A JAPÁN SHINGON ISKOLA

EZOTÉRIK.US TANAI

BUL)L)HIS I A M I S S Z I Ó
 o
I O - 0 1 - ¿861
 scyq ^

KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR BUDDHOLÖGIAI INTÉZET

ALEXANDER CSOMA DE KÖRÖS INSTITUTE FÓR BUDDHOLOGY
International Sstabiishment of the

ARÍA HAITREÍA HAHDALA

A JAPÁN SHINGON ISKOLA

EZOTÉRIKUS TANAI
a Mahákarunágarbha- és Vajradhátu-mandala
tükrében

Ryűjun Tajima munkája alapján ismerteti

Dr. Janits Judit és Dr. Hetényi Ernő

BUDDHISTA MISSZIÓ BUDDrilST MI SS IO N

Muzeum utca 5, H-1088 Budapest VIII.
Hungary
Tel. 130-169
 BUDDHISTA MISSZIÓ DOKUMENTACIO
(Internum, 1987)
Felelős kiadó: a Buddhista Misszió ügyvivőjp
Osztályvezető: Dr. Horváth József
Műszaki szerkesztő: Kerti Mária
Levélrím: 1221 Budapest, Alkotmány utca 8^
Folyószámla: OTP 526-6788
 A szakem berektől e lt e k in tv e a bu ddh izm u st á lt a lá b a n e r k ö l c s i taní­

tá sa i, a H ln a y á n a (T h erav á d a) kánon nagy r é s z é t k it e v ő tani t ó b e s z é d e k ré v é n

ism erik . Ezzel szem ben a M aháyána ir o d a l o m a m i t o l ó g i a és k o z m o l ó g ia g a z d a g

tárháza. De l é t e z i k egy ú . n . e z o t é r l k u s b u d d h izm u s l a , am ely n ek a l a p j a a

s zim b o lizm u s, am ely pá rhuzam osan a h i n d u t a n t r l z m u s s a l - m in t e z u t ó b b i -

a Vedák ő si bö lcseségével á ll eszm ei k a p c s o l a t b a n . A b u d d h iz m u s n a k e fo rm á ja,

a m e ly I n d i á b a n a n . s z d .- b a n fejlő d ö tt k i t elte rje d t egéss Tá volkeletenj

gyökeret vert T ib etb en , a T *a ng kori K ín á b a n , és a l i . s z d .- b a n Japánban É li

v irá gk o rá t a S h in g o n § • T en dá l i s k o l á k r é v é n .

Rév. R y ü ju n T a jia a egy 1 9 3 6 - b a n , P a r i s b a n m e g je l e n t müvében i s m e r t e t t e a

S h in g o n i s k o l a tan a it. K ön y v it # 1 1 « n e r é s s e l f o g a d t a a tudom ányos b í r á l a t . A

S h in g o n t a n a i t a " l e g m a g a s a b b re n d ű n e k * n e v e z i a K a h a y á n a r e n d s z e r é b e n ; a

többi t a n í t á s a S h in g o n b ö l c s e k s z e r i n t "n é p s z e r ű b u d d h izm u s ", a m e l y e t m egér­

teni bárki képes.

A S h in g o n i s k o l a a fo r r á s a ib ó l k iin d u lv a é r té k e li át az ezotérlkus b ud­

d h izm u s t, Ig y e k e zv e an nak e r e d e t i t leztasá g á t m e g ő r izn i.

A m á s ik nagy ezotérlkus isk o la a Ten dál, am ely a S a ddh a rm a p u n da rik astltrá n

ala p szik , elism eri a S h in g o n tanok e l s ő b b s é g é t .

í A S h in g o n alap szö v ege a s a n s t r l t M a h a v a i r o c a n a s u t r a , a m ely n ek k in a l - j a p á n

ve rzió ja D a l n i c h i k y ő n é ven is m a r t *

M i k é n t a V a j r a y a n a más f o r m á i, a S h in g o n i s k ét nagy m a rd alá t v á la s z t o t t

es z m é i k o n k r é t ala p já u l, am elyek tan a it g ra fik u s eszközökkel ism ertetik. Ezek

a M ahakaruragarbha és V a j r a d h a t u m a n d alá k .
 Is m e r t az a f o n t o s azerep, am e ly e t a g r a f i k u s diagram m ok j á t s z a n a k a

bu d d h izm u sb a n ; az is t e n s é g e k , a Buddhával az é len, fu nk ció ik nak m eg felelő en

nyernek e lh e ly e z é s t , ée szerepeln ek az ú .n . " c s i r a s z 6 tago k" ( b í j a ) , am e ly ek

az e lő b b ie k r e utalva le h e tő v é teszik az is t e n s é g e k - a z a z a z á l t a l u k k é p v i ­

selt erő k - f ö l ö t t i u ralm at.

Végeredm ényben v izu á lis m e g je le n ít é s r ő l van a z 6 f a z ő s i védai "fo r m u la ",

a m antra k i b o n t a k o z t a t á s á r ó l , am ely k o zm ik u s keretbe fo g lalv a sp ek ulatív ér­

téket fejez k i.

Ez a buddh ista szim b o lizm u s betetőzése, amely Ja p á n b a á t k e r ü l v e ú j tech­

n ika i részletekkel, is m ito ló g ia i aspektusokkal gazdagodo tt.

A S h in g o n , akárcsak a aa n da lá k p ro b lé m á ja c s a k I g e n k e v é s s é ism e rt N y u g a­

ton, és e z é r t i g e n n é g y j e l e n t ő s é g ű R é v . R yüjun T a jim a m u n k á ja .

Rév. Ryű.lun T a llm a

a Shir.gon i s k o l a d a is o jo - ja
 A M a h a k s r u n â jartihe- ta V î l r a d h a t u - n a n i a i a ktnanbgziS t í p u s a i :

X. A Sutr&ban lelrt a a n d a l a : * ï ah â k aru nâ garb ha - œ a n da la risiletea is n e r t e -

t ê g e ; m e g t a l á l h a t ó a « a h  T a ir o c a n a s ü t r a 1 1 . il ti. fejezetib en .

II. Az ïcârya á lta l k B zö lt m andala; Ç u b h a k a ra sim h a â c â r y a k îSzlîsel rêTÊ n

I s m e r t M a h â k a ru n â g arb h a- m a n d ala , am elynek l e í r á s a a M a h a v a l r o e a n a e u t r a

• • •

k o m m e n tá rja in a k ▼. k ö t e t é b e n talá lható.

III. A g r a fik u s e s z k ö z ö k k e l m e g a lk o t o t t m a n d a l a , am elyn ek k é t v á l t o z a t a :

1) a t a b l ó form ában m e g a lk o t o t t m a n d a l a , Is

2) a f i g u r a t i v m a n d a la .

A g r a f i k u s e s z k ö z ö k k e l m e g a lk o t o t t m andaIá k k ö z ü l a s a l á b b i a k a l e g n e v e z e t e s e b ­

bek:

1/ T Ö - Ji m a n d ala (K y o t o )s a Kahakarunágarbha- , fis V a jr a d h a t u - m a n d a la

szín es á b rá zolá sa. A m ásolat 1693 - b ó l v a l ó - az ered eti elveszett - fes­

tő je sőgaku.

2/ A Ta ka o m a n d ala ( J i n g o - j i , K y o t o ) i A M a h â k a ru n a g a rb h a - , fis V a jr a d h a t u -

m a n d a la a r a n y és e z ü s t s z í n e k b e n pompázó v á l t o z a t a .

3/ A K o jim a m a n d ala { K a n g a k u - J i, N a r a ) : a M a h a k a ru c ag a rb h a- , fis V a jr a d h a t u -

m a n d a la a r a n y - e z ü st v á l t o z a t a .

4/ A Cnok oku- Ji (H a s é d e r a ) m a n d a la : vfisett á b r á z o l á s .

R ö v i d í t é s e k ;

T a ia h o t T a l s h o D a izo k y ö

H ö b ö g irin î D ic t io n n a ir e e n c y c l o p é d iq u e du B o u d d h ism e . H c b ô g i r l n .

N an jô : Le C a t a lo g u e de X a nJÔ ( N a n j ô k a t a l ó g u s a )

Tohoku i Le C a t a lo g u e de l ’ U n i v e r s i t é Tohoku ( a To hok u egyetem

kataló gusa)

ö tani : Le C at alo g u e de l 'U n i v e r s i t é Őtani (a z Ôtani egyetem

kataló gusa)

Sutra : M a h â v a ir o c a n a s u t r a

Kommentár : Y i- hin g , S a h a r á i r o c a n a s u t r a kommentár.

A z a z o t é r l k u s b u d d h i z m u s g y ö k a r é i

Az ezo térik u s eszme g y ö k e r e i v isszanyú lnak I n d i a ősi k o rszak aib a.

M int is m e r e t e s , már a n é ^ V ed a e g y ik é b e n , az A t h a r v a v e d á b a n f ö l l e l h e t ö e k a

m á gik us f o r m u l á k . Ez a m á gik u s i r á n y z a t azután egyre Jobban k i f e j l ő d i k a Brahma-

n izm usban , fia Í g y már a B u d d h izm u s k e z d e t e elő tt v allá si form ában j e l e n t k e z i k .

A m iko r a z u t á n beépül a b u ddh iEnm sb a eln y e ri teljesen k ife jlő d ö tt fo r m á j á t .

A b u d d h iz m u s k e z d e t i szakaszában a d h a r a n T nem j u t szerephez, a B u ddh a el­

lenzi a m á g ia m in den f o r m á j á t . A m antra és d h a r a n l nem t a l á l h a t ó ^ H lnayán a

s ü trá iban sem, 6 s a V in ay a s z ö v e g e ib e n több szö r is m é tlő d ik a Buddha tiltó pa­

rancsa, a m ib ő l viszo nt arra le h e t k ö v e t k e zt e t n i, hogy g y a k r a n e l ő f o r d u l h a t o t t

e parancs m eg sértése.

A Haháyana Í r a t o k , m int pl. a S a d d h a r m a p u n d a r l k a s ü t r a , az A v a t a m s a k a s ü t r a ,

a F rajn ap araad tasu tra k if e j e z e t t e n a já n ljá k a m antrák és dh ara n lk a lk a lm a z á s á t .

K im u t a t h a t ó , h ogy az ezo térikus eszme m in d in k á b b e l ő t é r b e kerül. A M ahayán a

fejlő d ésé v el, a m ik o r a b r a h a a i n i z m u s á t a l a k u l h i n d u i z m u s s á , az e z o t é r i k u s esz­

mék roham os terjedé se na g y v á l t o z á s o k a t e r e d m é n y e z e t t , A v i . s z d .- b a n veszi

k ezdetét az, ami " e z o t é r i k u s b u d d h izm u s s á " v á lik , gyorsan fe jlő d ik h á la a z egy­

h á z a t y á k m u n k á ss á g á n a k . U g y a n a k k o r az o n b a n - a z a l a p v e t ő egység e lle n é r e -

nem k e l e t k e z i k az esz m é k e t ö s s z e f o g ó , k iz á r ó la g o s h e ly z e t b e n llvö i s k o l a .

A m iko r a z u t á n a m i . s z d .- b a n C u b h a ras im h a és V a jr a b o d h l ré vé n a b u d d h i s t a

e zo te rizm u e elé ri t ető p o n tjá t, fokozatosan han yatlan i k ezd , é s v é gü l csaknem

elvész a h in d u izm u sb a n .

A buddh ista ezo térikus hagyomány g y ö k e r e t v e r a T * a n g kori K íná ban, ami

C u b h a r a s im h a (7 1 6 ), V a jr a b o d h l és A a o g h a v a j r a (7 2 o ) m u nk á lk o dá sá n a k k ö s z ö n h e t « .
A z e z o t é r l k u a S h 1 n g o n I s k o l a

A Japá n ezo térikua Sh lngon is k o l a a l a p í t ó j a , K u ká i (K o b o D a i a h i ,

774- 835) 8o 4 - ben ment el "a tö rv é n y t fö l l e l n !" K íná ba. A k in a l ezo té rizn u a e

k o rá b a n már b e f e j e z ő d ö t t a sű tr á k £s a kommentárok f o r d í t á s a . K u k á i, Talng-

lo n - s a e u b a n n y e r t e el a b e a v a t á a t U padh yay a H uei- kuo (7 4 6- 8o 5) révén, aki

az e z o t é r lz n u a nagy m esterén ek, A m oghavajrának volt legk iv á ló bb tanítványa.

K ukái 8 c 6 -ban é r k e z i k v iasza Japánba. ü t a zá sa e g y b e e s e t t a kína i ezo térizm u a

virá g zá s á v al; elsa já títo tta an n ak l e g j a v á t , éa e l s ő k é n t s i k e r ü l t e g y e s ít e n ie

egy i s k o l á b a az ezo té rik u s b u d d h izm u s i r á n y z a t a i t .

Az i n d i a i ezo térikua bu ddh izm u s két l e g f o n t o s a b b k ö z p o n t j a a k é t

h íres k o lo s t o r - e g y e t e m : N alanda és V iK r a n ia c T la , am elyek k é t hagyom ány á p o l ó i .

Az e lső a m ahayana eszm ék k ib o n t a k o z t a t ó ja , a z o rt h o d o x e z o t é r i z m u a f a a e l y n a k

ala p ja a vlnaya. A m á sodik i n k á b b n é p i t a l a j b ó l fak fldt, éa a t i n . szd. vége-

felé ala ku lt k i; ú .n . "b a lo ld a li e z o t é r lz m u s ", Sado m ik k y ö . Utóbbi nem b e f o ­

lyá solta a Japá n S h in g o n i s k o l á t , ^ u b h a k a r a s io h a a p a t r i a r c h a , D ha rm a gup ta

tanítványa volt N a lan da ba n , éa u g y a n c s a k N a l a n d a b a n ta n u lt V a jr a b o d h l ( 6 8 o)

C an tijn an a tanítványakén t. Hú sz e s z t e n d ő s k o rá b an n y e r i el a z upasam pada- t,

és h a t év a l a t t elsa já títja a két Jármii (H l n a y a n a éa M a h a y a n a ) tan a it. E té­

nyek igazo ljá k, hogy a S h in g o n a l e g o r t h o d a x a b b hagyomány k ő v e t ő j e .

 Az id ő ren d et fig y elem b e véve m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a tib eti ezotfirizm u s

k é ső b b h a t o l t be az o r s z á g b a a k í n a i n á l . A t ö r t é n e lm i dokumentumok a z t b i z o ­

n y ítjá k , h ogy a V i k r a m a ^ f l a k ö z p o n t b ó l s zá rm azik . Pontos a z Í rá so k tib e ti ver­

zió in a k tan u ln A n y oz&sa, de b i z t o s h o g y a lám áizm us ezo térizm u sa elté r a k e z d e ­

ti tanítá so któ l.

m t eh á t a Shlngon e zo térizm u sa, a S h in g o n srikkyÖ? M o ndha tni k i f e ­

jezi a m aháyána b u d d h izm u s te lje ssé g é t, k ife jti a Buddha tan ítá sa in ak lé n y e ­

gét. K u ká i szerint a népszerű bu d d h izm u s, Kengyo, ama tan am elyet a Bu ddh a a

n lrm á nak áy a- ban tan ito tti "a z Ü d v ö ssé g ö s v é n y e " . A Sh in g o n a T a th á g ata legben -

söbb é lm é n y e , am ely et M a h a v a ir o c a n a v ilá git meg a d h an n a k a y a - b a n , 2 s a z o k az

«■
ig a zsá g o k , am elyeket a T a th a g ata fö lt á r , o ly m élységesek, h ogy a z o k a t a k ö z ö n ­

séges em b eri elme fői nem f o g h a t j a i e tan nev e ezé rt G uhyayana, "t it k o s jár-

i vag y e g y s z e r ű e n ezo té rik u s b u d d h izm u s. T i t k o s s á g u k nem a n n y i t J e l e n t ,

h o gy a Bu d d h a akar v ala m it elrejten i, hanem a z t hogy az em berek nagy r é s z e

szám ara k ellő f ö l f o g ó k é p e s s é g h iá n y á b a n t i t o k m arad.

A buddh isták k é t fé le ezoté rizm u st k ü l ö n b ö z t e t n e k m eg: Jum m ltsu, a tiszta

e zo té rizm u a, am e ly e t Valroca_na fe jte tt ki a d h a rm a k á y a b a n , és am elynek szent-

irata i a M ahav alro can aaűtra , D a in ic h lk y ö , és a S a rv a t a th á g a t a t a tt v a s a m g r a h a -

sutra, K o n goc h ogyő j azután a Z o m it s u , az ö s s ze t e t t e zo té rizm u s, am ely e g y e s í ­

ti az e z o t é r i k u s Isk o lá k at, Ö s s z e fo g ja V a ir o c a n a t a n a i t a n é p s z e r ű b u d d h izm u s ­

sal, és ily m ó d o n v a la m e n n y i ezo térik u s irat, a M a h a v a ir o c a n a s ü t r a és Sarvata-

thag atatattv asam grahasu tra k iv é tlé v e l, az ö s s z e t e t t e z o t é r i k u s b uddh izm u s i r o ­

da lm a .
 A M a h a v a i r o c a n a s u t r a K í n é b a n m inden b i z o n n y a l i g e n fon to s h e ly e t

fog lalt el, h is z e n az a n y o lc szerzetaa, ak ik A H e ia n k o rszak k ezdetén az

ezo térik u s buddhizm us t a n u lx 4n y o zfisa c í l j & b ó l K ínéban j é r t a k , m i n d a n n y ia n

egy-egy p é ld &n y t h o z t a k m agukkal e sü tr&b íl. E nn ek ered m é n y ek ép p en J ap & n b an

is e ls ő h e l y e n A ll a mahayána Ir o d a l o m b a n a M a h a v a i r o c a n a s u t r a .

Ja p á n b a n az e z o t i r i k u s b u d d h izm u s kfit f ö i r & n y z a t a a Sh ln gon , am e ly e t

Kukéi alapíto tt, la a T en d á l, am ely et S a lch o (D e n g y o D aish i) vezetett be,

E n n ln (J ik a k u D a i s h i ) , És mÁsok ré v é n fejlő d ö tt, a k i k v a l a m e n n y ie n K ín é b a n

m élyítették el tu d á s u k a t .

Az e ls ő n e k k ö z p o n t j a T o - j i , "K e le t Tem p lo m a ", vagy mla n é v e n Kyőogokoku-

Ji (K y o t o )j i n n e n a T o m itsu J e l z Ö , a m ely az e z o t é r i z m u s eme á g a z a t é t je lö li,

A m á sodik e z z e l szemben a T a l m i t a u , m iv e l ez a z i r á n y z a t a k ínai T 'i e n - t 'a i

isk o lá h o z k a p c s o ló d ik . N é z ő p o n t j a nem azon os a t fa h a v á ir o c a n a s u t r a é s Sa rvata -

t h a g a t a t a t t v a sa m g ra h a su t ra szellem ével.

A To m its u ban a l e g f ő b b princípium , a M a ha v airo c a n asu tra i n s p i r á l ó j a a

"v e l ü n k szü letett értelem** (r i)j v ala m in t a Sarvata th ag atata ttva sam grah asutra

in s p irá ló ja , a “ m e g ism e ré s" (c h i)« Ezek elv élaszth atatla n ű k , azaz a két su tra

tanltfisa azon os. V iszo n t a T a im it s u b á n — bé r u g y a n a z o n prin cíp iu m képezi a

tajiulrcény an y ag é t - az em lítettek e t egym ástó l fü g g e tle n e k n e k te k in tik , la Íg y

a két s u t r a egysége c sak egy h a r m a d i k b a n : S u s i d d h l k a r a m a h a t a n t r a s a d h a n o p a y i k a -

patala, v a l ó s u l meg. Ml a j e l e n t ő s é g e ezek szerin t a T alm itsu b ö lc s t i szem­

szögéből a M ahav alro ca n asu tran ak , szem ben a y a d d h a r m a p u n d a r í k a s u t r é v a l , ajnely

a Ten d ai isko la a l a p v e t ő müve?

O l y a n m unkának t e k in t i k ;, amely m egm agyarázza a S a d d h a r m a p u n d a r í k a s ü t r a tan a i­

nak g y a k o r l a t i alkalm azá si m ó d o z a t a it .

A Tendai isko lá h o z t a rt o zó Bnch in (C h i s h o D a i s h i ) Így i r D alblrushanakyö

ah iki cimü mílvébenj

•’ K om oly m é r l e g e l é s után n y i l v á n v a l ó , h ogy a sam adhi eme i s k o l á z á s a c aak

az e z o t u r i z m u s b a n talá lható megj más su t r á k b a n Í g y meg nem v a l ó s í t h a t ó . Ez a z

oka an n ak , h ogy a líahayanában ( e sutra) a le gfo n to sab b, a l e g e z o t é r i k u s a b b va

la m e n n y i között; míg a S a d d h a r w a p u n d a r l k a a ű t r a sem é r i el ennek m agasságát,

és még k e v é s b é a többi s u t r a ."

De más i s k o l á k m e s te r e i is o sztjá k eme vé lem é n y t , Is ily en fo r m á n fo ga l­

mat alk o th atu n k magunknak a r r ó l , m ily e n k ie m e lk e d ő h e l y e t foglal el a japá n

b u d d h izm u s b a n a Ü ahavairocanaaű tra.

A lah á v a lr o c a n aa ü tr a b e o s zt á s a

A H a ha v airo c an asu tra k ín a i válto zata 3^ fejezetb ő l (h o n ). Ille tv e

7 kötetböl (k a n ) állj de csaJc az l - x x n fejezetek (a z első h at k ö te t) tartal­

m a zz á k az eredeti m u n k á t, *rig a 7 . k ö t e t öt f e j e z e t e , az " á l d o z a t i szertartá­

s o k " nem más m int a Ta p ' i lu tchö na fo chuo ya o lio n i e n son g k in g i "Maha-

v a l r o c a n a Ö flfl2ef0glalö aS t r á j a " , am ely et V a jr a b o d h i fo rd íto tt l e . E re d e tile g

e z öná llfi m ükínt a z e r e p e l t j C ubhakarasisiha maga i a lefo rd íto tta ía h ozzá fű zte
t
a M aha vairoc a nasü tr&ho * (am ely s z in te n az 8 f o r d í t á s a ) . A M a h a v e ir o c a n a a ü t r a

tib eti ezövegei soha nem t a r t a lm a zz á k e f ü g g e l é k 7 . kötetet, A mi t a n u lm á n y a in k

ie c a a k az e ls ő h a t k ö t e t r e von atko zn ak.

A M a h av alro can aaütra kínai kom m entá rjai k é t fö r éa zr e o szlan ak . Az e la ö a

Ta p 'i lu tchö na t c h 'e n g fo k in g c h u , amely 2o k ö t e t e t ö l e l fö l. C ubhakara-

aim h a ezt ad ta tovább t a n i t v á n y á n a k , Y i- hlng - n ek, K *a i- y u a n 13. évében (7 2 5 ),

aki le je g y e zte C u b h a k a raa im h a elő adásai ala p já n az eLsö h at k ö t e t e t . Y i - h i n g

h alá la utá n (7 2 7 ) két lá a ik szerzetea, Tcbe- yen és Wen-ku a míivet Ta j e k in g

yi che elmen 14 k ö t e t b e rend ezték . A T o m ita u az e la ö v á lto za to t h a a z n á l ja , m ig

a. T a l m i t au a m á a o d l k a t . Ami a k í n a i Jíahávai r o c a n a s ü t r a 7 . kötetét i l l e t i , azt

C u b h a k a r a a im h a egy tanítvány a, Fu-k• o-aaeu-yi azerzetea (K o re a ) Ta p * Í l u fchö

i •
na k in g kong yang t a 'e u ti fa chu elmen (2 kötet) kom m entálta ( i n F u a h i g i kom­

m e n tá r " ) .
 A M aha v airo c a n asu tra két részre o szlik: az i l s ö elm életi (I. feje­

z e t ), a m á sodik g y a k o r l a t i (II. és többi f e je z e t e k ). Az első r é s e m o ndhatn i

általános bevezetés, am ely a tanok l é n y e g é t vilá g ítja megj az utána kővetke­

ző fe je ze te k az első részben lefek tetett elvek g y a k o r la t i alkalm azá sá t t á r g y a l­

já k , n e v e z e t e s e n a m a n dala m e g a l k o t á s á r a és a t a n í t v á n y beavatására v o na tko z­

nak.

A fö lav atá s, az Ö ai i n d i a i ab hiaek a, tu lajdo n kép p en az u r a l k o d ő trínxa-

lép ésén ek szertartá sa, am ely a * e z o t é r iib a n m élyebb É rte lm e t n y e r t . Az ura l­

k odó fejét a négy öceán egyesi te tt v izé v e l h in t e t t é k m eg, aad a vilá g fö lö tti

u r a lm a t je lk é p e zte . Az e z o t é r i k u s b u d d h ista szertartá sban a m e s te r ( g u r u ) a

tanítvány (c h e la ) fejé t az öt edé ny v i z é v e l h in ti m eg , ami a T a t h á g a t a öt bi&-

cseségének Jelk épe, k ife je zv e h o gy a t a n í t v á n y a B uddh ák e g y e n e s v o n a l i n a k

(t ö r e t le n h ie ra rc h iá já n a k ) örököse,

A M ahavairocanasutra első feje ze te tehát a tan v e z é r e l v e i n e k m a g y a r á z a t a ,

am ely m in d e n k i szám ara h o z z á f é r h e t ő Is é r t h e t ő , m ig a t ö b b i f e j e z e t u . n . szó­

b eli (: fü lb e súgott) h agyo m án y , am ely m a g y a r á z a t r a szoru l, é s a m ely et c sak

h iv a to tt m ester adhat tovább az alk alm as tanítványnak. C sak o l y a n n a k s z a b a d

e titk o k at k is zo lg á lta tn i aki elnye rte az ab h iaek á t.

 1 H aha v airo c a n asü tra v ezérgo ndo latá t k ife je zi az e la ö k ön yv ö s s z e ­

foglald gon do lata : "I s m e r d meg önön sziv e d i g a z s á g á t ". A bu ddh izm u s m inden

isko lá já n a k k ö zö s célja a fe lism eré s m e ¿ V a l ó s i t á s a . A M a h a v a ir o c a n a s u t r a

nem a l k a l m a z tudományos k i f e J e z é s e k e t , k e r ü l i a dialek tik á t, 6 s e g y e n e se n h a ­

lad a k itű zö tt cél felé . K ije le n ti, h ogy a nem - m egvilá gosodott (t u la jd o n k é p ­

pen) Buddha (j c sa k nem é b r e d t e nn e k t u d a t á r a ).

Az ezoté rizm u s s z iv ü n k e t a " b o d h i tiszta s ziv é n e k " n e v e z i. A "b o d h i tisz­

ta sziv e " (s . v i (ju d d h a b o d h l c it t a ) nem más m int a z "e re d e ti tiszta sziv * (s .

p r a k r t i v i c u d d h a c i t t a ) , am ely l e l k ü n k mélyén r a g y o g , És m in denk or j e l e n lévő

* i
ö n v a lfin k . Ez a z Ö n v a l 6 h a t á r t a l a n , maga a f ö l i s m e r é s , am elyet b o d h in a k ( : meg­

v ilá gos odá s) nevezünk. Az ember ak i részesévé v á lik eme f ö l i s m e r é s n e k : Buddha.

"A Buddh a m o n d j a ; ...T i t k o k M estere! Mi a b o d h i? S z iv ü n k v a l é t e rm é sz e t é ­

nek fö lis m e r é s e ".

"A E u d d h a m o n d ja : Titko k M e stere! M á sho l, m int önön s z i v e d b e n , ne k e r e s d

a bo d hit, a m in d en tu d ó fö lism e rést. K ié r t ? M iv e l v a lé term észetében ( a z ) tisz­

ta ( j fo lt t a la n )."

nA m in d e n t u d á s n a k eme l é n y e g e Ö rö k t ő l fo g v a Jelen van s z iv ü n k b e n (t ib .

snift; s. h r d a y a ), az emberek a d t a n e v e sarv ajn a : m i n d e n t u d á s ."

Fönti r ö v id idézetek ize litö t a d nak a M a h a v a ir o c a n a s u t r a . lényegéről-

A M a há valro ca nagu tra Eu ró p á b a n

A M a ha v alro ca n as u tr a töredékei részét alk o ttá k egy k é z i r a t n a k , ame­

lyet a z oroszok leltek föl A blaiklt ro m jain á l; ezeket Nagy P éte r cár átadta a

F r a n c i a A k a d é m iá n a k . 1723 - b a n B ig n o n abbé a z t kö zö lte a cárral, h o g y e tő re -

dák s z ö v e g e k tibeti n y elv e n ir fid ta k ; Etlea ne fia liichel Pourm ont még a f o r d í t á s t

is m eg kísé relté k. E fo rd ítá st Sfiiller J a v í t o t t a ki (i C o m n e n ta t io de S c r i p t i s

T a n g u ticis in S ib e ria rep ertia , P e t r o p o lie 1 7 4 7 ), m ajd az a u g u s t in u s barát,

Georgi tette kö izé e töredékeket a z A lp h a b etu m Tlbetan um c. müvében (II, appen-

d lc e III, Tabula Tibeten a e v o l u m in l b u s non lo n g e a f o n t i b u s I r t i s r e p e r t i s

excerpta, Romé, 1 7 6 2 ),

Yégill K ö r ö s i Csorna S á n d o r fo rd ítja le ugyané töredéket an gol n y elv r e (i

Journal o f the A s i a t i c So ciety of B engal, I, p. 2 7 o ).

Léon Peer, A n aly a e du K a n d j o u r c . m unkájában (A n n ale s du M ueée G u l m e t . I I ,

1881) a következeképpen ir a sútrártSl (p . J o 7 )i

"(F ö l. 3 o o - 4 1 2 ). Nagy é rtekezé s (v a g y su t ira), asieiy több v a l l á s o s tan u l­

mányt és m a ntrá t tartalm a*. Va lro c an a , a leg tö k é le te se b b B od hlsattva n y i l a t k o z ­

tatta ki V a jr a p a n l fölkérésére.

"...E töredék (fö l. 337- 339) (G e o r g i p u b lik á c ió ja ) nagyobbára bíja- mentrá-

kat tartalm a z /V a l r o c a n a B h ag a v an k e g y e lm e , vagy á ld á sa rí v é n / , k in y ila tk o zta t­

va több B o d h l s a t t v a , isten sé g és i s t e n n ő á lta l, a Szent Buddhákhoz (sam antabud-

dh anam ) i n t é z v e ."

A K an J u t (t ib . b k a '- 'g y u r ) , am e ly e t León P e e r f ö l d o l g o z o t t n a r t h a n g i

(t ib . snar-thari) k ia d á sú . A szó b a n forg6 tö re dék a T a is h o D a i z o k y o xv ill.

k ötetében (p . 13- 14) szerep el.

A S h i n g o n k á n o n

A S h in g o n ( : igaz szó ) értelm e: exakt m a n tra, aiaely f ö l f e d i dharm ák

igazságát - ez a T a t h a g a t a m e g n y il a t k o z á s a a d h a r m a k a y á b a n ,

A M a h a v a i r o c a n a s u t r á b a n íg y s z e r e p e l : a S h in g o n tana, vagy a T ö r v i n y k i­

fejtése a S h in g o n fii t á l .

A m o g h a v a jr a , L io chu k i n kang t i n g yu k * i e fe n pia c h e n g weí sieu t c he ng

fa mén c . fo r d í t á s é b a n Így i r t

"A S h in g o n d h á r a n J i s k o l á j a v ala m en n y i Tathagata tito k zato s fis r á l y s á g e s

tanítása} »ma t a n í t á s , am ely a T ö r v é n y t apontfin f ö l i s m e r é s rS v g n b i z o n y l t j a . "

A s ü t r á k K uká i által közzfitett k ataló gu sa, a v inaya - k és c a a t r a - k - a

É
Sh in g o n tan a i: S h ln gonsh ü - sh ogak uk yö - ritsu- ron - m o ku ro ku, igen t e r j e d e l m e s mun­

ka (: 188 k ö n y v , 468 k ö t e t b e n ) ; a leg fo n to sab b ak i

1. D a ib i r u s h a n a - j o b u t e u - jim b en - k a ji- k y ö (r ö v id e n : D a in ic h ik y o ), 7 kötet,

(Jubhakarasim ha (k í n a i) fo rd ítá sa, (j M a h a v airo c a r.a b h Í £ a m b o d h i v± kur-

v i t á d h i s t h a n a v a i p u l y a s u t r a n d r a r a j anám adharm apary aya . )

2. K o n g o c h ö - is s a i- n y o r a l - s h in ji tsu- sho - daijo - g e n s h o - d a ik y ö o g y ö (r ö v id e n :

K o n g ö c h ő g y o ), 3 k ö t e t , A m o g h av a jra f o r d í t á s a . (: Sarvatathagatatattva-

sajagrahanáma-m ahayanas u t r a . )

3 «. Kongoch Ő - yugachu - ryak ush utsu - n enju k y o (r ö v id e n : R y a k u s h u t s u - n e n j u k y ö ),

4 kötet, V a jr a b o d h i fo rd ítá sa. (: T a is h ö , no- 8 6 6 ; N a n j ö , no. 5 3 4 ).

4. So shlchi ji- k a r a k y o , J k ö tet, tjubhakarasim ha fo rd ítá s a. (: S u s i d d h i-

kararaaha t a n t r a s a d h a n o p á y i k a p a t a l a ) .

5- K o n g ó b u rő k ak u - issa i- y u g a - y u g ik y ö (r ö v id e n : Y u g ik y ő ), 2 kötet, Vajfra-

bodhi f o r d í t á s a . (: T a is h ö , no. 867; ITanjö, no. 1 o 3 9 ).

6. Kongoch o- yu gach ü- h otsu- ano ku tara- sam m yaku- sam b o- d alsh inron (r ö v id e n :

B o d a is h in r o n ), 1 kötet, A m o g h a v a jra f o r d i t á s a . (: T a is h ö , no. 1665;

N a n jo , no. 1 3 1 9 .)

7. Sh ak u- m ak aenro n, 1o k ö t e t , Fa-t'i-m o-to ( V rdd him ata ?, H Ö b ő g lrin , fasc,

annexe, p. 128b) fo r d it á s a . (: T a is h ö , no. 1 6 6 8 ).

A k é t n a g y m a n d a 1 a

A S h in g o n erő ti riznrusában két nagy m a n d a l a , a V a jr a d h á tu I s a Me_ha-

karunagarbha, r ö v id e n g a r h h a , g ra fik u s form ában i s m e r t e t i k a S h in g o n tanainak

lé n y eg it. Ab a l a p v e t ő elv ek , m int már e m l í t e t t ü k , a " v e l e a z ü l e t e t t értelem**

la a "m e g i sm erÉ a" j a i e ls ő a M ah a v alro ca n aa ü trá ban , a m á sodik a S a r v a t a t h a g a t a ­

ta t t v a s s m g r a h a e u t r á b á n van m a g y a r á z v a . A h u ddhizm u a rüpa- nak n e v e z i az an yagit,

la cltta- n ak a a z e i l e m i t : a "v e lea ziilete tt értelem " la a "m e g l a m e r S s " m eg felel

a k it k a te g ö riá n a k .

A M A h ak aru n a g arb h a - m a n d a la a d h a r a ik a t i s m e r t e t i való tennéazétűkben; a

Y a J r a d h a t u - m a n d a la b e m u t a t ja a Buddha "m e g ia a je r l a íb e n " e lő b b ie k e t. A k i t manda-

• * • •

la k ie g észíti egy m ást, e szm ei k ö z p o n t ju k M a h á v a i r o c a n a . így a z alap v ető e lv e k

m a n d a lá i po ten ciá llá t e rm é sz e t ü n k k é p é t v e t í t i k elénk.

A 3 h i n fl o n p a t r l a r c h á l

A S h in g o n d o k t r i n á l i s szem pontból t e k in t v e nem I n d i á b ó l K íná ba &t-

a z & n i a z tatot t t a n í t á s ; t a n a i t Ö n á lló a n Kukái fo ra u lá zta neg. In d ia i forrá sbó l

csupán a beavatás (a b h is e k a ) t it k o s szertar tá sait vette át. A S h in g o n p a tr la r-

ch á it két csop ortba o s z t já k i a/ a tan t e r j e s z t ő i ; b / a titk u a szertartá sok mi-

v e l ö i . M in d k é t c s o p o r t o t n y o lcá n k é p v i s e l i k , de b i z o n y o s szem é ly ek m in d k é t fö l­

so r o lá sb a n szerep eln ek.

A "r itu á lis h agy o m á n y "n y o lc p a t r ia r c h á j a i

1. M ahav airo can a Tathagata (D a in is h l N y o r a i);

2. V a jr a s a tt v a (K o n g ő s a t t a )\

3. N a g a r ju n a ( Ryűmyő B o s a t s u ) ;

4. N agabodhi (R y u c h l B o s a t s u ) ;

5. V a jr a b o d h i (K o n g ő c h i S a n zo );

6 . A m o g h av a jra ( Fukü Sa jízó );

7. H u ei- k u o (K e ík a A J a r l);

8. Kukái (Kobö D a i s h i ) ;

A "t a n t e r je s z t ő i":

1. N a g a r ju n a (Ryum yő B o s a t s u ) ;

2. N agabodhi (R y u c h l B o s a t s u );

3. V a jr a b o d h i (K o n g ő c h i S a n zo );

4. C u b h a k a r a s im h a (Zenimui S a n ző ) ;

5- A m o g h a v a jra ( Fuku S a n z o ) ;

6. Yi- hlng; (Ic h ig y o A j a r i );

7 Huei-kuo (X e ik a A Jari)j

8, Kukái (Kobo D a i s h i ).
 X a h á v airo c an a T a t h a g a t a - a Euddha m int D ha rm a ka ya, a "k it nagy sutra”

k in y ila t k o z t a t ó ja .

V a jr a sa tt v a - a Tathágatától v e szi át a tanítást, azt s a já t rend szerének

m eg felelő en rö g zíti, m ajd e l r e j t i "D é lin d ia v a s - s tü p á já b a n ", v á r v a o ly a n nem­

zedékre am ely a l k a l m a s a tanok b e f o g a d á s á r a .

Na gá rjuna 800 é v v e l a Buddha h a l á l a utá n J e l e n i k meg D é l i n d i á b a n . Maha-

v a i r o c a n a i n s p ir á c ió ja ré v é n folleli a " vas-s t ü p á t " , azt fö ln y it ja , é s szem be

t a l á l j a m agát V a j r a s a t t v á v a l , a k i t ő l elnyeri az a b h is e k á t, Ezután k ö z l i a vi-

lág gal a "k é t e lv nagy s ü tr á já t ".

K a g a b o d h i p H a g a rju n a k iv á l ó tan itv á n y a. T a n it D é l i n d i á b a n , és bizo n y o s

források szerin t m e g fo r d u l az "O r o s z l á n o k F ö l d j é n " (C e y lo n ) is, Ö az aki Dhar-

m agupta n év en N a lan d a k o lostorá ba n tartó zk o d ik , és P ’ u- hien a- chö - li (S a s a n t a -

V
bhadra- acarya) n é v en C e y lo n b a n szerepel. Több s z á z é v e s élte során terjeszti a

t itk o s tanítást.

7aJrabo dhi (6 7 1 - 7 4 1 ), I^ a n a v a r m a n i n d i a i hercegi c salá d fia. Más forrá sok

szerin t m a la b á r i (M a l a y a ) b r a h a in c s a l á d sa rja. H z éves k orában b e l é p a na-

landai szerzetesek sorába. Húsz esztendős k oráb an K a p i l a v a s t u b a megy és három

éven át ta n u lm á n y o zz a a Y o g á c a r a b h u m i c a s t r a - t , a V i j n a p t i m á t r a s i d d h i ^ á s t r a - t ,

a U a d h y a n t a v ib h a á g a tlk a - t , C rT b h ad r a t a n í t v á n y a k é n t . H a r m in e g y é v e s k o rá b an

D élin diá b an t a lá lk o zik N a g a b o d h iv a l, ak in ek k é t éven fit t a n í t v á n y a . Tanulm á­

n y a in a k tá rg y a a v a j r a y o g a aű trái, V a ir o c a n a d h á r a n J - i , a M a h a y a n a - sű t rá k , és

az Öt vidy a c astra - ja . Eln y eri az "Ö t osztá ly " beavatását, m eg ta n u lja a z ezo-

t é r ia m é ly s é g e s é r t e l m e z é s é t , majd e l z a r á n d o k o l In d i a nyo lc szent k ö zp o n tjá ­

ba. A v alo k itecv a ra P otolaka (K ö z é p in d ia ) u t a s í t á s á r a K ín é b a k e l l m e n je n . K e r ü ­

lő v e l, C e y lo n o n á t , é rk e zik K in l b a , a K f al- yuan 7 . évében ( 7 1 9 ) . T s ’ eu-chend-

sseu - b a n és Ta - tsien- fu- sseu- ban Ö l, és m int fo r d it ó te v é k e n y k e d ik . In diá ba

v aló v issza té ré se elő tt, 741- ban h a l m eg.

 A m o g h a v a jr a (7 o 5 - 7 7 4 ) singh alea sz á r m a z á s ú . M esterét, Y a jr a b o d h it k isé ri,

6 a Lo-yajig -ba É r k e z i k X ’ ai- yuan 8 . évében (7 2 o ). HÚaz éven át m estere m e l l e t t

d o l g o z i k , és r é s z t vesz a sütra- k és kommentárok fo rd ítá s á b a n . M e stere utasí­

tá sá n a k m e g f e l e l ő e n 743- ban C ey lo n b a megy h o gy o tt aű trák éa c a s t r a k u t á n k u ­

tasson . C e y lo n b a n talá lko zik N agab o dh iv a l , eln y e ri tő le as ezoté rilcu s tanítá­

sokat, m ajd b e j á r j a egéaz In d iá t . K ín á b a 746- ba n é rkezik « H iu a n - t s o n g c s á s z á r

maga is fo ly a m o d ik ab hisek á é rt. öt követve a tá rs ad a lo m m inden rétege behódol

e k u l t u s z n a k . Ez v o l t az ezotérilcus b u ddh izm us v i r á g k o r a K í n á b a n . A m ogh av a jra

fo rd ítá s a in a k száma s z in te fö lm ér h e te tle n ; több m in t loo Hunkát t a rt u n k szá­

m on, több m int 2oo k ö t e t b e n . E g y ik e a b u d d h izm u s "n é g y na g y f o r d it ó j á n a k * 1 .

(J u bha ka ra sim ha (6 3 7- 735) m ágadhal hercegi c salá d sa rja. A p j a v é gak aratá-

nak m eg felelően (13 éaztendöa k o rá b a n ) elfo g lalja a trónt, de ham arosan lem ond

az uralkodásró l 6s szerzetes less. H á lan d a - b & n t a n u l j a D ha rm a gup ta v e z e t é s é v e l

az ezo terik u s hagyom ányokat. Mester*» parancsára, megy K í n á b a , h ogy o t t t e r je s z -

sze a Tant. M e g lá t o g a t ja K ash m irt, T 'u - k iu e orszá gát, és T i b e t e n át j u t el K í­

nába. H u s z o n e g y m unkát f o r d í t le, fis 9Q éves k oráb an h a l m eg.

Y i- hin g (6 8 3 - 7 2 7 ), P ‘ u- tsi dhyana- oester tanítvány ak én t l é p be a s z e r z e ­

tes rendbe. T a n u lm á n y a it a T ’ i e n - t 'a l h e g y é n m é ly í t i e l K *a i- y u a n 5 . év ében

(7 1 7 ). E iu a n - t s o n g c s á s z á r vallá si v ezető je l e s z . C u b h a k a r a s im h a és V a jra-

i •
bodhi Kíná ba é rkezése után tani t v á n y a i k u l s z e g ő d i k . 8 4 éves k o rá b a n h e l m eg.

Huei-ktio (7 4 6 - 8 o 5 ), Tch ao- ying- i sz & r m a á á s ú . A m ogh ava jra l e g k i v á l ó b b ta­

nítványa, és m es te re három c s á s z á r n a k : T 'a i - t s o n g , Tö- tsong és C h u e n - t s o n g ,

Sok n e v e s tanítvány a van. Főműve a Che pa k ' i y in (T a is h ő , no. 9 o o .)

Kukái (7 7 4 - 8 3 5 ) a Kuné- dera p a g o d á n á l s z ü l e tik Yam ato- ban . 8o4- ben K ín á ­

b a ‘u t a z i k . Elny eri a V a jr a d h á t u és G arbhadharm a a b h i s e k á t U p a d h y ay a Huei- kuo-

tfil. 8 0 6 -ban v i s s z a t é r Jap á nba éa k i d o l g o z z a a Sh lngon tan a it. 8 lS- ban m ega­

lap ítja k olostorát (K o n g o b u - J l ) K oya h e g y é n (X y ö t o t S l 1oo k m - r e - d é lr e ). 823-

baji S a g a c s á s z á r g o n d j a i r a b í zz a a f o v ir o s e g y ik templomát ( T Ö - J 1 ) , aa ely a

n e m ze t v é d ö s z e n t jé n e k szentélye. Köbö E a i s h l (p o a t h u m u s ) n e v é t D a lg o csá­

szártól nyeri el.

 A Kukái á lta l a l a p í t o t t Sh lngo n Is k o l a bárom é v s z á z a d l e f o r g á s a utá n

veszít eredeti erejé b ő l, K ak u b an (K o g y o D a l a h i , 1o95- 1144) elnye ri Tóba c s á s z á r

pSrtfc gá sá t; 1132- ben a Xoya- aan -on m e g a l a p í t j a a D aláem bo- ln - t, éa refo rm o ­

kat h ir d e t m eg . K ét Sv^rel k éső bb a K o n g o b u - ji ap á tja lesz, A. r e a k c i ó s elem ek

ellen zik ú jítá sa it, éa az i n t r i k á k m ia t t lem ond magaa m é l t í s á g á r S l j v i s s z a v o ­

nul N eg o ro h e g y é r e . N a gyszá m ú h í v e a z o n b a n tovább d o l g o z i k szellem ében , és a

bö lcs R a iy u , D aidem bö - in -ben i s m e r t e t i az ú j í t á s o k a t . 211enfelei a Kongóbu-

ji -ben éa T o - ji -ben tevéken ykednek. 12B8- ban R a iy u á t t e l e p í t i a Daidem to- in- t

a N e g o ro - sa n - r a f í a enn e k k ö v e t k e z t é b e n b e k ö v e t k e z e t t a azakadáa a S h in g l éa

Kogi között.

A ké t i r á n y z a t közti legfő bb ellentétet g H a h a v a l r o c a n a s ü t r a k in y il a t k o z -

t a t ó já n a k azem ély e k ép ezi. Ez a Buddha s v a b h a v a d h a r a a k á y a - ja : "a tiszta termé­

szet törvény- tes t e " ; viazo nt a S h in g l ir á n y z a t m eg kü lö nbö zteti az "a la p v e tő

t e s t e t ", am ely maga az ab eo lu tu m , és az a d h i s t h a n a k a y a - t , am ely f ö l t é t e l h e z k ö ­

tött. Az e l 3 ö nem n y i l a t k o z i k meg, éa a S h i n g i szerin t ezt a szerepet az a d h i-

v
stEanakaya tölti be. A K o gl ezzel szem ben az "ala p v ető testn ek " tu lajdo n ítja

a k in y ila t k o z t a t á s t .

A Kogi nagy tem plom ai (t dalhon zan ) a követk ező k: K on g o b u - ji, N in n a - jit

D a ig a k u - ji, D aig o - jl, TÓ - ji, S en n y u- Ji, Z u lah ln - ji, K a n j u - ji (K a ju - ji).

A S h in g l k ö zp o n tjai: C h i a h a k u - i n , H a se - d e ra -bán (C h ö k o k u - j i ) , fis számos

más tem plom . A S h in g o h h o z 1 2 .o o o , a Sh ln gih ez &ooo templom t a r t o z i k .

Sok an úg y v é l i k , h o gy a S h in g o n i s k o l a v á l t o z a t a a tibeti lamaizmus-

na kj h ogy nem m ás, m int l á t v á n y o s szertartás, am ely p r i m i t í v h ie d e lm e k e n a l a p ­

s zik . Az ig a z s á g v iszo n t az, h ogy az o r t h o d o x e z o t é r i k u s b u d d h izm u s p o z i t í v

szellem b e n v izs g á lja a po zitív t e t t e k e t . Ha b e h ato lu n k a M ahavalro canaaűtra

m é ly r e h a t ó g o n d o l a t a i b a , úgy t a p a s z t a l h a t j u k h ogy o l y a n eszmék t á r h á z a ,'a m e l y e k

a M a n ay an a legfo n tosab b m ü veib en szerep eln ek. Ezek az a l a p v e t ő munkák a Sad-

dharaapundarí kasű tra, a z Ava tam aaka s u t r a „ 6 a a P r a jn á p a r a m i t a s u t r a ,

A M ahavslrocanaautra oly v allá si id ea e re d m é n y e , am ely n ek fejlő d ési fo k o ­

zatait a fö ls o ro lta k k ép e zik.

 E L S Ö R Í S Z

ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A MANDALÁK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

• •
 I . fejezet

A "m
— . an d a l a-
T r— " - szó j e-
lentés
. ér
• ől

A aa nsk rit m &ndala- azó J e l e n t é s e i :

1 . kör, gc m b, ami kerek, k ő rfo r g á sj : 5. c s o p o r t /o z a t /, g y ü leke zet.

2 . varázskör; sokaság, h alm azat, töm eg;

3. k o ro n g (nap- és h o l d - k o r o n g ); 6. rend, egy esü let, e g y esü lés

4. g ló r ia , fé n y u d v a r ( a u r a ) ; 7. tartom ány, k e r ü l e t ;

8 . a R gv e da egy r é s z e .

Ami az á lta la k ép v iselt form át i l l e t i , a k í n a ia k a t*an je lé v e l

ják : sik té rtié t, teraase; a g y ako rlat s z e a p o n tjá b ó l a tao tch*e.ng k i f e j e z é s t

i
a lk alm azzá k : a ku ltu s z h e ly e ; a lényeget k ife je z e n d ő a l u e n y ua n k i u tsu k i f e ­

je zé s s e l élnek: fo rm ális Összeség, am ik o r v a la m e n n y i rész teljesj p l, kerék,

a m ely n ek k üllői a k ü lső kört ö s s ze k ö t ik a k eré kaggyal. A sa n s k r it szövegekben,

és a v u l g á r i s b u d d h izm u s b a n (e lle n té t b e n az ezo terik u s buddh izm ussal) e sz6

k ü lö n b ö z ő je le n té se ib e n h aszn á la to s. Ezzel szebben az orthodox e zo té rik u s bud­

d h iz m u s b a n a azó s p e c i á l i s jelen téssel b iró . A Ű a havalrocanasŰ tra e z z e l kap cso ­

l a t b a n Így ir:

"V a jr a d h a r a (a G yé m á n tjo gar V i s e l ő j e ) ily szavakkal fordul a B u d d h á h o z:

'E h a g a v a t , mi a m a n d a la 7 * A Buddha im ig y e n v á laszol: 'A m a n d ala m inden Buddha

lé tre h o zó ja, é r t e lm e : k it ű n ő , pá ratlan iz ü * - í g y m a g y a r á z t a t o t t a m a ndala -

szó. "

A kommentárok v i l á g o s a n k ife jtik , h ogy a m andala- szó az o r t h o d o x e z o t é r i-

kus buddhizm usba_n a buddh aság állap otét Jelö li, azaz a B u ddh á t a k i elérte a

legfő lsöbb m e g v il á g o s o d á s t .

Ha v iszo n t a m a ndala - szó t a "gyülekEt" értelmében vizsg á lju k, ú gy értel­

m ile g az istenségek képeinek osszeségéröl van szó, am e ly e k m in d e g y ik e a Bud­

dh a e g y ik erényének s z im b ó lu m a.
II. feje ze t

A m *nd ala term észete, éa c é l j a

A majadala e re d e tile g a yogf szádra a m e d it á c i* t á rg y á t k é p e z t e : azu­

tán a z *ig aii m andala' magában a 2 elm ében (s z e l l e m b e n ) bon tako zo tt k i . Ebből

n yilvá nvaló , h ogy a m andala "l á t s z a t r a " ú .n . "a n y a g i m a n d a la ", am elj l é t r e h o z ­

za a "b e ls ő m a n d a la " k ib o n tak o zá s á t.

A M a ha v a i r o c a n a s ű t r a a " S i d d h l elnyerése" cicrü r é s z b e n a köve t k e zö k é p p en

h a t á r o zz a , meg a m andala term észetét:

"A M ahasattva s z iv é n e k n e v e z z ü k a m a n d alá t. A S h in g o n g y a k o r l ó j a e l n y e r h e ­

ti a gyü m ö lcsö t, am en n y ib en f ö l f o g j a önön l é t é n e k v aló t e r m é s z e t é t ."

E rész k ife jti, m ik é n t v a l ó s í t h a t ó meg " V a j r a s a t t v a s z i v e " .

V a jr a s a ttv a , ak i bizo n y o s t e k in t e t b e n a tanítványt k é p v i s e l i , m e g ké rd e zi:

mi a S h i n g o n g y a k o r l á s á n a k végső c élja . A Buddha v á l a s z a : a g y a k o r l á s n a k kö -

szönhetö, h o g y az aszkétá k s z iv é b e n is k ib o n ta k o zik ^ m a n d ala. I l y e n form án

V a jr a s a tt v a (ille t v e bárm ely tanítvány) s z iv e a m a n d a la ; k ö vetk ezésk éppen:

m ihe ly t a S h in g o n g y a ko rló ja teljesség éb en fö lis m e r i va ló teraézetét, eln y e rt

a S h in g o n g y ü m ö lc s é t , és Buddhává v á l i k .

A z l11. feje ze tbe n , "B e h a t o l á s a m i s z t ik u s m a n d a l á b a ", a M a h a v airo c a n a-

süfcra e z e k e t m o n d ja :

"E z id ö b e n a V ilá g T iszte le tre m é ltó ja újó lag szó lt V a jr a p a n ih o z , a Titko k

M esteréhez: 'Nem es c salá d fia, h allga ss rám f i g y e l m e s e n , m iv e l k ife jt e m a

"m é ly s é g e s s z iv m a n d a lá já n a k " term észetét*. A l e ir á s azután k ö zli, hogy a

8 - szirm u l ó t u s z o n , am ely bennünk v i r á g z i k k i , helyezkednek e l a G arbha - m an da la

központi négyszögének isten sé g ei.

III, fejezet

A aandalák k ü lö n b ö z ő fajtá i

Forrna és d i s p o s i t i o t e k in t e t é b e n a m andalák n é gy f a j t á j a k ü l ö n b ö z ­

tethető meg:

1 . Mahabhüta- raandala iaz elem ek m a n d a l á ja ;

2. Sam aya- m andala : a jelk ép e k (a t t r i b ú t u m o k ) m a n d a l á ja j

3. D h a raa - m a n da la i a be tű-szlmbolum ok m a n d a l á j a ;

4« Korm a-m andala * a t e t t e k (c s e le k v é s e k ) m a n d a l& ja .

1. A M a ha bh üta- m an dala i a nagy elem ek m a n d alá jaj K ín á b a n é s Ja p á n b a n

egyszerűen "n a g y m a g d a lá n a k " n e v e zik. Á b r á zo lja az ö s s z e s B u d d h á k a t , B o d h is a t t -

vákat, és a z i s t e n s é g e k e t , a z öt s zin ti sárga, fehér, vörös, fek e te és k é k , a-

m ely ek ö s s z e k ö t t e t é s b e n á lln a k az ö t elem m el: föld, v iz, tűz, levegő és é t e r .

2. A Sam aya-m andala : a s a n s k r it samaya-szfira u t a l : k onvenció , szokás.

A sin o - J a p á n e k ife je zé st "a l a p v e t ő fo g a d a l o m k é n t " a d ja v i s s z a . Az i s t e n s é g e k

je lk é p e i, m in t p l. a cakra (k e r é k ), padma (ló tu s z), v ajra (g y é m á n t jo g a r ), stb.

és a mudrá-k (s z im b o lik u s kéztartások) j e l l e m z i k a kiilonbözö i s t e n s é g e k e t , il­

letve "a la p v e tő f o g a d a l m u k a t " . A Sam aya-m andala e z t á l l í t j a elénk.

3. A D harm a- m andala : a sa n sk r it dh arm a- szóra u t a l , am ely Jelen esetben

"e g y s z e r ű je lle l k ife je ze t t v allá si ig azság o t" jelen t. Ez a m a n d a la a z i s t e n s é ­

geket s a n s k r it betű (b fja ) k é p é b en á b r á z o l j a , ille tv e a k ép s zer ű á b rá zo lá s h e ­

lyett a m e g f e l e l ő m a n trá t ad ja . N ev e zik ez o k b ó l e m an dalá t B l j a - m a n d a l l n a k i s .

4. A Karma-m ándala : a s a n s k r it k a r m a - (k a r a a n )- s z ó r a u t a l , am ely a k t i v i ­

tást, c se lek v ést, tettet jelen t. Ez a m a n dala a z i s t e n s é g e k e t "a k t iv it á s u k b a n "

áb rá zo lja: ü lv e , á lló h e ly z e t b e n , fö le m elt k aro k k al, beh ajlito tt u jjak ka l; stb.

A három e ls ő m a n d ala tala jo n , p a p ir o s o n vagy v á s zn o n van á b rá olv a, ézzel

szem ben a Karm a- m andala az iste n sé g e k e t reliefszerü en jelen íti m eg, és a n y a g a

fé m , fa vag y fö ld .
 IV . fejezet

A m a ndalá k o s z t á l y o z á s a

A Guhyatantrában, am ely i g e n részletesen k ö zli egy o lt á r- m a n d a la

elk észítési m ó d já t , és az a b h i s e k a szertartá s lefoly ásá t, azt o lv a sh a tju k ,

hogy 35o o fajta m a n d a la l é t e z i k * M r n ag y szájú k ü lö n b ö z ő -nandala l é t e z i k , az

ezotérlkus o r t h o d o x k é t fö o s z t á l y t i a n e r .

Az ezo térik u s S h in g o n tanítása s z e r in t V a ir o c a n a T a t h a g a t a magában egye-

giti v a la m e n n y i Bu ddh át ős B o d h i s a t t v á t , azaz a Buddhák ás B o d h i s a t t v á k m in d ­

e g y ik e V a ir o c a n a egy-egy e ré nyé nek s zim b o lizá ló ja . E z é r t m o n d ja k , h ogy V a i r o ­

cana "m i n d e n e k e t áb rázoló isten sé g " ( sa m an t a m u k h a - p ra d h a n a ), m ig a t ö b b i i s t e n ­

sé g "e g y e t áb rá zoló " (e k a n m k h a - p r a d h a n a ). íg y fe zn e k "e g y e t á b r á zo ló " és

"m in d e n e k e t á b r á z o l ó ” m a n d a lá k . A "m i n d e n e k e t á b r á z o l ó " m a ndala k ö z p o n t j á b a n

V a iro c a n a Tathagata látható, és k é t részből állj V a jr a d h a tu , ős Síahakaruná-

garbha. Az "e g y e t á b rá zo ló " m andala k ö z p o n t i alakja a "m i n d e n e k e t á b r á z o l ó "

m a n d a la e g y ik i s t e n s é g e , pl. Sakyam uni , Andtábha, A v a l o k i t e e v a r a , B u ddh alo ca -

na első so rb a n , vagy V a i ^ r a v a n a , V in ay ak a. Yama és m á sok . U t ó b b i tip u st "s a já ­

to s i s t e n s é g m a n d alá já n a k" i s n ev ezik.

Egy m á sik o s z t á l y o z á s szerin t létezik : "k e t t ő s m a n d a la ", a z a z V a jr a d h á t u -

m a n d a la és ÍSaháknrunagarbh a - m a n d ala, am elyet "m in d e n o s z t á l y t e g y e s í t ő manda-

lá n a k "is neveznek. V aló já b a n a M a h a k a ru n a g arb h a- m a n d ala három o s z t á l y t egye­

sit m agábani buddha, padma, v ajra ; a V a jr a d h a t u - m a n d a la öt o s z t á l y t foglal

össze: buadha, v ajra , m ani, padaa, k a rm a . A m en nyiben a 3 , ille tv e 5 o sztály

közül egyet áb rázolu n k , úgy "e g y o s z t á l y m a n d a l á j á r ó i" beszé lü n k .

Id e soro lható a k a számos s zö v eg e n ala p u ló m andalá k sokféle v á l t o z a t a , m int

pl. a K a h a m e g h a - su t ra - m a n d a la ga S a d d h a rm a p u n d a rík a - su t ra - m a n d a la , am ely n ev e

elleh ő re nem a k ö z is m e r t S a d d h a r m a p u n d a r ík a s u t r á n ala p s zik , hanem egy e z o t é r i-

kua S a ddha rm a p unda rlká n; a z A d h y a r d h a c a t ik a - m a n d a l a , am elynek 1 7 á b r á z o l á s a a

sutra 17 i s t e n s é g é n e k felel m eg, stb„

To gano o Shőun, Mandara- no- kenkyu c . m unkájá ban t i b e t i , k in a i és jap á n szö­

vegekkel fo gla lko zik , Ős három o s z t á l y b a so r o lja a a a n d a lá k at: "t e r m é s z e t e s ",

"s ze m lé lő d ő ", és " f o n n Á l i s " o sztály ról b eszé l, valaraint a l o s z t á l y o k a t em lit.

Y. fe je ze t

A tala jo n e l h e l y e z e t t m andalá k

A tala jo n e l h e l y e z e t t m andalák e l k é s z í t é s é n e k két m ó d ja i s m e r e t e s :

A Mv i z - h i n t é s " m ó dszere s z e r i n t , am it ak k or a l k a l m a z t a k ha a m a n d a la e l k é s z í ­

tése v alam ily en o k b ó l sü rg ő s v o lt. Ez esetben a kérdése is k o la ezo terik us h a ­

g y o m á n y a in a k m e g f e l e l ő e n m e g s z e n t e l t é k a tala jt, vizzel sim á r a egyengették a

fö ld et, és i l l a t o s p o r festék k el fö lr ajzo ltá k az i s t e n s é g e k e t .

A m á sik m ó d sz e rt " h é t napos a lk o tá sn ak ” n e v e z ik , Ss az ab h isek a esetén

alk alm azzá k , E m ó d szert r é s z l e t e s e n ism e rte ti a M a h á v a i r o c a n a s u t r a és a Cuhya-

tantrasutra. Az a lk a lm a s terü let és m e g f e l e l ő na p k i v á l a s z t á s a u t á n a m ű v e le ­

tet h ét napon át v é g z i k el.

A í á a h a v a ir o c a n a s u t r a sze rin ti v á zla to s leírás:

1« nap: a teriletn ek az i s t e n s é g e k o lt a lm á b a a j á n l á s a (l)

a terü let ala p o s m eg tisztitá sa (2 )

a fö ld hö z trágyát (g c m a y a ), és v ize le te t (g o m ü t r a ) kevernek;

(e b b ő l n y il v á n v a l ó , hogy a s z e r t a r t á s in diai eredetű) (3 )

2. nap: a talaj fö lszen telése (: az Öt nemes a n y a g , ¿9 más tárgyak

elfold elése)

3. nap: 2 4 , v ir á g o t t a r t a lm a zó váza e l h e l y e z é e s (1 )

a k ü lö n b ö ző i s t e n s é g e k h e l y é n e k mégha t á ro zá sa ( 2 )

4. nap: a talaj m e g h in tés se l való m e g tis ztítá s a (1)

santal szétszórása, hogy a 9 n a g y Buddha a l a k j a fö lv á zo lható

le g y e n (2 )

5. nap: A cala v id y a r a ja m a n trá já n ak r e c i t á l á s a (: az a k a d á l y o k elh árí­

tása c é l j á b ó l ) , a talaj fö lszen telé se

6. nap; e s t e m e g á ld já k a tanítványt, aki e z u t á n b e l é p h e t a m andalá ba '

7. nap: v ala m en n y i i s t e n s é g fö lr ajzo lá sa , az áld ozatok , és a s z e r t a r t á s

tárg y ain ak elő ké szíté se; a tanítvány fö lavatá sa,

 VT. fe je ze t

A M a h a k a ru n a ^a rb h a- $ 3 7 a j radhatu-car.ua.la a l a p já t k lp ezo lén yegi elvek

A Jfa h a v a ir o c a n a sü t ra t a n a in a k alap gon dolata, hogy V a i r o c a n a Buddha

m inden e ré nye "v e l ü n k s z ü l e t e t t " , ami a n n y i t j e l e n t hogy egy B u ddh a é s a l é ­

ny ek t e rm é sz e te ala p já b a n azonos.

A M a h á k a ru n ag arb h a- m a n d ala , am ely a "v e l ü n k született" s z im b o lik u s ábrázo­

lása, k ü lö n b ö z ő e lv e v e zá s e i:

1. a "v e l ü n k született é rtelem m a n d a l i j a "

2. az "e r e d e n d ő fö lé b re d és m a n d alá ja"

3. az "o k s á g m a n d a l á ja "

4« a "K e l e t m a n d a lá ja ".

A né gy e l n e v e z é s b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y a í ah ak aruná garb ha - ra an da la a buddha-

ság vá r o m á n yo sa ina k m a n d a l á ja .

A Sarvatethagatatattvasam grahasütra tanának a la p g o n d o lata a "b ó lc s e s é g ",

a "fö lis m e r é s “ (s . jn a n a ), amely bár m in den l é n n y e l " v e l e - s z ü l e t e t t " , de c sa k

a B uddh á k ba n " t u d a t o s u l " ,

A V a jr a d h á t u - m a n d a la a •f ö l i s m e r é s " s z im b o l i k u s áb rázolása. K ülönb öző e l ­

nevezései :

1. a " f ö l i s m e r é s m a n d a l á ja "

2. a "b e a v a tó fö lé b re d és m a ndalá ja"

3- az "e re d m é n y m a n d a lá ja "

4* a "N y u g a t m a n d a lá ja ".

V II. fejezet

A M a h a k a r u n a g a r b h a - a a n d a la é s V a jr aA h a tu - m a rd a la

eg.yínáshoz v a ló v i s z o n y a

A K uká i alapíto tta S h ing on ezo té rik u s b u d d h ista is k o la tanai szerin t

a m i n d e n s é g e t a lk o t ó elem ek a k ő v e t k e z ő k : fö ld , v iz, t ü a , levegő és é t e r , v ala­

m int a tudat. E h at elem v a l l á s i a s p e k t u s á t t e k in t v e a sam nah ab huta- dh arm ak aya^

a m e ly e t a k é t (v . kettő s) m u n d ala, a M a h a ka ru n a garbh a’ éa V a j r a d h a t u szem léltet.

Az e l s ő öt elem a n y a g i term észetű (r u p a ), a h ato d ik szellem i term észetű

(c it t a ), de u g y a k k o r ne f e l e d j ü k , h o gy tu lajdo n kép p en n in c s e n alap vető külön b­

ség a k ét "t e r m é s z e t " k ö t ö t t . U g y a n is m in d e g y ik a legfelső bb való ség aspektusai

a rupa a "v e lü n k született É r t e l e m n e k ", a c it t a a "B u d d h a - f ö l is r o e r é s n e k " felel

m eg.

Ami a k é t m a n d a lá t i l l e t i , m in d e g y ik s a já t o s á b r á z o l á s a M a h á v a i r o c a n a k é t

" á 11 a po tának " ,

A M a h a k s ru n ag a rb h a- m an d ala a h at elem i g a z s á g á n a k van szentelve; központi

k épe M ah a v airo c a n a, m int tattvadharm akaya, azaz m int az "é r t e le m törv én y in ek

teste” . A V a jr a d h a t u - m a n d a l a a hat elem i g a z s á g á n a k fö lism e rés én e k van szen­

telv e; központi képe M a h a v a i r o c a n a , m int jf.á n a d h a rm &k á y a , a z a z m in t a "fö lis m e ­

rés tö r v é n y é n e k te s t e ",

A két roandala egym áshoz va ló v iszo n y a fe n t ie k is m e r e t é b e n v ilá go s : egym ás­

tól f ü g g e t l e n ü l nem l é t e z h e t n e k ; erre u t a l a fo r m u l a : "a velü nk született érte­

lem éa a f ö l i s m e r é s (l é n y e g é b e n ) nem k ü lö n b ö z n e k e g y m á s t ó l "«

V III. fejezet

A két aandala k ö zti jelleg b e li különbség:

M i n t már e m l í t e t t ü k , a M a h a k a r u n a g a r b h a - a a n d a la a '‘ v e l ü n k született

értelm et” , a V a jr ad h at u - m an d ala a " f ö l i s m e r é s t " fejezi k i, A k é t m a g d a la " t e r ­

m észetére" k ü lö n b ö z ő form á juk u t a l . Az " é r t e l e m " és " f ö l i s m e r é s " s zim b o lik u s

á b rá zo lá s a ugy a n is eltérő ; az " é r t e l e m " szö gletes fo rm á k ka l, a "fö lis m e r é s "

k ö r - a la k u form ák kal n y e r k i f e j e z é s t , A M a h a k a ru n a g arb h a- m a n d ala fö lé pítése

ez o k b ó l négyzetes, m ig a V a jr ad h at u - m an d ala sz e r k e z e t e k ö r- ala kú .

Az iste n sé g e k á b r á z o l á s a a két f a j t a m a n dalá ban nem a z o n o s . A Mahakarujiá-

g a rb h a - m a n d a lá b a n a "h o l d k o r o n g " lótuszon n y u g s zik , és a z i s t e n s é g a koron g

közepén fo g la l h ely et; ezzel szemben a V a jr a d h a t u - m a n d a lá b a n a l ó t u s z a k o ro n g

b e ls e jé b e n talá lható , és az i s t e n s é g e l ó t u s z o n n y e r e l h e l y e z é s t .

A lótusz a Buddha " v e l e s z ü l e t e t t értelm ét" jelk ép e zi, m ig a k o r o n g a "föl-

J s meré 5 ” i:rr. a
 H s S iS iî iK S S i* Ü 'V »Ä S 'X P W S W i
vjf

*ÏP
.-v-
x t ^-Vn tc- '- y^ia- xvyy x^- P *

Mahâkarunâgarbha-mandala
I. fejezet

A Ja r b h a - m a n d a la jelen té se

A Garbha- vag y M a ha ka ru na garbh a- m a ndala más n e v e : M ahakarun agarbh od-

bh ava- m ar.dala. A s a r .s k r it garbfca-sző j e l e n t é s e : an yam éh , em bryo. Az elneve -

zést a M a ha vairo c a nasü tra szö vege , és kom m entárja I n d o k o l j á k .

A Sutra 11. fejezeté b en {: M a n trá k és a m a ndala e l k é s z í t é s é h e z szükséges

do lg o k) ezt o lv a sh a tju k ;

"V ilá g T iszte le tre m é ltó ja , kérünk, hogy a S h ln g o n t g y a k o r o l v á n , m ik é n t

értelm ezzü k a "n a g y részvét méhéböl s z ü l e t e t t n a g y m andala k i r á l y á t " , h o g y az

eljö v e n d ő korok m eg szá m lá lh ata tlan lé n y e in e k s e g íts é g e t ny ú jtso n és az Ü dvö s­

ség á l l a p o t á b a vezesse ő k e t".

A m a n d ala e ln ev e zése fö n ti részen a la p s zik . A Kommentárban a n é v é r t e l m é t

az anyam éh és l ó t u s z ö s s z e h a s o n l í t á s a v i l á g í t j a m eg . A f o l y a m a t , am elynek so ­

rán a S h in g o n k ő v e t ő j é b e n a "b o d h l tiszta s z iv é n e k e r é n y e " k i f e j l ő d i k , hárm as

fo r m u lá v a l van k i f e j e z v e : ok, fejlő d és, k ib o n tak o zá s .

1 . ok: a bodhi sziv e "e lső okának" s z a k a s z a - m in t a m e g te r m é k e n y ít e t t

an yam éh ;

2 . fejlő d és: a "n a g y részvét" szakasza - a méhmagzat f e j l ő d é s e ;

3. k ib o n t a k o z á s : b efejező szakasz (: a h iv ő eln y e rv e a bo d h it a lények

üdve é rd e k é b e n m u n k á lk o d ik ) - a gyermek m e g s z ü l e t é s e .

A -JL6 t u s z - h a s o n la t é rtelm éb en :

1 . ok: a ló tu sz m agva, mely kemény h é j á b a n v ir á g o t r e j t , összevethető a

bodhl s ziv é n e k "e l s ő o k á v a l";

2 . fejlő d és: a mag f ö l h a s a d , a v i r á g bimbfi á l l a p o t b a n - "n a g y egy üttér-

zé s " ;

3. Ic lto n t a k o z á s : a IS tu sz k ib o n t ja s z ir m a i t » b efejezé s : ü d v ö zü lés.

 [ m i f f s ' ,

t v w m H á t ú id
artSTtg
!*í

Uü
- « ''■ * - i » a H ^ r * ?

3}«5■
‘fc¡ » * i H * í « * | *i ** *s

«É &iU 8f a « U t
— ;--------- : —- - ~— s :

Mahâkarunâgarbha-(bïja)-mandala
II. fejezet

A M ahavairo canasutra elő írá sai,

am ely ek a ^ah akarur.agarbha- m andala m e g s z e r k e s z t é s é r e v o n a t k o zn a k

A lia h a v a ir o c a n a s ü t r a a M a h a k a r u n a g a r b h a - a a n d a l l r ó l három h e l y e n b e ­

szél:

a 11. fe jeze tb e n (: A m a n trak ró l, És a m andalá k elk lzité sé h e z szükséges

an yago kró l) a nagy mandai-íról van s z ó ; a v ili. fe je ze tb e n (: Az aksara kere­

két f o r g a t S m a ndala ) a D ha rm a - m a n dalirÓ l n y i l a t k o z i k ; a x i . fejezet (s A z ezo­

teriku s m a n d a lá r ó l) a Sam aya- m agdalával f o g l a l k o z i k .

A "g ra fik u s e s z k ö z ö k k e l m e g v a l ó s !t o t t m a n d a l a " e lv ile g a í i . fe je ze t uta­

s í t á s a in a k m e g fe le lő e n k észü l, de a r é s z e l e t e k illető en a x l . fejezet elő írá­

sai a m é rv a d ó a k . A "g r a f ik u s eszközökkel m egvalósított K an da la" isten sé g eit

nem teljes számban I s m e r t e t i (ír ja le) a Sutra. A Sutra és Kommentár k i j e l e n ­

ti, h o gy a k ö rűim ényeknek m e g f e l e l ő e n m ás, de u g y a n a z o n "c s a l á d h o z * 1 t a r t o z ó

isten ség is szerep elh et* elő fo rdul a z i s , h o gy a s z i m e t r i a k e d v é é r t f ö l nem

sorolt istensé gek is h e l y e t kapnak. A Sutra és Kommentár nem n e v e z i meg v a l a ­

m ennyi "n e g y e d e t "; f ö l s o r o l á s u k a H i z ő k i- b a n (: T alshö , Zuző, v o l .I , és KobÓ

D aishi, Zenshü, v o l .V .)
III. fe je ze t

A iM ahakarunágarbh a- aan dala r e n d s z e r e

A líahakarunágarbha- m andalát g y a k r a n e m l i t i k m int " a hároa s zin t k i­

sugá rzá sai m a n d a l á já n a k " (e zt a három s z i n t e t a g r a fik u s áb rázolásban a három

övezettel s ze m lé lt e t ik ), v ag y " a z ö v e z e t e k n é gy sz in tjé n e k ". A ?íahavairocana-

sá trából n y ilvá nvaló vá v i l i k e ké t e l n e v e z é s közti külön b ség , m iv e l a "r a jz b a n

m egvalósított s&n d ala" jo b b r ó l és b a l r ó l három k e r ü l e t b ő l áll, és n é g y b ő l fö-

* *

lü l és a l u l . M á s r é s z t szó van "há rom nagy k e r ü l e t r ő l " ; a való ságb an tizen k é t

kerület szerepel. Tén y le gesen h o zzá sz á m lá la n d ó a " n é g y v é d e lm e z ő k e r ü l e t " , a-

m ely ek a n a g y k e r ü l e t e k h e z c satlakoznak: de m iv e l áb rá zo lá su k v á z l a t o s a n nem

le h e tsé g e s, g y a k o r l a t i l a g e m a ndala r a j z b a n v i s s z a nem a d h a t ó . E vé delm ező ke­

rü letek a devak, a Tan v é d e l m e z ő in e k h e l y e i , a k ik a négy o l d a l t olta lm azzá k .

Stinden o l d a l o n k ap u t a l á l h a t ó , m ely e k e t k é t d v a r a p a l a ő r i z ; a n é gy l o k a p a l a

egy-egy o l d a l o n ő r k ö d i k , de nem a k a p u k n á l ; a "r a jzb a n m eg v aló s íto tt m andala"

esetében a "v a jr a k k ü lső kerületében " h ely ezked n ek el.

A m a n d a la N y ugat felé fo rd u lv a van á b r á z o l v a , és a M a h a v a i r o c a n a s ü t r a en­

nek m eg felelő en Írja l e a m a n d a lá t ; az á b ra te h á t úgy h e l y e z k e d i k el, h ogy fö-

lü lre kerül K elet, stb. - m int az r a jz u n k o n is láth ató.

 1. ábra

a Mahükarunigarbha-xandala sémája

Kelet

a vajrák külső kerülete

Manjushrl kerülete

Shakyamuni kerülete S
a
r
v
univerzális a
tudat n
K kerülete i

h Avalokí- a V ajra p lni i

i teshvara r
É nyolclevelü
t lótusz kerülete a D
6
i kerülete
Z központi
g a
a kerülete
a V
k
r i
b s
h h
a k
vidyldharák a
k kerülete m
e h
r h
U i
1 Ikaahagarbha kerülete
• kér

Suaiddhl kerülete

a vajrák külső kerülete

IV . fejezet

A n y o lc s zir s ú lótusz

központi k erülete« és je lk ép e i

A M a h a ka ru n a garbh a- m a n dala lényegi részét alk o tja a nyo lc s z ir m ú 16-

tusz központi kerü lete. A ¡fahavai rocan a s u t r a i i . fejezeté b en az a l á b b i a k a t o l ­

vasha tjuk :

MA k ö z p o n t b a n f o rm á lj szé p feh ér ló t u s z t , a g a r b h a (a n y a m é h ) j e l k é p é t * ü-

g y e Iv e a szim e tr iá r a j Ss e g a rb h á b an a l k o a s egy m a n d a l á t , am ely ( a B u ddh a) rész-

vé t k i f e j e z ő j e . .

A Kommentár (V .k t .) Így Í rj

"A k ö zp o n t s z é p f e h é r l ó t u s z a a sa d d h a rm a p u n d a rík a e z o t é r i k u s s z in b o l u m a ,

am ely nem más mint a v á l u n k - s z ü l e t e t t - s z l v .. , M

"A központ a 's z í v b ő l s z ü l e t e t t na g y l ó t u s z k i r á l y a i t " je le n íti m e g ...

K özépen a T a t h a g a t a ... tőle keletre Ratnaketu, d élre S a m k u s u r a it a r a ja , északra

D iv y ad u n d u b him eg h an lr g ho sa, n y u g a t r a Ami táyus (m in d e g y ik ü k T a t h a g a t a ). D élk e­

letre Sam antabhadra, é szak keletre A v a lo k it e c v a r a , délnyugatra M a n ju c rl, es, ak-

•

ny u ga tra M a itrey a (m in d e g y ik ü k B o d h is a ttv a ). "

így szól a sutra szövege, de a " r a j z b a n m e g v a l ó s it o t t m ar.dala" esetében

K a i treya k e rü l A v a lo k i ttyara h elyére (a m in t az ábránkon i s l á t h a t ó ).

2 . ábra

a n yolclevelü lótu sz központi kerülete

Ratnaketu

Amlt3yus

a/ a aütra szerint

Ratnaketu

Amit áyus

b/ a rajzban ábrázolt nandala szerint

 A központi lő tusz s zir m a in h e ly e t fo gla ló n y o l c i s t e n s é g V a ir o c a n a e r é ­

ny ein ek s z is b o lizá ló ja , s n l n t a z t a K om a ent&r m a g y a r á z za :

"L á s s á to k ! A ló t u s z öt B u d d h á ja (k ö z p o n t és s z ir m o k ), és a n é gy E o d h i -

s a t t v a nem k ü lö n b ö z ő s z e m é l y i s é g e k . Ök u g y a n a z o n V a i r o c a n a . E lkülö nülve azért

n y i l v á n u l n a k m eg , h o gy m e g k ü l ö n b ö z t e t h e s s ü k a Tathagata e r é n y e it (: képessé­

geit) . Ez o k b ó l c s a k a D ha rm a dhá tu b án a l k a l m a z z á k a nyo lc s z ir o m m e g k ü lö n b ö z ­

tetésének e l m é l e t é t ."

Az ezo té rik u s b u d d h izm u s tanítása szerin t te lje ssé g ü kb e n b irto k o lju k az

Öt Buddh a és n é g y B o d h i s a t t v a e ré n y é it; a nem - m eg v ilá gosod ott és a s z e n t kö -

tött n in c s (lé n y e g b e li) k ü lö n b ség : mi magunk vagyunk Y a i r o c a n a .

A lfitu sz, a m e ly rő l a M a h a v a i r o c a n a s u t r a , és a Kommentár i r , a p u n d a r lk a

azaz fe h é r - ló t ú s z ; m égis a "g r a fik u s a n re a lizá lt m a n d a lá b a n " v ö r ö s ló tu sz sze­

repel. A feh ér szín t erm é sztü n k l ó t u s z á n a k m eg tisztulá sá t j e l k é p e z i , a bo4hl-

sziv e t ( b o d h i c i t t a ) , mig a " g r a f i k u s a n r e a lizá lt m a n d a lá b a n " sziv ü n k e r e d e t i

term észetét (h r d a y a ) s z i m b o l i z á l j a a vö r ö s lótusz. Egyébbként a vörös s z in a

részvét és a s z e r e t e t je lző je ; a G arbha- m andala és a V a jr a d h a t u - m a n d a la az

egy ü ttérzés és f ö l i s m e r é s taná nak r e p r e z e n t á l f i i . Ez o k b ó l a l k a l m a z z á k adott

esetben a vö r ö s s zin t, és ezért hely ezked n ek el a G arbha- m andala i s t e n s é g e i

vörös lótuszokon.

A M a h á v airo c an asü tr a v. kötetének x l . fe jeze té be n (j A z e z o t é r i k u s manda-

láról) a következő l e ir á s talá lható i

"A 1 2 - tagú mán tra fog la lja el a v i r á g f e j é t Mj

A Kommentár szerin t a m e g h a tá ro z o t t számú p orzó k ( a v irá g közepébe r a j z o l t ma­

gok) V a ir o c a n a b ö lcseségét, illetv e Íté lő k ép esség ét j e l k é p e z i k .

A V a j r a d h a t u Hf ö l i 6m e r é s t" Q három-ágú v a j r a s z i m b o l i z á l j a , m elyek a 8

s z ir o m k özé van n ak b e i k t a t v a . A v a j r a k három ága a Garbha- m andala i s t e n s é g e i ­

nek három o s z t á l y á r a (B u d d h a , padma, vajra ) utalnak. De k i f e j e z i a három ág

ama i g a z s á g o t ia, hogy a szívun k, a Buddha és a l é n y e k ( l é n y egü ke t t e k i n t v e )

egyek.

A n é gy sarokban lévő n égy v á za (v i r á g o k befo gadá sára) a központi Isten sé­

geknek f e l a já n l o t t áld ozati adományokat J e l k é p e z i . S zim b o lizá ljá k ezen k ívü l

V a i r o c a n a négy b ő l c s e s é g é t .

A Kommentár f o n t i e k r ő l igy í rj

nA n é gy k i n c s e s edény V a ir o c a n a négy e r é n y e . Hely ezd azo k at a központi

négyszög négy s a r k á b a . . . A ca la v id y a r a ja k ö zb en já rá sá v a l fö lszen tsle n d ö ek ;

ezt k ö v e t b e n aond el a n égy E o d h i s a t t v a c a n t r á j á t . Seínantabhadra a f o h á s z o k

k in c se stá ra ; M a itr e y a a fölm érhetetlen hasznot elnyerő lények k in c s e s t á r a ;

Sarv=_r.ivaranaviska.T.bhin a t i s z t e b ö l c s e s é g k im e ri th-= te t le n k i n c s e s t á r a ; Apa-

y a ja h a a nagy részv ét szá m ta lan lidv ő zü lé si m fidjain ak k i n c s e s t á r a . Ezen k iv ü l:

S a m a n ta b h a d ra a dharm ák v il á g á b a n terjedő b od hi tiszta s ziv e ; M a itreya a gyö­

kér, rügy, szár, a levelek, melyek a b o d h i- s z iv ga rb h a - já b an szü letnek; Sar-

van lv ara n av isk an bh in a b o d hi- in t ú l t i o fá já n ak v ir á g b a b o r u l á s a , a g yü m ö lc sö k

m e g érle lö je; A p a y a ja h a a gyüm ölcsök szü retelö je, aki (a zu tá n ) a m a g v ak at s z e r ­

te h i n t i a lé n y e k fö ld je in /
V. fejezet

X kozpontl ló t u sz Öt B uddh á já n ak ég négy B o d h l s a t tvá.1 ának e l m é l e t e

Tudatunk k ile n c ö s s ze t e v ő je :

1 -5 : az öt é rzék elés (: lá tá s, hallás, szaglá s, Ízlelés, t a p in t á s );

6: m ano v ijn á n a - s z e lle m is é g ; 7: k l is t a m a n a s - m eg ragadó szellem : 8: ala y a -

v ijn an a - elraktá rozó (k é p e s s é g ); 9; a m a l a v ij n a n a - fo ltta lan (t u d a t ); c ssz e -

ségükben "a s z iv k ir á ly a i” .

A m a n d a la l ó t u s z á b a n M a h a v a ir o c a n a Buddha a z a m a l a v i j n a n a J e l k é p e z ö j e ;

és tovább: R atnaketu : a la y a v iJ n a n a ; S a m k u s u m it a r a ja s k lista m a n a s; A m it a -

yu s : m a n o v i jn á n a ; D iv y ad u n d u b h im e g h am ir g h o s a : az öt é r z é k e lé s .

A m a n d a la öv e zeteiben elh ely ezke d ő v a la m e n n y i isten ség a többi lelk i fo­

ly a m at Jelk ép e zö Je , illetv e a z ö t Buddha v e t ü l e t e i .

Az ö t Buddha s z i m b o l i z á l j a még a z Ö t fo k o zato t: a s z iv ébredését, a z asz-

k ézist, a b o d hit, a n irvana- t, a z üdv e ln y e rés én e k m ó d o za ta it.

A Kommentár x x. kötetében az alá b b i m agyarázat o lv a s h a t ó :

"(A z ö t Buddh a m e g f e l e l még a z öt szó tag J e l e n t é s é n e k ) :

1. A z A - szó ta g K e l e t e n v a n , m iv e l a s a n s k r i t t a n az A a kezd etet Jelö li;

a vilá gban m inden k or a k e l e t i o lda l bir első dleges Jelen tő ség g el; ezért fe je ­

zi ki a z A - s z ó ta g a bo d h l s z iv S fcreáé sSt, am ely m e g e l ő z i az aszk é zist. Heve

Ratnake tu .

2. A z Á - a zó t ag a z a s z k é z i s Jelk épe; ha az ember a b o d h i - s z i v b i r t o k á b a n

nem g y a k o r o l n á az aszk é zist, u ^ y nem J u t h a t n a a g y ü m ö l c s h ö z .. . A m eg felelő Bud­

dh a n e v e S a m k u s u m ita r aja.

3. Az Am -szótag a sambodhi Jelk épe; az a s zk é zis ered m é n y ek ép p e n a z em­

ber eléri a t ö k é l e t e s m e g v il á g o s o d á s t . A m e g f e l e l ő Bu ddh a nev e A m it á b h a .

4. A n irv á n a s z im t o lizá ló J a D u n d u b h in ir g h o s a ; az A h - s z ó t a g a z üdv e l n y e ­

rését Jelk ép e zi.

5. A központi A h- szótag a t ö k é l e t e s m e g v il á g o s o d á s , az üdvösség eln y e ­

r é s é n e k m ó djá t Jelk ép e zi. S z im b o l iz á l ó ja V a ir o c a n a B u ddh a.

Cssze fog la lv a:

ala y a v ijn á n a szív é b re d é se A - szó t a g

K elet R a tn ak e tu

k l ie t a a a r .a s aszk ézis Á-szó tag

Dél Samkusumi t a ­
ra ja

m an o v iJn an a bedhi Am-szótag

Nyugat Ami tayus

5- érzék n irv á n a Ah-szfitag

Sszak D a n d u b h in ir-
ghos a
a m a l a v ijn a n a üdv e l é r é s é ­ Á h - azó ta g
K özpont M o h á v alro c a n a
n e k mód.la

V I. fejezet

A központi n y o lc szirm ú l ó t u s z k erületé n ek :

▼ is z o n y a a többi kerü leth ez

A "g r a fik u s eszközökkel m e g a lk o t o t t Ü a b a k a r u n a g a r b h a - m a n d a la " leg­

fonto sabb része a k ö z p o n t i n y o lc szirm ú l ó t u s z . A többi 11 k erület (a v ajra -

kerület négy o ld a la egy nek sz á m it ) a központi kerületnek e m a n ic ió ja . A Kommen­

tár ad f ö l v i l i g o s i t á s t a köztük fö n n á lló v iszo n y ró l:

"A Buddha 't e s t e i ' n y i l v á n u l n a k meg a n y o l c s z ir m ú k ö z p o n t i m é h ben, ame­

ly e k b o d h i j a r é v é n m e g v a l ó s ít o t t erén y ein ek s z á r m a z é k a i; k i v e t i ti V a j r a p a n i

kerületének 'b e l s ő csalá djait*, és a többi első övezeth ez tarto zó t a v ajra

titk os raudraja ré v é n ; k iv etíti a m ásodik Ö v e z e t na g y M a h a s a t t v á in a k c s a l á d j a ­

it a n a g y r é s z v é t m é r h e t e t le n a s z k é z i s e révén; k iv e títi a h a r m a d ik Ö v e z e t i s ­

teni s zem é lyeit, a fohászok c e g h a l l g a t ó it t a lények s e g í t ő i t a z ü d v ö z ü l é s mód­

jain ak tana r é v é n . . . "

(F e n t ie k e t a 3. és 4. ábra s z e m l é l t e t i )
 3. ábra

a nyololevelU lótusz központi kerületének sémája

Kelet

É
K {B N CQ

D
é
1
3. ábra

az 8t 3uddha:

V Mahavairocana /Makabtruahana D a í n ic h i/

1 Ratnaketu /K ö d ő /

2 Samkuaumit ara ja /K a lfu k e ö /

3 A nitabha /M uryökö/

4 Divyadundubhineghanlrghosa /T e n k u r a ila /

a négy Bodhlaattvas

1* Sámánt abhadra /Fugen/

2’ M anjuahrl /M o n ju /

3* Avalokiteshvara /K & n jiz a i/

4-' M aitreya / J i s h l j M iroku/

 4. ábra

az öv ezetek , és kerületek elhelyezkedése

a nyolclevelü lótugz központi kerülete körül

Kelet

3. övezet 11

2 . övezet 5

1. ÖVI zet 1

11 7 3 4 8 11

Q 'D H
PT P N

lo

11
4 . ábra

1. övezet»

1 az un iv erzá lis tudat kerülete líahavalxocaca

saddharaacakra
testének képessége

2 a vidyidhara-k kerülete Mahavairocana

adeshacakra
testének képessége

3 Avalokiteshvara kerülete Amit ayus vagy

Am itlbha képessége

4 Tajrapáni kerülete V ajra sattv a

képessége

2. övezet»

5 Shakyamuni kerülete D ivyadundubhime-

ghanirghosa képessége

6 M anjushrl kerülete M anjushrl képessége

7 K sitig a r b h a kerülete Avalokiteshvara

képessége

8 Sarvanlviranaviakanbhin Sámántabhadra
kerülete * képessége

9 Xkishagarbha kerülete Samkus limit ara j a

* képessége

10 Susid dhi kerülete U a itr ey a képessége

3 . övezet»

11 vajra-k külső kerülete Mahavairocana

nisyandadharmaklya
képessége
Az e^yete^es fö lis m e r é s k erü lete

a/ szövegi

"K e le t r e ( V a ir o c a n a t6 l) k ell m e g rajzo ln i az egyetem es fölism e rés s z im b ó ­

lum á t, F orm á ja l ó t u s z r a h e l y e z e t t h á r o m s z ö g . S z i n e ra gyo gő f e h é r . M i n d e n o l d a l -

r6l lá n g o k és a t i s z t a s á g ra gyo gó sugarai v eszik k ö r ü l. 2 * f a l i e m e ré s t ö l 1é s z a k ­

ra B u d d h a l o c a n í , M in den - B u dd há k - A uyja h e l y e z k e d i k el, ar anyló an r a g y o g az a r c a .

R uházata f e h é r , napként t ü n d ö k l i k a fé n y m inden o l d a l r ó l ; e l m e r ü l t a mély easa-

dhi álla p o tá b an . (A f ö l i s m e r é s h á r o m s zö g é n e k ) déli részén egy K ö n y ö r ü le t e s -

B uddh a- Eo dhi sa t t v a , a N a g y - s z e n t - e r é n y - k if e j e z ö j e , a V i l á g - n in d e n - fc h á s z á n a k -

m eg h a llgató ja h e ly e zk e d ik el. A c in t a m a n l k in c s f e h é r l ó t u s z r a h e l y e z e n d ő ..”

b/ leírás:

A Tathagaték e g y etem es fö lism e rés én e k s z im b ó l u m á t , am ely e k e r ü l e t köze­

pé t fo g la lja el, Jnan am udra- három szögnek i s n ev ezik. E k erü let irá n y ítja a há­

rom v i l á g és a tiz v ilá g tá j m in d en B u d d h á j a e g y etem es f ö l i s m e r é s é n e k terem tő

erényét (k é p e s s é g é t ), ha e z é r t a Eudd há k- An y ja k e r ü l e t n e k i s n e v e z i k .

A M a há v airo c an asü tr a szerin t e k e r ü l e t három i s t e n s é g e t rejt: az Egyetemes-

fö lis m e r é s - h á r o r n s z ö g é t , a C in t á m a n i- t , am ely v ala m en n y i B od hisattva v ala m en n y i

erényét je lk ép e zi, és E u d d h a lo c a n T - t ; de a "g ra fik u sa n re a liz á lt m a n d a l a M hogy

s z e m l é l te többen f e j e z h e s s e ki a Buddha e r é n y e i t még k é t m á sik i s t e n s é g e t ' i s be­

ik ta t.
 5 . ábra

az univeraália tudat kerülete

Kelet
K* V>
 5 . ábra

a Drubllvakashyapa /U rubin rakashö/

b Gayakishyapa /Gayakaahö/

1 Uahasukhanoghatatt vavaj r a ; Sámántabhadráyua

/D a la n ra k u f uküshlnj itsukongö| Fugen-emmel/

2 M ahlv lra /Daiyümyö/

3 Sarvat athagatajnanaxcudra /Ia a a i n y o r a i c h i l n /

4 BuddhalocanI /Butsugenbutsumo/

5 Saptakotibuddhabhagavatlj Cundlbhagavatl
/Sh lchikutaibutsum o; Jundelbutsumo/

A Vidyad-hara-k k e r ü l e t e

a/ szöveg:

"N y u g a t r a r a jzo lj s zá m ta lan v a jr a d h a r a - t v a j r a ! ’¿ k a i , a n é k ik m eg felelő

o zin ek h en ; fényt su g á ro z n a k a l é n y e k üdve érdekében.

A M a n trá k - u r a a l a t t n a ir r tl (D é l n y u g a t ) felé A ca la, a Tathagata szo lg á ló ­

ja ; Jelv é n y ei a 'b ö l c s e s é g k ard ja ' és a pa ca (k ö t é l )...

A szelek o ldalá n (É sza k n y u g a t) következnek a haragvé is t e n s é g e k , Tral -

lo k y a v ija y a lá n g ko szo ru b a n , d iad é n n a l és va j r á v a l . .

b/ le lrá a:

E k erület U a h á v a i r o t a n a h ő si képességét (e ré n y é t) je lk ép e zi, am elyn ek s e ­

gítségével a szenvedélyek legyőznetoek. It t h ely ezked n ek el a haragvó i s t e n s é ­

gek, ak ik n e k az a f ö l a d a t u k hogy k ö v e ssé k a Buddha u t a s í t á s a i t . Szűk a Vidyá-

dhara- k, a dhárajil-k és a a n t r á k tudományának (v id y á ) b irto k ló i. E kerületet

m á sképpen "a z öt n a g y " vagy " a z öt h a ra g v é k e r ü l e t é n e k " is n ev ezik.

A M aha v airo c a r.íisu tra csak A cala- t és T r a i l o k y a v i j a y a - 1 em líti.

6 . ábra

a vidyldharák kerUleta

Kelet

D
é
1

5 4 3 2 1
 6 . ábra

1 A calan itha /F u dö Myöö/

2 Vajra-hümkaraí T railokyavajra
/B a za r a u n Kongö; Gösanze Myöö/

3 Prajnap iram lta /Hannyaharam ltsu/

4 Yamüntaka /Yamantaka Myöö/

5 T ra ilo k y a v ija y a /Sh o za cze Myöö/

A v a lo k lt e cvara kerülete

a / szöveg!

"V a ir o c a n a t o l északra a nagy igyekezettl Avalokltecvara, ragyog mint a fé-

I
nyes h o ld ; m int a ^aA kha (k a g y ló ) és a k u n d a v i r á g a ; m o so ly o g v a u l feh ér ló t u ­

szon. H a j z a t á b a n A m itá y u s képm ása.

Jo b b já n a d ics ő és szent Tara, f e h é r és z ö l d sz in li, ifjú asszo nyk ént; ke­

zeiben k ék l ó t u s z ; dicsfén y Ö v e z i, r a g y o g m int a finom a r a r y . M o solyo g, ruhá -

zata feh ér.

Ba l o lda lo n E h rk u ti, kezében im a fü zé r ; 3- szemü; fe jd iszt v is e l. Arca szép

fe h ér . D ic s fé n y e sárga, vö r ö s és fe h é r szín ek keveréke.

E h r k u t i m e l l e t t íéahastham aprap ta; r u h á z a t a caA kh a (k a g y ló ) sz in íi. K e z é b e n

a nagy kön y ö rü let lótusza, am ely még nem n y i l t k i te lje se n . N agy d i c s f é n y ve -

s z í körül. M e l e t t e Ya<jodhará a nagy-nevíí. A r a n y s z i n testét ékszere k b o r ít já k .

K e zé b e n ló tusz s z á r a és p r i y a á g u (m u s t á r - v i r á g ).

A szent Tara m e lle tt P an du rav á sin l; fejd isz, feh ér ruh á zat, kezében pad-

Tara elütt H ay ag rfva, a nagy-erejü-Vidyársja; a hajr.all nap színéhez ha­

sonlíts t e s t it fehér lfituszok é k e s ít ik . Körülötte lángkoszoru. HaragvS, szem­

fogai k iá l l n a k . Az i lla t o k király in a k karcait és sörényét v i s e l i .

Avalokltecvara ’ c s a l á d j a ’ 1 s tenségeinsk ily en a saicldhi-.1a . "

7 . ábra

Avalokiteshvara kerülete

Kelet
tn tg
<
aju
7 . ábra

Paliahomborl U ahip ratlsara Padmakulodbhava

/H iy ö e / /D a i z u i g u / /Rangebuhoaehö/
PadmadütI
/Reng« shi aha/
Shvetabhagavatl Stüpamahashrl Mahisthamaprápta
/B y a k u a h in k a n jlz a i/ /S o t o b a d a it L o h ijS / / D a i s e i a h i /
Bhogavatl Y a3hodhará B hrtutl
/B u z a i/ /Y a a o d a r a / /B i k u c h l /
DütI D ü tI
/S h is h a / /S h i s h a /
imoghapasha Cintam aal Iry a va lo kitea hva ra
/PukükenJ a iu / /H y o ir ln / / ShökanJ i z a l /
Padinak ulaca ti Rat napúja Padinak und a l l
•
/R en geb ushiaha / /Hökuyöahiaha/ /R en gagu ndart/
Dakaahrl Mahaahrlmahlvidyi Tára
/S u ik i c h i J 6 / / D a l ktchlj ödaimyö/ /T a r a /
Dhüpapüji Gandhapüjá M a llp ü ji T a r ic e tl
/Zukökuyöahlsha/ /Shökök'jyöshigha/ /M a n ku y ö sh l3h a //T a ra a h ish a/
IiaksmamahaTidyl Shrlraahávidyá Gaurlmaháv-ldyi
/D a i k i c h i jö h e n / /D aik io h ijö m y ö / /Dalm yöbyakuahln/
Padmakulacetl Padmakulacetl Padnakulacatl
• * *
/R angab uahiah a/ /R en geb ushiaha/ /R en geb uahiaha/
Panduraváainl Shilravahavidyi Hayagrlva
/B y a k ushokan Jlzai//Jak urum yö / /B atök ann on/
 " . . .V a i r o c a n a t o l ba lra V a jr a s a t t v a , a k érések m eg ha llgat6 j a . S zín e d n t

a priyaflgu v i r á g é , vag y z ö l d űrágaköé. P e jé n pompás d ia d é m , teste ékszerekkel

b o r í t o t t . K ezében lá ng o któ l k ö r ü lv e tt v a j r a . V a jr a g a r b h a t Ó l j o b b r a Marnak!; ö

la a * azilá rd- bc lcsesé g vajra já t* tartja; testén é k s z e r e k . Tá volab b, ez utób­

bi jo b b já n a nagy e r e j ű V a j r a s u c i (G y é m á n t- t ü ). Szo lgá k k i s é r i k , ak ik fe lé je

ao ao lyognak .

T á v o la b b b a l r a a N agy S z e n t t ő l (V airo ca n a) t a lá lh a tó V a jra ^ r flk h a la ; gyé­

m á n t fü z é r é k e s í t i és szolgá k k í s é r i k . Teste vilSgo 9 sárga, jelvénye a v ajra,

a b o lcses ég s zim b ó lu m a. V a j r a páni a l a t t K r o d h a t r a i l o k y a v i j a y a , a na g y a k a d á ­

lyo kat e lh á rító isten sé g ! m ásik neve K r o d h a e a n d r a t i l a k a , a h o l d - f o l toktól-

fö lin g e r e lt- iste n sé g j 3- szem ü, n égy h atalm as foga k i á l l , s z i n e m in t a nyári e

sö felhcéj atata k iá ltá ssa l n evetj gyémánt f ü z é r t v isel, ¡¿iv e i m in d en l é n y vé

delm ezö je , so k as á g v e s z i körül, és szá ze ze r kezében s zá m ta lan tárgyat tart.

A többi h ara gvó i s t e n s é g h e z h a s o n ló a n ló t u s z o n fo g la l h e l y e t ."

 8 . ábra

V ajr a p in l kerülete

Kelet

A B C

1 1 1
2 2 2
3 3 3
0 0 0
4 4 4
0 0 0
a
r m KM

5 5 5
0 0 0 0
6 6 6
0 0
7 7 7

A B C
 Vaj rákulodbhava Gaganimalavajradhara Cakra vaj radhara
/Hoaahökongö/ /Kokümukujlkongö/ /K o n g ö r in ji /
V ajrankushI Sh ivavaJ radhara Vajravikhyata
/Kongököj o / /Kongöröjl/ /Kongöaetau/
MSnakli V ajragravsjradhara Surata vajraáhajra
VajrahaatavaJradhara
/Uomőkaii /PunnuJ lkongö/ /Takuat suj lkongö/
K o n góshujl/
V ajraceta V ajraceta V ajraceta
/Kong öahlaha/ /Kongöahlaha/ /K ongöahlaha/
V a jr a s a t t v a ; Gaganinantavikrajna Vajradamatra
/K o n g ! aattaj /K o k m u h e n c h ö o t W /Kongög«L/'
Kongó20/ Vajrak un dall Uahabala Vajramustl
a• «•
/Kongögundarl/ /D alrlk lk o n g ö //K o n g ö k e n /
Vaj ragradhár11 Vajrashrñkhala Slsprapaöcavlhari-

/ w S / /RÍk.r„ » 3r*11‘“ *
V ajrao ata VaJráákuahI VajraJamara V ajraceta
• _ ^ •
/K o n g ö a h la h a / /Kongököjo/ /KongödoJlV /Kongöahlaha/
Vaj ramuati Vaj radhara SuvaJ radhara
/Kongókén/ /K o n g ö j i / /Jlm yökongö/
Shumbha V a jr a r ija
/Som ba/ /Kongöö/
Krodhacandratllaka Vajrágradhara MahácaJcravajra
/P un nug a tta n/ /J l k o n g ö r l / /D air ln k o n g ö /
Cakyagiunl k e rü 1 e t a

a/ szöveg:

"A S h in g o n t g y a k o r o lv a , a kővetkező kerületbe n , a déli oldal az első fő ­

k a p u k ö z e p é b e h e l y e z d C a k y a m u n it a r a n y o s dicsfén y tő l körülvéve; ru h á z d f ö l a

32 m a h á la k s a n a - v a l ; szerzetesi ö ltö zék , kasaya. In d iai módon f e h é r l ó t u s z o n ü l ,

a Tant h ir d e t i - e h elyzetben fejti ki tanitá s&t« A Bhagavat jo b b já n az Egye­

temes- tudás- szem e (u g y a n a z m int B u d d h alo ca n a, m eg felel S a rv ata th ag atam anl- nak) .

Ez i s t e n s é g m o s o l y g ó , dicsfén y veszi körül, t e k in t e t e a sem m ihez a e i h a s o n l í t ­

ható k ie lé g ü lés j ö a N a g y - n y u g a lo m - a n y ja , M u n lm atr. Az i s t e n s é g jo b b já n a Ra-

gyogő- úm a, Ta th a gato rn a ül ló tu szv irá g o n , d ic s fé n y t ő l ö ve2e t t e n . S z i n e m in t a

tengeri k a g y ló é és c in t a m a n i- t tart; Ő a k i e l é g i tője m inden k ívá nságo knak, Ö a

d icsfén y tő l ö v e z e t t Jfagy B á t o r s á g , a C a k y a k - o r o s z l á n j a - v i l á g n a k - s e g it ő je . A

■ zenttöl ba lra a Tathagata u s n l s a - já n a k öt i s t e n s é g e ; az e l s ő S i t a t a p a t r o s n l s a ,

azután JayosnTsa, V ijayo sn lsa, Te jo ra < jyu sn Jsa, m inden e ré n y e k b i r t o k l ó i , és

V ikireno snísa; ezek a z öt n a g y u s n J s a a Cakyam uni 'c s a l á d j a * a Uahayána sze -

rin t. E h elyen buzgó s z í v v e l e l k é p z e l e n d ő m inden o l d a l .

Az é sza k i o ld a lo n k öv etk ezik a tö bb i Tiszta- lén y, C u d d h a v á s a k a y ik a (tib .

>
g n a s - g c a ü ); Icvara (t . dbafl-phyug) , a T ö k £ l e t e s e n - k i n y l l o t t ( v i r á g ) ( t . kun-tu

rne-tog) , a L á n g - k o szo ru ( t . 'o d - k y i p h r e A - b a ), a S z e l le a i- s z ü lö t t (t . yid - rag y o g s),

a K esszesé gefc ben- lsm ert- nev ü (t . m a m - g r a f t s ), és a t ö b b i. S o r r e n d j ü k b e n ábrá-

z o l a n d f ia k .

A z u r n a - t ó i J o b b r a a Buddh a három u a n l s a - J a i a T e r je d e lp .e s- n a g y - u sn lsa

vag y K a h o s r .í s a c a k r a v a r t l n , a R e n d k lv ü l- t e r J e d e liL e s - n a g y - u s n is a , Afchyudgatosnr-

a a p vígül a H a t á r t a l a n - e g y ü t t h a n g z f i, A n a n t a c v a r a g h o s n l s a c a k r a v a r t i n ; valameny-

nyi pontosan h e ly e ze n d ő «1. Az öt u s n l s a szín ei (a Tathagata d i l i oldalán) fe­

hér, sárga és tiszta arany; az u s n is a - k (a z é s z a k i oldalon).- feh ér, s á rg a és

vörös; d i c s f é n y ü k n d nd en i r i n y b a n ragyogó; drá gakofüzérek d í s z í t i k testeik e t.

E r e j ü k r é v é n m inden k ív á n sá g teljesítés ére k é p e s e k ...

A Sh ir.go n g y a k o r l ó j a tisztítsa meg s z i v é t az i l l ú z i ó k t ó l , éw a Buddha

g y e rm e k e k é n t je le n ítse meg a v id y a d h a rm am ah ak ro d h a- k a t ; jo b b r a A p a r a j it a -

v ió y a raja, b a lra h it v e se A p a rá jita .

A föld istensé ge k ő e dé n yt ad á t , t é rd e l és f o h á s z k o d i k ; a fü lk é k b e n két

m a h a r .a g a r a j a : flanda és U p a n a n d a ;ö k a k üszöb nagy B r i z ö i .

A m e s te r megad m inden m a g y a r á z a t o t a maiit r á k r a és a m u drak ra vonatko zá an,

Cak yam uni k a n d a l á j á n a k nág Í 3 t e n 9 é g e i r e v o n a t k o z ó a n , am elyek más s ü t r á k b a n

szerepeln ek
 9 . ábra
ShSkyasunl kerülete

Kelet
I »
N
vörös; d i c s f é n y ü k m inden i r á n y b a n ra g y o g ó i drá gakofüzérek d i s z i t i k testeike t.

E r e jü k ré v é n m inden k ív á n s á g teljesítés ére k é p e s e k .4 .

A Sh ir.go n g y a k o r l ó j a tisztítsa meg s z i v é t az i l l ú z i ó k t ó l , éw a E uddha

gyerm ekeként j e l e n i t s e meg a v i d y a d h a n u a m a h a k r o d h a - k a t ; jo b b r a A p a r a j it a -

v id yaraj a , b a lr a h it v e s e A p a r a jit a .

A föld isten sé ge kőedé nyt ad á t , t é rd e l és f o h á s z k o d i k j a f ü l k é k b e n kát

m a h a n a g a r a j a ; Nanda és U p a n a n d a jö k a k üszöb na g y ö r i z ö i .

A m e s te r megad m inden m a g y a r á z a t o t a m an trák ra és a m udrak ra v o n a t k o z ó a n ,

Cakyanuni m a n d alá já n a k nfis i s t e n s é g e i r e v o n a t k o z ó a n , am elyek más s ű tr á k b a n

szerep eln ek. "

 9 . ábra

Shikyar.unl kerülete

K a ié t
S4
® N (4 M
9. ábra

B A

1 Pujiaeghaalgara /K uy öu nk ai/ 1 T athlg atahisa /N y o ra la h ö /

2 Jñünakoathila /C h lk u k lr a / 2 Tathigatavakta /N y o r a lg o /
3 U p il l /Ú b a r i/ 3 TathigafcaJi h r ! /N y o r a lz e t a u /
4 Kityiy ana /K aaenn en / 4 V lklranosnlaa /Jo a h ö butch ö /
5 Xnanda /A n a n / 5 Abhyudgatoanïaa /K ö bu tchö /
6 Ko atoll a /K u k lr a / 6 Vljay oanlsa /S a is h ö b u tc h ö /
7 Ratnaneml /Höfukubyakushl- 7 Jayoaníaa /Sh ö b u tch ö /
butau/
8 Nemipratyakabuddha e Sltítap atroanlaa
/Rlmpukubyakuahlbut au/ / Byakuaangaib ut chő/
9 Tathügatadamatra /H y o r a ig a / /9 /
b Avaloklteahvara a A p a r ijlt a
/K a n j l z a l / /Munöahö/
f Shlkyamunl /Shakam unl/
b* Ikäshagarbha a* Apar äjltavidyäräj ñl
/Koküzö/ /Munöshöhl/
lo Tathlgatashaktl /Nyoral- lo Sárvatat hígat amanl
s hakite/ /Ia a a la y o r a lh ö /
11 Candanagandhapratyskabuddha 11 Tathagatornl
•
/ Sendankobyakushibut au/ /líyoralgoaaö/
12 Tanilapattrapratyekabuddiia 12 líaho aalaacakravart in
/Tamaraköbyakuahibut au/ /D alte n r ln b u tch ö /
13 Maudgalylyana /Dalm okkenren/ 13 TeJoraahyusolsa /K ö ju b u tch ö /
14 Subhütl /Sh u b o d a l/ 14 Anantasvaraghosacakra-
vart i n
/UuryöonJ öbutchö/
15 Kishyapa /Kaahöha/ 15 Tathägatakarunä /N y o r a l h l /
16 Shärlputra /Sha rlh o tau / 16 T athigatam rdlti /Nyoralrain/
17 T ath igatanu dlti /N y o r a lk l/ 17 Tat hígat amalt r í /N y o r a l j i /
18 Tathägatopekaä /H y o r a ls h a /
Ütenjuc rT k e r ü l e t e

a/ szöveg:

•A h a r m a d ik kerületh ez érkezve, a S h in g o n g y a k o r l ó j á n a k M a n j u c r f - t k e l l
■

á b rá zo ln is teste sö tét arany szlnU , diadfimot v i s e l , m e g je l e n é s e Ifjú fé rfié,

b a ljá b a n kék l ó t u s z o n v ajra - jelv é n y . J Ó s z á n d é k u arcfiu m osoly f é n y l i k , Pehér

1 6 tú s z o n ü l 5 i g e n k e d v e s a r c á t v i s s z a t ü k r ö z ő d ő fé n y v i l & g i t j a m eg. Jo b b já n

á b rá zo lan dó J a lln T p r a b h a , a D ic s f é n y - f S n y e s s é g e s - h á l ó t tartó; a m inden k i n c s e k

h á ló já t tartja , drága nyakékeket v i s e l , drá gak ő ló tu szo n Ü l . A Buddh a le g i d ö -

seb b fiá ra (H a n ju c r f) t e k in t . B alra r a jzo la n d ó a z Öt k í s é r ő (d u t í ) vajra- h or-

dozó. a fohászok a e g h a llg ató l s K ecin T , U p a k e c ln T , Vasum atT, C itr a , Á k a rsa n T *

* *

m in d e g y ik ü k h ö z öt szolgá ló tarto zik , k ia k a rin T j e k ét csoport eg y ü ttesen ve -

szi körül a P &ratla n - B ö lcseség et (Ita n ju c rl)

b/ leírá s:

P ő l s t e n s é g e , ISan ju c rl utá n k a p t a n e v é t e k e r ü l e t , líanjuc rí a b ö l c s e s é g

•
m eg szem ély esitö je; de ez v o n a t k o z i k V a jr a p a n i- r a Is. M ily k ap cso la to k v annak

t e h á t a m a n d a la e két ke rü le te között? A V a jr a p a n i k e rü le t a velü nk s z ü le t e t t

«• «

b ö lc se s lg e t J e lk é p e z i, a X a n ju c r l k erü let viszo nt az ln tu ltló b ó l fakadfi böl-

cseséget: p ra jn á p á r an lti. A llan ju c rl k e r ü l e t a z & b r & z o l 5 s b a n a S u s l d d h i kerü-

I
lettel, e s zm e ile g az Ákacagarbha k e r ü le t t e l szlm etrlk u s, m iv el u tó b b i V a lro c a -

n a U d v - e r é n y ln e k s z l m b o l u n a , am ely szem ben &1 1 a b ö l c s e s é g - e r é n n y e l . H e h *

M anJucrT I s h o zz&J&ru l az üdvhöz, e h elyen e lv ile g a m egszerzett bö lcse$ég

Jelk tp ezS je .

M a ü ju c rl k ik l&tusza (u t p a la ) a diadal (k é k ) színe; a z u t p a l S n a 3 -.&gú

v ajra a szív , a l é n y e k é s a Buddha e g y s é g é n e k J e l k é p e . J o b b j a mudrá-ban (va-

ra d am u d ra fa jtá ja ) a fo h á szo k a e g h a llg a t & s S t s zim b o lizá lja . A h á n a a s eg y s é g

e a m S d h l já b a n Idő zik; ela o zlatja a tév hitet, és teljesiti a lények k ív á n s á g a it .

Ö t á g ú d i a d S m j a a B u ddh a öt b ö l c s e s é g é n e k J e l k é p e .

X a n ju cr l jo b b já n a b e já ratn á l A v alo k lte c v ara , b a ljá n Sanantabhadra, ak ik

t *
a részvét fa bö lcseség r .e s s z e a é l y e s l t ö l . E l ő t t e k á t k ís é r ő ö r .

A E o d h i s a t t v a J o b b já n J a l l n l p r a b h a B o d h i s a t t v a , a k i a H a n j u c r l b c l c 9esé-

gétöl elvá laszthatatlan b o ld o g s á g o t szim b o lizá lja. Ratnaküta E o d h isa ttv a I s

V in ala p rab ha Eo dhisattv a, m á sik h á t , a Bahá v airo can asütra r L . fe je zeté b e n (:a z

e zo té riku s aa n d a lá rjl) leirt Isten sé ggel együtt, nem s z e r e p e l a 1 1 . fe je ze t

szövegében, ajr.ely c s a k h é t i s t e n s é g e t e m lít. R a t n a k ü t a a b o ld o g s á g o t J e l e n í ­

t i m eg, V lm alaprabha a b ö lcses ég t i s z t a s á g á t . A k ö v e t k e z ő h á ro n l a t e n s é g nem

szerepel a szövegben, és I t t a s z l m e t r i a k e d v é é r t n y e r t e k e l h e l y e z é s t , ezek s

M a n ju gh o ja B o d h is a t t v a ,
Candraprath a Eo dhisattv a, a tiszta b ö lcsesíg ragyogásai áld. t u l a jd o n k é p p e n Man-

J u e r T e g y ik m e g je le n é s i fo rn á ja , é s k o n k ré t a n a T a n k i f e j t é s é n e k k é p e s s é g é t
I
s zim b o lizá lja; v é g ü l Turaburu, a k i a R y T b u n a n d a r a - z u ls o n k i ( v i .k ö t e t ) szerin t

a G an d h a rv a- k k i r á l y a , n é gy k í s é r ő v e l ; utfibbiak a z A d h y a rd h a c a t lk a - b a n s z e r e p e l ­

nek, m in t a " n é g y a p s a r a s n ő v é r " .

A Xoacentár s z e rin t Jaya és V i j a y a is t e n n ő k a H a p - i s t e n s é g h i t v e s e i . A

D ha r&n lsa m u ecay a x l . f e j e z e t e s z e r i n t a négy a p s a r a s n ő v é r jíahecvara k í s é r e l ;

■ •
a K e n ju cr ím ü lak aIp a s z e r in t M a n ju c rí k ís é r ő i. A " g r a f i k u s a n m eg alk o d o tt manda-
• • • •
la esetiben utóbbi adatot f o g a d ju k el. •

A Jobb (é s z a k i) o ldal is ten sé g ei h lm em u ek.

líanjucrf b alján helyezkednek e l a női ist en sé g ek ; K ec in T, UpakeclnT, C it r á ,

* » »
Vasuaatí, Akarsaní, a k i k M a n j u c r í b ö l c s e s l g - e r é n y e in e k j e l k é p e z ö l . Jíindegyikük-

nek szo lg á ló ja van, k im k a r i n i ; de a g y a k o r l a t b a n egy c s o p o r t b a n , d é l e n h e l y e z ­

kednek el.

E csoport fo a la k ja A c in ty a m a tip Fiú-csoda, vagy helyesebben Ifju-leány-csoda.

A Pa tstíu wen c h u k u e i s z e r i n t Acintyarr.ati t az I f j u - l e á n y - c s o d a , " a n y o lc i f ­

jú em ber" k ö zö tt szerepel egy l i s t S n i K ecin í, Ü p a kec in T , V a s u m a t í d h v a ja ,

A cin ty a m atld a tta, Akarsaní, P a r i trá n á c y ama t f , J a l i n l p r a b h a , V lm a la p r a b h a .

A " M a n j u c r í - m andal&ban" a 8 ifjú esber M a n ju c rí körül fo g la l h e ly e t .

* • * i
l o . ábra

Han juah rl kerülete

lo. ábra

K lm kirinl /HökŐ3ha/ c Klm karinl /Hököaha/

• « • •
1 Klm karinl; Aclntyanatl /F u s h i g l e /

Klm k irinl /Hökösha/ K lm kirinl /Hökoaha/

i • • ■

2 Ik a r s a n I /S h ö c h ö /

3 Vasun3tl /J la /

4 C itri /C h i t a r a /

5 Üpake3hlnl /U o a k e a h in i/

6 Keahlnl /K e ah l e l /

Sasiantabhadra /P u g e n / a Abhlaukhadvarapala /S h i a h a /

7 Manjuahrl /M yöklsahö; Ilonju/

Avalokiteslivara /K a n j l z a l / a’ Abhinukbaivarapala /S h i a h a /

8 Oallnlprabha /K ö a ö /

9 Ratnaküta /K ö k a a /

10 Vlnalaprabha /Mukukö/

11 Canlraprabha /G ak k ö /

12 Uaiíjughoaa /Uyöon/

A J lt S /A J l t a / d A p a rS jlt S /A p a r a j l t a /

V ija y i /B l j a y a / d Jayí /J a y a /
jtsittra rb h a k e r ü le te b/ le ir&a :

A K s it ig a r b h a k e r ü le t , am elyn ek ez a B od h isattv a a fö i s t e n s é g e , a Sarva-

n iv a r & n a v is k & s b h in k erület p á r já t a l k o t j a ; az A v alo k ite cv a ra k e r ü le t istecsé-

* ■ ■
gei na^ r é s z v é t é n e k be te t ö v i s é t fejezi k i. Összegezve elő bbi kö nyö rü letessé-

gfit n a g y e g y i i t t é r z é a é v e l , K s i t i g a r b h a segítségére a l e t m in d en b a jb a Ju t o t t

lénynek.

A Sutra csak hat Is te n s é g e t e m l it e k erü lettel kapcsolatban; de h n g y a

S a r v a n iv á r a n a v is k e ja b h l n kerülettel s z im e t r i& t alk o th asso n, a "g r a f ik u s a n meg­

a l k o t o t t m a n d a l a " még k é t Isten sé g et h e ly e z el a keleti végen, és n y u g a t i vé­

gen. A két első , S a r v a c o k a t a m c g h a ta m a t i éa A m o g h ad a rc an a a " J ó korszak" (bh a-

• •
drakalpa) Bod hisat t v á i; a z u t ó b b ia k SÜ ryeprabha, ak i a Bhal s a jy a g u r u p ü r v s p r a -

n ldh an av iceaav ietara- ban B h alsa jy ag u ru k ís é r t je k é n t s z e r e p e l , k é t sz e m é l y k é n t

• • • •
ra egke ttö zö tt Boáhl s.a t tvas S Ü ry a p ra b h a ée C a n d r a p r a b h a .

A Kommentár k i j e l e l i a több i iste n sé g h e ly é t:

"K s it ig a r b h a jo b b jin Hatnasthén a (a S Ü t r S b a n R a tr.a h a sta vag y R a t n a p a n l )

(a "g r a fik u s a n m e g a lk o t o t t m a n d alá b an R a t n a p á n l ) , K s i t i g a r b h a b a ljá n R a tn a -

• • «

hasta (a Sutráb an R a t n a p a n i; a "g r a f ik u s a n m eg alkotott m andalá ban " Ratnakara

•
vag y R a t n a p r a b h a ) ; m ajd H a t n a t h a n a J o b b j á n D h a r a n i d h a r a j R atnahasta b a ljá n

Ratnanudrahasta; Eh ara nidha ra jo b b já n D rdhadh yácay a. " (T a is h Ó , vol. r a a x .

635.) 1 1 . ábra

1 Sarvaahokatanoghataaati /J o la s a lu n y ö /

2 Araoghadarghana /F u k ü k en /

3 Ratnanudrihaata /H ö ln a h u /

4 Ratnakara /H ö a a ; HSkö; Hösbo/

5 Ksitiga rbha /J lz ö /

6 RatcapLil /H ö e h u ; Höahö/

7 Dharanldhara /J lji/

8 Drdhidhyishaya /K e n g o jln s h ln ; K e n n i/

9 SÜryaprabha /N l k k ö /
Ksitiga rbh a kerülete

5
D
6
á
1
7

9
 K aitlg arb h a , m ik é n t a fö ld (k s lt l) a zlU rd a á g is állan d fisig J e l k é p e ; a

Bod hlsattva b o d h i- s z l v é n a k s zilá r d k e m é nysé ge, aa ely segíti a lé n y e k e t, is ben-

sejé ben , ralnt a f ö l d m éhében ( g a r b h a ) k in c s e k e t r e j t : K aitlg a rb h a eré n yeit.

C ak yam unl u t a s l t & s & n a k m e g f e l e l ő e n e z a m élyen e g y ü t t é r z ő B o d h l s a t t v a

I
zetl a b o r z a lm a s g a t l v ilá go k (p o k l o k ) lén y eit; e "v é g s ő vilá gb an " Bu ddh a 3 & r

nem l é t e z i k vSrako znak M a ltre y a eljö v e te lére (3 .9 2 o .c o o .o o o é v v e l C akyam uni u-

t

t á n ), (g á t it t .k é p p e n a születések 6 v ilá g a . Itt k ép le te sen pokolként f ö l f o g v a .)

B k erü let több i I s t e n s é g e o térítő, lé n y e k e t ü d v ö z í t ő Bod hlsattv a türelem -

Is á llh a t a t o s s á g - e r é n y e it (k é p e s s é g e it ) s zim b o lizá ljá k .

H a t n a páni B od hlsattva t e n y e r e l n b e n egy-egy c i n t a m a n i ; g y ő ze delm esk edve a z

■ «
a k a d á l y o k o n J ó té k o n y a n k i n c s e s ö t b o c s á j t a l é n y e k r e .

D h a ran id h ara - síiként a f ö l d fá r ad h atatla n u l h o rdo zza a lé n y e k e t , ez a

B o d hlsattv a la n ka d a tla n u l tá m o g a t ja a h o z z á fo rd uló k at; In n e n n e v e .

D rdhadhyácaya - a ie g in g a t b a t a t la n - s ziv , K a itlg a r b h a e r é n y é in e k szllá rdsá -

• • • «
gát s zim b o liz á lja .

Süryaprabh a - Kei tig arb h a egyetem es s u g á r z á s á t J e l k é p e z i , a m in t k i r a g a d j a

a lé nyeket a bold ogtalan ság ból.

R atnaprabha - R atnekara, R atnaá th an a, R atnasam bh av a r.éven i s szerep el; ö

a d h anná k terem tö je, tá m a szték ot £.d a l é n y e k s z á m t a la n d h a r m á j á n a k .

R a t n a m u d rá h a st a - nevének m eg felelő en b ély egét (a u d r a i p e c s é t ) nyomva a

lén y e k re a bodhl elérését szo rg a lm a zza*

A m o g h ad a rc an a - v i z s g á l v a a l é n y e k e t , fö ln y itja benn ük a B u d d h a " ö t sze­

n é t ", és t e v é k e n y s é g e "s o h a nem h i á b a v a l ó " (a m o g h a ).

S a rv a c o k a t a m o g h a t a m a t i - ez a B o d h l s a t t v a e l h á r í t j a a sz o m o rú sá g o t is utá­

latosságo kat; a n yom orúságot b o ld o g s á g r a c s e r é l i fö lj nevének m eg felelő en .

FU zfa ágat tart, am ely a f ö l f r i s s ü l é s Jelk épe. Egy hagyom ány s z e r i n t a c o k a ágá-

r 6 1 van sz6 .
 K gitigarbha kerülete
w © » r
t M
 K s lt ig a r b h a , nikér.t a fö ld (k s it i) azllírd sJg i s fellandfisig J e l k é p e ; a

S o d h i s a t t v a b o d h i- s z l v é n e k s z ilá r d k e m é nysé ge, aa ely segíti a lényeket. Se ben-

ae jS b e n , m int a f ö l d o é h í b e n ( g a r b h a ) k i n c s e k e t r e j t : K s it ig a r b h a eré nyeit.

C ak y am u n i u t a s i t & s J n a k m e g f e l e l ő e n e z a m élyen e g y l l t t é n ö B o d h i s a t t v a ve-

zeti a b o r za ln a a gá ti v ilá gok (p o k l o k ) lén y eltj e "v é g s ő v ilá g b a n " Buddh a a S r

nem l é t e z i k várakoznak S a it r e y a e l jö v e t e l é r e ( 3 .9 2 o .o o o .o o o é v v e l C akyam uni u-

tá n ), (g a tli t .k é p p e n a s z ü l e t é s e k 6 v i l á g a , itt kép le te sen po k o lk ént f ö l f o g v a .)

E k erü let többi Is te n s é g e e térítő, l é n y e k e t ü d v ö z ít ő B od h isattv a türelem-

fis á l l h a t a t o e s á g - e r S n y e l t (k é p e s sé g e it ) s zim b o liz& lJfik .

Ratnapáni B o d hisattv a t e n y e r e in b e n egy-egy c l n t a s a n l ; gy ö ze d eln esk ed v e az

• «
akad á lyo ko n Jó t é k o n y a n k i n c a e s ö t b o c s á j t a lényekre.

D haranldhara - á lk én t a föld fSradhatatlanul hordozza a lényeket, ez a

B od hisattva lan kadatlan u l tám o gatja a h o z z á f o r d u lfik a t ; innen n e v e .

D rdkadhyacay a - a M e g in g a th a ta tla n - s zlv , K a it ig a r b h a eré nyé inek szilfirdsá-

•• i •
gát s z i m b o l i z á l j a .

Suryaprabha - K sit lg a rb h a egyetem es s u g & r z á s á t J e l k é p e z i , a m in t k i r a g a d j a

a lé n y e k e t a bold ogtalan ság ból.

Batnaprabha - Ratnakara, H atnaath an a, R a tnasam bh ava n é v e n i s szerepelj ö

a dharm ák terem tö je, tám a szték ot 6d a lények s z á m t a la n d h a r m á j & n a k .

Ratnam ud rah asta - nevének m eg felelő en b ély egét (a u d r a x pecsét) nyomva a

lén yek re a bod hi elérését szo rga lm a zza.

A m o gh ada rc an a - v i z s g á l v a a l é n y e k e t , fö ln y itja bennük a Bu ddh a "ö t aze-

m á t", fia t e v é k e n y s é g e "s o h a nem h ifib a v a ló " (a m o g h a ).

Sa rvac o lc ata m o gh á ta aatl - ez a Bo d hisattva e lh fir ltja a s zo m o rú sá g o t fia utá-

lato asá g o k at; a nyom orúságot boldogsfigra c s e r é l i fö lj nevének n e g f e l e l ó e n .

F U zfa ágat tart, am ely a f Ö l f r i a s ü l é s Jelk épe. Egy hagyom ány s z e r i n t a c o k a ágá-

ríl van sz6.

Sarv an iv aran a v lg k a ab h ln kerületa

S kerület faiatensége Sarvanivaranavlskanbhln Bodhisattva sanadhiba me-

ríilt, hogy lerombolja sxenvedílyeket, elnyugtassa a kansSt, mely akadílyozia

a lír.yek bodhl-jSt Is nlrvána-jStj « kerület teljesíti Id a Vajra páni kerület

• «

nagy bölcseségét.

A " g r a f i k u s a n m e g a l k o t o t t m a n d a la " E h a d r a p a l a B o d h i s a t t v & j a a z o n o s Kautu-

hala- v al, ak it a s z ö v e g u g y a n azo n h e l y r e állít.

S a r v a n i v á r a n a v i a k a m b h i n - az á l t a l a l e g y ő z ö t t a k ad á lyo ks s z e n v e d é l y okoz-
• •
ta a k a d á l y o k , k leeavarana; dharxák okozta akad ályo k, dharaávaranaj karrsa )koz-

ta a k a d á l y o k , k a n a á v a r & n a - am elyek elfo jtjá k a bodhl leh ető sé g eit.

Sarvanivaranaviskaabhin jobbján:

Bh adra p ala v ag y X a u t u h a l a - a kétségek e l o s z l a t S j a .

Abhayaadada - t e r j e s z t v e a Buddha Őt b ő l c s e s é g é n e k f é n y é t , bizto nságo t

n y ú jt a lén y e k n e k .

A p á y a j&ha - a három r o s s z g a t l (s z ü le t é s ): pokol (n a r a k a ), k isé rte t (pre-

t a ), á lla t (t ir y a n c ), m e g se m isisit ö je ,

K a ru n a m rd ita - ( v a g y ? a r i tranacayaji2 t i ) ; a n a g y - k ö n y ö r ü le t e s s é g révén

■ ■ ■ •
oltalm azdJa a lényeknek.

S a r v a n i v a r a n a v i skarsbhin b a ljá n :

X a ru n am rd itaaa tl - a n agy k ő n y ö r ü l e t e s s é g ré v é n s e g ítő je a lényeknek.

M a ltry a b h y u d g a ta - a k őnyő rület v izé t h i n t i szét; a lln y ek s z iv é n e k szá­

ra* fö ld jé t ö n tö zi.

Sarv ad a ha p rac a m ita - a z am rta e s ő j é t a l & b o c s i j t v a f r i a s i t l fő i a lé nye­

ket. B a ljá ba n sutra. Jo b b já v al var aia^u d ri- t v é g e z,

A c ln t y a x n a t id a t t a - a valfi b ö l c a e a é g J e l k é p e z ö j e : az ü d v ö zü lé s m ó d o zata i­

nak bö lcsesége*
Sarvaniviranavlakam bhin kerülete

Kelet
PTP» N U
12. ábra

1 Parltränäahayamatl /K u g o e /
•
2 ApäyaJ aha /H aaku shu ; Jolasaiakuahu/

3 Abhayamdada /S e m u l/

4 Bhadrapila /K e a g o ; J o g ik é /

5 Sarvanlvaranavlgkambhin / J o l s a a l g a l ahö/

6 Karunärnrdltamatl /Hlailnne/

7 M altryabhyudgat a /J lh o a g h ö /

8 S a m daiiapraaham lta /Dakughonetaunő/

9 Aclntyam atidatta /Puflhlgle/

Ika^agarbha kerülete

b/ lelr&a :

H negyed, am elyn ek u r a l k o d ó j a Á k S f a g a r b h a , M a h á v a i r o c a n a b o ld o g s4g - e ré -

n y it. Is a három o s z t á l y , Buddha, p a d m a, v a j r a e r é n y e i t s zim b o lizá lja .

A szö veg (S u t r a n . . fejezet) é a a 'g r a f i k u s a n m e g v a l é s l t o t t m a n d a l a " koz-

tl párhuzam :

Szöveg: "g r a fik u s K andala”

(d é lr ő l k iin d u lv a )

Sth ira b o d h l V a jr a s ü c l

C arltam atl Subahu

V ic u d d h &a a tl V laalag ata

ik á e a g a rb h a íkacagarbha

G ag an á aala S a h a e l t to t p á d a d h a n n a c a k r a

C a g a n á a a ti Smr t i s a j a t y a

I k a c a g a r b h a B o d h l s a t t v a a B u d d h a - o s z t á l y é r d e m it J e l k é p e z i . Jo b b já b an pal­

lo s, b a l j á b a n l é tu st e l n t á a a n i - v a l . D ia d é o já b a n a z ct Bu ddh a k épm ása.

Ik a c a g a r b h a jo b b já n :

S ahaclttotp á dadh aroacak rap rav artln E o d hisa ttv a, a sien v edé lyek elp u szti-

té ja . J o b b j á b a n lfltuszon d h arra aea k re , b a ljá b a n 1-ágú v a j r a .

Sm rtlsA jaty a B o d hlsa ttva, a f o lt t a l a n b ö leaesé g Je lk é p e zö Je . J o b b já b a n

k ag y lS .

A m o g h e k r o d h á f t k u c a r & j a v a l o k it e c v a r a , a * lo c o - k a ru A v a l o k l t e e v s r a " c s a l á d " -

hoc t a r t o z i k . Jobbjában k a a p é s - v a j r a .

A xo g h sík u c iv alo k itejv ara s z in té n a z 1oo o- karu A v a l o k l t e e v a r a "c s a l '& d ’ -hoz

tarto zik , ifl e l ő b b i v e l e g y ü t t a s z e n t fblisc e ré s e l c i c o z d i t 6 1 . Kampós v a j r a j u k

s e g í t s é g é v e l m e g r a g a d já k a l é n y e k e t , ak iket a z u t á n a Buddha ú t j á r a v e z e t n e k .

S a h a s r a b h u j á r y á v a l o k l t e e v a r a a padma o s z t á l y é rdem ét s z e a é l y e s l t l m eg,

loo o k arja a z ü d v aStlJain ak v é g t e l e n s é g ? t s zim b o lizá lja , v alaaln t v é g t e l e n kö-

n y ö r ü le té t és s e g i t ő k é szs é g é t . Tooo sz e s e (k e z e in ) pedig azt je lk é p e zi, hogy

nem m a rad h at e l ő l e r e j t v e semmi. F ö l ö t t e k é t á l d o z a t o t bem utató d e v a l e b e g f e l ­

hőkön. E lő tte két k í s é r ő , jo b b já n L ak sad (: M a h a c r í )f b a ljá n V a s u - r s i.

A k a ca g ar th a b a ljá n :

Vim ala ga ta , a s z í t eredendő f o l t tá la n sá g in a k j e l k i p e ; a bodhl és a v ilá g-

t é r h e z m érhető ¿szabadság s z i m b o l i z á l ó j a *

Subá hu B o d hisa ttv a a t i s z t a Ig b o lt h o z h a s o n la t o s bod h icítta- b e lc se sé g j e l ­

k épe ,

V a jr a sü c i a tu datb an k ib o n t a k o z ó b o d h l - s z í v j e l k é p e z ő j e .

S u sid d h ik a r a B o d hisattv a a v ilá g o n tu ll lét l o .o o o e r é n y é n e k jelk ép e .

M ahacakra, a hagyomány s z e r i n t az o n o s M a h a c a k r a v a j r a d h a r a - v a l , a k i a

V a jr a p a n i k e r ü l e t b e n s z e r e p e l . M in d e n dhairsát l é t r e h o z ó e ré n y megszercély e s i t ő ­

je; a m a n d a la fo g a d a lm in a k m eg v aló s i t& j a ; nevezik e z é r t M a n d a la B o d h is a t t v a -

nak is.

A sto ttara ca tabh ujava jradh ara (e V a jr a p a n i kerület a l a t t ) a v ajra - o sztá ly

é r d e m e in e k je lk é p e ző j e . V a j r a s & t t v a bölcseségér.efc s z i m b o l i z á l ó j a k é n t k ü lö n b ö z ő

feg y v ereiv el a szen v ed ély ek et p u s z t í t j a e l . 1o3 k a r j a a V a j r a d h á t u 1o8 i s t e n -

f
ségének, é s az á l t a l a "e lv á g o t t " 1o8 szenvedélynek j e l k é p e . A 16 a r o f a Vajn a-

dh a tu 1 6 n a g y B o d h l s a t t v á j á t j e l e n í t i raeg, B im bó zó l ó t u s s - t r ó n ja a ra tn a - o a z -
-

t á ly e ré n y eit je lk ép e zi, K é t f e lh ő k ö n leb eg ő deva v irá g e s b t feo c sljt a l á .

Az e l s ő sorban (a központnál) a 1o p a r a m i ta B odiílsattva»

A k a c a g a r t h a jo b b j á n Akác a B o d h i s a t t v a ü d v é n e k e r é n y e i :

D an ap áram it a , adakozás; c lla p a r a m it a , le m o n d á s ; K s a n t i p a r a m i t a s t ü r e le m ;

9 •
Vlrya p á ra m itS, b á to rsá g; U h y a n aparam i t a , szem lélődés.

Á k a c a g a r b h a b a l já n a b ö l c s e s é g eré n y ei:

Pra j n a param i ta , b ő lc s e s é g j U p a y a p a r a m it a , a z ü d v ö z ü l é s m ó d ja ; P ran id h an a -

pa ram ita, fo g a d a lm a k ; Balaparam i t a , erő; Jn an ap a ram ita, fö lis m e r é s ,

M e g j e g y z e n d ő , h o g y a param ita B o d h i s a t t v á k m e g t a l á l h a t ó k egy c s o p o r t b a n *

am ely a v id y a d h a ra - k k e r ü l e t é n e k k ö z e p é n fo g la l h e ly e t , szem léltetve e két ne­

gyed (k e r ü le t ) k ö z t i k a p c s o la t o t «
 13« ábra

Xkiahagarbha kerülete
Pf P (• a
 Dera ti /H i t e n /

1 Aatottaraaliatabhnja-
* * _____ra jra dnara
/Kongözöö/

Devata /H i t e n /

1 Jnániparam lti /Chl haja- 2 Mahásakra /M a n da ra /

mit au/
2 BalapáramitS /Rlklharaml t a u /3 Sualddhikara /S o a h i j i k a r a /

3 PranidhánapSramitS / Ganhara- 4- Yajraaüol /K ong ő ahin/

• _ mit au/
4 Upáyaparamita /Hőbenhara- 5 Subahu /S o b a k o /
m itau/
5 Praj ñapar amit a /Hannyahara- 6 Vim alagata /liu ku ze i/
mit au/
7 Iklahagarbha /K o k ü zö /

6 Dánaparamltá /D a a b a r a n it a u / 8 Sahaeittotpadadharriacakra
/O u h o t o h ite n r la /

7 Shilapáram ita /K a iharam itau/ 9 Sm rtiaajatya /S h ö n e n jo /

8 Káintiparanilta /Ninnikuhara- lo Amogh&krodhSñkusharájiva-

* m itsu/ lokiteshv ara
/PunnukökanJ i z a i /

9 ViryaparaaiitS /Shojlnhara- 11 Anoghankushavalokitaahvara

m itsu/ _/F u k ü k ö k a n J iza i/
Devata / H i t e n /
. lo D h y in a p ar a a iti /Z e n /n a /h a - / 1 2 / a Va3U-rai /B a a u d a is e n /
r « .n it a u /
12 Sah aa ra b h u jiry iva lo kit-
• eh v a r a
/ S« nj use Age nkanj i z a i /
b líahaahrl /K u d o k u t e n /

Devata /H it e n /
S u a lddh l k erü lete j ^ b / leírás

S k«r(llet séta a SütrSb an , sem a Komnentlrben nem s z e r e p e l . Bizonyos irte-

lemben az Ákacagarbha kerület haraadik sora, amely a szlm etria kedv6Ert helyez-

tetett e l ,a keleti o ld a lo n Cakyasunl Sa SSanJucrT k e r ü l e t i n e k három so rá bá l te­

v ő d ik ö s s z e , A z Aka^agarbha kerü let érdé tőéinek k ib o n t a k o z á s á t (h a t á s á t ) szim ­

b o lizá lja , In nen Susiddh l k erü let. Fő lstensége n in c sen , de a z A k a c a g a r b h a ne-

gyedtől leg d éleb tre eső B o d h i s a t t v a , S u s id d h ik a r a e k erü let ura lko d ó ja.

V id y ű t t a m a - v id y a - titk o s tudás, vagy m a n tra; uttajsa - k i t ű n ő ; V id y o tta -

ba erénye a lln y e k e t b e v e z e t i a b od hl b irodalm iba.

V a jr a s e n a , az elpusztíth atatlan b ő lca eség B o d h lsa ttv á ln a k v ezető je.

V a jr a k u n d a lln , a nektár (aairta) edény (k u n d a ll) h o rd o zó ja . A három o s z t á l y

között közvetítő V id y a rá ja. M in t T a j r a s a t t v a k í s é r ő j e a V a jr a p a n i k erületben,

b izo n y o s é r t e le m b e n a v aj r a - o s z tály ü g y i n t é z ő j e . Itt e Susiddh l k erü letbe n

h ason ló szerepet Játszik a E u d d h a - o s zt á ly v i s z o n y l a t á b a n .

v
A xc o g h av a jra, a Susiddh l kerU let ü g y in t é z ő je ; "n em v é l e t l e n " (a m o g h a ) h ogy

a lé n y ek e t a túlp artra v e z e t i ".

A so g h ap u já m an l, a p ú ja ré v é n e l é r t érdem ;

iSah anayürl v ag y Süayúraraja a Buddha- éré nyék f ö l ö t t u r a l k o d i k , ezért a

" Eud d h a - p á v a - a n y j a ".

E k aja tara k ses a; neve egy i d e a k i f e j e z ő j e ; ek aja ta - egy h a j d i s z ; a z e-

gy e t l e n fiú irg alm as s z e r e te tét s z im b o liz á lja . A ráksasa fé l em b er f é l démon;

a pusztítá s jelk ép e: az em berben r e j t ő z k ö d ő démon (s szenvedély) am e ly e t a

B u d d h a i r g a l m a m e g s e t s n ia it . E z o t é r l k u s értem eben a z a k a j a t a a fö lism e rés egy­

ségét fejezi k i - a v elü n k- szü letett é r t e l é n és a m e g s z e r z e t t f ö l i s m e r é s .

A v a lo k ite^v ara- ek ad a ^aa m k ha a S u s id d h l kerü letbe n e k e r ü l e t eré n y ein ek

k lv ilfis ig t t jelk é p e zi. S B o d h i s a t t v a n a g y k t n y C r M le t e révén a l é n y e k 1 1 - fé le

nem-t u d á s á t a l a k í t j a át, fö ltá rv á n a Buddha " 1 1 fö ld jé t "*

A 1 1- fe J a m e n ca la á b r á z o l á s á b a n , vala m in t a 4- kar a b c l c s e s é g k i f e j t é ­

sét je lk é p e zik . A v a l } k l tec vara 11- fejü form á ja a padjia-osz t á l y ö t bö lcse s égé -

r.ek J e l k é p e z Ö j e .
 Suaiddhi kerülete
W (» h m
1 V ldyottam a /K o n g ö a y ö ö /

2 V ajraaena /K o n g ö a h ö /

3 V ejr e iu n á a lin /K o n g ő g u n d a r i /

4 im o g h a v a jr a /F u k u k o n g ö /

5 AaoghapSj Szúrni /Pukukuyö/

6 Uahámayürl /K u j a k u ö n o /

7 B k a ja tir ík a a s a /Ik k a r a a a t s u /

8 A v a lo k lte a h v a r a - e k a d a a h e a u k h a /J ü ic h im e n k a n jl z a l /
A v a j rak k ü ls ő kertiig ta

A 12 devft, és más i s t e n s é g e k , vé delm ező d é m o n o k , v a l a m i n t a í e z o t e r i k u s

tanítá s o lt a lr r a z S in a k k e r ü l e t e . C s ztá i^o zis u k :

1. a 12 da v a

2. a zodiakue 12 jelképe

3. a hold 28 otthona.

4. a 9 hclygS (n a v a g r a h a )

5 - a 4 Xakapala

6. derak, rslk , nagak, y a k sa k , asurak, garudak, klen ar a k , aa h o ra g a k ,

gan d h a r v a k f s t t .

A 12 deva:

K elet In d ra

Délkelet Agnl

C íl Yaa*

D é ln y u g a t Sírt ti
«
^o|&t '/aruna

íszakn yugat V ayu

É szak Valijrstfáfia

fisaakk élet ffSn a

Zeni t Brghraan
N á di t ÍTtíílvl

Stiryaj Aáity*

C &n d ra
A Zo diak u s 12 J e l k é p e :

1. Slxha O roszl&n

2. K an ya 37.ÜZ

3- lula M é r le g

4. V rc c lka S k o rp i6
. •

5. D hanu N y ila s

6. M akara Bak

7- Kumbha V izö n t ö

e. H l na H a lak

9. ■lesa Kos

Io . V rsa El ka

11. fii thur.a Ikrek

12. K a r k a t a ’ía nik

A h o ld 2 8 o t t h o n a :

1. K rttlka 15. A n u rá d h a

2. R o h in í 16. Jyesthä

3- lí r g a c lr a a 17. U ü la

4. í r d rá 18. P Ü rv asa dh a

5. Punarvasü 19. U ttaräsadhä

6. P u sy a 2o. A bh ijlt

7. Á clesa 21. Cravana

• a •
a. Slagba 22. Dha n lsthä

9. p ü r v ap h alg u n l 23. C atab hlsa J

* •
1o. Uttaraph algun l 24. P urvabhadrapada

11. Hasta 25. Ü t t a r e b h a d ra p a d a

12. C lträ 26. Re va t i

13- S v ä tf 27. A ^v in l
 A 9 tolygS (navagrahäh)

1. X d ity a Nap

2. Soma Hold

3. Algára ka iíars

♦. Budha Kerkur

5. Erhaapati Jupi tér

6. Cukra Ver.us
■
7. Canaiccara S a turnus a 7 plar.êta ♦
i *
a Hahu

9. Ke tu J Hold- csom ópontok

5. A4 lokapala

1. D h r t ara stra

2. Vi rudhaka

3. 7 1 rüpáksa

4. V&icravana
a vajrák killaő kerületének aénája

a H lz ö k i szerint a pradaksina Iránya éazak-kelst f e l ő l i

a a

Kelet

1 ^ 5 , 6 . 7 ^ 1 0 , l U 3 J . 5 A « . 7 i e a 9 2 q 2 1 <2 3 2 3 a 5 5 c 3 ? 3 « M 9 M O
_______________ 1214___________________262^27^£gl«53t553£° «■

É
1 5 . ábra

1 I ahina /Is h a n a t e n /

2 Hondlaukha /Klm enden/

3 3adáaatta /J o s u l t e n /

4 Karótáplálni /K iah u ten k ö /

• •
5 Karó táp Sni /K l a h üten/
• •
6 D har&n id hari /K e n r ö j i j l n k ö /

7 Dharanidhara /K e n r o j l j l n /

8 Naivaaanñasa.’njnavatana /H i s ö t e n /
• •
9 Ik ln c anyayat ana /Muahoushoten/

lo Tijñanánantyayatana / ShlkimuhenJoten/

11 Ik á shin a n ty áyatana /Kum uhenjotea'

12 Adltyaparlvara /N it t e n k ö /

13 Xditya /N l t t e n /

14 V I Jayi /B ija y a /

15 Shakrs /T a ls h a k u t e n /

ló Devata /Shu non ten/

17 Deveta /Shumonten/

18 a k e le ti part k a p u ja

19 Devata /Shumontennyo/

2o Devata /Shuraontennyo/

21 Dhrtarástra /J lk o k u t e n /

22 Brahman /B o n te n /

23 Rohlnl /H l 3 3huk'j/
/1 5 . ábra/

24 ZrdrI /S h in sh u k u /

25 Puaya /K ls h u k u /

26 K rtt lkának satra /Bő ahuku/

• •

27 H rgashiraa /S h ls h u k u /

28 la h le a a /Ryüahuku/

29 Punarvaaü /S e la h u k u /

30 Masa /Eakuyökü/

31 Vraa /Ü lt 3ugokü/
*•

32 M lthuna /P ü fu k G /

33 M lthuna /P ü fu k ü /

34 Katii /S u la e l/

35 N lrghStakatu /R y ü a e l/

36 Sürya /N l c h l y ő /

37 S üryap arlv lrá /c s a l á d j a / /N lc h ly ő k enzotu/

36 V aavI /Basusank ö/

39 Vaau /7 a 3 l s t h a / /B a a u a e n /

40 Agnáyí /K a te n k ö /
Pt P> u m

Kelet
16 . á b r a

1. Agni /K a t á n /

2 A n g ir a a /A k e lr a a e n k ö /

3 A n g lr a e /ák* Í r á s é n /
4 G autam I /G u d o s e n k ö /

5 Gautama /Qudoaen/

6 RaudrI /J l z a in y o t « n /

r Tani /í o m a n y o /

8 V alanavI /Blchunyoten/

9 Hakara /M a k a t s uh 5/

lo Kunbha /Q e n b y o k ü /

11 R ih a /R a g o a e l /

12 M ln a /Sögyolcü/

12 K ína / Sö g y o k ü /

13 tógaraka /K a y ő /

14 Brhaapatl
•
/Llokuyö/

15 Easta / S h in s h u k u /

16 SvátI /K ö s h u k u /

17 M agba /S e l s h u k u /

18 U ttaraph algunI /l o k u a h u k u /

19 fürvaphalgunl /C h ö a h u k u /

2o V lshakhi /Telabuku/

21 Cltra /Kakusbuku/

22 Taksavidyidharl /Taiushaj Imyöc

23 Yaksavldyldhara /YakuahaJ lmyó/

24 Yaksavldyldharl /YakuahaJlmyonyo/

25 Virüdhaka /Zojoten/

26 Siahidüta /Dalshlsha/

27 a déll part lcapuja

28 Naada /Naadaryüo/

29 Upananda /Dpanandaryüo/

3o Asurar aja /Aahuraryüo/

31 Asura /Aahuraahu/

32 Yaxaraja /Somaten/

33 Kalaratrl /Kokuanden/

34 Cltragupta /Dalaeabukun/

35 lírtyugana /Dalshlahakl/
• •
36 Fishlcl /Blshashl/

37 Plsháca / l / /Blahasha/

37 Plahácl /2 //e sa lá d Ja / /Blahasha kenzoku/

37 Fishácl /3 //c s a lá d J a / /Blahasha kenzoku/

37 Plahlcl /4 //c s a l á d ja / /Blahasha kenzoku/

37 Plshicl /5 //c a a l á d j a / /Blshasha kenzoku/

37 Plshícl /6 //c s a lá d J a / /Blahasha kenzoku/

38 Diklnl /l / /D akln l/

38 Dikinl /2 //c a a lá d J a / /Daklnl kenzoku/

38 Daklnl /3 //c 3 a lá d J a / /Daklnl kenzaku/

39 JIrtyu /S h lk l/
/1 6 . á b ra /

4o Siddhavldyldhara / ! / /Jöjujlmyösen/

4o Siddhavldyádhari /2 //c a a lá d J a / /Jőjujlnyősen

4o Siddharidyldhara /3 //c s a l á d ja / /Jőjujlmyösen

4o Siddhavldyldhara /4 //c s a l á d ja / /JoJuJljnyöaea

41 Kanl-aaura / l / /Manlashura/
•
41 ltanl-asurX /2 //c a a lá d J a / /Manlashura kenzoku/

41 líanl-agurl / V / c s a l á d j a / /M anlashura kenzoku/

•
42 Jlsura / l / /Aahura/

42 AourI /2 //c a a lá d J a / /Ashura kenzoku/

42 AaurI /3 //c s a lá d J a / /Ashura kenzoku/

43 Garuda / l / /Karura/

43 Oaruda / 2 / /Karúra/
•
44 Kumbhanda /l / /Kuhanda/

44 Kumbhanda /2 / /Kuhanda/

45 Raksasa / i í j u / /S a s é t a u d ö jl/

45 RikaasI /leány/ /Rasetsudőnyo/

 Kelet

D
á
1

4 ó ^ u ? ' * 1 w ^ H ' ^ 5 3 3 „ , , | 2 9 P a 2 6 | 2 - 2 3 2 U ía 7 . 1 5 J . ía 2 1 < ^ 3 2

4 6 ^ ^ 2 '»o59*5qj73 6 3 4 3^ 1 jo 27 0 2^2a2Ai6j.6j.3ai&7.5a i
1 N ir r t lr á ja /R a s e ts u t e a /

2 R ak sasI / ! / /R a s e t s u j o /
•
2 RaksasI / 2 / / c s a lá d ja / /RasetsuJ

3 Maheahvara /D a lJ i z a i t e n /

4 Oras /U m a h i/

5 Briiunl /B o n d a n h l/

6 ShakranI /Taishak u ny o/

7 KumárI /Kuraarl/

8 Camunda /Chamonda/

9 Manusya /tlanuahJ./

lo Mamisyi /M anuahiyo/

11 Budha / Suiyö /

12 Shanalaiiara /D o y ö /

13 Soma /G eta uy ö /

14 Tula /Hyökü/

15 Vrshlka /K atch ugü /

16 Dhanu /Kyükü/

17 Shravar.a /Jo s h u k u /

18 Ut-tarisadha /Toshuku/
• a
19 A b h ijit /GyÜ3huku/

2o Pürvisadhá /K ia h u k u /

21 Múl* /B is h u k u /

22 Jyestha /Shirtahuku/
23 Anurädhl /Böehuk u /

24 Varunaparivari /S u it e n k e n zo k u /

25 Varuna /S u i t e n /

26 Nar.da /Nandaryüc/

27 Abhimukha /Talm endeo/

28 a nyugati part kapuja

29 Up an and a /Opananaryüö/

3o Dürdhara /N a r ç a t e n /

31 Virüpakaa /Köcokuten/

32 Varuna /S u i t e n /

33 7arunl /S u it e n h i/

34 Varunäparlvärä /S u it e n h i kenzoku/

35 Säräyana /N araend en /

36 N irly anl /H araenk ö/

37 Sarasvatl /B e n z a lt e n /

36 Kunira /Kur.araten/

39 Candra /G a t t e n /

4o CandrI /G a t t e n h l/

41 Vádjaié va ta /K o t e n /

42 G itad evatl / ! / /K a t e n /

42 G itidevatä / 2 / /o a a l á d J « / /K a te n h ik en zo k u /

43 SukhadavatS /G ak u te n /

44 Viyavïpariv a r i /Pü ten h i ksn zck u /

45 Vlyavl /F u t e n h i/

46 Väyudavatâ / i f j ú / /P uten kenzoku/

46 Vâyudevatâ /le á n y / /Puten kenzoku/

 Kelet

36
35 t—
34 I
3 2 ,3 3 .
31
3 o ,2 9
28
2 7 ,2 6
2 5 ,2 %
23,22
2 1 , 2o

19

iá
1 6 ,1 ?
1 5 .1 5
14
13
12
11,11
l o , lo
9 .9 ,9
,
0 8,8
7 .7 ,7
6 , 6,6
5 ,5 ,5
4 ,4 ,4
3 ,3 .3
2.2
1 I
I S . ábra

1 Viyu /F ü t e n /

2 Viyudevati / i f j ú / /F ü t e n d ö ji/

2 Váyudevatá /l e á n y / /Fütendönyo/

3 Ibh isvara / l / /Köonden/

3 Ifchásvara /2 / /o s a l á d J a / /Köonden ke na okú/

3 Ibhaavara /3 / /o s a l á d J a / /Köond9n kenzoku/

4 Brhadibhaavara / l / /Daikőonden/

4 Brhaiábhaavara / 2 //c s a l á d j a / /Daiköondea kenzoku/

4 Brhadibhaavara /3 //c s a l á d J a j /Daiköondea ksnzoku/

5 T u aita / l / /Toaotautan/
«
5 T usita / 2 / /c a a l á d J a / /Toaotauten kenzoku/

5 T u s ita /3 / /e a a l á d J a / . /ToaotBUtan kenzoku/

6 ParanirraltaYashaTartin / I / /T a k e j l z a l t e n /

6 Paranirm itavasha'íartla /2 //c a a ű .á d J a //T a k e J lz a lt e n kenzoku/

6 Paranirm ltavashavartin /3 //c 8 a l á d J a //T a k a J l s a i t 9 n kenzoku/

7 M alidhara / l / /Jlm anten /

7 Malidhara / 2 / /c s a l á d J a / /Jlm anten kenzoku/

7 Idáládhara / 3 / /c 3 a l á d J a / /Jlm anten kenzoku/

8 Siddhavidyadiiara / l / / Jöjujim yöaen/

8 Siddhavidyadhara /2 / /c a a l á d J a / /Jö jujlm yö aen kenzoku/

8 Siddhavidyidhara /3 / /c a a l £ d J a / /J ö ju jia y ö s e n kenzoku/

9 líahoraga / ! / /Magoraga/

9 Mahoraga / 2 / /c a a l á d J a / /Magoraga kenzoku/

9 Mahoraga /3 / /c a a l á d J a / /Magoraga kenzoku/

 /18. ábra/

Klmnara / ! / /Kinnara/

Klnnara /¿ //c s a l á d ja / /Kinnara kenzoku/

•
11 Gltá / l / /K a t«n /

11 Glta /2 //caalá d Ja/ /Katen kenzoku/

12 YldyadharI /Oakutenmyööjo/

13 Indranl /Taiahakuteahi/

14 Indra /Taiahakuten/

15 Kubera /Kubira/

15 KuberI /Kublranyo/

16 Vanda /Nandaryüö/

17 Upananda /Upanandaryűö/

18 az ¿ssakl part kapuj

19 Vaishravana /Blehamonten/

2o Siddhavidyidhara /Jcjujlayöaen/

21 Siddhavidyadharl / JöJujlmyöaenhl/

22 Dhanlsthl /Kyoahuku/

23 ShatabhisaJ /Kishuku/
•
24 Pürvabhadrapada /Shiashuku/

25 Rovat I /Keiahuku/

26 Uttarabhadrapadi /Hekiahuku/

27 A ah T in i /Röshuku/

28 BharanI /Isbuku/

29 Kanya /S h ö n y o k ü /

3o Karkataka /B ö k a l k ü /

31 Sinha /S h i s h i k ü /
•
32 Mrdhayuddhlj ibhüta /S e n k i/
•
33 Shukra /K i n y ő /

34 O a n a p a tl /V i n a y a k a / /K a n g i t e u t B in a y a k a /

35 M a h a k a la ‘ /Daikokuten; Uakakya:

36 IshanI /Ia h a n a t e n k ö /
V a jr a d h a t u - r a a n d a la
I. fejezet

A Vajradhátu kil en c ffiandaláj&nak alapél?«

A Yajradhátu- roandala t u l a jd o n k é p p e n k i l e n c tnandalábŐl áll. M egalkot­

h ató a S a r v a t a t h a g a t a t a t t v a s a m g r a h a s u t r a m agya rá zata szerin tj de sers e s u t j á ­

ban, aen a K om m entárjában n e i t a l á l h a t ö a k az e g é s z r e v o n a t k o ző e l v e k .

Az ábránkon sze mlé lt et ett sorrendben a kil en c mandala nevel szere pel -

nek:

1 9 . ábra

a Vajradiiatu-majidala kilenc rész-mandalája

5 6 7

4 1 8

3 2 9
1 Vajradhltumaha-aandala vagy Karma-nandalaj

Japánban ez a mandsla / » mandara/ Jojin-ne

néven i s l e r t .

2 Samaya-mandala.

3 Süksma-mandala.

4- Püja-mandala.

5 CatuDKudrl-mandala.

6 Bkamudrl-aandala.

7 Naya-nar.dala.

8 Trallokyavijayakamia-nandala.

9 Trailokyavilayaaamaya-mandala.
 Különbözőképpen magyarázzák a kilenc ocndala fölépítését, de az általá­

nos fölfogás szerint a szabályok Aaoghavajra utasításainak felelnek meg, ame­

lyek (Kin kang tlng kin« yu k*ie) che pe huei tche kuel c. müvében talfilhatS-

ak. (Talsho, vol. xviii,p. 264):

"A iUn kang ting yu k ’ ie -ben tiz airlád gáthá és tizennyolc (mennyel) e-

gyüttes szerepei. Az első együttes neve; a oahayana tan királya (sutra), mely

valamennyi Tathágata Igazságát foglalja össze (s Sárvatathágatatattvasaagraha) 5

nígy fejezetes 1. VaJradhatuj 2* TrallokyaTlJaya! 3. Parivinaya; 4- Sarvasid-

dha. A bölcseség szimbólumait tárják föl. Az első fejezet hat mandalit Ismer­

teti

1. V a Jradh átu m a hS - m a n dala - V a l r o c a n a sam bhogakáya- Ját m a g y a r á z z a , a k i el­

érte a t ö k é l e t e s m e g v il á g o s o d h a t , az öt c e d itá c iS n á th aladva. Buddh ává v á l v a

a v a jra sa m á d h i ré v é n 37 Jnana- t s u g á r z o t t k i m a g á b ó l; ism ertette a m andalá k

szertartá sait.

2. D haranl- raandala - a 37 i s t e n s é g h e l y e . Az ist e n sé g e k parajultá a s p e k ­

tusok, é s a m andalá ba v a l 6 b e l é p é s szertartá sait is m e r t e t ik .

3. SŰksaavaJra-rr.andale - s z in té n 37 is t e n s é g e t fo g la l c a g á b a n . V a jr á k

k ö z ö t t dhyánam udrá- ban v a n n a k á b r á z o l v a , k befo gadá s k é p e s s é g é t v i l á g í t j a m eg .

4. S a r v a t a th á g a t a v is t a r a p ü ja k a r m a - a ia n d a la - s zin té n 37 i s t e n s é g o t t h o ­

na. A m a n d alib a v a l 6 b elép és c S d s z e r e l t i s m e r t e t i. A 16 n = gy á l d o z a t o á d j á t

szem lé lteti.

5. Caturdudra-mándala - a gyors eredmény m6 dozatait szemlélteti a ta­

nítvánnyal. A négy mődszer segítségével bárki elérheti a slddhiket.

6. Ek asm dra- k andala - 17 v ag y 13 I s t e n s é g e t tartalm az; egy esíti a fö-

isteneégek s a m a d h i - J a it .
A "v a j radhatu" k ife je zé s

A aa nsk rit vajra dh atu k ife je zé a k é t a l k o tfiele-nre s v a j r a és dhatu

bontható . A v ajra , In d ra fegyvere, éa a sz ó t á r a k szerin t je le n t é s «!;

1. v illá ra ,

2. m inden 41v i l l á n k é n t H p u s z t í t ó fegy ver,

3. gyénánt; drá g a k ö v e k e t c sis zo ló szerszám ,

4. g y é m á n t, a drágakő.

A b u d d h izm u sb a n e k ife je zé s a n e m es, rig y o g fi, e l p u s í t i t h a t a t l a n d o lg o k

je lö lé s é r e szo lg á l, és az e z o t é r i k u s bu d d h izm u sb an első so rb a n a fiuddha tan á ­

nak, b ö l c s e sé gé n ek s z im b o l u n a .

A dhatu jelentései:

1 . az Öaanyag,

2. alap v ető r&s2 ; ősi a lk o iŐ elen ,

3 . lélek,

4. a létezés tere,

5. leg felső b b szellem iség.

A S h in g o n i s k o l a értelaezésébenx csterisésze t , a l a p v e t ő ter^zet, ezen

k ívü l: (a v ajra ) teste e l l e n t é t b e n g a r b h a ( d h a r m a ) -v a l .

A V a jr a d h a tu - s a n d a la a B u d d h a - f ö l is m e r í s t , és u g y a n a k k o r a l é n y e k bodhi-

sz iv fit á b rá zo lja.
T IT , fe je ze t

A V a jr sd h Á t u - T ,a n d sla a e g a l k o t & s l n a k a l a p j a i

A Vajradhatu- raar.dala k i l e n c r í s z - a a n d a l á j a k ö z ü l tu lajd o n ké p p en a k özpon­

t i Vajradh itum ehá - m aiadaltt k e l l e n e V a jradh á tu- m ar.da l&nak n e v e z n ü n k .

V a jr a b o d h l n u n k S j a , a X i n k a n « tirg yu k 'i e tchong l l o tc h ’ u n le n só n«

k ln g, tö b b ek k ö z ö t t ezeicez k s z l l t

" » . . M e g r a j z o l a n d ó a Buddha (V a l r o c a n a ) négy a r c a , a z u t á n a ir.d e n k o r o n g b a n ,

s o r r e n d b e n a sa=aya n l g y l e g f e l s ő l s t e r .s l g e .. . A raantra: *Cm v a j r a karma h ű n * .

H e l y ir e h elyezendő Aksobhya, valamint a tchbl n-.áy B u d d h a . S l ö s z ö r a V a j r a I-

rísyban (K e le tr e ) r a j z o l a n d S A k so b h y a k ö r e : h o zz& k e r J l V a jr a d h a r a , Is a sama-

ya többi legfö lsö ls t e n s lg e , ö s s ze s e n n é g y . U ln d en i s t e n s é g V a lr o c a n a f e l i for­

dul. R a jzo ld neg V a jr a d h a r i*, Is h e l y e z d A k s o b h y a é l t ; ezu t&n k iv e t k e z n e k a

J o b b és b a l o l d a l i lstenslg ek. Is u g y a n é : a z e l j & r i s a t ö b b i c s o p o r t e s e t i b e n

is. A K an i o ld a lo n (D é le n ) r a jz o ld f ö l R a tn asm bh a v a k ö r i t . íagSban fo g la lja

V a jr a g a r b h a t Sa a t ö b b i B c d h i s a t t v ^ t . A V i r á g o l d a l o n (N y u g ato n ) h elyezendő el

JLttltábha k ö r e , C u d d h a v ajra n etra - v a l, fis a t ö b b iv e l. A Karma o l d a l o n (S s z a k r a )

van A so g h a sld d h i k ö r e , V a jr a v tc v a - v a l, Is a tö b b iv e l. A Van k ö r i b e n a n é g y pa­

r a f á it ! ( B o d h l s a t t v a ) , ( s a n é gy k ö r s a r k a i b a n a 'b e l s ő a d o m á n y o k *. Agni. o l d a ­

llal ( D é l k e l e t r e ) k ö r k íp z e n d ö t e t s z ő l e g e s l r & n y b a n ( p r a d a k s ln á v a r t a ), Is a zt

befejezn i a 's z a b a d o l d a l o n * (S s z a k k e le t e n ). /S z a b a d oldali a l c i n l /.

*
A kü lső k e r ü le t sa r k a ib a k e r ü ln e k a * k ü l s 5 ( 4 ) adonSnyok’ , u g y a n o l y a n rend

s z e r i n t m in t a z e l ő z ő e k . A n l g y s a r o k k ü l s e j é n egy- egy fll- vaJra; a n é gy k a p u

b e ls e jé b e n a n lg y d v a r a p á l a . A aa nda la k ü lsejé re kerü ln ek a B a h a s a t t v & k .. . «

 Valamennyi I s t e n s é g V a i r o c a n a bl ja- jf ib ól szárm azik! a Vám i g e n h a t a l m a s ,

és az I s t e n s é g e k karm áj ána k falel meg. A mantrfik l i s t á j a az al&bbi:

1. Va jra-dhatu ( K a b a v a l r o c a n a )

2. Aksobhya

3. Hatna- sajnbhava

4. L ^kec ra ra- raja (A s iitá b h a)

5. A aog haslddhi

6. VaJra- aattYa

7. V a jr a - r á ja

8. V a Jr a- rá g a

9. V a j r á - s i ih u

1o. 'fa jr a - ra t n a

11. V a jr a - te ja s

12. V a jr a - k e t u

13. V a jr a - h a s a

14. V a jr a - d h a r a a

15. V a jr a - tfk s n a

16. V a jr a - h e t u

17. V a jr a - b h á s a

13. V a jr a - k a r n a

19. V a jr a - r a k s a

2o. V a jr a - y a k s a

21. V a jr s - s a n d h l

22. Sattv a - v a jrí

23. Hatr.a- vaJrT

24. Dharna-vajrl

25. K a ra a - v a jrí
 26. V a jr a - lís y l (V a i r a l á s I )

27. V a jr a - m a l l (V a jra a á lá )

28. V a jr a - g lt i (V a jr n é l t a )

29. V a jr a - n r t y f ( V a j r a n r t y a )

30. V a jr a - d h ü p l ( V a j r a d h ü p á )

31. V a jr a - p u s p l ( V a j r a p u s p á )

32. V a jr a - a lo k l (Y a jr a l o k á )

33. V a jr a - g s n d h T (V ajra g a n d h a )

34. V a jr a - k u c a - ja h

35. Vajra- pa9a- huí!

36. Vajra- aphota- vam

37. V a jr a v e c a - h o h

M altreya, 8b a t ö b b i ( 1 6 ) 3 o d h l s a t t v a r é s z i r e a z e g y e d ü l i a k e a r a A . S z í ­

n ü k m int a h é vag y a k un da r i r S g a . K erülhetnek e E o d h la attv ik h e ly í r « V a jr a -

sattva b e tű je .

A (b h a d r a k a lp a ) 15 n a g y B o d h i a a t t v S j a közíil az első n ek M a itr e y a r a jz o l a n -

d 6 , m ajd k ö v e t k e z n e k A m ogh adarcajia, S a r v a p a y a j a h a , S a rv a c o k a t a n io n ir g h a t a n a ,

■ 9
G an dhabastf, V ira, Caganaga_n j a , J n a n a k e t u , Ami t á p r a b h a , Can draprafch a, Bhadra-

p ala, Ja lin lp ra b h a, V a jr a g a r b h a , A ksa yam atl, Pra t i t h á n a k u t a , Sarcan tabb adra, la

v é g ü l a z I g e n - r a g y o g ő „ ía n inda ^a lé n y ek ak ik aoha nem f o r d u l n a k v i s s z a , nem

v o n u ln a k v issza, a k ikn e k r e n d e lt e t é s ü k (g á t i) van; éa azo k a k i k a "k e r e k e t for­

g a tjá k ", v a l a m i n t a nagy eré n y ek b i r t o k o s a i , a M ahasattvá k*

IV . fejezet

A V a lr a d h ft t u a a h i- p a n d a l a vagy J o jln - n e é rtelm e

Ez a kandala r a jzb a n fejezi k i a S a r v a t a t h a g a t a t a t t v a s a a ig r a h a s u t r a

i. fejezeté n ek tana it (: a V a jr a d h a t u - m a n d a la n a g y s z e r t a r tá s a ).

lilnt a r r a már u t a l t u n k , a V a jr a d h á t u - m a n d a la k ile n c (rész) m a n dalá bó l

áll: ez a központi a legfo ntosab b, m o ndha tni a tu la jd o n ké p p e n i V a jr a d h a t u -

m á n dala .

Japánul J o J in - n a m andara a n e v e , a m e l l y e k m e g k ü l ö n b ö z t e t ik a V a j r a d h a t u

nyo lc n á s i k m a n d a l& J A tfil; n ev e míg katsum a m andara ( K arm a- m andala) ; ezt az

eln ev e zé st néha a 2 . (Sarnaya-m andala) vagy a 3* (S u k s m a - c a n d a la ) -ra a l k a l m a z ­

zák. A s a n s k r i t k arm a - sz6 "c s e le k v é s t " Jelent. A. Karm a-m andala a z i s t e n s é g e k

cselek v ését (a k c ié ) határo zza m eg , i l l e t v e as p ek tu sa ik a t s z e m lé lt e t i. X nagy

aandala (K a h á b h u ta - n ia rd ala ) k ie g é szít ő je ; a z ele m e k m a n d a l á iá n a k p á r j a a & á l ­

t a lu n k alk alm azott felo sztá s szerin t.

A Tendál isko la nem i s m e r i a 9-rfiszea V a jr a d h a t u - m a n d a l á t : a egy etlen

V a jr a d h a t u - m a n d a l á v a l h e l y e t t e s í t i azt.

V. fe je ze t

A VajradhatiLTiahá-m andala b e o s z t á s a

A V a jr a d h a t u k ile n c m a n d a lá já n a k á b rá zo lá sá n á l K elet l e n t , Észak

Jobbra, stb. k erü l. Ezek az i r á n y o k i g e n lényegesek az e z o t é r i k u s tanítás szem ­

p o n tjá b ó l.
Első S v e z e t :

A a e n d a l a k ö z e p é n a k o z p o n t l n a g y k i * i t r á z o l j a a "pom p ás p a l o t á t " , a z a z

az öt Suddha o t t h o n it , ak ikrő l a S a rv a ta th a g a ta ta ttv a sa a g ra h a sü tra Í r .

A "p o m p á s p a l o t a ” n y o lc o s z l o p a v a j r a f o r o i j ú . E n a g y k ö r a h a t o d i k e lem et J e l ­

k ép e zi, am ely k ü lö n o sztá ly b a so r o lv a az "ö t e le m tő l" közös tem észtünk szí -

vét s z i m b o l i z á l j a , m iv e l a S h l n g o n e z o t é r l k u s tana szerin t a » z lv ( a a fö lls -

m e r i9 a te liho ld d al Jelkép e zen dő, i l l e t v e h o ld k o ro n g g al & b r t z o la n d 8 . A nagy

kör to v á b b á öt k is e b b k e r t z & r m a g i b a n , am ely ek tová bbi ö t k ö r r e o s z l a n a k .

A z öt k ö z e p e s k ör Valrocar.a T a t h a g a t a öt b ö l c s e s é g é t s z e m l é l t e t i , é s azt

Je lk ép e zi, h ogy ö n teroészetítak n é l y S n r e n d e l k e z ü n k a T a t h a g a t a öt b ö lc s e s é g é -

vel. V ég ül, m iv e l e z a z ö t k ör az öt Buddha f ö l s z a b a d u l ! » (m o k s a ) v i l á g a i t

á b rá zo lja, a f ö l s z a b a d u l j a öt k ö r é n e k ( p a n c a m o k sa c a k ra ) I s n e v e z i k a z o k a t .

B a l l t e t t ü k , h o g y az öt k ö r ( k ö z e p e s ) m in d e g y ik e ujabb ö t k ö r t z & r m a g i b a n .

Ezek azt fejezik k i, hügy a körök s a já to s b ö l c s e s é g e i becr.e f o g l a l t a t n a k a

közepes k ö rö k m in d e g y ik é b e n , a z a z "m i n d e n k ö r m a g ib an f o g l a l j a a z ö t bö lcse-

s S g e t ."

A f ö l s z a b a d u l t a nagy k ö ré t ö t d ev a h o r d o z z a : fö ld , víz, t ű z , le v e g ő i s t e n ­

sé g ei. m in d e g y ik ü k egy f ő i r á n y t foglal el: P rthivT Sszak k eleten; V a ru n a C é l ­

nyugaton; Agni D é lk e le t e n ; Váyu é s z a k n y u g a t o n ; Í g y s z e m l é l t e t i k a h a t elem

közül az első né gyet. Az ö t ö d ik e l e d e t , a z étert a n agy k ö r r e l , a h o ld - k ö r r e l

á b rá zo ljá k , m iv el a h o l d és ez a z elem k a p c s o l a t b a n i l l á n a k e g y m á s s a l . Ami a

h ato dik elene t ille ti, am elyet a S h ln g o n e z o t é r l k u s "tan a m e g k ü lö n b ö z t e t a

tö b b itö l, a tudato t a többi öt í ö r f o g l a l j a m a gába n , é s e z é r t a nagy k ör Jel-

•k é p e z ö j e a tudatnak, v a la m in t a v i l á g m i n d e n s é g n e k i s .

A n a g y k ö r k ö z p o n t já b a n Va lro c ar.a T a t h á g a t a f o g l a l h e l y e t , a k i a 3 7 fö-

l s t e r .s é g g e l eg y ü t t s z e r e p e l e n u m d a lá b a n . A nagy k ö rb e n f o g l a l n a k a é g h e l y e t

a z ö t B u d d h a , a négy p a r a z i t a E o dh isa ttv a , é s a négy "b e ls ő " p ú ja E o d h l s a t t v a .

2o. ábra

a Yajradhatu-nandala fölépítése

1. mandala

Nyugat

nagy köz­
ponti kör
 A -S üt Buddha
1 - 1 6 tlzanhat Bodhisattva

négy Píraalta-Bodhisattva

négy belsS Püji-Bodhlsattva

négy klllsS Püja-Bodhlsattva

négy Saagraha-Bodhlaattv»

ií&sodik ö v e z e t :

A m á sodik ö v e z e t falá t v aj rák k é p e z i k , é s bellii a s z á m t a la n Buddha: a

th a dra ka lp a ( j S korszak) e z e r Bu d d h á ja * Vala.-ecr.yi V a ir o c a n a szL-utalaji s e g je -

le n lsé t je lk é p e zik , m ely ek e mandalé.ban nem s z e r e p e l n e k * k négy sarko t a

négy "k ü l s ő " p ú ja B o d h i s a t t v a fog la lja e l , a n é g y o l d a l k ö z e p é n a n é g y sa-n-

greha B o d hisattv a h e ly e z k e d ik el.

H araadlk ö v e zet:

Ennek az '¿vezetn ek o á s i k .neve: a v a j r S k k ü ls ő k erülete. Itt sorakoznak

• g y c i s m e ló t t a h ú s z d e v a , a S h in g o n t a n a i n a k v é d e l m e z ő i . L & t j u k , h o g y e mon­

d á ié t vaJrSk h a t á r o ljá k , innen n ev e.

A V a jr a d h á tu sa h á - sa n d a l&fc a n á b rázolt Is ten s é g ek sz&n a 1o6li

n a g y kar: 2S

sarkok: 4

2 . övezet: looo

3. övezet: 2o • 1o 6l.
A h a r m in c h é t Iste n sé g :

n e v e ik , és e l h e l y e z k e d é s ü k

A z öt Buddha:

Jáahavalro can a (B iru sh an a N y o rai) a központi k ö r k ö z e ié n

Aksobhya (A s h u k u N y o r a l ) a k eleti k o r k ö zep é n

R a tn a s a n b h a v a (H o s h o N y o r a i ) a déli kor közepén

L o k e c v a r a r a J a vag y Aaii tayus (S a jiza io N y o r a l ) (Jáuxyöju N y o r a i ) a nyugati

k ö r k ö zep é n

A m o g h a sid d h l (F u k ü jŐ ju N y o r a i) az északi kör közepén

A négy p a r a m it a B o d hiaa ttv a:

V a jr ap a ran ii ta (X o n g o h a r a m it a u E o s a t s u ) V a ir o c a n a elő tt, k eletre

R a tn ap a ram i ta ( H o h a ra m it a u B o s a t s u ) délre

D haraap aram ita (K o h a r a m it a u E o s a t a u ) V a ir o c a n a a ö g o t t , nyugatra

Karaapara.Tii ta ( Katsum aharam i tsu B o s a t a u ) északra

A tize n h at na g y B o d hisattv a a p e r if é r ik u s körökben (a fö l s o r o l á s m indig a

V a ir o ca n ah o z le g k ö ze le b b &116 B od hisattvSval k e zd ő d ik );

Aksobhya köre, Kelet;

Nyugat - V a j r a a a t tva ( X o n g o s a t t a Eosatsu)

É szak - V a jr a r a ja (X o n gö ö Bosatsu)

D él - V a jr a r á g a (K o n g ö a i Eosatsu)

K elet - V a jr a s a d h u (K o n g o k i Bosatsu)

R a t n a sa m b h a v a k ö r e , Dél:

Sa za k - V a jr a r a tn a (K o n g ő h ö B o a a t s u )

K elet - V a jr a t e ja s (K o n g o k ö B o s a t s u )

N y u g a t - V a j r a k e t u (K o n go do Bosatsu)

Dél - V a jr a h a s e (K o n ^ o s h o B o s a t s u )
Lok efv ara raja köre, N yugat:

K elet - V a jr a d h a r a a (K o n g ó h ó Bosatsu)

Dél - V a jr a t l k s r .a (K o n g ó r i B o satsu)

2szak - V a jr a h e t u (X o n g ó in Eo satsu )

Ny ugat - V a jr a b h a s a (K o n g ó g o B o s a t s u )

Aicoghasidiihi ke r e , í s z s .k :

Dél - V a jr a k a n n a ( K ongó gő B o s a t s u )

Nyugat - V a jr a r a k s a (K o n g o g ó E o s a t s u )

K e le t - Y a jray ak sa (X o n g ó g a Bosatsu)

í s z a k - Va jr asa jn d h i (K o n g ó k é n B o s a t s u )

A n yo lc p ü ja E o d h i s a t t v a ; a d élke leti o ld a lo n k e zd v e fo ly ta tó d ik a pradak-

gin a ir á n y a .

A n é gy b e l s ő p ü já E o d h i s a t t v a , a nagy k ö r ö n b e l ü l :

V a jr alá s f (K o n g ó k i Bosatsu)

V a jr a c a lá (Kongóm an B o s a t s u )

V a jr a g ft a (K o n g ó k a Bosatsu)

V a jr a n r t y á (K o n g ó b u B o s a t s u )

A n é g y k ü lső p ű j á B o d h i s a t t v a , a m á so d ik ö v e i é t n é gy sa rká bana

V a jr a d h ű p a (K o n g ó s h ó k ó B o s a t s u )

V a jr a p u s p a (X on gok e Eosatsu)

V a jr a lo k a (So n g o t© Bosatsu)

V a jr a g a n c h a (K o r.g ö zu k ö B o s a t s u )

A négy saagraha E o d h isa ttv a , a a& so d ik övezet o ld a la in e k k ö zep é n , k eleti

irá ny bó l k iin d u lv a :

V a J r á A k u ^ a (X o n g o k Ó Bosatsu)

V a jr a p a c a (K o n g ő s a k u Bosatsu)

V a jr a s p h o ta (K o n g ó s a B o s a t s u )

V a jr s v e c a (X o n g ó r e i Bosatsu)
2 1 . ábra

a harminchét Iste nség elhelyezkedése

Nyugat

D
é
1

Kelet
A M a h l v a ir o c a n a 1 Vajrasattva
3 Akso'bhya 2 Vajraraja
C R a tn a s am b h av a 3 Vajrarága
S L o k esh v ara rija 4- Vajraaldhu
E A n o g hasld d hi 5 Vaj rarat na
6 Vajratejaa
* V ajrap á ram ita 7 Vaj raketu
b R a t n a p a r á m it a 8 Yajrahasa
c D h a rm a p a ra m itS 9 Vajraáharma
d Karm ap íram lti 10 Y ajratlkana

a2 V ajrallal 11 Vajrahetn
b2 V ajraa ill 12 Vajrsbhisa
o2 V ajrag lta 13 Vajrakarna
d2 V ajran rty i 14 Yajraraksa
15 Vajrayaksa
16 Vajraaaadhl

2. övezeti

V a jr a d h ü p a

b^ V a jr a p u a p á

c3 V aj r á lo k a

d? V ajragand hl

a4 V ajr£nkusha

b* V ajrap a a h a

Y a jrasp h o ta
V II. fejezet

A harrdnchfet l a t e n s é * le szá ra a i&g a

A V a jr a d h a t u - m a n d a la h a r a l n c h é t fö isten séga között a központi h e ­

ly e t '¿ a h á v a ir o c a n a T a t h l g a t a fo g la lja el. K ö rü lö tte a xislk n é gy nagy Buddha:

K eleten Aksobhya, D ílen R atnaaasbhava, Nyugaton L o k e c v a r a r á ja , 2 s z a k o n Amogha-

• • 1
aid d h i (C ik y a m u n i). V a l i j á b a n V a i r o c a n a fc ö lc s e s é g í n e k , d h a r a a d h a t u s v a b h á v a -

jn á n a , n lgy bö lcsesíg- asp ektusa: 1 . á d arc ajn á n a, 2. sa satá jn a n a, 3. p ra tya-

v e k san á jn an a , 4. k r t y á r .u s t h a jn in e j ugyananr.yl Buddh a á l t a l negszerrély esltve.

• • • • •

M i n d e g y i k B u d d h a erénye (k é p e s s é g e ) k ie g é s zü l, 6 9 n é gy B o d h i s a t t v é t a d . E ti­

zenhat Eo dhisattva a b ö lcseslg is te n s é g e i, és him n em üek , é s s e g f e l e ö i k a ti­

zenhat n ő i istenségek; e z e k a négy parajul ta B o d h i s a t t v a , a négy belső

p ú ja
V
B od hiaa ttv a, a négy k ü lső p ú ja B o d h i s a t t v a , a négy sam graha B o d h i s a t t v a . A

szem lélő d és eme tize n h a t i s t e n s é g e , és a négy Bu ddh a k a p c s o l a t b a n A l i n a k egy­

m á ssal, Is a központi V a ir o c a n a T a t h a g a t á v a l . A n é gy B u d d h a , és n é gy E o d h i -

sattva a fölism e rés v e tü le te i, V a ir o c a n a a z u t á n k i v e t i ti a n é g y belső Bodhi-

sattvá tj az öröm , a d ia d é m , az Ir.ek é 9 tánc I s t e n s é g e i t , A n lg y Tathágata k i ­

sugá rzá sa: a n é g y k ü lső E o dh isa ttv a , a t ö m jé n , a virá go k, a m écsek, és i l l a ­

tok i s t e n s é g e i t . V é g ü l V a i r o c a n a , hogy s e g i t s e a l é n y e k m e g v il á g o s o d á s á t k i -

ve ti ti 3 seg itö E o d hisa ttv á ka tj a s z ig o n y (h o r o g ), kö tél, lánc és csengő is­

ten ségeit» a néirv kaD uba h e l y e z v a Ő k e t . A séma az a l á b b i :

A M a h a v a ir o c a n a

B A k so b h y a

C R a tnasa m bh av a

D Lo k ecv arar aja

E A m o gh asiddh i
 a V a j r a p í r a m i ta

fa R atnapâ ranita

c Dharaapâreail tâ

d X a r a a p a r a a l ta a nêgy p â r a a l t â Sod hlsattv a

a2 V a jralas!
2 - -
b V a jramala

c2 V a jr a g î tâ
2
d Vajranrtya a nêgy bclso p ü ji Eo d hlsattv a

Vajradhüpi

Vajrapuspi

Vajrâloka

V a jr a g a n d h â a né g y icülsô p û j i B o d hisa ttv a

7 a jr â A V u c a

Vajrapâca

Vajraaphota

V a jr a v e c a a négy s a s g r a h a Eodhlsattva

À 2a z i

B .......... a ......... ,a Z ..........2 .......... ................

C .......... b ......... .b 2 .......... C ...........b 3 ......... ____ b ............C

-k-
D ........... c .......... _____c 4 ............D

S .......... d ......... •d 2 ..........î ..........d 3 ........ ______d 4 ...............E

A h arm in cha t laten sét: le í r á s a

1. központi kör:

V a i r o c a n a ha n í g y v e t ü l e t e :

X a h á v a ir o e a n a T a th a g a ta - b izo n y o s értelem ben " e l l e n l á b a s a " a z " 6r t e l e m tör­

vé ny t e s t i b e n " i d ö l S V a ir o e a n a r ia e , aíd. a Síahákarunagarbha- raandala k ö z p o n t i is

tensfge; a Jnanadharraakaya- ban i d ő z ő V a ir o c a n a u r a l k o d í j a a V a j r a d h a t u mar.da

lln a k. S llrte a t ö k S l e t a s m e g v il á g o s o d á s t a z A k a n i s t h a d r v a pa lo tá já b a n , a

l e g m a g a s a b b rü p a d h á t u m e n n y b e n .

Vajrapárami tá Bodhisattva ( Vairocar.atol keletre} - a nagy Buddhákat körülve­

vő Eodhisattv&k előbbiek dhyána-j&t Jelképezik; apsarasktnt női fontában áb­

r á i d tatnak. A hagyomány szerint mindegyikük a legközelebbi nagy Buddha any­

j a . Vajrapsrsnltá sslne klkes-fekete, baljában lfltuii, rajta sutra, jobbja

bhümi»(Mrc*audrá-Ean. A kfzben tartott sutra a ?rajnáearaaitá, ami arra utal

hígjr »kaathya anyja, 6 a mint dfeySna Aksobhya balcsesSgít, a tükürhöz haaonlí

todl« 66 s i g « t (á d a í c ijn lí ia ) jelk ép e zi,

t
! U tfiaparaoi < i fcödh iaattv a * (Y a i fos-inától d é l r e ) * azin e v ilig o a - s & r g a , bal-

Jifefth i é t u s í ö n mefii, j o b b j á b a n ar an y c a k r a . A le írá s n a k M e g fele lő k ép talá l-

feátl a n föftöo s a n d a l á b a n " . R a t n a p a r a m it a m u d r & J a , m in t H a t n a s a ja t h a v a á , vara-

á s n i n i dh yan a a s azonosság bö lcséségá t ( s a s e a t a jn a n a ) J e lk é p e d !«

SiiafGSpSfíUéitá Eödhisáttva ( Vaír6eanat6l fiyügatra) - t iá ts íifiü , Á áltiyüa

B tiífajé, J a i v i ü f t 1 6 t ü s z ő n l&élféé. K i n t d h y i n 6 a mégiriiiShbSí fcétéfe böies'eit-

g ít (p fatya v eksan ajn an a) J e lk é p e zi.

K a r s a p á r a r jt í Eo dh isa ttv a ( Valro cxna tél 6sza-
< ra) - szín e k ik , b a l j á b a n lótu-

s«on l i d l k é , Jo tb jltin 4- íe J :l v a j r a ( i c s r r a v i j r a ) , m in t dh y á n a a v í s h e í v i t e l

b ö lc»«sS £ 8t (¡c r ty a n u s t h ín a jn á r .a ) J e l k é p e z i .

2m K e l e t i k ö r :

A k a o t h y a és négy v e t ü l « t e :

Aksobhya Tathágata a rend íth etetlen bodhi szilá r d s ziv é t s z im b o l i z á l ja , azaz

a "v a jr it"j «zárt nev e a Vairocaria k e l e t i o l d a l á n lé v ő B o d h i s a t t v á n a k Vajra-

p á r a n l t a . A tíikörhfc'z- hasonlatos- bölcseség dh y a r .á jlb a n • c u d d h a a démonok el-

p u sztltó ja, a szenvecflyek legj'ösS j e f és u r a l k o d ó j a a d n d a n a i s t e n s é g e k n e k a-

k lk a bodhl tiszta s z iv é t rep re zen tá ljak . Szín e sér£a- arany, b a lja zlrt, jobb­

j a a lá c s t ln g .

V a jr a a a t t v a B o d hie attv a (A k s o b h y a t6 l nyugatra) - a b o d hi- sziv rendíth etetlen

s zilá r d s á g it jelk ép e zi, am ely a lé n y e k b e n k i b o n t a k o z i k . TestszlnU , b a l já b a n

csöngő, JobbJá beji 5-ágú v a j r a . A csöng'3 a l é n y e k e t " é b r e s z t i föl% a v ajra

a B u d d h á k sam aya- já t J e l k é p e z i .
(é s za k r a )
V a jr a r á ja Bod hisattv a - a lények ir á n t i egy üttérzés Je lk lp e z ö Je j a-

ae ly erény a b o d h i- s z í v l é n y e g e . T e s t sz ir t i. J e l v é n y e “n y i l f v a g y i j ( * fegyver

a dém onok e l l e n ) .

V a jr a ra g a B od hisattva ( dé lre) - a b o d hl- szív k ib o n ta k o zá s á t s z i m b o l i z á l j a .

T# E tszin U j a lé n y e k s z iv é b ő l k i ű z i a szenvecékyeket.

V a jr a s á d h u B o d hisattv a (k e le t r e ) - a lények ő r ö séb en v a l5 r é e z v l t e l Jelk épe-

zb ja. Japán nevei K ongczenzal. T estszln ii, kezel a m elln él.

3. Déli kör:

R a tn a s a m b h a v a és négy vetü lete:

Ratnasarabhava az a s z k é z i s eredm ényezte e ré n y k i n c s é t rep re zen tá lja; elm e rü lv e

az azo n o ssá g b ö lcseségln ek s a m a y a - já b a n , m e g h a l l g a t j a a l é n y e k fo h á szait.

RatnapárairJ. ta ré vé n m e g s ze m é ly e s i ti Ya iroc ar.a üd v ö ssé g- eré n y é n ek a s z k é z i s gya­

k orlatá t. Uralm a a r a t n a - o s z t á l y r a terjed k i. S zin e arany, bal k e ze z á r t , a

jo b b ja ny ito tt.

7 a jr a r a tn a S o d hisattv a (é s z a k r a ) - a ratn a (: k in c s) a c in t a m a n l ; az I s t e n s é g

k ön yö rületes t e v é k e n y s é g e in e k É rd em eit jelk ép e zi. Testszin ü, jo bbjá ban ratn e.

V a jr a t e jo B o d hisattv a (k e le tre ) - a sa n s k r it tejas- sz6 j e l e n t é b e : ragyogás,

fén y esség; az a s z k é z i s valacen n yi erényének je lö lő je . Az i s t e n s é g a nem - tudis

(a v id y a ) elo e zlatŐ ja. T e s ts zin ü , jo b b já b an napkorong.

V a jr a k e tu Bo d hisattva (n y u g a tr a) - a sa n sk r it k etu - szó jelentése: zászló-, a z o ­

nos a d h v aja jelk ép p el. A bodhi diada lá n a k s z im b ó lu m a . T e a tszin ü , k e ze ib e n a

zá szló .

V a jr a h a sa B o d hisattv a (d é lr e ) - l o .o o o c in t a m a n l- t á ld o z a l é n y e k üdve é r d e k é ­

ben. T es ts zin Ü , kezei a fülek m agasságában.

4. N yugati kör:

L ok etpvararaja és négy v e t ü l e t e :

L o k ecv a rar aja Tathagata, azaz A m ita y u s (: A m ita b h a ) a m e g k ü lö n b ö z t e t é s bö lcse-

i *“
ségének sa n ay a - já ba m erülve a bod hi b izo n y sá g é n ak e r é n y it j e l k é p e z i ! a kétsé­

g e k Tcegsetuni si té sé n ek s z im b ó l u m a . A r a n y s z í n ű , s a o a d h i raudra-ban*

V aJraJham a P o d h is a t t v a (k e le tr e ) - a Eharm a tiszta sá g iak je lk é p e . M isik n e v e :

A ry a v a lo k ite c v a ra . T estszin Ü , Jelk ép e IS t u s z .

K arcap á raiilti E o d hisattv a ( Valro cana tél északra) - szín e kék, b a ljlb a n lStu-

ssor. l & d l V Í , Jo b b Jitm 4 - í e ';l v a j r a ( i c a r r i v a j r a ) , síint ¿ h y á n a a v é g h e z v i t e l

b ö lcsészét (k r ty á n u a t h á n a jn á r .a ) j e l k é p e z i .
• ••

2 • K eleti kör:

A k s o b h y a fia n é gy v a t ü l e t e s

Aksobhya Tathágata a r e n d í t h e t e t l e n b od hi szilá r d s ziv é t s z im b o liz á lja , azaz

a "v a jT it *! ezért n ev e a V a i r o c a n a k e l e t i ildalin l é v ő B o d h i s a t t v i n a k Vajra-

p arazlta« A tvíkörhb'z- hasonlato s- bölcseslg dhyar.ájftben e B u d d h a a dém onok el-

p usztltSja, a szen v ed ély ek le g y ő z ő je , Is u r a l k o d ó j a m ln d a^ a i s t e n s é g e k n e k a-

k ik a bodhi tiszta s z iv é t r e p re ze n tá ljá k * S zín e sir^a- ara ny, b a l ja sírt. Jobb­

ja al& csU n g .

V a jr a s a tt v a Eo dhisattv a ( A ksobhyat6l nyugatra) - a bod hi- sziv re n d íth etetlen

szilá rd sá g á t Jelk ép e zi, am ely a lé n y e k b e n k i b o n t a k o z i k . T e s t s z i n t l , b a ljib a r .

csb'ngö , J o b b j á b a n 5- &gú v a j r a . A c sön gő a l é n y e k e t "é b r e s zti fö l", a v ajra

a Bu d d h á k s a n a y a - já t j e l k é p e z i .
(é s za k r a )
7 a jr a r á ja Bod hisattva - a lények I r l n t l e g y ü t t é r z é s J e l k é p e z Ö J a j a-

m ely e r é n y a b o d h i - szív l é n y e g e , T e s t s z i n ü , J e l v é r .y e * c y i l # v a g y i j ( t fegy ver

a démonok e l l e n ) .

V a jr a r a g a B o d h isattv a ( dé lre) - a b o d hl- sziv k ib o n t a k o z á s it szim b o lizá lja .

Tectazin U ; a lények s z iv é b ő l k i ű z i a szenvedékyeket,

V a jr a s a d h u Bod hisattva (k e le tre ) - a lények őrö sében v a l5 r é s z v é t e l Jelk ép e -

zö je. J a p % n nevex K on gc zen za i. T estszlnü , kezel a m elln él.

3. D éli kor:

R atnasansbhava és négy v e t ü l e t e :

Ratnasanbhava az a s z k é z i s ere d m é n y e z t e e ré n y k i n c s é t re p re zen tá lja; elm e rü lv e

a 2 azonoBsfig b o l c s e s é g l n e k aa m a y a - já b a n , m e g h a l l g a t j a a l é n y e k fo h á szait,

R a t n a p á r a c i ta révér. m egszersélyesi t i V'airocar.a üd v ö ssé g - eré n y é n e k a s z k é z l s g y a ­

k orlatá t. Uralm a a ratr*a-osz t á ly r a terjed k i. Szín e arany, bal keze z á r t , a

jo b b ja n y ito tt.

7 a jr a r a tn a S o d hisattv a (é s z a k r a ) - a ratna (: k in c s) a c i n t a m a n i; az iste n sé g

k<5nyörrJ l e t e s t e v é k e n y s é g e in e k é r d e m e it jelk ép e zi. Testszin ü , jo b b já b an ratn a.

V a jr a t e jo B o d hisattv a (k e le t r e ) - a sa n sk r it t e ja s - s z ó j e l e n t é s e : ragyogás,

fényesség; az a s z k é z l s v a la m e n n y i erényének Jelö lő je. Az i s t e n s é g a nem-tudás

(a v id y i) elo s zla tő ja. T e sts zin ü , J o b b já b a n n a p k o r o n g .

V a jr a k e tu B o d hisattv a (n y u g a tr a) - a s a n s k r it ketu- szó J e l e n t l s e : zászló, azo­

n os a dh v a ja je lk é p p e l. A bodhi d iadalá n ak s z im b ó lu m a . T es ts zin ü , k e ze ib e n a

zá szló .

V a jr a h a s a Bo d hisattva (d é lre ) - l o .o o o c in t a m a n i- t á l d o z a l é n y e k üdve é r d e k é ­

ben. Tes ts zin ü , kezei a f ü l e k m agasságában.

4. Nyugati kör:

L o k e^v srarija És négy v e t ü l e t e :

Lok ecv a rará ja Tathágata, a z a z A m it á y u s (: A m it a b h a ) a m e g k ü lö n b ö z t e t é s bö lcse-

cégének sam a^a- jába a e r i l v e a bodhi b izo n y sá g á n a k erén yit je lk é p e zi; a kétsé­

g e k Tcegsemjaisi tésének s z im b ó lu m a . Arany színű, sam adhi m udrá-ban.

Vajradhar- na ü o d h i s a t t v a (k e le tre ) - a Dharma t is zt a s á g fiö k j e l k é p e . Más»i*< n e v e :

A ry a v a lo k ite c v a ra . Tests zin ü , jelk ép e lótusz.

V a j r a t l k s r .a B ochleattva ( d é l r e ) - a b o d h lea ttv a - fc ö lcses íg p a l l o s & t tartva a

bodhl útjá b an Í11 6 ak ad ályo k e lh S r lt & s A t J e l k é p e z i . M a rjá é rt m e g je le n é s i for­

m á ja. Aranyszínű, b a ljá b a n sutra, jo b b já t*« kard.

Vajr<ih etu B o d h i s a t t v a (é s za k r a ) - a Dhanaeakra f o r g a t á s á n a k aftdját (h e tu )

je lk é p e zi. Vi4s n e v é n : C harsacakrapravartl B o d h is a t t v a . T es ts zln li, job bjá ban

eaicra.

T a jrab h as a E o d h is a tt v a (n y u g a t r a ) - a Tathagata t a n s a g y a r i z a t á n a k cegszeraélye-

slto je; a titk o s tan J e l k é p e z i j j e . Testszln U , Jelk épe a Buddha n y e l v e .

5. Sszaici k b r :

A ac g h a sid d h l é s négy v e t ü l a t e :

Axoghasidc-’ h l Tathagata -a hagyom ány Cákyaicur.i v al a z o n o s í t j a . A T lg h e zv itt

t e t t e k b ö lc s e s é ijS n e k j e l k é p e z 3 J e . Aranyszínű, jo b b ja a aellnél: abhayesudrá.

V a jr a k a n s a E o d h is a ít v a (d é lr e ) - más néven 7 1 c v a k a r r .a . A foh á szok segh allg a-

tásá t J e l k é p e z i . T e s t s z i r .'i , k ezei a fe je fölö tt.

V a jr a r a k s a Bod hisattv a (n y u g a tr a) - a szenvedélyek e lle n i vé d e lm e t J e l k é p e z i .

T e s t szin ti.

V a jr ay a k s a B o d hisa ttv a (k e le t r e ) - a n e h e z e n m e g t é r í t h e t ő bű n ösök i r á n t i fé­

lé ié n felk eltés ét je lk ép e zi. V ilá g o s sárga s z l n U , zárt ö k lsl a m elln él.

V a jr a s a m d h i B o d hisattv a (é s za k r a ) - vala m en n yi eré n y b i r t o k l á s á n a k Je lk é p e ző -

je . Színe kék, k eze l ö kölbe zá rv a a m e l l n é l .

5 . A négy belső p ü já B o d h i s a t t v a :

V aJralasT B o d hisattv a (d é lk e le tr e ) - a b o d h lc it t a Jelk ép e ző je. Testszln Ü , zárt

'k ö z e i a térdeken.

V a jr a m á la Bod hisattva (d é ln y u g a t r a ) - az a s z k é z l s örömének J e l k é p e z ö j e . S z í n e

vilá go s sá rga. k e ze ib e n v ir S c fü zé í.

V a jr a g ita Bod hisattva ( észak nyugatra) - a s e £ g y ö zS tanítás (d a lla m á t , énekét)

je lk ép e zi. V ilá go s t e s t s z ln ü . Jelk épe v fn i.

V a jr a n r t y á B o d hisattv a (é s za k k e le tr e ) - a segértés je lk é p e zö je . S zin e kék,

t á n c o ló testtartás.

E b első P o d h is a ttv & k n ö n e a ü e k, a p sara skén t á b r á z o lv a .

7. A n é gy k ü ls ő p ü ja B o d h i s a t t v a :

V a jr a d h ű p á B o d hisattv a (d é lk e le ti sarok) - Akso bhy a B uddhán ak felel 3 e g ; dhu-

pa - tótnjénj * tisztá ta lan sá go k eltá vo lítá sá t je lk ép e zi. Testszin ü , fu s t d l c e -

dényt tart.

'/a jr a p u s p á B o d hisattv a (d é ln y u g a t i sarok) - R atnaaam bh av a Eu dd há nak f e l e l m eg.

Fuspa - v irá g ; a bodhi ki v ir á g z á s á n a k j e l k é p e z ő j e . Szín e k é k , je lk é p e v irá g .

V a jr á lo k á Bod hisattv a (é s z a k n y u g a t i c á ro k ) - A altay us B uddhán ak f e l e l seg.

Á lo k a - látás. A fö lism e rés fényének je l k é p e z ö je . S z in e fehér, jelvénye nécs.

V a jr a g a n d h a Bod hisattva (é s z a k k e l e t i sarok) - A m ogh asiddh i B uddhán ak f e l e l m eg .

Gandha - santal pora; a s z iv m e g tisztítá sá t je lk ép e zi. S zin e kék, jelk ép e sán­

tá i.

8 . A n é g y sam garah a E o d h l s a t t v a :

Az üdvözülés eszk ö ze it szim b o lizá ljá k , am elyek segítségével V a i r o c a r a ~-.arir.cz

vozza a lényeket, b i r o d a l m i b a a buddh ak se tra-ba ( : B u d d h a - b ir o d a l o m ). Helyjik

e z o k b 6 l a m á sodik ö v e z e t négy k ap u ja. A v u lg á r is b uddh izm u sban m e g f e l e l c i k i

1 . alam izsn a (a d a k o z á s )

2 . u d v a r ia s beszéd

3. másoknak h a s z n o t hozé cselek ed etek

4. segítőkészség (k ö n y ö r ü lő t ).

üöl m e g je le n é s e k .

V a jr a A k u c a B o d hisattv a (k e le tre ) - a b o d h i c l t t a h o r g á v a l k ie m e l i a lé n y e k e t a

r o s s z gati- kb ő l (s z ü le t é s e k b ő l). S z in e fe k e te , jo b b já b an ankuca.

V a jr a p a c a Bo d hisattva (d é lr e ) - a B ud d h a - á lla p o t b a j u t t a t j a a lé n y e k e t az asz-

k ézis kötele segítsé gé vel. S z in e v ilá g o s sárga, jo b b já b an p a c a .

i
V a jr a s p h ó t a B o d hisa ttv a (n y u g a tra) - s p h o t a - rob b an á s ; a b o d h i c l t t a k ibo n ta-

k ozísSt Jelk ép e zi. A m eg felelő kínai t e r m in u s : suo - 1 5 n c , s B o d hisattv a jelvé ­

nye. Tes ts zin ü .

V a jr iv e i j a Bod hisattva (é s za k r a ) - avecana - b e lé p é s , b eju tá s. A csengő h a n g j a ,

ajsely m indenh o vá b e h a t o l . A n ir v á n a ü d v éne k j e l k é p e . S z in e kék, je l v é n y e a

ghanta.
I X . fejezet

A tö b b i Iste n sé g . Is szim bólum aik leírá sa

1. A n é gy d-va:

A M a há vairo c an asutra, I s a Kommentár nem e m l í t i a n é gy d e v a t , azok

c s a k a H i z ő k i- b a n szerep eln ek, A négy elem s o r r e n d j é b e n f ö l s o r o l v a i

1. P rthlv í, föld (é sza k k eleti s a r o k ), női m e g je le n é s , szin e fe h ér , ha­

já b a n h o l d s a r l ö .

2- V em a, viz (d é l n y u g a t i s a r o k ), szín e kék, 9- fejü , sá rk á n y a l a k ú ,

3. A g n i, tűz ( d é l k e l e t i s a r o k ), ral alakjá b an , t e s t s z l n i i, h a j a a in t a

y o g fké kor-ytyba k ö t ö t t .

4. Vayu, lev eg ő ( s z é l ) ( északnyugati s a r o k ), s zin e vilá go s k8k, haragvő

m e g je le n é s , h a já b a n fé l- v a jra.

2. A k ü ls ő ö v e z e t h ú sz d e v á j a :

Xeleti o ldali

1. Raráyar.a, szín e vörös. Jo b b já b an c a k r a .

2. Xum ara, testszlnü , fö l torny ozott h a j z a t , jo b b já b a n ghanta.

3. V a jr a c h in n a (K iz o k i: V ln á y a k a ), Jelv én y e fe h érnap ern y ő .

>Fégy v l n á y a k a v a n , k ik n e k m in d e g y ik e az övezet old a lain a k közepén h e ly e z k e d ik

el. Az fiszaki o l d a l o n s a g a G a n e j a ; vala m en n y i elef4n t- fejÜ .

4. Brahmar., testszln ü , jelvénye v irá g .

5. Cakra, teetszln ü , 1 -ágú v a j r a .

D é l i o ld a l:

6. A d ity a , te stszin ü , n a p k o ro n g .

7. G ajd ra, testszin ü , h o ldsarló ,

8 , Y a jra b h fik sa n a (lía lya - viná y ak a) , jelvénye v i r á g í 'i z é r .

9. K atu (H izö k l: R a k s a s a ), vörca sz in ii, jelvénye bot.

1o e H flga la, testszin ü , Jelképe láng .

N yugati oldal:

11. Rakaasa, Jelvénye bot.

12- Vayu, vörös, jelk ép « zá szló .

13. V a jr a v a s in (H izo k i: V in a y a k a ), je lv é n y e n y i l .

14. A g n i, vörös, b a l já b a n rsi bo tja , jo b b já b an lá_rg.

15. V a ic ra v a n a , sá rga, je lk ép e atupa, jo b b já b a n p álca.

• •
Északi oldal:

16. V a jr e m ik h a ( V a r a h a m u k h a ), a v a d k a n - fe jű d e v a , veres, j e l v é n y e aAku-

17. Yíiaia, testszin ü , je l v é n y e easberl f e j j e l d í s z í t e t t zá szló .

18. Jaya, V inayaka pallo ssal, testszin ü .

19« V in ay ak a, a szerencse is t e n s é g e , (: H í z ó i d .) .

2o. Varur.a, s zin e kék, jo b b já b a n k ö t é l .

2 2 . ábra

a 2 1 . ábr¿n nem szereplő istenségek elhelyezkedése

pontokon
A P r t h iv I /J i t e n /
*

3 Agnl /K a t e n /

C Väyu /F u t e n /

D Var una /S u i t e n /

1 N Eiayana /N araend en /

2 Kumära /Kum araten/

3 Vajrachinna /K o n g ö za iten /

4 Erahraan /B o n te n /

5 Shakra /T a la h a k u t e a /

6 Xditya /N i t t e n /

7 Candra /G a t t e n /

3 Vajrabhaksana /K o n g ó jik lt e n /

9 Ketu /S u l a e i d e n /

lo Píngala /K elw ak uten /

11 Räksasa /H a 3 9 t guten/
•

12 Váya /F u t e n /

13 V a jr a v la in /Kongóetec/

14 Agnl /K a t e n /

15 Val ahra vana /B ia h a n o n ten /

16 Vajramukha /Kongónenten/

17 Tama /Smmaten/

18 Jaya / Jóbukuten/

19 Vinäyaka /B in a y a k a te n /

2o Varuna / S u iten /
3. A vajra k k ü lső ö vezete:

Az ö v e z e t n égy sarkát a " k a r ^ v a j r a b á r * v a ló m e g b é k é l é s " vag y " 3 -ágú ha-

ragv6 v aj r a k " Jelk ép e i fo g la ljak el* A r Rgy v i d y a r a j a (b o l c s e s 5 S ~ .< l r a iy

kép e zö l*

1. 2szak keleti sarok; A cala

2. D élkeleti sarok: Ya jray ak sa

3. D éln yu gati sarok; K u n d alin

4- É szaknyugati sarok: Yam antaka.

4. A tizen h at nagy p&rtfo gő:

A húsz d e v a k ö z t i in t e r v a llu m o k b a n t i z e n h a t 3- ^gú v a j r a lá ng ko szo rú b a n ,

a 16 nagy p á r t f o g ó sasiaya f o r m i j a . A 1o els ő y a ksa ¿ a k ö v e t k e ző 3 nága, a 3

u to lsó deví,

N e v e ik a y ik k y o - d a iJ it e n (; jü ro ku d a lg o ) nyotián:

1 . Vicv a k a rsia (B is h u k a t a u c a ) 14. H á r it i (K a r it e l)

1
2. K ap lla ( Gop ir a ) 15. Ela vaca (ü i r a b a s a )

3. D harcap ála (H a g o ) 16. Locanau (Soraoku)

4. A m c a lo c e n a (K e r ^ o k u )
••
5. V lrupaksa (K o c o k u )

6. Guptasena ( Gogun)

7. ?i*anibhadra ( 3 h u k e n )

a. FÜ m abhadra (ü a n k e n )

9. V idyadhara (J lo y ő )

1o . Atavaka (A t a b a k u )

11 . Vasuki (S a s o k i)

12. 3 u n an a (S o n a r a )

13. Pu sav lca ÍHcshabiraa)

 X. fejezet

Á V ajradh atu- raandala n y o l c rcellék- m andalija

2. m a n d a la : S a r 2.ya- aa n dala :

Ez a m a n d a la a V a jr a d h a t u - a a n d a l a I s t e n s é g e i n e k fo g a d a la .& t s z i m b o l i z á l j a

sam ay a- form á ban . A Sam aya-nar.dala a marsdal&k n é gy f a j t á j á n a k e g y ik e . A Che pa

huel tche k u e i - ben neve D h á ranl- raan dala.

B m a n d a lí b a n az á b rá zo lt iste n se ^e k száma 7 3 . azaz:

1« 37 I s t e n s é g , ezekből 29 a nagy körben, 8 a m á sodik ö v e z e t l e g f ő b b

p o n t ja in ;

2- * b h ad ra ka lp a 16 B o d h l s a t t v á j a ;

3. a h a r m a d ik ö v e z e t 2o d e v A j a .

H eg adju k a b h adra ka lpa 16 P o d h l s a t t v á j á n a k n e v e l t , ak ik az é szak keleti

sarokbői k iin d u lv a a d já k a p ra d ak sin a irány át:

M aitrey a (Jis h i B o s a t s u ), edény

.
K eleti oldal: 1.

2 A m ogh adarcana (? u k u k e n Bosatsu) 4- karu 1-ágú v a jrá k

t

3. S a rv á p a y aja h a (M e t t a k u s h u B o s a t s u ) , sutra

4. S a r v a c o k a t e jn o n ir g h á t a n a (Ju an B o s a t s u ), acoka lev é l

• •

.
0411 o lda l: 5. C a n d h a h a s t l n (X o z ő B o s a t s u ), sa n t á l- d o b o z

6 Cauraya (D a is h o jln B o s a t s u ), szala go s v ajra

•

7. G a g a n a g a n J a (Kofcüzö B o s a t s u ) , három c l n t á o a n l

a. Jnánaketu (c h ld ö B o s a t s u ), c ln t a m & n i- v a l d í s z í t e t t zászló.

Nyugati o ld a l: 9. A o l t a p r a b h a (K u r y ö k ö Bosatsu) sugarak, d ics fén y

.
10. B hadrapala (K e 040 B o s a t s u ) , v á za

.
11 JallnT prab ha (X o o o B o s a t s u ) , fo ná l

12 C andra pra bha (S ak k o B o s a ts u ), h oldsarlö

Sa raid oldali 13. A ksayasiatl (H u jin n l r o s a t s u ), sutra

14. P ratlbh á nekü ta (B en sh ak u B o s a t s u ), 5-szlnil fe l h ő

15. V a jr aga rfch a (K o n g Ö 2 Ö B o s a t s u ) , vajra k

16. S a m a n t a b h a d r a (? u g e n P o s a t s u ), kard, 3-ágú v a j r a mar'1 3 -

lattal.
O Q Q O U
O 0 0 O 0 QQ
0

qOGQOQGO
O O O O O
 1 Maitreya 9 Amltaprabha

2 Amoghadar ahana lo Bhadrapala

3 Sarvapíyaj aha 11 J á linlp ra bha

4 Sarvaahokatamo- 12 Candraprabba
nirghitana
5 Gandhabastln 13 Akaayamatl

6 Shauraya 14 Pratlbhanaküta

7 Gaganagaája 15 Vajragarbha

8 Jninakatu 16 Sámánt abhadra

3« roandalas Suksca- aiaíala

Ama B z e r z ö k a K ik a z 1 . alatti V a jr a d h a t u m a h a - n a n d a l it j o j i n - n e -nek n e ­

vezik, e z t katsU iT a-e -nek (Xarrna-mandala) n ev ezik, d e m e g je g y e z z ü k h ogy m& -

sok a k ö z p o n t i m a n dalá nak tartjá k fö n n a Karsa-raandala e l n e v e z é s t . E m a n dala

az iste n sé g e k e t "e lp u sz títh a ta tla n v a jr a - fö lis ^ e r é s k é n t ", sa m ay a- ju k tan ábr k -

zo lja. K ife je z v e r a jzb a n ez ú ^y v a n , hogy a z Is t e n s é g e k 3-ágú v a j r á k k a l jelö l­

tetnek . Egyedül a 3* övezet is te n s é g e in é l nen szerep eln ek a v ajrá k, m iv e l e-

zek nen tan ú sítjá k a lények és a Buddha (a la p v e t ő ) azon osságát. E m a n d a l ib a n

áb rázolt 73 is te n s é g azon os a Gamaya-mandala-ban l e í r t a k k a l .

4. m ande.la: Púja-mán d a l a

S kan d a léb an v ala m en n y i iste n sé g ló tu szra h elyezv e szem léltetik attribú ­

t u m a ik at, m elyek fo ga da lm aik j e l k é p e i . A b e o s z t á s m e g e g y e z ik a Samaya- l a a

Suksm a- m andalák beo szt á sá v a l- A majidala k ü l ö n b e n a Karria- mandala típ u sho z tar­

to zik .
 m e n d a la : C aturm udra- m andala

A f ö l s o r o l t négy m a n d ala ( f ö n t e b b ) v aló já b a n u g yanazt f e j e z i ki n é gy a s ­

pektusban - egym ástól e l n ea v á l a s z t h a t ó k . A Caturm udrá- nar.dala s z im b o l i k u s a n

kom binSci6 ju k a t , Illetv e egy etlen aandalá'ea v i l ó r e d u k c ió ju k a t fejezi k i. A

négy a a n d a lít c aturjn a nam u d rá- n ak a négy b c l c s e s é g p e c s é t j é n e k n e v e z i k , m ig

e k o m b in á lt m a n d ala n e v e : a négy szim bólum r r a n d a l ^ l a , Leírása a z a lá b b i:

•• • •

A n s g y v a jr a - k ö r k ö z p o n t já b a n V a i r o e a n a , körülö tte a n é gy l o d h l s a t t v a :

K e leten V a jr a sa tt v a , Eélen Y a j r & r a t n a , aki azoncfl Aka-

c a g a r b h a v a l , N y ugato n Y a j r a d h a r m a , aki az o n o s A v a l o k i t e c v a r á v a l f S a z a V c n V a jra-

karma, aki azonos 7icvakarm Sval.

1

e g y e z z ü k , h o g y V a ir o c a n a r*-ir.cs k c r u l v é v e a r.*gy B u d d h á v a l , m int a

V a jr a d h á tu m a h S - c a n d a lfib a n , h a n e a a S o d h l s a t t v g f c k a l , ak ik a V a jr a d h á t u m a h á -

fflar.ialSban s z e r e p e l n e k . A Buddhák az e re d m é n y , a Eo dhisa ttvik az e red m é n yt

m e g e lő z ő o k j e l k l p e z ö l , f ö l c s e r é l é s iik az ok Ss o k o z a t e s s é g é t fejezi k i.

A n a s / k ö rö n k í v ü l , a sa rk o k b a n a négy p ú j a Sod hisattva a t t r ib ú tu m a i.

Az á b rá zo lt Is t e n s é g e k száma ö s s z e s e n 13.

Az a n tr c p o E o r p h á b rá z o lá s o k I s a szim bólum ok k e v e r é k e a n S g y f é l e manda-

la b e ls ő összefü ggését f e j e z i k i.

A n Sg y kapuban a vörös ló tu sz a velü n k- szü letett- Srte lem je lk é p e a tóaha-

k a r u n á g a r b h a - m a n d a lá b a n , v i s z o n t a V a jr a d h á t u - m a n d a llb a n a m eg szer zett- fó lia-

n e e lt s zim b o lizá ljá k . A ló tu sz a kapuban a 2 t f e j e z i k i, hogy a fö lism e rés a

vé lünk- sztile tét t-ér t e l e a révén é r h e tő el.

A k ü ls ő ö v e z e t r.lgy sa r k á b a n •'h aragvó v a jrá k *1 l á t h a t ó a k .

«£>
í 11 ) /

o 0
( ♦ i

Pé<ld
/ O

\ C * )
Q/
I / ©
 X Vairocana Tathágata

2 Vajrasattva

3 Vaj r aratna

A Vajradhanna

5 Vaj rakarma

6 Vaj rapar amlta

7 Ratnapöra-r.ltá

0 DharmapSranltS

9 Earmapiramltl

le Vajraláal

11 Vaj raail S

12 YaJragXta

13 Vajranrtyi

6. m andala: Ekam udrá- m andala

•• •«

As ú .n . "e g y e t l e n m ű d r á ", a J n á n a ^u s tia u d r á ( V a i r o c a r a V a j r a d h a t u nudrá-

ja ) as Ekam udrá.

?nlg a z e l ő z ő r.a n d a la n é g y n e k s z i n t é z i s é t a d t a , ez a te lje s e gy esülést j e l ­

k épezi (a z egyéni s a já t s á g o k e lt ű n é s é t ), am it V a i r o c a n a j n á n a m u s t i m u d r a j a s z im ­

bo lizá l, m iv el i t t v ala m en n y i I s t e n s é g és B u d d h a , v a l a m i n t S o d h l s a t t v a belétii-

n ik (f ö l o l d 6 d ik ) a Nagy M e g v i l á g o s i t 5 b a .

As ábrázolás diadémot v i s e l , színe fe h é r, ruházata á t t e t s z ő . 5 jelen sé g

.minden dharaa eredendő egységét J e lk é p e z i. Fehér drágakő-16túszon ü l*

Az e ls ő ö v e z e t n é gy sa r k á b a n a négy v á z a , a n é gy b o l c s e s á g szala g jaiv al

C iszltv e .
1 líahavairocana
7, m andala: Tíaya-najidala

S m a n d a la a v i l á g m in d e n s é g v a lS s á g o s " v e z e t é s é t " (n a y a ) szim b o lizá lja .

A v i l á g m in d e n tárg ya valSsfeg, ezt n e v e z i k naya-r.ak. De " v a l ó s á g u k " n e a a k k o r

vá lis "ig a z z á " an ik o r e l é r j ü k a m e g v il á g o s o d á s t , hanem a z t m e g e lő z ő e n i s igaz

▼ alftsfgok v o l t a k , a z ered en dő és a l a p v e t ő term é szet ré szei. "B u d d h á k k a l vagy

Buddhák n é l k ü l , a termfiszet ö r ö k ! "

2 gon dolato kbő i k ö v e t k e zik ; a m ink e t k ö rü lv e v ő d o lg o k n i n c s e n e k e l v á l a s z t ­

va az eredendő b o d h icitta- tó l.

S m a n d a la e z t a z a z o n o s s á g i e l v e t i szenvedélyek ■ b o d hi, vetíti elé nk ,

t e h á t az e z o t é r i k u s b u ddh izm u s a la p v e t ő i d e á j á t s zim b o lizá lja .

Az e l ö 2 Ő h a t m a n d ala f ö i s t e r s é g e V a ir o c a r .a , ezek az ű . n . Sva b h a v a c a k ra -

k a y a - m a n d a lá k . V iszo n t ebben a m andalá ban V a ir o c a n a , V a jr a s a tt v a a la k já t ö l ­

ti fö l (: a lé n y e k m e g v á lt á sa a J 6 T a n s e g í t s é g é v e l ) , e z é r t e m a n d a la n e v e :

S a d d h a r m a c a k r a k á y a - m a n d a la .

A l é n y e k sz e m p o n t já b ó l V a j r a s a t t v a a mi n a g y k é p v i s e l ő n k . B o d h i s a t t v á i

a n é gy szen v ed é ly m eg szen ély esltő i: ista, a vágy; k e l l k l l a , a z öröm ; rága, a

szerelem ; m á na, a gőg. A zt f e j e z i k k i , h ogy s z e n v e d é l y e i n k e l l e n é r e Buddh a -

term észetűek v ag y u n k ,

i j e ir á s :

1. központ: V a jr a s a tt v a (K u n g ő s a t t a )

2. K elet: Istav a jra (Y o k u k o n g ö ) vagy (I s h ő k o n g ő )

3- D é l : K e lik llav a jr a (Sh o k u k o n g ö vagy K erlk ira k o n g ő )

4. Nyugat: R ag av ajra (A ik o n g ö )

5 . Sszak: íár.avsjra (Sar.kor.go)

6. Délkelet: 24a n o J a v a jrln I ( Yokukongonyo vagy Ish ő k o n g ö n y o )

7. D éln yugat: K elik ilav a jr ln l ( Shokukongonyo vag y K e íik ir a k o n g o n y o )

 S. É szak kele t: M a nava jrlní (M a nko n gon y o vagy I k i k o n g o n y o )

A m á s o d ik ö v e z e t s a r k a ib a n a délkeleti sarokból k iin d u lv a ;

1o. V a jr alá s I (K o n g ó k i Bosatsu)

11. V a ^r a m a la (Kongom an B o s a t s u )

12. V a jr a g ít a (Kongöka. B o s a t s u )

13. V a jr a n r t y a (X o n g o b u B o s a t s u )

14. V a jr a A k u c a (K o n go k o B o s a t s u )

15. V a jr a p Á c a (K o n g o s a k u B o s a t s u )

16. V a jr a s p h o t a (Korsgösa E o s a t s u )

17. V a jr a v e c a (ío n g ő r ei Eosatsu)

E m a ndala- ban 17 i s t e n s é g foglal hely et, nem szá m ítv a a 3 . övezet sarkal­

nak "h a r a g v ő v a jr a lt ", a n é gy v l d y á r á j a m e g s z e m é l y e s í t ő i t .

26. ábra

7 . isacdala

Kaya -mandai a

<?
 S. É szakkel 9 1: M an av a jrin l (M an ko ngón y o vagy I k i k o n g ó n y o )

A mfisodlk ö v e z e t s a r k a ib a n a délkeleti sarokból k iin d u lv a ;

10 . V a jr a la s i (K o n g ó k ! Eosatsu)

11. V a jr a m a l a (Kongom an B o s a t s u )

12. V a jr a g lt á (X o n g o k a B o s a t s u )

13. V a j r a n r t y á (X o n g ő b u B o s a t s u )

14. VaJraA kuca (K o ngók ő B o s a t s u )

15. V a jr a p a c a (K o n g o s a k u B o s a t s u )

16. V a j r a s p h o t a ( K ongó sa Eosatsu)

17. V a jr a v e c a (K o n g ó r ei Eosatsu)

E m a ndala- ban 17 I s t e n s é g foglal helyet, nem s zá m ít v a a 3* övezet sarkal­

nak "h a r a g v á v a jr a !t ", a n£gy v i d y á r a j a m e g s z e a S l y e s i t ő i t .

26 . ábra

7 . tsacdala

Kaya-mandala

&

<?
 1 V ajraaattv a 9 Ká navajrinl

2 I át avaj ra lo V ajr a lá a l

3 K e l ii d l a v a j r a 11 V ajra m lli

4 RigáváJra 12 V a jr a g lt i

5 Manava jra 13 Vajranrtya

6 M a n o ja v a jr ia l 14 Vaj raAkuaha

7 E e lik ila v a J r i n l 15 Vajrapásha

8 R a g a v a jrin l 16 Vajrasphota

17 V ajriveaha

8 . m andalai T r a i l o k y a v i jay ak arm a - m an da la

Az á b rá zo lá s o k :

37 i s t e n s é g ,

a b h ad ra k a lp a 16 Eo d h lsa ttv á ja

a k ü ls ő övezet 2o d e v á j a

a n é gy n a g y v i d y a r a j a - összesen 77 iste n sé g .

A szen v ed ély ek fölö tti g y ő ze lm et jelk ép e zik , ezért á l t a l á b a n haragvfi m e g j e l e ­

n i sek.

A 3. ö v e z e t n é g y v i d y a r a j a j a , m int már l á t t u k : A cala, V a jr a y a k sa , Xunda-

lin , éa Y am antak aj de á b r á z o l t a i n a k női alakb an i s , m int a n é gy v id y a r a ja női

k ie g észítő i (c a k ti) . A M a n d a ra- n o - k en k y u , am ely a tibeti dokuzieontumokat idé-

»
zi, szerin t; Cauri (é s z a k k e le t e n ), B n a ir a v a (d é lk e le t e n ), C rl (d é ln y u g a t o n ),
*
Sarasvatí (é s za k n y u g a t o n ).

9. m a n d a la ; T ra il o k y a v ija y a s a m a y a - r a a n d a l a

Itt m inden isten ség et sam aya a t t r i b ú t u m a h e l y e t t e s i t « , A saic&ya a t t r i b ú t u ­

m ok, am elyek a z elő ző m a n d a lá b a n a k ö zé p s ő k ö r " s a r k a i t " fo glalták el, három­

sz o r o s m a n ik k a l van nak h e l y e t t e s í t v e , m int a V a j r a d h a t u m a n d alá b an m á su tt i s .

A 3. Övezet s a rk a it fé l- v ajrá k fo g la ljá k el, lá n g o k t ó l körülvéve.

 n e g y e d i k r é s z

A S H I N G 0 8 T A N Í T Á S A I
a) ghar.ta (k a n é ) aranyozott b ro n z, T o k y o , N em zeti Huzeuffi,

H e ia n korszak (7 9 4 - 1 1 8 5 ) m agassága 1 8 .2 cn.

b) v ajra (kor.go) aranyo zo tt b r o n z, Z e n t s u - ji (K a g a w a )

H eia n korszak (7 9 4 - 1 1 8 5 ) 1 5 .6 cm.

I. fe je ze t

A Shlngon e z o t é r i zmus k r i t i k á j a

Ajnikor K u k á i is k o lá já t m e g alap ito tta , szükséges v olt s z e m p o n t ja i n a k

tisztá zá sá ra , nevezetesen, hogy tanításai m iben k ü l ö n b ö z t e k , illetv e m en n yiben

egészítettek ki a M e ge lő zd tano kat. E* az aaiit hangyö - n ak , azaz " k r i t i k á n a k ’*

nevezünk,

E k r it ik á n a k k it fa jtá ja : az " á t l ó é " vagy " s z é l i é b e n " vett, a bu ddh izm u s

é g isz« sz e m p o n t já b ó l t e s z k ü lö n b s é g e t a v u l g á r i s és e z o t é r i k u s tanok k ö z ö t t ,

ö sa2 e h a s o n lit ja é r d e m e ik e t , m a g a sz t a lv a a S h in g o n e z o t á r i z m u a á t j a siásik a

"h o s s z a n t i" irá ny ú k r it ik a , amely t i z fejlő d ő o sztá ly ba so ro lja az i s k o l á k a t ,

a m ik o r i s a S h in g o n s z e r e p e l mint a l e g f ö l s ö osztá ly ú i s k o l a ,

>/ Az " á t l ó s * irá ny ú k r it ik a :

K u k á i , Benkem m itsu- nikyo-ron (i É rt e k e zé s a v u lg á r is Is ezo terik u s bud­

d h iz m u s k ü lö n b s é g e ir ő l” ) /T a i s h ő , no. 2 4 2 7 /, és J u j u s h i n - r o n ( j Értekezés a

s ziv tiz fok o zatá ró l) /T a i e h o , no. 2 4 2 5 /, v a la m in t a H i z o h o y a k u ( j A titk o k

tá rhá zá na k k ulcs- ékszere) /T a is h o , no. 2 4 2 6 / c . »u n k á ib an f o g l a l ja ö ssze az

"á tló é " irá n y ú k r i t i k á t , am elynek fő b b t é t e le it k iv o n a t o s a n k ö zö ljü k !

1. A Buddh a testére vonatko zó k ü lö n b s é g e k .

A v u lg á ris b u d d h izm u s c sak a eam bhogakaya- t, ka n i m a a a k a y a - t T e s z i fig y ele»-

b«. A sam bhogakaya- ban i d ő z ő Buddha a z ekayana b uddh izm u st fejezi ki - a

B o d h i s a t t v á k a t k ie m e l v e , a k ik a "1 o v ilá gba n " (d a c a b h ü m i) lltesnek. A n ir m a -

na k á y a - b a n i d ö z ö Buddha a t rlya n a k i f e j e z ő j e , ille tv e a B o d hla attvay á na j«lÖ ~

lö je j ama Bodhi aa t tvák ú t j a ak ik még n in c s e n e k a « 1 o v ilá g b a n ", vala aiin t a

JratTekabuddh&k, a c r»T ik ík , l a a n a B - m e g r il& g o e o d o t t a k aztnára. C ak jsau n l ta-
1 *
oltá sa a rulgá rla b u d d h izm u s .

Ai e z o t l r i k u a buddh lzm u a ezzel azemben a dh arm akaya-ban i d ö z ö V a ir o c a n a t

halyezl a központba. A v u lg lr ia búddh l in u o b a n a dh arm ak aya c s a k h o m á ly o s f o g a ­

lo m , am aly a t a t h a t a - h o z ( i oly ansá g) h aao n liti nem m a g y a r á z h a t ó , m iv e l n é l k ü ­

lö zi a azin t la f o r m á t . A dh arm ak aya m a gy a rá zata az ezo terik us b u d d h izm u s e l ­

ső re n d ű fö la d ata .

2. A tano k k ö z t i különb algek«

C ak yam uni tan itá a aln a k c l l j a , hogy a l é n y e k e t k i g y ő g y i t a a azen v e díly aikbö l.

Ab e z a t l r l k u f l b u d d h izm u s c é l j a , hagy k ő v e t ő i 7 a i r o c a n a Á llap o tá b a n fo g já k fö l

a Tö rvlnyt, m agukat tehát a dharm akaya-Tal egy n ek tu d já k .

3. A b od hi e lé ré sin ek kérdése.

Ügy a v u l g á r i s , m int as ezo tlrik u a buddh lzm ua v é g c é l j a a dharrn ak ayar6l v a l $

tanuaágtltelj a d g a zo n b an aa e l ő b b i azt k ife J e z h e t e t le n n e k , fia e l g o n d o l h a t a t -

1 annak te k in ti, úgy u t ó b b i szerin t a v lgcll elgo ndolható, k ife je zh e tő . Ezért

k lai elérésének fö lt é t e le it m e g v ita tn i.

4 . A fö lism e rés "e l ö m o z d it ó j a ".

A Tan m eg érté se l e h e t alap- , k Szé p - , éa f ö l s H f o k u . A V u lg á r is b u d d h izm u s meg­

értése alap- la k ö z é p f o k ú , am ely Cakyam uni tanításai rlrln v a l Ó a i t h a t ó m eg ,

i
As eaotlrlkua buddh lzm ua a T a t h a g a t a tan ításin ak v eleje. Is ezirt az ebből fa­

k adó m e g é r t é s fölsöfokú.

5. A bodhi m e g v a ló s ít á s á n a k id ö t a r t e jza .

A v u lg á ris b uddh izm us szerin t az a i ember ak i aszk ézisn a k azenteli m a g it három

m ahaaá m kh yakalpa alatt k ell tö re ked jék ; g y a ko ro ln ia k e l l a h at p a ram itá - t, Da

•k ö z b e n tiz llp la t h alad elő re éa k i l e n c e t v laszafelé , fa ig e n neh ezen t r h e t l

•1 a B u d d h a - á l l a p o t ó t « A* e z o t e r i k u s buddhizm us szerin t a fö lso fo k o n í r t ö még

s zilié itő l kapott testib en i s e lérh eti a Bu ddh a- á lla p o t ó t , a m e n n y ib e n v é greh ajt­

ja a "h á rm a s m is z t é r iu s ;* g y a k o rla ta it. A bodhi elérése szádra le h e tslg e a teh át

a Jelen létben, ebben a s 6 r t b t n , v ag y is e g y e t le n p i l l a n a t a l a t t .

b / A azlv tiz fokozata;

az ezo terik us bu ddh izm u s " h o s s z a n t i * Irán yú k r it ik á ja

1. A koa (: korláto zo tt é r t e le ® j e l k é p e ) s z iv e a k Ü lSnbŐ zö testető lté-

ae k b e n (ia h o t e iy o a h in )

"K ü lö n b ö z ő aziile t é s e k " a p r t h a g ja n a - s z ö ford ítása, m ely et a n em - m eg v ilá g o so d o t t

k ife je zé a se l Is v ia a «a a d h a t u n k . A koa, m int a l e g k e v é s b é Ir te lm e a Illat a tu­

d a tla n sá go t, a nem - tudni- akarást j e l ö l i * As e z e n a fok on l é v ő em ber c s a k a

g yom or, la m is testi örömök s z ü k s é g l e t é t is m e r i j szellem i n lvö ja alacso ny, er­

kölcsi k u ltú rá ja ninc senj m e g t e s t e s í t ő j e a három r o s s z á l l a p o t n a k (t trid u rg a -

t i).

2. Az o a to b a gyerm ek BZive (g u d o jis a i a h in )

As a fo k o n lé v ő em berben már k i h a j t a j6 k la c sir á ja . R á éb red az ö n m e g t a r t ó z ­

tatásra, és k e z d i f ö l f o g n i az e r k ö l c s m i b e n l é t é t . Ez a t á r s a d a lm i kötelezett­

ségek fo k o zata (m anuayam a_rgavida) .

3. A k is d e d fé le le m n é lk ü li s ziv e (yod S műi s h in )

A n em - fé lé a (n ir b h e y a ) utalá s az anyahméhben 8lö m a g z a t r a , aki m in d e n tő l v é d ­

ve v a n . Az ember e fo k o n már h i s z a menny t a n a i b a n , ia te n é re hagy atko zik . E

fok a* ég ú t j a (d e v a m a r g a v a d a ) . R e p r e z e n t á l 6 i a bra hm anizm us I s a t a o izm u s .

4. A akandhák l é t é n e k éa a s z e m é l y is é g nem - létének s z iv e

(y u l u n muga a h i n )

A ném-én taná nak e l f o g a d á s a , a s z e m é l y is é g h e a T alfi ragaszkodás l e g y ő z é s e , E

fo k o n á l l n a k o r a v a k á k , ezért az est k ő v et ő k ú t j a a cravakayána.

• t
5« A karm a - c sirát e l t á v o l i tő a z i v (b a t s u g ö i n j a sh ln)

A nem—tudás (a v id y a ) m ia t t a c s e l e k v é s (ka rm a ) h e l y t e l e n , a g y ü m ö lc s ennek

m eg felelő . A h am ia é n - k é p ze t tő l m e g sza b ad u lv a a karma h e l y e s s é vá lik . A 12

Pr a tyaea-mutpada é r t ő j e b elé p az arhat (a ze n t) á llep o tb a. Ex ú t n e v e a

p ratyekabuddhayana.

(B k it utolsó szakasz, a 4. és 5 . a "K is Járm ű" /E l n a y á n a vegy T h e r a v á d a / s z a ­

k aszai: a s a já t ü d v ö s s é g b i z t o s í t á s a , a t a n í t á s - másokon v a l ő segítés - ké­

p e s s é g é n e k h iá n y a )

6. A Ha ha yana (H a g y J árm ű) szít« - am ely x i n d e n l é n y J a v á r a szo lg á l

(t a e n d a ljo s h in )

A parapratyaya : mások j a v a a M a ha yá n a vezérgondo lata. C élja i a l e g a lá v a lfib b

la le g tu d a tla n a b b em bert I s elvezetni a b o d h l- h o z .

A Hossö Is k o la könyvei (1 - 5 ) k ife jtik az eg y ség es j e l e n t é s (v ijn a p t im á t r a )

tan a it: 1. S a a d h l n l n n o c a n a e u t m .j 2. Yogaca.ryabhuaiicaetra.| 3* M a d h y a n t a rlb h a -

gatlkfl] 4. M a h a y in a s u t r a l a m k á r a j 5« V IJ n á p t im a t ra t a sid d h lc á st ra . F ö n t ia k alap-

• • »
gon do lata : a "h á r o n v ilá g " e ? b üiás, síint önön szellem ü n k, am elyen k í v ü l aá s

nem l l t e z l k .

7. A szív n e m - s z ü le t é s é t és n e □-elm ú lá sá t megértő szív

(k a k u s h i n fu sh o fihln)

Születés és h a l á l , elin du lá s la m egérkezés, egység ?s t ö b b file s é g , á lla n dá sá g

é s m e g s za lc it o tt s lg e l l e n t é t e ln e K "n y o lc szo ro s taga dá sa" a "k ö zé p s ö ú t * szem ­

lélése ré vé n "értövé** v á lik a szív.

A S a n r o n i s k o l a három müve fejtik ki fö n ti tanítást: 1. Madhyarcakscást r a s

2. Catakacastra, 3. I>vadaca-riikayacae t r a .
* i i •
8. A c selek v és - n é lk ü li szív (le h id o műi s h in )

A caelekTÍa nélküli ut a* lgars&g útja (nyojltsu lchldö shln)j el a tlsrta 16-

tuer síire, anely írti a ralós&got (yathábhüta). Megfelel a Tendál Iskola ta­

nainak, ameljet a Saddharmapundarfkasütra iamortet. A tanlt&o szerint adnden

dharma "üres", átmeneti 14ta. Ss köibUlaö 14tU| a 3ooo dhamm nem mis olnt

g o n d o lk o d á s u n k fo r m á i .
 9. A term é szetet- n élk ültfzö tiszta t erm é szet s ziv e

(goktuau J i s h o sh in )

A t e r m é s z e t e t - n é lk ü l ö z ö tiszta term észet a dharm ata, aa Ö s s z e s dharaa ala p v e ­

tő term észete, amely a h a t & s o k a t követve átalakul éa m in d ig m is a r c o t m u t a t .

T eh é t p illan a tra sem marad semmi é l l a n d ó , a z a z ön- t e r m é s z e t ű . 8 tant az A v a—

t a m a a k a s u t r a ( a K egon i s k o l a alapm ű ve m a g y a r á z z a . Végkövetkeztetési az egy

m in d an , a m inden az egy.

1o. A titk o k k a l ékesített s z iv (h im it s a shogon sh in )

A titk o k «a n d alá ja s z iv ü n k b e n n y i l v & ^ u l meg a d h arm ak aya ban i d ö z ö Tathagata

"h á r m a s m i a z t é r i u m a " révén. 8 tanítás l c if e j t l a e a Sh lngon c é l j a .

K u ká i Í g y fejezi ezt k ii

"A v u lg á ris gyógyszer e l o s z l a t ja a h o m á ly t ,

a S h in g o n f ö l n y i t j a a tárházat;

halad ék nélkü l fö d i fel a titk o k k in c s é t,

m e g je le n íti a tizezer e r é n y t .*

(T a is h ö , vol, x x v ii, p. 363)

II. fejezet

A v u lg&rla, fia e z o t & r i k u a buddhlr.aua

közti kiilönbaég Kamuban Tiegfo^almazágátaan

A volgárla buddhlzmua a nlrmanakaya megnyilatkozáaa.

A u e z o t e r i k u s b u d d h izm u s a dharmfikaya m e g n y i l a t k o z á a a .

A v u lg á r is bud d h lz® u a (a to v á b b ia k b a n Tb) o ly an ta n itáa, am ely tömeg fe jlö d á -

ai fo k ih o z ig a zo d ik .

Az e zo tí r ik u a b u d d h izm u s (a t o v á b b ia k b a n eb) o ly a n tan itá e , am ely egyeseké, fe j-

lö d ia i fokáhc* ig azo d ik .

A Tb. az okokat m agyarázza.

Ai ab. az o k o z a t o k a t (ia ) m agyarázza.

A Tb. a (b o d h i eléréséhez) az a a z k é z i a u t já n h a l a d .

Az eb. a teraéezetee erényt b o n ta k o zta tja k i .

A Tb. a JŐ c a e l e k e d e t e k , ía az Ö n m e g t a r t 6 z t a t & a tan á n ak n e v e z t e t i k .

Az eb, (a B u d d h a - t e r m is z e t ) samadhl taná nak n e v e z t e t i k .

A vb. (a b od hi elnye rése azem p o n tjá b 6l) k i in d u l6 pont.

As ab. a bud d h aa á g m e g v a l ő a i táaát tan ítja,

A Tb. az o k o k éa o k o z a t o k ö a e z e f ü g g é a é n e k t a n a .

As ab. maga az ered en dő D h a rm a d h a t u .

A Tb. nem tudja rög zíteni a fejlö déa t ás a hanyatlást,

As ab. ör ö kk é v alő , ía T á l t o z a t l a n .

A Tb. a nem-megvilágoBodotthoz a lk alsa zk o d lk .

Az eb. a 5 % g y M e g v il á g o s o d o t t egy etem es v i l á g o a a á g a .

A vb. az id e ig l e n e s üd vözülés e s zk ö ze .

Az eb. az I g a z s á g szava.

A vb. az írtelem t e r e m te tt e végső c é l .

Az eb. oly fo rrá s, am elybő l (a vallá sn ak szentelt) c selekedetek fak ad n ak .

A vb. hallgat a d h arm ak ay a ró l,

Az e b . m eg m agy ará zza a Buddha d h a r m a k a y á j á t .

A vb. a d h a r * a k a y á b a n id ő z ő Buddhának n e n ad alako t.

Az e b . a d h arm ak ayá ban id ő z ő Buddhának a l a k o t k ölcsönö s.

A vb. a d h a rm akayában i d ő z ő Buddha ré v í n nem n y e r sem mit.

A* eb. egyaránt tu dást m erít önmagából és a i d v ü l á l l ó b ó l .

A vb. nem h a t o l be a d h a r m a k a y é b a .

Az eb. term lszetfölö tti k ap cso la tban fill a d h a n n a k a y é v a l .

A vb. nem i s m e r i fö l v aló já b a n a hat érzéket.

Az ab. él a z o k k a l , hogy szem lélh esse a "n é g y t e s t e t ".

A vb. nem i s m e r i fö l v aló já ba n az érzékek hat tárgyát.

AB ab. ez e k r é v é n v i l á g í t j a meg a hármas m i s z t é r iu m o t .

A vb. nem i s m e r i fö l v aló já b a n a h a t f é l e é szlelést.

Az eb. ezzel szem ben f ö l h a s z n á l j a a B u d d h a - f ö l is m e r é s t .

A v b .n e m m a g y a rá z za meg a b első bizo nysá go t.

Ae eb. viszo nt ú ^ y a kü lső mint b e l s ő b iz o n y s á g o t m eg m agy ará zza.

A vb. c supán az ésszerű t i t k o t m a g y a rá z za meg«

Az eb. viszo nt e g y a rá n t m egm agyará zza az ÍB S z e r ü titk o k at, és v a l l á s i titk o­

k at is.

A vb. c sak elv ileg veti föl a gon do lato tj

Az eb. v i s z o n t m e g fo g a lm a z z a a hárm as a z o n o s s á g o t .

A vb. a c selek edetek bő l k i i n d u l v a m in d e n t az é r t e le m h e z v e z e t v issza.

Az ab. azt á llítja, h o gy c s e l e k e d e t e k és é rt ele m nem k ép e zn ek kettősséget.

A vb. le r o m b o lja az a k a d á l y o k a t , hogy elin du lh asso n az ösvényen.

Az e b . az illú z ifik k öze p e tte v a l f i s i t j a meg a fcodhlt.

A vb. szerin t é rtelem és c s e l e k e d e t két k ülön b özö d o l o g .

Az eb. szerin t é r t e le m és c s e l e k e d e t azonosak.

A vb. nem a lk a lm a z z a a h árm as e g y e t e m e ssé g elv it.

Az eb. m e g fe le lő k é p p e n alk alm azza a h&nnas egyetem ességet.

A vb. é rtelm e a v é g re h ajto tt cselekedet.

A* eb. c selekedete a nem v é g r e h a j t o t t értelem .

A vb. tana o ly a n (n eg a tív ) doktrína, am ely n é l k ü l ö z i a s ziv e t.

Az e b . tana o ly a n (p o z itív ) doktrína, am ely k i n y i l a t k o z t a t j a az erényt.

A vb. fe lü le te n halad és ö s s z e g e z .

Az eb. m élyre h a t o l és szin tiie t ad.

A vb. a J e lk é p e k fo rm éjlt m agyará zza.

Az eb. a J e lk é p e k j e l e n t é s i t tan ltja .

A vb. a ¡negsokszoro2 Ő d &st az egyséhez v e z e t i v issza.

Az eb. az eg y ség f Ö l h a s z n & l á s & v a l terem t m egsokazorozfidfist.

A vb. csupAn a f ö l s z i n jelen sé geit m a g y a r & zz a meg.

Az eb. u g y a n a k k o r a mély é r t e lm e t ia m e g v il á g ít ja ..

A vb. s z e r in t a c selek v és alsó rendü , az é rte lem felaö’r e n d ü .

Az eb. szerin t úgy a c s e l e k e d e t m int az é rte lem f ö l s ö r e n d ü e k a maguk a S d j l n .

A vb. az Skam udra- m ándala t e k i n t e t é b e n hom ály os.

Az eb. a Caturmudra- majidala és a tizenn yo lc e g y ü t t es t e k in t e t é b e n v ilá g o s .

A vb. a hármas m is z t é r iu m t e k i n t e t é b e n h om á ly os,

ki ab. a kit rísz (g a r b h a is r a jr a ), ralaralnt az öt o s z t á l y tekintetíben rí-

lá g o s.

./•
A v b .m é g nem is m e r i a négy K a n d a l á t .

Az ab . alk alm azza a négyszeres beav atást, 5c a * ötGzÖrfls f ö l a v a t & a t .

A vb. a é g nem is m e r i az öt t i t k o t .

Az a b . ism eri (a z elm é lk ed é s) öt f o r t é j á t , és ae Öt szférá t.

A vb. nem is m e r i az ö t b ö l c s e a é g e t .

Az eb. ism eri a tizen h at, a h a r m in c h é t ,

a szlzhuszo m y clc,

az H tazíz, la többi b ö lca eslget,

a tiz Buddhakaetr&t,

a h om okszem ekként m e g s z á m l á l h a t a t l a n b ö l c a e s í g e k a t .

A vb. semmibe nem h a t o l balé.

A* ab. m indene kbe b e h a t o l v a m indenhová e l j u t j

m inden a a g a s s á g o k b a (

m inden m é l y s é g e k b e ,

k in y ila t k o z t a t v a (a v allá s v ilá g á n ak ) n o « c su pán f o l s z i n é t .

III.

A három u n i v e r z á l i s

M in d e n l é t e z ő n e k v a n sa u b a zta n c iá ja j a a z u b g *t a n c iá v a l M r í To rai­

val la lá ta zik j la againak fo rm á ja v a n , an nak c é l j a l a van. Est nevezi as ezo-

tárik ue tanítás a bá ró« nagy u n iv e r zá lis n a k i a zu b a zta n c ia , form a l a eselekv é a.

A "n a g y * a z 6 egy e temaaalgiike t f e j e z i k i. A a z u b a z t a n c i a a t e r m é s z e t e szem pont­

jából v izs g á lt t á rg yj a fo rm a a z a s p e k t u s a szem p o n tjá bó l v i z s g á l t t á r g jj a

cselek edet a hatása s z e m p o n t já b ó l v iza g á lt tárgy. Kukái fen tiek b ő l k iin d u lv a

a l k o t t a mag a S h in g o n v e z é r e l v & t i a hat elem a s z u b s z t a n c i á n a k f e l e l m ag; Ti

négy o a n d ala a form a m e g f e l e l ő j e j a c a e l e k v é g a hármas m is z t é r iu m (t e s t , szó

5a g o n d o l a t ) m e g fe le lő je . Ilyenfo rm á n a h A ro a u n i v e r z á l i s t e l j e s s é g i b e n magá-

ban fo gla lja a S h in g o n a l a p i d e á i t .

A fo rm ula: szu b sztan c ia, fo rm a , cselek vés, Acvaghasa, Ta t c h 'e r .g k 4i s in

• •

lu e n c. müvére v e z e t h e t ő v issza, E munkában a a z u b a z t a n c ia fo ga lo m a tath ata- t

jelö li, am ely m inden dharm a ered endő szubsztanciá ja] a form a a v é g t e l e n guna

t a th a t a - h o z va ló kap c so ló dá sá t Jelö li| a c s e l e k v é s úgy a v i l á g i m int a v i l á ­

gon túli okok t a o k o z a t o k lltrejő tté t Jelöli a t a t h a t a m é ly t b e n .

A Che mo ho y en l u e n , am ely e z o t é r i k u a m e g v il á g í t á s b a n fejti ki a ía

t c h 'e n g k*l sin lu e n tan ait, as ö s s z e s dharmák a z u b s z t a n c i á j á t m a h a y a n a n a k n e ­

vesít belő le s z á r m a z t a t j a a l é n y e k egy etem es sziv ítj éa e z t a z egyetem es s z i ­

vet a azu b a zta n c ia , form a éa c s e l e k e d e t h á rm a ssá g a sz e m p o n t já b ó l v izsg á lja.

Kukái a Che mo ho y e n l u e n eme e sz m é jé re alap ozza a három u n i v e r z á l i s t , a tel­

jes filo zó fiai keretet, am elyre a S h in g o n tana é p ü l .

IV . falazat

A h a t a l a a

A hat elem tana k é p e z i K u k á i m eg fo g alm azá sá b an a b u d d h as á g n e k ez

á l e t b e n valfi m e g v á ló a it á a á n a k l e h e t ő s é g é t . A h at elem tanknak k i f e j t é s e Ku­

k ái új e a z m l je j az ezo térikus bud d h izm u a k o rá b b i m esterei semmit nem m ondanak

erre vo n atko zó an . K u k á i, S o k u a h in - J o b u ta u - g i (i A b uddh asá g m e g v a l ó s it á s a a

Jelen lé t fo ly a m i n ) c, müvében f e j t i ki az em lítetteke t, de tar.i táa á l n a k f o r ­

rásai a M a h á v a i r o c a n a a ü t r a és a S a r v a t a t h a g a t a t a t t v a a a jig r a h a a ü t r a . S ezövegek-

ben azonban a hat e l e a e l m é l e t e még n i n c s v ilá g o a an k örv o n alazv aj Kukái a fen­

tebb e m l í t e t t m unkájában és a j ü j ű a h in - r o n -bán f e k t e t t e le a v i l á g o s é r t e i-

m ezéat.

A hat elem fö ld , tíz , t ü zf levegő (s z é l), é t e r éa a t u d a t .

Az ö t első az öt tu lajd o n ké p p en i elem - a z a n y a g i a zu b a zta n c iik ; a hato­

dik szellem i a zu b a zta n c ia . Az elem ek egy etem es fo rm á ju k ban m inden b en m e g j e l e n ­

nek, a hat elea te re m ti a s z á m t a la n J e l e n a é g v i l á g á t | aemml nem l é t e z i k ami

nem a h a t elem m e g n y i l v á n u l á a a v o l n a . A M ahayana k ö n y v e i , k Ü lö n o a e n a P rajna-

p á r & m lt a c i k l u s h o z tarto zó ak , többek k ö z ö t t k i f e j t i k , h ogy a azfi.rot a l á n lé n y

szu bsztan c iá já n a k ala p ja a h a t ele m . K uká i azt á llítja, h ogy a h a t elem nem­

csak fe n o m e n á li s lények szubaz t a n c iá ja , de egy ben a D h a m a d h a t u term észete.

A v u l g á r i a buddíiizmus s z e r i n t m in den lé n y k é t a a p e k t u a t J e l e n í t megi rűpa

(t e a t ia é g ) és c ltta ( s z e lle m ia lg ). A fo r n S lis dharmák a n é gy v a g y Öt elem

szá r m azé k a i. A tudatra épUlö aza llem l dharm ík m inden a z e l l e m i tá r g y b a n m e g n y i l ­

vánu ln ak , m iv el működésük e r e d m é n y e i . Da a v u l g á r i a b uddh izm u a a z e r i n t a dhar-

mák két fa jtá ja : form a éa t u d a t , az u.n «, ö s s z e t e t t dharm ák, nem mentek a szü­

le téa éa h a l á l tö rvényétő l, vag yis á lla ndó a n á ta lak u ln ak a karaa következtében,

é s Íg y nem tarth atjá k fönn v a ló s á g o s éa örök t en n é azé t ű k e t . K u k á i a z e r i n t a

hat elem nem á t a l a k u l « dh arm a, nem t á rg y a i szü leté an ek éa h a l á l n a k , és a l é n y e k

v a ló term észetét n y ilv á n í t já k ki ,

 A l a h a v a i r o c a n a s u t r a , am elyen K u k á i, Solruahin- Jübutau-gi o . aU v « a l a p s z i k ,

Így f o g a l m a z z a mag a h a t elem go n d o la t á t ?

"ín (: V a lrocana) ieneres az "e r e d e n d ő lé te sü lé at"

(a m e l y ) túl van fi. szó h a t á r a i n ,

f ö l o l d o a m in d en b ű n t ő l ,

távo l tartja a kapcsolatokat,

ás tu d ja, h ogy az ü r e a e l g h a s o n l a t o s a a e n n y b o l t e t a t h o z .*

A Kommentár s z e r i n t ez a v e r s az Á - az6tag m a g y a rá zatá t a d j a j v i a z o n t XŰ-

kal a hat e l e « fo g a lm a a l a p j a k é n t é rté k e li, az a l á b b i ö sszefü ggések re v a ló te-

k l n t e t te li

eredendő lé te sü lé s ( ádyanutpéda) A- szítag - föld

azó (v a c ) 7a - sz ó t a g - víz

vétkek ( r a ja a ) Ra- szótag - tűs

kap cso lato k (h e tu ) H a - szó ta g - levegő (s z S l)

aen n ybolt (k h a ) Khji-azótag - éter

N y ilv á n v a ló , h ogy az Öt v e r a a o r az öt elem b l j a - j á t t a r t a l m a z z a ; viazont

a k e zd ő ezavaki "£ n ism erem ” , a tudatra u ta ln a k, tehát a h a t o d i k e l e m e t ( tu -

dat) a vera egésze fejezi k i.

A hat elem Jellem zői az e z o t é r i k u e buddhizmus tanitésa s z e r in t a kővetke­

ző táblá zatban fo glalhatlak ö ssze:

elem sa j á t o ssá g funk ció form a s z in bf j a szim bó liIru s ninösés

föld s z ilá r d s á g tám asz t négyzet sárga A eredendő létesülés

hordoz

vlB fo ly é k o n y mozgat gömb fehér Va k ife J ezh e te tle n

nedvei

tüa hő érlel piram i a vörös Ra azé plö t l e n

levegő mozgás fejleszt félgöm b feke te Ha kap cso lat- nélkü li

é tér akadály­ m indene n kerekí­ kék Kha m int a m en nybolt

nélkü li áth ato ló tett
(raani)
tudat m eghatároz- v é lem é n y t k e r e k v. f e h é r Hűm m e g á c t h e t e t le n
va megkülön- alk ot ö sszetett
bö zte t
V. fejezat

A a a n d a l á k néiry f a j t á j a

A m a ndala M a h a v a ir o c a n a d h arm ak ay a - já n ak lá t h a t ó n e g n y i I v á n u l á s a ,

a m e ly az u n iv arzu n o t ezem lélteti a aaga teljessé gé ben . A h a t elem szubsztan­

c iá já b ó l ö sszetett v ala m enn yi dharm a á b r á z o l v a van a m a n d a l á k b a n , m e ly e k n e k

négy fa jt á já t k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg:

1. M ahabhu ta-aandala,

a Buddhák és B o d h i s a t t v á k h i e r a r c h i á j á t á b rá zo lja g r a fik u s eszközök­

k el; öaszeságükben a Buddha testét alk otv a.

2« Samaya-m andala

s z im b ó lí k u s a n ás szubjek tív form ában á b r á z o l j á az ala p v e tő fo g a d a l ­

mak at t rib ú tu m ai, tj a Buddhák és B o d h i s a t t v é k műd rí- i t , atb*

3. Dhanca- m andala

az i s t e n s é g e k n e v é n e k , b fja- in ak , m antra- in ak é r t e l m i t fejezi k ij

m e g v ilá g ít ja s ű tr a - l k , Se sam adhi- juk é r t e l m é t .

A. Karma-m andala

az isten sé gek c selek vését (a k c ió it ) szem lélteti! m o zd u la taik a t, és

testtartá sukat rö gzíti.

V I, fejezet

A hárm aa m is z t é r iu m

A hármas m is z t é r iu m ( trlguhya) , a teát (k a y a g u h y a ), a azó (v t g g u h y a ),

éfl a g o n d o l a t (m Anoguhya) ml a z t ir l u r n a . M i n d e n , hat elem ből Ö s s z e t e t t l é n y b e n

klkerü lh etetla n ü l k ife jtik hatáaukat: a dharmÁk a k c i ó j a a t e s t , azáj és a

szív tev éken y ségiben S sszegezÖ dlk .

A vu lg &rie buddhizm us szerint a ?s.thag“ ta három c s e l e k s d e t e , m iv e l örök­

kéva ló é s u n l v e r z á l i a , a bám jaa mi az térium j m fo g a lm a t a z o n b a n nem t e r j e s z t i

Írj a tö b b i lé n y c a e l e k e d e t e if c e | ez az ezo té rikua buddh lzm ua s a já to a é rtelm ezé -

A Bu ddh a éa a l é n y e k k ö z ö t t n i n c a e n alapvető k ü lö n b éig, éa e b b ő l k ö v e t k e ­

z i k h o gy hárm as a k t i v i t á s u k term észetét t e k in t v e nem k ü l ö n b ö z h e t a Tathágata

a k t iv it á s it ó l« 3 z a " veliink- azüle te 11- termi azé t-hármaa-mi sz t é r i urna.".

A l é n y e k nem-tudásuk (a v id y a ) k ö v e t k e z t é b e n ön m aguk tól nem k é p e s e k r á é b ­

redni a hárm as m is z t é r iu m igazsá g á ra ; a k t iv it á su k ez o k b ó l ta rto zik egészében

a Jelenségek v ilá g á h o z. Ezért szükséges, h o g y m inden l é n y b e n m e g v a l ó s u l jo n a

T a t h a g a t a hármas m i s z t é r iu m a . Ez a "m e g s z e r z e t t - t « r m é a z e t - h á r m a a - m i s z t é r iu m a ".

 V II. fajéb a t A d h a r a a k á y a né/rr f a j t i j a

A v u lg á r is buddhizm us a Buddha b á ro n testiről beszél! dh arm ak á ya (a

tö rvény t e s t e ), Bambhogakáya ( a z elra g ad tatá s t e s t e ), 8a n l n n ^ n a k a y a (a z áta­

lak u lá s teste) | rlazo nt az ezotírikrua b u ddh lzm u sba n a dharaakaya alk o tja a

Buddha testin e k teljessé g é t.

A v u l g á r i s b u ddh izm usban a d h a r o a k a y a , taint e l v o n t fo g a lo m i "a tathata

(o ly a n é ig ) ig azsá g a" szerepel; ennek k ö v e t k e z t é b e n n e s l e h e t szerepe a Tan

k in y ila tk o zta tá sa . Ezzel szemben az e zo tS r ik u s bu d d h izm u sb an , am ely k im o n d ja

hogy n in c s k e ttő ssé g , a tétel: a Tan k i r e j t ő j e a d h arm ak ay a .

A d h an a ak ay a k é t elvá laszthatatlan aspektusa: a Jnanadharm akáya, és a

ta tt v a d h a rm a k á y a . Uáa szem pontból n égy f a j t á j a k ü l ö n b ö z t e t h e t ő megi svabhava-

dh arm ak áya , B am bh ogad hancakaya , n ir m a n a d h a r m & k a y a , és n i sy a n d a d h a r m a k a y a .

1. A a v a b h a v a d h a m a k a y a az Ő r Ő k , és mindhárom v ilá g b an je le n lé v ő Buddha

teste, amely m inden dharma i g a z s á g á n a k é r t e l m e , és sp o n tá n term észete.

Ez T a ir o c a n a T a th á g ata a t a t t v a d h a r o a k a y a - b a n , ak i a M a ha v airo c a n asü tr á b a n a

" T a n U r a "- k é n t szerepel.

2. A a a a b h o g a d h a rx a k a y a két a s p e k t u s a : a parasam bhogakáya, éa a avasaai-

» • «
bhogakaya. A sv a sa a b h o g a k a y a ama Bu ddh a t e s t e , ak i in tu itiv á llap otban sp o n ­

tán k é p v i s e l i a iharsát. Ez 7 a i r o c a n a a jnan adh anna ká jaba n, aki a S a r v a t a th a -

ga ta sutrá b an s z e r e p e l a Tan U r a k é n t . E ava sa m bho gak ay a n i u t á n szám talan érdem

m e g v a l ó s i t l a a után e l é r t e a tö k életes Bo d hiaattva fo k o z a t o t , m eg v alósította a

végső eredm ényt.

A ru p a d h a t u (form ák v ilá g a ) c sú c sá n a z A k a n is t h a m en nyei p alotában elnyeri a

három v i l á g (v á g y a k , formák- és fo rm a- n é lk ü li v ilá g ), és a t i z v ilá g tá j vala­

m ennyi Buddh ájá nak a b h i s e k á j á t (b e a v a t á s á t ), és eléri a leg fo lsö bod hl- t (m eg­

v ilá g o s o d á s t), az u t á n k is u g á r o z z a a harniichét i s t e n s é g e t , ío ez2 el a "c s a lá d ­

dal" a Tan örömét ( d h an n a n an d a) é l v e z i . A p a ra sa m b h o g a k a y a egy o l y Buddhának

tea t e , aki a Tant a r a j t a k ív ü l álló lényekben é l v e z i . A Y a jr a d h a t u - m a n d a l á b a n

a testet négy Buddha á b r á z o l j a : Ak3obhya, R a t n a s a m b h a v a , Ami tabh a éa Amogha-

 aiddh i, ak ik a Tant á t a d já k a "tiz fö ld " (d a c a b h u m i) B o d h l e a t t v á l n a k .
• '
3. A nirojínaA harm aká ya a Bu ddh a teste, áld a Tant a tiz- fö ld - e lö tti Bod-

dhl sa t t v á k n a k , Pratyekabuddháknak, crávaká knak, l a n e m - m eg v ilá g o so d o ttatn a k

fejti k i, igazodva fejlő d ési fokukh oz. A M a h a k a ru n a g arb h a- m sn d ala Cákya.*nuni-

* «• t
hoz hason ló Buddhái, szem léltetik e testet.

4. A n iay & n d ad h an n ak ay a (i a szerteáradó tőrv ln y teat) az e z o t é r i k u a bud-

d h lzm u a s a já t o s Buddha- tea t e . A* a t e s t b e n m e g n y ilv á n u ló Buddh a m e g f e l e l ő ta­

ni tisi sóddal v e ze t i üdvösségre a k ü lö n b ö z ő lé t fo rm á k (t deva, eobar, preta,

állat) lé n y eit. A két m a ndalá ban talá lju k e teát ábrázolását, a vajrá k k ü l­

ső k e r ü l e t i n e k iate n a lg e l sorában.

V III. feje ze t

Az Őt k B r. 8a az ő t kör atű p á ja

Az in diai ezo té rik u a isk o lá k a k o z m o l ó g ia i elgo n dolá saikat sá r i£ en

régen az ö t elem et 1 b J e l k é p e z ő Öt k ö i s t u p á j á v al szim b o lizá lt á k * e z V a ir o c a n a

Tathágata aam aya- Jának egy á b r á z o l á s a . Zzért tartja Y a lrocana, a V a jr a d h a t u -

m a n d a la k ö z p o n t j á b a n , k e ze ib e n az ő t kör a t u p á j á t .

A M ahávairo can a- sutra több h e l y e n eralitl az öt k ö r m a n d a l á j á t , az ő t e l e n i

fö ld , v í z , tűz, lev eg ő , éter, azaz az Öt b l j a : A, V a , Ra, H a , Kha, illetv e az

A ü , Tan, Raja, Haj*, K h a a m a n d a l á j á t .

A S h in g o n k ő v e t ő j é n e k , y o ga g yako rlatai alk alm á v al, tu lajd o n testén k a ll

Szem lélnie az öt k ö r t , vag y a zo k blja- it. Szem léletében a csíp ők a l a t t a v ajra

m a n d a l á ja éa a f ö l d k öre aárga, ala kja azö gletea, la b l j a j a , a z A k ü lb n ö a fon-

toaaággal bir. K ö ld ö k é n a viz k ö rin e k m a n d a lá ja f e h é r éa k e r e k . S ziv e fö lö tt

a tüa- kör m a n d a lá ja v örŐ a éa h á r o m s z ö g l e t ű . S z e m ö ld ö k e i kö zö tt a a zé l- (le v e g ö )

körének aa n d a lá ja sö tétkék (fe k e t e ), éa f é l h o l d alakú . K o p o n y á ja t e t e j é n az

éter körének m a n d a lá ja égszín k ék és k e r e k . T e s té n s z e m lé lv é n az ö t k ör a t u p á ­

já t, a t a n í t v á n y V a ir o c a n a Tathagetával azon osul.

Á b rá n k a z öt k ö r 5 a öt elem s z im b o lik á já t szem lé lteti.

2 7 . ábra

az öt kör stüpája
IX . f e ,1e z a t

Az Öt Buddha. § s a z ö t bö lcsesfeg

A V a jr a d h a t u - m a n d a la öt B u d d h á ja : V a ir o c a n a , A k a o b h y a, Ratnaa ajn bh ava,

A m ita b h a {: A T a l o k i t e c v a r a r á j a ) , é s A m o g h a a id d h i} a E a h a ka ru n a garbh a- m a n dala

öt B u d d h á j a : V a i r o c a n a , D ir y a d u n d u b h i m e g h a n ir g h o a a , R a t n a k e t u , Saalrus\isii t a ­

r á ja , A ndtayua.

Egy m á sik fö lo szt&s szerint?

M a h a ka ru n a garbh a- m a n dala V a jr ad h atu - T .an d a la

▼ aradamudra Ratnaketxa ( K e l e t ) H a tnasa m bh av a (D é l)

abhayam udra SaaJruaumi t a r a j a (D é l) A n o gh asiddh i (S sza k )

bhumi aparcaicudrá D iv y adun dub him egh a- A ka o bh ya ( X s l e t )

n irg h o sa (S sza k )

prm tya veka ana m udrá A m it a b h a (N y u g a t ) A m itayua (N y u g a t )

Az Öt b ö l c s e s & g j

1. dh arn a d h a tu a v &b h a v a jn a n a

2« ad arc ajn a n a

3. s a m a t a jn a n a

4. p r a ty av ek sa n ajn á n a

5. k r t y á n u s t h a n a jn á n a

Az öt b ö l c s e s é g ö s s z e s é g i b e n Y a i r o c a n a b a n n y i l v á n u l m eg, és a s p e k t u s a i t

J«len iti meg a n é gy B u d d h a . A S h in g o n k S r e t o j e a b o d h l - a z ir k i b o n t a k o i S a a ré-

TÍn n y e r h e t i el az S t bo lc sesége t.
 A t llk ö r h ö z - h a s o n la t o s - b ö lc a e a S g , az a d a r c a j n a n a a z a l a y a v i j n a n a (t u d a t

t&rháza, m eg ő rző - tu d at) tranafon=á.cfcöa ré vé n e l é r t tiszta bő lcseaég.

A term észet azon oaaág&n ak b o lc a e s lg e , a aa n ia t a jn á n a , a k l i a tamanaa trana-

form éc ió ja révén k eletkezett tiszta bö lcaeaég.

A m e g k ü l ő n b ö z t e t é s - b ö l c e e e é g e , a p r a t y a v e k a a n a j n a n a , a m a n o v ijn a n a trana-

fo n n Á c iő ja révén e lé r t tiszta b ö lcaeaég .

A v lg h e zv it t - c s e le k e d e te k - b ö lc a e a é g e , a k r ty a n u s th á n a jn á n a , a l é n y e k Üd-
• • •

ve érdekében v é g ze tt c se le k e d e te d b e n n y ilv á n u l meg, azaz az őt első v ijnana

(t lfit&s, hallás, szaglá s, izle léa, tap intá s) tra n sfo rm á ciS ja révén k e l e t k e ­

zett tiazta bö lceeaég,

A legfö laö, éa e l s ő , a D h a jm a d h a t u b a n - a p o n t & n - s z ü l e t e t t - b ö l c a e s é g , a

¿ h a r m a d h a t u s v a b h a v a j n a n a t az a a a la v ijn a n a , a folttalan tu dat t r a n a f o r m A c iS ja ,.

Ea m a g ib a n fo g la lja a m l a ik négy b o l c e e a é g e t , és Í g y m agától é r t e t ő d ő e n Hahá-

vairo ca n a bő lcsesége.

A v u lg á ris buddh izm ua ia m e ri a négy o Á so d la g o a b ö l c a e a é g e t , de nem be -

szél a d h a r m a d h a t u a v a b h a v a v ij n a n a - r ő l .
I. fejezet

A z Öt o s z t á l y , a három o s z t á l y ,

a három k ö r i s t e n s é g e i

A aa nda lá k i s t e n s é g e i k étfé lek á p p en as o p o rto aitha tó ak t vagy M i n d e ­

g y ik m a ndalá ban három o s z t á l y b a Ta nn ak s o r o z v a , vag y a Jtehakarunagarbha-manda-

lá b a n h árom , fis a V a jr a d h á t u - m a n d a lá b a n öt o s z t á l y b a n s zerep eln ek.

Az e ls ő o sztá ly ozá si módot t r ic a k r a k a y a - n a k n e v e z i k ;

1. svabhavacakrakaya,

2 . s a d d h a r a ia c a k r a k a y a ,

3. adecanacakrakaya.
i
A cakra • helyen pusztító fe g y v e rt Jelen t. A sv a b h a v a c a k r a k a y a ama B u d d h á k at

fog la lja Ö ssze, ak ik fö lfe d ik a Buddha v e l e s z ü l e t e t t - e r e d e t i - t e r m l s z e t é t . A

m á sik k e t t ő ama B u d d h á k at fo g la lja Ö ssze, a k ik a lények Ü dv ö zü lés ét szolgá l­

já k ; a sa d d h a r m a c a k r a k a y a azokat, ak ik a Jó Tan s e g i f s é g é v e l t S r i t i k meg a

lé n y e k e t, az adecanacakrakaya a zo k a t, a k i k h ara g v ó k ü l s ő t ö ltv e v igez-

i
nek az a k a d á ly o z ó dém on okk al (: s ze n v e d é ly e k k e l).

A svabhavacakrakaya iste n s é g e i dhyana- ban á b rá zo l t a t n a k , m int B o d h is a t t -

v&k, az adecanacakrakaya iste n sé g e i haragvöak.

A s v a b h a v a c a k r a k a y a és a sa d d h a rm a c a k r a k a y a öt Buddhát v e t i t k i ; az áde-

canacakrakaya a svabhavacakrakaya v e t ü le te .
i
T eg y ü k p é ld á u l a S a h a k a r u n s g a r b h a - m a n d a l á t «. a központi ló tusz Öt B u d d h á ­

ja a svabhavacakrakaya- hoz tarto zik ; a k özép sö Ö v e z e t k ö n y ö r ü l e t e s E o d h i s a t t -

vái a eadd h a rm a ca k r ak ay a - h o a tarto znak; az a d e c a n a c a k r a k a y a i s t e n s é g e i az öt

*

vi d y a r a j a .
 H izö k i szerin t az a l á b b i t á b l á z a t á l l i th a t ó ö s s z e :

aYahhaYacakraxaya aa d d h arm ac ak rak ay a adecanacakrakaya

M a h a Y a i ro c a n a T a t h a g at a P r a j ñ a p a r am ita Eodhisattv a A calan atha r id y á r a ja

A k s o b h y a T a th a g a t a V a jr a e & t t v a B o d hisattv a T r o il o k y a Yidy arsja

R a t n asa m b h aY a T a t h a g at a V a jr a g a r b h a r a ja Eodhi- K u n d alin v id y a r a ja

a a t t v a

A m itá y u s Tathagata M a n ju c rT B o d h i s a t t y a Yanantaka Y id y a r á ja

Ajnoghaaiddhl Tathagata Y a jrad am atra B o d hisattY a V a ir a y a k s a Y id y a r a ja

Az ő s i hagyomány s z e r i n t A M a h a k a r ó n a g a r b h a f ö l o s 2 táaa a z a l á b b i t

A Buddha o sztá ly a i a 8- s zin m i k ö z p o n t i ló tu sz

az egyetem es f ö l i s m e r é s k erü la te

C ak y asu n i k erü lete

M a n ju c rl k e r ü le te

a T id y a d h a ra - k k e r ü l e t e

Á k a c a g a rb h a k e r ü l e t e

S u sid d h i k e rü la te

A Padifl o s z t á l y ; A Y alo kiteev ara kerü lete

K s it ig a r b h a kerü lete

A V a jr a o s z t á ly : Y a jrap a n i k erü lete

Sa rY a n iT a ra n a v ia k a x a b h in k erü lete

A három o s z t á l y á t t e k i n t ő táblá za tai

B uddh a- osztály Pedma-osz tály V a jr a - o s z tá ly

M a h a v a irocana A v a l o k i te e v a ra V a j ra p á n i
b f Ja A_ Sa Va
szertartás ^an tik a paus t ik a ab hicá ra
flzin fe h S r sá rga f eke te
alak kör nágyze t három szö g
 A V a jr a d h á t u - m a n d a la öt o s z t á l y a i

1« a Buddh a o s z t á l y a

2. a V a jr a o sztá ly a

3. a R atna osztá ly a

4. a Padma o s z t á l y a

5« a Karm a o s z t á l y a

A s öt ő s z tá ly ö s s z e f ü g g i s e f i l l e t v e egym áshoz v a l ó v iszo n y a i

O sztá ly o k«

BUDDHA VAJRA ratna PAEMA KARBA

Bu d d h a V a ir o c a n a Akaobhya Ra tnasaa- - A m itáyus A m oghaalddh:

bh av a *

Bö lcsé­ dharmadhá- ádar^a- sama ta- p ra tyavek-- krtyán ua thi

i g t u s v a b h a - Jnána jn á n a s a n á jn á n a
va jn an a

H ely központ K elet D ll JTyu^at 2 szak

samaya- atüpa 5-águ mani pad ám k a r m a v a jr a

jelkép v ajra

b f ja Vám Hűm Trah H rfh Ah

szertar­ ^ á n tik a ab hlc&ra paus t lk a va c lk a ra - v acfkarana

tás na * “ *

szín f ehí r kék sá rga vörös fek ete

fo rm a mani nágyzet k ör hórom szö g fílkö r

XX. f e j e z e t

A S h ln ^ o n abhlsek a (f ö la v a t á s )

három f o k o z a t a

k S M n g o n k ö v e t ő n e k ad o tt f ö l a v a t á s , az a b h l s e k a ne® b i z o n y o s tanu­

lási idő utá n bekövetkezö szertartá s, hanem & tanítvány szellem i képességének

felel meg.

A szellexi fe jlcdlsre v o n a t k o zó a n a K a h a v a ir o c a n a a u t r e . (: aa ezo terik us

m a n d a la ) a saaaya öt szakaszáról beszíls

1. "a láto m ás kezd ete" * "t á v o l r ó l l á t n i " ; fö lfig y e ln i a m an d alá ra;

2. "b e lS p é s a látom ásba" j a m a n d ala f i g y e l m e s szem lélése; a Bu ddh ával

oksági kap cso latba lfipnij

3. "a z o ltá r szo lg á lata" t a B uddh ák m a n t r á in a k éa m u d r á in ak i s m e r e t e ;

4. "a Tan á t a d á s a ” t az I s m e r e t e k k i e g é s z í t é s e , a g y a k o r l a t o k meg-valósi-

tása;

5. "e z o t e r ik u s sam ay a" i s z iv szívn ek, m este r a tanítványnak a d ja át a

JÓ T a n t (a csak szó b a n k ö z ö l h a t ö t a n ít á s t ).

Á ltalá ban (J e le n le g ) a S h in g o n i s k o l a at a b h l s e k a három f o k á t szolgá l­

tatja fcl:

1. K e e h in k a n jo i célja a mán d a l a I s t e n s é g e i v e l va ló k a p c s o l a t m eg te rem ­

t é se .

2. J u ay o k a n jo i a v id y a k e ln y e r é s e , a m antrák és m udrák á t a d á s a .

3. Dembo k a n jö : a Tan e l n y e r é s « , a g a r b h a la v ajradh atu á tadá sa.

A b e a v a t á s három m ó d o zata i

1. ze n k i : fo k o za to s e l ő r e h a l a d á s , az ö n m e g t a r t ó zt a t á s g y a k o r l á s a i

2 . eh oki i ugrásos előrehaladás;

3. t o n k l i sp o n tá n fa jl o d f e s , az i n t u í c i ó k ib o n t a k o zá s a j a bodhl-

s z i v m eg n y ílá sa, a "s o k u s h ln Jo b u tsu " aza z a buddh aslg elérése

a je le n ifit s o r á n .
F Ü G G E L E K
A M a bá k aruna^arbha - a ia nda la 1 a tenaéflelnek l e í r á s a

(A leirSs nem teljes, m ivel R yü ju n T á jim * b e t e g s é g e m ia t t e r é s z t nem f e j e z t e

be. A h iá n y t a könyve m e g je l e n é s é i g aen p ó t o l h a t t a , é s Íg y a m unka ebben a

fo rm á ba n J e l e n t m e g .)

I. A 8- szirru ló tu s z központi kerülete:

1. A valok lte^vara B o d h isa t t v a

II. A* egy etem es f ö l i s m e r é s k e r ü l e t e :

2. S a r v atath ag atajn an aau d ra

3. M a h a s u k h a m o g h a v a jr a a a t t v a

4« M a h á v ír a B o d h is a t t v a

III. A vidy adharák k e r ü le t e :

5« P r a jn a p a r a m i ta B o d h is a t t v a

6. A calan atha

7. T ra ilo k y av ijay a

8. Yam antak a

17. A valo k itecv a ra k erü lete:

i

9. A r y a v a l o k i t e c v a r a B o d h is a t t v a

10. Hayagríva

11. Tara B o d hisattv a

12. H a h a p r a t i sara B o d h is a t t v a
 13- V a jr a s a t t v a B o d h lsa ttv a

14. K ro d h ac an d ratilak a B od hlsattva

IV . (Jakyaauni k e r t l e t « :

15. C akyiauni
1
16. Tathagatatü la

17. Sa rv atath ag atam ani

V II. Akacagaxbha k e r ü le te :

18. Aka ca garbha B o d hlsa ttva

»

19. S a h a s r a b h u j a r y a v a l o k l te^vara, B o d h ls a t t v a

2o. A sto ttar a ca tath u je v e jr a B od hlsattva

V III. A v ajr& k k ü lső k erülete:

21 . fcana
«

22. Agnl

1. A v a l o k l t é rv á ra B o d h l s a t t v a , északnyugati o ldal, a 8 - szÍ ra m ló tusz

központi k erü letiben .

íils z t ik u s neve: Jó- tan- gyém ántja

B e t ű - J e lk é p e : Vu

Samaya-forffl&Ja: k ln y ilt ló tu szv irá g .

Ez a B odhlsattva, A m ita h h a k i s u g á r z á s a , V a ir o c a n a n a g y k ö n y ö r ü le t - é r d e m fn e k

szerte á rasztó ja; h ajzatá b a n a z S r t Ajaitabha f a j láth ató.

R ó zsaszínű , J o b b já b a n v ö r ö s lótusz k l n y i l t vir&ga .

 2. S a r v a ta t h a g a t a jnanajnudra

M is z t ik u s n e v e : G yém á nt- csira

B e t U - J e lk é p : Am vag y Ah

S a m a y a - fo r c á ja i a bölcg*?ség h á ro m szö g e.

A n é g y fa jta dh arm ak aya aamaya f o r t é j á t jelk ép e zi.

3- M a h á su k h á m o g h a v a Jr a sa tt v a

M i s z t i k u s n eves Ig a z s & g - g y é a á n tJa

Ee tÜ - Jelképi Yuh vagy Ah

Sa m a y a - f o r m á ja : siaak és fegyverzet (az elpuaztithatalá n hosszú élet

Jelképei) Az i s t e n s é g má sik n e v e : Ya j rajnoghaSEjaayasat i va .

Teatazin ü , d la d é sjá b an az bt Buddha képm ásai 2o - k arjá b an a 16 n a g y B od hiaa ttv fe,

nfigy könytfrtJl o tea Bodhisatt-ra a a m a y a - J e lk é p e it ta rtja «

jobb kéz bal kéz

a 16 n a g y B o d h i s a t t v a a a a a y a - je l k é p e i

1. 5-ágú v a j r a 1. v ajra

2. három ig 2. kard

3. n y il 3. korong

4. n y ú j t o t t m u t a t ó u jj 4. nyelv

5. c i n támni 5. ▼ icvavaj ra
•
6. n a p k o ro n g 6. fegy verze t

7. c i n tám a n i- zá szló 7. két fo g

a. 3-ágú v a j r a 0. v ajra

a 4 k ö n y ö r ü l e t e s Eo dhisf

9. három ág 9. im afü zé r

Io . kötél lo . csöngö
 4. M a h a r lr a B o d h i s a t t v a

M isztik u s neve: Tiazte l«trg- ré lt S - g j a r a - g j k x & n t

B e t ű - J e lk é p ; Ka

Sajnaya-forma: c in ta m a n i.

5. P r a j na páram ! ta B c d h i e a 11 ra

M isz t ik u s név: N a g y - b ő lc se slg - g y é m á n tja

B e t ü - Je lk 6p s Jna vag y D h ih

S a m a y a - fo r a a ; sutra.

6. A ry aca lan a th a

M is z t ik u s név: őrök-mozdi thatatlan- gyém án t

E e t ü - j e lk S p i H a a vagy Haannaa

Sam aya- form a: pa ca és a b ő l c a e s & g p a l l o s a .

«

Ez aa i s t e n s é g V a ir o c a n a v e t ü l e t e .

7. T ra ilo k y av ijay a , Vajra- hüm

M isztik u s név: GyémÁnt-Humkara

B e t ü - J e lk é p : Hrnn

8ajnaya- form a: 5-ágú v a j r a .

A 3 aéreg leg y ő ző je, a z a z a három s z e a r e d é l j 1: raga, dvesa, m oha, e lp u e ztit6 ja .

0. Yam antak a

M is z t ik u s n é v ; Nagy- hatalom - gyém ántja

E etü - Jelkép: H rfh

3a m ay a- fo rm á ja : bunkó.

Yaina, a h alá l- isten sé g legy ő ző je.

 9. X r y ä v a lo k itec vara 3o d h ia a ttv a

ïiflztik u a né vj j6-tar,-gy S a j t j a

B e t Ü - J e lk é p : 3 a vagy Su

Sam aya- fo rm a: 16 tuez- rÜ gy (a termi a z « t töl fo gva tiszta szim b ó lu m a)

10. HayagrTva

M ia ztikua név: G y o rsa sé g - g y é a ic tja

B e t ü - J e lk é p j Ham

Sam aya- form a: Ifife j.

Nevei m ég: P a r i p a - f e J U Avalotí. t e c v a r a vagy n a g y e r e J U - v i d y a r a j a .

11. T á ra E c dh i sa t tva

Mlaztilrufl n é v : R é azv é tbo'l- szüle te tt-gy Im Ä n t| P o g a d a la it - m e g v a ló a l t&-

gyém&n t

B e t ü - je l k é p ; Ta, T ra vagy Taa

S a m a y a - fo n n a : kék lfit u a z .

12. H a ha p ratisara Eodhisattva

M isztik u s név; Fohászo kat- m egh allgatfi- gy ím ln t

B a t U - J e lk é p : P ra

Sam aya- form a: sutra.

13. V a jr a a a t t v a

ííiaztilcus n é v : T a t h a ta- g y èmâct ¡ N a gy- bátoraéggal- biró- gyém á nt

Be tü - je lk ép : Hua, A, I

Sam aya- form a: 5 -ágú v agy 3-égú v a j r a .

14. Kxo ¿h s ciT-dra ti l a k a

M la ztik u a név: T i r i {- tila k a )- g y é m á n t

E etU - Jelk ép : Hrím vagy Hua

S a aiay a - fo rn A : háromágú s z ig o n y .

15- Cakyaauni Tathagata

M ia z t ik u a nfivj Nyugalmát-elnyert-gyfiaint

Be tíl-J elké ps Bhah

Samaya-formas a laa l zsnáa-szilka .

16. Tathagatatula

M isztik u s név: L eghasznoaabb- gyém á nt

BetU - Jelkép : Ta vagy HŰa

S am A y a - for m a 1 ékszer.

17. Tathagatam ani

M isztik u s név: G yém á n t- k in cstá r

B etü - jelk ép : Ta

Sam aya- form ai cintaaiaiii ló tu szo n .

18. Áka^agarbha Eodhisatt-ra

M isztik u s név: M in den - k ivá n sá go ka t-tel j e a i t<5-gyémánt

B etű - jelk ép : I, A vag y Trah

Sa m ay a - fo n n a j palloa.
 ihh

19. Sah a ara fch u jary av alo kite^v ara

M isztik u s névt Hagy-könytf rílle t-gyim4n tj a

B etü - Jelklpi HrTh vagy Sa

Sam aya- form a: k in y ílt ló tu szv irá g.

20. A ato ttarajata bhuJa vajra dha ra EodM aattva

M isztik u s név: T it o k za t o a - g y é m ln t

B a tU - Jelk é p x Hűm

Sam *ya- form ai 5 -ágú v a j r a .

21. I^ínA

(a vajrftk t ü l s ö k erü lete iste n sé g e in e k n in c s d n m i s z t ik u s n e v ü k )

Be tíl-J e lk é p l Ru vagy I

Saxoaya-forma 1 háromÁgú s z ig o n y

22. Agni

B e tÜ - je lké p : A vagy Ra

Sa naya - fo rm a 1 három szö g v agy kundT

B h a l s a j y a g u r u

B h alaaJy eg u ru v aid u ry ap rab ha T a thá gata Japá n n e v e : Y a k ushiruriko

N y o r a l , v ag y r ö v id e n Y a k u s h i N y a r a i . A beteg lények orvosa, a L egfölsö Gyó­

gyító. A Nara korszaktól (6 4 5 - 7 0 1 ) kezdve a templomok f ő i s t e n s é g e k é n t tisz­

telik agy a « ezo terik us mint e x o t e r ik u s isko l&k.

B h alsa jyag u ru 12 f o g a d a lm a ;

I. B ev ilá g ítan i a vilfigat teste fé n y essé g é v el.

Z. A maga és a l é n y e k testit o ly t is z t á v á t e n n i m int a lap ls- la zu ll (s val-

dürya) .

3. A lé n y ek xin d e n k iv á n a é g S t telj e s i t e n i «

4. A lé n y ek et a bodhl- ra r á v e z e t n i .

5. A lényeket az i s t e n i p a ran c so k k ö v et é sé re bu zdíta n i.

6. A sz e n v e d ő k e t meggy6 g y l t a n i .

7. 3 e t e g s é g é k r e g yó gyirt k eresni.

0. A n ő n ek szü letettek et fé rfi lé t fo rm á b a s e g í t e n i .

9. A té veszm é k k ő v e t ő i t igaz útra v e z é r e ln i.

10. A szeren csétlen ségek et elh á rítan i.

II. Az éhezőket és s z o a ja z ó k a t m eg m enteni.

12. A ruh á tlano kat fö lr u h á zn i.

J .
 ■Ib S

B h a is a jy a g u r u tathägata

Yakush i- ji (N a ra)

Nara korszak (645-794) 255 cm.

E h &isajy a g u ru ik o n o g r á fiá ja :

K ü lö n b ö z ő form ákban (ü lv e 8a á l l v a ) á b rá zo ljá k . K ép e ken éa sz o b ro k o n

k e zé b e n o r v a a s á g o s edény. K íná ban éa J ap á n b a n k e z e i nrudrá-b&n, jelk ép n él­

k ül .

B haisajy ag u ru Tath&gata h ely e a m a n dalá ban

A két sandala e g y ik é b e n sem t a l á l k o z u n k E h a ! a a j y a g u r u - v a l , ami a z é r t i a

k ü lö n ö s , m iv e l az ezo té rik u s b u d d h izm u sb a n na g y szerepet já tszik « A te ó r ia

szerin t e Tath&gata azon os A k s o b h y a v a l , aki K eleten h e ly e z k e d ik el a Va jra-

dhatu- m andala k ö zp o n tjá b an . B h a i s a y j a g uru p a ra d ic so m a i a K eleten van a la-

p is- la zu li v ilá gba n . Bgy másik f ö l f o g á s szerin t líah av a iro ca n a- v al a z o n o s , a-

ki a M a h á k a ru n ag arb h a k ö z p o n t j á b a n fog lal hely et. De a z o n o s í t j á k A m ita b h a -

val i a , 6a C a k y a = u n i v a l . De a m antra- t szem e l ő t t t a r t Y a A p a r a j i t a - v i d y a r a -

ja- nak i s t e k in tik .

A S a p t a t a t h a g a t a p ű r v a p r a n l d h a n a v i c e a a v i a tara h é t m e g j e l e n é s i fo rm á já t

i sm e rte ti.

Bhaisajy ag u ru k is é r ö ii

1. Suryaprabha éa C a n d r a p r a b h a a nap fén y éa h o l d f é n y Eo dhi a a t t-vái .

2. A n y o lc nagy S o d h i s a t t v a j

ManJucrT, A v a l o k i t e c v a r a , t t ah ásth ám a p rap ta, A k s a y s m a t i , H o d a n g e *

Bh ai aa jy a r a Ja , B h ai s a Jy am u dgata , és M a i t r e y a .

3 .. A tizenk ét szent h arc o s, v a g y 12 y a k s a j

ak ik n ev é t a Son-yo-9ho és a Xa kuzen- sho k ö z l i sa n s k r it vá lto zat­

ban, m egadva a e g f e l e l é s e i k s t is. A l i s t a a k ő v e t k e ző i

a a n a k r i t név azin je lk é p állat erede t

1« Xum thT ra s á rga v ajra v a d d i aznó S a itr e y a

2. V a jr a feh ér kard k u ty a Maha3thajsaprap ta

3. M ih a r s sá rga jogar k ak as Am itá bha

4. A ndlra zö ld bunkó majom A v a lo k it e c vara

•
5. M a jila ▼öröa s z ig o n y bá rány M arid

6. C an d ila sz ü rk e kard p a r ip a A kacagarbha

7• Xnd.ra vöröa Jogar k ig y ó Kai tigarbha

8. Pa J i ra vöröa bunkó sá rká n y ttanjucrT

3. M akurs fehér balta nyúl Akaobhya v . YBmantaka

1o. Sin d ú ra a á rga bunkó tig rla Saman tab h ad ra

páfa
11. £ audra a&rga bunkó ökör Vaj ra páni ▼. tíAhavelro-
cann
12. V ik a rá la ▼öröa c ak ra p a tk á n y Cakyamurd.
•

B h a l a a J y a g u r u m u d r a ja : d h a rm a d h a t u d h y a n a m u d r a , J o b b j a b a l k e z é r e h elyezve a

k ö ld ö k f ö l ö t t ,, a k ít h ü v e ly k u jj ö a a ze ö r .
 ill

Eh alsa jy ag u ru tathâgata

G an go - ji (fiara ) Helan korszak (7 9 4 - 1 1 8 5 ) 1 6 5 .5 cm.

B I B L I O G R Á F I A

Ryujun Tajim a, I>es deux granda mandalas et la doctrine da

l's a o t e ria m e Shingon, Tokyo 1959

1« Mahavalrocanaautra

1. k in a i forráamüvek

a/ a aütra azö vegei

Ta p , i tchö na t ch .en g fo chen pien kia toh,e king / j a p . Daibi-

rushana-jobutsu-jimben-kaji-kyö, 7 k t . r ö v . : Daibiruahanakyö, Dal-

n ic h ik y ö . Fo rd. Cubhakaraaiiaha éa Yi-hing, 724-725. Taiahő , n o .3 4 8 ,

• •
v o l. x v l u s N anjö, no. 53o .

l a p , i lo u tchö na fo chouo lio nien 3ong king / j a p . Daibirushana-

buaaetau-yöryaku-nenjukyö, 1 k t . röv.t Yöryaku-menju-kyö. F o r d .:

V ajrabodhi 72o és 741 között. T a ia hő , no. 849 , v o l. m i l ,

b/ k in a i kommentárok

Ta p , i lo u tchö na tch ,en g fo chou / j a p . Daibiruehana-jöbutau-kyö-

aho, 2o k t . r ö v .i Dainiohikyö-sho. Cubhakarasiaha tanításai nyomán

szerkesztette Yi-hin^,, 725 és 727 köpött. 'íaishö, no» 1 7 9 6 . v o l.

TXX1X,
Ta p , l lou tchö na king kong yang t s ,e u t i fa chou / j a p . Daibiru-

shanakyö-kuyö-ahidaibö-sho, 2 k t . röv. Dainlc'nlkyö-kuyöbö-sho,

Pushigi-no-sbo. A sutra 7 . kt.- nek kommentárja. Cubhakaraaimha t a ­

n ítá sa i nyomán szerkesztette Pou-k,o-3seu-jl, 728 körül. T a is h ö ,

no. 1 7 9 7 i v o l. x x x ix .

Ta ja king y i cha / j a p . Dainichikyö-gishaku, 14 k t . Yi- hing kom­

mentárjának átdolgozása, Taiahö, no. 1796» Tche-yen éa Ten-kou,

728 és 735 között? Dainlhon Zoku2 Ökyő, "A T rip ita k a kyötoi k i a ­

dásának függeléke" x x x v i , fa s c . 3-5«

Ta je king y i che yen mi tch,ao / j a p . Dainichikyö-gishak’j-einnltsu-

shö, lo kt. A Ta je king yi che kommentárja! Kio-yuan, l o ? 6 . Dai-

nihon Zokuzökyö, kyötoi kiadás, j u u v i i , faao. 1 ,

2. japán forrásmüvek

a/ a aütra, és kommentárjai /á lta lá n o s munkák/

D ainichikyö- kaidai, a sütrára vonatkozó b ib l i o g r á f i a i je g y z e t e k ;

szerző je Kukái /7 7 4 - 8 3 5 /. T a ishö , no. 2 2 1 1 , v o l. l v i i i .

Dainlchikyö-sho-monshldai, a k in a i kommentár a n a l í z i s e ; s ze r ző je

K ü k a i. Köbö Dalahi Zenshü összegyűjtött munkái, v o l . i i l .

Dainichikyö-sho-yömonkl, a k in a i kommentár lényeges r é s z e ir e vo­

natkozó Jegyzetek; szerzője Kukái. Köbö D a ishl Zenahü, v o l . 111.

Daibirushanakyö- shiki, 1 kt. r ö v . Dainlchlkyö- shiki. A 3Ütra a

T a in it s u isk o la szemszögéből} szerzője Snohin / 8 1 4 - 8 9 1 /. T a is h ö ,

no . 2 2 1 2 , v o l, l v i i i ,
Daibirushanakyö-shimmoku, 1 k t . r<5v. Dalnlchlkyö-ahlnnoku» a aütra

ö s s ze fo g la lá sa ; szerző je B nchin, 8 5 8 . Taish.5, no. 2 2 1 2 , v o l .l v l l l .

Dainichlkyö-sho-shö, 4 k t . v . Hannyaji-sfco; a sutra kínai kommen­

tárja dialógus formában; szerzője Kanken /853- 925/- Dainihon Bukkyö

Zensho, "A japán buddhista Írásművek k in c s t á r a ".

Dalnichikyö-yögi-ahö, 7 k t . ; a-aütra lényeges t a n ít á s a i; szerző je

Jippan /- 1 1 4 4 / ; D ainiho n 3ukkyö Zensho.

Dainichikyö-sho-gendan, 1 k t . ; a k in a i sutra bevezetései szerzője

Göhö /13 o ó - 13 62 /„

Himitsu-innea-kangan-sőjö-gi, 2 k t. röv. Kangen-3Öjo-gl; a k ina i

aütra öss zefo g lalá sa a Kogi iskola szemszögéből, ille t v e a Kogi éa

Shingi. iskolá k hagyományainak összehangolása; szerző je Höjü /1723-

1 8 o o /, 1 7 8 5 . T a is h ö , no. 2541| v ol. l x x i x .

Daibirushana-jöbutau-Jimben-kaji-kyö-kaldai; a k inai sutra japán

fordításának b evezetése, t e lje s kínai-japán b ib lio g r á fiá v a l;

Kokuyaku Ia s a ik y ö , lílkkyö-bu i ” Á k in a i buddhista kánon ezoterikus

r é s ze "; szerző je Kasbayashi Hyüjö, Tökyö, 19,31.

Dainichikyö-kyöshu-gi-gassan, a sütrara vonatkozó 19 k i3 értekezés,

kiad ója Hayashida Közén, Kyoto, 1 92 1.

Daiaho-hlki-shü, 2 k t . a k in a i sütrára vonatkozó 32 kisebb érteke­

z é s ; k ia d ó i: Hasa Köshü és Toganoo Shöun, Kyöto, 1 9 1 2 ,

b/ a autra és kommentárjai e ls ő feje ze té re vonatkozó munkái

Dainichikyö-jüshin-bon-sho-shiki, 16 k t . röv. Daishó - ahiki, v.

'Daiaho-ahö; szerzője Saiaen /l o 2 5 - 1 1 1 5 /. Taishö, no. 2 2 1 5 , v o l.

lv lii.

Dainichikyö-aho-shishinshö, 16 k t . röv. Daisho-shishinsnőí Shingi

isk o la i szerzője Raiyu / 1 2 2 ő -13o 4 / . T aiaho, no, 2 2 1 7 . v o l. l i x .

Dainichikyö-aho-shö, 29 k t. v . Daiaho-Cöhö-ahöj szerzője Göhö.

Dainichikyö-aho-3hö, 85 k t . v . Kuchi-no-sho-Yükai-shö> szerzője

Yükai /1 3 4 5 - 1 4 1 6 /. T a ishö , no. 2 2 1 8 , vo l, l x .

Daiaho-3hinan-ahö-tsurimono, 9 k t . Szerzője InnyS /1 4 3 5 - 1 5 1 9 /.

Kuchi-no-sho-kachü, 5 k t . szerző je Syötal /l 6 2 2 - l 6 8 o /.

Jüshin-bon-sho-yöge, 7 k t . szerző je Eahö, 1683 körül.

Jüahin-boa-aho-ryakuge, 8 k t . szerzője Jogon /l 6 3 9 - 1 7 o 2 /.

Dainichikyö-jüshin-bon-sho-gyokuahin-shö, lo k t . ; S h in g i i s k o la ;

szerzője Höjü.

Jüshin-bon-aho-shiki, 3 k t . szerző je Sokén /1 8 3 2 - 1 8 9 8 /.

Daibirushanakyö-jüshin-shö, 7 k t . szerzője Shin3hö /l o 8 6 - 1 1 4 2 /.

Zokugen-hikyoku, 5 k t . szerzője R a ifu /18 4 6 - 1 9 3 4 /« Tökyö, 1 9 2 1 .

Dainichikyö-köyö : Nihon Shükyö Daiköza : "Japán v a llá sa in a k nagy

kézik ö ny ve", v o l. v i i ; szerző je Kanayama Bokuahö, Tökyö, 1 93 o .

c/ a k ínai kommentárok: al-kommentárjai

D a ish o - gijutau, 31 k t . v . Jöfuni-ahö, szerzője Yüshö.

Dainichikyö-myöin-ahö, 80 k t . röv. Jíyöin-3hö, szerzője Yühan /l27o-

1 3 5 2 /. Taiahö , n o . 2 2 1 3 . v o l. Í v n i .

Dainichlkyö-myöin-ahö-kuden, lo k t .s ze r ző je Yühan, 1 3 3 1 . Taiahö,

n o . 2 2 1 4 , v o l. lv ili.

Dainichlkyö-sho-ennö-ahö, 56 k t . röv. Daisho-enriö-ahö; a k in a i

sutra ii- xv f e j e z e t e i kommentárjainak al-komnentárja; szerzője

G ö iö . T a ia h ö , no. 2 2 1 6 , v o l. l i x .

Dainichikyö- sho- shiki, 85 k t . szerzője Donjain /1 6 7 4 - 1 7 4 2 /. Tai-

shö, n o . 2 2 1 9 , v o l. l x .

d/ a aütra éa a komnentárák ta n téte lei

Daisho-gusö v. Dainichikyö-sho-guaö, 24 k t . szerzője R aiy u.

Dainichikyö-kyöshu-honji-kaji-funbetau, 1 k t . Kogi is k o la , s z e r ­

ző je Göhö. T a is h ö , no. 2 4 5 2 , v o l. l x x v l i .

Daiaho-hyakujö- daisanju, lo k t . röv. Daisho- daisanjü, Shingi i s ­

kola, szerző je Shöken /l 3 o 7 - 1 3 9 2 /. Taiahö, no. 2 5 3 8 , v o l. I x x i x .

Jishö-seppö v. Joahö-seppö-jühachi-dan, 1 k t . Shingi i s k o la ,

s ze r ző je Shöken. T a ia h ö , no. 2 5 3 9 , v o l. lx x l x .

Daisho-keimö, 59 k t . , a Daisho-hyakujö-daiganjS kommentárja; azer-

z c j e Unahö /1 6 1 4 - 1 S 9 3 /.

Daiaho-shinan-ahö, 9 k t . szerzője Chökaku / 1 34 0 -1416/ .

DaÍ3ho- dangi, lo k t . szerzője Unahö. T aishö, no. 254o, v o l. l x x l x .

Sempo-inton-ahö, 2o k t . Szerzője Irinyii.

Shosö-daigo-ahiki, 1 k t . szerzője Takugen /1632- 17 o 4 / .

Daiaho-daisanjü-hyökl, a Dalaho-hyakujo-iaiaanjü k r i t i k á j a . S ze r ­

zője Slgaku /1 6 3 9 - 1 7 1 2 /.

Jlahö-seppö-jühachi-dan-shiki, 1 kt. a Jisho-aeppö-jühachi-dan -

r a vonatkozó J e g y ze tek . Szerzője Ryötei /1 6 4 8 - 1 7 1 9 /•

3. t i b e t i forrásmlvek

a/ a sutra és a kommentárok t ib e t i szövegei

rnam-par-snan-mjad-3he n-po-mnon-par-rjoga-par-byaA-íhub-pa-rnam-

par-aprul-pa-byin-gyis-rlob-pa-shin-tu-rgyaa-pa-mdo-ade, i-dban—

po-rgyal-po-shes-bya-ba,i-?hoa-kyi-rnam-grana /

a. i Mahivairocanabhiaam bodhivikurvita&hlathönavaipulyasütren&ra-

raja-nama-paryaya; a Uahavairocanasütra t i b e t i vá lto za ta . Fordí­

tották Cllendrabodhi és dpal-brcega / Nartnang - k ia d á s ; T a,

3cl-455* Sde-dge, Tha, 151-26o; Peking, Tha, 115-26o. ö t a n i , no.

1 2 6 ; Töhoku, n o . 494» Beckli katalógus, p . 9 5 .

/ / ; rnam-par-snan-mjad-nmon-par-rj ogs-par-byafi-íhub-pa, i-rgyud--

kyl-badua-pa.i-don / /

a .« /C o r d ie r k á t. 2 . r é s z , p. 2 9 o . s ze r in t / Vairooar.Ibhisanbodhi-

ta ntra p ind arth a . A líahávairocanaaütra t ib e t i verziójának kommen­

t á r ja . Szerző je Buddhaguhya, fordítók IJI^en^rabodhi éa dpal-

brcegs r a k g it a . Töhoku, no. 266 2.

// rnam-par-snan-mjad-mnon-par-byan-íhub-pa, i-rgyud-kyi-,grel-pa//

a .t /C o rd íer kát. 2 . r é s z, p . 29o . s z e r in t / Vairocanasambodhitan-

t ra v rttií a sutra kommentárja; szerzője Buddhaguhya, a fo rditá i s ­

m eretlen. Töhoku, no. 2 6 6 3 .

/ / rnam-par-3nan-mjad-niáon-par-rj ogs-par-byaá-?hub-pa-rnaia-par--

sprul-pa-byin-gyis-rlob-pa,i-rgyud-2hen-po,i-,grel-pa / /

s .t /C o r d ie r kát. 2 . r é s z , p . 2 9 1 . s z e r i n t /: Vairocanabhisaabodhi-

vik u r v it a d h ist h in a t a n t r a v r tt i; a sutra kommentárja; szerzője Bud-

öhaguhya, fo r d ít ó ja gshon-nu-dpal. Töhoku, no. 2 6 6 4 .

// rnsLB-par-gnan-nijad-Jhen-po-isnon-par-byan-íhub-par-gtogs-pa, i —

rgyud-kyi-m?hod-pa,i-cho-ga / /

s . i /C o r d ie r kát. 2 . r é s z , p. 2 9 1 . s z e r in t / líahávairocanábhisajn-

bodhisambuddhatantrapüjavidhl; a sütrára vonatkozó szerta rtá si

elő írá so k ; szerzője dpal-bzaA-rab-dga* / » C r lb h a d r in a n d a /. For­

dították Pa&tniksravarma és rin-?hen-bzan-po / » H a tna b had ra /.

Töhoku, no. 2 6 6 5 .
b /' a aütra t ib e t i verzióinak japán fo rdítá sai

Zöbun-wayaku Dair.ichikyö, fo rdító ja Kawaguchi E k a i , Tökyö, 1 9 3 4 .

Zöbun-talshö-wayaku Dainichikyö / « líisshü (jakuhö = "A z e zo te rik us

isk o la tanainak fo ly ó ira ta “/ no. 32-61, 1916- 1918; fo r d í t ó ja To-

ganoo Shöun.

Zö-kan-taiyaku Dainlchikyö-jüshin-bon5 a sutra t i b e t i v e r z ió ja

e lső fejezetének fordítása; a t i b e t i és k ínai szöveg egybevetésé­

v e l ; fo rdító ja Taji.ua Ryüjun, Tökyö, 1 9 2 7 .

c/ a sütra t i b e t i verzió jára vonatkozó értekezések

Kan-zo-ryoyaku-Daibirushanakyö-no-hikaku / : Mikkyö Kenkyu : "A z

ezoterikus tanokra vonatkozó tanulmányok", 1 ,1 5 szerző Kawaguchi

S k a i , Wakayaaa, 1 9 1 8 .

Dainichlkyö-zö-kan-ryöyaku-hlkaku-kenkyü-gaikanS s zerző je Tájima

Ryüjun, Tökyö, 1 9 2 7 .

Nyoraishö-dainiandara-kaj 1-hon-ni-tsuite S a sütra t i b e t i v e r z ió ja

v i l . fejezetének a na lízise / t i b . de-bshln-gshegs-pa-jbyun-shea--

bya-ba,i-dkyll-,khor-X;ien-po-byin-gyis-rlob-pa/ t Talshö D algak u

Gakuhö = "A Taishö Egyetem Közlem ényei", no. 2 . S zer ző je T ajim a

Ryüjun, Tökyö, 1 9 2 8 .
 II. A Shlngon isk o la tanai

1. k ín a i munkák

K in kang ting y i t a ,i e jou l a l tehén che chö ta tc h ,e n g hien

tcheng ta kiao wang king / ja p . Kongochö-iaaai-nyorai-ahinjltsu-

ahö-daijö-genshö-daikyöögyö, r ö v . Kongöchögyő, 3 k t . fo rdító ja

Amoghavajra. T a lsh ö , no. 865» v o l. x v l l l ; N anjö, no. lo 2 1 .

K in kang t in g yu k ,l e tchong l l o t c h ,o u nien song king / ja p .

Kongöchö-yugachü-ryakuahut au-rsenju-kyö, röv. Ryaku3hutau-nenj ukyö,

4 k t . fo r d í t ó ja V ajr a b o d h i, T a ia hö , no. 8 6 6 , v o l. x v iilí Nanjö,

no. 534.

K in kang t in g king ta yu k ,i e p i ml sin f a men y i kiue / J a p .:

Kongöchögyö-daiyuga-himitauahinji-hömon-giketau, 1 k t . röv. Kongö-

chogiketau. A K in kang tlng yu k ,i e tchong lio t c h .o u n ien song

king kommentárja. Vajrabodhi ta nítá sa i alapján azerkasztette Amo-

g h av ajra. T a i3h ö , no. 1 7 9 8 , v o l . x x x i z .

K in kang t in g yu k ,i e tchong fa a neou to lo san mao aan p ,ou

t ,l a in louen / j a p . Kongöchö-yugachu-hotau-anokutara-aammyaku-

sambodai-ahin-ron, 1 k t , röv. Bodalahln-ron. Fordította Amogha -

vajra. Talshö, no. 1 6 6 5 , v o l. x x x i i ; N anjö, no. 1 3 1 9 .

T a i 3 hö Ia a aiky ö ! !íikkyö-bu =» "Buddhiata kánon, Talshö kiadáa,

E zo terik us r é a z " ; v o l. i v i n - x x i , no, 448-142o, Tökyö, 1 92 8.

Shingonshü-shogaku-kyöritsuron-mokuroku, 1 k t . r ö v . Sangakuron.

A Shingon isk ola sutra , v ln a y a , és shastra katalógusa. Ö sszeá l­

lít o tt a Kukái. Köbö D a is h i Zenshü, v o l. I .

Himitsu-mandarakyö-fuhöden, 2 k t . röv. Kö-fuhöden; a Shingon i s ­

kola -ezoterikus mandalára vonatkozó hagyományai} a Shingon isk o ­

l a patrlarcnáinak t ö r tén ete. Szerző K ü ka i. Dainihon Bukkyö Zénsho.

5hlngon-fuhöden, v . Ryaku-fuhöden : a Shingon hagyományai. S z e r ­

zője Kü kai. D ainihon Bukkyö Zensho.

Köbö D a ish i Zenshü, 16 k t . Köbö D a ish i /K ü k a i/ Ö33zes müvei. K i ­

adója Ha3e Höskü, Tökyö, 1 9 1 o .

Kögyö D a ish i Zenshü, 1 k t . Kögyo D a ish i /K aku ban, lo 95- 1134/ ösz-

szes müve. K iadó ja Kobayashi S h ö s e i, éa Tomita Köjun, valamint

Araki Hyösen, Tökyö, 1 9 1 o .

Kögyö D a ish i Zenshü, 2 k t . Kögyö D aishi összes müve. K iadó ja To­

mita Köjun, Tökyö, 1935-

Talshö Ia sa ik y ö , Zoknkyösho-bu ; "B uddhista kánon, Taishö k ia d á s ",

" a sütrák komraentárjai r é s z " , v o l. l x i , no. 2 22 1 -224-

5.

Taishö Iss a ik y ö , v o l. lxi_r, no. 2284-229o! a Che mo ho yen louen

.kommentárja.

Taishö Is s a ik y ö , v o l. lxat:, no. 2291-2295» a Kin kang t in g yu

k ,i e tchong f a a neou to lo san mao san p ,o u t , i sin. louen kom-

mentárai.

TaishO Is s a ik y ö , v o l. I jocv , no. 2385- 24o8; a Taim itsu isk o la mun­

kál.
T aiahö Iga a lkyö , v o l. l x x v i l , no. 2425-246o} a Tömitau iskola mun­

k á i.

Taishö l3 3 a ik y ö , v o l . lxxv ul, no. 246l-25o9; a Tönit3u iskola

munkái.

T ai9h ö Is a a ik y ö , v o l. I x j c ix , n o . 2510- 2542; a Shingi iskola mun­

k á i.

Kongöchö-yugachü-ryakushutsu-nenjukyö-kaidai; a Kin karig tlng yu

k ,i a tchottg l i o t c h .o u n ie n aong king fordításának bevezetése}

szerző Ka-cbayashi Ryüjö. Kokuyaku Is s a ik y ö , Mikkyö-bu, T ö k y 8,1931.

Mikkyö-hattats'u-shl, 5 krt. "A z ezotérizmus f e jlő d é s e "; szerzője

Öraura S e ig á i; Tökyo, 1 9 1 8 .

Mikkyögaku, "S z o t é r iz m u a "> szerző Kambayashi Ryüjö, Tökyö, 1 9 2 9 .

Shingon-mlkkyö-no-okoru-made, "A Shlngon ezotérizaua főlvirágzá-

a a "; szerző je Mataumoto 3unzaburö, Kyöto, 1 92 5.

M ikkyö- daijiten, 3 k t . "A z ezotérizmus nagy szótára''} szerzökt

K i c h i jö Shin-yü, Oda J i s h ü , Kodaaa Setaugen, Hattori N yojitau,

és üeda Shinjö} Kyötö, 1 9 3 3 .

H iisitsu- jirln; "E zo té r ik u s szó tá r"} szerzője To’alta Köjun, Tökyö,

1911.
3. f r a n c i a aunkák

H ö b ö g ir in , A buddhizmus encyclopaediája, kínai és japán források

s ze r in t i k ia d ó i Sylvain L i v i , éa Takakusu J u n jlr ő ; főszerkesztői

Fául D esilév ille; /folyam atosan je le n ik meg/ 4 v o l. I P u blication s

de l a liaison íranco-Japonaise.

Quelques pages de l 'h i s t o i r e r e lig ieu se du Japon; szerzője Anesaki

Hasaharu, P a r i s , 1 92 1.

Le bouddhisme ja p o n a is, szerzője P u jis h ia a Ryöön, P a r is , 1 8 8 9 .

Stude 3ur le Mahlvairocana-sütra /D a in lc h ik y ö / avec l a traduction

commentée du premier chapitre / a z első fe je z e t fordításával, és

m ag yarázatáv al/; szerző je Tajlaia Ryujun, P a r is , 1 9 3 6 .

D ic t io n n a ir e sanskrit- français; szerzők: L . Renou, N . Stchoupak,

L . N i t t i . P u b lic a tio n de l ’ In s t it u t de C i v i l i s a t i o n In d ie n n e , P a ­

ris, 1932.
III. A mandalák

X I t a .i e Jou tehén che chö ta toh,eng hien tcheng aan mei ta kiao

wang king / ja p . l33al-nyorai-3hinJitau-3hö-daijö-genahö-3a.Tmal-

dalkyöögyö, 3o k t . röv. Söyaku Kyöögyö v. SanJuk>an-no-Kyöögyö

/Kyöögyö harminc k ö t e t b e n /. T a ia hö , n o . 8 8 2 , v o l. x v i i i .

Sanak ritbó l k ínaira fo r d íto tta Che-hou /D á n a p S l a ? /| a munka r é s z­

l e t e s le ir á a a a Vajradkatu mandalának.

K in kang t in g king yu k ,i e che pa houei tohe kouei / J a p . Kongö-

chögyö-yuga-jühatte-ahiki, 1 kt.' röv. Jühatte- shiki; fo r d ító ja

Amoghavajra; Taiahö , no. 8 6 9 , v o l . í v ü l .

A Klao wang king 3o kötetének /aar.skrit e r e d e t i / ism ertetése.

H i z o k l , 1 k t . A Shingon tanainak , ég Istenség einek ism ertetése.

S zerző je Kü kai, v . /tö bhek s z e r i n t / Ten-pl. T a is h ö , Z uzö , v o l. I

éa Köbö D a ls h i Zenahü, v ol. v .

Daihl-taizö-futsü-dalaandara-chü-shoson-shujl-hyöji-gyösö-shöl-

ahoaetau-fudöki, lo k t . röv. Shoaetsu-fudöki. A Mahákarunagarbha-

mandala betü-szimbólumainak, éa istenségeinek le í r á s a . Szerzője

S h in ja k u Höshinnö /886- 92 7 /J Dainihon Bukkyö Zenaho.

Kongökal-ahlchiahü, 2 k t . a V ajradhitu hét jellem zőjé nek /sar.skrit

n év, Japán név, betű-szimbólum, a samaya, m udri, mantra, és a la k ­

z a t / Ism ertetése. Szerző Junnyü /8 9 o - 9 53 /i D a in ih o n Bukkyö Zensho.

Taizökal- shichiahü, 3 k t . A Garbhadhatu hét jellem zőjének /mint

fö n teb b / ism ertetése. Szerző Junnyü; Dainihon Bukkyö Zenaho.

Kongökai-mandara-shö, 2 k t . ; a Vajradhatu mandala Ism ertetése;

szerző je S h in n ich l /- 1 3o 7/l Dainlhon Bukkyö Zensho.

Taizökai-mandara-shö, 2 k t . a Kahikarunlgarbha-mandala ismerteté-

« • •

s e; szerzője S h ln n lch i; Dainthon Bukkyö Zensho.

Ryöbu-mandara-glki, 5 k t . a két részes mandala iste n sége in e k l e ­

ír á s a; szerző je Hon-en /- 1 3 7 7 / i Dainlhon 3ukkyö Zensho.

Ryöbu-nandara-shishö, 2 k t . a Kizökl s z e r in t i Blja-mandala ism er­

te té s e ; szerzője Innyü.

Ryöbu-raandare-zulmonkl, 6 k t. Bodaige /l7 5 o - 1 8 2 3 / ism ertetése.

Jiun Sonja Zenshü ! Jiun Sonja összes munkái, v o l. v i l i .

Rj-öbu-mandara-benran, 8 k t . a két részes mandala kézikö nyve;

szerzője Bodaige.

Taizö-kyüzuyö, 1 tekercs; a Mahakarunagarbha-mandala ősi form ája,

amelyet Enchin hozott Kínából.

"alzö- zuyö, 2 tekercs! a Mahakarunagarbha-mandala form ái; Kin á­

bál Enchin hozta Japánba.

C-obu-shinkan, 1 tekercs; az öt osztály formáinak kép e; szerző je

Cubhakarasimha; Japánba Enchin hozta Kínából.

.Besson-zakki-zuzö, 5 tekercs; Shinkaku le ír á s a a különböző i s t e n ­

ségekről; /Shinkaku« 1117- 118o/. Bukkyö Zuzö Shüko.

Zuzö-shö v. Son-yö-shö, lo tekercs; E jű leírása a különböző is- ■

tenségekxől; Dainlhon Bukkyö Zensho.

•A-sa-va-shö, 7 Irt. a Taim itsu tanok ism ertetése* szerző Jöchö

/l 2 o 5 - 1 2 8 2 /. Dainlhon Bukkyö Zensho.

Bukkyö-no-bljutsu-to-rekishií A buddhizmus története, és művésze­

te; szerzője Ono Gemmyö, Tökyö, 1 9 3 7 .

Mandara-^usetsu; a mandala ism ertetése; szerzője K ic h ijö Shin-yü,

Kyoto, 1 9 3 5 .

The seating p o sitio n of Buddhas and B odhisattvas in the Vajradhatu-

mandalaS szerzője Tajlma Ryüjun. Stu dies on Buddhism in Japan, v o l.

ill.

Saspcn-rjöbu-mandara-shü, 1 k t . a Takao, Kojim a, és Tö-ji mandalák

leí r á s a } szerző Omura S e ig á i; Tökyö, 1 9 1 3 .

Bukkyö-sonzö-köwa, 1 k t . a buddhista istenségek képeinek ism erte­

tése} szerző K i c h i jö Shin-yÍ5 Kyöto, 1943«

Nihon-shlngon-no-tetsugaku, 1 k t . a Shingon isk o la f i l o z ó f i á j a ;

szerző je Kanayama Bokuahö, és Yanagida Kenjü rö ; Tökyö, 1943*

Kandara- tsükai, 1 k t . a mandala általános ism ertetése; szerzője

Gonda R a i f u ; Tökyo, 1 9 2 2 .

Mandara-no-kenkyü, 1 k t . tanulmány a mandalárólj szerző Toganoo

Shöun; Köyasan, 1 9 3 7 .

Himitsu-bukkyö-shl, 1 k t . az ezoterikus buddhizmus története; szer­

ző je Toganoo ShöunS Köyasant 1 9 3 3 . ,

Rishukyö-no-kenkyü, 1 k t . az Xdhyardhacatlki ism ertetése; szerzője

Toganoo Shöun ; Köyasan, 1 9 3 6 .

Hannya-rishukyö-kenseiroku, 1 krt, a Prajnlparam itlnaya- sűtra is­

mertetése? szerzője Kató S e is h in ; Tökyö, 1 9 3 8 .

Dainichikyö-no-köwa, 1 Irt. a Mahffvairocana-sütra ism ertetése;

szerzője E a tto ri N yojitsu» Kyöto, 1 9 3 7 .

Shingonshü-taii, 1 k t . a Shingon isk o la rövid ism ertetése; s ze r ző ­

je Kanéi Söchü; Tökyö, 1 9 3 8 .

B u n ia s h ijö-yori-mitaru-Köbö-Daisni-den, 1 k t . Köbö D a is h i é l e t e ,

és szerepe a Japán kultúrában; Bzerzö Koriyama Shöshini Tökyö,

1933.

Shingonahü-nempyö; a Shingon isk o la cnronológiá ja; szerző Moriyama

Shöshin; Tökyö, 1 9 3 1 .

Köbö Daishi-no-ahisö-to-Büükyö, 1 k t . Köbö D a is h i t a n í t á s a i! s ze r ­

zője Kambayashi Ryüjö; Tökyö, 1 93 o .

‘Dainichikyö-kögi-Riehukyö-kögi, 1 k t . a íiahivairocana-sütra, és a

Prajnanaya-sűtra; szerző je Kambayashi Ryüjö; Tökyö, 1 9 3 1 .

Kar.dara-no-kigen, a mardala eredetei szerző Kambayashi Ryüjö ;

Taishö Daigaku Gakuhö, no . 3 és no. 4 ! Tökyö, 1 9 2 3 .

Toganoo-shi-no-"Iíandara-no-kenkyün-o-hyösu; IC. ToganooJ "A. mandala

ism ertetése" k r i t i k á ja ; szerző Tajima Ryüjunj Taishö D aigak u Gaku­

hö, no. 3» Tökyö, 1 9 2 8 .

Hannyashingyö-hiken-kögÜ Kükal* Hannyashingyö-hlken ism ertetése;

szerző Kobayashi Shöseií Tökyö, 1 9 1 1 .

Hannyashingyö-hiken-kögi; Kükai» Hannyashingyö-hiken ism ertetése;

szerző K ic h ijö Shin-yü; Kyöto, 1 9 1 9 .

Shingon-himiteu-no-oshie! a Shingon iskola tanításai} szerzője

Kich ljö Shln-yü, Kyöto, 1 9 2 4 .

Guhuyakyö-kaldai, bevezetés a Guhyatantrához, a t ib e t i szöveg a-

lapjáns szerzője Táj ima RyüjunS Kokuyaku l3 3a ik y ö , Mlkkyc-tm, I I .

Tökyö, 1 9 3 1 .

Wayaku Guhuyakyö, a Guhyatantra japán fo rdítá sa; fordító Tajiina

H y ü jt A n s Kokuyaku I s s a i k y ö , Mikkyö-bu, I I . , Tökyö, 1 9 3 1 .

JAPÁN SHINGON ¡SKOLA EZOTÉRIKUS TANAI