HOGYAN KÉRDEZZ, HOGY BIZTOSAN VÁLASZT KAPJ ?

avagy
HOGYAN MŰKÖDIK A KÉRDŐASZTROLÓGIA ?

Amikor elmész egy asztrológushoz, akkor nagy valószínűséggel el

fogja kérni Tőled a pontos születési adataidat, vagyis hogy melyik
városban születtél, melyik évben, melyik hónapban, melyik napon,
melyik órában és melyik percben. Mivel sajnos elég ritka, hogy valaki
percre pontosan tudja, hogy mikor született, az asztrológus rá fog
kérdezni Nálad a legfontosabb életeseményeid időpontjára is. Ilyen
fontos események lehetnek a költözés, a szülő halála, a házasság, a
gyerekszülés, stb. Azért teszi ezt, hogy be tudja pontosítani a
születési (más szóval natális) horoszkópodat, mert ez az a horoszkóp
amit ő elemezni fog.

A kérdőasztrológiáról (más néven horárasztrológia, angolul: horary

astrology) csak nagyon kevesen hallottak, ami nem is csoda, hiszen
csak a múlt század végén fedezték fel újra, és csak néhány komoly
kérdőasztrológus létezik az országban. Ezért, amikor feltesz nekem
valaki egy kérdést, és én azt válaszolom, hogy OK, persze,
megnézem, akkor a meglepett kérdező első mondata általában ez: „És
az nem kell, hogy mikor születtem?”. Erre én: „Nem, nincs rá szükség.
Erre ő: „De hát ez hogyan lehetséges?”

A válasz egyszerű: ahogy mi, emberek, megszületünk, úgy születnek

meg a gondolatok és a kérdések is. Azaz a kérdésnek is vannak
születési adatai, és ezekre a születési adatokra állítjuk fel a
kérdőhoroszkópot, amit aztán kielemzünk.

Melyek egy kérdőképlet születési adatai?

Vagyis mikor születik meg egy kérdés?

Sok helyen olvasni, és több iskolában is úgy tanítják, hogy akkor

születik meg egy kérdés, amikor az a kérdezőben megérett. Tegyük
fel, hogy régóta gondolkodsz azon, hogy munkahelyet kéne váltani, és
végre kapsz egy jól hangzó állásajánlatot. Megfogalmazódik Benned a
kérdés: „Érdemes-e lecserélnem a mostani állásomat az újra?”. Ám a
kérdés születési időpontja nem ez a pillanat lesz.
Hát akkor mi?

A kérdés akkor és azon a helyen születik meg, amikor és ahol azt a

kérdőasztrológus megérti!
Miért? Mert a kérdőasztrológus (más néven horárasztrológus) a
csatorna Közted és az Univerzum között. Ő érti azt a
szimbólumrendszert, amelynek segítségével az Univerzum válaszol
Neked.

Egy több mint egyszerű példával élve úgy működik ez, mint amikor
kenyérre van szükségünk. Tegyük fel, hogy reggel van, épp a
kávénkat kortyolgatjuk, amikor eszünkbe jut, hogy ma lecsót akarunk
főzni, de nincs hozzá itthon kenyér.
Az már megfogalmazódott bennünk, hogy szükségünk van egy kiló
kenyérre, de szükségünk van egy beszerzési forrásra is, egy
csatornára, ahol hozzá tudunk jutni a kenyérhez. Csak miután
elmentünk a boltba, akkor lesz miénk a kenyér. Ha pedig épp nincs
nyitva egy bolt sem, akkor csak a kenyér iránti igényünk marad, magát
a pékárut nem kapjuk meg Így van ez a kérdéssel is. Megfogalmazódik
benned a válasz iránti igény, és a kérdőasztrológus a „bolt”, a csatorna, ahol
beszerezheted a választ a kérdésedre.

Tehát azt már tisztáztuk, hogy a kérdés nem akkor születik meg
„hivatalosan”, amikor megfogalmazódik Benned, hanem akkor, amikor
meg tudod osztani a horárasztrológussal – és ő megérti azt.

Miért csak akkor születik meg a kérdés, amikor a

kérdőasztrológus megérti? Miért nem akkor, amikor
kimondjuk?

Ennek több oka lehet. Például az, hogy magunk sem vagyunk
tisztában azzal, hogy konkrétan mire vagyunk kíváncsiak.
Térjünk
vissza az új állás példájához, ahol a kérdés így hangzott: „Érdemes-e
lecserélnem a mostani állásomat az újra?”. A kérdés konkrétnak tűnik,
ám mégsem az. Hiszen az „érdemes-e” sok mindent jelenthet. Milyen
aspektusból érdemes-e? Anyagilag? Szakmai szempontból? A főnököt
szeretnénk, hogy emberibb legyen? Vagy a munkatársak kedvessége
számít? Ezekre természetesen mind rákérdezhetünk, a lényeg, hogy
konkrétan megfogalmazva tegyük fel a kérdést/kérdéseket, hogy a
kérdőasztrológus megértse, mire is keressük a választ.
Például: „Jobban keresnék-e az új munkahelyen, mint a mostani
állásomban?”.

Az is előfordul, hogy egyszerűen nem azt kérdezzük, amit valójában

tudni szeretnénk, mert félünk a választól. Jó példa erre az az eset,
amikor egy nagyon kedves ismerősöm főiskolai vizsga elé nézett, és
így tette fel nekem a kérdését: „Jó nap-e a május 24-e a vizsgára?”.
Nos, mondanom sem kell, hogy a kérdés nem volt érvényes, azaz nem
volt elbírálható. Könnyű belátni, hogy miért: az ismerősöm kérdése
arra vontakozott, hogy jó nap-e az adott nap vizsgázni – bárkinek.
Nyilván lesz, akinek jó nap lesz, és lesz, akinek kevésbé. Tehát a
kérdése nem személyes volt.

Mondtam neki, hogy sajnos nem érvényes a kérdés, így nem lehet rá
válaszolni, és azt tanácsoltam, hogy ha tényleg tudni szeretné a
választ, akkor tegye fel őszintén a kérdést, amire valóban kiváncsi:
„Sikerül-e a vizsgám?”. Hiszen természetesen őt nem az érdekelte,
hogy azon a napon ki hogyan vizsgázik. Őt egyetlen dolog érdekelte:
a saját vizsgájának végkimenetele.
Az ismerősöm összeszedte a bátorságát, és őszintén, konkrétan
rákérdezett arra, amit valójában tudni akart, vagyis hogy sikerül-e a
vizsgája.
A kérdés ezúttal érvényes volt, és megválaszolható. Szerencsére az
Univerzum válasza „igen” volt, és a valóság ismét igazolta a
kérdőasztrológia nagyszerűségét: az ismerősöm sikerrel letette a
vizsgát.

Ne feledjük tehát: Akkor kérdezünk jól, ha őszintén és konkrétan

tesszük fel a kérdést a kérdőasztrológusnak. Ekkor a válasz is konkrét
lesz.