b

r*
*
{ ű*

n
ffi Enffi 3. KoMP|TtNCIA FtJ LESZTÉ5E
lsM ERETTERJ ESZTŐ SZ0VEG EK FtLDoLcozÁsÁvnt
 '
Drrorlu? l.lltu g a,n tu o4uo7 31 - y E s n7z s n 3 no' p7 g 7
.,toulD:s
!7DzotDtDII600Z/6I-9,6I/úHX qaa'ftto4 D pa p,D^?H lS?,DpIo zv
[1g1zso
aau
'E
^Iqlzso
lE 1 1
sE zo 3 o p eJ { o 3 a o.z s glzs o [r a I I e r e ru s r
^B ^
osalzsal[eJ ulcualadIuo{
sglrg8enozs ísgsB^lo
gusougf uquBg
 Vg l1?z(Beiurolupo"rl
l# 79 lereJé lelezdg{ v
lkffi
{E--
lmre 0g /1ercZé1rezs 91nde5
i EIr- gs / s9pe{elza) lpl.o.Jzurgzs
lFff-
I 9s i S91€1tuoÁu y
pg 18r:1dvd u Igtzsrurdud V
79 14o(ugull9l€l IeJo)
gg 7 1oÁugut1e1e1 11e1e3rzs1g
/
g7 s94eH9urel - B{co) sQ^,lq v
9p l4o(ugut tgtet s9 1glglutlad
ll / sgrlelT?lql - 1uq ';uputu 'elllv
7p lesgng?eu >1ofu; :nepuza(lgzse.t y
0t / 6eDleue{tellg 39s>1nzs uu^ u9rl4tr
gg i sgln{uletg zY
gt lernv \191Towil.e zY
lE l esqzopuo8 >1eÁursc11 V
Tt. lpgr;oelg sopodos3
0E lesgBzour {otullg zV
g7 I Es9ltopue TotvlI.e zY
^
97 les?pe{lesr^ {olellg zv
v7 ls?rc\lel
77 l4q_ 8ese1zse,t sr e3Á3191}LgpI{ V
b 07 / grclzoTgpt tsglJÍ'rc^}tÁN
Í:.]].]l gI / {as9urel v
$.lli
h 91 1 i'>1o39ll^ € {eseuIz: u9ll^tr
$l::j
vI l{ots9rr^v
zI / {ele^el v
61 7
>1e-re1oÁ3 y
l 8 / )llelnzs Áu9nou |n
9 1 14a(u9tou seÁ8e Ze1uqzzoq{e1lnJe{ uuÁ8og
tl1?wze1luelzseuue1 1Áu9'rou u 8,uV
xgZÁcflfHIofvJuvJ
'oztezs p :ug^pl tg{unur ql'tspttptBpr seruellex
.113es
sr uoposg4seÁ1eq e
.zs1eÁ8g s9 Á8u'r seÁ8n uoÁ8eu eg .3o; rqnleIue9]eqe^eJzs9 SI pos9s€^Io Ze s? pes9l|e seÁ1
-eq u Á8oq .po1e1zsudufe6 i3139^ plgulsc 8rpuru 1u>lo1epeleJ8utu9;1 1n,91a 1e8a,tQZS V
uaqqaseÁan 1e,l.rÁuueur Áaoq .po1e1 zsedel.^onu",,..lu|?l".,íl$iT;"1!i}::il'::#il;;
-eu ueÁpuu9q |ugq ueqqeÁuuo1 .tusun1o |pn1 uuqqo| e,tr9 er939'r ]eznJe{unru e Á8oq .I9c V
'poqnuulSeu ile{ ruou upquoze tr;1azi1'{ezeqeu >le8e.tozs grcqlglel ueqteznJu{unu V
' .lrua1|gÍíazsso Zspnl1s9pru 1os
.1ozo31op uuso}uod ug
1zoqsgp1o
-8eru u 9zzo|] |pze4.pe11eg93etu uBSo}ZIq J9:uIeH iIe pffi^Io ueseru1eÁ8lJ tu1os9usvlÍlZY
.zs1eq1n[ ZoqgIc9{IuoJuI qq91 .posu,t1o ugtn sgurÁ8e uq Á31 .F>L9 ulevapual
luu
-ezs {,Bru9l's988q:ezsso scuru pezgl >le8elozs B rgg iueqpuexos fpetuq 'ruoloscguu} tzv
.ruzo31op1e3 s9 Iusu^Iole ZseI pa^pe{ .1e1e8e'rozs Se{epJ9
1e>1eÁ1euru
zslglel 'rue19uer '!uoluplo gsle ze rf Seru zsllg ruou s9 lozodelqqg^ot ueqteznJe{ururr e BH
iosvAlo ss^ogv
 I rosztilj fet az alábbi szószerkezetek hangos olvasására a hangsúlyjeleknek megfeletően!
(= : főhangsúly - : mellékhangsúl1.)
kQzvetlen krqrnyezet q!4tangoló tiárs
lsmeretlen zugok qOvényi magvak
kó.korszakbeli ember glhullajtott mag
dermesztő szörny
?:. -éJezredes folyamat

I r"...d meg és karikázd be a hibákat! Az aláhűzott szószerkezeteket figyeld!

gyűjtögető ember tápláléknövénv magvai
?= gyüjtögető ember táp|á|éknöfény magvai
gyíjtögető ember tápláléknővény magvai
gy(ijtögető ebmer tápláléknövény magvai
gyíitogető ember tápláléknövégy magjai
gyííjtögető ember tápláléknövény magvai

p u.i"o a!á azazonos betíívelkezd'őd'őszavakat, majd olvasd fet őketl

I ^vruJv4vL közösség köze1ében

beszéd könyvek növénytermesztés kő
I

I gyökér
F J--
I Tudod.e? Komárom-Esztergom megyében ta-
I lálható Vértesszőlős község. Itttárták fel Európa
I egyik legrégibb, mintegy félmillió évve| eze|őtt
I
élt ősemberének, Samunak a telephelyét.

I otnu,d eI a következő szöveget!

AMÍG.q. NovÉNYT TERMESZTENI KEZDTÉK
A világot csak fokozatosan ismertük meg. Az ősidőkben kődarabbal ós fadoronggal vadá-
szott, gyümöIcsöket, magot gyűjtögetett az ember, A világból annyit ismerhetett' mint amagára
hagyott gyermek, akivel senki sem törődik. A közvetlen környezet jelentette számára a világot.
Ahogy a gyermek leskelődik a még ismeretlen zugok felé, ú,gy fürkószte az ősember a barlangot,
nem tör-e elő valami dermesztő szörny. Jaj annak, aki egyedül maradt! Jó közösségben. e.e1,mást
bátorítva taglejtéssel, egyszeríi énekkel, a tagolt beszód legősibb szavaival és kiáltásokkal köze-
ledtek együtt abar|ang, a szakadék va1y aZ etdő fe|é, ahonnan a csatangoló társuk hírt hozott'
Képzeljük el, milyen volt a kőkorszakbeli ősemberek élete. A férfiak vadásztak. az asszonYok
gyűjtögetéssel foglalkoztak. osszeszedtek mindent, ami csak eltető volt. A nör.én}'ek termését,
gyökereket, gumókat. hagymákat. osszeszedték a madártojásokat és az apró madarakat. de még
a hernyókat, kukacokat is.
A novényi magvakat is gyűjtötték, hiszen sok ehető volt közöttük. Gyűjtögetés közben bi-
zony elpotyogtattak belőlük atábor körül. Így vették észre. hogy azelhullajtott magbó1 tar'asszal
növény kelt ki és termést hozott. Hosszú ideig tartott ugyan, amíg erre rájönek. De akkor aztán
maguk is próbálkoztak a dologgal. A tápláléknövény magvait a lakhely közelében bedusdosták a
foldbe, és élet sarjadt ki a földbó1. Létrejött a földmíívelés és a novénytermesztés.
Manapság ezt a sok évezredes folyamatot rövidítve éljük át. Szüló,k. iskola. rádió. televízió,
könyvek készen adják egy részétazoknak az ismereteknek, amelyek megszerzés éhez az emberi-
ség egész eddigi múltja kellett.
 :s9le^,lrrruplo.J
:{BZsJo)L9){
is! uBqsgJ,I193aÁu91u 8aur 1olezzaIIl11u8o; uapr,lou ile{{lJgzs B
Ia {ol9ssu^16 i8aut {olgllglul uuqqgsuq qp{1eur s9 uoIBpIo 4puÁugq .ur1uuo.l, B pJI ile>I
-esgzafay>1,gze{la^o{ e uuqtptgzslz?l .gzaulayg nt&n1g B luppesrelpud u Saru psaray
1pÁ191zso zeEaln{olgs
.sul!^ lo{alle^Jfl
L|ezsqpe^B 9{BUJ9J u.s91e3o1fpÁ3 u 11o'l u31op tgu B lJ9ltu polulJezs Ej:ffi
igllarrr zletelgurgzse pr1;ufg;rgrpsnlg Sa,rozs B,gleqlg{ zoqsepze{eq {$la6 Eitil
.IocB{DI .scrne1 .1o39;t't .19Áu:eq .{eIe^eIBJ .>1erupeur
Iznru 9:du 'rugJu{uru 'qdunnl
.s9|opgpeu .IoIJJu{ .19urÁ3eq .19un3 .1ere1oÁ3 .e>1udud .uoscrpured .eseuuel
1eÁu9'rou
lzs1gp18eru sr ueqBe'tozs e 1a>1aÁ1
.atuu .1e4ozu Inzg>I {B|IoJosIeJ e
9p pzlp;1oÁuozssu !Ioq{BZsJo{9{ B 1a11p[9Á3l;W E;!'ffi
ale{ureleJerusr zB etur ZnzzeJazs uuuuoll (a
.uoqzo{ s9te39l|-gÁ3 1u>p1u,t8uru tÁu9nou B 1u9uQ1 IIN @
;>1oÁuozssu ze s? 1aIJJ?! e uBq{uZSJoTg{ u >1e1zo11u13o3 1elr141 (c
.{eJeque ,9I9 ueq1gplsg Ze I9q39Il^ 3 >Ie}1eqJelusr 1rÁuue141 (q
1,to8gp,t u Seru )nparusl ue(Sog @
iar{as9pr9{ B uepgor fiozse191 Eiit
s9]zserure]Áu9^ou E 59 s9le^.qutplpJ e 19t.an91@
" 'lo8gp.L e 8eu euerusr uesotpzo{oJ requo,glg ueqAgpsg zy (c
1o1euuÁ1o; sapeJze^9 Ze ry 4!rI? e^l,pl^oJ eW G
.
>1u1zo11e13o; 1es s 9te8Qt |.9Á3 1oÁu ozs se zy ( n
iBrlBuo^ Illeileu >1osplilg ze lqvtqzsros {as9pze{eq u eq pr! eloqos9llllg lqqglB
zsluqsu^lo uaqs9pze{aq >1tÁ1e6 i1e>19 urfg psu^Io i1a{asgpza{aq B 8au pzotugz5
8.:,il
 ! otou.d el a szóoszlopokat közepes hangerővel! Ügyelj a magánh angzók és a mással-
hangzók időtartamának pontos hangoztatására! Karikázd be a hosszú magán.
salhangzókat jeliilő lretííket !
ősidő földműves állapot jött
esztendő díszvirág messze jutott
mogyoró fejlődik hozzánk tiltott
kutató hófehér honnan termesztett

! otnu,d el az egyre hosszabbodó szavaka t! Hűtzd,atá a gyümölcsök nevét!

köles dió
szilva alma
dohány körte
krumpli paprika
cukorrépa paradicsom

p r..".d meg a szóhalma zban akiemelt szőt! Hűzd a|á!

mogyoro magyarok mocorog mogyoró mosogat mogyoró topogó motyogó

mogyoró motorral mosónő mogyoró soroló mogyoró maradok

ffwQ
mosogat mogyoró mormota mogyoró moziban mogyoró meredek

Tudod.e? A krumplit többféle névvel I

is illetik Magyarors zágon: burgonya, I

i krumpli' kolompér, pityóka, földial- I

ma, krumpér, svábtök, tojórépa. I

I J

I otou,d el a következő szöveget!

HOGYAN KERÜLTEKH0ZZ^NK AZ EGYES NÖvÉNyBrz
Azok a növények, amelyeket magatok körül láttok, szinte az egész földkerekségről kerültek
hozzánk. Hazánkban honosak. Tehát ősidők őtaitt élnek olyan gyümölcsfáink, mint a dió. a mo-
gyoró, az a|ma, a körte és a szilva. Messze Közép-Azsiából kerülthozzánk abűza. Honfoglaló
őseink hozták magukkal az árpát és a kölest. Az utóbbinak hófehér lisztjébíI stitötték akkoriban
a kenyerüket. Hollandiából jutott hozzánk a hagyma és a káposzta. Messze Amerikából pedig a
kukorica, a krumpli, a dohány, a paradicsom és a paprika.
Sokszor kalandos utakon jutottak e|hozzánk a növények. Volt közöttük olyan is, amit elein-
te nem is akartak termeszteni. Volt olyan is, amit díszvirágként termesztettek - mint például a
krumpli -, amíg fölnem ismerték, hogy a gumói pompásan elfogyaszthatók. Volt ol1'an növény,
amelynek termesztését szigoruan tiltották, mint a dohányét, mégis elterjedt. Másokat. mint a pa-
radicsom és a cukorrépa, igazátból csak az utolsó száz esztendőben kezdték termeszteni.
Bárhonnan jöttek is e növények, bármiképpen termesztjük is ó.ket, Í.öbb százezer é\' telt el,
míg vad állapotukból a mai alakjukig fejlődtek. Ezer és ezer ember, földműr.es. tudós. kutató
gondolatai, munkája, reményei váltak valóra általuk. Az egész emberisé.e dol'sozott azért,Itogy
elmondhassátok: ,,Milyen szép ez a piros alma!''
 i{BuÁIglzso ze u|9J
eq {olufiourgzs i|elplzÍ8af 4a1as1,rzsay iugqJ9ilÁug{ B Bu9ln {elezzaN 11aÁu9lou,gzoq
-uglg{ e >roazzuq {ellnra{ uuuuoH l1er1o1rodosr sor t {ofusso{p 1a.r.939sly8as p91.rueJ
Em
Lreq1uezeq 8eu >1u11o11souoq 1Áu9'rou SoIuBZS Á8oq .9i u9IIu pe1ul nz3 @
a)esouoq uuq{ugzuq fr8or1'zu lue1ei TW @
itu9>1Áu9,touzs}p )t9ile]ZseluJe] 1Áue'tou ryÁ1ep1 (c
ite41reÁue) 3 )ules,g {91i91ns L9q9nzs[ u 1eur6 (q
i>1eÁu9'tou,9^9I )tunDgInJQ{ e 1UqZZoq 1J1InJJ{ uuuuo11 (r
iellasgprg{ B uep!^or fiozsepl Ei,ffi
ierleuo^ B ploseru s9 'uaq8e,lozs u Saru psarax l89q.raqua zse8e zu 11ozo11op lrgt6 E+ffi
urulB uroscrperud
euÁ3eq o {€Souoq Ueq{|J.ezeq o u>prdud
e^lrzs o {ut3s,9!gl€IöoJuoq o ezrq
Áu9qop o BrpuulloH o sCrJO{DI
o"toÁ3ou Prszv-clgzo) O SEI9{
9tp B{rroruv o ElJQ{
ulzsod91 edm
ifvrozofrvlazsso zB azsso psgx E,ffi
es9lzseuJol ss9p.9r1feg
ed9.uo>1nc sg rrroscrpered u se^e lezezezs QqQt1eÁu9a.oun
I D
1eÁuenou tto| 19qg1r.reuy r-.l {ur_BJsclotuti.'.K8 9I? nrelo T9pls,9
t-J E
1eÁu9nou ]1aI Igq9IpueIIoH Bt9{unu Jequa reza sa Jeze
es9pe |.ret1e s91zseule1Áu9qop e
! e|1n sopuu1a1 1eÁu9'l'o.' n
Ü E
iL9DL9ze{t3^o{
B IglsB^Io ueqs9pza{aq >11puÁu-uq .aq1azÁ39u saln ze prl ila{as9pza{eq € Eau pzotu9,s
E
€{IJeuV.€ erpuBIIoH'z Bezsrc:e(Be6'I
ilour
.gzs,91e1a13eru u
4nf91leu pJJ ;1eÁualou,g1da.razs uglJgJlzsn1vzu1eluzutuJ9zs uuuuoH
Eii.ffi
 ll veg., z |égzőgyakorlatot! 3 másoclpercig szívd be a levegőt, 1 másodpercig tartsd Lrenn!
Kilégzésközben mondd el a hónapok neveit kétszer hangerőváltással (halkan, suttogva)!

E r kiemelt szőhozhasonló jelentésű szavakat hítzd' aIá,, majd olvasd fel kiizepes hang-
erővel!
születik gyötrődik világra jön siránkozik könyörög kérlel
származ1k keletkezik szomorkodik megszületik terem
verekedik kéreget világot lát sírdogál kötekedik

E szavak közül az azonasbetűvel kezdődőkethűtzdalá, majd olvasd fel ezeket!

^'alábbi
hajtás, csíra, maghéj,héja,hóvirág, kenyér, tápláIék,bűza, növény,háztető, fagyott, hatol,
levél, hó, vizet,hajszálvékony, csíra, gyökér, zÓId, hamar, szabad, hogyan

I amo.s a négy szóból kettőt! Írd le a vonalra!

vak had kor mag
pang szel lap rc

Tudod.e? A hóvirágok Magyarország tertile- I

tén védetts é get é|v eznek. Letépésüket büntetik. I

s otnu,d el a következő szöveget!

Úr NÖvÉNY SZÜLETIK
Tavasszal gyakran Látnt a földön kis dombokat. Pici, hegyes, zold hajtások törnek elő a dom-
bok közepébíI,Ezek a csírák. A nedves földben a magvakbólbújnak ki. De hát hogyan?
A mag az átmelegedett földbe kerül' és vizet szív magába. Amikor már elégvtzetszívott, meg-
mozdul benne a csíra. Megmozdu|, duzzad és hízik. Klhízza a saját ,,Iakását,, . Emelgetni kezdi a
,,háztetőt,,. Néhány feszítés,és pattan a maghéj. Szabad az(tt a levélkékelőtt.
Hát nem furcsa? Mennyit bosszankodtunk, hogy nem tudjuk a körmünkkel szétfeszítenia
magot, és most egy hajszá|vékony csírátőlitgy szétvált, mint két papírlap.
Ilyen erős a csíra. Ahogy megdlzzadt, nőtt, egyre jobban feszítette ahéját. Ez rendben van.
De miből élt eddig? Hiszen még gyökere sincs. Megette saját ,,éléstárát,,, a magot. Egészen jól
megélt a mag tápanyagain. Milyen táplálékok ezek?
A mag kemény héja lisztes, fehór anyagot takar. Ebből sütjük például a kenyeret. Amit a bú-
zábő\ megeszünk a kenyérben, azlett volna az új növényke első tápláIéka. Addig éldegélezen a
kis csíra, míg gyokeret nem ereszt' Aztánmát megszerzi atápIáIékot.
Hogyan bújik ki a földből a gyenge kis növény? Nem törik el a kemény földben? Bizony
nehezen hatol felfelé. Különösen, ha vastag, kemény földrétegen kell átbújnia. De azért tat vág
magának mindenütt.
A hóvirágnak a legnehezebb. Hogyan képes a fagyott földből, a hó alól előbújni? Úgy' hogy
különösen éles és kemény a levele. A kis levél összekapaszkodik testvérével,a másik levélkével,
és megindul felfelé. Most már ketten egyszene törik a földet. Mi pedig megpillanduk az első
levélkéket. Megszületett a kis növény.
r..-.'l
l Kísérletezzetek| Csoportodda| csíráztassatok az osztályban babot vagy más magvakat! Fi- l
l gyeljétek a növényke növekedését! Készítsetekróla rajzokat, feljegyzéseket! osszátok meg l

I
I tapasztalataitokat a többi csopofital !
I
|
 '19 Áu9ure>1 .8e1sua, y
Io]Bq ueÁuuo{ Áug'lou sry e3ueÁ3 e ue3et9:p1o.3
.19
Io]Bq uezaqeu Áug,rou sq e3ueÁ3 u ue3e19rp1o.3 Áu9rue1 .8u1sun y
'ezsso .ele^el u Áu9rue>14uu39"rr,t9q y
lrpolzsedu{ Ignel sDI uroJ-uH
.ezsso >1rpo1zsudu{ .elo^el u e3ueÁ31uu39-rr'r9q
I9^eI srjÍ ]9) y
.J€{B] .SoJZSII .I{
1o8eÁuu JeqeJ B|9q 8uu y {BuEIq 19q;91pÁ3 u {94SJ V
.Ju{e1lo8uÁuu u8rus .se1zs1
u|9q 8uu y 'l{ {uubq 19q4u'r8uu u {g4sc V
ilsgl,Illg zeBt ze uuq1orud1upuotu e 9p pz!1g-
E. ..Í.i
6ele^el sn1Hgrt'tgq € I9ulsc tTW ('
;]ereÁue>1 e {nnns L9qIW G
61e33eu tlnro{ eqpl-o.J pepe8eleulg zE 1ru?trgt IW (z
ier{asopra{ B uapr^or tlozsepl E..:1il
'ale^el e """""""' """" s9 ""' uesouo1111>1eu39rl^9q V (3
.Áug'tou P
9IaJIeJ lo13q uezeqeu
............. Áu9rue>1
,?e1setl'y ({
.]ZSeJe
lueu ......'... ..... 8ryr .uo8eÁuu selzsq u
34sc e 193epp ílppv @
'to8uru B',. """""' """'-""""' " tglpsu elle8eur e4scy (p
.lo8uur € ...'...........
{n|pru rueu Ie)plunluJa{ V (J
'u,91e """"' vl1lze puqszs s9'""""""' vuu11u4(q
',91e """ u ueqploJ se^peu e >1gt1sc y (n
ryufpq
!lu{oluprroru 11o1{u
B pI psl,Izs9Bg ;1e>1azser3a'tgzs gleln Bllo|Bpuotu 11o1rÁu B uaq{es9pzo{aq B -uIE pZlH
E .il
.ue3e19rp1o.;
Áu9ure1,,";x:^:."1"J#"
.' ;;Jil';.;
.39rr,r9q u
TbqH LgqpIgJ 11oÍBe1y @
.Je>I€I1o8uÁuu selzsq e|9q Áu9ula4Beu:y (p
'
,;gsg4eI" lgfus u uzzrqr\ e4sc y (c
'LgqplpJ u ,grle {eurot >losglfeq ploz pzssu @
^EI
.1o8eur u
\Izse;;'1zs 34sc Áuo>19'r19zsrp\v @
iBJIBuoÁ qlallatu {osgl,III9 zv,vlIlBzslos {asapze{oq B pJtr iIgJ)Iosgl'IIIg {qq9IB zB
zsluqsuAlo uaqs9pza{aq 4Á1ap1 ;1aa9r ur[9 psB^IO ile{asapzaláq s IBIIIIugzsJos p1glef
E.{il
 I vtonod el háromszor' gyorsan egymás után, nagy ajakmozgással!
Gyönyörű, gömbölyÍí, gyömbérgyökér.

I ot"u.d fel a következő szópárokat! Ügyelj a kiemelt hangkapcsolatok helyes ejtésére!

Kerüld a betűejtést! Karikázd be a kiemelt tletűket!
szedjétek _ átadják közeledtek - összeszedtek
száIlítják _ látjátok kapálják _ tanuljunk

! otou.d el nagy ajakmozgással és közepes hangerővel a követke ző szavakat!

fának, ágak, tájak, táIa|,|áttam,|áda,Iába,háza, tája, fára, náIa, szája,háta,Iátta,ká!Ía

I l dallamvonalak mutatják a helyes hanglejtést. Segítségükkel készülj fel a mondatok

hangos olvasására!

Hol van a gyökérzet? Nagyon hosszú gyökér?

I otou,d el egy alaplevegővel az egyre bővülő mondatokat!

A növény vizet szív föl.
A növény sok vizet szív föl.
A növény nagyon sok vizet szív föl.
A növény nagyon sok vizet szív föl a gyökereivel.

Tudod.e? Az amerikai mocsári ciprusnak furcsa formájú, föld- l

bó,l kiálló |égzőgyökerei vannak. Ezek a gyökerek Európában a l

vácrátótibotanikus kertben fejlődtek ki a legszebben. l

f, otou.d el a következő szöveget!

A GYOKEREK / a"o

Egy-egy fának éppen akkora a gyökérzete, mint a koronája, vagyis az ágak és a levelek lomb-
sátra. A levelek ttgy helyezkednek el, mint aháztető cserepei. Egyikró1 a másikra csurog avíz, és
így nem a fa törzséhez jtlÍ' el, hanem a messze futó gyökerekhez.
A növény gyokere egyre mélyebben hatol a földbe. oldalából egyle kisebb gyökérágak nőnek.
Szerteágaznak, és végül egészenbehá|őzzáka taiajt. orökosen növekednek, és mindig a nedves-
ség felé törnek.
A növény minden része sejtekbőI1 á||. A kis gyökerekben különleges szívósejtek vannak. Ezek
szívják fel a nedvességet a földból. Aztán átadják a vizet a felettük levő sejteknek. Azok pedig
továbbszállítják a növény testébe.
De hát azéfi avíz egymagában mégsem elég. Miféle tápláIék.hozjut még a növény? Avízzel
együtt a földben \evő tápanyagokat is felszívják a szívósejtek. A foszfort, a nitrogént, a káliumot'
a kalciumot, a magnéziumot, a vasat és még néhány más anyagot.
A növény nagyon sok vizet szív föl a gyökereivel. Hogy mennyi vizet gyíijt magába, arrla itt
egy érdekes példa: Egy terebélyes nyírfa egymaga naponta négyszáz liter vizet szív fel. Ennek
egy része elpárolog a levél felületén levő nyílásokon keresztül.
1
sejt: az éló1ények szervezetének le.skisebb egysége
 i>lBulrod
.osJ !qq$ B loJB{unuglBln{ B eq
{olBfiotugzs ial {ol9fiozfug ;19qaÁu9,lou,9z9qu9lp|
B zslutlzo{Iglel lu)plpfegr94oÁ8 uaÁg141 ;uuqrg1a.Áuo{ B Bugln 1a|azzgu 1uppogodo'J
Effi
:t[es
qgs€I{ ...... .pplo ....... :.r94oÁ3
1193aÁu91
e Batu pzuuqe8o; uepr,rou ila}PllJgzs B Ia psu^Io i8aru pu119lq ueqqgs€tl s9 uoIBpIo
>1puÁugq.aI PJI 11a>1as9ze[a;H lqq9lu ze uaqt?tgzs1z?lgzaulayg nt8n1y u 8eru psoJox
furo 4sz s3^ urruBlr^-J urnrzeu8eur {ouil.uelr^
Iunrcle)l l9rpII{u9zs urnl19{ ue3o"rlru efrgqeg JoJZsoJ
izqelelSau sr uaq8a,lozs u
1e4aÁ1aruu \u4ozu illzg{ {BlIoJosIaJ r.91r.pz!H;r949Á3 B Ip.J 1u4oBuÁuudp uaÁg6
^,Izs Effi
6n^1{ uezl^ u :91oÁ3 e 1o.; 39ur ryzs y16 @
lederezs 1e1fas9.L1zs e Bqna IW @
.ueq{oJe{oÁ8 sq e g]eqI9IEllW/a
itere1oÁ8 Áug'rou € {euJo] auey1(q
óIele^el e le )eupe{zeÁ1sq ueK3op1@
ier{asgpra{ B uapngr fiozsu1gr1 E"
.np y (a
Lgq>Iet|as Áu9'rou
.IeJ
laZI^ {os u;r1Áu KBa @
^!Zs
.loluq e.rÁ19u pzlg>1oilB y (c
.Z .{eu^}Zs
1o8uÁuudgt 1et|es9,r.1zs y (4
.I .loletl erÁ19ru
ry4g(B y (n
se^Ieq
uaqpueJJos sadlaq .[B^9tuBzsJos
pJI '!B^BruBzsJos tseÁ
I1u>1o1uod1ez{',Ja I B uaqpuer.ros
ilB{oluoo}azÁ"Ja! 9IIeu {ou!3s9pza{aq 8an
{oulasgpza4eq
.ozs B 8aru r11zeÁEa luou efpuarros loluodlezÁ8aÍ
v ;1á4as9pza)iaq B 1ewtugzsJos pIQIaf EIffi
 I otou,d el nagy ajakmozgással az alábbi szópárokat!

|" é l E.l Í- e
le
.1
I

1evé1 védett kérek kerék

tegyél délben béget beszé1
szerény térde1 véreb veréb

! xeretezd be a kiemelt szőrészta szavakban!

levél félelem szé|e délben lében télen létezlk bélel
tegyél térdel beszél lendül zené| aIéI élelem véle
p otou. d e| azegyre hosszabbodó szavakat!
szár ytz
levé1 levegő
növény napfény
juharfa tápláIék
laboratórium fotoszintézis
árnyékolják világossághoz

Tudod.e? Vannak növények, amelyek levelét fűszerként l

használjuk. A friss levelek hasznáIata egyre jobban terjed I

a ma1yar szakácsok körében is. l

I otou,d el a következő szöveget!

A LEVELEK
Körös-körül nőnek a növényen a levelek. Méghozzá egymástól pontosan egyforma távolság-
ban. Különben a levelek leh(lznák egyik oldalon a száraÍ', és nem tudna egyenesen állni. De így
minden oldalról egyforma súlyt kap, arról nem is beszélve' hogy minden levélre jut napsugár, a
levelek nem árnyékolják be egymást. A juharfa ágaln az egyik levél rövidebb, a másik hosszabb
nyél végénil. Így aztán mtndegyik egyformán jut világoss ághoz.
Az erős szélben ide-oda lengenek a levelek. Egymáshoz ütődnek, és mégsem szakadnak el.
Úgy látszik' nem is olyan gyöngék. Nem bizony, hiszen a belsejükben levő vékony erek sűrűn
behá|ózzák, valósággal összetartják őket. A ribizli levelét alig tudjuk elszakítani. Erei még a 1evél
szé|étis beszegik , akár a vanónő a zsebkendő szélrét,
A tulipán levelei egyenesek és hosszúak. Árok fut a közepükön' tgy u levél valóságos kis
csatorna. Levezeti az esővtzet a földbe. Pontosan a tulipán hagymájához. A hagyma azÍ"án elrak-
tározza a csapadékot késóbbre.
A levél atápláIékot feldolgozza. Ahhoz, hogy a növény elkészítse a táplálékot' napfény és le.
vegő kell. Napfény nélkül vékony és gyenge marad a növény' sőt el is pusztul. A levegőt a levél
al1ánIevő parányi nyílásokon szívja be.
Valamennyi levél egy-egy apró, zöld laboratóriuml, ahol megvalósul a fotoszintézts2, és elpá-
rolog a novény számára fölöslegess é vá|t víz,
l laboratórium: olyan helyiség, ahol kísérleteznek

,12 fotoszintózis: olyan folyamat, mel.vnek során a növények napfény segítségévelelőállítják saját
2

táplálékukat. Kozben oxigén keletkezik.

:
 iuaq9{apJ9 eullep9^ >IaÁua^ou B BJJ,IdBdg[o8BtuosJ lolPIBId {eleE,Izs9x ({
ile{eloÁu9uel9^ s9z9{ B oI pJI iuBqpolJodosJ B 8atu {al9[t9zseg (l'
LeJqIIIrazs lal9IpI.o.J B {eÁue^ou B {auellelollzgllpll9u rJ9lW Er.
ilulJazs {€llos€^Io uaqBa,r'ozs e |9B9 u;ruqnf B Ia{{eIo^aI pI psl,Izs9ag
E l.."il
p1oz ,gldu Á3e-Á3e 1e'te1 rÁuueanvp6 @
.eq ul'tps uo>1osegÁu rÁug-rud ....... u p^eIY @
sq so8gs91u.r. 19.re1 y (a
'eq4gzzglgq """""""' "" tglesleq 4e1ene1y (q
.1s9uÁ3e eq >19ito19Áu9 tueu .................. .........
1n| eJI9^eI uepur141 (rr
ile{o|Bpuotu soÁuu1q E !{ psllzs98fl E -.il
!,
;
!
g
6
{
*á
! i
t
;
*
{
*{ t
*
$i
E! *
t
t
;
*i
;. $
9i $
;
ó{ !
-{ fuffi'ea9e@*@.-ó
1pu11oz[ur l9lo^al 1eÁue'rgu Á1aur.>1n[uIB pJI 1eq>1e3
.ozsÁ89u e a1 p1oz[uu ila{ala^al,gzoquolp1 slbÁc ;{B!{BIB solezollu^ ue8; 1á1a,l'I Y Ei1il
'1o491g1dgte vzzo8lop1eg 19'ra1 y (a
'ueq9sgUs,gre {ele^al u ederezs
4an zy (p
'sTzgturzsoto; u 8eu Insgle^ uaq>1e1ena1 y (a
.ueÁu9,tou € es9pe{ZeÁ1eq1a >1e1e'l.e1y (q
'usgtutnueq leulele^el ugdr1n1 y (z
iErIBuo^ !ilailetu {osgl,rllg ze lgvrgzstos {asapza{eq B prJ e{lzourdl zeq _:.ffi
.s9pze{eq >1;puÁugg .ryr9tu91{es9pze{eq B IuBlJIIy ila{os9pza{aq B IBIu{uBZsJos plglaf
E..il
 ! otou,d el a szóoszlopokat közepes hangerővell Ügyelj a magánhangzók és a mással-
hangzók időtartamának pontos hangoztatására! Karikázd be a hosszú magán. és más.
salhangzókat jelölő betűket!
alakú hullajt kellemes
színíi hozzá ráhul1ik
apró többi terméssé
középső illat körülötte

I rcsztilj fel az alábbi szőszerkezetek hangos olvasására a hangsúlyjeleknek megfelelően!

v.,íltozatos vlrágok virág belseje
kqUemes illat porzószá|Yége
gldekes qlak növény fgilődése
színes virmok 4qihek teste

! ,l.tt.o.s összetett szópárokat azonos szórészekkel! Mit jelentenek az így kapott szavak?
Beszéljétek meg!
hó cserep
vad tartó
gyongy őra
iée karnevál
bor .......... karó
penesz |áda

Tudod.e? A világ legnagyobb virágaaraflézia' Magyar neve: óriás bíizvirág'

I otou,d el a következő szöveget!

A VIRAGOK
A növény legszebb része a virág. Ésmilyen változatosak a virágok! Az egyik pici, a másik
nagy ' Az egyik élénkszíníi,a másik halovány. Ennek kellemes az 1||ata, annak nincsen szaga.
Vegyetek a kezetekbe egy virágot! Milyen érdekes alakú, aprő szálak ágaskodnak felfelé a
színes szirmok mélyén!Egy a közepén ál1, a többi körülcitte. A középső atermő. A többi aporzó.
Ezek nélkülnem lesz utódja avirágnak, nem fejlődik ki a mag.
Tegyétek nagyító aIá avirágot! Igy aztánláthatjátok azokat a kis zsákokat, vastag csomókat
apotzószál végén.Ezeka portokok. A portokokban virágpor van. Ha eljön az ideje. a r'irá.epor
ráhull a bibére, és ezzel megkezdődtk azűj növény fejlődése.
Hogyan jut a virágpor a bibére? Az egyik a szé| szárnyán, a másik valamely ror'ar hátán.
A színes szirmú virágokat rovarok porozzák be. A méhek nektárt' keresnek a r'irá.s belsejében.
Közben pedig hozzáérnek a porzőhoz. Rájuk ragad a virágpor, ók pedig elrepülnek r ele egy
másik virághoz' ott is csak a nektárt keresik. Közben hozzádörgölik virágporos lábukat. fqüket
ab1béhez.Igy vándoro| át a virágpor a méhekról a bibére. Aztán egy napon a r'irág lehullajtja
szirmait, és a megmaradő rész lassan átalakul terméssé.
l nektár: a virásban lévő édes nedr'
9L - - -.:E - -
{Jnue^ou ozopa8el Á8un o'resnq .
pSe]SI) .sglu .le{oJe^or >1aÁ1erue
],9S
e 1eza.{eua]Zseu3le SI 1e{o1ell9 .{PupP{B ueqglu^
l
T'jl":":t:'T"-'":"l"jn:r1n.ruj.: jl':tl'j:y.-o:":":r::::Ttirj.! j
Bgtnezqq urle)ue{ rzseLeT
iua,g1a1ag8au 1eu8gs9lu^ B lollo
pI pzaqzs 11ar1eÁu9'lou lqqglu ze ÍIaql9!^,{uo>1 e 8aru 1a1assarar1 1lrÁ3a luppo|Jodos3 p,.:,t
usglropug^ rodSg.nn V
lolopod V
ilgztugnqu plolgd itlau,rr {esgpze{oq B Bqros psl,rllg lBssBZoruB"S E,l,:.il
lueqgiesleq Bg:rnv {eqgu u {eusare{ .W/a
iergqlq e rodSgrr'r e pl ue(Sopl (p
aorgqlq u ilnqgr rodSgrr'r u uq '{rugugt IW (r
6l€{gtuosJ 34sun 9're1 ure89't 1gzsozlod v 4|!Zze^eu ue(Bop1 @
63uu B I{ {lp.gtfeJ LgqIW @
iar{es9pr9{ B uapr^gr fiozseprl E+ffi
.engzrcd .t;leryZs ufulu1pqe1
39llte uoduu Á3g
In{ÚIu]9 ezsel gpvleru8eu 39rrn Y
'eqlgzzotod qerequre 1a1o39rr,t lrrrrJrzs seulzs u ue^ ueq{o{opod y '1eupo>1se39
V 'eqlq
.p>1u1e .8glttt
1ere>1oÁ3 9"rdu Se{opJ9 u9Á19ur {ouJIZs V e ezs?J qqgÁur,rsc8e1 Áue'rou y
.llnJe{ gzs se^al.9m tuau Bpo Bq{olupuotu
ips1,r'tuf IBssgJ,I9Ioü Y a .'il
'.
iuJguJsq 1a19zrod u'urg8rgs l,gural e uo8err'{ !ilaleJ Saa.ozs B pzau,rzs
E
F
l:

I veg", z|égzőgyakorlatot! 3 másodpercig szívd be a levegőt, 1 másodpercig tartsd benn!

Kilégzésközben mondd el a hét napjait háromszor, hangerőváltással (közepes, halk,
suttogó)!

I otou.d el középhangerővel a szószerkezeteket! Yigyázza pontos artikulációra és az idő.

tartam megtartására!
v ágmézet gyíijtö gető
ir alkonyatkor repkedő hússzínűvirág
rovarnépétészrevehedük messzire v1lágító érdekes festőanyag
árny a|atait v á|toztatj a virágsziromban van sürgő-forgó rovarnép
festéket tartalmaznak p a|ettáj áb a b e l ekav arni savas oldatban

E o" alábbi szavak közül hűzd a|á az azonosbetűvel kezdődőket! Majd olvasd fel ezeket
a szavakat!

virág, rovar' v1|ág, rétek, lepkék, vihar, villám, röpköd, cégér,virrad, rózsa, vllla, vi|ágít,
méhek, vitorla, remény, Színes, pillangó, tudós, virgács, festőanyag' alkonyat' viszi, változatos

a
Tudod.e? Minden év augusztus 20-án Debrecenben I

rendezik meg a már világhírűvéváIt virágkarnevált. I

A Szeged melletti Szőregen a termelők évente rózsaün.

I

nepet szerveznek. Ilyenkor tobb százezer rőzsaszá||a| I

fe|díszítettünnepi menet vonulvégig a település utcáin. I

I otou,d el a következő szöveget!

MIÉRT SZÍNESEK A vIRÁGoK?
No persze' nem a mi kedvünkért, hogy kirándulásainkon tarka csokrot köthesstink belőlük.
A virágnak a szín körülbelül az, mint a vendéglőnek a cégér'.Amint az éhes utas egykettőre
meglátja cégérea|apján a vendéglőt , úgy a virá,gmézet gyíijtögető rovarok is könnyűs zenel rá-
bukkannak színük a|ap1án a maguk mézcsárdájára, a virágokra.
Ha figyelmesebben szemügyre vesszük a rétek sürgő-forgó rovarnépét, rögtön észrevehet-
jük, hogy nem minden virágot keresnek fel egyformán szívesen a különböző rovarok. Vannak
méhvendéglők, pillangőszá||ők és légycsárdák. A méhek f6|eg a lila és feh& virágokat kedvelik.
A nappali lepkék piros színű virágokra szállnak. Az alkonyatkor repkedő rokonaik pedig a sötét-
ben is messzire vllágító, fehér virágokat kedvelik. A legyek viszont a hússzínű virágokért rajon-
ganak, különösen, ha azokból még csábító dögszag is árad.
De vajon mitől ilyen vagy olyan szín(íavirág? A tudósok kimutatták, hogy a virágsziromban
egy érdekes festőanyag van. Azért érdekes, mert a színétmindig aszerint vá|toztatja, hogy savas
vagy lúgos oldattal érintkezik-e. Savas2 oldatban piros, lúgosban2 kék' ha pedig az o|dat se nem
savas, se nem lúgos' akkor ibolyaszínű a festőanyag. A virágok változatos színejobbára e három
árnyalatnak a keveróke.
Szeretnétek belekavarni ti is a terrnészet nagy pa|ettájába? Szeretnétek mondjuk egy piros
ibolyacsokrot? Mi sem könnyebb ennél! Csak egy kis ecet ke||hozzá, meg egy pohár. Az ecetet
tarta|mazó nyitott kis üveget egy ibolyacsokorral együtt borítsátok le a pohárral, és megfigyelhe-
titek, hogy a szirmok megpirosodnak.
A természetben sok a fehér virág is. Ezek nem tartalmaznak festéket.

I
I
16 cégér:valamely mesterség jele. címere
LI
..
| ; ípír**r"'l- a,"-
]
l .1e:e3e .{eJe^euep 1eu1ederezs D9Z9{ >1roz:od8eyq .vUJeZs 1o|u;Áu9'tou"p..'1."."ru97'o
,9p9Ttttu11nÁ3e l
.lsggte1g1pzs yoze..{euJeZU..
! P)49zrod8eru se8e1u9ln{ B Á8uu 8e1ÁuoZsIA
I
1uu9qeu s9 l
.zoqr1n8eu l
,,
, {uueuQ.usJ ]u{PJBpBIII [e)PÍIeuIZS {u9I9 {oS9Lu 1ur3e6 1eu1e3o1usc 1e1eÁ3e1
etvsulg lplvzs S'tt{ 9puq]or e .33n:
>1eÁ1eruu .>1o39"rt,t n'npo'
{uuuu^ tprlpzlodleul.n- !
l-:u:':f"j^:u1o:T,--y:r::,::ulult':ul"jrl:Y'l:q:1er-v jn:n:'_.l,1f j
'e)9re^e{ e """""""' " ruoJgq e eurzs so1uzol1u,t 1oB
-gJt^ .3uÁuu91se; ............... ..
V u JoT{B .so8gr1 tlleu oS .suABS tueu es ]ep[o Zu eH
uuqso8pl '""""""!"!' uuqteplo su^es ')rzeTurrg lupuplo
.
Á8un Kíoq!9u1zs e vhe]zofl9^ ]uIJoZsB 39rr'r y
i|B{o|Bpuoru uot!Áu E !{ psr.IzseBg E fl
epr9scÁ3s1 g119zs93uu1pd 9139pue,rq9ru
,, Á3a zoq1upe1e!9z91p zu f1ozfug
ipl pzeu,Izs i,;ode1l Ei
:9qe3 s9 sorrd eprgscÁ391
r9qeJ sg elrl 9y19zs98uu11rd
,quJZSs!q ,9139puenq9ru
i|e4ozo|Jqazssg zB ezsso psgy ;lla^pa{ E Ulzs >1rÁ1eru .IoH
E;'t
's
'v
,E
.Z
.I
'lo^pel tulzs sgru ru^or uepulTl (a
'lrposorrd8errr ro{osru Kloqr zy (p
' t939c e ulzs u >1uu8grr,t y (e
)e{gtseJ zatrrlepet ueu 391,t rgqely @
.ue'r 8uÁue.g]soJ uuqtu olzs8eln y (n
ilB>Iosgl,IIIg zB uaqpuarros seÁ1eq
aI plosgtu pfBtu .ur1euo,l. !ilailatu {osgl,III9 zE lBÍIIBzs {os9pze{eq B pJI eIgDIosgl,III9 tq
.qq|v ze zE€qsB^Io uaqs9pza{aq >1rÁ1a14
ilaag Ia psu^Io ila{esapzo{erí e 8aru pzotug'S -*"**-
E'
 I otou,d el a szóoszlopokat! Ügyelj a hosszú magán. és mássalh angzőkhelyes kiejtésére!

illatos színes között

propeller cSÍaZo érett
megérett evolúció á||at
csattan ezerszíníi robban

f, otou.d el nagy ajakmozgással a következő szrípárokat!

.:
':
fé"l E-"] -- e
le I

termés mézes krémes merész

derék rétes szópek remél
legyél képes képek szekér erdei fenyő termése

! r...,d meg és karikázd be a hibákat! Lz a|áÍÍtzott szőszerkezeteket figyeld!

csupasz talajfolt vadgesztenye hull
csupazs talajfolt vadgesztenye hull
csupasz talajfolt vagdesztenye hull
csupasz talafiolt vadgeszteyne hull
csubasz talajfolt vadgesztenye hull
csupasz talajfolt vadgezstenye hull
csupasz talajfot vadgesztenye hüll
vadgesztenye
termése

akác termése
juhar termése kocsányos tcilgy
termése

Tudod.e? Nyíregyházán minden ősszel gyümölcskarnevált rendeznek. I

I otou.d el a következő szöveget!

platán termése
A TERMESEK
Az őszi erdőkben itt-ott árválkodik már csak egy-egy virág, Az illatos' ezerszírÍi virágok he-
lyén érdekes terméseket látunk. A színes lombok között most ezek pompáznak az erd6ben.
Forog-forog a szélben a juharfa termése. Aztán egyszer csak eiröpüI afáró|. Röptében is foly.
ton pörög, mint a propellercsavar' A vadgesztenye nagy csattanással hull a földre, amikor meg-
érett. Ezek a magvak.
A virágokból termés lett. A termésben megérett a mag. A magból Iesz az új növény. Minél
több mag szóródik el, annál tobb növény kel ki.
Minden kertész tudja, hogy nincs aZ a csupasz ta|ajfolt, amelyik sokáig kopár maradna. Na-
pokon belül megjelennek rajta, és megfelelő korülmények között rövidesen elborítják a külcin-
féle csíranövények és magoncok. Az evolúció során a növények igen hatékony módokat találtak
magvaik terjesztésére. Vannak termések' amelyek valósággal szétrobbannak, mások úszva vagy
a levegőben szá||vajutnak Í.ávo| az anyanövénytől. Sok növény magva vagy termése horgaival
beleakad az á|\atokbundájába. Más termések pedig táplálékul szolgálnak, és az állatok bélcsator-
náián áthaladva is megőrzik c s írázóképe s s é güket.
 6t iuaolelaJEatu {BuSBsolB^ B pI pzau,rzs
ilBppolJodosJ E Eugln Fgf e{asgurrel 9lvq19[ uorJurlzsnllr zB uBq8gsglB^ B {euaÁFw Et-
qgspr{ """ 'Fplo """' :cuo8uu
11a3aÁu91B elglaq DI
plawe uept,rou ile{{IJgzs B Ie psu^lo 13eu pu119l4 uBqqBsBII sa uolep1o >1puÁugq Á8oq
'urleuo't B prl ila{asgzafay>1oza{le^o{ v, uDqtgtgzslz?l .gzaula7tg tot8nyg u 8eu pseray
' er9s9lzse l-re1 lru,t8eu
]opglu )eul9le1rueu >1eÁu9^Qu V '8eu u >pr98eur ueqsgrrilel V """"
'pprprrr sr rgdo>1t1oyfu1u1 zsudnsc y .]un19l ........
1e{eS9IuJe] peÁ1eq >1o39rr1
'1e33grrn uu^ zy """"
{et gp:e vsg
iBJIBuo^ B pJI esltuuq Á8e't ze31
'uupuJu{u rgdo>1
* zsudnsc u zB scuru''fpnr
l::]:-: .. .. uepurlN 'l{ Ie{ qqQl lguuu 'le
qq91I9uIW .Áug'rou |1zse1 . .8eu u
y
{IpoJgZs
]tere8eur 'ne1
"V ""' 19q1o39rr'r y
. ....:
:
ilB)lolBpuour polgu B pt psl,rzsgag
: Eiil
'4ezzorcdeq {oru^oJ u 1e>1o391'r .Áue,tou |9 zv zse119q3eur
V ........
...: .InJoq uq39.rr,t
Áu9nou '8uu u >pr98au uoqsguretV """"
ierleuo^ lfl,gla lupuou u loruuzs B prl ile>lolupuotu B aqpuar,gpl ppel lessgzorue"s
E{il
'er9sglzseftel
1ru'r8uur >1e1I9I3t ]u{opour Áuo1iluq
(p ue8t1eÁu9^oue uuJos gIJlIo^e ZY @
.Áug'rou |n ze zse1
(c Lgqqe'8eru e pergSeu ueqsgru"rel y (e
(q .]?u'IInqeI .o"','u;];T:öJ x,T ,n
'{un19I
le{es9{Iile1 se{opJ9 u9Á1eq 1o39rr'r
resgtrrret gpre rzsg zy @ nurzs reze' s o1e1r zu u eg;gp rc rzsg zy (nn
ial psl,lpr^or uufdule Blulru vyY
n a,..."p""'iiö''
.lllzso{ lezÁ8af gq zaqles9pze{eq 8a'lozs
Y ilatrg tal psu^Io ila{es9pza,r.q E..=t
 I res"tilj fel a szavak hangos olvasására! olvass nagy ajakmozgással!
tóli kedd Nagyerdő
kert hétfő füvészkert
diák péntek arborétum
nyári szombat növényfaj
felnőtt vasárnap növényvilág
csoport csütörtök kaktuszgyűjtemény

I H.i"a alá a hibás szavakat a szószerkezetekben! Mindig a kiemelthez hasonlítsd a töb.

bit!
eredeti növényvilág európai hírű trópusi ritkaságok
eredeti növényvi1ag európai hírű trópusi riktaságok
eredeti növényvilág erópai hírű tropusi ritkaságok
eredeti növényvi11ág európai hírű trópusi ritkaságok
erebti növényvilág európai hirű trópusi ritkasákok
eredeti növényvilág euórpai hírű trópusi ritkaságok
eredeti nöévnyvilág európai hírű trópusi ritkaságok

! H.i"a alá a kiemelt szót a szóhalma zban!

csokor motor csokor bokor csokor fodor kotor csokor komor csokor
sodor szobor csokor karol kotor csokor komoly korom kotor
't
Tudod-e ? A www. ulmu s. k e e. hu/di s Tnov e ny/mab o s z/ I

weblapon számos magyar botanikus kertről olvashatsz. I

I otou,d el némán a nyitvatartási tájéko ztatőt!

Tájékoztatő
A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje
Debrecen, Egyetem tér 1.
4010 Debrecen, Pf.: 40. Telefon: (52) 316-666122421
Nyári nyitva tartás: március 15-tó1 november l5-ig.
Arborétum: 8_ l 8-ig.
Uvegházak: hétfő-csütörtök, ill. szombat-vasárnap 10-l2-ig és 13-15-ig, pónteken l0-12-ig.
Téli nyitva tartás: november 15-tó1 március 15-ig.
Arborétum: 8- 1 5.30-ig.
Üvegházak: hótfő_csütörtök, i11. szombat-vasárnap l0-i2-ig és 13-15-ig, pénteken 10-12-ig.
Belépőjegyek:
Felnőtt: 25oFt, diák: 190 Ft, nyugdíjas: 190 Ft, óvodás l10 Ft
Csoportos vezetés 20 főtg:2000 Ft, videójegy: 600 Ft, fotójegy: 600 Ft
A kert eredeti növényvilága azonos a Nagyerdőével, de a mintegy ötezer növényfaj között 1ár
hatunk itt trópusi ritkaságokat is. Európaihírííakétezer fajt, tízezer növényt képviselő kaktusz-
gyűjtemény. Az l928-ban létesítettEgyetemi Botanikus Kert az egykori Füvészkert utódja. Ne-
vezetes növénye Kőrösi Csoma Sándor emlékfája, amely Kőrösi Csoma szülőhelyéről, az erdé|yi
Csomakőrösró,l hozott dióból nőtt ki.
 ygqg(ueszsaB lgqglp lgqlpluur
iuf.ep191ue ropugs uruosJ lser,g) I{ }tgu L9q[ [
tc 08t ]d 088 ld 086
.eÁ8e|-9d9leq u
.{euzse^ st 1eÁ3e|91o3 uq {Bu)glp ]9{ InJe) eqrÁuue141
>1e1u9d luqruozs duurgse,r
.llQZQ{ eJg ZI s9 91zgq?a,tn ze u,n1tÁu ge1 uoduu >1rÁ1e61
8t-og'Et-o 8t-s r-o 3r-og'gr-g 8l-st-s 8t-og'gr-s 8t-gr-s
II91 rtgfiu !191 rtgKu II91 tlgÍu
.Uuq]BZSopl19{ e BS9ue] u't1tÁu un]eJoqJB Ze In1vlv uuÁ8og
31-gy 'rd9 L9t-9I 'cep 3r-gg 'crgur l9t-0t '^ou 3r-91 'crgu Lgt-gl .^ou
LvSq]Jut u't]tÁu II9t ue>I B ue^ Jo{Itr^I
dr-s[ '^ou Lgl-EI 'cryIür 3r-E1 'cep Lgt-gt'tdg 3r-69 ',rou l9t-0g 'rryrn
óBs9uB]u'r1rÁu uuÁu ge>1u u€^ Jo{Itr^J
itzsa.lv^ saÁ1aq e qIE pzlrH
Et
' ertal >vlzoq ueq- sn)lruuloq ...'.'..
tz6I loue{ v
. .,','...
Áu9ue1 |qÁ8zsnp1e1 9II9 Lgq(u1 JeZoZ'y E,q1BqII
^ou
'sr 1u>1o3gse>1tu rsnd94 {nnezg{ )unlgIBJ '.......
^
.1]I
91PI{I9Iu1iu;Áug'rou JoZet?1InIoqInJa) ........
.souozu e8gytt91gllepeJe ........
,9preÁ3u5 € 59 ua{ V
(g Á8u'r 1) ;urpuo'l. B pJI esgl,I1tq zv sfiu€q filel, zeí1Effi
iqqg8gryB a1 v Á3at9d91eq >1rÁ1e61 (a
óue{ € 9teqte3ol91ueu uo1odvu Kp15@
aue{ srt)Iluuloq B II9 LgqTezser ua^Itr l (t
6uo{ srt>lruetoq B gtral1gletlo1g'G
63e,tozs e pyonglgt y94y,a @
:á.|v:rslnr)v rz |inzsrzr"
^ E il
1tÁu9urase o1darazs uoJJEJlzsnII! zE |e lol-Bzss|Bf E €l
 I resztlj fel a szópiramÍsok hangos olvasására!
hír novény
hírek növénye
híreket novényei
hírektő1 növényeit
hírekkel növényeivel
hírekben növényeinek

! res"tilj fel a szőszerkezetek hangos olvasására!A főhangsúly a szószerkezet elsőtagián

legyen! Jelöld aláhúzással!
balesetet szenvedett az ivegház környéke
kárt okozott a kert kaktuszháza
a történteket kommentálta a botanikus kert igazgatója
alátogatóit várja az intézet munkatársai

! H,i"a alá a szósorban a kiemelthez hasonló jelentésű szavakat!

kár veszteség gondolat árta|om ésszerűséghátrány hiba

I olou, d e| azegyre bővi|őmondatokat!

Nem menthető meg.
A tölgyfa nem menthető meg.

o o".tá,l:íi:ff," -T.T:ilT:iil:i*á -",.

A l00 éves kocsányos tölgyfa már nem menthető meg.
Az üvegházrazuhant 100 éves kocsányos tölgyfa már nem menthető meg.
EB il
Tudod.e? Magyarország |egorcgebb fája l rr J!1,;i
va|ószínííIegHéderváron található. A ko- !

csányos tölgy nyolc száz évesnélis idősebb

-"- l
I
|ehet.2007-ben derékba tört. Azóta is fára-
doznak a megmentésén.
1

p otou,d el némán a hírt!

A KIDőLT TÖLGYFA IS VESZTESÉG
Július 4-énhajnalban a Botanikus Kertben egy kocsányos tölgyfa d6|t a kert kaktuszházára.
A Botanikus Kert balesetet szenvedett növényeinek mentéséna kert összes alkalmazottja és maga
aztgazgatő is folyamatosan dolgozik. Még a NövénytanilntézettanszékéríIis érkeztek önkéntes
oktatók és hallgatók' hogy segítsenek.
Az igazgató elmondta' hogy a legnagyobb kár nem a kaktuszgyűjteményben keletkezett, a
műszaki veszteségek sokkal súlyosabbak. A 20 ezer egyedes, ritka növénygyűjteménynek mind-
össze 2_3 darabja pusztult el.
Nagy baj, hogy az ivegbázra zuhant 100 éves kocsányos tolgyfa már nem menthető meg
_ kommentáIta a történteket szomorúan az igazgató,hozzátéve: a kertben nagyobb területen á1l-
nak ilyen fafajok, ám az ivegház környékén csak néhány példány található.

I
22 Az esemény ellenére a Botanikus Kert a megszokott szépségébentovábbra is várja látogatóit.
 rgtuSotgl irel e 'pte?zeBr zu :aglderezg
{9apIqJJo ZB {e1lnJoq uq8grr,t :Áuguresg
'01 rgnrqeJ :1uod,9p1
]Je) SnIIuPlog :u1zsÁ1eg
lugfdup {olepu oza{le^o{ B lr.rq sl}zs9y
E,iit
'1r91u3otg1ulrg,t sr urqqg^ot ue) sn)ruutog V """"
.iu;u; uaÁ1r uesculu Jeru uequex
SDIIuB]og ........
V
.ta{elu9uQl e u]I9lueturuo{ u€III9pI^ .,.,..,,
9rc3ze3t ZV
.Se^9 ........
00I e;Á3191llgpl{ V
.8eru,gteqtueul lueu u3'{3191 soÁugsco1 ........
V
se^9 ........
1ueqnze:zgq8anze KBpl 0gI V
fi1Á8u'l1)
iBJIBuo^ e PJI eslru€q ffrun zeB1ils9pze{eq 1rpaÁ8au B sa {IpBtuJ€q u ur$ 1apsu^Io
Eil.
iueqÁu9uret|-gÁEzsnp1e{ u ileze{lalo{ J9{ uro>p1ep1 (/
639sry3es 39uttpLaza4r9 ueuuoll (a
.',.'
l
6u9s9lueru3eru >1eÁu9'rou u >1u1zo8lop {u (p
..1
t
6Áueurese ze liu1uql IoH ('
iÁugruese Zv tU?1J1t Jo{Intr ({
iusquo) sn{rustog e luguQl ll^tr (2
ianlesapra{ ts uapr^or f1ozsu1gl ilsgpze{aq {lposgru B sa osla ze etln psB^IO
E.il
iBJIguo^ e pr1 13au pzoulgzs 2,8a,lozs B II9 Lgqs9pza{aq Á'9H E:1
 I rarix ázdbea hosszú magánhan gzokatlOlvasd el helyes időtartammal!
túl suru készít tömörít óvatosan
jól hiányzó távolít környékét kiszáradástól

! xarÍt< ázdbea hosszú mássalhan gzókat! Olvasd el helyes időtartammal!

ássunk mólyebb vízze\ kissé hűzzunk

áztassuk szé1esebb ősszel lelassul állott

Q otou.d el pontosan a szósorokat!

távolítsuk el tisztítsuk meg tömörítsük be tegyük rá
áztassuk be állítsuk be huzzunk rá feledkezzünk meg

I r.".,d meg a szóhalma zban aleggyakrabban előforduló szót! tlányszor találod meg?
Ird a vonalra!
menetét szerepét csemetét feledés tekerés csemetét keresés csernetét temetés
vereség feleség szemetét csemetét lepedék keverék zenegép csemetét keverés

Tudod-e? Tagore [ejtsd: tagór], Nobel-drjas indiai költő nagyon megkedvelte Balatonfüredet. Fát I

ültetett a Balaton-parton. Verset írt Füredról és a fáról. l

I otou.d el némán a faültetés menetét!

FAULTETES
Győződjnnk meg arról, hogy növényünk kornyezetbe illő fafajta legyen!
A facsemetét ültetésie tartsuk hűvos helven!

a) A földlabdás (konténeres) csemete ültetése:

Ez az ültetési forma egész évben alkalmazható. A földlabda
megvédi a növényt a kiszáradástól.
1. Ássunk a földlabdáná|kétszer mélyebb és szélesebb üreget!
2. A gödör közepén készítsünk kis halmot, erre tegyük a csemetét!
3. Távolítsuk el a gyökérzetenlévő csomagolást!
4. ovatosanhúzzukrá a földet a svokérzetre!
5. Kissé tömörítsük be a földet, de ne túl keményre! \:l/.

6. Allott vízzel (nem túl hideg) áztassuk be jól a csemete környékét!

á) A koronás facsemete ültetése földlabda nélkül:

Csak kora tavasszal, vagy késő ősszel alkalmazható ültetési forma. Ilyenkor a nö-
vény nedvkeringése lelassul, így a növény nem szárad ki. Nagyobb az esélye az életlren
maradásra. Biztosabb, hogy megfakad.
1. Ássunk a gyökérzet hosszánál valamivel mélyebb üreget!
2. A csemete gyokérzetéttisztítsuk meg a síirííhajszálgycikerektól!
3. Allítsuk be a kis fácskát a gödörbe!
4. Lazán húzzunk rá egy ki s földet !

s. Áttott vízze\jól áztassuk meg a növényt!

6. }Jttzzukrá ahiányzó földet, majd tömörítsük be!

Később se feledkezzünk meg a kis fánk gondozásáróll ovjuk akiszáradástól! Ez különösen az

első évben fontos, míg a kis csemete megtalálja az utat a talajban.
'eyökérzete

É
 iluposulzse1u'l8otu plo{opuJ iuase^,Izs l9ulal111 ry{E#luaÁpur.3p9.l plopuoc
Eil
.1Áu9,nou ........ 'leplg.J v er4nzzqr{ """"
u 8eur {nsSe]ZV
t
'le8ern {unssv """" 'lotuluq {unsIZSg) .'......
'eq;9p93 u eq . ... . .lp>1pÁu-ro1 ......'.
{nsl1y B oq {nssulzv
'loplg.J u eq ........ '1e8e;n "......
{nstrro{ugJ {unssv
.;9t1ele1oÁ319zs|uq '1sg1o8uurosJ u
e 8eu {nS]qZSIJ ........ tre lns1rlo^BJ "'.....
'lepl9.J """ " 'leptg.J e oq ........
.er \unzz\H {nsllrorugJ
eJeruesc seuoJox etetuasc sgpqulplgc
ile)tos9l,Illg zB eqpueJJos seÁ1aq ppol IBssBZotugzS
Eil
BroI lesr In{lgu epqs{pl-o.J lgteuesrBJ suuoro)
ilu{ol€puoru l1o1rÁu B !{ pslIzs9ag
Et
uSguto^9]I3 >1e.te1oÁ319zs |uq u
eq {nssu}zg BSgUIo^glle sglo8euosc e
O etetuosreJ sguoro{
O
oq Insurotuol ruoll?q sr)
eqrgpg8 € {nsull9
Q eleuesc s9pqu1p1.o.g qqeÁ19ur Ie^Iurule^
Q
]epl9.J .BJTunzzrr4 qqeÁ19ut JeZs]o{
ita>rozorrelazsso zB ezsso psgy
Et
auolep9^ e so]uoJ uosouoln{ ueq)íBZS.gpT {lÁIeW (p
LWZUqJ sDI ]toletlnlo zB )unu^otseur 1e>1 p91r14 (c
.öls91e1ll Z3 lo^9]erues3eJ u >Iu,gpuee1 e IW G
Lngle sgrotlnuJ rup9z9(33eu IIel Lgrl6 @
iaolesaprg{ B uapt^gr fiozsu1g1 Eil
 I veg." z |égzőgyakorlatot! Számlálj egyesével, gyors tempóban és halkan 20.ig, majd
vegyél pótlevegőt és sorold: egyet sző|t a kakukk, kettőt sző|t a kakukk... 10.ig!

! otou.d el némán az a|ábbi szőszerkezeteket! Készülj Í.el a helyes hangsúlyozással tör.

ténő hangos olvasásukra! A főhangsúly a szószerkezet első tagián legyen! Jelöld aláhú-
zással!
ösztönösen cselekszenek szagokkal kommunikál
csápjaikkal fogják fel sikertelen ptóbá|kozá
á11 atokkal tápláIko znak jeleket bocsát ki '
' -''-- * .' . '.' 'i '.
J
...-.....;
ri'- - '
:....

táplá|ékszerz é sb e n é le lme s szagnyomokat hagynak 'a

! otous d, e| azegyre hosszabbodó szavaka t! Igyekezzminden

szótilgyolvasni,hogycsakegyszerkezddelazolvasá'"kut!*
á||at lepke
tanulás rovar
cselekvés majom
próbálkozás hangos
jelrendszerek szalonka
táp|á|ékszerzés szendánosbogár

I H.i"a alá a hosszú mássalhangzós szavakat! o

állatok tanulás legjellegzetesebb ösztönös szaggatott kommunikál puhatestű
ízletes kibocsátott szaggal szagjelzések kagylóhéj csápjaikkal ráá||hat

Tudod.e? A kutyák életmentésre is nagyon jól betaníthatók. Az egyik leghíresebb magyaf mentő- l

kutya a miskolci Mancs volt. (2006-ban pusztult el.) I

p otou.d el a következő szöveget!

VISELKEDÉSE
^Z
Altalában az áI|atokösztönösen ^LLpnoK
cselekszenek. De vannak olyan viselkedések, amelyeket meg.
tanulnak. A tanulás módszere a majmoknál a legjellegzetesebb. Ha a magasba felakasztanak egy
banánfürtöt, akkor a majom mindent elkövet, hogy elérje azt. Több sikertelen prőbálkor'ás után
fog egy botot és valamilyen tárgyat, amire rááIlhat.Igy szedi le a gyümölcsöt.
Minden állatfajnak megvan a saját nyelvezete, amely hangokból, szagokból vagy jelekből
állhat. Az á|latokjelrendszerei közül a szentjánosbogaraké a legismertebb. A pátzás ideje alatt a
hím folyamatosan jeleket bocsát ki a potrohábóI. Arét felett repked, ahola szárnyatlannőstények
találhatók. Amikor ezek közül egy észreveszi a jeleket, szaggatott fényjelzésselválaszol.
A rovarok nagy része szagokkal teremt kapcsolatot. A nőstény lepke a testét körülvevő szag
segítségévelvonzza a hímeket néhány méter távolságból. A hangyák ezzeI szemben a földon
hagynak Szagnyomokat. Ha ezeket véletlenül megszakítj ák, nehezen találnak haza. Amikor a
svábbogár táp|álékraÍaIá|, a testéből kibocsátott szaggal értesítia többieket. A rovarok a szagjel-
zéseket érzékenycsápjaikkal fogják fel'
Az á|Iatokatáplá|ékszerzésben is élelmesek. A tenger mellett élő szalonkafélék kagylókkal és
más puhatestű állatokka| táp|á|koznak. Hegyes csőrüket vésőként használják, segítségévelszer.

I
zik meg a kagylók húsát. Csőrükkel a nyílásnál ütögetik a kagylóhéjat, egyre jobban szétfeszítik
,'
..

26 és így sikerül megkaparintaniuk azíz|eÍ'esfalatot.

 i{BuplusJgl IeJ psB^IO ileJJI^ 919zsIgJl"aIIB Á3a.r r'l Eil
'te)elqqet e rt)seu9
1e33ezs'Igletur1glgld4 rgSoqqerts u ey1e
I9{Iunuuo{ Iu^IBqgt e ezsal Á8eu 1ore'toJV @
.{euut}q v
|ozseIq^ 1ess9z1e[Áu?Jltolv?8ezs Áu91s9u y (a
'qqegeusr8el e g-rgSoqsouglluezs u Inze{ rerozspuerlef lolullg zy G
.IuJ9Io
1ounJu9uuq u >1tzs1eÁ3r ureu uo[eu y (z
ilu>1osgllllg seÁ1eq e1IepzrlH Eiil
Llg1?vtdul8eu tz.rezs uuÁ8op1 (a
.B)íuoIeZs tre8ue1 e 4zo1191dw p^|W @
6te>1es9z1ei8uzs e {orunor p IeJ )gf8oJ le,nryg (c
iIaJ pIoJoS ie1eza'r1eÁu t9les 1o1u119 ZE rcql|y I.gqtI^I ({
ilgulouleur e qqeselez8ellef8e1 e IW @
:A.tvástnrlv ,, II]Ílr^n r |tnzsrrrrr
^ E! il
.Z
.I
'{esattrlolg sr uoqsozrazs1?IgIdgt e zy
{otBIIg @
')esgpellesr^ llnu4 lgu)otullg ze 4euuen ("r
.Ipllunu{uo>1
1e>p1o8uzs ezsel Á8uu 1o:un oJ YG
.e1eze,t1eÁu
]9|us uel 1uu[u31e119 uepur14 (r
i1a1azÁ3af B uoqpueJ
-ros saÁ1eq oI pJI .|e^evlezs;os {eulasapza{eq 8a'rgzs e 8aur 4rzeÁ8a ureu afpuaJJos lez
.Á8af 9,Bu1|9|uoóIe11upu!oJ
Y ilututuezsJos plglaf ;8alozs u 4rp91o3el eJs9pza{aq Áugg
i9llotu zÍel v |qarqzs sepze{aq e pq iz|el u uf1gr1zsnru l9s9pze{eq >1;Á1eru 8elgzs Y E
 ! ruonad nagy ajakmozgással az alábbi szópárokat! -'r\ ,2
:] f'-t
. " {17\^...-,,

áIIat
Eál
madár
f'-lw
sakál
E;t nádas
7S\T
{"1 ^ -^\ c{ ;
( r &^k;
'
Iátja kacsák ; rffi-3Í.1',",
talán szárnyal
fárad darázs ] barát
|.r,:r.áf fára
Íőrq -.c,.S <.2
/-"''..
I mondatokat! 5;.
..|

otousd el egy alaplevegővel az egyre tlővülő

* ,-----f., lf *)
$'o V-.' . N)'o
M'g
Az állatok vándorolnak.
4 g;-:
Az á|Iatok vidékre vándorolnak.
1^.Az ál1atok melesebb vidékre vándorolnak.
Az állatok télen melesebb vidékre vándorolnak.
...'-n,.!i
$fi
ilüíifiVííÍí[tuil'ol.'.iá?fiil-11?::-.iam::"JilsiT'::*:1"j;i|;.''li$!üüIl[ü
A költöző állatok télen a táp|á|ékéttcsapatokban melegebb vidékre vándorolnak.

't
Tudod-e? Hortobágy (hazánk egyik legnagyobb nemzeti parkja) leglátványosabb és legemlékeze- I

tesebb madármozgalma a darvak vonulása. A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évÍized I

alatt néhány ezen6| 50-60 ezertenőtt. I

Olvasd el a következő szöveget!

AZ ÁLLAToK vÁNDoRLÁSA
Egyes állatfajok, hogy túlé1jéka hideg évszakot, melegebb tájakra vándorolnak. A libák és a
vadkacsák az északi országokban élnek, és hideg vizekben fürdenek. De mikor megjön atéI, a víz
befagy. Már nem tudnak tápláIékért a víz a|á merülni, ezért nagy csapatokban dél felé repülnek.
A költöző bajnok a tengeri fecske. Ez a madár az északi sarkon él. Télen a déli részekre köl-
tözik. Egészen le a Déli-sarkig.
A bölények ma Kanadábanl ós az amer1kai nemzeti parkokban élnek szabadon. A tél számukra
is problémát jelent. Amikor hó fedi aptétitz, nincs mit ennitik. Melegebb vidékekre, nyugat vagy
dé| |elé vándoro|nak.
Vannak olyan apró állatok, amelyek nagyobb távolságokat képesek megtenni, mint a madarak.
Egy közültik a királylepke. amely Eszak-Amerikában él. Minden évben Kanadából Mexikóba3
költözik' így kb. 3000 km-t kell megtennie. Ez az út egyá|talán nem könnyű, de a papírkönnyű
szárny al tökéletesen alkalmazkodnak ehhez a távols ághoz.
A|azac az édesvizíifolyókban születik, ahová az anyja rakta le az ikráit' Itt él mintegy két
évig. Majd leúszik a tengerbe, és rögtön alkalmazkodik a sósvizű körülményekhez. Néhány év
múlva eléri az ívási kort. Ekkor ösztönei által hajtva visszamegy a folyókba, ahol született.
ott rakja |e az tkáil és ott is pusztul el. Ezek a vándorutak tobb ezer kilométer hosszúak is
lehetnek.
A vándorló sáskák Ázsiában és Afrikában élnek nagy, több milliós csapatokban. Így óriási
mennyiségíÍtáplá|éWa van szükségük. Amikor már nincs elég táplálékuk, a sáskák újabb terüle-
tekre vándorolnak. Lepusztítják az egész vidéket, amerTe elhaladnak.

' Kanada: ország Eszak-Amerikában

2
préri hatalmas, füves puszta
3
Mexikó: ország Közép-Amerikában
 '{n{glgldn 391e scuru rgru rolnuv :zsvlgL
:s9pre)
.]]e1elnzs .uq>1oÁ1o;
1oqe e Á8euuZSsIA :zseLvL
:s9pr9)
.{IZQ]I9{
€qg{Ixel/ü I9q9pBuu) :zsel9L
:s9prgx
'{eul9 uuq>1oryed rJezruou re{rJeruu zu ,uopequzg :zsel9L
:s9prg)
ial prl izoq{ozsulg^Tle1u ls9pr9{ e Baur pzurup8og
E.,t
{gsc€)lpu^'{gqll {JPs-DIezSA
)ezel B{lJJv'u,rszy
ÁugIpq {9ÁIoJ }'tZI^ Sop9
3{s9s glropug^ u{rJetuv-{ezsg
e{sceJ ue8uel epBue)
e>1de1Á19rn1 >lo8ezs.ro DIBZSg
Oey1ozolrvfozsso zB azsso psgx eloropue^ uuuuoq 1u11g >1{1e6
E 1il
.>1n39s1nzs
uB^........... ;L8esrÁuueu Ts9IJ9 {uu)-DIS9s g1:opugl'y ([
.zeq>1eÁu9rulnJo) ..
B {Ipo{ZutuI€)IIu uol8o: s9 . .....'..... e IrZSnaI ptsw (a
'Zl^sgs .{I]oInZs uuq19Á1o3 .. ceze1y (p
.{IZQ1IQ{ ...
eq-............. I9q-....... ......... ueq^9
uepurru e>1de1Áp"rrn y (a
.{eul9 ueq1o>1:ed
IJeZueu IP)IJoIu€ Ze s?......... >1eÁu919q y (q
i|a{elelzser3a'rozs gluln BJ{olepuotu 11o1rÁu e 9Ir. pzBq
ueq{asepza{eq y itu{olepuoru 11o1$u u aq pzefey pfuru la4asapza{aq B urfp 1a psu^lo
E il
.nzssot{ Jel9IuoIDÍ
JeZa qqg] eftr,rropug't cuze1y ({
.{BuloJopug^ glel19p Á8ul
tu8nÁu sr >1aÁu91oq y (a
'te{9pl^ u lgllpzsndel
{g{sgs gltopugty (p
>1o|epu119
.{uuloJopu9^ eDI9pI^ qqe8e1eu
seÁ8g (c
.8eu .q>1
zse1 ]-tlDI 000g e1de1Á1yilÁY G
>loufuq,gzAtlg{ e{sroJ ue?ualy (o
iBJIBuo^ Illoilau >IosglIILB Ze teÍIlBzsJos {es9pze{aq B pJI eIgJ{osgl,IIIg \qqqp ze
.:,_
zsleqse^Io uoqsgpze{aq >1$1a141 ila{esapza{eq B Seru pzoruezs'ueln BsBsB^lo Sa.Lozs y
8
 I otou.d el nagy ajakmozgással az alábbi szavakat!
jár,|ép, mozog, repül, ugrik, araszol, vágtázlk, poroszkál, lendül

! u.i"a alá,a kiem e|t szőhozhasonló jelentésű szavakat! Olvasd Í.el közepes hangerővel!

sár játsztk megy lopakodik óvakodik sétál kacérkodik

vándorol ballag szerepel kóborol javasol lődörög
bandukol jegyez gyalogol ténfereg babrál szalad

p r.,".d meg és karikázd be a hibákat! Az a|áhítzott szószerkezeteket figyeld!

nég}'lábú állatok három szárnytípus

néyglábú állatok három szárnytípus
négylábű állatok három szánytípus
négylábu állatok három szárnytipus
négylábú álatok hráom szánytípus
négylábű állatok három szárnytípus
négy|ádű állatok háron szárnytípus

Tudod.e? A leggyorsabb magyar |ó a vIIágszerte l

ismert Kincsem volt. Nem véletlenül emlegették a !

\ ';.'
Iegyőzhetetlen ,,csodakanca'' néven. l
.4'

*t\\\r*.. --*- -\(Nrr :-:t'

{ -(/r'
-::'á.- -=.Á7
\lt
^

I otou,d el a következő szöveget! -*.o1íl'.'.t-

AZ MoZGÁSA
A nógylábú állatok mozgása ^LLAToK
nagyon eltérő lehet. A zsiráf járása
poroszkáló, ami aztjelenti,
hogy az azonos oldalon |evő lábait emeli egyszeffe. A lépésbenvaló járás az' amikor az egylk
első láb, és az arra ellentétes hátsó láb lép egyszerre. Ilyen a kutya mozgása. A|ő vágtáz1k.Ez
egy olyan járásmód, amiben időszakonként egy láb sem éri a földet.
A csúszómászóktipikus mozgását a törzs és a farok hu||ámzása adja. Még a gyk is így mozog,
meÍt aZ apróIábai csak támasztékl| szolgálnak. A föld alattivájatokban a kígyók harmonikaszerű
mozgással haladnak előre: összehűzzák, majd kinyújtják testüket. Néhány sivatagban é|őkígyó,
hogy minél kevesebbet órjen a forró homokhoz' kanyarogva araszol előre, de átlósan'
A rovarok és a madarak szárnya külonböző. Három szárnytípus létez|k. A madarak szárnyai
mel|ső végtagokból alakultak, amelyeket fedő- és evezőtol|akborítanak. A rovarok szárnya ezze|
szemben vékony, á|ta|ábanátlátszóhártya. A denevér szánya is egy vékony hártya, amely a törzs
és a mellső végtagok ujjai kozött feszül.
A béka a behajlított hátsó lábainak egy erőteljes mozdulatával ellöki magát a foldtőI, aztán
kinyújtja óket, és a levegőbe lendül. E'zeka lábak úgy működnek, mint a rugók. Minden állat,
amely hátsó lábai segítségévelugrik, nagyon izmos végtagokkal rendelkezik. A béka egy métert
is képes ugrani. Ez a távolság mintegy l2-szer hosszabb, mint a saját teste. De mégsem ő ugrik a

L
' 30
legnagyobbat. Az ugró állatok közül a kenguru testmagasságának csak az ötszörösét képes hosz-
szában ugrani, míg a bolha a 200-szorosát.
 :Áu9uesg
:1uod9p1
:u;zsÁ1eg
ilu>lolepu ze yoqaBanozs r,rq E atr plosetr{
.1eurreÁuure
ze aavl alzenzs €qloq e 1n39rr ueqÁuesre.,r soJozs ue8t zy
.{o]uli9 lepJa ZE
{o]ZopueJ ]Áuesrenor8nlo^9] ueqopJE )eJe) u u9-0g sn|9l^
'1eI39ZsÁ39N
ila psu^lo'ueq8gsfg >1$3a zeEatulualat ilqozo>Ita^g{ V
8.,
'ruur8n sedg>1sr uetgur e1?qy ({
ry1
'efto8n Jgsotozszvzs e >luuu8esse8uulset uqloq y (a
'ruur8n uuqezssoq sedg>l rgsorozsruo;eq u >luuu8gssu8uu4sel
nrn8ue>1 y (p
.1Izary|
snd}1Áurgzs cue1ry (a
.1eu1u31ozs
€JS9lnJ s.roÁ8 ryqg19ldv llKB vG
.errezsÁ8e llerue
1IBq9I,g^el uoIEpIo,9)Zoquo[n4e 19rcz y (o
iBJIBuo^ e pr1 1arsaÁ1aq
lIB|BpB .|IgABzs sa^e| IolBp[Iotu lJ,IpI E I)I psl,I^Ef i|B{o|Bpuotu € le{aza sr uaq8a,lozs
e 8aur psaJex .{BsItuBq |lBltu 1upu Á8u,t ozs lJ'IaI uasa^ol Á3a.Á3a
{os9llll9 lqqpp ;v E iil
'1uuu;8n
1e>p1e[3e139^ gs]gq
.SotuZI uoÁ8uu
{olell9 9r3n zY @
' gtBrlloros uqsndyf urgzs rrroreq
(c e(utezs {BJuperu u so {ore^ot y (c
'elpe esezurgllnq
)oJBJ 3 sg szJol 3
(q tgsgBzoul sn>1rdr1 1gzseÍI]gzs'lsJ V ({
'toqel grelle
.usu8zou
4eyqgyÍí9uy (n uoÁ8uu use8zour{o1ullg 9qg1ÁB9uy (n
ioü psl.tptÁ$"t upÍdetre €}tÍ{lu V.3{{lzs9{
ts
pzÍida{ 9q zaq.asapza:treq 8a'tozs
v i]a'I,9 !a pssÁIo i}axasapuó{aE I€ssEz*[UBu' p1o1n6 '..=
M
.p >1rÁ1aur Á'oq.uf191B1I{ HY
'n--*,-,,uT?:,.#;á;ff'xi*!.ffi:':l"fi-"':;'iT'ffiiJffi B 1.t
 I otnu,d el a szóoszlopokat! Ügyelj a hosszú magán. és mássalh angzókhelyes ejtésére!
Karikázd be a hosszÚ magán- és mássalh angzőkat j elölő betűket !
emlős létfenntartás felnőtt
elősegít állatfajok életmód
nőstény vemhesség gondozza
utód legrégibb hímek
generáció legszorosabb magasság

p otou,d el nagy ajakmozgással a szavakat!

család batát szabá|y sakál ta|á| szamar falánk banán ha|ász
szállhat zsákla zárat tária tá|a| mara fárad ná|ad hála

p rrn"a a|á azalábbi szavak kiizül az azonosbetűvel kezd,ődű<et! olvasd fel!

termesz fajok társadalom csoport tlgrls tanulás dolgozók
család táp|áIék tartózkodik munka tavasz kicsinyek bolyok
teher vemhes járat tej labirintus telepedik téma veszéIy

I H.i"a alá a kiem e|t szőhozhasonló jelentésííszavakat! olvasd fel közepes hangerővel!
társadalom társaság társadalom társulás takarít társadalom
társadalom társtalan takarókos társadalom társ

Tudod.e? A méhek tiársadalma sokkal ősibb, mint az emberi társadalom. AháziáIlatok többségét
az ember a saját igényeihez idomította. A méheknek viszont megvannak a belső törvényeik, szoká-
saik. Ezekhez az embernek kell alka|mazkodnia. Hazánkban sokan foslalkoznak méhészkedéssel.
merl" az ország egész tertilete alkalmas erre.

@ otou,d el a következő szöveget!

CSoPoRTos ÉLEruóo
Az áIlatfajok nagy részénéIa létfenntartás szinte mindig a csoportos életmódtól fijgg' Ez az
életmód elősegíti nemcsak a kicsinyek' de a felnőtt állatok nagyobb biztonságát is.
Az em|ősöknél a társadalom magát a család képezi. A rovarokná| ez munkamegosztáson
alapul. Az első esetben kiscsaládról beszélünk. Ekkor a szülők végzlk a kicsinyek gondozását.
A rovaroknáI az utődok is részt vesznek a kicsinyek felnevelésében a társadalomban levő mun-
kamegosztás alapján. Az egész rovartársadalom alkotja a nagycsaládot.
Az eIefántoknál a legszorosabb kapcsolat az anya és kicsinye között van. A majdnem kétéves
vemhesség után a kiselefántot az anya sokáig eteti és gondozza. A vándorlások és na pihenők
alatt az elefántok mindig ügyelnek arra' hogy a kicsinyek középen legyenek, akik mindig Szoro-
san aZ anyjukhoz tapadnak. A hím elefántok a csapat elején és végénhaladnak. Igy a hímek jelzik
a veszélyt, de mógis a nőstények azok, amelyek megvédik a kicsiket.
A rovartársadalmak közül a termeszeké alegrégibb. Ez nem jelenti azt,hogy a legelavultabb.
Elég a termeszbolyok felépítéséregondolni. Ezek labirintusokbőI áI|ó széles városok, amelyek
5 m-es magasságot is elérhetik. Míg a hangyabo|yná| |áthatók a lyukak' amelyeken a dolgozók
ki- és bejrárkálnak, a termeszeknél nem. Ugyanis a föld a|atti járataikat messze a bolytól vezetik
tovább, és a fák' bokrok gyökerei közé rejtik el a kijáratokat. Ugyanúgy, mint a méheknél és a
tl'' 32 hangyáknál, a termeszeknél is a királynő feladata a fajfenntartás, a kicsik gondozása és táplálása.
0t
:p9tutel9
..... q9suq ...... .I€pIo ....... :S9uu]uueJl9l
i
uBqs9J.I 193aÁu91 u 8au \olEzzB|IIIe3o; uapplou i |aryIIJgZs
B Ia {olgssu^Io iBJIBuoÁ B pr1 ;8aur {ol9lI9IBl uuqqgsBt| s9 uoIBpIo >1rpuÁugg ile{as
.9za[ap1 .gza{le^o{ e uoq"ry7.őzslz?I
.7zaulaq.la nt7n1y B luppusJqpud u 8au psaray Eiil
'sguutuueylug B BtepuleJ "'u sl lanlezseuue] V
.qqt39r3e13 ............... P InZg{ {ulul€pesJ9ue^oJ V
ilu{olupuoru B !{ ps1,rzs98g triil
.1Á19zse'r u >1rz1e|>1eup y
'{BupBIBr{ ugdezol ledusc e
{otu-BJele tu}q V
.]IIeJe] ery|?zs ZV
1udusc e 8rpurur 1e1eÁurscr1u {o1ugJale
.119ZQ{
eÁutsco1 s9 uÁue zu 1u1oscdu{ u SoJoZs IeDIo1uuJoIo ZV
iBJIBuo^ B pJI esltuuq Átsu't zu31 p
''il
6 19.tp91escÁ3uu >1un19zseq ro>1r7rq (p
algrp9lBsrsDl {unl9zseq rolrw (r
Ltgt8eu trrolupesrgt B lgu>los.glua ze vadg4IIN (t
6pgurtelg sogodosc u ,91e ly8es tIW @
ieolesoprg{ B uap!^gr fiozsu19r1 E;.
s9u31uueJ19l3
! {ezseuiléln n
)olugJele ullq e {olu-eJele rn
! J
utupuleJ 9u(1gtr4n es9le^euleJ 9|J9Jeueö,gzello^o{ P n
!
e8usuolztq 4eÁurscr4 n es9lzsoöotuB)unu loJB^oJ P r..l
! t_J
iLgJ[9ZaIIeÁo{
B I9lsB^Io uaqs9pze{aq >1rpeÁugq.aq1azÁ39u seJn zE pr1 ila{as9pze{eq B 8aur pzoru9"S
E .
 I veg"" z |égzőgyakorlatot! Számlálj eg1-esével, gyors tempóban és halkan 2o.tg'majd
vegyél pótlevegőt és ötször mondd eg1-más után halkan:
A nyulak tojást tojnak' a szamarak fészket raknak.

p nno,,ad eI felgyorsított tempóban a következő verset! Az artikuláció mellett a hangsú-

|yokra, a magán- és mássalhangzók időtartamára és a helyes levegővéte|re is iigyelj!
Kiss Benedek: Bicebóca

Bicebóca bicergő Bicebóca malacka,

bócorgó dűró-fűró, "/e
kucorgó: hempergő: E'/
elszaladt egy esztendő - anyád látna. siratna -
fuss utána, ZSupSZ avízbe,
csavargó ! tekergő!

! r....d meg a szóhalma zban akiemelt szőt! iHűzd, a|á!

emlős ember emlős emelő emlős emelet emlék emel emlős
emlős említ első említ emlős energia etet enged e|őd
enged emlős énekes emlős ennél emlős enged eledel

Tudod.e? A kakukk áprilistól szeptemberigtarÍózkodik Magyarországon. Más madarak fészkébe

rakja tojásait. Mintegy 9-25 fészket is meglátogat. A frissen kikelt kakukkfióka kilöki a fészekből
a tobbi tojást, vagy akár mostohatestvéreit is.

I otou,d el a következő szöveget!

A KICSINYEK GONDOZÁSA
Már a rovaroknál is, de főként a madaraknál a sztilők a repüléstól az éIelemszerzésigsok min-
denre megtanítják a kicsinyeiket. De csak az emlősöknél létezik tgazi ,,nevelés''. A kicsinyek'
mielőtt függetlenné válnak, hosszú ideig a szülők gondozására szorulnak.
Mennyi ideig tart a kicsinyek nevelése? E'z nagyon változó. A madaraknál csak néhány hét'
Az emlősök között a ZeÍge egy évig éI az anyja mellett, az orosz|ánkölyök háromig' a csimpánz-
kö|yök pedig 4-5 évig.
A szülők hangokkal és érintésekke| gondozzák kicsinyeiket. A majmoknál például az anyák
gyakran simogatják és ölelik magukhoz a kicsiket, hogy biztonságérzetet nyújtsanak nekik.
A csúszómászőkná| a gondozás szinte teljesen hiányzlk, kivétel ez a|ó| a krokodil. Ugyanis az
anya, mihelyst kibújnak a tojásokból a kicsinyek, a fogai közé veszi és a vízbez viszi őket.
Míg az emlősökné| á|ta|ában az anyaáI|atok etetik és tanítják a kicsinyeiket, a madaraknál
mindkét szúlő részt VeSZ a gondozásban. A fecskék például együtt etetik és tanítják meg repülni
a fiókákat' Más madaraknál aZ anya költi ki a tojásokat, és a hím hordja atáp|á|ékot. Az egyik
madárfajnál a hím befalazza a nőstényt a fa odvába' csak egy kis rést hagy' és maga hordja neki
a táplá|ékot. Igy azt nem fenye geti semmi veszély'
i*s*zopuoa {eÁuIsJpI B {Iu9lJol usÁ'oq .'au p1a(311 .,",.J1|;ü!T1íilJil3,.l1TonTxT
Eiil
:,91eprrH
:,9)pueoJ
.... :Áuguesg
:,9pI
:Á1eg
:(4e)nory19zsBeyq
iluppusrglpud u zzoBloq ilurlofupu gluqlglul uaqa8o.rozs sgleprlq B eI prl
a8gsglezet elo{sr zV
ieJs9z
.1ea91nzs .u|t1pu1
-o11BJIeq e Ie 4qzzoq ]e{I9]euesc gfeJezs lez|^ e Á8oq e InF9x I, I9U
-ut ryurzg>I BSceX touodosc V 'ursgtuDlosgzsl zsol sgzo{turreq 3rgr9 0I-g u9-gI snfg6
iTglnzs se^pe)
:8aur ;ua1af se1
-apJH,gza{le^o{ u ug[ndu>1BIo{sIl€IIg zv,1vuv1[B1o1Á8e111 u.uuqÁuo8ud suploqzgzs v E'...;,il
aBsaz
'r9 tg-Á39u
zuedrursc ruor9r{
^9
{sJupuur ,t9 Á3e
uelzsoJo t9q Áu9q9u
ife1ozouelezsso zB azsso psgy eusuzopuo8 >1aÁu1srp1B lJBl8lppetr,{ Eil
T
I
IoT{es9luIJ9 s91ep1o8uuq TgInZs u 1e1eÁutscvY @
gzotl9^ uoÁ8uu a|ept ze {euos9le^eu 4eÁurscry y (p
'uuqsuzopuoH u zsa.t lzset glnzs t9{puru
1eu>lerupeu y (c
.1e>1teÁutsct1
u 19h1uu13eu eruepullü {os ;119Ip;Zs VG
.s9zopuo8 e >yzÍugtq uese[1e1 eluIZS y (n
lgll1gzsgurlgzsysc
11a1azÁ3ef E eqpuaJ
.ros saÁ1eq eI pJI .|e^r.IIlezsl,os {au|asapza{oq 8e.lpzs e 8aru r1rze'(8a ueu efpua.rJos laz
.Á8ef g$Illq|uoóIu11upeleJ Y iletuuruzsJos plg1af
;8a,rozs e 4rp91o3q eJsepzo{aq 'dugg E.ril
I nao,,ad el nagy ajakmozgással, először közepes hangerővel, majd halkan, végül suttog.
va az alábbi versrészletet!

usz nurJa zsong.

./<

Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon,
Ésfájón.
(Paul Verlaine [ejtsd: pól verlen]: iszi chanson fejtsd: sanzon])

! otou, d e| azegyre hosszabbodó szavakat! Ne kövess el hibát!

álom hét
aivás hónap
energia vérkeringés
hőmérséklet életmííködés
táp|á|éksznkséglet hótakaró

E o'alábbi szavak közül hűzd a|á az azonosbetűvel kezdőcló,t<et!

áI|at időszak alvás vérkeringés energia tartalék időjárás hőmérséklet

I olou.d el a következő,,on.g".:
-..-----
,
AZ ALLATOK TELI ALMA
E=--',
q-LJ>---
- --' 4P1
1<t-/ - ^,,

Minden állatnak' ugyanúgy' mint az embernek, sztiksége van időszakonként alvásra. Így nyerik
vissza a napközben felemésztett energiájukat. Alvás közben a vérkeringéslelassul. Némely á||at az
év egy adott szakaszában meghosszabbítja az alvást, amely így hetekig, hónapokig is eltarthat'
A téli álom egy olyan folyamat, amelyben az éLetmíködés szinte teljesen leáll. A test hőmér-
séklete alkalmazkodik a környezethőmérsékletéhez. A szívverés lecsökken és aÍ'áp|á|ékszükség-
let szinte egyenlő a nullával.
A hosszabb alvásra a hidegebb időjárás kényszerítiaz áIlatokat. Télen ugyanis nehéz megsze.
rezni atáplá|ékot a hideg és a hótakaró miatt. Ezértis hívják ezt az állapotot téli alvásnak.
Főleg a melegvérű állatok alszanak téli álmot. A madarak és az emlősök, de néhány rovar és
csúszómásző is. Befészkelik magukat a földbe' vagy a fák odvaiba. Általában a pelék és a mó-
kusok a fák odvaiban készítenek maguknak fészket. Néhány rovar' mint például a fülbemászó, a
kéreg alatt telel át. A mormoták, a békák és a kígyók pedig a földben alszanak. A madarak közül
a kis kolibri szinte teljesen hibernálódik'.
Felvetődik a kérdés,hogyan élik túl ezt az időszakot táplá|ék nélkül. A mókus péIdául anyár
folyamán megnöveszti a testén |evő zsínéteget' Ez tartalékként szolgál a hosszú téli álom alatt.
Ezze| szemben a hörcsögök a fészkükbentáp|á|ékot halmoznak fel. Időszakonként felébredve ezt
fogyasztják.
Tavasszal az á||atok ösztönösen felébrednek. Testhőrnérsékletük' amely a téli álom alatt rend-
kívül alacsony volt, pár óra alatt felmelegszik' Akár a 30 "C-ot is elérheti.

'hibernálódás: a szervezet nagyfokú lehűlése

 F--
LI .PJSE.\IB
l lB{olPII9 Ze ItIJeZsKU9{ Áu9llpÍ9lgldgl I
l Delru 1eÁu9u1nrol-zerczs In^PIpueJ e Jo)Ilu? .JO-T{V .SI tUoI9 uuÁu
ue1 ipopnl Bq .9f l
L--
-_-J
i{Bu)IollBsJ9l ElgJ aq >1o1efioruBzs iuBqJ91tÁuo>1
B {olusseln{ Ieppouodos3 ezoqg{Iposulu JBnJqaJ {Ip9losJda1 rue1apa1q 1d9u uaÁ1;tr41
tril
:erBreue
iuuqsgJ,I 193aÁu91 u 8aru \o1azzauqe8o; uepr'tgu i|e>1>IlJ
.ozsu Ia {olgssu^Io iBJIBuo^ B pJI13aru ;41uI9t.I9Ir.;| uuqqgsuq s9 uoIBpIo
4rpuÁugg ;1a>1
-as9ze[a;>1oze{la^o{ e uDqr?rgzsizgq.gzau\ayg nt7nlg B luppgsrqpud u Baur psoray
Eil
so^peu
'tu{otullg ze sysezs(ug4sgtglgpr. qqe8eprq u Brsg^lu qquzssoq y (p
qqetsoloru
1o19191d9r
.IeJ
{uuzolul€q 1e)9JB)B1 ueq)n{ZseJ e >1o8osc;oLly @
]u{o}eruq
\po ze
.ZeI{91epI9S
J?UJ71 1azeÁuro>1 3 {Ipo{Z€Lute{IB e1ol)9sJ9tu9q lsel y (q
{BSr9} e
sglzsgure ze
'lnsselel sg8zour u ueqzo{ s9,t1y (z
s98urre1:e,t u
itenotzsvlv^Dl B glu pztl761euqlepuoul B {1ru ozs >191a141
Eil
'leJ {euzotuleq ro19p1dgt anlepr:uuolg
ll?ty ({
'tp{otBIIB ze qysezs(ug;1-sgrglgpl qqe8eprq p ersu^le qqezssopl (a
']ourl9 Bagg (p
ll91 {euezslB {otellg p.rg.,\3e1eru u
'lnssulel sopo)LnuteLa ze trcIe uop r19t y (z
iBJIBuo^ Illallau {os9l,IIIg zt |qÍIlqzslos {asapza{eq e pJI e{lzolJe|zell
.sepze{aq 4puÁugg .ryrglúl'g| {asapza{aq B IuBlJ.Ilx ila{as9pze{eq B
leuru9zsJos plglaf
! vog." z|égzőgyakorlatot! Mondd el egy alaplevegővel halkan, ötször egymás után!
pete, lárva, báb, kifejlett roval

! otousd el némán az a|ábbi szőszerkezeteket! Készülj f.el a helyes hangsúlyozással tör.

ténő hangos olvasásukra! A főhangsúly a szószerkezet első tagián legyen! Jelöld aláhú.
zással!
életük folyamán kültakarójuk merev
tavasszal szüIetik szépsége megragad
petéből kelnek ki Iétrejön a bábá||apot
tüdővel lélegzik testmérete növekszik

p H.i"a alá a kiem e|t szóhozhasonló jelentésű szavakat! Olvasd fel közepes hangerővel!

pillangó bogár lepke hernyó kukac

piile pete lepe lepel leplez

változik alakul á|cáz formálódik alkot

létesül feilődik á||ít fejlődik

I x"...d meg a szóhalma zban akiemelt szót,! lHűzd a|á!

lárva |árma |árva |átta láva |árva lámpa lárva \átja lárva láma

I otou,d el a következő szöveget!

ÁTALAKULÁS
^Z
Az á||atoknagy részének csak növekszik a testmérete, de maga a test nem alakul át. Egyes ro-
varok azonban életük folyamán többször alakot vá|toztatnak, mert a kültakarójuk nagyon merev.
A rovar növekedése során, amikor a kültakarój amár kicsi, kibújik belőle. Ekkor újat növeszt. Így
egyre nagyobb lesz.
Tavasszal egy repülő pillangó szárnyainak szépségemegragad minket, de nem fordítunk fi-
gyelmet a testére. Pedig pontosan ez az arész, ame|y átalakul. A lepke petéjéb6|e|őször egy ki-
csi, zöld vagy barna színíi,szárny nélküli hernyó bújik elő. Mielőtt olyanná válna, mint az anyja'
átváItozlk. Létrejön a bábállapot. Ebbó1 alakul ki a végleges lepkeforma.
A kétéltűeknélis találkozhatunk teljes átalakulással. A béka fejlődése első szakaszában vízi-
állat, míg felnőtt korában szárazfö|di. A petébó1 ebihalak kelnek ki. Ezek olyanok' mint a halak.
KopoltyúvaIlélegeznek. Az átalakulás alatt a kopoltyúk visszaf.ejlődnek. Ezután kialakulnak a
végtagok, eltűnik a farok. A béka elhagyja a vizet. Ezze| párhuzamosan kifejlődik a tüdővel való
|égzés,és a kifejlett béka megkezdi szárazfö|di éIetét.
A tengeri állatoknál is van átvá|tozás, A nyelvhal például születésekor olyan' mint a többi hal'
testének két oldalán egy-egy szemmel. Majd növekedése folyarnán alakul át lapossá, és kerül a
két szeme ugyanarra az oldalra.
6t
r-- .l1Izojl9ldgl
| Ie^IeS4|Bq {oÁu9^ou P]eIJ l
t s9.I9 ueqpl.o.J e ]]PI€ 9pIza.]Bq]Je]Ie st 3r,t9 |.-E Es9lnl{e1etg:98oqaJesc V .ueÁ3e1 e>1de1 ;
1
! Igq9ÁuJoq u Á8oq ,Zoqqa se89s1nzs Dqv_E tn9pl9d .9zo]t9'\ 1u91uo1e[le elepr sg1n>1u1u19
l 9Ie^ uqlode11g ]1ot|eJl{ e 19qtode11ee^rcI V iSgZo}Ip'\le Zu ue1 8tepr rÁuue141 ee.popnü l
L-- __-J
rpze>18eu u>19q uelfeg\IV @
e sg {orBJ B {ru.!]IE (t
s9 .1eup91|e3uzssl^ 19Á11odo1y (4
uuq91ode119 sgp,glfeJl) e engqy @
ilu{olupuour papza>18atu B aq pzafeg Eil
oÁureq KBel, ene1 p e1de1 ne1|e;p1 g a1ad 7 q9q i
iaq{alere{ serB 9lBql9p1 19u1ozfu r e lrevrezs {BulBzsB)lBzs sBln{up1g saf1a1 n prl E
In{BIB1e st 1uq't1eÁu y
1uq't1eÁu se)epJ9 ZV
Igu{otullg ue8uel B syzo\.e^ty 'V
P{9q 19qtBqtqg
esgtevollg^Jtu Ie {etll gl g{ v
Psgln{Blelg {eFlglg{ v 't
selrululutg seilel y
rBzss{uzs s9ln{Blutg zv
eseln{elvtg o8uulpd y '7
asgpe{e^ou {oJB^oJ v
ufgre>1e11n1{ore^or V
esgwlzollq^JlBlB {oru^or v 'I
iBrIBuo^ e1e>Lg el plosgtr l ilozslol ueqqolBo1pa>1
-eu a zoqsopza{oq uepupu pl pzsBIgA .{olpzsg{ {oluodlulzu^ Lgqlesgpza{oq Baaozs v
Eil
iugtuuÁ1o; esepe{e^ou 1uqn1eÁu u In>IBIe 9uueÁp61 (p
. IB s sglruÍelu1g s e [1e1 39ur >1un1eq zo1Ivlel IoH ('
6uuro;a>1de1 se8e139,r B q In{pp LgqIW (I
.{oJ€^oJ u ugureÁ1o; {n1el91o)PIe 1eulevo4g^ u9IW (,
ioltosgprg{ B uapr^gr flozsulgrl
Eil
 I uonad el felgyorsított tempóban a következő nyelvgyötrőt! Ügyelj a helyes artikulá.
cióra!
Zabra zebra
zsebre zabra,
habra rebbents,
hebrents babra
ugra-bugra, zsupsz a sutra, /^/-\
pulyka húzta, pudva, dudva,
.^-.-.-) .\
lukba rűgva fúlt a kútba \+ n -4:
(Vidor Miklós: N1lelvgyötrók- részlet) 1, pé/.
I x"...d meg és karikázd be a hibákat! Nevezd meg a hibatípusokat! Lz a|áhűzott sző.
szerkezeteket figyeld!
természetide gen korn}zezet oktatóprogramok indulnak t
ternészetidegen környezet oktatóprogranok indulnak
természetidegen kőrnyezet oktató programok indulnak L,l

természetidegen környezet oktatóprogramok indúlnak -J

termézsetidegen környezet oktatóprogramok indulnak
t\
.J \_\ f:
természetidegen könyezet oktatóprokramok indulnak ;F
J..'' r' 1+

Tudod.e? Hazánkbantöbb mint 20 állatkert és vadaspark található. I

B ővebben tájékozó dhats z róluk a ht tp // all at k e rt. l a p. hu webl apon.

:
I

! otou.d el a következő szöveget!

MIÉRTvAN SZÜKSÉG Ár,r'arrnRTEKRE?
Sokak számára az ál|atkert olyan helyet jelent, ahol az állatokat arra kényszerítik, hogy ter-
mészetidegen környezetben sínylődjenek. Pedig az ál|atkert egyes veszé|yeztetett fajok utolsó
mentsvára is |ehet. Napjainkban az á||atkertek is arra törekednek, hogy a lehető legtermészete-
sebb életfeltételeket nyújtsák lakóik számára.
Évszázadok őta|éteznek állatkertek. A kínaiak már háromezer évve| eze!őtt is létesítettekál-
latkertet. Az ókori egyiptomiak pedig oroszlánokat és páviánokat tartottak templomaikban.
50 évvel ezelőttig az á||atkert tulajdonképpen egy sor, állatot tartalmazó, siralmas ketrecből
áIIt, Az emberek megbámulták lakóikat, és nemigen érdeklődtek származási helyük vagy termé-
szetes viselkedésük iránt.
Ma már a természettudományos ismereteink lehetővé teszik, hogy legalábbis természetkozeli
életfeltételeket teremtsünk az állatkertek lakói számára. Ajó állatkertben minden-egyes állatnak
elegendő, tágas helye van, és a lehető legtermészetesebb környezet veszi körül. Igy megfigyel-
hetj ük az áI|at termés zetes vi s elkedé s mintáit.
Az áIlatkert fontos szerephezjut azon a téren is' hogy felvilágosítsa a látogató kozönséget a
fajok vódelmében tett intézkedésekről. Ha az emberek közel kertilhetnek az áIlatok,hoz, átérzlk
az 6ket fenyegető veszélyeket is. Sok állatkertben oktatóprogramok indulnak tanárok és diákok
számára,E|sőkézbőI informálják őket a legfontosabb tudnivalókról és tapasztalatokról.
tv
iuBqÁIglzso zB 8eru {olgss€ll^
ieuella Á8un e11a11eru lepIeAJ9lglus e 8aur pzutup8og ;eJlJa{lBII-B uB^ 39s4nzs uBqgIB^
E"
1>1euÁu9ruase ZB BuIo^ Iellel asazs9J sI el sqluFu.[r; Á3q i19rgf91rÁu
.8au 1ra41eq119 g1!so|nq 1a{alol9llaJlal9 seloZsauJaJvJEIIIBzs{olBII9 ze,Í1őil,Iq sl}zs9y
EIil
'zoq>lotull9 zu zV
{nrulrue) Ieze{ peqezs tueu {enleraqute e
.ue't eÁ1eq opue8e1e
]uu]BII9 seÁ8e ueputtu ueque)lully g| v @
.]uuJt
os9pe{Iesl^ se sÁ1sq IseZeI]]JvZs )o]BII9 Zu {e1p,gt{epJe {eJeque zy (c
']euo{lBllg {eilause}gl sr 11,9)[oze
le^^g razelo rgu luruu;1 y (4
')eupe{erot orgsetruoret8eru
{otetgtlaJtele sotezsgture} u {euo)p11g zy (o
ilHIos9l.IIIg saÁ1aq eqlepzu1g^ Et
ipel,rzsg{ p$lzg^ usgllguo Saur flgqgrd
1a.t939s1,r8as {elalzsar8anozs llozlirlgle ueq{osgpza{eq B se rulupuour lBpBIaJ gzgle
"v Et
'LoDIesepa{zglur
ne]
........'.'. 1o|e3 u usgt1so391r'r1e319te3ote1e aderczs ué{lgli9 ZV @
.{3uI9{€I )Íoue{1BIIg Ze {un}tueJo1 1e{elel91talal9 ryan eyq(p
.1II9 ............ ......... .Jos Á3a ge>pe11e ze 3q19pza ptl'rc gg
LgqcoJ1e{ ozetuluuu] (c
'Iepe)tpll9 """'et9 nopezgzsnE(q
.vJ9^S]ueu gslotn '.......
)o|eJ seÁ8e ue{1ull9 ZV @
ilr,>lolupuour ;1o1tÁu B pI psl,Izs98g i1e>1e1e1zsalBatp.zs oluln BJ{olBp
-uotu 11o1$u B gle pzlq uaq{esgpzo{aq y ile{esgpze{aq B Ie psu^lopleru ,8aur pzotug"S
E,
*

E *u*' ajakmozgással mondd el többször egymás után a következő szavakat!

fájok, fajok, folyik, fújok

E o" alábbi szavak közül az állatok nevét jelölő szavakat húzd alá!
természet, oroszlán, to||azat, állatkert, majom' bali seregély, fogság, elefánt, élőhely, mor-
mota, szurikáta, életmód, beltenyészet, zebra, társadalom, közössóg, oroszlánmajmocska

p otou,d el az alábbi szavakat! Igyekezz mindegyiket úgy olvasni, hogy csak egyszer
kezdj |lozzá! Ugyelj a pontos artikulációra!
visszatelepítés beltenyészet
kipusztulástó1 veszé|yeztetetÍ.
élőhelyükön életmódja

I H.i"a alá a kÍem e|t szóhozhasonló jelentésű szavakat!

szaporodik származlk szaporul színesedik sokasodik

gyarapodik gyötrődik gyíílik síírÍísödik

siker. hitvány győzelem diadal sínylődik

eredmény sietsóg érvényesüléshibás

Tudod.e? A világon több mint 35 000 faj (növény és állat) l

áll a kipusztulás szélén.A szigorúan védett fajok eszmei ór. !

tékétis meghatározzák, Hazánkban a vándorsólyom, kere- l

csensólyom, parlagi sas értékea legmagasabb' I

@ otnu,d el a következő sztiveget!

A VESZÉLYEZTETETT FAJoK MEGóVÁSA
Néhány állatot az mentett meg a kipusztulástól, hogy miután a szabad természetben kiirtották,
az áIlatkertekben tovább folyt a tenyósztése.
Napjainkban egyes fajok, mint például az oroszlánmajmocska, többen vannak az á||atkeftek-
ben, mint eredeti élóhelyükon. Igen ritka a csodás fehér tollazatú bali seregély. A világ tobb állat-
kertjében is sikeresen tenyésztik' Napjainkban folyik a madár visszatelepítése eredeti élőhelyére,
Bali erdeibe.
A veszélyeztetett fajokért vívott küzdelemben az á||atok fogságban való szaporítására is szük-
ség van. Az áIlatkertek állatokat cserélnek egymással vagy csak ,,kölcsönbe adják'' 6ket.EzzeI a
lehető legkisebbre csökkentik a beltenyés zet v eszé|y eit.
A jövő állatkertjében a maival ellentétben nem lesz annyi elefánt és oroszlán. Inkább kisebb
testű állatokat' például mormotát és szurikátát fognak tartani.
Azok az áIlatkertek' ahol éjjeli életmódot é|ő állatokat tartanak' és mesterségesen felcserélték
a nappalt az éjszakával, nagy közönségsikert arattak. Vélhetően a jcivőben. is gyakran láthatunk
majd olyan állatokat, amelyeket könnyű állatkertben tartani és táplálni. Igy például zebrát és
egyeS hüllőket.
Más fajok azonban alkalmatlannak bizonyultakaz állatkerti életre. Csak ritka látványosságok
::.
a
42 lesznek. Ezek az élőlények fogságban tartva kedvetlenné, zavatodottá válnak.
 :iug
q9sBI{ ...... .Ieplo ....... :Á1e1919
;1e3eÁu91e 8atu pzurupBo; uep
-l^gu ila[IlJgzs B Ia psu^Io i8ou pe119l€| ueqq9suq 1rÁ1au s9 uoIBpIo >1rpeÁugq Á8oq
'urluuo't B prl ile{as9zafegq,gzo{fa^o{ B uqqrapzslz?l.gzaulaLtV nt8npy u Earu psoray
'pngnuzsla ze lleddeu B 1gtlgresrle; ueseSgsrotsetrN :zselg^
:s9pre4 (.r
.1reÁ19zse't
1ezs9Áue11eq e {9slue)p{osc eJgqesI13e1,gteqa1 : Zsulg^
V
:s9pr91 (q
'ere^le[olo rleparg :zseleL
:s9pr9{ (t'
iluppusrglpud u zzoaloqilsgprg{ zoq{ozsele^ B ssaroy Eiil
1uaq8e'lozs e |zsa11e^ e 9v p4nH e{alJe{lul1g zv |e1otBIIB lessgtuÁ8a >1au1erasJ il9llN
ile{ns9ze^au8eu ; ;|i; ;ű;; ;;;i ;' il;; F;
Llgueqelle{olellg ue,{1g41 lurgsglg8au >1o[ug ye1a1zet19zsa^ B
lalre{lullg sr al zzeAre1 E "n
Ilpo{oD1 oApeur ses u9lzsoJo sn)lgru elg{rJnzs elouJoru
J9rrsz lu-BJele gllzt^ Á193eres t1eq u>lscouluuuglzsoJo Bpuo{eue
il$zg{ {BlIoJosIaJ e 9w pz.'nip;uaq8elozs B 9Zs {!sa t9J4o1u119 Á1a14
E..;i.il
{otelt9.9l9 top9rutel9 lleffg ,n sglqoduzs gp,t uuqSgsSo: u
ut9{rrnzs u sg Bloturo- n
a s9tzs9Áuet oÁ1o3 ueqtre)lPIlE
;
7u n
E LJ
Sgsuulturulpllp olu^ erlelg rue{tellg ,n u>lscourfeuuulzsoJo n
l A
iL9J{,9Ze{laÁo{
B l9ls€^Io uaqsapze{eq >gpuÁugq .aq1ezÁ39u seJn ze prI ile{esapzo{aq B 8eu pzotugzs
E
I vto.,ad nagy ajakmozgással az alábbi szavakat! Figyelj a magánhangzók ós mással.
hangzók hosszúságára!
játékos á||at kiál1 visszadobja
kérdező madár elhangzik kiolvasunk
gumilabda hal leengedik megnevez

! otousd el némán az a|ábbi szőszerkezeteket! Készülj föl a helyes hangsúlyozással tör-

ténő hangos olvasásukra! A főhangsúly a szószerkezet első tagián legyen!
ajátékosok alakítanak egy kört alakítanak
akérdező áII egy madarat megnevez
a játék folyik a szót ismétIi
a váIaszo|ő megnevez a|abdát visszadobja

p H.i"a át a szósorban a nem odaill ő szőt!

becsap |eküzd rászed nyer beugrat diadalmaskodik átyer

I rr.n"a alá a szósorokban a kiemelt szót!

nemez nevez nevet nevel nevez neszez meszel szelel leszed nevez
neked nesze nevez merek meszet nevez meles nevez nemez levet

I otou, d' e| azegyre bővülő mondatokat!

Lehet visszadobni.

Elhangzása után lehet visszadobni.

A válasz elhangzása után lehet visszadobni.

Csak a váIasz eLhangzása után lehet visszadobni.

A labdát csak a vá|asz elhanszása után lehet visszadobni.

A kapott labdát csak a váIasz e|hangzása után lehet visszadobni.

I otou,d el némán a játékleírást!

ÁLLAT. MADÁR. HAL - lÁrÉrlBÍnÁs
A játékosok kört alakítanak, kezüket leengedik. Kiolvasunk egy . Akérdező gumi-
',kérdezőt,,
labdával a kör közepére áII.
Hangosan mondja: ,,AIIat, madár, hal. Madár!'' Valakinek dobja alabdát, qajd számo| tízig.
Eza|att, aki kapta a labdát' megnevez egy madarat.Utána visszadobja a|abdát.Igy folyik tovább
a játék'
Ha a kérdező az,,AIIat,madár, hal'' után nem a madár szót ismétli, hanem azt mondja: ,,Hal!'',
akkor aváIaszo|ő egy halat neyezmeg. Ha pedig így sző|: ,,Alirat, madár, hal. Áilat!'', akkor bár-
milyen állatot meg lehet nevezni. Akár madarat vagy halat is.
A kapott labdát csak a váIasz elhangzása után lehet visszadobni. Aki nem tud atízigtartó szá-
molás alatt helyes váIaszt adni, kiáll a körből.
Az gy őz, aki utolsónak marad. A következ ő játékban ő lesz a kérdező.
9V ilo{alB! B le {or-Bzssl,Bl E il
iuuqsgr,ral{?ryf e eq pzaloroy euuq{9f gt e zgfT ;y Effi
'Brzlg
loutgzs pfuLu 'tgpqel e ufqop )euDletu^
.
]gzep Jo1 Á3e 1unsu't1ory
.I€q .J9p€Lu .]uIIV.. :e|puotu
..;J9pBIAI uuso8uu11
.{919|
B qqu^o1 ryÁ1o3 Á31
.eredezo1J9{ B y
II9 Iu^9pqetrun8 Á3e 9rczan49lg|
,tgpqel u ufqopuzssr^ Bugtn
'Ieunylr.:lE
1ro>1 loso>19tpf y
.]BJBpetu Á3e ze,teu8etu .]9pqel
e u1du) HY
1ue,91e1ag3a{u {Bus-BJlePI9l9[ B lu{olupuotu € eqpualJos psl,IIIg IBssBZotuB"S
Effi
iuBqs9r.r
IIa>I
.epl9lgf e 9p p4ng áL9qJ9{ B BluIIgpI >1paÁ8au u urfg Ie psu^Io
{auly ils9pze{eq E.
.8eu ze.'leu ... .li]9lusl
1u1uq Á3e u JoT{B . ........!..' :e|puotu ]ZB tuouut{
19zs """"" e tueu ugln ,,'leq 'rgpeur']ellv" ze """"""' ""' e uH
ilu{olupuotu B !{ psl,rzs98g ils9pza{aq {IpBIuJBq u erfr,r Io psB^IO trÉ"4.
;119ryt e qq9^o1 >1rÁ1o1 Á31
'tgpqul u efqop
{Buso)tgtgloze)to^9{ B pugtn
1gzapr?le ela^ uiln;eqro1 'eldu>18eru lgpqel B HV
'8rzp pangzs pfuu 'tgpqul u ufqop {auplBIB
'lezseq uEIIuq gzepryTY
(g Á8u't 1) 1urpuoa. B pJI ásFuBtI ÁEetzeí1ils9pzo{eq {lposglu u ur[9Ia psB^IO
Efu
IELgznJec
'ugdezol re{ B IIg lu.tgpqulrun8 gzepr?Zy
Ieilg19{
u9{ '{unlolu9zsr{
.]BuB}pIPIe 1e3ozsÁ39u
{oso{919|V '{untato[{ ryzepry4 KBg
tsSozsuroreq '{unse^loDI
itgzs gItI Bqlepuoru e g1r., pzlr7p1 ilsgpze{aq gslo zv ur[r,r 1a psu^lo
E.-qil
iBJIBuo^ u pr1 lBau pzoll*9zs esgJ,Iepl9l'Bf u ttp Lgqs9pza{aq Áu.gH Eiil
i é'i ,.. .i I veg", z tégzőgyakorlatot! Számlálj egyesével, gyors tempóban és halkan 20.ig, majd
vegyél pótlevegőt, és 15-ször mondd egymás után halkan' nagy ajakmozgással!
Mi a manó!

! uonad el felgyorsított tempóban a következő verset! Az artikuláció mellett a hangsú.

lyokra, azidőtartamra és a helyes levegővételre is ügyel;!

Kiss Dénes : Gyórlótogatós

Csitteg-csattog Kunkorodik
pitteg-pattog göndör forgács,
dibben-dobban gőzkalapács
kippen-koppan hubbanik,
rippen-roppan csitteg-csattog,
ez a gyát, pitteg-pattog,
hol a sok gép' dibben-dobban
a sok ember, kippen-koppan
fúr, farag, vág rippen-roppan,
kalapál. jól halad a munka itt.
.]

E o" alábbi szavak kiizül húzd alá az azonosbetűvel kezdődőket!

feltalá|ó találmány eljárás tárgy telefon modern televíziő gyártás tűnik
r
I Tudod.e? Nobel-díjjal a tudományos élet és az irodalom legjobbjait ismerik el. Eddig 13 magyar
Nobel-díjast tartunk számon'
I

I otou.d el a következő szöveget!

FELTALALOK ES TALALMANYOK
A feltaláló új használati tárgyakat, eljárásokat taIáI ki. olyanokat, amelyeket aze|őtt nem is-
mertek az emberek.
A taláImányok olyan dolgokra teszik képesséaz embereket, amiket aze|őtt nem tudtak meg-
csinálni. Igy vá|ik az addigi munkájuk hatékonyabbá. Vannak olyan találmányok, amelyek a
szokványosnál nagyobb mértékben befolyásolják az életünket. Ilyen például a telefon Vagy a
te|evízió,
Azok a fe|fedezések is fontosak lehetnek számunkra, amelyek kevésbé tűnnek jelentősnek.
Itt van például a |ószerszámok felfedezése, amely megváItoztatta a történelem menetét. Lehe-
tővé tette' hogy az ember hosszú utazásokra és nehezebb terhek szállítására vegye igénybe az
állatokat.
Modern talá|mány esetében ritka, hogy egyetlen felta|áIó munkájának eredményeként jön létre.
Nehezen mondhatná magának egyetlen személy például a mikrochip [ejtsd: mikrocsip] feltalá|á-
sát. Ezrek vettek részt a megtervezésében'a gyártásában' majd további ezrek a fejlesztésében.
A modern vállalatok többnyire munkacsoportokat alkalmaznak az űj ötletek kifejlesztésére.
A japán Sony [ejtsd: szoni] cégigazgatója például a fejébe Vette, hogy golfozás közben is szeret-
ne zenét hallgatni. EzértkészítettékeI műszerészei az első sétálómagnót.
Az ttj találmányt áItalában szabadalmaztatják. A szabadalom hivatalos irat, amely a feltalálót
feljogosítja talá|mányának gyártásáraés eladására, A szerencsésebbek még életükben megkapták
a ta|áImányukért járó elismerést, és meggazdagodva halhattak meg. Akad azonban olyan is, aki
46 elfeledve, elismerés nélkül, szegénységbenhal meg.
 ilspplBsJgl B 3a{ü pzso lapalallo ;IuI9IBlIeJ I9ulalozs lltu aJ
ilugp B {gdu{ il9lru s9'{osu$p-laqoN rE.iSBru B {B1o^ {!{ 'Bugln zzgN
ilgJ9s9lezanaq Áueru1.B|Bl [r.l ÁBa prqB-usfr; pr,ror sr;zs9y p il
Ltglglet1pl u ruolupeqezs p IoJ elrysoSolerr141 ({
a{augsgtrzse>11e guBuruglgtgs e e;11o ze t1o.rr. 161 (a
aergsgtzselieyrl >1ete1lg lnze pnoltodosculunu {euzurulu)ls {ry (p
4tgteuetrr uroleuguet u 8eu enevotlg^ lW (r
ate{ereqrue ze 4o Kugutlglet e 9ssed9>1 {rzset e4W @
L{uugIqIetIeJ {unze^eu 1l) (2
ieolasgprg{ B uap!^or f1ozsu1gl E.
I) leuelzselfey le{eteltg fn >logodoscu{unu u - lusg1oros1eg )glglutleJ qqesgsruerezs e-
lesgplzewlepeqezs Kugvtlglut lt, ze - ius9r1e1 1eu9wl9uzs€q {oIu9ZS lszsgl e-
iusgryel 4eute(lgqezs sgzoglo8 u
- i1e>1un1e19 ry fi osgÁ1o;eq >1oÁugrulqlul v -
:{euzetulBIIs :teuleugugle evelzol
lulogodoscu{unu {otelellg^ urepou u - -1g,t8eu esgzepeJleJ 1orrrgzsrezsgl B -
itgq{BllorosleJ B Ig pzglHlueq8argzs B lgtsu^Io .'au L9r!IN E,]i:-il
tuolepeqezs v'9 c
I edarazs 1oÁu9u191u1 V'Z
.I
{oÁu9tul9lul uJepol^tr 'v
l1uqo1uod
.]etz!^ 9zÁug7t7s pI pcl,[zs98a pfuul.}e>L9Ie psuÁIo ilo{es9pza{aq B less9zotugzs plolef
E'..i.
iuBqr9l
-'lÁuo>1 B luppolJodosc e Bu9ln {o|Bssu1ny egIgIBlIeJ,g1darazs uglJRJlzsnIII zB laqag Ix E'iil
I res,ulj fel a szőszerkezetek hangos olvasására! A főhangsúlyt a szószerkezet első tag.
jára tedd!
fejleszti a gondolkodást logikus gondolkodás
fejleszti atér|átást fejlett tér|átás
alkotja a kockát sokszínű kocka
vi s szaállítj a a he|y zetet kiindulási helyzet
feltalálta a játékot kirakós játék

! H.i"a alá a hibás szavakat a szószerkezetekben! Mindig a kiemelthez hasonlítsd a töb.

bit!
eg}raránt ajánlott különböző helyzetbe felismert törvén}rszerűségek
egyaránt aján|ott külömböző helyzetbe felismert törvényszerűségek
egyarat ajánlott külonböző helyzetbe feli smert törvényszerűségek
egyaránt ajánlott különböző helyzebe felismert törvényszerüségek
egyaránt ajánlot külonböző helyzetbe feli smert tövrényszerűségek
eygánt ajánlott különbözö helyzetbe feli snert törvényszerűségek
egyaránt ajánlott különböző he|yzetbe felsmert törvényszerűsógek
egyaránt ajánlott különdöző helyzetbe felismert törvényszerűségek

p otou. d' el azegyre bóvülő mondatokat!

Feltalálta.
Rubik Ernő feltalálta.
Rubik Ernő fe|ta|áIta a játékát.
Rubik Ernő felta|álta a kirakóS iátókát.
Rubik Ernő feltalálta a legelterjedtebb kirakós játékát.
Rubik Ernő fe|ta|álta a történelem legelterjedtebb kirakós játékát.
Az l9]0-es években Rubik Ernő feltalálta a történelem legelterjedtebb kirakós játékát.

I otou.d el némán a termékleírást!

A BÚvÖS KoCKA - TERMÉKLEÍRÁS
A játék gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott. Fejleszti a logikus gondolkodást és a
térlátást.
A nagy kockát alkotó 26 darab színes kiskocka az o|da|ak forgatásával számtalan különböző
helyzetbe hozhatő. oldallapjai kilenc egyenlő négyzetre vannak osztva. Minden oldallapja más-
más színű. Egy-egy lapján a hat szín nagyon sokféleképpen keveredhet.
Egyidejűleg több oldalfigyelése igen nehéz feladat. Már egy oldal 10_15 perc alatti rendezése
is nagyon jó eredmény.
Figyeld meg a különböző mozgatásokná| az egyes elemek he|yzetének vá|tozásait, Az így
felismert törvényszerűségek vezetnek el a megoldáshoz, A játékcé|ja a kiindulási helyzet, vagyis
az e gy színíí,oldallapok vi s szaállítása.
8 éves kortólajánlott. Méret: 6 cmx6 cmx6 cm
Az 19]0-es években Rubik Ernő feltalá|ta a torténelem legelterjedtebb kirakós játékát. Ez a
róla elnevezett Rubik-kocka, vagy más néven bűvös kocka. 1980-198l-ben a Rubik-kockát több
országban ls az ÉvJótéktivó választották. ( sulinet.hu)
 1
.uoIEpIo selauJelu! nq. ml J uPI q nJ.,}1,|í ó{ E Z s|BqIBIq
6V le{eBassa{epJ-fl
.{qllovsep^ p'|?Í?Lpt ,|? Ze SI uuq8?ZSJo qqaJ
'uuq{oSuzsro sBtu {ueusr tueu lg>lJo{ sQ^.lq v
')3ug{ro{-,gurg Ie {9123^eu lgrglglutleJ v
'nel4?tgl s9{Brr1 qqetpeiretla8el u e>1co>1 se^,gq V
.19{co] SQ^.!q P ull9[e] uáq{e^9 se-066I Ze guJg
Io.J {lqnd
(g Á8u'r 1) iurpuoa' B pJI esrruuq Á8u't zu31i ils9pzo{aq {poluq u ur[g psu^Io
iuBqsBrlel
.'.I9ruJel B BIB pZnH se,ra Áuu11
LlrI1lqÍB po1u-ufu lglJo{ ils9pza{aq {p919 zevlln psB^IO tr .;il
Lell1c49t9lv IW (t
6zoqsgplo8eru u peureuslleJ ila{ tlry (q
6 19u1osgre3 zorul gzoqnQlr-r>1 B ru1eÁ3 g so]uoJ a 4yn @
iaJ{as9pJ9{ B uap!^gr fiozsu1g1 ils9pze{eq 4paÁ8au e u.lf1psu^Jo E il
'Áugurpere uoÁ8uu sI os9zepueJ I1BI€
.]up€IeJ
pp1o Á3e J9I^I .... es91eÁ3g
IBpIo qqgJ
i|B}tolepuoru 11o1rÁu B pI psl,Izs98g i1s9pza{oq {lputuJeq B urfn psu't1o
..il
E
.}aqpeJe^e{ u}Zs u ugtdu1 Á3g .1eqpaJe^e) uIZs
1BI{ cuoIDT u u9tde1 Á3g
'rtrrzs souozu uldelluplo uepuu '
I !)!uIZs s gru-sgru e fde11up1o uepurl4l
'{'B]1olzso e4az KB '{gnotzso a4ez K39u cuep t1u fdu11up1g
9u c1oÁu t1e tdu11up1g
.II9 .II9
I9q9{co{sPI qBJup 9Z €{3o{ V lgq9]co{spl qeJ?p Z€ u{co{ V
i€J9>IJo{ sg^lq
e,4eze11>1aÁ1aure .1u4osg11119 zB Ja1ozr. 9IB pzlH ils9pza{aq {lposgtu u urfg psB^IO E:..fu
tsgpo{lopuo8 sn43o1e
1s9t9|Iqe s? lgsg?zoan sroÁ8 4vttnze 1tzse1|eg
rys9ryI sel9 tuozs €
{ell)lgu s9 {Bu)IBTJT9J
'polugfu 1eu1oÁu91 59 {€u)'llJ )919| V
{eDIeD,guIoJ s9 4eur1e>1ereÁ3
ilZsBIB^ saÁ1aq e 9p pz.H ils9pza{aq 9s11a ze ur[9 psu.t1o
Ei.
iua.glalaJ
.Bau >1euua]9p.e,4zsn11! zB pzeu,zs| iIBIBpIo B{Jo{.{!qnu B {e}u,rzs uoÁ1ur.Eugln
''gr..r E..-
 I otou,d el a szóoszlopokat! Ügyelj a hosszú magán. és mássalh angzókhelyes ejtésére!
Karikázd be a hosszu magán. és mássalhangzőkatjelölő betűket!
feltaláló ennylre
első függetlentil
óceánjáró hajtották
lakóhely közosség
módszer építették

I resztilj föl az alábbi szőszerkezetek helyes hangsúlyozással torténőhangos olvasására!

A főhangsÚiy aszőszerkezet elsőtagián legyen! Jelöld aláhúzással!
első embereket egyes találmányok
bizonyos műveletek saját titleteiket
óceánjárő hajók számos közösség
biztonságos lakóhelyek egészen világos

@ r....d meg a szóhalma zban akiemelt szőt! lHűtzd, aIá!

találmány takarmány találmány ta|á|náI taláImány tiárolás további

ta|álmány talapzat takarít taláImány tobozát tanítás
támadás ta|á|mány támadás támo1yog talá|mány ta|áItá|
tanácsos tanárok ta|álmány tanakodik tanúsít ta|áImány

Tudod.e? Az ősi magyar favázas nyereg kései utódai I

ma már az egész világon elterjedtek. I

I otou.d el a következő szöveget!

ELSZIGETELT TALÁLMÁI.qyor
Amikor az e|ső ember megjelent a Földön, élete kényelmesebbé tételóre használta a követ és
a fát. EzérÍ.az e|ső embereket iS feltalálóknak nevezhetjük.
Alig tudunk valamit róluk. Gyakran azt is csak találgatni tudjuk, hogy mikor és hogyan hajtot-
tak végre bizonyos műveleteket. Például aZ Sem egészen világos, hogyan építettékaz egyiptomi-
ak ennyire tökéletesre a piramisaikat.
Mielőtt megépültek volna az első utak és óceánjáró hajók, számos kozösség eIzárva éIt a
világtól. Ezeknek a közösségeknek egyes tagjai a saját ötleteiket a koz javáta hasznosították.
Ilyenek voltak a biztonságos lakóhelyek építésének,
az állatok elejtésénekés az éte| készítésének
a módszerei.
Tobb ilyen módszer egymástól függetlenül jött létre avtlág egymástól e|zárÍ. részein, Kínában,
Dél-Amerikában, Egyiptomban stb. Voltak olyan talá|mányok azonban, amelyeket az emberek
egy bizonyos csoportj ahaszná|t, és sehol máshol nem léteztek. A puskapor és a selyem például
évezredekig csupán Kínában volt ismert.
Egyes találmányok akkor váltak ismertté, amikor az emberek elkezdtek utazni, kereskedni és
tapasztalatot cseré|ni.
r
I 9 1,2 |,, |, .L pr' p * p,'
Áooz- |.,q ."p"aí n,ll ra'1 f l" l prrv'*'x l
" " "'1,
I
- - leYej.:^:ol i
isl lsezuf,rp B sg ltalalglloJ B{unru u'1u>lolresgrg^Ie zeBatuslolgz
-zurup8og iporg^ lesgzo{luolaf {glglullal B^oqB lsglaprlqsgllg lBppesrgtpud B st,rzsgy
Ei,.t
t
{
i I
i
.-*.qa;raygt..a.;il
í
il9^eu Áugtu191u1B 9IB pJI 1aq>1a1ezÁ39u B eI
p1ozfer sa 8aru pze^Je; ita{unlal9 zu aqqaÁuuo{ {9uuel >1oÁugru191q ueÁgru po|ulJezs
E'il
.9]ueusl seÁ8E
{3119^ tueu Bqos >1oÁugu1914
.eJ19I
na| 1nue11e33n; 19ls9urÁ3a Jozspgtu qqoJ
'19É9p,.t. e e^ryzle 39ssozo1 solu9zs ZY
\? ll9p as9l1d9íau {9|uq gry|ugacg ze s9 1eln
'l€{osilueJld u 1unuo1dt(Be ze 1?nelIda uuÁ8oq .{n|pnt u€soluod
.l.eJe s91e^9{ e ell9rzseqeryltl?l9qqeseu1eÁu9{ etel9
Joqlue ZV
(g Á8e,r 1) ;>1usrruuq ÁBua a.4uzeB1{olepuou IqqgIB zv tiloq.1e ps1uog
Et
'ruzeln
.......
{e1pze{Ie {eJeqlue Zv lo1rIl]e.................. {B1I9^ Jo)plu >1oÁu9u191u1 seÁ8E (a
'll9uzs3tl
.................. ueÁ1o {B]I.A (p
:':::::::j:::::::]::::ű:::.]:]:^'"-" e tI? e^rgzle 39ssozo1 sorugzg (e
.1e{3lele^'ur soÁuozrq ... uuÁ8oq Se Jo{[u Á8oq .1n|pn1ru1e31.ep1(q
'1nfteqzeneu """""""' sr lo{ereqrue osle zy @
ilu)tolepuotu 11o1rÁu B I{ psl,Izs98g ;1o>1es9pza{eq e Eau pzotugzs Ei..il
.i ! uo,,ad el felgyorsított tempóban a következő nyelvgyötrőt! Ügyelj a helyes artikulá-
cióra!
Az ibafai papnak papi fapipája Van.
De nem minden papi fapipa ibafai papi fapipa.
Csak az ibafai papnak papi fapipája ibafai papi fapipa.

I otou.d el a szópárokat nagy ajakmozgással!

fe1ótek félhetné1 bekísér kitekint

feléget félelmót e|ítél idekint
fenjétek féreggé kerítés ideint
vegyétek védhették fenyítés kiderít
veszélyes végezték segítség kimerít

! otou,d el a következő szöveget!

KoRAI TALÁLMÁNyor
A legrégebbi éptiletek lapos tetővel épültek' amelyeket kőgerendák tartottak. A rómaiak' mar
már
ismerték a boltívet ós a betont. Igy nagyobb és erősebb épületet tudtak építeni.A boltív ék alakú
kövekből készül. A köveket az egymásra gyakorolt nyomás tartotta össze. Az asszírokl és a babi-
loniakl is építettekilyeneket. A rómaiak olyan magas épületeknél alkalmazták a boltíveket, mint
az amflteátrumok2 és avízvezeték.
Nem tudjuk pontosan, hogy hol és mikor jelent meg az első kerék. A legtöbb tudós szerint a
Közel-Keleten3 találták fel. Először a fazekasok használták Kr. e. 3500 körül. Az első közleke-
désre használt kerék egy KÍ. e. 3200-bőI származó rajzonjelenik meg' Amerikában az evópai
telepesek megjelenése előtt még nem ismerték a keréken történő szá||ítást,
Az e|ső írni tudó emberek a sumérokl és a mezopotámiaiak' voltak Kr. e. 3200 körül. Szö-
vegeikben képekkel jelölték a szavakat, ezért írásuk ,,képírás,, néven vált ismertté. Ótszáz évvel
később akózeli népcsoportok (a babiloniak, perzsák' és az asszírok) ezt az írást ékírássá a|akí-
tották. Háromszög alakú heggyelellátott nádszáI segítségévelrajzoltak az agyagtáb|ába. Az e|ső
ábécétaz ékírásbó| vezették be, Kr. e. 1300 körül Szíriábana. Harminckét betűből állt, amelyek
mindegyike egy-egy hangot jelentett. A görögök is ezt a rendszert vették át, és ez|ett az európai
ábécékelődje. Egyiptombana' KÍ. e. 3000-ben' úgynevezett hieroglifákkal5 írtak, amelyek szava-
kat, hangokat, illetve betűket jelentettek.
1
rómaiak, asszírok, babiloniak' mezopotámiaiak' sumérok, perzsák: régen élt népek
2 a Szíria, Egyiptom: országok
amfiteátrum : kör alakú fedet|en színház
3
Közel-Kelet: Ázsia egv része 5
hieroglifa: ókori egyiptomi képírás
t9 I '(ruzguor{ ) ruza (;efal uBqgfguroJ Iulu B {g]pzel I
I l
.IeÁ8e| so8o1uoln{ u8uru e .'r1eÁu solgius Á3e sr euez
Ig7pez9zs.IIAX V 1uuuu.r8eu V
.l.,1.1e[ gporoqruoprJ u .uopolu Á1o l
19i1u3odu1e1 1e>qnÁ8aqiin '(8oq le8e,tozs p; ued
r! ^ :" I
, -o?vl-awuJg u 1e 49|leqse'rlo {o{e^ s9 1e'r89ssedqlqtpt lue{)ÍosJ V .IeJ t191ut tgutroJsgt} .
:u_st!)_aytoln_,,:o::n1nlt
i'y::u-"':'-'1t1':tT jt: Itj:u:rltjtu;r-r1 jl'nj j
iue,gleleg8atu {eu
-{asapza{aq B la{,g 8eru pzour .ez1 4ez[v.IglJgJtzsn11ze>1auzolJq zaqs9pza{eq {ÉIeW
E
auazspuer e ve lg Bgru >19ner {1y (t
LT?qg gsle neteze^el lgqsgrpl? zu tllg Lgqryeq Kuyru G
Lzoqs,eI,49 zu \ell9rzsuq IZ9{ZSo ueÁ1t6 (tl
iar{as9pr9{ B uap!^gr fiozsu1g,1 Ei1il
>leruruglod ozeuJ'>1o.t9uns uglSo"rerq
ruo1drÁ8E ?c?q9 gsre
>Io4Zs Su,4gsznd .{BIuoIIq€q s9rng
elrrzs, sgr;d91
i|B{ozolJqazsso zB ezsso.psgx ils9pza{aq {1pBtuJBq u razsÁ8a 39u 1a psu^Io
Eí.
izoq{esepza{aq B }B{ol
-uod1u1zu,r [q ilgru1euut {asgpze{eq B lual}rotuol plgqgrd 1e'r.939q,r8as lBpBIaJ gzgp "V fli,..ffi
'eq {giloze^ Igqsg4sg^orv l.?qg gsp zy (c
.8eur >1rue1e|uosgpzrylqg gzeu]ryZs .e .ry Á3e
I9q-00Z9 {9Je{ lLPuZsPq eJs9pe{elzo.{ 9sp zy (q
'totleJzsu zp s9 to^)sonsc u {guelusl rgtu 4etuutgr y (z
ilB{ol8p
-uoru 11o1yre[q B el prl lps1y,ref pssgr]glg.{'llnre{ ozs se^9l,9ll! ruau Bpo Bq{olupuotu Y EB-t
E

! otou,d el a szópárokat nagy ajakmozgással!

la r I lr a I

papír ritka tinta radír

szakít szidta Miska |apít
tanít itta Pista hasít

I otou,d el a szóoszlopokat! Ügyelj a hosszú magán. és mássalh angzőkhelyes ejtésére!

Karikázd be a hosszú magán. és mássalhangzíkatjelölő betűket!
ókori áI|ítő|ag összetekerve
papír tartották papirusszal
Nílus nedvesség papírmassza
készít ellenőrzi tartá|Lya|

p u,n"o alá a kiemelt szóhoz hasonló jelentésű szavakat!

készít tesz büntet dolgozik csipkelődik eIőá|Iít dicsér
locsog csiná1 végez terít javít gondolkodik ópít

titok ta|á|mány talány birtok rejtelem gondolat takaró

hiba rejtély bizalom tisztelet sejtelem tilalom

'l
Tudod.e? Egyes állítások szerint Magyarországon I

gyártottak először a világon színes papír zsebkendőt. I

I otou.d el a következő szöveget!

A PAPIRUSZTOL A PAPIRIG
Az ókori egyiptomiak voltak az els6k, akik mrárvalami papírszer(íÍ.taláItak fel. A Nílus men-
tén termő papirusznád vékony csíkjaiból készítetteklapokat írnokaik számára' A tintát faszén,víz
és enyv' keverékébőlkészítették. A legrégibb ránk maradt papirusz több mint 5000 éves.
Ahol nem nőtt papirusznád, ott az állatok leny(tzott, kicserzett bőrét használták' Kiválóan
lehet rá írni és ráadásul nagyon tartós is. A teleírt bőröket összetekerve őrizték, ezek voltak a
pergamentekercsek. Nevüket a görögországi Pergamon városárólkapták; á|IítóIag ott készítettek
először ilyet.
Az első papírt kínaiak készítették,több mint kétezer évvel eze|őtt' A hagyomány szerint egy
császári tisztviselő, Caj Lun [ejtsd: káj lun] taláIta fel. A papírkészítés módszerét a kínaiak 700
éven át titokban tartották. Néhány fogságba esett kínai azonban felfedte a titkot. A papírkészítés
tudománya így aztán eljutott Európába is. ott, ahol bőven vo|t víz a papírmassza előáIlításához,
megjelentek a papírmalmok.
Ma már gépsoron gyáÍtják a papírt, az ember csupán el|enőrzi a folyamatot. A tartályból las-
san kifolyó pép először rátapad egy speciális fém-vászonfutósza|agra, ahol kicsöpog belőle a
nedvesség. Innen a fogaskerekek eljuttatj ák a szárító, préselő és simító hengerek közé. Utána jön
az enyvfürdő, s a végénegy hatalmas orsóra tekeredik fel a kész termék.

T
I54
:

' enyv: erős ragasztóanyag

 iIBP
.pusJglped B zzo11oq iil,Id€d B {-BlIgIBlIeJ ueq9ulx iBoq .1o.r.re p;q8gs[r,r p!^gJ sllzs9x
Ew
Bq9{FJY
.SI Bq9)ueuv llotn|1eeÁugtuopnls9ryzs9>1r;dudv @
eqgdg'tng
00t
')guouut uuq{o}Il lg uelle 009 )uIBuI) B tgrezspgtu sgtyzsgryydvd y (c
006
IZSC tsu€nszo
.teJ un1
P1I9Iul |e3 JuIJaZs ÁuguoÁ8uq rydedy (q
ec-ou'T
zr^ s? pl9.Jrup
.)9neuzse{ Z,^ s9 zy (n
Lglq9{gJe^a{ . 98rpur ]q:ullv 1uruo1drÁ8a
se TL'ugzseJ
^^ue
oeqovs'I1^pl B 9IB pztlH i€ql*puo*' B {IIII9zs 4Á1otr41
Em
uo1dtÁ3E r1dud,9s1a
BUJX ueuruBred
Sgzs"roSorog pguzsrurded
ilB{ozolrulezsso zE azsso psgy E il
iuqgdgrnE eÁuguropn1 sgtyzsg4lydud e 1e Doln| ue(Bo11 @
Lurded gsle zE IgDeVZs?Zro{I{u s9 {ry (p
ól9^eu e ueuJu8.Ied u 4du1u9llu 59 uuuuo11 (e
Leryrrrgzs {lu{ou4 1e4ode1 e 1gneVzs?l Lgql6 ({
6leJ {utlgluttgsazs4ded Ulu '>;gslo zu {utlo^ ZA @
iar{as9pr9{ u uaphor fiozsep,1 Effi
I res"tilj föl az alábbi szőszerkezetek hel1''es hangsúlyozással torténőhangos olvasására!
A főhangsúly először a szószerkezet első tagián' másodszor a szószerkezet második
tagián legyen!
kolostorokban óltek gyönyöríí festmények
életében továbbfej lesztette növekvő kereslet
Kínában feltalálták kisszámú könyv
Európában nem alkalmazták számítőgépes központ

p otou,d egy alaplevegővel az egyre bővülő mondatokat!

A szerzetesek írtak.
A szerzetesek kódexeket írtak.
A kolostorokban a szerzetesek kódexeket írtak.
A kolostorokban a szerzetesekkézzel kódexeket írtak.
A kolostorokban a szerzetesek kézzel, gyönyörű kódexeket írtak.

@ x..".d meg a szóhalmazban a kiemelt szótlftűzd a|á,,

betű derő betű tetíj szer(i betű belső
szélső betíi seprű betű szóIó betÍí
béke be1ü1 betíi széríi térül betíj

könyv könyv köté1 sövény könyv könny

könnyíí könyv kötet köteg könyv
kövét könyv körte köves köteg

lr,
--U'oooooÜo$
il l

I otou,d e| a következő szöveget!

A NYoMTATÁS
Századokon át csakis úgy készülhetett el egy könyv, haaztkézzelleírtákazelejétíIavégéig.
Kolostorokban éltek olyan szerzetesek, akiknek ezyolt a feladatuk. Ezeket akézze| írt könyveket
-.ffi .*.j,il'.",x'-"Í*?;'i,"JÍ':n,#Í'J'iffi,"1jÍ.Ti.iÍ,'".Gyorsabbésolcsóbo-*.,"..
re volt szükség, hogy kielégítséka könyvek iránt mutatkozó, egyre növekvő keresletet.
Kínában már több mint ezer óvvel ezelőtt felta|áIták a nyomtatást. De ezt a technikát a XV.
századig Európában nem alkalm azták.
Az első nyomtatott könyvoldalt az 1'450-es években Gutenberg áIlította elő. Neki köszönheti
avll.ág a nyomdászatot, Azjutott eszébe,hogy az ábécébetűiről ,,béIyegzőt,,készít. Mindegyik
betííbó,ltöbbet is. Így a sok-sok betííbíIbármilyenszót össze lehetett áIlítani, majd pedig sokszo-
rosítani. Így jött létre azelső nyomda. Gutenbergmégéletébentovábbfejlesztette, tökéletesítette
eljárását.
A nyomdatechnika Gutenberg óta továbbfejlődott. Fontos állomás volt annak a nyomdagép-
nek a feltalálása' amelyikkel már teljes mondatokat, szövegeket lehetett gépi úton összeállítani.
Ma már ez a módszer is elavult. A modern nyomda egy számítógépes központra hasonlít.
 ..
L9 s9- ,I;4ű,9t
- :{9['uz;"q 1"{;";,pú
i {.'"prl ]
'"qqp-fp'{.t"p;'';..';-
l -o1'rÁuo1e ep .{9l19l.o.>1 1edd931e>1e,tÁuo>1 se89suozo1 B uaq'\9 Z9Zs 9slo1n ZV .SI11o{eJrx l
l 1e41e'ro>119 .Ie]]SnZe .1uÁuuuru .sezs1p ue8r 1eqe1 ap .'r-lezsÁ3o leqe-I .Igq1olelIzg{ Á8u,r l
l]o]zsu8urazsso .119uzs3tl lueu IeJ ep iloluttuoÁuq .I39J 3epese .Ioquouu{ .LgqJ,gq
! rvlrt.nl :
.{nlulo{Jnq9p9^ .ta1odu1ueuu8red Á8en
1,I9WJ leqlnzs9{ S9]9{ V ,gSIn4 Á3e ueÁ3a1 Á8oq .
L-::u_"'j'lo1"l"j:rtT"1':"jr:u-" j:":' j"::^:01" j'lT"-r::rj.'1"ty1 j
igrJgrtzsnlp zu ly8ag (izs1aqe1sg Sraqualng uBuru'zsru>1u e11)
11apaÁu9url9 luello Á3e e1 pr1 i1ozo81op ueqgfgpruoÁu 8raqua1ng Á8oq .1a p1azd9y
d,il
iuaq8a,r,gzs E tzsele^ u gle pzyp;eqezsa Sraqualng ltrolnf lW p jr.It
.u1uosuq Á3e upuloÁu urepou y (4
'lgsg ,rclp eilolJsetelg{ot'euetzselfegqqg'ro1 Sgur Brequetng (3
.gle enoryIl9
11up1o'rÁuo{ noleluoÁu ,9sle ZY ({
l4glzEUrIeZIe """"""" " Brpezezs'Ax e tg{ruqret e yg (a
ery;4gletplnglezo Ia^^9 " lulu 9991r-uur uel3le)-lo^g;-y @
.>1e'rÁuo1 .............
)eiloleq1elnzs uoÁíeu Á?1 Q
.1nZZa^eU 1e1e.tÁuo>1u,pzz?4Y G
.1e'rÁuo4 e ..
49u,IeZZ?4 ,9lI9 uBq{oro1so1oy (r
iru{orupuour uorliu u ee pzal'ag p il
.Z
.I
iBrIBuo^ e prI ilgry1zgl Salozs
B Ia psl,Izs9>1 1aa.939s1;3as 1o1epuou llozlqgip ZY ilo|spuotu qqase8aÁu9pa1 e 9F pZq.|ÍI
uaqs9pza{aq 4$8apuFu ueqzo{ sgsu^Io iletrg ta ps€^IO ila{os9pzo{eq B 8au pzotugzs
E il
I vog." z|égzőgyakorlatot!A levegőkifújása közben közepes tempóban, halk hangerőve|
mondd el a következő szóveget!
hétfőn én megyek tel.rczzád kedden te jössz énbozzám
szerdán én megyek tehozzád cstitörtökön te jössz énhozzám
pénteken én megyek tehozzád szombaton te jössz énhozzám
vasárnap én megyek tebozzád

I otou.d el a szavakat! Hűzdalá a közlekedési eszközök nevét!

ház kocsi közlekedés kerék vonat áram fogadó fogadós kocsis

autó személyszállítás motor gumiabroncs mozdony sebesség küllő
p otou.d el az egyre hosszabbodó szavakat! Ne kövess el hibát!
vasút fogadó
fakerék sebesség
olajlámpás postakocsi
személyautó áramvonalas

I rarit< ázd,bea hosszú mássalhan gzőkat! Olvasd el a szavakat helyes időtartammal!

forradalmasította száIlították szeméIyszál|ítő villamos árammal ktillős
olajlámpással motorral túlléptesebességet többen megszületett eljött

L_]l_.] llll la ]
I

p otou,d el a következő szöveget!

SZÁRAZForor rÖzr-ErEDÉS
Körülbelül 6000 évvel ezeLőtt kezdték az emberek a lovat megszelídíteni. Lóháton Íízszer
gyorsabban lehet haladni, mint gyalog' Ezt követőenta|áItákfel az igát és a hámot. Most már be
lehetett fogni az erős állatokatnehéz terhek vontatására. A kerék feltalálása forradalmasította a
kö zlekedé s t. Koc s i kat építettek,így szá|lítoÍÍ'ákaz él elmet.
A postakocsi volt aze\ső tömegközlekedési eszköz. Minden 20 km-nélmegálltak egy fogadó-
nál' hogy lovakat cseréljenek.
E1jöttazonban avasútkora. 1825-benaze|sőszeméIyszá|lítógőzmozdony azangliaiDarlington-
bőI24 kn]órasebességgeltette meg azutat. Vonattal gyorsabban és messzebbre lehetett eljutni. Az
1930-as évekre aHiawatha [ejtsd: hájevotha] nevűvonat 160 km/óra sebességgelszeIteátazUSA-t.
A legtöbb korszerű mozdony villamos árammal míködik.
Közben megszületett a személyautó is. Két német mérnök, Benz és Daimler [ejtsd: benc és
dájmler] az 1880-as években építette me1 az első benzinmotoÍos autót. Az első autók küllős fake-
rekeken gurultak, tetejük nem volt, s olajlámpással világítottak. Gyakran elromlottak. 1889-ben
John Dunlop fejtsd: dzson danlop] feltalálta a levegővel töltött gumiabroncsokat, ez kényelme-
sebbé teÍte aZltazást.
Az aúókat eleinte kézze7 szerelték össze, és nagyon sokba kerültek' 1908 és 1928 kozött
Henry Ford [ejtsd: henri ford] 20 millió olcsó autót gyártott egy amerikai gyárban' Így már sok-
kal többen tudtak belőle vásárolni'
A nagyon erős motoral felszerelt' áramvonalas formájú autók nagy sebességre képesek. 1983-
ban, az amerikai Nevadában egy sugárhajtású motorral felszerelt autó túllépteaz 1000 km/óra
sebesséset.
 ilgrgs9l-BtBlleJ z9{
-zsa lsapo{alzg{ ozstaluuqqolBa1Br{olorugzs B luppusrglpud u p1q39s[p pl^gr sl,rzsgy
E|iA
IBIB
iglv pozlBJ
pozlfer B prl i{euzo{zse llazo^JalE _
leÁau fpv iat p1ozfeg ila{ozo{zse Is9pe{elzo{ QIo.JzBJgzsaryBgípezp,zs.Ixx B zza^;o1 Eilfu
s Juorqurun8 Dptlqt 1e'r,g8e're1 t86r
]euo^ €q}B^\eIH 8Z6r-806r
urglur{ gggl aSgsseqes
'^ou 9}nB zu 688r
KuopzoutzgB 9ty11gzs K1gtuezs,9s Ie {o^9 sB-088I
1ryKB 19pe 9sclo pJod Árueg {a^9 su-0€6I
9]n€ soJolouulzuoq,g)sle 9Z8I
ite{gzotrelezsso zB ezsso psqx Ei,,ffi
.nougÁ819lnu
9sclo s9 {os prog Árueg ff
Íuopzotltzg? 9ty11gzs(1?rulrrzs u 11npu11g (a
gtne soJolouuzueq gsle ze pelelnzs8eyq (p
.]S9pe{eIZo>I u eilousetulepuJJoJ €s9I9IulIoJ
{9Je{ V ('
1esed9>1er89sseqes Á8uu 19tne 9lgurog seleuolluuJ-u zY G
'zo1zse rsgpe{epo{Seurgt gsle zv rscolelsod y (z
.1utu
!IglsE^Io 19rra uaqÁ1ar.ue
-ezs E {ausgpza{eq B {BuuB ugln {olBpuoru B pJJ ile{os9pza{eq B IBruruBZsJos plolaf
E,l.t
 I veg." z|égzőgyakorlatot! A levegő kifújása közben közepes tempóban, halk hangerőve|
mondd el a következő szóveget!
januárban itthon vagyok februárban vidéken márciusban itthon vagyok áprilisban vidéken
májusban itthon vagyok júniusban vidéken júliusban itthon vagyok augusztusban vidéken
szeptemberben itthon vagyok októberben vidéken novemberben itthon vagyok decemberben
vidéken

! H,i"a a|á a szavak közül az azonosbetűvel kezdődőket! olvasd fel közepes hangerővel!
repülő légcsavar röppen repül léggömb vitor|áző üzemanyag
rohanás sugárhajtású négymotoros robban roppan repülőgépek
p otou,d el a szóoszlopokat! Ügyelj a hosszú magán. és mássalh angzőkhelyes ejtésére!
Karikázd be a hosszú magán. és mássalhangzőkatjelölő betűket!
levegő 1éggömb évszázadok négymotoros
repülőgép forgatta mellizmok uzemanyagért
óriási szállni 1éggömbbe1 sugárhajtású
nepszeru sebesség szélirányban 1égcsavar
próbálta töltött benzinmotor léggömbhöz
erősít kellett repülőgép Franciaország

-]

\-..-

't
Tudod.e? A XVIII. századi angol tudós' Isaac Newton [ejtsd: ájszek njúton] (1642_1127) volt az I

el s ő, aki elképzelhetőnek tartotta az íirutazást.

I

I otou.d el a következő szöveget!

REPÜLŐ SZERKEZETEK
Evszázadokon keresztil az emberek a madarakat próbálták utánoznl a repülésben. Tollakból
szárnyakat készítettek ós leugrottak a magasból. Minden esetben lezuhantak, mert az ember mell-
izmai nem képesek olyan gyorsan mozgatni a szátnyakat, hogy a testet a levegőben tar1sák.
1783-ban repültek először léggombbel. A meleg levegővel toltött léggömbhöZ egy kosarat
erősítettek. Ez a léggömb csak szélirányban tudott haladni.
A Wright [ejtsd: rájt] fivérek első motoros repülőgépe 36 km.t tett meg l903-ban. A benzin-
motort maguk készítették. E'z forgatta akét légcsavart, amelyeket a vttorláző repülőgép testéhez
erősítettek.
A La Manche [ejtsd: la mans] csatornát e|őszÓr Louis Bleriot [ejtsd: lui blerjó] repülte át 1909-
ben. Repülőgépével37 perc alatt tette me1 aZ utat Franciaországból Angliába.
Amy Johnson [ejtsd: éjmi dzsonszon] Angliából AusztráItábarepült 1930-ban. Azűt 19 napig
tartott' mert többször le kellett száIlni üzemanyagért.
Az 1930-as évekre a négymotoros repülőgépek már 30 utast tudtak száIlítani kb. 200 kn{óra
sebességgel. A repülés gyors és kényelmes eszközzé váItnagy távolságok megtétd.éhez,
A modern, óriási sugárhajtású repülőgépek utasok százait száIlítják csaknem 1000 km/óra se-
bességgel. A repülés annyira népszer(ívévált' hogy ma már minden percben földet ér valahol egy
repü1őgép.
L9
ileples9pJ94 8aur pzutu1u8og ó!sJugÁ.I{ Ieuuol alltr^]
La1;gt tguzoprg{ ,1a plazdgy
fll i ilu^gfglglu1lal trezo{razs oFdar ,(Ba 1ozo4191q .{Boq E+,.t
iueq8e.lozs B 9p pz.np;p1ndor pry1uÁurgzs {alaqtue ZB {Blpnl tuau trr9l6 E,+il
.lu€u€l .....u
{9|pn] tueu ]e]sole K?1,ru1e?zoul
uusroÁ8 p1e(uryzs u 1esedg4lueu .......... ....... Jequa ZV .>IB}uuqnZeI
uapurl4l lrz>1u(uryzs "' Igq{elloJ 'ueqsepde-r
v, ruzouglnryt4gqgrd u Intzsare{ uo:41opezgzs^g {ereqrue zV
ilu{olupuoru so,tuurq B r>I psryZsg8g
E ,'t
d98,g1nde: sorotoru gsle zu 0€6I
ueqse8eu e 1eqquro3391 606r
Itt pl9za{ Brlgrtzsnv s9 eqSuy €06I
es91nde;19 uuJol€sc eqcuu6 €.I u ESLI
oezozoqqazsso zB azsso psgx !|f;l-
]lt p19ZQ{ €lI94ZSnV s9 er18uy zu
d93,9pder sorotour gslo zP es91nde49 uluolusc eqcuul4 B.I €
!
D tr
v(?gtt lugtn sglndor >1eroqrue ,n 1ed9391gder soro1ourÁ89u u
J n
qtu93391,9sle zE >1ed93,911der psgl leqrg8ns u
E n
iL9rt9za{la^o{
B IglsB^Io uaqs9pza{aq >1puÁugq.eq1azÁ8eu seJn ze pr1 ile{esepza>Iaq B 8eru pzotug"S
Ei.t
.{esapza{aq B |e)Lg Earu pzotu ez' i'uzfuJ glJ9Jlzsn |||z..>Ieuz"l'-l Eiil
",qL;}9"Ij{".T:,üöil
 I otnu.d el némán az a|ábbi szőszerkezeteket! Készülj Íöl a helyes hangsúlyozással tör-
."-. l ténő hangos olvasásukra! A főhangsúly először a szószerkezet első tagián, másodszor a
szőszerkezet második tagi án legyen !

feltalálók kísérleteztek rajzokatkészített

gépeket képzeltek el s zárny akkal fel s z ere lt

realitás határain hatalmas íjpuska

évszázadda| azelőtt lestermékenvebb feltaláló
::,

I r"..,d meg és karikázd be a hibákat! Nevezd meg a hibatípust!

lt' ííruta-ást megírta

íirutazást megirta
művés-ettörténet al akj a
művés zetö rténet alakj a
íirutazást megírta míiv é,zsettörténet al akj a
,
íirutazáts megirta művé szettö rténet alakj a
:
űrutazást megíta míiv é szettörténet al akj a
(irltazást megírta művészettörtenet alaika

p
.

H.i"a alá a hosszú mássalhangz6ttarta|mazőszavakat! Olvasd fel!

messze tudományos találmányokkal évszázaddal jegyzetek gépekkel
rokka szobrász megépítettemegvalósíthatatlan legnagyobb meghaladták
képzeltek túlmennek lett több elfelejtettek kipróbáltak zenész
sztiletett legtermékenyebb jegyzet rujz szárnyakkal lőfegyverek

't

Tudod.e? A magyar feltalálók népes csapata maradandó I

nyomot hagyott az emberiség arcllatán. Ezért ,,hazánkat I

tisztelni tanulta avl|ág,,. (Marx György) I

i. ..

'..
I
:

. otou,d el a következő szöveget!

,i

-', AKEPZELET EREJE

A feltalálók évszázadokon keresztül kísérleteztek olyan gépekkel, amelyek meSSZe megha-
ladták koruk technikai lehetőségeit. Voltak, akik olyan gépeket képzeltek el, amelyekről' ma már
tudjuk, hogy túlmennek a realitás határatn. Néhány ezek közül Sosem lett több, mint terv' máso.
kat megépítettek,kipróbáltak és gyorsan elfelejtettek'
A Firenze közelében született Leonardo da Vinci [ejtsd: leonárdó da vincsi] (|452-|509) a
művészettörténet egyik legnagyobb alakja, zenésze és szobrásza. ó volt avi\áglegtermékenyebb
feltalálója. Egész életébenjegyzeteket és rajzokat készítettaz emberi testró.l, a madarak röptéről
és az á|ta|a feltalált, különleges szerkezetekró.l.
Találmányai kozott szerepelt a madarakéhoz hasonlatos szárnyakkal felszerelt repülőgép, a
víz a|att járó hajő, a hatalmas íjpuska, a rokka, a helikopter és lőfegyverek sora. Néhányat meg-
épített,de amelyek megvalósíthatatlanok voltak, évszázadokig rejtve maradtak.
A tudományos-fantasztikus könyvek írói általkigondolt világ tele van merész találmányokkal.
Néhány alkotó hisz is benne, hogy kitalációja ajövő technikai fejlettségébenvalóra válik.
Egy évszázaddal aze|őtt, hogy ember járt a Holdon, a francia Jules Verne [ejtsd: zsül verne]
(1828-1905) már megírta eztazűrltazást. Talán napjaink íróinak jövőnkról alkotott elképzelései
62 is valóra válnak egyszer.
 iueÁ8el nJezsÁuoul9 pglotugzsafl illeÁu
.9IuIBJ9{ {Bugs9IgIqIaJ poÁugrulglel qqoÁ8uu8al aI pJI
;Á8ul9I9IBIIaJ Á8oq.1a p1azd9y E .
.euJe^ selnÍ €IcueJJ
V :Zse[g^
:s9pr9t
'
d9 3,9 p der tlerez s IeJ 1e>ge Kut .ezs s otu I u o s e q z orlgTe repuru i zselg
V L
:s9prg)
.e|>1u1u
qqoÁ8eu8e1ryÁ8e lau9uQnezs9^'tu 3llo^ o :ZSeI9A
:s9pr9)
'{alzalelr9sl{ 19 uo{opez9zs :zsel91\
^E
:s9pr9)
iol pr! izoq{ozsBlB^ il}al B lsgprg{ e 8a[u pzurup8og Eril
1ere'rÁ3e;91 reldory1eq .gtns lur9llnqoDllru d931oqo.r eTlor
Áuopzour gK?gryszoan u>1sndI oteqgrylnvle z!^ gtne
d93.91nder tlerezsleJ p41uÁu.rgzs 9IP9J uoJolol grzl^elet
11ruÁugtu19lu1 IJuI^ Bp opJeuoeT Igq{BlIoJosIaJ e 9v pztrH Eifu
.I
itg!elzg^8e^,9zs E Ia psl.rzsgy ila{asgpza{aq e 8au pzoruBzs Ei
 IRoDALoMJEGYzÉrc

Gulázsi Aurélia (szerk.): Na7y képes lexikon gyerekeknek. Cser Kiadó, Budapest, 2003
Kiss Bitay ÉvaNagy óllatlexikon. Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás, 2005
Csicsay Alajos_Balázsy Géza: Apdink öröksége _ Allataink és növényeink könyve. Lilium Au-
rum, Dunaszerdahely, 1 999

A fenti könyvek csak egy hosszú lista első tagiai. Gyűjts te is könyveket növényekről, álla.
tokról, találmányokról! Írd le a szerzőjuket, címüket, kíadójukat és a kiadás évét!Padtár.
saddal együtt do|gozz! Olvasd el ezeket a könyveket, majd készítskönyvajánlást!
A legkedveseblr könyved ajánlását írd is le!
 ,,o*,'já?j,llj'Ji*.'.
"

t=
x0ilPtTna I ifti t'iii,
lsrllltTia,qi!!lirt !lar

Iu' '
'.1:l

ffi-
TI
,,ffip**r 'i;,aIal[: aIll !,4']atif il f tLD.rLaaa,r!liril

ISBN 978-963 -9396-01-2

,i|l llllL Ll JlllLiru ilil!

| i

Raktári szám: PD-162

K0M P[TIN(|A FEJ LEsZTÍ5[
IsM tRtTTERJ ESZT0 SZOV[G E( FE LD0 LG0ZÁsÁvnl