Forrás: http://www.doksi.

hu

3.1.2. A saját termelésű készletek

Saját termelésűnek minősülnek azok a készletek, amelyeket a vállalkozó állított elő, termelt
meg. A számviteli törvény. előírásai szerint a saját termelésű készletek közé:
• a befejezetlen termelés és félkész termékek,
• a növendék-, hízó- és egyéb állatok,
• a késztermékek
tartoznak.

3.1.2.1. A saját termelésű készletek tételeinek tartalma

A saját termelésű készletek készültségi szintjét a vállalkozás határozza meg és ennek megfele-
lően sorolja be a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a késztermékek közé.

(1) Befejezetlen termelés és félkész termék

Befejezetlen termelésnek minősülnek azok a megmunkálás alatt lévő, további megmunkálásra

váró termékek, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. Befeje-
zetlen termelésnek minősülnek a mérleg fordulónapjáig ki nem számlázott építési-szerelési,
illetve technológiai szolgáltatások elvégzett teljesítményei is.
A mezőgazdaság sajátos befejezetlen termelése a mezei leltár, ami a legegyszerűbb megköze-
lítésben nem más, mint a fordulónapot követő évben (esetleg években) betakarításra kerülő
termékek előállítása érdekében a tárgyévben felhasznált eszközök, munkateljesítmények
pénzben kifejezett értéke. Ilyenek pl. az őszi szántás, illetve más talajmunkák költsége, az őszi
vetésű növények vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer-költsége stb., melyek a fordulónapig
merültek fel.

A befejezetlen termelés tartalmából következik, hogy azt év közben a vállalkozó nem mutatja
ki. A befejezetlen termelés készletre vételére jellemzően évzárlatkor kerül sor, a befejezetlen
termelés állományáról összeállított leltár alapján.
Évnyitás után a készletek között kimutatott befejezetlen termelés nyitó könyv szerinti értékét
– általában – el kell számolni felhasználásként (folytatódik a megmunkálás, a késztermékké
alakítás).

Félkész termék minden olyan termék, amely a vállalkozónál egy teljes megmunkálási folya-
maton keresztülment, félkész termékként raktárra vették, illetőleg raktárra vehető, készter-
méknek azonban nem minősíthető (még legalább egy munkaműveletet el kell rajtuk végezni).
A saját termelésű félkész termékeket – a befejezetlen termeléshez hasonlóan – legkésőbb az
évzárlatkor állományba kell venni. Évnyitás után a továbbfelhasználásra kiadott saját termelé-
sű félkész termékek nyitó könyv szerinti értékét felhasználásként kell elszámolni.

(2) Késztermék

Késztermék a vonatkozó szabványoknak megfelelő, minőségi átvétel után raktárra vett, illetve
késztermékként értékesíthető termék.

Az egyes tételek (befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék) tartalma a v állalkozó

által végzett tevékenység jellegétől, a szabvány előírásoktól, szerződés szerinti feltételektől
stb. függ, így az vállalkozásonként más és más lehet.
Forrás: http://www.doksi.hu

Megjegyzés: Ha ugyanazon készletféleség vásárlásból és saját előállításból is származik,

mindegyiket az eredetnek megfelelő – vásárolt vagy saját termelésű – készletcsoportba kell
besorolni.

(3) Növendék-, hízó- és egyéb állatok

A növendék-, hízó- és egyéb állatok sajátos készletek, mivel a termelés költségei eredménye-
ként a növendék és hízóállatok önmaguk növekednek (gyarapszik a tömegük). A továbbtartás
céljából vásárolt növendék és hízóállatnál nem lehet elkülöníteni, és külön nyilvántartani,
hogy a mérleg fordulónapján meglévő, év közben vásárolt növendék- vagy hízóállat alap-
anyagból melyik rész vásárolt és melyik rész az, amelyet már a vállalkozó nevelt, hizlalt az
állatra. Ebből következően az állatokat ebben az esetben a saját termelésű készletek közé so-
rolja az Szt.

Ha a vállalkozó tenyésztési, tartási céllal vásárol állatot, annak beszerzési értékét a költségek
között – az 51. Anyagköltség számlán, mint felhasznált vásárolt anyag értékét – számolja el.
Egyidejűleg – folyamatos értékbeni nyilvántartás esetén – a beszerzési értékkel azonos ösz-
szegben a saját termelésű készletek között az 581. Saját termelésű készletek állományválto-
zása számlával szemben készletre veszi.

A feldolgozás (húsüzemben), a kereskedelmi forgalmazás, illetve a saját kereskedelmi egység

részére történő beszerzés céljából vásárolt állatok beszerzési értékét a kereskedelmi áruk kö-
zött kell kimutatni.

3.1.2.2. A saját termelésű készletek értékelése

(1) Bekerülési érték

A saját termelésű készletek bekerülési értéke a számviteli törvény előírásai szerint megállapí-
tott közvetlen önköltség.

(2) Értékvesztés

A készleteknél értékvesztés számolható el

• a piaci értékítélet figyelembevételével évvégén, valamint
• a készlet minősítéséből adódóan év közben is.

Az elszámolt értékvesztés visszaírással csökkenthető, ha a piaci érték tartósan és jelentősen

magasabb, mint a könyv szerinti érték.

(3) Mérlegkészítéskori érték

A mérlegben a saját termelésű készletet

• közvetlen önköltségen,
• átlagos (súlyozott) közvetlen önköltségen vagy
• a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltségen
kell kimutatni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visz-
szaírásával.
Forrás: http://www.doksi.hu

A közvetlen önköltség lehet:

• utókalkulációval meghatározott vagy
• norma szerinti közvetlen önköltség.

Megjegyzés: az egyszerűsített éves beszámolót készítők a még várhatóan felmerülő költsé-

gekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhetik a saját termelésű kész-
leteiket.

A befejezetlen termelés norma szerinti önköltsége a félkész termék, a késztermék norma sze-
rinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.

A befejezetlen építés-szerelési, illetve technológiai szerelési munka mérlegben kimutatandó

értéke a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen költségéből a megrendelővel még el
nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltsége, amely meghatározható
• utókalkuláció alapján,
• a teljesítési fok alapján arányosítással (a megrendelő igazolása alapján).
A kalkulációs egység egy szerződés szerinti munkánál (egy létesítménynél) nagyobb egység
nem lehet.

Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatá-

sok értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy
a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az
ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások közvetlen
önköltségét utókalkuláció módszerével kell megállapítani.

Ebben az esetben kötelező a számviteli politika keretében elkészíteni, és írásba foglalni az

önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot, és az abban rögzítettek szerint kell a köz-
vetlen önköltséget megállapítani.

Az utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen történő értékelés utókalkuláció készítését

teszi szükségessé. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a v állal-
kozó a tevékenység befejezése után, illetve az év végén az elszámolásban gyűjtött költségek
alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja. A költségelszámo-
lás rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a ténylegesen felmerült, elszámolt költségek termé-
kenkénti (szolgáltatásonkénti) részletezésben álljanak rendelkezésre (analitikus nyilvántartá-
sok, 6-7. számlaosztályok vezetése stb.).

A norma szerinti közvetlen önköltség az egy egységnyi termék, szolgáltatás előállításához

(nyújtásához) szükséges, a termékhez (szolgáltatáshoz) rendelt, a termék előállításához mű-
szakilag szükséges normák alapján megállapított költség.
A norma szerinti közvetlen önköltség megfelelő (aktualizált) norma meglétét feltételezi. A
norma mennyiségi elemekből (db, kg stb.) és értékegységekből tevődik össze, így pontossága
e két tényező reális meghatározásától függ.

A műszaki normák alapján meghatározott közvetlen önköltség változhat:

• árváltozás,
• technológiai változás
esetén.
Forrás: http://www.doksi.hu

3.1.2.3. A saját termelésű készletek nyilvántartása

A saját termelésű készletek főkönyvi nyilvántartása a 2. Készletek számlaosztályban történik.

Az analitikus nyilvántartás vezetésére a számviteli törvény előírást nem fogalmaz meg, an-
nak kialakításáról a vállalkozónak kell döntenie.

A készletrevétel és az elszámolás módszere tekintetében – hasonlóan a vásárolt készletekhez

– számos lehetőség közül választhat a vállalkozás.

A készletek évközi nyilvántartása vonatkozásában dönthet a vállalkozás arról, hogy a saját

termelésű készletekről év közben folyamatos értékbeni (és mennyiségi) nyilvántartást vezet
vagy nem.

A saját termelésű készletek nyilvántartása függ attól is, hogy a vállalkozás hogyan számolja el
költségeit (pl. vezeti-e a 6-7. számlaosztályt vagy nem). A költségelszámolás választott mód-
szerének meghatározó jelentősége van a saját termelésű készletek nyilvántartása és gazdasági
eseményeinek könyvviteli elszámolása vonatkozásában, ezért részletesen e t árgy keretében
nem foglalkozunk e témakörrel.