Professional Documents
Culture Documents
Zoopedagogiai Hasznoskonyv2-1
Zoopedagogiai Hasznoskonyv2-1
Zoopedagogiai Hasznoskonyv2-1
ZOOPEDAGÓGIAI
HASZNOSKÖNYV
– módszertani segédanyag –
ISBN 978-963-06-4045-9
Tartalomjegyzék
Hangulatkeltő 5
Szakirodalom 114
Tablójegyzék 115
A könyv alapötletéül a magyarországi állatkertek zoopedagógusainak
2000. évi zoopedagógiai módszertani tréningje és a Zoopedagógiai
AlapoZoo című gyűjtés anyaga szolgált, melyet szervezett és
összeállított Urbán Ágnes és Berényiné Parti Krisztina a Field Study
Council Magyarországi Tereptanulmányi Központ munkatársai
valamint Pintér Tibor a Pécsi Állatkert zoopedagógusa.
Hangulatkeltő
„Belépek a kapun. Az óriási tiszafa matuzsálem ismerősként üdvözöl. Emlékszem, itt állt a közel-
ben a minden tavasszal gyönyörű rózsaszínben virágzó japán cseresznye. A sétányon még mindig
megcsodálhatom a páfrányfenyő legyező alakú leveleit, kevesen tudják, hogy ebből még mutatós
karácsonyfadísz is készülhet. Elhaladok a Kert szinte egyetlen kocsányos tölgye mellett, makkot
keresek az avarban, ősz van, reggel. Ezt az időszakot szeretem, ilyenkor még nincsen látogató a
Kertben, zavartalanul magamba szívhatom a hely varázsát. Innen-onnan valaki rám köszön, a
kertészek söprik az avart, elektromos kisautó halad el mellettem zajtalanul, nem sokkal utána
pedig a lovaskocsi, rajta a takarmány. Minden csendes, nyugodt és friss. A Majomházhoz érve
felhangzik a sziamangok kánonszerű, bugyborékoló üvöltése, területhatáraikat jelzik. Elsétálok,
hogy megnézzem az álmosan nyújtózó oroszlánokat, majd látom, hogy belekezdenek a szokásos
reggeli kergetőzésbe. Mély, öblös hangon köszöntik a reggelt. A szomszéd kifutón lassan előtűnik
a lombok közül a kis panda, hogy aztán újra eltűnjön a szemem elől. Futó pillantást vethetek
csak rá, mégis elbűvöl vöröses bundájának szépsége. Következő állomásom az Emberszabásúak
Háza. Itt vár a csoda, Golo, a fenséges gorillahím áll az üvegfalnál, gyanakodva méreget. Leülök
az üvegfal mellé. Egy almát veszek elő. Enni kezdem. Golo éberen figyel, de most már kíváncsian
is. Ismerlek – gondolhatja. Majd elegáns mozdulatokkal tovább sétál, és finom játékba kezd köly-
kével. Nézem őket, majd tovább állok. Az orrszarvú pár mozdulatlanul áll a kifutó közepén. Csak
hosszú, tölcsér alakú fülüket pörgetik meg néha. Ennél jóval nagyobb a mozgás a páviánoknál.
Visítás és kergetőzés jelzi, hogy valaki talált egy finom falatot, majd hirtelen rend lesz, és a csapat
Tomit, a vezérhímet követi. Lenyugszanak a kedélyek, a majmok kurkászásba kezdenek. Én pedig
megérkeztem, itt az irodám, a Zsiráfház emeletén. Szeretek itt lenni.”
Számomra ezt jelenti állatkertben lenni. Igaz, hogy időről időre sok minden változik, kifutók
épülnek át, a régi lakók elmennek, újak érkeznek, de az élmény marad. Az állatkert látogatás
élménye mindenki számára más és más, mégis van valami, ami közös, a rácsodálkozás az élő
állat vagy növény tökéletességére, erejére, ugyanakkor védtelenségére. Miért is készült e könyv?
Miként valósulhat meg a találkozás ember és állat között a ma állatkertjeiben? Ebben szeret-
nék segítséget nyújtani mindazoknak a nevelőknek, legyenek azok óvópedagógusok, tanítók,
tanárok, leendő pedagógusok vagy akár lelkes szülők, akik elhiszik, hogy a modern állatkertek
célja, lehetőséget teremteni a gyerekek számára, hogy a folyton száguldó világban egy pillanatra
megálljanak, egymásra és az őket körülvevő értékekre figyeljenek, megérezzék és megértsék az
élő szervezetek lényegét és üzenetét, s ezáltal jobb felnőtté váljanak.
A szerző
Elméleti alapok m
é
l
e
t
i
De miről szólnak valójában az állatkertek a XXI. században? Hogyan valósul meg a személyes
élményeken és tapasztalatokon keresztül történő ismeretszerzés e csodás természet-megőrzési
központokban?
Az állatkertek alapfeladatai
❀ Szaktudás és kutatás
Az állatkertek alapvető természettudományos ismeretek forrásai. Fontos feladatuk a korszerű ál-
lattartáshoz szükséges szakmai ismeretek, eszközök, módszerek fejlesztése, valamint a dolgozók
szakképzése. A zárt téri tartás lehetőséget ad az állatok széleskörű tudományos megfigyelésére,
kutatására. A különböző oktatási és kutató intézményekkel és természetvédelmi szervezetek-
kel való kapcsolattartás, és az állatkertek összehangolt működése ösztönzi az adatgyűjtést és
adatbankok létrehozását.
❀ Nevelés
Az állatkertek egyik legfontosabb feladata, hogy hirdessék a természetmegőrzés elveit, valamint
ökológiai szemléletformálást végezzenek a társadalom minden rétegéből érkező látogatói kör
(mintegy 600 millió ember) számára. Élményszerű, szórakozással egybekötött ismeretszerzési
lehetőséget kell biztosítsanak. Mindehhez egy világosan megfogalmazott, egységes állatkerti
oktatási-nevelési terv és szakképzett állatkert-pedagógus(ok) szükséges(ek). Az állatkerti nevelő-
munka alapja mindig maga az élő állat és az élőhely-szemléletű kifutók kialakítása. Megfogalma-
zott igény továbbá a különböző oktatási technikák használata, valamint a faj- és élőhely-védelmi
projektek bemutatása a látogatók számára. (Részletesebben lásd később.)
Szinopszis
Az oktatás minden állatkert és akvárium egyik központi szerepe, így szerepelnie kell azok szervezeti
stratégiájában. Ennek szellemében az intézményeknek meghatározott oktatási vezérelvekkel, illetve
az oktatási tevékenységre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervvel kell rendelkezniük, bizonyítva a
fenntarthatóság eszméjét („zöld etosz”1). Az oktatási céloknak feltétlenül meg kell jelenniük mind a
1Az etosz (görög: erkölcs, érzés) az erkölcsi elvek rendszerét, a szónok erkölcsi tartását jelenti. Ma az etoszt
az egyéniség és a meggyőződés együttesének tekintjük.
10
gyűjtemény- és kiállítás tervezésben, mind a természetvédelmi programok kialakításában, mind a
látogatói szolgáltatások tervezésében. Az állatkertekben, akváriumokban folyó oktatás szerepe úgy
bemutatni az élő gyűjteményt, hogy az nem csupán vonzerőt jelent, hanem ösztönzi, és tudatossá
teszi bármely korosztály számára a természet védelme érdekében való cselekvést. A zoopedagógu-
sok nem csupán az állatok biológiai, de gazdasági, kulturális és politikai környezetét is bemutatják,
csakúgy, mint a természetet érő emberi hatásokat, azok globális és lokális összefüggéseit. Mindezen
célok eléréséhez az alkalmazottak (és önkéntesek) megfelelő képzésekkel való támogatására van
szükség. További lehetőséget biztosít a módszerek egymással való megosztására a Zoopedagógu-
sok Nemzetközi Szövetségében2, illetve a botanikus kertekben, múzeumokban és tudományos köz-
pontokban dolgozó partnerekkel végzett hálózati munka. Az állatkertek és akváriumok informális
(önvezérelt, szabadon választott) és formális oktatási szerepet vállalnak, előbbit főleg látogatóik
számára, utóbbit az iskolákkal, főiskolákkal, egyetemekkel és tanárképző intézményekkel való kap-
csolatok fejlesztésén keresztül. A tantervfejlesztésben való részvételükkel az zoopedagógusok részint
naprakészen tarthatják programjaikat, részint gondoskodhatnak arról, hogy a természetvédelem
beépüljön az alapképzésekbe. Az élő gyűjtemények a biológia témakörén túl jól használhatóak az
állattartási-, kertészeti-, kiállítás tervezési- és szabadidő-szervezési ismeretek tanítására is, így a
különböző képzésekben való együttműködések kialakítása tovább szélesíti a bemutatóhelyek ok-
tatási feladatait. A szemléletformálás, építve a tudatosságot és támogatottságot, komoly szereplője
a terepi természetvédelemnek is. Jelen fejezet bemutatja az állatkertek és akváriumok, mint a ter-
mészetvédelem alapvető közreműködőinek képét. Ezen intézmények vezető és tanácsadó szerepet
töltenek be a társadalom- és kultúrafüggő formális és informális oktatásban, ezáltal befolyásolják
az emberek természethez, környezethez való viszonyát mind helyi, mind globális szinten.
Jövőkép
5.1 Bevezetés
2
International Zoo Educators Association (IZE) ld. www.izea.net
3
Továbbiakban csak: állatkert, mivel a dokumentum konzekvensen, minden helyen együtt említi a két in-
tézménytípust.
4 A dokumentum eredeti, teljes szövege elérhető több (arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol) nyelven
a www.un.org/esa/sustdev/documents/agenda21/ címen.
11
Az állatkertek képesek az embereket olyan irányban befolyásolni, hogy szemléljék érdeklődéssel,
ítéljék meg helyesen, szeressék, tiszteljék a természetet és törődjenek vele. Széles körben mind-
ez egyrészt az állatkertek hálózatán keresztül valósulhat meg, melynek tagjai helyi, országos, J
regionális vagy nemzetközi szintű munkát végeznek, másrészt in situ és ex situ projektekben
való közvetlen részvétel által. ö
Szükség van az állatkertekben már meglévő pedagógiai lehetőségek továbbfejlesztésére – nem v
csupán az állatkerti szakemberek, hanem más területeken (természetvédelem, a kutatás, a kör- ő
nyezeti menedzsment, az oktatás, a közösségfejlesztés stb.) tevékenykedők számára is.
A világ állatkertjei a közönség igen széles rétegeit érintik, hatalmas látogatói létszámmal. Ennek t
következtében lehetőségük nyílik a környezeti tudatosság, a szemléletformálás és a fenntartható
jövőért történő tevékenységek kiindulópontjának lenni. A 21. század elején mindannyiunknak é
közös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy újraközpontosítsuk, és új életre keltsük pedagógiai
programjainkat, rendeljünk ezekhez alkalmas erőforrásokat, építsünk közvetlen kapcsolatokat p
in situ programokkal, és gondot fordítsunk a közönség igényeire, viselkedésére, törekvéseire. Az í
oktatási céloknak az állatkertek működésének minden aspektusában meg kell nyilvánulnia, t
mérettől, földrajzi vagy anyagi helyzettől függetlenül.
e
n
5.1. Tábla i
Oktatási alapelvek
a
Az alább összefoglalt alapelveket az Európai Állatkertek Szövetsége Tanácsa fogadta el
2001 szeptemberében. Más regionális szervezetek szintén dolgoztak ki oktatási előíráso-
kat tagintézményeik számára. E dokumentumok eredményeként a tagok képesek fokozni v
hivatásuk szakszerű gyakorlását és szervezett hálózati munkát végezni oktatási teendőik a
és hatékonyságuk tökéletesítésére. d
Az EAZA oktatási alapelveinek összefoglalása (2001)
v
i
1. Az állatkert oktatási szerepe legyen tisztán lefektetve az intézmény alap okirataiban. l
2. Az állatkert rendelkezzen írásos pedagógiai stratégiával, mely meghatározza összete-
vőit és felsorolja módszereit, melyekkel ezen összetevőket a látogatóközönség külön- á
böző csoportjai számára elérhetővé teszi. A zoopedagógiának az összes látogatót kell g
megcéloznia, nem csupán az oktatási intézményeket. é
3. Az állatkertnek igazolnia kell, hogy teljesíti saját oktatási elveit munkatervében csa-
kúgy, mint látogatottságában, a minőségbiztosításban és a kutatásban. r
4. Az állatkerti dolgozók legalább egy tagja feleljen a pedagógiai alapelvek professzionális t
megvalósításáért.
5. Az állattartó helyeken tisztán és egyértelműen meg kell határozni a tartott fajokat.
A információs rendszerben hangsúlyozni kell a veszélyeztetett fajokat, illetve a regio-
nálisan-, országosan-, és nemzetközileg koordinált tenyészprogramokat.
6. Amennyiben a programban szerepel állatbemutató annak mindenképpen tartalmaz-
nia kell pedagógiai vagy természetvédelmi üzenetet.
7. Az oktatási program sikerének érdekében az állatokat a lehető legjobb körülmények
között kell bemutatni. Az állattartó helyek tegyék lehetővé az állatok számára a ter-
mészeteshez leginkább közelítő életvitelt, a természetes magatartásformák lehető
legjobb bemutatását.
8. A magyarázat és szemléletformálás az állatkerti bemutatás nélkülözhetetlen része
kell legyen, a zoopedagógust be kell vonni a kiállítás- és a gyűjteménytervezés folya-
matába.
9. Az állatkert méretének és összetettségének megfelelő referencia könyvtárat kell fenn-
tartani és minden dolgozó, illetve ahol lehetőség nyílik rá, a közönség számára is
elérhetővé tenni.
10. Az állatkert látogatói és a szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a
különböző forrásanyagokat és oktatási segédanyagokat, beleértve a szórólapokat,
állatkerti útmutatókat, tanári jegyzeteket, oktatócsomagokat és feladatlapok.
12
5.2 Állatkertek és akváriumok, mint tudományos szervezetek
Az élő állatok hihetetlen nagy vonzerőt képviselnek, a minden érzékszerven keresztül ható tapasz-
talás önmagában is hatalmas pedagógiai jelentősséggel bír. Az élő kiállítás elsődleges célja az isme-
retterjesztés, ezért a zoopedagógusokat be kell vonni a kiállítások tervezésébe. Az erősödő városi-
asodás korában ez a természettel való közvetlen kontaktus életbevágóan fontos és erre építve kell
elősegítenünk a természetvédelmi munkát. Ennek érdekében az állatokat természeteshez hasonló
körülmények között kell bemutatnunk, megfelelő társas kifutóban és/vagy megjeleníthetünk velük
kapcsolatos történeteket, üzeneteket élményszerűen, sokféle kiállítási technikát használva.
Az élőhely-szerű bemutató magában kell hogy foglalja az adott fajhoz tartozó kulturális vonat-
kozásokat és egyéb jellegzetességeket, mint például a jellemző növényzet, hangok vagy klíma. A
látogatók így könnyebben megértik a biológiai sokféleség fogalmát, a fajok, élőhelyek és ökoszisz-
témák egymásrautaltságát, illetve azok összefüggéseit az emberi tevékenységgel.
Tudnunk kell, hogy az állatkerti látogatók élményeit az állatok jóléte és az állattartó helyek mi-
nősége is befolyásolja. Ezért az állatkerteknek törekedniük kell arra, hogy a pozitív üzeneteket
ne veszélyeztessék, vagy zavarják össze esetleges szegényes körülmények.
Látogatóink többsége pihentető, felhőtlen, vidám napot kíván eltölteni az állatkertben, így szé-
leskörű ismeretterjesztésre van szükség, amely korra és képességekre való tekintet nélkül, bárki
számára biztosít információkat.
Az állatkerti közönség a társadalom széles keresztmetszete, a különféle célcsoportok (pl. dön-
téshozók, az üzleti élet vezetői, fogyasztók, szülők, pedagógusok, tanulók, gyerekek) irányított
természetvédelmi nevelésre adnak módot. A csoportok széles szociális, kulturális, etnikai és
gazdasági háttérrel rendelkeznek.
13
A látogatók nyitottak az állatokkal kapcsolatos információk befogadására, és gyakorta sokkal
nyitottabbak azok informális megjelenési formákra. Az informális oktatást (pl. ápolói előadások,
közvetlen kapcsolat az állatokkal: állatsimogatás vagy immerziós kifutók, jól érthető biológiai J
témájú kiállítások) erősíti, ha az intézmény egészét és a dolgozókat áthatja a pedagógiai és termé-
szetvédelmi meggyőződés. Az szemléletformálás akkor a leghatékonyabb, ha az intézmény nem ö
„bort iszik, miközben vizet prédikál”, jó példája ennek a lehetőség szerinti minél „zöldebb”, fenn- v
tartható üzemeltetés. ő
Az állatkertek pedagógiai céljainak tartalmaznia kell az alábbiakat:
❀ A z emberek érdeklődésének felkeltése a természet világa iránt. t
❀ A természetvédelmi tevékenységek és a látogatók személyes szerepének megértetése.
❀ A természetvédelem ügyének minél több szinten történő közösségi támogatása és akciók é
szervezése.
❀ A z élmények, anyagok és források gazdag választékának biztosítása a sokrétű látogató- p
közönség számára, a mindennapi életben megalapozott, a környezet és az állatvilág javát í
szolgáló döntéseket meghozásához szükséges információk nyújtása. t
❀ A természetvédelem mindennapi jelentőségének és az emberiség természetben elfoglalt
helyének éreztetése, megértetése. e
n
i
5.6 Formális oktatás
Minden állatkert és akvárium oktatási intézmények csoportjainak széles körét vonzza. Izgal- a
mas, interaktív, rendszerszerű, az adott csoportok speciális igényeire szabott pedagógiai mű-
helymunka, rendezvények vagy foglalkozások és segédanyagok biztosításával az állatkertek
képesek hozzájárulni az országok tantervi követelményeinek keretein belül folyó oktató-nevelő v
munkához. A zoopedagógia alkalmas a környezeti- és természetvédelmi kérdések összetételé- a
nek/profiljának emelésére és az ezzel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására; továbbá képes a d
környezetvédelem ügyét szolgáló gyakorlati munkát kezdeményezni az oktatási intézményektől
a közösség magasabb szintjeiig. v
Az oktatással foglalkozó állatkerti szakemberek pedagógiai programjuk tantervi naprakészsé- i
gét a tanárokkal létrehozott kapcsolatokkal tudják biztosítani. A jól kidolgozott, testre szabott l
pedagógiai program az oktatásügyi hatóság támogatását is elnyerheti, egyben az állatkertek
hálózatának közösségi oktatásban betöltött érdemi szerepét demonstrálja. á
Az élethosszig tartó tanulás eszméjét felismerve az állatkertek feladata életkor- és képességek g
alapján minél szélesebb spektrumú célcsoportokra összpontosítani. Az állatkerti szakma a é
természetvédelmi törekvéseket is segítheti, például a zoopedagógusok közösségi munkája által:
iskolák, árvaházak, idősotthonok látogatásával, vagy a helyi környezetvédelmi projektekben r
való személyes részvétellel. t
A formális oktatás célkitűzéseit különösen a pedagógusok képzését célzó programok mozdíthat-
ják elő, illetve a részvétel a tantervfejlesztő testületek munkájában, amely biztosítja az állatkertek
természetvédelmi szerepének megjelenését az alapképzésekben. Az állatkertek sajátos helyi okta-
tóprogramjaikkal élő tanteremként működnek, és a helyi főiskolákkal/kollégiumokkal, oktatási
intézményekkel és pedagógiai szolgáltatókkal együttműködési lehetőségeket dolgoznak ki.
Sok állatkert és akvárium specializálódik, például hazai fajok, egyes taxonómiai csoportok vagy
állatföldrajzi régiók bemutatására. Az intézményekben folyó pedagógiai munka középpontjában
az élővilág hálózata iránti csodálat, elismerés és a benne betöltött szerepünk áll, illetve ezek af-
fektív megközelítése. Erre az élményre építve olyan természetvédelmi attitűd formálható, amely
cselekvésre késztet. Összefoglalva: vonz – késztet – képessé tesz.
Az állatkertek módszerek sokaságát tudják használni látogatóik természet iránti kíváncsiságá-
nak felkeltésére. A közönséget egyrészt tájékoztatni kell a bemutatott fajokról, élőhelyeikről, vi-
selkedésükről, védelmükről, másrészt további felfedezésekre kell ösztönözni. Arra kell sarkallni
őket, hogy megértsék és átérezzék az ökológiai rendszerek fontosságát, a fajok és élőhelyek tár-
sadalmi-gazdasági értékét, az emberi magatartás hatását az élő és élettelen környezetre. Ezen
felül cselekvésre kell buzdítani a látogatókat, felismertetve saját felelősségüket a világ iránt,
melyben mindannyian élünk.
14
Számos biológiai téma bemutatható, felfedeztethető, beleértve az olyan komplex elméleteket is,
mint a populáció dinamika, anatómiai és fiziológiai adaptáció, evolúció és természetes szelekció,
természetvédelmi tenyésztés vagy természetvédelmi célú gazdálkodási technikák. Azonban az
állatkertekbe látogató sokféle ember számára egyéb, releváns témákat is érdemes bemutatni, pél-
dául egyes fajok fontosságát kulturális és vallási hiedelmekben, a fajok háziasítását, a jó tenyész-
tés szempontjait vagy bizonyos egzotikus fajok házi kedvencként tartásának helytelenségét.
5.9 Üzenetközvetítés
Sok országban az oktató-nevelő munka komoly tényező a helyi közösség terepi természetvédelmi
programjainak megértésében és népszerűsítésében. Csakugyan, az in situ programok hosszú
távon bukásra ítéltek a helyi lakosság bevonása nélkül, illetve az élőhelyek csökkenésének okai
vagy a fajokat fenyegető veszélyek nem szólnak a közösséghez. A kulturális tudatosság, a közös
nyelv használata és a „megértő fül” szintén nélkülözhetetlen.
A zoopedagógusok speciális gyakorlatának különösen azokban a projektekben kell szerepet
játszania, melyeket saját intézményük v. szervezetük támogat. Egy-egy állatkert vagy akvárium
reonline.com
16
A gyakorlatok megosztása a kollégákkal
Az egyik legnagyszerűbb továbbképzési lehetőséget minden zoológiai gyűjtemény a más állat-
kertekben, vagy hasonló alaptevékenységű intézményekben (nemzeti parkok, természetvédelmi
területek) dolgozó kollégákkal történő tapasztalatcsere jelenti.
A gyakorlati képzés lehet mind formális, mind informális. A dolgozók például, látogatást tehetnek
más intézményben (informális), vagy az állatkert workshopot, konferenciát szervez (formális).
Utóbbi megoldás feltehetőleg nagyobb hatást és több embert ér el, de erőforrás-függő, amennyiben
utazással jár, akár költséges is lehet. Költségkímélőbb megoldási lehetőség az internetes- vagy
videokonferencia technika használata, illetve a különböző publikációk közzététele.
Ehhez kapcsolódóan a jómódúbb intézmények/szervezetek dönthetnek úgy, hogy egyes szegé-
nyebb intézmények dolgozóinak konferencia-részvételét szponzorálják, vagy a képzéseket „ház-
hoz viszik”. Ez a kapcsolat azonban mindig kétoldalú, hiszen az anyagilag jobban álló intézmé-
nyek is sokat tanulhatnak kevésbé jól szituált társaiktól.
5.12 Minőségbiztosítás
5.13 Következtetések
Javaslatok
A világ állatkertjeinek és akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZACS) minden állat-
kertet és akváriumot arra ösztönöz, ismerjék fel az oktatásban saját létjogosultságuk központi
részét, és nyújtsanak megfelelő támogatást és erőforrásokat e feladat ellátásához.
A WZACS javasolja, hogy minden állatkerti, akváriumi regionális vagy országos szövetség/szer-
vezet dolgozza ki rendszerszemléletű oktatási vezérelveit. Ez legyen az állatkerti alapelvek, stra-
tégiák és a minimális oktatási normák vezérfonala.
17
A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok saját- és szövetségeik igényeinek vonalai
mentén alakítsák ki, vagy adaptálják pedagógiai politikájukat.
A WZACS javasolja, hogy az oktatáspolitikai jelentések, kimutatások, stratégiák és standardok A
legyenek könnyedén elérhetőek, rendszeresen átvizsgáltak és naprakészek.
A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok növeljék a természetvédelmi nevelés Z
hatékonyságát szorosan együttműködve más oktatási intézményekkel, szervezetekkel, kor-
mányhivatalokkal és minisztériumokkal, illetve a formális oktatás tantervi fejlesztésének aktív Á
résztvevőiként és minden korosztály és képességi szint számára kidolgozott formális oktatási
programjaikkal. L
A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok törekedjenek szervezett képzési progra- L
mok létrehozására, melyek minden alkalmazott és önkéntes számára elérhetőek. A
A WZACS különösen ajánlja, hogy minden állatkert és akvárium alkalmazzon objektív és hiteles
módszereket természetvédelmi pedagógiai programjaik hatékonyságának mérésére. T
K
AZ EREDETI DOKUMENTUMOT KIADTA: E
WAZA EXECUTIVE OFFICE, BERNE, SWITZERLAND, 2005
ANGOL NYELVEN ELÉRHETŐ: www.waza.org R
T
-
Az állatkert-pedagógiai alapjai P
E
A modern kialakítású állatkertek különleges utazást kínálnak a látogatóknak, elhozzák a ter- D
mészet egy darabját a város szívébe. A mai városi gyerekek nagy része még valódi tehenet sem
látott, és valószínűleg az állatvilág bemutatását felvállaló televíziós csatornákról ismeri az ele- A
fántot. Azonban a méretek, a hangok, az illatok a valóságban mások, mint a képernyő előtt G
ülve, így sokszor éri meglepetés az állatkerti látogatókat egy-egy állat kinézetével, viselkedésével Ó
kapcsolatban. A személyes, közvetítő csatorna nélküli megtapasztalás mindig hatásosabb és
felejthetetlenebb élmény. G
I
Az állatkerti oktató – nevelőmunka alapja tehát, hogy a hiteles átélés érdekében az állatfajokat A
az őket megillető, igényeiket maximálisan figyelembe vevő módon mutassa be. A nevelési cél
elérése érdekében a kifutókat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak az
adott állat eredeti élőhelyéhez. A bemutatott példányok egészséges fejlődéséről és jó közérzetéről A
gondoskodni kell. L
A zoopedagógia alapvető eszköze maga az élő állat, amely látható, hallható, szagolható, adott A
esetben tapintható is, vagyis ebben a nevelési – oktatási formában egyszerre minden érzékszerv P
működtethető, és motivációs értéke is jóval nagyobb a hagyományos oktatási formáknál. A mód- J
szer alapja, hogy mindig a megfigyelésből vezetjük le az ismereteket.
A
A Stratégia kimondja azt is, hogy az állatkertek használjanak különböző oktatási technikákat, I
melyek közül részesítsék előnyben a kreativitást és a felfedező képességet mozgósító tevékenysége-
ket. Szintén alapvető elvárás a holisztikus szemléletmód alkalmazása az állatkerti nevelésben.
A szemléletformálás szintjei
A Bristol Zoo Garden (angliai állatkert) jelszava: „See it, sense it, save it!”, ami magyarul annyit tesz:
Lásd, érezd, védd! E három szóval megmagyarázható az állatkerti tanulás-tanítás lényege.
Lásd!
Vedd észre magad körül a dolgokat és jelenségeket, illetve az azok közötti összefüggéseket! Figyelj
tudatosan, figyelj meg minden apró részletet, hogy azután össze tudd rakni belőle az egészet!
Minden zoopedagógiai program, megmozdulás alapja a megfigyelés. Lásd, mi az értelme annak,
amit megfigyeltél! Mi következik belőle? Hogyan függ össze más ismeret területekkel? Vagyis:
Mit tudsz a megfigyelteken keresztül MEGTANULNI és MEGÉRTENI?
18
Érezd!
Érezd az érzékszerveid segítségével! Lásd, halld, szagold és érezd a tapintás útján, tested min-
den idegszálával! Engedd be az élményt! Szerezz tapasztalatokat saját bőrödön keresztül! Ha ezt
megtetted, máris közelebb kerültél az élőlényhez. Ekkor már tudod csodálni, megérezheted rez-
düléseit is. Megértheted helyzetét. Vagyis: Mit tudsz a szerzett élmény alapján MEGÉREZNI?
Védd!
Az élőlény, amelyet megfigyeltél, megismertél, megéreztél és megértettél, méltán számíthat a
védelmedre is. Lehetőségeidhez mérten megteszel mindent, hogy az érdekeit képviseld. Vagyis:
Megváltozik a hozzáállásod az adott élőlényhez (ATTITŰDVÁLTOZÁS).
Az állatkerti ismeretszerzés során tehát három szinten jelenhet meg a folyamat résztvevőinek szem-
léletformálása. Az első szint, hogy mit tud a zoopedagógus egy élő állat megismertetése kapcsán meg-
tanítani. Bármely tantárgyat vagy ismeretterületet, kapcsolódjon az a klasszikus természetismereti
tárgyakhoz (pl. állatismeret, etológia, ökológia, állatvédelem), vagy tartalmazzon más tantárgyi te-
rületeket (pl. népcsoportok szokásai, gazdálkodás régen és napjainkban, természetföldrajzi régiók,
anyanyelvi vagy idegen nyelvi ismeretek, irodalom, mitológia, művészeti tevékenységek).
A második a megértés szintje, vagyis tudatosítani kell a résztvevőkben, hogy felelősséggel tar-
toznak az általunk veszélybe sodort élőlényekért és a Föld ökoszisztémáinak megőrzéséért. Fel-
ismertetni, hogy az emberi károsító tényezők hatására hogyan változnak meg az élő rendszerek
között működő kölcsönhatások, és melyek lesznek a természetes egyensúly felbomlásának kö-
vetkezményei, valamint mit tehet az egyén a megőrzés érdekében.
A legfontosabb mégis a három közül a megéreztetés szintje, ami lehetővé teszi, hogy a résztvevő
számára belsővé váljon az ismeret. Mi ez a felismerés? Egy bármely élő állat, növény vagy akár em-
bertársaink iránt érzett csodálat, tisztelet, gyengédség, megértés, kíváncsiság és védő szándék.
Amennyiben sikerül a résztvevőket eljuttatni a harmadik szintre, remélhetjük, hogy az élővilág
megőrzésével kapcsolatos attitűdváltozás következik be a fejekben és a szívekben egyaránt.
Vagyis védeni igazán csak azt tudjuk, amit megismertünk, megértettünk, megszerettünk, és
felelősséget érzünk iránta.
A zoopedagógus
A zoopedagógus tehát olyan környezeti nevelő, aki az élő gyűjtemények adta lehetőségeket esz-
közként felhasználva ismerteti meg és szeretteti meg az állat- és növényvilágot és hívja fel a fi-
gyelmet a természetes élővilág védelmére.
Az óvodai vagy iskolai pedagógus számára egy állatkerti foglalkozáson való részvétel több idő-
ráfordítást és szervezési teendőt igényel, mint egy hagyományos iskolai óra vagy óvodai foglal-
kozás. Azonban nagyon fontos, hogy ne csak maga a látogatás, hanem az előkészítési szakasz is
megvalósuljon. Sokkal eredményesebb a külső helyszínen történő élményszerzés, ha azt előzetes
tájékozódással és célirányos felkészítéssel megalapozzuk a gyerekekben. Hiszen a gyerekek az
állatkertbe lépve egy olyan világba csöppennek, amelynek megvannak a saját szabályai, viselke-
dési normái. Ugyan nem a szabad természetbe érkeznek a gyerekek, de ahhoz, hogy teljes legyen
az élő állatok, jelenségek és folyamatok megfigyelése, és hogy zavartalan legyen az élményszerzés
bizony a természetjárás szabályaihoz hasonló viselkedési formák lépnek életbe az állatkertben
is. Az ökológiai szemléletformálás is csak úgy valósulhat meg, ha a pedagógus már az iskolában
tudatosan előkészíti az állatkerti foglalkozást, rávilágít a téma más tanulástartalmakkal való
összefüggéseire.
21
Nem kevésbé hasznos az állatkerti foglalkozást követő megerősítés, az élmények rendszerezése
és a további iskolai tanulási folyamatba való beillesztése. Amennyiben így jár el a pedagógus,
bármely képesség, készség fejleszthető és akármelyik tantárgy tanítható állatkertekben.
A
Az iskolai pedagógusnak látnia kell, az állatkertben megszerezhető ismeretek komplexitását.
Az iskolai pedagógusok felkészülését az állatkerti szakemberek akkreditált pedagógus továbbkép- H
zéssel, módszertani tréningekkel, konferenciákkal és módszertani kiadványokkal segítik. A zoope-
dagógus az óvodai és iskolai pedagógussal együttműködve segíthet beépíteni az állatkerti környe-
A
zeti nevelést az óvoda nevelési programjába, valamint az iskola helyi illetve kerettantervébe. Z
A
I
A hazai állatkertek zoopedagógiai kínálata
Á
Ma Magyarországon 12 állatkert működik, melyek mindegyikében megtalálható valamiféle ál-
latkert-pedagógiai tevékenység. Jelenleg még nem minden állatkert rendelkezik zoopedagógusi
L
státusszal, de kivétel nélkül mindegyik állatkert célja, hogy lehetőségeihez mérten változatos L
programot, bemutatóteret, élményt biztosítson látogatói számára. E 12 intézmény területi és A
működési adottságai igen eltérőek, van közöttük állat- és növénykert, vadaspark, kultúrpark,
magán-, állami-, és önkormányzati tulajdonú intézmény is. A bemutatás módját nagyban meg-
T
határozza, hogy az adott állatkert hazai élőhelyen (vízparton, erdőben), nagyvárosban, bevásárló K
központban, egy nagyváros vagy kisebb település közelében helyezkedik el. Ennek megfelelően E
látható, hogy az alkalmazott zoopedagógiai módszerek, eszközök aránya és kidolgozottsága eltérő
lehet, ám az állatkertek többségében megtalálhatók ugyanazok az oktatás-nevelési kezdeménye-
R
zések. Éppen ezért nagy jelentősége van az állatkertek oktatási szakemberei közötti együttmű- T
ködésnek. A tapasztalatok megosztása és egy közös stratégia kidolgozása egységesítheti ezt a E
sokféle szempontnak megfelelő állatkert-pedagógiai palettát. E munkafolyamat biztosítására jött
létre a MÁZ, a Magyar Állatkertek Zoopedagógusainak Társasága, amely a Magyar Állatkertek
K
Szövetségének (MÁSZ) egyik szakcsoportja.
Z
Fővárosi Állat- és Növénykert BUDAPEST O
O
Az állatkert címe: Az állatházak 10 órakor nyitnak. A pénztárak P
1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12. 1 órával, az állatházak fél órával korábban zár-
nak, mint az állatkert.
E
Postacím: 1371 Budapest, Postafiók 469. D
Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák A
száma: Zoopedagógiai csoport: 3 fő zoopedagó-
Megközelíthetősége: Földalattival (M1) a Hő-
gus, 1 fő zoopedagógai munkatárs. Az informá-
G
sök tere vagy a Széchenyi fürdő megállóktól Ó
ciós rendszerért felelős: 1 fő kiállítás szervező,
gyalog. A 4-es, 20-as, 30-as autóbusszal, a 75-
ös és 79-es trolibusszal a Hősök tere megállótól
1 fő szakíró, 1 fő grafikus-fotós, 1 fő dekora- G
tőr. Az etológiai állatbemutató és a kihelyezett
gyalog. A 72-es trolibusszal az Állatkert meg- állatbemutatók működtetését biztosítja: 3 fő
I
állónál. programasszisztens. Alkalmanként zoopeda- A
gógiai feladatokat végez a Kommunikációs Osz- I
Honlap címe: www. zoobudapest.com tály összes dolgozója és számos állatgondozó.
A jeles naphoz kapcsolódó témában szakveze- Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Deb-
tés, gyermekcsoportok számára igény szerint receni Egyetem vadgazdálkodási valamint ter-
foglalkozás, akadályverseny illetve játszóház mészetvédelmi szakmérnök képzésében kihe-
várja az érdeklődőket. lyezett tanszékként vesz részt az Intézmény.
Telefonszám: 06-76/701-480
Postacím: 3510 Miskolc, Postafiók 583. Különféle témákban, igény szerint, a zoopeda-
gógussal előre egyeztetett tematikus foglal-
Megközelíthetősége: Az 1-es busz Majális-par- kozásokat tartanak. Különböző alkalmakhoz
ki végállomásától 15 perces séta, vagy az 5-ös szerveznek előadás sorozatokat általában meg-
busz menetrendben megjelölt járataival (helyi hívott előadókkal. A Zoo Napközi programja-
járatok). it komplex foglalkozás keretében valósítják
meg. A Zoo Órákon és a Zootáborban szemlél-
Nyitvatartási rendje: Az intézmény az év min- tető preparátumokat és feladatlapokat hasz-
den napján látogatható. nálnak. Az utóbbiakat akár külön kérésre (kor-
osztály, témakör, alkalom) is összeállítják.
Nyári szezon nyitva tartása március 15. és ok-
tóber 4. között érvényes. Tanulmányi vetélkedők, akadályversenyek:
Hétköznap: 9.00–18.00 óráig Rendszeresen segédkeznek iskolák háziverse-
Hétvégén és ünnepnapokon: 9.00–19.00 óráig nyein, az erdészet és az erdei iskola akadályver-
senyein. Helyszínt és/vagy tesztet biztosítanak
Téli szezon nyitva tartása október 5. és márci- felkérés alapján.
us 14. között érvényes
Minden nap: 9.00–16.00 óráig. Zöld rendezvények:
❀ Á llatok Világnapja: nagyszabású vetélkedő
Honlap címe: www. miskolczoo.hu és kulturális programok.
❀ Madarak és Fák Napja: vetélkedő.
Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák ❀ Húsvéti „nyúlászkodás”.
száma: 2 fő, alkalmanként bevonható több kol- ❀ Adventi báránysimogató a Városház téren.
léga is.
Kiállítások: Alkalmanként rendeznek kiállí-
Zoopedagógusok telefonszáma: tásokat. Például: A British Council Klímaválto-
06-46/332-121, 06-46/403-203 zásról szóló kiállítása és a témához kapcsolódó
06-30/3741715. tanösvény. Az Ifjúsági és Szabadidőházban fotó-
kiállítás az állatkerti fotópályázat anyagából.
Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja:
Csoportoknak szakvezetést biztosítanak, is- Kiadványok: Tájékoztató leporelló az állatkert
kolákban, óvodákban tartanak Zoórát, verse- térképével és rövid ismertetővel.
nyeken vesznek részt. Céljuk az érdeklődés fel-
keltése a természet iránt, a szemlélet formálása Információs rendszer: Dekoratív, olvasmá-
a tudatosság és felelősségvállalás irányába; a nyos fajtáblák.
megfigyelés és felfedezés örömének átadása.
29
Látványetetések: A program március 15-től ahol a résztvevők megismerkedhetnek az állat-
minden nap a pénztárnál feltűntetett időpon- kert állataival, etethetik őket, részt vesznek a
tok szerint működik különböző helyszíneken. gondozásukban, bepillanthatnak az állatkert
A
Például: tigris, párduc, barnamedve, ormányos kulisszatitkaiba, megtanulnak fejni, és lova-
medve, bundermajom, mókusmajom, fehérfar- golhatnak is. H
kú sül.
Fajmentési és természetvédelmi programok
A
Állatbemutató: Az állatkertben és külső hely- bemutatása: A Zootábor résztvevői megismer- Z
színeken is vállalnak élő állatot bemutató fog- kedhetnek az állatkert madármentő központ- A
lalkozásokat. jának munkájával. Részt vesznek az Európai
Állatkertek Szövetségének nemzetközi kampá-
I
Kézbe adható állatok: Nyári időszakban rend- nyain. A helyi újságokban is hírt adnak ezirá-
szeresen élő állatokat visznek a látogatók közé. nyú tevékenységükről. Á
Például: Pitont, gabonasiklót, ékszerteknőst,
szárazföldi teknősöket, kuvikot, csincsillát, Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal
L
nyulat, sünt, rókát. hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási kö- L
rülményeinek javításához. Az örökbefogadás A
„Házhoz megy az állatkert” program: Zoo egy évre szól, az örökbefogadó oklevelet kap,
Óra keretében a gerincesek témakörben kézbe nevét pedig kiírják az állat kifutójához.
T
adható állatokkal, preparátumokkal óvodák- K
ban, általános iskolákban tartanak élménydús Bálint napon „Örökbefogadók Napja” progra- E
tanórát. mot szerveznek.
R
Együttműködés: A Bükki és az Aggteleki Nem- Az Uniós szabványoknak megfelelő játszótér T
zeti Parkkal együttműködve a régió madár- várja a gyerekeket a Bunder majmok kifutójá- E
mentő szolgálatát látják el, közreműködnek a val szemben. Az állatkert területén állatsimo-
Csanyiki Erdészet Erdei Iskola programjában. gató működik, ahol a háziállatok közül a kecs-
K
Szintén közösen dolgoznak a Városi és a Me- kékkel lehet közelebbről megismerkedni.
gyei Pedagógiai Intézettel. Z
Programok fogyatékkal élők számára: A Mar-
Esetenként tájékoztatást tartanak szakta- tin János Szakképző Intézet sérült fiataljainak
O
nároknak az állatkert oktatási lehetőségeiről. biztosítanak gyakorlati képzést, állatgondozá- O
Érettségi projektmunkák, diplomamunkák si gyakorlat formájában. P
elkészítését támogatják. Agrár-, vadgazda-, és
pedagógus hallgatók szakmai gyakorlatát ko- Rendezvények és közönségprogramok:
E
ordinálják. ❀ A Miskolci téli Fesztiválhoz kísérőprogramot D
biztosítanak, vetélkedővel, csoportvezetéssel A
Önkéntesek szervezése: 12 évnél idősebb ön- és állatkerti totóval várják a résztvevőket.
kénteseket várnak az állatkertben nyári mun- ❀ Iskoláknak évnyitókat és közösségformáló
G
kára. programokat szerveznek. Ó
❀ Cégek felkérésére állatkerti családi napokat G
Zootábor: Az Ifjúsági Ház szervezésében 3 tur- rendeznek.
nusban, 2 hetes napközis tábort szerveznek,
I
A
I
Nyíregyházi Állatpark Kht. NYÍREGYHÁZA
Állatkert: (Ángyán János út) – autóval az alagút Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy
irányából a TV torony felé, autóbusszal a 34., állatférőhelyeiket, a lakóik igényeit maximális
35., 35 A jelű helyi járatokkal. figyelembe vevő, s így az állatok természetes vi-
selkedésére lehetőséget adó élőhelyekké alakít-
Akvárium-Terrárium: (Munkácsy Mihály u. 31.) sák át. Erre építve az őket bemutató informá-
– autóval a Kossuth tér irányából a Fürdő utca
ciós rendszert (alapismereteket és életmódbeli
végén jobbra kanyarodva, autóbusszal a Kos-
különlegességeket, ökológiai és természetvé-
suth téren és az ÁRKÁD áruháznál megálló
delmi összefüggéseket tartalmazó táblák, tá-
járatokkal.
jékoztató füzetek, szórakoztatva tanító játékok)
Nyitvatartási rendje: a látogatókat aktív ismeretszerzésre, megfigye-
lésre serkentő módon valósítják meg.
Állatkert:
Január, február, november, december: A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, mint
szombat, vasárnap 9-16 óráig. a közoktatást és azon belül is a fenntartható-
Március 15-től április 30-ig és október: ságra nevelést segítő intézmény, egész tanév-
minden nap 9-17 óráig. ben, a környezeti nevelés módszereivel dolgozó
Május, június, július, augusztus, szeptember : zoopedagógusai irányításával, a Nemzeti Alap-
9-18 óráig. tantervre épülő Zoo ovi és Zoo suli foglalkozá-
sokat és órákat tart. A nyári Zoo tábor az ál-
Akvárium-Terrárium: latok, a természet iránt különösen érdeklődő
Január, február, március, április, november, de- általános iskolás korosztálynak nyújt állatis-
cember: 9-17 óráig. mereti, állatgondozási, természet- és környezet-
Május, június, július, augusztus, szeptember, védelmi ismereteket, sőt segít áttérni egy öko-
október: 9-18 óráig. tudatosabb életmódra.
A szegedi állatkert részt vesz az állatkerti ál- Játszótér: Jelenleg egy szabványos játszótér
latgondozók képzésének szervezésében és le- működik fajátékokkal. Tervezik mászható faál-
bonyolításában. latok elhelyezését a Vadaspark területén.
37
Állatterápiás program: „Odú Tanoda” – sérült készítése. Ősszel madáretető és madárkalács
gyermekek foglalkoztatásához állatsimogatót készítése. Karácsonyi díszkészítés december
biztosítanak. egyik hétvégéjén. A rendezvényeket rendszerint
A
kézműves foglalkozások is színesítik.
Családi rendezvények: Víz Világnapja, Föld H
Napja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világ- Egyéb rendezvények: Alkalmanként különbö-
napja, Nemzetközi Madármegfigyelő Nap, ző cégek csapatépítő rendezvényeihez helyszínt
A
Nemzetközi Denevér-est. Tavasszal madárodú és programot biztosítanak. Z
A
Tropicarium Budapest Budapest
I
❀ Természetközeli környezet
❀ Megfelelően gondozott állatok
❀ Közvetlen megtapasztalás
AZ ÁLLATKERT-PEDAGÓGIA TERÜLETEI
z
ISMERETTERJESZTÉS
TOLERANCIA ÉS EMPÁTIA
KÉPESSÉG KIALAKÍTÁSA A
o
TÖBBI ÉLŐLÉNNYEL SZEMBEN o
SZÓRAKOZTATVA
p TANÍTÁS-NEVELÉS
e
ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETMÓD
KIALAKÍTÁSA d ARCULATTÜKRÖZÉS
(természetvédelem,állatvédelem,
környezetvédelem)
a
g
ó SZAKKÉPZÉS
AZ ÁLLATKERT g
NEVELÉSCENTRIKUS
SZEMLÉLETÉNEK ERŐSÍTÉSE i EGYÜTTMŰKÖDÉS
a
AZ ÁLLATKERT-PEDAGÓGIA ELHELYEZÉSE
Fenntarthatóságra nevelés
Környezeti nevelés
Állatkert-pedagógia
❀ Természetmegőrzés
❀ Faj- és élőhely-védelem
❀ Nevelés
❀ Kutatás
❀ Rekreáció
45
II. fejezet
M
I
H
Zoopedagógiai eszközök E
Z
K
E
Z
D
J
Ü
Mihez kezdjünk az élő állattal? N
Az állatkerti oktató-nevelő munka alapja a tudatosan megválasztott állatgyűjtemény, vagyis
K
a fajok tematikus kiválasztása, illetve azok élőhely-szemléletű kifutókban való elhelyezése. Az
állatkertekben „elhelyezett” egyedeknek küldetésük van, rajtuk keresztül közvetíthető az a ter- A
mészetvédelmi, fajvédelmi mondanivaló, amely a természetben élő fajtársaik fennmaradását
biztosíthatja. Éppen ezért elengedhetetlen feltétele a zoopedagógiának, hogy az állatkerti állatok Z
elhelyezése hiteles képet nyújtson az eredeti élőhelyről, valamint az, hogy a bemutatott állatok
ne csak egészségesek legyenek, de esztétikus látványt is nyújtsanak. A sérült, beteg vagy visel-
kedészavaros egyedek elhelyezését a látogatói területen kívül, karanténban vagy mentőhelyen
É
kell megoldani, ez alól kivétel, ha éppen az állatkertek sérült állatok mentési tevékenységét sze- L
retnénk bemutatni. Ő
Minden zoopedagógiai tevékenységi kör legfőbb „eszköze” maga az élő állat, hiszen minden oktató-
nevelő folyamat az állat megfigyelésével kezdődik, ebből vezethető le az összes további ismeret (pl. Á
testfelépítés – élőhely kapcsolata, testfelépítés – táplálékszerzés kapcsolata, etológiai megfigyelések
– az állat szokásai, következtetés a természetbeni viselkedésre, csoportdinamika, stb.).
L
L
Az oktatási-nevelési programban résztvevők számára tehát lehetőséget kell biztosítani az állat A
minél alaposabb megfigyelésére az alábbiak alkalmazásával:
T
❀ I smertetni kell a leghatékonyabb megismerés, megfigyelés szabályait. T
❀ Megfigyelési szempontokat kell adni, majd összegezni a megfigyelteket.
❀ Elég időt kell hagyni a megfigyelésre és az önálló felfedezésre.
A
❀ A mennyiben az állatot saját kifutóján figyeljük meg, és a kifutó élőhely szemléletű, követ- L
keztetéseket kell levonni a kifutó kinézetéből a benne élő állatfajra vonatkoztatva. ?
❀ Ügyelni kell arra, hogy a csoport minden tagja jól lássa az állatot és a zoopedagógust is,
ugyanakkor a zoopedagógus is észrevegye mind az állat, mind a résztvevők reakcióit.
❀ A kézbe adott állatok esetében tegyük meg az összes csoportszervezési és biztonsági intéz-
kedést a balesetek elkerülése és az eredményes, fegyelmezett foglalkozás érdekében.
❀ A zoopedagógus legyen birtokában az adott állatról szóló lehető legtöbb információnak,
illetve tájékozódjon biztosan az állatkertben. Legyen tisztában azzal is, hogy mennyi időt
vesz igénybe a megfigyelés.
❀ A megfigyelésnek mindig legyen jól meghatározott pedagógiai célja.
❀ Meg kell értetni a gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, hogy nem csak akkor érdemes
megfigyelni az állatot, amikor mozgásban van, és nem is kényszeríthetjük az állatot folya-
matos cselekvésre.
46
Kerüljünk közelebb!
– Jaj de édes mackó! Úgy megsimogatnám! – zoopedagógusként gyakran hall ilyet az ember. Min-
denkinek az a vágya, hogy minél közelebbről, érintésnyi távolságból ismerkedhessen meg az álla-
tokkal. Sokan ezért tartanak kutyát, macskát, hörcsögöt, és rendben is van ez így egészen addig,
amíg nem gondolják azt, hogy az oroszlán is bármikor megsimogatható. A vadállatokat az külön-
bözteti meg a hobbiállatoktól és a háziállatoktól, hogy ivaréretté válva, még ha előzőleg emberi kéz
is nevelte őket, viselkedésük és reakcióik kiszámíthatatlanná válnak. Éppen ezért még az állatkerti
dolgozók sem kerülhetnek testközelbe, rács nélküli kontaktusba a legtöbb vadállattal, maximum
akkor, ha azok éppen altatás és állatorvosi vizsgálat alatt állnak. Jó néhány állatfaj minősül ve-
szélyes állatnak az állatkerti tartásban is, ezen fajoknál még takarítani és etetni is csak külön
előírás szerint lehet. Tehát mondjunk le az „édes kis mackó” megdögönyözéséről!
Az állatkertekben az állatokhoz való közelebb kerülés egyik fontos színtere, egyben a tanítás-
tanulás eszköze az állatsimogató, ahol elsősorban háziállatok feladata a látogatók fenti igényét
kielégíteni. Szó szerint feladatról van szó, hiszen igen strapabírónak kell lennie annak a kecs-
kének, amelyet egy kellemes nyári hétvégén akár több ezren is megsimogatnak. Nem beszélve
arról, hogy minden látogató csak egy-egy szem zoocsemegével szeretné megetetni ugyanazt a
kecskét. Az állatsimogatók mégis kihagyhatatlan elemei az állatkerti oktatásnak, hiszen hol le-
hetne jobban elmagyarázni a gyerekeknek az állatokkal szembeni toleráns viselkedést, mint az
állatok közvetlen közelében. Nagy felelőssége van tehát a gyerekekkel foglalkozó pedagógusnak,
szülőnek vagy zoopedagógusnak, hiszen úgy kell szemléletet formálnia, hogy közben a bemu-
tatott állatok érdeke se sérüljön, és testi épsége is megmaradjon. Az állatok védelme érdekében
igyekeznek az állatsimogatókat úgy kialakítani, hogy az állatok kedvük szerint védett, látoga-
tóktól mentes területre vonulhassanak.
Az állatsimogatón kívül, a gyerekeknek a zoopedagógus irányításával lehetőségük van egyéb, kézbe
adható állatokkal megismerkedni. Ezek a fajok elsősorban az úgynevezett „nemszeretem” állatok
közül kerülnek ki, tehát ellenérzést válthatnak ki az emberekből. Így vicces helyzet áll elő, a látogató
nagyon szeretne állatot simogatni, de nem azt, amit lehetne, ezért meg kell őt győzni arról, hogy ha
összeszedi bátorságát, és legyőzi undorát, akár még érdekes élményben is lehet része.
❀ C sak olyan állatot válasszunk kézbeadásra, amely kontrollált formában biztosan nem okoz
sérülést a foglalkozás résztvevőinek.
❀ Csak olyan állatot válasszunk kézbeadásra, amely fizikailag és „lelkileg” is épen kerül ki
az emberekkel való „találkozásból”.
❀ Csak abban az esetben adjunk kézbe állatot, ha azt a pedagógiai cél indokolja.
❀ Csak egészséges, megfelelő fizikai- és lelkiállapotú állat adható kézbe. (Például etetés előtt
vagy közvetlenül utána, vedlési illetve szaporodási időszakban ne zavarjuk az állatot!)
❀ A z olyan foglalkozást, amelyen a résztvevők élő állattal közvetlen kontaktusba kerülnek
alapos szervezési teendők előzik meg:
• K i kell választani a megfelelő helyszínt, ahol zavartalanul lebonyolítható a simogatás.
• Pontosan el kell tervezni, hova fog állni a csoportvezető, és hol helyezkedik el a csoport
(Például a csoportvezető háta mögé ne álljon senki, legyen megfelelő távolság az állat és
a résztvevők között).
• K i kell találni, hogyan lesz megoldva az állat szállítása (ha szükséges), mi módon kerül
vissza az állat eredeti helyére, hová helyezzük, hogyan etetjük, itatjuk, melegítjük a fog-
lalkozás ideje alatt.
❀ A foglalkozás vezetője legyen tisztában azzal, mi a teendő baleset esetén.
❀ T isztázzuk, van-e a csoportban valaki, aki allergiás vagy fóbiás.
❀ A z állatok kézbevétele lehetőleg mindig tiszta kézzel történjen, ne legyen a közelben élelmi-
szer, vagy az állatot ingerlő egyéb dolog, mozgás, zaj.
❀ Tudatosítsuk a résztvevőkben, hogy állatok kézbevétele, simogatása után kötelező a kézmosás.
47
47
A megfigyelés módja élő állat kézbeadásánál
49
A
z
i
n
f
o
r
m
á
c
i
ó
s
r
e
n
FELADAT: Készíts szabadon választott témában, egyéni ötlet alapján a fenti kritériumok-
nak megfelelő, állatkerti információs táblát! A tábla szólhat egy adott fajról (állat vagy
d
növény), egy életközösségről, egy élőhely bemutatásáról, történeti kérdésekről, interak- s
tív játékról, faj- és élőhely-védelemről. Találd ki a tábla külalakját, ami illeszkedjen a z
kiválasztott témához! Írd le, hová, milyen feltételekkel helyeznéd el a táblát, és mi annak
anyaga, mérete, formája! e
r
Információs rendszer és interaktív játékok a jegesmedvéről
Kialakítható olyan információs rendszer, amely külső megjelenésében illeszkedik az adott ál-
latfaj élőhelyéhez. A jegesmedve esetében például ez a sarkvidéki környezet. Ha a hagyományos
fajtáblától eltérőt szeretnénk alkotni, használhatók az alábbi ötletek:
❀ Testtömeg és felület.
Falra rögzítve, fából kifaragott jegesmedve testkontúr valóságos méretben. Mellette, vagy
benne összehasonlításképpen más medvefajok kifaragott kontúrja található, illetve a láto-
gató számára is jelöljünk ki egy helyet, ahová állva összemérheti magát a jegesmedvével.
Információ: A jegesmedve a legnagyobb testméretű a medvék között – összefüggés az élő-
hellyel – testtömeg és fajlagos felület aránya – hőmegtartás. A téli álom kérdése – testtömeg
– hibernált állapot – a medve nem alszik téli álmot – magyarázat.
Kapcsolódó táblaként készíthető hőtérkép is a jegesmedvéről.
❀ Medve-méter.
A jegesmedvét az eszkimók a Nagy Vándor és a Nagy Vadász névvel illetik. A Nagy Vándor
nevet onnan kapta, hogy igen nagy távolságokat képes egyhuzamban megtenni élelem re-
ményében. Akár jégtáblákon úszva is utazik.
Készíthető egy beépített rugós kilométeróra, kívül csak a kijelző látszik és egy gomb, amit
ha megnyomnak, addig pörög a számláló, amíg a jegesmedve 1 napi gyaloglását nem mu-
tatja kilométerben.
oodetektív játék: A játékosok feladata, hogy megkeressék egy orvvadász elhagyott tár-
❀ Z
gyait (sisak, ruházat, fegyver stb.) az állatkert területén. Ráakadva az elhelyezett tárgyakra,
rajzban kiegészíthetik az orvvadász képét, majd az utolsó állomáson választ kapnak arra,
hogy ki az, aki segíthet az orvvadászokkal szemben az állatvilág megmentése érdekében
(a választ egy letakart tükör adja, vagyis ők maguk azok, akik cselekedhetnek az állatvilág
érdekében).
51
Készítsünk feladatlapot!
A feladatlap mind a formális mind az informális állatkerti oktató-nevelő munka egyik fontos K
eszköze. Célja: ráirányítja a figyelmet egyes ismerettartalmakra, megfigyelésre késztet, már
meglévő ismeretek feldolgozásához vagy újak megszerzéséhez ad szempontokat. Segítségével é
önálló, csoportos és frontális munka egyaránt megvalósítható, az ismeretek írásban, rajzban s
vagy egyéb alkotó munkával rögzíthetők.
z
í
Feladat, feladatsor vagy feladatlap? t
Ezt a három fogalmat gyakran összekeverik. Amikor feladatról beszélünk, nem csak egy kérdés s
megválaszolására gondolunk, a feladat lehet egy végrehajtandó cselekvés, egy elvégzendő mun- ü
kafázis, egy játék eljátszása vagy bármely intellektuális tartalom feldolgozása egyszerű, rövid,
tömör formában. Például adható olyan állatkerti feladat, hogy: Utánozd a gorillák mozgását vagy
n
az oroszlánok hangját! k
A feladatsor többnyire egymás után felsorolt feladatokból áll. Szempont lehet az egyes felada-
tok közötti összefüggés, de nem szükséges feltétel. Állatkerti feladatsort bárki könnyedén ös- f
szeállíthat, elég azt tudnia hozzá, hogy mely állatokról szeretne ismereteket közölni és milyen e
módszerrel.
Példa állatkerti feladatsorra:
l
a
1) Játszd végig a Zoolimpiai Állomások feladatait! d
A feladat lényege, hogy a gyerekek minden állomáson mozgásos feladat segítségével összeha-
sonlíthatják saját képességeiket az állatok képességeivel: Vissza tudják-e tartani a levegőt a
olyan sokáig, mint a fókák? Tudnak-e olyan ügyesen lógni az ágakon, mint a majmok? Ki t
ugrik nagyobbat, a gyerek vagy egy béka?
l
2) Állatvédelmi kérdéssor: a
a) Honnan szereznél be egy igen ritka kígyót? p
1. Ilyen kígyót nem szabad otthon tartani.
2. Állatkereskedésből. o
x. Megfognám a természetben. t
b) Melyik állatot nem etetheted zoocsemegével?
1. A kecskét.
!
2. Az oroszlánt.
x. A zebrát.
c) Mit jelent az, hogy egy állat veszélyeztetett?
1. Mérgező, ezért vigyázni kell vele.
2. Sok van belőle, ezért irtani kell.
x. Már csak kevés van belőle a Földön, ezért elpusztítani tilos.
d) Melyik állat védett a felsoroltak közül?
1. Májusi cserebogár.
2. Ázsiai elefánt.
x. Tőkés réce.
e) Mit csinálsz, ha madártojást találsz kirándulás közben?
1. Otthagyom.
2. Hazaviszem és megsütöm.
x. Elviszem a Madártani Egyesülethez.
A feladatlap esetében szükséges elvárás, hogy a feladatok egy adott téma köré csoportosuljanak
vagy meghatározott logikai rendben, egymásra épülve kövessék egymást. Sőt, lehet a feladatlap-
nak saját története is. Amennyiben a feladatlap csak egy feladatból áll akkor a külalak lesz lé-
nyeges. A feladatlap mindig rendelkezik egy jól megtervezett külalakkal, amely lehetőség szerint
52
illeszkedik a tartalomhoz. Szintén megkülönböztető szempont, hogy a feladatlap, a feladattal és
feladatsorral szemben, mindig írásos, rajzos formában, tehát rögzítve jelenik meg. Ha feladatlapot
készítünk, minden esetben már előre el kell dönteni, hogy kiknek szól a feladatlap, és minden
egyes feladatot illeszteni kell az adott életkori sajátosságokhoz, és a megelőző ismeretekhez. A
leglényegesebb szempont az, hogy milyen célt szeretnénk elérni a feladatlap alkalmazásával. Ha
mindezeket megfogalmaztuk, következhet a feladattípusok megtervezése. Törekedni kell arra,
hogy egy feladatlapon belül minél változatosabb feladattípusokat használjunk. A jó feladatlap
ugyanakkor könnyen áttekinthető, egyszerűen és érthetően megfogalmazott, mentes a helyesírá-
si hibáktól, figyelemfelkeltő, szakmailag hibátlan kell, hogy legyen. Az olvashatóság érdekében
ügyelni kell a megfelelő betűméretre és betűtípusra, valamint arra, hogy elegendő helyet bizto-
sítsunk a feladatokra adott válaszokra.
Amennyiben e sokféle szempontnak megfelel feladatlapunk, már csak egy kérdés marad: Mitől
lesz állatkerti egy feladatlap?
A fenti példánkban az Állatvédelmi kérdéssor feladatai például kitűnően megoldhatók anélkül,
hogy felkeresnénk egy állatkertet, míg a Zoolmpiai állomások feladatait csak a helyszínen lehet
elvégezni. Ez a leglényegesebb különbség. Tehát egy jól összeállított állatkerti feladatlap esetén
a feladatok többsége csak az állatkertben legyen megoldható, támaszkodjon az állatok megfi-
gyelésére vagy az információs táblákról leolvasható információkra, és ha kis mértékben is, de
jelenjen meg benne az ökológiai szemléletformálás.
A feladatlap tartalma:
Egyszerre csak kevés állatfajra koncentráljon a feladatlap, hogy elérje a kívánt célt, és közben a
gyerekek is élvezzék a feladatmegoldást. Ha túl sok mindent szeretnénk „belegyömöszölni” egy
feladatlapba, a gyerekek elvesznek a rengeteg információ között. Az óvodásoknak szóló feladatlap
lényeges eleme legyen a közös megbeszélés. Szólhat a feladatlap egy mesebeli vagy saját állatról
is, de a megbeszélésnél mindenképp tisztázzuk a különbséget a mesebeli és a valós állat között
(pl. a medve nem édes, kedves, simogatni való állat), válasszuk le az állatokról a rájuk ruházott
emberi tulajdonságokat (pl. a bagoly messze nem a legbölcsebb állat, az őz pedig ritkán szelíd).
Kapcsolódjon a feladatlap a gyerekek mindennapi életéhez!
53
53
A feladatok típusa:
Egyszerű rajzolási, színezési vagy vonalhúzási technikával megoldható legyen a feladat. Remek
lehetőséget nyújtanak a párkereső és hibakereső feladatok. Egy másik lehetőség, ha a feladatlap K
és az állat megfigyelésének segítségével, szóban válaszolnak a gyerekek.
é
s
KISISKOLÁSOKNAK (vagy 7-10 éveseknek)
z
A feladatlap külső megjelenése: í
Mivel ennél a korosztálynál már építhetünk az írás és olvasás képességére, ezért megjelennek a t
szöveges feladatok a feladatlapban. Ezért fokozottan ügyelni kell a megfelelő betűméretre és betű-
típusra, alkalmazható például szabályos írott betűkészlet, hiszen a gyerekek ez idő tájt tanulják s
a szépírást. Még mindig fontos szempont a rajzos, ábrás, képes megjelenés és az áttekinthetőség. ü
A válaszoknak legyen elég hely, mert a kisgyerekek még nagyobb betűkkel írnak.
n
A feladatlap tartalma: k
A helyesírás és nyelvi feladatok akár be is építhetők az állatkerti feladatok közé, akár csak a
matematika (mennyiségek, arányok) vagy a különböző készségeket gyakoroltató feladatok. Még
mindig érvényes „a kevesebb néha több” elv, jól válasszuk meg a feladatlapban feldolgozni kívánt f
ismeretek mennyiségét! A gyerekek érezzék úgy, hogy a feladatlap hozzájuk szól, lehet meseszerű e
is, legyen története. Mint ahogy az óvodásoknál, ennél a korosztálynál is fontos a mese és a valós
ismeretek közötti különbségek tisztázása, összevetése, akár feladat is épülhet erre a tartalomra.
l
A feladatok legyenek játékosak, de ugyanakkor didaktikusak, és ne felejtkezzünk meg az állat- a
és természetvédelmi mondanivalóról sem! Ne adjon a feladatlap egyszerre túl sok információt, d
viszont legyenek új szempontok a megfigyeléshez, vagy erősítse a megfigyelteket. Tartalmazzon
a feladatlap térképet (élőhelyről, állatkertről), valamint készítsük el a javítókulcsot is. Készíthe- a
tünk olyan feladatlapot is, amelyben a gyerekek választhatják meg a feldolgozni kívánt témát, t
de ebben az esetben ki kell jelölni a megfelelő kereteket, például: Figyeljenek meg a gyerekek egy
tetszőlegesen választott afrikai állatot, de adjuk meg hozzá a megfigyelés szempontjait.
l
a
A feladatok típusa: p
Az óvodás korosztálynál használt feladattípusok itt is alkalmazhatók (színezés, párkeresés, hi-
bakeresés, rajz kiegészítése, összekötés), de fontos, hogy összefüggést láttató és gondolkodtató o
feladatokat is beépítsünk. Így a képrejtvények, összerakók (puzzle), egyszerű keresztrejtvények, t
egyszerű kérdések mellett érdekes lehet az alsós gyerekek számára az interjú, nyomozás/kuta-
tás, elmutogatós feladat. Törekedjünk arra, hogy csak kismértékben alkalmazzunk eldöntendő
!
kérdéseket (igen/nem). Beilleszthetők olyan feladatok is, ahol egyszerre több megoldás lehetséges.
Fontos, hogy minél több feladattípust ötvözzünk, és hogy a feladatok közösen ellenőrizhetőek
legyenek. Visszajelzést is kérhetünk a gyerekektől a feladatlap végén. Ez a korosztály nagyon
kedveli a vetélkedőszerű feladatokat, így összeállíthatunk külön feladatokat az egyes állomáspon-
tok szerint. A feladatlap nehezíthető azzal (differenciálás), hogy ha a gyerekeknek egyszerre több
információforrásra kell támaszkodniuk az egyes feladatok megoldásánál. Épülhet a feladatlap
csoportmunkára vagy önálló feldolgozásra.
A feladatlap tartalma:
Míg az előzőekben lényeges tartalmi szempont a mese, ennél a korosztálynál inkább a valóság
felfedeztetése a cél. A felfedezést szolgálják a már meglévő ismeretek, de alkalmazhatunk olyan
54
feladatokat is, amelyek az információk összegyűjtését tűzik ki célul. Több információforrás kell-
jen a megoldáshoz. A feladatok kapcsolódhatnak az iskolai tananyaghoz, de legyenek érdekesek
a kérdések, és igyekezzünk más szemszögből megközelíteni a témát. A feladatlapban utaljunk
minél több műveltségi, illetve tantárgyi terület ismereteire. A nagy mértékben gondolkodtató
és összefüggést láttató feladatokat logikai sorrendbe fűzzük össze. Nagyon lényeges az állat- és
természetvédő kisugárzás, valamint az ökológiai kapcsolatok érzékeltetése a feladatlapban. A
fajok ismerete helyett előtérbe kerülhetnek a fajcsoportokra vagy élőhelyekre utaló, összetettebb
feladatok. E korosztály esetében se felejtsük el, hogy a feladatok nagy részének alapja a megfi-
gyelés legyen. Mindenképp különítsük el a valóságot és a mesék, filmek, hiedelmek világát. Az
alábbi, kisiskolásoknál már megfogalmazott szempontok itt is érvényesek: térkép, javítókulcs
használata; közös ellenőrzés; visszajelzés; új szempontok a megfigyeléshez, vagy a régiek erősí-
tése; a feladatok történetbe ágyazása; választható témák.
A feladatok típusa:
A rajzos, ábra kiegészítő feladatok és szórejtvények még jelen vannak, de háttérbe szorulnak, vagy
bonyolultabbá válnak. Megjelenik egy új feladattípus, a teszt, de figyeljünk arra, hogy ez főként
a megfigyelésre épüljön, különben nagyon hasonló lesz az iskolai tesztfeladatokhoz. Zömében
alkalmazhatók az összetettebb vagy kutatást igénylő feladatok, interjúk, viták, kifejtős kérdések,
magyarázatot igénylő válaszok. Az alábbi, kisiskolásoknál már megfogalmazott szempontok itt
is érvényesek: a feladatok önálló vagy csoportmunkára épüljenek; több feladattípust ötvözzünk;
egyszerre több helyes válasz is lehet.
A feladatlap tartalma:
Az előzőekben felsoroltakon kívül nagy szerepet kapnak a következő tartalmi szempontok: öko-
lógiai kapcsolatok ábrázolása; új, a tananyagot meghaladó, kiegészítő ismeretek gyűjtése; önálló
felismerések.
A feladatok típusa:
Az előzőekben felsoroltakon túl itt a hangsúly eltolódik az önálló kutatás és feladatmegoldás
irányába. A feladatok összetettebbek, következtetéseket, logikus magyarázatot várnak a feladat
megoldójától.
Óvodásoknak:
Állatkép kiszínezése megfigyelés alapján. Élettér rajz készítése. Testrészek és állatképek párok-
ba állítása. Állatok hasonló vagy különböző tulajdonságainak összegyűjtése a látottak alapján.
Egy meseállat megismerése a valóságban. Állatkerti mese. Stb.
Kisiskolásoknak:
❀ Háziállatok; Vizek és vízpartok állatai; Erdők, mezők állatai – témák komplex feldolgozása.
A feladatlapokban, az állatkertben megfigyelés alapján gyűjtött ismereteken túl a továb-
biak szerepelhetnek: versrészlet, meserészlet, mikroszkópi megfigyelés, természetvédelmi
ismeretek, élőhely-védelem, táplálékláncok kialakítása.
55
55
❀ E gy ismert mese állatainak megismerése feladatlap és megfigyelés segítségével.
❀ Egyszerűbb feladatlapok: Egy adott faj megfigyelése. Különböző táplálkozási, légzési, sza-
porodási módok. Háziállatok és vadállatok összehasonlítása. Testfelépítés és életmódok. K
Egy adott állatház vagy kifutó ismereteinek feldolgozása megfgyelés alapján.
❀ Á llatkert ismereti/történeti feladatlap – a logikai felépítés az útvonal szerint vagy idő- é
rend szerint történhet. A feladatok játékosak, és kiemelt állatkerti egyedekhez (állatok) s
kapcsolódnak.
❀ Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap monda-
z
nivalója. A feladatok játékosak, cselekedtetőek legyenek. í
t
Iskolásoknak:
❀ A különböző élőhelyek állatai: Mérsékeltövi élőhelyek. Mediterránum. Sivatagok (mérsékel- s
tövi, trópusi). Trópusi esőerdők. Füves puszták (mérsékeltövi, trópusi). Tengerek és óceánok. ü
Hegyvidékek. Sarkvidékek. A feladatlapokban fontos szempont lehet a különböző fajok
alkalmazkodása az élőhelyhez, illetve a különböző élőhelyen élő, de azonos rendszertani
n
kategóriába tartozó fajok összehasonlítása. Kapcsolódó műveltségi területek: földrajz, nép- k
rajz, történelem, magyar nyelv és irodalom, stb.
❀ Á llatkert ismereti/történeti feladatlap – a logikai felépítés az útvonal szerint vagy időrend
szerint történhet. Kapcsolódó területek: történelem, művészettörténet, hitvilág, politika. f
❀ A z állati test működésére utaló feladatlapok: táplálkozás, légzés, keringés, kültakaró, moz- e
gás, szaporodás, stb. Ezek a feladatlapok mindenképpen előzetes ismereteket igényelnek.
❀ Á llatmegfigyelés megadott szempontok szerint.
l
❀ Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondani- a
valója. A feladatok ökológiai szemléletűek és cselekedtetőek legyenek. d
Középiskolásoknak: a
❀ Fajvédelem és élőhely-védelem a bemutatott állatfajokon keresztül. t
❀ A lkalmazkodás az élővilágban.
❀ Társas kapcsolatok, versengés, agresszió, együttműködés – együttélési formák az állatvi-
l
lágban. a
❀ Á llatkert ismereti/történeti feladatlap – Az állatkertek felépítése és szerepvállalása. p
❀ A z állati test működésére utaló feladatlapok: táplálkozás, légzés, keringés, kültakaró, moz-
gás, szaporodás, érzékelés stb. Ezek a feladatlapok mindenképpen előzetes ismereteket o
igényelnek. t
❀ Etológiai megfigyelések.
❀ Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondani-
!
valója. A feladatok ökológiai szemléletűek és cselekedtetőek legyenek.
A 4. fejezetben egy 3 részből álló minta feladatlap gyűjtemény olvasható, melynek első darabja
az óvodás korosztálynak szóló megfigyelés egy madárfajról, a második verzió a Madarak és Fák
Napja vetélkedő játékos megvalósítása, a harmadik pedig ugyanezt a témát komolyabb monda-
nivalóval dolgozza fel.
Zoopedagógiai eszközök 1.
❀ A bemutatóhelyen látható élő állat
és annak természethű környezete.
Zoopedagógiai eszközök 2.
❀ Speciális szemléltető eszközök
❀ Feladatlapok, kiadványok
❀ Oktatóterem
Zoopedagógiai eszközök 3.
❀ Információs rendszer
❀ Kiállítás
❀ Interaktív játék