PQ4R

A PQ4R egy tanulási módszer, mely írott tananyag elsajátítására alkalmas.

 1 A módszer áttekintése
 2 A módszer alkalmazásának lépései
o 2.1 1. Preview – Áttekintés
o 2.2 2. Question – Kérdezés
o 2.3 3. Read – Olvasás
o 2.4 4. Reflect – Tükrözés
o 2.5 5. Recite – Felmondás
o 2.6 6. Review – Összegzés

A módszer áttekintése

Sok embernek gondot okoz a tanulás. Egyesek felszínes és hiányos ismereteket szereznek, míg mások
értelmetlenül bemagolják az anyagot. A tanult ismeretek értelmetlen halmazt alkotnak, logikai
szerkezetük rejtve marad, felidézésük hiányos és alkalmazásuk nehézkes. Különösen igaz ez a
kevésbé gyakorlatias, vagy nem szemléletes, "száraz" tantárgyakra. Több tanulási módszert is
kidolgoztak, melyek hatékonyabbá tehetik az ismeretek elsajátítását. Ezek legfontosabb eleme az,
hogy a tananyag önálló feldolgozását igénylik.

A PQ4R az egyéni tanulás egyik hatékony és népszerű módszere, mely az írott tananyagok
elsajátítását aktív módon, meghatározott lépéseken át éri el. A módszer neve a lépések angol
nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó. Lényege a tananyag kérdéseken alapuló feldolgozása
szerkezeti és oksági összefüggéseinek feltárásával és értelmezésével, rendszerbe helyezésével és
önálló felidézésével. Ezáltal az új anyag beépül eddigi ismereteink közzé.

Ez a tanulási módszer jelentős mértékben fejleszti a tanulók lényeglátását, kreativitását és

szövegértését. További előnye hogy segít megismerni az adott tantárgy tagozódását, tárgyalási
módját és logikáját. Az elkészült jegyzetek pedig segítik az anyag későbbi ismétlését, rendszerezését.
Megfelelő körültekintéssel tanítási órán is használható új ismeretek elsajátításához. A
fejezetcímekkel megfelelően tagolt, bevezető és összefoglaló résszel, kiemelésekkel és kérdésekkel
ellátott tananyag pedig megkönnyíti a módszer alkalmazását.

Előadásokon jegyzetkészítéshez és az abból való tanuláshoz a Cornell-módszert célszerű használni.

A módszer alkalmazásának lépései

1. Preview – Áttekintés

Felületes áttekintéssel felmérjük a tananyag szerkezetét és témáját a következő szempontok szerint:

1. Miről fogunk tanulni?

2. Milyen részekre oszlik?
3. Hogyan kapcsolódnak a részek egymáshoz és eddigi ismereteinkhez?

Ezeket a bevezetőből, fő és alcímekből, címszavakból, ábrákból és az összefoglalásból állapíthatjuk

meg.

2. Question – Kérdezés

Fogalmazzunk kérdéseket a fejezetek címei és az összefoglaló alapján a tananyag témájára!

Segítségképpen a lehetséges kérdéstípusok:

1. Összegző és meghatározó kérdések

1. Milyen?
2. Kicsoda?
3. Mikor?
4. Mennyi?
5. Hány?
6. Mire példa?
2. Elemző kérdések
1. Hogyan?
2. Miért?
3. Melyek az okai?
4. Milyen típusai vannak?
5. Melyek a funkciói
6. Mi a folyamata?
7. Milyen más példák vannak erre?
8. Minek az oka/eredménye?
9. Milyen kapcsolat van közöttük?
10. Mi a hasonlóság vagy különbség közöttük?
11. Hogyan lehet a … alkalmazni a …?
 12. Melyek a fő érvei vagy állításai?
13. Hogyan érveltünk?
14. Milyen bizonyíték, bizonyítás van, vagy mi támasztja alá?
15. Más szerzők milyen eltérő elméleteik vannak?
3. Feltételező kérdések
1. Ha …bekövetkezik, akkor … történik?
2. Ha …megtörtént, akkor mi fog megváltozni?
3. Mi történik, ha a … elmélet jóslata bekövetkezik?
4. Mi lenne ha … különbözne …-től ?
5. Hogyan kellene megváltoztatni hogy jó legyen?
4. Értékelő kérdések
1. Jó vagy rossz?
2. Helyes vagy helytelen?
3. Lényeges vagy mellékes?
4. Érthető vagy nem?
5. Logikus vagy nem?
6. Alkalmazható vagy nem?
7. Be van bizonyítva vagy nincs?
8. Etikus vagy nem?
9. Melyek az előnyei vagy hátrányai?
10. Mi szól mellette vagy ellene?
11. Mi lenne a legjobb megoldás a problémára / konfliktusra / ügyre?
12. Minek (nem) kellene megtörténnie?
13. Egyetértek-e vagy nem?
14. Mi a véleményem?
15. Mire alapozom véleményem?
3. Read – Olvasás

Olvasás közben próbáljuk megérteni az anyagot, nem csupán bevésni vagy a lényeget kiemelni.
Keressünk választ kérdéseinkre! Készítsünk eközben vázlatot! Ebben a legfontosabb címszavak és
fogalmak szerepeljenek, a köztük lévő kapcsolatok és összefüggések jelölésével. A vázlatot később
kiegészíthetjük és áttekinthetjük. Tegyünk fel újabb kérdéseket olvasás közben!

1. Mennyire érthető ?
2. Mit gondolok róla ?
3. Hogyan tudnék rákérdezni a nem érthető részekre ?
4. Hogyan kapcsolódik ez a lecke az egész tantárgyhoz ?

Ha elkalandozik a figyelmünk akkor tartsunk szünetet!

4. Reflect – Tükrözés [szerkesztés]

Gondoljuk át és próbáljuk értelmezni saját szavainkkal az anyagot a következők szerint:

1. Hogyan kapcsolódik a korábban tanultakhoz ?

2. Hogyan függnek össze a lecke főtémái az altémáival?
3. Vannak-e ellentmondások, és sikerült-e feloldani ezeket?
4. Hogyan, milyen problémák megoldásához használhatók fel ezek az ismeretek ?

5. Recite – Felmondás [szerkesztés]

A tananyag önálló hangos felmondása az egyes részekhez kapcsolódó kérdések alapján saját
szavainkkal. Használjuk a fejezetcímeket, ábrákat, címszavakat és vázlatunkat. Ezáltal rendezzük és
megszilárdítjuk az ismereteket.

6. Review – Összegzés [szerkesztés]

A tanult ismeretek önálló összefoglalása és ellenőrzése. Tegyünk fel további kérdéseket és

feltételezéseket magunknak! Hiányosság esetén a szöveg újraolvasása szükséges.
PQRST
Az emlékezet fejlesztésének különös jelentősége van az oktatásban, ahol a diákok mindennap
új tananyagokkal találkoznak, melyeket szervezett formában kell elsajátítaniuk úgy, hogy a
későbbi ismeretek illeszkedjenek meglévő ismereteikhez, bővítsék azokat. Ez a folyamat a
tananyag szervezésével, és a tanulási stratégia helyes megválasztásával jelentősen
befolyásolható. Az alábbiakban egy amerikai tankönyv-olvasási módszer ismertetünk, mely a
tanulást öt szakaszra osztotta. A módszer elnevezése – PQRST – a tanulási szakaszok angol
megnevezésének kezdőbetűiből tevődik össze. A PQRST módszerről kimutatták, hogy
hatékonyan segíti a legfontosabb információk kiemelését a tananyag szövegéből, valamint a
rendszer segítségével az elsajátított ismeretek tovább maradnak meg a tanuló emlékezetében.
A PQRST módszer öt szakasza a következő:

Preview – Áttekintés

Question – Kérdés

Read – Olvasás

Self-recitation – Felmondás

Test – Ellenőrzés

Az öt szakaszból az első és az utolsó (az Áttekintés és Ellenőrzés szakaszok) a nagyobb

egységre – fejezetre – vonatkoznak, míg a középső három szakasz (Kérdés, Olvasás és
Felmondás) a nagyobb egység valamennyi alegységére – alfejezetére, szakaszára – külön
alkalmazandók. Tekintsük most át ezeket a szakaszokat részletesebben!

Áttekintés
Az áttekintés szakaszban a tanuló feladata, hogy átnézze az adott tananyag vázlatát, hogy
képet kapjon a tananyag egészéről. Az átnézési szakaszt leghelyesebb a tananyag fő- és
alcímeinek vizsgálatával kezdeni, melyet az anyag átlapozása, a benne szereplő kiemelt
pontok, fogalmak, valamint a grafikonok ábrák megfigyelése követ. A gyors áttekintés végén
a fejezet összefoglalójának részletes tanulmányozása következik, itt az átnézett fejezet főbb
elemei újra előkerülnek, ezúttal már nemcsak cím formájában, hanem röviden összefoglalva.
Az összefoglalás elolvasása után teljes képet kaphatunk a tananyagról, ami támpontot ad a
további szakaszok elvégzéséhez, egyben eloszlatja a tananyag mennyiségével, szerkezetével
kapcsolatos félelmeket, aggodalmakat.

Kérdés
Ez tehát az első részletes szakasz, mikor nem a kiválasztott tananyag egészét, hanem annak
valamely alegységét igyekszünk feldogozni. Ebben a szakaszban érdemes először áttekinteni
az adott alfejezetet, mintha az egy egész anyagrész lenne, figyelmet fordítva annak belső
szerkezetére, fogalmaira. Ha megtaláltuk a részeket, fogalmakat, mindegyikkel kapcsolatban
fogalmazzunk meg egy vagy több kérdést, így kialakítva egy előzetes, de részletes képet az
alfejezetről. Innentől folytassuk a tanulást az adott alfejezet olvasási és felmondási
szakaszával, majd térjünk rá a következő kisebb részre, egy újabb kérdési szakaszt kezdve.
Olvasás
Az olvasás szakasz az adott alfejezet teljes értelmező olvasását jelenti. Ennek során olvassuk
úgy a tananyagot, hogy a Kérdés szakaszban feltett kérdéseinkre próbáljuk választ találni. Ha
jó kérdéseket tettünk fel, a tananyag szinte ismerősnek tűnik, illeszkedik előzetesen felvázolt
rendszerünkbe, ha nem, igyekezzünk még figyelmesebben olvasni. Olvasás közben hasznos
lehet, ha a legfontosabb dolgokat aláhúzzuk a tankönyvben. Azonban vigyázzunk, hogy ne
húzzuk alá az anyagrész több mint 10-15 százalékát, hiszen így elvesztenénk az aláhúzás
kiemelés jellegét, és újra egy strukturálatlan anyagot kapnánk. Készíthetünk jegyzeteket is, de
ezt érdemes csak a részletes olvasás után végezni, mikor már valóban tisztában vagyunk a
tananyag szerkezetével, lényegével.

Felmondás
A felmondás szakasz feladata a tananyag memorizálása, elsajátítása. Az olvasás után kezdjük
a tananyag felmondását önállóan, így képet kaphatunk, mennyire volt hatékony az olvasási
szakasz. A felmondást – lehetőség szerint – végezzük hangosan, ezzel is növelve a rögzítés
folyamatát. A felmondások során tekintsünk bele a tananyagba, fordítsunk kiemelt figyelmet
az aláhúzott részekre és jegyzeteinkre. A szakasz befejeztével új szakaszt kezdhetünk, majd
az anyag befejeztével az ellenőrzési szakaszban térjünk vissza a fejezetekre.

Ellenőrzés
Az ellenőrzés szakaszban a tanulási folyamat hatékonyságáról kapunk képet, lehetőséget nyújt
az esetleg elhanyagolt fejezetek, fogalmak átismétlésére, pontos rögzítésére. Az ellenőrzést
kezdjük jegyzeteink áttekintésével, és próbáljuk meg véglegesíteni az anyag szerkezetét
magunkban, minden egység ismeretében. A jegyzetek után újra forduljunk az anyagrész
tartalomjegyzékéhez, válasszuk ki az esetleg homályosan maradt pontokat, ezeket ismételjük
át. Ezzel a módszer végéhez érkeztünk. Ha nem is alkalmazható ez a módszer minden
tananyag és tankönyv elsajátítására, annyit mindenképp érdemes megjegyezni belőle, hogy a
konkrét ismeretek elsajátítása előtt érdemes az anyag szerkezetével megismerkedni, az
olvasás után a hangos felmondás segít, hogy feltárjuk hiányosságainkat, és az ismétléskor
ismét a tananyag szerkezetéből induljunk ki, ez támpontot adhat a speciális ismeretek
kontextusba helyezéséhez.
Cornell-módszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Cornell-módszer előadásokon leadott tananyag jegyzetelési és tanulási módszere, mely

megkönnyíti az ismeretek rendszerezését, elsajátítását és felidézését. Egyetemi, főiskolai
tanulmányok során, valamint felnőttképzésben eredményesen használható. Nyomtatott szövegek
elsajátításhoz a PQ4R módszer ajánlott. A Cornell Egyetemen Walter Pauk professzor fejlesztette ki az
1950-es években. A 2000-es években drámaian megnőtt a népszerűsége.

Tartalomjegyzék

 1 Előkészületek az előadás előtt

 2 Jegyzetelés, feldolgozás és tanulás
o 2.1 Record - Jegyzetelés
 2.1.1 Jótanácsok a jegyzeteléshez
o 2.2 Reduce - Szűkítés
o 2.3 Recite - Felmondás
o 2.4 Reflect - Tükrözés
o 2.5 Review - Áttekintés

Előkészületek az előadás előtt

A jegyzetelésre szánt lapot 3 részre osztjuk fel, és a megfelelő tartalom kerül az egyes mezőkbe.

Nagyalakú füzetlapot vagy jegyzettömböt célszerű használni. Minden egyes lap bal oldalán húzzunk
6 cm-es margót. Ez lesz a felidézés oszlop. A jobb oldali részre jegyzetelünk az előadáson, ez a
jegyzet oszlop. Alul a lap teljes szélességében húzzunk egy 4 cm-es margót, ide a lap összegzése, és
esetleg az előadónak feltenni kívánt kérdéseink kerülnek.

 Tájékozódjunk az előadás témájáról, fő- és altémáiről a kurzus vagy tantárgy tematikájából

(tantervéből, tanmenetéből) ha lehetséges.
Jegyzetelés, feldolgozás és tanulás

Az 5R módszer segítségével történik:

Record - Jegyzetelés

A lehető legtöbb tényt és gondolatot jegyezzük le az előadás során olvasható és áttekinthető

formában a jegyzet oszlopba.

Jótanácsok a jegyzeteléshez

Használjunk lapszámozást és keltezést minden oldalon!

1. Már ekkor elkezdhetjük a lényeg kiemelését eltérő színnel, esetleg keretezéssel, aláhúzással
melyre az előadó többféle módon is felhívhatja figyelmünket:
o Táblára írja.
o Szóban:
 Gesztusaival, arckifejezéseivel, hangerejével vagy hangsúlyával emeli ki
ezeket.
 Több időt szentel rá, illetve példákkal világítja meg.
 Beszédfordulatokkal hívja fel rájuk a figyelmet, például következtetést von le,
indokol.
o Áttekintés ad az óra elején, és összegzést a végén.
2. Az egyes témák között hagyjunk ki néhány sort.
3. A beszédfordulatokat, és egyéb "körítést" ne jegyezzük le.
4. Röviden és tömören jegyzeteljünk, mindig tudjunk választani a címszavas és egész mondatos
leírás között.
5. Következetesen használjuk a jeleket és rövidítéseket.
6. Úgy használuk saját szavainkat, hogy a jelentés ne változzon meg!
7. A képleteket, definíciókat, tényeket, adatokat pontosan jegyezzük le!
8. Használjunk vázlatos elrendezést, felsorolást, számozást!
9. Készítsünk ábrákat, diagramokat!
10. Hagyjunk ki elegendő helyet a későbbi kiegészítésekhez, írjunk "szellősen"!
11. Ha valamiről lemaradtunk, írjunk róla címszavakat, és hagyjunk ki üres helyet a későbbi
pótlásra!
12. Hagyjuk el a leírások és teljes magyarázatok jegyzetelését.
Reduce - Szűkítés [szerkesztés]

Előadás után amilyen hamar csak lehetséges, tömören összegezzük jegyzetünket a felidézés
oszlopba. Ezek a kivonat mozgósítja memóriánkat a tanulás során, előhívja a hozzá tartozó
ismereteket. A jegyzet tényeiből és gondolataiból a következő típusú rövid elemek kerülhetnek ide:

1. Az egyes részekre vonatkozó kérdések.

2. A jegyzetben tárgyalt címszavak és fogalmak.
3. Megállapítások, alcímek.

Recite - Felmondás

Takarjuk le a jegyzet oszlopot, és a felidézés oszlop alapján saját szavainkkal próbáljuk teljes
mértékben felidézni az előadás anyagát. Utána ellenőrizzük.

Reflect - Tükrözés

Alakítsunk ki "szakvéleményünket" saját tapasztalatainkból, megfigyeléseinkből és a jegyzetből a

következő módon:

 Vizsgáljuk meg hogyan kapcsolódnak a tanultak eddigi ismereteinkhez és más tantárgyakhoz!

 Mely gondolatokkal értünk egyet, és melyekkel nem?
 Mely gondolatok tiszták és melyek zavarosak vagy nehezen érthetőek?
 Milyen új kérdéseket vet fel bennünk az előadás?
 Alkalmazhatók-e, és milyen területen az ismeretek?

Review - Áttekintés

A lap összegzése mezőbe készítsünk egy-két mondatos összegzést a lapon található témákból. Az
egész előadásról is írhatunk összegzést annak utolsó lapjára. Ezzel biztosíthatjuk a gyors áttekintés és
ismétlés lehetőségét. Szánjunk naponta néhány percet jegyzetünk áttekintésére, ezzel segítve a
tanultak emlékezetben tartását.