Hudák Anikó – LA9ZH5

Elektronikai mérések 1.

Ellenállásmérés Wheatstone-híddal
Rövid elméleti bevezető:
A Wheatstone-híd lényege, hogy ismeretlen ellenállás méretét megállapíthassuk. Az áramköri
elrendezésben összesen 4 ellenállás szerepel (vagy 2 ellenállás és egy változtatható ellenállás),
melyek közé feszültséget jelző mérőműszert helyezünk (digitális multiméter).

A mérés lényege, hogy az R0 ellenállást változtatva beálljon a hídegyensúly, vagyis az az

állapot, amikor a digitális multiméter zérus áramot vagy zérus feszültséget jelez. Mivel a
multiméter belső ellenállása véges, így az A és B pontok között a feszültség UAB = 0, azaz az
elektromos potenciál érteke azonos az A és B pontban. Az ellenállások közös pontjain szinten
azonos a potenciál, így az R1 és Rx ellenállásokon ugyanaz a feszültség esik, és azonos lesz a
feszültség az R2 es R0 ellenállásokon is. A csomóponti illetve a huroktörvényeket felhasználva
is beláthatjuk, hogy az áramoknak illetve a feszültségeknek hol kell nullának lenniük.

A Kohlrausch-dob (vagy a helyette felhasználható potenciométer) szögskáláját a f(l)=1/1000-

l függvény szerint skálázzak, így Rx értéke a skáláról leolvasható.

Kohlrausch-dob digitális multiméter

ismeretlen ellenállás dekádellenállás

áramforrás

1
 Hudák Anikó – LA9ZH5
Elektronikai mérések 1.

Mérés menete:
1. Összeállítottuk a Wheastone-hidat, melyben volt egy egyenáramot biztosító
áramforrás (mérésünk során U = 3,3 V), egy mérőműszer, egy dekádellenállás, egy
ismeretlen ellenállás és egy Kohlrausch-dob. Az eszközöket banándugóval kapcsoltuk
össze.

2. A három kiválasztott ellenállás, melyek értékét megmértük az Rx1, Rx2 és az Rx11

jelzésűek voltak. A mérés során a Kohlrausch-dob először a középső (l = 500) állásban
volt. Az R0 helyen lévő dekádellenállás segítségével kiegyenlítettük a hidat, azaz, addig
növeltük az ellenállás értékét, míg a multiméter nem mutatott zérus feszültséget.
Ekkor az ismeretlen ellenállás értéke megegyezik az R0 dekádellenálláson beállított
értékkel. Majd felcserélve az Rx es R0 ellenállásokat, ami itt annyit jelentett, hogy a
Kohlrausch-dob két kivezetésén lévő banándugót megcseréltük, ismét nullázzuk a
multimétert. Ezt a két értéket átlagoltuk. Következő lépésben l = 450, illetve l = 550
helyeken is elvégeztük ugyanezt a mérést, majd a számpárokat szintén átlagoltuk.
Végül a három átlagként számot átlagoltuk és elméletileg kis hibahatárral megkaptuk
az ismeretlen ellenállás értékét.

A következő mérési eredményeket kaptuk:

ismeretlen Kohlrausch- ellenállás értéke (Ω) 3-3

átlag (Ω)
ellenállás dob skálája sima fordított átlaga(Ω)
450 3790 5510 4650
Rx1 500 4597 4530 4563,5 4624,5
550 5610 3710 4660
450 8260 11940 10100
Rx2 500 10050 9900 9975 10073,33
550 12210 8080 10145
450 407 591 499
Rx11 500 493 481 487 495,6667
550 600 402 501

2
 Hudák Anikó – LA9ZH5
Elektronikai mérések 1.

3. Az ellenálláshuzal mérése a 2. pontban leírtakhoz hasonlóan történt. Előbb azonban

megmértük a huzal átmérőjét egy csavarmikrométerrel, majd a hosszát
mérőszalaggal.
Az adatok:
l = 1,346 m
 a csavarmikrométernek volt nullhibája: d 0 = 1,16 mm
 a mérés pontossága érdekében a huzalt 3 különböző ponton (a két végén és a
közepén) is megmértük
d1 = 1,32 – d0 = 0,16 mm
d2 = 1,31 – d0 = 0,15 mm d = (d1 + d2 +d3)/3 = 0,153 mm
d3 = 1,31 – d0 = 0,15 mm
 Ezekből kiszámoltuk keresztmetszetet:
𝑑 2
A = (d/2)2𝐴 = (2 ) ∙ 𝜋 = (0,077 mm)2 ∙ 𝜋 = 0,0185 mm2
A mérés úgy történt, hogy előbb rögzítettük a huzal két végét és úgy kötöttük be az R x
helyére, majd a Kohlrausch-dobot a középső, l = 500-as állásra tekerve lemértük a
már említett módon kétszer az ellenállást. 72 Ω és 71 Ωértékeket kaptunk, ebből
átlagot vonva R =71,5 Ω.
Ebből már kiszámíthatjuk a fajlagos ellenállást:
𝑅𝐴 71,5 Ω ∙ 0,0185 mm2 Ωmm2
𝜌= = = 0,98
𝑙 1,346 m m

4. Kohlrausch-dob skálájának meghatározására az Rx helyére egy fix 1000 Ω-os

ellenállást tettünk, (most már ez az R 0) a dekádellenállást pedig az alapján állítottuk
be, hogy az Rx/R0 hányados 0,1 és 10 közé essen. Kohlrausch-dob-on elhelyezett
tekerhető rész segítségével megkeressük a híd egyensúlyi helyzetet, azaz a
skálafüggvény értékét. Itt sajnos mérés közben hiba csúszott be és véletlenül 1 és
1000 közötti értékek közé estek ezek a hányadosok, a hibát pedig csak a mérés
befejeztével vettük észre. Azonban a grafikon így is kirajzolja a függvényt, de az
elejére nem kapunk teljesen pontos értéket, ugyanis ott nem voltak pontok.
Táblázatba foglalva a mérési eredmények:
Rx Rx/R0 l
1500 1,5 603
2000 2 671,5
2500 2,5 720
4000 4 809
6000 6 868
8000 8 901
10000 10 922
15000 15 952
20000 20 968
25000 25 977
30000 30 985
40000 40 991
60000 60 999,5

3
 Hudák Anikó – LA9ZH5
Elektronikai mérések 1.

5. A fenti függvény lineáris ábrázolása:

Kohlrausch-dob lineáris skálája

1200
l, mely 0-1000 között változhat

1000

800

600

400

200

0
0 10 20 30 40 50 60 70
Rx/R0

és féllogaritmikus ábrázolása:

Kohlrausch-dobféllogaritmikus skálája
1200
l, mely 0-1000 között változhat

1000

800

600

400

200

0
1 10 100
Rx/R0 értékek logaritmusa

Összegzés:
Ellenőrzésképp a 3 ismeretlen ellenállás értékét digitális multiméterrel is megmértük és a
következő adatokat kaptuk: Rx1 = 4600 Ω, Rx2 = 10060 Ω és Rx11 = 495 Ω. Ezek nagyon közel
vannak a mért értékekhez, így a mérés jónak tekinthető.

A két grafikon pedig a hiba ellenére is megfelelően rajzolódik ki, így vélhetően ez a mérés is
pontos.