Erkölcsi nevelés Rudolf

Steiner szemszögéből
Szász-Cseh Hajna

„És az az életfelfogás, amely a Waldorf-iskola

metódusának, nevelésmódjának az alapját alkotja, a modern
Szellemtudomány, teljesen az ember testének, lelkének és
szellemének egyidejű megismerése révén akar elkerülni
minden egyoldalúságot.”

„Itt az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében

olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokban és
érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset
utánozó lénnyé lehessen.”

Rudolf Steiner nagyra értékelte az embert mint individuumot, tisztelettel beszélt róla, s
elfogadta őt úgy, ahogy van, pozitívumaival és negatívumaival egyaránt, annak ellenére, hogy
kevesen értették meg őt, s nézeteit is amelyeket vallott1. Mindig is úgy tartotta, hogy az ember
egy értékes lény, megvan a saját szerepe a világban, s általa szerves része a társadalomnak 2.
Lehetőséget teremtett a tanulási zavarral küzdő felnőtteknek, hogy mezőgazdasággal
foglalkozhassanak, mely által fejlődött a koordinációjuk, a kézügyességük, s úgy érezhették,
hogy értékes emberek, hasznos tagjai a társadalomnak3. A diákok a Waldorf-iskolában nap mint
nap gyakorlatias tevékenységekben vesznek részt, megtapasztalják a munka örömét, s az ezzel

1
Rudolf Steiner öröksége
2
Rudolf Steiner öröksége
3
Rudolf Steiner öröksége
járó felelősséget. Megtanulják, hogy a két kezi munka végzése erény, nem lenézendő dolog, s
munkájuk által meg vannak becsülve4.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ember szellem, lélek és test egységére tagolódik,
s nem szabad abba a hibába esni, hogy csak a testtel foglalkozunk5. A gyermekben ez a hármas
egység még nem tagolódott el, egymásba fűzödve egy egészet alkotnak, s úgy kell tanítsuk őt,
hogy mindhárom részét megérintsük, megszólítsuk6. Ha szellemi-lelki értelemben nevelünk,
akkor implicit módon testi-fizikai értelemben is nevelünk7.

Úgy ahogy értelmi szempontból mást-mást tanítunk egy adott korosztály számára, úgy a
lélek számára is mást-mást kell tanítsunk, hiszen ami fontos 7 éves korban, az értékét veszti 12
éves korra8. A szerző a következő példával szemlélteti a fent említetteket: „az, amit a gyermek a
7,8 életévben vesz fel, a 12. életévében nem alkalmas többé lelkéhez, azt éppoly kevéssé
használhatja, mint a cipőket, amik túl kicsinyekké lettek”9, csak hogy ezt mi kevésbé vesszük
észre a léleknél. „A fogváltást megelőzően (6 év körül) morálisan nem férhetünk a gyermekhez,
ha valamilyen módon moralizálunk”10. Ebben az életkorban cselekedeteinkkel, arcjátékeinkkal,
gondolatainkkal, érzéseink által hathatunk a gyerekre, ezzel mutathatunk példát11. A fogváltás és
a nemi érés időszaka között sem jutunk semmire az erkölcsi parancsokkal12. Ebben az életkorban
is a példaadás nyújt segítséget, általa az a kép alakulhat ki a diákban érzései révén, hogy a tanító
a megtestesült jóság, a megtestesült igazság, a megtestesült szépség13. Szerinte úgy kell nevelni a
gyermeket, hogy a jó láttán tetszés, a rossz láttán pedig visszatetszés alakuljon ki14. Ugyanakkor
olyan környezetet kell biztosítsunk, hogy gondolatai és érzései által a jót, az igazat, a szépet és a
bölcset utánzó lénnyé válhasson15.

4
Rudolf Steiner öröksége
5
Steiner, 1995
6
Steiner, 1995
7
Steiner, 1995
8
Steiner, 1995
9
Steiner, 1995, 23.
10
Steiner, 1995, 52.
11
Steiner, 1995
12
Steiner, 1995
13
Steiner, 1995
14
Steiner, 1995
15
Steiner, 1995
 A Waldorf-iskolákban az erkölcsi nevelés három síkon megy végbe: példamutatás,
együttműködés és tanítás-tanulás által16. A példamutatást a szülők viselkedése adja, az
együttműködést az osztálytanító-szülő -, illetve az osztálytanító-szaktanár viszonya, a tanulást
pedig a szabad vallás tantárgy anyaga17. Ezen felül, a spirituális nevelés 1-4. osztályban főként
az emberi történetek által -, 5-8. osztályban történelem által - és 9-12. osztályban
természettudomány által történik18. Az emberi történetek által való nevelés a népmesék,
álattörténetek, szentek élete, bibliai teremtéstörténet megismerése révén megy végbe, ezen
történetek adnak lehetőséget a morális kérdésekkel való találkozásra19. „Mindegyik olyan mese,
történet, amelyben közvetlenül szólal meg egy természeti jelenség: a felhő, a patak, az erdő,
magában rejti a teremtett világ szépsége és nagyszerűsége iránti hálaérzet elmélyítését. A szentek
életéről szóló legendák a lélek megnemesítésének, megtisztításának lehetőségére mutatnak
példát. Az elhangzott mesék, történetek, legendák átélése és az ehhez kapcsolódva szabadon
történő megnyilatkozás szóban és rajzban”20 történik. A történelem tanítása lehetővé teszi a
társadalmi együttéles bevett normáinak és a kulturális sokszínűség értékeinek a felismerését,
elmélyítését21. A természettudományos tanulmányok során pedig „fejlődéselvű korunk sok-sok
ellentmondásosságot hordozó és morális kérdéseket feszegető” gondjaival találkozhatnak a
diákok22.

Steiner fontosnak látta kiemelni azt, hogy a vallásos érzület, az áhítat és a csodálkodás, a
tisztelet és az odaadás már az iskoláskor előtti időszakban kifejlődik megfelelő családi és óvodai
környezetben23.

7-8 éves korban ébred fel a gyermekben először az erkölcsi értékek befogadása iránti vágy
és erősödnek fel az emberi érzések is24. Ennek érdekében legendákat és fabulákat mesél az
osztálytanító, melyek lehetővé teszik a viselkedési formák és jellemvonások kiemelését. 9-10

16
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
17
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
18
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
19
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
20
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve, 301.
21
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
22
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve, 34.
23
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
24
mint a bátorság, hiúság, ravaszság, jóság stb.
éves korban ér el arra a szintre, hogy képes megkülönböztetni a jót a rossztól, erre adnak
lehetőséget a történeteket25.

Steiner azt is kihangsúlyozta, hogy az ember csak akkor tudja feladatát emberhez méltóan
végezi, „ha mind megismerésében, mind cselekedeteiben helyes gondolatok vezérlik”26. A
helyeset a helytelentől gondolkodása által különböztetni meg, mivel képes az igazság
felfogására27. A szabályokról azt állítja, hogy „kisebb értékük van, ha pozitív cselekvésre
vonatkoznak, mint ha bizonyos cselekvéseket tiltanak”28. Szerinte az ember akkor él igazán
erkölcsös életet, ha tettei követik a nemes szépség és az örök igazság törvényeit 29. A szabadság
filozófiája könyvében az erkölcsiség legmagasabb fokáról ír, ahol olyan követelmények jelennek
meg mint: „az egész emberiség lehető legnagyobb jóléte; az emberiség kulturális haladása vagy
az egyre tökéletesedő erkölcsi fejlődése”; és az intuitív módon megismert erkölcsi célok
megvalósítása30. A családunk iránti szeretet, a barátság, a közösség szolgálata, az embertársak
iránti önzetlen odaadás mind-mind fontos erény a Waldorf-pedagógia szempontjából31. A
Waldorf-.iskola szabad embereket képez ki, a szabad ember alapelve pedig „a cselekvés iránti
szeretetben élni és a másik akaratát megérte őt élni hagyni”32.

25
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve
26
Steiner, 1993
27
Steiner, 1993
28
Steiner, 1918, 90.
29
Steiner, 1993
30
Steiner, 1918, 73.
31
Steiner, 1993
32
Steiner, 1918, 77.
Bibliográfia
1. A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Letöltve: 2017. 11. 20.
http://waldorf.hu/sites/default/files/downloads/waldorf-kerettanterv.pdf
2. Rudolf Steiner öröksége (film) Megnézve: 2017. 10. 23.
https://www.youtube.com/watch?v=PPO64Jf6SKg
3. Steiner, R. (1918): A szabadság filozófiája.
4. Steiner, R. (1993): A világ és az ember szellemi megértésének alapelemei. Casa de
Editură „Atlas-Clusium”. Cluj-Napoca.
5. Steiner, R. (1995): Nevelőművészet. A tanítás metodikája és a nevelés életfeltételei.
Budapest.