Kínai maradéktétel

A kínai maradéktétel a több kongruenciából álló szimultán kongruenciarendszerek

megoldhatóságára ad választ. Már több mint 2000 évvel ezelőtt ismerte egy kínai
matematikus, Szun Cu; innen a tétel mai neve.

A tétel tulajdonképpen a következő feladatra ad választ (továbbá kimondja, hogy a megoldás

egyértelmű maradékosztály): keressük azt az egész számot (maradékosztályt), ami bizonyos
számokkal osztva, amelyek páronként relatív prímek, meghatározott maradékot ad.

A következőkben a tétel formális kimondása és bizonyítása található.

Tartalomjegyzék
 1 Tétel
 2 Bizonyítás
 3 Alkalmazás
 4 Forrás

Tétel
Legyenek páronként relatív prímek, pedig tetszőleges
egészek. Ekkor az

kongruencia-rendszer bármilyen egészek esetén megoldható, és a megoldás

egyetlen maradékosztály lesz , ahol

Bizonyítás
A megoldás egyértelműsége
Tegyük fel, hogy és is megoldások. Ekkor (mivel
-k relatív prímek), amiből a kongruenciák definíciója alapján következik, hogy
. Tehát és (azaz bármely két megoldás) ugyanabba a
maradékosztályba tartoznak , így csak egy megoldó maradékosztálya van a
kongruencia-rendszernek.

A megoldás létezése

Legyen és . Legyen olyan, hogy

 . A megoldások számára vonatkozó tétel alapján ilyen létezik,
mert . Az jó megoldás lesz.
Ennek bizonyításához nézzük meg, hogy valóban teljesül-e (
).
A kongruencia ekvivalens kongruenciával, mert , ha
. Mivel , ezért áll fenn, ami épp a
bizonyítandó állítás.

Alkalmazás
A kínai maradéktételt meglepő módon rengeteg helyen lehet használni, sok problémánál
pedig nem is kapható meg nélküle az eredmény. Tegyük fel, hogy ki szeretnénk számolni egy
egész együtthatós többváltozós polinom helyettesítési értékét adott
helyen, és ismerjük, hogy

teljesül. Ekkor válasszunk olyan

egymáshoz relatív prím egészeket (praktikusan prímszámokat szokás) a kínai
maradéktételhez, amelyekre: teljesül, majd számoljuk ki a polinom
helyettesítési értékeit minden i-re (mod mi) legyen az eredmény ci, majd a kínai maradéktételt

használva azt az egyértelmű x egész számot, amelyre és

teljesül. Ekkor lesz.

Így nagy számokkal való műveleteket nem kell végezni, csak amikor az eljárás elején
redukáljuk a polinom együtthatóit (mod mi), illetve a végén, amikor megoldjuk a
kongurenciarendszert. Ezáltal lényegesen kevesebb memóriát használva ki tudjuk számítani a
végeredményt. Egész elemű mátrixok determinánsának kiszámolása klasszikus példa az
alkalmazására, illetve a gyors szorzás FFT módszerénél is gyakran felbukkan, ott a
számítógép felépítése miatt 2 hatványhoz közeli prímeket célszerű választani a módszer
gyorsításához.

A módszer kiterjeszthető arra az esetre is, amikor osztani is kell egy feladatban. Ekkor persze
problémák adódhatnak, hiszen előfordulhat, hogy 0-val osztani is kell (legyen most mi prím),
ha az adott szám osztható mi-vel, ez pedig (mod mi) nem elvégezhető művelet. Ilyenkor
dobjuk el az mi prímet és válasszunk helyette egy másikat. Így például már egész elemű
lineáris egyenletrendszerek is megoldhatóak a kínai maradéktétellel, kevés memóriával
(illetve felszorzás miatt racionális elemű lineáris egyenletrendszerek is).