarozóval szemben az áru hibája miatt okozott
kárért, illetve a fuvarozási okmány vagy adott esetben a kísérőokmányok
megjegyzéseinek bármilyen mulasztásáért, hiányosságáért vagy
pontatlanságáért. A fuvarozó továbbra is felel a harmadik személyekkel
szemben egy ilyen okból származó kárért, visszkereseti joggal rendelkezve
a feladóval szemben.
A példánytöbbség. Átvételi 1962. cikk – (1) A fuvarozási okmányt legalább három példányban
elismervény állítják ki, egy-egy példányt a fuvarozónak és a feladónak, egyet pedig az
áru mellé a rendeltetési helyig.
(2) Fuvarozási okmány hiányában, a fuvarozónak ki kell bocsátania a
feladó számára, annak kérésére, az áru fuvarozásra való átvételi
elismervényét, az 1961. cikk (2) bekezdésének rendelkezései pedig
értelemszerűen alkalmazandók. Ez az előírás nem alkalmazandó az áru
közúti szállítása esetében.
(3) A fuvarozási okmány vagy, annak hiányában, az átvételi
elismervény tanúsítja, ellentétes bizonyításig, az áru szállításra való
átvételét, annak természetét, mennyiségét és látszólagos állapotát.
Egyéni fuvarozási okmányok 1963. cikk – Amennyiben a feladó több csomagot ad át fuvarozás
céljából, a fuvarozónak jogában áll kérni tőle egy-egy fuvarozási okmányt
minden egyes csomag tekintetében, ha törvény másként nem rendelkezik.
Forgatható fuvarozási 1964. cikk – (1) A fuvarozási okmány nem forgalomképes, ha a felek
okmányok vagy külön törvény másként nem rendelkezik.
(2) Amennyiben forgalomképes, az utasításra szóló fuvarozási
okmány forgatmányozással ruházható át, a bemutatóra szóló pedig
átadással.
A fuvarozási okmány 1965. cikk – (1) Ha a fuvarozási okmány utasításra vagy bemutatóra
utasításra vagy bemutatóra szóló, a szállított áru tulajdona az okmány átadásával ruházható át.
szólóként történő átruházása (2) A forgatmányok formái és joghatásai, a fuvarozási okmányok
érvénytelenítése és helyettesítése a váltó és saját váltó tekintetében
alkalmazandó rendelkezéseknek van alávetve.
(3) Egy megszakítatlan forgatmányi sor utolsó forgatmányozója,
aki/amely a címlet birtokosa, tulajdonosnak tekintendő. A címletből
származó kötelezettséget teljesítő adós csak akkor mentesül, ha részéről
nem létezett csalás vagy súlyos gondatlanság.
A csomagolás 1966. cikk – (1) Az árunak a természete és a fuvarozás módja szerinti
becsomagolása a feladó kötelezettsége.
(2) A feladó felel a fuvarozóval szemben a szállításra átadott áru nem
megfelelő csomagolása vagy hibás csomagolása miatti károkért. A
fuvarozó felel továbbra is a harmadik személyekkel szemben az így
okozott károkért, visszkereseti joggal rendelkezvén a feladóval szemben.
Az áru átadása a 1967. cikk – A feladónak át kell adnia az árut a szerződésben
fuvarozónak meghatározott helyen és feltételek között vagy, azok hiányában, a
szokásjognak, illetve a felek által meghatározott gyakorlatnak megfelelően,
ki kell töltenie és át kell adnia a fuvarozási okmányt, felelős lévén a
késedelemmel okozott károkért.
Az áru elszállítási 1968. cikk – A fuvarozónak kötelessége a rendeltetési helyre szállítani
kötelezettsége az átadott árut.
A fuvarozási határidő 1969. cikk – A fuvart a megállapodott határidőn belül kell teljesíteni.
Ha a fuvar teljesítésének határidejét a felek nem határozták meg,
figyelembe veszik a feladási hely szokásjogát, a felek közötti
megállapodások szerinti gyakorlatokat, azok hiányában pedig azt a
körülményeknek megfelelően határozzák meg.
A fuvar felfüggesztése és az 1970. cikk – (1) A feladó felfüggesztheti a fuvart, és kérheti az áru
ellen-rendelkezés visszaszolgáltatását vagy átadását a fuvarozási okmányban feltüntetettől
eltérő személynek, vagy legjobb belátása szerint rendelkezhetik, köteles
lévén kifizetni a fuvarozónak az ellen-rendelkezés azonnali
következményeként okozott károk ellenértékét. Az 1971. cikk
rendelkezései alkalmazandók.
(2) Az ellen-rendelkezési jog gyakorlása érdekében be kell mutatni a
fuvarozó által aláírt fuvarozási okmányt vagy az átvételi elismervényt, ha
ilyen okmányt kibocsátottak; az ellen-rendelkezésből származó
módosításokat fel kell jegyezni a fuvarozási okmányba vagy az
elismerésbe a fuvarozó újabb aláírásával.
(3) Az ellen-rendelkezési jog megszűnik azon időpontban, amelyben a
címzett kérte az áru átadását, az 1976. cikk rendelkezéseinek betartásával.
(4) A fuvarozó felel a jelen cikk rendelkezéseinek megszegésével
adott ellen-rendelkezések végrehajtása miatt okozott károkért.
A fuvar teljesítésének 1971. cikk – (1) A fuvar megakadályozása esetén, a fuvarozónak

megakadályozása. jogában áll utasításokat kérni a feladótól, válasz hiányában pedig a
Következmények rendeltetési helyre szállíthatja az árut, módosítva az útirányt. Ez utóbbi
esetben, ha nem neki felróható cselekedet képezte az akadályt, a fuvarozó a
ténylegesen teljesített útvonal függvényében jogosult a fuvardíjra, a
járulékos illetékekre és költségekre, valamint a fuvar teljesítési
határidejének megfelelő módosítására.
(2) Ha nincs lehetőség más útvonalra, vagy különböző okok miatt a
fuvar nem folytatható, a fuvarozó a feladó által a fuvarozási okmányban a
szállítás akadályoztatása esetére meghatározott utasítások szerint jár el,
azok hiányában pedig, illetve ha az utasítások nem végrehajthatók, az
akadályoztatást haladéktalanul a feladó tudomására hozza, utasításokat
kérve tőle.
(3) Az akadályoztatás bekövetkezéséről értesített feladó felmondhatja
a szerződést, kifizetve a fuvarozónak az általa végzett kiadásokat és a
fuvardíjat a megtett úttal arányosan.
A fuvarozó által 1972. cikk – (1) Ha az 1971. cikk (2) bekezdésében említett értesítés
foganatosított módosítások megküldésétől számított 5 napos határidőn belül a feladó, a külön törvény
feltételei között, nem ad végrehajtható utasításokat, és nem nyilatkoztatja
ki a szerződés felmondását, a fuvarozó letétben megőrizheti az árut, vagy
azt letétbe helyezheti egy harmadik személynél. Amennyiben a letétbe
helyezés nem lehetséges, az áru elromolhat vagy megromolhat, illetve az
értéke nem fedezi a szállítást, a járulékos illetékeket és kiadásokat, a
fuvarozó értékesíti az árut, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően.
(2) Miután az árut eladták, az árát, a fuvarozó pénzbeli
jogosultságainak levonása után, a feladó rendelkezésére kell bocsátani, ha
pedig az ár kisebb, mint a fuvarozó pénzbeli jogosultságai, a feladónak ki
kell fizetnie a különbözetet.
(3) Ha a fuvarozás akadálya megszűnik a feladó utasításainak
kézhezvétele előtt, az árut a rendeltetési helyre szállítják, anélkül, hogy az
utasításokra várnának, a feladót pedig haladéktalanul értesítik erről.
Az utólagos rendelkezési jog 1973. cikk – (1) A feladónak jogában áll, utólagos írásos
rendelkezéssel, az indulás előtt visszavonni a szállítandó árut, megállítani
azt fuvarozás közben, elhalasztani az átadását a feladónak vagy elrendelni
a visszaszállítását a kiindulási helyre, megváltoztatni a címzett személyét
vagy a rendeltetési helyet, illetve elrendelni a szállítás végrehajtási
módjának más módosítását.
(2) Egy utólagos rendelkezést kibocsátó feladó köteles kifizetni a
fuvarozónak, az esetnek megfelelően, a szállítás elvégzett részének
megfelelő fuvardíjat, az utólagos rendelkezés elvégzéséből származó
illetékeket és kiadásokat, valamint kártérítést kell fizetnie bármilyen
elszenvedett kárért.
(3) A feladó nem adhat utólagos rendelkezést, amelynek hatásaként a
szállítás megosztásra kerüljön sor, azon eset kivételével, amelyben törvény
eltérően rendelkezik.
A jog címzettre való 1974. cikk – A feladónak a fuvarozási szerződés módosítására
átszállása vonatkozó joga megszűnik, amint a címzett kinyilvánította az akaratát,
hogy érvényesítse a fuvarozási szerződésből őt megillető jogokat az 1977.
cikk szerint, vagy amint a feladó átadta a címzettnek a fuvarozási okmány

másolatát. Ezen időponttól a fuvarozási szerződés utólagos rendelkezéssel
való módosításának joga a címzettre száll.
A fuvarozó elutasítási joga 1975. cikk – (1) A fuvarozó, alkalmazkodva a külön törvény
rendelkezéseihez, elutasíthatja az utólagos rendelkezés végrehajtását,
haladéktalanul értesítve erről a rendelkezés kibocsátóját, ha a rendelkezés
végrehajtása súlyosan megzavarhatná az üzemeltetés megfelelő menetét
vagy, ha, a rendeltetési hely megváltoztatása esetén, az illetékek és
költségek többletének kifizetését nem lehetne biztosítani az áru értékéből
vagy más módon. Az 1978. cikk rendelkezései alkalmazandók.
(2) A fuvarozót értesítési kötelezettség terheli abban az esetben is, ha a
rendelkezés kézhezvételekor annak végrehajtása már nem lehetséges.
Az átadási és tájékoztatási 1976. cikk – (1) A fuvarozónak kötelessége a szállított árut a címzett
kötelezettség vagy az utasításra vagy bemutatóra szóló fuvarozási okmány birtokosának
rendelkezésére bocsátani, a szerződésben feltüntetett helyen és időben,
vagy, annak hiányában, a szokásjognak vagy a felek által megállapodott
gyakorlatnak megfelelően. Az utasításra vagy bemutatóra szóló fuvarozási
okmány birtokosa köteles azt átadni a fuvarozónak a szállított áru
átvételekor.
(2) A fuvarozott áru átadása a címzett lakhelyén vagy székhelyén
történik, ha a szerződésből, a szokásjogból vagy a felek közötti
gyakorlatból másként nem következik.
(3) A fuvarozó értesíti a címzettet az áru megérkezéséről és az átvételi
határidőről, ha az átadásra nem a lakhelyén vagy székhelyén kerül sor a (2)
bekezdésnek megfelelően.
A jogok és kötelezettségek 1977. cikk – A feladó jogainak sérelme nélkül, a címzett megszerzi a
címzett általi megszerzésének fuvarozási szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket annak vagy
időpontja a szállított árunak az elfogadásával.
A fuvardíj és egyéb kiadások 1978. cikk – (1) A fuvardíjjal és a fuvarozó által nyújtott
szolgáltatások árával a feladó tartozik, és a szállításra szánt áru átadása
előtt kell kifizetni, ha másként nem rendelkezik esetenként a szerződés
vagy külön törvény.
(2) Ha az áru nem olyan természetű, mint a fuvarozási okmányban
feltüntetett, vagy az értéke nagyobb, a fuvarozónak jogában áll olyan
díjazást szabni, amelyet akkor kért volna, ha ismerte volna ezen
körülményeket, a külön törvény rendelkezéseinek alkalmazásával.
(3) Ha a fuvardíjat a rendeltetési helyen fizetik ki, a fuvarozó a címzett
általi kifizetés ellenében adja át az árut.
(4) A járulékos szolgáltatások és a fuvarozás során végzett kiadások
árát a címzettnek kell kifizetnie, ha a szerződés vagy külön törvény
Az áru állapotának 1979. cikk – (1) Az áru átvételekor a címzettnek jogában áll kérni, a
megállapítása saját költségén, a fuvarozott áru azonosítását, mennyiségének és
állapotának megállapítását.
(2) Ha hiányosságokat állapít meg, az eszközölt kiadások a fuvarozót
terhelik.
(3) Ellentétes megegyezés hiányában, a hiányosságokat a (4) és (8)
bekezdés rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzik.

(4) Az áru minőségére vagy állapotára vonatkozó nézeteltérés esetén,
a bíróság, valamelyik fél kérésére, elrendelheti, az elnöki rendelet
tekintetében a törvényben előírt eljárás betartásával, állapotának egy vagy
több hivatalból kinevezett szakértő általi megállapítását.
(5) Ugyanazon határozattal elrendelhető az áru lefoglalása is, vagy
közraktárba helyezése, illetve, azok hiányában, egy meghatározandó
helyen való elhelyezése.
(6) Ha az áru megőrzése nagy károkat okozhatna, vagy jelentős
kiadásokat eredményezhetne, elrendelhető annak eladása is a tulajdonos
költségén, a határozatban megszabott feltételek között.
(7) Az eladási határozatot közölni kell, végrehajtása előtt, a másik
féllel vagy képviselőjével, ha azok valamelyike a helységben tartózkodik;
ellenkező esetben, a határozatot végrehajtásától számított 3 napon belül
közlik.
(8) A (4) – (7) bekezdés rendelkezéseire nem hivatkozó félnek, óvás
esetén, azonosítania kell az árut és a hiányosságait.
A fuvarozónak tartozott 1980. cikk – (1) A címzett nem léphet a szállított áru birtokába, csak
összegek kifizetése ha kifizeti a fuvarozónak a tartozott összegeket a szerződés szerint, és az
esetleges utánvételi díjakat, amelyek a szállítást terhelik, az 1978. cikk (3)
bekezdésében említett feltételek között.
(2) A tartozott összeg feletti nézeteltérés esetében, a címzett átveheti a
szállított árut, ha kifizeti a fuvarozónak azt az összeget, amellyel saját
meglátása szerint ez utóbbinak tartozik, és egy banknál letétbe helyezi a
fuvarozó által követelt különbözetet.
Az áru átadásának lehetetlen 1981. cikk – (1) Ha a címzettet nem lehet megtalálni, visszautasítja
volta vagy elhanyagolja az áru átvételét, illetve ha nézeteltérések merülnek fel az
áru átvételével kapcsolatban több címzett között, vagy ha, a hibáján kívül,
bármilyen ok miatt a fuvarozó nem tudja átadni a szállított árut, azonnal
utasításokat kér a feladótól, aki/amely legfeljebb 15 napon belül köteles
továbbítani azokat, az áru feladóhoz való visszatérítésének
jogkövetkezménye mellett, ez utóbbi költségén, vagy a fuvarozó általi
eladás jogkövetkezménye mellett, az esetnek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben, ha sürgősség áll fenn vagy
az áru romlandó, a fuvarozó visszaküldi az árut a feladónak, ez utóbbi
költségén, vagy eladja, az 1726. cikk szerint, anélkül, hogy utasításokat
kérne a címzettől.
(3) A letéti időszak végén vagy a címzett utasításaira szánt határidő
lejártáig a feladó kötelezettségei megegyeznek az ingyenes letét esetében
fennállókkal, a feladó azon kötelezettségével, hogy teljes egészében
visszaszolgáltassa az áru megőrzésével és raktározásával kapcsolatos
költségeket.
(4) A fuvarozót a címzett vagy, az esetnek megfelelően, a feladó
kártalanítja a címzett által a szállított áru átvételének késedelme miatt
okozott károkért.
A fuvarozó követeléseinek 1982. cikk – (1) A fuvarozási szerződésből származó követelések
garantálása biztosítása érdekében, a fuvarozó a szállított áru tekintetében egy
kézizáloggal rendelkező hitelező jogaival rendelkezik mindaddig, amíg az

áru a birtokában van.
(2) A fuvarozó gyakorolhatja az (1) bekezdésben említett jogokat az
árunak a címzett javára való átadás után is, azonban kizárólag az átadást
követő 24 óráig, és csak ha a címzettnek még birtokában van az áru.
Az áru átadása a tartozott 1983. cikk – (1) A fuvarozó, aki/amely átadja a szállított árut anélkül,
összegek bevételezése nélkül hogy bevételezné a címzettől a neki, az előző fuvarozóknak vagy a
feladónak tartozott összegeket, vagy anélkül, hogy kérné a címzettől a vita
tárgyát képező összeg letétbe helyezését, elveszíti a visszkereseti jogát, és
felel a feladóval és az előző fuvarozókkal szemben az őket megillető teljes
összegért.
(2) Minden esetben azonban, a fuvarozónak kereseti joga van a
címzettel szemben, akkor is, ha az átvette a szállított árut.
A fuvarozó felelőssége 1984. cikk – A fuvarozó felel a szállítás során bekövetkezett, az áru
teljes vagy részleges elvesztésével, megromlásával vagy rongálódásával
okozott károkért, az 1959. cikk rendelkezései alkalmazásának
figyelembevételével, valamint az áru leszállításának késedelmével okozott
kárért.
A kár jóvátétele 1985. cikk – (1) Az áru elvesztése esetében, a fuvarozónak fedeznie
kell az elvesztett áru vagy a szállított áru elvesztett részének valós értékét.
(2) Az áru megromlása vagy megrongálódása esetén, a fuvarozónak
fedeznie kell az értékcsökkenést.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása érdekében figyelembe kell
venni az áru értékét az átadás helyén és időpontjában.
A fuvardíj és a kiadások 1986. cikk – Az 1985. cikkben említett esetben a fuvarozónak
visszafizetése ugyanakkor vissza kell szolgáltatnia a fuvardíjat, a járulékos szolgáltatások
és a fuvar költségeinek árát, arányosan, az esetnek megfelelően, az
elvesztett áru értékével, illetve azok megromlása vagy rongálódása miatt
okozott értékcsökkentéssel.
A kártérítés összegének 1987. cikk – Amennyiben az áru értékét az átadásnál kinyilvánították,
kiszámítása a kártérítést azon érték szerint számítják ki. Ennek ellenére, ha az áru valós
értéke az átadási helyen és időpontban kisebb, a kártérítést ez utóbbi érték
viszonylatában számítják ki.
Különös esetek 1988. cikk – (1) A fuvarozónak nem kötelessége okmányokat,
készpénzt, értékpapírokat, ékszereket vagy más nagy értékű dolgokat
szállítania.
(2) Ha elvállalja az (1) bekezdésben említett dolgok fuvarozását, a
fuvarozónak elvesztés, romlás vagy rongálás esetén, csak azok
kinyilvánított értékét kell fedeznie. Amennyiben más jellegű árut vagy egy
nagyobb értéket jelentettek be, a fuvarozó mentesül bármilyen felelősség
alól.
A felelősség korlátozása 1989. cikk – A kártérítés semmilyen esetben sem haladhatja meg a
külön törvénnyel meghatározott összeget.
A felelősség súlyosbítása 1990. cikk – Ha a fuvarozó szándékosan vagy súlyos vétkességgel járt
el, kártérítéssel tartozik, az 1987 – 1989. cikkben említett
felelősségkorlátozás vagy mentesítés nélkül.
A felelősség elhárítása 1991. cikk – (1) A fuvarozó nem felel, ha a teljes vagy részleges
veszteség, illetve adott esetben a romlás vagy rongálódás az alábbi okok
miatt következett be:
a) az áru berakodása vagy kirakodása, ha azt a műveletet a feladó vagy
a címzett végezte;
b) a csomagolás hiánya vagy hiányossága, ha a külalakja alapján nem
volt észrevehető az áru szállításra való átvételekor;
c) a fuvarozás alól kizárt vagy csak bizonyos feltételek között
engedélyezett áru nem megfelelő, pontatlan vagy hiányos megnevezés
alatti elküldése, valamint az áru tekintetében előírt biztonsági intézkedések
feladó általi be nem tartása;
d) a nyitott járművekben való fuvarozáshoz szervesen kapcsolódó
természetes esemény, ha külön törvény vagy a szerződés rendelkezései
szerint az árut így kellett szállítani;
e) a fuvarozott áru természete, ha ez morzsolódás, törés, rozsdásodás,
spontán belső rongálódás és más hasonlók miatti veszteségnek vagy
megrongálódásnak teszi ki;
f) súlyvesztés, függetlenül a megtett távolságtól, ha a fuvarozott áru
olyan jellegű, hogy az egyszerű fuvarozás miatt, szokványosan
súlycsökkenést szenved;
g) az élő állatok szállításából származó veszély;
h) a tény, hogy a feltételezett feladó, aki/amely az árut kíséri a fuvar
ideje alatt, nem hozta meg a szükséges intézkedéseket az áru
megőrzésének biztosítása érdekében;
i) a külön törvényben előírt bármely más körülmény.
(2) Ha megállapítást nyer, hogy a veszteséget vagy a rongálódást,
illetve a romlást okozhatta az (1) bekezdésben említett okok valamelyike,
vélelmezhető, hogy a kárt az illető ok váltotta ki.
(3) A fuvarozó szintén mentesül a felelősség alól, ha bebizonyítja,
hogy a teljes vagy részleges veszteséget vagy romlást, illetve rongálást az
alábbi okok váltották ki:
a) az (1) bekezdésben említett bármely más cselekedet, amelyet
szándékosan vagy vétkesen a feladó vagy címzett követett el, illetve az
azok valamelyike által adott utasítások váltottak ki;
b) erőhatalom vagy harmadik személy cselekménye, akiért a fuvarozó
nem tartozik felelősséggel.
Felelősség a fuvar végre nem 1992. cikk – A fuvarozó felel a fuvar el nem végzésével, valamint a
hajtásáért vagy késedelmes fuvarozási határidő meghaladásával okozott kárért is.
teljesítéséért
Felelősség az utánvételekért 1993. cikk – A fuvarozónak az utánvétek bevételezéséért, amelyekkel a
és a vámalakiságokért feladó a fuvarozást terhelte, és a vámügyletek teljesítéséért való felelősségét
a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezések szabályozzák.
Jogvesztési esetek 1994. cikk – (1) Ha az erre jogosult személy fenntartások nélkül veszi
át az árut, a fuvarozóval szemben már nem támaszthatók a szállított áru
részleges elvesztéséből vagy romlásából, illetve rongálásából, továbbá a
fuvarozási határidő be nem tartásából származó követelések.
(2) Abban az esetben, ha a részleges elvesztés vagy romlás, illetve

rongálás nem derült ki az áru átvételekor, az arra jogosult személy
kártérítést kérhet a fuvarozótól, akkor is, ha a szállított árut fenntartások
nélkül átvették. A kártérítéseket csak akkor lehet kérni, ha a jogosult a
fuvarozó tudomására hozta az elveszés vagy romlás, illetve rongálás tényét
a felfedezésük után közvetlenül, azonban az áru átvételét követő 5 napot
meg nem haladóan, a romlandó áru és az élő állatok esetében pedig, az
átvételüktől számított 6 óránál nem később.
(3) A fuvarozó szándékossága vagy súlyos gondatlansága esetén, a
jogosult követeléseinek megszűnésére, valamint az értesítési határidőre
vonatkozó fentebbi rendelkezések nem alkalmazandók.
Mentesítési vagy felelősség- 1995. cikk – (1) A törvényben a fuvarozó terhére meghatározott
elhárítási kikötések felelősség elhárítására vagy korlátozására vonatkozó kikötés meg nem
(2) Ennek ellenére, a feladó vállalhatja a fuvarozás kockázatát a
csomagolás miatti károk esetében vagy a különleges szállítmányok esetében,
amelyek növelik az áru elvesztésének vagy rongálásának kockázatát.
A veszélyes áru 1996. cikk – (1) A fuvarozó előzetes tájékoztatása nélkül fuvarozásra
veszélyes árut átadó feladónak kártérítést kell fizetnie annak a fuvar
veszélyes jellege miatt okozott bármilyen kárért.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben, a feladónak fedeznie kell az
ilyen áru raktározásából származó költségeket és kockázatokat.
A feladó felelőssége 1997. cikk – (1) A feladónak kártalanítania kell a fuvarozót bármilyen
kárért, amelyet a fuvarozásra átadott áru jellege vagy hibája okozott.
(2) A fuvarozó azonban felel a harmadik személyekkel szemben az így
okozott károkért, visszkereseti joggal rendelkezve a feladóval szemben.
A fuvarozó, aki/amely más 1998. cikk – Ha nem állapodtak meg másként, a fuvarozó, aki/amely
üzemeltetési vonalain vállal elvállalja, hogy az árut nemcsak a saját üzemeltetési vonalain szállítja,
fuvarozást hanem más fuvarozóin is, csak közvetítő feladóként felel a többi vonalon
végzett fuvarért.
A felelősség egymást követő 1999. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, az egymást követő
vagy összetett fuvar esetén vagy összetett fuvar esetében, a felelősségi kereset megindítható a
fuvarozási szerződést megkötő fuvarozóval szemben vagy az utolsó
fuvarozóval szemben.
Az egymást követő fuvarozók 2000. cikk – (1) A közöttük lévő viszonyokban mindegyik fuvarozó a
közötti viszonyok fuvardíjból őt megillető résszel arányosan járul hozzá a kártérítésekhez. Ha
azonban a kárt valamelyik fuvarozó szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozta, a teljes kártérítés őt terheli.
(2) Ha valamelyik fuvarozó bebizonyítja, hogy a károsító esemény
nem az általa végzett fuvar idején következett be, nem kötelezhető, hogy
hozzájáruljon a kártérítéshez.
(3) Vélelmezett, hogy az áru jó állapotban került egyik fuvarozótól a
másikhoz, ha azok nem kérik a fuvarozási okmányban feltüntetni az áru
átvételének állapotát.
Képviselet az egymást követő 2001. cikk – (1) Az egymást követő vagy összetett fuvar esetében, az
vagy összetett fuvar esetén utolsó fuvarozó képviseli a többieket a fuvarozási szerződés alapján őket
megillető összegek bevételezését illetően, valamint az 1995. cikkben
említett jogok gyakorlását illetően.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségeit nem teljesítő fuvarozó
felel az előző fuvarozókkal szemben az őket megillető összegekért.
3. SZAKASZ
A személyszállítási és poggyászfuvarozási szerződés
A fuvarozási kötelezettség 2002. cikk – (1) A személyszállítási kötelezettség magában foglalja, a

tartalma szállítási művelet mellett, a beszállási és kiszállási műveleteket is.
(2) A fuvarozó köteles időben a rendeltetési helyre vinni az utazót,
sértetlenül és biztonságban.
(3) A fuvarozó adott körülmények között elutasíthatja vagy
elfogadhatja a fuvart, a külön törvényben előírt esetekben.
(4) A fuvarozó köteles a törvény feltételei között megkötött polgári
felelősségbiztosítással rendelkezni.
A felek kötelezettségei 2003. cikk – (1) A személyszállítási szerződés alapján, a fuvarozónak
az utassal szemben az alábbiak a kötelezettségei:
a) köteles az utazási igazolványának megfelelő helyet a rendelkezésére
bocsátani;
b) a vele együtt utazó gyermekeket díjmentesen vagy csökkentett áron
szállítani, a külön törvény feltételei között;
c) egyéb díjazás nélkül fuvarozni az utas poggyászait, a külön törvény
rendelkezéseiben foglalt mennyiségben és feltételek között.
(2) A fuvar idején, az utas köteles alávetni magát a fuvarozó
beosztottjai által a törvényi rendelkezések szerint meghozott
intézkedéseknek.
Az utas személyéért tartozott 2004. cikk – (1) A fuvarozó felel az utas haláláért vagy testi
felelősség épségének, illetve egészségének sértéséért.
(2) Úgyszintén, felel a fuvar teljesítésének elmulasztásából, a
meghatározottól eltérő feltételek közötti teljesítéséből vagy a teljesítési
késedelemből származó közvetlen és azonnali károkért.
(3) Abban az esetben, ha, a körülményeknek megfelelően, a fuvar
teljesítésének késése miatt, az utas már nem érdekelt a szerződésben,
felmondhatja azt, visszaigényelve az ár megtérítését.
(4) A fuvarozó nem felel, ha bebizonyítja, hogy a kárt az utas okozta,
szándékosan vagy súlyos gondatlanságból. Úgyszintén, a fuvarozó nem
felel akkor sem, ha bebizonyítja, hogy a kárt az utas egészségi állapota
okozta, egy harmadik személy cselekedete, akinek a tetteiért nem tartozik
felelősséggel, illetve erőhatalom. Mindezek ellenére, a fuvarozó továbbra
is felel a használt szállítóeszköz, illetve a saját vagy az alkalmazottai
egészségi állapota által okozott kárért.
(5) Meg nem íratnak tekintendő bármely kikötés, amely elhárítja vagy
korlátozza a fuvarozó felelősségét a jelen cikkben előírt károkért.
A poggyászokért és egyéb 2005. cikk – (1) A fuvarozó felel az utas poggyászainak vagy más
dolgokért tartozott felelősség dolgainak elvesztéséért vagy megrongálódásáért, ha nem bizonyosodik be,
hogy a kárt azok hibája, az utas gondatlansága vagy erőhatalom okozta.
(2) A kézipoggyászért vagy az utasnál lévő más dolgokért a fuvarozó

csak akkor felel, ha bebizonyosodik a szándékossága vagy gondatlansága
az elvesztésükben vagy megrongálódásukban.
(3) A fuvarozó felel a poggyászok vagy az utas más dolgainak
elvesztéséért vagy megrongálódásáért a bejelentett érték határáig, vagy, ha
az értéket nem nyilvánították ki, azok természete, szokványos tartalma és
más hasonló, a körülményektől függő elemek függvényében.
(4) Amennyiben a jelen cikk nem rendelkezik eltérően, a jelen fejezet
2. szakaszának rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a
kézipoggyászok és az utasnál tartott más dolgok tekintetében is anélkül,
hogy különbséget tennének, hogy azokat átadták vagy sem a fuvarozónak.
A felelősség egymást követő 2006. cikk – (1) Az egymást követő vagy összetett fuvar keretében, a
vagy összetett fuvar esetén fuvarozó, akinek/amelynek az útvonalán bekövetkezett az utas halála, testi
épségének vagy egészségének megsértése, poggyászai vagy más dolgai
elvesztése vagy megrongálódása, felel az így okozott károkért. Ezek
ellenére, a fuvarozó nem felel, ha a fuvarozási szerződésben kifejezetten
kikötötték, hogy a fuvarozók valamelyike viseli a teljes felelősséget.
(2) A poggyászok vagy az utas más átadott dolgainak elvesztéséért
vagy megrongálódásáért mindegyik fuvarozónak hozzá kell járulnia a
kártérítéshez, a 2000. cikknek megfelelően, amely értelemszerűen
alkalmazandó.
(3) A fuvar késedelméért vagy megszakításáért való felelősség csak
akkor következik be, ha a teljes útvonal teljesítésekor, a késés változatlanul
fennáll.
A személyszállítási 2007. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, vagy ha a törvény másként
szerződésből származó jogok nem rendelkezik, az utas átengedheti a személyszállítási szerződésből
átengedése származó jogait a fuvar megkezdése előtt anélkül, hogy köteles lenne
értesíteni a fuvarozót.
A felelősség elhárítása 2008. cikk – Az 1991. cikk (3) bekezdésének rendelkezései a
személyszállítás esetében is alkalmazandók.
IX. FEJEZET
A megbízási szerződés
1. SZAKASZ
Fogalom 2009. cikk – A megbízás az a szerződés, amellyel az egyik fél, a

megbízott, kötelezi magát, hogy egy vagy több jogügyletet kössön a
megbízónak nevezett másik fél számlájára.
Az ingyenes vagy visszterhes 2010. cikk – (1) A megbízás lehet ingyenes vagy visszterhes. Két
megbízás természetes személy közötti megbízás ingyenesnek vélelmezett. Ennek
ellenére, a szakmai tevékenységgel kapcsolatos ügyletekre adott megbízás
visszterhesnek vélelmezett.
(2) Ha a megbízás visszterhes, és a megbízott javadalmazását nem
határozták meg szerződésben, ezt a törvény, a szokásjog vagy, ezek
hiányában, a teljesített szolgáltatások értéke alapján határozzák meg.
(3) A javadalmazás összegének meghatározása iránti kereseti jog a

kifizetés iránti kereseti joggal egyidejűleg évül el.
A megbízás fajtái 2011. cikk – A megbízási szerződés lehet képviselői megbízási
szerződés és képviselet nélküli megbízási szerződés.
A képviseleti hatalom 2012. cikk – (1) Ha a körülményekből eltérően nem következik, a
megbízott képviseli a megbízót a meghatalmazás tárgyát képező ügyletek
megkötésénél.
(2) A képviseleti meghatalmazás vagy, ha esedékes, az ezt megállapító
okirat a meghatalmazás.
(3) A szerződésekben a képviseletre vonatkozó rendelkezések
2. SZAKASZ
A képviseleti megbízás
§.1 A megbízás formája és terjedelme
A megbízás formája 2013. cikk – (1) A megbízási szerződés megköthető írásban, hivatalos
okirat vagy magánokirat formájában, illetve szóban. A megbízás
elfogadása a megbízott általi végrehajtásból is következhet.
(2) A törvény szerint egy bizonyos alakiságnak alávetett jogügylet
megkötésére adott megbízásnak be kell tartania az említett alakiságot, a
jogügylet tekintetében alkalmazandó jogkövetkezmény terhe mellett. Az
előírás nem alkalmazandó akkor, ha az alakiság csak a harmadik
személyekkel szembeni érvényesíthetőség miatt szükséges, ha törvény
A hallgatólagos elfogadás 2014. cikk – (1) Haladéktalan elutasítás hiányában, a megbízás
különös esete elfogadottnak tekintendő, ha olyan ügyletekre vonatkozik, amelyek
megkötése a megbízott szakmájának megfelelő, vagy amelyekre a
megbízott akár nyilvánosan, akár közvetlenül a megbízónak felajánlotta
szolgálatait.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában figyelembe
veszik, többek között, a törvényi rendelkezéseket, a felek között
meghatározott gyakorlatot és a szokásjogot.
A megbízás időtartama 2015. cikk – Ha a felek nem írtak elő időtartamot, a megbízási
szerződés a megkötésétől számított három éven belül érvényes.
A megbízás terjedelme 2016. cikk – (1) Az általános megbízás feljogosítja a megbízottat a
megőrzési és ügykezelési ügyletek teljesítésére.
(2) Az elidegenítési vagy terhelési ügyletek, a peregyezségek vagy
kompromisszumok megkötésére, a váltók vagy saját váltók útján vállalt
kötelezettségekre vagy bírósági keresetek megindítására, valamint bármely
más rendelkezési ügylet megkötésére a megbízottnak kifejezett
meghatalmazással kell rendelkeznie.
(3) A megbízás kiterjed a végrehajtásához szükséges összes ügyletre
is, akkor is ha azt nem pontosították.
§.2 A megbízott kötelezettségei
A megbízás teljesítése 2017. cikk – (1) A megbízott nem lépheti túl megbízása korlátait.
(2) Ennek ellenére, eltérhet a kapott utasításoktól, ha nem tudja
előzetesen értesíteni a megbízót, és vélelmezhető, hogy az jóváhagyta
volna az eltérést, ha ismerte volna az azt indokoló körülményeket. Ebben
az esetben, a megbízott köteles haladéktalanul értesíteni a megbízót a
megbízás végrehajtásában bekövetkezett változásokról.
A megbízott gondossága 2018. cikk – (1) Ha a megbízás visszterhes, a megbízottnak a jó gazda
gondosságával kell eljárnia. Ha azonban a megbízás ingyenes, a
megbízottnak a saját ügyei lebonyolításában tanúsított gondossággal kell
teljesítenie a megbízást.
(2) A megbízottnak kötelessége értesíteni a megbízót a megbízás
megkötését követően felmerülő azon körülményekről, amelyek a
visszavonást vagy módosítást vonhatnak maguk után.
Az elszámolási kötelezettség 2019. cikk – (1) Valamennyi megbízottnak kötelessége elszámolni az
ügykezelésről, és át kell adnia a megbízónak mindazt, amit a
meghatalmazás alapján kapott, akkor is, ha a megbízónak nem tartozott
dolgokat kapott.
(2) Amíg a megbízás végrehajtása alkalmával a megbízótól vagy a
megbízó nevében kapott dolgok a megbízott birtokában vannak, ez utóbbi
köteles megőrizni azokat.
A tartozott összegek utáni 2020. cikk – A megbízott kamatokkal tartozik a saját javára használt
kamatok összegekért, felhasználásuk napjától, a tartozott összegekért pedig, a
késedelmi felszólítás időpontjától.
A harmadik személyek 2021. cikk – Ellenkező megállapodás hiányában, a megbízását
kötelezettségeiért való teljesítő megbízott nem felel a megbízottal szemben a szerződő felek által
felelősség vállalt kötelezettségek teljesítéséért, azon eset kivételével, amelyben a
fizetésképtelenségüket ismerte vagy ismernie kellett volna a velük való
szerződéskötés időpontjában.
Több megbízott 2022. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a több személynek
együttműködésre adott megbízás nem érvényes, ha az összes személy el
nem fogadta.
(2) Ha több személy fogadta el ugyanazt a megbízást, az ügyleteik
kötelezik a megbízót, akkor is, ha csak egyikük kötötte meg, azon eset
kivételével, amelyben a szerződésben kikötötték, hogy együtt kell
működniük.
(3) Ellentétes kikötés hiányában, a megbízottak egyetemlegesen
felelnek a megbízóval szemben, ha kötelezték magukat az
együttműködésre.
A megbízott által eszközölt 2023. cikk – (1) A megbízott köteles személyesen teljesíteni a
helyettesítés megbízást, azon eset kivételével, amelyben a megbízó kifejezetten
meghatalmazta, hogy másik személlyel helyettesíthesse magát a megbízás
teljes vagy részleges végrehajtásában.
(2) Kifejezett hozzájárulás hiányában is, a megbízott maga helyett
kijelölhet egy másik személyt, ha:
a) előreláthatatlan körülmények megakadályozzák a megbízás
teljesítésében;
b) nem tudja előzetesen értesíteni a megbízót ezen körülményekről;
c) vélelmezhető, hogy a megbízó jóváhagyta volna a helyettesítést, ha
ismerte volna az azt indokoló körülményeket.
(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízottnak kötelessége
azonnal értesíteni a megbízót a helyettesítést illetően.
(4) Ha a megbízó nem engedélyezte a helyettesítést, a megbízott felel
a helyettesített személy ügyleteiért, mintha ő maga teljesítette volna
azokat.
(5) Ha a helyettesítést engedélyezték, a megbízott csak a helyettesítő
személy kiválasztásában tanúsított gondosságért és a megbízás teljesítésére
vonatkozóan adott utasításokért felel.
(6) Minden esetben, a megbízónak közvetlen keresete van a
megbízottat helyettesítő személlyel szemben.
A megbízó dolgaira 2024. cikk – (1) A megbízott gyakorolja a megbízó jogait harmadik
vonatkozó megőrzési személyekkel szemben, ha a megbízó számára kapott dolgokon a romlás
intézkedések jelei vehetők észre, vagy ha azok késedelemmel érkeztek.
(2) Sürgősség esetén a megbízott eladhatja a dolgokat egy jó gazda
gondosságával.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a megbízottnak
azonnal értesítenie kell a megbízót.
§.3 A megbízó kötelezettségei
A megbízás teljesítéséhez 2025. cikk – (1) Ellentétes megállapodás hiányában, a megbízó köteles
szükséges összegek a megbízott rendelkezésére bocsátani a megbízás végrehajtásához
szükséges eszközöket.
(2) A megbízó megtéríti a megbízottnak a megbízás teljesítése során
általa megelőlegezett ésszerű kiadásokat, a kiadások elvégzésének
időpontjától számított járulékos törvényes kamatokkal együtt.
A megbízott kártérítése 2026. cikk – A megbízónak meg kell térítenie a megbízott által a
megbízás teljesítése közben elszenvedett kárt, ha ez a kár nem a megbízott
gondatlanságából származik.
A megbízott javadalmazása 2027. cikk – Ha a megbízás visszterhes, a megbízó köteles kifizetni a
megbízottnak javadalmazását, abban az esetben is, ha a megbízott hibáján
kívül a megbízást nem sikerült teljesíteni.
Több megbízó 2028. cikk – Ha a megbízást több személy ugyanannak a megbízottnak
adja közös ügylet végrehajtása céljából, mindegyikük egyetemlegesen felel
a megbízottal szemben a megbízás joghatásaiért.
A megbízott visszatartási 2029. cikk – A megbízóval szemben a megbízásból származó összes
joga követelése biztosítása érdekében, a megbízottnak visszatartási joga van a
megbízás teljesítése során a megbízótól vagy a megbízó javára kapott
dolgok tekintetében.
§.4 A megbízás megszűnése
A megszűnés módjai 2030. cikk – A szerződések megszűnésének általános okai mellett, a

megbízás megszűnik az alábbiak bármelyike révén:
a) megbízó általi visszavonással;
b) a megbízott lemondásával;
c) a megbízó vagy a megbízott halálával, cselekvőképtelenné vagy
fizetésképtelenné válásával.
Ennek ellenére, ha folyamatos tevékenység keretében egymást követő
ügyletek megkötése a tárgya, a megbízás nem szűnik meg, ha az a
tevékenység lebonyolítás alatt áll, a felek vagy örököseik visszavonási
vagy felmondási jogának betartásával.
A visszavonás feltételei 2031. cikk – (1) A megbízó bármikor visszavonhatja a megbízást,
kifejezetten vagy hallgatólagosan, függetlenül a megbízási szerződés
megkötésének formájától, illetve akkor is, ha visszavonhatatlanná lett
nyilvánítva.
(2) Egy új megbízottnak adott megbízás ugyanazon ügylet
lebonyolítására, visszavonja az eredeti megbízást.
(3) A 2028. cikkben említett feltételek között adott megbízás nem
vonható vissza csak az összes megbízó beleegyezésével.
A visszavonás 2032. cikk – (1) Az a megbízó, aki/amely visszavonja a megbízást,
jogkövetkezményei továbbra is köteles teljesíteni kötelezettségeit a megbízottal szemben.
Úgyszintén, köteles jóvátenni az indokolatlan vagy hirtelen visszavonás
következtében a megbízott által elszenvedett károkat.
(2) Ha a felek visszavonhatatlanná nyilvánították a megbízást, a
visszavonás indokolatlannak tekintendő, ha nem a megbízott
gondatlansága, vagy előre nem látható esemény, illetve erőhatalom váltotta
ki.
A közjegyzői hiteles 2033. cikk – (1) Ha a meghatalmazást hiteles közjegyzői formában
meghatalmazás adták, a harmadik személyek értesítése érdekében a közjegyző, akitől egy
visszavonásának ilyen meghatalmazás visszavonásának hitelesítését kérik, köteles
nyilvánossága megküldeni a visszavonást az elektronikus formában vezetett országos
közjegyzői nyilvántartásnak, a törvény szerint.
(2) A közjegyző, aki azt az ügyletet hitelesíti, amelynek megkötésére a
meghatalmazást adták, köteles ellenőrizni az országos közjegyzői
nyilvántartásban, hogy az illető meghatalmazást visszavonták-e.
A megbízott lemondása 2034. cikk – (1) A megbízott bármikor lemondhat a megbízásról,
értesítve arról a megbízót.
(2) Ha a megbízás visszterhes, a megbízott kérheti a javadalmazást
azon ügyletekért, amelyeket a lemondás időpontjáig a megbízó javára
végrehajtott.
(3) A megbízottnak kártalanítania kell a megbízót a lemondás
hatásaként elszenvedett károkért, azon eset kivételével, amelyben a
megbízás teljesítésének folytatása a megbízottnak jelentős kárt okozott
volna, amely nem volt előre látható a megbízás elfogadásának
időpontjában.
Az felek egyikének 2035. cikk – (1) Az egyik fél halála, cselekvőképtelensége vagy
elhalálozása, fizetésképtelenné válása esetén, annak örökösei vagy képviselői kötelesek
cselekvőképtelensége vagy azonnal tájékoztatni a másik felet.
fizetésképtelenné válása (2) Az (1) bekezdésben említett esetben, a megbízott vagy örökösei,
illetve képviselői kötelesek folytatni a megbízás teljesítését, ha a
késedelem veszélybe sodorná a megbízó vagy örökösei érdekeit.
A megbízás megszűnési 2036. cikk – Mindaz, amit a megbízott a megbízó nevében tett azelőtt,
okának nem ismerete hogy ismerte volna vagy ismerhette volna a megbízás megszűnési okát, a
megbízás érvényes végrehajtásának tekintendő.
A megbízott egyes 2037. cikk – A megbízás bármilyen módon való megszűnésekor, a
kötelezettségeinek megbízott köteles teljesíteni a 2019. és 2020. cikkben említett
továbbélése kötelezettségeit.
A megbízás megszűnése 2038. cikk – Ellentétes megállapodás hiányában, a több,
megbízott-többség esetén együttműködésre kötelezett megbízottnak adott megbízás megszűnik akkor
is, ha a megszűnési ok csupán egyikükre vonatkozik.
3. SZAKASZ
Képviselet nélküli megbízás
Fogalom 2039. cikk – (1) A képviselet nélküli megbízási szerződés az a

szerződés, amely alapján az egyik fél, a megbízott, jogügyleteket köt meg
saját nevében a másik fél, a megbízó javára, és a harmadik személyekkel
szemben vállalja a jogügyletekből származó kötelezettségeket, akkor is, ha
a harmadik személyeknek tudomásuk volt a megbízásról.
(2) A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen kiegészülnek a
képviselői megbízás tekintetében alkalmazandó szabályokkal.
Harmadik személyekkel 2040. cikk – (1) A harmadik személyek semmilyen jogviszonyban
szembeni jogkövetkezmények nem állnak a megbízóval.
(2) Mindezek ellenére, a megbízó, átvéve a megbízott helyét,
gyakorolhatja a megbízás végrehajtásából született követelési jogokat, ha
teljesítette a saját kötelezettségeit a megbízottal szemben.
A megbízott által szerzett 2041. cikk – (1) A megbízó visszaigényelheti az ő javára, de a saját
dolgok nevében eljáró megbízott által szerzett ingó dolgokat, a harmadik
személyek által a jóhiszemű birtoklással megszerzett dolgok kivételével.
(2) Ha a megbízó által szerzett dolgok ingatlanok, köteles azokat
átruházni a megbízóra. Elutasítás esetén, a megbízó kérheti a bíróságtól a
megszerzett dolgok átruházási jogügyletét helyettesítő határozat
kimondását.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései hasonlóképpen alkalmazandók a
nyilvánossági alakiságoknak alávetett ingó dolgok esetében is.
A megbízott hitelezői 2042. cikk – A megbízott hitelezői nem hajthatják végre a saját
nevében, de a megbízó javára szerzett dolgokat, ha a képviselet nélküli
megbízás pontos keltezéssel bír, és az bármilyen biztonsági vagy
végrehajtási intézkedés meghozatala előtti.
§.2 Az ügynöki szerződés
Fogalom 2043. cikk – Az ügynöki szerződés az a megbízás, amelynek tárgya

dolgok megszerzése vagy eladása, illetve szolgáltatásnyújtás a megbízó
javára és az ügynök nevében, aki/amely szakmai körében jár el, az ügynöki
díjnak nevezett javadalmazás ellenében.
A szerződés bizonyítása 2044. cikk – (1) Az ügynöki szerződés írásban köttetik meg, hivatalos
okirat vagy magánokirat formájában.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az írásos forma csak a
szerződés bizonyításához szükséges.
A szerződő harmadik személy 2045. cikk – A szerződő harmadik személy közvetlenül felel az
kötelezettségei ügynökkel szemben a kötelezettségeiért.
A keresetek átengedése 2046. cikk – (1) A kötelezettségek harmadik személy általi
teljesítésének elmulasztása esetén, a megbízó gyakorolhatja a harmadik
személlyel kötött szerződésből származó kereseteket, kérésre, felváltva az
ügynököt jogaiban.
(2) E célból, a megbízó kérésére, az ügynök köteles azonnal átruházni
a harmadik személlyel szembeni kereseteket, a magánokirat formáját öltő
engedményezési ügylettel, a megbízó részéről ellenszolgáltatás nélkül.
(3) Az ügynök felel a megbízónak a harmadik személlyel szembeni
keresetek átengedésének elutasításával vagy késedelmével okozott
károkért.
Hitelre történő eladás 2047. cikk – (1) Az ügynök, aki a megbízó engedélye nélkül hitelre ad
el, személyesen felel, kötelezve lévén, a megbízó kérésére, hogy azonnal
kifizesse a nyújtott hitelt a kamatokkal és az eredményezett bármely
haszonnal együtt.
(2) Ebben az esetben, az ügynök köteles azonnal értesíteni a megbízót,
megjelölve a vásárló személyét és a megadott határidőt; ellenkező esetben,
feltételezhető, hogy a műveleteket készpénz ellenében végezték, az
ellentétes bizonyítás nem lévén engedélyezett.
A megbízó utasításai 2048. cikk – (1) Az ügynök köteles pontosan betartani a megbízótól
kapott kifejezett utasításokat.
(2) Ennek ellenére, az ügynök csak akkor távolodhat el a megbízótól
kapott utasításoktól, ha egyidejűleg teljesülnek az alábbi feltételek:
a) nincs elegendő idő az előzetes engedélyezés megszerzéséhez az
ügylet természete miatt;
b) ésszerűen úgy tekinthető, hogy ismerve a megváltozott
körülményeket, engedélyezte volna azt; és
c) az utasításoktól való eltérés nem változtatja meg alapvetően a
kapott meghatalmazás természetét és célját vagy gazdasági feltételeit.
(3) A (2) bekezdésben említett esetben az ügynök köteles értesíteni a
megbízót amint lehetséges.
(4) A (2) bekezdésben említett eset kivételével, az ügynök bármely
művelete, a kapott feladatkör megszegésével vagy túllépésével, őt terheli,
ha a megbízó nem erősíti meg; úgyszintén, az ügynök kártérítések
fizetésére is kötelezhető.
A közvetítői díj 2049. cikk – (1) A megbízó nem utasíthatja el az ügynöki díj
kifizetését, ha a harmadik személy pontosan végrehajtja az ügynökkel a
kapott meghatalmazás betartásával megkötött szerződést.
(2) Ha nincs ellentétes kikötés, az ügynöki díjjal akkor is tartoznak, ha
a harmadik személy nem teljesíti a kötelezettségét, vagy a szerződés végre
nem hajtására vonatkozó kifogásokra hivatkozik.
(3) Ha egy ingatlan eladására vonatkozó meghatalmazást kizárólag
egy ügynöknek adnak, az ügynöki díj kifizetésével a tulajdonos tartozik,
akkor is, ha az eladást közvetlenül az végzi, vagy egy harmadik személy
közbenjárásával végezték.
(4) Ha a felek nem állapították meg az ügynöki díj összegét illetően,
azt a 2010. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint határozzák meg.
Értékpapírok és egyéb 2050. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, ha a meghatalmazás
jegyzett dolgok eladása forgalomban lévő értékpapírok vagy szabályozott piacokon jegyzett más
áru eladására vagy megvásárlására vonatkozik, az ügynök beszerezheti a
megbízónak a kért áron, eladóként, azokat a dolgokat, amelyek
megvásárlásával meghatalmazták, továbbá visszatarthatja magának az
aktuális áron, vásárlói minőségben, azokat a dolgokat, amelyeket el kellett
volna adnia a megbízó javára.
(2) Az ügynök, aki ő maga eladóként vagy vásárlóként viselkedik,
ügynöki díjra jogosult.
(3) Ha a fent említett esetekben, a meghatalmazása teljesítése után,
nem hozza a megbízó tudomására a szerződő fél személyét, a megbízónak
jogában áll úgy tekinteni, hogy az eladás vagy vásárlás a saját számlájára
történt, és kérheti az ügynöktől a szerződés teljesítését.
A közvetítői meghatalmazás 2051. cikk – (1) A megbízó visszavonhatja az ügynöknek adott
visszavonása meghatalmazást mindaddig, amíg a harmadik személlyel való
ügyletkötésre sor kerül.
(2) Ebben az esetben, az ügynök díjra jogosult, amelyet a gondossága
és a visszavonás időpontjáig a meghatalmazás teljesítése vonatkozásában
végzett kiadások figyelembevételével határoznak meg.
Az ügynök felelőssége 2052. cikk – (1) Az ügynök nem felel a megbízóval szemben, abban
az esetben, ha a harmadik személy nem teljesíti a jogügyletből eredő
kötelezettségeit.
(2) Ennek ellenére, kifejezetten vállalhatja a megbízónak a harmadik
személy kötelezettségei teljesítésére vonatkozó biztosításának
kötelezettségét. Ebben az esetben, ellentétes kikötés hiányában, a megbízó
különleges biztosítási vagy hitelezési ügynöki díjat fizet az ügynöknek,
illetve egy más hasonló, a megállapodásuk szerint, vagy, annak hiányában,
a bíróság által meghatározott ügynöki díjat, a körülmények és a biztosított
kötelezettség értékének függvényében.
Az ügynököt megillető 2053. cikk – (1) A megbízóval szembeni követeléseiért az ügynöknek
visszatartási jog visszatartási joga van annak a birtokában lévő dolgai felett.
(2) Az ügynök elsőbbséggel rendelkezik a ki nem fizetett eladóval
szemben.
§.3 A bizományi szerződés
Fogalom 2054. cikk – (1) A bizományi szerződés az ügynöki szerződés egy

változata, amelynek tárgyát a megbízó által a bizományosnak e célból
átadott ingó dolgok eladása képezi.
(2) A bizományi szerződés a jelen szakasz szabályai, a külön törvény,
valamint az ügynöki szerződésre és a megbízásra vonatkozó rendelkezések
hatálya alá esik, amennyiben ez utóbbiak nem ellentétesek a jelen szakasz
előírásaival.
Bizonyítás 2055. cikk – A bizományi szerződést írásos formában kötik meg. Ha
törvény másként nem rendelkezik, az írásos forma csak a szerződés
bizonyításához szükséges.
Az eladási ár 2056. cikk – (1) A dolog eladási ára a bizományi szerződés felei által
meghatározott ár, vagy, annak hiányában, a releváns piac áruinak aktuális
ára az eladás időpontjában.
(2) A megbízó egyoldalúan módosíthatja a meghatározott eladási árat,
a bizományost pedig ez a módosítás az írásbeli tájékoztatása időpontjától
kötelezi.
(3) A szerződés vagy a megbízó írásbeli utasításainak ellentétes
rendelkezései hiányában, az eladás csak készpénz, átutalás vagy áthúzott
csekk ellenében valósul meg, és csak az áru aktuális árán, az (1) bekezdés
szerint.
A dolgok átadása, felügyelete, 2057. cikk – (1) A megbízó átadja a dolgokat a bizományosnak a
ellenőrzése és visszavétele szerződés végrehajtása érdekében, megőrizve azok állapota feletti
felügyelet és ellenőrzés jogát a szerződés teljes ideje alatt.
(2) A megbízó a szerződés teljes ideje alatt rendelkezik a
bizományosnak átadott dolgokkal. Bármikor visszaveheti azokat, akkor is,
ha a szerződést meghatározott időtartamra kötötték meg.
(3) A (2) bekezdésben említett esetben, a megbízó megadja a
szükséges felmondási időt a bizományosnak a dolgok átadásának
előkészítése érdekében.
(4) A megbízó csődjének bejelentése esetén, a dolgok a hitelezői
vagyonállományba kerülnek, a bizományos csődjének bejelentése esetén
pedig a dolgokat kivonják a hitelezői vagyonból, és azokat azonnal átveszi
a megbízó.
A bizományos javadalmazása 2058. cikk – (1) A bizományi szerződés visszterhesnek vélelmezett, a
bizományos javadalmazását pedig szerződéssel határozzák meg, vagy,
annak hiányában, a megbízó által meghatározott eladási ár és a tényleges
eladási ár közötti különbözetként.
(2) Ha az eladást a folyó áron végzik, a javadalmazást a bíróság
határozza meg, az eladás nehézségének, a bizományos gondosságának és a
hasonló ügyletekben a releváns piacon gyakorolt javadalmazásoknak
függvényében.
A dolgok megőrzésével, 2059. cikk – (1) A megbízónak fedeznie kell a bizományosnak a
eladásával és a szerződés dolgok megőrzésével és eladásával felmerülő költségeit, ha a szerződés
teljesítésével felmerülő eltérően nem rendelkezik.
költségek (2) Amennyiben a megbízó visszaveszi a dolgokat, vagy elrendeli a
bizományos birtokából való elvételüket, valamint akkor is, ha a bizományi
szerződést nem lehet teljesíteni, a bizományos hibáján kívül, ez utóbbi a

szerződés végrehajtásában végzett összes kiadásának megtérítésére
jogosult.
(3) A megbízó köteles fedezni a dolgok karbantartásával és
raktározásával kapcsolatos költségeket, valahányszor figyelmen kívül
hagyja a dolgok visszavételi kötelezettségét.
(4) Ha a körülményeknek megfelelően a megbízó nem tudja azonnal
visszavenni a dolgokat a szerződésnek a bizomány általi felmondása
következtében való megszűnése esetén, ez utóbbi köteles megőrizni a
dolgokat, biztosítani és karbantartani azokat mindaddig, amíg a megbízó
visszaveszi. A megbízó köteles kellő gondosságot tanúsítani a dolgok
visszavétele érdekében a szerződés megszűnését követően azonnal, a
megőrzési, raktározási és karbantartási kiadások fedezésének terhe mellett.
A dolgok átvétele, megőrzése 2060. cikk – (1) A bizományos a jó gazda gondosságával veszi át és
és biztosítása őrzi meg a dolgokat, ebben az állapotukban adva át azokat a vásárlónak
vagy adott esetben a megbízónak.
(2) A bizományosnak biztosítást kell kötnie a dolgokra a bizományi
szerződés felei által megállapodott értékre vagy, annak hiányában, a
bizományba vétel időpontjában fennálló forgalmi értékükre. A megbízóval
szemben felel a dolgok erőhatalom vagy egy harmadik személy
cselekedete miatti rongálódásáért vagy megsemmisüléséért, ha azokat nem
biztosították a bizományba vételük idejére, vagy ha a biztosítás lejárt, és
nem újították meg, illetve a megbízónak nem felelt meg a
biztosítótársaság. A bizományos köteles rendszeresen fizetni a biztosítási
díjakat.
(3) A megbízó biztosítást köthet a dolgokra a bizományos költségén,
ha ez utóbbi elmulasztja.
(4) A biztosításokat jog szerint a megbízó javára kötik, azzal a
feltétellel, hogy értesítse a biztosítót a bizományi szerződésről a
kártérítések kifizetése előtt.
Hitelre történő eladás 2061. cikk – (1) Abban az esetben, ha a bizományos engedélyt kap a
hitelre való eladásra, ha a felek másként nem egyeznek, a vásárlónak az ár
kifizetésére legfeljebb 90 napos határidőt adhat, kizárólag elfogadott váltó
vagy saját váltó alapján.
(2) Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a bizományos a
vásárlóval egyetemlegesen felel a megbízóval szemben a hitelre eladott áru
árának kifizetéséért.
A visszatartási jog 2062. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a bizományos
visszatartási joggal rendelkezik a bizományba kapott dolgokat és a megbízót
megillető összegeket illetően a megbízóval szembeni követeléseiért.
(2) A bizományos kötelezettségei a dolgok karbantartására
vonatkozóan érvényben maradnak a visszatartási jog gyakorlása esetén,
azonban a raktározási költségek a megbízót terhelik, ha a visszatartási jog
gyakorlása megalapozott volt.
A szerződés megszűnése 2063. cikk – A bizományi szerződés a megbízó általi visszavonásával,
a bizományosnak a szerződésben megjelölt okok miatti lemondásával, a
megbízó vagy a bizományos halálával, feloszlatásával, csődbe jutásával,
gondnokság alá helyezésével vagy törlésével szűnik meg.
§.4 A szállítmányozási szerződés
Fogalom 2064. cikk – A szállítmányozási szerződés az ügynöki szerződés egy

változata, amellyel a szállítmányozó köteles, saját nevében és a megbízó
javára megkötni egy fuvarozási szerződést, és teljesíteni a járulékos
műveleteket.
A visszavonás 2065. cikk – A fuvarozási szerződés megkötéséig a megbízó
visszavonhatja a szállítmányozási rendelkezést, kifizetve a
szállítmányozónak kiadásait és egy kárpótlást a szállítmányozási
rendelkezés visszavonásának közléséig tanúsított gondosságáért.
Az ellen-rendelkezés 2066. cikk – A fuvarozási szerződés megkötésének időpontjától a
szállítmányozó köteles gyakorolni, a megbízó kérésére, a fuvarozási
szerződés esetében alkalmazandó ellen-rendelkezési jogot.
A szállítmányozó 2067. cikk – (1) Az útvonal, az áru fuvarozási eszközeinek és
kötelezettségei módozatainak kiválasztásánál, a szállítmányozónak be kell tartania a
megbízó utasításait, ha pedig nincsenek ilyen utasítások, a megbízó
érdekében jár el.
(2) Ha a szállítmányozó vállalja a dolgoknak a rendeltetési helyen való
átadását is, vélelmezhető, hogy ezt a kötelezettséget nem vállalta a
címzettel szemben.
(3) A szállítmányozó csak akkor köteles biztosítást kötni a dolgokra,
ha azt a szerződésben kikötötték, vagy ha a szokásjogból az következik.
(4) A szállítmányozó által szerzett kedvezmények, árengedmények és
díjcsökkentések jog szerint a megbízót illetik meg, ha a szerződés eltérően
nem rendelkezik.
A szállítmányozó felelőssége 2068. cikk – (1) A szállítmányozó felel a szállítmány késéséért, a
dolgok megsemmisüléséért, elvesztéséért, eltűnéséért vagy rongálódásáért
a szállítmányozás végrehajtásában tanúsított gondatlanság miatt, különösen
a dolgok átvételét és megőrzését, a fuvarozó vagy a köztes
szállítmányozók kiválasztását illetően.
(2) Ha, alapos indokok nélkül, eltérnek a megbízó által megjelölt
fuvarmódtól, a szállítmányozó felel a szállítmány késéséért, a dolgoknak
véletlen esemény miatti megsemmisüléséért, elvesztéséért,
eltulajdonításáért vagy megrongálódásáért, ha nem tudja bebizonyítani,
hogy az bekövetkezett volna akkor is, ha alávetette volna magát a kapott
utasításoknak.
A szállítmányozó jogai 2069. cikk – (1) A szállítmányozó a szerződésben meghatározott vagy,
annak hiányában, a szakmai díjszabásoknak vagy a szokásjognak
megfelelően meghatározott, illetve, mindezek hiányában, a bíróság által a
művelet nehézségének és a szállítmányozó gondosságának függvényében
megszabott díjazásra jogosult.
(2) A járulékos szolgáltatások ellenértékét és a kiadásokat a megbízó
téríti meg a számlák vagy az elvégzésüket bizonyító más okmányok
alapján, ha a felek nem állapodtak meg előzetesen egy globális összegben a
javadalmazás, a járulékos szolgáltatások és az elvégzett kiadások
tekintetében.
A fuvart végző 2070. cikk – A fuvar elvégzésének kötelezettségét saját vagy egy
szállítmányozó másik személy eszközeivel, egészében vagy részben vállaló szállítmányozó
a fuvarozó jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik.
Az elévülési határidő 2071. cikk – A szállítmányozási szerződésből származó kereseti jog a
dolgoknak a rendeltetési helyen való átadásának vagy az átadás
feltételezett napjától számított 1 éves határidő leteltével évül el, az
Európán kívül kezdődő vagy ott végződő fuvarokra vonatkozó kereseti jog
kivételével, amely 18 hónap után évül el.
X. FEJEZET
Az üzletszerzői szerződés
Fogalom 2072. cikk – (1) Az üzletszerzői szerződéssel a megbízó folyamatos

meghatalmazást ad az üzletszerzőnek, hogy a nevében és javára
tárgyalásokat folytasson, illetve tárgyalásokat folytasson és szerződést
kössön, javadalmazás ellenében, egy vagy több meghatározott területen.
(2) Az üzletszerző független közvetítő, aki/amely szakmai körébe eső
célok érdekében jár el. Nem lehet egyidejűleg a megbízó alkalmazottja is.
Alkalmazási terület 2073. cikk – (1) A jelen fejezet rendelkezései nem alkalmazandók
azon személyek tevékenységére, akik/amelyek:
a) közvetítőként járnak el az értéktőzsdék, valamint az áru és a
pénzügyi derivatívák szabályozott piacai keretében;
b) biztosítási és viszontbiztosítási brókerek vagy ügynökök;
c) üzletszerző minőségben nem javadalmazott szolgáltatást nyújtanak.
(2) Nem tekintendő üzletszerzőnek, a jelen fejezet értelmében, az a
személy, aki/amely:
a) egy jogi személy törvényes vagy alapszabály szerinti szerve
minőséggel rendelkezik, annak képviseleti jogával is felruházva;
b) társult vagy részvényes, és törvényes meghatalmazással rendelkezik
a többi társult vagy részvényes képviseletére;
c) a megbízóval való viszonyban vagyonfelügyelő, felszámoló, gyám,
gondnok, kurátor vagy zárgondnok minőséggel rendelkezik.
Kizárólagosság 2074. cikk – (1) Az üzletszerző nem tárgyalhat és köthet meg saját
javára, a megbízó beleegyezése nélkül, az üzletszerzői szerződésben
meghatározott területen, az üzletszerzői szerződés tárgyát képező
dolgokhoz és szolgáltatásokhoz hasonló tárgyú szerződéseket.
(2) Ellentétes kikötés hiányában, az üzletszerző több megbízót
képviselhet, a megbízó pedig több üzletszerzővel köthet szerződést,
ugyanazon a területen és ugyanazon jellegű szerződések tekintetében.
(3) Az üzletszerző csak akkor képviselhet több konkurens megbízót,
ugyanazon területen és ugyanazon jellegű szerződések tekintetében, ha
kifejezett kikötés van ilyen értelemben.
Versenykizáró záradék 2075. cikk – (1) A jelen fejezet értelmében versenykizáró záradék alatt
az a szerződéses kikötés értendő, amelynek hatásaként az üzletszerző
szakmai tevékenysége korlátozódik az üzletszerzői szerződés idején vagy
ennek megszűnését követően.
(2) A versenykizáró záradékot írásban kell megszövegezni, az abszolút
semmisség jogkövetkezménye mellett.

(3) A versenykizáró záradék csak azon földrajzi terület vagy azon
személycsoport és földrajzi terület tekintetében alkalmazandó, amelyre az
üzletszerzői szerződés vonatkozik, és csupán azon dolgokkal és
szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek vonatkozásában az üzletszerzőt
tárgyalások folytatására és szerződéskötésre hatalmazták fel. A
versenykizáró záradék tárgykörének bármely kiterjesztése meg nem írtnak
tekintendő.
(4) A tevékenység visszaszorítása a versenykizáró záradék révén nem
terjedhet ki az üzletszerzői szerződés megszűnésének időpontjától
számított két évnél többre. Ha két évnél hosszabb határidőt határoztak
meg, ez jog szerint az említett felső határidőre mérséklődik.
Hitelre történő eladás 2076. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, az üzletszerző nem
szerződhet hitelre és nem nyújthat árengedményeket vagy fizetési
haladékokat a megbízó követelései tekintetében.
A dolgokra vonatkozó 2077. cikk – (1) Az üzletszerzőhöz intézhetők a megbízó eladott
panaszok dolgai vagy teljesített szolgáltatásai hibáival kapcsolatos panaszok, köteles
lévén azonnal értesíteni a megbízót.
(2) Az üzletszerző a maga során meghozhat bármilyen biztosítási
intézkedést a megbízó érdekében, valamint bármely más szükséges
intézkedést ez utóbbi jogainak megőrzése érdekében.
A szerződés formája 2078. cikk – (1) Az üzletszerzői szerződést írásban kötik meg,
hivatalos okirat vagy magánokirat formájában. Ha törvény eltérően nem
rendelkezik, az írásos forma csak a szerződés bizonyításához szükséges.
(2) Bármely fél jogosult a másik féltől, kérésre, aláírt okmányt
megszerezni, amely tartalmazza az üzletszerzői szerződést, ideértve a
módosításait is. A felek nem mondhatnak le erről a jogukról.
Az üzletszerző kötelezettségei 2079. cikk – (1) Az üzletszerzőnek jóhiszeműen és hűségesen
teljesítenie kell, személyesen vagy beosztottjai révén, a neki adott
meghatalmazásból származó kötelezettségeket.
(2) Az üzletszerző különösen az alábbiakra kötelezett:
a) megszerezni és közölni a megbízóval a szerződésben meghatározott
területekre vonatkozóan azon információkat, amelyek érdekelhetik,
valamint közölnie kell az összes többi szükséges, birtokában lévő
információt;
b) meg kell tennie a szükséges lépéseket a meghatalmazás tárgyát
képező szerződések tárgyalására és adott esetben megkötésére, a megbízó
számára legelőnyösebb feltételek között;
c) be kell tartania a megbízótól kapott ésszerű utasításokat;
d) külön nyilvántartani minden egyes megbízó szerződéseit;
e) elraktározni a dolgokat és a mintákat olyan módon, amely lehetővé
teszi azonosításukat.
(3) Az üzletszerző részben vagy egészen való helyettesítése a
megbízási szerződés terén alkalmazandó szabályoknak van alávetve.
(4) A rá háruló kötelezettségei teljesítésének folytatására képtelen
üzletszerzőnek azonnal értesítenie kell a megbízót, kártérítés fizetésének
jogkövetkezménye mellett.
A megbízó kötelezettségei 2080. cikk – (1) Az üzletszerzővel való kapcsolataiban a megbízónak

hűségesen és jóhiszeműen kell eljárnia.
(2) A megbízó különösen az alábbiakra kötelezett:
a) az üzletszerző rendelkezésére bocsátani, ésszerű időn belül és
megfelelő mennyiségben, a meghatalmazásának végrehajtásához szükséges
mintákat, katalógusokat, díjszabásokat és bármely más dokumentációt;
b) biztosítania kell az üzletszerzőnek az üzletszerzői szerződés
végrehajtásához szükséges információkat;
c) értesítenie kell az üzletszerzőt, ésszerű határidőn belül, ha úgy
értékeli, hogy a szerződések mennyisége jelentősen kisebb lesz, mint az,
amelyre az üzletszerző szokványosan számítana;
d) ki kell fizetnie az üzletszerzőnek a javadalmazását a szerződésben
vagy a törvényben előírt feltételek között és határidőkön belül.
(3) Úgyszintén, a megbízónak tájékoztatnia kell az üzletszerzőt
ésszerű határidőn belül esetenként a tárgyalt vagy megkötött szerződés
elfogadásáról, elutasításáról vagy végrehajtásának elmulasztásáról.
A megbízónak a szerződések 2081. cikk – Amennyiben az üzletszerzőt csak a tárgyalás
vagy a megtárgyalt lebonyolítására hatalmazták fel, és a megbízó nem közli vele ésszerű
kereskedelmi ügyletek határidőn belül a beleegyezését a kapott meghatalmazásnak megfelelően
megkötéséről való lemondása megtárgyalt szerződés megkötésére, úgy tekintendő, hogy lemondott a
megkötéséről.
Az üzletszerző javadalmazása 2082. cikk – (1) Az üzletszerző a közbenjárása hatásaként megkötött
minden szerződésért javadalmazásra jogosult.
(2) A javadalmazást állandó vagy változó összegben lehet
meghatározni, a szerződések vagy kereskedelmi ügyletek számának
függvényében, vagy azok értékétől függően, mely esetben jutaléknak
nevezik.
(3) Kifejezett kikötés vagy törvényi előírás hiányában, az üzletszerző a
tevékenységi helyén alkalmazandó vagy az üzletszerzői szerződés tárgyát
képező dolgokkal kapcsolatban alkalmazandó szokásjog szerint
meghatározott javadalmazásra jogosult.
(4) Ha nincs ilyen szokásjog, az üzletszerző ésszerű összegű
javadalmazásra jogosult, figyelembe véve a megkötött szerződések
valamennyi vetületét.
(5) A 2083 – 2087. cikk rendelkezései csak olyan mértékben
alkalmazandók, amennyiben az üzletszerzőt teljesen vagy részben
jutalékkal javadalmazzák.
A jutalék feltételei 2083. cikk – Az üzletszerző jutalékra jogosult az üzletszerzői
szerződés időszakára megkötött szerződésekért, ha azokat az alábbiak
szerint kötötték meg:
a) a közbenjárása következményeként;
b) az üzletszerző közbenjárása nélkül, azonban egy általa előzőleg
hasonló szerződés vagy kereskedelmi ügylet megkötésére beszervezett
ügyféllel;
c) egy meghatározott területről vagy személycsoportból származó
ügyféllel, amely tekintetében az üzletszerző kizárólagos meghatalmazást
kapott.
A szerződés megszűnése utáni 2084. cikk – (1) Az üzletszerző jutalékra jogosult az üzletszerzői
javadalmazás szerződés megszűnését követően megkötött szerződésért, ha:
a) a megkötése elsősorban az üzletszerzői szerződés idején az
üzletszerző közbenjárásának köszönhető, és a megkötésre az üzletszerzői
szerződés megszűnésétől számított ésszerű határidőn belül kerül sor;
b) a harmadik személy által eszközölt rendelést a megbízó vagy az
üzletszerző megkapta az üzletszerzői szerződés megszűnése előtt, a 2083.
cikk rendelkezései szerinti esetekben.
(2) Az üzletszerző nem jogosult a 2083. cikkben meghatározott
jutalékra, ha ez az (1) bekezdés szerint az előző üzletszerzőt illeti meg,
azon eset kivételével, amelyben a körülményeknek megfelelően úgy
tisztességes, hogy az üzletszerzők osztozzanak a jutalékon.
A jutalékhoz való jog 2085. cikk – (1) Ha a felek nem állapodnak meg másként, a jutalékhoz
való jog azon időpontban születik meg, amelyben az alábbi feltételek
valamelyike teljesül:
a) a megbízó teljesítette a harmadik személlyel szembeni szerződéses
kötelezettségeit;
b) a megbízónak teljesítenie kellett volna szerződéses kötelezettségeit
a harmadik személlyel való megállapodásának megfelelően;
c) a harmadik személy teljesítette szerződéses kötelezettségeit.
(2) A jutalékot legkésőbb a tartozási időszakot képező negyedévet
követő hónap utolsó napjáig kell megfizetni.
A jutalékhoz való jog a nem 2086. cikk – (1) A jutalékot azon szerződésekért is meg kell fizetni,
teljesített szerződések amelyeket megkötöttek, azonban amelyek teljesítéséről a felek lemondtak,
esetében ha az üzletszerző teljesítette a kötelezettségeit.
(2) Ha a megkötött szerződést a felek nem teljesítik az üzletszerzőnek
felróható körülmények miatt, a jutalékhoz való jog megszűnik, vagy azt
adott esetben az elmaradt teljesítéssel arányosan csökkentik.
(3) A harmadik személy általi részleges végrehajtás esetén az
üzletszerző csak a megállapodott jutalék egy részére jogosult, a megbízó és
a harmadik személy között megkötött szerződés teljesítésével arányosan.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett helyzetekben a kapott jutalékot
esetenként részben vagy egészében vissza kell fizetni.
A jutalék összegének 2087. cikk – (1) Minden egyes negyedév végén a megbízónak el kell
kiszámítása küldenie az üzletszerzőnek a harmadik személyek számára továbbított
számlák másolatát, valamint a jutalék kiszámításának leírását.
(2) Az üzletszerző kérésére a megbízó azonnal közli vele a jutalék
összegének kiszámításához szükséges információkat, ideértve a
könyvviteli nyilvántartásaiból származó releváns kivonatokat is.
(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásaitól az üzletszerző kárára eltérő
A szerződés időtartama 2088. cikk – A meghatározott időre kötött üzletszerzői szerződés,
amelyet a lejárati időt követően is teljesítenek a felek, meghatározatlan
időre meghosszabbítottnak tekintendő.
Az egyoldalú felmondás 2089. cikk – (1) A meghatározatlan időre kötött üzletszerzői
szerződést bármelyik fél felmondhatja egyoldalúan, kötelező előzetes
felszólítással.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a meghatározott

időre kötött üzletszerzői szerződés esetében is, amely az előzetes egyoldalú
felmondás lehetőségére vonatkozó kifejezett kikötést tartalmaz.
(3) A szerződés első évében a felmondási határidőnek legalább 1
hónaposnak kell lennie.
(4) Ha a szerződés időtartama egy évnél nagyobb, a minimális
felmondási határidő minden kiegészítő év tekintetében 1 hónappal
meghosszabbítandó anélkül, hogy a felmondási határidő meghaladhatná a
6 hónapot.
(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben előírtaknál hosszabb felmondási
határidőkben állapodtak meg a felek, az üzletszerzői szerződésben az
üzletszerző terhére nem állapítható meg a megbízó terhére előírtnál
hosszabb felmondási határidő.
(6) Ha a felek másként nem állapodtak meg, a felmondási határidő egy
naptári hónap végén jár le.
(7) Az (1) – (6) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók
a meghatározott időtartamú szerződés esetében is, amelyet
meghatározatlan időre hosszabbítottak meg a 2088. cikk rendelkezéseinek
megfelelően. Ebben az esetben, a felmondási határidő kiszámításánál
figyelembe kell venni a teljes szerződési időtartamot, amely magában
foglalja mind a meghatározott időtartamot, mind a meghatározatlan
időtartamra megkötöttnek tekintendő időtartamot.
Az egyoldalú felmondás 2090. cikk – (1) Minden esetben, az üzletszerzői szerződés előzetes
különös esetekben felmondási felszólítás nélkül felmondható bármelyik fél által, a másik
félnek így okozott károk megtérítésével, ha rendkívüli körülmények – az
erőhatalmat és az előre nem látható eseményt leszámítva – lehetetlenné
teszik a megbízó és üzletszerző közötti együttműködést.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltevés esetén a szerződés megszűnik
a felmondás írásbeli értesítésének kézhezvétele időpontjában.
Javadalmazás a szerződés 2091. cikk – (1) Az üzletszerzői szerződés megszűnésekor az
megszűnése esetén üzletszerző jogosult a megbízótól javadalmazást kapni, amennyiben:
a) a megbízónak új ügyfeleket szerzett, vagy jelentősen növelte a
meglévő ügyfelekkel való ügyletek értékét, a megbízó pedig még mindig
jelentős hasznokat szerez az említett ügyfelekkel folytatott ügyletekből; és
b) a javadalmazások kifizetése igazságos, figyelembe véve a konkrét
körülményeket, különösen a jutalékokat, amelyeket az üzletszerzőnek a
megbízó és az a) pontban említett ügyfelek között megkötött ügyletek
nyomán kellett volna kapnia, továbbá tekintetbe véve az üzletszerző
szakmai tevékenységének lehetséges korlátozását az üzletszerzői
szerződésben foglalt versenykizáró záradék miatt.
(2) A javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves javadalmazás
egyenértékét, amelyet az üzletszerző által a szerződés utóbbi 5 éve során
bevételezett javadalmazások éves átlaga alapján számítanak ki. Ha a
szerződés időtartama nem éri el az 5 évet, az éves javadalmazást az illető
időtartam alatt bevételezett javadalmazások átlaga alapján számítják ki.
(3) Az (1) bekezdésben említett javadalmazás megítélése nem sérti az
üzletszerző kártérítés iránti jogát, a törvény feltételei között.
(4) Abban az esetben, ha az üzletszerzői szerződés az üzletszerző

halála következtében szűnik meg, az (1) – (3) bekezdés rendelkezései
értelemszerűen megszűnnek.
(5) Az (1) bekezdésben vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett
javadalmazási jog megszűnik, ha esetenként az üzletszerző vagy örököse
nem helyezi késedelembe a megbízót kérelmei vonatkozásában az
üzletszerzői szerződés megszűnésétől számított 1 éves határidőn belül.
A kivételek 2092. cikk – Az üzletszerző nem jogosult a 2091. cikkben
meghatározott javadalmazásra az alábbi helyzetekben:
a) a megbízó felbontja a szerződést a megbízó általi
kötelezettségszegések miatt;
b) az üzletszerző egyoldalúan felmondja a szerződést, azon eset
kivételével, amelyben ezt a felmondást olyan körülmények indokolták,
mint az üzletszerző életkora, fogyatékossága vagy betegsége, amelyek
tekintetbevételével, ésszerűen, nem várható el tőle tevékenységének
folytatása;
c) az üzletszerzői szerződés engedményezése esetén az üzletszerzőnek
egy harmadik személlyel való helyettesítése;
d) ha az üzletszerzői szerződésben részt vevő felek másként nem
állapodnak meg, ezen szerződés megújítása esetén, az üzletszerzőnek
harmadik személlyel való helyettesítése.
A versenykizáró záradék 2093. cikk – (1) A megbízó nem érvényesítheti a versenykizáró
hatástalansága záradékot, ha az üzletszerzői szerződés a következő helyzetekben szűnik
meg:
a) a 2090. cikk előírásainak alkalmazása nélkül, a megbízó
egyoldalúan felmondja az üzletszerzői szerződést a törvényi vagy
szerződéses felmondási határidő betartása nélkül, és anélkül, hogy súlyos
oka lenne a felmondási határidő be nem tartásának, amelyet a megbízó
azonnal közölt volna az üzletszerzővel;
b) az üzletszerzői szerződést a megbízó hibájából bontják fel.
(2) Az üzletszerző kérésére a bíróság, figyelembe véve a megbízó
törvényes érdekeit is, elháríthatja vagy korlátozhatja a versenykizáró
záradék joghatásait, ha annak károsító következményei az üzletszerző
tekintetében súlyosak, és nyilvánvalóan nem igazságosak.
Kógens rendelkezések 2094. cikk – Nem lehet eltérni a 2079., 2080., 2084., 2085. cikk, a
2086. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének, a 2091. és 2092. cikk előírásaitól
az üzletszerző hátrányára. Bármely ellentétes kikötés meg nem írtnak
tekintendő.
Egyéb alkalmazandó 2095. cikk – (1) A jelen fejezet rendelkezései kiegészülnek az ügyleti
rendelkezések szerződésre vonatkozó előírásokkal, amennyiben ez utóbbiakkal
összeegyeztethetők.
(2) Ha az üzletszerző képviselheti a megbízót a szerződések
megkötésénél, a jelen fejezet rendelkezései értelemszerűen kiegészülnek a
képviseleti megbízási szerződésre vonatkozó előírásokkal.
XI. FEJEZET
A közvetítői szerződés
Fogalom 2096. cikk – (1) A közvetítés az a szerződés, amellyel a közvetítő

kötelezi magát az ügyféllel szemben, hogy szerződéskötés céljából
kapcsolatba hozza egy harmadik személlyel.
(2) A közvetítő nem a közvetített felek beosztottja, és kötelezettségei
teljesítésében független azokkal szemben.
A közvetítő javadalmazása 2097. cikk – (1) A közvetítő csak akkor jogosult javadalmazásra az
ügyfél részéről, ha a közvetített szerződés megköttetik a közvetítése nyomán.
(2) A felek megállapodása vagy egyes külön törvényi előírások
hiányában, a közvetítő a felek között fentebb meghatározott gyakorlatnak
vagy a hasonló szerződések tekintetében a szakemberek között fennálló
szokásjognak megfelelő javadalmazásra jogosult.
A kiadások megtérítése 2098. cikk – A közvetítő a közvetítéssel végzett kiadások
megtérítésére jogosult, ha azt kifejezetten kikötötték a szerződésben.
A javadalmazás több 2099. cikk – (1) Amennyiben a közvetítést több közvetítő végzi,
közvetítő esetén mindegyikük a globálisan meghatározott javadalmazás egyenlő hányadára
jogosult, ha a szerződés másként nem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben is,
ha a több közvetítő különálló közvetítői szerződésekből, valamint akkor is,
ha ugyanabból a közvetítői szerződésből származnak.
Tájékoztatási kötelezettség 2100. cikk – A közvetítő köteles közölni a harmadik személlyel a
közvetített szerződés megkötésének előnyeivel és célszerűségével
kapcsolatos összes információt, feltéve, hogy gondatlanságból nem
károsítja az ügyfele érdekeit.
A közvetített szerződés 2101. cikk – (1) Az ügyfélnek kötelessége a megkötéstől számított 15
megkötésének közlése napos határidőn belül közölni a közvetítővel, hogy megkötötte a közvetített
szerződést, a javadalmazás megduplázásának jogkövetkezménye mellett,
ha a szerződés eltérően nem rendelkezik.
(2) Úgyszintén, abban az esetben, ha a javadalmazást a közvetített
szerződés értékének vagy más lényeges elemének függvényében
határozzák meg, az ügyfél köteles azt közölni az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek között.
A közvetített felek képviselete 2102. cikk – A közvetítő csak akkor képviselheti a feleket a közvetített
szerződés megkötésénél vagy más végrehajtási ügylet elvégzésénél, ha
kifejezetten meghatalmazták e célból.
XII. FEJEZET
A letéti szerződés
1. SZAKASZ
A letéti szerződés közös szabályai
Fogalom 2103. cikk – (1) A letét az a szerződés, amellyel a letéteményes átvesz

a letevőtől egy ingó dolgot egy bizonyos időre való megőrzésének és
természetben való visszaszolgáltatásának kötelezettségével.

(2) A dolog átadása a letéti szerződés érvényes megkötésének
feltétele, azon eset kivételével, amelyben a letéteményes már a dolog
birtokában van egy más jogcímen.
A bizonyítás 2104. cikk – A bizonyítás érdekében a letéti szerződést írásban kell
megkötni.
Elhatárolások 2105. cikk – (1) Ha pénzalapokat vagy más hasonló, természetük
szerint helyettesíthető és elhasználható dolgokat adnak át, ezek az átvevő
személy tulajdonába kerülnek, és nem kell visszaszolgáltatni azokat
egyedileg.
(2) Ebben az esetben, értelemszerűen alkalmazandók a kölcsön
szabályai, azon eset kivételével, amelyben a felek elsődleges szándéka az
volt, hogy a dolgokat az átadó érdekében őrizzék meg. Ezen szándék
megléte vélelmezhető akkor, ha a felek megállapodtak, hogy a
visszaszolgáltatás kérhető a letétbe helyezési időszak lejárta előtt.
A letéteményes 2106. cikk – (1) A letét ingyenes, ha a felek megegyezéséből vagy a
javadalmazása szokásjogból, illetve más körülményből, mint a letéteményes szakmája,
nem lehet arra következtetni, hogy javadalmazást kell fizetni.
(2) Amennyiben a javadalmazást nem a szerződésben határozzák meg,
a bíróság a teljesített szolgáltatások értékének függvényében határozza
meg.
§.2 A letéteményes kötelezettségei
A letéteményes gondossága 2107. cikk – (1) Ha másként nem állapodtak meg, a letéteményes csak
akkor felel, ha nem járt el a saját dolgai megőrzésében tanúsított
gondossággal.
(2) Ellentétes kikötés hiányában, ha a letéteményes javadalmazásban
részesül vagy szakember, illetve ha engedélyt kapott a letétbe helyezett
dolog használatára, köteles a dolgot elővigyázatosan és gondosan
megőrizni.
A dolog használata 2108. cikk – A letéteményes nem használhatja a rá bízott dolgot a
letevő kifejezett vagy vélelmezett beleegyezése nélkül.
A cselekvőképtelen 2109. cikk – Ha a letéteményes kiskorú vagy gondnokság alá
letéteményes felelőssége helyezett, a letevő kérheti a dolog visszaszolgáltatását mindaddig, amíg az
a cselekvőképtelen letéteményes birtokában van. Ha a természetbeni
visszaszolgáltatás már nem lehetséges, a letevőnek jogában áll a dolog
értékével egyenlő összeget kérni, azonban csak a letéteményes
meggazdagodásának mértékéig.
A tulajdon bizonyítása 2110. cikk – Ha a törvény másként nem rendelkezik, a letéteményes
nem kérheti a letevőtől a letétbe helyezett dolog tulajdonjogának
bizonyítását. Ez a bizonyítás nem kérhető a letevő által a dolog
visszaszolgáltatására kijelölt személytől sem.
A teljesítés módja 2111. cikk – A letéteményesnek meg kell változtatnia a szerződésben
meghatározott tárolási helyet és módot, ha az a változtatás szükséges a
dolog megsemmisüléstől, elvesztéstől, eltulajdonítástól vagy romlástól
való védelme érdekében, és annyira sürgős, hogy a letevő beleegyezésére

nem lehet várni.
A dolog másra bízása 2112. cikk – A letéteményes nem adhatja át másnak a dolog őrizetét, a
letevő beleegyezése nélkül, azon eset kivételével, amelyben a körülmények
kényszerítik, hogy így járjon el.
A dolog al-letéteményesre 2113. cikk – (1) A dolog más személynek való megőrzésbe adására
való bízása jogosított személy csak e személy kiválasztásáért felel vagy a neki adott
utasításokért, azzal a feltétellel, hogy azonnal a letevő tudomására hozta a
letét helyét és a dolgot átvevő személy nevét.
(2) Ellenkező esetben, a letéteményes úgy felel az al-letéteményes
cselekményéért, ahogy a saját tetteiért is.
(3) Minden esetben, az al-letéteményes felel a letevővel szemben a
saját cselekményéért.
A felelősség 2114. cikk – A letéteményes, aki/amely jog nélkül, megváltoztatta a
megőrzés helyét vagy módját, vagy használta a letétbe helyezett dolgot,
illetve harmadik személy megőrzésébe adta, felel az előre nem látható
esemény miatt is, azon helyzet kivételével, amelyben bebizonyítja, hogy a
dolog elveszett volna akkor is, ha nem lépi túl a meghatalmazását.
A letét felmondása 2115. cikk – (1) A letevő bármikor kérheti a letétbe adott dolog
visszaszolgáltatását, akár a meghatározott határidőn belül. Köteles azonban
megtéríteni a letéteményesnek a kiadásokat, amelyeket a határidő
figyelembevételével eszközölt.
(2) Ha a letéteményes okiratot bocsátott ki, amely a letétet bizonyítja,
vagy amely feljogosítja a birtokosát, hogy visszavonja a letétbe helyezett
dolgot, a letéteményes kérheti az illető okirat visszaszolgáltatását.
(3) A letéteményes kényszerítheti a letevőt, hogy visszavegye a
dolgot, ha erre súlyos okai vannak, akár a meghatározott határidő lejárta
előtt is.
(4) Ha nem határoztak meg határidőt, a letéteményes bármikor
visszaadhatja a dolgot, de kártérítés fizetésére kötelezhető, ha a
visszaszolgáltatás hirtelen vagy nem célszerű időpontban következett be.
A dolog visszaszolgáltatása 2116. cikk – (1) Ha másként nem egyeztek, a kapott dolog
visszaszolgáltatására ott kerül sor, ahol őrizték, a visszaszolgáltatással
eredményezett kiadások pedig a letevőt terhelik. Azonban, ha a
letéteményes, anélkül, hogy a 2111. cikkben említett hipotézis fennállna,
egyoldalúan megváltoztatta a dolog őrzési helyét, a letevő kérheti a
letéteményestől a visszaszolgáltatással eredményezett kiadások és a
változás hiányában felmerülő kiadások közötti különbözet megtérítését.
(2) A dolgot a visszaszolgáltatás időpontjában fennálló állapotában
kell visszaszolgáltatni. A letéteményestől független rongálódás a letevőt
terheli.
(3) A visszaszolgáltatási kötelezettség gondatlanságból való
elmulasztása esetén, ha a letevő nem tudja természetben visszaszerezni a
dolgot, a letéteményes köteles kártérítéseket fizetni, amelyek összegét a
dolog helyettesítési értékének függvényében határozzák meg, és nem a
szerződés megkötésének időpontjában fennálló értéke függvényében.
A letevő örökösei számára 2117. cikk – (1) A letevő halála esetén a dolgot visszaszolgáltatják az
történő visszaszolgáltatás örökösének, annak kérésére, akkor is, ha a szerződésben más személyt
jelöltek ki e célból. Amennyiben több örökös van, az egyikük vagy többük
javára végzett visszaszolgáltatás nem biztosít számukra más jogokat, mint
amelyek az öröklésre vonatkozó törvényi előírások alkalmazásából
erednek.
(2) Ezek a szabályok értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha a
letevő jogi személy.
A gyümölcsök 2118. cikk – (1) A letéteményes köteles visszaszolgáltatni a dolog
visszaszolgáltatása és a gyümölcseit, ha azokat beszedte.
kamatok kifizetése (2) A letéteményes nem tartozik kamatot fizetni a letétbe helyezett
pénzalapokért csupán attól a naptól, amelytől késedelmi felszólítást kapott
visszaszolgáltatásukra.
Több letevő vagy 2119. cikk – (1) Amennyiben több letevő van, és nem állapodtak meg
letéteményes másként, a letéteményes csak akkor mentesül a dolognak egyikük javára
való visszaszolgáltatásával, ha a kötelezettség oszthatatlan vagy
egyetemleges közöttük. A többi esetben, a visszaszolgáltatásra a bírósági
határozatban megszabottaknak megfelelően kerül sor.
(2) Ha több letéteményes van, a visszaszolgáltatási kötelezettség arra
vagy azokra hárul, akinek/akiknek a birtokában a dolog van, a többi
letéteményesnek a visszaszolgáltatásról való értesítésével.
A dolog visszaszolgáltatása 2120. cikk – (1) A letéteményes mentesül a dolog
elmaradásának esetei visszaszolgáltatásának kötelezettsége alól, ha azt tulajdonosa vagy más
jogosult személy kérte, illetve ha azt a hatóságok lefoglalták vagy a
törvény szerint bármilyen módon elvették, illetve előre nem látható
esemény miatt megsemmisült.
(2) Ha az elvett vagy megsemmisült dolog helyében a letéteményes
egy pénzösszeget vagy más dolgot kapott, köteles átadni azt a letevőnek.
(3) Ha a letéteményes felfedezi, hogy a letétbe helyezett dolgot
ellopták vagy elveszett, valamint ha kideríti a dolog valós tulajdonosát, ez
utóbbit kell értesítenie a letétről, és fel kell szólítania, hogy meghatározott
és elégséges határidőn belül gyakorolja jogait, az alkalmazandó
büntetőjogi rendelkezések sérelme nélkül. Csak az említett határidő lejárta
után mentesül a letéteményes a dolognak a letevő javára való
visszaszolgáltatása alól.
(4) A letéteményes minden esetben köteles, kártérítés fizetésének
kötelezettsége mellett, értesíteni a letevőt a visszaigénylő által megindított
perről, a hatósági lefoglalás bekövetkezéséről vagy más lefoglalási
intézkedésről, illetve olyan cselekményről, amely megakadályozza a dolog
visszaszolgáltatásában.
A letéteményes örökösének 2121. cikk – Ha a letéteményes örököse jóhiszeműen eladta a dolgot,
kötelezettsége anélkül, hogy tudomása lenne a letétről, csak a kapott árat köteles
visszaadni, vagy átengedheti a letevőnek a vásárlóval szembeni keresetét,
ha az árat nem fizették ki neki.
§.3 A letevő kötelezettségei
A kiadások és a kártérítések 2122. cikk – (1) A letevő köteles megtéríteni a letéteményesnek a

dolog megőrzésével végzett kiadásait.
(2) A letevő szintén köteles kártalanítani a letéteményest a dolog
letéteményezése következtében elszenvedett összes kárért, azon eset
kivételével, amelyben a letéteményes a dolog átvételekor ismerte vagy
ismernie kellett volna a veszélyes természetét.
A javadalmazás kifizetése 2123. cikk – (1) Ha nem állapodtak meg másként, a javadalmazás
letéteményesnek való megfizetése a dolog visszaszolgáltatásának
időpontjában történik.
(2) Ellentétes kikötés hiányában, ha a visszaszolgáltatásra határidő
előtt sor kerül, a letéteményes a javadalmazásnak csak az őt így megillető
részére jogosult, a dolog megőrzési idejének megfelelően.
2. SZAKASZ
A szükségszerű letét
Fogalom 2124. cikk – (1) Ha a dolgot egy előreláthatatlan esemény kényszerítő

hatásaként bízták rá egy személyre, amely lehetetlenné tette a letéteményes
személyének kiválasztását, és a szerződést rögzítő okirat megszerkesztését,
kényszerű letétről beszélünk.
(2) A kényszerű letét bármilyen bizonyítóeszközzel bizonyítható,
függetlenül az értékétől.
Az elfogadási kötelezettség 2125. cikk – A letéteményes nem utasíthatja vissza a dolog
elfogadását, csak ha komoly oka van arra.
Jogi rendszer 2126. cikk – A jelen szakaszban foglalt rendelkezések kivételével, a
kényszerű letétet a letéti szerződés közös szabályai szabályozzák.
3. SZAKASZ
A szállodai letét
A szállodába hozott dologkért 2127. cikk – (1) A közönségnek szállodai szolgáltatásokat nyújtó,
tartozott felelősség szállodásnak nevezett személy felel, a letéteményes felelősségre vonatkozó
szabályok szerint, az ügyfél által a szállodába hozott dolgok ellopásáért,
megsemmisüléséért vagy megrongálódásáért.
(2) A szállodába behozottnak tekintendők:
a) az ügyfél elszállásolása idején a szállodában található dolgok;
b) a szállodán kívül lévő dolgok, amelyekért a szállodás, egy
családtagja vagy a szálloda egy alkalmazottja felügyeleti felelősséget vállal
az ügyfél elszállásolásának idején;
c) a szállodában vagy azon kívül lévő dolgok, amelyekért a szállodás,
egy családtagja vagy a szálloda egy alkalmazottja felügyeleti felelősséget
vállal egy ésszerű időintervallumra, az ügyfél elszállásolásának ideje előtt
vagy után.
(3) A szállodás felel az ügyfeleknek a szálloda garázsában vagy
parkolójában hagyott járműveiért is, valamint a dolgokért, amelyek,

rendszerint, ezekben találhatók.
(4) Ellentétes kikötés hiányában, a jelen szakasz rendelkezései nem
alkalmazandók a házi kedvencekre.
A korlátolt felelősség 2128. cikk – A szállodás felelőssége az ügyfélnek bérlésre ajánlott
szoba kifüggesztett napi áránál százszor nagyobb értékig terjedhet.
A korlátlan felelősség 2129. cikk – A szállodás felelőssége korlátlan:
a) ha a kárt a szállodás gondatlansága okozta vagy olyan személy,
akiért felelősséggel tartozik;
b) ha a dolgokat átadták megőrzés végett a szállodának;
c) ha a szállodás elutasította az ügyfél dolgainak letétbe fogadását,
amelyeket azonban a törvény szerint köteles lett volna elfogadni.
A felelősség hiánya 2130. cikk – A szállodás nem felel akkor, ha az ügyfél dolgainak
megrongálódását, megsemmisülését vagy ellopását az alábbiak okozták:
a) az ügyfél, az őt kísérő személy vagy az, aki a felügyelete alatt áll,
illetve a látogatói;
b) erőhatalom;
c) a dolog természete.
A szállodás kötelezettségei 2131. cikk – (1) A szállodás köteles elfogadni letétbe helyezésre az
ügyfelei okiratait, pénzét vagy más értéktárgyait.
(2) A szállodás nem utasíthatja el e dolgok letétjét csak abban az
esetben, ha, figyelembe véve a szálloda fontosságát és üzemeltetési
körülményeit, ezek túl értékesek vagy kényelmetlenek, illetve veszélyesek.
(3) A szállodás megvizsgálhatja a letétbe neki átadott dolgokat, és
kérheti ezek zárt helyen vagy pecsét alatti letétbe helyezését.
A különös eset 2132. cikk – A szállodás, aki az ügyfeleinek a szállodai szobákban
értékmegőrzőt bocsát rendelkezésükre nem tekintendő úgy, hogy letétet
vállalt az ügyfelek által az értékmegőrzőkbe elhelyezett dolgokért. Ebben
az esetben a 2128. cikk rendelkezései alkalmazandók.
A bizonyítás 2133. cikk – A dolgok szállodába való bevitelét bizonyíthatják tanúk,
függetlenül e dolgok értékétől.
A kárjóvátételi jogtól való 2134. cikk – (1) Az ügyfél elveszti az általa hozott vagy a számára a
elesés szállodába hozott dolgok ellopása, megsemmisülése vagy megrongálódása
miatt elszenvedett kár jóvátétele iránti jogot, ha:
a) a kár felismerésének időpontjától számított legfeljebb 24 órán belül
nem értesítette a szálloda vezetőségét;
b) nem gyakorolta a kárjóvátétel iránti kereseti jogát a kár
megjelenésétől számított 6 hónapos határidőn belül.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 2129. cikk b)
és c) pontjában említett dolgok tekintetében.
A visszatartási jog 2135. cikk – A szoba és a biztosított szállodai szolgáltatások ára
ügyfél általi kifizetésének elmulasztása esetén, a szállodásnak visszatartási
joga van az ügyfél által hozott dolgok felett, a kereskedelmi értékkel nem
rendelkező okmányok és személyes dolgok kivételével.
A dolgok értékesítése 2136. cikk – A szállodás kérheti azon dolgok értékesítését, amelyek
felett gyakorolta a visszatartási jogát, az ingó dolgok kényszervégrehajtása
terén a Polgári Eljárási Törvénykönyvben előírt szabályoknak megfelelően.
A szállodákkal azonosított 2137. cikk – A jelen szakasz rendelkezései értelemszerűen
helyiségek alkalmazandók a nyilvános előadások bemutatására rendeltetett helyiségek,
szanatóriumok, kórházak, vendéglők, panziók, hálókocsik területére
behozott dolgok tekintetében is.
4. SZAKASZ
Egyezményes lefoglalás
Fogalom 2138. cikk – Az egyezményes lefoglalás az a letét, amellyel két vagy

több személy egy zárgondnoknak nevezett harmadik személyre bíz egy
vagy több ingó vagy ingatlan dolgot, amelyek tekintetében jogi
bizonytalanság áll fenn vagy per van folyamatban, ez utóbbi
kötelezettségével, hogy megőrizze azokat, és a jogosultként elismert
személynek visszaszolgáltassa.
A zárgondnok kötelezettségei, 2139. cikk – A zárgondnok kötelezettségeit, jogait és hatáskörét a
jogai és hatalma felek szerződése határozza meg, annak hiányában pedig a jelen szakasz
szabályai.
A lefoglalás tárgyának 2140. cikk – (1) A zárgondnok köteles egy letéteményes
megőrzése és elidegenítése gondosságával felügyelni és megőrizni a lefoglalás tárgyát.
(2) Ha a dolog természete megköveteli, a zárgondnok köteles
ügykezelési ügyleteket teljesíteni, a megbízás terén hatályos szabályok
(3) A bíróság engedélyével a zárgondnok elidegenítheti a dolgot,
amennyiben az nem őrizhető meg, vagy ha más ok miatt az elidegenítési
intézkedés nyilvánvalóan szükséges.
A zárgondnok felmentése 2141. cikk – (1) A zárgondnoknak át kell adnia a dolgokat a bíróság
által kijelölt személynek vagy adott esetben az összes őt kinevező fél
beleegyezésével kijelölt személynek.
(2) A per lezárásáig vagy a jogi bizonytalanság megszűnéséig a
zárgondnok nem mentesül a feladata alól csak az őt kinevező összes fél
beleegyezésével vagy, alapos indokok miatt, bírói határozattal.
A javadalmazás, a kiadások 2142. cikk – (1) Ha nem állapodtak meg másként, a zárgondnok
és a kártérítések javadalmazásra jogosult.
(2) Az ingyenes lefoglalás esetén is, a zárgondnok a lefoglalt dolog
megőrzésével és ügykezelésével végzett összes kiadás visszafizetésére,
valamint az azzal kapcsolatban elszenvedett károkért kártérítésre jogosult.
Bírósági lefoglalás 2143. cikk – A lefoglalást a bíróság rendelheti el, a Polgári Eljárási
Törvénykönyv előírásainak és adott esetben a jelen szakasz
XIII. FEJEZET
A kölcsönszerződés
1. SZAKASZ
A kölcsön fajtái 2144. cikk – A kölcsön kétféle lehet: használatba adásinak is nevezett
haszonkölcsön és fogyasztói kölcsön.
A kölcsönígéret 2145. cikk – Amennyiben a dolog a kedvezményezett birtokában van,
és az ígérettevő elutasítja a szerződés megkötését, a másik fél kérésére a
bíróság, a szerződést helyettesítő határozatot hozhat, ha az
érvényességéhez a törvényben előírt követelmények teljesülnek.
2. SZAKASZ
A haszonkölcsön
Fogalom 2146. cikk – A haszonkölcsön ingyenes szerződés, amellyel az egyik

fél, a kölcsönadó, használat céljából átad a másik félnek, a
kölcsönvevőnek, egy ingó vagy ingatlan dolgot, azzal a kötelezettséggel,
hogy a meghatározott idő lejárta után azt az utóbbi visszaszolgáltassa.
A kölcsönadó minőség 2147. cikk – Ha törvény vagy a szerződés nem tiltja, bármely személy,
aki/amely használhat egy dolgot, kölcsönadóvá válhat.
A kölcsönvevő kötelezettségei 2148. cikk – (1) A kölcsönvevőnek felügyelnie kell és meg kell
őriznie a kölcsönvett dolgot egy jó gazda elővigyázatosságával és
gondosságával.
(2) A kölcsönvevő csak a szerződésben meghatározott vagy, annak
hiányában, a dolog természete szerinti rendeltetésnek megfelelően
használhatja a kölcsönvett dolgot. A dolog harmadik személy általi
használatát csak a kölcsönadó előzetes jóváhagyásával engedélyezheti.
A dolog megsemmisülése és 2149. cikk – (1) A kölcsönvevő nem felel a dolog megsemmisüléséért
megrongálódása vagy megrongálódásáért, ha ez a kölcsönadás célja szerinti használat
következménye volt.
(2) Ha azonban a kölcsönvevő más rendeltetéssel használja a dolgot,
mint amelyre kölcsönadták, vagy ha meghosszabbítja a használatát a
visszaadás esedékességén túl, a kölcsönvevő felel a dolog
megsemmisüléséért vagy megrongálódásáért, akkor is ha erőhatalom
következménye, azon eset kivételével, amelyben bebizonyítja, hogy a
dolog mindenképpen megsemmisült volna vagy megrongálódott volna az
erőhatalom következtében.
A dolog megmentésének 2150. cikk – A kölcsönvevő felel a kölcsönvett dolog
lehetősége megsemmisüléséért, ha azt erőhatalom okozta, amelytől azonban a
kölcsönvevő megóvhatta volna, ha egy saját dolgát használja, vagy, ha
nem tudván megmenteni csak egyiket, a sajátját részesítette előnyben.
A dologgal felmerülő 2151. cikk – (1) A kölcsönvevő viseli a dolog használatával felmerülő
költségek kiadásokat.
(2) Ennek ellenére, a kölcsönvevő jogosult a dologgal kapcsolatos

szükséges kiadások megtérítésére, amelyeket nem lehetett előre látni a
szerződés megkötésekor, ha a kölcsönadó, előzetes értesítés után, nem
ellenkezett elvégzésük ellen, vagy ha a munkálatok sürgős jellege miatt,
nem tudta őt idejében értesíteni.
A kölcsönadó felelőssége a 2152. cikk – A kölcsönadó, aki/amely a szerződés megkötésének
rejtett hibákért időpontjában ismerte a kölcsönadott dolog rejtett hibáit, és nem
figyelmeztette a kölcsönvevőt ezekről, köteles jóvátenni a kölcsönvevő
által emiatt elszenvedett károkat.
A visszatartási jog 2153. cikk – A kölcsönvevő semmilyen esetben sem hivatkozhat a
visszatartási jogra a kölcsönadó terhére született kötelezettségek
tekintetében.
Több kölcsönvevő 2154. cikk – Ha több személy együtt vette kölcsön ugyanazt a dolgot,
azok egyetemlegesen felelnek a kölcsönadóval szemben.
A dolog visszaszolgáltatása 2155. cikk – (1) A kölcsönvevőnek kötelessége visszaszolgáltatni a
dolgot a megállapodott határidő leteltekor vagy, határidő hiányában,
miután a megállapodás szerint használta a dolgot.
(2) Ha nincs megállapodott határidő, és a szerződés nem írja elő a
kölcsönadás célját képező használatot, a kölcsönvevő köteles a kölcsönadó
kérésére visszaadni a dolgot.
Korábban történő váratlan 2156. cikk – A kölcsönadó kérheti a dolog visszaszolgáltatását a 2155.
visszaszolgáltatás cikk (1) bekezdésében említett időpont előtt, ha ő maga is sürgősen és
előre nem láthatóan a dologra szorul, ha a kölcsönvevő meghal vagy
megszegi a kötelezettségeit.
A végrehajtási jogcím 2157. cikk – (1) Ami a visszaszolgáltatási kötelezettséget illeti, a
hivatalos okirat vagy pontos keltezéssel ellátott magánokirat formájában
megkötött haszonkölcsön-szerződés végrehajtási jogcímet képez, a törvény
feltételei között, a szerződésnek a kölcsönvevő halála miatti vagy a
határidő lejárta miatti megszűnése esetén.
(2) Ha nem kötöttek ki visszaszolgáltatási határidőt, a haszonkölcsön-
szerződés csak akkor képez végrehajtási jogcímet, ha nem írja elő a
kölcsönadás célját képező használatot.
3. SZAKASZ
A fogyasztói kölcsön
§.1 Közös rendelkezések
Fogalom 2158. cikk – A fogyasztói kölcsönszerződés az a szerződés, amellyel a

hitelező átad az adósnak egy pénzösszeget vagy más hasonló, természete
szerint helyettesíthető és elhasználható dolgot, az adós pedig kötelezi
magát, hogy visszaad egy bizonyos idő után egy azonos összeget vagy
ugyanolyan természetű és minőségű dologmennyiséget.
A kölcsön természete 2159. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a kölcsön vélelmezetten
ingyenes.
(2) Ellentétes bizonyításig, a pénzösszeg kölcsönadása visszterhesnek

vélelmezett.
A tulajdon és a kockázatok 2160. cikk – A szerződés érvényes megkötésével az adós a dolog
átruházása tulajdonosává válik, és viseli megsemmisülésének kockázatát.
A felek által meghatározott 2161. cikk – A visszaszolgáltatási határidő vélelmezetten mindkét fél
visszaszolgáltatási határidő érdekének figyelembevételével lett megszabva, ha pedig a kölcsön
ingyenes, kizárólag az adós javára lett meghatározva.
A bíróság által megszabott 2162. cikk – (1) Ha nem határoztak meg visszaszolgáltatási határidőt,
visszaszolgáltatási határidő azt a bíróság szabja meg, figyelembe véve a kölcsön célját, a kötelezettség
és a kölcsönzött dolgok természetét, a felek helyzetét és bármely más
releváns körülményt.
(2) Ha azonban kikötötték, hogy az adós csak akkor fizet, ha
megvannak a szükséges forrásai, a bíróság, megállapítva, hogy az adós
rendelkezik azokkal vagy közben megszerezhette volna, nem határozhat
meg három hónapnál nagyobb visszaszolgáltatási határidőt.
(3) A visszaszolgáltatási határidő meghatározása iránti kérelmet a
törvényben az elnöki rendelet tekintetében előírt eljárás szerint bírálják el.
Az elévülés 2163. cikk – A 2162. cikk (1) bekezdésben említett esetben a kérelem
elévül, az elévülési határidő pedig a szerződéskötés időpontjától folyik.
A kölcsön visszaszolgáltatása 2164. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, az adós köteles
visszaszolgáltatni ugyanazt a dologmennyiséget és minőséget, amilyent
kapott, az érték növekedésétől vagy csökkenésétől függetlenül.
(2) Amennyiben a kölcsön tárgya egy pénzösszeg, az adós csak a
kapott összeg névértékét köteles visszaadni, függetlenül az
értékváltozástól, ha a felek nem állapodtak meg másként.
Az ellenértékben történő 2165. cikk – Ha nem lehetséges ugyanolyan természetű, minőségű és
visszaszolgáltatás mennyiségű dolgok visszaszolgáltatása, az adós köteles kifizetni az
értéküket a visszaszolgáltatás ideje és helye szerint.
A hibákért való felelősség 2166. cikk – (1) A hitelező, akárcsak a haszonkölcsönbe adó, köteles
jóvátenni a kölcsönzött dolog hibájából származó károkat.
(2) A visszterhes kölcsön esetén a hitelező felel a kölcsönzött dolgok
hibájából származó károkért, az eladó jótállására vonatkozó szabályok
§.2 Kamatos kölcsön
Alkalmazási terület 2167. cikk – A kamatos kölcsönre vonatkozó rendelkezések

értelemszerűen alkalmazandók valahányszor, egy szerződés alapján, egy
pénzösszeg vagy fajta szerint meghatározott más dolgok határidővel való
kifizetésének kötelezettsége is megszületik, amennyiben nincsenek sajátos
szabályok e kötelezettség érvényességére és végrehajtására vonatkozóan.
A kamat módozatai 2168. cikk – A kamat meghatározható pénzben vagy bármilyen más
jogcímű vagy elnevezésű szolgáltatásban, amelyre az adós a tőke
használatáért kötelezi magát.
A kamat folyása 2169. cikk – A kölcsönzött pénzösszeg az adósnak való átadása
napjától kamathordozó.
A kamat előzetes kifizetése 2170. cikk – A kamat legfeljebb 6 hónapra törleszthető előre. Ha a
kamatláb meghatározható, az esetleges többletek vagy hiányok
kiegyenlítés tárgyát képezik egyik részlettől a másikig, a teljes kölcsön
idejére, az utolsó részlet kivételével, amely teljes egészében a hitelezőt
illeti meg.
XIV. FEJEZET
A folyószámla-szerződés
Fogalom 2171. cikk – (1) A folyószámla-szerződés az a szerződés, amely

alapján a felek, a folyószámla-vezetők, kötelezik maguk, hogy számlát
vezessenek a kölcsönös átutalásokból származó követeléseikről, amelyek a
számla lezárásáig nem tekintendők esedékesnek és lefoglalhatónak.
(2) A számla hitelegyenlege a számla lezárásakor esedékes
követelésnek tekintendő. Ha nem kérik a kifizetését, az egyenleg képezi az
első átutalást egy új számlára, a szerződés pedig meghatározatlan időre
meghosszabbítottnak tekintendő.
A kizárt hitelek 2172. cikk – (1) A kiegyenlítés tárgyát nem képező követelések nem
képezhetik folyószámla-szerződés tárgyát sem, és nem kerülnek
nyilvántartásra a számlán, ha pedig nyilvántartásra kerültek, a nyilvántartás
meg nem írtnak tekintendő.
(2) A szakemberek közötti szerződés esetében, a számlára csak a
szakmai tevékenységből származó követelések kerülnek fel, ha nem írják
elő kifejezetten az ellenkezőjét.
Elsődleges 2173. cikk – A folyószámla-szerződéssel az átadások tulajdonát
jogkövetkezmények átruházzák az átvevőre, azoknak számlán való nyilvántartásával. Az előző
átutalásokból származó kötelezettségek megújulnak és a kölcsönös
követelések kiegyenlítődnek a tartozás és a hitel mértékéig, a hitelegyenleg
kifizetésével. A kamatok minden összeg tekintetében a számlára való
bejegyzésük időpontjától a számla lezárásig folynak, és minden napra
számítandók, ha a felek másként nem állapodnak meg.
A jutalékfizetéshez és 2174. cikk – A díjak kifizetésének és a számlára bejegyzett
költségtérítéshez való jog műveletekért járó kiadások visszaszolgáltatásának jogát bevezetik a
számlára, ha kifejezetten nem rendelkeznek másként.
A számlára bejegyzett 2175. cikk – (1) Egy követelésnek folyószámlára való bejegyzése nem
ügyletekre és műveletekre akadályozza meg az átutalásokat eredményező ügyletek vagy műveletek
vonatkozó keresetek és érvényességére vonatkozó keresetek és kifogások gyakorlását.
kifogások (2) Ha egy ügylet vagy művelet semmis, érvénytelen, felbontott vagy
megszüntetett, az alapján végzett átutalások bejegyzését stornírozzák.
A számlára bejegyzett 2176. cikk – (1) A számlára bejegyzett követeléseknek megfelelő
követelések biztosítékai dologi vagy személyi biztosítékok megmaradnak és gyakorolhatók a
hitelegyenleg felett a számla lezárásakor, a biztosított hitel mértékéig.
(2) Ha egy kezes vagy egy társkötelezett által biztosított követelést
bejegyeztek a számlára, kötelezve marad a kezességi szerződésnek
megfelelően a biztosított tartozás összegéért, azon számla-vezetővel
szemben, aki/amely, a számla bezárásakor, hitelegyenleggel rendelkezik.
Egy hitelcímlet bejegyzése 2177. cikk – A számlára egy hitelcímlet bejegyzése a bevételezés
feltétele mellett vélelmezett, ha másként nem írják elő.
Egy követelés bejegyzése a 2178. cikk – (1) A számlára bejegyzett követelés-engedményezés
bevételezés feltétele mellett esetén, a bejegyzés az engedményes kockázatán történik, ha a felek akarata
nem eltérő, vagy ha nem a bevételezésre vonatkozó kifejezett feltétellel
történt.
(2) Ha a követelést kifizették, az engedményes számla-vezető
visszaszolgáltatja a követelést az engedményezőnek, stornírozva az
ügyletet a számlán, vagy értékesíti a jogait az adóssal szemben. Az
engedményező számla-vezető stornírozhatja a követelést részben vagy
egészen, az adós eredménytelen végrehajtását követően is, a végrehajtás
nyomán fedezetlenül maradt követelés mértékéig.
A számla lezárása 2179. cikk – (1) A folyószámla lezárása és az egyenleg felszámolása a
szerződésben előírt esedékesség alkalmával vagy a folyószámla-szerződés
megszűnésének időpontjában történik. A felek közbeeső időpontokról os
megállapodhatnak a számla lezárására, mely esetben a hitelegyenleget az
új számla első műveleteként jegyzik be.
(2) A hitelegyenleg folyósítható és esedékes követelést jelent, amelyre
felszámítják a szerződéses kamatot a szerződés megkötésének
időpontjában, ha nem vezették be egy új számlára. Ha az egyenleget nem
vezetik új számlán, ellentétes kikötés hiányában, kiszámítják a törvényes
kamatot a számla megkötésének időpontjában.
A számla jóváhagyása 2180. cikk – (1) Az egyik számlavezető által a másiknak küldött
számlakivonat vagy jelentés jóváhagyottnak tekintendő, ha ez utóbbi nem
támadja meg a szerződésben előírt határidőn belül vagy, határidő
hiányában, ésszerű határidőn belül a hely szokásai vagy a felek közötti
gyakorlat szerint. Ilyen szokások vagy gyakorlat hiányában, figyelembe
kell venni a műveletek természetét és a felek helyzetét.
(2) A számla jóváhagyása nem zárja ki a számla utólagos
megtámadását bejegyzési vagy számítási hibák, kihagyások vagy kettős
bejegyzések miatt, a számlakivonat vagy jelentés jóváhagyási időpontjától
vagy a számla lezárásától számított egyhónapos határidőn belül, a
jogvesztés jogkövetkezménye mellett. A számla megóvására a másik
félnek küldött ajánlott levéllel kerül sor az egyhónapos határidőn belül.
A végrehajtás és letiltás 2181. cikk – Csupán a folyószámla-szerződés megszűnésekor fennálló
hitelegyenleg hajtható végre vagy tiltható le.
Az elévülési határidő 2182. cikk – Az egyenleg meghatározása alkalmával végzett számítási
hibák, kihagyások, kettős bejegyzések és más hasonlók kijavítása iránti
kereset joga a folyószámla-kivonat közlésének napjától számított egyéves
határidőn belül évül el.
A folyószámla-szerződés 2183. cikk – (1) A folyószámla-szerződés jog szerint megszűnik a
megszűnése szerződésben vagy utólag, az írásos formában megkötött külön
megállapodásban a felek által kifejezetten meghatározott határidő
lejártával.
(2) A meghatározatlan időtartamra megkötött szerződés esetében,
mindegyik fél kinyilváníthatja ennek megszűnését a számla lezárásakor,
értesítve a másik felet 15 nappal korábban.
(3) Az ügyleti képesség hiánya, fizetésképtelenség vagy halál esetén,
bármelyik számla-vezető, a képtelenségi helyzetben található személy

képviselője vagy az örökös felmondhatja a szerződést, 15 nappal korábban
értesítve a másik felet.
XV. FEJEZET
A banki folyószámla és más banki szerződések
1. SZAKASZ
A banki folyószámla
A számla hitelegyenlegével 2184. cikk – Ha a banki betét, a hitel vagy bármely más banki ügylet
való rendelkezési jog folyószámlán keresztül valósul meg, a számla tulajdonosa bármely
pillanatban rendelkezhet a számla hitelegyenlegével, a felmondási határidő
betartásával, ha megállapítottak ilyent a felek.
Az egyenlegek kölcsönös 2185. cikk – Abban az esetben, ha a hitelintézet és az ügyfél között
kiegyenlítése több jogviszony is fennáll, vagy több számla létezik, akár különböző
pénznemben, az aktív és passzív egyenlegek kölcsönösen kiegyenlítik
egymást, azon eset kivételével, amelyben a felek másként állapodtak meg.
A folyószámla 2186. cikk – Amennyiben egy folyószámlának több tulajdonosa van és
társtulajdonosai megállapodtak, hogy mindegyikük egyedül is jogosult a számlaműveletek
elvégzésre, a tulajdonosok egyetemleges hitelezőknek és adósoknak
tekintendők a számla egyenlege tekintetében.
Osztatlan folyószámla 2187. cikk – (1) Amennyiben a számla tulajdonosa meghal, az
osztozkodás elvégzéséig az örökösök a számla feletti tulajdonostársaknak
tekintendők, a számlával kapcsolatos ügyletek elvégzéséhez pedig az
összes tulajdonostárs beleegyezése szükséges.
(2) A tulajdonostársak valamelyikének személyes hitelezője nem
hajthatja végre letiltás útján a társtulajdonban lévő számla hitelegyenlegét.
A hitelező csak a vagyonmegosztást kérheti.
(3) Az örököstársak osztott felelősséggel tartoznak a hitelintézettel
szemben a számla hitelegyenlegéért, ha törvény vagy a szerződés eltérően
nem rendelkezik.
(4) A jelen cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a
folyószámla tulajdonosai közötti más vagyonközösségi esetekben is, ha
törvény eltérően nem rendelkezik.
Az egyoldalú felmondás 2188. cikk – Ha a banki folyószámla-szerződést meghatározatlan időre
kötik, bármelyik fél felmondhatja a folyószámla-szerződést, 15 napos
felmondási határidő betartásával, ha a szerződésből vagy a szokásjogból
más határidő nem következik, kártérítés fizetésének jogkövetkezménye
mellett.
A kapott meghatalmazások 2189. cikk – (1) A hitelintézet a megbízási szerződés tárgykörében
teljesítése előírt szabályoknak megfelelően felel az ügyféltől kapott meghatalmazás
teljesítéséért.
(2) Ha a kapott meghatalmazást olyan piacon kell végrehajtani, ahol a
hitelintézetnek nincsen fiókszervezete, a maga során meghatalmazhatja egy
leányvállalatát, egy közvetítő hitelintézetet vagy egy más hitelintézetet,
illetve számla tulajdonosa és a hitelintézet által elfogadott más jogalanyt.
Az elévülési határidő 2190. cikk – (1) A folyószámla lezárásakor meglévő hitelegyenleg

visszaszolgáltatása iránti kereseti jog a folyószámla lezárásának
időpontjától számított ötéves határidőn belül évül el.
(2) Ha a folyószámlát a hitelintézet kezdeményezésére zárták le, az
elévülési határidőt azon időponttól számítják, amikor a tulajdonos vagy
adott esetben a számla mindegyik tulajdonosa értesítve lett tértivevényes
levélben a hitelintézet tudomására hozott utolsó lakhelyen vagy
székhelyen.
2. SZAKASZ
A bankbetét
A pénzbetét 2191. cikk – (1) A betét hitelintézetnél való létesítésével az intézet

megszerzi a betett pénzösszeg tulajdonjogát, és köteles ugyanazt a
pénzmennyiséget, ugyanolyan jellegű pénznemben visszafizetni, a
meghatározott határidőre, vagy adott esetben bármikor, a betétes kérésére,
a felek által vagy, annak hiányában, a szokásjog szerint meghatározott
felmondási határidő betartásával.
(2) Ellentétes kikötés hiányában, a befizetésre és a pénzfelvételre a
betét létesítése szerinti bank operatív egységének székhelyén kerül sor.
(3) A hitelintézetnek kötelessége térítésmentesen tájékoztatni az
ügyfelet a számláján végrehajtott műveletekről. Ha az ügyfél nem igényli
másként, ezt a tájékoztatást havonta végzik, a felek által megállapodott
feltételek és módozatok szerint. A 2180. cikk rendelkezései értelemszerűen
alkalmazandók.
Értékpapírok betétbe 2192. cikk – (1) Értékpapírok betétbe helyezésével a hitelintézet
helyezése meghatalmazást kap azok ügykezelésére. Külön rendelkezések hiányában,
a 792 – 857. cikk előírásai értelemszerűen alkalmazandók.
(2) A hitelintézet a szükséges ügyletek elvégzésével felmerülő
költségek megtérítésére jogosult, valamint javadalmazásra, a szerződésben
vagy a szokásjog szerint meghatározott mértékben.
(3) Meg nem írtnak tekintendő minden olyan kikötés, amellyel a
hitelintézet mentesül az értékpapírok elővigyázatos és gondos
ügykezelésében rá háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáért
való felelősség alól.
3. SZAKASZ
A hitelkedvezmény
Fogalom 2193. cikk – A hitelkedvezmény az a szerződés, amely alapján egy

hitelintézet, nem bank pénzintézet vagy külön törvénnyel engedélyezett
más jogalany kötelezi magát, hogy az ügyfél rendelkezésére bocsát
meghatározott vagy meghatározatlan időre egy bizonyos pénzösszeget.
A hitel felhasználása 2194. cikk – Ha a felek nem állapodtak meg másként, az ügyfél
igénybe veheti a hitelt több részletben, a szokásjognak megfelelően, és
egymást követő visszafizetésekkel megújíthatja a rendelkezésre álló
összeget.
Az egyoldalú felmondás 2195. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a hitelintézet csak
alapos indokok miatt mondhatja fel a szerződést a határidő letelte előtt, ha
azok a hitelkedvezmény kedvezményezettjére vonatkoznak.
(2) Az egyoldalú felmondás azonnal megszünteti az ügyfél jogát, hogy
felhasználja a hitelt, a banknak pedig legalább 15 napos határidőt kell
biztosítania a felhasznált összegek és azok tartozékainak megfizetésére.
(3) Ha a hitelkedvezményt meghatározatlan időre kötötték, mindegyik
fél felmondhatja a szerződést, 15 napos felmondási határidő betartásával,
ha a szerződésből vagy a szokásjogból eltérően nem következik.
4. SZAKASZ
Az értékmegőrző szekrény bérlése
A bank kötelezettsége 2196. cikk – Az értékmegőrző szekrény bérleti szerződésének

végrehajtásában a hitelintézet vagy az ilyen értelemben engedélyezett más
jogalany felel az ügyféllel szemben a megfelelő és biztonságos helyiség
biztosításáért, valamint az értékmegőrző szekrény épségéért.
Az értékmegőrző szekrény 2197. cikk – (1) Amennyiben az értékmegőrző szekrényt több személy
kinyitása javára bérelték, bármelyikük kérheti a szekrény kinyitását, ha a szerződés
eltérő kikötést nem tartalmaz.
(2) Az ügyfél vagy az ugyanazon értékmegőrző szekrényt használó egyik
ügyfél halála esetén a bank, értesítést követően, csak az összes jogosult
beleegyezésével vagy, annak hiányában, a bíróság által meghatározott
feltételek között járulhat hozzá az értékmegőrző szekrény kinyitásához.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a jogi
személy megszűnése vagy újjászervezése esetén is. Ebben az esetben az
értékmegőrző szekrény kinyitását a zárgondnok vagy a felszámoló kérheti.
Az értékmegőrző szekrény 2198. cikk – (1) A szerződésben előírt határidő leteltekor, az
kényszerű kinyitása ügyfélnek címzett értesítéstől számított 3 hónapos határidő lejárta után a
bank kérheti a bíróságtól az értékmegőrző szekrény kinyitásának elnöki
rendelettel való engedélyezését. Az ügyfél értesítésére sor kerülhet a
hitelintézet tudomására hozott utolsó lakhelyre vagy székelyre megküldött
tértivevényes levéllel.
(2) Az értékmegőrző szekrény kinyitása közjegyző jelenlétében történik,
betartva adott esetben a bíróság által meghatározott óvintézkedéseket.
(3) A bíróság úgyszintén elrendelheti a felfedezett tárgyak megőrzési
intézkedéseit, valamint azok eladását a bér, a bank által végzett kiadások és
adott esetben a banknak okozott károk fedezéséhez szükséges mértékben.
XVI. FEJEZET
A biztosítási szerződés
1. SZAKASZ
Fogalom 2199. cikk – (1) A biztosítási szerződéssel a biztosítást szerződő fél

vagy a biztosított kötelezi magát, hogy biztosítási díjat fizessen a
biztosítónak, ez utóbbi pedig kötelezi magát, hogy a biztosított kockázat

bekövetkezése esetén kártérítést fizessen esetenként a biztosítottnak, a
biztosítás kedvezményezettjének vagy a károsult harmadik személynek.
(2) A biztosítást szerződő fél az a személy, aki/amely megköti a
szerződést egy másik személyre, illetve annak dolgaira vagy
tevékenységeire vonatkozó kockázat biztosítására, és kötelezi magát a
biztosítóval szemben a biztosítási díj fizetésére.
Forma és bizonyítás 2200. cikk – (1) Ahhoz, hogy bizonyítható legyen, a biztosítási
szerződést írásban kell megkötni. A szerződés nem bizonyítható tanúkkal,
akkor sem, ha van kezdeti írásbeli bizonyíték. Ha a biztosítási okmányok
eltűntek erőhatalom vagy előre nem látható esemény következtében, és
nem lehet másodlatot beszerezni, meglétük és tartalmuk bármilyen
bizonyítóeszközzel bizonyítható.
(2) A biztosítási szerződés megkötését a biztosító által kibocsátott és
aláírt biztosítási kötvénnyel vagy biztosítási igazolással, illetve a biztosítási
bróker által kibocsátott és aláírt fedezeti igazolással lehet igazolni.
(3) A biztosítás megkötését igazoló okmányok elektronikus úton is
aláírhatók és igazolhatók.
A biztosítási kötvény 2201. cikk – (1) A biztosítási kötvénynek tartalmaznia kell legalább:
a) a szerződő felek nevét vagy elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét,
valamint a biztosítás kedvezményezettjének nevét, ha az nem része a
szerződésnek;
b) a biztosítás tárgyát;
c) a biztosított kockázatokat;
d) a biztosító felelősségének kezdeti és végső időpontját;
e) a biztosítási díjakat;
f) a biztosított összegeket.
(2) A biztosítási kötvényben foglalt további elemeket a biztosítási
tárgykör tevékenységeinek felügyeletében törvény szerint illetékes állami
szerv által elfogadott szabályokkal határozzák meg.
Biztosítási kötvény- 2202. cikk – A biztosítási kötvény lehet névre, utasításra vagy
kategóriák bemutatóra szóló.
A kockázatokról való 2203. cikk – (1) A biztosítást szerződő személynek kötelessége
tájékoztatás írásban felelni a biztosító által megfogalmazott kérdésekre, továbbá be kell
jelentenie, a szerződés megkötésének időpontjában, bármilyen információt
vagy körülményt, amelyet ismer, és amely a kockázat értékelése
szempontjából szintén lényeges.
(2) Ha a kockázatra vonatkozó meghatározó körülmények
megváltoznak a szerződés végrehajtása során, a biztosított köteles írásban
közölni a biztosítóval a bekövetkezett változásokat. Ugyanez a
kötelezettség terheli a biztosítást szerződő felet, ha tudomást szerzett a
bekövetkezett változásról.
Pontatlan nyilatkozatok vagy 2204. cikk – (1) Az általános semmisségi okok mellett a biztosítási
a kockázat elhallgatása szerződés semmis a biztosítottól vagy a szerződő féltől eredő pontatlan
nyilatkozatok vagy rosszhiszemű elhallgatás esetén olyan körülményekre
vonatkozóan, amelyeket, ha a biztosító ismert volna, nem adta volna meg a
beleegyezését, vagy nem azonos feltételek mellett adta volna

hozzájárulását, akkor is, ha a nyilatkozat vagy az elhallgatás nem
befolyásolta a biztosított kockázat bekövetkezését. A kifizetett biztosítási
díjak a biztosítót illetik, aki/amely ugyanakkor kérheti a semmisségi ok
tudomásul vételéig tartozott díjak megfizetését is.
(2) A biztosított vagy a szerződő fél pontatlan nyilatkozata vagy
elhallgatása, ha a rosszhiszeműségét nem sikerült bizonyítani, nem vonja
maga után a biztosítási szerződés semmisségét. Ha a pontatlan nyilatkozat
vagy az elhallgatás megállapítására sor kerül a biztosított kockázat
bekövetkezése előtt, a biztosítónak jogában áll megtartani a szerződést,
kérve a biztosítási díj növelését, vagy felbontani a szerződést a biztosított
által az értesítés kézhezvételétől számított 10 napos határidő leteltével,
visszaszolgáltatva neki a kifizetett díjaknak azon időszakra eső részét,
amelyre a biztosítás már nem hatályos. Ha a pontatlan nyilatkozat vagy az
elhallgatás megállapítására a biztosított kockázat bekövetkezését követően
kerül sor, a biztosítási kártérítést csökkentik a megfizetett díjak és a
megfizetendő díjak szintje közötti arány függvényében.
A biztosított kockázat hiánya 2205. cikk – (1) A biztosítási szerződés jog szerint megsemmisül
abban az esetben, ha a biztosító kötelezettségének hatályosulása előtt a
biztosított kockázat bekövetkezett, vagy annak bekövetkezése lehetetlenné
vált, valamint akkor is, ha az említett kötelezettség hatályosulása után a
biztosított kockázat bekövetkezése lehetetlenné vált. Ha a biztosított vagy a
szerződő fél, akár részben is, megfizette a biztosítási díjat, jogosult azt
visszaszerezni a biztosítási szerződés le nem járt időszakával arányosan.
(2) A megfizetett díj és az (1) bekezdés szerint kiszámított díj közötti
különbözetet csak abban az esetben fizetik vissza a biztosítottnak vagy a
szerződő félnek, ha nem fizettek vagy nem tartoznak kártérítéssel a
biztosítás érvényességi idején bekövetkezett eseményekért.
A biztosítási díjak 2206. cikk – (1) A biztosított köteles a biztosítási díjakat a
megfizetése szerződésben meghatározott határidőkre megfizetni.
(2) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosítási díjakat egyetlen
összegben vagy részletekben fizessék. Ha nem állapodtak meg másként, a
fizetésre a biztosító vagy meghatalmazottjai székhelyén kerül sor.
(3) A biztosítási díjak megfizetésének bizonyítási terhe a biztosítottra
hárul.
(4) Amennyiben másként nem állapodtak meg, a biztosító
felmondhatja a szerződést, ha a biztosított által biztosítási díj címen
tartozott összegeket nem fizetik meg esedékességre.
(5) A biztosítónak kötelessége tájékoztatni a biztosítottat a biztosítási
díjaknak a (4) bekezdésben említett esetben határidőre való törlesztése
elmulasztásának következményeiről, és elő kell vetítenie e
következményeket a biztosítási szerződésben.
(6) A biztosítónak jogában áll kiegyenlíteni a biztosítási év végéig
bármely szerződés alapján neki tartozott díjakat, a biztosítottat vagy a
kedvezményezettet megillető kártérítéssel.
A biztosított kockázat 2207. cikk – (1) A biztosítottnak a biztosítási szerződésben
bekövetkezésének közlése meghatározott határidőn belül közölnie kell a biztosítóval a biztosított
kockázat bekövetkezését.
(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség teljesítésének
elmulasztása esetén, a biztosító visszautasíthatja a kártérítés kifizetését, ha
emiatt nem tudta megállapítani a biztosított esemény bekövetkezésének
okát és a kár mértékét.
(3) A biztosított kockázat bekövetkezése közölhető a biztosítási
brókerrel is, aki/amely ebben az esetben köteles közölni azt a biztosítóval a
biztosítási szerződésben meghatározott határidőn belül.
A biztosítási kártérítés 2208. cikk – (1) A biztosított kockázat bekövetkezése esetén a
fizetése biztosítónak ki kell fizetnie a biztosítási kártérítést a szerződésben
meghatározott feltételek között. Ha nézeteltérés merül fel a biztosítási
kártérítés összegét illetően, a nem vitatott részt a biztosító kifizeti a
nézeteltérés közös megegyezésen alapuló vagy bíróság általi megoldása
előtt.
(2) A biztosítási szerződésben meghatározott esetekben, a
vagyonbiztosítás és a polgári felelősségbiztosítás esetében, a biztosító nem
tartozik kártérítéssel, ha a biztosított kockázatot szándékosan okozta a
biztosított, a biztosítás kedvezményezettje vagy a biztosított jogi személy
vezetőségének egyik tagja.
(3) Ha a felek megállapodnak erről, a (2) bekezdés rendelkezései
alkalmazandók akkor is, ha a biztosított kockázat bekövetkezését az
alábbiak okozták:
a) nagykorú természetes személyek, akik huzamosabb ideig a
biztosítottal vagy a biztosítás kedvezményezettjével laknak és egy
háztartásba tartoznak;
b) a biztosított vagy a biztosítás kedvezményezettjének beosztottjai.
A szerződés egyoldalú 2209. cikk – A biztosítási szerződés egyik fél általi felmondása csak a
felmondása másik fél értesítésének kézhezvételétől számított 20 napos felmondási idő
betartásával történhet.
A biztosító behelyettesítése 2210. cikk – (1) A fizetett kárpótlás erejéig a biztosító felváltja a
biztosítottat vagy a biztosítás kedvezményezettjét összes jogában a kár
bekövetkezésében felelős személyekkel szemben, a személybiztosítások
kivételével.
(2) A biztosított felel a biztosítónak olyan cselekedetekkel okozott
károkért, amelyek megakadályoznák az (1) bekezdésben említett jog
megvalósulását.
(3) A biztosító részben vagy egészen lemondhat az (1) bekezdés
szerint biztosított jog gyakorlásáról.
A szerződés 2211. cikk – A biztosító az eredetileg megkötött szerződésen alapuló
érvényesíthetősége összes védekezésre hivatkozhat a biztosítási okmány jogosultjával vagy
birtokosával, illetve az illető okmányból eredő jogokra hivatkozó harmadik
személlyel vagy a biztosítás kedvezményezettjével szemben.
A biztosítás engedményezése 2212. cikk – A biztosító csak a biztosított írásos beleegyezésével
engedheti át a biztosítási szerződést.
Az alkalmazási terület 2213. cikk – A kötelező biztosításokat külön törvény szabályozza.
2. SZAKASZ
A vagyonbiztosítás
Fogalom 2214. cikk – A vagyonbiztosítás esetében a biztosító kötelezi magát,

hogy a biztosított kockázat bekövetkezésekor kártérítést fizessen a
biztosítottnak, a biztosítás kedvezményezettjének vagy más jogosult
személynek.
A biztosítás érdeke 2215. cikk – A biztosítottnak a biztosított dologhoz érdeke kell
fűződjön.
A biztosított kockázat 2216. cikk – (1) A biztosítottnak kötelessége a biztosított kockázat
bekövetkezésének megelőzése bekövetkezésének megelőzése érdekében karbantartani biztosított dolgot.
(2) A biztosítónak jogában áll ellenőrizni a biztosított dolog
karbantartási módját, a szerződésben meghatározott feltételek között.
(3) A szerződésben előírt esetekben, a kockázat bekövetkezésekor, a
biztosított köteles intézkedéseket foganatosítani a biztosító érdekében és a
biztosított összeg keretein belül a károk körülményeknek megfelelő
korlátozására.
A kártérítés 2217. cikk – (1) A kártérítést a biztosított kockázat bekövetkezésének
időpontjában a dolog állapota függvényében határozzák meg. Nem
haladhatja meg a dolog adott időpontban fennálló értékét, a kár összegét és
a biztosított összeget sem.
(2) A felek kiköthetik, hogy a biztosított a saját biztosítója marad egy
kárminimum tekintetében, amelyért a biztosító nem köteles kártérítést
fizetni.
A részleges biztosítás 2218. cikk – Ha a biztosítási szerződést a dolog értékénél alacsonyabb
biztosított összegre kötötték, és ha a felek nem egyeztek másként, a
kártérítés megfelelőképpen csökkentendő a szerződésben meghatározott
összeg és a dolog értéke közötti aránynak megfelelően.
Többszörös biztosítás 2219. cikk – (1) A biztosítottnak be kell jelentenie az ugyanazon
dologra vonatkozó összes biztosítás létezését, ez a kötelezettség pedig
fennáll mind a biztosítási szerződések megkötésének időpontjában, mind
végrehajtásuk során.
(2) Ha ugyanazon dolog tekintetében több biztosítást kötöttek,
mindegyik biztosító a biztosított összeggel arányosan és ennek mértékéig
köteles kártérítést fizetni anélkül, hogy a biztosított nagyobb kártérítést
vételezhetne be, mint a kockázat közvetlen következményeként felmerülő
tényleges kár.
A biztosított dolog 2220. cikk – (1) Ha nem egyeztek másként, a biztosított dolog
elidegenítése elidegenítése nem vonja maga után a biztosítási szerződés megszűnését,
amely joghatást fejt ki a biztosító és a megszerző között.
(2) A biztosított, aki/amely nem közli a biztosítóval a bekövetkezett
elidegenítést és a megszerzővel a biztosítási szerződés létezését, köteles
kifizetni az elidegenítés időpontját követően esedékessé váló biztosítási
díjakat.
3. SZAKASZ
A hitel- és garanciabiztosítások és a pénzügyi veszteségekre vonatkozó biztosítások
A hitel- és 2221. cikk – (1) A hitel- és garanciabiztosítások tárgya lehet az

garanciabiztosítások általános fizetésképtelenségi, a kiviteli hitelkockázatok, az eladási árak
részletben való kifizetési kockázatának, a jelzáloghitelek, a mezőgazdasági
hitelek, a közvetlen vagy közvetett garanciák, valamint más hasonlók
kockázatának fedezése, a biztosítási tevékenységek felügyeletében a
törvény szerint illetékes állami szerv által elfogadott szabályoknak
megfelelően.
(2) Ha a megállapodás szerint közvetlen hitel- és garanciabiztosítási
szerződéssel fedezik annak kockázatát, hogy a biztosított egyik adósa nem
fizeti ki a neki nyújtott hitelt, a biztosító nem teheti a biztosítási kártérítés
fizetését attól függővé, hogy a biztosított megkezdte-e az illető adóssal
szemben a kárjóvátételi eljárásokat, a kényszervégrehajtást is ideértve.
A pénzügyi veszteségekre 2222. cikk – Ha a biztosítási szerződésben másként nem állapodtak
vonatkozó biztosítások meg, a pénzügyi veszteségekre vonatkozó kockázat elleni biztosítási
kártérítésnek fedeznie kell a tényleges kárt és az elmaradt hasznot, ideértve
az általános költségeket is, amelyek közvetlenül vagy közvetetten a
biztosított kockázat bekövetkezéséből származnak.
4. SZAKASZ
A polgári felelősségbiztosítás
Fogalom 2223. cikk – (1) A polgári felelősségbiztosítás esetében a biztosító

kártérítés fizetésére kötelezi magát azon kár tekintetében, amelyért a
biztosított a törvény szerint a harmadik személyekkel szemben felel,
valamint a biztosított által a polgári per során eszközölt kiadásokért.
(2) A biztosítási szerződéssel a felek megállapodhatnak, hogy a
biztosításba belefoglalják a biztosítási szerződés szerződő felétől eltérő
személyek polgári felelősségét is.
A károsult harmadik 2224. cikk – (1) A károsult harmadik személyek jogaikat a kár
személyek jogai bekövetkezéséért felelős személyek ellen gyakorolják.
(2) A károsult személyek a biztosítási szerződés alapján rá háruló
kötelezettségek mértékéig perbe hívhatják a biztosítót.
A kártérítés megállapítása 2225. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, a kártérítést a
biztosított, a károsult harmadik személy és a biztosító között megkötött
szerződéssel vagy, nézeteltérés esetén, bírói határozattal állapítják meg.
A kártérítés kifizetése 2226. cikk – (1) A biztosító közvetlenül a károsult harmadik
személynek fizeti ki a kártérítést, amennyiben ezt nem kártalanította a
biztosított.
(2) A biztosított hitelezői nem hathatják végre az (1) bekezdésben
említett kártérítést.
(3) A kártérítést csak abban az esetben fizetik ki a biztosítottnak, ha
bebizonyítja, hogy kártalanította a károsult harmadik személyt.
5. SZAKASZ
A személybiztosítás
Fogalom 2227. cikk – A személybiztosítási szerződéssel a biztosító kötelezi

magát, hogy kifizesse a biztosítási kártérítést halál esetén, bizonyos életkor
betöltésekor, teljes vagy részleges állandó fogyatékosság esetén vagy más
hasonló esetben, a biztosítási tevékenységek felügyeletében a törvény
szerint illetékes állami szerv által elfogadott szabályoknak megfelelően.
Más személyre vonatkozó 2228. cikk – A biztosítási szerződést megkötő személytől eltérő
kockázat személyre vonatkozó kockázat tekintetében megkötött biztosítás csak
akkor érvényes, ha az illető személy írásban hozzájárulását adta.
A szerződésről való lemondás 2229. cikk – (1) Az egyéni életbiztosítási szerződést kötő biztosított
felmondási határidő nélkül lemondhat a szerződésről annak biztosító általi
aláírásától számított 20 napon belül. A lemondás visszaható hatállyal bír.
(2) Az (1) bekezdés előírásai nem alkalmazandók a hat hónapos
időtartamú vagy annál rövidebb időre kötött szerződések esetében.
A biztosítási kártérítés 2230. cikk – A biztosítási kártérítést a biztosítottnak vagy az általa
kedvezményezettje kijelölt kedvezményezettnek fizetik. A biztosított halála esetén, ha nem
jelöltek ki kedvezményezettet, a biztosítási kártérítés bekerül a hagyatékba,
és a biztosított örököseit illeti meg.
A kedvezményezett kijelölése 2231. cikk – (1) A kedvezményezett kijelölésére sor kerülhet akár a
biztosítási szerződés megkötésekor, akár annak teljesítése során, a
biztosított által, vagy, a biztosított beleegyezésével, a biztosítást szerződő
fél által a biztosítóval közölt írásos nyilatkozattal, illetve a biztosított által
megszerkesztett végrendelettel.
(2) A biztosítás kedvezményezettjének helyettesítésére vagy
visszavonására a szerződés teljesítése során bármikor sor kerülhet az (1)
bekezdésben említett módokon.
Több kedvezményezett 2232. cikk – Amennyiben több kijelölt kedvezményezett van, a
biztosítási kártérítést egyenlően osztják el azok között, eltérő kikötés
hiányában.
A biztosított kockázat 2233. cikk – (1) A biztosító nem tartozik kifizetni a kártérítést, ha:
szándékos előidézése a) a biztosított kockázat a biztosított személynek a biztosítási
szerződés megkötésétől számított két éven belüli öngyilkossága miatt
következett be;
b) a biztosított kockázatot a biztosított szándékosan váltotta ki.
(2) Ha a biztosítás egyik kedvezményezettje szándékosan kiváltja a
biztosított kockázatot, a biztosítási kártérítést a többi kijelölt
kedvezményezettnek fizetik ki vagy, azok hiányában, a biztosítottnak.
(3) Ha a biztosított kockázatot a biztosított halála képezi, és ezt a
biztosítás egy kedvezményezettje szándékosan okozza, a biztosítási
kártérítést a többi kijelölt kedvezményezettnek fizetik ki vagy, azok
hiányában, a biztosított örököseinek.
A díjtartalék 2234. cikk – (1) Azokban a biztosításokban, amelyek esetében
biztosítási díjtartalékokat hoznak létre, a biztosított beszüntetheti a díjak
fizetését a szerződés fenntartási jogával egy csökkentett biztosított összeg
mellett, vagy felmondhatja azt, kérve a létesített tartalék biztosítási
szerződésnek megfelelő visszafizetését.

(2) A biztosító által végzett bármely más, a biztosítási kártérítéstől
vagy az (1) bekezdés feltételei között a tartalék visszaszolgáltatását
képviselőtől eltérő kifizetésre, függetlenül a formájától, nem kerülhet sor a
biztosítási szerződés megkötésének időpontjától számított 6 hónapnál
korábban.
A biztosítás hatályba való 2235. cikk – A biztosított vagy a szerződő fél, a biztosított
visszahelyezése beleegyezésével, kérheti a biztosítástechnikai tartalékhoz tartozó biztosítás
hatályba való visszahelyezését, a biztosítási szerződésben említett
esetekben.
A kártérítéshez való jog 2236. cikk – (1) A biztosítási kártérítést ki kell fizetni, a biztosítottat
vagy a kedvezményezettet a társadalombiztosításból megillető összegektől,
a kár bekövetkezéséért felelős személyek általi jóvátételtől, valamint más
biztosítóktól további biztosítási szerződések alapján kapott összegektől
függetlenül.
(2) A biztosított hitelezői nem hathatják végre a biztosítás
kedvezményezettjét vagy adott esetben a biztosított örököseit megillető
biztosítási kártérítést.
Az elévülés 2237. cikk – A biztosítottaknak a jövőbeni esedékességű fizetési
kötelezettséggel terhelt életbiztosításokhoz létesített technikai
tartalékokból származó összegek feletti jogai nem évülnek el.
A tájékoztatási kötelezettség 2238. cikk – A biztosítók és meghatalmazottjaik kötelesek a
biztosítottak és a biztosítást szerződő felek rendelkezésére bocsátani a
biztosítási szerződésekkel kapcsolatos információkat mind a
szerződéskötés előtt, mind pedig a teljesítés során. Ezeket az információkat
írásban kell bemutatni, román nyelven, érthető formában megszerkesztve
és legalább az alábbi elemek feltüntetésével:
a) az opcionális vagy kiegészítő kikötések és a biztosítástechnikai
tartalékok értékesítéséből származó előnyök;
b) a szerződés kezdeti és lezárási időpontja, ideértve a megszűnési
módozatokat is;
c) a biztosítási díjak kifizetési módja és határideje;
d) a biztosítási kártérítés kiszámítási elemei, a visszavásárlási
összegek, a csökkentett biztosított összegek, valamint a biztosítási szintek
feltüntetésével;
e) a biztosítási kártérítések kifizetési módja;
f) a biztosítási szerződés tekintetében hatályos törvény;
g) a biztosítási tevékenységek felügyeletében a törvény szerint
illetékes állami szerv által elfogadott szabályokkal meghatározott más
elemek.
6. SZAKASZ
A társbiztosítás, viszontbiztosítás és visszaszármaztatás
A társbiztosítás 2239. cikk – (1) A társbiztosítás azon ügylet, amely alapján két vagy
több biztosító fedezi ugyanazt a kockázatot, mindegyikük ennek egy
hányadát vállalva.
(2) Mindegyik társbiztosító csak a szerződésben vállalt összeg

mértékéig felel a biztosítottal szemben.
A viszontbiztosítás 2240. cikk – (1) A viszontbiztosítás egy viszontbiztosított minőséggel
rendelkező biztosítónak egy viszontbiztosító minőséggel rendelkező másik
biztosító általi biztosítása.
(2) A viszontbiztosítás révén:
a) a viszontbiztosító viszontbiztosítási díjakat kap, amelyekért
cserében, az átvállalt kötelezettségeknek megfelelően, hozzájárul a
kártérítések viseléséhez, amelyeket a viszontbiztosítottnak fizetnie kell a
viszontbiztosítás tárgyát képező kockázat bekövetkeztekor;
b) a viszontbiztosított viszontbiztosítási díjakat enged át, amelyekért
cserében, az átvállalt kötelezettségeknek megfelelően, a viszontbiztosító
hozzájárul a kártérítések viseléséhez, amelyeket a viszontbiztosítottnak
fizetnie kell a viszontbiztosítás tárgyát képező kockázat bekövetkeztekor.
(3) A viszontbiztosítás nem szünteti meg a biztosító kötelezettségeit és
nem létesít semmilyen jogviszonyt a biztosított és viszontbiztosító között.
A visszaszármaztatás 2241. cikk – A visszaszármaztatási ügylet alapján a viszontbiztosító a
maga során átengedheti a vállalt kockázat egy részét.
XVII. FEJEZET
Az életjáradéki szerződés
Fogalom 2242. cikk – (1) Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél, a

kötelezett, kötelezi magát, hogy a jogosultnak nevezett másik személy
javára időszakos szolgáltatásokat nyújtson, pénzösszegek vagy más
helyettesíthető dolog formájában.
(2) Az életjáradéki szerződést a jogosult életének idejére kötik, ha a
felek nem kötötték ki annak a kötelezett vagy egy meghatározott harmadik
személy életének idejére való létrehozását.
A létrehozási módok 2243. cikk – (1) Az életjáradéki szerződés megköthető visszterhesen,
bármilyen természetű tőke ellenében, vagy ingyenesen, és a jelen fejezet
rendelkezéseinek figyelembevételével, a létesítő jogügylet saját
szabályainak van alávetve.
(2) Amennyiben az életjáradékot harmadik személy javára létesítették,
még ha ingyenesen kapja is az illető, a szerződés nincs alávetve az
ajándékozási szerződés tekintetében előírt alakiságnak.
Több személy életének 2244. cikk – Az életjáradék létesíthető több személy életének idejére,
idejére történő létesítés ebben az esetben, ellentétes kikötés hiányában, az életjáradék fizetési
kötelezettsége megszűnik az említett személyek közül az utolsó halálának
időpontjában.
Több személy javára történő 2245. cikk – Ha nem állapodtak meg másként, az életjáradék fizetési
létesítés kötelezettsége oszthatatlan a jogosultak tekintetében.
Halott személy javára történő 2246. cikk – Abszolút semmis az a szerződés, amely olyan személy
létesítés életének idejére létesít életjáradékot, aki a szerződés megkötésének napján
halott volt.
Halálos betegségben szenvedő 2247. cikk – Úgyszintén nem fejt ki joghatást az a szerződés, amellyel
személy javára történő visszterhesen életjáradékot létesítettek olyan személy életének idejére, aki
létesítés a szerződéskötés időpontjában olyan betegségben szenvedett, amelynek
következtében az említett időponttól számított legfeljebb 30 napon belül
meghalt.
A járadék részleteinek 2248. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, az életjáradék részleteit
fizetése negyedévente fizetik előre, és az inflációmutató függvényében indexálják.
(2) Ha a jogosult meghal abban az időszakban, amelyre
megelőlegezték a járadékot, a kötelezett nem kérheti annak az időszaknak
megfelelő összeg visszaszolgáltatását, amelyben a hitelezője már nem élt.
Törvényi biztosíték 2249. cikk – (1) A visszterhesen létesített járadékfizetési kötelezettség
biztosítása érdekében az 1723. cikk előírásai értelemszerűen
alkalmazandók.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a törvényes jelzálog
bejegyzése érdekében nem szükséges a biztosított követelés értékének
bejelentése.
A részletek 2250. cikk – (1) Az esedékessé vált részletek fizetési
kényszervégrehajtása kötelezettségének nem teljesítése esetén, a jogosult kérheti a kötelezett
dolgainak zárolását és eladását, az életjáradék jövőbeli fizetéséhez
elegendő összeg mértékéig.
(2) Ezt az összeget, a törvény feltételei között, az életbiztosítások
esetében alkalmazandó számítási módszertannak megfelelően összeállított
szakvéleményezés alapján határozzák meg, figyelembe véve, többek
között, a jogosult által bevételezett járadékrészleteket, az életkorát és az
állapotát. A szakvéleményezés költségeit a kötelezett viseli.
(3) A kötelezett dolgainak eladása nyomán szerzett összeget letétbe
helyezik egy hitelintézetnél, és azt a jogosult javára fizetik az életjáradéki
szerződésben megállapodott összeg és esedékesség betartásával.
(4) Ha a kötelezett felszámolás alá kerül, a jogosult értékesítheti a
járadékhoz való jogát, ha bejegyez a hitelezők listájába egy követelést,
amelynek összegét a (2) bekezdésnek megfelelően határozzák meg.
A szerződés felbontása a 2251. cikk – (1) A visszterhesen létesített életjáradék hitelezője kérheti
jogosult kérésére a szerződés felbontását, ha a kötelezett nem létesíti a kötelezettsége
végrehajtása céljából ígért biztosítékot, vagy azt csökkenti.
(2) A jogosult felbontási joggal rendelkezik a kötelezett által a
járadékfizetési kötelezettségnek ez utóbbi hibájából való nem teljesítése
esetén.
(3) Ellentétes kikötés hiányában, a felbontás nem adja meg a
kötelezettnek a jogot, hogy visszaszerezze a már kifizetett
járadékrészleteket.
A szerződés 2252. cikk – (1) A kötelezet nem mentesül a járadékfizetés
visszavonhatatlan jellege kötelezettsége alól, ha felajánlja a tőke visszaszolgáltatását, lemondva a
már kifizetett részletek visszaszerzéséről.
(2) A kötelezett köteles fizetni a járadékot azon személy haláláig,
akinek az élettartamára kötötték az életjáradéki szerződést, bármennyire
megterhelő is lenne ez a szolgáltatás.
A járadék végrehajthatatlan 2253. cikk – Csak az ingyenes életjáradék nyilvánítható szerződéssel
jellege végrehajthatatlannak. Ebben az esetben is, a kikötés csak a jogosult
eltartásának biztosításához szükséges járadék értékéig fejt ki joghatást. A

2257. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.
XVIII. FEJEZET
A tartási szerződés
Fogalom 2254. cikk – (1) A tartási szerződés alapján az egyik fél kötelezi
magát, hogy a másik fél vagy egy bizonyos harmadik személy javára az
eltartásához és gondozásához szükséges szolgáltatásokat biztosítsa egy
bizonyos időtartamra.
(2) Ha a szerződésben nem írták elő a tartás időtartamát, vagy csak
annak élethosszig tartó jellegét írták elő, akkor a tartást a hitelező életének
teljes idejére kell biztosítani.
A szerződés formája 2255. cikk – A tartási szerződést – az abszolút semmisség
jogkövetkezménye mellett – hiteles formában kell megkötni.
Az életjáradéki szerződés 2256. cikk – (1) A 2243 – 2247. cikk, a 2251. cikk (1) bekezdésének
szabályainak alkalmazása és a 2252. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a tartási
szerződés esetében is.
(2) Ellentétes kikötés hiányában, a tartási kötelezettség oszthatatlan
mind a hitelezők, mind pedig az adósok tekintetében.
A tartási kötelezettség 2257. cikk – (1) A tartás adósa a tőke értékének és a hitelező előző
mértéke társadalmi helyzetének figyelembevételével igazságosan meghatározott
szolgáltatásokat tartozik nyújtani a hitelező javára.
(2) Az adós különösen a hitelező élelemmel, ruházattal, lábbelivel való
ellátásáról, háztartása vezetéséről, valamint megfelelő lakhatási
feltételeiről kell gondoskodjon. A tartás szintén magában foglalja a
betegség idején szükséges gondozást és kiadásokat.
(3) Ha a tartás élethosszig tart, vagy a hitelező a szerződés futamideje
alatt hal meg, az adósnak kötelessége gondoskodni eltemetéséről.
(4) A tartás ugyanolyan mértékben biztosítandó akkor is, ha a
szerződés végrehajtása során a tőkét alkotó dolog teljesen vagy részben
tönkrement vagy csökkent az értéke, olyan ok miatt, amelyért a tartás
hitelezője nem felel.
(5) Meg nem írtnak kell tekinteni minden olyan kikötést, amellyel a
tartás hitelezője szolgáltatásnyújtásra kötelezi magát.
A tartás 2258. cikk – A tartás hitelezőjének jogai nem képezhetik átengedés
engedményezhetetlen és vagy végrehajtás tárgyát.
végrehajthatatlan jellege
A felek hitelezőinek védelme 2259. cikk – A tartási szerződés személyes jellegét nem
érvényesíthetik a felek, védekezésként a szerződés visszavonása iránti
keresettel vagy a végrehajtás iránt megindított közvetett keresettel
szemben.
Különleges visszavonási eset 2260. cikk – (1) A tartási szerződés visszavonható azon személyek
javára, akiknek a tartás hitelezője élelemmel tartozik a törvény alapján, ha
a szerződés következményeként, megfosztotta magát az élelembiztosítási
kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközöktől.
(2) A visszavonás akkor is kérhető, ha nem áll fenn csalás a tartás

adósa részéről, és függetlenül a tartási szerződés megkötésének
időpontjától.
(3) A szerződés visszavonásának elrendelése helyett a bíróság, akár
hivatalból is, azonban csak a tartás adósának beleegyezésével, kötelezheti
ezt, hogy élelmet biztosítson azoknak a személyeknek, akikkel szemben a
hitelezőnek ilyen törvényes kötelezettsége volt, anélkül, hogy ezáltal
csökkennének a tartás hitelezőjének tartozott szolgáltatások.
A tartás járadékkal való 2261. cikk – (1) Ha a tartás biztosítása vagy természetbeni elfogadása
helyettesítése nem folytatható objektív okok miatt, vagy ha a tartás adósa meghal, és a
felek nem egyeznek meg, a bíróság, bármelyik fél kérésére, helyettesítheti
a természetbeni tartást, akár ideiglenesen is, egy megfelelő pénzösszeggel.
(2) Ha a tartás nyújtása vagy a természetbeni elfogadása valamelyik
fél hibájából nem lehetséges, a bíróság esetenként növeli vagy csökkenti a
tartási szolgáltatást helyettesítő pénzösszeget.
A tartás járadékkal való 2262. cikk – (1) Minden esetben, ha a tartást a 2261. cikk előírásai
helyettesítése esetén szerint helyettesítették, az életjáradéki szerződést szabályozó
alkalmazandó szabályok rendelkezések válnak alkalmazhatóvá.
(2) Mindezek ellenére, ha a tartási szerződésben nem állapodtak meg
másként, az életjáradék fizetési kötelezettsége oszthatatlan marad az
adósok között.
A tartási szerződés 2263. cikk – (1) A meghatározott időre megkötött tartási szerződés
megszűnése megszűnik a meghatározott időtartam lejártakor, azon eset kivételével,
amelyben a tartás hitelezője hamarabb elhunyt.
(2) Amennyiben a másik fél magatartása lehetetlenné teszi a szerződés
végrehajtását a jóerkölcsnek megfelelően, az érdekelt fél kérheti a
szerződés felbontását.
(3) A (2) bekezdésben említett esetben, valamint akkor, ha a tartási
kötelezettség felróható nem teljesítésén alapul, a megszűnést csak a bíróság
mondhatja ki, az 1021. cikk rendelkezései pedig nem alkalmazandók.
Bármely ellentétes kikötés meg nem írtnak tekintendő.
(4) Ha a felbontást a (2) vagy (3) bekezdésben említett okok
valamelyikéért kérték, az alperes adós által a kereset megindítása után tett
tartási ajánlat nem akadályozhatja meg a szerződés felbontását.
(5) Amennyiben a megszűnést a (2) vagy (3) bekezdésben említett
okok miatt mondják ki, a vétkes adós nem kapja vissza a már végrehajtott
tartási szolgáltatásokat.
(6) A felbontás iránti kereset joga átszáll az örökösökre.
(7) A tartási szerződés megszüntetése nem kérhető a 2261. cikk (1)
bekezdésében meghatározott okok miatt.
XIX. FEJEZET
A játék és a fogadás
A kereseti jog hiánya 2264. cikk – (1) Egy játék- vagy fogadási szerződésből született
tartozás kifizetése bírósági keresettel nem érvényesíthető.
(2) Aki veszít, nem kérheti az önkéntesen végzett kifizetés

visszaszolgáltatását. Ennek ellenére, visszaszolgáltatás kérhető csalás
esetén vagy, ha az, aki fizetett cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes volt.
(3) A játék- vagy fogadási szerződésből született tartozások nem
képezhetik peregyezség, tartozás-elismerés, kiegyenlítés, újítás,
meghagyással tett adósság-elengedés és más hasonló jogügyletek tárgyát.
A sportversenyek 2265. cikk – (1) A 2264. cikk rendelkezései nem alkalmazandók a
versenyeken, ügyességi játékokban vagy bármilyen más sportjátékban részt
vevő személyek közötti fogadások tekintetében.
(2) Mindezek ellenére, ha a fogadás összege túlzott mértékű, a bíróság
esetenként elutasíthatja a keresetet vagy csökkentheti az összeget.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetekben, a játékban részt nem vevő
személyektől tétek begyűjtésére törvényesen engedélyezett közvetítők nem
érvényesíthetik a 2264. cikk (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit.
Az engedélyezett játékok és 2266. cikk – A játékok és fogadások csak akkor érvényesíthetők
fogadások bírósági keresettel, ha az illetékes hatóság engedélyezte azokat.
XX. FEJEZET
A peregyezség
Fogalom 2267. cikk – (1) A peregyezség az a szerződés, amellyel a felek

megelőznek vagy megszüntetnek egy pert, akár a kényszervégrehajtás
szakaszában, kölcsönös engedményekkel vagy a jogaikról való lemondással,
illetve egyes jogoknak egyik félről a másikra való átruházásával.
(2) A peregyezséggel a felek közötti per tárgyát képezőtől eltérő
jogviszonyok születhetnek, módosulhatnak vagy szűnhetnek meg.
Alkalmazási terület 2268. cikk – (1) Nem köthető peregyezség a személyek
jogképességével vagy anyakönyvi nyilvántartásával kapcsolatban, és azon
jogok vonatkozásában sem, amelyekről a felek a törvény szerint nem
rendelkezhetnek.
(2) Peregyezség köthető azonban egy bűncselekmény elkövetéséből
származó polgári perrel kapcsolatban.
A peregyezség 2269. cikk – A peregyezség tárgyát illetően oszthatatlan. Ellentétes
oszthatatlansága kikötés hiányában, nem semmisíthető meg részlegesen.
A peregyezség terjedelme 2270. cikk – (1) A peregyezség csak a per tárgyára korlátozódik; az
összes jogra, keresetre és követelésre vonatkozó lemondás nem terjed ki
csak a peregyezség tárgyát képező ügyre.
(2) A peregyezség nem vonatkozik csak arra az ügyre, amelyben
megkötötték, függetlenül attól, hogy a felek általános vagy speciális
kifejezésekkel nyilvánították ki szándékukat, vagy szándékuk a
peregyezség tartalmából szükségszerűen kiderül.
A cselekvőképesség 2271. cikk – Ahhoz, hogy peregyezséget köthessenek, a feleknek a
szerződés tárgyát képező jogok vonatkozásában teljes ügyleti képességgel
kell rendelkezniük. Akik nem rendelkeznek ezzel a képességgel, csak a
törvényben meghatározott feltételek között köthetnek peregyezséget.
A formai feltételek 2272. cikk – Ahhoz, hogy bizonyítható legyen, a peregyezséget

írásban kell megkötni.
A semmisségi okok 2273. cikk – (1) A peregyezség semmisségi okai azonosak bármely
más szerződés semmisségi okaival.
(2) Ennek ellenére, a peregyezség nem érvényteleníthető a felek
nézeteltérésének tárgyát képező kérdésekre vonatkozó jogi tévedés vagy
értékaránytalanság miatt.
A semmis szerződésre 2274. cikk – (1) Semmis egy olyan szerződésre vonatkozó
vonatkozó peregyezség peregyezség, amelynek abszolút semmisségét mindkét fél ismerte, kivéve,
ha a felek kifejezetten a semmisségre vonatkozóan kötöttek peregyezséget.
(2) A többi esetben, a peregyezség érvénytelenítését csak az a fél
kérheti, aki nem ismerte a jogcím semmisségét.
A hamis okiratok 2275. cikk – Úgyszintén semmis az utólag hamisnak bizonyuló
okiratok alapján megkötött peregyezség.
Az ismeretlen okiratok 2276. cikk – (1) A felek számára ismeretlen okiratok utólagos
felfedezése, amelyek befolyásolhatták volna a peregyezség tartalmát, nem
tekintendő semmisségi oknak, azon eset kivételével, amelyben az
okiratokat a felek valamelyike vagy, annak tudomásával, egy harmadik
személy elrejtette.
(2) A peregyezség semmis, ha a felfedezett okiratokból kiderül, hogy a
felek vagy valamelyikük nem rendelkezett azzal a joggal, amelyre
vonatkozóan peregyezséget kötöttek.
A befejezett perre vonatkozó 2277. cikk – Egy perre vonatkozó peregyezség érvényteleníthető azon
peregyezség fél kérésére, amely nem tudta, hogy a perben már jogerős bírói határozat
született.
A bírói határozattal 2278. cikk – (1) A bírói határozattal megállapított peregyezség, amely
megállapított peregyezség véget vet egy megkezdett pernek, hatálytalanítható semmisségi keresettel
vagy felbontási, illetve megszüntetési keresettel, akárcsak bármelyik más
szerződés. Úgyszintén, megtámadható actio pauliana-val vagy színlelést
megállapító keresettel.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetek miatt a peregyezséget
hatálytalanító határozat következményeképp a peregyezséget megállapító
bírói határozat hatálytalanná válik.
X. CÍM
A személyi biztosítékok
I. FEJEZET
A személyi biztosítékok fajtái 2279. cikk – A személyi biztosítékok a kezesség, az önálló

biztosítékok, valamint a törvényben meghatározott más biztosítékok.
II. FEJEZET
A kezesség
1. SZAKASZ
Fogalom 2280. cikk – A kezesség az a szerződés, amely alapján az egyik fél, a

kezes, kötelezi magát a másik féllel szemben, aki egy másik kötelmi
viszonyban hitelezői minőséggel rendelkezik, hogy ingyenesen vagy
javadalmazás ellenében, teljesíti az adós kötelezettségét, ha ez utóbbi nem
teljesíti azt.
Kezes biztosításának 2281. cikk – A kezességet megkövetelheti a törvény, vagy elrendelheti
kötelezettsége bíróság.
A kezesség formája 2282. cikk – A kezesség nem vélelmezhető, kifejezetten kell vállalni
hivatalos okirattal vagy magánokirattal, az abszolút semmisség
jogkövetkezményének terhe mellett.
A főkötelezett beleegyezése 2283. cikk – A kezesség szerződhető a főkötelezett tudomása nélkül
vagy akarata ellenére is.
A kezesség 2284. cikk – A kezesség létrejöhet egy másik kezes kötelezettségének
kedvezményezettje biztosítására.
A kezessé válás feltételei 2285. cikk – (1) A kezesség létesítésére kötelezett adósnak
kötelezettségvállalásra képes személyt kell találnia, akinek elegendő
vagyona van Romániában a követelés kielégítésére, és aki lakhellyel
rendelkezik Romániában. Ha valamelyik feltétel ezek közül nem teljesül,
az adósnak más kezest kell találnia.
(2) E szabályok nem alkalmazandók akkor, ha a hitelező egy bizonyos
személyt kért kezesként.
A törvényes vagy bírósági 2286. cikk – Az adós, aki törvényes vagy bírósági kezességet kell
kezesség behelyettesítése biztosítson, elegendőnek ítélt másik biztosítékot nyújthat helyette.
A kezesség elégséges jellegére 2287. cikk – A kezes vagyonának elégséges voltára vagy a kezesség
vonatkozó perek helyett nyújtott biztosítékra vonatkozó peres ügyeket a bíróság oldja meg,
elnöki rendelettel.
A főkötelezettség 2288. cikk – (1) A kezesség csak érvényes kötelezettség mellett állhat
fenn.
(2) Kezeskedés azonban lehetséges a természetes kötelemért is,
valamint azokért, amelyek alól a főkötelezett bármikor mentesülhet
cselekvőképtelenségére hivatkozva, ha a kezes ismerte ezt a körülményt.
(3) Úgyszintén, vállalható kezesség jövőbeli vagy feltételes
kötelezettségért is.
A kezesség korlátai 2289. cikk – (1) A kezesség nem terjeszthető ki a szerződéskötéskor
meghatározott korlátokon túlra.
(2) Az a kezességvállalás, amely meghaladja a főkötelezett által
tartozottakat, vagy amelyet terhelőbb feltételek között kötöttek meg, csak a
főkötelezettség mértékéig érvényes.
A kezesség terjedelme 2290. cikk – (1) Ellentétes kikötés hiányában, a főkötelezettség mellett
vállalt kezesség kiterjed annak minden járulékos mellékkötelezettségére, a
kezes felszólítása után eszközölt kiadásokra és a perindító keresetével
kapcsolatos kiadásokra.
(2) A kezes csak akkor tartozik a hitelező által a főkötelezett elleni
keresetek megindítása érdekében megelőlegezett kiadásokat fedezni, ha a
hitelező időben értesítette a kezest.
A részleges kezesség 2291. cikk – A kezesség vállalható a főkötelezettség egy részéért vagy
kevésbé terhes feltételek között.
Az áthasonult kezesség 2292. cikk – Egy személy megbízása, hogy egy harmadik személynek
kölcsönt nyújtson, a megbízó nevében és számlájára, egy jövőbeli tartozás
tekintetében vállalt kezességgel egyenértékű.
2. SZAKASZ
A kezesség jogkövetkezményei
§.1 A kezesség jogkövetkezményei a hitelező és a kezes között
A kezes kötelezettségei 2293. cikk – A kezesnek csak akkor kell teljesítenie az adós
kötelezettségét, ha az nem teljesíti.
A sortartási kedvezmény 2294. cikk – (1) A szerződéses vagy törvényes kezes kérheti a
hitelezőtől, hogy először a főkötelezett vagyonát hajtsa végre, ha
kifejezetten nem mondott le erről a kedvezményről.
(2) A bírósági kezes nem kérheti a főkötelezett vagy egy más kezes
vagyonának végrehajtását.
A sortartási kedvezmény 2295. cikk – (1) A sortartás kifogására hivatkozó kezesnek a per
meghivatkozása érdemi tárgyalása előtt kell ezt megtennie, meg kell jelölnie a hitelező
számára a főkötelezett végrehajtható dolgait, és meg kell előlegeznie
számára a dolgok végrehajtásához szükséges összegeket.
(2) A végrehajtásban késlekedő hitelező felel a kezessel szemben, a
megjelölt dolgok értékéig, a főkötelezettnek a kezes által a végrehajtható
dolgainak megjelölését követően bekövetkezett fizetésképtelenségéért.
A kezes által meghivatkozott 2296. cikk – Az akár egyetemlegesen kötelezett kezes szembeállíthatja
kifogások a hitelezőkkel az összes védekezési lehetőséget, amelyet
meghivatkozhatott volna a főkötelezettel szemben is, azok kivételével,
amelyek kizárólag ez utóbbival szembeni személyes eszközök, vagy
amelyeket a kezes által tett kötelezettségvállalással kizártak.
Több kezes 2297. cikk – Ha több személy kezességet vállalt ugyanazon adós
ugyanazon tartozásáért, mindegyikük köteles a teljes tartozást kifizetni, és
mint ilyen végrehajtható, azonban a végrehajtott hivatkozhat a megosztás
kifogására, ha kifejezetten le nem mondott róla.
A megosztási kedvezmény 2298. cikk – (1) A megosztás kifogásának következménye, hogy
mindegyik kezes kérheti a hitelezőt, hogy ossza meg a keresetét és
csökkentse azt mindegyikük tekintetében az őket terhelő részre.
(2) Ha a kezesek valamelyike fizetésképtelen volt azon időpontban,
amelyben valamelyikük kérésére megosztották a keresetet, ez utóbbi felel
arányosan a fizetésképtelenségért. Nem felel azonban a megosztást

követően bekövetkezett fizetésképtelenségért.
A kereset megosztása a 2299. cikk – Ha azonban maga a hitelező osztotta meg keresetét, nem
hitelező által térhet vissza erre a döntésére akkor sem, ha a megosztás előtt lettek volna
fizetésképtelen kezesek.
Az egyetemleges kezesség 2300. cikk – Amennyiben a főkötelezettel együtt egyetemleges
kezesként vagy egyetemleges adóstársként vállalja a kötelezettséget, a
kezes nem hivatkozhat a sortartás és a megosztás kifogására.
A határidő meghosszabbítása 2301. cikk – A kezes nem mentesül a hitelező által a főkötelezettnek
és a határidőtől való elesés adott határidő egyszerű meghosszabbítása következtében. Ugyanígy, a
főadós által a határidő kedvezményének elvesztése a kezessel szemben is
kifejti joghatásait.
A kezes tájékoztatása 2302. cikk – A hitelező köteles a kezes kérésére minden hasznos
információt megadni a főkötelezettség tartalmára és módozataira, valamint
a teljesítési stádiumára vonatkozóan.
Az előzetes lemondás 2303. cikk – A kezes nem mondhat le előzetesen a tájékoztatási
jogáról és a behelyettesítés kifogásának kedvezményéről.
A kezessel szemben vállalt 2304. cikk – A főkötelezett kezesének kötelezettségéért kezességet
kezesség vállaló személy csak akkor felel a hitelezővel szemben, ha a főadós és az
összes kezese fizetésképtelen, illetve ha a főadós vagy a kezesei a
meghivatkozott személyi kifogások következtében mentesülnek a
kötelezettség alól.
§.2 A kezesség jogkövetkezményei az adós és a kezes viszonyában
A kezes helyettesítése 2305. cikk – A tartozást kifizető kezes jog szerint felváltja a hitelezőt
az adóssal szembeni összes jogában.
A visszkereseti jog 2306. cikk – (1) Az adós beleegyezésével kezességet vállaló kezes
kiterjedése kérheti az előbbitől mindazt, amit kifizetett, azaz a tőkét, kamatot és a
kiadásokat, valamint a kezesség miatt elszenvedett bármilyen kár
jóvátételére szolgáló kártérítéseket. Ugyanakkor, kamatot kérhet minden
összegre, amelyet a hitelezőnek kellett fizetnie, akkor is, ha a főtartozás
nem kamatozott.
(2) Az adós beleegyezése nélkül kötelezettséget vállaló kezes nem
szerezheti vissza csak azt, amit az adósnak ki kellene fizetnie, ideértve a
kártérítéseket, ha a kezességvállalásra nem került volna sor, kivéve a
fizetési felszólításból következő kiadásokat, amelyek az adóst terhelik.
A cselekvőképtelen adóssal 2307. cikk – Ha a főkötelezett cselekvőképtelenségére hivatkozva
szembeni visszkereset kimenti magát, a kezesnek csak a főkötelezett meggazdagodásának
mértékéig van visszkereseti joga vele szemben.
Több főkötelezettel szembeni 2308. cikk – Ha ugyanazon tartozásért több egyetemlegesen kötelezett
visszkereset főadós felel, a mindannyiukért kezességet vállaló kezes visszafizetési
keresettel rendelkezik bármelyikükkel szemben mindazért, amit kifizetett.
A visszkereset korlátai 2309. cikk – Ha a főkötelezett akarata ellenére vállalt kezességet, a
fizetést eszközlő kezesnek csak a 2305. cikkben előírt jogai vannak.
A visszkereseti jog elvesztése 2310. cikk – (1) Egy tartozást kifizető kezesnek nincsen kereseti joga
a főkötelezettel szemben, aki utólag kifizette ugyanazt a tartozást anélkül,
hogy a kezes értesítette volna az eszközölt kifizetésről.
(2) A kezesnek, aki a főkötelezett értesítése nélkül fizetett, csak akkor
van kereseti joga ezzel szemben, ha a fizetés időpontjában az adósnak meg
lettek volna az eszközei a tartozás megszűntnek nyilvánítására. Ugyanilyen
körülmények között, a kezesnek nincs kereseti joga az adóssal szemben,
csak azon összegek tekintetében, amelyeket ki kellett volna fizetnie, ha a
tartozás csökkentését eredményező védekezési lehetőségeket
hivatkozhatott volna meg a hitelezővel szemben.
(3) Minden esetben, a kezes megőrzi a jogát, hogy kérje a hitelezőtől
az eszközölt kifizetés teljes vagy részleges visszafizetését.
A kezes értesítése 2311. cikk – (1) A kezesség meglétét ismerő adós köteles azonnal
értesíteni a kezest, amint kifizette a hitelezőt.
(2) Ha az ilyen értesítésre nem került sor, a hitelezőnek fizető kezes,
anélkül, hogy tudná, hogy az ki lett fizetve, visszafizetési keresettel
rendelkezik az adóssal szemben is.
Az előre gyakorolt 2312. cikk – (1) Az adós beleegyezésével kezességet vállaló kezes az
visszkereset adós ellen fordulhat, még a fizetés előtt, ha a fizetésért pert indítottak
ellene, amennyiben az adós fizetésképtelen, vagy amikor kötelezte magát,
hogy mentesíti a kötelezettsége alól egy már lejárt határidőn belül.
(2) Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a tartozás esedékessé vált,
amennyiben a hitelező a kezes beleegyezése nélkül új fizetési határidőt
adott is, vagy amikor az adós által elszenvedett károk miatt vagy ennek a
hibájából, a kezes jelentősen nagyobb kockázatokat visel, mint a
kötelezettségvállalás időpontjában.
§.3 A kezesség jogkövetkezményei több kezes esetén
A többi kezessel szembeni 2313. cikk – (1) Amennyiben több személy ugyanazon adóssal
visszkereset szemben ugyanazon tartozás tekintetében vállal kezességet, a tartozást
kifizető kezesnek visszkereseti joga van a többi kezessel szemben
mindegyikük részének tekintetében.
(2) Ez a kereset csak azokban az esetekben indítható meg, ha a kezes a
kifizetés előtt fordulhatott volna az adós ellen.
(3) Ha a kezesek valamelyike fizetésképtelen, az azt terhelő részt
arányosan elosztják a többi és a fizetést végző kezes között.
3. SZAKASZ
A kezesség megszűnése
Az egyesülés 2314. cikk – A főkötelezett és kezes minőség egyesülése, ha egymás

örökösévé válnak, nem szünteti meg a hitelező keresetét a főkötelezettel
szemben sem és a kezesért kezeskedő személlyel szemben sem.
A kezes mentesülése a 2315. cikk – Ha a hitelező cselekedete következtében a behelyettesítés
hitelező cselekedetének nem előnyös a kezesnek, ez utóbbi mentesül azon összeg mértékéig,
következtében amelyet nem tudna visszaszerezni az adóstól.
A kezes mentesülése a 2316. cikk – (1) Ha jövőbeli vagy meghatározatlan, illetve

jövőbeli vagy meghatározatlan időre adott tartozások fedezésére vállalják a kezességet, a
meghatározatlan kezesség három éven belül szűnik meg, az adós, hitelező és a többi kezes
kötelezettségek alól értesítése nyomán, ha időközben a követelés nem vált esedékessé.
(2) Ez a szabály nem alkalmazandó a bírósági kezesség esetében.
A fő kötelezettség megszűnése 2317. cikk – Ha a hitelező önszántából elfogadott egy ingatlant vagy
fizetés gyanánt történő egy dolgot a fő tartozás fejében, a kezes akkor is mentesül kötelezettsége
átadással alól, ha a hitelezőtől utólag elperlik azt a dolgot.
A főkötelezett végrehajtása 2318. cikk – (1) A kezes kötelezve marad a fő kötelezettség
határidejének lejárta után is abban az esetben, ha a hitelező keresetet
indított meg a főadós ellen az esedékességtől számított 6 hónapos
határidőn belül, és folytatta azt gondosan.
(2) Az (1) bekezdés előírásai alkalmazandók abban az esetben is, ha a
kezes kifejezetten korlátozta a kezességet a fő tartozás határidejére. Ebben
az esetben, a kezes csak akkor kötelezhető, ha a főadós elleni keresetet
megindították az esedékességtől számított 2 hónapos határidőn belül.
A kezes halála 2319. cikk – A kezesség megszűnik a kezes halálával még akkor is, ha
ellentétes kikötés létezik.
Különös eset 2320. cikk – (1) A főkötelezett egy bizonyos tisztségének
figyelembevételével létesített kezesség az illető tisztség megszűnésével
egyidejűleg szűnik meg.
(2) Ennek ellenére, a kezes felel a kezesség megszűnésekor meglévő
összes tartozásért, akkor is, ha azokat feltételnek vagy határidőnek vetették
alá.
III. FEJEZET
Az önálló biztosítékok
A garancialevél 2321. cikk – (1) A garancialevél az a visszavonhatatlan és feltétel

nélküli kötelezettségvállalás, amellyel a garantőr vállalja, hogy a
jogosultnak nevezett személy kérésére, egy meglévő kötelmi viszonyra
tekintettel, de attól függetlenül, fizet egy pénzösszeget egy
kedvezményezettnek nevezett harmadik személy javára, a vállalt
kötelezettség feltételeinek megfelelően.
(2) Az így vállalt kötelezettséget a kedvezményezett első egyszerű
kérésére kell teljesíteni, ha a garancialevél szövegében eltérő előírás nem
létezik.
(3) A garantőr nem érvényesítheti a kedvezményezettel szemben a
garancialevéllel vállalt kötelezettség előtt meglévő kötelmi viszonyra
alapuló kifogásokat, és nem kötelezhető fizetésre visszaélés vagy
nyilvánvaló csalás esetén.
(4) A kifizetést végző garantőr visszkereseti joggal rendelkezik a
garancialevél jogosultjával szemben.
(5) Ellentétes megegyezés hiányában, a garancialevél nem ruházható
át a meglévő kötelmi viszony jogainak és/vagy kötelezettségeinek
átruházásával egyidejűleg.
(6) A kedvezményezett átruházhatja a fizetés igénylésének jogát a

garancialevél keretében, ha a szövegében kifejezetten előírták azt.
(7) Ha a garancialevél nem írja elő másként, kibocsátásától fejt ki
joghatást, és jog szerint megszűnik az érvényessége a kikötött határidő
lejártával, függetlenül a garancialevél eredetijének átadásától.
A komfortlevél 2322. cikk – (1) A komfortlevél az a kötelezettségvállalás, amellyel a
kibocsátó tevőleges vagy tartózkodási kötelezettséget vállal egy adósnak
nevezett másik személy támogatása céljából, az utóbbi kötelezettségeinek a
hitelezőjével szembeni teljesítése érdekében.
(2) Ha az adós nem teljesíti a kötelezettségét, a komfortlevél
kibocsátója csak kártérítés fizetésére kötelezhető a hitelezővel szemben, és
csupán akkor, ha ez utóbbi bebizonyítja, hogy a komfortlevél kibocsátója
nem teljesítette a komfortlevélben vállalt kötelezettségét.
(3) A komfortlevél kibocsátója, aki/amely pert veszített a hitelezővel
szemben, visszkereseti joggal rendelkezik az adóssal szemben.
XI. CÍM
Előjogok és dologi biztosítékok
I. FEJEZET
Alkalmazási terület 2323. cikk – A jelen cím szabályozza az előjogokat, valamint a

vagyoni kötelezettség teljesítésének biztosítására szánt dologi
biztosítékokat.
A hitelezők közös biztosítéka 2324. cikk – (1) A személyesen kötelezett személy felel az összes ingó
és ingatlan, jelenlegi és jövőbeli dolgával. Ezek hitelezői közös
biztosítékául szolgálnak.
(2) Nem képezhetik az (1) bekezdésben említett biztosíték tárgyát a
végrehajthatatlan dolgok.
(3) A hitelezőknek, akiknek/amelynek a követelése a vagyon egy
bizonyos, törvény által engedélyezett, megosztott részével kapcsolatban
született, a vagyonállomány ezen részét képező dolgokat kell
végrehajtaniuk. Ha ezek nem elegendők a követelések kielégítésére, az
adós többi dolgai is végrehajthatók.
(4) A törvény szerint engedélyezett szakma gyakorlására rendeltetett
vagyon részének tárgyát képező dolgokat az illető szakmával kapcsolatban
született követelések hitelezői hajthatják végre. Ezek a hitelezők nem
hajthatják végre az adós többi dolgait.
A hitelező jogainak 2325. cikk – Az adós és a hitelező megállapodhatnak, hogy
korlátozása korlátozzák a hitelező jogát azon dolgok végrehajtását illetően, amelyek
felett nem rendelkezik jelzáloggal.
A hitelezők egyenlősége 2326. cikk – (1) Az adós dolgainak árát elosztják a hitelezők között
mindegyikük követelése értékével arányosan, azon eset kivételével,
amelyben elsőbbségi okok vagy követeléseik kielégítési sorrendjére
vonatkozó megállapodások állnak fenn közöttük.

(2) Az ugyanazon ranghellyel rendelkező hitelezők egyaránt
jogosultak fizetésre, arányosan mindegyikük követelésének értékével.
Elsőbbségi okok 2327. cikk – Az elsőbbségi okok az előjogok, jelzálogok és a
kézizálog.
Az állam elsőbbsége 2328. cikk – Az állam és területi-közigazgatási egységei követelései
tekintetében biztosított elsőbbséget külön törvények szabályozzák. Az
ilyen elsőbbség nem érintheti a harmadik személyek által előzőleg szerzett
jogokat.
A végrehajthatatlansági 2329. cikk – (1) Az elidegeníthetetlenségi kikötések érvényessége
kikötések tekintetében felállított feltételek értelemszerűen alkalmazandók azon
kikötések tekintetében, amelyekkel egy dolog végrehajthatatlanságát
határozzák meg.
(2) A törvény szerint elidegeníthetetlen dolgok végrehajthatatlanok is.
(3) A harmadik személyekkel szembeni érvényesíthetőség érdekében a
végrehajthatatlansági kikötéseket be kell jegyezni az ingó vagy adott
esetben az ingatlannyilvánossági nyilvántartásokba.
A biztosíték áthelyezése 2330. cikk – (1) Ha a terhelt dolog megsemmisült vagy
megrongálódott, a biztosítási kártérítést vagy adott esetben a kártérítésként
tartozott összeget az előjogos vagy jelzálogos követelések kifizetésére kell
fordítani, ezek rangsorának megfelelően.
(2) Ugyanezen követelések kifizetésére használandók a közérdekű
kisajátítás vagy a törvényben megállapított tulajdonjog korlátozása miatt
fizetendő kártérítési jogcím alapján tartozott összegek.
A biztosíték áthelyezésének 2331. cikk – (1) A biztosítási kártérítés címén tartozott összegeket
eljárása vagy a kártérítést külön kamathordozó bankszámlára helyezik el esetenként
a biztosított, a károsult vagy a kisajátított személy nevére és a
nyilvántartásokba a biztosítékukat bejegyző hitelezők javára.
(2) Az adós nem rendelkezhet ezekkel az összegekkel az összes
biztosított követelés megszűnéséig, csak valamennyi jelzálogos vagy
előjogos hitelező hozzájárulásával. Azonban jogában áll kamatot
bevételezni.
(3) A felek egyezségének hiányában, a hitelezők csak a jelzálogok
végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezések szerint elégíthetik ki
követeléseiket.
A biztosító opciója 2332. cikk – (1) A biztosítási szerződéssel a biztosító fenntarthatja a
jogát, hogy megjavítsa, helyreállítsa vagy helyettesítse a biztosított dolgot.
(2) A biztosító jelzi e jog gyakorlásának szándékát a hitelezőkkel,
akik/amelyek bejegyezték a biztosítékukat a nyilvántartásokba, a biztosított
esemény bekövetkezésének megismerésétől számított harmincnapos
határidőn belül.
(3) A biztosított követelések jogosultjai az értesítés kézhezvételétől
számított harminc napon belül kérhetik a biztosítási kártérítés kifizetését.
II. FEJEZET
Az előjogok
1. SZAKASZ
Fogalom 2333. cikk – (1) Az előjog a törvényben egy hitelezőnek a

követelésére való tekintettel biztosított elsőbbség.
(2) Az előjog oszthatatlan.
Az előjogok 2334. cikk – Az előjogok érvényesíthetők harmadik személyekkel
érvényesíthetősége szemben anélkül, hogy szükséges lenne bejegyzésük a nyilvántartásokba,
ha törvény másként nem rendelkezik.
Az előjogos követelések 2335. cikk – Az előjogos hitelező elsőbbséget élvez a többi hitelezővel
elsőbbsége a többi szemben, akkor is, ha azok jogai előbb keletkeztek vagy előbb lettek
követeléssel szemben bejegyezve.
Az előjogok egymás közötti 2336. cikk – (1) Az előjogok sorrendjét a törvény határozza meg.
rangsora (2) A jelen fejezetben szabályozott előjogok elsőbbséggel
rendelkeznek a ranghely megjelölése nélkül külön törvényekkel létrehozott
előjogokkal szemben.
Az előjogok megszűnése 2337. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, az előjogok a
biztosított kötelemmel egyidejűleg szűnnek meg.
2. SZAKASZ
Az általános előjogok és a különös előjogok
Az általános előjogok 2338. cikk – Az adós összes ingó és ingatlan dolga feletti előjogot a
Polgári Eljárási Törvénykönyvben előírt feltételek között határozzák meg
és gyakorolják.
A különös előjogok 2339. cikk – (1) Bizonyos ingó dolgok feletti előjogos követelések az
alábbiak:
a) a visszatartási jogot gyakorló személy követelése, mindaddig, amíg
ez a jog fennáll;
b) a ki nem fizetett eladó követelése a természetes személynek eladott
ingó dolog áráért, azon eset kivételével, amelyben a vásárló egy vállalat
javára vagy működtetésére szerzi meg a dolgot.
(2) Több előjog fennállása esetén az (1) bekezdésben meghatározott
sorrendben kell gyakorolni azokat. Bármely ellentétes kikötés meg nem
íratnak tekintendő.
A különös előjog megszűnése 2340. cikk – Ha törvény másként nem írja elő, a különös előjog
megszűnik a dolog elidegenítésével, megváltoztatásával vagy
megsemmisülésével. A 2337. cikk rendelkezései továbbra is
alkalmazandók.
Az eladó előjogának 2341. cikk – Ha a vásárló a maga során eladja a dolgot, az előjogot a
áthelyezése második vásárló által még ki nem fizetett ár felett gyakorolják,
elsőbbséggel az első vásárló előjogával szemben.
3. SZAKASZ
Az előjogok együttes megléte és az előjogok és jelzálogok együttes megléte
Több elsőbbségi ok fennállása 2342. cikk – (1) Több előjog vagy előjogok és jelzálogok együttes
fennállása esetén a követeléseket az alábbi sorrendben kell kielégíteni:
1. a 2339. cikkben előírt, az ingó dolgok feletti előjogos követelések;
2. a jelzáloggal vagy kézizáloggal biztosított követelések;
3. a többi követelés, a Polgári Eljárási Törvénykönyvben előírt
sorrendben.
(2) A különös előjoggal rendelkező hitelezőnek elsőbbsége van a
perfektuált ingó jelzálog jogosultjával szemben, ha az archívumban
bejegyzi az előjogát mielőtt a jelzálog perfektuálódott volna. Ugyanígy, az
előjogos hitelező elsőbbséget élvez egy ingatlan jelzálog jogosultjával
szemben, ha bejegyzi az előjogát a telekkönyvbe a jelzálog bejegyzése
előtt.
III. FEJEZET
A jelzálogjog
1. SZAKASZ
§.1. Közös rendelkezések
Fogalom 2343. cikk – A jelzálogjog egy kötelem teljesítésére rendeltetett ingó

vagy ingatlan dolog feletti dologi jog.
A jogi jellemzők 2344. cikk – A jelzálogjog, természeténél fogva, járulékos és
oszthatatlan. Fennáll mindaddig, amíg létezik a kötelem, amelynek a
biztosítéka, és teljes egészében kiterjed az összes terhelt dologra,
mindegyikükre és ezek mindegyik részére, azon esetekben is, amelyekben
a tulajdon vagy a kötelem osztható.
A jelzálogos hitelező jogai 2345. cikk – (1) A jelzálogjog megmarad a terhelt dolgokon,
függetlenül attól, hogy kinek a kezében vannak.
(2) A jelzálogos hitelezőnek jogában áll kielégíteni a követelését, a
törvény feltételei között, a fedezettel nem rendelkező hitelezők, valamint
az alacsonyabb ranghellyel rendelkező hitelezők előtt.
A jelzálogjog 2346. cikk – Ha törvény másként nem rendelkezik, a jelzálogjog csak
érvényesíthetősége a nyilvántartásba vételének napjától érvényesíthető harmadik személyekkel
szemben.
Az áthasonult ügyletek 2347. cikk – (1) Egy kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából
valamely dolog feletti jog megőrzésére vagy létrehozására irányuló
szerződések, függetlenül a számuktól, természetüktől vagy elnevezésüktől,
csak akkor érvényesíthetők az illető dologgal kapcsolatos jogokat
megszerző harmadik személyekkel szemben, ha bejegyezték a
nyilvántartásokba, a jelzálogjogok tekintetében meghatározott
szabályoknak megfelelően.
(2) A jelzálogjogokkal azonosítottak a tulajdonjog fenntartására

vonatkozó kikötések, a visszavásárlási megállapodások vagy a biztosíték
céljából megkötött követelés-engedményezések.
(3) A jelen fejezet rendelkezései az elsőbbségi sorrendről és a
jelzálogjogok alapításáról értelemszerűen alkalmazandók az (1)
bekezdésben említett szerződések tekintetében.
A kivételek 2348. cikk – A jelen fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a
hagyatéki jogok engedményezése és a szellemi tulajdonjogok
engedményezése esetében.
A jelzálogjog forrásai 2349. cikk – (1) Jelzálogjog csak a törvény feltételei között és a
törvényben előírt alakiságok betartásával létesíthető.
(2) A jelzálogjog lehet szerződéses vagy törvényes.
§.2 A jelzálogjog tárgya és terjedelme
A jelzálogjog tárgya 2350. cikk – (1) Jelzálogjog tárgyát képezhetik ingó vagy ingatlan,
testi vagy testetlen dolgok.
(2) Jelzálogjog terhelhet meghatározott vagy meghatározható
dolgokat, illetve vagyonállományokat.
Az elidegeníthetetlen vagy 2351. cikk – Az elidegeníthetetlen vagy végrehajthatatlan dolgok nem
végrehajthatatlan dolgok terhelhetők jelzálogjoggal.
A puszta tulajdon 2352. cikk – A puszta tulajdon jelzálogjoga kiterjed a teljes tulajdonra
jelzálogjoga a korlátolt dologi jogok megszűnésekor.
Egy osztatlan hányadrész 2353. cikk – (1) Ha a vagyonmegosztás nyomán vagy egy más
jelzálogjoga jogkeletkeztető vagy jogátruházó ügylet következtében a vagyonrendelő
megőriz valamilyen jogot a dolog anyagi része felett, a dolog feletti jog
osztatlan hányadrészén létesített jelzálogjog jog szerint átszáll a dolognak
az említett részére, azonban csak az osztatlan hányadrész értékéig.
(2) Ellenkező esetben, a jelzálogjog jog szerint átszáll a
vagyonrendelőt megillető összegekre. A 2331. cikk rendelkezései
A jelzálogos követelés 2354. cikk – A jelzálogjog ugyanolyan ranghellyel biztosítja a tőkét, a
terjedelme kamatokat, a díjakat, a késedelmi kamatokat és a dolog helyreállításával
vagy megőrzésével kapcsolatban végzett ésszerű kiadásokat.
A jelzálogjog kiterjesztése 2355. cikk – (1) A jelzálogjog kiterjed a terhelt dologgal
járulékos dologegyesülés dologegyesülés révén összekapcsolódó dolgokra is.
révén (2) Az ingó dolgok feletti jelzálogjog megmarad a terhelt dolog
átalakulásából származó dolog tekintetében is, és átszáll a terhelt dolognak más
dolgokkal való egyesüléséből vagy összeolvadásából származó dologra. Az így
létrejött dolgot dologegyesüléssel megszerző személy felel a jelzálogjogért.
Egy ingatlan tartozékát 2356. cikk – (1) Az ingó dolgok, amelyek, anélkül, hogy elveszítenék
képező ingó dolgok az egyéni jellegüket, egy ingatlan tartozékaivá válnak, jelzálogosíthatók az
ingatlannal együtt vagy külön.
(2) Az ingó dolgok jelzálogjoga továbbra is terheli a dolgot, miután ez
egy ingatlan tartozékává válik. Az ingó dolgok feletti jelzálogjog
megszűnik azonban az építőanyagok vagy más hasonló, épületbe vagy egy
telek feljavítását szolgáló építménybe belefoglalt dolgok tekintetében.
Egy dologösszesség feletti 2357. cikk – (1) Egy dologállomány feletti jelzálogjog kiterjed az
jelzálogjog ebben található összes dologra.
(2) A jelzálogjog megmarad a dologállományon, akkor is, ha az abban
található dolgok megsemmisültek, amennyiben az adós ésszerű határidőn
belül helyettesíti azokat, figyelembe véve a dolgok mennyiségét és
természetét.
A jelzálogjog 2358. cikk – (1) A jelzálogjog vagy annak ranghelye a biztosított
engedményezése követeléstől függetlenül csupán akkor engedhető át, ha a jelzálogjog
tárgyát képező összeget a létesítő jogügyletben meghatározták.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben az engedményezésre az
engedményező jelzálogos hitelező és az engedményes hitelező között az
adós értesítésével írásos formában megkötött jogügylettel kerül sor.
(3) A telekkönyvi rendelkezések vagy adott esetben az ingó
jelzálogjog harmadik személyekkel szembeni érvényesíthetőségére
vonatkozó rendelkezések továbbra is alkalmazandók.
A hajók és repülőgépek feletti 2359. cikk – A hajók és repülőgépek feletti dologi biztosítékokat
biztosítékok külön törvények szabályozzák.
§.3 A jelzálogjog jogkövetkezményei

harmadik személyekkel szemben
A jelzálogjog bejegyzése után 2360. cikk – A jelzálogos hitelező végrehajthatja a jelzálogosított

létesített dologi jogok dolgot, függetlenül attól, hogy kinek a kezében van, anélkül, hogy
figyelembe kellene vennie a jelzálogjogának bejegyzése után létesített
vagy bejegyzett dologi jogokat.
A jelzálogjog 2361. cikk – (1) A jelzálogosított dolgot megszerző személy felel az
jogkövetkezményei a dolog illető dologgal az összes jelzálogos tartozásért. A jelzálogosított dolgot
megszerzőjével szemben megszerző személynek kedvez és adott esetben kötelezi őt a jelzálogos
kötelem adósának kedvező vagy az adóst kötelező összes fizetési határidő.
(2) Ha a jelzálogosított dolog megszerzője nem szünteti meg a
jelzálogos követelést, a hitelező elkezdheti a dolog kényszervégrehajtását,
a törvény feltételei között.
A megszerző harmadik 2362. cikk – Amennyiben a jelzálogos hitelező végrehajtja és eladja a
személy előzetes dologi jogai jelzálogjogot alapító személytől egy harmadik személy által szerzett
dolgot, a tulajdon megszerzése előtt a dolog felett a harmadik személynek
meglévő fő dologi jogai újjászületnek az eredeti jog ranghelyével vagy
adott esetben a telekkönyvbe való bejegyzés következtében.
A tartozást kifizető 2363. cikk – A megszerző harmadik személy, aki/amely kifizette a
megszerző visszkeresete jelzálogos tartozást, vagy aki/amely elszenvedte a végrehajtást,
kártérítésért keresettel fordulhat – a köztörvény feltételei között – az ellen,
akitől a dolgot kapta.
A személyes kereset 2364. cikk – A jelen szakasz rendelkezései nem zárják ki a jelzálogos
megőrzése hitelező azon jogát, hogy végrehajtsa a követelés kifizetéséért személyesen
felelő személyt vagy, hogy végrehajtsa a jelzálogosított dolog termékeit, ha
a törvény azt lehetővé teszi.
§.4 Az egyezményes jelzálogjogok
A jelzálogjog alapításának 2365. cikk – Kizárólag a jelzálogosítandó jog ügyleti képességgel bíró
joga birtokosa alapíthat egyezményes jelzálogjogot.
A jelzálogjog alapítója 2366. cikk – Az egyezményes jelzálogjogot a biztosított kötelem
adósa vagy egy harmadik személy alapíthatja.
Az érvényteleníthető vagy 2367. cikk – Akinek a dolog felett érvényteleníthető vagy feltételes joga van,
feltételes jog jelzáloga csak ugyanazon semmisség vagy feltétel terhe mellett alapíthat jelzálogjogot.
Egy dologösszesség feletti 2368. cikk – Egy ingó vagy ingatlan, meglévő vagy jövőbeli, testi
jelzálogjog vagy testetlen dolgokból álló dologállomány feletti egyezményes
jelzálogjog csak egy vállalat tevékenységére rendeltetett dolgok
tekintetében alapítható.
A garantált kötelmek 2369. cikk – Egyezményes jelzálogjog alapítható bármilyen jellegű
kötelem teljesítésének biztosítására.
A jövőbeli vagy esetleges 2370. cikk – Ha egy jövőbeli kötelem teljesítését garantálja, a
kötelmek jelzálogjog nyilvántartásba vételének időpontjától rangsorolható.
Az előzetesen létesített 2371. cikk – (1) Abban az esetben, ha egy pénzösszeg biztosítékaként
biztosíték alapítják, a jelzálogjog érvényes, akkor is, ha az alapítás időpontjában az
adós nem kapta meg vagy csak részben kapta meg azt a szolgáltatást,
amelyért a jelzálogjogot alapították.
(2) Ha azonban a hitelező elutasítja az összegek átadását, amelyek
rendelkezésre bocsátására kötelezte magát, és amelyekért a jelzálogjogot
alapították, az adós kérheti a jelzálog csökkentését vagy megszüntetését, a
hitelező költségén, kifizetve neki a tartozott összegeket. A hitelező
azonban kártérítéssel tartozik.
A jelzálogszerződés tartalma 2372. cikk – (1) Az egyezményes jelzálogjog csak akkor érvényes, ha
az összeg, amely tekintetében alapították, ésszerűen meghatározható a
jelzálogjog alapítását tanúsító okirat alapján.
(2) A semmisség jogkövetkezménye mellett, a jelzálogszerződésnek
azonosítania kell az alapítót és a jelzálogos hitelezőt, meg kell jelölnie a
biztosított kötelmet, és kellően pontos leírást kell tartalmaznia a
jelzálogosított dologról.
(3) A kikötés, amely szerint a jelzálogjog az adós teljes vagyonára
vagy az összes meglévő és jövőbeli dolgára vonatkozik nem tekinthető
kellően pontos leírásnak a (2) bekezdés értelmében.
Az alapító jogai 2373. cikk – A jelzálogjogot alapító személy használhatja, kezelheti és
rendelkezhet a terhelt dologgal, azzal a kötelezettséggel, hogy ne sértse a
jelzálogos hitelező jogait.
A jelzálogjogot alapító 2374. cikk – Az alapító nem semmisítheti meg és nem rongálhatja
személy kötelezettségei meg a terhelt dolgot, továbbá nem csökkentheti jelentősen az értékét,
hacsak ez a megsemmisítés, megrongálás vagy értékcsökkenés nem a
dolog szokásos használata során vagy szükségállapotban következik be.
A kártérítések 2375. cikk – Jelzálogos követelése értékéig a hitelező kártérítést
követelhet a terhelt dolog megsemmisítése, megrongálása vagy
értékcsökkenése miatt elszenvedett károkért, akkor is, ha követelése nem
folyósítható vagy nem esedékes. A hitelezőnek így fizetett kártérítéseket a
jelzálogos követelésen kell felszámítani.
Az elidegeníthetetlenségi 2376. cikk – A jelzálogosított dolog feletti rendelkezési ügyletek

kikötés érvényesek akkor is, ha a megszerző ismerte a jelzálogszerződés azon
kikötését, amely tiltja az átruházást vagy, amely kinyilvánítja, hogy egy
ilyen átruházás egyenértékű a biztosított kötelem nem-teljesítésével.
2. SZAKASZ
Az ingatlan jelzálogjog
§.1 Az ingatlan jelzálogjog alapítása
A telekkönyvbe való 2377. cikk – (1) Az ingatlan feletti jelzálogjogot a telekkönyvbe való
bejegyzés bejegyzéssel alapítják.
(2) Egy dologállomány feletti jelzálogjog nem terheli az abban
található ingatlanokat, csak a jelzálogjognak minden egyes ingatlan
tekintetében való telekkönyvi bejegyzésétől.
A szerződés formája 2378. cikk – (1) A jelzálogszerződést – az abszolút semmisség
jogkövetkezménye mellett – hivatalos okirat formájában köti meg a
közjegyző vagy a konzuli hivatal.
(2) A jogi személy dolgai feletti jelzálogjog az alapító okiratnak a
képviseletre vonatkozó szabályaival összhangban magánokirattal
szentesített határozatok vagy meghatalmazások nyomán nyújtott feladatkör
alapján alapítható.
Az ingatlan jelzálogjog 2379. cikk – (1) Jelzálogosíthatók:
tárgya a) az ingatlanok a tartozékaikkal;
b) ezen ingatlanok és tartozékaik haszonélvezete;
c) az ingatlanok feletti jogok hányadrészei;
d) az építményi jog.
(2) Egy ingatlan meglévő vagy jövőbeli bérei vagy haszonbérei,
valamint e bérek vagy haszonbérek megfizetésére vonatkozó biztosítási
szerződések alapján fizetett kártérítések feletti jelzálogjog az
ingatlannyilvánosságra vonatkozó szabályokat követi.
Egy jövőbeli építmény feletti 2380. cikk – A jövőbeli építmények feletti jelzálogjog nem
jelzálogjog kebelezhető be, csupán előjegyezhető a telekkönyvben, a törvény feltételei
között.
A jelzálogjog bejegyzése 2381. cikk – A jelzálogjog bejegyezhető akár a teljes ingatlan
tekintetében, akár az ingatlan feletti jog hányadrésze tekintetében.
A jelzálogjog kiterjesztése a 2382. cikk – A jelzálogjog bármilyen más alakiság nélkül kiterjed az
javításokra ingatlan építményeire, javításaira és tartozékaira, akkor is, ha azok a
jelzálogjog alapítást követően jönnek létre/valósulnak meg.
A jelzálogjog kiterjesztése az 2383. cikk – (1) A jelzálogjog kiterjed az ingatlannak a
ingatlan gyümölcseire kényszervégrehajtás megkezdésének bejegyzését vagy adott esetben a
fizetésképtelenségi eljárás megnyitásának bejegyzését követően létrejött
gyümölcseire.
(2) Ez a jog csak a kényszervégrehajtás megkezdésének bejegyzését,
illetve a fizetésképtelenségi eljárás megnyitásának bejegyzését követően
érvényesíthető a lakókkal szemben.
(3) A tulajdonos által a még nem esedékes jövedelmekre vonatkozóan
megkötött jogügyletek vagy azok végrehajtása más hitelezők által nem

érvényesíthetők a jelzálogos hitelezővel szemben a felszólítás bejegyzése után.
§.2 A felek jogai és kötelezettségei
Az elidegeníthetetlenségi 2384. cikk – (1) A jelzálogosított dologra vonatkozó rendelkezési

kikötés jogügyletek érvényesek akkor is, ha az, aki a dolgot megszerezte ismeri a
jelzálogszerződés azon kikötését, amely megtiltja az ilyen jellegű
ügyleteket, vagy amely kinyilatkoztatja, hogy ezek megkötése egyenértékű
a kötelem nem-teljesítésével.
(2) Az adóst a biztosított kötelem fejében kérésre előzetes és azonnali
fizetésre vagy ugyanazon dolog felett egy más biztosíték létesítésével egy
más kötelezettség teljesítésére kötelező kikötések meg nem írtnak
tekintendők.
A zálogtárgyon való 2385. cikk – Meg nem írtnak tekintendő az a kikötés, amely alapján a
haszonszerzés semmissége jelzálogos hitelező engedéllyel rendelkezik, hogy, a végrehajtás
megkezdéséig, birtokolja a jelzálogosított ingatlant, illetve eltulajdonítsa
annak gyümölcseit vagy bevételeit.
§.3 A törvényes jelzálogjogok
A törvényes jelzálogjogban 2386. cikk – A törvényben meghatározott eseteken kívül, törvényes

részesülő követelések jelzálogjogban részesül:
1. az eladó, az eladott dolog felett, a tartozott árért; ez a rendelkezés
alkalmazandó a megváltásos csere vagy a megváltásos teljesítés helyetti
adás esetében az elidegenítő javára, a tartozott megváltás kifizetéséért;
2. a ígérettevő vásárló a szerződési ígéret nem-teljesítéséért, amelynek
tárgya a telekkönyvbe bejegyzett ingatlan, az illető ingatlan tekintetében, a
számlájára fizetett összegek visszaszolgáltatásáért;
3. egy ingatlan megszerzésére pénzösszeget kölcsönző személy, az így
szerzett ingatlan felett, a kölcsön visszafizetéséért;
4. egy ingatlant a tartásért cserében elidegenítő személy, az
elidegenített ingatlan felett, a nem teljesített tartásdíjnak megfelelő
életjáradék kifizetéséért; a tartás adósának tulajdonjogát csak ezzel a
jelzálogjoggal egyidejűleg jegyzik be a telekkönyvbe;
5. a tulajdonostársak, a megváltások kifizetéséért vagy azon
tulajdonostárs által tartozott árért, akinek/amelynek odaítélték az ingatlant,
illetve az elperlésből származó követelés biztosításáért, az ilyen
kötelezettséggel tartozó tulajdonostársat megillető ingatlan felett;
6. a tulajdonossal egy ingatlan felépítésében, újjáépítésében vagy
megjavításában megállapodó építészek és vállalkozók, az ingatlan felett, az
azoknak tartozott összegek biztosításáért, azonban kizárólag a
megvalósított értéktöbblet mértékéig;
7. az egyedi hagyományosok, a hagyomány végrehajtására kötelezett
személyt a hagyatékból megillető ingatlanok felett, a hagyomány
kifizetéséért.
3. SZAKASZ
Az ingó jelzálogjog
I. A jelzálogjog alapítása
A jelzálogjog alapítása és 2387. cikk – Az ingó jelzálogjogot a jelzálogszerződés megkötésével

hatásossága alapítják, azonban joghatásokat a biztosított kötelem keletkezésétől fejt ki,
az alapító pedig jogokat szerez a jelzálogosított dolgok felett.
A jelzálogszerződés formája 2388. cikk – Az ingó jelzálogjogot alapító szerződést – az abszolút
semmisség jogkövetkezményének terhe mellett – hivatalos okirat vagy
magánokirat formájában kell megkötni.
Az ingó jelzálogjog tárgya 2389. cikk – Jelzálogjog tárgyát képezhetik:
a) az adásvételi, bérleti szerződésből vagy egy dologgal kapcsolatban
megkötött bármely más jogügyletből, egy biztosítási szerződésből, egy
kötelezettség vállalására vagy egy biztosíték létesítésére, hitelkártya vagy
betéti kártya használatára vagy a lottónyereségre, illetve a törvény feltételei
között szervezett más szerencsejátékon való nyereségre való tekintettel
született pénzbeli követelések;
b) a névre, utasításra vagy bemutatóra szóló értékpapírok formáját öltő
követelések;
c) bankszámlák;
d) részvények és törzsbetétek, értékpapírok és más pénzügyi eszközök;
e) a szellemi tulajdonjog és más testetlen dolgok;
f) a kőolaj, földgáz és más kitermelhető ásványi erőforrások;
g) az állatállományok;
h) a betakarítandó termények;
i) a kivágandó erdők;
j) a bérleti szerződés tárgyát képező tárgyi dolgok, amelyeket eladás,
bérbeadás vagy szolgáltatásnyújtási szerződés alapján való szolgáltatás
érdekében birtokolnak, amelyeket szolgáltatásnyújtási szerződés alapján
nyújtanak, valamint egy vállalat üzemeltetése során használt nyersanyagok
vagy használatra, illetve feldolgozásra szánt anyagok, a gyártási
folyamatban lévő és a késztermékek;
k) egy vállalat tartós működtetésében használt felszerelések,
létesítmények vagy bármely más dolog;
l) bármely más ingó, testi vagy testetlen dolog.
A pénzeszközök jelzálogjoga 2390. cikk – (1) A pénzeszközök feletti jelzálogjog alapítására a velük
végzett ügyleteket lebonyolító piac szabályai szerint kerülhet sor.
(2) Egy gazdasági társaság részvényei vagy törzsbetétei feletti
jelzálogjog külön törvényben meghatározott szabályok szerint alapítható.
A jelzálogosított dolog leírása 2391. cikk – (1) A jelzálogszerződésnek a terhelt dolog pontos leírását
kell tartalmaznia.
(2) A leírás kellően pontos akkor is, ha a dolgot nem individualizálták,
amennyiben lehetővé teszi annak ésszerű azonosítását.
(3) A leírásra sor kerülhet a jelzálogosított dolgok jegyzékének

összeállításával, kategóriájuk meghatározásával, a mennyiség
megjelölésével, egy meghatározási módszer megszabásával és bármely
más módon, amely ésszerűen lehetővé teszi a jelzálogosított dolog
azonosítását.
(4) Ha a jelzálogjog egy állományra vonatkozik, a szerződésnek
tartalmaznia kell annak természetét és tartalmát.
(5) A kikötés, amely alapján a jelzálogjog az alapító összes ingó
dolgát, illetve az összes meglévő és jövőbeli ingó dolgát terheli, nem
minősül az (1) bekezdés értelmében kellően pontos leírásnak.
(6) Ha a jelzálogjog bankszámlára vonatkozik, azt külön kell
individualizálni a jelzálogszerződésben.
A jelzálogjog kiterjesztése a 2392. cikk – (1) A jelzálogjog kiterjed a jelzálogosított dolog
termékekre gyümölcseire vagy termékeire, valamint az alapító által a jelzálogosított
dologgal kapcsolatban megkötött ügykezelési vagy rendelkezési ügylet
nyomán kapott összes dologra is.
(2) Úgyszintén, a jelzálogosított dolog termékének tekintendő bármely
dolog, amely helyettesíti vagy magában foglalja az eredeti dolog értékét.
A jelzálogosított dolog 2393. cikk – (1) Egy dolgot egy hasonló jellegű dolgokat elidegenítő
elidegenítése vállalattól annak szokványos tevékenysége nyomán megszerző személy az
elidegenítő által alapított jelzálogjogoktól mentesen szerzi meg a dolgot,
akkor is ha a jelzálogjog perfektuált, és a megszerzőnek tudomása van
arról.
(2) Ebben az esetben, a jelzálogjog átszáll a jelzálogosított dolog
elidegenítéséből eredményezett árra vagy más dolgokra.
II. A felek jogai és kötelezettségei
A vizsgálati jog 2394. cikk – A jelzálogos hitelezőnek jogában áll megvizsgálni a

jelzálogosított dolgot. Azonban köteles tartózkodni a jelzálogosított dolgot
birtokló személy tevékenységének megzavarásától.
A jelzálogosított dolog 2395. cikk – A kikötés, amellyel a jelzálogos hitelező fenntartja a
gyümölcsei beszedésének joga jogát, hogy eltulajdonítsa a jelzálogosított dolog termékeit a követelés
fejében csak akkor érvényes, ha részletesen meghatározza e jog gyakorlása
nyomán a biztosított követelés csökkentésének feltételeit és mértékét.
Az előrelátható esedékesség 2396. cikk – (1) A jelzálogos hitelezőnek jogában áll esedékesnek
tekinteni a biztosított követelést, és végrehajtani a jelzálogot, ha
megállapítja a jelzálogosított dolog megfelelő karbantartásának
elhanyagolását vagy más, az adósnak felróható olyan cselekedeteket,
amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a jelzálog végrehajtását,
úgy, ahogyan azokat a cselekedeteket meghatározták a
jelzálogszerződésben.
(2) A hitelező csak akkor gyakorolhatja az (1) bekezdésben említett
jogot, ha ésszerűen megalapozottan azt feltételezi, hogy a jelzálogosított
dolog veszélybe kerülhet, vagy fennáll annak a lehetősége, hogy a kötelem
végrehajtása akadályokba ütközzön.
(3) Az adóst a biztosított kötelem fejében kérésre előzetes és azonnali
fizetésre vagy ugyanazon dolog felett egy más biztosíték létesítésével egy
más kötelezettség teljesítésére kötelező kikötések meg nem írtnak

tekintendők.
A jelzálogjogra vonatkozó 2397. cikk – (1) Az alapító kérvénnyel fordulhat a jelzálogos
nyilatkozatok hitelezőhöz, amelyben az alábbiakat kérheti:
a) a jelzálogjoggal biztosított követelés fennmaradó értékére
vonatkozó nyilatkozat kibocsátását;
b) az adós véleménye szerint a jelzálogjog tárgyát képező dolgok
jegyzékének igazolását vagy adott esetben kiigazítását;
c) hogy esetenként igazolja vagy igazítsa ki a követelés értékét,
amelyre, az adós véleménye szerint az adott időpontban a jelzálogjog még
biztosítékot nyújt.
(2) A hitelezőnek kötelessége közölni az adóssal az (1) bekezdésben
említett kérvény kézhezvételétől számított 15 napos határidőn belül
esetenként az alábbiakat:
a) egy írásos nyilatkozatot, amelyben megjelöli a jelzálogjoggal
biztosítandó fennmaradó összeget;
b) az adósnak a terhelt dolgokra és a fennmaradó összegre vonatkozó
nyilatkozatának igazolását vagy kiigazítását;
c) egy nyilatkozatot, amely szerint már nem a jelzálogjog birtokosa,
megjelölve egyúttal jogutódja nevét és címét.
(3) Az adósnak jogában áll havonta térítésmentesen megszerezni egy
ilyen nyilatkozatot.
(4) A hitelező kérheti az adóstól azon ésszerű kiadások megtérítését,
amelyeket a (3) bekezdésben említettől eltérő kiegészítő igénylésre adott
nyilatkozat kibocsátása eredményezett.
§.2 A követelések feletti jelzálogjogok
I. Közös rendelkezések
A jelzálogjog tárgya 2398. cikk – A jelzálogjog tárgyát képezheti egy vagy több
meghatározott követelés, illetve egy követelés-összesség.
A követelés-összesség feletti 2399. cikk – Egy követelés-összesség feletti jelzálogjog nem
jelzálogjog mértéke tartalmazza az adós dolgainak egy harmadik személy jogainak
érvényesítése nyomán bekövetkező elidegenítéséből származó
követeléseket és az adós által a dolgaira vonatkozóan megkötött biztosítási
szerződésekből származó követeléseket sem.
A jelzálogjog adóssal 2400. cikk – (1) A jelzálogos hitelező csak akkor kérheti a kifizetést,
szembeni érvényesíthetősége ha írásban közölte az adósával a jelzálogjog meglétét, a jelzálogos
követelést, a tartozott összeget, a kifizetési helyet és módot.
(2) A jelzálogjog okirattal való elfogadása a jelzálogos követelés
adósa által ugyanolyan joghatásokat fejt ki.
A jelzálogjoggal terhelt 2401. cikk – (1) Az adós csak akkor mentesül a kötelezettség alól, ha
követelés kifizetése kifizeti a jelzálogos hitelezőt a közlésben megjelölt módon.
(2) Ennek ellenére, a jelzálogjoggal terhelt követelés adósa fizethet az
alapítónak, ha a jelzálogos hitelező nem közli vele a jelzálogjog
bizonyítékát annak írásban való igénylésétől számított 15 napos határidőn
belül.
(3) A jelzálogjog bizonyítására sor kerülhet a jelzálogszerződés hiteles
másolatával vagy a jelzálogjog-értesítés egy másolatával.
A jelzálogjoggal garantált 2402. cikk – Egy ingó vagy ingatlan jelzálogjoggal biztosított
követelés jelzálogosítása követelés feletti jelzálogjogot be kell jegyezni az archívumba. Úgyszintén,
a hitelezőnek, akinek javára a követelésre jelzálogot kötöttek, át kell adnia
a követelés adósának a jelzálog-értesítés egy másolatát.
II. A felek jogai és kötelezettségei
A terhelt követelés adósa 2403. cikk – Mind a jelzálogjog alapítója, mind pedig a jelzálogos
elleni keresetek hitelező keresetet indíthat a jelzálogjog tárgyát képező követelés adósával
szemben, azzal a kötelezettséggel, hogy bevonják a másik felet is a perbe.
A jelzálogos hitelező jogai 2404. cikk – A jelzálogos hitelező a követelés esedékességi
időpontjában beszedi a követelés tőkéjét, kamatait és a követelésből
származó összes többi összeget, nyugtázva a kapott összegeket.
A beszedett összegek 2405. cikk – Ellentétes kikötés hiányában a hitelező a fizetések
beszámítása beszámítása tekintetében meghatározott szabályok szerint beszámítja az
akár még nem esedékes követelésén felszámított összegeket.
Az összegek beszedése a 2406. cikk – (1) A jelzálogjog alapító okiratával a jelzálogos hitelező
jelzálogjogot alapító személy megengedheti a jelzálogjogot alapító személynek, hogy az esedékességi
által időpontban felszámolja a jelzálogos követelés alapján megillető tőkét,
kamatokat és egyéb összegeket.
(2) A jelzálogos hitelező bármikor visszavonhatja ezt a hozzájárulást,
azzal a kötelezettséggel, hogy írásban értesíti a jelzálogjog alapítóját és a
jelzálogos követelés adósát.
A ki nem fizetett összegek 2407. cikk – A jelzálogos hitelező nem köteles maga visszaszerezni
végrehajtása bírósági úton a jelzálogos követelés adósa által ki nem fizetett összegeket.
Köteles azonban azonnal értesíteni a jelzálogjogot alapító személyt
bármilyen szabálytalanságról az adós által tartozott összegek kifizetésével
kapcsolatosan.
A különbözet visszaadása 2408. cikk – A jelzálogos hitelező köteles átadni az adósának a
bevételezett összegeket, amelyek meghaladják a jelzálogos követelés, a
kamatok és a kiadások összegét. Bármely ellentétes kikötés meg nem
§.3 Az ingó jelzálogjog perfektuálása
A perfektuált ingó 2409. cikk – (1) A jelzálogjog perfektuált, ha a 2387. cikk

jelzálogjogok rendelkezéseinek megfelelő joghatásokat fejt ki, és teljesültek a törvényben
előírt nyilvánossági alakiságok.
(2) Az ingó jelzálogjogok nyilvánosságát az archívumba való
bejegyzésükkel biztosítják, ha törvény másként nem rendelkezik.
(3) A perfektuált jelzálogjog érvényesíthető az alapító többi
hitelezőjével szemben, a jelzálogosított dolog felett utólag jogokat szerző
személyekkel, valamint az összes többi személlyel szemben.
(4) Ha nem is perfektuálták, azonban pontos keltezéssel ellátott
okirattal állapították meg, a jelzálogjog érvényesíthető a hitelezőkkel

szemben, akiknek ugyanazon dologra vonatkozó utólagos jelzálogjogai
nem lettek perfektuálva.
A számlák feletti jelzálog 2410. cikk – (1) A banknál vagy más hitelintézetnél nyitott számlák
nyilvánossága feletti jelzálogjog nyilvánossága a jelzálogjog archívumba való
bejegyzésével valósul meg, vagy történhet akár a számla felett gyakorolt
ellenőrzéssel is.
(2) A jelzálogos hitelező megszerzi a számla feletti ellenőrzést, ha:
a) a jelzálogos hitelező éppen a számlanyitó bank;
b) az alapító, a bank és a jelzálogos hitelező írásban megállapodnak,
hogy a bank, anélkül, hogy kérné a jelzálogjog alapítójának beleegyezését,
követi az utasításokat, amelyek révén a hitelező rendelkezik a számlán lévő
összegek tekintetében; vagy
c) a jelzálogos hitelező a számla tulajdonosává válik.
(3) A (2) bekezdésben említett feltételeket teljesítő jelzálogos hitelező
ellenőrzést gyakorol a számla felett akkor is, ha a jelzálogjog alapítója
megőrzi a számlán lévő összegekkel való rendelkezés jogát.
A pénzeszközök feletti 2411. cikk – Azon pénzeszközök feletti jelzálogjog nyilvánossága,
jelzálogjogok nyilvánossága amelyek a pénzeszközök forgalmát lebonyolító piac szabályai szerint
átruházhatók a piac nyilvántartásaiba való egyszerű bejegyzéssel, az
említett piac tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően valósul
meg.
A jelzálog ranghelyének 2412. cikk – (1) Ha az archívumba eredetileg bejegyzett terhelt dolog
megőrzése leírása nem fedi az eredményezett termékek típusát, a jelzálog ranghelye e
termékek tekintetében csak akkor marad meg, ha a hitelező bejegyez az
archívumba egy módosító értesítést a termékeknek a jelzálogjog alapítója
általi megszerzésének időpontjától számított 15 napos határidőn belül.
(2) Ha a jelzálogosított dolog termékei meghatározható eredetű
pénzösszegek, a jelzálogjog megőrzi ranghelyét ezek felett is anélkül, hogy
szükséges lenne egy módosító értesítés bejegyzése.
§.4 Az ingó jelzálogjogok bejegyzése
Az Ingó Dologi Biztosítékok 2413. cikk – (1) Az ingó jelzálogjogokra vonatkozó ügyletek, az
Elektronikus Archívuma ezekkel azonosított ügyletek, valamint a törvényben előírt más jogok
bejegyzésére az Ingó Dologi Biztosítékok Elektronikus Archívumában
kerül sor.
(2) Az archívum szervezetét és működését külön törvény szabályozza.
A jelzálogjog érvényessége 2414. cikk – Az archívumba való bejegyzés nem érvényesíti a semmis
jelzálogokat.
A bejegyzés 2415. cikk – Egy dolog feletti jelzálogjogot bejegyző hitelezőnek
jogkövetkezményei vélelmezhetően tudomása van az illető dologgal kapcsolatban előzőleg
bejegyzett összes jelzálogjogról. Az ellentétes bizonyítás nem megengedett.
Az értesítés és a 2416. cikk – Ha eltérés van az értesítési formanyomtatványban és a
jelzálogszerződés közötti jelzálogszerződésben foglalt információk között, a harmadik személyek,
eltérések illetve a felek és harmadik személyek közötti viszonyokban az értesítési
formanyomtatványban foglalt információk érvényesülnek.
A bejegyzésről szóló értesítés 2417. cikk – A jelzálogos hitelezőnek kötelessége közölni az

alapítóval a jelzálog-értesítés egy másolatát a bejegyzésétől számított
legfeljebb 24 órán belül.
A felek lakhelye 2418. cikk – (1) Egy jelzálogszerződés feleinek harmadik
személyekkel szembeni jogai és kötelezettségei megvalósításában úgy
tekintendő, hogy a lakhelyük megegyezik a jelzálog-értesítésben
feltüntetettel. A jelzálogszerződés szerint az értesítési
formanyomtatványban feltüntetett címre továbbított valamennyi közlés
érvényes és joghatást fejt ki.
(2) A lakhelyet változtató félnek közölnie kell a változtatást a másik
féllel, és be kell azt jegyeztetnie az archívumba.
A törlési kötelezettség 2419. cikk – A biztosított kötelem kifizetésének időpontjától számított
legfeljebb 10 napon belül a jelzálogos hitelezőnek kérnie kell az archívum
kezelőjétől a jelzálogjog törlését. A jelzálogos hitelező, aki/amely
elmulasztja kérni a jelzálogjog törlését, felel az adósnak és a jelzálog-
alapítónak okozott közvetlen és közvetett károkért. Ebben az esetben, a
kifizetendő kártérítések értéke nem lehet kevesebb, mint 500 euró
lejegyenértéke.
4. SZAKASZ
Több jelzálogos hitelező
Több ingó jelzálogjog 2420. cikk – (1) A perfektuált jelzálogjogok ranghelyét a jelzálogok
együttes megléte bejegyzésének vagy perfektuálásának sorrendjében határozzák meg.
(2) A nem perfektuált jelzálogjogok ranghelyét az alapításuk sorrendje
határozza meg.
(3) A perfektuált jelzálogjog mindig megelőzi a nem perfektuált
jelzálogjogokat.
Több ingatlan jelzálogjog 2421. cikk – Az ingatlan jelzálogjogok ranghelyét a telekkönyvbe való
együttes megléte bejegyzési kérelmek iktatási sorrendje határozza meg.
Az ingó és ingatlan jelzálogok 2422. cikk – Ha ugyanazt a dolgot mind ingó jelzálogjogok, mind
együttes megléte pedig ingatlan jelzálogjogok terhelik, a korábbi bejegyzéssel vagy
perfektuálással rendelkező hitelezők részesülnek előnyben.
A bejegyzett jelzálogjogok és 2423. cikk – (1) A hitelező, akinek/amelynek a jelzálogjogát
a kézizálogok együttes bejegyezték az archívumba, elsőbbséggel rendelkezik a kézizálogos
megléte hitelezővel szemben, aki/amely a jelzálogosított dolog birtokába került a
jelzálogjog bejegyzése után.
(2) A kézizálogos hitelezőnek bizonyítania kell a dolog birtokába
jutásának időpontját.
Az általános és különös 2424. cikk – Egy ingó dolgokból álló dologösszesség és egy
jelzálogjogok együttes meghatározott ingó dolog feletti jelzálogjog közül annak van elsőbbsége,
megléte amelyet elsőként bejegyeztettek vagy perfektuáltak.
Az előjogos ingó 2425. cikk – (1) Egy dolog eladójának vagy a dolog megvásárlására
jelzálogjogok kölcsönt nyújtó hitelező javára alapított jelzálogjognak elsőbbsége van egy
előző jelzálogjoggal szemben, ha azelőtt, mielőtt az adós megszerezte a
jelzálogosított dolog birtokát, az értesítést bejegyezték az archívumba, és
az eladó vagy adott esetben a hitelező írásban értesíti az előző jelzálogos
hitelezőt az eladásról és a jelzálogjog bejegyzéséről.

(2) A termés vagy az értékesítésével megszerzendő termékek feletti
jelzálogjog, amelyet a termés előállításához szükséges összegek
megszerzése érdekében alapítottak, valamint a növények növekedési
időszakában vagy a betakarítást 6 hónappal megelőző időszakban alapított
jelzálogjog archívumba való bejegyzése időpontjától elsőbbséggel bír
bármilyen más jelzálogjoggal szemben.
(3) Az állatállományok vagy azok termékei feletti jelzálogjog, amelyet
a jelzálogjogot alapító személy az állatok táplálásához vagy kezeléséhez
szükséges takarmány, gyógyszerek vagy hormonkészítmények beszerzését
szolgáló alapok biztosítása érdekében alapított, elsőbbséggel bír az
ugyanazon dolog vagy termékei feletti bármely más jelzálogjoggal
szemben – a takarmány, a gyógyszerek vagy a hormonkészítmények
eladója jelzálogjogának kivételével.
A számlák feletti jelzálogjog 2426. cikk – Egy számla felett ellenőrzést gyakorló hitelező
jelzálogjoga elsőbbséggel bír az ellenőrzéssel nem rendelkező hitelező
jelzálogjogával szemben.
A jelzálogjogok ranghelyének 2427. cikk – (1) A hitelezők megállapodhatnak a jelzáloguk
engedményezése sorrendjének megváltoztatásáról, a megfelelő nyilvántartásba való
bejegyzés feltételével.
(2) Ha a rangsort megváltoztató jelzálogjogok között vannak más
biztosítékok is, vagy olyan jogok, amelyek birtokosai nem egyeztek bele a
változtatásba, a megegyezés csak annyiban érvényesíthető velük szemben,
amennyiben érvényesíthető volt a biztosíték, amelynek a ranghelyét
átengedték.
(3) Minden esetben, az engedményezés az átengedett ranghelyű
követelés mértékéig történhet.
(4) Ha a jelzálogosított dolgot árverésen eladták, egy követelés
ranghelyét feltétel alatt megszerző hitelező lemondhat a rangsor
változtatásáról, a feltételes jelzálogos követelés pedig újra az átengedett
ranghellyel rendelkezik.
5. SZAKASZ
A jelzálogjog megszűnése
A jelzálogjog megszűnése 2428. cikk – (1) Az ingatlan jelzálogjog telekkönyvből való törléssel
vagy a dolog teljes megsemmisülésével megszűnik meg.
(2) Az ingó jelzálogjog megszűnik, az ingatlan jelzálogjog pedig
törölhető az alábbi okok valamelyike miatt:
a) a fő kötelezettségnek a törvényben előírt bármelyik módon való
megszűnése;
b) azon esemény be nem következése, amelytől függ a biztosított
kötelem keletkezése, vagy azon esemény bekövetkezése, amelytől a
megszűnését tették függővé;
c) azon esemény be nem következése, amelytől a jelzálogjog
megszületése függ, vagy azon esemény bekövetkezése, amelytől a
megszűnése függ;
d) a terhelt dolog hitelező általi megszerzése;

e) a hitelező kifejezett vagy hallgatólagos lemondása a jelzálogjogról;
f) a törvényben előírt bármely más esetben.
(3) Mindezek ellenére, a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett
esetekben a jelzálogjog nem szűnik meg, ha a felek megállapodnak, hogy
egy más meghatározott vagy meghatározható kötelem biztosítására
fordítsák, a más személyek által előzőleg szerzett jogok sérelme nélkül.
IV. FEJEZET
A jelzálogjog érvényesítése
1. SZAKASZ
A jelzálogjog érvényesítése 2429. cikk – Amennyiben az adós önszántából nem teljesíti a

kötelezettségét, a hitelező végrehajthatja a jelzálogosított dolgot a jelen
fejezet rendelkezéseinek megfelelően.
Az érvényesítés feltételei 2430. cikk – A jelzálog érvényesítésére csak végrehajtható jogcím
alapján és nem vitatott, folyósítható és esedékes követelés ellenében
kerülhet sor.
A végrehatható jogcímek 2431. cikk – Az érvényesen megkötött jelzálogszerződések
végrehajtható jogcímet képeznek, ha törvény szerint végrehajtási
záradékkal vannak ellátva.
A követelés teljesítésének más 2432. cikk – A jelen fejezet rendelkezései nem sértik a hitelező jogát,
módjai hogy teljesítse követelését egy személyes kereset útján, vagy kérje a
jelzálogjog érvényesítéséhez szükséges összes intézkedés meghozatalát, a
Polgári Eljárási Törvénykönyvnek megfelelően.
A bontó záradék tilalma 2433. cikk – Meg nem írtnak tekintendő bármely kikötés, amely
szerint az adós kötelezettségének végrehajtását biztosítandó, a hitelező
fenntartja jogát, hogy a dolog visszavonhatatlan tulajdonosává váljon, vagy
azzal a törvényben megkövetelt alakiságok teljesítése nélkül rendelkezzen.
Az ingó dolgok sortartása 2434. cikk – Egy alacsonyabb ranghelyű jelzálogos hitelező
szembeszegülhet az ő jelzálogjogát képező ingó dolog végrehajtásával, ha
elegendő ingóság maradt a magasabban rangsorolt hitelező javára
ugyanazon tartozás fejében, és kérheti az előzetes sortartást a 2295.
cikkben szabályozott alakiságok betartásával. Ha a kérelmet elfogadják, a
jelzálogosított dolog végrehajtása felfüggesztődik.
2. SZAKASZ
Az ingó jelzálogjog érvényesítése
§.1 A testi ingó dolgok jelzálogjogának érvényesítése
I. Az adós dologtól való megfosztása
A hitelező jogai 2435. cikk – A teljesítés elmulasztása esetén a hitelezőnek jogában áll,
saját választása szerint:
a) eladni a jelzálogosított dolgot a 2445 – 2459. cikk feltételei között;

b) eltulajdonítani a dolgot a jelzálogos követelés megszüntetése
érdekében a 2460 – 2463. cikk feltételei között;
c) átvenni a dolgot ügykezelés céljából a 2468 – 2473. cikk feltételei
között.
Egy ingatlan tartozékainak 2436. cikk – Ha egy jelzálogjog egy ingatlan tartozékait képező ingó
végrehajtása dolgokat terhel, a jelzálogos hitelező érvényesítheti azok tekintetében a
jelen szakaszban elismert jogokat, azon eset kivételével, amelyben
megkezdték a végrehajtást az ingatlan jelzálogjogok érvényesítése
tekintetében megállapított szabályoknak megfelelően.
Egy ingatlan tartozékainak 2437. cikk – (1) Ha az ingatlan tartozékát képező jelzálogjog birtokosa
különválasztása elsőbbséget élvez az illető ingatlan feletti egyéb dologi jogok birtokosaival
szemben, az adós általi teljesítés elmulasztása esetén, különválaszthatja a
két dolgot.
(2) Ebben az esetben, a jelzálogos hitelező köteles kártérítést fizetni az
ingatlan feletti dologi jogok birtokosainak, a jogalapító kivételével, a két
dolog különválasztásával okozott károk jóvátételéhez szükséges
kiadásokért.
(3) A hitelezőnek nem kell kártérítést fizetnie az ingatlan dolog
értékcsökkenéséért, amelyet a jelzálogosított dolog eltávolítása vagy
helyettesítésének szükségessége okoz.
(4) A kártérítésre jogosultak elutasíthatják a dolgok különválasztását
mindaddig, amíg a jelzálogos hitelező nem nyújt megfelelő biztosítékot a
kártérítések kifizetésére.
(5) A jelen cikk rendelkezései nem alkalmazandók egy építménybe
belefoglalt szokványos építőanyagok esetében.
A dolgok átvételének joga 2438. cikk – A jelzálogos hitelezőnek jogában áll:
a) átvenni a jelzálogosított dolgokat, azok minden tartozékával;
b) anélkül, hogy elmozdítaná, meghozhatja a szükséges
intézkedéseket, hogy a berendezések és más hasonló dolgok már ne
legyenek használhatók, és utólag rendelkezhessen ezek vonatkozásában a
2447. cikk rendelkezéseinek megfelelően.
A dolog átvétele 2439. cikk – A hitelező átveheti a jelzálogosított dolgot saját
eszközeivel vagy egy végrehajtó szerv közreműködésével.
A dolog átvétele saját 2440. cikk – (1) Ha a jelzálogszerződés kifejezetten lehetővé teszi, a
eszközökkel hitelező átveheti a dolgot, valamint az alapítónak a dolog feletti
tulajdonjogát megállapító jogcímeket és okiratokat, saját eszközeivel,
anélkül, hogy szükséges lenne bármilyen engedély vagy előzetes értesítés.
(2) A hitelező azonban nem zavarhatja a közrendet és a nyugalmat, és
nem folyamodhat, közvetlenül vagy közvetetten, kényszerhez, akkor sem,
ha a cselekedete nem képezne bűncselekményt. E kötelezettséget korlátozó
bármely kikötés meg nem írtnak.
A jelzálogosított dolog 2441. cikk – (1) Az ingó dolgot birtokló személy köteles átadni azt a
átadása jelzálogos hitelezőnek, aki/amely végrehajtja a dolgot a jelen fejezetben
előírt eljárás szerint. Elutasíthatja azonban az átadást, ha a hitelező nem
bizonyítja a dolog átvételére vonatkozó jogát.
(2) A magasabb ranghellyel rendelkező jelzálogos hitelező kivételével,

aki/amely szintén megindította a végrehajtást, egyetlen más hitelező nem
kérheti a dolgot átvevő hitelezőtől, hogy azt adja át neki.
A dolog kényszerátvétele 2442. cikk – (1) A hitelező kérheti a bírósági végrehajtó
közreműködését a dolog átvételénél.
(2) A hitelező ezirányú kérelméhez csatolni kell a garanciaszerződés
egy másolatát, az átvétel tárgyát képező dolog leírását és adott esetben a
jelzálog archívumba való bejegyzésének hiteles másolatát.
(3) A végrehajtó szerv kérésére a karhatalom köteles támogatást
nyújtani a dolog átvételénél.
A végrehajtó szerv 2443. cikk – (1) A kérelem kézhezvételétől számított 48 órán belül a
kötelezettségei végrehajtó szerv kiszáll a jelzálogosított dolog helyszínére, átveszi azt, és
azonnal átadja a hitelezőnek.
(2) A végrehajtó szerv két példányban jegyzőkönyvet állít ki,
amelyből egyet a végrehajtási iratcsomóhoz csatol, a másikat pedig közli
az adóssal a Polgári Eljárási Törvénykönyv feltételei között.
(3) A hitelező megelőlegezi a kiadásokat, és viseli a dolog
szállításának és tárolásának kockázatát.
A hitelező jogai és 2444. cikk – A jelzálogosított dolgot birtokló hitelező a más dolgának
kötelezettségei egyszerű ügykezelésével megbízott ügykezelő jogaival és
kötelezettségeivel rendelkezik, a 795 – 799. cikk rendelkezései pedig
II. A jelzálogosított dolgok eladása
A jelzálogosított dolgok 2445. cikk – (1) A jelzálogos hitelező rendelkezhet a jelzálogosított

eladása dolgokkal abban az állapotukban, amelyben vannak, vagy az értékesítésük
érdekében meghozott ésszerű kereskedelmi intézkedések után.
(2) A hitelező rendelkezhet a jelzálogosított dolgokkal nyilvános
árverésen vagy közvetlen tárgyalással, egy vagy több szerződés útján,
tömegesen vagy külön, bármilyen időpontban vagy helyen, és bármilyen
(3) A jelzálogszerződésben a felek megállapodhatnak a terhelt dolgok
értékesítési módjával kapcsolatban.
(4) Minden esetben, az eladást kereskedelmileg ésszerű módon kell
lebonyolítani a módszer, időpont, hely, feltételek és minden más vetület
tekintetében.
Az ésszerű kereskedelmi 2446. cikk – (1) A dolgok eladása kereskedelmi szempontból ésszerű,
eladás ha arra az alábbiak szerint kerül sor:
a) szervezett piacon azonos dolgok tekintetében szokványosan
lebonyolított rendelkezési ügyletekkel;
b) szervezett piacon meghatározott és az eladás időpontjában érvényes
áron;
c) az azonos jellegű dolgokat árusítók által követett ésszerű
kereskedelmi gyakorlatoknak megfelelően.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek között, az egyszerű tény,
hogy lehetett volna nagyobb árat szerezni, ha az eladásra más időpontban

került volna sor, vagy a hitelező által kiválasztottól eltérő módon, nem
teszi az eladást kereskedelmileg ésszerűtlenné.
Az adós birtokában lévő 2447. cikk – (1) A hitelező eladhatja a jelzálogosított dolgot, akkor is,
dolog eladása ha ez az adós birtokában van.
(2) A vásárló birtokba veheti a dolgot a 2435 – 2444. cikk feltételei
között.
A hitelező általi vásárlás 2448. cikk – (1) Egy jelzálogos hitelező csak az alábbiak szerint
vásárolhatja meg a dolgot:
a) nyilvános árverés keretében;
b) közvetlen eladással, azonban csak akkor, ha ugyanolyan jellegű
dolgokat rendszerint szabályozott piacon adnak el.
(2) Ezekben az esetekben, a hitelező az ár ellenében lemond a
követelésről.
Az eladásról való értesítés 2449. cikk – (1) Ha a dolgot a jelen szakaszban szabályozott eljárás
szerint akarja eladni, a hitelezőnek közölnie kell a 2450. cikkben említett
személyekkel egy végrehajtási tájékoztatást, és be kell jegyeznie egy
végrehajtási értesítést az archívumba.
(2) A tájékoztatás közlését, valamint a végrehajtási értesítés
bejegyzését el kell végezni az eladásra megállapított időpont előtt legalább
15 nappal.
(3) Ezen alakiságok teljesítésének elmulasztása az eladás semmisségét
vonja maga után.
(4) E cikk rendelkezései nem alkalmazandók akkor, ha a végrehajtás
tárgyát képező dolgok megsemmisülhetnek, megrongálódhatnak vagy
gyors elértéktelenedésnek vannak alávetve, illetve szokványosan szervezett
piacon kerülnek eladásra.
Az értesítés címzettjei 2450. cikk – A hitelezőnek a tájékoztatást a következőkhöz kell
intéznie:
a) a jelzáloggal biztosított kötelem adósához, a kezesekhez és annak
egyetemleges adóstársaihoz;
b) az alapítóhoz vagy adott esetben annak jogutódjaihoz;
c) minden jelzálogos hitelezőhöz, akiknek/amelynek a jelzáloga
érvényesíthetővé vált a terhelt dolog azonosítását megvalósító értesítésnek
az archívumba való bejegyzésével, és amely a tájékoztatás időpontjában az
adós nevén szerepel;
d) minden személyhez, aki/amely tájékoztatta a jelzálogosított
dologgal kapcsolatos jog vagy igény meglétéről, valamint azokhoz,
akiktől/amelyektől a dolgot elvették vagy akiknél/amelyeknél a dolog van,
ha ismertek;
e) minden jelzálogos és előjoggal rendelkező hitelezőhöz,
akiknek/amelyeknek a biztosítékuk más úton érvényesíthetővé vált, a
törvény alapján, ha a jelzálogos hitelező ismerte azok kilétét és lakcímét.
Az értesítés tartalma 2451. cikk – Az eladási tájékoztatásnak pontosan meg kell jelölnie:
a) az alapítót és a jelzálogos hitelezőt;
b) a végrehajtás tárgyát képező dolgokat;

c) a végrehajtás célját képező összeget;
d) a dolog értékesítésének módját;
e) a nyilvános árverés időpontját, óráját és helyét, valamint az árverés
kikiáltási árát vagy adott esetben azt az időpontot, amikortól a hitelező
rendelkezik a dologgal.
A végrehajtással szembeni 2452. cikk – (1) A tájékoztatás közlésétől vagy adott esetben a
kifogásemelés végrehajtási értesítésnek az archívumba való bejegyzésétől számított 15
napos határidőn belül a végrehajtásban érdekeltek vagy a sértettek kifogást
emelhetnek a végrehajtással szemben.
(2) A kifogásemelés jog szerint felfüggeszti a végrehajtást az ügy
jogerős elbírálásáig.
(3) A bíróság a kifogást ötnapos határidőn belül bírálja el. A bíróság
határozata csak fellebbezéssel támadható meg a közléstől számított ötnapos
határidőn belül. A kifogásemelés visszautasítása esetén a fellebbezés nem
állítja meg a hitelezőt abban, hogy folyamatba helyezze a dolog
értékesítését. A fellebbvitelt elsőbbséggel bírálják el, az elnöki rendeletre
vonatkozó szabályoknak megfelelően.
(4) A bíróság elrendelheti a hitelező által megindított végrehajtás
leállítását, ha az adós fizetett, valamint a dolog visszaszolgáltatását a
hitelezőnek. Ha a bíróság megállapítja, hogy az eladásra a jelen szakasz
rendelkezéseinek megszegésével kerülne sor, meghatározza a megfelelő
feltételeket és szabályokat, és jóváhagyja a dolog értékesítését.
A jelzálogos követelés 2453. cikk – A dolog hitelező általi eladásáig az adós vagy egy
kifizetése érdekelt személy bármikor teljesítheti a kötelezettséget, kifizetve egyúttal a
dolog átvételével és eladásával végzett ésszerű kiadásokat. Ebben az
esetben, a hitelező köteles elfogadni a kifizetést, azonnal megszüntetni
bármilyen kényszervégrehajtási intézkedést, és visszaszolgáltatni a dolgot
az adósnak.
A végrehajtási elsőbbségi 2454. cikk – (1) A magasabb ranghellyel rendelkező jelzálogos
rangsor hitelező elsőbbséggel bír az alacsonyabb ranghellyel rendelkező
hitelezőkkel szemben a jelzálogjog érvényesítési jogának gyakorlását
illetően, és mindaddig, amíg a dolgot nem adták el, folytathatja a
megkezdett végrehajtást, vagy újrakezdhet egy újabb végrehajtást.
(2) Kötelezhető azonban az alacsonyabb ranghellyel rendelkező
hitelező által végzett kiadások megtérítésére, ha, tájékoztatva lévén a
jelzálog végrehajtását illetően, elmulasztja jogai elsőbbségére hivatkozni
ésszerű határidőn belül.
A dolog megszerzése a 2455. cikk – (1) A jelen fejezetben szabályozott eljárás keretében a
vásárló által dolog eladása:
a) átruházza a vásárlóra az összes jogot, amellyel a jelzálogjog-alapító
rendelkezik a dolog felett;
b) megszünteti a jelzálogot, amely alapján az eladásra sor került;
c) megszünteti az összes többi jelzálogot és előjogot, ha a törvény
(2) A jelzálogjog alapítójának dolog feletti jogát megállapító jogcímek
vagy okiratok, a jelzálogszerződések, a biztosítéknak az archívumban való

megszüntetése bejegyzésével együtt, a megszerző tulajdonjogának
bizonyítékát képezik.
Az adós személyes 2456. cikk – Az adós személyesen felel a követelés azon részéért,
kötelezettsége amelyet az eladásból származó ár nem fedez.
A dolog eladása, amely nem 2457. cikk – (1) A hitelezőnek vissza kell szolgáltatnia a
az adós tulajdona tulajdonosnak a dolgot vagy az eladási árat amint megtudja, hogy az adós
nem a jelzálogosított dolog tulajdonosa.
(2) Abban az esetben, ha a hitelező nem ismeri ezt a körülményt az ár
elosztásáig, mentesül bármilyen felelősség alól, ha visszaszolgáltatta az
adósnak a dolog eladásából megmaradt részt.
A dolog bérbeadása az eladás 2458. cikk – (1) A felek megegyezhetnek, hogy az eladás után a
után jelzálogjog alapítója használja a dolgot bérlőként.
(2) Az alapító joga érvényesíthető a dolog bármely megszerzőjével
szemben, ha azt bejegyezték az archívumba, vagy ha a megszerző más
úton tudomást szerzett róla.
A megszerzett összegek 2459. cikk – (1) A hitelező által a dolog átvételével, megőrzésével,
elosztása értékesítési intézkedéseivel és az eladással végzett ésszerű kiadások
levonása után a hitelező elosztja a végrehajtással szerzett pénzösszegeket
az előjogos és jelzálogos hitelezők között, a ranghelyeknek megfelelően,
akkor is, ha ezeknek felfüggesztő határidős vagy bontó feltételes
követeléseik vannak. Ezen összegek tekintetében a hitelező a más dolgának
egyszerű ügykezelésével megbízott ügykezelő jogaival és
kötelezettségeivel rendelkezik, a 795 – 799. cikk rendelkezései pedig
(2) A rendelkezésre álló összeget átadják az adósnak a dolog
értékesítéséből származó összegek kézhezvételétől számított három napon
belül. Ha a kifizetésre nem kerül sor, az összeget letétbe helyezik egy
bankszámlán, majd az adóst értesíti erről a hitelező.
(3) A hitelező azonnal kiállít egy jegyzőkönyvet a végrehajtásból
származó összeg kibocsátásáról vagy elosztásáról. Ezt azonnal közlik az
adóssal, a jelzálogjog alapítójával és a többi előjogos és jelzálogos
hitelezővel, és bejegyzik az archívumba.
(4) Bármely megegyezés a hitelező és az adós között, amellyel a
végrehajtásból származó összegeknek más rendeltetést szabnak meg, meg
III. A jelzálogosított dolog átvétele
A jelzálogosított dolog 2460. cikk – (1) A hitelező eltulajdoníthatja a jelzálogosított dolgot a

átvétele követelés megszüntetése céljából, ha törvény másként nem rendelkezik, az
alapító beleegyezik, és a 2450. cikkben említett személyeknek nincs
ellenvetésük.
(2) Az alapítónak hozzájárulását a dolog hitelező általi átvételekor
írásban kell adnia, és annak a teljesítés elmulasztása utáninak kell lennie.
Az átvételi ajánlatról szóló 2461. cikk – A hitelezőnek, aki/amely át kívánja venni a

értesítés jelzálogosított dolgot követelése megszüntetése fejében, be kell jegyeznie
az archívumba egy átvételi értesítést, és tájékoztatnia kell erről az
ajánlatról a 2450. cikkben említett személyeket.
Az átvétellel való 2462. cikk – (1) A 2450. cikkben említett személyeknek a dolog
szembeszegülés átvételével szembeni kifogása csak akkor fejt ki joghatást, ha azt közlik a
hitelezővel a tájékoztatástól számított 15 napon belül.
Az átvétel jogkövetkezményei 2463. cikk – (1) A dolog átvétele a hitelező által:
a) megszünteti a jelzálogos hitelt;
b) átruházza a hitelezőre az alapítónak a dolog feletti összes jogát;
c) megszünteti az összes alacsonyabb ranghellyel rendelkező
jelzálogot és előjogot.
(2) A jelzálogszerződés, az átvételi tájékoztatással együtt, helyettesíti
a tulajdonjogcímet.
§.2 A képviseleti értékpapírok feletti jelzálogjog érvényesítése
A képviseleti értékpapírok 2464. cikk – (1) Ha a jelzálogjog tárgyát ingó dolgok képviseleti
feletti jelzálogjog értékpapírjai képezik, ideértve a letéti jegyeket és az opciós utalványokat
is, a hitelezőnek jogában áll eladni a dolgokat, és elosztani az árat, a jelen
szakasz előírásainak megfelelően.
(2) A forgalomképes értékpapírok feletti jelzálogjoggal rendelkező
személy érvényesítheti a jelzálogjogot a forgatóval vagy a váltókezessel
szemben.
§.3 A követelések feletti jelzálogjog érvényesítése
A követelések feletti 2465. cikk – (1) Egy követelés feletti jelzálogjog lehetővé teszi a
jelzálogjog hitelező számára, hogy, amikor a kényszervégrehajtás megindításának
feltételei teljesülnek, átvegye a követelési címet, kérje és megkapja a
kifizetést, illetve választása szerint eladja a követelést, és megtartsa az árát,
mindezt a biztosított összeg mértékéig.
(2) Az (1) bekezdésben említett eladás tekintetében a követelés
engedményezésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen
alkalmazandók.
A számlák feletti jelzálogjog 2466. cikk – (1) Ha egy számla feletti jelzálogjogot a 2410. cikk (2)
bekezdése a) pontja rendelkezéseinek megfelelően perfektuálnak, a
hitelező kiegyenlítheti a számla hitelegyenlegét a jelzálogos követeléssel.
(2) Amennyiben egy számlára vonatkozó jelzálogjogot a 2410. cikk
(2) bekezdése b) vagy c) pontja rendelkezéseinek megfelelően
perfektuálnak, a jelzálogos hitelező kérheti a banktól a számla
egyenlegének saját javára való kiadását.
A hitelező magatartása 2467. cikk – Minden esetben, a hitelezőnek kereskedelmileg ésszerűen
kell eljárnia.
§.4 A dolog átvétele ügykezelés céljából
A feltételek 2468. cikk – (1) Egy vállalat dolgai feletti jelzálogjog hitelezője
átveheti a jelzálogosított dolgokat ügykezelés céljából, ha tájékoztatja
döntéséről a 2450. cikkben említett személyeket, és bejegyzi az
archívumba a végrehajtási értesítést, a 2449 – 2451. cikk rendelkezései
(2) A dolgok átvételére átmenetileg, legfeljebb a biztosítékot
megalapozó követelés teljesítéséig kerül sor.
Az ügykezelő 2469. cikk – Ügykezelő lehet esetenként a hitelező vagy a hitelező
által kijelölt másik személy, illetve a bíróság.
Az ügykezelő kötelezettségei 2470. cikk – A hitelező vagy a dolgok ügykezelésével megbízott
személy a más dolgának teljes ügykezelési hatáskörű ügykezelője
minőséggel rendelkezik, a 800. és 801. cikk rendelkezései pedig
A bérlő jogainak megőrzése 2471. cikk – A dolog teljes ügykezelésbe való átvétele nem sértheti a
bérlő által előzőleg megszerzett jogokat.
Az ügykezelés megszűnése 2472. cikk – A dolog ügykezelése megszűnik abban az esetben, ha a
hitelező behajtotta követelését, ideértve a kártérítéseket és a végrehajtási
kiadásokat is, ha a tájékoztatása tartalmazza egy más végrehajtási módszer
választását, valamint a törvényben előírt más esetekben. Azon személy
csődjének bejelentése, aki/amely ellen a biztosíték végrehajtása folyik,
nem vezet az ügykezelés megszűnéséhez.
A hitelező kötelezettségei az 2473. cikk – (1) Az ügykezelés megszűnésekor a hitelezőnek
ügykezelés megszűnésekor kötelessége elszámolni, és, ha nem választott más végrehajtási módot,
vissza kell szolgáltatnia a dolgokat annak, aki ellen a végrehajtás folyt.
(2) A követelését, a kártérítést és a végrehajtási kiadásokat így
megszerző hitelezőnek kötelessége átadni annak a személynek, aki/amely
ellen a biztosítékot végrehajtották, az ügykezelés nyomán szerzett dolog-
többletet.
§.5 Szankciók
A dolog átvételére vonatkozó 2474. cikk – (1) A jelzálogosított dolog átvételi szabályait megszegő
szabályok megszegése hitelező felel az okozott károkért.
(2) Ugyanakkor, köteles visszaszolgáltatni a dolgokat, és ki kell
fizetnie a személynek, akivel/amellyel szemben a végrehajtást megkezdte,
a jelzálogos követelés értékének egyharmadát.
A jelzálog végrehajtására 2475. cikk – (1) A jelzálogosított dolog értékesítésére vonatkozóan a
vonatkozó szabályok jelen szakaszban meghatározott szabályokat megszegő hitelező felel az
megszegése okozott károkért.
(2) A hitelező úgyszintén köteles kifizetni a személynek, aki/amely
ellen a végrehajtást megkezdte, a jelzálogos követelés eladás időpontjában
fennálló értékének egyharmadát.
(3) Ha a jelzálogosított dolog értéke és a kényszervégrehajtás nyomán
szerzett ár közötti különbözet nagyobb, mint a (2) bekezdésben említett
összeg, a hitelező köteles megfizetni ezt a különbözetet.

(4) Ezen összegek kifizetésével a hitelező megtarthatja az eladás árát.
Elveszíti azonban a jelzálogos követelés azon részét, amely fedezetlenül
maradt a dolog végrehajtása után.
A dolog értékének 2476. cikk – (1) Az 1876. cikk (3) bekezdésében említett esetben a
megállapítása dolog értékének megállapítására a hitelező és az alapító kijelöl egy-egy
értékbecslő szakembert.
(2) Ha az így megállapított értékek közötti különbözet kisebb
egyötödnél, a dolog értékét a két érték számtani középarányosa képezi.
(3) Ha a különbözet nagyobb egyötödnél, az értékbecslők kijelölnek
egy harmadik szakértőt. A dolog értékének a legközelebbi két értékelési
eredmény számtani középarányosa tekintendő.
A jelzálogjog érvényesítésére 2477. cikk – A jelen szakaszban az ár elosztására meghatározott
vonatkozó szabályok szabályokat megszegő hitelező a köztörvényi előírások szerint felel a többi
megszegése hitelezőnek okozott károkért.
3. SZAKASZ
Az ingatlan jelzálogjogok érvényesítése
A jelzálogosított dolgok 2478. cikk – A hitelező nem követelheti egyidejűleg a nem

sortartása jelzálogosított ingatlanok eladását, csak abban az esetben, ha a
jelzálogosított dolgok nem elegendőek követelése fedezésére.
Az alkalmazandó szabályok 2479. cikk – A kényszervégrehajtásra a Polgári Eljárási Törvénykönyv
rendelkezéseinek betartásával kerül sor.
V. FEJEZET
A kézizálogjog
1. SZAKASZ
A kézizálogjog alapítása
A kézizálogjog tárgya 2480. cikk – A kézizálogjog tárgyát testi ingó dolgok vagy
forgalomképes értékpapírok képezhetik.
A kézizálogjog alapítása 2481. cikk – (1) A kézizálogjog a dolog vagy az értékpapír
hitelezőnek való átadásával jön létre, vagy adott esetben annak hitelező
általi megőrzésével, az adós hozzájárulásával, a követelés biztosítása
céljából.
(2) A forgalomképes értékpapírok feletti kézizálogjog alapítása a
névre vagy bemutatóra szóló értékpapírok esetében azok átadásával
történik, az utasításra szóló értékpapírok esetében pedig
forgatmányozásukkal, biztosítéknyújtás céljából.
A kézizálogjog nyilvánossága 2482. cikk – (1) A testi ingó dolgok kézizálogjogának nyilvánossága
akár a dolog adóstól való átvételével, akár az archívumba való
bejegyzéssel történik.
(2) A pénzösszegek feletti kézizálogjog nyilvánossága kizárólag azok
birtoklásával történhet.
(3) A forgalomképes értékpapírok feletti kézizálogjog perfektuálása az
értékpapírok átadásával vagy adott esetben az értékpapírok
forgatmányozásával történik.
A dolog hitelező általi 2483. cikk – A dolog kézizálogos hitelező általi birtoklásának
birtoklása nyilvánosnak és kétséget kizárónak kell lennie. Ha harmadik személyekkel
szemben kialakul annak a látszata, hogy az adós birtokolja a dolgot, a
kézizálogjog nem érvényesíthető velük szemben.
Harmadik személy révén való 2484. cikk – A hitelező adósának hozzájárulásával gyakorolhatja a
birtoklás birtoklást egy harmadik személy révén, azonban ez utóbbi által gyakorolt
birtoklás csak attól az időponttól biztosítja a kézizálogjog
érvényesíthetőségét, amikor megkapta a kézizálogjog megállapító okiratát.
A kézizálogjog megőrzése 2485. cikk – (1) A kézizálogjog csak addig áll fenn, amíg a hitelező
birtokolja a kézizálogba adott dolgot.
(2) Ennek ellenére, a kézizálogjog nem szűnik meg, ha:
a) a hitelező már nem birtokolja a dolgot, akarata ellenére, egy másik
személy cselekedete következtében;
b) a hitelező ideiglenesen átadta a dolgot az adósnak vagy egy
harmadik személynek értékelés, javítás, átalakítás vagy feljavítás céljából;
c) a hitelező átadta a dolgot az adósa egy másik hitelezőjének egy
kényszervégrehajtási eljárás keretében.
A dolog a hitelező számára 2486. cikk – Az ingó dolgok tulajdonának a jóhiszemű birtoklás
történő visszaszolgáltatása joghatásaként való megszerzésére vonatkozó szabályokra figyelemmel, a
kézizálogos hitelező kérheti a dolog visszaszolgáltatását attól, aki
birtokolja, azon eset kivételével, amelyben a dolgot egy magasabb
ranghellyel rendelkező hitelező vette át, vagy az átvételre a
kényszervégrehajtási eljárás keretében került sor.
2. SZAKASZ
A kézizálogos hitelező jogai és kötelezettségei
A kézizálogos hitelező jogai és 2487. cikk – A kézizálogos hitelező a más dolgának egyszerű
kötelezettségei ügykezeléssel megbízott ügykezelője minőségből származó jogokkal és
kötelezettségekkel rendelkezik. A 795 – 799. cikk rendelkezései
A zálogosított dolog 2488. cikk – Ellentétes kikötés hiányában, a hitelező átadja az adósnak
gyümölcsei a természetes és ipari gyümölcsöket. A polgári gyümölcsöket először a
végzett kiadásokon, majd a kamatokon és végül a tőkén számítja fel.
A részvételi értékpapírok 2489. cikk – A részvények vagy egy gazdasági társaság társasági
visszavásárlása tőkéjében való részvételi értékpapírok visszavásárlása esetén a hitelező
beszámíthatja a megfizetett árat a 2488. cikkben említett szabályok szerint.
A dolog megsemmisülése 2490. cikk – A hitelező nem felel a dolog megsemmisüléséért, ha az
erőhatalom, a dolog régisége miatt vagy a szokványos és engedélyezett
használata során következett be.
A megőrzési költségek 2491. cikk – Az adós köteles visszaszolgáltatni a hitelezőnek a dolog
megőrzésével végzett kiadásokat.
A dolog adós iránti 2492. cikk – (1) Az adós csak a kötelezettség teljesítése után kérheti a
visszaszolgáltatása dolog visszaszolgáltatását, azon eset kivételével, amelyben a hitelező
önkényesen használja vagy őrzi a dolgot.
(2) A kézizálogjog megszűnik, ha a hitelező köteles visszaszolgáltatni
a dolgot az (1) bekezdés feltételei között kihirdetett bírósági határozat
alapján.
A kézizálogjog 2493. cikk – (1) A kézizálogjog az összes terhelt dologra kiterjed a
oszthatatlansága biztosított kötelem teljes megszűnéséig.
(2) Az adós örököse, kifizetve a rá háruló tartozásrészt, nem kérheti a
terhelt dologból őt megillető részt mindaddig, amíg a kötelem nem szűnik
meg teljes egészében.
(3) A kézizálogos hitelező örököse, megkapva az őt megillető
követelésrészt, nem adhatja át a terhelt dolgot a ki nem fizetett többi
örökös kárára.
A jelzálogjogra vonatkozó 2494. cikk – Az ingó jelzálogjogok nyilvánosságára, elsőbbségére,
szabályok alkalmazása érvényesítésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen
alkalmazandók.
VI. FEJEZET
A visszatartási jog
Fogalom 2495. cikk – Egy dolog átadására vagy visszaszolgáltatására kötelezett

személy visszatarthatja azt mindaddig, amíg a hitelező nem kártalanítja a
szükséges és hasznos kiadásokért, amelyeket az illető dologgal végzett,
vagy a károkért, amelyeket a dolog neki okozott.
Kifogások 2496. cikk – (1) A visszatartási jog nem gyakorolható, ha a dolog
birtoklásához törvénybe ütköző cselekmény vezetett, ha a birtoklás
önkényes vagy törvénytelen, illetve ha a dolog nem képezheti
kényszervégrehajtás tárgyát.
(2) A visszatartási jogra a rosszhiszemű birtokos csak a törvényben
kifejezetten előírt esetekben hivatkozhat.
A visszatartási jogot gyakorló 2497. cikk – A visszatartási jogot gyakorló személy a más dolgának
személy kötelezettségei egyszerű ügykezelésével megbízott ügykezelő jogaival és
kötelezettségeivel rendelkezik, a 795 – 799. cikk értelemszerű
alkalmazásával.
A visszatartási jog 2498. cikk – (1) A visszatartási jog harmadik személyekkel szemben
érvényesíthetősége bármilyen más alakiság teljesítése nélkül érvényesíthető.
(2) Ennek ellenére, a visszatartási jogot gyakorló személy nem
emelhet ellenvetést egy más hitelező által indított kényszervégrehajtás
ellen, azonban részt vehet a dolog árának elosztásában, a törvény feltételei
között.
A visszatartási jog 2499. cikk – (1) A visszatartási jog megszűnik, ha az érdekelt személy
megszűnése letétbe helyezi az igényelt összeget, vagy elegendő biztosítékot nyújt a
visszatartónak.
(2) A dolog birtokának önkéntelen elvesztése nem szünteti meg a
visszatartási jogot. Az említett jogot gyakorló személy kérheti a dolog
visszaszolgáltatását, a főkereset elévülése és az ingó dolgok jóhiszemű
birtokos általi megszerzése tekintetében alkalmazandó szabályok

figyelembevételével.
VI. KÖNYV
A jogmegszüntető elévülésről, a jogvesztésről és a határidők számításáról
I. CÍM
A jogmegszüntető elévülés
I. FEJEZET
A jogmegszüntető elévülés 2500. cikk – (1) A keresethez való anyagi jog, a továbbiakban kereseti
tárgya jog, elévül, ha nem gyakorolták a törvényben meghatározott határidőn
belül.
(2) A jelen cím értelmében, kereseti jog alatt egy személynek a
karhatalom segítségével egy bizonyos szolgáltatás teljesítésére, egy
bizonyos jogi helyzet betartására vagy adott esetben bármely más polgári
jogi büntetés elvszenvedésére való kötelezési joga értendő.
A kereseti jog elévülése 2501. cikk – (1) A vagyoni tárgyú kereseti jogok elévülnek, kivéve, ha
törvény másként rendelkezik.
(2) A törvényben kifejezetten előírt esetekben úgyszintén elévülnek
más kereseti jogok is, függetlenül a tárgyuktól.
A kereseti jog elévülhetetlen 2502. cikk – (1) A kereseti jog nem évül el a törvényben előírt
jellege. Esetek esetekben, valamint valahányszor a védett alanyi jog természete vagy
tárgya révén, a gyakorlása időben nem korlátozható.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetek kivételével, nem évülnek el az
alábbiakra vonatkozó jogok:
1. nem vagyoni jog védelmére irányuló kereset, ha törvény másként
nem rendelkezik;
2. egy jog meglétének vagy nemlétének megállapítására irányuló
kereset;
3. egy jogügylet abszolút semmisségének megállapítására irányuló
kereset;
4. az örökösi bizonyítvány abszolút semmiségének megállapítására
irányuló kereset, ha a tárgyát hagyatéki vagyon meghatározása vagy
hagyatéki vagyonmegosztás képezi, az örökség törvényben előírt
határidőben való elfogadásának feltételével.
A járulékos jogokra 2503. cikk – (1) Egy fő jogra vonatkozó kereseti jog megszűnésével
vonatkozó kereseti jog egyidejűleg megszűnik a járulékos jogokra vonatkozó kereseti jog is,
elévülése kivéve azon esetet, amelyben törvény másként rendelkezik.
(2) Ha egy adóst időszakonként visszatérő teljesítésre köteleztek,
minden egyes szolgáltatásra vonatkozó kereseti jog külön elévülésnek van
alávetve, akkor is, ha az adós teljesíti a tartozott szolgáltatások némelyikét.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az

esetben, ha az időszakonként visszatérő szolgáltatások törvényből vagy
szerződésből következő céljuk szerint egységes egésznek tekintendők.
A garantált követelésre 2504. cikk – (1) A fő követelésre vonatkozó kereseti jog elévülése
vonatkozó kereseti jog nem vonja maga után a jelzálogos kereset jogának megszűnését is. Ez
elévülése utóbbi esetben, a jelzálogos hitelező, a törvény feltételei között, csak a
jelzálogosított ingó vagy ingatlan dolgokat hajthatja végre, azonban
kizárólag e dolgok értékének mértékéig.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a jelzálogos
követelés kamatainak és egyéb tartozékainak kifizetésére irányuló kereseti
jog tekintetében, amelyek, a tőkén kívül, nem hajthatók be az elévülés
letelte után a terhelt dolog kényszervégrehajtással való értékesítésével.
A kiegyenlítés és a 2505. cikk – Az elévülés nem akadályozza meg a kölcsönös
visszatartási jog követelések kiegyenlítéssel való megszűnését és a visszatartási jog
gyakorlását sem, ha a kereseti jog nem volt elévülve akkor, amikor
esetenként a kiegyenlítést vagy a visszatartási jogot érvényesíteni lehetett
volna.
A beteljesült elévülés 2506. cikk – (1) Az elévülés letelte után a kötelezett személy
jogkövetkezményei elutasíthatja a szolgáltatás teljesítését.
(2) Az elévülés után a kötelezettséget önszántából teljesítő személy
nem kérheti a szolgáltatása visszaszolgáltatását, akkor sem, ha a teljesítés
időpontjában nem tudta, hogy az elévülési határidő letelt.
(3) Érvényes egy elévült jog elismerése, írásos okirattal, valamint az
elévült keresettel rendelkező személy javára biztosítékok létesítése, akkor is,
ha az illető személy nem tudta, hogy az elévülési határidő letelt. Ezekben az
esetekben az elévülésről való lemondás szabályai alkalmazandók.
Az elévülésről való lemondás 2507. cikk – Nem lehet lemondani az elévülésről mindaddig, amíg
nem kezdett el folyni, azonban le lehet mondani a letelt elévülésről,
valamint a már letelt határidő kedvezményéről, a megkezdett és le nem telt
elévülés esetében.
Az elévülésről való lemondás 2508. cikk – (1) Az elévülésről való lemondás lehet kifejezett vagy
módjai hallgatólagos.
(2) A hallgatólagos lemondásnak kétséget kizárónak kell lennie. Csak
egyértelmű megnyilvánulásokból származhat.
A személyek, akik nem 2509. cikk – Az elidegenítési vagy kötelmi képességgel nem
mondhatnak le az elévülésről rendelkező személy nem mondhat le az elévülésről.
Az elévülésről való lemondás 2510. cikk – (1) A lemondás után ugyanolyan jellegű elévülés veszi
jogkövetkezményei kezdetét.
(2) Ha a jogosult fél lemond az adott időpontig a letelt határidő
kedvezményéről, az elévülésnek a jog elismerésével való megszakítása
tekintetében alkalmazandó rendelkezések az irányadók.
Az elévülésről való lemondás 2511. cikk – A lemondás csak a lemondó tekintetében fejt ki joghatást.
mértéke Nem érvényesíthető az egyetemlegesen vagy egy oszthatatlan kötelemben
kötelezett adóstársakkal vagy a kezesekkel szemben.
Az elévülés érvényesítése az 2512. cikk – (1) Az elévülés csak azzal szemben érvényesíthető, akinek
érdekelt fél által a javára folyik, személyesen vagy képviselő révén, anélkül, hogy köteles
lenne ellentétes jogcímet felmutatni vagy, hogy jóhiszemű kellene legyen.

(2) Az illetékes bíróság hivatalból nem alkalmazhatja az elévülést.
(3) A jelen cikk rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha az elévülés
érvényesítése az állam vagy területi-közigazgatási egységei érdekét szolgálná.
Az időpont, ameddig az 2513. cikk – (1) Az elévülés első alkalommal akár fellebbvitelben is
elévülés érvényesíthető érvényesíthető.
(2) Döntőbíráskodás esetén, az elévülés meghivatkozható a per
elbírálása során bármikor.
Az elévülés érvényesítése más 2514. cikk – Egy egyetemleges vagy oszthatatlan kötelem adóstársai
személyek által vagy a kezesek hivatkozhatnak az elévülésre, akkor is, ha az adósok
valamelyike elmulasztotta azt megtenni vagy lemondott róla. Ugyanígy,
megtehetik az érdekelt személy hitelezői is, valamint bármely más érdekelt
személy is.
A jogmegszüntető elévülés 2515. cikk – (1) Az elévülést a törvény szabályozza.
tekintetében alkalmazandó (2) Tilos bármely kikötés, amellyel közvetlenül vagy közvetetten egy
szabályok keresetet elévülhetetlennek nyilvánítanak, bár, a törvény szerint,
elévülésnek van alávetve, vagy fordítva, a törvényben elévülhetetlennek
nyilvánított keresetet elévülőnek tekintenek.
(3) Mindezek ellenére, a törvényben előírt korlátok és feltételek
között, a teljes cselekvőképességgel rendelkező felek kifejezett egyező
akaratukkal módosíthatják az elévülési határidőket vagy módosíthatják az
elévülés folyását annak kezdeti időpontjának meghatározásával vagy a
törvényes nyugvási vagy megszakítási okok módosításával, az esetnek
megfelelően.
(4) Az elévülési határidők mérsékelhetők vagy csökkenthetők a felek
kifejezett egyezségével anélkül, hogy ezek újabb időtartama kisebb lenne mint
egy év, illetve hosszabb lenne mint tíz év, a tíz év vagy annál hosszabb
elévülési határidők kivételével, amelyek meghosszabbíthatók húsz évre.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a kereseti
jogok esetében, amelyekről a felek nem rendelkezhetnek, és az adhéziós,
biztosítási, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak alávetett
szerződésekből származó keresetek esetében sem.
(6) A jelen cikk rendelkezéseivel ellentétes bármely megegyezés vagy
kikötés abszolút semmis.
Alkalmazási terület 2516. cikk – (1) A jelen cím rendelkezései képezik az elévülés
tárgykörének köztörvényét.
(2) Egy bírósági vagy döntőbíráskodási határozat, illetve bármely más
végrehajtható jogcím kényszervégrehajtási jogának elévülése a Polgári
Eljárási Törvénykönyv rendelkezéseinek van alávetve, azon eset
kivételével, amelyben azok nem lennének elégségesek.
II. FEJEZET
A jogmegszüntető elévülési határidő
Az általános hároméves 2517. cikk – Az elévülési határidő – ha törvény másként nem

határidő rendelkezik – hároméves.
A tízéves elévülési határidő. 2518. cikk – Tíz év alatt évül el az alábbiakra vonatkozó kereseti jog:
Esetek 1. a törvényben elévülhetetlennek nem nyilvánított vagy más elévülési
határidőnek alá nem vetett dologi jogok;
2. egy személynek kínzással vagy barbár cselekményekkel okozott,
illetve egy kiskorú vagy védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen
személy ellen elkövetett erőszakkal vagy szexuális erőszakkal okozott
erkölcsi vagy anyagi kár jóvátétele;
3. a környezetnek okozott kár jóvátétele.
A kétéves elévülési határidő 2519. cikk – A biztosítási vagy viszontbiztosítási viszonyon alapuló
kereseti jog két éven belül évül el.
Az egyéves elévülési határidő. 2520. cikk – (1) Egyéves határidőn belül évül el a kereseti jog az
Esetek alábbi esetekben:
1. a pincérek vagy szállodások keresete az általuk nyújtott
szolgáltatásokért;
2. a tanárok, tanítók, mesterek és művészek keresete az órára, napra
vagy hónapra adott leckékért;
3. az orvosok, bábák, asszisztensek és gyógyszerészek keresete a
vizitekért, műtétekért vagy gyógyszerekért;
4. a kistételes értékesítést gyakorló eladók keresete az eladott és a
szállított áru ellenértékéért;
5. a kisiparosok és kézművesek keresete a munkadíjért;
6. az ügyvédek keresete, az ügyfelek ellen, az ügyvédi tiszteletdíjak és
kiadások kifizetéséért. Az elévülési határidőt a határozat jogerőssé
válásának vagy a felek kibékülésének, illetve a megbízás visszavonásának
napjától számítják. A be nem fejezett ügyekben nem kérhető tiszteletdíj
vagy három évnél régebbi kiadások;
7. a közjegyzők és a bírósági végrehajtók keresete a tisztségükben
végrehajtott cselekményekért nekik tartozott összegek kifizetéséért. Az
elévülési határidőt attól a naptól számítják, amikortól ezek az összegek
esedékessé váltak;
8. a mérnökök, építészek, földmérők, könyvelők és más
szabadfoglalkozásúak keresete az őket megillető pénzösszegekért. Az
elévülési határidőt a munkálat befejezésétől számítják.
(2) A leckék, szolgáltatások, cselekmények vagy munkálatok
folytatása egyetlen esetben sem szakítja meg az elévülést a már esedékes
összegek tekintetében.
Az egyéves elévülési határidő. 2521. cikk – (1) Egyéves határidő leteltével elévül az elmaradt előadás
Más esetek eladott jegyeiből bevételezett összegek visszaszolgáltatására vonatkozó
kereseti jog.
(2) Úgyszintén, ha a törvény másként nem rendelkezik, egyéves
határidő elteltével évül el a dolgok szárazföldi, légi vagy vízi fuvarozási
szerződéséből származó, a fuvarozó ellen irányuló kereseti jog.
(3) A (2) bekezdésben említett esetben, az elévülési határidő három
év, ha a fuvarozási szerződést egymást követő szolgáltatások, illetve
ugyanazon szállítóeszközzel vagy különböző szállítóeszközökkel való
összetett szállítás teljesítésére kötötték meg.
Az elévülési határidőbe való 2522. cikk – (1) Az, aki alapos indokok miatt nem gyakorolta az előírt
visszahelyezés határidőben az elévülésnek alávetett kereseti jogát, kérheti az illetékes
bíróságtól a határidőbe való visszahelyezést és az ügy elbírálását.
(2) A határidőbe való visszahelyezés csak akkor rendelhető el, ha a fél
gyakorolta a kereseti jogát az elévülési határidő túllépését indokoló okok
megszűnésének megismerésétől vagy várható megismerésétől számított
harmincnapos határidő letelte előtt.
III. FEJEZET
A jogmegszüntető elévülés folyama
1. SZAKASZ
A jogmegszüntető elévülés kezdete
Általános szabály 2523. cikk – Az elévülés azon időponttól folyik, amikortól a kereseti
jog birtokosa ismerte vagy, az adott körülmények között, ismernie kellett
volna a jog keletkezését.
Az átruházási vagy a 2524. cikk – (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a tulajdon-
tevőleges kötelezettségek átruházási vagy a tevőleges szerződéses kötelezettségek esetében az
végrehajtása iránti kereseti elévülés azon időponttól folyik, amikortól a kötelezettség esedékessé válik,
jog és az adósnak teljesítenie kellett volna azt.
(2) Abban az esetben, ha a jog felfüggesztő határidőtől függ, az
elévülés a határidő leteltétől vagy esetenként a kizárólag a hitelező javára
megállapított határidő kedvezményéről való lemondás időpontjától folyik.
(3) Ha a jog felfüggesztő feltételtől függ, az elévülés a feltétel
leteltének időpontjától folyik.
A szolgáltatások 2525. cikk – Az érvényteleníthető vagy felbontás, illetve más
visszaszolgáltatása iránti hatálytalansági ok miatt megsemmisített jogügylet alapján végzett
kereseti jog szolgáltatások visszaszolgáltatása iránti kereseti jog elévülése a jogügyletet
megsemmisítő határozat jogerőre emelkedésének időpontjától folyik, azon
eset kivételével, amelyben a kereseti jogot a jogügylet megsemmisítésére
irányuló perben gyakorolták.
Az egymást követő 2526. cikk – Az egymást követő szolgáltatások esetében a kereseti jog
szolgáltatások végrehajtása elévülése azon időponttól folyik, amikortól az egyes szolgáltatások
iránti kereseti jog esedékessé válnak, ha pedig a szolgáltatások egységes egészet alkotnak, az
utolsó teljesítetlen szolgáltatás időpontjától.
A biztosítások tárgykörével 2527. cikk – A szerződéses biztosítás esetében az elévülés a biztosítási
kapcsolatos kereseti jog díjak fizetésére, illetve a biztosító által tartozott kárpótlás vagy kártérítés
megfizetésére a törvényben előírt vagy a felek által meghatározott
határidők lejártától folyik.
A törvénybe ütköző 2528. cikk – (1) A törvénybe ütköző cselekménnyel okozott kár
cselekménnyel okozott kár jóvátétele iránti kereseti jog elévülése azon időponttól folyik, amikortól a
jóvátétele iránti kereseti jog károsult ismerte vagy ismernie kellett volna a kárt és a felelős személyt.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a
jogalap nélküli gazdagodásra, a jogalap nélküli kifizetésre vagy a megbízás
nélküli ügyvitelen alapuló visszaszolgáltatási kereset esetében.
A jogügylet érvénytelenítése 2529. cikk – (1) A jogügylet érvénytelenítése iránti kereseti jog
iránti kereseti jog elévülése az alábbiak szerint folyik:
a) erőszak esetén, az erőszak megszűnésének napjától;
b) megtévesztés esetén, a megtévesztés felfedezésének napjától;
c) tévedés esetén vagy a többi érvénytelenítési esetben attól a naptól
kezdve, amikortól a jogosult, a törvényes képviselője vagy a törvény
szerint a jogügyletei jóváhagyására vagy engedélyezésére rendelt személy
ismerte az érvénytelenítési okot, azonban a jogügylet megkötésének
napjától számított tizennyolc hónapot meg nem haladóan.
(2) Azon esetekben, amelyekben a relatív semmisséget harmadik
személy is érvényesítheti, az elévülés azon időponttól folyik, amikortól a
harmadik személy ismerte a semmisségi ok meglétét, ha törvény eltérően
nem rendelkezik.
A látszólagos hibákért való 2530. cikk – (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a
felelősség kereseti joga nyilvánvalóan hibás dolgok átruházásából vagy munkálatok
végrehajtásából származó kereseti jog elévülése, azon esetekben,
amelyekben a törvény vagy a szerződés garantálásra kötelez ilyen hibákért
is, a dolgok vagy a munkálatok végső átadásának vagy átvételének
időpontjától folyik, vagy adott esetben az adós által a megállapított hibák
orvoslására a törvényben előírt határidő leteltétől, illetve a hibák
megállapítási jegyzőkönyvében meghatározott időponttól.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a megállapodott
minőségben felmerülő hiányosságok vagy a mennyiségi hiányok esetében,
azonban csak akkor, ha ezen hiányosságok bármelyike különleges
ismeretek nélkül szokványos ellenőrzéssel felfedezhető lett volna.
A rejtett hibákért való 2531. cikk – (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a rejtett hibák
felelősség kereseti joga miatti kereseti jog elévülése az alábbiak szerint folyik:
a) az építményektől eltérő átruházott dolog vagy végrehajtott munkálat
esetében, a dolog vagy a munkálat végső átadásának vagy átvételének
időpontjától számított egy év leteltétől, azon eset kivételével, amelyben a
hibát hamarabb felfedezték, ez esetben pedig az elévülés a felfedezés
időpontjától folyik;
b) építmények esetében, az építmény végső átadásának vagy
átvételének időpontjától számított három év leteltétől, kivéve, ha a hibát
előbb felfedezték, mely esetben az elévülés a felfedezés időpontjától
folyik.
(2) Aktuális munkálatok végrehajtása tekintetében az (1) bekezdésben
előírt határidők egy hónaposak, az a) pontban előírt esetben, illetve három
hónaposak, a b) pontban előírt esetben.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a
megállapodott minőségben felmerülő vagy a mennyiségi hiányosságok
esetében is, azonban csak akkor, ha ezen hiányosságok egyike sem
fedezhető fel különleges ismeretek nélkül, szokványos ellenőrzéssel.
(4) A jelen cikkben meghatározott határidők jótállási határidők,
amelyeken belül a hibáknak, minden esetben, meg kell mutatkozniuk.
(5) A jelen cikk rendelkezéseivel nem sérthetők a különös, törvényi
vagy szerződéses jótállási határidők.
(6) A jelen cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók azon

termékek esetében is, amelyek tekintetében minőség-megőrzési határidőt
írtak elő, valamint azon dolgok és munkálatok esetében is, amelyekre
megfelelő működési garancia van.
2. SZAKASZ
A jogmegszüntető elévülés nyugvása
Az elévülés nyugvásának 2532. cikk – Az elévülés nem kezd el folyni, ha pedig elkezdett,
általános esetei nyugszik:
1. a házastársak között, a házasság fennállása idején, amíg tényben
nincsenek különválva;
2. a szülők, gyám vagy gondnok és a cselekvőképességgel nem
rendelkező vagy a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy
között, illetve a gondnok és a képviselt személy között, mindaddig, amíg a
védelem fennáll, az elszámolás nem történt meg és nem hagyták jóvá;
3. bármely személy, aki/amely a törvény, egy bírósági határozat vagy
egy jogügylet alapján mások dolgait kezeli és azok között, akiknek a
dolgait így kezelik, mindaddig, amíg az ügykezelés nem szűnt meg, az
elszámolásra nem került sor és nem lett jóváhagyva;
4. a cselekvőképtelen vagy korlátolt cselekvőképességgel rendelkező
személy, mindaddig, amíg nincs képviselője vagy törvényes gondviselője,
azon esetek kivételével, amelyben törvény ellentétesen rendelkezik;
5. amíg az adós, szándékosan, elhallgatja a hitelező előtt a tartozás
létezését vagy annak esedékességét;
6. a felek közötti viták békés rendezése érdekében folytatott
tárgyalások teljes időtartama alatt, azonban csak akkor, ha azokra az
elévülési határidő lejárta előtti hat hónapban került sor;
7. abban az esetben, ha a keresetre jogosult személynek előzetes
eljárást kell indítania vagy, a törvény szerint, indíthat, mint például a
közigazgatási panasz, a békülési próbálkozás vagy más hasonlók,
mindaddig, amíg nem ismerte és nem kellett volna ismernie az eljárás
eredményét, azonban a kérelem iktatásától számított három hónapot meg
nem haladóan, ha törvény nem határoz meg más határidőt;
8. ha a jog tulajdonosa vagy az azt megszegő személy a román haderő
része, mindaddig, amíg ezek készültségi állapotban vagy háborúban állnak.
Figyelembe kell venni azokat a civileket is, akik a hadsereggel tartanak a
háborús szükségletek miatt megkövetelt szolgálati okokból kifolyólag;
9. abban az esetben, ha az, aki ellen folyik vagy folyna az elévülés,
erőhatalom miatt nem tehet megszakító cselekményeket, mindaddig, amíg
az akadályozottság fennáll; az ideiglenes erőhatalom nem képezi az
elévülés nyugvásának okát, csak akkor, ha az elévülési határidő lejártát
megelőző hat hónapban következik be;
10. a törvényben előírt más esetekben.
Az elévülés nyugvása a 2533. cikk – (1) Az elévülés nem folyik az elhunyt személy hitelezői
hagyaték vonatkozásában ellen azon követelések tekintetében, amelyek a hagyatékkal kapcsolatosak,
mindaddig, amíg az örökséget nem fogadták el az örökösök, vagy,

elfogadás hiányában, amíg nem neveztek ki gondnokot a képviseletükre.
(2) Nem folyik az elhunyt örökösei ellen sem, amíg nem fogadták el
az örökséget vagy nem neveztek ki gondnokot a képviseletükre.
(3) Úgyszintén, az elévülés nem folyik az örökösök ellen azon
követelések tekintetében, amelyekkel ezek az örökség felett rendelkeznek,
az örökség elfogadásától a felszámolásáig.
Az elévülés nyugvásának 2534. cikk – (1) A nyugvási ok megszűnésének időpontjától az
jogkövetkezményei elévülés tovább folyik, beleszámítva a határidő teljesülésébe a nyugvás
előtti időt is.
(2) Az elévülés nem tekintendő betöltöttnek a nyugvás megszűnésétől
számított hat hónapos határidő lejártáig, a hat hónapos vagy annál rövidebb
elévülési határidők kivételével, amelyek csak a nyugvás megszűnésétől
számított egy hónap lejártával tekinthetők betöltöttnek.
Az elévülés nyugvásának 2535. cikk – Az elévülés nyugvását csak az a fél érvényesítheti,
kedvezménye aki/amely akadályozva volt a megszakítási cselekmények végrehajtásában,
kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
A felfüggesztő joghatás 2536. cikk – Az elévülés főadóssal vagy kezessel szembeni nyugvása
kiterjesztése mindkettejük tekintetében jogkövetkezményekkel jár.
3. SZAKASZ
A jogmegszüntető elévülés megszakítása
Az elévülés megszakításának 2537. cikk – Az elévülést megszakítja:

esetei 1. egy önkéntes teljesítési cselekmény vagy azon jog bármilyen más
módon való elismerése, amelynek a keresete elévül, azon személy részéről,
akinek a javára folyik az elévülés;
2. egy bírósági perbehívási vagy döntőbíráskodási kereset
megindítása, a követelés bejegyzése a hitelezői névsorba a
fizetésképtelenségi eljárás keretében, más hitelezők által megindított
kényszervégrehajtás keretében beavatkozási kérelem benyújtása vagy az
elévülő keresettel társított jog meghivatkozása, kifogás útján;
3. a polgári félként való perbelépés a bűnvádi nyomozás során vagy a
bíróság előtt, a megkeresési okirat felolvasásáig; abban az esetben, ha a
kártérítést a törvény szerint hivatalból adják, a bűnvádi nyomozás
megkezdése megszakítja az elévülés folyamát, akkor is, ha a fél nem lépett
perbe polgári félként;
4. bármely olyan ügylet, amely az elévülés kedvezményezettjét
késedelembe helyezi;
5. a törvényben előírt más esetek.
A jog elismerése 2538. cikk – (1) Az elismerés lehet egyoldalú vagy egyezményes,
kifejezett vagy hallgatólagos.
(2) Ha az elismerés hallgatólagos, kétséget kizáróan olyan
megnyilvánulásokból kell származnia, amelyek igazolják azon személy
jogát, aki ellen az elévülés folyik. Hallgatólagos elismerésnek tekintendő a
tartozás részleges kifizetése, a kamatok vagy pönálék teljes vagy részleges
kifizetése, fizetési határidő kérése és más hasonlók.

(3) A hallgatólagos elismerést érvényre juttathatja az a személy is, aki
semmisség, felbontás vagy más hatálytalansági ok miatt megsemmisített
jogügylet teljesítésében nyújtott szolgáltatás visszaszolgáltatására jogosult,
mindaddig, amíg a megsemmisített ügylet teljesítése alkalmával a másik
féltől kapott, egyedileg meghatározott dolgot nem kéri dologi vagy
személyi kereset útján.
A bírósági perbehívási vagy 2539. cikk – (1) A 2537. cikk 2. és 3. pontjában említett esetekben az
döntőbíráskodási kereset elévülést megszakítja akár az illetéktelen bírósági szerv vagy bűnvádi
nyomozószerv megkeresése is, akkor is, ha a megkeresés alakisági
hiányosságok miatt semmis.
(2) Az elévülés nem szakad meg, ha a perbehívási vagy
döntőbíráskodási keresetet, illetve a fizetésképtelenségi vagy a
kényszervégrehajtási eljárásban a beavatkozási kérést benyújtó személy
lemondott, illetve, ha a kérelmet visszautasították, érvénytelenítették vagy
megállapították a perelévülést jogerős határozattal. Mindezek ellenére, ha a
felperes a jogerőssé vált visszautasítási vagy érvénytelenítési határozat
időpontjától számított hat hónapon belül újabb keresetet nyújt be, az
elévülés az előző perbehívási vagy döntőbíráskodási kereset révén
tekintendő megszakítottnak, azzal a feltétellel, hogy az új kérelmet
elfogadják.
(3) Az elévülést nem szakítja meg, ha a bírósági vagy
döntőbíráskodási határozat elvesztette a végrehajtó erejét a
kényszervégrehajtási jog elévülési határidejének leteltével. Ebben az
esetben azonban, ha a kereseti jog elévülhetetlen vagy még nem évült el,
újabb perbehívási kereset vagy döntőbíráskodási kereset indítható anélkül,
hogy az ítélt dolog hatályának kifogására hivatkozni lehetne.
A késedelembe helyezés 2540. cikk – Az elévülést megszakítja azon személy késedelembe
helyezése, akinek/amelynek a javára az elévülés folyik, azonban csak
abban az esetben, ha azt a késedelembe helyezéstől számított hat hónapon
belül perbehívási kereset követi.
Az elévülés megszakításának 2541. cikk – (1) A megszakítás törli a megszakítási ok előtti elévülést.
jogkövetkezményei (2) A megszakítás után újabb elévülés indul.
(3) Ha az elévülés megszakítása a jog elismerésével történt azon
személy részéről, akinek/amelynek a javára az elévülés folyt, ugyanolyan
jellegű elévülés kezd folyni.
(4) Amennyiben az elévülést egy perbehívási vagy döntőbíráskodási
kereset megindítása szakította meg, a kényszervégrehajtási jog újabb
elévülési határideje nem kezd el folyni mindaddig, amíg a keresetnek helyt
adó határozat nem vált jogerőssé.
(5) Ha a megszakítás a fizetésképtelenségi eljárásban való
beavatkozási kérelemből származik, az elévülés azon időponttól folyik,
amikortól a be nem hajtott követelés értékesítésére újból törvényes út
nyílik.
(6) Ha az elévülést a 2537. cikk 3. pontja szerint szakították meg, a
megszakítás a vádejtésre vagy a bűnvádi nyomozás megszüntetésére
vonatkozó rendelet, a bűnvádi nyomozás felfüggesztési rendeletének vagy
a per felfüggesztési határozatának közléséig, illetve a büntető bíróság

jogerős határozatának kihirdetéséig fejt ki joghatásokat. Ha a kár
jóvátételét a törvény szerint hivatalból ítélik meg, a megszakítás addig fejt
ki joghatásokat, amíg az a személy, aki ellen az elévülés folyik, tudomást
szerzett vagy tudomást kellett volna szerezzen a büntető bíróság jogerős
határozatáról, amelyben meg kellett volna határoznia a kártérítést.
Az elévülés megszakításának 2542. cikk – (1) Az elévülés megszakításának jogkövetkezményei
kedvezménye annak kedveznek, akitől a megszakító cselekmény származik, és csak azzal
szemben érvényesíthetők, aki ellen az ilyen cselekmény irányult, kivéve,
ha törvény másként rendelkezik.
(2) Amennyiben az elévülés megszakításához a jog elismerése vezetett
azon személy részéről, akinek a javára az elévülés folyt, a megszakítás
joghatásai annak kedveznek, aki ellen folyt, és csak az elismerővel
szemben érvényesíthetők.
A megszakító joghatás 2543. cikk – Az elévülés főadós vagy kezes elleni megszakítása
kiterjesztése mindkettő tekintetében jogkövetkezményekkel jár.
IV. FEJEZET
Az elévülés letelte
Az elévülés kiszámítása 2544. cikk – Az elévülés folyamát a jelen könyv III. címében
megállapított szabályok szerint számítják ki, figyelembe véve, ha esedékes,
a törvényben előírt nyugvási vagy megszakítási eseteket is.
II. CÍM
A jogvesztő határidők általános rendszere
A jogvesztő határidő 2545. cikk – (1) A törvénnyel vagy a felek akaratával jogvesztő
bevezetése határidők határozhatók meg egy jog gyakorlására vagy bizonyos egyoldalú
ügyletek végrehajtására.
(2) Az alanyi jog meghatározott határidőn belüli gyakorlásának
elmulasztása maga után vonja a jog elvesztését, az egyoldalú jogügyletek
esetében pedig végrehajtásuk megakadályozását, a törvény feltételei
között.
A jogvesztő határidő 2546. cikk – Abszolút semmis a kikötés, amellyel olyan jogvesztő
meghatározásának korlátai határidőt állapítanak meg, amely túlzottan megnehezítené a jog gyakorlását
vagy a jogügylet végrehajtását az érdekelt fél által.
Az elévülési szabályok 2547. cikk – Ha a törvényből nem derül ki kétséget kizáróan, hogy egy
alkalmazása bizonyos határidő jogvesztő határidő, az elévülési szabályok
alkalmazandók.
A jogvesztő határidők 2548. cikk – (1) A jogvesztő határidők nincsenek alávetve
rendszere nyugvásnak vagy megszüntetésnek, ha törvény másként nem rendelkezik.
(2) Mindezek ellenére, az erőhatalom minden esetben megakadályozza
a határidő folyását, ha pedig a határidő elkezdett folyni, nyugszik, a 2534.
cikk (1) bekezdésének rendelkezései pedig értelemszerűen alkalmazandók.
A jogvesztő határidőt csak a nyugvás megszűnésétől számított öt napon
belül tekintik betöltöttnek.

(3) Úgyszintén, ha a jog megvalósítása bírósági kereset gyakorlását
feltételezi, a határidő megszakad a perbehívási vagy adott esetben a
döntőbíráskodási kereset benyújtásának időpontjában, az elévülés
megszakítására vonatkozó rendelkezések pedig értelemszerűen
alkalmazandók.
A jogvesztés kedvezményéről 2549. cikk – (1) Amennyiben a jogvesztő határidőt szerződéssel vagy
való lemondás magánérdeket védő törvényes rendelkezéssel határozták meg, az a
személy, akinek/amelynek a javára kikötötték vagy meghatározták,
lemondhat a határidő letelte után a jogvesztés kedvezményéről. Ha a
lemondás a határidő letelte előtt következik be, a jog elismerésével történő
elévülés-megszakításra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
(2) A felek nem mondhatnak le sem előzetesen, sem a folyásuk
megkezdését követően a közrendi jogvesztő határidőkről, és nem is
módosíthatják azokat, csökkentve vagy növelve, az esetnek megfelelően.
A jogvesztés érvényesítése 2550. cikk – (1) A jogvesztést az érdekelt fél a 2513. cikk feltételei
között érvényesítheti.
(2) A bíróság köteles meghivatkozni és hivatalból alkalmazni a
jogvesztő határidőt, függetlenül, hogy az érdekelt személy hivatkozott rá
vagy sem, azon eset kivételével, amelyben olyan jogra vonatkozik,
amellyel a felek szabadon rendelkezhetnek.
III. CÍM
A határidők számítása
Az alkalmazandó szabályok 2551. cikk – A határidők időtartama, függetlenül a természetüktől és

forrásuktól, a jelen címben meghatározott szabályok szerint számítandók
ki.
A hetek, hónapok vagy évek 2552. cikk – (1) Amennyiben a határidőt hetek, hónapok vagy évek
szerint meghatározott szerint határozzák meg, az utolsó hét vagy hónap, illetve az utolsó év
határidő megfelelő napján tekintendő leteltnek.
(2) Ha az utolsó hónapnak nincs a határidő kezdetének megfelelő
napja, a határidő a hónap utolsó napján tekintendő leteltnek.
(3) A hónap közepe a tizenötödik nap.
(4) Ha a határidőt másfél hónap, illetve több hónap és még egy fél
hónap szerint határozták meg, a tizenöt napot a határidő végén kell
felszámítani.
A napok szerinti határidő 2553. cikk – (1) Amennyiben a határidőt napok szerint határozták
meg, nem veszik figyelembe a határidő első és utolsó napját.
(2) A határidő az utolsó nap 24,00 órájában telik le.
(3) Ennek ellenére, ha olyan ügyletről van szó, amelyet munkahelyen
kell elvégezni, a határidő a szokványos munkaidő befejező órája lejártával
telik le. A 2556. cikk rendelkezései továbbra is alkalmazandók.
A határidő meghosszabbítása 2554. cikk – Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő
az azt követő első munkanap végén tekintendő leteltnek.
Az órák szerint 2555. cikk – Ha a határidőt órák szerint határozzák meg, nem veszik
meghatározott határidő figyelembe a határidő első és utolsó óráját.
Az ügyletek határidőn belüli 2556. cikk – Bármilyen jellegű ügylet határidőn belül végrehajtottnak
elvégzésének vélelme tekintendő, ha az azt megállapító okiratokat leadták a postahivatalnál vagy
a távíró irodánál legkésőbb a határidő utolsó napján, az illető hivatalban
rendszerint a tevékenység befejezésének órájáig.
VII. KÖNYV
Nemzetközi magánjogi rendelkezések
I. CÍM
A szabályozás tárgya 2557. cikk – (1) A jelen könyv magában foglalja egy nemzetközi
magánjogi jogviszony esetében alkalmazandó jog meghatározásához
szükséges szabályokat.
(2) A jelen könyv értelmében a nemzetközi magánjogi jogviszonyok a
polgári, kereskedelmi jogviszonyok, valamint más magánjogi
jogviszonyok, amelyek határokon átnyúló elemeket tartalmaznak.
(3) A jelen könyv rendelkezései olyan mértékben alkalmazandók,
amennyiben a Románia által részes félként aláírt nemzetközi
egyezmények, az Európai Unió joga vagy külön törvények rendelkezései
nem határoznak meg más rendszert.
A minősítés 2558. cikk – (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása egy
jogintézménynek vagy egy jogviszonynak adott minősítéstől függ, a román
jogban meghatározott jogi besorolást kell figyelembe venni.
(2) Visszautalás esetén a minősítést a román jogra utaló idegen jog
szerint végzik.
(3) A dolgok ingó vagy ingatlan jellegét az elhelyezkedésük vagy
adott esetben a fekvésük szerinti hely jogának megfelelően határozzák
meg.
(4) Ha a román jog nem ismer egy külföldi jogintézményt vagy más
névvel, illetve tartalommal ismeri, figyelembe vehető a külföldi jog
szerinti jogi besorolás is.
(5) Mindezek ellenére, ha a felek maguk határozták meg egy
jogügyletben a fogalmak értelmét, e fogalmak értelmezése a felek akarata
szerint történik.
A visszautalás 2559. cikk – (1) A külföldi jog anyagi jogi rendelkezéseket tartalmaz,
ideértve a kollíziós szabályokat is.
(2) Ha a külföldi jog visszautal a román jogra vagy egy másik állam
jogára, a román törvény alkalmazandó, ha kifejezetten eltérő rendelkezés
nincs.
(3) Az (1) bekezdés előírásaitól eltérve, a külföldi jog nem tartalmazza

a kollíziós szabályokat is abban az esetben, ha a felek választották az
alkalmazandó külföldi jogot, a jogügyletek alakiságai és a szerződésen
kívüli kötelezettségek tekintetében alkalmazandó külföldi jog esetében,
valamint a Románia által részes félként aláírt nemzetközi
egyezményekben, az Európai Unió joganyagában vagy a törvényben előírt
más különös esetekben.
A több jogrendű rendszerek 2560. cikk – Ha a külföldi jog olyan államé, amelyben párhuzamosan
több jogrendszer van, az illető állam joga határozza meg az alkalmazandó
jogi rendelkezéseket, annak hiányában pedig az illető államban a
jogviszonnyal legszorosabb kapcsolatot mutató jogrendszer alkalmazandó.
A kölcsönösség 2561. cikk – (1) A külföldi jog alkalmazása független a kölcsönösség
feltételétől.
(2) A kölcsönösségi feltételt bizonyos tárgykörökben megkövetelő
különös rendelkezések alkalmazandók maradnak. A ténybeli kölcsönösség
feltételének teljesítése az Igazságügyi Minisztérium által, a
Külügyminisztérium megkérdezésével megállapított ellentétes bizonyításig
vélelmezett.
A külföldi jog tartalma 2562. cikk – (1) A külföldi jog tartalmát a bíróság határozza meg, a
törvényhozó állami szervektől megszerzett igazolásokkal, egy szakértő
véleményezésével vagy más megfelelő módon.
(2) A külföldi jogra hivatkozó fél köteles a tartalmát bizonyítani.
(3) A külföldi jog tartalmának ésszerű határidőn belüli
meghatározásának lehetetlensége esetén a román jog alkalmazandó.
A külföldi jog értelmezése és 2563. cikk – A külföldi jogot azon jogrendszerben létező értelmezési
alkalmazása és alkalmazási szabályok szerint kell értelmezni és alkalmazni, amelyhez
tartozik.
A külföldi jog 2564. cikk – (1) A külföldi jog alkalmazása elhárítandó, ha a román
alkalmazásának elhárítása nemzetközi magánjog közrendjét megszegi, vagy ha az illető külföldi jog a
román jog megcsalásával vált alkalmazhatóvá. A külföldi törvény
elhárítása esetén a román jog alkalmazandó.
(2) A külföldi jog alkalmazása megszegi a román nemzetközi
magánjog közrendi szabályait, amennyiben a román jog vagy a közösségi
jog alapvető elveivel és az alapvető emberi jogokkal összeegyeztethetetlen
eredményre vezet.
Az alkalmazandó jog 2565. cikk – (1) Kivételesen, a jelen könyv szerint meghatározott jog
kivételes elhárítása alkalmazása elhárítható, ha az ügy körülményei miatt a jogviszony
kapcsolata az említett joggal nagyon távoli. Ebben az esetben, az a jog
alkalmazandó, amellyel a jogviszony a legszorosabb kapcsolatban áll.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az
anyakönyvre vagy a személyek képességére vonatkozó törvények esetében,
továbbá akkor sem, ha a felek választották meg az alkalmazandó jogot.
Az azonnali alkalmazású 2566. cikk – (1) A román jog kógens rendelkezései egy külföldi
szabályok elemmel rendelkező jogviszony szabályozására elsőbbséggel
alkalmazandók. Ebben az esetben, nem hatályosak a jelen könyvnek az
alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó előírásai.
(2) Közvetlenül alkalmazhatók egy másik állam jogában szereplő

kógens rendelkezések a külföldi elemmel rendelkező jogviszony
szabályozására, ha a jogviszony szoros kapcsolatban áll az illető állam
jogával, és a felek jogos érdekei azt megkövetelik. Ebben az esetben,
figyelembe kell venni e rendelkezések tárgyát és célját, valamint az
alkalmazásukból vagy alkalmazásuk elmulasztásából eredő
következményeket.
A megszerzett jogok 2567. cikk – A külföldön megszerzett jogok Romániában is
elismerése elismertek, azon eset kivételével, amelyben ellentétesek a román
nemzetközi magánjog közrendre vonatkozó szabályozásával.
A nemzeti jog 2568. cikk – (1) A nemzeti jog azon állam joga, amelynek
állampolgárságával a természetes személy rendelkezik vagy adott esetben
azon állam törvénye, amelynek nemzetiségével a jogi személy rendelkezik.
(2) Ha a személy több állampolgársággal rendelkezik, azon állam joga
alkalmazandó, amelynek az állampolgárságával rendelkezik és amellyel –
különösen a megszokott tartózkodási helyére tekintettel – a legszorosabb a
kapcsolata.
(3) Az állampolgárság nélküli személy esetében, a nemzeti jogra való
utalás a megszokott tartózkodási helye szerinti állam jogára vonatkozik.
(4) A (3) bekezdés előírásai a menekültek esetében is alkalmazandók,
a különös rendelkezéseknek és a Románia által részes félként aláírt
nemzetközi egyezményeknek megfelelően.
Az állampolgárság 2569. cikk – Az állampolgárság meghatározása és bizonyítása azon
meghatározása és bizonyítása állam joga szerint történik, amelynek az állampolgárságára hivatkoztak.
A szokásos tartózkodási hely 2570. cikk – (1) A jelen könyv értelmében a megszokott tartózkodási
meghatározása és bizonyítása hely azon állam, amelyben a személy lakása vagy elsődleges letelepedési
helye van, akkor is, ha nem teljesítette a törvényes bejegyzési alakiságokat.
A lakás vagy az elsődleges letelepedési hely meghatározásánál figyelembe
veszik azokat a személyes és szakmai körülményeket, amelyek tartós
kapcsolatokra utalnak ezzel az állammal, illetve, amelyek ilyen
kapcsolatok kialakításának szándékára utalnak.
(2) A megszokott tartózkodási hely bármilyen bizonyítóeszközzel
bizonyítható.
A jogi személy nemzetisége 2571. cikk – (1) A jogi személy nemzetisége azé az államé, amelynek
területén az alapító okirattal meghatározta társasági székhelyét.
(2) Ha több államban van székhelye, a jogi személy nemzetisége
tekintetében a valós székhely a meghatározó.
(3) Valós székhely alatt az a hely értendő, ahol az alapszabály szerinti
tevékenység fő vezetési és ügykezelési központja van, akkor is, ha az illető
szerv határozatait a más államban lévő részvényesek vagy társultak által
küldött irányelvek szerint fogadják el.
(4) Mindezek ellenére, ha az így meghatározott külföldi jog visszautal
a jogi személy létrehozásánál alapul vett jogra, ez utóbbi jogrendszer
alkalmazandó.
II. CÍM
Törvényi kollízió
I. FEJEZET
A személyek
1. SZAKASZ
A természetes személy
Az anyakönyv és a 2572. cikk – (1) A természetes személy anyakönyvi állapotát és

jogképesség tekintetében jogképességét a nemzeti jog szabályozza, ha különös rendelkezések nem
alkalmazandó jog rendelkeznek másként.
(2) Egy adott jogviszonyra vonatkozó különös ügyleti képesség
hiányának esetei az érintett jogviszony tekintetében alkalmazandó jognak
vannak alávetve.
A személyiség kezdete és 2573. cikk – A személyiség kezdetét és megszűnését minden személy
megszűnése nemzeti joga szerint határozzák meg.
A halál bírósági 2574. cikk – A holtnak nyilvánítás, a halál megállapítása és a halál
kinyilvánítása vélelmezett időpontjának megállapítása, valamint az a vélelem, miszerint
az eltűnt személy életben van, az eltűnt személy utolsó nemzeti jogának
megfelelően szabályozott. Amennyiben az illető jog azonosítására nincs
lehetőség, a román jog alkalmazandó.
A nagykorúsítás 2575. cikk – Egy személy új nemzeti jog hatálya alá kerülése nem sérti
a tekintetében előzőleg alkalmazott jog szerinti nagykorúsítását.
A név 2576. cikk – (1) A személy nevének tekintetében a nemzeti jog az
irányadó.
(2) Ennek ellenére, a gyermek nevének születéskori meghatározása,
választásra a szülők és a gyermek közös állampolgársága szerinti jog vagy
azon állam joga szabályozza, ahol a gyermek született és a születése óta
lakik.
(3) A névhez fűződő jog Romániában való megszegése ellen védelmet
a román jognak megfelelően kell biztosítani.
Az emberi lény inherens jogai 2577. cikk – Az emberi léttől elválaszthatatlan jogok létezését és
tartalmát a természetes személy nemzeti joga szabályozza.
A nagykorú védelme 2578. cikk – (1) A teljes cselekvőképességgel rendelkező személy
tekintetében alkalmazandó védelmi intézkedései azon állam jogának vannak alávetve, ahol a
jog megszokott tartózkodási helye van a gyámság alá helyezéskor vagy más
védelmi intézkedés meghozatalának időpontjában.
(2) Kivételesen, ha a természetes személy védelméhez szükséges, az
illetékes hatóság alkalmazhatja vagy figyelembe veheti egy más állam
törvényeit, amellyel a jogi helyzet a legszorosabb kapcsolatban áll.
(3) Az (1) bekezdésben említett jog kormányozza a teljes
cselekvőképességgel rendelkező személy által adott képviseleti hatáskör
meglétét, terjedelmét, módosítását vagy megszűnését, arra az esetre, ha
nem tud gondoskodni érdekeiről elmebetegség vagy gyengeelméjűség,
illetve más okok miatt. Választhat azonban az alábbi jogok alkalmazása

közül:
a) a nemzeti jog;
b) egy előző megszokott tartózkodási hely joga;
c) azon állam joga, ahol a dolgok találhatók, a dolgokra vonatkozó
védelmi intézkedések esetében.
(4) A védelmezett személlyel vagy dolgaival kapcsolatban hozott
intézkedések azon állam jogának vannak alávetve, amelynek hatóságai
vezetik és felügyelik a védelem jogosultak általi igénybe vételét.
A harmadik személyek 2579. cikk – (1) Az a személy, aki a nemzeti jog szerint
védelme cselekvőképtelen vagy korlátolt cselekvőképességgel rendelkezik, nem
hivatkozhat erre a hatálytalansági okra azzal szemben, aki jóhiszeműen,
teljes cselekvőképességgel rendelkezőnek tekintette a jogügylet
megkötésének helye szerinti jogának megfelelően. Ez a szabály nem
alkalmazandó a családra, örökségre és az ingatlan-átruházásra vonatkozó
jogügyletek esetében.
(2) Úgyszintén, a képviselői minőség hiánya a természetes személyek
védelme tekintetében alkalmazandó jog szerint nem érvényesíthető azon
harmadik személlyel szemben, aki jóhiszeműen hitt ebben a minőségben, a
jogügylet megkötésének helye szerinti jognak megfelelően, ha a
jogügyletet jelen lévő személyek között kötötték meg ugyanazon állam
területén.
2. SZAKASZ
A jogi személy
A szervezeti alapszabály 2580. cikk – (1) A jogi személy szervezeti alapszabályát a nemzeti jog
tekintetében alkalmazandó szabályozza.
jog (2) A jogi személy által egy másik országban létesített fióktelepének
szervezeti alapszabályát nemzeti joga szabályozza.
(3) A fióktelep szervezeti alapszabályát azon állam jogának vetik alá,
amelynek területén a székhelyét telepítette, függetlenül a létesítő jogi
személy tekintetében alkalmazandó jogtól.
A nemzeti jog alkalmazási 2581. cikk – A jogi személy szervezeti alapszabályának joga
területe szabályozza az alábbiakat is:
a) a képességét;
b) a társult minőség megszerzési és elvesztési módját;
c) a társult minőségből származó jogokat és kötelezettségeket;
d) a jogi személy vezetőszerveinek megválasztási módját, hatáskörét
és működését;
e) a saját szervei révén való képviseletét;
f) a jogi személy és a szervei felelősségét harmadik személyekkel
szemben;
g) az alapító okmányok módosítását;
h) a jogi személy feloszlatását és felszámolását.
A külföldi jogi személyek 2582. cikk – (1) A nemzetiségük szerinti államban érvényesen
elismerése létrehozott vagyoni célú külföldi jogi személyek teljes joggal elismertek
Romániában.
(2) A vagyoni cél nélküli külföldi jogi személyek Romániában
elismerhetők, a Kormány előzetes jóváhagyása alapján, bírói határozattal,
kölcsönösségi feltételek mellett, ha érvényesen létesültek azon államban,
amelynek nemzetiségével rendelkeznek, és az alapszabályban
megfogalmazott céljaik nem sértik Románia társadalmi és gazdasági
rendjét.
(3) Az elismerési határozatot közzéteszik a Monitorul Oficial al
României lapban és egy központi napilapban, és az utolsó közzétételtől
számított 60 napon belül megfellebbezhető.
(4) A fellebbezést valamennyi érdekelt személy benyújthatja a (2)
bekezdésben említett feltételek bármelyike teljesítésének elmulasztására
hivatkozva.
A külföldi jogi személyek 2583. cikk – (1) Egy elismert külföldi jogi személy a szervezeti
elismerésének alapszabályából származó összes joggal rendelkezik, azok kivételével,
jogkövetkezménye amelyeket az elismerő állam törvényi rendelkezéseivel elutasít.
(2) A Romániában elismert külföldi jogi személy az ország területén a
román jogban a gazdasági, társadalmi, kulturális vagy más természetű
tevékenységek lebonyolítására meghatározott feltételek között folytatja
tevékenységét.
A jogi személyek egyesítése 2584. cikk – A különböző nemzetiségű jogi személyek egyesítésére
tekintetében alkalmazandó sor kerülhet, ha halmozottan teljesülnek a szervezeti alapszabályuk
jog szempontjából alkalmazandó nemzeti jogokban meghatározott feltételek.
II. FEJEZET
A család
1. SZAKASZ
A házasság
§.1 A házasságkötés
A házassági ígéret 2585. cikk – (1) A házassági ígéret megkötésének lényegi feltételeit az
tekintetében alkalmazandó ígéret megkötésének időpontjában mindegyik házastárs nemzeti joga
jog határozza meg.
(2) A házassági ígéret joghatásait az alábbiak szabályozzák:
a) a jövőbeli házastársak – a házassági ígéret időpontjában való –
szokványos tartózkodási helyének joga;
b) megszokott tartózkodási hely hiányában, a jövőbeli házastársak
közös nemzeti joga;
c) közös nemzeti jog hiányában, a román törvény.
A házasság lényegi feltételei 2586. cikk – (1) A házasságkötés lényegi feltételeit a házasságkötés
tekintetében alkalmazandó időpontjában mindegyik jövőbeli házastárs nemzeti joga határozza meg.
jog (2) Ha az így meghatározott külföldi jogok valamelyike olyan akadályt
határoz meg a házasságkötéshez, amely a román jog szerint

összeférhetetlen a házasságkötési szabadsággal, ezt az akadályt
alkalmazhatatlanként elhárítják, ha a jövőbeli házastársak valamelyike
román állampolgár és a házasságot Románia területén kötik meg.
A házasság alakiságai 2587. cikk – (1) A házasságkötés alakiságát a megkötés helye szerinti
tekintetében alkalmazandó állam joga szabályozza.
jog (2) A Románia diplomáciai ügyvivője vagy konzuli tisztviselője előtt
megkötött házasság a román jog alakisági feltételeinek van alávetve.
A házasság semmissége 2588. cikk – (1) A házasság megkötésének törvényi követelményeit
tekintetében alkalmazandó szabályozó jog alkalmazandó a házasság semmissége és e semmiség
jog joghatásait illetően is.
(2) Az alakisági feltételek megszegésével külföldön megkötött
házasság semmissége csak akkor fogadható el Romániában, ha a
semmisség jogkövetkezményét a román jog is előírja.
§.2 A házasság jogkövetkezményei
A házasság általános 2589. cikk – (1) A házasság általános jogkövetkezményeit a

jogkövetkezményei házastársak közös megszokott tartózkodási helye szerinti jognak vetik alá,
tekintetében alkalmazandó annak hiányában pedig, a házastársak közös állampolgársága szerinti
jog jognak. A közös állampolgárság hiányában, azon állam joga alkalmazandó,
amelynek a területén a házasságot megkötötték.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott jog alkalmazandó mind a
házasság törvényben szabályozott személyi joghatásai, mind pedig a
vagyoni joghatásai tekintetében, amelyektől a házastársak nem térhetnek
el, függetlenül az általuk választott házassági vagyonjogi rendszertől.
(3) A (2) bekezdés előírásaitól eltérve, a házastársak családi lakás
feletti jogait, valamint e lakás feletti egyes jogügyletek rendszerét az
elhelyezkedése szerinti jog szabályozza.
A házassági vagyonjogi 2590. cikk – (1) A házassági vagyonjogi rendszer tekintetében
rendszer tekintetében alkalmazandó jogot a házastársak választják meg.
alkalmazandó jog (2) Választhatják:
a) azon állam jogát, amelynek területén egyikük megszokott
tartózkodási helye van a választás időpontjában;
b) azon állam jogát, amelynek állampolgárságával valamelyikük
rendelkezik a választás időpontjában;
c) azon állam jogát, amelyben a házasságkötés után az első közös
megszokott tartózkodási helyüket megválasztják.
rendszer tekintetében alkalmazandó jogot megválasztó megállapodás megköthető akár a
alkalmazandó jog házasságkötés előtt, akár a házasságkötés időpontjában, illetve a házasság
megválasztására vonatkozó során is.
megállapodás (2) Az alkalmazandó jog megválasztási megállapodásának alakisági
feltételeit a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében alkalmazandó jog
vagy a megkötés helye szerinti jog írja elő. Minden esetben, az
alkalmazandó jog megválasztásának kifejezettnek és a házastársak által
aláírt és keltezett okirattal megállapítottnak kell lennie, illetve kétséget
kizáróan ki kell derülnie a vagyonjogi egyezmény kikötéseiből. Ha a
román jog alkalmazandó, be kell tartani a házassági vagyonjogi rendszer

érvényessége tekintetében előírt alakisági feltételeket.
(3) A házastársak a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében
bármikor más jogot választhatnak, a (2) bekezdésben előírt feltételek
betartásával. Az új jog csak a jövőre fejt ki joghatásokat, ha a házastársak
másként nem rendelkeztek, és nem sértheti, semmilyen esetben, a
harmadik személyek jogait.
A házassági vagyonjogi 2592. cikk – Ha a házastársak nem választották meg az alkalmazandó
rendszer tekintetében jogot, a házassági vagyonjogi rendszerüket a házasság általános
alkalmazandó jog objektív jogkövetkezményei tekintetében alkalmazandó jog szabályozza.
meghatározása
rendszer tekintetében alkalmazandó jog szabályozza:
alkalmazandó jog a) az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás
alkalmazási területe érvényességi feltételeit, a képesség kivételével;
b) a házassági vagyonjogi megállapodás elfogadhatóságát és
érvényességi feltételeit, a képesség kivételével;
c) a házassági vagyonjogi rendszer megválasztásának korlátait;
d) a házassági vagyonjogi rendszer megváltoztatásának lehetőségét és
e változtatás joghatásait;
e) mindegyik házastárs vagyonának tartalmát, a házastársak jogait a
dolgok felett, valamint a házastársak tartozásainak rendszerét;
f) a házassági vagyonjogi rendszer megszűnését és felszámolását,
valamint a közös dolgok elosztására vonatkozó szabályokat.
(2) Mindezek ellenére, a vagyonrészek kialakítása, valamint az
odaítélésük azon állam jogának szabályozása alá esnek, ahol a dolgok a
vagyonmegosztás idején találhatók.
A házassági vagyonjogi 2594. cikk – A házassági vagyonjogi megállapodás megkötéséhez
megállapodás formai megkövetelt alakisági feltételek a házassági vagyonjogi rendszer
feltételei tekintetében tekintetében alkalmazandó jogban vagy a megkötés helye szerinti jogban
alkalmazandó jog előírtak.
A harmadik személyek 2595. cikk – (1) A nyilvánossági intézkedéseket és a házassági
védelme vagyonjogi rendszer harmadik személyekkel szembeni érvényesíthetőségét
a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében alkalmazott jog szabályozza.
(2) Ennek ellenére, ha az egyik házastárs és egy harmadik személy
közötti jogviszony megszületésének időpontjában a megszokott
tartózkodási helyük ugyanazon állam területén volt, azon állam joga
alkalmazandó, az alábbi esetek kivételével:
a) teljesültek a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében
alkalmazandó jogban előírt nyilvánossági vagy bejegyzési feltételek;
b) a harmadik személy a jogviszony megszületésének időpontjában
ismerte a házassági vagyonjogi rendszert, vagy neki felróható
gondatlanságból figyelmen kívül hagyta;
c) betartották az ingatlan elhelyezkedése szerinti állam jogában előírt
ingatlannyilvánossági szabályokat.
A szokásos tartózkodási hely 2596. cikk – (1) A közös megszokott tartózkodási hely joga vagy a
vagy az állampolgárság házastársak közös állampolgársága szerinti jog továbbra is szabályozza a
megváltoztatása házasság joghatásait, ha az egyikük megváltoztatja a megszokott
tartózkodási helyét vagy adott esetben állampolgárságát.

(2) Ha mindkét házastárs megváltoztatja a megszokott tartózkodási
helyét vagy adott esetben állampolgárságát, az új megszokott tartózkodási
hely vagy az új állampolgárság szerinti közös jog csak a jövőre nézve
alkalmazandó a házassági vagyonjogi rendszer tekintetében, ha a
házastársak nem egyeztek másként, és ez semmilyen esetben sem sértheti a
harmadik személyek jogait.
(3) Ennek ellenére, ha a felek választották meg a házassági vagyonjogi
rendszer tekintetében alkalmazandó jogot, az változatlan marad, akkor is,
ha a házastársak megváltoztatják a megszokott tartózkodási helyüket vagy
állampolgárságukat.
§.3 A házasság felbontása
A válás tekintetében 2597. cikk – A házastársak közös megegyezéssel megválaszthatják a

alkalmazandó jog válás tekintetében alkalmazandó jogként:
megválasztása a) azon állam jogát, amelynek területén a házastársak megszokott
közös tartózkodási helye van az alkalmazandó jog megválasztására
vonatkozó megegyezés időpontjában;
b) azon állam jogát, amelynek területén a házastársak utolsó közös
tartózkodási helye volt, ha legalább egyikük még ott lakik az alkalmazandó
jog megválasztására vonatkozó egyezség időpontjában;
c) azon állam jogát, amelynek állampolgára a házastársak
valamelyike;
d) azon állam jogát, amelynek területén a házastársak legalább három
évig laktak;
e) a román jogot.
Az alkalmazandó jog 2598. cikk – (1) A válás tekintetében alkalmazandó jog kiválasztására
megválasztási egyezségének vonatkozó megállapodás legkésőbb a válás kimondásában illetékes hatóság
időpontja megkeresésének időpontjáig köthető meg vagy módosítható.
(2) Ennek ellenére, a bíróság tudomásul veheti a házastársak közötti
megegyezést legkésőbb az első tárgyalási napig, amelyre a feleket idézést
kaptak.
Az alkalmazandó jog 2599. cikk – A válás tekintetében alkalmazandó jog megválasztására
megválasztási egyezségének vonatkozó megállapodást írásban kell megkötni, a házastársak aláírásával
formája és keltezésével ellátva.
A válás tekintetében 2600. cikk – (1) A házastársak választásának hiányában, a válás
alkalmazandó jog tekintetében alkalmazandó jog:
a) azon állam joga, amelynek területén a házastársak megszokott
közös tartózkodási helye van a válókereset benyújtásának időpontjában;
b) megszokott közös tartózkodási hely hiányában, azon állam joga,
amelynek területén a házastársak utolsó megszokott közös tartózkodási
helye volt, ha legalább az egyikük megszokott tartózkodási helye ezen
állam területén van a válókereset benyújtásának időpontjában;
c) a házastársak utolsó közös megszokott tartózkodási helye szerinti
állam területén valamelyik házastárs megszokott tartózkodási helyének
hiányában, a házastársak – válókereset benyújtásának időpontjában való –
közös állampolgársága szerinti jog;

d) a házastársak közös állampolgársága szerinti jog hiányában, a
házastársak utolsó közös állampolgársága szerinti jog, ha a válókereset
benyújtásának időpontjában valamelyiküknek még mindig ez az
állampolgársága;
e) a román jog minden más esetben.
(2) Ha az így meghatározott külföldi jog nem engedélyezi a válást
vagy különösen korlátozó feltételek között engedélyezi csak, a román jog
alkalmazandó, ha a házastársak valamelyike, a válókereset benyújtásának
időpontjában román állampolgár, vagy ha megszokott tartózkodási helye
Románia területén van.
(3) A (2) bekezdés előírásai alkalmazandók akkor is, ha a válást a
házastársak által választott jog szabályozza.
A válás elismerése egyoldalú 2601. cikk – A külföldön megkötött okirat, amely megállapítja a férfi
felmondással egyoldalú szándéknyilatkozatát a házasság felbontására vonatkozóan,
anélkül, hogy a nő egyenlő joggal rendelkezne, nem ismerhető el
Romániában, azon eset kivételével, amelyben:
a) az okiratot az alkalmazandó külföldi jogban előírt összes alakisági
és lényegi feltétel betartásával kötötték meg;
b) a nő szabadon és kétséget kizáróan elfogadta a házasság ezen
felbontási módját;
c) nincsen semmilyen más elutasítási ok a házasság felbontásának
ilyen módon való jóváhagyására vonatkozó határozat Románia területén
való elismerését illetően.
A különköltözés tekintetében 2602. cikk – A válást szabályozó jog értelemszerűen alkalmazandó a
alkalmazandó jog különköltözés esetében is.
2. SZAKASZ
A leszármazás
§.1 A házasságból származó gyermek leszármazása
Az alkalmazandó jog 2603. cikk – (1) A házasságból származó gyermek leszármazását azon
jognak megfelelően állapítják meg, amely a születése időpontjában a szülei
házasságának általános jogkövetkezményeit szabályozta.
(2) Ha a gyermek megszületése előtt a szülők házassága megszűnt,
vagy azt felbontották, azt a jogot kell alkalmazni, amely a megszűnés vagy
felbontás időpontjában a jogkövetkezményeit szabályozta.
(3) A megjelölt jog alkalmazandó a házasságból származó gyermek
apasági vélelmének megdöntése esetén is, valamint a gyermek nevének
meghatározása esetében is.
A gyermek törvényesítése 2604. cikk – Abban az esetben, ha a szülők jogosultak az előzőleg
született gyermek törvényesítésére egy utólagos házasság révén, az e célból
megkövetelt feltételeket a házasság általános jogkövetkezményei
tekintetében alkalmazandó jog írja elő.
§.2 A házasságon kívüli gyermek leszármazása
Az alkalmazandó jog 2605. cikk – (1) A házasságon kívüli gyermek leszármazását a

gyermek születésének időpontjában hatályos nemzeti jog szerint állapítják
meg. Amennyiben a külföldi állampolgársággal rendelkező gyermeknek
még egy külföldi állampolgársága van, a számára kedvezőbb jog
alkalmazandó.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog alkalmazandó mind a
leszármazás elismerése és joghatásai tekintetében, mind pedig a
leszármazás elismerésének megtámadása esetén.
Az apa felelőssége 2606. cikk – Az anya azon jogát, hogy kérje a házasságon kívüli
gyermek apjától a terhesség idején és a szüléssel eszközölt kiadások
fedezését, az anya nemzeti joga szabályozza.
§.3 Az örökbefogadás
A lényegi feltételek 2607. cikk – (1) Az örökbefogadás megkötéséhez szükséges lényegi

tekintetében alkalmazandó feltételeket az örökbefogadó és az örökbefogadásra váró nemzeti joga
jog határozza meg. Teljesíteniük kell a feltüntetett két nemzeti jogban
mindegyikük tekintetében meghatározott kötelező feltételeket is.
(2) A közösen örökbefogadó házastársak tekintetében megkövetelt
lényegi feltételeket a házasságuk általános joghatásait szabályozó jog
határozza meg. Ugyanazon jog alkalmazandó akkor is, ha az egyik
házastárs örökbe fogadja a másik gyermekét.
Az örökbefogadás hatásai 2608. cikk – Az örökbefogadás hatásait, valamint az örökbefogadó és
tekintetében alkalmazandó az örökbefogadott közötti kapcsolatokat az örökbefogadó nemzeti joga
jog szabályozza, a házastársak beleegyezésével történő örökbefogadás esetén
pedig a házasság általános hatásait szabályozó jog alkalmazandó.
Ugyanezen jog szabályozza az örökbefogadás felbontását is.
Az örökbefogadás formája 2609. cikk – Az örökbefogadás formája tekintetében a megkötése
tekintetében alkalmazandó helye szerinti állam joga az irányadó.
jog
Az örökbefogadás 2610. cikk – Az örökbefogadás semmisségét a lényegi feltételek
semmissége tekintetében tekintetében a lényegi feltételeket szabályozó jognak, az alakisági
alkalmazandó jog feltételek be nem tartásáért pedig az örökbefogadás alakiságát szabályozó
jognak kell alávetni.
3. SZAKASZ
A szülői auktoritás. A gyermekvédelem
Az alkalmazandó jog 2611. cikk – Az alkalmazandó jogot a szülői felelősséggel és a

gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos
együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról,
alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október
19-én kelt, a Monitorul Oficial al României I. Részének 2007. december
28-ai 895. számában közzétett 361/2007. számú törvénnyel kihirdetett
Hágai Egyezménynek megfelelően kell meghatározni.
4. SZAKASZ
A tartási kötelezettség
Az alkalmazandó jog 2612. cikk – A tartási kötelezettség tekintetében alkalmazandó jogot a

közösségi joggal összhangban kell meghatározni.
III. FEJEZET
A dolgok (javak)
1. SZAKASZ
A dolgok tekintetében 2613. cikk – (1) A dolgok feletti birtoklást, a tulajdonjogot és a többi
alkalmazandó jog dologi jogot, ideértve a dologi biztosítékokat is, az elhelyezkedésük vagy
fekvési helyük szerinti jog szabályozza, kivéve, ha különös rendelkezések
másként írják elő.
(2) Egy állam kontinentális talapzatán található tengeri erőforrások
kitermelésére szolgáló telepek és más fenntartható kitermelést biztosító
berendezések a jelen fejezet értelmében ingó dolgoknak tekintendők.
A rendeltetési 2614. cikk – A különleges rendeltetésű, szakmai vagy más jellegű
vagyonállomány tekintetében vagyonállomány tekintetében alkalmazandó jog azon állam joga, amellyel
alkalmazandó jog az illető vagyonállomány a legszorosabb kapcsolatban áll.
Az ingó dolgok 2615. cikk – (1) Egy lopott vagy jogellenesen exportált dolog
visszaigénylése tekintetében visszaigénylése, az eredeti tulajdonos választására, azon állam jogának
alkalmazandó jog hatálya alá esik, amelynek a területén a dolog a lopás vagy a kivitel
időpontjában volt, illetve amelynek a területén a visszaigénylés
időpontjában található.
(2) Mindezek ellenére, ha azon állam joga, amelynek területén a dolog
a lopás vagy az exportálás időpontjában volt, nem tartalmaz
rendelkezéseket a jóhiszemű harmadik birtokos védelmét illetően, ez
utóbbi hivatkozhat azon állam joga által biztosított védelemre, amelynek
területén a dolog a visszaigénylés időpontjában található.
(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásai alkalmazandók egy állam nemzeti
kulturális örökségéből eltulajdonított vagy jogellenesen exportált dolgok
tekintetében is.
Az ingó elbirtoklás 2616. cikk – (1) Az elbirtoklást azon állam joga szabályozza,
tekintetében alkalmazandó amelynek területén a dolog található az e célból előírt birtoklási határidő
jog kezdetén.
(2) Ha a dolog másik államba került, ahol letelik az elbirtoklási
határidő, a birtokos kérheti ez utóbbi állam jogának alkalmazását, ha
teljesül a dolognak az illető államba való szállításának időpontjától
kezdődően a törvényben említett összes feltétel.
2. SZAKASZ
A testi ingó dolgok
Az alkalmazandó jog 2617. cikk – A helyzetét megváltoztató dolog feletti dologi jogok
létesítését, átruházását vagy megszüntetését azon hely joga szabályozza,
ahol ez az illető jogot keletkeztető, módosító vagy megszüntető jogi tény
bekövetkezése időpontjában volt.
A szállítás alatt álló dolog 2618. cikk – A szállítás alatt álló dolog azon állam jogának van
tekintetében alkalmazandó alávetve, ahonnan feladták, kivéve, ha:
jog a) az érdekelt felek, megegyezés alapján egy más alkalmazandó jogot
választottak;
b) a dolgot egy vámraktárba helyezték el, vagy lefoglalták biztosítási
intézkedések vagy kényszereladás alapján, ezen esetekben a raktározás
vagy a lefoglalás idejére az átmeneti újraelhelyezési hely joga
alkalmazandó;
c) a dolog egy utas személyes tárgyai közé tartozik, a nemzeti jognak
lévén alávetve.
A tulajdonjog fenntartása 2619. cikk – A kivitelre váró dolog tulajdonjoga fenntartásából
származó feltételeket és joghatásokat az exportáló állam joga szabályozza,
ha a felek másként nem rendelkeztek.
3. SZAKASZ
A szállítóeszközök
Az alkalmazandó jog 2620. cikk – (1) A szállítóeszközök feletti dologi jogok létesítését,
átruházását vagy megszüntetését az alábbiak szabályozzák:
a) azon állam joga, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, vagy a
repülőgép bejegyzési államának joga;
b) a szállítási vállalat szervezeti alapszabálya tekintetében
alkalmazandó jog a vagyonába tartozó vasúti kocsik és közúti járművek
vonatkozásában.
(2) Az (1) bekezdésben említett jog alkalmazandó továbbá:
a) a műszaki felszerelést alkotó, tartósan a fedélzeten található dolgok
tekintetében;
b) azon követelések tekintetében, amelyek tárgyát a szállítóeszköz
műszaki vizsgálata, karbantartása, javítása vagy felújítása képezi.
Az alkalmazási terület 2621. cikk – A hajó lobogója szerinti jog vagy a repülőgép bejegyzési
államának joga szabályozza továbbá:
a) a hajó vagy repülőgép parancsnokának hatáskörét, illetékességét és
kötelezettségeit;
b) a hajózó személyzet alkalmazási szerződését, ha a felek nem
választottak más alkalmazandó jogot;
c) a hajótulajdonos vagy a légi szállítási vállalat felelősségét a
parancsnok és a csapat cselekedeteiért és tetteiért;
d) a hajó és repülő feletti dologi jogokat és biztosítékokat, valamint az
ilyen jogokat létesítő, átruházó és megszüntető ügyletek nyilvánossági

alakiságait.
4. SZAKASZ
Az értékpapírok
Az értékpapírok tekintetében 2622. cikk – (1) A névre vagy bemutatóra szóló részvények vagy
alkalmazandó jog kötvények kibocsátását a kibocsátó jogi személy szervezeti alapszabálya
tekintetében alkalmazandó jog szabályozza.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékpapírok valamelyike
átruházásának feltételeit és hatásait az alábbiak szabályozzák:
a) a kibocsátó jogi személy szervezeti alapszabálya tekintetében
alkalmazandó jog a névre szóló értékpapír esetében;
b) az utasításra szóló értékpapíroknál a kifizetés helye szerinti jog;
c) az átruházás időpontjában a bemutatóra szóló értékpapír helye
szerinti jog az egymást követő birtokosok, valamint az azok és harmadik
személyek közötti viszonyban.
Az áru képviseleti 2623. cikk – (1) Az értékpapír tartalmában kifejezetten pontosított jog
értékpapírja tekintetében meghatározza, az teljesíti-e a feltételeket, hogy a feltüntetett áru képviseleti
alkalmazandó jog értékpapírja lehessen. Ilyen pontosítás hiányában, az értékpapír természetét
azon állam joga szerint állapítják meg, amelyben a kibocsátó vállalat
székhelye van.
(2) Ha az értékpapír képviseli az árut, ingó dologként a tekintetében
alkalmazandó jog, az (1) bekezdésnek megfelelően, szabályozza a
feltüntetett árura vonatkozó dologi jogokat.
5. SZAKASZ
A testetlen dolgok
A szellemi alkotások 2624. cikk – (1) A szellemi alkotások feletti szerzői jog születése,
tekintetében alkalmazandó tartalma és megszűnése azon állam jogának van alávetve, amelyben azt
jog először a nyilvánosság tudomására hozták közzététellel, bemutatással,
kiállítással, terjesztéssel vagy más hasonló módon.
(2) A nyilvánosságra nem hozott szellemi alkotásokat a szerző nemzeti
joga szabályozza.
Az ipari tulajdonjog 2625. cikk – Az ipari tulajdonjog születése, tartalma és megszűnése
tekintetében alkalmazandó azon állam jogának van alávetve, amelyben a letétre vagy a bejegyzésre sor
jog került, illetve ahol benyújtották a letéti vagy bejegyzési kérelmet.
6. SZAKASZ
Nyilvánossági formák
Az alkalmazandó jog 2626. cikk – (1) A dolgok bármilyen módon megvalósuló

nyilvánossági formái, a teljesítésük időpontjában és helyén alkalmazandó
jognak vannak alávetve, ha különös előírásokkal másként nem
rendelkeznek.
(2) A nyilvánossági formák, valamint az ingatlan dologra vonatkozó
jogalkotó hatású nyilvánossági módok azon állam jogának vannak
alávetve, ahol a dolog található, akkor is, ha a dologi jog vagy a dologi
biztosíték létesítési, átruházási, korlátozási vagy megszüntetési jogalapját
más jog képezte.
7. SZAKASZ
Az ingó jelzálogok
A dolog helye szerinti jog 2627. cikk – Az érvényességi feltételeket, a nyilvánosságot és ennek
alkalmazása jogkövetkezményeit az ingó jelzálogszerződés megkötésének időpontjában
a dolog elhelyezkedése szerinti jog szabályozza.
Az adós helye szerinti jog 2628. cikk – (1) A 2627. cikk előírásaitól eltérve, az adós helye
alkalmazása szerinti jog alkalmazandó az alábbiak tekintetében:
a) egy testi ingó dolog, amely a rendeltetése szerint több álamban
használatos, ha különös rendelkezésekkel másként nem írják elő;
b) egy testetlen ingó dolog;
c) egy forgalomképes értékpapír, amely nincs a hitelező birtokában.
Ezek ellenére, a részvények, törzsbetétek és kötvények esetében a
kibocsátó szervezeti alapszabályának törvénye alkalmazandó, azon eset
kivételével, amelyben ezeket az értékpapírokat szervezett piacon
forgalmazzák, ez utóbbi esetben az illető piac működési helye szerinti
állam joga alkalmazandó.
(2) Úgy tekintendő, hogy az ingó jelzálogszerződés megkötésének
időpontjában az adós a megszokott tartózkodási helye vagy adott esetben a
társasági székhelye szerinti államban van.
A természetes erőforrások 2629. cikk – Az ásványi erőforrások, kőolaj vagy földgáz, illetve
esetében alkalmazandó jog ezeknek a forrásnál való eladásából származó, a dolgok kitermelésének
időpontjában vagy az eladásból szerzett összegek számlára való
átutalásának időpontjában született követelés feletti jelzálog érvényességi
feltételeit, nyilvánosságát vagy joghatásait a kitermelés helye szerinti jog
szabályozza.
Az ingó jelzálog 2630. cikk – (1) A dolog helye szerinti jognak megfelelően bejegyzett
nyilvánossága tekintetében jelzálog megőrzi az elsőbbségi sorrendjét egy másik államban, ha
alkalmazandó jogra teljesültek az illető állam jogában előírt nyilvánossági alakiságok is:
vonatkozó különleges a) mielőtt megszűnt a jelzálog alapítása időpontjában alkalmazandó
helyzetek törvény szerint szerzett elsőbbségi sorrend;
b) a dolognak az illető államba való bejutásától számított legfeljebb 60
napos határidőn belül vagy e ténynek a hitelező tudomására jutásától
számított legfeljebb 15 napos határidőn belül.
(2) Az (1) bekezdés előírásai értelemszerűen alkalmazandók abban az
esetben is, ha a jelzálogot bejegyezték az adós tartózkodási helye szerinti
jognak megfelelően. Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidőket
azon időponttól számítják, amikor az adós letelepszik az illető államban,
kialakítva megszokott tartózkodási helyét vagy adott esetben társasági
székhelyét, illetve azon időponttól, amikor a hitelező megismerte ezt a

tényt.
(3) Ezek ellenére, az ingó jelzálog nem érvényesíthető harmadik
személlyel szemben, aki/amely visszterhesen jogot szerzett a dolog felett
anélkül, hogy ismerte volna az ingó jelzálog meglétét, és mielőtt ez az (1)
és (2) bekezdés szerint érvényesíthetővé vált volna vele szemben.
A külföldi nyilvánosság 2631. cikk – (1) Ha az ingó jelzálog rangsorát szabályozó külföldi jog
hiánya nem ír elő nyilvánossági alakiságokat, és a dolog nincs a hitelező
tulajdonában, az ingó jelzálog alacsonyabb rangsorral bír:
a) mint egy Romániában kifizetendő pénzösszegből álló követelés
feletti jelzálog;
b) mint egy testi ingó dolog feletti jelzálog, amelyet a dolog
Romániában való tartózkodása idején hoztak létre, vagy egy
forgalomképes értékpapír feletti jelzálog.
(2) Mindezek ellenére, az ingó jelzálog megőrzi az elsőbbségi
sorrendjét, ha a román jog szerint bejegyzik az (1) bekezdés a) vagy b)
pontjában említett jelzálog létrehozása előtt.
Az ingó jelzáloggal 2632. cikk – (1) A jelen szakasznak a nyilvánosságra és ennek
azonosított ügyletek joghatásaira vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók,
tekintetében alkalmazandó figyelembe véve az ingó dolgok és a törvény szerint az ingó jelzáloggal
jog azonosított ügyletek természetét.
(2) Az alkalmazandó jog meghatározásához figyelembe kell venni az
ingó jelzáloggal azonosított ügylet megkötésének időpontját.
IV. FEJEZET
Az öröklés
Az alkalmazandó jog 2633. cikk – Az öröklést azon állam joga szabályozza, amelynek
területén az elhunytnak a halál időpontjában a megszokott tartózkodási
helye volt.
Az alkalmazandó jog 2634. cikk – (1) Egy személy megválaszthatja az öröklés egészére
megválasztása alkalmazandó jogként azon állam jogát, amelynek állampolgárságával
rendelkezik.
(2) Az alkalmazandó jog megválasztási nyilatkozatába való
beleegyezés meglétét és érvényességét az öröklést szabályozó jognak kell
alávetni.
(3) Az alkalmazandó jog megválasztásának nyilatkozatára sor kerülhet
a végrendelet érvényességéhez előírt formák bármelyikében. Ugyanazon
jog szabályozza a nyilatkozat módosításának vagy visszavonásának
alakisági feltételeit is.
A végrendelet formája 2635. cikk – A végrendelet elkészítése, módosítása vagy visszavonása
tekintetében alkalmazandó érvényesnek tekintendő, ha az okirat eleget tesz az alkalmazandó alakisági
jog feltételeknek akár az elkészítése, módosítása vagy visszavonása
időpontjában, akár a végrendelkező halálának időpontjában, az alábbi
jogok bármelyikének megfelelően:
a) a végrendelkező nemzeti joga;
b) a megszokott tartózkodási helye szerinti jog;

c) az okirat elkészítési, módosítási vagy visszavonási helye szerinti
jog;
d) a végrendelet tárgyát képező ingatlan elhelyezkedése szerinti jog;
e) az örökölt dolgok átruházási eljárását teljesítő bíróság vagy szerv
joga.
Az öröklést szabályozó jog 2636. cikk – Az öröklés tekintetében alkalmazandó jog úgyszintén
alkalmazási területe meghatározza:
a) a hagyaték megnyitásának időpontját és helyét;
b) az öröklési hivatottsággal rendelkező személyeket;
c) az örökléshez megkövetelt minőséget;
d) az elhunyttól hátramaradt dolgok feletti birtoklás gyakorlását;
e) az öröklési opció feltételeit és jogkövetkezményeit;
f) az örökösök tartozás viselésére vonatkozó kötelezettségének
mértékét;
g) az állam jogait a nyugvó hagyaték felett;
h) a végrendelet lényegi feltételeit, egy végrendeleti rendelkezés
módosítását és visszavonását, valamint a végrendelettel való rendelkezés
vagy a végrendelettel való megszerzés tilalmi eseteit;
i) a hagyatéki vagyonmegosztást.
V. FEJEZET
A jogügylet
A lényegi feltételek 2637. cikk – (1) A jogügylet lényegi feltételeit a felek vagy adott
tekintetében alkalmazandó esetben a jogügylet szerzője által választott jog határozza meg.
jog (2) A jogügylet tekintetében alkalmazandó jog megválasztásának
kifejezettnek kell lennie, és annak tartalmából vagy a körülményekből
minden kétséget kizáróan ki kell derülnie.
(3) A felek megválaszthatják a jogügylet egészére vagy egy bizonyos
részére alkalmazandó jogot.
(4) Az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó egyezség a
jogügylet megkötése után módosítható. A módosítás visszaható hatályú,
anélkül, hogy:
a) érvényteleníthetné ennek formáját; vagy
b) sérthetné a harmadik személyek által időközben megszerzett
jogokat.
A választás hiányában 2638. cikk – (1) A választás hiányában azon állam joga alkalmazandó,
alkalmazandó jog amellyel a jogügylet a legszorosabb kapcsolatban áll, ha pedig ez a jog
nem azonosítható, azon hely joga alkalmazandó, ahol a jogügyletet
megkötötték.
(2) Az állam jogával való ilyen kapcsolat létezőnek tekintendő, ha a
jellegzetes szolgáltatás adósának vagy adott esetben az ügylet szerzőjének
az ügylet megkötésének időpontjában esetenként a megszokott
tartózkodási helye, a kereskedelmi állománya vagy a társasági székhelye az
illető állam területén van.
Az alakisági feltételek 2639. cikk – (1) Egy jogügylet alakisági feltételei a lényegi feltételeket
tekintetében alkalmazandó szabályozó jognak vannak alávetve.
jog (2) A jogügylet alakisági szempontból érvényesnek tekintendő, ha
teljesíti az alábbi jogok valamelyikében meghatározott feltételeket:
a) a megkötés helye szerinti jog;
b) a hozzájáruló személy állampolgársága vagy a megszokott
tartózkodási helye szerinti jog;
c) a jogügylet érvényességét megvizsgáló hatóság nemzetközi
magánjog szerint alkalmazandó joga.
(3) Ha a jogügylet lényegi feltételei tekintetében alkalmazandó jog, a
semmisség terhe mellett, egy bizonyos ünnepélyes alakisághoz kötött
formát ír elő, a (2) bekezdésben említett jogok közül egyik sem mellőzheti
ezt a követelményt, függetlenül a jogügylet megkötésének helyétől.
VI. FEJEZET
A kötelmek
A szerződéses kötelezettségek 2640. cikk – (1) A szerződéses kötelezettségek tekintetében

tekintetében alkalmazandó alkalmazandó jogot a közösségi joggal összhangban kell meghatározni.
jog (2) A közösségi szabályozások hatálya alá nem eső tárgykörökben a
jelen Polgári Törvénykönyvnek a jogügyletek tekintetében alkalmazandó
jogra vonatkozó rendelkezéseit kell követni, ha nemzetközi egyezmények
vagy különös rendelkezések eltérően nem írják elő.
A szerződésen kívüli 2641. cikk – (1) A szerződésen kívüli kötelmek tekintetében
kötelmek tekintetében alkalmazandó jogot a közösségi joggal összhangban kell meghatározni.
alkalmazandó jog (2) A közösségi szabályozások hatálya alá nem eső tárgykörökben a
felek között fennálló jogviszony lényegét szabályozó jog alkalmazandó, ha
nemzetközi egyezmények vagy különös rendelkezések másként nem írják
elő.
A személyiségnek okozott 2642. cikk – (1) A magánéletnek vagy személyiségnek okozott
sérelmekért való felelősség sérelmeken alapuló kárjóvátételi igények, ideértve a tömegkommunikációs
eszközökkel vagy bármely más tájékoztatási eszközzel okozottakat is, a
sértett személy választása szerint az alábbi jognak vannak alávetve:
a) a megszokott tartózkodási helye szerinti állam joga;
b) a károkozás bekövetkezési helye szerinti állam joga;
c) azon állam joga, ahol a kár okozójának megszokott tartózkodási
helye vagy társasági székhelye van.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben teljesülnie
kell azon feltételnek, miszerint a kár okozója ésszerűen várhatta, hogy a
személyiségnek okozott sérelmek a két állam valamelyikében
következzenek be.
(3) A személyiségnek okozott sérelmekkel szembeni válasz jogát azon
állam joga szabályozza, amelyben megjelent a sérelmező kiadvány, vagy
ahol az adott műsort sugározták.
A kötelmek megszűnése 2643. cikk – (1) A delegációt és megújítást a tárgyukat képező
kötelem tekintetében alkalmazandó jog szabályozza.
(2) A kiegyenlítést azon jog szabályozza, amely a kiegyenlítés útján

teljesen vagy részlegesen megszüntetett követelést is.
Adós-többség 2644. cikk – A jogait több adóssal szemben érvényesítő hitelezőnek
alá kell vetnie magát a mindegyikükkel külön-külön fennálló viszonyában
alkalmazandó jognak.
A visszkereseti jog 2645. cikk – (1) Az adós joga, hogy visszkeresetet gyakoroljon egy
adóstárssal szemben csak akkor áll fenn, ha a két tartozás tekintetében
alkalmazandó jog megengedi.
(2) A visszkereset gyakorlásának feltételeit a végrehajtó hitelezővel
szemben az adóstárs tartozása tekintetében alkalmazandó jog határozza
meg.
(3) A teljesített követelésű hitelező és a fizető adós közötti
viszonyokat ez utóbbi tartozása tekintetében alkalmazandó jog
szabályozza.
(4) Egy közintézmény által a visszkereseti jog gyakorlásának jogát az
intézmény szervezeti törvénye határozza meg. A visszkereset
elfogadhatóságát és gyakorlását a (2) és (3) bekezdés rendelkezései
szabályozzák.
A fizetés pénzneme 2646. cikk – (1) A fizetés pénznemét a kibocsátó állam joga határozza
meg.
(2) A pénznemnek egy tartozás mértékére kifejtett hatásait a tartozás
tekintetében alkalmazandó jog határozza meg.
(3) A kifizetés elvégzése szerinti állam joga meghatározza milyen
pénznemben kell azt elvégezni, kivéve, ha a szerződésből keletkezett
nemzetközi magánjogi jogviszonyokban a felek más fizetőeszközben
állapodtak meg.
VII. FEJEZET
A váltó, a saját váltó és a csekk
1. SZAKASZ
A képesség tekintetében 2647. cikk – Az a személy, aki/amely a nemzeti joga szerint, nem
alkalmazandó jog rendelkezik azzal a képességgel, hogy váltóval, saját váltóval vagy csekkel
kötelezze magát, ilyen értékpapírral érvényesen kötelezheti magát, ha az
aláírását olyan államban adta, amelynek joga a jegyző személyt ügyleti
képességgel rendelkezőnek tekinti.
Az alakisági feltételek 2648. cikk – (1) A váltó, saját váltó vagy csekk tárgykörében vállalt
tekintetében alkalmazandó kötelezettség azon állam joga szerinti alakisági feltételeinek van alávetve,
jog amelyben a kötelezettséget jegyezték. A csekk tekintetében a kifizetés
helye szerinti jogban meghatározott alakisági feltételek teljesítése
elégséges.
(2) Ha a kötelezettségvállalás nem érvényes az (1) bekezdésben
említett jog szerint, azonban megfelel azon állam jogának, amelyben egy
utólagos kötelezettségvállalás jegyzése történik, az első
kötelezettségvállalás alakisági szabálytalanságai nem érvénytelenítik az

utóbbi jegyzést.
A visszkereseti jog 2649. cikk – A visszkereseti jog gyakorlására meghatározott
tekintetében alkalmazandó határidőket minden jegyzővel szemben az értékpapír keletkezési helye
jog szerinti jog határozza meg.
A váltóóvás tekintetében 2650. cikk – Az óvás formáját és határidőit, valamint a váltó, saját
alkalmazandó jog váltó vagy csekk tárgykörében a jogok gyakorlásához vagy megőrzéséhez
szükséges egyes okiratok alakisági feltételeit azon állam joga szabja meg,
amelyben az óvás vagy más szükséges okirat megszerkesztésére sor került.
2. SZAKASZ
A váltó és a saját váltó
A kötelmek 2651. cikk – (1) Egy váltót elfogadó és egy saját váltót aláíró személy
jogkövetkezményei kötelezettségeinek joghatásait az értékpapírok kifizetési helye szerinti jog
tekintetében alkalmazandó szabályozza.
jog (2) A váltó vagy saját váltó többi kötelezettje aláírásának joghatásait
azon állam joga határozza meg, amelynek területén az aláírások születtek.
A követelés megszerzése 2652. cikk – Az értékpapír kibocsátási helye szerinti jog határozza
tekintetében alkalmazandó meg, hogy a váltó birtokosa megszerzi-e az értékpapír kibocsátását
jog eredményező követelést.
Az elfogadás tekintetében 2653. cikk – A váltó kifizetési helye szerinti állam joga határozza
alkalmazandó jog meg, hogy az elfogadás leszűkíthető-e az összeg egy részére, valamint,
hogy az értékpapír birtokosa köteles-e elfogadni a részleges kifizetést.
Az elvesztés vagy lopás 2654. cikk – A váltó vagy saját váltó kifizetési helye szerinti állam
esetében alkalmazandó jog joga határozza meg az értékpapír elvesztése vagy ellopása esetén
foganatosítandó intézkedéseket.
3. SZAKASZ
A csekk
Az alkalmazandó jog 2655. cikk – A csekk kifizetési helye szerinti állam joga határozza
meg azokat a személyeket, akik/amelyek kiállíthatnak ilyen értékpapírt.
A csekk semmissége 2656. cikk – Amennyiben az alkalmazandó jog szerint a csekk
semmis, mert jogosulatlan személy állította ki, az értékpapírra olyan
államokban tett aláírások, amelyek joga nem tartalmaz ilyen korlátozó
előírásokat, érvényesek maradnak.
A kötelem jogkövetkezményei 2657. cikk – Azon állam joga, amelynek területén a csekkből
tekintetében alkalmazandó keletkező kötelezettségeket jegyezték, meghatározza e kötelmek
jog jogkövetkezményeit.
Az alkalmazási terület 2658. cikk – A csekk kifizetési helye szerinti állam joga meghatározza
továbbá:
a) hogy az értékpapír látra szóló vagy a bemutatástól számított
bizonyos határidőre is kiállítható, valamint az utókeltezés hatásait;
b) a bemutatási határidőt;
c) hogy a csekk elfogadható, igazolható, megerősíthető vagy

láttamozható, és melyek e megjegyzések hatásai;
d) hogy a birtokos kérhet-e és köteles-e elfogadni részleges kifizetést;
e) hogy a csekk áthúzható vagy tartalmazhatja a „számlán fizethető”
kikötést, illetve egy egyenértékű kifejezést, és melyek az áthúzás, kikötés
vagy egy egyenértékű kifejezés hatásai;
f) hogy a birtokosnak külön jogai vannak-e a fedezet felett és milyen
természetűek ezek;
g) hogy a kiállító visszavonhatja-e a csekket vagy megóvhatja-e azt a
kifizetésnél;
h) a csekk elvesztése vagy ellopása esetén foganatosítható
intézkedéseket;
i) hogy az óvás vagy egy egyenértékű megállapítás szükséges-e a
forgatók, a kiállító vagy a többi kötelezettel szembeni visszkereseti jog
megőrzéséhez.
VIII. FEJEZET
A bizalmi vagyonkezelés
Az alkalmazandó jog 2659. cikk – (1) A bizalmi vagyonkezelés tekintetében a

kiválasztása vagyonrendelő által választott jog alkalmazandó.
(2) A 2637. cikk rendelkezései alkalmazandók.
Az alkalmazandó jog objektív 2660. cikk – Az alkalmazandó jog kiválasztásának hiányában,
meghatározása valamint, ha a kiválasztott jog nem ismeri a bizalmi vagyonkezelés
intézményét, azon állam joga alkalmazandó, amellyel a bizalmi
vagyonkezelés a legszorosabb kapcsolatot mutatja. E célból különösen az
alábbiakat veszik figyelembe:
a) a fiduciárius vagyonállománynak a vagyonrendelő által kijelölt
kezelési helyét;
b) a fiduciárius javak elhelyezkedését;
c) azt a helyet, ahol a bizalmi vagyonkezelő szokásos tartózkodási
helye vagy adott esetben társasági székhelye van;
d) a bizalmi vagyonkezelés célját és megvalósításának helyét.
Az alkalmazási terület 2661. cikk – A 2659. és 2660. cikk szerint meghatározott jog
alkalmazandó a bizalmi vagyonkezelés érvényességi feltételei, értelmezése
és jogkövetkezményei, valamint az ügykezelés tekintetében. Ez a jog
különösen az alábbiakat határozza meg:
a) a bizalmi vagyonkezelő kijelölése, lemondása és helyettesítése, a
különleges feltételek, amelyeket egy személynek teljesítenie kell, hogy
bizalmi vagyonkezelő lehessen, valamint a vagyonkezelő hatáskörének
átruházása;
b) a bizalmi vagyonkezelők közötti jogok és kötelezettségek;
c) a bizalmi vagyonkezelő joga, hogy részben vagy egészen átruházza
a rá háruló kötelezettségek teljesítését vagy az őt megillető hatáskör
gyakorlását;
d) a bizalmi vagyonkezelő hatásköre, hogy ügykezelje, és

rendelkezzen a fiduciárius vagyonállomány dolgaival, hogy biztosítékokat
létesítsen, és más dolgokat szerezzen meg;
e) a bizalmi vagyonkezelő hatásköre, hogy beruházásokat és
befektetéseket eszközöljön;
f) a bizalmi vagyonkezelés tartamára, valamint a vagyonkezelőnek a
vagyon kezeléséből származó bevételekből tartalékképzési hatáskörére
vonatkozó korlátozások;
g) a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett közötti viszony,
ideértve a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettel szembeni személyes
felelősségét;
h) a bizalmi vagyonkezelés módosítása vagy megszűnése;
i) a fiduciárius vagyonállományt alkotó dolgok elosztása;
j) a bizalmi vagyonkezelő kötelezettsége, hogy elszámoljon a
fiduciárius vagyonállomány kezeléséről.
A különös esetek 2662. cikk – A bizalmi vagyonkezelés egy elkülöníthető eleme,
különösen pedig annak ügykezelése tekintetében eltérő jog alkalmazható.
IX. FEJEZET
A jogmegszüntető elévülés
Az alkalmazandó jog 2663. cikk – A kereseti jog elévülését az alanyi jog tekintetében is
alkalmazandó jog szabályozza.
Záró rendelkezések
A hatálybalépés időpontja 2664. cikk – (1) A jelen Polgári Törvénykönyv az alkalmazásba

helyezéséről szóló törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.
(2) A jelen Polgári Törvénykönyv közzétételétől számított 12 hónapos
határidőn belül a Kormány elfogadásra a Parlament elé terjeszti a Polgári
Törvénykönyv alkalmazásba helyezésére vonatkozó törvény tervezetét.
A jelen törvény 2009. június 25-én került elfogadásra, Románia újraközzétett Alkotmánya 114.
cikkének (3) bekezdésében foglalt előírások betartásával, a Kormánynak a Képviselőház és a Szenátus előtti,
a 2009. június 22-ei közös ülésen bejelentett felelősségvállalását követően.
ROBERTA ALMA ANASTASE MIRCEA-DAN GEOANĂ

A KÉPVISELŐHÁZ ELNÖKE A SZENÁTUS ELNÖKE
Bukarest, 2009. július 17.

287. szám
ROMÁNIA ELNÖKE
REND ELET
a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kihirdetésérőlx)
Románia újraközzétett Alkotmánya 77. cikkének (1) bekezdése és 100. cikkének (1) bekezdése
alapján,
Románia Elnöke e l r e n d e l i:
Egyetlen cikk – Kihirdetjük a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt, és elrendeljük közzétételét a

Monitorul Oficial al României I. Részében.
TRAIAN BĂSESCU
ROMÁNIA ELNÖKE
Bukarest, 2009. július 17.
1212. szám
_________________
x)
Megjelent a Monitorul Oficial al României I. Részének 2009. július 24-ei 511. számában.
________________
MEGJEGYZÉS: A jelen szám a Monitorul Oficial al României I. Részének 2009. évi 511. számából tartalmaz
kivonatokat. Értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvű szövegnek van.
OLVASÓINK FIGYELMÉBE!
Románia Hivatalos Közlönye magyar nyelvű kiadásának 2011. évi előfizetési díja hagyományos hordozón 1500 lej, havonta
pedig 140 lej.
Előfizetéseket felvesznek a következők:

♦ COMPANIA NAŢIONALĂ POŞTA ROMÂNĂ – S.A. - a postahivatalok révén
♦ ACTA LEGIS – S.R.L. - Bucureşti, Str. Lirei nr. 11, parter, ap.1,
(telefon/fax: 021.411.91.79; 021.411.54.08)
♦ INFO EUROTRADING – S.A. - Bucureşti, Splaiul Independenţei nr. 202A
(telefon: 021.316.30.57, fax: 021.316.30.58)
♦ INTERPRESS SPORT – S.R.L. - Bucureşti, Piaţa Presei Libere nr. 1, corp B, et. 2, camerele 256-259, OP 33
(telefon/fax: 021.313.85.07; 021.313.85.08; 021.313.85.09)
♦ MEDIA PRESS ABONAMENTE – S.R.L - Bucureşti, str. Izvor nr. 78, et. 2
(telefon: 021.311.97.84, fax 021.311.97.85)
♦ M.T. PRESS IMPEX – S.R.L. - Bucureşti, Bd. Basarabia nr. 256
(telefon/fax: 021.255.48.15; 021.255.48.16; 021.255.48.17)
♦ PRESS EXPRES – S.R.L. - Otopeni, str. Flori de Câmp nr. 9
(telefon/fax: 021.221.42.83; 0745.133.712)
♦ ZIRKON MEDIA – S.R.L. - Bucureşti, str. Pictor Dimitrie Hârlescu nr. 6, sector 2
(telefon: 021.255.18.00, fax: 021.255.18.66; 021.255.19.18)
♦ ART ADVERTISING – S.R.L. - Râmnicu Vâlcea, str. Regina Maria nr.7, bl.C1, sc.C, mezanin II
(fax: 0250.73.54.75, telefon: 0350.40.59.87; 0350.40.59.88)
♦ CALLIOPE – S.R.L. - Ploieşti, str. Elena Doamna nr. 62-64
(telefon/fax: 0244.51.40.52, 0244.51.48.01)
♦ DIFSTARPRESS – S.R.L. - Slobozia, bd. Matei Basarab, bl. I60, sc. A, ap. 15
(telefon/fax: 0243.23.23.68)
♦ CURIER PRESS – S.A. - Braşov, str. Traian Grozăvescu nr. 7
(telefon/fax: 0268.51.08.57; 0268.51.08.58)
♦ ROESTA – S.R.L. - Curtea de Argeş, str. Valea Iaşului, bl.P10, sc.B, ap.18
(telefon/fax: 0248.72.11.43)
♦ VIAŢA LIBERĂ – S.A. - Galaţi, Str. Domnească nr. 68
(telefon: 0236.46.06.20, fax: 0236.47.10.28)
♦ UNITATEA – S.R.L. - Alba Iulia, str. Traian nr. 26
(telefon: 0258.81.16.31, fax: 0258.81.28.43)
♦ MANPRES DISTRIBUTION – S.R.L. - Bucureşti, Piaţa Presei Libere nr.1 (OP 33 – CP 24)
(telefon/fax: 021.314.63.39)
♦ CUGET LIBER – S.A. - Constanţa, bd. I.C. Brătianu nr. 5
(telefon: 0241.58.21.20, fax: 0241.61.95.24)
♦ SIMPEX LOGISTIC – S.R.L. - Călăraşi, Str. Progresul nr. 21, bl. B1, sc. B, ap.5
(telefon/fax: 0242.31.89.29)
♦ CIPSOFT DESIGN – S.R.L. - Ploieşti, str. Eroilor nr. 2 bis
(tel. 0722.36.54.65 sau 0724.20.31.43)
Románia Hivatalos Közlönye elektronikus formában is megrendelhető, a nyomtatásával egyidejűleg e-mail-en

továbbítandó PDF formátumban, amely az Acrobat Reader segítségével olvasható. Az elektronikus formára való előfizetési
módról információkat kapnak a www.monitoruloficial.ro Internet-honlapon, valamint a 021.4107731-es telefonszámon. Az
évi, illetve havi előfizetési díj a honlapon feltüntetett közlönycsomagok függvényében változik.
Szerkesztőségünk telefonszáma 021.3185123, e-mail címe pedig hk@ramo.ro.
KIADÓ: ROMÁNIA PARLAMENTJE – A KÉPVISELŐHÁZ
„Monitorul Oficial” R.A., Str. Parcului nr. 65, sectorul 1, Bucureşti; C.I.F. RO427282,
IBAN: RO55RNCB0082006711100001 Banca Comercială Română - S.A. –
Sucursala ”Unirea” Bucureşti
és IBAN: RO12TREZ7005069XXX000531 Direcţia de Trezorerie
şi Contabilitate Publică a Municipiului Bucureşti (kizárólag költségvetési jogi személyek
számára)
Tel. 021.318.51.29/150, fax 021.318.51.15, e-mail: hk@ramo.ro; marketing@ramo.ro,
Honlap: www.monitoruloficial.ro
&JUYDGY|529755]
Hirdetés feladási cím: Centrul pentru relaţii cu publicul (Közönségkapcsolati Központ),
Bucureşti, şos. Panduri nr.1, bl. P 33, parter, sectorul 5.
Telefon 021.411.58.33 és 021.410.47.30, fax 021.410.77.36 és 021.410.47.23
Nyomda: „Monitorul Oficial” R.A.
Románia Hivatalos Közlönye 51/2011. számának terjedelme 456 oldal. Ára 319,20 lej ISSN 1453 – 4509

Magyar PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Magyar PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ROMÁNIA

TÖRVÉNYEK ÉS ELNÖKI RENDELETEK

287/2009. – Törvény a Polgári Lege privind Codul civil – publicată în Monitorul

TÖRVÉNYEK ÉS ELNÖKI RENDELETEK

Románia Parlamentje elfogadja a jelen törvényt.

A Polgári Törvénykönyv 1. cikk – A jelen törvénykönyv rendelkezései a polgári jogalanynak

A közösségi jog elsőbbséggel 5. cikk – A jelen törvénykönyvvel szabályozott tárgykörökben a

A törvény értelmezése 9. cikk – (1) A polgári jogi jogszabályok megalkotója hivatott

A nyilvánosság tárgya és 18. cikk – (1) A személyek állapotára és képességére vonatkozó,

(2) A nyilvánosság a telekkönyv, az Ingó Dologi Biztosítékok

(3) A jog, ügylet, cselekmény vagy jogviszony egyszerű ismerete

társadalmi származása, műveltségi szintje, valamint bármilyen más

Fogalom 37. cikk – A cselekvőképesség a személy azon adottsága, mely szerint

(2) Egy személy azonosítása a genetikai lenyomatai alapján csak

(2) Tilos egy személy becsületét és hírnevét sérteni, ennek

sérthetik a közrendet és a jóerkölcsöt vagy a gyermek érdekeit, az esetnek

(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az

(2) Az anyakönyvi iratok hiteles okiratok, és bizonyítékot képeznek az

A gyámügyi bíróság 111. cikk – Az alábbi személyek kötelesek értesíteni a gyámügyi

volta tagja és a póttagja közötti érdekkonfliktus esetében, a gyám kérheti a

1.§ Általános rendelkezések

A gyámság gyakorlása a 133. cikk – A gyámságot csupán a kiskorú érdekében gyakorolják,

2.§ A gyámság gyakorlása a kiskorú személyének vonatkozásában

3.§ A gyámság gyakorlása a kiskorú dolgai vonatkozásában

bármelyik tagja, valamint az ügyész, hivatalból vagy a gyámügyi bíróság

törvényileg kötelezhetők az eltartására, vagy ha az nem elegendő, a kiskorú

A gyám tehermentesítése 153. cikk – A gyámügyi bíróság ellenőrzi a kiskorú bevételeire és az

számadást a nagykorú örökösei állítják össze vagy, ha valamennyi örökös

Feltételek 164. cikk – (1) Az a személy, aki elmebetegség vagy gyengeelméjűség

megbízási szerződéssel kijelölheti azt a személyt, akit a továbbiakban

Alkotó elemek 187. cikk – Valamennyi jogi személynek önálló szervezettel és a

(2) Ha a törvény nem rendelkezik másként, alapító okirat alatt a jogi

terhére születtek az alapításától a (3) bekezdésben említett bírói határozat

A jogképesség 205. cikk – (1) A bejegyzésnek alávetett jogi személyek jogokkal és

időpontjától vagy, a végrendeleti alapítványok esetében, a

§.2 A jogi személy működése

(2) A határozat meghozható akkor is, ha az (1) bekezdésben említett

§.3 Különös rendelkezések

(3) A részleges megosztás egy továbbra is fennálló jogi személy

kivételével, amelyben az átalakulást elrendelő okirat másként írja elő. Ez

Megszűnési módok 244. cikk – A jogi személy a semmisség megállapítása vagy

A magánjogi jogi személyek 245. cikk – A magánjogi jogi személyeket feloszlatják:

következik be, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Az átvételi-átadási

a) az elkövető kötelezése, hogy saját költségén közzétegye az elítélő

(7) A felperes köteles jóvátenni, az érdekelt fél kérésére, a meghozott

A család 258. cikk – (1) A család a házastársak szabad megegyezésével létrejött

holtnak nyilvánításával szűnik meg.

által érdekkonfliktus esetén képviselő kijelölésére vonatkozó előírások

Az eljegyzés megkötése 266. cikk – (1) Az eljegyzés a házasság megkötésére irányuló

(4) Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamai

honlapján, valamint, esetenként, azon polgármesteri hivatal székhelyén,

A házasság megkötésének 289. cikk – A házasság akkor tekintendő megkötöttnek, ha a leendő

A házassági okmány 290. cikk – A házasság megkötése után az anyakönyvvezető

Az abszolút semmisség 296. cikk – Bármely érdekelt személy megindíthatja a házasság

A vélt házasság 304. cikk – (1) A semmis vagy érvénytelenített házasság

A házastársak közötti 307. cikk – A jelen fejezet rendelkezései a házastársak közötti

1.§ A házassági vagyonjogi rendszerről általában

(3) A 346. és 347. cikk rendelkezései megfelelőképpen

2.§ A család lakhelye

bebútorozó vagy díszítő javakat és nem rendelkezhet ezek felett a másik

3.§ A házassági kiadások

kiadásokhoz, ha a vagyonjogi egyezményben másként nem határoztak.

4.§ A házassági vagyonjogi rendszer megválasztása