készülő miniszteri rendeletből A tankönyvellátás rendjéről szóló rendeleti szabályozók hatályba lépett módosításai és az azokból adódó e tanévi teendők Változások a köznevelés tartalmi szabályozása köréből: az új Nemzeti Alaptanterv előkészületi tervei és a kerettantervi rendelet mindennapi testnevelést érintő nóvumai Az állami intézményfenntartást érintő új szabályok A köznevelési intézmények gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszerrel kapcsolatok feladatainak pontosítása Változások a speciális ellátási szükségletű tanulókra vonatkozó szabályozás területén A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások szervezésének megváltozó szabályai A fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat- működtetési és köznevelés-fejlesztési terv jogintézményének kivezetése A pedagógus munkakör betöltésére vonatkozó újabb kivételi szabályok (képzettségi és végzettségi kvalifikációk) Az oktatási jogok biztosának törvényi jogállását rendező szabályok Az egységes óvoda-bölcsőde megszüntetésére vonatkozó új moratórium szabály A tanügy-igazgatás és a foglalkoztatás szabályozási területeit érintő egyes jogszabály-módosítások 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus- kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tnkr.) 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet módosításáról szóló 4/2017. (IV. 10.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 7/2017. (V. 5.) EMMI rendelet 1184/2017. (IV. 10.) Korm. határozat a nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdésekről T/15376. előterjesztés az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2011. évi CXC. tv. T/15378. előterjesztés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CXC. tv. 1997. évi XXXI. tv.
…/2017. (….) EMMI rendelet a 2017/2018. tanév rendjéről
A tanév rendjéről szóló rendelet személyi hatálya kiterjed a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolára, a tankerületi központra és a Klebelsberg Központra (technikai pontosítás). A tanköteles tanuló Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba való felvételének kezdeményezéséről az iskola nem a járási (fővárosi kerületi) hivatalt, hanem az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt értesíti. A Klebelsberg Központ középfokú felvételi eljárásrendben betöltött szerepe: kijelöl megyénként legalább egy Köznevelési Hídprogramot megvalósító középfokú intézményt, s erről tájékoztatja az általános iskolákat; a Köznevelési Hídprogramba való beiskolázás esetén az általános iskola a Klebelsberg Központot értesíti. Az Oktatási Hivatal 2017. november 2. és 2018. február 28. között szakmai ellenőrzést folytat le. A szakmai ellenőrzés területei: a Köznevelés Információs Rendszere (KIR) intézménytörzsi, személyi nyilvántartásában, továbbá a 2017. október 1-jei intézményi statisztikai adatjelentésében (OSAP) a köznevelési intézmények által nyújtott adatszolgáltatások jogszabályi feltételeknek történő megfelelése. A tanév beosztása, a szorgalmi időszak és azon belül a szünetek időtartamai, az iskolák mérési, értékelési teendői az eddigi gyakorlat szerint alakul (secundum legem). A tanítási napok száma: 180 nap, melyből fakadóan a tan- menteket 36 hétre kell tervezni. Kivételi szabály: A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban a tanítási napok száma 178 nap, a gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakiskolában 179 nap. A tanítási évben a nevelőtestület általános iskolában hat, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét, szakgimnáziumban nyolc munkanapot használhat fel tanítás nélküli munkanapként (eggyel többet mint a 2016/2017. tanévben). Újdonság, hogy egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel. Az első-második évfolyamon a tanulóknak a számukra alanyi jogon járó tankönyveket – hasonlóan a munkafüzetekhez – nem kell a tanítási év végén az iskolai könyvtárba visszavinni [Tnkr. 32. § (5) bek.]. Az iskola igazgatója minden év április 20-ig – és nem június 10-ig – köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból tankönyvkölcsönzés útján biztosítani [Tnkr. 25. § (1) bek.]. Az igazgató minden év július 15. napjáig a könyvtárellátó elektronikus felületén is rögzíteni köteles annak tényét, hogy a szülőket tájékoztatta a további tankönyv-támogatási kedvezmény biztosításáról [Tnkr. 25. § (3) bek.]. A tanévenkénti pótrendelést az iskola a könyvtárellátónak szeptember 15. napjáig küldi meg a korábbi szeptember 8. helyett [Tnkr. 29. § (1) bek. c) pont]. A szülőnek gyermeke normatív jogosultságra való kedvezményét legkésőbb október 1-ig – és nem október 15- ig – kell igazolnia azzal, hogy egyben nyilatkoznia kell arról is, hogy amennyiben ez nem történik meg, a kapott tanköny- vek ellenértékét október 5-ig – és nem október 20-ig – köteles befizetni [Tnkr. 5. mell. 1. pont]. A könyvtárellátó az iskolának a jövőben nem díjat fizet, hanem ellentételezést nyújt, mely ellentételezés módja a nyújtott engedmény [Tnkr. 32. § (3)-(4) bek.]. A tankönyvellátást érintő jogszabály-változások a következő alapdokumentumok felülvizsgálatának szükségességét alapozzák meg: házirend módosítása: a tankönyvellátás új eljárási szabályainak beiktatása a szövegbe, s az, hogy a tanulóknak az első-második évfolyamon kapott tankönyveket nem kell a könyvtárba visszavinniük; szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata: a tankönyv- tári szabályzatot akkor kell módosítani, ha a Tnkr. 32. § (5) bekezdésével ellentétes; a munkatervben az új eljárási határidők és az ahhoz kapcsolódó teendők rögzítése. A tankerületi központ építési tevékenységet tartalmazó beruházással kapcsolatos feladatait az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NFSI) bevonásával látja el, melyhez a szükséges forrást a központi költségvetésben kell biztosítani. Az NFSI a tankerületi központ mint ajánlatkérő meghatalmazása alapján közfeladatként térítésmentesen beszerzési, közbeszerzési eljárásokat bonyolíthat le, amely alapján a tankerületi központ jogosult az eljárás nyertes ajánlattevőjével szerződni. Jogforrás: 134/2016. (VI. 10.) Korm. rend. 3/A. § Időbeli hatály: 2017. április. 29. A mindennapos testnevelés heti két órájának kiváltása érdekében a nevelés-oktatás 7-10. évfolyamán a Karate kerettanterv alapján is folyhat a testnevelés a 2017/2018. tanévtől felmenő rendszerben. A Kormány a köznevelés tartalmi szabályozásának stratégiai feladataként határozta meg az új Nemzeti alaptanterv (Nat) kidolgozását, melynek keretében az emberi erőforrások minisztere a Kormány részére az új Nat-ról 2017. december 31-ig előterjesztést nyújt be, az új Nat-ot – az arra épülő kerettantervekkel együtt – a 2019/2020. tanévtől kell felmenő rendszerben bevezetni. Jogforrások: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7. mell. 7.34. 1184/2017. (IV. 10.) Korm. határozat Jogalkotói cél: a gyermekek bántalmazásának jobb hatásfokkal történő megelőzése, illetve nagyobb hatékonysággal történő feltárhatóvá tétele és megszüntetése. A gyermek, a tanuló nevelésében-oktatásában, felügyeletében hivatása körében közreműködő személy gyermekkel, annak családjával kapcsolatos információkra kiterjedő titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaira [Nkt. 42. § (1) bek.]. Törvényes kötelezettség a köznevelési intézményekben pedagógus vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak jelzési illetve eljárás-indítási kötelme a gyermek, a tanuló veszélyeztetettségének illetve bántalmazásának esetén [Nkt. 42. § (3) bek.]. A nevelőszülői jogviszonyt létesíteni szándékozó személynek a korábban általa nevelt gyermek nevelési- oktatási intézményével való együttműködéséről – az újabb nevelőszülői jogviszony létesítését megelőzően – információt kérhet a nevelőszülő korábbi működtetője a bölcsődétől, iskolától, kollégiumtól [Gyvt. 66/B. § (8) bek.]. A gyermekvédelmi gyám jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, munkatársának, a nevelőszülőnek a jelenléte nélkül találkozni azzal, hogy az időpont megválasztásakor figyelemmel kell lennie a gyermek kötelező elfoglaltságára, tehát a kötelező óvodai, iskolai foglalkozásokat mindez nem sértheti [Gyvt. 86. § (1a) bek.]. Törvényi definíció nevesíti az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció fogalmát. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás [Nkt. 4. § 4a. pont]. A sajátos nevelési igény miatt magántanulói tanulmányokat folytatók számára az előírt egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat az iskola az osztályok heti időkeretén felül rendelkezésre álló átlag heti tíz óra időkeretén belül köteles biztosítani az Nkt. 6. mellékle- tének E oszlopában meghatározottak alapján [Nkt. 27. § (7) bek.]. Feladat: a tantárgyfelosztás tervezésénél az SNI-tanulókra felhasználható órakeretbe az Nkt. 4. § 4a. pontjában foglaltakra jogosult magántanulókkal is számolni kell azzal, hogy a heti 10 óra foglalkoztatási időkeret nem léphető túl. Az értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelés-oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézményekben a gyógypedagógus-kényszer lazítását szolgálják a következő normák [Nkt. 47. § (9) bek. a) és c) pontok ]: idegen nyelv oktatás esetén elegendő a gyógypedagógus végzettség és komplex típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga [BNO F 70.0]; a készségtárgyak és az etika tantárgy esetén az adott tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség is megfelelő [BNO F 70.0, BNO F 71.0]. Az egyéni előrehaladású nevelés és oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók esetében – a súlyos és a halmozottan fogyatékos tanulók kivételével – az előírt tanulmányi követelményeket a negyedik évfolyam végéig kell teljesíteni [Nkt. 57. § (1) bek.]. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és minősítés alóli felmentése kivezetésre kerül a 2018/2019. tanévtől [Nkt. 56. § (1) bek.]. A 2018. aug. 31. napjáig az értékelés és minősítés alól felmentett BTM-tanulókra e norma nem alkalmazható [Nkt. 97. § (1a) bek.]. A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelés és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb – a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók kivételével – a negyedik évfolyam végéig tarthat. Jogforrás: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 11. § (3) bek. Új törvényi definíció szól a külföldi iskolai kirándulásról. A külföldi iskolai kirándulás az azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett, Ausztria kivételével Magyarországgal nem szomszédos állam területére irányuló térítésköteles kirándulás [Nkt. 4. § 15a. pont]. Az iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a tanulónak okozott, saját érdekkörében felmerült károkért [Nkt. 59. § (3)-(3a) bek.]. A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló [Nkt. 59/A. §]. A tanulók azon adatát is nyilván kell tartania az intézménynek a tanulói nyilvántartás keretében, hogy hányadik évfolyamon vett részt a határon túli kiránduláson [Nkt. 41. § (4) bek. g) pont; 44. § (5) bek. s) pont]. Kivezetésre kerül 2018. április 1-jei hatállyal az ágazati irányítás szabályozási terrénumából a megyei (fővárosi) feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv. Új jogintézmény: az Oktatási Hivatal által az oktatásért felelős miniszter számára tankerületi központ szerinti illetékességi bontásban készített, fenntartó típusa szerint specifikált éves jelentései, melyek a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók létszámának alakulását foglalják magába [Nkt. 75. § (1) bek.]. Cél: a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges miniszteri döntések előkészítése, szakmai megalapozása. Ha a pedagógus munkakör nem tölthető be az Nkt. 3. mellékletében szereplő kondícióknak megfelelő szakemberrel, a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal vagy több egymást követő jogviszony esetén öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki: a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel; felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel; (folyt.) alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését [Nkt. 99. § (16) bek.]. A tánc és dráma tantárgy 9-12. évfolyamon magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel is tanítható, ha a tantárgy elméletének és módszertanának elsajátítása 120 órás továbbképzés keretében megtörtént [Nkt. 99. § (17) bek.]. Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy 120 órás továbbképzés keretében elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát; vagy mindezek szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését [Nkt. 99. § (18) bek.]. Az oktatási jogok biztosa az oktatásért felelős miniszter által határozatlan időre kinevezett vezetői munkakört betöltő kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő [Nkt. 77. § (7) bek.]. Feladatvégzésének anyagi jogi szabályait törvényi norma rögzíti [Nkt. 77. § (8) bek. a)-e) pont]. Az oktatási jogok biztosa autonóm jogállást élvez [Nkt. 77. § (8) bek. c) pont]. Az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg az oktatási jogok biztosának feladatait, eljárását, továbbá hivatalának működési szabályait [Nkt. 94. § (1) bek. k) pont]. Az egységes óvoda-bölcsőde megszüntetésének korábbi határideje egy évvel kerül meghosszabbításra, így 2018. augusztus 31-ig működhet [Nkt. 99/E. §]. Az egységes óvoda-bölcsődében ellátott gyermekek 2018. szeptember 1-jétől – az életkoruknak megfelelően – óvodában, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében megszervezett gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben vagy ilyen feladatot ellátó többcélú intézményben láthatóak el. Nevelési-oktatási intézmény semmilyen formában nem láthat el pedagógiai szakszolgálati feladatot, hiszen a feladatellátás kizárólagos címzettjei az önálló pedagógiai szakszolgálati intézmények és az EGYMI-k [Nkt. 7. § (2) bek.]. Magyarországon működő szakképző iskola tagintézménye külföldön akkor folytathat nevelési-oktatási, szakképzési tevékenységet, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, és az oktatásért felelős miniszter engedélyezi [Nkt. 90. § (4a) bek.]. Az Arany János-programok megvalósítását szolgáló támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg [Nkt. 94. § (4b) bek.]. A nem állami szerv által alapított köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele során figyelembe kell venni az Oktatási Hivatal férőhely és létszám alakulásáról szóló, az Nkt. 75. § (1) bekezdésében normalizált jelentéseit [Nkt. 21. § (2) bek.]. Törvényi szinten kerül kimondásra, hogy az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe heti két, míg a diákok önszerveződését segítő tevékenység segítésére heti egy óra számítható be [Nkt. 62. § (6) bek.]. A tranzitzónában tartózkodó gyermekek, tanulók számára ideiglenes nevelési-oktatási intézmény létrehozásának lehetősége nyílik meg, mely eltérhet a magyar köznevelési intézményekre vonatkozó előírásoktól [Nkt. 90. § (9) bek.]. Jogszabály-tervezet: T/15381. törvényjavaslat Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről Az illetményalap számításának vetítési alapja: 101 500 Ft. A közalkalmazotti illetményalap számítási alapja: 20 000 Ft. Közalkalmazotti bértábla: 6. melléklet Óvodai feladat-ellátás: 2. mell. A nem állami fenntartású intézmények köznevelési támogatási összegei: 7. és 9. mellékletek