Matek 8 Felmérőfüzet

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –
Morvai Éva – Széplaki Györgyné
Tanári kézikönyv
a Matematika felmérőfüzet
8. évfolyamához
Celldömölk, 2010
matek8KKuj.indd 1 7/22/14 8:34:32 PM

Lektorálta
KOVÁCS ELŐD
Bírálta
ÁRVÁNÉ DOBA MÁRIA
A rajzokat készítette
SZALÓKI DEZSŐ
Szerkesztette
ACKERMANN RITA
AP–080841
ISBN 978-963-465-379-0
© Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Kovács Csongorné, Morvai Éva, Széplaki Györgyné, 2009
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Tördelés: OmniArt Kft.
Terjedelem: 17,00 A/5 ív

Tömeg: 322 g

Bevezetés
Kedves Kollégák!
Tanártársaink kérésére és munkájuk segítésének érdeké- pességek elsajátítását. Hosszabb témakör tanítása során
ben Matematika felmérőfüzetet készítettünk. A felmérőfüzet érdemes több 10-20 perces röpdolgozatot íratni. A las-
olyan feladatsorokat tartalmaz, amelyek a 2007-ben ki- sabb gyerekeket engedjük tovább dolgozni, mialatt a
adott Nemzeti alaptantervre épülnek, és az Apáczai Kiadó gyorsabb tanulóknak szorgalmi feladatot adunk. Osztá-
matematikai tankönyvcsaládja mellett bármely más tan- lyozásra is használható.
könyvhöz is használhatók. A könyvben minden feladatsor- 3. Értékelő felmérő
hoz javítási útmutató tartozik megoldással és pontozással. Egy-egy fejezet lezárásakor íratható témazáró felmérő,
A felmérések nagyobb létszámú osztályokban való meg- azokhoz a fejezetekhez készült, amelyekhez minimumkö-
íratását két-két változat segíti. A feladatok a tanulócsoport vetelmény tartozik a tantervben. Osztályozásra is használ-
tudásszintjétől függően módosíthatók, könnyebbre vagy ható. A méréselméleti szakirodalomban elfogadott érté-
nehezebbre cserélhetők, hiszen a mérések célja az adott kelés szerint 80%, 60%, 40%, 20%, 0% az osztályzatok alsó
csoport haladásának megítélése. Ez a kiadvány a tankönyv határa, amitől a csoport képessége szerint el lehet tér-
szerzői által összeállított teszteket tartalmazza, amelyek- ni. Az értékelő dolgozatokból a matematikát alapszinten
nek előzetes kipróbálása csak kis mintán történt meg. (heti három órában) vagy emelt szinten (legalább heti
négy órában) tanulók részére különböző feladatsorok ké-
Az egyes témakörökhöz három típusú felmérő kapcso- szültek, mindkettő A és B változatban. A Tanári kézikönyv
lódhat: tartalmazza a minimumkövetelményeket és a minimum-
1. Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek mé- szintet meghaladó követelmények felsorolását is.
rése (TSZAM) Az írásbeli mérés az értékelés összetett folyamatának
Csak azokhoz a fejezetekhez írtuk, amelyek tanulása ko- csak az egyik eleme. A tanórákon megfigyelt tevékeny-
rábbi ismeretekre épít. Egyrészt segítheti annak eldönté- ségek során még teljesebb képet alkothatunk az osz-
sét, hogy a csoport elkezdheti-e az új fejezetet, másrészt tály, egy-egy csoport vagy egy-egy tanuló fejlődéséről.
információt adhat arról, hogy az egyes tanulók rendelkez- A tantervek követelményrendszerébe tartozik a követke-
nek-e a következő témakör elsajátításához szükséges is- ző képességek fejlesztése is: összefüggések felismerése;
meretekkel. Nem célja az osztályozás. A tanári példány észrevételek megfogalmazása; szöveges feladatok értel-
tartalmazza a hetedik évfolyamon év végére elvárt mini- mezése; összehasonlítások, rendezések pontossága; geo-
mális követelmények felsorolását is. metriai modellek elkészítése; gyakorlati problémák meg-
2. Röpdolgozat oldása; mérések kivitelezése; valószínűségi gondolkodás
Olyan tananyagrészek után iktattuk be, ahol új mini- kialakítása.
mumkövetelményeket fogalmaz meg a tanterv. Néhány Várjuk a méréseket kipróbáló kollégák véleményét, ami-
órás tananyag feldolgozása után csoport- és egyéni szin- nek alapján a szükséges módosításokat elvégezzük. Ered-
ten méri a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, ké- ményes munkát kívánunk:
a Szerzők és a Kiadó

Tanári kézikönyv a Matematika felmérőfüzet 8. évfolyamához
Segítség a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket mérő (TSZAM) dolgo-

zatok, röpdolgozatok elemzéséhez
A mérés-értékelés funkciója lehet: Elemzéskor az utolsó oszlop és az utolsó sor arány-

A) a helyzetfeltárás, azaz a tanár tájékozódása nagyobb számait vizsgálva a döntés lehet az, hogy
tartalmi egység tanítása előtt, amikor azt méri, hogy a ta- a) a tanítás-tanulás a tervek alapján mindenki számára
nulók csoportja rendelkezik-e a továbbhaladáshoz szük- folytatható. Feltétele, hogy mindenki a követelmények
séges alapismeretekkel, megfelelő szinten fejlett képes- legalább 80%-ának eleget tett, és nincsen olyan fontos
ségekkel (diagnosztikus értékelés); követelmény, amelynek a tudásszintje 80% alatt lenne.
B) a tanulási folyamat fejlesztése, amikor a mérés a ta- Ettől a javaslattól el lehet térni;
nulási hibák és nehézségek differenciált feltárására irányul b) a tanulók meghatározott csoportjaival differenciált kor-
az eredményes egyéni tanulás elősegítése, a javítás, pót- rekciókat végzünk, ha a tanulók átlagosan, nem nagy in-
lás megtervezése érdekében. A tanár egyes tudáseleme- gadozással elsajátították a tananyagot, és a legfontosabb
ket vizsgál, nem komplex tanítási egységet (formatív érté- követelmények elsajátítási szintje 50–100% között inga-
kelés); dozik. A korrekcióval járó időveszteség később megtérül-
C) osztályozás, vizsgáztatás, azaz lezáró minősítés egyes het. Ilyen a példában szereplő csoport;
szakaszhatárokon, például témakör végén, félévkor, tanul- c) a témát újratanítjuk, ha a tananyagot a tanulók több
mányok befejezésekor, amikor a mérés egy relatív végálla- mint 50%-a nem sajátította el. Az újratanítás azt jelen-
pot eredményeit tükrözi (szummatív értékelés). ti, hogy a korábbi módszer helyett másként tanítunk, és
Az A) és B) esetben a folyamat értékelése után döntést közben az elsőre jól teljesítők fejlesztéséről is gondosko-
kell hozni. dunk. Megoldás lehet az is, hogy későbbre hagyjuk az
A felmérés eredményeit táblázatba foglalva tanulón- adott tananyagot. A „több tudásra” helyett az „alaposabb
ként és feladatonként egyaránt áttekinthető a teljesít- tudásra” törekedhetünk.
mény. Egy sor tartalmazza az adott tanuló minden pont- A C) esetben, amikor célunk az osztályozás vagy vizs-
számát és összteljesítményét. Egy oszlopban pedig gáztatás, a mérés lehet belső vagy külső mérés. A belső
minden tanulónak az adott részfeladat megoldására ka- mérés során, például témazáró dolgozat íratásakor 100%-
pott pontszáma szerepel, amelyek összesítése egy-egy nak tekinthetjük azt, amit megtanítottunk, és ehhez vi-
követelmény teljesítésének mértékét tükrözi. szonyítjuk az osztály aktuális tudását (kritériumorientált
mérés). A külső mérés során, például standardizált tesz-
tek íratásakor tanítványaink tudását a hasonló korú, ha-
sonló iskolázottságú tanulók tudásához viszonyítjuk (nor-
maorientált mérés).
1. feladat (a, b, c, d köv.) 2. feladat (a, b, c, d, e, f, g követelmény) összpont össz %

1 1 2 1 100% 1 1 2 1 1 1 3 100% 15 pont 100%
1. tanuló 1 1 2 0 80 1 0 2 1 1 1 3 90 13 87
2. tanuló 1 1 2 1 100 1 1 2 1 1 1 1 80 13 87
3. tanuló 1 1 1 1 80 1 1 0 1 1 1 2 70 11 73
4. tanuló 1 1 0 1 60 1 1 2 1 1 1 2 90 12 80
5. tanuló 1 1 0 0 40 1 1 2 0 0 1 0 50 7 47
átlag pont
átlag % 100 100 50 60 100 80 80 80 80 100 53
Irodalom
Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest, 2002
Nagy József: A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972
Vidákovich Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990

Algebrai kifejezések
ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK
Minimumkövetelmény a 7. évfolyam végén
(Minimumszintet meghaladó követelmény dőlt betűvel)
Tudja, hogy melyik algebrai kifejezés összeg, szorzat, hatvány. Értse az algebrai kifejezés jelen-
tését egyszerű esetekben (együttható, változó). Legyen tapasztalata az egynemű algebrai ki-
fejezések felismerésében, tudjon ilyeneket összevonni. Tudjon algebrai kifejezéshez szöveget,
szöveghez algebrai kifejezést párosítani.
Tudja, hogy az algebrai kifejezésekben a betűk számokat jelentenek, tudja a kifejezés helyette-
sítési értékét kiszámolni.
Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása lebontogatással vagy mérlegelvvel.
Legyen fogalma az azonosság és az egyenlet fogalmának különbségéről.
Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel és egyenlettel is. Tudja az algebrai is-
mereteit szöveges feladatok megoldására felhasználni.
Tudjon egyszerű egyenlőtlenségeket megoldani.
TSZAM – A csoport
1. a) M
indegyik kifejezésben keresd meg az ismeretlen (változó) együtthatóját, és írd a kifejezés alá! a 8
b) Színezd azonos színűre az egynemű algebrai kifejezéseket a táblázat első sorában! b 6
14
3 · xy 3,4 · x
7·x 3,5 · x2 –2 · xy 2x · 5 2x · x 4 4·y 2y
3
7 3,5 –2 10 2 4 4 1,7
a Minden jól beírt együttható: 1-1 pont 8 pont

b Minden jól kiszínezett pár: 2-2 pont 6 pont
2. Írd fel algebrai kifejezésekkel a következő mondatokat! a 2

a) Pistának p Ft-ja, Zolinak éppen háromszor annyi pénze van. Hány Ft-ja van Zolinak? b 2
Zolinak (3p) Ft-ja van.
c 2
6
b) Egy bolt raktárába 235 kg almát szállítottak. Az üzletbe kitettek egy ládányit, x kg-ot. Mennyi ma-
radt a raktárban?
A raktárban (235 – x) kg alma maradt.
c) Egy téglalap kerülete 84 cm, az egyik oldala a cm. Milyen hosszú a másik oldala?
A másik oldal hossza (42 – a) cm.
a–c Minden helyes válaszért: 2-2 pont 6 pont

3. Oldd meg az egyenleteket, és ellenőrizd a megoldásod helyességét! a 3

3 b 2
a) 7,8 · x – 8,7 – 2,3 · x + · x – 3 = 0,8
4 c 2
d 2
6,25x – 11,7 = 0,8 e 5
6,25x = 12,5 f 3
x=2 g 2
h 2
Ellenőrzés: 15,6 – 8,7 – 4,6 + 3 – 3 = 0,8 i 2
2 23
b) 2 · (3 · x + 2) – 4 · (x – 8) = 40 – (x + 7)
2x + 36 = 33 – x
3x = –3
x = –1
Ellenőrzés: bal oldal: 2 · (–1) – 4 · (–9) = 34; jobb oldal: 40 – 6 = 34
Megjegyzés: Ha az egyenlet megoldásánál hibát vét a tanuló, akkor csak arra a lépésre nem
kap pontot. A hibás lépést követően helyesen folytatott megoldását értékelni kell.
Ha az ellenőrzéskor kideríti, hogy a megoldása hibás, akkor jár az ellenőrzésért adandó
pont.
Ha a szöveges feladatnál rossz a megoldási terv, de az eredetihez hasonló nehézségű
egyenletet jól old meg, akkor a megoldásért járó pontot megadjuk a tanulónak.
A rossz értékkel adott szöveges választ is értékeljük.
a a) Az x-es tagok összevonása: 2 pont, a számoké: 1 pont 3 pont
b Jó rendezés 2 pont
c Helyes eredmény 2 pont
d Ellenőrzés 2 pont
e b) Az első zárójel jó felbontása: 1 pont, a másik kettő: 2-2 pont 5 pont
Bal oldalon az x-es tagok összevonása: 1 pont, a számoké: 1 pont, a jobb ol-
f 3 pont
dalon a számok összevonása: 1 pont
g Jó rendezés 2 pont
h Helyes eredmény 2 pont
i Ellenőrzés 2 pont
4. Egy háromszög egyik szöge 3 része egy másik szögnek. A harmadik szög 8°-kal kisebb a derék- a 2
4 b 2
szögnél. Mekkorák a háromszög szögei? c 2
A számítás lépései:
d 2
e 2
a) Az egyik szög 82°. f 2
b) Jelölje x a másik szöget, ekkor a harmadik szög: 3 x. 12
4
c) Az egyenlet: 82 + x + 3 x = 180
d) 1,75x = 98 4
e) x= 56
f) A háromszög szögei: 42°, 56°, 82°. Ellenőrzés: 42° + 56° + 82° = 180°
a–e A lépések helyes elvégzése: 2-2 pont 10 pont

f A szögek helyes meghatározása: 1 pont, ellenőrzés: 1 pont 2 pont

5. Édesanya 2855 Ft-ot költött a napi bevásárlásakor. A leveshúsért 180 Ft-tal fizetett többet, mint a a 2
zöldségért, a pékségben pedig feleannyi pénzt hagyott ott, mint a zöldségesnél. Mennyit fizetett az b 2
egyes helyeken? c 2
d 2
A számítás lépései: e 1
f 1
a) A pékségnél fizetett: x Ft-ot g 1
b) A zöldségesnél fizetett: (2x) Ft-ot h 2
c) A hentesnél fizetett: (2x + 180) Ft-ot i 1
d) Az egyenlet: x + 2x + 2x + 180 = 2855 14
e) 5x + 180 = 2855
f) 5x = 2675
g) x = 535
h) A péknél 535 Ft-ot, a zöldségesnél 1070 Ft-ot, a hentesnél 1250 Ft-ot fizetett.
i) Ellenőrzés: 535 + 1070 + 1250 = 2855
Megjegyzés: Az ismeretlen megválasztására több lehetőség van.

a–d A lépések helyes elvégzése: 2-2 pont 8 pont
e–g Egyenlet helyes átalakításai: 1-1 pont 3 pont
h Helyes megoldás 2 pont
i Ellenőrzés 1 pont összesen 69
TSZAM – B csoport
1. a) M
indegyik kifejezésben keresd meg az ismeretlen (változó) együtthatóját, és írd a kifejezés alá! a 8
b) Színezd azonos színűre az egynemű algebrai kifejezéseket a táblázat első sorában! b 6
14
2 · xy 5,6 · x
6·x 2,5 · x2 –4 · xy 3·x·4 5·x·x 5 7·y 2y
2
6 2,5 –4 12 5 5 7 2,8
a Minden jól beírt együttható: 1-1 pont 8 pont

b Minden jól kiszínezett pár: 2-2 pont 6 pont

2. Írd fel algebrai kifejezésekkel a következő mondatokat! a 2

a) Piroskának p Ft-ja, Zsuzsinak éppen háromszor annyi pénze van. Hány Ft-ja van Zsuzsinak? b 2
Zsuzsinak (3p) Ft-ja van.
c 2
6
b) Egy bolt raktárába 265 kg körtét szállítottak. Az üzletbe kitettek egy ládányit, x kg-ot. Mennyi ma-
radt a raktárban?
A raktárban (265 – x) kg körte maradt.
c) Egy téglalap kerülete 96 cm, az egyik oldala a cm. Milyen hosszú a másik oldala?
A másik oldal hossza (48 – a) cm.
a–c Minden helyes válaszért: 2-2 pont 6 pont
3. Oldd meg az egyenleteket, és ellenőrizd a megoldásod helyességét! a 3

3 b 2
a) 8,6 · x – 5,6 – 3,4 · x + · x – 7 = 11,2
4 c 2
d 2
5,95x – 12,6 = 11,2 e 5
5,95x = 23,8 f 3
x=4 g 2
Ellenőrzés: 34,4 – 5,6 – 13,6 + 3 – 7 = 11,2 h 2
i 2
23
b) 3 · (2 · x + 1) – 4 · (x – 6) = 30 – (x + 6)
6x + 3 – 4x + 24 = 30 – x – 6
2x + 27 = 24 – x
3x = –3
x = –1
Ellenőrzés: bal oldal: 3 · (–1) – 4 · (–7) = 25; jobb oldal: 30 – 5 = 25
Megjegyzés: Ha az egyenlet megoldásánál hibát vét a tanuló, akkor csak arra a lépésre nem
kap pontot. A hibás lépést követően helyesen folytatott megoldását értékelni kell.
Ha az ellenőrzéskor kideríti, hogy a megoldása hibás, akkor jár az ellenőrzésért adandó
pont.
Ha a szöveges feladatnál rossz a megoldási terv, de az eredetihez hasonló nehézségű
egyenletet jól old meg, akkor a megoldásért járó pontot megadjuk a tanulónak.
A rossz értékkel adott szöveges választ is értékeljük.
a a) Az x-es tagok összevonása: 2 pont, a számoké: 1 pont 3 pont
c Helyes eredmény 2 pont
e b) Az első zárójel jó felbontása: 1 pont, a másik kettő: 2-2 pont 5 pont
Bal oldalon az x-es tagok összevonása: 1 pont, a számoké: 1 pont, a jobb ol-
f 3 pont
dalon a számok összevonása: 1 pont
g Jó rendezés 2 pont
h Helyes eredmény 2 pont
i Ellenőrzés 2 pont

4. Egy háromszög egyik szöge 3 része egy másik szögnek. A harmadik szög 18°-kal nagyobb a derék- a 2
5 b 2
szögnél. Mekkorák a háromszög szögei? c 2
d 2
a) Az egyik szög 108°. f 2
12
b) Jelölje x a másik szöget, ekkor a harmadik szög: 3 x.
5
c) Az egyenlet: 108 + x + 3 x = 180
5
d) 1,6 x = 72
e) x = 45
f) A háromszög szögei: 27°; 45°; 108°.
Ellenőrzés: 27° + 45° + 108° = 180°
a–e A lépések helyes elvégzése: 2-2 pont 10 pont

f A szögek helyes meghatározása: 1 pont, ellenőrzés: 1 pont 2 pont
5. Édesanya 2640 Ft-ot költött a napi bevásárlásakor. A hentesnél 480 Ft-tal fizetett többet, mint a a 2
zöldségért, a pékségben pedig negyedannyi pénzt hagyott ott, mint a zöldségesnél. Mennyit fize- b 2
tett az egyes helyeken? c 2
d 2
f 1
a) A pékségben fizetett: x Ft-ot. g 1
b) A zöldségesnél fizetett: (4x) Ft-ot. h 2
c) A hentesnél fizetett: (4x + 480) Ft-ot. i 1
d) Az egyenlet: x + 4x + 4x + 480 = 2640 14
e) 9x + 480 = 2640
f) 9x = 2160
g) x = 240
h) A péknél 240 Ft-ot, a zöldségesnél 960 Ft-ot, a hentesnél 1440 Ft-ot fizetett.
i) Ellenőrzés: 240 + 960 + 1440 = 2640
Megjegyzés: Az ismeretlen megválasztására több lehetőség van.

a–d A lépések helyes elvégzése: 2-2 pont 8 pont
e–g Egyenlet helyes átalakításai: 1-1 pont 3 pont
h Helyes megoldás 2 pont
i Ellenőrzés 1 pont összesen 69

Röpdolgozat – A csoport
1. Pótold a kifejezésekből hiányzó részeket úgy, hogy az elsővel egyneműek legyenek! a 4

b 6
10
a) 3ab –2a b ab · 3,5 3 · ab
4
2
b) 2a2b3 0,5a b3 ab · ab2 7b3 · a2
a Első két helyesen beírt megoldás: 1-1 pont; a harmadik: 2 pont 4 pont
Első helyes megoldás: 1 pont; másodiknál: a és b beírása: 1-1 pont, itt b kite-
b 6 pont
vője: 1 pont; a harmadik: 2 pont
2. A kifejezések átalakítása után színezd azonos színnel az egymással egyenlőket! a 1

b 1
c 1
12 + a 1 1 a d 1
3: +a: (12 + a) · 4 12 : 4 + e 1
4 4 4 4
f 1
g 3
1 1 h 4
3 + a : 4 12 : + 4a · (a + 12) 12 · 4 + a · 4
4 4 13
A megoldás lépései:
a) 3 : 1 + a : 1 = 12 + 4a (nincs párja)
4 4
b) (12 + a) · 4 = 48 + 4a
c) 12 : 4 + a = 12 + a = 3 + a
4 4 4
d) 12 : 1 + 4a = 48 + 4a
4
e) 1 · (a + 12) = a + 12 = a + 3
4 4 4
f ) 12 · 4 + a · 4 = 48 + 4a
a–f Helyes átalakítások: 1-1 pont 6 pont

g Egyenlők megtalálása: 3 pont, rossz párokért 1-1 pontot levonunk 3 pont
h Egyenlők megtalálása: 4 pont, rossz párokért 1-1 pontot levonunk 4 pont
10

3. Töltsd ki a táblázatot, írd át a kifejezéseket hatvány alakba! a 2

a2 · a3 3100 : 350 (2c)4 (d3)2 27e3 · f6 g2 · g6 : g5
b 2
c 2
a5 350 24 · c4 d6 (3ef2)3 g3
d 2
e 4
f 3
15
a–b Első és második oszlop helyes megoldása: 2-2 pont 4 pont
c Harmadik oszlop: tényezők helyes hatványozása: 1-1 pont 2 pont
d Negyedik oszlop: d6 2 pont
e Ötödik oszlop: mindhárom hatványalap és a kitevő: 1-1 pont 4 pont
f Hatodik oszlop: g · g = g 2 pont; helyes végeredmény: 1 pont
2 6 8
3 pont
4. Írj képletet a feladatokhoz! a 3

a) Két szám négyzetösszegének a fele. (x2 + y2) : 2 b 2
c 6
b) Zsolt fizetése f forint. Ennek 38%-a a levonásra kerülő adó. Mennyi pénzt kap kézhez Zsolt? 11
0,62f a nettó fizetése.
c) Mekkora a háromszög kerülete, ha egyik oldala h hosszúságú, a másik ennél 12 egységgel rövi-
debb, a harmadik pedig az előző két oldalhossz összegénél 4 egységgel rövidebb?
A háromszög oldalai: h, h – 12, h + h – 12 – 4 = 2h – 16.
K = h + (h – 12) + (2h – 16) = 4h – 28
a A feladat helyes felírása képlettel 3 pont

b A feladat helyes felírása képlettel 2 pont
Az oldalak hosszának felírása: h; h – 12 (1 pont); h + h – 12 – 4 = 2h – 16
c (2 pont); 6 pont
Kerületszámítás: képlet helyes felírása (1 pont); összevonás (2 pont).
11

5. Oldd meg a következő egyenleteket! a 3

b 1
a) 2(3 – 4x) – (4x – 7) = 19 – 10x c 2
d 2
6 – 8x – 4x + 7 = 19 – 10x e 3
f 1
13 – 12x = 19 – 10x g 2
–6 = 2x, innen x = –3 h 2
Ellenőrzés: bal oldal: 30 – (–19) = 49; jobb oldal: 19 + 30 = 49 i 3
j 1
k 2
l 2
3–x 24
b) 4 + =x+1
5
20 + (3 – x) = 5x + 5
23 – x = 5x + 5
18 = 6x, innen x = 3
Ellenőrzés: bal oldal: 4 + 0 = 4; jobb oldal: 4
2x – 2
c) 12 – =x–2
3
36 – (2x– 2) = 3x – 6
36 – 2x + 2 = 3x – 6
44 = 5x, innen x = 8,8
Ellenőrzés: bal oldal: 12 – 5,2 = 6,8; jobb oldal: 8,8 – 2 = 6,8
a a) Zárójelek bontása: az első 1 pont, a második 2 pont 3 pont

b Helyes összevonás 1 pont
c Jó átrendezés: 1 pont, x meghatározása: 1 pont 2 pont
e b) Tagonkénti beszorzás: 1-1 pont 3 pont
f Zárójel felbontása 1 pont
g Jó átrendezés: 1 pont, x meghatározása: 1 pont 2 pont
h Ellenőrzés 2 pont
i c) Tagonkénti beszorzás: 1-1 pont 3 pont
j Zárójel felbontása 1 pont
k Jó átrendezés: 1 pont, x meghatározása: 1 pont 2 pont
l Ellenőrzés 2 pont összesen 73
12

Röpdolgozat – B csoport
1. Pótold a kifejezésekből hiányzó részeket úgy, hogy az elsővel egyneműek legyenek! a 4

b 6
10
a) 3ab –5a b ab · 2,5 2 · ab
5
2
b) 4a3b2 0,5a b2 ab · a2b 6b2 · a3
a Első két helyesen beírt megoldás: 1-1 pont; a harmadik: 2 pont 4 pont
Első helyes megoldás: 1 pont; másodiknál: a és b beírása: 1-1 pont, itt a kite-
b 6 pont
vője: 1 pont; a harmadik: 2 pont
2. A kifejezések átalakítása után színezd azonos színnel az egymással egyenlőket! a 1

b 1
c 1
15 + a 1 1 a d 1
3: +a: (15 + a) · 3 15 : 3 + e 1
3 5 5 3
f 1
g 3
1 1 h 4
5 + a : 3 15 : + 3a · (a + 15) 15 · 3 + a · 3
3 3 13
A megoldás lépései:
a) 3 : 1 + a : 1 = 15 + 5a (nincs párja)
5 5
b) (15 + a) · 3 = 45 + 3a
c) 15 : 3 + a = 15 + a = 5 + a
3 3 3
1
d) 15 : + 3a = 45 + 3a
3
e) 1 · (a + 15) = a + 15 = a + 5
3 3 3
f) 15 · 3 + a · 3 = 45 + 3a
a–f Helyes átalakítások: 1-1 pont 6 pont

g Egyenlők megtalálása: 3 pont, rossz párokért 1-1 pontot levonunk 3 pont
h Egyenlők megtalálása: 4 pont, rossz párokért 1-1 pontot levonunk 4 pont
13

3. Töltsd ki a táblázatot, írd át a kifejezéseket hatvány alakba! a 2

a3 · a2 3120 : 360 (3c)3 (d3)2 8e3 · f6 g2 · g5 : g4
b 2
c 2
a5 360 33 · c3 d6 (2ef2)3 g3
d 2
e 4
f 3
15
a–b Első és második oszlop helyes megoldása: 2-2 pont 4 pont
c Harmadik oszlop: tényezők helyes hatványozása: 1-1 pont 2 pont
d Negyedik oszlop: d 6
2 pont
e Ötödik oszlop: mindhárom hatványalap és a kitevő: 1-1 pont 4 pont
f Hatodik oszlop: g2 · g5 = g7 2 pont; helyes végeredmény: 1 pont 3 pont
4. Írj képletet a feladatokhoz! a 3

a) Két szám négyzetösszegének a harmada. (x2 + y2) : 3 b 2
c 6
b) Péter fizetése p forint. Ennek 36%-a a levonásra kerülő adó. Mennyi pénzt kap kézhez Péter? 11
0,64p a nettó fizetése.
c) Mekkora a háromszög kerülete, ha egyik oldala b hosszúságú, a másik ennél 14 egységgel rövi-
debb, a harmadik pedig az előző két oldalhossz összegénél 6 egységgel rövidebb?
A háromszög oldalai b, b – 14, b + b – 14 – 6 = 2b – 20
K = b + (b – 14) + (2b – 20) = 4b – 34
a A feladat helyes felírása képlettel 3 pont

b A feladat helyes felírása képlettel 2 pont
Az oldalak hosszának felírása: b; b – 14 (1 pont); b + b – 14 – 6 = 2b – 20
c (2 pont); 6 pont
Kerületszámítás: képlet helyes felírása (1 pont); összevonás (2 pont).
14

5. Oldd meg a következő egyenleteket! a 3

b 1
a) 3(2 – 5x) – (3x – 8) = 26 – 12x c 2
d 2
6 – 15x – 3x + 8 = 26 – 12x e 3
f 1
14 – 18x = 26 – 12x g 2
12 = –6x, innen x = –2 h 2
Ellenőrzés: bal oldal: 36 + 14 = 50; jobb oldal: 26 + 24 = 50 i 3
j 1
k 2
l 2
4–x 24
b) 3 + =x–1
5
15 + 4 – x = 5x – 5
19 – x = 5x – 5
24 = 6x, innen x = 4
Ellenőrzés: bal oldal: 3 + 0 = 3; jobb oldal: 3
3x – 3
c) 14 – = x + 2,5
2
28 – (3x – 3) = 2x + 5
28 – 3x + 3 = 2x + 5
26 = 5x, innen x = 5,2
Ellenőrzés: bal oldal: 14 – 6,3 = 7,7; jobb oldal: 5,2 + 2,5 = 7,7
a a) Zárójelek bontása: az első 1 pont, a második 2 pont 3 pont

c Jó átrendezés: 1 pont, x meghatározása: 1 pont 2 pont
e b) Tagonkénti beszorzás: 1-1 pont 3 pont
f Zárójel felbontása 1 pont
i c) Tagonkénti beszorzás: 1-1 pont 3 pont
j Zárójel felbontása 1 pont
k Jó átrendezés: 1 pont, x meghatározása: 1 pont 2 pont
l Ellenőrzés 2 pont összesen 73
15


A minimumszintet meghaladó követelmény dőlt betűvel
Tudja az alapműveleteket helyes sorrendben elvégezni, ismerje a zárójelfelbontás szabályát.
Tudja az egyszerű algebrai egész (tört) kifejezéseket használni, átalakítani, helyettesítési értékü-
ket kiszámolni.
Tudjon megoldani elsőfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket.
Legyen fogalma az azonosság és az egyenlet közötti kapcsolatról.
Szöveges feladatokat tudjon értelmezni, az összefüggéseket az algebra nyelvére átírni, tudja
azokat megoldani és a megoldását a szöveg alapján értékelni.
Az egyenletek megoldásának értékelésénél általános szempont a következő: ha valamelyik lé-

pést elhibázza a tanuló, de a hibás lépést követően helyes a következő lépése (vagy lépései), ak-
kor kapja meg érte (értük) a megfelelő pontot! Ha az ellenőrzése során kideríti, hogy rossz az
eredménye, és ezt megállapítja, akkor is kapjon pontot!
A szöveges feladatok egyenlettel történő megoldásának értékelésénél általános szempont a kö-
vetkező: ha hibás a megoldási terv, de a felírt egyenletnek jó a megoldása (amely azonos ne-
hézségű az eredetivel), akkor annak helyes lépéseit értékeljük. Arra is pontot adunk, ha a rossz
értékkel jó szöveges választ ad. Értékeljük azt is, ha a szöveg szerint ellenőriz, és rájön, hogy a
megoldása hibás.
Értékelő felmérő – A csoport
1. Melyik képlet melyik rajzhoz tartozik? Írd az ábrák alá a megfelelő képlet vagy képletek betűjelét! a 4
b 2
2a c 2
a) a b) d 4
2 e 2
a a 14
C; D 2a B
c) d) e)
a
4
a
a
2 2 a a
D A; E F
a2
A = 4a + 8 B = 5a C = D = 3a E = 4(a + 2) F = 6a2
2
Minden helyesen beírt képlet: 2-2 pont, minden hibásan beírtért 2 pontot le-
a–e 14 pont
vonunk. A minimálisan elérhető pontszám: 0
16

2. Írd fel az összegeket szorzat alakban, a szorzatokat pedig összeg alakban! a 2

b 2
a) 4a + 12 = 4(a + 3) b) 5b2 – 10b = 5(b2 – 2b) = 5b(b – 2) c 3
d 2
c) 2cd + 4c2d – 8cd2 = 2(cd – 2c2d – 4cd2) = 2cd(1 + 2c – 4d) e 2
f 3
14
d) (d + 2)2 = d2 + 4d + 4 e) (e + 3) · (e – 3) = e2 – 9
f ) (e – 2f)2 = e2 – 4ef + 4f2
a 2 pont 2 pont
b 5(b – 2b) (1 pont); 5b(b – 2) (1 pont)
2
2 pont
c 2(cd – 2c d – 4cd ) (1 pont); 2cd(1 + 2c – 4d) (2 pont)
2 2
3 pont
d–e 2-2 pont 4 pont
f 3 pont 3 pont
Csak a javasolt részeknél célszerű a pontszámot bontani.
3. Egy háromjegyű szám első és harmadik számjegyének az összege 8, a második számjegye 2. Ha fel- a 2
cseréljük az első és a harmadik számjegyét, és az így kapott számból kivonjuk az eredeti számot, 594- b 2
et kapunk. c 2
Melyik az eredeti szám? d 2
e 1
f 1
A számítás lépései: g 3
a) Az eredeti szám: x2(8 – x), értéke: 99x + 28 13
b) A felcserélt szám: (8 – x)2x, értéke 820 – 99x
c) (820 – 99x) – (99x + 28) = 594
d) 792 – 198x = 594
e) x = 1
f) Az eredeti szám a 127.
g) Ellenőrzés: a felcserélt szám 721; különbségük: 721 – 127 = 594
a–d 2-2 pont 8 pont

e–f 1-1 pont 2 pont
g Válasz 1 pont, ellenőrzés 2 pont 3 pont
Ha felírja az összes lehetséges megoldást (127; 226; 325; 424 lehet csak az eredeti szám,
mert a felcserélt a nagyobb), és ellenőrzi, hogy melyik tesz eleget a feladat szövegének, tel-
jes pontszámot adunk.
17

4. Oldd meg az egyenleteket! a 2

b 2
a) (2x + 1) · (2x – 1) = 2x – 3 + 4x2 c 1
d 2
4x2 – 1 = 2x – 3 + 4x2 e 3
f 1
2 = 2x g 2
x=1 h 2
Ellenőrzés: bal oldal: 3 · 1 = 3; jobb oldal: 2 – 3 + 4 = 3 15

3 ( )
b) x – 2 · 2 – x = x – 8
6
x –4+ x =x–8
3 3
2x –4=x–8
3
x = 4, innen x = 12
3
Ellenőrzés: bal oldal: 4 – 2 · 0 = 4; jobb oldal: 12 – 8 = 4
a a) Zárójelek felbontása 2 pont

c x helyes meghatározása 1 pont
e b) Zárójelbontás és egyszerűsítés (csak zárójelbontás: 2 pont) 3 pont
f Összevonás 1 pont
5. Egy üzletben összeillő mintájú falicsempéből és járólapból 11 900 darab volt. Miután csempéből el- a 2
adtak 2300 darabot, és járólapból a gyár még 1200 darabot beszállított, ugyanannyi lett mindkettő- b 1
ből. c 2
Hány falicsempe és hány járólap volt eredetileg a boltban? d 2
e 1
f 2
a) Eredetileg x csempe volt és 11 900 – x járólap. 12
b) Csempéből lett: x – 2300
c) Járólapból lett: 11 900 – x + 1200 = 13 100 – x
d) x – 2300 = 13 100 – x
e) x = 7700
f) Eredetileg csempéből 7700, járólapból 4200 db volt.
g) Ellenőrzés: csempéből 7700 – 2300 = 5400 maradt, járólapból 4200 + 1200 = 5400 db lett.
a 2 pont 2 pont
b 1 pont 1 pont
c–d 2-2 pont 4 pont
e 1 pont 1 pont
f–g 2-2 pont 4 pont összesen 68
18

Értékelő felmérő – B csoport
b 2
a c 2
a) b) d 4
a a
a 2 e 2
2a e) 14
C; D F
a
c) d)
a
3 a
a B
2 2 a
F A; E
5a
A = 3a + 6 B = 6a2 C = 2a2 D = 6a E = 3(a + 2) F =
2
Minden helyesen beírt képlet: 2-2 pont, minden hibásan beírtért 2 pontot le-
a–e 14 pont
vonunk. A minimálisan elérhető pontszám: 0

b 2
a) 3a + 12 = 3(a + 4) b) 4b2 – 8b = 4(b2 – 2b) = 4b(b – 2) c 3
d 2
c) 2cd + 4c2d – 8cd2 = 2(cd – 2c2d – 4cd2) = 2cd(1 + 2c – 4d) e 2
f 3
14
d) (d – 3)2 = d2 – 6d + 9 e) (e + 2) · (e – 2) = e2 – 4
f ) (e + 2g)2 = f2 + 4fg + 4g2
a 2 pont 2 pont
b 4(b – 2b) (1 pont); 4b(b – 2) (1 pont)
2
2 pont
c 2(cd – 2c d – 4cd ) (1 pont); 2cd(1 + 2c – 4d) (2 pont)
2 2
3 pont
d–e 2-2 pont 4 pont
f 3 pont 3 pont
Csak a javasolt részeknél célszerű a pontszámot bontani.
19

3. Egy háromjegyű szám első és harmadik számjegyének az összege 9, a második számjegye 3. Ha fel- a 2
cseréljük az első és a harmadik számjegyét, és az így kapott számból kivonjuk az eredeti számot, 297- b 2
et kapunk. c 2
Melyik az eredeti szám? d 2
e 1
f 1
a) Az eredeti szám: x3(9 – x), értéke: 99x + 39 13
b) A felcserélt szám: (9 – x)3x, értéke: 930 – 99x
c) (930 – 99x) – (99x + 39) = 297
d) 891 – 198x = 297
e) x = 3
f) Az eredeti szám: 336
g) Ellenőrzés: a felcserélt szám: 633; különbségük: 633 – 336 = 297
a–d 2-2 pont 8 pont

g Válasz 1 pont, ellenőrzés 2 pont 3 pont
Ha felírja az összes lehetséges megoldást (831; 732; 633; 534 lehet csak az eredeti szám,
mert a felcserélt a nagyobb), és ellenőrzi, hogy melyik tesz eleget a feladat szövegének, tel-
jes pontszámot adunk.
4. Oldd meg az egyenleteket! a 2

b 2
a) (3x – 1) · (3x – 1) = 4x – 5 + 9x2 c 1
d 2
9x2 – 1 = 4x – 5 + 9x2 e 3
f 1
4 = 4x g 2
x=1 h 2
Ellenőrzés: bal oldal: 2 · 4 = 8; jobb oldal: 4 – 5 + 9 = 8 15

2 ( )
b) x – 4 · 3 – x = 2x – 26
8
x – 12 + x = 2x – 26
2 2
x – 12 = 2x – 26
x = 14
Ellenőrzés: bal oldal: 7 – 4 · 1,25 = 7 – 5 = 2; jobb oldal: 28 – 26 = 2
a a) Zárójelek felbontása 2 pont

c x helyes meghatározása 1 pont
e b) Zárójelbontás és egyszerűsítés (csak zárójelbontás: 2 pont) 3 pont
f Összevonás 1 pont
20

5. Egy malomban finom- és réteslisztet őröltek, összesen 10 200 kg-ot. A finomlisztből egy pék elszál- a 2
lított 1200 kg-ot, míg a réteslisztből a molnár őrölt még 1400 kg-ot. Így mindkét lisztből ugyanannyi b 1
lett a malomban. c 2
Mennyit őröltek eredetileg az egyes fajta lisztekből? d 2
e 1
f 2
a) Eredetileg x kg finomliszt és (10 200 – x) kg rétesliszt volt. 12
b) Finomlisztből lett: (x – 1200) kg
c) Réteslisztből lett: 10 200 – x + 1400 = (11 600 – x) kg
d) x – 1200 = 11 600 – x
e) x = 6400
f) Eredetileg finomlisztből 6400 kg, réteslisztből 3800 kg volt.
g) Ellenőrzés: finomlisztből 6400 – 1200 = 5200 kg maradt, réteslisztből 3800 + 1400 = 5200 kg
lett.
a 2 pont 2 pont
b 1 pont 1 pont
e 1 pont 1 pont
f–g 2-2 pont 4 pont összesen 68

Tudja az alapműveleteket helyes sorrendben elvégezni, ismerje a zárójelfelbontás szabályát.
Tudja az egyszerű algebrai egész (tört) kifejezéseket használni, átalakítani, helyettesítési értékü-
ket kiszámolni.
Tudjon megoldani elsőfokú egyenleteket, egyenlőtlenségeket.
Legyen fogalma az azonosság és az egyenlet közötti kapcsolatról.
Szöveges feladatokat tudjon értelmezni, az összefüggéseket az algebra nyelvére átírni, tudja
azokat megoldani és a megoldását a szöveg alapján értékelni.
Az egyenletek megoldásának értékelésénél általános szempont a következő: ha valamelyik

lépést elhibázza a tanuló, de a hibás lépést követően helyes a következő lépése (vagy lépé-
sei), akkor kapja meg érte (értük) a megfelelő pontot! Ha az ellenőrzése során kideríti, hogy
rossz az eredménye, és ezt megállapítja, akkor is kapjon pontot!
A szöveges feladatok egyenlettel történő megoldásának értékelésénél általános szempont a
következő: ha hibás a megoldási terv, de a felírt egyenletnek jó a megoldása (amely azonos
nehézségű az eredetivel), akkor annak helyes lépéseit értékeljük. Arra is pontot adunk, ha a
rossz értékkel jó szöveges választ ad. Értékeljük azt is, ha a szöveg szerint ellenőriz, és rájön,
hogy a megoldása hibás.
21

Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra)
b 2
3a 3
a) 2 2a c 2
b) d 6
e 4
a a a 16
3
a 2a e)
c) 2 B
B d)
4a
a a
a
3a 2 a a
D A; C ; E D; F
A = 4a + 4 B = 4a C = a(a + 2) D = 6a2 E = 2a + a2 F = 12a
Minden helyesen beírt képlet: 2 pont, minden hibásan beírtért 2 pontot

a–e 16 pont
levonunk. A minimálisan elérhető pontszám: 0

b 2
a) 5a + 15 = 5(a + 3) b) 7b2 – 14b = 7(b2 – 2b) = 7b(b – 2) c 3
d 3
c) (2c + 1)2 = 4c2 + 4c + 1 d) (d – 2e)2 = d2 – 4de + 4e2 10
a 2 pont 2 pont
b 7(b2 – 2b) (1 pont); 7b(b – 2) (1 pont) 2 pont
Csak a b) esetben célszerű a pontszámot bontani.
3. Egyszerűsítsd a kifejezéseket! a 2
b 4
c 5
a) 3a + 6 = 3(a + 2) = (a + 2) 11
12 12 4
b) ab – b = b(a – b) = (a – b)
2
b≠0
2b 2b 2
c) c – d = c – d = c – d
2 2 2 2
c+d≠0
c+d c+d
22

a Helyes megoldás 2 pont

b b ≠ 0 (1 pont); b(a – b) / 2b (2 pont); (a – b) / 2 (1 pont) 4 pont
c c + d ≠ 0 (1 pont); c – d = (c – d)(c + d) (2 pont); helyes megoldás: 2 pont
2 2
5 pont
4. Oldd meg az egyenletet! a 3

b 1

x
5
–4 3– (x
10 )
= x – 18
c
d
2
2
8
x – 12 + 2x = x – 18
5 5
3x – 12 = x – 18
5
2x = 6, innen x = 15
5
Ellenőrzés: bal oldal: 3 – 4 · 1,5 = 3 – 6 = –3; jobb oldal: 15 – 18 = –3
a Zárójelbontás és egyszerűsítés (csak zárójelbontás: 2 pont) 3 pont

b Összevonás 1 pont
c Átrendezés, x meghatározása 2 pont
5. Egy háromjegyű szám első számjegye 3-mal nagyobb, mint az egyesek helyén álló számjegye, a kö- a 2
zépső számjegye 2. Ha az első és a harmadik számjegyét felcseréljük, egy 297-tel kisebb számot ka- b 2
punk. c 2
Mi az eredeti szám? d 2
e 2
f 2
a) Az eredeti szám: (3 + x)2x, értéke: 101x + 320 14
b) A felcserélt szám: x2(3 + x), értéke: 101x + 23
c) 101x + 320 = 101x + 23 + 297
d) Azonosságot kaptunk
e) x = {1; 2; 3; 4; 5; 6}
f) Az eredeti számok: 421, 522, 623, 724, 825, 926
g) Ellenőrzés: mindegyik szám megfelelő
a–g A számítás helyes lépéseiért 2-2 pont 14 pont

Ha felírja az összes lehetséges megoldást (421, 522, 623, 724, 825, 926 lehet csak az erede-
ti szám, mert az eredeti a nagyobb), és ellenőrzi, hogy mind eleget tesz a feladat szövegé-
nek, teljes pontszámot adunk.
23

6. Mari néni starking és golden almát árult a piacon, összesen 330 kg-ot. Miután a starkingból eladott a 2
130 kg-ot és a goldenből 40 kg-ot, éppen háromszor annyi starkingja maradt, mint goldenje. b 1
Hány kg almája volt Mari néninek eredetileg az egyes fajtákból? c 2
d 2
f 1
a) Eredetileg x kg starking és (330 – x) kg golden almája volt. g 2
b) Starkingból lett: (x – 130) kg h 2
c) Goldenből lett: 330 – x – 40 = (290 – x) kg 13
d) x – 130 = (290 – x) · 3
e) x – 130 = 870 – 3x
f) x = 250
g) Eredetileg starkingból 250 kg, goldenből 80 kg volt.
h) Ellenőrzés: starkingból 250 – 130 = 120 (kg) maradt, goldenből pedig 80 – 40 = 40 (kg), ami
éppen harmada a starkingnak.
a 2 pont 2 pont
b 1 pont 1 pont
g–h 2-2 pont 4 pont összesen 72
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra)
b 6
3
a) b) 2a c 2
a d 2
e 4
16
6a 1 2a
2a e)
C; E; F
2a c) 2a d)
3
B 2a a
a a a
A a
a
B; D
A
A = 5a B = 6a2 C = a (1 + 2a) D = 12a E = 6a + 2 F = 2a2 + a
Minden helyesen beírt képlet: 2 pont, minden hibásan beírtért 2 pontot

a–e 16 pont
levonunk. A minimálisan elérhető pontszám: 0
24


b 2
a) 6a + 12 = 6(a + 2) b) 9b2 – 18b = 9(b2 – 2b) = 9b(b – 2) c 3
d 3
c) (2c – 1)2 = 4c2 – 4c + 1 d) (d + 3e)2 = d2 + 6de + 9e2 10
a 2 pont 2 pont
b 9(b – 2b) (1 pont), 9b(b – 2) (1 pont)
2
2 pont
Csak a b) esetben célszerű a pontszámot bontani.
3. Egyszerűsítsd a kifejezéseket! a 2
b 4
c 5
a) 4a – 8 = 4(a + 2) = (a – 2) 11
12 12 3
b) ab – a = a(b – a) = (b – a)
2
a≠0
2a 2a 2
c) c – d = c – d = c + d
2 2 2 2
c–d≠0
c–d c–d
a Helyes megoldás 2 pont

b a ≠ 0 (1 pont); b(a – b) / 2b (2 pont); (a – b) / 2 (1 pont) 4 pont
c c + d ≠ 0 (1 pont); c – d = (c – d)(c + d) (2 pont); helyes megoldás 2 pont
2 2
5 pont
4. Oldd meg az egyenletet! a 3

b 1

3 ( 12 )
x – 8 2 – x = 2x – 31 c
d
2
2
8
x – 16 + 2x = 2x – 31
3 3
x – 16 = 2x – 31
x = 15
Ellenőrzés: bal oldal: 5 – 8 · 0,75 = 5 – 6 = –1; jobb oldal: 30 – 31 = –1
a Zárójelbontás és egyszerűsítés (csak zárójelbontás: 2 pont) 3 pont

b Összevonás 1 pont
c Átrendezés, x meghatározása 2 pont
25

5. Egy háromjegyű szám első számjegye 3-mal nagyobb, mint az egyesek helyén álló számjegye, a kö- a 2
zépső számjegye 4. Ha az első és harmadik számjegyét felcseréljük, egy 297-tel kisebb számot ka- b 2
punk. c 2
Mi az eredeti szám? d 2
e 2
f 2
a) Az eredeti szám: (3 + x)4x, értéke: 101x + 340 14
b) A felcserélt szám: x4(3 + x), értéke: 101x + 43
c) 101x + 340 = 101x + 43 + 297
d) Azonosságot kaptunk
e) x= {1; 2; 3; 4; 5; 6}
f) Az eredeti számok: 441, 542, 643, 744, 845, 946
g) Ellenőrzés: mindegyik szám megfelelő
a–g A számítás helyes lépéseiért 2-2 pont 14 pont

Ha felírja az összes lehetséges megoldást (441, 542, 643, 744, 845, 946 lehet csak az erede-
ti szám, mert az eredeti a nagyobb), és ellenőrzi, hogy mind eleget tesz a feladat szövegé-
nek, teljes pontszámot adunk.
6. Julcsi néni első és másodosztályú tojást árult a piacon, összesen 360 darabot. Miután az első osztá- a 2
lyúból eladott 120-at és a másodosztályúból 100-at, éppen hatszor annyi első osztályú tojása maradt, b 1
mint másodosztályú. c 2
Hány tojása volt Julcsi néninek eredetileg az egyes fajtákból? d 2
e 1
f 1
Számolás: g 2
a) Eredetileg x db első osztályú és (360 – x) másodosztályú volt. h 2
b) Első osztályúból lett: x – 120 13
c) Másodosztályúból lett: 360 – x – 100 = 260 – x
d) x – 120 = (260 – x) · 6
e) x – 120 = 1560 – 6x
f) x = 240
g) Eredetileg első osztályúból 240 darab, másodosztályúból 120 darab volt.
h) Ellenőrzés: első osztályúból 240 – 120 = 120 maradt, másodosztályúból pedig 120 – 100 = 20,
ami éppen hatoda a 120-nak.
a 2 pont 2 pont
b 1 pont 1 pont
g–h 2-2 pont 4 pont összesen 72
26

Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel
NÉGYZETGYÖK, PITAGORASZ-TÉTEL
A számok négyzetgyöke
1. Írd a halmazábra megfelelő helyére a számokat! a 1

b 1
4 ··
–6; 4,7; √2; √–5; ; 2,754; √25; π c 1
5 d 1
Valós számok e 1
f 1
g 1
Racionális számok Irracionális számok h 1
. .
2,754 8
4,7
–6 √2
4 π
5 √25 = 5
A √–5 nincs értelmezve a valós számok halmazán.
a–h Minden jó döntés: 1-1 pont 8 pont
2. Döntsd el, melyik állítás igaz (I), melyik hamis (H), melyik lehet igaz is és hamis is (L)! Utóbbiakra írj a 1
példát és ellenpéldát! b 1
a) Az a2 nem negatív szám. I
c 1
d 1
b) A √a csak akkor értelmezett, ha a pozitív vagy nulla. I e 2
f 2
c) –√9 = –3 I 8
d) √–16 = –4 H
e) √a irracionális szám. (a ≥ 0) 2-re igaz, 4-re nem. L
f ) √a2 = a ha a ≥ 0, akkor igaz, ha a < 0, akkor nem igaz. L
a–d Minden jó döntés: 1-1 pont 4 pont

e Jó döntés: 1 pont, jó indoklás: 1 pont 2 pont
f Jó döntés: 1 pont, jó indoklás: 1 pont 2 pont
3. Add meg a kifejezések pontos értékét (zsebszámológépet nem használhatsz)! a 1

b 1
a) √36 = 6 b) √1600 = 40 c) √40000 = 200 c 1
d 1
d) √360000 = 600 e) √0,04 = 0,2 f ) √0,36 = 0,6 e 1
f 1
g) √0,0001 = 0,01 h) √0,0036 = 0,06 i) √108 = 104 g 1
h 1
i 1
a–i Minden helyes válasz: 1-1 pont 9 pont 9
27

4. Becsüld meg, mennyi a kifejezések értéke! a 1

b 2
a) √198 ≈ 14 (egyes pontossággal) b) √4918 ≈ 70 (tízes pontossággal) c 1
d 2
c) √0,17 ≈ 0,4 (tized pontossággal) d) √0,0037 ≈ 0,06 (század pontossággal) 6
a Jó becslés 1 pont
b Jó becslés 2 pont
c Jó becslés 1 pont
d Jó becslés 2 pont összesen 31
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A számok négyzetgyöke

1. Írd a halmazábra megfelelő helyére a számokat! a 1

b 1
4 ·
5,6; √3; √–7; – ; √16; 0,25; π; 12 c 1
5 d 1
Valós számok e 1
f 1
g 1
Racionális számok 5,6 Irracionális számok h 1
8
12 √3
–4 √16 = 4 π
5
.
0,25
A √–7 nincs értelmezve a valós számok halmazán.
a–h Minden jó döntés: 1-1 pont 8 pont
2. Döntsd el, melyik állítás igaz (I), melyik hamis (H), melyik lehet igaz is és hamis is (L)! Utóbbiakra írj a 2
példát és ellenpéldát! b 1
a) Az a2 pozitív szám. Ha a = 0, akkor nem igaz. L
c 1
d 1
b) A √a csak akkor értelmezett, ha a nem negatív. I e 2
f 1
c) √–4 = –2 H 8
d) –√25 = –5 I
e) √a2 = a Ha a negatív, akkor nem igaz, különben igaz. L
f ) √a alatt azt a nem negatív számot értjük, amelyet önmagával megszorozva éppen az a számot
kapjuk. (a ≥ 0) I
28

a Jó döntés: 1 pont, jó indoklás: 1 pont 2 pont

b–d Minden jó döntés: 1-1 pont 3 pont
e Jó döntés: 1 pont, jó indoklás: 1 pont 2 pont
f Jó döntés: 1 pont 1 pont
3. Add meg a kifejezések pontos értékét (zsebszámológépet nem használhatsz)! a 1

b 1
a) √49 = 7 b) √2500 = 50 c) √90000 = 300 c 1
d 1
d) √490000 = 700 e) √0,01 = 0,1 f ) √0,09 = 0,3 e 1
f 1
g) √0,0004 = 0,02 h) √0,0016 = 0,04 i) √106 = 103 g 1
h 1
i 1
a–i Minden helyes válasz: 1-1 pont 9 pont 9
4. Becsüld meg, mennyi a kifejezések értéke! a 1

b 2
a) √171 ≈ 13 (egyes pontossággal) b) √6525 ≈ 80 (tízes pontossággal) c 1
d 2
c) √0,37 ≈ 0,6 (tized pontossággal) d) √0,0017 ≈ 0,04 (század pontossággal) 6
a Jó becslés 1 pont
b Jó becslés 2 pont
c Jó becslés 1 pont
d Jó becslés 2 pont összesen 31
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A négyzetgyökvonás alkalmazása

1. Oldd meg az alábbi egyenletet! Ellenőrizd a megoldás helyességét! a 1

b 1
x · (x – 3) = 16 – 3 · x c 2
d 2
x ∙ x – 3x = 16 – 3x 6
x2 = 16
x1 = 4; x2 = –4
Ellenőrzés: x1 = 4 x2 = –4
bal oldal: 4 · (4 – 3) = 4 bal oldal: –4 · (–4 – 3) = 28
jobb oldal: 16 – 3 · 4 = 4 jobb oldal: 16 – [3 · (–4)] = 16 + 12 = 28
a Zárójelfelbontás 1 pont
c Az x értékének helyes meghatározása 2 pont
29

2. Mekkora a négyzet oldala? Számítással határozd meg! A hosszúság egysége a négyzetrács egy kis a 3
négyzetének oldalhossza legyen! b 2
5
A négyzet területe: 36 + 9 = 45 egységnégyzet.
t = a2 = 45
|a| = √45
a ≈ 6,7 egység 9
–6,7 nem lehet, mert a négyzet oldalának hossza csak
pozitív szám lehet. 9
9 9
A négyzet területének (45 egységnégyzet) helyes meghatározása bármi-

a 3 pont
lyen módon
b Az oldal meghatározása (√45 vagy közel 6,7 egység) 2 pont
3. Mekkora annak a kockának az éle, melynek felszíne 150 m2? a 1

b 1
A = 6 ∙ a2 = 150 c 2
a2 = 25 d 2
a1 = 5; a2 = –5, de a kocka éle csak pozitív szám lehet. 6
A kocka éle 5 m.
Ellenőrzés: A = 6 ∙ a2 = 6 ∙ 25 m2 = 150 m2
a A = 6 ∙ a2 1 pont
b 6 ∙ a = 150
2
1 pont
c a = 25, a = 5
2
2 pont
d A kocka éle 5 m: 1 pont, ellenőrzés: 1 pont 2 pont
4. Egy négyzetes hasáb alakú tartályba 540 liter víz fér. Mekkorák a tartály a alapélei, ha a magassága a 2
1,5 m? Ellenőrizz! b 2
c 3
V = a2 ∙ m, d 1
a = √V : m e 1
9
a = √540 dm3 : 15 dm = √36 dm2 = 6 dm
A tartály alapélei 6 dm hosszúak.
m
Ellenőrzés: V = a ∙ m = 6 ∙ 6 ∙ 15 dm = 540 dm = 540 l
2 3 3
a
a = 6 dm
30

a V = a2 ∙ m, a = √V : m 2 pont
b 540 liter = 540 dm3 (1 pont); 1,5 m = 15 dm (1 pont) 2 pont
c a = √540 dm : 15 dm = √36 dm = 6 dm
3 2
3 pont
d A tartály alapélei 6 dm-esek 1 pont
e Ellenőrzés 1 pont összesen 26
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A négyzetgyökvonás alkalmazása

1. Oldd meg az alábbi egyenletet! Ellenőrizd a megoldás helyességét! a 1

b 1
25 – 4 · x = (x – 4) · x c 2
d 2
25 – 4 · x = x2 – 4 · x 6
25 = x2
x1 = 5; x2 = –5
Ellenőrzés: x1 = 5 x2 = –5
bal oldal: 25 – 4 · 5 = 5 bal oldal: 25 – 4 · (–5) = 25 + 20 = 45
jobb oldal: (5 – 4) · 5 = 5 jobb oldal: (–5 – 4) · (–5) = –9 · (–5) = 45
a Zárójelfelbontás 1 pont
c Az x értékének helyes meghatározása 2 pont
2. Mekkora a négyzet oldala? Számítással határozd meg! A hosszúság egysége a négyzetrács egy kis a 3
négyzetének oldalhossza legyen! b 2
5
A négyzet területe: 48 + 4 = 52 egységnégyzet.
t = a2 = 52
|a| = √52
a ≈ 7,2 egység 12
–7,2 nem lehet, mert a négyzet oldalának hossza csak
pozitív szám lehet.
12
4
12
12
31

A négyzet területének (52 egységnégyzet) helyes meghatározása bármi-

a 3 pont
lyen módon
b Az oldal meghatározása (√52 vagy közel 7,2 egység) 2 pont
3. Mekkora annak a kockának az éle, melynek felszíne 96 m2? a 1

b 1
A = 6 ∙ a2 = 96 c 2
a2 = 16 d 2
a1 = 4; a2 = –4, de a kocka éle csak pozitív szám lehet. 6
A kocka éle 4 m.
Ellenőrzés: A = 6 ∙ a2 = 6 ∙ 16 m2 = 96 m2
a A = 6 ∙ a2 1 pont
b 6 ∙ a = 96
2
1 pont
c a = 16, a = 4
2
2 pont
d A kocka éle 4 m: 1 pont, ellenőrzés: 1 pont 2 pont
4. Egy négyzetes hasáb alakú tartályba 350 liter víz fér. Mekkorák a tartály a alapélei, ha a magassága a 2
1,4 m? Ellenőrizz! b 2
c 3
V = a2 ∙ m, d 1
a = √V : m e 1
9
a = √350 dm3 : 14 dm = √25 dm2 = 5 dm
A tartály alapélei 5 dm hosszúak.
m
Ellenőrzés: V = a ∙ m = 5 ∙ 5 ∙ 14 dm = 350 dm = 350 l
2 3 3
a
a = 5 dm
a V = a2 ∙ m, a = √V : m 2 pont
b 350 liter = 350 dm (1 pont); 1,4 m = 14 dm (1 pont)
3
2 pont
c a = √350 dm3 : 14 dm = √25 dm2 = 5 dm 3 pont
d A tartály alapélei 5 dm-esek 1 pont
e Ellenőrzés 1 pont összesen 26
32

Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A Pitagorasz-tétel alkalmazása

Minimumszintet meghaladó követelmény dőlt betűvel
Ismerje a négyzetgyök fogalmát. Legyen képes megbecsülni fejben számok négyzetét és szá-
mok négyzetgyökét nem túl nagy és nem túl kicsi számok körében (legalább nagyságrend-
ben), illetve pontosan meghatározni ezeket zsebszámológép segítségével.
Ismerje a Pitagorasz-tételt (bizonyítás nélkül), és legyen képes alkalmazni egyszerű, síkbeli szá-
mítási feladatokban.
Tudja a tétel egyszerű következményeit a Pitagorasz-tételre visszavezetni. Tudja a tételt térbeli fel-
adatok megoldására is felhasználni.
A számításokhoz használhatsz zsebszámológépet.
1. Igaz vagy hamis az állítás? Írd a négyzetbe a megfelelő betűt (I/H)! a 1

A b) és a d) válaszaidat indokold meg! b 3
c 1
a) Az a háromszög, melynek oldalai 3; 4; 5 egység hosszúak, derékszögű. I d 3
8
b) Egy 3 cm-es, egy 4 cm-es és egy 7 cm-es szívószálból egy hegyesszögű háromszög rakható ki.
H Nincs ilyen háromszög, mert 3 + 4 = 7.
c) A derékszögű háromszög átfogója 10 cm, ha befogói 6 cm és 8 cm hosszúak. I
d) Az alábbiak közül csak az egyik nem pitagoraszi számhármas. I

A) (9; 12; 15) 81 + 144 = 225
B) (12; 14; 16) 144 + 196 = 340 > 256
C) (5; 12; 13) 25 + 144 = 169
Csak a B) esetben nem teljesül, hogy a két kisebb szám négyzetének összege egyenlő a leg-
nagyobb négyzetével.
a Helyes válasz 1 pont

b Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont
c Helyes válasz 1 pont
d Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont
33

2. Számítsd ki a háromszögek ismeretlen oldalainak hosszát! (A rajzok nem méretarányosak.) a 4

b 4
c 4
A) B) C) 8 cm 12
a = 17 cm
26 cm
8 cm 10 cm c = 15 cm
17 cm
15 cm b = 24 cm
Pitagorasz tétele szerint:

A) a2 = 82 + 152 = 64 + 225 = 289 a = √289 = 17, a = 17 cm
B) b2 = 262 – 102 = 676 – 100 = 576 b = √576 = 24, b = 24 cm
C) c2 = 172 – 82 = 289 – 64 = 225 c = √225 = 15, c = 15 cm
a A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes megoldás: 1 pont 4 pont

b A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes megoldás: 1 pont 4 pont
c A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes megoldás: 1 pont 4 pont
3. Hány méter annak a négyzetnek az átlója, melynek oldala 3 m? Az eredményt tizedekre kerekítve a 1
add meg! b 2
c 2
Jelöljük a négyzet oldalát a-val, az átlót d-vel! Pitagorasz tétele d 1
szerint: e 1
2 ∙ a2 = d2, ebből d = √2 ∙ a2 = √2 ∙ 32 = √18 ≈ 4,2 d a=3m
7
A négyzet átlója közel 4,2 m.
a=3m
a A megfelelő derékszögű háromszög megrajzolása 1 pont

b Pitagorasz tételének helyes alkalmazása 2 pont
c A számítás helyes lépései: max. 2 pont 2 pont
d Helyes kerekítés 1 pont
e Szöveges válasz 1 pont
34

4. Milyen messze van egymástól a koordináta-rendszerben a 5

a) az origó és a B csúcs, b) a C és a D csúcs? b 6
Számítással határozd meg a távolságokat! Az egység egy kis négyzetrács oldalának hossza. 11
Az eredményt tized pontossággal add meg!
a) y
(OB)2 = 42 + 42 = 32, OB = √32
C B
Az átló hossza tized pontossággal 5,6 egység.
1
O 1 A x
b) y
(DC)2 = 32 + 72 = 9 + 49 = 58, DC = √58 C B
A DC szakasz hossza tized pontossággal 7,6 egység.
1
O 1 A x
A megfelelő derékszögű háromszög megrajzolása (OABC négyzet, mely-

a ben OB szakasz be van rajzolva): 1 pont, Pitagorasz tételének helyes alkal- 5 pont
mazása: 2 pont, helyes eredmény, szöveges válasz: 2 pont.
A megfelelő derékszögű háromszög megrajzolása: 1 pont, Pitagorasz té-
b telének helyes alkalmazása: 3 pont, helyes eredmény, szöveges válasz: 2 6 pont
pont. összesen 38
35


1. Igaz vagy hamis az állítás? Írd a négyzetbe a megfelelő betűt (I/H)! a 1

A b) és a d) válaszaidat indokold meg! b 3
c 1
a) Az a háromszög, melynek oldalai 3; 4; 5 egység hosszúak, derékszögű. I d 3
8
b) Egy 1 cm-es, egy 4 cm-es és egy 5 cm-es szívószálból egy hegyesszögű háromszög rakható ki.
H Nincs ilyen háromszög, mert 1 + 4 = 5.

c) A derékszögű háromszög átfogója 15 cm, ha befogói 9 cm és 12 cm hosszúak. I
d) Az alábbiak közül csak az egyik nem pitagoraszi számhármas. I

A) (6; 8; 10) 36 + 64 = 100
B) (10; 24; 26) 100 + 576 = 676
C) (18; 15; 23) 324 + 225 = 549 < 529
Csak a C) esetben nem teljesül, hogy a két kisebb szám négyzetének összege egyenlő a leg-
nagyobb négyzetével.

d Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont
2. Számítsd ki a derékszögű háromszögek ismeretlen oldalainak hosszát! (A rajzok nem méretarányo- a 4

sak.) b 4
c 4
A) B) C) 7 cm 12
a = 13 cm
17 cm
12 cm 8 cm c = 24 cm
25 cm
5 cm b = 15 cm

A) a2 = 122 + 52 = 144 + 25 = 169 a = √169 = 13, a = 13 cm
B) b2 = 172 – 82 = 289 – 64 = 225 b = √225 = 15, b = 15 cm
C) c2 = 252 – 72 = 625 – 49 = 576 c = √576 = 24, c = 24 cm
a A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes megoldás: 1 pont 4 pont

b A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes megoldás: 1 pont 4 pont
c A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes megoldás: 1 pont 4 pont
36

3. Hány méter annak a négyzetnek az átlója, melynek oldala 4 m? Az eredményt tizedekre kerekítve a 1
add meg! b 2
c 2
Jelöljük a négyzet oldalát a-val, az átlót d-vel! Pitagorasz tétele szerint: d 1
2 ∙ a2 = d2, ebből d = √2 ∙ a2 = √2 ∙ 42 = √32 ≈ 4,2 e 1
d 7
A négyzet átlója közel 4,2 m. a=4m
a=4m
a A megfelelő derékszögű háromszög megrajzolása 1 pont

b Pitagorasz tételének helyes alkalmazása 2 pont
c A számítás helyes lépései: max. 2 pont 2 pont
d Helyes kerekítés 1 pont
e Szöveges válasz 1 pont
4. Milyen messze van egymástól a koordináta-rendszerben a 5

a) az origó és a C csúcs, b) az A és a B csúcs? b 6
Számítással határozd meg a távolságokat! Az egység egy kis négyzetrács oldalának hossza. 11
Az eredményt tized pontossággal add meg!
a)
Pitagorasz tétele szerint: y
(OC)2 = 32 + 32 = 18, OC = √18
Az átló hossza tized pontossággal 4,2 egység. C B
1
O 1 x
D
b) y
(AB)2 = 42 + 62 = 16 + 36 = 52, AB = √52
C B
Az AB szakasz hossza tized pontossággal 7,2 egység.
1
O 1 x
D
37


a telének helyes alkalmazása: 2 pont, helyes eredmény, szöveges válasz: 2 5 pont
pont.
b telének helyes alkalmazása: 3 pont, helyes eredmény, szöveges válasz: 2 6 pont
pont. összesen 38

Minimumszintet meghaladó követelmény dőlt betűvel
Ismerje a négyzetgyök fogalmát. Legyen képes megbecsülni fejben számok négyzetét és szá-
mok négyzetgyökét nem túl nagy és nem túl kicsi számok körében (legalább nagyságrend-
ben), illetve pontosan meghatározni ezeket zsebszámológép segítségével.
Ismerje a Pitagorasz-tételt (bizonyítás nélkül), és legyen képes alkalmazni egyszerű, síkbeli szá-
mítási feladatokban.
Tudja a tétel egyszerű következményeit a Pitagorasz-tételre visszavezetni. Tudja a tételt térbeli fel-
adatok megoldására is felhasználni.

1. a) Rajzolj a háromszög oldalaira négyzeteket! Határozd meg a négyzetek területét (a területmérés a 6

egysége egy kis rácsnégyzet területe legyen)! b 2
b) Igaz-e, hogy a két rövidebb oldalra emelt négyzetek területeinek összege egyenlő a leghosszabb c 2
oldalra emelt négyzet területével? Állításodat indokold! 10
c) Számítással határozd meg a rövidebb oldalak hosszát tizedekre kerekítve!
a)
b) Igaz, mert (32 + 32) területegység = 64 terület-

egység. 32 32
c) A rövidebb oldalak hossza: √32 egység ≈ 5,7
egység.
64
a A három négyzet rajza: 1-1 pont, területe: 1-1 pont 6 pont

c Helyes eredmény: 2 pont 2 pont
38

2. A következő számhármasok közül melyik lehet egy derékszögű háromszög oldalainak hossza? Vála- a 3
szodat indokold! b 2
a) (12; 13; 14) c 3
b) (10; 20; 30) 8
c) (15; 20; 25)
a) Pitagorasz tételének megfordítása szerint ezek nem lehetnek derékszögű háromszög oldal-
hosszai, mert: 122 + 132 ≠ 142, 144 + 169 ≠ 196.
b) Ezekből az oldalakból nem lehet háromszöget szerkeszteni, mert 10 + 20 = 30.
c) Pitagorasz tételének megfordítása szerint ezek lehetnek derékszögű háromszög oldalhos�-

szai, mert: 152 + 202 = 252, 225 + 400 = 625.
a Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont

c Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont

b 4
A) B) C) c 4
8,4 cm 12
a = 15 cm
13 cm
9 cm 12 cm
c c ≈ 5,9 cm
12 cm b = 5 cm
A) a2 = 92 + 122 = 81 + 144 = 225 a = √225 = 15, a = 15 cm
B) b2 = 132 – 122 = 169 – 144 = 25 b = √25 = 5, b = 5 cm
C) 2 ∙ c2 = 8,42, c2 = 70,56 : 2 c = √35,28 ≈ 5,9, c ≈ 5,9 cm
a A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes eredmény: 1 pont 4 pont

b A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes eredmény: 1 pont 4 pont
c A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes eredmény: 1 pont 4 pont
39

4. Az építési szabványok szerint egy lépcső akkor tekinthető biztonságosnak, ha a lépcsőfok (m) ma- a 1
gasságának kétszeresét és a lépcsőfok (s) szélességét összeadva 63 cm-t kapunk. b 1
c 1
A fenti összefüggés alapján mekkora c) A
z ábrán látható lépcső mellé egy egyenletesen d 2
a) a lépcsőfok magassága, ha szélessége 31 emelkedő rámpát terveznek a babakocsival, toló- e 6
cm, kocsival közlekedőknek. 11
b) a lépcsőfok szélessége, ha magassága 17 A lépcsők 27 cm szélesek és 18 cm magasak.
cm? Mekkora lesz a rámpa (r) hossza centiméterekre
A lépcső kerekítve?
szélessége
(s )
1 3 cm
r=2
27 cm
18 cm
A lépcső
magassága
(m ) 2m
a) 2 · m + 31 cm = 63 cm
m = (63 cm – 31 cm) : 2 = 32 cm : 2 = 16 cm
b) 2 · 17 cm + s = 63 cm
s = (63 – 34) cm = 29 cm
c) A rámpa magassága 72 cm lesz. A rámpa alakja derékszögű háromszög, melynek egyik befo-
gója 2 m, a másik 72 cm, az átfogója a rámpa hossza.
Pitagorasz tétele szerint: r

72 cm
722 + 2002 = r2, r = √5184 + 40000 = √45184 ≈ 213
A rámpa közel 213 cm hosszú lesz.
2 m = 200 cm
a m = 16 cm 1 pont
b s = 29 cm 1 pont
c A rámpa magassága 72 cm lesz: 1 pont 1 pont
A rámpa alakja derékszögű háromszög, melynek egyik befogója 2 m, a má-
d 2 pont
sik 72 cm, az átfogója a rámpa hossza
Pitagorasz tétele szerint: 722 + 2002 (1 pont)
e √5184 + 40000 = √45184 (3 pont) 6 pont
A rámpa közel 213 cm hosszú lesz: 2 pont összesen 41
40


1. a) Rajzolj a háromszög oldalaira négyzeteket! Határozd meg a négyzetek területét (a területmérés a 6

egysége egy kis rácsnégyzet területe legyen)! b 2
b) Igaz-e, hogy a két rövidebb oldalra emelt négyzetek területeinek összege egyenlő a leghosszabb c 2
oldalra emelt négyzet területével? Állításodat indokold! 10
c) Számítással határozd meg a rövidebb oldalak hosszát tizedekre kerekítve!
a)
18
b) Igaz, mert (18 + 18) területegység = 36 terület-
egység.
c) A rövidebb oldalak hossza: √18 egység ≈ 4,2 egy-
ség. 36
18
a A három négyzet rajza: 1-1 pont, területe: 1-1 pont 6 pont

c Helyes eredmény: 2 pont 2 pont
2. A következő számhármasok közül melyik lehet egy derékszögű háromszög oldalainak hossza? Vála- a 3
szodat indokold! b 2
a) (11; 12; 13) c 3
b) (20; 30; 50) 8
c) (20; 21; 29)
a) A Pitagorasz-tétel megfordítása szerint nem, mert:

112 + 122 ≠ 132, 121 + 144 = 265 ≠ 225.
b) Ezekből az oldalakból nem lehet háromszöget szerkeszteni, mert: 20 + 30 = 50.
c) A Pitagorasz-tétel megfordítása szerint igen, mert:

202 + 212 = 292, 400 + 441 = 841.

41


b 4
A) B) C) c 4
7,8 cm 12
a = 13 cm 17 cm
5 cm 8 cm
c c ≈ 5,5 cm
12 cm b = 15 cm
A) a2 = 52 + 122 = 25 + 144 = 169 a = √169 = 13, a = 13 cm
B) b2 = 172 – 82 = 289 – 64 = 225 b = √225 = 15, b = 15 cm
C) 2 ∙ c2 = 7,82 = 60, c2 = 30,42 c = √30,42 ≈ 5,5, c ≈ 5,5 cm
a A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes eredmény: 1 pont 4 pont

b A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes eredmény: 1 pont 4 pont
c A számítás helyes lépései: max. 3 pont, helyes eredmény: 1 pont 4 pont
4. Az ábrán egy tetőszerkezet vázlatrajzát láthatjuk, amelyen az a-val jelölt szakaszok 4 cm hosszúak. a 1
b 1
a) Mekkorák az ABC háromszög alapon fekvő szögei? c 5
30° d 4
C 11
b) Mekkora az ABC háromszög szárszöge?
120°
b a a b
c) Milyen magas a tető a vázlatrajzon?
Számításaidat követhetően írd le! 30˚ 30˚
A a a a B
Pitagorasz tétele szerint: C
√ ( )
2
m = a2 – a = √42 – 22 = √12 ≈ 3,5 [cm]
2
A tető ≈ 3,5 cm magas. m a
a
2
d) Milyen hosszú az ABC háromszög b szára?
√( 32 a) + m = √6 + 3,5 ≈ 4,3 [cm]

2
b= 2 2 2

A b szakasz hossza 4,3 cm.
a 30° 1 pont
b 120° 1 pont
c A számítás lépései rendre: 2 pont, 1 pont; kerekítés, válasz: 2 pont 5 pont
d A számítás: 2 pont; kerekítés, válasz: 2 pont 4 pont összesen 41
42

Geometriai ismétlő feladatok
GEOMETRIAI ISMÉTLŐ FELADATOK

A geometria alapfogalmainak, szakkifejezéseinek ismerete. Az euklideszi alapszerkesztések ismerete, alkalmazása.
Mértékegységek, mértékváltás használata.
Távolsággal jellemezhető ponthalmazok megadása.
Az egybevágósági transzformációk ismerete. A tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés tulajdonságainak
megfogalmazása, alkalmazása, képpontok megszerkesztése.
Szerkesztési feladatok elvégzése (vázlat készítése, szerkesztés lépéseinek megfogalmazása, a megoldások vizsgála-
ta, szerkesztőeszközök helyes használata, pontosság).
A háromszögekre vonatkozó ismeretek alkalmazása (belső szögek összege, külső szögek összege, nevezetes vona-
lak, nevezetes körök). Négyszögek csoportosítása, tulajdonságaik ismerete (szimmetriatulajdonság felismerése, bel-
ső szögek összege, külső szögek összege, átlók, középvonalak, húrnégyszögek, érintőnégyszögek). Sokszögek cso-
portosítása, tulajdonságaik ismerete (belső szögek összege, külső szögek összege, átlók száma), szabályos sokszögek
ismerete (szimmetriatulajdonságok, középponti szögek).
Kör és részeinek ismerete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Pitagorasz tételének ismerete, alkalmazása.
Hasábokra, hengerekre vonatkozó ismeretek alkalmazása (lapok, élek, csúcsok száma, lapátló, testátló, a testek há-
lója).
Egyszerű síkgeometriai és térgeometriai számításos feladatok megoldása algebrai műveletek alkalmazásával, zseb-
számológép használatával (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat kiszámítása). Az ismeretlen adatok meg-
határozása számítással, szerkesztéssel, méréssel.

TSZAM – A csoport
1. A következő feladatok az ábrán megadott P, B pontra és e egyenesre vonatkoznak. a 2

b 3
a) Szerkesztéssel, méréssel határozd meg a P pont és az e egyenes távolságát! c 5
b) S zerkessz az e egyenesen olyan pontokat, amelyek a P ponttól kétszer akkora távolságra vannak, 10
mint a pont és az egyenes a) részben meghatározott távolsága!
Jelöld a megszerkesztett pontokat C1-gyel, C2-vel!
c) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a PBC1 és a PBC2 háromszög területét!
C2 T B C1 e
PT ≈ 20 mm, BC2 ≈ 45 mm, BC1 ≈ 26 mm

P’
a2 · m BC2 · PT 45 · 20
TPC B = = = = 450 mm2 = 4,50 cm2
2
2 2 2
a · m BC1 · PT 26 · 20
TPC B = 1 = = = 260 mm2 = 2,60 cm2
1 2 2 2
43

Merőleges és metszéspont szerkesztése: 1 pont, távolság megadása: 1

a 2 pont
pont
b PT távolság kétszeresének, C1, C2 pontnak a szerkesztése: 1-1 pont 3 pont
A két háromszög adatai: 1 pont, képlet: 1 pont, a két számítás: 1-1 pont,
c mértékegység: 1 pont. Egy háromszög esetén legfeljebb 4 pont adható. 5 pont
Ha hibás ábra alapján jól számol, akkor is jár a pont.
2. a) Szerkeszd meg a szabályos ötszög köré írható kör középpontját és a köré írt kört! a 4
b 3
k c 3
10
K
f r
g
b) Írd le a szerkesztés lépéseit, indokold a szerkesztés helyességét!
Szerkesztés:
1. Két oldal szakaszfelező merőlegese f és g
2. f és g metszéspontja a kör középpontja K
3. K és bármely csúcs távolsága a sugár r
4. K középpontú, r sugarú kör az ötszög köré írt kör.
Mivel az ötszög köré írt kör középpontja egyenlő távolságra van az ötszög csúcsaitól, ezért a
középpont rajta van az oldalak felezőmerőleges egyenesein. Ezek az egyenesek nem párhuza-
mosak, ezért bármelyik kettőnek a metszéspontja kijelöli a kör középpontját.
c) Számítsd ki az ötszög egy-egy belső szögének nagyságát!

Egy középponti háromszögből következtetve a belső szög: 180° – 360° = 108°
5
vagy az ötszög belső szögeinek összegéből következtetve: (5 – 2) · 180° = 108°
5
a Bármilyen helyes szerkesztés látható szerkesztővonalakkal 4 pont

b Szerkesztés lépései: 2 pont, indoklás: 1 pont 3 pont
c Összefüggés, számítás, mértékegység: 1-1 pont 3 pont
44

3. a) Szerkeszd meg a háromszög beírt körének a középpontját, sugarát és a beírt kört! a 5

C b 1
c 7
13
r f
O
A
g
b) Indokold a szerkesztés helyességét! B
Mivel a háromszög beírt körének középpontja egyenlő távolságra van a háromszög oldalaitól,
ezért a középpont rajta van a háromszög belső szögfelezőinek egyenesein. Ezek az egyenesek
nem párhuzamosak, ezért bármelyik kettőnek a metszéspontja kijelöli a kör középpontját.
c) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a kör kerületét és területét!
r ≈ 15 mm, K = 2 · r · π = 2 · 15 · π ≈ 30 · π ≈ 94,2 mm a kör kerülete.
T = r2 · π ≈ 706,8 mm2 a kör területe.

b Indoklás 1 pont
Sugár hossza: 1 pont, képlet: 1-1 pont, számolás: 1-1 pont, mértékegység:
c 7 pont
1-1 pont
4. Az ábrán látható derékszögű háromszögből kettőt-kettőt összeillesztünk úgy, hogy teljes oldalukkal a 6
érintkezzenek. b 6
A 12
6 cm
a) Hányféle alakzatot készíthetünk így? Rajzold le a különböző lehetőségeket! B C

A
25 mm
B’
B t
B C’
65 m
mm
mm
65 m
25 mm
O O
65
C
A
120 mm A’
C 60 mm A
60 mm B
A’
B 25 mm C
65 m
m
A t 65 m O
C’ m
A
C 60 mm
B t
mm
A
65
25
mm
mm
60
C C
B B’
50 mm
45

4. Folytatás
b) Nevezd meg a különböző síkidomokat!
Kétféle paralelogramma, téglalap, kétféle háromszög, deltoid.
a A hat alakzat lerajzolása: 1-1 pont 6 pont

b Megnevezésük: 1-1 pont 6 pont összesen 45

TSZAM – B csoport
1. A következő feladatok az ábrán megadott P pontra és e egyenesre vonatkoznak. a 2

b 3
a) Szerkesztéssel, méréssel határozd meg a P pont és az e egyenes távolságát! c 4
b) S zerkessz az e egyenesen olyan pontokat, amelyek a P ponttól kétszer akkora távolságra vannak, 9
mint a pont és az egyenes a) részben meghatározott távolsága!
Jelöld a megszerkesztett pontokat A-val, B-vel!
c) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a PAB háromszög területét!
A T B e
P’
PT ≈ 25 mm, AB ≈ 86 mm
TPAB = a · m = AB · PT = 86 · 25 = 1075 mm2 = 10,75 cm2

2 2 2
Merőleges és metszéspont szerkesztése: 1 pont, távolság megadása: 1

a 2 pont
pont
b PT távolság kétszeresének, A, B pontnak a szerkesztése: 1-1 pont 3 pont
Háromszög adatai, képlet: 1-1 pont, számítás, mértékegység: 1-1 pont. Ha
c 4 pont
hibás ábra alapján jól számol, akkor is jár a pont.
46

2. a) Szerkeszd meg a szabályos hétszög köré írható kör középpontját és a köré írt kört! a 4
b 3
c 4
k 11
r
g
b) Írd le a szerkesztés lépéseit, indokold a szerkesztés helyességét!
Szerkesztés:
1. Két oldal szakaszfelező merőlegese f és g
2. f és g metszéspontja a kör középpontja K
3. K és bármely csúcs távolsága a sugár r
4. K középpontú, r sugarú kör a hétszög köré írt kör.
Mivel az hétszög köré írt kör középpontja egyenlő távolságra van a hétszög csúcsaitól, ezért a
középpont rajta van az oldalak felezőmerőleges egyenesein. Ezek az egyenesek nem párhuza-
mosak, ezért bármelyik kettőnek a metszéspontja kijelöli a kör középpontját.
c) Számítsd ki a hétszög egy-egy belső szögének nagyságát!
Egy középponti háromszögből következtetve a belső szög: 180° – 360° ≈ 128,57°

7
vagy az ötszög belső szögeinek összegéből következtetve: (7 – 2) · 180° = 900° ≈ 128,57°
7 7

b Szerkesztés lépései: 2 pont, indoklás: 1 pont 3 pont
c Összefüggés: 1 pont, számítás: 2 pont, mértékegység: 1 pont 4 pont
47

3. a) Szerkeszd meg a háromszög beírt körének a középpontját, sugarát és a beírt kört! a 5

A b 1
c 7
13
r C
O
b) Indokold a szerkesztés helyességét!

B
Mivel a háromszög beírt körének középpontja egyenlő távolságra van a háromszög oldalai-
tól, ezért a középpont rajta van a háromszög belső szögfelező egyenesein. Ezek az egyenesek
nem párhuzamosak, ezért bármelyik kettőnek a metszéspontja kijelöli a kör középpontját.
c) A szükséges adatok megmérése után számítsd ki a kör kerületét és területét!
r ≈ 13 mm, K = 2 · r · π ≈ 2 · 13 · π ≈ 81,68 mm a kör kerülete.

T = r2 · π ≈ 132 · π ≈ 169 · 3,14 ≈ 530,66 mm2 a kör területe.

b Indoklás 1 pont
c Sugár hossza: 1 pont, képlet: 1-1 pont, számolás 1-1 pont, mértékegység:
7 pont
1-1 pont
48

4. Az ábrán látható derékszögű háromszögből kettőt-kettőt összeillesztünk úgy, hogy teljes oldalukkal a 6
érintkezzenek. A b 6
12
6 cm
B 45 mm C
a) Hányféle alakzatot készíthetünk így? Rajzold le a különböző lehetőségeket!
A t
B’ B
C’ 75
m mm
m
75
m
O
m
75
C
A A’
B t 120 mm
A 60 mm B
A’
B 45 mm C
m
45
m 75
60
m
B C’ mm
m
75 O
mm
C
45 mm
O
A t
A
C 60 mm
C 60 mm A
m
m
75
C
B’
B 90 mm
b) Nevezd meg a különböző síkidomokat!
Kétféle paralelogramma, deltoid, kétféle háromszög, téglalap.
a A hat alakzat lerajzolása: 1-1 pont 6 pont

b Megnevezésük: 1-1 pont 6 pont összesen 45
49


Az ismétlés előtt megfogalmazott követelmények teljesítése, de a gyakorlottság magasabb szintje az elvárás (ábra
nélkül megadott feladatok megértése, felesleges és hiányzó adatok felismerése, szabatos fogalmazás, indoklás, bizo-
nyítás igénye, a mért adatok pontosságának megadása, közelítő értékek használata, esztétikus szerkesztés).
A valóság és a geometria kapcsolatának felismerése, lényeges és elhanyagolható tulajdonságok elkülönítése. Mo-
dellek és szemléltető ábrák készítése.
A feladatok megoldásához zsebszámológép használható.
1. Egy háromszög belső szögei számtani sorozat szomszédos tagjait alkotják. a 4

a) Mekkorák a háromszög belső szögei, ha a legnagyobb szöge 100°? b 4
b) Mekkorák a leghosszabb oldal végpontjaiban a háromszög külső szögei? 8
a) Mivel a háromszög belső szögeinek összege 180°, felhasználva a számtani sorozat képzési
szabályát 100° + (100° – x) + (100° – 2x) = 180°, x-re 40° adódik.
A háromszög belső szögei 20°, 60°, 100°.
Más gondolatmenettel: a számtani közép tulajdonság felhasználásával a középső szögre
adódik a 60°.
b) A leghosszabb oldallal szemközti szög a legnagyobb, a rajta fekvő két szög a kisebb. Ezért a
két külső szög 180° – 60° = 120°, 180° – 20° = 160°.
a A hiányzó belső szögek: 1-1 pont, bármilyen helyes indoklás: 2 pont 4 pont
A két külső szög: 1-1 pont, hivatkozás a külső szög definíciójára: 1 pont,
b 4 pont
megfelelő szögek kiválasztása: 1 pont
2. Egy adott húrtrapézba 15 cm sugarú kör írható, alapjainak hossza 20 cm és 45 cm. a 5

a) Készíts ábrát! b 4
b) Számítsd ki a trapéz területét! 20 cm 9
a)
15 cm
b) A beírt kör átmérője az alapok távolsága, azaz a trapéz magassá-
ga 30 cm.
15 cm
T = (a + c) · m = (20 + 45) · 30 = 975 [cm2] a trapéz területe.
2 2
45 cm
a Helyes ábra 5 pont

b Magasság megállapítása, összefüggés, számítás, mértékegység: 1-1 pont. 4 pont
50

3. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak a következő állítások! Állításodat indokold! a 2
A: Nincs tengelyesen szimmetrikus konkáv négyszög. b 5
Hamis. A konkáv deltoid tengelyesen szimmetrikus négyszög. c 4
11
B: Egy 10 cm sugarú, 72°-os középponti szögű körcikk területe nagyobb, mint egy 8 cm és 20 cm át-
lójú deltoid területe.
Hamis. A körcikk egy kör ötöde, mert 72° a teljes szög ötöde.
Tkörcikk = 1 · r2 · π ≈ 1 · 102 · 3,14 ≈ 62,8 cm2 < Tdeltoid = e · f = 8 · 20 = 80 cm2
5 5 2 2
C: Ha egy konvex sokszög átlóinak száma 20, akkor belső szögeinek összege 1080°.
Igaz. Konvex sokszög belső szögeinek összege (n – 2) · 180°, átlóinak száma n · (n – 3) .
2
Ha az átlók száma 20, akkor n · (n – 3) = 40. A 40 kéttényezős szorzat alakjai (a tényezők ter-
mészetes számok): 40 · 1, 20 · 2, 10 · 4, 8 · 5 közül csak a 8 · 5 felel meg. Tehát a sokszög 8 ol-
dalú, a belső szögeinek összege (8 – 2) · 180° = 6 · 180° = 1080°.
a Helyes válasz, indoklás: 1-1 pont 2 pont

b Helyes válasz: 1 pont, körcikk területe: 2 pont, deltoid területe, összehason-
5 pont
lítás: 1-1 pont
c Helyes válasz: 1 pont, szögösszeg, oldalak száma, átlók száma: 1-1 pont 4 pont
4. Adott egy derékszögű koordináta-rendszerben az A(2; 3), B(0; 3), C(–1; 2), D(–1; 0), E(0; –1) pont. a 2
a) Ábrázold a pontokat! b 5
b) Tükrözd a pontokat az AE szakasz felezőpontjára, add meg a tükörkép pontok koordinátáit! c 3
c) Határozd meg az ABCDEB’C’D’ sokszög területét, ha a területegység egy rácsnégyzet területe! 10
a) y
b) O(1; 1), A’(0; –1) = E, B’(2; –1), C’(3; 0), D’(3; 2), E’(2; 3) = A
t
c) A nyolcszög területe T = 4 · 4 – 4 · 1 · 1 = 14 rácsnégyzet.
2
B A
C D’
1
O
D 0 1 C’ x
E B’
a Mind az öt pont jó: 2 pont, három vagy négy pont helyes megadása: 1
2 pont
pont
b Középpont jelölése: 1 pont, hibátlan tükrözés: 2 pont, koordináták meg-
adása: 2 pont. 5 pont
Hibás képpont vagy hibás koordináta esetén 1-1 pont levonás
c Helyes eredmény: 1 pont, indoklás számítással vagy rajzzal: 2 pont 3 pont
51

5. Egy 10 cm átmérőjű, 12 cm magas, henger alakú bögrébe 18 cm hosszú szívószálat rakunk. a 5

a) Számítsd ki, legalább hány centiméter látszik ki a szívószálból! b 5
b) Hány deciliteresnek jelzik a bögrét a felülről 0,5 cm-re húzott vízszintes vonalnál? 10
a) A szívószál bögrében levő része a függőleges tengelyre illeszkedő téglalap-

metszet átlója. Ez a hosszúság a Pitagorasz-tétel alapján:
√102 + 122 = √244 ≈ 15,6 cm
Legalább 18 – 15,6 = 2,4 cm látszik ki.
b) A bögre űrtartalma egy 5 cm sugarú, 11,5 cm magas körhenger térfogata.
V = r2 · π · m ≈ 52 · 3,14 · 11,5 = 902,75 cm3 ≈ 9 dl-es a bögre.
a Átló hossza: 2 pont, indoklás: 2 pont, a különbség megadása: 1 pont 5 pont

A körhenger adatai: 2 pont, a térfogat képlete, kiszámítása, átváltás: 1-1
b 5 pont
pont összesen 48

1. Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge 16°. Mekkora szöget zár be az átfogóhoz tartozó a 4
magasság és a derékszög belső szögfelezője? b 4
8
A hosszabbik befogó és az átfogóhoz tartozó magasság által meghatározott derékszögű há-
romszögben az egyik hegyesszög az adott 16°, a másik ennek pótszöge: 74°. A szögfelező az
eredeti befogókkal 45°-os szögeket zár be. A keresett ε szög: 74° – 45° = 29°.
45°
74° 16°
Vázlat, jelölve benne a megfelelő szögek (16°, 74°), magasság és szögfele-

a 4 pont
ző: 1-1 pont
b Pótszög, szögfelező és befogó szöge, különbség, válasz: 1-1 pont 4 pont
52

2. Egy húrtrapéz alapjainak hossza 18 cm és 8 cm. Beírható körének sugara 6 cm. a 5

a) Készíts ábrát! b 4
b) Számítsd ki a trapéz területét! 8 cm 9
a)
b) A beírt kör átmérője az alapok távolsága, azaz a trapéz magassága 6 cm
12 cm.
T = (a + c) · m = (18 + 8) · 12 = 156 [cm2] a trapéz területe.
2 2 6 cm
18 cm
a Helyes ábra 5 pont

b Magasság megállapítása, összefüggés, számítás, mértékegység: 1-1 pont 4 pont
3. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak a következő állítások! Állításodat indokold! a 2
A: Van középpontosan szimmetrikus konkáv négyszög. b 5
Hamis. A középpontosan szimmetrikus négyszög paralelogramma, aminek szomszédos szö- c 4
gei kiegészítő szögek, azaz konvexek. 11
B: Egy 6 cm belső és 10 cm külső sugarú körgyűrű területe kisebb, mint egy olyan paralelogramma terü-
lete, amelynek egyik oldala 20 cm, és az ehhez az oldalhoz tartozó magassága 10 cm.
Hamis. Bár dm2-re kerekítve mindkét alakzat területe 2 dm2, a körgyűrű területe nagyobb.
Tkörgyűrű = 102 · π – 62 · π ≈ (102 – 62) · 3,14 = 200,96 cm2, Tparalelogramma = a · ma = 20 · 10 = 200 cm2
C: Ha egy konvex sokszög átlóinak száma 35, akkor belső szögeinek összege 1440°.
Igaz. Konvex sokszög belső szögeinek összege (n – 2) · 180°, átlóinak száma n · (n – 3) .
2
Ha az átlók száma 35, akkor n · (n – 3) = 70. A 70 kéttényezős szorzat alakjai (a tényezők ter-
mészetes számok): 70 · 1, 35 · 2, 14 · 5, 10 · 7 közül csak a 10 · 7 felel meg. Tehát a sokszög 10
oldalú, a belső szögeinek összege (10 – 2) · 180° = 8 · 180° = 1440°.

Helyes válasz: 1 pont, körgyűrű területe: 2 pont, paralelogramma területe,
b 5 pont
összehasonlítás: 1-1 pont
c Helyes válasz: 1 pont, szögösszeg, oldalak száma, átlók száma: 1-1 pont 4 pont
53

4. Adott egy derékszögű koordináta-rendszerben az A(3; 2), B(0; 2), C(0; 1), D(–1; 1), E(–1; –2) pont. a 2
a) Ábrázold a pontokat! b 5
b) Tükrözd a pontokat az AE egyenesre, add meg a tükörkép pontok koordinátáit! c 3
c) Határozd meg az ABCDED’C’B’ sokszög területét, ha a területegység egy rácsnégyzet területe! 10
a) y
b) A’(3; 2) = A, B’(3; –1), C’(2; –1), D’(2; –2), E’(–1; –2) = E
c) A nyolcszög területe T = 4 · 4 – 2 · 1 · 1 = 14 rácsnégyzet. t
B
C A
D 1
0 1 x
E C’ B’
D’
a Mind az öt pont jó: 2 pont, három vagy négy pont helyes megadása: 1
2 pont
pont
Tengely jelölése: 1 pont, hibátlan tükrözés: 2 pont, koordináták megadása:
b 2 pont. 5 pont
Hibás képpont vagy hibás koordináta esetén 1-1 pont levonás
c Helyes eredmény: 1 pont, indoklás számítással vagy rajzzal: 2 pont 3 pont
5. Egy felül nyitott, 240 cm2 felszínű kockába 18 cm hosszú szívószálat rakunk. a 7
a) Számítsd ki, legalább hány centiméter látszik ki a szívószálból! b 3
b) Hány deciliter víz van a kockában, ha felülről mérve 1 cm-re van a vízszint? 10
a) A kocka öt lapjának területösszege 240 cm2, egy négyzetlap területe 48 cm2, a kocka éle
√48 ≈ 6,9 [cm]. A szívószál kockában levő része a kocka testátlója. Hossza a testátlóra vonat-
kozó összefüggés alapján √6,92 + 6,92 + 6,92 ≈ 12 [cm]
18 – 12 = 6 [cm] látszik ki.
b) Egy 6,9 cm, 6,9 cm, 5,9 cm élű téglatest térfogata a test űrtartalma.
V = a · b · c ≈ 6,9 · 6,9 · 5,9 ≈ 280,9 cm3 ≈ 2,8 dl víz van a kockában.
Él hossza: 2 pont, átló hossza: 2 pont, indoklás: 2 pont, a különbség meg-

a 7 pont
adása: 1 pont
b A téglatest adatai: 1 pont, térfogat kiszámítása, átváltás: 1-1 pont 3 pont összesen 48
54


Az ismétlés előtt megfogalmazott követelmények teljesítése, de a gyakorlottság magasabb szintje az elvárás (ábra
nélkül megadott feladatok megértése, felesleges és hiányzó adatok felismerése, szabatos fogalmazás, indoklás, bizo-
nyítás igénye, a mért adatok pontosságának megadása, közelítő értékek használata, esztétikus szerkesztés).
1. Egy háromszög belső szögei számtani sorozat szomszédos tagjait alkotják. Legnagyobb szöge 75°. a 4
Mekkorák a háromszög belső szögei és a legnagyobb külső szöge? b 2
Mivel a háromszög belső szögeinek összege 180°, felhasználva a számtani sorozat képzési szabá- 6
lyát 75° + (75°– x) + (75° – 2x) = 180°, x-re 15° adódik.
A háromszög belső szögei 45°, 60°, 75°.
Más gondolatmenettel: számtani közép tulajdonság felhasználásával a középső szögre adódik a
60°.
A legnagyobb külső szög a legkisebb belső szög kiegészítő szöge: 135°.
a A hiányzó belső szögek: 1-1 pont, bármilyen helyes indoklás: 2 pont 4 pont
b A külső szög: 1 pont, hivatkozás a külső szög definíciójára: 1 pont 2 pont
2. Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza 6 cm és 4 cm, hosszabbik szára 8 cm. a 5

a) Számítsd ki a trapéz kerületét! b 4
b) Számítsd ki a trapéz területét! 9
a) A merőleges szár egy 2 cm befogójú, 8 cm átfogójú derékszögű háromszögben a Pitagorasz-

tétel alkalmazásával meghatározható:
d = √82 – 22 = √60 ≈ 7,7 [cm]
A trapéz kerülete az oldalak összege, K ≈ 6 + 8 + 4 + 7,7 = 25,7 [cm].
b) A merőleges szár a trapéz magassága, azaz m ≈ 7,7 cm.
T = (a + c) · m = (6 + 4) · 7,7 = 38,5 [cm2] a trapéz területe.
2 2
Merőleges szár hossza: 2 pont, kerület: 1 pont, indoklás szöveggel vagy áb-
a 5 pont
rával: 2 pont
b Adatok megállapítása, összefüggés, számítás, válasz: 1-1 pont 4 pont
55

3. Egy körgyűrű határoló köreinek sugarai 8 cm és 15 cm hosszúak. a 5

a) A belső kör érintőjének mekkora része esik a körgyűrűbe? b 3
b) Számítsd ki a körgyűrű területét! 8
a) Mivel az érintő merőleges az érintési ponthoz vezető sugárra, a Pitagorasz-tétellel kiszámol-

hatjuk a húr felét: h = √152 – 82 ≈ 12,7 [cm]
2
2 · 12,7 = 25,4 [cm] a körgyűrűbe eső húr hossza.
b) Tkörgyűrű = R2 · π – r2 · π ≈ (152 – 82) · 3,14 = 505,54 [cm2] a körgyűrű területe.
a Vázlatrajz: 2 pont, tétel alkalmazása, sugár meghatározása: 3 pont 5 pont

b Összefüggés, számítás, válasz: 1-1 pont 3 pont
4. Egy rombusz alapú egyenes hasáb alapélei 2 dm, oldalélei 23 cm hosszúak. A rombusz egyik szöge a 6
60°-os. b 3
a) Számítsd ki a test felszínét! c 3
b) Számítsd ki a test térfogatát! 12
c) Számítsd ki a rövidebb testátló hosszát!
a) Az alapok két-két egybevágó szabályos háromszögre bontható rombuszok, területük.

Talap = 2 · a · √3 = 2 · 20 · √3 = 200√3 ≈ 346,4 [cm2].
2 2
4 4
Az oldallapok téglalapok, területük: Toldallap = a · m = 20 · 23 = 460 [cm2]
Ahasáb = 2 · Talap + 4 · Toldallap = 2 · 200√3 + 4 · 460 ≈ 2532,8 [cm2] a felszín.
b) Vhasáb = Talap · m = 200√3 · 23 = 4600√3 ≈ 7964,4 [cm3] a hasáb térfogata.
c) Az alaplap rövidebb átlója 2 dm = 20 cm. A rövidebb testátló az átlós síkmetszetben egy
20 cm és 23 cm befogójú derékszögű háromszög átfogója.
Pitagorasz-tétellel: d = √202 + 232 = √929 ≈ 30,5 [cm] a testátló hossza.
a Alaplap területe: 3 pont, oldallap területe: 1 pont, felszín, mértékegység:

6 pont
1-1 pont
b Összefüggés, számolás, mértékegység: 1-1 pont 3 pont
c Síkmetszet, számolás, indoklás: 1-1 pont 3 pont
5. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak a következő állítások! Válaszaidat indokold! a 2
A: A körcikk konvex alakzat. b 2
Hamis. Például a 270°-os középponti szögű körcikk (háromnegyed kör) konkáv.
c 2
6
B: Egy konvex deltoid belső szögfelezőinek metszéspontja az átlóknak is metszéspontja.
Hamis. Például a 120°, 90°, 60°, 90° szögű deltoid belső szögfelezőinek metszéspontja felezi
a szimmetriaátlót, ami nem az átlók metszéspontja.
C: A paralelogramma két szomszédos belső szögfelezője merőleges egymásra.
Igaz. A szomszédos szögekre: α + β = 180°, a szögfelezők szöge: 180° – α + β = 90°.
2
a Helyes válasz, ellenpélda: 1-1 pont 2 pont

b Helyes válasz, indoklás: 1-1 pont 2 pont
c Helyes válasz, indoklás: 1-1 pont 2 pont összesen 41
56


1. Egy derékszögű háromszög egyik hegyesszöge 30°. a 4

Mekkora szöget zár be az átfogóhoz tartozó magasság és a derékszög belső szögfelezője? b 2
6
45° 60°
30°
A hosszabbik befogó és az átfogóhoz tartozó magasság által meghatározott derékszögű három-

szögben az egyik hegyesszög az adott 30°, a másik: 60°. A szögfelező az eredeti befogókkal 45°-
os szögeket zár be. A keresett ε szög 60° – 45° = 15°.
a Vázlat, jelölve benne a megfelelő szögek, (30°, 60°)magasság és szögfele-

4 pont
ző: 1-1 pont
b Szögfelező és magasság szöge, különbség meghatározása: 1-1 pont 2 pont
2. Egy adott húrtrapézba 7,5 cm sugarú kör írható, alapjai 10 cm és 22,5 cm hosszúak. a 5
a) Számítsd ki a trapéz kerületét! b 4
b) Számítsd ki a trapéz területét! 9
a) A húrtrapéz tengelyesen szimmetrikus, ezért a beírt köre az alapokat azok felezőpontjában

érinti. Mivel egy külső pontból a körhöz húzott érintőszakaszok egyenlők, a trapéz szárainak
hossza 5 + 11,25 = 16,25 cm.
A trapéz kerülete 10 + 22,5 + 2 · 16,25 = 65 [cm].
b) A beírt kör átmérője az alapok távolsága, azaz a trapéz magassága 15 cm.

T = (a + c) · m = (10 + 22,5) · 15 = 243,75 [cm2] a trapéz területe.
2 2
a Szárak hossza: 1 pont, kerület kiszámítása, mértékegység: 1-1 pont, indok-

5 pont
lás szöveggel vagy ábrával: 2 pont
b Magasság megállapítása, összefüggés, számítás, mértékegység: 1-1 pont 4 pont
57

3. Egy körgyűrű belső köréhez érintőt húzunk, amelynek 20 cm hosszú szakasza esik a körgyűrűbe. a 5
A belső kör sugara 7 cm hosszú. b 3
a) Számítsd ki a külső kör sugarát! 8
b) Számítsd ki a körgyűrű területét!
a) Az érintőszakasz hosszának fele: 10 cm. Mivel az érintő merőleges az érintési ponthoz vezető
sugárra, Pitagorasz-tétellel számolhatjuk a külső sugarat:
R = √102 + 72 ≈ 12,2 [cm] a külső kör sugara.
b) Tkörgyűrű = R2 · π – r2 · π ≈ (12,22 – 72) · 3,14 = 99,84 [cm2] a körgyűrű területe.
a Vázlatrajz: 2 pont, tétel alkalmazása, sugár meghatározása: 3 pont 5 pont

b Összefüggés, számítás, mértékegység: 1-1 pont 3 pont
4. Egy paralelogramma alapú egyenes hasáb rövidebb alapéle 4 dm, oldalélei 28 cm hosszúak. A pa- a 6
ralelogramma egyik szöge 45°-os. b 3
a) Számítsd ki a test felszínét! c 3
b) Számítsd ki a test térfogatát! 12
c) Számítsd ki a rövidebb testátló hosszát!
a) Az alapok két-két egybevágó, egyenlő szárú derékszögű háromszögre bonthatók, területük:

Talap = 2 · a · a = 2 · 40 · 40 = 1600 [cm2]
2 2
Az oldallapok téglalapok, területük:
Toldallap = a · m = 40 · 28 = 1120 [cm2]
Ahasáb = 2 · Talap + 4 · Toldallap = 2 · 1600 + 4 · 1120 = 7680 [cm2] a felszín.
b) Vhasáb = Talap · m = 1600 · 28 = 44 800 [cm3] a hasáb térfogata.
c) Az alaplap rövidebb átlója 4 dm = 40 cm. A rövidebb testátló az átlós síkmetszetben egy
40 cm és 28 cm befogójú derékszögű háromszög átfogója.
Pitagorasz-tétellel: d = √402 + 282 = √2384 ≈ 48,8 [cm] a testátló hossza.
a Alaplap területe: 3 pont, oldallap területe: 1 pont, felszín, mértékegység:

6 pont
1-1 pont
b Összefüggés, számolás, mértékegység: 1-1 pont 3 pont
c Síkmetszet, számolás, indoklás: 1-1 pont 3 pont
5. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak a következő állítások! Válaszaidat indokold! a 2
A: A konvex deltoid érintőnégyszög. b 2
Igaz. A tengelyes szimmetria miatt belső szögfelezői közül kettő illeszkedik a szimmetriaátlóra, a c 2
másik kettő pedig a tengelyen metszi egymást, azaz egy pontban metszik egymást a szögfelezők. 6
B: A rombusz oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást.
Hamis. Például a nem derékszögű rombusz nem lehet húrnégyszög, ezért oldalfelező merő-
legeseinek nem lehet közös a metszéspontja.
C: Ha egy paralelogramma egyik szöge 132°, akkor középvonalai 48°-os szöget zárnak be.
Igaz. Mivel a paralelogramma középvonalai párhuzamosak az oldalakkal, ugyanakkora szö-
get zárnak be egymással, mint a paralelogramma oldalai, ami a paralelogramma kisebb szö-
gével egyenlő, ebben az esetben 180° – 132° = 48°.
58

Függvények

b Helyes válasz, ellenpélda: 1-1 pont 2 pont
c Helyes válasz, indoklás: 1-1 pont 2 pont összesen 41
FÜGGVÉNYEK
Tudjon a tanuló megfeleltetést létrehozni két konkrét halmaz elemei között.
Derékszögű koordináta-rendszerben tudja ábrázolni az összetartozó értékpárokat.
Egyszerű esetekben értéktáblázat segítségével tudja elkészíteni a lineáris függvények grafikonját.
Tudjon adott szabállyal megadott sorozatot folytatni, néhány taggal megadott számtani sorozat többi tagját meg-
határozni a sorozat tulajdonsága és a képletek ismerete nélkül.
Függvények
TSZAM – A csoport
1. Melyik hozzárendeléshez melyik grafikon tartozik? A megfelelő betűket írd rá az elkészített grafiko- a 2
nokra! b 2
Készítsd el azt a grafikont, amelyiknek a párját nem találtad meg! c 2
d 2
e 4
y 12
a b
c a) x –2x + 3
b) x x+2
c) x –x + 2
1 d) x –2
0 1 x
d
a Jól dönt az a) grafikonról 2 pont

b Jól dönt a b) grafikonról 2 pont
c Jól dönt a c) grafikonról 2 pont
d Jól dönt a d) grafikonról 2 pont
Jól felrajzolja a c) grafikont (ha helyes a tengelymetszet: 1 pont; meredek-
e 4 pont
ség: 2 pont)
59

2. A felírt hozzárendelések közül válogass, és töltsd ki a táblázatot! A hozzárendelési utasítás betűjelé- a 2

vel válaszolj! b 2
c 2
a) x 3x + 2 b) x –x + 1 c) x 3x d 1
2 e 2
d) x –2x e) x x – 1 f) x 3
3 9
A legmerede- Egyenes Csökkenő Vízszintes Átmegy a
kebb arányosság grafikon egyenes (0; 2) ponton
a), c) c), d) b), d) f) a)
a Első oszlop helyes kitöltése 2 pont

b Második oszlop helyes kitöltése 2 pont
c Harmadik oszlop helyes kitöltése 2 pont
d Negyedik oszlop helyes kitöltése 1 pont
e Ötödik oszlop helyes kitöltése 2 pont
Minden hibásan beírt betűjelért 1-1 pontot levonunk. A feladatra kapható minimális pont-
szám: 0.
3. Készítsd el az x 2x – 1 lineáris függvény grafikonját! a 4

a) Hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt? y b 2
b) Hol metszi a függvény grafikonja az y tengelyt? c 2
c) Döntsd el, hogy a megadott pontok közül melyik van a grafi- d 2
konon, melyik van fölötte, és melyik alatta! e 2
f 1
A(2; 3) B(–2; –6) C(11; 21) D(–43; –42) E(32; 67) 13
1
a) Az ( 1 ; 0) pontban. 0 1 x
2
b) A (0; –1) pontban.
c) Grafikonon Grafikon fölött Grafikon alatt
A, C D, E B
Helyes grafikon elkészítése (ha helyes a tengelymetszet: 1 pont; meredek-

a 4 pont
ség: 2 pont)
b A(1/2; 0) elfogadjuk x = 1/2 2 pont
c B(0; –1) elfogadjuk y = –1 2 pont
d Grafikonon: A, C 2 pont
e Grafikon fölött: D, E 2 pont
f Grafikon alatt: B 1 pont
Minden hibásan beírt betűjelért 1-1 pontot levonunk. A feladatrészekre kapható minimá-
lis pontszám: 0.
60

Függvények
4. A grafikon egy csapból a mosdókagylóba kifolyó víz mennyiségét mutatja az idő függvényében. a 2
b 2
térfogat (l) c 2
d 2
e 2
10
1
0 1 idő (perc)
a) Mi történt a 0-tól a 3. percig? Zárt dugó és zárt csap mellett 2 liter volt a mosdóban (lehet 2
liter úgy is, hogy azt beletöltötték, és azután ugyanolyan gyorsan folyik be a víz, mint ahogy
távozik a lefolyón keresztül).
b) Mi történt a 3.-tól a 7. percig? Kinyitották a vízcsapot.
c) Hány liter víz volt a mosdókagylóban a csap megnyitásakor és annak elzárásakor?
2 liter volt kinyitáskor, és 5 liter lett elzáráskor.

d) Mennyi idő alatt folyt ki az összes víz a mosdókagylóból?
2 perc

e) Írj még két megállapítást a grafikon alapján!

a–d Helyes válasz: 2-2 pont 8 pont

e Jó megállapítások: 1-1 pont 2 pont
5. a) Írd fel az első öt olyan természetes számot, amelyek 5-tel osztva 2-t adnak maradékul! a 2
2; 7; 12; 17; 22
b 2
c 6
10
b) Melyik a 20. ilyen tulajdonságú szám?
19 · 5 + 2 = 97
c) Mennyi az első 30 ilyen tulajdonságú szám összege?

A harmincadik ilyen szám: 29 · 5 + 2 = 147, az első 30 ilyen szám összege:
(2 + 147) · 30 : 2 = 2235

b Helyes válasz (ha 102-t ír, adunk 1 pontot) 2 pont
A harmincadik ilyen szám megadásáért: 2 pont, a harminc szám összegé-
c 6 pont
ért: 4 pont összesen 54
61

Függvények
TSZAM – B csoport
1. Melyik hozzárendeléshez melyik grafikon tartozik? A megfelelő betűket írd rá az elkészített grafiko- a 2
nokra! b 2
Készítsd el azt a grafikont, amelyiknek a párját nem találtad meg! c 2
d 2
a y e 4
b 12
a) x –2x + 2
b) x x+3
c) x –x + 3
1 d) x –3
0 1 x
c
d
a Jól dönt az a) grafikonról 2 pont

b Jól dönt a b) grafikonról 2 pont
c Jól dönt a c) grafikonról 2 pont
d Jól dönt a d) grafikonról 2 pont
Jól felrajzolja a c) grafikont (ha helyes a tengelymetszet: 1 pont; meredek-
e 4 pont
ség: 2 pont)
2. A felírt hozzárendelések közül válogass, és töltsd ki a táblázatot! A hozzárendelési utasítás betűjelé- a 2

vel válaszolj! b 2
c 2
a) x 3x – 2 b) x –2x + 1 c) x 3x d 1
2 e 2
d) x –3x e) x x + 3 f) x 4
3 9
A legmerede- Egyenes Csökkenő Vízszintes Átmegy a

kebb arányosság grafikon egyenes (0; 2) ponton
a), c) c), d) b), d) f) a)
a Első oszlop helyes kitöltése 2 pont

b Második oszlop helyes kitöltése 2 pont
c Harmadik oszlop helyes kitöltése 2 pont
d Negyedik oszlop helyes kitöltése 1 pont
e Ötödik oszlop helyes kitöltése 2 pont
Minden hibásan beírt betűjelért 1-1 pontot levonunk. A feladatra kapható minimális pont-
szám: 0.
62

Függvények
3. Készítsd el az x 2x + 1 lineáris függvény grafikonját! a 4

a) Hol metszi a függvény grafikonja az x tengelyt? y b 2
b) Hol metszi a függvény grafikonja az y tengelyt? c 2
c) Döntsd el, hogy a megadott pontok közül melyik van a grafiko- d 1
non, melyik van fölötte, és melyik alatta! e 1
f 3
A(2; 5), B(–3; –7), C(12; 21), D(32; 64), E(–25; –45) 13
1
0 1 x
a) A (– 1 ; 0) pontban.
2
b) A (0; 1) pontban.
c) Grafikonon Grafikon fölött Grafikon alatt
A E B, C, D
Helyes grafikon elkészítése (ha helyes a tengelymetszet: 1 pont; meredek-

a 4 pont
ség: 2 pont)
b A(–1/2; 0) elfogadjuk x = – 1/2 2 pont
c B(0; 1) elfogadjuk y = 1 2 pont
d Grafikonon: A 1 pont
e Grafikon fölött: E 1 pont
f Grafikon alatt: B, C, D 3 pont
Minden hibásan beírt betűjelért 1-1 pontot levonunk. A feladatrészekre kapható minimá-
lis pontszám: 0.
4. A grafikon egy csapból a mosdókagylóba kifolyó víz mennyiségét mutatja az idő függvényében. a 2
b 2
c 2
térfogat (l) d 2
e 2
10
1
0 1 idő (perc)
a) Mi történt a 0-tól a 2. percig? Zárt dugó és zárt csap mellett 3 liter volt a mosdóban (lehet 3
liter úgy is, hogy azt betöltötték, és azután ugyanolyan gyorsan folyik be a víz, mint ahogy
távozik a lefolyón keresztül)
b) Mi történt a 2.-tól a 6. percig? Kinyitották a vízcsapot.
c) Hány liter víz volt a mosdókagylóban a csap megnyitásakor és annak elzárásakor?
3 liter volt megnyitáskor, és 6 liter lett, mire elzárták.
63

4. Folytatás
d) Mennyi idő alatt folyt ki az összes víz a mosdókagylóból?
2 perc
e) Írj még két megállapítást a grafikon alapján!

a–d Helyes válasz: 2-2 pont 8 pont

e Jó megállapítások: 1-1 pont 2 pont
5. a) Írd fel az első öt olyan természetes számot, amelyek 5-tel osztva 2-t adnak maradékul! a 2
2; 5; 8; 11; 14
b 2
c 6
10
b) Melyik a 20. ilyen tulajdonságú szám?

19 · 3 + 2 = 59

c) Mennyi az első 40 ilyen tulajdonságú szám összege?

A negyvenedik ilyen szám: 39 · 3 + 2 = 119, az első 40 ilyen szám összege:
(2 + 119) · 40 : 2 = 2520.

b Helyes válasz (ha 62-t ír, adunk 1 pontot) 2 pont
A negyvenedik ilyen szám megadásáért: 2 pont, a negyven szám összegé-
c 6 pont
ért: 4 pont összesen 54
64

Függvények
Függvények
1. Készítsd el az x x2 – 2 függvény grafikonját, add meg az értelmezési tartományát és az érték- a 4

készletét! b 3
Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit úgy, hogy azok a grafikonon legyenek! c 4
d 3
A(2; 2 ) B(–3; 7 ) C(20; 398 ) D( 0 ; –2) E( ±6 ; 34)
14
ÉT: minden szám

ÉK: y ≥ –2
1
0 1 x
a T(0; –2) tengelypontú parabola felrajzolása: 4 pont. (Ha rossz a T, de felfelé

4 pont
nyíló a parabola: 2 pont)
b Értelmezési tartomány: 1 pont, értékkészlet: 2 pont 3 pont
c A, B, C, D pontonként: 1-1 pont 4 pont
d E1: 1 pont, E2: 2 pont 3 pont
2. Az ábrán látható grafikonokra írd rá a hozzájuk tartozó utasítás betűjelét! a 6

Írd fel a hiányzó hozzárendelési utasítást, és add meg ennek a függvénynek az értelmezési tartomá- b 4
nyát és az értékkészletét! c 3
13
a) x |x| – 2 y
b) x |x – 2|
c) x – |x| + 2 b
A hiányzó hozzárendelési utasítás:
a
x 2 · |x| – 4 1
ÉT: minden szám
ÉK: y ≥ –4 0 1 x
a A megfelelő betűjelek elhelyezése 3 grafikonnál: 2-2 pont grafikononként 6 pont

b Hiányzó hozzárendelési utasítás helyes felírása 4 pont
c Értelmezési tartomány: 1 pont, értékkészlet: 2 pont 3 pont
65

3. Keresd a párját! Melyik tengelypont melyik grafikonhoz tartozik? a 3

b 3
a) x (x + 4)2 – 2 A(–3; –2) c 3
b) x |x + 2| + 4 B(–4; –2) d 3
c) x (x – 3)2 + 4 C(3; 4) e 3
d) x (x + 3)2 – 2 D(–2; 4) f 3
e) x 2(x + 3)2 – 2 E(–3; 4) 18
f) x |3 – x| + 4 F(–3; 2)
Grafikon betűjele a) b) c) d) e) f)
Tengelypont betűjele B D C A A C
Minden helyes döntés: 3 pont, rossz döntésért 3 pontot levonunk.

a–f 18 pont
(Minimális pontszám: 0.)
4. E gy bizonyos mennyiségű kukorica 12 tyúknak 30 napig elég. Hány napig eheti ugyanezt a men�- a 2
nyiséget 4, 6, 7, 8, 18, 20 vagy 32 tyúk? Készíts értéktáblázatot! b 4
Hogyan függ a tyúkok számától az étkezési napok száma? Készítsd el a kapott függvény grafikonját! c 2
(Légy reális, ha túl sok a tyúk, éhen halnak!) d 2
e 2
12
napok
száma
100
10
1 tyúkok száma
Tyúkok száma 12 4 6 7 8 18 20 32
Napok száma 30 90 60 51,4 45 20 18 11,25
a Koordinátatengelyek helyes megnevezése 2 pont

b Minden jól felrajzolt pontért az értéktáblázatból: 0,5 pont 4 pont
c Nem köti össze a pontokat 2 pont
d x: tyúkok száma, 1 < x < 360 természetes szám 2 pont
e Napok száma: x 360/x 2 pont összesen 57
66

Függvények
Függvények
1. Készítsd el az x |x| – 3 függvény grafikonját, add meg az értelmezési tartományát és az érték- a 4

készletét! b 3
Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit úgy, hogy azok a grafikonon legyenek! c 4
A(3; 0 ) B(–2; –1 ) C(30; 27 ) D( 0 ; –3) E( ±25 ; 22)
d 3
14
ÉT: minden szám

ÉK: y ≥ –3
1
0 1 x
a T(0;–3) tengelypontú abszolútérték-függvény grafikonjának felrajzolása:

4 pont
4 pont. (Ha rossz a T, de felfelé nyíló a „V” betű: 2 pont)
c A, B, C, D pontonként: 1-1 pont 4 pont
d E1: 1 pont, E2: 2 pont 3 pont
2. Az ábrán látható grafikonokra írd rá a hozzájuk tartozó utasítás betűjelét! a 6

Írd fel a hiányzó hozzárendelési utasítást, és add meg ennek a függvénynek az értelmezési tartomá- b 4
nyát és az értékkészletét! c 3
13
y
a) x x2 + 2
b) x (x + 1)2
b
c) x –x2 – 2 a
A hiányzó hozzárendelési utasítás:

x x2 – 1 1
ÉT: minden szám –1 x
1
ÉK: y ≥ –1
a A megfelelő betűjelek elhelyezése 3 grafikonnál: 2-2 pont grafikononként 6 pont

b Hiányzó hozzárendelési utasítás helyes felírása 4 pont
c Értelmezési tartomány: 1 pont, értékkészlet: 2 pont 3 pont
67

3. Keresd a párját! Melyik tengelypont melyik grafikonhoz tartozik? a 3

b 3
a) x (x + 3)2 – 2 A(–3; –2) c 3
b) x |x – 2| – 2 B(–4; –4) d 3
c) x –(x – 3)2 + 2 C(3; 2) e 3
d) x |x – 4| – 4 D(2; –2) f 3
e) x 2(x + 4)2 – 4 E(4; 4) 18
f) x |3 – x| + 2 F(4; –4)
Grafikon betűjele a) b) c) d) e) f)
Tengelypont betűjele A D C F B C
Minden helyes döntés: 3 pont, rossz döntésért 3 pontot levonunk.

a–f 18 pont
(Minimális pontszám: 0.)
4. Egy kutyamenhelyen 18 kutya etetésére 20 napig elegendő kutyaeledel van. Hány napig eheti a 2
ugyanezt a mennyiséget 4, 5, 6, 8, 11, 20 vagy 34 kutya? Készíts értéktáblázatot! b 4
Hogyan függ a kutyák számától az étkezési napok száma? Készítsd el a kapott függvény grafikonját! c 2
(Légy reális, ha túl sok a kutya, éhen halnak!) d 2
e 2
12
napok
száma
100
10
1 kutyák száma
Kutyák száma 18 4 5 6 8 11 20 34
Napok száma 20 90 72 60 45 32,7 18 10,6
a Koordinátatengelyek helyes megnevezése 2 pont

b Minden jól felrajzolt pontért az értéktáblázatból: 0,5 pont 4 pont
c Nem köti össze a pontokat 2 pont
d x: kutyák száma, 1 < x < 360 természetes szám 2 pont
e Napok száma: x 360/x 2 pont összesen 57
68

Függvények
Függvények

Egy adott összefüggésben tudja az összetartozó elemek értéktáblázatát elkészíteni, és derékszögű koordináta-rend-
szerben tudja ábrázolni az összetartozó értékpárokat.
Tudja ábrázolni az x ax + b lineáris függvény grafikonját konkrét racionális együtthatók esetén.
Ismerje az egyenes és fordított arányossághoz tartozó függvények grafikonjait.
Ismerje az x x2 és az x |x| függvények grafikonjait, és tudja a függvények értelmezési tartományát, értékkész-
letét meghatározni, valamint ismerje fel a függvények alapvető tulajdonságait.
Tudjon adott szabállyal megadott sorozatot folytatni. Tudja néhány taggal megadott számtani és mértani sorozat
többi tagját meghatározni a sorozat tulajdonsága és a képletek ismerete nélkül.
1. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis! Válaszodat röviden indokold! a 3
a) Az A(3; –1) pont rajta van az x 2x – 7 és az x |x| – 4 függvények grafikonjain. b 3
Igaz, mert 2 · 3 – 7 = –1 és |3| – 4 = –1 is teljesül. c 3
b) Az an = 3n – 5 képlettel megadott számtani sorozat negyedik eleme több, mint 10. 9
Hamis, mert a4 = 3 · 4 – 5 = 7 < 10.
c) Ha egy mértani sorozat hányadosa (kvóciense) negatív, akkor a sorozat csökkenő elemekből áll.
Hamis, hiszen a sorozat elemei felváltva lesznek pozitívak és negatívak.

Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont. (Jó ellenpéldát is elfogadunk indok-
c 3 pont
lásnak)
2. Add meg a grafikonokhoz tartozó hozzárendelési utasítást! a 4

Mindhárom függvénynek add meg az értelmezési tartományát és az értékkészletét is! b 5
c 5
a) y b) y c) y 14
1 1 x 1
0 1 x 0 1 0 1 x
a) b) c)
Hozzárendelési utasítás x 3x – 2 x –|x| + 2 x (x – 2)2
Értelmezési tartomány Minden szám Minden szám Minden szám
Értékkészlet Minden szám y≤2 y≥0
69

Helyes hozzárendelési utasítás: 2 pont (1 pontot adunk, ha jellegében jó

a 4 pont
utasítást adott meg), ÉT: 1 pont, ÉK: 1 pont.
b 5 pont
c 5 pont
3. Töltsd ki a számtani sorozatra vonatkozó táblázatot! a 2

b 2
Első elem: 4 Különbség: 3 Második elem: 7 Negyedik elem: 13 c 2
Első elem: –7 Harmadik elem: 1 Második elem: –3 Negyedik elem: 5 d 2
e 2
1 f 2
Különbség: Második elem: 3,5 Első elem: 3 Ötödik elem: 5
2 12
a–f Minden helyes válasz: 2-2 pont 12 pont
4. Készítsd el az x x2 – 2 függvény grafikonját! a 4

Add meg a függvény értelmezési tartományát, értékkészletét és tengelypontját! b 3
Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit a táblázat kérdéseinek megfelelően! c 2
d 5
e 5
A(0; ) B(–3; ) C(12; ) D( ; 23) 19
D1(5; 23)
Grafikonon A(0; –2) B(–3; 7) C(12; 142)
D2(–5; 23)
Grafikon fölött y > –2 y>7 y > 142 –5 < x < 5
y
ÉT: minden szám
ÉK: y ≥ –2
T(0; –2)
1
0 1 x
a Helyes grafikon felrajzolása: 4 pont. (Ha rossz, de felfelé nyitott parabolát

4 pont
rajzol: 2 pont)
c Tengelypont 2 pont
d Grafikonon levő pontok hiányzó koordinátáinak megtalálása: 1-1 pont 5 pont
Grafikon fölött levő pontok sorának kitöltése A, B, C pontokra: 1-1 pont,
e 5 pont
D-re: 2 pont
70

Függvények
5. A tárolási költségek miatt a téli hónapokban az alma ára havonta 12%-kal nőtt. Mennyit kellett fizet- a 3
ni az egyes téli hónapokban, ha november végén egy kg almáért 180 Ft-ot kértek a piacon? Hány b 3
százalékos az áremelés a tél végére? c 3
d 3
Számítások: 12
a) Decemberben: 180 · 1,12 = 201,6 Ft-ra nőtt, azaz 200 Ft az alma ára.
b) Januárban 201,6 · 1,12 = 225,8 Ft-ra nőtt, azaz 225 Ft az alma ára. Aki 200 Ft-tal számol, 224
Ft-ot kap, azaz neki is 225 Ft a fizetendő összeg.
c) Februárban: 225,8 · 1,12 = 252,9 Ft-ra nőtt, azaz 250 Ft az alma ára. Aki 220 Ft-tal számolt, az
246,4 Ft-ot kap, azaz neki 245 Ft a fizetendő összeg.
d) Az áremelkedés: 1,123 – 1 ≈ 0,405, azaz kb. 40%. Várható számolási mód: az áremelkedés
≈ 70 Ft, azaz 70 : 180 = 0,388, közelítőleg 40%.
Bármelyik számolási módszert, a valóságos pénzviszonyoknak megfelelő

a–d vagy a kiszámolt eredménnyel megadott választ teljes értékűnek fogadjuk 12 pont
el: 3-3 pont összesen 66
Függvények
a) Az A(3; 6) pont rajta van az x 4x – 6 és az x x2 – 3 függvények grafikonjain. b 3
Igaz, mert 4 · 3 – 6 = 6 és 32 – 3 = 6 is teljesül. c 3
b) Az an = 4n – 7 képlettel megadott számtani sorozat negyedik eleme páros szám. 9
Hamis, mert a4 = 4 · 4 – 7 = 9 páratlan.
c) Ha egy mértani sorozat hányadosa (kvóciense) egynél kisebb pozitív szám, akkor a sorozat csök-
kenő elemekből áll.
Hamis, mert negatív első elem esetén a sorozat elemei nőnek (pl.: –1 és q = 1).
2

Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont. (Teljes pontszámhoz elég egy ellen-
c 3 pont
példa is)
71

2. Add meg a grafikonokhoz tartozó hozzárendelési utasítást! a 4

Mindhárom függvénynek add meg az értelmezési tartományát és az értékkészletét is! b 5
c 5
y y y 14
a) b) c)
1 1 1
0 1 x 0 1 x 0 1 x
a) b) c)
Hozzárendelési utasítás x 2x – 3 x – x2 + 2 x |x| –2
Értelmezési tartomány Minden szám Minden szám Minden szám
Értékkészlet Minden szám y≤2 y ≥ –2

a 4 pont
b 5 pont
c 5 pont
3. Töltsd ki a számtani sorozatra vonatkozó táblázatot! a 2

b 2
Első elem: 3 Különbség: 4 Második elem: 7 Negyedik elem: 15 c 2
Első elem: –8 Harmadik elem: 2 Második elem: –3 Negyedik elem: 7 d 2
e 2
1 f 2
Különbség: Második elem: 4,5 Első elem: 4 Ötödik elem: 6
2 12
a–f Minden helyes válasz: 2-2 pont 12 pont
72

Függvények
4. Készítsd el az x |x| + 3 függvény grafikonját! a 4

Add meg a függvény értelmezési tartományát, értékkészletét és tengelypontját! b 3
Határozd meg a pontok hiányzó koordinátáit a táblázat kérdéseinek megfelelően! c 2
d 5
e 5
A(0; ) B(–4; ) C(15; ) D( ; 25) 19
Grafikonon A(0; 3) B(–4; 7) C(15; 18) D1(22; 25)
D2(–22; 25)
Grafikon fölött y>3 y>7 y > 18 –22 < x < 22
y ÉT: minden szám
ÉK: y ≥ 3
Tengelypont: T(0; 3)
1
0 1 x
a Helyes grafikon felrajzolása: 4 pont. (Ha rossz, de felfelé nyitott „V” betűt raj-
4 pont
zol: 2 pont)
c Tengelypont 2 pont
d Grafikonon levő pontok hiányzó koordinátáinak megtalálása: 1-1 pont 5 pont
Grafikon fölött levő pontok sorának kitöltése A, B, C pontokra: 1-1 pont,
e 5 pont
D-re: 2 pont
5. A tárolási költségek miatt a téli hónapokban a körte ára havonta 12%-kal nőtt. Mennyit kellett fizetni a 3
az egyes téli hónapokban, ha november végén egy kg körtéért 220 Ft-ot kértek a piacon? Hány száza- b 3
lékos az áremelés a tél végére? c 3
d 3
Számítások: 12
a) Decemberben: 220 · 1,12 = 246,4 Ft-ra nőtt, azaz 250 Ft a körte ára.
b) Januárban 246,4 · 1,12 = 275,97 Ft-ra nőtt, azaz 275 Ft a körte ára. Aki 250 Ft-tal számol, 280 Ft-
ot kap.
c) Februárban: 275,97 · 1,12 = 308,09 Ft-ra nőtt, azaz 310 Ft a körte ára. Aki 280 Ft-tal számolt, az
313,6 Ft-ot kap, azaz neki 315 Ft a fizetendő összeg.
d) Az áremelkedés: 1,123 – 1 = 1,405, azaz kb. 40%. Várható számolási mód: az áremelkedés 90 Ft,
azaz 90 : 220 = 0,409, közelítőleg 40%.
Bármelyik számolási módszert, a valóságos pénzviszonyoknak megfelelő

a–d vagy a kiszámolt eredménnyel megadott választ teljes értékűnek fogadjuk 12 pont
el: 3-3 pont összesen 66
73

Függvények

Egy adott összefüggésben tudja az összetartozó elemek értéktáblázatát elkészíteni, és derékszögű koordináta-rend-
szerben tudja ábrázolni az összetartozó értékpárokat.
Az x ax + b lineáris függvény grafikonját tudja ábrázolni konkrét racionális együtthatók esetén.
Ismerje az egyenes és fordított arányossághoz tartozó függvények grafikonjait.
Ismerje az x x2 és az x |x| függvények grafikonjait, és tudja a függvények értelmezési tartományát, értékkész-
letét meghatározni, valamint ismerje fel a függvények alapvető tulajdonságait.
Tudjon adott szabállyal megadott sorozatot folytatni. Tudja néhány taggal megadott számtani és mértani sorozat
többi tagját meghatározni a sorozat tulajdonsága és a képletek ismerete nélkül.
a) Az x |x – 3| + 2 függvény értékkészlete y ≥ 3. b 3
Hamis, mert y ≥ 2. c 3
b) Az előző függvény grafikonjának tengelypontja a T(–3; 2) pont. d 3
Hamis, mert T(3; 2). 12
c) Van olyan mértani sorozat, amelyben az egymást követő elemek váltakozó előjelűek.
Igaz, ha a1 > 0 és q < 0.
d) Ha egy sorozat mértani sorozat, akkor lehet számtani is.
Igaz, ha q = 1 és d = 0.
Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont (c)–d) esetben mintapéldát is elfo-

a–d 12 pont
gadunk indoklásnak)
2. a) Készítsd el közös koordináta-rendszerben az x 2x + 1 és az x x2 – 2 függvények grafikon- a 5

jait! b 5
b) Add meg a függvények értelmezési tartományát és értékkészletét! c 6
c) Oldd meg az x2 – 2 = 2x + 1 egyenletet és az x2 – 2 < 2x + 1 egyenlőtlenséget! Az egyenlőtlenség 16
megoldáshalmazát jelöld színessel az x tengelyen!
a)
y
b) x 2x + 1 x x2 – 2
ÉT: minden szám ÉT: minden szám
ÉK: minden szám ÉK: y ≥ –2
c) x2 – 2 = 2x + 1, x1 = –1 vagy x2 = 3
x2 – 2 < 2x + 1, –1 < x < 3
1
0 1 x
74

Függvények
a Jó a lineáris függvény grafikonja: 2 pont.

5 pont
Jó a parabola: 3 pont (nem jó, de felfelé nyitott paraboláért adunk 2 pontot)
Értelmezési tartomány megadása: 1-1 pont.
b Értékkészlet megadása: lineáris függvényé: 1 pont, másodfokú függvényé: 5 pont
2 pont
Az egyenletnél x1, x2 helyes meghatározása: 2 pont (a saját grafikonról leol-
vasott eredményért is megadjuk a teljes pontszámot).
c 6 pont
Az egyenlőtlenségnél y helyes meghatározása: 2 pont.
Helyes színezés: 2 pont (ha a végpontokra nem utal, akkor 1 pont)
3. Add meg a képletekkel megadott sorozatok első öt elemét! a 3

Melyik képlet határoz meg számtani vagy mértani sorozatot? b 3
c 3
9
a) an = n2 – 1 a1 = 0 a2 = 3 a3 = 8 a4 = 15 a5 = 24
b) an = 3 – 2n a1 = 1 a2 = –1 a3 = –3 a4 = –5 a5 = –7 Számtani
c) an = 3 · 2n a1 = 6 a2 = 12 a3 = 24 a4 = 48 a5 = 96 Mértani
Helyes válaszonként: 0,5-0,5 pont. Ha egy elemet eltéveszt, de azzal jól szá-
a–c 9 pont
mol tovább, akkor a későbbi elemekért jár a pont.
4. Egy számtani sorozat első eleme 12, az első három elem számtani közepe 16. a 3
a) Mennyi a sorozat differenciája? b 6
b) Mennyi a sorozat első 20 elemének az összege? c 3
c) Hányadik tagja ennek a sorozatnak a 8044? 12
a) A számtani közép miatt a2 = 16, innen d = a2 – a1 = 16 – 12 = 4.
b) A huszadik elem: a20 = a1 + 19d = 12 + 19 · 4 = 88, innen: S20 = (12 + 88) · 10 = 1000.
c) 8044 = 12 + (n – 1) · 4, innen n = 2009.

A huszadik elem meghatározásáért: 3 pont; a sorozat első 20 elemének ös�-
b szegéért: 3 pont (természetesen jár a pont, ha egyesével adja össze a szá- 6 pont
mokat)
c Helyes válasz: 3 pont (2 pontot adunk, ha n = 2008 a válasz) 3 pont
75

5. Egy 200 négyszögöles telek felásására és füvesítésére két árajánlatot kaptunk. Melyiket célszerű vá- a 2
lasztani és miért? b 3
a) Az első ajánlat: az első 10 négyszögölért 1000 Ft-ot kell fizetni, majd minden 10 négyszögöl fel- c 3
ásása és füvesítése 500 Ft-tal több, mint az előző 10 négyszögölé volt. d 2
b) A második ajánlat: az első 40 négyszögölért 300 Ft-ot kérnek, majd minden további 40 négy- e 3
f 3
szögölért négyszeres árat kell fizetni, a megelőző 40 négyszögöléhez képest. g 1
17
Számítások:
Első ajánlat: a1 = 1000, d = 500, n = 20, a20 = 1000 + 19 · 500 = 10 500 Ft az utolsó felásandó te-
rület ára. Fizetendő: S20 = (1000 + 10 500) · 10 = 115 000 Ft
Második ajánlat: a1 = 300, q = 4, n = 5
Fizetendő: 300 + 1200 + 4800 + 19 200 + 76 800 = 102 300 Ft
A második ajánlat a kedvezőbb.
a Számtani sorozat felismerése: a1 = 1000, d = 500, n = 20. Ha jól dolgozik

2 pont
ezekkel az adatokkal, akkor ez a 2 pont beolvad a későbbiekbe
b a20 = 1000 + 19 · 500 = 10 500 Ft az utolsó felásandó terület ára 3 pont
c Fizetendő: S20 = (1000 + 10 500) · 10 = 115 000 Ft (természetesen jár a pont, 3 pont
ha egyesével adja össze a számokat)
d Felismeri, hogy mértani sorozattal kell dolgozni: a1 = 300, q = 4, n = 5 2 pont
Felírja a fizetendő összegeket: 3 pont
e
300 Ft; 1200 Ft; 4800 Ft; 19 200 Ft; 76 800 Ft
f Összegezi a számokat: 102 300 Ft 3 pont
g A második árajánlat a kedvezőbb. 1 pont összesen 66
Függvények
a) Az x (x + 2)2 – 2 függvény értékkészlete y ≥ 2. b 3
Hamis, mert y ≥ –2.
c 3
d 3
b) Az előző függvény grafikonjának tengelypontja a T(2; –2) pont. 12
Hamis, mert T(–2; –2).
c) Van olyan számtani sorozat, amelyben az egymást követő elemek váltakozó előjelűek.
Hamis, mert a sorozat vagy nő, vagy csökken, vagy azonos számokból áll.
d) Ha egy mértani sorozat hányadosa (kvóciense) 1, akkor a sorozat számtani sorozat is.
Igaz, ekkor d = 0.
Helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont (d) esetben mintapéldát is elfoga-

a–d 12 pont
dunk indoklásnak)
76

Függvények
2. a) Készítsd el közös koordináta-rendszerben az x 2x + 5 és az x x2 – 3 függvények grafikon- a 5

jait! b 5
b) Add meg a függvények értelmezési tartományát és értékkészletét! c 6
c) Oldd meg az x2 – 3 = 2x + 5 egyenletet és az x2 – 3 < 2x + 5 egyenlőtlenséget! Az egyenlőtlenség 16
megoldáshalmazát jelöld színessel az x tengelyen!
a)
y
b) x 2x + 5 x x2 – 3
ÉT: minden szám ÉT: minden szám
ÉK: minden szám ÉK: y ≥ –3
c) x2 – 3 = 2x + 5, x1 = –2 vagy x2 = 4
x2 – 3 < 2x + 5, ha –2 < x < 4
1
0 1 x
a Jó a lineáris függvény grafikonja: 2 pont.

5 pont
Jó a parabola: 3 pont (nem jó, de felfelé nyitott paraboláért adunk 2 pontot)
Értelmezési tartomány megadása: 1-1 pont.
b Értékkészlet megadása: lineáris függvényé: 1 pont, másodfokú függvényé: 5 pont
2 pont
Az egyenletnél x1, x2 helyes meghatározása: 2 pont (a saját grafikonról leol-
vasott eredményért is megadjuk a teljes pontszámot).
c 6 pont
Az egyenlőtlenségnél y helyes meghatározása: 2 pont.
Helyes színezés: 2 pont (ha a végpontokra nem utal, akkor 1 pont)
3. Add meg a képletekkel megadott sorozatok első öt elemét! a 3

Melyik képlet határoz meg számtani vagy mértani sorozatot? b 3
c 3
9
a) an = n2 + 1 a1 = 2 a2 = 5 a3 = 10 a4 = 17 a5 = 26
b) an = 2 – 3n a1 = –1 a2 = –4 a3 = –7 a4 = –10 a5 = –13 Számtani
c) an = 5 · 2n a1 = 10 a2 = 20 a3 = 40 a4 = 80 a5 = 160 Mértani
Helyes válaszonként: 0,5-0,5 pont. Ha egy elemet eltéveszt, de azzal jól szá-
a–c 9 pont
mol tovább, akkor a későbbi elemekért jár a pont
77

4. Egy számtani sorozat első eleme 8, az első három elem számtani közepe 12. a 3
a) Mennyi a sorozat differenciája? b 6
b) Mennyi a sorozat első 20 elemének az összege? c 3
c) Hányadik tagja ennek a sorozatnak az 1848? 12
a) A számtani közép miatt a2 = 12, innen d = a2 – a1 = 12 – 8 = 4.
b) A huszadik elem: a20 = a1 + 19d = 8 + 19 · 4 = 84, az első 20 elem összege:

S20 = (8 + 84) · 10 = 920.
c) 1848 = 8 + (n – 1) · 4, innen n = 461.

A huszadik elem meghatározásáért: 3 pont; az első 20 elem összegéért: 3
b 6 pont
pont (természetesen jár a pont, ha egyesével adja össze a számokat)
c Helyes válasz: 3 pont, 2 pontot adunk, ha n = 460 a válasz 3 pont
5. Egy 20 emeletes toronyház külső tisztítására két alpinista társaságtól kaptunk árajánlatot. Melyiket a 2
célszerű választani és miért? b 3
a) Az első ajánlat: az első emelet megtisztítása 1200 Ft, és minden további emeletért 500 Ft-tal kér- c 3
nek többet, mint az előző emeletért. d 2
b) A második ajánlat: az első öt emeletet 800 Ft-ért letisztítják, majd ötemeletenként ötszörös árát e 3
f 3
kérnek az előző öt emelet árához képest. g 1
17
Számítások:
Első ajánlat: a1 = 1200, d = 500, n = 20, a20 = 1200 + 19 · 500 = 10 700 Ft,
S20 = (1200 + 10 700) · 10 = 119 000 Ft
Második ajánlat: a1 = 800, q = 5, n = 4, 800 + 4000 + 20 000 + 10 000 = 124 800 Ft
Az első ajánlat kedvezőbb.
a Számtani sorozat felismerése: a1 = 1200, d = 500, n = 20. Ha jól dolgozik

2 pont
ezekkel az adatokkal, akkor ez a 2 pont beolvad a későbbiekbe
b a20 = 1200 + 19 · 500 = 10 700 Ft az utolsó emelet tisztítása 3 pont
Fizetendő: S20 = (1200 + 10 700) · 10 = 119 000 Ft 3 pont
c
(természetesen jár a pont, ha egyesével adja össze a számokat)
d Felismeri, hogy mértani sorozattal kell dolgozni: a1 = 800, q = 5, n = 4. 2 pont
Felírja a fizetendő összegeket: 3 pont
e
800 Ft; 4000 Ft; 20 000 Ft; 100 000 Ft
f Összegezi a számokat: 124 800 Ft 3 pont
g Az első árajánlat a kedvezőbb 1 pont összesen 66
78

Térgeometria
TÉRGEOMETRIA

Pont, egyenes, szakasz fogalmának ismerete.
Párhuzamos és merőleges egyenesek ismerete, szerkesztése.
Szakaszfelező merőleges, szögfelező szerkesztése.
A szög fogalma, egyenesek szöge, a szög mérése, mértékegységei.
Hosszúság, terület mértékegységei, azok átváltása egyszerű esetekben.
Háromszög, deltoid, trapéz, paralelogramma szögeinek és területének meghatározása. Háromszög, deltoid, trapéz,
paralelogramma alapszerkesztések.
Szabályos sokszögek, szimmetriatulajdonságok ismerete.
A kör és részeinek ismerete.
Párhuzamos és merőleges síkok felismerése.
A felszín és a térfogat fogalma, a térfogat mértékegységeinek használata.
Hasábok, hengerek ismerete.
Összetett testek elemzése, azok élváza, felszíne, térfogata. Szimmetriák térbeli testeken.
Térgeometria
TSZAM – A csoport
1. Az ábrákon megjelölt tengely körül megforgatjuk a síkidomokat. a 2
a) Melyik esetben kapunk hengert? b 4
b) Rajzold le a hengert (hengereket) a forgatás tengelyével és a megadott síkidommal együtt! 6
A) B) C) D)
t t
t
Az A) és a D) esetben kapunk hengert.
A) D)
t t
79

a Jó választás: 1-1 pont. Hibás választásért maximum 1 pont levonás 2 pont

b Jó rajzért: 2-2 pont 4 pont
2. A felrajzolt síkidomok közül melyik a hat darab egységkockából épült test a 3

a) jobb oldali oldalnézete? Oldalnézet: C) b 3
b) felülnézete? Felülnézet: C) c 3
c) elölnézete? Elölnézet: B) 9
(A jobb oldali oldalnézet olyan síkidom, amelyet akkor látunk, ha az ábrán rajzolt testre jobb oldalról
merőlegesen nézünk úgy, hogy a testnek csak a jobb oldalon lévő határoló lapjait látjuk. A felülnéze-
tet és az elölnézetet a megfelelő irányból ugyanígy határozzuk meg.)
Oldalnézet
A) B) C)
Felülnézet
A) B) C)
Elölnézet
A) B) C)
Helyes választás: 3-3 pont.

a–c 9 pont
Hibás választásért 1-1 pont levonás, maximum –3 pont
3. Egy 3 cm átmérőjű melegvíz-vezetékcső 2,4 dm hosszú darabját kell befesteni. a 2

Mekkora ez a felület? b 2
c 2
d 1
3 cm 7
m = 2,4 dm
A kör sugara: r = 1,5 cm, a henger magassága: 2,4 dm = 24 cm. A körhenger palástját kell befes-
teni, aminek felülete: P = 2rπ · m = 3 · π · 24 cm2 ≈ 226,2 cm2.
Tehát körülbelül 226,2 cm2 felületet kell befesteni.
80

Térgeometria
a Helyes átváltás 2 pont

b A festendő felület megállapítása 2 pont
c A felület kiszámítása 2 pont
d Szöveges válasz 1 pont
4. Melyik doboz elkészítéséhez kell kevesebb kartonpapír? a 3

b 3
(1) (2) c 2
8
5 cm 2 cm
2 cm 4 cm
3 cm
4 cm
Az első téglatesthez 2 · (3 · 2 + 3 · 5 + 2 · 5) cm2 = 62 cm2 kartonpapír kell.
A második téglatesthez (2 · 4 · 4 + 4 · 4 · 2) cm2 = 64 cm2 kartonpapír kell.
Az első dobozhoz kell kevesebb papír.
a Az első téglatest felszíne 3 pont

b A második téglatest felszíne 3 pont
c A helyes döntés és a szöveges válasz 2 pont
5. Éva utazóbőröndjének méretei 40 cm x 28 cm x 20 cm, testvére bőröndjének méretei pedig a 4

35 cm x 26 cm x 25 cm. Melyikbe fér több ruha? b 4
c 2
10
(1) (2)
28 cm 26 cm
40 cm 35 cm
20 cm 25 cm
Éva bőröndjének térfogata: VÉ = a · b · c = 40 · 28 · 20 = 22 400 [cm3]

Testvére bőröndjének térfogata: VT = 35 · 26 · 25 = 22 750 [cm3]
A testvér bőröndjének nagyobb a térfogata, tehát abba fér több ruha.
a Éva bőröndjének térfogata 4 pont

b Testvére bőröndjének térfogata 4 pont
c Helyes döntés és válasz 2 pont összesen 40
81

Térgeometria
TSZAM – B csoport
1. Az ábrákon megjelölt tengely körül megforgatjuk a síkidomokat. a 2

a) Melyik esetben kapunk hengert? b 4
b) Rajzold le a hengert (hengereket) a forgatás tengelyével és a megadott síkidommal együtt! 6
A) B) C) D)
t
t
t
t
Az A) és a C) esetben kapunk hengert.
A) C)
t
t
a Jó választás: 1-1 pont. Hibás választásért maximum 1 pont levonás 2 pont

b Jó rajzért: 2-2 pont 4 pont
82

Térgeometria
2. A felrajzolt síkidomok közül melyik a hat darab egységkockából épült test a 3

a) jobb oldali oldalnézete? Oldalnézet: A) b 3
b) felülnézete? Felülnézet: B) c 3
c) elölnézete? Elölnézet: B) 9
(A jobb oldali oldalnézet olyan síkidom, amelyet akkor látunk, ha az ábrán rajzolt testre jobb oldalról
merőlegesen nézünk úgy, hogy a testnek csak a jobb oldalon lévő határoló lapjait látjuk. A felülnéze-
tet és az elölnézetet a megfelelő irányból ugyanígy határozzuk meg.)
Oldalnézet
A) B) C)
Felülnézet
A) B) C)
Elölnézet
A) B) C)
Helyes választás: 3-3 pont.

a–c 9 pont
Hibás választásért 1-1 pont levonás, maximum –3 pont
3. Egy 3,4 cm átmérőjű melegvíz-vezetékcső 2 dm hosszú darabját kell befesteni. a 2

Mekkora ez a felület? b 2
c 2
d 1
3,4 cm 7
m = 2 dm
A kör sugara: r = 1,7 cm, a henger magassága: 2 dm = 20 cm.
A körhenger palástját kell befesteni, aminek felülete: P = 2rπ · m = 3,4 · π · 20 cm2 ≈ 213,6 cm2.
Tehát körülbelül 213,6 cm2 felületet kell befesteni.
83

a Helyes átváltás 2 pont

b A festendő felület megállapítása 2 pont
c A felület kiszámítása 2 pont
d Szöveges válasz 1 pont
4. Melyik doboz elkészítéséhez kell kevesebb kartonpapír? a 3

b 3
(1) (2) c 2
8
5 cm 4 cm
3 cm 3 cm
4 cm
3 cm
Az első téglatesthez (2 · 3 · 3 + 4 · 3 · 5) cm2 = 78 cm2 kartonpapír kell.
A második téglatesthez (2 · 4 · 4 + 4 · 3 · 4) cm2 = 80 cm2 kartonpapír kell.
Az első dobozhoz kell kevesebb papír.
a Az első téglatest felszíne 3 pont

b A második téglatest felszíne 3 pont
c A helyes döntés és a válasz 2 pont
5. Kata utazóbőröndjének méretei 40 cm x 35 cm x 18 cm, testvére bőröndjének méretei pedig a 4

35 cm x 38 cm x 20 cm. Melyikbe fér több ruha? b 4
c 2
10
(1) (2)
35 cm
35 cm
40 cm 38 cm
18 cm 20 cm
Kata bőröndjének térfogata: VK = a · b · c = 40 · 35 · 18 = 25 200 [cm3]

Testvére bőröndjének térfogata: VT = 35 · 38 · 20 = 26 600 [cm3]
A testvér bőröndjének nagyobb a térfogata, tehát abba fér több ruha.
a Kata bőröndjének térfogata 4 pont

b Testvére bőröndjének térfogata 4 pont
c Helyes döntés és válasz 2 pont összesen 40
84

Térgeometria
Térgeometria – Gúlák
1. a) Válaszd ki a testek közül a gúlákat! a 2
b) Rajzold fel a kiválasztott gúlák hálóját! b 3
c 3
A) B) C) 8
D) E)
a) C) és E) gúla.
b) C) E)
A két gúla megtalálása: 2 pont, hibás jelölésért 0,5 pont levonás (minimum
a 2 pont
0 pont)
b Háromszög alapú gúla hálója 3 pont
c Négyzet alapú gúla hálója 3 pont
2. a) Egy olyan háromszög alapú gúla élvázas modelljét készítjük el vékony drótból, amelynek minden a 1
éle 4 cm hosszú. Összesen hány cm drótra van szükségünk? b 2
b) Két egybevágó, egyenlő élhosszúságú, háromszög alapú gúlát egyik lapjuknál egymáshoz ragasz- c 3
tunk. Mennyi drót szükséges az így kapott test élvázas modelljéhez, ha minden él hossza 4 cm? 6
c) Hány éle, lapja és csúcsa van az összeragasztott testnek?
a) A háromszög alapú gúlának 6 éle van, ehhez 6 · 4 cm = 24 cm drót szükséges.
b) A kettős gúlának 9 éle van, ehhez 9 · 4 cm = 36 cm drót kell.
c) 9 éle, 5 csúcsa és 6 lapja van a kettős gúlának.
a A drót teljes hossza 1 pont

b A drót teljes hossza 2 pont
c Élek, csúcsok, lapok száma 3 pont
85

3. Egy 4 dm élű kocka egyik lapjára kifelé ráragasztunk egy egyenlő oldalélű, négyzet alapú gúlát. A gú- a 2
la magassága és alapéle egyenlő a kocka élével. b 4
a) Számítsd ki az így kapott „házikó” térfogatát! c 2
b) Hányad része a házikó „padlásának” térfogata az alatta lévő „szoba” térfogatának? d 2
10
a) Vkocka = 43 dm3 = 64 dm3 a
Vgúla = 4 · 4 dm3 = 64 dm3 ≈ 21,3 dm3
2
3 3 a
A házikó térfogata: Vkocka + Vgúla = 64 dm3 + 21,3 dm3 = 85,3 dm3 a
a
b) A „padlás” térfogata harmada a „szoba” térfogatának.
a A kocka térfogata 2 pont

b A gúla térfogata 4 pont
c A „házikó” térfogata 2 pont
d Térfogatarány 2 pont összesen 24
Térgeometria – Gúlák
1. a) Válaszd ki a testek közül a gúlákat! a 2

b) Rajzold fel a kiválasztott gúlák hálóját! b 3
c 3
A) B) C) 8
D) E)
a) A) és D) gúla. A) D)
b)
86

Térgeometria
A két gúla megtalálása: 2 pont, hibás jelölésért 0,5 pont levonás (minimum
a 2 pont
0 pont)
b Háromszög alapú gúla hálója 3 pont
c Négyzet alapú gúla hálója 3 pont
2. a) Egy olyan háromszög alapú gúla élvázas modelljét készítjük el vékony drótból, amelynek minden a 1
éle 3 cm hosszú. Összesen hány cm drótra van szükségünk? b 2
b) Két egybevágó, egyenlő élhosszúságú, háromszög alapú gúlát egyik lapjuknál egymáshoz ragasz- c 3
tunk. Az így kapott test élvázas modelljéhez mennyi drót szükséges, ha minden él hossza 3 cm? 6
c) Hány éle, lapja és csúcsa van az összeragasztott testnek?
a) A háromszög alapú gúlának 6 éle van, ehhez 6 · 3 cm = 18 cm drót szükséges.
b) A kettős gúlának 9 éle van, ehhez 9 · 3 cm = 27 cm drót kell.
c) 9 éle, 5 csúcsa és 6 lapja van a kettős gúlának.
a A drót teljes hossza 1 pont

b A drót teljes hossza 2 pont
c Élek, csúcsok, lapok száma 3 pont
3. Egy 5 dm élű kocka egyik lapjára kifelé ráragasztunk egy egyenlő oldalélű, négyzet alapú gúlát. A gú- a 2
la magassága és alapéle egyenlő a kocka élével. b 4
a) Számítsd ki az így kapott „házikó” térfogatát! c 2
b) Hányad része a házikó „padlásának” térfogata az alatta lévő „szoba” térfogatának? d 2
10
a) Vkocka = 53 dm3 = 125 dm3
a
Vgúla = 5 · 5 dm3 = 125 dm3 ≈ 41,7 dm3
2
3 3
A házikó térfogata: Vkocka + Vgúla = 125 dm3 + 41,7 dm3 = 166,7 dm3 a
a
b) A „padlás” térfogata harmada a „szoba” térfogatának. a
a A kocka térfogata 2 pont

b A gúla térfogata 4 pont
c A „házikó” térfogata 2 pont
d Térfogatarány 2 pont összesen 24
87

Térgeometria

Sík, pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Párhuzamos és merőleges egyenesek, síkok felismerése.
A tanult testek felismerése hálójukból. Háromszög, illetve négyzet alapú hasábok és gúlák hálójának felvázolása.
A hasáb, henger, gúla, kúp, gömb térfogatának és felszínének kiszámítása zsebszámológép segítségével.
A hosszúság, a terület, a felszín és a térfogat fogalmának biztos ismerete, és ezek alkalmazása gyakorlati feladatok-
ban.
Az alapvető mértékegységek biztos ismerete, alkalmazása (szög, hosszúság, terület, térfogat).
A mértani test felismerése megadott hálója alapján. Egy adott test többféle hálójának elkészítése. Összetett testek felszí-
nének és térfogatának kiszámítása.
1. Döntsd el, igazak-e az állítások! Válaszaidat indokold! a 3

a) A gúlák határoló lapjai háromszögek. b 3
b) Van olyan gúla, amelynek testmagassága egybeesik az oldalélével. c 3
c) A gúlák élszáma nem lehet páratlan. d 3
d) Minden gúla konvex. 12
a) Hamis, mert az alaplap bármilyen sokszög lehet.

b) Igaz, pl.: ha a gúla valamelyik oldaléle merőleges az alaplapra.
c) Igaz, mert annyi oldaléle van, mint alapéle, ezért éleinek száma páros.
d) Hamis, mert ha a gúla alaplapja konkáv sokszög, akkor a gúla is konkáv.
a–d Jó válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 12 pont
2. Egy kúp alakú torony alapkörének átmérője 18 dm, magassága pedig 1,5 méter. (Az adatok belső mé- a 2
retek.) b 4
a) Rajzold le a kúp modelljét! Mekkora térfogatú ez a torony? c 2
b) Hány méter hosszú az a csatorna, amely a kúp alakú tető alapkörét körbefogja? d 2
10
d = 18 dm
m
m = 1,5 m
d
a) A kúp alapkörének sugara: r = 9 dm, magassága m = 1,5 m = 15 dm.
A kúp térfogata: V = 9 · π · 15 ≈ 1272,3 (dm3) ≈ 1,3 m3
2
3
b) A csatorna hossza az alapkör kerülete: K = 2 · 9 π ≈ 56,5 dm ≈ 5,7 m.
A toronyhoz legalább 5,7 m hosszú csatorna szükséges.
88

Térgeometria
a A mértékegységek átváltása: 2 pont 2 pont

b A kúp térfogatának meghatározása, helyes mértékegységgel: 4 pont 4 pont
c A kerület megállapítása: 2 pont 2 pont
d A kerület meghatározása: 2 pont 2 pont
3. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle és testmagassága egyaránt 6 cm. a 2
a) Milyen síkidomok határolják a testet? Rajzold le ezeket! b 3
b) A gúla modelljének elkészítéséhez legalább mekkora területű kartonpapírra van szükség? c 3
d 3
e 1
a) A gúla határoló lapjai: egy négyzet és négy egyenlő szárú háromszög 12
6 cm
6 cm 6 cm 6 cm 6 cm 6 cm
b) Az oldallapháromszög magasságát Pitagorasz-tétellel számítjuk ki az OPR derékszögű há-
romszögből:
ml = √36 + 9 ≈ 6,71
Egy háromszög területe: T = 6 cm · 6,71 cm ≈ 20,12 cm2
2
A gúla felszíne: A = Talaplap + 4 · Toldallap = 62 + 4 · 20,12 = 116,48 [cm2]
A modell elkészítéséhez legalább 116,5 cm2 területű kartonpapír szükséges.
R R
6 cm ml
6 cm
O P m O 3 cm P
6c
6 cm
a A síkidomok megnevezése: 1 pont, lerajzolása: 1 pont 2 pont

b A gúla rajza és a megfelelő háromszög kiválasztása 3 pont
c A Pitagorasz-tétel helyes felírása: 2 pont, a magasság kiszámítása: 1 pont 3 pont
d A felszín kiszámítása, alaplap: 1 pont, oldallapok: 2 pont 3 pont
e Válasz 1 pont
89

4. Egy gömb alakú cseresznye átmérője 2 cm, a benne lévő gömb alakú mag sugara 3 mm. Mekkora tér- a 2
fogatú 20 szem ilyen cseresznye ehető része? b 1
c 1
A cseresznye sugara 1 cm. d 5
3 mm = 0,3 cm e 1
10
Vegész = 4 · 1 π Vmag = 4 · 0,3 π
3 3

3 3
Vehető = Vegész – Vmag = 4 · 13
π – 4 · 0,3 π = 4 π · (13 – 0,33) ≈ 4,07 [cm3]
3
3 3 3
Húsz szem cseresznye ehető része kb. 80 cm3 térfogatú.
a A cseresznye sugara, átváltás: 1-1 pont 2 pont

b A külső térfogat felírása 1 pont
c A mag térfogatának felírása 1 pont
d A különbség kiszámítása kiemeléssel 5 pont
e Válasz 1 pont
A b), c), d) részben, ha külön kiszámítja a térfogatokat és kivonja egymásból, 3-3-1 bontás-
ban kapja meg a 7 pontot összesen 44
Térgeometria

a) A gúlák határoló lapjai sokszögek. b 3
b) A sokszög lappal határolt testek gúlák. c 3
c) A gúlák élszáma páros. d 3
d) A háromszög alapú gúlának három testátlója van. 12
a) Igaz, mert az alaplap tetszőleges sokszög, az oldallapok háromszögek.

b) Hamis, mert a hasábokat is sokszög lapok határolják.
c) Igaz, mert annyi oldaléle van, mint alapéle.
d) Hamis, mert a háromszög alapú gúláknak egyáltalán nincs testátlójuk.
2. Egy kúp alakú torony alapkörének átmérője 20 dm, magassága pedig 1,8 méter. (Az adatok belső mé- a 2
retek.) b 4
a) Rajzold le a kúp modelljét! Mekkora térfogatú ez a torony? c 2
b) Hány méter hosszú az a csatorna, amely a kúp alakú tető alapkörét körbefogja? d 2
10
a) A gúla alapkörének sugara: r = 10 dm, magassága 18 dm.

d = 20 dm
m
A kúp térfogata: V = 10 · π · 18 ≈ 1884,9 [dm3] ≈ 1,9 [m3]
2
m = 1,8 m
3
b) A csatorna hossza az alapkör kerülete: d
K = 2 · 10 π ≈ 628,32 dm = 62,8 m.
A toronyhoz legalább 62,8 m hosszú csatorna szükséges.
90

Térgeometria
a A mértékegységek átváltása: 2 pont 2 pont

b A kúp térfogatának meghatározása, helyes mértékegységgel: 4 pont 4 pont
c A kerület megállapítása: 2 pont 2 pont
d A kerület meghatározása: 2 pont 2 pont
3. Egy négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúla alapéle és testmagassága egyaránt 4 cm. a 2
a) Milyen síkidomok határolják a testet? Rajzold le ezeket! b 3
b) A gúla modelljének elkészítéséhez legalább mekkora területű kartonpapírra van szükség? c 3
d 3
a) A gúla határoló lapjai: egy négyzet és négy háromszög. e 1
12
4 cm
4 cm 4 cm 4 cm 4 cm 4 cm
b) Az oldallapháromszög magasságát Pitagorasz-tétellel számítjuk ki az OPR derékszögű há-
romszögből:
ml = √16 + 4 ≈ 4,47
2
A gúla felszíne: A = Talaplap + 4 · Toldallap = 42 + 4 · 8,94 = 51,76 [cm2]
A modell elkészítéséhez legalább 51,76 cm2 területű kartonpapír szükséges.
R R
4 cm ml
4 cm
O P m O 2 cm P
4c
4 cm
a A síkidomok megnevezése: 1 pont, lerajzolása: 1 pont 2 pont

b A gúla rajza és a megfelelő háromszög kiválasztása 3 pont
c A Pitagorasz-tétel helyes felírása: 2 pont, a magasság kiszámítása: 1 pont 3 pont
d A felszín kiszámítása, alaplap: 1 pont, oldallapok: 2 pont 3 pont
e Válasz 1 pont
91

4. Egy gömb alakú őszibarack átmérője 7 cm, a benne lévő gömb alakú mag sugara 10 mm. Mekkora tér- a 2
fogatú 10 szem ilyen őszibarack ehető része? b 1
c 1
Az őszibarack sugara 3,5 cm. d 5
10 mm = 1 cm e 1
10
Vegész = 4 · 3,5 π Vmag = 4 · 1 π
3 3

3 3
Vehető = Vegész – Vmag = 4 · 3,53
π – 4 · 1 π = 4 π · (3,53 – 13) ≈ 175,4 [cm3]
3
3 3 3
Tíz szem barack ehető része kb. 1754 cm3 térfogatú.
a A barack sugara, átváltás: 1-1 pont 2 pont

b A külső térfogat felírása 1 pont
c A mag térfogatának felírása 1 pont
d A különbség kiszámítása kiemeléssel 5 pont
e Válasz 1 pont
A b), c), d) részben, ha külön kiszámítja a térfogatokat és kivonja egymásból, 3-3-1 bontás-
ban kapja meg a 7 pontot összesen 44
Térgeometria
Sík, pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Párhuzamos és merőleges egyenesek, síkok felismerése.
A tanult testek felismerése hálójukból. Háromszög, illetve négyzet alapú hasábok és gúlák hálójának felvázolása.
A hasáb, henger, gúla, kúp, gömb térfogatának és felszínének kiszámítása zsebszámológép segítségével.
A hosszúság, a terület, a felszín és a térfogat fogalmának biztos ismerete, és ezek alkalmazása gyakorlati feladatok-
ban.
Az alapvető mértékegységek biztos ismerete, alkalmazása (szög, hosszúság, terület, térfogat).
A mértani test felismerése megadott hálója alapján. Egy adott test többféle hálójának elkészítése. Összetett testek felszí-
nének és térfogatának kiszámítása.

a) A gúlák határoló lapjai sokszögek. b 3
b) A sokszög lapokkal határolt testek gúlák. c 3
c) A gúlák élszáma páros. d 3
d) A háromszög alapú gúlának három testátlója van. 12
a) Igaz, mert az alaplap sokszög, az oldallapok háromszögek.

b) Hamis, mert a hasábokat is sokszöglapok határolják.
c) Igaz, mert annyi oldaléle van, mint alapéle.
d) Hamis, mert a háromszög alapú gúláknak egyáltalán nincs testátlójuk.
92

Térgeometria
2. Az üveggyárban kétféle kúp alakú pezsgőspoharat gyártanak. Az egyik pohár alapkörének átmérője a 2
12 cm, magassága 8 cm, a másik alapkörének átmérője 6 cm, és magassága 16 cm. b 3
Hány dl pezsgő fér az egyes poharakba? Melyiket kell választani, ha több pezsgőt szeretnénk inni? c 2
Rajzold le a poharak modelljét! 3 cm d 3
e 2
Az első pohár sugara r1 = 6 cm, a másodiké r2 = 3 cm. 6 cm f 1
16 cm
13
V1 = 6 · π · 8 ≈ 301,6 [cm3]
2
3
301,6 cm3 ≈ 3 dl
8 cm
V2 = 3 · π · 16 ≈ 150,8 [cm3]
2
3
150,8 cm3 ≈ 1,5 dl
Az első pohárba kb. 3 dl, a másodikba kb. 1,5 dl pezs-
gő fér. Ha több pezsgőt szeretnénk inni, akkor az el-
ső fajtát kell választanunk.
a Sugarak meghatározása 1-1 pont 2 pont

b Első térfogat 3 pont
c Átváltás 2 pont
d Második térfogat 3 pont
e Átváltás 2 pont
f Szöveges válasz 1 pont
3. Két egybevágó négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúlát alapjuknál összeragasztunk. A gúlák alapéle és a 2
testmagassága egyaránt 6 cm. b 4
a) Milyen síkidomok határolják a testet? Rajzolj le ezek közül egyet! c 3
b) Az összeragasztás után keletkezett test modelljének elkészítéséhez legalább mekkora területű kar- d 2
tonpapírra van szükség? e 1
a) A testet 8 db egymással egybevágó, egyenlő szárú háromszög határolja. f 1
b) Az oldallapháromszög magasságát Pitagorasz-tétellel számítjuk ki az OPR 13
derékszögű háromszögből: ml = √36 + 9 = √45 ≈ 6,71.
Egy háromszög területe T = 6 cm · 6,71 cm = 20,12 cm2
2
A testet nyolc ilyen háromszög határolja.
A = 8T = 20,12 cm2 · 8 ≈ 160,9 cm2 6 cm
A test modelljének elkészítéséhez legalább 161 cm területű kartonpa-
2
pírra van szükség. R

R
ml
O P
O P
93

a Síkidom megnevezése: 1 pont, rajz: 1 pont 2 pont

A test fölrajzolása: 2 pont, a megfelelő derékszögű háromszög kiválasztá-
b 4 pont
sa: 2 pont
c Pitagorasz-tétel: 2 pont, a magasság kiszámítása: 1 pont 3 pont
d Egy háromszög területe 2 pont
e Nyolc háromszög területe 1 pont
4. A kézművesboltban egy zacskóba 20 db 4 mm átmérőjű, gömb alakú üveggyöngyöt csomagoltak. a 2

g b 3
Mekkora a zacskó gyöngy tömege, ha az üveg sűrűsége 2,2 ?
cm3 c 1
d 2
Az üveggyöngy sugara: r = 2 mm = 0,2 cm e 1
Egy gyöngy térfogata: V = 4 · 0,2 · π ≈ 0,03351 [cm3]
2 3
9
3
Húsz gyöngy térfogata: 0,03351 cm3 · 20 ≈ 0,67 cm3
1 cm3 üveg tömege: 2,2 g
0,67 cm3 üveg tömege: 0,67 · 2,2 g ≈ 1,47 g
A 20 db üveggyöngy tömege kb. 1,5 gramm.
a A gyöngy sugara, átváltás 2 pont

b Egy gyöngy térfogata 3 pont
c Húsz gyöngy térfogata 1 pont
d Húsz gyöngy tömege 2 pont
e Válasz 1 pont összesen 47
Térgeometria

a) A gúlák határoló lapjai háromszögek. b 3
b) Van olyan gúla, amelynek testmagassága egybeesik az oldalélével. c 3
c) A gúlák élszáma nem lehet páratlan. d 3
d) Minden gúla konvex. 12
a) Hamis, mert az alaplap bármilyen sokszög lehet.

b) Igaz, pl.: ha a gúla valamelyik oldaléle merőleges az alaplapra.
c) Igaz, mert annyi oldaléle van, mint alapéle, ezért éleinek száma páros.
d) Hamis, mert ha a gúla alaplapja konkáv sokszög, akkor a gúla is konkáv.
94

Térgeometria
2. Az üveggyárban kétféle kúp alakú pezsgőspoharat gyártanak. Az egyik pohár alapkörének átmérője a 2
10 cm, magassága 6 cm, a másik alapkörének átmérője 5 cm, és magassága 12 cm. b 3
Hány dl pezsgő fér az egyes poharakba? Melyiket kell választani, ha több pezsgőt szeretnénk inni? c 2
Rajzold le a poharak modelljét! d 3
2,5 cm 2
e
Az első pohár sugara r1 = 5 cm, a másodiké r2 = 2,5 cm.
f 1
V1 = 5 · π · 6 ≈ 157,1 [cm3]
2
13
12 cm
3 5 cm
157,1 cm3 ≈ 1,6 dl
V2 = 2,5 · π · 12 ≈ 78,5 [cm3]
2
6 cm
3
78,5 cm3 ≈ 0,8 dl
Az első pohárba kb. 1,6 dl, a másodikba kb. 0,8 dl pezs-
gő fér. Ha több pezsgőt szeretnénk inni, akkor az első
fajtát kell választanunk.
a Sugarak meghatározása 1-1 pont 2 pont

b Első térfogat 3 pont
c Átváltás 2 pont
d Második térfogat 3 pont
e Átváltás 2 pont
3. Két egybevágó négyzet alapú, egyenlő oldalélű gúlát alapjuknál összeragasztunk. A gúlák alapéle és a 2
testmagassága egyaránt 4 cm. b 4
a) Milyen síkidomok határolják a testet? Rajzolj le ezek közül egyet! c 3
b) Az összeragasztás után keletkezett test modelljének elkészítéséhez legalább mekkora területű kar- d 2
tonpapírra van szükség? e 1
f 1
a) A testet 8 db egymással egybevágó, egyenlő szárú háromszög határolja.
13
b) Az oldallapháromszög magasságát Pitagorasz-tétellel számítjuk ki az
OPR derékszögű háromszögből: ml = √16 + 4 ≈ 4,47.
2
A testet nyolc ilyen háromszög határolja. 4 cm
A = 8T = 8,94 cm2 · 8 ≈ 71,52 cm2
A test modelljének elkészítéséhez legalább 71,5 cm2 területű kartonpa-
pírra van szükség.
R
R
ml
O P
O P
95

a Síkidom megnevezése: 1 pont, rajz: 1 pont 2 pont

A test fölrajzolása: 2 pont, a megfelelő derékszögű háromszög kiválasztá-
b 4 pont
sa: 2 pont
c Pitagorasz-tétel: 2 pont, a magasság kiszámítása: 1 pont 3 pont
d Egy háromszög területe 2 pont
e Nyolc háromszög területe 1 pont
4. A kézművesboltban egy zacskóba 15 db 6 mm átmérőjű, gömb alakú üveggyöngyöt csomagoltak. a 2

g
Mekkora a zacskó gyöngy tömege, ha az üveg sűrűsége 2,2 ? b 3
cm3 c 1
d 2
Az üveggyöngy sugara: r = 3 mm = 0,3 cm e 1
Egy gyöngy térfogata: V = 4 · 0,3 · π ≈ 0,1131[cm3]
2 3
9
3
Tizenöt gyöngy térfogata: 0,1131 cm3 · 15 ≈ 1,69 cm3
1 cm3 üveg tömege: 2,2 g
1,69 cm3 üveg tömege: 1,69 · 2,2 g ≈ 3,73 g
A 20 db üveggyöngy tömege kb. 3,7 gramm.
a A gyöngy sugara, átváltás 2 pont

b Egy gyöngy térfogata 3 pont
c Tizenöt gyöngy térfogata 1 pont
d Tizenöt gyöngy tömege 2 pont
e Válasz 1 pont összesen 47
96

Statisztika, valószínűség-számítás
STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS
1. Mikulás-nap előtt egy áruházban négy különböző napon ellenőrzik a csokimikulásokat. Mind a a 4
négy nap 50 darabot vizsgálnak meg. A szállítás közben meghibásodottak száma a táblázatban ol- b 4
vasható. 8
a) Határozd meg naponként a hibás darabok relatív gyakoriságát!
b) Add meg a relatív gyakoriságokat százalék alakban is!
1. nap 2. nap 3. nap 4. nap

Hibás csokimikulások száma 2 5 4 9
2 5 4 9
Relatív gyakoriság 50 50 50 50
Relatív gyakoriság
4% 10% 8% 18%
százalék alakban
a Helyes válaszért: 1-1 pont 4 pont

b Helyes válaszért: 1-1 pont 4 pont
2. Egy csoportvezető összeírta a 10 tanulóból álló csoportja heti mulasztott óráinak számát. Egy tanu- a 4
ló adata elveszett, de azt korábban kiszámolta, hogy az adatok módusza és mediánja 5, átlaga pe- b 2
dig 5,7. Mekkora lehet a hiányzó adat? c 3
Ábrázold oszlopdiagramon a 10 adatot! 9
Az adatok: 3, 3, 4, 5, 5, 7, 8, 8, 9, x
Az átlag:
2 · 3 + 4 + 2 · 5 + 7 + 2 · 8 + 9 + x = 5,7
10 52 + x = 57
x = 5 a hiányzó adat.
Ez valóban jó, mert így a módusz is és a medián is 5.
10
8
Mulasztott órák száma
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Tanulók sorszáma
97

a A hiányzó adat 4 pont

b Ellenőrzés (módusz, medián) 2 pont
c A grafikon 3 pont
3. O
lvasd le a grafikonról a hőmérséklet sokéves átlagtól való eltéréseit januártól júniusig! A pontosabb a 1
érték meghatározásához használj vonalzót! b 1
Az adatokat foglald táblázatba! c 1
d 1
e 1
3 f 1
6
A hőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (°C)
–1
–2
–3
–4
–5
g.
v.
.
r.
t.
l.
n.
.
br
n.
c.
t.
c.
áj
Áp
Jú
Ok
No
ep
Au
De
ár
Jú
Ja
Fe
M
M
Sz
Hónapok Január Február Március Április Május Június

Értékek °C 2,6 2,4 2,5 –0,1 1,9 –1
a–f A helyes eltérés megállapítása: 1-1 pont 6 pont összesen 23
98

1. Mikulás-nap előtt egy áruházban négy különböző napon ellenőrzik a csokimikulásokat. Mind a a 4
négy nap 50 darabot vizsgálnak meg. A szállítás közben meghibásodottak száma a táblázatban ol- b 4
vasható. 8
a) Határozd meg naponként a hibás darabok relatív gyakoriságát!
b) Add meg a relatív gyakoriságokat százalék alakban is!
1. nap 2. nap 3. nap 4. nap

Hibás csokimikulások száma 3 4 1 8
3 4 1 8
Relatív gyakoriság 50 50 50 50
Relatív gyakoriság
6% 8% 2% 16%
százalék alakban
a Helyes válaszért: 1-1 pont 4 pont

b Helyes válaszért: 1-1 pont 4 pont
2. Egy csoportvezető összeírta a 10 tanulóból álló csoportja heti mulasztott óráinak számát. Egy tanu- a 4
ló adata elveszett, de azt korábban kiszámolta, hogy az adatok módusza és mediánja 4, átlaga pe- b 2
dig 4,3. Mekkora lehet a hiányzó adat? c 3
Ábrázold oszlopdiagramon a 10 adatot! 9
Az adatok: 2, 3, 4, 4, 4, 5, 5, 5, 7, x
Az átlag:
2 + 3 + 3 · 4 + 3 · 5 + 7 + x = 4,3
10 39 + x = 43
x = 4 a hiányzó adat.
Ez valóban jó, mert így a módusz is és a medián is 4.
8
7
Mulasztott órák száma
6
5
4
3
2
1
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Tanulók sorszáma
a A hiányzó adat 4 pont

b Ellenőrzés (módusz, medián) 2 pont
c A grafikon 3 pont
99

3. O
lvasd le a grafikonról a hőmérséklet sokéves átlagtól való eltéréseit januártól júniusig! A pontosabb a 1
érték meghatározásához használj vonalzót! b 1
Az adatokat foglald táblázatba! c 1
d 1
e 1
3 f 1
6
A hőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (°C)
–1
–2
–3
–4
–5
g.
v.
.
r.
t.
l.
n.
.
br
n.
c.
t.
c.
áj
Áp
Jú
Ok
No
ep
Au
De
ár
Jú
Ja
Fe
M
M
Sz
Hónapok Január Február Március Április Május Június

Értékek °C 1 2,2 –1,5 2,9 –1,3 –4,8
a–f A helyes eltérés megállapítása: 1-1 pont 6 pont összesen 23

Valószínűségi kísérletek elvégzése, a kimenetelek lejegyzése.
A relatív gyakoriság meghatározása.
Adatsokaságban való eligazodás. A leggyakoribb és a középső adat meghatározása konkrét adatsokaságban.
Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
A valószínűség előzetes becslése. Egyszerű valószínűségek meghatározása.
Átlagszámítás súlyozott adatokkal.
Geometriai valószínűség meghatározása egyszerű esetekben.
Összetett események felismerése, elemi események meghatározása.
100


1. Gergő egy íjászegyesületbe jár sportolni. A szakosztály tagjainak átlagéletkora 16 év. a 4
Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik lehet igaz, melyik biztosan nem igaz, és melyik b 1
biztosan igaz! A c)-hez tartozó válaszodat indokold! c 3
a) A legtöbb sportoló 16 éves. 8
b) A szakosztály tagjainak életkora 8 és 24 év közé esik.
c) A szakosztályba járó sportolók életkorának összegét elosztva a sportolók számával 16-ot ka-
punk.
d) Ugyanannyi 16 évesnél fiatalabb sportoló jár a szakosztályba, mint 16 évesnél idősebb.
Igaz lehet: a), b), c), d) (mind a négy)

Biztosan nem igaz: egyik sem
Biztosan igaz: c), mert az adatok átlagát így határozzuk meg.
a „Igaz lehet” – helyes válasz: 1-1 pont 4 pont

b „Biztosan nem igaz” – helyes válasz 1 pont
c „Biztosan igaz” – helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont
2. Egy szabályos dobókockával egyszer dobunk. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a dobott szám a 2
2
a) 2-vel osztható? P (2-vel osztható) = 3 = 1
b
6 2 c 2
d 2
b) 2-vel nem osztható? P (2-vel nem osztható) = 3 = 1 e 2
6 2 f 2

12
c) 3-mal osztható? P (3-mal osztható) = 2 = 1
6 3

d) 3-mal nem osztható? P (3-mal nem osztható) = 4 = 2
6 3

e) 4-gyel osztható? P (4-gyel osztható) = 1
6

f ) 4-gyel nem osztható? P (4-gyel nem osztható) = 5
6

a–f A kedvező számok felsorolása és a valószínűség meghatározása: 2-2 pont 12 pont
101

3. Lili édesanyja a lánya 14. születésnapjára meghívott vendégeknek palacsintát sütött. A grafikonon a a 6
11 résztvevő palacsintafogyasztását ábrázoltuk. b 2
A grafikon alapján készíts táblázatot! c 2
Határozd meg az adatok móduszát, mediánját és átlagát! d 2
12
Elfogyasztott palacsinták száma
10
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Résztvevők (sorszáma)
Résztvevők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Palacsinták száma 4 5 4 6 8 3 2 8 8 6 1
Az adatok módusza 8, ez a leggyakoribb adat.

Az adatokat nagyság szerint sorba rendezzük: 1, 2, 3, 4, 4, 5, 6, 6, 8, 8, 8.
A középső adat, az 5 a medián.
Az átlag: 1 + 2 + 3 + 2 · 4 + 5 + 2 · 6 + 3 · 8 = 5
11
a A táblázat minden adatpárja: 0,5-0,5 pont, a fejléc: 0,5 pont 6 pont

b A módusz 2 pont
c A medián 2 pont
d Az átlag 2 pont
4. Egy dobozba 3 db piros és 5 db kék golyót teszünk, és bekötött szemmel kihúzunk egy golyót közü- a 1
lük. Mekkora annak a valószínűsége, hogy b 3
A dobozban összesen 8 golyó van. c 3
d 3
a) piros, A 8 golyó között 3 kedvező van: P (piros) = 3
8 10

b) kék, A 8 golyó között 5 kedvező van: P (kék) = 5
8

c) fekete golyót húzunk? A 8 golyó között nincs fekete, tehát nincs kedvező: P (fekete) = 0
a Az összes eset megállapítása 1 pont

b P (piros) 3 pont
c P (kék) 3 pont
d P (fekete) 3 pont összesen 42
102

1. Jenci egy vívóegyesületbe jár sportolni. A szakosztály tagjainak átlagéletkora 18 év. a 4

Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik lehet igaz, melyik biztosan nem igaz, és melyik biz- b 1
tosan igaz! A c)-hez tartozó válaszodat indokold! c 3
a) A legtöbb sportoló 18 éves. 8
b) A szakosztály tagjainak életkora 10 és 26 év közé esik.
c) A szakosztályba járó sportolók életkorának összegét elosztva a sportolók számával 18-at kapunk.
d) Ugyanannyi 18 évesnél fiatalabb sportoló jár a szakosztályba, mint 18 évesnél idősebb.
Igaz lehet: a), b), c), d) (mind a négy)

Biztosan nem igaz: egyik sem
Biztosan igaz: c), mert az adatok átlagát így határozzuk meg.
a „Igaz lehet” – helyes válasz: 1-1 pont 4 pont

b „Biztosan nem igaz” – helyes válasz 1 pont
c „Biztosan igaz” – helyes válasz: 1 pont, indoklás: 2 pont 3 pont
2. Egy szabályos dobókockával egyszer dobunk. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a dobott szám a 2
2
a) 2-vel osztható? P (2-vel osztható) = 3 = 1
b
6 2 c 2
d 2
b) 2-vel nem osztható? P (2-vel nem osztható) = 3 = 1 e 2
6 2 f 2

12
c) prímszám? P (prímszám) = 3 = 1
6 2

d) nem prímszám? P (nem prímszám) = 3 = 1
6 2

e) 5-tel osztható? P (5-tel osztható) = 1
6

f ) 5-tel nem osztható? P (5-tel nem osztható) = 5
6

a–f A kedvező számok felsorolása és a valószínűség meghatározása: 2-2 pont 12 pont
103

3. Dóri édesanyja a lánya 14. születésnapjára meghívott vendégeknek palacsintát sütött. A grafikonon a 6
a 11 résztvevő palacsintafogyasztását ábrázoltuk. b 2
A grafikon alapján készíts táblázatot! c 2
Határozd meg az adatok móduszát, mediánját és átlagát! d 2
12
Elfogyasztott palacsinták száma
8
7
6
5
4
3
2
1
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Résztvevők (sorszáma)
Résztvevők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Palacsinták száma 4 2 5 7 1 7 7 6 5 7 4
Az adatok módusza 7, ez a leggyakoribb adat.

Az adatokat nagyság szerint sorba rendezzük: 1, 2, 4, 4, 5, 5, 6, 7, 7, 7, 7.
A középső adat, az 5 a medián.
Az átlag: 1 + 2 + 2 · 4 + 2 · 5 + 6 + 4 · 7 = 5
11
a A táblázat minden adatpárja: 0,5-0,5 pont, a fejléc: 0,5 pont 6 pont

b A módusz 2 pont
c A medián 2 pont
d Az átlag 2 pont
4. Egy dobozba 4 db piros és 3 db kék golyót teszünk, és bekötött szemmel kihúzunk egy golyót közü- a 1
lük. Mekkora annak a valószínűsége, hogy b 3
A dobozban összesen 7 golyó van. c 3
d 3
a) piros, A 7 golyó között 4 kedvező van: P (piros) = 4
7 10

b) kék, A 7 golyó között 3 kedvező van: P (kék) = 3
7

c) fekete golyót húzunk? A 7 golyó között nincs fekete, tehát nincs kedvező: P (fekete) = 0

b P (piros) 3 pont
c P (kék) 3 pont
d P (fekete) 3 pont összesen 42
104


Valószínűségi kísérletek elvégzése, a kimenetelek lejegyzése.
A relatív gyakoriság meghatározása.
Adatsokaságban való eligazodás. A leggyakoribb és a középső adat meghatározása konkrét adatsokaságban.
Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.
A valószínűség előzetes becslése. Egyszerű valószínűségek meghatározása.
Átlagszámítás súlyozott adatokkal.
Geometriai valószínűség meghatározása egyszerű esetekben.
Összetett események felismerése, elemi események meghatározása.
1. A Dáriusz család az elmúlt nyáron három különböző alkalommal nyaralt valamelyik tengerparti üdü- a 4
lőhelyen. A négy gyermekük által összegyűjtött kavicsok számát tartalmazza a táblázat. b 4
c 3
11
A nyaralás ideje Június Július Augusztus
Áron 19 22 7
Boldizsár 20 26 5
Csaba 11 20 14
Dorina 9 22 x
a) A
három fiú közül melyiknek a legjobb a havi „kavicsgyűjtési átlagteljesítménye”?
b) H
ány kavicsot gyűjtött Dorina augusztusban, ha az általa gyűjtött kavicsok számának havi átlaga
14?
c) Á
tlagosan hány kavicsot gyűjtöttek a gyerekek fejenként a három nyaralás alatt?
a)
Áron átlaga: 19 + 22 + 7 = 16
3
Boldizsár átlaga: 20 + 26 + 5 = 17
3
Csaba átlaga: 11 + 20 + 14 = 15
3
Boldizsár átlaga a legjobb.
b)
Dorina átlaga: 9 + 22 + x = 14, innen x = 11

3
Dorina augusztusban 11 kavicsot gyűjtött.
c) A négy gyermek egy főre eső „kavicsátlaga” 3 · 16 + 3 · 17 + 3 · 15 + 3 · 11 = 46,5.

4
a Áron, Boldizsár, Csaba átlagának meghatározása: 1-1 pont, Boldizsáré a leg-

4 pont
jobb: 1 pont
b Dorina átlaga: 1 pont, x megadása: 2 pont, helyes válasz: 1 pont 4 pont
c Az átlag felírása: 2 pont, kiszámítása: 1 pont 3 pont
105

1 5 1 1
2. A nyolcadik évfolyam labdajátékot kedvelő tanulóinak része röplabdázik, része focizik, és része a
4 12 3 b 1
kosárlabdázik. Mindenki csak egyféle sportkörbe jár. 2
c
A középponti szögek pontos meghatározásával készítsd el az arányokat szemléltető kördiagramot! d 2
e 3
A teljesszög 360°, ennek: f 1
1 része = 90° – röplabdázók, 10
4
5 része = 150° – focizók, röplabda
12
1 része = 120° – kosárlabdázók. kosárlabda

3
foci
a A teljesszög 1 pont
b 90° 1 pont
c 150° 2 pont
d 120° 2 pont
e A szögek felmérése (szerkesztése) 3 pont
f A diagram egyes részeinek elnevezése 1 pont
3. Egy szabályos dodekaéder (12 lapú test) lapjaira ráírtuk a számokat 1–12-ig. Mekkora annak a való- a 2
színűsége, hogy ezzel a dobótesttel egyszer dobva a dobott szám b 2
1
4 3 2 c 2
a) 3-mal osztható? P (3-mal osztható) = 4 = 1 d 2
12 3
e 2
8 7 11
b) 5-tel osztható? P (5-tel osztható) = 2 =1
12 6 10
c) egyjegyű? P (egyjegyű) = 9 = 3
12 4
d) legalább 8? P (legalább 8) = 5
12
e) nagyobb 5-nél és kisebb 9-nél? P (nagyobb 5-nél, kisebb 9-nél) = 3 = 1
12 4
a–e A kedvező számok felsorolása és a valószínűség meghatározása: 2-2 pont 10 pont
106

4. Egy négyzet alakú céltáblát kilenc egybevágó kis négyzetre osztottunk fel, és a kis négyzeteket az a 1
ábrán megjelölt színűre festettük be. A táblára dobónyíllal véletlenszerűen dobunk, és feltételezzük, b 3
hogy a nyíl a kilenc kis négyzet valamelyikére esik. c 3
Mekkora a valószínűsége annak, hogy a nyíl Piros Sárga Zöld d 3
A táblán összesen 9 mező van. 10
Kék Piros Kék
a) piros mezőre, A 9 mező között 3 kedvező van: P (piros) = 3 = 1

9 3 Zöld Piros Lila
b) kék mezőre, A 9 mező között 2 kedvező van: P (kék) = 2
9
c) sárga mezőre érkezik? A 9 mező között 1 kedvező van: P (sárga) = 1
9

b P (piros) 3 pont
c P (kék) 3 pont
d P (sárga) 3 pont összesen 41
1. A Dáriusz család az elmúlt nyáron három különböző alkalommal nyaralt valamelyik tengerparti üdü- a 4
lőhelyen. A négy gyermekük által összegyűjtött kavicsok számát tartalmazza a táblázat. b 4
A nyaralás ideje Június Július Augusztus c 3
11
Ervin 22 21 8
Frida 9 24 x
Gedeon 20 15 7
Henrik 15 22 11
a) A
három fiú közül melyiknek a legjobb a havi „kavicsgyűjtési átlagteljesítménye”?
b) H
ány kavicsot gyűjtött Frida augusztusban, ha az általa gyűjtött kavicsok számának
havi átlaga 13?
c) Á
tlagosan hány kavicsot gyűjtöttek a gyerekek fejenként a három nyaralás alatt?
a)
Ervin átlaga: 22 + 21 + 8 = 17
3
Gedeon átlaga: 20 + 15 + 7 = 14
3
Henrik átlaga: 15 + 22 + 11 = 16
3
Ervin átlaga a legjobb.
b)
Frida átlaga: 9 + 24 + x = 13, innen x = 6
3
Frida augusztusban 6 kavicsot gyűjtött.
c) A négy gyermek egy főre eső „kavicsátlaga” 3 · 17 + 3 · 13 + 3 · 14 + 3 · 16 = 45.

4
107

a Ervin, Gedeon, Henrik átlagának megállapítása: 1-1 pont, Erviné a leg-

4 pont
jobb: 1 pont
b Frida átlaga: 1 pont, x megadása: 2 pont, válasz: 1 pont 4 pont
c Az átlag felírása: 2 pont, kiszámítása: 1 pont 3 pont
1 7 1
2. A nyolcadik évfolyam labdajátékot kedvelő tanulóinak része kosárlabdázik, része focizik, és ré- a 1
4 12 6
b 1
sze kézilabdázik. Mindenki csak egyféle sportkörbe jár.
c 2
A középponti szögek pontos meghatározásával készítsd el az arányokat szemléltető kördiagramot! d 2
e 3
A teljesszög 360°, ennek: f 1
1 része = 90° – kosárlabdázók, 10
4 kézilabda
7 része = 210° – focizók,
12 kosárlabda
1 része = 60° – kézilabdázók. foci
6
a A teljesszög 1 pont
b 90° 1 pont
c 210° 2 pont
d 60° 2 pont
e A szögek felmérése (szerkesztése) 3 pont
f A diagram egyes részeinek elnevezése 1 pont
3. Egy szabályos dodekaéder (12 lapú test) lapjaira ráírtuk a számokat 1–12-ig. Mekkora annak a való- a 2
színűsége, hogy ezzel a dobótesttel egyszer dobva a dobott szám b 2
1
4 3 2 c 2
a) 2-vel osztható? P (2-vel osztható) = 6 = 1 d 2
12 2
e 2
8 7 11
b) 6-tal osztható? P (6-tal osztható) = 2 =1
12 6 10
c) kétjegyű? P (kétjegyű) = 3 = 1
12 4
d) legföljebb 7? P (legföljebb 7) = 7
12
e) nagyobb 3-nál és kisebb 8-nál? P (nagyobb 3-nál, kisebb 8-nál) = 4 = 1
12 3
a–e A kedvező számok felsorolása és a valószínűség meghatározása: 2-2 pont 10 pont
108

Geometriai transzformációk
4. Egy négyzet alakú céltáblát kilenc egybevágó kis négyzetre osztottunk fel, és a kis négyzeteket az a 1
ábrán megjelölt színűre festettük be. A táblára dobónyíllal véletlenszerűen dobunk, és feltételezzük, b 3
hogy a nyíl a kilenc kis négyzet valamelyikére esik. c 3
Mekkora a valószínűsége annak, hogy a nyíl Piros Sárga Zöld d 3
A táblán összesen 9 mező van. 10
Kék Sárga Lila
a) kék mezőre, A 9 mező között 1 kedvező van: P (kék) = 1
9
Sárga Piros Lila
b) lila mezőre, A 9 mező között 2 kedvező van: P (lila) = 2
9
c) sárga mezőre érkezik? A 9 mező között 3 kedvező van: P (sárga) = 3 = 1
9 3

b P (kék)
(piros) 3 pont
c P (lila)
(kék) 3 pont
d P (sárga) 3 pont összesen 41
GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK

Tájékozódás a koordináta-rendszerben.
Pont, egyenes, félegyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
Körző, vonalzó használata, szerkesztések elvégzése.
Nevezetes szögek szerkesztése.
Tükörszimmetrikus alakzatok felismerése.
Háromszög szögeinek és területének meghatározása, háromszögek szerkesztése.
Háromszög nevezetes vonalainak ismerete.
Paralelogramma, deltoid, húrtrapéz szögeinek és területének meghatározása, speciális négy-
szögek szerkesztése egyszerű esetben.
A kör és a szabályos sokszögek ismerete.
109

TSZAM – A csoport
1. Szerkeszd meg az ABC háromszög t tengelyre vonatkozó tükörképét! a 2
b 2
c 2
C’ d 1
7
C
A
B’ A’
a Szerkesztés elvégzése (látszanak a segédvonalak) 2 pont

b Szerkesztés menetének leírása 2 pont
c A tengelyt metsző szakaszok és tükörképük a tengelyen találkoznak 2 pont
d Rendezett, pontos kivitel 1 pont
2. Adott az A pont és az e egyenes. Szerkessz az A ponton átmenő, az e egyenessel párhuzamos egye- a 2

nest! b 2
c 1
5
110


b A szerkesztés lépéseinek leírása 2 pont
c Rendezett, pontos kivitel 1 pont
3. Tükrözd az O pontra az AB szakaszt és az e félegyenest! Írd le, hogyan végezted a szerkesztést! a 4

b 2
e B’ c 1
7
A’
O
A
e’
B
a Szerkesztés elvégzése (látszanak a segédvonalak) 2-2 pont 4 pont

4. Döntsd el az a)–f ) ábrákon látható alakzatok mindegyikéről, hogy van-e szimmetriatengelye, illetve a 2
szimmetriaközéppontja! Írd az igen vagy nem szót a keretbe! b 2
Ha van szimmetriatengely vagy -középpont, akkor rajzold be az ábrába! c 2
d 2
a) b) e 2
f 2
12
O
t
Van tükörtengelye? nincs Van tükörtengelye? van
Van tükörközéppontja? van Van tükörközéppontja? nincs
111

4. Folytatás
c) d)
t
O t2
t1
Van tükörtengelye? van Van tükörtengelye? van
Van tükörközéppontja? van Van tükörközéppontja? nincs
e) f)
O
O
t2
t1
Van tükörközéppontja? van Van tükörközéppontja? van
Helyes válaszok (berajzolt tengelyek és középpontok): 1-1 pont.

a–f 12 pont
A hibás válaszért vagy rajzért 0,5 pont levonás
5. Az alábbiakban megadtunk öt négyszöget és néhány tulajdonságot. Írd a vonalakra annak a négy- a 2
szögnek a betűjelét, amelyre biztosan teljesül az adott tulajdonság! b 2
A: paralelogramma c 4
B: trapéz d 3
C: húrtrapéz e 1
D: deltoid f 4
E: téglalap g 2
h 4
a) Szemközti oldalai párhuzamosak. A, E 22
b) Van tükörközéppontja. A, E
c) Vannak párhuzamos oldalai. A, B, C, E
d) Tengelyesen tükrös. C, D, E
e) Legalább két tükörtengelye van. E
f ) Vannak egyenlő szögei. A, C, D, E
g) Szomszédos szögei 180°-ra egészítik ki egymást. A, E
h) Konvex alakzat. A, B, C, E
a–h Minden helyes válasz: 1 pont. Rossz válasz: 1 pont levonás 22 pont összesen 53
112

TSZAM – B csoport
1. Szerkeszd meg az ABC háromszög t tengelyre vonatkozó tükörképét! a 2

b 2
B’ c 2
C t d 1
7
B
A
A’
C’

b Szerkesztés lépéseinek leírása 2 pont
c A tengelyt metsző szakaszok és tükörképük a tengelyen találkoznak 2 pont
d Rendezett, pontos kivitel 1 pont
2. Adott a B pont és az e egyenes. Szerkessz a B ponton átmenő, az e egyenessel párhuzamos egye- a 2

nest! b 2
c 1
5
Y
e
B

113

3. Tükrözd az O pontra az AB szakaszt, és az e félegyenest! Írd le, hogyan végezted a szerkesztést! a 4

b 2
B 1
c
7
e’ E’
O
A’
e
E
B’
a Szerkesztés elvégzése (látszanak a segédvonalak) 2-2 pont 4 pont

4. Döntsd el az a)–f ) ábrákon látható alakzatok mindegyikéről, hogy van-e szimmetriatengelye, illetve a 2
szimmetriaközéppontja! Írd az igen vagy nem szót a keretbe! b 2
Ha van szimmetriatengely vagy -középpont, akkor rajzold be az ábrába! c 2
d 2
a) b) e 2
f 2
12
O
Van tükörtengelye? nincs Van tükörtengelye? nincs

Van tükörközéppontja? nincs Van tükörközéppontja? van
c) d)
t2
O
t
t1
Van tükörtengelye? van Van tükörtengelye? van

Van tükörközéppontja? nincs Van tükörközéppontja? van
114

4. Folytatás
e) f)
O
O
t2
t1

Van tükörközéppontja? van Van tükörközéppontja? van
Helyes válaszok (berajzolt tengelyek és középpontok): 1-1 pont.

a–f 12 pont
A hibás válaszért vagy rajzért 0,5 pont levonás
5. Döntsd el az állítások mindegyikéről, igaz-e vagy hamis! Döntésedet indokold! Ha hamisnak gondo- a 4
lod, adj ellenpéldát! b 4
a) Ha egy négyszög átlói felezik egymást, akkor az paralelogramma. c 3
Igaz, ekkor az átlók végpontjai középpontosan szimmetrikus pontok, tehát egy paralelog- d 4
ramma csúcsai. e 4
f 3
b) Ha egy négyszög átlói merőlegesek egymásra, akkor az deltoid. 22
Hamis, ha nem merőlegesen felezi az egyik átló a másikat, akkor nem lesz tengelyesen szim-
metrikus a négyszög.
c) Van középpontosan szimmetrikus deltoid.
Igaz, a rombusz ilyen, és annak speciális fajtája, a négyzet is.
d) Minden tengelyesen tükrös négyszög húrtrapéz vagy deltoid.
Igaz, mivel a tengely vagy tartalmaz csúcsot, ekkor deltoidról van szó, vagy nem megy át
csúcson, és ekkor húrtrapézról beszélhetünk.
e) Minden tengelyesen tükrös négyszögnek van tükörközéppontja is.
Hamis, ellenpélda például egy konkáv deltoid.
f ) A rombusz átlói merőlegesek egymásra.
Igaz, az átlók egymás tengelyei.

b Helyes válasz. A rajzban adott ellenpélda is elfogadható 4 pont
d Helyes válasz 4 pont
e Helyes válasz 4 pont
f Helyes válasz 3 pont összesen 53
115

Geometriai transzformációk – Eltolás

1. Az ábrán a egyenes párhuzamos b egyenessel, és e egyenes párhuzamos f egyenessel. Írd az üres a 1
keretekbe a szögekre vonatkozó meghatározás betűjelét úgy, hogy igaz állításokat kapj! b 1
E: egyállású szögek F: fordított állású szögek CS: csúcsszögek c 1
d 1
e 1
f 1
6
7
6 10
4
1 8
2
3
5
a
b 9
f
e
a) 1 és 8 F b) 9 és 7 F
c) 4 és 7 CS d) 5 és 2 E
e) 1 és 3 E f ) 6 és 4 E
a–f Minden helyes válasz: 1 pont 6 pont
2. Szerkeszd meg a félkör a vektorral eltolt képét! a 6

6
α’
a
α K’
K
a Hibátlan szerkesztésért 6 pont
116

3. Ábrázold koordináta-rendszerben az A(2; 2), B(8; 4), C(14; 2), D(8; 8) csúcsokkal megadott négyszöget! a 3
a) Told el a négyszöget úgy, hogy a B csúcs a B’(8; 6) pontba kerüljön! b 1
b) Add meg az eltolás vektorát! c 3
c) Milyen fajta négyszöget alkot az eredeti és az eltolt négyszög közös része? Válaszodat indokold! d 3
d) Határozd meg a közös rész területét! A terület egysége egy kis rácsnégyzet területe legyen! 10
D’
B’
B C’
A’
A C v
1
0 1 x
c) Tengelyesen tükrös négyszöget, amelynek átlója a tengely, tehát deltoid.
d) A kapott deltoid átlóinak hossza 6(e) és 2(e), területe T = 6 · 2 = 6 területegység.

2
a Helyes szerkesztés 3 pont

b Vektor helyes megadása 1 pont
d Az átlók hosszának megállapítása: 2 pont, a terület meghatározása: 1 pont 3 pont összesen 22
117

Geometriai transzformációk – Eltolás

1. Az ábrán a egyenes párhuzamos b egyenessel, és e egyenes párhuzamos f egyenessel. Írd az üres ke- a 1
retekbe a szögekre vonatkozó meghatározás betűjelét úgy, hogy igaz állításokat kapj! b 1
E: egyállású szögek F: fordított állású szögek CS: csúcsszögek c 1
d 1
e 1
f 1
8 6
7
3 6
2
1
a 9 f
4
5
b e
a) 3 és 6 E b) 5 és 7 F
c) 1 és 2 CS d) 7 és 8 E
e) 3 és 4 E f ) 5 és 9 Cs
a–f Minden helyes válasz: 1 pont 6 pont
2. Megadtuk egy félkör a vektorral eltolt képét. Szerkeszd meg az eredeti félkört! a 6
6
α’
a
O α O’
a Hibátlan szerkesztésért 6 pont
118

3. Ábrázold koordináta-rendszerben az A(2; 2), B(15; 2), C(5; 12), D(2; 9) csúcsokkal megadott négyszö- a 3
get! b 2
a) Told el a négyszöget úgy, hogy a B csúcs a B’(20; 3) pontba kerüljön! c 2
b) Add meg az eltolás vektorát! d 3
c) Milyen sokszöget alkot az eredeti és az eltolt négyszög közös része? 10
d) Határozd meg a közös rész területét! A terület egysége egy kis rácsnégyzet területe legyen!
y C’
C
D D’
A’ B’ v
A B
1
0 1 x
c) Háromszöget alkot, mert a kép D’ csúcsa a CB oldalra esik.

d) A kapott háromszög két oldala merőleges, ezek hossza 7e, ezért a háromszög területe:
T = 7 · 7 = 24,5 területegység.
2
a Helyes szerkesztés 3 pont

b Vektor helyes megadása 2 pont
d A háromszög oldalainak hossza: 1 pont, a terület kiszámolása: 2 pont 3 pont összesen 22

Az egybevágósági transzformációk ismerete. Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés tulajdonsá-
gainak megfogalmazása, alkalmazása, képpontok és a teljes kép megszerkesztése.
Nevezetes szögpárok ismerete, alkalmazása feladatokban.
A nem egybevágósági transzformációk felismerése.
A középpontos hasonlóság ismerete, alkalmazása szerkesztési feladatokban.
A hasonlóság ismerete és alkalmazása.
Húrnégyszögek, négyszögek nevezetes vonalainak ismerete.
119

1. Írd a vonalra a megfelelő szögek jelét (a szögeket számmal jelöltük)! a 3

b 4
c 1
d 1
11 α 14 13 9
1 2 12 16 17 15
5 6
8 7 3
9 10 4
a) α-val egyállású szög: 2, 13, 7

b) α-val fordított állású szög: 12, 5, 9, 17
c) α-val csúcsszög: 12
d) α-nak tengelyes tükörképe: 12
a–d Minden helyes válasz: 1 pont. Minden rossz válaszért 1 pont levonás jár 9 pont
7
2. Nagyítsd a négyszöget O pontból arányban! a 3
3
b 7
10
Valamelyik csúcs nagyított képét elő kell állítani, ehhez az O-tól való távolsá-
a 3 pont
got harmadolni kell. Ennek a szerkesztéséért
Innen többféleképp folytatható (fontos, hogy látható legyen a szerkesztés
b 7 pont
elvégzése), a nagyított kép előállításáért
120

3. Adott egy paralelogramma egyik átlója: az e szakasz, és a másik átlójának az eltolt képe: az f’ sza- a 2
kasz. b 2
Add meg az eltolás vektorát! c 3
Szerkeszd meg a paralelogrammát! d 2
e 1
10
f’
a Az adott e átló felezőpontjából f' felezőpontjába mutat az eltolás vektora 2 pont

b A felezőpont megszerkesztése és a vektor megrajzolása 2 pont
c Az adott f' szakasszal párhuzamos szerkesztése az e felezőpontján át 3 pont
Az f' felének felmérésével jelöljük ki az f átló egyenesén a paralelogramma
d 2 pont
csúcsait, és megrajzolhatjuk a paralelogrammát
e Szépen kivitelezett szerkesztésért adható még 1 pont
4. Megadtunk négy tulajdonságot. Döntsd el, hogy az egyes transzformációkra ezek a tulajdonságok a 2
teljesülnek-e vagy sem! Írd a vonalra a tulajdonság sorszámát! b 2
c 3
1. Bármely egyenes párhuzamos a képével, vagy egy egyenesbe esik vele. 7
2. Alakzat és képe ellentétes körüljárású.
3. Szög és képe egyállású szögek.
4. Szakasz és képe egyenlő hosszúak.
ez a tulajdonság teljesül 2, 4
a) Tengelyes tükrözés esetén
ez a tulajdonság nem teljesül 1, 3
b) Középpontos tükrözés esetén
ez a tulajdonság teljesül 1, 3, 4
c) Eltolás esetén
ez a tulajdonság nem teljesül 2
a–c Minden jó válasz arra, mikor teljesül a tulajdonság: 1-1 pont 7 pont összesen 36
121

1. Írd a vonalra a megfelelő szögek jelét (a szögeket számmal jelöltük)! a 4

b 4
c 1
11 8 14 13 d 1
10
1 2 12 16 17 15
5 6
β 7 3
9 10 4
a) β-val egyállású szög: 1, 3, 11, 14

b) β-val fordított állású szög: 10, 6, 16, 15
c) β-val csúcsszög: 10
d) β-nak tengelyes tükörképe: 10
a–d Minden helyes válasz: 1 pont. Minden rossz válaszért 1 pont levonás jár 10 pont
7
2. Nagyítsd a házikót O pontból arányban! a
3 3
b 6
O 9
Valamelyik csúcs nagyított képét elő kell állítani, ehhez az O-tól való távolsá-
a 3 pont
got harmadolni kell. Ennek a szerkesztéséért
Innen többféleképp folytatható (fontos, hogy látható legyen a szerkesztés
b 6 pont
elvégzése), a nagyított kép előállításáért
122

3. Adott egy négyzet egyik átlója: az e szakasz, és a négyzet középpontjának az eltolt képe: a 2
az O’ pont. b 2
Add meg az eltolás vektorát! c 2
Szerkeszd meg a négyzet eltolt képét! d 1
e 1
C f 1
9
C’
O
e
O’
A
A’
a Az adott átló felezőpontjából az O' pontba mutat az eltolás vektora 2 pont

b A felezőpont megszerkesztése és a vektor megrajzolása 2 pont
c Az adott szakasszal párhuzamos szerkesztése O'-n át 2 pont
Az e' szakasz felezőpontjába merőlegest állítva kapjuk a másik átló egyene-
d 1 pont
sének képét
Az e szakasz felével mérhetjük ki az átlókon a négyzet csúcsait, és megraj-
e 1 pont
zoljuk a négyzetet
f Szépen kivitelezett szerkesztésért adható még 1 pont
4. Megadtunk négy tulajdonságot. Döntsd el, hogy az egyes transzformációkra ezek a tulajdonságok a 1
teljesülnek-e vagy sem! Írd a vonalra a tulajdonság sorszámát! b 4
c 3
1. Bármely szakasz párhuzamos a képével, vagy egy egyenesbe esik vele. 8
2. Alakzatnak és képének a körüljárása megegyezik.
3. Szög és képe fordított állású szögek.
4. Bármely kör képe kör.
ez a tulajdonság teljesül 4
ez a tulajdonság nem teljesül 1, 2, 3
ez a tulajdonság teljesül 1, 2, 3, 4
ez a tulajdonság nem teljesül
c) Eltolás esetén
a–c Minden jó válasz arra, mikor teljesül a tulajdonság: 1-1 pont 8 pont összesen 36
123

Az egybevágósági transzformációk ismerete. Az eltolás, a tengelyes tükrözés és a középpontos tükrözés tulajdonsá-
gainak megfogalmazása, alkalmazása, képpontok és a teljes kép megszerkesztése.
Nevezetes szögpárok ismerete, alkalmazása feladatokban.
A nem egybevágósági transzformációk felismerése.
A középpontos hasonlóság ismerete, alkalmazása szerkesztési feladatokban.
A hasonlóság ismerete és alkalmazása.
Húrnégyszögek, négyszögek nevezetes vonalainak ismerete.
1. a) Told el az ABC háromszöget a vektorral! Jelöld az új háromszög csúcsait A’B’C’ betűkkel! a 2

b) Ezután told el az új háromszöget b vektorral, és az így kapott háromszög csúcsait jelöld A’’B’’C’’ be- b 2
tűkkel! c 2
c) Add meg annak az eltolásnak a vektorát, amely az ABC háromszöget az A’’B’’C’’ háromszögbe viszi 6
át!
C”
v B”
C A”
B
C’
A B’
A’
a Első eltolás 2 pont

b Második eltolás 2 pont
c Vektor megadása 2 pont
124

5
2. Nagyítsd a négyszöget az O pontból arányban! a 1
2
b 2
D’ c 2
d 3
e 1
9
D
O
C
C’
A B
B’
A’
a OA félegyenes 1 pont
b OA szakasz felezése 2 pont
c A’ szerkesztése 2 pont
d B’, C’, D’ csúcsok megszerkesztése 3 pont
e A képalakzat megrajzolása 1 pont
5
3. Egy középpontos hasonlóság középpontja O pont, az aránya pedig . Tudjuk, hogy az ABC három- a 1
3
szöget ez a középpontos hasonlóság az A’B’C’ háromszögbe viszi át. Ismerjük az eredeti háromszög A,
b 3
c 2
B csúcsait és a C csúcs C’ képét. d 2
Szerkeszd meg az ABC háromszöget és az A’B’C’ háromszöget is! e 2
10
A’
A ω α
ω α
O
B C’
B’
125

a AB szakasz 1 pont
b OA harmadolása 3 pont
c A’ szerkesztése 2 pont
d B’ szerkesztése 2 pont
e C szerkesztése 2 pont
Más helyes szerkesztés is elfogadható.
4. Megadtunk hat tulajdonságot. Döntsd el, hogy az egyes transzformációkra ezek a tulajdonságok a 3
teljesülnek-e, vagy sem! Írd a vonalra a tulajdonság sorszámát! b 4
c 3
1. Bármely egyenes párhuzamos a képével, vagy egy egyenesbe esik vele. d 3
2. A szög képe az eredetivel fordított állású szög. 13
3. Alakzat és képe ellentétes körüljárású.
4. Van olyan pont a síkon, amely a transzformáció során nem mozdul el.
5. Szög és képe egyállású szögek.
6. Szakasz és képe egyenlő hosszúak.
c) Eltolás esetén
d) Középpontos hasonlóság esetén
(λ ≠ 1)
a–d Minden jó válasz arra, mikor teljesül a tulajdonság: 1-1 pont 13 pont összesen 38
126

1. a) Told el az ABCD paralelogrammát a vektorral! Jelöld az új paralelogramma csúcsait A’B’C’D’ betűk- a 2

kel! b 2
b) Ezután told el a kapott képet b vektorral, és az így kapott paralelogramma csúcsait jelöld A’’B’’C’’D’’ c 2
betűkkel! 6
c) Add meg annak az eltolásnak a vektorát, amely az ABCD paralelogrammát az A’’B’’C’’D’’ paralelog-
rammába viszi át!
a
b
D’ C’
D C
A’ B’
D” C”
A B
v
A” B”
a Első eltolás 2 pont

b Második eltolás 2 pont
c Vektor megadása 2 pont
3
2. Nagyítsd a félkört az O pontból arányban!
2 a 1
b 2
c 2
d 2
e 1
8
O
K
K’
127

a OK félegyenes 1 pont
b OK szakasz felezése 2 pont
c K’ szerkesztése 2 pont
d Félkör képének átmérője 2 pont
e A képalakzat megrajzolása 1 pont
5 a
3. Egy középpontos hasonlóság középpontja O pont, az aránya pedig . Tudjuk, hogy az ABC három- 1
3 b 3
szöget ez a középpontos hasonlóság az A’B’C’ háromszögbe viszi át. Ismerjük a nagyított háromszög c 2
A’ és B’ csúcsait, és a harmadik csúcs eredetijét, a C csúcsot. d 2
Szerkeszd meg az A’B’C’ háromszöget és az eredeti ABC háromszöget is! e 2
10
B’
O
γ2
C γ1 γ2
C’ γ1
A
A’
a A’B’ szakasz 1 pont

b OC szakasz harmadolása 3 pont
c C’ szerkesztése 2 pont
d A szerkesztése 2 pont
e B szerkesztése 2 pont
Más helyes szerkesztés is elfogadható.
128

4. Megadtunk hat tulajdonságot. Döntsd el, hogy az egyes transzformációkra ezek a tulajdonságok a 2
teljesülnek-e, vagy sem! Írd a vonalra a tulajdonság sorszámát! b 3
c 5
1. Szög és képe egyenlők. d 4
2. Szög és képe egyállású szögek. 14
3. Alakzatnak és képének a körüljárása megegyezik.
4. A transzformáció során a sík minden pontja elmozdul.
5. Van olyan háromszög, amelyet a transzformáció önmagába visz át.
6. Bármely egyenes párhuzamos a képével, vagy egy egyenesbe esik vele.
ez a tulajdonság nem teljesül 2, 3, 4, 6
ez a tulajdonság teljesül 1, 2, 3, 4, 6
c) Eltolás esetén
d) Középpontos hasonlóság esetén
(λ ≠ 1)
a–d Minden jó válasz arra, mikor teljesül a tulajdonság: 1-1 pont 14 pont összesen 38
129

TARTALOM
ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Algebrai kifejezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Röpdolgozat – A csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Röpdolgozat – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
Értékelő felmérő – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Értékelő felmérő – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
NÉGYZETGYÖK, PITAGORASZ-TÉTEL. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
A számok négyzetgyöke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A négyzetgyökvonás alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A Pitagorasz-tétel alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Négyzetgyök, Pitagorasz-tétel – A Pitagorasz-tétel alkalmazása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
GEOMETRIAI ISMÉTLŐ FELADATOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Geometriai ismétlő feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Geometriai ismétlő feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
FÜGGVÉNYEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Függvények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
Függvények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
Függvények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
130

TÉRGEOMETRIA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Térgeometria – Gúlák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Térgeometria. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Térgeometria. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
Statisztika, valószínűség-számítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Értékelő felmérő – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Értékelő felmérő – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Statisztika, valószínűség-számítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
GEOMETRIAI TRANSZFORMÁCIÓK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
TSZAM – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
TSZAM – B csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Geometriai transzformációk – Eltolás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Röpdolgozat – A csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Röpdolgozat – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Geometriai transzformációk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Értékelő felmérő – A csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Értékelő felmérő – B csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
Geometriai transzformációk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Értékelő felmérő – A csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Értékelő felmérő – B csoport (legalább heti 4 óra). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
131


Matek 8 Felmérőfüzet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Matek 8 Felmérőfüzet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matek 8 Felmérőfüzet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

Morvai Éva – Széplaki Györgyné

matek8KKuj.indd 1 7/22/14 8:34:32 PM

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Tördelés: OmniArt Kft.

Terjedelem: 17,00 A/5 ív

matek8KKuj.indd 2 7/22/14 8:34:32 PM

matek8KKuj.indd 3 7/22/14 8:34:32 PM

Segítség a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket mérő (TSZAM) dolgo-

A mérés-értékelés funkciója lehet: Elemzéskor az utolsó oszlop és az utolsó sor arány-

1. feladat (a, b, c, d köv.) 2. feladat (a, b, c, d, e, f, g követelmény) összpont össz %

matek8KKuj.indd 4 7/22/14 8:34:32 PM

a Minden jól beírt együttható: 1-1 pont 8 pont

2. Írd fel algebrai kifejezésekkel a következő mondatokat! a 2

a–c Minden helyes válaszért: 2-2 pont 6 pont

matek8KKuj.indd 5 7/22/14 8:34:33 PM

3. Oldd meg az egyenleteket, és ellenőrizd a megoldásod helyességét! a 3

a–e A lépések helyes elvégzése: 2-2 pont 10 pont

matek8KKuj.indd 6 7/22/14 8:34:33 PM

Megjegyzés: Az ismeretlen megválasztására több lehetőség van.

a Minden jól beírt együttható: 1-1 pont 8 pont

matek8KKuj.indd 7 7/22/14 8:34:33 PM

2. Írd fel algebrai kifejezésekkel a következő mondatokat! a 2

a–c Minden helyes válaszért: 2-2 pont 6 pont

3. Oldd meg az egyenleteket, és ellenőrizd a megoldásod helyességét! a 3

matek8KKuj.indd 8 7/22/14 8:34:33 PM

a–e A lépések helyes elvégzése: 2-2 pont 10 pont

Megjegyzés: Az ismeretlen megválasztására több lehetőség van.

matek8KKuj.indd 9 7/22/14 8:34:33 PM

1. Pótold a kifejezésekből hiányzó részeket úgy, hogy az elsővel egyneműek legyenek! a 4

2. A kifejezések átalakítása után színezd azonos színnel az egymással egyenlőket! a 1

a–f Helyes átalakítások: 1-1 pont 6 pont

matek8KKuj.indd 10 7/22/14 8:34:33 PM

3. Töltsd ki a táblázatot, írd át a kifejezéseket hatvány alakba! a 2

4. Írj képletet a feladatokhoz! a 3

a A feladat helyes felírása képlettel 3 pont

matek8KKuj.indd 11 7/22/14 8:34:33 PM

5. Oldd meg a következő egyenleteket! a 3

a a) Zárójelek bontása: az első 1 pont, a második 2 pont 3 pont

matek8KKuj.indd 12 7/22/14 8:34:33 PM

1. Pótold a kifejezésekből hiányzó részeket úgy, hogy az elsővel egyneműek legyenek! a 4

2. A kifejezések átalakítása után színezd azonos színnel az egymással egyenlőket! a 1

a–f Helyes átalakítások: 1-1 pont 6 pont

matek8KKuj.indd 13 7/22/14 8:34:34 PM

3. Töltsd ki a táblázatot, írd át a kifejezéseket hatvány alakba! a 2

4. Írj képletet a feladatokhoz! a 3

a A feladat helyes felírása képlettel 3 pont

matek8KKuj.indd 14 7/22/14 8:34:34 PM

5. Oldd meg a következő egyenleteket! a 3

a a) Zárójelek bontása: az első 1 pont, a második 2 pont 3 pont

matek8KKuj.indd 15 7/22/14 8:34:34 PM

Minimumkövetelmény a 8. évfolyam végén

Az egyenletek megoldásának értékelésénél általános szempont a következő: ha valamelyik lé-

Értékelő felmérő – A csoport

matek8KKuj.indd 16 7/22/14 8:34:34 PM

2. Írd fel az összegeket szorzat alakban, a szorzatokat pedig összeg alakban! a 2

f ) (e – 2f)2 = e2 – 4ef + 4f2

2. A kifejezések átalakítása után színezd azonos színnel az egymással egyenlőket! a 1