Tantárgy követelményei

Előadásokon és gyakorlatokon való részvétel

Gyakorlat:
Minőségügyi rendszerek Külsős oktatók előadása (részvétel kötelező!)
Üzemlátogatások (részvétel kötelező!)
auditálása Aláírás feltételei:
Gyakorlati ZH megírása (min. 60% elérése)
Ha a hiányzások száma nem haladta meg a vizsgaszabályzatban
előírtat
Megajánlott jegy: elméleti ZH-k alapján (ha mindegyik legalább
Dr. Peles Ferenc 60%-os)
adjunktus Akinek nem sikerül a szorgalmi időszakban megajánlott jegyet
szereznie, annak a vizsgaidőszakban a teljes anyagból kell
vizsgáznia

Oktatási anyagok a neten Ajánlott irodalomjegyzék

www.dropbox.com
Szintay István, Berényi László, Tóthné Kiss
Belépéshez szükséges adatok:
Anett (2001): Minőségügy alapjai, Miskolci
e-mail cím: mikrobiologia@freemail.hu
Egyetem, Vezetéstudományi Intézet
password (jelszó): mikrobiologia1
Gutassy Attila (2003): Menedzsmentrendszerek
Elérhetőségem: pelesf@agr.unideb.hu auditálása. Budapest, TÜV Rheinland InterCert
MSZ EN (ISO) szabványok
Kérem, hogy a dropboxot ne töltsék le sem az internet (tematikus oldalak), stb.
okostelefonra, sem a számítógépre!!!

A MIR kiépítését és tanúsítását Auditálás szabványa

támogató magyar szabványok
Korábbi szabvány:
MSZ EN ISO 9000:2005 - Minőségirányítási
rendszerek. Alapok és szótár ISO 19011:2002 /MSZ EN ISO 19011:2003/
Útmutató minőségirányítási és/vagy
MSZ EN ISO 9001:2015 - Minőségirányítási
környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához
rendszerek. Követelmények
MSZ EN ISO 9004:2010 - A szervezet tartós
Új szabvány:
sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés
ISO 19011:2011 /MSZ EN ISO 19011:2012/
MSZ EN ISO 19011:2012 - Útmutató irányítási
Útmutató irányítási rendszerek auditálásához
rendszerek auditálásához

1
 Auditálás szabványának jellemzése
ISO 19011:2011 (MSZ EN ISO 19011:2012) ISO 19011:2011
Iránymutatást tartalmaz: MSZ EN ISO 19011:2012
az auditálás elveivel,
Útmutató irányítási
az auditprogramok irányításával,
rendszerek auditálásához
az audit tevékenységekkel,
a minőségirányítási rendszer auditorainak
szakértelmével kapcsolatban

MSZ EN ISO 19011:2012 szabvány felépítése

1. Alkalmazási terület
2. Rendelkező hivatkozások
3. Szakkifejezések és meghatározásuk
4. Az auditálás alapelvei
5. Az auditprogram irányítása (az auditprogram céljainak
3. Szakkifejezések és
meghatározása, kidolgozása, megvalósítása, figyelemmel
kísérése, átvizsgálása és fejlesztése)
meghatározásuk
6. Egy audit végrehajtása (audit kezdeményezése,
előkészítése, végrehajtása, auditjelentés készítése, audit
befejezése)
7. Auditorok felkészültsége és értékelése
„A” melléklet: Útmutató és szemléltető példák az auditorok
szakterületre jellemző ismereteire és készségeire

Mi az audit? (1) Mi az audit? (2)

Az audit bizonyítékok megszerzésére és ezek Az audit során azt vizsgálják, hogy a felülvizsgált
objektív kiértékelésére irányuló szervezet működése teljesíti-e az előírt
módszeres követelményeket (kritériumokat).
független
dokumentált folyamat Ilyen például az ISO 9001 szerint a
annak meghatározására, hogy az auditkritériumok minőségirányításra vonatkozó követelmény,
milyen mértékben teljesülnek szerződésben rögzített vevői követelmény,
(MSZ EN ISO 19011) termékkövetelmény (szabvány), stb.

2
 A felülvizsgálat (audit) Auditkritérium
alapfogalmai
előirányzatok
auditkritérium eljárások vagy
auditbizonyíték követelmények összessége.
audit megállapításai Minden olyan
előírás
audit következtetése
szabvány
audit módszeressége szabály
audit szervezeti és személyi szereplői kézikönyv
audit tervezése dokumentum
amit hivatkozási alapként használnak, hogy ezekkel
hasonlítsák össze az audit bizonyítékait.

Auditbizonyíték Auditbizonyíték
Az auditkritériumokra vonatkozó, ellenőrizhető
feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ. Minden esetben megfigyelésen, mérésen,
Lehetnek: vizsgálaton alapulnak
dokumentumok
feljegyzések Jellegük szerint megkülönböztethetők a
adatbázisok mennyiségi és minőségi auditbizonyítékok.
szóbeli információk és
a helyszíni szemle során tapasztaltak is.
Az auditbizonyítékok szerepe, hogy objektív módon
igazolja a követelmények (kritériumok) teljesülését

Az audit megállapításai Az audit következtetése

Az összegyűjtött felülvizsgálati bizonyítékok és az
auditkritériumok összehasonlító kiértékelésének
eredménye.
Tartalmazhatják a kritériumoknak való
megfelelőséget vagy az eltéréseket, valamint a
fejlesztési lehetőségeket.
Mindig tényekkel alátámasztott, objektív
auditbizonyítékon kell alapulniuk.
= az audit végeredménye
Az auditcsoport állítja össze az audit céljainak és
valamennyi megállapításának figyelembe vételével
Pl. tanúsító auditnál végeredmény lehet annak
meghatározása, hogy a tanúsítvány kiadásához
mely területeken kell javító-helyesbítő
tevékenységeket végrehajtani.

3

Az audit módszeressége
Azt jelenti, hogy az auditot meghatározott
szabályok és folyamat alapján kell végrehajtani.
(MSZ EN ISO 19011)
Az audit szervezeti és személyi
szereplői
audit ügyfele:
auditot kérő szervezet vagy személy
auditálás alatti szervezet:
az a szervezet, amelyet auditálnak. Egy
vállalatcsoportban például az anyavállalat
kérheti a leányvállalt auditálását.
Az audit tervezése
auditprogram
auditterv
Az audit szervezeti és személyi
szereplői
audit ügyfele
auditálás alatti szervezet
auditor és auditcsoport
Az audit szervezeti és személyi
szereplői
auditor és auditcsoport:
az auditor az a személy, akinek megvan a
felkészültsége audit elvégzésére.
ha több auditor dolgozik az auditon - akár
szakterületi szakértő bevonásával -
auditcsoportról beszélünk.
Az audit tervezése
auditprogram
Egy meghatározott időtartamra tervezett,
meghatározott célra irányuló egy audit vagy több
audit együttese.
Az auditprogram tartalmazza az auditok
tervezéséhez, szervezéséhez és elvégzéséhez
szükséges összes tevékenységet.
4
 Az audit tervezése
auditterv
Egy audittal kapcsolatos tevékenységek és
intézkedések leírása, azaz az audit ütemterve.
Megjegyzések
Az audit rámutat a működés kritikus pontjaira
amivel segíti a vezetőséget a javító intézkedések
bevezetésében
Az audit hatékonyság-központú: vizsgálja a
követelmények betartásának hatékonyságát és
megfelelőségét.
4. Az auditálás alapelvei
Az auditálás lényege
Felülvizsgálat
Az auditnak nem feladata a folyamatok
átalakítása, a beavatkozás. Ez csak a vezetőség
feladata (lehet)
Az audit egy eszköz a vezetőség kezében
Megjegyzések
A vezetőségi átvizsgálás hatásosságot vizsgál.
A vezetőségnek azt kell megállapítani ennek
segítségével, hogy a minőségirányítási rendszer
mennyire szolgálja a vállalati érdekeket.
Az auditálás alapelvei
1. Tisztességes magatartás
2. Tárgyilagos beszámolás
3. Kellő szakmai gondosság
4. Bizalmasság
5. Függetlenség
6. Bizonyítékokon alapuló megközelítés
5
 Tisztességes magatartás
A szakmai hozzáértés alapja
Az auditorok és az auditprogramot irányító személyek:
munkájukat becsületesen, gondosan és felelősséggel
végezzék;
tartsák be és tegyenek eleget azalkalmazható jogszabályi
követelményeknek;
bizonyítsák felkészültségüket munkavégzés közben;
munkájukat pártatlanul végezzék, azaz maradjanak
becsületesek és elfogulatlanok minden üzleti
kapcsolatukban;
legyenek érzékenyek minden hatásra, ami befolyásolhatja
véleményüket egy audit végrehajtása során
Kellő szakmai gondosság
Szorgalom és ítélőképesség alkalmazása az
auditálás során
megfelelő szakmai hozzáértésen alapulva,
gondosan kell eljárni
így biztosítható, hogy a megállapítások
helytállóak és támadhatatlanok legyenek,
valamint a beléjük vetett bizalom fennmaradjon
Függetlenség elve
Az audit pártatlanságának és az
auditkövetkeztetések objektivitásának alapja
Az auditorok legyenek függetlenek az auditált
tevékenységtől (belső audit esetén is)
Az auditoroknak semmilyen felelőssége vagy
befolyása nem lehet az adott szervezetnél,
szervezeti egységnél, folyamatban vagy
termékkel kapcsolatban
Tárgyilagos beszámolás
A valóságnak megfelelő és pontos jelentés kötelezettsége
Az audit megállapításai, az audit következtetései és az
auditjelentések a valóságnak megfelelően és pontosan
tükrözzék az audit tevékenységeket
A jelentés térjen ki az audit során tapasztalt jelentős
akadályokra, valamint az auditcsoport és az auditálás
alatti szervezet közötti megoldatlan
véleményeltérésekre
A kommunikáció legyen a valóságnak megfelelő,
pontos, tárgyilagos, jól időzített, világos és teljes
Bizalmasság
Az információk biztonsága
Az auditorok legyenek körültekintőek a
munkájuk során megszerzett információk
felhasználásában és megóvásában
Az érzékeny és bizalmas információkat
megfelelően kell kezelni
Bizonyítékokon alapuló
megközelítés
Ez az ésszerű módja annak, hogy megbízható és
reprodukálható auditkövetkeztetésekre jussanak
Az audit megállapításai olyan információkon kell
alapuljanak, melyek igazolhatóak,
bizonyíthatóak.
Feltételezésnek helye az audit kapcsán nincs!