A.S, Neill Summerhill A pedagégia csendes forradalma kétozeregy kiadéA.S. Neill: Summerhill. A Radical Approach to Child Rearing (Hart Publishing Company Inc., New York, 1960) Forditowa Banta Judit A szbveget at eredetivel egybevetette Benda Judit ISBN 963 9674415 ©A.S. Neill Srdkdsei (1926, 1932, 1937, 1953, 1961) © 1960 by Erich Fromm © kéezervay keds, Pliesabo 2004 mdse Wadd, 2005 Késeilt a Kézoktatis-fejlesatési és Pedagdgus-tovibbképzési Kht Pedagégiai Alternativak Igazgatdsiginak témogatésival eb in a terns hap Tels wakes Rutay Hea Abort cee Hye dee Je Bruen ‘Atorthépe jc, Bronen Main ‘Megielent 25 (A/S) fv cerjedelemben Anja kts oat Rosh Ryo gente Telus yer Seely Kral envestgags A konyv digopapttra késeilt Tartalom Elgsnd« magyar kiadéshor : E166 ove eceeeee reer BevexetS 1 A Summerhill skola MirSts261 2 Summerhill skola? —.. : Egy pillantés a Summerillee . A summer oktatés és a normdl otatés Mi ese a Summerilben vegzeteket Magindrsk a Summertllben ..... oo Onkormnityest sees ecesiesereeeeeneeneee Koedubbeié Doeveeecneee Munks ite Dovsecttesniesnneen Seinhée : : Spor és jae Tanfalagyeiijelentés Megiepyzések a tantelugyelsi ple apesotstban A Summerhill jubje . 2 ‘Gyermeknevelés ‘Arnem seabad gyermek ..esessetesesvereseeseeeere ‘Aszatad gyermek Saerete és elfogadas : Pélelem oo ceccseseesssccseseeie “a 28 0 105 an 120 133 140Kisebbrencidsty és fantizia 449 Rombolit ...-.-- coe weer Hazugslg : : 189 PelelSteég coco cescseeeeeee 2166 Engedeimesseg és egyelem ssc. vsccssnsesneeese nese 18 Jutalom & bantetés 275 [Asatkct a vicchasendlata val nevelés . 185 Bel ve occeseeeeerereee ligesoseg és avis a cette ‘Tiseaedy & oltorkoaés Deere 186 Fitbkok aoereen 2199 Za eee +201 Modor : ceeeeecee DOD a 208 Humor Ciiceeesessteserees 2210 3 Asiex A szomualitishon val HOESAllie esc e ee as Saeruisflvlagosiés 238 Masrtarbici6 eee cece eeeeeeeneneen ee BOD Mentelenség. ++ tee 238 Pornogriie vette vee 2H Homosuexuslitis cee BAS Promisakuitis,névastdgon kivl sett, abontusd. sss. ss 244 ‘ Valls és erkbles % vals : cites see Eskales!tnits ccc ee BSS Agyerek befolyasolisa =... ce 6, Akicomkodis és stitkonSdds .jc2.ee es se 266 Cenniréads aye 269 5. ‘Gyerekprobigmak Kegyetlenséy és szatizmas . sere QI? Absnanés : : 280 Lopés «s+. seeeeseees 284 Fatalkon bdindts 290 A gyerekek gySaytisa coe 297 (Ota boldogedghon fone ‘301 6. A szaldk probi Steveter és gyflet - cee 809 Agyerek elkényentetise ” vee SIS ‘Anatalom és atekintly ..... 316 Fetiekenyesg, Couto cee B24 Vitis = : . 328 Stil aggodalinaskodis : see S81 Sabi setts Dovernrenereree reese 38 2 Kérdsek €svilasaok, Atainossigok oes eee cece veces cee eeeeeeeeer e349 ASummerbilrs) foe 384 A gyerekneveléerdl 360 Asmenuslitised! 2... 1374 A valor 377 A pstichol6gidrst “380 ‘Atanlis : : vee BAD Fuggelek Etich Fromm eldszava az america kadishor : 387A.S. Nell a skiiat Forfarban ciltet 1883-ban. Egetem dipl- smajie az edinburgh egyetemen serezte, raid tcenktéven bt skit lam isklékban és ket éoen dt a hempsead: King Alfred iskoldbon tanitott. 1921 -bentSbbedmagéval a dread Fleraubon egy nem atic! iol alent, amoly Rsibb az auszrii Sonntigsberre tesa, Amor visscatért Anlidba, ae koa a Lyme Regiben ta lathatS Summerhill ever eld hegyen AUS hizha kil, 6 xt a _nevet magtortets dhkor 1s, amor a Suflkban feos Lestonba tele pile Neill tanto Dé-Afrihitan, Skandindvidban, ax Egyesile Alla smokin, valamint Angidban, & cayere az exter, ssi & net- castle egeterch there met. Szdimoskimycer it, fg) A Do- ‘minie's Log (1975), The problem Child (1926). The prblem Pe- rent (1932), The Last Man Ace (1938), The problem Teacher (1939), Hears, Not Heads (1945), The problem Family (1948), The Free Child (1953), Talking of Stnmerhill (1967) é inlay 2, Neil! Neil! Orange Pel! (1972) ciel. Nem pedagégusok, hanem psvcholégusok haiotik ri, sgymint Freud, Wilhelm Reich, Homer Lene; summer inkormiyzat- ‘nak Lane Little Cortonavethe szolglt pédakint, Neill smmagi took a tek, nem a miébebl:gondolatak” emer tarot; vole “a, akik sseninck tai. Neil ns volt, egyetlen lens Zoe, ma az ikolaigazeatia, A. S. Nit 1973-ban kumyt ekg Elész6 a magyar kiaddéshoz A modern pedagégia egyik fegiontosabb kinyvét (és mara mar klasscikusit) taja a keaében az olvas6, ‘Nines benne leplezés, homdly, g6g, & képmutatés ~ van valésig és gyerckismeret 6s val6di érzelem. A szera6 ~ Alexander Sutherland Neil - 1883, oktdber 17- stiletet és hosszi, meggyée6désem sccrint tbs ster lenit utén 1973. sreptember 23-dn hunyt el, Hires, bentia- isos, koeduksltiskoliit, mely me is mukSdik lednya Zoe Redhead vezetésfvel, 1924-ben alapitotta a dél-angliai Leis- tort falueskaban (Sulfolk gréfség) — bar 6 maga wEszaki", skot sziletésd volt, Hiressé valt knyvének els6 Kiadisa — azsta szémos nyelven szimos kiadist ért meg — el6szir 1960-ban Jelent meg. (1921-ben alapitott eldszor iskoldt Drezdaban obekkel kozdsen, mjd dtkéltOzdtt Ausztridba, és végil Leistonba) Neill arél volt meggyizddve, hogy nem a gverekeket kell 12 iskolihoz szabni, hanem az iskolét a gyerekekher, Ez teszi ugyanis lehetSvé, hogy mindenki szabaden kibontakortathas- sa Onmiagat, a maga 60 tétsedalom lehet6 legnagyobb hasz- nia, Az egyéniség seabad (2 ayermeki egyéniséy is) a kanti maxima értelmében teljes stabadsagénak esak a masik ember ugyanilyen teljes szabadsiga stab hatérokat, de ezek o hata rok athéghatatlanok. A misik ember srabadsigét korlitors agresszit dltalhan 2 flelem sail és a bintetés novell. (A2- 68 sok kutats dokumentslta példsul a ricizmus kutatésé- val Alice Miller - Neill felfogisinak igarét. A néclamus fszerepl6i példésan szigordi nevelésben és altalaban a testi fenyitésig terjeds valogatott & rendszeres biintetésekben ré- szesiitele) ‘Neill mar kezdettlazokat az alapértékeker vallotia magi€- nak, melyeket évizedekkel kéS566 az emberi jogok é a 9fldkerekség.népei elfogadtak. Az emberi személyiség és vele sriletett méltssiga, szabadséga alapértékek voltak szémira, A Kibontakozisukban nem gitolt, szuverén. személyiségek tudnak valddi, Snmagit hatékonyan szervens felelSs Rizisé- 4 is Idtrehoani (az Snigazgatés rendkivil fontos eleme a Summerhilli pedagopiénak). ~ Azsia Gjabb vildghsbord: (és hideghabord) bizonyitotta, hogy az individudlis értékre ala- pozd demokracisk suabadon szervenSd6 kozdsségei hatéto- anyak, mig a kollektivista diktatirak keadetben jobiban moks- nck tind, kozpontlag icsnyftott kényszerkizességed os2- szeomlanak. Természetesen heves viték zajlottak a Summerhill-iskols karl. De a nagy skot életmdiveher — a korblotte 2ajl6 vitsk- hoz — hadd idézatink egy nagy ir: Oscar Wilde azt mondja, hogy ha a kritikusok vitatkoanak, az alkoté mar nyugodt, rmert biztos lehet benne, hogy tj, életrevals és eredeti, amit alkotort Hosszan beseélheménk arrél, hogy milyen sok ponton tar Lslkozik Neill pedagégiai rendszere a tbbi reform- és alter nativ pedagégisval, a stabedségra nevelésben, a gyermeltkor tiseteletében és értkeléséhen, a hetékony tanuldsi formék kkidolgordsaban... De eat inkabb mondja el 6 maga, aki nem. ‘sak jeles iskolaalapitonak és gyekori6 nevelSnek, hanem kittind és élvezetes indnak (és persze pszicholégusnak, filozs- fasnak...) bizonyul. Suimunkra — a Kizoktatis-ejlesatési és Pedagogus-to- vébbképzési Kin. alternatiyigazgatdsiga szimsra ~ megsiszte- ogy (ha mégoly csckely mércekben is) tamogathattuk fontos konyw megjelenését. Egyben koszotytet kell monda- rnunk a kiadénak és a jogok bictokéban 165 Zot Redhead asszonynak, hogy « pedagégia egyik blassikusinak mavét mmér magyaral is hoadferhet6e tete Plisborosjens, 2004, 4p 30. Vekerdy Tams 10 Elész6 Ex a kinyr azoknak a szemelvénycknek a gydjteménye, amelyeket amerikai kiadém, Harold Hart vélogatott ki négy korabbi kinyvembal. Ezek kézill ax egyiket, az Az a szirmyi ‘skola cima, még 1986-ban ictam, exéetnyivdn talalhatok a Summerhilloen olyan gondelstok, melyeket mai fejemmel mde nem iriék le, dm ene atics nagy jelenidsége, mivel a ok- tatisrél és az élet) vallos ozs lEnyeget tekintve nem, valtozost, A Summerhill ma gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1921-ben volt, amikor megalapftottuk. Keds diak-tanér korményzat makédik, a novendékek szabadon eld6nthetik, hogy részt vesznek-e az Srikon vagy sem, jogukban ill tanu- lis helyetjétszani napokon, heteken, fa kel, ak Eveken St, nem részesilneke semimiféle ~ sem vallis, sem exkStesi, sem politika ~ kioktatasben, és senki nem probilja dtalakftani a jelleraket. En egyvalamiben, nevezstesen a psvichologishoz vals hoz- zAéllésomban valtoztam. Atwikor a2 iskolim (1921-1924 k&- et) Nemetorsedghan, majd Ausztriban vol, belesodrédtam az akkor még tak szémit6 psrichoanalitkus mozgalomba. Mint sok if bod, én is a2t hittem, hogy nemsoksra mink lesz a f8idi Kinaén, Amint felseinre hozzuk 2 tudatalatit, a vildg egyszeriben megszabadul a gyGloletsl, a bGndzést6l & 4 hiborial, teat a pszichoanaliis majd mindent megold AAmikor vsseatértem Angldba, a Summerhill nev isha Lyme Regisben, esupin at diskom volt. Hirom é mv mir hhuszonhét lee Legtdbbjuk problémds gyerek volt, akiket & sulk aziskolsk végs6 elkeseredésikben kultek hozzim ~ tolvgjok, rongaldk, erdszakos fk &s linyok, Azt hitter, hhogy az analisisemmel .gyégyttottam” meg Gket, de ré Kellett Jonnom, hogy azok is meggySgyultak, akik nem voltak haj- iandék részt venni az analitkus fogalkozésaimon. fgy ju- uutottam ara a kivetkertetésre, hogy nem az analii, hanem a stabadaig bir gySyyft6 erdvel. Szerencsére, mert a2 analttis nem ad vilast az emberiség bai ‘Nem szfrsen bescélek a mile, sa jBvSr6lis csak 6vato~ san talilgatok, Létora a haladis jlet. Egyes taodern altali- nos iskoisk eyészen kivildak. Az egyiket, meet Leicester ben littam, Ossze sem lehet hasonlitani a negyven érvel ez- loti iskolikkal: vidém arcok, teemészetes zsivaj, Snfeledten munkélkod6 gyerekek, A kévetkenS lépés a2 lenne, hogy czek a szabad médszerek bekeriljenek 2 kalbntéle kSzepis~ kolakba, &m ez a jelenlegi viesgarendszer mellettstinte lehe- tetlen. Ugyanakkor litom a helyben toporgés, sta visszafejl6dés Jeleit is. Az angol tantok tbb mint 80 sudzaléka nécpdlca- prt, & Skécifban is hasonlé argnyban preterit 4 kée- mmést, Az oktatis egyre inlabb az alacsonyabb & magusabb sing éretséyie akarafelkézieni a didkokat. Keaséghee)t, hogy az iskola tanulisnak mennyire nines hatasa a didkok késObbi életéne. Hany végnet disk olvas Mil- tont, Hariyt vagy Shaw-t? Hanyan hallgatnak Beethovent vagy Bachot? Az iskola nem szélhja meg sz éreelmeket,leg- aldbbis az iskolal tantirgyak biztosan nem, igy a gyerekek frzclmi Getére KUls6 tényezdk lesanekehatéssal: a t€v€, pop- egyuttesck, ayereményjétékok, a foc, képregények, szexma- gazinok. Mivel ezeket kereskedelmi érdekek irényljsh 6 hiznak hasznot beldlk, a szerenesétlen tandrszinte tehetet- Jen. Meljk tanir tudna kivaltani egy falskett6 Beatles jenaést? Pedig egy hastincotlejt6 matematikatantrtalén egy agéetiskolat be tudna zsongatni az iraciondlisszémnok idm. Seémomna ez a7 oktatis legégetObb problépsja: az az ellen- ‘et, amely az et elveneet keres6 iss &s ar Ssdi,vktorié- ‘hus tananyag tantargyai kab feszil. + Saeretnék Orni a hippik lézadésénak, a vicigos iffknak, de nem tudok. Csak a felszines dolgokat kérdéjelezik meg — a hajhosszt, a ruhadivato, peszédatiust ~ de nem feszegetik az oktatisi rendszert; at, hogy miérttanitanak vallst egy 2 colyan orszdgban, amelyik nem keresztény. hogy milyen {61d az, abo a r6mai katolikus é protestins iskolék dlszent mé- ddon verik a gyerekeket, Stvézve a ven bolond Salamon tand- csdt és Krisztus tanait. ,Sufer the litte chilren”..* A vallésos s2ildk & tandrok pedig gondoskodnak tla, hogy eleget szenvedjenck. | Lehet, hogy Ameriksban més a helyzet. Ugy tudom, a Berkeley egyetemen a hippik olyan létez6 és fontos kérdé- sekben hallajék a hangjukat, ovine Vietnam, a faigyGldlet, vagy a pénzben mért stitus, Szép-stép ex a forradalmi ev, rmondand ere a cinikus, de mi lesz hdsz év milva? A virégos hippi scécokbst k6kemény Fonzervativok lesenek. {A tarsadalom beteg, ext kir lenne tagadni: aminthogy axt is, hogy # tirsadalom nem is akar megstabadulni a bait. Minden olyan erSfesatést csirdaban elfojt, ami a jobbitsara tor. Harcolt a ndk szavazati jogn ellen, a kivégats eltOrlése el- len, a homoszexudlisokat stjté, kegyetlen t6rvények ellen. “Tandrként valahol ez 2 dolgumk, hogy harcoljunk a timeg- pszichézis és a csordaszellem ellen, amely azt kivinja meg, ~ hogy minden egyesdllatnak egyforma bérelegyen és egyfor- sadn bégessen... a fekete irdnyokt, a lizaddkat pedi ki Jeesati. [skoliinknak) megvannak 2 sgjdt pésotorai.. nem mind szelidek. Kis baikdinkat pedig szép egyenrahikba bij- tagjuk. Nem akarom tGlerStetni a metaforét, csak annyival Nell te valéeinGleg Jéaus szvainek tQreécelmentstre ute isd Mit 19,23-14 .Ebtor kis gyemtkeket hezénak hoz Jezushoa}, hogy Ket vesse szokr, 5 imédhonith » tans nok pedi donplikvalaatokat. Jus peg monda: Hagyatok békate kis gyermekeknek. é ne ttstok me neki, hogy hor- sim jij; mer iyeneké a mennyeknek orsdge” AZ angol ‘xfer the like dir azenvedick el ~ tet viet, tjtek cl, hagytok ~ @Kiagyermekeke”Kieeasrk rgis ajevezatet felreérve (scenvedenek 2 Ksgyernekek) iy Jess tal ign sols ayers veer a gyereeket tak Suk évszizado- en st. sees) 2Btoldom meg, hogy a tandrok dtl gyakran hasznalt hasonlat, riszerint béemul, mint bord az Gj kapura, szimbotikusan is ilk az unatkozs difkokra ‘Az oktatisi rendszernek olyan gyerekeket kellene nevelnie, akiic exuverén egyéniségek é KonSsségi emberek is egyben. ‘Az Snkormanyzati forma minden kétséget kisr6an ext ered- ényezi Egy dtlagos iskolaban az engedelmeskedés olyany- nyira eréaynek szmit, hogy kés6bb kevesen képesek birmit is megkérd6jelezni. Tabb ezer tandrelol varja nagy lelkese~ ‘ésseleljdvendS hivatésit, de mar az egyetem utén egy évvel 1 tandriban gubbasotanak, és azt gondoljék, hogy az oftatés nem sz] egyéerél, mint a tantérgyakril é 2 fegyelemd, ‘Tény, hogy azért sem memének uijtani, mert elbocsitansk ket, de azok is kevesen vannek, akik legalibb szeretnének. Ha valakit egész eletthen forméliak, az nehezen tud kitdrai ebbsl. Felné egy djabb genericid, amely a kBvetkezé generd- cidra kényszeriti a régi tabukat, erkélesdket & pedagésisi suletienségeket ~ ax ismerds Ordigi kor. Szomor, de igaz, hogy a kondicionalt témegek mér adotinak tekintik a go- rnosasigot. Napalm? Minck hergelie fel magit az ember 26, mert valahol Arsidban hamuvé égetik a gyerekeket? Fajgytildlee? O, hse az természetes, nem kell keverni a fajo- kat. Bbben azértigaza volt aj6 dre Adolfnak. Tudom, hogy Jezus act mondta, szeresd felebarétaidat, de azt nem mondta, hhogy a négereket is szeressiik, ugye? ‘Nem kénnyG kizirdlag iskolakrél & tandrokr6! gondol- kodni, Vegytik példéul Selby miét, az Usal kijrar Brook Iynba cimit, melyet Nagy-Britannidban trvényi_ hatiliya! beuitonak. A betes egy Gjabb példije volta hivatslos Fon- toskodasnak, a tudatlan puritanizmusnakyA kOnyy tele van Kéromkodéssal, perverzivel, embeci mossokkal, de ilyen formaban mégisesak egy bizonyos oldalét mutatja be a mi nagy becsben tartott kulttrinknak. Kétségtelen, hogy ieszt6 képet fest réle. Az amecikai Cadillac- és stétusthes, eetelle- nes és eliletiesedert vilgg:mésik oldalét- mutaja be, azt, hogy milyenné teheti 22 eqpbert a nyomor, a tanulatlanség, é 14 az Gleti kizsskményolis. Ezek a kallmények, ha nem azo- nos szinten is, de a vilig minden vérosdban megtalslhatsk. ‘A mi lei dllamunk, a mi sikertérténetink szkségszert kS- vetkezmenyei. Egy kultira, ami nem létezk... Ugy seccolom, hogy tévémGsorsink egy dtlag nyoleéves érzelmi vilégat cé- lozzék meg. Vajon mi ennek az oka? Tlin az, hogy a fejank flit lég a2 atorbomba? Seba, egyink, igyunk. vigedjunk, shiseen holnap akér meg is halhatunk... Vagy inkébb egysze- ren csak az uj-materializmus rabjai lettink, ahol aut6k, lektromos konyhdk, esti sz6rakozshelyek, szerencsefétekok 6 egyéb infantis ostobasségok kell hogy kielégitsenck min- ket? Mi, hippik pedig élunk a viiggha, megvan a sajét bane dink, Dolgoizon csak a sok bolond, és keresse meg a Jogu- ‘tra valot. Majd eles6runk egyet, hogy elvigydk a esajokat ‘Csak tapogatézom. Hidba probélom megerteni, miért ez a sok gonoszség a Foldén, Nem tudom elfogadni, hogy @ go- noszsig az emberrel velesziletett, hogy van eredend6 bin. ‘Ahhoa el sok unélatos gyercket létiam mar atvaltomni j6v4. amint megkepjék a Kell6 szabadsigor és elfogadist a feindt- tekidl, Mésrésat viszont, migrtteremt ec az eredend6en j cemberiség beteg, igaaségtalan és kegyetien viligot mage K®- Til? Tapasetalatbél tudom, hogy a saabadségban és diaktn- korményeati rendszerben felndtt gyerekekbd! nem lesz 23i- - vagy négergySl8l6; nem foglik verni gyerckikes, nem téplalnak bennk biintudatot a seexualitéssal kapesolatban, & soha nem fogjak riogatni a bossztlé Istenr6l s2516 me- sékkel. Gyorsan hozzéteszem, hogy feltehetéen nem én var agyok az egyediliskolaigargaté, aki ilyesmit slit. Ha a Sum- merhill képes olyan embereket ,produkélni”, akik nem ve- vk a gyGldlete, a kegyetlenségre, a hibonira és az elitéle- tekre, akkor miért ne lehetne, hogy @ vilégon minden iskola képes legyen ri? Kétezer évvel ezel6tt az emberck Barabist vilasztottak, és Keresare fesftttck Jézust, A mat emberek uugyanfgy vélasztandnak. Hogy miér? Baéresak tudndm. ’Az Sriésok: a Szdkratészek, Jézusok, Freudok, Darwinok, 4 pipik és a piispOkik sohasem tudték megoldani az emberi- 1sség talinyit. Es mi, kisemberek sem taléljuk a megoldést. [A diagnézist mar ismerjok. Ha kirckeseted a seeretter, gy Jbletet kapsz helyere, de hogy miéetrekesztik i a szerete- tet, eat nem tudjuk. Freud é Reich az mendjik, « benntink Jens félelem és 0 seexuaitstlvalé ireSofs matt. Adler azt rondita volna, hogy jobban akarjuk @hatalmat, mint a szcre~ tetet. De vajon fontos-e, hogy ismerjlk a dolgok eredetée? ‘Az A-freudizmus azzal a felétlezésel él, hogy ha feszinre hhozauk at eredeti traumét, akkor egyszeriben megszabadu- Junk a komplexusainktsl, 4m ez a megkézelités nem veszi figyelemie, hogy 4 koniplexusok a gyemmekkorban elnyls fossa, falyamatos efojis révén sbikulnak ki, Mikor Sum- rmethillbea még esak problémas gyerekek voltak, a kis esir- kefogok anélkiil is kitinden kigygyultak komplexusaikbél, hogy feledezték volnalopasi Kenyszerik gydkerét. Az embe- riség akkor gyégyulhatna ki a bajaibél, ha megszabadulna a kényscerit csalads), «fegyelenS ikolétel és az éetellenes vallfsoks6l, Nagy nyomatékkal mondom, hogy wba". Am az alternativt itn kell: vagy ea a ha", vagy az emberiség pusz- tulésa ~ aki az atombomba, akira mergezet fold vagy leve- 8, akir a megmérgezettérzeimek sta Valamelyik tandr Nérér6l mesélt az ostdlyénsk, arr, hogy hogyan dite meg az anyjée, é hogyan hegedUt, mikoz- ben Réma éget oNo, gyerekek, az0k utin, amit megtudtatok Nérér, mit gondoltok, j6 ember volt vagy ross2? Billy?” »Tanit6kisasszony kérem, engem sosem béntot.” ‘A mai viligban Billy filoz6fidja urakouik, Arvzek €s fod= rengések Indidban vagy Kindban? Lapazzunk, hogy megtud= Jk, hogyan szerepelt a Sheffield United sapmbaton, ,Talén Sradje vagyok testvéremnek?” $26 nines réla. Kilénben mi~ nick valasttandnk a parlamenti kepviseldkex? Mg az iskola- igaugatokat? Meg a plébanosokat? Fs minek kéne a hadse~ reg? Lehet, hogy mégis ven eredend bon... « szembehu- nyis. Ha Summerhillnek egittalin van dzencte, akkor a ez Nem hunyhatod be a szered. Harcol a viig baal ellen, de 6 ne ca erklesitanits vagy a buntetés kabitészerével, hanem természetes esckbz8kke! ~ 2z elfogadissal, kedvességgel, to- lerancidval.... Nem szfvesen mondom kia szeretet s28t, meit me saint sitokseénak minds, mint oly sok més szép, golsrasr 506. ALS. Neill WwBevezetd A pszichologidban még sok nyitott kérdés van. Az emberi let morgatsersirdl vajai keveset tudunk. Bar a pszicholégia hatalmasat Képett elére azsta, hogy Freud géniusca életet lehelt bete, még mindig fatal cud ‘many, amely pllanatnyiag egy idegen Kontinens partjaitt képert fel. A pszichologusok dtven ev malva mat feltehetden, csak mosotyogni fognak mai tudatlonsigunkon, ‘Amida abbahagytam az oktatist & attértem a gyerekpsi choligiéra, a legktilnfélébb gyerckekkel foglalkoztam — roméniésokkal, tolvajokkal, hazudozokkal, AgybavizelOkkel, kezelhetetlen gyerekekkel. Eveken at intenziven dolgeztam sgyerekekkel, és mégis arra jucottam, hogy ardnylag keveset tudok az élet mongatserSird. Ugyanakkor azt is biztonsiggal ‘merem dllitani, hogy egy norm s2Ul8, aki csak a sat gyere- et neveli, még néla ‘Atért bétorkodom a szildkhoz stsini, mest sigy vélem, hogy egy gyerek oz esetek nagy szézalékban akkor lesz prob- 1émds, ha otthon rosszul bénnak vee. Mi lenne a psticholégia feladata? Azt gondolom, eledsor- bban a gyi. Mi Ss kérderhetnénk, Jémagem zokon venném, ha Yalaki ki akarma kardlni a na- anes 5 a fekete szinek irinti vorzédésomb6t, vagy 2 do- Idnyzisbsl, vagy az alkalmankénti sorivis élvezetéb6l. Ha egy gyereknek jolesk titnie a dobot, egy tandmnak sines hoz- 2 jogs, hogy kigySgyiteaebb6L Exyedil g boldogtalanségot szabad és kell orvosolni ‘A nehez gyerek boldogtatan. Orsk haraban All sat magé- val, ebbal kifolySlag a viléggal is. ‘A neher.felnétt ugyanebben a cipSben jér. Egy boldog cembernek nem jut eseébe miegravarni egy gytlést, vagy a hi bord mellettsz6nokolni, vagy négertlincselni. Egy boldog 18 feleség nem zsirtladik a ferével és a gyerekeivel. Egy bot- dog ember nem gyilkol é nem lop, Egy boldog munkéltaté rnem félemliti meg az alkalmazottait. ‘Az Gsszes bintényt, az dsszes hébordt vissza lehet vezetni 2 boldogtalanségra. Ez a konyy art kisérli meg bemutatni, hogy mib6l is fakad a boldogtalanség és hogyan képes tOnk- retenni emberiéleteket,illetve hogy miként lehetfelnevelni a gyerekeker gy, hogy e boldogtalanségat legalabb nagy rés2- ben elkertljek. Ez a Konyy egyszersmind a Summerhill wrténete, azé a hhelyé, ahol a gyerekek kigyogyulnak boldogtalanségukbol, 5 ami még ennél is fontosabb: boldogsigban nének fel. ASN, 91. A Summerhill iskolaMir6l sz61 a Summerhill iskola? Ez egy modem iskola tonénete ~a Summerhill, A Summerhillt 1921-ben alapftottuk. Az iskola a Suffolk megyei Leiston vérosiban van, kérdlbelilsasz mérféldnyire Londontél. Hdd szsljak roviden diakjainkrol. Varma gyerekek, aki ‘téves korukban jénnek-a Summerhillbe, é vannak olya- rok, akik a tiende8diket is betltik mér, mire idekerilnek. A gyerekek tbbayie tizenhat éves Korukig jak ide. Az Bsszlétszm éltaléban huszondt fd és hs Lény Kori van. ‘A gyerekeket hérom Korcsoportba oszyjuk: a legkisebb ésoportba az Ott hét évesek, a kBzépsObe a nyolet6l tie éve- sek, a legidésebbek csoportjaba pedig a tizenegy-tizenat éve~ sck tartoznak Rendszerint elég sok K6MEldi didkunk ven, Jelenleg, azaz 1968-ban, ket skandinav és negyvennégy amerikai gyerek t3- ul ndlunk. A gyerckek koresoportok szerint laknak, & mindegyik eso portnak van egy gaadasszonya. A kéépsssok egy K6épllet- ben alszanak, a legidésebbeknek pedig kicsi, Snails épiletek- bben. Cai néhény idsebb disknak van sajét szobija. A fk. 65 a linyok is kettesevel, harmasivel vagy néyyrsével laknak seotsinként. Ninesen suobaeliensraés. de nem is rak senki rendet a didkok utin, A gyerekek it teljes szabodsigot élvez- rnek. Senki nem mondja meg sekik, mit hordjanak, gy &l- réenek, ahogy kedvak targa. ‘Az djsigok megfoyelmazisa srerint ez égy Aztcsindle~ ‘emit-akars2 ‘skola, amivel 22t sugalljék, hogy ide esupa vad6e lyk jr, alk nem ismemek sem térvényt, sem j6 modort Ezért tartottam sailségesnek, hogy lelrjam a Summerhill toriénetée, olyan észineén, amenayire esak télem telik. Nyil- ‘vanvaldan elfogult vogyok, de anért megprébalom bemutatni 23a Summerhill hétrényait is, elWayeivel egyltt. Aziskola érde- rmeit azok az egészs6ges és szabad gyerekek képviselik, akik- nek az életet nem rontja meg a félelem és gyalbtet. Szimomra nyilvsnval6, hogy egy olyan iskola, amelyben a rendkivil eleven gyerekeknek az iskolapadban Kell nik é javaréset foldsleges tantirgyakat kell tanulniuk, az ross is- ola, Csak szoknak j6, akik hisznek az then iskoléban. Az lyan fantéritlan dllampolgéroknak, akik engedelmes, fan- téaldtlan gyerekeket akarnak, akik beleilienck abba a térsada- Joba, ahol a sikeresség mércéje a pénz, ‘A Summerhill ksérietiiskolénak indult, de ma mér nem az, Ma bemutats iskola: bizonyfték arra, hogy a szabadsig mikadbképes. Amikor els feleségemmelegyittelindltottuk eat az isko~ lit, © célkivinéstnk 2z vot, hogy a ishalaidomuln a sper fez, ahelyet, hogy a gyereket kényszerftenénk, hogy idomul- Jon azistolahor. Bveken keresatilloktattary normél rendszeriskolakban, Jol ismertem cat a mésik médszer, és tudtam, hogy teljesen elhibézott. Elhibézott, mert egy olyan koncepciGra épil, amelyet a fetndttek alakitotik ki arét, hogy milyennek kéne Tennie @ gyereknek, é hogyan kéne tanulnia. Ez a mésik iédszer még azokbel az id6kbSI ered, amikor a pszicholégia ismeretlen tudomany vot. Mi viscont nekifogtunk, hogy Iétrehozzunk egy iskolét, ahol a gyereknek megadjuk ssabadségor ahhoz, hogy On- ‘maga Ichessen. Ennek érdekében hdtat Kellett forditanunk ’ndenféle fegyclemnek, irényftésnak, javaslatnak, erklesi és vallisi tanitésnak. Azt mondtdk, bétrak vagyunk, pedig ehher rem kellett batorsag, Mindéssze annyi Kellett, ami ekiink megvolt tretlen hit abban, hogy a gyermck eredend&en j6, € nem gonose lény. [destova negyven ée alatt egyszer sem rendait meg a hittink a gyerekek jOs4gaban; st, inkAbb egy- falta hitvaass vt, ‘Veleményem secrint a gyctrk velesailetetten bibles € rea- lista, Ha a deln6itek, mathe semmilyen médon nem pré- 4 baljak terelgetni, addig flbdik, amg fel6dni képes. A Sum- rmerhill az hely, sho hs valakinek megvannek a képességei & az indittatisa abhor, hogy tudés véljék belle, a2 tudés lesz, aki pedig utcaseprésre termett, az utest fog seperni. Bér ceddig utcaseprS még nem lett diskunkbel, Es eat nem 2 senobiemus iratja velem, mivel a magam részérdlszivesebben tok egy olyan iskolét, ahonnan egy boldog utcasepré jén. 16, mint egy olyat, ahonnan egy idegbeteg tud6s. Hogy milyen Summerhill? Pelddnak okéért a2 drdle nem kteleasek. A gyerckek részt vehetnek ratuk, de el is marad- hhatnak réluk-akér évekig is. Orarend nan ~ de esak a tand- rok seémara. A gyerekek dltaldban a koruknak megfelel6 érékra jérnak, dengha ett eltéréenis,érdekl6destik szerint. Nincsenek ij tanktési médszcreink, mert véleményiink szerint a tanités n= rmagilban véve nem sokat nyom a latban. Az, hogy egy isko- linak van-e kilnleges médszere a iisban val6 osatis tant- tisdra vagy sem, végeredményben lenyegtelen, elvégre az Irfsban valé osztis sak azoknak fontos, aki azt meg stark tanulni. Marpedig az a gyerek, aki meg akar taiulnitrésban ‘osztani, a7 meg iS fog, figetlendl att, hogy milyen méd- seereel tani. ‘Azok a gyerekek, akik Svodiskoriként kerilnek a Sum- methilbe, Keaett6 fogva résat vesznek az érékon, ellenben az olyan diskok, akik ms iskolab6l jonnek st, cldsaBr fogad- koznsk, hogy soha tobbe egyetlen nyomorult Gréra sera dl- nek be. Jatszanak, bicikliznek, ldbatlankodnak a tobbick k®- rll, de a tanérékat messed elkerilikc Ez neha hénapokig ‘egy (gy. A kigySgyuldsi id6 hossza a régi iskoldjuk iréot érzett utélatukkal ardnyos. Av eddigi rekordot egy zardabél Gkezet liny tanja. O hérom évig csellengett.Atlagosan ki ribeil hérom hévapig tart, mig a gyerekek kigydgyulnak az iskolaundorbl ‘Azoknak a szemében, akikil idegen cz a stabadsigfelfo- ‘gis, bizonyéra bolondokhazinak (nik egy olyan iskola, ahot a gyerekek, ha kedvik tana, aki egfsz aap jatszhatnak. Ha 25fengem ilyen iskolabe jératak volna, soha semmit nem csi- nltam volna’ ~ Alita sok felnott. Mésok pedig azt mondjak: ‘Ha exeknek a gyerckeknek olyan térsckkal kell majd verse- rnyeznitik, akik rd voltak szoritva arra, hogy tanuljanak, ko- oly hatranyban fogjék érezni maguket.” liyenkor eszembe jut Jack, aki tizenhét éves volt, amikor itthagyott minket, €s egy gépayérba ment el dolgoani. Egyik nap magihoz hivatta az igezgat ~ Ugye te vegy az 2 summerhli fit? — kérdezte. - Kivénesi lennék, hogy most, amikor més iskolékban tanult fidkkal vagy egytit, milyennek latod az ottani oktatést. Ha tra vie Insethatnal, ova mennél, Etonba vagy Summerhillbe? Hat persze, hogy Summechillbe~ vilaszolta jack. = De mi az, amit ott megkapsz, & mésatt nem? Jack megvekarts a fejét.~ Nem is tudom ~ mondta lassan, ~ Tain azt, hogy tokéletesen merek bizni magamban. =No igen ~ felete szirazon az igazgatd, ~ Eat mir akkor Esrrevettem, amikor beléptél a szobb ~ Te j6 ég!~ nevetet Jack. Sajnélom, ha ilyen beayomést keltettem, ~Ellenkezéleg, Grommet vette ~ felelte ax igazget6. A legtdbb ember, ha az. irodémba hivatom, Alteliban ieg- mozog, zavarban van, Te gy jotél be, mint egy egyenrangé. KalSnben mit is mondtal, melyik oszalyea seeretnél atkerl- Ex 4 torténet is azt példérza, hogy magénél a tanulésnél fontosabb a személyiség és a jellem. Jacket nem vette fel 22 egyetemre, mert utélt magolni. De hidbs vole gyenge Lamb esszSib6l és francia nyelvb, ex az. éetben nem hitrslatta, Ma kivalé miszerts. _ Ugyanakkor igen sok a tanulnivelé Summefhillben. Lett, hogy a Kiilalak, a helyesinis és az osetds tekintetében a mi t- zenket éveseink esoporia alulmaradna egy normél osataliyal szemiben, de egy olyan vizegén, amely eredetséget igényel, a icin egéstbirtosan toronymegasan gySznének. 26 ‘Az iskolaban nincsenek dolgozatok, de m6kabél néha ira- tok egy-egy felmérést. Az egyikben a kivetkez6 kérdések sze- repeltek: Hil talilhaté Made, a Cotrorkeseiget, 2 tegnap, 2 szeretet, a emokricia, a gylslet, 2 zsebesavarhiiabm? (Sajnos ez uisbbira cegyetlen hasenos Utbaigazitist sem kaptam,) ‘Magara ga koverkes sara (8 mele san jl 2i, hogy melyiket hényféleképpen) Ol (3) — itt esak ket disinak si- kkerule's harmadik, « “hossmert&k’jelentést megadnia. Téexs (8) ~ tember, illetvegerinces slat teste a fe) & a vegtagok nal, ti része, katonal Sezst6szery, azonos szarmazést€ nyelv@ nemze sek Kendssege, ordisd le Hemlet ,Lenai, vagy nem lenni" monoléggft sum- smerhill angola, Ezeket a kérdéseket persze nem kell Komolyan venni, és a gyerekek nagy érémmel véleszolgatnak r§juk. Az Gjonnan {ottek vélaszainak 2 seinvonala mindig alacsonyabb, mint azoké a didkoké, akik mar horz4szoktak at iskolihor, Nem rmintha Sk rosszabb épessé annyica megsokidk, hogy @ tanulis kemoly dolog, minden Iazasdgelbizonytalanita Ske Ex a2 okcatsunk jatékos része, Mindazondltal mindegyik cosztalyban kemény munka folyik. Ha egy tandr, birmilyen cokbél kifolySlag, nem cudja megtartani az Sréjét a tervezett idépontban, mindig nagyon csalédottak a novendékek, ‘A kilencéves Davidnak szamérkohogése vot, ezért el kel- lett kalgniteni a tobbiekt6l. Keservesen zokogott. .De hid- ayoznt fogok Roger feldrjz6eije6ll” ~ titakozott, David stints szletése ota ide jr, és hatirozot, islakult vélemé- nye volt ardl, hogy a tenérik jérnak neki. Ma a londoni cegyetemen tanit matematikit. Egy pir éve toeténs, hogy az egyk iskolal negygydlésen (ahol 22 egést iskola részvételével, szavanis atjin hozzuk az iskolsiseabalyokat,é mind a ndvendékeknek, mind a testi letnek fejenként egy szavazata van) valakiaztjavasolta, hogy gy bizonyos seabalysénést azal bintesslink, hogy elkSvet6- 7Je egy hétig nem mehet be az érkra. A tabbi gyerek tltako- ott, mert az itéletet tl szigorGinak tartottsk. ‘Aa egésa tanéti kar és én magam is szivbOl utdlunk mmin- denféte vizegit. Szsmunkea az egyetemi felvételiviasga valedi keresit, De nem tagadhatjuk meg tanulsinktél, hogy felk srs Oket @ megkovetelt tantargyakra. Amiga vissgak é- vvényben maradnak, addig természetesen cack diktélnak ne- Kink is, Epp caért a Summerhill tandrainak mindig megvan a mogfelel6 képesitéstik Nem mintha tl sok novendéktink akarné letenni ezeket 2 viasgéket, Csakis azok, akik egyetemre mennek. Szimukra pedig nem okox kiléndsebb gondot megbickéani exckkel a Kihivésokkal, Ataléban tzennégy éves koruktél kérdlbeldl hhdrom évig komolyan készillnek ré. Persze nem mindenki rack sikerll elsére, de ennei fontosabb, hogy ilyenkor «ira nekiveselkednek. A Summertill feltehetSen a vilig legvidmabb iskolija, Néluak ninesenek iskolakerilk, 6s a honvdgy is nagyon rit- ka, Verekedések alig vannak, veszckedések persze igen, de ‘kilre mend verekedés, ami ax én idémben még mindenna- os volt, it szinte sose force. Ritkan hallak gyereketrést, ‘mert a gyerekekben, ha szabadok, sokkal kevesebb gyillet hhalmozédik fel, mint amikor el vannak nyornva. A gyillet ayilolett sei, a szeretet suereeret. A seeretet aztjelenti, hogy elfogadjuk a gyereket, & ex barmilyen iskoliban elen~ gedhetetlen. Nem a gyerekek partén dllunk, ha biintetjik és szidalmazuk Sket. A Summerhill az a hely, ahol a gyerek tudj, hogy elfogadjak. Nem illttom persze, hogy nekiink ne lennének embeci ayarlosdgaink, Eyyik tavasszal hetckig krumpedtettem, és amikor éscrevettem, hogy jniusban nyale ndvényt kirangat- tak, nagy patiliétesaptam. De éx mésképpen dubingter, aint egy tekintélyelvisermély tete volna a helyemben. En a krumplik mitt haborogtam, mig egy tekintélyelvt: ember cerkolesi kérdéstesindlt volna gzligy, hogy mi helyes és mi helytelen. Nem mondtamn, hogy heiytelen volt ellopni a bur- 28 gonydimat, nem a j6sdg és « gonosasig kérdésétfeszegettem, hhanem az én burgonydimet. Az én krumplijaim voltak, és sen- kinek sem volt joga hozzijuk nyiini. Remélem, értinets « Kilénbség, ‘Aiést had magyardecam meg egy masik irényb6l is ‘A gyrerckek szemében én nem egy tekintély vagyok, akit6l tartani Kell. Fgyenrangs vagyok velk, é© ha a keumplijaim smiat®cirkusat rendezek, szamukra nem bir nagyobb jelent6- ségget, mint he az egyiktarsuk testi ugyaneat a kiseGrt bic likereke miat. Hla 22 ember egyenrangdkéat kezdli a gyere~ ket, nyugodt safvrel veszekedhet is veld. Most nyilvn van, aki dgy véli: ex dres feesegés. Hogyan lehetne 626 egyenrangisigrél? Neil a fEndk, 5 a nagyobb é= balesebb. Ez kétségtelenil gy van. En vagyok a f6ndk, és ha tz dt ki, a gyerekek hozzdm szaladnak. Tiszidban vannak vele, hogy én nagyobb vagyok és tapasutaliabb, de ez nem sudnnit, amiga sajat palyéjukon, Képletesen szdiva a krumpl= fold6n vagytnk. Mikor Billy Stéves koriban kiutasitoet a sailetésnapi asde- jér6l, mert nem kaptam meghivét, habozés nélki! kimentem —ahogy Billys kimegy a szobémb6l, ha nem kérek a térsasé- gibél, Nem konnyiflefesteni a tande-disk kapesolatot itt né- funk, de bérmelyik litogzt6 tudja, hogy mire gondolok, ami- kor azt mondom: ‘deilis. Ex mér abbdl is litszik, ahogyan ‘italaban 2 cesthlethez viszonyulnak a gyerekek: Kleint, 2 ké- mia tandrt Allannek szélitjék, és a t0bbi tandr Harry, Ulla és Daphne. En Neill vagyok, a stakécsn6 pecig Esther. Summechllben minderikinek egyenl6 jogsi vannak. Senki sem séuflhat a zongorimon, és én sem vehetem Kaleson gyi fieska bicikliét sem az engedélye nélkil. Ax iskolai nagygyGlésen’ egy hatéves gyerek seavezata ugyanannyit é, mint az enyém. De - mondhatja, aki stata stitin ~a gyakoclatban Ugyis @ felnSttek szava szimit. Nem virja-e meg a hatéves gyerek, hogy mikéntszavazol, miel6t felteszi a ke2&t? Barcsak virna incha: oly sokszor szsvazzik le ajavaslataimat. A seabad gye- 29rekeket nem konnyti befolyasolni, és ex a flelem hidnyénak. tulajdontthats. Marpedig a féclem hidnya kétségkivul 2 leg- Jobb dolog, ami egy ayerekkel tsténhet. A mi gyerekeink nem félnck a tandraiktél. Az egy iskolai sabily Kimondja, hogy este tf utin csendnek kell lennie & feis6 folyoson, Valamelyk jel tizenegy 6ra kor pérmacsata folyt ott, én pedig otthagytam a2 iasatalomat, ahol éppen dolgoaam, hogy titekozzam & 23 ellen, Miko feéztem, nagy atin hirclen csend lett, é tecer- tett Mek sem volt thats a folyoson. Egyszerre esalédott hhang tdtte meg a filemet: Ja, esak Neil van itt” ~ é djea kezd6aont a vindncolés. Mikor elmagyariatam, hogy odalent Epp konyvet probélok imi, megértést mutattak, & azonnal beleegyeztek abba, hogy besziintessék a zsivajt. Elézdleg szért furotak a helyiikre, mertazthitték, hogy (velk egyko- ri) dgyfelelbstk néz a kermikre. Ujfent hangstilyozom, hogy az itteni gyerekekben nem él felelem a felnéttekkel szemben. Egy kilencéves kis kalyok biztosan szdina nekem, ha betéri sz ablakot egy labdéval. Nekem elmondja, hogy mit esinalt, mert nem tare atl, hogy dhbe gurulok, vagy erkolesi prédikéeigban részsitem. Le- het, hogy fizetnie kel az ablakért, de sem leckéatetésre, sem. Diintetésre ner kell sedmitania Néhginy éve az iskolatandes lemondott, é senki nem akar- ta jelditetni mags. Megragadtam az alkalmat,é kitettem egy késleményt: ,lskolatandcs hidnyéban ezennel Diktétornak kidltom ki magamat. fjen Neill!” Hamarosan ztigolodni kexdtek. Délutén a hatéves Vivien jor oda hozaim azz, hogy .Neill kitortem a tomaterem egyik ablakat” Ehessegettem, ~ Ne zavay yen nevetségemproblémskal! = mondtam, 6 pedig otthagyott. Kicsit késGbb visszajt, 6 bejelentett, hagy betbrt még Két ablakot. Most mér kivinesi lettem, és megkécdezter ‘5+ le, mégis mire megy kia jit. = Nem szeretem a diktstorokat — felete ~é nem szeretem, hha em kapom meg a kajdmat (KésObb kiderilt, hogy a dik- 30 tatira ellenzéke a szakicson probsit bosszitdllni, aki azon ayomban beadrta a konyhat, & hezament) “Ho, é mit fogs tenni enmek érdeksben? — kérdeztem, ~ Még t®bb ablakot kitdrdk -feleteelszintan. = Hat, csakigy tovabb - mondtam neki, 5 pedig fy is tet Mikor visszajéct, bejelentete, hogy tizenhét ablakot t8rt he. ~ Természetesen ki fogom fizetni mindegyiket — kozblte maltdsigteljesen. = Es hogyan? = A zsebpénzembél. Mennyiidcig kell tirlesztenem? Gyors feszimolist wegertem. ~ Cicka tt vig ~ feleter, Egy pllanatra megdbbent, de aztin felragyogott az arca. = Hoppa ~ kiltot fel, -Hiszen nem is kell kifzetnem! = No é a magintulajdon trvénye? - vontam kérd6re. ~ Azablakok az én tulajdonomat képezik. =Tudom, de most nines érvényben a magintulajdon sza- bilya. Korményzat nines, marpedig. a korményzat hovza a sabalyokat Valdszindleg azrevete, hogy milyen képet vigok, mert suténa még hoazitere: ~ Auért kifizeter. De nem kellett fizetnie a thritt ablakokért. Nem sokkal xésSbb Londonban adtam 6, és ott is elmeséltem a torté- nnetet, Az elGadis végén egy flatalember odajétt hozzam és Jinyajtott egy egyfontos bankjegyet. .A kis Srdbgfioka abla- kaira.” Ket évvel késdbb, amikor Vivien még mindig lelkesen reséite az ablakos trténetet, belevette a flaalember i, aki fizetett erik. - Szerintem nem volt komplett mz Urge, hisz soha nem is lstot. ‘A gyerekek kinnyebben lépnek kapesolatba idegenekkel, ba nem ismerik » félelmet. Az angol zirkSzottssg mélyén fdlelem rejlk. Ezért van az, hogy a leggazdagabbak « legaic- kézottabbak. Nekem és kollégsimnak kiln biszkeségiinkre soolgil, hogy 4 gyerekeink mennyire barstsigosak a latoga- 1t8kkal 6s idegenekkel. De hozzi kel tenner, litogatdink tabbsége érdekii is a agyerekcket. A tandcvendégeket kevésbé szfvesen fogadis, {6- a