Professional Documents
Culture Documents
Chikan Attila Vallalatgazdasagtan Feladatgyujtemeny
Chikan Attila Vallalatgazdasagtan Feladatgyujtemeny
FELADATGYŰJTEMÉNY
(Chikán Attila „Bevezetés a vállalatgazdaságtanba” című tankönyvéhez)
Szolnok, 2007
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
1. A vállalat érintettjei, céljai, formái 4
2. A vállalat helye a társadalmi rendszerben 10
3. A vállalat tevékenységi rendszere 15
3.1. A tevékenységi rendszer és a stratégia 15
3.2. Marketing 17
3.3. Innováció 22
3.4. Az emberi erőforrás (munkaerő) 24
3.5. Az információ, mint erőforrás 31
3.6. Az értéktermelő folyamatok menedzsmentje 34
3.6.1. Anyagi folyamatok és készletek – a logisztikai rendszer 34
3.6.2. Termelés és szolgáltatás 40
3.7. Vállalati pénzügyek 50
4. A vállalat stratégiája 62
Felhasznált irodalom 66
-2-
BEVEZETÉS
A szerzők
-3-
A/ Tesztfeladatok
1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja:
a) A tulajdonosok anyagi jólétének biztosítása.
b) A fogyasztói és társadalmi igények kielégítése.
c) A fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.
2. A vállalat
a) az üzleti vállalkozással azonos fogalom.
b) a jogi személyiségű vállalkozások szervezete.
c) az állam gazdasági tevékenységeinek szervezeti kerete.
12. Az alábbiak közül melyik felsorolás írja le helyesen a vállalati célok tartalmának
terjedelmi hierarchiáját?
a) Alapvető cél - Távlati célok – Küldetés – Működési célok – Irányítási célok.
b) Alapvető cél – Küldetés – Távlati célok – Közvetlen célok – Operatív célok.
c) Küldetés – Stratégiai célok – Taktikai célok – Funkcionális célok.
13. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt előnyöket melyik vállalkozási formákra
vonatkozóan tartja jellemzőnek?
Egyéni Társaság Részvény-
vállalkozás társaság
a) Adózási kedvezmények …. …. ….
b) Jó tőkebevonási lehetőség …. …. ….
c) Kisebb adatszolgáltatási kötelezettség …. …. ….
d) Egyszerű alapítás …. …. ….
e) A tulajdonosok korlátozott felelőssége …. …. ….
f) Korlátlan élettartam …. …. ….
g) A vállalkozó függetlensége …. …. ….
h) Áttekinthetőség …. …. ….
14. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt hátrányokat melyik vállalkozási formákra
vonatkozóan tartja jellemzőnek!
Egyéni Társaság Részvény-
vállalkozás társaság
a) Korlátlan felelősség …. …. ….
b) Adóhátrányok …. …. ….
c) Személyi konfliktusok lehetősége …. …. ….
d) Korlátozott élettartam …. …. ….
e) Korlátozott tőkebevonási lehetőség …. …. ….
f) Költséges alapítás és megszűnés …. …. ….
g) Széleskörű adatszolgáltatási kötelezettség …. …. ….
16. Milyen előnye lehet annak, ha a vállalat önkéntesen csődeljárást kér maga ellen?
-5-
17. Mi késztethet egy hitelezőt arra, hogy a csődbe jutott vállalat számára a vissza nem
fizetett hiteleken felül újabb hiteleket folyósítson?
a) Így az esetleges felszámolási eljárás során biztos lehet abban, hogy a többi
hitelezővel szemben előnyben fogják részesíteni.
b) Attól tart, hogy a vállalat felszámolása esetében véglegesen le kellene mondania
kihelyezett tőkéjének visszaszerzéséről.
c) Ezek után a hitelek után törvényesen magasabb kamatokat számolhat fel.
-6-
A tesztfeladatok megoldása:
1. c)
2. b)
3. c)
4. b)
5. a)
6. a)
7. c)
8. b)
9. b)
10. a)
11. a)
12. b)
13. Egyéni vállalkozás: a) c) d) g) h)
Társaság: a) e)
Részvénytársaság: b) e) f)
14. Egyéni vállalkozás: a) d) e)
Társaság: c)
Részvénytársaság: b) f) g)
15. c)
16. a)
17. b)
-7-
B/ Számítási feladatok
A feladat: Egy 350.000 EFt saját tőkével működő gazdasági társaság éves árbevétele
245.500 EFt volt. Az adott évben a bankok a betétek után átlagosan 8 % kamatot
fizettek. A társaság számviteli költségei az alábbiak szerint alakultak:
anyag-és energia költség 146.500 EFt
munkabér és közterhei 38.000 EFt
értékcsökkenés 17.500 EFt
egyéb költség 7.000 EFt
a) Számolja ki a gazdasági költségek, a számviteli, a normál és a gazdasági profit összegét!
b) Számítson jövedelmezőségi mutatókat!
b) Számviteli Gazdasági
jövedelmezőség
Árbevétel-arányos 36.500÷2.455 = 14,9 % 8.500÷2.455 = 3,5 %
Költség-arányos 36.500÷2.090 = 17,5 % 8.500÷2.370 = 3,6 %
Tőke-arányos 36.500÷3.500 = 10,4 % 8.500÷3.500 = 2,4 %
A/ Tesztfeladatok
1. A vállalat alábbi piaci szerepkörei közül melyik tekinthető a legmeghatározóbbnak?
a) Vevő
b) Eladó
c) Versenytárs
d) Kooperációs partner
2. Az alább felsoroltak közül melyik NEM tartozik a piacra történő belépés korlátai közé?
a) Az állami szabályozás különböző eszközei.
b) A gazdaságos méret eléréséhez szükséges tőke hiánya.
c) A vállalkozó család megélhetésének biztosítása.
9. Jelölje meg, hogy az alább felsorolt eszközök az állami szabályozás melyik szférájához
tartoznak!
Közvetlen Vállalatközi Vállalaton
vállalat- kapcsolatok belüli viszonyok
szabályozás szabályozása szabályozása
a) Versenyszabályozás …. …. ….
b) Foglalkoztatási feltételek előírása …. …. ….
c) Adók és támogatások …. …. ….
d) Öröklési kérdések szabályozása …. …. ….
e) Környezetvédelmi előírások …. …. ….
f) Minimálbérek megállapítása …. …. ….
g) Vállalatalapításra vonatkozó előírások …. …. ….
h) Szakszervezetek szabályozása …. …. ….
i) Társasági törvény …. …. ….
j) Helyi közigazgatásra vonatkozó előírások …. …. ….
11. Véleménye szerint a jövőben milyen tényezők hatására milyen irányban fog változni
a vállalatok és a „civil társadalom” szervezeteinek viszonya?
a) A globalizáció a gazdasági versenyt élesebbé teszi, ezért a vállalatok egyre kevésbé
vehetik figyelembe e szervezetek érdekeit.
b) A civil szervezetek működése is „vállalatszerű” lesz, így a profitszerzésben a
vállalatok konkurenseivé válnak.
c) A polgári társadalom erősödésével a civil szervezetek szerepe nőni fog és ez lökést ad
a „felelős vállalat” koncepció terjedésének.
12. Mit jelent az a megállapítás, hogy a természetre gyakorolt káros hatások a vállalati
működés externáliái közé tartoznak?
a) Azt, hogy a vállalat működése anyagi ellentételezés nélkül negatívan befolyásolja
a természeti környezetet és azon keresztül más vállalatokat, a társadalmat.
b) Azt, hogy ezeknek a hatásoknak minden más hatásnál nagyobb jelentősége van
c) Azt, hogy ezek a hatások hosszabb távon visszafordíthatatlan negatív folyamatokat
indukálnak.
B/ Számítási feladatok
1. A nemzetgazdaság teljesítményének mérése
A vállalat tevékenységére nagy hatással van az adott ország gazdasági fejlettsége, ezért
célszerű átismételni a makroökonómiában már megismert, a nemzetgazdasági teljesítmény
mérésére szolgáló mutatószámokat:
Bruttó kibocsátás (GO): az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék
és szolgáltatás értéke.
Bruttó hazai termék (GDP): az adott évben az adott ország területén létrehozott, végső
felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke;
a bruttó kibocsátás csökkentve a folyó termelő felhasználás
(Cf) értékével.
GDP = GO - Cf
Nettó hazai termék (NDP): az adott évben az adott ország területén létrehozott új értékek
és szolgáltatások értékösszege; a bruttó hazai termék
csökkentve az évi amortizációval (Ca).
NDP = GDP – Ca
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): adott ország állampolgárai által az adott évben bel- és
külföldön összesen megtermelt végső felhasználásra kerülő
termékek és szolgáltatások értéke; a bruttó hazai termék
korrigálva a nemzetközi jövedelemáramlás (I) értékével.
GNI = GDP +/- I
Nettó nemzetijövedelem(NNI): a bruttó nemzeti termék csökkentve az amortizációval.
NNI = GNI – Ca
A feladat: Egy ország gazdaságát az alábbi adatok jellemzik:
bruttó kibocsátás 30.500 milliárd
folyó termelő felhasználás 16.800 „
évi amortizáció 4.050 „
nemzetközi jövedelemáramlás egyenlege - 800 „
Számítsa ki az alábbi a GDP, az NDP, a GNI és az NNI összegét!
2. Egy országban a 2006. évi nettó nemzeti jövedelem összege 5.100 milliárd volt. Ismert
még az évi amortizáció 610 milliárd
a külföldről beáramló jövedelmek (+I) 450 „
a külföldre kiáramló jövedelmek (-I) 380 „
Számítsa ki a GNI, az NDP és a GDP összegét!
- 13 -
A/ Tesztfeladatok
1. Helyezze megfelelő logikai sorrendbe a vállalat létrehozásának és eredményes
működtetésének alábbi lépéseit, illetve feltételeit!
a) A szervezeti keret, a vállalat létrehozása. (Sorszám.: ….)
b) A tevékenységi kör meghatározása. (Sorszám: ….)
c) A belső szervezeti munkamegosztás kialakítása. (Sorszám: ….)
d) A kielégítendő fogyasztói igény azonosítása. (Sorszám: ….)
e) A tőke befektetése. (Sorszám: ….)
2. Az értéklánc
a) adott fogyasztói igény kielégítése érdekében összekapcsolódó vállalatok
sorozata.
b) a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása.
c) a vállalati infrastruktúrát alkotó elemek logikai rendszere.
3. Az ellátási lánc
a) adott fogyasztói igény kielégítése érdekében összekapcsolódó vállalatok
sorozata.
b) a vállalaton belüli tevékenységek értékalkotó összekapcsolódása.
c) a vállalati infrastruktúrát alkotó elemek logikai rendszere.
Elsődleges Támogató
tevékenységek
a) Marketing …. ….
b) Logisztika …. ….
c) Beszerzés …. ….
d) Pénzügyek …. ….
e) Tervezés …. ….
f) Termelés …. ….
g) Emberi erőforrás menedzsment …. ….
h)Technológia-menedzsment …. ….
A tesztfeladatok megoldása
1. d) e) a) b) c)
2. b)
3. a)
4. Elsődleges tevékenységek: a) b) f)
Támogató tevékenységek: c) d) e) g) h)
5. c)
- 16 -
3.2. MARKETING
A/ Tesztfeladatok
1. Az alábbiak közül melyik felsorolás tartalmazza pontosan a marketingstratégia tartalmi
jellemzőit?
a) A piac szegmentálása, a termékpolitika kialakítása, a reklám eszközeinek
megválasztása.
b) A kielégítendő fogyasztói szükséglet meghatározása, a versenystratégia kialakítása,
a fogyasztók megnyerése.
c) A célpiac kiválasztása, a marketingcsatorna kialakítása, az árpolitikai célok kiválasztása,
a kommunikációs politika eszközeinek alkalmazása.
3. A piacszegmentálás
a) a piac felosztása az egyes vállalatok között.
b) a piac felosztása a fogyasztók különböző csoportjai között.
c) a fogyasztói igények feltárása a piackutatás eszközeinek felhasználásával.
4. A célpiac
a) az a piacszegmens, ahol a vállalat termékeit a legmagasabb áron sikerült értékesíteni.
b) az a piacszegmens, ahol a vállalat a legnagyobb forgalmat tudta lebonyolítani.
c) azon piacszegmensek köre, amelyekben a vállalat az igényeket a jövőben ki akarja
elégíteni.
5. A pozicionálás
a) a termék tulajdonságainak más termékekhez viszonyított meghatározása és
közzététele.
b) a vállalat piaci helyzetének elemzése és stratégiai körülhatárolása.
c) a vállalat piaci pozícióinak jogszabályokban történő rögzítése.
b) a költségek csökkentése.
c) a fogyasztók megnyerése.
A tesztfeladatok megoldása
l. b)
2. Egyéni fogyasztó: a) b) d) g)
Szervezeti fogyasztó: c) e) f)
3. b)
4. c)
5. a)
6. a)
7. c)
8. b)
9. Bevezetés: b) c)
Növekedés: b) g)
Érettség: a) d) e)
Hanyatlás: a) e) f)
10. b)
- 19 -
B/ Számítási feladatok
1. Költségalapú árképzés
A költségalapú árképzés esetén a vállalat kiszámítja a termék előállításának teljes
költségét, majd ezt egy meghatározott százalékkal felpótlékolva kapja meg az árat.
A feladat: Egy 60 szobás balatoni üdülőszálloda a következő 90 napos nyári főszezonban
átlagosan 85 %-os kihasználásra számíthat. Ez alatt az időszak alatt költségei
várhatóan az alábbiak szerint alakulnak:
anyagjellegű ráfordítások 22.700 EFt
személyi jellegű ráfordítások 15.650 EFt
értékcsökkenési leírás 10.800 EFt
egyéb költségek és ráfordítások 18.800 EFt
összesen: 68.850 EFt
Mekkorának kell lennie a szobák napi árának akkor, ha a vállalat – figyelembe
véve a 8 % körüli banki betéti kamatokat is – költségarányosan 20 % számviteli
profitot szeretne elérni?
Egységnyi termékre jutó fedezeti összeg = Egységár – Egy termék változó költsége
c) 5.000 EFt nyereség eléréséhez a fedezeti volumen felett értékesíteni kell (5.000÷2 =)
2.500 db , összesen (25.000 + 2.500 =) 27.500 db terméket.
- 21 -
3.3 AZ INNOVÁCIÓ
A/ Tesztfeladatok
1. Az alábbi meghatározások közül melyik írja le legpontosabban az innováció fogalmát?
a) Az innováció új befektetések eszközlése a termelés hatékonyságának növelése
érdekében.
b) Az innováció a fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten való kielégítése.
c) Az innováció új termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetésének folyamata.
4. Soroljon fel legalább négy olyan fontos tényezőt, amelyek befolyásolják a vállalat
innovációs stratégiájának sikerességét!
……………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………
A tesztfeladatok megoldása
1. b)
2. a)
3. c)
4. Hatékony információs rendszer, minőségközpontúság, gyorsaság, kooperáció,
figyelem az externáliákra, a kiszállás lehetősége stb.
5. Összefüggések felismerése, konkrét elképzelések, kommunikációs készség, csapat-
építés, a siker megosztása stb.
6. Termékinnováció: c) e)
Technológiai innováció: b) d) f) h)
Szervezeti innováció: a) g)
7. c)
- 23 -
Tesztfeladatok
1. Az emberi erőforrás-menedzsment általános feladata:
a) A munkahelyi követelmények és a munkavállalói igények összehangolása.
b) A munkaerő-szükséglet megállapítása és a bérezési rendszer kialakítása.
c) A felvétel és elbocsátás, a karriertervezés és képzés, a munkaszervezés.
4. A nettó munkaerő-szükséglet
a) az összes foglalkoztatott és a vezetők létszámának különbözete.
b) a vállalatnak a munkaerőpiacon megjelenő kereslete.
c) az összes foglalkoztatott és az aktív tevékenységet folytató tulajdonosok
létszámának különbözete.
A tesztfeladatok megoldása
1. a)
2. a)
3. Szervezeti struktúra: c) e) f) i)
Szervezeti kultúra: a) b) d) g) h)
4. b)
5. b)
6. c)
- 25 -
B/ Számítási feladatok
1. A munkatermelékenység vizsgálata
A vállalatban az emberi erőforrás felhasználásának hatékonysága a munkatermelékenység
mutatószámai segítségével vizsgálható. Általános megfogalmazásban a
A feladat. Egy gépipari üzem tervezett és tényleges éves munkaügyi adatai egy fő
átlagos állományi létszámra vetítve az alábbiak:
Terv Tény
Törvényes munkanapok 252 252
Teljesített munkanapok 230 232
- 26 -
4. A munkaerő-szükséglet meghatározása
Fizikai munkakörökben a szükséges létszám munkanormák alapján is megállapítható. A
munkanorma az a teljesítmény, amelyet egy átlagos képességű és felkészültségű dolgozó
egységnyi idő alatt egészségének veszélyeztetése nélkül, tartósan ki tud fejteni.
A feladat. Egy vállalat 5.000 db kisgép előállítását tervezi. Egy gép előállításához
12 munkaóra szükséges, az átlagos teljesítmény 107,5 %. A dolgozók évente
átlagosan 1.860 munkaórát teljesítenek.
a) Állapítsa meg a vállalat nettó munkaerő-szükségletét, figyelembe véve, hogy
jelenleg a vállalatnak 24 fizikai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja
van.
b) Hány dolgozóra lenne szükség akkor, ha 8.000 db gépet kívánnak
előállítani és a teljesítmény 110 %-ra emelkedik?
c) Hány fő létszám-megtakarítást jelent, ha a 8.000 db gép előállításakor a
teljesítmény további 5 %-kal emelkedik?
5. A bérszerkezet vizsgálata
Az összes kereseten belül az alapbér és a teljesítménytől függő bérek arányának alakulása
jelentősen befolyásolja a munkateljesítmény alakulását.
A feladat. Egy kereskedelmi vállalkozás munkatársainak létszáma és keresete az alábbiak
szerint változott:
Bázis Tény
Átlagos állományi létszám 300 280
Összes kereset, MFt 440 465
ebből: alapbér 264 270
jutalék 115 145
bérpótlék 31 15
prémium 30 35
Forgalom, MFt 1500 1764
- 27 -
2. Terv Tény
Munkaerő felhasználási mutató,% (230 ÷ 252)100 = 91,3 (232 ÷252)100 = 92,1
Egésznapos távollétek aránya, % 100 - 91,3 = 8,7 100 – 92,1 = 7,9
Munkanap átlagos hossza, óra (1.720 – 30) ÷ 230 = 7,35 (1.780 – 30)÷232 =7,54
Törtnapi távollétek, óra/nap 8 – 7,35 = 0,65 8 – 7,54 = 0,46
Törtnapi távollétek aránya, % (0,65 ÷ 8)100 = 8,1 (0,46 ÷ 8)100 = 5,8
Munkaidő kihasználás, % (7,35 ÷ 8)100 = 91,9 (7,54 ÷ 8) = 94,3
Túlórák aránya, % (30 ÷ 1.720)100 = 1,74 (30 ÷ 1.780)100 = 1,69
Megállapítások:
- a munkaerő felhasználási mutató a tervezettnél jobban alakult;
- csökkent az egész napos és a törtnapos távollétek aránya , így nőtt a munkanap átlagos
-hossza és ezáltal javult a munkaidő kihasználása;
-a túlórák száma a tervezett szinten maradt, de a teljesített munkaórák számának
növekedése miatt arányuk csökkent.
5. a) A bérszerkezet alakulása
Bázis Tény
MFt % MFt %
Összes bér 440 100,0 465 100,0
ebből: alapbér 264 60,0 270 58,1
jutalék 115 26,1 145 31,2
bérpótlék 31 7,1 15 3,2
prémium 30 6,8 35 7,5
- 29 -
A/ Tesztfeladatok
1. Az információ olyan ismeret, amely a bizonytalanságot
a) megszünteti.
b) csökkenti.
c) nem befolyásolja.
3. A döntés
a) egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat.
b) a legfontosabb termelési tényező kiválasztása.
c) a cselekvési változatok közötti választás.
dolgozik.
9. A kontrolling feladata
a) az anyag-és pénzgazdálkodás ellenőrzése, a hibák feltárása, a felelősök megnevezése
és a szükséges intézkedések meghozatala.
b) tervváltozatok kimunkálása, a tervteljesítés ellenőrzése és az információk
továbbítása a vezetők felé.
c) az optimális tervváltozat kiválasztása, a számviteli információk feldolgozása és a
folyamatos korrekciók végrehajtása.
10. Az alábbi, angol betűszavakat párosítsa össze azok magyar nyelvű megfelelőivel!
CRM SCM CAD/CAM ERP EDI
a) Ügyfélkapcsolat-menedzsment …. …. .… .… .…
b) Integrált tervezés és gyártás …. …. …. …. ….
c) Vállalati erőforrás-tervezés …. …. …. …. ….
d) Ellátásilánc-menedzsment …. …. …. …. ….
e) Elektronikus adatcsere …. …. …. …. ….
- 32 -
A tesztfeladatok megoldása
1. b)
2. a)
3. c)
4. c)
5. Stratégiai döntés Operatív döntés
a) tág szűk
b) áttekintő teljes
c) átfogó részletes
d) nagyvonalú pontos
e) külső belső
f) eseti gyakori
6. b)
7. a)
8. b)
9. b)
10. CRM a)
SCM d)
CAD/CAM b)
ERP c)
EDI e)
- 33 -
A/ Tesztfeladatok
1. A logisztika feladata, hogy a szükséges termékek megfelelő
a) áron, minőségben és mennyiségben álljanak a vevők rendelkezésére.
b) költséggel, munkaerő- és anyagfelhasználással legyenek előállíthatók.
c) helyen, időpontban, mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre.
c) Szállítási módok …. …. ….
d) Venni vagy gyártani? …. …. ….
e) Szállító/vevőértékelés …. …. ….
f) Rendelésre/készletregyártás …. …. ….
g) Logisztikai központok …. …. ….
h) Raktárak elhelyezése …. …. ….
A tesztfeladatok megoldása
1. c)
2. c)
3. a)
4. c)
5. b)
6. b)
7. Értékesítési, beszerzési, készletezési stratégia: d) f)
Információs logisztikai stratégia: a) e)
Anyagi folyamatokkal kapcsolatos logisztikai stratégia: b) c) g) h)
8. a)
9. b)
10. c)
11. Készletezési mechanizmus (t;q): a) c)
(t;S): a) d)
(s;q): b) c)
(s;S): b) d)
- 36 -
B/ Számítási feladatok
1. Készletfogalmak, készletszintek
A készletek mennyiségének tervezéséhez, a készletezési mechanizmusok alkalmazásához
a következő készletszintek tartalmának pontos ismeretére van szükség:
Törzskészlet (minimális készlet, biztonsági készlet): a beszerzés késedelméből, a
kereslet váratlan felfutásából eredő zavarok áthidalására szolgál, ha a készlet
ez alá a szint alá csökken, azt azonnal pótolni kell;
mennyisége = napi felhasználás × a törzskészlet tárolási ideje
Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja a folyamatos ellátást;
mennyisége = napi felhasználás × két beszerzés közötti napok száma
Maximális készlet: a készlet mennyisége nem emelkedhet ennek szintje fölé;
mennyisége = törzskészlet + folyókészlet
Jelzőkészlet (újrarendelési szint): amikor a készlet erre a szintre csökken, az
utánpótlásról gondoskodni kell;
mennyisége = törzskészlet + (utánpótlási idő × napi felhasználás)
Átlagkészlet: egy adott időszak átlagos készletmennyisége; egyenletes felhasználás
esetében
mennyisége = törzskészlet + (folyókészlet÷ 2), illetve
= (nyitókészlet + zárókészlet)÷ 2
Az egyes készletfajták értéke természetesen mennyiségük és egységáruk szorzatával
azonos.
A feladat: Egy vállalat 10 naponta szerzi be a termeléshez szükséges anyagot, a napi
felhasználás 150 kg, a törzskészlet tárolási ideje 4 nap, az anyag ára 3.500 Ft/kg.
Határozza meg az egyes készletszintek mennyiségét és értékét!
Forgási idő
bázis = 20.000 ÷ 1.000 = 20 nap
tény = 24.000 ÷ 1.333 = 18 nap
b) Az évi 15 %-os kamat 90 napra jutó hányada = (0,15 × 90) ÷ 365 = 3,7 %
Kamatmegtakarítás = 2.666 × 0,037 = 98,6 EFt
A/ Tesztfeladatok
1. A termelési ágak melyik fő csoportja maradt ki ebből a felsorolásból: kitermelőipar, mező-
és erdőgazdaság, élelmiszeripar, építőipar?
a) Állattartás.
b) Feldolgozóipar.
c) Dohányipar.
6. A tárgyi eszközök
a) anyagi eszközök (épületek, gépek, alap- és segédanyagok stb.), amelyek a munkaerő
és az információ mellett a legfontosabb erőforrások.
b) anyagi termékek (anyagok, energiahordozók, alkatrészek, gépek, pénzeszközök stb.),
amelyek egy termelési folyamatban elhasználódnak és értékük átmegy az
az előállított új termék értékébe.
- 40 -
c) anyagi eszközök, (épületek, gépek, utak, földterület stb.), amelyek több termelési
cikluson keresztül szolgálják a vállalatot.
7. A kapacitás
a) egy adott vállalat vagy termelő berendezés maximális teljesítő képessége adott
időszakban.
b) adott vállalat által kibocsátott termékek/szolgáltatások mennyisége egy meghatározott
időszak folyamán.
c) adott termelő berendezés tényleges kihasználtságának mértéke egy meghatározott
termelési folyamatban.
8. A beruházás
a) a tárgyi eszközök kapacitásának bővítése.
b) az elhasználódott tárgyi eszközök pótlása.
c) új tárgyi eszköz beszerzése vagy létesítése.
9. A tárgyieszköz-fenntartás
a) az eszköz kapacitásának bővítése.
b) az eszköz üzemképességének biztosítása.
c) az eszközállomány folyamatos pótlása.
13. A „kanban”
a) a „just in time” elv japán megfelelője.
b) a minőségi körök japán megfelelője.
c) a terméket kísérő kártya japán neve.
A tesztfeladatok megoldása
l. b)
2. a)
3. A tevékenység alanyai emberek
fizikailag megragadható: a) e) g)
nem ragadható meg: b) d) i)
A tevékenység alanyai dolgok
fizikailag megragadható: f) h)
nem ragadható meg: b) c)
4. a)
5.c)
6. c)
7.a)
8. c)
9. b)
10. b)
11. a)
12. c)
13. c)
14. a)
15. b)
- 43 -
B/ Számítási feladatok
A feladat. A vizsgált üzem gépei egyetlen terméket állítanak elő, a rendelkezésre álló
adatok:
Gépek száma összesen 35 db
Működő gépek száma 34.db
Időnorma 30 óra/db
Termelt mennyiség 7.000 db
Naptári napok száma 365
Átlagos műszakszám 3 műszak/nap
Karbantartásra fordított idő 6.600 óra/év
Törvényes munkanap hossza 8 óra/műszak
Teljesített gépóra 285.610 óra
a) Állapítsa meg az üzem gépeinek kapacitását és a kapacitás kihasználásának
- 44 -
mértékét!
b) Elemezze a kapacitás kihasználását befolyásoló tényezőket!
3. A beruházások gazdaságossága
A beruházás pénzügyileg a tárgyi eszközökbe történő befektetés, szervezését tekintve
tárgyieszköz-létesítési projekt. A beruházási döntések nagy összegekre és hosszú időre
vonatkoznak, ezért alapos előkészítést igényelnek. A döntések előkészítésének egyik fontos
területe a kínálkozó beruházási változatok gazdaságosságának vizsgálata. A vizsgálat
beruházás-hatékonysági mutatók alapján végezhető el, amelyek két nagy csoportra, a
statikus és a dinamikus mutatószámok csoportjára oszthatók. A statikus mutatók az
időtényezőt nem veszik figyelembe, azon a feltételezésen alapulnak, hogy a jelenben
eszközölt beruházási költség összevethető az új tárgyi eszköztől a jövőben várható
eredménnyel. Ezek a vizsgálatok csak megközelítő pontosságú eredményre vezetnek, de
ennek ellenére a vállalati gyakorlatban még gyakran használatosak, ezért röviden
ismertetésre kerülnek. Az időtényezőt is mérlegelő, megbízható eredményeket adó
dinamikus mutatószámokkal a következő 3.7. fejezetben, a pénzügyi befektetésekhez
kapcsolódóan foglalkozunk.
A feladat. Egy vállalat számára két beruházási változat kínálkozik, amelyek adatai a
következők:
„A” változat „B” változat
Beruházási költség, MFt 25 36
Évi átlagos nyereség, MFt 5 6
Használati idő, év 10 15
Számítsa ki a megismert statikus beruházás hatékonysági mutatókat és indokolja
meg, hogy melyik beruházási változat mellett döntene!
- 45 -
5. A termékek minősége
A minőség a termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek
alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt fogyasztói igények kielégítésére. Fejlett
piacgazdaságban a minőség a vállalat versenyképességének meghatározó tényezője. A
minőség eredményre gyakorolt hatásának vizsgálatára a következő mutatók használhatók:
- átlagos minőségi kategória = [(I. osztályú termék ×1) + (II. osztályú termék × 2) +
+ (III. osztályú termék × 3)] ÷ összes termék
- átlagos minőségi mutató, % = (tényleges árbevétel ÷ árbevétel az I. osztályú termék
árán számítva) × 100
6. Az anyagszükséglet tervezése
A vállalat anyagszükséglete a termelési program és gyártási technológia ismeretében
anyagféleségenként a különböző anyagnormák segítségével állapítható meg:
- anyagfelhasználási norma = egységnyi termék előállításához szükséges anyagmennyiség;
- anyagkihozatali norma = egységnyi anyagból előállítható termék mennyisége.
Az anyagnormák mind a két változata esetében megkülönböztethető
- nettó norma = a termékbe ténylegesen beépülő anyagmennyiség (az előállításhoz
elméletileg szükséges anyag mennyisége);
- bruttó norma = a nettó normán felül tartalmazza a gyártás közben keletkező technológiai
hulladékot és veszteséget (a bruttó és a nettó norma közötti különbséget
a kereskedelemben „kálló”-nak nevezik);
- beszerzési norma = a bruttó normán felül a szállítási, tárolási veszteségeket is
tartalmazza (a termék előállításához ténylegesen beszerzendő anyag
mennyisége).
A feladat. A konfekció üzemben 1.200 db XL méretű férfi öltöny előállítását tervezik. Egy
öltöny bruttó anyagfelhasználási normája 3,1 m szövet. A technológiai hulladék
13,5 %, a szállítási és tárolási veszteség 1,2 %. Számítsa ki a megismert
anyagnormákat!
- 47 -
A mutatószámok, %
Eszköz Használhatósági Elhasználódási Megújítási Utánpótlási
arány szint szint mutató hányad
Ingatlanok 14,3 55,0 45,0 27,3 150,0
Gépek 45,0 42,9 57,1 9,2 5,6
Járművek 40,7 82,5 17,5 7,4 36,0
- 48 -
Megállapítások:
- Az eszközállomány összetétele kedvező, a gépek és járművek arány magas.
- A gépek elhasználódásának mértéke magas és ennek ellenére itt a legkedvezőtlenebb
az utánpótlás, illetve a megújítás mértéke.
- A tárgyi eszközök forgási sebessége és jövedelmezősége átlagosnak mondható.
6. Anyagfelhasználási normák
bruttó norma a feladatból ismert = 3,1 m/db
nettó norma = 3,1 × 0,865 = 2,6815 m/db
beszerzési norma = 3,1 × 1,012 = 3,1372 m/db
Beszerzendő anyagmennyiség összesen = 1.200 × 3,1372 = 3764,6 m
Anyagkihozatali normák
bruttó norma = 1 : 3,1 = 0,3226 db/m
nettó norma = 0,3226 × 0,865 = 0,2790 db/m
beszerzési norma = 0,3226 × 1,012 = 0,3265 m/db
A beszerzendő 3.764,6 m szövetből (3.764,6 × 0,3226 =) 1229 db öltöny készíthető.
(Az eltérést a kerekítési hibák okozzák.)
- 49 -
A/ Tesztfeladatok
l. A vállalati pénzgazdálkodás alapvető célja
a) minél több pénz összegyűjtése.
b) a vállalat értékének maximalizálása a profit növelése révén.
c) a tulajdonos/ok osztalékának növelése az adózott eredmény felosztásakor.
5. A pénz időértéke
a) a jövőben várható jövedelem inflációval csökkentett értéke.
b) a jövőben várható bevételeknek a kiadásokkal csökkentett diszkontált összege.
c) a jövőben várható bevételek, illetve kiadások jelenlegi időpontra vonatkoztatott
összege.
6. A finanszírozás
a) a pénz átutalása a szállítóknak, illetve belső felhasználóknak.
b) a célokhoz források biztosítása.
c) a vállalati pénzgazdálkodás folyamatos ellenőrzése.
10. A mérleg és az eredménykimutatás mellet miért van szükség cash-flow készítésére is?
a) Mert csak így határozható meg pontosan a pénzáram és a vállalat vagyonának
gyarapodása.
b) Mert csak így állapítható meg pontosan a nettó árbevétel, valamint a költségek és a
ráfordítások különbözete.
c) Mert ki kell mutatni a tényleges pénzbevételek és kiadások különbözetét is.
25. Jelölje meg, hogy a felsorolt jellemzők a kockázat melyik alaptípusára vonatkoznak!
Tiszta kockázat Spekulatív kockázat
a) Önként vállalt …. ….
b) Csak negatív kimenetele lehet …. ….
c) Természeti csapásokkal kapcsolatos …. ….
d) Biztosítással kezelhető …. ….
e) Kedvező kimenetele is lehet …. ….
f) Határidős tőzsdei ügyletekkel kezelhető …. ….
A tesztfeladatok megoldása
1. b)
2. a)
3. Pénzügyi befektetők: a) c) d)
Szakmai befektetők : b) e) f)
4. b)
5. c)
6. b)
7. a)
8. c)
9. a)
10. c)
11. c)
12. a)
13. a)
14. c)
15. b)
16. b)
17. c)
18. Idegen külső forrás: c) g) h)
belső forrás: d)
Saját külső forrás: a) e) f)
belső forrás: b)
19. a)
20. b)
21. b)
22. b)
23. a)
24. 1. f) h) i)
2. g) j)
3. a)
4. e)
5. b)
6. c)
7. d)
25. Tiszta kockázat: b) c) d)
Spekulatív kockázat: a) e) f)
26. a)
- 54 -
B/ Számítási feladatok
1. A pénz időértéke
A pénz időértékének lényegét jól kifejezi a következő meghatározás: Egy forint ma többet
ér, mint egy forint holnap. Mivel a befektetésnek időben meg kell előznie a hozamok
keletkezését, a különböző időpontokban esedékes pénzáramok közvetlenül nem
hasonlíthatók össze. A különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket oly módon
tehetjük egyenértékűvé, hogy azokat azonos időpontra vonatkoztatjuk, számítjuk át. A
jelenleg eszközölt befektetések jövőben várható értékének (jövőértékének, Future Value
FV) megállapítására a kamatos kamatszámítás szolgál. A befektetési döntések esetében
viszont legtöbbször a jövőben esedékes bevételek és kiadások jelenlegi időpontra
. vonatkoztatott nagyságának (jelenértékének, Present Value PV) meghatározására van
szükség, amelyet az egyes felmerülési időpontokban szereplő értékek diszkontálásával
végezhetünk el.
FV = C1 × (1 + r) + C2 × (1 + r)2 + C3 × (1 + r)3 + + Cn × (1 +r )n
PV = [C1 × 1 ÷ (1 + r)] + [C2 × 1 ÷(1 + r)2] + [C3 × 1 ÷ (1 + r)3] + + [Cn × 1 ÷
(1 + r)n]
ahol: FV = jövőérték
PV = jelenérték
Cn= n évben (periódusban) esedékes pénzösszeg
n = az évek (periódusok) száma
r = évi kamatláb (tizedes törtben)
- Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return IRR) azzal a kamatlábbal egyenlő, amellyel
a befektetett összeget és a várható nyereséget diszkontálva a nettó
jelenérték éppen nulla lesz, azaz NPV = 0.
Az IRR számítása csak több lépésben, például lineáris interpolációval végzett
becslés útján, megközelítő pontossággal végezhető el. Ez a becslés számítógépes
program segítségével is elvégezhető.
Azok a befektetési változatok fogadhatók el, amelyek belső megtérülési rátája
magasabb, mint a befektetett tőke haszonáldozati költsége, tehát IRR > r.
A feladat. Egy vállalatnak két befektetési változat közül kell választania, amelyek előre
kalkulált, tervezett adatai a következők (MFt):
Évek „A” változat „B” változat
B R C B R C
1. 10 - - 20 - -
2. 15 - - - 48 32
3. - 21 14 - 30 20
4. - 30 20 - - -
- 56 -
5. - 66 44 - - -
6. - - - - - -
Számítsa ki a megismert dinamikus hatékonysági mutatókat és ezek alapján
értékelje a két befektetési változatot!
3. A tőkeáttétel (leverage) azt mutatja meg, hogy a hitel révén elért nyereség nagyobb lesz-e
mint az érte fizetendő kamat. Ha a tőkeáttétel jól működik, a tőkearányos nyereség nagyobb
lesz, mint ha nem használtunk volna fel hitelfinanszírozást.
A feladat. Állapítsa meg a hitelforrás felhasználásának hatékonyságát az alábbi esetekben!
Saját tőke, MFt Hitel, MFt Hitelkamat, %
a) 10 30 10
b) 20 20 10
c) 10 30 15
d) 30 10 20
e) 10 30 20
f) 10 30 25
A tőkearányos nyereségráta mindegyik esetben 15 %.
A feladat. Egy gép bruttó értéke 9.000 EFt, használati ideje 5 év, ez idő alatt terv szerint
20.000 munkaórát dolgozik, tényleges teljesítménye az évek sorrendjében 3.500,
4.000, 5.000, 4.000 és 3.000 munkaóra. Határozza meg és foglalja táblázatokba
a tárgyévi amortizáció, a halmozott értékcsökkenés és a nettó érték összegét
a) az időarányos lineáris leírási mód,
b) az évek száma alapján,
c) a nettó érték alapján 60 %-os amortizációs kulccsal és
d) a teljesítményarányos leírási módszer alapján!
1. Év Diszkont J e l e n é r t é k, E F t
tényező „A” „B”
1. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2) = 0,833 × ×10.000 = 8.333 × 8.000 = 6.664
2. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2)2= 0,694 × ×10.000 = 6.940 × 12.000 = 8.328
3. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2)3= 0,579 × ×12.000 = 6.948 × 10.000 = 5.790
4. 1 ÷ (1 ÷ 1 + 0,2)4= 0,482 × ×8.000 = 3.856 × 10.000 = 4.820
0. Összesen: 26.077 25.602
Tehát a négy év során összesen beáramló 40 – 40 MFt a jelen időpontban (a nulladik
évben) „A” esetben 26.1, a „B” esetben csak 25.6 MFt-ot ér. A két eset közötti
különbözetet a pénzáramok eltérő üteme okozza.
c) A nettóérték módszere
Évek Tárgyévi Halmozott Nettó
- 60 -
4. A VÁLLALAT STRATÉGIÁJA
A/ Tesztfeladatok
1. A stratégiai menedzsment
a) a stratégiaalkotás és a stratégiai tervezés integrált felfogására épülő vállalatvezetés.
b) a stratégiaalkotás a megvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő
vállalatvezetés.
c) a csoportos döntéshozatal elveit és módszereit alkalmazó vállalatirányítási stratégia.
6. Jelölje be, hogy az alább felsorolt jellemzők a BCG portfoliómátrix melyik mezőjébe
tartozó üzleti egységekre vonatkoznak!
Kérdőjelek Sztárok Fejőstehenek Kutyák
a) Fejlesztését támogatni kell …. …. …. ….
b) Alacsony piaci részesedés …. …. …. ….
c) Magas piaci növekedés …. …. …. ….
d) Megteremtik a vállalati fejlesztés forrásait …. …. …. ….
e) Magas piaci részesedés …. …. …. ….
f) Alacsony piaci növekedés …. …. …. ….
g) Nincs szükség jelentős befektetésre …. …. …. ….
h) Marketingjét fejleszteni kell …. …. …. ….
i) Eszközök, termékek kiárusítása …. …. …. ….
j) Nagy befektetési kockázat …. …. …. ….
- 62 -
k) Előny az árversenyben …. …. …. ….
8) Jelölje be, hogy az alábbi jellemzők a vállalati stratégia melyik megközelítési módjához
tartoznak!
Vállalkozói Adaptív Tervezői
Megközelítés
a) Kis lépések politikája …. …. ….
b) Nincsenek világosan meghatározott célok …. …. ….
c) Költség-haszon elemzésre épül …. …. ….
d) Nagy lépések politikája …. …. ….
e) Központi cél a növekedés …. …. ….
f) A stratégia és a kapcsolódó döntések integrációja …. …. ….
g) Reaktív megoldások …. …. ….
h) Új lehetőségek keresése …. …. ….
i) Kulcsszereplője az elemző …. …. ….
j) Össze nem kapcsolódó döntések …. …. ….
b) Kartell
c) Fúzió
d) Konzorcium
e) Vegyesvállalat
f) Szövetség
g) Felvásárlás
h) Franchise
i) Képviselet
j) Technológiacsere
- 64 -
A tesztfeladatok megoldása
1. b)
2. a)
3. b)
4. c)
5. c)
6. Kérdőjelek: a) b) c) h) j)
Sztárok: c) e) h)
Fejőstehenek: d) e) f) g) k)
Kutyák: b) f) i)
7. Költségvezető stratégia: a) b)
Megkülönböztető stratégia: a) c) d)
Fókuszáló stratégia: b) c) d)
8. Vállalkozói megközelítés: d) e) h)
Adaptív megközelítés: a) b) g) j)
Tervezői megközelítés: c) f) i)
9. a)
10. b)
11. a)
12. Szerződés nélkül Szerződéssel Tőkeösszefonódás
Hálózat f) d) h) e)
Többoldalú kapcsolat b) i) a)
Kétoldalú kapcsolat - j) c) g)
Feladat
Készítse el táblázatos formában egy Ön által közelebbről ismert vállalat vagy
település, kistérség SWOT analízisét a követendő stratégia megalapozása érdekében!
- 65 -
Felhasznált irodalom:
Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. (A Vállalatgazdaságtan tantárgy BSc
szintű oktatási anyaga), AULA, 2006.
Illés Istvánné: Társaságok pénzügyei. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. 2002.