Stwtv5iaalku(,b III.

VaUalati kultura

A ~1\/emzeti Tank(jI~1/\'kiad6 adom/fll;l(f, amcllyel a

halLlron t1di magyar nyelvii s::akemherkcpzest
/(1n1oga(ja
 ...
A Strategiaalkotas soroiatkotetei:
Str~tegiaalkot~~ lIt
1. Barakonyi Karoly: Strategiai tervezes (1999, 2002)
II. Barakonyi Karoly: Strategiai menedzsment (2000, 2002)
III. Borgulya Istvanne-Barakonyi Karoly: Vallalati kultura (2004)

Borgulya Istvanne-Barakonyi Karoly

Vallalati kultura

Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest

 Felsooktatasi tankonyv TARTALOM

Szakmai lektor:
Meszaros Tamas
egyetemi tanar

A "Strategiaalkotas" sorozatban eddig megjelelit kotetek:

ELOSZO ................................................................. 9

I. Strategiai tervezes (1999, 2002)

II. Strategiai menedzsment (2000~ 2002) 1. MI A VALLALATI KULTURA? ....................................... 13

III. Vallalati kultura (2004) 1.1. Megk6zelftesek, meghatarozasok .................................... 14

1.1.1. Funkcionalis megk6zelftes ..................................... 15

Tovabbi tervezett kOtetek: 1.1.2. Interpretal6 megk6zelftes ...................................... 16

Strategiai d6ntesek
1.1.3. Pszichol6giai megk6zelftes ..................................... 17

Vallalati strategiak az EU-ban

1.1.4. A kulturahoz kapcsolod6 fogalmak .............................. 17

1.1.5. Vallalati kultura definfci6k ..................................... 20

1.1.6. Kulturatfpusok KONO megk6zelfteseben .......................... 21

1.2. A kultura szintjei ......... ; ........................................ 24

Sorozatszerkeszt6: 1.2.1. Artifacts: a Illthat6 jegyek ...................................... 24

1.2.2. Az elfogadott ertekek szintje ................................... 26

Barakonyi Karoly 1.2.3. Az alapfeltevesek sZintje ....................................... 28

1.3. Az alapfeltevesek osztalyozasa ....................................... 29

1.3.1. Alapfeltevesek a va16sagrol, az igazsagrol ......................... 30

1.3.2. Alapfeltevesek az idorol ....................................... 32

1.3.3. Alapfeltevesek a ter termeszeterol .............................. 34

1.3.4. Alapfeltevesek az emberi termeszetrol ........................... 36

1.3.5. Alapfeltevesek a helyes emberi cselekedetekrol ................... 37

1.3.6. Alapfeltevesek az emberi viszonyokrol ........................... 39

1.3.7. Kulturalis paradigmak ......................................... 40

1.4. Osszefoglalas ..................................................... 41

Minden jog fenntartva. A mu egeszenek vagy barmely reszenek mechanikus, illetve 2. A VALLALATI KULTURAT BEFOLyASOLO TENYEZOK ............. 43

elektronikus masolasa, sokszorosftasa, valamint informaci6szo1galtat6 rendszerben 2.1. A versenykepesseg valtozasarol ...................................... 43

va16 tarolasa es tovabbftasa a Kiad6 elozetes frasbeli engedelyehez k6t6tt. 2.1.1. Az emberi tenyezo felertekelodese .............................. 43

2.1.2. Orszagok versenykepessegi rangsora ............................. 44

2:1.3. A vallalati kulturara hat6 tenyez6k csoportosftasa .................. 45

ISBN 9631945790
2.2. Eisodieges tenyezok ............................................... 45

2.2.1. Fejlesztesi strategiak .......................................... 47

2.2.2. A kbrmanyzat szerepe ......................................... 47.

© Borgulya Istvanne, Barakonyi Karoly, Neinzeti Tank6nyvkiad6 Rt, Budapest, 2004 2.2.3. Az intervencio tfpusa .......................................... 48

6 Valla/ati kultura 7

2.2.4. Oktatiispolitika ............................................... 48 5. A vALLALATI KULTURA MEGISMEREsE, MEGVALTOZTATAsA .... 101

2.2.5. Alapveto orientiici6 ........................................... 49

" 5.1. Vizsgalati m6dszerek .............................................. 101

2.2.6. Munkaiigy-politika ............................................ 50

5.1.1. Az egyedi vallalati kulturak vizsgalahlnak m6dszere ............... 102

2.2.7. Fejlesztesi filozafia ........................................... 50

5.1.2. Dokumentumelemzes ........................................ 103

2.2.8. Az agriirgazdasiigr61 val6 iitmenet ............................... 51

5.1.3. Megfigyeles ....................'...... ; ...................... 104

2.2.9. Az ipar finanszirozasa ......................................... 51

5.1.4. Kerd6iv .................................................... 105

2.3. Masodlagos tenyezak .............................................. 52

5.1.5. A kerd6fves felmeresek tartalmi sUlypontjai ...................... 111

2.3.1. A viillalat alapftasa, eletkora ................................... 53

5.1.6. Interju ..................................................... 111

2.3.2. A vallalat merete, profilja ...................................... 55

5.1.7. Csoportos vita .............................................. 112

2.3.3. A vallalat auton6miaja, fiiggosege ............................... 55

5.1.8. A Schein-fele klinikai eljaras .................................. 114

2.3.4. A vallalat strukturaja .......................................... 56

5.2. A vizsgalat f6kuszai ............................................... 114

2.3.5. A vallalatot alkot6 egyenek jellemzoi ............................ 56

5.2.1. Egyedi vallalati kulturak: elemzese .............................. 115

2.4.bsszefoglaliis ..................................................... 59
5.2.2. Viillalati kulturak nemzeti szinten .............................. 117

5.2.3. Nemzeti kultura alapu 6sszehasonlitiis .......................... 117

3. A VALLALATI KULTVRA MEGNYILVANuLASA .................... 60

5.3. A vallalati kultura megvaltoztatasa .................................. 118

3.1. Avallalati kultura komponensei ..................................... 60

5.3.1. A megvaltoztathat6sag kerdese ................................ 118,

3.1.1. Ideol6giai, eszmei sik ......................................... 61

5.3.2. Strategia es kultura osszefiiggesei .............................. 120

3.1.2. A k6zvetleniil megragadhat6 elemek sikja ........................ 66

5.3.3. A kultura megvaltoztatasanak folyamata ........................ 124

3.1.3. A vallalati kultura szocialis komponense ......................... 73

5.3.4. Valtoziis a folytonossag fenntartasa mellett ...................... 125

3.2. A vallalati kultura k6zvetitese ....................................... 76

5.3.5. Valtozas a folytonossag feladasaval ............................. 130

3.2.1. A kultura k6zvetftese vaIlalaton bellil ....•.•..................... 76

5.4. bsszefoglaliis .................................................... 131

3.2.2. A viillalati kultura k6zvetitese a kiilvilag feM ............'.......... 77

3.3. bsszefoglalas ..................................................... 77

6. vALLALATI KULTURAK NEMZETKOZI OSSZEHASONLfTAsA ..... 133

6.1. Nemzeti kultura, gazdasagi kultura .................................. 133

4. A VALLALATI KULTVRA ES A KOMMUNIKACIO .................. 79

6.1.1. A nemzeti kultura szereper61 .................................. 133

4.1. A kultura es a kommunikaci6 6sszefiiggesei ............................ 79

6.1.2. Gazdasagi kultura ........................................... 134

4.1.1. Ismervek .................. '............. '..................... 79

6.2. A kultUrak osszehasonlitasa ........................................ 135

4.1.2. Kommunikiici6s strategiak ..................................... 80

6.2.1. HOFSTEDE dimenzi6i ......................................... 136

4.2. A belsa vallalati kommunikiici6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. , .......... 81

6.2.2. A HALL-fele kulturaismervek .................................. 141

4.2.1. Az intern kommunikaci6 fogalma, csatornai ...................... 81

6.2.3. MORGAN: mechanikus-organikus szervezetszemlelet .............. 143

4.2.2. Szervezeti struktura es kommunikaci6 ............... . .......... 82

6.2.4. MOLE: a vezetesi dimenzi6 .................................... 144

4.2.3. Vezetesi stilus es kommunikaci6 ................... , .......... 85

6.2.5. LAURENT: instrumentiilis-szocialis kepwdmeny .................. 145

4.2.4. A kommunikaci6s eszk6z6k megvalasztiisa ........... ' .......... 86

6.2.6. TROMPENAARS ertekorientaci6i ................................ 145

4.2.5. Belsa kommunikiici6 nehez helyzetekben ......................... 86

6.3. Osszefoglaliis .................................................... 149

4.3. A kiilso vallalati kommunikaci6 .......................... ' ........... 92

4.3.1. A vallalat es kapcsolata a k6rnyezeUei ............... .......... 92

7. KULTURATOMBOK ................................................ 151

4.3.2. Kiilso kommunikiici6 nehez helyzetekben ........................ 93

4.3.3. Etikai dilemma es kommunikaci6 ............................... 95

7.1. Eur6pa mint gazdasagi kulturatomb ................................. 152

4.4. A magyar vallalatok kommunikiici6ja ................................. 95

7.1.1. A german csoport ........................................... 153

4.4.1. AItalanos megiillapitiisok ...................................... 95

7.1.2. A hollandok ................................................ 161

4.4.2. Zavarok a magyar vallalatok kommunikiici6jaban .................. 96

7.1.3. Az eszaki orszagok ........................................... 162

4.4.3. Akiilf61di vallalatok hatasa a kommunikaci6ra .................... 98

7.1.4. A brit es az ir vallalati kultura ................................. 169

4.4.4. Vj szemlelet kialakulasa, uj fogalmak megjelenese ................. 98

7.1.5. Az eszak-Iatin csoport ........................................ 173

4.5. bsszefoglaliis .................................................... 100

8 Vallalati kultura

7.1.6. A mediterran esoport ... ; .................................... 178

7.1.7. Kozep-Kelet-Eur6pa ......................................... 181

ELOsz6

7.2. ~ eszak-amerikai vallalati kultura .................................. 184

7.3. Azsia ........................................................... 187

7.3.1. A Kozep-Kelet .............................................. 187

7.3.2. Az arab vallalati kultura jellernz6i .............................. 189

7.3.3. A kelet-azsiai tomb ........ ; .............. ; .................. 193

7.3.4. Japan ...................................................... 197

7.3.5. Kina ....................................................... 198

7.4. bsszefoglalas .................................................... 200

A vallalati siker egyik sziikseges (de nem elegseges) feltetele, hogy a szervezet alkalmaz­
8. HAZAl VALLALATI KULTURA ., .................................. 201
Iwdni tudjon a kOmyezet V(iltozasaihoz, valaszkent megtalalja a j6v6beli eredmenyes
8.1. A magyar nemzeti kultura, gazdasagi kultura .......................... 202
helytallast biztosft6 nyer6 strategiajat es azt meg is tudja val6sftani. Ebben a szituaci6­
8.1.1. A nernzeti kultura formal6dasa a szazadok soran ................. 202
ban az emberi tinyezo hallatlanul felertekel6d6tt, kritikus erOforrassa valti\glo­
8.1.2. A kozponti terviranyftas ideje (1949-1968) ...................... 203

.~~liz!c..!Qs..folyamat2~Jdbontakozasaval a kornyezeti valtozasok rendkfviili meitel<;ben

8.1.3. Az uj gazdasagi meehanizmust61 a rendszervaltasig ............... 204

felgyo~~ltak - a st'-~!!~!l!_ferveds hagyO:IllanYQs eszkQztaram~ikevesbe al~~l;has a val­

8.1.4. A rendszervaltas evei ......................................... 206

lalati strategia kialakftasara-: Az ilyen j!1:~tabil kornyezetben ~~gQya~~YaH

8.2. A magyar vallalati kultura a felmeresek tiikreben ...................... 208

8.2.1. HOFSTEDE felmerese ......................................... 208

~1~i!~~~~'!~1~~~J1I)Lene?~s~eP1~~~~~~!i:.~egiaalkotasi mod, amely
a vallalat! eroforrasok totahs mozg6s1tasat valosltJa meg. A varatlan es gyors kornyezeti
8.2.2. TROMPENAARS a magyar jellernz6kr61 ........................... 209

mozgasokra val6 minel ~<:>!§lili.b reagalas erdekeben vala!1l~l.ad!?!inisztrat£v rendsze­

8.2.3. A STRATOS-felmeres magyar tapasztalatai ..................... 210

~k.aktivi~~la.sa.Illel.Wt - ~~(!ll-szervezetet is megwiitoztatja, a legalkalmasabb format

8.2.4. A GLOBE-felmeres ......................................... 214

veszi fel (felvasarlasok, reszlegek eladasa;tevekeilyS6gefiillleIyezese, egyesiilesek es va­

8.2.5. KiilfOldiek a magyarokr61 ..................................... 216

lasok, sz6vetsegek kotese es felbontasa egyre sunlbben kovetkezik be). A vallalat ugy
8.3. A haz~i vallalatok jellernz6i .................. ,...................... 216

valtoztatja az alakjat, a szervezetet, hogy az a legkedvez6bb valaszt adhassa a kihfvasok­

8.3.1. Allami vallalati kultura ....................................... 216

ra. Gyors k6rnyezeti valtozasra gyors reagalas sZiikseges: errea hie,rarehikus, biirokrati­
8.3.2. Dinamikus uj kis- es kozepvallalatok ............................ 217

!us fel~p"ftesu cegek kevesp~lmasak. A turbulens ko;~y;~~tbe~~iik6d6~~il-;1~t~~k:

8.3.3. Stabilitaskultura ............................................. 217

nal ezert a';~prramis7d~pitrisa", a~T~anyftasi lepesok sz~manak esokkentese a donte~

8.3.4. Csaladi kisvallalkozasok ...................................... 217

8.3.5. Kiilfoldi tulajdonu, bermunkat vegz6 vallalatok ................... 218

9~~lasa,eI~obb szini«_kiirle[eiM~]iiY.~i&~t6 meiMi;eT~d6~~seket ~ar
8.3.6. Multinaeionalis vallalatok magyarorszagi leanyvallalatai ........... 218
nem kizarolag aTels6 vezet6i szint hozza meg, ezert a tudas alapu szervezet alsolepes6in
8.4. A nemzetkozi vegyesvallalatok kulturaja ............ ,", ............. 219
is felkesziilt, motivalt, dontesre alkalmas munkatarsakra van sZiikseg.
8.4.1. bsszevonasok, felvasarlasok , . , ; ....... , , ... , .................. 219
Ha a kornyezet;... es vele egyiitt a vallalat strukturaja - ilyen radikalisan vattozik, mi az
8.4.2. Privatizaci6, a kiilf6ldi toke megjelenese .......... , .. " ......... 220
a kotoelem, ami osszetartja a vallalatot, ami a folytonossagot jelenti, ami a szervezeti
8.4.3. V allalati kulturak iitk6zese .' .................... , .......... , ... 221
identitas hordozoja? Ha reszletesen kimunkalt strategiai terv kidolgozasara nines mod
8.4.4. Fuzi6k soran tapasztalt orientaei6k .................... , . , . , , ... 221
es id6, akkor mi az a vezerfonal, ami a decentralizalt donteseket a vallalati eel megva16sf­
8.4.5. Kulturaatveteli modellek ................. ; ................... 223
tasanak szolgalataba allitja? Ha nem adunk kezbe reszletesen dokumentalt tervet (fel­
8.4.6. Utkozesi pontok ................... , ............ , ............ 224
adat, felel6s, hatarid6, er6forraskeret stb.), akkor ki hozza meg es hogyan az e mogott
~:4.7. Mit hoz aj6v6? ..................................... , ........ 226
meghUz6do operatfv, taktikai es strategiai donteseket? Mi biztosftja ezen dontesek ossz­
8.5. Osszefoglalas ........................ , ................ , .......... 232
hangjiit?
A valaszt~ vqlloJatikultUlaadja meg, Ha nem tudunk reszletesen meghatarozott fel­
IRODALOM ....... , ........................... ', , .... , ................ 237
adatlistat kezbe adni, adni, akkor a leend6 donteshoz6t arrakell feikesziteni, hogy a va­
ratlanul fellep6 szituaci6ban ona1l6an, a vallalat egesze szempontjab61 is helyes valaszt
adjon a kihivasokra. Ehhez nem eleg a tudas, a magas foku szakmai felkesziiltseg.
10 Vallalati kultura ELOsz6 11

A "frontkatominak" motivaltnak, elkotelezettnek is kelliennie: a p~patIl1iI1d.en ta~ A konyv megfrasa soran elsodleges szempontnak tartottuk a potencialis felhaszmi16k
ugyanazt aze.Jlewnd~tl~Qyesse, ugyanazok a hitek vezereljek. Fogadjak el a kozos celo­ erdekeit. Fontosnak tartottuk a konnyen erthet6seget, a gyakorlati elettel valo kapcsolat
kat,6rtekeket. A menedzserek megtanultak a katonakt61: nem esak a kikepzes szfnvona­ bemutatasat. A szaraz elmeleti teziseket szamtalan gyakorlati peldaval· iIlusztraltuk.
la (szakmai vegzettseg, megalapozott ismeretek, kifejlesztett kepessegek, keszsegek), Igyekeztunk ezzel megkonnyfteni mind a gazdasagi felsooktatas egyetem4 foiskolai hall­
nem csak a fegyvertar korszenlsege (vallalati infrastruktura, az iranyftas technikai esz­ gatoinak tanulmanyi munkajit, mind az lizleti szferaban tevekenykedok dolgat. 0 gy veljiik
kozei) a fontos: mindennel nagyobb szerepet jatszanak napjaink iizleti eleteben az un. ugyanis, hogy a vallalati kultura ismeretek mar regen kileptek a tantermek ajtajan. Meg­
"puha tenyezok" (SZUN-CE generalis ezt mar 2500 evvel ezelott tudta es Ie is irta ... ). gy6z6desunk szerint az egyre dinamikusabban fejI6d6, a giobalizaI6d6 uzleti elet aktiv
Ez a jelenseg magyarazza az emberi tenyezo hallatlan mertekii felertekel6deset, eb­ resztvevoi is haszonnal forgathatjak ezt a konyvet (mint ahogy a "Strategiaalkotas" ko­
ben rejlik a vallalati kulturajelentosege. Vann!tk szerzok, akik a strategiai menedzsment rabbi kotetei, a Strategiai tervezes es a Strategiai menedzsment kotetei is eljutottak a valla­
egyik pillerekent hatarozzak meg a szervezeti kulturat. A strategianak osszhangban kell lati szakemberekhez is, mindketto ket kiadast ert meg rovid ido alatt).
lennie a kornyezeti valtozasokkal- annak mozgasat rugalmasan kovetnie kell. Ugyanak­
kor a vallalati kulturanak harmonizalnia kell az alkalmazott strategiaval. Ha ez a megfe­ Pees, 2003. szeptember 15.
leles nem all fenn, a strategia megva16sitasa futhat zatonyra. Ha a frontkatona nem hisz
azokban az ertekekben, amelyekert ahaborU folyik, az osszeesapas kimenetele legalabb- .. A szerzok
is ketseges (meg ha a letszamfoleny, a technikai dominancia a mi oldalunkon all is). Az
emberi tenyezo mara az uzleti sikernek is donto tenyezojeve valt. Ezert fontos, hogy a
strategiaalkotasi folyamatban a vallalati kulturaval reszletesebben is foglalkozzunk.
A szerzok a temaval kozel masfel evtizede foglalkoznak. Fontossaganak felismerese­
ben egy Fulbright-vendegprofesszori lehetoseg (Barakonyi Karoly) segitett (1991/1992
Wharton School of Business). Az elso hazai kutatasainkat egy Soros-osztondij is tamo­
gatta. A szerzok kesobbi kutatasi egyiittmukodesiik soran bekapcsol6dtak a STRATOS
es Interstratos nemzetkozi hal6zat munkajaba. Az OTKA- es az MKM-projektek anyagi
tamogatasaval a 90-es evekben tovabbi kiterjedt kari kutatasokat vegezhettek. A munka
kozbi.ilso eredmenyekent szamos szakcikk, konferencia-eloadas, 1-1 sikeres egyetemi
doktori, kandidatusi, PhD-fokozat is sziiletett a Pecsi Tudomanyegyetem Kozgazda­
sag-tudomanyi Karan.
Borgulya Istvanne hazai es kiilfoldi projektek kereteben szerzett ismereteket es ta­
pasztalatokat. Reszt vett hazai es nemzetkozi vallalati kultura feimeresekben,kutatasi
programokban (STRATOS, Interstratos, CEEPUS, OTKA, MKM) es vezetett olyan, az
OTKA altaI tamogatott kutatast, amely a magyar menedzserek interkultunilis felke­
sziiltseget vizsgalta. Hosszabb kiilfOldi tanulmanyutjai soran m6dja volt vizsgaIni a temat
Nemetorszagban, Ausztriaban es Svajcban, Nagy-Britanniaban, a skandinav orszagok­
ban, koztiik kiemelten Daniaban, Svedorszagban es Finnorszagban.
A konyv, amit az olvas6 a kezeben tart, az elso nagyobb lelegzetu hazai kfserlet arra,
hogy a vaIlalati kultura kerdeskoret komplexen, atfog6 m6don, elmeleti alapozassal es
gyakorlatban is hasznalhat6 ismeretekkel kiegeszitve mutassa be. Az EU-esatlakozas Wk­
reben, de kiilonosen a globalizaci6 feltetelrendszereben elengedhetetlen partnereink
nemzeti kulturajanak, vallalati kulturajanak ismerete. De talan meg fontosabb, hogy
tisztaban legyiink azzal, hogy a mai vilagban sikeres strategia nem alkothat6 meg es nem
realizalhat6, ha az nines osszhangban a szervezet meglev6 kulturajaval, vagy ha ezt a
szervezeti kulturat nem sikeriil osszhangba hozni a vallalati strategiaval.
 1. MIA VALLALATI KULTURA?

A kulturaorientaltsag a 80-as, 90-es evekben keriilt vilagszerte az erdekl6des e16terebe.

A kutat6k, a menedzserek, a tanacsad6k es az ujsagir6k magaval ragad61elkes irasait 01­
vasva az 01vas6 azt hihette, hogy valami meglep6en uj felismeresr61 van sz6. Nos, nem
egeszen ez a helyzet. A kulturalis tenyez6nek, a vallalati kultura jelent6segenek felisme­
rese mar a vallalati gazdasagtan korai kialakulasa idejen is felfedezhet6 volt, mintegy a
"lelketlen" taylorizmus ellenaramlatakent. Mig a taylori felfogas a szervezetet es a rend­
szert alHtotta tudomanyos vizsga16dasa centrumaba, addig NICKLISCH mar 1922-ben el­
lentetes nezeteket vetett papirra: az embert allltotta kozeppontba es felhivta a figyelmet
a vallalati ertekek integra16 szerepere, a vallalati atmoszferat javft6 funkci6jara. "Nem a
t6ke, hanem a munka szelleme a willalat lelke" - frja [NICKLISCH 1922:56].
Tovabbi e16zmenykent ertelmezhet6 ULRICH 1968-ban megjelent konyve. Munkaja­
ban az anyagi, a tarsadalmi es a kommunikatfv kateg6ria mellett kiemeli az ertekek di­
menzi6jat. A vallalat emberekbOl all: ahol emberekcselekszenek, ertekelesi problemak
allnak e16, igy sZiiksegszeni, hogy ertekeljiink minden vallalattalosszefiigg6 koriilmenyt,
folyamatot es szandekot - velekedik.
A tema megis PETERS es WATERMAN munkassaga reven keriilt az erdek16des kozep­
pontjaba, akik tobbek kozt azt vizsgaltak, mi a sikeres vallalati mlikOdes titka - igy jutot­
tak el a vallalati kulturahoz. A vallalati kuItUra kutatasa az id6k folyaman tobbdimenzi6­
juva valt. Elkiiloniilt a tema mikroszintu (egy-egy vallalatot atfog6) ·es orszag szintu
vizsgalata, valamint az interkulturalis elernzes. Ez ut6bbinal ket vagy nehciny orszag kul­
turalis egyezeseit es kiilonbsegeit vetik egybe - az iranyzat az amerikai-japan osszevete­
sekkel indult. A sort a globdlis, nemzetkozi szintli osszehasonlftasok zarjak. Az id6k
folyaman mind a negy kerdeskorben klasszikussa valt tanulmanyok sziilettek. A mik­
roszintli lefrasok legjelent6sebbjei DEAL es KENNEDY,SCHEIN, HARRIsON, valamint
PUMPIN nevehez fUz6dnek. Az osszehasonlft6 elernzesek teren PETERS es WATERMAN
valt legismertebbe (makro- es nemzeti szintli osszehasonlftasok). Az interkulturalis ku­
tatasban OUCHI, PASCALE es ATHOS alkottak maradand6t, mfg az atfog6 nemzetkozi
szintli kutatasok teren HOFSTEDE,TROMPENAARS es LAURENT valtak vilagszerte ismertte.
Ebben a fejezetben az alabbi kerdesekre keressiik a v:ilaszt.
 Vallalati kultCtra
14
Milyen megkozelitesek alkalmazhat6k a kultura vizsgalatantil?
Milyen fogalmak tarsithat6k a kulturahoz?
Hogyan dejinialhatjuk a vallalati kulturat?
Melyek a kultura szintjei?
Melyek a legfontosabb alapfeltevesek?
A fejezet attanulmanyozasa utan az olvas6 kepet alkothat a kulturanak a szervezetek
eleteben betoltott szereper61, a kulturaval kapcsolatban kialakitott kiilonbOz6 megkoze­
lftesekroI. A kulturadefinici6k segitenek megragadni a jelenseg lenyegi vonasait. Megis­
merjiik a kultura kiilonboz6 szintjeit: a "feeseg6 felszintol" a melyben meghuz6d6 "hall­
gatag" alapfeltevesekig. Ez ut6bbiakat reszletesebben is kibontjuk.
1.1. Megkozelitesek, meghatarozasok
A kultura es annak megnyilvanulasai at- meg atszovik mindennapi eletunket. Nepek,
nepcsoportok, egy-egy k6z6sseg viselkedeset a mwtban kialakult kulturajukon keresztiil
erthetjiik csak meg. A kulturalis hagyomanyok gyakran olyan er6sek, hogy meg a zord
hatosagokat is megh:itralasra kenyszerithetik.
A vallalati kulturat kiilonb6zo megkozeHtesekben ertelmezhetjiik. nyenek pI. a funk­
cionalis vagy az interpretal6 megkozelftesek. Ugyanarr61 a jelensegr61 van szo, csak
mas-mas oidalr61 vizsgalva pr6baljuk megragadni a lenyeget.
1. Mi a vallalati kultura? 15
1.1.1. Funkcionalis megkozelites
~ fu~cional~s ~~gk6zelftes. a vallalatot ceiorientait szervezetnek tekinti, amelyben kii­
lonboz6 szoCHihs es kulturahs bealHtottsagu emberek dolgoznak egyiitt annak erdeke­
ben, hogy megva16sftsak a szervezet celkituzeseit.
Aszerint, hogy mennyire kepes a vallalati kultura ezt a felettes celt segfteni, az iroda­
~om..kii16nb~egettesz eros es ~enge vallalati kultUrak k6zott. Ebb61 a megkozelftesb61 az
IS kovetkezlk, hogy a vallalatl kulturat a vallalatvezetes altaI tudatosan alakithat6 jelen­
segkent ertelmezhetjiik, amivel hatast gyakorolhatunk a szervezet eredmenyessegere.
Ebben a megkozelftesben minden szervezetnek van valamilyen kulturaja.
.A"yallaI~1kultu!~_a_~~.EY~z~U!aI}yllasabaI!g~!!!osfunkci6tla that el. Ezek koziil a
-*oordi~~ci6s, az inte~.0~s es m~a_ci?~".f\l!l:~~J9t e~~ijiik ki~'- ' --' ,
A kultUra koordinaci6s Junkci6ja
Szervezetekben a koordinaci6 sziiksegessege abbol ad6dik, hogy
• az egyes egyenek erdekei es eelkituzesei kiilOnboz6ek
• a forrasok korhitozottan allnak rendelkezesre '
• felhasznalasukban interdependencia, kOlcson6s meghatarozottsag all fenn.
A koordinaci6t nehezfti, hogy a nagy szervezetekben szamos - ugyancsak nagymere­
t~ - alren~~er alakul ki. Az egyeztetesekre annal inkabb sziikseg van, minel nagyobb a
dlfferenctalodas a munkamegosztasban; minel nagyobb es komplexebb a' kolcsonos
meghatarozottsaga szervezeti egysegek kozott es minel nagyobb annak a veszelye, hogy
az alrendszerekre ruhazott dontesi kompeteneiak a k6zos eel megsertesehez, ellehetet­
leniilesehez vezetnek.
A koordimici6 erdekeben szervezeti szabdlyokat - strukturalis koordinaei6s elemeket ­
ho~nk !et!e. A formalis szabalyok azonban sok esetben nem elegend6ek a hatekony ko­
ordmalashoz: ezert van sziikseg ,,nem strukturalis" koordinaci6ra is. Ennek egy lehetse­
, ges eszk6zekent foghat6 fel a vallalati kultura, minthogy a vallalaton belii! "teherbfr6"
konszenzust es az alapvet6 szervezeti kerdesekben egyetertest kepes biztosftani. A koz6s
e~ekek alapjan kialakult konszenzus esokkenti a formalis koordinaci6 sziiksegesseget,
mlvel a szervezet tagjait a vallalati celokkal osszhangban alI6 cselekvesekre motivalja.
A kultUra integraci6s funkci6ja
Integr~,ci6n ~~es eleme~e~ e~ ~~ndszer egesz,ebe tortena beepiileset, annak egy sajatos
formaJat ertJuk. Nagymeretu, dlvlz16kra tagozod6 vallalatokmil sokszor kialakul egyes
oszt~lyok, reszorto~ olyan meretu egoizmusa, amely nem szolgalja - s6t, ellenkez6leg:
sertl es veszelyeztetl a vallalat egeszenek erdekeit. Csak egy er6s, az egesz vallalatot atfo­
16 Vallalati kultUra
g6 szervezeti kultura kepes ezeknek a t6rekveseknek ellemillni es 6sszetartani az alrend­
szereket. 1 Az eros vallalati kultura kepes a partikultiris erdek ele helyezni az 6sszvtillalaii.
erdeket, es ezaltal ellem1ll6bba tenni a szervezeteta kiviilr61 es beliilrol j6v6 zavar6 ele­
mekkel szemben.
A kultUra motivtiLO junkci6ja
A helyesen kialakitott vallalati kultura kepes kozvetlteni a vallalati eelokat a munkatarsak
fele. Eredmenyekent a szervezet tagjainak er6feszftesei fokozottabban egy iranyba mu­
tatnak. A "munkatars-orientalt" vallalati kultura sulyt helyez a teljesitmeny elismen!se­
re, a jutalmazasra, a felelossegvallalasra, a munkahelyi j6 kozerzet biztositasara. Mindez
motival6 hatasu a szervezet tagjai szamara.
A fenti els6dleges funkci6kb61 hatekonystignovel6 kOvetkezmenyek is szarmaznak.
Ilyenek a vallalat irant erzett lojalitas, a kisebb fluktuaci6, a tervek gyorsabb implemen­
talasa, valamint gyorsabb problemamegoldas a hierarehia mindenszintjen.
1.1.2. Interpreta16 megkozelites
Az interpretal6 megk6zelites alapja lenyegesen elter a funkcionalist61. A vallalatot "mi­
niatur tarsadalomkent" fogja fel, amelyben a vallalati kultura nem egy adott eel erdeke­
ben alakithat6 eszk6z, hanem a celtol fUggetlen adottstig.
A vallalat maga a kultura. Elemei aszimMlumok (a nyelv, a mftoszok, a ritualek, a
targyi megnyilvanulasok), valamint az emberi interakci6k. Ezek telnek meg tartalom­
mal: anelkiil ezek a szimb6lumok, interakci6k ertelmetlenek.
Az interpretal6 megk6zelftes ezert els6sorban a vallalatikultura megertesere, nem
pedig annak megvaltoztatasara 6sszpontosit. [BEYER 1995]
1 A tovabbiakban a vallalat es szervezet meghatarozasokat szinonimakent hasznaJjuk. MEszAROS
(2002) ramutat arra, hogy a vallalat eseteben is haszmilhatok a szervezeti kult(mira alkotott de­
finfci6k, bar a szervezet tagabb ertelmezest jelent. Igy Bakacsi kulturadefinici6ja is segfthet a
jelenseg megerteseben: "A szervezeti kultura nem mas, mint a szervezet tagjai altai elfogadott,
kozosen ertelmezett elOfeltevesek, ertekek, meggyoz6desek, hiedelmek rendszere. Ezeket a
szervezet tagjai ervenyesnek fogadjak el, kovetik, s az uj tagoknak is atadjak mint a problemak
megoldasanak kovetend6 mutat6it es mint kivanatos gondolkodasi es magatartasi modot.
[BAKACSI 1996:226]
1. Mi a vallalati kultUra? 17
1.1.3. Pszicho16giai megkozelites
A pszichol6giai megk6zelites a vallalati kulturat ugy tekinti, mint az adott esoportmil a
k6zos tanultis soran, az id6k folyaman kepz6dott jelenseget. Magaban foglalja a esoport
valamennyi pszieho16giai funkci6jat, beleertve a viseikedesi, erzelrni es gondolkodasi
elemeket. Mivel k6zos tanulason alapul, multbeli k6z6s tapasztalatoknak kell mogotte
meghUz6dni, ez pedig a k6z6s esoporttagsagnak valamifele stabilittisat implikalja. A sta­
bilitas, a k6zos mult, valamint vonz6dasunk a konzisztenciahoz, az esszenlseghez vezet
oda, hogy ezeket a kozosen val/ott es elfogadott elemeket egysegbe gyurjuk, amit tortenete­
sen vallalati kulturanak nevezhetiink el.
Ebben a megk6zelftesben a kozos tanulas a kulcselem. Felmeriil a kerdes, hogy mi en­
nek a k6z6s tanulasnak a tartalma. A tanulas ket nagyproblemakorhOz k6todik, neveze­
tesen a szervezet adaptiv es integrativ funkci6jahoz. Ennek alapjan adaptiv es integrativ
tanulasi folyamatokr61 beszelhetiink:
• a k6rnyezethez val6 adaptaci6 soran fellep6 tanulasi folyamat: ide tartozik a tul­
eleshez, a novekedeshez sZiikseges tudas es tapasztalat megszerzese;
• a belso integrticio tanulasi folyamatai, amelyek a napi muk6deshez sziikseges tu­
dast es tapasztalatot szolgaltatjak.
A tanulas eleinte a viselkedes szintjen megy vegbe, majd egy belso absztrakt szintet is
eler. A k6z6s nyelv eskommunikaci6s rendszer megteremtese teszi lehetove a tanulas
koneepcionalis, elvontabb es melyebb szintjenek elereset. Ez a melyebb tanulasi szint
visz kozelebb a vallalati kultura lenyegehez, a koz6s alapfeltevesek kialakulasahoz.
1.1.4. A kulturahoz kapcso16d6 fogalmak
SCHEIN [1992] IIimutat arra, hogy a vrulalati kulturaval kapesolatban hasznrut fogalmak
nagy resze rendszerint csak a kultura egy kritikus aspektusat vilagitja meg. Ezek a gyak­
ran hasznalt fogalmak, kateg6riak kiilonbOz6 esoportokba sorolhat6k.
• A kateg6riak egy csoportja az emberek egyiittmukOdese kapcsan megfigyelheto,
konnyen felismerheto viselkedesi szablilyokra vonatkozik. Ilyenek pI. a hasznalt
nyelv vagy zsargon, a kialakult szabalyok es tradfci6k, valamint a kiilonb6z6 szitua­
ci6kban alkalmazott rftusok.
18 Vallalati kultura 1. Mi a vallalali kullura? 19

• A kateg6rilik masik halmazM a csoportnorrntik alkotjak. Ide olyan nehezebben fel­

ismerheto normak es ertekek tartoznak, amelyek a munkaesoportokban alakul­
nak ki a munkatarsak kozott.
• A kovetkez6 kateg6rhlba a kinyilvanitott ertekek es elvek tartoznak, azok, amelye­
ket a szervezetben, esoportban megfogalmaznak es nyilvanosan is hangoztatnak.
A csoport kinyilvanitott torekvese, hogy megpr6balja ezeketmegval6sftani.Ezek
az ertekek, elvek kotodhetnek a termek minosegehez, az elerendo piaei pozici6­
hoz stb.
• Formalis filoz6fiak: olyan Mfog6 vallalati politikak, misszi6k, ideo16giai iranyelvek,
amelyek a esoportnak, a szervezetnek a tulajdonosokkal, alkalmazottakkal, fo­
gyaszt6kkal es mas erdekelt esoportokkal kapcsolatos cselekedeteit, akci6it vezer­
lik.
• latekszabalyok: a szervezetben vain boldogulas fratlan szabalyai - "az a mod, aho­ • Alapveto metafortik, integralt szimb6lumok: a csoport altai kIfejlesztett gondolatok,
gyan itt tessziik a dolgunkat". Ezek ismerete nelkUl egy uj munkatars elveszett em­ erzesek es imazsok, amelyek kifejezik a csoport tagjainak erzelmi es esztetikai
ber a szervezetben. hozzaallasiit (szemben a gondolkodiisi, fteletalkotiisi viilaszaival). Neha tudatosan
• Klima: az az erzes, amit a esoporton beliil a kornyezet fizikai kialakftasa kozvetft, is megfogalmazzak ezeket. A kulturanak ez a retege pI. az epiiletekben, az iroda
valamint az a m6d alakit, ahogy a szervezet tagjai egymassal, a fogyaszt6kkal vagy elrendezeseben vagy a csoport miis targyi megnyilvanulasaiban (artifacts) olt
mas kfvUlaI16kkal kapcsolatot tartanak, erintkeznek. testet.
• Beves6dott, beidegzett tudas: a csoport tagjainak az a speeiiilis kepessege, amely bi­
zonyos feladatok vegrehajtasa soran nyilvanul meg; az a kepesseg, amely generiici6k Ezek a fogalmak, kategoriak valamennyien a vallalati kultunival kapesolatosak, an­
soran, iitorokolt modon alakult ki, anelkUl, hogy ez frott formiiban is szabalyozva nak egy-egy aspektusat tiikrozik, de nem fejezik ki annak teljes lenyeget. A vaIlalati kul­
lenne. tura kit lenyeges vonasaval haladjameg a bemutatott elemeket: egyreszt bizonyos szintii
• Gondolkodasi szokdsok, mentalis modellek, nyelvi paradigmae: azok a kozos gon­ struktunllis stabilitast biztosft a szervezetben, masreszt egy melyebb reteggel integralja,
dolkodiisi keretek, amelyek az erzekelest, a gondolkodiist, a csoport tagjai altai szorosan egybekoti azokat.
haszniilt nyelvet vezerlik. Az uj beleponek ezeket mar szocializiici6ja elso szaka­
szaban el kell sajatitania. "A kultura magaban fogJalja a csoporton beliili strukturalis stabilitas valamilyen
• Kozosen ertelmezett jelensegek: a jelensegek ertelmezesenek az id6k folyaman ki­ szintjet. Amikor valamire·azt mondjuk, hogy a kultunival kapcsolatos, akkor ez alatt azt
alakul6 megertese es ertelmezese, amely a esoport tagjainak kapcsolatrendszeren is ertjiik, hogy az nemcsak kozosen elfogadott, hanem azt is, hogy melyen gyokerezQ es
stabiJ. Amasik stabilitast kolcsonzQ hatas: az elemeknek mintakent val6 kezelese, egy
bellil jon {(~tre.
szelesebb paradigmaba vaI6integra/4sa, ami egy melyebben fekv6 szint reven osszekoti
a kiilonbOz6 el~meket.A kultl1ra valamilyen m6don magaban foglalja a ritualekat, a kli­
mat, az ertekeketes a viselkedest, de ezeket egy koherens egessze fogja ossze. Ez az in­
tegraci6 az, ami a 'kultura' lenyeget ragadja meg. [SCHEIN 1992:10]

Nem minden szervezetben alakul ki az ilyen ertelemben vett kultura. c'ljonn.an. felaIlf­
tott szervezetekben vagy nagy fluktudci6 eseten nines meg a csoport tagjainakstruktura­
2 paradigma: egy pelda vagy minta, amely egy elmeletet vagy m6dszert jellemez.
20 Vallalati kultura
lis stabilitasa, hianyoznak a kbzbs tapasztalatok. Hasonl6 problemat okoz az eItero ta­
pasztalatu inhomogen alcsoportok jelenlete: ezek a k6z6s vallalati kultura kialakftasa '
ellen hatnak. Az ilyen kultuniju szervezetekre a korifliktusokjelenlete, a ketertelmuseg
jeUemzo.
1.1.5. Vallalati kultura definici6k
A tovabbiakban nehany olyan definfci6t adunk kbzre, amelyek segftenek sokoldalubban
megvilagitani a vaHalati kultura jellemzoit. Ezek ertelemszen1en elternek egymast61, mi­
vel- mint lattuk - magaval a kulturaval kapcsolatban is t6bbfele megkbzelftes letezik.
"A szervezeti vagy viillalati kultura a vallalaton beliil kovetett olyan kozos hiteknek,
viselkedeseknek, feltetelezeseknek, normiiknak es ertekeknek a megnyilvanulasa, ame­
Iyek csakis a k6zvetlen utasitasok hitinyaban manifesztd16dhattak. A1akitjak az emberek
cselekvesi m6djiit, kolcsonhatasokat hoznak letre, er6teljesen befolyiisoljak a dolgok
menetenek m6djat, mikentjet." [ARMSTRONG 1996]
A vallalati kultura a kOzosen vallott ertekek, hitek es szoktisok rendszere, amelyek kol­
csonhatasban a formalis strukturiival viselkedesi normakat generalnak. Ezek adjiik a
szervezet tagjai altai elfogadott es kozosen vallott alapfelteveseket, ertekeket, normii­
kat, valamint a koz6sen haszniilt, el6iillftott tiirgyi eszk6z6ket. [ThOMAS 1993]
A viillalati kultura magiiban foglalja azokat az ertekeket es standardokat, amelyek
iranyitjiik az emberek viselkedeset. A viillalati kulrura hatiirozza meg, hogy mi celb61le­
tezik a viillalat, hogyan allokiilja forriisait, befolyasolja a szervezeti strukturiit, mindazo­
kata rendszereket, amelyeket alkalmaznak. A vallalati kultura hatassal van arra is, hogy
kiket vegyenek fel a vallalathoz, hogy mindenki az adottsagainak leginkiibb megfelelo
munkakort liissa el. Befolyiisolja, hogy a szervezetben milyen teljesitmenyt ismernek el
es jutalmaznak, eldonti, hogy mit tekintenek problemanak, mi szamft lehetosegnek, es
hogyan kezelik azokat. [PE'TROCK 1990]
"A szervezeti kultura azoknak a k6z6sen elfogadott alapfelteveseknek a megnyilvii­
nuliisa, amelyeket az adott csoport tanuliis reven feJfedezett, felismert vagy kifejlesztett
abb61 a celb61, hogy kezelni legyen kepes a kiils6 adaptaci6b61 es a bels6 integriici6b61
sziirmaz6 problemait. Ezeknek a megnyilviinuliisoknak ke1l6en kiforrottaknak keIllen­
niiik ahhoz, hogy a szervezet tagjai ervenyesnek tekintsek azokat, es tanithat6k legye­
nek a szervezetbe belep6 uj tagok sziimiira, mint a vallalati problemak erzekelesenek,
megertesenek, a r61uk val6 gondolkodasnak, a veliik kapcsolatas erzeseknek a helyes
m6dja." [SCHEIN 1992:12]
1. Mi a vallalati kultura? 21
Ezen ut6bbi definici6hoz neMny megjegyzes kfvankozik.
• A szervezetbe belepo uj tagoknak meg kell ismerkedniiik a vallalatikulturaval. Ez
a szocializaci6nak nevezett folyamat azonban kezdetben csak a felszini viselkedesi
jelensegekre korlatoz6dhat, mivel a kultura melyebb retegei nem foglalhat6k sza­
balyokba. A melyben rejlo feltevesekhez a kritikus helyzetekmegfigyelesen, a cso­
port regebbi tagjainak kikerdezesen, az elismeresek es biintetesek dek6dolasan at
vezet az ut.
• A fenti kulturadefinfci6 elsosorban a doIgok erzekeleseveI, a r6Iuk vaI6 gondolko­
dassal, a veliik kialakult erzesekkel kapcsolatos alapfeltevesekr61 sz61, es nem a
nyilvanva16 viselkedesi mintm61. Ez ut6bbiak ugyanis vagy az alapfeltevesekbOl,
vagy az adott k6rnyezeti kontextusb61, vagy mindkettobol szarmaztathat6k. Ezert
a megfigyelt viselkedesi szabalyokb61 nem kbvetkeztethetiink vissza egyertelmuen
a vallalati kulturara (a viselkedest egyeni tapasztalat, bio16giai reflex vagy mashol
szerzett tapasztalat is alakfthatja).
A meghatarozas nem sz61 a vizsgalt egyseg mereter61, amelyben ez adefinici6 erve­
nyes. Nagy szervezetekben olyan csoportok is letrej6hetnek, amelyek egymast61 eltero
kulturaval jellemezhetok. Ekkor csak az empirikus vizsgalat igazfthat el benniinket:
mennyiben egyeznek az alapfeltevesek a szervezet aIcsoportjai eseteben? Azt minden­
esetre Iesz6gezhetjiik, hogy a fej16des termeszetes menete a szubkulturaval is bir6 ujabb
alegysegek megjelenese. Mindez konfliktusforrast is jelent. A k6z6s alapfeltevesek
azonban krfzis eseten, veszelyhelyzetben eloterbe keriilnek.
1.1.6. KuIturatipusok KONO megkozeliteseben
Az elozoekben vazolt kulturafelfogashoz kepest nemikepp eltero m6don k6zelit KONO
[1990], aki vallalati kultura alatt harom elem kompozici6jat erti: 3
• a vallalaton beliil elfogadott kOzos ertekek;
• a vallalati d6nteshozatalban hasznalatos gondolkodasmod, megk6zelftes, eljara­
sok es mintak;
• a vallalatmll altai anosan ervenyesiilo viselkedesi mintak.
Az e16bbi megk6zelftesekhez kepest itt a dontesi aspektus kap nagyobb hangsulyt.
Felfogasa szerint ugyanis a donteshozatal oldalarol k6zelitve a vallalati kulturahoz a je­
lenseg egyreszt jobban megfoghato esmerheto, masreszt k6zvetleniil hozzajarul a valla­
lati teljesitmeny alakulasahoz, valamint a szervezet tagjainak megelegedettsegehez.
A harom komponenst tovabbi reszekre bontva het elemet kiilbnboztel meg, amelyeket
3 Ezt
a fejezetet az egyseges targyalas celjiib61 atvettiik Barakonyi Karoly - szinten a "Strategia­
alkotiis" sorozatban megjelent - Strategiai menedzsment c. konyv6b61, mivel a ket k6nyv alva­
s6tabora nem feltetleniil fedi egymiist.
22 Vallalati kultura I. Mi a vallalati kultura? 23

egy nagyszabasu felmen!s adatainak feldolgozasa alapjan, klaszteranalfzissel hataroztak ". fj'~"~favallalati kulturaegeszet illeti, KONO at f6 tfpust hatara! el. A kulturatipusok ki­

meg. Ezek az elemek es a hozzajuk tartoz6 kerdeseka kovetkezok. felez:U(esjellelTlzik a strategiahoz val6 viszonyt (innovatfv vagy konzervatfv, analitikus

'vagy intuitiv), az alkalmazottak teljesitmenyet, megelegedettseget (vezet6-beosztott ko­

(1) Ertekek, amelyekel a szervezel tagjai elfogadnak, kovetnek

.l zotti tavolsag). Ezek a f6 tfpusok (melyekb61 a B es az E tulajdonkeppen altfpus) az alab­

• Hogyan viszonyulnak az innovaci6hoz? r' biaIe:

• Mi a szerepe a hagyomanyoknak?
;~; .;. (A.)i>ezsg6, elenk vallalati kultura: megfele16 innovativ Mtteret kepez a strategiaalko­
• Hogyan velekednek a folyamatokr61 es a szabalyokr61? ~:~,~

• Mi a vezeto szereperol vallott felfogas? i:f§~t)~··~~~~~:a:!~l~!~~~::~:~~~~~~~:~::o~t~~l~~~l:~:~~!~:~t~~:~~:~:~~

(2) Az infonnaci6gyujtessel es "feldolgozassal kapcsolatos felfogas bels6 kommunikaci6. A beosztottak nem erzik a nagy tavolsagot vezetoikt61. Konnyen
• Milyen orientaci6ban tartenik az informaci6gyiijtes (kiilso vagy belso, technikai sziiletnek uj strategiak, amiket eredmenyesen val6sftanak meg.
vagy human)? (B) Pezsg6 kultura a vezet6k kovetesevel: a vezet6 hatarozott iranyft6 szerepe ervenye­
• Milyen az informaci6aramlas alapveto iranya (feliilrollefele vagy alulr61 felfele)? ,;§~l.j:lyen tipusu vallalat peldaul a Kyocera, a Nippon Gakki (konibbi id6szakaban).
• Mi a vezet6k szerepe az informaci6gyujtesben, mennyire hozzaferhet6k az infor­ .~;bl1psztottak megbiznak az er6s vezetoben, az atletek, informaci6k is tole szarmaznak.
maci6k? .AvaIlalat sikere egy emberen mulik, akinek nem szabad hibaznia. Ha megis hibakat ka­
vet el, a kultura jellege a kesobb targyaland6 (E) tipus fele mozdul el.
(3) Az elgondolasok, elilok, otletek, utasitasok letrehozasanak es kozreadtisanak m6dja
• Milyen gyakorisaggal es rendszeresseggel tartenik?
• Mennyire kotelez6 ervenyuek?
• Van-e helye ellenvetesnek, bfralatnak, javaslatnak?
• Mi a vallalati terv szerepe?
(4) Az otletek, elgondolasok ertekelesenek fonnai, a kockdzatvallalas foka, m6dja
• Mekkora a felelem a kudarct61?
• Hogyan alakul a balsikerrel kapcsolatos felel6sseg?
• Milyen kavetkezmenyekkel jar a balsiker?
(5) A vezet6k es beosztottak kozotti kooperaci6 alakultisa
• Mekkora a szocialis tavolsag f6nak es beosztott k6z6tt?
• Milyen az egyeni es a teammunka aranya?
• Milyen eros a belso hierarchia?
• Milyen a hataskor es a felelosseg megosztasa?
• Milyen a szepara16das merteke? (C) Biirokratikus valla/ati kultura (lenyegeben megegyezik a - kes6bb targyaland6 -
• Mennyire kavetik a beosztottak a vezetoket? HANDy-We osztalyozasmil vizsgalt szerep aJapu kulturaval): folyamatcentrikus, szabalyo­
(6) A vallalathoz val6lojalitas merteke ocnnnVlHTVll kultura, japan peldakent a k6zhivatalokat, a nagy kiterme16 vagy felkesz ter­

• Milyen id6tavra sz61 az alkalmazas? e16allit6 cegeket hozhatjuk. Az alkalmazottak kockazatvallalasa csekely mert6ku.
• Hagyan dant az alkalmazott kedvez6 kiils6lehet6seg, ajanlat eseten? Stagna16 kultura: a tradici6k tisztelete a jellemz6, alTlely azonban mar nem kepes
• Mi a velemenye vallalatar61? ideaIis Mtteret biztosftani a strategiaalkotashoz. Kepvisel6i a monopolhelyzetu vaJlala­
tok, vasuti tarsasagok, haj6epit6 vallalatok. Regebbi viselkedesi mintakat kavetnek, be­
(7) A motivaci6 kialakulasa fele fordul6k, erzeketlenek a karnyezeti valtozasokra. Az ilyen tfpusu kulturaban nem­
• Milyen ertekkel bir a feladat az alkalmazott szamara? jgen sziiletnek uj otletek.
• Milyen merteku a felel6ssegerzet az egyes szinteken? (E) Stagnal6 kultura a vezet6k kovetesevel: a vezet6 hatarozott iranyit6 szerepe erve­
• Milyen mertekben k6vetik a szabalyokat? nyesiil. Autokratikus vezet6 jellemzi, akinek hibas donteseit is kotelezo vegrehajtani.
• Milyen a szervezeti es az egyeni moral? Ebben a kulturaban a beosztottak kezdemenyezokeszsege kihal.
24 Vtillalati kultura 1. Mi a vtillalati kultura? 25

A mellekelt 1.1. abra a het elem konkret tartalmat, megnyilatkozasi formajat adja Lathat6 targyak,
meg az at alapveto kulturatipus eseteben. A tablazatban foglalt megallapftasok a japan szervezetistrukturak
vallalatok kulturajara jellemzoek. es folyamatok
(nehezen dekOdolhat6k)

Strategiak, celok,
filoz6fiak
(1) (elfogadott visszaigazolt
ERTEKEK tetelek, tillittisok)
(2)

INFORMAcIO

(3) Keyes uj otiet Nagyon keyes uj Osztanos, adottkent elfogadott

KOZREADAs otlet
hitek, feJfogasok,

(4) Felelem a ku- Felelem a ku-

gondolatok es erzesek

KOCKAZAT darct61 darctol

(az ertekek es akci6k vegso fo"tisa)

(5) Bizalomhiany, Nagy taYolsag,

KOOPERAcIO elkUloniih!s elkiiloniiles

1.2. tibra. A kultura szintjei

(6)

LOJALITAs
• a megnyilvanul6 stflusjegyek (a1tazkades, a megsz6litas m6dja, az erzelmek kinyil­
(7) "
vanftasa),
MOTIVACIO

• a szervezetrol keringo legendak, tartenetek,

1.2. A kultura szintjei
A kultura killanb6zo szinteken elemezheto. Ezek a szintek a megfoghat6, kannyen erze­
kelheto, de nehezen magyanizhat6 megnyilatkozasokt61 a rejtett, tudatalatti, megkerdo­
jelezhetetlen alapfeltevesekig terjednek. A ket szint kozatt szamtalan elfogadott erte­
ket, normat, viselkedesi szaMlyt talalunk.
• az ertekek k6zreadott listaja,
• a megfigyelheto rftusok, szertartasok,
• azok a szervezeti folyamatok, amelyekben az ilyen viselkedes rutinmi valik.
Arnilyen konnyii ezeket a jelensegeket erzekelni, megfigyelni, olyan nehez ertelmez­
ni, hogy a jegyek mit is jelentenek a csoport tagjai szamara, milyen melyen gy6kerez6
aiapfelteves huz6dik meg m6g6ttiik. A kultura melyebb retegeinek ismeretei nelkiil
rendkiviil felrevezeto lehet kizar61ag a felszfni jelensegekb61 kovetkeztetni a gyokerek­
re. Az alapfelteveseket pI. a megismeres, a csoporttal va16 hosszabb egyiitteles soran
hozhatjuk felszfnre: idovel mind vihigosabba valik a feliileten eszlelt artifactek jelentese.

1.2.1.~Artifacts: a hithat6 jegyek

A felszfnen megjeleno, a lathat6, a hallhat6 vagy erezheto kulturamegnyilvanulasokat

nevezi a szakirodalom artifacteknek. Olyan elemeket tartalmaz, mint pI.
• a csoport epfteszeti kornyezete,
• a hasznalt nyelv,
• az alkalmazott technol6gia es az eloalHtott termekek, szolgaltatasok,
• a csoport altalletrehozott muveszeti alkotasok,
26 Vallalati kultura
Tall'ilunk peldat az artifact tudatos kialakitasara is. A fizikai kornyezet tervez6i pl. az
alapfeltevesekbOl indulnak ki es ezek ervenyre juttatasanak rendelik ala az epiteszetet, a
terek kialakitasat, a helyisegek berendezeset.
1.2.2. Azelfogadott ertekek szintje
A felszini jelensegek megertesehez, dek6dohisahoz kozelebbvisz a kinyilvanitott ertekek
rendszerenek elemzese. Ezek az ertekek a csoport tanulasi folyamataban jonnek letre.
Kezdetben, egy uj csoport letrej6ttenel vagy egy uj problema megoldasan:H valaki ­
rendszerint egy kes6bb alapit6kent vagy vezet6kent tisztelt szemely - javasol egy megol­
dast. Ez meg csak az 0 megerzeset tiikr6zi arr61, hogy mi a j6 akci6, mi vezethet ered­
menyre. A esoportnak ezzel kapcsolatban meg semmilyen kozos elmenye, tanult ismerete
nines, ezt a javaslatot meg vitatjak, tesztelik, akar meg is kerd6jelezik, s6t, konfrontaci6k
is elOfordulhatnak. Csak miutan k6zosen vegrehajtottak ezt az akci6t, megfigyeltek es
ertekeltek annak pozitiv kimenetelet es sikeret, akkor indul meg egy kognitiv transzfor­
maci6s fo/yamat. Ennek eredmenye lehet egy kozosen vallott hit, egy, a csoport altaI el­
fogadott ertek, kes6bb egy k6z6s alapfelteves G,ha ezt tesszuk, az sikerre vezet"). Hason16
problema kesabbi felbukkanasakor mar vita nelkiil, kevesebb fenntartassal k6vetik a ve­
zetat, a javaslattevat. Kesabb mar azt is elfelejtik, hogy korabban fenntartasaik voltak.
1. Mi a vallalati kultura? 27
'·•.···.i.. }~kogillitj[v transzformaci6s folyamat folytat6dik mind ad dig, amfg a dolog mukOdik.
i[rl~all;ta.s'oktalajan a csoport megtanulja, hogy ezek az ertekek, amelyeket az alapit6k, a ve­
rDR:rO,llal,malzraIKmeg, mukodnek abban az ertelemben, hogy csokkentik a bizonytalansti­
ti,c,SOI)'ort mukOdesenek bizonyos ternletein. Ahogy a munka folytat6dik, azok fokozato­
VIT""nrl1£ITlnn feltevesekke transzformtil6dnak, melyeket hitek, normtik es operativ
siaMlyok artikuldlt egyuttese ttimogat. Ezek a sztinnaztatott hitek es mortilis-eti­
ftiil'-JtilllOk tudatosak es explicite megfogalmazottak maradnak. Normativ es etikai funk­
el: megmondjtik a csoport tagjainak, hogyan kezeljenek bizonyos kulcsfontossagu
szituti¢i6kat, segitik az uj belepok kikepzesit. Az ideol6gitiba es a szervezeti Jiloz6Jiaba be­
epUlo ertekrend vezerfonalul es utmutat6ul szolgal: megmutatja, hogy mikent kezeljuk a ter­
meszetuknel fogva irtinyithatatlan es bonyolult esemenyeket." [SCHEIN 1992:20]
Ezen a tudatos szinten - eros ertekrend eseten - az artifactek teren a viselkedes j6­
reszt el6re jelezhet6. Ha azonban ezek az ertekek nem kozos tanulasi folyamat eredme­
nyekent beliilr61 alakulnak ki, hanem kiviilral keriilnek be a csoportba, akkor befogadott
t:l!~:/j.etr.rut beszelhetiink. Ez esetben inkabb csak az jelezheta elare, hogy az emberek mit
mondani az egyes szituaci6kban. Ez varhat6an nem esik egybe azzal, hogy mikent
cselekedni. A deklaralt ertekek va16jaban nem hatjak at donteseiket [ARGYRIS
reg fennen hirdeti, hogy milyen fontos szamara a minaseg, ugyanakkor csapni­
LCI.IIlCl\.CI· ezt nem igazoljak. Az egyetem vezetaje az integraei6 mellett tesz hitet
UJll"L.l\.U"aL,<11UaU, a val6sagban a tenyleges lepesek mellazese es szabotalasa folyik.
kiildetesnyilatkozat a munkatarsak megbeesiileserol es a kedvezo munkako­
beszel, ugyanakkor a sivar munkakoriilmenyek, a mellekhelyisegek all a­
tomeges fluktuaei6 ennek ellenkezajeral tanuskodik. A politikus szocialis erze­
...,..A........" gyazi meg v<ilaszt6it, ugyanakkor torvenyjavaslatai a leszakad6 retegek
'n~;lV2:etc:mel< tovabbi romlasat melyitik el.
az elfogadott ertekek j6reszt egybevagnak a esoport alapfeltetelezesei­
ezek beemelese a vallalati filoz6fiaba, a kiildetesnyilatkozatba erositheti a cso­
laent11tas~lt. ez pedig j6 alapot szolgaltat a belsa egyiittmukodeshez. Konnyen beke­
I UIlIICUIICl\. azonban az ertekek k6ze olyanok, amelyek valamilyen pragmatikus, racionalis
megfontohlsb61 erednek (1. tamogatasok megszerzese, palyazatok elnyerese celjc1b61
rnegfogalmazott .ertekek, celok), vagy egyszeruen esak joyore vonatkozo aspinici6k
(ilyenek szeretnenk lenni). Egy ilyen ertekrend gyakran onmagaban is ellentmondasos, a
megfigyelt viselkedessel pedig egyaItalan nines osszhangban. Nagyobb viselkedesi terii­
letekr61 nem esik sz6, tobbnyire a szervezeti kulturanak csak egy-egy szegmenset fedik Ie.
28 Vallalati kultura 1. Mi a vallalati kultura? 29

1.2.3. Az alapfeltevesek szintje

Ahogy a problema megoldasi m6dja az idak folyaman ujra es ujra bevalik, a csoport tag­
jai elfogadjak azt, alkalmazasat egyre inkabb termeszetesnek veszik, a megoldas lass an
alapfeltevesse valik. A homogen kulturaju csoporton beliil az alapfeltevesek kozott csak
kisebb elteresek talalhat6k, lass an kiszoritanak es elfogadhatatlanna tesznek mas meg­
kozeliteseket.

Mind azA, mind a B esetben a torzitds veszetye leselkedik rank. Val6ban vannak elko­
~elezett munkatarsak, akik akkor is magas szinvonalon teszik dolgukat, ha nem all mel­
lettiik ellen6r. Ugyanakkor tenylegesen leteznek lusta emberek, akik a lazabb munkafel­
"f'~~;LCllClI.':a nem halaljak meg nagyobb teljesftmennyel. U gyanakkor azt is megaIlapftottak,
amennyiben ilyen - a tudatalattiban rejt6z6 - alapfeitevesekre alapoztak egy ira­
. es vezetesi rendszert, egy ida utan maguk a beosztottak is alkalmazkodtak ahhoz:
afeltevesekkel osszhangba kernlt a viselkedesuk - igy pr6b:iltak a sajat vilagukat stabilhi es
el6re jelezhet6ve tenni. [McGREGOR 1960]

Mivel az alapfeltevesek hosszabb ida soran alakultak ki es a csoport tagjai mar adott­
nak veszik azokat, ezert mar nem is vitatjak, nem kerdajelezik meg, nem tesztelik. Hasz­
nalatuk osztonos. Uj jelensegek megismerese soran, a tanulasi folyamat folytatasakent
megjelena uj ismeretek viszont osszeiitkozesbe keriilhetnek ezekkel a regebbi tanulasi
folyamatb61 szarmaz6 alapfeltevesekkel. A regi gondolkodasi keretek megkerd6jeleze­
se es szettorese rendkiviil nehez es bonyolult feladat: destabilizalja gondolkodasunkat,
megrenditi bels6 vilagunkat, aggodalmat, bizonytalansagot es szorongast gerjeszt.
Az elsa reagalasunk egy ilyen helyzetben, hogy az erzekeit jelensegeket megkfserel­
jiik osszhangba hozni alapfelteveseinkkel: ugy pr6bdljukmagyarazni azokat, hogy a har­
m6nia megmaradjon (ami persze torzulast, hamisitast is jelent). A kultura mint az alap­
feltevesek osszessege fogia meghatarozni, hogy mire figyeljiink, minek tulajdonftsunk
jelentoseget, erzelmileg hogyan reagaljunk, es hogyan cselekedjiink a kiilonboz6 szitua­
ci6kban. Szimpatizalunk a hasonl6 gondolati vihigban e16kkel, jol erezzuk magunkat ve­
liik. Sebezhetaek vagyunk a mas feltetelezeseket kovet6k tarsasagaban - cselekveseiket
nem ertjiik, rosszabb esetben felreertelmezziik lepeseiket.
"Valamely csoport kultunij:H ezen a harom szinten lehet tanulmanyozni - az
'~':"n., •.
k szintjen, ~ntjen es az:ilapfeltevesek szintjen. Ha nem sikertil meg­
fejteniink a melyben munkalkod6 alapfeitevesek lenyeget, akkor az artifacteket sem
tudjuk helyesen ertelmezni es azt sem tudjuk, hogy mennyire adhatunk hitelt az artiku­
lalt ertekeknek. Mas szavakkal: a kultura tenyege az alapfeltevesekben rejtDzik, es ha egy­
szer megertjiik azokat, akkor a tObbi szint is erthet6ve valik, megfelel6en tudjuk kezelni
azokat." [SCHEIN 1992:26)
1.3. Az alapfeltevesek osztalyozasa
a kultura szintjei koziil az alapfeltevesek szintje a meghatarozo, indokolt
,e2:eK:etres:zlc:te:set)be:n is megvizsgalni. A vaIlalati kultura erejeonnan ered, hogy az
'eltl~e;~e" a csopon tagjai altai elfogadottak:ka valnak, es kOlcsonos meger6sitest nyer­
az alapfelteve~ek gyakran az elet alapvet6 fontossagu aspektusaira vonatkoz­

id6 es a ter termeszeterol, az emberi termeszetr61, az emberi tevekenysegr61, az

termeszeter61 es annak megismereser61 vallott felfogasunlcra. Ilyen alapkerde­

rtnviltlh::' az egyenes csoport viszonya, a munka relatfv fontossaga, a csalad szerepe,

UllJICCULC:S 6s onmegval6sftas kerdese, a ferfi es noszerepe stb. Nehany - kiilonbozQ

/YoLllj:ll<lU elernzesek soran napvihigrakeriilt - alapfeltevest mutatunk be a tovabbiakban.

'.-­
30 Vallalati kultura
1. Mi a vallalati kultura? 31

• "A szervezet er6ssigit a kulcsszerepben liv6k szaktudasa jelenti. "

nal. Szerbia, a koszov6i albanok, a koszov6i szerbek es a NATO konfliktusaban
• "Elegend6 id6 all rendelkezisunkre; a min6sig, a pontossag is az igazsagjontosabb,
minden esoport maskeppen ertelmezte a realitast, masban hittek, masra eskudtek.
mint a gyorsasag. "
Ez rendkivuli m6don megnehezitette az eredmenyes targyalasok lefolytatasat, es a
• "Az igazsag vitak soran is tesztelissel jedhet6 fel. " felek vegiil is gazdasagi, majd katonai eszkozokhoz nyultak. A jelensegekr61 gyak­
• "Egy nagy csaltid vagyunk is gondoskodunk egymasr61. " ran igen nehez megitelni, vajon a fizikai vagy a tarsadalmi szferahoz tartoznak-e,
• "Egy nagy csaltid vagyunk is gondoskodunk egymasr61; de a csaltid egyben hierarchiat mely problemlikat lehet tudomanyos megalapozottsaggal megoldani, melyeket le­
is jelent - a gyerekeknek engedelmeskedniok kell. " het konszenzus alapjan kezelni. A ketfele megkozelftes a dontesek modjaban is
• "Mindenki gondoskodjon magar61 es tegye legjobban a dolgat." tukrozodik. Ha a fizikai realitas erzete az erosebb, akkor a "Bizzuk a dontest a leg­
• "Minden j6 gondolat az egyent6l ered. " tapasztaltabb szemelyre" (szakerWre, szakbizottsagra, birosagra, nemzetkozi biro­
• "Az egyini es a szervezeti auton6mia a siker kulcsa mindaddig, amig mindez szorosan sagra) a szokasos valasztas. Ha a d6ntesi problema a tudomanyos eszkozokkel
kapcsol6dik az anyaszervezethez. " nem tesztelheto tarsadalmi szferaba esik, akkor a"Dontson a tobbsig" ely ervenye­
• "Kuldetesunk: egy jobb viltigot teremteni a tudomany segitsegivel, jobb termikekkel suI. A kulturalis alapfelteveseknek ezen a teruleten rendkivuli jelenWsegiik van.
(pl. DuPont, Philips). " • Az egyeni realittis az individuum (egyen) korabbi tapasztalatain alapul: ezek sza­
• "Minden j6 gondolat forrasa a tudomanyos kutatas. " mara az abszolut igazsagot jelentik. Ha ez masokeval nem egyezik, egyet nem ertes
Az alapfeltevesek csoportositasat, azok reszletesebb attekinteset SCHEIN meghatarozo alakul ki, amibol kikeveredni es konszenzusra jutni esak akkor lehet, ha ezt a ta­
jelentosegu munkassaga alapjan targyaljuk: melyek a valosagrol, az igauagrol, az idorol, pasztalati bazist a vitapartner is megismeri. A tradicionalis, linearis hatalmi struk­
a terrol, az emberi termeszetr61, a helyes emberi cse1ekedetrol, az emberi kapcsolatokr61 turakban a vezet6 tapasztalatait ervenyesnek tekintik, kinyilatkoztatasait elfogad­
vallott alapveW feltevesek, amelyek egy-egy csoport, nep, orszag kultUrajat meghatarozzak. jak, mig egy pragmatikus, individualista tarsadalomban a hallgatosag meggyozese
szukseges. A pragmatikus felfogasu egyen sajat tapasztalataival Yeti ossze a hallot­
takat, es esak akkor fogadja el, ha azokkal egyezik. A moralista felfogasu egyen a
1.3.1. Alapfeltevesek a val6sagr61, az igazsagr61 tradfcio, a filoz6fiai elvek, moralis rendszerek alapjan fogad el egy ervelest. Euro­
paban inkabb a moralista, Amerikaban inkabb a pragmatikus felfogas ervenyesul.
Az igazsaggal es a valosaggal kapcsolatban gyakran ilyen kerdesek merulnek fel: Az igazsag meghatarozasanak, elfogadasanak az alabbi eseteit kiilonbOztethetjuk
meg .
Mi a val6di is mi a hamis?
• Hagyomanyon alapul6 vagy vallasi eredeti/. dogma: "mindig igy volt", "Isten akara­
Mi szamit tenynek a fizikai val6sagban is mi a tarsadalmi J;'Zjeraban?
ta", "fgy vagyon megfrva a Bibliaban" stb.
Hogyan hatarozhat6 meg a vigs6 igazsag?
• Kinyilvanftott dogma: megbizunk egy pozicioban leva szemely (falu bolcse, tapasz­
Felfedi-e magat az igazsag vagy feltarand6?
talt szemely, formalis vezeto, papa, kiraly, karizmatikus partvezer) fteleteben,bol­
Mit tekintilnk relevans informaci6nak is azt hogyan hasznaljuk fel?
csessegeben.
• Racionalis jogi folyamat riven kinyilvanftott igazsag (bfr6i ftelet, fonoki dontes,
szakbizottsag allasfoglalasa, parlamenti dontes).
A va16sagnak kiil6nb6z6 szintjei leteznek, mint pI. a fizikai va16sag, a tarsadalmi va­
• Igazsagnak tekintjiik, ami atment a vitan, tulelte a konfliktust: atment harom bizott­
losag, az egyeni realitas.
sagon es megallta a helyet; ha senkinek nines tovabbi kifogasa, akkor ez a helyes
• A kuls6 flZikai val6sag empirikusan (objektiv, tudomanyos tesztekkel) meghata­
dontes stb.
rozhato. Annak eldontese pI., hogy ket termek k6ziil melyik a piaekepesebb es me­
• Igazsag az, ami a val6sagban mukodik: pr6baljuk ezt megval6sftani es majd meg­
lyik gyartasara keriiljon sor, probasorozatok tesztpiaci ertekesftesevel, megfele16
latjuk, hogy az val6bim j6 vagy sem.
kriteriumok alkalmazasaval empirikusan is tesztelhet6.
e Igazsag az, amit tudomanyos m6dszerrel alapoztunk meg. Harom vizsgaIatot vegez­
• A tarsadalmi val6sag a szervezet reszer61 empirikusan altalaban nem '_~~ __ H'_
tunk, es mindegyik ezt az eredmenyt hozta; elernzeseink azt mutatjak, hogy ez a
Ide sorolhatok a politikai folyamatok, a hatalommegosztas, az elet ertelme, az ideo­
helyes cselekves.
logia, a vallas, a hatalom megoszlasa, a csoport onmeghatarozasa vagy a kultura
maga. Ezeket a val6sagelemeket a konszenzus elteti: ha az emberek hisznek vala­
miben, es azt realisnak definiciljak, akkor az a esoport szamara realitaskent funkeio­
\J
 Vallalati kultura 1. Mi a vallalati kultura? 33
32

Az igazsag feltarasahoz, a realis szervezeti dontesek meghozatalahoz tartozik az a

k6zos felteves is, hogy mit tekintunk adatnak, infomuici6nak es tudasnak. A kerdes kiito­
nbs sulyt kap az informaci6s forradalom koraban.
• A gazdasagi, muszaki, tarsadalmi tenyek egyszeru leirasa adatnak minosiil.
• Informaci6r61 akkor beszelhetiink, ha egyreszt ezeket az adatokat elemzesnek ve­
tik ala, strukturaljakes dontesi celra alkalmassa teszik. Masreszt informaci6nak
minosiil a dontesbol szarmaz6 paranes, utasitas, amely a rendszer viselkedesenek
megvaltoztatasara iranyul.
• A tudas a dolgok, jelensegek megertese: olyan tudatos elmeleti es gyakorlati infor­
Elteresek figyelhet6k meg az ido felosztasat iIletaen is. Az amerikai menedzserekre
maei6k osszessege, amelyek mar valamilyen szinten igazolast nyertek.
inkabb az ajellemz6, hogy a rendelkezesre all6 idotsorosan daraboljakfel a vegrehajtan­
Egy szervezeten beliil is nagy kiilonbsegek lepnek fel csoportr61 csoportra abban a te­ >d6feladatok k6zott: egy idoben egy problemaval foglalkoznak szfvesebben. Ha tobb
kintetben, hogy mit tekintenek adatnak, informaei6nak es tudasnak - k6vetkezeskeppen problemaval kell foglalkozni, tobb reszre osztjak a rendelkezesre a116 idot. Az ida a javak
a d6ntesekhez is eltero lesz a hozzaa11asuk. . ki)ze soroltatik, amit ellehet tolteni, gazdasagosan kihasznalni vagy elfecserelni. Ha el­
,n111\t, or6kre elveszett. J6l ervenyesftheto ez a felfogas nagy szervezetekben, amelyek
s:z:oros koordinaei6t igenyelnek, ahol az ido kulcsszerepet jatszik a hatekony munkaveg­
1.3.2. AlapfeItevesek az idorol zesben.
Mas kulturakra inkabb a szimultan idofelhasznaLas a jellemzo (Eur6pa, Kozep-Kelet,
Hogyan definialjuk az idol? Afrika). Az azsiai kultura idOfelfogasa ciklikus: szezonra lij szezonj6n, az eletet egy ma­
Hogyan merhet6az ido? ,. sikelet koveti. Az eletritmust nem az idomera 6ra vezerli - a megoldand6 temak kezele­
Hanyfele idol hasznalunk? se es a kapesolattartas parhuzamosan folyik. Egy problemat addig lebegtetnek, addig
Mi az ido jelenlosege az adott kulturaban? marad napirenden mas temakkal egyiitt, amig meg nem oldjak. A kapcsolat fontosabb,
a rovid tavu hatekonysag, a gyors problemamegoldas.
A csoporton beliil konszenzus sziikseges abban a kerdesben, hogy egy adott idoszak­
A csoport mukOdeset az idoh6z val6viszonya alapvetoen befolyasolja. Mi szamft ke­ mely felfogast kovessek. Ha ez nines meg, a csoport szamos tagja frusztraei6kent eli
sesnek? Mit erziink elvesztegetett idonek? Mit tekintiink elegendo idonek? Mikor erez­ meg a szituaei6t. A szimultan idofelfogas ott nyer polgarjogot, ahol a kapesolatteremtes­
ziik ligy, hogy kifutottunk az idobol? Mikor kesziil el valami idore? Mi a megfele16 id6 nagy szerepe van, ahol hianyos informaei6 mellett sziikseges komplex problemakat
valamihez? Konfliktusforras, ha ezekhez a kerdesekhez a szervezeten beliili csoportok­ >.·mElgOl(l~lm, interaktiv m6don. Egy alakul6 szervezetnel, a kisebb rendszereknel, az egy
nal mas-mas tapasztalatok kapcsol6dnak. szemely altaI vezereIt szervezeteknel ez a megk6zelftes hatekonyabba teheti a muk6dest.
,,Az ido alapveto szimbolikus kategoria, amikor a tarsadalmi elet rendszeressegerol be­
szeiUnk.Egy modern tarsadalomban, eppugy, mint az agrartarsadalmakban, az ido hatarozza
meg a napi munka strukturajat, a naptart, a kamert, valamint kulturanknak azokat az elet­
ciklusait, amelyeket megtanulunk, es amelyekben eiUnk. Ez az id6rendiseg a termeszetnek
valamifele eleve elrendezettseget sugallja, a dolgok letezesenek egy modelljet." [DUBINKAS
1988:14]
34 Vallalati kultura 1. Mia vallalati kultura? 35

aszemelykozi tavolsagokat illeti, bizonyos konszenzus alakult ki azzal kapeso­

szituaci6t61 fiiggoen mi a "nagyon kozeli", mi a "nagyon tavoLi" ertek. A negy
alabbi.

Intirn sr/era
amelybe esak azokat engedjiik be, akikkel kozeli, bizaLmas kapcsolatban
erintes,a szoros erintkezes szamft nagyon kozelinek, az intim szfera eseteben
Eltero az emberek altai hasznalt id6horizont hossza funkci6, foglalkozas, beosztas em mar tavoli.
szerint is. Az ertekesitesi menedzser id6horizontja az eladasi akei6k lefutasaig terjed, a
gazdasagi tervet keszft6 menedzsere ennel hosszabb (tagabb termelesi-ertekesitesi eiklust· . IZeirtlilrve5 lavolsag
fog at), de meg hosszabb a kutatassal foglalkoz6 szakembere. H6napok, evek, eVltlze:C1eK tavolsagnak is nevezik a szemelyes tavolsagot, amit meg egy zsMolt fogada­
Iehetnek eI6ttiik, amikor feiadataikkal foglalkoznak. A magasabb beosztas hosszabb szfnhazi tarsalg6ban, stb. is igyekszunk betartani: az idealis egy 40-50 em kozeli
id6tavu kitekintest kivan meg, mint ahogy az alacsonyabb szintu vezetok tevekenysegenek a 80-140 em mar tavoli. Ez a tavolsag normal hangon folytatott beszelgetest tesz
ellen6rzese is a hosszabb id6horizonthozigazodik. Arnfg a munkast 6rankent, naponta, amit szemkontaktus kiser. Meglep6dunk, zavarba jovtink, ha egy mas kulturan
a muvezetot hetente, addig az iizemvezet6t havonta, negyedevente ellenorzik alaposab­ idegen atlepi ezeket a hatarokat: hlitralassal pr6baljuk meg helyreallftani az
ban. A felso vezet6t tevekenysegerol evente vagy meg nagyobb intervallumokban szamol­ elfogadott tavolsagot.
tatjak be. Hatekonysagromlast eredmenyez, ha az ad ott szinten nem az adekvat id6hori­
zonton kezelik a problemakat (ha a muvezet6 figyelmenek sulyporttjaban nem a napi ar.\',(L\'Q,pi tavolsag
feladatok allnak, vagy ha a vezerigazgat6t tulsagosan lekotik az operativ problemak). tavolsagot tartunk, ha tobb embe"eL beszeLgetunk egyidejuleg pI. egy fogadason,
sz¢rnillariu 1,5-2 meter kozelinek szamft, 2-4 meter tavolinak. Emeltebb hangot
'U<1.lUU"-, a tarsalgas kevesebb szemelyes kontaktust jelent. A szem a esoport tagjain

"'7il,.",~ ... , a hatteret fiirkeszi. Ez a tavolsag meg kedvezo egymas megismeresehez,

1.3.3. Alapfeltevesek a ter termeszeter61
ifttlri.lil.is targyalasok lefolytatasahoz.

Milyen a ter eloszLasa, ki birtokolja azt? ') Kozonsigtavo/sag

Milyen a szemeLyt koriilvev6 ter szimbolikus jelent6sege? csoporthoz intezett beszed eseten a hallgatosagmar osszeolvad, a szemelyes
Mi a fer szerepe az embed viszonyokban? eltunik. 4-6 meter kozeli tavolsagnak szamit, 8 meter felett mar tavoli. A be­
Hogyan befolyasoLja a ter az intimitast, a maganeLetet? felemelt hangot vagy mikrofont igenyel. A tekintet inar nem iranyul egyik

A ter szerepe es jelentasege mar az alJatvilagban megfigyelhet6: bizonyos alJatfajok

uralkod6 egyedei valamilyen m6don megjelolik territ6riumuk hahirat, ezt a teruletet
meg is vedik, mig mas esoporthoz tartoz6 egyedek ezt a hatart tobbnyire tiszteletben is
tartjak. A"ne zavard koreimet", aZ"en hazam az en varam" mondasok is a sajat ter tiszte­
letben tartasara hivnak fel. Az epiteszetben a ter kialakftasa jelentest hordoz: ez a jelen­
tes mas egy g6tikus templomnal, mas egy palotiinaI, megint mas egy nyaral6nal stb. Egy
irodaMznaI mind a szukebb kornyezet, mind a belsa tereloszt{lS korrelaci6s kapesolat­
ban all a szervezet pozfei6javal es statusaval. Az USA elsa bankja Philadelphiaban egy
gorog templom fenseges megjeleneset idezi, de a mai bankpalotak sem teveszthetok
ossze egy vasuti p,llyaudvarral vagy egy onkormanyzati hivatali epiilettel. Mar maga a
fizikai kornyezetben val6 elheJyezes onmagaban is statust, szocialis tavolsagot es vala­ vallalati szekhazban az irodak eLrendezese sok mindent elarul a vallalati kultura­
milyen esoporthoz val6 tartozast jelez, ami mogott kozos, elfogadott feltevesek hUz6d­ keresztul az alapfeltevesekroJ. Az, hogy pI. az irodak egy folyos6r6l nyfinak zar­
nak meg. ajt6kkal, vagy athitsz6 uvegajt6t hasznalnak, vagy teremelrendezest alkalmaznak,
36 Vallalati kultura
ahol mindenki liit mindenkit - mindez mas-mas alapfelteves megnyilvanulasa. Az elhe­
lyezes gyakran statusszimb6lum: a legjobb kilatasu, legjobb elrendezesu helyeket, a na­
gyobb irodakat a magasabb beosztasuak kapjak - de a fali dekonici6, a bUtorok minase­
ge is kifejezi a megkiilonbOztetest. Az adott szervezeti kulturara rendkiviili m6don
jellemzo, hogy mikent iIleszkedik a kornyezetbe, milyen a belsa terkialakitas, mityen a
munkahelyek elrendezese es berendezese. Mindez mindenki szamara azonnallathat6 es
a benyomas tartosan megmarad: a szervezetek ezen tenyez6k segftsegevel szimbolizal­
jak fontosnak tartott ertekeiket es felteveseiket. A fizikai kornyezetiranyitja, egyben ke­
retek k6ze is szorftja az alkalmazottak viselkedeset: segit kialakitani es megerosfteni a
kultura reszet kepezo viselkedesi normakat.
1.3.4. Alapfeltevesek az emberi termeszetrol
Mit jelent az, hogy "human"?
Milyen emberi tulajdonsagok minosUlnek beM, vegso erteknek?
Az emberi termeszet vajon j6, ordogi vagy semleges?
Tokeletesitheto-e az emberi termeszet?
A tortenelem soran az emberi termeszetrol minden kultura kialakitotta a maga el­
kepzeleset. Egy szervezetben az errol vallott k6z6s nezet a legalapvetobb es legmeghata­
rozobb feltevesek koze tartozik. Ez determinalja, hogy mikent tekintiink a munkasokra,
a vezetokre. Egy adott nemzeti kulturanbeliil a szervezetek szeles mozgasterben varial­
hatjak errol vallott nezeteiket.
E feltevesek hattereben valojaban az "en"-rol vallott felfogas all. E teren a nemzeti
kultunik jelentos elterest mutatnak. Az azsiai kultCtrtikban az egyen kevesbe valik el a
csoporttol, es ezert kisebb hangsulyt kap az egyen aktivizalasa, onmegval6sitasi igenye.
A nyugati kulturak hangsulyosabb szerepet szannak az egyennek es az "en"-nek, ami po­
tencialisan kiilonbozik a csoporttol, s mint ilyen, sajat torvenyei szerint fejlOdik. Egyes
kultUrcik az "en"-t kiilonbozo aspektusok (csalad, munka, szabadido) szerint kategori­
ziiljiik es szetvalasztjak, masok az egysegre helyezik a hangsulyt (pI. csahid es mUnka nem
vaIik el egymastol).
Anyugati kultCmik az emberi termeszetet kezdemenyezonek tekintik, az ember kepes ,<alapfeltevesekhez. A fenti kerdesekre keresve a valaszt az osszehasonlit6 kulturakutatas
a tanultakat hasznosftani. Felfogasuk szerint az emberek se nem j6k, se nem gonoszak; , ~~azAlabbi - szelso esetet kepezo - orientaci6kat kUlonb6zteti meg.
de megvaltoztathat6k, javfthatok, ha helyesen cselekszenek, pI. kemenyen dolgoznak
("a munka nemesit"). A vegso fele16sseg a tarsadalom epltok6veie, az egyeneke. Ezek­
ben a kulturakban az emberi felfogasr61 szo16 nezet is figyelemre melt6 fejlodesen ment
keresztuI.
• A kezdeti felfogas szerint az ember gazdasagi erdekeltsegu racionalis leny; a veze­
to szamara az egyetlen osztonzesi eszkoz a penz, az anyagi erdekeltseg a legfonto­
sabb.
1. Mi a vallalati kultura? 37
Az 30-as evek vegetal terjedt el az a felfogas, hogy a vezet6khoz, a csoportbeli tar­
sakhoz fUzodo j6 viszony ennel erasebb motivacio lehet.
• Az 50-es evekben MASLOW [1954J mar egy motiwicios rendszerrol, egy piramisrol
beszel: agazdasagi motivumok elsasorban a tult~lesert val6 kiizdelem szakaszaban
dominalnak. Az anyagi biztonsag elerese utan a szocialis szuksegletek kielegitese
keriil el6terbe, ezek utan pedig az onmegval6sitas igenye tetazi be a motivaci6s hie­
rarchiat. Az alkalmazottak olyan ontevekeny lenyek, akik onmegva16sftast jelen­
to, erdekes, kihfvast jelento munkara vagynak: szemelyisegiik teljes kibontasa a
celjuk.
60-as evekben MCGREGOR [1960] a beosztott-vezetoviszonyra vonatkozo felte­
vesek mogott egy ujabb reteget ismert fel. Avezetok megk6zeliteseit ket csoportba
osztotta. AzX elmeletnek nevezett te6ria szerint a menedzser beosztottait lustak­
nak tekinti, akikeredendaen konfliktusban vannak a szervezettel, eZert motivaIni
es iranyftani kell 6ket. Az Y elmeletszerint az emberek belsa motivaci6val bfrnak,
ennelfogva kihlvast jelento feladatokkal kellaket megbizni, iranyitas helyett terel- ,
ni kell oket; lehetseges tehat olyan szervezetet alkotni, amelyben az egyeni sziik­
segletek egybeesnek a szervezetevei.
• Az ujabb elmeletek szerint az egyenek felfogasa formalhal6: aktivan reagalhatnak a
kornyezeti hatasokra. Ha pI. az X elmelet szerint minel inkabb megbizhatatlan­
kent kezelik oket, annal val6szimlbb, hogy ugy is fognak viselkedni. Az uj belepok
vagy alkalmazkodnak a helyi felfogashoz, vagy kilepnek - vegiil is azonos felfogasu
egyenek maradnak meg a csoportban, a vaIlalatnal.
Alapfeltevesek a helyes emberi cselekedetekrol
>Mi a helyes emberi cselekedet az adott komyezetben?
Mi az aktivitas es passzivitas helyes aranya az egyeni eletben?
Milyen legyen a szervezet viszonya a komyezethez?
Milyen cselekedet fizetodik ki?
y "Az emberi cselekves termeszete szorosan kapcsolodik az emberi termeszetral vallott
a) A cselekvo orienttici6
"1:2 a felfogas abb6l a pragmatikus felfogasb61 indul ki, hogy a termeszet megvaltoztathato,
iranYithat6,
> az ember pedig tOkeletesithetO. Fogadjuk el afeladatot es amegoldas erdeke­
beniranyitsuk szamunkra kedvezo m6don a termeszetben lezajl6 folyamatokat (,,az em­
berlegyozi a termeszetet" jelszo nemcsak a nyugati vilagban, hanem a kommunista dikta­
'"tUfakban
> is kedvenc jelszo volt). Mindent meg tudunk val6sitani, amit csak akarunk, a
lehetetlen feladatok elvegzese legfeljebb egy kicsit hosszabb idot vesz igenybe. Ha prob­
38 Vallaloti kultura
lema, nehezseg medil fel, tenni kell ellene valamit (megoldani, segitseget kemi, U'~'''UJ..aL,
is bevonni) - nem szabad hagyni, hogy a helyzet elmergesedjen. A cselekvo H"'l'.AV,,"'.U
a feladatra koncentral, el6terben a hatekonysaggal- kevesbe fontos a kapcsolat, a sze:me:;"
lyiseg, a szovetseg epftese, a konszenzus.
b) A ietezes orientaci6ja
Ez az orientaci6 fatalista vonasokat tartalmaz. A termeszet ereje hatalmas, az p.ml hp.rnp.
szolgalnia kell, nem pedig a legyozesevel kfserletezni. Ha nem vagyunk kepesek a
szetet befolyasolni, akkor fogadjuk el ugy, ahogy van es pr6Mljuk elvezni azt, amit
Az itt es most a lenyeges, Mrmi jon, fogadjuk el, az egyen elvezze az eletet ("bdrhogy
ugy lesz"). A vallalat megkeresi azt a maga kis biztos helyet az ad ott komyezetben,
tulelessel kecsegtet. A villalat nem tor uj piacokra, nem akarja megvaltoztatni a fogyaszt6i
szokasokat: megelegszik a komyezeti valtozasokhoz vale alkalmazkodassal. A delke­
let-azsiai tarsadalmak es vallasok felismerhetoen ezt a feltevest valljak: alli kell vetni
gunkat a termeszet erejenek.
c) Letezes valamive valtis reven
A termeszettel kialakitando harmonia a cel- kepessegeink fejlesztese rev en. Elkiiloniiles,
meditaci6, az iranyithat6 dolgok kontrollja vezet el az onfejleszteshez, onmegval6sftas­
hoz(1. keleti vallasok tanftasai). A hangsulyt arra helyezzuk, hogy mik vagyunk, mit er­
tunk el eddig es nem arra, hogy mit val6sfthatnank meg. A szervezetben hangsulyos a
rarchia jelenlete. A szabalyok es a szerepek vilagosan megfogalmazottak, mind-mind
tokeletes fejl6des megval6sitasat szolgaljak. Az alapveto emberi erzesek, funkci6k es
impulzusok termeszetesek, ezeket el kell fogadnunk, nem pedig elnyomni 6ket. Ez a fel­
fogas inkabb a deli allamokra jellernz6: az olaszokr61, franciakr61 koztudott, milyen mer­
tekben engednek utat erzelmi megnyilvanulasaiknak, ellentetben a hl'ivosebb, visszafogot­
tabb eszakiakkal. Ez ut6bbiaknal a fels6 vezet6i koroket is az erzelmek visszafogasa
jeUemzi inkabb.
Meghataroz6 a munka, a csalad es a szemelyes szfira viszonyaval kapcsolatos felfogas
is: ezek koztil melyik a legfontosabb, vagy pedig milyenkombimlci6juk, integnlci6juk le­
hetseges es kfvanatos. Amennyiben a csoport tagjai nincsenek k6z6s velemenyen ennek
megfteleseben, akkor az kommunikaci6s zavarokhoz, frusztraci6hoz vezethet.
1. Mi a vallaloti kultura? 39
cA:lia.Dlrel1tevl~se~k az emberi viszonyokr61
es a szeretet megosztasanak leghelyesebb m6dja?
elf~tkiJoDel"dci6 vagy verseny?
a csoport- vagy a tarsadalmi hangsulyok erosebbek?
a viszony alkalmazottak es vezet6k kozott?
nnTnI,rJlTl is tekintely alapja?
""i'''n);'';~fugges, moralis konszenzus, jogi szabdlyozas vagy karizma?
WU1.ror"n oldjuk meg a konfliktusokat?
1Nt:l'rrf'n771J~,k donteseket?
viszonyuljanak az egyenek a csoport tagjaihoz, egymashoz, hogy a csoport mu­
iI:H1Li:1lt;Ku1ny. de amellett biztonsagos es kenyelmes is legyen? A k6zos egyetertes hi­
vil:anllfClhiat. etikai zurzavart eredmenyezhet. Az itt kialakul6 feltevesek abb61 is szar­
hogy milyen feltevessel eliink az emberi termeszetet illet6en. Ha az
emLb~f¢lcet eredend6en agresszfvnak feltetelezzuk, mas felteves sziiletik a csoporthoz
illetoen, mint ha az emberi termeszetet kooperativnak feltetelezzuk. Az
a csoporthoz val6 kapcsolat defenziv jellegu lesz, mig a masik esetben ko­
egyuttmUk6dest kereso.
szerepenek hangsulyozasa versenyszellemet alakit ki (USA), mig a csoport
t)fint:atlJlSalo.al(. fontossaganak elismerese es e16terbe helyezese a kooperativ kapcsolatok
leH.eg:~~rt~roSitl (Japan).4 A tradici6 es hierarchia elve menten szervezod6 kulturakban a
kapcsolatokra jellemzo viszonyok figyelhet6k meg (latin orszagok): a hatalom
. a tradici6.
",,'H{LlTTU tavolstig [HOFSTEDE 1980] a csoporton beliil a vezet6 es a beosztottak ko­
milyen mertekben kepesek az emberek a hierarchiaban iranyitani egy­
Vjs:ell<:edese:t, mil yen egyenl6tlensegek figyelhet6k meg vezet6k es beosztottak ko­
tavolsag pI. nagyobb lehet a segedmunkas es a betanitott munkas kozott, mint
es a magasabban kepzett szakemberek kozott. Egyes orszagokban altai an os-
is nagy a hatalrni tavolsag a vallalatnal dolgoz6k kozott (Fiilop-szigetek, Mexi­
alacsonyabb (Dania, Izrael, Ausztria).
es a csoport szerepevel kapcsolatos felfogasr61 sokat elarul az, hogy a
- a vallalat eleteben va16 reszvetel- melyik formiija jellernz6 az adott szerve­
biz6 vezet6 szemelyre sz616 feladatokat ad ki, az egyent beszamoltatja - a csoport·
hatterbeszorftja, mivel az szerinte csak k6zepszeni megoldast hozhat, viszont elkeni a
'feIel6sseget Mas vezet6 feltevese szerint a beosztottak koz6tti kommunikaci6 es a koopenici6
;'HlJLll.cHld meg a problema legjobb megoldasat a csoportmunka reven. A ket elter6 felfogas eJte­
TO munkastflus, szervezesi folyamatok, osztOnzesi es ellen6rzesi rendszer kialakitasahoz vezet.
40 Vallalati kultura
• Kenyszeren alapul6 reszvetel: ez esetben a tagok elidegenedese e16bb-ut6bb vegbe­
megy es elhagyjak a vaIlalatot. A beosztottak megpr6biilnak vedekezni a felso ve­
zetesi szint ellen (szakszervezetek, erdekvedelmi esoportok alakitasa).
• Haszonelvii rendszer: a raeioniilis felfogasu, kalkula16 egyenek alkotjiik, akik mind­
addig reszt vesznek a munkaban, amfg tevekenysegiiket meltanyosan megfizetik.
Az egyenek fej16dese a munkaesoportokra alapozva megy vegbe, ezert rendszerint
k6vetik az erdekeltsegi rendszer altaI k6zvetftett eelkitiizeseket.
• Normativ konszenzusos rendszer: a esoport, a vallalat tagjai moralisan elkotelezet­
tek a szervezet fele, azzal azonosulni kepesek.Fejl6desiik a munkafeladat menten
kovetkezik be, tamogatjak a szervezet eelkituzeseit.5
Az, hogy a reszvetel melyik formaja alakul ki egy szervezetnel, elsosorban att61 fiigg,
hogy milyen kozos felteves domintil a csoportban az egyen es a esoport viszonyat illetoen.
A hatalomgyakorhis m6dja, a megosztas merteke att61 fiigg, hogy mikeppen velekednek
a vezet6k a beosztottakr61. He1yesnek az az arany mondhat6, amelyet a esoport tagjai is
elfogadnak. Az autokrata es participatlv jegyek helyes aranyara nem lehet kiviilrol re­
eeptet adni. Az adott k6riilmenyek es az adott esoport tagjainak kozosen elfogadott ve­
lekedesei jelentik az alapot egy e1etkepes szervezet letrehozasahoz. Ez pedig az adott or­
szagra, agazatra, foglalkozasi agra, valamint a szervezet e16eletere jellemzo kultunilis
hatter, alapfeltevesek fiiggvenye.
1.3.7. Kulturalis paradigmak
Az alapfeltevesek tobbnyire nem onmagukban, hanem egymassal kolcsonhatasban be­
folyasoljak es alakftjak az egyes lcithat6 vallalati funkci6kat. Az alapfelteveseknek ezt az
bsszefon6d6 rendszeret szoktak kultunilis paradigmtinak is nevezni. Peldakent az adap­
tiv es az integrativ funkei6 esetet mutatjuk be.
5 Mindemellett leteznek tovabbi osztaJyozasok is, ameiyek az autokratikus jelleg, a pater­
nalizmus jeieniete, a demokratizmus foka, a kollegialitas, a hatalommegosztas jellege es merte­
ke szerint soroijak be a szervezet 6ieteben vai6 reszvetel kiil6nbozo formait.
1. Mi a vallalali kultura? 41
adaptiv funkci6t alakit6 feltevesek
C"llCllan'tIV i1 krJrnye:z.e:lhe:z. vala a({(a(mazkoddst valositja meg: a lehetosegek
funkci6
a->,.UQ.IQO,aUQl\.,a fenyegetesek elkeriilesenek eszkbze. Mint ilyen, a rendszernek az
termeszeter61 vallott felfogasat tiikr6zi. Az adaptiv funkci6t alakft6 felteves a
,,"(/IIllalau misszi6 megfogalmazasaban, a celok meghatarozasaban, az els6dleges szervezeti
Jellrlaa~to" kije16leseben olt testet. Ezek formallisaban a mar taglalt alapveto feltevesek
jal:szttnak kulcsszerepet.
bJ Az integrativ funkciot befolytiso16 feltevesek
,integratlv funkei6 a szervezeti teljesitmenyek meresere es a cselekvesek osszehangoltisti­
korrigalasara szolgal. Az adaptfv funkci6hoz hasonl6an szinten az ott felsorolt
alapfeltevesekhez kotodik. igy pI.
• a szervezetben kialakitott fogalmi rendszerben, a hasznalt nyelvi rendszerben az
id6rol, a terrol, az igazsagr61 vallott alapfeltevesek tiikrozodnek;
• az el61eptetesi, az osztonzesi rendszerek, a bizalmas viszonyok kialakit{tsaval kap­
esolatos szabalyok kialakftasa mogott az emberi termeszet, az emberi eselekves es
az emberi viszonyokr61 sz616 alapfeltevesek hUz6dnak meg.
kulturtir61 akkor beszelhetiink, ha az alapfeltevesek koherens es konzisztens
r!;:J[lw;zern: allnak 6ssze: a kulturalis paradigmak j61 felismerhetok. Egy eros kulturaju
reUd!;zeJrbe igen nebez egy uj elemet bevinni vagy a kulturat megvaltoztatni.
1.4. Osszefoglalas
tenyezonek a szervezet eleteben betoltott fontos szerepet mar a 20. szazad
felismertek, igazi karrierje azonban a 80-as evekben lvelt tel. Ertelmezese soran
~..u,"'v~ megk6zelites h1tOtt napvilagot.
ill . Afunkciontilis megkozelites a vallalatot celorientalt szervezetnek tekinti, amelyben
a vallalati kultura a kbz6s elfogadott ertekekkel, normakkal a k6z6s eelok megva­
16sftasat segfti. A kultura t6bbek kozott koordinaei6s, integraci6s, motival6 funk­
ci6kat va16sit meg.
.Az interprettil6 megkozelites szerint a kultura nem a eel megva16sftasanak eszk6ze,
hanem att6I fiiggetlen adottsag. A vallalat maga a kultura: elemei a szimb61umok,
az emberi interakci6k.
• Apszichol6giai megkiizelites a vallalati kulturat a kozos tanulas n!ven az idok soran
eS
kialaku16 jelensegkent fogja fei. A hangsulyt a viselkedcsi, crzelmi gondolkoda­
si elemekre helyezi. Ebben a megkozelitesben a koz6s tanuhis kulcselem, amely a
k6rnyezethez, val6 adaptaei6 es a bels6 integraei6 so ran alakul ki.
42 Vallalati kultCtra

A kultunival kapcsolatban hasznalt fogalmak rendszerint annak vaIamelyik

aspektusat vihigitjak meg. Ilyen kapcsol6d6 kateg6ridk - a kultura alkot6elemei -a visel­
2. A VALLALATI KULTURAT BEFOLyA.SOLO

kedesi szabalyok, a csoportnormak, a kinyiIvanitott ertekek es elvek, a megfogalmazott TENYEZOK

formalis filoz6fiak, a vallalati jatekszabiilyok, a vallalati legkor, a beidegzett tudas, a

mentalis modellek, a kozosen ertelmezett jelensegek, a vallaIat tagjai altaI hasznaIt aJap­
veto metafonik es integralt szimb6Iumok.
A definici6k segitenek megragadni a fogalom lenyeget. A meghatarozasok szerzojiik
alapalhisat is tiikrozik, ezert bizonyos elteresek minden esetben megfigyeIhet6k koz6ttiik.
lellemzojiik mindemellett, hogy valamilyen formaban utalnak a melyben meghuz6d6
k6z6s aIapfeitevesekre, a k6z6sen vallott ertekekre, az elfogadott hitekre es szokasokra,
a k6zosen haszmllt eszkozokre. A kultura megnyilvanulasainak kelloen kiforrottaknak a fejezetben az alabbi kerdesekre keresiink valaszt.
kellienniiik, hogy elfogadhat6ak es tanithat6ak is legyenek.
A kultura harom szinten elemezhet6. Mi hatarozza meg napjainkban a nemzetek versenykepessegh?

• A kbnnyen lathat6, hallhato es erzekelheto szint megnyilvanulasai az artifactek Milyen szerepet jatszanak az erfekek a gazdagsag felhalmozasaban?

(epiteszeti k6rnyezet, nyelv, termek, technol6gia, miiveszeti alkotasok, stilusje­ Melyek azok a makroszintu kals6 feltetelek, amelyek egy adott orszagban mukbd6

gyek, legendak, tOrtenetek, kozreadott ertekek stb.). vallalat szamara a kiindulasi feltetelrendszert jelentik? .

• Az elfogadott errekek szintje a felszini jelensegek megertesehez visz kozelebb. Ezen Melyek azok a tenyez6k, amelyek a makroszintu meghataroz6 elemekre szuper­
szint elemei a tanulasi folyamat soran jonnek letre, egy kognitfv transzformacios ponal6dva alakitjak a vallalat egyedi kulturajat?

folyamat eredmenyekent. A masodik szinten tahilhat6k az artikulalt hitek, nor­

mak, operativ viseIkedesi szabalyok, ertekrend, ideologiak, filozofiak.
• Az alapfeltevesek hosszabb ido soran alakulnak, hasznalatuk 6sztonos. Gondolko­
dasi keretet jelentenek, amelyet a szervezet tagjai elfogadnak, mar nem tesztelnek 2.1. A versenykepesseg valtozasarol
- mindaddig, amig az uj ismeretek ezekkel osszeiitk6zesbe nem keriilnek. A leg­
fontosabb alapfeltevesek: a val6sagr6I es az igazsagr61 vallott felfogas, az id6vel
kapcsoIatos alapfeiteves, a ter termeszeter6I alkotott nezet, az emberi termeszet­ Az emberi tenyez6 felerteke16dese
rol, a helyes emberi cselekvesr61, az emberi viszonyokr61 sz616 alapfelteves.
tarsadalom koraban az emberi u!nyez6 keriil a gazdasagot mozgato tenye­
,,,",,l.UJIIUIU"'''''J<>

A szervezet kultunij{mak megertesehez mindhtirom szint tanulmanyozasa szakseges. elere - ebb61 szarmaztathat6 a vallalati kultura jelentosege is. Napjainkra a korabbi­
A felszini jelensegek megertese csak az alapfeltevesek lenyegenek feltarasa alapjan le­ eHer6 ertekrend kezd kialakulni. A tudas, az emberi tenyezo, az intezmenyi kultura
hetseges - itt rejtozik a kultura lenyege. tartoz6 fogalmak felertekel6dnek, d6nto versenytenyezove valnak.
Az alapfeltevesek egymassal kolcsonhatasban befolyasoljak es alakitjak a lathat6
funkci6kat. Ezek 6sszefon6d6 rendszeret nevezziik kulturalis paradigmanak. fgy pI. az
adaptiv es integratlv vallalati funkci6 kialakitasanal mas-mas alapvet6 feltevesek jatsza­
nak kulcsszerepet. Eros vallalati kulturarol akkor beszelhetiink, ha az alapfeItevesek ko­
herens es konzisztens rendszerre allnak ossze es a kulturalis paradigmak jol felismerhe­
tok - egy ilyen rendszerbe ugyanakkor nebez uj elemeket bevinni, meg nehezebb a
kulturat megvaltoztatni.
44 Vallalati kulmra
2.1.2. Orszagok versenykepessegi rangsora
Az ahibbi tabliizat a vilag 37 orszaga versenykepessegenek elemzese alapjim mutatja be az tovabbiakbanlly~@alati....lw..ltJllitki~l"llkulasara JW.Q1enyez6ke.t tekintjiik at. Ezek ko­
orszagok rangsorat. Az ertek 10, ha az adott orszag a fenti mutat6 alapjan a kiilf61di be­
fektet6 szamara nagyon vonz6 (magas minoseg viszonylag alacsony Tllfordftas mellett),
mig 0, amennyiben az aniny rendkiviil alacsony (2.1. tablazat).
Vajon mi hUz6dik meg a fenti rangsor m6g6tt? Talalunk-e m6g6ttiik olyan tenyezo­
ket, amelyek egyertelmuen magyarazzak az egyes orszagok vonzerejet, versenykepesse­
get, majd ennekk6vetkezteben kiemelked6 gazdasagi teljesftmenyiiket? Agazdagsagfel­
halmozasanak gyokerei az ertekekben rejlenek, amelyeket a termekek, szolgaltatasok
testesitenek meg. Ezek azertekek kifejezik, hogy mikent mukodiink egyiitt egymassal a
szervezeten beliil, hogyan kezeljiik fogyaszt6inkat, szallit6inkat. Erlekeinket a kultura
Jonnalja: nem feledjiik sikeres peri6dusainkat, a sikereket biiszken megarizziik es sze­
retnenk azokat megismetelni, ujraelni. A jelenseg mogott teMt a vallalati kultura mi­
Iyensegere uta16 tenyezaket talalunk.
2. 1. tablazat. Minoseg/kOltseg mutat6k
SMITH alapyeto munkaja ("A nemzetek gazdagsaga") a Fuggetlensegi Nyilatkozat
[Forras: The World Competitiveness Report, Institute for Management Development,
latott napvihigot. Ezek a k6zgazdasagi gondolatok alapoztak meg ettol kezdve a
Lausanne, 1993]
';';;~=ilIUHJfUUIUlg a vezeto gazdasagi hatalmak gyors fej16deset, befolyasoltak gazdasagi
2. A vallalati kulturat befolyasol6 tenyezok: 45
. A vallalati kult6rara hat6 tenyezok csoportositasa
els6dleges es masodlagos tenyezokethatafolhatunk el:
.~ge.§ .. tinyezok: azok a makroszintu ~!s§...:~l1~elek, amelyek egy ad ott or­
szagban tevekenykeda vallalat szamara a kiindulasi feltetelrendszert jelentik - az
adot.t.n.e.IJlz~tkuLtJJIajaLaz_(mz:!g.ga~das~gi kl~~tur~ja.
• ~a~f!~lfz$psHnye~ok: az adott nemzet keretei koz6tt tevekenyked6 vaIlalat kultu­
rajara hat6 ~QYabbiJel1¥ez6k,amelyek a makroszintu determinansokra szuper­
pomil6dva az adott v,il!alategyedi, sajeitos, csak reajellemzakultUra,jat alakftjak.
2.2. Eisodieges tenyezok
kultunik nem fiiggetleniil alakulnak ki: melyen beagyaz6dnak abba a szele­
kulturalis k6zegbe, amelyben letrejonnek - az adott nemzet kulturajaba. Egy ma­
horvat, amerikai, svect, osztrak vagy francia k6rnyezetben alapitott vallalat kultura­
jUggetlen annak az orszagnak a kulturajat61, amelyben letrejott, meg ha z61dmezas
Ienne is sz6. ~_~~!I!.z<::ti kultura jellegzetesseg~i mellett az adott orszagra
penzugyi, tenne/esi, marketing-,sZf~tf!~!~zettsfb.A1fltura is jelen van a nlunkavalla­
lOffi'zffiffi'en.-aml""·"l\.-szfrii€n befolyasoljak az adottvarriiliitTkiiltura kialakulasat.
raOIgOz~)K hajlamosabbak inkabb k6vetni a nemzeti kulturab61 ad6d6 viselkedesi for­
mintsem eleget tegyenek a munkaad6k elvarasainak. Sikeres vallalati kultura ki­
<OLHL<:;;~I:: ezert csak akkor lehetseges, ha a folyamat makrokultt1ra jellegebol, karakterisz­
~"~jl<:lj:ab()l, az ebbOl ad6d6 lehetosegek es veszelyek elemzesebOl, figyelembeveteleb61
ki. Amikor a Suzuki Magyarorszagra telepitette gepkocsigyart6 iizemet, tiszta­
kellett lennie azzal, hogy a magyar munkaviillal6k az anyavallalatet61 gyokeresen el­
. kulturalis bealHtottsaggal, ertekrenddel jellemezhet6k.
A makroszintu tenyezok vizsgalatanal a gazdasagi ku/turat kEvu/rol meghataroz6 te­
;;:f;~I¥l;;l'U!\. elemzesere helyezzUk a hangsulyt. HAMPDEN-TuRNER kutatasaira alapozva ket
- az els6kent iparosodott (angolszasz) nemzetek, valamint a kes6bb felzar­
(a t6bbi nyugat-eur6pai nemzet, valamint a kelet-azsiaiak) - eltero kulturalis fej­
ctesem:k kerdeseire keressiik a valaszt. Miert masok a prioritasok? Miert kii1onbozik a
mechanizmusuk? Miert eltero a dolgoz6kr61 val6 gondoskodas? Ilyen es ehhez
kerdesek megvalaszolasa segft a jelenseg jobb megerteseben.
A skala egyik vegen az iparifon-adalom uttor6it talaljuk. Az USA elsa nagy sikerperi6­
,••,,;.'>........... ::3. korai ipari fej16des id6szakaszara teheto, a gazdasagi kulturaja kialakulasanak
. is erre a peri6dusra nyt1Inak vissza - vaIlalati kultunijat maig meghatarozo jel­
befolyasolva. A modern k6zgazdasagtan alapjait Angliahan fogalmaztak meg:
46 Vallalati kultura 47

kultunijuk alakulasat. Az a ket individualista nemzet - N agy-Britanniaes az USA­

az eire, ameiy elsokent szabadult meg az agrartarsadalom bekly6it61. Az all~UJlliL..i11iL..,""
nemzetek (az USA es Anglia) kultunijaba kitorolhetetleniil beves6dott e nagy
elmenye, kultunijukra rna is ranyomja belyeget. ,
Az oket kovet6 felzarkozok - Nyugat-Europa, Japan - gyors fejlOdesenek titka abban
Technol6giai trendeket ilIeto­
rejlett, hogy masfajta ertekeket voltak kepesekfelmutatni, mint az uttorok. A fel;~ark6,~as en j61 informalt
logikaja es a felzark6zok kulturaja rendszerint kiilonbozik a pionfroket6I. Az europai es
az azsiai gazdasagok kulturajaban a masodik vonalb61 az elsobe torteno nagy eloreugnis Esemenyek utan szabalyoz: Esemenyek el6tt lep, segiti a
biro szerepben novekedest: edzo szerep
sikere vesett ugyszinten mely - az elobbieketol eltero - nyomokat.
A tovabbiakban azt vizsgaljuk, hogy a ket csoport gazdasagi kulturajat alakft6 alapve­ Hangsuly a "tiszta" tudason, Hangsuly a sikeres technol6­
to tenyez6k milyen eltereseket mutatnak - ezek ugyanis egyben a gazdasagi kultura kiala­ am it majd alkalmaznak giakon, az ipari folyamatokon
kulasanak mozgat6rug6i. Ezek a vizsgalt tenyezok az alabbiak: Kompetitlv individualizmus Egyiittmukodo kozosseg
Fejlesztesi strategia Gyenge: felzark6z6 nemzetek Eros: berek a felzark6zassal
A kormanyzat szerepe reszer6l jelentkez6 nyomas egyiitt egyenletesen nonek
Intervenci6, tarsadalompolitika tip usa miatt
Oktataspolitika Laissez-faire, empirikus: senki Iranyitott verseny: tudjuk, mi
Alapvet6 orientaci6 nem tudja, mi hoz sikert hozza a sikert, a legjobb tani­
Munkaugy-politika t6t valasztjuk
Fejlesztesi jiloz6jia Lassu, egyeni migraci6 a varo­ Gyors, egesz falvak koltoznek
Atmenet az agrargazdasagb6/ sokba; az emberek maguk ala­ a varosba; a kapcsolatok for­
Az ipar jinanszirozasa kitjak kapcsolataikat maljak az embereket
Ha ezeket a tenyezoket melyebben ismerjiik, jobban megertjiik az egyes orszagok Piaci jogegyenloseg; rovid Bankok, ipari befektet6k; ala­
gazdasagi kulturajat, az egyes vallalatok viselkedeset is. A regebben es a kesobbiekben taw, magas kockazatu befek­ csony kamatu, alacsony koc­
tetesre magas megteriilesi rata kazatu, hosszu taw kolcsonok
iparosodott orszagok k6zotti kiil6nbsegeket a fenti kilenc tenyezo alapjan vizsgaIva a
2.2. tabl<izat foglalja ossze.
2.2. ttibtazat. A regi es a kesobb iparos[tott orsztigok /Wzotti kULOnbsegek
[Forras: Hampden-Turner 1994J
2.2.1. Fejlesztesi strategiak
Az iparositas uttoroi elott nem aUt kovetendo pelda: az innovacio soron kovetkezolepe­ korrnanyzatszerepe
seit a piac diktalta, a tahUmanyok, a kiilonboz6 termekek kozotti valogatast is a piac ve­
gezte el. A kesobb iparosod6k mar vaIogathattak a meglev6 fejlesztesi iranyok kozott: pI. rJalnWJal<!skezdeten, a lepesenkenti innovaci6 koniban a kormany szerepe elhanya­
a textilipar fejlesztese kimaradhatott a sorbol, 'az acelipar helyett az informacios techno­ volt. Kialakult az a velemeny, hogy a kormany nem erti a fejlett techno16giat,
logia teriileten szalltak sorompoba stb. Mindez sok tanulast, az oktatas jelentOs fejlesz­ felmerni a fejlemenyek jelentoseget - "the least government the best govern­
teset kfvanta meg - az ujonnan iparosft6k egyreszt a technol6giavalasztast tanulasi po­ - ezert tavol kell tartani az uzleti elett61.
tenci,Ujukhoz igazftott<ik, masreszt azt az innovaci6t fI!szesftettek el6nyben, amely az ,{,,/.,hr/alrn orszagokban mas iranyban fej16datt a gazdasagi-iizleti kultura, mivel az
ipari infrastruktunihoz strategiai tudas hozzaadasaval jart. kormanyhivatalnokok, tud6sok, katonak es a dolgozok kepvise!Cii koza­
prc)billt~tk meghatarozni, hogy milyen strategia segfti legjobban a felzark6zast.
InTlI>lIl'Vf,>IL mint a nemzet egeszenek kepviseloje, katalizator szerepet jatszik: infor­

UJl\."u""'~!JLaulo;al,la a t6bbi szerepl6t, figyeli es elemzi a fejlett orszagok trendjeit es

egeszenek erdekeit a reszerdekek elehelyezve vezenyli az atalakltast, a
nDin,,,'rrnaot A Fejleszto Allam legjobb peldai Azsia feltorekv6 gazdasagai, ahol a
1trrlanlVZ:H ,l1tal iranyftott gazdasagfejIesztest minden mas ele helyezik. A vitale kozep­
48 Vallalati kultura
pontjaban az ujraelosztas szokasos dilemmai (ki mennyit kap) helyett arra osszpontosf­
tanak, hogy mikent lehet a fejl6dest a politika fole emelni, ezaltal mindenki szamara n~­
gyobb j6letet teremteni.
2.2.3. Az intervenci6 tlpusa
Az iparositas korai szakasza utan a pionir allamok kormanyai is felismertek, hogy a gyors
ipari fejl6des nyoman kialakult tarsadalmi fesziiltsegeket OIvosolni kell. Szabalyoztak az
ipart, kenyszerftettek a munkaad6kat az alkalmazottakkal val6 meltanyosabb banas­
m6dra, lepeseket tettek a javak igazsagosabb ujraelosztasara. Az allam a bir6 szerepet
jatszotta, aki felugyeli a jatekteret, minden jatekosnak egyenl6 eselyt igyekszik teremte­
ni. Mindemellett az all am nepszenisege es tekintelye is hasonl6, mint a futballbir6e a ne­
z6k elott ....
A Jelzarkozo orszagok kormanyaira inkabb az a jellernzo, hogy megkiserlik elore
jelezni az iparositas altai gerjesztett varhat6 problemakat. Ehhez a polgarok kooper,a­
ci6ja sZiikseges, amire szamithatnak is, mivel a gazdasagi fejlodes egyertelmuen kivana­
tos mindenki szamara. A biro helyet! inkdbb az edz6 szerepet vallaljak fel, aki segHi a
nemzeti bajnokcsapatot a felkesziilesben, a nemzetkozi porondon val6 helytallasban. Az
edz6 a partvonalon kiviil marad, nem avatkozik be kozvetleniil a jiitekba, de az 6 felada­
ta a strategia, a taktika kidolgozasa, az operativ felkeszites, a feltetelek megteremtese.
A kormany nyomast gyakorol a jovedelmek, fizetesek meltanyosabb elosztasara is.
2.2.4.0ktataspolitika
A koran iparosodott angolszasz nemzetek a "tiszta" tudomanyt reszesftettek elonyben:
kutassuk az alaposszefiiggeseket, muveljuk a tudom{myt onmagaert, azutan majd vala­
mikor az ipar kepes lesz a tudast alkalmazni is.
2. A vallalati kulturat befolyasol6 tenyezok 49
felfogas jelentosen lassitotta a gazdasagi fej16dest. A felzark6z6k (Nemetorszag,
Skandinavia) felfogasa ettol gyokeresen kiilonbozik: a mernoki hivatas
len'lUK:lnl.' and running things") magas presztizsertekli kihivas - Delkelet-Azsiahoz ha­
ahol a hallgat6k 65-70%-a mernoki szakokra jelentkezik ... Korunk tudasver­
azt kivanja, hogy a tudas az egyetemek helyett a vallalatnal halmoz6djon
l1Vittl1<l.1l1Ll alapveto kepessegek resze legyen.
orientaci6
. kulturak kialakulasanal az adott nemzet altaI kovetett orientaci6 is meghata­
~7p.rpt'Ptjatszik.
Akoraniparosito nemzetek orientaci6janak kozeppontjaban a verseny es a verseny­
kepesseg allt: ki tudja jobban kiszolgalni a fogyaszt6t. A donteseket a piac, a
fogyaszt6 hozza meg. A verseny automatikusan letrehozza a koopenici6t is: a ver­
senykepesseg mint ertek adja a repiil6rajtot, a kooperaci6 allftja be a vegsebesse­
"get, ellena1l6va tesz a versenyben.
AJelzark6z6k orientaci6ja forditott. Allitasuk szerint, ha kozossegi kooperaci6val
sikeriil harm6niat, szoros kapcsolatot teremteni, akkor a vallalat versenykepes
" lesz es az egyen erdekei is ervenyesulnek. A kooperaci6 automatikusan letrehozza a
Versenykepesseget. Az informatikai tarsadalom vilagaban kiilonosen nagy sziikseg
van olyan szoros kapcsolatokra, amelyek a tudas elterjedeset segftik. Ez az orien­
taci6 ezt a celt jobban szolgalhatja.
JLl)ll:.a!.a'V'A kimutattclk, hogy szoros korrelaci6 all fenn a tbbbeves, tart6s gazdasagi
VC1\.'I;UI:'lSJ utem es az adott ormlg individualista/kozossegi termeszete kozott. A TROM­
altaI definialt skala ket vegpontjat a tisztan individualista es a kozossegi jelleg
Az individualista tartomany szelen talaljuk az USA-t, Svedorszagot, Kanadat,
Ausztraliat, az Egyesiilt Kinilysagot, Daniat -1988-1992 kbzotti evi atlagos
il~K'I~n~:!:l utemiik a 0,5-2,0% savba esik. A masik vegen a sort a k6zossegi tarsadalmak
Kina, Del-Korea, Szingapur, Thaifold, Malajzia, Tajvan, Pakisztan, Indo~ezia,
apan - 5,5-11,0% novekedesi rMava!. A kepet zavarja, hogy az ujonnan ipilTosf­
auouallaugyorsabban fejlodnek, mint a regiek ("utoleresi effektus"). Arnyaltabb es hi­
kepet kapunk, ha csak az Eur6pan beliili nemzeteket nezziik, akik k6zel egy
Nos, ~ korrelaci6 ez esetben is fennall:J!~io.kabbckGWssegije1kgii
rlil11L:li:1L:IllSL:i:1g, lrorszag, Olaszorszag, Spanyolorszag, Ausztria, Belgium es
,' gyor~!!Qllan fejI6dnek,-~j!liaz individu~li~t~i?Qna.kminOsit~!t EgyesultKi­
SveoOrSZ~g, Dania, Finnorszag es~NorVtgia. Ugyanez az 6sszefiigges'ntllCe­
beliil is fennall. ,,A kep tiszta: az individualista nemzetek/ej16dtek e16szor, mivel
szalltak szembe koruk videkies politikai hagyomanyaival., A kozossegi nemzetek a
~edl~keJtCenat 6ket egyesit6 kulturalis hagyomanyok miatt lathat6an ellentmonddsba ke­
agazdasagi Jejl6desse~ ezert viszolyogtak soraik atrendezesetOl." [uo. 72. 0.]
50 Vallalati kultura
2.2.6. Munkaiigy-politika
Az elso tokes gazdasagok az elesed6 versenyre rendszerint bercsokkentessel,
sokkal valaszoltak. Ennek k6vetkezt6ben a munkaad6k-munkavallal6k k6zotti mo'",,,,,,,
konintsem nevezhet6 szfvderft6nek. A konfrontaci6 inkabb jellemziezt a kapcsolatrend­
szert, mint a harm6nia.
Az azsiai kesobb iparosod6 orszagok sokkal tobbet tettek a vezet6k es a dolgoz6k
szonyanak harmonizalasaert. A felzark6z6 gazdasagokban ugyanis menedzserek es
kasok kozbs erdeke a kbzbs gyarapodas, a min6seg prioritasanak biztosftasa. Kozos
team tagjaik6nt egylitt tanulnak, a szervezetet nem lelektelen gepezetkent 6lik
A szervezet a csalad metaforaval jellemezhet6, amelyben fiatalabb es id6sebb
ket tahilunk Gapan elnevezessel sempai-gohai), a vezet6k a sziil6k szerepet toltik be, .
el61eptetes alapjat pedig az eltoltott szolgalati evek kepezik.
2.2.7. Fejlesztesi filoz6fia
A koran iparosodott orszagokban a laissez faire felfogas azon a feltevesen alapul,
javat senki nem j6so1hatja meg, ezert a versenyeldonteset a piacra kell hagyni. A
gyobb ban a "gyoztes kivalasztasa" - akormanynak igazsagos.bir6kent kell
Az azsiaiak maskent gondolkodnak: vallalataik riem egy 16verseny resztvevoi,
aket csoport - az agrar es az ipari - kozotti ktilonbseg a kockazatvallalas, az
mindenki mindenkivel versenyez, hanem ezzel ellentetesen, a verseny resztVevoi
felfogasa kozott is. A kockazatvallalasnak, a finanszfrozashoz
ralnak egymassal, segftik egymast. Teszik mindezt azert, mert felfogasuk szerint a
un,:;ucKszinten multba nyu16 gybkerei vannak. Az elso iparosit6 allamok vallaI­
elkepzelest kes6bb az egesz iparag alkalmazni fogja es egy lepesselel6bbre jut. ...
vegre a sotetbe, amikor bizonytalan koriilmenyek kozott koc­
A delkelet-azsiaiak nem a gyoztest vtilasztjak ki, hanem a tanft6kat - azokat a
16giakat, amelyekbOl az egesz gazdasag a legtObbet profit aI, ta,nul. Celba veuek
microchipeket, hogy kesziilekeik intelligensebbek, versenykcpesebbek legyenek, egy
termeket, amely aztan termekek ezreit kepes korszerusfteni. Hason16an, a llU·JlllCllAUl
vezeriesu szerszamgepek a rugalmas gyartasi rendszerek kifejlesztesenek !C!J,,;a~J""'I~'"
2. Avdllalati kultUrat beJolyasoloienyezok 51
meg (arobotok 4S%-a Japanban mukodik). Ezek~Jermekekolyan meta­
amelyek reven tobb tlld6st $pltenek b~ ZHAO t~rn1.Qkc>kb~, u5yuHakkor HIUO
ista:nulasra kenyszerftenek.
agrargazdasagrol valo atmenet
allamokbanaz emberek (tobbnyire farmerek) falur61 varosba val6 vandor­
. kezdemenyezesu folyamat volt, a korabbi kapcsolatok szetzilalasaval.
esaiadost61 kbltoztek be es valtak ipari munkassa. A t6kesaz egyes em­
szerz6dest. A kapcsolatrendszer kialakitasa kesobbremaradt: a szabalyo­
amigraeio utanraesett, egyeni alapon, egyeni kezdemenyezesre. Az egye­
Cll.1C1JIVC;GC:S szerepe melyen beagyaz6dott a kulturaba: azUSA·ban a kisebb
'''CJl\.CIIllJld sines kbzpontilag szervezett ment6szo1gahit, tuzolt6sag - a lak6kbzos­
letrehozzak-e azt vagy sem .. ; Roviden: azemberek alakftottak ki, formal­
esez a folyamat napjainkban is tovabb e1.
orszagokfeltetelrendszereben mindez mas m6don zajlott Ie. Japan, Tajvan,
eseteben a mez6gazdasagra a rizstermeles voltajell~mz6, aholatermesztes
tucat ember egyuttmukodesetkfvanja. Ha ugy dontenek, hogy felhagynak a
:SZl:es:sel es a varosban vallalnak munkat, akkor azaz egeszcsoport kozos donte­
. az egyeni attelepiiles lehetetlenne tenne azotthonmarad6k eletet.
csoportosan tortenik,gyakran egesz falvak egyiitt telepiilnekat es valtanak
az ipari munkara. Acsoporton belali viszonyokatigyekeznek megoriz­
lCllt:lSC)!;t;:;. A munkaad6k, akik gyakran egesz falvakat irtvitalnak, fele16sse­
.• _......., a kozQsseg eletenek folytatasaert, ezert lak6hazakatbiztosftanak
il.lJIL:C1CS megaIIapitasanal a csalad ietszamat is figyelembe veszik. A kapcsola­
embereket: a:sz~rz6desek nem meghataroz6ak,hanem a kapcsolatok iI­
nehez felismerni ezekben a gybkerekben a kes6hbi csaladias legkoru
lit"""!',,,,,,, _Kockazatuk jutalmaul magas megteru.Iest vartak el,meghozza lehet6­
hogy miel6bb mashol is megforgathassak pehZiiket. A hosszu tav
tavu befektetes sorozatat jelentette; a penz elveszteset nagyon nehezen
52 Vallalati kultura 2. A vallalati kultUrat befolyasol6 tenyezok 53

A keleti felzarkozo allamok finanszfrozasi strategiaja ettol kiilOnbozo. Tudjak, hogy
fejlesztesben pI. az acelipar, az elektronika fejlesztesenel j:irhat6 lit, eletkepes HIUJ\.Ul'''''V
peida all elottiik: sz6 sines tehat sotetbe torten6 ugrasr6l. De azt is tudjak, hogy az eIen­
jar6khoz felzark6zni csak akkor tudnak, ha javitjak a jelenlegi technologiat es olcsobban
termelnek, mint a vezet6 nemzetek. A bankokt61 ezert hosszu tavra kolcsonoznek, egesz
iparagak megteremtese celj ab6I- a bankok reszvenyeket vasarolnak a vallalkozasokban,
a t6kekoltseget fgy kblcsbnosen esokkenteni igyekeznek. A hosszu tavu piaci reszesedes
fontosabb, mint a rovid tave{ profit - a profitratat alaesonyan tartjak az egesz iparagban, a
A vaUalat alapitasa, eletkora
alapftasa tobb szempontb61 is hosszu tavra kihat a kultura alakulasara. Megha­
taroz6 jelentosegii mar maga az alapitas motivacioja is. Miert is kfvanunk eeget alapftani:
• At6ket szeretnenk kamatoztatni?
• A kOriilmenyek valamely eIlatasi hezag lefedesere osztonoznek?
• Egy meglev6 vail ala tot kisebb vagy mas profilu vallalatokka szeretnenk atalakftani?
Ktilonos sulya van az alapito szeme!yisegenek, ertekrendjenek es kepessegeinek. Az ala­

piaci reszesedesert kuzdve pedig gyilkosan alacsony arakat alkalmaznak, remelve, hogy
pit6 szemelyisege a csaladi kisvallalatoknaI kiilonosen meghataroz6: 6 jelbli ki vallalko­

a nyugati versenytarsak onkent kivonulnak az ipanigb61. A bank es az iparag kozott in­ a fejJodes iranyat, 0 alakftja ki a vezetesi stilust, a kapcsolatot a gazdasagi

telligensebb, melyebb, tart6sabb, stabilabb kapcsolat jon letre,mint a nyugati cegek es in­ tJ:l~'ez(~tte:l, az 0 filoz6fiaja es ertekftelete lesz evekre a vallalat viselkedeseben a mer­

gatag reszvenyeseik kozott, akik mar egy rovid taw megingas utan is gyakran Mtat fordf­ A nagyobb vallalatok indul6 kultunijanak megformalasa tobbnyire egy ember­

tanak a vallalatnak. a vezet6 stab kezeben van. Osszjatekuk donti el, milyenne novi ki magat a fris­

A korai iparosft6k es a felzark6z6k kulturalis ktilonbsegeit kilenc tenyezore vezettiik vallalkozas.

vissza. Ezek meghataroz6 ktils6 tenyezok az adott orszag vallalati kulturajanak kialaku­
Iasaban. Egy olyan orszag, mint Magyarorszag, amelynek talan most adatik meg a felzar­
k6zas lehetosege, vajon milyen utat kovessen? ,
• Az aHam biro Iegyen vagy edz6?
• Egyeni vagy csoportos versenges kivanatos?
• Szabad vagy iranyftott legyen a kereskedelem?
• A szerz6desek rendszere vagy a kapcsolatrendszer jatsszon meghataroz6 szerepet?
• Rovid tavu vagy hosszu tawcelok jellemezzek inkabb dbnteseinket?
Hogy egy orszag versenykepes iizleti kulturat tudjon kialakitani, mindezen kerdesekre
egyiittesen, az elemeket bsszehangolva lehet csakmegtalalni a valaszt. Egy orszag gazda­
sagi kulturajat nem lehet levetni, mint egy ruMt es egy masikra cserelni. A fenti tenyez6k
kiegyensulyozott keverekere van sziikseg, melynek kialakitasakor a nemzet dominans
- tbrtenetileg kialakuit - ertekei, orientaci6j a nem hagyhat6k figyelmen kiviil. Hogy mi­
Iyen legyen hazank mint felzark6zo orszag jeIlegzetes, nyero iizleti kulturaj a, az meglev6
ertekeinktol nagymertekben fiigg. Az uj kuitura megformalasahoz azonban a meglev6
nemzeti es iizleti kuiturank alaposabb, kritikusabb elemzesere es azonosltasara lenne
sziikseg, ami rna meg meghatarozasra var. Ezutan kovetkezhetne a kultura lassu atalaki­
tasanak nem konnyli feladata.

2.3. Masodlagos tenyezok

A nemzetgazdasagb61 fakad6 - kiilsonek tekintheto - meghataroz6 elemeken ttil egy sor

olyan tenyez6 is befolyasolja a vallalati kultUrat, amely kbzvetlenUl a vallalat adottsagai­
val es jellemzoivel fiigg bssze. Ilyenek a vaUalat eletkora, a vallalat merete es profilja, a
vallalati autonomia es fiiggoseg, a vallalat struktunl.ja.
54 Vallalali kultw-a 2. A vallalati kulturat· befolyasoLO tenyeztJk 55

Amint azt kes6bb, a vaIlalati ku1turamegvalt<.)~tatasakapcsan reszlet¢Sebbenis

gyaljuk, a vallalati kultura a vallalat fejl6desevelvaltozik, kiilonbOz6atalakulasi
kon megy at. Az ertekek megszihlrdulasahoz, a vallalattudat es a hagyomanyok
lasahoz id6re van sziikseg: kellenek azok a kiviilrol es beliilrol erkez6 VI""L.(l.lO"(l
amelyek erosftik vagy m6dosftasra kesztetik akialakul6ban levorendet. Ezert a
eletkora, az alapitas 6ta eltelt id6 hossza jelentOsen befolyasolja a vallalatkultUnijat
A legtobb evszazad( ok)ra visszatekintovallalat biiszke multjara.·. "A mult kotelez"
hangzik el gyakran a motto, ami sok esetben a minosegre, a vev6korrel kialakitott
csolatra, a megbizhat6sagra vagy hasonl6 eitekekre utalas.
Irll'ITnlPrpTPes profilja a vallalati kultura szempontjabol kiemelked6 szerepet jM­
igazolnunksem sziikseges,hogyegy tizfas kisvallalkozaslll:ll es egy k6tezer
"V,V,.·07" nagyvallalatnal a vezet6k legelszantabb igyekezetevel sem lehet azonos
·AUUru...uuu, mar csak azert sem, mert
IlagyvaIlalat alkalmazottainak csak kisresze ismeri szemelyesen egymast,
nagyvallalat csak leriyegesen bonyolultabb strukturaval miikodtetheto, mint a
.. vagy kisvallalat,
mereteesa belsa kommuniklici6 is szorosan osszefiiggnek: minel na­
a valla1at,annal gondosabb tervezessel esszervezesselerhet6 el, hogy a
me)gn)leJ.o informaci6 amegfelel6 szemelyekhezid6ben eljusson.
meghatarozza, hogy milyen min6segrl munkaer6b61 tev6djon ossze a vallalat

: milyen a foglalkoztatottak kepzettsege, szaktudasanak iranyultsaga

munkafegyelme, murikaambici6i stb. Mervad6, hogy mely szektorba tar­

adott vallalat,es azon beliil mely agazat teriileten tevekenykedik. Ha ipari ter­

vansz6, jelentos kiilonbsegek eszlelhet6ka profilt61 fiiggoen, mind a

llKiierO-8LlIUmi:l.ny, mind azinnovaci6, mind a min6segszemlelet teriileten. A vallalko­

mellett meghataroz6 tenyeza lehet maga a termek is.

vaIlalat auton6m, akkormaga dont fejleszteseinek iranyat61, terjeszkedeserol,

~~I<eal~sero es minden egyeb strategiai tenyezorol is. Amennyiben egy anyavallalatt61
szabadsaga sokkalkisebb, ami vallalati kultunijaraisranyomja belyeget.
egy kiilfoldi vallalatmegalapitja betmunkdban terme/oiizern.et, nemcsak a
mOlOglat, az anyagot adja, hanem szamosolyan k6riilmenyt (peld~ul munkaszerve­
elvarasok stb.) is meghataroz, amelyek a vallalati kulturanak is elemet
kozvetleniilbefolyasoljak azt. Hasonl6 a helyzet ~J!gnchise.,"!':.,!dszerben
,(\c1!tptptt vaIlalatokkal is. Ez ut6bbiak kil1onosen nagy,&illY! fe1<:tE!tnekarra, hogykur

a val1~latikllltUra!~~~lt ~!:1ll_ei1!1~~~het6~€tegy6I~y~i1~~~>
~~~~~I~~.S!. AJ()go,az egyeniuh~,llcZlj,z1ethelyisegekdlszMSa.e.s,g!I1eszerte a
J6 pelda erre'Il"Mcl5onald's,aKenttlcky Chicken, a Pizza Hut esete.
56 V,Ulalati leultura
2.3.4. A vallalat strukturaja
A vallalkozas struktunija nagymertekben fiigg a merettol is:
es
• a mikro- kisvallalatok strukturajaban nem taIalunk nagy eltereseket,
• a kozep- es nagyvallalatok azonban jelentosen kUlonbozhetnek avezetesi szintek, az
egysegek szervezodesenek elve, az egysegek egymiishoz val6 viszonya tekinteteben.
A struktura intezmenyesiti a munkatarsak egymashoz val6 (fOle- es alarendeltsegi,
informaci6megosztasi, felelossegviselesi stb.) viszonyat. A vallalati kultura egyik sikjat
eppen az emberek kozotti szocialis viszonyok kepeiik. A struktura altai rogzitett emberi
viszonyok adj ak meg az alapot ahhoz, hogy hatalmi tavolsagok (amelyekrol kesobb resz­
Ietesen lesz sz6)intezmenyesiiljenek. A funkci6, a pOzlci6 a struktura egy-egypontjahoz
hozzarendelt jogok es kotelessegek osszessege.
2.3.5. A vallalatot alkoto egyenekjellemzoi
A vallalat szocialis kepz6dmeny, egyenekalkotjak. A struktura intezmenyesfti az embe­
rek kozotti viszonyt, de ezt a keretet individualis jellemz6kkel bir6 egyenek toltik ki.
a) A vezetok is a beosztottakjellemzoi, kipzettsige
Az egyenek kepzettsege, szaktudasa, mentalis (gondolkodasm6dbeli, ertelmi, eszbeli) es
lelkialkatbeli jellemz6i kovetkezteben alakul ki a vallalat es egysegei sajatos munkahelyi
klfmaja. A vallalat magatartasa az egyenek jellemz6inek ered6jebOi alakul ki.
Abbol, hogy az egyenek lelkialkatat a vallalati kulturat befolyaso16 elemnek tekint­
jiik, kovetkezik az is, hogy a nokes ferfiak ariinya is hatassal van egyszervezet kulturajara.
b) Vezetisi stilus
A vezetest jellemzo ismervek meghatarozoi is, ugyanakkor fiiggvenyei is a vallalati kul­
tun'mak.
• Egy adott szervezet kultunija egyreszt a vallalat tagjainak interakci6ja reven epiil
ki es szilardul meg: vagyis a vezetesi folyamatok alakftjak.
• Miisreszt a szervezeti kultura meg is hatarozza a vezet6k magatartasat, viselke­
deset.
2. A vallalati kulturat befolyasol6 tenyez6k 57
««'«n.U1U~\Jl egy uj vezeto kerUl egy vallalati posztra, mar egy letez6 vallalati kultura kere­
~ .. i<~·n'7ii,tt kezdi el munkajat. Viszonvla.Q hamar osszeutkOzesbe hrUlhe~ he.oJ:7toH~1I~vlll
I .. ttp~".,,·,p
is, ha meroben mas vezetesi elvek alapjan kezd el iranyitani, mint az az
vallalati kulturaban elfogadott.
A vezetes es a szervezeti kultura k6z6tt teMt szoros k6ks6nos hatas all fenn, amely ke­
pes mind az az egyik, mind a masik oldal fejl6desehez, stabilizal6dasahoz hozzajarulni.
Nyilt vtillalati kultura
szerz6k egyenesen a vezetesi stflusb61 vezetik Ie a vallalati kulturat:alapve­
meghataroz6nak tekintve azt. igy ketfele vallalati kulturat kiilonboztetnek meg:
kooperaHv), illetvezart (autokrata) kulturat. Aket- kiilonbOzo vezetesi stflu­
UU1IJUJlU ­ kultUra koziil a nyilt, kooperatfv kulturat kialtjak ki kovetendonek, ame­
etazalabbi jegyekkel jellemeznek:
a vezeto irant erzett bizalom,
nyflt kommunikaci6,
•. megfontolt, figyelmes es tamogat6 vezetes,
csoportos problemamegoldas,
• a dolgoz6k nagyfoku ona1l6saga,
• az informaci6 megosztasa,
magasra helyezett merceju teljesftmenycelok.
At amerikai vallalkoziisok nagy resze kulturaIisan engedekeny, elnezo (pennissive),
behaviorista elveket vall. AbbOl a filoz6fiab61 indulnak ki, hogyha egy szervezet tag­
"",<.a'Jau,vu valaszthatnak lehetosegeik kozott, akkor a legmegalapozottabb don test
meghozni.
a beosztottakat fokozottabban bevonjaka dontesifolyamatba, akkor a termele­
""'TIVS.'" alakulasabanes a munkamoralban erezhet6en pozitfv hatasokmutatkozhatnak
tennelekenyseg azert novekszik, mert
a kozos dontes er6sebben osztonoz el6revivo javaslatok kimunkalasara es kozos
erOfeszftesekre az egyiitt kialaldtott celok megval6sitasa erdekeben;
• ha a megoldando problemakat ugy vezetik elo a vlill;;tlatvezetok, hogy az a beosz­
tottakat erzelmileg megerinti, es reszeseve valnak a felelossegnek, akkor azok
meglepoen innovativ javaslatokkal kepesek a veliik megosztott problemara rea­
galni es hihetetlen erofeszfteseket tesznekmegoldasukert.
participativ /adtUra alkalmas arra, hogy javftsa a munkamoraltes jaVftsa az alkalma­
munkahelyi kozerzetet. A munkamoralra nezve szamos poziHv hatas osszegeiheto:
• no a keszseg a menedzsment elkepzeleseinek elfogadasara,
• javulaz egyuttm(ik.odes a menedzsment es a dolgoz6k koz(>tt,
a fluktuaci6 csokken,
csokkennek a hianyzasok,
csokken az elegedetlenkedes es a panaszkodas,
58 Vallalali kultUra
• konnyebben elfogadtathatok es keresztiilvihetok a valtoztatasok,
• javul a munka es a szervezet iranti odaadas.
i;ki)rnye,~etl}en is elfogadtassak magukat [GOFFEE es SeASE 1985].
Mas sz6val: k6zvetlen pozitiv 6sszefiigges all fenna participativ kultura, valamint a
munkamoral, a fluktuaci6 es a hianyzasok k6z6tt. Viszontnem mutathato ki ilyen ossze­
jUgges a munkahelyi j6 k6zerzet es a termelekenyseg, valamint hatekonysag kozott. Vagyis,
ha a dolgoz6k j61 erzik magukat munkahelyiikon, meg nem feltetIeniil tesznek erOfeszi­
teseket a nagyobb hatekonysag es a jobb eredmenyek erdekeben. Ha viszont a hate­
konysag nem forditott aranyban all a participaci6val, akkor az alkalrnazasaval jar6 e16­
ny6k igen jelentosek lehetnek. [MONDY-NoE 1996]
A participatfv donteshozatalnak azonban vannak bizonyos el6feltetelei es csak adott
korlatok k6z6tt mozoghatunk.
• Mindenekelott figyelembe kell venni, hogy a foIyamat id6igenyes.
• MindemeIIett nelkiiIozhetetIen, hogy a resztvevok a donteshozatalt illetoen meg­
felel6 kepessegekkel rendelkezzenek es kello elkotelezettseget tanusitsanak. ,
• Ezen feliil figyeIembe kell venni az adottstrukturaboles rendszerbOl kovetkez6 kor­
latokat.
Sokszor nines is mod participatfv dontesre; Ha egy varatIan vagy kritikus heIyzet
azonnaIi dontest igenyel, nines ido csoportosan eIemezgetni a lehetosegeket: a mene­
dzsernek keII prompt m6dondontenie es intezkedeseket hoznia.
A participatfv szelIem a vezetettekt61 onfegyeImet, onlm6 cseIekvesi keszseget is ige­
nyel, a vezet6t61 pedig beosztottjai iranti bizaImatfelteteIez. Dontesekben reszt vallaini
csak eIegendo informaci6 birtokaban lehet es szabad: az informaci6 megosztasa tehat
elemi eIOfeItetel. . kulturalis ertekek felmutatasa. A gazdasagi kuIturajukat alakft6 alapveto tenyezok
Az, hogy a szervezet tagjai mennyire tanithat6k meg participativ magatartasra, nagy­
mertekben fiigg kepessegeiktoI, erdeklodesiiktOI es kultunilisgyokereiktol, vagyisa szo­
cializaI6dasfoIyamataban szerzett bevesodeseiktol. A szervezetek es a teehnol6gia
kompIexebbe vaJasa, tovabba a menedzsment szakszerusegenekerosOdesereven altaLa­
ban n6 a kooperacioes az informaci6 megosztasa iranti igeny mind a beosztottak, mind a
vezetok reszer61.Ezt igazoljak ujabb keletu magyarorszagi vallaIati kuItura feImeresek is.
.',,:1,,").;, kulturajat, deaz egyes vallaIatok viseIkedeset is.
d) zart leultUra
Anyilt, kooperativ kultura ellen tete azart, autokrata kultura. Eza fajta kultura is magas­
ra heIyezi a mercet a celok kijelbleseben, de e celokat a vezetokdeklaniljak,es autokra­
ta, megfeIemHto eszk6z6kk:eI sarkalljak a beosztottakat eleresiikre. Az utasftasIanc ko­
teIezo, formalis betartasa hidegebb atmoszferat eredmenyez, a menedzsment szuk
mozgasterbe szoruI, es szigorubb az egyeni szamonkeres is; Ahangsuly inklibb az egyeni
es nem a csoportmunkdra heIyezodik. A dolgoz6kazt teszik,amire utasftjak oketo
e) A nemele artinya
A valJalati kulturat meghataroz6 tenyezok kozott utaltunk a nemek aranyanak kerdese­
reo A vezetes es a kultura szemszogebolsem hanyagolhat6 el ez az aspektus. Angol kuta­
2. A vaUalati kulturat befolytisol6 tenyezok 59
tasok arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy nok rendkfviil sikeresenkepesek vaUalatokat
vezetni, ha megvan az az adottsaguk, hogy a vaUalaton kfviili, zomeben ferfiak alkotta
2.4. ()sszefoglalas
Korunkban a gazdasag mozgat6eroi kozott az emberi tenyezo keriilt az eIso helyre.
nemzetkozi kereskedelem erdekei a haborlik, ateriiletihOditasok helyebe a gazdag­
letrehozasaban val6 rivaIiz;i]ast allftottak. Ebben a versenyben elonyt a szakerteIem,
~tudas biztosithat. Az erofornisok a vilagban oda aramIanak, ahol a minoseglkoltseg
arany a 1egkedvezobb: ahoI a termekek a Iegkedvezobb koltseggel tolthetok feI tudassal.
orszagok versenykepessegi listajat eIemezve azttaIaljuk, hogy a gazdagsag felhalmo­
mogott ertekek rejIenek, azok formaI6ja pedig a kuItura~ Nem veIetlen, hogy a ta­
UI-''''l,",,, orszagokat taIaIjuk a lista eIen, mig Eur6pab6I Nemetorszag, Dania, Ausztria,
Svectorszag, Finn.orszag szerepel az elvonaIban. " .. .. ..
. A gazdasagi kuItunit kivulrol meghatarozo tenyezok eIemz~sekor ket cso~ort kul?nu~
. az eIsokent iparosodott nemzetek es a felzark6z6k csoportJa (USA, Anglia). Az Ipan
uttoroi gazdasagi ku!turajanak kiaIalruIasa a korai ipari fejIodes id6szakara­
az agrartarsadaIom kotottsegeitOI va16 megszabaduIas idejere - !eheto, ami gyors fejl~­
dest, nagy kiugrast eredmenyezett. A masik nagy cSQPortot a feIzark6z6k (Nyugat-Euro­
Japan) alkotjak: sikeriik mogott tetten erhet6 a masfajta feIzark6zasi logika, a mas­
sokszor jelentoseItereseket mutatnak. Mas-mas felfogastkovetnek a fejlesztesipolitika­
katilIetoen, mas a kormany szerepe, az intervenci6 formaja. EIter6 a tarsadaIompoIitika
Kiilonbozik oktataspolitikajuk, munkaiigyi politikajuk. Maskeppen tOrtent az ag­
(ra.rgclzdasclLgbl61 val6atmenet, mas alapokon all az ipar finanszirozasa. Ezek a tenyezok
....•.... . befolyasoljak, alakftjak a valIaIati kuIturat. Ha ismerjiik az egyes orszagok gaz­
dasagi kultunijat alakft6 tenyez6ket, jobban megerthetjiik nemcsak az adott orszag gaz­
A vallalati kultura kialakuhisanal az orszag gazdasagat aIakit6 makrotenyezokcsaka
befolyasoI6 faktorok egyik csoportjat kepezik. Azegyedi vallaI~tikuItura ~aIakulasa
. .aboI IegaIabb iIyen fontosak (ha nem fontosabbak) a masodlagos tenyez6k: az
csoport hatasara szuperpona16dva hatarozzakmegazadottvallalat kuIturajat.
Fontos tenyezo a vallaIat alapitasanak ideje, a vallalat eletkora. HasonI6keppen deter­
minisztikus hatasu a szervezet merete:kisvallaIkozasr61, kozepes nagysagu vaIIaIatr61
vagy nagy szervezetr61van-e sz6. A profiI, a termek vagy aszolgaItatas j~lleg~ is, meg~a­
.... m6don befolyasolja a vallalati kulturat. Az ona1l6sag,az autonomta merteke SZtn­
... . tenyez6, de ide sorolhatjuka bels6struktt1ratis.VegOl meg kell emlfte­
nunk a vezetesi stilus kerdesetis: a vezetok altaI alkalmazott stilus ziirt (autokrata) vagy
nyitott (participativ) kultura kiaIakulasa iranyaba visziel a vallalatot. Befolyaso16 hatas­
Iehet a nemek, a nemzetisegek aranya is.
 3. A vdllalati kultura megnyilvdnuldsa 61

3.A VALLALATI KULTURA MEGNYILVANULA.SA

• tiikrozadik a vallalati politikakban (igy a marketing-, a finanszirozasi, a beszerzesi,
a szemelyzeti, a kutat!i~- ~9. fejle9.7t~d db_ pDljtjk~kban, = .,z.,k ",<>sf"s..lmau",,,,,
soran ervenyesitett elvekben es strategiaban),
• a vallalati kultura meghataroz6 m6don befolyasolja a stakeholderekkel (hat6sa­
gokkal, az allami szervekkel, a szalHt6kkal, a hitelez6kkel, a fogyaszt6kkal, a nyil­
vanossaggal) kialakitott viszonyt,
• megmutatkozik a fenti politikak megval6sitasanak mikintjeben, a gyakorolt vezete­
si stilusban, cselekvesi rutinokban (igy a hagyomanyok, a szokasok, ritusok 6rzese­
ben, a cerem6niak gyakorlasaban),
• a nyelv belso hasznalataban (igy a kommunikaci6s stilusban, a sajatos egyedi valla­
A v,Hlalati kultura definici6i erzekeltetik, hogy a jelenseg osszetett, es hogy komponen­ lati nyelvben) es a "nyelvi termekekben" (mint a vaHalati tortenetek, szlogenek, vic­
sei valamifele rendszert kepeznek, egymasb61 meritenek. E fejezetben azt vizsgaljuk cek), tovabba aval1~lat identitastudataban (Corporate Identity), a vallalat kiils6 ar­
meg, hogy culataban, annak valamennyi szimb61umat es egyedisegenek megjeleniteset is
beleertve.
Milyen elemekbol tevodik ossze a vallalati kultu.ra?
Ezek osszhatasata szervezet tagjai elsasorban a munkahely legkorekint elik meg,
Mit ertank erteken, ertekrenden?
Hogyan csoportosfthat6k az ertekek? kOzbzetuket alapvetoen meghatarozza, a kiviila1l6ban pedig valamilyen osszbe­
Mit ertilnk nomuik alatt? nyomas, imazs keletkezik a vallalatr6I. Ugyanezt a jelenseget mas nez6pontb61 vizsgalva
Mi az etikai k6dex szerepe? is fogalmazhatunk, hogy ~vallalati ~l!~zmei,..tdcgyi is szociaJis sik<wJJ.yilyanul
Melyek a vallalati kultura megragadhat6 elemei? meg ezeket reszletesebben. .. --..--­
Melyek a kultura szocialis komponensei?
Hogyan epulnek egymasra a vallalati kultura elemei?
Hogyan kozvetftjuk a kultura elemeit vallalaton belal?
Melyek a kifeLe kozvetfto, a kalso imdzs kialakftasat szolgal6 tenyezok?
Hogyan va16sul meg ezek egysege? alapviszonyulasok attekinteseb61 kideriilt: a kozosseg fennmaradasanak mikentjet
hatarozza meg, hogy a principialis kerdesekre milyen vlilaszt ad akozosseg. Ha pI. a ter­
. meszettel harm6niara tOrekszik, akkor a termeszet erteket jelent szamara, amelyet be­
es 6vni kell, hogy az egyensuly meg ne bomoljon. Ha az emberi let alapkerdesere
3.1. A vallalati kultura komponensei

Amint az elsa fejezetben - a vallalati kultura szintjeinek lefnisakor - megallapitottuk, a

ALAP· NORMA,
vallalati kultura
VISZONYULA.S VISELKEDES
• elsasorban ertekekben, normakban, szokasokban es hallhat6, ilithat6, erzekszer­
veink altaI megragadhato, targyiasult elemekben olt testet, amely elemek legme­
Iyen a kiilvilagr61 alkotott alapfeltevesek, egyfajta vihignezet rejt6znek,
• megmutatkozik a vallalat hierarchiajanak es belso folyamatainak megszervezeseben HliboritatIan Ovd, becsiild
(igy a hierarchia merevsegeben vagy rugalmassagaban, a formalizaltsagnak es
Harm6nia
a termeszettel
q termeszet
q a termeszetet!
standardizaltsagnak a fokaban, a szerepekes poziciOkdifferencialtsagaban, a
szervezes alapjanak -linearis, funkcionalis, divizionalis- megvalaszbisaban),
• megnyilvanul a mukOdtetett rendszerekben (mint amilyen peldaul az informaci6s Az elet ertelme Produktum, Hass, alkoss,
rendszer, a teljesitmenyek meresere szolgal6 rendszer, a minosegbiztosftasi rend­ az alkotas c:> teljesitmeny c:> gyarapits!
szer, a jelenlet ellenorzesere szolgal6 rendszer, a javadalmazasi, kepzesi, tamoga­
tasi rendszer, a tervezesi es meg !lzamos rendszer), 3.1. abra. Al4pkerdesekre adott ,val4szqk
62 Vallalati kultura 3. A vallalati kultura megnyilvanultisa 63

adott valasza az, hogy az elet ertelme az aikotas, akkor aproduktum, ateljesftmeny er­
tekk~nt je1enik meg szamara. Az alapviszonyulasok tehat ertekekben csap6dnakle.
El1eken az ember azon meggyozOdeseit ertjak, hogy bizonyos dolgokJontusak, helyesek vagy
kOvetend6k Megszerzesiikre, megorzesiikre, tovabbadasukra sok emberben igen eros kesz­
tetes e1. Van, aki ugyveli peldaul, hogy az ember fIzikai al16kepessege, egeszsegessege nagy
ertek: meg6rzesere idot, esetleg penzt is aldoz, lemond mas oromokrol- sportol, "karban­
tartja magat". Van, aki a szabadsagot eli meg felcSerelhetetlen ertekkent. Ha munkat vaUal,
Hi:tegy konkurens ceg megjelenik apiacon, a versenyszellemu vallalat a betolakod6
mage utasftasanakmMjat keres\. Egy kockazatvaUa16 esetlegol~an hataridbk tel­
."to',ILto"toL is vc1naljapOZXCiOja OizwsnasanaK eraeKeOen, amely SUrOlja a KlvtteleZhet6seg
aMr bele is lehet bukni a vallahlsba. De ha kepes teljesiteni, nagyot nyer vele.
Az. ertekek masik csoportja a vallalat belso viszonyaival kapcs()latos. Bels61wheziot
",..,,,... n l h ertekek pl. a teamszellem, a kollektfv erzelmuseg stb. Ezekr61 a v.H\alati kultura
\liZ,UCIl1U:> sfkja kapcsanesik megsz6.

inkabb beeri szerenyebb jovedelemmel,csak lehessen a "maga ura". Hasonl6 ertek lehet pI.
az onmegva16sftas lehetosege.A vallalali ertekek olyan meggyozodesek, amelyek arra vonat­
koznak, hogy a szervezet szempontjab61 mit tartunk j6nak, a Iegjobbnak.
Valamely ertek (ertekek) dominanssa teteleben a vallalat alapitojanak vagy atszerve­
zojenek, ujraalapft6janak nagy szerepe van. Szemelyes ertekrendje nagyban befolyasolja
aZt,hogy milyen szellemuve, arculatuva fog valni a szervezet. A vezeto maga melle job­
hason16 ertekrendu munkatarsakat valaszt, akik erosftik ot sajat ertekei megelese­
es terjeszteseben, a vallalatnaJ val6meggy6kerezteteseben. Ez a jelensegj61 megfI­
gyelheto a Philips ceg kialakulasanal, de meg a felfutas szakaszabanis.

Az ertekek ertekrendde allnak dssze. A vallalat vezetese a vallalat ertekrendjet dekla­

ralhatja szavakban, explicit formaban: kinyilatkoztathatja a vallalat kUldeteseben, filozoJi­
ajaban. Azonban ha ezt nem is teszi, az ertekrend implicit m6don akkor is kifejezesre jut
a dontesekben, a cselekedetekben, a viselkedesben. Minel erosebb gyokeruek az erte­
kek, mineljobban athatjak a szervezet mindennapjait (es a vezetOi viselkedesben is meg­
er6sftest kapnak), annal erosebb hatast gyakorolnak a szervezet tagjainak viselkedesere.
Hat6erejiik nem fiigg att61, hogy a vaIlalatvezetes explicite deklanilta-e oket vagy sem.
Azok az ertekkinyilatkoztatasok, amelyek nem tiikrozodnek a vallalat vezetesenek ma­
gatartasaban, hatastalanok.
Az ertekek ket csoportba sorolhat6k: az egyik csoportba azok tartoznak, amelyek a
kornyezeti kihfvasokra reagalast vezerlik, mfg a masikba azok, amelyek a belso kohezi6t
alakftjak.
A kornyezet hatasaira reagalhat a vallalat agresszfvan, alkalmazkod6n, aktfvan,
passzfvan stb. annak fUggv6ny6ben, hogy ertekrendjebOl milyen magatartas kovetkezik.
A kornyezettel szembeni magatartast vezerlo vaIlalati ertekeknek tekintjiik pI.
• a piaci versenyszellemet,
• a vallalkoz6i magatartast,
• a versenytarsakhoz viszonyftott minosegi elonyt,
• a novekedesre torekvest,
• az innovaci6t,
• a piac-, a fogyaszt6orientaltSagot,
• a teljesitmenyorientaltsagot,
• a rugalmassagot,
• a kockazatva.llalast,
• a gyorsasagot,
• a kfserletezo szellemet stb.
 3. A vallalati kultura ..,p,,,,,vi/vll,nlJ,'iI<n 65
64 Vallalati kultura

h~'<>l\l<1A,<>\.JI"l szolgal6 etikus magatartas is a vallalati kultUra ertekrend-alakit6

magatartas ianusftasa a vallalatoribeliil·. artlUnkatarsakkal1 akor­
chlbmm::ll R7emb"n olyanimper"tlvu~7l\k !l""pl~,,,,1--!l """,,,,t1)1--1--,,l <;,,,,.­
elvarasok ~len szerepelnek.
~~~:~~~:~q~Lnonna..K:.. ml!I.le,~.I..t.1i<.>J<: llzervez.etnek..yanJrgtt v!~elke~sza­
AviselkeMs megnyilvanulasait mindenkierzekeli, aki kapcso­
r7.:~",c:1-="""",""T~~~ a szervezet tagjaival. A normakes.yi!!elkedesi szabalyok
.' --:­ -
r-'"""""'":<'--"<"'"".-~.__ ' __
~ 0 _____ - <

abban, hogy~"iiloIJJ?9J:O ~ktbely.4~teld2eI!!P-ilyenmagatar­

,.nliif(·i'~7p.rvp."I~r--p.z ititasa reven tudja azember eldbnteni; mitis kell
Az ertekek a normakban es a vallalati kultura lathat6, hallhat6 e1emeiben n",~~"'''''
format. A nonndk ARMSTRONG szerint iratlan jatek-, viselkedesi szabtilyok, infonndlis'
selkedesi utmutatok, amelyek sugalljdk az embereknek, hogy milyen viselkedesi modot­
lekvest, szavakat, akar ruhazatot is ­ vamak el t61Uk. Ha mar lefrjak 6ket,
szabalyzatta valnak. [ARMSTRONG 1996:363]

Szabad-e a jart utak helyett egyeni megoldasokat keresni, szabad-e hibat elkovetnia
munkaban? Az ambfci6 meglete a fontosabb vagy a normakkovetese az elvart UU;G:£(lLal­
las? - Ilyen es hasonl6 kerdesek kezelesere szamos munkahelyen normakon alapul6 gya.<
korlat alakult ki.
Az ertekeken es normakon kiwi a vallalati kultura egyfajta tudaskeszletet is lUilLJl,allJal.L,
foglal: a kozosen szerzett pozitfv es negatfv megtapasztalasok kumulal6dnak, elraktaro-:
z6dnak a szervezetkozos tudataban,es a kes6bbiekben megoldasi mintakent kezdenek
mukOdni. ,,Ez a m6dszer a legut6bbi hason16probIema megoldtisakor sikert hozott", vagy: '.
,,EbbOl a multkor is baj szannazott!"-alapon szerzett tapasztalatok id6vel kbzos LUU."-M"-­
allnak ossze. A vallalati kultura ,,sikerreceptjeit" ujrapr6baljak, saz ujabb siker tovabbi
onigazolast jelent. E folyamatr6l irja tobb~bneleti sZakember, h()gy a sikerek altaI
onigazohis, a sajatkultUra helyessegebe vetett egyre er6sebb hit kulturalis "tulszocializa­
16dashoz" vezethet, amely vakka teszi a szervezet tagjait a szftksegesse val6
sokkal szemben. [LINKE 1993:34]
A 80-as evekben sok tanulmany sziiletett a nyugat-eur6pai tarsadalmakban bekovet­
kezett ertekrendvaltozasokr61. Az engedelmesseg, a kotelessegtudas (a masodikvihig­
Mboru tanulsagai miatt is) elveszftette pozitiv tartalmat. A munkaval kapcsolatban is
olyan ertekek jelennek meg, amelyek konibban nem jatszottak szerepet egy foglalk6zas
vagy munkahely kivalasztasaban:pl. az bnmegval6sftas. Sokan ugy velik, eppaz ertek­
rendi elbizonytalanodas, az egyMzakerkblcsi es etikai iranymufa.tasanak tervesztesemi­
att ertekel6dbtt fel a vallalatok ertekrendformal6 hatasa. A vallalatnal a vezet6k altaI
 66 Vallalali kullura
3.1.2. A kozvetIeniil megragadhat6 elemek sikja
a) Az identittistudat kiaklkittistinak alapjai
Az ertekek, a normak es a kozos tudas kepezik a vallalati identitastudat6 kialakulasanak
alapjat. Ezek artikulalasa, tudatos kozvetitese a vallalat tagjaihoz az identitastudat erosf­
teset szolgaljak. LAY a vallalati identitast biztosft6 tenyezak 20. szazadi alakulasat a ko­
vetkezokepp latja:
a) Az elsa vilaghaboruig nagy willalatalapit6 szemelyisegek voltak az identitas kialakula­
sanak biztosftekai: Gottlieb Daimler, Friedrich Krupp, Werner von Siemens es hason16k.
b) A masodik vilaghaboru utan a szemelyisegkozpontu vallalatok mar nem tudnak
tart6san sikeresek maradni (Josef Neckermann, Heinz Nixdorf).
c) A koriilbehil a 70-es evekig tart6 idoszakot a termekmarkak identitast kelta korsza­
kanak lehet tekinteni (pI. Persil, Volkswagen, Mercedes).
d) A nyolcvanas evek kozepeig a design veszi at az identitas kialakftasanak szerepet:
ekkor a - fakent vallalati tanacsad6k altaI kezdemenyezett - kulso megjelenites korszaka
kovetkezett.
e) Mara ez is elveszftette dominans hatasat: helyet az identitast kialakft6 vallalati stra­
tegia, avallalatiJiloz6Jia is vallalati kuitura vette at [LAY 1997:16]
6 A latin idem fordftasa
'ugyanaz'. Ideritifikal: ket dolgot azonosnak tart,vagy egynek tart. Identi­
fikaci6: azonositas. Az emberben, a legfels6bbszerveslenybenis megtahiljuk azonossaganak
t~datat, az ontudat fOlytonossagaban. A:z en azonossaganak tudata k6tsegkfviil egyike a legcso­
dalatosabb tenyeknek. Azonossagtudatr61szervezetekeseteben isbeszelheti.ink. Ebben az er­
t~lemben az identitastudat a vallalathoz val6tartozas, a vallalatceljaivalval6 azonosulas kifeje­
zese.
3. A vallalali kultura megnyilvanuldsa 67
nYI!lvaItalkozvetitett kulturaelemek
infetrializalasat segftik a verbalis megfogalmazasu., a szavak altal k6zvetltett
ertek- es kiildeteskinyilatkoztatasok, tortenetek, anekdotak, 1egen­
vallalati zsargon, szlogenek), a kozos cselekvesek es esemenyek (ritu­
szokasok, cerem6niak) es a targyi kulturjavak (epiiletek, berendezesek,
statusszimb61umok, zaszl6, ruhazat). A szavakba k6dolt kulturaelemek egy
explicit, masik resze implicit m6don valik a vallalati kultura kozvetitojeve.
m6don adja tudtul a vaIlalat (vagyott, velt vagy va16s) ertekszemleletet a val­
filoz6fiajanak deklaralasa, a misszi6, a kiildetes kinyilatkoztatasa, a vezetesi alapel­
az etikai k6dex, a dolgoz6i kezikonyv reven.
vallalat Jiloz6Jiaja meghatarozott eszmenyekre epii16 koncepci6, amely a vallalat
'anak, strategiajanak az alapjat kepezi. Mintegy vilagnezetkent kifejezesre jut­
szerepet es helyet a gazdasagban es a tarsadalomban, es meghatarozza vi­
az egyenhez. Celja, hogy a vallalat tevekenysegenek ertelmet adjon, ezt a cselekvest
tegye. Valaszt ad a willalat letjogosultsagat firtat6 kerdesekre.
Mi a jelentosege a vallalatnak a dolgoz6k, a vevok, a szalHt6k, a versenytarsak, a
telepiiles vonatkozasaban?
Milyen hasznot hoz a termek a fogyaszt6nak es a lakossag szelesretegeinek, mi­
lyen hatassal van a termeles es a fogyasztas a kornyezetre? A valasszal igazolja az
eloallitott termek ietjogosultsagat, megfogalmazza a munka ertelmet.
A munkanak ugyan van "kiilso" ertelme, anyagi osztonzo ereje is: penzt keresni. Ez
sok ember szamara nem elegendo ahhoz, hogy a vallalattal vagy annak terme­
azonosuljon. Sok ember valami belso, moralisertek tudatara vagyik: a hasznossag­
az ertek teremtesenek, az emberek ininti felelosseg gyakorlasanak, az onmegval6sf­
a tudatara.
frasbanrogzfti vezetesi alapelveit, rendszabdlyait, jelszavai, szlogenjei
helyen olvashat6k.
a 80-asevekben az erdekl6des kozeppontjaba keriilta vallalati kultura mint
sikeressegenek egyik fomlsa, szamos ceg latott neki, hogy megvizsgalja onma­
~'~IJ'UCl'UO'ClU lepeseket tegyen egyedi arcula ta megformaIasara. Ellor valt altalanos­
megfogalmaz:isa, ir:isban rogzitese es kinyilatkoztatasa (mission statement,
:\.Klr.tla,eres magaban foglalja a szervezet szandekait, t6rekveseit, azokat azelveket,
megtartasaban a siker biztosftekat latja. Felrajzolja a vallalat jov6kepet, kiemeli
68 Vallalati kultura 3. A vallalati kultura megnyilvanulasa 69

a szervezet erassegeit, a k6z6sen vallalt ertekrendet, strategiaja markans elemeit. A val­

lalat ertek- es celegyiittesenek ez az esszenciaja egyarant sz61 az alkalmazottaknak esa
nyilvanossagnak. Kommunikalhat6 formaban foglalja 6ssze a vallalat cselevesenek irany­
vonalat. Bekeriil a vallalati strategia lefrasaba, szamos vallalatnal j61lathat6 helyen ki­
fiiggesztett tabla is hirdeti. Van, ahol a kiildetest t6m6rita szlogen a gyar udvaran k6be
vesve olvashat6, es rendszerint benne van a cegek 6nmagukr6l k6zzetett ismertetojeben
is. Mind az alkalmazottak, mind az iigyfel- es partnerk6r szamara igyekszik megnyera es
. egyiittmuk6desre 6szt6nzo lenni. Optimalis esetben Mrom funkci6t Wit be:
• motiV(i~ azaItal, hogy erosfti a vallalattal va16 azonosulast es elorevetfti a jbvakepet;
• legitimal, azaz segft elfogadtatni a vallalat tevekenyseget mind a kbrnyezettel,
mind az alkalmazottakkal es
• oriental, vagyis mozgalmas, valtozasokkal teli idoszakokbanininymutat6 szerepe van.

A nyilatkozat kiterjed az iigyfelekkel es a szallft6kkal szemben tanusftand6 etiku:

magatartasra, a kormanyhivatalokkal va16 egyiittmuk6desre, a tisztesseges verseny sza
balyaira, a vallalaton beli.ili etikus magatartasra, a szemelyes integritasra. A vezet6kt6
2es a beosztottakt6l elvart viselkedest minden kerdesben ki.il6n hatarozza meg.
Ajelszavak valasztasa is regi hagyomanyokra nylilik vissza.. Ki neemlekezne aka
csak a k6zepiskolai tanulmanyai soran megtanult jelszavakra, mint pL"Cirkuszt es kenye
ret!", "Szabadsag, testveriseg, egyenloseg!"? Szervezetek is alkothatnak maguknak jelsza
vakat, amelyek akar k6szbn(t)esiformava is atalakulhatnak. "A dolgoz6 nepert, a hazaen
elore!", ,,16 szerencset!"
Bizonyos szervezetek sajat himnuszt is valasztanak, vagy szereztetnek. A himnuszo:
batorsagot, erat hirdetnek, az 6sszetartas erzeset er6sftik.
Sajat etikai k6dexe viszonylag keyes vallalatnak van, de a legt6bb frasos kinyilatkoz­
tatas etikai tartalmu kiteteleket is tartalmaz.
70 Vallalati kultura
A vallalatnal meghonosodottsajatos nyelvhas.znalatban;aszeiVezetekben
mitoszokban estortenetekben implicit m6don jutnakkifejezesre azertekekesa
z6desek. A nyelvhasznalat jellemz6 kulturaelem: anyelv (pI. a sajatosan
zsargon, a belsa hasznalatu ragadvanynevek, a hasznalt metaforak),a .. .... .
m6d, amikent egymassal erintkeznek a munkatarsak; az ertekezletek stflusa;
t6kkal, telefonal6kkal szemben hasznalt nyelv, hangvetel. A vallalaton beliil
zajlanak: a jatszmak iranyultsaga es artikulaIasa a vallalati atmoszfera egyik fontos
Az alapft6 tagokr6l, markans egyenisegekr61, tanulsagos esetekrol tortenetek,
mitoszok keringnek, amelyeket csoportos 6sszej6veteleken szivesen meselgetnek..
tenetek a kbzbs mult idezesevel az 6sszetartozas erzeset erosftik es egyben
fogadott ertekre szolgaltatnak megerosito peldat.
A vallalati kultura nyelvi produktumait kutat6k kimutattak, hogy a mitosz:o!a18
negyfele funkci6juk lehet:
• Szelektalnak: megmutatjak, hogy egy adott helyzetben a lehetosegek k6zul
tenyezo jatszott nagy szerepet,
• Cimkeznek: az ecsetelt helyzetet valamilyennek minasftik,
• Modelleznek: egyszerusitenek es mintaval szolgaInak,
• Legitimalnak: elfogadtatnak magatartasokat.
A tortenetekben veges szamu ertekpar/ellentet fordulelo pI.:
rend/improvizalas, emberi egyutterzes/regulakhoz ragaszkodas,
dualizmus, nyiltsag, oszintesegldiplomatikussag stb. Amitoszok a "hos" magatartasa
yen mutatjak meg a kbvetend6, illetve negativ hOs eseteben az elvetendo l",,~aL"U
A mftoszokban a szervezet tagjai tobbnyire ilyen es hasonl6 kerdesekre keresnek
laszt:
• Megsertheti-e a doJgoz6 a szabalyokat?
• Humanus ember-e a nagyfon6k?
3. A vallalali kultura megnyilvanulasa 71
utlz;':'rrot;ot, h" b"jba.n "Goyok?
reagalavezetes az elkbvetett hibakra?
erzehni szelepek: elegedetlensegek, bosszusagok ironikus kifejez6i. A valla­
targya sok esetben a fonbk, az igazsagtalan rendszer, a sikeresseg, a lusta, al­
'111",,~J""1 munkatars.
KOlos elmenyek, esemenyek
ISs ertekek fejez6dnek ki a vtillalati unnepekben, a cerem6niakban,a ritwilikban,
szabadid6s programokban. Mar az is sokat elarul a vallalaf ertekrendjerol, hogy
mit iinnepelnek meg? (nonapot, nyugdijba vonulast, evfordu16kat, tarsadalmi iin­
nepeket, karacsonyt stb.)
hogyan unnepelnek? (kis k6z6ssegekben, bensosegesen,formalisan, kOltsegesen
stb.).
szervezet nagy sulyt helyez arra, hogy alkalmazottjai a munkan kivul is tartsanak
legyen lehetoseg a szabadid6 kotetlen es oldott eltoltesere, ezert sportnapokat,
szinhazi estet, kinindulast stb. szerveznek.
ril,u;/,;'" ceremoniak, unnepsegekrendszerint azonos forgat6konyv szerint zajlanak,
""'~~<'QIr eros csoporterzelmi tOltesiik es szimbolikus tartalmuk van. Sztereotip vol­
alland6sagot, maradand6sagot kozvetit. Segitenek az egyen identitastudatanak for­
m."lUi:lll. a szocialis csoportban elfoglalt helye meghatarozasaban. Katartikus funk·
is lehet: olyan alkalmakat teremtenek, ahol tarsadalmilag elfogadott az erzelme
szabadjara engedni: kbnnyezni es nevetni.
72 3. A vdllalati. kultura megnyilvdfluldsa 73

murnk:aelszk:ozlok, a technikaifelszereltseg,a cimek es titulusok viselete, a nev­

beletartoznak avallalati kultura lathatOmegllyilvautllasaiba.
.r"-'nrJT~TpIdentity (CI)es a vallalati kultura sok szerz6 munkajaban osszemos6dik.
1'l1l!;ertellmezes magaban foglalja a
'CGiJn10rate Design-t (a vallalat megjelenese valamennyi vizualis elemenek ossze­
d) A hagyomanyok {jnese .ualll><V'U tarMzat),

A vallalati kultura sajeitos eleme a hagyomanyok, a vallalat tortenetenek apoLasa. Sok nagy
mUltu vallalat rendez be muzeumot a ceg tortenetenek, fejlodesenek bemutatasara,
legalabbis kifiiggeszti a vallalat multjat megorokfto fot6kat valamely frekventalt folyo­
s6n. Szamos cegnellathat6 egy kiemelt helyen a vallalat alapft6jar61 kesziilt festmeny
vagy fot6. Fot6albumok, evkonyvek, jubileumi kiadvanyok gondoskodnak arr61, hogy je~
les esemenyek megorokftOdjenek az ut6kor szamara. E dokumentumok,feltve orzott,
matuzsalem koru termekek jeles alkalmakkorelokeriilnek, lathat6k,olvashat6k...; busz­
keseget ebresztenek a vaIIalat mindenkdri dolgoz6iban.
Corporate Communication-t (a kommunikaci6s eszkozok osszehangolt alkalma­
valamint
nrlnnT~TpBehavior-t (a vaIIalat minden dolgoz6j anakellentmondasmentes visel­
.KI!Oesetmind vallalaton beliil, mind vaIlalaton kfvul).
elem osszehangolt ervenyesftese hivatott a vaIIalat identitasat kifele is es be­
kozvetfteni es a vaIIalat imazsat a val1alat celjaival harm6niaban
[JUGEL-WIEDMANN-KREUTZER 1987:294]. A kifejtesbOlerzekelheto, hogy ez
nem azonos a vallalati kulturaval: annak csak egy szegmenserolvan sz6.

e) Materialis kulruraekmek szimb61umok

A vallalati kultura megragadhat6 elemei soraba tartozik a munkakornyezet, az irodak, a bepillantast engedneka vallalat ertekeibe.
gyar, a szerel6csarnok, ahol a munka folyik. Az idegen legel6szor az epiiletr61 szerez be­ ·Az Apple az Edenkert tiItott gyiimo1cset vaIasztotta szfnes log6ja magvaul. Az al­
nyomast. A kulso eplteszeti osszhatasba beletartozik a kornyezet, a telephely elhatarol6­ mab61 hianyzik egy falat - a tudast ad6 falat. Az Appletehcit az uj tudas asszociaci6­
dasa a kornyezettol: falak, kerftes, soromp6k, kapuk,elektronikus orzes; az epiilet uu,,'E,u, ...• ·· jatkelti.

kora (uj epitmeny, esetleg muemlek, epfteszeti remekmu vagy egy lepusztult gyarepiilet A Medicina Konyvkiad6 a Panorama konyvek log6jabari egypostakocsi sziIuettjet

all eI6ttiink). kepezte Ie, amely az utazast, a suhanastjuttatjamindenki esiebe.

politikai szervezetek gyakorta valasztanak virag- vagy mas termeszeti szimb6lu­

rnokat: a szocialistak a piros szegfut, a szabaddemokratak harom (nemzetiszinti)
szarnyal6 inadarat stb .
.n "l1li,~!uJ!..,jelvenyek is szimb6lumok es szimbolikus jelentessel bfrhat a dolgoz6szoba
elhelyezkedese, az ir6asztal merete, formaja,avallalati aut6 markaja, az iiles­
cerem6nian vagy ertekezleten stb. Egy-egyvallalati kulturaszimb6lumait ertel­
rendszerint nebez feladat: a legbels6bb folyamatok hosszabb ideig tart6 tanulma­
Az epiilet, az irodak berendezese, elrendeiese is arulkod6. Egy-ket szemelyes, szepa­ igenyli.
nih dolgoz6szobak, a nagy belsa legteru kozos irodak, a kozossegi es kiszolgaI6 helyise­
gek, az iivegfalak, a zart vagy nyitott ajt6k, a "sajat ter" nagysaga, a butorok, az ergon6­
miai megoldasok,a feny, a vilagitas, a bels6 diszitaelemek - megannyi valtozatai a A vallalati kultura szocialis komponense
vallalati ertekek kifejez6desenek.
szocialis kepz6dmeny, kozosseg is: emberi kapcsolatok,interakci6kbonyolult
A Corporate Design az egyedi, a senkivel ossze nem tevesztheta vallalati megjelenest
llUO,.<;';;l';;,A kapcsolat()k formalisan strukturaltak: a kozosseg tagjainak egyIllashoz va16
foglalja magaban. Az egyenruha, a megkiilonbozteta ruhadfszek (pI. egyforma nyakken­
a hierarchiaes a hierarchia egyes sZintjeihez kot6d6stocialpszicho16giai kep·
do, sal) egyszerre fejezik ki a szervezetheztartozast, a szervezeten beliili osszetartozast
... -,>~...>". szerepek, szerepelvanlsok es szerepjatszasok hatarozzakmeg. A fonmilis
es a szervezethez nem tartoz6kt61 va16 elkiiloniilest. A Corporate Identity mindent atfog­
azonban az egyenek t61tikmeg, akik pszicho16giailageskulturalisanegyeni
ni kfvan6 egyseges vizualis onmegjelenitest kfvan meg. Celja a sajatos profil, az egyedi
meghatarozottak, ezert egyediek. Emiatt llgyanaz aforrnalisstruktutamas-mas
jelleg hangsulyozasa es kiterjed a termek, az epiilet, a ceglevelpapir, a nevjegykartya es
lIoy~.llCl\J!..C! megtoltve nagyon eltero intellektuws, pszichesesszociaIisered6t etedmenyez.
minden cegkellek egyseges megtervezesere, szinvilaganak kialakltasara. A vallalat jar­
 74 Vallalati kultura
a) Szocialis sikok
AYallalati-kul ~ura.szocial.is sikjaa-vallalatbelsde~~~r(~i§.zrznyaft.es a..]g ele iranyulo
£~~?ClJ£~CltJe_d!}~. ¥agaban foglalja a vezet6knek a beosztottaklioz val6 viszonyat e
szont, a munkatarsak egymas kozti kapcsolatat es az iigyfelekkel, a vev6kkel val6
az iizlet- es versenytarsak, a beszallit6k stb. kezeleset. A vallalatnak a belsa l\.V.U"'ClUl
hat6 ertekei, a szocialis kapcsolatok rendszere es az individuumok egyenijegyei
sen alakitjak ki a bels6 emberi viszonyokat.
Olyan kerdesek tartoznak ide, mint
• tavolsagtart6 vs. kozvetlen emberi viszonyok,
• formalis vs. formalitasokt61 mentes erintkezes,
• a szemelyes szfera kezelese a munkahelyen,
• szocialis / tarsadalmi felel6ssegerzet a beosztottak irant es egymas kozott,
• kollektiv vagy individualis szellemuseg,
• egyeni vagy csoportmunka,
• az emberi kUlonbOz6segek kezelese (tolerancia),
• egyenl6 eselyek biztosftasa,
• egyenl6 mercevel meres,
• a bels6 kommunikaci6 kiepftese es mukOdtetese.
• Ezekb61 kbvetkez6en pedig a vallalat iranti iojalitas, az identitas megelese,
teamszellem vagy a belsa versenges, a konfliktusok kezelese. .
Voltakeppen az egymdssal valo bands behat6 tanulmanyozasa reven juthatunk el
va.los. val~alati crtckek megismeresehez. A kinyilatkoztatasok a velt, a vagyott
feJeztk ki, amelyek szamos esetben a val6sagban nem megelt, uressz6lamok.
b) A bels6 kapcsolatok letrejotte es termesiete
A vallalat szocialis kepz6dmeny, tekinthet6 egy szocialis csoportnak. A """'''I'll!-,'~£lI';UlJ1U'.}
gia nezete szerint a csoporthoz tartozasszerepek elfogadasat feltetelezi. A s,,.,r".;n".I<np'7
mind a szerep vaIlal6ja, mind a tarsadalom reszer61 elvarasok kot6dnek.
, ban, hogy keyes konfliktus alakuljon ki.
3. A vallalati kultura rnegnyilvanuldsa 75
azonban maga is tovdbbi szocidlis csoportokra oszlik. Szoci{llis csoportnak
a"vezerkart", atopmenedzsmentet, akozepvc1.ct<lk (ffi<mdluk, al. Gt)'llt~l~­
csoportjat, a funkcionalis elktilontiles szerintt csoportoKat, a roglalKozas szenn­
1'~"In,.",.t,.\I<"t· a tervez6mernokok, a laborosok, az informatikusok, a "keresked6k",
az ertekesftesben foglalkoztatottak, a takarit6szemelyzet stb. csoportjait, azokat,
. liZ e csoporthoz tartozasnak megfeIel6en csucsvezet6, osztalyvezet6 stb. szerepeket
~.u.~uu.~. A csoport maga es a szervezet egesze is a betoltott szerepeknek megfeIel6 vi­
var el kiilan-kiilon mindenkit61. Hogy milyen eivarasok kot6dnek konkretan a
"!-,,.,l\.l.l"L, az nagyban fUgg a szervezet ertekrendjet6l (illetve a melyben meghuz6d6
billlfelte,,'es4~kt61), Elvarhatja pI. a szervezet, hogy fels6 vezet6i a szakma kival6 muveI6i
,1''''_H'-1\.. hogy a vallaiatnal foly6 munka minden elemevel a legapr6bb reszletekig tiszta­
."".Y"I."l\.. Mas vallalatnal a fels6 vezetest61 els6sorban kival6 vezet6i adottsagokat
el, es elegend6nek tartjlik, ha a vezet6 csak szuken vetfszakteriiletenek kival6
. Csereben tiszteletet, elismerest, "onmaguk foIe emelest" tanusitanak.
Avallalati Ku\tura '&1.Oc\a\h '&iK)anak e~ik kulcseleme a tekintely, illetve ellenkez6je
nem ismeres, a lenezes. A tekintely lehet vaMs esformdlis: a va16stekintelynek aIta­
a szakmai tudas,a nagy tapasztalat, a kival6 problemamegold6 kepesseg, hason16
szellemi, intellektualis adottsagok es pozitiv szemelyisegjegyek a forrasa. Tekintilyt bar­
munkatarsai kozott, pozfci6jat6l fUggetleniil.
Formalis tekintely kot6dhet a pozici6hoz. A vezerigazgat6nak posztjab61 ered6enki­
a vele szemben tanusitott megkiilonbOztet6, tiszteletteljes magatartas. Ha azonban a
. v•. uu~w tekintelyhezsemmi tenyleges megbecsiiles nem kapcsoI6dik, kiilonosen, ha a
vezerigazgat6 megis koveteli a megkUlonbOzteto viselkedest, hamis magatartas terjed­
liet el a vaIlalatnal: kiviilr61 tiszteletet tanusft6 magatartasnak tunik az, ami az erzelmek
meghUz6d6 megvetest kend6zi el.
A tekintelyhez kozel an6 fogalom a HOFSTEDE altaI elterjesztett ,J/.atalmi tavolsag" is:
.uo"eU111.. gyakorlasa kozben mekkora tavolsagot tart a vezet6 beosztottjait61. A szerveze­
beliili kapcsolatok egy masiktiikre a konfliktusok kezeIese. Minthogy konfliktus ket
egymassal kooperal6 ember kozott azaltal keletkezik,hogy az egyiknek nem fontos vala·
.' mi, ami a masiknak fontos, a szervezet melyr61 fakad6 kozos ertekrendje sokat segit abo
Ha elfogadjuk, hogy interakci6k teszik val6ssa, mukod6ve a vallalatot, hogy az iden·
titas alapja az interakci6,akkorkonnyii belatni, hogyakommunikaci6t segito struktu·
raknak es intezmenyeknek kozponti szerepiik van a vallalati lrultura ml1k6dcscben
Akommunikaci6 szerepet rendkiviil fontosnak tekintjiik a va11alati kultura muk6des(
szempontjab61,'ezert etemaval kiilon fejezetben foglalkozunk.

76 Vallalatikultura
3.2. A vallalati kult6r~kozvetitese
3.2.1. A kultura kozvetitese vallalaton behil
A kultura elsajatitasa tortenhet csoportos/szervezeti tanulassal es szocializtici6 reven.
• A szervezeti tanulas jelenthet k6zvetlen szemelyes tapasztalatszerzest: a szervezet
tagjai kovetkezteteseiket kiserletezesekb61, tevedesek elkovetesebOl es kierteke­
leseb61 vonjak Ie.
• K6zvetett atanulas, ha a szervezet masokat figyel meg es azok sikeres megoldasait
ellesi.
• Mindemellett tanulhat a szervezet modellalkotas utjan is: sajat tapasztalataib61
modelleketvonatkoztat el es azokat altalanosftassal felhasznalja mas, hasonl6 ese­
tek megoldasara.
Szocializaci6val a vallalathoz kerUlo uj tagok sajatitjak el azt a szocialis tudast es azo­
kat a keszsegeket,amelyekre nekik a szervezeten beliili szerepiik betbltesebez sziikse­
gukvan.
• A vallalathoz keriiIest rendszerint megelozi egy szelektalasi folyamat: egyreszt a
munkavallal6 gyiijt maganak informaci6t a valasztand6 cegrol: ismerosok, ujsag­
cikkek, nyilvanossagra hozott meriegek, jelentesek segitsegevel. Arra tOrekszik,
hogy minel tobbet megtudjona vallalat multjar61, igy mar a jelentkezeskor kiala­
kul benne egyfajta keszsegak6riilmenyek elfogadasara.
• A szervezethez keriil6 uj tag eleinte sok mindentnem ert, ezert igyekszik felfedez­
ni a formalis es informalis szabalyokat. Figyel, elles, kerdez: igyekszik megerteni,
hogy mi tortenik a mogottes sikon. Megismeri az elfogadott ertekeket es elsajatftja
a viselkedesi formakat. Ebben segitenek a meselt t6rtenetek, esetek.
• Sok vallalat direkt eljarasokat is hasznal uj munkatarsai "betanitasakor". V aUalati
kultura treninget szervez, uj munkatarsa kezebe adja a vallalati filoz6fia, a kul­
deteskinyilatkoztatas in1sos forma it, megismerteti vele a dolgoz6i kezikonyvet, az
etikai k6dexet. Vannak munkahelyek, abol instruktort, mentort neveznek ki az uj
munkaer6 melle, aki beavatja 6t a vallalatbels6 eletebe.
Av:Hlalatok koztigen nagy elteresek vannak kulturajuk atlathat6saga es egyszeriise­
ge vonatkozasaban. BROWN [1995:57]peldaja szerint
• a sportegyesiiletek es a tlirsadalmi szervezetek atlathat6k es egyszeriiek,
• az egyetemekatlathat6k, de bonyolultakUlturajuk,
• a kis menedzsment-tanacsad6 cegek egyszeruek, de nehezen atlathat6k, mig pI.
• a digitalis berendezeseket gyart6khehezenatlathat6k es bonyolultak is.
3. A vallalati kultura megnyilvanulasa 77
Avallalati kultura kozvetitese a kiilvilag fele
~~!Cll~~_!ku~.
·~llt_Lunl. ki[cI~va!6 k()LV<;t!(~3<; <1 kOllly"L<;tl><;Il1UalalUL<1Il~Ol\:Cp,aL <;U.>cn<;n­
atekintely kialakitas~t szoig~ija. A Corporate DesIgn, a CI-Miikerdesefmar erintet­
A kiils6 megjelenes osszehangolasaval torten6 figyelemfelkeltes csak egy eleme a
. imazs formalasanak. Sokvallalat fontosnak tartja, hogyuem csupana vele koz­
kapcsolatban a1l6k, hanem barki megismerbesse, mi zajlik a "falakon beliil". En­
bevalt m6djl!_a,,nyllt llQp!!.!'''szervezese, amikor a latogat6 a "hamisftatlan" napi
nyer bepillantast: bevezet6 ismerteto el6adas utan megfigyelbeti, bogyan tortenik
a gepkocsik osszeszerelese egy aut6gyarban. A vallalali bemutat6 rendezveny,
""a,HHQ". F6kent olyan szervezetek elnek vele, amelyek nem piaci tevekenyseget foly­
jatnak, igy (pl.reklam, napi kapcsolat reven) nem keriilnek kozel a nagykozonseghez.
A vallalati kulturat kozvetfti aszpon!1t!ijgY~f!yseg~is,A sport, a kultura mecenasa, a
batranyos' iieiYZetuektamogafOfa; 'a"~rmeszeti csapasok aldozatainak felkarol6ja kor­
szimpatiajat, megbecsiileset vfvja ki. Az, hogy kik vagy mik a tamogatasok ked­
vezmenyezettjei, sokat elarul a vallalat ertekrendjer61. A MATAv a komolyzene tamo­
gatasa mellett kotelezte el magat, a Danon neve labdarug6k mezen tunt fel stb.
Az erdekl6d6k szeles korenek becsalogatasa a vallalat falai koze rendezvenyek reven
ugyancsak segfti a kornyezethez kozel keriilest: a zongorakeszit6 uzem kis koncertter­
met alakit ki, ahol karilara- vagy sz616koncerteket rendez; a bankvagy a szalloda elocsar­
riokaba kepzomuveszeti kiallftas csalogatja be es sz6rakoztatja a jar6kel6ket. ~i~~ez-
menyreklam teMt a vallalati kultura megismertetesenek is egyik eszkOze. .
c·' - " ' -.. ----'"----~-"--~ ....~",-,'. -.", .---~,---. ' ' ' ' . ­
3.3. Osszefoglahis
A vallalati kultura eszmei, a nyelv altai kOzv_~titett,yt~~lkeQ~sIJeli!!clrgyi'!~l.lJ_t_el',,~1J1j)erL_
~rlirr~l~~eK£9:I::e:ill!{tt!J Il¥~n aiapon lehet eszmei-ideol6giai sikr61, a kozvetleniil
megragadhat6 kulturaelemek sikjar61, valamint szocialis kapcsolati sikr61 beszelni. Az
eszmei, ideo16giai sikon tahiljuk meg az implicite vagy explicite letezQ ertekeket es nor­
makat. A kozvetleniil megragadhat6 elemek megjelenesi formai a nyelvi k6dokkal koz­
vetitett cel- es ertekrendi iizenetek.
78 Vallalati kultCtra

Ilyenek:
• a ceg kiildetesnyilatkozata, a vallalati filoz6fia,
i\VALLALATI KULTURA ES A KOMMUNlKACIO
• a viselkedes e16sz6ban terjesztett vagy frott szabalyai, a magatartast szabalyoz6
utasitasok,
• a vallalati t6rtenetek, viccek, mitoszok;
• a k6z6s rendezvenyek es cerem6niak;
• a hagyomanyok 6rzese;
• a targyi termeszetu kulturaelemek, mint az epiiletek; irodak, szerel6csarnokok
eszk6z6k, jarmuvek, ruhazat, ,
valamint
• a szimb61umok. fejezetbenkimutattuk, hogy a kommunikaci6 a vallalatikulturakialakulasa,
elfogadtatasa, kozvetftese, megvaltoztatasa szempontjab61 megkiil6nb6zte­
A szocialis sfk az emberi erintkezesben megnyilvanu16 kapcsolatelemek osszessege.
erdemel. E fejezetben ezert az alabbi kerdeseket tessziikfel:
A vallalti kultura elfogadasanak alapja a megismeres. A vallalat sokat tehet annak er­
dekeben, hogy uj munkatarsa megismerhesse a szeIVezeti kulttirllt es kepes legyen
annak szellemeben integraI6dni a kozossegbe: segitheti a szocializaci6 folyamatat tre­ magaban az intern vallalati kommunikaci6?

ninggel, mentor biztosftasaval, a koz6sseg "felkaro16" magatartasaval. A vallalat a kiilvi­ !J'/ol'"l,an ftigg 6ssze a szervezeti struktura, a vezetisi stilus es a kommunikaci6?

laggal is szeretne elfogadtatni onmagat, mi tobb, tarsadalmielismerest kell kivivnia. Milyen kommunikaci6s eszk6z6k allnak rendelkezesre?

Ennek erdekeben szamos eszkozt ragadhat meg a nagy nyilvanossag e16tti megmutatko­ Milyen kritikus helyzetek allhatnak ela az intern kommunikaci6ban?

zasra: sok egyeb k6z6tt nyilt napot, bemutat6kat, kiallitasokat rendezhet, tudomanyos foglal magaban azextern vallalati kommunikaci6?

muveszeti, sport- es egyeb tarsadalmi esemenyeket szponzoraIhat. ' zavarok nehezitika vallalati kommunikaci6t?

jellemezheta a magyar vallalatok kommunikaci6s gyakorlata?

4.1. A kuItura es a kommunikaci6osszefiiggesei

kultura es a kommunikaci6 egymast k61cs6nosen meghataroz6 es alakit6 ele­
A vallalati kultura meghatarozza a kommunikaci6 pillereit. KultUraja formalasa k6z­
-spontan m6don vagy tudatosan - minden k6z6sseg lrialakitja kommunikaci6janak
es eszkozrendszeret. Az etikai k6dex explicite is rogzftheti a kommunikaci6ra
elveket: ki kinek tartozik beszamolni esemenyekr61, kinek milyen megsz6litas
itt akar akatonai szervezetek szigoru e16irasaira), milyen tartalmu infor­
milyen formabankell tovabbitani (pI. a munkatarsak fizetesere vonatkoz6 taje­
zart boritekban kell kikiildeni, bizonyos k6rlevelek tudomasulvetelet alafrassal
jel61ni stb.).

U'l~l!EIJEt.!~ko~.'fl.'!l[lEikO.cio igy a valla/ati kultura

tukre. Elemei es ismervei azonban ertel­

vallalati kultura n5szeikent is. Aha.sirialt nyelv, a zsargon, a stilus, a kommu­

formaja, az eszk6z6k a vallalati kulttira felszini retegenek reszet kepezik, s tiikr6zik

8,0 Vallalati kultwa 4.A vallalati kultura es a kommunikcici6 81

a vallalat viszonyat a k6rnyezetehez es a vallalat tagjai k6z6ttfenmill6

szert. A kommunikaci6 valamennyi 6sszetevojh(a kGzvetitett 'hir

seget, a cimzettek szelektalasat, a verbalis es nem verbalis kifejezoeszkozok

ertekelve vihigos kepet kapunk arrol, hogy hogyan kezeli a vallalat afogyaszt6kat,

iigyfeleket, a versenytarsakat, a tulajdonosokat stb., es arr6l is, milyen a viszony VP""ptt'>Il',,"

es vezet6k, vezetok es beosztottak, beosztottak es beosztottak k6z6tt.

Rendszerbe foglalva azt mondhatjuk, hogy a kommunikaci6 kovetkezo ismervei segi­

tenek kepet alkotni a vallalati kulturar61:
• a kommunikaei6 szervezettsege;
• a muk6dtetett kommunikaci6s esatornak;
• a hasznalt kommunikaei6s eszkoz6k;
• a kommunikaei6 hangvetele (k6zvetlenseg-tavolsagtartas, tiszteletteljesseg);
• a hasznalt "belso" nyelv (zsargon, esoportnyelv);
• a kommunikaci6 mUkOdtetese a nehez helyzetekben (valsag, konfliktus
A kom~unilqicJ6 k6zvetiti es elteti a vallalati kulturat. A szervezetbe ujonnan
munkatars -di;ekt vagy indirektmodon - korrimunl"kici6 reven ismeri meg a belsa er- .'.
tekrendet, a moz6fiat, az erintkezes, a konfliktuskezeles szabalyait esa vallalati kultura
minden 6sszetevojet.Ugyanakkor kommunikaci6 juttatja el avallalat vezet6ihez es tag­
jaihoz azokat a stimulusokat, amelyek akulturamegvaltoztatasatsziiksegesse teszik(ha
pI. diszharm6nia keletkezik a vallalatikultura es a makrokultUra k6zott). S ha kultura­
v@asra kerUi sor, a kommunikaci6 a vallalati kultura atalakitasanak eszk6zeve is valik.

4.1.2. KommunikBcios stratt~giak

A kommunikaci6 jelentoseget felismero vallalatvezetok komplex kommunikdci6s strate­

gidt alakitanak ki, amely 6sszhangban van a vallalat strategiajaval, a mukOd6 kulturaval,
annak koherens reszet kepezi. A komplex kommunikaci6s strategia kiterjed a kommuni­
kaci6 minden tenyezojere:
• a ki, kinek, mit, mikor, ho~ hogyan kerdeseire,
• a kompetenciak meghatarozasara,
• acsatornak kiepitesere,
• az eszk6z6k megvalasztasara es mukodtetesenek gyakorlatara, es
• megteremti az 6sszhangot e tenyezok k6z6tt.
A kommunikaeioa vallalati eelok megvalosftasaban, a vallalati kultura megeleseben
integralt elemme valik, alapjaul a vallalati kultura ertekei szolgalnak.
'4.2. A beiso'vallaiati kommunikaci6
,,~.._.~. Az intern kommunikBcio fogalma, csatornai
intern vallalati kommunikaci6 a vallalaton beliil mindenfajta informaci6aramlast tar­
•• u,~.. ~~, beleertve a nem verbalis jelzesek adasat eS
veteh!t is.
• A vallalat szokvanyos, zavartalan muk6desi szakaszaiban az intern kommunikaci6
elsodleges celja abelso kohezi6, az integraci6 megteremtese. Az.informaci6 es a
motivaei6 biztosftasa a eelok elfogadtatasahoz, a dontesek elokeszftesehez es ke­
resztiilviteiehez sziikseges, a celokhoz k6zelites ellenorzese, a teljesftmenyek erte­
kelese,a lojalitas novelese esak anapifolyamatos kommunikaci6 reven lehetseges.
• A vallalat eleteben elOfordu16 kritikus esemenyek - mint pl. akonfliktusok, valsa­
gok, valtoztatasok - a kommunikaci6 szerepet tovabbnovelik: az ilyenesemenyek
kimenetele, megoldhat6saga donto mertekben fiigg a kommunikaci6 minoseget6I.
 4. A vallalati kultura es a kommuniktici6 83
82 Vallalati kultura

Mikent a vallalati kulturat, ugy a bels6 kommunikaci6t isalapvet6en meghatarozza a

szervezet m6rete, strukturaja, profilja., eletkoraes tradici6i.Egy nehl'my fot foglalkozta­
t6 kisvallalat es egy divfzi6kkal miikod6 mamutceg kommunikaci6janak m.egszervezese,
eszk6zigenye, a hfrtovabbitas formM escsatornaigy6keresen elternekegymast61.
A szervezeten beliil a hir fannalis es infannalis csatornakon aramlik.
• Afannalis csatamak mlikodtetese teszi lehet6ve a felelosseg, a hatalom, az eUen­
orzes gyakorlasat, a munka megszervezeset es elosztasat annak erdekeben, hogy a
szervezet a kitlizott celokat elerhesse. A formalis informaci6tovabbft6 csatornak a
szervezeti strukturara epiilnek ra. Az, hogya vallalat vertikalis vagy horizontalis 4.1. abra. P6khdl6 tipusu kultura
tagoz6dasu-e, hogy egysegei funkci6i vagy termekei szerint kiiloniilnek-e el, hogy
centralizalt vagy decentralizalt m6don miikodik-e,· alapvet6en meghatarozzak a adja tovabb. A vezeto kozvetlenUl kommunikal az egysegvezetokkel, tajekoztatja

csatornak kiepfteset es mukodeset. k6rnyezeti tenyez6k alakulasar61, atervezett reakci6kr61 es a mar megho~~tt do~­

• Az infonntilis csatamtik nem kovetik aszervezeti strukturat: olyan hal6zatot alkot­ Sziikseg eseten kozvetlen tajekoztatasokat tart az egysegek csoportJamak IS,

nak, amelyben a szervezeten beliili spontan emberi osszetartas tiikrozodik. Struk­ arra, hogy "els6kezbol" kapjanak informaci6t az erintettek. Magyarorszagon

turajukat a sz616t6hoz szokas hasonlftani:a toke a hirforras es bel6le t6bb iranyba . vegzett felmereseink soran gyakorta talalkoztunk a struktura, a kultura es a kommunika­

futnak szet venyigek. Egy-egyvenyige t6bb hajtast is taplalhat.A szervezet egy tag­ ci6 ilyen tipusaval.
ja harom-negy munkatarsanak is elmondja, "mit hallott". Ok -Iehet, hogynem va­
lamennyien - tovabbmeselik, amit hallottak. E csatomak hihetetlen gyorsan kepe­
sek k6zvetfteni a hirt, az ai- vagy arem.hfrt. A vallalat vezetese azonban nagy
hasznukat veheti. Ertelmezhetokugyanisvisszacsatolaskent (feedback) is: megis­
merhetok belole latens problemak, ki nem mondottvagyak, celok. Egy felrappen­
tett hirrd szondazhat6 a vallalati kozvelemeny: hogyan fogadna at6bbseg egy el­
kepzelt intezkedes bevezeteset?

4.2.2. Szervezeti struktura es kommunikaci6

A szervezeti struktura szerepevel foglalkoztunk mar a vallalati kulturat meghataroz6 te­

nyez6k kapcsan. A szervezeteken beliil az informaci6 alapvetoen vertiktilisan es horizon­
talisan aramlik:
• a vallalat vezetoitol az operatfv munkavegzes szintje fele, es fordftva:
• az also szintektol f6lfele, tovabba
• horizontaJisan: a struktura azonos szintjen helyet foglala egysegek k6z6tt.

a) A p6klui16. tipususzeryg.eJ.kultunijll­
HANDy11993),valamlnt TORRINGTON es HALL [1995] szervezetosztalyozasai es ertelme­
zeset elfogadva megfigyelhetjiik, hogy a p6kha16hoz hasonHthat6 vallalkoz6i szervezeti
struktura eseteben - amikor is egy vezeto vagy egy kis vezetocsoport kezeben osszponto­
suI a hatalom, a dontesek centraliz<iltak - keyes a szabaly, a btirokracia szintje alacsony.
A formaIis kommunikaci6s csatornakat avezetotartja kezben.
E strukturaval a hatalomkultura jar egyiitt, amelyre nemjellemzo a kollektfv dontes­
hozata!. A fontos informaci6k a vezeto(csoport) kezeben vannak, aki azokat tudatosan
1l)A.,/wJk,c:ionalis szervezet kulturaji!:.
Atipikus bur;kTat1Kus'szeI'VeZetFStrukturara - mint lattuk - a hatalomn~~ es a f~lel.6sseg­
avezet6csoportb61 kiindu16 megosztasa, szigoru hierarchia, funkclOk szenntl mun-
kamegOI;ztiis a jellemz6. Aszerepkulturanak nevezett kultunlval egyiitt epiil ki. E kultu­
a vezet6k es beosztottak jogait es feladatait frott szabalyokban rogzftik. Az ilyen
vallalinVl\.lliil pontos munkakori lefrasokat keszftenek, meghatarozzak aformalis kom­
 84 Vallalati kultUra
munikici6 csatomait, a "szolgalati utat". A vezet6segt61 kiindul6 informaci6 a "'-"U"',,'
chia szintjeit vegigjarva jut el a szervezet als6 szintjeire.E kultUrab61kovetkez6en az
frasbeli kommunikaci6nak nagy a szerepe: frasban fektetik Ie a feladatokat, es irasban
dokumentaljak azok teljesfteset, rendszeres jelentesek, erteke1esek keszUlnek.
4.2. libra. Szerepeken alapul6 kultura
c) 4-~stmktfu:4itlszenrezet.ku/t(u:4_ .
A matrix strukturaju szervezetekben a feladatok, .a projektek elvegzese a rendez6 elY.
A matrixszervezetekre a feladatkultura, egyfajtacsoportkulturajellemz6. A csoportok
konnyen atrendezhetOk, ahogyan azatalalru16vagy ujonnan inditott projektek megki­
vanjak. Ez a nagy alkaImazkod6kepessegre epiil6 kultura nem teszi lehet6ve merev
kommunikaci6s csatomak mukOdteteset. A biztositottnagyfokU egyeni ona116sag azt is
jelenti, hogy nem korlatozzlik a gyors reagalast nehezkes, biirokratikus kommunikacios
k6telessegek es kotottsegek.
""LIKERT kemenykezu parancsoI6 - j6akaratu parancso16 - konzultativ stilusu - resz­
4.3. libra. Feladaton alapulO kultura
4. A vallalati kultura es a kommunikdci6 85
.SzemeiyisegkOzpontu szervezet kultUraja
!.;;r~iJyi.SlR7W;fi>c;nnca:fak~j~ szinfe "nem-szervezetkent" mukOd6 fUggetlen szemelytar­
rsO~~11t jellemezhet6. Ilyenek aziigyvedi kamarlik, a tobb orvossal mukOd6 orvosi
kutat6csoportok. Kommunikaci6juk eppoly Iaza, mint maga a szervez6des.
ee
••
CI!(1)
4.4. abra. SzemelyisegkOzpontu kultUra
Vezetesi stilus es kommunikaci6
,vezet:eslstilus tfpusok esa kommunika.ci6 mennyisege,iranyultsaga, funkci6j~, csat~r­
'Pf'IIf> 'Tnr'111~' k6zott kozvetlen osszefUgges van. Ha a donteshozatal m6dJa szennt
'Ull..,~".aJ,'a LEWIN autokratikus, demokratikus, illetve laissez fairetipusait hasonlftjuk
megallapithat6, hogy minel inkabb demokratikusan dont avezet6, an­
kommunikaci6ra van sziiks6g, annal hosszasabb isa donteshozatal folyamata.
'" alapu16 rendszereben is mas-massuly 6s f~~ci6 ~ut a ko~un~~ci6nak. ,
A kemenykezuautokratikus vezet6 a IefeM lranyulo kommumkaclOs csatornakat
mUkOdteti els6sorban. E csatornakon utasftasok kozvetft6dnek a citnzettek fele.
A visszacsatolas nem jatszik erdemi szerepet a donteshozatalban.
• Aj6akaratu parancsol6 stilus bizonyos mertekben epit a beosz~~ttak v6Iemenyere
is. A kommunikaci6ban fontos szerepe van az ellenorzo funkclOnak.
• A konzultativ iranyitas, merttamaszkodik a beosztottak6tleteire,javaslataira, ne~
nelkii16zheti a mindket iranyU intenziv kommunikaci6t.,Mivel a motivalasegytk
eszk6ze a testilleti velemeny kialakftasaba tOrten6 bevonas, a kommunikaci6 in­
formaJ.6 funkci6ja Mellett annak motivaJ.6 szerepe is megn6. Az616sz6ban zajI6
kommunikaci6 batterbe szorftja az frasost.
86 Vallalati kultura
• A participativ vezetes egyik fa taphil6ja akolllmunikacio,Acelokjafeladatok,
m6dszerekkozos gondolkodas - kommunikaci6 - soran kristalyosodnak ki ,a
~ort k6z6sen ,erU~keli a teljesitmenyeket is. Egy ilyen vezetes kommunjkacj~ja
jozottan, a vallalat komplex kommunikaci6s strategiajaba integraltan U"l.<\.'-'Ul'''"
Ha a szemelyisegkazpontusag alapjan kazelftiink a vezetesi stilushoz, akkor a
adat-, illetve beosztottcentrikus stilusok kazul a beosztottak "kozerzetere" ,u\'nr"F'n"r~
stilus igenyel tobb - fakent sz6beli - kommunikaci6t. Egy csoport osszetart6va az
adottsagok es motivaltsagok megismen!se, kalcsonos elfogadtatasa reven
Ez sok-sok kommunikaci6val erheto el.
\f~~'a.lal;iiKlllal;uK a magyar gazdasagban is napijelensegnekszamitanak, azegyenek azon­
4.2.4. A kommunikacios eszkozok megvalasztasa
A vallalatok kommunikaci6ja a kommunikaci6s eszkoz6k rohamos fejladesenek
sz6nhetoen teljesen atalakul.
• A hagyomanyos irasbeli kommunikaci6 egyre veszft szerepeb61. helyet atveszi
elektronikus levelezes.
• A sz6beliseg is nagyobb teret nyer, az el6sz6ban zajl6 beszelgetes konkurenseve •.
. lepette16 azonban a telefon,a nagy mozgassziiksegleteket is kovetni kepes
telefon-.,SMS- es MMS-lehet6segekkel. ,
• A szemelyes megjelenest igeny16 ertekezleteket issok helyiitt helyettesftik mar
videokonferenciillal.
• A koltseges utazassal, szallitassal jar6 termekbemutatas megoldhato egy j6 1\.lli<;lU'-·'.
szoveggel ellatott videokazettaval.
• Akommunikaci6 hatekonysaganak n6velese erdekeben mind t6bb helyen valik
vizualizalasa kommunikaci6 reszeve: atargyalasok f6bb pontjaitflip chartra
tik afelek, eloadasaikatf6lia-, LCD-s szemleltetes kiseri.
• Uj utakat nyitott meg ezen a teren is az Internet: liz e-mail,a website-ok a kommu­
nikici6 aiapvetoen lij formait hozt:ik letre.
A kommunikaci6s eszkozoket a hatekonysag a/apjan kell megvalasztani. Elter6celo­
kat t6bbnyire mas-mas eszk6z6kszolgalnak hatekonyabban. Alegkorszenlbb eS2:kozolc1
biztosltasa termeszetesen penziigyi kerdesis, esfeltetelezi, hogy a vallalatvezet6i
tartanak az IT fej16desevel es felismerik, hogy a kommunikaci6 hatekonysagat "L,\.I1I;\'UU••
beruMzasok megteriilnek.
4.2.5. Belso kommunikacio nehez helyzetekben
A szervezetek muk6d6senek pr6bateteleia szinte elkeriilhetetlen konnyebb vagy
sabb valsagoshelyzetek, az ezekkel jar6 emberi konfliktusok. Csak olyan szerilezet
tart6san fennmaradni, amely kepes alkalmazkodni a k6myezet valtozasaihoz, kepes
4. A vallalatikultura es a kommuniktici6 87
valtoZhi. A vaitozas annyit jelent, hogyel kellhagyni j6lbejdratott,biztonsagos uta­
~z:'tle,"tclbh emberbenszorongast valt ki,ami konfliktusokhozvezethet.
nem csup{m atalakulasifazisokbankeletkeznek: a napi munHban fel-·
erdekellentet is ki tud vahani konfliktust. Osszeiitk6zesbe xerUlnet az egytml
csoporterdekkel, deiitkozhetnek az egyenek erdekei isegymaskozott. A valto­
veghezvitele es a koizfliktusokkezelese kiilonosennehezkbmmunikaci6s feladat
<11ll,UH1L,1<1 a vezet6ket, mert hatasuka munkahelyi legk6r alakuhisara,ezaltal aszerve­
telredmc:nV'eS!;eR;ere nezvemeghataroz6 lehet.
a) A wiltozasok es a kommuniktici6
nemrutinesetkent, hanem szemelyes sorsukat esetleg d6nt6enveszelyeztet6 fenye­
I;\''''''''".'''"L elik meg azokat. Ezert nagy a vallalat vezetainek a felelossege abban, hogy
'PTlnU,rp segiti a jol megszervezett es erzelmi intelligenciaval vezerelt kommunikacio a
O~L,IL11L'~<;I;\."'1\.cs6kkeneset, vagy mennyire n6veli a frusztraci6t azelhibazott vagy elhanya­
mterakci6.
Ez a bels6 kommunikaci6ert fele16s vezet6kt61 azt igenyli, hogy felismerjek - esetleg
'11111.<1!1,LII' szamara ujra definialjak - a kommunikaci6 szerepetes tudatosan banjanak ez­
zelazeszkozzel.
. '. A valtozas bizonytalansagot valt ki, ezekegyarant erintik a szemelytes a vallalatot.
Milesz velem? Lesz-e helyem, hollesz a helyem az uj strukturaban?Milyen uj elvaraso­
tamasztanakvelem szemben? Mi lesz, ha nemszamftanak ram? Mihez kezdek? Mi
a megrendelesekkel? Sikerul-e megtartania vev6kort? Ki leszazlij tulajdonos?Kiil­
. lesz-e a tulajdonos? Mit akar majd tenni a ceggel?
. Ha ezekre es az ehhezhasonl6 kerdesekre hem kapnak az erintettek nyilt kommuni­
kacio kereteben eleg alapos, a val6s helyzetet feltaro vaIaszt, idegesseg uralkodik el, hi­
kapnakszamyra, .a legertekesebb munkatarsakpedig. uj .munkahely utan
neznek.AbizonytalansagotaZ cs6kkenti, ha amunkatarsaklatjaka valtozasteljesfolya­
maIM: a valtozassalelerni kivant· allapot. reszJeteit, pozitivhatasata vallalat egeszere
l!V:aZllto,dszenreZt;teJcre es az erintettek szemelyes eietere,)l1egismerik azaddigmeg­
teend()li'tm~he:zS(:geit. azt alrtagatartast, amely~t avatlaillt vezeteseaz.a.dott helyzetben
elvart6liik.A valtoias konstruktiv reszvetelt kovetel valaniennyimunkatars reszer61.
 4. A vallalati kulturaes a kommunikdci6 89
88 Vallalati kultura

Az azonosuhis merteke dont6en befolyasolja a valtoztatas sikeresseget. Az elkotelezeti­

seg eleresenek legmegbfzhatobb utja a dont6i felel6sseg megosztasa: a kommunikaci6­
nak nem lekepeznie, hanem befolyasolnia kell az atalakulas mozzanatait! Nem lehetse­
ges ugyan ahierarchia legals6bb szintjen vitat nyitni az uj struktura kialakitasar6l, de a
dontes puszta kozl6se helyett meg lehet ismertetni azt agondolatmenetet, amelyet ko­
vetve a menedzsment az ad ott d6ntesre jutott.
A valtozas folyamataban a kommunikacio a kovetkezo szakaszokat fvellat:
• a Jolyamatot megel6z6 szakasz, amelyben a munkatarsak megismerik az atalakulas
okait, celjat, eljarasait, felteteleit es k6vetkezmenyeit.
• Afolyamatot kiser6 szakaszban az aktualis osszefiiggesek (miert tOrtenik az, ami . Mikozben arels6 vezetes altalaban sok id6t szentel az intern kommunika~ion~k, val­
eppen tortenik), a vezet6k elkotelezettsege es felelossegvanalasa keriilnek eloter­ '. . . . . . , . feladatokat kell ellatnia a vallalat kiils6 kapcsolatalban IS. .
be. A valtozast kfsero kommunikaci6ban ki kell emelni a vezetes szerepet. A leg­ lils6bb szintek vezetoi is kiemelkedo szerepet jatszanak azatalakulas kommun.l­
fels6 vezetes a valtozas iranyftoja. Feladata a valtoztatas tervenek, az operativ .,.".IC1."~u",,•. Okazok, akik napi kapcsolatban allm~k az operativ munk.at vegz~kkel. Neki~
intezkedeseknek a kidolgozasa, a kivitelezes logikiijanak es id6tervenek elfogad­ v~:las.~blln.\lK it tQmegevel felvet6d6 napi kerdesekre, eloszlatm~k ~ ~zarny~a..kapo
tatasa, az als6bb szintek vezet6inek felkeszitese a valtoztatasra. A folyamatkiser6 hfre~:1:~lesl~Ke~l',.Elemonstralniuk az elkotele~ettseget a vallalat vezetese lrant, mikozben
,I.11••I£LLI\.I<·, fenyegei:ettseget erezhetnek. A hierarchia, als6bb szintjein fogla~koztat,ottak
kommunikacio rendszeres talalkozasokat jelent a kozep- es also szintii vezetessel
es alkalmankent talalkozast a dolgoz6k teljes korevel. sokszdi: erthetetlen a fels6 vezetes nyelve. Igy kozvetlen feletteselkr~ har~l a
A kommunikaci6 nem csupan informaci6kozvetftest jelent, nagyon sokat tehet azert ;sziflmara 'iizenetenek "lefordftasa":egyrajta moderatorszerepet kellfelvallalmuk.
is, hogy a menedzsment meg tudja 6rizni hitelesseget es szavahihet6seget.

Az atalakulas bizalomteljes legkorenek megteremtese nagyban fugg a vezetes kommu­

niklici6s politikajat61. A vezet6s akkor jar el helyesen, ha a kommunikaci6ban nagy sulyt
fektet az osszefiiggesek megvilagltasara, ha megismerteti a donteshez vezet6 gondolko­
dasi folyamatot, ha 1ehet6seget teremt a k6zvetlen interakciora.
 90
Vallalati kultUra
. vegzesekor.
b) Akonfliktusok es a kommunikaci6
A valtoztatasok szinte tOtvcnyszenlen konfliktusok fomisai. A megszokotthoz a b 'a "
t~t~~~z ragaszkodas cs az ujt61 va16 idegenkedes vagy felelem, azerdekek velt ~agye~a:~s
serulese g!~~a?~ezet nezetkiil6nbsegekhezes 6sszeiitkozesekhez. Kivalthat konflik­
t~st ~ P,OZIC~O fe~tese, a munkahelyi szabadsagjogok veszelybe keriiIese, a kiemelkedni
vagya.s es meg szamos, nem csupan a vattozasokkal egyiittjar6 k6riilmeny A mu k' hI' . .
konfhktusok gyengftik az.osszetartast, ak6t6dest es megosztottsagot, p~latiza~6~h:~~
~atn~k letre, m:gronthatJak: a munkaIegkott es igy a rnunkakedv elvesztesehez, a tel"e­
sltm:nyek ro~lasahoz vezethetnek. Mas sz6val a vallalati kultura gyengatesetokozhatjlk
Ebbol azt .a ko~et~~~tetest vonhatjuk Ie, hogyer6sen negativ jelenseggelallunk szem~
ben: ~ pszlcholog~allrodalom azonbanazt igazoIja, hogya konfliktusnem fe/tet/enktiros
P~Z~tIV vagy negatl: hatasa att6I fiigg, hogymikent vagyunkkepesek kezelni az osszeiit~
kozes.eket',A ~onfhkt~~Ok helyes kezelese hozzasegfthetrejtett problemak feltarasahoz,
de r~J.tettertekek~t, uJ szempontokat is napvilagra hozhat,ezaltal tisztanlatashozes a
meg~Julashoz ~ezethet. Ilyen alapon a psZichb16gia konstrnktiv es destruktivkonfliktusr61
beszel. A konfllktus helyes kezelese nagym'ettekben mu'l'ik a k ... "k' '. ,
ommum aClOn.
4. A vaUalati kultura es a kommunikaci6 91
A konfliktus kezelesenek folyamatat'otszakaszra bonthatjuk. Ezek:
• a konfliktus felismerese,
• az alaphelyzet tiszttiztisa,
• a megoldtis keresese,
• a megoldas megtaLaLasa es gyakorlatta tetele, valamint
• az eredmeny ellenorzese.
Megallapfthatjuk, hogy a konfliktuskezeles minden lepese val6jaban kommunikacic
aktusok sorozata.
A j61 mukOd6 vallalati kultura es kommunikaci6 sok osszeiitkozest kepes megel6zn
a potencitilisfesziiltsegekre is felfigyel. Egy kialakul6 konfliktusra felreerthetetle
.n.y"UU"U""""'~"1Q szignalok hlvjak fel az erintettek es a k6rnyezet figyelmet. A jelens{
J-I'''01''111...,," termeszetu: azerintettekben fesziiltseg keletkezik egymas fizikai kozelseg,
a kritikus tema emHtesekor, a kritikus (pl.a masik fel altalkikenyszeritett) felad
. . A fesziiltseg direkt es indirekt m6don is megjelenhet a kommunikaci6ban: lecsap6
hat nem verbalis megnyilvanulasokban (keriilni kezdtk egymast a felek, "semleges" ten
.,erintesekor is mas a beszelgetesiik hangvetele, hangszfne,mint a fesziiltseg keletkeze
elatt volt, stb.) es verbalizal6dhat is.
. • Az alaphelyzet tisztazasahoz tenyfeltaro beszelgetesek vezethetnek el: az erinte
felekkozvetleniil vagy egy k6zvetit6 szemely bevonasava.l megkfserlik 6sszegyuj
ni mindazon informaci6t, amely az erdekek seriileset megviIagitja.
• A megoldas keresese ujabb beszelgeteseket feltetelez.
• A felmerii16 alternatfvakat a k6zvetfto kiilon-kiilon vagy egyiitt is megvitathatja
erintettekkel.
• A megoldas a javaslatok es velemenyek kicsereleseJolyamataban kristalyosodik
A konfliktusok kezelesere szetvezetenkent eltera gyakorlat ala.kul ki. Vannak a ko
liktusmege16zesere figyelo vezet6k, letezneka konfliktusr61 tudomast nem vev6k,aki
i,jobb nembeavatkozni"elvet valljak, mondvan a konfliktusok maguktol iselsimuln
mig amegoldas felvallalasa csak elmergesiti a helyzetet Masvezet6k"nem turom a t
8oszethlizast, a hadiaIlapotot"elviiket hangoztatva a probIemak elfojtasara es nem rn
 4. A vallalali kultura es a· kommunikacio 93
92 Vallalati kultura .
hanem szigoruan k6t6ttsemat k6vetve),e8 ler6ja az ad6t egypenzintezeten

oldas~ra kesztetik m~nkatar~~ikat. A st~bil ~allalati kulturat nemrendfti meg egy-egy Ul!1fan,c:.sa~ szigoruan
fonnalizalt m6donutasitvaabankotaz atutalas vegre"

konflik~u~~elbukkanasa, 11 vllagosan artikulalt bels6 ertekek pedig segrtik amegoldas

megtalalasat. . A2 APEH e1!Ybeveti a bevallast a befolyt osszeggel. A kommuniHcibllmcban'

1l1;iS~lIlasfunkci6k ervenyesillnek: utasft6, informa16, ujra utasit6 es ellenorzo funXCl0k.

4.3. A kiilso vallalatl

... kommunikacio

A bels6 kom~unikaci6 a vallalat. muk6desenek megszervezeset biztosftja. A vallalat

az~n~a,n nem lzol~ltan, han em a gazdasagi k6rnyezetbe beagyazottan mukOdik. Mikent
az elolenye~ek, ugy kell a vallalatnakjs alkalmazkodnia a valtoz6 k6rnyezethez. Az. al­
kalm,azkodast. az ~tem kommunikaci6 teszilehetove. A begylijt6ttinformaci6 teszi vila­
gossa, hogy mire IS kell a vallalatnak felkeszUlnie.A kifele kozvetltett informaci6vRlasz a
k6rny.ezet uzeneteire. A gazdastigi kornyezet mas szerepl6ivel folytatott aUand6 hfrcsere
radarJe~zesekke?t szolgal. a vallalatvezetes kezeben: a leadott es visszaerkez6 jelzesek
helyes ertelmezese mutatJa a haladas iranyat. 4.6. abra. Kommunikaciolcinc

4.3.1. A vallalat es kapcsolata a kornyezettel Kiilso kommunik8ci6 nehez helyzetekben

Egy vallalat szerteagaz.6 ~~~~uni~aci6t fol~rtat.Bar eloterben a vevokkel, az ilgyfelek­ Aszervezetben olyan nebez helyzetekis el6allhatnak, amelyek az extemkommuniH­
kel folytatott kommunikaclO all, barmely mas kornyezeti szerepl6 kiiktatasa felresiklas­ dot is erzekenyen erintik. Egy cs6d, egy felszamolasi eljaras, egy-egy elmarasztalhat6
hozvezet. Vi:llJ,i:lli:lLl magatartas, egy uzemi baleset vagy katasztr6fa nem marad elrejtveaz uzleti

,,, ..I'n .. ,",,1£ a hitelez6k, a hatosagok, a fogyaszt6kszeles kare, de akazv6lemeny elott

Tulajdonosok Kornuinyzat
Ilyenesetekben is a bizalom megorzese vagyamegrendiilt bizalomvisszaszerzese a
Fogyaszt6k tetje.
KUllUlllILUllJl\.i:lI,;,U .
Egy, eszak-amerikai vallalatvezetok k6reben vegzett felmeres szerint a vezetok ~agy
t6blbsel~e. (89%-a) azt vallja, a valsag egy vallalat elet6beneppoly kikerUlhetetlen,mmt a
Szolgaltat6k ~_ .... Media es az ad6zas".Ennek ellenerecsak so%-uknak voiteloreelkeszftettterve aval­
il1~JII1C,I1C'JiUjl'''C;~'~' V alsagot szamos tenyezo idezhet e16: egy tennek koriili botrany, sza­
BeszalHt6k Versenytarsak botaz:sal{cili). a vallalatnak vagyegy vezetojenek megzsarolasa, a vallalat valamely tekin­
tagja kori.ili botrany, terrorista cselekmeny a vallalat ellen, a tisztesseges verseny
l""in~i1rrn .. '''''~rtp.'.f> a szamit6gepes rendszer tot{lliskiesese, va16svagy eIhfresztelt
."lJL.1",....l1V..' politikusoknak,partoknak jogszerutlenuljuttatott talllogatas stb.
Szakmai
szervezetek Krfzishelyzetben igen gyakranhtrztirlatot rendelnekel a vallalatvezet6i, maguk sem
l1yilatkoznak a nyilvanossag e16tt. Esetenkentj6 oka lehet annak, ha a hrrek kiszivarog­
4.5. abra. Egy termela val/alat extern kommunikaciOjanak tipikus dmzettjei tatasat igyekeznek megakadalyozni. Azonban szamos gyakorlati pelda int ami, hogy a
bdjelhallgatasa, eltusoldsa keslelteti a segitobeavatkozast es tovabb noveli a szerencset­
Az e~e~ ~?r?Y,ezeti szerepl6k mAs-mas tartalmu, funkci6ju,.formaju es hangvete16 .. .(Azelmultevtizedek legmegrendft6bbilyen esemenye Csernobil volt, de pI. a
kommunik~clot ~g~nye~nek. A jogalkot6ka jQgszabcilyokat kiildikiizenetkent a vallalat­ t"oS[aOi01~vezet6i is j6 ideig igyekeztek bagatellizRlnia problemakat.) Ezzel szembena
nak, pI. a tarsasagl adozast szabalyozo torvenyeket es rendeleteket. Erre a vRllalat az
alsiagk:oIrtmllllil[{aci6 pozitiv mintaeseteve valt a Tylenol-eset.
APEH-nek WId valaszt: eljuttatja hozza evesad6bevallasat (nem sajat fzleseszerinti
94
4.Avallalati kit[iUraes akommunikaci6 95

dilemma es kOlllmunikaci6

dQ:klaralt ort.Gk_,l_h... ~ ta fOSYilOG(;6k ".,. '~cif ... ..t~lWft'A .....1i-A~ h,ft~ ..:t¥tt &..-­
""'lrT""A vallottertekek gyakorlasaban azonban a valsagok nagy pr6batetelt

vallalatmll tortent baleset, uzernzavar stb. karokat okozhat a szukebb, ta­

lV".'7ptlr.pn is. Hogy mekkorat, a balesetet koveto percekben, 6rakban talan ne­

."'UL... ·.ru. okoz6kbizt{)sak lehetnek abban, hogy a felelossegrevonlisnem ma­

a vallalat j6 himeve seriil. Tobbnyire kevesbe tudjak viszont felmerni,

is lehet a vallalaton kivtil keltett veszely. Az etikai dilemma: azonnal nyil­

. a tortenteket, megszervezni a vedelmet, elejetvenni(tovabbi) tragedi­

a ba:jtabban remenykedve, hogynem keletkezik kiilso kar, s akkor

uszni" aielel6ssegre vonast. Kitvedjiink:a kart okoz6egyent es a

a fogyaszt6k, illetve a lakossag szeles karet? Mint szamos megdobbento

Hl"~Li1lqi1, az egyenierdek vedelrne, a fele16ssegre vonast61 val6 felelem vagy egy­

fele16tlenseg tragedialancot indithat el.

4.4. A magyar vallalatok kommunikaci6ja

vallalatok kommunikaci6s gyakorlataban nagyon nagy eltereseket tala­

nagyok a kiilonbsegek a kornmunikaci6 jelentosegenek felismerese, a szerve­
'a technikai felszereltseg, a csatornak megvalasztasa es ahangvetel tekinteteben
es telekomrnunikaci6val foglalkoz6 cegek irnponaI6anj61 szervezett
nU]tllKaCIOjat61 kezdve a szintefeudalisztikus fiiggosegi viszonyra epiil6, korszeni
hasznal6 vallalatkoviiletek gyakorlataig nagyon srines a paletta. Ha vizs­
bevonjuk akozigazgatasi intezmenyeket, a k6rMzakat es iskolakat is, nyil­
valik, hogy a szervezeti kommunikaci6 javftasara orszagos programotkellene
Ul~U41,l1. Osszessegeben azonban azt allapithatjuk rneg,hogy az elrnult tiz ev saran
valtozasok tortentek a v:Hlalatok extern kommunikaci6jaban.

Altalanos megallapitasok
a) Ahaszntilt eszkijzok
akommunikaci6s technol6gia nemzetkozi fejl6deset,avallalatok kommunika­
Ite:szkozl:>arJ.{Jarendkivulsokat!ejI6dottaz elmultevtizedben.Az eredmenyesen gaz­
szervezetek szinte mindazzal a felszereltseggei rendelkeinek, amellyel a fejlett
orszagok.
 96 Val/alati kultUra 4. A vallalati kultura es a kommuniktici6 97

b) Eliirelepes a hatekonysag es szemelyessig iranyaba

Fej16deskent konyvelhet6 el, hogy egyre tbhbvallalatn.H ismerik fel a l\ominunikMi6 mi­
nosegenek fontossagM. Nem ritkak a vallalaton beliilszeIVezett komrnuni/cdcios rr".H.... J

gek, amelyek mind'az intern, mind az extern kommunikaci6 hatekonysaganak javfta:sai))]

celozzak. Sok helyiitttanacsad6 cegek segiiik a hatekonyabbPR-, marketingkomtI'luni­
kaci6 kiepfteset. Ezzel egyiitt mind t6bb vallalat dolgoz ki komplex kommunikacio$stra·
tegiat. A kommunikaci6 integralt elemmevalik a vallalat teIVezesi es mukOdesi .
reben.
Az elmult evtized so ran megvaltozott a fogyaszt6 iranti viszony, ami'szembeotloen
tiikr6z6dik az irasban foly6 es az e16 szemelyk6zikommunikaci6ban is. M6dosultakom­
munikaci6 hangvetele: udvariasabb, kevesbe hivatalos, kevesbe formalis es kevesbe
melytelen az frasos kommunikaci6 hangneme. A vallalatok mind jobban sziikseget
annak, hogy fogyaszt6ikat, iigyfeleiket is ellassak a cegre vonatkoz6 informaci6val.Ter­
jed a .,hirlevel": a fogyaszt6 a viz-, a villanyaram-,a gaz-, a telefonszamla mellett infonna­
ci6sbrosurat is kezhez kap, amelybOlertesiilhet a vallalatnal tortent legfontosabb ese­
menyekr61, valtozasokr61, fejlesztesekr61.

c) Konjliktuskommunikflci6
A konfliktusok kezelesenek mikentje a vallalati kultUra egyikjellemzoje.·A magyar val­
lalati vezetok a hazai felmeresek alapjan a konfliktusokhoz inkabb konfliktusturoen
viszonyulnak. A nernzetk6zi egyiittmuk6desekben szerzett gyakorlati tapasztalatok
alapjan viszont inkabb kanfliktuskeriil6 vagy a konfliktusokr61 tudomast nem vevo gya­
korlatot folytatnak, es sokkal ritkabban vallaljak fel a konfliktusok nyilt megoldasat.
Vannak, akik fgy summazzak nezetiiket: "Ha nem eleg a hiMt kijavftani esintezkedese­
ket hozni tovcibbi hason16 esetek elkeriilesere, hanem a felelosoket is meg kell allapit~mi:
ez a legt6bb esetben csak terheli az emberi kapcsolatokat." [BORGULYA 2000]. A kiilfol­ Mas esetekbenszemelyes elonyok biztositasa motivalja a hir torzltott tovabbadasat.
diek pedig oly mertekben konfliktuskeriilonek tartjak a magyar vezet6ket, hogy szerin­ Sok problema forrasa lehet az in/annad6 nem megfelel6 id6ben tOrten6 atadasa. Ha vala­
tiik inkabb igent mond egy magyar munkatars akkor is, ha nem ert egyet valamivel, csak ki eppen rohan el, s utanakialtunk valamit, sokkal nagyobb azeselye annak, hogy e1felej­
azert, hogy ne keriiljon nyilt 6sszeiitkozesbe veliik, kiilfoldi partnerekkel. Ez ut6bbi 'ti,amit mondtunk, mint ha nyugodtan beszelnenk meg vele kozlend6nket. Ha tul koran,
megallapftasb61 az is kovetkezik, hogy a magyarok konfliktuskommunikaci6ja fejletlen. s raadasul nem megfele16 kommunikaci6s eszk6zt valasztva k6zHink valamit, konnyen
A konfliktuskezelessel a magyar vallalati kultura taglalasa kapcsan foglalkozunkbO­ elvesz az informaci6.
vebben.

4.4.2. Zavarok a magyar vallalatok kommunikaci6jaban

Empirikus vizsgalatok a zavarok leggyakoribb forrasana~ a pontatl~n,Jeliiletes_~­

cioatadast talaltak. .' .-<----- ' >'..
'\-.
98 Vallalati kultura 99

4.4.3. A kiilfoldi vallalatok hatasaa kommunikaciora

A kiilfoldi vallalatok magyarorszagi n5sz- vagylOO%-os tulajdonossa valasa a vallalati

~~lt~rat be!o.lyasoI6 valamennyi tenyezot (me ret, eletkor, profil, vallalati struktura)
enntI vagy enntette.
A Magyarorszagra delegalt menedzserek uj elemeket gyokereztetnek meg a vezetesi
gyakorlatban is. A paletta szeles: kezdve a Suzuki-m6dszerektol, a Siemens, a General
Motor~ v~gy a Boston Consulting Group vezetesi m6dszerein at a Nokiaig vagy az
IKEA-Ig 1gen elter6 vezetesi elemek tarkitjak a magyar hagyomanyokat.
.. ~ k~m:nunikaci6nak az el6bbiekben bemutatott atalakulasaban nagy szerepiik van a
kulfoldl vallalatoknak. E valtozasok tezisszenlen az alabbi m6don osszegezhetok.

4.4.4. Uj szemlelet kialakulasa, uj fogalmak megjelenese rCnCLlCJLIUIPozitiv jelenseg az er6sod6 versenyhelyzetb61 is kovetkez6 hangnemvalto­
Kevesbe pozitiv, hogy a magyar vallalat az anyavallalat reklamanyagait is atveszi: a
E~re t6bb vallalat ismeri fel a kommunikaci6 jelentoseget, es helyezi mind az intern,
lla!!Varol'szil!"cm kiadott szines, kepes rekicimruzet magyar nyelven, de szinte valtozatlan
mmd az extern kommunikaci6 kezeleset megfelelo rangra. Megjelenik a komplex kom­
es sz6vegtartalommal kernl a magyar fogyaszt6hoz. Ezzel ugyan terjeszthet eszteti­
munikaci6s strategia es az integnllt kommunikaci6 tudatos tervezese es fejlesztese.
igenyesseget, de elter6 kulturagyokeru es igenytelen formavilagot is:folyamatos izles­
Mind t6bb vallalat von be kommunikaci6s tanacsad6 ceget marketingkommunika­
ci6jana.k, PR-janakjavftasa erdekeben. A va.llalatok tovabbkepzesi programjaban mind atalakultis zajlik.
Az idegen nyelv munkanyelvve valasa nagyon sok problema fomisa. F6kent a fels6ve­
gyakonbbak a kommunikaci6s treningek. Javulnak a kommunikaci6 technikai elofelte­
zet6-eletkonlak kozott keyes az idegen nyelveket igazan j6l beszel6k kore. Az elter6 ha­
telei. (A telekommunikaci6 teljes modem eszkoztara megjelenik.)
zai es a kiilfoldi igenyek miatt tetemes mennyisegu dokumentaci6 kesziil ket nyelven
Finomul az iigyfelk6rrel folytatott kommunikaci6 hangvetele, stilusa. Nagyobb sze­
(magyar es idegen, tobbnyire angol vagy nemet), nem lebecsiilhet6 tobbletkoltsegeket
rephez jut az esztetikus, szemleletes es igenyes vizualis megjelenites. Az idegen nyelvek
hasznalata mind az intern, mind az extern kommunikaci6ban mindennapiva es terme­
A kulfoldi erdekeltseguvallalatoknalzomeben ket nyelvet hasznalnak. A napi munka
szetesse valik. Ez ut6bbi miatt az allashirdetesek sokasaga angol vagy nemet nyelvtudas­
magyar; de a hozzank delegalt ktilfOldi munkatarsak csak ritkan sajatitjak el olyan
hoz koti az allas betolteset. A nem verbalis (pI. kepi) kommunikaci6ban nagy hat{\sa van
a magyar nyelvet, hogy a mindennapi erintkezes so ran hasznalni tudnak. Ezert
a kiilfOldi mintaknak.
ICOZV€~tle:n munkatarsaikkal tobbnyire sajat anyanyelviikon vagy valamilyen kozvetft6
Terme16 es szolgaltat6 vallalatok koreben vegzett empirikus felmeresek azt mutat­
nv,,,v...,n tarsalognak. El6szeretettel keresnek az anyavallalatok olyan munkatarsakat
j~k, hogy szelsoseges elteresek jellemzik a magyar vallalatok kommunikaci6s gyakorla­
kiilfoldi kiktildetesre, akik Magyarorszagr6l szarmaznak vagy csaladi szalakkal
tat. E vonatkozasban ket tenyez6 bizonyult kiemelked6en meghataroz6nak: a vallalat
rendelkeznek es emiatt eleve beszelik valamilyen szinten a magyar nyelvet.
profilja, illetve az, hogy hazai vagy kiilfOldi tulajdonban van-e a ceg. A kiilfoldi tulajdon­
Ennel sokkal kotottebb az [rtisos dokumentumok elkeszftese. A fontos targyalasi jegy­

ban lev6 vallalatok kommunikaci6ja a magyarokehoz kepest szamos egyedi vonassal jel­
''7i'iIi''''o"'lVPIi' a megallapodasok, a beszamo16k, az eves merlegek, az anyavallalatnakszant

lemezheto. Ezek tomoren az alabbiakban foglalhatok ossze:

annak nyelven vagy a hasznalt kozvetft6 nyelven - igen gyakran angol

• Er6sen hat az anyavallalat kommunikacios gyakorlata: mind szemleletet, mind az

un>lv,"'u - kesztilnek. Ezeknek a dokumentumoknak az elkeszitese tetemes tobbletkolt­

operatfv megvalositast el6szeretettel iilteti at a magyar viszonyok koze.

jelent. Kiilfoldi (tobbsegi) tulajdonban levQ vallalatok jelentos Mnyada foglalkoz­

• Pozitfv jelenseg, hogy a kiilfOldi anyavallalatok magyarorszagi leanyvallalataiknaI

fordlt6kat es alkalmaz tolmacsokat is rendszeresen vagy alkalQmszeruen.
is mukOdtetik az otthoni viszonyaik kozott bevalt korszenl kommunikacios gya­
korlatot.
100 Vallalati kultara

4.5. Oss.zefoglalas
s. A VALLALATI KULTURAMEGISMERESE,
A vallalati kultura es kommunikiici6 kolcsonos viszonyban iillnak egymiissaL Ezert
. MEGVALTOZTATASA
lalati kultiira megviiltoztatiisa azt is igenyli, hogy kepilnk legyen az intern es extern kom­
munikiici6 meghatarozo tenyez6ir6L Attekintettiik a szervezeti struktiira, a vezetesisti­
Ius, a kommuniklkios eszkozok es a kommunikiici6 osszefiiggeseit. Erintettiik a
viillalati kommunikiici6s helyzeteket. Megiillapftottuk, hogy a viillalati v,Utozasok konf­
liktusok soriit hozziik magukkal. Az litalakftas nagy mennyisegu es nagy empatiat igenyl6
kommunikaci6s feladattal jar egyiltt, ezek megoldasat el6re meg kell tervezni. Killon
alfejezetet szantunk a magyarorszagi helyzetkep felvazohisanak, mivel a hazankban mu­ .'5:J".~'n .....
szakemberek azt varjak a kutat6kt61, hogy hasznos tanacsokkallassak el
k6d6 vallalatoknal az elmiilt tiz evben nagy valtozasok zajlottak Ie. A pozitiv fejleme­ azt illet6en, mikent tudjiik a vallalati kulturat ugy fejleszteni, hogy az a kitiiz6tt stra­
nyekben - mint a kommunikaci6t erint6 szemIelet atalakuliisa, a hatekony kommunikii­ . celokelereset segitse. Ahhoz, hogy barmilyen eszrevetelt lehessen tenni, meg kell
ci6 biztositasara val6 t6rekves - a Magyarorszagon megtelepedett kiilf6ldi viillalatok . fel kell tarni az adott cegnel a vallalati kultiirat. Mivel azonban a kulturanak
jelent6s szerepet jatszanak. A hatiisok k6zott eszre kell venni a killfOldi hatasok izles­ retegei is vannak, amelyek az empirikus megismeres szamara rejtettek, ez korant­
atalakft6 - gyakran izlesront6 - k6vetkezmenyeit is. egyszeru feladat. Ebben a fejezetben azt vizsgaljuk meg, mikent lehet a vaIlalati kul­
megismerni. A fontosabb megvalaszoland6 kerdesek:

Milyen m6dszerekkel vizsgalhat6 a val/alati kultura?

Milyen szempontok alapjan lehet a vizsgalatot vegezni?

Az elmult kOzel hCtsz ev alatt a vizsgalatokhoz mely modellek valtak mintawl?

Mit foglal magaban a kulturaismervek nemzeti szintu szintezise?

Mikent tortenik a nemzetspecifikus jellemzok osszehasonUtasa?

Milyen globalis nemzetkozi felmeresek terjedtek el a gyakorlatban?

5.1. Vizsgalati modszerek

vallalati kuitiira vizsgalatara alapvet6en ket m6dszer tisztult Ie az id6k fOlyaman: a

Kf'I'anlVV,eL folytatott, kvantitativ ertekelest .lehetave teva es az interjura es megfigyelesre
kvalitativ feldolgozast igenyl6 m6dszerek. A gyakorlatban igen gyakran a kett6
kombiniici6javal dolgoznak.
A kerdaives felmeresi m6dszerek szakertelemmel el6re 6sszeallitott kerdesek vagy al­
listajat foglaljak magukban. Idealis esetben a kerd6ivet nagy letszamii, reprezen­
valaszad6 tOlti ki. A megkerdezett ertekel6 valaszai alapjan atfog6 kep alakul ki
.''',Q''"",,,,,,, ...\,.... ~.~ adatok felhaszmilasaval az ertekekr61, a viselkedesr61, a szervezetben
hitekr61. Segftsegiil szolgalhat az explicitedeklanilt kiildetesi nyilatkozat, az frasos
Tormaloan rogzitett filozofia, az iranyitasi elvek leirasa,az etikai k6dex, a dolgoz6i kezi·
. Ezekkel kapcsolatban azonban kritikusan kell eljlimi, indokolt fenntartasokkaJ
102 Vallalati kultura
• Vajon a megfogalmazott elvek es a gyakorlat 6sszhangban vannak-e
• Vajon nem csak az eszmenyinek tartott ertekeket irtak-e Ie, amit61 a val6sag tavol
Ezen kerd6ives felmeresek mellett adalekokat szolgaltathatnak a vallalati
felszini retegenek elemei, a targyiasult ismervek, amelyekkel a 3. fejezetben foglalkoz­
tunk. A kultura magjara, a gyakorlatban is ervenyesiil6 ertekekre azonban aItalaban
csak k6vetkeztetni tudunk. Interjuk, hosszas megfigyelesek juttathatjak csak a valos kep
birtokaba a kulturat feltarni kivano szemelyt.
Neheziti a feladatot; hogy a vallalati kultura feltarasat illet6en nemcsak a teljesseggel
alkalmas es vitathatatlan meresi modszerek hianyzanak, hanem az alapokat biztosito
konzisztens es komplex kulturaelmelet is. A vallalati kultUrak negy nez6pontu feltarasa
ra talalunk peldakat - mint arra az els6 fejezetben utaltunk mar. Ezek a megk6zelitesi
mod ok az alabbiak.
• Egy adott willalat kulturajanak lehetOlegmelyebb es legpontosabb megismeresea
tulajdonos- vagy vezetesvaltas, a valtozasmenedzseles idejen bir kiil6n6sen nagy
gyakorlati jelentOseggei.
• Fontos lehet a vallalatikultura-ismervek nemzeti szintii 6sszefoglalasa, amelyek
rendszerint az ad ott orszag specifikus tulajdonosi szerkezetet, vallalati struktura~
jat figyelembe vev6 empirikus felmeresek alapjan sziiletnek.
• Nemzeti kulturak ismerete alapjan vegzett szukebb nemzetk6zi6sszehasonlitas,
amely soran ket-ha.rom nemzeti kultUra kepezi a vizsgalodas alapjat.
• Giobalis, nemzetk6zi 6sszehasonlitas, atnelynek eredmenyei a nemzetk6zi vegyes­
vallalatok sikeres muk6dtetesehez elengedhetetlenek.
E fejezetben e megk6zelitesekkel foglalkozunk behatoan. Mintakent beITIutatllmlr.'
neMny nemzetk6zileg is ismertte valt es elismert empirikus feltar6 m6dszert.
5.1.1. Az egyedi vallalati kulturak vizsgalatanak m6dszere
Az amerikai kezdemenyezesek utan vilagszerte gyorsan elterjedtek a vallalatok kultura­
janak celiranyos megismereset celz6 vizsgalatok. Ezek a feltarasok empirikus modsze­
rekre epitenek: a funkcionaIis megk6zelites tulnyomoresz~ kvantitativ, az interpretalo
megk6zelites kvalitativ modszerekkel e1. Eszkozeik:
• dokumentumelemzes,
• megfigyeles,
• kerd6ives adatgyujtes es
• interju.
A gyakorlatban az adatszolgaltat6k altaI kit6lt6tt kerd6fves informaciogylijtes es az
eszk6z6k kombinalasa (fokent a kerdofves - iranyftott - interju) valt k6zkeletlive.
mellett a vallalati dokumentumok tanulmanyozasa, a megfigyeles, a vallalat mukOdese­
nek e16ben tOrten6 kozvetlen megismerese, az ertekezleteken va16 reszvetel, a vallalati
5. A vallalati kultUra megismerese, megvaltoztatasa 103
~"'LlJK&"U folytatott k6tetlen beszelgetesek - mint kvalitativ eszk6z6k - inkabb csak
informaci6k forrasakent jelennek meg.
felmeresi eszk6z6k feloszthat6k direkt es indirekt informaciogylijtest szolga16kra.
• A direkt eszk6z6k k6zvetleniil iranyulnak a vizsgaland6 tartalomra (pI. ertekekre)
"rakerdezessel" vagy kozvetlen megfigye1essel.
• Az indirekt eszk6z6kkel k6vetkeztetesek revenjutnak a felmer6k vizsgalati ered­
menyeikhez (pi narrativ interjuk hasznalataval).
Avallalati kultura kerd6ives felmeresenek metodikai problemaival k6nyvunkben
,elv'ehl,en nem foglalkozunk, de utalunk az irodalmi forrasokra (mint pI. SCHREYOGG
77C',~'"",",,, 1991). Itt csupan mintakat mutatunkbe mind a kerd6ivszerkesztes tipusaira,
pedig logikai felepftesiikre vonatkozoan.
Dokumentumelemzes
megismeresi eszk6z els6dlegesen a vallalati kultura felszini megnyilvanulasairol ko­
irtformaci6t. A vizsgalat szamara a vallalat intern es extern kommunilaici6jat szolgalo
'dc,kum~mtumlok egyarant fontosak. Kepet adnak az frasos kommunikaci6 gyakorisaga­
formalizaltsagar61, stilusar61, a kultura alakulasarol - akaregeszen az alapftasig
A dokumentumelemzesek altalaban kiemelt hangsulyt helyeznek a cegalapftas iratai­
.", ta.:bel61iik az alapito szemelyisegere is t6bb szempontb61 lehet k6vetkeztetni. Regen
vallalatok fontos cegt6rteneti dokumentumokat orizhetnek:
• korabelifot6k,
• kiil6nfele beszamol6k a vallalat jelentos esemenyeir61,
• az azletpolitilaival kapcsolatos iratok kii16n csoportot kepeznek - ide tartoznak az
frasba foglalt kiildetesnyilatkozat, a vallalati filozofia, a strategia dokumentaiasa,
az iizleti jelentes (eves beszamolo), a kii16nfele jegyzok6nyvek,
• az organogram a vallalati kultura szervezeti kereteit kepez6 strukturarol ad atte­
kin test, amely segit megerteni a vezetes es a komtnunikaci6 szamos elemet, eset­
leg problemajat,
• az emberi eraforras menedzseLesenek iratai is fontos tampontokat adnak: a munka­
er6-verbuvalastol kezdve, a kivalasztas, a tovabbkepzes, az ertekeles, az ellen6rzes
dokumentumainkeresztiil a vallalatnal adott elismero, dicsero oklevelekig min­
den idetartozik,
• az intern es extern kommunikacio dokumentumai is gazdag adalekokkal szolgal­
nak: elemezhet6k a vallalati lijsagok, hiradok, a korlevelek, faliujsag-kozlemenyek,
az ugyfelekkel, fogyaszt6kkal, az iizletpartnerekkel, a hat6sagokkal folytatott le­
velezes, azl1jsagokban kozzetett kozlemenyek, a vallalatr61 megjelent k6zlesek
 5. A vtillalati kultura megismerese, megvtiltoztatasa 105
104 Vallalati kultura

mennyi ideig tartson a megfigyeles,

Mnyszor kell megismetelni,
cegalapitlis, fejl6des • hogyan kcll a Incgfigyd';~<>k<>t f",lj<'>lSYcz;ni.

megfigyelo interpretaci6ja szubjektiv, ezert bizonyos viselkedesek, a szemelyisegje­

fizleti dokumentaci6
szervezet, szervezes
vezetes
emberi eroforras
(teljesi tm eny) ertekeles
ellenorzesi rendszer
intern es extern kommunikaci6
megfigyelt szituaci6 ertekeleseben elore felallitott (es tesztelt) hipotezisek segit­
objektivitast.
struktura, organogram; .HU'''''>AU'll
megfigyeles tortenhet avallalat "bejarasa" soran, amikor a megfigyela vegigjarja a
fr1lsok te!lftrrlenvt:. az irodakat, a csarnokot, a kantint stb. Ennek soran az epiilet epiteszeti ha­
at61 kezdve a berendezeseken, szinvalasztasokon, az elhelyezett feliratokon at a mun­
egymas kozti kommunikaci6jaig igen sok mindenr61 benyomast lehet szerezni.
munkaera-tobowis, elvarasok leirasa, allas­
.megfigyeles sajatos m6dja az ertekezleten val6 reszvetel. Ennek soran deriil feny tob­
hirdetes, kivalasztas, paIyazati dokumentu­
mok, alkalmassagi nyomtatvanyok kozott a megbeszeles hangnemere, az erintkezesi formakra, az interakci6k gyakori­
szabalyozottsagara, az ertekezlet tartalmara, bizonyos ritualekra, mint az illes­
kiser6 iratok
nyit6-, zarsz6, esetleg felmeriilo konfliktusok kezelesere, a vitastilusra.
eves beszamol6
belsa kozlemenyek (korlevelek, utasitasok,
belso levelezes, jegyzokonyv, vallalati ujsag),
levelezes cegen kiviil, sajt6kozlemenyek, rek­
lamanyagok

Minthogy a dokumentumelemzes jobbara csak a kultura felszini jelensegeit kepes

empirikus m6don megragadni, ezert tovtibbi ertelmezesre van sziikseg ahhoz, hogy a me­
lyebb szintek tartalmara kbvetkezteteseket lehessen levonni. Ebben rejlik az eljaras
gyenge pontja: az interpretalashoz ugyanis tovabbi vallalati ttimpontokra van sziikseg
(mint pI. kiildetesnyilatkozat, strategia deklaraci6ja). Ezeknel viszont fennall az a ve­
szely, hogy egy idealizalt kepet mutatnak es nem a va16sagot jelenftik meg.

5.1.3. MegfigyeIes

A megfigyeJes rendszerint elore meghatarozott szempontok alapjan csak bizonyos jelen­

segekre koncentnil. Celja, hogy megragadja bizonyos ertekek es beallftottsagok megnyi­
latkozasait, azok ervenyesUieset, illetve nem ervenyesUleset. A megfigyeJes tortenhet
• nyfItan vagy rejt6zkbd6en;
• a megfigye16 integral6dasaval vagy az interakci6n kivlil maradasaval;
• standard serna szerint vagy spontan modon.
Legnagyobb hibtija szelektiv voltab61 ad6dik. Szelektfven eszlel a megfigye16, szelek­
tfv a megfigyelO mem6riaja es szelektiv a megfigyelend6 tartalom meghatarozasa is.
E fogyatekossagok gondos e16keszitessel csokkenthet6k, amennyiben
• el6re pontosan meghatarozzuk a megfigyelend6 tartalmat,
• azt, hogy az adott tartalmat illet6en mire kell koncentralnia a megfigyelonek,
Afunkcionalista megkOzelites egyik bevalt kvantitativ eszk6ze a kerdoiv. Az irasos adat­
.... e16nye, hogy rovid ida alatt sok adatszolgaltat6 velemenyehez hozzajuttat. Alka~­
.• •... . arra, hogy mas eszkozok segftsegevel felallitott hipotezist ellenorizzunk standardl­
zalt formaban; Egy vallalatnal vegzett felmeres kiterjedhet minden dolgoz6ra, vagy lehet
c.[C1;ZlCl!.t::li. mintavetelen alapuI6. Vallalati kultura feimerese esetebena 300 foglalkozta­
meg nem halad6 meretu vallalatoknal a tanacsad6 cegek teljes koni felmerest ja­
vasolnak.
 107
106 V,Ulalati kultura 5. A vallalati kultura megismerese, megvaltoztatasa

• Standardizalt kerd6ivekkel mas felmerest vegzokkel osszehasonHthat6 eredme­

nyekhez juthatunk, de emiatt a kapott jellemzok kevesbe "helyzetre szabottak".

StandardizalWi valt pI. a HANDY/HARRISON altaI kidolgozott kerd6fv.

• Egyedi kerd6fvekkel egy-egy vallalat nem tipikus adottsagait merhetjiik fel. Celira­
nyosabb lehet a kerd6fv osszealHtasa, ha mar attanulmanyoztuk azelerheto .

mentaci6kat, bejartuk a vallalatot es kialakultak benniink benyomasok. KiilOniF

sen olyan nagyvallalatoknal celszenl egyedi kerd6fvvel dolgozni, amelyek divizi6i,

osztalyai, reszlegei mas-mas megkozelftest celszenlsftenek (pI. mast a K + F es

mast az exportosztaly).

Kerdofvvel elsosorban velemenyeket, ertekiteleteket, beaIHtottsagot erdemes vizs­

galni. A kerdofveknek kiilonboz6 tfpusaival talalkozhatunk. Kesziiltek a vallalattal kap"
csolatos allitasokat
• LIKERT-skalan ertekelo,
• allitasokat rangsorba alHt6,
• feleletvalasztos,
• allftasok ervenyesseget adott vallalatra nezve szazalekban kifejezo, kifejtos val a­

szokat kero tipusok.

Valamennyi tfpusnak vannak elonyei es Mtranyai.

a) FeleletvalasztOs kerd6ivek
A keretes illusztnki6 a feleletvalasztos kerd6fvre mutat be peldat.
108 5. A vallalali kultura megismen!se, megvaltoztatasa 109
Vallalati kultura

LIKERT-skQla
illusztnlci6 az allftasok ertekeh!set a LIKERT-skala alkalmazasaval mutatja be
110 Vallalati kultura 5, A vallalati kultura megismerese, megvaltoztatasa 111

d) Kifejtos vtllasz kerdc5ives felmeresek tartalmi sulYPQntjai

A kovetkezo szemleltetes a kifejtos valaszra mutat peldiit.
tartalmukat tekintve vallalati ertekekre, normakra, a vezetesi stHusra; a val­
vonatkoz6 informaci6kat fognak at.
J..t\"",I.;:,vN tanulmanyab61 meritve) tartalmi modulokb6I epftette fel kerdo­
a felettes jellemzoire, a beosztottakkal kialakitott viszonyra, az ellen­
kerdeseire vonatkoznak. Az e kerdeskorokre kapott vaIa­
raizol.odllk ki kulturatipo16giajanak negy dimenzi6ja.
svajci vallalatikultura-kutat6 (PUMPIN, KOBI, WUTHRICH) elozetes vizsgala­
<>nn"«>n tartalmi kriteriumokat valasztott ki, amelyeknek - mint kulturalis is­

'- egy vallalat sikeressege szempontjab61 kiilonos jelentosegiik van. Ilyenek:

vU[J'ne,ntUttS'Il!, ami a vevokkel, az iigyfelekkel szemben tanusitott nagyra erteke­

Sll'elenu. es elsosorban a gyors es udvarias kiszoIgalasban, a szallitasi hataridok

"">C'U<111, a vevok kivansaganak messzemeno figyelembeveteleben, a vevok
,~v'J<"".u<1lanak ismereteben jut kifejezesre,
tJ'6~,acl!6o.rielltal/tsa;L', amelyet nem elsosorban rendszeres tervezessel, hanem to­
innovaci6val szembeni pozitiv hozzaalIassaliehet elerni. A folyamatos in­
gyakorlatanak elofeltetele az ujdonsagokkal szembeni nyitottsag, a tanu­
kockazatvallalasi keszseg, a piaci ujdonsagok alland6 kovetese,
nUiriktlta,rs-(JrUmtlflts'aL', ami a munkatarsak iranti megbecsiilesben, az irantuk er­
.V.,.c.<1.,VU.VUU, alland6 tovabbkepzesiikben es tamogatasukban nyilvanul meg.
''''.'''''V''''''''5 es akompetenciak megosztasa, a demokratikus vezetesi stilus a mun­
megbfzhat6 kifejezoi,
'7'/1>1;>,.". es teljesitmenyorienttiltsag mint a viillalat hosszU taw fennmaradasiinak

L<>lIC",UOl\... Megnyilvanulasi formai a celtudatossiig, a munka iranti lelkes hozza­

munka kihfvasainak vallalasa,

'eJl(Jrit~ntlilts'aJl. beleertve a k6ltsegtudatossagot, takarekossagot,
IUllnnenIULC,~'UI!, amelybe a vallalattal val6 azonosulas, lojalitas, kozossegi szel­
onfelaldoz6 magatartiis, konstruktiv konfliktuskezeles, a munkahelyhez ra­
tartozik,
rtolr6!!,iaorleir!taltsllS!, amely magiiban foglalja a magasan fejlett techno16gia biz­
atechno16giai tudatossagot, a teljesltmenyek tudomanyos megalapozasat,
na:nik:dcli6oriel'ltalts,lfl. amely mind az extern, mind az intern kommunikaci6ra
UIlIUK.UUI",~ kommunikaci6s elOfeIteteleire kiterjed,

szobeli informaci6szerzo eijaras, amely soran a kerdezo eI6re kidoIgozott

il'<.:eliI'an'vos kerdeseket tesz fel alanyanak, vagy mas 6sztOnz6 eszk6z6kkel
 5. A valla/ati kultura megismerese, megvaltoztatasa 113
112 Vallalati kultura

A standardizalt / strukturalt interju kereteben a kerdez6 elare megalkotott Ir"rn.. c".:

ket elore meghatarozott sorrendben tesz fel. A kerdesek tobbnyire eldontend6 "1.1""''''''
fgya valaszok ertekelese sokkal egyszenibb. A kerdezes alapja kerd6fv, a valaszokat
interju keszitaje folyamatosan rbgzfti. Az interjualany altai kitbltott kerdafves
teshez viszonyftva az az el6nye, hogy az interju keszftoje biztos lehet abban, hogy a
laszad6 nem mechanikusan, gondolkodas nelkiil tolti ki azivet. Tovabba m6d van
hogy fogalmakat ertelmezzenek: az interju keszftoje megmagyarazza, mire iranyul a
des - amennyiben az a megkerdezett szamara nem egyertelmu.
A kvalitatfv / klinikai interjuban a kerdezo spontan ad6d6 kerdesekkel vezeti ra a
laszad6t az eltervezett problemak6r feltanisara. A megkerdezett kotetleniil fejti ki
menyet, foglal a11ast, rnesel el jellemzo epiz6dokat. Ez az eljaras nagyobb m(,'70!~!<:t'~r",t;
flexlbilitast biztosit mind a kerdezonek, mind a valaszad6nak. A kvalitatfv interju
egyben a Mtranya is: a nagy mozgaster nehezfti a feldolgozast, t6bbfele ertelmezesi
het6seget kinal. A nem verbalis megnyilvanuhisok is fontos adalekokkal szolgalnak.
telmezesuk azonban eros szubjektivitasnak van kiteve.
Az interju mindket valtozatanal a kerdez6 jegyzi fel a valaszokat, vagy rogziti
szalagra. Vallalati kultura felmereseben az interju kiil6nbsen alkalmas arra, hogy
eszk6z6kkel nyert benyomasok alapjan mar kialakftott hipoteziseinket kovetkezetes
liilvizsgalatnak vessunk ala.

5.1.7. Csoportos vita

A csoportos vita eljarasa az interjut es a csoportmegfigyelest kapcsolja bssze. A felmerest

vegz6 ~Htal 6sszeallftott csoport tagjai egy meghatarozott temaval kapcsolatos adott ker­
deseket vitatnak meg egymassal. A megfigye16 feljegyzi a tapasztalatokat. A vita soran ••..
dinamikus folyamatban rajzol6dik ki a velemenyaikotas, a spontan reakci6k a meggya­
zodesek melyebb retegebe engednek bepillantast. Kiilonosen alkalmas ertekek, meg­
gy6z6desek, alapviszonyulasok felszinre hozasara. Az egyeneket nem 6nmagukban,
hanem a csoporthoz va16 viszonyuk alapjan figyeli meg. EIs6sorban egy csoport osszes­
segere nezve tesz megallapitasokat, hiszen a velemenyformalasra itt erasen hat a csoport­
dinamika es a konformitas kenyszere. Befolyasoljaaz eredmenyt a vitavezet6 """J..n.'"''''~'''
a csoport merete es osszetetele, a tema es a (szels6seges) velemenyek megoszlasa.
114 5. A vallalati kultUra megismerese, megvaltoztatasa 115
Vallalati kultura

5.1.8. A Schein-fele klinikai eJjaras
SCHEIN [1995] tizlepcs6s eljanistdoIgozott ki a vallalati kultura komplex megismeresere.
Alapgondolata: a kultura feItar6janak a vallalat tagjainak egy csoportjaval (hazbeliek­
kel) egyiittmukodve "at kell elnie" a vizsgaIt vallalat kulturajat. Az eljaras lepesei:
• Az elemz6 felveszi a kapcsolatot a csoporttal: rendszeresen (aktfvan) megfigyeli a
csoportot es (passzivan) tahilkozik meglep6 dolgokkal, jelensegekkel.
• A meglepo jelensegeket kovetkezetes megfigyelesnek yeti ala, mert csak ismetl6do
esetek tekinthet6k a kultura elemeinek.
• Az elernzest vegz6 egy rnotivaIt csoporttagot valaszt ki, aki megfeleI6 analitikus
keszsegekkel es kello motivaltsaggal rendelkezik ahhoz, hogy a folyamatokat ki­
bogozza. Erre a szerepre vallalati vezet6k, az iizemi tanacs tagjai vagy az elernzest
[1982], PETERS es WATERMAN [1982], SCHEIN [1985]. Egyfajta "ujhullam"­
,eQz:sment szUletett, amelyet elsosorban japan konslcmcmck. ~'L ~mcrik.il.i l1iil.CQk.on
slKerellOezteK eIO. igy arnUlucaK KO;l;UI.L SOI]aLlla.K a.z; <llllCliKllt c;" jllpttl1
.cUii:iulul1La;)\J,J\.[OUCHI 1981,PETERses WATERMAN 1982], amelyekbOl az akovetkez­
szarmazik, hogy nem kizar6lag a formalis szervezeti struktura, a termek-piac kon­
a strategia es a tervezes, szervezes es ellen6rzes finomra csiszolt rendszere bizto­
a vallalat eredmenyesseget, hanem kiemelked6 fontossaguak az emberi tenyez6k is.
·A~,.ft.a,lrh."1 az optimizmus es az amerikai gazdasagi ero sugarzik. Optimizmus, egy­
szablilyok, gyakorIatiassag - igy suritheto ossze mott6szeruen az altaluk kozvetltett
A kovetkez6kben attekintjiik a szervezeti kultura vizsgalati f6kuszanak f6bb tfpusait:

kezdemenyez6k alkalmasak leginkabb. '.... vallalati szintu elemzest, egy-egy vallalatcsoport nemzeti szinten torten6 valla­

• A meglepo, zavart kelt6 jelensegek, sejtesek "leleplezese" soran az elernzes vegzo­ lti~~ul1tilr:a-vlzs.gal.at~lt, majd a nemzetkozi (gloMlis) osszehasonlit6 kulturakutatasokat.

je elmondja benyornasait es megfigyeleseit a kivaIasztott csoporttagnak.

• A csoporttag megkiserli megmagyarazni akiviila1l6 elemz6nek a szamara szokat­
Ian jelensegeket. Ez az a fazis, amikor az elernzo a strukturab6l kovetkezo ossze­ Egyedi vallalati kulturak elemzese
fiiggesek es a motiv:ki6 alapjat ad6 alapfeltevesek kibontasara torekszik. E lepes
soran az elernzonek tamogatnia kell a csoporttagot, hiszen az alapfeltevesek j6 re­ evek Amerikajaban fellangoltak a valtoztatasi utakat kereso menedzsmen.tkuta­
sze a tudatalatti szferaban jatsz6dik. Kiegeszito kutatasokra is sziikseg van ahhoz, Ezek egyik iranya a ,,menedzsment altai formalhato vallalat" lett. A nemzetl kere­
hogy kialakuljanak a premisszak. szem elott tarta es a vallalatvezetesi szintjere koncentral6 vizsgalatokkal PETERS
• Az e16z6 lepesben nyert premisszak nem tekinthet6k igazoltnak, csak alapjat ke­ [1982], valamint DEAL es KENNEDY [1982] gyakorolt kiemelkedo hatast a
pezik hipoteziseknek. E hipotezisek kidolgozasa a soron kovetkezolepes, amelynek a kovetkezo husz esztend6ben.
alapjan az elernz6 tovabb kutat megerosit6 elemek utan.
• Ezutan kovetkezik a hipotezisek feliilvizsgalata ujabb megfigyelesek, interjuk vagy
mas elernzo eljarasok segftsegevel. A e fazisban vegzett tovabbi informaci6gyujtes
celininyos: bizonyos nez6pontb6l folyik tovabb.
• Bizonyos viselkedesi mintakr6l es kinyilvanitott ertekekr61 alkotott hipotezisek
rnegerositese utan Hit neki az elemzo az alapfeltevesek kibogozasanak.
• Az alaku16ban lev6 vallalati kulturakep az adatok szaporodasaval es ertelmezese­
vel egyre inkabb finornodik es anand6 m6dosftasra es ujraertekelesre szoruJ.
• Az utolso h~pes az eredmenyek: az osszejUggesek es vegsopremisszak inisba foglalasa.
Az ilyen felepitesu vallalatikultura-feItadlshoz SCHEIN a csoportos interjut tartja leg­
alkalmasabb eszkoznek.

5.2. A vizsgalat f6kuszai

5.1. dbra. A McKinsey-fele 7S-modell

A v:Hlalati kultura ininti erdek16des feillingolasaban nagy szerepe volt az amerikai, illet­ PETERS es WATERMAN 62 amerikai nagyvallalatot vont vizsgaiat ala. PAscAL-lal es
ve az Amerikaban dolgoz6 kutat6knak. A 80-as evek konyvsikerei amerikai kiad6knal ATHos-szal (1. alabb) kozosen kifejlesztett modelljiikkel szemleltetik, hogy a kemeny
jelentek meg: DEAL es KENNEDY [1982], HANDY [1986], OUCHI [1981], PASCALE es
 116 Vallalati kultura 5. A vdllalati kultftra megismerese, megvdltoztatdsa 117

szervezeti elemek (strategia, rendszer es struktura)ismerete nem elegend6 a

kulturaknernzeti'szinten
""" ...AU. . . . . . .

hez, a szervezet lagy aspektusaira is epiteni kell, es valamennyi elemet ossze kell
ni egymassal. Kiilonosen fontos a szervezet ertekrendszerenek es onkepenek kialakitasa a vizsgaiatoknal egy ad ott orszag valamely vallalattfpusanak szervezeti kultura­
es apolasa. Ennek a kovetkeztetesnek az igazolasara irtak Ie 43 kiiIonosen sikeres Ilyen tfpusu volt PETERS es WATERMAN mar emlitett empirikus feimerese,
kai vallalat kulturajat.
adott orszag (USA) nagyvallalatai alkottak a mintat, majd ezek k6ziil a 43
A szerz6k a het alapveto vezetesi dimenzi6t, vezetesi valtoz6t angolul azonos kezdo­ ,1Kt:re;selJU ceg jellemz6i alapjan azonositottak a sikeresseg mogott meghUz6d6 te­
betuvel jeloItek, innen a 7S elnevezes (magyarul ez mar nehezebben alakul ki). A Egy masikvallalatcsoportot celzott meg a hazai kis- es k6zepvallalatok szerve­
dellben az egyes elemek az alabbiak:
kulturajat feltarni igyekV6 - a Pecsi Tudomanyegyetem Kozgazdasagtudomanyi Ka­
tlV,eI!2:ett - kutatas. SCHMIDT publikaci6ja a Nemetorszagban mukOd6 szovetkezetek
• Strategia (Strategy): osszefiigg6 akci6k egyiittese, amely versenyelOny megszer­ kulturajanak kutatasar61 szamol be.
zesere ininyul, javftja a pozici6t, gondoskodik az erOforn'isok elosztasar61.
• Szervezet (Structure): a vallalati munkamegosztas szervezeti semaja, hataskori es
felel6ssegi Iistaja.
• Rendszerek (Systems): a vallalaton beliili folyamatokat osszefog6 rendszerek
Nemzeti kultura alapu osszehasonHtas
(gyartasi rendszer, beruhazasi rendszer, erdekeJtsegi rendszer, tervezesi rend­
szer, informaci6s rendszer stb.). evekben a vilagpiaci helyzet a japanok javara kedvezoen, az amerikaiak szamara
• Stilus (Style) : a vezetes viselkedesi m6dja, ertekrendje. kedvezotlenebbiil alakult. Ez inditott tobb amerikai szerz6t az 'American way of
• Szemelyzet (Staff): a vallalat alkalmazasaban all6 munkaer6, annak osszetetele, life' ujragondolasara. Nem veletlen, hogy a 80-as evekben Amerikaban egymas
min6segi jellemz6i.
" ... ,Jl<OLL<Ol\. a vallillati kultura megismereset jelent6sen el6reviva konyvek. A nemze­
• Szakertelem (Skill): a vallalat egeszenek, az ott foglalkoztatottak osszessegenek
osszehasonlitasban OUCH! [1981], PASCALE es ATHOS [1982] alkotott mara­
kepessege feladatok megoldasara (csapatmunka, szemben az egyeni kepesse­
gekkel).
• Kozos ertekek (Shared values): a celkitlizesek mogott meghuz6d6, a szervezetben
dolgoz6k tobbsege altai elfogadott, melyebben gyokerez6 ertekek. a) Ouchi Z tipusu kombiruicios modellje
termelekenyseggel es szervezessel magyarazza, hogy Japan vezet6 gazdasagi ha­
tudott emelkedni. Az amerikai vallalatvezet6knek azt javasolja, hogy a japa­
A vaitoz6k koziil egyesekj61 koriiIhatarolhat6k, meghatarozhat6k, nyomon kovethe­ kell az emberek menedzseleset es a munkaszervezest megtanulniuk. Az amerikai
t6k. Ezek az un.kemeny tenyez6k: a szervezet, a strategia, a vallalati rendszerek. A tobbi
japan vaIlaiatokat het ismerv alapjan vetiegybe, es komparativ vizsgaIata utan kifej­
negy dimenzi6 alkotja a vezetes lagy komponenseit, ameIyek nehezebben megfoghat6k,
Z tipusu kombinaci6s modelljet. Vizsgalja a foglalkoztatas id6tartamat, az ertekelest
az emberi tenyez6khoz jobban kotod6ek. Azt a kozeget jelentik, amelyben a kemeny te­
a karrier paIyajat, az ellenorzo mechanizmust, a donteshozatal mikentjet, a
nyez6k melyen beagyaz6dva mukodnek. Ezek a lagy tenyezok: a stilus, a munkaer6, a
lel1oss:egvallalast es tor6dest. Komparatfv m6dszere aiapjair6I azonban keveset arul el
szakertelem es a kozos ertekek, melyek a vallalati kultura meghatarozasaban jatsszak
a f6 szerepet.
A McKinsey-fele 7S-modell neven ismertte valt modellt es a rovid id6 alatt rendkiviil b) PASCALE es ATHOS interkulturalis menedzsment tanulmanya
nepszeruve vaIt konyvet sok kemeny szakmai kritika erte. Fejezetiink targya szempont­ hasonI6an komparativ celzatu vizsgalatokba kezd PASCALE es ATHOS.

jab61 az a fontos, hogy a kutatasokat egy-egy adott vallalat kulturaja f6kuszaIta. 'ETIERS:-sz,el es WATERMAN-ne! egyiittmukOdve a McKinsey-7S-modellt ves~ik alapul,

mint Ieir6-eIemz6 eszk6z, alkalmas a szervezet atfog6 megragadasara. Ujszenlse­

b) Deal es Kennedy
abban all, hogy a "kemeny, nyugati elemek", mint a strategia, rendszer es struktura

DEAL es KENNEDY kIasszikussa vait vallillati kultura tipusait bemutattuk az elsa fejezet­
"keleti, Iagy elemeket" is figyelembe vesz, vagyis az els6dleges celt, a szemelyze­

ben. Tipizaiasuk alapjava a kockazat fokat es a vallalat vezet6i altaI hozott dontesek si­
ismereteket es kepessegeket, menedzsment- es vallalati stilust. A 7S-modell ugyan­

keressegere vagy sikertelensegere vonatkoz6 visszacsatolas sebesseget tettek.

akkor gyakorlati-normativ elemet is tartalmaz, komplex vallaIkozasok formaJasara es

'alSlKItasara is felhasznalhat6.
PASCALE es ATHOS 6sszesen 34 japan es amerikai vallalatot vizsgalt meg, majd kiva­
lasztott egy-egy nagYVallalatot, az amerikai lIT kofiszernt es a japan Matsushita elektro­
 118
Vdllalat; kultUm 5. A vallalau kultura megismen!se, megvdltoztatdsa 119

nikai konszernt. Az IIT-nel a menedzsmentnek a szelsosegig hajl6 szamokhozes fordftva is igaz: a kultura megvaltozasa szervezeti vaitozast is von maga utan
n~ekhez kot6dese, a kemeny elemek eloterbe allitasa volt szembeotl6. A japan TE 1997:241.
VIszont egy sor "higy" tenyezore is tekintettel volt es sajat ertekk6dexet allHott ossze.
A ,,Matsushita-ertekek" kozott helyet kaptak kovetkezik, hogy a kultura megvaltoztatasa nem valamifele eszkoz, nem m6d­
• az alapvet6 iizleti elvek, vezet6inek kezeben, amely direkt mMon segfti 6ket kit'(izott eeljaik elere-
• az alkalmazottak hitvallal<lsa,
• tovabba bet spiritualis ertek,
• a nemzet szolgalata az ipar reven, Ebben az ertelmezesben a vallalati kuItura megvaltoztatasanem mas, mint a szochi­
• korrektseg, lis konstrukci6 atrendezese, amelynek reven az emberek k6z6tti kapcsolat min6sege
• harm6nia es egyiittmukodes, vaitozik meg, aminek termeszetesen lehetnek a vallalat eredmenyesseget befolyasol6
• jobbftasokra tOrekves, · hatasai. A kultura megvaltoztatasa a vallalat ideol6giai, moralis, interpretal6, kifejez6-,
V<1JLU~O'~""-, ertek-, hit-, szimb6Ium-, kapcsolat- es tudasrendszerebe jelent beavatkozast.
• udvariassag,
• alkalmazkodas es idomulas,
• hlilassag. bJFunkciona.lis ertelmezes
'A funkcionalis ertelmezes szerint
Ez a szemlelet indHotta el a ket, esetleg Mrom (nemzeti) kulturat erint6 osszehason­
• a koz6sseg rendelkezik egyfajta kulturaval,
lftasokat. Az6ta se szeri, se szama az amerikai-japan komparatfv vizsgalatoknak. [1.
TENBERGER, FRIDAY]
• a vallalati kultura egyes komponenseinek tudatos megvaltoztatasa reven kozvetle­
niillehet hatni az eredmenyessegre. Ha peldaul egy vallalat a vev6khoz va16 vi­
A nemzetkozi (glohlilis) kulturakutatasokat a Vallalati kulturak nemzetkOzi osszeha­ szonyt tudatosan atformalja, ertekrendjiben megvaLtozik a vev6 "pozfci6ja"; pI. ve­
sonlitasa dmu fejezetben mutatjuk be.
v6k6zpontu termekpolitikat kezd kovetni, ennek kozvetleniil merheta hatasa
lehet a forgalomra. Ugyanigy, ha a vezetok felismerik a tudasnak es megosztasa­
nak va16s erteket, mintegy ,,feiertekelik", ertekrendjiikben e16rebb helyezik a tu­
clast (jobban megfizetik, tamogatjak a tanulast stb.) es motivaljak megosztiisat, let­
5.3. A vallalati kultura megvaltoztatasa rejon a "tudasmegoszt6, tudascentrikus" kultura.
A vrutozas kerdeset illet6en megaIlapfthat6, hogy a vallalat mint intezmeny tfpusu
5.3.1. A megvaltoztathatosag kerdese szociruis rendszer tehetetlen, azaz alapvetoen nem oJyan kepz6dmeny, amely onszanta­
bol onmaga megvaltoztatasara torekedne es arra forrasokat aldozna.
A vallalati kultura megvaltoztathat6saganak kerdese szorosan kapesol6dik a vallalati
kultura fogalmanak ertelmezesehez. Az alabbiakban az antropol6gusi, a funkcionalis er­ A rendszer gazdasagossaganak elve azt diktalja, hogy csak endogen7 celokat k6ves­
telmezesbollevonhat6 kovetkezeteseket tekintjiik at. sen: 6nmaga fennmaradasat es - ha a fennmaradast nem veszelyezteti - bizonyos mer­
tekii expanzi6jat biztositsa. Tevekenysege minden olyan megvaltoztatasanak ellenall,
aJ AntropoLOgusi, interpretal6 ertelmezes amely neme ket altemativa valamelyiket szolgalja rovid tavon. A vallalatra is ervenyes a
Az antropol6gusok felfogasa szerint fizika tehetetlensegi torvenye: mindaddig megtartja nyugalmi aIlapoUit vagy egyenes vo­
nalu mozgasat, amfg kiils6 er6k annak megvaltoztatasara nem kenyszeritik. Csakhogy
• a vallalat nem "birtokol" valamifele kulturat, hanem ~int emberkozosseg maga ez esetben az er6 akomyezetr6l erkez6jelzesekformdjdt olti. [LAy 1997:11] Minthogy a
egy kultura, vallalati kultura a vallalati muk6des egyik megnyilvanulasa, az elmondottak alapvetOen
• nines kiilso realitasa, hanem szocia.Iis konstrukci6k szovevenye, amely az emberek igazak ni nezve is~
kozotti folytonos interakci6kb61 keletkezik,
• ezek a szocialis konstrukci6k rendelkeznek alaki, formaijelIemzokkel, amelyek a
nyelv,a szimb61umok, a mftoszok stb. rendszereben kepez6dnekle. Ilyen ertelme­
zesben nem sZiikseges koneepeiomilisan megkiilonbOztetni a szervezeti valtozta­
tas strategiajat es a kultura megvaltoztatasanak strategiajat. Aki a szervezet meg­
valtoztatasan munkalkodik, az egyben a kultu1'lH is valtoztatja,
7. bels6 indittatasu, szervezesii, kezdemenyezesii
120 Vallalati kultura
5.3.2. Strategia es kultura osszefiiggesei
A vliltozast t6bbnyire gazdasagi tenyez6k kenyszeritik ki: soha nem maga a
"igenyli" a vliltozast. A strategia megvaltoztatasanak sziiksegessege a kultura
tatasanak legf6bb mozgat6ereje.
a) A strategiaalkotas kritikus kerdesei
A strategiaalkotassal kapcsolatban el61jar6ban nehany kritikus alapkerdesre "£.',H"l1<0111'
felhfvni az olvas6 figyelmet.
• A gyorsan valtoz6 kornyezeti feltetelekJolyamatos alkalmazkodast kivannak
Nagy szerepet kap a hangsulyok athelyezese, amit meg azelOtt eelszen'i vegrehaj
tani, mie16tt a vallalat helyzete vegkepp kritikussa valik. Ehhez viszont az "L.U'''''';;)i,C:S,/·!
hogy a vaUalati szervezet valamennyi tagja tisztaban legyen az alapvet6
kal: az egyuttgondolkodas gyorsabb adaptaci6t eredmenyez. A modern CllClt;;:lllLICll':,,,
vett strategiai tervezes, strategiai menedzsment megteremti a vaIlalati
iranti bels6 elkotelezettseget, lehet6ve teszi egymas segiteset az uj l"'j''''L<J''C;~'''jtl.ll<'L.
val6 alkalmazkodasban.
• A strategiai tervezes a kritikussa vaIt kornyezet jobb megertesehez vezet, a strategia
javitasanak eszkoze. A strategiaalkotas tanulasiJolyamat. A terv alapos
sa, gondos kimunkalasa a kritikus kornyezeti tenyezok alaposabb m(~gli,mlere.sellez
es megertesehez vezet,. ennek alapjan kes6bb konnyebb a valtozasok felismerese •.. :
es a strategiai terv m6dositasa. A strategiat korvonalaz6 dokumentumot tehat a.
valtoz6 kornyezethez va16 permanens alkalmazkodas, a strategia folyamatos
tasanak eszkozekent kel1 felfognunk, es ez szinte mindennapos feladat. ru.UlllLuuall.?':
fel kell tenniink a kerdest: ,,Mit tudunkjobban tenni?" A strategiaalkotas tehat tanu­
las; Jolyamat. Ezt a folyamatot sokan tObbre ertekelik a vegeredmenynel, a strate­
giai tervnel is.
• Olyan dsztdnz6rendszer szilkseges, amelyben az egyeni motivaciak osszhangba
riilnek az intezmenyi strategiiival, annak teljesiilesetszolgaljak. Itt a vallalati alkal­
mazottak, valamint az egyes vezet6k egyenimotivaci6jar61 van sz6. Egy vezet6 min­
den bizonnyal elgondolkodik azon, hogy milyen erdeke fUz6dik ahhoz, hogy
tervben rogzftett strategiat tamogassa, hogyan segfti a terv egyeni karrierjet a val­
lalat sikeres mlikodese reven, novekszik-e a jovedelme, erdekesebb munkat hoz­
nak-e a valtozasok szamara. Kulcskerdesnektartjuk az olyan osztonz6k kimunka­
lasat, amelyek hatasara az egyenek a kiadott feladatokat legjobb tudasuk szerint,
de a valasztott strategiaval, astrategiai tervvel osszhangban vegzik. A strategiai
tervezes igy mar strategiai folyamatta bovill, ahol a strategiai in'myftas, az emberi
er6forrasok kezelese es mas alrendszerek, funkci6k is nagy szerepet kapnak.
• Tovabbi fontos kerdes: hogyan alakfthatunk ki olyan eros strategiat, amely
talja a versenyben a gy6zelmet? Ilyen strategiai el6ny lehet peldaul technol6giai
know-how kifejlesztese, a versenytarsakenal erosebb kompetencia megszerzese va­
lamely terilleten, ami valamilyen befektetest igenyel. Peldaul a szorosabbegyiitt­
5. A vallalati kultura megismerese, megvaltoztatasa 121
aszallit6val (jobb minosegu nyersanyag vagy alkatresz szallitasa c61jab61)
afogyaszt6val (stratel!iankjobb mel!ertetese) mas-mas tinusll be£ektete~t. ra­
erOfeszitest jelent. A strategiaalkotas soran tehat az egyik alapkerMs:
tudunk tartas versenyelonyt biztosita strategiat Iddolgozni es sikeresen meg­
,In"itn ..,,?" Ennek a kerdesnek semmikeppen sem szabad elsiillyednie a strategiai
me.nedZi,ment folyamatrendszereben, hiszen ez a tervezes celja.
<A ml)d<!rn piacgazdasagban a vaHalatok sZilksegszenien versenyben allnak egymas­
U gyanakkor azt is megfigyelhetjiik, hogy a vallalatok kozott "szdvetsegek hal6­
is kiepiil. Ez megnyilvanulhat koz6s vallalkozasok letrehozasaban, de kevesbe
. . egyiittmuk6desben is: igy peldaul abban, hogy nem egymas megsemmisi­
tese a eel, hanem egyiittelesre torekszenek meg akkor is, ha bizonyos teriileteken
H(1f~rSfmvlt>en aIlnak egymassal. A modern piaegazdasagban jelent6sege lesz annak,
jov6beli szerepiinkr61 egy ,,szovetsegi halo" tagjakent gondolkodjunk, es le­
\,h,~ti\l .. o "bekesebb" strategiak kidolgozasara torekedjiink, a verseny ellenere har­
lJllU1U1'.'.l" viszonyban maradjunk a "szovetsegi hal6" tagjaival.
strategia Mnyege
egyike az emberiseg legregebben hasznalt fogalmainak, kezdetben kizar6lag
teriileten ertelmeztek. Az 6kori g6rog6k ezt a kifejezest mar i.e. 400 koriil hasz­
A gorog varosaHamok egymas k6zti bels6 Mborui, a kiils6 perzsa Mboruk
a vezet6ket arra, hogy a hadjaratok kimenetelet ne bfzzak pusztan a
Az 6sszecsapasok elet es halal kerdeset jelentettek, hiszen a Mboruk nyfltan
a az ellenfel (az egyen, a hadsereg, a vagyon, az all ami szuverenitas) megsem-
Koran felismertek, hogy a gy6zelmi palma azt illeti, aki mar az osszecsapasok
cellal rendelkezik, e cel eleresehezpedigjobb strategiat dolgoz ki, strategiai .
jobban fejleszti es a j61 e16keszftett strategiat jobban val6sftja meg.
iizleti verseny elesedese a II. vilaghaboru utan egyre sulyosabb kovetkezmenyek­
. v~hatlanul es tomegesen mentek cs6dbe vallalatok. Amilyen mertekben vah az
is elet-halal kerdeseve, olyan mertekben es iitemben kezdtek el alkalmazni a val­
is a hadviselesben mar bevalt fogalmakat, m6dszereket li vallalati iranyitasban ­
:C>1l1lCI.1UU a sulyosabb vesztesegeket, a megsemmisiilest. A 70-es evekre a vallalatira­
fogalom- es eszkoztaraban a nagyvlUlalatok koreben a strategia fogalma, a strate­
+...~,~~ .. < mar polgarjogot nyert, napjainkra mar liZ iizleti elet szinte minden szintjere
iizleti eletben strategiaalkotason egy mar megfogalmazott misszi6hoz vagy egy ki­
celhoz vezet6 alternativ utak meghahirozasat es ertekeleset, valamint a koveten­
IA,~.H~.~n.>th.,,, kivalasztasat, reszletes kidolgozasat ertjiik. Ezekkozott az alternativak
a strategiai dontessel valasztunk. A strategia azokat az alapvet6 h~peseket tartal­
ame1yeket a vezet6knek meg kell tenni a celok megva16sitasa erdekeben.
 5. A vallalati kultura megismerese, megVliltoztatasa 123
122 Vallalati kultura

A strategiai tervezes lenyege egy olyan. tudoma:nyosan megalapozott eljanisi m6d,

Alo,fll..",t/':ain es kuUiua
at;tellyel ~ v~llalat az?n font,os~bb feladat~lt szervezi meg, amelyek egyreszt a jelenlegi
teIVezes nem kepes onmagaban aval\a\at tot~\i~ m01g()~ita~aI'4, llem l\il\'
:allal.~ozasamak hate~onysagat vannak hlvatva biztosltani, ma~n5szt eivezetik: cgy Uj,
gondulkuda3 ilL6Ioa kurLCill -.--u16 vh_J.jW"o",,'''o~c-, l.. w-lvH •• • "fl.J.l",~!~ . . . ~= +.
Jobb Jovo~e. A te:v~zesnek kell megadnia a va:laszt a tagabban ertelmezett komyezet fe­ valtoz6 kornyezetben eppen erre lenne szukseg. Megkozelitesunk­
,UlI,Lll.1LQ.L1a.J"...l

nyegeteselre es kmalkoz6 lehetasegeire. A vlilasz a vallalat belsa erOforrasainak kreativ a kommunikaci6s es informaci6s rendszer, a vallalati szervezet, a vtillalati kul­
felhasznalasiival sziiletik meg. is foszerepet kap.
rerlds:zeralappillereit az adminisztrativ folyamatok, a szervezeti struktura es a val­
c) A kiirnyezetfontossaga kultUra alkotjak.
• Az adminisztrativ rendszer gyujtofogalma alatt talaljuk a strategiai folyamat ele­
A komyezet fogalmaba - ebben a tagabb ertelmezesben - a piaci komyezeten kivUl az
,meit (tervezes, in'inyftas, erdekeltseg es osztonzes, szemelyzeti tevekenyseg), vala­
tala~osabb ,~azdasag!, tarsadal~i, politikai, techno16giai, demografiai, jogi komyezet
mint az informaci6s es kommunikaci6s rendszert. A strategiai menedzsment ese­
beleertendo. Felfogasunk szennt a tervezo figyelmenek kozeppontjaban a kOlnvc~zeith
teben nagy figyelmet fordftunk arra, hogy ezen reszrendszerek a tervezessel mind
valtozasok lankadatlan nyomon k6vetese all. A komyezeti valtozasok adjak a l'U1JllU'U(1'H
pontot: ezek alapjan kell a lehetolegjobb dontestmeghozni az eredmenyes vallalati fokozottabban integral6djanak.
• A vaHalat a szervezeti struktura kfnalta lehetosegeket is igenybe veszi a kornyezeti
kOdes erdekeben. A tervezes teMt a komyezeti mozgasokhoz val6 aktfv vagy passzfv
kihfvasokhoz val6 jobb alkalmazkodas erdekeben. Azt a szervezeti format keresi,
mazkodas eszkoze.
amelya leggyorsabb, leghatekonyabb reagaltist teszi lehet6ve. A szervezet es a strategia
A vaUalat iranyftasi folyamaUtban tehat eroteljes hangsUllyaljelentkezik a Irn'rn",,'''''~L
hez va16 alkalmazkodas igenye. Ezert a strategiai tervezes, illetve a strategiai 11l<;;U<;;UL.lli-:
kOlcsonhatasa, egyuttmozgasa er6sodik.
• Mindezen alrendszerek mukOdeset k6rUlfonja a vallalati leultura kontextusa, amely­
m~~t egyik kiindul6pontjat kepezi a kOmyezet elemzese. A strategiaalkotasnal az egyik'
nek az a feladata, hogy eJosegitse az egyeni es a szervezeti celok teljesUleset.
krltlkus pont a kOmyezet megertese es elemzese. A strategiaalkotas masik kritikus ..
Tamogatja a komyezeti kihivasokra es lehetosegekre valaszt ad6 sikeres strategia
Jasi pontja a szervezet, a vallalat tulajdonsagainak, kepessegeinek megismerese. A "
kidolgozasat, majd elosegfti annak megva16sftasat. Egy eros vallalati kultura a hi­
lati diagnosztika neven ismert elemzes a SWOT-analizis masik alapeleme: ide tartozik a
anyz6 strategiai tervezest is helyettesitheti.
belso eros es gyenge pontok feltarasa, a funkci6k diagnosztizalasa.
Amikor a vallalati elemzo a komyezettel kezd foglalkozni, felmeriil a kerdes; mit -',
tunk pontosan komyezeten? A kerdesre altalanos valaszkent megadhat6 az alabbi meg­
hatarozas.

A kornyezet fogalmiiba minden alyan tenyezot beleertiink, amelyek a szervezet mu­

kOde~~,re a jelenben vagy a jov6ben hatassal vannak. Amikor egy viillalat iriinyitasar6!
beszelunk, akkor az alapvet6 gazdasiigi, piaci mutat6k alakuhisat vizsgaljuk - sot, a
ko~~et c~lok ~egfogalmazasa is ezeken keresztiil t6rtenik. Kornyezetkent ertelmez­
hetJuk ezert mmda~on tenyezaket, j!(lensegeket, folyamatokat, melyek hatassal bfmak
ezekre a mutat6kra, J!letve ertekiik alakulasiira. A strategianak tehat a mindenkori kor­
nyezeti ~!hfv~.so~nak kel~.megfelelnie, ezert megfelel6 strategia kialakWisahoz elenged­
hetetlenul szukseges a kornyezet lehetseges alakulasanak ismerete.

A komyezet szelesebb dimenzi6ban vizsgaland6. A vaUalat egesze ~"~'''~'V1JLI

vizsgalva a komyezetnek mind aItalanosabb elemei keriilnek el6terbe (aitalanos ~a.OU"l-".~
sagi-politikai klima, ad6politika, infiaci6, stabilitas, lobbik, demognifiai mutat6k kor­
nyezetvedelem stb.). '
5.2. abra. A strategiai menedzsrnent pi/tere;
124 Valla/ati kultura
A vallalati kultura sok esetben atveheti a strategia szerepet, helyettesftheti
A gyakorlatban f6kent a kis- es k6zepvallalatokmil talalhatunk erre peldat. .L<""_nU,",l
szervezetekn61 sokszor. nines elegend6 szakertelem, ide es penz rc:szlc:tcs eltan:lt5~,ei(
alapjan, m6dszertani igenyesseggel kidolgozott strategia letrehozasara - a strategia
vezese informalisan, intuitiv elemekkel atsz6ve jon letre. Egyseges, e{os szervezeti kul­
tura birtokaban ezek a vallalatok formalis strategia hianyaban is kepesek arra,
ertelmezzek a kornyezet mozgasait, azokra a szervezet eeljaival osszhangban leva
szokat adjanak, a donteshoz6k egysegesen reagaljanak [MEszAROS 2002].
5.3.3. A kult6ra megvaltoztatasanak folyamata
A kultura megvaltoztatasanakJolyamata a vallalat, illetve a meglevo vallalati kultura
lodesi stadiumat61 fiigg. SCHEIN [1995] az alapitas, a korai novekedes, a kOzepes relletti.e~l
aliapot, azerettseg es a hanyatlas szakaszait kiilonb6zteti meg.
• Az elso stadiumban - az alapitas szakaszaban - az alapft6k jatszanak lllt:l!IllllLiH
szerepet. Vfzi6juk, alapviszonyulasuk, ertekrendjiik szabja meg az iranyt,
meg a valaszt a 'merrefele' es 'hogyan' kerdesekre. Ha sikeresen indul a
zas, akkor a visszacsatohis pozitiv, fgy az indit6 kulturalis paradigmak ""_""~"'''''u
dulnak. Ezek a premisszak valnak a vallalat tagjai identitastudatanak, a csoport
osszetartasanak alapjava. A vallalat e stadiumaban kiilonb6zteti meg magat a
nyezettol es mas vallalkozasokt61, definialja sajat magat. A kiepiilesert es a fenn"
maradasert vivott harcban a kultura szamos eleme segfti a szorongasok lekiizde­
set. A legjobb m6dszerek es megoldasok kiszurese es rutinszenlve valasa jMssza
ekkor a donto szerepet. A vallalati kultura stabilizal6dik, er6sodik. Ha e stadium­
ban a vallalat valamifele valsaga miatt a vallalat elen szemelyi valtozasok tbrten­
nek, a kultura is jelentosen m6dosulhat.
• A mar megszilardult vallalat fejlodese lehet kiegyensulyozott, amely SOTan vala­
mennyi teriilete egyenletesen novekszik, er6sodik. Bekovetkezhet azonban diver­
zifikaci6. differencial6das is. Bizonyos teriiletek nagyobb sillyt kapnak a vallalat
egeszen beliil, gyorsabban novekszenek es fokozatosan kialakitjakszubkulturaikat.
• A kozepkorU vallalatnak novekednie kell, vagy meg kell ujitania onmagat, hogy tar­
t6san fenn tudjon maradni. A mar kialakult vallalati kulturaa vallalat doIgoz6i
szamara teljesen magM6l ertet6d6, termeszetes. Eszrevetleniil minden rutinese­
lekves melyen Jelen van. E fejlodesi stadiumra a szubkulturak eroteljesekke valnak.
A kultura megvaltoztat;isanak egyik m6dja eppen a szubkulturak erossegere epO!­
het: egyik vagy masik szubkultura igeretes lehet a vallalat egeszenek fej16desere
nezve. Ilyenkor a vallalat vezet6i a szubkultura egy kiemelkedo egyeniseget maga­
sabb pozici6ba juttatva az egesz vallalatra kiterjeszthetik a szubkultura kivant hata­
sat. Az erett stadium kulturaja megvaltoztatasanak egy masik elterjedt m6dszere a
szervezetJejlesztes, a vaIlalat vezetese altaI kezdemenyezett belso atalakitasi folya­
mat, amely egyarant kiterjed a vallalat muszaki es emberi oldahira. A valtozas
5. A willalati kultura. megismerese, megvaltoztatasa 125
.,lnegtervezesere a vallalat bevonhat kiilso szakembereket, de szervezheti az atala­
"•.l\.U'la'H sajat szakembergflrdajfwa\ is. Aszervezetfejlesztes soran gyakorta e\\ens~-
erzulenl szubKulnlri1K,u KeII osszcOe1UrClll cgymasS4I, vagy 11l~g 1>:(.;11 vanonarnI
a premisszakat, amelyek a kultura fejl6desenek gatjava valtak. Ebben az
Fe!;ett)en az uj gondolkodasi mod tanuldssal sajatfthato el. Ekkor a kezdemenyezes
vel~et(~st()l indul ki, de a vallalat valamennyi hierarchiaszintjere es dolgozojara ki­
terjed. Sikere attol fiigg,hogy a vallalat vezetese mennyire kepes uj vizi6t talalni es
. gondolkodAsmodra atallni. A fokozatos tanulasos atalakulas hosszu idot vesz
igenybe, ily m6don lassu, kevesse megrazo esemenyeket el at a vallalat. Az onma­
garol folyamatosan diagn6zist keszito es onmagat folyamatosan valtoztatni kesz
tanul6 Vlilialatnak j6 eselyei vannak arra, hogy nagy toresek nelkiil alkalmazkodjon
a kornyezeti vaitozasokhoz es hosszu tavon is sikeres tudjon maradni.
Gyokeres technol6giai valtoztisok is elvezethetnek a vallalati kultura megvaltozasa­
,j hoz. A modern informaci6s technol6gia elterjedese is ilyen kovetkezmenyekkel
jarhat: az internet, az intranet, a mobil kommunikaci6s eszkozok gy6keresen meg­
vclltoztatjak a vallalat egesz kommunikaci6jat, vele kulturajat.
• Ha aJejl6dese erett stadiumaban Leva vallalatnak sorozatos sikerei voltak, altalaban
.eros kulturaja alakul ki. Az eros kultura elonyos stabil gazdasagi kornyezet eseten,
hatranyossa valhat azonban, ha jelentosen megvaltozik a gazdasagi kornyezet. Az
erettseg nem feltetleniil a vallalat korat61 fiigg. Ismerve, hogy a vallalat nem tud
tovabb n6vekedni, aminek oka lehet a piac teHtettsege eppugy, mint az elorege­
dett termekek. A vaHalat koranak olyan szempontb61 van szerepe, hogy hosszu
idon at sikeresen k6vetett alapfeltevesek, elfogadott ertekek es normak nehezen
adhat6k fel, fgy a kultura nehezebben vaitoztathat6 meg. s Vallalati katasztr6flik,
botninyok, mely valsagok is gyakran vezetnek a kultura megvaltoztatasahoz.
Valtozas a folytonossag fenntartasa mellett
vallalati kultura erositi a vallalat stabilitasat, nebez kiils6 feltetelek kozott segiti a tul­
illetve javu16 feltetelek mellett a n6vekedest. A feltetelekt61 fiigg6en vagy afolyto­
biztositasara, vagy agyokeres atalakulas serkentesere van sZiikseg. Aket eel ehern
. modszereket igenyel.
[1995:254] e stadiumban a kultura megvaltoztatasanak ket valtozatat tartja megval6s1t­
vagy megkfserli a menedzsment felgyors(tani az atalakuhisi folyamatot
<::"'lI(1'VlJ'''''' es ezaltal
visszanyerni a vallalat alkalmazkod6kepesseget, vagy teljesen lerombolja a vallalatot es a meg­
lev6 kultunit, es alapjait61 kezdve ujja epfti fel: osszevonas, akviztcio, kivasarlas lesz a sorsa.
E kerdeskorrel hilon foglalkozunk.

126 Vallalan leultura
a) Afenntill6 kultura erositese
Ha az.ered.menyek azt erosftik meg a vezetokben, hogy a vallalat jol valasztott ~.~,•• A,.;" '
val mukodlk, az a eel, hogy ami j61 mlikodik, tart6s maradjon. Ez jellernzi "1~lnuptr\pn
el6z6ekben lefrt ,,korai novekedesi szakaszt". Ilyenkor a meglev6 kultura
konzervahisa, fejlesztese, pozitiv hatasanak erositese lehet esak a eel. Ez a fejlOdesi
kasz nem az u.jft6k, az atalakit6k tevekenysegenek ideje, hanem az 6rz6ke. A sikeres
szak kulturajanak stabilizalasa es erositese lehetoseget ad arra, hogy a vallalatvezetes
datossa tegye a sikerhez vezeto m6dszereket, kialakitsa a siker megismetlesenek
a sikerreeept ismetleset. Csaladi vallalkozasoknal j6l megfigyelheto a dominans
elemek generaei6r61 generaei6ra atorokitese. A kiilso kornyezet valtozasa aZlonllJalF
elobb-ut6bb m6dositasokat fog sziiksegesse tenni, a j61 bevalt recept mar nem mukOd­
tetheto'tovabb.
A kultura erositesenek eszkozei pszichol6giaitermeszetuek: a vallalat tagj
osszetartozas- es lojalitaserzese, a vallalat ininti odaad6 (olykor onfelaldoz6) 111a,~al.al­
tas, a munka targyanak, eredmenyenek szeretete, az eloallitott termek hasznossaganak '
tudatosftasa aIlnak a kozeppontban. Ezek az erzesek segitik az onellenorzes, az 6nfegye­
lem, a felelossegtudat elmelyfteset,es teszik egyre inkabb feleslegesse a kUlso ellc:nclrzc:~s,'!
valamifele kenyszer mukodteteset.
A m6dszerek, amelyekkel a vallalati kultura erossege novelheto, emberkozpontuak:
t6rodes a munkatarsakkal; a fenna1l6 korllitokon beliil megadhat6legnagyobbdontesi'
es cselekvesi szabadsag biztositasa (,,hatarozott kozpontivezetes es maximalis individualis
szabadsag"[PETERS es WATERMAN 1982:318]); j6 hangulat, baratsagos munkahelyi at­
moszfera fenntartasa; egyertelmu es vihigos szabaly- es normarendszer ervenyesitese.
[DEAlr-KENNEDY 1982; BATE 1997]
b) Afenniill6 leultUra atformtiliisa
A vallalati kultUra atalakitasanak tobbfele indfteka lehet.
• Az atformalas t6rtenhet a vezet6k felismeresenek es kezdemenyezesenek hatasara:
ha a fenmill6 kultura elvesziti dinamizmusat, reformok nelkiili fenntartasa csak
k8.rara lehet a vallalatnak.
• Ha a vezetok gy6keres valtoztatasokat hataroznak el, dontesiiknek va16sziml oka a
gazdasagi komyezet megvaltozasa. Ami eddig j61 mukOd6tt, akadozni kezd, fenn­
tarthatatlanna vlHik: a katyUba jutas oka a vallalat belso viszonyain kiviil keresen­
do. Ilyen okok lehetnek a piac drasztikus megvaltozasa (pI. a volt KGST osszeomHi­
sa, a delszlllv haboru kitOrese, amelyek felvevopiacok eltuneset hoztak magukkal,
vagy egy belso gazdasagi valsag, amelya fizetokepes kereslet jelent6s lecsokkeneset
eredmenyezi), a kereslet gyokeres atalakuldsa, a sajat tennf!kcsoportokeladhatatlan­
na valdsa 9 , a konibbi innovaci6ellenes kultura, amely miatt a vallalat fokozatosan
egyedtilal\o, vihigsikert jelent6 talalmannyal all el6 egy konkurens a piacon es termekevel el­
9 PI.
hodftja a vev6kort. igy pecsetelte meg a golyostoll megjelenese a to!t6tolJ sorsat. IJyen lehetne
oJcso napenergi<ival vagy iizemanyagcelliival iizemeltetett, kornyezetkimel6, gyors aut6k piacra
dobasa es ilyen hatasu 1ehet barmilyen korabbi monopolhelyzet megszunese.
5. A vallalati leultura megismerese, megvaItoztatasa 127
a fejlesztesben, leszakad a kereslethez, illetve a versenytarsak kinalata­
altoztatas sZtiksegessegeneK rellsmeresem:ll1 renellCll KovcU..l,;;WI. Ol,; IllU~U~Cil,
A valtozasokkal szemben fenna1l6 rezisztens emberi beallit6das gat­
hogy egy vaIlalat vezetese idejekonin felismerje a valtozas idoszeruseget.
[1995] bizonyos tenyez6k egyutteset tartja elofeltetelnek ahhoz, hogy a vezetok n'i­
a vaJtoztatas halaszthatatlansagara.
n.,«W~l1~"'" els6dleges szimptomak: bizonyos nyugtalanft6 adatok, amelyek a fenmi1l6
egyensulyi allapotot megkerdojelezik. (Ilyenek peldaul a forgalom esokkenese, a
"<,i,,,",,,!('l';,r szaporod6 panaszai, feltuno szamu munkatars tavozasa a vallalatt61, sza­
"", , 'tappenzes esetek stb.)
Kell, hogy ezek az adatokfeIelmet ebresszenek a kituz6tt eelok es eszmekmegva16­
sltasat illetoen.
," hogy a vezetes rendelkezzen azzal a pszicho16giai biztonsaggal, amely kepes­
seteszi, hogy preszttzsveszteseg nelkiil beismerje a nyugtalanft6 jeleket, ahelyett,
hogy eltagadna azokat.
Kell, hogy a vezetes kepes legyen a lehetseges megoldasok megllitasara is.
A ·vtiltoztis fiizisai
, harom fazisra oszthat6:
• a fent lefrt felismeressel, a fenna1l6 ertekrend megkerd6jelezesevel, a szilardan letez6
semak fellazitasaval kezdodik.
,. k6veti az ujradefinialds fazisa. Ez a gazdasagi komyezet alapos tanulmanyoza­
sat es a kornyezettel konform u.j premisszak tudatos megfogalmazasat foglalja ma­
gaban. Az uj kognitiv strukturak [SCHEIN 1995:234] felalHtasa az alapja a viselkede­
sek elvart megvaltozasanak.
A harmadik fazis az uj kognitiv strnkturak es uj viselkedesi m6dok megszilardittisa.
Ez a haromfazisu. modell, amelyben a fazisokat gyakorta a kiolvasztas, a megvaltozta­
" esaz ujra befagyaszttfs szakaszkent emlegeti az irodalom, egyarant jellemzi az egyen, a
es a vallalat valtozasi mechanizmusat.
d) A leultura megvciltoztattisanak tipusai
megvaltoztatasanak negy alaptipusat tudjuk elkulonfteni: agresszlv, reszvetelre
atneveleses es M16zatos eljaras [BATE 1997:201].
• Az agressziv eljaras a hatalom gyakorlasara epUl, a fels6 vezet~saltal ki~enysze­
ritett, utasftasokkal vegrehajtott. Nelkiil6zi a beleerzo kepesseget, konfbktusok­
kal es felelemmel terhes.!O Vallalati kultura szinten a megfelemlftest elboesatas,
alacsonyabb pozici6ba helyezes, fizetescs6kkentes kilatasba helyezesevel konnyen
A tortenelemb61 jol ismertek er6szakos kulturaatalakitasok: a poganyok kereszteny hitre ted­
··,tese, vandorl6 nepcsoportok letelepftese stb.
128 Vallalati kultura 5. A vallalati kultura megismerese, megvaltoztatasa 129

ellehet erni. A drasztikus atalakftas az orienta16das alapjat veszi ki azerinte
kezeb61. Alapvet6 normak, szokasok semmisiilnek meg. Alkalmaz6i ft:l[lU:i:Lt:nn
azzal ervelnek, hogy ez a tule!es egyetlen 1ehetseges m6dja.
• A reszvetelre epula eij(mis integral6, az optimalis megoldast kozosen !Ve,kS:llkr 11'
megtalalni, kikuszobOli a vegrehajtasi utasftasokat, kerUli a ddmai lUlUU'''''J~<I
fokozatossagra torekszik, id6t hagy a valtozas megerlelesenek, minimalizalja
konfliktust, atepftve es nem fOldig rombolva szunteti meg a regit.
• Az atneveles a kultura megvaltoztatasat tanulasi folyamat reven eri el. Kiils6
sok altaI kenyszerftve a vaIlalat tagjai kozoseh is arra az elhatiirozasra
hogy kulturajukat feliilvizsgaljak, er6ssegeiket es gyenge pontjaikat feltarjak,
prioritasokat ujradefinialjak es a gatl6 elemeket felszamolJak. Ez a mindenkit
tegra16 folyamat az ongy6gyitashoz hasonlft. [SCHEIN 1985] A vallalat tagjai 1U"."'''-···
merik az elemzesek eredmenyet, a diagn6zist. A vezet6k feladata a kialakult
zetbal kivezeto ininyvonalak es magatartasok meghatarozasa. Ezt kovetaen
tanftas-tanulas m6dszerevel elve a vallalat vezet6i kurzusok, szeminariumok
teben ismertetik meg beosztottjaikkal az uj kultUra kialakitasanak alapjat A"'V""CV.",
premisszakat es a tudatos meggy6zes eszkozevel kesztetik 6ket korabbi 1UO'/;<1I'<l1····
tasi semaik feladasara es a k6zvetftett ujak atvetelere.
• Az informalis hdl6zatokra epito kulturaatalakftas nem az organogramban
zett hatalmi struktt1.ran alapul, nem a vallalat fels6 vezeteset61 indul ki. Sokkal in-.
kabb a vallalat informalis, lathatatlan kapcsolatrendszeret haszmUja fel a ..
tashoz. A hatalom sok ininyban oszlik meg. A valtoztatas alapja a mp·.<tlf>Vt\
rendszer erodalasa, a verseng6 csoportok letenek alaasasa, mfg veszelytelenne,
cselekveskeptelenne valnak. Az ilyen folyamat a felszfnen nem l<itszik meg:
lorn, beke eszlelhet6. Az informaIis hal6zat el6kesziti, megval6sftja
a formalis hal6zatnak mar csupan a legitimalas feladata marad. l1 Az informalis ha­
16zatok szubkulturakat, "ellenkulturdkat" hoznak letre, amelyek azonban ,,",",u""''''''
lehetnek az uralkod6 kulturat levaltani. 12
.'.'''''"''IUJ1 a Toshiba a mtiszaki orienta1tsagr61 az ertekesftesre helyezte at a sulypon­
ot ev leforgasa alatt 63 szazalekkal megemelte alkalmazottjainak szamat. Az
ertekesftesben professziomilis tudast szerzett; szakteriilettiknek megfele16 atti­
ttiddel es tapasztalattal rendelkezo uj munkatarsak mer6ben mas szellemet hoz­
tak a vallalathoz, mint korabban verbuvalt mern6k tarsaik. [WILLlAM-DoBSON­
1990:67] .
. pozici6k betOltese a strategiavdltdsnak megfelel6 mentalitdsu munkatdrsak-
Gyakran vagyunk tanui ennek az eljanisnak ki.i1fOldiek .iltal felvasarolt vallala­
t6knal, ahol a regi vezetok zomet korkedvezmennyel nyugdfjazzak es a kulcspozf­
.ci6kat az uj tuIajdonos altaI kinevezett munkatarsakkal t6ltik be. A vezet6k
magatartasa szerepmintakint funkcional es alkalmas a munkatarsak ertekrendje­
ne~,viselkedesenek megvaltoztatasara. Amenedzserek dtkepzesenek ezert kUlon6s
hangst1.lyt kell kapnia. Az atkepzes tortenhet extern es intern kepzesi rendszerben.
AJormdlis csoportos beszelgetesek (kozos kaveszunet, reggeli ertekezlet, rovid taje­
koztat6k) megfelel6 f6rumok a valtozas irany{makes az uj ertekeknek a megbe­
szelesere. Aworkshopok hasonI6keppen nagy szerepet jatszhatnak a kultt1.ra atala­
kftasaban. AzinJormdci6 titaddsa, a reszvetel biztosltasa megk6nnyiti az uj ertekek
es normakbefogadasat es lojalis magatartas kiaIakftasat az uj arcu szervezet ira­
nyaba. A kommunikdci6 minden haszndlatos csatomdja "bevethet6": konferencia,
. vide6, poszterek, hazi ujsag, vallalatmarketing a bevalt mediaban, amely a ceg ki.i1­
so e.s bels6 PR-jat egyanint szolgalja, szemelyes beszelgetesek, counselling a me­
nedzsment valamennyi szintjen, amelynek soran az atalakulas minden reszletet
megismerik az erintettek.

e) A vtiltoztis mOdjai es eszkozei

A vaitoztatas eszk6zei es m6djai k6ziil a szemelyi allomany atalakftasat, a kulcspozlci6·
ban leva munkatarsak megvalasztasat emeljiik ki.
• A szemetyi dllomdny atalakitdsa. A vallalat vezetese eltervezi a strategiavaltast es
az uj celoknak megfelel6 minosegu szemelyi allomany kialakftasat indftja el. PI. a
korabbi rutinokban lendiiletiiket vesztett munkatarsakat dinamikus, ujft6 szellemu,
egy-egy munkateriileten professzionalis, tettvaggyal teli munkacsapatra csen:li.

11 "k a paradox ebben az eljanisban, hogy a vAltoztatast tartalmaz6 utasWisok csak akkor kertil­
nek forgalomba, amikor a valtozas mar vegbement." [BATE 1997: 225]
12 A hazai gyakorlatban is talalkoztunk olyan peldakkal, amikor iskolai tantestiiletekben, fels6ok­
tatasi intezmenyekben kialakult szubkultUrak "megbuktattak" az iskola igazgat6jat es szovetse­
geseit, es egy mas szellemu iskola berendezes6tindftottak el.

130 Vallalati kultura
Konszenzus is kollektiv felelosseg
Kettos vezetes
Onelltitds
volumen, a piaci reszesedes
5.3. abra. A kultura titalaklttisa a Philipsnel [Forras: Ellis 1995]
5.3.5. Valtozas a folytonossag feladasaval
~ mai nagyvallalato~ celkituzesei k6zatt gyakran olvashato, hogy nernzetk6zi dimenzi­
okba~ g?ndol~odva agazatuk harom vezeto vallalata kaze kfvannak tartozni. A nagysag­
~a ~alo torekves sok esetben a versenytarsak felvasarlasaval jar. A fuzi6k szama az ut6bbi
evttzedben nagyon megemelkedett: csupan 1999-ben 9218 vilagpiaci szintu fuzi6r6l sza­
mol be az Iroda~o~ [BALZ:R-~IRN-WILHELM 2000]. A kutatasok azonban arr61 is kepet··
a~nak, h~gy a fUZlOk ,6~ sz~zaleka nem hozza a vart eredmenyt. Asikertelenseg okaiko­
zott a vallalatl k~l~~rak mtegralasa koriili gyakori fesziiltseg is szerepel. Az M&A
(Me~~ers &: AcqulsltlO~S) soran sziiksegesse va16 kultura-osszehangolas ma a human t6­
nyezok egylk legaktuahsabb kerdese.
5. A valla/ati kultura megismerise, megvaltoztatasa 131
.sonin a kulturak integralasaban kulcsszerep jut a felso vezetes tagjainak.
mert mindig is ok k01.Vctitik az. ertek~ket avaUalat minden dolgozoianak
ok feleloseK a vallalati KUIlOra manifes:UiilUd;i:>lil!n.
<.mLn'lJ. ..,""L, mert reszesei a fuziot mege16z6 targyahisoknak, fgy leginkabb ok van­
Ll",o.4IJ411 a tervezett valtozasokkal.
informaltsaguk kovetkezteben6k latjak leginkabb az osszevomis
szinergia lehetosegeit.
~hlll1g:ulEltfcmrla16 emberek megnyerese az integraci6 tamogatasara donto fontossa­
zaKVlZ1C:10K velejaroja, hogy a feivasarI6 koltsegcsokkent6 intezkedeseket vezet be:
parhtlZamolSS8lgokat, atszervez. Ennek soran beavatkozik a felvasarolt valla­
.em~d2:sm.en!tleIlek donteshozatalaba, szaMlyokat, elvarasokat, merceket aIlft fel.
a"Jvu,aJu.alC'" ketsegkiviil eredmenynovekedeshez vezet, ugyanakkor sulyos sze"
pr()blC~m~ik keletkezhetnek. [WEBER 1996) .
tanuskodik arr61, hogy a menedzserek ona1l6saga csokken a feivasarolt valla­
megalaz6kent megelt valtozas kovetkezteben ellenseges erziilet keIetkezhet
szemben, ami viszontveszelyeztetheti az osszevonas sikeret. Minel na­
kulturalis kiilonbseg a felvasarl6 es a felvasarolt vallalat k6z6tt, annal nagyobb
,"'~LJUIL<1" megbintottsaga, emiatt annal kisebb az elkotelezettseg a tervezett
JL...1L4:SUJ\, vegrehajtasa es az ujonnan letrej6tt vallalat irant.
willalat kulturaja· megbomlasanak szamos jarulekos kovetkezmenye Ie­
. eros kultura, a k6zosen kepviselt ertekek belso kontrollkent viselkednek. Ha
a kulturaereje, cs6kken a szociaiis kontroll, es ez teret enged meg nem enged­
(yvlse.lKeae!meK, pontatlansagnak. Pedig a szocialis kontroll kiilonosen fontos lenne
szolgaItat6 szfera vaIlalatainal, ahol a formalis ellenorzo rendszerek kevesbe
mint az ipari termelesben.
5.4. Osszefoglahis
vallaI31t!' kultura megvaltoztatasahoz mindenekelott reszleteiben meg ken ismerni a
kultura jellemzoit, sajatossagait, majd megvizsgalni, hogy ez a kultura 6ssz­
van-e a vallalat altaI felviillalt strategiaval. Maga a strategia valasz a kornyezet
IIv>t,,,,,,r>t -ezert attetelesen a kornyezet elernzesere is sziiksegvan. A kornyezeti kihi­
osszhangban kelliennie a k6rnyezettel val6 harmoniat es sikeres mukOdest biz­
strategianak, a strategiat pedig egy vele harmoniza16, megval6sitasat segfto valla­
kell tamogatnia.· A sikeres vallalati mukodeshez a kulcsot e hlirmas
......,Llal.'!; megteremtese biztosltja.
Ami a kultura vizsgalatanak m6dszereit illeti, kvantitatfv es kvalitatfv eljanisok ala­
ki az idokfolyaman. A standardizalt vagy egyedi kerdoives felmeres e16re atgon­
kerdesek sorat tartalmazza, a vlilaszad6k szamat a mint a megkfvant reprezentativi­
132 Vallalati kultiira

tasa alapjan hatarozzuk meg. A kapott adatokategy skala segitsegevel l"l'UUI~U,~IUI~t\J 6~ VALLALATI
.,
KULTURAK, NEMZETKOZI
,
adatokka alakithatjuk at. A kerd6fvek szerkesztesekor kello 6vatossaggal vallalati
mentaci6kat is felhasznalhatunk (kiildetesi nyilatkozat, iranyftasi elvek, etikai
OSSZEIlASONLITASA
kezikonyvek stb.). A kerd6ives felmerest es az interjukat megfigyelesek, a lathat6
rajegyek szambavetele (fot6k, beszamol6k, iratok, organogramok, kbmmunikaci6s
kumentumok stb.) es ertekelese egeszitheti ki. A vallaIati szintii kuIturavizsgaIat
fontos Iehet a nemzeti kultura eIemz6se es megismerese, a nemzetkozi osszehasonlitas
A kulturakutatasok, nemzetkozi felmeresek kozott kiemelked6 jelent6segu
es KENNEDY, HANDY, OUCHI, PASCALE es ATHOS, PETERS es WATERMAN, SCI-lEIl~:'
HOFSTEDE, TROMPENAARS munkissaga. Az egyes kutatasok mas-mas f6kuszt iill\.iiUJllllZ,-;
va vizsgaljak a kulturakerdeskoret (McKinsey-modell, kockazatvallalas, sikeresseg, '.. _._~,•• tagjai sajat kulturajuk altaI determinalva epft~k ki ne~etgaz~asagukat.
lalatnagysag stb), Asokoldalu vizsgalatok egyiittesen adnak egy holisztikus kepet a megnyilvanulasai a gazdasagi kuItura aIkot6elemeike~~ er:ekeIh~~ok. ~ valla­
lad es nemzeti kultunikr6l. teme:ghatar02~ot1:sag fiiggvenyeben alakitjlik ki sajat egyedl e.rtekrendJuket ~s a~.cu-
A kultura megvaltoztathat6sagar61 alkotott velemeny szorosan kapcso16dik a E fejezetben azt tekintjiik at, hogy e meghatarozottsag ~l1Iye~ naro: k~ltura~om­
_.<. teszi lehet6ve es a tombokon beliil, a vallalatt kultura szmtJen mllyen
lati kultura ertelmezesehez. Az antropo16gusi (az emberek k6z6tti szocialis ., j d

p...,p·'lCrp. figyelhetiink tel. A vizsgaland6 kerdesek:

atrendezese), a funkcionalis megkozelites (endogen celok, kornyezeti jelzesek, iiLlJiUi1i,
adand6 v,llaszok) kiilonbOz6keppen kezeli a megvaltoztathat6sag kerdeset.
A gyorsan vaitoz6 kornyezetben a strategia sikeres megvaI6sftasa kiillonos}cep,per fontos a nemzeti kultura?

megkivanja a folyamatos, gyors alkalmazkodast, az egyiittgondoIkodast; ell<:otc~le:zettse:': ertunk gazdasagi kulturlin?

get. A strategiaalkotas tanuhisi folyamatot is jelent, nagy szerepet kap az osztonzes, hatarozza meg a nemzeti is a gazdasagi kulturlit?

motivaci6, a nyer6 kompetenciak kiaIakitasa, a csoportmunka, a szovetsegek lVlll1ala",,,,·, ertunk kulturaindikatoron?

Mindezekhez egy er6s kulturalis kozeg adja meg az alapozast. A strategiai mene(iZSlmeltiF~ H",,,,,,,,nfii,gg ossze a nemzet~ a gazdasagi es a vallalati kultura?

felfogasaban az adminisztratfv rendszerek (tervezes, ellen6rzes, kommunikaci6, ismervek alapjan hasonUthat6k ossze akultunik?

maci6 stb.) es a szervezeti rendszer Mellett avallalati kultura a vezetesi rendszer lIaJl1llio1-,.~ dimenzi6kban vizsgalttik a nemzeti kultUrtikat a legjelentt5sebb kutat6k,

dik alapvet6 pillere. HALL, MORGAN, MOLE, LAURENT, TROMPENAARS es mlisok?

A vallalati kultura er6siti a vallalat stabilitasat, nebez kUlsa feltetelek kozott segfti .1'.1~eJ<.jUUI a vizsglilatokb61 milyen altallinos kovetkeztetesek vonhat6k Ie?

tule!est, illetve javu16 feltetelek Mellett a novekedest. A feltetelekt61 fiigg6en vagy a loly-'
tonossag biztosftasara, vagy a gyokeres atalakultis serkentesere van sZiikseg. E feladatok
elter6 eszkozrendszert es m6dszertant igenyelnek.
6.1. Nemzeti kultora, gazdasagikultora

A nemzeti kultura szereperol

2d'eie~ze1tbenmar foglalkoztunk a nemzeti kultura meghataroz6 szerepevel.

A nemzeti kultura szolgal alapul a nemzetet alkot6 kozossegben a termeszethez, ~

embertarsakhoz, a munklihoz, a megteremtett javakhoz, a jov6hOz es a multhoz val6 VI­

swnyulasban, az ertekrend kialakitasaban.

az alapon eptil ki az az intezmenyi rendszer, amelya gazdalkodashoz a kerete­


134 Vallalati kultura
• a ga~das~gi jogrendszer, amely kiterjed a tulajdonviszonyoknak, a Kel~eSJ(ed.ele
szab~lyamak, a ~unkaad6k esmunkavallal6kjogainak es k6telessegeinek
lam es a gazdasag egymashoz val6 viszonyanak rogzltesere' '
• az erdekkepviselet rendszere, fgy a munkaad6k es munkav:Uial6k torvenyesen
mert testiiletei, a kamarak; .
• a munkaero minoseget meghataroz6 kepzesi rendszer; maga az ember mint
gi tenyezo szaktudasaval, a munkahoz, a gazdasagi multhoz es a gazdasag j'CiIvoilehf
va16 viszonyulasaval,
v~~is a ~a:dasagot meghataroz6 azon tenyezok egyiittese, amelyet RADLESOME
sagl kulturanak nevez.
6.1.2. Gazdasagi kultura
"A gazdasdgi kulturat ugy foghatjuk fel, mint egy orszag gazdasagi fejl6desenek
ad?tt allapot.~t. A gazd~~agi kultur.a azonban nem csupan ezt foglalja magaban: ezt is es I .•• a kozosseg tOrlenelmi fudata,
meg sokkal.tobbetls felolel. Jelentl azt a vlselkedest, azoknak az ertekeknek es normak­
nak az ero:utteset, ~mely az iizleti tevekenyseg alapjaul szolgal, es el6segiti; hogy egy
adott orszagban a vallalatok viselkedese kialakuljon. A vaIlalatok pedig sajat egyedi v41­ learning meggyokereztetese, a japan csaladok, a kelet-azsiai orszagok beruMzasa
lalati kulturdjukat epitik ki." [RANDLESOME 1990:13] .
A gazdasagi kultura milyenseget szamos tenyezo befolyasolja.
• E,gyre~zt kivalr~l hat6 adottsagok, termeszeti tenyezok: eghajlat, domborzat,
:any~ncs~k ,elof~rdulasa, energiaforrasok, talajviszonyok. Ezek kepezik
l~e: es hatranyalkkal a gazdaIkodas kiils6 keretfelteteleit, es arra sarkalljak a
zoss.eget, hogy az el6ny6ket esszenlen hasznosftsa a maga javara, a
pedlg lelemenyesen birk6zzek meg.
• Nagy szerepe van masreszt a gazdasagi kultura milyensegenek alakulasaban a
min{ms erlekrendnek es ideol6gianak.
E~ oly~n orszagban, an:elyben az ertekrendi skala elsa helyein azeselyegyenloseg,
szemelyes Jogok, a szemelYI szabadsag, az egyeni teljesitmeny nagyrabecsiilese 6s a··.·.·
seny ~llnak (am!l~en p~ld,aul a~ ~SA), felfokozott verseny fej16dik ki. Kovetkezmenye:'
az. e~e~z g~~da~agl kulturat az elenk verseny,a kezdemenyezes, az innovaci6 es az
feJlodese IrantI fokozott igeny jellemzi. .
6. Vallalati kulturak nemzetkOzi osszehasonlitasa 135
orszagokban, amelyek vezerelviil az ,,BIni es elni hagyni" mott6t valasztjak (mint
Sv6dorszag), szocialis piacgazdasagot epitenek ki. Tamogatjak a vallal­
magantulajdoll gydHlpud''''d', do korldtoz;z;Jk " kf=~l~tl.,.. ,.~~o~n}'t_ ~"'L'>";,,l;o
ki a tarsadalom hatninyos helyzetu tagjai ala es megvedik 6ket a teljes
ru.'-!A"au az orszagokban, amelyekben a demokratizmus a gyakorlatban is mukOdik, a
gazdasagi kerdesekben is kozakarat dont. Pelda erre Svajc, Norvegia elutasit6 nep­
EU -tagsag tekinteteben, Irorszag nepenek velemenye az EU keleti b6viteser61.
a a termeszet es az ember vedelme az ertekrend altaI an os an elfogadott eleme, az
eh1~belrekkeszek rovid taw gazdasagi elOnyokr61 is lemondani a tem1eszet 6vasa erdeke­
erre Ausztria lakossiiganak allasfoglalasa az atomeromuvek ellen.
a nernzeti kozosseg, amely tart a varatlan helyzetekt61 es keriili a bizonytalansa­
minden elkepzelhet6eletszituaci6ra (irott) szahalyt igyekszik kidolgozni, amely
"E'.,uv... uJa a kozosseg tagjainak,mit kell tenniiik, ha .... Az ilyen kulturkozossegeket
biirokratikusnak, tulszabalyozottnak talaljak.
Egy nernzet gazdasagi kulturajara szamos mas tenyez6 is hat. A fontosabbak az alabbiak:
• gazdasagi tapasztalata (peldaul a gazdasagi valsagok, tozsde-osszeomlasok emlekei),
• a gazdasagi es miiszaki kepzes sz{nvonala, a tudasszerzes presztizse (a life long
a magas szinvonalu kepzesbe),
a gazdasagok egymashoz vaI6 viszonya (nemzetkozi gazdasagi segelyek ny6jtasa,
gazdasagi integraci6k letrejotte).
·A vallalatok egyeni arculatukat es ertekrendjiiket csak a fenti tenyezoknek a hatasrend­
beagyazva alakithatjak ki, nem fiiggetlenithetik magukat a nernzet gazdasagat
IsSz:ess,egl~be~n jellernzo gazdasagi kultUrat61. Rovid tavon szembekeriilhet a vallalati kultUra
agazdasag ku1turajaval, hosszu tavon azonban nem tarthat6 fenn az alland6 iitkozes.
A sokretuve va16 kulturaindilaitorok alapjan vegzett osszehasonlftasok lehet6ve te­
szik, hogy kulturat6mbonkent frjuk Ie a gazdasagi es a vallalati kulturak dominans jel­
-."111LU.... Mindez sematiz:ihishoz, fontos egyedi elteresek figyelmen klviil hagyasahoz ve­
de 6riasi a haszna, hogy segft eligazodni a lenyegi elteresek szovevenyeben.
kulturatombOn beliil melyebbre hatolva egyre amyaltabb kep rajzol6dhat ki,
lehetove teszi, hogy a finomabb ismervekre es kiil6nboz6segekre is felfigyeljiink.
6.2. A kulturak osszehasonlitasa
kulturantropol6gusokat, szochUpszichol6gusokat, nemzetk6zi menedzsment kutat6­
foglaIkoztatja, hogy milyen ismervek alapjan lehet kult6rakat osszehasonlfta­
es hogyan ragadhat6k meg (esetleg szamszenlsfthet6en is) a kUlonbsegek. Azokat a
 136
Vallalati kultUra
jelensegeket, amelyekr6I ugy velik, hogy az osszehasonlftiis eszkozeiil
a~ely~k ala~j,an ~z egyezosegeket es kiilonbsegeket kimutathatjuk, --~"bU''''U
kent, dlmenZLOkkent e m l e g e t i k . . ........
, S~kfele .kezd~m.enyezest ismeriink, sokfele modelI terjedt eI- kiilonosen az 1980-a8 ••·•·
e~ek, ota. :obbseg~k ~z 1950-es evek antropol6gusainak munkaira nylilik vissza. A szer-.
zok atvettek egy.mastol azotleteket, tovabbfejlesztettek, uj szempontokkal b6vftettek
modelleket. Emlatt, mint latni fogjuk, olykor atfedesekkel is talalkozunk: kiilonb6z"
nev:ze~~k mog~tt ~eha csak viszonylag kis elteresek hUz6dnak meg. E modellek 0
~evesbe lsmertte valtak Magyarorszagon is. Ma keyes olyan nernzetkozi m(me~dZsrnlent,.;
lllterkultunilis ko~munikac!~ targyban frt monognifia, tankonyv hit napvilagot "".C.CUI1\.­
ban, amelyben egylk vagy maslk modellre ne hivatkoznanak a szerz6k. [BORGULYA
HEIDRICH 2001, FALKNE DR. BANO KLARA 2001]
Fejezetiinkben a Iegismertebb kulturaindikatorokat, -dimenzi6kat relrlds;ze:rezziilk:,;.
azoknak a kutat6knak a nevehez kapcsoIva, akik reven eIterjedtte vaItak.
6.2.1. HOFSTEDE dimenzi6i
HOFSTEDE [1980] meghataroz6va valt munkajaban kidolgozott egy olyan elernzesi m6d­
szert, ameIlyellehetOve valt a nemzeti makrokuIturak es ezzel a szervezeti kulturiikr
gyakoroIt nemzeti es mu~ti~aciomilis hatasoknak a vizsgruata. Celja az volt, hogy feltarj:
a,munkavaI.kapcsolatos ertekek nemzetkozi kulonbozosegeit, es erre epftve kovetkezte­
teseket vonJon Ie az elmelet es a gyakorlat szamara. Abb61 az ertelmezesb6l indul ki
hogy a ~oI~ektfv es in~ivi~ualis gondolkodast es viselkedest reszben un. mentalis prog~
ram vezerlI. Egy amenkal antropol6gus, CLYDE KLUCKHOHN [1951J
vette at. Eszerint
a kultura az em?eri ?~~dolkodas olyan kollektivprogramozottsaga, amelyet a primer es
szekunder szoclahzaclOs folyamat soran szerziink meg.
E mentalis Frogramozottsagban harom szint kiilonithet6 el: az univerzaIis progra­
szervezeteiben nagy hangsulyt kapnak az frasban is r6gzitett szabalyok, az er6sen
mok, a koIIektIv programok es az individualis programok szintje.
ritualizalt magatartas, kicsi a kockazatvalIaIas es il valtoztatas iranti hajlam es ~agy
• A legals6 szintet az univerzalis mentalis programok kepezik. Ezek minden ember
gondoIkodasaban benne vannak, es genetikai uton 6r6kI6dnek.
• ~ kb.~epso szinte~ k~llekt~v frogramokat taIaIunk, ameIyeket egy nernzet vagy kii­
Ionbozo ,szu~k~lturak ta~al ~egosztanak egymassal - kezdve a nyelvtoI egeszen
az egymas kozotttartott flZlkal tavolsagig.
• A Iegfelso szint az egyeni mentalis programok szintje.
HOFST~D,E a kolle~tfv programozottsag kerdeset, illetve az egy nemzet kultuflljanak
megragada~a,t vette. c.~l~.a. Az 1967-69, majd 1971-73-as id6szakban (negyven orszag al­
kaImazottal altaI kltOltott 116 000 kerdOfvet elemezve) arra a kovetkeztetesre jutott,
6. Vallalati kulturak nemzetkOzi osszehasonlitdsa 137
kulturiik negy tenyeza vonatkozasaban jeIentasen elterhetnek egymas­
·:l1e,ml(etl
indikatoraikCnt az individualizmust) a hataImi tavolsasot1a bizonytalansas
a rerfias, iIIetve notes erte.k.t:k: domimml;Oi<tjlit kalOnuO;,;(c;((c; moe;.
lntuvlaU,aw.:mj~ vs. kollektivizmus tenyezo azt fejezi ki, hogy tarsadalmilag elfo­
(aOlotltan milyen mertekben tor6dnek ilz egyenek csupan onmagukkal es kozvet­
\;1i<1l4'JJU.lU\,.1l, ilIetve mennyire ereznek feIelosseget egy nagy kozosseg tagjaiert,
· . . tamogatasara csereben maguk is szamithatnak. Az individualista beallitottsa­
g6 kulturak tagjai erzelmileg kevesse kotadnek vallalatukhoz. Az ona1l6sag, a sok­
>'''""11...,....5' az enkozpontusag domina!. A kollektiv meggyazodesuek teljes odaadas­
viseltetnek kozosseguk ira nt, szervezetiiket egy nagy csaladkent elik meg,
gondolkodasi es viselkedesi mintak a meghataroz6k. Individua­
Ausztralia, az Egyesiilt Allamok, az Egyesiilt Kiralysag, Hollandia, Kanada,
kollektivistanak minosithet6 Chile, Kolumbia, Pakisztan, Peru, Portugalia,
Szingapur, Venezuela.
... tavolsag annak kifejezese, hogy egy tarsadalomnak, kbzossegnek a hata­
. lomb61 kevesbe reszesii10 tagjai milyen mertekben fogadjak el a hatalom egyenlot­
;·}en elosztasat. Az olyan berendezkedesii orszagokban, ahol elfogadott a nagy hatal­
· mitavolsag, valasztasokon aiapuI6 pIuralista kormanyzas helyett autokrata vagy
... . . . . . az allamiranyitas, elituralmu tarsadalmi rendszer epul ki, alacsony a
.nemzeti j6let szintje. A szervezetben a hatalom sziik korre cen~ralizal~~ik e~ elf~­
/gadott az autokrata-paternalista vezetesi stilus. Nagyok a berdlfferencIak, ~IramlS
· formaju a szervezet felepitese. A nagy hataImi tavolsagra pelda a Fiilop-SZlgetek,
.. Mexik6, Szingapur, Venezuela, a kis hatalmi tavolsagra pedig Ausztria, Da­
nia, az Egyesult Kiralysag, Irorszag, Uj-Zeland.
bizonytalansag keralese mutat6 arr61 ad kepet, hogy egy-egy kbzosseg tagjai
mermyire kepesek szembenezni a bizonytalannal es vallalni a k~ckaz~tot, ill~tve
mennyire igyekszenek megel6zni a kockazatot szabalyok alkotas,a~al, e~ kere~lk .a
biztonsagot a vallas vagy a technol6gia menedekeben. Megragadasara haror~ l~d:­
·kator mutatkozott alkalmasnak: a szabdlyokhoz ragaszkodas, a foglalkoztatas Ido­
tartama es a stressz/terheles elviselese. A bizonytaIansagot erosen keriila orszagok
a konfliktuskerulesre val6 torekves. A bizonytaIansageikeriil6 csoportba BelgIUm,
Franciaorszag, G6rogorszag, Japan, Peru, Portugalia soro!hat6, mig a b!zonyt~­
lansagot elfogad6k kaze Daniat, az Egyesiilt KiraJysagot, Irorszagot, Svedorsza­
got, Szingapurt vehetjiik.
Aferfias, illetve n6ies ertlikek egy adott tarsadalomban a nemekhez kbtodo szerep­
;megosztasra utalnak. A magas ferfias ertekekkel kitun6 orszagokban hatarozot­
tabban elhatarol6dnak egymast61 a tipikusan ferfi, illetve noi foglalkozasok, az is­
·koliik teljesitmenyorientaItak, inkcibb jellemzo az "azert eliink, hogy dolgozzunk",
·szemben az "azert dolgozunk, hogy eijunk" beallitottsagga!. Az ugyanazon munkat
·vegz6 ferfiak es nak ertekeleseben nagyobbak a kiilonbsegek. A ferfias ertekrendu
138 VeUla/ati kultu.ra 139

kozossegek tagjai teljesftmenyre, kiemelkedesre, penzkeresesre torekszenek,

seng6 szellemuek. Ilyen koriilmenyek kozott nagyobb a munkahelyi stressz, Atarsada\mi egyen\5t\ensege\ cso\i.\i.en\enl
koribbak a konfliktusok. Alacsony a magasan kvalifikaIt, jol keresO, magas Kell.
tasu n6k aranya. A n6ies ertekek dominancitija azt vonja maga utan, hogy az
k6zossegben a gondoskodas, az eletminoseg es az emberi kapcsolatok ll1J.uU"<;)~<; A tarsadalomban mindenki fiigg mindenki
nek becsiilese mege16zi a teljesftmenyt, a penzszerzest, a rangletran e16rejutast mast61.
ertekrendben. Ferfias vonasokat mutat Ausztria, Irorszag, Japan, Mexik6, V A hierarchia csak munkaszervezesi szempon­
tokat SzOlgal, es a szerepek egyenl6tJenseget
zuela, mfg inkabb noies Finnorszag, Hollandia, Norvegia, Svedorszag.

alapvet6 tenyez6je.
IIjki:idi~seltleK kerdeset fel sem lehet
VnJU~,lC"'C);"< vagy j6zansagat nem szo­

A kiilonboz6 intezmenyekkel val6 kapcsolat A hatalmon lev6knek igyekezniiik kell ugy fel­
erkolcsi ertekeken alapul. tiintetni magukat, mintha kevesebb hatalmuk
az egyeni kezdemenyezesen es a A hangsuly azon van, hogy tartozzunk pm,..... "0_ I lenne, mint van.
van. hoz es kiilonboz6 szervezetekhez. A sikertelenseg okait a rendszer miikOdeseben
Az intezmenyek beavatkozhatnak az "'IUlLJ"''''',,"'' kellkeresni.
maganeletebe, es az egyen velemenyet is befo­ A hatalom kiilonbOz6 szintjein elhelyezked6
Mi,l1dlenk:tre aki nines a hatalomban, ravetiil­
Iyasolhatjak. emberek nem felnek egymast61, s6t kepesek
arnyeka, hogy a hatalmon lev6k
eUensege. arra, hogy
A hatalmon lev6k
tartand6. nek aszerint, hogy valaki a kozosseghez tarto­ m6niaban elni
zik vagy sem. A hatalmon nem lev6k kozott szolidaritason
alapul6 egyiittmukOdes van.
6.1. dbra. Az individualizmus is kollektivizmusjellemz6i [Fo"ds: Csath 2oo1:194J

HOFSTEDE ezen indikatorok segftsegevel nemzetek kozti ki.ilonbsegeket mutatott ki.
Kesobb [1991:140-146] arra a k6vetkeztetesre jutott, hogy adott kulturajellemzok kom~
binaci6ja bizonyos szervezeti fonnak gyakori elofordulasaval jar egyiitt.
• Azokban az orszagokban, ahol nagy hatalmi tavoisagot tartanak es nagy a ""'7'''''''+''~
lansag keriilese, a szervezeti formak k6ziil a hierarchikus feMpitis a jellemzo, a
osztottak vezetoiktol vilagos utasftasoka t varnak. E kulturakban a szervezetek
beri piramisokra (pyramid ofpeople) emlekeztetnek.
• Azokban az orszagokban viszont, ahol kicsi a hatalmi tavoisag, de eros a bizonyta­
lansag kikiisz6b61esere iranyu16 t6rekves, a szervezet szabalyokra, ...
sokra es vilagos strukturara epit; olajozott gepezet (well-oiled machine) all e16.
• Ha kis hatalmi tavolsag kis bizonytalanstigkeru!essel tarsul, a szervezet ad hoc prob­
lemamegold6 modellel jellemezheto: a felmeriilo problemakat igyekeznek minel
r6videbb ido alatt megoldani. A szervezet falusi piac (village market) kepet
6.2. libra. A hatalmi tavolsag tenyez6je [Fomis: Csath 2oo1:193}
• A palettat a nagy hatalmi tavolsag es kis bizonytalansag~erU!es e~es~iti ki: ~ ilye~
kulturak szervezeteiben a problemak megoldasaban mmdlg a fonok az lranyado.
Az 0 szemelye jelenti a tekintelyt, a csalad fejekent, apjakent all a szervezet elen.
A szervezet csalad tfpusunak (family) nevezheto.
Az indikatorok sorat HOFSTEDE 1991-ben publikalt k6nyve?en k!ege,sz.[~~~te a r~vid,
hosszu tavuidoorientacio dimenzi6javal. A hosszu tavu ld6onentacloJu orszagok
V ! ~t ' O"t sa.rlG\nynak" nevezett Hivol-keleti orszagokat talaita: Hongkongot,
n.Ini1 es az " . . - .. - a ' 'do
Japant, Del-Koreat es Ids leszakadassal Szmga:u~. ': hosszu tbV~.l Ik~1~.m
1'1 t
. i,e
"',,",Tn,'" ertekekkel tarsul, mint kitartas, allhatatossag, vtlagos status e 1 e ~ .?n~ es,
cra.Ki1:r~1\,u:S;'i1~ es szegyenerzet. A konfuciuszi ertekek es az "ot sa:kany" ren~kfvul dma­
gazdasagi fej16dese k6z6tt 6sszefiigges velheto. Ezek az ertekek ugyarus hasznosak
 6. Vallalati kulturak nemzetk6zi 6sszehasonUtasa 141
140 Vallalati kultura
u,,,u.<:,UUkovetkezteteseit ertekelve nem szabad szeme161 teveszteni, hogy azok az
a p~aci sike:esseg szempontjab61: tamogatjak a viillalkoz6i kezdemenyezest, tamogatj
l{ol1lsiern kiilonboz6 orszagokban mukOdo lean)'Vallalatai QQlgozoinak valaszaira
a vallalkozot,abban, hogy megtalalja helyet a rendszerben, osztOnzik a megtakaritast Ket:segkfv(ll :sokl1t c1<iI'uinuk a v-ullalatuk kcllon178",.:f ",,,,i... oj ..i... .J...115"'....~ •__•..).4,
befektetest es nyomast gyakorolnak azokra, akik nem teljesftik a feladatokat.
es beallftottsagar61, de csupan nljukalapozva egy-egy egesz nernzet
RINGTON-HALL 1995:121]
nezve kovetkezteteseket levonni csak fenntartasokkal szabad. Ennek szem
hlvjuk fel az olvas6 figyelmet konyviink azon fejezetenek kezbevetelekor,
a hofstedei kutatas nemzetenkenti k6vetkezteteseit 6sszegezzuk.

T. HALL, amerikai antropol6gus sok erdekes megfigyelessel gazdagftotta a kul­

azon belli! is az egyes kulturak 6sszehasonlitasara iranyu16 vizsgalatokat,
<IA'......, . .",.,

dimenzi6k dmu k6nyve Magyarorszagon is sikert aratott az 1980-as evek vegen.

Ll1Li@l111lU'.... targya a proxlmika: az ember tavolsag- es tererzekelese, a tiirsait61 val6 ta­

",,,"H.rr,," ami kulturankent megh6kkent6 eltereseket mutat.

Az frasba foglalt szabalyok es a szabalyozasok

sziiksegesek.
nem betarthat6k, vaitoztatni Aid a szabalyokat nem tartja be, azt meg kell
biintetni,
"fllltQ!;ag'DK" azert vannak, hogy szolgaljak a A mindennapi ember ismeretei "nem ernek
fel" a "hivatalok" ismereteivel.

6.3. libra. A bizonytalansagelkernles merteke [Forras: Csath 2001:195}

A szolgalat, a segitsegnyiijtas vagya motival
benniinket.
A sikeres egyeneket tisztelniink kell. Sajnalni es segiteni kell a sikerteleneket, a le­
marad6kat.
HALL masik kutatiisi teriilete a kontextus. ,,A kontextus az az informaci6, amely egy
:emlen-vhf~z. torteneshez .kapcsoI6dik, az esemeny jelentesehez kozvetlenul hozzatartozik."
& HALL 1990:6] A kommunikaci6 alapja a k6z6s jelrendszer, a verbiilis kommuni­
a nyelv. Azonos elmenykozosseg tagjainak k6z6s tudasuk kovetkezteben nem
zw.se.ge~ mindent explicite verbalisan kifejezniuk, elegendo utalast tenni a felidezend6
~~.e:menYI~e ahhoz, hogy az azonos osszeruggesrendszerbe be tudjak illeszteni a kozlest.
utalas lehet egy intomicio, egy kacsintas, egy gesztus, szamtalan alig feltun6 jelzes.

6.4. abra. Ferfias-n6ies nemzeti kultura [Forras: Csath 2001:196}

142 Vallalati kultura 6. Vallalati kulturak nemzetkozi osszehasonlitasa 143

L".'J.. . .'...fi.l'l. mecbanikus--organikus szervezetszemlelet

.,fl\llOI~G,IU" a szervezetek enelmezesebcn {cuc£ctt (vI u kultunh-..l &ua"",f",w ok;;­

vaIlalatvezetOk szervezetszemleletet vizsgalta [MORGAN 1986] es azt ta­

fizikab61 es a bio16giab61 k6lcsonvettmodellt hasznalnak, amikor a szerve­

amikor szemlelik a szervezetek jellernz6it es amikor megelik

Metaforaval kifejezve inkabb gephez (mechanikus) vagy e16 szerve-

Kiil6nboz6 kulturk6z6ssegek egyben elter6 elmenyk6z6ssegeket is jelentenek

l~ek elter6 kontextusrendszerrel kommunikalnak. Ezert nehez vagy lehetetlen a ' i\UJ~allllA.U") hasonlitva fogjak fel azokat.
igen fontosak problemalatasunkban, formalis hatassal vannak a tudo­
...;'......Fx•. lilr
segbe nem tartoz6knak megerteniiik az utahisokat. Kulturk6z6ssegenkent nem
a nyelvunkre es k6zvetleniil a gondolkodasunkra is, illetve arra, aho­
az a hatter-informaci6 kiil6nbOzik, amelyre vissza lehet nyulni a szavakkal ki rtem
utahisok kapcsan, hanein az utahlsok es az explicit kifejtett inform.ki6 vagyunk kifejezni gondolatainkat.
a szervezetet gepkent fogjuk fel, a gepjellemz6it vetftjuk at a szervezetre: vala­
aranya is. HALL erre felfigyelve bevezette a
ugy tervezte meg, hogy megbfzhat6an es hatekonyan legyenkepes mUkodni es
• magas kontextusu / kontextusgazdag, illetve
nmmoese reven elore lefektetett eelokat lehessen altai a elemi. Mikent a gep al­
• alacsony kontextusu Ikontextusszegeny fogalmakat.
.,,><,"']11"" meghatarozott szerepe van a muk6desben, ugy a szervezet egyes egy­
A magas kontextussal jellemezhet6 kommunikaci6 resztvev6i szamos is vilagosan definialhat6 feladatokat latnak el es pontos illeszkedessel tartjak
nem explicite fejtenek ki: sok az utalas, sok Mtter-informaci6ra, kozos .... ,."".'ua~J nozg;iistmn az "egeszet". A folyamatokat ennek megfelel6en mechimikus szemle­
tene~ ..Igy tudnak egymassaI kommunikaIni a zart kozossegek tagjai, ~TPI.~71'7VIl'l£h/lri szervezziik, iranyftjuk - az emberi tulajdonsagokat a Mtterbe szorftjuk.
megertlk egymast". Egesz nemzeti kulturak is jellemezhet6k magas kontextusu
nikaci6val, mas kulturakhoz viszonyitva. Ilyen magas kontextusu komtnunilraei6,
lemezhetOk peldaul a kelet-azsiaiak, a k6zel-keletiek es a del-eur6paiak. Ezzel szemb,el
az alacsony kontextusu kommunikaci6ban az iizenet zome explicite kifejtve jut el a
zetthez, verbalisan k6dolt. Alaesony kontextusu az amerikaiak, a briteka nemetek
munikaci6ja es magasabb kontextusu a magyaroke. ~,
U gyanesak HALL-t61 szarmazik a monokron, illetve polikron id6szemlelet
16nb6ztetese.
• A monokron kuhurak tagjai egyszerre egy cselekvesre koncentnilnak
~~zik egymas ~ta~ a,z es:me.ny~ket, teend6iket es nem szeretik, ha felbeszakftj
oke,t. Va~a~ozast 1genylo nYllvanos helyeken az emberek argus szemmel
az erkezesl sorrend betartasara, hfv6szamos rendszert vezetnek be fegyelmezet­ Ha szemh!letiink alapjat az ilo szervezet metaforajakepezi, akkor a szervezet sziik­
ten betartjak.a rendet. , .
~ .. <.I".t"" es k6myezeti osszefiiggesei allnak gondolkodasunk kozeppontjaban. Ezen
• A polikron kultunlban szocializaIodtak ellenben ahhoz vannak szokva, hogy az alapona kiil6nbOz6 vallalattfpusokat az el6lenyek differeneiaItsagahoz hason­
huzamosa.n tobb tevekenyseg zajlik: egymast keresztezik, felbeszakitjak a '''~+i>~'''' loan latjuk, kezenfekv6 felismemi a szervezet sziileteset, novekedeset, fejlodeset,
sek. Senkit nem zavar, ha az iigyfelszolgaIatban tevekenyked6 hivatalnok hanyathisat es pusztulasat, alkalmazkodasat a k6myezetvaltozasaihoz. E metafo­
iigyet intez egyszerre: egy hosszadalmasabb feladatot, de kozben nehany szavas ht­ ra k6vetesekor kepesek vagyunk minden szervezetben· elfogadni es kiaknazni az
jekoztatast ad masvalakinek egy "esak azt szeretnem ketdezni" kezdetu erdekl6~ egyedit. Ha az emberek organikusan ertelmezik a szervezetet, akkor abban inkabb
d~sre, es ezal.att munkatarsanak is valaszol, aki peldaul egy iigyirat szamat
egy szocialis, tarsadalmi kepz6dmenyt hltnak, amely a szervezet tagjai sZiiksegletei­
hlrtelen tudm, esetleg meg a megesorren6 telefont is felveszi. Ilyen eseteket a nek es lehet6segeinek megfelel6en fej16dik. A val6sag alakitasaban az informalis
gyarok koreben is lepten-nyomon megfigyelhetiink sorbanallasunk kozepette. szerepeknek vagy fratlan k6doknak nagyobb a szerepiik, mint a hivatalos gyakor­
A polikron ~agat~rtas altalaban egyiitt jar a kapesolatorientalt beaIlft6dassal, mfga 'latnak. Velejar6i a lazan k6rvonalazott munkakor-megjelolesek, az informalis
monokron kulturabeheknek fontosabb amunka, a hatarid6k betartasa. A polikr k t­ kommunikacio, a bizalomra es k6lcsonos elkotelezettsegre epiila privat esoport­
turak tobbnyire alaesony kontextusu kulturak. on u kepz6desek, a biirokraciahoz k6t6d6 opportunizmus minimalizahisa, improviza­
 6. VaUalati kulturdk nemzetkOziosszehasonlitdsa 145
144 Vallalali kultura

ci6. Bar leteznek - sokszor nagyon is reszletezett - szolgalati "<.",U<1.VlJlJ'....,,UK
b~tartasa, m6dositasa vagy teljes figyelmen kiviil hagyasa att61 fiigg,
kmtenek a szervezet, illetve tagjai szempontjab61 a legelonyosebbnekAz
kus szervezetekben az utasftas es ellenorzes a szemelyes befolyason es
alapul.. ': hatalom forrasa nem a szemely kompetenciaja vagy szerepe,
erarchIaban elfoglalt pozfci6ja. A vezet6k tarsadalmi elismerest
. nacsadasuk nem korlatoz6dik a munkahoz kotod6 kerdesekre. A vezet6k
ban vannak hivatali nagysaguknak, befolyasukat szemelyes celjaik eleresere
vetik. A versenyben kijatsszak versenytarsaikat.
1994:17]
6.2.4. MOLE: a vezetesi dimenzi6
instrumentalis-szocialis kepzodmeny
itvezet,et instrumentalis rendszerkent ertelmezok szamara a szervezet feladatok
ahol fontos azt tudni, kinek mit kell tennie. Ez az instrumentalis va'lS
nezet kozel all TAYLOR ,,scientific management" felfogasahoz, arra kon­
mit kell teljesiteni,s ho'lS a celokat eleri-e a szervezet.
.•, , ".. U ....LU •. ., a tevekenyseg hatarozza meg, a hierarchia csupan arra szolgal,ho'lS a
kijelolje.
kovetkezik, hogy a tekintely a funkci6val, a munkaval fUgg ossze es korhito­
nem a szemely fiiggvenye.
E'j'ends~~efl;!kt>en a koordinaci6, az iranyftas es ellen6rzes szemelytelen, decentrali­
. astrukturab61 kovetkezik. A szabaIyok mindenkire egyforman vonatkoznak.
tI/U'.TV".7P.tpt szocialis kepz6dmenykent megel6k u'lS ertelmezik a folyamatokat,

fiI.,,,.ru<'7PT a celjait az emberi viszonyok reven eri el, es azaltal, aho'lSan azokat ira­

JOHN MOLE az eur6pai Kozos Piac orszagainak vezetesi gyakorlatat elemezte.

viszonyok, kapcsolatok a meghataroz6ak. Itt az alapkerdes: ki illete­

ta, ho.gy ~z.Eur6~an beliili kiilonbsegek felterkepezeseben milyen segitseget

hatalma a feladatok elvegzesere. A szerepeket es viszonyokat formalisan

megvlzsgalJuk, mllyen felfogas uralkodik a hatalomnak a vezet6re val6

altaI definialjak, informalisan pedig azaltal, hogy a vezet6 irant szemelyes

t~tebe~. ~t igyekezett feitarni, hogy milyen mertekben latjak u'lS e'lS-egy

Lau.U".L.,•.• UAa beosztottak. A hataIom, a tekintely, a status a szemely attributu­

seg tagJaI, ho'lS a hatalommal a csoport ruhdzza jel az egyent. A kultura Jv••v.">L....,,,
pedig a feladat va'lS a funkci6. E szembealHtas is felhasznalhat6 a kulturak
ilyen alapon beszelhetiink vezetesi (leadership) dimenzi6r61 [MOLE 1990].
..•. c., c.. '" [BARLETI-GHOSHAL 2000:202]
Eur6paban vezetni csak a vezetend6k konszenzusavallehet.
• A vezetesr6l alkotott elkepzeles spektruma az individualist61 a csoportosig
• Hasonl6 megkozelftesben hasznaljuk a direktiv (utasitasos)-participat{v,
• autokratikus-demokratikus, vagy
• autoriter-egalitarius megkiilonbozteto jelz6ket, fogalomparokat. 'ROIMPEN.AA1RS holland kutat6 az iizleti eletben megmutatkoz6 kulturalis kulonb­

. leirasaval tette magat ismertte. Legnepszenlbb kbnyve, a Riding the Waves of

Az individualis polus azt a nezetet tiikrozi, hogy az e'lSenek a termeszetbOl

kiilonbOzoek,es hogy a leghatekonyabb, a legkompetensebb, a legna'lSobb ........,,,,,,,..
.[1 9961ismerteti a kulturak osszehasonlftasara kidolgozott elkepzeleseit. E kony­

azt lrja, ho'lS minden kulrura azaltal kiilonbozteti meg magat mas kulturakt61,

delkezo egyen hozzon don test masok neve ben is. A dimenzi6 masik p6lusan a
sajatos megoldasokat valaszt sajatos problemai megoldasara. A problema­
helyezkedik el, amelynek tagjai egyenl6tlenek lehetnek u'lSan kepesseguk es
tema kore lehet csoportositani: a mas ember(ek)hez va16 viszony, az id6 kezele­
nyiik vonatkozasaban, de mindenkinek joga van ahhoz, ho'lS meghallgassak, ho'lS
den 6t erinto kerdesben hozzajaruljon velemenyevel a donteshez. [MOLE akomyezethez ju.z6d6 viszony.
A MOLE-fele terkep a szervezet mechanikus (szisztematikus)es organikus
tenek es az individualis es csoportos vezetesi dimenzi6nak egy KOlJrdlm~lta-·rellds.ze]ib Ax emberekhez valO viszony

mOOot, ahogyan emberi lenyek btinlUlk e'lSmassal, iilorientdci6 segitsegevel irhatjuk Ie,

torten6 abrazolasaval azt a kovetkeztetest eredmenyezi, hogy peldaul

• Europaban Gbrogorszag es Olaszorszag a leginkabb organikus szemleletli Univerzalizmus versus partikularizmus
gok, egyben 6k a csoportos dontes mellett a leginkabb elk6telezettek, mig
d()ltnlIlal:' a szabalyok va'lS a kapcsolatok? Az univerzalizmus alapgondolata: Ami j6
• Spanyolorszag organikus, de individualista vezetest fogad el. azt definialni lehet es a szaMlyt mindig, minden koriilmeny kozt lehet alkal­
• A skala mechanikus (szisztematikus) vegenNemetorszag, Dania'es
lyezkednek el. Koztiliik Dania es Hollandia inkabb csoportosd6ntes-parti,
.
es az mindenkire egyforman vonatkozik. A szabalykovet6k szigoruan ragaszkod­
ha a kozlekedesi lamp a pirosat mutat, akkor is megvarjak, mig z61d­
fil.7o,h<i1vr,lrhn'7·,
orszag a k6zepmez6ben helyezkedik el az individualista-csoportos vezetes skala
amikor semmi forgalom nines. A partikularis kulturakban sokkal nagyobb
• Az USA-t ezen a terkepen az individualistaes mechanikus sarokban lehet
kapnak a kapcsolatokb61 eredo kbtelessegek es a sajatos koriilmenyek, pelda­
lyezni,
 146 Vallalati kultUra
ul a banitsag, a rokonsag. A barattaI szemben masoka k6telessegek, minta
tobbi lenye irant. 6 fontosabb nekem, mint masok, kivetelezett, lehet, hogy
ben nem kell aszabalyt alkalmazni (ha az ra nezve eI6nytelen). A kapcsoiat e16bbl:e.
mint a szabalyok mindenkire kiterjesztese.
A szabalyok azonos ervenyesfteseben kulturankent igen nagy elteresek
TROMPENAARS felmerese szerinta leginkabb univerzalisan Kanadaban az
Svajcban, Svedorszagban, Norvegiaban, Nemetorszagban jarnak el az e~berek.
kabb partikularisan pedig Del-Koreaban, Venezuelaban, Oroszorszagban,
ban, Kinaban kezelik az iigyeket. Az iizleti szerzodesek sz6 szerinti pontos betartasa
univerzalista kulturak jellernzoje - a partikularista kulturak tagjai a szerz6desben
takat csak amolyan utmutat6kent kezelik. [TROMPENAARS 1996:40]
• Individualizmus versus kollektivizmus
TROMPENAARS a ket eIter6 magatartas kovetkezmenyenek merlege16se vegett a
kezo kerdest teszi fel:
. ~~jlvanv~16: ha az egyeneknek a iehetolegnagyobb szabadsagot biztosftjuk, es ma­
xlmahs lehetoseget adunk arra, hogy fejlesszek onmagukat, eletmin6segiik javulni fog.
Ha az individuumok alland6an torodnek embert<irsaikkal, akkor mindenki eletmi­
nosege javulni fog, meg akkor is, ha az egyen szabadsaga es fejl6desi lehet6segekorhito­
z6dik.
Melyik at a celravezet6bb az eletminoseg javitasa szempontjtib6l?
A csoport, illetve az egyen eloterbe helyezese a nemzetkozi menedzsmentben a
teshozatal, a targyalasok, a motivalas, a teljesftmeny elismen!se teriileten jelenti a
gyobb problemat.
• Erz:elmileg semleges versus erzelmileg telftett magatartas
Ez a megfigyeles arra hfvja fel a figyelmet, hogy kiilonbOzo kulturakban az emberi
csolatokban nem egyforma intenzitassal tiikrozodnek azok az erzelmek amelyeket
adott lelkiallapotba keriiles kivalt. '
6. Vallalati kulturak nemzetkozi osszehasonlitasa 147
:ellJ"'llt~f(s,emleg,esej"'viselkedok szigorU kontroll alatt tartjak indulataikat, vissza­
ki hanguiatvaltozasaikat, ami nem feltetlen azt ielenti, hoBY hides
erzelemszegenyeK. AZ erz:etnuteg te;(trt:;mm kOillwunikdMk nVYvtnwh, .",,­
:,girilIlas:zol'nalk:,~~es:ztilrulalnlak,
indulataiknak szabad folyast engednek. Eur6­
..'"",..~.~.. kommunikalnak a legvisszafogottabb erzelmi megnyilvanulasokt61 ki­
angblok semmaradnak el messze a nemetek m6gott. A vilaglistan Japan all
'eClTZKI~ versus diffUz kapcsolat
L~I~Il\.a,'Vl azt mutatja meg, mennyire sokretu, az elet es a szemelyiseg mely szferai­
az iizletilvaIlalati egyiittmukOdes soran letrejovo kapcsolat Amennyiben
iizleti partnerii'nkkel a kapcsolatot az eletnek csak egy teriiletere, sze­
)f.UI;UUIt::.lI. csak egy sikjara szUkitjiik Ie, specifikus a viszony, mig ha szamos teriilet­
diffuz kapcsolatr6l beszeliink.
UspeCltl1<:l11S kulturakban a vezeto munkaviszonyt alakit ki munkatarsaival es ezt a
Vls~'onVT lehatarolja az elet minden mas szegmenset61, pl. a sz6rakozas, kikapeso­
teriiletetol. Ha peldaul a sportpalyan talalkozik beosztottjaval, ott mar nem
. Valaki lehetProfesszor doktor X, de ennek csak a munkajaval osszerug­
van jelent6sege, az elet mas szferajaban nines. Vagy forditva nezve a ker­
az eletszamos teriileten kialakulnak kapcsolatok. Sporttarskent, klubtars­
egyesiiletbeli tarskent j6 viszonyban lehetnek egymassal az emberek, de a
ck~lPCsolat()1<: lehataroltak maradnak, specifikusan az adott eletszegmensre erve­
nem terjednek at az elet mas teriiletere, peldaul a munkara. A munka es a
'privat szfera nem keveredik ossze egymassal.
Ezzel szemben a diffUz kultufllkban a munkakapcsolatb61 eredo fonok-beosztott
viszony az elet majd minden teriiletere, a szemelyiseg majd minden sfkjara kiter­
jedhet. A fOnok minden teren tekintellyel bir, mindenhez jobban ert, a gyerekne­
T"""'''''''~~' az aut6markilloz stb., beosztottja mindenben kikerheti tanacsat es sza­
nagyobb tudasara. A munka szferaja keveredik a privat szferaval.
privat (masoknak nem hozzaferhet6) szf6nija es a publikus (masok
szfera nagysagaban is nagyok az eIteresek kultUrank6nt. Ezen mulik, hogy
. ,..IJL1".'-'V. lehet, illik beszelni a munkaban, az iizlettarsakkal, melyekr61 nem; meg­
otthonukba egymast a kolleglik, iizlettarsakvagy sem.
,al0'''U''I''.1'· tekintely kerdeset vizsgalva TROMPENAARS teljesftmeny reven szerzett
es (masok altal) az egyenre ruluizott statust (ascribe status), pel­
l<1r:~C1Uli111Jl~1 kapcsolatok, eI6ke16 csalact reven juttatott, orok6lt statust kiilonboz­
teljesftmennyel szerzett status korebe tartoznak bizonyos termeszetb61 faka­
jellemzok is, mint az eletkor, a nem, amelyeknek kiilonbOzo kulturaIcban a
'"~'"'~U'~'U" elvezett elismeres szempontjab61 nagy jelentosege van.
 148
Vallalad kultura
Az egyen valamilyen tarsadalmi statust foglalhat el aszerint is, hogy mely
retegbe sziiletik bele (kasztrendszer, nemesi, nagy multu arisztokracia, so1c~enelraci
d6s csalad), hogy milyen cimek viselesere jogosult szUletese reven, hogy milyen
bazissal rendelkezik a csalad, es aszerint is, hogy milyen tarsadalmi kapcsolatokkal
delkezik (nem a maga teljesftmenye valt ki elismerest,hanem akeresztapa .... v" .... a ..o
dicsfenye sugarzik ra).
Mint ismeretes, Eszak-Amerika, Kanada azok az orszagok, ameIyek az egyeni
emelkedes legnagyobb lehet6seget kfnaljak: ,,nem az a donta, hogy honnan jossz,
hogy mire vagy kepes!"
tudata, gazdasagitapasztalata, a gazdasagi-muszaki ,k~pzes szfnvon~­
b) Az ida kezelese
Az id6 kezelese vonatkozasaban TROMPENAARsegyresztmult-, jelen- esjovaorientdlt
turak k6zt tesz kiilonbseget, masreszt differencial szekvencidlis es szinkron Id(isz(!m:lel~
k6z6tt. A vallalatok kulturaja szempontjab61 is nagy jelent6sege lehet a multnak, a
gyomanyok 6rzesenek. Nebez dontesekben konibbi, hasonl6 helyzetekben hozott
tesek mintaul szoIgalhatnak. Az eur6pai kulturaban a franciak er6sen mlllt(:erltrj,kl
es az osztrakok is szfvesen nosztalgiaznak a Monarchia-kori dics6seget idezve.
!!(ri~:tl1Zeti makrokulturaknak a szervezeti kulturakra gyakorolt hatasat, az univerza­
Az ido szekvencialis szemlelete azt feitetelezi, hogy az esemenyek egymast kovetO
rozatot alkotnak: intervallumok valtjak egymast. Mindennek megvan a maga ideje, .
pontja. A szekvencialis szemleletU embert a tervezett id6intervallumok lelbOlritalsa.;,
6sszezavarasa elbizonytaIanftja, az id6beli rend feIborulasa kenyelmetlen ~£o~'UHU~~
TROMPENAARS szinkron id6szemlelete nagyban azonos a HALL altai poIikronnak
zett id6felfogassal, amely j61 kezeIi a parhuzamosan zajl6 esemenyeket,
kat, elcsuszasokat, a pontatlansagot.
c) A kornyezethez, a termeszethez viszonyulas
Ebben a vonatkozasban TROMPENAARS
• belso iranyitasu, az ember, azegyen altaI uralt termeszetszeml6letet es
• killsa iranyitdsu, az embert a termeszet reszekent kezel6 felfogast
alIft szembe egymassal.
Mig az elsa csoportba tartoz6 kulturkozosseg tagjai ana torekszenek, hogy a
szetet "leigazzak", sajat szolgalatukba aIlftsak, vagyis, hogy az ember iranyitsa a
szet er6it, a masodik szemleletu kultUrkozosseg tagjai a termeszet harmoniajanak
6rzeset tartjak fontosnak, magukat a termeszet egysege es harm6niaja reszenek .v....~u'u""
6. Vallalati kulturak nernzetkOzi osszehasonlitasa 149
6.3.0sszefoglahis
szolgal alapul a nemzetet alkot6 k6zassegben a termeszethez, az em­
amunkihoz, a megteremtett javakhoz, a jav6hoz es a multhoz va16 viszo­
ertekrend kialakftasaban. Ezen az alapon epUl ki a gazdasagi jogrendszer,
rendszere, a kepzesi rendszer stb., amely a gazdalkodas keretrend­
Agazdasagi kulturat ugy foghatjuk fel, mint egy orszag gazdasagi fejlodese­
A gazdasagi kultura azonban nem csupan ezt foglalja magaban: ezt
')4'~U1\.1\.al tobbet is felale!. lelenti azt a viselkedest, azoknak az ertekeknek es nor­
egyiitteset, amely az iizleti tevekenyseg alapjaul szolgal, es ~los~~fti, ho~ e~
r.SZligr:lan a vallalatok viselkedese kialakuljon. A vallalatok pedlg sajat egyedl val­
rJ:LUltal'UKl.71 epftik ki. ,.... ,
i;;tL.,.a.,a5' kulturat egyreszt kiviilr61 hat6 adottsagok, masreszt az ado~t ko~osse~­
iUndorninans ertekrendek,ideol6gilik befolyasoljak. Fontos szerepet jatszlk a ko­
szerep16inek egymashoz va16 viszonya. A vallalatok egyelll arc~latu.~at e.s
csaka fenti tenyezoknek a hatasrendszerebe beagyazva aIaklthatjak kl,
magukat a nemzet gazdasagat 6sszessegeben jellemz6 gazdasagi
6sszehasonlftasaul szoIgal6 eszk6z6k a kulturaindikatorok, a dimenzi6k.
Jrf.lt.'ir<l osszetett jelenseg, szamos modell sziiletett, amelyek megkiserlik lefmi es
a jelenseget. .. ....... . . . , ' .,
Ur'"",'rorm amunkaval kapcsoIatos ertekek nemzetkozl kulonbozosegel alapJan a
a kollektfv es az egyeni mentalis programok miikOdese: vizsgalta. ~ kult~:a, i~­
dij~tloralkei'1t az individualizmust, a hataImi tavolsagot, a blzonytalansag keruleset
"~'<>'f·prf·i<l~ illetve noies ertekek dominanciajat kiilanbOztette meg. Ezen indikato­
segitsegevel nemzetek k6zti kiilonbsegeket mutat~t~ k.i: .Kes?bb arra a k6vet~
ki:~zUHe:sre jutott, hogy adou kulturajellemz6k ~o~bl~aClOja .blzony~s szervezetl
.·~nl"n·u:[Kgyakori el6jordulasawil jar egyiitt (emben plramls - oIaJozott gepezet - fa­
piac - csalad tfpusu szervezet). ."", " ,
kutatasainaktargya aproxemika: az ember tavolsag-es t~rerzekeIese, a ta:­
sait6I val6 tavolsagtartas, ami kultl1rankent meghokke~t6 ,elte~e~eket ~utat. A t~r
embed felhasznaIasa a kultura egyikjellegzetes megnYllvan~Iasl :o~m~Ja. ~u:a:a­
sai azt mutatjak, hogy peldaul az amerikaiak es az arabok mas-mas ~rzekletl vtlag­
ban elnek. fgy tobbek k6zt mindennapi eletiikben mas-mas tavoIsagot tarta?ak a
blesz;el~:etI6p:ar L1.1~1',a........v! val6 erintkezesben, s ekozben mas-mas erzekszerveiknek
veszik haszmit. HALL masik kutatasi terulete akontextus: az az informilcio, aIQely
esemenyhez, torteneshez kapcsol6dik, az esemeny jelenteseh~z.kozv~tlen~1
hozzatartozik. A kommunikaci6 aIapja a k6zQS jelrendSzer, a verbalts kommulll­
kaci6e a nyelv. Azonos elmenyk6z6sseg tagjainak k6z6s tudasuk kavetkezteben
150 Vallalati kultUra

nem sZiikseges min dent explicite verbalisan kifejezniiik, elegend6 utalast 7. KULTURATOMBOK

felidezendo esemenyre ahhoz, hogy az azonos osszefiiggesrendszerbe be

illeszteni a kozlest. Kiilonbozo kulturkozossegek egyben elter6 elnlerlVk,oze)sSe
ket is jelentenek, amelyek eltero kontextusrendszerrel kommunikalnak.
csak tole siarmazik a monokron, illetve polikron idoszemlelet me:gk:ll1lonb4)ztletl
• MORGAN a szervezetek ertelmezeseben fedezett fel a kulturaval oSl;zefii,~6
lonbsegeket. A vallalatvezet6k szervezetszemleletet vizsgaIta es azt talalta,
fizikab61 es a bio16giab61 kolcsonvett modellt hasznalnak, amikor a .,7F'...,,> 7""
gondolkoznak, amikor szemlelik a szervezetek jellemzoit es amikor megelik
nak mukadeset.
• MOLE az eur6pai Kozos Piac orszagainak vezetesi gyakorlatat elemezte. •...•. ' egyes csoportjainak fejlodese a tortenelem folyaman kiilanbazo utakat
ta, hogy az Eur6pan belii1i kiilonbsegek feIterkepezeseben milyen seJl:its{:get kovetkezeskeppen az egyes fOldrajzi szegmensek kultllraja is e~teroen al~kult:.Az
lent, ha megvizsgaljuk, milyen felfogas uralkodik a hatalom vezetore va16 del-afrikai bo!cs6jebol evmilli6k soran kirajz6 hordak kontmensenkent, fold­
zasa tekinteteben. Azt igyekezett feltarni, hogy milyen mertekben latjak IM~el!enJK:erlt.- a magas hegyi tajakon sokszor meg volgyenkent is - eltero szokaso­
egy-egy kulturkozosseg tagjai, hogy a hatalommal a csoport ruhdzza fel az ertekt'en4:iet. hitvilagot, nyelv- es kommunikaci6s rendszereket, ritusokat, szokasokat
A kultura jellernzesenel ilyen alapon beszelhetiink vezetesi (leadership) ki. A nernzetek kultunllis sokszimlsege es a nernzeteken beluli tajegysegek,
r61. A MOLE-fe\e terkep a szervezet mechanikus (szisztematikus) es ~ ...,~.u.n.' varosok falvak kulturalis elteresei j61 felismerhetok. A sokszinuseget noveli,
',,""'<r.p,m: nernz~ten belUl a vallalati kulturak is jelentosen kiilonbozhetnek, pI. tulaj­
szemleletenek es az individualis es csoportos vezetesi dimenzi6nak egy koorejin
ta-rendszerben torteno abrazolasa. struktUrajuk, a vallalati nagysag szerint. N

• LAURENT szerint a szervezetet instrumentalis rendszerkent ertelmez6k szamata hogy ebben a kavalkadban eligazodhassunk, valamifele rende~esre, rendezo
1-.;.',..,"".... 0 mertekU altaldnosittisra lenne sziiksegiink. Az altalanOSltaS elmossa a
szervezet feladatok rendszere, ahol fontos azt tudni, kinek mit kell tennie. A
tura! a tevekenyseg hatarozza meg, a hierarchia csupan arraszolgaI, hogy a hltii16:nbi:;ztet6 reszleteket, ugyanakkor javitja attekintesunket, segitia nagyobb, atfo­
l6ssegeket kijelOlje. Ebb61 kovetkezik, hogy a tekintely a funkci6val, a lUULU1\.,CO ielll:!m:~6.k felismereset. Ez az a kalyha, amelyt61 elindulhatunk, az iranytu, amelynek
:toJ.nJ.",..l tajekoz6dhatunk. Aj61 ismert sztereotlpiaknal termeszetesen reszletesebb,
fiigg ossze es korlatozott, nem a szemely fiiggvenye. E rendszerekben a k(){)rciifi
ci6, az iranyitas es ellenorzes szemelytelen, decentralizalt, a strukturab61 kepre lesz szuksegunk a gyakorlatban. De egy rendszerszint~ ~~~et~en elhe­
zik. A szabalyok mindenkire egyforman vonatkoznak. egy szukebb regiot, egy ad ott tipusu es jellegu vallalatot, -: ~ul~uraJat .1,Het6en ­
• TROMPENAARS az uzleti eletben megmlitatkoz6 kulturalis kiilonbsegek IP.lr"""V< '.1rf~ve:sbe erhetnek bennunket nagy meglepetesek. E keret segltsegevel, saJat tapasz­
tette magat ismertte, a kulturak 6sszehasonHtasara dolgozta ki elkepzeleseit. alapjan kepesek lehetiink tovabb arnyalni az egy ~dott iizleti szituaci6ban a
den kultUra azaltal kiilonbOzteti meg magat mas kultunikt61, hogy milyen ua~;al!.jlUl. a partneriinkr6l, a versenytarsunkr61 alkotott kepet. . " .
megoldasokat valaszt sajatos problemai megoldasara. A problemakat harom a fejezetben a vilag nagy regi6inak altalanositott vtill~la!.1 ku~tur~ J~lL~r;a61t te­
kare lehet csoportosftani: a mas emberekhez val6 viszony, az ido kezelesf:ne:kk at. Azokat a kereteket, amelyekben majd egy-egykonkret uzletl sZltuaclO szerep­
dese, a kornyezethez fUzodo viszony. A csoport, illetve az egyen e16terbe enlel~,ezhet:6k. A vizsgalt kerdesek az alabbiak.
se a nemzetkazi menedzsmentben a donteshozataI, a targyalasok, a
teljesitmeny elismerese teriileten je1enti a legnagyobb problem at. A "LC:IIIC,IV nagyobb, elkilLOnithetokulturatombOk alkotjtik a viltigot?

privat (masoknak nem hozzaferheto) szferaja es a publikus (masok e16tt .kulturtilis tombOkre bimthato Europa?

szfera nagysagaban is nagyok az elteresek kulturankent. Az id6 kezelese vonatko­
zasaban TROMPENAARS egyreszt multo, jeLen- es jov6orienttiLt kulturak kozt tesz
kiilanbseget, masreszt differencial szekvencitiLis es szinkron idoszemlelet
A vallalatok kulturaja szempontjab61 is nagy jelentosege lehet a multnak, a
>T.'LZtm belUl hogyan kuLOnbOztetheto meg a nemet nyelvu orszagok, a skandintivok,
a
hoLlandok, az eszaki es deli Latin, vaLamint az angol nyelvu orszagok kulturaja?
Felismerhetoek-e tenyeges kiUonbsegek a german csoporton beliU a nemet, osztrak,
vallalati kulturaban? .

manyok 6rzesenek. A komyezethez, a termeszethez viszonyulas vonatkozasaban Mijellernzi a Kozel-Kelet orsztigait?

bels6 irdnyittisu, az ember, az egyen altai uralt termeszetszemleletet es kuls6 irtinyi­ jellemezhet6 a Ttivol-Kelet kulturaja?

ttisu, az embert a termeszet reszekent kezelpfelfogast alln szembe egymassal. a japan es a kfnai kultura fontosabb megkiUonbozteto jegyei?

 7. KulturatombOk 153
152 Valla/ati kultura

es Europa tobbi egyseget6l valo viszonylagos elkiiloniilesiik hattereben nyelv­

Milyen az eszak-amerikai vallalati kultura?
nyelvhasznalati, kozos tortenelmi es a keIes1ten~segenbe\\l\ie\kU\()n\l\t~t tA\'lL­
Horo:an alakul a kOzep-kelet-eur6pai orszagok kulturaja? .
,gyluiiLatk61Clt. A Il~nu:;"tkoiJil~S tilfQsa~~~ta y.h 1-.vlt~i.-.~.i.t;l.J.a..~t?C"?J.= ""=-et~-..,(e-~---~l
.Valoban olyan homogen ez a terseg kulturalis szempontb6l, amilyennek azt a nyu­
vihlghaboru utan egymassal sz6vetsegben fejl6do teriileteken ot kultura­
gati demokratikus orszagok sokaig lattak?
(csoportot) lehet talalni. Ezek
Hogyan jellemezheto az arab vilcig kulturaja?
amely magaban foglalja a nemet nyelvu orszagokat (Ausztriat, Nemet­
Mi all az iszlam kultura Jelszini jelensegei mogott?

es Svajcot),
rfskandinav (Daniaval, Norvegiaval, Svedorszaggal, de ide soroljuk az eredetileg
Szeretnenk mar most hangsulyozni, hogy a kovetkez6 megallapitasok gyakran nem skandinav Finnorszagot is),
kon1 felmeresekb61 szarmaztatott statisztikai atlagok vagy sok ember evszazados eszaki latin (amelyetFranciaorszag es Belgium alkot),
'<iiimp.r/it.prrI2n vagy latin (ide tartoznak az olaszok, a spanyolok es a portugalok),
gyeleseinek szintezisei. Az adagost mutatjak be, gyakran elfedve a mogotte me:ghliZl:,de
sokasag sokszfnuseget. Megis, a koznapi sztereotipiaknal tudomanyosan jobban az angol csoport (UK es frorszag).
pozott kepet rajzolnak fel. [1994:24] kOzel-keleti csoporlnak nevezik Gorogorsza­
T6rokorszagot, es kii16n klaszterkent emlegetik. A gyakorlati megfigyelesek azon­
mutatnak felbizonyitekokat a toroknek az europai blokkhoz val6 tartozasara, a
pedig szamos vonatkozasban az olaszokkal mutatnak k6zos ismerveket: igy a
7.1. Europa mint gazdasagi kult6ratOmb is a mediterran csoportba celszen1 besorolni.
maradt eddig a kutatas a kozep-kelet-europai teriiletek melyrehato felterkepe­
A nyugati irodalom e kulturalis csoportokra vonatkozoan mindeddig a "volt
A nemzetkoziosszehasonlitasok eredmenyekent az alabbi nagy, atfogo gazdasagi a "kelet-eur6pai blokk", a ,,kelet-eur6pai kommunistak" jelz6t hasznalta:
rat6mb6ket kUl6nb6ztetjiik meg: r.UJ.LUlau~ kiilonbsegeket is egybemoso, elnagyolt utalasokat tartalmazott csupan.
evekben fellendiilt osszehasonlito kutatasok azt a remenyt keltik, hogy rovide­
• Europa,
kli..,1I.1\.i:U aTnyaltabb kepiink lesz e teriiletekgazdasagi es vallalati kulturajar61 is
• Kozel-Kelet,
• Tavol-Kelet, u,...,-.... u"'n..").
',LA"

H'tIPV,P7E"TP,O\: utan tekintsiik at reszletesebben isezeknek a kulturalis tomboknek a jel­

• Eszak-Amerika es
• Del-Amerika.
Eur6pa tovabb bonthato Nyugat- es KozepcKelet-Europara. Nyugat-Europa a
napi sz6hasznalatban gyakran jelenti Del-Eur6pat es Skandinaviat is. Az ala.bbla1<:ban'
ilyen csoportosftasban tekintjiik at a f6bb jellemzoket. A bemutatasban tamaszkodunk
csoportralegszembetun6bben a nemet anyanyelv hasznalata, a tortenelem fo­
nagy nemzetkozi vizsgalatok eredmenyeire, igy HOFSTEDE [1980, 1985, 1991, 1
megfigyelheto szoros osszefon6das, a Nemet-r6mai Birodalom es a Habs­
TROMPENAARS [1996], HALL[1959, 1976], LAURENT [1983)] es MOLE [1990] 111"',!;QlllaI-'J
saira es masok szamos, kulturaparonkent vegzett elemzesenek kavetkezteteseire.
~UJlla"L',uu markans hatasa, a tobbsegiikben katolikus esa tobbsegiikben protestans
egymasmellettisege a jellemzo. Teriiletiikon igen fejlett ipar es szolgaltatas
Geografiailag semtp-i nem indokolja, hogy Europat anallo egysegkent, homogen
hatterbe a mez6gazdasagnak a'foglalkoztatasban es a nemzeti ossztermek
tinenskent kezeljiik. Azsiat61 nem valasztjak el oceanok vagy tengerek, vagy !11~"r..1H~
geol6giai kepz6dmenyek. Eur6parol mint anall6 gazdasagi kulturatombr61 a k6zos 52tere:ml:es lebEm jatszott korabbi szerepet.13
tenelem, a kolcsonhatasban formal6dott tarsadalmak es a kulturalis osszetartozas
van okunk beszelni. Eur6pa nepeit a kereszteny vallasra epiilo, szellemileg a A Ttemetek
gazdasag _ Europa egyik meghataroz6 jelent6segu nemzetgazdasaga - tbbb
z6fia tanaib61 tapllilkoz6 es a romai jogot alapkent elfogad6 kultura olvasztja e.lnrse~tlZe\
ieUemzov'el rendelkezik, amelyek a german csoport tobbi tagjlit61 megkUlonboztetik:
amely lehetOve teszi, hogy a kazQs kulturat Europa nemzetei soksziniisegiikkeJ n"o'r",~(.L
sak.
A tersegre jellemzo so/(.rzinUseg ad okot arra, hogy az europai kulturatombOt tovabhi ,~U,"'OV-i"" evekben vegzett STRATOS-felmeres sok fontos ismervre inlnyitotta ra a figyelmet
egysegekre tagoljuk. Ezek az egysegek ritkan esnek egybe nemzeti hatarokkaL ' IUlllU"l<U'UlIJ nemet nyelvu orsziigban. [HERBERT 1987; The STRATOS Group 1990]

154 Vallalati kultura
• Nemetorszag brutt6 GDP-je pI. 1998-ban kozel tfzszerese volt az
• Legnagyobb iparvallalatai a vilag elvona:iaba tartoz6 cegek.14
• A gazdasagban jelent6s sulyt kepviselnek a kozepvallalatok, amelyeknek a
lalatokkal egyiitt mar a haboru utani talpra allasban is nagy szerepiik volt.
• Ebbal kovetkez6en is igen eros a vallalkoz6i kozepreteg,a ,,Mittelstand".
• lelent6s a csaladi vallalkozasok hanyada, sokukat meg a 19. szazad masodik
alapftottak es az6ta a legnagyobbak koze fejl6dtek, mint peldaul a Siemens, a
• A szocialis hal6 biztosftasa azt is jelenti, hogy amunkaad6k kiveszik 1C"".""""
szocialis terhek vallalasab6l.
• Kiemelked6en eros a szakszervezet. A ,,Mitbestimmungsrecht" (a mtlDk:av:aH!lll
egyiittdontesi joga), a bertargyalasok kialakult gyakorlata, a dolgoz6k eros
me (Kiindigungsschutz, az elbocsatas szabalyozasa), az iizemi tanacsok HI" ...........,'"
ge sok orszag el6tt lebeg modellkent, masok - mint peldaul az "",....".-<11U"1
viszont a kialakult viszonyrendszert tarthatatlannakminosftik.
• A munka magasan all az emberek ertekrendjeben, ugy is mint a j6let
senek alapja, ugy is mint az onmegval6sftas lehetosege.
• Az egyre magasabb nyugdfjkorhatar azonban nem elsosorban a m\lllk:as,~erc~t
nek, hanem az oregedo tarsadalomnak tulajdonfthat6. A nemet nepesseg 1., ..."Ul\-""
• A ,,Made in Germany" kifogastalan min6segre kotelez, a pontossag, a
sag, a kival6 termekek elvarasa valamennyi vallalat kiemelt ertekei kozott
pel. A szakrnunkasok es a vallalati vezet6k igen j61 kepzettek, es a luu,u".aaIJIU,,'
land6 tovabbkepzesre osztonzik dolgoz6ikat.
A nemet polgar inflaci6turo kepessege alacsony. A vilaggazdasagi valsag l\."L":SL,Ll
melyen el a "gazdasagi mult tudatban", es emellett erezteti hatasat az eros marka
erzett hajdani polgari biiszkeseg is. Aket nemet al1am ujraegyesftese jelentos iildloZiltv'ill·
lalasra keszteti a regi szovetsegi tartomanyokat. A szocialista nagyvallalatok "t",'7P.rVP7'p,
se, felszamolasa, uj vaJIalkozasok alapftasa a vallalati kultura gy6keres atalakulasat
za magaval.
• A nemeteknel diagnosztizaIt kis hatalmi tlivolsag alapjan azt lehet
hogy a szervezeti hierarchiak laposabbak, a feladatokat delegaljak, a hatalom
korlasa legitim keretek k6zt mukodik, kooperativ, konzultativ vezetesi stilus
nyesti! a gyakorlatban, es a beosztottak viszonylag nagyona116saggal vannak
Mzva.
1998-as forgalmi ertekek alapjan kialakult sorrend: 1. Daimler-Chrysler AG, 2.
14 Az
gen, 3. Siemens, 4. Veba AG, 5. BMW, 6. RWE AG, 7. Bayer, 8. BASF-Gruppe, 9.
Bosch GmbH, 10. Viag AG
7. KulturatombOk 155
Al,rit:eklkel es danokkal szemben viszonylag nagy erteket mutat a bizonytalansag
,ami vihigos utasitasok megfogalmarasaban ts al10ntostc\)csittsc\'f?tl?ts?t­
r_cs21etes S2ab61yo.k nlkot.6.~~'h!l.nJ ol.arnoo.6.Bh.nn L'!cnp.6d..i.lc lc,,- 1\To.m-' -"-""ArAr~t
a vedelmi es biztonsagi intezkedesek, a jogi el6frasok es a szabalyok, ame­
minden elkepzelhet6 esetet igyekszenek lefedni. A formalitasok nagy szerep­
[HOFSTEDE 1991:116]
az egyen vagya arra, hogy ugyanabban a szakrnaban maradva fuss on be karri­
Valamennyi nyugat-eur6pai orszagban, fgy a german csoportban is individua­
dominal: az egyentol azt va.rja a kozosseg, hogy gondoskodjek magar61 es
C.b,I[)Zz:atBlrtc)z6ir61 a szUk csalfldr61, egyenileg donts6n es teljesftsen, legyen egyeni
,,..o,.. ti',1r mind szakrnai, mind szemelyes sfkon lepesnyi tavolsagot tartanak be­
german csoport a maszkulin jegyeklkellefrhat6 kulturacsoportba tartozik, amely­
aferfj es noi szerepek elesebben elkiiloniilnek. Megbecsiilt tulajdonsagok a
i11liSz,on:szerze:ses a versenyszellem, a magabiztossag, az erosseg, az egyen fej16de­
se, onmegva16sitasa.
KozQssegi
Tavolsagtart6
6vatos
Ferfias
7.1. abra. A nemet kultura
lYHJI"'r." [1986] altai elemzett szisztematikus vagy organikus dimenzi6 ertelmeben
a szisztematikus csoportba tartoznak, akik a szervezetet leginkabb egy gepkent
a szervezet iranti lojalitas elobbre val6 az emberek iranti lojalitasnal. A gyakor­
at-'ve~~rehaJIUisiOk szigoruan kovetik a szabalyokat es eljarasokat megfogalmaz6
rendszer elvarasait. M6dszeres tervezes, a hataridok betarHisa, az ertekezletek
&~~&&_,~..._•• kovetese, pontos munkakori leirasok a tipikus velejar6i a szisztematikus
je;~etI6rtl~lrrlezesIllek, [LEEDS-KIRKBRIDE-DuRCAN 1994:17] A vezet6ktol beosztott­
szakrnai hozzaertest es kompetenciat varnak el. A vezetok autoritasa betOltott
es szaktudasukb61 kovetkezik es nem varjak el toliik, hogy vezet6i szere­
felel6ssegi koriik6n kiwI eso kerdesekben (peldaul a napi elet munkan kiviili
adjanak tanacsot.
un;iveirzaliZ1nus-[,'an~ik~llal"lZr.nus osszehasonHtasban a nemetek Eur6pa leguniver­
11I,I!IJUCllllviselked6 kulturacsoportjat alkotjak, eshason16ak azosztrakok is: a csopor­
es a csoporton kfviil a116 egyent ugyanazzal a mercevel merik, ugyanazokat a
Ih~lvokat vonatkoztatjak ra. [TROMPENAARS 1996:86].
A.soec:ifilms es diffuz kapcsolat szembeaIHtasban a nemetek a munkahe1yi kapcsola­
t[elaarat- es termekorientalt kapcsolatkint elik meg es nem vagynak munkatarsaikkal
emberi viszonyulasra. Hatarozott kiilonbseget tesznek munkatarsak baratok es
E vonatkozasban nem allnak messze toHik a franciak es a britek sem. Erzelem­
 7. KulturatombOk 157
156 Vallalati kultUra

nyilvanitasban a nemetek fegyelmezettek, de kevesbe visszaJogottak, mint az szamara munkahelye identitastudatanak egyik fontos eleme. Mun­

Id6orientaci6juk monokron. .~i11\J"""\O tavra valasztja, akar egesz aktiv eletere. elkotelezi magat vallalatahoz.

A willalatszemleletben a hangsuly a stmkturan, a vezetesben a hozzaertesen,a laro:mlev'~s munkahelyi tovl'Ibbkepzesi l1rogramokba is belev3Q, ami neldaul az

petencian, altahiban a magas szakkepzettsegen van. A munkaer6 biztositasaban elkepzelhetetlen. A hosszu kepzesi ida alatt elsajatftja a formaIisabb
.... .,..... w

szempont, hogy a specializalt feladatok elvegzesere hozzaert6 es alkalmas p...."hp .."'".

mU~i:lL'UJ szabalyokat, a helyi tervezesi eljarasokat stb. A v:Hlalatokat egymas utan
laljanak. A struktura laposabb, mit a francia vallalatoke. A vallalat "j6l olaj ltOme:ne,ozs,en Nemetorszagban gyanakVassal fogadjak. Mig az amerikai arra tart
formalizalt, de nem centralizalt vezerlesu, amelyben alig van sziikseg a vezet6k szeressek, a nemet arra tOrekszik, hogy hitelesseget es a hierarchiaban el­
kozasara, kiveve, ha a szabalyok problemahoz vezetnek. A donteshozatal rt ..,...,..f,.., I megalapozza.
a csucsvezetes teamet alkot. Tipikus vezerkari iranyitasi forma a "Vorstand"
amely kiilonboz6 teriiletek els6 szamu vezetoib6l tev6dik ossze, ritkabb az e
ininyitas (szemben Franciaorszag, az Egyesiilt Kinilysag vagy az USA gyllkolrlatav
A szervezes alapja afunkci6, a koordinaci6 szabalyok es rutinok alapjan mukodik.
A nemet vezet6 az alabbi ismervekkel jellemezhet6.
• Strategiai szinten funkcionaIisan gondolkodik, pragmatikus, konszenzusra
szik, a tervezes minden reszletet kidolgozza, reszletes iizleti tervet, Kbltsle~,eti
felel6sseg-megosztasi lefrast keszit. [LICHTENBERGER-NAULLEAU 1~~"4:4~·-:llJl
• Vegrehajtdsi szinten rendkfviil j6 id6kihasznalassal, rendszerszemlelettel
het6.
• Kommunilaici6ja nynt es formalis elemeket tartalmaz; targyalasaban
onalis, tenyszenl informaci6kat var es sorakoztat fel. Az ervelesben nagy
jatszik a logika, az igazsag vagy a tiszta koncepci6 eleresenek motfvuma. Az
rendszer gyakorta tamaszkodik az el6zmenyek, multbeli esemenyek o' ssz,efii!
seinek felvezetesere. 15
• Iskolai neveleseb61 kovetkezoen a nemet vezet6 szivesen bocsatkozik o ..."f'i" ...titr
filoz6fiai, logikai fejtegetesbe, mely intellektualis vitaba.
• A kotetlen beszelgetesek gyakori temaja a politika. [FRIDAY 1989]
• A donteshozatal mind a fole~ es alarendelt, mind a mellerendelt szintek

val participativ eljaras kereteben tortenik.

• A nemet munkavallal6 azonosul munkahelyevel, aldozatot is hajland6 hozniaz

fogadott celok erdekeben.

AzostJrakok
.. osztrak gazdasag meghataroz6 jellemzai kaze tartozik, hogy a Mbom befejeztevel
nagy resze allami tulajdonba keriilt. Az MIami, f6kent az iparvaIiaiatok priva­
mintegy 2S eyre tekint vissza.1986-ig az all ami vallalatok privatizacioja meg ta­
15 A nemet munkavilagban a kommunikaci6s viselkedesben nyilrsagra,vilagos fogalmazasra, raClOnaml!Sr3 az osztn\k gazdasagpolitikaban. Alacsony hatekonysagukat elfogadtak. na­
struktuniltsagra van ahhozsziikseg, hogy a szervezeten beliili kommunikaci6 hatekony legyen.
 158
Vallalati kultura
~obb!elentose~et tulajdonftottak stabilitasuknak. 1986 es 1993 kozott azonban .
,:,altozasok,k,ezdodtek e.l: .megi~d.ult az ,illami iparvallalatok atcsoportosftasa,
~tstruktu:.alasa, strate~~aJ profIltlsztftasa, amelyek soran ertekesltesekre es a~rlzfl~lt'il
IS sor ke;ult. A rendezo ely az agazati holdingok koncepci6ja volt.
~gy atfog?bb ~rivatizaci6s strategia kidolgozasara csak 1993-ban kertilt sor. Ezt
v~toe? 19~6-1g szamos allami vallalat valasztotta a ,goingpublic"-ot, a tozsdei
n~st, es ~zamos (1986 es 1996 kozott 35) vallalat kerult ,,management-buy-out" reven
gantulaJdonba. Igy kernlt sor peldaul 1994-95-ben az OMV a V \-J.\;ledllZlltlte,ehIlik.
VA-Bergtechnik privatizaci6jara. 16 A vallalatok gyokeres a~alakuhlsab61
hogy a kozelmuItban Ausztria is atelt egy jelentOs vallalatikultura-vaItast. [WIESER
at ugy, hogy lenyeget megorizze. A helyi kultfua es ertekek kevereke,
A vaIlalati kuItura egy masik meghatarozo jeUemz6je a nagyszcimu csaladi kis- es
zep~allalat, ~me.ly orzi tradicionalis struktunijat es vezetesi stflusat, s amely osztnlk
kelesek szermt IS megerett a szemIeletvaltasra.
. Az.osztrakok HOFSTEDE dimenzioi szerint kis hatalmi /dvoisagot tartanak, erosen
vl~ualtstak, nagy a bizonytalansagkern!esi torekvesiik, es igen erosen maszkulinok e
cevel merve Japan utan.a vihig masodik helyen all a ferfias ertekek nagyra '
16 Ugyanebben az id6ben Franciaorszagban es Olaszorszagban is privatizaci6s hullam indult
azzal az aiapgondolattal, hogy a strategiai szektoroknak t6bbsegi allami tUlajdonban kell
radntuk.
7. KulturatOmbOk 159
"'~,-~ ...., kulturastandard-vizsgalatok alapjan kapcsoiatorienttiit, ismeretseghtil6za­
.vu .....v, konfliktuskerii16, indirekt kommunikacios stilust kedvelo, ?artikularir.­
i1ajI6:kultul:ko zo:sseg, ahol a szabalyokat nem veszik tuI komolyan, "easy-going"
1
es nagy jelent6seget tulajdonftanak a cfmeknek es a hierarchianak. A kis­
vallalkozasoknakjelentos sulya van, eisosorban a gepiparban. Igen magas az
ujftasok es vilagszabadalmak szama.
OF.STEmE~-dllm(mZlOk alapjan a kis hatalmi tavolsagot tarto,erosen individualista,
'11'Ulsz~culln, kOzepes bizonytalansagkeruLesi mutatoju orszagok k6ze tartozik.
tarsadalmi" menedzsment modszer vilagszerte ismert, megsem lehet ugy le­
" vagy a Szilikon-volgy peldajat. Specialis d6nteshozatalon alapul, amely
Svajc t6rtenelmeb61 es kulturajab61 tap1cHkozik. Tanulmanyozasra erdemes,
svajci szakert6 meg van gyoz6dvearr61, hogy sehova, semmilyen mas kultuni­
'lU·'.....w .......v
integrativ menedzsmentgyakorlat rendszereve forrt ossze a fejl6­
. es kulturalis alapul az a - velemeny nyilvanitasaban es donteshozatala­
I",..•. ~~ alI6 demokratikus rendszer szolgal, amelyet a negynyelvu, huszonhat
..••-,... ~,
nagy 6na1l6saggal biro - kantonb61 a1l6, befele soksziml, de kifele sorait
zart, magas tudas- es technoI6giaszintet eler! pici orszag kialakftott.
selrnl~~gesseg, masfel evszazad 6ta haborumentesseg, a vilagban vallalt bekfto-koz­
>a'vallaumz,aln tamogat6 protestantizmus es a szigorU katolicizmusegymasmellett
es falu azonos fejlettsege,
ta.~~ar(~kossag,
lelemenyesseg es innov.kio azert, hogy egy fejhosszal meg lehessen
el6zni a versenytarsakat.
~~"'.l\.a,ovnaz ertekek, ameIyek altaI vezereive a vallalati kultura es menedzsment for­
K6vetkezmenye: a helyi kulturak fennmaradasanak, viragzasanak biztositasa, a
kulturalis erok integralasa, hatalommegosztas, kollektfvdonteshozatal, konszen­
es a kompromisszumkeszseg, kezde1Ilenyezes tamogatasa minden szinten.
a szerepe a kis- es k6zepvallalkozasoknak.Koziilillc sole kepes olyan (sokszor
szegmensttalaini a vilagpiacon, amely hosszu taw viragzast biztosft szamukra.
 7. KulturatombOk 161
160 Vallalati kultura

(J6 pelda erre a kis Uzwil-beli Buhler k6zepmeretli malomgyart6 iizem, amely a A hollandok
sziikseglet t6bb mint 50%-at szallitja.) .
A stabil vilagpiaci hely megszerzesenek es megorzesenek titka: nagy ve,,6k.6z(!lisel val6jaban nem tartoznak Eur6pa egyik kulturaklaszterebe sem: Hollandia
vev6 igenyeinek lehet6 legteljesebb figyelembevetele, magas min6segi es keverekenek tekintheto. Vall<isilag es etnikailag is elkii16niilo teriiletek­
sok kielegftese es nagyfoku megbizhat6sag. A"Made in Switzerland" reg6ta egyet kalvinista, reformatus es egyeb protestans, katolikus; brabanti, ftiz gondolko­
elnek itt egymas mellett. Amikor a holland mentalitas meghatarozasara
kiva16 minoseggel. A vallalatikultura-ertekek egyik fontos eleme a Kornv'eZ(!ttlldatos,si
akkor nagyfoku toleranciaval, takarekossaggal, nemzeti osszetartozas-er­
a k6rnyezet vedelmeert vaIlalt anyagi rafordftasok.
Az Eur6paban szokatlan mertekli katonai kotelezettseg a vallalati kulturara is "U""""~~ iskolazottsaggal, egyenlosegtudattal szokas jeUemezni oketo
van. A svajci ferfiak harmine even at akar evi 50 napot is t6lthetnek a hadseregben.
mos orszagban elkepzelhetetlen, hogy egy magas beosztasu vezeto akar csak ket
tavol toltson vallalatat61. A katonai szolgalat Svajcban egyforman vonatkozik ugy a
niszterre, mint a vallalatigazgat6ra es az esztergalyosra. Ez a menedzsment ~7pmn{\nt
b61 a helyettesfthetoseget es nelkiiI6zhetoseget jelenti. " ... van val ami igazsag
meglatasban, hogy alegnagyobb, leghatekonyabb es legbefolyasosabb Hl";lI"UL~i"UI."
iskola Svajeban a katonasag". [DAETWYLER 1985]

Ke:re!lkede!lmi es gyarmatosft6 hatalomkent a multban nagy vagyont, gazdagsagot

fel, napjainkat pedig viragz6 gazdasag, ipar es mezogazdasag jellemzi. A kii­
vizsgalatokb61 az alabbi kep rajzol6dik ki elottiink.
HOFSTEDE elemzesei kis hatalmi tavolsagot, viszonylag alaesony bizonytalansag­
keriilesi mutat6t tartak fel. Ebb61 a kiil6nbOzo nezetek iranti tolerancia, kevesebb
,~zabalyozas, informalis viselkedes kovetkezik - ami val6ban egyezik a benyomasa­
'ink alapjan kialaku16 keppel.
Ahollandok univerzalis magatartasuak a TROMPENAARS altaI vegzett felmeres ta-
Ilulsagai szerint: nem merik elter6 mereevel a szemelyes k6rh6z tartoz6kat es a ko­
ran kivul an6kat. Kapcsolatteremtesiik specifikus.
 163
162 Vdllalati kultura 7. Kulturatombok

",,..,,lit<>r'7n"m0;: egyben a hierarchia es a tekintelyelv, a versenges elveteset is jelenti.

7.1.3. Az eszaki orszagok

A gazdasagi es a vallalati kuItura vonatkozasaban az "eszaki" (skandinciv) V,O'''''/;VA

rendszerint egy kulturatOmbkent kezeljiik. Ennek van is alapja, hiszen ha a mar
kulturaindikatorokbOl indulunk ki, akkor a szamszeriisitett mutat6k alapjan
Svedorszag, Norvegia es Finnorszag kozelebb allnak egymashoz, mint a tobbi
orszaghoz. HOFSTEDE mutat6i alapjan/eminin, individualista, kis hatalmi tavolsagot
es a kist61 k6zepesig terjed6 bizonytalansagkeru!esi mutat6kkal irhat6k Ie.
erintett orszagok kiilon-kiilon nagyon is tudataban vannak nemzeti .I(llJI(jnb(jl~OSleJ!:ea.lcrle
• Faldrajzi ertelmezesben Skandinaviahoz csak Svedorszag es Norvegia ·kulturat a kiilonbozo indikatorok alapjan az alabbiak sz~rint j~lle~ezhet~ii~.
A negy orszag nemzeti kulturajanak alakulasat azonban tortenelmiik osszetol indikatorai alapjan afeminin kultunik koze sor~lJa az eszaki kultura­
U,,,,''''''',[;''-'IJ:l

dasa erasen befolyasolta. A svedek, a danok es a norvegok k6z6~ viking egyiittelesiik alapja a tarsadalmi egyenlo~eg. Az ember! k~p:s~i~~o~t:~~~~~
kintenek vissza. A kesabbi korok uralkod6i pedig at-meg atrajzoltak a ~aILJu,,,'''' tartjak, mint a penzszerzes~, a~ eletmmoseget nagyra ertek .
HoI eraskezii dan, hoI sved uralkod6k terjesztettek ki hatalmukat a teriiletek masok fole emelkedes vagya Itt Idegen. ,," , .'

• Norvegiaban 525 ev telt el a szomszedos uralkod6k megszaIhlsa alatt: IJo",-u",l1 individualistak. A munkat elvalasztjak a maganeletto,l es teret bIZtOS1:

orszag dan uralom ala keriil- ez a peri6dus a norvegok emlekezeteben meg vll""ua''''m....· ~a'Jg'anelet szamara, a kozas szorakozasra, sportra, eneklesre, a megfelelo

sotet korszakkent e1. 1814-ben a svMek szereznek az orszag fOlott befolyast eletmlllloseg biztositasara. . T
csak 1905-ben valik Norvegia szabad, fiiggetlen orszagg:i univerzalizmus-partikularizmus skahin az eszaki csopor~. a.~ u~.lverza LS mag~~
• Finnorszag negyszaz even keresztiil volt svM gyarmat. A svedek Daniaba is tanusit6k elvonalaba tartozik, akik nem bannak megkulonboztetett norma
szor betartek, es fordftva: a danok rna is biiszkek arra, hogy Svedorszag Y,,",'.HV'.l."" 'e 'tve a hozzajuk kozelebb a1l6kkal.
teriiletein milyen nagy resziik volt a kultura terjeszteseben. Szaz even Ir"'r'",~?'hi Eri:~::;~~anitasuk visszafogott, eros kontroll mukOdik az erzelmi kitoresek fe­
perszonaluni6 kapcsolta ossze tarterielmiiket. kiilanOsen nyilvanos helyeken. , ., b tarta

• Hasonl6an kot6elemme formal6dott a reformaci6 eIterjedese, a protestans hatalmi tavolsag kicsi. Avezeto nem elvez e16jogokat. ~ "sz?l~alati u~e~lese~

hcizak megszilardulasa es a protestans ertekrend dominanssa valasa a '"'''''''1'.''' ismeretlen fogalom: termeszetesnek tartjak: ha ;ala.kl a "fonok meg Id' a­

orszagok lakossaga koreben. A lutheranizmus altaI terjesztett egyenl6segtudat " egyenesen ahhoz fordul a szervezetben, aki segltem tud a !e~~d.~t mego d ,~s 't

is a legmeghataroz6bb ertekrendi elem. A szervezet tagjai elviselhetetlennek erzen6k, ha a .fonokuk .enge eye
.1.\.-..."""'''' k6rni ahhoz, hogy a masik osztalyonvalakivel valamlt megoldJanak.
Mindemellett van meg egy jelent6s kulturaelem, amely kazel hozza e nel)CS'Op()rt()ka
egymashoz: ez pedig azanyanyelv es a tanult nyelv. Noha elter egymast61 a dan, a svM KOl6ssegi
norveg nyelv, megis elegend6 a hason16sag ahhoz, hogy anyanyelviiket hasznalva a T{wo!sagtart6
dek es a norvegok legalabb nagy vonalakban megertsek egymast es a dan (rott szeivel1:el:ii Ovatos
ertelmezni tudjak. A finnek elkiil6niilnek nemzeti nyelviikkel, de mind a negy or'.7::i<,h"r Ferfias
oly mertekben elterjedt az angol mint kozvetfto n)'elv hasznalata, hogy napi av........ u.. ..a."
d6s problemak nem lepnek fel. Ezek az orszagok a masodik vihigMboru ota eIteH 7.2. libra. A skandiruiv kultura
alatt elertek, hogy a lakossag ketnyelviinek tekintheto. A magasan iskolazottak az
nyelv mellett rendszerint beszelnek nemetiil es/vagy franciaul is. E magas szintu
nyelv-tudas kialakitasaban nagy szerepe van annak, hogyaz angol nyelv tanitasa mar
elemiben megkezd6dik, de nem elhanyagolhato az sem, hogy a televlzi6k musorai
gyon sok angol nyelvu programot sugaroznak.
Maguk Europa mas kulturatambjeitol va16 elkiiloniilesiik magyarazatlit
zi kapcsolatokban latjak, amelyeket legjobban harom tOrekves jellemez:
• egalitarizmus,
• konszenzus es egyiittmUkodes, valamint
• konfliktuskeriiles.
164 Valla loti kultura
a) A dtinok
Ddnidban a mas kulturab61 erkez6nek feltiinik, hogy a nernzeti ontudat rnilyen
sen nyilvanul meg a kuls6segekben: a nemzeti zaszl6 ott leng a kozepiileteken, fl
hazakon, de meg a szuletesnapi tortat is dfszithetik kis nemzeti zaszloeskak. A
ros alapszine szinte nernzeti szin: piros egyenruhat szamos szakma muve16i
piros ruhadarabokat nemt61 es eletkort61 fUggetlenUi barki hordhat, sot meg a
ros konyhabtitor sem elkepzelhetetlen. "A dan lelekbe ugyanesak melyen belvoclott
kas a "hygge": osszejonnek honfitarsaikkal, es osztoznak egymas or()mebc;!n-banal:abl
[HILL 1999:238] A nyfltsagot, a rejt6zkodes kerUleset erzekeltetik az elfu~j~orlvozet
ablakok, amelyeken bepillantva mindenjarokel6 hithatja, mikent zajIik a falakon
munkahelyi elet, meg a fogaszat is. Az id6h6z valo viszonyuk monokron jellegu.
A dan menedzserek sokban hasonlftanak sved tarsaikhoz: partieipativ UUllU,""U\JLi:l1
a feladatok delegalasa, keyes direkt ellen6rzes a legszembeotl6bb jellemzok. :SZlsztc~n
tikusan dolgoznak, esszenl, gyakoriatias problemamegoldasra torekszenek, eel- es
lekvesorienHiltak, pragmatikusak. A szabalyokat, kordaba szoritasokat lazan
fiiggetlensegre vagy6k, a papfrmunkat minimalisra csokkentik. Viselkedesuk
a hivatali rangokat nem ertekelik nagyra, a hatalmi befolyast elutasitjak.
rekv6k. Sajatos humoruk, ironizal6 hajlamuk kozel all a magyarokehoz, szivesen
16dnek sajatgyengeiken.
A danok vallalkozo szellemuek, az ot1etek, a formatervezes mesterei. A kre"ti\/itii,...,
neveles kora gyermekkorban kezd6dik: eleg vegigmenni egy-egy nagyobbaeska varos' •
letsorain, hogy felfigyeljiink a nalunk talan barkaesboltnak nevezhet6 uzletek :!VJ\.~:!a14~
ra es azok lelemenygazdagsagara. Minden elkepzelhet6 anyagb61, minden eletkor es
dekl6d6 SZ<:lmara fer- vagy negyedkesz apr6eska vagy nagyobb alkot6elemek es
7. KulturatonibOk 165
amelyekb61 egyeni fantazhival, kezugyesseggel ugyszolvan minden
A Mboruutiln pezsg8 gazdasagi eletet terernteUek, csucstechnolbg~aval
"XV.<1<.<I"- SOfar epILelteK K1: KoppcnuagaLOI II:I~~C CSLlUUll CpUI II "oan JLUlKUn"
a legnagyobb vilageegek letesitik egymas ut{m telephelyeiket.
athatja a termeszethez fUz6d6 mely kapesolatuk. Nem veletien,
emberi megbeesUiest kivalto sarkkor- es termeszetkutatok (NANSEN,
HEYERDAHL) soraikb61 kerultek ki. A nepsiinlseg Europaban itt a legala­
Daniaban 119 ember el egy negyzetkilometeren, Norvegiaban csak 13.
gazdasaganak fellendUleseben nagyon nagy szerepet jatszott az eszaki-tengeri
kiterrnelesenek megkezdese. A hatalmas kiterjedesii erd6k kepezik a fa­
.. ipar alapjat. A viszonylag oleso vizi szallitas es a vizi energia jelentos ~oltse~­
tenyezok _ a fajlagos lakossagi villamosenergia-fogyasztasban a norvegok VI­
menedzserek munkakapesolataikban termeszetesek es egyszeriiek. Erint­
nyugodt, udvariasan egyenesek. Nem vidaman. szfv~lyesek, de ~o.~re.ktseget,
suga1l6ak. A vezeto nem elvez es nem blztOSlt maganak kulon ]ogokat,
egyenlok kozott". A norvegok a munkahelyet szoeialis kap,esolataik szinterekent
......... tartjak a j6 emberi kapesolatot. Keriilnek mmden olyan helyzetet,
forrasa lehet. [NEUMANN 1998:142] Tobbi eszaki szomszedukhoz ha­
jol besz61nek angolul, az iskolazottsag szintje magas.
.
 166 Vtillalati kultura 7. KulturatombOk 167

valamelyest elkiiloniilnek a barom eszaki nepcsoportt61. A norvegokhoz es a

17 megfelel az ISO 14001 normaknak
hasonl6an szimbi6zisban elnek a termeszettel. Targyilagosak, pragmatiku­
roluk kialakuIt kep szerint zarkozottak, lwmmunikaci6juk vi55zafogQtt. A t{u-gya­
passzlvnak latszanak, sokat hallgatnak, lassan beszelnek, nagy sziineteket tartva.
komolyan veszik, mire megsz6lalnak, mar megfontolt kepet alakita­
a vitatott targyr6L
 168
7. Kulturatombok 169

Nagy-Britanniat es Irorszagot vizsgaljuk meg reszletesebben. Az Egye­

J"'.G''''Ullj\.,,<;;U
(Nagy-Britaimia es Eszak-frorszag) es frorszag gazdasagi kulturajaban
l!7.I~re,ne van azangol nyelvnek, minthogy vilagszerte az iizleti vihig, a k6zlekedes, a
a tudomany k6zvetito nyelveve wilt: ezaItal a szigetorszag lak6i szamara anya­
eleve valamifele elonyt jelent a vilagporondon, a gazdasagi eletben val6 boldo­
Bar a sk6t, az ir es a wellsi nyelvet is beszelik egyes regi6kban, N agy-Britannia
jelentos teriileteinek) iizleti elete angol nyelven bonyo16dik. 18
MleghlaUiro:z:6k a gazdasagi kultura szempontjab6l a British Commonwealth ofNations,
el6zmeny, valamint az angol kinilyi csahid es a brit szocialis intezm6­
amelyek vihigszerte maig 616 hatassal vannak a gazdasagi kultura alakuhisara.
~an.glll~an egyhaz (Church ofEngland) kiilomill6va teszi a szigetorszag vallasos k6z6s­
, A Nokia egyik legn:gyobb ;e,rsenyUirsa a sved Ericsson, amely kiilonosen nagy a katolikus es protestans vallasi k6z6ssegeit61. Ma Nagy-Britannia modern
hanyadot szerzett m~ga.nak Ki~ab~n, ahola piac 40%-at tudja magaenak. Az UUl\.Ol11I.(1J
Motorola az USA p~~cat vez:~l, ba: az Ericsson szamara is kemeny konkurenst
A verseny nagyon klelezett, uJabb es ujabb fejlesztesekre kcsztetik mindharom
K6ztarsasag jelent6s erOfesziteseket tesz a gael nyelv haszmilatanak elterjesztesere, igy
azegyetemi felvetelinel ismerete kovetelmeny. Ennek ellenere az angol nyelv dominanciflja
ketse~~telen:' csak az utcanevek ketnyelvu tliblfiin, a gepkocsi-rendszamtablakon a varosnevek
ojelemlek meg ezen a nyelven. Az iizletek felirata, az ujsagok nyelve, a mindennapi tarsalgas
az angbl. A \akossagnak mindossze 11%-a beszeli a gael nyelvet.
 7. KulturatombOk
171
170 Vallalati leultura

multikulturalis orszag, ahol a Commonwealth teriiletetal kUl" .. epieli ki. A rovid tavUszemlelet magaban foglalja, hogy a vallalatok vezet6i
ral sok bev~ndorl6 telepedett meg. .., onosen az 1 """."" ". nem pedig a ~ov{)t mcga\apo'l.6 na~ beruhazasQkIa kQn­
A 19. szazadban az Egyesiilt Kiralysag a vila muhel e" . ' " Kicsi a munkaero-allomany kepzesere, wvaOOKepze5cn; fOlUltOtl b~>1ubd­
vel a vilag elvonahit vezette. A 20. szazad so;~na;USA lapavolNt, ,amely Ip~n treningekre a brit vallalatok a nemet es francia vallalatok ilyen celu ki­
orszag meg I" t 'k ' .,' ' n, emetorszag csak egyhatodat ko1tik. 6t fizikai dolgoz6b61 negy, ot nem fizikai dolgozo
I k ,~,oz e e POzlcl0Jaban, de a vegyipar, a vas- es acelgyart'as a
e e ~rolllkal, lpar" a repiiI6gepgyartas teren rna is megorizte elvonalbelihelyet
soha nern vesz reszt az iskola befejezese utan semmifele kepzesben. Ennek
agy~Bntanma nem tartozik az Eur6pai K6z6sseg alapft6 orszagaik" e, . 1{O'vetk.e2~mc~nV'e. hogy az EgyesUlt Kiralysag rna a fejlett ipari orszagok k6zott a
kepzett munkaero-allomannyal rendelkezik. A hosszu tavu szemlelet hianyat
ban, az un. eszaki bavltes SOrlin. valik a Kozosseg tao;ava Az' t ' I o,zb ,
hive tt b ', bI • °a IS a aza b
'ct' ~em veze e, ~ az Umo altaI elfogadott valamennyi politikat. igy nem K + F-re forditott alacsony GDP-Mnyad.
ez 1 elg az eurozonahoz sem. ~~u...aJ"~

70 000 km2 -en fekv6, 3,5 milli6 lakosu irorszag az EgyesiiltKiralysaggal egy­
lett az EK tagja. A 60-as evek vegenek es a 70-es eveknek hihetetlen
lI.<1LU<lS<1It!,1 fejladese juttatta el az orszagota j61eti allamok koze, Gazdasaga er6sen

~L(JI1Ul.l(JLI N agy-Britanniaeval. A legfontosabb ir "exportcikk" a vallalkozo szellemu

munkaero. Az emigraci6 nagy, csupan a 80-as evek vegenmintegy 100 000,
fiatalember hagyta elaz orszagot. 19 irorszag fiiggetlenne valasa utan megnyi­
h .. tA~ •• ",,'t a kUlf61di befektetok elott. Elektronihi,' gyogyszeripari cegek tele­

szigetorszagba. A legnagyobb kiilfoldi befekteto az USA, a masodik legnagyobb

. 'azt koveti Nemetorszag.
".CUJ41.aL"'A strukturaja nagyon hasonHt az angolokehoz, de Nagy-Britannia es iror-

V"I!I'"~''' kulturaja is sok hason16 vonast mutat fel.

...... . kis hatalmi tavoisag, alacsony bizonytalansagkerillesi mutat6, igen
nagyfoku individualizmus(a UK-benEur6paban a legnagyobb foku), a maszkulin
ertekek dominanciaja figyelhet6 meg,

Aszervezetekben megbecsUles ovezi a hat.lfozottan donteni kepes, gyakorlatias,

tettre kesz vezet6t.

•• A vezet6t61 kevesbe varnak el kiemelked6 intellektust. Kapcsolatteremtesiikre a

. specifikussag jellemz6.
k' l~ ~ngol gazdasag er6ssegeinek a nyilt kereskedelem hagyomanya a 80-as
vallalatok strukturaja rugalmas, decentralizalt, kevesbe formalizalt, mint a ne­
la aut szabad vallalkozasi klima es versenyszellem a kiemelked " ' " .
bankszektor e ' 'I k"' , , o e n eros ~<OJ.ILUII!.Vl a francia vallalatoke ("falusi piac" kultura),
, ,s a JO lepltett elosztasi es ertekesitesi hal6zat szamitanak A b '

reskedelmllancok mint a Marks & S e T . nagy nt

... JSzamos vallalat divizi6kra oszlik, a feladatokat delegaljak, a csucsiranyitas szerepe
tahilhat6k G ' ,.' F,ncer, a esco, a Woolworth Eur6pa-szerte
, . yenge pontok a rovld tavu profitszerzes a human t6kebe be h"-" kisebb.
nyagolasa. , r u dLaS
A ga~dasagi kultura markans jellemzaikent RANDLESOME [1993] .. 'd ' ,
All:azclascJLgi' prosperitas hatasara az ut6bbi eve~ben mar megindult a korabban kiilfoldre tavo­
,· 0..tIetek
letet, az mnovat'IV, UJ nalkalmazkodo,
e nyitott, ' a roVl tavu

uj koncepci6k kiprobalasaraJofJ.'ef«,Inv,; zott nepesseg visszaterese az anyaorszagba.

 173
7. KulturatombOk
172 Vtillalati kultura
K6z6ssegi
• Az idealis brit vezet6 generalista, a beosztottakszabad akaratUegyenek. ~aV()\~l\?,t.n\()
• Elismerest a hatekony es donteskepes, az iileseket k6zben tarto, a oeosl~to'ttla ll'UQ.tn~

j6 viszonytkialakit6 vezeto viv ki. Ferfias

• A funkci6k koordinaIasa a menedzserekre harul, akik folyamatos

melyes meggyozesek reven biztosftjak a koordinaci6t.

7.3. 4bra. Az angolszasz kultura
• A brit menedzser kesz a struktUrat az emberekhez idomitani.
• A csucsmenedzsment feladata a piaci lehetosegek felismerese es a l~lJL""'''~J
kommunikalasa, a vallalati vezet6k meggyozese a strategiai gondolkodasr61.
informaIis beszelgetesek sora is szolgalja. [STEWART 1994]
• A beosztottak azt varjak felettesiiktol, hogy vilagos instrukci6kkallassa el
, kultunlban _ az eszak-latinban es a mediterranban egyarant.-.mag~s,e~e,ka
azutan ne avatkozzon be a feladat kivitelezesebe.
"llan!~al!keluU.'si mu t a t o.
'li
iEz a homaly oszlatasaban, a felelem m1mmahzalasara
. t ' t
• Az ellen6rzes nem terjed ki a munka valamennyi fazisara, de a vegtermekkel ekl/esbeill. a jovo elore torteno bebiztositasaban erzekelheto. Ammt.az a ~e~e
ben magasak a minosegi elvarasok. reszleteztiik, itt is nagy hangsulyt kapnak ~ szaba~yok, a blztonsa~l m-
1~I'''''H,uO'''FS''''TEDE arra a kovetkeztetesre jut, hogy a latm orszagokban ,a szabalyok
A vallalaton beliil a legfontosabb donteshoz6 egyseg es a hatalom gyakorl6ja az
gat6k testiilete, a "board". Meg az igazgat6 hataskorebe tartoz6 dontes is az ertelnletlen es hibas szabalyozasok gyarapodasahoz is vezethet. Az emberek
testiilete ele keriil, esak annak j6vahagyasaval hajthat6 vegre. A hagyomanyos brit azzal bogy mi is tortenik a va16sagban, mivel egy sorszabalyt csak f~r­
••';;,,-'1\,1,,,- \(

lat tobb hierarehiaszintbOl epiil fel, piramisformat tiikroz, vertikalis utasitasi laneot , be es~zert nines gyakorlati jelentosegiik. [HOFSTED: 19:11:121).• M~n~
ki. Ez a struktura egyre esokkeno szamban rna is megtalalhat6, fokent az iparban. A mind a mediterran kulturaban a diffUz kapesolatteremtes a Jellemzo, kiesl
rokratikussaggal, a eel nelkiili proeedurakkal szemben ellenerzessel viseltetnek szfera, konnyii az interakci6 letesitese. • , . , ,
Az lrasos munkakori lefrasok megletet jogszabaly frja elo. A magasabb beosztasu ridaolrSZi3.gt~an _ szemben eur6pai szomszerlaival- nagyon eros es meSSZlre ny,ul0
dzsereketol eltekintve azonban e lefrasok ritkan tartalmaznak valamifele speeifikus vannak a politikai, adminisztratfv estarsadalmi k6zponto:it~snak. ~ar, ~
losseg- vagy eellefrast. Ml6zat is arra utal, hogy mindennek a kozpontja :.arizs, ~ f~~~ros: ~ koz~tl
Amunkahelyi kapcsolatok nem tul kozvetlenek. A korrektseg fontosabb a I£'"''''P''''''' avasutMI6zat ugy epiiltek (sot, a legi jaratok folyosomak kiJel.~lese IS ~gy t~~­
segne!. A legfontosabb motivat6 eszkoz maga a munka, annak ertektudata, a K02:0S~;~J , azok _ akar a kiillok a kerekagyban - a fovarosban fussanak oss,ze., Ma~ X ;
eeljaihoz val6 hozzajarulas tudata. a centralizalt donteshozatalt honosltotta meg es altalanossa
Az angol munkahelyeken az ertekezletek nagyon fontos vezetesi eszkozok. pe'1Imia~lmlgnYamklllal1gS'az~tedlraesagba va16 beavatkozasat. De Gaulle tabornoknak v~1t~k ugyan
szamottevo dontest es utasltast az ertekezletek kereteben ontenek formaba, a hogy allami funkci6kat osszanakle regionalis es helYl.valaszt~tt
meg, tokeletesitenek, ratifikalnak, kommunik,Hnak esillesztenek be a rendszerbe. 'h" t' " kra de az 1969-es nepszavazas elutasitotta a tabornok lavaslatat.
iileseknek, ertekezleteknek elore kidolgozott menete es vitaanyaga van. Mindenki a osago , h I t . gi alapok megte­
: F ois Mitterand alatt m6dosult valamelyest a e yze : a l~, "
zasz61asara szamftanak, a velemenyeket meghallgatjak. De hogy melyeket fogadjak ranlt ' ..: ' .. . funke10k atruhazasa re­
utan elkezd6dott bizonyos adruinisztrativ cS penzugyl
nagyban mulik a magasabb beosztasuak velemenyen. Az ertekezletek informaIis
ban zajlanak. Formalis kommunikaci6s esatornakat esak a felso vezetes hasznaI, az donteshoz6 testiiletekre. " k&'l"
'
h agyomanya 1· vl·szont J·61 megfernek a regiontilis kulturak so Ie esege­
s6bb szinteken a vallalati informaci6 aramoltatasa nines szigoru szabalyoknak i:\,~;l;:'lllll1jl1La,,,.u . . , • H I ' ._
akoze es meretu orszag f61drajzi jeUemzoit tekmtve IS sokszmu. a~~n oan J:
Az elrulilt nehany evtized radikalis vaItozasait kovetoen jelent6sen esbkkent a "1"'"1\.0"1,­
, p. II ·k ipari k6rzetenkent a gazdasagi viselkedest, a vezetesl stilust es
lyi loj alitas. Je emZl .. . , .'k
A kiilf6ldiek altalabanfomuilisabbnak kepzelik az angolok viselkedeset es kommuni­ ,l1u.aH"'U","
ertekorienta16dasat. A hagyomanyos francla ipan reglO
kaci6jat. Beszediik udvariassagot es tart6zkodast tiikroz, de a munkahelyi kollegak " eszakon Lille, textilipari hagyomanyaival; .
soro1ast61 es nemtol fiiggetleniil keresztneven sz6Htjak meg egymast. Ugyanakkor elfo­ keleten Lorraineamely a franeia acelgyartas kozpontp; . ..
gadjak a hierarchiat, a vezetok megkiilonb6zteteset a beosztottakt61, ami kiilonbozo' . B 'd ' a g y kereskedelmi kikot6jevel es borkereskedelml kozpont­
nyugaton or eaux, n
privilegiumokban nyilvanul meg (a vallalati aut6 merete, sajat sofor stb.) [MOLE 19901
javal es, " . . k.k.. t n·' I
Az trek a szervezetet a briteknel rugalmasabban szemlelik, az improvizaei6 elfogadott. delen Marseille, nagy fOldk6z1-tengerl 1 0 0Jeve .
A rovid tavu szemlelet az freket is jellernzi: nem elegge elterjedt a strategiai tervezes, ke-.
yes a hosszu tavu beruhazas. A problemakat pragmatikusan kozelitik meg. A noket nem
tulsagosan kedvelik az iizleti eletben, de ez a szemlelet atalakul6ban van.
 7. KulturatombOk 175
174 Vallalati kultura

. Mar a negy regi6f6varos is szembeotl6en kiil6llbOzik egymast61. Vannak )ll1teh:at az orszag t6bbi reszet61 elkiil6nitheto regionalis gazdasagi kultunit epi­
"'·.....;.1..~+ elenkseg, jov6orientaltsag, a kiils6 verseny iranyaba nyitottsag, hatekony
olyan teriiletek, ame1yek fo tevekenyseget az ut6bbi evtizedekben valsag suj
Lille es Lorraine, mig a masik ket regi6ban viszonylag stabilan mukodik a es motivaltsag jellemez.
I.JAIIH.L"" altaI bemutatott kep jelentosen atalakult az az6ta eltelt tizenot evben. Az
rosszabb esetben stagna!. LARC;ON 1988-ban ugy mutatja be e negy ipari regi6t, . '.'
rn.'07" ....,<.tf",lrpnt leirt Lorraine regi6ban is elindult az innovaciot segito intezme­
a hagyomanyok az iizleti k6rnyezetben meghatarozo szerepet jatszanak. Mind a .
l'\Jl.LCllllU" fej16dese. 200l-ben mar 12 regionalis innovaci6s es technol6giatranszfer
vaIlalkozasok, mind a nagy muM ipari, kereskedelmi es penziigyi cegek, de meg a
negy ipari muszaki k6zpont, ket iizleti es innovaci6s k6zpont, hat kamarai kep­
kedelmi kamanik es munkavallal6i egyesiiletek is hagyomanytisztelok. Nagy
meg szamos mas, a megujulast es fejl6dest szolga16 intezmeny miik6dik a re­
kap a mult apolasa, a je1en meg6rzese es kicsi a kockazatvallaliis a j6v6 erdekeben.
vallalatok azokhoz a m6dszerekhez, piacokhoz, technol6giakhoz ragaszkodnak, 2001].
lyek a multban hirnevet szereztek a regi6nak. Biza1matlanok es tart6zkod6k a
viii kovetett ertekekkel szemben es kiil6n6skeppen azok a francia hataron tu1r61
z6kkel szemben, tehat inkabb konzervativizmus,lokalis, esetleg nemzeti 1atoszog
globalis gondolkodas hianya a jellemzo.

A negy hagyomanyos ipari regiotol e1ter6 ismervekkel jellemezte Lyont es

zetet, amely mintegy 6tmilli6 1akost szam1al. Lyon ellen tudott allni Parizs IrA·Tn,,,.t,,,,,,
hatasanak es egyedi ipari arcu1atot fejlesztett ki. A se1yemgyartas k6zpontja, de
ipari diverzifikacioval rendelkezik es jelent6s penziigyi szereppel is bir. J6 az "en11m'n
k6des az ipar es az oktatas k6z6tt, es mind az ipari vezet6k, mind a politikusok,
1akosok e1k6te1ezettek a regio ipari sikeressege irant. Jellemz6k a regio gazdasagi es
cialis er6feszftesei, a novekedesorientalt vallalati politika es az autonom
A vallalati kultura szemszogeb61 a kovetkez6 tenyezoket emelte ki.
• A legszembeotl6bb ismerv, hogy a vallalatok igen sokfelek: a ceg6riastol a
lalatig, a nemzetk6zi orienhici6jutol a helyi vallalkozasig, az erosen Ui1'UlC.IUlli1l1S
t6l a halad6 szellemuig sok-sok vallalattfpus lelheto fel.
• Ennekellenere kiegyensulyozott ipari profilt sikeriilt kialakftani.
• Nehany markansan eltero vezetesi gyakorlat es stilus kiiloniil el egymast6l.
ujabb alapfhlsu - fokent szolgaltat6 es techno16giai profilu - vallalatok gyorsak
nemzetk6zi kitekintessel mUkodnek. A tradicionalisak tobbsege a
regionalis es nemzeti piacokra 6ssZpontosit, ezek szemleletiikben lassubbak,
tesi stilusukban nehezkesek.
• Lyon kialakftott egy egyseges enkepet, onmagat eleterosnek, nc)'veicedlesc)f14ent
nak es produktivnak eli meg. Versenytarsainal kivlvta, hogy elismerik a 1l1~;llC'J£lI­
ment nagy szakertelmet es min6segi igenyesseget.
• Vegiil Lyon gazdasagi vezet6i koherens, kollektiv viselkedesu rendszetkent
tatjak be a regi6t, amely kepes a szinergiahatasok kiaknazasara. A kozosseget
sit6 rituah~kat, szimb6lumokat gy6kereztetett meg, ami kreativitasra,
munkara es n6vekedesre 6sztonoz.
 177
176 Val/alati kultCtra

A francia vezetok pozici6centrikusak, a tekin.telyt, a hatalomjelenletet

bOzteto ktilsosegek is kifejezesre juttatjak. A franciaka hatalom-osszpontosftas,
hierarchiak nagy hagyomanyaval rendelkeznek -ebben a· rendszerben az
tiszteletet tanusft a tekintely irant.
A tervezes sartin nem melyednek el a reszletekben, a folyamat rovidebb
igenybe, mint peldaul a nemeteknel. A nemetek eppen ezert a franciak tf"rllf"7,p.<li V.
allasat fehiletesnek talaljak. A dontesi folyamat nem participativ.
A franciak szervezetszemlelete tipikusan· piramis tfpusu: Jonnalizalt es
A francia vallalatoknal nagy jelentosege van a szemelytelen szervezesi
es normaknak, amelyek reven a szervezet minden egyes tagjanak a
tekbe menoen rogzftik EbbOl a beosztott-fon6k viszony erzelemmentessegenek
lata k6vetkezik. Ha egy szervezetben az egyen viselkedesenek minden rp.''7lp,tpt
tarozzak, akkor a vezetonek nem kell mast tennie, mint iigyelni arra, hogy a
betartsak. A d6nteshoz6i hatalom a szervezet csucsan koncentra16dik. Az egyes
zeti szintek koz6tt nagy a tavolsag es nagy az elszigeteltseg, a kommunikaci6
dik. A hatalom gyakorl6ival parhuzamosan masodlagos hatalmi strukturak is
nak, es jelentosen befolyasoljak a hatalom gyakorlasat. EzekbOl k6vetkezik,
muk6dik egyfajta konstruktfv k6z6ssegi szellem, felelem mutatkozik a "1J\JllLall'i",\j
len szemelykozi kapcsolatokt61: jellemzo a centralizalt hatalmi strukturakra
yes. [KELLER 1982:425-433]
A partner nemzeti kulturajanak, vallalati kulturajanak ismerete es Ll",,,o;;JLo;;LlJo;;lJn
sa az iizleti siker zaloga lehet, mig mellozese strategiai elkepzelesek UUl\.a"alILUL
Hason16 szerepet jatszhat a kommunikaci6 kerdesenek kezelese is. A fenti all:[tal)o~,a'
zolja a Skoda, a Volkswagen Union es a Renault aut6gyarak uzleti targyalasainak
A barsonyosforradalom idejen a Skoda aut6gyar privatizaci6jaban ezek a tenyezok
hataroz6 szerepetjatszottak. Az esemenyek krono16ghijat az alabbiakban VUL,VLJUn..,

20 Az eset kivonatos leirasat az 1994-ben megjelent Esettanulmany-gyujtemenyb61 vettuK~t..

[BARAKONYI-BENCZE-RINGHOFFER 1994]
 178 Vallalati leultUra
7. Kultrlratomb6k 179

terseg gazdasagilag legerosebb orszaga O!as:zorszt1g. A'L Europai KO'1.osseg

a, az Uni6legmagasabb egy fore jut6 GDP-t eloaJ.Ht6 orszagai k6ze tartozik.

kultunijara az tUlami szektor sulya es Jontosstiga, a csaladi vallalkozasok es a

magas szama, az allamhaztartas tetemes hianya, egymast koveto

politikai esemenyek, kormanyvalsagok,korrupci6s botranyok, a fekete gazda­

nyomja ra belyeget.
'"C.JCU~'lm~u a gazdasag es a politika osszeJon6dtisa, a k6z- es a maganszfera 6sszekap­
cs()16Idasa. Mindezekkelegyiitt az olasz gazdasag szamos iparagban, mint az auto­
a textilipar, az elelmiszeripar az eur6pai elvonalban tud lenni. A Fiat, az
a Benetton alljak a versenyt a nemzetkozi piacokon. ,
Hatassal van a gazdasagi kulturara eszak es del fejlettseg- es mentalitasbeli kiilonb­
sege. A nagy multu esgazdagkulturalis orokseg a turizmus viragzasahoz biztosftja
avonzer6t.
olasz bankrendszer elapr6z6dott, kevesse versenykepes. Az uzleti elet szabalyo­
>"':zottsat~a minimalis .
••• Re:ndkiviil magas a kiskereskedesek szama. Egyetlen figyelemre melto ad at: 1982
es 1989 kozott Olaszorszag vallalatainak szama 200 ezerrol 3,8 milli6ra emelke­
dett. [RANDLESOME 1993:192]
Eros akOzossegekhez kOt6des: az egyhaz, a partok, a szakszervezet mind gazdasagi
ertelemben is hatnak tagjaikra.
Acsatad a legerosebb olasz intezmeny, ezaltal a gazdasagnak is meghatarozo eleme.
meglep6, hogy mindezen determiminsokkovetkezteben Olaszorszagban a val­
kulturak reildkiviil szfnes palettlija tarul a szemle16 ele.
7.1.6. A mediterran csoport

A d~l-~atinok (az.olaszok, a portugalok, a spanyolok es a gorogok) az okori l!OlrOl!-ra,ma

kulturak emIekem nevelkedtek. Valamennyiiikre jellemzoek az alabbi me:gallla~)italsQk
• bizonytalansagkerillesi mutat6juk magas,
• a ~agytol a kozepesig terjedo hatalmi tdvolsagot tartanak, amiMI sokszintli
chia, autokrata, utasftasi rendszeren ahtpul6 vagypatemalista vezetesl stI1us
zethet6le. Szeretik a vezet6knek kijar6 hatalmi szimb61umokat elfogadjak
legiumukat, '
• megfigyelheto a beosztottaknak a vezetes irant erzett ambivalens magatartasais:
beosz~ottak fuggo viszonyban vannak fonokeikt61, ezert fclnek att61, hogy a kerdesre, hogy miMI fakad az olasz gazdasag sikeressege, a legtobben az olasz
mondJanak nekik, ~Ualrko2~6 karaktereben talaljak meg a valaszt, aki kepzeloerovel, zsenialitassal van meg"
• szervezetszemleletak er6sen organikus: munkahelyiiket tarsadalmi J\,CI'}LU'UIIII~D'V. eros szocialis oriental6dassal mllkodteti vallalkozasat.MoLE [1990] szerint a
kent ertelmezik, ViUJli11i1LUK kozep- esfelso vezetesi szintjcn a hierarchia alapja a bizalom, nincs hiva­

• az in~e~akci6k.ban az erzelem kinyiivanitdsa nem tilos, ellenkez6leg: az eras jelentes, nem mukodtetnek formalis szolgalati kommunikaci6s csatornaIcat.
resszlvltas, az Impulzfv kitoresek is elemei a kommunikaci6nak; • A munkav6gzest rugalmassag jeUemzi, keszillnekugyan szaMlyok, organogra·
mok, jegyz6konyvek, de ezeket a gyakorlatban figyelmen kiwI hagyjak.
 7. KulturatombOk 181
180 Vallalali kultura

• A vezeto ellenoriz es hisz beosztottja megbfzhat6sagabanes hozzaler1:es(H,~

~tt nem erzi sZiikseget szabalyozasok muk6dtetesenek.

)~-.1<..".H't-.bllr,~pn j .. li:\I~" n "}"'8"ti =6h""7n6.\"th"n tohbnp;rp " unit Kn<::T

• I~asbaf~glalt strategiai tervvel keyes vallalat rendelkezik, viszont j6
tn!>

klvilli ,,re!orm()rszagait" takarja. Keleti hatarai kerdeseben bizonytalanok

zekkel flgyelnek fel egy uj lehetoseg felbukkanasara a piacon. .

olvasva itt~ott a Baltikum, Ukrajna,Oroszorszag is benne fogJaltatik,

• A hagyomanyos vezetesi modell acsaladi vallalkozasokb61 kovetkezo

Lengyelorszagot, Csehorszagot, Szlovakiat, Magyarorszagot, Romaniat il­

p~ternalizmus. A vezetoaz apa, a felso vezetok az apa fiai, abeosztottak

esetleg Bulgariat.is kozejiik.soroljak. Megkiilonbbztetve emlegeti

sZIk azt, amit mondanak nekik. Ez a model! j61 muk6dik acsaladi

ban, de nem hatekony a professziomilis vezetest igenylo

"Y'~"'U." koznyelva Balkant.
evekig az osszehasonlit6 gazdasagi es vaUalati kutatasok nem sokat
• Az olaszok (a gorogbkhoz hasonl6an) a vezetest a csoport altala vezeto

e terseggel. Ha roviden emiftettek is, a "keleti tomb" elnevezes osszemosta

re ruMzott szerepkent ertelmezik.

es a Lajtat61 keletre fek:vo szlav, magyar es roman kultunlt. Nem terjedt ki

• A tekintely vonatkozasaban megkUlonbbztetest elveznek a tuli!lJCl'Onc)so'kc~s
HOFSTEDE felmerese sem. Evekkel kes6bb szUlettek ertekelesek becsi.ilt
6ket kepviselo elnokbk, vezerigazgat6k, de ezen tul a beosztottak sze:m(!beii
r.p,~ti>l.rplr alapj{m, amelyeket azonban helyi (orszagonkent vegzett) kutatasok
olyan szemelyisegnek van tekintelye, akiben bizni lehet.
erovel nem erositettek meg. A kozismertte valt nernzetkozi osszehasonlita­
• A vallalaton beliili dm es pozici6 nem meghataroz6. Az ertekezletek

TROMPENAARs-nal [1993] talalunk adatokat az iment felsorolt orszagok­

strukturalatlanok es informalisak, egyesek erkeznek, masok tavoznak.

il1a!tkoz6~m (Csehorszag es Szlovakia itt meg Csehszlovakiakent szerepel...).

kap, de a gondolat megmeretteteseben nem az otlet ertekc!ssc!ge.h;!lm:ma

. kulturalis gyokerei nagyon kuLOnbOzoek, ugyanakkor a tOrtenelem soran kiic

sz616 szemelye a mervad6. Erdemi dontesek nem az ertekezleteken

• Az informalis kommunikaci6 elenk, tenyszeni informaci6val azonban 1l""'TP~""
ja el a vallalat vezetese a beosztottakat.
Az univerzalizmus-partikularizmus skailin az olaszok (ismet a gorogdkkel
nagy hasonl6sagot) erosen partikularis normak szerint viselkednek. Meg miluk is
kularisabbak a spanyolok.
b) A spanyolQk
Aspanyol gazdasag szamos rokon vomist mutat az olasszal de vannak
sek is. S~a,ny?lorszag 1986-ban lett az Eur6pai Gazdasa~i Kozosseg tagja. Az
teriiletek alkottak egyiitt kozos allamot, hoI itt, hoi ott hUzva meg a hatarokat.
I!.d,~U<L"dl~l kulturak szempontjab61 meghataroz6 jelentosege van a masodik vilag­
utani id6szaknak, a Szovjetuni6 befolyas{mak, a nemzetgazdasagok osszekap­
'ASZClcl~ll1sta rendszert koveto gazdasagi atalakulas meg egyetlen erintett orszagban
Ie, az atalakulas az egyes orszagokbankii1onbOzo fazisaban tart. Azonos
gazdasagij6vokep: szinte valamennyien az Eur6pai Uni6 tagjava szeretnenek
A meg turbulens gazdasagi je1en miatt ezeknek az orszagoknaknincs - nem is le­
kiforrott, hamrozottan megkii1onb6ztetheto gazdasagi kultunija. Tudomanyos igenyli
)1!.(1.l<."Jl\ minden orszagban folynak a gazdasagi, a vallalati kultura feltarasat illetOen.

Franco-erabol egy sor maig hat6 tenyez6t orokolt: nagyszamu kisvallalatot· l\h"··,0.,tcJ:li valogatva villantunk fel itt egy-egy pillanatfelvetelt, megkockaztat­
r6pa orszagaihoz viszonyitva technol6giai elmaradottsagot; elmaradott, n~m mire at 0lvas6 kezebe keriilnek a leirt sorok, mar m6dosulhatnak,esetleg erve­
me~ogazdasagot; alacsony kepzettsegii, szakkepesiteseket nelkiilozo munkaerot; is veszthetik a megallapftasok.
ratJku~, ~eszteseges aIlami ipart. Az elmult evtizedekben azonban a spanyol csupan a stlav, magyar, roman kulturacsoportok nem kezelhetok homogen
nagy lepeseket tett elore a modernizaci6 teren., ikkoklceIllt, hanem- ezt vizsgalatok is igazoljak - a szLav kulturaternleten belUl is jelen­
Kiepiilt egy vilagszinvonalu telekommunikaci6s'ipar,multinacionalis cegekkel az elteresek. A volt Szovjetuni6 szlav ut6dallamait esa volt szovetseges szhlv orsza­
Oltve megerosodott a high-tech szektor. Bar az aut6ipar nehezsegeket eIt at az Szlovakiat, Csehorszagot es a d6lszlav orszagokat osszehasonHtva megleheto­
recesszi6 saran, Spanyolorszag aut6gyartasa negyedik helyen allaz Eur6pai V IIJU'Udl. kepet kapunk.
Valamennyi aut6gyar kiilf61di tulajdonban van. A turizmus jelentosen jarul
GDP-hez. A komyezetvedelem most vonul be az emberek es a vallalatok gOlrldc)]k(xi!'isatl3:.
A spanyolok (es a portugalok is)organikusan ertelmezik a szervezetet, de ­
ben az olaszokkal- a vezetest az individuum sajatjakent elik meg. Avezet6nek joga
hatalm~t gya~orolni a vezetettek tolott: a tekintelyelvliseg, az autokrata vezetesi
az utasitasos lranyftas, a feliilr61lefele mUkOdo rendster elf6gadott. .
A gorog6k a legtobb ismerv vonatkozasaban az olaszokkal mutatnak hasonl6sagot.

182 Vtilklklti kultUra
A csehek individualistak. Bar a panszlavizmus gondolata a cseheket is
kultunUis bealHtottsaguk kiindulasi alapja a nemet romantika volt. Az egyesiiles
nak a nyelvet kepzeltek el. Az orosz pansziavizmus gondolatat a tobbi szlav szomSl~edl
hason16an a csehek sohasem fogadtak el. A sziizadok 6ta fenna1l6 individualista
sek el6futara Husz Janos, aki a 15. szazadban a katolikus egyhiiz moralitasat 1l1l;;'JI.I\I;;!'
jelezve az individuum jogait is vedte.
Az oroszok bizonytalansagkeruIesi mutat6ja is magas (75), viszont e mutat6 a
nel is 60, ami szinten a magas tartomanyba tartozik, de alacsonyabb nemcsak az
kenaI, hanem szomszedaikemU, fgy peldaul Ausztriaenal, Nemetorszagenal vagy
ciaorszagemU is. A bizonytalansagt61 valo felelem gyanakvast ebreszt az idegermel
massaggal szemben.
U gyancsak nagy kiilonbseg all fenn az oroszok es a csehek k6zt a hatalmi
kinteteben. Az oroszok (hatalmi tavolsagi indexiik 95-os a csehek 35-os 1TIllT"Tt~I"'lJ
szemben) nagymertekben elfogadjak, hogy a hatalom egyenetIeniil oszlik meg. A
nemcsak az osszetartozas erzesetgyokereztette meg melyen hfveiben, hanem - az
a tarsadalom minden aspektusat athatva - az egyen engedelmessegere es onmaga .
rendelesere is megtanitott. Elfogadni a puspok, majd az allam akaratat, hatalmat.
orosz tarsadalmi rendszer alapvet6en egyenI6t!ensegre, elitizmusra epul: az .'
vezetes igen eros torteneti hagyomanyokkal bfr.Ugyanakkor az orosz vezetok keresik
egyensulyt a centralizalt iranyitas es a kollektiv menedzsmentm6dszerek kozott.
1995:228]
A ,.posztkommunista" orszagokra vonatkoz6an MEUCH [1996] kollektiv - 'alamenm(i
orszagban jelenlevo - ismerveket fogalmaz meg. Ezek:
• zavartsag a tekintely, a tekintelyhez va16 viszonyulas kerdeseben,
• vagyakozas a patemalista allam utan (magyar ironikus sz6hasznaIattal: VlS!;Za!iir";
jak a j6sagos ,,allambacsit" ... ),
• politikai apatia: bizalmatlansag a politika es a politikusok irant,
7. KulturatiJmbOk 183
a privat es a kozszferaartikulalasaban es szetval~tasaban. a "mi" es az
szindr6ma megjelenese,
lntolerancta es 1l:legcmelleneiSllcg,
'......J.""LUClA.azindividuaIis es tarsadalmi etika teriiletein,
"ri:,blc:m~ik az emberi kapcsolatokban,
elvarasok es illuziokba tenietkezes,
.IIU'LUY'J" realitaserzek,
mlerit:alhilgienes problemak stb.
evek elejen a kozep-kelet-europai tombben meg altalanosan jellemzo fogya­
figyelhettunk meg: informaci6hiany, fejletlen, neOlhatekony infrastruktu­
piac, politikai bizonytalansag. A vallalati kultura tekinteteben szinten mutat­
problemak. A leggyakoribb negativumok, hianyossagok:
vallalati elvarasok,
...l.&....;1TaH vallalati forrasok,
vallalati dontesi strukturiik,
"UI"L"'1"'''' oriental6das hianya,
,a fu.nkci6k meghatiirozasanak hianya, .
hianyossagok a funkcionalis teriiletek, az o~talyok kozatti kooperaci6 hatekony­
sagaban, .
a marketing, a modem penziigyrnenedzsment, a human er6forrasok hatekony ke­
':" zeleslenc~k hianya,
.akutatas es fejlesztes elhanyagolasa,
.ah~taridok be nem tartasa,
az elleiu)rzes hianya,
a dontes elol kiteres. [F'EICHTINGER-FINK 1998:236]
erintett orszagok az 1990-es evek vegere ezeknek a problemaknak a jelentos re­
,"el{uzdot:tek azonban tovabbra is fenna1l6negativum a dolgoz6k bels6 motivaltsa­
a bizalomnak esa nyiltsagnak a hianya. ,,Bizalom alapu" kulturiik helyett inkabb
Jlmatlj~msa1{lcullrunil'''()1' lehet beszelni. F6 motiva16 eszkoz akereset, a jovedelem ­
nagy a fluktuaci6: kedvezobb fizetessel konnyii munkaer6t elcsabftani egy masik
uua,Ul\J'£' AItalanos tendencia az individualizmus es a piacgazdasaghoz kot6d6 erte­
9O-es evek masodik feleb61 szarmaz6 tanulmanyok arr61 szamolnak be, hogy az
allllla1toknal azegyszemelyi vezetes mely gyokerei a szaporod6 nemzetkozi vegyes­
\A.....'ULdJut
.a1atoknal is proplemiikat okoznak. A korabbi vezet6k csak az lillami szervek fele tar­
fele16sseggel. A beosztottak utasftasokat kaptak, a kozepvezet6knek igen kis be­
. voltavallalati dontesekre, ami a kezdemenyez6keszseg es a felel6ssegvallalas
IR01"V:I(1a!:Jil.t vonta maga utan. A kulfoldi vallalatok delegaltjai ma is donteshozatali
rohlem,akk:al kiiidenek:
• a helyiorosz vezet6k fontos donteseket elodamak,
• a meghozott dontesekef nem tekintik kotelezo ervenyiinek,
 7. KulturatombOk 185
184 Valla/ati kultura

• alacsony.akompromisszumkeszsegiik,
• nem dolgoznak ki dontesi alternativakat,
• nero fejtenek ki targyszeru erveket allaspontjuk indoklasara, hancm a.J"ala11''',.
ralis ertekek alapjan argumentalnak,
• hianyzik az eroteljes celorientaltsag. [HOLTBRUGGE 1996:12-13]
THOMAS ,,kulturstandard" m6dszerevel vegzett 6sszehasonlitasai az.osztrak
kultura kazelseget mutattak ki. A csehekre vonatkoz6an tipikus jellemz6kkent .'
• a kapcsolatok es a szemelyes ismeretsegek hangsulyos szerepe,
• az improvizaci6s keszseg es hajlam,
•. a privat es hivataliszfera keveredese,

.• az informalis csoportok jelentos szerepe,

• az ertelmetlennek tekintett szabalyok figyelmeti kiviilhagyasa,

• partikularizmus,
• instabil onertekeles.
Meglepoen sok hason16 jegyet talaltak a kbrcibbi NDKteriileten foiytatoti
sek is: a tekintelyt illeta zavartsag, diffUz beaIHt6das, a priva't es hivatali szfera
se, bizalomvesztes es ingadoz6 anbecsiiles. [FEICHTINGER-FINK 1998:230]

7.2. Az eszak-amerikai vaUalati kultura

Mint az eloza fejezetben bemutattuk, a 80-as evekben az Egyesiilt AUamokba.n !

f
"ujhulltim-menedzsment" sZiiletett,. amelyet elsosorban japankonszerneknek 'az
kai piacokon elert rendkiviili sikerei ideztek ela. A megtijul6 szellemuvezet6sben ·••..• . . . rag aszkod6k - vallja az uj szellemuvezet6si ira~yza~ ~ f~~ez!k, a v~l:
keny, a pr6balkoz6, az alkot6, a vallalkoz6 menedzsertlpus valik eszm6nyk6ppe ... tetterejet. A vaIlalaton beluli verseny - mikent a piaci~erse~Yls -: UJlt~ ~s e.lenkfto
nak azt a vezetOt tekintik, Feielassegvallalas, kot6des es ambici6zus magatartas a slker blztosltekal.
• aki nem halogat, hanem azonnal cselekszik, egyentCll elvart ertekek,amelyeket a vallalati kultura tamogat:
• aki nem az fr6asztal mellal vezet, hanem benne 61 a problemamegoldasokban, • teljeslteni akaras,
• aki szamara a vevo kiszoIgaIasa az elsa szamu parancsoJat.
.. kockazatvallahis,
Az uj vezetesi stilus
hozzaallas,
• tamogatja az ona1I6sagot es a vallalkoz6 szellemet a vallalaton beliil is munka iranti elk6telezettseg, .
keyes fizetett szabadsag iranti igeny (egy evben maximum ket bet),
preneurship),
afeladatok kihivaskent kezelese,
• jelsz6va valik a kreativitas, a sporttaneitas es a batorsag,
• teammunkiira alkalmassag,
• a kfserletez6 b:itoritast kap: szabad hiMt elk6vetni, egyeni kel~dememv,eze:selCke.
,. • teljesitmeny· es eredmenyorientaltsag,
pr6balkozni, mivel mindezek csak novelik a vall~lat alkalmazkod6kepesseget: .
'. rugalmassag, mozgekonysag,
..• megbizhat6sag,
• csoportszellem es
• motivalhat6sag.

186 V4/iIJiIJti Ieu/tura
A cserebe nyUjtott "ellenszolg:Htatas": gyorsfelemelkedesilehetoseg (egy
akar ket szintet is lehet emelkedni a rangletran), kihivast jelent6 feladatok, az VUJU"f,~
16sitas lehetosege. A magas szakmai vegzettseg nem feltetlen elvart kovetelmeny.
187
7. KulturatombOk
. . erekeket mar nagyon koran individualizmusra tanitjak .es arra, ho~
;jllll'~""'''m'~ problemaikat es teg)lck. dolgukat, Ae~en azonban tellese~ esredul
~llt::slt:menyl:e KCpc::s luint HUbokkul o"""",han15oh &.,vlk..... Y""6b~~. J;<......t " n"'I»'­
u~anolyan eros teamszellem kapcsol6dik: ,

A vezet6veI szemben tamasztott legfontosabb elvaras, hogy kepes legyen 111U'llVi~lJ :lIVllduau:zmlu:SlilULkezdve rengeteg a tanterven kiviili foglalatossag, amelyek kere­
beosztottjait. Megbecsiilest nem a poszt megszerzesevel, hanem teljesitmenyevel es ' . . . ki· 't gyerek

. . . . . kiilonbozo csoportokban pr6b:ilhatJa . 1l1a~a~., kk I .. ttl' _

gatartasaval kepes kivlvni.

megszokja es megtanulja a nagyon kiil6nb6zo, mas hatteru gyereke e egyu e

Az eszak-amerikai vallalatok celmeghatarozasaban - mint azt inisos UV1\.UlluvlHLIlU':l4!

is mutatjak - vilagosan tiikroz6dik idoszemleletiik: a negyedeves gazdasagi tervek ceirellra tet, '. d h' . kozossegekben valo egyiittlet is (vizs­
szeriikben lenyegesen nagyobb jelent6seguek, mint a hosszU tavuak. A rovid tavu nepszerii ezert a csapatsport, . e az egy azl ,1 .. t kiilonbOz6 cso­
. .. . t az amerikai gyerek iskolaja mellett at agosan 0
dolkodas es az azonnali cselekves kiilonosen pregnansan nyilvanul meg a UUlll1\.I;Ull~Uli'l szenn . . . d" gynek)
,... ....... is tagja, mig a nemet gyerek atlagosan mm ossze e .

es az ertekesitesben.
"Hire andfire" mott6val jellemzik azt a gyors eljarast, ahogyan uj munkatarsakat .. ha gneme kozvetlen, informalis, kollegialis. A megsz6Htas a mun­
alkalmazni, illetve pillanatok alatt elbocsatani. A "hire and fire" a legllibb emberben a
n . "rt"k Ennek
. t ki etel nelkiil mindeniittkeresztneven to . em . .

magyarazata
hely bizonytalansaganak erzeset kelti. A felmondast akadaIyoz6 szabaIyozasok j'smeretJle­ SZln e :an.gsulyozasaban rejlik. A rangok, cimek n:m j~tsz,a~~~_::tJ':~~

nek, a felmondasi id6, amelyet nem is kotelezo betartani, rovid. A szociaIisjuttatasok r

Tak 1 £ bb a nevjegyk:irtyan a neV utan 1f

korlatozottabbak, mint peldaul Nemetorszagban. A szakszetvezetek szerepe csak a dmet nem, haszna J .. ' etgl eJeAz irodak tobbszemelyesek, a vezet6k a "nyitott

~se:gitse~~aoas keszseges , onze en. . . 11 ".

natis, nagy mulru villalatoknaIjelentos (General Motors, Ford, a kissz:imu nagyobb pblitilceaj;it gyakoroljak. A kommunik~ci6 h~rom legfontosabb Je emzOJe.

vallalat), a magancegeknel nemigen tlirik megjelenletiiket - az alkalmazottak erdleb,edc~l; egyenl6segtudaton alapul6 magablztossag,

me ezert (kiilan6sen egyes eur6pai orszagokhoz viszonyitva) alacsony szintii.

11 direkt kommunikaci6, .

A profit legitimalt, a ,,.shareholder"-ek, a reszvenyesek magas osztalekanak A ...." .......•

afair play. . ,

lese a legfobb celok kaze tartozik (ami szinten inkabb rovidebb, mint hosszabb taw .' Az ' zak amerikaiak azt az egyent,
ti megkozelitest jelent). Az amerikai menedzserek sok esetben naivaknak elik meg ,es a ;el~menynYi~:~l~~;?t~::n~~~t:~nto;alaz~an beszel, konnyen ~eg~
daul a nemet vezetok megnyilvanulasait. "A meetingeken eloadjak nezeteiket, temarol blzonytala ' , . . fi fk'ltfilozofikus fejtegetesek, loglkal
meghOkkent6 termeszetesseggel abb61 indulnak ki, hogy a siker Eur6paban es Np·",..·tm 6szintetlennek ertekelik. A szo SZ I a, ,. . ." f-
Ltat.:l~.mnaK." .ellemzik oketo K6tetlen temaik: a sport, az ldojaras,.a og
szagban ugyanazokt61 a tenyezoktol fiigg, amelyek az USA-ban sikerhez rtenellml elemzesek nem J.. kv~ Az amerikai vezet6kutasitasaikat irasban Juttat-
[KONSTROFFER 2000:36] Eros a konszenzus ra tore es.. •

Az univerzalizmus-partikularizmus mutat6k alapjan az USA klasszikus peldaja munkatarsakhoz, emiatt bfrrokratlkusnak tunnek.

univerzalis normaknak, ahol a csoporthoz tartozokra es a klviilall6kra ugyanaz a

vonatkozik, barmilyen helyzetalljon is elo az eletben. [PEABODY 1985:208]
A munkaetika kifinomult [POIRSON 1989:6], a/air play ely mindenek felett all. Ha , .
tas frgyek allnak elo - a nemzetkozi iizletekben is -, az amerikai vezet6k habozas 7.3. AzSla
fordulnak bir6saghoz.

Kozep-Kelet
Foldkozi-tenger keleti medencejenek
pol.itikai-fOldraJzl gyuJtofogal~~: ~..( I" a'zsl·.al·) arab orszagokat es Izraelt
.' H'

, .. 1'T A delnyugat-<1L<>lal e 0­
eUl:op;al orszaga1t Je 0 I. . A f ' zt' t Sziriat Libanont Jordani::lt,
ide. Magaban foglalja Irant, Irak~t, gams ;nh' . t ~ Egyesiilt Arab Emir­
feIszigetet (Szaud-~ab~at, KUv~lt~~~:~a~~ isa l~~tkoznapi sz6hasznaJatban
Jement es Omant), ntkabban Toro . g . b . "lizaci6 bOlcsoje: itt,
E . tomot is. A terseg tortenettleg .az em en elVl " . _
;'Al~1!lloal[l, ifEszak-Szlriaban tartakfel a legreglbb, a Kr. e. 8-7. evezredb61 szarma
 188 Vdllalati kultura
189
z6 foldmuves kultunikat. Kes6bb a nagy monoteista vilagvallasok, a zsid6,
a muszlim vallas kialakulasanak tersege volt. Ma az iszlam vilag kOzponti «o!""i~;"i.'~'
A terseg zartsaga es a muszlim vallasi fanatizmus a 20. szazad kozepeig ocnt'7P'''''",I
felfeudiilis nernzetisegi-torzsi viszonyokat. A tarsadalmi-gazdasagi fejl6desnek at
evekben a Perzsa-obolben megindult k60lajbanyaszat adott lendiiletet. A nV'J,uJ,''''
meg a terseg vihiggazdasagi jelentoseget. A terseg kulturajat es gazdasagi

iszlam vallas meghataroz6 volta hatja at.

a tortenelem soran h6dltasok, Mboruk szfntere volt, etnikumok keveredtek

ami valtozasokat hozott a kultuniban, az iszlam dominanciaja azonban nem
meg. A legnagyobb valtozas azonban va16szfnuleg napjainkban zajIik, ami az olaj
.~. nyugati tipusu modernizaci6 betoresevel vette kezdetet. A gazdasagi tenyez6k
piac iranyabasodorjak amuszlim vilagot is. Ennek egyszimboIikus jelent6segti
volt, amikor 1994-ben McDonald's ettermet nyitottak az iszlam legszentebb
Mekkaban.
~H'.u~,u ..· modemizaci6ert nagy arat fizeta terseg: gyengiil a sziil6i tekintely, a csaladi

novekszik az elit gazdagodasa, terjed a materializmus, a varosiasodas nyo­

nt,>ru><1Tlp.1l a "varosi" betegsegek. Ennek kovetkezmenye, hogy az iszlam fund amen­

harcot hirdetnek a nyugati "hanyatlas es immoralitas" ellen. Elutasitjak a de­

'AL u, .....,~~ ertekeket, ugymint az egyen szabadsagat, a tudashoz val6 jogot, a n6k jogait

az ipari tarsadalmakban mar gyokeret vert es elfogadott .er~ekeke,t. ~eh~ny ko­

orszagkormanyaezekre a megmozdulasokra hatalml blZtonsagl mtezkede­

valaszol. Ma a Kozel-Keletet melyrehato kulturalis, szocialis, politikai es gazdasagi

'''u,..u,,~~ szfnterekent jellemezhetjiik. Az arab vihlg bet orszagakoztarsasagnak tekinti

masikMtorszagra a monarchia, negyre az egyparti kormanyzas, diktatura a jel-

Az arabvallalati kultura jellemzoi

aJAz arab vdUalati sifera

,
n.'_"'"
"~"'.U£'''p·· az arab kulturatomb teriilete. Azarab a dominans etnikum e tersegben,
Az iszhim vallas normaival osszefonodik az iszLam jogrendszer. Alapforrasa a
nem valamennyi kozel-keleti tartozik az arabok koze: az iraniak, a torokok, az izraeli­
Ajogi szabalyok es etikai elvek az ember es ember, az ember es Isten, az ember es '''lJU1~''~'
Il1as-mas etnikumot jelenftenek meg. Es nem is minden arab iszhim vallasu, kis sz~m­
merete kapcsolatara vonatkoznak. E szerint a muszlimok cseIekedete ot kategorhiba
, ugyan, de vannak kereszteny (kopt) arabok is. Az arab tebat nem.rasszt, ~.O~~Zl?t,
roIhato: kote1esseg; kfvanatos, dicseretes doIog; megengedett doIog; tiltott dolog;
tos doIog. . jeIoI, nem szinonimaja a muszlim szonak, hanem etmkum, kozosseg,
, tagjai a kultura, a nyelv, a vallas alapjan ereznek osszetartozast.
A modernizal6das angolszasz,holIand, francia mintak atvetele iranyaba vitte el a .
Ha meglatogatjuk egy kozep-keleti nemzetkozi vallaI~t (mintpel~a~l az ~R~~E~)
rendszer aIakuIasat. A 20. szazad vegen mar a legtobb iszlam orszagban csak a ,,~a"a"JV);;,"
nyelvu homepage-et (www.aramex.com). nem talalunk semml Ienyegl kulonbse­
kerdeseiben dont az iszlam jog - neMny orszagban azonban fundamentalista er6k kenF
oarme'lY nyugati nernzetkozi vallalatehoz viszonyitva.
kedtek feliiI, ismet eletbe leptetve az isZlam jogrendet (Iranban Reza Pahlavi sah rend­
szerenek megbuktatasa utan Komeiniajatollah hivei, Afganisztanban a talibok stb.).
 190
Valla/ati kulttira
, A hagyomanyo~ arab tarsadalmakban a Iegfobb en!ny a melt6sag, a becsiilet, a
?~v. ~zek m:gsertese, egy arab megszegyenftese mely megbantast jelent. Nagy a
lranti .odaadas, fontosnak tekintik az udvarias kommunikaci6t.
Mmt HALL lefrja [1987:209], a kozel-keleti kulturak egyik fo jellegzetessege a
nos h:lyek tolakod6-nyomakod6 vilaga. Az arabok Szamara nagyon fontos a KO:'r..If':tlp.'
szemelyes kapcsolat.
b) Az iszbim bank sajtitosvibiga
Az ar~b vilag?an megfigyelheto a nyugati vilag vaIlalataival val6 azonosulasra 'UIC:""'C:~.
Ez ~mden blzonnyal a globalizaci6, a nernzetkozi fellepes kovetkezmenye es T"tJ'nlr,,,,
seI? J~lle~ez minden arab vallalkozast. Eleg, ha bepillantunk az iszlam bankvilag
lat! etlk~Jaba es kulturajaba, hogy meggy6z6dhessiink a Kozel- es Kozep-K.eletet
zo elteresekr61. ,_·.-•• c
Az arab vilagban mukOdnek a nyugati tfpusu (szervezeti felepftesu vezetesi
bankok mellett. sajatos filoz6fiat es gyakorlatot koveto un. iszlam bankok E
ban a ga~~~sagl es penziigyi muveletek az iszlam torvenyeinek vannak ala~e~e
n~mzetkozl ba~kka~~olatokra is vonatkozik. A kapcsolatokban az a gyakorl;t .
ki, ~?gy a~ e~ttmukodo ~~ga~i fe~epftesu bankok is alkalmazkodnak hozzajuk es
tartJak az lszlam vonatkozo torvenyelt. Az iszlam bank mUk.6desebe "gyt 1 kr
venincsflt' k"l" bOO , , nazuee e
1 0 meg u ~~ ozt~tes: b~rki igenybe veheti a banki szolgaltatasokat.
" ~,197~-es evekkozepe ota az lszhim bankokjelent6s szerepetjatszanak a nernzet­
kozl ~e~placon: 45 orszagban megszilardftott jelenl.etiikkel gyakorlatilag lefedl'k a
zulman vIlag nagy , 't N " kb
, H . resze. apJam an azzal a kihivassal kell szembenezni" k h
meretu terJeszkedesiik soran is meg kell tartaniuk az iszlam alapelveit. u, ogy
7. KulttiratombOk 191
a nyugati tipusu bankot alapvet6en a penzalapokkal val6 gazdalkodas, a pen­
\I,..,..,"'''·~t''IP es kolcsonadasa, addig az iszlam bankot a penzalapokfelhasznalasa­
reszvetel ielIemzi. Vallalatininyitasi szempontb61 ezertaz isztam banld rend­
. bankok rendszeretoljelentosen kiilonbozik, mert az isZlAm rtnanszrrozasl
.cc,-,_",_ szamtalan uj szolgaltatassal jelenik meg, mind a torzsreszesedes, mind a
veszteseg kockazatanak megosztasat illetoen. A befektet6k elore meghata­
.6..."h.,.. megosztjak a nyereseget a bankkal, ezzeljutalmazva a bankot a kocka­
va16 reszvetelert. Ez lehet 50-50%, 60-40% stb. A lenyeg az, hogy az aranyokr61
kell egyezni.
nyugati tfpusu kolcsonad6 es kolcsonvev6 szerepevel ellentetben, az iszlam bank
oldalon a befektet6nek partnere, a masik oldalon pedig a vallalkoz6nak, amikor
penzeszkozoket kozvetlen mukod6 beruhazasokba·fekteti. Ez a funkci6 alapve­
reszvenyesi kapcsolatot igenyel, mely mas vallalatiranyitasi strukturaval jar
Minthogy az iszlam bank befekteteseinek es finanszfrozasainak minden tekintet­
kellfelelniiik az iszl{lmtorvenyeknek es a muzulman kozosseg elvanlsainak, az
struktuniban egyuj szint jelenik meg. Ezen a szinten olyan egyeni szakertoket
'UI'''''''''''''' alkalmaz a bank, akik az iszllim tOrvenyeinek betartasara vonatkoz6an
tanacsot. Az iszlam nem fogadja el a kamat elleneben torteno kolcsonzest, az alta­
mCIgaanato kamatmentes finanszirozasi m6d - a nyeresegben es vesztesegben oszto­
alapvetOen mas vezetesi hierarchiat igenyel. A lenyegi kiilonbseg mindeneke16tt
a szemleleti>61 fakad, hogy egy iszhlm szervezetnek Istent kell s~olgalnia. Ennek
~lje!;itel,e olyan vallalati kulturat igenyel, amelynek celja a kollektiv erkOlcsi es szellemi
megteremtese, es amely a javak es szolgaltatasok letrehozasa mellett az iszlam
eletm6d alland6 erosodeset es fejlodeset is biztos{tja a resztvevok szamara.
Az iszlam bank felel6s azert, hogy alkalmazottaivales iigyfeleivel az iszlam szabalyai­
megfele16en foglalkozzon, es tevekenysege soran az iszlam szabalyokat betartsa. Ez­
kfvanja elemi, hogy egy iszlam bankba erkez6 iigyfelnek az legyen a benyomasa,
olyan szent helyre erkezett, aholvalhisi szertartasait gyakorolhatja, es a toke hasz­
es felhasznalasa Istennek elfogadhato m6don tortenik. Az isZhim bank alkalma"
"thlin!11i egesz eletiik soran, a munkaban es apihenesben egyarant, az eletvezetes isz­
utjat kell jamiuk. Az igaz hivo muzulmanoknak pedig kotelessegiik a banki es
~en.zinlte2:eti tevekenysegiik Soran bizonyitani azt, hogy az iszlam kozgazdasagi rendszer
"~"'lYr~;l1 (egyetemes) resze az Iszlamnak. A bankban minden az iszlam t6rvenyei szerint
.VI'''''''A, az 6ltOzk6dest61 a banki muveletekig. A bank alkalmazottai csak muzulmanok
.." ...·.u~l\" sot ezen beliil egy bankban altahlban csak egy vallasi csoporthoz tartoz6ak, pI.
vagy szunnitak.
iClilmlltrrlenltes banki szolgaltatast az iszhlm ket pillere,a shirkah es a mudaraba ­
tarsult kapcsolat, valamint a profit es a veszteseg megosztasa - hatarozza meg,
.",.JYIJ...... szabalyai az aliibbiak:
• A bank fogadja a nyilvanossag penziigyi alapjait, amelyeket korlatozas nelkiil
hasznal fel, de nem folytat iszlam torvenybe iitk6zQ aktivitast.
• A bank 6sszegy\ijti es egyesiti a kulonb6zQ befektetesek profitjat, es az adminiszt­
ratlv koltsegekkel, a toke amortizaci6javales az iszlamad6val csokkentett nett6
192 Vallalati kultura 7. KulturatombOk 193

profitot megosztja a befektet6kkel, az adott>szabiilyok szerint.Veszteseg

befektet6 a veszteseggel anl.nyos reszet vagy a teljes osztalekat elvesziti.
hozama szigoruancsak profitanl.nyos lehet.
• A bank nem igenyel garanciat es kezest a vallalkoz6t6l a toke, ill. a lenlers:egles'v
tesegek fedezetere.
• A finanszirozas felelosseget a rendelkezesre all6 toke korlatozza. U"'V<111a~\
vallalkoz6 felelossege is korlatozott, de teljes a vegzett munka es a megtett
szitesek vonatkozasaban. ,Ha gondatlansag vagy iranyftasi hibak hi7nnlJfth
vallalkoz6 felel6sse teheto a vesztesegekert, es karp6t1asra kotelezheto.
• A vallalkozo megosztja a profitjat afenti elvek alapjan a bankkal.
A bank a musharaka alkalmazasa soran szamtalan korlatozast alkalmazhat,
azt, hogy a vesztesegeket tokeaninyosan kell megosztani. Ez azt jelenti, hogy a
iszlam tipusu finanszfrozasa eseten a projektet az iigyfel es nem a bank iranyitja,
ellen ere, hogya bank osztozik a kockazatban.
Az iszlam bank mukOdesenek alapja az iszlam hit,es a banknak aziszlam
keretein beliil kell muki:idnie. A kovetelmenyrendszert a Szent Korannak a y 1ISt;UU;UCt A kelet-azsiai tomb
vonatkoz6 normai adjak, melyre a Sharia sz6val hivatkozunk. Az iszlam bank
nyit;isi strukturaj{mak kozeppontjaban a Sharia Felugyelo Bizottsagvan. Ez az a ~7P,rvf"'7Pf es Delkelet-Azsia a globaIis vilaggazdasagot alkot6 triad egyikjelehtos eleme. Az
egyseg, amelyik az iszlam kovetelmenyeknek megfelel6 mukOdesi modot ellen6rzi evtizedekben jelentos gazdasagi atalakullisok zajlottak Ie a tersegben es ezek ki­
rantalja. A kovetelmenyrendszert pedig az Iszldm Erkolcsi K6dex hatarozza meg. A voltak a vallalati kulturara is. Ez az atalakulas napjainkra sem fejezodi:itt be.
fektetesek ininyitasanak negy alapszabalya az alabbi: i.inparlur, Hongkong, Tajvan, Del-Korea j6 peldai a dinamikus fejl6desnek, a kornye­
• kamatmentes tranzakci6k (riba), a strategia es a szervezeti kultura atalakulasanak.
• a gazdasagi muveletekbol a spekuhicio kizarasa (ghirar), Ezekben az orszagokban es Japanban az elmult evszazadokban er6sen hatottak a
• az iszlam ado lerovasa (zakat, a torveny szerint 5%), . tanok, ezert gyakranemlegetik oketkonfuchinus vagy uj-konfucianus tar­
• az iszlam torvenyekkel ellentetes aktivitas tiItasa (haram). :lU<lllllld~~CIILL. Koz6sen vallott ertekeik
A hiv6 muzulman az iszlam torvenyei szerint nem fogadhat el kama tot. fgy a l\.UI1Vl',1l
bankokban lev6 nagy osszegu muzulmanbetetek utan sem fizetnek kamatot - ez
szetesen e16nyos a bankoknak. [SULEIMAN 2000 cikkenek felhasznalasaval]

Bar KONFUCIUS tanainak hatasa meghataroz6 e tersegben, nem szabad mas parhuza­
hato filozofiakat sem figyelmen kiviiI hagyni. Igy a
 7. Kulturatombok 195
194 Vallalati kultura

• taoizmust, amely Kina nepi vaUasa, az osoke1)a termeszet szellemeinek 1\.UHU:S~iI ezek meghilisulasa utan jon szamitasba a hadviseies.
L~o-CE tan.ain, valamint kUlonboz6 nephieddmeken alapszik. Kinaban az i. es yang taoista felfogasa szerint minden aciklikussag slaMIYA ~ltI\\\t mukouiK.
szazadban jelent meg. LAO-CE szerint az embernek nines oneillo v~Jrv1J.l·~iCj!.I:;•• C ''ill'''lJL~v·l
ereje gyengesegne csapnat at es mcgron:lftvn. fiflinofU. 6" a fuclo"'ll"h i ....... .,.l
szenlen esak letezik. A boldogsag titka a ta6val val6 egyesiiles, az ember a lcimeritesere tanitanak: pI. yak riad6ztatassal minden erejet61 megfosztani azel­
egyesUlve nyerheti el a halhatatiansagot. A halhatatiansagot nem lelki _ meg mielott az igazi hare elkezd6dne. Es a gyengeseg is erove valtoztathato.
ha~e~ ~~16s~gosnak. te~intik,es eleresere szamos psziehol6giai,
alkimlal es glmnasztIka'1 reeeptet dolgoztak ki. Ezeket azonban nem
nem a foldi boldogulas eszkozeinek tekintik. [Magyar Larousse Enciklopedia 1
• a katonai strategia frasokat, amelyek kiili:inosen nagy hatast gyakoroltak .a
nedzsmentstrategidk es a gyakoriat alakftasara. Alabb foglalkozunk veliik.
A kelet-azsiai tomb elsosorban az alabbiakban ter el az eur6pai vagy eS2~aK-antlerlkll
kulturiit61:
gyakran konfronta16dnak Kelet-Azsiaban a megtevesztesse~ csaLassaL A nyu­
.' eLLllHJdl<'l\.
• interperszonalis (emberi) kapesolataiban,
masok becsapasat a kereszteny es zsid6 tanitas kovetkezteben immoralis­
... 1\.'Ul"""'"
• abban a m6dban, ahogyan a verseny es az egyiittmllkodes kerdeset kezeli,
tekintik. Kelet-Azsiabana csalas nem elitelend6 eselekedet, ha egy nagyobb j6, a
• ahogyan iizleti strategiajiit alakitja. . .
erdekeben tortenik. A "kozj6" ertelmezesebe beletartozik az orszag, a klan, a
TUNG (1994) negy olyan forrast nevez meg, amely Kelet-Azsiaban csaiad,a szllkebb csalad, a vallalat es az egyen maga is. Ezek egymashoz viszonyitott
hat az iizleti kapesolatok, a verseny es az iizleti strategiak kialakftasara es a fontossag a eltero a kelet-azsiai orszagok k6zott:
megva16sftasara. • Japanban az orszag, a nemzetallam mindenek feietti,
• A Bingfa, a mai iizleti elet bibliaja: egy olyan katonai strategiai mil (TheArtdf • Kinaban, Tajvanon a esalad e10bbre valo az orszagnal.
Wa~), amelyet a kinai SUN Tzu 2500 ewel ezelott irt, es amelybol alHt6lag Nap6le­
. . A megtevesztes teMt egy olyan kateg6ria, amely jo1 szemlelteti a normak kultura­
on IS sokat meritett eur6pai h6dftasai soran (nehany eve hazankban is megjelerl.t
tombOnkenti eltereseit: ami az egyik kuIturatombben moralis vagy immoralis, nem fel­
,,A hdboru muveszete" cimmel)_
• Ajapan MIYAMOO MUSASHI szamuraj altai a 16. szazad vegen, a 17. szazad elejen tetJen az egy masikban is.
irt ,,Az at gyurli kanyve". A konyvet 1982-ben angolul iskiadtak es "The Real ......
Japanese Management" alcfmmellattak el.
• Egykinai ir6, La KUAN-CHUNG altai a 14. szazadban irt,,A hdrom kiralysag"
ki:inyv, amelyet a japan Sanyo Electric Corporation minden menedzsere ",,,,,,,,,a.1-I
ajandekba, amikor vezeto beosztasba keriil, es amely a defimzfv es offenziv
giliknak a kUlonbOzo elethelyzetekben val6 alkalmazasaban ad tanaesot.
• Vegiil a kinai tortenelem katonai strategainak es irodalmi klasszikusainak Akompromisszum nelkiilozhetetlen a celok eleresehez. A pozitfvvegeredmenyert cil­
gondoiataira tamaszkod6, ,,A hanninchat'fortely" cimu konyv. is az ember. Ilyen aldozatnak tekinti a kelet-azsiai ember az ajandekozast, a pazarl6
.,.V".l1U\,I',HHU''', sota megvesztegetest is (ezert ezek meglehetos mertekben el is terjed­
E tanftasok arra koneentralnak,hogy hogyan lehet olyan strategiakat .. ). A kompromisszum, azatmeneti gy6zelem nem jelenti a "vegso gyozelemr61" le­
~melyek h~~c mHkal vezetnek az ellenfellegyozesehez. A konyvekben bemutatott strategi :,l11lJllUi11H, a megnyugvast. Arra osztohzl a kelet-azsiait, hogy a hosszu tavli kovetkezme­
a~ ~zeU~ml Jate~ok: epitenek a kommunikaei6 (legyen az irott, elosz6beli vagy nem
Uy'''J\.~<ll tovabbgondolkozzon, vetftse elore partnere k6vetkezolepeset es ha lehet, vagja
balls) reJtett, eltltkolt tartalmainak kifiirkeszesere, eskepesse tesznek a felismert
a kellemetlen lepes 6tjat.
megsemmisitesere. Mindennemu konfrontaci6ra aIkalmazhat6k, igy az iizleti Az ellenfel veresegenek teljes kihasznaLasa ugyanesak etikatIannak tllnhet a nyugati
feUepo iitkozesekre, veszelyhelyzetekre is. gondolkodasm6d szamara, a kelet-azsiaiak azonban pragmatikusak. ,,Az okos hadvezer
• Legsikeresebb az olyan strategia megtahihisa, amely egy gyors, fatalis csapassal
hidat epft a legyozott ellenfeLnek - hdtrafele" -!rja az 6kori katonai szakert6. Kiilonosen all
megsziinteti az ellentetet.
ez afeifogas a kinaiakra, mig a japanokra es koreaiakra kevesbe. Ez egyben rairanyitja a
• Ha ez nem lehetseges, kovetkezik a dipiomacia (targyahisok, koJcsonos vitatkoza­
figyelmet arra is, hogy amfg a kinaiak az elkeriilhetetlen totalis vereseg helyzetebOl is a
sok, k6zvetftok igenybevetele).
 196
Vdllalati kultura
kimenekuh!st keresik, addig a japanok azonos helyzetben inkabbaz
lasztjak.
-: kelet-azs~ai te~me.szetb61 eredeztetett filoz6fja rugalmassagot hirdet. Ez az
n~k ~s, hogy az lrott, JogIlag korrekt szerz6deseket is "organikus . nyllt konfront""io, kere"..k t .. lj .. "He""n<>k ""<'st"S"~"ea __ ~~~ _l~~~='~n~' j_l_~._
kintJk, "~m~lyek ~e?~~sfthat6k, ha valtoznak a koriilmenyek.
, GYU}ts mfo~aclO~, LSmer:t:~et az .ellensegedr61, hangzik a katonai paranes,
~aban,foglaIJa teves mformaclOk terJeszteset is az ellenfel strategiajanak
erdekeben. "'~~''''''J
" ~ guanxi, a ~~pesolatok hal6zata, a konfucianus tarsadalom egyik legfontosabb
tokove. ~r:det~ er:elmezeseben a guanxi ket ~ korabban egymast61 fUggetlen, .
ember kozott letesItettkapcsolat, a "szociaIis tranzakci6k" kolcsono"sen 10" .. • < ..
T 'd k'b· . .. enyos
n,a asa er e .e e~. ~ gyakorlat?a~,azonban rendszerint van egy befolyasos szemely a
1t00lVa,bb m6dja, hogy a cselekvok megkeriilik a hierarchia egyes lepcsoit, akkor a hie­
:?z~tb~n: ak~. a donteseke.t csaladl erdekeknek alarendelve hozza meg. Az uzletek, a
valami gond van. A kozQssegben betoltottszerep nagyon fontos az egyen
u~mtezes zO.me a guallXl szellemeben tortenik. A fiatalabb generaci6 tagjai kozott
A kozosseg tagjai szemelyesenkotOdnek egymashoz, es a kozosseg visszacsato­
r: J~b~,a~ terJed, a, haszonelvii guanxi, az elonyoknek az egyeni erdekek P'T\,p.nuP"'f.6'<p~
torteno klhasznalasa. Kelet-azsiai iizletekkel foglalkoz6k megerosftik hogy a
sze~~l~e~ kialakftott kapcsolatok fontosabbak, mint a termek milyen;ege vagy ara.
a kr~'ul~llQnak rendkfviil nehez barmit is elernie a konfucianus tarsadalomban
egy mSlder meg nem nyitja szamara az utat aguanxihoz. '
A kelet-azs~aiak t?relmessege, lassu iizletkotese talan leismertebb jellemzoik
~ partner m.eg~smerese, az emberi kapcsolat kiepitese a lassusag egyik fo oka.
Sl~,. hQg~ a el~~l~uss~gban bizva, a kelet-azsiai kivar, ha nem "all j61 a csillagzata",
varJa, mIg a korulmenyek kedvezobbe valnak szamara, es csak atutan lep.
Az "arc" a konfucianus kulturaknak ugyancsakjellemzo es fontos ku1csfogalma.
• ~ "ar~" az e.~ber onbecsiilese, onertekelese, a masokb61 feM iranyul6 m(~2tlecsft.
les, az mtegntas tudata, de meg ennel is tobb. .
• Aki "elvesziti arcat", szegyenkezik onmaga el6tt csaladja e16tt szociaIis
ta valik. "
• Az arc egyik dimenzi6ja az egyen moralis karaktereertfelelo.s"
'I' " J lU\J~l:;''''J''j
mora IS cse1ekves feM es pszicho16giai elrettent6eszkoz az immoralis
tekkeI szemben. "i>~'J<>j'''U'''-·
• A masik ~i~enzi6ja az erOfeszitesek aran megszerzett megbecsiiles jelz6je, ame~
• arra bU~?ltJa az e~be~t, ~ogy a ~ozossegben meg nagyobb megbecsulest vivjon ki.
Az "are -nak az uzletl vIselkedesbennagy szerepe van a biza!om, a hosszu
kapcsolatok szempontjiib61. Az "arc" nagyobb sulyu a jogi szerz6deseknel.
7. KulturatOmbOk 197
kereszteny normak szerint nevelkedett eur6painak btintudata van elkovetett
miatt: a konfucianus kultura tagjai szegycnkcznck, h~ '(~ts~~~t kQ\'~tn~l\ ~l\
. heti. Ez a gy6kere az indirekt kommunikaci6nak is.
QoJ"ULaL",,,tipikus kelet-azsiai vallalati kultura modellkent a "kLant", a "csaladi vagy
kulturat nevezi meg, amelyben a hatalom centralizalt, nagy a hatalmi tavolsag,
a bizonytalansagkeriiles. A vezet6 generalista, nagy szaktudassal es megkerd6­
),hp,tetlen tekintellyel biro Avezetes paternalist a stflusu, magas szintuavallalat iranti
A vezetokt61 elfogadjak es elvarjak, hogy tekintelyiik, hatalmuk legyen, de de­
l".~",.""""wAkell szakertelmuket is. Ugyvelik, haa feladatok megoldasanak az a legha­
elfogadas egyik legfontosabbeszkoze. [BARLETI-GHosHAL 2000:198]
.<",. ,,,,~,, atfog6ervenyti jellemzese utan vizsgaljuk meg a ket legjelentosebb szerep16
es Kina - vallalati kulturajanak atlagt61 eltero vonasait is.
1""",.,.,,,.,1'1 dimenzi6i szerint kozepesnel kisse nagyobb hatalmi tavolsagot tart6, a bi­
erasen keriilo, enyhen individualista es nagyon erosen maszkulinertekren­
I k 1111111'" ervenyesiiI a japan vallalatoknal. A ferfias ertekek dominanciajaban a vihigon
helyen allnak. A kozreadott kutatasi eredmenyek koziil az enyh€n individualista
:aUltOlltS2l2 meglepheti az embert, hiszen egy konfucianus ertekrendben a fOlerendel­
(uralkod6, szulo, ferj, id6sebb testver) es az alarendeltek(alattvaI6, gyerek, feleseg,
testver) hjerarchicija a csalad, a kozosseg osszefogasatis rnegalapozta. Ez az er­
a fOlerendeltektal bo1csesseget, fele16sseget es j6indulatot, az alarendeltekt61
en:ge(iellmesse:get odaadast es tiszteletet vart eI. Bar a kollektfv magatartas a valla­
61 ~egfigyelheto, az enyhen individualista bealHtottsag velhet6en az ipa­
a varosiasodas, a nok iskolazasa miatt alakult ki.21 A kutat6k az okokat a fen­
teMt a mez6gazdasagi eletrn6d Mtterbe szoruhisaban es az ipari eletm6d kiala­
.....,~ ..v· ...., az eros urbanizaci6ban, a nyugati (fOkent eszak-amerikai) kultura hatasaban
.............. meg. [HYUN 2001:205-206]
Ajapanok a nemzeti es vallalati celok megval6sitasaban magas szintu egyiittmuk6­
tanusitanak. Vallalatukhoz 10jaIisak, egesz eletre .elkotelezik magukat, arnikor
valasztanak. A japan menedzser ontudatos, szorgalmas, takarekos, a csa-
Ez a folyamat j61 megfigyelheto rna Koreaban is, ahol a kanfuciusi tanak autakratikus farmaban terjedtek
el (ami a nok szelsiisegeslealacsonyftasaban is megnyilvanult) es ahol az ut6bbi evtizedben a korabban erO­
teljes kollektivizmus egyre inkabbindividualizmussli vlillisa figyelheto meg. Csak mtg a folyamat Koreaban
most jatsz6dik, Japanban mar a vilaghaborU befejeziidese utan elkezd6dott.
 7. KulturatOmbOk 199
198 Vallalati kultUra

Individualis Kozossegi
Kozvetien Tavolsagtart6
Kockaztat Ovatos
N6ies Ferfias

7.4. abra. Ajaptin kultura

hidjaert es a vallalatert mint nagy csahidert dolgozik. A biztos munkahely, a ....J......,,~,'O;

rapodasa, a nemzet gyarapodasa fontos ertekek szamara. A munkahely egyben a
z6 tarsadalmi eletcnek kbzege is: tobbnyire munkatarsaival baratkozik, veluk
szabadidej e1.
A japan vallalatoknal a donteshozatal konszenzusra cpul, folyamata eppen
suo D6nteseik tavlati kihatasait gondosan merlegelik, a kerdeseket tag 6s~;zefii~~es~.l<
helyezve vizsgaljak. Az alapos d6ntes-e16keszites eredmenyekent a Vf'.'~rf'."," ~"O'V"II,'IJ
valamennyien elk6telezettek, azonosultak a megoldassal.
A japan vallalati kultunlt jellemzo m6don tukrozik a vallalati celreI\dszerek is.
nuk a hosszu tavu, tobbdimenzi6s terveknek sokkal nagyobb szerep jut, mint
eszak-amerikai kulturakban.
Az ujitas, a kezdemenyezo magatartas a vallalati kultUra ertekrendjeben l11<'~A.Ull,'l1
b6ztetett fontossagu. Rendszeresek a fejlesztest, a hatekonysag noveleset celz6
getesek. SZamos bevalt m6dszert dolgoztak ki arra, hogyan lehet motivalni a dollgo:z6~~a
abban, hogy uj megoldasokon gondolkozzanak,
• kezdve az 6tletb6rze-helyisegt6l, ahol mindenki elmondhatja, tablara irhatja,
lyen jobbit6 otlete tamadt, Egy a 90-es evekben Kfmiban vegzett kutatas kimuta~t,a, hogy a ~atriarc~alis t~kint~ly
• az6tletgyiijto postaladan at .' tradici6ja rna is toretleniil e1. A csabid tag)anak lennI nagy blztonsagot Je­
• a rendszeresen megtartott minosegi k6r6kig. A szocialis szerepeket a konfucianus rendvilagosankije16li, meghatarozza az
A legerosebb motivaci6 a kreativ gondolkodasra, hogy az ujftasok nem ..... <.r.,'-t.. " .... ,':.nLJ<l-.L1i:1, testverek szerepekhezk6todo felelosseget. Az iranyltas es ellenorzes tekintely

:IlUlDlLlfl tortenik, a d6ntesek megkerdojelezhetetlenek. A vizsg.Ht vallalatok 70%-iiban­

ir6asztalokban: a dolgoz6k lcitjak megva16sulni javaslataikat es elvezhetik azok
hatasait. ,'a.nnel'iTek k6z6tt nagyviillalatok is akadtak - a kinai szervezet egy kerekhez hasonHt, k6ze­
A csoportmunkanak nagy hagyomanyai vannak. A japan gyerekeket kicsi a kerekagy (a tekintelyes alapft6), a kerekagyb61 pedig ku1l6k agaznak ki. Mas
kezdve csoportban dolgozasra, csoportszellem kialakitasara nevelik, es arra keszitik mlegk6:zelitesb(~n egy ketszint\1 vezetesi rendszer muk6dik?2
oket, hogy minden szituaci6ban alkalmazkodni tudjanak. Az egyent aszerint itelik
hogy mennyire jarul hozza a csoport teljesftmenyehez.

7.3.5. Kina

A kfnai gazdasagban a csatadi willalatok kiemelked6 szerepet jatszanak. Hongkong,

es Szingapur is a csaladilag iizemeltetett kis- es k6zepmeretu vallalatok paradicsoma.
22' Ugyanakkor egy masik felmeres, amelyet tizennegy orszag harminckilenc multinacionalis keres­
kedelmi bankjaban vegeztekel (a rna mar KiDllhoz tartoz6) Hongkon~ban, azt alIapftotta meg,
hogy a hongkongi bankokban talalhat6 a legtobb hierarchiaszint (11!), de az indiai, szingapuri es
fiilop-szigeteki bankok is a Iegcentralizaltabbak k6ze tartoztak. [BARLETI-GHOSHAL 2000:199]
200 Vallalati kultura
7.4.0sszefoglahis
Ebben a f~j~zetbe~ a vilag nagy kulturatombjeit kfsereltiik meg jellemezni. .... P'.P<I·"V,
a~okat a kozos vonasokat, amelyek a tomb egeszere tobhe-kevesbe jellemzonek URI11UHd"
tok. E~ek a. meg~lIapftasok a koznapi sztereotfpiaknal mindenkeppen me:gallap,oz()ttalb~
ba~',mlvel tobb~~lre tudomanyos igenyu, statisztikai felmeresekkel, atfog6 kutatasokkal
a~atamasz~~t~ kovetkeztetesekr61 van sz6. A szintetizalt kep mogott olyan elismert
tok munkal allnak, mint HOFSTEDE, LAURENT, MOLE, HALL, TROMPENAARS es
~ kulturat6mbo~ bemutatasanal a nagyobb egysegtol a kisebb fele baladas elvet
v~ttu~: ~h~l ~rre mod nyilt, a blokkon bellil elkiilonftbeto csoportok megkiilolrlbi:)zt(:te­
se~e l~ kltertunk. A melysegi reszletezesnek egyreszt terjedelmi korlatok szabtak
~asreszt a rendelkezesre aH6 tudomanyos eredmenyek. Korantsemallfthatj'uk h
l' t' k ' , ogy
VI. a~ nemze eme ,nepcsoportjainak tudomanyos igenyu kultunilis feIterkepezese
~~rtent voln.a. Has~n16 a hel~zet az egyes nemzetek vallalati kulturajanak vizsgalataval
IS. Isrr:eret,emk ko:~~tse~ t~lJesek, holott a globalizalt vilag iizleti folyamatai mind telje~
sebb es melyebb taJekozodast kovetelnek meg. '
~ivel ez ~ fejezet a nagy k,ul:uratOmbok bemutatasatvette celba, es azok egy
a, melye?b r~tegeket, az eltero csoportokat, egyedeket is igyekezett bemutatni, ezert
:.eszletelben .IS sokszfnu kep bontakozott ki el6ttiink. Nem is tOrekszilnk most ezeket
osszefo~.laln~: n:ert ezz~l :gyreszt ~z elhangzo~t~kat ismetelnenk, masreszt visszajutnahk
a. na~ t~m~ok Jelle~ze.sehez. A vMlg, a globahs iizleti elet sokszlnuseget mindenesetre
sl,kerill t erzekeltetm. Mmdez arra figyelmeztet, hogy az iizleti dontesek meghozatala so­
ra~ de ~ megva16~ltas k,apcsan is fokozott figyelmet kell fordftanunk az elter6 kulturalis
saJatossagok meglsmeresere, az azok kezeIesere val6 felkesziilesre.
8.HAZAI.VA.LLALATI KULTURA
vallalatok kulturajat rna rendkiviili sokfeleseg jellemzi. Ennek legfobb okat elso­
a magyar gazdasag kozelmultbeli radikalis atalakuHisaban talalhatjuk meg. A mak­
~<1L.'Ud~'d)l,l feltetelek atalakultak, ennek kovetkezteben a vallalatok folyamatosan alkal­
kenytelenek a valtoz6 gazdasagi kornyezethez. igy rna egyszerre van jelen a
• az allami iranyiUis (vele egyiitt a piac helyett ak6zpontra figyelo vallalati magatartas),
• az ujonnan alapftott, gyorsan fejlod6 vallalatok dinamizmusa,
• a rosszul starto16k tuleleskiizdelme,
• a nemzetk6zive valast most tanul6k ingatagsaga,
• a multinaciomilis vallalatok megtelepedese es magatartasanak kisugarz<lsa.
a tisztanlatast, hogy hianyoznak az atfog6, a nemzetk6zi osszehasonHtast is
tevo felmeresek. Szamos egyedi vallalati kultura atvilagftas sziiletett, es kesziilt
' nehany szaz vallalatot erinto - felmeres is az elmult evtizedben, de a nagymerteku
es a megfigyelheto teriileti elteresek miatt nagyobb merftesu, atfog6bb
'lGiJ~dli1Lu.l\.nllenne sziikseg.
E fejezetben felvazoljuk a hazai nemzeti kultunit es a gazdasagi kulturat mint azt a
" amelyben vallalataink muk6dnek. Osszefoglaljuk a hazai kutatasok eredme­
es megkisereljiik nemzetk6zi osszefiiggesekbe illeszteni azokat. Megvalaszoland6
'ker"de!leirlk az alabbiak:
Melyek a magyar nemzeti es gazdasagikultura legfobb jellemzOi?
Milyen _ nemzetkOzileg is ismert- asszehasonlito felmereseket vegeztek el Magyaror­
szagon is?
Milyen jellemz6kkel mutatjak be kaLfaldi kutatasok a magyar vallalatok kultu­
rajat?
Milyen jellemz6ket mutatnak ki a hazai felmeresek?
Melyek a vallalati kultura szempontjab611egmarlainsabban elkaLanUl6 willalatti­
pusok?
Mely ismervek alapjan kii16nbOztethetok meg a vtillalattipusok?
 8. Hazaivallalati kultura 203
202 Vallalati kultura

8.1. A magyar nemzeti kultuta,gazdasagikultura kozponti terviranyitas ideje (1949-1968)

'1' h'1- .. ut6.n n ka.tt~og.7'tott l=il..l'r6.p~h!l.n M~Q}1grOr~'Z!lil a s-7ov.iet erc1ek­

VJ IlS "",<>Z"U , 1 ' k"

reszeve valt. Az ertekrend eraszakos atalakftasa, atalakula~a a ma~ar ku tu~ 0­

8.1.1. A nemzeti kultura formal6dasa a szazadok soran
is elerte. A valtozas erateljesebb es drasztikusabb volt, m~~t Euro?a nyugat~ fe­

uj ideo16gia a korabbi ertekek helyett minden eszkozzel u], a reglvel ellentetes

A magyar kazgondolkodas a nemzet alapveto jegyenek a nyelvi-kulturalis I\.lh'U~,>I:;X'~'

terilleti-allami osszetartozast, az egy orszagon be/ill eMst tartja. [HUNYADI 1996: er6ltetett nl a magyar tarsadalomra:

orszag hataraes a nyelvi-kulturalis kozosseg elettere azonban nem min dig esik ,.az individucllis helyett kollektiv,

fgy van ez a magyarok eseteben is. A Larousse definfci6ja szerint "A nemzet l(}n~enf~lml a nemzeti helyett internacionalis ertekeket,

kialakult tartos emberi kozosseg, amelyet kozos nyelv, kozos terUlet es gazdasagi elet s a Jelen helyett jovat,

turaban megnyilvanul6 k8zos lelki sajatossagok tartanak ossze." [MAGYAR a stabilitas helyett forradalmat,

ENCIKLOPEDIA: 3. katet: 65]. a vallas helyett ateizmust,

A nemzeti kultura legjellemzobb tenyezoit meg feliiletesen sem konnyu a mezogazdasag helyett ipart, "

Tartenelmiink 1egkorabbi poganyes nomad szakaszanak kulturajara helyhez a paraszti hagyomanyok helyett ipari munklls eletformat propagalt,.

irott torvenyekkel szabalyozott, civilizaIt kultura epult. Ez a civilizaci6 mas azes,~k6zei is megvoltak ezek kieraszakolasara. [LEVENDEL-TERESTYENI: 1984:453]

kulturak megismeresevel, sok tapasztalat, tudas, szokas atvetelevelformaI6dott. Noha a haboru utani evtizedek tobb atalakulast is ateltek es a kemeny,id~o16g~a szelf­
ezereves tOrtenelmi InuIt tudati tenyezo. os:szesseget>enolyan ertekrend-atalakulas ment vegbe, amely hosszu tavra kihatott,
Magyarorszag ezereves tortenelme so ran sorozatos pusztit6 hiiboruk szfntere
is meghataroz6 ereju.

A nemzetet alkot6 kis kozosseg fennmaradasahoz e1engedhetetlen volt a kiizdeni
az eletreva16sag, a fel nem adas es a felfele torekves.
A mult asszefon6dik a kereszteny Europava1, amely vegigelte a kozepkori
tenyseg korat, majd a reformacio es ellenreformaci6 kuzdelmeit. A 16. szazad ota
kus es protestans szellem elt hazankban egymas mellett, egymassal kuzdve vagy
sal keveredve. A kereszteny tanitas evszazadokon at hatott az ertekrendre es a
Az idohOz es lethez val6 viszonyunkat e szellem formalta.
A nemzet ertekrendje formalasanak masik fontos pillere a fOldhOz val6 viszony
Ebb61 fakadt az 6sszetart6, soktagu, tobb generaci6t egybefog6, szigoru bels6 rendre
hierarchiara epiilo, 6nellat6 csahid modellje. A magyar kulturkoz6sseg soha nem
zart. TerUleten h6dft6k vonultak at vagy telepedtek meg, vagy maga kebelezte be
kultunik teriiletet, befogadta a menekiiloket. Barmi m6don is keriilt kapcsolatba
kozossegekkel, mindig nyitott volt szellemi ertekeik atvt~telere. Ugyanakkor sajat h
manyait, nernzeti nyelvet, nepi, egyhiizi, vilagi kultunilis orokseget nem becsillte Ie,
dosan apolta, szfv6san megorizte. ' ~Vf~7.elt()Kkepzettsege hianyos volt, mivel a politikai megbfzh~t6s~gmaga~abb pnontas­
Az egyhazak evszazadokon at biztosftottak, hogy a magyar kultura az europai
tiny t6b61 taplaIkozzon. Bizonyftja ezt egyhazi ku1turank gazdagsaga: a
a papi rendek kulturamuvelese, a rendi iskohik muk6dese, egyhazi zenenk stb.
Hasonlokeppen meritett a vilagi ertelmiseg a nyugat-eur6pai kultunib61: G6ttingenben
es mas egyetemeken tanultak diakjaink, Hollandiab61 konyvnyomtatasi ismeretekkel
haza fiataljaink es folytathatnank a sort. A kira1yainkat ad6 uralkod6hazak is tulnv()m6re:Szt
nagy nyugat-europai kinilyi csalddok voltak. Magyarorszag tortenelme a keresztenyseg
telet6l kezdve az eur6pai tortenelem reszekent, kultunija az eur6pai kultura alkot6elezn¢­
kent fejlOdott. A magyar nernzeti kuItUra es a kereszteny eur6pai kultilla elva1aszthatatla­
nok egymast6J. Ertekrendunk legfObb elemei az eur6pai ertekrendet tiikr6zik.
,lJl<IUU'-UO'"
Atalakult a foglalkoztatasi struktura, a mez6gazdasagb61 tomeges volt az ataram­
'las az iparba, a falub61 a varosba. ' . , '
A parasztgazdasagok er6Itetett kollektivizalasaval, ~ ~svallal~ozasok felszamola:
saval a csaladok elveszitettek hagyomanyos gazdasagl szerepuket, ezze1 alapveto
kulturalis normaikat is. . , ,. ..,
A nak munkaba aHasa, a szabad dolgoz6 no idealjanak eltefJesztese uJabb lokest
adott a korabbi szoros csaladi kotelekek lazulasariak. , . "
A szuletesek aranya lecsokkent, a nagycsalad-modeH helyere a kls csalad lepett.
Megnott a valasok szama.
A ' ors iparosltas kitermelte a mag a prob1emait: a gybr~an,h~ta1ma~ ~er~ture natt
, gy, , nk 'sok nem voltak kepesek megfelelo mertekben mtegralodm. A fordu­
'U4,... ua,Uamu a , k "1 ik '1
a tomeges allamositasok idejen ~obb ez~~ m~nkaskader eru t ~gy na~ro ~
.lJi:1~'llU,,,,ke1l6szakmai felkesziiltseg nelkiillgazgatOi szekbe, magas vezetol beosz~as?~
mint a szakmai tudas, a felkesziilfseg. Aregi "burzsoa szarmaz~su szake~bere~
resze kiilfOldre menekult, az itthon maradottak jelent6sreszet 1e~a1tottak, ~telepl­
(az epitoiparban a fomernoki posztotbetolto vezetok 75%-a meg a 70.:e.~ e~ekben
rendelkezett mern6ki vegzettseggel...). A tervutasitasos rendszer - kul?~osen az
1953-ig tart6 ortodox szakaszaban - gyakorlatilag mellozte az any~gl,e~dek:lt­
( ,Nalunk a munka becsulet is dicsoseg dolga!"), a terv torveny, nem telJ~sltese b~~­
'c:>\;a"'Jru'u\oJllY A fontosabb gazdasagi-tervezesi dontesek agazati orszagos,s:mtre.ke.~l­
es
tek;a vallalati mozgaster a termeiesprogramozas, a terv oper~tfv ~e~ehaJtasa szmtJe:e
korlatoz6dott. 1968-ig - az uj gazdasagi mechanizmus meghlrdeteselg - a rendszerbol
 204
Vallalati kultCtra
teljes~n hianyzo~t ~ ~iaci ,sz~mlelet, a fogyaszt6Ugenyekre figyeles, a mdkodes
szeml~le:e. A,mmoseg szo Idkeriilt a szotarb61. Az osztOnzes, a szervezettse ,
kenys,eg altalaban alacsony fokon allt, a naturaliakban e16frt feladatok g uj tantargyak jelennek meg: a megnott vaUalati gazoasagi ot)ntesi ()nan6s~g
dennel fontosabb szerepet jatszott. 'V·.I"'''''",i,,,
. , E~ ~ ga~dasagi kornyezet ranyomta belyeget a vallalati kulturara is.Az
lr~nyIta~ ~lat~ a, fo~yamatok formalasaba val6 erdemi belesz61as minimalis
vegre~aJta~ mlkentJe adoU terepet dolgoz6i velemenynyilvanftasnak. Ez Hl~;ga.lI.a~la~)
t~ a~ a~~o~o feladatokkal, a vallalat (egyebkent meg sem fogalmazott) celjaival
lulrol JOvo azonosulast. A munkaversenyek, a sztahanovista es elInUl[}K~lsn102:.ltal
tobbnyire kirakateredmenyeket produkaltak: nagyobb politikai fiistt I . t
t I 'k "" I e , mIll
e~~e e ~nyse~avIt~s~.a. A sz~ks~ervezet jogai minimalisak voltak: a part
SZlOS eszkozekent mukodtek, erotelJes partiranyftas alatt alltak. A munkahel i
n~~egyszer s~abotazskent ertekeltek esaz allambiztonsag nyomoz6i vonuitak ki
g~laSUkra. ~Illdez legyengftette az individuum azonosulasat mUnkajaval es 'V"HUI\-U
saval, fellaz.. ltotta a munkamoralt es munkafegyelmet. Eltunt az egy' . ~'!llel():ssegvalI1aj
Az' 'k k' enL.
erte e es ~ormak.atalakulasat sulyosan befolyasolta akis koz6ssegek es Ids
v~zete~ elso:vasztasa. RaJk Laszlo beliigyminisztersege idejen egy tollvonassal
ta~ az ont:vekeny egyesiileteket. Hatterbeszorultak a kis egyhazi kozossegek,.
m~kedvelo e,~letek, muveszkozossegek, ifjusagi szervezetek, es ha er6ltette is a
k~1 h~talom uJ, ~ kozponti ideologiaval azonosul6 szervezetek letrejottet, ezek nem
d~g valt~k val6dl ,kozossegekke. A tradfci6kat, normakat, ertekeket atad6 kozossegek"
tuntek, es nem lepett helyukre semmi.
A gyors politikai es szocialis atalakulas a nemzeti-tOrtenelmi tudatot is cso
A ..kozneveles es a t6~:gk~m~unikacio keveset tett azert, hogy eloszlassa vagy
c~o~~entse a magyar vtlagnezett zavarokat es az ertekek, normak es tradfci6k oe~;tat'Ut­
zalasat. [LEVENDEL-TERESTYENI 1984]
8.1.3. Az uj gazdasagi mechanizmust61 a rendszervaltasig
Az 1.956~os forr~dal?m utan Magyarorszagot mar nem lehetett ugyanolyan modon
ze~DI, mmt a Rakosl-rendszer idejen. A gazdasag es tarsadalom atalakitasanak
mara forrada~o~ leveres,e utan, fel;etodott, de a megtorlas ideje (1957-62) nem
z~tt.a r~f~rmvltaknak, meg kevesbe a reformlepesek megtetelenek. Az 1962 es 1968 ....
zottl ~ehan~ ev ~z~nban. i?en elenk es pezsgo reformvitak tanuja lehetett, ez a szellemi
pezsge~ - valtozo mtenzltassal- a rendszervaltasig folytat6dott. .'
, ~l a gaZdasa~o.t ill~ti, 1968-ban a k6zponti tervutasftasos iranyftasirendszert a sza~
bal~ozokon a,~apul.? m,d~rektebb tipusu iranyftasi rendszer valtotta fel. A vallalatok onalr
16saga megnott, dontesl mozgastere Idb6viilt, terveiket maguk allfthattak ossze szor00
sabban k··t6d " , ,
.. , 0 ve a PJaCI mozgasokhoz. A szabalyoz6rendszer keretei kozott ona1l6bb
do~tesek:t ?ozh~ttak, vallalva azok kockazatat is. A nyereseg mar nem csak egy ....•....
telt kategona: a dontesek belyessegenek visszaigazoiasaul kezd szolgalni. A termelesna­
8. Hazai vallalati kultura 205
mellett eloterbekeriilnek a penziigyi meroszamok is. A gazdasagi felsQ­
a a nepgazdasagi es agazatt gazaasagtanoK mellen a vaUaIaU SZlmu gazualKo­
sziikseges ismeretek tantervi megjelenteteset is. Megkezdik az operaci6kutatasi
a vallalati gazdasagtan, a piackutatas es marketing, a penziigyek, a tervezes
LC~I<I<llI\.UL<1" melyebb ismereteinek oktatasat is. Az aru, a piac, a fogyaszt6, a jove­
minoseg fogalma kezdi visszanyerni jelentoseget. SZamos nyugati szakirodalmi
......,....".. magyarra is lefordftanak, a vezeto tizleti es gazdasagi lapok (Financial
Wall Street Journal), magazinok (The Economist, Newsweek, Fortune stb.), fo­
(Harvard Business Review, Long Range Planning stb.) is elerhet6ve valnak, a
~<lL,'''<1''<11'>' Nobel-dfjasok munkait magyarra fordftjak es fgy tovabb.
·D'L,<11"J"U1 bizonyos mertekig a vallalati kultura is. A dolgoz6k - kepviseloik reven ­
belesz6last kapnak a vallalati dontesek el6keszftesebe. A munkahelyi partira­
valtozatlanul jelen van, de bizonyos kerdesekben a szakszervezet is hallathatja
az orszagban nehany sztrajkra is sor keriil. Fontossa valik a dolgozok megnyere­
altaI kituzott celok elereseben, a tervfeladatok vegrehajtasaban. A nyereseg­
U.<;;;l\,CH;'C~ megteremtese egy uj osztonz6rendszer letrehozasat jelenti. A termeles­
kultunit kezdi megingatni a fogyaszt6 fele orienUll6d6, marketingszemlelet
- szavakban legalabbis ez mar kezd ervenyesiilni. Megjelennek a vallalaton be­
<1LU~<A''''''''~' formak(VGMK-k: Vallalati Gazdasagi Munkakoz6ssegek), amelyek
... korabban kiirtott vallalkozasi szemlelet cSlrait iiltetik el. A 80-as evekben letrejon
I\.CL"L,1Jl1L1£. bankrendszer, a korszeru ad6rendszer.
piackonform kultura megsemtud Idalakulni, mivela gazdasagi reform a kon­
er6k ellentamadasa, majd a kes6bbi ,,huzd meg-ereszd meg" reformpolitika mi­
feloldalasra sikeredett. Lenyegeben elmaradt a gazdasagi iranyftasi rendszer citfog6
.. apolitikai rendszer reformja pedig el sem indultAz uj gazdasagi mechaniz­
- bar lenyeges valtozasokat mutathatott fel- felbemaradt,felemasjelleget altott, uj
ellentmondasokat termelt Id. A korabbi tervalku helyebe a szabalyoz6 alku lepett:
.i"l'''r'T1''ll~ csatornakon keresztiil egy allami nagyvallalat szamara konnyebb volt testre­
egyedi szabaIyozast kiharcolni, mint versenykepes termeket Idfej1esztve val6di
..."'"..,,.u va16cii versenytarsakkal szemben helytallni. A vallalati kulturaba beepiilt a
""'''''''''15' szabalyoz6kkiskapuinak felkutatasa: ez fontosabba valt, mint kreatfv otletek
.. ' lr1_,_,.,,,_~, szervezettebb es hatekonyabb, strategiaorientalt vaUalati muk6des megte­
're'mtt~se. A szabalyoz6 alkut a kesobbiekben az liralku szfnesftette (informalis harc a
ke:dvez(lbb allami arakert).
Noha a 70-es es 80-as evekjelentos villtozilsokat hoztak a gazdasagban es a politika­
egyarant. es ezek nagy hatassal voltak a nemzeti kulturara is, a haboru utan elindult
'hal~omanv()s kozossegi ertekek elvesztesenek tendenciaja nem fordult ellentetes iranyba.
Az ertekrend a 70-es evek vegen maszkulin jegyeket mutat: az intelIektualis, szekularis,
]IU1 0 U.".Ln.U" es individualista ertekek talalhat6k aze16terben. Az ertekskala 6Jere a fele­
,w~_,'" batorsag, intelligencia, kepzeloero,logika,fiiggetlenseg keriiltek, mIg a szeretet,
,VU'UU'l.1UO csak sok pozfci6val hatrabb szerepel a skaIan. [HANKISS-MANCHIN-FOSTOS­
cJL"'MJL','" 1984]
 8. Hazai vlilla/ali kultura 207
206 Vd/lalati kulmra

kat? HUNYADI [1996:168] felmeresei alapjan arr61 szamol be,hogy csakugyan do­
8.1.4. A rendszervaltas evei
mina! a nemzeti biiszkeseg enese, joUehet ncmi eltG\()das, biton~os CSQkl\enes
· ketsegkfvUl megfigyelhet6. 1973-ban arra a Keruesre, nogy tJU1S£fi..C"Cl!; 0"r'>'<161 ""'~
Az 1980-as evek vege, majd a rendszervaltas fordulata ujabb nemzetmegraz6
gyen tolti-e el a megkerdezetteket nemzetilnkkel kapcsolatban, az orszagos repre­
hozott. A gazdasagi szerkezet atalakulasa, a tulajdonviszonyok megvaltozasa
zentativ minta valaszaiban a bilszkeseg 91 %-ban, a szegyen 35,5%-ban fordult e16.
ci6-reprivatizaci6), a KGST osszeomhisa, a nernzeti hatalmi kiszolgaltatottsag me:gs:l:iin.
Egy 1991-es, dhikok koreben vegzett felmeresben ez az arany 74 es 56% volt. 23
se, a tobbpartrendszer visszaallitasa ujra ertekrend-eltol6dasthoz magaval. Mindez
• Pozitiv es negativ vontisok. UgyanezekbOl a felmeresekb61 deriilt az is ki, hogy
beesik a vilagot atfog6 globalizaci6 kiterebelyesedesevel, a informaci6s
1973-ban ugy veItilk, leginkabb jellemz6 pozitiv vonasaink pozitiv eleterzesilnk,
soh a nem latott sebessegu fejl6desevei, amelyek kovetkezteben meg gyorsabban
szocialis nyitottsagunk es a hazankhoz valo k6t6desiink, negatlv ismervkent pedig
tft6dnek mas kulturabeli ertekek (ertektelensegek), mint barmikor a tortenelem
az osszetartas es a politikus hajlam hianyatemlegettiik elso helyen. Pozitiveleter­
A magyar nemzeti es gazdasagi ertekrend tizenot evvel a valtozasok utan ,","',"L.IUUUUj1"
zesiinknek ugyanakkor ellentmondani latszik a magas 6ngyilkossagi rata es mas
sokkal, bizonytalansagokkal es uj jatekszabalyok tanulasaval van tele.
felmeresekben kimutatott pesszimista attitudiink.
• Talalekonystig. A magyarokkal egyiltt dolgoz6 kiilfoldiek gyakran emlegetik a ma­
gyarok pozitiv tulajdonsagai kozott a gyakorlatias problemamegol~6 ke~esseget~
HILL [1999:284] egy ir szarmazasu iizleti tanacsad6t61szarmaztatja a kovetkezo
megallapftast: "Ha falba iitkoznek, mindig at tudnak jutni a tuloldalra: korbe,
feliil, alul, de valahogy atjutnak." A magyarokat jellemezve gya~ran talalkozhat­
tunk olyan nezettel, hogy nem veletleniil magyar talalmany a Rublk-kocka es meg­
annyimas szellemes talalmany: a sakkoz6gep, a dinam6, a goly6stoll es folytathat­
nank a sort.
• Vendegszeretet. izes konyha, j6 borok, szinte unszolva kinalas, akiilf6ldi irant meg­
nyilvanul6 megkiilonboztetett banasm6d, kozvetlenseg - ezek azok az elemek,
ame1yek a kiilf61diekben a vendegszeretet elmenyet keltik.
• Erzikenyseg, empatiakiszseg, erzelemgazdagsdg hatja at a magyar muveszetet, a ze­
net, a k6iteszetet, es segiti a vilag rangos p6diumaira el6adomuveszeinket. . ,
• A kiizdtJkipesseget, az akarater6t bizonyitjak a kiemelked6 nemzeti sportteljeslt­
menyek.

A Larousse ertelmezeseben vett - tortenehpileg kialakult - alapvet6 tart6s emberi

koz6sseg ismervei: a k6zos nyelv, a k6z6s tertilet, a k6z6s gazdasag es ezek 6sszetart6
ereje a magyar nemzet vonatkozasaban tovabbra is vitathatatlan. A kerdes inkabb az,
hogykimutathat6k-e azonban napjainkban olyan lelki tulajdonsagok,amelyek a rend­
szervaltas utani nernzeti kulturankban megragadhat6k es amelyek napjainkra jellemzo
"nemzeti karakterkent" foglalhat6k ossze? 23 A btiszkeseggel kapcsolatban FALKNE BAN6 KLARA is szamos forras me ga,llapitasait, ro:uj~~tt~
A kerdes megvaJaszolasaban kiindulhatunk abb61, hogy milyennek latjak mas kultu­ ossze konyveben. E forrasokb61 kiemeli a szerz6, hogy a .magyarokkal egyutt dol~oz~ kulfoldl­
eknek nagyon fontos megerteniiik es szem e16tt tartamuk a magyarok onbecsuleset. Ha ezt
rabeliek a magyarokat, milyen klisck clnek r6lunk:
nem teszik es als6bbrendiikent bannak veliik, el fogiak veszfteni a veJiik val6 kapcsolatot.
• l!emzeti.onerzetesseg. A kiilfOldiek magyarokrol kialakitott sztereotipiliiban a leg­
[FALKNE 2001:123]. A rejtett biiszkeseg t6rtenelmileg kialakult attitiid, amelynek hattereben,
Jellemzobbnek tartott ismervek k6z6tt szerepel a bUszkeseg. Va16ban biiszkek-e a
mikent az alkalmazkodasi kepesseg, rugalmassag Mttereben is, az evszazadokon keresztiil hato
magyarok? Utezik-e magyar nernzeti biiszkeseg? Hogyan fteljiik megmi magun­
tulelesi kenyszert latjak a tanulmanyok iroi.
 208
Vallalali kultura 8. Hazai vallalali kultura 209

8.2. A magyar valJalati kultura'afelmeresek tiikreben kesobbvegzett, nem teljesenatfog6 hazai vizsgalatok reszben megerositettek eze­
becsUlt mutat6kat, amennyiben alacsony hatalmi tavolsagot es atlagos bizonytalan­
irxe·r\lJle,,' di!>gno,,'7ti7:ilt<llc [VARnA lQ83. RRANYIC7.KI 1989. HOFMEISTER-BAUER 19951
~i~t feje~etiink bevezet6jeben is irtuk, a magyar valIaIatok kulturaJ' a h t '
zo es a valt ' t d ',. 'b e erogen,
, ozas en enCIaJa an sem nyujt Ietisztult kepet A kil ' k
Iat k ct· "k ' k . encvenes eve et a
, 0 .. maml ~s atala ulasa jellemezte. Jelent6sen megvaltozott a gazdasagi li"ih"'''';'7A1 TROMPENAARS a magyar jellemz6kr61
es gyokeresen atalakultak a vallalatok: valtozott szamuk me'retu"k t I'ct . o'!:e:rk(~z¢'
tu"k'es pro
' f'I'
lJu k . ' , u aJ onosl~.
interkulturalis kutatasok masik kiemelkedo alakja, TROMPENAARS ismertte vaH
"nT,vv,pn.'n [Riding the Waves of CuLture (1996)J mar kazvetleniil Magyarorszagon nyert
".,.'''V.l\.aL is kazzetesz. TROMPENAARS, mint lattuk, a kultura-asszehasonIitashoz az em­
kaz6tti viszony jellemzesere bevezeti az univerzaLizmus v. panikularizmus mutat6t.
•.••• _._'.~ alapjan TROMPENAARS a magyarokr61 nem egyertelmu, ellentmondasos kepet
ki, mas megfigyelesek azonban a panikularista csoportba tartoz6nak tartjak a ma­
""TC'''''' [BORGULY A 2000]
A specifikus v. diffUz kapcsolatot vizsgalva a magyarok a diffUz csoportba tartoznak.
mutatja az a pelda is, mely szerint a megkerdezett magyar vezet6knek csak 17%-a
gond()lja ugy, hogy a dolgoz6k lakasproblemajanak megoldasa nem tartozik a vallalatra,
maganiigyiik [TROMPENAARS 1996:86]. Ezzel szembena svM vezet6k 89, az amerikai
/'c'll"7Ptnli" 85, a dan vezetok 84%-a veti ugy, hogy a lakaskerdes nem tartozik a munkahely­

Minthogy a vaIlaiati kulttira a felsorolt tenyezoktol nagymertekben fii
ho~ a kultU~a vonatkozas,ab~n is markans kUlanbsegek es valtozasok fi~~lhetok meg,
A pIllanatnYI ~eIyzetet azert IS nebez atfogoan jellemezni, mert, mint utaltunk ra,
nyoznak a ;aloba~ repr~ze~tatfv, azonos szempontok szerint, azonos m6dszerekkel veg­
z~tt, az e~e~z orszagra es mInden szektorra kiterjedo empirikus felmeresek. Az ismertt6
valt felmeresek megallapftasait az alabbiakban fogJaljuk ossze.
8.2.1. HOFSTEDE felmerese
Amik~r ~OFS:rnDE ~unkatarsaival nagyszabasu IBM-felmereset vegezte, Magyarorszag
a szoclahsta tO~b. resze volt, a felmeres ezert nem terjedt ki ra. Kesobb azonban elke-'
szult a volt szoclaitsta e~ a korabbi felmeresekbOl kimaradt orszagokr61 egy becsiilt erte­
keken alapu16 besorolas, amelyet az ITIM intezet tett k6zze Ebb M ' '.
• kis hatalmi tavolsaggal, . en agyarorszagot
• a k6zepesnelkisse er6sebb individualizmussal
• erosen maszkulin ertekekkel es '
• magas bizonytalansagkeriilesi l11utat6kkal jellemeztek [ITIM 1996].
A magyarok eseteben a diffUz kapcsolat jellemzo voltat szamos mas vizsgalat is meg­
[KAINZBAuER-BRuCK 2000, BORGULYA 2000J
A teljesftmeny reven szerzett (status-by-achievement) tekintelyre es masok altaI az
p"",pmr.. ruMzott statusra (ascribe status) vonatkoz6 felmereseben a magyaroknak mind­
egy6tode gondolja ugy, hogy ha sziikseges, az egyenisege szabadsagabol is aIdoznia
hogy eredmenyt tudjon felmutatni. 24 Azt pedig, hogy a tarsadalmi tekintely a csaladi
.Mttertol rugg, a megkerdezett magyarok 68%-a fogadta el. Ebb61 arra lehet kavetkez­
tc:;tni, hogy kevesse gondoljak a magyarok, hogy erdemes a teljesftmenyt hajszolni es
hogy annak a tarsadalmi tekintely szempontjiib61 danto jelentosege lenne (szemben az
Az instrumentalis/junkcionalis-szocialis kipz6dmeny ertelmezes vizsgalatara vegzett
felmeres szerint Magyarorszl\gona menedzserek inkabb emberek csoportjakent fogjak
fel a v.malatot, ahol az egyenek szocialis kapcsolatban allnak egymassal es a szervezettel.
A muk6des e viszony milyensegetolfiigg. Ebben a vonatkozasban a magyarok felfoga­
sukkal kozel allnak az uruguayiakhoz, az eti6pokhoz, az indonezekhez, a kinaiakhoz es
az oroszokhoz. [TROMPENAARS 1993]
HAMPDEN-TuRNER-TROMPENAARS [2000] a. kelet-eur6pai orszagokat (Bulgariat,
Csehorszagot, Gorogorszagot, Magyarorszagot, Lengyelorszagot, Oroszorszagot es Ju­
goszlaviat) partikularizmussal, k6zepest61 erosig terjed6 individualizmussal, t6bbnyire
specifikussaggal, ,,nem-szerzett-tekintely" orientaci6val, kiviilrol iranyftottsaggal es polik­
ron id6szemlelettel jellernzi.
24 Mas szavakkal: az ember tevekenyseget ne az egyenisege vezerelje, haaz nem vezeti j6 teljesft­
menyhez.
 211
8. Hazai vciUalati kultura
210 Vallalati kultura

8.2.3. ASTRATOS·felmeres magyar tapasztalatai vallaultat mindenaron fenn akarja tartani,

. 'az allam terheinekviseleseben nem swlidaris - tQN~n'jbe u~an nem akat \\tkQz­
A STRA!?S (Str~t~gic ?rientation ofSmall and Medium Sized Ente rises . · de ott ter ki az ad6zas e161, ahOi csaK mo.
~t~:~eg~~?:: ~ulltatasl pr?Jekt }ds- es k6zepmeretu vallalatok cel- es er~kre;djet'
aJa , etve a slkertenyez6h6z val6 viszonyulasa't ta'rta fel
1
;,mic~rt eppen ilyen?" okait kutatva sokfele magyanlzat kimilkozik.

Kereshetiink osszefiiggest az elmult evtizedek "alegyenI6sdisege", a terme16munka

ha z T' . 'k ' , - azonos

~ na.o m:erJu reven - belga, brit, finn, francia, holland, nemet osztrak lulhangsulyozasa, a szellemi teljesftmeny, a kepzettseg es a tudas meg nem becsu­

to at vlzsgalva. A kutatast egyetemek, kutat6intezetek vegeztek ' lese es a beosztottak fole emelkedni akaras kozott.

1988, The STRATOS Group 1990]. KUtiLll~H- ... r""~.n • De kereshetjiik az okokat a novekv6 egoizmuses a szocialis erzeketlenseg noveke­
E kutatast terjesztettek ki magyar vallalatokra a Pecsi T d '
sagtudomanyi Kaninak oktat6i 1994-2000-ben25 137 kis
k" 'b f ., .
u.<.sok~·a~ye~ete~
- to ozepmeretu
deseben is.
Az ad6zas teren nem hagyhatjuk figyelmen kfvUl a magat megsarcolva erz6 vallal­
o,re en oly: a vl~sgalat Baranya megyeben, Budapest korzeteben es l'l/VUQ:Cit-lV1aCiv~ir, koza indulatait es a befizetett ad6 sorsanak homalyban maradasat. 26
s~a~on. ~ mmta~etelbe belekeriilt vallalatok zomet 1989-1991 k6z6tt • Avallalati erdek-tarsadalmi erdek k6zti fontossagi sorrend felalHtasaban megos z­
rov~d mul~ra tekmtettek vissza. Legt6bbjiik gep- es gepalkatresz-gya l' I 'lottak a nezetek, kb. ugyanannyian tartottak a vallalati erdeket e16bbre val6nak,
tevekenyseggel
" . ' .elel' . . vagy mas
mlszer-lpan , ,konnYUlpan
,,," r assa ,
termekek eloallitasaval mint a tarsadalmi erdeket, a valaszad6k egyharmada pedig nem tudott donteni.
galtato~ ~edlg, kIskereskedelemmel, gepjarmu-karbantartassal es . 'a • A szocialis fel el6sseg-jovedelmez6seg kerdeseben is uralkodott bizonytalansag: a

~zervezesl t,anacs~d~s~al, kon~elessel foglalkozott. Tulnyom6 resziik kft., ... vezet6k 45 %-a nem tartana fenn vallalatanal veszteseges tevekenyseget (ugy, hogy

31 "bt. es egyem vallalkozas forma)' aban m·~I,o··

, yaduk do"tt • A 137'm t erJua
. , . Iany k"ozt a vallalat 6sszessegeben nyereseges marad), noha ezzel munkahelyek szunnenek

no vo~t. [BORGULYA 1994, BARAKONYI 1995, BORGULYA-BENCZE-KIss 1996 .'.....

U1\,

es meg es elhitasi hCzagok is keletkeznenek.

A kutatas harom nezopontb61 vizsgalta a vezet6k ertekrendjet:
• a menedzser egyeni ertekrendje,
• a menedzser mint munkaad6 es
• a menedzser mint a piaci verseny resztvev6je.
fak:Z elel~~esekhez fe~hasznait m6dszerek egyvaltoz6s statisztikak, kereszttablak
orana lZIS voltak. Mmthogy a frissen alapitott cegek hagyomanyokkal ne
keztek, ~ felme~~s elsosorb~n azt tarta fel, hogy milyen ertekrendi ala
L • A munlaihoz vaZ6 viszonyulasban nagyon markansan rajzol6dik ki, hogy a magyar
vezet6k (94%-uk) a munkM61 elsosorban j6letuk biztosftasat varjak. Igaz, sokuk
(86 szazalekuk) azt is fontosnak tartja, hogy a vegzett munka szolgalja egyben az
6nmegval6sitast is. Azzal azonban mar nem ertenek egyet, bogy a munkat onma­
gaert, a vegzett munka 6r6meert .erdemes folytatni: a inunkaval j6letet is kell te­
remteni.
okr61~ndult. • Ha a kUlfoZdiek a magyarok munkahoz val6 viszonyulasat jellemzik, gyakran meg­

:~" evek ele)en egy ,or ""lIaJko,,,, vall.lati kultUrajAnak megteremJse N .LI"'''''''~'' jelenik a megallapftas, hogy a magyarok penzzel motivalhat6k. Ha osszehasonHtjuk
a j6leti allamokban vegzett nemzetkozi felmeresek adatait [MEAD 1994] sajatja­
inkkal, ott sem azt tapasztaljuk, hogy a penz mellekes szerepetjatszana. Tizenegy
vonzero k6ziil a nemetek a magas j6vedelmet az elso helyre, az amerikaiak a ma­
a) A menedzser egyeni ertekrendje sodikra, a japanok az 6t6dikre teszik. Az amerikaiak szamara a penznel csak az
,.,ertekrend~t elemezve olyan menedzser kepe rajzo16dott ki, aki
Az egye~l
fontosabb, hogy erdekes legyen a munka. A japanok szerint az a leglenyegesebb,
• erosen nyeresegorientalt, hogy a munka "testreszabott" legyen. (,,A good match between you and your job")
• ~agat mind j6val magasabb fizetessel, mind tulajdonreszesedessel mind a • Az azZet es a csalad viszonyaban a megkerdezett vezetok d6nto t6bbsegea csal:idot
segben va16 resze d' I . d . , ">T,"""'C'"
. se esse, mm pedig hatalom gyakorlasaval dolgoz6H"1' az iizlet ele helyezi. ,,Az azZet el6bbre val6 a csalddi eletnel" megallapltast haromne­
helyezm, 0 e
gyed resziik utasitotta el, es fel szazalekot sem er el azoknak a szama, akik egyeterte­
• nem riadvissza a konfliktusoktal nek vele.Pedig a valaszad6k z6meben f6rfiak voltak. HOFSTEDE dimenzi6i szerint
• intuici6k helyett racionalisan kes~fti elo donteseit ,

Az adozasban 61en jaro ket orszag, Svajc es Finnorszagvallalkoz6inak ad6fizetesi attitUdjet ele­
25 A kutat6~unkaban reszt yett Borgulya Istvanne, Bencze Veronika es Kiss Tibor a
mezve,a nyugat-eur6pai kutat6k arra a kovetkeztetesre jutottak,hogy a svajciak azert nem
~~~~n~: Ka;.ol~ inin~itotta. Magat a kerd6fves felmerest a kar nappali tagozat~s
igyekszenek kibujni aZ adozas aMI, mert teljesen vilagosan kovethet6 szamukra az ad6felhasz­
- a gatOl vegeztek el. Penzugyi tamogatasat az OTKA es MKM . k k .

Az eredrnenyek 61 t"bb k ., - -proJe te bizltositotl:ak. naias ceija es m6dja, is egyet is ertenek az ad6b61 megvalosftand6 celokkal. A finnek pedig gaz­
, . r 0 andldatusi ertekezes, szakcikk, hazai es nernzetkoz' korlfer'en<:iaceI6",
dasagi novekedesuk es az altaianos felemelkedes erdekibenaidozatokat is hajland6k vallalni.
adas, kutatasl tanulrnany es konyvreszlet sziiletett. 1
 212
Vtillalati kultUra
ebben a vonatkozasban a magyar vezetOk kozelebb allnak a feminin
mint peldaul a skandinavok. 27
• A k6zeleti aktivitast iIIetaen nagy a velemenyazonossag. A valaszad6k
gyede nem ert egyet azzal, hogy az iizletemberek aktfv szerepet jatsszanak a
kaban. Hasonl6 eredmenyekhez vezettek a nyugat-eur6pai megkerdezesek
veve a nemet, az osztrak es a svajci vallalatvezetaket. Ok fontosnak tartjak
jelenletet a politikaban.
b) A vezeto mint munkaado
Az ertekeket kutat6 kerdesek masik csoportja a vezetorol mint munkaad6r61""""A'''L''
minel t6bbet megtudni. bsszegezve a valaszok magvc'it az deriiltki, hogy
• a magyar vezet6 nem akarja bevonni a dolgoz6kaf a vallalat politikajanak
ba, de helyesli, ha az operativ dontesek meghozatalaban k6zremukOdnek a
vegrehajt6i,
• tekintelyre vagyik,
• viszonya beosztottjaihoz tipikusan diffuz: toradik a dolgoz6k szemelyes
maival is,
• helyesli, ha torveny vedi a dolgoz6kat az elbocsatas ellen (e kerdesben elter
menye a nyugat-eur6pai vezetaket61, akik jogot formalnak arra, hogy dollgo:z6.k:al
elbocsassanak, es ugy velik, ebben torvenynek nem szabad gatolnia 6ket),
• nem fogadja el viszont az elegedetlenseg kifejezeseill a sztrajkot,
• a belso szabalyozottsag iranti elvtirtis 6sszessegeben er6s-kozepesnek volt "'-)11"''',!'
t6: a munkakorok pontos lehatarolasa 1enyegesnek tunt, de azt, bogy a 'Jl'~lU'<U\,Ul'
r61 frasos szabalyozas kesziilj6n, a valaszad6knak csak a fele tartotta tOllto1mak..
Azt viszont, hogy az eljarasokat es munkam6dszereket is pontosan Iefrjak, a
romnegyede ellenezte, tiiIszabalyozasnak tartotta.
A HOFSTEDE-We dimenzi6kban ertekelvea kapott eredmenyeket, k6zepes bizonyta­
lansagkeriiles h6zodhat meg a vaIaszok mogott.
c) A menedzser mint a piaci verseny resztvevlJje
Milyen ertekeket vall a meliedzser a piaci versenyhelyzetben? Milyen piacpolitikat reszesft
eI6nyben? E kerdeskorben tal<ilt a STRATOS-vizsgalat legnagyobb eltereseket a nyuga"
ti orszagokban kapott eredmenyekhez kepest.
• A verseny kerdeseben a tObbi kisebb vallalattal val6 egyuttmukOdes, az osszetartas,
nem pedig a kimeletlen verseny a vonzo modell.
• A megkerdezettek 45%-a megftiggetlensegeb61 is hajland6 aldozni a koopenici6ert
•• nemzetk6zi oriental6dasat kutatta. [BARAKONYI 1994],A felmeres ~sok mas.me,gft~e~es
27 Persze,az is lehet, hogy ugyanez a vezeto alig hitja csaladjat hetkoznapokon, esetleg h6tvege­
ken is, mert "csaladjaert,csal<idjaj6Ieteert" dolgozik, MIg a skandinav vezeto a munkaido vege­
vel befejezi a munkanapot 6s val6ban csaladjavales emberi kozossegben torekszik a "minosegi
elet" megval6sitiisiira.
8. Hazai vtillalati kultura 213
. . . Ugyanakkor a magyar kis- es kozepvallalatokvezetai 6vakodnak~tt~l, ~ogy.nagy­
vallalatokkal iizleti kapcsolatra leplenek. Mig alegnagyobb amerikal cegek IS dol­
goznak egyiitt kis beszalHt6kkal, es az eur6pai orszagok kis- es kozepvallalat-vezetoi
hatarozottan helyeslik a nagyvallalatokkal iizletelest, sok magyar vezeta tart ettal.
Azt, hogy azallam ne avatkozzon be a piaci folyamatokba tamogataspolitikaval
sem 43 szazaleknyian helyeseltek - 20 szazalek nem tudott d6nteni. U gyanakkor
56s~azalek azt tartja helyesnek, ha az allam tamogatja a nehez helyzetben lev6 val­
lalatokat.
A wiltoztatasok teren a magyarvezet6k a legelszantabbak. Bar altahlnossagban va­
lamennyi orszagban ugy velik a megkerdezettek, hogy nem kell a valtoztatasok
elal kiterni, a magyarok messze a legelkotelezettebbek a valtoztatasok mellett. 98
szazalekuk igenli az aIland6 valtoztatasokat, az uj eljarasok bevezetesenek sziikse­
gesseget. . , .,
• E felfogas kovetkezetesen felismerhet6 mas kerdescsoportokra adott valaszalkbol
is: nem terveznek hosszu tavra, nem terveznek reszletekbe menaen. . ,
Nyilvanva16an fennmaradasat is valtoztatasi keszsegenek ~osz6n~eti sza~o~ kis- ~s
kozepviillalat Magyarorszagon. Az elmult evek folyton modosulo gazdas.a~l.s~aba­
lyoz6i megfojtottiik volna jelentas resziiket, ha nem rendelkeznek fleXlbIlltassal,
alkalmazkodni tudassal.
• Erdemes az ujonnan alapftott cegek alapft6 okmanyaba bepillantani: htinyfele te­
vekenysegre biztosftja be magat egy bejegyzett vallalkozas! Itt azalapf:6k ne~
annyira parhuzamosan, hanemsokkal i~kabb ~gymas uta~ f~lytatott te~ekenys:­
gekre gondolnak mar j6 elore: ha az egylkproftl ,:beful1a~ ,valt~~k. A ~a~toztata­
sok miatti kockazat vallalasat61 az osztriikok, a nemetek es a svaJclak huzodoznak
legjobban a vizsgalt orszagcsoportban. Ezekben az orszagokban a hatarozatlan va­
laszok aranya feltunaen magas volt. " " . . ,
• Viszont amennyire nem rettegnek a magyarok a valtoztatasoktol, an~Ylr~ ke~u~nek
a kulfo1di piacokra vala betorest. Mig a nyugati orszagok menedzserel- ~s ~vetel­
tal eltekintve, mint peldaul Svajc- egyertelmuen a kiilfOldi p~acokr~ beJutast, he~
lyeslik, a magyarok elzark6znanak. (Nem lenyegtelen ez a saJatossag az Europat
Uni6hoz val6 csatlakozas osszefiiggeseben!)
• Azzal a megaIlapftassal, hogy a vallalatnak novekedesre kell torekednie atmeneti
likvidiUISi es nyeresegessegi zavarok anin is, a magyarok nem ert~nek egyet. ~a­
sonl6an velt~kedtek a t6bbi nyugat~eur6paikis orszag (Svajc, BelglUm, Hollandta)
vallalatvezet6i.
A STRATOS folytatasat kepez6 INTERSTRA'fOS kutatasi projek,t a val~alat~k
mellett - ana is niiriinyitotta a figyelmet, hogy mennylre rosszul bantak a klS- es kozep­
vallalatokaz onallo infomulci6szerzes lehet6segevel. [BORGULYA 19961

214 Vallalati kultura
8.2.4. A GLOBE-felmeres
A jeJenleg legatfog6bb GLOBE- (Global Leadership and Organizational Behavior
tiveness) felmerest ROBERT HOUSE (University of Pennsylvania) ke;~de:mf~nyeze~sel:ed
goztak ki. Az elso adatgyujtesek 1995-ben kezdodtek, 2002-re 61 nemzet kulturaj
kepeztek fel [HOUSE 1998; HOUSE-JAVlDAN-HANGES-DORFMAN 2002].
" A kutatas kvantitatfv es kvalitatfv m6dszerrel dolgozik. A m6dszer kidolgoz6i
t~en ~OF~TEDE.~egy ~imenzi6jara epitettek, de bovitettek a vizsgalati szempontokat
vabbl ot dlmenzlOval. Igy alakult ki a kilenc dimenzi6:
• a bizonytalansagkeriiles,
• a hatalmi tavolsag,
• az individualizmus-kollektivizmus,
• a ferfias-noies ertekek,
• a nemek egyenlosege,
• az asszertivitas,
• a teljesitmenyorientaci6,
• a jovoorientaci6,
• a humanorient::ki6.
A felmeres nemzeti kultura es szervezeti kultura szinten, tovabba eszlelt es kivanatosnak
tekintett nezopontb6l vizsgalja a jellemz6ket.
Magyarorszagon a Budapesti Kozgazdasagtudomanyi es AIlamigazgatasi
munkatarsai kapcsol6dtak be a nemzetkozi projektbe. A k6zzetett adatok
[BAKAcsI-TAKACS 1998] a megkerdezes ket agazat 16 vallalatanak 184
terjedt ki. A bemutatott dimenzi6k alapjan a magyar nemzeti kulturtit
• az atlagosnal kisebb bizonytalansagkerules (nagyobb bizonytalansagtures) jellemii.
• Ugyanakkor megjelenik az igenya rendszeresseg, a kovetkezetesseg, a kidolgozott.
szabalyok es tOrvenyek irant.
• Egyertelmuen nagy a hatalmi tavolsag: a befolyas alapja a pozici6, a pozici6hoz
vilegiumok kbt6dnek. Az elvarasokban viszont szamottev6en kisebb hatalmi
volsag jelenik meg, a befolyas merteket a kepessegekt61 es a tarsadalomhoz val6
hozzajarulast61 tennek fiigg6ve a megkerdezettek.
• Az individualizmus-kollektivizmus inkabb individualista ertekrendre utal arnelv>'
az egyeni erdekek ervenyesitesere val6 torekvesekben iitkozik ki leginkabb, ehe­
lyett viszont inkabb csoportOsszetartast, a csoport iranti lojalitast, kollektivabber­
tekrendet latnank szivesen.
• A ferfias-noies ertekek kismertekben terfias ertekrendet mutatnak, kozel helyez­
kednek el a kbzepertekhez. A velemenyek a kemenyseget, az agresszivitast eluta­
sftjak, ugyanakkor a ramenosseget kivanatosnak tartjak.
• A: jovoori,enta~i~ ~izs~ala~a manak elest, perspektivatlansagot tiikroz, de megnyil­
vanul a vagy a Jovoonentalt gondolkodasm6d irant.
8. Hazai vailalati kultura 215
• A teljesitmenyorientaltsag alacsony, de nagy az igeny a teljesitmenytelismer6 jutal­
mazas irant.
• A humanorientaci6 az egyik legalacsonyabb ertek a mert valtoz6k k6ziil, de erasen
vagyunk az emberi kapcsolatok javftasara. [13AKACSI-TAKACS 1995: 19-20]
Ugyanezeket a dimenzi6kat a szervezeti kultura szintjin vizsgalva, a nemzeti kultura
viszonyftva nem nagy merteku eltereseket talaltak a kutat6k. Osszessege­
....."t<.t.r.lr}"'"'
a 'kiizepest61 az enyhen magas' mezonybe sorolhatjuk a jellemz6ket, minthogy a het­
fokozatu skalan valamennyi eszlelt ertek 3,5 es 4,5 kozott mozgott. Az elvarasok koz6tt
sokkal markansabb ertekek is megjelennek.
• A bizonytalansagtures a szervezeteken beliil is nagyobb az atlagosnal, de stabilabb,
szabalyozottabb belso vallalati muk6dest tartanak kivanatosnak a megkerdezett
kozepvezet6k.
• A hatalmi tavolsag szervezeti szinten alacsonyabb, mint nemzeti szinten, de meg itt
is j6val akozepertek f0l6ttvan(4,42), ugyanakkor el a vagy a tavolsag mersekiesere.
• A kollektivizmus szervezeti szinten erosebb, mint a nemzeti szinten es eroteljes
igeny fogalmazodik meg egy kollektivabb ertekrend irant.
• A maszkulin-feminin ertekek tekinteteben a hazai szervezeti ku1turaban enyhen
ferfias ertekek dominalnak (a mutat6szam: 3,62) es n6iesebb ertekek utan vagynak
a szervezet tagjai.
• A jiiv6orientaci6t illet6en sokat kellene tenni a perspektivikusabb vallalati gondol­
kodas es a hosszabb tavu tervezes teren. (Az elvarasokban - szemben az eszlelt
3,98-as mutatoszammal- 5,62 jelenik meg.)
• A ma k6zepesteljesitmenyorientaci6 helyett is sokkal inkabb a teljesftmenyt tama­
gat6, elismero gyakorlatot latnanakszivesen a megkerdezettek. (Ez az igeny
5,95-os mutat6szammal volt jellemezheto.)
• A humanorientaci6 a vallalatokon beliil valamivel kedvez6bb kepet mutat, mint
nemzeti szinten, az elvart ertek a meg16v6nel javal magasabb.
A GLOBE-vizsgaiat eur6pai klasztereket alkotva Magyarorszagot a kelet-eur6pai
csoportba sorolta, Albania,Ormenyorszag, Gbrbgorszag, Kazahsztan, Lengyelorszag,
Oroszorszag es Szloveniatarsasagaban [BAKACSI-TAKAcs-KARAcsONYI-IMREK 2002],
amelyek egyiittesen
• magas hatalmi tavolsaggal,
• eros csaladi es tarsadalmi kollektivizmussal jellemezhetok,
• a vezet6kjovo- es teljesftmenyorientaltabb magatartast tartanak kovetend6nek
de erosenkotodnek kultunllis oroksegiikhoz, amely csaladi es csoportkohezi6hoz
Vitathatatlanok lehetnek bizonyos kozos ertekek es mutat6k, megis - ugy veljiik ­
csak a mert dimenzi6k vonatkozasaban allja meg helyet a kozos csoportalkotas, his zen :
felsorolt orszagok kiilOnbbzo valhisi ertekeket tettek magukeva, mas-mas nyelveken te
rebelyesedett ki inlsbeli· kulturajuk, elter6 tortenelmi multtal birnak, elter6 gazdasag
fej16desi fazisClkon estek at, elter6 gazdasagi kulturaval rendelkeznek.
 8. Hazai valla/ati kultura 217
216 Valla/ati kultura

8.2.5. KiilfOidiek a magyarokrol • a rovid tavu szemlelet,

az elare tervezes, a strategiai szem161et hianya,

A nemet nyelvteriileten elterjedt kulturastandardok segftsegevel vegzett "'"I""·'L"~.'
hasonlftas [THOMAS 1991] a magyarokra vonatkoz6an az alabbiakban bSSZe!!ezlllet6
vetkezteteseket vonta Ie:
• A magyarokat organikus szervezetszemlelet jellernzi. A szervezeti szabalyokat.
gal mas an, sokszor lazan kezelik. A feladatkorok, a kompetenciiik gyakorta
zatlanok.
• Baniti alapon munkahelyi klikkek kepz6dnek, dominal aZ informalis ~UJlllll1U1J,1~i:l
ci6. Eros partikularizmus ervenyesul. A tarsadalmi kapcsolatok mindenek
dominalnak: mirtdenki valakinek a valakije, min dent gyorsabban lehet
isrneretsegi szaIak miikodtetesevel, mint a hivatalos iigymel1et kereteben. "'"II1"'Vr.
letesftenek kapcsolatot.
• A maganiletet nem valasztjak el elesen a munkat61, illetve a munkahely meleg, bi
zalomteljes emberi kapcsolatok kialakulasanak is szfntere. Erzelemtelitett .•.
viszonyulasok jellemz6ek a munkaban.
• Gyakori a patemalista vezeto.
• A magyarokkommunikaci6ja lenyegesen indirektebb a nyugat~eur6paiakenal: rit­
ka a direkt elutasftas, egy feladat egyenes megkerd6jelezese, jellernz6bb a
elszabotahis. A magyarok akkor is rab6lintanak egy feladatra, amikor nagyon
tudjak, hogy sosem fogiak elvegezni.
• DiffUz kapcsolatteremtok: kis szemelyes zonat hagynak rnaguk korol.
• A szabalyozasban kiskapukat keresnek, a torvenyileg meg megengedett es a
nyessegbe iitkozes hatarmezsgyejen mozognak.
• Kreativ problemamegold6 kepesseggel rendelkeznek.
• RendkivUl rossz id6menedzseles jellernzi a rnunkakelvegzeset (minden a hatarido
elotti utols6 pillanatokban kesziil el). [KAINZBAUER-BROCK 2000, BORGULY A
8.3. A hazai vallalatokjellemzoi
A viillalatok osztalyozasa a szakirodalornb61 j61ismert. Osszefoglalva es rendszerezve
osszegyujtott ismerveket, az ahibbi f6 tfpusokat kiilonb6ztethetjiik meg.
• az iitlagosnal alacsonyabb telJesnmenymonvacl0 es
• a viszonylag nagy hatalmi tavols"ag.
AGLOBE"dimenzi6k egyebekben atlagos ertekeket tukroznek. [BAKACSI-TAKAcs
Ilyen tipusu vallalatokat vizsgalva azonban tovabbi sajatossagok is kitiintek:
• tovabbra is hianyzik a piaci szemlelet,
• hianyzik a marketing-szakertelem,
• megmaradtak a korabbi szemelyi osszefon6dasok.
Dinamikus uj kis- es kozepvallalatok
F6kent az elektronika, a hfradastechnika, a szamftastechnika teriileten, valamint a
(turizmus, vendegliitiis, taniicsadiis) letesitett uj magyar kis- es ko­
PVl:IlUi:lJliU...'1\. tartoznak ebbe a csoportba. Egy resziik korabbi iillami viillalatok felbom­
keletkezett. Jellernz6jiik a tudiisorientiiltsag, dinamizmus, innoviici6, kiilfoldi es
hazai beszalHt6i piacok keresese, korszenl kommunikaci6s technol6gia kiepftese es
haszniilata.
• Egy reszukre a korabbr61 atorokftett autokrata vagy patemalista vezetesi stilus es
hatalmi kitltura a jellernz6, .
• ezek mellett azonban megfigyelhet6, hogy szaporodnak a demokratikus, partid­
pativ stHussal vezetett, kis hatalmi tavolsagot tart6, a munkatarsak alacsony <itlag­
eletkoraval jellemezheto vallalatok is.
•
8.3.3. Stabilitaskultura
Ezzel az elnevezessel illethetjuk a GLOBE-felmeres soran f6kent a penzugyi szektorban
azonositott tipust, arne lyre
• nagyon magas bizonytalansagkeriiles,
• az atlagnal nagyobb hatalmi tavolsag,
• tavolabbra tekint6 jov6orientaci6,
• alacsonyabb emberkozpontusag jellernzo. [BAKACSl-TAKAcs 1998:21]

8.3.4. Csaladi kisvallalkozasok

8.3.1. MIami vallalati kultura
Ezen tfpusnal sok esetben archaikus munkaszervezeti fonnaervenyesiil rna i~. . . .
A szocialista vallalatb61 kinott hazai vallalat rna is .illami tulajdonban van vagy .illami ta­ • A csaladnak a kistermelesben es a vallalkozasban betoltott szerepe mmd ez ldel
mogatast elvez. Ezen vallalatok szama napjainkra je1ent6sen lecsokkent, de a tfpus nern donta tenyeza maradt. A csaladi vallalkozasok els6sorban a kereskedelem es a yen
hint el. Az "allami vallalati kultura" tehat tovcibb eio, rna is felle1heto tfpus, amelynekj~l­ deglatas terenterjedtek el, de talalunk ilyen tipusu vallalkozasokat a kezmuves e
lemzoje a szellemi szakmakban is.
 8. Hazai vallalati kultwa 219
218 Val/alati kultura

• Ezekben a vallalkozasokban rendszerint tobb generaci6 tagjai vagy .O~t"ri~~I" .•

~6d~ek k~zre. A reszvetel formaja valtozatos,a esaladtagok ritkan ..UI,,,Ull<U'V"
mkabb beJe1entett vagy bejelentes nelkiili kisegft6k.
• A kereskedelmi, vendeglat6 csahidi osszefogasban gyakran nem vdlik el a

es a vallalkozas: olykor a haztartas es az iizlet penziigyei sem.

• Az egyuttmukodes alapjat tradicionalis ertekek, a bizalom, a szolidaritas

• A csaladtagok ugy alakitjak ki eletiiket, hogy szamukra nem az egyeni '~"""".L.
nem a csaldd boldoguldsa az els6dleges. Ez nemcsak a nokre vonatkozik
ferfiakra is. A k6z6s erdek: a csalad anyagigyarapodasa. [KUCzr-MAK61999: 1

8.3.5. KiilfOldi tulajdonii, bermunkat vegzo vallalatok

Ezek a vallalatok 6na1I6saggal nem rendelkezo, rendszerint a kiilf6ldi tulajdonos

sait koveto gyarak. Ilyenek peldaul .
• a konfekci6t keszit6 svM erdekeltsegti pecsi SIR Kft.,
• a bonyhadi, aut6kelleket es kabeleketgyart6 nemet Pfannenschwarz,
• a HOESCH AG, Dortmund tulajdonaba tartoz6, elektromeehanikai

ket el6allit6 RAPI, Mez6tur.

Vallalati kulturajuk fiigg a tulajdonost61 es a helyi, f6keppen humaLner6j'onras-adlott

sagokt61, valamint a helyi vezet6k ertekrendjet61.

HEIDRICH BALAZS [1997:16] a CAMERON-FREEMAN-osztalyozast hasznalva negy kul

8.3.6. Multinacionalis vallalatok magyarorszagi leanyvallalatai turatfpushoz rendeli hozza az altala vizsgalt vegyesvallalatokat. Eszerint a felmert eso
portban a legtobb vallalat a klan, a hierarchikus es az enyhen adhokrata tipus keverekeve
Ezt a tipust a GLOBE-felmeres ugy frja Ie, mint magas n6ieses kolIektfv ertekeket,
jellemezheto, vagyis hagyomany es lojalitas, a stabilitas es a rend hangsulyozasa, vala
gas humanorienHici6t megva16sft6, kis hatalmi tavolsagu, j6v6keppel rendelkez6 es
mint kisebb foku dinamizmus es innovaci6 keveredik benniik. A masodik legnagyobl
jesftmenyorientaJtsaggal jellemezheto vallalatokat. Vallalati kulturajukat atiiltetik a
szamban elofordu16tipus dominimsan adhokratikus volt: dinamizmus, innovaci6 es n6
viszonyok kereteibe. A hazai leanyvallalatok k6z6tt azonban talalunk ferfias
vekedes, eros hierarehia es versenyorientaltsag jellemezte oketo
dikta16, sokkal kevesebb humanorientaei6t tanusit6 cegeket is.

8.4. A nemzetkozi vegyesvallalatok kulturaja

8.4.1. Osszevonasok, felvasarlasok

Az osszevonasok es felvasarhisok (M&A: merger and acquisition) a globalizaci6val egyi:
jar6 jelensegek. A nyolcvarias evek 6ta szerte a vilagban szamos vaIlalatot vasaroltak f
es sok-sok eros ceg fuzionalt. Nemelyikiik vihlgszenzaci6t keltett: a szakma es a k6zvel
meny kfvanesian nezte sorsuk alakuHisat.
220 Vdllalati kultura
8. Hazai vallalati kultUra 221

8.4.2. Privatizaci6, a kiilfOldi toke megjelenese

A ro~b~ dolt haz~.i es, KGST-piacok miatt megroppant magyar vallalatok talpra
ho,z tok~re v~1t,sz~seg: ehhez a privatizaci6 pedig kinalta a lehetoseget. fgy
szagon IS felvasarlasok sorozata es nemzetkozi vegyesvalla1atok alapftasanak
dult meg - ka!faldi toke bevonasaval. A terseg vonzotta a befektet6ket. A Hu,......U .. 'll1·
atala~u16 ~rs,zagokh~~ viszonyftva Magyarorszag egesz sor kedvez6 tenyezovel
?ett kl a tersegen belul. A magyarorszagi telephe1y mellett sz616 ervek fontossag
19y rangsoro1hat6k:
• politikai stabilitas,
• te1ekommunikaci6s infrastruktura,
• a makrogazdasag stabilitasa,
• a szakkepzett munkaer6 k61tsege,
• kozlekedesi infrastruktura,
• ad6kedvezmenyek,
• beruhazasi osztonzok,
• szabalyozasi kornyezet,
• a helyi piac merete,
• a helyi penziigyi szektor hatekonysaga,
• energiako1tseg,
• bejutasi lehetoseg mas k6zep-kelet-eur6pai piacokra,
• kulturalis hasonl6sag, koze1seg, 8.4.3. Vallalati kultrmik iitkozese
• szakkepzetlen munkaer6 koitsege,
• privatizaci6s lehetosegek, Az osszevomisok es felvasarilisoksikeresseget vizsgal6 nemzetkozi elemzesek szerint a
• kormanyprogramok, M & A jelentos Mnyadanem v:Htja be a hOW3juk fuzott remenyeket. A sikertelense
• bejutas az EU- / EFfA-piacokra, Mttereben sokszor a vallalati kulturak osszeegyeztethetetlensege all. Fokozott az OSSZ(
• termeszeti erOforrasok [NEMETNE 2000]. hangolas kockazata, ha a fuzi6 eltero kulturak vallalatait erinti, hiszen ezekben az esc
tekben mind a nemzeti, mind a gazdasagi, mind a szervezeti kultura szintjen tamadha
nak kritikus fesziiltsegek.
A kiilonbozoseg kezelesenek sok esetben. aza m6dja, hogy a felvasarolt vaUalat (
gyengebb, a raszorultabb)' kenyszeriil a felvasarl6 vallalat kulturajat es gyakorlatat a
venni (mint a Telefongyar eseteben is: 1. siemensesites). A vagyott forrasokkal (amilyen
a
toke, szellemi erOfornis) rendelkezo fel pozici6ja mindig kedvezobb az integraci6 me:
val6sitasaban: az ero pozfci6jab61 targyalhat, nagyobb lehet6sege van befolyasa erveny'
sftesere. Az ateroltetett szervezeti kultura azonban 6sszeiitkozesbe keriilhet a helyi I
nemzeti gazdasagi kulturaval es konfliktusok forrasava valhat.

8.4.4. Fuzi6k soran tapasztalt orientaci6k

Ha az egyen ~gy idegen kulturaba ~eriileskor szabadon donthet az uj kulturahoz vaI6 ~
szonyuhlsar61, akkor viHaszthat:
• az asszimildlOdas (nem kivanja eredeti kulturajiit apolni, feladja azt),

222 Vallalati kultl1m
• az integrtil6das (mindket kulturat ertekesnek tartja es parhuzamos apolalsu'kfllM,
rekszik),
• a szepartici6 (ragaszkodik eredeti kultunljiihoz es semmit nem hajJand6 az Ii]
turab61 atvenni), valamirit
• ~ margintici6 kozott (mar egyik kulturaval sem kepes teljesen azonosulni,
lIs hovatartozasa ketsegesse valik).
Vtillalatok fUzioja kapcsan is negy orientaciot kiili:inbOztet meg az irodalom:
• 1nya~;sztigi, etnocentrikus orienttici6. Az anyaorszag kulturaja dominal, az
e:kezo menedzserek megkiili:inbi:izteteseket elveznek a helyiekkel szemben (a
tesekben nagyobb szerepet kapnak, az anyav:Hlalat megbfzhatobbnak tekinti
menyiiket, fizetesiik is magasabb lehet).
• Helyi, Jogad6orsztigi, policentrikus orienttici6. A ki:izpont vezetOi behitjak, hogya
gad6 orszagok iizleti kulturajat a helyiek ertik a legjobban. A megszerzett
ku1cspozici6it a helyi kuiturab61 szarmazo szakemberek toltik be. Az -_.. _..,'"
cs~~ atmeneti idore kiild tartos kikiildetesbe vezet6ket a helyszfnre ItalUS;term
knt.lkusnak tartott teriiletek feliigyelesere es iranyftasara, mint pI. a miiszaki,
ketmg-, kontrollingosztaly), es amint erettnek latja a helyzetet a feladat sikeres he~
~'all
lyi tovabbvitelere, hazarendeli kikiildi:itteit.Az anyavallalati ki:izpontba UL'J. .
ritkan keriilnek vezet6k a fogad6 orszagbeli leanyvallalatt6I. ",
• Regiontilis (regi6centrikus) orienttici6. Ajelentos regionalis ki:it6dessel biro vallala...
tokra jellemzo ez a gondolkodasmod. Szelesebb ki:irb61 vonnak be vezetoket a he­
lyi'munkaba, e vezet6k viszonylag nagy i:inallosaggal is birnak. Az anyavallalati
ki:izpontba e forma eseteben is ritkan keriil be valalG a periferiar61.
• GloMUs (geocentrikus) orienttici6. Ez a gondolkodasmod nem helyezi eloterbe
anyavallalatot, a kulcspozici6k elosztasaban nem a nemzeti hovatartozas a dont6
a helyi menedzsereket bevonjak a kritikus teriiletek iranyitasaba is. [Poa'
FARKAS 2001:26]
Az integnlci6 lenyeget tobbfelekeppen ertelmezhetik a felvasarlok. DANIS-PARKHli
[2002] evangelista, operatives laissez Jaire alternativak kbzt tesz kiili:inbseget.
• l!vangelistakent jarnak el azok a nyugati menedzserek, akik szenvedelyes hevvel
19yekszenek atiiltetni ertekeiket, vaIlalati gyakorlatukat es rendszeriiket. Sok penzt
fektetnek treningekbe es a menedzsmentm6dszerek formalis megvaltoztatasaba:
nepes delegaci6kat kiildenek at a treningek, az atkepzes kivitelezesere. F6 celjuk,
hogy ~z ~j vtill~latnal meggyokereztessek sajat ideol6giajukat. Ez kiili:ini:iskeppen a:z
amenkaIakat Jellemzi, akik filoz6fhljukat szinte vallaskent, menedzsmentm6dsze­
reiket pedig dogmakkent,ideol6giakkent igyekszenek terjeszteni. ' • az uj modell, amely sem az egyik, sem a masikkulturahoz nem sorolhat6 - ekkoJ
• Az operativ szemlelet lenyege, hogy a kUlfoldi (nyugati) tuIajdonos vagy tarstulaj­
donos fOkent (vagy szinte kizar6Jag) a gyakorlati lepesekre koncentnU. A hangsuly
a ,fol~a~atok es :e~dszer~k (termeles, technologia, min6segi,penzugyi ellen6r­
z~s) atvetel~re eSlk es hatterbeszorulnak az ertekek, a vezetesi filoz6fiak. E szem­
lelet eseten IS sok delegalttal kepviselteti magat a kiilfoldi ceg a fogad6 orszagbeli
8. Hazai vallalali kultftra 223
vallalatnal. Fokent azokat a teriileteket tartja kezeben, ameIyeken hianyossagokat
tapasztal. Arnagyarok.nal ez leginkabb a ~artas-\ a miuQs~~-~l\~uQ~e:i.
.. A loi_HD" joiYno-:ZDWl/u/ntgt kovet6 b1JfOldi v,slbht rend=f'r;nt er;ry feliimrelot k-iild "­
helyi vallalathoz, aki arra ti:irekszik, hogy a valtozasokat csaka nyugati partner sza­
mara feltetlen fontos szuk teriiletre hatarolja Ie (pI, penziigyi ellenorzes), egyeb­
kent hajland6 integralni a helyi kulturat.
A magyarorszagi akvizfci6k, i:isszevonasok alakulasaban nagy szerepe volt a kiindul6
cilapviszonyulasnak. A 90-es evekben altalanosan elfogadott hozzaallas volt, hogy a kiil­
. strategiai befektet6kre sziikseg van, mert kell a miik6do toke, mert sziikseg van a
techno16giiira, a korszenl know-how-ra, a menedzsmentismeretek atvetelere.
Abefektetok uj lehet6segeket nyitnak meg es uj piacokhoz engednek hozzaferni.
A fogad6 magyar oldalr61 tebat eleve adott volt a nyitottsag es tanulasi hajland6sag.
Sot, azt is feltetelezhetjiik, hogy a 60-as, 70-es evekben a magyar lakossagban elt egy alta­
lanos pozitiv el6ltelet a "Nyugat" irant. Erre alapot szolgaltattak a ketsegtelenUl jobb
. es tetszetos nyugati arucikkek. Ezt a - minoseg es esztetikussag altaI kivaltott­
p<>zitiv kepet terjesztettiik ki mindenre, ami Nyugatrol erkezik. Ez jelent6sen meg"
• konnyitette a kiilfi:ildiek befogadasat a magyar gazdasagban. A kes6bbiekben viszont ez
apozitfv e16itelet ad alapot kesenl csa16dasokra, felismerve, hogy a befektetok kiviszik
"'~""I'o"~"" az ()rszagb61, hogy csak nyeresegesen hajlandok telephelyiiket Magyaror­
szagon iizemeltetni, vagy hogy alulertekelik a magyar vezet6k szaktudasat, gyakorlati ta­
pasztalatait, nem tekintik a magyar szakembert egyenrangu partnernek stb.
8.4.5. Kulturaatveteli modellek
A Magyarorszagon muk6d6 multinacionalisvallalatok leanyvallalatainaI es a nemzetkb­
zi vegyesvallalatokmllma ti:ibb kulturaatveteli modell is felismerhetO. Egy kutat6csoport
az integra16dott vallalatoknal (nemzetki:izi joint ventures es nyugati akvizici6knal) vizs­
galta a kialakult menedzseri ertekeket, gyakorlatokat es rendszereket. [DANIS-PARKHE
2002] Megallapitasaik szerint a hazankban mlik6d6 vallalatoknal negy modell kiili:inb6z­
tethet6 meg. Ezek: .
• a nyugati modell, amelyben a kialaku16 uj kultura a nyugati anyavallalatera emle­
keztet leginkabb,
• a magyar modell, amelyben a vallalat a magyar vallalati kultura ismerveit hordozza,
• a hibrid modell, amelyben a letreji:itt kulturat koriilbelUl egyenlo mertekben jel­
lemzik nyugati es magyar sajatossagok, '
teljesen egyedi kulturat epit ki a vallalat.
Tizenhetvallalatot vizsgaIva a k6vetkezQ eredmenyre jutottak a kutat6k:
• hat vallalat egyertelmuen a nyugati modell szerint muk6dik,
• baromnal a nyugati modellben keverednek magyar elemek,
 224
Vallalati kultura
8. Hazai vallalati kultUra 225
• tiszta magyar model! es uj mod ell 1-1 val!alatnal figyelheto meg, ..'.
).Njeml;~teka magyarokrol
• a tobbinel hibrid, esetleg magyar ismervekkelatsz6tt hibrid jeIlernz6k tunnek
egyfittmukMesekben is merseke\tebb utlo1.esekieltttelelhet()l,h'tl 'tl
bsszegezve: a tizenhet vallalat tobb mint fdenel dominal a kUlfOldi, t6keeros eY6~a~~doG fol,draj.:i l~Q~9'l~~s~·~:q i. t9rt~~~1~': 1~n.r-~~lA~V:_,,"; r.6",+~l.. 1-.~l =_Aulu_l..'k.;_
kulturaja.
np1T1P',p.K a magyarokkal kapcsolatban szamos zavar6 jellemz6t, problemat fogalmaz­
meg [BORGULYA 2000]: .
• a szemelyes kapcsolatrendszer dominanciaja az iigyintezesben" . ,
8.4.6. Utkozesi pontok
a nyfItsag hianya a problemak feltarasaban (a problemak eltusolasa, elhtkolasa a
kiiIfOldi tars e16tt),
a) Fejlett orszagok a magyarokro/
• rossz id6beosztas,
A ~yugati~kkal (fejlett ipari orszagok: belga, dan, amerikai, osztrak, brjt, japan es • magas foku onerzetesseg,
real) letreJott egylittmtik6desben a kovetkez6 iitkozesi pontok, kritikus feliiletek • a kompetencialehatarolasok kuszasaga,
tek napvilagra (a feltart hianyossag kiilonosen a zar6jelben megjeleno partner esete • fluktuaci6, mas vallalathoz "csabithat6sag".
valt kritikussa):
• a magyar vallalatoknal nincsenek vihigosan definialt vallalati ertekek Gapan), Pozitiv jellemz6kent jelent meg viszont
• piaci mentalitas helyett termekmennyiseg-kozpontu gondolkodas figyelhetO • a flexibilitas,
(belga), • a talalekony,kreativ problemamegoldas.
• szakmai helyett szemelykozpontu kapcsolattartas pI. a miniszteriumokkal is
• a munka celja a letfenntartas (nemet), a
d) Japanok magyarokr61 . ,. _.' . ,
• a teammunka hianya, Ajapanok magyarorszagi jelenlete az e16za partnerekhezvlszonYl~a .r,ovl.~e~~ .mult~a
• autokrata vezetesi stilus, lekint vissza. Magyar munkavaIlal6ikr61 szerzett negativ tapasztalatalk Jol tukrozik a k~t
• az informaci6 visszatartasa, kultura k6zti kiiIonbsegek alapjan elare jelezhet6 iitkozeseket [BORGOLYA 2000, BALA.
• tlilelesre berendezkeda mentalitas, ZSY2002]: . .. .. . " . ,
• laza k6t6des, csekely lojalitas a vallalathoz (kevessel magasabb flzetesert IS mas
• nagymeretti, er6sen kozpontbsitott, biirokratikus jellegu vallalati struktura,
• az IT adta lehet6segek rossz kihasznalasa. vallalathoz szegodes),
• magas fluktuaci6,
h) Osztrtikok a magyarokr61 • a magyar munkaero szorgalmas, de nem eleg kitart6,
Az osztrakoknak a magyarokr61 alkotott benyomasai konfronUlci6k lehetOseget is elore­
• amagyar beosztottak nem elegge iranyithat6ak,
vetitik, j6l!ehet a HOFSTEDE-dimenzi6k alapjan, tovabba francia kutat6k felmeresei sze­ • fegyelmezetlenek, megbizhatatlanok, a munkab61 tavolmaradas.
rint is a magyar vaUalati kultlira az osztrakkal sok kozos vonast mutat [MESCHI-RoGER
1994, KAINZBAUER-BROCK 2000]: e) Magyarok a kiUfiildiekrol . . . .,.,
Mi a velemenyuk a magyar munkavallal6knak a kiilfoldi partnerekr~l, m~nkatarsakr?l~
• a munkahelyen a szemelyes (privat) es a munkaszfera keveredik,
• rugalmassag a munkaban, Amerikai, ausztraliai, finn, francia, holland, nemet, olasz, o~ztrak es sve~ ~emzetkozl
• anyagi motivalhatasag, joint venture-ekben szerzett tapasztalatikr61 a magyarok az mterperszonahs elemeket
• a szemelyes kapcsolatok fontossaga, emeltek ki [SIMON-DAVIS 1995:23]: .. . . . . ., .
• konfrontaci6keriiles, • a magyar vallalatokhoz delegaltak fOlerendelt vagy kolomahsta megn~I~~anula~al,
• a magyarorszagi mliltbeli es a jelenlegi gazdasagi komyezet figyelmen kivul hagyasa,
• a negatfv kritika rossz toleralasa - a feladatra vonatkoz6 kritika szemelyes sertes­
kent ertelmezese, • a bizalom hianya, biirokratikussag es tulzott ellenorzes,
• negativ kritika "kimeletes" gyakorlasa, • a magyar vallalatokhoz delegaltak elkiil6niih!se a magyarokt61, .,
• az erzelmek nynt kifejezese, • a munkaterhe1est sajat "delegaIt"-eletm6djuk es karriervagyuk alapJan hat:hoz­
• informalis kommunikaci6, zc1kmeg,
• indirekt kommunikaci6. • a reflektiv gondolkodas hianya,
• a valtozas miertjeben es hogyanjaban az ide-oda utalasok vezetesi stflusa,
• a magyar vallalathoz delegaltak szuken lehatarolt menedzseri hitoszoge.
 226 Vallalati kultura

A rnagyaroknak a killf6ldiekkel kialakult kapcsoIatab61 s6kszor nel~ze1:ukberl:)

0'

csiilesukben rnegsertettsegukre lehet kovetkeztetni. Visszatet6elem a

elmeseleseben a ,,Megis, mit gondolnak ezek, kik vagyunk mi?Azt hiszik, must

a farot?" erzes.

Nyereseg Nyereseg, tarsadalmi

problemak megoldasa
8.4.7. Mit hoz ajov6?
Nyereseg, novekedes, Ertekteremtf~s. biza- Tarsadalmi felel6sseg.
ellen6rzes lorn, tanulas Egyeni onmegval6sitas
Ebben az alfejezetben termeszetszenileg a vallalati kultiiraval kapcsolatos 1£""""'' '0,,11
vagyunk kivancsiak. Terjedelmi okokb6I itt most csak ket kerdest ernelUnk ki: Tulajdonosok Tulajdonosok, alkal­ Tulajdonosok, alkal­
mazottak,csahidok, mazottak, csaladok,
• Milyen iranyba valtoznak a vaIlalatok, es mukodesuk soran a puha teJnve~z6kne beszallit6k, kozosse­ beszalHt6k, kOzOsse­
az ~mberi tenyezonek, a szervezeti kulturanak milyenszerep jut? gek, kormanyzat, fo­ gek, kormanyzat, fo­
• Az mformaci6s es technol6giai forradalom iijabb fejlernenyei rnilyen iij lVl.lUaJ",Q gyaszt6k gyaszt6k, kornyezet
generalnak az innovatfv folyamatok kibontakoztatasara? Onfenntartas, fenn­ Egyii ttmukOdes Osszhang: az ilzleti vi­
maradas lagegyarant tamogat­
a) ,Vj tipusu vtillalatok ja a gazdasagi es szoci­
MAYNAR~ es M::~R~E~S [idezi MEszAROS 2002] atfogo elemzese 6sszefogl~ljaa , ' . alis igazsagot
tok genenkus feJlodeset hogyan alakultak az elmiilt evtizedek soran azuralkodo Nemzeti es helyi piac, Nemzetkozi: ajqletert Vilagpiac: a vezetes
lattfpusok, milyentovabbi fejlodesiininyok isrnerhet6kfeI? leIlernzesiikre a lrit,,1'7n,tt 5~ 10 eyre
elore erzett felel6sseg meg­ megosztasahelyi,
10k, a mozgatorugokent szolgal6 rnotivaci6ik es a szemleletm6d valamint a osztasahdyi, riemzeti. neJ11zeti es globalis
es gloMlis szintenev­ szinten, a jov6 genera:
ertekek bemutatasa az egyik eszk6z. A masik parametercsop~rtba a .~til~kpjr.,flldpl tizedekreel6re ci6i
ism.ert~tese, a vallalati muk6des hat6kore tartozik. Ezek egyiittes leinlsa ad egy
hohsztlkus kepet, amelynek segftsegevel szemleletes kepet nyerhetiink a vallalatok 8.1. libra: Vallalatok vliltoz6 jellemzoi

nyegi jellernz6inek fejl6desi ininyair61. [Forrlis: Maynard-Mehrtens 1996, itiezi Meszaros 2002:225J

A bemutatott tablor61 (227. oldal) kiolvashat6 a vallalati kuItUraval kapcsolatos

g~riak el6terb~ keriilese, dominanciajuk er6s6dese: ezek siilya a j6v6ben is egyre
SZIk. Az ernben tenyezo, a tudas, a tanulas, az egyeni onmegval6sitas egyre ' eur6pai orszag()kban; a skandinav orszagokban, azEgyesiilt Kinuysagban, Svajc­
repet jatszik a vallalati mukodesben - kovetkezeskeppen a vallalati kultura lUJLHU"':>"'~",I~
novekszik, a vezetesi rendszerben meghatarozo szerepet j<itszik. Mindez a ' ,
kedes egy globaIis gazdasagi k6rnyezetben jon letre, ami egyben a kiilonbOz6 nemzeti
vallalati kultiirak iitk6zeset, osszehangolasi igenyet is el6revetiti.
b) Vallalati tarsulasok
A 20. szazad utols6 evtizedei 6ta egyre nyilvanval6bba valik, hogy a fej16des a
tars~lasai fel~ ta~t. Kettos folyamat jatszodik lema a vilagban. Az egyen sikjan az
~uallZ1nu~ terJedese, ezzel parhuzamosan viszont a teammunka iraIlti igeny no,velk:e(jes;e
flgyelheto m,e~. Az egyes ~~~er rnindinkabb vagyik onmaga megval6sitasara, enje
bontakoztatasara, gazdagltasara, de vagyik a kozossegbe tartozasra is. A lU":>U'1U\."1
egyiitt vegzett munka - a kozosseg elmenyen tul- esszenlsftesre, nagyobb teljesftmeny"
jobb eredmeny eleresere ad lehetoseget. Taniii lehetunlc. e folyamatnak a legfejlet­
Qart, Nemetorszagban es az Amerikai EgyesUlt Allamokbanis.
. A vallaLatok sZintjen hason16 folyamat zajlik. Folyik a kirneletlen hare a piacokert, az
egymas rovasara torten6 terjeszkedes. Az egyes vaIlalatok kiilon-kiilon egyre nagyobb
er6feszftesek anintudnakcsak talpon maradni.Ez am). keszteti oket, hogy esszerii
egytittmukodesek fele keressek az utat, amely a legy6zes helyett az osszehangolast,a
koltsegek csokkenteset, az erOfomisok jobb kihasznalasat, a legfobb ertek, a tudcis
osszeadasat helyezi a kozeppontba.(V0. 5.3.2. alfejezet.) Eziijvallalatigondolkodasmo­
. dot fejJeszt ki, amelya kolcsonos elonyok erdek6ben letrejov6 tarsulasokformajabanva·
16sithat6 meg.
A vaUalati eraekhaL6 egyik legfontosabb elemetaIkotjaka strategiai szovetsegesek.
Szerepuk mind a kornyezeti fenyegetesekelleni vedekezesnel, mind a lehetosegek ki·
haszn81asanal jelentos.

228 Valla/ati kultura
A szovetseg e16nyei:
• Olcs6bb megoldas, mint a masik vallalat atvetele.
• Konnyebb es gyorsabb a hozzaferes a megcelzott piachoz.
• Ha nines lehetoseg felvasarlasra, ez az elerheto megoldas.
Termeszetesen a szovetsegek alakitasa szamos buktat6t is rejt magaban:
• Ininyftasi problemakat general.
• Potencialis vezetesi krizishez vezethet.
• Elter6 vallalati kuIturak egyesftese gyakran kibekithetetlen J.\.VlLUl1"L~'''Vll\.1''J''
Az e16nyok es Mtranyok kedvez6 egyensulya jol magyarazza a strategiai ~ ..".",.•.".
koz6s vallalkozason alapulo n6vekedesi strategi<ik terh6dftasat. Astrategiai
globalis strategia kialakftasahoz vagy fejlesztesehez gyakran a lego1csobb es a.
sabb mod. Ugyanakkor az is megaIlapithato, hogy a letrej6tt szovetsegek
talalunk kudarccal vegzod6 es felbomlo tarsulasokat is, sokszor eppen
konfliktusok miatt. A jo es stabil sZ6vetseg It~trehozasat ezert alapos elemzes kell,
megel6zze.
Szovetsegi forma valasztasara rendszerint akkor keriil sor, ha a teil!tls,riri.:lsJfcOlts,
tul magasak, vagy t6rvenyi, hatosagi e16fnisok tiltjak az akvizlci6t. Akadalyt
a tul nagy kultunilis es politikai kiilonbsegek - ezek athidalasa egy egyesiiles
sarlas utan letrejov6 k6zos cegen beliil sokkal nehezebb, mint ha a szervezetek
jak sajat entiUlsukat, kiil6nallasukat. El6fordul, hogy bizonyos kUls6 fenyegetesek
japan cegek nyomulasa - szamos olyan ceget kesztetnek egyiittmiik6desre,akik
kent meg nem erettek a teljes integniciora. Vegiil, egyes orszagokban fellelheto
protekcionizmus is kesztethet vallalatokat szovetsegesi kapcsolatok letesltesere
z6s vallalkozasok letrehozasara.
Sz6vetseg letrej6het hasonl6 kepessegekkel, szaktudassal rendelkez6 vet'setwt:~t
k6zott, vagy akar ellenkez61eg: elter6 kepessega es szaktudasu vallalkozasok
juk, hogy felvasarlas es tuzi6 nelkiil erjenek el versenye16nyoket. Amasodik
elter6 kepessegii vallalatok pI. ugyanazon bteklancban kapcsolodnak egymashoz
gyart6 es egy szallit6 vagy egy disztributor szovetsegenek 1c~trehozasaval. T
szinergikus hatasokat genenilhat kooperaciojuk reven. Az innovaci6ban, az
k6ltsegekben ugy erhetnek el e16nyoket, hogy kozben mindketten alapvet6 ke[)es:~ee:el
re koncentr:Uhatnak.
A strategiai egyiittmUk6des harom fontosabb inditekra vezetheto vissza.
• HozzaNres uj piacokhoz, u) technologiakhoz, ahogy a piacok egyre inkabb
k6zive valnak.
• Megosztani az egyre dragabb kutatas es fejlesztes k61tsegeit es kockazatat.
• Az innovacio hatekonyabb menedzseiese, Ez kiilonoSen akkor fontos, ha a
lizaci6 jelentosen e16rehaladott, a K&F k61tsegei magasak, ugyanakkor a
logian alapulo versenyel6ny rovid eletu - ekkor mind a kornyezeti fenlvelletl~s
kivedese, mind a lehetosegek megragadasa rugalmas 6s gyors reagalast kivan
8. Hazai vdllalatikultwa 229
c,St:rategiai szovetseg, ki:)zOs vallalkozasletrehozasaraszamos!onna letezik. Az ahlbbia.k
ilUll·'1I.Ul~cJll vagy kombinaciojukban is megvalosithatok,
10:'>20., "";11"lko"'6.,, ""BY m"IJ";ll!ipnd6.~ !llk!ltl"~~.,. .. 1r koozO" W.s...t .s."6.r,,
• Er6k egyesftese egy uj termek kifejlesztesere.
•. Megallapodas egy uj vaIlalkozas k6ZQS 16trehozasara.
• Specialismegallapodas gyart6k es szallft6ik kozott.
Egy vallalat strategiai befektetese egy masik cegben.
Nemzetkozi kereskedelmi partneri kapcsolat formalasa.
Tartos szovetsegi kapcsolat vagy koz6s vaUalkozas csak kolcsonos elkOteleze!tseg ese­
letre. Utezniiikkell olyan koicsonoseI6nyoknek, amelyekert a felek aldozatot
aW~111aJ.\.. Ha a kezdeti feltetelek megvaltoznak, a feleknek rugalmasan kell tudni azo­
1I.ClCCl111. A vallalati kulturaban felleIhet6 kiilonbsegek veszelyforrast jelentenek: ha
sikerulezeketkib6kfteni, az egyuttmukOdes veszelybe keriilhet.
c) [pari parkok .• , .,., . .
vallalatok tarsuhisanak egy masfajta, vilagszerte tefJedo formaclOpt az lpan parkok
II.ClllCllli\.. Az ipati parkok varosok, telepiil~~ek pere~t:riiletein letreh~~ott tel:pheIy­
~egyiittesek, vallalatok egymasmellettisege. Uzemeltetesuk sok es:t~en koz?asznu tarsa­
fsag formajaban tortenik. UtrejottUkben nagy szerepe van a helyl onkormanyza~oknak,
amelyekkorzetukbe igyekeznek vonzani a telephelyeke~ ~eres~ vaI~alatokat, e:ert ~ed­
v"~7m,p.mreket adnak az ingatlanok rendelkezesre bocsatasaval es az lllfra~truktur,a blZt~­
~"~'~''''.''. Az ipari parkok tobbnyire kozlekedesi vonala~ me.nten, a hely~ adottsago~ ki­
hasZIlalasat lehet6ve tev6 helyeken jonnek letre. Az Ipan park letesltese el~nyos a
UlC"U.,.... , mert bar indulaskor beruMzast igenyel: epftesi teriiletet, kozut, telefon,
I . . . .,~.~. esetlegrepiil6ter niegepfteset stb., de hosszu tavon munkat biztosit ~. helyi es
kOlmv,6kt)eli lakossagnak, k6zvetetten is.munkahelyteremtoen hat: megelenk~l a .;e?~
UCI~li;lI.i;l", a szallodaigeny, a kozlekedes, motivalja a tanulast,a kepzest stb. Az Iparuzesl
ad6 a telepiiles egyik fontos bevetele, Eiony a beruhaz6 szamara, mert
• zoldmezos terveihez kesz infrastrukturat kap(k6zmuvesftett telket berelhet vagy
vehet - esetleg kedvezmenyekkel),
• ipariizesiad6~kedvezmenyt kaphat, ., , , ,
segitseget kapa helyi kapcsolatrendszer gyors kieplteseben,
• gyorsitott ugyintezest elvezhet hatosagi eljarasokban, .. ' ,., .., , ,
• segitseget kap a human eroforras felkutatasaban, kolcsonzeseben, kozvetlteseben,
• segltseget kaphat allami tamogatasok megszerzeseben,
• aj{mlatokat kap beszallft6i es szolgaltatast nyujt6 cegekre,
• egyiittmUkOdesre nyilhat lehet6seg a logisztikaban, .
• esetleg tovabbi kedvezmenyeket kaphat.
Egy-egy kiilfOldi vaUalat letelepeclese rendszerint vonz6er6ke~t hat mas, s~}~t orsza­
gab61 szarmaz6vallalatokra is. Magyarorszagon szamos nagy es kisebb yaros kOrzeteben
talalunk rna mar ipari parkot, ipari zonat.
230 Vdllalati kultUra 8. Hazai vdllalati kitltura 231

rriJ:!gf~ofl:ett epiiletekben, parkos, z61d k6rnyezetben. Egy-egy tudomanyos park teri.ile­

teI1l.SZ(lros egyuttmukodes JOn letre a tudaspotencial eredmenyes kihasznaJasara.A tech­
~Ol':)/i:;l;"lparkok, teQhnopolis2'ok A2 nd.o._tt t~r~H~8olzl Bn!::ul!'HH~B; r~8lAk f~jl~.d.cS,.C!b:n~lr J'yu~t~r_

. A tudomanyos parkok 6sszefogjak a magasan kepzett szakembereket, gyorsitjak az

infrastruktura fejleszteset es ranyomjak belyeguket a terseg munkaer6piacara, gazdasagi
vrF"nn;prp es strukturajanak alakuhlsara. ,
Azelso tudomanyos park 1951-ben j6tt letre az Egyesiilt A1lamokban: ez volt a
Standford Research Park, amely kiinduI6pontja lett a SziHcium-vOlgy kialakulasa­
nak. Aj6val kes6bb vilagszerte terjed6 hasonl6 kbzpontoknak e terseg lett a mo­
dellje. , '1' b k·· "I··k
• 1960 el6tt 6sszesen hat tudomanyos parkot tartottak szamon a VI ag an, ozu U
6t az Egyesiilt Allamokban, egy pedig az akkori Szovjetuni6b.an ep~lt ~i. .
• Az 1970-es evekben mar Dania, Ausztr!ilia, Kanada, FranCIaOfSzag es Izrael IS
rendelkezett sajat "SziHcium-v61ggyel".
• Jelenleg t6bb mint 1000 tudomanyos park milkOdik a vilagban: 400 az USA-ban,
100-100 Japanban es Nemetorszagban, k6ze150 Angliaban, illetve Kinaban, 30-30
Ausztraliaban, Kanadaban es Franciaorszagban.
• Kelet-Eur6paban az ut6bbi id6ben jelentek meg a tudomanyos parkok. [BARTA
d) Tudomanyos,technoLOgiai parkok
Az el6z6 negyedszazadban nemcsak a nemzetk6zive valas, a sokkulturaju 2002:113]
alakulas, hanem a tudas alapu tarsadalom kiepiilt~se es az inform:ki6s technol6gia
dese is formalni kezdte a gazdasagi es va.llalati kulturakat. Gyakran hasznalunk "tudas-",
"tanulas"-, "innovaci6s" jelz6ket a vallalati kulturaval6sszefiiggesben (LUIJ,a"JI\,Ul
nuhlskultura, innovatfvvallalati kultura), ami arra utal, hogy a vallalat 6rt6kd
kateg6riak meghata.roz6 szerepet jatszanak. A vallalat politikajaban es szervezeti jele
lemz6iben az innovaci6ra ininyula erofesz(tesek, a tudas atadasa, atvetele es tovabbfej­
lesztese k6re szervez6d6 egyiittnl.llk6des kiemelkedik a t6bbi determimins k6ziil.
A tudas felertekel6desenek, a technol6gia fejlesztese in'inti igenynek a k:6,reH,ez:m.e~••··•
nye, hogy az 1980-as 6vek 6ta sajatsagos kepz6dmenyek, un. tudomanyos parkok,
no16giai parkok, innovaci6s k6zpontok; technol6giai varosok, technopoliszok epiilnek ki
a fejlett ipari orszagokban vilagszerte. A zart, k6riilhatarolhat6 f61drajzi teriileten meg­
telepii16 nagy- es k6zepvallalatok, kutat6intezetek, a veliik egyiittmuk6do egyetemek .
emelten foglalkoznak olyan kutatassal es fejlesztessel, amelynek celja a csucstechno16­
giara epiilo iparfejlesztes. Az iizleti vallalkozasok k6zremukOdese az uj fejlesztesek, ta­
lalmitnyok gyakorlati megval6sitasat teszi lehetove.
A tudomanyos parkok t5bbnyire auami tamogatassalletesiil6 intezmenyek, amelyek
a tudomanyos eredmenyeknek az iparba tOrteno atvetelet celozzak meg. Az alapkutatas­
tal a fejlesztesig mindennemu kutatasi tevekenyseg zajlik, a hangsuly azonban az alkalma­
zott kutatason, a technol6giai fejlesztesen van. Technopolisz elnevezessel altalabanaz
olyantudomanyos parkokat illetik, amelyek teriiletenfelsofoku kepzes is folyik.Itt tehat
az oktatassal megval6sul6 tudastranszfer is az alapfeladatok k6ze tartozik. Fizikailag
irodak, laborat6riumok, modern iizletk6zpontok sorakoznak egymas mellett imponal6an
 232 Vallalati kultUra
Magyarorszag a budapesti Infopark It!tesiteseYel (,-'1~'tIRk"m>ntttafej16(les enlle:ira,l
hoz. A Iagymanyosi hid es a Budapesti Muszaki es Gazdasagtudomanyi'''"'~Y¥~'¥l1l
tenl1eten bet epiilet megepitesevel, 62 ezer m 2 teriilet rendelkezesre uu,.;s>1,aS>1V"!
a program. A Park epftesenek befejezeset 2004-re tervezik. A mar megepiilt
nyekben jelen van az IBM Kutat6 es Fejleszto Intezete,a MATAV Innovaci6s
ja es szamos szamftastechnikai es tavkozlesi tevekenyseggel foglalkoz6 Kft.
A budapesti Infopark az elsoilyen vallalkozas Magyarorszagon, de a sajto
demenyezesek hfret roppenti fel (iJyen pI. a Zsambeki-medencebe tervezett
domanyos park). Hosszabb tavon va16ban varhat6, hogy az Eur6pai Uni6 tilrnolltMildlt
igenybe veve orszagunkban is k6vetni fogjak a budapestit tovabbi hasonl6 - a
technol6giai fejlesztest k6z6s parkok teriiletere koncentral6 -letesitmenyek, au,.",..",,,",
magyar gazdasagi es vallalati kulturat uj arculattal fogjakgazdagitani.
(]gy veljiik, az ilyen egyii ttmUk6des (kooperativitas) testesiti meg a j6vo vallalati kul.
turajat, amely gyoz a kfmeletlen versenges (kompetfci6) fOlott.
8.5. Osszefoglalas
A magyar nemzeti kultura az az alap, amelyen a vallalati kultura kiepiil. A nemzet ertek­
rendjet egyreszt a tortene1mi mUlt esemenyei formaltak: a foldhOz val6 viszony, az egy­
hazak befolyasa, a nyugati kultura befolyasol6 hatas ai, legut6bb a szovjet politikai rend­
szer atvetelenek kehyszere. Masreszt iitalakftotta a nernzeti kulturat az ipari forradalom,
8. Hazai vallalati kultura 233
.~,,. .. ',~n'e."~' es informaci6s forradalom okozta tarsadalmi atalakulas is. A 70"es, 80-as
",t;.. ~Ir_;;'1 kesziilt felmeresek a Mbonl utanleltekvesItes fennma.I'3.d~s~t mut'lltl~K. b, 'ill
'''"... '''''''' nHl~z;ku1in Yona;]uknt .IIlutUt. ~ ort6ko.n.,Hu ~1~J._ a f.l.h.1cm";s, li-4"t......fi8!J .... -ty-U.i­
kepzeloero, logika, fuggetlenseg kertiltek, mig a szeretet, odaadas csak sok pozf­
ci6val Mtrabb szerepel a skalan. Az 1980-as evek vege, majd a rendszervaItas fordulata
ujabb nemzetmegraw valtozasokat hozott. A gazdasagi szerkezetatalakulasa, a tulajdon~
viszonyok megvaltozasa (privatizacio-reprivatizaci6), a KGST osszeomlasa, a nemzetl
. kiszolgaItatottsag megszunese, a tobbpartrendszer visszaallitasa ujra ertek·
C
1-e.lto.10dlast hoz magaval. Mindez egybeesik a vilagot atfog6 globalizaci6 kiterebe­
lyeseOlest;vel a informaci6s techno16gia soha nem latott sebessegu fejlOdesevel, amelye~
koVetkezteben meg gyorsabban kozvetftodnek mas kulturabeli ertekek (ertektelense·
gek), mint barmikor atortenelem sora~. A magy~r nemzeti ~s gazdas~gi, ~::e?,end t!zen.
6t ewel a valtozasok utan ellentmondasokkal, blZonytalansagokkal es uJ Jatekszabalyol
tanulasaval van tele. A kiilfOldiek, a mas kulturaban elok a magyarokkal kapcsolatban ,
nemzeti onerzetesseget, a talalekonysagot, a vendegszeretetet, az erzekenyseget es erze
lemgazdagsagot, az akaraterot emelik ki. Mindemellett meg kell allapftan~nk, ho~
nemzeti kulturank tudomanyos igenyli, reszletes feltarasara ebben a gyorsan valtoz6 ko
zegben ez ideig. nem keriilt sor. . , ,.
A hazai vallalati kulturat a rendszervaItas k6vetkezteben klalakult sokfeleseg Jellem
zi. A makrogazdasag atalakulasa, a privatizaci6, a globalizaci6 hatasai ezen a teren is at
alakulast eredmenyeztek. A k6zponti gazdasagiranyitas bizonyos mertekig a vallalat
kulturat is homogenizalta: e bekly6k szettorese viszont sokszinuseg kialakulasahoz veze
tett. A kiil6nbOzo felmeresek a hazai vaIlalati kulturat illetoen az alabbi meganapftasok
kal gazdagitottak ismereteinket. .
• HOFSTI<:OE becsiilt ertekeken alapul6 besorolasaban Magyarorszagot kis hatalrr
tavolsaggal, a k6zepesnel kisse erosebb individualizmussal, erosen maszkulin ert(
kekkeles magas bizonytalansagkeriilesimutat6kkal jellemezte.
• TROMPENAARS a specifikus V. diffuz kapcsolatot vizsgaIva a magyarokat a diffU
csoportba sorolja. A teljesitmeny reven szerzett tekintelyre es m~so~ altaI a
egyenre ruMzott statusra vonatkoz6 felmereseben a magyaroknak mmdossze e~
otMe gondolja ugy, hogy ha sziikseges, egyenisege szabadsagab6l is aldoznia keJ
hogy eredmenyt tudjon felmutatni. Az instrumentdlis/funkciondlis-szocidlis keJ
z6dmeny ertelmezes vizsg:Hatara vegzett felmeres szerint Magyarorszagon a,me
nedzserek inkabb emberekcsoportjakent fogjak fel a vallalatot, ahol az egyen,
szociaIis kapcsolatban allnak egymassal es a szervezettel.
• A STRATOS-felmeres a kis- .es k6zepvallalatok vezetoinek ertekrendjet vizsgalt
Az elemzesek szerinta magyar menedzserek nyeresegorientaltak, konfliktusvall
16k racionalitasra torekvok, ha lehet, ad6kerul6k, a csaladot az iizlet e16 helyezi
a p~litikai 6letben val6 reszveteltol tart6zkodnak. Munkaad6ke~t nemigen kfv~
jakbevonni doIgozoikat a vezetesbe, tekintelyre vagynak, asztraJkot nem fogadJ(
e1, a belso szabalyozasban nem szeretika tulszabalyozast. Piaci resztvev6k6
konfrontaci6 helyett· az egyiittmuk6dest· preferaljak (ezert fiiggetlensegiikbOl
 8. Hazai vallalati kultura 235
234 Val/alati kultura

ban osszeiitkozesbe keriilhet a helyi, a nemzeti es hazai gazdasagi kulturaval es

hajland6ak aldozni), de a nagyvallalatokkal va16 egyiittmiikOdestinkabb
Elkotelezettek a valtozasok mellett, nem terveznek hosszU tavra, talt6;~k()dria
kiilfoldi piacokon val6 megjelenest61. Nem hfvei a mindenaron val6 n01vel<;ed,elin
• A GLOBE-felmeres szerint a nemzeti kultura szintjen az atlagosmH nagyo
zonytalansagtiires jellemzi .a magyarokat. Igeny' mutatkozik a rerlds:~erlessle~
A hatalmi tavolsag nagy, az ertekrend inkabb individualista, kis mertekben
Inkabb manak eles, alacsony teljesitmenyorientaltsag es humanorientaci6 .
konlliktusok forrasava valhat.
A vallalatok fUzioJa kapcsiin. negy onentilci6t kulonb()ztetnek meg: anyaorszagl
fogad6orszagi policentrikus, regi6centrikus es globalis orientaci6. Az i~­
lenyeget tobbfelekeppen ertelmezhetik a felvas~rlo~: ,e:~n~~lista, op~rativ es
alternatfvakat kiilonboztethetiink meg. A hazal akvlzlclOk, osszevonasok ala­
UC"'UU'uu nagy szerepe volt a kiindul6 alapviszonyu!asnak (sZiiks~g,volt,,:a~ pozitiv nyu­

lemzo. A vallalati kultura sokban visszatiikr6zi a nemzeti kultunit, bar a
lansagtures az atlagosnal nagyobb, a hatalmi tavolsag kisebb, a ko'lle)(thriZInui
teljesitmeny- es humanorientaci6 valamivel er6sebb a nemzeti atiagnal. A
klaszteranaliziseszerint Albaniaval, 6rmenyorszaggal, G6rogorszaggal,
tannal, Lengyelorszaggal, Oroszorszaggales Szloveniaval keriiltiink egy CSOIPO:rJ;1
el6itelet, jobb minoseg). A kesobbiekben Vlszont ez a pOZltlv elOltelet ad ~lap~t
csa16dasokra, felismerve, hogy a befektetok kiviszik nyeresegiiket az ors~agbol,
csak nyeresegesen hajland6k telephelyiiket Magyar.orszagon iiz~meltetm, :a~
alulertekelik a magyar vezetok szaktudasat, gyakorlatl tapasztalatalt, nem tekintlk
"rrHHTVlU szakembert egyenrangu partnernek stb.

ut6bbi evek uj fejlemenye a strategiai szovetsegek terjedese. A piacokert ,fo~ytato~t

A kiilfOldiek velemenye a magyar kulturar61 nemikepp elter6 kepet mutaL
h,arcban a tulel6shez szovetsegesekre is sziikseg van: a talpon maradas erdeke­
kus szervezetszemlelettel jellemeznek benniinket, kiemelik a szabalyok laza ke,~elt~set
tisztazatlan kompetenciakat, a tarsadalmi kapcsolatok fontossagat es u ...u".au ...,}
avallalatok egy resze legyozes helyett esszeru egyiittmiik6desre torekszik masokk~l
OHSe)~ClSUI\..II.t;J.llI;,", eroforras jobb kihasznalasa, tudaskoncentnki6). ,Glob~lis st~ategla
kek jelenletet. A maganelet nem valik el elesen a munkat61, gyakori a paternalista
.lClIieJH~sz·[es'enc;z gyakran ez a leggyorsabb es leghatekonyabb megoldas. Szovetsegese~­
Kommunikaci6ink direktebb, diffuz kapcsolatteremt6kkent jellemeznek "'....
konnyebb a hozzaferes uj piacokhoz, az innovaci6 hateko~yabb~n m~nedzselheto.
' H U U " '....

ativ problemamegold6 kepesseg, kiskapuk kedvelese, rossz id6menedzseles a

A hazai vcillalatok egyes csoportjai az alabbiak szerint jellemezhet6k.
• Az allami vallalatoknal hianyzik a strategiai szemll~let, a piacorientaci6, ala"~\J'UJ'
teljesitmenymotivaci6, nagy a hatalmi tavolsag, er6sek a szemelyi OSl,zetOIIO(li),§pi
• Az uj, dinamikus kis- es k6zepvallalatokra a tudasorientaltsag, dinamizmus,
vaci6, kiilfoldi es hazai beszallit6i piacok keresese, korszerii kommunikaci6s
nol6gia kiepftese es haszmilata, paternalista vezetesi stilus es hatalmi kultura
lemz6.
• A penziigyi szektorban stabilitaskultura figyelhet6 meg: mag as bi2:onyt2LlaIlsagk¢
sz6vetseghez kolcsonoselk6telezettseg sZiikseges. A vallalatl kulturab~n fel~el­
kii16nbsegek azonban komoly veszelyforrast jelentenek: ezek feloldatlansaga mlatt
egyiittmiikodes keriilt mar veszelybe. . , .,
i A technol6gia rohamos fejlodese hozta letre az ipari parkokat, mmt a vallala~l..tarsu­
l~sok u] formait. Utesftesiik nemcsak a ft!szt vev6 cegek szamara, ~~n.em a hely~ o~or­
:fn~invzal:ok a lakossag szamara is e16nyos. A tudomanyos, techn~logza,l parkok k!feJezet­
innovativ folyamatokat tamogatjak. A kutatashoz, feJleszteshez a v~l1alatok
bekapcsolodasa reven szervesen kapcso16dik a talalmanyok gyakoriatl n:e~a­
'lV"HU,"... Hatekonyan akkor tmik6dhetnek, ha a reszt vev6 vallalkozasok, az ~ktataslm­

riiles, nagyobb hatalmi tavolsag es tervezesi id6tav, alaci;onyabb emlbelrk6'zp()nt1usag, tezmenyek es a kutat6intezetek szervezetikultUrajat is sikerii1osszehangolm.
tipikus.
• A csaladi kisvaIlalkozasoknal archaikus munkaszervezesi forma ervenyesiiL
generaci6 dolgozik egyiitttradicionalis ertekek alapjan, nem valik el az
haztartas, a csalad boldogulasa az els6.
• A kiilfoldi tulajdonu, bermunkat vegz6 cegek kultunija a tulajdonostol 6s a
human adottsagokt61, a helyi vezet6k ertekrendjet61 fiigg.
• A multik igyekeznek kultunijukat atiiltetni a hazai talajra. Leanyvitllalataik
n6ies es kollektfv ertekeket, magas humanorientaci6t megval6sito, kis Hal,au'u
volsagu, jov6keppel rendelkez6 es teljesitmenyorienhlltsaggal jellemezheto
latok.
• A nemzetkozi osszevomisok jelentos nSsze sikertelen, eppen az elter6
vallalaton belii1i iitkbzese miatt. A kiil6nb6z6seg kezelesenek sok esetben
m6dja, hogy a gyengebb, a raszorultabb felvasarolt vallalat kenyszeriil a
vallalat kulturajat es gyakorlatat atvenni. Az ateroltetett szervezeti kultilra
 IRODALOM

ADLER, N. J. (1986): International Dimensions of Organizational Behavior. PWS Kent, Boston

ANDRAs l.-FUREDI G. (2000): Szervezeti kultura fejlesztese a gyakorlatban. Dunataj Kiad6, Duna
ujvaros
ARGYRIS, C.-SCHON, D. A (1978): Organizational Learning. Addison-Wesley, Reading, Mass.
ARMSTRONG, M. (1996): A Handbook of Personnel Management Practice. Cap. 19: Organiza
tional Culture. pp. 361-372. Kogan Page, London
BABUS E.: Interju Gyurkovics Sandorral. HVG, XXI/37.
BAKACSI GY.-TAKAcs S. (1998): Honnan - hova? A nemzeti es szervezeti kultura valtozasai a ki
lencvenes evek k6zepenek Magyarorszagan. in: Vezetestudomany XXIX. evf. 2. szarr
pp.15-22.
BAKACSI GY.-TAKAcs S.-KARACSONYI A-IMREK V.(2002): Eastern European cluster: traditio
and transition. in: Journal of World Business 37. pp. 69-80.
BALAZS J. (1998): Az iparvallalati struktura atalakulasa. in: Tarsadalmi Szemle 1998. 6. szan
pp.95-103.
BALAZSY L. M. (2002): Magyarorszag, ahogy a japan befektet6k latjak. in: EU Working Paper
BGF KKFK. 1. szam, pp. 81-101~
BALZER, A-HIRN, W.-WILHELM, W. (2000): Gefahrliche Spirale: Fusionwahn. in: Manager M.
gazin. Nr. 3. pp. 77-91.
BARAKONYI K-Borgulya Ine (1994): Kis- es kozepmeretti vallalatok nemzetkozi orientaI6dasa I
straregiaja. OTKA kutatasi jelentes, Pecs
BARAKONYI K (1995): Magyar vallalati kultura az ezredfordul6n. KMK tanulmanykotet, Pecs
BARAKONYI K (2000): Strategiai menedzsment. Nemzeti Tankonyvkiad6, Budapest (2. kiad2
2002)
BARAKONYI K-BENCZE V.-RINGHOFFER O. (1994): Esettanulmany-gyujtemeny. JPTE, Pees
BARAKONYI K-BORGULYA INE (1998): Vallalati kultura. OTKA kutatasi jelentes
BARAKONYI K-LoRANGE, P. (1991, 1992, 1994): Strategiai menedzsment. KJK, Budapest
BARLETI, CH. A-GHOSHAL, S. (2000): Transnational Management. (3rd ed.). Irwin-McGra
Hill, Boston
BARON-GREENBERG (1989): Behavior in Organizations. Allyn & Bacon, Boston
BARRATT, A (1989): DoingBusiness in a Different Culture. in: Journal of European Industr
Training. Vol. 13. no. 4. pp. 28-31.
BARTA Gy. (2002): Tudomanyos parkok: intezmenyesiilt tudaskoz6ssegek a tersegfejlesztesbt
in: BulAs N.-LENGYEL I.: Ipari parkok fejlodesi lehetosegei: regionalis gazdasagfejlesztes,
novaci6s folyamatok es klaszterek. SZTE GTK. JATEPress, Szeged
BATE, P. (1997); Cultural Change. Strategien zur Anderung der Unternehmenskultur. GerliJ
Aka\iemie Verlag, Munchen
BERGER, R.-GARTNER, H.-D.-MATHES, R. (1989): Unternehmens-kommunikation. Frankiur
Allgemeine-Gabler VIg, Frankfurt
 239
[radalam
238 Vallalali kultttra
D. (1993): Veriinderung der Untemehmenskultur. McGraw-Hill Book Company Europe,
BERKEL,
BEYER HK.(1995)'
(1997):UUnternehmenskultur u nd·E t h'k S
Me~~\\\lg 'iO\l \JI\\~m<i\\m~nsK\lltur. in: Dulfer,
1. auer Vlg, Heidelberg
London
, .R R -M
BLANKE . nternehmenskulturund'
J mnerb ' bl'Iche Kooperation. Gabler
etne H. J. 1991 Probleme der Ertassungund
nagement-Zeitschrift Nr. 7-8. p~. 3i7-319'
, . . OUTON,. S.-Lux E (1984)' W ' . pp. 129-137.
echsel der Organisationskultur. in: io
F. A (1988): Making Time: Ethnografies of High-Technology Organizations. Temple
BORGULYA INE-BENCZE V.-KIss T (1996)' A k' , . , ,
giai magatartasa. in: Marketin~ & Me~ d IS- es kozep~eretu vallalatok ertekrendje, .Utl1V(~rsltv Press, Philadelphia
BORGULYA INE (1994): Vallalati kultu . e zsme~t? 6. szam, pp. 30-38. E. (1991): Organisationskultur: Phiinomen - Philosophie - Technologie. Poeschl, Stutt­
tekezes, Pecs ra, mterkulturahs gazdasagi kommunikaci6. Kandidatusi
gartH. (1990): Unternehmenskultur und Veriinderungsmanagement. Kann man eine Unter­
BORG~LYA INE (1995): Vallalati kulturak nemzetk" ... , , .
tura az ezredfordul6n. KMK tanulman k" oZI,osszeh~onhtasban. Ill: Magyarvallalati "/'nell1m<enskulltur iindern? in: Simon, H. (1990) pp. 131-136.

BORGULYA INE (1996): Nemzetk'" h

. . I o~e~, Pecs~proJektvezeta: Meszaros Tamas)
dasa _ Az INTERSTRATOoSz~ Plla~1 ,e etosegek: kls- es kozepmeretu vallalatok
J.-'-DAVID WILLIAMS (1995): International Business Strategy. Pitman Pub\., London

P. (1998): Changing Organisational Cultures. Paper presented to the Sixth Conference

-Ie meres ered' 'b HI . on International Human Resource Management. University ofPaderborn
lyam 7-8. szam, pp. 73-80. menyel o. Ill: Vezetestudomany. XXVII.
dR. BAN6 K. (2001): Kulturakozi kommunikaci6. Puski, Budapest
BORGULYA INEsz(2000):
T 03087.4 OTKA A kmatgyt'amednedzserek
r· ,az
es .mterkultunilis feladatok Kutatas' l' J' .opi;;i"'.'T"..,."m CL.-F1NK, G. (1998):lnterkulturelle Probleme im Ost_West-Management: Die
. - u a as ere men . "I Pe . .
BORGULYA INE (2001):MegujuI6 vallalati ~~;~~r', C~I Tudon;an:egye~em Theorie des kollektiven Kulturschocks. in: Osteuropa-Wirtschaft. Jhrg. 3. pp. 227-241.
F.-SANDOR 1. (1997): Valsagkezeles es kriziskommunikaci6. BKE, Budapest
testudomany 2001/7-8. sZam, pp. 33-40. ak - atalakulo vallalatl kommunikaci6. in: V
, R A (1989): Contrasts in Discussion Behaviors of German and American Managers. in:
BORGULYA INE (2003): Ungarn als Standort· Erfahr . . International Journal of Intercultural Relations, Vol. 13. pp. 429-445.
Jahre nach der Wende Ko f . ungen m multikulturellen Unternehmen
B.. .' n erenzvortrag. Chur TJ<.vnL,\..n. E.-PICHLER, H. (1988): Werte und Typen mittelstiindischer Unternehnien. Dunckler

BRANYICZKI I. (1989): Szervezeti kultu 'k .u~ ... 1-7. Vlg ..Bertelsmann Stiftung
OCKLER, H. (2001): PraxIs Unternehmenskult Bd
& Humblot, Berlin
FURNHAM, A-GUNTER, B. (1993): Corporate Culture: Definitionen, Diagnoses and Change. in:

januar, pp. 32-41. ra empm us vlzsgalata. m: Kozgazdasagi Szemle. Vol.

International Review ofIndustrial and Organizational Psychology. Vol. 8. pp. 233-261.

BRECCKLE , M. (2001): Intercultural Differences in German-Swedish B . GARRISON, A-REES, M. (1994): Managing People across Europe. Butterworth-Heinemann, Lon­
on f erencepaper Life-long Learni . B . usmess ~uUUJllUJJl"idLHm;,
BREISEG T. (1990)' U '~h ng. III usmess and Industry" Halden. ENCoDe don
B ' . n erne menskultur. m: zfo. Nr. 2, pp. 93-101 GETSCHMANN, D. (1992): "Unternehmenskultur" - Bemerkungen zum Handelswert eines Begrif·
CROWN, A D. (1995): Organisational Culture. Pitman Publ Lond' .,.,.. fes. in: zfo Nr. 5. pp. 299-303.
HUSMAN, A-SONY-ALBANY, M.-KING C (1985)' N' ., on..
lict Resolution. in: Gudykunst-Ste~a~t-Tin 'TO~lOn~1 and OrgamzatIonal Cultures in Conf:
GIBSON, R. (ed.) (1998): International Communication in Business Theory and Practice. Verla!
zational Processes Sage Publ B I H'lI g mey. Commumcatlon, Culture and .. Wissenschaft & Praxis, Berlin
CSANYI V. (1999): Az ~mberi ter~es:~:r k I ~,pp. 1,1~-13~.
CSATH M. (1997): Strategiai vezetes _ m~lt ~:an:t~~?gla. Villce .Kiad6, Budapest
GOFFEE, R.-SCASE R. (1985): Women in Charge. Allen & Unwin, London.
GRUNWALD, W. (1993): Fuhrung in den 90er Jahren: Ethik tut notl in: zfo. Nr. 5. pp. 337-340.
W. (1993): Fi.ihrung in der Krise: Ruckbestimmung auf die Tugend-Ethikl in: i
CSATH M. (2001): Strategiai valtoztat' ,J Jen es Jova. Marketlllg es Menedzsment 1997/5.
DAETWYLER M (1985)' M asmene zsment. Aula, Budapest Management Zeitschrift. Jg. 62. Nr. 9. pp. 34-39.
issue. p~. 3i-49. . anagement Education in Switzerland. in: Quarterly Review. GUDYKUNST,W. B.-STEWART, L. P.-TlNG TOOMEY, S. (1985): Communication, Culture an

JL~LL, E. T.-HALL, M. R
" Organizational Processes. Sage, Beverly Hills
DAETWYLER, M. (1988): Local Cultures and Mana em . . ' (1990): Understanding Cultural Differences. Intercultural Press

Societal Management Model in' W' J W gent. The Case of SWitzerland and Its
' . ' els~,. . pp. 99-117.

HALL, E. T. (1959): The Silent Language. Anchor Press, Doubleday, New York

DANIS, W. M.-PARKHE A
Model of Integ t" p' (2002). Hungartan-Western Partnerships: A Grounded
. HALL, E. T. (1976): Beyond Culture. Anchor Press, Doubleday, New York

ra IOn rocesses and Out 0 . J

HALL, E. T. (1987): Rejtett dimenzi6k. Gondolat, Budapest
33, 3. Quarter, pp. 423-455. c meso Ill: oumal ofInternational Business '
HAMPDEN-TuRNER, CH.-TROMPENAARS, F. (1994): Seven Cultures of Capitalism. Piatkus, Londo
DAWES, R M. (1988): Rational Choice in an Uncertain W Id HAMPDEN-TURNER, CH.-TROMPENAARS, F. (2000): Building Cross-cultural Competence: how
DEAL, T. E.-KENNEDY A (1982)' C or . Harcourt Brace Jovanovich
. , . . orporate Cultures' The' d' I create wealth from conflicting values. Yale University Press, London
Addison-Wesley, Reading, Mass. . nse an ntua s of corporate
HAMI'DEN-TuRNER, CH. (1994): Corporate Culture. Piatkus, London
DEEKELlNG, E.-FIEBIG, N. (1999): Interne Kom . . HANDY, C. (1985): Gods of Management. The changing work of organizations. Hutchison, Lc
Frankfur! am Main / Wiesbaden mUlllkation. Frankfurter Allgemeine-Gabler,
DERJANECZ, don
szam pp.A19-25.
(2002): Kelet-nyugati koo per a'
CIO'k Europaban.
." . Vezetestudomany 2000/1
Ill: HANDY, C. (1993): Understanding Organizations. Penguin, Harmondsworth
HANDY, C. (1994): The Empty Raincoat. Hutchison, London.
DOUBLEK, K. (2003): Ketten Nemet
DRAKE, B. H.-DRAKE, E. (1988): Et~~~~f!n~ ~~: ~:tschland, 4. sza~, pp. Z O - Z l . i !
'b' I . HANKISS,E.-MANCHIN, R-FDsTOS, L.-SZAKOLCZAI,A. (1984): Modernisation of Value SysU
California Management Review. Winter, p;' 107~~~~s of Managmg Corporate Cultures. in:, Indicators of Change in Cross-Cultural Comparisons. in: Melischek 1984.pp. 461-473.
 [radalam 241
240 Vallalati kultura
A (1984): Innovation und Organisationsk~ltur. in: gdi impuls. Heft 4. pp. 3-11.
HARRISON, R. (1972): How to describe your organization. in: Harvard Business L'''VL'''''.',J (1993): Der Leitbilderstellungsprozess. 10: zfo. Nr. 3. pp. 184-188.
September/October pp. 119-128. p_ s. (1Q()4)~ l-lumQ.n R~.c::.().urc~ M!ln!l8~n'H~nt in P1J"~fHL nnut1.o.d8r"~ L..,.d.o.... .
HEIDRICH B. (1997): A vallalati kultura magyar sajatossagair61. in: Vezetestudomany. 4. CIJJCKfIOLIM. C. (1951): The Study of Culture. in: Lerner, D.-Lasswell, H. (ed.): The PolIey
9-17.
"'''J'01'',''~' Stanford .
HEIDRICH B. (2001): Szervezeti kultura es interkulturtilis management. Bibor Kiad6, T. (1990): Corporate Culture and Long-range Planning. Long Range Planmng, Vol. 23.
HEINEN, E. (1987): Unternehmenskultur - Perspektiven flir Wissenschaft und Praxis.
1990. 4. szam .
HERBERT, M. (1987): Unternehmenskultur in Osterreich. Ideal und Wirklichkeit.,SerVice I K<J"~"'''. O. F. (2000): So nutzen Sie Ihre Chancen in .amerikamscher Unternehmenskultur.
verlag, Wien ' . Vlg. ModerneIndustrie, Landsberg am Lech ...
HILL, R. (1999): Mi, eur6paiak. Geomedia Szakkonyvek, Budapest 'lU<v<mc", A-KLuCKHOLM, C. (1952): Culture. A Critical Review of Concepts and Defmltlons.
HOFMEISTER A.-BAUER, A (1995): A magyar marketingvezet6k helye a nemzetkozi Vintage Books, New York
kepen. in: Vezetestudomtiny 6. pp, 37-44. '~UL,"Lh, P (1995): Proceedings of the SIETARConference. Prague .
HOFSTEDE, G. (1980): Culture's Consequences: International Differences in P.
..n.t<u£.cw..., (ed.) (1997): Cross-cultural Management. University Lund. School of Economics
Values. Sage, Beverly Hills, Calif.
and Management, Lund " I" k
HOFSTEDE, G. (1985): The interaction between national and organizational value "J-"-"'-' T.-MAK6 Cs. (1999): A vallalkoz6k tarsadalmi er6forrtisai. GATE Muhelytanu manyo
Journal of Management Studies 22 (4) pp. 347-357. Sorozat 1. sz. 1999.aprilis .
HOFSTEDE, G. (1991): Cultures and Organizations. McGraw-Hill, Maidenhead 'Ji""nr"",."v, A-KuZNETSOVA, O. (2002): The Impact of Institution~l Collapse on the Formation
HOFSTEDE, G. (1992): The reintegration of Eastern Europe in the family of nations. of Cultural Values of Russian Managers and Entrepreneurs. m: Journal of Cr~ss-<?ultural
speech at SIETAR International's XVIII Annual Congress. Montego Bay. JaIIl,al"a,"~l' Competence & Management 2002/2 IKO-Verlag flir Interkulturelle KommumkatlOn, pp.
May 1992
. 145-166. . dE G M
HOLTBRUGGE, D. (1996): Unternehmenskulturelle Anpassungsprobleme is delllts,ch-·[1 1:ANG, J. (2002): Economic, Social and Cultural Resources of RUSSian an ast erman an~·
Joint Ventures. in: JEEMS 1996. Nr. 1. pp. 7-27. gers. in: Journal of Cross-Cultural Competence & Management 2002/2 IKO-Verlag fur
HOLZMULLER, H.-KASPER, H. (1988): Empirische Analyse personaler und or~~anisatiolllal,er]Ei Interkulturelle Kommunikation, pp. 167-210. . . . .
fluBgrof3en. in: Marketingarbeitspapiere Nr. 2. Wirtschaftuniversitat Wien. 1 .,,",,,"'•.V". J-P. (1988): Regional Industrial Cultures and Entrepreneurship III a CentralIZed Country.
HovANYI G.(1998): Perif6ritilis kisvallalatok hatMon atnyul6 egyiittmukOdese. in: Vezel:esl:t1d The Case of France. in: Weiss (1988) pp. 77-95. . .
many. XXIX. evf. 4. szam, pp. 25-29. LATTMANN, CH. (Hrsg.) (1990): Die Unternehmenskultur. Physlca-Vlg, Heldelb~rg .
HOUSE, R.-JAvIDAN, M.-HANGES, P.-DORFMAN, P. (2002): Understanding cultures and C-M.-TsE, D. K.-ZHoU, N. (2002): Institutional Forces and Org~mza~lOn~1 Culture m
leadership theories across the globe: an introduction to project GLOBE. in: Journal China: Effects on Change.Schemas, Firm Commitment and Job Satlsfactlon m: Journal of
Business 37.pp. 3-10. InternationaiBusiness Studies, 33, 3 (Third Quarter 2002) p~. 533-550. . .
HOUSE, ROBERT (1998): A brief history of GLOBE. in: Journal of Managerial Psychology. Vol. LAURENT, A (1983): The Cultural Diversity of 'Yes~ern ConceptIOns of Management. m. Inter·
No. 3/4. pp. 230-240. national Studies of Management and Orgamzation XIII. (1-2) pp. 75-96.
HUNYADI Gy. (1996): Sztereotipiak a valtoz6 kozgondolkodasban. Akademiai Kiad6, LAWRENCE, P.-SPYBEY, T. (1986): Management and Society i~:Sweden. Routledge, London
HYUN, K. J. (2001): Sociocultural change and traditional values: Confucian values among K<1.r"ij'n~, R. (1997): Uber die Kultur desUnternehmens. Econ, Dusseldorf .
and Korean Americans. in: International Journal of Intercultural Relations. Vol. 25. LEEDS, CH.-KIRKBRIDE, P. S.~DLIRCAN, J. (1994): The Cultural Context of Europe: a tentatl'
203-229. mappin~.in:Kirkbride (1994) pp. 11-27. . '. .
lTIM (Institute For Training Intercultural Management) (1996): 5-D Pocket Guide. Den LEVENDEL, A-TERESTYENI, T. (1984): Some Aspects of t?e Relationship between Political-SOCIa
JUGEL, ST.-WIEDMANN, K-P.-KREUTZER, R. (1987): Die Formulierungder Chan esand Culture: the Case of Hungary. in: Mehschek et. at (1~84! pp. 453-460. .
sophie im Rahmen einer Corporate Identity.Strategie. in: Marketing Zeitschrift fiir LICHTENB:RGER, B.-NAULLEAU,G. (1994): Cultural conflicts and synergies 10 the management o.
schung und Praxis. Heft 4. pp. 293-303. French-German joint ventures. in: Kirkbride (1994) pp. 43-56. ? .
KADAR 1. (2001): Az innovaci6t segft6 intezmeny- es informatikai hal6zattal kapcsolatos nemz:et~;" LINKE, L. (1993): Unternehmenskultur: Chance oder strategischer Hemmschuh. m: 10 Manage·
k6zi tapasztalatok. http://www.inco.hu/inco7! ment Zeitschrift. Nr. 62 pp. 33-36. . ' . .
KAINZBAUER, A.-BRUCK, F. (2000): Cultural Standards Austria-Hungary. in: Journal of LoRANGE, P. (2001): The Critical Challenges to Strategic Planmng: InstillIng Intrapreneurshlp
Cultural Competence & Management. IKO-Vlg Frankfurt, pp. 73~103. PTE Diszdoktori szekfoglal6, Pecs .
KAUDA, J. (1992): Culture and International Management. Aalborg University. Centre for MASLOW '(1954): Motivation and Personality. Harper & Row, New York
national Studies, Aalborg MAYERHOFER, H. (2002): Personal als Deal-Breaker? in: zfo. 71. Jg. He~t 2. pp. 68-74.
KELL, L. C.-CORTS, R. P. (1983): Let's Talk Business. Little, Brown & Company. Boston McGREGOR, D. M. (1960): The Human Side of Enterpnse. Mc?,raw-.H Ill , New York
KELLER, E. VON (1982): Management in fremden Kulturen. P. Haupt Vlg., Bern MEAD, R. (1994): International Management. Cross-cultural DImenSIons. Blackwell, Oxford
KERN, H. (1991): Analyse von Unternehmenskulturen. Europaische Hochschulschriften, MEIXNER Z. (1991): Kaufmann mesei. Figyel6. 1991. okt6ber 3.
Bd. 332. Bern .
KETs dE VRIES, M. F. R.-MILLER, D. (1986): Personality, culture and organization. in: Academy
Management Review no. 11. pp. 266-279.
242 Vdllalati kultura
MELICH, J. S. (1996): The Post-Communist Mind - How Real a Phenomenon? - Sociopsycho­
logical legacies of communist rule". Conference discussion papor. Carlot;'n Univemity, Ott".
wa
MELISCHEK, G.-ROSENGREEN, K. E.-STAPPERS, J. (ed.) (1984): Cultural Indicators: An Inter­
national Symposium. Vlg. der Osterreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien
MESCH!, P. X.-ROGER, A. (1994): Cultural Context and Social Effectiveness in International Joint
Ventures. in: Management International Review. Vol. 34.
MEszAROS T. (2002): A strategia javaje - a java strategilija. Aula, Budapest
MOLE, J. (1990): Mind your Manners: Managing Culture Clash in the Single European Market.
Industrial Society, London
MONDY, R. W.-NOE, R. M. (1996): Human Resource Management. P. 3. Corporate Culture.
Prentice Hall, London, pp. 270-297.
MORGAN, G. (1986) : Image of Organisation. Sage, Beverly Hills, Cal.
MUHARAI K. (2002): Bikakomedia - Hagyom{myorzes Portugaliaban. HVG, XXI/40.
MUSASHI, M. (1982): The Book of the Five Rings. Bantam Books.
NADLER-NADLER-BROOME: Culture and the Management of Conflict Situations. in: Gudykunst­
Stewart-Ting Toomey: Communication, Culture and Organizational Processes. Sage PubL,
Beverly Hills, pp. 87-114.
NEMETNE PALK. (2000): KiilfOldi befektetokvarakozasai es tapasztalatai Magyarorszagon. in: Vee
zetestudomany XXXI. evf. 5. szam pp. 23-27.
NEUBERGER, O.-KOMPA, A. (1987): Wir, die Firma. Der Kult um die Unternehmenskultur. W.
Heyne Vlg., Munchen
NEUMANN, I. (1998): Die deutsche Unternehmenskultur mit den Augen norwegischer Prakti­
kanten gesehen. in: Gibson, R. (1998) pp. 139-155.
NICKLISCH, H. (1922): Wirtschaftliche Betriebslehre. Poeschl, Stuttgart
Norske Skogindustrier ASA Environmental Report 2000. Lysaker
OUCH!, W. (1981): Theory Z - How American Business Can Meet
Addison-Wesley, Reading, Massachusetts
PARKUM, K. H.-AGERSNAP, F. (1994): Managing people in Scandinavia. in: Garrison-Rees, pp.
111-121.
PASCALE, R. T.-ATHOS, A. G. (1982): The Art of Japanese management. Applications for American
executives. Warner, New York
PEABODY, D. (1985): National Character. Cambridge University Press. Cambridge
PETERS, T. J.-WATERMAN, R. H. (1982): In search of excellence. Harper & Row, New York
PETROCK, F. (1990): Corporate Culture Enchances Profits. HR Magazine 35, pp. 64-66.
PHILLIPS, M. E. (1984): Conception of Culture in Organizational Settings. Graduate School of
Management, University of California, Los Angeles. Working paper. pp. 8-84.
POIRSON, P. (1989): Personnel Policies and the Management of Men. Ecole Superieurede
Commerce de Lyon
P06R J.-FARKAS F. (2001): Nemzetk6zi menedzsment. KIK-Kersz6v Jogi es Uzleti Kiad6 Kft.,
Budapest
POPOVA: Corporate Culture of Bulgarian Business Organizations - Values and Norms of Organi­
zational Behaviour in an Intercultural Context. in: Kultur & Management, Arbeitspapier
Nr. 7. Wien, pp. 38-47.
PRIMECZ H.-So6s A. (2000): Kulturalis kiilanbsegek es kulturak k6z6tti egyiittmuk6des vizsgalata
egy Magyarorszagon muk6do multinacionalis es egy magyar vallalatmil kisminUls kerdofves
lekerdezes alapjan. in: Vezetestudomany. XXXI. evfolyam 06. szam,pp. 35-48. "C\
PUMPIN, C.-KOBI, J ...cWiiTHRICH, H. (1985): Unternehmenskultur. in: Die Orientierung. Nt85~
Bern
QUIRKE, B. (1999): Communicating Corporate Change. in: Deekeling-Fiebig, pp. 29-45.
Irodalom
~NDLESOME, C. (1993): Business Cultures in Eurooe Heinem
, ford
RANKINE, G. (1997): Nokia Corporation. Thunderbird. The Am
national Management. A09·97·0019
SACKMANN, S. (1983): Organisationskultur - die unsichtbare Ein
4. pp. 393-406.
.S'ACKMANN, S. A. (1990): M6glichkeiten der Gestaltung von Ur
'/(Hrsg): Die Unternehmenskultur. Physica-Verlag, Heidelb
•SANDERSEN, E. (1999): Norske Skog. Saugbrugs. Guide, Halden
SCHEIN, E. H. (1984): Soil und kann man eine Organisations-I<
'" Nr. 2. pp. 31-43 .
. SCHEIN, E. H. (1985): Organizational culture and leadership: Ad
L,Jossey-Bass, San Francisco
S'cHEIN, E. H. (1995): Unternehmenskultur. Ein Handbuch f
, Verlag, Frankfurt am Main
E. H. (1992): Organizational Culture and Leadership.
Francisco .
E. H. (1989): Organizational Culture: What it is and Hov
Y-Laurent, A. (Eds.): Human Resource Management i
"h,.li,,~t""n, Innovation. Jossey-Bass, San Francisco, pp. :
"';,~CHMIDT M.· (1995): Unternehmenskultur. Service Fachverlag, ,
~):.oln"J~IYl'Vl-NIELSEN, J.-LAWRENCE, P. (1996): Scandinavian Man,
beyond the nation state. in: Cross-cultural Management. SI
Economics and Management
SgHREYOGG, G. (1990): Unternehmenskultur. Gabler Vlg., Wies
SciiREYOGG, G. (1998): Connectivity: The role of corporate cult
Conference on International Human Resource Managemel
SEIilTER, A. 1.(1999): Cross channel culture club. Management Tc
Bihari Gabor (2000): Az angol-francia cegosszeolvadasok •
gek. in: Vezetcstudomany. XXXI. evf. 03. szam, pp. 47-49.
SIMON, H. VON (1990): Herausforderung Unternehmenskultur. S
SrMoN,L.-DAvIs, G. (1995): Cultural, social and organizational t
, the Hungarian manager. in: Journal of Management Dev
, 14-31. ,
SiNGH, S. (1999): A nagy Fermat-sejtes. Park Kanyvkiad6, 2. kia,
ST!,;WART, R.-BASSOUX, J.-L.-KrESER, A-GANTER, D.-WALGEI
, ,,' Britain and Germany. Macmillan, London
STEWART, R. (1985): Culture and Decision-Making. in: Gudykun
munication, Culture and Organizational Processes. Sase Pu
IS-t".,mprf'c,. eredmenyei. in: Borgulya Ine Veto A. (15
turalis gazdasagi kommunikiici6, Pees, Kandidatusi ertekez(
:SutEIMAN, N. M. (2000): Corporate Governance in Islamic Bank
http://www.albab.com/arab/econ/nsbanks.htm
Tliif STRATOS Group (1990): Strategic Orientations of Sma!
Aldershot
World Competitiveness Report. Institute for Managemerit 1
"n'u.M,A~. G. C.-WORLEY, G. CH.(1993) : Organization DeveloI
"--"-'r---J' Minneapolis
A. (Hrsg.) (1991): Kulturstandards in der internationa
Publishers, Saarbliicken
 Vallalati kultura Irodalom 243
-'.:-;::";::;-,;-'. :-'.'<::. ," .
'96): The Post-Communist Mind - How Real a Phenomenon?- Sociopsycho­ RANDLESOME, C. (1993): Business Cultures in Europe. Heinemann Professional Publishing, Ox­
es of communist rule". Conference discussion paper. Carleton University, Otta­ ford
RANKINE, G. (1997): Nokia Corporation. Thunderbird. The American Graduate School of Inter­
{OSENGREEN, K. E.-STAPPERS, J. (ed.) (1984): Cultural Indicators: An Inter­ national Management. A09-97-0019
Iposium. Vlg. der Osterreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien SACKMANN, S. (1983): Organisationskultur - die unsichtbare Einflussgrosse. in: Gruppendynamik
)GER, A (1994): Cultural Context and Social Effectiveness in International Joint 4. pp. 393-406.
: Management International Review. Vol. 34. . SACKMANN, S. A (1990): Moglichkeiten der Gestaltung von Unternehmenskultur. in: Lattmann
02): A strategia javaje - a java strategiija. Aula, Budapest (Hrsg): Die Unternehmenskultur. Physica-Verlag, Heidelberg
Mind your Manners: Managing Culture Clash in the Single European Market. SANDERSEN, E. (1999): Norske Skog. Saugbrugs. Guide, Halden
,ciety, London SCHEIN, E. H. (1984): Soll und kann man eine Organisations-Kultur veriindern? in: gdi impuls.
~OE, R. M. (1996): Human Resource Management. P. 3. Corporate Culture. . '.' '. Nr. 2. pp. 31-43. . .
I, London, pp. 270-297. SCHE.IN, E. H. (1985): Organizational culture andl~adership: A dynamic view. (elsa kiadasa: 1976)
16) : Image of Organisation. Sage, Beverly Hills, Cal. ·J()ssey-Bass, San Francisco
)2): Bikakomedia - Hagyomanyarzes Portugaliaban. HVG, XXI/40. SCHEIN, E. H. (1995): Unternehmenskultur. Ein Handbuch fUr die Fuhrungskriifte. Campus
S2): The Book of the Five Rings. Bantam Books. Verlag, Frankfurt am Main
~-BROOME: Culture and the Management of Conflict Situations. in: Gudykunst­ ,"V/:~l':HbIN, E. fJ. (1992): Organizational Culture and Le~dership. 2nd ed., Jossey-Bass Pub!', San
g Toomey: Communication, Culture and Organizational Processes. Sage Pub!.,
;, pp. 87-114. ........,,:: """"''''', E. H. (1989): Organizational Culture: What it is and How to Change it. in: Evans, P.-Doz,
(2000): KiilfOidi befcktet6k varakozasai es tapasztalatai Magyarorszagon. in: Ve­ .-Laurent, A (Eds.): Human Resource Management in International Firms, Change,
,ny XXXI. evf. 5. szam pp. 23-27. Globalization, Innovation. Jossey-Bass, San Francisco, pp. 36-82.
KOMPA, A (1987): Wir, die Firma. Der Kult urn die Unternehmenskultur. W. SCHMIDT, M. (1995): Unternehmenskultur. Service Fachverlag, Wien
Munchen SCHRAMM-NIELSEN, J.-LAWRENCE, P. (1996): Scandinavian Management: a cultural homogeneity
198): Die deutsche Unternehmenskultur mit den Augen riorwegischer Prakti­ beyond the nation state. in: Cross-cultural Management. Spring, Lund University School of
len. in: Gibson, R. (1998) pp. 139-155. Economics and Management
922): Wirtschaftliche Betriebslehre. Poeschl, Stuttgart SCHREYOGG, G. (1990): Unternehmenskultur. Gabler Vlg., Wiesbaden
Istrier ASA Environmental Report 2000. Lysaker SCHREYOGG, G. (1998): Connectivity: The role of corporate culture in global corporations. Sixth
n): Theory Z - How American Business Can Meet Japanese Challenge. Conf~rence on International Human Resource M,anagement, Pederborn
!sley, Reading, Massachusetts 'C''''''''''''",,"''' A I. (1999): Cross channel culture club. Management Today. Febr. pp. 72-74. Fordftotta:
AGERSNAP, F. (1994): Managing people in Scandinavia. in: Garrison-Rees, pp. Bihari Gabor (2000): Az angol-francia cegosszeolvadasok utjaban all6 kulturalis ktilonbse­
:·.··.. c.gek. in: Vezetestudomany. XXXI. evf. 03. szam, pp. 47-49.
.THOS, A. G. (1982): The Art of Japanese management. Applications for American
SIMON,H. VON (1990): Herausforderung Unternehmenskultur. Schiiffer Verlag, Stuttgart
,varner, New York
SiM()N, L-DAvrs, G. (1995): Cultural, social and organizational transitions: The consequences for
85): National Character.Cambridge University Press. Cambridge
.. ' the Hungarian manager. in: Journal of Management Development. Vol. 14. No. 10. pp.
\TERMAN, R. H .. (1982): In search of excellence. Harper & Row, New York
14-31.
)0): Corporate Culture Enchances Profits. HR Magazine 35, pp. 64-66.
l{:\SlNCfH,S. (1999): A nagy Fermat-sejtes. Park Konyvkiad6, 2. kiadas, Budapest
(1984): Conception of Culture in Organizational Settings. Graduate School of
R.-BASSOUX, J.-L-KJESER, A-GANTER, D.-WALGENBACH, P. (1994): Managing in
It, University of California, Los Angeles. Working paper. pp. 8--84.
'. and Germany. Macmillan, London
89): Personnel Policies and the Management of Men. Ecole Superieure de
R. (1985): Culture and Decision-Making. in: Gudykunst-Stewart-Ting Toomey: Com­
je Lyon
< nlUnllcatlon, Culture and Organizational Processes. Sa~e Publ. Beverly Hills, pp. 177-212.
, F. (2001): Nemzetkozi menedzsment. KJK-Kerszov Jogi es Uzleti Kiad6 Kft.,.
S"]tRl\.t'O~;-ff!lmlerc!s eredmenyei. in: Borgulya Ine Veta A (1994): Vallalati kultura, interkul­
turalis gazdasagi kommunikaci6, Pees, Kandidatusi ertekezes. pp. 107-114.
ate Culture of Bulgarian Business Organizations - Values and Norms of Organi­
",U'LhIIMAN, N. M. (2000): Corporate Governance in Islamic Banks.

haviour in an Intercultural Context. in: Kultur & Management Arbeitspapier

.com/arab/econ/nsbanks.htm
,pp.38-47.
Group (1990):. Strategic Orientations of Small European Business. Avebury,
)S A. (2000): Kulturilis kiilanbsegek es kulturak kozotti egyuttmukodes vizsgalata

orszagon mukad6 multinacionalis es egy magyar vallalatnal kismintas kerd6ives

The World Competitiveness Report. Institute for Management Development, Lausanne, 1993
tlapjan. in: Vezetestudomany. XXXI. evfolyam 06. szam,pp. 35-48.
THOMAS, G. C.-WORLEY, G. CH. (1993) : Organization Development and Change. West Publ.
I, J.-WUTHRICH, H. (1985): Unternehmenskultur. in: Die Orientierung. Nr 85,
Company, Minneapolis
THOMAS, A (Hrsg.) (1991): Kulturstandards in der internationalen Begegnung. Verlag Breiten­
9): Communicating Corporate Change. in: Deekeling-Fiebig, pp. 29-45.
bach Publishers, Saarbriicken
244 Vallalati kultura

TIMO, N.-HEDER, S. (1998): Nokia gondolkodasmod pecsett. in: Vezetestudomany XXIX. evf. 5.
szam, pp. 20-25.
TORRINGTON, D.-HALL, L. (1995): Personnel Management. HRM in Action. (3. ed.) Prentice Hall,
London
TOR6csIK M. (2003): Fogyasztoi magatartas trendek - Uj fogyaszt6i csoportok. KJK Kerszov, Bu­
dapest
TROMPENAARS, F. (1996, first pub\. 1993): Riding the Waves of Culture. Nicholas Brealey, London
TUNG, R. L. (1994): Strategic management thought in East Asia. in: Organizational Dynamics.
Spring. pp. 55-65.
TUNG, R. L. (1996): Managing in Asia: cross-cultural dimensions. in: IOJUT, P.-WARNER, E.:
Managing across Cultures. Free Press, Tokyo
ULRICH, H. (1968): Die Unternehmung als produktives soziales System. Bern
ULRICH, P.-THIELEMANN, U. (1993): UnternehmensethischeDenkmuster von Fiihrungskraften.
in: Die Betriebswirtschaft (DBW). Nr. 5. pp. 663-681.
Unternehmenskultur in Deutschland - Menschen machen Wirtschaft. (1986) Hrsg: Arbeits­
gemeinschaft zur Forderung der Partnerschaft in der Wirtschaft. Bertelsmann Stiftung,
Giitersloh
VARGA K. (1983): Szervezeti kulturank koordinatai. in: Ergon6mia 3.
VARGA K. (1986): Az emberi es szervezeti er6forrasok fejlesztese. Akademiai Kiad6, Budapest
WEBER, y. (1996): Corporate Cultural Fit and Performance in Mergers and Acquisitions. in:
. Human Relation. Vol. 49. No.9. pp. 1181-1202.
WEISS, 1. W. (1988): Regional Cultures, Managerial Behavior and Entrepreneurship. An Interna­
tional Perspective. Quorum Books. New York
WIESER, O. (1997): Unternehmenskultureller Wandel durch Privatisierung in Form von Manage"
ment-Buy-Outs. Roderer Vlg., Regensburg
WILLIAMS, A.-DOBSON, P.-WALTERS, M. (1990): Changing Culture. Institute of Personnel Ma­
nagement, London

Nemzeti Tankonyvkiad6 Rt.

A kiadasert felel: Palfi 16zsefvezerigazgat6

Raktari szam: 42546

Felel6s f6szerkeszt6: Palojtay Maria

Felel6s szerkeszt6: Balassa Zs6fia

Tipognifia es muszaki sze~kesztes: Szab6ne Szetey Ildik6

Terjedelem: 21,8 (A/S) IV

Elsa kiadas, 2004 '

Nyomdai elokeszItes: PGL Grafika Bt.