SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ

Összeállította:

Demeter Katalin és Farkas Mária

1
 1. BEVEZETÉS
A szakdolgozat írását és védését az alapszakokon a képzési és kimeneti követelmények, a fel-
sőoktatási szakképzésekben a szakmai és vizsgakövetelmények írják elő. A témaválasztástól a
védésig terjedő eljárásrendről az ELTE HKR és a TÓK szabályzata rendelkezik (részleteit ld.
a 2. sz. mellékletben).
A szakdolgozati útmutató az általános érvényű elvárásokat összegzi. Az általánostól eltérő,
sajátos követelményekről a témavezető (konzulens) oktató informálja a szakdolgozót.
A szakdolgozat írásával és védésével a jelölt bizonyítja, hogy képes
 egy választott téma önálló feldolgozására – tanulmányai során szerzett ismereteit alkal-
mazva,
 a szakszerű kutatás szabályainak betartására,
 a témára vonatkozó szakirodalmi források gyűjtésére, rendszerezésére, kritikai elemzé-
sére,
 a tudományos igényű szövegalkotás tartalmi és formai szabályainak betartására.
A hallgató joga és kötelessége a szakdolgozat témájának megválasztása.
A választható szakdolgozati témák meghatározása a tanszékek hatásköre.
A tanszékek oktatói az őszi félév harmadik hetéig minden szak és tagozat számára témajegy-
zéket készítenek. A valamennyi alapszak és felsőoktatási szakképzés számára elegendő lehető-
ség biztosítása érdekében kiírt témák száma a tanszék főfoglalkozású oktatói létszámának kb.
négyszerese, a tanszék által vállalt dolgozatok száma kb. a tanszéken oktatók létszámának tíz-
szerese.

2. A TÉMAVÁLASZTÁS

Feladat
TÉMAVÁLASZTÁS
A kari tanulmányi referatúra (a továbbiakban:
TO) honlapján a kiírt témákat közzéteszi.
A hallgató választhat a meghirdetett témák kö-
zül, illetve kezdeményezhet önállóan témát. Vá-
lasztását mindkét esetben a tanszékvezető által
kijelölt oktatóval kell egyeztetnie. Egyetemen kí-
vüli témavezető engedélyezéséről a témában il-
letékes tanszékvezető a hallgató írásban benyúj-
tott kérelme alapján dönt.1
Ha a választott oktató nem tudja vállalni a téma-
vezetést, a hallgatónak más oktatót és/vagy té-
mát kell keresnie a határidőig.
Határidő
BA szakokon négy, felsőoktatási szak-
képzésekben három félévvel a tanulmá-
nyok zárása előtt kell témát választani. A
TO honlapján megtalálható formanyom-
tatvány kitöltött példányait
- tanító szakon az V. félév,
- óvodapedagógus, valamint csecsemő-
és kisgyermeknevelő szakon a III.
félév,
(általában őszi) szorgalmi időszakának
utolsó hetén, péntek 12 óráig kell a TO-
hoz, az oktatóhoz és tanszékéhez be-
nyújtani.

1
A kérelemhez mellékelni kell a külső szakember szakmai önéletrajzát, publikációs és előadásjegyzékét, valamint
nyilatkozatát a szakdolgozatokra vonatkozó kari előírások betartásáról. A mellékletek beszerzése a hallgató fele-
lőssége. Külső konzulens engedélyezése indokolás nélkül is megtagadható.

2
 3. A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

A hallgató a témaválasztást követő félévtől kezdve az alábbi lapot viszi a konzultációkra, ezen
a témavezető aláírásával igazolja a munka haladását.
Az alapszakokon optimálisan 6 konzultáció igénybe vétele javasolt, ebből 3 alkalom – abban a
félévben, amelyben ehhez tanegység tartozik – kötelező.

SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP

A hallgató neve:
NEPTUN-kód, szak, tagozat,
szakirány (műveltségterület):
A szakdolgozat címe:

A témaválasztás dátuma:
A témavezető neve:
tanszéke:
FÉLÉVI FELADAT DÁTUM, a témavezető aláírása
A dolgozat céljának kijelölése.
Ütemterv készítése.
A módszerek meghatározása.
A források feltérképezése.
Bibliográfia készítése, bemutatása.
Vázlat készítése, bemutatása.
Egyeztetés a szakirodalom feldolgozásának főbb szem-
pontjairól.
A vizsgálat céljának, tervének meghatározása – empiri-
kus munka esetében.
FÉLÉVI FELADAT DÁTUM, a témavezető aláírása
A szakdolgozati konzultáció tanegység felvétele. A szakdolgozati konzultáció tan-
egység minősítése
A szakirodalom feldolgozásában való előrehaladás be-
mutatása.
A vizsgálat körülményeinek, eszközeinek pontosítása –
empirikus munka esetében.
Az egyes fejezetek főbb tartalmi elemeinek bemutatása.
A vizsgálati eredmények bemutatása – empirikus munka
esetében.
BENYÚJTÁS ELŐTTI FELADAT DÁTUM, a témavezető aláírása
A dolgozat elkészült részeinek (80-100%) bemutatása,
általában legkésőbb március 30-ig,

A TÉMAVEZETŐ NYILATKOZATA DÁTUM, a témavezető aláírása

A szakdolgozat védésre bocsátható.
A szakdolgozat nem felel meg a követelményeknek.

3
4. A SZAKDOLGOZAT TARTALMA, SZERKEZETI ELEMEI, AZOK
SORRENDJE
A dolgozat címe Utal a dolgozat tartalmára. Alcímmel pontosítható.
Tartalomjegyzék Áttekintést ad a dolgozat szerkezetéről, az oldalszámokkal az ará-
nyos tagolásról.
Fejezetcímekre, azok bontásaként alcímekre tagolt, általában tíz-
húsz részegységnél nem több elemű.
Bevezetés Tartalmazza a dolgozat célját, a témaválasztás indoklását, a dolgo-
zatban alkalmazott (forrásfeltáró, adatgyűjtési, elemzési, értékelési)
módszereket, ismerteti a dolgozat felépítését.
A dolgozat fő része, Elméleti alapvetés
fejezetekre tagolva Utal a dolgozat központi problémájához közvetlenül kapcsolódó
kutatási előzményekre, elméletekre, körvonalazza a maga számára
irányadónak tekintett fogalomkészletet, jelezve, ha több megköze-
lítésre van példa a szakirodalomban.
Kérdőíves kutatást, interjúzást tartalmazó dolgozatokban a vizsgá-
lat céljával összefüggő hipotézisek megfogalmazására is ebben a
részben kerülhet sor.
A téma részletes kifejtése, a kutatás lehetséges hasznosításának
terve
Tartalmazza a dolgozat résztémáinak rendszerezett kifejtését, a for-
rásművek körültekintő elemzését, az eltérő álláspontok ütközteté-
sét, az összefüggések feltárását, a szerző argumentációját.
A pedagógiai tartalmakkal összefüggő dolgozatok témáik szerint
differenciáltan tartalmazzák az eredmények gyakorlati hasznosítá-
sának módjára vonatkozó javaslatokat, saját megfigyelésekből, tel-
jesítménypróbákból levonható következtetéseket.
Összefoglalás A dolgozat céljának összevetése a megvalósítással, az eredmények
és lehetséges hasznosításuk kiemelése, empirikus vizsgálatot tartal-
mazó munka esetében a hipotézisek és az eredmények összevetése,
esetleg további vizsgálati irányok kijelölése, (legfeljebb 4000-8000
karakter).
Bibliográfia A művek értékelő válogatása alapján készült jegyzék, amely felso-
rolja egy adott téma hiteles forrásokból gyűjtött legfontosabb szak-
irodalmát. Bővebb, mint az irodalomjegyzék. A szakdolgozatban
akkor indokolt a közlése, ha nagyon eltér a felhasznált irodalomtól.
A felhasznált forrás- Ez a jegyzék minden művet (könyvek, könyvekből származó tanul-
művek jegyzéke mányok, fejezetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; vagy akár ki-
állítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.) tartalmaz-
zon, amire a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során hivat-
kozott, vagy amit idézett.
Mellékletek A választott téma jellegétől függően készülhet olyan, a dolgozat vé-
gére illesztett anyag, amely dokumentálja, alátámasztja, illusztrálja
a dolgozat tartalmi elemeit. Több melléklet csatolása esetében ér-
demes számmal, címmel ellátott jegyzéket készíteni a közölt doku-
mentumokról, képekről, ábrákról, grafikonokról, térképekről. A
mellékletek forrását is fel kell tüntetni.

4
5
 5. A SZAKDOLGOZAT TECHNIKAI SZERKESZTÉSE

A szakdolgozat minimális terjedelme 50.000 karakter, szóköz, jegyzetek és mellékletek nélkül.

A szakdolgozatot két példányban, A4-es papíron, nyomtatott formában kell benyújtani a TO-
ra, egy példányt kemény fedeles kötésben, a másikat fűzve. További nyomtatott példányt a fel-
készüléshez ajánlott készíteni.
A szöveg formája:
- Betű: Times New Roman, 12 pontos
- Sortávolság: 1, 5
- Címek, alcímek tipográfiai kiemeléssel.
- Margók:
o bal: 4 cm
o jobb: 3 cm
o alsó és felső: 3 cm
A szakdolgozat elemeinek elrendezése:
- fedőlap
- belső borító, üres oldal
- címoldal: a címet és a fontos adatokat tartalmazó oldal
- tartalomjegyzék (ezen a lapon kezdődik az oldalszámozás)
- a szakdolgozat fejezetei (nagyobb fejezetek új oldalon kezdve)
- általános bibliográfia (amennyiben készült)
- irodalomjegyzék vagy felhasznált irodalom
- mellékletek (amennyiben készült)
- a hallgató által kitöltött és aláírt nyilatkozatot (ld. 3. sz. melléklet)
- kitöltött konzultációs lap.

A BEKÖTÖTT DOLGOZAT FEDŐLAPJA ÉS CÍMOLDALA

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tanító- és Óvóképző Kar

Fejezetek a hazai közoktatás múltjá-

SZAKDOLGOZAT ból
(1988- 1999)

Témavezető: Szerző:
Dr. Tan Anna Példa Magda
Példa Magda docens tanító szak
2025 Budapest 2025

6
 6. A HIVATKOZÁSOK

A szakdolgozatban be kell tartani a hivatkozás és idézés standard szabályait: minden al-

kalommal pontosan jelölni kell a szakdolgozat megírásához felhasznált forrásművet (lehet
könyv, könyvrészlet, könyvfejezet, szakfolyóiratok cikke, kézirat; vagy akár kiállítási kataló-
gus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.).
A pontos hivatkozások a szerzői jog védelme mellett a források visszakereshetőségét hiva-
tottak biztosítani.
A hivatkozás adat, gondolat, következtetés tartalmi átvételét, közlését jelenti. Ebben az eset-
ben is kötelező a forrás pontos megadása, a mű azonosító adatainak és a hivatkozottak fellelési
helyének szabályszerű ismertetése.
Az idézet (citátum) a dolgozat okfejtését szolgáló, rövid, szó szerinti átvétel idegen szerző
művéből, tekinthető a hivatkozás speciális esetének. Kötelező idézőjellel megkülönböztetni a
szövegtől. Kihagyás csak abban az esetben megengedett, ha nem másítja meg az idézet értel-
mét; jelölése: (…). Az idézett forrásmű adatait zárójelben a szövegben, vagy láb-, ill. végjegy-
zetként lehet közölni. Tartalmaznia kell az idézett mű azonosító adatait, beleértve az idézet
helyének oldalszámát.
A szakirodalmi hivatkozás azonosító adatai, amelyeket kötelező feltüntetni:
- szerző (szerzők, szerkesztő, szerkesztők)
- cím (tanulmánykötetben a kötetcím és a tanulmány címe is)
- kiadás helye (folyóirat cikke esetén a folyóirat címe)
- kiadás éve (folyóirat cikke esetén év és sorszám is)
Ha a műből nem állapítható meg a kiadó és a kiadás helye, illetve ideje, a „H. n.” (Hely nélkül) és
/vagy „K. n.” (Kiadó nélkül), illetve az É. n. (Év nélkül) jelölést alkalmazzuk.
A fellelés pontos helyének jelölése általában oldalszámokkal történhet.
A weblapok hivatkozási szabályai is a visszakereshetőséget szolgálják. A világháló változé-
konysága miatt célszerű a weboldal azonosító adatai után a letöltés időpontját is jelölni.
Nem kötelező a lexikonban, tankönyvben szereplő, közismert adatok lelőhelyének feltünte-
tése.
A hivatkozások szabályszerű jelölése több formában történhet. A formai előírásokra példa-
ként a Magyar Pedagógia szerzőknek szánt hivatkozási, idézési útmutatásait tesszük közzé (ld.
1. sz. melléklet).
Az irodalomjegyzékben minden művet (könyvek, könyvekből származó tanulmányok, feje-
zetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; speciális dokumentumok: kiállítási katalógus, hangfel-
vétel, elektronikus dokumentum stb.), amit a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során
idézett, hivatkozott, bemutatott, fel kell tüntetni.

7. A DOLGOZAT BENYÚJTÁSA
A szakdolgozatot két példányban, A4-es papíron, nyomtatott formában kell benyújtani – átvé-
teli elismervény ellenében – a TO-ra. Egy példányt kemény fedeles kötésben, a másikat fűzve.
(További nyomtatott példányt a védésre való felkészüléshez ajánlott készíteni.)
A dolgozat végére be kell köttetni a kitöltött, aláírt nyilatkozatot arról, hogy a szakdolgozat
önálló munka eredménye, amely a szerzői jogvédelmi szabályok, az idézésre és a forrás meg-
jelölésére vonatkozó előírások betartásával készült. A nyilatkozat tartalmának valótlansága ese-
tén a dolgozatot vissza kell vonni, a hallgató ellen fegyelmi eljárás indítható. Továbbá be kell
köttetni a kitöltött konzultációs lapot.
A benyújtás határideje: a tanulmányok zárása előtti utolsó félévben április 20-ig (téli
záróvizsga esetén november 20-ig).
A határidők módosítására nincs lehetőség.

7
 8. A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE, VÉDÉSE
A szakdolgozatot – a témát gondozó tanszék vezetője által megbízott – egy vagy több szakértő
értékeli. Az előzetes szakvélemény 1 példányát a tanszék eljuttatja az érintett hallgatónak, a
szakdolgozat benyújtását követő 30 napon belül, legkésőbb május 20-ig (téli záróvizsga esetén
december 10-ig).
A szakdolgozat értékeléséhez az alább közölt pontozólap ad keretet.

A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE
A hallgató neve:
NEPTUN-kód, szak, tagozat,
szakirány (műveltségterület):
A szakdolgozat címe:

A bíráló neve, beosztása:

A bíráló tanszéke/munkahelye:
1. A téma- és címválasztás (érdekesség, újszerűség; relevancia, a választás motívumai)
max. 5 pont
2. A téma kidolgozottsága
A szakirodalom feltárása (köre, relevanciája, minősége)
Az összegyűjtött anyag mennyisége, minősége, elrendezése, bemutatása
Elemzés, értelmezés (az elemzési szempontok megválasztása, az elemzés mélysége, minő-
sége, pontosság, egyértelműség, az eredmények értelmezése
max. 20 pont
3. Stílus, formai megvalósítás
- Nyelvi megformálás (helyesírás, nyelvhelyesség, stílus)
- Szerkesztés (a szerkezet összhangja a tartalommal; a tagolás arányossága, a jelölés,
stb.)
- Könyvészeti követelmények (az irodalomjegyzék címleírásainak szabályossága; a
hivatkozások jelölésének pontossága)
- Mellékletek (a témához való szerves kapcsolódás, mennyiség, minőség)
max. 5 pont
0 -12 pont elégtelen (1)
13- 16 pont elégséges (2)
17 - 21 pont közepes (3)
22 - 25 pont jó (4)
26 - 30 pont jeles (5)
A szakdolgozat javasolt érdemjegye az összesített pontszám alapján*:

............(számmal)… …………………..(betűvel)

……………………………………………….
a bíráló aláírása
Budapest, … ……………

Az elégtelen érdemjegyűre minősített dolgozat szerzője az adott záróvizsga-időszakban záró-

vizsgára nem bocsátható.

8
 A szakdolgozat védése a záróvizsga része. A szakdolgozatot a hallgatónak bizottság előtt
kell megvédenie.
A hallgató feladata a szakdolgozat védésén:
a dolgozat koncentrált bemutatása,
reflexió a bírálat megállapításaira,
a védést vezető szakértő kérdéseinek megválaszolása,
a bizottság meggyőzése a témában való felkészültségről.
A védés értékelésének szempontjai:
a téma kifejtésének szakszerűsége, rendszeressége;
a témakörben, annak szakirodalmában való tájékozottság,
a bemutatás szakmai színvonala, eredetisége,
a vitatott problémák kezelésének módja,
nyelvi igényesség.

A szabályozás további elemeit az ELTE HKR tartalmazza.

9
 MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet
A hivatkozások módjáról (a Magyar Pedagógia szerzőknek szánt hivatkozási,
idézési útmutatásai szerint)

Hivatkozások a szövegben
- A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A
szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt
eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüg-
gés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...].
Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998).
Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete,
Fehér és Barna, 1998).
Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fe-
kete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a
"mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).
A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg.
A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszá-
mokat is (White, 1998. 32. o.).
Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer
írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955,
1956a, 1956b).
Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző
(;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990).
Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes
évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).
Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok
megjelölésénél nincs "o.", a számok magukban állnak.

Hivatkozások az irodalomjegyzékben
Önálló könyvek
Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.
Például:
Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szerkesztett könyvek
Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betű-
vel. Például:
Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and
instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and
cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.
Könyvfejezetek
Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv
címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A
könyv címe dőlt betűvel. Például:
Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the
automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and
their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

10
 Folyóiratban megjelent cikkek
Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám.
Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betű-
vel. Az évfolyam száma bold (gépelésnél aláhúzva).
Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten
thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99.
Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az "o" betű, a "szám" rö-
vidítése "sz.". Minden tétel végén pont van.
Korábbi kiadások, fordítások jelzése
Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására
vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tün-
tetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az ere-
deti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az
adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser,
1976/1984).
Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.

A szerzők nevei
A magyar szerzőknél a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, abban a formában,
ahogy a szerző az idézett publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila,
Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József). Magyar szerző idegen nyelven
megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. Például:
Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s.
Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254.

Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűk. A

kezdőbetűk után pont van. Például: Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzők neveit a
mondat szerkezetének megfelelően szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin
Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,... Zárójelben megadva a hivatkozott for-
rást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben a keresztnevek
kezdőbetűi között szóköz áll.

11
2. sz. melléklet

NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZATRÓL

Alulírott

név:

születési hely, idő:

szak:

NEPTUN-kód:

a jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem: az általam elkészített

______________________________________________________________

______________________________________________________________

című szakdolgozat önálló munkám eredménye. A dolgozat elkészítése során betartottam a szer-
zői jogvédelmi szabályokat, az idézésre és a forrás megjelölésére vonatkozó előírásokat.

Budapest, 20___ hó nap

a hallgató aláírása

12