Magyarország története kora újkorban 1526-1790

Követelmények:

A BA-s hallgatók számára kombinált vizsga van előírva, amely azt jelenti, hogy túl kell esni egy írásbeli
beugrón, amelynek az anyaga kronológiai ismeretekből, történelmi személyek működésének ismertetéséből,
fogalmak meghatározásából áll. Az írásbeli követetelmény anyaga az előadásvázlatokra támaszkodik.

Sikeres beugró esetén a szóbeli vizsga anyagát az egyes előadás vázlatok végén megadott kötelező irodalom és
az előadások anyaga képezi. Jelentkezni a szóbeli vizsgaidőpontra kell, majd előbb a szóbelihez tartozó írásbeli
időponton kell megjelenni. Sikertelen beugró esetén a vizsgaeredmény elégtelen.

Az írásbeli beugrón 40 pontot lehet szerezni. A sikeres vizsgához legalább az elérhető pontok felét el kell érni. A
szóbeli vizsgán két tételt húznak a hallgatók, egyet 1648 előtti, egyet az 1648 utáni korszakból.

A tanárszakos hallgatók számára nincs írásbeli, ők csak szóbeli vizsgán vesznek részt, rájuk tehát csak a
szóbeliekről elmondottak vonatkoznak. Az ő esetükben is van egy szóbeli beugró, amely uralkodói évszámokból,
fogalmakból és dátumkból áll össze!

A vizsgára az előadások anyaga és a megadott kötelező irodalom kerül számonkérésre, az ajánlott irodalmak
segítenek a tájékozódásban, és ismeretük pozitívan befolyásolja a jegyet. A kötelező irodalomból legalább egy
tételt kell választani.

A magyar királyok és erdélyi fejedelmek uralkodási dátumait mindenkinek tudnia kell a vizsgára! Erre
legyenek szívesek különös gondot fordítani!
 AZ ELŐADÁS TEMATIKÁJA ÉS KÖTELEZŐ IRODALOM

A Habsburg Birodalom és Magyarország

Kötelező:
Benda Kálmán: Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenállás a XVI-XVII. században. Bp. 1975 (60 p.) vagy
Benda Kálmán: Habsburg politika és rendi ellenállás a 17. század elején. In: Történelmi Szemle 13 (1970) 404-
427.
Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának kezdetei. In: Tanulmányok Szakály Ferenc tiszteletére.
Szerk: Fodor P. Pálffy G. Tóth István Bp. 2002. 307-331.

Választható:
Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a kora magyar polgárosodás kérdéséhez Bp. 1995.
241–280.
Benda Kálmán - Péter Katalin: Az országgyűlések a kora újkorban Bp. 1987.
Kenyeres István: I. Ferdinánd és Magyarország pénzügyi bevételei In: Történelmi Szemle (45.) 2003. 1-2. 61-91.
Koltai András: Egy magyar főrend pályafutása a császári udvarban Batthyány Ádám (1630-1659) Korall 2002. 9.
55-79.

Társadalom a kora újkori Magyarországon

Kötelező irodalom
Pálffy Géza: A tizenhatodik század története. Bp. 2000, 140–168.
Ágoston Gábor-Oborni Teréz: A tizenhetedik század története. Bp. 2000, 165-186.

Ajánlott irodalom
Szabó István: A jobbágybirtoklása az örökös jobbágyság korában. Bp. 1947.
Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. 1941 (reprint 1990) 82-100.
Szakály Ferenc: Szerbek Magyarországon – szerbek a magyar történelemben. In: A szerbek Magyarországon.
Szeged 1991, 11-50.

Reformáció és katolikus megújulás

Kötelező irodalom
Bitskey István: Hitviták tüzében. Bp. 1978.
Molnár Antal: Keresztény egyházak (1526-1699). In: Magyar Krónika 3. Szultán és császár birodalmában.
Főszerk. Szentpéteri József. Bp. 2000, 297-310.

Ajánlott irodalom
Fazekas István: Oláh Miklós reformtörekvései az esztergomi egyházmegyében 1553–1568 között. in: Történelmi
Szemle 45 (2003) 139–153.
Molnár Antal: A bátai apátság és népei a török korban. Bp. 2006, 13-37.
Péter Katalin: Papok és nemesek. Bp. 1995, 15-30, 31-55, 129-151.
Tusor Péter: Az 1639. évi nagyszombati püspökkari konferencia. In: Századok 134 (2000) 431-459.
Tusor Péter: A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században. In: Századok 136 (2002) 527-545.

Az Oszmán Birodalom

Kötelező olvasmány:

Fodor Pál: A szultán és az aranyalma. Bp. 2001, 25-45. (többi tanulmány ajánlott)
Hegyi Klára-Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában. Bp. 1986, 52-74.
Ajánlott irodalom:

Ágoston Gábor: Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. In: Történelmi Szemle 1995, 465-485.
Hegyi Klára-Zimányi Vera: Az oszmán birodalom Európában. Bp. 1986, 35-51.
Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995, 165-202.
Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán. Bp. 1964, 105-120.
Bernard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció. Bp. 1981, 74-111.
Perjés Géza: Mohács. Bp. 1979.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása és első virágkora

Kötelező olvasmány:
A speyeri egyezmény. In: Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1. Szerk. Sinkovics István. Bp. 1968, 160-168.
Horn Ildikó: A hatalom pillérei. A Báthory-kori politikai elit kezdetei. In: Idővel paloták … Magyar udvari
kultúra a 16-17. században. Balassi Kiadó, Bp., 2005. 259-276.

Ajánlott:
Verancsics Antal: Emlékirat Fráter György életéről. in Emlékezetül hagyott írások – erdélyi magyar emlékírók.
Szerk. Veress Dániel Kolozsvár, 1983. 17-25.
Barlay Ö. Szabolcs: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Bp., 1986. 57-75. Barta Gábor: Az
erdélyi fejedelemség születése. Bp., 1979. 72-122.
Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt. Bp, 2002. Fons Könyvek I. 37-61. Barta Gábor: Vajon
kié az ország? Bp. 1988.

Határvédelem és a tizenötéves háború kora

Kötelező:
R. Várkonyi Ágnes: Európa Zrínyije Bp. 2010. egy fejezet
Bocskai kíséretében a Rákos mezőn Kiadta Csonka Ferenc és Szakály Ferenc Bp. 62-96.

Választható:
A mezőkeresztesi csata s a tizenötéves háború Szeged, 2000. 203-255.
Papp Sándor: A zsitvatoroki békéhez vezető út. In: „Frigy és békesség legyen..” Szerk: Papp Klára és Jeney-Tóth
A. Debrecen, 2006. 267-299.
Bagi Zoltán: A császári királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Bp. 2011. 19-44

Harmincéves háború hatása Magyarországra

Kötelező
Horn Ildikó: A fejedelmi tanács Bethlen Gábor korában. In: Századok 2011: 4. szám 997-1027.
Hiller István: Pax optima rerum In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban Szerk:
G. Etényi N. és Horn Ildikó Bp. 2008. 49-60.

Választható:
Lengyel Tünde: Thurzó György nádor biccsei udvara és Bitskey István: Reprezentáció és mecenatúra Pázmány
Péter udvarában I: Idővel paloták. Magyar udvari kultúra a 16-17. században Szerk: G. Etényi N. és Horn Ildikó
Bp. 2005. 127-144. 361-375.
Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés 1615, in: Századok 2011: 4.sz. 877-915.
Péter Katalin: Esterházy Miklós Bp. (egy választott fejezet)
Molnár Antal: A Pápaság és Magyarország a török uralom idején 1526-1686 In: Molnár Antal: Elfelejtett
végvidék Bp. 2008.14-44.
Bethlen Gábor és Európa. Szerk.: Kármán Gábor és Kees Teszelszky Bp. 2013. egy választott tanulmány

Rendiség, abszolutizmus, centralizáció

Kötelező:
R. Várkonyi Ágnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664-1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc
tiszteletére. Szerk: Fodor P. Pálffy G. Tóth István Bp. 2002. 423-461.

Választható:
Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus, centralizáció a 17. század végi Magyarországon 1664-1685. Bp.
1980.
Köpeczi Béla: Thököly a külföldi közvéleményben In: Uő: Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből
Bp. 2004. 65-72.
Varga J. János: Habsburg berendezkedési tervek Magyarországon In: Tanulmányok a török hódoltság és a
felszabadító háborúk történetéből. Szerk. Szita László. Pécs 1993, 95-104.
Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak
idején. In: Hadtörténelmi Közlemények 2004. 633-670.

Visszafoglaló háborúk kora

Kötelező:
Szakály Ferenc: Hungaria eliberata. Budapest, 1986. 73-92.
Iványi Emma: Esterházy Pál nádor és a magyar rendek tervezete. In: Levéltári Szemle 1971. 137-160.

Választható:
R. Várkonyi Ágnes: Búcsú és emlékezet. és Uő: Vitézlő rend a válaszúton In: Europica varietas - Hungarica
varietas Bp. 158-182. és 183-198.
Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról 1686. Kiadta Mollay Károly Budapest, 1986. választott
rész
Domokos György: Várépítészet és várharcászat Európában a XVI-XVII. században Hadtörténelmi Közlemények
33. évf. 1986. 1. 47-109.
Gebei Sándor: A karlócai béke kelet-európai összefüggései. Történelmi Szemle 1999. 1-2. 1-29.
Czigány István: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban Hadtörténelmi
Közlemények 102. évf. 1989. 2.
L.F. Marsigli leírása Budáról In: Szakály Ferenc (szerk.): Buda visszafoglalásának emlékezete Bp. 1986.

Rákóczi-szabadságharc

Kötelező:
R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi államáról In: Az államiság megőrzése. Szerk. Czigány István Bp. 2002. 229-282.
Kalmár János: Szatmár, 1711: vég, folytonosság, kezdet. In: Századok 146 (2012: 4. sz.) 875-886.

Választható:
Kovács Ágnes: Károlyi Sándor és Pálffy János a szatmári megegyezésről Századok, 2012. 853-886.

A Habsburg Birodalom a 18. században - Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban I.

Kötelező olvasmány:
Kosáry Domokos. Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp. 1990, 27-52.
H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp.1987, 8-51,

Ajánlott:
Ifj. Barta János: Mária Terézia. Bp. 1988.
Ember Győző: Magyarország közigazgatása 1711–1765. In: Levéltári Közlemények 54 (1983) 3–100

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban II. (felvilágosodott abszolutizmus, jozefinizmus)

Kötelező olvasmány:
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás. Bp. 1978.
H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen. Bp. 1987, 162-231.

Ajánlott:
Benda Kálmán: A jozefinizmus és a jakobinusság kérdései a Habsburg-monarchiában. In: Uő.: Emberbarát vagy
hazafi? Bp. 1978, 232-286.
Szijártó István: A diéta. Bp. 2005, 349-405.