Rudolf Steiner

A karma megnyilv�nul�sai
* * *
1996
A ford�t�s alapj�ul szolg�l� m�
RUDOLF STEINER:
Die Offenbarungen des Karma
Rudolf Steiner Verlag, Dornach/Schweiz
Els� kiad�s: 1932
Hetedik kiad�s/zsebk�nyv: 1986
Nyolcadik kiad�s: 1991
M�sodik jav�tott magyar kiad�s
Kiad�s: T�th Imr�n�
Ford�totta: HENDI ILMA
ISBN 963 650 350 8
(c) Hungarian translation: Hendi Ilma, 1991.
Tartalom
A karma megnyilv�nul�sai 1
Tartalom 2
A FORD�T� EL�SZAVA 3
ELS� EL�AD�S A karma l�nyege �s jelent�s�ge az egyes szem�ly, az individuum, az
emberis�g, a F�ld �s a vil�g vonatkoz�s�ban 9
M�SODIK EL�AD�S A karma �s az �llatvil�g 22
HARMADIK EL�AD�S A betegs�g �s az eg�szs�g a karma vonatkoz�s�ban 33
NEGYEDIK EL�AD�S A betegs�gek gy�gy�that�s�ga �s gy�gy�thatatlans�ga a karma
viszonylat�ban 43
�T�DIK EL�AD�S A term�szetes �s a v�letlen megbeteged�sek viszonya a karm�hoz
52
HATODIK EL�AD�S Az �letbalesetek karm�hoz val� viszonya 62
HETEDIK EL�AD�S A term�szeti elemek, �llati t�rt�n�sek, a vulk�nkit�r�sek, a
f�ldreng�sek �s a j�rv�nyok karm�hoz val� viszonya 72
NYOLCADIK EL�AD�S A magasabb l�nyek karm�ja 83
KILENCEDIK EL�AD�S A f�rfi- �s n�i �lm�nyek karmikus hat�sai 93
TIZEDIK EL�AD�S A szabad akarat �s a karma az emberis�g fejl�d�s�nek j�v�j�ben
101
TIZENEGYEDIK EL�AD�S Az individu�lis �s a k�z�ss�gkarma Az emberis�gkarma �s a
magasabb l�nyek karm�ja 111
RUDOLF STEINER �LETRAJZI ADATAI 122

A FORD�T� EL�SZAVA
"Az ember nem az�rt lesz a szellemvil�g vagy a szellemvil�g megismer�si
lehet�s�g�nek tagad�ja, mert annak "neml�t�t" "bizony�tani" tudja, hanem mert
lelk�t olyan gondolatokkal akarja bet�lteni, melyek a szellemvil�gt�l val�
b�tortalans�g�t illet�en �ltatj�k." Rudolf Steiner, a zseni�lis l�tnok �s
univerz�lis tud�s szavait �rdemes k�tszeri elolvas�sra m�ltatni. Nemcsak arr�l van
sz� ugyanis, hogy �ll�t�sai a mi j�v�nket is �rint�, magasabb �s �j igazs�gokr�l
val� h�rad�sok, de gondolatmenete term�szet�b�l fakad, hogy egy�ttal �let �s eleven
er� �rad bel�l�k, m�lyen eltemetett, �szk�s sebekkel bor�tott lelki-szellemi
fog�konys�gokat �rintve meg benn�nk, melyeknek �jrafelfedez�se "m�k�d�sbe
helyez�se" n�lk�l val�ban csak fizikai test�nk hanyatl�sa, majd sz�tes�se �llna
el�tt�nk. A teljes val� tele titokkal, egy-egy k�rd�srengeteg minden egyes emberi
�let, s ha a megismer�s lehet�s�g�vel nem �l�nk, ha sohasem tudunk meg�llni, hogy
szemben�zve magunkkal, merj�nk is egy-egy igaz v�laszt, akkor mindink�bb az
�n�ltat�s ki�br�ndults�g�ban, a m�lt gy�va s robotszer� k�pi�z�s�ba sodr�dik az
ember, a rafin�ltan �s egyre elviselhetetlenebb hangoss�ggal uralkod� �s
k�nyszer�t� �ramlatok h�nyattat�sai k�z�tt, egy rettegett, mert meg nem ismert
hal�l fel�.
�let-hal�l k�rd�sek rejlenek teh�t egy-egy sors�llom�s, betegs�g, katasztr�fa,
s�t a kisebb vesz�lyk�nt, de m�gis rettegett priv�t kr�zishelyzetek bek�vetkeztekor
is, melyek pedig jelent�seik bel�t�s�val gazdagod�sunkat, jellem�nk �s embers�g�nk
�rnyalts�g�t �s kifinomults�g�t is eredm�nyezhetn�k.
�r�k mozg�s, v�ltoz�s, teh�t "csupa �let", �gy s�g nyelv�nk zsenije arr�l, ami
benn�nk �s vel�nk t�rt�nik. Van-e azonban f�l e bels� v�ltoz�sok meghall�s�ra, szem
a l�t�sra? H�ny milli� "szerencs�tlen", mert �nmag�t szerencs�tlennek tud� f�l�t,
szem�t t�mik tele hazugs�gokkal az �gynevezett t�megkommunik�ci�s eszk�z�k, azaz
g�pek? Sz�ntsz�nd�kkal arctalan t�meg-massz�v� gy�rva lelket-szellemet, hogy m�g
manipul�lhat�bb, teh�t m�g gy�v�bb, m�g gyeng�bb, m�g ink�bb f�gg� s �gy uralhat�
legyen, A hal�l, a pokol el�szel�t minduntalan f�lkavarva, az otthonokon bel�l is
szakadatlan nyughatatlans�got, fesz�lts�get s �gy g�rcs�ket, allergi�s stresszt
sz�tva, idegeket korb�csolva - kisgyermekeinket sem k�m�lve a horrort�l.
Er�viszonyokr�l van teh�t sz�, arr�l az �r�k dinamik�r�l, ellenp�lusok
egyens�lyharc�r�l, mely m�gis egyes�t� b�k�t, harmonikus vir�gz�st �s arat�st tud
teremteni titkos sz�lak nyom�n, t�lmutatva minden er�tlens�gen �s
rem�nyvesztetts�gen. Szellemszomjunk �s sz�nhetetlen keres�s�nk mozgatja
vil�gunkat. Kutat �s faggat a k�rdezni mer� ember - ez pedig az ifj� ember, az
ifj�s�g velesz�letett joga, a tudatoss�g sz�zad�ban, korunkban v�gre tudva is, hogy
elhivatott. Hogy ki h�vta �letre, mi az az indulat, az a h�v� sz� vagy ige:
eredet�t, val�di arc�t, isteni arc�t szeretn� felfedezni az ember. Ismerni hely�t
�s �nmag�t a vil�gegyetemben. Mindennek ez a kulcsa �s magyar�zata! A szellem
f�ny�t keress�k h�ny milli� �v �ta, de m�g mindig hamis k�pek k�z�tt t�ntorogva.
Mad�ch Imre, akinek j�v�be l�t� dr�m�j�t: Az ember trag�di�j�t mind a mai
napig val�di hozz��rt�s n�lk�l, azaz a f�ldi �let ism�tl�d�seinek tud�sa n�lk�l
"elemzik", s j�tssz�k, a tizedik sz�nben ezt k�rdezi Keplerrel, a modern fizika
egyik legragyog�bb szellem�vel: "�, hol vagyok, hol vannak �lmaim?" S ha a 20.
sz�zad embere v�gig tudn� gondolni ezt a magasba emelked� k�rd�st, melyet l�v�n az
evol�ci� egy eg�szen m�s tudatszintj�n, p�r sz�z �vvel kor�bban m�g fel sem
tehetett az ember, �gy bizton v�laszolhatn�: �let�nk t�ltesz �lmainkon is.
Tudatoss�g �s individu�lis megismerni akar�s: ez a kor k�t legf�bb von�sa.
Dehogyis �rthetetlen h�t, hogy az ember h�tat ford�tott az uralkod�kk�, majd k�s�bb
hivatall� lett egyh�ziaknak, ahonnan a szellemet, Krisztus isteni
er�kinyilv�n�t�s�t: j�zusi inkarn�ci�j�nak, azaz megtestes�l�s�nek miszt�rium�t s
felt�mad�s�nak �vezredeket �tvil�g�t� f�ny�t �resen kong� - n�mely templomban ma
kazett�r�l dar�lva "hallhat�" - cerem�ni�k trad�ci�j�hoz k�t�tt�k. Cserk�szet,
berkek barangol�sa, a git�rral visszapengetni v�gyott m�lt folkl�rhull�ma, mind
egy-egy keres�, tegnapi hang, illetve pr�b�lkoz�s. Mindez azonban legfeljebb
megreform�l�s, azaz �jj��leszt�si k�s�rlet maradhat csup�n, mert a jelent
tiszt�zni, s k�l�n�sen a j�v� megv�lt�s�ba bekapcsol�dni nem lehet csak a felsz�nt
s�rl� ment�si k�s�rletekkel.
Ez a nyugtalan, mindent megk�rd�jelez� "modern" tudat iparos�t�s�val
prolet�rr� fokozta le a k�zm�vest �s a parasztot, megfosztva f�ldj�t�l,
szersz�mait�l s term�szett�l kapott jogos m�lt�s�g�t�l, tudom�nyaival pedig a k�ls�
mat�ri�t s annak r�szleteit tette embl�m�j�v�. Ezzel egy�tt lend�lt neki az els�
vil�gh�bor� t�j�n m�k�d� oktat�si reformok programja, ahogy �k maguk mondani
szerett�k: "az ember hozz�idom�t�sa a munk�hoz", �rja Christopher Lasch Amerik�r�l
sz�l� k�ny-
*
v�ben, Az �nim�dat t�rsadalm�ban. "A modern ipar az intellektust semmibe vev�
�ll�sokba k�nyszer�ti az embereket, a munka lefokoz�d�s�val pedig egyre cs�kken a
hozz��rt�s... Amikor a munka alig t�bb �rtelmetlen tev�s-vev�sekn�l... akkor a
hajdan ritu�lis m�lt�s�ggal felruh�zott t�rsadalmi rutin szerepj�tsz�ss� satnyul, s
a dolgoz� - ak�r a fut�szalagon, ak�r egy nagy b�rokratikus appar�tusban -
szerepj�tsz�ssal pr�b�lja megemelni a h�tk�znapis�got. Viccel�d�sben, cinizmusban
keres mened�ket. Azzal, hogy mindennapi feladatait nem veszi komolyan, tagadja,
hogy ez �rthat neki." �rdemes elolvasni, mik�nt dokument�lja Lasch - t�bbek k�z�tt
az egyik nagy h�r� washingtoni iskol�t id�zve - "az ifj�s�g el�rul�s�t" a tanrend
folytonosan "�j" v�ltoztat�saival kapcsolatban.
De ki tanulhat ma egy�ltal�n egy, a k�rnyezet�t, s�t az eg�szet �s �nmag�t
egyar�nt l�nyeg�ben �rint� �jat, ak�r Z�richben, P�rizsban, Budapesten vagy
Kijevben, vagy ak�r New Yorkban? S vajon el�g-e ennek az �vezrednek a v�g�hez
k�zeledve az olvas� b�lcs toleranci�j�ra apell�lni, az�- ra, aki t�bb dolgot tart
lehets�gesnek "�g �s f�ld k�z�tt", mint amennyit az �sszes tudom�nyok �lmodni
mern�nek maguknak? Hisz annyian lesznek ma folytonos tagad�kk�, hitetlen
k�tked�kk�, mert az egyed�l felemel� kiutat, az isteni t�vlatot mind nyilv�nval�bb
esztelens�ggel "felejtik �letprogramjukb�l".
Id�zz�k itt mag�t Rudolf Steinert, a l�tnokot, s meggy�z�d�sem, hogy sz�mosan
�rezni is tudj�k majd e kiv�teles k�pess�g� szellemkutat� higgadt j�zans�g�t �s
szer�nys�g�t, aki tiszt�n l�tta m�ltbeli megtestes�l�seit, s nem kev�sb� j�v�beli
perspekt�v�it: "Amikor Johann Gottlieb Fichte 1813 �sz�n el�adta "tan�t", mely egy
teljes eg�sz�ben az igazs�g szolg�lat�nak �ldozott �let �rett gy�m�lcse volt,
r�gt�n az elej�n a k�vetkez�ket jelentette ki: "Ez a tan egy teljesen �j �rz�ki
szersz�mot t�telez fel, mely �ltal egy olyan �j vil�ghoz jutunk, ami az �tlagember
sz�m�ra nem l�te- zik." Majd r�gt�n ut�na egy hasonlattal arra mutatott r�,
mennyire felfoghatatlannak is kell lennie az � tan�nak egy olyan valaki sz�m�ra,
aki ezt a tant az �tlag�rz�kek k�pzeteivel akarja meg�t�lni: "k�pzeljenek el egy
vil�got, csupa vakon sz�letett�t, akik sz�m�ra a dolgok s azok viszonyai egyed�l
az�ltal ismeretesek, ahogy azok a tapint�s �rz�k�n kereszt�l l�teznek. Menjenek
k�z�j�k, s besz�ljenek nekik a sz�nekr�l s egy�b olyan viszonyokr�l, melyek egyed�l
a f�ny �ltal �s csakis a l�t�s sz�m�ra l�teznek. Vagy a semmir�l besz�ltek teh�t
nekik, s m�g a szerencs�sebb eset, ha ezt
*
Megjelent a Modern K�nyvt�r sorozatban, 1984-ben. - H.I.
meg is mondj�k nektek, mert ily m�don hamar �szreveszitek a hib�t, s ha szem�k
felnyit�s�ra k�ptelenek vagytok, v�g�t vetitek a hi�baval� besz�dnek." Bizony, aki
azokr�l a dolgokr�l sz�l az emberekhez, amikre Fichte ebben az esetben utal, az
nagyon is gyakran tal�lja mag�t olyan helyzetbe, mely egy vakon sz�letettek k�z�tti
l�t��hoz hasonl�t: �s m�gis, ezek azok a dolgok, melyek az ember legigazibb l�ny�re
�s legmagasabb c�lj�ra vonatkoznak. Eszerint pedig aki elhinn�, hogy a hi�baval�
besz�dnek v�get kell vetni, annak az emberis�get illet�en k�ts�gbe kellene esnie.
Sokkal ink�bb azonban egyetlen pillanatra sem szabad k�telkedni abban, hogy ezekre
a dolgokra vonatkoz�an mindenki "szeme felnyithat�", akiben megvan hozz� a
j�akarat. - Ebb�l a felt�telez�sb�l besz�ltek �s �rtak mindazok, akik �rezt�k
magukban, hogy benn�k feln�ttek azok a "bels� �rz�ki szersz�mok^ melyeken kereszt�l
fel tudtak ismerni egy, a k�ls� �rz�kek sz�m�ra rejtve maradt igazi l�nyt az
emberben. Ez�rt besz�lnek, ez�rt �rnak, mindig, �jra meg �jra egy �gynevezett
"rejtett b�l- csess�gr�l" m�r a legr�gibb id�kt�l kezdve. - Aki ebb�l egyszer
valamit felfogott, �ppoly biztosan �rzi e birtok megl�t�t, mint akik j�l k�pzett
szem�kkel sz�nk�pzetek jogos birtok�ban �rzik magukat... Tanuls�g �s tudatos
k�pzetts�g nem felt�telei e "magasabb �rz�kek" megny�l�s�nak. �pp�gy megny�lhatnak
ezek a naiv embernek, mint a tudom�nyosan magasan �ll�nak. Amit a jelenben igen
gyakran az "egyed�li tudom�nynak" h�vnak, e c�l szempontj�b�l gyakran ink�bb g�tl�
lehet, mintsem serkent�. Ez a tudom�ny ugyanis term�szet�n�l fogva csak azt engedi
mint "val�s�gosat" �rv�nyes�lni, ami az �tlag�rz�kek sz�m�ra hozz�f�rhet�. S
b�rmily nagyok is e tudom�ny �rdemei ennek a val�s�gnak a megismer�se k�r�l:
az�ltal, hogy azt, ami az � tudom�nyuk sz�m�ra sz�ks�gszer�, minden emberi tud�sra
vonatkoz�an m�rvad�v� teszi, egy�ttal olyan halmaz�t hozza l�tre az el��t�leteknek,
melyek elz�rj�k a bejut�st a magasabb rend� val�s�ghoz.
Az itt elmondottak ellen gyakran a k�vetkez�ket hozz�k fel: de ha egyszer az
emberi megismer�snek "�th�ghatatlan hat�rokat" szabtak. Ezeket a hat�rokat nem
lehet �th�gni; ez�rt azt�n minden olyan ismeretet, mely nincs tekintettel ezekre a
hat�rokra, el kell utas�tani. S egy�ttal persze azt is meglehet�sen szer�nytelennek
tartj�k, aki olyan dolgokr�l akar �ll�tani valamit, melyekr�l sokak sz�m�ra
eld�nt�tt k�rd�snek sz�m�t, hogy e k�rd�sek t�lny�lnak az emberi megismer�k�pess�g
hat�r�n. Egy ilyen ellenvet�sn�l teljesen figyelmen k�v�l hagyj�k, hogy a magasabb
rend� megismer�st �pp az emberi megismer� er�k kifejl�d�s�nek kell megel�znie. Ami
egy ilyen fejl�d�s el�tt a megismer�s hat�rain t�l van, az ezeknek a k�pess�geknek
a fel�breszt�se ut�n, melyek szunnyad�n minden emberben megvannak, teljess�ggel a
megismer�s ter�let�n bel�lre ker�l. - Egyet azonban nem szabad figyelmen k�v�l
hagyni. Azt mondhatn� valaki: mire j� olyan dolgokr�l besz�lni az embereknek,
melyek ir�nt m�g nincs fel�bresztve, megny�lva a benn�k l�v� megismer� er�, melyek
teh�t �gyis, saj�t maguk el�tt is z�rva vannak? Ez azonban t�ves meg�t�l�se a
dolgoknak. Bizonyos k�pess�gek sz�ks�gesek ahhoz, hogy a sz�ban forg� dolgokra
r�tal�ljunk: ha azonban, miut�n valaki r�juk tal�lt, m�sokkal is k�zli �ket, akkor
minden ember, aki nem m�st, de elfogulatlan logik�t �s eg�szs�ges igazs�g�rzetet
akar alkalmazni, meg tudja �rteni ezeket a k�zl�seket. Ebben a k�nyvben semmi m�s
nincs k�z�lve, mint ami b�rkinek, akiben sokoldal� �s nem mindenf�le el��t�lett�l
zavaros gondolkoz�s �s fenntart�s n�lk�li szabad igazs�g�rzet m�k�dik, olyan
benyom�sokat adhat, melyek �ltal az ember�let �s a vil�gjelens�gek rejt�lyei
kiel�g�t� m�don k�zel�thet�k meg. A k�nyv olvas�sa k�zben helyezkedj�nk majd
egyszer a k�vetkez� k�rd�s �ll�spontj�ra: l�tezik-e az �letnek kiel�g�t�
magyar�zata, ha az itt �ll�tott dolgok igazak? �s r� fognak j�nni, hogy maga az
�let minden egyes ember sz�m�ra meghozza az igazol�st."
�szint�n elgondolkozni egy�ni karm�nkon (sorsunkon), el�re tekinteni az
elindul�st�l a ma keresztez�d�sein t�l: ehhez mindenekel�tt b�tors�gra van sz�ks�g.
Az intellektu�lis okoskod�snak �s a hamis, p�r �r�ra "j�" �rzelmi �nkiel�g�t�snek,
amit a legt�bb gyorstalpal�, de "vir�gz�" "�nmegval�s�t�" program k�n�l, hogy a
politika hazugs�gait ne eml�ts�k, hosszabb t�von ki�br�ndul�st kell okoznia. Mert
m�sra hivatott �s m�sra k�pes a sz�zad embere, mert mai k�pess�gei j�val
fel�lm�lj�k a teny�sztett, �n�s-egocentrikus versenyfut�st. A k�vetkez� �vezred, a
k�zelj�v� �j �s gy�keresen m�s szellemarculata, �j evol�ci�s k�vetelm�nye
cs�r�j�ban m�r r�g fesz�ti a m�t, m�gpedig fels�bbrend� szellemt�rt�n�sek rendje
szerint, feltart�ztathatatlanul. Lemaradni, elmaradotts�gba s�llyedni senki sem
k�v�n saj�t, tiszta akarat�b�l, el�g ehhez egy-egy n�p vagy embercsoport puszta
k�ls� l�tv�nya (p�ld�ul a mai indi�nok�), vagy ak�r a k�r�tt�k l�v�, s�t az �ket
k�r�lvev� term�szet l�tv�nya! Nemcsak az egyes ember �l meg sz�mos f�ldi
megtestes�l�st ugyanis, de n�pek, n�pcsoportok s azok egym�s k�zti viszonyai is
m�lys�gesen messzeny�l� okokra vezetnek vissza. A mind s�r�bben emlegetett
agypotencia �s tudat kit�g�t�si lehet�s�gek Steiner szellemtudom�nyos kutat�s�ban,
mint emberi fejl�d�s�nk megker�lhetetlen t�nye, m�r 1900-ban hangs�lyozottan
szerepel. De nem a l�lek iskol�z�sa n�lk�l, �s v�gk�p nem, mint az eg�szb�l
kiragadott tr�ningezhet� program, tekintet n�lk�l a jellem �llapot�ra. Minden
id�kben sz�ks�gszer�en sz�lettek �j �tmutat�sok a bels� �let, az ember
szellem�let�nek iskol�z�s�ra. Mert a l�lek �s a fizikum v�ltoz�sainak megfelel�en
minden emberi fejl�d�si fok az addigi �t modifik�ci�j�t ig�nyli. M�s volt
hely�nval� a T�vol-Kelet, m�s az antik g�r�g�k, m�s a k�z�pkori kereszt�ny sz�m�ra,
�s m�s a mi korunkban. Mert t�vhit, hogy az emberi l�lek �s fizikum p�ld�ul 1200-
ban a mai ember�vel azonos lett volna! Az ember t�nylegesen meg�lt �sszetartoz�sa
az isteni-szellemi vil�ggal, ahogy az a m�toszokb�l ma is kivehet�, a r�gi ember
testi-lelki m�ss�g�b�l eredt. A m�lt l�tnoki k�pess�ge elveszett, el kellett hogy
t�nj�n. Aki k�pes el��t�letmentesen gondolkozni, �rti, hogy az �rz�kszf�ra
�lm�nyvil�ga �ri�si kit�gul�s�nak az �rz�kfeletti �szleletek besz�k�l�se lett az
�ra. Az embernek �nmaga felfedez�s�t az �nz�ssel kellett kezdenie. S ebben a
f�jdalmas, hossz�-hossz� �vezredeken �t tart� processzusban l�ny�nk azon r�sz�nek,
mely kor�bban az �rz�kfeletti vil�ggal eleven kapcsolatban �llt, mint p�ld�ul a
Kalevala n�p�n�l, hossz� id�re el kellett n�mulnia. S az �nmag�t�l eltelt ember
egyszerre itt �ll a 20. sz�zadban: lelkiismeret n�lk�l, lelke, szellemr�sze
�rtetlens�g�vel! �gy az �letkorral j�r� term�szetes befel� fordul�s, elm�ly�l�s
helyett csak ijeszt� �rre lel, a fokoz�d� �nz�s pedig megcsontosod�st s mind t�bb
gonoszs�got mutat. Az els�t�t�t� tendenci�k, az egy�ni felel�ss�g eltusso- l�sa ide
juttatj�k a lelket, ha a bel�t�s �rt� f�nye nem vil�g�tja meg az emberi szellem
magasabb, kozmikus, azaz isteni �sszef�gg�seit. Rendk�v�li lehet�s�g teh�t, ha
valaki ma egy teljesen �j megismer�ssel, azaz tud�ssal gyarapodhat. Az �jat persze
nem szabad �sszet�veszteni mindenf�le �gynevezett �jdons�ggal! Gondoljuk csak meg,
milyen kev�s ma, az inform�ci�k n�vekv� nyom�sa ellen�re, a helyesen eligazodni
tud� ember. Milyen kevesen k�pesek 28. �v�k ut�n valami �jat megismerni, komolyan
tov�bbtanulni. Rudolf Steiner l�lekiskol�z�sa az egy�n �s az akarat meger�s�d�s�hez
vezet, az akarat pedig tettekben nyilv�nul meg. Mai tetteink - �s nem egy jobb j�v�
puszta �h�t�sa, k�v�n�sa, vagy ak�r a puszta foh�sza jelenti az alapj�t, sokkal
konkr�tabban �s re�lisabban, mintsem hinn�nk, holnapi �let�nknek.
Rudolf Steiner szellemkutat�sb�l ered� tapasztalatai egy olyan val�ban �tfog�
vil�gszeml�let �tj�t mutatj�k, mely magalap�t�j�nak 70 �ve bek�vetkezett hal�la �ta
egyre t�bb �s vil�gszerte gyarapod� gyakorlati p�ld�t mutat, olyanokat, melyek a
h�tk�znapokban is helyt�llnak. A tapasztalatok Steiner pedag�gi�j�val,
l�lektan�val, gy�gypedag�gi�j�val, bio-dinamikus mez�gazdas�g�val olyan
perspekt�v�kat mutatnak, melyek az egyes emberen t�l eg�sz t�rsadalmunk sz�m�ra
d�nt� jelent�s�g�, �j orient�ci�t adhatnak. Az elfordul�s a puszt�n materialista
gondolkoz�st�l �s a szellemi ember fel� fordul�s, amit Steiner hangs�lyoz, egyben
az emberiess�g fel� fordul�st is jelenti, melyt�l a jelenben egyre ink�bb
elt�volodunk. Az ut�pikuss�g v�dja pedig tulajdonk�ppen azokat illethetn� jogosan,
akik azt hiszik, hogy a pillanatnyi vil�gkonstell�ci� az, hogy a t�rsadalmunk
form�i el- mozd�thatatlanok �s p�tolhatatlanok. Sz�mos sziszt�ma, mind a gazdas�gi,
mind a szellemi- kult�r�let ter�letei sokszorosan fr�zisokk� degrad�lva veget�lnak.
Rudolf Steiner �gy fogalmaz egyik el�ad�s�ban: "...A nyilv�nos �let ismertet�jegyei
ma a fr�zisok, a p�rtok b�lyegei a fr�zisok. Fr�zisokkal �rvelnek, s�t mintegy
hitre tal�lnak a fr�zisokban... A fr�zisok elk�b�tanak, �s megig�- zik az emberi
lelket. Azt hiszik �gy, hogy �ltaluk uralni tudj�k a nyilv�nos �letet. De mindaddig
nem lesz kigy�gyul�s, m�g az emberek el�g nagy sz�mban fel nem ismerik a fr�zisok
�letk�ptelens�g�t. Addig a jelenlegi n�pbetegs�geknek m�g a gy�ker�t sem lesznek
k�pesek megl�tni."
S nem �gy van-e, hogy a mind intelligensebbnek tartott g�pek milli�i mellett
egyre szembet�n�bb az ember term�szetellenes elbizonytalanod�sa, talajvesztetts�ge?
Mert a k�ls�s�ges inform�ci�k csak �ltud�st ny�jthatnak, �s a term�szetes �let
megismer�s�t�l �pp elford�tanak. Ebben a harsog�, a sz� szoros �rtelm�ben
megnyomor�t� (hall�st, nyugalmat, eg�szs�get roncsol�) kamp�nyban az �si tud�s�nak
tisztelete sem f�r bele "A l�lekv�ndorl�s tana", mondja az antropoz�fus Clara
Kreutzer, "a kereszt�nys�get megel�z� korokban �ri�si ter�leteken �s hatalmas
kult�r�kon bel�l az �let term�szetes tartoz�ka volt - kezdve az �si indiai
kult�r�t�l, eg�sz a g�r�g filoz�fusok gondolkoz�s�ig. Ez a t�ny ma ism�telten ahhoz
a v�lem�nyhez vezet, hogy az �jj�sz�let�sre vonatkoz� jelenlegi �rdekl�d�sn�l err�l
a r�gi tanr�l van sz�, m�gpedig a Keletr�l Nyugatra be�raml� k�l�nb�z� medit�ci�s
m�dszerek k�vetkezm�nyek�nt. A val�s�g azonban az, hogy a l�lekv�ndorl�s tan�t�l az
�jj�sz�let�s ide�j�ig egy rendk�v�li jelent�s�ggel b�r� szellemi fejl�d�si folyamat
ment v�gbe, melynek kiindul�pontj�ban a Krisztus-esem�ny �ll. Az�ltal, hogy az
isteni-szellemi-vil�g l�nyszer�en �sszekapcsol�dott a f�ldi-emberi l�ttel, lehet�v�
v�lt az ember sz�m�ra l�nye bens� l�nyeg�nek tudatos�t�sa, teh�t lehet�v� v�lt egy
l�lekben val� l�tt�l a szellemben val� �nmegismer�sig jutnia.
A l�lekv�ndorl�s - j�llehet a szem�lyes fejl�d�s �tja - mindig h�trafele n�z,
visszavezeti a lelket annak �s�llapot�hoz. Az �jj�sz�let�s vagy �jra megtestes�l�s
a j�v�b�l vil�g�t a jelenbe. Az ember �lland� v�ltoz�sokon kereszt�lviv�
fejl�d�s�nek impulzus�t hordja mag�ban, eg�sz egy olyan nagyon t�voli
t�k�letesed�sig, mely egy �j szellemform�t jelent majd. A reinkarn�ci� c�lja teh�t
egy magasabb emberl�tre val� tov�bbfejl�d�s, mely sz�ks�gszer�en kapcsol�dik a f�ld
ir�nti felel�ss�ghez is, ahol e fejl�d�s v�gbemegy. A f�ldi l�t ir�nti legteljesebb
m�rt�k� felel�ss�gb�l kiindulva tette Rudolf Steiner a reinkarn�ci� �s a karma
t�rv�nyszer�s�g�t tan�t�sa k�zponti impulzus�v�.
Az �jj�sz�let�s az emberis�g sorsa. Az �jj�sz�let�s �ltal�nosan �rv�nyes
t�rv�ny�be sz�v�dnek bele a szem�lyes sorsok, azon viszonyok m�rt�ke szerint,
melyeket az egy�n egy kor�bbi f�ldi �let�ben �lt meg a k�z�ss�g ir�ny�ba."
A karma megnyilv�nul�sai 11 el�ad�st tartalmaz, melyeket Rudolf Steiner szabad
sz�beli el�ad�sokk�nt tartott. Lejegyzetelt, nem nyomtat�sra sz�nt priv�t
nyom�sokr�l van teh�t sz�, melyek p�ld�nysz�ma a 7. n�met nyelv� kiad�s ut�n j�val
t�l van a negyvenezren. A k�nyv megjelent az �sszes vil�gnyelven. Valamennyi
el�ad�s k�l�n-k�l�n - melyekre egyenk�nt egy b� �ra olvas�si id� elegend� - egyben
a gondolkoz�s iskol�z�sa is. Ez�rt vannak a gyakori ism�tl�sek, s nem kev�sb� a
st�lus ig�nyes term�szete. A j�v� kulcsk�rd�seit �rint� szellemtitkokat nem lehet
n�pszer�s�t� m�fajk�nt s �gymond, min�l gyorsabban "elfogyasztani". Aki �gy
szeretne magasabb rend� ismeretek birtok�ba jutni, azt saj�t t�relmetlens�ge fogja
megg�tolni �s visszatartani. "Mert a kopogtat�snak azt a m�v�szet�t, melyre a
kinyit�s k�vetkezik, megel�zi a keres�s m�v�szet�', mondja
Steiner. Az a hallatlan tud�sanyag �s f�ny, ami ezekb�l a gyakran m�v�szi
ihletetts�ggel fel�p�tett el�ad�sokb�l �rad, sokkal t�bb magukn�l a val�di
m�v�szetekn�l is, melyek Goethe j�slata szerint az egyetlen konkr�t lehet�s�get
jelentik egy �j Eur�pa j�v�j�nek el�k�sz�t�s�re �s megform�l�s�ra.
1991. H�sv�t Hendi Ilma

ELS� ELOADAS
A karma l�nyege �s jelent�s�ge az egyes szem�ly, az individuum, az emberis�g, a
F�ld �s a vil�g vonatkoz�s�ban
Ez az el�ad�s-sorozat a szellemtudom�ny �letbev�g� fontoss�g� k�rd�seit
�rinti. Az id�k�zben sz�letett k�l�nb�z� megk�zel�t�si m�dok alapj�n sz�munkra m�r
ismeretes, hogy a szellemtudom�ny nem lehet csup�n absztrakt elm�let, puszta
doktr�na vagy tan�t�s, hanem az �letet, az �letreval�s�got szolg�l� forr�s, �s
feladat�t is csak akkor t�lti be, ha majd azoknak az ismereteknek a r�v�n, melyeket
e tudom�ny ny�jtani tud, lelk�nkbe is be�p�l valami, ami �let�nket gazdagabb�,
�rthet�bb�, lelk�nket jobb� �s tetter�sebb� k�pes tenni. Az azonban, aki ezt a mi
vil�gn�zet�nket, vagyis az ide�lt, melyet az im�nt p�r sz�val jellemeztem, a
mag��nak vallja, �s a jelenben kiss� k�r�ltekint, f�ggetlen�l att�l, hogy mennyire
k�pes a szellemtudom�nyb�l nyert ismereteit az �letbe �t�ltetni, val�sz�n�leg nem
kap majd t�ls�gosan �rvendetes k�pet. Hiszen ha elfogulatlanul vizsg�ljuk mindazt,
amit a vil�g ma "tudni" v�l, mindazt, ami az embereket �let�kben ilyen vagy olyan
�rz�sekre, cselekedetekre �szt�nzi, azt mondhatn�nk, hogy mindez �ri�si m�rt�kben
k�l�nb�zik a szellemtudom�nyos ide�kt�l �s ide�lokt�l, �s egy szellemtud�snak
semmif�le lehet�s�ge nincs arra, hogy azzal, amit a szellemtudom�ny forr�saib�l
elsaj�t�that, ma k�zvetlen�l beavatkozhasson az �letbe. Ez azonban a t�nyeknek csak
igen fel�letes szeml�l�se volna; fel�letes az�rt, mert nem sz�mol azzal, amit
vil�gn�zet�nk alapj�n �gy fogalmazhatn�nk: ha azok az er�k, melyeket a
szellemtudom�ny �ltal nyert�nk, egyszer el�g er�sek lesznek, akkor ezek az er�k meg
fogj�k tal�lni annak lehet�s�g�t is, hogy a vil�gba beavatkozzanak: ha azonban az
ember soha semmit nem tesz az�rt, hogy ezeket az er�ket mind er�sebb� �s er�sebb�
tegye, akkor persze a vil�gba val� beavatkoz�suk is lehetetlen.
Van azonban m�g valami, ami �gymond, vigaszt ny�jthat akkor is, ha az effajta
vizsg�l�d�sok alapj�n vigasztalans�got �rezn�nk, s ez az, aminek ebb�l az el�ad�s-
sorozatb�l k�vetkeznie kell: nevezetesen annak a vizsg�l�d�snak, mely az emberi
karm�ra, s �ltal�ban a karm�nak nevezett jelens�gre ir�nyul. �r�r�l �r�ra, egyre
jobban l�tjuk majd, mennyi mindent kellene tenn�nk az�rt, hogy a szellemtudom�ny
er�inek seg�ts�g�vel megteremts�k az �letbe val� beavatkoz�s lehet�s�g�t, s ha
komolyan hisz�nk �s kitartunk a karma mellett, saj�t magunknak is fel kell
t�telezn�nk, hogy �pp a karma hozza meg sz�munkra mindazt, amit hosszabb vagy
r�videbb id�n kereszt�l saj�t er�ink kifejleszt�se �rdek�ben tenn�nk kell. L�tjuk
majd: ha �gy v�lj�k, hogy vil�gn�zet�nkb�l nyert er�inket m�g nem alkalmazhatjuk,
az annyit jelent, hogy ezeket az er�ket m�g nem fejlesztett�k ki el�gg�, legal�bbis
nem annyira, hogy ezek az er�k odahathassanak, hogy a karma lehet�v� tegye a vel�k
val� beavatkoz�sunkat a vil�g dolgaiba.
Ne csak egy ismerethalmaz legyen teh�t ezekben az el�ad�sokban, de �r�r�l
�r�ra n�vekedjen a karm�ba vetett bizalmunk, az a bizonyoss�g, hogy amint elj�tt az
ideje, ak�r holnap, holnaput�n, esetleg �vek m�lt�n, karm�nk feladatokat �ll�t
el�nk, ha mi mint vil�gn�zet�nk vall�i, feladatok elv�gz�s�re hivattunk.
Tanuls�gk�nt �ll majd el�tt�nk a karma, mely nemcsak arra tan�t, hogy ez meg az
hogyan is van a vil�gban, de az �ltala kapott felvil�gos�t�sok �let�nket
felemelhetik, �s el�gedetts�get is adhatnak.
Persze ahhoz, hogy a karma ilyen feladatot tudjon bet�lteni, arra is sz�ks�g
van, hogy a karma alatt �rtett t�rv�nyt t�zetesebben vegy�k szem�gyre, m�gpedig a
vil�gra val� kiterjed�s�ben. Ehhez azonban ez alkalommal sz�ks�g van valamire,
amihez a szellemtudom�nyos elemz�sek sor�n �ltal�ban nem szoktam folyamodni, egy
defin�ci�ra, azaz sz�magyar�zatra. Egy�bk�nt sz�magyar�zathoz nemigen folyamodom,
mert az eff�le defin�ci�k legt�bbsz�r igen keveset �rnek. Vizsg�l�d�saink sor�n mi
leggyakrabban t�nyek �br�zol�s�b�l indulunk ki, �s ha ezek a t�nyek megfelel� m�don
vannak csoportos�tva �s rendezve, akkor a fogalmak �s k�pzetek magukt�l
kialakulnak. Ahhoz azonban, hogy az elk�vetkez� napokon sorra ker�l� �tfog�
k�rd�sek eset�ben is ezt az elj�r�st v�lasszuk, sokkal t�bb id�re lenne sz�ks�g�nk,
mint amennyivel rendelkez�nk. Ez�rt a meg�rt�s v�gett sz�ks�gszer�, hogy ez
alkalommal, ha nem is egy defin�ci�t, de valamif�le k�r�l�r�s�t adjuk annak a
fogalomnak, amellyel hosszabb id�n kereszt�l foglalkozni fogunk. A defin�ci�k c�lja
annyi csup�n, hogy amikor az ember haszn�lja vagy kimondja az egyes szavakat,
meg�rts�k �t. A "karma" fogalm�nak le�r�s�t ma ily m�don adjuk meg, hogy �gy,
valah�nyszor a "karma" kifejez�st haszn�ljuk el�ad�sainkban, tudjuk, mir�l
besz�l�nk.
Eddigi vizsg�lataink alapj�n k�z�l�nk val�sz�n�leg mindenki fogalmat
alkothatott arr�l, mi is a karma. A karm�nak igencsak absztrakt fogalm�t kapjuk, ha
"szellemi okozati" t�rv�nynek nevezz�k, olyan t�rv�nynek, melyben a szellemi l�tb�l
fakad� bizonyos okokra bizonyos hat�sok k�vetkeznek. Ez�ltal a karma t�ls�gosan is
elvont fogalm�hoz jutn�nk, ami r�szben t�l sz�k, r�szben t�l t�g lenne. Ha a karm�t
�ltal�noss�gban mint okozati t�rv�nyt akarjuk felfogni, akkor azzal a fogalommal
hozzuk �sszef�gg�sbe, amit a vil�gban egy�bk�nt az ok �s okozat t�rv�ny�nek, a
kauzalit�s t�rv�ny�nek, vagy az ok �s visszahat�s t�rv�ny�nek nevez�nk. Els�k�nt
jussunk k�z�s nevez�re azt a fogalmat illet�en, amit �ltal�noss�gban okozati
t�rv�nyen �rt�nk, ahol m�g nem besz�l�nk szellemi t�rv�nyekr�l �s szellemi
eszm�nyekr�l.
A k�ls�leges tudom�ny manaps�g igen gyakran hangs�lyozza, hogy tulajdonk�ppeni
jelent�s�ge abban �ll, hogy alapjait a mindent �t�lel� okozati t�rv�ny adja, �s
hogy a legk�l�nb�z�bb hat�sokat minden�tt a megfelel� okokra vezeti vissza. Azzal,
hogy e visszavezet�s a hat�st�l az okig hogyan t�rt�nik, az emberek kev�ss� vannak
tiszt�ban. Hiszen igencsak tud�snak �s filozofikusnak tartott k�nyvekben m�g ma is
b�ven tal�lhatnak olyan fogalmaz�sokat, mint p�ld�ul: hat�s az, ami egy okb�l
k�vetkezik. - Ha azonban valaki azt mondja, hogy valami egy okb�l k�vetkezik, akkor
az illet� a t�nyekhez k�pest s�lyosan mell�besz�l. Mert ha p�ld�ul a meleg�t�
napsugarat vessz�k, amely egy f�mlemezre esik, s az ut�bbi felmelegszik, akkor a
k�ls� vil�gban t�rt�n� okr�l �s okozatr�l besz�l�nk. De �ll�thatjuk-e egy�ltal�n,
hogy az okozat vagy hat�s - a f�mlemez felmeleged�se - a meleg napsugarak ok�b�l
k�vetkezik? Ha a meleg napsug�r �nmag�ban is rendelkezne ezzel a hat�ssal, akkor
maga a t�ny sem l�tezne, l�v�n, hogy a meleg napsug�r semmilyen f�mlapot nem
meleg�t fel an�lk�l, hogy az maga hozz� ne j�rulna ehhez. Ahhoz, hogy a jelens�gek
vil�g�ban, abban az �lettelen vil�gban, mely benn�nket k�zvetlen�l k�r�lvesz, egy
okozat bizonyos okb�l bek�vetkezzen, mindig sz�ks�g van arra, hogy ehhez az okhoz
m�g valami hozz�j�ruljon. �s an�lk�l, hogy az okhoz valami hozz� ne j�rulna,
sohasem besz�lhet�nk egy okb�l k�vetkez� hat�s k�vetkezm�ny�r�l. - Nem f�l�sleges
egy ilyen l�tsz�lag igen elvont �s filozofikus megjegyz�st el�rebocs�tani, mert
hozz� kell szoknunk v�gre, amennyiben a szellemtudom�ny valamely ter�let�n
gy�m�lcs�z� el�rehalad�st k�v�nunk tenni, hogy a fogalmak eg�szen pontos
haszn�lat�ra van sz�ks�g, �s hogy az a hanyags�g, ahogyan ez id� szerint m�s
tudom�nyok a fogalmakkal b�nnak, el�gtelen.
Senki sem besz�lhet teh�t karm�r�l, am�g egy hat�s puszt�n �gy l�p fel, ahogy
a meleg�t� napsug�r eset�ben l�ttuk, amikor az egy f�mlapot meleg�t fel. Okozatis�g
ugyan itt is fenn�ll, de az ok �s a hat�s k�z�tti �sszef�gg�ssel sose jutn�nk el a
karma fogalm�hoz, ha csak ezen a t�ren besz�ln�nk karm�r�l. Nem besz�lhet�nk teh�t
karm�r�l, ha puszt�n egy okozat vagy hat�s �ll egy okkal �sszef�gg�sben.
Tov�bb mehet�nk azonban, hogy az ok �s okozat k�zti �sszef�gg�sr�l valamivel
magasabb rend� fogalmat alkossunk. Ha p�ld�ul van egy �junk, �s ezt megfesz�tj�k,
majd kil�v�nk vele egy nyilat, akkor az �j megfesz�l�se r�v�n egy hat�s vagy okozat
k�vetkezik be. A kil�tt ny�lnak ezt a hat�s�t �s a kiv�lt� okkal val� �sszef�gg�s�t
m�gis �ppoly kev�ss� szabad a "karma" kifejez�ssel illetn�nk, ahogy arra az
el�bbiekben m�r utaltunk. Ha azonban a folyamat sor�n egy m�sik dolgot is
megfigyel�nk, bizonyos fokig m�gis k�zelebb jutunk a karm�hoz, j�llehet a
karmafogalmat m�g mindig nem �rj�k el, �spedig annak a meggondol�s�r�l van sz�,
hogy az �j a gyakori kifesz�t�s miatt id�vel meglazul. �gy az�ltal, amit az �j
tesz, ami vele t�rt�nik, nemcsak egy olyan hat�s �ll be, ami kifel� nyilv�nul meg,
hanem egy olyan hat�s is bek�vetkezik, ami visszair�nyul az �jra. Az �j folyamatos
fesz�t�s�vel mag�val az �jjal t�rt�nik valami. Az a valami teh�t, ami a fesz�t�s
r�v�n t�rt�nik, az �jra hat vissza. Egy olyan hat�s keletkezik, mely arra a t�rgyra
hat vissza, ami a hat�st maga okozta.
Ez viszont m�r a karma fogalm�ba tartozik. An�lk�l, hogy l�trej�nne egy
okozat, mely ism�t visszahat arra a dologra vagy l�nyre, amely ezt az okozatot
el�id�zte, teh�t a hat�st kiv�lt� vagy okoz� l�nyre val� visszahat� tulajdons�g
n�lk�l a karmafogalom elk�pzelhetetlen. Ily m�don a karmafogalomhoz annyiban
k�zelebb jutottunk, amennyiben vil�goss� v�lt el�tt�nk, hogy egy dolog vagy l�ny
�ltal okozott hat�snak ism�t vissza kell hatnia mag�ra a dologra vagy a l�nyre.
�mde azt a jelens�get sem nevezhetj�k az �j karm�j�nak, hogy a folytonos
megfesz�l�sek k�vetkezt�ben meglazul, m�gpedig a k�vetkez� okb�l nem: ha az �jat
k�r�lbel�l 3-4 h�ten �t nagyon sokszor kifesz�tj�k, s �gy n�gy h�t ut�n meglazul,
akkor a meglazult �jban a ny�l valami m�s lett, nem maradt ugyanaz. Ha teh�t a
visszahat�s olyan, hogy a dologb�l vagy a l�nyb�l valami m�st csin�l, akkor m�g
mindig nem besz�lhet�nk karm�r�l. Karm�r�l csak akkor besz�lhet�nk, ha a hat�s,
mely a l�nyre vissza�t, a vissza�t�skor ugyanazt a l�nyt tal�lja, vagy a l�ny
legal�bb bizonyos fokig ugyanaz maradt.
A karma fogalm�hoz teh�t valamivel k�zelebb ker�lt�nk. �m ha a karma fogalm�t
�gy akarjuk k�r�l�rni, alapj�ban v�ve m�g mindig t�ls�gosan absztrakt k�pet kapunk.
Viszont, ha e fogalomhoz absztrakt m�don k�zeled�nk, ahogy az el�bbiekben tett�k,
enn�l prec�zebben aligha j�rhatn�nk el. Egyetlen egy dolgot kell m�g a karma
fogalm�hoz hozz�tenni: ha a hat�s, mely a l�nyre vissza�t, ugyanabban az id�pontban
k�vetkezik be, ha teh�t az ok kiv�lt�sa �s a visszahat�s ugyanabban az id�pontban
t�rt�nik, akkor aligha besz�lhet�nk karm�r�l. Ebben az esetben ugyanis az a l�ny,
melyt�l a hat�s kiindul, a hat�st azonnal el akarn� �rni, a hat�st teh�t
felt�telezn�, �s felismerne minden elemet, mely e hat�shoz vezet. E megold�s sem
teszi azonban lehet�v�, hogy karm�r�l besz�lj�nk. Nem besz�l�nk karm�r�l p�ld�ul,
ha olyan valakir�l van sz�, aki egy olyan cselekedetet visz v�ghez, mellyel
bizonyos sz�nd�kai vannak, �s ha - e sz�nd�koknak megfelel�en - az a bizonyos
hat�s, azaz �pp a c�lul kit�z�tt hat�s bek�vetkezik: vagyis az ok �s a hat�s k�z�tt
lennie kell m�g valaminek, ami a hat�s felkelt�s�n�l az okot kiv�lt� l�nyen k�v�l
�ll oly m�don, hogy az ok �s a hat�s k�z�tti �sszef�gg�s fenn�ll ugyan, de azt
val�j�ban nem maga a l�ny akarta. Ha pedig ez az ok �s hat�s k�z�tti �sszef�gg�s
annak a valakinek vagy annak a l�nynek, aki az okot kiv�ltotta, nincs sz�nd�k�ban,
akkor az ok �s a hat�s k�z�tti �sszef�gg�snek valahol m�shol kell lennie, mint a
sz�ban forg� l�ny sz�nd�k�ban. Ez annyit jelent, hogy ennek az oknak valamilyen
t�rv�nyszer�s�gben kell rejlenie. A karm�hoz teh�t m�g az is hozz�tartozik, hogy az
ok �s az okozat k�zti �sszef�gg�s t�rv�nyszer�, �s meghaladja azt, amit egy l�ny
k�zvetlen�l akar.
�gy siker�lt n�h�ny elemet nyern�nk, mely m�g vil�gosabb� teszi a karma
fogalm�t. Fontos azonban, hogy ezek az elemek benne legyenek a karma fogalm�ban, �s
hogy ne �lljunk meg egy absztrakt defin�ci�n�l. M�sk�ppen nem �rthetn�nk meg a
karma megnyilv�nul�sait a vil�g k�l�nb�z� ter�letein. A karma megnyilv�nul�sait
legel�sz�r ott keress�k, ahol a legk�zelebb tal�lkozunk vele: az egyes ember
�let�ben.
Tal�lunk-e az egyes ember �let�ben ilyesmit, �s mikor tal�ljuk meg azt, amit
az el�z�ekben a karmafogalom elemz�sek�nt fejtett�nk ki?
Valami ilyesmit tal�ln�nk, ha �let�nkben p�ld�ul egy olyan esem�ny mer�lne
fel, melynek kapcs�n azt mondhatn�nk: ez az esem�ny, ami itt felmer�lt el�tt�nk,
bizonyos �sszef�gg�sben �ll egy olyan kor�bbi esem�nnyel, melynek magunk is
r�szesei vagyunk, melyhez mi magunk is hozz�j�rultunk. Pr�b�ljuk meg ez alkalommal
- egyel�re puszta megfigyel�s alapj�n - meg�llap�tani, hogy egy�ltal�n l�tezik-e
ilyesmi. Most tiszt�n a k�ls� megfigyel�s �ll�spontj�ra helyezked�nk. Aki ilyen
megfigyel�seket mell�z, az az �let t�rv�nyszer� �sszef�gg�seinek megismer�s�ig sem
juthat el, �ppoly kev�ss�, ahogy k�t bili�rdgoly� �ssze�tk�z�s�nek a t�rv�ny�t sem
ismerheti meg az, aki az �ssze�tk�z�st nem figyeli meg. Az �let megfigyel�se
t�nylegesen elvezethet benn�nket egy t�rv�nyszer� �sszef�gg�s megl�t�s�hoz. Ehhez
kapcsol�dva ragadjunk ki most mindj�rt egy �sszef�gg�st.
Mondjuk p�ld�ul, hogy egy fiatalembernek tizennyolc �ves kor�ban valamilyen
esem�ny k�vetkezt�ben el kell hagynia hivat�s�t, mely mindaddig olyannak t�nt
sz�m�ra, mintha el�re kijel�lt�k volna. Tegy�k fel, hogy ez az ember eg�szen addig
tanult volna, teh�t tanul�ssal k�sz�lt volna fel egy olyan hivat�sra, mely
tanul�ssal �ltal�ban el�rhet�, de p�ld�ul a sz�l�k balesete miatt abba kell hagynia
tanulm�nyait, �s tizennyolc �vesen az elad�i p�ly�ra k�nyszer�l. Aki az �letben
ilyen eseteket elfogulatlanul szeml�l - olyan l�t�ssal, ahogy a fizik�ban a
rugalmas goly� l�k�s�nek jelens�g�t figyelik -, azt fogja tal�lni p�ld�ul, hogy az
elad�i p�lya �lm�nyei, melyre a fiatalember r�k�nyszer�lt, eleinte serkent�en
hatnak, az ifj� eleget tesz k�teless�g�nek, s�t lehet, hogy kiv�l�an meg�llja
hely�t ezen a p�ly�n. Azt is megfigyelhetj�k azonban, hogy egy id� ut�n valami
eg�szen m�s is fell�p, egyfajta cs�m�r, bizonyos el�gedetlens�g. Az effajta
el�gedetlens�g nem jelentkezik azonnal. Ha a p�lyav�ltoztat�s tizennyolc �ves
korban t�rt�nt, lehet, hogy a r�k�vetkez� �vek nyugodtan telnek el. De az is lehet,
hogy a huszonharmadik �v k�r�l valami gy�keret ver a l�lekben, �s mint valami
�rthetetlens�g jelentkezik. Ha tov�bb kutatunk, nagyon gyakran azt tal�ljuk - ha az
eset vil�gos -, hogy a p�lyav�laszt�s ut�n �t �vvel jelentkez� cs�m�r magyar�zata
kor�bban, a tizenharmadik vagy tizennegyedik �v k�r�l keresend�.
Ha ugyanis egy jelens�g ok�t keress�k, ugyanolyan id�pontig kell
visszatekinteni a p�lyav�ltoztat�s el�ttre, mint amennyi id� az esem�ny ut�n
eltelt. Lehet, hogy a sz�ban forg� egy�n iskol�s �vei sor�n, tizenh�rom �vesen -
teh�t �t �vvel a p�lyav�ltoztat�s - el�tt valami olyasmit vett fel �rzelmi
vil�g�ba, ami sz�m�ra bens�s�ges boldogs�got okozott. T�telezz�k fel, hogy a
p�lyav�ltoztat�s nem k�vetkezik be, �gy az, amihez ez a fiatalember tizenh�rom �ves
kor�ban hozz�szokott, k�s�bbi �let�ben kiteljesedhetett volna, �s valamilyen
form�ban gy�m�lcs�z� lehetett volna. Bek�vetkezett azonban a p�lyav�ltoztat�s, ami
kezdetben �rdekelte is, �s lek�t�tte a lelk�t. Ami �gy a lelk�be jutott,
kiszor�totta a kor�bbi tartalmat. Mindezt egy bizonyos id�n kereszt�l vissza lehet
szor�tani, de mivel visszaszorul, �pp ez�ltal a bens�ben rendk�v�l nagy er�re tesz
szert; hogy �gy mondjuk, ez�ltal a bens�ben fesz�t� er�k gy�lnek fel. Hasonl�t ez
ahhoz, mint amikor egy rugalmas labd�t �sszenyomnak; a labda egy bizonyos hat�rig
nyomhat�, de ut�na ellen�ll, �s mikor visszaengedik, ann�l nagyobb er�vel pattan
vissza, min�l er�sebben nyomt�k �ssze el�tte. Az ilyen �lm�nyek, mint az el�bb
eml�tettek, melyeket egy fiatalember �lete tizenharmadik �v�ben �l meg, �s amelyek
a p�lyav�ltoztat�sig megszil�rdultak benne, bizonyos fokig visszaszor�that�k;
k�s�bb azonban egy id� ut�n ellen�ll�s mutatkozik a l�lekben. �s ekkor l�that�v�
lesz, hogy ez az ellen�ll�s el�g er�s ahhoz, hogy hat�s�t is kimutassa. Mert a
l�lek hi�nyolja, amivel most egy�bk�nt b�rna, ha a p�lyav�ltoztat�s nem k�vetkezik
be. A visszaszor�t�s �rv�nyt szerez mag�nak, �s �gy jelentkezik, hogy cs�m�r �s
el�gedetlens�g l�p fel az ellen, amit a k�rnyezet ny�jt.
Itt teh�t egy olyan esettel van dolgunk, ahol a sz�ban forg� szem�ly a
tizenharmadik, tizennegyedik �let�v�ben meg�lt valamit, k�s�bb azt�n valami m�st
csin�lt, m�gpedig p�lyav�ltoztat�st vitt v�ghez, �s azt l�tjuk, hogy ezek az okok
�gy ker�lnek napvil�gra, hogy hat�sukkal k�s�bb visz- szahatnak ugyanarra a l�nyre.
Ebben az esetben a karma fogalm�t mindenekel�tt az ember egy�ni, szem�lyes �let�re
alkalmazhatn�nk. - Ne vess�k ellen, hogy ismer�nk olyan esetet, ahol semmi eff�le
nem mutatkozott! - Ez lehet. De egyetlen fizikusnak sem jutna esz�be, ha a lees� k�
t�rv�nyszer�s�g�t akarja vizsg�lni, amely egy adott sebess�ggel esik, azt mondani,
ha a k� p�ld�ul egy �t�s k�vetkezt�ben kimozdul a rep�l�s ir�ny�b�l, hogy a
t�rv�nyszer�s�g �rv�nytelen. Meg kell tanulni a megfigyel�s helyes m�dj�t, �s
kiz�rni azokat a jelens�geket, melyek nem tartoznak a t�rv�ny megfogalmaz�s�hoz.
Nyilv�nval�, hogy egy olyan ember, aki, ha semmi m�s nem j�n k�zbe, huszonh�rom
�vesen nem jut el a tizenharmadik �v benyom�sainak hat�sak�nt fell�p� cs�m�rh�z, ha
p�ld�ul id�k�zben megh�zasodik. Ebben az esetben azonban olyasvalamivel volna
dolgunk, ami az alapt�rv�nyben rejl� meg�llap�t�sra nem vonatkozik. Nek�nk viszont
azokat a helyes t�nyez�ket kell megtal�lnunk, amelyek elvezetnek a t�rv�nyhez. A
megfigyel�s �nmag�ban m�g semmi, egyed�l a rendszerezett megfigyel�s vezet
benn�nket a t�rv�ny megismer�s�hez. Arr�l van teh�t sz�, hogy ha a karma t�rv�ny�t
k�v�njuk tanulm�nyozni, ilyen rendszerezett megfigyel�seket kell tenn�nk, m�gpedig
a helyes m�dszerekkel.
Az egyes ember karm�j�nak megismer�se �rdek�ben t�telezz�k fel, hogy valakit
huszon�t�dik �let�v�ben valami s�lyos sorscsap�s �r, ami f�jdalommal �s
szenved�ssel j�r. Ha megfigyel�s�nkben csup�n annak kijelent�s�re korl�toz�dunk,
hogy igen, bek�vetkezett ez a s�lyos sorscsap�s, �s �let�t f�jdalommal �s
szenved�ssel t�lt�tte el, ha teh�t meg�llunk a puszta megfigyel�sn�l, akkor sohasem
jutunk el a karmikus �sszef�gg�s megismer�s�ig. Ha azonban tov�bb megy�nk, �s ezt
az embert, aki huszon�t �vesen ilyen sorscsap�st �lt meg, �tven�ves kor�ban
figyelj�k, tal�n eljuthatunk egy olyan szeml�letig, amelyet k�r�lbel�l �gy
fogalmazhatn�nk meg: ez az ember, akit most szeml�l�nk, ember lett, szorgalmas �s
�ber, aki az �letben derekasan meg�llja a hely�t; s most tekints�nk vissza az
�let�re. H�sz�vesen - �gy tal�ljuk akkor - egy semmirekell� volt, aki semmit se
akart, m�gnem huszon�t �vesen az eml�tett s�lyos sorscsap�s �rte. Ha ez a csap�s
nem �rte volna - mondhatjuk - egy semmittev� mihaszna maradt volna. Teh�t a s�lyos
sorscsap�s az oka, hogy �tven�vesen egy �ber �s szorgalmas embert l�tunk magunk
el�tt. Egy ilyen t�ny arra tan�t benn�nket, hogy t�ved�nk, ha a huszon�t �ves kori
sorscsap�st puszta hat�sk�nt szeml�lj�k. Mert ha azt k�rdezz�k: mit okozott e
csap�s, akkor nem �llhatunk meg a puszta megfigyel�sn�l. De, ha az eff�le
sorscsap�st nem mint hat�st szeml�lj�k, �s nem a megel�z� jelens�gek v�g�re, hanem
a r�k�vetkez� esem�nyek elej�re helyezz�k, �s mint okot szeml�lj�k, akkor
megtanuljuk megismerni e t�nyt, mi t�bb, m�g �rzelmi �t�let�nket is l�nyegesen
megv�ltoztatjuk e sorscsap�st illet�en. Lehet, hogy elszomorodunk azon, hogy ezt az
embert ilyen csap�s �rte, ha puszta hat�sk�nt szeml�lj�k. Ha azonban mint valami
k�s�bbinek az ok�t szeml�lj�k, boldogok lehet�nk, �s esetleg �r�met �rz�nk miatta.
Mert ennek a sorscsap�snak k�sz�nhet� - mondhatjuk �gy is -, hogy a sz�ban forg�
egy�nb�l rendes ember lett.
L�that� teh�t, hogy �rz�seinken l�nyegesen v�ltoztathat, hogy az �let valamely
t�ny�t mint hat�st vagy mint okot szeml�lj�k. Nem k�z�mb�s, hogy valamit, ami az
�letben az embert �ri, csak mint hat�st vagy mint okot szeml�l�nk-e. Persze, ha
megfigyel�s�nk a f�jdalmas esem�ny id�pontj�ra esik, a k�zvetlen hat�st m�g nem
�rz�kelhetj�k. Ha azonban ehhez hasonl� megfigyel�sek alapj�n kialak�tottuk
magunknak a karma t�rv�ny�t, ez a t�rv�ny ezt mondhatja nek�nk: lehet, hogy ez az
esem�ny most f�jdalmas, mivel most egyed�l mint az el�z�k k�vetkezm�nye �ll
el�tt�nk, de tekinthetn�nk az elk�vetkez�k kiindul�pontjak�nt is. Akkor pedig azt
mondhatjuk: sejtj�k, hogy ez a kiindul�pont k�l�nb�z� hat�sok oka, ez pedig eg�szen
m�s megvil�g�t�sba helyezi a dolgot! �gy maga a karmat�rv�ny a vigasz forr�sa
lehet. �s nem volna vigasz, ha megszokn�nk, hogy egy esem�nyt csak az esem�nysorok
v�g�re �s ne az elej�re tegy�nk.
Arr�l van teh�t sz�, hogy megtanuljuk az �letet rendszerezetten szeml�lni, �s
a dolgokat mint okokat �s hat�sokat a megfelel� m�don viszony�tani egym�shoz. Ha
ilyen megfigyel�seket val�ban �tfog�an visz�nk v�ghez, bizonyos esem�nyek egyfajta
szab�lyoss�ggal l�pnek majd el�nk az egyes ember �let�t illet�en, m�sfajta
t�rt�n�sek viszont szab�lytalanoknak �s rendszerteleneknek t�nnek. Aki �gy
tanulm�nyozza az emberi �letet - �s tov�bb l�t a saj�t orr�n�l -, k�l�n�s
�sszef�gg�sekre fog bukkanni. Sajnos, ma az emberi �let jelens�geit csak r�vid
id�egys�gekben, alig n�h�ny �ven �t tanulm�nyozz�k, �s nem szokt�k meg, hogy azt,
ami sok-sok �vvel kor�bban t�rt�nt, �sszef�gg�sbe hozz�k azzal, ami akk�nt m�r
akkor l�tezhetett. Ez�rt azt�n manaps�g csak kevesen tal�lhat�k, akik az ember�let
kezdet�t �s v�g�t valamilyen �sszef�gg�sbe tudj�k hozni. Pedig ez az �sz- szef�gg�s
rendk�v�l tanuls�gos.
Tegy�k fel, hogy az els� h�t �vben �gy nevelt�nk egy gyermeket, hogy val�j�ban
nem azt tett�k, ami rendszerint t�rt�nik, nem abb�l a hitb�l indultunk ki, hogy ha
az �letben valaki rendes emberr� akar v�lni, annak ilyennek �s ilyennek kell
lennie, �s felt�tlen�l meg kell felelnie a rendes emberr�l alkotott saj�t
elk�pzel�s�nknek. Ebben az esetben a gyermekbe mindazt belesulykoln�nk, ami
szerint�nk �t rendes emberr� tehetn�. Ha azonban abb�l a felismer�sb�l indulunk ki,
hogy az ember sokf�lek�ppen lehet rendes, �s ahhoz, hogy egy feln�vekv� gyermek a
saj�t egy�ni k�pess�gei alapj�n mik�ppen v�ljon rendes emberr�, ahhoz semmif�le
elk�pzel�sre nincs m�g sz�ks�g, akkor azt mondhatjuk: legyen b�rmif�le elk�pzel�sem
is a rendes embert illet�en, az az ember, aki ebb�l a gyermekb�l lesz, az�ltal
j�jj�n l�tre, hogy a legjobb k�pess�gei jutnak kifejez�sre, amelyeket tal�n, mint
egy-egy rejt�lyt, el�bb m�g meg kell fejtenem! �gy pedig azt mondjuk magunknak: mit
sz�m�t, hogy �n ilyen vagy olyan tilalmaknak �s egyebeknek vagyok elk�telezve? A
gyermeknek mag�nak kell azt az ig�nyt �reznie, hogy ezt vagy azt tegye! Ha
gyermekemet egy�ni alkat�nak megfelel�en akarom fejleszteni, meg fogom pr�b�lni
azokat az ig�nyeket er�s�teni benne, melyek az � alkat�b�l erednek, s ezeket oly
m�don felsz�nre hozni, hogy a gyermekben mindenekel�tt a cselekv�sre val� ig�ny
alakulhasson ki, hogy teh�t tetteit saj�t egy�ni ig�nyeinek megfelel�en vigye
v�gbe. Mindebb�l azt l�tjuk, hogy egy gyermekre �lete els� h�t �v�ben k�t egym�st�l
teljesen elt�r� m�don hathatunk.
Ha a gyermek tov�bbi �let�t vessz�k szem�gyre, hossz� id�n kereszt�l nem
mutatkozik annak hat�sa, amit a gyermeknek ily m�don az els� �vekben ny�jtottunk.
Az �letet megfigyelve ugyanis az der�l ki, hogy mindannak a tulajdonk�ppeni
k�vetkezm�nye, ami a legkor�bban jut a gyermeki l�lekbe, val�j�ban a
legeslegk�s�bb, azaz az �let alkony�n l�p fel. �ber szellemmel az�ltal b�rhat az
ember, ha gyermekk�nt az el�bb le�rt m�don nevelt�k: az�ltal, hogy tekintettel
voltunk lelki �let�re, �s mindarra, ami benne elevenen �l. Ha a benne lakoz� bels�
er�t hoztuk felsz�nre �s fejlesztett�k, akkor az �let alkony�n mindezeknek a
gy�m�lcs�t gazdag lelki �let kifejez�si form�j�ban l�tjuk viszont. Ezzel szemben
egy kisz�radt, elszeg�nyedett l�lekben, �s ennek megfelel�en - mert, mint k�s�bb
l�tni fogjuk, egy kisz�radt l�lek a testre is kihat - az �regkor testi
sanyar�s�g�ban mindaz felsz�nre ker�l, amit a legeslegkor�bbi gyermekkorban
v�tett�nk az ember ellen. Valami olyasmi l�that� itt teh�t, ami - bizonyos fokig
szab�lyszer�en, azaz minden emberre �rv�nyesen - az ember�letben az ok �s a hat�s
vagy okozat �sszef�gg�s�t adja.
Ugyanilyen �sszef�gg�seket tal�lhatn�nk a k�z�ps� �letszakaszokat illet�en; a
k�s�bbiekben ezekre is kit�r�nk. Az a m�d, ahogy egy emberrel h�tt�l tizenn�gy �ves
kor�ig b�nunk, az hat�saiban az utols� el�tti �letszakaszban jelentkezik. �gy az
okok �s a k�vetkezm�nyek ciklikusan, mintegy k�rforg�sk�nt j�tsz�dnak le. Ami
okk�nt a legkor�bban l�pett fel, hat�s�ban a legk�s�bb jelentkezik. Az emberi
�letben azonban nemcsak ilyen okok �s hat�sok l�teznek, hanem a ciklikus folyamatok
mellett ott vannak az egyenes lefoly�s�ak is.
P�ld�nkban, ahol a tizenharmadik �v belej�tszott a huszonharmadikba, azt
l�ttuk, hogy az ok �s a hat�s az emberi �letben �gy f�gg �ssze, hogy mindaz, amit
az ember mag�ban meg�l, bizonyos hat�sokat von maga ut�n, melyek k�s�bb ugyanarra
az emberre �tnek vissza. �gy teljesedik be a karma az egyes ember �let�ben. Az
emberi �let magyar�zat�hoz azonban nem jutunk el, ha az okok �s hat�saik k�z�tti
�sszef�gg�seket csup�n egyetlenegy ember�letben keress�k. Hogy e gondolatot
mik�ppen indokoljuk �s hogyan fejtj�k ki, arr�l a k�vetkez� �r�kban fogunk
besz�lni, itt most csak arra mutatunk r�, ami eddig is ismeretes volt: a
szellemtudom�ny kimutatja, hogy a sz�let�s �s a hal�l k�z�tti ember�let kor�bbi
ember�letek ism�tl�d�se.
Ha azt keress�k, mi jellemzi az �letet a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt, akkor egy
�s ugyanazon tudat kiterjeszt�s�t jel�lhetn�nk meg - legal�bbis l�nyegileg - a
sz�let�s �s a hal�l k�z�tti teljes id�re. Ha visszaeml�keznek kor�bbi
�letszakaszaikra, azt mondhatn�nk: van egy id�pont, mely nem esik egybe sz�let�sem
idej�vel, m�gpedig az, amikor �letem eml�kei kezd�dnek. Mindenki ezt mondja, aki
nem tartozik a beavatottak k�z�, �s �ll�tja, hogy tudata csak eddig �r el. Az
�leteml�keket illet�en a sz�let�s �s hal�l k�zti id�tartamban valami eg�szen
saj�tos dologgal �llunk szemben. Erre m�g visszat�r�nk, mert e jelens�g fontos
dolgokra vil�g�t r�. Ha azonban ett�l eltekint�nk, azt mondhatjuk: az �letre a
sz�let�s �s a hal�l k�z�tt az jellemz�, hogy erre az id�re egy tudat terjed ki.
Igaz ugyan, hogy mindennapi �let�nkben annak ok�t, ami egy k�s�bbi id�pontban
�r benn�nket, nem szoktuk egy kor�bbi �letszakaszban keresni, pedig igaz�n
megtehetn�nk, ha mindent felkutatn�nk �s figyelmesen vizsg�ln�nk azzal a tudattal,
mely mint eml�kez� tudat az ember rendelkez�s�re �ll. �s ha az ember a kor�bbiak �s
a k�s�bbiek k�z�tti �sszef�gg�st az eml�kez�ssel pr�b�ln� meg karmikus �rtelemben a
l�lek el� id�zni, akkor a k�vetkez� eredm�nyre jutna.
Azt mondan� p�ld�ul: l�tom, hogy bizonyos esem�nyek, melyek bek�vetkeznek, nem
jelentkeztek volna, ha ez vagy az egy kor�bbi �letszakaszban be nem k�vetkezik. -
Lehet, hogy azt mondan�: az�rt, amit a nevel�sem tett velem, most kell megfizetnem.
De ha az ember legal�bb bel�tn� azt, hogy milyen �sszef�gg�s van a k�z�tt, amit nem
� v�tett, hanem ellene v�tettek, �s a k�s�bbi esem�nyek k�z�tt, m�r az is seg�ts�g
volna sz�m�ra. Az ember �gy k�nnyebben tal�l m�dot �s eszk�z�ket ahhoz, hogy a
rajta esett k�rokat kompenz�lja. Az egyes �letszakaszaink k�z�tt megl�v� ilyen
term�szet� okok �s hat�sok k�zti �sszef�gg�sek felismer�se - melyeket teh�t az
�tlagtudat seg�ts�g�vel is �t tudunk tekinteni - m�r �nmag�ban is a legnagyobb
m�rt�k� �p�t� hat�ssal lehet �let�nkre. Igen, ha egy ilyen ismeret birtok�ba
jutottunk, tal�n m�g tehet�nk valamit. - Ha azonban valaki meg�rte a nyolcvanadik
�vet, �s ezut�n tekint vissza mindarra, amit a nyolcvan �v esem�nyeinek okak�nt a
legkor�bbi gyermekkorban kell keresni, nos, ekkor m�r nagyon neh�z megtal�lni az
ellenszer�t annak, amivel kompenz�lhatn� azt, amit vele elk�vettek, �s ha m�gis
hagyn� m�g tani- tani mag�t, t�l sokat m�r az sem seg�tene. Ellenben, ha kor�bban
hagyn� mag�t tan�tani, s �gy venn� szem�gyre azokat a v�tkeket, melyeket elk�vettek
ellene, �s mondjuk m�r a negyvenedik �v�ben ellenint�zked�seket tenne, akkor tal�n
m�g volna ideje, hogy ellenszert tal�ljon.
Azt l�tjuk teh�t, nem el�g, ha csak az �letkarma legk�zvetlenebb von�sait
akarjuk megtanulni, hanem �ltal�ban a karm�t �s mindazokat a t�rv�nyszer�
�sszef�gg�seket is, melyeket a karma jelent. �let�nkre n�zve mindez el�ny�s lehet.
- Mit tesz azonban egy ember, aki negyvenedik �v�ben az�rt cselekszik valamit, hogy
bizonyos b�n�k k�ros k�vetkezm�nyeit elker�lje, azok�t a b�n�k�t, amelyeket mondjuk
tizenk�t �ves kor�ban k�vettek el ellene, vagy amelyeket � maga k�vetett el? Meg
fogja pr�b�lni, hogy amit v�tett, vagy amit ellene v�tettek, kiegyenl�tse, �s
mindent megtesz az�rt, hogy megel�zze azt a hat�st, melynek be kellene k�vetkeznie.
S�t, egy m�sik cselekedettel helyettes�ti bizonyos fokig azt a hat�st, amely az �
beavatkoz�sa n�lk�l sz�ks�gszer�en bek�vetkezne. Annak felismer�se, ami a
tizenkettedik �vben t�rt�nt, �t negyvenedik �v�ben egy bizonyos cselekedetre
ind�tja. Ezt a tettet nem k�vetn� el, ha nem ismerte volna fel, hogy tizenkettedik
�v�ben ez �s ez t�rt�nt. Mit tett teh�t ez az ember az�ltal, hogy visszapillantott
kor�bbi �let�re? Saj�t tudat�val � maga engedett bek�vetkezni egy bizonyos hat�st
egy bizonyos okra. A hat�st, amelyet most el�id�zett, � maga akarta. Ez azt
mutatja, hogyan avatkozhat be saj�t akaratunk a karmikus k�vetkezm�nyek sor�ba, s
hozhat l�tre olyasvalamit, mely azt a karmikus hat�st helyettes�ti, amely
m�sk�l�nben bek�vetkezett volna. Vegy�nk most egy olyan �sszef�gg�st, amikor
tudatunk teljesen tudatosan hoz l�tre kapcsolatot egy ok �s hat�sa k�z�tt �let�nk
folyamat�ban; akkor azt fogjuk mondani: ebben az emberben a karma vagy a karmikus
t�rv�nyszer�s�g tudatoss� v�lt, �s bizonyos fokig � maga hozta l�tre a karmikus
hat�st.
Most pedig t�telezz�k fel, hogy azt tenn�nk meg egy hasonl� megfigyel�s
alapj�ul, amit egy ember ism�tl�d� f�ldi �tj�r�l tudunk. Az a tudat, amelyr�l az
im�nt besz�lt�nk, s amely - az eml�tett kiv�tellel - a sz�let�s �s a hal�l k�z�tti
id�ben �tfogja �let�nket, az�ltal keletkezik, hogy agyunkat mint eszk�zt
haszn�lhatjuk. Amikor az ember a hal�l k�sz�b�t �tl�pi, egy m�sfajta tudat l�p fel,
amely f�ggetlen az agyt�l, �s l�nyegesen elt�r� felt�telekhez k�t�dik. Azt tudjuk,
hogy e tudatban, mely az �j sz�let�sig tart, egyfajta visszapillant�s megy v�gbe
mindarra, amit a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt tett�nk. Az �letben a sz�let�s �s a
hal�l k�z�tt az embernek el�bb el kell hat�roznia, hogy visszatekintsen egy
bizonyos v�tekre, melyet vele szemben elk�vettek, ha e v�tek hat�s�t val�ban
karmikusan akarja �let�be illeszteni. A hal�l ut�n, az �letre val�
visszatekint�skor az ember azokra a b�n�kre vagy azokra a cselekedetekre n�z
vissza, amelyeket � k�vetett el. Ezzel egyidej�leg azt is l�tja, amit e
cselekedetek saj�t lelk�ben vittek v�ghez, illetve, amit ezek a lelk�b�l csin�ltak.
Ekkor v�lik l�that�v�, hogy s�llyedt-e vagy emelkedett emberi �rt�ke az�ltal, hogy
bizonyos cselekedeteket elk�vetett. Ha p�ld�ul valakinek szenved�st okoztank,
ez�ltal cs�kken emberi �rt�k�nk, hogy �gy mondjuk, kev�sb� �rt�kesek lett�nk
az�ltal, hogy m�snak szenved�st okoztunk. Amikor teh�t a hal�l ut�n
visszatekint�nk, sz�mos olyan esetre pillantunk vissza, melyekr�l azt mondhatjuk,
hogy �ltaluk kev�sb� t�k�letesek lett�nk. Ebb�l azonban a hal�l ut�ni tudat sz�m�ra
az k�vetkezik, hogy fell�p benne egy er� �s egy akarat, amely arra ir�nyul, hogyha
alkalma lesz r�, mindent megtegyen, hogy az elveszett �rt�keket �jra visszanyerje,
vagyis egy olyan akarat, mely arra t�r, hogy minden szenved�st, amit az ember
m�snak okozott, kiegyenl�tsen. Az embernek teh�t a hal�l �s egy �jabb sz�let�s
k�z�tt az a tendenci�ja, az a sz�nd�ka, hogy mindazt a rosszat, amit tett,
kiegyenl�tse, hogy ez�ltal �jra el�rhesse a t�k�letess�gnek azt a fok�t, amelyet
mint embernek birtokolnia kell, �s amit bizonyos tettek megakad�lyoztak.
Majd �jra a jelenl�tbe l�p az ember. Tudata ism�t m�s lesz; a hal�l �s az
�jabb sz�let�s k�z�tti id�re nem eml�kszik vissza, �s arra sem, hogy mik�pp sz�nta
r� mag�t arra, hogy b�rmit is kiegyenl�tsen, vagyis a saj�t sz�nd�k�ra sem. Ez a
sz�nd�k azonban benne van. S ha nem is tudja, hogy ezt vagy azt meg kell tennie
az�rt, hogy ez �s ez kiegyenl�t�dj�n, az az er�, ami benne van, m�gis valamilyen
cselekedetre �szt�k�li majd, ami a kiegyenl�t�s lesz. �gy most m�r el tudjuk
k�pzelni, mi t�rt�nik p�ld�ul, ha valakit huszadik �let�v�ben egy rendk�v�li
f�jdalom �r. Sz�let�se �s hal�la k�zti tudat�val e f�jdalom let�ri majd. Ha azonban
eml�kezet�vel fel tudn� id�zni azokat a sz�nd�kokat, melyeket a hal�l �s az �jabb
sz�let�s k�zti �let�ben t�k�lt el, akkor azt az er�t is �rezn�, mely arra a helyre
juttatta, ahol ezt a f�jdalmat el tudta szenvedni az�rt, mert �rezte, hogy a
t�k�letess�gnek azt a fok�t, melyet elj�tszott, �s amelyet �jra el kell �rnie, csak
az�ltal �rheti el, ha kereszt�lmegy ezen a f�jdalmon. �s b�r az �tlagtudat azt
mondja: itt a f�jdalom, �s te szenvedsz t�le! - �s csak a f�jdalomra meg annak
hat�s�ra figyel, az a tudat, mely a hal�l �s az �jabb sz�let�s k�zti id�t is �t
tudja tekinteni, meglehet, �pp e f�jdalom vagy valamilyen szerencs�tlens�g
felkutat�s�t sz�nd�kolta.
Ha az ember�letet magasabb szempontb�l vizsg�ljuk, t�nyszer�en ez t�rul el�nk.
�s itt val�ban azt l�thatjuk, hogy az emberi �letben a sorsnak olyan esetei
fordulhatnak el�, melyek nem egyetlen �let lefoly�s�nak az okaib�l bek�vetkezett
hat�sokk�nt �llnak el�tt�nk, de amelyek egy m�sik tudat ok�b�l j�ttek l�tre,
m�gpedig egy olyan tudat�b�l, mely a sz�let�sen t�lr�l val�, �s amely a sz�let�s�nk
�ta eltelt id�n�l kor�bbi id�kig ny�lik vissza. Azt mondhatjuk: el�sz�r is van egy
tudatunk, mely a sz�let�s �s a hal�l k�z�tti id�re terjed, melyet nevezz�nk az
egyes szem�ly vagy az egy�n tudat�nak, �s k�l�n�ll� egy�nk�nt pr�b�ljuk
meghat�rozni, ami sz�let�s�nk �s hal�lunk k�z�tt t�rt�nik. �gy l�that�v� v�lik,
hogyan hat a sz�let�sen �s a hal�lon t�l az, amir�l mindennapi tudatunk semmit sem
tud, ami azonban �pp�gy hathat, amik�ppen mindennapi tudatunk. Ez�rt �br�zoltuk
el�sz�r azt, ahogyan valaki a karm�t kez�be v�ve, p�ld�ul negyvenedik �v�ben
valamit kiegyenl�t, hogy ez�ltal a tizenkettedik �vb�l ered� okok ne �rj�k utol. Ez
az ember �gy a karm�t egy�ni, szem�lyes tudat�ba iktatja. Ha azonban egy ember
olyan helyre sodr�dik, ahol ahhoz, hogy valamit kiegyenl�tsen, ahhoz, hogy jobb
ember legyen, f�jdalmat kell elszenvednie, akkor ez is bel�le ered, de nem az
egy�ni, szem�lyes tudat�b�l, hanem egy �tfog�bb tudatb�l, mely mag�ba foglalja a
hal�l �s az �jabb sz�let�s k�z�tti id�t. Azt a l�nyt az emberben, melyet ez a tudat
fog �t, az ember "individualit�s�nak" nevezz�k, azt a tudatot pedig, melyet teh�t
folytonosan megszak�t az egy�ni, szem�lyes tudat, "individu�lis tudatnak" h�vjuk,
szemben ezzel az egy�ni, szem�lyes tudattal. �gy l�thatjuk, mik�ppen hat a karma az
ember individualit�s�ra.
M�gsem �rten�nk meg az emberi �letet, ha mint eddig, puszt�n a jelens�gek
sor�t k�vetn�nk, s csup�n azt venn�nk szem�gyre, ami az emberben �nn�nmag��rt
okk�nt l�tezik, �s mint hat�s kimutathat�. El�g, ha egy egyszer� esetet k�pzel�nk
magunk el�, �rz�kletesebb �br�zol�ssal mindj�rt l�tni fogjuk, hogy ha csak az eddig
elmondottakat venn�nk figyelembe, nem �rten�nk meg az emberi �letet. - Vegy�nk egy
felfedez�t vagy feltal�l�t, p�ld�ul Kolumbuszt, vagy a g�zg�p feltal�l�j�t, vagy
ak�rki m�st. A felfedez�sben van egy bizonyos cselekedet, egy bizonyos tett. Ha ezt
a tettet k�zelebbr�l szem�gyre vessz�k �gy, ahogy elk�vett�k, �s ut�na keresni
kezdj�k az ok�t, hogy mi�rt tette ezt ez az ember, akkor mindig olyan okokat fogunk
tal�lni, melyek az el�bb megadott ir�nyba mutatnak. P�ld�ul, hogy Kolumbusz mi�rt
Amerik�ba utazott, hogy mi�rt �pp egy bizonyos id�pontban k�vette el, amit
elhat�rozott, ennek ok�t individu�lis �s szem�lyes karm�j�ban tal�ljuk. Most
azonban feltehet� a k�rd�s: ezeket az okokat felt�tlen�l csak a szem�lyes,
individu�lis karm�ban kell keresn�nk? �s a tett mint hat�s, vajon csak arra az
individualit�sra vonatkoz�an vizsg�land�, aki Kolumbuszban �lt? - Hogy Kolumbusz
felfedezte Amerik�t, ez sz�m�ra bizonyos hat�ssal j�rt. Ez�ltal � n�vekedett,
t�k�letesebb lett. A k�vetkez� �letben, individualit�sa tov�bbi fejl�d�s�ben ez meg
fog mutatkozni. De milyen hat�sokat mutat m�g e tett m�sok sz�m�ra? Nem kellene-e
ezt a tettet �gy is megvizsg�lni, mint egy olyan okot, mely megsz�ml�lhatatlan
ember �let�be avatkozott bele?
Mindez m�g mindig el�g absztrakt vizsg�lata egy olyan dolognak, melyet sokkal
m�lyebben megragadhatunk, ha az ember�letet nagyobb id�t�vlatokban szeml�lj�k.
N�zz�k teh�t, hogyan j�tsz�dott az emberi �let az egyiptomi-kaldeusi korban, mely a
g�r�g-latin korszak megel�z�je volt. Ha ezt az id�szakot aszerint vizsg�ljuk, hogy
mit adott az akkori ember sz�m�ra, �s hogy az akkori ember mit tapasztalhatott meg,
akkor egy rendk�v�li saj�toss�got l�tunk. Ha ezt a kort a mi�nkkel
�sszehasonl�tjuk, fel kell ismern�nk, hogy ami korunkban t�rt�nik, �sszef�gg azzal,
ami az egyip- tomi-kaldeusi kult�rperi�dusban t�rt�nik, �sszef�gg azzal, ami az
egyiptomi-kaldeusi kult�rperi�dusban lej�tsz�dott. A g�r�g-latin kor a kett� k�z�tt
van. Bizonyos dolgok nem t�rt�nn�nek meg korunkban, ha az egyiptomi-kaldeusi korban
m�s dolgok t�rt�nnek. Amikor a jelenkor term�szettudom�nya ilyen �s ilyen
eredm�nyeket mutat fel, t�ny, hogy ezek az er�k is olyan er�b�l fakadnak, melyek az
emberi l�lekb�l fejl�dtek ki, �s az emberi l�lekben bontakoztak ki. Azok az
emberlelkek azonban, akik korunkban m�k�dnek, m�r az egyiptomi-kaldeusi id�szakban
is megtestes�ltek, ahol olyan �lm�nyekre tettek szert, melyek n�lk�l mindazt nem
tudn�nk megval�s�tani, amit ma megval�s�tanak. Ha az �-egyiptomi templomi papok
tan�tv�nyai nem saj�t�tott�k volna el az egyiptomi asztrol�gi�t az �g
�sszef�gg�seir�l, akkor k�s�bb sem tudtak volna behatolni a vil�g titkaiba - ahogy
az megt�rt�nt -, �s e korban, bizonyos lelkekben nem lett volna meg az az er�, mely
az emberis�get az �g r�gi�iba kivezette. Hogy jutott p�ld�ul Kepler a maga
felfedez�seihez? �gy, hogy egy olyan l�lek �lt benne, mely az egyiptomi-kaldeusi
korban mindazokat az er�ket mag�ba gy�jt�tte, melyek k�vetkezt�ben az �t�dik
korszakban megtehette felfedez�seit. J� �rz�ssel t�lt el benn�nket, ha egy-egy
szellemben egyidej�leg annak eml�ke is fell�p, hogy mai tetteinek cs�r�it egy
kor�bbi m�ltban alapozta meg. Kepler, azon szellemek egyike, akik az �gi t�rv�nyek
kutat�s�ra vonatkoz�an jelent�set alkottak, ezt mondja mag�r�l:
"Igen, �n vagyok az, �n raboltam el az egyiptomiak aranyed�nyeit, hogy messze
Egyiptom hat�rait�l Istennek szents�get alkothassak bel�l�k. �rvendek, ha
megbocs�totok, de a haragotokat is elviselem, elvetem a kock�t, �s meg�rom ezt a
k�nyvet, a maiaknak �pp�gy, mint az elj�vend� olvas�knak - mit sz�m�t? �s ha sz�z
�vet kell v�rnia olvas�ira: Isten hatsz�z �vet v�rt arra, aki m�v�t �rt�n l�tni
tudja."
Mindez Kepler h�zagosan felbukkan� visszaeml�kez�se arra, amit mint cs�r�t
mag�ba gy�jt�tt, hogy azt�n mindazt kepleri l�t�ben val�ra v�ltsa. Ilyen p�ld�k
sz�zait sorolhatn�nk fel. Itt azonban m�g valamit l�tunk azon a t�nyen k�v�l, hogy
ami Keplern�l felmer�l, az egy kor�bbi f�ldi �let �lm�nyeinek hat�sa. L�tunk itt
valamit, ami az eg�sz emberis�g sz�m�ra t�rv�nyszer� hat�snak t�nik, olyasminek,
ami egy kor�bbi korban, az eg�sz emberis�g sz�m�ra ugyancsak igen nagy
jelent�s�ggel b�rt. L�tjuk, hogyan ker�l az ember egy adott helyre, hogy az eg�sz
emberis�g sz�m�ra l�trehozzon valamit. L�tjuk, hogy nemcsak az egy�ni ember�letben,
de az eg�sz emberis�g vonatkoz�s�ban az okok �s hat�sok k�z�tt �sszef�gg�sek �llnak
fenn, melyek hossz�-hossz� id�t�vlatokat fognak �t. Ebb�l pedig az is meg�rthet�,
hogy az individu�lis karmat�rv�ny keresztezi azokat a t�rv�nyeket, melyeket
emberis�gt�rv�nyeknek nevezhetn�nk. Ez a keresztez�d�s n�melykor kev�ss� �tl�tsz�.
Gondolj�k csak el, mi lett volna a mai asztron�mi�b�l, ha valaha r�gen, egy adott
id�pontban nem fedezik fel a t�vcs�vet. K�vess�k visszamen�leg az asztron�mi�t, �s
meg fogj�k l�tni, hogy a t�vcs� felfedez�s�n v�gtelen�l sok m�lott. Az pedig
k�zismert, hogy a t�vcs�vet az�ltal fedezt�k fel, hogy egy optikusm�helyben egyszer
gyermekek j�tszottak a nagy�t�lencs�kkel, s ek�zben, mondjuk most �gy, egy
"v�letlen" folyt�n �gy �ll�tott�k �ssze az optikai lencs�ket, hogy valaki ennek
alapj�n r�j�tt: ez�ltal l�trej�hetne valami olyasmi, mint egy t�vcs�. - Gondolj�k
meg, micsoda m�lys�gekben kell keresn�nk, al�sz�llni a gyermekek individu�lis
karm�j�ig �s az emberis�g karm�j�ig, hogy egy adott id�pontban megtal�ljuk a t�vcs�
felfedez�s�t! Pr�b�lj�k a kett�t egy�tt elgondolni, �s l�tni fogj�k majd, milyen
k�l�n�sen keresztezi egym�st az egy�ni, individu�lis karma �s az eg�sz emberis�g
karm�ja! Azt fogj�k mondani: az eg�sz emberis�g fejl�d�s�t m�sk�pp kellene
elgondolni, ha ez vagy az bizonyos id�pontban nem t�rt�nik meg.
Ez a k�rd�s �ltal�ban teljesen �rtelmetlen: mi lett volna a r�mai
birodalommal, ha a g�r�g�k egy adott id�pontban nem verik vissza a perzs�kat a
perzsa h�bor�ban? - Ez a k�rd�s viszont nem �rtelmetlen: mi az oka annak, hogy a
perzsa h�bor� �pp �gy zajlott le? Aki ezeknek a k�rd�seknek ut�naj�r, �s megkeresi
r�juk a v�laszt, azt l�tja, hogy Keleten bizonyos v�vm�nyok csakis az�ltal j�hettek
l�tre, hogy uralkod�ik olyan despot�k voltak, akik kiz�r�lag saj�t szem�ly�knek
akartak valamit, s puszt�n e c�lb�l l�ptek sz�vets�gre az �ldozati papokkal is stb.
Az eg�sz akkori �llamberendezked�s sz�ks�gszer� ugyan ahhoz, hogy Keleten
l�trej�jj�n valami, de ezek a berendezked�sek mindazt a k�rt magukkal hozt�k,
amelyek k�s�bb fell�ptek. �s ezzel f�gg �ssze az, hogy egy m�sfajta n�palkat - a
g�r�g - egy adott pillanatban vissza tudta verni a keleti t�mad�st. Mindezt
meggondolva feltehet� a k�rd�s: hogyan �ll a karma azon szem�lyekn�l, akik
G�r�gorsz�gban a perzsa t�mad�s visszaver�s�ben k�zrem�k�dtek? Tal�lunk majd ugyan
bizonyos szem�lyi von�sokat a sz�ban forg� egy�nek karm�j�ban, de azt l�tjuk, hogy
az egy�ni karma egybekapcsol�dik a n�p �s az emberis�g karm�j�val, olyannyira, hogy
jogosan elmondhatjuk: ezt a szem�lyis�get az eg�sz emberis�gkarma �ll�totta ebbe a
korba �s erre a helyre! Az emberis�g karm�j�t l�tni itt, amint az egy�n karm�j�ba
belej�tszik. Most m�r magunkat kellene tov�bb k�rdezn�nk, hogyan is tartoznak �ssze
ezek a dolgok? De menj�nk tov�bb, vegy�nk szem�gyre egy m�sik �sszef�gg�st.
A szellemtudom�ny alapj�n vissza tudunk tekinteni a f�ldi fejl�d�s olyan
szakasz�ra, amikor a F�ld�n m�g nem l�tezett az �sv�nyvil�g. F�ldi fejl�d�s�nket
megel�zte a szaturnusz-, a nap- �s a holdfejl�d�s szakasza, amikor a mai �rtelemben
vett �sv�nyvil�g m�g nem l�tezett. A mai �sv�nyok mai form�jukban el�sz�r a F�ld�n
alakultak ki. Az�ltal azonban, hogy az �sv�nybirodalom a F�ld fejl�d�se folyam�n
kiv�lt, minden elk�vetkez� id�re �rv�nyesen, mint egy k�l�n birodalom l�tezik. Az
emberek, az �llatok �s a n�v�nyek kor�bban �gy fejl�dtek, hogy az alapul szolg�l�
�sv�nyvil�g m�g nem l�tezett. Ahhoz, hogy el�rejusson egy magasabb fejl�d�si fokra,
a vil�g t�bbi r�sz�nek ki kellett v�lasztania mag�b�l az �sv�nyvil�got. Miut�n
viszont kiv�lasztott�k, csak �gy fejl�dhettek tov�bb, ahogy egy olyan bolyg�n
fejl�dnek, melynek van szil�rd �sv�nyvil�ga. �s soha t�bb� nem keletkezhet m�s,
mint az, ami az �sv�nyvil�g keletkez�s�nek felt�tele mellett k�pz�dhet. Az
�sv�nyvil�g itt van, �s az �sszes t�bbi l�ny k�s�bbi sorsa annak az �sv�nyvil�gnak
a kialakul�s�t�l fog f�ggeni, mely valaha, f�ldi l�t�nk �si, t�voli idej�ben
k�pz�d�tt. - Az �sv�nyvil�g keletkez�s�nek t�ny�vel t�rt�nt teh�t valami, amivel
minden k�s�bbi f�ldi fejl�d�snek sz�molnia kell. Minden m�s l�nnyel meg fog
t�rt�nni az, ami az �sv�nyvil�g l�trej�tt�b�l k�vetkezik. Itt teh�t ism�t egy olyan
k�s�bbi id�ben t�rt�n� karmikus beteljesed�ssel van dolgunk, mely egy kor�bbi
id�ben t�rt�nt. Aminek el�k�sz�lete a F�ld�n t�rt�nt, az a F�ld�n teljesedik be.
�sszef�gg�se ez egy kor�bbi �s k�s�bbi t�rt�n�snek, de egyben olyan �sszef�gg�s is,
mely hat�s�ban vissza�t az okot kiv�lt� l�nyre. Emberek, �llatok �s n�v�nyek
v�lasztott�k ki az �sv�nyvil�got, az pedig vissza�t r�juk. L�thatjuk teh�t, hogy a
F�ld karm�j�r�l is lehet besz�lni.
V�g�l l�ssuk azt, amihez az alapot Titkos tudom�ny k�rvonalakban c�m�
k�nyvemben tal�lj�k meg.
Tudjuk, hogy a r�gi holdfejl�d�s fok�n bizonyos l�nyek visszamaradtak, s hogy
ezek a l�nyek az�rt maradtak vissza, hogy a F�ld embereit eg�szen saj�ts�gos
tulajdons�gokkal l�ss�k el. De a F�ld r�gi holdkorszak�ban nemcsak l�nyek maradtak
vissza, hanem szubsztancialit�sok is. A holdfokon olyan l�nyek maradtak vissza,
melyek luciferi l�nyekk�nt hatnak a F�ldre. F�ldi l�t�nkben e visszamarad�sok �s
behat�sok t�nyei �ltal a f�ldl�tet olyan hat�sok �rik, melyeknek oka m�r a holdl�t
alatt l�trej�tt. De szubsztanci�lisan is t�rt�nik valami hasonl�. - Ha mai
naprendszer�nket tekintj�k, azt tal�ljuk, hogy e rendszer olyan vil�gtestekb�l
tev�dik �ssze, melyek rendszeresen visz- szat�r� �s bizonyos bels� z�rts�got mutat�
mozg�sokat v�geznek. M�s vil�gtestekn�l, n�v szerint az �st�k�s�kn�l azt tal�ljuk,
hogy b�r ezek is bizonyos ritmussal mozognak, a Naprendszer �ltal�nos t�rv�nyeit
azonban megt�rik. Egy �st�k�s szubsztanci�ja vagy anyaga viszont nem olyan
t�rv�nyek szerinti anyagokb�l �ll, mint a mi �tlagosan szab�lyszer� Naprendszer�nk,
hanem olyanokb�l, melyek a r�gi holdl�t alatt l�teztek. T�ny, hogy az �st�k�sl�tben
a r�gi holdl�t t�rv�nyszer�s�gei maradtak fenn. T�bbsz�r is eml�tettem, hogy a
szellemtudom�ny erre a t�rv�nyszer�s�gre m�r azel�tt r�mutatott, miel�tt a
term�szettudom�ny ezt igazolta volna. �n 1906-ban, P�rizsban felh�vtam a figyelmet
arra a t�nyre, hogy a r�gi holdl�t idej�n a sz�n �s a nitrog�n k�z�tt tal�lhat�
vegyi kapcsolatok hasonl� szerepet j�tszottak, mint ma a F�ld�n a sz�n �s az oxig�n
vegyi kapcsolatai, azaz a sz�nsav, sz�ndioxid stb. Ez ut�bbi vegy�leteknek egyfajta
�l� hat�suk van. A r�gi Hold idej�n hasonl� vegyi kapcsolatai voltak a
ci�nvegy�leteknek �s a k�nsav vegy�leteinek. A szellemtudom�ny erre a t�nyre 1906-
ban mutatott r�. M�s el�ad�saimban is r�mutattam arra, hogy az �st�k�sl�t a r�gi
holdl�t t�rv�nyeit hozza Naprendszer�nkbe, vagyis nemcsak luciferi l�nyek maradtak
vissza, de a r�gi holdl�nyeg anyagi t�rv�nyszer�s�gei is, melyek Naprendszer�nket
rendszertelen id�k�z�nk�nt �jra meg �jra befoly�solj�k. �s mindig azt �ll�tottuk,
hogy az �st�k�sl�t m�g ma is tartalmaz olyasvalamit, mint a ci�nvegy�letek az
�st�k�s atmoszf�r�j�ban. El�sz�r az id�n, teh�t csak j�val k�s�bb, mint ahogy a
szellemtudom�ny r�mutatott, tal�ltak k�nsavspektrumot �st�k�sben, a
spektrumelemz�sek alapj�n.
Itt a bizony�t�k, ha azt mondj�k: mutass�tok meg v�gre, hogy a szellemtudom�ny
r�v�n val�ban lehet tal�lni valamit! T�bb ilyen dolog is van, csak oda kellene
figyelni. A r�gi holdl�tb�l ily m�don hat valami a mostani f�ldi l�tre.
Feltehetj�k teh�t a k�rd�st magunknak: �ll�thatjuk-e, hogy a k�ls�leges,
�rz�ki jelens�gek alapj�ul valami szellemi szolg�l?
Azok sz�m�ra, akik a szellemtudom�nyhoz tartoz�nak vallj�k magukat, vil�gos,
hogy minden �rz�ki val�s�g m�g�tt valami szellemi is l�tezik. Amikor a r�gi
holdl�tb�l valami szubsztanci�lis hat f�ldi �let�nkre, amikor az �st�k�s a F�ldre
sug�roz, ezek m�g�tt is szellemi hat�s �ll. S�t megadhatjuk azt is, hogy p�ld�ul a
Halley-�st�k�s �ltal milyen szellemis�g mutatkozik. A Halley- �st�k�s valah�nyszor
f�ldi l�t�nk szf�r�j�ba jut, egy �j materialista impulzus k�ls� kifejez�d�se. A mai
vil�gban ez persze babon�nak t�nhet. De gondolj�k meg, hogyan vezetnek le �n�k
saj�t maguk szellemi hat�sokat a csillagkonstell�ci�kb�l! Vagy ki ne �ll�tan�, hogy
az eszkim� az�rt m�sfajta emberl�ny, mint p�ld�ul a hindu, mert a napsugarak a
sarkvid�ken m�s sz�gbe esnek. Az emberis�g t�rt�net�ben a term�szettud�sok is
minden�tt a csillagkonstell�ci�kra vezetik vissza a szellemi hat�sokat. - A Halley-
�st�k�sb�l egy materializmusra vezet� szellemi impulzus k�vetkezik. Ez az impulzus
bizony�that�: A Halley-�st�k�s 1835-�s megjelen�s�t k�vette az a materialista
id�szak, mely a m�lt sz�zad m�sodik fele materializmus�nak nevezhet�; az �st�k�s�k
kor�bbi felbukkan�s�ra pedig a francia enciklop�dist�k felvil�gosod�sa k�vetkezett.
Ez itt az �sszef�gg�s.
Ahhoz, hogy a F�ld l�t�ben bizonyos dolgok fell�pjenek, az okokat kor�bban,
m�g a f�ldi l�ten k�v�l kellett megalapozni. �s itt m�r a vil�gkarm�val van
dolgunk. Mert mi�rt v�laszt�dtak ki a r�gi Holdon mind szellemi, mind anyagi
dolgok? Hogy ez�ltal bizonyos hat�sok ism�t visszajuthassanak azokra a l�nyekre,
akik azokat kiv�lasztott�k. Kiv�ltak a luciferi l�nyek, akiknek egy m�sik fejl�d�si
utat kellett megtenni�k, hogy azon l�nyek sz�m�ra, akik a F�ld�n vannak,
l�trej�hessen a szabad akaratra �s a rosszra val� lehet�s�g. Mindez karmikus
hat�saiban t�lmegy a F�ld�n; ez m�r a vil�gkarm�ra val� kitekint�s.
A karm�val kapcsolatban teh�t besz�lhet�nk e fogalom jelent�s�g�r�l az egyes
egy�n, az individuum �s az eg�sz emberis�g szempontj�b�l, a F�ld�n bel�li
hat�sair�l �s a f�ld�nt�liakr�l, tal�ltunk m�g valamit, amit vil�gkarm�nak
nevezhetn�nk. �gy megtal�ltuk a karmat�rv�nyt, melyet az ok �s a hat�s, illetve az
okozat �sszef�gg�sei t�rv�ny�nek nevezhetn�nk, de �gy, hogy a hat�s ism�t az okra
�t vissza, s e vissza�t�s sor�n a sz�ban forg� l�ny ugyanaz marad. Ezt a karmikus
t�rv�nyszer�s�get a vil�gon minden�tt megtal�ljuk. Sejtj�k teh�t, hogy a karma a
legk�l�nb�z�bb ter�leteken �s a legk�l�nb�z�bb m�dokon nyilv�nul meg. �s azt is
sejtj�k, hogy a k�l�nb�z� karmikus �ramlatok hogyan keresztezik egym�st l�tezik
szem�lyes karma, az emberis�g karm�ja, a f�ldi karma, a vil�gkarma �s �gy tov�bb, s
hogy e t�rv�nyek �pp ez�ltal lesznek sz�munkra t�j�koztat�k, azaz olyanok, melyekre
az �let meg�rt�s�hez sz�ks�g�nk van. Az �let pedig egyes r�szleteiben csak �gy
�rthet� meg, ha k�pesek vagyunk megtal�lni a legk�l�nb�z�bb karmikus �ramlatok
k�lcs�nhat�s�t.

M�SODIK EL�AD�S
A karma �s az �llatvil�g
Miel�tt, ahogy jelezt�k, r�t�rn�nk az emberi karm�ra vonatkoz� k�rd�seinkre,
sz�mos el�zetes vizsg�l�d�sra van sz�ks�g�nk. Ide tartozik az is, amir�l tegnap
besz�lt�nk, nevezetesen a karma fogalm�nak egyfajta le�r�sa, tov�bb� az, amit ma
fogunk elmondani a karm�r�l �s az �llatvil�gr�l. Amit a karmikus t�rv�ny val�s�g�ra
vonatkoz� k�ls� bizony�t�knak nevezhetn�nk, azt el�ad�ssorozatunk azon helyein
tal�lhatj�k meg, ahol egy k�zvetlen ok indokolja ezekre a k�ls� bizony�t�kokra val�
k�l�n utal�st. Ezek az esetek ny�jtanak �n�knek lehet�s�get arra, hogy a karma-idea
megalapozotts�g�r�l �s indokolts�g�r�l besz�ljenek olyan k�v�l�ll�knak, akik a
karma-idea eg�sz�ben k�telkedve, err�l vagy arr�l k�rdezik majd �n�ket. Mindehhez
n�h�ny el�zetes vizsg�l�d�sra van sz�ks�g�nk.
Mi sem volna term�szetesebb, mint az a k�rd�s, hogyan viszonyul az �llati
�let, az �llati sors ahhoz, amit mi az emberi karma menet�nek h�vunk, amikor -
ahogy ez ki fog der�lni a legfontosabb �s legm�lyebbre val� sorsk�rd�seket az ember
sz�m�ra fenntartott k�rd�sekk�nt tartjuk sz�mon?
Az ember viszonya az �llatvil�ghoz v�ltozik az id�k folyam�n a F�ld�n, �s a
k�l�nb�z� n�pek szerint is m�s �s m�s. Hat�rozottan �rdekes l�tni, hogy azok a
n�pek, amelyek meg�rizt�k az emberis�g �sr�gi, szent b�lcsess�g�nek legjobb
r�szeit, az �llatokat milyen r�szv�tteljesen �s szeretetteljesen kezelik. A
buddhizmus vil�g�n bel�l p�ld�ul, mely r�gi vil�gszeml�letek fontos r�szeit
meg�rizte, nevezetesen olyanokat, amelyeket az emberek m�r az �skorban ismertek, az
�llatokhoz bens�s�ges, r�szv�tteljes viszonyt tal�lunk, olyan b�n�sm�dot �s olyan
�rz�seket az �llatok ir�nt, amelyeket Eur�p�ban ma m�g sok ember nem �rt. De m�s
n�pekn�l is - itt csak az arab embernek a lov�val val� b�n�sm�dj�ra eml�keztetn�k
-, k�l�n�sen, ha ezek meg�riztek valamit abb�l a r�gi szeml�letb�l, melyek �si
�r�ks�gk�nt itt-ott m�g mindig el�fordulnak, egyfajta, "bar�ts�got" tal�lnak az
�llatok ir�nt, valamit, ami emberi b�n�sm�dra eml�keztet. Ezzel szemben azokon a
k�rny�keken, ahol a j�v� egyfajta vil�gn�zete k�sz�l�dik, a Nyugat vid�kein, azt
tapasztaljuk, hogy az �llatvil�g ir�nt fent eml�tett r�szv�tet igen kev�ss� �rtik
meg. �s jellemz�, hogy a k�z�pkor folyam�n, s k�s�bb is, eg�szen a mi korunkig, �pp
azokban az orsz�gokban, ahol a kereszt�ny vil�gn�zet elterjedhetett, az a szeml�let
mer�lt fel, hogy az �llatok egy�ltal�n nem tekinthet�k val�s�gos lelki �lettel
rendelkez� l�nyeknek, hanem egyfajta automat�knak, s tal�n nem jogtalanul h�vt�k
fel a figyelmet arra, m�g ha ezt nem is fogadta mindig meg�rt�s, hogy a nyugati
filoz�fi�k felfog�sa, mely szerint az �llatok egyfajta automat�k lenn�nek, s nincs
is igazi lelki �let�k, olyan n�pr�tegekbe is lesziv�rgott, melyek semmi r�szv�tet
nem tan�s�tanak az �llatok ir�nt, �s gyakran semmif�le hat�rt nem ismernek az
�llatokkal val� kegyetlen b�n�sm�dban. Igen, a dolog oly messzire ment, hogy az
�jkor egyik nagy filoz�fus�t, Cartesiust alaposan f�lre�rthett�k az �llatvil�gra
vonatkoz� gondolataival kapcsolatban.
Term�szetesen tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy a nyugati kult�rfejl�d�s
val�ban jelent�s szellemei sohasem �ll�tott�k azt, hogy az �llatok automat�k
voln�nak. Cartesius sem ezt a n�zetet k�pviselte, j�llehet a filoz�fi�j�val
foglalkoz� k�nyvekben gyakran olvashat�, hogy Cartesius ilyen n�zeteket vallott. Ez
azonban nem igaz, hiszen aki Cartesiust ismeri, tudja, hogy noha � nem tulajdon�t
olyan lelkis�get az �llatnak, mely od�ig fejl�dhetne, hogy az �ntudat alapj�n isten
l�tez�s�nek bizony�t�k�ig jusson, azt azonban az �llatok jav�ra �rja, hogy lelkileg
�tj�rj�k �ket, �t�ramolnak rajtuk az �gynevezett �letszellemek, melyek nem
rendelkeznek ugyan olyan egys�ges individualit�ssal, mint az ember �nje, m�gis
l�lekk�nt m�k�dnek az �llati szervezetben. Itt �pp az a legjellemz�bb, hogy
Cartesiust alaposan f�lre lehetett �rteni ebben a vonatkoz�sban. Mindez j�l
mutatja, hogy nyugati fejl�d�s�nk elm�lt sz�zadaiban az a tendencia �lt, mely az
�llatoknak csak egyfajta automatikus tulajdons�got tulajdon�tott, s ezt a
tendenci�t belevitt�k, beleolvast�k olyan m�vekbe is, melyekbe, ha lelkiismeretesen
l�tnak munk�hoz, mindezt nem olvashatt�k volna bele, nevezetesen �ppen Cartesiusn�l
nem. A nyugati kult�rfejl�d�snek megvan az a saj�toss�ga, hogy a materializmus
elemeib�l kellett tanulnia. S�t, azt lehet mondani: a kereszt�nys�g felemelked�se
�gy indult, hogy az emberis�g fejl�d�s�nek ez a jelent�s�gteli impulzusa el�sz�r
egy nyugati materialista felfog�s talaj�ba �gyaz�dott be. Az �jkor materializmusa
csak k�vetkezm�nye annak, hogy a legspiri- tu�lisabb hitvall�s, a kereszt�nys�g,
Nyugaton el�sz�r egy materialista felfog�ssal tal�lta szemben mag�t. Ha szabad �gy
mondanunk, ez a nyugati n�pek emberis�gsorsa, hogy az embereknek materialista
talajb�l kell felk�zdeni�k magukat, �pp a materialista n�zetek �s tendenci�k
legy�z�se r�v�n kell jelent�keny �s nagy er�knek kibontakozniuk a legmagasabb rend�
spiritualizmusig. Az a k�r�lm�ny, hogy a nyugati n�peknek ez lett a sorsuk, a
karm�juk, alak�totta ki azt a von�sukat is, hogy az �llatokat puszta automat�knak
tekintett�k. Aki a szeml�let m�k�d�s�n nem l�t �t el�g alaposan, aki csak ahhoz
tudja tartani mag�t, ami az �rz�ki vil�gban vesz k�r�l benn�nket, az a k�lvil�g
benyom�saib�l k�nnyen juthat olyan felfog�shoz az �llatvil�got illet�en, mely az
�llatokat meglehet�sen lealacsony�tja. Ezzel szemben azok a vil�gszeml�letek,
melyek m�g �rzik a leg�sibb b�lcsess�g spiritu�lis vil�gszeml�leteinek egyes
elemeit, meg�riztek egyfajta tud�st arr�l, ami az �llatvil�gban is szellemi; �s
minden f�lre�rt�s ellen�re, ami vil�gszeml�let�kbe lop�zva megrontotta annak
tisztas�g�t, m�gsem tudt�k elfelejteni, hogy az �llatiass�g ki�l�s�ben �s
megform�l�s�ban szellemi tev�kenys�gek, szellemi t�rv�nyek hatnak.
Ha teh�t az egyik oldalon - �ppen a szellemi vil�gn�zet hi�ny�b�l k�vetkez�en
- az �llatvil�g lelkis�g�re vonatkoz� �rtetlens�get kell l�tnunk, nem t�veszthet
meg benn�nket, hogy a m�sik oldalon csak egy materialista vil�gszeml�letb�l fakad�
k�vetkezm�ny lenne, ha a karma-ide�t, ahogyan az az emberi sors �s az emberi karma
meg�rt�s�hez szolg�l majd alapul, minden tov�bbi n�lk�l alkalmazn�nk az �llati
vil�gra is. Nem szabad ezt tenn�nk. Tegnap m�r utaltunk annak sz�ks�gess�g�re, hogy
a karma fogalm�t a lehet� legpontosabban kell haszn�lnunk. Hib�san j�rn�nk el akkor
is, ha azt, amit mi id�zt�nk el� egy hat�s visszahat�sak�nt az okot kiv�lt� l�nyre,
ha teh�t ezt az �llatvil�gban is keresni kezden�nk, mert a karma t�rv�nyszer�s�g�t
kiterjedtebb form�j�ban csak az�ltal ismerhetj�k meg, ha t�lmegy�nk az egyes emberi
�leten, t�l a sz�let�sen �s a hal�lon, ha k�vetj�k az embert �jj�sz�let�seinek
egym�sra k�vetkez�sei sor�n, ha r�j�v�nk, hogy egy bizonyos ok visszahat�sa, melyet
az egyik �letben mi �ltett�nk el, csak egy k�s�bbi �letben jelentkezhet. A karmikus
t�rv�nyszer�s�g teh�t �lett�l �letig terjed, �s az okok hat�sainak nem kell egy
�let sor�n fell�pni�k, s�t, ha a karm�t �ltal�noss�gban tekintj�k, eg�szen biztos,
hogy ez ugyanabban az �letben nem k�vetkezik be.
Tudjuk azonban, ak�rcsak a k�ls� szellemtudom�nyos megfigyel�sek alapj�n is,
hogy az �llatn�l nem besz�lhet�nk olyan �jj�sz�let�sr�l, mint az embern�l. Ahhoz az
emberi individuumhoz hasonl�t, melyet az ember a hal�l k�sz�b�nek �tl�p�se ut�n is
megtart, amely a hal�l �s az �jabb sz�let�s k�z�tt k�l�nleges �letet �l a
szellemben, hogy ut�na egy �jabb sz�let�ssel a l�tez�sbe l�pjen, ehhez az emberi
individuumhoz hasonl�t bizonyosan nem tal�lunk az �llatok vil�g�ban. Azon a m�don,
ahogyan az emberi hal�lt �rtelmezz�k, nem besz�lhet�nk az �llatok hal�l�r�l, mert
mindaz, amit a hal�l k�sz�b�nek �tl�p�se ut�n az emberi individuum sorsak�nt
�br�zolhatunk, m�sk�pp van az �llatvil�gban; �s ha valaki azt hinn�, hogy az �llati
individuumban a F�ld�n m�r egy kor�bban el�fordul� �llat �jramegtestes�lt l�ny�t
kereshetn�nk, ahogy ezt az ember eset�ben kell tenn�nk, akkor az illet�
hat�rozottan t�ved�s �ldozata lenne. Ma, amikor mindent, ami az ember el� t�rul,
oly sz�vesen �t�lnek meg a puszta k�ls� szerint, a bels� oldalt mell�zve, az ember
�s az �llat k�z�tti tulajdonk�ppeni legnagyobb ellent�tek, a legl�nyegesebb
k�l�nbs�gek egy�ltal�n szembe sem t�nnek. K�ls�leg - tiszt�n materialista
szemsz�gb�l n�zve - a hal�l jelens�ge az ember �s az �llat eset�ben egyforma. �gy,
ha egy �llat �let�t megfigyelik, k�nnyen azt hihetik, hogy az �llat individu�lis
l�t�nek egyes jelens�geit �ssze lehet hasonl�tani az ember szem�lyes l�t�nek egyes
jelens�geivel a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt. Ez az elj�r�s azonban teljesen
elhib�zott volna. Ez�rt a k�vetkez�kben egyes p�ld�kon mutatunk r� az emberi �s az
�llati k�z�tt megl�v� �that� k�l�nbs�gekre.
Ezt a k�l�nbs�get az �llat �s az ember k�z�tt ugyanis csak az tudja teljesen
tiszt�zni, aki nem csak k�ls�, �rz�ki l�t�sra, de a saj�t kombinat�v gondolkoz�sa
el� t�rul� t�nyekre is elfogulatlanul tud tekinteni. Van egy jelens�g, amelyet a
term�szettud�sok is hangs�lyoznak, amivel azonban a jelen tud�sai semmi �rtelmeset
nem tudnak kezdeni, az a jelens�g ugyanis, hogy az embernek el�sz�r a legegyszer�bb
dolgot is meg kell tanulnia: az embernek - t�rt�nelme sor�n - a legegyszer�bb
szersz�mok haszn�lat�t is meg kellett tanulnia, gyermekeinknek m�g ma is tanulniuk
kell, legyen az ak�r a legegyszer�bb dologr�l sz�, s e dolgok megtanul�s�ra
bizonyos id�t kell ford�tanunk. F�radoz�sba ker�l az embert megtan�tani valamire,
egyszer� k�zmozdulatokra, fog�sokra, bizonyos eszk�z�k �s szersz�mok elk�sz�t�s�re
�s �gy tov�bb. Ha ezzel szemben az �llatokat n�zz�k, azt kell mondanunk: mennyivel
jobb dolguk van nekik ebb�l a szempontb�l! - Gondoljunk arra, ahogyan a h�d k�sz�ti
komplik�lt �s m�v�szi �p�let�t. Nem kell megtanulnia, tudja, mivel mindezt mintegy
beleiv�dott t�rv�nyszer�s�gk�nt hozza mag�val, ahogyan mi emberk�nt azt a
lehet�s�get vagy annak m�v�szet�t, hogy a hetedik �v k�r�l �j fogat n�vessz�nk. Ezt
sem kell senkinek tanulnia. Az �llatok teh�t magukkal hoznak egy k�pess�get, mint
p�ld�ul a h�d h�z�nak elk�sz�t�s�t. �s ha k�r�ln�znek az �llatvil�gban, azt
tal�lj�k, hogy az �llatok igen hat�rozott �gyess�gi fog�sokat hoznak magukkal, s
ezekkel olyan dolgokat lehet l�trehozni, melyek az emberi �gyess�g sz�m�ra t�volr�l
sem �rhet�k el, annak ellen�re, hogy az ember oly csod�latosan sokra vitte.
Felmer�l teh�t a k�rd�s: hogy lehet az tulajdonk�ppen, hogy az ember, amikor
megsz�letik, tehetetlenebb, mint p�ld�ul a ty�k vagy egy h�d, hogy lehet, hogy azt,
amit ezek a l�nyek eleve magukkal hoznak, neki el�bb sok-sok f�radoz�s ut�n kell
elsaj�t�tania? Ez nagy k�rd�s. �s hogy ez nagy k�rd�s, azt el�bb meg kell tanulni
�rezni. Mert amit az embernek a saj�t vil�gszeml�lete sz�m�ra meg kell nyernie, a
tekintetben sokkal kev�sb� jelent�s, hogy fontos dologra tudjon r�mutatni, mint
hogy tudja, mik�nt kell ezeket a fontos k�rd�seket feltenni. Lehet, hogy a t�nyek
megfelelnek a val�s�gnak, vil�gn�zet�nk sz�m�ra m�gsem kell mindig �rt�kesnek
lenni�k. J�llehet e jelens�g okaira szellemtudom�nyos szempontb�l m�g ma
visszat�r�nk, ha ezeket az okokat minden r�szlet�kben ki akarn�nk mutatni, az
t�ls�gosan messzire vinne. P�r sz�val m�gis t�rj�nk ki r�.
Ha szellemtudom�nyosan visszatekint�nk az emberi fejl�d�s �sr�gi m�ltj�ra, azt
tal�ljuk, hogy azok az er�k �s elemek, amelyek mondjuk a h�d vagy m�s �llat
rendelkez�s�re �llnak, az ember sz�m�ra is adva voltak. Az ember teh�t az �sr�gi
id�kben nem puszt�n az �gyetlens�get saj�t�totta el mint hajlamot, az �llatnak
engedve �t a primit�v �gyess�get, de ezt az �gyess�get az ember is mag�ba sz�vta,
s�t alapj�ban v�ve az �llatn�l sokkal nagyobb m�rt�kben. Hiszen az �llatok nagy
�gyess�gk�szs�get hoznak ugyan a vil�gra, ezek az �gyess�gek m�gis egyoldal�ak az
�letben. Az ember alapj�ban v�ve semmit sem tud, amikor az �letbe l�p, el�bb
mindent meg kell tanulnia, ami a k�ls� vil�gra vonatkozik. Ez �gy bizonyos fokig
radik�lis megfogalmaz�s, de az�rt meg�rtj�k egym�st. Ha azonban az ember tanulni
kezd, hamarosan kit�nik, hogy sokoldal�bb, �s fejl�d�se bizonyos �gyess�gi
k�szs�gek �s hasonl�k kialakul�sa szempontj�b�l is gazdagabb lehet, mint az �llat�.
Az ember teh�t eredetileg b�s�ges adotts�gokkal rendelkezett, amelyet ma m�gis
n�lk�l�z. Az a saj�ts�gos jelens�g �ll el�tt�nk, hogy az ember �s az �llat
eredetileg ugyan�gy volt ell�tva k�pess�gekkel. �s ha visszamenn�nk a r�gi
szaturnusz-fejl�d�sig, azt tal�ln�nk, hogy az emberi �s �llati fejl�d�s k�z�tt
egy�ltal�n semmilyen k�l�nbs�g nem volt m�g. Akkor m�g mindkett� teljesen azonos
adotts�gokkal rendelkezett. - Mi t�rt�nt h�t a k�zbees� id�ben, hogy az �llat
mindenf�le �gyess�get mag�val hoz, m�g az ember oly �gyetlen harcosa a
vil�gl�tez�snek? Hogyan viselkedett tulajdonk�ppen az ember a k�zb�ls� id�ben, hogy
most hirtelen nem rendelkezik azzal, amit annak idej�n megkapott? Vajon mindezt
esztelen�l elpazarolta a fejl�d�s folyam�n, mik�zben az �llatok meg�rizt�k magukat
takar�kos h�ztart�svezet�knek? Ezt a k�rd�st m�gpedig val�s�gos t�nyekre alapozva,
joggal fel lehet tenni. Az ember azokat az adotts�gokat, amelyeket az �llat ma
k�ls� �gyess�gk�nt haszn�l, nem pazarolta el, de valami m�sra alkalmazza, mint az
�llat. Az �llatok k�ls� �gyess�gben bontakoztatj�k ki ezeket az adotts�gokat: a h�d
�s a dar�zs f�szket �p�t mag�nak. Az ember ugyanazokat az er�ket, melyeket az
�llatok �gy �lnek ki, saj�t mag�ba fektette, �s mag�ban hasznos�totta �ket. Ez�ltal
hozhatta l�tre azt, amit mi az ember magasabb rend� szervezet�nek mondunk. Hogy az
ember ma egyenesen j�r, hogy t�k�letesebb az agya �s �ltal�ban t�k�letesebb bels�
szervezettel rendelkezik, ahhoz bizonyos er�k kellettek; s ezek ugyanazok az er�k,
amivel a h�d f�szket �p�t mag�nak. Az ember a maga sz�m�ra haszn�lta fel ezeket az
er�ket idegrendszer�hez �s �gy tov�bb. Ez�rt nem tartott meg el�g er�t ahhoz, hogy
ugyanolyan m�don a k�lvil�gban dolgozni tudjon. Az teh�t, hogy mi ma t�k�letesebb
fel�p�t�ssel mozgunk az �llatok k�z�tt, onnan ered, hogy mi mindent, amit a h�d
k�v�l dolgoz fel, a fejl�d�s folyam�n valamikor bels� �p�l�s�nkre haszn�ltuk.
N�lunk bel�l van a mi h�d�p�let�nk, ez�rt nem tudjuk ezeket az er�ket kifel� is
ugyanolyan m�don kibontakoztatni. - Ha kitartunk egy egys�ges vil�gn�zet mellett,
l�tjuk teh�t, hogy a k�l�nb�z� l�nyekben l�v� k�l�nb�z� adotts�gok merre tartanak,
�s hogyan jelentkeznek ma. Mivel az ember ezeket az er�ket a maga saj�tos m�dj�n
haszn�lta fel, �gy sz�m�ra, f�ldi fejl�d�s�nek idej�re egy eg�szen k�l�nleges
berendez�s v�lt sz�ks�gess�, amit m�r r�szben ismer�nk.
Mi�rt v�lt sz�ks�gess�, hogy az ember eset�ben azok az er�k, melyekr�l �pp az
im�nt besz�lt�nk, �s amelyek az �llatvil�g k�l�nb�z� fajain�l �s fajt�in�l k�ls�
teljes�tm�nyk�nt mutatkoznak, az emberi szervezet bels� alakul�s�t szolg�lj�k? Mert
az ember csak az�ltal, hogy bels� szervezet�t kialak�thatta, v�lhatott hordoz�j�v�
annak, ami ma az �n, ami inkarn�ci�t�l inkarn�ci�ig tov�bbmegy. Egy m�sf�le
szervezet nem v�lhatott volna ilyen �nhordoz�v�: mert hogy az �n-individuum a f�ldi
l�tben tev�kenny� v�lhat-e vagy sem, az �pp a k�ls� h�velyt�l f�gg. Ha a k�ls�
szervezet nem volna megfelel� az �n-individuum sz�m�ra, akkor az a f�ldi l�tben nem
tud tev�kenny� v�lni. Teh�t mindennek az volt a t�tje, hogy a k�ls� szervezet
alkalmass� v�ljon az �n-individuum sz�m�ra. Ehhez egy k�l�nleges berendez�st
kellett l�trehozni, melyet l�nyeges oldal�t illet�en m�r ismer�nk.
Tudjuk, hogy fejl�d�s�nket megel�zte a holdfejl�d�s, azt a napfejl�d�s, azt
pedig a szaturnuszfejl�d�s. Amikor a r�gi holdfejl�d�s v�get �rt, az ember k�ls�
l�te tekintet�ben olyan fokon �llt, melyet �llat-emberis�gk�nt jellemezhetn�nk. Ez
a k�ls� emberi szervezet azonban akkoriban m�g nem volt annyira el�rehaladott
�llapotban, hogy egy �n-individualit�s hordoz�ja lehetett volna. El�sz�r az ember
f�ldfejl�d�s�nek volt az a feladata, hogy az �nt e szervezetben megtestes�tse. Ez
azonban csak az�ltal mehetett v�gbe, hogy f�ldfejl�d�s�nk esem�nyei eg�szen saj�tos
m�don alakultak. Amikor v�get �rt a r�gi holdfejl�d�s, mondjuk �gy, minden egy
k�oszban old�dott fel.
Ebb�l egy kozmikus hom�ly megfelel� idej�nek lej�rt�val, ism�t el�bukkant a mi
f�ldfejl�d�s�nk kozmosza. A f�ldfejl�d�snek ebben a kozmosz�ban minden benne volt,
ami ma Naprendszer�nkk�nt vel�nk �s a F�lddel �sszek�ttet�sben �ll. Ebb�l az
�sszef�gg�sb�l, ebb�l a kozmikus egys�gb�l v�lt le k�s�bb a F�ldr�l az �sszes
�gitest. Nem sz�ks�ges itt elm�lyedn�nk annak hogyanj�ban, ahogy a t�bbi bolyg�, a
Jupiter, a Mars �s a t�bbi lev�lt. Csak arra kell r�mutatnunk, hogy a f�ldfejl�d�s
egy adott pontj�n F�ld�nk �s a Nap elv�lt egym�st�l. Amikor azut�n a Nap is lev�lt,
�s hat�sait a F�ldre k�v�lr�l k�ldte, F�ld�nk m�g mindig �sszekapcsol�dott a mai
Holddal �gy, hogy azok a szubsztanci�k �s szellemi er�k, melyek ma a Holdhoz vannak
l�ncolva, annak idej�n m�g a F�ldh�z k�t�dtek.
T�bbsz�r �rintett�k m�r azt a k�rd�st, mi t�rt�nt volna, ha a Nap nem v�lt
volna el a F�ldt�l �s nem ment volna �t abba az �llapotba, melyben, mint ma,
k�v�lr�l hat a F�ldre. Amikor eleinte a F�ld m�g hozz� volt kapcsol�dva a Naphoz,
az eg�sz kozmikus rendszer �s az emberi szervezet el�dei is, eg�szen m�s viszonyok
k�z�tt egys�get alkottak egym�ssal. Term�szetesen nem k�ptelens�g a mai viszonyokat
n�zve azt mondani: mif�le k�ptelens�gek ezek a teoz�fusokt�l: hiszen �gy minden
szervezett l�nynek el kellett volna �gnie! �m ezek a l�nyek �pp olyanok voltak,
hogy az akkori viszonyok k�z�tt, teljesen m�s kozmikus egys�gben fenn tudtak
maradni. - Ha a Nap k�tve maradt volna a F�ldh�z, akkor eg�szen m�s, sokkal
hevesebb er�k kapcsol�dtak volna hozz�, aminek az lett volna a k�vetkezm�nye, hogy
a F�ld eg�sz fejl�d�se olyan h�vvel �s gyorsas�ggal haladt volna el�re, hogy az
emberi szervezet k�ptelen lett volna �gy ki�lni mag�t, ahogy kellett. Ez�rt arra
volt sz�ks�g, hogy lass�bb temp� �s s�r�bb er�k �lljanak a F�ld rendelkez�s�re. Ez
pedig csak az�ltal val�sulhatott meg, hogy a viharos, vehemens er�k kivont�k
magukat a F�ldb�l. �gy a Nap er�i mindenekel�tt az�ltal gyakoroltak gyeng�bb
hat�st, hogy ezut�n k�v�lr�l, t�volabbr�l hatottak a F�ldre. �gy azonban valami m�s
k�vetkezett be. A F�ld most olyan �llapotba ker�lt, hogy az emberek a helyes m�don
ism�t nem jutottak volna el�bbre. A viszonyok most t�ls�gosan t�m�rek lettek,
elf�s�t�k, az �letet kisz�r�t�k. Ha e viszonyok �gy maradtak volna, az ember ism�t
akad�lyba �tk�z�tt volna fejl�d�se el�r�s�ben. Ezen egy k�l�n�s berendez�ssel
seg�tettek, azzal ugyanis, hogy a Nap kil�p�se ut�n egy id� m�lva a mai Hold is
elhagyta a F�ldet, �s mag�val vitte azokat a lelass�t� er�ket, melyek az �letet
lass� hal�ll� v�ltoztatt�k volna. �gy a Nap �s a Hold k�z�tt visszamaradt a F�ld,
pontosan olyan temp�t v�lasztva, mely az emberi szervezet sz�m�ra megfelel ahhoz,
hogy val�ban felvehessen egy individuumot hordoz� �nt, mely inkarn�ci�t�l
inkarn�ci�ig �r. Az emberi szervezetet mai �llapot�ban semmilyen m�s kozmikus
k�r�lm�ny �ltal nem lehetett volna l�trehozni. Csak az eml�tett t�rt�n�sek �ltal,
el�bb a Nap, majd a Hold lev�l�s�val.
Valaki esetleg azt mondhatn�: ha �n lettem volna az �risten, m�sk�pp csin�ltam
volna; �n r�gt�n megteremtettem volna azt a kever�ket, amely �ltal az emberi
szervezet olyan m�don haladhatott volna tov�bb, ahogyan tov�bb kellett haladnia.
Mert mi�rt volt sz�ks�g r�, hogy el�bb kil�pjen a Nap, s ut�na sz�ks�gess� v�ljon a
Hold kil�p�se is?
Aki �gy gondolkozik, t�ls�gosan absztrakt m�don gondolkozik. Nem veszi
figyelembe, hogy ha a vil�grendben olyan bels� v�ltozatoss�gnak kell kialakulnia,
amilyen az emberi szervezet, minden egyes r�sz sz�m�ra k�l�nleges berendez�sre van
sz�ks�g, �s hogy mindazt, amit az emberi gondolat egym�sba sz�v�getve kigondol, nem
lehet �t�ltetni a val�s�gba. In abstracto mindent ki lehet gondolni; de a val�di
szellemtudom�nyban meg kell tanulni konkr�tan gondolkozni �gy, hogy az ember azt
mondja az emberi szervezet bizony nem egyszer�. Fizikai testb�l, �tertestb�l �s
aszt- r�ltestb�l �ll. Ezt a h�rom tagot el�bb egyens�lyi �llapotba kellett hozni
�gy, hogy az egyes r�szek a megfelel� m�don viszonyuljanak egym�shoz. Ez pedig csak
ez�ltal a h�romszoros esem�ny �ltal t�rt�nhetett meg: el�sz�r az egys�ges kozmosz
kialakul�s�val, a F�ld, a Nap �s a Hold egy�ttes kozmikus egys�g�vel. Ezek ut�n
kellett a Nap kil�p�se �ltal megval�sulnia annak, ami mag�ban az emberi �tertestben
hatott lass�t�an, mert az k�l�nben a maga viharos gyorsas�g�val minden fejl�d�st
elsorvasztott volna. K�s�bb ism�t elker�lhetetlen volt a Hold kivezet�se, k�l�nben
az asztr�l- test puszt�totta volna el az emberi szervezetet. Mivel az ember
szervezet�ben benne van e h�rom tag, ennek a h�rom esem�nynek is be kellett
k�vetkeznie.
L�tjuk teh�t, hogy l�t�t �s jelenlegi tulajdons�gait az ember a kozmosz
bonyolult berendez�s�nek k�sz�nheti. De azt is tudjuk, hogy az eg�sz term�szetvil�g
fejl�d�se semmik�ppen sem tarthat egyenl� m�rt�kben l�p�st az �ltal�nos
fejl�d�ssel. Az ut�bbi �vek �ltal�nos vizsg�l�d�saib�l tudjuk, hogy F�ld�nk egyes
plan�taalakzatain vagy megtestes�l�sein az �ltal�nos fejl�d�shez k�pest bizonyos
l�nyek mindig lemaradtak, melyek azut�n, amikor a fejl�d�s el�bbre haladt, olyan
�llapotok k�z�tt �ltek, ami nem felelt meg teljesen a fejl�d�snek. Azt is tudjuk
azonban, hogy alapj�ban v�ve minden fejl�d�s ilyen lemarad�sokon kereszt�l
terel�d�tt a helyes mederbe. Hiszen ismeretes sz�munkra, hogy bizonyos l�nyek a
r�gi holdfejl�d�s idej�n "luciferi l�nyekk�nt" maradtak vissza, vagy maradtak le,
akikhez egyr�szt n�h�ny s�lyos rossz tapad, m�sr�szt viszont azt is nekik
k�sz�nhetj�k, ami el�sz�r tette lehet�v� az emberr� v�l�st, nevezetesen a szabads�g
lehet�s�g�t, bens� l�ny�nk szabad kibontakoz�s�t. Igen, azt mondhatjuk: a luciferi
l�nyek lemarad�sa bizonyos vonatkoz�sban �ldozat volt. Ezek a l�nyek az�rt maradtak
vissza, hogy a f�ldi l�t alatt eg�szen k�l�nleges tev�kenys�get gyakorolhassanak,
hogy megaj�nd�kozz�k az embert a szenved�lyekkel, melyek az emberi m�lt�s�ghoz �s
�nrendelkez�shez is hozz�tartoznak. Bizony hozz� kell szoknunk ahhoz, hogy a
szokv�nyos kifejez�sek helyett eg�szen m�s kifejez�seket haszn�ljunk. A luciferi
l�nyekkel kapcsolatban nem besz�lhet�nk hanyags�gr�l. Lemarad�suk bizonyos
vonatkoz�sban �ldozat volt, hogy az�ltal, amit ezen az �ldozaton kereszt�l maguk�v�
tettek, hatni tudjanak a f�ldi emberis�gre.
A tegnapi utal�sokb�l m�r tudj�k, hogy nemcsak k�l�nb�z� l�nyek, de
szubsztanci�k is visz- szamaradtak olyan t�rv�nyeket �rizve meg maguknak, melyek a
kor�bbi planet�ris viszonyok k�z�tt hely�nval�k voltak, �s amelyeket e
szubsztanci�k k�s�bb magukkal vittek a fejl�d�s k�s�bbi szakaszaiba. �gy
keresztezik egym�st a r�gi id�k fejl�d�si szakaszai az �jabb id�k�ivel �gy, hogy
�tmennek egym�sba. Tulajdonk�ppen ez�ltal lehets�ges az �let v�ltozatoss�ga. - A
k�l�nb�z� l�nyek legk�l�nb�z�bb fejl�d�si fokai �llnak �gy el�tt�nk. Lehetetlen
lett volna ugyanis, hogy az emberi vil�g mellett egy�ltal�n kifejl�dj�n az
�llatvil�g, ha bizonyos l�nyek nem maradtak volna vissza a szaturnusz-peri�dus
ut�n, hogy mik�zben az ember a Napon m�r tov�bbfejl�d�tt, magasabb fokra jutott,
m�sodikk�nt l�trehozzanak egy �llatvil�got, hogy azok, mint a mai �llatvil�g els�
el�fut�rai, sz�nre l�phessenek. Ez a visszamarad�s sz�ks�gszer� a k�s�bbi
k�pz�dm�nyek megalapoz�s�hoz.
Ha felmer�l a k�rd�s, mi�rt kell hogy l�nyek �s szubsztanci�k
visszamaradjanak, erre egy hasonlattal lehetne v�laszolni. Az ember fejl�d�s�nek
fokr�l fokra kell el�rehaladnia. E egyed�l az�ltal v�lt lehets�gess�, hogy az ember
egyre jobban kifinomult. Ha mindig ugyanazzal az er�vel m�k�d�tt volna, amivel a
szaturnuszi f�zisban, akkor nem jutott volna el�bbre. Meg�llt volna a fejl�d�se.
Ez�rt v�lt sz�ks�gess�, hogy az ember kifinom�tsa er�i. - Vegy�nk p�ld�ul egy poh�r
vizet mint egy k�pet, amiben valamilyen anyag f�l van oldva. Ebben a poh�rban
fel�lr�l lefel� minden ugyanazt a sz�nt mutatja, ugyanazt a s�r�s�get �s �gy
tov�bb, minden egyforma lesz benne. Tegy�k most fel, hogy a durv�bb anyagok
le�lepednek a poh�r fenek�re, �gy a tiszt�bb v�z �s a finomabb szubsztanci�k fel�l
maradnak. A v�z teh�t csak az�ltal v�lhatott finomabb�, hogy a durv�bb r�szeket
kiv�lasztotta mag�b�l. - Valami ilyesmire volt sz�ks�g a szaturnuszfejl�d�s lej�rta
ut�n is, egy ilyen kiv�laszt�d�snak kellett l�trej�nnie, teh�t az eg�sz
emberis�gnek ki kellett v�lasztania mag�b�l valamit, s megtartani a finomabb
r�szeket. Ami kiv�laszt�dott, az lett az �llatvil�g. A kiv�laszt�s vagy
kiselejtez�s �ltal a t�bbiek finomabbakk� v�ltak, s egy fokkal magasabbra
juthattak. �s minden ilyen fokon ki kellett v�lasztani bizonyos l�nyeket, hogy az
ember mind magasabbra �s magasabbra juthasson.
Az emberis�g l�tez�se teh�t csak az�ltal lehets�ges, hogy az ember
megszabad�totta mag�t azokt�l a l�nyekt�l, melyek az als�bb r�tegekben �lnek
k�r�l�tt�nk. Ezek a l�nye valaha mindany- nyian, minden erej�kkel benne voltak a
fejl�d�s folyamat�ban, �gy hozz�tartoztak e folyamathoz, mint a v�zhez a s�r�bb
alkot�r�szek. Mi engedt�k �ket les�llyedni, magunk pedig kiemelkedt�nk. Fejl�d�s�nk
ez�ltal v�lt lehets�gess�. Al�tekintve teh�t h�rom mellett�nk �l� term�szetvil�g
tagjaira, azt mondhatjuk: mindenben l�tunk valami aminek talajj�, alapzatt� kellett
v�lnia sz�munkra, hogy a mi fejl�d�s�nk biztos�tva legyen. Ezek a l�nyek
les�llyedtek, hogy mi felemelkedhess�nk. Ez a helyes r�l�t�s az al�rendelt
term�szetvil�gra.
N�zz�k most a fejl�d�st, ahol e folyamat egyes r�szletei m�g szeml�letesebben
�llna el�tt�nk. Tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy f�ldfejl�d�s�nk�n bel�l minden
t�ny bizonyos viszonyt �s bizonyos �sszef�gg�st t�telez fel. L�ttuk, hogy a Napnak
�s a Holdnak F�ld�nkt�l val� lev�laszt�sa val�j�ban az�rt t�rt�nt, hogy ez�ltal az
emberi szervezet olyan magass�gokig jusson, hogy individuumm� v�lhasson; �s hogy az
emberi szervezet egybe tiszt�bb� v�ljon. Az�ltal azonban, hogy a vil�gmindens�gben
ezek a lev�laszt�sok az ember �rdek�ben megt�rt�ntek, ezek a mi Naprendszer�nkben
t�rt�nt nagy erej� v�ltoz�sokat eredm�nyez� beavatkoz�sok a term�szetvil�g m�sik
h�rom tagj�ra is nagy befoly�st gyakoroltak. Mindenekel�tt az �llatvil�gra, mely a
legk�zelebb �ll hozz�nk. Ha ezt a befoly�s mely a Nap �s a Hold lev�l�si folyamatai
k�vetkezt�ben az �llatvil�got �rte, meg akarjuk �rteni, akkor a szellemkutat�s
alapj�n a k�vetkez� ismeretekhez jutunk.
Amikor a Nap lev�lt, az ember fejl�d�s�nek egy bizonyos fok�n �llt. Ha meg
kellett volna tartania azt a fokot, melyen abban az id�ben �llt, amikor m�g a Hold
a F�lddel egy�tt volt, akkor nem juthatott volna mai szervezet�hez, hanem egy
bizonyos elsiv�rosod�s elsz�rad�st kellett volna megtapasztalnia. A Hold-er�knek el
kellett hagyniuk a F�ldet. Hogy ez az emberi szervezet l�trej�hetett, az annak a
k�r�lm�nynek k�sz�nhet�, hogy a ember az alatt az id� alatt, amikor a Hold m�g a
F�ldben volt, meg�rizte azt a szervezetet, melyet m�g l�gyabb� lehetett tenni, mert
az is lehets�ges lett volna, hogy e szervezet addigra m�r annyira megkem�nyedik,
hogy nem haszn�lt volna t�bb� a Hold t�voz�sa. Ezen fokon, amikor a szervezetet m�g
meg lehetett l�gy�tani, t�nylegesen csak az emberel�d�k �lltak. - A Holdnak teh�t
egy adott id�pontban el kellett hagynia a F�ldet. Mi t�rt�nt addig?
Az emberi szervezet mind durv�bb �s durv�bb lett. B�r, hogy az ember �gy
n�zett ki, mint egy fa, ez t�l er�s feltev�s lenne. Az akkori szervezet, durvas�ga
ellen�re, m�g mindig finomabb volt, mint a mai. De az akkori id�kh�z viszony�tva az
ember szervezete annyira durva volt, hogy az ember szellemibb r�sze, mely bizonyos
m�rt�kben m�r akkor is v�ltakozva, hol a fizikai testtel egy�tt, hol an�lk�l �lt, a
Nap �s a Hold kil�p�se k�zti id�ben v�gre od�ig jutott, hogy ha �jra fel akarta
keresni fizikai test�t, e testet a f�ldi folyamatok k�vetkezt�ben olyan t�m�rnek
tal�lta, hogy nem volt lehet�s�ge belek�lt�zni, s ezt a szervezetet mint burkot,
h�velyt haszn�lni. Ez�rt az is el�fordult, hogy sok emberel�d szellemi-lelki r�sze
b�cs�t vett a F�ldt�l, �s egy id�re m�s, de a mi Naprendszer�nkh�z tartoz� bolyg�n
keresett meg�lhet�st. A fizikai testeknek csak egy eg�szen eleny�sz� r�sze volt
tov�bbra is haszn�lhat�, �s csak ez a kis r�sz mentette �t mag�t ezen az id�n. T�bb
�zben �br�zoltam, hogy az emberi lelkek j�val nagyobb sz�ma kik�lt�z�tt az �g
ter�be, de egy kis r�sz megtartotta a folytat�lagos fejl�d�si �ramlatot, m�gpedig
azok az emberlelkek, akik a leger�sebbek voltak, �s mindent el tudtak viselni, le
tudtak gy�zni. Ezek az er�s lelkek mentett�k �t a fejl�d�st a kritikus
peri�dusokon.
Ez alatt az eg�sz t�rt�n�s alatt m�g nem volt sz� arr�l, amit mi emberi �nnek,
emberi individualit�snak nevez�nk. Ink�bb a fajta-l�lek karakter�r�l besz�lhet�nk.
A lelkek, ha visszah�z�dtak, felold�dtak a faj-l�lekszer�s�gben.
K�s�bb bek�vetkezett a Hold kil�p�se, mi�ltal �jabb lehet�s�g ad�dott az
emberi szervezet tov�bbi finomul�s�ra �gy, hogy azokat a lelkeket, melyek kor�bban
elmenek�ltek, a szervezet �jra felvehette mag�ba. Ezek a lelkek fokozatosan
visszat�rtek - eg�sz az atlantiszi id�kig -, �s bek�lt�ztek az emberi testekbe.
Bizonyos szervezetek azonban, melyek a kritikus id� alatt k�pz�dtek, m�gis
lemaradtak. Ez alatt az id� alatt tov�bb szaporodtak ugyan, de nem tudtak az emberi
lelkis�g hordoz�iv� v�lni. Mert ezek a szervezetek t�ls�gosan durv�k voltak. Teh�t
azon szervezetek mellett, melyek k�s�bb ki tudtak finomulni, ilyenek is
fennmaradtak e kritikus f�ldi peri�dusokb�l. Ezek azut�n durv�bb szervezetek
el�fut�rai lettek, s �gy alakult ki az a helyzet, hogy azon szervezetek mellett,
melyek emberi individuumok hordoz�iv� tudtak v�lni, olyan szervezetek is tov�bb
szaporodtak, melyek nem lehettek emberi individuumok hordoz�iv�, �s amelyek az
emberi lelkekt�l elhagyott szervezetek ut�dai lettek, abb�l az id�b�l, amikor a Nap
m�r elvonult, de a Hold m�g a F�ldh�z kapcsol�dott.
Az ember mellett teh�t form�lisan olyan szervezetek kialakul�s�t l�tjuk,
melyek a holdkarakter megtart�sa �ltal k�ptelenekk� v�ltak arra, hogy emberi
individuumok hordoz�iv� legyenek. Ezek a szervezetek l�nyeg�ben azok, melyek a mai
�llatok szervezeteiv� lettek. K�l�n�snek t�nhet, hogy a mai �llatok e durv�bb
szervezetei m�gis b�rnak egyn�h�ny olyan k�pess�ggel, melyek r�ad�sul b�lcsen
m�k�dnek - err�l tan�skodik p�ld�ul a h�d f�szk�nek esete. Az�rt ez is �rthet�
lehet sz�munkra, ha nem t�ls�gosan leegyszer�s�tve k�pzelj�k el a dolgokat, hanem
vil�gos el�tt�nk, hogy �pp ezeknek a l�nyeknek azok a szervei, amelyekbe nem
k�lt�z�tt emberi l�lek, alak�tott�k ki az �llati testfel�p�t�s k�ls� berendez�seit,
bizonyos idegeket �s hasonl�kat, ami lehet�v� tette sz�mukra, hogy �sszhangba
tudj�k hozni magukat a f�ldi l�t t�rv�nyeivel. Mert azok a l�nyek, melyek nem
�rizt�k meg azt a k�pess�get, hogy emberi lelket fogadjanak magukba, eg�sz id�
alatt a F�ldh�z k�t�dtek. A t�bbi szervezet, melyek k�s�bb kifinomultak �gy, hogy
fel tudtak venni emberi individuumokat, szint�n egy�tt maradtak ugyan a F�lddel, de
mert k�s�bb a Hold kimenetele ut�n v�ltoztat�sokat kellett eszk�z�lni�k magukon,
mindazt, amit kor�bban elsaj�t�tottak, most az�ltal, hogy kifinomultak,
elvesztett�k.
 Jegyezz�k meg teh�t: amikor a Hold elv�lt a F�ldt�l, bizonyos szervezetek a
F�ld�n egyszer�en tov�bb szaporodtak, azon az egyenes vonalon, melyen l�trej�ttek,
amikor m�g a Hold a F�ldh�z volt k�tve. Ezek a szervezetek durv�k maradtak, �s
meg�rizt�k maguknak kor�bbi t�rv�nyeiket, s �nmagukban annyira megkem�nyedtek, hogy
amikor a Hold kil�pett, semmilyen v�ltoz�sra nem voltak alkalmasak. Ezek a
szervezetek mereven tov�bb szaporodtak. A t�bbi szervezetnek, melyek az emberi
individualit�s hordoz�iv� lettek, meg kellett v�ltozniuk, �k nem tudtak mereven
tov�bb szaporodni. Ezek �gy v�ltoztak, hogy r�juk hatni tudtak azok a l�nyek,
melyek id�k�zben egy�ltal�n nem �lltak m�r �sszek�ttet�sben a F�lddel, melyek
valahol eg�szen m�sutt voltak, de el�bb csatlakozniuk kellett a F�ldh�z. - �s itt
van a k�l�nbs�g azon l�nyek k�z�tt, melyek megtartott�k a r�gi, merev hold-
karakert, �s azok k�z�tt, melyek megv�ltoztatt�k magukat. De miben �llt ez a
v�ltoz�s?
Amikor azok a lelkek, melyek a F�ldet elhagyt�k, �jra visszaj�ttek, �s �jra
birtokba vett�k a testeket, nekil�ttak az idegrendszer, az agy stb. �t�p�t�s�hez.
Amennyi erej�k volt, azt a bels� �p�tkez�sre haszn�lt�k. A t�bbieken, azokon a
l�nyeken, melyek merevebbekk� v�ltak, semmit sem lehetett t�bb� v�ltoztatni. Ezeket
most m�s l�nyek vett�k birtokba, olyanok, amelyek m�g nem voltak hajland�k a
szervezetbe beavatkozni, meg�lltak a r�gebbi fokokon, vagyis egy�ltal�n nem
jutottak m�g olyan messzire, hogy a bels� szervezetre hatni tudjanak, hanem
k�v�lr�l hatottak, mint az �llat fajta-lelke. �gy azok a szervezetek, melyek a Hold
kil�p�se ut�n alkalmasak voltak arra, hogy felvegy�k az emberi lelkeket, �gy
munk�lt�k meg a szervezeteket, hogy azok fokozatosan egy t�k�letes emberi
fel�p�t�shez vezettek. A hold-id� alatt megmerevedett szervezeteket t�bb� nem
lehetett megv�ltoztatni. Ezeket most azok a lelkek vett�k birtokba, melyek t�volr�l
sem voltak olyan el�rehaladottak, hogy bek�lt�zhessenek egy individuumba, ezek
meg�lltak a hold-szinten, mindent kialak�tottak, amit a hold-szinten el lehetett
�rni, �s most mint fajta-lelkek vett�k birtokba a rendelkez�s�kre �ll�
szervezeteket.
�gy nyilv�nul meg teh�t a kozmikus folyamatok alapj�n az ember �s az �llat
k�z�tti k�l�nbs�g. Ha meg kellett volna �llnunk k�zvetlen�l az ember alatt �ll�
l�nyek fel�p�t�s�n�l, akkor �n�nkkel most a F�ld k�r�l kellene lebegn�nk, mert a
szervezet t�ls�gosan merev lenne. Nem tudn�nk lejutni, s j�llehet mi t�k�letesebb
l�nyek lett�nk, m�gis ott kellett tart�zkodnunk, ahol az �llatok fajta-lelkei
vannak. De mivel a mi szervezet�nk ki tudott finomulni, �gy mi belek�lt�zhett�nk e
szervezetekbe, �s sz�ll�shelyk�nt tudjuk haszn�lni �ket, vagyis mi individu�lisan
sz�llhattunk le a F�ldre. A faj-lelkeknek nem volt erre ig�ny�k. �k a
szellemvil�gb�l hatnak a l�nyek belsej�be.
A benn�nket k�r�lvev� �llatvil�gban teh�t valami olyasmit l�ttunk, amik mi
magunk is lehetn�nk, ha szervezet�nket nem az el�bb �br�zolt berendez�snek
k�sz�nhetn�nk. Felmer�lhetne itt a k�rd�s: mi �ltal j�ttek akkor az alattunk
elhelyezked� �llatok, megmerevedett fel�p�t�s�kkel, a F�ldre? - Nos, mi�ltalunk
j�ttek le! Az �llatok azoknak a testeknek az ut�dai, amelyekbe mi a Hold kil�p�se
ut�n t�bb� nem akartunk bek�lt�zni, mert e testek t�ls�gosan eldurvultak. Magunk
m�g�tt hagytuk ezeket a testeket, hogy k�s�bb m�s testeket tal�ljunk. K�s�bb nem
tal�lhattunk volna m�s testeket, ha annak idej�n nem hagyjuk el az el�z�
szervezeteket. Mert a Nap kil�p�se ut�n a F�ld�n kellett meg�lhet�st keresn�nk
magunknak. - �s pontosan itt t�rt�nt, hogy - mondjuk �gy - bizonyos l�nyeket magunk
alatt hagytunk, hogy �gy r�tal�lhassunk a magasabbra jut�s lehet�s�g�re. A
magasabbra jut�s �rdek�ben kellett m�s bolyg�kra menn�nk, s ott lenn veszni hagyni
a testeket. Amik vagyunk, bizonyos fokig annak k�sz�nhetj�k, ami visszamaradt
alattunk. Igen, ezt a "k�sz�netet" sokkal pontosabban is �br�zolhatjuk. Tegy�k fel
a k�rd�st: hogyan volt egy�ltal�n lehets�ges, hogy annak a kritikus peri�dusnak az
idej�n el tudtuk hagyni a F�ldet'? Mert az az�rt m�gsem megy minden tov�bbi n�lk�l,
hogy egy l�ny odamegy, ahov� akar.
A fejl�d�s folyam�n ezt a lehet�s�get mi ism�t csak a luciferi l�nyeknek
k�sz�nhetj�k. Ezek a l�nyek voltak a vezet�ink, akik a kritikus peri�dus idej�re
elt�vol�tottak benn�nket a f�ldfejl�d�s k�zel�b�l. S egy�ttal azt mondt�k nek�nk:
ott lenn most kritikus id�k k�vetkeznek, nektek el kell hagynotok a F�ldet! - A
luciferi szellemek vezet�se alatt hagytuk el teh�t a F�ldet, ugyanazon luci- feri
szellemek �ltal, melyek akkori asztr�ltest�nkbe bevitt�k a luciferi princ�piumot,
az arra val� hajland�s�got, amit mi a benn�nk lev� rossz lehet�s�g�nek h�vunk,
ezzel egyidej�leg azonban a szabads�g lehet�s�g�t is. Ha e l�nyek ebben az id�ben
nem vittek volna el benn�nket a F�ldr�l, �r�kre hozz�l�ncol�dtunk volna ahhoz az
alakhoz, melyet akkor teremtett�nk meg magunknak, s amelyet most legfeljebb
fel�lr�l lebeghetn�nk k�r�l, de nem tudn�nk bel�k�lt�zni. Ezek a l�nyek teh�t
magukkal vittek benn�nket, saj�t l�ny�ket pedig hozz�k�t�tt�k a mi�nkhez.
Ennek szem el�tt tart�s�val most m�r �rthet�, hogy t�voz�sunk k�zben magunkba
engedt�k a luciferi hat�sokat. Azok a szervezetek, amelyek nem osztoztak abban a
sorsban, hogy annak idej�n eljuthattak volna eg�szen k�l�n�s vil�gr�szekre, amelyek
teh�t k�tve maradtak a F�ldh�z, nos, ezek a szervezetek luciferi hat�s n�lk�l
maradtak odalenn. A F�ld sors�ban osztozniuk kellett vel�nk, de �gi sorsunkban nem
tudtak vel�nk osztozni. A F�ldre visszat�rve m�r benn�nk volt a luciferi be�t�s, a
t�bbi l�nyben azonban nem. �gy v�lt lehets�gess�, hogy egy fizikai testben �lve,
m�gis a fizikai testt�l f�ggetlen �letet �lj�nk; s lassan egyre f�ggetlenebbek
lett�nk ett�l a testt�l. A t�bbi l�ny azonban, melyekben nem volt meg a luciferi
be�t�s, azt juttatta kifejez�sre, amit mi csin�ltunk bel�l�k, azt, ami a mi
asztr�ltest�nk volt a Nap �s a Hold kil�p�se k�z�tti id�kben, vagyis amit�l mi
megszabad�tottuk magunkat. Az �llatokat figyelve azt mondhatjuk: minden, amit az
�llatok kegyetlens�gb�l �s zab�l� �hs�gb�l kifejez�sre juttatnak, minden �llati
er�nytelens�g, ami �gyess�g�k mellett megvan benn�k, benn�nk is megvolna, ha
mindezt nem tudtuk volna kiirtani magunkb�l! Asztr�ltest�nk kiszabadul�s�t annak a
k�r�lm�nynek k�sz�nhetj�k, hogy minden durv�bb asztr�ltulajdons�g visszamaradt a
f�ldi �llatvil�gban. �s elmondhatjuk: j� nek�nk, hogy mindez nincs t�bb� benn�nk -
az oroszl�n kegyetlens�ge, a r�ka ravaszs�ga: j�, hogy mindezek kiker�ltek
bel�l�nk, s rajtunk k�v�l �lik �n�ll� �let�ket!
Az �llatok teh�t vel�nk egy�tt rendelkeznek azzal, ami a mi asztr�ltest�nket
jelenti, s ez�ltal b�rnak a f�jdalom�rz�s lehet�s�g�vel is. De az �llatok, �ppen az
el�bb elmondottak miatt nem juthattak el ahhoz a lehet�s�ghez, hogy a f�jdalom �s a
f�jdalom legy�z�se �ltal mind magasabbra �s magasabbra emelkedhessenek. Hiszen �k
nem rendelkeznek individualit�ssal. Ez�rt az �llatoknak sokkal nehezebb a dolguk.
Nek�nk el kell viseln�nk a f�jdalmat; de sz�munkra minden f�jdalom a t�k�letesed�st
szolg�l� eszk�z; s legy�z�se �ltal magasabbra jutunk. Az �llatokat �gy hagytuk
magunk m�g�tt, hogy m�r rendelkeztek ugyan a f�jdalomra val� k�pess�ggel, de azzal
m�g nem, ami a f�jdalmon fel�l emelhette volna �ket, ami �ltal legy�zhetn�k a
f�jdalmat. Ez az �llatok sorsa. Saj�t szervezet�nket mutatj�k �k nek�nk azon a
fokon, ahol k�pesek voltunk ugyan a f�jdalomra, de m�g nem tudtuk �talak�tani olyan
gy�gy�t� er�v�, amely az emberis�get szolg�ln�. A f�ldfejl�d�s folyam�n teh�t
rosszabb r�sz�nket az �llatoknak adtuk, s azok mintegy a mi t�k�letesed�s�nk int�
jeleik�nt �llnak k�r�l�tt�nk.
Ezeket a t�nyeket nem szabad elm�letk�nt kezelni, csakis kozmikus
vil�g�rz�ssel szabad k�zel�teni hozz�juk. Ezzel az �rz�ssel kell szeml�ln�nk az
�llatokat: ti, �llatok, ott k�v�l vagytok. Amikor szenvedtek, valami olyan
szenved�sben r�szes�lt�k, ami az ember jav�t szolg�lja. Nek�nk, embereknek, megvan
a lehet�s�g�nk a f�jdalom legy�z�s�re; nektek el kell viselnetek. Mi nektek hagytuk
a f�jdalmat, s magunknak megtartottuk a f�jdalom legy�z�s�t!
Ha az elm�letb�l ki tudjuk fejleszteni ezt a kozmikus �rz�st, akkor az az
�llatvil�ggal val� �tfog� egy�tt�rz�ss� v�lik. E kozmikus �rz�s az emberis�g �sr�gi
b�lcsess�g�b�l ered, amikor m�g �rizt�k egy olyan tud�s eml�k�t, amelynek alapj�n
egy hom�lyos l�tnokis�gt�l ind�ttatva mindenki azt mondta: valaha �gy �lltak a
dolgok, hogy mindenkiben benne �lt az �llatokkal val� egy�tt�rz�s, m�gpedig igen
nagyfok� egy�tt�rz�s. - Ez az egy�tt�rz�s �jra el� fog j�nni, amikor az emberek
hozz�szoknak majd a spiritu�lis b�lcsess�gek befogad�s�hoz, amikor �jra bel�tj�k,
hogyan kapcsol�dik az emberis�gkarma a vil�gkarm�hoz. Azokban az id�kben, melyek,
mondjuk �gy, az els�t�t�t�s id�szakai voltak, melyekben a materialista gondolkoz�s
teret kapott, ezekr�l az �sszef�gg�sekr�l nem is lehetett helyes fogalmuk az
embereknek. Ebben az id�szakban csak azt szeml�ltett�k, ami a t�rben egym�s mellett
van, tekintet n�lk�l arra, hogy mindaz, ami a t�rben van, egy tulajdonk�ppeni
eredettel is rendelkezik, �s csak a fejl�d�s sor�n v�ltak el egym�st�l. S �gy
persze arra sem �reztek r�, ami az embert az �llattal �sszek�ti. �s a F�ldnek
minden olyan ter�let�n, ahol az a misz- szi� j�rta, hogy elkend�zz�k az ember �s az
�llatok k�z�tti �sszef�gg�s tudat�t, ahol e tudat hely�re egy olyan tudat l�pett,
mely csak a fizikai t�rre korl�tozza mag�t, ott k�l�n�s m�don viszonozta az ember
azt, amit az �llatoknak k�sz�nhet - megette �ket.
Ezek a dolgok egyben arra is r�vil�g�tanak, hogy a vil�gn�zetek mennyire
�sszef�ggnek az ember �rz�ki �s �rzelemvil�g�val. Az �rz�kek �s az �rz�sek v�gs�
fokon a vil�gn�zetek k�vetkezm�nyei, �s ahogy a vil�gn�zetek �s az ismeretek -
vagyis a tud�s - v�ltoznak, ugyan�gy fognak v�ltozni az �rz�kel�sek �s az �rz�sek
az emberis�get �rint� �sszef�gg�sekben. Az ember nem tehetett m�sk�nt, mint hogy
magasabb fejl�d�si fokra jutott: m�s l�nyeket roml�sba kellett d�ntenie, hogy saj�t
maga feljebb jusson. Nem adhatott az �llatoknak individualit�st, hogy azok mindazt
kiegyenl�thess�k a karm�ban, amit el kellett szenvedni�k: a f�jdalmat az ember
r�juk h�r�thatta, de an�lk�l, hogy a kiegyenl�t�s karmikus t�rv�nyszer�s�g�t
�tadhatta volna. Amit azonban kor�bban nem adhatott, azt egyszer meg fogja adni az
�llatoknak, amikor az ember el�ri a szabads�got �s individuum�nak �nzetlen l�t�t.
Akkor - tudatos m�don - ezen a ter�leten is felfogja majd a karmikus
t�rv�nyszer�s�get, �s azt fogja mondani: az �llatoknak k�sz�nhetem, ami vagyok.
Amit nem adhatok t�bb� az egyes �llatnak, azoknak a l�nyeknek teh�t, melyek az
egyedi l�tez�sb�l al�s�llyedtek egy �rny�kl�tbe, amit valaha, mondjuk �gy, az
�llatok ellen v�tkeztem, azt most �jra j�v� kell tennem egy olyan b�n�sm�ddal, amit
�n ny�jtok nekik! - Ily m�don pedig a fejl�d�s el�rehalad�s�val, a karmikus
viszonyok tudat�val megval�sul majd az embernek az �llatokhoz val�, mostanin�l jobb
viszonya is. Egy olyan b�n�sm�d alakul ki, mellyel az ember ism�t felemeli az
�llatot, melyet � maga tasz�tott al�.
M�giscsak l�tunk teh�t bizonyos kapcsolatot a karma �s az �llatvil�g k�z�tt.
Amit az �llat sorsk�nt �t�l, azt, ha nem akarunk mindent �sszekusz�lni, nem
hasonl�thatjuk az emberi karm�hoz. De ha figyelembe vessz�k az eg�sz f�ldfejl�d�st,
�s mindazt, aminek az emberis�g �s az emberis�g fejl�d�se �rdek�ben meg kellett
t�rt�nnie, akkor l�tni fogjuk, hogy t�nylegesen lehet besz�lni az emberis�gkarm�nak
az �llatvil�ghoz val� vonatkoz�s�r�l.

HARMADIK ELOADAS
A betegs�g �s az eg�szs�g a karma vonatkoz�s�ban
Az olyanfajta vizsg�l�d�sok, mint amilyeneket ma �s az elk�vetkez� napokban
folytatunk, nagyon k�nnyen vezethetnek bizonyos f�lre�rt�sekhez. Az eg�szs�g �s a
betegs�g n�h�ny k�rd�s�vel fogunk foglalkozni a karma szempontj�b�l, �s mivel
manaps�g �ppen ezen a ter�leten oly ellent�tes kor�ramlatok hatnak, a
szellemtudom�nyi alapok felfog�s�ban k�nnyen f�lre�rt�sek l�phetnek fel,
nevezetesen a betegs�g �s az eg�szs�g karm�val val� �sszef�gg�s�n�l. Hiszen �n�k is
tudj�k, hogy b�rhol ker�ljenek sz�ba az eg�szs�g �s a betegs�g k�rd�sei,
meglehet�sen heves �s szenved�lyes vit�k d�lnak k�r�l�tt�k. Azt is tudjuk
mindannyian, hogy a laikusok, de egyes orvosok is, milyen gyakran fordulnak szembe
azzal, amit tudom�nyos orvosl�snak nevez�nk. M�sr�szt k�nnyen bel�that�, hogy mivel
az orvostudom�ny k�pvisel�i sz�m�ra az olykor igazs�gtalan t�mad�sok egyenesen
kih�v�ssz�mba mennek, ez�rt, ha arr�l van sz�, hogy ki�lljanak - amihez joguk van -
amellett, amit a tudom�ny minderr�l mondani tud, nemcsak bizonyos szenved�llyel
l�pnek f�l, hanem olykor elm�rgesedett k�zdelmet folytatnak az ellen, amit a
hivatalos orvostudom�ny�t�l elt�r� szempontok alapj�n b�rki joggal elmondhat a
sz�ban forg� t�mak�rben. A szellemtudom�ny csak akkor felelhet meg magas
k�ldet�s�nek, ha m�g egy ilyen, vit�kt�l sokszorosan elk�d�s�tett ter�leten is
meg�rzi elfogulatlan �s objekt�v �t�let�t. Aki m�r hallott t�lem hasonl�
el�ad�sokat, tudja, milyen kev�ss� t�rekszem arra, hogy be�lljak azoknak a
k�rus�ba, akik ma diszkredit�lni akarj�k azt, amit "akad�mikus orvosl�snak"
neveznek. A szellemtudom�nyt�l a lehet� legt�volabb �ll, hogy b�rmilyen
p�rtir�nyzathoz csatlakozzon.
Hadd hangs�lyozzuk itt bevezet�sk�ppen, hogy azok a teljes�tm�nyek, amelyek az
emberis�g eg�szs�g�vel �s betegs�g�vel kapcsolatos t�nyekb�l �s a jelens�gek
t�nyszer� vizsg�lat�b�l sz�lettek, az ut�bbi �vekben �s �vtizedekben val�s�gos
dicshimnuszokat arattak, elismer�st �s csod�latot v�ltottak ki �pp�gy, mint
sz�mtalan egy�b term�szettudom�nyos eredm�ny. Azokr�l az eredm�nyekr�l pedig,
melyek ezen a ter�leten t�nylegesen l�trej�ttek, elmondhatjuk: ha valaki �r�lhet
annak, amit az orvostudom�ny az ut�bbi �vekben ny�jtott, az �pp a szellemtudom�ny.
M�sr�szt meg kell mondanunk, hogy a mai tudom�ny �pp a term�szettudom�nyok
v�vm�nyaira, t�nybeli felismer�seire �s felfedez�seire olykor alig tal�l helyes �s
kiel�g�t� �rtelmez�st �s magyar�zatot. Korunk term�szettudom�nyos kutat�s�nak sok
ter�let�n �pp az a legszembet�n�bb, hogy a n�zetek �s elm�letek nem n�nek f�l az
olykor csod�latra m�lt� t�nybeli eredm�nyekhez. De �pp a szellemtudom�nyb�l �rad�
f�ny fog vil�goss�got vetni mindarra, amit ezen a ter�leten az ut�bbi �vekben
kiv�vtak.
Miut�n ezt el�rebocs�tottuk, vil�goss� v�lt �s vil�gosnak kell lennie, hogy
nem arr�l van sz�, mintha az orvostudom�ny mai teljes�tm�nye ellen foly� olcs�
hadj�ratba akarn�nk bekapcsol�dni. Azt is meg kell mondanunk, hogy azok a
csod�latra m�lt� t�nyek, amelyekre f�ny der�lt, korunkban nem gy�m�lcs�zhetnek az
emberis�g �dv�re, mert term�kenys�g�ket g�tolj�k az egy�bk�nt nagyon is
materialista sz�nezet� n�zetek �s elm�letek. Ez�rt a szellemtudom�ny sz�m�ra sokkal
jobb, ha egyszer�en csak azt mondja, amit mondani kell ahelyett, hogy valamif�le
p�rtharcba bocs�tkozn�k. �gy sokkal kev�sb� sz�tja fel a szenved�lyeket, mint a mai
�ll�spontok.
Ha valamilyen szempontot akarunk tal�lni a benn�nket foglalkoztat� k�rd�sekre
vonatkoz�an, akkor tudom�sul kell venn�nk, hogy minden jelens�g ok�t t�bbf�le m�don
kell keresni, a k�zelebbi �s t�volabbi okokat is, �s ha a szellemtudom�ny az
eg�szs�g k�rd�seinek karmikus okait keresi, foglalkoznia kell a legt�volabbi
okokkal is, melyek nem a felsz�nen tal�lhat�k. Vil�gos�tsuk meg ezt egy
hasonlattal. Ha ezt a hasonlatot �tgondolj�k, r�j�nnek, hogy tulajdonk�ppen mir�l
is van itt sz�.
Van, akinek az az �ll�spontja: "mily csod�latosan sokra vitt�k" ezen a
ter�leten, �s teljesen lebecs�li azokat a n�zeteket, melyek az elm�lt sz�zadokban
alakultak ki az eg�szs�gr�l �s a betegs�gr�l. Ha megpr�b�ljuk �ttekinteni az
eg�szs�g �s a betegs�g k�rd�seit, azt l�tjuk, hogy az effajta �ll�spontok
k�pvisel�i �ltal�ban �gy �t�lkeznek: ami ezen a ter�leten az ut�bbi h�sz-harminc
�vben napvil�gra ker�lt, az egyfajta abszol�t igazs�g, amit t�n ki lehet
eg�sz�teni, de amit sosem illethet olyan kedvez�tlen �t�let, mint az, melyet az
ilyen �t�lkez�k sajnos saj�t maguk mondanak ki af�l�tt, amit az emberi gondolkoz�s
�s t�rekv�s kor�bban hozott l�tre ezen a ter�leten. Gyakran mondj�k p�ld�ul, hogy e
k�rd�sben hajdan a legvadabb babon�k �ltek, �s riaszt� p�ld�kat hoznak fel arra,
hogyan pr�b�lt�k az elm�lt sz�zadokban ezt vagy azt a betegs�get gy�gy�tani.
K�l�n�sen akkor sz�rny�lk�dnek, ha valahol olyan kifejez�sre bukkannak, melynek
hajdani jelent�se r�g elveszett a mai tudat sz�m�ra, ami m�gis bef�rk�z�tt a mai
tudatba, de amellyel az ember mai gondolkoz�s�val m�r nem tud mit kezdeni. Egyesek
p�ld�ul azt mondj�k: voltak id�k, amikor minden betegs�get Isten vagy az �rd�g
sz�ml�j�ra �rtak! Annyira rosszul az�rt m�gsem �ll a dolog, mint ahogy azok
t�ntetik fel, akik nem tudj�k, hogy egy olyan fogalomban, mint "isten" vagy
"�rd�g", e szeml�letnek milyen komplexit�sa rejlik. Ezt egy hasonlattal vil�g�tan�m
meg.
Tegy�k fel, hogy k�t ember besz�lget. Az egyik azt mes�li a m�siknak: l�ttam
egy szob�t, ami tele volt l�ggyel. Valaki azt mondta, ez teljesen term�szetes; �n
el is hiszem, mert a szoba nagyon piszkos, �s a legyek a piszokban teny�sznek.
Nagyon is �rthet�, ezzel okolni meg a legyek jelenl�t�t, szerintem is annak van
igaza, aki azt mondja, hogy nem lesz t�bb l�gy a szob�ban, ha egyszer alaposan
kitakar�tanak! - M�svalaki azonban azt mondja: � m�sk�pp magyar�zza, hogy mi�rt van
oly sok l�gy a szob�ban; � nem adhat meg m�s okot, mint hogy abban a bizonyos
szob�ban m�r r�g�ta egy rettenetes lusta h�ziasszony lakik. - Mekkora babonas�g,
mintha a lustas�g valamif�le szem�ly lenne, akinek csak intenie kell, hogy a legyek
bej�jjenek! Akkor m�giscsak helyesebb a legyek jelenl�t�t a felhalmoz�dott szennyel
magyar�zni!
 Alig t�r el ez att�l, mint amikor azt mondj�k: valaki megbetegedett, mert
valamilyen bacilus- t�l fert�z�st kapott; de ha kiirtj�k a bacilusokat,
bek�vetkezik a gy�gyul�s. Vannak emberek, akik valamif�le m�lyebben fekv� szellemi
okr�l besz�lnek! Pedig h�t semmi m�st nem kell tenni, csak a bacilusokat kiirtani!
- Az se nagyobb babona, ha betegs�g eset�ben elismerve minden egyebet - szellemi
okr�l besz�l�nk, mintha a legyek jelenl�t�t a h�ziasszony lustas�g�val magyar�zzuk.
�s nem kell h�borogni, ha valaki azt mondja, nem lesznek ott t�bb� legyek, ha
egyszer kitakar�tanak. Nem az kell, hogy az egyik �ll�spont a m�sik ellen
harcoljon, hanem hogy megtanuljuk egym�st k�lcs�n�sen meg�rteni, hogy tekintettel
legy�nk arra, amit az egyik vagy a m�sik akar. Ezt pedig mindenk�ppen figyelembe
kell venn�nk, ha jogosan a k�zvetlen kiv�lt� okokr�l van sz�. Egy objekt�v
szellemtud�s semmik�ppen sem helyezkedhet arra az �ll�spontra, hogy a lustas�gnak
csak intenie kell, hogy a legyek ne j�jjenek a szob�ba: mert tudja, hogy itt m�s,
anyagi dolgok is sz�m�t�sba j�nnek, de tudja azt is, hogy mindannak, ami anyagi
m�don jut kifejez�sre, szellemi h�ttere van, nek�nk ezt a szellemi h�tteret kell
keresn�nk az emberis�g jav�ra. Azokat viszont, akik szeretn�nek bekapcsol�dni a
k�zdelembe, eml�keztetn�nk kell arra, hogy a szellemi okokat nem szabad mindig
egyazon m�don �rtelmezni, �s nem is lehet ugyan�gy lek�zdeni, mint a szok�sos
anyagi okokat. �s azt sem szabad gondolnunk, hogy a szellemi okok lek�zd�se
f�lmentene benn�nket az anyagi okok elleni k�zdelem al�l; mert k�l�nben piszkosan
lehetne hagyni a szob�t, �s csak a h�ziasszony lustas�ga ellen kellene harcba
sz�llni.
Ha most a karm�t vessz�k szem�gyre, �sszef�gg�sr�l kell besz�ln�nk az emberi
�let egy korai id�pontj�ban fell�p� esem�nyek �s azoknak egy k�s�bbi id�pontban
ugyanarra az emberi l�nyre val� hat�sa k�z�tt. Ha a karma szempontj�b�l besz�l�nk
az eg�szs�gr�l �s a betegs�gr�l, akkor a k�vetkez�kr�l van sz�: hogyan tudjuk
elk�pzelni, hogy egy ember eg�szs�ges vagy beteg �llapot�nak oka az � saj�t kor�bbi
tetteiben, cselekv�seiben �s �lm�nyeiben keresend�? �s hogyan k�pzelhetj�k el, hogy
az ember jelenlegi eg�szs�ge vagy betegs�ge �sszef�gg olyan j�v�beli okozatokkal,
amelyek vissza fognak r� hatni?
A mai ember legsz�vesebben azt hinn�, hogy a betegs�g csak a leges-
legk�zelebbi okokkal �ll kapcsolatban. Mert a mi vil�gszeml�let�nk alapvet�
beidegz�d�se, hogy az ember minden ter�leten a k�nyelmet keresi, a legk�zelebbi
okn�l meg�llni, bizony k�nyelmes dolog. Ez�rt �ppen a betegs�gek kapcs�n hajlamosak
vagyunk, �s t�bbnyire maguk a betegek is hajlamosak, csak a legk�zelebbi okokat
tekintetbe venni. Mert hogyan is tagadhatn�nk, hogy maguk a betegek is hajlanak az
effajta k�nyelmess�gre? Nagyon sok el�gedetlens�g sz�rmazik abb�l a meggy�z�d�sb�l,
hogy a betegs�gnek k�zvetlen oka kell legyen, amit majd a hozz��rt� orvos megtal�l;
ha azut�n az orvos nem tud seg�teni, akkor term�szetes, hogy valamit elfuser�lt.
Sok minden, amit ma ebben a t�rgyban �ll�tanak, a v�lem�nyalkot�snak ebb�l a
k�nyelmess�g�b�l ered. Aki k�pes r�, hogy �ttekintse a karma szerte�gaz� hat�sait,
az att�l, ami ma t�rt�nik, mindink�bb olyan esem�nyek fel� fordul, melyek id�ben
viszonylag t�vol esnek t�l�nk. �s mindenekel�tt arra a meggy�z�d�sre jut, hogy az
emberre vonatkoz� t�nyek �tfog� megismer�se csakis akkor lehets�ges, ha k�pesek
vagyunk a t�volabbi m�ltba behatolni. K�l�n�sen az ember betegs�ge eset�n van ez
�gy.
Ak�r beteg, ak�r eg�szs�ges emberr�l van sz�, �nk�ntelen�l fel�tlik benn�nk a
k�rd�s: hogyan lehet egy�ltal�n fogalmat alkotni arr�l, hogy mi is a betegs�g?
Ha a szellemtud�s a l�tnoki tekintet seg�ts�g�vel k�zvetlen�l vizsg�lja az
ember betegs�geit, akkor nemcsak az ember fizikai test�ben vesz �szre
szab�lytalans�gokat, hanem l�ny�nek fels�bb alkot�r�szeiben, az �tertestben �s az
asztr�ltestben is. A szellemi l�t�ssal b�r� kutat�nak egy betegs�g vizsg�latakor
mindig figyelembe kell vennie, hogy az az adott esetben hogyan �rinti egyfel�l a
fizikai testet, m�sfel�l az asztr�l- �s �tertestet; mert a betegs�g �rintheti az
ember l�ny�nek mindh�rom alkot�r�sz�t. F�lmer�l teh�t a k�rd�s: milyen k�pet
nyerhet�nk a betegs�g hogyanj�r�l. - Ehhez �gy tudunk a legk�nnyebben hozz�f�rni,
ha tekintetbe vessz�k, hogy mennyire lehet egy�ltal�n kit�g�tani a "betegs�g"
fogalm�t. Engedj�k �t azoknak, akik sz�vesen haszn�lnak mindenf�le allegorikus-
szimbolikus kifejez�st ott is, ahol ezeknek semmi keresnival�juk nincs, hogy az
�sv�nyok �s a f�mek eset�ben is betegs�gr�l besz�ljenek: azt mondj�k p�ld�ul, hogy
amikor a rozsda megeszi a vasat, az a vas betegs�ge. Nek�nk tiszt�ban kell lenn�nk
azzal, hogy ilyen absztrakt fogalmak nem vezethetnek az �let val�ban megalapozott
felfog�s�hoz; �gy csak az �let egyfajta j�t�kos megismer�s�hez juthatunk el, de nem
egy olyan megismer�shez, amely val�ban a t�nyek m�ly�re hatol. Aki a betegs�gr�l �s
eg�szs�gr�l re�lis fogalmat akar kialak�tani, �vakodjon arr�l besz�lni, hogy az
�sv�nyok �s a f�mek is megbetegedhetnek. M�sk�pp �ll azonban a dolog, ha
tov�bbmegy�nk, �s �tl�p�nk a n�v�nyvil�gba. A n�v�nyek megbeteged�s�r�l
term�szetesen m�r lehet besz�lni. A n�v�nyek betegs�gei k�l�n�sen �rdekesek �s
k�l�n�sen fontosak a "betegs�g" fogalm�nak re�lis meg�rt�s�hez. A n�v�nyek
eset�ben, ha nem j�t�kos m�don k�zel�t�nk a dologhoz, nemigen besz�lhet�nk a
betegs�g bels� okair�l. A betegs�g bels� okair�l a n�v�nyekn�l nem besz�lhet�nk
ugyanolyan m�rt�kben, mint ahogy az �llat �s az ember eset�ben. A n�v�nyvil�gban a
betegs�gek mindig k�ls� kiv�lt� okokra vezethet�k vissza: a talaj ilyen vagy olyan
hat�s�ra vagy egy�b elemi �s term�szeti er�kre. A n�v�nyek betegs�geit
tulajdon�thatjuk �l�sdiek hat�s�nak, melyek a n�v�nyt megt�madj�k �s k�rt tesznek
benne. A n�v�nyvil�gra vonatkoz�an joggal mondhatjuk, hogy a "bels� k�rok" fogalma
alapvet�en nem �llja meg a hely�t. - Mivel nem besz�lhet�nk egy f�l�ven kereszt�l
err�l a t�m�r�l, �gy term�szetesen nem tudjuk sz�mtalan bizony�t�kkal al�t�masztani
azt, amire utaltam. De min�l m�lyebbre hatolunk a n�v�nypatol�gi�ba, ann�l ink�bb
azt l�tjuk, hogy "bels� k�rokokr�l" a n�v�nyek eset�ben nem besz�lhet�nk: itt k�ls�
kiv�lt� okokr�l �s k�rtev�kr�l, k�ls� hat�sokr�l van sz�.
A n�v�ny �gy jelenik meg el�tt�nk a k�lvil�gban, mint olyan l�ny, amely
fizikai testb�l �s �tertestb�l �ll. Egyben olyan l�nyk�nt �ll el�tt�nk, amely
mintegy felh�vja a figyelmet arra, hogy elvileg az ilyen fizikai �s �tertestb�l
�ll� l�ny alapvet�en eg�szs�ges, s ahhoz, hogy megbetegedjen, valamely k�ls�
k�ros�t� hat�snak kell �rnie. Ezzel teljesen egybehangzik a szellemtudom�ny
�ll�spontja is. A kutat� a szellemi l�t�s m�dszer�vel az �llatvil�g �s az ember
betegs�geinek eset�ben hat�rozottan a l�nyek bels�, �rz�kfeletti r�szeiben l�tja a
v�ltoz�sokat; de egy beteg n�v�ny eset�ben sohasem besz�lhet�nk arr�l, hogy maga az
�tertest v�ltozott volna meg, hanem csak arr�l, hogy a fizikai testbe �s k�l�n�sen
az �tertestbe k�v�lr�l hatolnak be k�l�nf�le zavarok �s k�ros befoly�sok. A
szellemtudom�ny t�nyei �ppens�ggel igazolj�k teh�t �ltal�nos k�vetkeztet�s�nket:
vizsg�latunk t�rgy�t - a n�v�ny fizikai test�t �s �tertest�t - alapvet�en az
eg�szs�g jellemzi. M�s dolog az, hogy ha a n�v�nyt k�ls�, k�ros hat�s �ri, akkor
k�pes a n�veked�s �s fejl�d�s minden lehets�ges eszk�z�vel v�dekezni az �rtalom
ellen, �s meggy�gy�tani mag�t. Figyelj�k meg egyszer, hogy ha egy n�v�nyt
megv�gnak, mik�nt pr�b�lja ben�ni a megrong�lt ter�letet, kiker�lni mindazt, ami
�tj�ban �ll. Szinte a kez�nkkel tapinthatjuk, hogy a n�v�nyben van valami bels�
ellen�ll�s, valami gy�gy�t� er�, mely a k�ros hat�ssal szemben fell�p.
L�thatjuk teh�t, hogy a n�v�ny �terteste �s fizikai teste k�pes r�, hogy a
k�ls� �rtalmakra bels� gy�gy�t� er�kkel v�laszoljon. Ez a t�ny rendk�v�l fontos, ha
ezen a t�ren tiszt�n akarunk l�tni. A n�v�ny - teh�t mint fizikai testtel �s
�tertesttel rendelkez� l�ny - megmutatja nek�nk, hogy a fizikai test �s az �tertest
eredend�en mag�ban hordozza az eg�szs�g princ�pium�t, de nemcsak olyan m�rt�kben,
amennyire ez az illet� l�ny fejl�d�s�hez �s n�veked�s�hez sz�ks�ges, hanem egy
ilyen l�nyben m�g f�l�sleg is van ezekb�l az er�kb�l, s ez k�ls� t�mad�s eset�n
gy�gy�t� er�kben nyilv�nul meg. - Honnan erednek ezek a gy�gy�t� er�k?
Ha egy olyan testet v�gunk meg, amely puszt�n fizikai, akkor a v�g�s megmarad.
Mag�t�l semmit sem fog tudni tenni, hogy a sebet begy�gy�tsa. Puszt�n fizikai
testek eset�ben ez�rt nem besz�lhet�nk megbeteged�sr�l, s m�g kev�sb� arr�l, hogy a
betegs�g �s a gy�gyul�s kapcsolatban �llnak egym�ssal. Ezt akkor l�thatjuk a
legtiszt�bban, ha egy n�v�ny megbetegszik. Itt a bels� gy�gy�t� er� princ�piuma az
�tertestben keresend�. Ez viszont kiv�l�an mutatja a szellemtudom�nyos t�ny�ll�st.
Mert ha egy n�v�ny megsebes�l, annak �terteste sokkal �l�nkebb �letet kezd a
seb k�r�l, mint ami azon a ter�leten kor�bban zajlott. Eg�szen �j form�kat bont ki
mag�b�l, �s m�s �ramlatokat fejleszt ki. Ez az, ami rendk�v�l �rdekes: hogy a
n�v�ny �tertest�t egyenesen felfokozott tev�kenys�gre �szt�n�zz�k, ha fizikai
test�ben k�rt tesz�nk.
 Ezzel ugyan m�g nem defini�ltuk a betegs�g fogalm�t, de valamivel k�zelebb
ker�lt�nk a betegs�g hogyanj�hoz, el�rt�nk valamit, ami sejtetni enged egyet-m�st a
gy�gyul�s mik�ntj�r�l.
Menj�nk most tov�bb - mindig a bels�, l�tnoki megfigyel�s vez�rfonal�n -, �s
pr�b�ljuk meg most j�zan �sszel felfogni azokat a k�ls� jelens�geket, amelyek fel�
a szellemtudom�ny vezet benn�nket. A n�v�nyeknek okozott �rtalmakr�l t�rj�nk �t
azokra, melyek az �llatokat s�jtj�k, olyan l�nyeket teh�t, melyeknek m�r
asztr�ltest�k is van. �ltal�ban v�ve azt l�tjuk, hogy a magasabb rend� �llatokn�l
nagyon ritk�n, �s min�l magasabb rend� az �llat, ann�l ritk�bban tal�lkozunk azzal,
ami a n�v�nyekn�l �ltal�nos jelens�g volt: nevezetesen az �tertestnek a k�ls�
�ramlatokra adott reakci�ival. Ha egy alacsonyabb vagy ak�r magasabb rend�
eml�s�llat fizikai test�t durv�n megsebezz�k, p�ld�ul egy kuty�nak lev�gjuk az
egyik l�b�t, azt l�tjuk, hogy a kutya �terteste nem olyan k�nnyen mozg�s�tja
gy�gy�t� er�it, mint annak a n�v�nynek az �terteste, melyn�l hasonl� m�don okoztunk
s�r�l�st. De az�rt m�g az �llatvil�gban is nagym�rt�kben megfigyelhet� ez a
jelens�g. Vegy�nk itt p�ldak�nt egy eg�szen alacsonyrend� �llati l�nyt, egy tritont
vagy ehhez hasonl�t. Az ilyen alacsonyrend� �llatot sz�t lehet v�gni: ha egy ilyen
l�ny bizonyos szerveit lev�gj�k, akkor ez, azt mondhatn�nk, az �llatnak nem
k�l�n�sebben kellemetlen. A lev�gott r�szek nagyon gyorsan �jra n�nek, �s az �llat
nemsok�ra �gy n�z ki, mint azel�tt. Itt valami hasonl� t�rt�nt, mint a n�v�nyekn�l:
az �tertestben egy bizonyos gy�gy�t� er� gerjed fel. Ki tagadn�, hogy ha az ember
vagy egy magasabb rend� �llat �tertest�t pr�b�ln�nk hasonl� m�don gy�gy�t� er�k
kifejleszt�s�re serkenteni, az az illet� l�ny eg�szs�g�t s�lyosan k�ros�tan�. Az
als�bb rend� �llat �tertest�t azonban ez csak arra �szt�nzi, hogy belsej�b�l egy �j
szervet n�vesszen mag�nak. L�pj�nk most egy fokkal feljebb.
Ha p�ld�ul a r�k egyik v�gtagj�t v�gjuk le, a r�k nem k�pes azonnal m�sik
v�gtagot n�veszteni mag�b�l. De amikor legk�zelebb vedlik, amikor �lete k�vetkez�
�tmeneti szakasz�ba �r, akkor a let�rt tag hely�n egy csonk n� ki; a m�sodik
alkalommal ez a csonk nagyobb lesz, �s ha az �llat el�g gyakran vedlene, akkor az
elveszett tag hely�be �j n�ne. - Itt teh�t arr�l van sz�, hogy egy ilyen
�tertestben m�r t�bb kell ahhoz, hogy a bels� gy�gy�t� er�t fel�bressz�k. A
magasabb rend� �llatokn�l pedig ez m�r ilyen m�rt�kben egy�ltal�n nincs meg. Ha egy
magasabb rend� �llatot megcsonk�tunk, az nem tudja ezt a gy�gy�t� er�t azonnal
el�teremteni az �tertestb�l. De egy dolgot �jra hangs�lyoznunk kell, ami ma
jelent�s szerepet j�tszik a term�szettudom�nyos vit�kban: ha a megcsonk�tott
�llatnak ut�dai vannak, az ut�dokra nem sz�ll �t a csonkas�g; a k�vetkez�
gener�ci�knak �jra �p tagjai lesznek. Amikor az �tertest �t�r�k�ti tulajdons�gait
az ut�dokra, azok �jra k�pesek lesznek egy t�k�letes szervezet kialak�t�s�ra. A
triton eset�ben az �tertest m�g mag�ban az �llatban m�k�dik, a r�kn�l csak a
vedl�skor; a magasabb rend� �llatokn�l ez csak az ut�dokban jelentkezik: az
�tertest csak itt p�tolja azt, ami az el�z� gener�ci�kban megrong�l�dott. A
term�szet ilyen jelens�geit teh�t fokonk�nt kell vizsg�lnunk, hogy vil�gos legyen
sz�munkra: m�g akkor is az �tertest gy�gy�t� ereje m�k�dik, amikor az el�d�kr�l az
ut�dokra val� �t�r�kl�s sor�n �gy �r�kl�dik az �tertest, hogy �jra kialak�tja az
eg�sz, s�rtetlen �llatot. Itt teh�t megkerest�k, hogyan m�k�dnek az �tertest
gy�gy�t� er�i.
Most vethetj�k fel a k�vetkez� k�rd�st: mi h�t az oka annak, hogy min�l
magasabb fokra jutunk az �llatvil�gban - �s ha k�ls�legesen n�zz�k, ez az emberek
vil�g�ra is �rv�nyes - az �tertestnek ann�l nagyobb er�fesz�t�seket kell tennie,
hogy kifejthesse gy�gy�t� erej�t. - Ennek az az oka, hogy az �tertest a
legk�l�nb�z�bb m�dokon kapcsol�dhat a fizikai testhez. A fizikai test �s az
�tertest k�z�tt van egy szorosabb �s egy laz�bbnak nevezhet� �sszetartoz�s. Vegy�nk
p�ld�ul egy alacsonyabb rend� �llatot: a tritont, amelynek lev�gott tagja nyomban
�jrak�pz�dik. Itt az �tertest �s a fizikai test k�z�tt laza kapcsolatot kell
felt�telezn�nk. M�g nagyobb m�rt�kben �rv�nyes ez a n�v�nyvil�gra. Itt azt kell
mondanunk: ez a kapcsolat olyan jelleg�, hogy a fizikai test nem k�pes visszahatni
az �tertestre, az �tertest �rintetlen marad att�l, ami a fizikai testben t�rt�nik,
�s �gy bizonyos �rtelemben f�ggetlen t�le. Az �tertest l�nyege pedig az, hogy
tev�keny, teremt�, n�veked�st �szt�nz�. De a n�veked�st csak egy bizonyos hat�rig
seg�ti el�. Abban a pillanatban, amikor egy n�v�ny vagy egy alacsonyabb rend� �llat
egyik tagj�t lev�gjuk, az �tertest azonnal k�szen �ll r�, hogy a lev�gott tagot
p�tolja, azaz teljes m�k�d�s�t helyre�ll�tsa. Mi a helyzet akkor, ha nem tudja a
teljes m�k�d�st kibontakoztatni? Akkor az �tertest nyilv�n jobban k�t�dik az illet�
tag m�k�d�s�hez. �s val�ban ez a helyzet a magasabb rend� �llatokn�l. Az �
eset�kben az �tertest �s a fizikai test sokkal m�lyebben, szorosabban kapcsol�dik
egym�shoz. Amikor a fizikai test form�i kialakulnak, ezek a form�k - ahogyan a
fizikai term�szetben jelentkeznek - visszahatnak az �tertestre.
Ha szeml�letesen akarunk fogalmazni: az, ami az eg�szen alacsonyrend�
�llatokn�l vagy n�v�nyekn�l k�v�l van, nem hat vissza az �tertestre, hanem
�rintetlen�l hagyja, �s �n�ll� �letet �l. A magasabbrend� �llatokn�l a fizikai test
form�i m�r r�k�nyszer�tik magukat az �tertestre; itt az �tertest teljesen
hozz�idomul a fizikai testhez �s a fizikai testtel egyidej�leg az �tertestet is
megs�rtj�k. Ekkor az �tertestnek term�szetesen m�lyebb er�ket kell bevetnie, mert
el�sz�r saj�t mag�t kell helyre�ll�tania, �s csak azut�n az �rintett testr�szeket.
Ez�rt, ha egy magasabb rend� �llat �tertest�hez akarunk hozz�f�rni, m�lyebb
gy�gy�t� er�kh�z kell folyamodnunk. De mit�l f�gg mindez? Mi�rt f�gg egy magasabb
rend� �llat �terteste olyannyira a fizikai test form�it�l?
Min�l magasabb rend� �llatr�l van sz�, a fizikai �s az �tertest tev�kenys�ge
mellett ann�l ink�bb figyelembe kell venn�nk az asztr�ltest tev�kenys�g�t is. Az
alacsonyabb rend� �llatokn�l m�g alig besz�lhet�nk az asztr�ltest m�k�d�s�r�l.
Ez�rt van az, hogy az als�bbrend� �llatok annyira n�v�nyszer�ek. Min�l magasabbra
megy�nk, ann�l ink�bb tekintetbe kell venn�nk az asztr�ltestet. Ez viszont �gy
m�k�dik, hogy f�gg�v� teszi mag�t�l az �tertestet. Egy olyan l�nynek, mint a
n�v�ny, mely csak fizikai �s �tertesttel rendelkezik, csak kev�s kapcsolata van a
k�lvil�ggal; �rik ugyan ingerek, de ezek nem fejez�dnek ki bels� folyamatokban.
Ahol azonban m�r asztr�ltest is m�k�dik, ott a k�ls� benyom�sok a bels�
folyamatokban t�kr�z�dnek. Az a l�ny, amelyben az aszt- r�ltest nem m�k�dik,
belsej�t tekintve sokkal z�rtabb a k�lvil�g fel�. Egy l�ny annyira nyitott a
k�lvil�gra, amennyire m�k�dik benne az asztr�ltest. Az asztr�ltest teh�t egy l�ny
belsej�t k�ti �ssze a k�lvil�ggal. Az asztr�ltest fokozottabb m�k�d�se teszi, hogy
az �tertestnek sokkal nagyobb er�t kell mozg�s�tania a fell�p� k�rok kiegyenl�t�se
�rdek�ben.
De van m�g m�s is, amit figyelembe kell venn�nk, ha az �llatokr�l �tt�r�nk az
emberre. Itt az asztr�ltestben nemcsak a bev�sett, bet�pl�lt, el��rt rendszerek
m�k�dnek, mint az �llatok eset�ben legink�bb: az �llat ink�bb egy k�t�tt, r�gz�tett
�letprogram szerint �l. Az �llat eset�ben nem egyk�nnyen besz�lhet�nk arr�l, hogy
�szt�neiben k�l�n�sen f�ktelenked� lenne, vagy k�l�n�sebb m�rt�ktart�st tan�s�tana.
Az �llat a maga �letprogramj�t k�veti. Az �llat megnyilv�nul�sai egyfajta,
jellegzetes programb�l k�vetkeznek. Az ember viszont, �ppen az�ltal, hogy a
fejl�d�s l�pcs�fokain magasabbra h�gott, k�pes r�, hogy valamennyi lehets�ges
k�l�nbs�get meg�lje a helyes �s a helytelen, az igaz �s a hazug, a j� �s a rossz
k�z�tt. A k�lvil�ggal a legk�l�nb�z�bb m�dokon, de csakis szem�lyes ind�ttat�sb�l
ker�l �rintkez�sbe. Az �rintkez�s valamennyi fajt�ja visszahat az ember
asztr�ltest�re. Ebb�l az k�vetkezik, hogy most m�r az asztr�ltest �s �tertest
k�z�tti k�lcs�nhat�s is ezeknek a k�ls� �lm�nyeknek megfelel�en alakul. Ha teh�t az
ember valamilyen szempontb�l f�ktelen �letet �l, az hat�ssal van asztr�ltest�re.
L�ttuk azonban, hogy az asztr�ltest visszahat az �tertestre - hogy hogyan, az att�l
f�gg, hogy mi van bet�pl�lva az asztr�ltestbe. �gy most m�r meg�rtj�k, hogy az
ember �tertest�t megv�ltoztatja az a k�r�lm�ny, hogy milyen �letet �l a j� �s
rossz, a helyes �s a helytelen, az igazs�g �s a hazugs�g stb. p�lusai k�z�tt.
Mindez hat�st gyakorol az ember �tertest�re.
Id�zz�k most fel, hogy milyen folyamatok zajlanak le, amikor az ember �tl�p a
hal�l kapuj�n. Tudjuk, hogy leteszi a fizikai testet, �s visszamarad az �tertest,
amely most az asztr�ltesttel �s az �nnel kapcsol�dik �ssze. Miut�n a hal�l ut�n
eltelt egy id�, mely csak napokban m�rhet�, az �tertest legl�nyegesebb r�sze
m�sodik holttestk�nt lehull; de megmarad az �tertest kivonata, amely tov�bbhalad �s
fennmarad minden elk�vetkez� id�ben. Az �tertestnek ebben a kivonat�ban minden
benne van annak esszenci�jak�nt, ami az �let sor�n beleker�lt, p�ld�ul a kicsapong�
�letb�l, vagy amit az ember a helyes vagy helytelen gondolkod�s, cselekv�s �s �rz�s
k�vetkezt�ben mag�ba f�lvett. Mindez benne van az �tertestben, �s ezt az ember
eg�szen addig mag�val viszi, am�g �jb�l megsz�letik. Mivel az �llatnak egy�ltal�n
nincsenek ilyen �lm�nyei, term�szetesen semmit sem tud ilyen m�don �tvinni a hal�l
kapuj�n. Amikor teh�t az ember a sz�let�s r�v�n �jb�l bel�p az �letbe, kor�bbi
�tertest�nek esszenci�ja be�ramlik �j �tertest�be �s �titatja ennek �j fel�p�t�s�t.
Ez�rt az ember �j inkarn�ci�ja �tertest�ben hordozza a k�vetkezm�nyeit annak,
ahogyan kor�bbi �let�ben �lt. �s mivel az �j sz�let�s ut�n az �tertest egy teljesen
�j szervezet fel�p�t�je, �gy most mindez bev�s�dik a fizikai testbe. Mi�rt k�pes
mindez bev�s�dni a fizikai testbe?
A szellemtudom�nyos kutat�s sz�m�ra a sz�let�ssel az �letbe l�p� emberi test
form�ja nagyj�b�l megmutatja, milyen cselekedeteket k�vetett el az ember valamely
kor�bbi �let�ben. De fogunk- e teljesen �sszer� magyar�zatot tal�lni arra a
jelens�gre, hogy az �llati t�rzsfejl�d�s sor�n egyre cs�kken a gy�gy�t� er�? Mivel
az �llat a sz�let�skor nem hozza mag�val egy kor�bbi f�ldi l�tb�l sz�rmaz�
individualit�s �jramegtestes�l�s�t, �gy csak egy eg�sz �llatfaj k�z�s
asztr�ltest�nek m�k�d�s�r�l besz�lhet�nk, mely az �llatn�l korl�tozza az �tertest
gy�gy�t� er�it. Az embern�l azonban azt l�tjuk, hogy nemcsak asztr�ltest�t, hanem
�tertest�t is �thatj�k az el�z� �let�ben elk�vetett tettek k�vetkezm�nyei. Mivel az
�tertest saj�t erej�vel k�pes r�, hogy el�hozza mag�b�l mindazt, ami kor�bbr�l
benne van, �gy �rthet�, hogy most, amikor egy m�sik er� jelenik meg benne, szint�n
k�pes lesz r�, hogy a szervezet teljes fel�p�t�s�be mindazt belevigye, amit kor�bbi
megtestes�l�sekb�l mag�val hozott. �gy most meg�rthetj�k azt is, hogy egy kor�bbi
�let tettei mennyire befoly�solj�k eg�szs�gi �llapotunkat k�vetkez� �let�nkben, �s
hogy eg�szs�gi �llapotunkban gyakran egy kor�bbi �let�nk tetteinek karmikus hat�s�t
kell keresn�nk. De a dolgot m�s m�don is megk�zel�thetj�k.
Feltehetj�k a k�rd�st: val�ban minden egyform�n hat vissza �tertest�nkre, amit
�let�nkben a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt v�ghezvitt�nk? - M�r a mindennapi �letben
is �szlelhetj�k, hogy mennyire k�l�nb�z�en hat tulajdonk�ppeni bels� fel�p�t�s�nkre
az, amit tudatos emberk�nt �l�nk meg, �s azok az �lm�nyek, melyeket m�s m�don
szerz�nk. Van itt egy rendk�v�l �rdekes t�ny, amelyet igaz�n csak a szellemtudom�ny
tud megvil�g�tani, de amelyet j�zan �sszel is felfoghatunk. Az embernek �lete sor�n
sz�mtalan olyan �lm�nye van, melyet tudatosan fog fel �s be�p�t �nj�be. Ezek
k�pzetekk� v�lnak benne, �s ezeket a k�pzeteket feldolgozza. De gondolj�k csak meg,
milyen v�gtelen�l sok �lm�ny, tapasztalat �s benyom�s nem jut el od�ig, hogy
k�pzett� v�ljon, alapvet�en azonban m�gis ott van az emberben �s hat r�. Nyilv�n
�n�kkel is gyakran el�fordul, hogy valaki azt mondja: l�ttalak ma az utc�n; r�m is
n�zt�l! - �s �n�k mit sem tudnak err�l. Ez gyakran el�fordul. Az �rz�kel�s
term�szetesen megvolt. Szem�nk l�tta ugyan a m�sikat, de a k�zvetlen �rz�kel�s nem
v�lt �szlelett�. - Sz�mtalan hasonl� benyom�s �r minket �gy, hogy �let�nk
tulajdonk�ppen k�t r�szre oszlik: a lelki �let olyan sorozat�ra, amely tudatos
k�pzetekb�l �ll, �s egy olyanra, amelyet tiszt�n sohasem tudatos�tunk. De vannak
tov�bbi k�l�nbs�gek is: k�nnyen megk�l�nb�ztethetj�k az �let�nkben minket �rt
benyom�sok k�z�l azokat, amelyekre eml�kez�nk, teh�t amelyek �gy �rtek benn�nket,
hogy mindig el�h�vhat�k az eml�kezetb�l; �s azokat a benyom�sokat, amelyekre nem
tudunk visszaeml�kezni.
Lelki �let�nk teh�t eg�szen k�l�nb�z� kateg�ri�kra oszlik. �s val�ban nagyon
jelent�s k�l�nbs�g van az egyes kateg�ri�k k�z�tt abban a tekintetben, hogy mik�nt
hatnak az ember bels� l�ny�re. - Maradjunk most m�g p�r percig az ember �let�n�l a
sz�let�s �s a hal�l k�z�tt. Ha j�l figyel�nk, itt megmutatkozik, hogy milyen
hatalmas k�l�nbs�g van azok k�z�tt a k�pzetek k�z�tt, amelyek mindegyre felmer�lnek
eml�kezet�nkben, �s azok k�z�tt, melyeket k�s�bb elfelejt�nk, s �gy alkalmatlann�
v�lnak arra, hogy eml�kezet�nkbe id�zhess�k �ket. Ezt a k�l�nbs�get a legk�ny-
nyebben az al�bbiakkal vil�g�thatjuk meg: k�pzeljenek el egy olyan benyom�st, amely
�n�kben vil�gos k�pzetet keltett. Tegy�k fel, hogy olyan benyom�sr�l van sz�, amely
�n�kben �r�met vagy f�jdalmat �bresztett, olyan benyom�sr�l teh�t, amelyet �rzelem
k�s�rt. Sz�gezz�k le, hogy a legt�bb benyom�st - tulajdonk�ppen mindegyiket,
amelyik benn�nket �r - �rzelmek k�s�rnek. Az �rzelmek nemcsak az �let tudatos
felsz�n�n nyilv�nulnak meg, hanem m�lyre hatnak, eg�szen a fizikai testig.
Gondolj�k csak el, van olyan benyom�s, amelyt�l els�padnak vagy elpirulnak. Ezek a
benyom�sok olyannyira hatnak, hogy m�g a v�rell�t�st is megv�ltoztatj�k! Most
t�rj�nk �t arra, ami egy�ltal�n nem, vagy csak fut�lag jut a tudatba, �s amire nem
eml�kez�nk. A szellemtudom�ny kimutatja, hogy az ilyen benyom�sokat semmivel sem
k�s�rik kisebb izgalmak, mint a tudatos benyom�sokat. Ha a k�lvil�gb�l olyan hat�s
�ri �n�ket, amelyt�l, tudatos befogad�s eset�n, annyira megijedn�nek, hogy
sz�vdobog�st kapn�nak t�le, akkor ez a benyom�s akkor se marad hat�stalan, ha nem
v�lik tudatoss�. Nem marad puszta benyom�s, hanem lehat eg�szen a fizikai testig.
S�t, itt az a saj�tos dolog l�p fel, hogy az a benyom�s, amely tudatos k�pzetet
kelt, egyfajta ellen�ll�sba �tk�zik, amikor az emberi szervezet m�ly�re hatol; de
ha a benyom�s an�lk�l hat r�nk, hogy tudatos k�pzetet v�ltana ki, akkor semmi se
g�tolja, emiatt azonban nem kev�sb� hat�sos. Az emberi �let sokkal gazdagabb ann�l,
mint amit tudatos�tunk bel�le.
Van az ember �let�nek egy id�szaka, amikor k�l�n�sen s�r�n �rnek benn�nket
olyan benyom�sok, melyek igen elevenen hatnak a szervezetre, de nem alkalmasak az
eml�kezet �ltali felid�z�sre. Abban az id�szakban, amely a sz�let�st�l addig az
id�pontig tart, amikor elkezd�nk eml�kezni, az embert sz�mtalan gazdag benyom�s
�ri, melyek mind benne maradnak, �s meg is v�ltoztatj�k �t ez alatt az id� alatt.
Ezek ugyan�gy m�k�dnek, mint a tudatos �lm�nyek; de mivel elfelejtett�k �ket, semmi
sem �ll �tjukban mindabb�l, ami egy�bk�nt tudatos k�pzetekben rendez�dik el a lelki
�letben, s ez�ltal egyfajta g�tat alkot. Ezek a tudattalan benyom�sok hatolnak a
legm�lyebbre. M�g a k�ls� �letben is gyakran beigazol�dik, hogy vannak az emberi
�letnek olyan pillanatai, amikor a bels� hat�soknak ez a m�sodik fajt�ja jut
kifejez�sre. Vannak olyan esem�nyek az emberi �let k�s�i szakasz�ban, amelyeket nem
tudunk megmagyar�zni. Egy�ltal�n nem �rtj�k, hogy jutottunk oda, hogy �pp ezen a
m�don kelljen ezt vagy azt meg�ln�nk. T�rt�nik vel�nk p�ld�ul valami, ami olyan
megr�z� hat�ssal van r�nk, hogy egy�ltal�n nem tal�lunk magyar�zatot arra, hogyan
r�zhatott meg benn�nket ennyire egy ilyen viszonylag k�z�mb�s �lm�ny. Ha
megvizsg�ljuk a dolgot, lehet, hogy r�j�v�nk: �ppen a kritikus id�szakban -
sz�let�s�nk �s els� eml�keink k�z�tt - volt egy hasonl� �lm�ny�nk, amelyet azonban
elfelejtett�nk. Semmilyen k�pzet nem maradt vissza bel�le. Annak idej�n volt egy
megr�z� �lm�ny�nk; ez tov�bb �l, �sszekapcsol�dik a mostanival �s feler�s�ti azt.
Ami m�sk�l�nben sokkal kev�sb� r�zott volna meg, az most rendk�v�l er�s hat�ssal
van r�nk. - Aki ezt felismeri, fogalmat alkothat r�la, hogy milyen v�gtelen�l
felel�ss�gteljes dolog a nevel�s a korai gyermekkorban, �s hogy egy-egy dolog
mik�ppen vethet roppant jelent�s�gteli f�nyt vagy �rny�kot k�s�bbi �let�nkre. Itt
teh�t valami kor�bbi dolog hat a k�s�bbi �letre.
Kider�lhet teh�t, hogy az ilyen gyermekkori �lm�nyek - k�l�n�sen, ha
megism�tl�dnek - oly m�don befoly�solj�k az �let�rz�st, hogy egy bizonyos
id�pontt�l a ked�ly�llapot megmagyar�zhatatlanul lehangol�dik, amit egyed�l azzal
magyar�zhatunk meg, ha visszatekintve megtudjuk, milyen kor�bbi id�kb�l sz�rmaz�
�lm�nyek vetik r� f�ny�ket vagy �rny�kukat a k�s�bbi �letre; mert ezek azok,
amelyek most tart�s ked�ly�llapot-v�ltoz�sban fejez�dnek ki.
K�l�n�sen er�sen hatnak azok az esem�nyek, amelyek nem hagyt�k k�z�mb�sen a
gyermeket, �s m�r akkor jelent�s benyom�st tettek r�. - �gy teh�t azt mondhatjuk:
ha a k�s�bb elfelejtett benyom�sokban k�l�n�sen nagy szerepe volt az indulatoknak,
�rzelmeknek �s �rz�seknek, akkor ezek az indulatok �s �rz�s�radatok k�l�n�sen
hat�sosak a hasonl� �lm�nyek fell�p�sekor.
Eml�kezzenek most vissza arra, amit kor�bban m�r t�bbsz�r elmondtam: hogy
milyen az �let a kamaloka-id�szakban. Miut�n az ember m�sodik holttestk�nt
levetette �tertest�t, visszafel� �t�li eg�sz megel�z� �let�t, v�gigmegy az �sszes
�t �rt �lm�nyen; de nem �gy, hogy ezek k�z�mb�sen hagyn�k. �ppen a kamaloka-
id�szakban, amikor az embernek m�g megvan a r�gi asztr�lteste, id�zik el� az
�t�ltek a legm�lyebb �rzelmi �lm�nyeket. - Tegy�k fel p�ld�ul, hogy valaki
hetven�ves kor�ban meghal, �s �lete �t�l�s�ben visszajut a negyvenedik �v�ig,
amikor valakinek egy pofont adott. Akkor azt a f�jdalmat �li �t, amit a m�siknak
okozott. Ez egyfajta �nv�dat id�z el�, amely mint egy v�gy marad meg, �s ezt a
v�gyat az ember mag�val viszi k�vetkez� �let�be, hogy k�s�bbi �let�ben
kiegyenl�tse. �rthet�, hogy mivel a hal�l �s a sz�let�s k�z�tti id�ben vannak ilyen
asztr�lis �lm�nyeink, mindaz, amit cselekedetk�nt �lt�nk meg, csak ann�l
biztosabban �s m�lyebben hatja �t bels� l�ny�nket, r�szt vesz az �j testis�g
fel�p�t�s�ben. Ha teh�t m�r a k�z�ns�ges �letben is annyira er�sen megind�thatnak
benn�nket bizonyos �lm�nyek - k�l�n�sen, ha �rzelmi benyom�sokr�l van sz� -, hogy
ezek ked�lyv�ltoz�st okozhatnak benn�nk, akkor bel�thatjuk, hogy a kamaloka-�let
sokkal er�teljesebb benyom�sai olyan m�lyre hatnak, hogy az �j inkarn�ci�ban m�lyen
behatolnak eg�szen a fizikai test fel�p�t�s�ig.
Itt felfokozva l�tunk egy olyan jelens�get, amelyet a figyelmes szeml�l� m�r a
sz�let�s �s hal�l k�z�tti �letben is megtal�lhat. Azok a k�pzetek, amelyeknek a
tudat nem �ll�t g�tat, ink�bb vezethetnek rendelleness�gekhez a l�lekben:
okozhatnak neuraszt�ni�t, idegbetegs�gszer� jelens�geket, esetleg elmebetegs�geket
is. Ezek a jelens�gek a kor�bbi �s k�s�bbi esem�nyek okozati �sszef�gg�seik�nt
jelennek meg el�tt�nk, �s err�l adnak szeml�letes k�pet.
Ha ezt a fogalmat tov�bb akarjuk m�ly�teni, akkor azt mondhatjuk: azok a
cselekedetek, amelyeket az �letben v�ghezvisz�nk, a hal�l ut�ni �letben hatalmas
indulatt� transzform�l�dnak, �s ez az indulat, amelyet most nem gyeng�t semmilyen
fizikai k�pzet �s cseppet sem g�tol a szok�sos tudat - mert az agyra itt nincs
sz�ks�g -, �s amelyet most a tudatnak egy m�sik, m�lyebbre hat� form�ja �l �t, ez
az indulat teszi, hogy kor�bbi �let�nk cselekedetei �s eg�sz kor�bbi l�ny�nk
megjelenik �j �let�nk szerkezet�ben �s fel�p�t�s�ben. Ebb�l teh�t meg�rthetj�k,
hogy az az ember, aki az egyik megtestes�l�s�ben nagyon �nz�en gondolkozott, �rzett
�s cselekedett, amikor hal�la ut�n maga el�tt l�tja �nz� gondolkoz�s�nak, �rz�s�nek
�s cselekedeteinek k�vetkezm�nyeit, nagy �rz�sekkel telik meg kor�bbi
cselekv�seivel szemben. Val�ban �gy van ez. Olyan hajlamok keletkeznek benne,
amelyek saj�t l�nye ellen ir�nyulnak. �s ha ezek a hajlamok a kor�bbi �let �nz�
volt�b�l sz�rmaznak, az �j �letben egy �nmag�ban gyenge fel�p�t�sben nyilv�nulnak
meg. A "gyenge fel�p�t�st" itt az ember l�nyege �s nem a k�ls� benyom�s szerint
�rtj�k. Ez�rt tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy egy gyenge alkatot karmikusan a
kor�bbi �let egoista cselekedeteire vezethet�nk vissza.
Menj�nk tov�bb. Tegy�k fel, hogy egy ember, egyik �let�ben k�l�n�sen hajlamos
volt a ha- zudoz�sra. Ez egy olyan hajlam, amely a l�lek m�lyebb szerkezet�b�l
fakad. Mert ha az ember egyed�l arra hagyatkozna, ami �let�ben a
legeslegtudatosabb, akkor tulajdonk�ppen nem hazudna, csak a tudattalanb�l felj�v�
indulatok �s �rzelmek vezetik hazugs�ghoz. Itt m�r egy m�lyebben rejl� dologr�l van
sz�. Ha egy ember hazug volt, akkor a hazugs�gb�l ered� cselekedetei a hal�l ut�ni
�letben rendk�v�l heves indulatokat fognak saj�t mag�val szemben �breszteni, amib�l
egy hat�rozott hajlam alakul ki a hazugs�ggal szemben. �gy az ember k�s�bbi �let�be
nemcsak gyeng�bb szervezetet visz mag�val, hanem - ezt mutatja a szellemtudom�ny -
egy olyan szervezetet, amely, mondhatni, hib�san van fel�p�tve, melynek finomabb
szervez�d�s�be a bels� szervek szab�lytalanul �p�lnek be. Valami nincs igaz�n
�sszehangolva benne. �s ezt a kor�bbi hazudoz�sra val� hajlam okozza. - De honnan
ered maga a hazudoz�sra val� hajlam? Hiszen az ember hajlama a hazugs�gra m�r maga
olyasmi, ami nincs eg�szen rendj�n.
Itt m�g messzebbre kell visszany�lnunk. A szellemtudom�ny azt mutatja, hogy az
el�z� megtestes�l�s csapong�, odaad�st �s szeretetet nem ismer�, felsz�nes �lete a
k�vetkez� megtestes�l�skor hazugs�gra val� hajlamban fejez�dik ki; a hazugs�gra
val� hajlam viszont az azt k�vet� inkar- n�ci�ban a helytelen�l fel�p�tett
szervekben mutatkozik meg. - �gy h�rom egym�s ut�ni inkarn�ci�t k�vethet�nk
karmikus hat�saiban: felsz�ness�g �s kicsapong�s az els�ben, hazugs�gra val� hajlam
a m�sodikban �s fizikai betegs�gre val� diszpoz�ci� a harmadik megtestes�l�sben.
L�thatjuk teh�t, hogyan dolgozik a karma az eg�szs�gen �s a betegs�gen. -
Mindaz, amit itt elmondtunk, �gy fogalmaz�dott meg, hogy magukat a t�nyeket emelt�k
ki a szellemtudom�nyos kutat�sb�l. Nem elm�leteket kell fel�ll�tani, hanem a
megfigyelt eseteket kell a szellemtudom�ny m�dszer�vel vizsg�lat al� venni.
El�sz�r teh�t a legk�znapibb t�nyre utaltunk - a n�v�nyek �tertest�nek
gy�gy�t� erej�re. Azut�n r�mutattunk, hogy az asztr�ltest bekapcsol�d�s�val hogyan
cs�kken az �llatok eset�n az �tertest hat�konys�ga; k�s�bb pedig azt l�ttuk, hogy
miut�n megjelenik az �n, amely az egy�n �let�t a j� �s a rossz, az igaz �s a hamis
k�z�tt kibontakoztatja, az asztr�ltest, amely az �llatvil�gban val� felemelked�s
sor�n csak akad�lyozta a gy�gy�t� er�ket, most valami �j hat�ssal jelentkezik az
emberben: az egy�ni �letb�l ered� karmikus befoly�ssal az ember betegs�g�re. A
n�v�nyn�l a betegs�gnek m�g nincsenek bels� okai, mert a betegs�g a k�lvil�gb�l
ered, �s az �tertest gy�gy�t� er�i gy�ng�tetlen�l m�k�dnek. Az alacsonyabb rend�
�llatokn�l az �tertest olyan gy�gy�t� er�vel rendelkezik, hogy m�g v�gtagok
p�tl�s�ra is k�pes; de min�l magasabbra megy�nk, az asztr�ltest ann�l ink�bb
alak�tja az �tertestet, s ez�ltal korl�tozza az �tertest gy�gy�t� er�it. De mivel
az �llatok nem reinkarn�l�dnak, n�luk az, ami az �tertestben van, nem f�gg �ssze
semmif�le mor�lis, intellektu�lis vagy egy�ni tulajdons�ggal, hanem csak az
�ltal�nos t�pussal. Az embern�l viszont mindaz, amit az �n a sz�let�s �s a hal�l
k�z�tt meg�l, �thatja az �tertestet.
Mi�rt jelentkeznek a gyermekkor �lm�nyei csak a fent eml�tett k�nnyebb
ked�lybetegs�gekben? Az�rt, mert sok olyan dolog ok�t, melyek neuraszt�ni�hoz,
neur�zishoz, hiszt�ri�hoz �s hasonl�khoz vezetnek, egyazon �leten bel�l tal�ljuk, a
s�lyosabb betegs�gek okait azonban egy el�z� �letben kell keresn�nk, mert mindaz,
amit az ember mor�lisan �s intellektu�lisan meg�lt, csak az �jj�sz�let�shez vezet�
�tmenet idej�ben tud igaz�n bepl�nt�l�dni az �tertestbe. Az ember �terteste egy
�leten bel�l �ltal�ban nem tudja befogadni a m�lyebb, mor�lis hat�sokat, b�r egyes
kiv�teles eseteket - m�gpedig nagyon jelent�s kiv�teleket - m�g meg fogunk ismerni.
Ez teh�t az �sszef�gg�s egyik megtestes�l�s�nk j� vagy rossz, mor�lis �s
intellektu�lis �lete �s k�vetkez� inkarn�ci�ink eg�szs�ge �s betegs�ge k�z�tt.
NEGYEDIK ELOADAS
A betegs�gek gy�gy�that�s�ga �s gy�gy�thatatlans�ga
a karma viszonylat�ban
Felt�telezhetj�k, hogy �ppen arr�l a k�t fogalomr�l, amelyek mai
vizsg�l�d�sunk t�rgyai, nevezetesen a betegs�gek gy�gy�that�s�g�r�l �s
gy�gy�thatatlans�g�r�l, vil�gosabb �s hum�nusabb elk�pzel�sek uralkodnak majd, ha
egyszer a karma �s az �let karmikus �sszef�gg�seinek ide�i sz�lesebb k�rben teret
kapnak. Nyugodtan elmondhat�, hogy a betegs�gek gy�gy�that�s�g�nak �s gy�-
gy�thatatlans�g�nak fogalm�r�l a k�l�nb�z� �vsz�zadokban a legelt�r�bb v�lem�nyek
uralkodtak.
Volt id� - a k�z�pkor �s az �jkor fordul�pontja, kb. a 16-17. sz�zad -:
ekkoriban alakult ki az az elk�pzel�s, hogy a betegs�gform�k szigor�an
k�r�lhat�rolhat�k, s hogy tulajdonk�ppen minden betegs�gre van valami szer,
valamilyen gy�gyn�v�ny, amellyel egy-egy betegs�get felt�tlen�l meg lehet
gy�gy�tani. Ez a hit sok�ig tartotta mag�t, eg�sz a 19. sz�zadig. �s ha mint
laikusok vagy mint olyan emberek, akik maguk�v� tett�k a mai kor fogalmait,
elolvasn�nk a 18. sz�zad v�g�nek vagy a 19. sz�zad elej�nek a betegs�gek
kezel�s�r�l sz�l� k�zlem�nyeit, csod�lkozva l�tn�nk azokat a szereket �s
eszk�z�ket, amelyeket annak idej�n igen nagy gyakoris�ggal haszn�ltak, kezdve a
k�l�nb�z� te�kon, kever�keken, eg�szen a vesz�lyes gy�gyszerekig, �rv�g�sokig stb.
�m �pp a 19. sz�zad volt az a sz�zad, amely orvosi k�r�kben, m�ghozz� tekint�lyes
orvosi k�r�kben, ezt a v�lem�nyt pontosan az ellenkez�j�re ford�totta. S hadd
jegyezzem itt meg szem�lyesen, hogy ezekb�l az egym�ssal ellenkez� v�lem�nyekb�l
sz�momra sok minden, a legk�l�nb�z�bb �rnyalatokkal �s motiv�ci�kkal, m�r fiatal
koromban nyilv�nval�v� lett. Volt r� lehet�s�g, p�ld�ul, ha a nihilista orvosi
iskola ir�nyzat�t k�s�rte figyelemmel az ember, amely a 19. sz�zad k�zepe t�j�n
indult el B�csb�l, s egyre nagyobb tekint�lyre tett szert. A betegs�gek
gy�gy�that�s�g�ra �s gy�gy�thatatlan- s�g�ra vonatkoz� radik�lis v�ltoztat�s
kiindul�pontja az volt, amit Dietl, a kiemelked� orvos, a t�d�gyullad�sr�l �s a
hozz� hasonl� betegs�gek lefoly�s�r�l hozott napvil�gra. Dietl a legk�l�nb�z�bb
megfigyel�sek alapj�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy egyes megbeteged�sek
eset�n alapj�ban v�ve a legk�l�nb�z�bb eszk�z�k alkalmaz�s�val sem lehet t�nyleges
hat�st �szlelni. �s �pp Dietl iskol�j�nak befoly�s�ra tanultak meg �gy gondolkozni
az akkor fiatal orvostanhallgat�k, hogy minden r�gi m�dszerre alkalmazt�k a
k�zismert sz�l�st: Ha a szem�tdombon kukor�kol a kakas, id�v�ltoz�s j�n, vagy marad
az id� amilyen volt! - �gy v�lekedtek, hogy egy betegs�g lefoly�s�ra n�zve
meglehet�sen k�z�mb�s, hogy alkalmaznak-e valamilyen gy�gyszert, vagy sem. Dietl
pedig egyike volt azoknak, akik a fent nevezett id�ben igen meggy�z� statisztik�t
k�sz�tettek, kimutatva, hogy a n�la bevezetett, �gynevezett kiv�r� m�dszerrel
ugyanannyi t�d�gyullad�sos beteg gy�gyult meg, vagy hunyt el, mint a r�g�ta becsben
tartott m�dszerekkel. A Dietl �ltal alap�tott �s Skoda �ltal tov�bbfejlesztett
v�rakoz�si kezel�s abb�l �ll, hogy a beteget olyan k�ls� �lethelyzetbe hozt�k, ami
arra �szt�k�lte, hogy szervezet�b�l el�h�vja �s a legjobban hasznos�tsa �ngy�gy�t�
er�it, s az orvos alig kapott m�s szerepet, mint a betegs�g lefoly�s�nak
fel�gyelet�t, hogy ott legyen, ha valami olyasmi l�pne fel, amelyen emberi
eszk�z�kkel szakszer�en lehet seg�teni. Egyebekben pedig arra korl�tozz�k magukat,
hogy a betegs�g k�zeled�s�t l�tva, kiv�rj�k, m�g a szervezet �ngy�gy�t� er�i
megjelennek, m�g egy bizonyos id� eltelt�vel lemegy a l�z, �s mag�t�l megindul a
szervezet gy�gyul�sa.
Ez az orvosi iskola a "nihilista iskola" elnevez�st kapta, ma is �gy h�vj�k.
Az elnevez�s Skoda professzor kijelent�s�b�l ered, aki azt mondta: tal�n
megtanulhatjuk a betegs�gek diagnosztiz�l�s�t, le�r�s�t, tal�n a magyar�zatukat is
- de meggy�gy�tani �ket nem! Olyan dolgokr�l sz�lok �n�knek, melyeket, mint a 19.
sz�zad folyam�n kialakult t�nyeket, �rdemes megjegyezni�k, hogy �rz�kelni tudj�k,
hogyan v�ltoztak az elk�pzel�sek ezen a ter�leten. Senki se higgye azonban, hogy
b�rmif�le p�rt oldal�n �lln�nk csak az�rt, mert egyet-m�st puszt�n elbesz�l�
form�ban �br�zolunk. Mag�t�l �rtet�dik, hogy a neves Skoda professzor kijelent�se
er�sen radik�lis volt, �s k�nny� volna felv�zolni a hat�rokat, melyek egy adott
ter�leten egy ilyen kijelent�st k�rbefognak. Skoda kijelent�se utalt valamire
an�lk�l, hogy az indokl�sra lehet�s�ge vagy eszk�ze lett volna, s�t m�g a dolog
k�r�l�r�s�ra vagy sz�ba hoz�s�ra sem volt m�dja - mi t�bb, m�g csak gondolatban sem
fogalmaz�dhatott meg; vagyis azokban a k�r�kben, ahol megfogalmazhatt�k volna ezt
az utal�st, eg�sz egyszer�en elgondolni sem tudt�k. Kijelent�se arra utal, hogy
kell valaminek lennie az emberben, ami a betegs�g lefoly�s�ra �s kimenetel�re n�zve
meghat�roz�, �s ami l�nyeg�t illet�en t�l van azon, amit emberi seg�ts�ggel meg
lehet tenni.
Megfogalmaz�dott teh�t egy utal�s valamire, ami f�l�tte �ll az emberi
seg�ts�gnek, ez az utal�s pedig nem vonatkozhatott m�sra, ha a dolognak val�ban
v�g�re j�runk, mint a karma t�rv�ny�nek az emberi �letre gyakorolt hat�s�ra. Ha
k�vetj�k egy betegs�g lefoly�s�t - a betegs�g megjelen�s�t, a szervezeten bel�l
fell�p� gy�gyforr�sokat -, ha k�vetj�k a gy�gyul�s kibontakoz�s�t, akkor, ha
elfogulatlanul vizsg�l�dunk, k�l�n�sen ha figyelembe vessz�k, hogy az egyik esetben
bek�vetkezik a gy�gyul�s, a m�sikban viszont minden gy�gyul�s lehetetlennek
l�tszik, akkor ezek a megfigyel�sek m�lyebb t�rv�nyszer�s�gek keres�s�re
�szt�n�znek benn�nket. Szabad-e ezeket a m�lyebb t�rv�nyszer�s�geket az ember
kor�bbi �leteiben keresni? Sz�munkra ez a k�rd�s. Szabad-e besz�lni arr�l, hogy az
ember bizonyos el�felt�teleket hoz mag�val, melyek egyenesen arra k�sztetik, hogy
bizonyos esetekben el� tudja id�zni szervezet�b�l a gy�gy�t� er�ket, melyek viszont
m�s esetekben arra vannak �t�lve, hogy minden emberi er�fesz�t�s ellen�re se tudj�k
kigy�gy�tani a betegs�get.
Ha visszaeml�keznek a tegnapi el�ad�sban elhangzottakra, meg fogj�k �rteni,
hogy a hal�l �s egy �jabb sz�let�s k�z�tt lej�tsz�d� mozzanatok ideje alatt az
emberi individuum rendk�v�li er�k birtok�ba jut. Azt mondtuk, hogy a kamaloka
idej�n az ember lelke el� t�rul utols� �let�nek minden esem�nye, az �ltala j�ban
vagy rosszban v�grehajtott cselekedetek, jellem�nek tulajdons�gai �s �gy tov�bb, �s
hogy az ember v�gigtekintve �let�n egy olyan tendenci�ra tesz szert, hogy mindenen,
ami benne t�k�letlen, v�ltoztasson, hogy minden helytelen cselekedet�t
kiegyenl�tse, hogy olyan tulajdons�gokat vegyen fel, melyek t�k�letesebb� teszik az
egyik vagy m�sik ter�leten. Ha ezt meg�rtj�k, elmondhatjuk: ezt a sz�nd�kot, ezt a
tendenci�t meg�rzi az ember, s egy �jabb sz�let�sen kereszt�l ezzel a sz�nd�kkal
l�p az �letbe. - Az ember saj�t maga �p�tkezik az �j testen, mely majd hozz�idomul
�s az �j �letben k�r�lveszi, �spedig azoknak az er�knek megfelel�en �p�tkezik,
melyeket a kor�bbi �letfolyamatokb�l, a hal�l �s az �jj�sz�let�s k�zti id�b�l
hozott mag�val. Ezekkel az er�kkel van felszerelve, s ezeket sz�vi �j test�be. �gy
m�r �rthet�, hogy az �j test aszerint lesz gyenge vagy er�s, hogy az ember gyenge
vagy er�s er�ket sz�het-e bele.
Tudnunk kell azonban, hogy bizonyos k�vetkezm�nyeket von maga ut�n, ha az
ember a kamaloka idej�n az al�bbiakat l�tja: utols� �letedben olyan ember volt�l,
aki sz�mos cselekedet�t indulatai, a d�h, a f�lelem, az undor stb. hat�s�ra k�vette
el. Az ilyen cselekedetek elevenen �lnek lelke el�tt a kamaloka idej�n, s egy�ttal
az a gondolat alakul ki a l�lekben - a kifejez�sek, amik ezekre az er�kre
haszn�lhat�k, term�szetesen a fizikai �letre val�k! -, hogy v�ltoztatnod kell
magadon, hogy ebben a vonatkoz�sban t�k�letesebb l�gy, hogy a j�v�ben ne l�gy
hajlamos arra, hogy cselekedeteidet indulatok hat�s�ra k�vesd el! Ez a gondolat az
ember lelki individuum�nak r�sz�v� v�lik, �s az �jabb sz�let�sn�l mint egy er� �p�l
be az �jonnan alakul� testbe. �ltala pedig mintegy befolyik a testbe az a
tendencia, hogy az eg�sz szervezet, a fizikai, az �ter- �s az asztr�ltest valami
olyat vigyen v�gbe, ami ez alkalommal lehetetlenn� teszi, hogy az ember
indulatainak hat�s�ra, d�hb�l, gy�l�letb�l, irigys�gb�l stb. vigyen v�ghez bizonyos
cselekedeteket, hogy ily m�don val�ban k�pess� v�ljon �nmaga t�k�letes�t�s�re. �gy
pedig olyan �j cselekedetek megval�s�t�s�hoz jut el, melyek a kor�bbi tettek
kiegyenl�t�s�t c�lozz�k. �gy engedi az ember a saj�t, �tlagos �sszer�s�g�t j�val
fel�lm�l� �sszer�s�gb�l azt a sz�nd�kot mag�ba, mely egyes ter�leteken magasabb
t�k�letess�gre �s bizonyos cselekedetek kiegyenl�t�s�re vezetheti. - Ha �n�k
tekintetbe veszik az �let sokoldal�s�g�t, azt, hogy az ember napr�l napra olyan
cselekedeteket visz v�gbe, melyek kiegyenl�t�st ig�nyelnek, meg fogj�k �rteni, hogy
a l�lekben sz�mos ilyen kiegyenl�t�st k�v�n� gondolat van, amikor a sz�let�ssel a
l�tez�sbe l�p, �s hogy ez a sokf�le gondolat �gy keresztezi egym�st, hogy az ember
fizikai �s �terteste egy olyan saj�tos konfigur�ci�t mutat �ltaluk, melybe mindezek
a tendenci�k bele vannak sz�ve. Ennek meg�rt�s�hez vegy�nk egy meggy�z� p�ld�t. De
�pp ma k�l�n hangs�lyoznom kell, amit egy�bk�nt mindig hangs�lyozok: ker�l�m, hogy
b�rmif�le elm�let alapj�n vagy hipot�zisteremt�s sz�nd�k�val besz�ljek, �s amikor
p�ld�kat hozok fel, csakis olyanokat eml�tek, amelyeket a szellemtudom�ny komolyan
ellen�rz�tt.
T�telezz�k fel: valaki utols� �let�ben �gy �lt, hogy t�ls�gosan gyenge �n-
�rzet alapj�n, mely a k�lvil�g ir�nti odaad�sban t�ls�gosan messze ment, olyan
messze, hogy egy �n�ll�tlan, �nveszejt� �nnel �lt, ahogyan az az emberis�g mai
ciklus�ban t�bb� m�r nem id�szer�. A hi�nyz� �n�rzet volt teh�t az, ami egy embert
egyik inkarn�ci�j�ban ilyen vagy olyan cselekedetre k�sztetett. Nos, a kamaloka
idej�n el�ker�lnek ezek a hi�nyz� �n�rzetb�l sz�rmaz� cselekedetek. Ez az ember
legel�sz�r a k�vetkez� tendenci�t sz�vja mag�ba: olyan er�ket kell magadban
kifejlesztened, melyek egy elk�vetkez� inkarn�ci�ban fokozz�k �n�rzetedet a test
ellen�ll� erej�vel szemben, szemben azokkal az er�kkel, melyek, hogy meglopj�k
�n�rzeted, s �gy egy�ttal iskol�zz�k, ellened fordulnak majd: a fizikai, az �ter-
�s asztr�ltester�k. Olyan testet kell teremtened magadnak, mely megmutatja neked,
mik�ppen ad�dik a testis�gb�l egy gyenge �n�rzetre val� hajlam!
Ami azut�n a k�vetkez� inkarn�ci�ban lej�tsz�dik, csak kev�ss� lesz tudatos,
t�bb�-kev�sb� �ntudatlan r�gi�ban j�tsz�dik le. A sz�ban forg� szem�ly egy olyan
inkarn�ci�ra fog t�rekedni, amely hat�rozottan a legkem�nyebb ellen�ll�sokkal
szembes�ti �n�rzet�t �gy, hogy az egy�n a legmesszebbmen�kig �n�rzete
megfesz�t�s�re k�nyszer�lj�n. Ez�ltal, mondhatni m�gnesesen, olyan helyekhez �s
alkalmakhoz fog vonz�dni, ahol komoly akad�lyokkal ker�l szembe, ahol �n�rzet�nek a
h�rom test szervez�d�se ellen�re kell mag�t ki�lnie. B�rmily k�l�n�sen hangozz�k is
�n�k el�tt: azok az individuumok, akiket egy ilyen karma terhel, akik a le�rt m�don
t�rekednek a sz�let�s �ltal a l�tez�sbe, olyan alkalmakat keresnek, ahol p�ld�ul a
kolera fert�z�s�nek lesznek kit�ve; mert ez alkalmat ny�jt sz�mukra az im�nt
�br�zolt ellen�ll�s kifejt�s�re. Amint a beteg ez alatt a fert�z�s alatt bens�leg
�tmegy, szemben a h�rom test ellen�ll�s�val, az k�s�bb odahathat, hogy a k�vetkez�
inkarn�ci�ban az �n�rzet jelent�s m�rt�kben megn�vekszik.
Vegy�nk egy m�sik eklat�ns esetet, m�gpedig annak �rdek�ben, hogy �tl�ss�k az
�sszef�gg�st; most az el�bbinek az ellenkez�j�t. Egy ember a kamaloka idej�n l�tja,
hogy t�ls�gosan er�s �n�rzete k�vetkezt�ben olyan cselekedetek sor�t vitte v�ghez,
melyek abb�l a hajlamb�l ad�dtak, hogy t�lzottan adott mag�ra. L�tja, hogy
�n�rzet�re vonatkoz�an m�rs�kelnie kell mag�t, hogy vissza kell fognia �n�rzet�t.
Ism�telten olyan alkalmakat kell teh�t keresnie, ahol a h�rom test a k�vetkez�
inkarn�ci�ban lehet�v� teszi sz�m�ra, hogy az �n�rzet sehol ne �tk�zz�n akad�lyba a
testben - b�rhogy is er�ltesse -, hogy az �n�rzet minden�tt, a v�gletekig, ad
absurdum ir�ny�tsa mag�t. Ennek a felt�teleit az az alkalom teremti meg, amely a
sz�ban forg� szem�lyt mal�ri�ba viszi.
Itt a karmikus hat�snak egy olyan betegs�geset�vel van dolgunk, s ezen t�l egy
olyan meg�llap�t�ssal, hogy az embert a saj�t mindennapos �sszer�s�get meghalad�,
magasabb �sszer�s�g alapj�n olyan alkalmakhoz juttatj�k, ahol karm�ja t�rt�n�se
k�zben tud tov�bb fejl�dni. Ha ugyanis az im�nt elhangzott dolgokat konkr�tan
szem�gyre veszik, a betegs�gek epid�mi�j�nak meg�rt�se jelent�sen k�nnyebb� v�lik.
A legk�l�nb�z�bb p�ld�kat hozhatn�nk fel, melyek mind azt mutatj�k, hogy az ember a
kamaloka-id� tapasztalatainak k�vetkezt�ben egyenesen keresi az alkalmat arra, hogy
ezt vagy azt a betegs�get megkapja, hogy annak legy�z�se �s az �ngy�gy�t� er�k
kibontakoz�sa �ltal elnyerhesse azokat az er�ket, melyek az embert, eg�sz
�letp�ly�j�t tekintve, felfel� vezetik.
Kor�bban azt mondtam, hogy ha egy ember gyakran cselekszik indulatainak
hat�s�ra, akkor a kamaloka idej�n is olyan cselekedeteket fog �t�lni, melyek
�ltal�ban indulati befoly�sokb�l fakadnak. Ez az �j inkarn�ci�ban ezt az embert
olyan tendenci�val ruh�zza fel, saj�t testis�g�n bel�l olyasvalamit fog meg�lni, s
e testis�g legy�z�se �ltal olyan cselekedeteket fog elk�vetni, melyek kiegyenl�t�en
hatnak kor�bbi �let�nek bizonyos cselekedeteire. A megbeteged�seknek az a form�ja,
melyet az �jabb id�kben dift�riak�nt ismer�nk, igen gyakori ott, ahol olyan
karmikus bonyodalom �ll fenn, melyn�l a sz�ban forg� szem�ly kor�bban oly m�don
�lte ki mag�t, hogy igen gyakran k�l�nf�le t�lkap�sok �s indulatok alapj�n
cselekedett.
El�ad�saink alatt hallunk m�g arr�l, hogy egy-egy betegs�gnek milyen
felt�telei vannak. Most azonban m�lyebb okokra kell �tt�rn�nk, ha v�laszolni
akarunk arra a k�rd�sre: hogyan lehets�ges, hogy amikor az ember a sz�let�s �ltal a
l�tbe l�p, s karm�ja �ltal mag�val hozza annak tendenci�j�t, hogy egy ilyen vagy
olyan szenved�s legy�z�s�vel ezt vagy azt el�rje, hogyan lehets�ges teh�t, hogy
v�gre siker�lj�n val�di gy�z�v� v�lnia, legy�zni a betegs�get, s olyan er�ket
gy�jteni mag�ba, melyek magasabbra juttatj�k, m�g egy m�sik alkalommal alul marad
�s a betegs�g lesz a gy�ztes? Itt vissza kell menn�nk a szellemi princ�piumokhoz,
mert val�j�ban ezek teszik lehet�v� a megbeteged�st az emberi �letben.
Hogy az ember egy�ltal�n megbetegedhet, hogy egyenesen keresnie kell a
betegs�get - r�ad�sul karm�j�b�l kifoly�lag -, az v�gs� fokon nem m�sb�l ered, mint
amit mi szellemtudom�nyos megfigyel�seink legk�l�nb�z�bb �sszef�gg�sein�l m�r
gyakran magunk el� id�zt�nk. - Tudjuk, hogy a F�ld fejl�d�s�nek egy adott pontj�n
bekapcsol�dtak azok az er�k, melyeket luciferi er�knek h�vunk, melyek azokhoz a
l�nyekhez tartoznak, melyek a r�gi holdfejl�d�s idej�n visszamaradtak, �s nem
fejl�dtek od�ig, hogy - �gymond - el�rj�k f�ldi fejl�d�s�k norm�lis pontj�t.
Ez�ltal az ember asztr�ltest�be pl�nt�l�dott valami, ami ezekb�l a luciferi
l�nyekb�l �rad, miel�tt m�g az ember �nje a megfelel� m�don hathatott volna.
Ezeknek a luciferi l�nyeknek a befoly�sa mindenekel�tt asztr�ltest�nkre hatott, s
�gy az ember ezt a hat�st eg�sz fejl�d�s�nek idej�re mag�ban, asztr�ltest- �ben
hordja. Ez a luciferi hat�s az emberi fejl�d�sben t�bb dolgot jelentett. Mai
el�ad�sunk szempontj�b�l azt kell kiemeln�nk, hogy miut�n az ember mag�ban hordozta
a luciferi er�ket, bensej�ben egy olyan k�s�rt�ssel volt dolga, hogy kev�sb� j�
legyen, mint amilyen lett volna, ha a luciferi befoly�s nem l�p fel; e befoly�s
�ltal pedig egy�ttal egy olyan hat�s is �rte, hogy cselekedeteiben �s �t�leteiben
nagyobb szerepet kaptak az indulatok, szenved�lyek �s k�v�n�sok, ahhoz k�pest, mint
ha ez a hat�s nem �rte volna.
Ez a befoly�s tulajdonk�ppen r�vette az emberi individuumot arra, hogy m�ss�
legyen, hogy, mondjuk �gy, odaad�bb legyen, mint egy�bk�nt lenne, azir�nt, amit a
k�v�ns�gok vil�g�nak nevezhetn�nk. Ennek k�vetkezt�ben az t�rt�nt, hogy az ember
sokkal m�lyebben beh�l�z�dott a fizikai f�ldi l�tbe, mint egy�bk�nt tette volna. Az
ember a luciferi befoly�s �ltal m�lyebben hatol test�be, jobban azonosul
testis�g�vel, mint ahogy behatolt volna, ha nem j�n a luciferi hat�s. Mert ha a
luci- feri l�nyek hat�sa elmarad, akkor azon dolgok k�z�l, melyek az embert a
F�ld�n k�l�nf�le dolgok k�v�n�s�ra cs�b�tj�k, egyn�h�ny elmaradt volna. Az ember
k�z�mb�sen ment volna tov�bb bizonyos cs�b�t�sok hat�sai mellett. A k�ls� �rz�ki
vil�g cs�b�t�sai Lucifer hat�s�ra keletkeztek, �s az ember mag�ba �p�tette ezeket a
cs�b�t�sokat. Az �n �ltal adott individuum �titat�dott a luciferi princ�piumb�l
ered� hat�sokkal. �gy t�rt�nt, hogy az ember m�r els� inkarn�ci�ja alatt megadta
mag�t a luciferi princ�piumnak, s k�s�bbi �let�ben mag�val vitte ezt. Ez annyit
jelent, hogy az a m�d, ahogyan az ember beh�dolt a luciferi princ�piumnak, karm�ja
r�sz�v� v�lt.
Ha az ember csak ezt a princ�piumot saj�t�totta volna el, akkor egyre jobban
�tadta volna mag�t a fizikai f�ldi vil�g cs�b�t�sainak, hogy �gy mondjuk, egyre
ink�bb elvesztette volna a f�ldi, fizikai vil�gt�l val� szabadul�s lehet�s�g�t.
Tudjuk, hogy a k�s�bbi befoly�s - Krisztus befoly�sa - a luciferi princ�pium
ellen hatott, s egy�ttal mindj�rt ki is egyenl�tette azt �gy, hogy az ember a
fejl�d�s folyam�n ism�t m�dot kapott arra, hogy a luciferi hat�st sz�m�zhesse
mag�b�l. A luciferi hat�ssal egyidej�leg azonban m�g valami m�s is adva volt.
Az�ltal, hogy az ember asztr�ltest�be beker�lt a luciferi hat�s, az ember el�tt az
eg�sz k�lvil�g m�sk�pp t�nt fel, mint amilyennek t�nt volna, ha nem adja meg mag�t
a luciferi befoly�snak. Lucifer behatolt az emberi bens�be. Az ember Luciferrel a
bensej�ben l�tta maga k�r�l a vil�got. Ez�ltal l�t�sa elhom�lyosult a f�ldi vil�got
illet�en, a k�ls� benyom�sok k�z� pedig bekeveredett az ahrim�ni befoly�s. Ahrim�n
csak �gy tudott beavatkozni s ill�zi�v� tenni a k�lvil�got, hogy mi magunk,
�nmagunkon bel�l, m�r kor�bban megteremtett�k az ill�zi�kat, a maj�ra val�
hajlamot. �gy lett az ahrim�ni befoly�s, mely a k�lvil�gba itatva k�r�lvette az
embert, a luciferi hat�s k�vetkezm�nye. Az ember, mivel m�r benne voltak a luciferi
er�k, er�sebben sz�vta mag�ba az �rz�ki vil�gba val� beh�l�zotts�g lehet�s�g�t,
mint amennyire a luciferi befoly�s n�lk�l bonyol�dott volna a f�ldi �let
�rz�kis�g�be. Az emberi individuumban, mik�zben k�l�nb�z� f�ldi inkar- n�ci�kon
megy kereszt�l, �gy �l a luciferi befoly�s, s ennek eredm�nyek�nt az ahrim�ni
hat�s. Ez a k�t hatalom harcol folyamatosan az emberi individuumban, mely Lucifer
�s Ahrim�n harc�nak sz�nter�v� v�lt.
Az ember �tlagtudat�val m�g ma is ki van t�ve Lucifer cs�b�t�s�nak, mely az
asztr�ltest szenved�lyein �s indulatain kereszt�l hat �pp�gy, mint Ahrim�n
cs�b�t�s�nak, mely a k�lvil�gra vonatkoz� t�ved�seken �s �m�t�sokon kereszt�l jut
az emberbe. Am�g az ember egy inkarn�ci�ban �l, �s a k�pzetek mint egy z�r tolulnak
el� �gy, hogy ami Lucifert�l �s Ahrim�nt�l j�n, nem tud m�lyebben bel�hatolni,
hanem a k�pzetek akad�ly�ba �tk�zik. addig mindaz, amit az ember tesz, erk�lcsi �s
intellektu�lis �t�letnek van al�vetve. Am�g az ember a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt
Lucifert k�vetve az erk�lcs ellen v�t, vagy Ahrim�nt k�vetve a logika �s az
eg�szs�ges gondolkoz�s ellen, mindaddig mindez a k�z�ns�ges tudattal �titatott
lelki �let �gye marad. Amikor azonban �tl�p a hal�l kapuj�n, a k�pzeletvil�g, amely
az agy m�szer�hez van k�tve, megsz�nik. Ott a tudatos �letnek m�s form�ja kezd�dik
el. Ott val�ban minden, ami az erk�lcsnek �s j�zan �t�letnek van al�vetve a
sz�let�s �s a hal�l k�z�tt, az emberi l�ny legm�lyebb alapjaiba hatol be, �s
mindabba beavatkozik, ami majd a kamaloka ut�n szervez� er�vel hat a k�vetkez�
l�tre, �s beiv�dik azokba a plasztikus er�kbe, melyek a h�romtag� emberi testet
fel�p�tik. Ott az Ahrim�n ir�nti odaad�sb�l fakad� hib�k betegs�ger�kk� v�lnak,
melyek az �tertesten kereszt�l fert�zik meg az embert, a t�lkap�sok �s az olyan
dolgok pedig, melyek az �letben az erk�lcsi �t�let al� tartoznak, olyan
betegs�gokoz�kk� v�lnak, melyek t�bbnyire az asztr�ltestb�l hatnak.
L�tjuk teh�t, hogy ahrim�ni t�ved�seink t�nylegesen a betegs�gek ok�v� v�lnak
benn�nk - ide kell sorolni a tudatos t�ved�seket is: a hazugs�gokat,
igazs�gtalans�gokat; ha ugyanis nem �llunk meg egy inkarn�ci�n�l, de figyelembe
vessz�k az egyik inkarn�ci� hat�s�t a k�vetkez� inkarn�ci�- ra, akkor azt is
l�tjuk, hogyan lehetnek a luciferi befoly�sok is betegs�gek kiv�lt�i. Val�ban
elmondhatja az ember: t�ved�seink nem maradnak b�ntetlen�l! K�vetkez�
inkarn�ci�nkban magunkon viselj�k t�ved�seink b�lyeg�t, de a k�znapi �szszer�s�gn�l
magasabb �sszer�s�g vagy j�zans�g hat�s�ra, amely a hal�l �s az �jabb sz�let�s
k�z�tt arra ind�t benn�nket, hogy olyan er�sekk� �s szil�rdakk� tegy�k magunkat,
hogy a k�s�bbiekben ne legy�nk kit�ve ezeknek a cs�b�t�soknak. �gy pedig m�g a
betegs�gek is mint �let�nk hatalmas nevel�i �llnak el�tt�nk. - Ha �gy szeml�lj�k a
betegs�geket, form�lisan l�thatjuk, hogy a betegs�g kialakul�s�ra vagy a luciferi,
vagy az ahrim�ni befoly�sok hatnak. Ha majd egyszer ezeken a dolgokon �tl�tnak
azok, akik a szellemtudom�nyos vil�gn�zet hat�s�ra gy�gy�t�kk� lesznek, akkor
ezeknek a gy�gy�t�knak az emberi szervezetre val� befoly�sa sokkal bens�s�gesebb�
v�lik, mint ahogy ez ma lehets�ges.
Pontosan ebben az �rtelemben bizonyos betegs�gform�k szervez�d�s�n k�pesek
vagyunk �tl�tni. N�zz�nk p�ld�ul egy olyan betegs�get, mint a t�d�gyullad�s. A
t�d�gyullad�s karmikus k�vetkezm�nyek hat�sa, mely az�ltal j�n l�tre, hogy a sz�ban
forg� egy�n a kamaloka-id� alatt egy �rz�ki kicsapong�sok ir�nt hajlamos jellemre
tekint vissza, mely, mondhatni, mag�ban hordja azt az ig�nyt, hogy �rz�ki �letet
�ljen. Ne t�vessz�k �ssze azt, ami egy kor�bbi tudat sz�ml�j�ra �rhat� azzal, ami a
k�vetkez� inkarn�ci� tudat�ban l�p fel. Ennek az el�z�h�z semmi k�ze. Amit viszont
az ember a kamaloka idej�n l�t, az biztosan �talakul, m�gpedig oly m�don, hogy a
beteget olyan er�k hatj�k �t, melyek legy�zik a t�d�gyullad�st. Mert �ppen a
t�d�gyullad�s lek�zd�s�vel, az �ngy�gy�t�s akar�s�val hat az emberi individuum a
luciferi er�k ellen, harcol - sz� szerint - a luciferi hatalmak ellen. A
t�d�gyullad�s lek�zd�se teh�t egy kor�bbi inkarn�ci�ban val� jellemhiba
lek�zd�s�nek az alkalma. A t�d�gyullad�sban �gy sz� szerint a luciferi hatalmak
elleni emberi harcot l�tjuk.
M�sk�ppen n�z ki a dolog, ha ann�l a betegs�gn�l, amit mai sz�haszn�lat
szerint tuberkul�zisnak h�vunk, az �ngy�gy�t� er�k fell�p�sekor olyan k�l�n�s
folyamatok jelentkeznek, amelyek a k�ros�t� befoly�sok k�r�lfog�s�ban nyilv�nulnak
meg, azt mint sz�v�dm�ny vagy burok veszik k�r�l, fogj�k k�zre, majd az eg�szet
kit�ltik m�sz- �s s�tartalm� anyaggal, ami k�s�bb szil�rd k�t�d�seket alkot. Az
ember k�pes �lni a t�dej�ben ilyen k�t�d�sekkel, �s sokkal t�bb ember hordoz
mag�ban ilyesf�le dolgokat, mint gondoln�nk, mivel a tuberkul�zisos t�d� az �
eset�kben m�r gy�gyult �llapotban van. Ahol ilyesmi t�rt�nt, ott ism�t az ember
bels� l�ny�nek harc�r�l van sz� az ellen, amit az ahrim�ni er�k m�velnek. A
tuberkul�zis kifel� ir�nyul� v�dekez� folyamat, t�mad�s minden ellen, amit a
k�ls�s�ges materializmus hoz, annak �rdek�ben, hogy az ember l�ny�t ilyen
�rtelemben �n�ll�s�gra vezesse.
Ezzel r�mutattunk arra, hogyan tev�kenykedik a k�t princ�pium, a luciferi �s
az ahrim�ni, mint legv�gs� ok, a betegs�gek lefoly�s�n�l. K�l�nb�z� fert�z�
betegs�gform�kon sz�mos vonatkoz�sban ki lehetne mutatni, hogy a betegs�geknek
val�j�ban k�t t�pus�t kellene megk�l�nb�ztetni: ahrim�ni �s luciferi betegs�geket.
Ennek tekintetbe v�tel�vel fellelhetn�nk a beteg sz�m�ra sz�ks�ges seg�ts�g igazi
princ�piumait. Mert a luciferi betegs�gek folyamatai eg�szen m�s seg�ts�get
ig�nyelnek, mint az ahrim�niak�. Meg kell hogy mondjuk, hogy m�g ma kritik�tlan
m�don, p�ld�ul a k�ls�leges gy�gym�dok eset�ben, olyan er�ket alkalmaznak, amilyen
a mai villany vagy elektromos ter�pia, a hidegvizes kezel�s �s hasonl�k, a
szellemtudom�ny kezdett�l fogva k�pes r�vil�g�tani arra, hogy melyik met�dust kell
alkalmazni az�ltal, hogy k�l�nbs�get tud tenni a luciferi �s az ahrim�ni betegs�g
k�z�tt. Senkinek sem volna szabad p�ld�ul elektromos ter�pi�t alkalmaznia luciferi
eredet� betegs�gek eset�ben, hanem csakis az ahrim�ni betegs�gfajt�kn�l. Mert egy
luciferi betegs�gn�l semmif�le seg�ts�get nem ny�jthat az, aminek k�ze a luciferi
hat�shoz, nevezetesen az elektromoss�g princ�pium�hoz; mivel ez az ahrim�ni l�nyek
ter�let�hez tartozik, ami term�szetesen nem jelenti azt, hogy az elektromoss�g
er�it csak az ahrim�ni l�nyek haszn�lj�k. Ezzel szemben eg�szen speci�lis luciferi
ter�let mindaz, ami durva kifejez�ssel �lve a hidegre �s a melegre vonatkozik.
Mindaz, aminek az emberi szervezet melegs�g�hez vagy leh�l�s�hez van k�ze, vagy ami
k�ls� behat�s �ltal a szervezetet felmeleg�ti vagy leh�ti, Lucifer ter�let�hez
tartozik. Minden�tt, ahol hideggel vagy meleggel van dolgunk, luciferi
betegs�gt�pussal van dolgunk.
L�tjuk teh�t, hogyan m�k�dik a karma a megbeteged�sben, s azt is, ahogyan a
karma a betegs�g legy�z�s�ben k�zrej�tszik. Nem t�nik t�bb� �rthetetlennek, hogy a
karm�ban benne van a betegs�g gy�gy�that�s�ga �s gy�gy�thatatlans�ga is. Ha
meg�rtik, hogy a megbeteged�s c�lja, karmikus c�lja, az ember seg�t�se �s
t�k�letesebb� t�tele, akkor az is �rthet�v� v�lik, hogy a megbeteged�s felt�tele,
hogy az ember, miut�n a kamaloka-id�ben elnyert �sszer�s�ggel bel�p a l�tbe �s
megbetegszik, olyan gy�gy�t� er�ket fejleszt ki mag�ban, melyek bels� szem�ly�nek
bizonyos meglop�s�t, de egyben a magasabbra jut�s lehet�s�g�t is jelenti. Tegy�k
fel, �gy �ll a dolog, hogy az ember egy, a sz�m�ra adott �letszakaszban, h�la a
szervezet t�bbi r�sz�nek �s egy�b karm�j�nak, el�g er�vel rendelkezik ahhoz, hogy
ebben az �letben tov�bbmehessen mindazzal, amit a betegs�g �ltal nyert. �gy a
betegs�gnek van �rtelme. Ily m�don fell�p a gy�gyul�s, �s ebben az esetben az ember
el�rte, amit el kellett �rnie, �s mindazt, ami a betegs�g l�t�vel egy�tt j�rt. Ott,
ahol az ember kor�bban t�k�letlen er�kkel rendelkezett, a betegs�g legy�z�s�vel
t�k�letesebb er�kkel fog b�rni. Ha a karm�b�l foly� er�k �s kor�bbi sors�nak
kedvez� k�r�lm�nyei �ltal �gy tud meg�llni a vil�gban, hogy tud az �j er�kkel �lni
�s m�k�dni m�sok �s a maga haszn�ra, akkor be fog k�vetkezni a gy�gyul�s, akkor
�tverg�dik a betegs�gen.
Tegy�k most fel, hogy a dolog �gy �ll, hogy az ember legy�zi a betegs�get,
kifejleszti a gy�gy�t� er�ket, s ut�na ott �ll egy olyan �let el�tt, melynek a vele
szemben t�masztott k�vetel�sei olyan magasak, hogy ennek a m�rc�nek a most elnyert
t�k�letess�ggel nem tud eleget tenni, �gy a meggy�gyult betegs�g ugyan el�r
valamit, az azonban m�r lehetetlen, hogy azt is el�rje, hogy m�sok jav�ra legyen,
mert ezt tov�bbi karm�ja nem engedi meg. Ekkor l�p fel az a jelens�g, hogy az ember
m�lyebben fekv� tudatalattija azt mondja: itt nincs r� m�dod, hogy mindazt az er�t
megkapd, amire val�j�ban sz�ks�ged volna. Ebbe az inkarn�ci�ba bele kellett menned,
hogy elnyerhesd a t�k�letess�gnek azt a fok�t, melyet egyed�l a fizikai testben
�rhetsz el a betegs�g legy�z�s�vel. Ezt el kellett �rned, de tov�bb nem tudsz
fejl�dni. Olyan viszonyok k�z� kell teh�t jutnod, ahol sem fizikai tested, sem
m�sfajta er�k nem zavarnak, �s ahol szabadon fel tudod dolgozni azt, amit a
betegs�gb�l nyert�l. - Ez annyit jelent, hogy egy ilyen individuum a hal�lt keresi,
hogy a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tt dolgozza fel, amit az �letben, a sz�let�s �s
a hal�l k�z�tt nem tud feldolgozni. Egy ilyen l�lek �gy megy �t a hal�l �s az �j
sz�let�s k�z�tti �leten, hogy most a betegs�gb�l nyert er�k �ltal m�g
er�teljesebben alak�tja ki szervezet�t, hogy ez�ltal m�g jobban m�k�dhessen az �j
�letben. Ily m�don egy betegs�g form�lisan egyfajta t�rleszt�s lefizet�s�t
jelentheti, ami csak k�s�bb, a hal�lon val� �tl�p�ssel nyert kiel�g�t�st.
Ha �gy szeml�lj�k a dolgot, azt kell mondanunk: a karm�ban teljesen
indokoltnak l�tszik, hogy az egyik betegs�g gy�gyul�ssal, a m�sik hal�llal
v�gz�dik. Ha �gy, azaz egy magasabb szempontb�l n�zz�k a betegs�geket, a karm�n
kereszt�l kib�k�l�shez jutunk, az �lettel val� m�ly kib�k�l�shez, mert tudjuk, hogy
a karma t�rv�ny�ben rejlik, hogy m�g ha hal�llal v�gz�dik is egy betegs�g, az is az
ember jav�t szolg�lja, hogy a betegs�gnek m�g ebben az esetben is az a c�lja, hogy
az embert magasabbra juttassa. Senkinek sem szabad azonban arra a k�vetkeztet�sre
jutnia, hogy �gy bizonyos betegs�gek eset�ben kifejezetten k�v�nhatjuk a hal�lt.
Ezt senki sem mondhatja, mert a d�nt�s arr�l, hogy a gy�gyul�snak vagy a
gy�gy�thatatlans�gnak kell-e bek�vetkeznie, egy magasabb �sszer�s�gre tartozik,
mint amit mi k�znapi tudatunkkal �tfoghatunk. K�znapi tudatunkkal ezek el�tt a
k�rd�sek el�tt a sz�let�s �s a hal�l k�z�tti vil�gban szer�nyen meg kell �llnunk.
Magasabb tudatunkkal azonban magunk is arra az �ll�spontra helyezkedhet�nk, amit
maga a hal�l is elfogad, mint egy magasabb szellemi hatalmakt�l val� aj�nd�kot. Nem
m�rhetj�k azonban magunkat azzal a tudattal, nem helyezhetj�k magunkat arra a
magasabb szempontra, mely az �letbe val� �tseg�t�sre �s beavatkoz�sra hivatott.
K�nnyen elt�vedhetn�nk mi itt, amiben pedig sose szabad beavatkoznunk: az emberi
szabads�g szf�r�j�ba. Ha seg�thet�nk egy embernek �ngy�gy�t� er�inek
kialak�t�s�ban, vagy a gy�gyul�s �rdek�ben magunk siethet�nk a term�szet
megseg�t�s�re, akkor ezt kell tenn�nk. �s ha arr�l kell d�nteni, hogy egy ember
tov�bb �ljen-e, vagy ink�bb a hal�l v�lna jav�ra, akkor soha nem szabad m�s d�nt�st
hoznunk, mint hogy a mi seg�ts�g�nk a gy�gyul�st el�mozd�t� seg�ts�g legyen. Ha ez
a seg�ts�g ilyen, akkor az ember saj�t egy�nis�g�re b�zzuk er�inek felhaszn�l�s�t,
az orvos seg�ts�g�nek pedig olyannak kell lennie, ami a beteget ebben t�mogatja.
Akkor az orvos nem hatol be az ember egy�nis�g�be. Eg�szen m�s lenne, ha egy ember
gy�gy�thatatlans�g�t t�mogatn�nk az�rt, hogy fejl�d�s�t egy m�sik vil�gban keresse.
Ebben az esetben az egy�nis�g�be avatkozn�nk be, s egy�nis�g�t egy m�s hat�sk�rbe
utaln�nk. �gy r�k�nyszer�ten�nk akaratunkat egy m�sik egy�nre. Ezt a d�nt�st mag�ra
az egy�nre kell b�znunk. M�s sz�val ez annyit jelent: minden lehet�t meg kell
tenn�nk, hogy a gy�gyul�s bek�vetkezzen. Mert minden olyan megfontol�s, amely
gy�gyul�shoz vezet, a F�ld szempontj�b�l jogos tudatb�l fakad, �s minden m�s
elj�r�s t�ll�p a f�ldi szf�r�n, ott pedig a mi k�znapi tudatunkt�l elt�r� er�knek
kell beavatkozniuk.
Azt l�tjuk teh�t, hogy a betegs�gek gy�gy�that�s�g�nak �s
gy�gy�thatatlans�g�nak a helyes karmikus �rtelmez�se oda vezet, hogy mindent el
fogunk k�vetni, hogy seg�ts�nk az embernek betegs�g�ben; m�sr�szt oda is elvezet
benn�nket, hogy m�s szf�r�k m�sf�le d�nt�seit is megel�ged�ssel fogadjuk. Erre a
d�nt�sre vonatkoz�an m�s nem is sz�ks�ges. Arra viszont sz�ks�g van, hogy
megtal�ljuk azt a szempontot, hogy egy betegs�g gy�gy�thatatlans�ga ne t�rj�n le
benn�nket �gy, mintha a vil�gban csak t�k�letlens�g, baj �s rosszas�g volna. A
karmikus �rtelmez�s nem b�n�tja meg a tetter�t a gy�gy�t�s vonatkoz�s�ban. M�sfel�l
a karmikus meg�rt�s harmonikuss�, kiegyens�lyozott� tesz benn�nket a legnehezebb
sorssal kapcsolatban is, b�rmilyen betegs�g gy�gy�thatat- lans�g�r�l legyen is sz�.
Ma teh�t azt l�ttuk, hogyan teszi sz�munkra egyed�l a karmikus meg�rt�s
lehet�v� egy betegs�g lefoly�s�nak helyes felfog�s�t, s annak meg�rt�s�t, hogy
kor�bbi �leteink karmikus hat�sai mintegy bevil�g�tanak jelenlegi �let�nkbe. A
k�vetkez� k�rd�sek megbesz�l�s�n�l m�g t�bb egyedi p�ld�t vet�nk fel.
H�tra van a megk�l�nb�ztet�s k�t k�l�nleges betegs�gforma k�z�tt: egyr�szt az
emberi bens�b�l sz�rmaz� eg�szen k�l�n�s form�ban megjelen� betegs�gek, melyek
mintha a karma sz�lem�nyei voln�nak, �s azon betegs�gek k�z�tt, melyek l�tsz�lag
v�letlen�l �rnek benn�nket, melyekn�l k�ls� k�rosod�snak vagyunk kit�ve, amikor ez
vagy az t�rt�nik vel�nk. R�viden arr�l lesz sz�: hogyan juthatunk karmikus
meg�rt�shez akkor is, ha p�ld�ul egy vonat kereke al� ker�l�nk. Azaz, hogyan
�rtelmezhet�k az �gynevezett "v�letlen" megbeteged�sek a karm�n kereszt�l.

�T�DIK EL�AD�S
A term�szetes �s a v�letlen megbeteged�sek
viszonya a karm�hoz
A tegnapi el�ad�s t�m�ja nagyon fontos mind a soron l�v� vizsg�l�d�sok
szempontj�b�l, mind �ltal�ban a karmikus �sszef�gg�sek meg�rt�s�nek szempontj�b�l.
E megk�l�nb�ztetett fontoss�g miatt engedj�k meg, hogy f� vonalaiban m�g egyszer
�sszefoglaljam a tegnapi el�ad�s mondanival�j�t.
Abb�l indultunk ki, hogy a m�lt sz�zadban a gy�gy�t�sr�l �s a gy�gyszerez�sr�l
vallott felfog�s viszonylag r�vid id� alatt radik�lisan megv�ltozott. R�mutattunk
arra is, hogyan alakult ki a 1617. sz�zadban egy olyan n�zet, amely teljes
eg�sz�ben azon alapult, hogy minden olyan betegs�gnek, amelynek nevet adtak �s
amelyet fogalmilag k�r�lhat�rolhat�nak hittek, kell lennie valamilyen gy�gyszer�nek
a vil�gon. Tov�bb� biztosra vett�k, hogyha a megfelel� gy�gyszert haszn�lj�k, annak
hat�ssal kell lennie a betegs�g lefoly�s�ra. Ezut�n arra utaltunk, hogy e felfog�s
k�r�lbel�l a 19. sz�zadig tartotta mag�t, majd bemutattuk e n�zet abszol�t
ellent�t�t, mely n�v szerint a b�csi nihilista orvos-iskol�ban jutott kifejez�sre:
Dietln�l, a h�rneves orvosn�l v�ve kezdet�t, �s Skod�n�l, valamint az �
tan�tv�nyain�l folytat�dott. A nihilista ir�nyzatot a k�vetkez�kkel jellemezt�k: ez
az iskola nemcsak k�telkedni kezdett az ilyen vagy olyan gy�gyszerez�s, �s a
betegs�g k�z�tti abszol�t �sszef�gg�sben, de od�ig ment, hogy semmit sem akart
tudni az eff�le �sszef�gg�sr�l. Ennek az iskol�nak a befoly�sa alatt �ll� fiatal
orvosok lelk�be besziv�rgott az �gynevezett "�ngy�gy�t�s" felfog�sa. Mag�t�l
Skod�t�l sz�rmazik ennek az iskol�nak az egyik l�nyegre tapint� mondata: fel lehet
�ll�tani egy betegs�g diagn�zis�t, tal�n le is tudjuk �rni, meg is tudjuk
magyar�zni, de a betegs�g ellen nincs ellenszer�nk. - Ennek az ir�nyzatnak a
kiindul�pontj�t az adta, hogy Dietl be tudta bizony�tani: a v�rakoz� kezel�s egy
olyan betegs�g eset�ben mint a t�d�gyullad�s, �gy zajlik le, hogy a kezel�s
bizonyos id�n bel�l �ngy�gy�t� er�ket fejleszt ki, ha megteremtik az ehhez
sz�ks�ges felt�teleket. Dietl statisztik�val be tudta bizony�tani, hogy a kiv�r�
kezel�s mellett �ppen annyi ember gy�gyult vagy halt meg, mint az egy�bk�nt
szokv�nyos szerek szed�sekor. A "ter�piai nihilizmus" elnevez�s annak idej�n
t�nyleg nem volt jogosulatlan, mert teljesen igaz volt, hogy ennek az iskol�nak az
orvosai sehogy sem tudtak v�dekezni a betegeknek azzal a v�lem�ny�vel szemben, hogy
valamilyen szernek vagy el��r�snak l�teznie kell. A beteg nem engedett, a
k�rnyezete sem - valamilyen szert musz�j volt fel�rni, �s az iskola k�vet�i
rendszerint �gy seg�tettek magukon, hogy h�g oldat� gumiar�bikumot �rtak fel,
aminek szerint�k �ppoly hat�sosnak kellett lennie, mint a kor�bban haszn�lt
szereknek. Mindebb�l arra a felismer�sre jutunk, hogy a modern tudom�nyos
t�ny�ll�sok vil�ga egyenesen r�szor�t benn�nket arra, amit az �let karmikus
�sszef�gg�seinek nevezhetn�nk. Mert v�laszolnunk kellett arra a k�rd�sre, hogyan is
t�rt�nik tulajdonk�ppen mindaz, amit "�ngy�gy�t�snak" nevezhetn�nk? Jobban mondva,
mi�rt t�rt�nik meg mindez. �s m�s esetekben mi�rt nem l�p fel az �ngy�gy�t�s vagy
�ltal�ban a gy�gyul�s.
Ha egy eg�sz iskola, melynek �l�n orvosi korifeusok �lltak, r� tudta mag�t
sz�nni arra, hogy az �ngy�gy�t�s fogalm�t bevezesse, akkor legal�bb egy embernek,
aki v�giggondolta a dolgot, el kellett volna jutnia annak kijelent�s�ig, hogy teh�t
a betegs�g lefoly�sa k�zben fel�bred valami, ami a betegs�g legy�z�s�hez vezet!
Ennek nyom�n pedig tov�bb kellett volna kutatni a betegs�g lefoly�s�nak titkos
okait. Mi megpr�b�ltunk r�mutatni arra, mik�ppen lehet az emberis�g fejl�d�s�ben
karmikus �sszef�gg�seket keresni a betegs�g lefoly�s�ra vonatkoz�an. Kimutattuk,
hogy mindaz, amit az ember a mindennapi �letben j� vagy rossz, okos vagy
�rtelmetlen cselekedetk�nt visz v�ghez, mindaz, amit helyes vagy vissz�s �rzelmi
�llapotaiban k�ts�gk�v�l meg�l, nem jut el az emberi szervezet alapvet�
m�lys�geibe. Felv�zoltuk az ok�t annak is, hogy mi�rt reked meg az �tlag�let
felsz�n�n mindaz, ami a mindennapi �letben az erk�lcsi, intellektu�lis �s hangulati
meg�t�l�sek k�r�be tartozik, �s nem egy m�s esetben kimutatott t�rv�ny, az emberi
szervezet m�lyebben rejl� er�inek befoly�sa al�. Egy�ttal r�mutattunk, hogy l�tezik
egyfajta g�t az immoralit�snak a szervezet rejtett er�ibe val� m�lyebb behatol�sa
el�tt. Ez a cselekedeteinknek vagy gondolatainknak a szervezet er�ibe val�
behatol�s�val szembeni ellen�ll�s abban �ll, hogy a sz�let�s �s hal�l k�z�tt
elk�vetett cselekedeteinket tudatos k�pzeteinkkel k�s�rj�k. Az�ltal pedig, hogy egy
cselekedetet vagy valamilyen m�s �lm�nyt tudatos k�pzettel k�s�r�nk, v�d�g�tat
teremt�nk az ellen, hogy tetteink eredm�nye lehatolhasson szervezet�nkbe.
K�s�bb arra mutattunk r�, milyen nagy jelent�s�g�ek a visszahozhatatlanul
elfelejtett �lm�nyek. M�r nincs meg annak a lehet�s�ge, hogy �jra visszah�vjuk �ket
a tudatos k�pzelet vil�g�ba; hanem az ilyen �lm�nyekr�l azt kellett mondanunk, hogy
ezek, mert hi�nyzik a k�pzelet v�d�g�tja, m�r bizonyos m�don behatolnak bels�
szervezet�nkbe, ahol egy�ttm�k�dnek a szervezet�nket alak�t� er�kkel. Utaltunk
azokra a betegs�gform�kra, melyek m�g a felsz�nen vannak: neur�zis, neuraszt�nia �s
hasonl�k. Mi t�bb, a hiszt�rikus �llapotokra is itt der�l f�ny. Azt mondtuk, hogy
az ilyen �llapotok okait a tudatoss�g komplexum�b�l kies�, elfelejtett k�pzetekben
kell keresni, melyek az emberi. bens�be les�llyedve, lelki �let�nkbe befurakodva
mint egy-egy betegs�g jutnak �rv�nyre. - Hangs�lyoztuk, milyen hallatlan
jelent�s�ggel b�r az az id�szak, mely a sz�let�st�l terjed addig az id�pontig,
ameddig az ember k�pes visszaeml�kezni �lm�nyeire, felh�vtuk a figyelmet arra,
hogyan hat tov�bb az �l� szervezetben az, amit kor�bban elfelejtett�nk, az�ltal,
hogy azonnal sz�vets�gre l�p a szervezet m�lyebb er�ivel, s onnan befoly�solja
mag�t a szervezetet. Eg�sz k�pzetkomplexumokra, az �lm�nyek eg�sz sor�ra van teh�t
sz�ks�g, hogy l�ny�nk legm�lyebb alapjaiba beiv�djon, miel�tt szervezet�nkbe
beiv�dhatna. - Ezut�n arra utaltunk, hogyan t�rt�nik ez a be- iv�d�s, m�gpedig a
legalaposabban akkor, amikor az ember a hal�l kapuj�n �tl�pve, a hal�l �s egy �j
sz�let�s k�z�tti �let�t �li tov�bb. Ebben az �letben minden szervez�en hat. Amit
pedig az ember a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tt �rez �s meg�l, azt be�p�ti
plasztikus er�i k�z�, melyek r�szt vesznek a test �jra�p�t�s�ben, amikor az ember
bel�p az �j �let�be. Ott pedig ezekben az alak�t�-�p�t� er�kben mindannak az
eredm�nye ott van, ami az ember lelk�ben, s�t tal�n tudatos k�pzeletvil�g�ban is
m�r kor�bban jelen volt. S v�g�l eljutottunk oda, hogy az ember �nj�vel �titatott
k�pzeletvil�g�val k�t hat�s k�z�tt ingadozik: a luciferi �s az ahrim�ni befoly�s
k�z�tt. Ha az ember olyan hib�t v�t, mely asztr�ltest�nek tulajdons�gaib�l,
rosszindulatb�l, d�hb�l �s hasonl�kb�l alakul ki, akkor luci- feri hatalmak hajtj�k
cselekv�sre. Amikor pedig az ilyen cselekedetek az el�bbiekben le�rt utat
v�gigj�rva alak�t� er�kk� v�lnak, az �j test alak�t� er�iben mint luciferi er�k
jelennek meg. L�ttuk, hogy az ember az ahrim�ni er�knek is ki van szolg�ltatva,
amelyek ink�bb k�v�lr�l hatnak. Az ahrim�ni er�kr�l pedig �jra azt kell mondanunk,
hogy ezek is alak�t� er�kk� v�ltoznak �t, az �jonnan �p�tett szervezet form�l�
er�iv�. Ha pedig a form�l� er�kbe ahrim�ni befoly�s keveredik, ahrim�ni jelleg�
betegs�ghajlamokr�l besz�lhet�nk. Ezut�n egyedi eseteken mutattuk meg, hogyan
hatnak az �gy k�pz�d�tt er�k. Radik�lis p�ld�kat eml�tettem �n�knek ennek a
hat�snak az illusztr�l�s�ra, mert a radik�lis p�ld�k hat�s�ra a k�pzelet �lesebben
k�r�lhat�rol�dik, er�sebb �s vil�gosabb lesz. Azt mondtam, t�telezz�k fel, hogy egy
ember kor�bbi �lete folyam�n csak olyasmiket tett, ami igen csek�ly �n�rzetet �s
�nbizalmat adott neki, �gy prepar�lta �nj�t, hogy az semmit sem tart mag�r�l,
megadta mag�t a puszta �ltal�noss�goknak �s �gy tov�bb. Egy ilyen ember a hal�l
ut�n azt a tendenci�t veszi fel, hogy legy�zze az ellenkez� er�ket, amelyek
inkarn�ci�j�nak k�s�bbi szakaszaiban k�pess� teszik �t �nj�nek meger�s�t�s�re �s
t�k�letes�t�s�re. Ez �gy hat, hogy ember�nk olyan viszonyokat fog keresni, melyek
lehet�v� teszik sz�m�ra, hogy harcba sz�lljon az ellen, ami ellen gyenge �n�rzettel
j� harcba sz�llni �gy, hogy a gyenge �n�rzet az ellen�ll�s r�v�n meger�s�dik. �s
t�ny, hogy egy ilyen tendencia az embert arra k�szteti, hogy mintegy alkalmakat
keressen, mert ebben olyasmi �ll el�tte, ami alkalmat k�n�l sz�m�ra ezeknek az
akad�lyoknak a legy�z�s�re. Ezeknek az akad�lyoknak a legy�z�s�ben pedig megvan az,
ami a k�vetkez� inkarn�ci�ban vagy a bek�vetkezett gy�gyul�s eset�n ugyanazon az
inkarn�ci�n bel�l, er�sebb �n�rzethez vezethet, vagy olyan er�kh�z, melyek az
�nnevel�s �ltal fokr�l fokra �rlelnek ki egy er�sebb �n�rzetet. K�s�bb azt mondtuk,
hogy a mal�ria betegs�g�n�l lehet�s�g ny�lik arra, hogy a l�lek mindazt
ellens�lyozza, amit cselekedetein �s �rzelmein kereszt�l kor�bbi �let�ben egy
t�lm�retezett �n�rzettel teny�sztett ki. - Akik �n�k k�z�l ott voltak kor�bbi
szellemfiloz�fiai t�rgyal�sainkon, k�nnyebben el tudnak k�pzelni egy ilyen
folyamatot. Mindig azt mondtuk, hogy az ember �nj�nek fizikai kifejez�d�s�t a
v�rben tal�ljuk. Nos, mind a k�t betegs�g, melyekr�l az im�nt besz�lt�nk, a v�rrel
�s a v�r t�rv�nyeivel f�gg �ssze oly m�don, hogy a kolera eset�ben a v�r
megs�r�s�d�se l�p fel. Ez a megs�r�- s�d�s az, amit ellen�ll�snak vagy akad�lynak
h�vhatunk, amin a gyenge �n�rzetnek �t kell mennie, �s amin nevel�dnie kell. �pp
�gy r�vil�g�thatunk a mal�ria eset�ben a v�r egyfajta felboml�s�ra, ami ad absurdum
t�rt�nik �gy, hogy a v�r felboml�s�ban a t�l er�s �n er�fesz�t�sei a
megsemmis�l�sig jutnak. A v�r felboml�s�nak ez lesz az eredm�nye. - A szervezet
dolgai persze rendk�v�l intim m�don f�ggnek �ssze egym�ssal, de ha elm�lyednek
benne, �n�k is eljutnak e dolgok meg�rt�s�ig.
Mindebb�l kider�l, hogy ha olyan szervezet�nk van, melyet egy olyan l�lek
alak�t, melynek az a tendenci�ja, hogy ezt vagy azt, ebbe vagy abba az ir�nyba
legy�zz�n, akkor ez a tendencia odavezeti az embert, hogy mag�ba v�sse a betegs�gre
val� lehet�s�get, egy�ttal azonban a betegs�g elleni harc lehet�s�g�t is, mert a
betegs�g nem m�s okb�l j�n l�tre, mint hogy az ember a betegs�g legy�z�s�nek a
lehet�s�g�vel is rendelkezz�k. A gy�gyul�s pedig akkor l�p fel, ha az ember
�sszkarm�j�nak megfelel�en a sz�ban forg� betegs�g legy�z�se r�v�n olyan er�ket
saj�t�t el, hogy fennmarad� �let�ben hal�l�ig munk�ja �ltal fizikai s�kon el�bbre
juthat. Azaz, ha a fel�bresztend� er�k el�g er�sek ahhoz, hogy a beteg fizikai
s�kon azt is el tudja �rni, ami miatt a betegs�g el�h�v�- dott, akkor viszont a
gy�gyul�si folyamatb�l sz�rmaz� megsokszorozott er�kkel, melyekkel kor�bban nem
rendelkezett, dolgozhat tov�bb. Ha azonban �sszkarm�ja olyan, hogy j�llehet
sz�nd�k�ban �llt szervezet�t �gy kialak�tani, hogy a k�rd�ses betegs�g legy�z�s�vel
olyan er�ket juttasson szervezet�be, melyek t�k�letesed�s�hez vezetnek ugyan, de
mert a dolgok igen sokf�l�k, szervezet�t m�s oldalr�l gyeng�nek kellett hagynia,
nos, akkor l�phet fel az az eset, hogy azok az er�k, melyeket az ember a gy�gyul�s
alatt �ll�t el� �s alkalmaz, �t ugyan er�sebb� teszik, de m�gsem annyira, hogy
fizikai s�kon alkalmas legyen a munk�ra. Akkor pedig azt a r�szt, amelyet addig
elnyert - �s amely a fizikai s�kon nem haszn�lhat� -, akkor fogja haszn�lni, amikor
�tl�pte a hal�l kapuj�t. Ezt pedig meg fogja pr�b�lni hozz�adni t�bbi erej�hez,
amit fizikai s�kon nem adhatna hozz�, hogy ezeket az er�ket k�vetkez� teste
megform�l�s�n�l, az �jabb sz�let�sbe val� bel�p�skor mutassa meg.
 H�tra van m�g, mindezek szem el�tt tart�s�val, egy utal�s arra, hogyan is �ll
a dolog azokkal a betegs�gform�kkal, melyek sem rendes gy�gyul�shoz, sem a hal�lhoz
nem vezetnek, hanem kr�nikus �llapotba juttatj�k az embert, egyfajta leroml�shoz,
s�nyl�d�shez vagy ehhez hasonl�hoz. Itt pedig a legkonkr�tabb �rtelemben
olyasvalamir�l van sz�, amit a legt�bb embernek nagyon fontos lenne tudnia! Arr�l
van itt sz�, hogy a gy�gyul�s folyamat�nak k�vetkezt�ben az ember testi burkain
bel�l bek�vetkezett az, ami el�rhet� volt, teh�t a betegs�g bizonyos �rtelemben le
van gy�zve. M�sr�szt viszont m�g sincs legy�zve; ami annyit jelent, hogy mindaz,
amit az �tertest, az asztr�ltest �s a fizikai test k�z�tti kiegyenl�t�d�s�rt el
kellett volna �rni, megval�sul ugyan, az azonban nem nyert kiegyenl�t�d�st, ami az
�tertest �s az asztr�ltest k�z�tti diszharm�ni�ban volt. Ez visszamarad, �s az
ember a gy�gyul�s �s a nem-gy�gyul�s pr�b�lkoz�sai k�z�tt ingadozik. Ezekn�l az
esetekn�l mindig k�l�n�sen fontos, hogy az ember a lehet� legjobban haszn�lja azt,
amit a t�nyleges gy�gyul�ssal m�r el�rt! �s ez a legritk�bban t�rt�nik meg az
�letben. Mert �ppen azokn�l a betegs�gekn�l, melyek kr�nikuss� v�lnak, az ember egy
val�s�gos k�rforg�sban tal�lja mag�t. Ha az ember ebben az esetben k�pes volna
szervezet�nek azt a r�sz�t, mely m�r el�rt egy bizonyos fok� gy�gyul�st,
elszigetelni, mintegy �lni hagyni ezt a r�szt, �s ha el tudn� v�lasztani t�le azt,
ami m�g mindig ott zajong, �s nincs rendben - ami ezekben az esetekben �ltal�ban
ink�bb a lelkiekhez tartozik! -, akkor ez az ember igen sokat seg�thetne mag�n! De
a legk�l�nb�z�bb dolgok ir�nyulnak ez ellen, nevezetesen az, hogy ha az ember
megbetegszik valamiben, �s egy kr�nikus �llapot visszamarad, az ember sz�ntelen�l
ennek az �llapotnak a befoly�sa alatt �ll, �s hogy - ha szabad nyersen kifejezni
magam - tulajdonk�ppen sosem tudja teljesen elfelejteni �llapot�t, sosem jut el
igaz�n oda, hogy azt, ami tov�bbra sem eg�szs�ges benne, elk�l�n�tse ett�l az
�llapott�l �s k�l�n �polja; hanem az�ltal, amit a szervezet m�sik r�sz�re val�
�lland� r�gondol�snak h�vhatn�nk, k�nytelen egy�ttal az eg�szs�ges r�szt is
valamif�le �sszef�gg�sbe hozni a kor�bban beteg r�sszel, s �gy �jb�l irrit�lni.
K�l�nleges folyamat ez. �s hogy ez a folyamat vil�gos legyen �n�k el�tt, szeretn�m
ez egyszer a szellemtudom�ny t�ny�ll�s�t kifejteni, azt, amit a l�tnoki tudat l�t
akkor, amikor valaki egy betegs�gen �tmenve k�zben visszatartott valamit, amit
kr�nikusnak mondhatunk. Ugyanez t�rt�nik egy�bk�nt akkor is, ha semmif�le felt�n�,
akut megbeteged�sr�l nem volt sz�, be�ll valamilyen kr�nikus �llapot an�lk�l, hogy
valami akut dolog �szlelhet� lenne. Ekkor azt l�tjuk, hogy a legt�bb esetben egy
hull�mz� egyens�ly�llapot l�p fel az �tertest �s a fizikai test k�z�tt, az er�knek
olyan ingadoz�sa, amilyennek nem volna szabad l�teznie, amivel azonban m�gis el
lehet �lni. Az �tertest �s a fizikai test er�inek enn�l az ide-oda ingadoz�s�n�l az
illet� folytonosan irrit�lt, s ez�ltal �lland� izgatotts�g t�lti el. A l�tnoki
tudat ezt �lland�an felbukkanni l�tja az �tertestben. Ezek az izgalmi �llapotok
sz�ntelen�l a szervezetbe tolakodnak, hol a f�lig beteg, hol a f�lig eg�szs�ges
r�szekbe, s ennek k�vetkezt�ben nem egy stabil, hanem csak egy labilis egyens�ly
j�n l�tre. Az asztr�lis izgatotts�gi �llapotok ilyet�n betolakod�sa r�v�n az ember
�llapota, ami egy�bk�nt sokkal jobb lehetne, nagyon leromlik. K�rem, vegy�k
figyelembe, hogy az asztr�lis ebben az esetben nem esik egybe a tudattal, sokkal
ink�bb azzal, amit a bels�, lelki izgalmak jelentenek, amit azonban a p�ciens nem
akar beismerni. �s mert ilyen esetekben nincs jelen a k�pzelet g�tja, ez�rt ezek az
�llapotok �s indulatok a ked�ly-megr�zk�dtat�sok, a f�l�slegess�g-�rz�s folytonos
�llapota, az �nmag�val val� el�gedetlens�g, nem mindig tudatos er�kk�nt vannak
jelen, de szervez�er�kk�nt, �leter�kk�nt, melyek az ember m�lyebb l�nyeg�ben
vannak, �s folyamatosan irrit�lj�k a f�lig eg�szs�ges, f�lig beteg r�szt. Ha a
sz�ban forg� p�ciens val�ban er�s akarattal �s lelki kult�r�val k�pes lenne r�,
hogy legal�bb bizonyos id�re elfelejtkezzen �llapot�r�l, akkor ebb�l olyan
el�gedetts�get mer�thetne, hogy azut�n ebb�l az el�gedetts�gb�l er�re tenne szert
ahhoz, hogy k�s�bb m�g tov�bb fejleszthesse azt. Ha k�pes volna r�, hogy
elfeledkezzen �llapot�r�l, teljesen eltekintve t�le, �s er�s akarattal azt mondja:
�n most nem akarok t�r�dni az �llapotommal! - �s ha �gy azokat a lelki er�ket,
melyek ez�ltal felszabadulnak, valamilyen szellemi tartalomra ford�tan�, ami
felemeli �t, ami bens�leg kiel�g�ten� �t lelk�ben, akkor ezeket az er�ket, amik
m�sk�l�nben mindig azzal foglalkoznak, hogy a f�jdalom, a sz�r�s, a nyom�s
�rz�seit, s mindazt, ami ott egy�tt l�tezik, �t�lj�k, kiszabad�tan�, akkor ez nagy
kiel�g�l�st jelentene sz�m�ra. Mert ha az ember ezeket az �rz�seket nem �li �t, az
er�k ott vannak, szabadon; rendelkezni lehet vel�k. Az persze nem sokat seg�t, ha
az ember csak mondja mag�nak, hogy ezt a szorong�st, ezt a sz�r�st stb. nem akarja
�szrevenni; mert ha az �gy felszabadult er�ket nem valami szellemire haszn�lja fel,
akkor hamarosan visszat�rnek a kor�bbi �llapotok. Ha azonban ezeket a felszabadult
er�ket a lelket teljes eg�sz�ben ig�nybe vev� szellemi tartalomra haszn�lj�k,
kider�l majd, hogy valamilyen bonyolultabb �ton az ember el�ri azt, amit egy�bk�nt
a mi hozz�j�rul�sunk n�lk�l �r el a szervezet a betegs�g legy�z�se sor�n. A
betegnek term�szetesen gondosan kell �gyelnie arra, hogy lelk�t ne �ppen egy olyan
�t kiv�laszt�s�val t�ltse el, amely megint csak �sszef�gg betegs�g�vel. Ha p�ld�ul
valaki szemgyeng�l�sben szenved, �s hogy ne gondoljon szem�nek gyeng�l�s�re, sokat
olvas, hogy ez�ltal szellemi er�kh�z juthasson, akkor mag�t�l �rtet�dik, hogy ez
nem vezethet c�lhoz. De nincs is r� sz�ks�g, hogy ilyen messzir�l hozzanak maguknak
�gynevezett csek�ly igazol�sokat. Ha valami kis kellemetlens�g �ri, b�rki
�szlelheti mag�n, mennyire hasznos, ha k�pes megfeledkezni err�l a
kellemetlens�gr�l, m�gpedig �gy, hogy azt m�sfajta tev�kenys�g feledteti vele. Ez
teh�t egy pozit�v eg�szs�ges feled�s! �s ez m�r arra is utal, hogy nem vagyunk
teljesen tehetetlenek a kor�bbi �lett�rt�neteink hib�ib�l k�vetkez� karmikus
hat�sokkal szemben, amelyek betegs�gekben fejez�dnek ki. Hiszen azt kell mondjuk:
ha elismerj�k, hogy mindaz, ami az �letben a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt az
erk�lcsi, hangulati �s intellektu�lis �t�let al� tartozik, egy �letben nem �r olyan
m�lyre, hogy szervi betegs�g ok�v� legyen, ha azonban a hal�l �s egy �jabb sz�let�s
k�z�tti id�ben oly m�lyre s�llyedhet l�t�nkbe, hogy betegs�get okoz, akkor annak is
lehets�gesnek kell lennie, hogy ezt a folyamatot �jra visszaford�tsuk egy tudatos
processzuss�!
A k�rd�st �gy is fel lehet tenni: ha a betegs�gek mint szellemi vagy a l�lek
�ltal el�id�zett, illetve megtapasztalt m�s �lm�nyek karmikus hat�saik�nt �lik ki
magukat, ha teh�t ilyen okok �talakul�sai, nem volna-e az is elk�pzelhet� - vagy
tal�n semmit sem mondanak err�l nek�nk a szellemi t�nyek? -, hogy az �talakul�s
produktuma, a betegs�g elker�lhet�, m�gpedig annyiban, amennyiben a gy�gyul�si
folyamat helyett, ahelyett, ami szervi r�gi�kb�l nyerhet�, a betegs�g neveltet�s�nk
k�vetkezt�ben l�p fel, mint annak szellemi megfelel�je. Hogy mi, ha el�g okosak
vagyunk, a betegs�get egy szellemi folyamatt� alak�tjuk �t, �s az �nnevel�st, amit
a betegs�gen kereszt�l kell megval�s�tanunk, mondhatni, lelki er�nk �ltal vissz�k
v�ghez.
Hogy ezek a dolgok mennyire a t�nyek ter�let�hez tartoznak, azt ism�t egy
p�ld�val szeretn�m illusztr�lni. Itt azonban �jb�l hangs�lyoznom kell, hogy csak
olyan p�ld�kat eml�tek, melyeket a szellemtudom�ny al�t�maszt; nem hipot�ziseket,
felt�telez�seket teh�t, hanem eseteket. Ez�rt nem v�rhatnak teljess�get t�lem, mert
nem hipot�ziseket �ll�tok fel, hanem eseteket v�lasztottam, amelyeket olyanoknak
kell elfogadni, amilyenek. Tegy�k fel, valaki �let�nek k�s�bbi szakasz�ban kap
kanyar�t, mi pedig ennek az esetnek a karmikus �sszef�gg�s�t keress�k. Enn�l az
esetn�l azt l�tjuk, hogy a kanyar� a kor�bbi �let olyan esem�nyeib�l ad�d� karmikus
hat�s, melyet valahogy �gy jellemezhet�nk: a sz�ban forg� individuum kor�bbi
�let�ben olyasvalaki volt, aki nem sz�vesen t�r�d�tt a k�lvil�ggal, nem b�rdolatlan
egoizmusb�l, de m�gis nagyon sokat foglalkozott mag�val; olyan egy�nis�g volt
teh�t, aki sokat kutatott, sokat elm�lkedett, de nem a k�lvil�g t�nyeivel
kapcsolatban, hanem ink�bb a lelk�n bel�l. Ma is nagyon sok olyan embert
tal�lhatnak, akik azt hiszik, hogy magukba z�rts�ggal, t�pel�d� t�preng�ssel �s �gy
tov�bb, eljuthatnak a vil�g rejt�ly�nek a megold�s�hoz. Az �ltalam eml�tett
szem�lyis�g eset�ben arr�l volt sz�, hogy �gy pr�b�lt kij�nni az �lettel, hogy
mag�ban t�pel�d�tt arr�l, hogyan kell viselkedni egyik vagy m�sik esetben. Ennek
k�vetkezm�nye az � �let�ben a l�lek gyenges�ge lett, ami oda vezetett, hogy a hal�l
�s az �j sz�let�s k�z�tti l�tben olyan er�ket hozott l�tre, melyek a szervezetet
viszonylag k�s�i �letkorban kanyar�rohamnak tett�k ki.
Most azt k�rdezhetj�k: egyr�szt itt van a kanyar�roham, ami egy kor�bbi �let
fizikai-karmikus hat�sa. De mi a helyzet a l�lek �llapot�val? Hiszen a kor�bbi �let
karmikus hat�sa egy bizonyos lelki�llapot is.
 Ez a lelki�llapot �gy n�z ki, hogy a sz�ban forg� szem�ly abban az �letben,
melyben a kanyar�rohamot kapta, �jra meg �jra az �ncsal�s rabja volt. Itt teh�t az
�n�m�t�st kell a kor�bbi �let lelki- karmikus k�vetkezm�ny�nek tekinteni, a kanyar�
fell�p�s�t pedig ugyanazon �let fizikai-karmikus k�vetkezm�ny�nek.
T�telezz�k fel, ennek az egy�nnek, miel�tt a kanyar� fell�p, siker�lt volna
tennie valamit az�rt, hogy alapvet�en megjavuljon, azaz hogy a l�lek sz�m�ra olyan
er�t nyerjen, hogy ne legyen t�bb� kit�ve mindenfajta �ncsal�snak. Akkor ez az ily
m�don felhaszn�lt lelkier� oda vezetett volna, hogy a kanyar�ban val� megbeteged�s
elmarad, mert ami a szervezetben m�r a szervezet kialakul�sakor el�h�v�dott,
kiegyenl�t�d�sre tal�lt volna az er�sebb lelkier�k �ltal, melyeket az egy�n az
�nnevel�s �tj�n saj�t�tott el. Persze nem besz�lhetek f�l �ven �t err�l az egy
dologr�l, de ha k�r�ln�znek az �letben, el�g t�volra, sz�les l�t�k�rt �ttekintve,
�s ha mindazokat a r�szleteket, melyeket a tapasztalat k�n�l, az itt megadott
kiindul�pont alapj�n venn�nk szem�gyre, akkor minden esetben �gy tal�ln�nk, hogy a
k�ls� tud�s teljes eg�sz�ben meger�s�ti - a legkisebb r�szletekig! - mindazt, amit
itt elmondtunk. Az, amit a kanyar�r�l mondtam, olyan szempontokhoz vezet, melyek
megmagyar�zz�k, hogy mi�rt tartozik �ppen a kanyar� a gyakori gyermekbetegs�gek
k�z�. Mert az eml�tett tulajdons�gok nagyon sok �letben el�fordulnak. K�l�n�sen
bizonyos peri�dusokban d�h�ng�tt ez a betegs�g nagy gyakoris�ggal. Ha pedig k�s�bb
egy ilyen szem�ly a l�tbe l�p, amilyen gyorsan lehet, korrig�lni akarja ezt a
ter�letet a sz�let�s �s a szok�sos gyermekbetegs�gek fell�p�se k�z�tt, m�gpedig a
szervi �nnevel�s gyakorl�s�val, amit a kanyar�soknak kell v�gigj�rniuk, hiszen
ebben a korban lelki nevel�sr�l rendesen m�g nem lehet sz�.
Mindebb�l l�that�: val�ban elmondhatjuk, hogy a betegs�g bizonyos
vonatkoz�sban �jra visz- szaalak�that� szellemi folyamatt�. Roppant jelent�s�ggel
b�r, hogy ez a folyamat, mint egy �letalap- elv jut a l�lekbe, egy olyan felfog�st
eredm�nyezve, mely gy�gy�t�lag hat a l�lekre! A mi korunkban nem lehet k�l�n�sen
csod�lkozni azon, hogy a l�lekre oly kev�ss� lehet hatni. Aki pedig �tl�t e koron,
szellemtudom�nyos szempontb�l meg�rti majd, hogy mi�rt v�lhat oly sok orvos, oly
sok gy�gyszer�sz materialist�v�. Mert k�ts�gbeesetten �ll a lelki befoly�s k�rd�se
el�tt! Hiszen az emberek nagy r�sze egy�ltal�n nem foglalkozik olyasmivel, aminek
gy�m�lcs�z� ereje van. Az a rengeteg anyag, ami ma a szokv�nyos irodalmon kereszt�l
�rad sz�t, semmi gy�m�lcs�z� er�t nem ad a lelkeknek. Ez�rt �rez az, aki a
szellemtudom�ny�rt tenni akar valamit, a szellemtudom�nyos m�k�d�sben a sz�
legnemesebb �rtelm�ben �p�t� sz�nd�kot, mert a szellemtudom�ny tud�sa ism�t
olyasvalamit ad az emberis�gnek, ami �gy �rad be a lelkekbe, hogy elvonja a lelket
a testi szervezett�l. De nem szabad �sszet�veszteni egy ilyen mozgalom kezdet�n
fell�p� dolgot azzal, amiv� a mozgalom t�nylegesen v�lhat. A szellemtudom�nyos
mozgalomba is bejuttatnak olyan dolgokat, amelyek a k�lvil�gban h�d�tanak, vagyis
az emberek, amikor szellemkutat�k lesznek, pontosan ugyanazokat az �rdekeket viszik
bele nagy sz�mban a szellemtudom�nyba, amikkel a kinti dolgok ir�nt b�rnak,
mindazokkal a rossz szok�sokkal egy�tt, amikkel addig rendelkeztek. Sos-sok minden
bejut �gy a kor �rnyoldalaib�l. Hogyha azut�n megmutatkozik az illet� �rnyoldala,
azt mondj�k, a szellemtudom�ny tette. Ez pedig term�szetesen igen olcs� inform�ci�.
Amikor a karmikus sz�lak ilyen sz�v�d�s�t l�tjuk egyik inkarn�ci�b�l a
m�sikba, az erre vonatkoz� igazs�got m�g csak egyik oldalr�l ragadtuk meg. Aki
k�pes meg�rezni, hogyan h�z�dik inkarn�ci�t�l inkarn�ci�ig a karmikus fon�l, abban
sok k�rd�s mer�l fel, melyeket el�ad�saink sor�n m�g �rinteni fogunk. Mindenekel�tt
azt a k�rd�st kell �rinten�nk, hogyan tegy�nk k�l�nbs�get egy olyan betegs�g
k�z�tt, melyn�l megadhat� egy k�ls� ok, �s egy olyan betegs�g k�z�tt, mely teljes
eg�sz�ben az emberi szervezet hajlam�ban gy�kerezik, olyannyira, hogy azt hiszik:
ami ebben az esetben fenn�ll, elint�zhet� annak kijelent�s�vel, hogy teljesen
mag�t�l j�tt a betegs�g, nincs k�ls� ind�t�ka. - Nem eg�szen �gy �llnak a dolgok.
M�s szempontb�l n�zve m�gis jogosan elmondhat�, hogy vannak olyan betegs�gek,
melyekre az ember bensej�n�l fogva k�l�n�sen hajlamos. Ennek ellen�re sz�mos
betegs�gszimpt�m�t illet�en m�gis r� lehet mutatni k�ls� okra. Term�szetesen nem
mindegyikn�l, de p�ld�ul, ha elt�rj�k az egyik l�bunkat, k�nytelenek vagyunk k�ls�
okokat felsorakoztatni. Azt is a k�ls� okoz�k k�z� kell sz�m�tanunk, amit a vihar
v�lt ki, s �pp�gy sok-sok olyan betegs�get, melyeknek oka a rossz v�rosi lak�sokban
keresend�. Itt igen t�g ter�let ny�lik el�nk. S annak, aki tapasztalt szemmel n�zi
a vil�got, most m�r az is �rthet� lesz, hogy a mai orvostudom�ny divatir�nyzata
od�ig jutott, hogy a betegs�g okait k�ls� behat�sokban, k�l�n�sen a baci- lusokban
keresse. Nem ok n�lk�l jegyezte meg err�l egy szellemes �r: ma �gy j�nnek a
betegs�gek a bacilusokb�l, ahogy valaha azt mondt�k, a betegs�gek Istent�l vagy az
�rd�gt�l j�nnek. A 13. sz�zadban azt mondt�k, a betegs�g Istent�l val�, a 15.
sz�zadban azt, hogy az �rd�gt�l. K�s�bb azt �ll�tott�k, hogy a betegs�gek k�l�nb�z�
nedvekb�l sz�rmaznak, ma pedig azt, hogy a bacilusokt�l. Ezek a n�zetek azonban az
id�k sor�n eleny�sztek.
Az ember betegs�g�vel vagy eg�szs�gess�g�vel kapcsolatban teh�t k�l�nb�z�
okokr�l kell besz�ln�nk. A mai ember k�nnyen k�s�rt�sbe esik, hogy olyan szavakat
haszn�ljon, melyek alapj�ban v�ve nagyon alkalmasak r�, hogy eg�sz
vil�gfelfog�sunkat megzavarj�k. Ha valaki, aki kor�bban teljesen eg�szs�ges volt,
egy influenza vagy dift�ria �ltal fert�z�tt ter�letre megy, �s megbetegszik, a mai
ember eg�szen bizonyos, hajlamos lesz kijelenteni, hogy az illet� az�ltal sz�vta
mag�ba a betegs�g cs�r�j�t, hogy arra a k�rny�kre ment, �s k�nnyen alkalmazza majd
a v�letlen sz�t. Oly k�ny- nyen besz�lnek ma a v�letlen befoly�s�r�l! - A v�letlen
sz� egyfajta krucifix valamennyi vil�gn�zet sz�m�ra. �s am�g az ember val�j�ban meg
sem pr�b�lja, hogy valamennyire is tiszt�ba j�jj�n azzal, amit oly k�nnyen h�vnak
v�letlennek, nem juthat el�bbre egy valamennyire is kiel�g�t� vil�gn�zetig. A
fejezet kiindul�pontj�hoz �rt�nk teh�t: az ember term�szetes �s v�letlen
megbeteged�seihez. Ezt azonban nem t�rgyalhatjuk m�sk�pp, mint hogy ma
bevezet�sk�nt megpr�b�lunk n�mi f�nyt vetni a v�letlen sz�ra.
Maga a v�letlen nem olyasvalami-e, ami gyanakv�v� tehetne benn�nket azir�nt,
amit a v�letlennel kapcsolatban ma olyan k�nnyen gondol az ember? Egyszer kor�bban
m�r felh�vtam a figyelmet arra, hogy egy szellemes, okos ember a 18. sz�zadban nem
t�vedett eg�szen, mikor arr�l a szok�sr�l, hogy a nagy felfedez�knek, feltal�l�knak
stb. szobrot �ll�tanak, kijelentette, hogy ha a t�rt�nelem foly�s�t objekt�ven
szeml�ln�nk, a legt�bb szobrot felt�tlen�l a "V�letlennek" kellene �ll�tani. �s
furcsa m�d, ha az ember belem�lyed a t�rt�nelembe, meglep� felfedez�sekre bukkan
am�g�tt, amit a v�letlen takar. Mes�ltem �n�knek, hogy a t�vcs� feltal�l�sa a
j�t�knak k�sz�nhet�, annak, hogy egy optikus m�hely�ben gyermekek optikai �vegekkel
sz�rakoztak; s ek�zben kialakult egy olyan konstell�ci�, melynek k�vetkezt�ben
valaki �ssze�ll�totta a t�vcs�vet. Utalhatunk a h�res pisai d�m l�mp�j�ra is, mely
m�r kor�bban emberek ezrei el�tt ugyanazzal a szab�lyszer�s�ggel lengett, mint
ahogy Galilei l�tta. De els�k�nt Galilei pr�b�lta ki, hogyan esnek egybe ezek a
leng�sek saj�t v�rkering�s�nek menet�vel, s ez�ltal jutott el az ingat�rv�ny
felismer�s�hez. Pedig eg�sz kult�r�let�nk m�s sz�nt kapott volna, ha az ingat�rv�ny
nem l�tezne! Pr�b�lj�k csak meg, hogy p�ld�ul az emberis�g fejl�d�s�ben tal�lnak-e
�rtelmet, s hogy ut�na elmondhatn�k-e m�g mindig, hogy csup�n a v�letlen
uralkodott, p�ld�ul Galilei eset�ben, hogy az vezette �t ehhez a fontos
felfedez�shez!
Gondoljuk el, mit jelent a lutheri bibliaford�t�s az eur�pai vil�g
kult�rorsz�gai sz�m�ra! Tiszt�ban kellene lenn�nk vele, milyen m�lyrehat� befoly�st
gyakorolt ez a ford�t�s a vall�sos �rz�letre �s gondolkoz�sra, m�sr�szt annak
kialakul�s�ra, amit irodalmi n�met nyelvnek nevez�nk. Csak a t�nyt akarom itt
lesz�gezni an�lk�l, hogy arr�l besz�ln�k, hogyan gondolkozzon err�l az ember; csak
azt k�v�nom hangs�lyozni, hogy e ford�t�snak milyen m�lys�ges hat�sa volt. S m�gis
meg kellene pr�b�lni megtal�lni az �rtelm�t annak, amit az emberis�g nevel�s�ben a
lutheri bibliaford�t�s t�bb �vsz�zadon kereszt�l eredm�nyezett. Ha e ford�t�s
�rtelm�t megk�s�rlik megtal�lni, akkor amell�, amit a 16-18. sz�zad �ta tart�
fejl�d�s �rtelm�r�l oly okosan, ahogy csak lehet, el tudnak mondani, �ll�ts�k oda a
k�vetkez� t�nyt:
Luther �let�nek egy bizonyos pontj�ig elm�ly�lten foglalkozott mindazzal, ami
saj�t szem�ly�t egyfajta Isten gyermek�v� tehette volna a bibliai olvasm�nyok
seg�ts�g�vel. Az �goston- rendiek szok�s�t�l elt�r�en, akik az egyh�zaty�k
sz�vegeinek olvas�s�t r�szes�tett�k el�nyben, Luther mag�nak a Biblia olvas�s�nak
az �lvezet�ben mer�lt el. De minden amellett sz�lt, hogy az � lelk�ben az
istengyermekis�gnek egy �tfog� �rz�ss� kellett t�gulnia. Ilyen tekintetben
folytatta teol�gustan�ri hivat�s�t az els� wittenbergi szakaszban. A t�ny teh�t,
amit ki szeretn�k emelni, az az, hogy Lutherben volt bizonyos ellen�rz�s a
teol�giai doktori c�m megszerz�s�vel szemben. T�ny, hogy egy v�letlen t�rgyal�s
folyam�n, amikor az erfurti �goston-rendi kolostorb�l egy r�gi bar�tj�val t�rgyalt,
val�s�ggal r�besz�lt�k, hogy szerezze meg a doktori c�met. Ez pedig azt jelentette,
hogy �jb�l tanulm�nyoznia kellett a Bibli�t. A bar�tj�val val� v�letlen egy�ttl�t
teh�t a Biblia �jb�li tanulm�nyoz�s�hoz vezetett, k�s�bb pedig mindahhoz, ami e
munk�ban kifejez�sre jutott.
Nos, pr�b�lj�k egym�s mell� tenni az ut�bbi �vsz�zadokr�l tett
meg�llap�t�saink �rtelm�t �s azt a t�nyt, hogy Luther egyszer egy�tt �lt azzal a
bizonyos bar�ttal, engedte mag�t r�besz�lni a teol�giai doktori s�veg
megszerz�s�re: �s akkor nagyon furcsa, groteszk �sszehasonl�t�sra k�nyszer�lnek a
fejl�d�s �rtelme �s a v�letlen esem�nye k�z�tt.
Amit az elmondottakb�l k�zvetlen�l ki fognak olvasni, az az, hogy a v�letlen
jelent�s�g�vel tal�n m�gis m�sk�pp �ll a dolog, mint ahogy az ember �ltal�ban
gondolja. Az ember �ltal�ban azt gondolja, hogy a v�letlen olyasvalami, amit
�gymond term�szeti t�rv�nyekkel �s az �let t�rv�nyeivel egy�ltal�n nem lehet
teljesen megmagyar�zni, hogy a v�letlen egyfajta f�l�sleg azzal szemben, amit meg
lehetne magyar�zni. Az im�nt elmondottakhoz vegy�k m�g hozz� azt a t�nyt, ami m�r
eddig is seg�tett az �let sz�mos oldal�nak meg�rt�s�n�l: hogy az ember egy�nis�g�n
bel�l a f�ldi l�t �ta al� van rendelve a luciferi �s az ahrim�ni princ�pium k�t
erej�nek. Ezek az er�k �s princ�piumok folyamatosan belej�tszanak az emberbe,
mialatt a luciferi er�k ink�bb azzal hatnak, hogy az ember asztr�ltest�nek belsej�t
ragadj�k meg, az ahrim�ni er�k pedig az�ltal m�k�dnek ink�bb, amit az ember a k�ls�
benyom�sokban kap. Abban, amit a k�lvil�gb�l magunkba enged�nk, abban rejlenek az
ahrim�ni er�k, s abban, ami a l�lekben kedvk�nt �s kedvtelens�gk�nt, indulatokk�nt
stb. jelentkezik �s m�k�dik, abban vannak a luciferi er�k. A luciferi �s ahrim�ni
princ�piumok viszont egyar�nt odavezetnek, hogy az ember k�l�nb�z�
szemf�nyveszt�seknek adja �t mag�t. A luciferi princ�pium odavezet, hogy saj�t
bens�nkre vonatkoz�an t�ved�sek �ldozatai vagyunk, hogy saj�t bens�nkr�l hamisan
�t�lhet�nk, hogy egy ill�zi�t d�delget�nk magunkban. Ha az �letet j�zanul n�zik,
nem fog nehez�kre esni saj�t lelk�kben is felfedezni ezt a maj�t. Pr�b�lj�k
megfigyelni, milyen v�gtelen�l gyakori jelens�g, hogy az ember bebesz�li mag�nak:
ezt vagy azt, ilyen vagy olyan okb�l teszi. �ltal�ban azonban eg�szen m�s okb�l
teszi, olyan okb�l, amely sokkal m�lyebben rejlik, de az ember felsz�nes tudat�val
eg�szen m�sk�pp magyar�zza cselekedeteit, melyekre a d�h vagy a szenved�ly vitte
r�. Az ember ugyanis l�nyegtelenn� pr�b�lja tenni mindazt, ami a vil�g r�sz�r�l nem
kap megbecs�l�st. �s ha egy embert nagyon �nz� indulatok hajtanak valamire, gyakran
fogj�k tapasztalni, hogy nyersen goromba �nz� hajlamait egy �nzetlen lepelbe
burkolja, �s m�g magyar�z- gatja, hogy a dolognak mi�rt kellett megt�rt�nnie.
Legt�bbsz�r azonban az ember maga sem tudja, hogy �gy j�r el. Amikor tudja, akkor
rendszerint m�r fell�p egy kezdeti javul�s, bizonyos fok� sz�gyen�rzet k�s�ret�ben.
A legrosszabb, hogy az embert lelke m�ly�r�l hajtja valami, �s � ut�lag tal�lja ki
a mot�vumot, az ind�t�kot, ami miatt azt a bizonyos tettet elk�vette. De mert ma
oly alacsony a pszichol�giai m�velts�g �s k�pz�s, ez�rt lehet az igazs�g oly
groteszk form�it l�trehozni, amilyeneket a mai materialista pszichol�gusok
eseteiben l�tunk. Ezek a pszichol�gusok eg�szen saj�ts�gosan �rtelmezik az �letet.
Az, aki szellemkutat�k�nt �szrevesz egy-egy ilyen t�nyt, �tl�t annak val�di
jelent�s�g�n is, amit �gy jellemezhet�nk, hogy a k�t dolog val�ban egy�ttm�k�dik: a
tudat �s az, ami a tudatk�sz�b alatt, mint m�lyebb ok m�k�dik. Ha azonban egy
materialista pszichol�gus ezt �szreveszi, � a dolgot m�sk�pp kezeli. Azonnal
kispekul�l egy elm�letet arr�l, hogy miben k�l�nb�zik az �r�gy, amelyet az ember
tett�vel kapcsolatban felt�telez, �s a tulajdonk�ppeni mot�vum. - Ha p�ld�ul egy
pszichol�gus a ma oly gyakran t�rgyalt di�k�ngyilkoss�gr�l besz�l, akkor azt
mondja: amit erre �r�gyk�nt felhoznak, az nem a val�di ind�t�ok; a t�nyleges
mot�vumok sokkal m�lyebben rejlenek: legt�bbsz�r a f�kevesztett nemi �letben.
Ezeket a mot�vumokat pedig �talak�tj�k �gy, hogy azok azut�n a tudatban ilyen vagy
olyan okok l�tszat�t keltik.
Egy ilyen dolog gyakran hely�nval� is lehet. �m valaki, akit a val�ban m�ly
pszichol�giai gondolkoz�sm�d csak kev�ss� is meg�rintett, sosem tenn� ezt �tfog�
te�ri�v�. Egy ilyen elm�letet k�nny� megd�nteni, hiszen meg kellene gondolni: ha
val�ban �gy �ll a dolog, hogy az �r�gy semmi �s a mot�vum minden, akkor ezt a
pszichol�gusokra is alkalmazni kellene, azt mondva: n�lad is teh�t csak �r�gy, amit
itt el�adsz �s elm�letk�nt kifejtesz; keress�k meg a m�lyebb okokat, s esetleg az
�ltalad megadott okok is pontosan ugyanolyan term�szet�ek lesznek. - Ha egy ilyen
pszichol�gus komolyan megtanulta volna, hogy mi�rt lehetetlen az al�bbi
k�vetkeztet�sre �p�l� �t�let: minden kr�tai hazudik, �s hogy egy ilyen �t�let
hamis, ha egy kr�tai mondja; ha megtanulta volna annak alapj�t, hogy ez mi�rt van
�gy, akkor azt is megtanulta volna, milyen k�l�n�s k�rben forg� k�vetkeztet�sek
j�nnek l�tre az�ltal, hogy bizonyos ter�leteken az �ll�t�sok saj�t magukra
visszaford�tha- t�k. De sajnos irodalmunk �sszess�g�ben rendk�v�l csek�ly a val�ban
m�lyebb m�velts�g. Emiatt az emberek �ltal�ban �szre sem veszik t�bb�, amit saj�t
maguk m�velnek. �pp ez�rt a szellemtudom�ny sz�m�ra egyenesen sz�ks�gszer�, hogy
minden szempontb�l ker�lje a logikai zavaross�gokat. E logikai konf�zi�kat azok a
modern filoz�fusok ker�lik el legkev�sb�, akik a l�lektudo- m�nnyal foglalkoznak.
P�ld�nk tipikus erre vonatkoz�an. �s l�tszik rajta a cselfog�s, amit a luciferi
befoly�s �z az emberrel oly m�don, hogy lelki �let�t egy maj�ra v�ltoztatja, �s
hogy teljesen m�s motiv�ci�kat sz�nlelhet, mint amik a bensej�ben val�ban m�k�dnek.
Ezen a ter�leten az embernek meg kellene pr�b�lkoznia egy szigor�bb
�nnevel�ssel. A szavakat ma �ltal�ban nagyon k�nnyen haszn�lj�k. A szavak azonban
sz�rnyen f�lrevezet�ek. �s ha egy sz� csak sz�pen hangzik, �s csak egy kicsit is
azt a benyom�st kelti, hogy a mondat egy j�t�kony tettet k�pvisel, akkor m�r a
mondat sz�p hangz�sa is f�lrevezet, elhiteti, hogy a sz�ban forg� mot�vum a
l�lekben van, mik�zben val�j�ban az �nz�s princ�piuma b�jhat meg m�g�tte, amir�l az
illet�nek esetleg sejtelme sincs, mert egy�ltal�n nem t�rekszik val�di �nismeretre.
�gy l�tjuk hatni Lucifert az egyik oldalon. Hogyan hat Ahrim�n a m�sik oldalon?
Ahrim�n az a princ�pium, amely �rz�kel�seinkbe keveredik, �s k�v�lr�l hatol
bel�nk. Ahrim�n a leger�sebben azokban az esetekben hat, ahol az az �rz�s�nk: itt
m�r nem boldogulsz a gondolkoz�ssal, itt egy kritikus ponthoz �rt�l
gondolkoz�soddal, itt a gondolkoz�s elakad, mint egy gondolatgubancban. - Itt az
ahrim�ni princ�pium ragadja meg az alkalmat arra, hogy a k�lvil�gb�l egy r�sen
kereszt�l bel�nk hatoljon. Ha k�vetj�k a vil�gesem�nyek foly�s�t, �s a
legnyilv�nval�bb esem�nyeket vessz�k szem�gyre, ha p�ld�ul nyomon k�vetj�k a mai
fizik�t addig a pillanatig, ahol Galilei a pisai d�mban a leng� temploml�mpa el�tt
�lt, akkor az esem�nyekb�l olyan gondolath�l�t sz�het�nk, amely a dolgokat k�nnyen
megmagyar�zza, a dolgok minden�tt megmagyar�zhat�kk� v�lnak sz�munkra. Ott azonban,
azon a helyen, ahol a leng� temploml�mp�hoz �r�nk, �sszekusz�- l�dnak gondolataink.
Ott van az ajt�, ahol az ahrim�ni er�k a leger�sebben nyomulnak bel�nk, ahol meg�ll
gondolkoz�sunk, miel�tt a jelens�gb�l felfogn� azt, amit a j�zan �rtelem visz bele
a dolgokba. Ott pedig ott van az is, amit v�letlennek h�vnak. A v�letlen ott van,
ahol Ahrim�n a legvesz�lyesebb. Az ember azokat a jelens�geket nevezi v�letlennek,
amelyekn�l az ahrim�ni befoly�s k�vetkezt�ben a legk�nnyebben csal�dhat.
�gy fogja az ember megtanulni annak alaki �rt�s�t, hogy a dolgok term�szete
nem olyan, hogyha valahol ind�ttat�st �rez, a v�letlenr�l kezdjen el besz�lni,
hanem hogy a dolgok rajta �llnak, az � fejl�d�s�t�l f�ggenek. Igen, az ember
k�nytelen lesz fokozatosan, mindink�bb r�nevelni mag�t arra, hogy a maj�n, az
ill�zi�n �thatoljon, ami annyit jelent, hogy �pp ott kell �tl�tnia a dolgokon, ahol
Ahrim�n a leger�sebben hat. �s ahol a betegs�gek fontos okair�l kell sz�lnunk, s
f�nyt der�teni egyes betegs�gek lefoly�s�ra, ott a jelens�geket err�l az oldalr�l
kell megragadnunk. El�sz�r azt pr�b�ljuk meg�rteni, mennyire nem v�letlen, hogy ha
valaki �pp azzal a vonattal utazik, amelyen �let�t vesztheti, vagy azt, hogyan is
�llnak azok a dolgok, melyeknek k�vetkezt�ben valaki �pp egy bizonyos id�ben fog
valamilyen k�v�lr�l hat� betegs�gcs�ra, vagy valamilyen m�s betegs�gi ok hat�sa al�
ker�lni. Amennyiben tiszt�bb ismeretekkel tudunk ut�naj�rni a dolgoknak, k�pesek
lesz�nk m�g m�lyebben felfogni, mi a betegs�g �s az eg�szs�g mibenl�t�nek igazi
l�nyege �s jelent�s�ge az emberi �let sz�m�ra.
Ma r�szletesebben r� kellett mutatnom, hogyan vezet az ember belsej�ben
Lucifer az ill�zi�hoz, Ahrim�n pedig a k�ls� �rz�kel�sbe keveredve a maj�hoz; hogy
a luciferi hat�s, az, ha az ember egy hamis mot�vummal �m�tja mag�t, �s hogy a
jelens�gek vil�g�val szembeni hamis v�leked�sek - az �n�m�t�sok Ahrim�non kereszt�l
- a v�letlen elfogad�s�hoz vezetnek benn�nket. Erre az alapra sz�ks�g�nk van,
miel�tt megmutathatn�m, hogyan m�k�dnek a karmikus esem�nyek, azaz a kor�bbi �let
eredm�nyei, melyek az embern�l ott is hatnak, �s ott is magyar�zatot adnak az
esem�nyekre, ahol l�tsz�lag v�letlen ind�t�kok sz�lik a betegs�g l�trej�tt�t.

HATODIK ELOADAS
Az �letbalesetek karm�hoz val� viszonya
Az m�g k�nnyen �rthet�, hogy ha a tegnap �s a tegnapel�tt jelzett �rtelemben,
az ember bensej�b�l egy betegs�gok �rv�nyre jut, akkor karmikus t�rv�nyszer�s�g
m�k�dhet. Ha azonban a betegs�gok bizonyos �rtelemben k�v�lr�l hat befel� - �s mily
gyakran keresi ma a tudom�ny a betegs�g ok�t k�v�l, a fert�z�sben -, ha teh�t
tekintet�nknek els�sorban a betegs�g k�ls� ind�t�k�ra kell ir�nyulnia: hogy azut�n
a karmikus t�rv�nyszer�s�g, teh�t az, amit az ember kor�bbi �lete �lm�nyeinek �s
cselekedeteinek hat�sak�nt hoz mag�val a sz�let�ssel, oly m�don is tud hatni, hogy
a k�ls� betegs�gokokat is megteremti, az egyel�re m�g sokak sz�m�ra, �s tal�n
joggal, kev�ss� �rthet�. M�gis, ha a karma tulajdonk�ppeni l�nyeg�t tov�bbra is
nyomon k�vetj�k, nemcsak megtanulhatjuk, hogyan f�gghetnek �ssze k�ls� okok azzal,
amit kor�bbi �let�nkben tett�nk �s meg�lt�nk, de azt is fogjuk �rteni, hogy az �let
k�ls� balesetei, amelyek benn�nket �rnek, teh�t olyan esem�nyek, melyeket ma oly
sz�vesen nevezhetn�nk v�letlennek, t�rv�nyszer� �sszef�gg�sben �llhatnak a kor�bbi
�let lefoly�s�val. Mindenesetre, ha �ppen ezeket az emberi felfog�sunk �ltal
val�j�ban elkend�z�tt viszonyokat akarjuk megvil�g�tani, m�g m�lyebbre kell
hatolnunk az emberi l�ny term�szet�nek eg�sz�be.
Tegnap annak megmutat�s�val z�rtuk vizsg�l�d�sainkat, hogyan k�n�lja a
v�letlen val�j�ban mindig elkend�z�tt alakban a k�ls� esem�nyeket, mert �pp amikor
a v�letlenr�l besz�l�nk, �ll fenn a legnagyobb, a k�ls� csal�d�s lehet�s�ge, amit
az ahrim�ni hatalmak id�znek el�. Ez alkalommal teh�t ilyen v�letlenek l�trej�tt�t,
mint egyedi eseteket fogjuk megvizsg�lni, vagyis az olyan esem�nyek l�trej�tt�t,
amelyeket a mindennapi �letben "v�letleneknek" neveznek.
Mindenekel�tt el�re kell bocs�tanunk egy t�rv�nyt: van n�h�ny dolog az
�letben, melyet a "bel�lr�l j�v�" kifejez�ssel illet�nk, "az ember bensej�b�l
sz�rmaz�nak" h�vunk, ami m�r �nmag�ban l�tszatalakot �lt, mert vannak dolgok,
melyeket els� pillant�sra az ember bensej�b�l j�v�nek hisz�nk, de ha t�l jutunk az
ill�zi�n, m�ris mintegy k�v�lr�l befel� �raml� valamit kell megnevezn�nk. Ilyesmi
mindig ott mer�l fel, ahol olyan emberi �lm�nyekkel, olyan hat�sokkal van dolgunk,
melyeket az "�r�k�lt jelleg" n�vvel ruh�znak fel. Az �r�k�lt jelleg, melynek l�t�t
- �gy t�nik - mintha csak az magyar�zn�, hogy el�deinkn�l is megvolt, a legnagyobb
m�rt�kben felfoghat� �gy, mintha b�neink n�lk�l, a mi r�szess�g�nk n�lk�l maradt
volna r�nk. Az is k�nnyen lehet, hogy t�vesen tesz�nk k�l�nbs�get a k�z�tt, amit
kor�bbi inkarn�ci�nkb�l hozunk magunkkal �s a k�z�tt, amit a sz�l�kt�l �s
nagysz�l�kt�l �r�k�lt�nk. Az �jrabel�p�s egy megtestes�l�sbe azonban semmik�ppen
sem �gy t�rt�nik, mintha minden bens�nkkel �sszef�gg� ind�t�k n�lk�l ehhez vagy
ahhoz a sz�l�p�rhoz, egyik vagy m�sik n�phez, erre vagy arra a vid�kre sodr�dn�nk.
Ezt semmik�ppen sem t�telezhetj�k fel azokr�l az �r�kl�tt jegyekr�l sem, melyek nem
tartalmaznak betegs�gtendenci�kat; ink�bb azt mondhatjuk: ha p�ld�ul egy csal�dban,
mint a Bach-csal�d, sok-sok gener�ci�n kereszt�l, �jra meg �jra kisebb nagyobb
tehets�g� zen�szek sz�lettek - az egyik �ltal�ban kiemelked�bb, de a Bach-csal�dban
t�bb mint h�sz t�bb�-kev�sb� tehets�ges zen�sz sz�letett -, akkor k�nnyen azt
hihetn�nk, hogy tiszt�n �r�kl�si �gakr�l van sz�, hogy teh�t az ismertet�jegyek az
el�d�kt�l �r�kl�dnek, �s hogy az ember �pp az�rt, mert ezek a jegyek l�teznek,
bizonyos, a kor�bbi inkarn�ci�b�l mag�val hozott tulajdons�gokat zenei tehets�gg�
fejleszthet ki. Mindez azonban nem �gy van, a dolog teljesen m�sk�pp �ll.
Tegy�k fel, hogy valakinek a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt alkalma ny�lna sz�mos
zenei benyom�st szerezni �lete folyam�n. Ezek a zenei benyom�sok azonban ebben az
�letben �rintetlen�l hagyj�k, azon egyszer� okn�l fogva, hogy nincs zenei hall�sa.
Az �let egy�b benyom�sai nem fogj�k ugyan�gy �rintetlen�l hagyni, nem fognak
elmenni mellette, mert szervei �gy vannak fel�p�tve, hogy �lm�nyeit �s benyom�sait
egy�ni k�pess�gekk� tudja �talak�tani. Ez�rt azt mondhatjuk, egy embernek lehetnek
olyan benyom�sai, melyeket mint utols� sz�let�s�vel hozott hajlamokat k�pess�gekk�
�s tehets�gekk� tud fejleszteni, m�s benyom�sait viszont, �sszkarm�j�nak
megfelel�en - mert nem kapta meg a megfelel� hajlamokat -, nem alak�thatja �t
k�pess�gekk�. Ezek a benyom�sok az�rt l�teznek persze, elrakt�roz�dnak �s a hal�l
�s a sz�let�s k�z�tt olyan k�l�n�s tendenci�v� form�l�dnak, hogy a k�vetkez�
inkarn�ci�ban �lik ki magukat. Ez a tendencia pedig oda vezeti az embert, hogy a
k�vetkez� �letben testis�g�t �ppen egy olyan csal�dban keresse, amely �t a sz�m�ra
megfelel� hajlamokhoz tudja juttatni. Ha teh�t valakinek igen sok zenei benyom�sban
volt r�sze, melyet rossz hall�sa miatt nem tudott �t�ltetni zenei k�pess�gg� vagy
zenei �lvezett�, akkor a l�lekben pontosan ez a k�ptelens�g fogja el�h�vni azt a
tendenci�t, hogy egy olyan csal�dba ker�lj�n, amely j� hall�st hagyhat r� �r�k�l.
�gy, mivel egy csal�dban a f�l fel�p�t�se �pp�gy �r�kl�dik, mint p�ld�ul az orr
form�ja, �rthet�, hogy ebbe a csal�dba mindazok az individuumok, akik - kor�bbi
inkarn�ci�juk k�vetkezt�ben - val�s�ggal szomjaznak a j� hall�sra, mindannyian
odanyomulnak. L�tjuk teh�t, hogy az ember valamely inkarn�ci�j�ban nem "v�letlen�l"
�r�kli a zenei hall�st, hanem ezeket az �r�kl�tt jegyeket � maga kereste,
t�nylegesen felkereste.
Ha egy ilyen embert sz�let�s�nek id�pontj�t�l figyelemmel k�s�r�nk, �gy t�nik,
mintha zenei hall�sa benne volna, a bensej�ben l�v� tulajdons�g lenne. Ha azonban
megfigyel�seinket sz�let�se el�ttr�l kezden�nk, akkor arra bukkann�nk, hogy a
megkeresett zenei f�l olyan valami, ami k�v�lr�l �rt el hozz�. A sz�let�s vagy a
fogamz�s el�tt a zenei f�l nem volt meg bensej�ben, ott csak a tendencia volt meg
egy ilyen f�lh�z val� sodr�d�sra. Az �jj�sz�let�s el�tt az a tulajdons�g, amelyet
mi k�s�bb �r�kl�tt tulajdons�gnak nevez�nk, egy k�ls� dolog, ami az emberhez jut,
ami fel� az ember maga siet. Ez a dolog azut�n a megtestes�l�ssel bens� valamiv�
v�lik, �s ember�nk bensej�ben l�p fel. - Ha teh�t �r�kl�tt hajlamokr�l besz�l�nk,
�jb�l egy l�tszatnak h�dolunk be, ami abban �ll, hogy valamit, ami �pp akkor v�lt
valami bens�v�, nem abban az id�pontban vizsg�lunk, amikor m�g k�ls� dolog volt.
Most pedig tegy�k fel a k�rd�st: nem lehets�ges-e, hogy �let�nkben, a sz�let�s
�s hal�l k�z�tt bek�vetkez� k�ls� esem�nyek eset�ben is �talakulhat valami, ha nem
hatoln�nk az eddigin�l is m�lyebbre a betegs�g �s az eg�szs�g l�nyeg�t illet�en. A
betegs�g �s az eg�szs�g jellemz�s�re m�r eml�tett�nk n�h�ny dolgot, s tudj�k, hogy
nem defini�lok, hanem megpr�b�lom a dolgokat fokozatosan jellemezni, fokozatosan
egyre t�bb ismertet�jegyet felsorakoztatni, hogy fokr�l fokra mind �rtehet�bb�
v�ljanak. Keress�nk h�t most az eddigiekhez k�pest m�g t�bb ismertet�jegyet.
Hasonl�tsuk �ssze a betegs�get �s az eg�szs�get valamivel, ami a norm�lis
�letben jelentkezik, hogy ez�ltal m�g m�lyebb dolgokra bukkanjunk, nevezetesen az
alv�ssal �s az �bred�ssel. Mi t�rt�nik az emberben, mik�zben az �brenl�t �s az
alv�s �llapota naponk�nt v�ltozik? Tudjuk, hogy alv�skor a fizikai test �s az
�tertest visszamarad az �gyban, a fizikai �s az �tertestb�l elmegy az aszt- r�ltest
�s az �n. Az elalv�s teh�t sz�munkra azt jelenti, hogy az �n �s az asztr�ltest
elhagyja a fizikai �s az �tertestet; ezzel szemben �bred�skor az asztr�ltest �s az
�n �jra behatol a fizikai �s az �tertestbe. �bred�sn�l teh�t az ember minden reggel
lemer�l a fizikai �s az �tertestbe, az asztr�ltesttel �s az �nnel egy�tt, amib�l
mint bels� ember tev�dik �ssze. - L�ssuk mi t�rt�nik a tekintetben, ami az ember
l�ny�ben az elalv�skor �s a fel�bred�skor, mint �lm�ny j�tsz�dik le.
Ha az elalv�s pillanat�t vessz�k szem�gyre, �gy �ll el�tt�nk, hogy mindazok az
�lm�nyek, melyek reggelt�l estig le-fel hull�mzanak �let�nkben, mindenekel�tt a
lelki �lm�nyek, az �lvezet �s a szenved�s, az �r�m �s a f�jdalom, a szenved�lyek,
elk�pzel�sek �s �gy tov�bb, egy tudatlanba mer�lnek al�. A norm�l �letben alv�s
k�zben egy tudattalannak adjuk �t magunkat. Mi�rt v�lunk �ntudatlann� az elalv�s
r�v�n? - Tudjuk, hogy az alv�s �llapot�ban egy szellemi vil�g vesz benn�nket k�r�l,
mik�nt az �brenl�t �llapot�ban a fizikai-�rz�ki vil�g dolgai �s t�nyei. Mi�rt nem
l�tjuk ezt a szellemi vil�got? A norm�l �tlag�letben a szellemi t�nyeket �s
dolgokat, melyek k�r�l�tt�nk vannak, az�rt nem l�tjuk, mert ez a l�t�s az emberi
�retts�g jelenlegi fok�n, elalv�st�l a fel�bred�sig, a legnagyobb m�rt�kben
vesz�lyes volna sz�munkra. Abban a pillanatban, amikor ma az ember tudatosan
�tl�pne abba a vil�gba, amely az elalv�s �s az �bred�s k�z�tt veszi k�r�l, j�llehet
asztr�lteste m�g a r�gi hold-id�ben elnyerte teljes alakj�t, ki�radna a
szellemvil�gba; az �n azonban nem tudn� ugyanezt megtenni, l�v�n hogy az �nnek a
f�ld-ideje alatt el�bb m�g tov�bb kell fejl�dnie, teljes kifejletts�g�t pedig csak
a f�ld-id� v�g�n fogja el�rni. Az �n m�g nincs annyira kifejl�dve, hogy teljes
tev�kenys�g�t kifejthesse az elalv�st�l az �bred�sig.
Azt az �llapotot, amibe az �n jutna, ha az ember tudatosan aludna el, ahhoz
hasonl�tjuk, mintha egy sz�nezett folyad�kb�l egy eg�szen kis mennyis�g� lenne, s
ezt bele�nten�nk egy v�zzel telt k�dba, �s hagyn�nk benne felold�dni. �gy ennek a
cs�ppnek a sz�n�b�l semmit sem lehet majd l�tni, mert igen nagy t�megben kellett
felold�dnia. - Valami ilyesmi t�rt�nik, amikor az ember az elal- v�skor kil�p a
fizikai �s az �tertestb�l. A fizikai �s �tertest az, ami az eg�sz emberi l�nyt
�sszefogja. Abban a pillanatban, amikor az asztr�ltest �s az �n mindk�t als� tagot
elhagyja, igyekeznek egym�st�l minden ir�nyban sz�tv�lni, az egyetlen t�rekv�s�k,
hogy fokozatosan kit�guljanak. �gy j�rna teh�t az �n, hogy felold�dna, �s j�llehet
az ember szeme el�tt lenn�nek a szellemvil�g k�pei, de azokkal az er�kkel, melyeket
egyed�l az �n tud kifejleszteni, teh�t �t�l�er�kkel, fogalmi k�pess�ggel �s �gy
tov�bb, nem tudn� k�vetni �ket, mivel az �n fel lenne old�dva, vagyis nem
ugyanazzal a tudattal k�vetn� ezeket, amellyel a mindennapi �llapotokat k�veti.
Mag�n k�v�l lenne, �sszekusz�lva, l�ny�t �s ir�ny�t vesztve �szna az asztr�l-
benyom�sok tenger�n. Ebb�l az okb�l teh�t, mert az �n az ember norm�lis �llapot�ban
m�g nem el�g er�s, az �n mindaddig vissza fog hatni az asztr�ltestre, �s meg fogja
akad�lyozni bel�p�s�t tulajdonk�ppeni otthon�ba, a szellemvil�gba, am�g az �n el
nem juthat mindenhov�, ahov� az asztr�ltest benyomul. Ezek szerint �rtelme �s j�
oka van annak, hogy elalv�skor elvesz�tj�k tudatunkat. Mert �n�nket nem tudn�nk
megtartani majd, amikor a f�ldfejl�d�s a v�g�hez �rkezett. Ez�rt nem fejleszthetj�k
ki asztr�ltest�nket tudati k�pess�geit illet�en.
Ennek pontosan az ellenkez�je k�vetkezik be, amikor az ember fel�bred. Amikor
fel�bred, �s al�mer�l a fizikai �s �tertestbe, val�j�ban meg kellene �lnie a
fizikai test �s az �tertest bens�j�t. Ezt azonban nem teszi. A fel�bred�s
pillanat�ban akad�lyozva van abban, hogy megpillantsa testis�g�nek bens�j�t, mert
figyelme nyomban a k�ls� �lm�nyekre terel�dik. L�t� ereje, megismer� ereje nem
ir�nyul bens�j�nek �ttekint�s�re, hanem a k�lvil�g fel� fordul. Ha az ember fel
tudn� fogni �nmag�t bens�j�ben, pontosan az ellent�te k�vetkezne be annak, mint ami
akkor l�p fel, amikor az ember az elalv�skor tudatosan be tud kapcsol�dni a
szellemvil�gba. Amit a f�ldi �let lefoly�sa alatt �nje r�v�n szellemiekben
megszerzett, az mind �sszezs�fol�dna, �s most az al�mer�l�s ut�n, teljes er�vel
hatna r� a fizikai �s az �tertestben. Ennek az lenne a k�vetkezm�nye, hogy minden,
ami csak a legkisebb m�rt�kben is �nz�, egoista tulajdons�g, teljes er�vel
kibontakoztatn� mag�t. Az ember pedig �nj�vel al�mer�lve, �s minden egyes r�sszel,
amivel al�mer�l, szenved�lyei, �szt�nei �s v�-
gyai egy mind er�sebb� v�l� �nz�sbe torkolln�nak. �szt�n�let�be �radna teljes
�nz�se. Hogy ez meg ne t�rt�njen, a k�lvil�g fel� fordul az ember, tudat�val nem
engedik le belseje m�lys�geibe.
Azoknak az elbesz�l�s�b�l is kit�nik, hogy mindez �gy van, akik mint
misztikusok, val�ban megpr�b�ltak bejutni az emberi bens�be. N�zzenek ut�na Eckhard
Mestern�l, Johannes Taulern�l vagy a t�bbi k�z�pkori misztikusn�l, akik val�ban
megtett�k az utat az emberi bens�be. Vannak teh�t olyan misztikusok, akik �tadt�k
magukat egy olyan �llapotnak, melyben figyelm�ket teljesen elford�tott�k mindarr�l,
ami a k�lvil�gb�l megragadta �ket, hogy al�sz�llhassanak saj�t bens�j�kbe. Olvass�k
�l a szentek vagy a misztikusok �letrajzait, akik megk�s�relt�k a saj�t bens�j�kbe
val� bejut�st. Mit tapasztaltak? K�s�rt�seket, t�mad�sokat �s hasonl�kat, amiket
�l�nk sz�nekkel �br�zolnak. Ez volt az, ami az �sszepr�selt asztr�ltestb�l �s az
�nb�l �rv�nyt szerzett mag�nak. Ez�rt k�vetelt�k minden�ron azok, akik, mondjuk
mint misztikusok, �ps�gben akartak lejutni saj�t bens�j�kbe, hogy a lesz�ll�s
m�rt�k�nek ar�ny�ban az �nt ki kell oltani. Mi t�bb, Eckhard Mester tal�lt egy sz�p
sz�t is a saj�t testis�gbe val� lesz�ll�s kifejez�s�re. "Ell�ttelen�l�s"
(Entwerdung) - mondja, ami annyit jelent: az �nt kioltani. Olvass�k el a N�met
teol�gi�ban, ahogy a szerz� az emberi bens�be vezet� misztikus utat �br�zolja,
amilyen nyomat�kosan hangs�lyozza, hogy az, aki a testis�gbe al� akar sz�llni,
t�bb� ne saj�t �nj�b�l cselekedjen, de Krisztus cselekedjen benne, aki eg�szen
�tj�rja. Nem nekik kell gondolkozniuk, �rezni�k �s akarniuk, hogy ne az j�jj�n ki
bel�l�k, ami szenved�lyk�nt, �szt�nk�nt �s v�gyk�nt �l benn�nk, hanem az jusson
k�v�lre, ami Krisztusk�nt �rad bel�j�k. Ez�rt mondja P�l: "Nem �n, hanem Krisztus
�nbennem!" Ezekb�l a m�lys�gekb�l ilyen dolgok ker�lnek el�.
Az �bred�st �s az elalv�st az emberi l�ny bels� �lm�nyek�nt ilyenk�ppen
�br�zolhatjuk: a fel�bred�s az �sszepr�selt �n lemer�l�se az ember testis�g�be, az
elalv�s a tudatt�l val� �nfelszabad�t�s, mert az ember m�g nem el�g �rett a l�t�sra
abban a vil�gban, ahov� elalv�skor t�nylegesen be kell hatolnia. Az �bred�st �s az
alv�st ebben az �rtelemben az emberi l�ny k�l�nb�z� tagjainak egym�sba hatol�sak�nt
foghatjuk fel. Ha ebb�l a kiindul�pontb�l szeml�l�nk egy �bren l�v� embert, akkor
azt mondjuk: az �ber emberben az emberi l�ny n�gy tagja van egy�tt: fizikai test,
�tertest, asztr�ltest �s az �n, s mindezek meghat�rozott m�don tartoznak �ssze. Mi
k�vetkezik ebb�l? �ppen az �brenl�t! Mert az ember nem tudna �bren �rk�dni, ha nem
�gy sz�llna be test�be, hogy k�zben figyelme elterel�dik a k�lvil�g hat�s�ra. �ppen
a n�gy emberi r�sz adott, szab�lyozott egy�ttm�k�d�s�t�l f�gg, hogy az ember
alszik. Nem el�g csak annyit mondanunk, hogy az ember fizikai testb�l, �tertestb�l,
asztr�ltestb�l �s �nb�l �ll, mert az embert csak akkor �rtj�k meg, ha tudjuk,
milyen fokon kapcsol�dnak egym�shoz a k�l�nb�z� r�szek egy adott �llapotban, �s
hogyan rejt�znek el egym�sban. L�nyeges ez az emberi term�szet megismer�se
szempontj�b�l! Vegy�k most szem�gyre az ember n�gy r�sz�nek az �tlagos, norm�lis
�sszetartoz�si m�dj�t, ahogy az �ber embern�l l�tjuk. Induljunk ki ez alkalommal az
�ber ember norm�lis �llapot�nak vizsg�lat�b�l.
A legt�bben m�g eml�keznek �n�k k�z�l arra, hogy az a tudatoss�g, amellyel mi,
mint a F�ld emberei, jelenleg a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt rendelkez�nk, csak
egyike az egy�ltal�n lehets�ges tudati form�knak. Ha p�ld�ul A titkos tudom�ny
v�zlat�t vagy a kor�bbi cikkek k�z�l Az Akasha- Kr�nik�b�l-t tanulm�nyozz�k, l�tni
fogj�k, hogy a mai tudatoss�g egy tudati fok h�t k�l�nb�z� tudatoss�gi fok k�z�l,
hogy ez a tudatoss�g, amivel ma rendelkez�nk, h�rom m�sik, egym�st megel�z� tudati
�llapotb�l fejl�d�tt ki, s k�s�bb h�rom m�sik egym�sra k�vetkez� tudati form�v� fog
fejl�dni. Am�g az ember holdember volt, nem volt m�g �nje. Az �n el�sz�r a f�ld-id�
alatt kapcsolta mag�t az emberhez. Ez�rt is lehet az embernek el�sz�r a f�ld-id�
alatt a m�nak megfelel� tudata. Egy ilyen tudat, amivel a sz�let�s �s a hal�l
k�z�tt ma rendelkez�nk, felt�telezi, hogy az �n pontosan �gy, amik�nt ma �ll a
dolog, a t�bbi h�rom taggal egy�ttm�k�dik, �s hogy az �n a legmagasabb az emberi
l�ny n�gy tagja k�z�tt. Miel�tt az �n megfogant az emberben, az ember csak fizikai
testb�l, �tertestb�l �s asztr�ltestb�l �llt. Akkor m�g asztr�lteste volt a
legmagasabb rend� tagja, tudat�llapota pedig olyan volt, hogy ma esetleg, ha a
mindennapi �letb�l vesz�nk p�ld�t, ahhoz hasonl�thatn�nk, amit az ember mint egy
r�gi �r�ks�get, �lomtudati �llapotban kapott. De ne a mai �lomtudatot k�pzelj�k el,
hanem egy olyat, amely az �lom k�peiben realit�sokat t�kr�z! Ha a mai �lmot
tanulm�nyozz�k, a legk�l�nb�z�bb k�pekben igen sok kaotikus elemet tal�lnak, mert a
mai �lomtudati �llapot r�gi �r�ks�g. Ha azonban a mai tudatot megel�z�
tudat�llapotot tanulm�nyozn�k, azt tal�ln�k, hogy k�ls� dolgokat, p�ld�ul
n�v�nyeket, annak idej�n nem l�ttak volna. K�ls� benyom�s teh�t nem �rhette volna
az embert. Ha valami az ember k�zel�be jutott volna, az lett volna a benyom�sa,
hogy ker�l�t tesz az �lomk�pen kereszt�l a bensej�be, hogy teh�t az a valami egy
�rz�ki k�p, amely azonban egy k�ls� t�rgy �s benyom�s k�p�t kelti.
Az �ntudat el�tt teh�t olyan tudattal van dolgunk, mely az asztr�ltesthez,
mint az akkori legmagasabb taghoz kapcsol�dik - az asztr�ltudattal, amely tompa �s
k�d�s, �s nem vil�g�tja �t az �n f�nye. Ezt az asztr�ltudatot az emberben, amikor a
f�ld embere lett, �tvil�g�totta, t�lharsogta az �ntudat. Az asztr�ltest azonban m�g
mindig benn�nk van, s �gy feltehetj�k a k�rd�st: hogyan t�rt�nt, hogy
asztr�ltudatunkat egy�ltal�n t�l lehetett harsogni, kikapcsolni, hogy az �ntudat
teljes eg�sz�ben a hely�re l�phetett? - Az�ltal v�lt mindez lehets�gess�, hogy az
ember �n �ltali megterm�- keny�l�se az asztr�ltest �s az �tertest k�z�tti kor�bbi
kapcsolatot sokkal laz�bb� tette. A kor�bban megl�v� bens�s�ges kapcsolat mintegy
felold�dott. Az �ntudat el�tt teh�t egy sokkal bens�s�gesebb kapcsolat volt az
ember asztr�lteste �s l�ny�nek alacsonyabb rend� tagjai k�z�tt. Az asztr�ltest
sokkal jobban benyomult a t�bbi tagba, mint ma. Az asztr�ltest bizonyos
vonatkoz�sban ki lett t�pve az �tertestb�l �s a fizikai testb�l, �s a fizikai
testb�l val� r�szbeli t�voz�s�t, elszabadul�s�t, v�gre egyszer alaposabban meg kell
vil�g�tanunk. Akkor pedig azt k�rdezhetj�k: lehets�ges-e m�g ma is, hogy szokv�nyos
�ntudatunkban valami olyasmit �ll�tsunk el�, ami hasonl�thatna erre a r�gi
kapcsolatra? Megt�rt�nhetne-e ma is az ember �let�ben, hogy az asztr�ltest a
kellet�n�l m�lyebbre akar hatolni a t�bbi tagba, hogy mindenf�le dologgal
impregn�lja?
Nos, ahhoz, hogy az asztr�ltestet az �tertest �s a fizikai test bizonyos
norm�l m�rt�kig �thassa, erre sz�ks�g van. T�telezz�k fel, hogy valamilyen ir�nyban
t�ll�pik a norm�lis m�reteket. Akkor az emberi szervezet eg�sz�ben sz�ks�gszer�en
zavar t�mad, mert ami ma az ember, az att�l f�gg, hogy a k�l�nb�z� l�nyegi tagok
k�z�tt viszony �ll fenn, amit az �ber emberben ismer�nk. Abban a pillanatban,
amikor az asztr�ltest helytelen�l viselkedik, ha m�lyebben nyomul be a fizikai
testbe �s az �tertestbe, felt�tlen�l zavar t�mad. Utols� vizsg�l�d�saink sor�n
pedig l�ttuk, hogy amire itt k�vetkeztet�nk, az val�ban bek�vetkezik. Csak ott az
eg�sz folyamatot a m�sik oldal�r�l n�zve �br�zoltuk. Mikor k�vetkezik be teh�t
mindez?
Akkor k�vetkezik be, ha az ember egy kor�bbi �letben beiktatott valamit
asztr�ltest�be, megengedte, hogy beleker�lj�n egy olyasvalami, amit mi a kor�bbi
�letet illet�en, mint erk�lcsi vagy intellektu�lis elt�velyed�st �rtelmez�nk. Ez
be�sta mag�t az asztr�ltestbe. Ez pedig egy olyan valami, ami az ember �jabb
�letbel�p�s�n�l az asztr�ltestet t�nylegesen arra �szt�nzi, hogy m�s �sszef�gg�st
keressen a fizikai testtel �s az �tertesttel, mint amit keresett volna, ha az ember
kor�bbi �let�ben nem iktatta volna mag�ba ezt az elt�velyed�st. Teh�t �pp
elt�velyed�seink azok, amik Ahrim�n �s Lucifer befoly�sa alatt szervez� er�kk�
alakulnak �t, melyek az �j �letben az asztr�ltes- tet arra �szt�nzik, hogy m�sk�pp
viszonyuljon a fizikai testhez �s az �tertesthez, mint akkor tenn�, ha nem hatoltak
volna bele ilyen er�k.
L�tjuk teh�t, hogyan �szt�nzik a kor�bbi gondolatok, hangulatok �s �rz�sek
hat�sai az asztr�l- testet arra, ami elker�lhetetlen�l rendelleness�get id�z el� az
emberi szervezetben. De mi t�rt�nik akkor, ha egy ilyen rendelleness�g fell�p? Ha
az asztr�ltest m�lyebbre nyomul a fizikai testbe �s az �tertestbe, mint ahogy
norm�lis esetben tenn�, akkor az asztr�ltest teljesen hasonl�an cselekszik, mint mi
magunk reggelente fel�bred�skor, amikor az �bred�s pillanat�ban al�mer�l�nk k�t
test�nkbe, a fizikai testbe �s az �tertestbe. Miben �ll teh�t az asztr�ltest
tev�kenys�ge, ha a kor�bbi �lm�nyek hat�sait�l �szt�n�zve a kellet�n�l jobban
behatol a fizikai �s az �tertestbe? - Ami egy�bk�nt bek�vetkezik, amikor az �nnel
�s az asztr�ltesttel lemer�l�nk a fizikai �s az �tertestbe a reggeli �bred�sn�l,
ami �ppen abban mutatkozik meg, hogy fel�bred�nk. Ahogy az eg�sz �ber �llapot az
�nember lemer�l�s�nek a k�vetkezm�nye a fizikai testbe �s az �tertestbe, ugyan�gy
kell most fell�pnie annak a valaminek, amit az asztr�ltest tesz, amit egy�bk�nt
mint �n-emberek tesz�nk. Az asztr�ltest lemer�l az �tertestbe �s a fizikai testbe.
Ha teh�t el�tt�nk �ll egy ember, akin�l az asztr�ltest azt a tendenci�t vette fel,
hogy a norm�lisan megengedettn�l er�sebben egyes�lj�n az �tertesttel �s a fizikai
testtel, akkor az asztr�ltestnek ugyanazon jelens�g�t l�tjuk magunk el�tt, amit
egy�bk�nt l�tunk az �n-ember �bred�sekor. Mit jelent az asztr�ltestnek ez a t�l
er�s behatol�sa az �tertestbe �s a fizikai testbe? Ez az, amit egy�bk�nt mint a
betegs�g l�nyeg�t jellemezhet�nk. Ha asztr�ltest�nk ugyanazt teszi, amit
m�sk�l�nben mi az �bred�skor tesz�nk, nevezetesen benyomul a fizikai �s az
�tertestbe, ha az asztr�ltest, melynek k�l�nben nem volna szabad tudatoss�got
kifejtenie, a fizikai �s az �tertestben val� tudatoss�gra t�rekszik, ha fel akar
benn�nk �bredni, akkor betegek lesz�nk. A betegs�g asztr�ltest�nk abnorm�lis �ber
�llapota. Mert mit tesz�nk tulajdonk�ppen, amikor norm�lis j� k�z�rzettel
mindennapi �ber �llapotunkban vagyunk? Akkor �beren �rk�d�nk a mindennapi �let
felett. De ahhoz, hogy a mindennapi �ber tudattal rendelkezhess�nk, az
asztr�ltestet el�bb egy m�s viszonyba kell hoznunk. Az alv�s viszonylat�ba. Az
asztr�ltestnek aludnia kell, amikor mi napk�zben az �n-tudatot b�rjuk, csak �gy
lehet�nk eg�szs�gesek, ha asztr�lis test�nk alszik benn�nk. �gy most az eg�szs�g �s
a betegs�g l�nyeg�t a k�vetkez� m�don foghatjuk fel: a betegs�g az asztr�ltest
abnorm�lis fel�bred�se az emberben, az eg�szs�g pedig az asztr�ltest norm�lis alv�
�llapota.
�s mi val�j�ban ennek az asztr�ltestnek a tudata? Ha az asztr�ltest
fel�bred�se t�nyleg betegs�g, akkor az asztr�ltestn�l fel kell l�pnie valaminek,
ami olyasmi, mint egy tudat. Amikor megadjuk magunkat a betegs�gnek, valami
hasonl�nak kellene bek�vetkeznie, mint ami egy�bk�nt a reggeli �bred�sn�l l�p fel.
�t�l�s�nknek valami m�sra kell ir�nyulnia. M�sk�l�nben reggelenk�nt mindennapi
�tlagtudatunk mer�l fel. Ha megbetegsz�nk, vajon felmer�l-e valamilyen tudat?
Igen, felmer�l egy tudat, amit t�ls�gosan is j�l ismer�nk. �s melyik ez a
tudat? Ami �lm�nyekben fejezi ki mag�t! A tudat, ami itt felmer�l, abban fejez�dik
ki, amit mi a betegs�g f�jdalm�nak h�vunk, amivel az �bers�g �llapot�nak norm�lis
j� k�z�rzete mellett nem rendelkez�nk, mert asztr�ltest�nk akkor alszik. Az
asztr�ltest alv�sa annyit jelent, hogy ez a tag szab�lyszer� viszonyban van a
fizikai testtel �s az �tertesttel, ami f�jdalommentess�ggel j�r. A f�jdalom annak a
kifejez�se, hogy az asztr�ltest �gy pr�seli be mag�t a fizikai testbe �s az
�tertestbe, ahogy nem volna szabad benn�k lennie - �s tudatra �bred. Ez a f�jdalom.
L�nyeges azonban, hogy az im�nt elmondottakat ne ny�jtsuk a v�gtelens�gig. Ha
szellemtu- dom�nyosan besz�l�nk, mindig meg kell vonni a hat�rt az adott t�m�n
bel�l. - Arr�l van sz�, hogy ha az asztr�ltest�nk fel�bred, akkor fel�bred egy
tudat, melyet �titat a f�jdalom. Ebb�l azonban nem szabad arra k�vetkeztetn�nk,
hogy a f�jdalom �s a betegs�g mindig egybeesik. Az asztr�ltest bepr�- sel�d�se a
fizikai testbe �s az �tertestbe mindenk�ppen betegs�g. Ford�tva azonban nem �gy
van, nem ilyen minden megbeteged�s, a betegs�g �llapota lehet m�s jelleg� is, azaz
nem minden betegs�get k�s�r f�jdalom. A legt�bb ember csak az�rt nem figyel erre,
mert t�bbnyire nem arra t�rekszik, hogy eg�szs�ges legyen, hanem csak arra, hogy
f�jdalommentesen �ljen, ha nincs f�jdalma, azt eg�szs�gnek tartja. Nem mindig van
ez �gy, de az ember nagyon sok esetben hiszi, hogy ha nincs f�jdalma, akkor
eg�szs�ges is. �ri�si t�ved�s �ldozatai voln�nk, ha azt akarn�nk hinni, hogy a
f�jdalom�rzet �s a betegs�g egybeesik. Valakinek nagym�rt�kben s�r�lt lehet a m�ja,
de ha a k�rosod�s nem olyan, hogy p�ld�ul a hash�rty�t ingerli, akkor nem
jelentkezik f�jdalom. Az emberben v�gbemehet olyan betegs�gfolyamat is, ami
egy�ltal�n nem j�r f�jdalommal. Ez sokszor el�fordul. Objekt�v szempontb�l ezek a
megbeteged�sek a rosszabbak. Ha az ember f�jdalmat �rez, t�rekszik r�, hogy
megszabaduljon a f�jdalomt�l, ha viszont nincs f�jdalma, nem t�l sokat f�radozik
�rte, hogy a betegs�g elm�ljon.
Hogy �llunk m�rmost azokkal a jelens�gekkel, ahol a betegs�get nem k�s�ri
f�jdalom? Mi a teend�nk? - El�g itt arra eml�kezn�nk, hogy mi mint emberi l�nyek
fokozatosan fejl�dt�nk tov�bb, hogy a f�ld-id� alatt az asztr�ltesthez, az
�tertesthez �s a fizikai testhez hozz�adtuk az �nt. De valaha mi is olyan emberek
voltunk, akiknek csak fizikai �s �tertest�nk volt, mint egy mai n�v�nynek. Ezekn�l
a l�nyekn�l egy harmadrend� tudatot tal�lunk, egy sokkal-sokkal tomp�bb tudatot,
ami a mai �lomtudat vil�goss�g�ig sem �r fel. Mert t�ved�s azt hinn�nk, hogy alv�s
k�zben az embernek nincs semmi tudata. Az embernek van tudata, de olyan tompa, hogy
�nj�ben nem tudja el�h�vni oly m�rt�kig, hogy eml�kezni tudjon r�. De a n�v�nyben
is lakik ilyen tudat. Egyfajta alv� tudat ez, vagyis egy m�g m�lyebb tudat, mint az
asztr�lis tudat. Itt is teh�t az embernek egy m�g m�lyebb tudat�ig �r�nk le.
T�telezz�k most fel, hogy az ember kor�bbi inkarn�ci�inak �lm�nyei alapj�n
nemcsak olyan rendelleness�get vitt be szervezet�be, ami asztr�ltest�t arra
k�szteti, hogy a fizikai testbe �s az �tertestbe rendellenes m�don hatoljon be,
hanem valami olyat tett, ami az �tertestet k�szteti a fizikai testbe val� helytelen
betolakod�sra. Ilyen eset val�ban fell�phet, ha az �tertest �s a fizikai test
k�z�tti kapcsolat nem norm�lis, nem a mai embernek megfelel�, vagyis az �tertest
t�l m�lyre tolakszik a fizikai testbe. Az asztr�ltest, mondjuk, ebben nem venne
r�szt, de a kor�bbi �letb�l sz�rmaz� hajlam oda hatna, hogy az emberi szervezetben
az �tertest �s a fizikai test a megengedettn�l szorosabban tartozna �ssze. Itt
teh�t az �tertest tekintet�ben ugyanarr�l van sz�, mint az asztr�ltest eset�ben a
f�jdalomtudatban.
 Ha pedig az �tertest t�l m�lyen hatol be a fizikai testbe, akkor egy, az ember
alv� tudatoss�g�hoz hasonl� tudatoss�g bukkan fel, olyan, mint amilyen a n�v�nyi
tudat. Nem csoda teh�t, hogy ez is egy olyan tudat, amelyet az ember egy�ltal�n nem
�rz�kel. Ahogyan az ember nem �rz�kel alv�s k�zben, ugyan�gy nem �rz�keli ezt az
�llapotot sem. �s ez m�gis fel�bred�s! Ahogy asztr�ltest�nk abnorm�lisan �bred fel,
ha az �tertestbe �s a fizikai testbe t�l m�lyen behatol, ugyan�gy �bred fel
abnorm�lis m�don az �tertest, ha t�l m�lyre hatol a fizikai testbe. Csak ezt az
ember nem tudja �rz�kelni, mert az �bred�s tudata a f�jdalom tudat�n�l tomp�bb. De
t�telezz�k fel, hogy az ember egy kor�bbi �let�ben val�ban olyat vitt v�ghez, ami a
hal�l �s az �jj�sz�let�s k�z�tt odahat, hogy az �tertest �nmag�ban bel�l fel�bred,
azaz intenz�ven birtokba veszi a fizikai testet. Ha ez megt�rt�nt, az emberben m�ly
tudatoss�g elevenedik meg, melyet azonban nem lehet �gy �rz�kelni, ahogyan az
emberi l�lek �lm�nyei egy�bk�nt �rz�kelhet�k. De csakis az�rt, mert nem �rz�kelik,
ne hasson ez a tudat? Pr�b�ljuk megvil�g�tani, milyen k�l�n�s tendenci�ra tesz
szert a tudat, amikor egy fokkal m�lyebbre sz�ll al�.
Amikor egy ilyen k�ls� benyom�st �t�lnek, p�ld�ul, ha meg�getik magukat, az
f�jdalmat okoz. Ahhoz, hogy egy f�jdalom kialakuljon, a tudatnak legal�bb az
asztr�ltest tudati fok�n kell �llnia. A f�jdalomnak az asztr�ltestben kell �lnie.
Ha teh�t a l�lekben b�rmikor f�jdalom l�p fel, az asztr�ltest t�nye adva van.
Tegy�k fel azonban, hogy t�rt�nne valami, ami nem j�r f�jdalommal, de az�rt egy
k�ls� ingert, egy k�ls� benyom�st m�gis el�id�z. Ha valami a szem�nk fel� r�p�l, az
k�ls� ingert okoz; a szem becsuk�dik. Ezzel nem j�r f�jdalom. Mi h�vja el� az
ingert? Egy mozg�s. Hasonl�t ez ahhoz, mint amikor a talpunkat meg�rintik: nem
f�jdalom ez, a l�b m�gis megr�ndul. Vannak teh�t olyan benyom�sok, melyeket nem
k�s�r f�jdalom, �s m�gis valamilyen t�rt�n�st, valamilyen mozdulatot id�znek el�.
Az ember nem tudja - mert nem tud lehatolni a tudatoss�g ilyen fok�ig -, hogyan j�n
l�tre ilyesmi, az p�ld�ul, hogy egy ingert egy mozdulat k�vet. Amikor f�jdalmat
�reznek, s ez�ltal valamit visszautas�tanak, akkor a f�jdalom h�vja fel a
figyelm�ket arra, amit azut�n visszautas�tanak. Fell�phet azonban valami, ami egy
bels� mozdulatra, egy reflexmozdulatra k�nyszer�ti �n�ket. Itt a tudat nem hatol
olyan fokig, ahol az inger mozdulatt� v�ltozik �t. Itt van teh�t az a tudati fok,
ami nem jut le asztr�lis �lm�nyeik k�z�, amit tudatosan nem �lnek �t, ami egyfajta
alv� tudati szf�r�ban zajlik le, de att�l m�g nem v�lik olyann�, hogy ne vezethetne
valamilyen t�rt�n�shez. Amikor bek�vetkezik az �tertestnek egy ilyen m�ly
behatol�sa a fizikai testbe, az egy olyan tudat el�id�z�se, ami nem f�jdalomtudat,
mert az asztr�ltest nem vesz r�szt benne, hanem egy olyan tompa tudat, hogy az
ember nem is �rz�keli. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebben a tudatban semmilyen
cselekv�st nem lehet v�grehajtani. Az ember egy�bk�nt is v�grehajt olyan
cselekedeteket, melyeket nem k�s�r a tudata. El�g arra gondolnunk, amikor az �tlag
nappali tudat kiolt�s�val az ember mint holdk�ros, mindenf�le dolgot m�vel. Ebben
az esetben nem arr�l van sz�, hogy semmilyen tudat nem m�k�dik, de egy olyan tudat
vesz r�szt a cselekv�sben, amit az ember nem k�pes �t�lni, mert csak a k�t legfels�
tudatforma �t�l�s�re k�pes: az asztr�lis tudatot, mint kedvet, f�jdalmat �s ehhez
hasonl�kat, �s az �n-tudatot, mint �t�letet �s mint �tlagos nappali tudatot. Ez
azonban nem jelenti azt, hogy az ember emellett az alv� tudat mellett nem tudna
cselekedni.
Van teh�t olyan m�ly tudatunk is, amit m�r nem vagyunk k�pesek el�rni; ez a
helyzet, amikor az �tertest al�sz�ll a fizikai testbe. Tegy�k fel, hogy m�gis akar
tenni valamit, amir�l a norm�lis �letben semmit sem tudhat az ember, akkor ezt
an�lk�l fogja megtenni, hogy tudna r�la. Valami benne megteszi an�lk�l, hogy � maga
tudna r�la. - Vegy�nk most szem�gyre egy olyan embert, aki bizonyos esem�nyek
k�vetkezt�ben kor�bbi �let�ben olyan okokat iktatott mag�ba, melyek a hal�l �s egy
�j sz�let�s k�z�tt od�ig hatnak vissza, hogy ezek az okok az �tertest a fizikai
testbe val� m�lyebb behatol�s�hoz vezetnek. Ebb�l olyan cselekedetek sz�rmaznak
majd, melyek m�lyen rejl� betegs�gfolyamatokhoz vezetnek. Nos, �gy k�nyszer�lhet az
ember arra, hogy egy betegs�g k�ls� el�id�z�it egyenesen felkeresse.
K�l�n�snek t�nhet, hogy mindez nem vil�gos az �tlag �n-tudat sz�m�ra. De �tlag
�ntudat�b�l fakad�an az ember soha nem is tenn� ezt. Sosem fogja �tlagos �n-
tudat�val megparancsolni mag�nak, hogy egy bacilusg�cba behatoljon. De tegy�k fel,
hogy az a bizonyos tompa tudat sz�ks�gesnek tal�lja egy k�ls� s�r�l�s
bek�vetkez�s�t, hogy mindaz lej�tsz�dhasson, amit a tegnap a betegs�g mibenl�t�nek
�rtelmek�nt nevezt�nk meg. Akkor ez a tudat, mely benyomul a fizikai testbe,
felkeresi a betegs�g okoz�j�t. Az ember saj�t l�nye keresi fel a betegs�g ok�t,
annak el�r�se �rdek�ben, amit tegnap a betegs�g lefoly�s�nak nevez�nk. A betegs�g
m�lyen rejtett l�nyeg�b�l azt is meg�rtik majd, hogy ellenhat�sok akkor is
fell�phetnek, amikor m�g semmi f�jdalom nem jelentkezik. S m�g ha f�jdalmak
mutatkoznak is, m�g mindig el�fordulhat, hogy az �tertest t�ls�gosan benyomul a
fizikai testbe, amit a betegs�gi ok keres�s�nek lehet nevezni, az emberi �ntudat
m�lyebben fekv� r�tegei �ltal. B�rmily groteszk�l hangzik: ugyan�gy, ahogy �r�kl�tt
ismertet�jegyeinket mi magunk keress�k magunknak, egy m�sik tudati fokon,
betegs�g�nk k�ls� okait is mi keress�k, amikor azokra sz�ks�g�nk van. Az im�nt
mondottak azonban szint�n csak addig a hat�rig �rv�nyesek, ahogy ma �br�zoltuk
�ket.
Ma mindenekel�tt annak megvil�g�t�s�ra t�rekedt�nk, hogy az ember, an�lk�l,
hogy a sz�m�ra ismert tudatoss�gi fokon nyomon k�vethetn�, k�pes egy betegs�get
az�ltal keresni, hogy egy abnorm�lis, m�lyebb tudati �llapotot teremt. Meg akartuk
mutatni, hogy a betegs�gben olyan tudati st�dium f�l�bred�s�r�l van sz�, melyet mi,
emberek, m�r kor�bban legy�zt�nk. Az�ltal, hogy kor�bbi �let�nkben hib�kkal
terhelj�k magunkat, mi magunk okozzuk m�lyebb tudati fokok l�trej�tt�t, mint ami
mostani �let�nkh�z egy�bk�nt illene. Amit pedig ennek a tudati foknak az
ind�ttat�sa alapj�n tesz�nk, az befoly�solja a betegs�g lefoly�s�t, mint ahogy azt
a folyamatot is, ami voltak�ppen a betegs�ghez vezet.
Azt l�tjuk teh�t, hogy abnorm�lis �llapotok eset�n r�gi tudati fokok �brednek
fel, melyeket az ember r�g t�lhaladt. Ha csak egy kicsit is szem�gyre veszik a
mindennapi �let t�nyeit, �n�k is r�vil�g�thatnak valamelyest a mai napon
elhangzottakra. �gy van ez, hogy az ember a f�jdalmain kereszt�l bizonyos fokig
m�lyebbre sz�ll saj�t l�ny�be. �n�k is ismerik a sz�l�st - az ember akkor tudja
meg, hogy van egy-egy szerve, amikor az f�jni kezd. Ez a sz�l�s n�pszer�, de nem is
olyan ostoba. Mi�rt nem tud a szerveir�l az ember norm�lis tudati �llapot�ban? Mert
norm�lis esetben tudata oly m�lyen alszik, hogy nem el�g intenz�ven sz�ll al� az
asztr�ltestbe. Ha azonban lemer�l, f�jdalom l�p fel, �s e f�jdalom �ltal
tapasztalja meg a k�rd�ses szervet. A mindennapi �let j� n�h�ny sz�l�s�ban van n�mi
igazs�g, mert e sz�l�sok kor�bbi tudati st�diumok �r�k�lt darabjai, melyek �ltal az
ember a szellemvil�gba tekintve m�g nagyon sok mindent tudott, amit ma csak
f�radoz�sok �r�n hozhat �jra felsz�nre.
Ha felfogj�k, hogy az ember m�lyebb tudati r�tegeket is �t�lhet, akkor arra is
lesz lehet�s�g�k, hogy meg�rts�k: nemcsak a betegs�g k�ls� okait, de k�ls�
sorscsap�sokat is felkereshet az ember, melyeknek �rtelm�t nem tudja ugyan
megmagyar�zni, de ami �gy hat, hogy nem hagyja �rintetlen�l a tudatoss�g m�lyebb
r�tegeit. - �gy nagyon is elk�pzelhet�nek t�nik, hogy az ember a szok�sos
megfontol�s alapj�n nem fog �pp oda�llni, ahol a vill�m eltal�lhatja. Fels�
tudat�val el fogja ker�lni azt. De lehet, hogy m�k�dik benne egy tudat, mely sokkal
m�lyebben fekszik, mint a fels� tudat, �s pontosan arra a helyre vezeti, ahol a
vill�m eltal�lhatja, olyan el�rel�t�ssal, mely nincs meg a fels� tudatban, mely
teh�t azt akarja, hogy a vill�m eltal�lja, �gy, hogy az ember egyenesen felkeresi a
balesetet.
Hogy karmikus esetek �ltal az ember a balesetet vagy a betegs�g k�ls� okoz�it
egyenesen felkeresi, azt legel�sz�r ma �rtett�k meg. Hogy ez esetenk�nt hogyan
t�rt�nik, hogyan m�k�dnek az emberben azok az er�k, melyek m�lyebb tudati
r�tegekben tal�lhat�k, �s hogy fels� tudatunk mik�nt ker�lheti el az ilyen
baleseteket, ez ism�t olyan k�rd�s, amely m�g foglalkoztatni fog benn�nket. �gy m�r
meg lehet �rteni, hogy ha az ember olyan k�rny�kre megy, ahol fert�z�s �rheti,
akkor egy bizonyos tudatoss�g k�sztette erre; s azt is meg kell �rten�nk, hogy az
ember ugyan�gy higi�niai int�zked�seket is hoz e fert�z�sek hat�s�nak
cs�kkent�s�re, teh�t fels� tudat�n kereszt�l igyekszik elh�r�tani a
k�vetkezm�nyeket. �s annak a lehet�s�g�t is fel tudj�k fogni, hogy a fels� tudat
r�v�n ez a hat�s elh�r�that�, s�t azt kell mondanunk, hogy rendk�v�l �rtelmetlen
volna, hogy a tudatalatti fel tudja keresni a betegs�g okoz�it, m�sr�szt viszont e
fels� tudat �ltal nem voln�nak elker�lhet�k a betegs�g okoz�i.
Meg fogj�k l�tni, hogy van "�rtelme" a betegs�gcs�r�k felkeres�s�nek, �s
"�rtelme" van annak is, hogy a fels� tudatb�l higi�nikus int�zked�seket hozzunk a
fert�z� anyagok betolakod�sa ellen, hogy ez�ltal �tj�t �lljuk a betegs�g okoz�inak.

HETEDIK ELOADAS
A term�szeti elemek, �llati t�rt�n�sek, a vulk�nkit�r�sek,
a f�ldreng�sek �s a j�rv�nyok karm�hoz val� viszonya
Bizonyosan �szrevett�k m�r ezeken az el�ad�sokon, hogy r�szletenk�nt
k�zeled�nk a c�lhoz, de minden tov�bbi r�sszel megpr�b�lunk m�lyebbre hatolni.
Utolj�ra az olyan f�jdalmak l�nyeg�r�l, term�szet�r�l besz�lt�nk, melyek k�l�nb�z�
betegs�gek lefoly�s�hoz kapcsol�dnak, de arra is felh�vtuk a figyelmet, hogy m�s
esetekben a betegs�g - legal�bbis bizonyos vonatkoz�sban - an�lk�l is lej�tsz�dhat,
hogy a betegs�get f�jdalom�lm�nyek k�s�rn�k.
A f�jdalom l�nyeg�t illet�en most m�g pontosabb vizsg�l�d�sokra van
sz�ks�g�nk. M�g egyszer szem�gyre kell venn�nk azt a t�nyt, hogy a f�jdalom �gy is
bek�vetkezhet, mint a betegs�get k�s�r� jelens�g. Mert kor�bbi megfigyel�seink
alapj�n annyit m�r meg�llap�thattunk, hogy a betegs�get �s a f�jdalmat nem
tekinthetj�k felt�tlen �sszetartoz�nak. Nem szabad elfelejten�nk, hogy ha egy
betegs�g f�jdalommal j�r, akkor ott a puszta megbeteged�sen k�v�l m�g valami
egy�bnek is szerepet kell j�tszania. Arra m�r az el�z�kben felh�vtuk a figyelmet,
hogy minden olyan folyamatn�l, mely az egyik inkarn�ci�b�l a m�sikba val� �tmenet
sor�n j�tsz�dik le, �s ahol a kor�bbi inkar- n�ci�k �lm�nyei betegs�g okoz�iv�
v�ltoznak, minden olyan folyamatn�l teh�t az egyik oldalon a luciferi, a m�sik
oldalon pedig az ahrim�ni princ�pium is szerepet j�tszik.
Tulajdonk�ppen mi az, amivel az ember alapot teremt a betegs�gfolyamatokhoz?
Mi�rt veszi fel mag�ba a megbeteged�s tendenci�j�t? Mi veszi r� a hal�l �s az �j
sz�let�s k�z�tt azt az id�t, amely a betegs�get okoz� er�ket �sszes�ti, m�r
jellemezt�k - olyan er�k el�k�sz�t�s�re, melyek a k�vetkez� �letben betegs�gben
�lik ki magukat? - Ami az embert erre r�veszi, az egyr�szt az, hogy az ember
beh�dolhat a luciferi hatalmaknak, m�sr�szt pedig az, hogy beh�dolhat az ahrim�ni
hatalmaknak. Tudjuk azt is, mit jelent beh�dolni a luciferi hatalmaknak. - Minden,
ami benn�nk v�gyk�nt hat, mint az �n�ss�g tulajdons�gai, a becsv�gy, a g�g, a
hi�s�g, mindazok a tulajdons�gok, melyek �n�nk egyfajta felfuvalkod�s�val f�ggnek
�ssze, az, hogy az ember els�sorban saj�t mag�t juttatja �rv�nyre, ezek mibenn�nk
mind a luciferi hatalmak k�s�rt�seivel f�ggnek �ssze. M�s sz�val, ha megadjuk
magunkat, ha beh�dolunk azoknak az er�knek, melyek asztr�ltest�nkben fejtik ki
hat�sukat �s amelyek egoista v�gyainkban �s szenved�lyeinkben fejez�dnek ki, akkor
a k�rd�ses inkarn�ci�ban olyan cselekedeteket visz�nk v�ghez, melyekre Lucifer
k�s�rt minket. K�s�bb, majd a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tti id�ben, l�tjuk
ezeknek a Lucifer �ltal befoly�solt cselekedeteknek a k�vetkezm�nyeit, �s ott, �s
akkor vessz�k fel inkarn�l�d�sunknak azt a tendenci�j�t, hogy valamilyen
betegs�gfolyamaton menj�nk kereszt�l, ami, ha legy�zt�k, hozz�j�rulhat ahhoz, hogy
kiszabad�tsuk magunkat ezeknek a luciferi hatalmaknak a karmaib�l. Ha teh�t a
luciferi hatalmak egy�ltal�n nem l�tezn�nek, akkor nem tudn�nk beh�dolni azoknak a
k�s�rt�seknek, melyek ilyen er�k felv�tel�re hajtanak benn�nket.
Ha m�rmost az �letben semmi m�s nem volna, csak az, amit Lucifer m�vel
benn�nk, vagyis hogy k�l�nf�le egoista �szt�n�ket �s szenved�lyeket fejleszt�nk ki
magunkban, akkor tulajdonk�ppen sohasem szabadulhatn�nk meg a luciferi
k�s�rt�sekt�l. Az egym�sra k�vetkez� inkarn�ci�k �ltal sem tudn�nk ler�zni
magunkr�l �ket, mert folyton-folyv�st megadn�nk nekik magunkat. Ha p�ld�ul a
f�ldfejl�d�s folyamat�ban egyszer�en saj�t magunkra voln�nk hagyatva, s ugyanakkor
a luciferi befoly�s is l�tezne, akkor az egyik inkarn�ci�ban benn�nk voln�nak a
luciferi hatalmak k�s�rt�sei, majd a hal�l ut�n �rz�kelve, hogy ezek hov� juttattak
benn�nket, egy megbeteged�si folyamat id�z�dne el�. Ha viszont val�ban semmi m�s
nem j�tszana k�zre, ez a betegs�g, abban az �letben, amelyben ki�li mag�t, nem
vezetne k�l�n�sebb javul�shoz. A betegs�g kiz�r�lag az�ltal vezet benn�nket
javul�shoz, ha a Lucifer-ellenes hatalmak m�g valamit hozz�tesznek a folyamathoz,
ellenhat�sk�nt azonnal bel�pnek azok a hatalmak, melyeknek ellens�gei a luciferi
hatalmak �s igyekeznek egy olyan ellener�t kifejteni, mely �ltal val�ban ki�zhet�
bel�l�nk a luciferi befoly�s. Ezek a hatalmak, melyeknek a luciferi hatalmak teh�t
ellens�gei, ahhoz a folyamathoz, mely Lucifer befoly�s�ra j�tt l�tre, hozz�f�zik a
f�jdalmat. �gy a f�jdalmat olyasminek kell tekinten�nk, ami - ha a luciferi
hatalmakat rossz hatalmaknak nevezz�k - a j� hatalmak r�v�n ker�l hozz�nk, s �pp a
f�jdalom �ltal tudjuk kit�pni magunkat a rossz hatalmak karm�b�l, hogy t�bb� ne
h�doljunk be nekik. Ha a betegs�g lefoly�sa sor�n, ami a luciferi hatalmaknak val�
beh�dol�s k�vetkezm�nyek�nt alakul ki, nem l�pne fel f�jdalom, �gy azt
tapasztaln�nk �nmagunkon, hogy nem is olyan rossz megadni magunkat a luciferi
hatalmaknak. �s semmi sem volna, ami elvezessen benn�nket od�ig, hogy er�inket a
luciferi hatalmakt�l val� elszakad�sra haszn�ljuk. A f�jdalom, ami a helytelen�l
�ber asztr�ltest tudatos�t�sa, egy�ttal az a valami is, ami visszatarthat benn�nket
att�l, hogy �jra meg �jra beh�doljunk a luciferi hatalmaknak azon a ter�leten, ahol
kor�bban beh�doltunk. �gy v�lik a f�jdalom nevel�nkk� a luciferi hatalmak
k�s�rt�s�vel kapcsolatban.
Ne mondjuk, hogy mik�pp lehetne a f�jdalom a nevel�nk, amikor csak a f�jdalmat
tudjuk �rz�kelni, j�t�kony erej�t pedig �szre sem vessz�k. Az, hogy a f�jdalom
j�t�kony erej�t �szre sem vessz�k, �n-tudatunk egyik k�vetkezm�nye. Abban a
tudatban viszont, melyet mint az �n-tudat alatt l�v�t �br�zoltam, lej�tsz�dik e
folyamat, ha az ember nappali tudat�val nem is tud r�la: most f�jdalmat
tapasztalok, �s ez annak a k�vetkezm�nye, hogy a j� hatalmak hib�im mell�
hozz�adnak valamit! - Olyan er� ez a tudatalattiban, ami mint egy karmikus
beteljes�l�s, mint egy impulzus, od�ig vezet minket, hogy a tov�bbiakban ne
h�doljunk be azoknak a cselekedeteknek, v�gyaknak �s �szt�n�knek, melyek ezt a
betegs�get el�id�zt�k.
L�tjuk teh�t, hogyan hat a karma, hogyan adjuk meg magunkat a luciferi
hatalmaknak, �s hogy a luciferi hatalmak hogyan hoznak olyan betegs�geket
sz�munkra, melyek egy k�vetkez� inkarn�- ci�ban l�pnek fel. L�tjuk azt is, hogyan
kapcsolnak a j�t�kony hatalmak f�jdalmat szerveink k�rosod�s�hoz, hogy a
f�jdalomban egy, a tudatunk felsz�ne alatt rejl� nevel�eszk�zzel b�rjunk. Ez�rt azt
mondhatjuk: minden�tt, ahol egy betegs�get f�jdalom k�s�r, jelen van egy luciferi
hatalom, amely ezt a betegs�get el�id�zte. A f�jdalom hat�rozottan annak az
ismertet�jele, hogy luciferi hatalommal van dolgunk. Azok, akik szeretn�k
oszt�lyozni, fontosnak �rzik majd a megk�l�nb�ztet�st a luciferi befoly�son alapul�
betegs�gek �s a tiszt�n ahrim�ni betegs�gek k�z�tt; hiszen minden elm�leti
tev�kenys�g sor�n az oszt�lyoz�s, a s�magy�rt�s a legk�nyelmesebb, �s az emberek
azt hiszik, hogy ezek r�v�n nagyon sok dolgot meg�rtenek. A val�s�gban azonban nem
�gy viselkednek a dolgok, hogy ilyen k�nyelmes eszk�z�kkel megfoghat�k lenn�nek. A
val�s�gban a dolgok folytonosan keresztezik egym�st �s egym�sba folynak. Ha egy
val�di betegs�g lefoly�s�r�l van sz�, azt sem neh�z meg�rten�nk, hogy a betegs�g
egy r�sze luciferi befoly�sra vezethet� vissza, teh�t olyan dolgokra, melyek
els�sorban asztr�ltest�nk tulajdons�gaiban keresend�k, m�sik r�sze viszont olyan
dolgokra, melyek az ahrim�ni befoly�sokban keresend�k. Senki sem hiheti teh�t, hogy
ha valamije f�j, az csakis luciferi befoly�sra vezethet� vissza. A f�jdalom a
betegs�gnek arra a r�sz�re utal, mely a luciferi befoly�sra vezethet� vissza.
Mindezt m�g k�nnyebben meg�rtj�k, ha azt a k�rd�st tessz�k fel: honnan j�n az
ahrim�ni befoly�s?
Az ahrim�ni befoly�snak nem h�doln�nak be az emberek, ha el�bb nem h�doltak
volna be a luciferi befoly�snak. Az�ltal, hogy az ember felvette mag�ba a luciferi
befoly�st, l�trej�tt a n�gy emberi r�sznek: a fizikai testnek, az �tertestnek, az
asztr�ltestnek �s az �nnek a kapcsolata, ami nem �gy alakult volna, ha nem hatott
volna Lucifer, �s ha egyed�l azok a hatalmak m�k�dtek volna, melyeknek Lucifer az
ellens�ge. Akkor az ember m�sk�pp fejl�d�tt volna. A luciferi elv teh�t zavart
id�zett el� az emberi bens�ben. Az azonban, hogy az ember mik�ppen engedi mag�hoz a
k�lvil�got, az emberi bens�t�l f�gg. �s ahogy olyan szemmel, melyben valami
t�nkrement, az ember a bels� hiba miatt helytelen�l l�tja a k�lvil�got, ugyanilyen
m�don a luciferi befoly�s miatt az ember nem olyannak l�tja a k�lvil�got, amilyen.
�s mert adva volt egy ok, hogy az ember ne �gy l�ssa a k�lvil�got, mint amilyen,
�gy a k�lvil�g hamis k�p�be be tudott hatolni az ahrim�ni befoly�s. Az ember
ahrim�n �ltali megk�zel�t�se csak az�ltal k�vetkezett be, hogy el�bb m�r m�k�d�tt a
luciferi hat�s. A luciferi befoly�s oda hatott, hogy az ember nemcsak �nz�
szenved�lyeknek, �szt�n�knek, v�gyaknak, hi�s�gnak, g�gnek stb. adhatja meg mag�t,
hanem, hogy ett�l kezdve az emberi szervezetben, ahol az �nz�s ily m�don hatott,
szervek alakultak ki, melyek a k�lvil�got ferd�n �s t�vesen l�thatt�k. Ez�ltal
tudta mag�t Ahrim�n a k�lvil�g hib�s k�peibe belekeverni. Ahrim�n megjelent, s
ez�ltal az ember ki volt t�ve egy m�sik befoly�snak �gy, hogy nemcsak a bels�
cs�b�t�soknak engedhet, de val�tlans�goknak is, vagyis a k�lvil�g meg�t�l�s�ben �s
a k�lvil�gr�l val� meg�llap�t�saiban hazugs�gba eshet. �gy, j�llehet Ahrim�n
k�v�lr�l hat, de legel�sz�r mi adtunk lehet�s�get arra, hogy megk�zel�thessen
benn�nket.
Az ahrim�ni �s a luciferi befoly�s teh�t sosem �ll egyed�l. E kett� mindig
egym�sra hat, bizonyos fokig egyens�lyban tartja egym�st. Bel�lr�l kifel� Lucifer
t�rekszik, k�v�lr�l Ahrim�n hat, �s a kett� k�z�tt alakul ki az ember vil�gk�pe. Ha
egy inkarn�ci�ban az ember benseje er�sebb, ha a bels� befoly�soknak van jobban
kit�ve, akkor azoknak a dolgoknak fog ink�bb beh�dolni, melyekn�l �gy hat a bels�,
hogy a g�g, hi�s�g stb., teh�t a luciferi befoly�sok fogj�k meg az embert. Ez
t�nyszer�en �gy van az ember �let�ben, a mi �let�nkben. Ahogy napr�l napra �lj�k
�let�nket, egyszer Lucifer cs�b�t�sainak, m�skor ink�bb Ahrim�n cs�b�t�sainak es�nk
�ldozatul. S e kett� k�z�tt ingadozunk. A m�sik oldalon a k�lvil�got illet�en
ringatjuk magunkat hamis ill�zi�kba.
Ezen a ponton jegyezz�k meg - mert rendk�v�l fontos -, hogy a cs�b�t�soknak
k�l�n�sen ellen kell �llnia annak, aki egy magasabb fejl�d�st, a szellemi vil�gba
val� behatol�st pr�b�lja meg c�lul kit�zni, ak�r a k�lvil�g jelens�gei m�g�tti
szellemi jelens�gekig akar behatolni, ak�r saj�t belsej�be akar misztikusan
bejutni. A szellemi k�lvil�gba val� behatol�skor, mely a fizikai vil�g m�g�tt
h�z�dik meg, mindig ott �ll, amit csal� k�pekkel Ahrim�n b�v�l el�nk. Ha pedig az
ember saj�t bensej�be akar misztikusan lesz�llni, akkor k�l�n�sen Lucifer
cs�b�t�sai a val�sz�n�ek. Ha az ember misztikuss� v�lik, �s a szerencs�vel pr�b�l
meg bensej�be hatolni an�lk�l, hogy el�bb gondoskodna r�la, hogy jelleme k�pz�s�vel
a g�g, a hi�s�g �s hasonl�k ellen megtal�lja az ellenszert, ha siker�l misztikusan
�lnie, de k�l�n�sebb erk�lcsi kult�ra n�lk�l, akkor m�g ink�bb beh�dol majd Lucifer
cs�b�t�sainak, melyek fel�lr�l, a l�lekb�l hatnak r�. Ez�rt, ha a misztikus ember
nem gondoskodik nagyon komolyan erk�lcsi kult�r�j�r�l, �s m�gis siker�l valamilyen
m�rt�kben bensej�be behatolnia, akkor az a nagy vesz�ly leselkedhet r�, hogy a
kor�bbin�l m�g er�sebben el�id�zi a luciferi befoly�s er�it, �s m�g hi�bb, m�g
g�g�sebb lesz, mint volt kor�bban. Ez�rt oly fontos el�bb a jellem m�vel�s�vel
gondoskodni r�la, hogy a minden esetben fell�p� hi�s�g, a nagyz�si m�nia �s a g�g
cs�b�t�sai ellen ellenszer�nk legyen. Sohasem tehet�nk eleget annak �rdek�ben, hogy
elsaj�t�thassuk azokat a tulajdons�gokat, melyek a szer�nys�ghez �s az al�zathoz
vezetnek. Mindez rendk�v�li m�rt�kben sz�ks�ges azon magasabb fejl�d�s �rdek�ben,
amit mi misztikus fejl�d�snek nevez�nk. M�sr�szt igen fontos, hogy Ahrim�n
torzk�peit�l v�deni tudja mag�t az ember az�ltal, hogy egy fejl�d�si folyamat
seg�ts�g�vel, mely a k�lvil�g jelens�gei m�g� vezeti el, megpr�b�ljon eljutni a
dolgok szellemi alapjaihoz. Ha az ember nem k�s�rli meg a jellem iskol�z�s�t, ami
bel�lr�l er�s�ti meg �s stabill� teszi, s ami �ltal bensej�ben szil�rd t�maszt
tal�l, akkor nagyon k�nnyen megt�rt�nhet, hogy a sz�ban forg� ember - m�gpedig
�ppen akkor, ha a szellemvil�gba val� bejut�s�t szerencse k�s�ri - megadja mag�t
Ahrim�nnak, s Ahrim�n ill�zi�t ill�zi�ra, halluci- n�ci�t hallucin�ci�ra b�v�l el�.
Az ember gyakran ker�l olyan helyzetbe, hogy a legk�l�nb�z�bb vonatkoz�sokban
"szav�n fogj�k". Mivel igen gyakran kap hangs�lyt, hogy a magasabb fejl�d�snek,
mely a k�lvil�g jelens�gei m�g� k�v�n jutni, teljes tudatoss�ggal kell t�rt�nnie,
el�fordul, hogy �jra meg �jra f�lig alvaj�r� szem�lyeket hoznak el�m, akik azt
bizonygatj�k: igen, �n ott a szellemi vil�got �rz�kelem, m�gpedig teljes
tudatoss�ggal! - Erre csak azt lehet mondani: sokkal okosabb lenne, ha nem akarn�l
a tudatodn�l lenni! - Mert az emberek t�ved�sben ringatj�k magukat ezt a tudatot
illet�en. Amir�l itt sz� van, az egy puszta k�p-tudat, egy asztr�lis tudat, mert ha
ezek a szem�lyek nem egy bizonyos tudat alatti fokon lenn�nek tudatosak, nem tudn�k
�rz�kelni ezeket a k�peket. Arr�l van teh�t sz�, hogy ha az ember bejut a
szellemvil�gba, akkor az �n-tudatot kell egybefognia. Az �n-tudathoz azonban
�t�l�er� �s vil�gos megk�l�nb�ztet� k�pess�g kapcsol�dik. Az emberek pedig a
szellemvil�gban l�tott alakokkal kapcsolatban nem rendelkeznek ilyennel. Abban
nincs semmi csod�latos, hogy tudattal rendelkez�nk, de olyan tudattal kell
rendelkezn�nk, mely �n�nk kult�r�j�hoz kapcsol�dik. Ez�rt nem hangs�lyozzuk a
magasabb vil�g l�t�s�hoz vezet� fejl�d�s kapcs�n, hogy lehet�leg gyorsan kell
bejutni a magasabb vil�gokba, hogy ott azut�n k�l�nf�le alakokat l�ssanak, esetleg
k�l�nf�le hangokat halljanak, hanem azt kell hangs�lyoznunk, hogy a szellemi
vil�gba val� bejut�s csak �gy lehet el�ny�s �s szerencs�s, ha az ember �lesebb�
teszi tud�s�t, megk�l�nb�ztet�k�pess�g�t �s �t�l�erej�t. Ez pedig semmi m�ssal nem
siker�lhet jobban, mint a szellemtudom�nyos igazs�gok tanulm�nyoz�s�val. Ez�rt
hangs�lyozzuk, hogy a szellemtudom�nyos igazs�gokkal val� foglalkoz�s v�delmet
jelent mindenf�le olyan alak v�lt l�t�s�t�l, amire semmilyen �t�l�er� nem terjed
ki. Aki ily m�don val�ban iskol�zott, nem fog b�rmif�le jelens�get ennek vagy annak
tartani, de mindenekel�tt k�l�nbs�get tud tenni a k�dk�pek �s a val�s�g k�z�tt, �s
tiszt�ban lesz vele, hogy k�l�n�sen azokkal a dolgokkal, melyek mint hall�s-
�rz�kel�sek l�pnek el�nk, rendk�v�l �vatosnak kell lennie, mert egy hall�s-
�rz�kel�s sohasem lehet helyes mindaddig, am�g a sz�ban forg� szem�ly �t nem ment a
teljes nyugalom szf�r�j�n. �s aki nem tapasztalta meg a szellemvil�g abszol�t
csendj�t �s hangtalans�g�t, az biztosra veheti, hogy az �rz�ki k�pek csal� k�pek,
ha m�goly okosakat mondanak is. Csak aki vette mag�nak a f�radts�got, hogy
�t�l�k�pess�g�t �lesebb� tegye az�ltal, hogy megk�s�rli felfogni a magasabb vil�gok
igazs�gait, csak az v�dekezhet a csal� k�pek ellen. A k�ls� tudom�ny eszk�zei ehhez
el�gtelenek. A k�ls� tudom�ny nem ad olyan �les �s meger�s�t� �t�l�er�t, mint
amilyen a szellemvil�gban val� helyes megk�l�nb�ztet�shez t�nylegesen sz�ks�ges.
Ez�rt, ha olyan emberekr�l van sz�, akik nem vigy�ztak k�l�n�s gonddal arra, hogy
�t�l�erej�ket el�sz�r gondosan meger�s�ts�k - ami k�l�n�sen a szellemtudom�ny
tanulm�nyoz�s�val lehets�ges -, elmondhat�, hogy az ilyen k�zl�sek a legnagyobb
m�rt�kben t�madhat�k, �s el�sz�r mindig ellen�rizni kellene �ket azoknak a
m�dszereknek a seg�ts�g�vel, amelyeket val�di iskol�zotts�gon kereszt�l �rtek el.
Egyetlen hatalom van, amit�l Lucifer visszavonul, nevezetesen az erk�lcsi g. Ez a
valami Lucifert a legsz�rny�bb t�zk�nt �geti. �s nincs m�s hathat�s eszk�z Ahrim�n
ellen, mint a szellemtudom�nnyal iskol�zott �t�l�er� �s megk�l�nb�ztet�-k�pess�g.
Mert amit a F�ld�n mint eg�szs�ges �t�l�er�t megszerz�nk magunknak, att�l Ahrim�n
er�nek erej�vel menek�l. Ahrim�n val�j�ban semmivel szemben nem tan�s�t akkora
ellen�rz�st, mint azzal szemben, amit �n-tudatunk eg�szs�ges iskol�z�s�val
szerezhet�nk meg magunknak. L�tni fogjuk majd, hogy Ahrim�n teljesen m�s r�gi�ba
tartozik, olyanba, amely t�vol esik att�l, amit mi eg�szs�ges �t�l�er�k�nt
fejlesztett�nk ki magunkban. Abban a pillanatban, amikor Ahrim�n szembeker�l azzal,
amit mi az emberi l�t folyam�n eg�szs�ges �t�l�er�k�nt megszerezt�nk, rettenetesen
megijed, mert ez a valami teljesen ismeretlen sz�m�ra, ez az, amit�l sz�rnyen f�l.
Ez�rt min�l jobban igyeksz�nk magunkban kialak�tani, amit az �letben a sz�let�s �s
a hal�l k�z�tt eg�szs�ges �t�l�er�k�nt megkaphatunk, ann�l ink�bb Ahrim�n ellen
dolgozunk. K�l�n�sen megmutatkozik ez azokn�l, akik "f�t-f�t mes�lnek" nek�nk
mindenf�le szellemvil�gr�l, amit maguk l�ttak. �s ha ilyenkor ak�r a leg�vatosabban
megk�s�rel�nk valamit megvil�g�tani az ilyen szem�lyeknek, hogy ez�ltal meg�rts�k
�s megk�l�nb�ztethess�k a dolgokat, akkor Ahrim�n �ltal�ban olyan er�sen a
hatalm�ban tartja �ket, hogy alig k�pesek valamit is felfogni, s ez ann�l ink�bb
�gy van, min�l ink�bb az akusztikus oldal fel� tend�l Ahrim�n cs�b�t�sa. Az ellen,
ami vizu�lis k�pekben jelentkezik, t�bb eszk�z van, mint az ellen, ami akuszti-
kusan, hangok hall�sak�nt jelentkezik. Az ilyen emberekben igen nagy az ellen�rz�s
az ellen, hogy megtanulj�k azt a valamit, amit a sz�let�s �s hal�l k�z�tt kell
megszerezni az �n-tudat sz�m�ra. �k ezt nem szeretik. De val�j�ban nem �k azok,
akik nem szeretik. Az ahrim�ni hatalmak r�ngatj�k el �ket ett�l a valamit�l. Ha
azonban egy ilyen embert seg�tenek eljutni od�ig, hogy egy eg�szs�ges
�t�l�k�pess�get fejlesszen ki mag�ban, �s ha hajland� tan�t�st elfogadni, akkor
hamarosan a k�vetkez�k �szlelhet�k. A hangok �s a hallucin�ci�k megsz�nnek, mert
kor�bban is csak ahrim�ni k�dk�pek voltak, �s mert Ahrim�n sz�rnyen megijed, ahogy
meg�rzi: ebb�l az emberb�l eg�szs�ges �t�l�er� �rad.
Az Ahrim�n �ltal el�id�zett hallucinatorikus l�t�s �s hall�s k�l�n�sen k�ros
megbeteged�se az embernek; ez ellen nincs jobb eszk�z ann�l, mint hogy az embert
minden lehets�ges m�don r� kell b�rni, hogy szert tegyen az eg�szs�ges �s j�zan
�t�l�k�pess�gre. Ez bizonyos szem�lyek sz�m�ra rendk�v�l neh�z. Mert olyan
helyzetben vannak, hogy a m�sik hatalom nagyon megk�nny�ti a dolgukat, ez a m�sik
hatalom vezeti �ket. Aki azonban ezt a hatalmat ki akarja �zni, nem j�rhat el
k�nnyed�n. Ezeket a szem�lyeket igen neh�z megk�zel�teni, hiszen azt �ll�tj�k, hogy
azt veszik el t�l�k, ami kor�bban a szellemvil�gba juttatta �ket, mik�zben
val�j�ban eg�szs�gess� teszi �ket az ember, meg�rzi �ket att�l, hogy ezek a
hatalmak mindink�bb elhatalmasodjanak rajtuk.
L�tjuk teh�t, hogy mi ellen van igen nagy ellen�rz�se a luciferi �s az
ahrim�ni hatalomnak, nevezetesen az ember ir�nti al�zat �s szer�nys�g ellen, az
ellen, hogy nem tartjuk t�bbre magunkat, mint amire egy eg�szs�ges �t�let
feljogos�t - ez az, ami Lucifernek sehogyan sem tetszik. Ezzel szemben a becsv�gy,
a hi�s�g tulajdons�gai azonnal el� akarnak b�jni, mint a legyek egy piszkos
szob�ban. Mindez, �s k�l�n�sen azok a dolgok, melyek az embernek �nmag�r�l alkotott
hamis meg�t�l�s�n alapulnak, ism�t oda hatnak, hogy Ahrim�nnak is megk�zel�thet�v�
tessz�k magunkat. Ahrim�n ellen azonban semmi sem v�d jobban, mintha t�nyleg azon
f�radozunk az �letben, hogy eg�szs�gesen gondolkozzunk; ennek fontoss�g�r�l maga a
sz�let�s �s a hal�l k�z�tti �let tan�skodik. �s �pp azoknak, akik a szellemtudom�ny
talaj�n �llnak, minden okuk megvan, hogy a lehet� legintenz�vebben, �jra �s �jra
hangs�lyozz�k, hogy nem illik hozz�nk, a F�ld embereihez, hogy elmulasszuk azt,
amit �ppen a f�ldi �letnek kell megadnia sz�munkra. Azok az emberek, akik
elmulasztj�k az eg�szs�ges �t�l�k�pess�g �s a j�zan megk�l�nb�ztet�-k�pess�g
elsaj�t�t�s�t, �s ezek n�lk�l, k�nny�szerrel akarnak magasra jutni, eljutni egy
szellemi vil�ghoz, val�j�ban a f�ldi �lett�l akarj�k megvonni magukat. A f�ldi �let
f�l�tt akarnak lebegni, mert �gy tal�lj�k, t�ls�gosan csek�ly elfoglalts�g sz�mukra
leereszkedni olyasmikhez, amik a f�ldi �let meg�rt�s�hez vezetn�nek.
Ezek az emberek enn�l k�l�nbnek tartj�k magukat. De az ilyen �rz�s ism�t a g�g�t
alapozza meg. Ez�rt l�thatjuk �jra meg �jra, hogy azok, akik hajlamosak az
�radoz�sra, �s a f�ldi dolgokt�l, a f�ldi �lett�l mintegy �rintetlen�l akarnak
l�tezni, akik elutas�tj�k a tanul�st, "mert �k m�r mindennek a kell�s k�zep�n
vannak", �s nem akarnak k�z�ss�get v�llalni egy olyan �ramlattal, mint a mi�nk, az
ilyen emberek azt mondj�k: a szellemvil�gba be kell hogy jusson az ember!
Ez �gy is van, de csak egy eg�szs�ges �tlev�l van oda, �s ez a sz� legnemesebb
�rtelm�ben a F�ld�n kiv�vott moralit�s, ami egyr�szt nem engedi, hogy t�lbecs�lj�k
�nmagunkat, egy olyan er- k�lcsis�g, ami nem enged minket �nmagunkr�l alkotott
hamis �t�letekhez jutni, �szt�neinkt�l, v�gyainkt�l �s szenved�lyeinkt�l sem enged
f�gg�v� v�lni; m�sr�szt a f�ldi �letviszonyokkal val� eg�szs�ges egy�ttm�k�d�st
jelenti, �s nem egy f�l�tt�k val� lebegni akar�st.
Ezzel valami olyasmit hoztunk fel a karma m�lys�geib�l, ami a szellemi �let
m�lys�geivel f�gg �ssze. Ez a valami nagyon �rt�kes lehet. De semminek sincs �rt�ke
az ember fejl�d�s�re n�zve, ami n�lk�l�zi a szellemvil�g j�zans�g�t, �s annak sincs
�rt�ke, ami erk�lcs n�lk�l val�. Bel�that� ez abb�l is, amit az el�z� alkalommal �s
a mai napon �br�zoltunk. Ha pedig ezt bel�tjuk, megk�rdezhetj�k: mi�rt ne vonn�
maga ut�n a luciferi befoly�s, �ppen mert hat�sa kor�bbi �s betegs�gg� v�ltozik �t,
majd a f�jdalom �ltal kiegyenl�t�dik, teh�t mi�rt ne vonhatn� maga ut�n ez a
befoly�s mindj�rt az ahrim�ni befoly�st is. �s mi�rt ne j�tszana k�zre az ahrim�ni
befoly�s abban, ami nek�nk f�jdalmat jelent �s egy betegs�g lefoly�s�ban
jelentkezik, �ppen �gy, mint a luciferi befoly�s k�vetkezm�nye? De hogyan hat az
ahrim�ni befoly�s? �s hogyan alakulnak �t Ahrim�n cs�b�t�sai betegs�gek okoz�iv�?
Hogyan l�p fel mindez egy k�s�bbi inkarn�ci�ban?
Ami az ahrim�ni befoly�s sz�ml�j�ra �rhat�, az k�zvetve a luciferi befoly�sra
vezethet� visz- sza: ha azonban a luciferi befoly�s olyan er�s volt, hogy kih�vta
az ahrim�ni befoly�st, akkor ez ut�bbi az alattomosabb. M�lyebben fekszik, nem csak
az asztr�ltest, de az �tertest hib�iban is. Olyan tudatban l�p fel, ami a
f�jdalomtudat alatt van, olyan k�rosod�s k�s�ret�ben, melyet nem kell f�jdalomnak
k�s�rnie, ami a k�rd�ses szerv eset�ben, melyben a k�rosod�s megnyilv�nul, a szerv
haszn�lhatatlann� v�l�s�hoz vezet. - Tegy�k fel, hogy az egyik inkarn�ci�ban egy
ahrim�ni befoly�s hat�st gyakorolt, �s el�h�vta, amit �pp az ahrim�ni befoly�s tud
el�id�zni. Az ember, �t�lve a hal�l �s egy �jabb sz�let�s k�z�tti id�t, ism�t
megjelenik egy �j inkarn�ci�ban. Ekkor pedig megmutatkozik, hogy valamelyik szervet
�thatotta az ahrim�ni befoly�s, vagy m�s sz�val: ebben a szervben az �tertest
sokkal m�lyebben �l, a szervet a kellet�n�l sokkal jobban �thatja az �tertest.
Ilyen esetben a meghib�sodott szerv r�veszi az embert, hogy m�g ink�bb
belebonyol�djon abba a t�ved�sbe, amit Ahrim�n m�vel a vil�gban. Azzal a szervvel,
mely az Ahrim�ni befoly�snak k�sz�nheti k�rosod�s�t, melybe t�l m�lyen hatolt az
�tertest, az ember, ha a teljes folyamatot �t akarn� �lni, m�lyebben belebonyol�dna
az Ahrim�nt�l sz�nd�kolt maj�ba. De mivel mindaz, amit a k�lvil�g majak�nt
kitermel, nem vihet� �t a szellemvil�gba, ez�rt a szellemvil�g mindink�bb
elt�volodik t�l�nk. Mert ott csak igazs�g van �s nem ill�zi�k! Min�l ink�bb
belebonyol�dunk teh�t az Ahrim�n �ltal okozott ill�zi�kba, maj�ba, ann�l
k�zvetlenebb�l r�k�nyszer�l�nk, hogy sokkal er�sebben mer�lj�nk bele a k�ls� �rz�ki
vil�gba, a fizikai-�rz�ki ill�zi�kba, mint egy ilyen k�rosult szerv n�lk�l tenn�nk.
Itt azonban ugyan�gy fell�p egy ellent�tes hat�s, ahogy a luciferi befoly�s
eset�n a f�jdalomban. Ez az ellent�tes hat�s pedig �gy l�p fel, hogy abban a
pillanatban, amikor fenn�ll annak a vesz�lye, hogy t�ls�gosan hozz�l�ncoljuk
magunkat az �rz�ki-fizikai vil�ghoz, s ez�ltal t�ls�gosan megraboljuk magunkat
att�l, ami eljuttathatna, felvezetne benn�nket a szellemvil�gba, abban a
pillanatban t�nkremegy a szerv vagy �gy, hogy megb�nul, vagy olyan gyeng�v� v�lik,
hogy t�bb� nem tud hatni. Egy puszt�t� folyamat k�vetkezik be. - Ha teh�t egy szerv
elpusztul, tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy mindezt val�j�ban j�t�kony
hatalmaknak k�sz�nhetj�k: hogy �jra r�tal�ljunk a szellemvil�ghoz vezet� �tra,
elveszik az egyik szerv�nket. T�ny, hogy ez �gy van! - ha m�sk�ppen nem megy,
bizonyos hatalmak szerveket puszt�tanak el, vagy beteg szervekkel l�tnak el
benn�nket, hogy �gy ne cs�szhassunk t�l m�lyre az ill�zi�kba.
Ha teh�t valaki p�ld�ul m�jbeteg, amit �nmag�ban nem k�s�r f�jdalom, akkor egy
olyan kor�bbi ahrim�ni befoly�s hat�s�val van dolgunk, ami oda vezetett, hogy a
sz�ban forg� k�rosod�st a m�jba juttatta, m�sk�l�nben azok az er�k, melyek az
�tertest m�lyebbre nyomul�s�val �llnak kapcsolatban, t�ls�gosan nagy ill�zi�kba
kergett�k volna az embert.
A mond�k �s a m�toszok mindig a legm�lyebb b�lcsess�geket tudt�k �s juttatt�k
kifejez�sre. �ppen a m�j igen j� p�lda erre. Mert a m�j az a szerv, amely a
legk�nnyebben hathat, amikor az ember lecs�szik az illuz�rikus fizikai vil�gba. A
m�j egyben az a szerv, amely tulajdonk�ppen a F�ldh�z bilincsel benn�nket. Ezzel az
igazs�ggal f�gg �ssze, hogy annak a l�nynek, aki a monda szerint elhozta az er�t az
embernek, azt az er�t, mely az embert r�vezeti a f�ldi �letre, a f�ldi �letben val�
er�teljes m�k�d�sre, teh�t Prom�theusznak �pp a m�j�t t�pi a kesely�. Egy kesely�
t�pi a m�j�t, �s nem az�rt, hogy ez Prom�theusznak k�l�n�sen nagy f�jdalmat
okozzon; ebben az esetben ugyanis a monda nem felelne meg a val�di t�nyeknek. De a
mond�k mindig igazolj�k a fiziol�giai t�nyeket! A kesely� a m�jat t�pi, mert az nem
f�j! �s itt arra t�rt�nik utal�s, hogy Prom�theusz valami olyasmit hozott az
emberis�gnek, ami m�lyebben beh�l�zhatja az ahrim�niba, ha az ellenkez� kiegyenl�t�
hat�s nem t�rt�nt volna meg. Okkult iratok, bizony�t�kok mindig �sszhangban �llnak
azokkal az igazs�gokkal, melyeket mi a szellemtudom�nyban kinyilv�n�tunk.
Tiszt�n magukb�l a dolgokb�l mutattam most r�, hogy a j� hatalmak azok, melyek
f�jdalmat r�nak az emberre a luciferi befoly�s ellen. Viszony�ts�k ezt egyszer az
�testamentum irataihoz. Amikor Lucifer befoly�sa bek�vetkezett; amit sz�munkra az
�v�t elcs�b�t� k�gy� szimboliz�l, Lucifer ellenz�i k�nytelenek voltak f�jdalmat
r�ni mindarra, amire Lucifer r� akarta venni az embert. �s akkor kellett elj�nnie
annak a hatalomnak, melynek Lucifer az ellenz�je, hogy elmondja: ett�l kezdve az
embernek f�jdalomban lesz r�sze. Jahve vagy Jehova teszi ezt, amikor azt mondja:
"F�jdalmak k�zt kell vil�gra hoznod gyermekeid".
Ezeket a dolgokat az okkult iratokban rendszerint nem tudj�k megmagyar�zni,
am�g nem ismerik a szellemtudom�nyos magyar�zatokat. Ut�lag azut�n r�j�nnek, milyen
m�lys�g�k van ezeknek az okm�nyoknak. Ez�rt viszont t�lem sem lehet elv�rni, hogy
�n�knek a semmib�l, a megfelel� felt�telek hi�ny�ban, minden tov�bbi n�lk�l
magyar�zat�t adjam a dolgoknak. Hogy egy�ltal�n besz�lni lehessen az
�testamentumnak err�l a hely�r�l: "F�jdalmak k�zt kell vil�gra hoznod gyermekeid!",
azt karmamegfigyel�seknek kell megel�zni�k, mert csak a megfelel� helyen lehet az
oda vonatkoz� magyar�zatot betoldani. Ez�rt nincs sok haszna, ha az emberek az
okkult iratokb�l akarj�k ezt vagy azt megmagyar�zni, miel�tt az okkult fejl�d�s
megfelel� szintj�t el�rt�k volna. �s mindig fon�k, k�ts�ges dolog azt k�rdezni: mit
jelent ez? Mit jelent ez? - V�rni kell, �s mindig t�relemmel kell lenni, am�g a
k�rd�ses hely sorra nem ker�l; a puszta magyar�zattal semmit sem �r el az ember.
L�tjuk h�t a luciferi hatalmak hat�s�t �let�nkre, m�sr�szt azokat a
hatalmakat, amelyeknek Lucifer az ellens�ge. Ezenk�v�l befoly�st gyakorolnak
�let�nkre az ahrim�ni hatalmak is, �s vil�gosan kell �rten�nk, hogy azokat a
hatalmakat, melyek szerveinket haszn�lhatatlann� teszik, ha az ahrim�ni befoly�snak
beh�dolunk, a j� hatalmak k�z� kell sz�m�tanunk!
Ha mindabb�l, amit most elmondtunk, az �n�k saj�t szempontjait vessz�k
szem�gyre, m�lyen bel�thatnak majd az emberi term�szet bonyolults�g�ba, �s
eljuthatnak oda, hogy azt mondj�k: a luciferi hatalmak azok a hatalmak, melyek a
r�gi holdid� alatti fejl�d�s�kben visszamaradtak, melyek ma, f�ldfejl�d�s�nk
menet�ben azokkal az er�kkel hatnak az emberi l�tre, melyek tulajdonk�ppen a Hold
er�i, amik abban a vil�gtervben, ami p�ld�ul azoknak a hatalmaknak felel meg,
melyeknek Lucifer az ellens�ge, f�ldi fejl�d�s�nk�n bel�l egy�ltal�n nem �lhetik ki
magukat. �gy Lucifer egy m�sik l�ny terv�be kapcsol�dik be, hogy ott fejthesse ki
hat�s�t.
Most pedig t�rj�nk vissza a fejl�d�s m�g messzebbre visszany�l� korszakaira.
Ha az egyik oldalon azt l�tjuk, hogy a Holdon bizonyos l�nyek saj�t
fejl�d�s�k�n bel�l visz- szamaradtak, hogy a F�ld�n be tudjanak avatkozni az emberi
�letbe, akkor az is �rthet�nek t�nhet, ha a r�gi Napon is el�fordult, hogy bizonyos
l�nyek elmaradtak a fejl�d�sben, melyek k�s�bb, a Holdon hasonl� szerepet
j�tszottak, mint a luciferi l�nyek a F�ld�n. Az ember l�ny�ben ma van valami, amit
a leghelyesebben mint harcot jellemezhet�nk: ez az a harc, mely az asztr�ltest�nkbe
furakod� luciferi er�szakos hatalmak �s azon hatalmak k�zt folyik, melyek �n�nk�n,
f�ldi v�vm�nyainkon kereszt�l hathatnak r�nk. Amennyiben k�pesek vagyunk �nmagunk
vil�gos �s helyes meg�t�l�s�re, �gy erre csak azon hatalmak seg�ts�g�vel vagyunk
k�pesek, melyek �n�nkre hatnak. Ehhez m�r �n�nket kell haszn�lnunk. Ez�rt azt
mondhatjuk: amikor �n�nk fell�zad a luciferi hatalmak ellen, Jahve vagy Jehova
harcol benn�nk Lucifer ellen; az harcol itt, amir�l a j� vil�gterv gondoskodik, az
ellen, ami szembefordul e vil�gterv egyed�li �rv�nyess�g�vel, s mi magunk, legbens�
l�ny�nkkel benne vagyunk Lucifernek ebben a m�s l�nyek ellen folytatott harc�ban.
Mi magunk vagyunk e harc sz�ntere. S hogy mi sz�nterei vagyunk ennek a harcnak, az
minket is belesz� a karm�ba - de csak k�zvetve, az�ltal, hogy ez a harc benn�nk
zajlik. Ezzel szemben, ha tekintet�nket kifel� ir�ny�tjuk, az ahrim�ni hatalmak
h�znak maguk fel� benn�nket. Ami itt j�tsz�dik le, az kintr�l j�n, Ahrim�n innen
jut bel�nk.
Tudjuk, hogy a r�gi Holdon �ltek olyan l�nyek, melyek hozz�nk hasonl� m�don
m�r akkor v�gigj�rt�k az emberi fejl�d�si fokot, ahogy azt mi a f�ldfejl�d�s
folyam�n fogjuk v�gigj�rni. Az Akasha-Kr�nik�ban �s A titkos tudom�nyban ezeket a
l�nyeket Angyalok, Angeloiok �s D�namiszok jel�l�ssel tal�lj�k meg; persze a l�nyeg
nem a n�ven m�lik. Ezeknek a l�nyeknek a bensej�ben azonban ahhoz hasonl� harc
j�tsz�dott le akkoriban, mint amilyen a mi bens�nkben a luciferi harc. Ezek a
l�nyek a r�gi Holdon olyan harc sz�nterei voltak, ami azokon a l�nyeken kereszt�l
j�tsz�dott le, melyek viszont a Napon maradtak le fejl�d�s�kben. Ennek a Holdon
lej�tsz�dott harcnak a mi bens� �n�nkh�z nincs k�ze, mert a mi �n�nk m�g nem volt
meg a Holdon. Ez a harc k�v�l �ll azon, amiben �n�nk r�szt vehetne: a r�gi Holdon
az "angyalok kebl�ben" j�tsz�dott le. Ez�ltal pedig ezek a l�nyek olyan valamikk�
v�ltak akkor, amiv� csak m�s l�nyek befoly�sa �ltal v�lhattak, olyan l�nyek
befoly�sa �ltal, amelyek lemaradtak, visszamaradtak a norm�lis napfejl�d�shez
k�pest, �s amelyek ugyanazt a szerepet j�tszott�k akkor az angyalok�rt, mint amit
ma a luci- feri l�nyek j�tszanak miattunk. Ezek voltak az ahrim�ni l�nyek, melyek
�pp�gy visszamaradtak a napfejl�d�s folyam�n, mint a luciferi l�nyek a holdfejl�d�s
alatt. Ez�rt jutunk csak k�zvetve ezekhez a l�nyekhez. Ahrim�n volt azonban, hogy
�gy mondjuk, az angeloiok kebl�ben a k�s�rt�s, � benn�k hatott. �ltala lettek az
angeloiok azz�, amiv� k�s�bb lettek, �s mindazt magukkal vitt�k, amiv� Ahrim�n
�ltal lettek, ahogy azt is, amit a j�ban el�rtek.
Lucifer �ltal b�rjuk azt a lehet�s�get, hogy k�l�nbs�get tudunk tenni j� �s
rossz k�z�tt, hogy szabad d�nt�si k�pess�get fejleszthett�nk ki magunkban �s szabad
akaratot v�vhatunk ki magunknak. Ezt mi csak Lucifer �ltal �rhetj�k el. Ezek a
l�nyek azonban el�rtek m�g valamit, amit a f�ldi l�tbe magukkal hoztak; err�l azt
mondhatjuk: ahogyan most az angeloiok szelleml�nyekk�nt k�r�lvesznek benn�nket,
ahhoz jelenlegi l�t�ket a r�gi holdfejl�d�s idej�n k�sz�tett�k el�, a lelk�kben
foly� ahrim�ni harc �ltal. Amin e l�nyek kereszt�lmentek, az benn�nket nem �rint
legbens� l�ny�nkben, �n�nkkel nem vesz�nk r�szt benne. - K�s�bb l�tni fogjuk majd,
hogy k�zvetve az�rt igen, mert az ahrim�ni befoly�s benn�nket is �rint. - Amilyen
eredm�nyeket ezek a l�nyek Ahrim�n befoly�sa alatt kiv�vtak, azok okoz�it holdl�t�k
alatt vett�k fel magukba, s ezt elhozt�k f�ldi �let�nkbe. Keress�nk itt most
valamit, ami az akkori ahrim�ni harc egyik hat�s�nak t�nik.
Ha ez az ahrim�ni harc nem ment volna v�gbe a Holdon, akkor ezek a l�nyek nem
hozhatt�k volna f�ldi l�t�nkbe azt, ami a r�gi holdl�thez tartozott. Mert mindaz
megsz�nt volna, miut�n elpusztult a r�gi Hold. Az�ltal, hogy az angeloiok magukba
engedt�k az ahrim�ni befoly�st, belebonyol�dtak a holdl�tbe �gy, mint mi a f�ldi
l�tbe a luciferi befoly�s �ltal. Az angeloiok beengedtek valamit bensej�kbe, ami
holdelem, �s �thozt�k magukkal a mi f�ldi l�t�nkbe. Ez�ltal v�ltak k�pess� arra,
hogy f�ldi l�t�nkben el�id�zhess�k �pp azt, amit el� kellett id�zni�k, hogy F�ld�nk
ne h�doljon be teljesen a luciferi befoly�snak. F�ld�nknek teljes eg�sz�ben be
kellene h�dolnia a luciferi befoly�snak, ha az a t�ny�ll�s, mely a Holdon az
Angyalok Ahrim�nnal val� harc�nak felel meg, nem ker�lt volna bele F�ld�nk l�t�be.
Melyek azok a folyamatok a f�ldi l�tben, melyeket mi norm�lisnak tartunk?
Amikor mostani Naprendszer�nk a f�ld-c�loknak megfelel�en elrendez�d�tt, fell�pett
valami, amit mi a Nap, a F�ld �s a t�bbi bolyg� szab�lyozott mozg�s�nak l�tunk, s
ami oda hatott, hogy van nappalunk �s �jszak�nk, hogy az �vszakok szab�lyszer�en
k�vetkeznek egym�sra, hogy napf�ny�nk �s es�nk van, hogy gy�m�lcseink be�rnek a
kertekben �s �gy tov�bb. Ezek olyan rendszerek, melyek a kozmosz ritmusa szerint
�lland�an �jra ism�tl�dnek, a szerint a kozmosz szerint, mely a mostani f�ldl�t�rt
alakult ki, miut�n a holdl�t f�lhom�lyba veszett. Lucifer azonban hat a f�ldi l�ten
bel�l. �s l�tni fogjuk, hogy m�g er�sebben hat, sokkal messzebbhat�an, mint az a
ter�let, ahov� eddig k�vetni tudtuk. De ha Lucifer csak a f�ldi l�ten bel�l hatna,
az ember azon rendszerek �ltal, melyek a bolyg�k szab�lyszer� mozg�sa, a ny�r �s a
t�l v�ltakoz�sa, az es� �s a naps�t�s �ltal alakulnak ki, megadn� mag�t annak, amit
mi "luciferi k�s�rt�snek" nevezhet�nk. Ha az emberek mindazt megkapn�k, amit az
elrendezett kozmoszb�l kaphatn�nak, amit a Naprendszer szab�lyszer�, ritmikus
mozg�sai id�znek el�, ha csak azok a t�rv�nyek uralkodn�nak, melyek megfelelnek e
mostani kozmoszunknak, akkor az embernek meg kellene adnia mag�t a luciferi
befoly�snak, jobban meg kellene kedvelnie a j�l�tet, mint amennyire kozmikus
�dv�z�l�s�hez kell, jobban kellene kedvelnie a szab�lyosan ir�ny�tott folyamatokat,
mint azt, amit az embernek mag�nak kell kiv�vnia.
Ez�rt ellener�ket kell teremteni. Ellener�knek kellett m�k�d�sbe l�pni�k,
melyek az�ltal j�ttek l�tre, hogy f�ldl�t�nk szab�lyszer� kozmikus t�rt�n�seibe
olyan t�rt�n�sek keveredtek bele, melyek a r�gi Hold sz�m�ra rendk�v�l j�t�konyak
�s norm�lisak voltak, melyek azonban ma, amikor a f�ldi l�tre hatnak, abnorm�lisak,
�s vesz�lyeztetik a F�ld rendes m�k�d�s�t. Ezek a befoly�sok �gy l�pnek fel, hogy
bizonyos fokig hely�re r�nd�tj�k azt, ami, ha csak e ritmus l�tezne, �gy l�pne fel,
mint a j�l�tre, a k�nyelemre �s b�s�gre val� hajlam. Ezek az er�k mutatkoznak meg
p�ld�ul abban, ami mint heves j�ges� viharzik el el�tt�nk. �s amikor elpusztul az,
ami k�l�nben a F�ld szab�lyszer� er�i �ltal j�n l�tre, akkor korrekci�r�l van sz�,
ami eg�sz�ben j�t�konyan hat, akkor is, ha ezt az ember nem l�tja be mindj�rt, mert
l�tezik egy magasabb rend� j�zans�g ann�l, mint amit az ember felfog. Amikor j�ges�
viharzik �t a f�ldeken, akkor azt mondhatjuk: a r�gi Holdon ezek az er�k, melyek a
j�gviharban t�rnek el�, �ld�st hoz� er�k voltak, mint ma azok, melyek az es�ben �s
napf�nyben hatnak �ld�sosan. Ma az�rt csapnak le ezek az er�k, hogy ez�ltal
kiigazodjon, korrig�l�djon az, amit k�l�nben a luciferi befoly�s okozna. �s ha ez a
m�k�d�s folytat�dik, mind hevesebben csapnak be ezek az er�k, hogy m�g t�bb
korrekci�t gyakoroljanak. Minden, ami a szab�lyszer� tov�bbfejl�d�shez vezet, a
F�ld er�ihez tartozik. Amikor vulk�n �nti ki mag�b�l l�v�j�t, olyan er�k m�k�dnek
benne, melyeket megk�sett er�kk�nt hoztak �t a r�gi Holdr�l, hogy a f�ldi l�t
korrekci�j�t v�gbevigy�k. �gy van ez a f�ldreng�sekkel, �ltal�ban az element�ris
esem�nyekkel. L�tjuk teh�t, hogy n�mely k�v�lr�l hat� dolognak �rtelmes indokai
vannak a fejl�d�s �sszmenet�t tekintve. K�s�bb majd l�tni fogjuk, hogyan f�gg �ssze
mindez az emberi �n-tudattal. Ami a mai el�ad�sban hi�nyosnak l�tszik, holnap
p�tolni fogjuk.
Egyet m�gis vil�gosan le kell sz�gezn�nk: ezek a dolgok az emberi l�tnek csak
az egyik oldal�t, a f�ldi l�tnek �s �ltal�ban a kozmikus l�tnek csak egyik oldal�t
mutatj�k. Ha az egyik oldalt illet�en azt mondjuk, hogy ha egy szerv�nk elpusztul,
az szellemi hatalmak j�t�kony hat�sa, ha ma l�ttuk, hogy mi t�bb, a f�ldfejl�d�s
eg�sz menet�t korrig�lni kell a r�gi holdl�t er�ivel, akkor itt azt kell
k�rdezn�nk: hogy van az, hogy a F�ld embereik�nt ism�telten meg kell pr�b�lnunk
korrekci�t gyakorolni a r�gi hold-er�k k�ros befoly�sai ellen? - Sejtj�k imm�r,
hogy a F�ld embereik�nt nem szabad vulk�nkit�r�sek �s f�ldreng�sek bek�vetkez�s�t
k�v�nnunk, hogy mi magunk nem puszt�thatunk el szerveket, hogy ez�ltal el�seg�ts�k
a szellemi hatalmak �ld�sos m�k�d�s�t. �s azt is mondhatjuk, �s pedig teljes
joggal, hogy ha valahol j�rv�ny t�r ki, �ltala olyasvalami id�z�dik el�, amit az
ember egyenesen keres, hogy ez�ltal benne mag�ban kiegyenl�t�dj�n valami. �gy m�r
el tudjuk fogadni, hogy az ember bizonyos helyzetekbe az�rt sodr�dik bele, hogy egy
k�rosod�st megtapasztaljon, melynek legy�z�s�vel a t�k�letesed�shez k�zeledik.
�s hogy �llunk a higi�nia �s az eg�szs�g rendszab�lyaival? Nem mondhatn�-e
valaki, hogy ezek szerint a j�rv�nyoknak nagyon j� hat�suk is lehet? Nem hib�s-e
�gy k�l�nf�le eg�szs�gserkent� berendez�sekkel, betegs�gmegel�z� int�zked�sekkel
cs�kkenteni az eff�le befoly�sok lehet�s�g�t? El�fordulhatna, hogy valaki azt
gondolja, semmit sem kell tenni az element�ris esem�nyek gyeng�t�s�re, s mindezt
azzal motiv�lhatn�, hogy ez teljesen megfelel a tegnapi �s a mai fejteget�sek
�rtelm�nek.
Meg fogjuk l�tni, hogy ez nem �gy van, de megint csak bizonyos felt�telek
mellett. Csak most lehet�nk megfelel� m�don felk�sz�lve arra, hogy a k�vetkez�
vizsg�l�d�sokb�l egyr�szt meg�rts�k azt, hogyan okozhatj�k j�tev� befoly�sok
szerveink megk�ros�t�s�t, hogy �gy ne h�doljunk be a maj�nak, az ill�zi�nak,
m�sr�szt, hogy tudatosodjon sz�munkra az a hat�s, amit mi magunk h�vunk el�, amikor
az ilyen j�t�kony befoly�sok hat�sai al�l kivonjuk magunkat a betegs�g elleni
eg�szs�g�gyi �s higi�nikus rendszab�lyokkal val� beavatkoz�s r�v�n. - L�tni fogj�k,
hogy itt egy olyan ponthoz �rt�nk, ahov� igen gyakran ker�l�nk: amikor egy
l�tsz�lagos ellentmond�s felmer�l, az az embert teljes er�b�l �zi, s igen k�zel van
ahhoz, hogy egy olyan ponthoz �rjen, ahol az ahrim�ni hatalmak igen nagy befoly�st
gyakorolhatnak r�. Sehol sem vagyunk olyan k�zel a csalatkoz�s lehet�s�g�hez, mint
most, ahol egy ilyen sz�k keresztmetszethez �rt�nk. �s j�, hogy most ide�rt�nk;
mert itt azt mondhatjuk: j�t�kony hatalmak azok, melyek haszn�lhatatlann� teszik
egy szerv�nket, l�v�n ez egy Ahrim�n elleni hat�s; most teh�t az emberis�g k�rtev�i
megtehetik, hogy ne k�vetelj�k, amit az "ahrim�ni hatalmak elleni j�t�kony
ellenhat�snak" nevezhet�nk. Hiszen a higi�nikus �s ehhez hasonl� rendszab�lyok
lesz�k�ten�k e j�t�kony ellenhat�st. Egy sz�k keresztmetszethez �rt�nk itt. �s ez
egyszer j� egy ilyen ellentmond�sba keveredni, hogy elgondolkozzunk azon, hogy
ilyen ellentmond�sok lehets�gesek, s�t j� iskol�z�st jelentenek szellem�nknek. Mert
ha majd l�tjuk, hogyan jutunk ki ebb�l az ellentmond�sb�l, akkor �nmagunkt�l
tett�nk valamit, ami er�t adhat, hogy Ahrim�n csal�sainak ellen�lljunk.
Rudolf Steiner: A karma megnyilv�nul�sai

NYOLCADIK ELOADAS
A magasabb l�nyek karm�ja
Ha visszagondolunk arra az ellentmond�sra, melyet legutols� vizsg�l�d�sunk
v�g�n id�zt�nk fel, akkor a megold�s kedv��rt ma m�g egyszer vissza kell
tekinten�nk mindk�t er�re, mindk�t princ�piumra, melyek id�k�zben mint karm�nk
k�zvetlen kih�v�i, s egy�ttal mint regul�torai jelentek meg.
L�ttuk, hogy karm�nk mindenekel�tt az�ltal j�tt mozg�sba, hogy
asztr�ltest�nk�n kereszt�l el kell szenvedn�nk a luciferi hatalmak befoly�s�t, hogy
e hatalmak k�s�rt�sei k�vetkezt�ben olyan �rzelmi, �szt�n�s �s szenved�lyes
megnyilv�nul�sokra adjuk magunkat, melyek bizonyos vonatkoz�sban t�k�letlenebb�
tesznek benn�nket, mint amilyenek m�sk�l�nben lenn�nk. Ha pedig luciferi befoly�sok
hat�sai �rnek benn�nket, ezek a m�sik oldalon ahrim�ni befoly�sokat id�znek el�,
er�ket, melyek nem bel�lr�l, hanem k�v�lr�l hatnak r�nk, melyek a vil�ggal val�
k�lcs�n�s �rintkez�sben azon kereszt�l hatnak, amivel kinn tal�lkozunk. Alapj�ban
v�ve teh�t Lucifer h�vja ki Ahrim�nt, s mi emberek val�j�ban e k�t princ�pium
k�z�tt helyezked�nk el. De az �letben az�ltal kell megpr�b�lnunk el�bbre jutni,
hogy ha egyszer Lucifer �s Ahrim�n ragadoz� karmai k�z� ker�lt�nk, utat �s eszk�zt
tal�ljunk arra, hogy a benn�nk �s vel�nk m�velt dolgok legy�z�se �ltal magasabbra
juthassunk. Eg�sz vil�gosan l�thatjuk, hogyan zajlik ez a luciferi �s ahrim�ni
hatalmak k�z�tti k�lcs�n�s viaskod�s szem�ly�nk k�r�l, ha m�g egyszer szem�gyre
vessz�k azt az esetet, melyet bizonyos elt�r�ssel m�r a legut�bb is felid�zt�nk:
azt az esetet, amikor valaki �gy h�dol be az ahrim�ni befoly�snak, hogy mindenf�le
hiteget�seket �s csal�sokat �l �t, hogy azt hiszi, ezt vagy azt kiv�telesen vele
tudatt�k az�rt, hogy bizonyos ir�nyba igen er�s benyom�st gyakoroljanak r�, amib�l
azonban egy m�sik ember sz�m�ra, egy olyan valaki sz�m�ra, aki eg�szs�ges
�t�l�ereje birtok�ban van, k�nny� felismerni, hogy az illet� t�ved�sek �s l�tszat
�ldozata. Legut�bb olyan esetekr�l besz�lt�nk, amikor valaki a szellemvil�g
l�tnoki, de rossz �rtelemben l�tnoki szemf�nyveszt�seinek uralma al� ker�l.
Egy�rtelm�en kifejtett�k, hogy ezek az esetek olyan �m�t�sok, melyeket az ahrim�ni
er�k h�vnak el�. S l�ttuk, hogy azok ellen a megt�veszt�sek ellen, melyeket a
helytelen l�tnokis�g h�v el�, nincs m�s vagy legal�bbis kedvez�bb szer, mint az az
eg�szs�ges �t�l�er�, melyet az ember az �letben a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt
nyerhet el.
Amit legut�bbi el�ad�sunkban elmondtunk, igen fontos �s l�nyeges, amikor
l�tnoki elt�velyed�sekkel van dolgunk. Mert egy olyan l�tnokis�g eset�ben, melyet
nem szab�lyszer� iskol�z�ssal, nem szigor�an �s helyesen ir�ny�tott szisztematikus
gyakorlatok �r�n saj�t�tottak el, hanem �gy jelentkezik, mint egy r�gi, �r�k�lt
tulajdons�g, p�ld�ul k�pekben vagy hangok hall�s�n kereszt�l, egy ilyen helytelen
l�tnokis�gn�l mindig azt tal�ljuk, hogy mindez visszafejl�dhet, s�t abbamarad, ha
az illet� lehet�s�get tal�l r� �s hajlama van komolyan elm�ly�lni a szellemtudom�ny
tanulm�nyoz�s�ban, hogy val�ban szellemtudom�nyos vagy szellemtudom�nyi ismereteket
saj�t�tson el, vagy mi t�bb, ha val�di, �rtelemszer� �s szakszer� l�tnoki
iskol�z�st v�laszt. Olyan esetekben teh�t, amikor �rz�kf�l�tti ismeretekb�l fakad�
t�ved�sekkel van dolgunk, azt mondhatjuk, hogy a megismer�s igazi forr�sa, ha az
illet� fog�kony �s nyitott ezek ir�nt a forr�sok ir�nt, melyek mindig seg�ts�get
jelentenek majd sz�m�ra, �s r�vezethetik a helyes �tra.
Nem hozzuk fel ezzel szemben, ami ennek �pp az ellenkez�je, ami val�j�ban egy
k�z�ns�ges igazs�g. Mindenki tudja, hogy ha valaki karmikus bonyodalmak folyt�n oda
jutott, hogy olyan �llapotokat alak�tott ki maga k�r�l, melyek �t az �ld�z�si m�nia
�s a nagyz�si t�boly szimpt�m�ihoz juttatt�k, akkor egy ilyen ember lelk�ben a
t�bolyult ide�k eg�sz rendszer�t k�pes kialak�tani, melyeket � a lehet�
leglogikusabban megindokol, melyek azonban ezzel egy�tt, m�giscsak r�geszm�k.
El�fordulhat p�ld�ul, hogy valaki az �let m�s ter�letein teljesen logikusan
gondolkozik, m�gis az a r�geszm�je, hogy minden�tt k�vetik. Egy ilyen ember
ak�rhov� ker�l, ilyen vagy olyan okb�l k�pes lesz a legkisebb t�rt�n�sb�l is a
leg�tletesebb kombin�ci�kat l�trehozni, ekk�ppen: �jra itt egy klikk, s ezek semmi
m�st nem akarnak, mint hogy ezt vagy azt tegy�k ellenem! - �s az illet� a
leglelem�nyesebb m�don fogja bizony�tani �n�knek, hogy mennyire megalapozott a
gyan�ja. Valaki teh�t eg�szen logikus koponya lehet, m�gis el�fordulhat, hogy a
zavarodotts�g egyes szimpt�m�it kell �t�lnie. Az ilyen embert teljesen lehetetlen
logikus �rvekkel meggy�zni. Ellenkez�leg, ha egy ilyen esetben logikus �rvekkel
j�v�nk, a r�geszm�ket �pp ezek az �rvek fogj�k igaz�n kiprovok�lni, �s az agyr�mek
m�g er�sebb bizony�t�kokat fognak keresni arra, amit az illet� az �ld�z�si m�nia
tartalmak�nt �ll�t. - Ha szellemtudom�nyos �rtelemben besz�l�nk, a dolgokat eg�szen
pontosan kell k�vetn�nk. Hangs�lyoztuk az im�nt, mik�nt a legut�bbi alkalommal is,
hogy a szellemtudom�nyos ismeretek birtok�ban, melyekre valaki teljes er�vel
elsz�nhatja mag�t, s�t ezen bel�l egy m�dszeres elvi alapokon nyugv� iskol�z�sra
is, teh�t, hogy ilyen ismeretek birtok�ban az ember a l�tnoki er�k
elt�velyed�seivel szemben ellenhatalommal b�r. Ezzel pedig mer�ben m�s esetet
emelt�nk ki, mint az el�bb jellemzett eset. Nem arr�l van itt sz�, hogy a sz�ban
forg� egy�nt szellemtudom�nyos ismeretekkel l�ssuk el. Az ilyen emberekhez
�ltal�ban a mindennapi j�zans�g ter�let�re tartoz� indokl�sokkal akarnak
k�zel�teni. Ezek az indokl�sok azonban teljesen el�gtelenek egy ilyen ember
sz�m�ra. Mi�rt?
Amikor egy olyan betegs�gt�net l�p fel, mint az �br�zolt szimpt�ma eset�ben
l�ttuk, ott arr�l van sz�, hogy az illet� betegs�gben kor�bbi t�ved�sekb�l fakad�,
r�gebbi inkarn�ci�k vagy megtestes�l�sek karmikus ok�t juttatja napvil�gra. Amit
bens� zavarodotts�gnak tartanak, annak oka ez esetben nem a jelenlegi inkarn�ci�ban
rejlik, �s nem is lehet a jelenlegi inkarn�ci�ban, csak egy kor�bbiban. Pr�b�ljunk
most k�pet alkotni magunknak arr�l, hogyan ker�lhet ilyesmi �t egy kor�bbi
inkarn�ci�b�l a jelenlegibe.
Ehhez szem�gyre kell venn�nk, hogyan is zajlik lelki fejl�d�s�nk. Mint k�ls�
emberek fizikai testb�l, �tertestb�l �s asztr�ltestb�l �llunk, majd az id�k
folyam�n az �n munk�j�val hozz��p�thett�nk ezekhez a burkokhoz: az �rzelmi testbe
az �rzelmi lelket, az �tertestbe az �rtelmi vagy ked�ly- lelket �s a tudatlelket a
fizikai testbe. Amit bens�nkben h�rom lelki r�szk�nt fejleszt�nk ki, azt be�p�tj�k
a h�rom burokba. Ebben a h�rom burokban ez a h�rom l�lekr�sz �l. T�telezz�k fel,
hogy valamelyik inkarn�ci�ban Lucifer befoly�sa �ltal - teh�t az�ltal, hogy egoista
vagy m�s luciferi befoly�s sz�ml�j�ra �rhat� k�v�ns�gokat, v�gyakat, �szt�n�ket
fejlesztett�nk ki magunkban - olyan cs�b�t�s al� es�nk, hogy lelk�nket hib�kkal
t�ltj�k meg. Nos, ezek a hib�k benne lehetnek az �rzelmi l�lekben, az �rtelmi vagy
ked�lyl�lekben, de a tudatl�lekben is. �s ez lesz az az ok, mely valamelyik k�s�bbi
inkarn�ci�ban a h�rom lelki r�sz egyik�ben adva lesz. Tegy�k fel, hogy olyan
hib�r�l van sz�, mely els�sorban az �rtelmi l�lek er�ib�l ered. Ez a hiba azut�n a
hal�l �s az �jj�sz�let�s k�z�tt �gy v�ltozik �t, hogy annak a b�nnek p�ld�ul, amit
az �rtelmi l�lek k�vetett el, hat�sa az �tertestben jelentkezik. Az �j
inkarn�ci�ban teh�t egy olyan hat�sba �tk�z�nk, ami egy kor�bbi inkarn�ci�ban, az
�rtelmi l�lekben megl�v� okra vezethet� vissza. A k�vetkez� inkarn�ci� �rtelmi
lelke azonban ebben az inkarn�ci�ban ism�t �n�ll�an dolgozik, az pedig k�l�nbs�get
jelent, hogy az ember elk�vetett-e vagy sem egy ilyen hib�t. Ha egy kor�bbi
inkarn�ci�ban k�vette el, akkor az illet� test�ben most hiba van. Ez a hiba
m�lyebben �l, nem az �rtelmi l�lekben, hanem az �tertestben. Amit pedig az ember a
fizikai vil�gban mint j�zans�got �s �rtelmet megszerezhet mag�nak, az egyed�l
�rtelmi lelk�re hat; arra nem, hogy �rtelmi lelke mit m�velt egy kor�bbi inkarn�-
ci�ban, ami most m�r az �tertest�be bele van dolgozva. Ez�rt fordulhat el�, hogy az
�rtelmi l�lek er�i egy ember mostani megnyilv�nul�saiban intakt m�don, hi�nytalanul
m�k�dnek, hogy teh�t a tulajdonk�ppeni emberi bens� teljesen intakt, ennek ellen�re
az �rtelmi l�lek �s az �tertest beteg r�sze k�z�tti egy�ttm�k�d�skor valamilyen
ir�ny� hiba iktat�dott be. Ilyenkor ugyan az �rtelmi l�lekre hathatnak azokkal az
�rvekkel, melyek a fizikai �letb�l val�k, de az �tertestre k�zvetlen�l nem. Ez�rt
logik�val, meggy�z�d�ssel semmit sem �rnek el, �ppoly kev�ss�, ahogy akkor sem
tudnak mihez kezdeni a logik�val, ha egy embert egy konvex hajl�s� t�k�r el�
�ll�tanak �gy, hogy l�thassa benne torzk�p�t. �n�k pedig be akarn�k neki
bizony�tani, hogy helytelen�l l�tja �gy, hogy a k�p torz. � m�gis torzk�pet l�t.
Ugyan�gy az sem az embert�l f�gg, ha valamit beteges m�don, t�vesen �rt, mert
egy�bk�nt eg�szs�ges logik�j�t �terteste eg�szs�gtelen m�don t�kr�zi vissza.
�gy teh�t szervezet�nk m�ly�n kor�bbi inkarn�ci�k karmikus hat�sait
hordozhatjuk magunkban. Mi pontosan meg tudjuk jel�lni, hogy a szervezetnek egy
meghat�rozott r�sz�ben - enn�l az esetn�l az �tertestben - van a k�r. Az �tertesten
l�tni, hogy mit provok�ltunk ki a luciferi befoly�s hat�s�ra egy kor�bbi
inkarn�ci�ban. A hal�l �s az �jj�sz�let�s k�z�tti id�ben l�trej�n valami bens�nek
egy k�ls�v� val� �talakul�sa, hogy majd Ahrim�n saj�t bens�nkb�l hasson ellen�nk!
Ez mutatja, hogyan csalja be �tertest�nkbe Lucifer Ahrim�nt. A kor�bbi t�ved�s
luciferi t�ved�s volt, az �talak�tott t�ved�ssel egy id�ben azonban Ahrim�nt�l
megkapjuk a sz�ml�t a k�vetkez� inkarn�ci�- ra. �s akkor k�vetkezik be, hogy az
embernek kifejez�sre kell juttatni az �tertest s�r�l�s�t. Ez egyed�l az�ltal
val�sulhat meg, hogy a szervezetbe m�lyebb beavatkoz�s t�rt�nt, mint az egy
inkarn�ci� alatt a j�zan �rtelem szok�sos eszk�zeivel lehets�ges lenne.
Aki ilyesmin megy kereszt�l, hogy p�ld�ul egy adott inkarn�ci�ban �ldozatul
esik az �ld�z�si m�nia t�neteinek, az az ember, amikor �jb�l �tl�pi a hal�l
kapuj�t, minden olyan t�nnyel szembes�l, melyet ahrim�ni k�rosod�sa k�vetkezt�ben
viselt el, s teljes abszurdit�sukban l�tja �ket maga el�tt. Ez megint csak olyan
er� lesz, mely a k�vetkez� inkarn�ci�j�ra alaposan kigy�gy�tja. Egy ilyen eset
ugyanis csakis az�ltal gy�gy�that�, hogy amit az ember a sz�ban forg� t�net
hat�s�ra m�vel, a k�ls� vil�gban l�that� k�vetkezm�nyeit illet�en teljesen
abszurdnak t�nik sz�m�ra. Ha valaki ilyesfajta r�geszm�kt�l szenved, azt a
legkev�sb� lehet a logika �rveivel elt�r�teni ezekt�l a r�geszm�kt�l. S�t, �ltaluk
lehet csak igaz�n fel�breszteni a benne l�v� ellentmond�st. De ha egy ilyen embert
olyan helyzetekbe hoznak - k�l�n�sen, ha fiatals�ga kezdeti idej�ben t�rt�nik
ilyesmi -, hogy szimpt�m�inak a k�vetkezm�nyei szembet�n� �rtelmetlens�g�kben
�lljanak el�tte, ha szembes�tik azokkal a t�nyekkel, melyeket saj�t maga id�zett
el�, s azok rik�t� �rtelmetlens�g�kkel r� mag�ra �tnek vissza, akkor m�g el lehet
�rni valamit. �gy el�id�zhet� bizonyos fok� gy�gyul�s.
Gy�gy�t� hat�ssal lehet az ember akkor is, ha a szellemtudom�nyos igazs�gokat
olyan fokon birtokolja, hogy azok lelke bensej�ben, mintegy tulajdon�v� v�ltak. Ha
�n�k oly m�rt�kben elsaj�t�tott�k ezeket az igazs�gokat, hogy azok eg�sz
egy�nis�g�k�n �llnak vagy buknak, akkor ezek az igazs�gok a leger�sebb hitet
jelenthetik az �n�k sz�m�ra, �s eg�sz egy�nis�g�k ezeknek a szellemtudom�nyos
igazs�goknak a kisug�rz�ja. Mert olyan igazs�gok ezek, melyek a sz�let�s �s a hal�l
k�z�tt ki�radnak az �letbe, teljess� t�ve azt, �s egy�ttal f�lemel� m�don is
hatnak. Ezek az ismeretek az �rz�kf�l�tti vil�gb�l val�k, �gy vel�k m�lyebbre hat�
eredm�nyeket lehet el�rni, mint a k�ls�leges �szigazs�gokkal. M�g logikus
indokl�sokkal semmit sem tudnak el�rni, a szellemtudom�nyos igazs�gok
alkalmaz�s�val, ha el�g idej�k �s alkalmuk van, olyan messzire hat� impulzusokat
adhatnak a k�rd�ses egy�nnek, hogy, mondjuk �gy, egy inkarn�ci�ban k�pesek lesznek
arra, ami egy�bk�nt csak az egyik inkarn�ci�nak a m�sikba val� ker�l�j�vel
k�vetkezhet be, nevezetesen az �rtelmi l�lekb�l az �tertestbe hatol�sr�l van sz�.
Mert a fizikai vil�g igazs�gai a legcsek�lyebb m�rt�kben sem k�pesek �tugorni az
�rzelmi l�lek �s az �rzelmi test, az �rtelmi l�lek �s az �tertest k�z�tti
szakad�kot, nem besz�lve a tudati l�lek �s a fizikai test k�z�tti t�vols�gr�l.
Ez�rt fogj�k mindig ugyanazt tapasztalni, nevezetesen, hogy b�rmily sok
b�lcsess�get gy�jt mag�ba valaki az �rz�ki vil�gr�l, ez a b�lcsess�g csak nagyon
kis m�rt�kben �ll �sszef�gg�sben az ember ked�lyvil�g�val, azzal, amit mi az
�rzelmi test helyes impulzusokkal �s szenved�lyekkel val� �titatotts�g�nak h�vunk.
Ez�rt fordulhat el�, hogy valaki mag�ba gy�jtheti egy m�velts�g eg�sz t�rh�z�t
ak�r, �s a fizikai vil�g dolgait illet�en �gy nagy elm�leti tud�ssal rendelkezhet,
lehet b�r egy �reg professzor, bens�leg azonban m�gsem vitte annyira, hogy
�szt�neit, �rzelmeit �s szenved�lyeit, melyek az �rzelmi testben t�kr�z�dnek,
�talak�totta volna. Valaki b�s�ges tud�ssal rendelkezhet �s m�gis igen �nz� ember
lehet, mert fiatalon sz�mos �nz� impulzust sz�vott mag�ba. - A k�ls� fizikai
tudom�ny m�vel�se �s az �rzelmi test, az �tertest bel�lr�l val� m�vel�se
term�szetesen nagyon j�l haladhat egym�ssal p�rhuzamosan. Ez�ltal lehets�ges az,
hogy az ember olyan �rtelmi igazs�gokat gy�jthet mag�ba, melyek a fizikai vil�gra
vonatkoz�an �rzelmi er�kk�nt �rv�nyes�lnek. Azt a m�ly szakad�kot azonban, amely az
�rtelmi l�lek �s az �tertest k�z�tt �ll fenn, az ember nem tudja �tugorni. M�sk�pp
fogalmazva: ha valaki k�ls�s�ges igazs�gokat gy�jt mag�ba, ha m�goly sokat tanul
is, egyet ritk�n fognak tapasztalni, azt nevezetesen, hogy egy ilyen tanult ember a
test�t alak�t� er�k f�l�tt val�ban hatalommal b�r.
Egy olyan ember eset�ben, akinek eg�sz l�ny�t megragadta az igazs�g, azt
fogj�k tapasztalni, hogy t�z �v leforg�sa alatt megv�ltozik fiziogn�mi�ja, hogy a
homlok�r�l le tudjuk olvasni, mennyit k�szk�d�tt, mennyit v�v�dott a sz�v�ben
megl�v� k�telyekkel. �szrevehetik p�ld�ul egy ember gesztikul�ci�j�n, hogy az egy�n
saj�t magaviselete k�vetkezt�ben nyugodtabb� v�lt. Itt az igazs�g a szervezetben
l�v� alak�t� er�k bensej�ig hatolt �gy, hogy a szervezetben l�v� legkisebb
r�szecsk�ket is meg�rintette. Itt mindaz, amit az ember spiritu�lisan elsaj�t�tott,
a szervezet legkisebb r�sz�ig elhatolt. Ha mindaz, ami a ked�lyt �thatja, nemcsak a
fizikai oldalon jelentkezik, akkor egy ilyen ember t�z �v ut�n nem ugyanaz az
ember. Ezek a v�ltoz�sok teljesen a norm�lis ir�nyt k�vetik, ahogy a hajlamok is
alakulnak �s v�ltoznak a mindennapi �letben. Lehet, hogy egy emberi arc t�z �v
alatt m�s kifejez�st nyer, de ha a szakad�kot nem bens�s�ges m�don hidalja �t,
akkor az eg�sz k�ls� befoly�sok hat�s�nak a k�vetkezm�nye. Akkor viszont nem az
embert bel�lr�l megragad� er�k alak�tj�k a szem�lyt! Ebb�l is l�thatjuk, hogy csak
a spiritu�lis, a szellemi az, ami legbel�l kapcsol�dik a benn�nk l�v� emberhez, �s
k�pes m�r a sz�let�s �s a hal�l k�z�tti id�ben �talak�t�an hatni az embert form�l�
er�kre, s hogy a szakad�k �thidal�sa bizonyosan bek�vetkezik a hal�l �s az �j
sz�let�s k�z�tti karmikus tev�kenys�g ideje alatt. Ha p�ld�ul mindaz, amit az
�rzelmi l�lek �t�lt, beleny�lik azokba a vil�gokba, melyeken a hal�l �s az �j
sz�let�s k�z�tt megy�nk �t, akkor biztos, hogy a k�vetkez� inkarn�ci�ban mindez -
mint form�l� �s alak�t� er� - �rv�nyes�teni fogja mag�t.
Ily m�don most m�r �rtj�k Ahrim�n �s Lucifer k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�s�t. Tegy�k
fel a k�vetkez� k�rd�st: hogy n�z ki ez az egy�ttm�k�d�s, ha a dolgok messzebbre
mutatnak, ha p�ld�ul a luciferi befoly�s hat�s�ra nemcsak az �rtelmi l�lek �s az
�tertest k�z�tti szakad�kot kell �thidalni, hanem mondjuk �gy, �tjuk t�volabbra
mutat?
T�telezz�k fel, hogy egy �letben rendk�v�l er�sen Lucifer befoly�sa alatt
�llunk. Ebben az esetben a benn�nk l�v� bels� ember jelent�s m�rt�kben
t�k�letlenebb lett kor�bbi �nmag�hoz k�pest. A kamaloka-id� alatt pedig pedig
mindez egy�rtelm�en el�tt�nk van �gy, hogy azt mondjuk magunknak: valami �ri�si
dolgot kell tenned, hogy ezt a t�k�letlens�gedet ism�t j�v�tedd. - Felvessz�k teh�t
ezt a tendenci�t, �s a k�vetkez� inkarn�ci�ban vagy a k�vetkez� inkarn�ci�k
valamelyik�ben �gy alak�tjuk ki �j szervezet�nket, azzal egy�tt, ami most form�l�
er�nkk� v�lt, hogy ez az �j szervezet mag�ban hordozza ezt a tendenci�t, s ez�ltal
a szervezet el�id�zze a kor�bban meg�lt dolgok kiegyenl�t�s�t. Tegy�k fel azonban,
hogy a luciferi befoly�s kiv�lt�ja egy k�ls�s�ges v�gy volt. Akkor pedig szint�n
csak Lucifer lehetett a befoly�sol�. Az a bizonyos k�ls� valami nem hathatott volna
r�nk, ha nem Lucifer m�k�d�tt volna benn�nk. A benn�nk �rv�nyes�l� tendencia teh�t
az lesz, hogy �jra kiegyenl�ts�k azt, amiv� a luciferi befoly�s hat�s�ra lett�nk.
L�ttuk azonban, hogy az egyik inkarn�ci�ban fell�p� luciferi befoly�s a
k�vetkez� inkarn�ci- �ban kih�vja, maga ut�n vonja az ahrim�ni befoly�st �gy, hogy
mindkett� teljes k�lcs�nhat�sban �ll egym�ssal. A luciferi befoly�sr�l azonban azt
mondhatjuk: ez a befoly�s a tudatban mutatkozik meg, mert tudatunkkal valamelyest
m�g le tudunk hatolni asztr�ltest�nkbe. Azt mondtuk, ha f�jdalom �breszt benn�nket
tudatoss�gra, az a luciferi befoly�s hat�sa. Azokra a ter�letekre viszont, melyeket
az �tertest �s a fizikai test tudat�nak nevezhetn�nk, nem tudunk lehatolni.
Tudattal rendelkez�nk ugyan az �lom n�lk�li alv�s ideje alatt is, de csak olyan
alacsony fok� tudattal, hogy err�l a mindennapi �letben k�ptelenek vagyunk valamit
is tudni. Ez azonban nem ok arra, hogy semmit se kezdj�nk ezzel a tudattal.
Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt ilyen tudattal rendelkezik p�ld�ul a n�v�ny, mely csak
fizikai testb�l �s �tertestb�l �ll. A n�v�ny sz�ntelen�l egy �lom n�lk�li alv�
tudatban �l. A mi �tertest�nk �s fizikai test�nk tudata a nappali �bers�g ideje
alatt is megvan; de nem tudunk lesz�llni hozz�. Ez a tudat azonban cselekv�sre is
k�pes, amit az a p�lda is j�l mutat, hogy alv�s k�zben alvaj�r� cselekedeteket
visz�nk v�ghez, melyekr�l semmit sem tudunk. Az �lom n�lk�li alv� tudat az, ami
ezeket a cselekedeteket v�ghezviszi. Az �tlag �n-tudat �s az asztr�ltudat nem �r le
od�ig, ahol p�ld�ul az alvaj�r�k k�vetik el cselekedeteiket.
Nem szabad azonban azt hinn�nk, hogy mert nappal az �n-tudatban �s az asztr�l
tudatban �l�nk, a t�bbi tudatfajta nem �l ugyan�gy vel�nk. Vel�nk �lnek ezek is,
csak nem tudunk r�luk. Tegy�k fel p�ld�ul, hogy valamely luciferi befoly�s
k�vetkezt�ben egy kor�bbi inkarn�ci�ban er�s ahrim�ni befoly�st provok�ltunk, akkor
�tlagtudatunkra nem terjed ki ez az ahrim�ni befoly�s. Az �tertestben l�v�
tudatoss�got azonban megragadja, ez a tudat pedig nemcsak �tertest�nk egyfajta
szervez� kialak�t�s�hoz vezethet, de olyan cselekedeteket is el�id�zhet, melyek �gy
�lik ki magukat, hogy az �tertest tudata azt mondja nek�nk: most csak azt
t�vol�thatod el magadb�l, amit a luci- feri befoly�s - melynek egy kor�bbi
inkarn�ci�ban oly er�sen beh�dolt�l - m�velt benned; ezt pedig az�ltal teheted,
hogy olyan cselekedetet viszel v�ghez, ami �ppen ellent�tes ir�ny� a kor�bbi
luciferi t�ved�shez k�pest!
Tegy�k fel, hogy egy luciferi befoly�s arra vett r� benn�nket, hogy egy
kor�bbi vall�si vagy szellemi �ll�spontr�l olyan �ll�spontra t�rj�nk �t, mely arra
k�szteti az embert, hogy kijelentse: �lvezni akarom az �letet! - valaki teh�t
teljes erej�vel az �rz�kis�gbe mer�l. Az ilyesmi pedig �gy h�vja ki az ahrim�ni
befoly�st, hogy az pontosan az ellenkez�j�t id�zi el�.
�s �gy t�rt�nhet meg, hogy egy ember �let�tja sor�n olyan ponthoz �r, olyan
pontot fog felkeresni, ahol az �rz�ki �letb�l egy ugr�ssal ism�t a szellemi �letbe
l�phet. Ott ugr�sszer�en beh�dolt az �rz�kis�gnek, itt egy ugr�ssal vissza akar
jutni a szellemi �letbe. A fels� tudat nem �rz�keli mindezt; de a titokzatos
tudatalatti, ami az �tertesthez �s a fizikai testhez l�ncol�dik, most r�veszi az
embert arra, hogy egy olyan helyet keressen fel, ahol kiv�rhatja a vihart, egy
helyet ahol p�ld�ul egy t�lgyfa �ll, �s alatta egy pad - �s a vill�m ebbe a padba
v�g bele! Itt az ember tudatalattija beteljes�tette, amit egy kor�bbi
inkarn�ci�j�ban cselekedett. Ez az eset teh�t az el�z�nek a ford�tottja. �gy
�rthetj�k meg egy kor�bbi �let luciferi befoly�s�nak a hat�s�t, �s mint ennek
k�vetkezm�ny�t, a jelenlegi �letben fell�p� ahrim�ni befoly�st. Ahrim�nnak kell itt
k�zrem�k�dnie abb�l a c�lb�l, hogy fels� tudatunkat messzemen�en kikapcsoljuk, s
mint a p�lda eset�ben, az eg�sz ember csak az �tertest �s a fizikai test tudat�t
k�vesse.
�gy m�r j� n�h�ny dolgot meg tudunk �rteni, ami m�g az �letben el�fordulhat.
De ha valaki meghal vagy p�ld�ul s�lyos s�r�l�st szenved, nem szabad minden esetet
valami ehhez hasonl�ra visszavezetni. Ha �gy tenn�nk, nagyon sz�ken �rtelmezn�nk a
karm�t. A mi szellemtudom�nyos mozgalmunkban is vannak azonban olyan �ramlatok,
melyek igen sz�ken �rtelmezik a karm�t: hiszik ugyan, hogy a karm�ban t�nyleg
valami olyasmivel van dolguk, ami magasabb n�z�ponthoz vezeti az embert, de igaz�n
nem ismerik a karm�t. �k a karm�t �gy fogj�k fel, hogy ha az val�ban az �
felfog�suk szerint volna, az eg�sz vil�grend mindig, minden egyes ember�rt k�l�n
rendezkedne be, hogy ez�ltal minden egyes ember�let kiegyenl�t�d�s�t �s harmonikus
menet�t szolg�lja, s �gy a legk�l�nb�z�bb viszonyok mindig �gy tal�ln�nak egym�sra
egy �leten bel�l, hogy mindaz, ami egy kor�bbi �letben alakult ki, kiegyenl�t�dj�n.
Ez az �ll�spont azonban tarthatatlan. Mert mi lenne, ha valaki egy ember el�, akit
valamilyen szerencs�tlens�g �rt, ezzel �llna oda: ez a te karm�d, ez egy kor�bbi
�letedb�l val� karmikus hat�s; akkor lett�l ezzel saj�t magad ad�sa. - Ha viszont
az illet�t valamilyen szerencse �ri, ezt mondhatja a m�sik: ez valami olyan j�ra
vezethet� vissza, amit kor�bban k�vett�l el. Annak �rdek�ben azonban, hogy
mindennek val�ban �rtelme is legyen, annak, aki �gy besz�l, el�bb l�tnia kellene,
hogy mi t�rt�nt a kor�bbi �letben, ami a sz�ban forg� hat�st el�id�zte. Ha
felkereste volna a kor�bbi �letet, l�thatta volna a bel�le sz�rmaz� okokat, �s meg
kellett volna figyelnie a k�s�bbi inkarn�ci�t is, ha a bel�le k�vetkez� hat�sokat
l�tni akarja. Ebb�l viszont logikusan k�vetkezik, hogy minden inkarn�ci�ban
bek�vetkeznek olyan t�nyek is, melyek minden ember �let�ben els� esem�nyk�nt vannak
jelen, melyek megtestes�l�st�l megtestes�l�sig folytat�dnak, s melyeknek karmikus
kiegyenl�t�d�se a k�vetkez� �letben val�sul meg. Ha a k�vetkez� �letben a hat�sokat
figyelj�k, meg is tal�ljuk �ket. Ha azonban egy olyan baleset k�vetkezik be,
melynek ok�t semmif�le eszk�zzel nem tal�ljuk a kor�bbi inkarn�ci�ban, akkor azt
kell mondanunk, hogy a kiegyenl�t�s itt a k�s�bbi �letben fog bek�vetkezni. A karma
nem f�tum! Az ember mindegyik �let�b�l �tvisz valamit a k�s�bbiekbe.
Ha mindezt meg�rtj�k, �rthet�nek tal�ljuk azt is, hogy az ember �rtelmes �s
jelent�s�gteli �j esem�nyeket tal�lhat �let�ben. Gondoljuk meg, hogy az emberis�g
fejl�d�se sor�n az esem�nyeknek bizonyos szem�lyek voltak a hordoz�i. A fejl�d�s
sz�nd�kait egy adott id�pontban bizonyos arra kijel�lt egy�neknek kell magukra
venni�k. Gondoljuk el, hogyan alakult volna a k�z�pkor fejl�d�se, ha egy adott
id�pontban Nagy K�roly nem avatkozik be, vagy hogyan alakult volna az �kori id�k
szellem�lete, ha Arisztotel�sz egy adott id�pontban nem fejti ki hat�s�t. Ha az
emberis�g fejl�d�smenet�t meg akarj�k �rteni, Arisztotel�szt abban az id�ben kell
elk�pzeln�nk, amelyben �lt; mert n�lk�le k�s�bb sok minden m�sk�pp lett volna.
Ebb�l l�thatjuk, hogy az olyan szem�lyis�geknek, mint Nagy K�roly, Arisztotel�sz,
Luther stb. nem �nmaguk miatt kellett az adott id�ben �lni�k! Ez�rt fon�dik
szem�lyes sorsuk oly bens�s�gesen egybe azzal, ami a vil�gban t�rt�nik. De
levonhatjuk-e ebb�l azt a k�vetkeztet�st, hogy az �ltaluk kifejtett hat�s egybeesik
azzal, amit kor�bban ki�rdemeltek, vagy ad�ss�gk�nt magukra vettek?
N�zz�k Luther eset�t: mindazt, amit � meg�lt �s elviselt, nem �rhatj�k egyed�l
a karma sz�ml�j�ra, tiszt�ban kell lenni�k azzal, hogy aminek az emberi fejl�d�s
adott id�pontj�ban be kell k�vetkeznie, az meghat�rozott individuumok
oda�ll�t�s�val t�rt�nik. Ezeket az egy�neket le kell ir�ny�tani a szellemvil�gb�l
tekintet n�lk�l arra, hogy saj�t maguk�rt el�g messze jutottak-e ahhoz, hogy
leir�ny�ts�k �ket, mert az � leir�ny�t�suk az emberis�g fejl�d�se c�lj�b�l
t�rt�nik. Az is el�fordulhat, hogy egy karmikus utat kor�bban meg kell szak�tani
vagy esetleg meg kell hosszabb�tani, hogy a sz�ban forg� szem�ly egy adott,
meghat�rozott id�pontban �lljon ott az �letben. Ilyen esetben olyan sorsot osztanak
ki bizonyos egy�nekre, melynek nem kell a megel�z� karm�hoz kapcsol�dnia. Ha
azonban egyszer egy embert �gy oda�ll�tottak, s � tette, amit sz�let�se �s hal�la
k�z�tt tehetett, akkor ezzel karmikus okokat hozott l�tre. Amilyen igaz teh�t, hogy
egy olyan embert, mint Luther, az emberis�g �rdek�ben �ll�tanak az �letbe, s ezek
az emberek olyan sorsokat tudnak elviselni, melyeknek semmi k�z�k kor�bbi
karm�jukhoz, oly igaz az, hogy amit ebben az �let�ben tesz, annak k�ze lesz a
k�s�bbi karm�khoz. A karma olyan �ltal�nos t�rv�ny, melyet mindenkinek meg kell
�lnie. Azonban nem szabad �gy felfognunk, hogy csak a kor�bbi megtestes�l�seket
n�zz�k, de el�re is kell n�zn�nk. Ebb�l a n�z�pontb�l pedig az k�vetkezik, hogy
nagyon is el�fordulhat, hogy el�zetes inkarn�ci�kat csak egy k�s�bbi �let
igazolhat, m�gpedig olyan inkarn�ci�kat, melyeknek egy�ltal�n nem a mi karmikus
vonalunkon van a hely�k.
Vegy�k a k�vetkez� megt�rt�nt esetet: egy term�szeti katasztr�fa sor�n n�h�ny
l�lek veszt�t lelte. M�gse higgy�k, hogy karm�juk volt, hogy mind k�z�sen vesszenek
el, mert ez �gy csak olcs� felt�telez�s. Egy�ltal�n nem sz�ks�ges, hogy a karma
mindig kor�bbi hib�kra vezessen vissza. L�tezik teh�t egy eset, melyet
felkutattunk, ahol egy term�szeti katasztr�fa �ltal t�bb ember egy�ttesen a veszt�t
lelte. Ez k�s�bb odavezetett, hogy ezek az emberek egy id� ut�n �sszetartoz�nak
�rezt�k magukat, s a k�z�s sors �ltal el�g er�snek mutatkoztak arra, hogy
valamilyen k�z�s kezdem�nyez�st hozzanak l�tre a vil�gban. Az a bizonyos
katasztr�fa el�id�zett egy olyan okot, hogy �let�knek egy k�s�bbi szakasz�ban
alaposan leszoktak r�la, hogy puszt�n az anyagiakon cs�ngjenek, s �gy k�s�bbi
�let�kre vonatkoz�an olyan �rz�letet hoztak magukkal, mely a spiritualit�shoz
vezette �ket.
Mi t�rt�nt ebben az esetben? Ha visszatekint�nk a kor�bbi �letre, azt
tal�ljuk, hogy a f�ldreng�s �ltal bek�vetkezett k�z�s hal�l, mint egy rendk�v�li
esem�ny �llt el�, s k�zben, a f�ldreng�s pillanat�ban, ott �llt lelk�k el�tt az
anyagiak �rt�ktelens�ge. Nos, �benn�k ott alakult ki a spirituali- t�s, a
szellemiek ir�nti �rz�let. Mindebb�l azt l�tjuk, mik�pp k�sz�tette fel ez az eset
ezeket az egy�neket, akiknek valamilyen szellemi �rt�ket kellett a vil�g sz�m�ra
magukkal hozniuk. Sz�munkra mindez a fejl�d�sben rejl� b�lcsess�g kifejez�d�se,
nevezetesen egy olyan esem�nyen kereszt�l, melyet szellemtudom�nyosan
megvizsg�ltunk, s amely val�ban �gy zajlott le. Egyben arra is r�mutattunk itt,
hogy ez esetben egy el�sz�r fell�p� esem�nyt l�tunk, s hogy egy vagy t�bb embernek
valamilyen katasztr�fa vagy baleset �ltal bek�vetkezett hal�l�t nem szabad mindig
egy kor�bbi hib�ra visszavezetni, �pp ellenkez�leg! Egy ilyen esem�ny jelentheti
egy el�z� ok megjelen�s�t is, melynek kiegyenl�t�se majd egy k�vetkez� �letben
val�sul meg.
De el�fordulhatnak m�s esetek is. Megt�rt�nhet, hogy valakinek k�t, h�rom
egym�sra k�vetkez� inkarn�ci�ban kor�bban kell lez�rnia �let�t. Ez az�rt t�rt�nhet
meg, mert az ilyen egy�n arra van hivatva, hogy h�rom inkarn�ci�n kereszt�l valami
olyasmit adjon az emberis�gnek, ami egyed�l akkor lehets�ges, ha valaki a fizikai
vil�gban olyan er�kkel �l, melyek egy fel�p�l�ben l�v� testb�l sz�rmaznak. Eg�szen
m�s dolog, ha valaki egy olyan testben �l, mely a harminc�t�dik �vig fejl�d�tt,
vagy ha egy id�sebb testben �l. Mert az ember a harminc�t�dik �v�ig �gy ir�ny�tja
erej�t a testis�gbe, hogy ezt az er�t bel�lr�l bontakoztathatja ki. Ut�na azonban,
a harminc�t�dik �vt�l olyan �let veszi kezdet�t, ahol az ember m�r csak bensej�ben
halad el�re, a k�ls� er�ket viszont �lland�an ostromolnia kell �leterej�vel. Az
�let k�t fele a bels� szervezet szempontj�b�l er�sen k�l�nb�zik egym�st�l. Tegy�k
fel, hogy az emberis�g fejl�d�s�nek �rdek�ben olyan emberekre is sz�ks�g volna,
akik csak �gy tudnak fejl�dni, ha nem kell ostromra indulniuk mindazzal szemben,
ami az �let m�sodik fel�ben az ember ellen szeg�l. Nos, akkor el�fordulhat, hogy
egy-egy inkarn�- ci�t kor�bban megszak�tanak. Ilyen esetek l�teznek. El�ad�saink
sor�n m�r kor�bban is r�mutattunk egy olyan individuumra, aki egym�s ut�n mint nagy
pr�f�ta, majd jelent�s fest� s azut�n mint nagy k�lt� jelent meg, �s mindannyiszor
korai hal�llal v�gezte �let�t, mert amit ennek az egy�nnek a h�rom inkarn�ci�ban
teljes�tenie kellett, az egyed�l az�ltal volt lehets�ges, hogy az inkarn�ci�k
megszakadtak, miel�tt m�g bele�lte volna mag�t az �let m�sodik fel�be. Ez esetben
az individu�lis emberi karma �s az �ltal�nos emberis�g-karma saj�tos
egym�sbafon�d�s�t l�thatj�k maguk el�tt.
De m�g enn�l is m�lyebbre tudunk hatolni, �s az emberis�g �ltal�nos karm�j�ban
olyan karmikus okokat tudunk kimutatni, melyek hat�sukat k�s�bbi korokban juttatj�k
kifejez�sre, ahol az egyes embernek megint csak �gy kell tekintenie mag�t, mint aki
az emberis�g karm�j�ra van elhivatva. Ha az atlantiszi katasztr�fa ut�ni fejl�d�st
vessz�k figyelembe, k�z�pen helyezkedik el a g�r�g-latin kor, ezt megel�zi az
egyiptomi-kaldeusi kor, �s a k�z�ps� szakaszra k�vetkezik a mi�nk, az �t�dik
kult�rkorszak. A mi korunkat k�veti majd a hatodik, s azut�n egy hetedik kult�ra.
M�s alkalommal is r�mutattam m�r, hogy a k�l�nb�z� kult�r�k egym�sra k�vetkez�s�ben
bizonyos k�rforg�s van, de �gy, hogy a g�r�g-latin kult�ra k�l�n�ll�k�nt �ll
egymag�ban, s a mi kult�r�nkban az egyiptomi-kaldeusi korszak ism�tl�dik meg. A
jelenlegi ciklust illet�en m�sutt is kiemeltem, hogyan �lt korunkban Kepler, hogy
ez az individuum kor�bban egy egyiptomi testben �lt, aki az akkori egyiptomi papi
b�lcsek befoly�sa alatt figyelte meg az �gboltozatot oly m�don, hogy a csillagok
titkai az � sz�m�ra mintegy fel�lr�l leplez�dtek le. K�s�bb ezt hozta mag�b�l
felsz�nre a Kepler-inkarn�ci�ban, melyet abba az id�be �ll�tottak, ahol az �t�dik
kor bizonyos fokig a harmadikat ism�telte meg.
De m�g tov�bb megy�nk. A szellemtudom�nyb�l kiindulva val�ban �ll�that�, hogy
a legt�bb ember ma m�g igencsak vakon szeml�li a vil�g fejl�d�s�t �s az emberi
�letet is. �rdemes volna r�szletesen nyomon k�vetni az ember �letciklusokon �t
vezet� �tj�t, az ism�tl�d�seket �s az anal�gi�kat. Ha az emberis�g fejl�d�s�ben egy
adott id�pontot, a Krisztus el�tti 747. �vet vessz�k alapul, ez az id�pont egyfajta
hipomochlion, nullpont; ami ez el�tt �s ez ut�n van, az hat�rozottan fedi egym�st.
Visszamenve az egyiptomi fejl�d�s egy id�pontj�ig, meghat�rozott szertart�si
t�rv�nyeket �s el��r�sokat tal�lunk, melyek akkor mint az "istenek parancsai"
jelentek meg. �s val�ban azok is voltak! Arra vonatkoztak, hogy az egyiptomiaknak
napk�zben meghat�rozott m�don kellett tiszt�lkodniuk, szertart�si szok�sok �s
ritu�lis el��r�sok �ltal szab�lyozott tiszt�lkod�sokat kellett elv�gezni�k. Azt
mondt�k az egyiptominak, hogy csak akkor �lhet az istenek akarat�nak megfelel�en,
ha ezen �s ezen a napon ennyiszer meg ennyiszer tiszt�lkodik. Ami az egyes
tiszt�lkod�si szok�sokban kifejez�sre jutott, isteni parancs volt. Ha pedig
kutat�saink sor�n k�s�bbi korokhoz, a k�zb�ls� id�kh�z �r�nk, s itt bizonyos fokig
egy kev�sb� tiszta korra tal�lunk, korunkban pedig �jra r�bukkanunk a higi�nia
szab�lyaira, melyeket most materialista okokb�l ismertetnek meg az emberis�ggel,
akkor mindebben az a p�lda fejez�dik ki, hogyan ism�tl�dik meg korunkban az, ami az
egyiptomi id�szak k�s�bbi szakasz�ban eleny�szett. A kor�bbiak beteljes�l�se
eg�szen k�l�nleges m�don jelenik meg az �sszkarm�ban. Csak az �sszjelleg az, ami
mindig m�s. Egyiptomi inkarn�- ci�j�ban Kepler tekintet�t a csillagos �gre
ir�ny�totta, s amit ez az individuum ott l�tott, az az egyiptomi asztrol�gia nagy
spiritu�lis igazs�gaiban jutott kifejez�sre. Abban az �jabb megtestes�l�sben, mely
a materializmus fel�p�t�s�nek kor�ra esett, ugyanez az individuum ezeket a
t�rv�nyeket - a kornak megfelel�en - a h�rom materialista sz�nezet� kepleri
t�rv�nyben juttatta kifejez�sre. A r�gi Egyiptomban a tiszt�lkod�s t�rv�nyei
"istent�l kinyilatkoztatott" t�rv�nyek voltak. Az emberis�g ir�nti k�teless�g�t egy
egyiptomi csak az�ltal tudta teljes�thet�nek, hogy minden alkalommal a
leghihetetlenebb m�don gondoskodott �nmaga tiszt�n tart�s�r�l. Ma ez �jra el�ker�l,
csakhogy teljesen a materialista gondolkoz�s hat�s�ra. A mai ember, amikor
ilyesf�le el��r�sokat betart, nem arra gondol, hogy az isteneket, hanem csak arra,
hogy �nmag�t szolg�lja. S m�gis, mindebben egy r�ges-r�gi dolog jelentkezik �jra.
�gy teljesedik be a vil�gon minden, m�gpedig bizonyos �rtelemben teljesen
ciklikusan. Ezek ut�n m�r �rz�kelni tudj�k, hogy azok a dolgok, melyeket legut�bb
egy ellentmond�sban �sszegezt�nk, nem olyan egyszer�ek, mint ahogy azt �ltal�ban
hajlamosak vagyunk felt�telezni. Ha egy bizonyos korban az emberekben nem volt meg
az arra val� k�pess�g, hogy int�zked�seket hozzanak a j�rv�nyok ellen, akkor ezt az
magyar�zza, hogy olyan id�k voltak ezek, amikor az ember mindezt az�rt nem tehette,
mert a b�lcsess�ggel teli �ltal�nos �rv�ny� vil�gterv szerint e korokban a
j�rv�nyoknak kellett hatniuk, hogy �ltaluk az emberi l�lek alkalmat tal�ljon arra,
hogy mindazt kiegyenl�thesse, ami az ahrim�ni �s egyes luciferi befoly�sok hat�s�ra
keletkezett. �s ha ma m�s felt�telek �llnak fenn, azok �pp�gy bizonyos nagy
karmikus t�rv�nyeknek vannak al�rendelve. Mindezekb�l az is l�tni val�, hogy ezeket
a k�rd�seket nem szabad felsz�nesen kezeln�nk. Hogyan egyeztethet�k teh�t �ssze a
k�vetkez�k: azt mondtuk, amikor az ember egy fert�z�s vagy egy j�rv�ny mag�ra
v�tel�nek alkalm�t keresi, az egy kor�bbi karmikus oknak a sz�ks�gszer�
ellenhat�sa. Szabad-e ez ellen higi�nikus �s m�s rendszab�lyokkal fell�pni?
M�lyrehat� k�rd�s ez, eld�nt�s�hez el�bb �ssze kell gy�jten�nk a megfelel�
anyagot. Tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy ahol - egyidej�leg vagy hosszabb id�n
kereszt�l k�z�sen hatnak a luciferi �s az ahrim�ni princ�piumok, vagy ahol ezek
egym�s ellen hatnak, az emberi �letben bizonyos bonyodalmak l�pnek fel. Ezek a
bonyodalmak pedig �gy hatnak, hogy a legk�l�nb�z�bb esetekben �s a legk�l�nf�l�bb
m�dokon ker�lnek szembe vel�nk, �gy, hogy nincs k�t eset, amelyet egyform�nak
lehetne tekinteni. Az emberi �let tanulm�nyoz�sa sor�n pedig a k�vetkez�k�ppen
tudunk eligazodni rajtuk: ha az egyes esetekben felkutatjuk Lucifer �s Ahrim�n
egy�ttes befoly�s�t, minden�tt tal�lunk egy olyan sz�lat, melyen �t eljuthatunk a
kett� �sszekapcsol�d�s�hoz. E tekintetben azonban �lesen meg kell k�l�nb�ztetn�nk a
bels� �s a k�ls� embert. M�r ma �les k�l�nbs�get kell tenn�nk a k�z�tt, ami az
�rtelmi l�lekben �l, �s ami annak hat�sak�nt az �tertestben jelentkezik. Azt a
folyamatot kell megfigyeln�nk, melyben megt�rt�nik a karma val�ra v�l�sa, s
egy�ttal tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy az ember sz�m�ra - �ppen a megfelel�
karmikus befoly�sokon kereszt�l - lehets�ges, hogy �gy hasson az emberi bens�re,
hogy ez�ltal a j�v�re vonatkoz�an egy m�sik karmikus kiegyenl�t�d�st k�sz�tsen el�.
Ez�ltal el�fordulhat, hogy a k�vetkez� t�rt�nik: el�fordulhat, hogy egy embernek az
egyik kor�bbi �let�ben olyan �rz�seken �s �rzelmeken kellett kereszt�lmennie,
melyek �t k�zvetlen hozz�tartoz�i ir�nt szeretetlens�gre k�nyszer�tett�k. K�pzelj�k
el, hogy valami olyasmin ment kereszt�l, aminek sor�n egy karmikus hat�s
k�vetkezt�ben szeretet- hi�nyt sz�vott mag�ba. Nagyon k�nnyen el�fordulhat, hogy
egy lefel� vezet� vonalon a rosszat termelj�k ki magunkban, teh�t el�bb egy lefel�
vezet� p�ly�n megy�nk, hogy ez�ltal fejl�dj�n majd ki az az ellent�tes fesz�lts�gi
er�, mely majd a k�s�bbi felfel� halad�s �rdek�t szolg�lja. Tegy�k fel teh�t, hogy
egy ember bizonyos befoly�sok ir�nti odaad�sa k�vetkezt�ben egyfajta
szeretetlens�gre hajlik. E szeretethi�ny egy k�s�bbi �letben mint egy karmikus
hat�s jelentkezik, s bizonyos bels� er�ket alak�t ki a szervezetben. K�tf�le dolgot
tehet�nk itt tudatosan vagy tudatoss�g n�lk�l; mert a mi kult�r�nk nem jutott m�g
od�ig, hogy tudatosan tegye ezt. Megel�z� gondoskod�ssal egy ilyen embern�l
el�rhetj�k, hogy szervezet�nek azon tulajdons�gait, melyek a szeretetlens�gb�l
erednek, ki�zz�k bel�le. Van itt valami, amit megtehet�nk, ami a k�ls� szervezetben
l�v� szeretetlens�gben megnyilv�nul� hat�s ellenszere. Ez �ltal a valami �ltal
azonban nem sz�nik meg �r�kre minden szeretethi�ny, csak a szeretetlens�g k�ls�
szerv�t t�vol�tjuk el. Mert ha csak ennyit tesz�nk, csak f�lmunk�t v�gezt�nk,
esetleg m�g annyit sem. Lehet, hogy fizikailag, k�v�lr�l seg�tett�nk az emberen,
lelkiekben azonban nem seg�tett�nk. Ha k�ls� testis�g�b�l elvett�k a szeretetlens�g
szerv�t, akkor a szeretetlens�get most nem tudja ki�lni, de bels� szervezet�ben
k�nytelen azt meg�rizni egy k�s�bbi inkarn�ci� idej�re.
Tegy�k fel, hogy a t�bbi ember ir�nt �rzett szeretetlens�g miatt egy eg�sz
embercsoport vonzalmat �rez egyes fert�z� anyagok felv�tel�re, arra, hogy j�rv�ny
�ldozat�ul essen. T�telezz�k fel tov�bb�, hogy mi tudn�nk valamit tenni e j�rv�ny
ellen. Ebben az esetben a k�ls� testet megk�m�ln�nk att�l, hogy kifejez�sre
juttassa a szeretetlens�get, az erre val� bels� hajlamot azonban nem tudn�nk
megsz�ntetni ez�ltal. Ha azonban a szeretetlens�g k�ls� szerv�t f�lre�ll�tjuk,
akkor v�llalni kell annak a k�telezetts�g�t is, hogy �gy hassunk a l�lekre, hogy a
szeretetlens�gre val� hajlam�t is megsz�ntess�k. A szeretetlens�g szerve k�ls�
�rz�ki �rtelemben - teljesen megsemmis�l a himl�olt�ssal. A himl� eset�ben p�ld�ul
a k�vetkez�k mutatkoznak a szellemtudom�nyos kutat�s eredm�nyek�nt: egy bizonyos
kult�rperi�dusban, amikor �ltal�ban v�ve egy magasabb fok� �nz�s �s
szeretetlens�gre val� hajlam l�pett fel, fel�t�tte fej�t a himl�. A himl� a k�ls�
szervezetben is megmutatkozott, ez �gy igaz. A szellemtudom�nyban felt�tlen�l az
igazat kell mondani.
K�zismert, hogy korunkban bukkant fel a himl� elleni v�d�olt�s. Van azonban
m�g valami, amit szint�n �rten�nk kellene, azt nevezetesen, hogy korunk legjobb
szellemein�l egyfajta ellen�rz�st tal�ltunk a v�d�olt�ssal szemben. Ez pedig valami
bels�vel f�gg �ssze, egy bels� dolog k�ls� jele. �s most elmondhatjuk: ha az egyik
oldalon elpuszt�tjuk a beteg szervet, ennek megfelel�en k�teless�g�nk lenne, hogy
megfelel� nevel�ssel egy ilyen ember materialista jellem�t is �talak�tsuk. Ennek
kellene a sz�ks�ges ellenp�rnak lennie. K�l�nben csak f�lmunk�t v�gz�nk, melynek
ellenp�rj�t egy k�s�bbi inkarn�ci�ban valamilyen m�don az embernek mag�nak kell
megteremtenie, ha himl�m�reg van benne, ha teh�t egy olyan tulajdons�got alak�tott
ki mag�ban, melynek k�vetkezt�ben valaki kifejezetten hajlik a himl�s
megbeteged�sre. Ha egy ember himl�re val� fog�konys�got id�zett el� mag�ban, akkor
a karmikus m�k�d�snek csup�n a k�ls� oldala kapott hangs�lyt. Ha azonban az egyik
oldalon higi�ni�t gyakorlunk, a m�sik oldalon k�teless�g�nknek kell �rezn�nk, hogy
az embereknek, akiknek szervezet�be alak�t� m�don beavatkozunk, lelkileg is adjunk
valamit. Senkinek sem �rt a v�d�olt�s, ha az olt�s ut�n, �lete k�s�bbi szakasz�ban
spiritu�lis, szellemi nevel�st kap. De ha csak az egyik oldalt c�lozzuk meg, er�s
s�llyed�sre k�nyszer�tj�k a m�rleg nyelv�t, mert a m�sik oldalt semmire sem
�rt�kelj�k. Alapj�ban v�ve ezt �rzi az ember azokban a k�r�kben, ahol azt mondj�k:
ott, ahol a higi�nia rendszab�lyai t�ls�gosan messze mennek, csak gyenge term�szet�
egy�neket teny�sztenek ki. Ez �gy igazs�gtalans�g ugyan, m�gis a legl�nyegesebb,
hogy l�ssuk, nem lehet egy feladatot egy m�sik n�lk�l elv�llalni.
Az emberis�g fejl�d�s�nek fontos t�rv�ny�hez �rt�nk itt, amely szerint egy
k�ls� �s egy bels� dolognak mindig egyens�lyban kell lennie, hogy nem szabad csak
az egyikre tekintettel lenni, s a m�sikat sem szabad figyelmen k�v�l hagyni! Nagy
�s m�ly �sszef�gg�s t�rul itt el�nk, s m�g el sem jutottunk ahhoz a k�rd�shez,
hogyan viszonyul egym�shoz a higi�nia �s a karma. Meg fogj�k l�tni, hogy ennek a
k�rd�snek a megv�laszol�sa m�g m�lyebbre, m�g tov�bb visz benn�nket a karma
meg�rt�s�ben. S l�tni fogjuk majd azt is, hogy az ember sz�let�se �s hal�la k�z�tt
is karmikus �sz- szef�gg�sek vannak, tov�bb� azt, mik�ppen j�tszanak bele m�sok az
ember �let�be, s hogyan �ll �sszhangban a karma �s az ember szabad akarata.
KILENCEDIK ELOADAS
A f�rfi- �s n�i �lm�nyek karmikus hat�sai
Ahogy t�bbsz�r is eml�tettem m�r, itt csak arra lesz lehet�s�g�nk, hogy a nagy
karmikus t�rv�nyszer�s�geket p�r v�zlatos vonallal jelezz�k, hogy ily m�don n�h�ny
t�mponthoz jussunk ezen a felm�rhetetlen�l nagy ter�leten. Ha mindazt �tgondolj�k,
amir�l az utols� napokban besz�lt�nk, m�r nem fogj�k annyira k�l�n�snek tal�lni,
hogy az ember bizonyos tudati r�tegek hat�rozott �szt�nz�s�re az �nmaga �ltal
megtestes�tett karmikus okokat k�vet� kiegyenl�t� hat�sokat a k�lvil�gban is
megkeresi. Az ember egyenesen odasodr�dik p�ld�ul egy olyan k�rnyezetbe, ahol
valamilyen fert�z�st kaphat, hogy a fert�z�s kiegyenl�t� hat�s�ban a saj�t maga
�ltal megtestes�tett karmikus okokat felkeresse. Az ember ahhoz is oda�zetik, amit
�letbalesetnek h�vnak, az�rt, hogy egy ilyen baleset r�t�r�se r�v�n a kiegyenl�t�st
keresse.
De mik�ppen alakul a karmikus folyamat, ha valamilyen int�zked�s r�v�n olyan
helyzetbe ker�l�nk, hogy az embereket megakad�lyozzuk e kiegyenl�t�st c�lz�
keres�s�kben?
Tegy�k fel, hogy bizonyos higi�nikus int�zked�sekkel olyan hat�s v�ltunk ki,
hogy bizonyos okok, bizonyos dolgok, melyekre az embernek karmikus k�t�d�sei �ltal
hajlamosnak kell lennie, teljess�ggel hi�nyoznak. Gondoljuk el, hogy egy bizonyos
ter�leten higi�nikus int�zked�sek semmi esetre sem hozhat�k meg az ember k�nye-
kedve szerint. L�ttuk p�ld�ul, hogy egy adott korszakon bel�l a tisztas�gi
t�rv�nyekre val� hajland�s�g abb�l ered, hogy ez az id�k�zben m�r let�nt hajlam
ford�tott ism�tl�d�ssel ism�t felbukkan a fejl�d�s sor�n. Ebb�l is l�that�, hogy ha
az ember egy adott id�pontban ilyen vagy olyan int�zked�st hoz, az val�j�ban az
emberis�gkarma nagy t�rv�nyein m�lik. De az is k�nnyen �rthet�, hogy r�gen az ember
nem hozhatott ilyen int�zked�seket, mert azokban az id�kben az emberis�gnek
sz�ks�ge volt a j�rv�nyokra, amiket most higi�nikus int�zked�sekkel kell kiirtani a
vil�gb�l. Az �let nagy berendezked�seit illet�en az emberis�g fejl�d�se val�ban
meghat�rozott t�rv�nyek al� tartozik, �s miel�tt valami az emberis�g eg�sz
fejl�d�s�re n�zve jelent�s �s hasznos lehet, fel sem mer�l a lehet�s�g, hogy ilyen
int�zked�sek sz�lethessenek, mert az ilyen int�zked�sek nem a teljes tudatos, j�zan
�s �rtelmes �letb�l sz�rmaznak, melyet az ember a sz�let�s �s hal�l k�z�tt tehet
mag��v�, hanem az emberis�g k�zszellem�b�l. El�g csak egyszer szem�gyre venn�nk,
hogy egy-egy felfedez�s vagy tal�lm�ny is akkor bukkan fel legel�sz�r, amikor az
emberis�g arra t�nylegesen meg�rett. Az emberis�g f�ldi fejl�d�st�rt�net�nek r�vid
�ttekint�se olykor j� n�h�ny �rdekess�get ny�jthat.
Gondolj�k csak meg, hogy el�deink - azaz saj�t lelkeink! - a r�gi atlantiszi
kontinensen eg�szen m�s alak� testekben �ltek, mint a maiak, �s hogy akkor ez az
atlantiszi kontinens els�llyedt, �s azok a berendez�sek, amelyekkel ma tal�lkozunk,
mai kontinens�nk ter�let�n alakultak ki el�sz�r. A F�ld egyik f�ltek�j�n felbukkan�
lakosok csak egy k�s�bbi id�pontban lettek a m�sik f�ltek�n �l�kh�z vezetve. Nem is
olyan t�voli az a m�lt, Eur�pa n�pei viszonylag r�vid ideje �rhett�k el �jra azokat
a ter�leteket, melyek az atlantiszi kontinens m�sik oldal�n lev�ltak. Ezekben a
jelens�gekben val�ban nagy t�rv�nyek uralkodnak. �s hogy ezt vagy azt felfedezik,
vagy olyan int�zked�seket hoznak, melyek ilyen vagy olyan ir�nyban lehet�v� teszik
a karm�ba val� beavatkoz�st, az nem az emberek v�lem�ny�t�l vagy tetsz�s�t�l f�gg,
hanem akkor k�vetkezik be, amikor be kell k�vetkeznie. Ett�l f�ggetlen�l azonban,
ha bizonyos okokat f�lre�ll�tunk, melyek egy�bk�nt meglettek volna, �s amelyeket
bizonyos embereknek karmikus bonyodalmaik miatt fel kellett volna keresni�k, akkor
ezen a m�don j�t�konyan befoly�solhatjuk az emberek karm�j�t. Ez a befoly�s azonban
nem jelenti azt, hogy a karm�t elt�r�lt�k, csak azt, hogy m�s ir�nyba terelt�k.
K�pzelj�k el azt az esetet, hogy bizonyos l�tsz�m� embercsoport karmikus
bonyodalmai �ltal arra �rezne k�nyszert, hogy egy adott befoly�st, amely karmikus
j�v�t�tel vagy kiegyenl�t�s volna, felkeressen. Higi�nikus int�zked�sekkel azonban
ezeket a befoly�sokat vagy viszonyokat ideiglenesen megsz�ntett�k �gy, hogy az
emberek nem tudj�k felkeresni �ket. Emiatt azonban az emberek m�g nem v�lnak
szabadokk� att�l, ami benn�k mint karmikus hat�s, kih�v�sk�nt �l, hanem arra
k�nyszer�lnek, hogy m�s hat�sokat keressenek maguknak. Karm�j�t�l az ember nem
menek�l. Az ilyen int�zked�sek �ltal az ember nem mentes�l att�l, amit k�l�nben
felkeresett volna.
Ebb�l az l�that�, hogy egy karmikus kiegyenl�t�sn�l, ha az egyik oldalon
lehet�s�g�nk volna megsz�ntetni a karm�t, a kiegyenl�t�snek egy m�sik ir�nyban is
mindenk�ppen jelentkeznie kell. Ha bizonyos befoly�sokat elt�vol�tunk, ez�ltal csak
�jabb sz�ks�gszer�s�geket t�masztunk m�s alkalmak �s m�s befoly�sok felkeres�s�re.
Tegy�k fel, hogy sz�mos j�rv�ny �s csoportos betegs�g oka egyszer�en arra vezethet�
vissza, hogy az emberek, akik ezeket az okokat felkeresik, el akarj�k t�vol�tani,
amit karmikusan magukra vontak, mint p�ld�ul a himl�j�rv�ny szerveiben megl�v� sze-
retetlens�get. Ha k�pesek voln�nk is e szervek elt�vol�t�s�ra, a szeretetlens�g oka
az�rt m�g megmaradna, s �gy a sz�ban forg� lelkek vagy m�g ebben, vagy egy m�sik
inkarn�ci�ban k�nytelenek voln�nak m�s m�don keresni a megfelel� kiegyenl�t�st. De
m�g jobban meg�rtj�k, hogy mi is t�rt�nik ezekben az esetekben, ha r�mutatunk a
k�vetkez�kre, amivel biztosan sz�molnunk kell.
Ma val�ban eg�sz sereg k�ls� befoly�st �s okot t�vol�tanak el, melyeket
k�l�nben, bizonyos olyan karmikus dolgok kiegyenl�t�se �rdek�ben, amit az emberis�g
kor�bbi korokban vett mag�ra, az emberek felkeresn�nek. De �gy csak annak a
lehet�s�g�t t�vol�tjuk el, hogy az ember a k�ls� befoly�soknak beh�doljon. �gy a
k�ls� �letet kellemesebb�, esetleg eg�szs�gesebb� tessz�k. Ez�ltal viszont csup�n
annyit �r�nk el, hogy mindazt, amit az ember a betegs�ghez val� megfelel� viszonyon
kereszt�l, mint karmikus kiegyenl�t�st, felkeresett volna, azt most egy m�sik �ton
kell megkeresnie. Azok a lelkek teh�t, melyek ma eg�szs�g�k vonatkoz�s�ban
megmenek�lnek, arra �t�ltetnek, hogy m�s m�don keress�k a karmikus kiegyenl�t�st.
Az�ltal, hogy ezeknek az embereknek az eg�szs�ges �lettel nagyobb fizikai k�nyelmet
ny�jtanak, teh�t megk�nny�tik sz�mukra a fizikai �letet, a l�lek ellent�tes ir�ny�
befoly�snak van kit�ve, s ez�ltal fokozatosan bizonyos �ress�get, egyfajta
el�gedetlens�get �rez, hi�ny�rzete lesz. �s ha e folyamat k�vetkezt�ben a k�ls�
�let egyre kellemesebb�, egyre eg�szs�gesebb� v�lna, ahogy az a tiszta materialista
�leten bel�li elk�pzel�sek szerint lehets�ges volna, akkor ezek a lelkek egyre
kevesebb serkent�st �rezn�nek arra, hogy tov�bbfejl�djenek. A fizikai k�nyelemmel
p�rhuzamosan a l�lek bizonyos �rtelemben elsiv�rosodik.
Aki alaposabban figyeli az �letet, az m�r ma �szleli ezt. Aligha van m�g egy
kor, melyben annyi ember �lt volna oly kellemes k�r�lm�nyek k�z�tt, mint ma. Ezek
az emberek azut�n szenz�ci�t�l szenz�ci�ig sietnek: majd amikor ebb�l eleg�k van,
v�rosr�l v�rosra utaznak, hogy valamit l�thassanak, vagy ha ugyanabban a v�rosban
kell maradniuk, minden este valamilyen sz�rakoz�st hajh�sznak. De a l�lek ett�l m�g
siv�r marad, �s v�g�l maga sem tudja, merre, mit keressen, hogy a vil�gban valami
tartalomra leljen. A tiszt�n k�ls�leges, fizikailag kellemes k�r�lm�nyek k�z�tt
folytatott �let ugyanis azt a hajlamot sz�li, hogy csak a fizikai k�r�lm�nyekr�l
gondolkozzon az ember. �s ha ez a hajlam, a csak a fizikai dolgokkal val� t�r�d�s
nem volna m�r r�g�ta hat�rozott t�ny, akkor a teoretikus materializmus ir�nti
hajlam sem lett volna olyan er�s, mint amilyennek korunkban tapasztaljuk. �gy,
mik�zben a k�ls�s�ges �letet eg�szs�gesebb� teszik, a lelkek szenvednek.
Ilyen t�ren legkevesebb panaszkodnival�ja a szellemtud�snak van, mert a
szellemtudom�ny lehet�v� teszi a dolgok meg�rt�s�t, s ezzel egy�tt annak bel�t�s�t,
hogy hol van a kiegyenl�t�d�s. A lelkek csak bizonyos pontig maradnak �resen;
ut�na, mintegy saj�t rugalmass�gukn�l fogva a m�sik oldalra igyekeznek. Akkor pedig
olyan tartalmat keresnek, mely rokon saj�t lelk�k m�lys�geivel, �s bel�tj�k, milyen
nagy sz�ks�g�k van egy szellemtudom�nyos vil�gn�zetre.
L�tjuk teh�t, hogy ami a materialista �letfelfog�sb�l ered, megk�nny�ti ugyan
a k�ls� �letet, a bels� �let sz�m�ra azonban neh�zs�geket t�maszt, s ezek
odavezetnek, hogy lelki szenved�sein kereszt�l az ember egy spiritu�lis vil�gn�zet
tartalm�t keresi. A spiritu�lis vil�gn�zet, ahogy ma szellemtudom�nyk�nt
jelentkezik, seg�ts�g�re van a lelkeknek, melyek a k�ls�s�ges �let el�id�zte elsi-
v�rosod�sban, b�rmily kellemesen legyen berendezve, nem tudj�k megtal�lni az
el�gedetts�get. A lelkek addig fogj�k minduntalan valami �j felv�tel�t keresni, m�g
a m�sik oldalon a rugalmass�g oly er�sen hat, hogy egyes�lnek azzal, amit
spiritu�lis �letnek h�vhatunk. Ez teh�t az �sszef�gg�s a higi�nia �s a
szellemtudom�nyos vil�gn�zet j�v�je k�z�tt.
Kicsiben mindez ma �szlelhet�. M�r ma vannak olyan lelkek, melyek a t�bbi
k�ls�s�ghez folyton �jabbakat tesznek hozz�: p�ld�ul a szellemtudom�nyos vil�gn�zet
ir�nti �rdekl�d�s�ket; olyanok, akik a szellemtudom�nyos vil�gn�zetet is mint egy
�j szenz�ci�t fogadj�k. Olyasmi ez, ami az emberis�g fejl�d�s�nek minden
�ramlat�ban megmutatkozik, jeles�l, hogy az, ami m�ly bels� jelent�s�ggel b�r, az
divatk�nt, �jdons�gk�nt is hat. A val�ban szellemtudom�nyra el�k�sz�tett lelkek
azonban azok, akik a k�ls� szenz�ci�kt�l vagy kiel�g�tetlennek �rzik magukat, vagy
bel�tj�k, hogy a k�ls� tudom�ny minden magyar�zat�val egy�tt sem tudja
megmagyar�zni a t�nyeket. Ezek azok a lelkek, akik �sszkarm�juk �ltal �gy vannak
el�k�sz�tve, hogy lelki �let�k legbens� tagjaival tudnak a szellemtudom�nyokhoz
kapcsol�dni. A szellemtudom�ny az emberis�g �sszkarm�j�ba tartozik, �s mint ilyen
fog belekapcsol�dni.
Az ember karm�j�t teh�t el lehet terelni egyik vagy m�sik ir�nyba,
visszahat�s�t azonban nem lehet kik�sz�b�lni. Amit az ember kor�bbi �leteinek
leforg�sa alatt saj�t mag�nak el�k�sz�tett, az valami m�don mind visszajut hozz�.
 Hogy a vil�got �that� karma m�k�d�s�nek mennyi �rtelme van, azt legjobban egy
olyan vizsg�l�d�sb�l tanulhatj�k meg, hol a karma, mondhatni, m�g mor�lis mell�k�z
n�lk�l hat, ahol mag�ban a nagyvil�gban hat, an�lk�l, hogy k�ze volna ahhoz, amit
az ember mint a lelk�b�l ered� mor�lis impulzusokat fejleszt ki, ami k�s�bb
erk�lcs�s vagy erk�lcstelen cselekedetekhez vezet. Id�zz�k most fel a karm�nak egy
olyan ter�let�t, ahol az erk�lcsis�g m�g nem j�tszik szerepet, hanem valami
semleges dolog jelentkezik karmikus l�ncolatk�nt.
T�telezz�k fel, hogy egy n� egy bizonyos inkarn�ci�ban �l. �n�k bizony�ra nem
fogj�k k�ts�gbe vonni, hogy ennek a n�nek, egyszer�en az�rt, mert n�, m�s
�lm�nyekkel kell rendelkeznie, mint egy f�rfinak, �s hogy ezek az �lm�nyek nem
puszt�n bels� lelki folyamatokkal �llnak �sszef�gg�sben, hanem a legnagyobb
m�rt�kben k�ls� t�rt�n�sekkel is, olyan �lethelyzetekkel, melyben egy n� puszt�n
n�i mivolta �ltal ker�l, s melyek azut�n ism�t visszahatnak az eg�sz lelkialkatra,
lelki hangolts�gra. Ez�rt azt mondhatjuk, hogy egy n� olyan cselekedeteket is
meg�l, melyek a legintimebb kapcsolatban �llnak a n�i l�ttel. A f�rfi �s n� k�z�tti
kiegyenl�t�d�s els�sorban a szellemi egy�tt�l�s ter�let�n j�n l�tre. Min�l
m�lyebbre ereszked�nk teh�t az embernek a puszt�n lelki, majd a k�ls� l�t�be, a
f�rfi �s a n� k�z�tti k�l�nbs�g ann�l nagyobb lesz. Azt mondhatn�nk, hogy a n� a
l�lek bizonyos tulajdons�gait tekintve is k�l�nb�zik a f�rfit�l, hogy a n�
hajlamosabb a l�lek olyan tulajdons�gaira, melyek olyan impulzusokhoz vezetnek,
melyeket emocion�lis, �rzelmi impulzusoknak kell nevezn�nk. A n� hajlamosabb a
lelki �lm�nyek �t�l�s�re, mint a f�rfi. A f�rfi �let�ben viszont az
intellektualizmus �s a materializmus - teh�t ami a f�rfit�l ered - otthonos ink�bb,
ez pedig er�sen befoly�solja a lelket. Pszichikai �s �rzelmi momentumok a n�n�l,
intellektu�lis �s materialista momentumok a f�rfin�l - term�szet�n�l fogva �gy van
meghat�rozva a f�rfi �s a n�. Emellett a f�rfi is rendelkezik a lelki �let bizonyos
�rnyalataival, az�ltal, hogy f�rfi.
El�z�leg m�r �br�zoltuk azt a t�rv�nyszer�s�get, hogy mindaz, amit a hal�l �s
egy �jabb sz�let�s k�z�tt, mint a l�lek tulajdons�gait �l�nk meg, belepr�seli mag�t
k�vetkez� testi szervezet�nkbe. Ami �gy pszichikailag er�sebb, ami �rzelmileg
er�sebb �s a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt ink�bb a l�lek belsej�be h�z�dik, nagyobb
hajlamot mutat arra, hogy m�lyebben hatoljon a szervezetbe, hogy sokkal m�lyebben
bel�iv�djon. Az�ltal pedig, hogy a n� olyan benyom�sokat sz�v mag�ba, melyek a
pszichizmussal, az emocionalit�ssal �llnak �sszef�gg�sben, az �lettapasztalatokat
is m�lyebb lelki r�tegekben rakt�rozza el. Lehet, hogy a f�rfi tapasztalatai
gazdagabbak, tudom�nyosabbak, lelki �let�ben azonban nem hatolnak olyan m�lyre,
mint a n� eset�ben. A n�n�l az eg�sz tapasztalati vil�g m�lyen a lelk�be iv�dik.
Ez�ltal pedig az �lm�nyek er�sebb tendenci�t mutatnak a szervezetbe val�
beavatkoz�sra, arra, hogy a j�v�ben er�sebben r�fon�djanak a szervezetre. �gy a n�i
�let azt a tendenci�t mutatja, hogy az egyik inkarn�ci�n bel�li �lm�nyein kereszt�l
m�lyen beavatkozzon a szervezetbe, s ez�ltal a k�vetkez� inkarn�ci�ban maga
alak�tsa a szervezetet. A m�ly beavatkoz�s, a szervezet m�ly �tdolgoz�sa viszont
annyit jelent, hogy egy f�rfiszervezet j�n l�tre. Egy f�rfiszervezet az�ltal j�n
l�tre, hogy a l�lek er�i m�lyebben akarnak nyomulni az anyagba. Ebb�l azt
l�thatj�k, hogy egy inkarn�ci� n�i �lm�nyeib�l az a hat�s sz�rmazik, amely a
k�vetkez� inkarn�ci�ban egy f�rfiszervezetet hoz l�tre. Itt teh�t az okkultizmus
term�szet�t illet�en olyan �sz- szef�gg�s �ll �n�k el�tt, ami t�l van a
moralit�son. Ez�rt mondj�k az okkultizmusban: a f�rfi a n� karm�ja. - T�ny, hogy a
f�rfiszervezet egy k�s�bbi inkarn�ci�ban egy el�zetes n�i inkarn�ci�
tapasztalatainak �s �lm�nyeinek az eredm�nye. V�llalva azt a vesz�lyt, hogy az
egybegy�ltek n�melyik�ben esetleg ellenszenves gondolatokat �bresztek - hisz
mindegyre el�fordul, hogy a jelen f�rfiai csak egy �ldatlan respektet �reznek a n�i
inkarn�ci� gondolat�ra -, mint t�nyekre, ezekre a dolgokra m�gis k�nytelen vagyok
objekt�van r�vil�g�tani.
Hogyan �llnak a dolgok a f�rfi�lm�nyekkel? A f�rfi�lm�nyekkel az a helyzet,
hogy a legjobban akkor �rtj�k meg �ket, ha mindj�rt abb�l indulunk ki, amit �pp
most t�rgyaltunk. A f�rfiszervezet eset�ben a bels� ember alaposabban bele�li mag�t
az anyagiba, er�sebben ragadja meg azt, mint a n�. A n� t�bbet visszatart a
szellemib�l a testetlenben, nem �li oly m�lyen bele mag�t az anyagba. Testis�g�t
puh�bban kapja, nem v�lik el annyira a szellemiekt�l. A n�i term�szetet az
jellemzi, hogy t�bbet megtart a szabad szellemis�gb�l, s ez�rt kev�sb� dolgozza
bele mag�t az anyagba, �s mindenekel�tt az agyat kapja puh�bban. Ez�rt nem lehet
csod�lkozni azon, hogy a n�k az �jra, k�l�n�sen szellemi ter�leten, igen er�s
hajlamot mutatnak, l�v�n, hogy szabadabban megtartott�k a szellemieket, n�luk teh�t
kevesebb ellen�ll�s ad�dik. Nem v�letlen, hanem egy m�lyebben rejl�
t�rv�nyszer�s�gnek a megfelel�je az a t�ny, hogy egy mozgalomban, mely
term�szet�n�l fogva spiritu�lis, nagyobb l�tsz�mban fordulnak el� a n�k, mint a
f�rfiak. �s aki f�rfi, tudja, milyen neh�z m�szer, nem is ritk�n, a f�rfiagy.
�ri�si akad�lyokat tud g�rd�teni, ha hajl�konyabb gondolatmenetre akarj�k
haszn�lni. Vonakodik. Hogy merevs�g�t�l megszabadulhasson, ahhoz el�bb a
legk�l�nb�z�bb eszk�z�kkel k�pezni kell. Mindez a f�rfitapasztalatok egyik saj�tos
�lm�nye lehet.
A f�rfiterm�szet teh�t kondenz�ltabb, s�r�bb sz�v�s�; er�sebb pr�sel�snek volt
kit�ve, merevebb�, kem�nyebb� v�lt az�ltal, ami a f�rfiban a bels� ember; egysz�val
anyagibb. Mindenekel�tt az agy merevebb, ami ink�bb az intellektualit�s szersz�ma,
s kev�sb� a pszichikai oldal�. Mert az intellektualit�s az a valami, ami sokkal
ink�bb a fizikai ter�letre vonatkozik. Az, ami a f�rfi intel-
lektualizmus�nak tulajdon�that�, az a f�rfi merevebb, k�t�ttebb agy�b�l k�vetkezik.
Bizonyos fokig az agy "befagyotts�g�r�l" besz�lhet�nk. El�bb fel kell olvadnia,
hogy finomabb gondolatmenetekhez tudjon kapcsol�dni. Ez�ltal azonban a f�rfi ink�bb
hajlik a k�ls�s�gek megragad�s�ra �s arra, hogy kevesebbet vegyen fel azokb�l az
�lm�nyekb�l, melyek a lelki �let m�lys�geivel �llnak kapcsolatban. S amit a f�rfi
mag�ba vesz, az sem hatol igaz�n m�lyre. K�ls� bizony�t�kul szolg�l erre, hogy
mennyire kev�ss� hatol m�lyre k�ls� tudom�ny, mily kev�ss� ragadja meg a bens�t - s
hogy b�rmily t�g hat�k�rt tulajdon�tanak is neki, m�gis igen hi�nyosan �ll�tja
egym�s mell� a t�nyeket. Aki saj�t �nnevel�s�vel k�nytelen a gondolkoz�son bel�l a
t�nyeket egym�shoz kapcsolni, az olykor val�s�ggal rosszul lesz att�l, amit a k�ls�
tudom�ny nem �tall �gy felt�ntetni, mint egym�shoz tartoz� dolgokat. Szemmel
l�that�, hogy a dolgok mily kev�ss� hatolnak m�lyre.
Egy p�lda arra, hogy a mai tudom�ny dolgai olykor mennyire felsz�nesek:
k�pzelj�k el, hogy egy ifj� valamelyik egyetemen �l, ahol egy szenved�lyes
darwinista tart el�ad�st. Az el�ad�t�l, aki a kiv�laszt�d�s elm�let�nek
k�pvisel�je, a di�k ilyesf�le dolgokat hallhat: mit�l van p�ld�ul, hogy a kakas
tollazat�ban oly sz�p k�kes csillog� sz�nek vannak? Nos, ez egy nemi
kiv�laszt�d�sra vezethet� vissza, mivel az �llat a toll�val vonzza a ty�kokat maga
k�r�, hogy azok azut�n azt a kakast v�lassz�k, amelyiknek a tollai k�kesen
csillognak. �gy a t�bbi kakas lemarad, s ennek k�vetkezt�ben egy k�l�nleges fajta
v�laszt�dik ki. Ez a magasabb fejl�d�s, ez a "nemi kiv�laszt�d�s". A di�k pedig
�r�l, hogy tudja, hogyan j�n l�tre egy felfel� halad� fejl�d�si folyamat. Ezut�n
�tmegy egy m�sik egyetemre, ahol mondjuk az �rz�kek fiziol�gi�j�nak ter�let�vel
foglalkoznak. Itt pedig el�fordulhat, hogy ugyanaz a di�k, ezen a m�sik egyetemen a
k�vetkez�ket hallja: k�s�rleteket v�geztek, melyek kimutatt�k, hogy a spektrum
k�l�nb�z� sz�nei mennyire k�l�nb�z�en hatnak a k�l�nb�z� l�nyekre. Bizony�that�
p�ld�ul, hogy a ty�kok azt, ami a spektrum �sszes sz�nei k�z�l a k�khez �s a
lil�hoz tartozik, nem �rz�kelik, hanem csak azokat a sz�neket, melyek a z�ldt�l a
narancsig, a v�r�sig �s a v�r�s�n t�lig terjednek.
M�rmost a di�k, ha e k�t t�nyt, melyekr�l ma t�nyleg hallhatnak, egy�tt akarja
elgondolni, akkor k�nytelen felsz�nesen venni a dolgokat. Az eg�sz kiv�laszt�d�si
elm�let arra �p�l, hogy a ty�kok olyasvalamit l�tnak a kakas sz�nes tollazat�ban,
ami k�l�nleges �r�m�t jelent sz�mukra, amit azonban val�j�ban egy�ltal�n nem
l�tnak, mert a ty�kok sz�m�ra a tollak holl�feket�nek t�nnek.
Ez csak egy p�lda, de a dolgok �gy �llnak, hogy aki val�ban tudom�nyosan akar
kutatni, az l�pten-nyomon ilyen dolgokkal tal�lja mag�t szembe. Ebb�l is l�thatj�k,
hogy az intellektualit�s nem sz�nt t�l m�lyre az �letben, hanem meg�ll a
felsz�nn�l. Sz�nd�kosan v�lasztottam egy kir�v� p�ld�t.
Az ember nem egyk�nnyen hiszi el, hogy az intellektualit�s olyasvalami, ami
legink�bb a k�lsz�nen j�tsz�dik, s nem �ri el a lelki �let m�ly�t, vagyis csak igen
kev�ss� ragadja meg az emberi bens�t. A materialista �rz�let pedig v�gk�pp nem
hatol be a l�lek �let�be. Ebb�l viszont az k�vetkezik, hogy az ember egy olyan
inkarn�ci�ban, melyben kev�ss� hatol a l�lekbe, a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt azt a
tendenci�t veszi fel, hogy a k�vetkez� inkarn�ci�ban kev�sb� hatol be a
szervezetbe. Az ehhez sz�ks�ges er�t kev�sb� itta mag�ba, ami �gy a testis�get
kev�sb� impregn�lja. Ebb�l pedig az a hajlam sz�rmazik, hogy a k�vetkez�
inkarn�ci�ban egy n�i testet �p�t fel az ember. Ism�t hely�nval� teh�t, amit az
okkultizmusban mondanak: a n� a f�rfi karm�ja!
Ezen az erk�lcsileg semleges ter�leten is l�tjuk, hogy amit az ember az egyik
inkarn�ci�ban el�k�sz�t, az a k�vetkez� inkarn�ci�ban a testis�get fogja
megszervezni. �s mert ezek a dolgok nem csak bels� �let�nkbe, hanem k�ls�
�lm�nyeinkbe �s cselekedeteinkbe is m�lyen behatolnak, azt kell mondanunk:
aszerint, hogy egy embernek f�rfi- vagy n�i �lm�nyei vannak-e az egyik inkarn�ci�-
ban, a k�vetkez� inkarn�ci�ban k�ls� cselekedetei is az egyik, illetve a m�sik
m�don alakulnak, mivel az ember a n�i �lm�nyek �ltal arra hajlik, hogy
f�rfiszervezetet �p�tsen fel, �s megford�tva, a f�rfi�lm�nyek �ltal n�i
szervezetet. Csak ritka esetekben ism�tl�dik meg ugyanaz a nem� inkarn�- ci�;
legfeljebb h�tszer. A szab�ly az, hogy minden f�rfiszervezet arra t�rekszik a
k�vetkez� inkar- n�ci�ban, hogy asszonyiv� legyen �s megford�tva. Haszontalan itt
minden ellen�rz�s, mert nem az a m�rvad�, amit az ember a fizikai vil�gban
szeretne, hanem azok a hajlamok, melyek a hal�l �s a sz�let�s k�z�tt jutnak
kifejez�sre, melyeket j�zanabb okok hat�roznak meg ann�l, mintha egy
f�rfiinkarn�ci�ban valaki p�ld�ul iszonyodik att�l, hogy a k�vetkez� inkarn�ci�ban
mint n� inkarn�l�djon. Ebb�l is l�that�, hogy a k�s�bbi �letet a kor�bbi �let
hat�rozza meg karmikusan, s l�thatjuk azt is, hogy a k�s�bbi �let cselekedetei is
meghat�rozottak lehetnek.
Fontos azonban, hogy m�g egy karmikus �sszef�gg�st megismerj�nk, melyre a
k�vetkez� napok fontos vizsg�l�d�sai sor�n m�g sz�ks�g�nk lesz.
Ehhez azonban m�g egyszer vissza kell pillantanunk az emberi fejl�d�s igen
t�voli id�pontj�ra, arra az id�re, amikor a F�ld�n kezdet�t vette az emberi
inkarn�ci�. Ez az �si lemuri id�kben t�rt�nt. Alapj�ban v�ve arr�l van sz�, hogy az
emberre ebben az id�ben hatott el�sz�r rendk�v�l �that� er�vel a luciferi befoly�s,
ami k�s�bb kih�vta az ahrim�ni befoly�st. Pr�b�ljuk magunk el� k�pzelni, hogyan
hatott a luciferi befoly�s k�ls�leg, az emberi �letre. - Az�ltal, hogy az ember
olyan helyzetbe ker�lt, hogy ezekben a nagyon r�gi id�kben mag�ba engedte a
luciferi befoly�st, teh�t, hogy asztr�ltest�t �titatta a luciferi befoly�ssal, az
emberi asztr�ltest hajlamoss� v�lt arra, hogy m�g m�lyebbre, sokkal m�lyebbre
hatolhasson az emberi szervezetbe, a fizikai test anyag�ba, s f�k�nt, hogy eg�szen
m�sk�ppen sz�lljon le a szervezetbe, mint a luciferi befoly�s n�lk�l tette volna.
Az ember a luciferi befoly�s �ltal anyagibb lett. Ha a luciferi befoly�s nem hatott
volna az emberre, akkor az emberben az anyagi vil�gba val� lesz�ll�sra val� hajlam
sem fejl�d�tt volna ki. Az ember mint olyan, a l�t magasabb r�gi�iban maradt volna.
Az asztr�ltest teh�t a k�ls� �s a bels� embert is sokkal er�sebben �thatotta, mint
a luciferi befoly�s n�lk�l tette volna. Ez az �tfog� behatol�s a k�zvetlen ind�t�ka
annak, hogy az ember a k�ls� test anyag�val val� er�sebb k�t�tts�g �ltal
elvesztette a visszatekint�st azokra az esem�nyekre, melyek az ember
megtestes�l�s�t megel�zt�k. Az ember mostant�l kezdve a sz�let�snek olyan m�dozat�n
kereszt�l l�pett a l�tbe, mellyel m�lyen hozz�k�t�tte mag�t az anyagi vil�ghoz,
mi�ltal fokozatosan kialudt a kor�bbi �lm�nyekre val� visz- szapillant�si
k�pess�ge. M�sk�l�nben meg�rizte volna a visszaeml�kez�st mindarra, amit sz�let�se
el�tt a szellemiekben meg�lt:
A luciferi befoly�s �ltal a sz�let�s olyan aktuss� lett, mely �ltal az ember a
k�ls� �s bels� ember k�z�tt olyan intenz�v kapcsolatot teremt, hogy az, amit
sz�let�se el�tt a szellemvil�gban meg�l, kit�rl�dik. A luciferi befoly�s elrabolta
az embert�l a megel�z� szellemi eml�kek �lm�ny�t. A k�ls� testis�ggel val�
kapcsolat teszi, hogy az ember nem tud visszatekinteni a kor�bbiakra. �gy viszont
arra van utalva, hogy tapasztalatait �s �lm�nyeit mindig csak a k�lvil�gb�l
mer�tse.
Teljesen hamis �ton j�rn�nk azonban, ha azt hinn�nk, hogy az emberre csak a
durva, k�ls� anyagok hatnak, amiket mag�ba vesz. Az emberre nemcsak a t�pl�l�k �s a
t�pl�l� er�k hatnak, de a t�bbi meg�lt tapasztalat is, melyek �rz�kein kereszt�l
hatolnak bel�. Az anyaggal val� durv�bb kapcsolat r�v�n azonban a t�pl�l�k is
m�sk�pp hat. K�pzelj�k el, ha nem lett volna a luciferi befoly�s, akkor az
�lelmiszerekt�l kezdve az �rz�ki benyom�sokig minden sokkal finomabban hatott volna
az emberre. Az ember mindent, amit a k�lvil�ggal val� k�lcs�nhat�sk�nt �l meg,
�thatna azzal, amit a hal�l �s az �jj�sz�let�s k�z�tt �l meg. Az�ltal, hogy az
ember s�r�bb�, t�m�rebb� tette az anyagis�- got, hajlamoss� v�lt arra, hogy sokkal
t�m�rebb anyagokat is mag�ba tudjon fogadni.
�gy hat teh�t a luciferi befoly�s, hogy az ember az anyag t�m�r�t�se �ltal a
k�lvil�gb�l is a sokkal t�m�rebbet vonzza, mint amit egy�bk�nt mag�hoz vonzott
volna. Az a t�m�r valami azonban, amit az ember k�v�lr�l vonz mag�hoz, eg�szen m�s,
mint az egy�bk�nt kisebb m�rt�k� t�m�rs�g. Egy kisebb m�rt�k� t�m�rs�g megtartotta
volna a kor�bbi �letre vonatkoz� eml�keit; �s odahatna, hogy az ember biztos volna
afel�l, hogy minden, amit a sz�let�s �s a hal�l k�z�tt meg�l, egy v�gtelen
id�szakba ny�lik bele. Az ember tudn�: k�ls�leg bek�vetkezik ugyan a hal�l, de
minden, ami t�rt�nik, tov�bb tart. Az�ltal, hogy az embernek nagyobb t�m�rs�get
kell felvennie, a sz�let�ssel kezd�d�en igen er�s k�lcs�nhat�st teremt saj�t testi
term�szete �s a k�lvil�g k�z�tt.
Mi k�vetkezik azonban ebb�l a k�lcs�n�ss�gb�l? A szellemvil�g a sz�let�st�l
kezdve ki van t�r�lve. Hogy az ember a szellemiekben �ljen, hogy a szellemvil�gban
fel�bredhessen, ahhoz el�sz�r �jb�l be kell k�vetkeznie annak, ahol minden, ami
k�v�lr�l, mint s�r� anyag ker�l az emberbe, �jra elv�tetik. Mivel az ember s�r�bb
anyagis�gra tett szert, ahhoz, hogy �jb�l a szellembe juthasson, meg kell v�rnia
azt az id�pontot, amikor elveszik t�le, azaz a k�ls� anyagi testet fokozatosan
t�nkreteszi, m�g v�g�l teljesen t�nkretette annyira, hogy a test t�bb� nem k�pes
megmaradni. Sz�let�s�nkt�l kezdve s�r�bb anyagis�got vesz�nk magunkra, mint amilyet
a luciferi befoly�s n�lk�l vett�nk volna fel �gy, hogy test�nket lassan semmis�tj�k
meg, m�gnem a hal�l bek�vetkezt�vel teljesen haszn�lhatatlann� v�lik.
Ebb�l l�tjuk, hogy az ember hal�l�nak karmikus oka a luciferi befoly�s. Ha a
sz�let�snek a form�ja nem ilyen volna, akkor az ember hal�la sem rendelkezne ezzel
a form�val. Az ember k�l�nben �gy �llna a hal�l el�tt, hogy a szeme el�tt �llna az
elk�vetkezend�k biztos kil�t�sa. A hal�l a sz�let�s karmikus k�vetkezm�nye,
sz�let�s �s hal�l karmikusan �sszef�gg. Sz�let�s n�lk�l, ahogy ezt az ember ma
meg�li, a hal�l sem volna az, ami, nem az volna, ahogy az ember ma meg�li.
Kor�bban m�r eml�tettem, hogy az �llatn�l nem lehet ugyanolyan �rtelemben
karm�r�l besz�lni, ahogyan az embern�l. Ha valaki azt mondan�, hogy a sz�let�s �s a
hal�l az �llatn�l is karmikus �sszef�gg�st mutat, akkor az illet� nyilv�nval�an nem
tudja, hogy sz�let�s �s hal�l az ember sz�m�ra valami eg�szen m�s, mint az �llat
sz�m�ra. Ami k�ls�leg egyform�nak t�nik, az bels�leg nem ugyanaz; a sz�let�s �s a
hal�l nem a k�ls�s�ges fel�p�tett form�n, hanem a bels� meg�l�sen m�lik. Az �llat
csak a faji lelket, a csoportlelket �li �t. Egy �llat elpusztul�sa a csoportl�lek
sz�m�ra k�r�lbel�l ugyanazt jelenti, amit �n�k akkor �lnek meg, ha hajukat
r�videbbre v�gatj�k - a haj k�s�bb lassan �jra megn�. Egy �llatfaj csoportlelke egy
�llat elpusztul�s�t �gy �rzi �t, mint egy olyan tag elpusztul�s�t, mely fokr�l
fokra �jra p�tolja mag�t. A fajta lelk�t teh�t mi az emberi �nnel hasonl�thatn�nk
�ssze. A faj lelke vagy a csoportl�lek nem ismeri a sz�let�st �s a hal�lt, hanem
folytonosan arra tekint, ami a sz�let�st megel�zi, �s ami a hal�lt k�veti.
Sz�let�sr�l �s hal�lr�l besz�lni az �llatn�l, ahogy arr�l az embern�l besz�l�nk,
�rtelmetlen, mert eg�szen m�sok a megel�z� okok. S tulajdonk�ppen a szellem bels�
m�k�d�s�t tagadja, aki azt hiszi, hogy ami k�ls�leg egyform�n j�tsz�dik le, az
bel�lr�l is ugyanolyan okb�l ered. A k�ls� folyamatok azonoss�ga sosem utal
biztosan azonos okokra. Az ember sz�let�s�nek eg�szen m�s okai vannak, mint az
�llat�nak, s ugyan�gy, az ember eg�szen m�s okokb�l hal meg, mint az �llat.
Ha az emberek egy kicsit elgondolkozn�nak azon, hogy lehets�ges az, hogy a
k�ls� teljesen hasonl�nak l�tszik an�lk�l, hogy a bels� a legt�volabbr�l valami
hasonl�t �lne �t, akkor m�g m�dszertanilag is r�j�hetn�nek arra, hogy mindez �gy
igaz. S�t, rendk�v�l egyszer�en is r� lehet j�nni arra, hogy a k�ls� �rz�ki l�tszat
nem bizony�t�ka a bels� �letnek. K�pzelj�k el, hogy kilenc �rakor egy bizonyos
helyre �rve, k�t embert l�tnak, s ez a k�t ember egym�s mellett �ll. H�rom �rakor
�jra elmennek ugyanoda, de az eltelt id� alatt �n�k m�sutt voltak. A k�t ember
megint ott van, ugyanazon a helyen. Ebb�l arra k�vetkeztethetn�nek: "A" m�g mindig
ugyanazon a helyen �ll, �s "B" is ugyanazon a helyen �ll, ahol kilenckor �llt.
Megvizsg�lva azonban, hogy e k�t ember id�k�zben mit csin�lt, esetleg azt tal�lj�k,
hogy m�g az egyik csendesen �lldog�lt, a m�sik ezalatt hossz� utat tett meg, s
id�k�zben elf�radt. �gy val�j�ban k�t teljesen k�l�nb�z� esetr�l van sz�. �s
amik�ppen abb�l, hogy h�rom �rakor mindk�t ember ugyanazon a helyen �ll,
�rtelmetlens�g volna arra k�vetkeztetni, hogy a k�t ember bensej�ben ugyanaz
j�tsz�dott le, �ppoly �rtelmetlen, ha p�ld�ul k�t egyforma alak� sejtet l�tva,
azonos strukt�r�juk miatt azt �ll�tan�nk, hogy a k�t sejt bens�leg is ugyanazzal a
jelent�s�ggel b�r. A l�nyeg az, hogy ismern�nk kell a t�nyek teljes �sszef�gg�s�t,
azt az �sszef�gg�st, ami egy sejtet egy adott helyre vezet. Ez�rt j�r teljesen
hamis �ton a modern sejtfiloz�fia, mely a sejtek bels� strukt�r�inak vizsg�lat�b�l
indul ki. Ami a k�ls� �rz�ki l�tszat sz�m�ra k�n�lkozik, az sohasem lehet d�nt�en
m�rvad� a dolgok l�nyeg�t illet�en.
Ezeket a dolgokat �t kell gondolni, ha az ember be akarja l�tni, hogyan
t�rulnak fel az okkultista sz�m�ra az okkult megfigyel�sekb�l p�ld�ul olyan
�sszef�gg�sek, hogy m�s a sz�let�s �s a hal�l az ember, mint az eml�s�llat vagy
k�l�n�sk�ppen a madarak eset�ben. Ezeknek a dolgoknak a tanulm�nyoz�sa akkor v�lik
majd lehet�v�, ha az emberek �jra odafigyelnek arra, amit a szellemkutat�s mond.
Am�g erre nem figyelnek oda, a k�ls�leges tudom�ny, amely meg�ll az �rz�ki
l�tszatn�l �s a k�ls� t�nyekn�l, igen sz�p t�nyeket hoz majd napvil�gra, m�gis
mindaz, amit az emberek ilyen felt�telek mellett ezekr�l a t�nyekr�l elmondhatnak,
a val�s�gra n�zve sohasem lesz m�rvad�. Mindaz, ami ma elm�leti tudom�ny, egy
fantasztikus k�pz�dm�ny, ami az�ltal j�tt l�tre, hogy a k�ls� t�nyeket a k�ls�
l�tszattal kombin�lj�k. Bizonyos ter�leteken a k�ls� t�nyek egyenesen r�-
k�nyszer�tenek a helyes �rtelmez�sre, �m a mai v�leked�sek nem vezetnek el id�ig.
Ma teh�t a karmikus t�rv�ny k�t semleges ter�let�t vizsg�ltuk, meg fogj�k
l�tni, hogy ezek a szempontok is j� alapot szolg�ltatnak majd a tov�bbi
vizsg�l�d�sokhoz. Itt ma r��bredhettek annak bel�t�s�ra, mik�nt van az, hogy a n�i
szervezet a f�rfi�lm�nyek karmikus k�vetkezm�nye; �s v�g�l azt is l�ttuk, hogy a
hal�l az emberi �letben a sz�let�s karmikus hat�sa. Olyasvalami ez, ami, ha
megpr�b�ljuk fokozatosan meg�rteni, messzire vezethet benn�nket az ember�let
karmikus �sszef�gg�seibe.

TIZEDIK ELOADAS
A szabad akarat �s a karma
az emberis�g fejl�d�s�nek j�v�j�ben
A karmikus �sszef�gg�sek bizonyos m�lyebb k�rd�seit, nevezetesen azokat,
amelyek a karm�ra val� emberi befoly�sra �s k�l�n�sen m�s emberek karm�j�ra
vonatkoznak, teh�t azokat a k�rd�seket, amelyek a karma kicsiben vagy nagyban val�
ir�nyv�ltoztat�s�ra vonatkoznak, nem lehet megv�laszolni, de m�g csak k�pet sem
lehet alkotni r�luk �gy, ahogyan ezekre a k�rd�sekre v�laszolni kell, ha a vil�gl�t
bizonyos titkait nem �gy �s nem azon a m�don �rtj�k, ahogyan azzal itt ma meg
fogunk pr�b�lkozni. Lehet, hogy ezek a k�rd�sek az elmondottak alapj�n b�rki
sz�m�ra megold�dhatnak, ha az �rintett gondolatok egyik�t vagy m�sik�t, melyekre
itt ilyen vagy olyan oldalr�l r�vil�g�tunk, �n�k tov�bbgondolj�k.
Felvet�dhet az a k�rd�s: mi t�rt�nik, ha egy embernek karmikus
kapcsol�d�saiban, az�ltal, amit kor�bban �t�lt �s tett, a karmikus t�ny
elt�rl�s�hez egy betegs�gfolyamatra van sz�ks�ge, �s ha ennek az embernek
gy�gyszerekkel vagy valamilyen beavatkoz�ssal �gy seg�tenek, hogy emberi seg�ts�g
r�v�n az illet� val�ban meggy�gyul? Mi itt a helyzet, �s hogyan viszonyul egy ilyen
t�ny a karmikus t�rv�nyszer�s�g m�lyebb meg�rt�s�hez?
Mindj�rt el�lj�r�ban megjegyezn�m: ahhoz, hogy ezt a k�rd�st �ltal�noss�gban,
puszt�n n�h�ny l�nyegbev�g� megvil�g�t�ssal is �rinthess�k, olyan dolgokr�l kell
sz�t ejten�nk, melyek a mai tudom�nyt�l �s az emberek mai gondolkod�s�t�l nagyon
t�vol �llnak, �s amelyeket, mondjuk �gy, csak olyan antropoz�fusok k�r�ben lehet
t�rgyalni, akik ezekre a dolgokra az�ltal, hogy a l�tez�s m�lyebben fekv� alapjaira
vonatkoz� bizonyos igazs�gokat m�r magukba sz�vt�k, el�k�sz�tett�k magukat, s akik
arra az �rz�sre is szert tettek, hogy azok a dolgok, melyeket itt ma csup�n jelezni
fogunk, teljesen megalapozottak. Ennek ellen�re szeretn�k most egy k�r�ssel �lni:
amit nekem a f�ldi l�tez�s m�lyebb alapjair�l sz�ks�gk�ppen el kell mondanom, ahogy
p�ld�ul megk�s�rlem mindezeket a lehet� legpontosabban kifejezni, de amelyek m�gis
nyomban hamiss� �s helytelenn� v�ln�nak, amint egy m�sik �sszef�gg�sbe helyezn�
�ket valaki, vagy m�g ink�bb, ha minden �sszef�gg�s n�lk�l hozn�k sz�ba, s ez�ltal
f�lre�rt�sekre adn�nak okot - ez�rt azt k�rem, hogy az elk�vetkez�ket csakis �gy
kezelj�k, hogy �n�k mindezt elsaj�t�tj�k. Nekem is vigy�znom kell ezekn�l a
dolgokn�l arra, hogy senki se tekintse �ket olyan tanuls�goknak, melyeket
valamik�ppen tov�bb tudna adni, mert ezt a jelenlegi �br�zol�st csak ez az adott
�sszef�gg�s indokolja, �s mert egy ilyen �br�zol�s csakis akkor indokolt, ha ott
van m�g�tte annak a tudatoss�ga, hogy ilyen szavakat hogyan kell megform�lni, �s
hogyan kell ilyesmit gondolatilag kifejez�sre juttatni.
Amir�l itt sz� van, az egyr�szt az anyagi l�t m�lyebb l�nyeg�t �rint� k�rd�s,
m�sr�szt a lelki �let l�nyeg�re vonatkoz� k�rd�s. A l�lek �s az anyag m�lyebb
felfog�s�t kell ma felt�tlen�l elsaj�t�tanunk, m�gpedig egy eg�szen meghat�rozott
okn�l fogva lesz erre sz�ks�g�nk, ann�l az okn�l fogva, hogy az elhangzott
el�ad�sokban elmondtuk: az emberi l�lek t�bb�-kev�sb� m�lyen be tud hatolni az
anyagiba.
Tegnap a f�rfiass�g l�nyeg�t �gy jellemezt�k, hogy a f�rfiakn�l a lelkiek
m�lyebbre hatolnak az anyagba, m�lyebben belepr�sel�dnek, m�g a n�kn�l bizonyos
vonatkoz�sban ink�bb �nmagukba h�z�dnak a lelkiek, �s az anyagiakkal szemben
�n�ll�bb �letet folytatnak. Azt m�r l�ttuk, hogy a karmikus meg�l�sben sok minden
azon alapszik, ahogyan a lelkiek �s az anyagiak �thatj�k egym�st.
L�ttuk azt is, hogy egy adott betegs�gfolyamat, amely egy inkarn�ci�n bel�l
j�tsz�dik le, olyan t�ved�sek karmikus k�vetkezm�nyek�nt l�p fel, melyeket a l�lek
kor�bbi megtestes�l�se alatt k�vetett el, majd k�s�bb, a hal�l �s az �jj�sz�let�s
k�z�tti �ton ezeket a tetteket mag�ban feldolgozva, a l�lek azt a tendenci�t veszi
fel, hogy ami kor�bban csup�n mint egy lelki jegy, mint egy lelki befoly�s
j�tsz�dott le, most a testbe, az anyagba nyomul. �s mivel az ember l�ny�t egy olyan
lelkis�g itatja �t, mely mag�ba vette a luciferi vagy az ahrim�ni befoly�st,
pontosan ez�ltal romlik meg az emberi anyag. �pp ebben rejlik a betegs�g lefoly�sa.
Ez�rt azt mondhatjuk: egy beteg testben egy megromlott lelkis�g rejlik, melyet egy
helytelen, egy luciferi vagy ahrim�ni befoly�s �rt; �s abban a pillanatban, ahogy a
luciferi vagy ahrim�ni befoly�st a lelkis�gb�l ki tudjuk �zni, a l�lek �s a test
helyesen hatja �t egym�st, azaz megjelenik az eg�szs�g. - Fel kell teh�t tenn�nk a
k�rd�st: mi a helyzet a f�ldi emberi l�t e k�t l�nyegi tagj�val, az anyaggal �s a
lelkiekkel? Mik ezek m�lyebb l�nyeg�k szerint?
Ha az a k�rd�s felbukkan, a mai ember �ltal�ban �gy v�li, hogy arra a
k�rd�sre, hogy mi az anyag? mi a l�lek?, a v�lasznak a vil�gon minden�tt ugyanannak
kell lennie; s nem hiszem, hogy valaki k�nnyen mag��v� tenn� azt a v�lem�nyt, hogy
azoknak a l�nyeknek, akik a r�gi Holdon �ltek, a mi az anyag? mi a l�lek? k�rd�sre
eg�szen m�s lenne a v�laszuk, mint a f�ldi l�nyeknek. A l�t azonban annyira a
fejl�d�s �llapot�ban van, hogy m�g ezek a dolgok is �gy v�ltoznak, mint azok az
elk�pzel�sek, melyeket egy l�ny saj�t l�nye m�lyebb alapjair�l alkothat. �gy az is
v�ltozik, amit erre a k�rd�sre v�laszolni kell: mi az anyag? mi a l�lek? Ez�rt
el�re hangs�lyozni kell, hogy a v�laszok, melyeket itt adhatunk, csak olyanok
lehetnek, amilyeneket a F�ld embere adhat, �s amelyeknek csak a f�ldi emberek
sz�m�ra van jelent�s�g�k.
Az "anyagot" az ember mindenekel�tt aszerint �t�li meg, ami a k�lvil�gban a
legk�l�nb�z�bb l�nyegis�gekben �s dolgokban el� ker�l, s melyek valami m�don
benyom�st tesznek r�. Ezen t�lmen�en az ember k�l�nb�z� anyagokat tart sz�mon, de
amit err�l mondani lehet, itt nem sz�ks�ges hosszan fejtegetni, mivel ami err�l
elmondhat�, az minden idev�g� trivi�lis �r�sban megtal�lhat�. Eleget mondok itt
azzal, ha r�mutatok, hogy az anyag m�s m�don jelentkezik az ember sz�m�ra, ha a
k�l�nb�z� f�meket tekinti, aranyat, rezet, �lmot �s �gy tov�bb, vagy ha azt n�zi,
ami nem tartozik a f�mek sor�ba. Azt is tudj�k, hogy a k�mia ezeket az anyagokat
fokozatosan az anyag bizonyos �p�t�k�veire vezette vissza, melyeket elemeknek
nevez. Ezeket az elemeket eg�szen a 19. sz�zadig olyan anyagnak tartott�k, amit nem
lehet tov�bb osztani. Mi egy adott szubsztanci�t, ami anyagk�nt el�nk ker�l,
p�ld�ul a vizet, hidrog�nre �s oxig�nre tudunk bontani, �m a hidrog�nben �s az
oxig�nben olyan anyag �ll el�tt�nk, ami a 19. sz�zad k�mi�j�nak v�lem�nye szerint
sz�tbonthatatlan. Mintegy hetven ilyen elemet k�l�nb�ztetnek meg. �n�k azt is j�l
tudj�k, hogy azokon a jelens�geken kereszt�l, melyeket egyes k�l�nleges elemekkel
kapcsolatban, mint p�ld�ul a r�dium, h�vtak l�tre, vagy hogy az elektromoss�gtan
bizonyos jelens�geivel kapcsolatban az elemek fogalm�t t�bbf�le m�don is
megrend�tett�k �gy, hogy az a v�lem�ny alakult ki, hogy az anyagnak csak �tmeneti
hat�rai vannak, �s hogy az anyag oszthat�s�ga tov�bb folytathat�, vissza, eg�szen
addig az egyetlen alapanyagig, ami azut�n kiz�r�lag bels� kombin�ci�k �ltal, egy
bels� l�nyegi elem �ltal egyszer aranny�, m�skor k�liumm�, k�lciumm� stb.
specializ�l�dik.
Mindezek v�ltoz�kony tudom�nyos elm�letek. S �gy, ahogy a 19. sz�zad folyam�n
�tven- �venk�nt v�ltoztak a tudom�nyos elm�letek, ahogy od�ig jutottunk, hogy
bizonyos fizikusok abban, aminek anyagnak kell lennie, olyasvalamit l�tnak, ami
entit�sokkal, l�nyegis�gekkel megjel�lhet�, olyasvalamit, amit az elektromoss�gb�l
vettek �t, mint most az ionelm�letet - ezek tudom�nyos divatok -, ugyan�gy, egy nem
is t�voli id�n bel�l m�s tudom�nyos divatok l�teznek majd, s akkor majd ism�t m�s
m�don konstru�ltnak gondolj�k az anyagot. Ezek t�nyek. A tudom�nyos v�lem�nyek
v�ltoz�konyak, �s ilyeneknek is kell lenni�k, mert teljess�ggel a mindenkori, �ppen
az adott korszakra k�l�nlegesen jellemz� t�nyekt�l f�ggenek. Ezzel szemben a
szellemtudom�nyos tan�t�s korszakokat �vel �t, am�g a f�ldi kult�r�k l�teznek - �s
addig lesz, am�g egy�ltal�n l�tezik f�ldi kult�ra -, �s mindig egys�ges, azonos
szeml�letet alkot az anyagi l�t l�nyeg�r�l, az anyagr�l. Hogy r�vezethessem �n�ket
arra, amit a szellemtudom�ny az anyag �s az anyagiak l�nyeg�nek tart, a k�vetkez�,
teljesen h�tk�znapi folyamatr�l szeretn�k besz�lni. A j�g szil�rd test, szil�rd
anyag. Ez az anyag nem val�di l�nyege szerint szil�rd, csak a k�ls� �llapotok
miatt. A j�g nyomban megsz�nik szil�rd anyagnak lenni, ha a h�m�rs�kletet megfelel�
m�don n�velj�k; �gy a j�g foly�kony anyagg� v�ltozik �t. Ami az anyagban mag�ban
van, nem att�l f�gg teh�t, hogy egy anyag hogyan �l a k�lvil�gban, hanem a
k�r�lvev� vil�gmindens�g viszonyainak �sszess�g�t�l. - Ha ez az anyag m�g t�bb
meleget kap t�l�nk, akkor bizonyos pontt�l kezdve g�zz� v�lik. �gy teh�t a j�ggel,
v�zzel �s a g�zzel, a k�rnyezet h�m�rs�klet�nek fokoz�s�n kereszt�l valami olyasmit
vitt�nk v�ghez, amit mint "anyagot a legk�l�nb�z�bb form�kban" jellemezhetn�nk. Az
anyagot teh�t, ahogy sz�munkra mag�t mutatja, nem egy bels�, az anyagot konstitu�l�
l�nyeg szerint k�l�nb�ztethetj�k meg, hanem tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy az a
m�d, ahogy az anyag el�tt�nk �ll, a vil�gmindens�g �sszkonstit�ci�j�t�l f�gg, �s
hogy a vil�gegyetem teljess�g�t nem szabad egyes anyagokra sz�tszak�tani.
A dolgok �gy �llnak, hogy a mai tudom�ny m�dszerei egy�ltal�n nem el�gs�gesek
ahhoz, hogy elvezessenek addig, ahov� a szellemtudom�ny. A mai tudom�ny �s e
tudom�ny eszk�zei sose fognak eljutni addig, hogy az anyagot, mely egy darab j�g
form�j�ban, a h�m�rs�klet n�vel�s�vel el�bb foly�konny�, majd g�z form�j�v� lesz,
eljuttassa a F�ld�n el�rhet� legutols� �llapotig, amelybe az �sszes anyag
beletartozik. Ma tudom�nyos eszk�z�kkel nem lehet olyan viszonyokat teremteni,
melyekkel p�ld�ul kimutathat� lenne: ha az aranyat egyre jobban �s jobban
v�kony�tod, annyira, amennyire csak a F�ld�n lehets�ges, v�g�l ilyen vagy olyan
�llapothoz jutsz. Ha az ez�sttel m�veled ugyanezt, ugyanez t�rt�nik, a r�zn�l
szint�n �s �gy tov�bb. - A szellemtudom�ny k�pes erre, mert v�gs� fokon a l�tnoki
kutat�s m�dszereire alapoz. Ez�ltal k�pes megfigyelni: hogyan tal�lhat� minden�tt
anyagainknak mondhatni k�ztes t�rs�geiben mindig valami azonos, egy olyan
azonoss�g, ami t�nylegesen a legk�ls� hat�rt jelenti, am�g csak egy anyag
eljuttathat�, legyen b�rmilyen anyag is az. A l�tnoki kutat�s sz�m�ra val�ban
el�rhet� minden anyagnak egy olyan felold�d�si �llapota, ahol minden anyag
egy�ttesen, egy azonoss�gban mutatkozik meg; csakhogy az, ami ott fell�p, t�bb� m�r
nem anyag, hanem olyasvalami, ami minden benn�nket k�r�lvev� specializ�lt anyagon
t�l van. Ott pedig minden egyes anyag �gy jelentkezik, mint ennek az alapanyagnak
az egyike - ami m�r nem anyag t�bb� -, kondenz�lva, �sszes�r�tve, f�ggetlen�l
att�l, hogy aranyr�l, ez�str�l vagy b�rmilyen m�s anyagr�l van sz�. A mi anyagi
f�ldi l�t�nknek van egy alapja, egy alapl�nyege, amib�l minden, ami anyagi, s�r�t�s
�ltal j�tt l�tre. S arra a k�rd�sre, hogy milyen e f�ldi l�t alapanyaga, ezt
v�laszolja a szellemtudom�ny: a F�ld�n minden anyag kondenz�lt f�ny! Semmi sincs az
anyagi l�tben, ami valami m�s lenne, mint egy form�ba s�r�tett f�ny. Ez�rt van az,
hogy annak sz�m�ra, aki e t�nyeket ismeri, nincsenek olyan megalap�tani val�
elm�letek, mint p�ld�ul a 19. sz�zad rezg�shipot�zise, melyben a f�nyt olyan
eszk�z�kkel k�s�relt�k meg �br�zolni, melyek durv�bbak a f�nyn�l. A f�ny a mi
anyagi l�tez�s�nk�n bel�l nem vezethet� vissza m�sra. Ahov� ny�lnak �s anyagot
�reznek, ott minden�tt kondenz�lt, �sszepr�selt f�ny van. Az anyag l�nyege szerint
f�ny.
Ezzel szellemtudom�nyi szempontb�l mutattunk r� a dolog egyik oldal�ra. Azt
teh�t, ami minden anyagi l�t alapja, a f�nyben kell l�tnunk. Ha pedig az anyagi
embertestet tekintj�k, akkor az is, amennyiben anyag, nem m�sb�l van sz�ve, mint
f�nyb�l. Amennyiben az ember anyagi l�ny, f�nyb�l van sz�ve.
N�zz�k most a m�sik k�rd�st: mi a lelkiek l�nyege? - Ha a lelkiek val�di
alapl�nyeg�t, szubsztancialit�s�t hasonl� m�don szellemtudom�nyos eszk�z�kkel
kutatjuk, akkor az �ll el�tt�nk - ahogy minden anyagi csak �sszepr�selt f�ny -,
hogy minden, m�goly k�l�nb�z� lelki tulajdons�g is, a F�ld�n mint annak
modifik�ci�ja, sokf�le �tform�l�d�sa l�tezik, amit �gy kell h�vnunk, hogy szeretet,
ha a sz� alapjelent�s�t val�ban meg�rtj�k. Minden lelki t�pus� rezd�l�s, b�rhol
jelentkezzen is, valami m�don misztifik�lt szeretet. Az embern�l a bels� �s a k�ls�
egyszerre egym�sban rejl�, egym�sba nyomul�; a k�ls� testis�g f�nyb�l van sz�ve, a
bels� lelkiek pedig szellemi m�don, szeretetb�l. A szeretet �s a f�ny t�nylegesen,
f�ldi l�tez�s�nk minden megjelen�s�ben valamik�ppen egym�sba van sz�ve. �s aki a
dolgokat szellemtudom�nyosan foghatja fel, az mindenekel�tt azt k�rdezi: hogyan
van, milyen fokon a szeretet �s a f�ny egym�ssal �sszesz�ve?
A szeretet �s a f�ny az a k�t elem, az a k�t komponens, ami minden f�ldi l�tet
�that: a szeretet mint lelki f�ldl�tez�s, a f�ny mint k�ls� anyagi f�ldl�tez�s.
Azonban �pp itt jelentkezik valami, aminek mindk�t elem, a f�ny �s a szeretet
sz�m�ra, melyek k�l�nben a vil�gl�tez�s nagy menete szerint egym�s mellett
�lln�nak, mintegy k�zvet�t�k�nt kell ott �llnia, ami az egyik elemet besz�vi a
m�sikba, a f�nyt belesz�vi a szeretetbe. Ennek egy olyan hatalomnak kell lennie,
melyet �gymond semmi k�l�n�sebb �rdek nem f�z a szeretethez, ami teh�t a szeretet
elem�be belesz�vi a f�nyt - aminek egyes-egyed�l az az �rdeke, hogy a f�ny sz�m�ra
a lehet� legnagyobb kiterjed�st biztos�tsa, ami teh�t f�nyt sug�roz a szeretet
elem�be. Egy ilyen hatalom nem lehet f�ldi hatalom, mivel a F�ld �ppen a szeretet
kozmosza. A F�ldnek az a misszi�ja, hogy mindenhol szeretetet sz�j�n. Teh�t semmi
sincs, ami igaz m�don kapcsol�dva a f�ldi l�thez, valamik�ppen ne volna meg�rintve
a szeretet �ltal.
Ez az �rdek�k a luciferi l�nyeknek, melyek a Holdon maradtak vissza, a
b�lcsess�g kozmosz�n. Ezeknek a l�nyeknek k�l�n�s �rdek�k, hogy f�nyt sz�jenek a
szeretetbe. Ez�rt vannak t�nyleg minden�tt ott a luciferi l�nyek, ahol bens�nk,
amely tulajdonk�ppen szeretetb�l van sz�ve, valamilyen �sszef�gg�sbe ker�l a
f�nnyel, ahol valamilyen form�ban f�ny tal�lhat�; m�rpedig a f�ny minden anyagi
l�tez�ben el�tt�nk �ll. B�rmilyen m�don, ha f�nnyel ker�l�nk kapcsolatba;
jelentkeznek a luciferi l�nyek, �s belesz�vik magukat a szeretetbe. Az ember a
megtestes�l�sek sor�n mindenekel�tt az�ltal ker�lt bele a luciferi elembe, hogy
Lucifer �sszefon�dott a szeretet elem�vel. Ahogy abba, ami szeretetb�l van sz�ve,
belepr�seli mag�t Lucifer eleme, s egyed�l ez az elem adhatja azt, hogy a szeretet
ne csak marad�ktalan odaad�s legyen, de egyben b�lcsess�gt�l �thatott is. Mert
k�l�nben, e b�lcsess�g n�lk�l a szeretet olyan mag�t�l �rtet�d� er� lenne, amely�rt
az ember nem lehetne felel�s.
�gy viszont a szeretet a tulajdonk�ppeni �n-er�v� lesz, amibe bele van sz�ve a
luciferi elem, ami k�l�nben csak k�v�l, az anyagban fordult el�. Ez�ltal lehets�ges
az, hogy bens�nket, melyet a f�ldi l�tben a szeretet legnagyobb m�rv� jeleinek
kellene jellemezni�k, mindenf�le m�s dolog hatja �t, amit Lucifer hat�sak�nt
jellemezhet�nk, s ami innen a k�ls� anyagis�g �that�s�hoz vezet, �gy, hogy a
szeretet nemcsak azt fogja �tsz�ni, ami f�nyb�l sz�v�d�tt, hanem olyan szeretet
keletkezik, melyet Lucifer is �thatott. Az�ltal, hogy az ember mag�ba sz�vja a
luciferi elemet, az anyagi l�tet saj�t testis�g�ben olyan lelki valamivel sz�vi �t,
amely ugyan szeretetb�l van sz�ve, de bele van sz�ve a luciferi elem is. A luciferi
elemmel �titatott szeretet, amely az anyagiakba impregn�l�dik, a bel�lr�l kifel�
hat� betegs�g. Ezt �sszekapcsolva azzal, amit kor�bban mint a luciferi elemb�l
sz�rmaz� megbeteged�sek sz�ks�gszer� k�vetkezm�ny�t t�rgyaltunk, most m�r
elmondhatjuk: az, amit ilyen k�vetkezm�nyk�nt a f�jdalomban kell l�tnunk - l�ttuk
m�r, mik�nt k�vetkezik a f�jdalom a luciferi elemb�l -, az oly m�don mutatja nek�nk
a karmikus t�rv�nyszer�s�g hat�s�t, hogy egy tett vagy egy cs�b�t�s hat�sa, mely
Lucifert�l sz�rmazik, karmikusan �gy �li ki mag�t, hogy a f�jdalomban jelentkezik,
aminek azut�n a k�rd�ses hat�s legy�z�s�hez kell vezetnie.
Hogy �ll azonban a k�rd�s: seg�thet�nk-e ilyen esetben? Szabad-e itt
seg�ten�nk? Szabad-e mindazt, ami a luciferi elemb�l, �sszes k�vetkezm�ny�vel
egy�tt a f�jdalomba nyomakodott, b�rmi m�don elh�r�tanunk?
A lelkiek l�nyeg�re adott v�lasz alapj�n sz�ks�gszer�en ad�dik, hogy csakis
azt szabad tenn�nk, hogy egy olyan embern�l, akiben a luciferi elem betegs�gokk�nt
jelentkezik, megtal�ljuk az eszk�zt a luciferi elem megfelel� m�don val� ki�z�s�re.
De melyik az az eszk�z, amely oly er�sen hat, hogy �ltala a luciferi elem a
legmegfelel�bb m�don elt�vol�that�? - A szeretet! Egyed�l a szeretet �tad�s�val
ny�jthatunk val�di seg�ts�get, hogy �ltala a karmikus elem a megfelel� �s helyes
m�don j�tsz�djon le. �gy v�gs� fokon mindenben, ami ebben az ir�nyban betegs�g oka
lehet, a szeretet elem�ben, ami a luciferi befoly�s �ltal h�tr�nyos helyzetbe
ker�lt a l�lekben, olyasmit kell l�tnunk, amihez valamit hozz� kell adnunk.
Szeretetet kell bele�nten�nk, hogy az, ami mint szere- tet-cselekedet mozdul,
seg�ts�g lehessen. A ki�radt szeretet jegy�t viselik magukon mindazok a gy�gy�t�
cselekedetek, melyek t�bb�-kev�sb� arra �p�lnek, amit pszichikai gy�gyul�si
folyamatnak nevezhet�nk. Mindaz, amit a pszichikai gy�gyul�si folyamatokn�l
alkalmaz az ember, valamilyen form�ban szeretet �t�mleszt�s�vel �ll �sszef�gg�sben.
A szeretet az, amit a m�sik emberbe balzsamk�nt belecsepegtet�nk. Az ilyen
gy�gyul�st v�gs� fokon a szeretetre kell visszavezetni. �s vissza is vezethet�.
Szeretetre vezethet� vissza, amikor egyszer� pszichikai t�nyez�ket hozunk mozg�sba,
amikor egy m�sik embert esetleg csak arra �szt�nz�nk, hogy ism�t rendbe hozza
lehangolt ked�ly�t. Mindennek a szeretet impulzus�b�l kell j�nnie, az egyszer�
gy�gyul�si folyamatokt�l eg�szen od�ig, amit ma laikusan "magnetiz�l�s" n�vvel
jel�lnek.
Mit k�zvet�t val�j�ban a gy�gy�t� azok sz�m�ra, akiknek meg kell gy�gyulniuk?
Ez - ha egy fizik�b�l vett kifejez�st akarunk haszn�lni - "fesz�lts�gek
cser�l�d�se". Ami a gy�gy�t�ban �l, nevezetesen az �tertest bizonyos folyamataiban,
egyfajta polarit�st visz a meggy�gy�tand� szem�lybe az�ltal, hogy bizonyos
viszonyba l�p ezzel a szem�llyel. Itt is polarit�s l�p fel, ugyan�gy, ahogy �n�k
absztrakt �rtelemben polarit�st id�znek el�, amikor az elektromoss�g egyik
fajt�j�t, a pozit�vot h�vj�k el�, �s bizonyos m�don ennek m�sik megfelel�je, a
negat�v p�lus jelenik meg. A gy�gy�t�sn�l polarit�sok id�z�dnek el�. Ezt pedig a
sz� legnemesebb �rtelm�ben mint �ldozathozatalt kell �rtelmezn�nk. Az ember �nmag�n
bel�l egy olyan folyamatot id�z el�, mely nem puszt�n az�rt j�tt l�tre, hogy
valamilyen jelent�s�ggel b�rjon benn�nk, k�l�nben puszt�n egy folyamatot h�vtunk
volna el�; a mi eset�nkben azonban ez a folyamat arra hivatott, hogy a m�sik
emberben polarit�st h�vjon el�. Ez a polarit�s pedig, mely term�szetesen att�l
f�gg, hogy a gy�gy�t� �s a gy�gy�tand� valamilyen �rtelemben kapcsolatba ker�l
egym�ssal annak �rdek�ben, hogy a m�sik emberben el�id�- z�dj�n egy m�sik folyamat,
a legnemesebb �rtelemben az er� fel�ldoz�sa, ami nem m�s, mint �tv�ltozott
szeretet-er�, valamilyen form�ban a szeretet cselekedete. Ez az, ami az ilyen
pszichol�giai gy�gyul�sokn�l val�j�ban hat, a valamilyen form�ban �tv�ltozott
szeretet-er�. Ez�rt tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy e n�lk�l az alapul szolg�l�
szeretet-er� n�lk�l a dologban mindig lesz valami, ami nem k�pes a helyes c�lt
el�rni. A szeretet-folyamatoknak azonban nem mindig kell �gy lezajla- niuk, hogy az
ember a maga �tlagos nappali tudat�val tudat�ban legyen az ilyen folyamatoknak.
Ezek a tudatalatti r�tegekben is lej�tsz�dhatnak. S�t, abban is, amit a gy�gyul�si
folyamatok technik�j�nak mondhatunk, mag�ban a m�dban, ahogy valaki p�ld�ul a
k�zsim�t�sokat alkalmazza, a technik�val, amellyel rendszerbe foglalj�k a
cselekedeteket, m�r abban is benne van, hogy mindez egy �ldozathozatal k�pm�sa.
Teh�t m�g ott is, ahol az �sszef�gg�s nem l�that� a k�zvetlen gy�gyul�si
folyamatban, ahol nem l�tjuk, mit cselekszenek, egy szeret� cselekedetr�l van sz�,
m�g akkor is, ha ez a cselekedet teljes m�rt�kben technik�v� v�ltozott �t.
Azt l�tjuk teh�t, hogy mivel a lelkiek alapj�ul szolg�l� l�nyeg a szeretet, a
pszichikai gy�gy�t� faktorokkal az emberi l�ny l�tsz�lag er�sen perif�rikus
folyamataiba is beavatkozhatunk, �s hogy az ilyen gy�gy�t� faktorok r�v�n az, ami
alapj�ban v�ve szeretet, �nmag�t gazdag�tja azzal, amire mint szeretetre sz�ks�ge
van. Az egyik oldalon a seg�ts�get l�tjuk, azt a seg�ts�get, amit szabad
ny�jtanunk, hiszen ki kell �llnunk az ember mellett, hogy miut�n Lucifer karmaiba
ker�lt, �jra kiszabad�thassa mag�t. Mivel a lelkis�g alapl�nyege szeretet, ebben az
ir�nyban b�tran befoly�solhatjuk a karm�t.
Mi lesz - k�rdezik - a m�sik ir�nyban a f�nyb�l sz�tt anyagis�gb�l, amiben a
lelkis�g rejt�zik? Mi t�rt�nik az ember f�nyb�l sz�tt anyagis�g�val?
N�zz�k egy ember testis�g�t, a k�ls� embert a maga anyagi testis�g�ben. Ha az
anyagba a lelkiek r�v�n, a karmikus folyamat k�vetkezt�ben nem pr�sel�dne egy olyan
szeretetszubsztancia, amelyet �that Lucifer vagy Ahrim�n, ha az anyagba csak egy
tiszta szeretetszubsztancia �radna be, akkor ezt a szeretet-szubsztanci�t nem
�rezn�nk tiszt�talannak vagy megront�nak az anyag szempontj�b�l. Ha az anyagba csak
a tiszta szeretet folyna bele, ez �gy j�rn� �t az emberi testet, hogy az nem lenne
megronthat�, de mert az ember test�be olyan szeretet hatolhat be, mely mag�ba
sz�vta a luciferi vagy az ahrim�ni er�ket, ez�rt a f�nyb�l sz�tt anyag rosszabb
lehet, mint amilyennek eredetileg kellett volna lennie. Teh�t csakis az egym�sra
k�vetkez� inkarn�ci�k sor�n az emberbe befolyt luciferi vagy ahrim�ni
k�rosod�sokb�l eredhet az, hogy az emberi szervezetben, az emberi term�szetben van
valami, ami nem �gy van ott, ahogyan lennie kellene. Ha olyan volna, amilyennek
lennie kellene, akkor ez lenne az eg�szs�ges emberanyag, de mivel ez az anyag
mag�ba engedte Ahrim�n �s Lucifer hat�s�t, beteg testis�g form�ja is fell�phet.
Hogyan tudjuk azonban k�v�lr�l elt�vol�tani azokat a befoly�sokat, amelyek
bel�lr�l, a helytelen lelkis�g, a nem igaz szeretet-szubsztancia r�v�n folytak a
szervezetbe? Mi t�rt�nik a testiekkel ha valami igaztalan ker�l bel�j�k? A
szellemtudom�ny szempontj�b�l ez�ltal olyasvalami t�rt�nik, ami a f�nyb�l
valamilyen m�don annak ellent�t�t hozza l�tre. A f�ny ellent�te valamilyen
s�t�ts�gben tal�lhat�. Minden s�t�ts�g val�s�gosan - b�rmilyen k�l�n�sen hangzik is
ez - mindannak a tiszt�talann� v�l�s�t mutatja, ami f�nyb�l van, �s az egy ahrim�ni
vagy luciferi befoly�s �ltal a f�nybe sz�tt s�t�ts�g. Ez a s�t�ts�g viszont csak
az�ltal juthatott a f�nybe, hogy az emberi test annak hordoz�j�v� v�lt, ami mint
"�n" �l az inkarn�ci�kon kereszt�l. Kor�bban ez a valami nem volt a testben. Csak
az emberi test mutathatja �ppen ezt a specifikus rosszabbod�st. Kor�bban mindez nem
volt benne abban, amit a f�ny sz�tt meg.
Az ember az anyagiak alapj�t ma abb�l veszi, amit a fejl�d�s folyam�n
�nmag�b�l fokozatosan kiv�lasztott. Ez pedig az �llatvil�g, a n�v�nyvil�g �s az
�sv�nyvil�g. Ezek is a legk�l�nb�z�bb anyagokat tartalmazz�k, vagyis azokat, melyek
a f�ldi l�tre sz�nt f�nyb�l lettek sz�ve. De ezeknek az anyagoknak egyik�ben sincs
m�g benne az, ami az emberi karma t�rt�n�se k�zben az ember bensej�b�l az emberi
anyagi l�tbe jutott. Van valami teh�t a k�r�l�tt�nk l�v� h�rom vil�gban, amit az
ember a benne l�v� luciferi vagy ahrim�ni befoly�s �ltal, amennyiben szeretet-
szubsztanci�j�val hat, sohase tehetett tiszt�talann�. Ha p�ld�ul egy �sv�nyi
anyagot vesz�nk, egy s�t vagy valami m�st, az olyan anyag, amely az emberben �t van
sz�ve az ahrim�ni vagy a luciferi befoly�ssal. Ez az oka, hogy annak, amit az ember
k�ls� szubsztancialit�s�ban kisebb vagy nagyobb m�rt�kben megronthat, kell lennie
egy emberen k�v�li megfelel�j�nek, de tiszta �llapotban, teh�t an�lk�l, hogy az
emberi k�rosod�s benne volna. Ez a kinti anyag tiszta. Minden k�v�l l�v� anyag
k�l�nb�zik az emberben l�v� szubsztanci�t�l. K�v�l mindig m�s az anyagis�g, mint
bel�l az emberben, mert az emberben az anyagot �thatja az ahrim�ni �s a luciferi
befoly�s. Ez az oka, hogy mindennek, amit az ember saj�t szubsztanci�j�ban
megronthat, kell lennie valami emberen k�v�li, tiszta �llapotban l�v�
megfelel�j�nek, ami mentes az emberi k�rt�konys�gt�l. Ami pedig k�v�l, k�rosod�s
n�lk�l l�tezik a vil�gban, az valamely k�rosod�s k�ls� gy�gyszere. Ha pedig ezt a
szert a megfelel� m�don juttatj�k be az ember l�ny�be, akkor megtal�lt�k az adott
k�rosod�s specifikum�t. Ez az, amit eg�szen objek- t�van mint gy�gyszert juttatunk
az emberi testbe. Ezzel teh�t a k�rosod�st, mint specifikus s�t�ts�get jellemezt�k,
azt pedig, ami kint van, ami nem hom�lyos, mint tiszta f�nyt - s ez�ltal az is
felfoghat�, hogy mi�rt lehet az emberben l�v� s�t�ts�get, s�t�t anyagot feloldani,
ha tiszta, f�nyb�l sz�tt anyagot adnak az embernek. A tiszta, f�nyb�l sz�tt
anyagban teh�t l�tezik egy specifikus gy�gy�t� szer az emberi anyag k�rosod�sa
ellen.
Sz�kkebl�s�g volna tagadni, hogy m�gis van valami az ilyen testekben, amit
egyes k�rosod�sokn�l a megfelel� szervre, mint specifikus gy�gyszert adagolhatunk.
�s gyakran felh�vtuk m�r a figyelmet arra, hogy az ilyen hib�nak k�l�n�sen a
szellemtudom�nyban nincs helye. Igaz, sz� esett arr�l is, hogy a szervezetnek
megvannak a saj�t er�i, amikkel seg�thet mag�n; �s az is igaz, amit a nihilista
ter�pia b�csi iskol�ja �rv�nyes�t: nevezetesen azt, hogy a gy�gyul�s folyamat�t az
ellener�k kih�v�s�val kell elind�tani: bizonyos specifikus szerekkel a gy�gyul�s
folyamata m�gis el�seg�thet�. Itt teh�t olyan p�rhuzamoss�g uralkodik, melyet a
szellemtudom�nyra alapozva �br�zolhatunk.
Abb�l, amit p�ld�ul a dift�ria jellegzetess�geir�l elmondtam, meg�rthetik,
hogy enn�l a k�rd�sn�l valami olyasmir�l van sz�, ami a karmikus okon bel�l az
asztr�ltestet �rte. Van azonban valami az ember k�rnyezet�ben, �spedig az
�llatvil�gban, ami az asztr�ltesttel igen k�zeli rokons�got mutat. Ebb�l
k�vetkez�en mindig �gy tal�lj�k majd, hogy a betegs�gnek azokn�l az alakzatain�l,
melyek k�l�n�sen k�zel �llnak az asztr�ltesthez, a gy�gy�t�s tudom�nya
�ntudatlanul, egyfajta hom�lyos �szt�n�ss�gt�l vezettetve olyan eszk�z�ket vagy
szereket keres, melyeket az �llatvil�gb�l nyernek. Azokn�l a betegs�gekn�l, ahol az
ok az �tertestben van, a gy�gytudom�ny a n�v�nyvil�gb�l val� szerekhez ny�l. Igen
�rdekes lehetne p�ld�ul megvizsg�lni a piros gy�sz�vir�gnak (digitalis purpurea)
bizonyos sz�vbetegs�gekhez val� viszony�t. Ezek a dolgok, miut�n a val�s�gon
alapulnak, nemcsak �t �vig helyesek, majd, ahogy egy orvos fogalmazott,
helytelenekk� v�lnak, mint ahogy ez val�ban megt�rt�nik akkor, ha csak k�ls�
szimpt�m�kb�l k�vetkeztetnek. A gy�gyszereknek �s a gy�gym�doknak van azonban egy
bizonyos kincsest�ra, ami mindig a szellemtudom�nnyal val� valamilyen �sszef�gg�sre
ny�lik vissza, ami mindig �t�r�k�ti mag�t an�lk�l, hogy az emberek tudn�k, honnan
ered egy-egy ilyen gy�gyszer. Ahogy ma az asztron�musok nem tudj�k, hogy a kant-
laplace-i elm�let a k�z�pkor titkos iskol�ib�l sz�rmazik, �ppoly hom�ly fedi
gyakran azt is, hogy honnan sz�rmaznak az igazi gy�gy�t� szerek. - A betegs�geknek
azok az okai pedig, melyek a fizikai testtel f�ggnek �ssze, az �sv�nyvil�gban
megl�v� gy�gyszerek haszn�lat�hoz vezetnek.
M�g ezek az anal�g szeml�letek is adhatnak bizonyos eligaz�t�st a t�m�t
illet�en. A benn�nket k�r�lvev� vil�ggal val� �sszef�gg�s r�v�n teh�t az ember
sz�m�ra k�t oldalr�l van seg�ts�g: az egyik oldalon, ha a pszichikai gy�gyul�si
folyamatokhoz modifik�lt szeretetet ny�jtanak sz�m�ra, vagy a m�sik oldalon, ha a
legk�l�nb�z�bb form�kban modifik�lt f�nyben r�szes�tik azoknak a folyamatoknak az
eset�ben, melyek valamik�ppen �sszef�ggnek a k�ls� gy�gyul�si folyamatokkal.
Minden, ami megtehet�, vagy bels�, pszichikai eszk�z�kkel, szeretettel, vagy pedig
k�ls� eszk�z�kkel, azaz valamilyen form�j� s�r�tett f�nnyel �rhet� el. �s ha a
tudom�ny egyszer eljut od�ig, hogy megtanul hinni az �rz�kfelettis�gben �s abban,
hogy az anyag valamilyen m�don s�r�tett f�ny, akkor ez az alapgondolat r�vil�g�t
majd a szisztematikus keres�snek arra a m�dj�ra, ahogyan az emberen k�ls�leges
eszk�z�kkel seg�teni lehet. Mindezekb�l az is l�that�, hogy mindabban, ami a r�gi
Egyiptom �s a r�gi G�r�gorsz�g titkos iskol�ib�l hossz� id�n kereszt�l fokozatosan
hozz�j�rult a gy�gy�t�s gazdagod�s�hoz, nem puszta �rtelmetlens�gek rejlenek, hanem
ezeknek a dolgoknak minden�tt van egy eg�szs�ges magja. A szellemtudom�ny nem az�rt
van, hogy egy adott ir�nyzat mell� �lljon, �s ezt mondja p�ld�ul: ez az ir�ny az
embereknek m�rget ad el! - A m�reg sz� ma val�s�ggal szuggeszt�ven hat, az emberek
pedig nem gondolnak arra, hogy val�j�ban mennyire relat�v ez a sz�. Mi is val�j�ban
egy m�reg? B�rmilyen anyag lehet m�reg. A d�nt� a gy�gy�t�s m�dja �s az alkalmazott
mennyis�g. A v�z er�s m�reg, ha valaki egyszerre t�z litert fogyaszt bel�le. Ez a
hat�s bel�lr�l, k�miai szempontb�l nem sokban k�l�nb�zik att�l, mint ha ak�rmilyen
m�s anyagot juttatn�nk az ember szervezet�be. Mindig a mennyis�g a d�nt�, mert e
fogalmak mind relat�vak.
Annak alapj�n, amit ma �ttekintett�nk, elmondhatjuk: �rvendhet�nk, hogy m�g
abban is, amit az ember mint k�rosod�st fogad mag�ba, mindabban, ami term�szetk�nt
k�r�lvesz benn�nket - ahogyan mi most a vil�gfolyamatot l�tjuk -, mindenhol
f�llelhet�nek kell lennie valami gy�gy�t�nak, hogy az ember �jra legy�zhesse
k�rosod�sait. �s az is j� �rz�ssel t�lt el benn�nket, amit a k�ls� vil�g ir�nt
�rezhet�nk: nemcsak a k�lvil�gnak �r�lhet�nk, ami�rt sarjad� vir�gokat aj�nd�koz
nek�nk, vagy a hegyeket f�nyl� vil�goss�gban ragyogtatja fel el�tt�nk, de
�r�lhet�nk annak is, hogy minden, ami az embert k�r�lveszi, oly bens�s�ges
viszonyban �ll azzal, amit �nmagunkon bel�l mint j�t vagy rosszat jellemezhet�nk. A
term�szetben nemcsak annak tudunk �r�lni, ami k�zvetlen�l hozz�nk sz�l, hanem min�l
m�lyebbre hatolunk mindabba, ami a k�ls� anyagi l�tben �sz- szes�r�s�d�tt, ann�l
ink�bb �gy tal�ljuk: ez a benn�nket meg�rvendeztet� term�szet egy�ttal mag�ban
rejti azt, ami hat�sos gy�gy�rt ad mindenre, amit az ember �nmaga megk�ros�t�sak�nt
�nmag�nak okozhat. De igen l�nyeges, hogy az ember ne csak �rtse a gy�gy�t�
nyelv�t, hanem engedelmeskedjen is neki, �s a tanultakat val�ban v�ghezvigye! A
legt�bb esetben ma az�rt nem tudjuk k�vetni a gy�gy�t� term�szet szav�t, mert a
f�ny felismer�se, a s�t�ts�g, ami a megismer�sbe is belekeverte mag�t, sz�mos
vonatkoz�sban olyan �llapotokat hoz l�tre, amelyek nem engedik, hogy a term�szet
tiszta nyelv�t k�vesse az ember. Tiszt�ban kell lenn�nk azzal: ha valamely esetben
nem ny�jtanak seg�ts�get, ha egy szenved�st karmikus �sszef�gg�sek miatt nem lehet
enyh�teni, az nem jelenti azt, hogy a szenved�s egy�ltal�n nem enyh�thet�.
Itt ism�t egy k�l�n�s �sszef�gg�s �ll el�tt�nk, mely egy l�nyk�nt t�nteti fel
az eg�sz nagy vil�got, benne az emberrel. Az anyag megsz�tt f�ny, a lelkis�g
valamilyen m�don tov�bb ny�jtott szeretet - ebben a mondatban a f�ldi l�tez�s
sz�mtalan titk�nak kulcsa rejlik. Ez a mondat azonban csak a f�ldi l�tre �rv�nyes,
a vil�gl�t m�s ter�leteire nem. Ezzel nem kisebb dologra mutattunk r�, mint arra,
hogy amikor a karm�nak valamilyen ir�nyv�ltoztat�st adunk, egy-egy ilyen esetben
�pp ahhoz kapcsoljuk magunkat, ami a f�ldi l�t �sszetart� eleme: az egyik oldalon
az anyagg� lett f�nyhez, a m�sik oldalon a lelkiekk� v�lt szeretethez. A gy�gy�t�
szert vagy a k�rnyezetb�l, a t�m�rr� v�lt f�nyb�l, vagy saj�t lelk�nkb�l, a
gy�gy�t� szeretet megnyilv�nul�s�b�l, az �ldozatoss�gb�l adjuk, s akkor a
szeretetb�l nyert lelkier�vel gy�gy�tunk. Az �sszes f�ldi viszonyok valamik�ppen a
f�ny �s a szeretet k�z�tti egyens�lyviszonyok. A f�ny �s a szeretet k�zti
egyens�lyban bek�vetkezett zavar eg�szs�gtelen. Ha a szeretetben van valahol zavar,
azon �gy seg�thet�nk, hogy mi magunk k�rp�toljuk a szeretetet, ha pedig a zavar a
f�nyben van, akkor azzal seg�thet�nk, ha valamilyen m�don megszerezz�k magunknak
azt a vil�gegyetemben l�v� f�nyt, amely megsz�nteti a benn�nk l�v� s�t�ts�get.
Ezek az emberi seg�ts�g alapelemei. Ezek az elemek azt mutatj�k, hogy a f�ldi
l�tben minden, az egym�ssal ellent�tes vagy egym�ssal szemben �ll� elemek
egyens�lyviszony�n m�lik. De v�gs� fokon minden, ami a f�ldi l�t sor�n a lelkiekben
�s az anyagiakban t�rt�nik, mindezek egym�sba fon�d�s�n alapul. Ez�rt nem
csod�lkozhatunk, ha a tov�bbfejl�d�s az ember�let minden ter�let�n korszakr�l
korszakra �gy t�rt�nik, hogy az egyens�lyi �llapot egyszer az egyik oldalon lend�l
ki t�lzottan, majd a m�sik oldalon �jra megpr�b�lj�k helyreigaz�tani; nem
csod�lkozhatunk teh�t azon, hogy fejl�d�s�nk menete hull�mz�shoz hasonl�that�. �s
fejl�d�s�nk t�nyleg egyfajta hull�mmozg�shoz hasonl�t: lesz�ll �s felsz�ll, �s a
megzavart egyens�lyi �llapot mindig az�ltal egyenl�t�dik ki, amit a m�sik oldalon
az egyens�lyi helyzetb�l kil�p� megfelel� m�sik inga mozg�sa jelent. Ha azt
elfogadj�k, hogy az ember�letben az egyik vagy a m�sik ir�nyban mindig az egyens�ly
zavar�r�l van sz�, akkor meg fogj�k tal�lni annak a m�dj�t is, ahogyan �n�k saj�t
maguk is meg tudj�k vil�g�tani a legbens�s�gesebb kultur�lis folyamatokat. Ha egy
olyan korszakot vesznek megfigyel�s al�, ahol az emberi fejl�d�sben bizonyos
k�rosod�sok k�vetkeztek be, amikor az emberek csak a bens�re figyeltek, a k�ls�re
nem, mint p�ld�ul a k�z�pkorban, ahol a misztika er�s vir�gz�s�ban a k�ls� dolgok
elker�lt�k a figyelmet, ami f�lre�rt�sekhez vezetett nemcsak a megismer�sben, de
cselekv�sben is, �gy a m�sik oldalon annak az id�nek a bek�vetkez�s�t l�tj�k,
melyben a misztikumot nem tudj�k elviselni, helyette a k�lvil�gra ir�ny�tj�k
tekintet�ket, hogy mindent elk�vessenek az�rt, ami az ing�t ism�t a m�sik oldalra
lend�ti. Ezek itt a k�z�pkor �s az �jkor k�z�tti �tmenetek. Az egyens�lyi zavarok
legk�l�nb�z�bb m�dozatait �n�k is tapasztalj�k.
Itt szeretn�m t�nyk�nt lesz�gezni, hogy ilyen korokban, mint a mi�nk, igen sok
emberre jellemz�, hogy teljesen elfelejti �s l�t�k�r�b�l elvesz�ti azt, amit az
�rz�kfeletti vil�gr�l val� tudatoss�gnak lehetne nevezni. Ez annyit jelent, hogy
korunkban sok ember teljesen figyelmen k�v�l hagyja, hogy l�tezik egy szellemvil�g;
ezek az emberek teh�t elutas�tj�k a szellemvil�g gondolat�t. Az ilyen - �s
�ltal�ban az ilyesf�le - korokban bizonyos vonatkoz�sban mindig megvan ennek az
ellenkez�je is. Ezt eg�sz egyszer�en jellemezn�m.
Ha a fizikai porondon olyan emberek vannak, akik olyannyira belebonyol�dnak a
fizikaiakba, hogy a szellemit teljes eg�sz�ben elfelejtik, akkor azok az emberek,
akik a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tt a szellemvil�gban �lnek, a m�sik oldalon
cser�be ennek az ellenkez�j�re �reznek �szt�nz�st. Ezt az �szt�nz�st mintegy a
karma id�zi el�, ami a fizikai sz�nt�rr�l �thatol a szellem sz�nter�re: az a
s�rget� �szt�nz�s ez, hogy valami m�don olyan dolgokkal foglalkozzanak, melyek a
szellemvil�gb�l belej�tszanak a fizikaiba. Val�j�ban ez az alapja a fizikai vil�gba
val� egyes behat�soknak olyan emberek r�sz�r�l, akik �j sz�let�s el�tt �llnak. Ezek
az emberek �gy hatnak a fizikai vil�gra, ahogy ezt egy �pp ad�d� eszk�z lehet�v�
teszi sz�mukra, olyan emberek ker�l�j�n �t, akiket a szellemvil�gb�l j�v� hat�sok
nagyobb m�rt�kben megk�zel�thetnek. - Hogy ezen a ter�leten vil�goss�got
teremts�nk, ahhoz sok mindent el kell utas�tani, amit egyik-m�sik oldalon �gy
mes�lnek, mint a szellemvil�g megnyilv�nul�sait a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tti
emberekre. Azok az esetek igen j�l ellen�rizhet�k, ahol a halottak - hogy az ing�t
a m�sik oldalra lend�ts�k - er�s elhat�roz�st mutatnak arra, hogy valahogy
k�zzelfoghat�an megmutass�k az embereknek: de hiszen l�tezik a szellemvil�g! Ebben
a korban vannak olyan emberek, akiket s�t�t �jszaka vesz k�r�l, akik szellem�kbe
annyi s�t�ts�get sz�ttek bele, hogy mag�r�l a szellemvil�gr�l semmit sem akarnak
tudni, ez�rt vannak olyan halottak, akik e hi�ny k�vetkezt�ben nagy �szt�nz�st
�reznek arra, hogy beavatkozzanak a fizikai vil�gba. Ezek a dolgok legink�bb akkor
fordulnak el�, ha az emberek a fizikai �let szintj�n semmit sem tesznek �rt�k. A
legjellemz�bbek azok az esetek, melyek mesters�ges pr�b�lkoz�sok n�lk�l k�n�lj�k
fel magukat, melyek mint a szellemvil�gb�l val� kinyilatkoztat�sok jelentkeznek.
Van teh�t �sszef�gg�s az egyik oldalon a materialista szinten l�v� emberek, a m�sik
oldalon pedig a szellemvil�gb�l j�v� �szt�nz�sek k�z�tt, melyekkel ezekre az
emberekre nevel� hat�st akarnak gyakorolni.
Ezekre a dolgokra vonatkoz�an sz�mos adal�kot tal�lhatnak Ludwig Dienherd
bar�tom Az ember miszt�riuma c�m� k�nyv�ben. M�v�ben sok mindent �ssze�ll�tott �s
rendszerezett mindabb�l, amire �n�knek �pp itt sz�ks�g�k lehet, �s ami a mai
irodalomban, amikor ez az irodalom tudom�nyoss�gra t�rekszik, mindez oly
sz�tsz�rtan fordul el�, hogy nem mindenkinek van m�dja �sszegy�jteni �ket. Ez�rt is
j�, hogy ebben a k�nyvben a szellemtudom�nyos t�nyeknek �pp erre az oldal�ra
vonatkoz�an olyan �ssze�ll�t�s tal�lhat�, mely, amint az elmondottakb�l is
kivehet�, a legjobb �rtelemben rendk�v�l jellemz� korunkra. K�l�n�sen szerencs�s az
az �br�zol�s, mely egy olyan kutat� szempontj�b�l mutat be egy ilyen
karakterisztikus t�nyt, aki itteni f�ldi �let�ben mindenf�l�t megpr�b�lt, hogy
materialista m�dszerek �tj�n jusson el a szellemvil�g bizony�t�s�ig. - Az elhunyt
Frederick Myersr�l van sz�, aki k�s�bb, hal�la ut�n, azt az er�s �szt�nz�st �rezte,
hogy amire itt annyit t�rekedett, azt a szellemvil�gb�l eljuttatott
"besug�rz�sokkal", a szellemvil�g seg�ts�g�vel mutassa meg az embereknek.
Mindezt annak illusztr�l�s�ra eml�tj�k, hogy l�tnunk kell a vil�gban �s a
vil�gl�tben l�v� folytonos egyens�lyzavarokat, de az egyens�lyok keres�s�t is. A
f�ldi l�tben e folytonos egyens�lyzavaron �s az egyens�ly helyre�ll�t�s�n bel�l a
k�t legm�lyebb elem a f�ny �s a szeretet. Az emberi karm�ban pedig inkarn�ci�r�l
inkarn�ci�ra e k�t elem, a f�ny �s a szeretet hat kiegyenl�t� m�don a megzavart
egyens�lyi �llapotokra. Mert alapj�ban v�ve az �sszes inkarn�ci�t �tfon� karm�ban
megzavart egyens�lyi �llapotaink rejlenek, a f�nyben �s a szeretetben pedig a
folytonos k�s�rlet az egyens�ly vissza�ll�t�s�ra, m�g egyszer, a t�voli j�v�ben, az
ember, t�ljutva inkarn�ci�in, s v�gre v�gighaladva rajtuk, el fog �rkezni egy
utols� egyens�ly�llapot kialak�t�s�ig, ami oda fog vezetni, hogy az emberis�g
bet�lt�tte f�ldmisszi�j�t, a f�ldl�t pedig egy �j planet�ris form�ba fejl�dik �t.
Ma teh�t megpr�b�ltam valami olyasmit boncolgatni, ami n�lk�l a karmikus
�sszef�gg�sek �s t�rv�nyek m�lyebb indokl�sa nem lehets�ges. Ez�rt att�l sem
riadtam vissza, hogy ez egyszer azokat a titkos alapokat t�rgyaljam, melyekre a mai
tudom�ny m�g nagyon sok�ig nem mutat majd elegend� �retts�get: hogy az anyag
val�j�ban �sszesz�tt f�ny, a lelkiek pedig valamilyen vonatkoz�sban h�g�tott
szeretetet jelentenek. R�gi okkult mondatok ezek, de olyan mondatok, melyek minden
elk�vetkez� id�re megmaradnak, �s bizony�tani fogj�k gy�m�lcs�z� voltukat az
emberis�g fejl�d�s�n bel�l, nemcsak a megismer�s, hanem az emberi m�k�d�s �s
cselekv�s jav�ra is.

TIZENEGYEDIK ELOADAS
Az individu�lis �s a k�z�ss�gkarma
Az emberis�gkarma �s a magasabb l�nyek karm�ja
A karma k�l�nb�z� megnyilv�nul�sair�l m�g nagyon sokat besz�lhetn�nk. Mivel
azonban ma az utols� vizsg�l�d�shoz �rt�nk, �s egy ilyen gazdag t�ma sz�m�ra ez az
id� t�l r�vid volt, meg�rtik majd, hogy a megbesz�lend�kb�l n�h�ny dolog ez
alkalommal bev�gezetlen marad, s ezek k�z�tt olyan k�rd�sek is lesznek, melyek
nyomj�k a sz�v�ket. De a mozgalom megy tov�bb, ami teh�t bev�gezetlen marad az
egyik kurzus alkalm�val, azt egy m�sikon folytatjuk.
Amit ism�telten lelk�k el� szeretn�k t�rni, az az, hogy az ember a karmikus
t�rv�nyszer�s�get olyasvalamik�nt �li meg, ami - �gymond - minden meg�lt
pillanatban valami teljesen meghat�rozott, s �gy �let�nk minden pillanat�ban
visszatekinthett�nk arra, amin kereszt�lment�nk, amit tett�nk, gondoltunk �s
�rezt�nk azoknak az inkarn�ci�knak a sor�n, melyek megel�zik azt a sz�ban forg�
inkarn�ci�t, melyben vizsg�l�d�sainkat v�gezz�k. �s mindig �gy tal�ljuk majd, hogy
pillanatnyi emberi sorsunkat az�ltal �rthetj�k meg, hogy van, nevezz�k �gy,
egyfajta "�letsz�ml�nk", ahol valamennyi okos, �rtelmes, b�lcs �lm�nyt az egyik
oldalra, �s minden �rthetetlen, minden rossz �s cs�f �lm�nyt a m�sik oldalra �runk.
Valamelyik oldalon t�bblet jelentkezik majd, ami az �let egyik pillanat�ban
egy�ttal e pillanat sors�t jelenti.
Itt k�l�nb�z� k�rd�sek mer�lhetnek fel, mint p�ld�ul a k�vetkez�: hogyan
viszonyul mindaz, amit az emberek k�z�ss�gi �let�kben tesznek, amit emberi
k�z�ss�gk�nt visznek v�ghez ahhoz, amit az egyes ember individu�lis karm�j�nak
nevez�nk? Ezeket a k�rd�seket m�s megk�zel�t�sb�l is �rintett�k m�r. Ha
visszatekint�nk a t�rt�nelem valamilyen esem�ny�re, p�ld�ul a perzsa h�bor�kra,
akkor lehetetlen azt hinni, hogy ez az esem�ny, el�sz�r g�r�g oldalr�l n�zve,
valami olyasmit jelentene, ami csak az egyes ember sorsk�nyv�ben van be�rva,
olyasmit, ami els�sorban a k�ls� fizikai szinten vonatkozott volna e h�bor�k
r�sztvev�ire. Gondoljanak a h�bor�k vezet�ire �s azokra az emberekre, akik
fel�ldozt�k magukat, gondoljanak arra, amit e vezet�k �s a g�r�g seregekben l�v�
egyes emberek tettek: ha egy ilyen esem�nyt csak valamennyire is �rtelmesen
engednek hatni magukra, r� tudnak �rni valaha is, amit az egyes emberek akkor, ott
tettek, az egyes ember puszta, szem�lyes karmikus sz�ml�j�ra? Lehetetlen, hogy �gy
tudjanak elj�rni. Mert lehetetlens�g azt k�pzeln�nk, hogy olyan esem�nyekn�l,
melyek egy eg�sz n�pet vagy a civiliz�lt emberis�g nagy r�sz�t �rintik, semmi m�s
nem t�rt�nik, mint hogy minden egyes emberi individuum puszt�n karm�j�t �li meg.
Bizony �gy kell a t�rt�nelmi fejl�d�s folyamata sor�n, �jra meg �jra, esem�nyt�l
esem�nyig haladni, s meg fogj�k l�tni, hogy az, emberis�g fejl�d�s�ben rejl�
�rtelmet �s jelent�s�get is megtal�lja az ember, hogy viszont az ilyen esem�nyek
nem lehetnek azonosak az egyes ember individu�lis karm�j�val.
Ha egy ilyen �gyet, mint a perzsa h�bor�k, enged�nk lelk�nkre hatni, azt
k�rdezhetn�nk: mi a jelent�s�g�k ezeknek a h�bor�knak az emberis�g
fejl�d�smenet�ben? Keleten kifejl�d�tt egy bizonyos kult�ra, melynek hatalmas
f�nyoldalai voltak. De ahogy minden f�ny mag�val hozza �rny�k�t is, tiszt�ban kell
lenn�nk azzal, hogy Kelet eg�sz kult�r�ja csak az�ltal v�lt el�rhet�v� az emberis�g
sz�m�ra, hogy ebbe a kult�r�ba benyom�dtak bizonyos �rnyoldalak is, melyeket az
emberi fejl�d�sben nem lett volna szabad tov�bbvinni. Ilyen �rnyoldala volt
Keletnek mindenekel�tt az a t�rekv�se, hogy k�ls�, tiszt�n fizikai szinten l�v�
hatalmi eszk�z�k r�v�n folytonosan terjeszkedjen. Ha ez a n�veked�sre val� hajlam
nem j�tt volna l�tre, term�szetesen az eg�sz kult�ra sem j�tt volna l�tre. Az egyik
elk�pzelhetetlen a m�sik n�lk�l. De hogy az emberis�g tov�bb fejl�dhessen, p�ld�ul
eg�szen m�s el�felt�telekb�l ad�d�an ki kellett fejl�dnie a g�r�g kult�r�nak. A
g�r�g kult�ra azonban nem vehette kezdet�t minden tov�bbi n�lk�l, el�bb m�shonnan
bizonyos felt�telekre volt sz�ks�ge. �s t�nylegesen, a g�r�g kult�ra fontos
felt�teleket k�lcs�nz�tt a Kelet kult�r�j�b�l. K�l�nb�z� h�si mond�k, melyek
G�r�gorsz�gb�l Keletre v�ndoroltak, semmi m�st nem �br�zolnak, mint hogy bizonyos
g�r�g iskol�k tanul�i Keletre v�ndorolva olyan javakat hoztak magukkal a
g�r�g�knek, melyeket egyed�l a Kelet kult�r�j�ban nyerhettek el, amiket azonban
k�s�bb tov�bb �polva �s m�velve, a g�r�g n�pkarakter, a g�r�g n�ptehets�g
alakul�s�nak megfelel�en �talak�tottak. Ehhez azonban ezekb�l az �tsz�ll�tott
javakb�l ki kellett gyoml�lni azt az �rnyoldalukat, hogy tiszt�n k�ls� hatalmi
eszk�z�kkel Nyugat fel� t�rekedjenek, hogy m�reteiket a kor�bbiakn�l nagyobbra
n�velj�k. Sem a r�mai birodalom, sem az, ami az eur�pai emberis�g
tov�bbfejl�d�s�nek tov�bbi el�felt�tele volt, nem alakulhatott volna ki, ha a
g�r�g�k nem szerezt�k volna meg a keleti kult�ra tov�bbfejleszt�s�hez sz�ks�ges
szabad talajt, ha a perzs�kat �s mindazt, ami hozz�juk tartozott, nem vert�k volna
vissza. �gy az �zsiaiak visszaver�s�vel mindazt megsz�rhett�k, ami �zsi�ban j�tt
l�tre.
A vil�gfejl�d�s sok-sok esem�ny�t ebb�l a szempontb�l kellene vizsg�lni, s
akkor egy saj�tos k�pet kapna az ember. Ha egy el�ad�s-sorozat alkalm�val - ami
h�rom-n�gy �vig eltartana - ezt a gondolatot az emberis�gnek csak a r�nk maradt
t�rt�neti dokumentumaira vonatkoztatva kifejthetn�nk, akkor valami olyan eredm�nyre
jutn�nk, amit val�ban az emberis�g fejl�d�s�ben el�fordul� egyik felt�rk�pez�snek
nevezhetn�nk. Egy ilyen felt�rk�pez�sn�l azt mondhatn�nk: ezt ki kell v�vni, ennek
ezek voltak az �rnyoldalai, ezeket ki kellett gyoml�lni; a kiv�vott javakat m�snak
kellett �tadni �s �gy tov�bb k�pezni.
Ily m�don az emberis�g fejl�d�s�nek egyfajta tervezet�hez jutn�nk, �s ennek a
tervezetnek a megbesz�l�sei sor�n tulajdonk�ppen egy�ltal�n nem engedhetn�nk annak
a gondolatnak: de h�t hogy is volt lehets�ges, hogy Xerx�sznek vagy Milti�d�sznek,
vagy Leonid�sznak ez vagy az az individu�lis karm�ja volt? Ezeket az individu�lis
karm�kat �gy kell tekinten�nk, mint aminek az emberis�g fejl�d�smenet�be bele
kellett fon�dnia, mint aminek e mellett kellett d�ntenie. M�sk�pp a dolog sehogyan
sem �rthet�. S �gy van ez a szellemtudom�nyos szeml�lettel is. M�rpedig ha ez �gy
van, akkor azt kell mondanunk: az emberis�g fejl�d�s�nek tervszer� menet�ben egy
�nmag��rt val� valamit kell l�tnunk, ami m�r �nmag�ban v�ve egy �sszef�gg�sre
mutat, hasonl� m�don ahhoz, ahogyan az individu�lis ember�let karmikus esem�nyei is
�sszef�ggnek egym�ssal. �s m�g tov�bb k�rdezhet�nk: hogyan viszonyul egy ilyen terv
az ember egy�ni karm�j�hoz az eg�sz emberis�g fejl�d�s�n bel�l?
El�sz�r vegy�k szem�gyre azt a valamit, amit az emberi fejl�d�sen bel�l
sorsnak neveznek. Ha visszatekint�nk, l�tjuk, ahogy kult�ra kult�r�ra, n�pfejl�d�s
n�pfejl�d�sre �p�l. L�tjuk tov�bb�, ahogy egy n�p egy n�p�rt ezt vagy azt az �jat
l�trehozza, ahogy egyes n�pkult�r�kb�l valami m�lhatatlan megmarad, ahogy egyes
n�peknek el is kell halniuk, hogy egy n�p javait, egyes n�pek v�vm�nyait az
emberis�g fejl�d�s�nek egy k�s�bbi korszak�ra �tments�k. Itt m�giscsak �rthet�nek
kell tal�lnunk, amit a szellemtudom�ny mond, hogy az emberis�g fejl�d�s�nek e
folytat�lagos menet�ben pontosan k�t �ramlatot kell megk�l�nb�ztetni.
Vegy�k szem�gyre, de eg�sz�ben, az emberis�g fejl�d�s�ben azt a valamit, amit
egy folytat�lagos �ramlatnak tekinthet�nk, amelyen bel�l hull�m hull�mra k�pz�dik,
mik�zben azonban a megel�z� hull�m �ltal l�trej�tt �rt�ket meg�rzik a k�vetkez�k
jav�ra. Mindezekr�l k�pet kapunk, ha megfigyelj�k az atlantiszi korszak ut�ni els�
kult�r�t, ha teh�t figyelm�ket a r�gi indiaiak nagyszer� teljes�tm�nyeire
ford�tjuk. Ha azonban ezt a nagyszer�s�get �sszehasonl�tjuk azzal a gyenge
ut�hanggal, ami mindebb�l a V�d�kban tal�lhat�, amelyek ugyan m�g �gy is csod�latra
m�lt�ak, de bizony csak gyenge visszf�nyei, �rny�kai mindannak, amit a rishik
megval�s�tottak, s amit a szellemtudom�ny k�z�l vel�nk az indiaiak nagy
kult�rhat�s�r�l; akkor azt kell mondanunk: amikor nekil�ttak, hogy ezekben a
csod�latos k�lt�i �br�zol�sokban �rizz�k meg az emberis�gnek ezt a kult�r�rt�ket,
az az eredeti nagys�g, amit ennek a n�pnek kellett adnia az emberis�gnek, m�r
hanyatl�ban volt. Persze, amit az indiai kult�r�nak els�k�nt teljes�tenie kellett,
az befolyt az emberis�g fejl�d�s�nek teljes menet�be. �s csak ezzel a felt�tellel
fejl�dhetett ki k�s�bb az, aminek ism�t egy fiatal n�pcsoportra volt sz�ks�ge, �s
nem egy el�regedett n�pre. Az indiaiakat el�bb vissza kellett szor�tani a d�li
f�lszigetre, hogy azut�n Perzsi�ban kifejl�dhessen Zarathusztra vil�gszeml�lete.
Mennyi nagys�g f�rt ebbe a vil�gn�zetbe keletkez�se idej�n �s mekkora hanyatl�snak
indult viszonylag r�vid id� m�lva �pp ann�l a n�pn�l, amelyik l�trehozta! Az
egyiptomi birodalomban �s a kaldeusokn�l k�s�bb ugyanezt a folyamatot l�tjuk. Majd
a keleti b�lcsess�g G�r�gorsz�gba jut�s�t l�tjuk, s azt, hogy a g�r�g�k visszaverik
azt, ami Keletr�l j�tt k�ls�, fizikai szinten. L�tjuk, ahogyan a g�r�gs�g mindazt
mag�ba �leli, ami az eg�sz Kelet teljes�tm�nye, s mindez �sszefon�dik azzal, amit
addigra m�s eur�pai ter�leteken el�rtek. Ebb�l azut�n egy �j kult�rhat�s j�n l�tre,
mely sz�mos ker�l�vel k�pess� v�lt a krisztusi impulzus felv�tel�re �s Nyugatra
val� �t�ltet�s�re. �pp�gy megtal�ln�nk k�s�bb is egy folytat�lagos kult�r�ramlatot,
melyben az egyik tag k�veti a m�sikat, �s valamennyi r�sz egyszerre t�nik az el�z�
folytat�s�nak s mindig valami �jnak is, amit az emberis�gnek el kellett �rnie. De
mib�l kellett mindannak kin�nie, ami korr�l korra �gy fejl�dik tov�bb?
Gondoljanak meg mindent, amit az egyes n�pek a maguk kult�rter�leteivel
meg�lnek! Gondoljanak mindarra, ami minden egyes n�pben lej�tsz�dik sz�mtalan ember
�rz�se �s tapasztalatainak �sszegek�nt, k�v�ns�gokk�nt �s lelkes�lts�gek
�sszegek�nt, melyek arra ir�nyulnak, ami a legmagasabb rend� v�gy�rt�kk�nt jelenik
meg az ember el�tt, �s aminek �pp ezen a ter�leten kult�rhat�sk�nt kellene
l�teznie! Gondolj�k meg, hogy az egyes ember lelk�nek benne kell lennie az egyes
kult�rhat�sokban, abban, amit e kult�r�k k�v�nnak, �s amire t�rekszenek! Ezen
t�lmen�en pedig sz�mos �vsz�zadon �t sz�ks�gszer� volt, hogy a n�pek, ahogy egym�st
k�vet� kult�rhat�saikat kifejlesztett�k, mindig egyfajta ill�zi�ban �ljenek - abban
az ill�zi�ban, hogy minden ilyen n�p �pp azt a kult�rkincset, melyet saj�t mag�nak
kellett kidolgoznia, �r�knek �s m�lhatatlannak tartson, amit soha t�bb� el nem
vehetnek t�le. Az egyes n�pek odaad� kult�rmunk�ja csakis az�ltal volt lehets�ges,
hogy �jra meg �jra fel�ledt az az ill�zi�, hogy amit megteremtettek, mindazzal
egy�tt, ami r�akaszkodott, �r�k�rv�ny�. Ez az ill�zi� m�g ma is �l; s ha nem is
t�pl�lj�k t�bb� olyan pozit�van, �s nem besz�lnek t�bb� e kult�r�k
"�r�kk�val�s�g�r�l", az ill�zi� m�gis l�tezik abban a form�ban, hogy az emberek nem
igen gondolnak a v�gre - sem nagyban, sem kicsiben -, �gymond, nem ford�tanak r�
figyelmet.
K�t dolog �ll teh�t �n�k el�tt, amire a n�pek kult�r�inak sz�ks�ge volt, s ami
alapj�ban v�ve el�sz�r most, a mi korunkban kezd egyfajta v�ltoz�son �tmenni. Mert
az emberi szellem�letben a szellemtudom�nyos szelleml�t lesz az els� olyan ter�let,
ahol ezek az ill�zi�k alapvet�en fel sem mer�lnek. Durva f�lre�rt�s volna, ha
valaki, aki szil�rdan �ll e szellemi mozgalom talaj�n, azt akarn� hinni, hogy a
form�k, melyekbe ismereteinket �ntj�k, hogy a gondolatok kifejt�sei, melyek
lehets�gesek sz�munkra, hogy az, amit ma a mi szellemtudom�nyos gondolkoz�sunkb�l,
�rz�seinkb�l �s akaratunkb�l adhatunk, �r�k tart�ss�ggal b�r. Nagyon r�vidl�t�
volna az az �ll�t�s, hogy h�romezer �v m�lva is lesznek emberek, akik �pp�gy
besz�lnek a szellemtudom�nyos igazs�gokr�l, ahogyan mi ma. Tudjuk, hogy korunk
viszonyai �ltal arra ind�ttattunk, hogy a folyamatosan alakul� fejl�d�si
produktumokb�l valamit a jelenlegi form�kba �nts�nk, �s hogy ut�daink ezeket a
dolgokat az �t�l�s eg�szen m�s form�iban fogj�k kifejez�sre juttatni. Mi�rt van ez
�gy? Az ok hasonl� ahhoz, ahogyan az emberis�g fejl�d�s�nek sok-sok �vsz�zad�n �s
�vezred�n kereszt�l ugyanez t�rt�nt, hogy az egyes embernek n�pkult�r�t�l
n�pkult�r�ig sok mindent meg kellett �lnie, hogy ily m�don kialakulhasson az a
fejl�d�shez val� hozz�j�rul�s, mely az �sszes n�p fejl�d�s�b�l ered. Gondoljanak
arra a megsz�m�lhatatlan �lm�nyt�megre, melyeken a r�gi G�r�gorsz�gban mentek
kereszt�l, �s gondoljanak arra, ami mint ennek kivonata megmaradt a k�s�bbi
�sszemberis�g jav�ra! Akkor azt fogj�k mondani: mindez j�val messzebbre hat, mint
az egyes �ramlatok. �s igen sok dolog t�rt�nik emiatt a legl�nyegesebb �ramlat
miatt.
Ez�rt k�t dolgot kell megfigyeln�nk: els�k�nt azt a valamit, aminek l�tre kell
j�nnie, majd el kell pusztulnia, hogy ez�ltal ebb�l az eg�szb�l a m�sodik -
mennyis�g szerint a kisebb r�sz - mint maradand�, tov�bb �lhessen. Csak akkor
�rtj�k meg az emberis�g fejl�d�s�nek menet�t, ha tudjuk, hogy ami�ta az emberi
egy�ni karma l�tezik, az emberis�g fejl�d�s�ben k�t hatalom m�k�dik, Lucifer �s
Ahrim�n. Mert az emberis�g fejl�d�s�nek terv�hez hozz� kell sz�m�tanunk azt, hogy
v�g�l, amikor a F�ld el�rte c�lj�t, azok az eredm�nyek, melyek az egyes kult�r�kb�l
fokozatosan be�p�lnek az �sszemberis�g fejl�d�s�be, gy�m�lcs�z�kk� v�lnak minden
egyes individuum sz�m�ra, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen sorsokon mennek kereszt�l.
Ezt a c�lt azonban csak az�ltal l�thatjuk, ha a vil�gfejl�d�st szellemtudom�nyos
�rtelemben szeml�lj�k. Mert jobb nem �ltatni magunkat: egy ilyen c�lt helyesen
elgondolni az emberi individualit�s valamilyen k�d�s, panteista egys�gbe mos�dna,
�gy teh�t, hogy az individualit�s teljesen megmarad, �s ism�t bele�rad az, amit az
emberis�g a nagys�g�b�l megh�d�tott - ez a c�l vil�gosan �s �lesen csak a
szellemtudom�nyos lelki kult�ra szeme el�tt �llhat.
Kor�bbi kult�r�kra visszatekintve mindj�rt az elej�n elmondhatjuk: ami�ta
emberi individuumok egy�ltal�n inkarn�l�dnak, az emberis�g fejl�d�s�ben r�szt vesz
Lucifer �s Ahrim�n. Lucifer �gy vesz r�szt benne, hogy mindig megpr�b�l a folytonos
kult�r�raml atban r�szt venni az�ltal, hogy bef�szkeli mag�t az emberi
asztr�ltestekbe, �s bel�j�k impregn�lja a luciferi impulzusokat. Ez az, amit
Lucifer az emberis�g fejl�d�s�nek menet�ben v�ghezvisz - behatol az emberi
asztr�ltestbe. Az emberek azt, amit Lucifer ad nekik, sohasem kaphatj�k meg azokt�l
a hatalmakt�l, melyek az im�nt jellemzett folyamatos kult�r�raml�st okozz�k.
V�lassz�k k�l�n ezt a kult�r�ramlatot az emberis�g teljes el�rehalad�s�b�l, s akkor
megkapj�k azt, amit a hierarchi�k norm�lisan halad� szelleml�nyei mindig �j,
b�s�ges javak form�j�ban az emberis�gre �rasztanak. Ha feln�z�nk a hierarchi�kra,
azt kell mondanunk: a norm�lis fejl�d�s�k�n �tment szelleml�nyek adt�k az emberi
kult�r�nak azt, ami az emberis�g maradand� �rt�ke, amit k�s�bb �talak�tottak ugyan,
de m�gis az emberis�g maradand� �rt�ke lett. Pontosan olyan ez, mint amikor van egy
fa, �s benne ott van a vel�. �gy jutunk el egy folytat�lagos kult�ra �l� �ram�hoz.
E hatalmak �ltal, melyek a norm�lis fejl�d�sen mennek kereszt�l, ezen a m�don
megt�rt�nhetett volna, hogy az ember mind jobban �s jobban felt�lt�tte volna �nj�t
az emberi fejl�d�snek ezzel az el�rehalad� gazdagod�s�val. Id�r�l id�re
bele�ramlott volna az, ami az embert el�reviszi, �s az ember egyre ink�bb
felt�ltekezett volna a szellemvil�g adom�nyaival, hogy amikor v�g�l a F�ld c�lj�hoz
�r, mag�t�l �rtet�d� lett volna, hogy az emberben minden benne van, amit a szellemi
vil�gb�l kapott. Egy dolog azonban lehetetlen lenne: hogy az ember leg�sibb
saj�tja, szent igyekezete kifejl�dj�n, az odaad�s �s a t�z az ir�nt, ami
kult�rkorszakr�l kult�rkorszakra l�trej�n. Egyazon okb�l, melyb�l minden k�v�ns�g
�s minden v�gy kin�, n� fel a nagy ide�lok ir�nti k�v�ns�g, az ember boldogg�
t�tel�nek v�gya �s a m�v�szi teljes�tm�nyek ir�nti v�gy az egym�st k�vet� emberi
kult�rkorszakokban. Ugyanabb�l az alapb�l, melyb�l az �rt�, a rosszat k�vet� v�gyak
erednek, ered a legmagasabb ir�nti t�rekv�s, mely a F�ld�n el�rhet�. �s az, ami�rt
az emberi l�lek, mint a l�lek legmagasabb rend� �rt�k��rt �g, nem l�tezne, ha nem
volna lehets�ges, hogy ugyanaz a v�gy ezen a m�sik oldalon az �rtalmas
szenved�lyekig �s a rosszig s�llyedhessen. Hogy az emberis�g fejl�d�s�ben benne van
ez a lehet�s�g, az a luciferi szellemek m�ve. Nem szabad teh�t f�lreismern�nk, hogy
a luciferi szellemek szabads�got adtak az embernek �s ezzel egy�tt a rossz
lehet�s�g�t, szabad fog�konys�got az ir�nt, ami m�sk�l�nben csak �gy be�ramolna az
emberi l�lekbe.
Azt is l�ttuk azonban, hogy minden luciferi kih�v�sra Ahrim�non kereszt�l
�rkezik v�lasz. �gy v�lik l�that�v�, ahogy Lucifer eg�sz sereg�vel mindabban ott
van, ami k�s�bb konkr�tan a g�r�g kult�r�n kereszt�l az eg�sz emberi fejl�d�sre
hat�ssal volt: a g�r�g h�roszokban, a g�r�g h�s�kben �s m�v�szekben. Lucifer
behatol az asztr�ltestekbe, s felgy�jtja benn�nk a v�gyat arra, amit az emberek
mint a legmagasabb rend�t becs�lnek. �gy mindaz, ami a g�r�gs�ggel �ramlik bele a
fejl�d�sbe, egy�ttal a n�pl�lek lelkesed�s�v� lesz. Pontosan ebben rejlik Lucifer.
�s mert Lucifer a hold- �s nem a f�ldfejl�d�snek k�sz�nheti erej�t, Ahrim�n
kih�vja, �s ahogy Lucifer korszakr�l korszakra kibontakoztatja tev�kenys�g�t,
Ahrim�n hozz�t�rsul - �s apr�nk�nt teszi t�nkre Lucifer hat�s�t a F�ld�n. - Az
ember vil�gfejl�d�se egy Ahrim�n �s Lucifer k�z�tt l�tez� folyamatos hat�s. Ha
Lucifer nem hatna az emberis�gre, akkor hi�nyozna az igyekezet �s a t�z az
emberis�g fejl�d�s�ben megl�v� folytat�lagos �ramlat ir�nt; ha nem volna Ahrim�n,
aki n�pr�l n�pre ism�telten t�nkreteszi azt, ami nem a folytat�lagos �ramlatb�l, de
a luciferi hat�sb�l ered, akkor Lucifer �r�kk� tov�bb akarn� vezetni az egyes
kult�r�kat. Itt teh�t Lucifert l�tj�k, aki saj�t karm�j�t r�olvassa saj�t mag�ra,
ami a r�gi holdfejl�d�sb�l sz�rmaz� sz�ks�gszer� k�vetkezm�ny. A k�vetkezm�ny
pedig, hogy Lucifernek �r�k�sen a sark�hoz kell l�ncolnia Ahrim�nt. Ahrim�n Lucifer
karmikus beteljes�l�se. Itt teh�t az ahrim�ni �s a luciferi l�nyek p�ld�j�n
kereszt�l a magasabb l�nyek karm�j�ba nyert�nk betekint�st. Ott fenn is van karma.
Ahol �nek vannak, Lucifer �s Ahrim�n pedig term�szetesen �neket rejtenek magukba,
ott minden�tt van karma, ez�rt �thetnek vissza tetteik hat�sai saj�t magukra.
Ezekre a titkokra ny�ron, a bibliai teremt�st�rt�net ciklusn�l ism�t utalni fogunk;
de egy dologra szeretn�m m�r most felh�vni a figyelmet, ami j�l mutatja, milyen
v�gtelen m�lys�g� minden egyes sz� az igazi okkult iratokban.
Vajon sohasem gondolkoztak el azon, hogy a bibliai teremt�st�rt�netben mi�rt
�ll minden egyes teremt�snap v�g�n az a mondat: "�s l�t�k az Elohimok m�v�ket, �s
l�t�k, hogy igen j�"? Jelent�s�gteli szavak ezek. Mi�rt vannak a Bibli�ban? A
mondat maga megmutatja, hogy az Elohimok karakterisztikum��rt vannak, akik a Holdon
norm�lis m�don fejl�dtek tov�bb, �s akiknek ellens�ge Lucifer. Ez a valami az
Elohimok jellem�hez tartozik, hogy �k minden teremt�snap ut�n l�tt�k, hogy az "a
legjobb volt". Az�rt van ez megadva, mert ez a fok az Elohimok v�vm�nya volt. Az
Elohimok a Holdon csak addig l�thatt�k a teremt�st, am�g r�szt vettek benne, �k
teh�t nem rendelkezhettek ut�lagos tudattal r�la. Hogy az Elohimok ut�nagondolva
vissza tudjanak tekinteni a teremt�sre, az el�sz�r a F�ld�n v�lt lehets�gess�, ami
a tudatoss�g k�l�n l�pcs�j�t jelenti n�luk; m�gpedig egy olyan tudatoss�got, amely
�gy mutatja bels� jellem�ket, hogy az akaratszer�s�g �gy �radt ki l�ny�kb�l, hogy
ha a teremt�sre tekintettek, l�tt�k, hogy az a legjobb volt. Ezek voltak az
Elohimok, akik m�v�ket, a teremt�sben val� r�szv�tel�ket m�r a Holdon lez�rt�k, s
akik a m�vet ut�lag, a F�ld�n l�tva, azt mondhatt�k: maradhat, ez a legjobb! -
Ehhez azonban sz�ks�g volt arra, hogy a r�gi holdfejl�d�s befejezett legyen.
De hogy �ll mindez a luciferi l�nyekkel, vagyis azokkal a l�nyekkel, akik nem
fejezt�k be holdfejl�d�s�k f�zis�t? Nekik is meg kell k�s�relni�k, hogy a F�ld�n
ut�lag l�ss�k teremtett m�v�ket, p�ld�ul a g�r�g kult�r�ban �l� t�zet �s
lelkesed�st. S e l�nyeknek k�s�bb azt is l�tniuk kellett, hogy Ahrim�n mindezt
apr�nk�nt sz�tt�rdeli! S �gy azt kell mondaniuk, mert teremtett m�v�ket nem
fejezt�k be: l�tt�k napi munk�jukat, �s l�tt�k, hogy az nem volt a legjobb, hogy el
kellett t�r�lni!
Ezek a luciferi szellemek m�v�k megteremt�s�t, mindig, �jra meg �jra a m�sik
oldalra akarj�k lend�teni az ing�t. - Ahrim�n azonban mindegyre t�nkreteszi, amit
�k megteremten�nek. Az emberis�g fejl�d�s�n bel�l teh�t egy fel-le hull�mz�st kell
elk�pzeln�nk, �j er�k folytonos pr�b�lkoz�s�t olyan l�nyek �ltal, akik n�lunk
magasabb rend�ek, akik azonban folytonos csal�d�soknak, vannak kit�ve. A
f�ldfejl�d�sen bel�l ez hozz�tartozik a luciferi l�nyek �lm�nyeihez. �s ezt a
karm�t az emberis�gnek is mag�ra kellett vennie, mert csak �gy juthatott el az
ember a val�di szabads�ghoz. Szabads�g csak az�ltal v�lhat val�ra, hogy az ember
saj�t maga adja oda mag�t f�ldi �nje legmagasabb rend� tartalm�nak. Az az �n,
amivel az ember akkor rendelkezne, ha a f�ldfejl�d�s v�g�n minden c�lt megkapna,
nem lehet szabad; mert egy ilyen �n kezdett�l fogva arra lett volna rendelve, hogy
a f�ldfejl�d�s minden java bele�radjon. Szabad csak az�ltal lehet az ember, hogy
ehhez az �nhez egy m�sik, hib�zni k�pes �nt szerzett mag�nak, mely k�pes arra, hogy
�jra meg �jra a j� �s a rossz k�z�tt ingadozzon, �s mindig, �jra meg �jra k�pes
felfel� t�rekedni, t�rekedni arra, ami az eg�sz f�ldfejl�d�s tartalma. Ezt az
als�bbrend� �nt Lucifer adta hozz� az emberhez, hogy ez�ltal az ember magasabb
rend� �nj��rt val� felfel� t�rekv� munk�lkod�sa az ember legsaj�tabb tette
lehessen.
Az emberis�gen bel�l csak �gy lehets�ges szabad akarat. A szabad akarat az a
valami, amit az ember fokr�l fokra �rhet el, mert az ember viszonya a szabad
akarathoz abban �ll, hogy az mint egy ide�l lebeg el�tte az �letben. Hol szabad �gy
a fejl�d�s mai, k�z�ps� st�dium�ban az emberi akarat? Az emberi akarat sohasem
szabad, mert minden pillanatban megadhatja mag�t a luciferi �s az ahrim�ni elemnek;
nem szabad, mert minden ember, amikor �tl�pte a hal�l kapuj�t, a megtisztul�s
felfel� men� id�szak�ban - lehet, hogy �vtizedeken �t - egy adott, meghat�rozott
benyom�ssal rendelkezik. Ez a kamaloka-�let l�nyege, hogy k�zben l�tjuk, milyen
fokon vagyunk saj�t magunk t�k�letlenek az�ltal, ami t�k�letlens�get tett�nk a
vil�gban, hogy egyenk�nt, r�szleteiben l�tjuk, hogy milyen m�don lett�nk
t�k�letlenek. Ebb�l k�s�bb az a hat�rozott sz�nd�k t�mad, hogy mindent, amit
t�k�letlen�l cselekedt�nk, �jra kiirtsunk. A kamaloka-id� alatti �let abban �ll,
hogy sz�nd�k sz�nd�kot k�vet, �s az az �szt�nz�s sz�letik meg: mindent ki kell
jav�tanod, amit �gy gondolt�l �s �gy cselekedt�l, hogy az t�ged al�bb s�llyesztett!
- Amit az ember ott �rez, azt belepr�seli k�s�bbi �let�be, �s a sz�let�s�n�l ezzel
a sz�nd�kkal l�p az �letbe - ez�ltal mag�ra v�llalva karm�j�t. Ez�rt nem
mondhatjuk, hogy amikor a sz�let�sen kereszt�l az �letbe l�p�nk, szabad akarattal
rendelkez�nk. Egyed�l arr�l besz�lhet�nk, hogy egy szabad akaratot olyan m�rt�kben
tudunk megk�zel�teni, amennyire siker�l �rr� lenn�nk Lucifer �s Ahrim�n
befoly�sain. A luciferi �s az ahrim�ni befoly�s f�l�tt pedig semmi m�ssal nem
lehet�nk �rr�, mint a megismer�ssel. Egyr�szt az �nmegismer�s �ltal, az�ltal, hogy
egyre ink�bb k�pess� tessz�k magunkat arra - a sz�let�s �s a hal�l k�z�tti �letben
is -, hogy gy�nges�geinket mindh�rom lelki vonatkoz�sban megismerj�k,
gondolkoz�sban, �rz�sben �s akaratban. Ha egyre er�sebben f�radozunk azon, hogy
t�bb� semmif�le ill�zi�nak ne adjuk meg magunkat, akkor �n�nkben n�vekedni fog az
er� a luciferi befoly�s n�lk�l�zni tud�s�ra, s �gy mindink�bb k�pesek lesz�nk
d�nteni, hogy milyen odaad�st �rdemelnek az emberis�g �rt�kei. M�sr�szt pedig a
k�lvil�g megismer�se �ltal, amit ki kell eg�sz�tenie az �nmegismer�snek - a
kett�nek egy�tt kell m�k�dnie. Az �nmegismer�st �s a k�lvil�g megismer�s�t
egyes�ten�nk kell l�ny�nkben, s akkor k�pesek lesz�nk vil�gos viszonyt teremteni
Luciferhez.
Amit mint szellemtudom�nyos megismer�st vagy tud�st megszerezhet�nk, annak �pp
az a saj�toss�ga, hogy felvil�gos�t�st kapunk arr�l, milyen m�rt�kben r�szese
Lucifer �s Ahrim�n minden emberi tettnek, hajlamnak �s szenved�lynek. Hiszen mi
m�st tett�nk ezek alatt az el�ad�sok alatt, mint hogy felvil�gos�t�st �s
ismereteket szerezt�nk magunknak arr�l, hogy a luciferi �s az ahrim�ni er�k a
legv�ltozatosabb m�don benne vannak �let�nkben! A jelenben el lehet kezdeni a
luciferi �s az ahrim�ni er�kr�l val� felvil�gos�t�st. Mert az embernek, ha val�ban
hozz� akar j�rulni valamivel a F�ld-embers�gc�l el�r�s�hez, felvil�gosultnak kell
lennie. Ahov� csak n�znek, ahol emberi m�don �reznek �s gondolkoznak, l�thatj�k,
milyen messze vannak m�g az emberek a val�di igazi felvil�gos�t�st�l Lucifer �s
Ahrim�n befoly�saira vonatkoz�an. �s bizony�ra azt is l�tj�k, hogy az emberis�g
legnagyobb r�sze semmif�le ilyen felvil�gos�t�st nem akar! Az emberis�g nagy r�sze
beh�dolt egy bizonyos vall�sos egoizmusnak, csak hogy elnyerhesse a j� lelki
k�z�rzetnek azt az �llapot�t, amit csak el tud k�pzelni mag�nak. Olyan egoizmus ez,
melyn�l az emberek egy�ltal�n nincsenek tudat�ban annak, hogy itt a leger�sebb
v�gyak belekevered�s�r�l lehet sz�. Sehol sem keveredik Lucifer jobban �rz�seinkbe,
mint ott, ahol az emberek szenved�lyeik �s v�gyaik folyt�n t�rekednek az istenire
an�lk�l, hogy ezt az istenit megvil�gos�tan� sz�mukra a megismer�s f�nye. Nem
hiszik, hogy Lucifer �ppen ott hat sokszorosan, ahol az emberek azt hiszik, hogy a
legmagasabbra t�rekednek? De a form�knak is, melyekre ily m�don t�rekednek,
ugyan�gy Lucifer csal�d�saihoz kell tartozniuk. �s azok, akik azt hiszik, hogy
siv�r v�gyak alapj�n elnyerhetik egy szellemi kult�ra ilyen vagy olyan form�it,
azok, akik ism�telten azt pr�dik�lj�k, mennyire rossz a szellemtudom�ny, mert
valami �jban hisz, meg kellene gondolj�k, hogy nem ember akarat�t�l f�gg, ha
Ahrim�n Lucifer sark�ba szeg�dik. �s ami a fejl�d�s folyam�n mint forma j�tt l�tre,
az, mert Ahrim�n belekeverte mag�t, Lucifer �ltal �jra elpusztul. Egyed�l az
emberis�g fejl�d�s�nek folyamatos �ramlata fogja megmenteni mag�t.
Ma teh�t �gy tekinthet�nk vissza egy megel�z� fejl�d�si folyamatra, ahol
bizonyos l�nyek �gy maradtak vissza, mint �rt�nk val� �ldozatok. Tudjuk imm�r, hogy
ezeknek a l�nyeknek �rt�nk kellett le�lni�k karm�jukat, hogy ez�ltal mi norm�lis
m�don �lhess�k meg azt, amit �k bel�nk leheltek. Igen val�ban �gy igaz, Jahve
eredetileg az isteni lehelet �ltal juttatta az emberbe az �nhez val� k�pess�get; ha
azonban csak az isteni lehelet j�tt volna, ami az emberi v�rben l�ktet, �s az nem,
ami �jra meg �jra mindig elt�rhet att�l, amit a Jahve-lehelet adhat, ha nem
dolgozn�nak benne a luciferi �s az ahrim�ni impulzusok is, akkor az ember a Jahve-
adom�ny mibenj�t el�rhetn� ugyan, de a hogyanj�t nem; azt, amit az ember �ntudatos,
szabad �nnel �rz�kel. A vil�gfejl�d�s �rtelm�ben teh�t bizonyos l�nyeknek vissza
kellett maradniuk a r�gi Holdon.
Ma olyan korban �l�nk, amikor t�nylegesen vissza tudunk tekinteni Lucifer
sz�mos csal�d�s�ra, amikor azonban olyan j�v�t is magunk el�tt l�tunk, melyben
mindjobban meg�rtj�k majd, hogy mi a fejl�d�s folyamatos �ramlata. A
szellemtudom�ny e folyamatos fejl�d�si �ramlat meg�rt�s�nek eszk�ze lesz, hogy
�ltala egyre tudatosabban viszonyulhassunk Lucifer befoly�saihoz, s egyre ink�bb
siker�lj�n felismerni �nmagunkban is a luciferi impulzusokat, �s a helyes, tudatos,
az emberis�g sz�m�ra hasznos�that� m�don �rt�kes�teni tudjuk �ket. Kor�bban ezek az
impulzusok s�t�t �szt�nk�nt m�k�dtek az emberis�g �let�ben, melyeknek az ember nem
volt tudat�ban. Ugyan�gy van ez az ahrim�ni befoly�sokkal.
Ez itt egyike azoknak a ter�leteknek, ahol arra figyelmeztethet�nk, hogy a
jelen az emberis�g igen fontos korszaka, m�gpedig olyan kor, melyben a lelkier�k
bizonyos vonatkoz�s�ban egy val�s�gos fordulatot tesznek. �n�k k�z�l sokak el�tt
�br�zoltuk m�r, hogy egy olyan korszak el�tt �llunk, melyben bizonyos emberek m�s
lelki k�pess�geket fognak kifejleszteni, mint azok, akiket ma �rv�nyes�lni
engednek. Amit p�ld�ul a szellemtudom�ny a szellemkutat�s ismereteib�l mer�tve ma
elmondhat, nevezetesen, hogy az embernek fizikai test�n k�v�l van egy �terteste is,
azt r�n�z�sre ma csak azok tudj�k, akik m�dszeresen iskol�zt�k magukat. De m�g a
20. sz�zad k�zep�nek v�ge el�tt - amit az Akasha-Kr�nika olvas�s�b�l tudunk -
lesznek emberek, akik term�szetes fejl�d�sen kereszt�lmenve �teri l�tnokis�ggal
b�rnak majd, �s akik, mert az emberis�g ahhoz a ponthoz �rt, ahol ezek a dolgok
mint term�szetes adotts�gok fognak kifejl�dni, a fizikai testet �thatva, ennek
hat�r�n t�l, �rz�kelni tudj�k az �tertestet. Ahogy az ember a szellemi vil�gban
val� belel�t�sb�l fejlesztette mag�t tov�bb a mai, csak k�ls�s�ges fizikai
�rz�kel�sig �s a k�lvil�g �rtelemszer� felfog�s�ig; �gy kezdi meg most �jabb, de
m�r tudatos k�pess�gek fokr�l fokra val� kifejleszt�s�t. Ezek az �j k�pess�gek a
r�giek mell� sorakoznak, s ez az elj�vend� egy eg�szen k�l�n�s k�pess�g lesz,
melyet �gy jellemezhetek:
Lesznek emberek - el�bb csak egyesek, mert ez a k�pess�g csak a k�vetkez� k�t-
h�rom �vezred folyam�n fog nagyobb l�tsz�m k�r�ben kifejl�dni, az els� el�fut�rok
azonban m�r a 20. sz�zad els� fel�nek letelte el�tt itt lesznek -, akikn�l a
k�vetkez� fog bek�vetkezni: az emberek �t�lnek valamilyen cselekedetet, �s
cs�b�t�st �reznek arra, hogy valamelyest visszal�pjenek, visszah�z�djanak ett�l a
testt�l. Majd egy k�p fog el�tt�k �llni, ami a sz�ban forg� tettb�l ered. El�sz�r
nem ismerik fel, nem tal�lnak kapcsolatot ahhoz, amit tettek. De k�s�bb, amikor m�r
esetleg hallottak valamit a szellemtudom�nyr�l, azt tapasztalj�k, hogy az a k�p,
ami sz�mukra mint egy tudatos �lomk�p jelenik meg, saj�t cselekedet�k megfelel�je,
annak a tettnek a k�pe, aminek meg kell t�rt�nnie, hogy ez�ltal az, amit
elk�vettek, el�rje karmikus beteljesed�s�t.
Az emberis�g t�nylegesen egy olyan korszak el�tt �ll, melyben nemcsak �rteni
kezdi karm�j�t a szellemtudom�ny tanai �s �br�zol�sai r�v�n, de fokozatosan l�tni
is kezdi karm�j�t. M�g eddig a karma az emberek sz�m�ra s�t�t �szt�nz� er�, s�t�t
v�gy volt, �s csak a k�vetkez� �letben lehetett ki�lni, csak a hal�l �s az �j
sz�let�s k�z�tti �letben lehetett sz�nd�kk� alak�tani, az emberek fejl�d�s�k sor�n
lassank�nt eljutnak addig, hogy k�pesek �rz�kelni mindazt, amit Lucifer m�vel,
k�pesek l�tni e tettek hat�sait. Ezzel az �teri l�tnokis�ggal azonban csak azok az
emberek tudnak majd valamit kezdeni, akik ismeretekre t�rekedtek. Az emberek el�tt
norm�lis �llapotban is egyre ink�bb ott �llnak majd cselekedeteik karmikus k�pei.
Ez pedig olyan valami lesz, ami egyre el�bbre viszi �ket, mert ez�ltal tudni
fogj�k, mivel tartoznak m�g a vil�gnak, mi az, ami karm�jukban ad�ss�gsz�mlak�nt
v�r r�juk. Ez az ugyanis, ami az embert megfosztja szabads�g�t�l, hogy nem tudja,
mivel tartozik m�g a vil�gnak! Teh�t a karm�n�l egy�ltal�n nem szabad el�re szabad
akaratr�l besz�lni. Maga a "szabad akarat" kifejez�s is hib�s, mert azt kell
mondanunk: szabad csak folyton n�vekv� ismeretei �ltal lehet az ember, �s az�ltal,
hogy mind magasabbra jut, �s mindink�bb belen� a szellemvil�gba. Ez�ltal mind
jobban �s jobban �titatja mag�t a szellemi vil�g tartalm�val, s mindink�bb olyan
l�nny� v�lik, aki tudja ir�ny�tani akarat�t. Nem az akarat "tud" szabad lenni,
hanem az ember mint olyan, lehet szabad, amennyiben �titatja mag�t azzal, amit a
vil�gl�t szellemi ter�let�n meg tud ismerni.
�gy r�l�t�st nyer�nk Lucifer csal�d�saira �s tetteire, �s azt mondjuk: �gy
rak�dott le �vezredek �ta annak az alapja, ahol ma �llunk; mert ha nem ott �lln�nk,
ahol �llunk, nem tudn�nk a szabads�ghoz felfejl�dni. Mivel azonban Luciferr�l �s
Ahrim�nr�l felvil�gos�t�st szerezhet�nk, egy m�s viszonyt alak�thatunk ki ezekhez a
hatalmakhoz, �s �gy gy�m�lcs�ztethetj�k, ami eddig t�rt�nt. Akkor pedig Lucifer
tettei, melyek folytonos csal�d�sokhoz vezetnek, ha mi magunk k�vetj�k el �ket, az
ellent�t�kbe kell forduljanak. Lucifer tettei v�gyakat korb�csoltak fel, s oda
kellett vezetni�k az embert, ahol m�r a rossz hat�r�hoz �r. Kor�bban l�ttuk, hogy
milyennek kell lennie annak az ellent�tes ir�ny� er�nek, mely Luciferrel szemben
hat: ha mi magunk akarunk Lucifer ellen hatni, ha a j�v�ben az � �gyeir�l mi
akarunk gondoskodni, n�lunk csak a szeretet lehet az, ami Lucifer cselekedetei
hely�re l�phet, �s a szeretet k�pes is lesz r�! A szeretet �pp�gy az a valami is
lehet, ami a k�lvil�gb�l �rad fel�nk, amennyiben mind t�bbet elvesz�nk abb�l a
s�t�ts�gb�l, amit a k�ls� anyagba mi sz�v�nk bele. Ha ezt a s�t�ts�get, fokozatosan
egyre jobban elvessz�k, ha elt�nik, �s mi eljutunk oda, hogy az ahrim�ni befoly�st
ezen m�don teljesen legy�zz�k, akkor k�pesek lesz�nk olyannak megismerni a vil�got,
amilyen az val�j�ban. Akkor lassank�nt k�zelebb jutunk egy olyan megismer�shez,
amilyen �rt�kkel ma egyed�l a szellemtudom�ny rendelkezhet: be fogunk hatolni az
anyag val�di l�nyeg�hez, a f�ny term�szet�hez. A f�ny term�szet�t illet�en ma m�g
maga a tudom�ny is a legk�l�nb�z�bb t�ved�sekbe esik. Egyesek azt hiszik, hogy a
f�nyt fizikai szemmel lehet l�tni, de nem a f�nyt lehet l�tni, hanem megvil�g�tott
testeket; az ember sz�neket l�t a testeken. Minden ilyen t�ved�s elt�nik majd.
Ez�ltal meg fog v�ltozni a vil�g k�pe, mely Ahrim�n befoly�sa alatt sz�ks�gszer�en
t�ved�sekkel lett �tsz�ve, �s a b�lcsess�g tartalma fogja �tj�rni. Ha az ember
eljut a f�nyig, saj�t maga ki tudja majd fejleszteni a f�ny lelki megfelel�j�t. A
f�ny lelki megfelel�je pedig a b�lcsess�g.
Ily m�don szeretet �s b�lcsess�g k�lt�zik majd az emberi l�lekbe. �s a
szeretet �s a b�lcsess�g gyakorlati er�v� lesz, tulajdonk�ppeni �letimpulzuss�,
melynek a szellemtudom�nyos vil�gszeml�letb�l kell ad�dnia, �s ad�dik is majd. A
b�lcsess�g, ami a f�ny megfelel�je, a b�lcsess�g, ami a szeretethez kapcsol�dhat,
�s a szeretet, ami b�lcsess�ggel itatja �t mag�t, meg fogja tal�lni a helyes �tj�t
annak, hogy maga is visszahasson arra, ami a k�ls� vil�g b�lcsess�g�ben rejlik. Ha
nek�nk fokr�l fokra a fejl�d�s m�sik fel�nek r�szeseiv� kell lenn�nk, akkor
elker�lhetetlen�l le kell gy�zni Lucifert �s Ahrim�nt, hogy b�lcsess�ggel �s
szeretettel itassuk �t magunkat. Ha b�lcsess�get �s szeretetet hozunk l�tre, olyan
elemeket fejleszt�nk ki, melyek azut�n a mi lelk�nkb�l fognak adom�nyk�nt ki�radni
azokra, akik a f�ldfejl�d�s els� fel�ben luciferi �s ahrim�ni hatalmakk�nt
fel�ldozt�k magukat, hogy nek�nk adhass�k azt, amire szabads�gunk elnyer�s�hez
sz�ks�g�nk volt. Ezeknek a hatalmaknak kell majd adnunk, amit b�lcsess�gben �s
szeretetben kifejleszt�nk. Tudat�ban kell azonban lenn�nk, mert a vil�gban �letnek
kell lennie, hogy olyan kult�r�kat kell elfogadnunk, melyek sz�munkra ennek az
�letnek a kifejez�eszk�zei. Mi sz�vesen �s szeret� odaad�ssal �polunk egy
szellemtudom�nyos kult�r�t, ami nem lesz �r�k, de amit lelkesen v�llalunk. Mivel
most felismerj�k, hogy szeretetb�l kell megteremten�nk azt, amihez kor�bban a
luciferi befoly�s �ltal, v�gyakon �s szenved�lyeken kereszt�l lett�nk oda�zetve,
ez�rt most ann�l t�bb szeretetf�l�s- leget kell kifejleszten�nk magunkban. Ha csak
a sz�ks�ges szeretetet fejleszten�nk ki magunkban, nem jutn�nk el addig, hogy
kult�r�t kult�r�ra teremts�nk. A szellemtudom�nynak azz� kell lennie, ami a kornak
megfelel� minden k�vetel�st odaad�ssal teljes�t, ugyanazzal a lelkesed�ssel, amivel
valaha Lucifer befoly�sa alatt m�k�d�tt az ember. Nem lesz t�bb� az az ill�zi�nk,
hogy amit tesz�nk, az �r�kk� fog tartani. De ha egy mag�t �lland�an fokoz�
szeretetben kult�r�t kult�r�ra teremt�nk, ez�ltal szeretetf�l�sleget hozunk l�tre.
Ez Lucifer jav�ra v�lik, s �ltala j�v�t�telt nyernek csal�d�sai is. Rajtunk �ll,
hogy ism�t j�v�tev�dj�k az, amit Lucifernek a csal�d�sokon �t kell elszenvednie, ha
a m�sik oldalon mi mindazt visszaadjuk, amit �rt�nk tettek.
Ez a m�sik oldala a magasabb l�nyek karm�j�nak, hogy olyan szeretetet kell
teremten�nk, ami nem puszt�n az emberis�g�rt van, hanem arra hivatott, hogy
elhatoljon a kozmoszig. Olyan l�nyekre �radhat �gy �t a szeretetet, akik n�lunk
magasabb rend�ek, �s akik mindezt mint �ldozatot �rt�kelik majd. Lelki �ldozat lesz
ez ily m�don. Lelki �nfel�ldoz�s �rad �gy fel azokhoz, akik valaha le�rasztott�k
adom�nyaikat, ahogy valaha az �ldozati f�st t�rekedett fel a szellemekhez, amikor
az emberek m�g rendelkeztek spiritu�lis javakkal. Annak idej�n az emberek csak
szimbolikus f�st�ldozatot k�ldhett�k fel az isteneknek. A j�v�ben �rad� szeretetet
fognak a szellemekhez felk�ldeni, s a szeretet �ldozat�b�l ism�t le�rad majd
valami: �s �gy magasabb er�ket kap majd az ember, melyek a szellemekt�l ir�ny�tva
egyre nagyobb hatalommal fognak beavatkozni fizikai vil�gunkba. Ezek pedig a sz�
igazi �rtelm�ben m�gikus er�k lesznek.
Az emberis�g fejl�d�smenet�ben teh�t, emberis�gkarma �s magasabb l�nyek
karm�ja �li ki mag�t. Azt is �rthetj�k �gy, hogyan viszonyul a fejl�d�s terve az
egyes ember karm�j�hoz. Tegy�k fel, egy emberfeletti individuum 1910-ben ilyen vagy
olyan m�don bizonyos hat�st fejtett ki, amit fizikai szinten egy ember hajtott
v�gre. Ez�ltal az emberfeletti individuum �s az ember k�z�tt egy kapcsolat
k�t�d�tt. �gy sz�v�dik bele az ember a magasabb l�nyek karm�j�ba, ami egy lez�rt
kor- respondencia. Ezut�n viszont a magasabb vil�gokb�l �rad� �ramlat �ri el ezt az
embert, ami hozz�ad valamit az �lethez; ami karm�j�ban �j poz�ci�t jelent, �s
kilend�ti azt az egyik vagy a m�sik oldalra. �gy term�keny�l meg az emberi karma a
vil�gban �rad� �ltal�nos karma �ltal.
N�zz�k p�ld�ul Milti�d�szt vagy egy m�sik szem�lyis�get: ott kellett �llniuk
n�p�k nagy t�rt�net�nek nagy terv�ben, ahol ezt vagy azt a magasabb hatalmak
karm�ja id�zett el� - s �ket oda�ll�totta posztjaikra. Az � egy�ni karmikus
sz�ml�jukra �radt be az, amib�l az eg�sz emberis�gnek r�szesednie kellett. Az �
tetteikb�l �s teljes�tm�nyeikb�l, melyeket ennek �rdek�ben vittek v�ghez, alakult
egy�ni karm�juk. - Mi is �gy �l�nk �s sz�j�k egy�ni karm�nkat, mint egy
mikrokozmoszt, mint egy kis vil�got a makrokozmoszban.
Ezzel a kurzus v�g�hez �rt�nk, igaz ugyan, hogy nem t�m�nk v�g�hez. Sz�vesen
sz�ln�k m�g p�r sz�t arr�l, milyen �r�m�t jelent nekem, hogy ezek alatt az
el�ad�sok alatt �pp olyan k�rd�sekr�l eshetett sz�, melyek igen m�lyen �rinthetik
az emberi lelket, s amelyek egy�ttal a magasabb l�nyek nagy sors�val is
�sszef�gg�sben �llnak. Azok, akiknek alkalmuk lesz tov�bbi kurzusokat meghallgatni,
l�tni fogj�k majd, hogy n�h�ny k�rd�sre, melyek ehhez az el�ad�s-sorozathoz
kapcsol�dnak, k�s�bb v�laszt kapnak. S hadd mondjam ez alkalommal is el, hogy
azokat a dolgokat, amelyek itt megbesz�l�s�nk k�z�ppontj�t alkott�k, �gy kellene
felvenni�k magukba, hogy mindez ne csak elvont ismeret, elvont tud�s legyen, hanem
olyan megismer�s, mely eg�sz gondolkoz�sunkat, �rz�seinket �s akaratunkat �thatja.
�gy hogy az antropoz�fusok p�ld�t �s k�pet ny�jthatn�nak a vil�gban arr�l, amit a
legm�lyebb szellemtudom�nyos igazs�goknak nevezhet�nk. Pr�b�ljunk meg eg�szen ilyen
p�ld�v� �s k�pp� v�lni; csak akkor lesz majd a vil�gban egy antropoz�fus szellemi
�ramlat. A mi sz�k k�r�nkben ennek az antropoz�fus szellem�ramlatnak el�bb a
spiritu�lis ismeretek tanulm�nyoz�s�nak kell lennie. Ut�na azonban ezeknek az
ismereteknek �let�rz�s�nkk� kell v�lniuk, s mint ilyeneknek kell a vil�g el�tt
meg�llniuk. A vil�g pedig fokozatosan be fogja l�tni, hogy nem volt hi�ba, hogy a
20. sz�zad fordul�j�n l�teznek becs�letes �s �szinte antropoz�fusok, emberek, akik
�szint�n �s becs�letesen hittek a spiritu�lis hatalmak �ri�si erej�ben. �s az�ltal,
hogy hittek benne, maguk is er�t kaptak ahhoz, hogy hatni is tudjanak ennek
�rdek�ben. Egyre gyorsabban �s gyorsabban halad majd �letkult�r�nk, ha mindazt,
amit hallottak, �n�k, saj�t maguk �rz�sekre, tettekre �s cselekedetekre v�ltj�k.
Nem az�ltal, hogy meggy�zz�k az embereket! A jelenlegi kult�ra kev�ss� alkalmas
erre. Igaz�n meggy�z�dve mindig csak azok lesznek, akik sz�v�k legm�lyebb
ind�ttat�s�b�l �rnek el az antropoz�fi�hoz; a t�bbiek nem lesznek meggy�z�dve. Ez a
karm�nk szellemi k�r�kben is, amit a materializmusnak kellett el�id�znie. Ezeket a
k�rosod�sokat �gy kell tekinten�nk, aminek ellen�ben a szellemtudom�nynak mint
szellemi hatalomnak be kell igazol�dnia.
Azt teh�t, amit a vil�gnak adni tudunk, �let�rz�s�nkb�l, �letfelfog�sunkb�l
kell adnunk. Mindenki, aki az antropoz�fi�t lelke bels� �let�v� alak�tja,
spiritu�lis er�forr�ss� v�lik. �s aki hisz az �rz�kfelettiekben, biztos lehet
abban, hogy antropoz�fus �let�rz�s�nk �s ismereteink spiritu�lis�n hatnak, ami
annyit jelent: l�thatatlanul ki�radni a vil�gba, ha val�ban egy tudatos,
antropoz�fus �lett�l �tj�rt eszk�zz� tessz�k magunkat.

RUDOLF STEINER �LETRAJZI ADATAI

1861. febru�r 21-�n sz�letett Kraljevecen (Osztr�k-Magyar Monarchia), d�l-ausztriai
sz�l�k gyermekek�nt.
K�z�piskola: Wiener-Neustadt, �retts�gi: 1879. A b�csi Technikai F�iskol�n
matematik�t, term�szettudom�nyt, s ezzel egyidej�leg irodalmat, filoz�fi�t,
t�rt�nelmet is tanul, k�zben Goethe- tanulm�nyokat folytat.
21 �vesen els� �r�i munk�i, a k�vetkez� 15 �vben Goethe term�szettudom�nyos
munk�inak rendszerez�se �s kiad�sa Weimarban.
23 �ves kor�t�l 7 �ven �t mag�ntan�r egy b�csi csal�dn�l.
1886-ban felk�rik a Goethe-m�vek nagy "Sz�fia" kiad�s�ra.
1890 - 1897 - Weimarban a Goethe-Schiller Arch�vum munkat�rsa.
1891 - a filoz�fia doktora, Rostock.
1894 - megjelenik A szabads�g filoz�fi�ja. Egy modern vil�gszeml�let alapelemei.
Lelki megfigyel�si eredm�nyek term�szettudom�nyos m�dszerek alapj�n.
1 895 - Friedrich Nietzsche, egy harcos a kor ellen.
1897 - Berlin, az Irodalmi Magazin �s a Dramaturgiai lapok kiad�ja Hartlebennel.
K�zrem�k�dik a Szabad Irodalmi T�rsas�gban, a Szabad Dr�mai T�rsas�gban, a Giordano
Bruno Sz�vets�gben �s az Elj�vend�k k�r�ben.
1899 - 1904 - Tan�ri k�zrem�k�d�s a berlini Munk�sk�pz� Iskol�ban.
1900 - 1901 - Antropoz�fus el�ad�sainak kezdete a berlini Teoz�fiai T�rsas�g
megh�v�s�ra.
1902 - 1912 - Az antropoz�fia (emberi-b�lcsess�g) fel�p�t�se. Rendszeres nyilv�nos
el�ad�sok �s kiterjedt el�ad� k�rutak eg�sz Eur�p�ban. Marie von Sivers Rudolf
Steiner neje �s �lland� munkat�rsa lesz (1914).
1902 - A kereszt�nys�g mint misztikus t�ny �s az �kor miszt�riuma.
1903 - A Lucifer lap megalap�t�sa, k�s�bb Lucifer-Gn�zis.
1904 - Teoz�fia. Bevezet�s az �rz�kfeletti vil�g �s az ember elrendel�s�nek
megismer�s�be.
1904 - 1905 - Hogyan lehet a magasabb rend� vil�gok megismer�s�hez jutni? Az Akasha
Kr�nik�b�l.
1910 - A titkos tudom�ny k�rvonalakban.
1910 - 1913 - N�gy miszt�rium dr�m�j�nak el�ad�sa M�nchenben: A beavat�s kapuja, A
l�lek pr�b�ja, A k�sz�b �rz�i, Lelkek �bred�se.
1911 - Az ember �s az emberis�g szellemi vezet�se.
1912 - Antropoz�fus l�leknapt�r. Egy �t az �nmegismer�shez.
1913 - Kil�p�s a Teoz�fus T�rsas�gb�l, az Antropoz�fus T�rsas�g megalap�t�sa.
1913 - 1923 - A Goetheanum fel�p�t�se Dornachban (Sv�jc, B�zel mellett).
1914 - 1923 - Dornach �s Berlin; Steiner eg�sz Eur�p�ban tartott el�ad�sokkal �s
kurzusokkal sz�mos �letter�let meg�j�t�s�ra adott ind�ttat�st: �gy a m�v�szet, a
pedag�gia, a gy�gypedag�gia, a term�szettudom�ny, a szoci�lis �let, az
orvostudom�ny, a teol�gia ter�let�n. 1912- ben l�trehozza az eurythmi�t, egy �j
mozg�sm�v�szetet.
1920 - A Szabad Antropoz�fus F�iskola elindul�sa a Goetheanumban, Dornachban.
Rendszeres el�ad�s-sorozatok pedag�gusok, orvosok, term�szettud�sok �s m�v�szek
sz�m�ra.
1922 - Kozmol�gia, vall�s �s filoz�fia. Szeptember 16.: a "Krisztus-k�z�ss�g"
megalap�t�sa, mint a vall�si meg�jul�s mozgalma.
1923. december 31. - Az els� Goetheanumot felgy�jtj�k.
Az �ltal�nos Antropoz�fus T�rsas�g megalap�t�sa az �n. Kar�csonyi Tan�cskoz�son.
1924 - P�nk�sd: a bio-dinamikus mez�gazdas�g megalap�t�sa.
1925. m�rcius 30. - Rudolf Steiner hal�la.