Egészségvédők

• Felülvizsgálva: Feb 05, 2009

• orvosiLexikon.hu

Vörösbor, eper meg a többiek

Az utóbbi évtizedekben a táplálkozási szakemberek figyelme egyre inkább azokra az élelmiszerekre

irányult, amelyekben az energia- és tápanyagtartalom mellett az egészségre kedvező hatást kifejtő
összetevők is találhatók. Így született meg az úgynevezett „funkcionális élelmiszerek” nagy
csoportja, amelyekbe azok a táplálékok tartoznak, amelyek meghatározott, speciális és kedvező
hatást gyakorolnak a szervezetre.
Fitokemikáliák

A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben

speciális védőhatást fejtenek ki (természetesen az élelmiszer egyéb komponenseivel való
kölcsönhatásban). A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a glükozinolátok és a
fitoösztrogének.

• Flavonoidok

A flavonoidok erős antioxidáns hatású vegyületek. Komoly szerepük van az úgynevezett oxidatív
stressz kivédésében. Az oxidatív stressz (betegség, műtét, pszichés terhelés stb. következménye
lehet ) megnöveli a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések és számos
degeneratív kórkép kialakulásának kockázatát.
A kutatók szerint az ún. „francia paradoxon” is a vörösborok nagy flavonoidtartalmának
köszönhető, és persze annak, hogy a franciáknál természetes, hogy az étkezésekhez rendszeresen
vörösbort fogyasztanak. Francia paradoxonnak azt a rejtélyt nevezik, hogy a franciák között ritka a
szív-koszorúér megbetegedés, az agyvérzés és az infarktus okozta halálozás, pedig a kockázati
tényezők előfordulása náluk ugyanolyan gyakori, mint a többi európai országban. A szakemberek
úgy gondolják, hogy a vörösbor antioxidáns hatású anyagainak köszönhető a védőhatás. Számos
vizsgálatban fordított összefüggést találtak a flavonoidbevitel és az érelmeszesedés között.
A flavonoidok nagy mennyiségben vannak jelen a különféle zöldségekben, gyümölcsökben,
különösen a szőlőben, a citrusfélékben, az almában, a földieperben, a teában stb.
A zöldségek, gyümölcsök naponta 5 alkalommal 400-800 gramm mennyiségben fogyasztva
csökkentik a rákos daganatok kialakulásának a kockázatát. Rendszeres teafogyasztásról is
(elsősorban a zöld teáról) kimutatták, hogy szerepe van a gyomorrák megelőzésében. (Mások ezt az
eredményt nem tudták megerősíteni.)

• Glükozinolátok

Keresztes virágú növényekben (fejeskáposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, retek, mustár, torma)
fordulnak elő nagyobb mennyiségben, s egyéb, e zöldségekben meglévő rákellenes anyagokkal
együtt csökkentik a gyomor-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a tüdődaganatok kialakulásának a
veszélyét.

• Fitoösztrogének

A fitoösztrogének az ösztrogénhez (női nemi hormon) hasonló szerkezetű és aktivitású anyagok.

Nagy mennyiségben a szójában és a rozsban találhatók.
Csökkentik a daganatos, a szív és érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás kialakulásának a
kockázatát, enyhítik a menopauza utáni panaszokat.
A nagy mennyiségű szójafogyasztással indokolják, hogy a távol-keleti országokban sokkal kisebb
az emlő- és a prosztatarák előfordulása, mint a nyugati országokban.
Szingapúrban – a menopauzát megelőzően – 50 százalékkal kevesebb mellrákot találtak azoknál a
nőknél, akik naponta legalább 50 gramm szóját ettek, mint azoknál, akik csak ritkán, vagy nem
fogyasztottak.

Zookemikáliák

A zookemikália elnevezés első olvasásra szokatlannak tűnhet, de találó elnevezése az állati eredetű,
speciális védőhatású vegyületeknek. Az élelmiszerekben éppolyan nagy számban fordulnak elő,
mint a növényekben a fitokemikáliák. Ilyenek pl.: az n-3 zsírsavak (és szár-mazáékaik EPA, DHA),
a konjugált linolsav (LCH) vagy a lutein és a zeaxantin.

• N-3 zsírsavak

Az n-3 zsírsavaknak fontos szerepe van a magzat idegrendszerének és a szem ideghártyasejtjeinek

normális fejlődésében.
Évtizedek óta ismert, hogy az anyatejes csecsemők szellemi fejlődése és látásélessége lényegesen
meghaladta a tápszeres csecsemőkét (mindaddig, míg a tápszerek megfelelő zsírsav kiegészítése
meg nem történt), s ez a különbség még évek múlva is kimutatható. Koraszülötteknél még
kritikusabb volt a helyzet, mert ezek a zsírsavak a terhesség 3. harmadában akkumulálódnak az
idegrendszerben, s a koraszülötteknél a zsírsavak beépülését a születés után kell pótolni. A várandós
anyák megfelelő n-3 zsírsavellátottsága – a fogamzást megelőzően és a terhesség egész tartama alatt
– befolyásolja a magzat megfelelő fejlődését. Az anyatej n-3 zsírsavmennyiségét is befolyásolja a
szoptató anya táplálkozása, n-3 zsírsavbevitele. Sajnos az egész lakosság – beleértve a terhes
anyákat és az újszülötteket is – n-3 ellátottsága elégtelen.
Bár az n-3 zsírsavellátottság vonatkozásában a legveszélyeztetettebb életszakaszok a terhesség, a
szoptatás és a csecsemőkor, az adekvát bevitel mindenki számára fontos, mert szérumkoleszterin- és
triglicerid csökkentő hatásuknak köszönhetően szerepet játszanak az érelmeszesedés
megelőzésében, gátolják a vérlemezkék összecsapódását, ezáltal csökkentik a trombózis
kialakulásának a veszélyét.
Az n-3 zsírsavak és származékaik nagy mennyiségben fordulnak elő a halakban (szardínia, makréla,
pisztráng, lazac, tonhal, sügér), a len-, a repce- és a szójaolaj is tartalmazza, de az elégtelen bevitel
szükségessé tette a tej és a margarin n-3 zsírsavval történő dúsítását. Az élelmiszer-előállítók
megfelelő takarmányozás segítségével n-3 zsírsavban gazdag tojást állítottak elő. Az n-3 zsírsavról
még azt kell tudni, hogy az ún. n-6 zsírsavval együtt nélkülözhetetlen a szervezet számára. Ez
utóbbi zsírsavból azonban a hazai táplálkozási viszonyok mellett túlzott a bevitel.

• Konjugált linolsav (CLA)

A hetvenes években mutatták ki, hogy a marhahúsból kivont CLA gátolja a rosszindulatú daganatos
sejtburjánzást, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát, erősíti
az immunrendszert és hozzájárul a zsírraktár és az izomszövet optimális arányának kialakulásához.
A kérődző állatokban keletkezik, és a hússal, ezenkívül a tejjel és a tejkészítményekkel vesszük
magunkhoz.

• Lutein, zeaxantin

Mind a növényekben, mind az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható.

Több mint 600-féle karotenoid – ezek közé a vegyületek közé tartozik a lutein és a zeoxantin is –
fordul elő a természetben. Ennek a két sárga vegyületnek szerepe lehet az időskorban
leggyakrabban vaksághoz vezető macula (sárga folt) degeneráció kivédésében. Az UV spektrum
fölötti tartományban elhelyezkedő ún. kék fény károsítja a legnagyobb mértékben a szem
ideghártyáját. Ezt a veszélyes kék fényhullámot szűri ki a szemlencsében és a macula környékén
elhelyezkedő lutein és a zeaxantin.
A sötétzöld levelű zöldségek mellett a legnagyobb mennyiségben a tojás sárgája tartalmazza.

Mind a növényi, mind az állati eredetű élelmiszerekben találhatók speciális hatású, bioaktív
anyagok. Ezeknek az anyagoknak a kedvező hatását azonban nem lehet a táplálék egyéb
összetevőitől elvonatkoztatni, s bár a táplálékokból kivonhatók, és táplálékkiegé-szítők útján is
bevihetők a szervezetbe, a táplálkozási szakemberek a legcélravezetőbbnek ma is a
kiegyensúlyozott, kellőképpen változatos táplálkozást tartják.

Dr. Barna Mária

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke

forrás: Patika Tükör

2004-03-03

********************************************************************

flavonoidok
(flavonok, flavonolok, antocianidinek, kalkonok, auronok, flavon, 2-fenil-benzopirán, aglikon,
kempferol, kvercetin, miricetin)

A növények nem fotoszintetikus pigmentjei között mintegy 750 különböző felépítésű flavonoid
található.
Ezeket a heterociklusos vegyületeket Geissman 1952-ben nevezte el flavonoidoknak. Ez a név a
latin flavus (sárga) szóból ered.
Ide tartoznak a flavonok, flavonolok, antocianidinek, kalkonok,
auronok.
Szerkezetük a flavonból (2-fenil-benzopirán) (ábra) vezethetők le
.
Egymástól a flavonoid csoporthoz kapcsolodó hidroxil-, metoxi
csoportok számában különböznek.
A növényekben rendszerint cukorhoz kötve, glikozidok formájában
fordulnak elő.
A cukormentes flavonoidokat aglikonnak nevezzük. A glikozidáció a sejtnedvben oldhatatlan
aglikonok oldhatóságát javítja, valamint stabilitásukat fenntartja.
Előfordulás
A flavonok és flavonolok közé, ha csak az aglikont számítjuk,
mintegy 280 különböző vegyület tartozik. A flavon alapvázhoz
metoxi- és szénhidrogéncsoportok kapcsolódnak. A leggyakoribb
flavonolok a kempferol, a kvercetin és miricetin.
Glikozidjaik az emberi szem számára csak mérsékelten színes
vegyületek, de - a virágok színanyagaiként - a rovarok
csalogatásában jelentős szerepet töltenek be. Sőt a fotoszintézisben
is szerepet játszanak, elsősorban, mint a pigmentrendszer
alkotóelemei.
Nagy mennyiségben vannak jelen a különféle zöldségekben,
gyümölcsökben, különösen a szőlőben, a citrusfélékben, az almában, a földieperben, a teában, stb.
Megtalálhatók a vörösborban is.
Biológia
Erősen antioxidáns hatású vegyületek.
Komoly szerepük van az úgynevezett oxidatív stressz kivédésében.
Csökkentik a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések és számos más kórkép
kialakulásának kockázatát.
********************************************************************************
Glükozinolátok
Glükózból származó, kén és nitrogén tartalmú szerves vegyületek.
Szerkezetük az ábrán látható, az R-csoportban térnek el egymástól.
Jelenleg mintegy 120 különböző glükozinolát vegyület ismert.

Előfordulás
Keresztes virágú növényekben (fejeskáposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol,
retek, mustár, torma) fordulnak elő nagyobb mennyiségben, de majdnem minden
növényben megtalálhatók.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Vízben oldódó anionokat képeznek.
Biológiai aktivitásuk függ az oldallánctól (R).
Glükózból és bizonyos aminosavakból, elsősorban metioninból, illetve alaninból, leucinból, vagy
valinból keletkeznek.
Biológia
A szervezetben történő lebomlásuk során keletkező termékek, elsősorban az izotiocianátok és a
nitril több ponton képesek módosítani a karcinogén metabolizáló enzimek működését, az apoptosist,
valamint a sejtciklust. Egyéb, az ezekben a zöldségekben meglévő rákellenes anyagokkal együtt
csökkentik a gyomor-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél- és a tüdődaganatok kialakulásának a
veszélyét.
********************************************************************************

fitoösztrogének

A női nemi hormonhoz hasonló szerkezetű és aktivitású anyagok.

A 7,8-dihidroxi-flavon, a fitoösztrogének egyike.
Előfordulás
Nagy mennyiségben a szójában (a képen) és a
rozsban találhatók.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Szerkezetük hasonló az ösztrogénhez .
A flavonoidokként ismert fenolszármazékok közé
tartoznak.
Biológia
Csökkentik a daganatos, a szív és érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás kialakulásának a
kockázatát, enyhítik a menopauza utáni panaszokat.
A nagy mennyiségű szójafogyasztással indokolják, hogy a távol-keleti országokban sokkal kisebb
az emlő- és a prosztatarák előfordulása, mint a nyugati országokban.
 Rákellenes élelmiszerek

Egyes élelmiszerek olyan képességgel rendelkeznek, hogy a daganatos sejteket ki tudják

küszöbölni, vagy a szervezetet olyan mértékben erősítik, hogy az magától elbánik a degenerálódott
sejtekkel. Ha rendszeresen beépítjük étrendünkbe ezeket az élelmiszereket, a rákot és más
betegségeket időben és hatékonyan megelőzhetjük.
Tényleg léteznek rákellenes ételek?
Az Amerikai Rákkutató Intézet jelenlegi információi szerint a daganatos betegségek körülbelül
egyharmada vezethető vissza a táplálkozásra. Hivatalos vizsgálataik szerint azonban nincs egyetlen
olyan elem az élelmiszerekben, amely a daganatot közvetlenül leküzdené. Ez azt jelenti, hogy
összességében az egészséges táplálkozás az, ami a rákprevencióban segíthet. Időközben azonban
független tudósok érdekesebb kutatási eredményeket hoztak napvilágra. Egyes élelmiszerekben
nagyon is jól meghatározott anyagokat azonosítottak, amelyek képesek a daganatos sejteket
konkrétan megsemmisíteni. Ha rendszeresen sok ilyen élelmiszert, italt és fűszert fogyasztunk, a
daganatot megfékezhetjük, visszaszoríthatjuk.
Hogyan kezdődik a rák?
A rák egyetlen abnormális sejttel kezdődik, amely egyszer csak kontrollálatlanul szaporodni kezd.
Ez a rohamosan növekvő sejtcsoport hamarosan egy tumort alkot, amely benyomul a még
egészséges szövetbe. A kemikáliákból, cigarettafüstből, környezeti mérgekből, egészségtelen
élelmiszerekből származó rákkeltő anyagok és egyes sugárzások hatása felgyorsíthatja a tumorok
keletkezését. Más anyagok – úgynevezett „gátlók” – képesek azonban a rákos sejteket akadályozni
a növekedésben. Ilyen például egyes vitaminok és a növényi élelmiszerekben lévő fitokemikáliák.
Fitokemikáliák
A fitokemikáliákat gyakran szekunder növényi anyagoknak is nevezik. Bizonyos kémiai
vegyületekről van szó, amelyek a növény számára – ellentétben a primer növényi anyagokkal, mint
a szénhidrátok, proteinek és zsírok – nem tápanyagként szolgálnak. Egyes fitokemikáliák a növény
virágának színezőanyagát, mások illatanyagát adják, hogy a rovarokat beporzásra csábítsák, megint
mások gomba- vagy baktériumfertőzésektől védik a növényt. A fitokemikáliák emberre gyakorolt
hatása is ismert. A gránátalmában lévő polifenolok például csökkentik a vérnyomást, a fokhagyma
szulfidjai megakadályozzák a trombózist, a gyümölcsökben lévő fenolsavak pedig elpusztítják a
baktériumokat. Vajon mely élelmiszerek tartalmaznak olyan fitokemikáliákat, amelyek daganatgátló
hatásúak?

Élelmiszerek a rákprevencióhoz
Az omega-3 zsírsavakban gazdag élelmiszereknek a hatékony rákellenes diétában a helyük. Ezek
elsősorban a lenolaj és a hidegvízi halak, mint például a lazac. A diófélék is tartalmaznak fontos
anyagokat, amelyek képesek megelőzni a daganatot. Együnk ezért sok kezeletlen, pirítatlan és
sótlan diófélét, pl. paradiót, mogyorót és mandulát. Az antioxidánsok képesek megsemmisíteni a
rákkeltő anyagokat. A gyümölcsök és zöldségek gazdagok antioxidánsokban. Vannak azonban olyan
gyümölcs- és zöldségfélék, amelyek átlagon felüli mértékben tartalmaznak antioxidánsokat, és ezért
a daganat rizikóját erősen csökkentik. Ezekhez a zöldségekhez tartozik az avokádó, a brokkoli, a
káposzta, a karfiol, a sárgarépa, a fokhagyma, az édesburgonya, a gomba és a bab. A gyümölcsök
közül a grapefruitot, a fügét, a narancsot, a citromot, a szőlőt, a papayát, a málnát, az áfonyát, a
fekete ribizlit, a cseresznyét, a paradicsomot és a körtét kell megemlíteni.
Az italok közül azok a teafajták segíthetnek megelőzni a rákot, amelyek antioxidánsokban –
különösen polifenolokban – gazdagok. Ezek a rooibos tea, a zöld tea és a gyömbértea. A fűszerek
közül a kurkumát, a gyömbért, a Cayenne-borsot, a fahéjat, a rozmaringot, az oregánót, a
petrezselymet és a zsályát illesszük be az étrendünkbe rákellenes tulajdonságaik miatt a lehető
leggyakrabban.
A fitonutriensek szerepe a táplálkozásban
A fitonutriensek (vagy fitokemikáliák) kifejezés a növényi eredetű ételeinkben található, jótékony
hatású vegyületeket takarja. A növények védekező rendszerének fontos elemei, ám elfogyasztva az
emberi szervezetben is kifejtik jótékony hatásukat.
Szerző: Kiss-Tóth Bernadett Lektor: Dr. Palik Éva, Horváth Zoltánné 2013-10-04
Küldd el ismerősödnek ha tetszett
Nyomtatás

A fitonutriensek szerepe a szervezetben

A fitonutriensek jótékony hatásukat elsősorban antioxidáns, más néven szabad gyököket megkötő
tulajdonságuknak köszönhetik. A fitonutrienseket tartalmazó növényi táplálékok fogyasztása
hozzájárul többek között a keringési, a daganatos, illetve a gyulladásos betegségek megelőzéséhez
és enyhítéséhez. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kutatásokban bizonyított jótékony
hatások legtöbbször nem egy vegyülethez kapcsolódnak, hanem egyéb vitaminok, ásványi anyagok,
illetve élelmi rostok is közrejátszanak a kedvező hatás kifejtésében.
Lévén, hogy mindegyikük más és más fitonutrienst tartalmaz, ajánlott minél több fajta zöldséget és
gyümölcsöt, illetve teljes kiőrlésű gabonafélét fogyasztani a nap folyamán, lehetőleg minden
étkezéshez.

A fitonutriensek felépítése és csoportosítása

A fitonutriensek tárháza végtelen, így a leggyakoribbakról ejtünk most szót. Fő csoportosításuk az
alábbi táblázatban foglaltak szerint történik.
A fitonutriensek csoportosítása és főbb forrásaik
Fitonutriensek Alcsoportok Jellemző vegyületek Főbb forrásaik
Fenolsavak

kumársav eper, bodza, borsmenta

kininsav méz, sárgarépa

ferulasav bodza, fekete áfonya, vörös áfonya

szinapinsav gyömbér, kökény, levendula

galluszsav rebarbara, tea, szeder

csersav tea, kávé, alma

erdei szamóca, fekete áfonya, vörös

szalicilsav
áfonya

kávébab, például áfonya, alma, körte,

klorogénsav paradicsom, burgonya, padlizsán és
napraforgómag, bodza

vanília, ginszenggyökér, sárkányfű,

vanillinsav
borsfű

borsfű, kakukkfű, bazsalikom, áfonya,

kávésav
bodza

Flavonoidok (P- vagy C2-vitaminok néven is ismertek)

hagyma, póréhagyma, fodros kel,

kvercetin, kempferol, brokkoli, alma, banán, áfonya,
Flavonolok
miricetin gránátalma, paradicsom, hajdina, tea,
vörösbor

citrom, narancs, grépfrút, ananász,

Flavanonok heszperidin, naringenin csicseriborsó, galagonya, berkenye,
kömény, bors

zöld és fekete tea, komló, sör, alma,

Flavanolok katechin, epikatechin barack, szilva, szőlő, áfonya, saláta,
kakaó, vörösbor

alma és más gyümölcsök héja, citrom,

Flavonok apigenin, luteolin zeller, olívabogyó, petrezselyem és
oregánó

Izoflavonok daidzein, genisztein szója, csicseriborsó, földimogyoró

 cseresznye, megy, kék és piros színű
szőlő, áfonya, földieper, lilahagyma,
cianidin, delfinidin,
Antocianinok vöröskáposzta, cékla, bodza, szeder,
malvinidin, petunidin
meggy, padlizsán, retek, cékla,
vörösbor

Stilbének

rezveratrol vörös szőlő, vörösbor

Lignánok

len-, szezám-, napraforgómag,

különböző gabonamagvak, káposzta,
szekoizolaricirezinol,
fodros kel, kelbimbó, brokkoli, karfiol,
matairezinol
fokhagyma, zöldség- és
gyümölcslevek, borok, sörök

Terpének

piros, narancssárga és citromsárga

Karotinok
zöldségek és gyümölcsök (pl.
(narancssárga alfa- és béta-karotin
sárgarépa, sütőtök, kukorica, narancs);
pigmentek)
zöld leveles zöldségek

paradicsom, grépfrút, görögdinnye,

likopin
sárgabarack, sárgarépa

paprika, kelkáposzta,
Xantofillek
petrezselyemgyökér, spenót, kukorica,
(citromsárga xantinok
avokádó, narancs, őszibarack, papaya,
pigmentek)
kivi, mikroalga

spenót, római saláta, rebarbara,

édesburgonya, fűszerpaprika, sütőtök,
lutein
papaya, narancs, szilva, kivi,
őszibarack, avokádó, körte

szója, babfélék, egyéb hüvelyesek,

Szaponinok
kukorica, lucerna

olajos magvak (mandula, diófélék,

mogyorófélék, napraforgó-,
Lipidek fitoszterolok
szezámmag), belőlük készült növényi
olajok, szója, gabonamagvak, korpák

olajos magvak, sötétzöld leveles

E-vitamin (tokoferol)
zöldségek
 ómega-3, -6 és -9 gabonamagvak, olajos magvak,
zsírsavak diófélék

Betalain cékla

Indolok, glükóz-inolátok, kéntartalmú vegyületek

káposztafélék, brokkoli, kelbimbó,

indol-3-carbinol
karalábé

allicin, alliin fokhagyma

keresztesvirágúak (káposztafélék,
izotiocianátok
karfiol, brokkoli, kelbimbó, stb.)

szója, hüvelyesek, babfélék, burgonya,

Fehérje-inhibitorok
tojás, gabonafélék

Egyéb organikus savak

spenót, rebarbara, tea, kávé, banán,

oxálsav
narancs, gyömbér

gabonafélék, diófélék, szezámmag,

fitinsav
szója, babfélék

borkősav alma, napraforgó, avokádó, szőlő

Forrás: 123rf.com

Példák a fitonutrinseket tartalmazó élelmi anyagok bizonyított jótékony

hatásaira:
• A vörös szőlőben és a belőle készült vörösborban lévő rezveratrol gyulladáscsökkentő,
vírusfertőzések és oxidatív stressz elleni, a vérlemezkék összecsapódását és a daganatos
 sejtek növekedését gátló tulajdonsága révén a szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint a
cukorbetegség megelőzésében kap egyre nagyobb szerepet.
• Az anticianinokban gazdag bogyós gyümölcsök, mint az áfonya, a szeder, a földieper, vagy a
málna védő tényezőnek bizonyult a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek
megelőzése szempontjából.
• A keresztesvirágú zöldségekben (mint például a káposztafélékben, a brokkoliban, a
karfiolban, a karalábéban, a kelbimbóban, a retekben vagy a tormában) található glükóz-
inolátok a kutatások alapján csökkenthetik a vastagbél-, valamint a tüdőrák kockázatát.
• A szójában és az abból készült ételekben található fitoösztrogének vélhetően csökkentik az
emlő-, a prosztata-, valamint a vastagbélrák kockázatát.
• A fokhagyma rendszeres fogyasztása fitonutriens-tartalmának köszönhetően kedvezően hat a
szív- és érrendszerre, illetve vizsgálatok alapján csökkentheti a prosztatarák kialakulásának
kockázatát.
• A paradicsomban található likopin védőtényezőként szolgál a szív- és érrendszeri
betegségek, valamint a prosztatarák megelőzésében.
• A kávé (koffeines és koffeinmentes egyaránt), valamint a teafélék rendszeres fogyasztása
vizsgálatokban csökkentette a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
• A nagy kakaótartalmú (minimum 60%-os) csokoládé flavanoltartalmának köszönhetően
segíti a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, valamint javítja az érelmeszesedésben
szenvedő egyének egészségi állapotát.
Irodalom:
Wikipédia: List of phytochemicals in food.
Satoshi Hori, Elizabeth Butler, John McLoughlin: Prostate cancer and diet: food for thought? BJU
International Volume 107, Issue 9 1348-1359, 2011.
World Cancer Research Fund, American Institute for Cancer Research: Food, Nutrition, Physical
Activity, and the Prevention of Cancer: a Global Perspective
Diabetes UK Nutrition Working Group Members: Evidence-based nutrition guidelines for the
prevention and management of diabetes. 2011.
European Food Information Council: Colours of fruits and vegetables and health.
A. Mordente, B. Guantario et al.: Lycopene and Cardivascular Diseases: An Update. Current
Medicinal Chemistry.18, 1146-1163, 2011.
Mohammad, A., Jung, H. B., Levy, K,, David, R. B., Arianna, L. K.: Multiple molecular targets of
resveratrol: anti-carcinogenic mechanisms. Arch Biochem Biophys. 486(2): 95–102, 2009.
Mary F.-F. Chong, M. F.-F., X Macdonald, R., Lovegrove, J. A.: Fruit polyphenols and CVD risk: a
review of human intervention studies. British Journal of Nutrition, 104, 28–39, 2010.
Lugasi, A., Blázovics, A. (szerk.): Az egészséges táplálkozás tudományos alapjai. Széchenyi
Füzetek, PXP Nyomda, Budapest, 2001.
Francisco, V.: Cocoa Flavanols: Nutraceuticals with Promising Pharmacological Properties, 2009.
március 4.
Szalayné, K. Zs.: Afrodiziákumok (flavonoidok, ásványi anyagok, vitaminok, rostok). Debreceni
Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, előadás, 2008 november 25.
Papp, N.: Fenolodiok jellemzői, bioszintézise és gyógyászati jelentősége. Fenoloidok bioszintézise.
Fenolok Fenolsavak. Előadás