ÍJW g~ í mii- / _ r

| n» 1 \ 11
^ /wL j i l

Korom Gábor
Kedves Olvasó!
Nem vagyok m indentudó varázsló, és nincs nálam a bölcsek köve sem.
Gyermekkorom óta kutyákkal és gazdákkal dolgozom, hosszú és görön­
gyös utat jártam be, tapasztalataim alapján alakítottam ki technikámat.
A Tükör m ódszer - a társalapítóknak, a vezető oktatókból álló Tükör cso ­
portnak, illetve a mára már több száz fős Tükör oktatók körének köszön­
hetően - messze túlnőtt az én tudásomon.
Most azt a feladatot kaptam, hogy a Tükör módszer jegyében, de saját
nevemben írjam, újítsam meg a NEKED UGATOK! című könyv harmadik ki­
adását. Az első kiadás óta eltelt időben sok minden történt. Sorban nyílnak
Budapesten és a vidéki nagyvárosokban a Tükör iskolák, önálló lábra állt
a Tükör viselkedésterápia, számos életmód-programunk fejlődött ki, pél­
dául az agressziós viselkedések kezelésére kitűnő Tükör őrző-védő
munka, és talán az egyik legjelentősebb fejlemény, hogy előkészületben
vannak az első külföldi Tükör iskolák, többek között a tengeren túlon is.
Munkatársaimmal azt a cseppet sem szerény célt tűztük magunk elé,
hogy új kutyatartó paradigmát hirdessünk. Teremtsük meg a póráz nélkü­
li kutyatartás realitását, a harmadik évezred elejének tudatosságával ír­
junk új teret embernek és kutyájának. Az első kiadásban talán még nem
mertem volna ezt ilyen hangosan kimondani, de az azóta eltelt idő és a
rendszerbe beérkező zseniális, folyamatosan megújuló tudás felbátorított.
Bízom abban, hogy e könyv elolvasásával Önt is sikerül elkalauzolnom eb­
be a világba. Azt hiszem, nem annyira azon van a lényeg, amit Ön eddig
nem tudott, hanem sokkal inkább azon, amit tudott, csak esetleg nem fo ­
galmazott meg, vagy ha megfogalmazta is, nem m ondta ki.

Korom Gábor
A bevezetésben a könyv hátteréről, illetve szemléletének kialakulásáról igyek­
szem írni. Ma, a harmadik évezred elején olyan világban élünk, ahol mi, embe­
rek vastag falakat emeltünk egymás közé. Nehezen merünk kitárulkozni és
megmutatni valós lényünket a többi embernek, pedig ez elengedhetetlen ah­
hoz, hogy felfedezzük a másik valódi énjét. Önmagunk megismerésére, ezen
keresztül a világ megismerésére gondolok.
Gyötrelmes, hihetetlenül nehéz út ez - de szerencsére sok segítséget kapunk.
Egy ilyen segítség: társunk, a kutya. Az ember látszólag kiemelte a kutyát
a természetből, és magával vitte mindenhova az Északi-sarktól az afrikai dzsun­
gelvilágon át a nagyvárosi forgatagig, és gondoskodik a létezéséről. De vajon
mit kapunk mi a kutyától? Rengeteget! A korábbi időkben segítségünkre volt az
élelem megszerzésében, védelmünkben, és megannyi helyen tapasztalhattuk
áldásos hatását. Napjainkban azonban a legtöbb, amit kaphatunk tőle az, hogy
veszély nélkül beengedhetjük a magunk köré épített „fal” mögé. A kutya sosem
él vissza ezzel a bizalommal.
A sors olyan lapokat osztott nekem, hogy bizonyos szempontból hamar fel­
nőtté kellett válnom, más szempontból ma sem érzem magam annak. Már ti­
zenkét esztendősen összehoztam egy társaságot, egy műkedvelő kutyaiskolát.
Nyiladozó értelmem azt tapasztalta, hogy az emberek világa képmutató és
erkölcstelen. Nem szerettem az embereket, sőt lenéztem mindenkit, dühített az
őszinteség hiánya, a szeretetlenség és az önzés - amelynek magam sem vol­
tam híján. A kutyákat felsőbbrendűnek tartottam. Első kutyám olyan tulajdon­
ságokat jelenített meg előttem, amelyek ideáimhoz sokkal közelebb álltak, mint
az emberek viszonyai. A hűség, a feltétel nélküli odaadó szeretet, a rendíthetet-
lenség, a végtelen kitartás, a reménytelen helyzetekben Is elbizonytalanodás
nélküli küzdés, a megtörhetetlenség, a tökéletesre hangolt fizikai organizáció
- ezek voltak Scott, a német juhászkutya tulajdonságai. Egyetlen embert sem
ismertem, aki ezeket a tulajdonságokat olyan tisztasággal képviselte volna, mint
ő. Annak ellenére, hogy az embereket megvetettem, sok barátom volt, zajos éle­
tet éltem - de akkor éreztem magam igazán jól, ha kutyákkal foglalkozhattam.
Húszévesen alapítottam meg a népszigeti kutyaiskolát (azt a szakmai műhelyt,
ahol későbbiekben a Tükör módszer született). Bekerülve a kutyás világ forgata­
gába, magamba fogadtam általános normált. A kutya eszközzé vált számomra:
olyan eszközzé, amely lehetővé tette kibontakozásomat. Iskolavezetőként a tu­
dásommal tiszteletet ébresztettem az emberekben, majd munkakutya-verseny­
zőként hajszoltam a további sikereket. Gátlástalanul kizsákmányoltam a kutya
lényének odaadó voltát.
Életem két vonalon futott. A külső világ megbecsülése, az érvényesülés vona­
la volt a hivatásom, a kutyakiképzés. De volt egy titkos belső utam: kutattam az
ember elbukásának történetét, azt, hogy a természetből miként süllyedt oda,
ahol most tart. Számtalan olvasmányom sokat segített, de bukásom elkerülhe­
tetlen volt. Elbukásom története hosszú, a képlet mégis egyszerű: egoizmusom
szemellenzőjével megfeledkeztem a társamról, mígnem jött egy nap, amikor
nem tudtam kitérni a szembesülés elől: az életem itt nagy ívű fordulatot vett.
Szembesülnöm kellett azzal, hogyan éltem, és rá kellett ébrednem: jóvá kell
tennem, amit okoztam. A kutya vezetett el az emberek megértéséhez: tartozom
hát azzal, hogy valóban megismerjem a lényét.
A természetben élő embernek - az indiánnak vagy a pásztornak - nem kellett
bajlódnia kutyájával. Nehéz elképzelni, hogy Winnetou kergeti a kutyáját a Mo-
hás-szikla körül, vagy az öreg Bandi bácsi ordítozik a terelőkutyájával, mert az
nem jön vissza. Mára az intellektusunk eltávolított minket a természettől - a
kérdés az, hogy ez a távolság mit hozott: természetfeletti vagy természet alatti
minőséget? Azt gondolom, hogy mindkettőt egyszerre - de a kutya azt a ter­
mészetfeletti potenciát érzi bennünk, amelyekről a hőseposzok, a legendák
szólnak. Minden embernek megvan a lehetősége a természetfeletti minőséget
választani - ám csak az ösztönlény, a késztetések, a vágyak uralása által jutha­
tunk el ehhez. Itt jön korunk nagy lehetősége, és csak rajtunk múlik, hogy
élünk-e vele: a kutya tiszta, egyszerű ösztönlényének megismerése saját feltá-
rulásunkhoz vezethet el.
A Tükör módszer az ember és a kutya kapcsolatának olyan komplex - tehát
teljességet célzó - szemlélete, amelyben sok mindennek helye van. A nevelés,
a tanítási-tanulási képességek megszerzése, a kommunikáció, az együttélés,
az ösztönkezelés, a gyógyítás, az életmód, a megismerés e rendszer részei.
Ezen területek legjellemzőbb viszonyulása a tudatosság!
A Tükör módszer hármas tagolásával lépésről lépésre egyszerűvé és átlátha­
tóvá igyekszik tenni ember és kutya viszonyát. A Tükör részei:
Ösztönkezelés: Segítségével megismerhetjük a kutya lényét, ösztönvilágát.
Megérthetjük, miből alakulnak ki együttélésünk problémái, megtanulhatjuk,
hogyan kell kezelnünk azokat, hogyan tudunk hatékonyan úrrá lenni rajtuk.
 Tanítás: Hogyan fejleszthetjük saját tanítási képességünket és kutyánk
- figyelmét felénk irányítva - tanulási képességeit. A tanítás a kölcsönös meg­
értés határainak kitolásáról is szól: például arról, hogyan juthat el odáig bárki
- az átlagosnál nem nagyobb energiabefektetéssel hogy kutyája például le­
kapcsolja a villanyt, vagy veszélyes anyagokat keressen.
Életmód: Ez a rész arról szól, hogyan őrizhetjük meg kutyánk egészségét.
A városba kerülő, energiáktól duzzadó kutya egészséges energiakeringésének
biztosítása, a viselkedészavarok megelőzése, kezelése is a téma része, vala­
mint az is, miként lehet bearanyozni együttélésünket, kihasználni a jó lehető­
ségeket.
A módszer a gazda és a kutya közötti viszony tudatosításáról kapta a nevét:
arról, hogyan tükrözi egymást a két lény. Nem uniformizált idea, nem mintakap­
csolat elérésére akar rábírni a Tükör, hanem azt célozza, hogy legyen bármi
is az igényünk, tartsunk bárhol is az úton, azt tudatosan tegyük. E tudatosság
pedig abban segít, hogy megtervezhessük a következő lépést. A könyv lapja­
in megjelenő kérdésekre adott válaszok mögött a módszer szemlélete áll.

10
-Sorom Gábor « NEKED UGATOK!

Bevezetés az első fejezetbe

A kutyáról akkor alkothatunk helyes fogalmat, ha alaposan tanulmányozzuk
gyökereit, elszármazását, és azután végigjárjuk a közben történt változásokat.
Az ősi tálkák belső rendje a mai farkasfal káéhoz hasonlíthatott leginkább. Zárt,
jól meghatározott rendben éltek, ahol mindenkinek megvolt a maga helye.
Az egymással szembeni fellépésre, viselkedésre is pontos szabályok voltak.
A csoportot egy alfa-pár vezette, az ő tisztük volt a legkiváltságosabb feladat,
az utódnemzés is. Többszörös jelentősége volt ennek: a populáció megfelelő
létszámát szabályozta, illetve a legkiválóbb génállományt örökítette át. A falka
kemény küzdelmet folytatott a túlélésért, a mindennapokban rájuk váró nehéz­
ségek alaposan próbára tették a csapatot. Éppen emiatt volt nagyon fontos,
hogy belülről semmilyen viszály ne kezdje ki erejüket. A vezér szava volt a tör­
vény, annak nem lehetett ellenszegülni. Ha ő úgy vélte, hogy a falka egyik tagja
nem respektálja, akkor az ellene indított csatába a többiek is beszálltak. A do­
mináns egyed feladata volt, hogy rendet tartson.
Ha egy csoport élére gyenge vezér került, a rend is fellazult. A belső szabá­
lyok áthágása bizonytalanná tette a falka életét, konfliktusok alakultak ki, folya­
matos stresszes állapot lett jellemző, így nemcsak a hatékonyság csökkent,
hanem belső feszültség is terhelte őket. Az ily módon meggyengült csapat
a betegségekre is fogékonyabbá vált. A halmozottan kedvezőtlen történések
akár a falka létének a végét is jelenthették, amely már nehezen védte meg ma­
gát a külső nehézségektől.
A kiélezett küzdelemben a különböző fajok különböző megoldásokat találtak
a túlélésre: némelyik rejtő-színt, mimikrit alkalmaz, mások a napnak más szaká­
ban élik az életüket, mint az ellenségeik - vagy ellenkezőleg: éppen akkor,
amikor prédáik kimerészkednek -, van, aki vastag páncélt növesztett, vagy ha­
talmas mérete óvja, olyan is akad, aki életfunkcióit kellemetlen környezetben
a minimálisra csökkenti. Ebben a sokszínű, csodálatos kavalkádban néhány faj
a legerősebbnek tűnő fegyvert választotta: az erős kötődést társaival. A fejlett
szociális közösségben élő lények legsikeresebbike egyértelműen az ember, aki
napjainkban tízmilliós metropoliszokban is képes békésen megélni fajtársaival,
és nem véletlenül lett leghűségesebb társa a kutya, aki szintén ezzel a hatalom­
mal él. A látszólag ellentmondó jelenségek ellenére a kutyák is képesek nagy
létszámban békésen megélni egymás mellett. Azok a kutyák, akik gazdájuk
 ELSŐ FEJEZET CSALÁDI VISZONYOK

mellett agresszív módon viselkednek, nem alkotnak közösséget a másik kutyá­

val, aki szembejön az utcán, és a gazdájukra sem tekintenek vezetőként. A vad­
nak ismert kutyák is, amikor elkóborolnak, összeállnak fajtársaikkal: már csak
azért is, mert elkóborlásuk egyik fő oka a szociális élet hiánya. Az ilyen típusú
életformát választó egyedek nem gyengítik belső erejüket, a csoport élete
aránylag agressziómentes - csak annyival találkozhatunk náluk, amennyi feltét­
lenül szükséges. A pozíciók viszonylag rögzítettek, nincs folyamatos belső küz­
delem.
Lehet azt gondolni, hogy az ember tette a kutyát olyanná, amilyen - és két­
ségkívül nem kis szerepe van a kétlábúnak abban, hogy a kutyák mai formá­
ja kialakult de a fejlett közösségi élettel az ebek már korábban is rendelkez­
tek, és talán éppen ez volt a legjelentősebb feltétele annak, hogy sok ezer
esztendeje tartó együttélésünk létrejöjjön.
A kutyának vagy egy olyan tulajdonsága is, amelyről sajnos kevéssé veszünk
tudomást: igényli a vezetést - nem csak egyszerűen elfogadja vagy beletörődik
az alárendeltségbe. Ősi létében is így volt ez: akkor a túlélés kulcsa a vezér volt,
ő határozott döntéshelyzetekben, ő viselte a felelősséget a falka minden egyes
tagjáért. Mindenkinek volt dolga, a bonyolult feladatok végrehajtásában is osz­
tozott a szociálisan fejlett csapat - de a vezér indította vagy adott engedélyt rá.
Ez a fajta mentalitás bizonyos módon könnyebbé tette a kutyák életét: stabil
szabálykövető viselkedés alakult ki, amely megoldást nyújtott a konfliktusos
helyzetekre, és életüket nyugodttá, kiegyensúlyozottá tette. Annál nehezebbé
vált azonban a vezér feladata, mert a rá háruló felelősség mind nagyobb
és nagyobb lett - nem véletlen, hogy végül is az ember került ebbe a pozíció­
ba. A kutya alkalmasnak bizonyult arra, hogy teljes mértékben alárendelje ma­
gát egy másik fajnak, illetve azt fajtársaként kezelje.
Az ember pedig vállalta a vezető szerepet - jellemzően azonban anélkül, hogy
annak tényleges felelősségével tisztában lenne. Ha meg kellene fogalmazni
a kutyafalka - és ezáltal az egyed - vezérelveit, akkor az így hangzana: „A jó ve­
zért követni kell!”, valamint „Egységben az erő!” A kérdés az, hogy tudunk-e
a kutyánk „jó vezérévé” válni. Mert ha kutyánk nem tudja vezérként tisztelni
a gazdáját, komoly terhek kezdik nyomasztani, elkezd izgulni a saját, illetve
a család biztonságáért, számára nem kívánt döntéshelyzetekbe kényszerül, fel­
borul az a szabályrendszer, amelynek évezredek óta alávetették magukat az
ősei. Az ebek nem igénylik ezt az állapotot, sőt ez nem is kedvező számukra
- nem ők akarnak kibújni a fegyelem alól, hanem sajnos a gazda nem tud felnőni
<r/ o n Gábor • NEKED U G A T O K !

a feladathoz, azaz nem tudja kiérdemelni a kutyája bizalmát. Az ember követke­

zetlensége, a hisztéria, a kiszámíthatatlanság a legnagyobb akadályai az ember
és a kutya közötti viszony kiteljesedésének.
A kutya számára csapatban élni szükséglet, természetes lételem. Jó esetben
ezt mi, az emberek biztosítjuk számára. Bármilyen furcsa, de távolabb áll ter­
mészetes körülményeitől az a kertben tartott kutya, akivel nem foglalkoznak,
mint a lakásban a gazdájával együtt élő kedvenc. A kutya törekszik közösség­
ben élni, mert ösztönei ezt sugallják. A kérdés az, hogy milyen közösséget
talál, alakít ki. Három lehetősége van: falka, család, horda.
A falka egy olyan kegyetlen szövetség, amely az alfákat szolgálja. A renitens
egyedet keményen helyreteszik, ha ez sem elég, akkor elpusztul, vagy kiűzik
a falkából. Kemény szabályokat kell betartani, és a vezért feltétlen tisztelet öve­
zi. A döntéseket jellemzően a vezér hozza meg. Szeret-e a kutya így élni? Igen!
Igen, mert ez biztonságos élettér a számára, ősei százezer éveken át így éltek.
Valójában mi emberek nem szeretünk és nem tudunk falkában élni.
Az emberi tudatosság már rég messze meghaladta a falkát. Mi családban
élünk, egy olyan közösségben, ahol nem csak egy szereplő hoz döntéseket.
A családban mindenkinek van döntési területe, és vannak közös döntések is.
A kutya kitűnően illeszkedik a családi együttélésbe, és egy tudatos családban
nem lépi át a határokat. Ott, ahol a családon belüli rend jól működik, a kutya rit­
kán kezd önálló feladat-végrehajtásba, megvárja az utasítást, de legalábbis
kéri a gazda engedélyét, és magától csak olyan akcióba kezd, amely nem lépi
át saját döntési területét. Ha a családban valaki átlépi a kompetencia határait, ak­
kor a család szétesik (az apa nem dönthet úgy, hogy a kosztpénzt új hifire költi).
Ez történik akkor is, ha a kutya nem tartja be a határokat, és olyan döntéseket
hoz - agresszió, behívás megtagadása -, amelyek miatt hordává alakulhat
a család és a kutya viszonya. Amikor a keresztesek fegyelmezett seregeit Jeru­
zsálemnél szélnek eresztették, azok a hazaúton szakadár hordákká váltak,
kifosztották az útjukba eső falvakat, kereskedőket. Az hozott döntést a csapat­
ból, aki épp a legközelebb állt a problémás szituációhoz. Napjainkban nem
ritka látvány, hogy egy kutya vonszolja sétára a gazdáját, vagy pórázon vezetett
dühödt ebek őrjöngenek egymásra. E bosszantó hordák nemcsak a gazda éle­
tét keserítik meg, hanem a környezetükét is. Gyermekeinket sem szívesen en­
gedjük egy ilyen fegyelmezetlen horda közelébe, még akkor sem, ha a póráz
hátsó végén vontatott tehetetlen ember már messziről próbál minket meggyőzni
arról, hogy: „Csak játszani akar!” Ha a család viszonyait rendezni szeretném,

14
 ELSŐ FEJEZET

akkor a falkával, a kutya ősi, ösztönös nyelvével tudom gyógyítani. A domináns

egyed három kiváltságát minden kutya veleszületetten érti.
A privát terület határa: Ez itt az én területem, az én helyem, az én személyes
terem. - Ne zavarj!
Ez az én dolgom: Ez az én tevékenységem, az én birtokom, az én ügyem.
- Ez az enyém! Menj innen!
A közös akció kezdeményezése, irányítása, befejezése:
Én irányítok, én döntök. - Mit mondtam neked!
Az eddigiekben azt szerettem volna elmesélni, hogy ha így mentegetőzünk:
„Én nem szeretem azt, ha a kutyámat rendszabályozom - én azt szeretem, ha
szabadságban él!”, akkor nemcsak téves szemléletet teszünk magunkévá, ha­
nem egyenesen ártunk is a kutyának. Nem az ő dolga, hogy kormányozza
a család hajóját az élet sodrában, nem képes felmérni környezetünk veszélyfor­
rásait, és nem ő fogja viselni a hibák terheit, például a harapás, az anyagi károk.
Ráadásul milyen szabadság az, ha a kutyánkat csak pórázon tudjuk sétáltatni?
A kutya úgy lehet szabad, ha az életünket működtetni képes alapvető szabályo­
kat megismeri, azokat elfogadja: bármely körülmények között bemegy a gaz­
dájához, ha az hívja, nem indít egyéni akciókat a gazda kívánsága ellenére,
elfogadja a gazdák irányítását. A Tükör módszer abban segít, hogy családban
élhessünk kutyánkkal, és hogy az ehhez szükséges tudatosságot elérjük.

Hogyan válasszunk kiskutyát?

H áttér: Tudatos felkészülés alapján válasszunk kutyakölyköt. Mérjük fel, milyen
energiák állnak rendelkezésünkre, ismerkedjünk meg a fajtákkal, tájékozódjunk
kutyatartóktól, tenyésztőktől, menhelyi örökbefogadás esetén állatvédőktől. Sok
és hasznos segítséget kaphatunk az előzetes informálódás, felkészülés során. Per­
sze olyan is előfordul, hogy egyszer csak nálunk terem egy kutya, akkor a tájéko­
zódást utólag tegyük meg.

Javaslat: A kutya kiválasz­

tása nagy felelősség, hiszen
egy kutyaöltőnyi időt fogunk
együtt tölteni. Az ezzel kap­
csolatos véleményem alapve-
Korom Gábor • N E K b D U G A OK!

tőén eltér a szakirodalom által javasolttól. Addig

a pontig egyezik, hogy az előzetes tervezéssel jár­
junk el körültekintően, ismerjük meg a fajtát, a szü­
lők képességeit, főként egészségi állapotukat - de
amikor elérkezünk az első találkozáshoz, mindent el
lehet felejteni. Adjuk át magunkat az élménynek, ne
a képességeit mustrálgassuk, és ha ráismertünk
a kutyánkra, akkor semmi ne tartson vissza attól,
hogy őt vigyük haza magunkkal. Legyen egy men-
helyen bánatos szemekkel megmentőjét váró ke­
verék, vagy egy elbűvölő kis gombolyag fekete
szemekkel, ha az én kutyám, akkor egy hadsereg
sem állíthat félre.
Nem fogom elfelejteni, amikor elhívtak, hogy
zord körülményeiből mentsek ki és keressek gazdát
egy fehér boxerkölyöknek. Amikor megláttam,
azonnal tudtam, hogy az én kutyám! Nem voltam
felkészülve egy kutya fogadására. Néhány napig ra­
cionális érvekkel győzködtem magam, hogy nem al­
kalmasak a feltételeim, sok a dolgom és így tovább.
Végül minden fal leomlott, és ma, amikor e sorokat
írom, most is összeszorul a szívem a meghatottság­
tól, és könnyek szöknek a szemembe, még így,
évtizedek távlatából is. Amika életem egyik legfon­
tosabb társa volt. Azt hiszem, ezt az érzést sokan
átéltük már.
Ha nem a szívünk szavára hallgattunk, hanem úgy
hoztuk el kutyánkat, hogy csak azt figyeltük, milyen
a fejformája, a szögelése, vagy hogy legyen ke­
mény, legyen kedves, minden akadály, amelyet majd
közösen kell legyőznünk, sokkal nehezebb lesz,
mint gondolnánk. Az ember és a kutya kapcsolatá­
ban a legfontosabb alap a kölcsönös ragaszkodás.
A későbbiekben sok vihart át fogunk élni, és nem
mindegy, milyen szálak fűznek a kutyánkhoz.

16
 Hogyan alakítsuk ki a viszonyokat
a családban? Ki legyen a főnök?
H áttér: A kutya hordozza, őrzi a faikaiét viszonyainak emlékét, de készen áll arra,
hogy a család tagjává váljon. Rajtunk múlik, hogy milyen életform át rendezünk be.
A tudatos gazda kiaknázhatja a kutya intellektuális képességeit, és szabályok, kom ­
petenciahatárok felállításával a kutyát a család tagjává emelheti. A Tükör m ódszer
teljes technikai repertoárjával ebben igyekszik segíteni a gazdákat.
Az ember igénye, hogy családban éljen. Mi, emberek nem szeretnénk falkavi-
szonyok, a kemény diktátum alfákról szóló világában élni. N ekünk jó az, ha
a kutyánk a család tagja, jól meghatározott döntési határokkal. Sajnos azonban
c vágyunk sokszor oda juttat, hogy elfeledkezünk arról, hogy ki is a kutya valójá­
ban, és olyan emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel, am elyeknek nem tud m egfe­
lelni. Ilyenkor a kutya a számára egészséges döntési határokat áthágja, és a család
hordává alakul. A hordára a rendezetlen viszonyok, az ad hoc döntések, a fejetlen­
ség a jellemző. A családban nem csak egy vezető van. Egy gyerm ek is betartja
mind az apja, mind az édesanyja szabályait. A kutya helyzete is hasonló, ő is elfo­
gadja a család erősebb akaratú, döntésképesebb tagjainak az irányítását. H an goz­
zon bármilyen furcsán is, de az is előfordul, hogy ha kettesben marad a család
legkisebb tagjával, azt ösztönösen óvva ő hoz döntéseket, és m enti ki a csöppsé­
get esetleg egy veszélyes helyzetből. A kutyától nem csak elvárható, hanem köve­
teljük is meg tőle, hogy a család minden tagját respektálja, tisztelje.

Javaslat: Ki legyen a főnök? Az, aki a kutyának

gondját viseli, az, aki a legtöbbet foglalkozik vele.
A családtagok támogassák őt ebben a minőségé­
ben. Utasításait nem szabad felülírni, ha a kutya ép­
pen hozzájuk bújik, abban a reményben, hogy így
kitérhet az irányítás, felelősségre vonás elől. Ha va­
lamit másként gondolnak, azt az adott szituációt
követően beszéljék meg, sosem az esemény köz­
ben. A család többi tagjának is magasan a kutya
fölött kell állnia, és ha éppen ők keverednek konf­
liktusba, akkor nekik is kijár a többiek támogatása.

___gám kérésére az első alkalomra együtt
mentünk cl e gy h ölgyh öz cc> baoocrt houndjához.
Amit a kollégám hallott a telefonban, az megré­
mítette. Az egyesztendős kutya teljesen kezelhe­
tetlen volt. Ritkán végezte el a dolgát az utcán,
a lakásban annál sűrűbben. Semmilyen együtt­
működésre nem volt hajlandó, terrorizálta a csa­
ládot: ha nem az ő akarata szerint történtek a
dolgok, akkor harapott. Azt tapasztaltuk, hogy
a kutyában semmiféle tisztelet nem él a gazdája
iránt, pedig az imádja őt. Feladatként semmi
mást nem tettem, csak keresztbefektettem egy
partvisnyelet az ebédlő és az előszoba között,
és megtiltottam a kutyának, hogy azon átlépjen.
Ezt a feladatot hagytam ott a gazdának, de nem
tudott megbirkózni vele. Próbáltunk könnyebb
szabályokat találni, de minden kísérletünk ku­
darcba fulladt. A még soha el nem engedett
és szelídíthetetlennek tűnő kutyát végüt az
oktatónak ajándékozták, aki kezdettől fogva
póráz nélkül sétáltatta.
Előfordulhat, hogy a családon
belül más-más elképzeléssel
élnek a kutya dolgaival kapcso­
latban. Ezeket célszerű össz­
hangba hozni, hogy ne keve­
redjenek ellentmondásba. Egy
család életébe beleférhet az is
hogy az anya beengedi a kutyái
a konyhába, de az apa nem
A kutya ezt képes megérteni, de
következetesen kell viselkedn
vele. Tehát ha az apa megérke­
zik, vagy bejön a konyhába, ak­
kor az anya kiküldi a kutyát, sőt
inkább az anya tegye ezt, mer
akkor sokkal könnyebben értel­
met kap a család összhangja
szabályozottsága.

Mennyi idős kortól lehet büntet­

ni a kutyát - és hogyan?
H átiéi" Általában van jobb megoldás a büntetésnél. Nem szerencsés, ha egyből
erre gondolunk egy probléma kezelésénél. Ráadásul nagyon keveset tudunk
arról, hogy miként lehet büntetni a kutyát. Büntetésként hajlamosak vagyunk
a fizikai bántalmazást alkalmazni - ráadásul azt is rosszul -, pedig ezzel sokszor
a saját gyengeségünket kommunikáljuk. A helytelenül alkalmazott büntetéssel
két irányba is el lehet csúszni. Egyfelől a rendszeres büntetgetéshez hozzászokik
a kutya, megtanul együtt élni vele, illetve figyelmen kívül hagyni azt. Másfelől
a túibüntetés vagy az értclmczhetetlenség miatt stresszes lesz a kutya, és ezt a fe­
szültséget magában hordozva él tovább. A Tükör módszer a büntetés négy foko­
zatát különbözteti meg, amely a kutya természetes kommunikációjára épül:
 ELSŐ FEJEZET jALÁDI v is z o n y o k

Figyelmeztetés, rámozdulás
Szemmel verés - fikszírozás, a dominancia kinyilvánítása
Meghajtás - fenyegetés a csapatból kizárással
Elzavarás - kizárás a csapatból
Ezeket a technikákat a kutya veleszületetten tudja értelmezni, nem okoznak ma­
radandó frusztrációt, és jóval hatékonyabbak, mint az általában alkalmazott bün­
tetési technikák.

Javaslat: Nem a büntetést javaslom, mint első megol­

dást, de ha másként nem érünk célt, akkor a büntetés
enyhe tormáit következetesen lehet alkalmazni, már A lakásba hazaérő Esztert
egészen kölyökkortói. A büntetésnek számos árnyala­ siralmas látvány fogadta.
Kedvenc könyvei kutya­
ta van, a tisztánlátás érdekében nézzük meg emelkedő módra kiolvasva, a párná­
erősségben: kellemes dolog megvonása -* figyel­ ja darabokban, mintha
meztetés -* szidás, leteremtés sértődés, figyel­ csata zajlott volna békés
otthonában. Dühét kont­
men kívül hagyás -* elküldés magunktól, kizavarás a
rollálatlanul a kutyájára
közelségünkből -» fizikai fenyítés: grabancrángatás öntötte. Míssi, a keverék
—* földre nyomás —►ütés -» érzékeny tájékra m ért lány úgy kikapott, mint
ütés -* meghajtás, megkergetés —* ideiglenes kizá­ még soha, ráadásul nem
értette, hogy a mindig
rás a csapatból (minimum 15 perc - nem keverendő kedves gazda miért jött
össze a sértődéssel!) -* hosszabb kizárás a csapat­ haza ilyen hisztisen. Az
ból (minimum 2-3 óra) -* végleges kizárás a csapat­ eredmény: Míssi ezután
egy jó ideig Eszter haza­
ból. Mint látható, a fizikai fenyítés a büntetési skála kö­ érkezésekor a sarokba
zepén található. Ezt tudjuk a legrosszabbul alkalmazni bújt, és remegve csorga­
időzítési probléma, értelmezhetetlenség miatt, ösztö­ tott maga alá, viszont ad­
nösen mégis ezt használjuk leginkább, ráadásul ezzel dig, amíg a gazda meg
nem érkezett, jól érezte
okozzuk a legnagyobb károkat. Éppen ezért javaslom magát, és talált szétrág­
a természetes technikák alkalmazásának elsajátítását. ható kihívást.
Ismétlem: általában van jobb megoldás a büntetésnél. • Wr. m >A- ■, -T .

19
Korom Gábor • NEKED UGATOK!

Ha evés közben vagy a helyén

zavarom, rám morog. Ez normális?
H áttér: Ez egy abszolút kritika a gazdával szemben. A családi hierarchiában
a kutya és a gazda között nagy távolságnak kell lennie. Ha ez a távolság eléri a mini­
málisan elvárható szintet, akkor ilyen probléma nem fordulhat elő. Az „ez az én
dolgom” és a „privát területem” határa olyan kiváltságok, előjogok, amelyeket egy
egyed a csapaton belül jellemzően a nála alacsonyabban jegyzettekkel szemben állít
fel. Vagyis nem engedi ételéhez vagy bármely tevékenységéhez, illetve magához
olyan közel a másikat, hogy az az ő kényelmét zavarja. Ebből következik, hogy
tetszése szerint bármikor fel is oldhatja ezt a tiltást, azaz beengedheti, jellemzőbben
inkább behívhatja az imént még elriasztott társát. Előfordulhat, hogy magánál do-
minánsabb társával is próbálkozik, de az mindig rizikós, mert zokon veheti a másik.
Az ilyen próbálkozások a pozíciópontokért mennek, vagyis az előbbre kerülésért
a hierarchiában. Amikor a kutyánk ránk morog, éppen ezt teszi. Nem tanácsos azon­
ban ilyenkor szembeszállni vele, mert ebben a mellérendelt küzdelemben leginkább
csak lejárathatjuk magunkat, továbbá könnyen egy harapott sebet is szerezhetünk.

Javaslat: Ne bonyolódjunk bele a konf­

liktusba, hacsak nem akkora az elszánt­
ságunk, hogy mindenképpen érvényt
akarunk szerezni az akaratunknak. Te­
gyük mi is azt, amit ő tesz velünk: állít­
suk fel mi az „ez az én dolgom ” és
a „privát területem” határa kiváltságo­
kat! Ne engedjük be magunkhoz, ami­
kor eszünk, vagy amikor a fotelban
pihenünk - csak akkor jöhessen, amikor
arra mi engedélyt adunk. Ha magától
közeledik, akkor zavarjuk el. Ha más
szabályok területén is következeteseb­
bé válunk, akkor hamarosan pozitív vál­
tozásoknak örülhetünk.

20
 ELSŐ FEJEZET CSALÁDI VI

Meg lehet tanítani a kutyát arra,

hogy a gyereknek is szót fogadjon?
H áttér: Az egészséges család hierarchiájában a kutyának a gyerekek mögött keli
elhelyezkednie. Ha a gyerek már meg tud jeleníteni kellő dominanciát - határo­
zottságot, következetességet akkor a helyzetnek magától értetődően kellene
a kívánatos módon alakulnia. Ha nem így történik, akkor nemcsak a gyerek és
a kutya közötti viszony rendellenes, hanem a család belső hierarchiájában is gond
van. Ha a gyerek még olyan kicsi, hogy nem tud értelmes dominanciát megjelení­
teni a kutya félé, akkor még abban a stádiumban van, amikor - fiatal kora miatt
- óvó tisztelet jár neki a csapat tagjaitól. Ha ezt nem tapasztaljuk a kutya részéről,
az ismételten azt jelenti, hogy problémák vannak a család belső rendjében. (Nem
feltétlenül a kutyánál van a hiba.)

Javaslat: A megoldás a gyermek korá­

nak függvényében alakul. A család domi­
náns tagjai legyenek a gyerek segítségére:
akár a gyerek által, akár közvetlenül kom­
munikáljanak a kutyával. Kisgyermek ese­
tén mi biztosítsuk az óvó teret. A kutya
veszélyeztető viselkedésével szemben
keményen lépjünk fel. Tanítsuk meg a ku­
tyát arra, hogy vigyázzon a gyerekre.
Óvatosan vegye el a gyerektől a jutalom­
falatokat, séta közben ne húzza őt pórá­
zon, óvatosan közlekedjen körülötte,
tartsa tiszteletben a gyerekjátékait, illetve
azt is, ha éppen eszik. Ha a kutya felé do­
minanciát megjeleníteni képes gyermek­
nél van probléma, akkor tanítsuk meg
a gyermeket arra, hogy legyen követke­
zetes, tartassa be a szabályokat. így ha­
mar helyreállhat a rend.

21
rom Gábor • NEKED UGAT OK!

Amikor a kutyám rossz, rácsapok

a fenekére. Árthatok neki ezzel?
Háttér: A büntetés fokozatai közül a fizikai fenyítés az egyik legkevésbé ajánlott, de
nem tilos. Szeretném tisztázni, hogy egy pofontól vagy rácsapástól nem kell, hogy
kárt szenvedjen a kutya. Azért nem ajánlott a fizikai fenyítés, mert vannak sokkal
megfelelőbb technikák. Jellemzően nem tudunk helyesen büntetni. Egyik problé­
mánk az időzítés. Nem akkor büntetünk, amikor a bűnt elkövetik. Másrészt egészen
mást gondolunk cselekedeteink mögé, mint amit a kutya felé sugárzunk, amit a kutya
ért belőle: van, amikor dühös vagyok, és a kutya azt hiszi, hogy játszom, illetve pont
fordítva. Továbbá az sem lényegtelen, hogy a büntetésnél sokszor hisztérikusan visel­
kedünk, nem találjuk el a kellő erősséget.

Javaslat: Nem javaslom a fizikai fenyítést, de nem

dől össze a világ egy legyintéstől. Viszont egy sértő­
déstől, egy kizavarástól, de akár egy grabancigazí-
tástól sokkal jobb eredményt remélhetünk.

A lakáson belül mindig

a sarkamban van a kutya. Jó ez?
H áttér: Ez lehet normális jelenség, de jelezhet problémát is. Visszakérdezek: mi
történik, ha a gazda elmegy otthonról? Ha a kutya nyugodtan várja, amíg a gaz­
da hazaér, akkor nincs nagyobb probléma. Kutyánk kicsit túlzottan kötődik hoz­
zánk. Ilyen esetben azzal lehet gond, ha sétáltatás közben is csak minket figyel,
nem kommunikál a többi négylábúval. Viszont ha távozásunkkor pánikba esik,
szétszedi a lakást, sír, akkor komoly gonddal állunk szemben. A túlzott kötődés,
a helytelen szocializáció miatt létrejött hibáról van szó. A kutyában nem alakult
ki megfelelően a helyéhez való kötődés, csak a gazda jelent számára biztonságot.
 ELSŐ FEJEZET .CSALÁDI VISZONYOK

A y. is előfordulhat, hogy aggódik értünk, gyenge, védtelen társként könyvelt cl,

nem feltételezi, hogy megálljuk a helyünket a világban, nem érzi, hogy a gazda le­
oszthatja a feladatokat, például: „Te itt maradsz, én pedig elmegyek a dolgomra.”

Javaslat: Ha nem mutat semmilyen pánikviselke­

dést, nincs különösebb teendőnk, esetleg menjünk
többet más kutyák társaságába, illetve következe­
tesen válasszuk le, küldjük el magunktól, hogy ne
legyen folyton a sarkunkban, mert a folytonos
készenlét neki sem jó állapot.
Szeparációs probléma esetén azonban a gazdá­
nak feladatai vannak az elmaradt szocializáció és a
viszony rendezése terén egyaránt. Fokozatosan
hozzá kell szoktatni az egyedülléthez és megértetni
vele, hogy az otthon önmagában is biztonságot ad
a számára. Bizonyítsuk be számára, hogy megbíz­
hat bennünk, hogy el tudjuk látni a feladatunkat:
a csapat irányítását. Erre az a legjobb lehetőség, ha
következetesen elkezdünk szabályokat alkalmazni.
Szinte bármi lehet ez, ami a gazda irányításával,
a gazda akarata értelmében történik.
Nem jöhetsz be a konyhába. Nem bújhatsz mel­
lém a fotelba, csak ha arra engedélyt adok. Nem
léphetsz ki a kapun, csak ha hívlak. Nem nyúlhatsz
az ételedhez, csak ha nekem már nem kell. Ha jelez­
ted a veszélyt, akkor kérésem re maradj nyugton.
A sétánál én határozom meg az irányt. Ha te próbál­
kozol ezzel, akkor ellenkező irányba fordulunk. Én
hívlak közös akcióra, nem pedig te engem, ha mégis
ezzel próbálkozol, ritkán fogadom el az invitálást. Ha
a kapcsolatunk rendeződik, akkor ezeket a szabá­
lyokat lehet oldani, vagy akár meg is lehet szüntetni.
Korom G ábor • N E K b D J G A OK!
Hogy érjem el, hogy nekem is szót
fogadjon, ne csak a férjemnek?
Tiszteletlenül
A 90-es évek végén Törökországban töl­
töttem két hónapot, meghívott vendég-
oktatóként. Egy kiskutya került hozzám:
Olum. a hét hónapos golden retriever.
Bűbájos kutya volt, mindent megtanult,
amit érdemes, a szívem szakadt meg,
amikor a gazdája hazavitte. Egyszer az­
tán újságolták török barátaim, hogy a
gazda panaszkodott, mert evésnél Olum
morog rá. Elhessegettem az aggodalmu­
kat - és leesett az állam, amikor megje­
lent a hölgy, konyákig bekötözött alka­
rokkal. Lementünk a fedett pályára egy.
tál eledellel. Odaadtam Olumnak, és evés
közben beletúrtam. Olum vidáman nyalt
a fülembe. Kérdőn néztem a gazdára,
mire ő is próbálkozott. Soha nem láttam
még ilyet golden retrievertől: Olum el-
zöldült szemekkel, vicsorogva kapott a
hölgy felé. Sokat tanultam akkor: veszé­
lyes kiképezni egy kutyát a gazdája he­
lyett! Olum engem tisztelt, nem a gazdá­
ját! Ma már nem tennék olyat, hogy ma­
gamat állítsam a gazda helyére.
24
H átié n Az édesapámnak gondolkodás
nélkül mindig szót fogadtam, az erősebb
osztálytársamnak csak olyankor, ha az.
osztályteremben voltunk, a gyengébbnek
pedig soha. Ha azt szeretnénk, hogy a ku­
tya szót fogadjon, akkor az osztálytársi
minőségből feljebb kell emelkednünk
a vezetői minőség felé. Ez akkor is lehet­
séges, ha a családban már van olyan csa­
ládtag, akit vezetőként ismer fel a kutya.
Javaslat: Illesszünk be gyakorlatokat,
szabályokat a mindennapi ritmusokba.
Olyan helyzeteket keressünk, ahol gya­
korolni lehet a kutya feletti kontrollt.
Ilyen lehet az ajtón/kapun kilépés el­
sőbbsége, a „privát területem” határa,
kitiltás a hálószobából stb. Fontos azon­
ban, hogy a domináns családtag is köz­
reműködjön, és hagyja meg ezeknek
a helyzeteknek a kontrollálását.
 ELSŐ FEJEZET

A nagyi/szomszéd napközben
eteti a kutyát. Mit tegyek ellene?
H áttér: Ezzel a problémával sokan küzdünk. Nem ritka, hogy a gazda elszántsá­
ga a családtagok következetlenségén bukik meg. Ám egy kellően határozott gaz­
dát ez nem tántoríthat cl. A kutya tökéletesen képes megérteni, hogy a főnök az,
aki tudja, mit akar, a többiek pedig ugyan kitűnő játszótársak, de ha nagy dolgok
történnek, azok mindig az alfához köthetők.

Vendégségben jelölgeti az ide­

gen lakást. Mit tehetnék ellene?
H áttér: A kutya ösztönös viselkedésrepertoárjához tartozik, hogy szagjelzéseket
hagy maga után. Teszi ezt jellemzően akkor, ha a területét jelöli meg, ha üzenetet
akar hagyni egy másik ebnek, vagy ha a dominanciáját akarja kinyilvánítani, de
leheti akkor is, ha szorong, vagy tanácstalan egy helyzetben. A szorongás már ön­
magában is növeli a vizelési kényszert.
Korom Gábor • N EKE D UGATOK!

Javaslat: Derítsük ki az okot, és ha lehetséges,

szüntessük meg. Ha új területének tekinti vendéglá­
tónk lakását, vagy dominanciáját akarja kinyilváníta­
ni, akkor egyértelműen tiltsuk le ezt a viselkedést.
Ebben az esetben akár kellő mértékű büntetést is
lehet/kell alkalmazni. „Nem tehetsz ilyet, ez nem a te
döntési területed!” - ezt közöljük vele.
Ha a háttérben szorongás vagy értetlenség áll, ak­
kor a kutya felé irányuló nagyobb figyelemmel előz­
hetjük meg a kellemetlen tócsák és tapétapöttyök
létrejöttét. Ilyen esetben érdemes magunk mellett
tartani és fokozatosan megismertetni a házzal,
a vendéglátókkal. Remélhetően feszültsége egy idő
után oldódik és már nem fog kínos helyzetbe hozni.
Érzékeny kutya esetében ez az idő jóval hosszabb
is lehet, akár több alkalom is szükséges, mire el tud
lazulni vendéglátónknál. Érzékenyebb kutyáknál
a pihenőbokszhoz szoktatás is igen ajánlott, vagyis
egy kis kuckó, amelyet már megszokott és szeret.
Abban az esetben, ha sokat járunk egy helyre, érde­
mes magunkkal vinni a pihenőbokszot, így lehető­
sége van félrevonulni, ha már túl sok lenne számára
a környezet. A bokszhoz szoktatásról egy későbbi
fejezetben írunk részletesebben.

Ha megengedem, hogy felm en­

jen a kanapéra, elkényeztetem?
Háttér: Érdekes és izgalmas kérdés, mert itt olyasmiről beszélünk, ami nagyon
kevéssé tudatos a gazdáknál. Először is döntsük el, hogy a kanapé a kutya helye-e.
Alaphelyzetben a kanapé a gazda „privát területe”, a kutya csak akkor mehet a kö­
zelébe, ha a gazda erre engedélyt ad. Ha ez nem történik meg, akkor a kutya csak
kéredzkcdhet, várhatja, hogy odaengedjük magunkhoz. A gazda dönti el, hogy
a kutya mikor mehet fel rá, és mikor kell onnan lemennie. Ezen a szinten már

26
T
ELSŐ FEJEZET CSALÁDI VISZONYOK

nagyon kell értenünk egymást, mert könnyen mási mondhatunk a kutyának,

mint amit szeretnénk. Ila például tévénézés közben kiszaladunk a konyhába, és
amíg visszaérünk, addig a kutya fenn maradhat a kanapén, akkor már nehéz elhi­
tetni vele, hogy az tényleg a mi helyünk: számára így közös területként értel­
mezhető. Tehát ha csak egy kevés időre is hagyjuk, akkor viseljük következetlen­
ségünk eredményét.

Javaslat: Javaslom azoknak a gazdáknak, akik több

gonddal is küzdenek, hogy ne engedjék fel a kutyát. Ha
Egy festőművész bará­
a viszonyunk tisztázódott, ha már képesek vagyunk
tom két kutyával lakott
a finom, árnyalt kommunikációra, akkor lehet lazítani együtt belvárosi mű­
a szabályon. Tehát a kanapé a gazda „privát területe”, teremlakásában. Az
agár és a német ju­
és az ő távozása után is az marad. Ha a kutya a távo­ hászkutya rendkívül
zásunkkor birtokba veszi a fészkünket, akkor valahol jó viszonyban volt a
hibát követtünk el, következetlenek voltunk. Dönthe­ gazdával, soha semmi­
ért nem kellett nekik
tünk úgy is, hogy nem fosztjuk meg a kutyát a kényel­ kétszer szólni. Sűrű
mes pihenőhely élvezetétől, és szabad feljárást enge­ vendégforgalom volt
délyezünk számára - de azzal legyünk tiszában, hogy náluk, szinte minden
este jött valaki. A ven­
ezzel a hierarchiában közelebb engedtük magunkhoz, dégek azt tapasztal­
így, ha már amúgy is kicsi volt a távolság, akkor tovább hatták, hogy a két
csökkentve olyan konkrét problémákkal találhatjuk kutyának szabad bejá­
rása van a lakás min­
szemben magunkat, mint a behívhatatlanság és az en­ den zugába, sőt a fote­
gedetlenség, sőt az is előfordulhat, hogy a kutya állítja leket és a kanapét is
fel velünk szemben a „privát területem” határa alapfo­ . kedvükre birtokba ve­
hetik. Az alkalmi
galmat, és megmorog, amikor mellé akarunk ülni. „szakértők” összevont
szemöldökkel figyel­
meztették a festőt:
-Vigyázz, mert a
fejedre nőnek! Nem
lenne szabad a fotel­
be engedni őket.
A festő így felelt:
- Ha majd gondom
lesz velük, akkor vé­
get ér az aranyélet,
de amíg nincs baj,
addig, ha nem bánjá­
tok, mi így érezzük
jól magunkat.

27
Korom Gábor • NEKED UGATOK!

E gyütt neveltük a kutyát

a párom m al, de szétváltunk.
Kinél m aradjon?
Háttér: Sajnos általános probléma ez, és sokan kerestek meg ezzel a kérdéssel.
A párkapcsolat megromlása esetén zsarolásként, sokszor fegyverként is felhasz­
nálják a kutya elhelyezését. Két alapvető szempont van: az egyik a gazdák
lehetőségei, a másik a kutya érdeke. A kutya kötődik a helyhez - de sokkal inkább
a személyekhez.

Javaslat: Itt nem lehet jó döntést hozni, csak ke­

vésbé rosszat. Elsőként a saját lehetőségeinket kell
mérlegelni: ki milyen energiákkal rendelkezik majd
az új, megváltozott életkörülmények között, ki mi­
lyen stabilitást tud biztosítani. Ha ezután még van
lehetőség mérlegelni, ha nincs kizárva egyik gazda
sem, akkor jöhetnek a következő szempontok: kihez
kötődik inkább a kutya, ki érzi inkább gazdájának
magát? A helyhez kötődés is számíthat - de a kutya
hamar megszokja az új helyet is, tehát ez kevésbé
döntő érv, mint a gazda elköteleződése.

28
• ' Gficor • NEKbD U G A lO K !

Bevezetés a m ásodik fejezetbe

Az otthonában magára hagyott kutya nemkívánatos viselkedése mögött
jellemzően kötődési problémák állnak, de sokszor félelmi viselkedés, illetve
a le nem vezetett energiák tombolása is ok lehet.
A kötődés olyan kritikus kapcsolati minőség, amelyben több irányban is el le­
het csúszni. A Tükör módszerben tevékenykedő oktatók első feladatai közé
tartozik a kötődés minőségének feltárása, rendezése.
A természet rendjéből adódóan a kutyának kötődnie kell egy közösséghez,
a gazdájához. A viszony akkor egészséges, ha tisztában van azzal, hogy teljes
mértékben függ a gazdájától. Ha azt látja, érzékeli, hogy gazdája mint kiszol­
gáló személyzet működik mellette, akkor nem alakul ki a kívánt kötődés, sőt,
furcsa módon keresi a biztonságot nyújtó személyt, és ha talál egy tekintélyt
sugárzó embert, akkor akár vígan le is csatlakozik a gazdájáról. A gazdi ilyen­
kor teljes értetlenséggel áll a jelenség előtt, hiszen ő mindig úgy imádta...
Bizony a kutyának nem „imádatra” van szüksége, hanem biztonságot nyújtó
családfőre.
A kötődésnek nemcsak a közösséghez, hanem az otthoni környezethez,
a territóriumhoz is ki kell alakulnia. Már egészen kicsi kortól tudatosan szoktas­
suk a kölyköt az egyedülléthez, ahhoz, hogy a gazda mindig visszatér. Tipikus
elcsúszás, amikor a kutya úgy nő fel, hogy soha nincs egyedül, a gazda min­
denhová viszi magával. Egyfelől ez egészségtelen, másfelől pedig soha nem
tudhatjuk, mikor hoz az élet olyan kihívást, amikor a kutya nem lehet velünk.
A túlzott kötődés nagyon imponáló lehet a gazda számára. Megható és szí­
vet melengető, amikor a kiskutya a konfliktushelyzetek elől hozzá menekül.
Bizonyos szint fölött azonban ez már egészségtelen állapot, amelynek kialaku­
lásában sajnos mi magunk is jelentős szerepet játszunk. Az egészséges kutya
életének része a konfliktushelyzetek megoldása.
Túlzott kötődés alakulhat ki a családban élő másik kutyához is, ezért arra is
figyeljünk, hogy legyenek külön-külön sétáltatva, ne bújjon az egyik a másik
mögé, tanulja meg egyedül feldolgozni a konfliktusokat. Az is fontos, hogy ott­
hon is legyenek egyedül.
A nagyvárosi élettér tele van a kutya számára értelmezhetetlen ingerekkel.
A szocializáció feladata az ezekhez való szoktatás. Ha már kialakult valamivel
szemben a félelmi vagy pánikviselkedés, amelyet rendszeresen produkál,

30
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

MÁSODIK FEJEZET mm
akkor azt óvatosan, úgynevezett fokozatos ingerszoktatással lehet kioldani. Va­
gyis az inger erősségét olyan szintre csökkentem, amelyet a kutya képes még
magától megoldani. Ilyen esetekben ajánlott képzett Tükör viselkedésterápiás
oktatóhoz fordulni, akinek e tekintetben komoly tapasztalata van már.
Abban a családban, ahol kutya is van, számolni kell az Igényeivel. Elsősorban
az energiák levezetése az, ami feladatot ró a gazdákra. A kutyáknak fajtáktól
függően különbözik a mozgásigényük, de legalább ilyen fontos a szellemi kapa­
citás lekötése is. A farkasfal kában a legnagyobb esemény a vadászat volt, ahol
mindenki levezethette az energiáit. Éhes, kopogó szemű farkasok indultak
a préda után. Bár a csapat magas ösztönhőmérsékleten izzott, mégsem a fejet­
lenség vagy a spontaneitás jellemezte. A vezér irányításával hihetetlen együtt­
működésben ejtették el a zsákmányt. Nekünk is valami hasonlót kell keresnünk,
egy olyan tevékenységet - különböző kutyasportok, terelés, játékok -, amely­
ben erős ösztöntűz ég, de abszolút a gazda Irányítása alatt van. Persze ehhez
a gazdának is a helyére kell állnia, mert annál kellemetlenebb nem is történhet,
mint hogy kutyánk faképnél hagy bennünket...

Ha egyedül hagyjuk, szétszedi

a lakást. Mit csináljak?
H á tié n A kutyák napjuk nagy részében fekszenek, ehhez képest viszonylag keve­
set vannak aktív állapotban, amikor rohangálnak, játszanak, megugatják a ház
körül járkálókat. Ám ha rákapcsolnak, akkor szakadnak a tuják, kopik a fű, és sü­
ketül a szomszéd. Minél idősebb egy kutya, annál kevesebb időt tölt aktív állapot­
ban - már meggondolja, mire kell odafigyelnie, mire kell felpörgetnie magát -,
illetve aktív viselkedése is mérsékeltebbé válik. Egy kölyökkutya úgy szívja magá­
ba környezete ingereit, érdekességeit, mint a szivacs a vizet. Ma nincs ilyen inger,
akkor keres magának valamit, amit érdekesebbnek talál unalmas, megszokott kör­
nyezeténél. A lakásban uralkodó rend csak addig unalmas, amíg ki nem derül,
hogy a télikabát mókás, puha, jól szálló valamivel van töltve, a bőrkanapé felsza­
kítás közben egészen izgalmas hangot hallat - és még számtalan izgalom vár rá
mindenfele. Hosszú távon ez nemcsak pénztárcánknak árt, kialakulhat rossz szo­
kás is a kölyökkutyánál, amelytől később igen nehezen tudunk megszabadulni.

31
Korom Gábor • NEKED U G A T O K

Ha a fenti motiváció önmagában nem lenne elég arra, hogy nekiálljon a rombo­
lásnak, akkor az utolsó csepp a nyugalom tengerében a fogzás. Minden kölyökku­
tyát megvisel ez az állapot. A tejfogaknak valamitől ki kell potiyanniuk, és
a kinövő újaknak nagyon kell a rágás, hogy az íny szakadjon, a fog a helyére áll­
jon, és megerősítse a rágóizmokat.

Javaslat: Ahogy az általában is érvényes, a kö­

Egy családi dráma oka a Zénó
nevű ridgeback volt. Soha nem
tapasztalt módszerességgel
pusztította a lakás javait. Hat
■-"Vő-
hónapos kora után kezdte, ad­
dig nem volt veie semmi baj.
Kifinomult érzékkel kutatta fel
az értékes dolgokat: antik ka­
napé, hifi-berendezés stb.
Imádták a kutyát, de a krízis
egyre csak mélyült. Nem hatott
a büntetés, és a bejárat előtt
való hallgatózás sem: tudta,
hogy mikor figyelik, és olyankor
sosem rombolt. Javasoltam
nekik, hogy webkamerázzák be
a szobát, és hagyják bekap­
csolva (maximumon!) a hang­
szórót. A férj a munkahelyéről
figyelte az eseményeket. Csak
kétszer kellett hogy dübörögjön
az „Úr hangja” - Zénó soha
többé nem rombolt.
' gazda, hogy mit nem szabad csinálnia.
lyökkutyát csak a legszükségesebb esetben
büntessük. Nehezen értené meg, miért kapja a
büntetést, és csak terheltté tennénk vele a kap­
csolatunkat, megoldáshoz pedig csak ritkán ve­
zet. Ami büntetésként használható, az a szidás,
majd a sértődés, vagyis hogy néhány óráig nem
állunk szóba vele. Még a séta is visszafogott
ilyenkor. Sokkal célszerűbb a megelőzés lehető­
ségét keresni. A reggeli sétát vegyük hosszabb­
ra, ha tudjuk, fárasszuk le, amennyire csak
lehet. Hagyjunk otthon a kölyöknek rágni való
csontot, játékot. A kölyökkor kritikus időszaká­
ban érdemes elkülöníteni azoktól az értékektől,
amelyekben kárt tehet: a számunkra értékes és
számára veszélyes dolgokat pakoljuk vagy ke­
rítsük el. A cseperedő, a felnőtt kutyával már
más a helyzet: ő már képes betartani a szabá­
lyokat, neki már el tudja magyarázni a felkészült

Nem rossz a kutyának, hogy

8-10 órára egyedül hagyom?
Háttér: A muszáj nagy úr: nem biztos, hogy bármilyen jó tanács megdöntheti
az uralmát. Persze nem a legszerencsésebb egy kölyköt ennyi ideig egyedül hagyni,
de nem elviselhetetlen. Egy kölyökkutya igényelné, hogy legyen vele valaki, ám

32
 MÁSODIK FEJEZET EGYEDÜL OTTHON

képes legyőzni ezt a vágyát. Ez a képessége a kutyának mint fajnak az elterjedésében

is fontos szerepet játszott. Ha a kölyökkutya nem lenne képes egyedül maradni az
általa alomként, territóriumként felismert lakás/kert óvó biztonságában, akkor nem
élhetne együtt az emberrel. Bár természetes körülmények között ritkán fordul elő,
hogy egy kölyök magára maradjon - minimum a testvéreivel együtt van a territóri­
umban várakozni megtanulható feladat.

Javaslat: Fokozatosan szoktassuk hozzá az

egyedülléthez. Ha lehetőségünk van, vegyünk ki
néhány nap szabadságot, és az első pár alkalom­
mal ne hagyjuk magára pár percnél tovább, majd
fokozatosan egyre hosszabb ideig maradhatunk
távol. Figyeljünk arra, hogy ha éppen zajong,
nyüszít utánunk, akkor ne érkezzünk meg, hanem
hallótávolságban várjunk, amíg megnyugszik. Ha
erre a tréningre rá tudunk szánni néhány napot,
akkor a későbbiekben sok bosszúságtól kímél­
hetjük meg magunkat.

Baj-e, ha elöl hagyom a kutyám já­

tékait, amikor elmegyek otthonról?
Háttér: A kutya unalmában bosszantó károkat tud okozni a gazdának. Az ener­
gia levezetésének nyomait sok lakás őrzi, letépett tapéta, szétrágott tárgyak, cipők.
A kölyökkutya részéről teljesen jogos az igény, hogy lekösse magát valamivel.
A felnőtt kutyától azonban már elvárható, hogy a gazda hazaérkezéséig tartalé­
kolja tetterőit, és várjon a délutáni „közös akcióra”.

Javaslat: Semmi gond nincs azzal, ha távollétünk

alatt játékokat, csontokat hagyunk elöl a kutyá­
nak, sőt kifejezetten ajánlott. Viszont hazaérkezé­
sünkkor praktikus e kellékeket elpakolni, és csak
akkor elővenni, ha játszani akarunk a kutyánkkal.
Korom Gábor « N E K E D U G A l O K !

Amíg távol vagyok, egyfolytában

ugat. Hogyan szoktassam le róla?
H áttér: A csoportban élő állatok kölykei a természetben ritkán maradnak egye­
dül, de még a magányosan vackolók kölykei mellett is ott marad az alomtárs,
a testvér, amikor az anya portyázni megy. Sajnos az emberi élettér ritkán teszi
lehetővé azt, hogy otthon maradjunk a kiskutyával. Sokkal jellemzőbb, hogy egy
nap 8-10 órát távol vannak a gazdák. A kölyökkutya az ugatással azt jelzi, hogy
egyedül van. Ám nincs mit tennünk: egyelőre ritka a főállású gazda, így
a kölyöknek meg kell tanulnia, hogy várjon ránk. A kutyák zseniális alkalmazko-
dók, képességük lehetővé teszi, hogy megértsék, nemsokára hazajövünk, és addig
az alom, a lakás biztonságában várjanak minket.
A növendék vagy idősebb kutyáknál más okot sejtet, ha hasonló gondokkal küz­
dünk. A szeparációs stressz oka az, hogy a kutya felelősséget érez irántunk, félt
minket a nagyvilágban. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért gondoljanak cl egy
olyan helyzetet, ahol az anyára rázáródott az ajtó, és hároméves gyermeke kitotyo­
gott a nagyvilágba. Az anya ilyenkor kétségbeesett kiáltásokkal igyekszik segítséget
hívni, mielőtt valami baj érné a gyermekét. Az idősebb kutyáknál sokszor ilyesmi
áll az otthoni nyugtalanság hátterében: gazdájukat féltik a nyüzsgő város forgata­
gától, féltik azt, aki nem képes betölteni a neki fenntartott vezetői szerepkört.

Javaslat: A kölyökkutya esetében érdemes kivenni

pár nap szabadságot, és tudatosan hozzászoktatni
a távollétünkhöz. Először csak néhány percre, ké­
sőbb negyed-, fél-, majd végül több órára is hagyjuk
Ott. Igaz, rá kell szánni néhány napot, és fokozato­
san szoktatni a kölyköt, de sok későbbi bosszúság­
tól kímélhetjük meg magunkat. Nagyon fontos, hogy
csak akkor lépjünk be a lakásba, ha a kutya nem
ugat. Ne erősítsük meg azt, hogy az ugatással célt
érhet, azaz hazatér a gazda. Külön időt érdemes
szánni arra, hogy megtanítsuk nyugodtan pihenni
a kutyánkat. Mindenkinek ajánlom a kölyökkori
bokszba szoktatást, ezt akár esténként a tévénézés

34
 MÁSODIK FEJEZET EGYEDÜL OTTHON

mellett is el lehet kezdeni. Bármikor adódhat olyan

helyzet (utazás, kiállításon várakozás), amikor a ku­
tyának sok időt keli eltöltenie idegen helyen egyedül,
de ha van egy kis kuckó, amelyet már megszokott,
nem okoz neki gondot a pihenés. A növendék
vagy idősebb kutyák esetén a probléma hátterében
sokszor tekintélyválság áll, vagyis a kutya aggódik
értünk, mert mi nem tudjuk betölteni a nekünk szánt
pozíciót. Ilyenkor be kell bizonyítanunk, hogy képe­
sek vagyunk mind a saját, mind az ő életének irányí­
tására, és nem kell értünk aggódnia, hiszen ez nem
az ő felelőssége. Fel kell tudnunk állítani szabályokat
a közös életünkben, ilyen lehet az „ez az én dolgom”,
amely a domináns egyed egyik kiváltsága, amelynek
a kutya számára is jól érthető a jelentése (Menj innen,
mert most takarítok; Ez az én szendvicsem stb.).

Elpusztult az idősebb kutyánk,

azóta a fiatal sír, ha otthon
hagyjuk. Mit tegyünk?
Háttér: Természetes reakció, hogy egy kutya kötődik a társához, és elvesztése tra­
umát okoz. Ám a kutyának mindenekelőtt a gazdájához kell ragaszkodnia. A ku­
tyák hajlamosak hűbéri rendszerbe rendeződni, vagyis az egyes kutya a gazda irá­
nyítása alatt áll, de a kettes már sokkal inkább az egyest követi, és a szófogadása
is az egyestől függ. Ha az egyes úgy döntene, hogy nem a gazdát követi, hanem
elszalad egy macska után, akkor a hűbéri rendben őt követő csapat mind utána
indulna. így ez nem egészséges állapot, ezért idejekorán meg kell szüntetni,
a családban minden kutyát közvetlen a gazdákhoz kell becsatornázni.
Az idősebb kutya elvesztése miatti trauma elhúzódása esetén szinte bizonyos,
hogy a kutyák korábban nem voltak egyedül egymás nélkül otthon hagyva, illet­
ve nem lettek külön-külön becsatornázva a gazdáikhoz.

35
Korom Gábor • N E K E D Ü G ATO K !

Javaslat: Ilyenkor a magára maradt kutya nagyobb

törődést igényel. Több séta és más közös tevékenysé­
gek segítenek a trauma átvészelésében, feldolgozá­
sában. Ha a család szeretne egy új kutyát, érdemes
Tükör viselkedésterápiás szakember véleményét
kikérni, nehogy agresszióval vagy más kirekesztő ma­
gatartással fogadja a még búsuló kutya az új jöve­
vényt. Temperamentumától, állapotától függően az is
lehet, hogy éppen ez segíti az esemény feldolgozását.

Nem veszélyes a lakás a kutyá­

nak, ha egyedül van otthon?
H áttér: Az emberi környezet a kutyák számára korántsem természetes. Ez nem­
csak a lakásról, hanem tágabb életterünkről is elmondható. A kutyák mégis olyan
csodálatos alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, hogy kitűnően belakják
a nagyvárosok betonrengetegét. A kölyökkutya a lakás felfedezésekor minden szá­
mára érdekes dolgot feltérképez. Ha ezek az ingerek már azonosítva vannak, kevés­
bé érdeklik, mint előtte. Nem véletlen, hogy az új bútor, az új cipő stb. sokkal job­
ban vonzza, mint az, ami mellett mindennap hatvanszor elmegy. Az elsődleges
veszélyforrások tehát azok a dolgok, amelyek még ismeretlenek számára.

Javaslat: Azokat a veszéllyel fenyegető dolgokat,

amelyek újonnan kerültek a lakásba, semmiképpen
ne hagyjuk a kutya előtt (pl. vegyszer vagy elektro­
mos készülék). A kölyökkutya felforgathatja a lakást,
így a megszokott dolgok közül is előkerülhetnek
a veszélyesek - bár ezek korántsem olyan fenye-
getőek, mint az újdonságok. Veszélyes lehet az erkély
is. Minél kisebb egy kutya, annál kevésbé biztonságos
egyedül hagyni ott, ahol ki tud mászni. Egy növendék
kutyánál is előfordulhat, hogy kiugrik egy galamb után.
Másfél éves kor alatt ne hagyjuk a kutyát az erkélyen.

36
Ki tudja nyitni a hűtőszekrényt,
és kirámolja. Hogyan
akadályozzam meg?
Háttér: Ilyesmit kölyökkutya ritkán tesz - ha mégis, akkor a kíváncsiság hajtja.
Sokkal inkább jellemző ez azokra a növendék vagy felnőtt kutyákra, alak nem
vezetőként tekintenek a gazdájukra. A farkasfalkában a vezér akarata törvény, A csa­
pat berendezkedése az alfa-pár kiszolgálására épül. Aki vét ez ellen, azt keményen
megbüntetik. Ezért cserében a vezér viseli a csapat létezéséért a felelősséget. A ku­
tyák sokkal szociálisabb lények, mint a farkasok, így képesek családi minőségben
együtt élni velünk - de ehhez meg kell tanulnunk először vezérként, majd jó
vezetőként megjelenni a szemükben. Egészen biztosan nem akarnak a parlamentbe
kerülni, nem vágynak szép házra, sőt kutyaházra sem. Egy olyan gazdára vágynak,
akit tisztelni lehet, akinek odaadhatják hűségüket. Amikor paprikajancsiként visel­
kedünk, akkor a kutyát büntetjük, hiszen nem élheti meg fontos lételemét,
a hűséget. A vicces fiút, aki a parkban kergeti, ha el akarja kapni, nehéz tisztelnie.
Viszont a vicces fiú dolgaira ő maga is igényt tart: ha már hordoznia kell a felelősséget,
és aggódnia a játszótársáért is, akkor legalább legyen „kaja, pia meg csajok”.

Javaslat: Ha kölyökkutya okoz ilyen gon­

dot nekünk, kénytelenek vagyunk megér­
téssel fogadni és elzárni a hűtőt, de 6
hónapos kor fölött ez már csöppet sem
vicces, akkorra már botrányosként kell ke­
zelnünk. Tulajdonképpen azt jelzi szá­
munkra, hogy legyen bármilyen felhőtlen is
a kapcsolatunk más téren, valójában ko­
moly gondok bújnak meg a mélyben. Hely­
re kell állítanunk a viszonyunkat. Ha haza­
érve kipakolt szekrény vagy hűtő fogad,
akkor joggal önt el minket a düh. Megbün­
tetjük a kutyát, de nem valószínű, hogy ez
megoldáshoz vezet, csak frusztrálná teszi
i-\C'"erti Gábor • NEKED UGATOK!

a viszonyunkat. Az ilyen gondot nem lehet tüneti ke­

zeléssel megoldani. Tisztáznunk kell a viszonyun­
kat a kutyával: éljünk a domináns egyed három
kiváltságával. Mutassuk meg neki, hogy nem jöhet
oda hozzánk, amikor csak akar: olykor küldjük el.
Végezzünk etetési szertartást, azaz ne „felszolgál­
juk” neki az ételt, hanem „hagyjuk meg”. Állítsunk
fel hasznos szabályokat, amelyek betartatásával nő
a tekintélyünk. Ilyenek lehetnek: a járdaszélen meg­
állás; az ebédlőbe nem jöhet be, ha eszünk; a kapun
mindig mi lépünk át először, ő csak engedéllyel kö­
vethet minket. Ha ezt az utat követjük, megnyugtató
megoldáshoz jutunk, ráadásul kutyánk is sokkal
egészségesebbé válik. Ha együttélésünk minden
területén érezzük a változást, csak a konkrét prob­
léma maradt meg, előfordulhat, hogy rossz szokás­
sá vált a hűtő kípakolása. Ilyenkor megdöbbentő
hatékonysággal tud működni a webkamera és
a mikrofon: amikor a kis pimasz nekilátna a kedvenc
szendvicsünk megdézsmálásának, egy határozott
rászólással jelezzük, hogy ha nem lát, mi akkor is ott
vagyunk.

Felugrik az ágyra, ha nem vagyunk

otthon. Tehetek ellene valamit?
H áttér: A kölyök- és növendék állatok szocializációjában fontos szerepet kap
a csapat tagjaival, a szerepükkel, a szociális rendszerrel való ismerkedés. Az ágy­
ban alvás is egy ilyen s^erépbeleélés, A farkaskölykök is nagy szabadságot élvez­
nek, és csak féléves koktól kezdődik számunkra a szabályok alkalmazása. A család­
ban élő kiskutyával tudattalanul is hasonlót teszünk, amikor többet engedünk
meg neki, mint amennyit majd felnőtt korában szeretnénk. Ám vannak határok,
amelyeket már netn szívesen lépünk át. Mindenki máshol húzza meg a vonalat.

38
 MÁSODIK FEJEZET — —

A kérdező prublcmája bizonyosan innen fakad. Van, aki a családban viccesnek,

aranyosnak tartja, ha a kölyök feljön az ágyra. 4-5 hónapos kortól már nyugod­
tan alkalmazható a kölyök felé a „privát területem” határa mint a domináns egyed
egyik kiváltsága, vagyis megfelelő keménységgel küldjük cl ágyunk, fotelunk vagy
az ebédlőasztal mellől. Ez nem azt jelenti, hogy később ne hívhatnánk oda - de
csak akkor engedjük pihenőhelyünkhöz, ha nem terhes számunkra, és lehetőleg
mi kezdeményezzük, hogy odajöjjön. Ennek ellenére - még ha szorgalmasan épít­
jük is a tekintélyünket - előfordulhat, hogy ha eltávozunk otthonról, megváltoz­
nak a szabályok. Egy kölyök- vagy növendék kutya esetében nem olyan kialakult
a szabálykövetésre való hajlam, mint a kifejlett egyednél.

Javaslat: A kölyökkutya szabálykövetési adottsá­

gai miatt nem helyes a büntetésben keresni a meg­
oldást, ha a kutya akkor megy fel az ágyra, amikor
nem vagyunk otthon. Ha otthon vagyunk, állítsuk fel
a „privát terület" határát, ha nem vagyunk otthon,
akkor rekesszük el előle az ágyat, tegyük lehetet­
lenné a feljutást - zárjuk be, zárjuk ki a kutyát -,
hogy ne csináljunk bohócot magunkból.

A kutyám az ágyba piszkít,

amikor egyedül marad otthon.
Miért csinálja, mit tehetek ellene?
Háttér: Az ilyen problémák általában szorongásból erednek. A kutya nem érzi
magát biztonságban a gazda távollétében, nem alakult ki egészséges kötődés a la­
káshoz mint territóriumhoz. További ok lehet, hogy a gazda távollétében olyan
élmények érték (durrant egy petárda, felborult valami a lakásban), amelyektől pá­
nikba esett. A szorongás növeli a székelési és a vizelési ingert, ezért nagy a való­
színűsége, hogy a szorongó kutya be fog piszkítani. Miért épp az ágyra? Talán
mert az a lakás legbiztonságosabb helye a számára. Hasonló jellegű probléma,
amikor a sétán szorong, és csak hazaérve mer piszkítani.

39
1
; Gabor* NEKE D UGAT OK!

Javaslat: Célszerű a kutya számára egy biztonsá­

gos helyet kialakítani a lakáson belül, és ragaszkodni
ahhoz, hogy ott aludjon, ne a gazda mellett. Fontos,
hogy a helyét a magáénak érezze, ne csak a gazda
mellett tudjon nyugodtan pihenni. Meg fog szakadni
a szívünk, amikor el kell küldenünk a helyére, esetleg
kizárjuk a szobából éjszakára, de a kutya érdekében
tesszük, hogy megszokja a helyét. Figyeljünk arra is,
hogy a kutyák hamar kialakítanak szokásokat, ezért
ha ilyesmit tapasztalunk, akkor azonnal reagáljunk,
és távollétünkben ne engedjük be a szobába. A már
berögződött viselkedés törlése sokkal nehezebb.

Félek, hogy veszélyezteti magát

egyedül, megrágja a vezetéket.
Meg tudom akadályozni?
Háttér: A félelem nem alaptalan. Egy kutya - főleg egy kölyökkutya - nem tud­
ja felmérni, hogy milyen veszélyekkel dacol, amikor a falból kihúzott vezetékről
lehántja a szigetelést. Márpedig az unatkozó, szórakozást kereső kölyök bármit ki­
próbálhat, ami felcsigázza az érdeklődését.

Javaslat: Fia konkrét veszélyhelyzet elkerüléséről

van szó, azt az adott helyzet határozza meg. Fia a
konnektortól kell megvédeni a kutyát, akkor például
kis asztalt tolhatunk a dugalj elé; valamilyen kelle­
metlen élményt köthetünk a tárgy közelségéhez: ha
a kutya közelít hozzá, akkor éles hangot adunk ki.
Tehetjük azt is, hogy olyan parfümmel fújjuk be az
adott tárgyat, amely a kutya számára kerülendő inger.
További praktikákat találhatunk, de százszázalékos
biztonságot csak az elrekesztés adhat. A kutyák 2 éves
koruk körül kinövik ingeréhségüket, lenyugszanak.

40
 MÁSODIK FEJEZET L EGYEDÜL OTTHON

Kint hagyhatom a kertben

egyedül a kölyköt?
H áttér: A kutya olyan közegben érzi jól magát, ahol a társai körülveszik, ahol
játszhat, kommunikálhat, egyszóval közösségi életet élhet, annak szabályaival.
Arra is szüksége van, hogy újabb ingerekkel ismerkedjen, és ha elfáradt, akkor el­
vonulhasson pihenni. A kert ennek az igénynek csak egy részét tudja kielégíteni.
A kerten belüli dolgokat hamar kiismeri, és figyelme inkább kifelé fordul. A kerí­
tésen túli világ csalogató hangjai, jelenségei mindenképpen felcsigázzák és elszó­
rakoztatják, de egy idő után ez is unalmassá válik. Ekkor aztán győzhet a kíváncsi­
ság: megnézi, miért is kaparászott itt tegnap a gazdi, és jó néhány palánta bánhat­
ja érdeklődését, vagy esetleg benéz a vakolat vagy a kocsi sárvédője alá, ezzel
okozva tetemes károkat. Az unaloműzés veszélybe is sodorhatja, akár ha egy ká­
belre talál, akár ha a kerítésen lyukat keresve szorul be valahová. Egy érzékeny ku­
tya számára a kert okozhat konfliktusokat is előfordulhat, hogy olyan élmények
érik (mennydörgés, kerítésnél kiabáló emberek stb.), amelyek elől pánikszerűen
menekülni szeretne.

Javaslat: Mielőtt teljesen egyedül kint hagy­

nánk, ismertessük meg a kert ingersokaságá­
val, valós veszélyeivel. Érdemes végigláto­
gatni a hely minden zugát, leülni a fűben,
megszoktatni vele a környezet zajait. A valós
veszélyforrásokat is mutassuk meg neki, pél­
dául vezessük oda a kom posztgödörhöz - az
sem baj, ha a jelenlétünkben esetleg belecsú­
szik, ki tudjuk segíteni. Próbáljuk ki, miként
viselkedik a szomszéd kutyával a közös ke­
rítésnél, ügyeljünk, hogy ne dugja át a fejét
az acsargó kutyához Ajánlatos megismertet­
ni azokkal az alapvető szabályokkal, amelyek
betartását elvárjuk: ne rágja a vezetéket,
a dísznövényeket. Ez igaz abban az esetben
is, ha a lakásban tartjuk a kutyánkat.
: - Gábor « N EKE D U G A T O K !

Gödröket ás, és megrágja

a növényeket. M it tegyek?
Háttér: Minden kutya természetes igénye, hogy energiát vegyen fel és adjon le.
Tisztában kell lennünk ezzel, mert ha ezt nem tudjuk, akkor csak értetlenül szem­
lélhetjük a távollétünkben esett dúlást. A z otthon hagyott kutya, ha unatkozik,
szórakozást keres magának. Sokszor csak szerencse kérdése, hogy éppen mi lesz
számára szórakoztató: a gumijáték vagy a dísznövények kihúzgálása.

Javaslat: A kutya energiáit lekötni sokszor nem

könnyű feladat, főleg ha otthon sem vagyunk. Egy­
részről hagyjunk elöl neki játékokat, csontot, sőt ma
már lehet kapni kifejezetten kutyáknak gyártott logi­
kai játékokat, amelyek nehezen hozzáférhető juta­
lomfalatokat rejtenek, és bízzunk abban, hogy ez
érdekesebb lesz, mint kiszaggatni a tuját a földből.
Másrészről szánjunk rá időt, hogy mielőtt elme­
gyünk otthonról, kellően lefárasszuk (bújócska,
eldobott játék keresése, kergetőzés, séta, tanítás),
amelynek több hasznos hozadéka is van a kapcso­
lat szempontjából. Ezeket a „k ö z ö s a k c ió k a t” a gaz­
da és a kutya együtt végzi - kívánatos esetben
a gazda kezdeményezésére és irányításával. E tevé­
kenységek alatt a gazda építheti tekintélyét, de ami
jelen kérdésünk szempontjából kiemelt jelentőséget
kap: levezethetjük kutyánk energiáját, és nagyon jó
az esély arra, hogy csökkennek a távollétünkben
végzett rom bolások. Kölyökkutyáknál még gyakori,
hogy a gazda és a kutya közötti kommunikáció nem
éri el azt a szintet, hogy az eb figyelje, majd teljesít­
se a gazdája kívánságait. Ilyenkor a fárasztáson
felül az elkerítés is sokat segíthet, vagy lehet külön­
böző cselekkel próbálkozni: parfümmel befújni vagy
csípős paprikával bekenni a növényt. Persze meg is
 MÁSODIK FEJEZET EGYEDÜL OTTHON

lehetne büntetni az ebet. De vajon tudja, hogy miért

kapja a büntetést? Mert ez még akkor sem biztos,
ha belenyomjuk az orrát az általa kitermelt tüzelő­
anyag-kupacba. Persze ha már kellő tekintéllyel
rendelkezünk, és a kutyánk érti is, hogy mit akarunk
tőle, akkor könnyedén megállíthatjuk a dúlást. Mivel
azonban egy kölyökkutya esetében ez ritkán fordul
elő, Inkább az oda vezető úton érdemes munkál­
kodni, és különböző közös akciókon keresztül leve­
zetni a felesleges energiákat, hogy megkíméljük
kertünket az unatkozó kiskutyától.

Őrjöng a kerítésnél, rohangál,

ugat. Le tudom szoktatni?
Háttér: Ez a probléma jellemzően csak hat hónaposnál idősebb kutyáknál szokott
megjelenni, amikor bizonyos ösztönök kezdik közelíteni a felnőtt kori erősségüket.
Márpedig a ház őrzéséről nem leszoktatni kell, hanem rá kell szólni, hogy hagyja
abba. Meg kel) köszönni neki, hogy figyelmeztetett, és mivel már itt van a gazda,
ő befejezheti. A territórium védelmében a kutya ösztönei lobbannak fel, és hajtják,
hogy elriassza a vélt ellenséget. Más esetben jó kis játék ez az unatkozó kutyánál:
így szórakoztatja magát. Bármiért is teszi, mindenképpen erős késztetés viszi bele
a viselkedésbe. Mivel azonban a kutya családban él, el kell fogadnia a család szabá­
lyait és normáit. Ez teljesen természetes állapot, és elvárható a kutyától - persze
csak akkor, ha van a családban legalább egy olyan ember, akit vezetőnek ismer cl.
Ha nincs ilyen személy, ha a kutya csak az őt kiszolgáló „személyzetet” látja maga
körül, akkor biztos, hogy nem jár sikerrel az őrjöngés leállítására tett kísérletünk.

Javaslat: Haverból, kiszolgáló személyzetből, ját­

szótársból váljunk gazdává! De semmiképpen ne te­
gyük magunkat nevetségessé azzal, hogy feleslege­
sen óbégatunk, amikor úgysem fogad szót, vagy ha
néhány pillanatra alább is hagy a harcos kedve, kis­
vártatva újra kicsúszik a kezünkből. Csak úgy várhat-

43
Korom Gábor » NEKED U G A TO K !

juk el kutyánktól, hogy ezekben az erős ösztönös vi­

selkedésekben is a mi elvárásunk szerint viselkedjen,
ha lehetőséget teremtünk ezeknek az ösztönenergi­
áknak a levezetésére. Számos kutyás sport áll már
rendelkezésünkre, ahol a kutya a mi irányításunk
alatt vezetheti le fölös energiáit (őrző-védő, agility, te­
relés, mantrailing stb.), amelynek köszönhetően köny-
nyebben lemond a kerítés mentén való őrjöngésről.

Költözés előtt áll a család,

mire figyeljek a kutyánkkal
kapcsolatban?
Háttér; A kutya ideális esetben nemcsak a családhoz, hanem a területéhez, ottho­
nához is kötődik. Az otthonhoz kötődés fontos! Kialakulásához a kutyák jó részé­
nél szükséges, hogy egyedül is legyen a lakásban, a kertben, és ne legyen vele
folyamatosan valaki a családból. Szerencsénkre ezt a kötődést viszonylag könnyen
át lehet állítani az új területre, az új lakásra, mert a természetben sem volt ritka,
hogy egy falkának másik territóriumba kellett vándorolnia.

Javaslat: A költözést követő első napok zavarodott­

sággal telhetnek. Nem feltétlenül kellemetlen, sőt in­
kább egyfajta kellemes feszültség lengi be ezt az
időszakot. Jelöljük ki a kutya helyét, azt is figyelve,
hogy hol érzi jól magát. Bizonyos, hogy az első idők­
ben olyan helyet keres, ahonnan mindenkit szemmel
tarthat. Nem feltétlenül ez lesz a végleges helye,
később nyugodtan áttehetjük egy nyugodtabb zugba.
A hely kijelölésében segíteni fog, hogy magunkkal
hozzuk a régi dolgait. Ha a költözéssel ezt is cserél­
ni szeretnénk, várjunk vele még két hónapot. Jellem­
zően a második hónap végén fogja teljesen magáénak
tekinteni az új területet, ez a teljes beszokás ideje.

44
K o ro n Gábor • N h K tD U G ATO K!

Bevezetés a harmadik fejezetbe

Napjainkban egyre több egészségügyi problémával találkozhatunk kutyáinknál.
Ebben benne van a gazdák fokozódó aggodalmaskodása is, de a számok azt
mutatják, hogy társainkat megviseli a városi életforma.
Tapasztalataim alapján nagy bizonyossággal állíthatom, hogy a probléma
a kutyák öngyógyító, regenerálódó képességének romlásából származik. A jó
hír viszont az, hogy sokat tehetünk annak érdekében, hogy ezt az öngyógyító
képességet visszaállítsuk.
Az egészségügyi problémák egyik fő oka a városi stressz. A nagyvárosi
dzsungel kiismerhetetlensége, a jó vezető hiánya, a kutyára terhelt döntések -
agresszió, egyéb konfliktushelyzetek - mind a hibás kapcsolatból adódóan zú­
dulnak a kutya nyakába. Viszonyunk rendezésével sokat tehetünk a stressz-
mentesítésért. Ha mint tekintéllyel rendelkező gazda mintát tudok mutatni egy
pánikhelyzetben, például egy elrobogó kamion mellett, akkor kutyám is megér­
ti: „A főnök nem fél, akkor nekem sem kell.” Ám hiába viselkedem így, ha nincs
tekintélyem: „Szerencsétlen lúzer, nem elég, hogy a magam bőrét mentem,
még rá is nekem kellene vigyáznom?!” Ez az érzés folyamatosan ott áll egy
gyenge kapcsolat mögött. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a stressz
mellett a le nem vezetett energiát látom a legnagyobb egészségkárosító hatás­
nak. Egészséges állapotban az ösztönenergiák folyamatos keringésben vannak.
A környezetből érkező kiváltó események, kulcsingerek beindítanak egy folya­
matot, majd az valamilyen akcióban befejeződik. Nem szerencsés, ha nincse­
nek kiváltó események, ha a kutya ingermentes környezetben él, mert akkor az
energiaáramlás be sem indul. Az sem egészséges, ha a kutya folyamatosan
különböző hatások alatt áll, de energiáit nem tudja elvezetni, vagy azért, mert
félelmei, vagy mert a környezete gátolja ebben. Az elmúlt évtizedekben
megszámlálhatatlan csodás gyógyulásnak voltam tanúja. Ha a gazda tudatos
életmódot kezd folytatni, nagymértékben elősegítheti a gyógyulást. A kutya is­
merete, karaktere alapján ki lehet alakítani azt a programot, amely kutyánknak
igazán testhezálló (kutyasportok, otthoni játékok, túrázás stb.). Azt is meg kell
jegyezzem, hogy az egyik legeredményesebb terápia a Tükör őrző-védő mun­
ka, amely egyáltalán nem a kutya vadítását szolgálja, éppen ellenkezőleg. Első
lépésként egy terápiás (!) folyamatban oldja a kutya félelmeit, második lépésként
elindítja az ösztönenergiák áramlását, harmadik lépésként a gátolhatóságot,

46
 HARMADIK FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

kézben tarthatóságot fejleszti ki, majd végül tudatos extrém ingerkontrollt való­
sít meg. A végeredmény egy nyugodt, kiegyensúlyozott kutya, akinek teljesen
visszaszorultak a társadalmat veszélyeztető viselkedései.
A jóléti társadalom egyik nagy rákfenéje, az egészségtelen táplálkozás a ku­
tyákat is utolérte. A tetszetős csomagolású, de gyenge minőségű mesterséges
ételekkel a gazda lelkiismeretét igyekeznek megnyugtatni a reklámok, miköz­
ben a természetes tápláléknál nem lehet jobbat kitalálni. Atúltáplálás is megle­
hetősen megterheli a kutya szervezetét, és sajnos el lehet mondani, hogy a nagy
becsben tartott családtagként élő kutyák túlnyomó többsége túltáplált. Sőt,
megítélésünk odáig fajult, hogy egy egészségesen táplált kutyára hajlamosak
vagyunk azt mondani, hogy sovány. (Persze ezzel mi magunk, emberek is így
vagyunk.) Azokkal a problémákkal, amelyek meghaladják saját belátásunk
határait, állatorvoshoz kell fordulni.

A kutyám nem fogad szót, az ivar-

talanítást javasolták. Mit tegyek?
H áttér; Az alábbi sorok szigorúan a személyes véleményemet tükrözik: sajnos ma
a világon százezrével altatják el azokat a kutyákat, akiknek a túlszaporítás miatt
nem jutott gazdája. Drámai adatok ezek! Szomorú, de a harmadik évezredben
nem marad más lehetőség e tudattalanságból adódó mészárlás megszüntetésére,
mint az ivartalanítás. Ha ebből a szempontból tekintek az ivartalanításra, akkor
úgy hiszem, hogy szükség van rá. Szükséges lehet akkor is, ha egy gazda számára
erős vállalás volt a kutyája, és nem ér fel ahhoz, hogy megfelelő tekintéllyel kéz­
ben tudja tartani. Abban az esetben pedig különösen ajánlom, ha veszélyeztethe­
ti a környezetét. Jó példa erre a városban tartott nagy testű pásztorkutya elfoglalt,
gyengekezű gazdával.
Elkeserítőnek tartom azonban azt az egyre terjedő szemléletet, hogy a viselke­
désproblémákra áltanosan az ivartalanítást ajánlják, sőt teszik ezt már egészen
fiatalon, 6 hónaposán, amikor a kutya egyénisége még nem is alakulhatott ki. Azt
gondolom, hogy veszélyes játékot űzünk. Olyan dolgokba kontárkodunk bele,
amelyekbe nem lenne szabad. A tenyésztés ilyen jellegű befolyásolása rövid időn
belül, alig néhány generáció alatt jelentős változásokat okozhat a faj örökítésében.

47
Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Javaslat: Ha egy kutya nem veszélyezteti a környe­

zetét, vagy nincsenek egészségügyi okok a háttér­
ben, viselkedésprobléma esetén semmiképpen sem
az ivartalanítást ajánlom. Abban az esetben, ha nem
indokolt szaporodásra lehet számítani: elszökik,
befedezik egymást stb„ szomorúan mondom ki, de
ajánlom az ivartalanítást. Mégpedig azért, mert ke­
rüljön akár minden kölyök gazdához a nem terve­
zett alomból, minden esetben elveszi a lehetőséget
az élethez egy-egy örökbefogadásra váró kutya
elől. Egy tudatos gazda tudatos választása és élet­
módja mellett - rendkívüli eseteket kivéve - nem
kell ilyen eszközökhöz folyamodni. Naiv elképzelés,
hogy az ivartalanítás megoldja minden gondunkat.
A problémás viselkedés megoldását viszonyunk
rendezésétől és a képzéstől remélhetjük.

Mit tegyek, ha lenyel egy tárgyat?

HÁTTÉR: Ha a kutya olyasvalamit nyel le, ami nem táplálék, akkor idegen testről be­
szélhetünk. Főleg a nagyon játékos vagy unatkozó kutyusok szokása ez. A testmé­
rethez viszonyítva apróbb tárgyak nem szoktak gondot okozni (pl. pénzérme,
papírdarab), meglepő módon néha még a tű is probléma nélkül áthalad az
emésztőrendszerén. Bizonyos tárgyak viszont nagy veszélyt jelentenek: bélelzáró­
dást (ileus) okozhatnak. Különösen veszélyesek az úgynevezett lineáris idegen tes­
tek (hosszú, zsinórszerű anyagok), amelyek a beleket gyöngyfüzérszerűen felfűzik.
Azért annyira veszélyesek, mert a röntgenfelvételen általában nem látszanak, és
a klinikai tünetek sem egyértelműek. Ha nem diagnosztizálják a részleges vagy tel­
jes bélelzáródást, akkor bélpcrforáció is kialakulhat (kilyukad a bélfal), és következ­
ményes hashártyagyulladás is felléphet. Ezek már komolyan veszélyeztetik az állat
életét. Ilyen bajokat okozhat többek között a lenyelt kavics, gesztenye és bármi, ami
a bél üregét elzárhatja. A bélelzáródásnak sokszínű a tüneti „palettája”: felléphet
hányás, hasmenés (attól függ, hogy hol akadt el a tárgy), általában jellemző az ét­
vágytalanság és eleinte a nagyfokú hasi fájdalom. Ha a helyzet komolyabbra fordul,
hashártyagyulladás alakulhat ki, ez lázzal járhat, de a hőemelkedés el is maradhat.

48
 HARMADIK FEJEZET

Javaslat: Itt is nagyon fontos a megelőzés! Ha

tudjuk kedvencünkről, hogy hajlamos mindent fel­
falni, akkor legyünk óvatosak és figyelmesek. Ha
látjuk, hogy lenyel valamit, akkor minél előbb for­
duljunk állatorvoshoz. Amennyiben semmilyen
drámai tünet nem jelentkezik, nem szükséges ro­
hanni, de amint lehet, lássa szakember.

Mi a teendő, ha baleset éri a kutyát?

H á t t é r : A balesetek lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, és különböző okokból
következhetnek be. (Autóbaleset, lezuhanás magasról, valami rádől a kutyára stb.)
A következmények is különbözőek: bőrsérülés, csonttörés, ízületficam, belső
szervek sérülése. Ezek közül van, amelyik világosan látszik - ilyen például a vérző
seb -, némelyik viszont rejtve marad. Ha látszólag minden rendben van, akkor is
gondolni kell a belső szervek sérülésére, ez gyakran vérzéssel jár. Ilyenkor a vér az
erekből nem a környezetbe, hanem a szervezeten belülre jut, például a hasüregbe,
a koponya üregbe, a mellüregbc vagy a tüdőbe. Ha a hasüregi a vérzés, annak
következménye megegyezik a külső sérüléssel. Ilyenkor minden a vérveszteségen
múlik - súlyos esetben elvérezhet az állat. Ha a tüdő állományán belül alakul ki
vérzés, akkor az akár rövidebb időn belül fulladáshoz vezethet. A legdrámaibb kö­
vetkezményei a koponyán belül i vérzésnek lehetnek, ha életfontosságú központok
sérülnek, annak váratlanul tragikus kimenetele lehet. Végeredményben elmondha­
tó, hogy a baleseteknek vagy van látható következményük, vagy látszólag semmi
sem történik. Utóbbi esetben persze az is lehet, hogy komolyabb sérülés nélkül
megúszta a kutyus, de minden esetben legalább 24 órányi tünetmentességre van
szükség ahhoz, hogy megállapíthassuk: valóban nem történt baj.

Javaslat: Ha balesetet szenved az állat, az a leg­

fontosabb, hogy minél előbb kórházba kerüljön. Lát­
hattuk ugyanis, hogy nem minden esetben tudjuk
megítélni, hogy súlyos, életveszélyes-e az állapota.
A szállítás alatt törekedjünk arra, hogy a lehető legke­
vesebbet mozogjon, erőltetni azonban nem szabad
semmit. Ha valamilyen okból nem akar lefeküdni -

49
Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

például ülve jobban kap levegőt, vagy a fekvés na­

Egy ismerősöm kutyájával)
Periével, a német juhász lány­
nyal esett meg a következő
történet. A telep faházában
egerek randalíroztak, ezért
a gondnok patkánymérget
vásárolt, amelyet egy zacskó­
ban letett az asztalra. Éppen
odaérkeztem, és beszélget­
tem az ott tartózkodókkal,
amikor egyszer csak előjött
Perle a faházból, méghozzá
hatalmas hassal. Mit ehetett
meg? Senki nem értette! Ke­
resték a nyomokat. A házba
belépve hamar felfedeztem
a széttépett zacskót és abban
a patkánymérges dobozt. Öt
doboz patkánymérget hab­
zsolt be a kutya. Nem várva
a gazdára, azonnal hónom alá
kaptam Periét, és robogtunk
a legközelebbi állatorvoshoz.
A kutya mindent kihányt, és
a gyors reagálásnak köszön­
hetően nem történt semmi
baj. Sosem gondoltam volna,
hogy ilyen megtörténhet!
gyon fájdalmas -, akkor a sérültet az általa választott
testhelyzetben próbáljuk meg szállítani, miközben
persze a biztonságára is gondoljunk. A nagymértékű
vérzést úgy csillapíthatjuk, hogy egy tiszta ronggyal
nyomást gyakorolunk a vérző területre (esetleg nyo­
mókötést helyezünk fel). A hasfal sérülése esetén
a sebet tiszta ruhával átkötni, hogy megakadályoz­
zuk a nagyobb mértékű szennyeződés hasüregbe
kerülését. A filmekből ismert lekötéses módszerrel
nagyon óvatosan bánjunk, hiszen azzal nemcsak
a vérzést akadályozzuk meg, hanem az ép szövete­
ket is elvágjuk a vérellátástól - ezért a lekötést 5-10
percenként fel kell engedni. Az a filmekből ismert
módszer, miszerint a sebből nem szabad eltávolítani
a nagyobb tárgyakat, jó tanácsnak bizonyul. Az eltá­
volítással való próbálkozás valóban súlyos vérzés­
hez vezethet.
Végül, de nem utolsósorban: a mentést végző em­
ber biztonságát is tartsuk szem előtt! Amennyiben
szükséges és lehetséges, akadályozzuk meg a ha­
rapást. Ha csak fém szájkosár van kéznél, úgy jobb,
ha inkább pórázzal szorosan körbetekerjük a kutya
száját - persze úgy, hogy az orrán kapjon levegőt.

Mérgezés gyanúja esetén

mit lehet tenni?
H á i T ér : Sajnos viszonylag gyakran fordulnak elő mérgezések házi kedvenceink
körében is. A fő szabály az, hogy a mérgező anyagok tekintetében a kutyát kisgye­
rekként kezeljük: vagyis minden veszélyes anyagot zárjunk el előle. Vannak gya­
kori mérgezések, például a fagyállómérgezés, amelyre a téli évszak hívhatja fel az
állatorvos figyelmét. Viszonylag könnyen felismerhetők a patkányméreg, vala­
mint egyes növényvédő szerek által okozott mérgezések is. Néhány gyakori tünet,
 HARMADIK FEJEZET

amelyek mérgezésre utalhatnak: erőteljes nyálzás; remegés, gyengeség, vérkeringc-

si problémák (esetleg ájulás), görcsök, bénulás; erős hányás, hasmenés; légzési ne­
hézségek, légzéslcállás; vérzések, vérzékenységre utaló jelek; pupillák kitágulása,
tudatzavar. Nagyon sok mérgező anyag szóba jöhet egy-egy mérgezés kapcsán, és
az elsősegélyt nyújtó állatorvos gyakran csak tünetileg tudja kezelni a problémát.
Ebben a témában ezért kap rendkívül nagy szerepet a megelőzés.

Javaslat: Ha mérgezés gyanúja áll fenn, akkor

először is akadályozzuk meg, hogy a kutya további
mérgező anyagokhoz jusson. A következő teendő,
hogy mielőbb állatorvosi ellátásban részesüljön.
Ha lehetőségünk van méregtelenítésre, próbálkoz­
hatunk hánytatással - keverjünk össze egy pohár
meleg vizet két evőkanál sóval, és fecskendő vagy
kanál segítségével itassuk meg a kutyával. Ha tud­
juk, hogy a kutya maró anyagot nyelt, itassunk vele
tejet vagy vizet, hogy a maró anyagok felhígulja­
nak. Mindemellett minél előbb keressük fel az állat­
orvost! Nagyon fontos, hogy ha tudjuk, milyen
méreganyag került az állat szervezetébe, annak
dobozát vagy leírását vigyük magunkkal. Rendkí­
vül hasznos információkkal szolgálhat, akár a ku­
tya életét is megmenthetjük vele. A fent leírtakon
kívül mást nemigen tehetünk. Még egyszer hang­
súlyozom, a legfontosabb a megelőzés!

A kutyám rázza a fülét, és húzza

a fenekét a földön. Mi lehet a baja?
H áttér: Ez a tünetegyüttes általában a bűzmirigy gyulladására vagy elégtelen ki-
vezetődésére utal. Hátterében gyakran a bűzmirigy elégtelen ürüíése áll. Ilyenkor
az itt felhalmozódó anyagok a vérkeringésbe jutva különböző gyulladásokat
okoznak, például a külső hallójárat hámjának gyulladását. A táplálékallergia ket-

51
Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

féleképpen is szerepelhet a fenti szimptómák hátterében. Egyrészt önmagában is

okozhat fülgyulladást - ilyenkor természetesen a bűzmirigytünet hiányzik vagy
hasmenés következtében elégtelen bűzmirigyürülést kiváltva okozza a tüneteket.

Javaslat: Ha ilyen tünetekkel találkozik a gondos

gazda, akkor nem elegendő csak a bűzmirigyet ke­
zeltetni, gyakran alaposabb kivizsgálást igényel
a terápia megtalálása.

Melyik a legjobb védekezés

kullancsok, bolhák,
élősködők ellen?
Háttér: A kullancsokat, bolhákat és egyéb, a szervezet felületén élősködő parazi­
tákat összefoglalóan ektoparazitáknak nevezzük. Vegyük sorra, melyik ízeltlábú­
akról van szó. Kezdjük a kullancsokkal, amelyek az atkák rendjébe (Acaridea)
tartozó vérszívó paraziták. Közülük három betegségeket terjesztő kullancsfajt kell
megemlíteni: vöröshasú kullancs (Ixodes ricinus), a Dermacentor reticulatus és
a Rhipicephalus sanguineus. Az Ixodes ricinus terjeszti a közismert Lyme-kórt
és egyes megfigyelések szerint újabban a babesiosis kórokozóját is. A jó hír az,
hogy a kullancs Lyme-borreliosis kórokozóját a vérszívás első 24 órájában nem
oltja át. A Babesia canis canis terjesztésében a Dermacentor reticulatus játszik
szerepet - egyesek szerint főszerepet. A kullancsok általában 2-6 évig élnek, éle­
tük során átlagosan háromszor szívnak vért. A gazdaállaton párosodnak, azu­
tán a hím elpusztul. A „támadást” - a tévhittel ellentétben - nem a fák lombjai­
ról hajtják végre, hanem bokrok vagy egyéb alacsonyabb növények leveleiről ug­
ranak az áldozatra. A vérszívás napokig tart, a nőstény a saját testtömegének akár
120-szorosát képes kiszívni. Táplálkozás után a jóllakott élősködő egyszerűen
lehullik a gazdaállatról. Fontos még tudni, hogy a külvilágból behurcolt kullan­
csok némelyike elszaporodik a környezetében - akár a lakásban is -, tehát a vé­
dekezés során erre is gondoljunk. A következő vérszívó élősködő a bolha. A ku­
tyabolha (Ctenocephalides canis) nemcsak a kutya, hanem akár az ember vérével

52
 HARMADIK FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

is megelégszik. Ezzel szemben a macskabolha (Ctenocephalides felis) és a sün bol­

hája (Aichaeopsylla erinacei) egyre gyakrabban fordul elő kulyán. A bolhák kár­
tétele, a kullancsokéhoz hasonlóan, az általuk terjesztett betegségekben - többek
között baktériumokat (pestis) és egyes bélférgek fejlődési alakjait hordozzák és ad­
ják át valamint a csípés által kiváltott allergiás reakcióban nyilvánul meg. Az al­
lergiás reakciót a bolha nyálában lévő anyagok váltják ki, amely gyakran heves
viszketés és súlyos bőrgyulladás kíséretében jelentkezik. Az allergiás válasz meg­
jelenéséhez akár egyetlen bolhacsípés is elegendő. Fontos tudni a védekezés szem­
pontjából, hogy a bolha - a kullanccsal ellentétben - csak vérszívás céljából keresi
fel a gazdaállatot, élete nagy részét a környezetben tölti. Az arányokat tekintve,
amíg 100 bolhából 5 a kutyán lakmározik, addig 95 társa bújik meg a környezetben.
Essen néhány szó az atkákról is. Hazánkban három atkafaj okozhat rühösséget:
a fülrühösséget az Otodectes cynotis, a fejrühösséget a Notoedres cati, az egész
testre kiterjedően jelentkező rühösséget pedig a Sarcoptes scabiei var. canis okoz­
za. A rühösség a fertőzött bőrterület viszketésével, szőrhiánnyal hívja fel magára
a figyelmet. A többi atkafaj közül megemlíthető még a szőrtüszőatka (Demodex
canis), amely kis számban egészséges kutyákon is megtalálható. Súlyos betegséget
okozó, nagymértékű elszaporodásához genetikai defektus, immunhiányos állapot
vagy rendkívül rossz higiénés körülmények vezetnek. Mivel az eddig felsorolt vér­
szívó ízeltlábúak nagyon aprók, a pontos diagnózis felállítása a bőrkaparékminta
mikroszkópos vizsgálatával történik. Van még néhány atkafaj, amely a kutyákat
megbetegítheti, de ezek már szabad szemmel is láthatók és felismerhetők.

Javaslat: A vérszívó élősködőkkel szembeni véde­

lem nem egyszerű. A fentiekben bemutatott parazi­
ták nagyon sikeres túlélők. Változatos életmódbeli
sajátosságaik miatt nehéz a védekezés ellenük.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nemcsak
a kutyán lévő bolhák és társaik ellen kell felvenni
a harcot, hanem az összes együtt tartott állatot és
a környezetet is alaposan tisztítsuk meg tőlük. Erre
számos készítmény áll rendelkezésre. Mivel ez itt
nem a reklám helye, nem emelnék ki egyetlen ké­
szítményt sem, csupán általánosságban mutatom
be néhány sorban, hogy mit használhatunk. A kü­
lönböző porok és fürdetők hatékonyak - de a hatá-

53
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!
Hiperaktív
A temperamentumos vizsla, .,
Gréti és a gazdája gyakor­
lás közben rendszeresen
elmaradtak a többiektől,
mert a kutya egy pillanatig
sem bírt nyugton maradni.
Egy nap megtörtént a cso­
da: Gréti olyan volt, mint az .
álom, nyugodtan viselke­
dett - pont úgy, mint más
kutyák. Elismeröén nézték
a többiek - amíg valakinek
fel nem tűnt, hogy milyen
száraz Gréti orra. Este már
* * v ?'
infúzióra kötve feküdt az ái-
¡’ ' ..
latklinikán: egy rusnya he- j j
tegség, a kullancs okozta ;j
»10V;
babesia verte le a’lábáról. '■}ti
Szerencsére időben; kapta ;1
meg a kezelést, három nap 1
ÍG -’K
múlva már újra tornádóként' Jj
i'KT i K ’ í i jelent meg az iskolában.
Gazdája azóta is visszasírja
, i., azt a néhány nyugodt órát,
amit a betegség lappangá-
sának köszönhetett - de
_:ut/
•jrj*. ■ nem azt a szomorú lát­
ványt, amikor a láz már le-; ■‘
verte a lábáról Grétit.
54
suk nagyon rövid ideig tart, ezért ezeket csak „tűz­
oltásra” használjuk. A hosszú távú megoldást
a különböző spot-on készítmények és a bolhanyak­
örv jelentik. A spot-on készítményeknél figyeljünk,
j hogy a felszívódási idő alatt (3 nap) a kutyát ne für­
dessük, úsztassuk, és ne is ázzon meg. Egyes bol­
ha és kullancs elleni nyakörvek hatóanyaga mérge­
ző lehet a vízi világra, ezért úsztatáskor vegyük le
a kutyáról. A hatóanyagokról és hatásukról a termé­
kek használati utasításából részletesen tájékozód­
hatunk. Vegyszermentes és hosszan tartó védelmet
nyújtanak az antiparazita-medálok. Működési elvük
az, hogy ultrahangot vagy elektromágneses hullá­
mokat bocsátanak ki, ezzel tartják távol az élőskö­
dőket. A gyártók pontosan meghatározzák, hogy
melyik készítményük melyik élősködővel szemben
mennyi ideig nyújt védelmet. Ezenkívül az állatorvos
is ad tanácsot, hogy az általa javasolt készítménye­
I ket a mindennapi életben hogyan érdemes használ­
ni. Mindemellett fontos, hogy felismerjük a kullancs
által terjesztett betegségek tüneteit. A babesiosis
levertséggel, lázzal, étvágytalansággal jár. A barnás
vizelet, a sárgaság megjelenése már előrehaladott
fertőzésre utal. A Lyme-borreliosis kezdetben szin­
tén általános tüneteket mutat, láz, étvágytalanság,
gyengeség, majd ízületi fájdalom. A sántaság jellem­
zően több lábon is megjelenik, illetve „vándorol”
egyik lábról a másikra. Mindkét betegség halálos
lehet, ezért fontos, hogy az első tünetek jelentke­
zésekor azonnal forduljunk állatorvoshoz.
 HARMADIK FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

Létezik-e kullancs elleni oltás?

Háttér: A védőoltásoknál már utaltam rá, hogy a kullancsok leginkább az általuk
terjesztett betegségek miatt veszélyeztetik az állatokat. Ezek közül a Lyme-
borreliosist feltételezhetően három baktériumfaj (Borrelia burgdorferi, Borrelia
garinii, Borrelia afzelii) okozza, amelyek mindegyike más-más szerv megbetege­
dését idézi elő. A borreliosisban érintettek lehetnek az ízületek, az idegrendszer és
a bőr. A csípést követően a kezdeti tünetek jellegtelenek, majd a későbbiekben az
érintett szerv megbetegedése jellemzi a betegséget. Az ízületi gyulladás vagy a bé­
nulás hátterében számos kórok húzódhat meg, így nem könnyű a diagnózis.
A különböző tesztek pozitív eredménye messze nem jelenti azt, hogy a kutya
Lyme-kórban szenved - csupán annyit bizonyít, hogy a szervezet találkozott
a kórokozóval, arról azonban nem mond semmit, hogy van-e betegséget okozó
baktérium a szervezetben. Ha tényleges fertőzés történt, akkor a gyógykezelésnél
további gondot jelent, hogy a borreliák nehezen elérhető helyeken bújnak meg.
Ezért a sikeres gyógykezelés sokszor több hetet is igénybe vehet. A kullancsok ál­
tal terjesztett másik betegség a babesiosis. Kórokozója egy vérben élősködő,
egysejtű parazita, illetve annak alfajai. A különböző alfajok eltérő súlyosságé
megbetegedést idéznek elő. Hazánkban a Babesia canis canis a leggyakoribb,
amely súlyos, a vörösvértestek szétesésével járó megbetegedést okoz. Jelen van
még egy másik babesia, a kis babesia is, ennek elterjedtségéről azonban nem sokat
tudunk, még folynak a vizsgálatok. Mindkét esetben bizonyos idő szükséges ah­
hoz, hogy a kullancs a gazdaállatba juttassa a kórokozókat, ez legalább 24 óra.

Javaslat: Ajánlott kölyökkorban két alapozó Lyme-

borreliosis elleni védőoltást adni két hét különbség­
gel majd évente ismételni. A különösen fertőzött
területeken megfontolandó az évente kétszeri oltás.
A már fertőzött, de tüneteket nem mutató kutyánál
az oltás hatékonysága kérdéses.
A babesiosis ellen nemrég megjelent védőoltás
nem akadályozza meg a fertőződést, így a betegség
enyhe formája kialakulhat a kutyában. Az alapim­
munizálást 6 hónapos korban lehet elkezdeni két,
3-4 hét eltéréssel beadott oltással, majd félévente

55
Korom Gábor » N EKE D U G ATO K!

kell ismételni. A vakcinázást a kullancsszezon előtt

legalább egy hónappal érdemes elkezdeni. Erősen
fertőzött helyeken, megelőzés céljából a babesiosis
kezelésére használt imizol injekciót is szokták kérni
a gazdák, mert több hónapos védettséget biztosít.
Ennek ellenére nem ajánlom, mert igen erős és
drasztikus mellékhatásai lehetnek a kutya különböző
szervrendszereire, ha egy mód van rá, csak már
fertőzött egyed kezelésére használjuk.

Hány Celsius-fokig lehet kint

hagyni a kutyát a kertben,
hogy ne fázzon meg?
Háttér: A kutyát védő szőrtakaró, a bőr alatti zsírréteg, valamint a kutya egyéni adott­
ságai határozzák meg, hogy az állat milyen hőterhelést tud károsodás nélkül elviselni.
Bizonyos fajták, például a pásztorkutyák a szélsőséges hideget is elviselik. Más fajták,
leginkább az apró termetű kutyák rendkívül érzékenyek, ők könnyen átfáznak.

Javaslat: Célszerű minden kertben

tartott kutya számára melegedőhelyi­
séget biztosítani. A melegedés céljá­
ból egy megfelelő hőszigetelt kutyaház
kifogástalanul kielégítheti a kutya igé­
nyét, szükségleteit. A ház mérete akko­
ra legyen, hogy a kutya meg tudjon
fordulni benne, de ne legyen túl nagy
légterű, mert azt már nem tudja saját
testhőmérsékletével felmelegíteni. A be­
járathoz érdemes szélvédő függönyt
tenni, amely megakadályozza a hideg
levegő beáramlását.

56
 HARMADIK FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

Hogyan tanítsam meg, hogy

ne fogadjon el mástól élelmet?
Háttér: Sokszor felmerülő probléma, hogy nem sikerül elérni kutyánknál
az úgynevezett élelemmegtagadást. Előfordulhat, hogy egy rosszakarónk a ku­
tyánkon áll bosszút. (Szerencsére egyre ritkábbak az ilyen hírek, de néha hallani.)
Továbbá az sem kellemes dolog, ha a kutyánkat mindenfelé tömik, mondván:
„Szegényke biztosan nagyon éhes!” Az első eset a kutya életét veszélyezteti, a má­
sodik esetben inkább a gazda által kívánatos általános állapotot támadja. Nincs
olyan élelemmegtagadás, amely száz százalékig biztos. A kutya, ha az éhhalál szé­
lén áll, biztosan elfogadja az élelmet. Lehet viszont afelé közelíteni, hogy ne egye
fel az elé dobott ételt vagy a kínált falatot.

Javaslat: A legjobb eredményt úgy lehet elérni, ha

az élelemmegtagadás a gazda tekintélyén alapszik.
Tehát ha a gazda egyszer azt mondja, hogy ilyet
nem lehet csinálni, a kutya nem veheti el, nem veheti
fel az ételt - és erre a derék csahos többé nem tesz
ilyet. Jó kis tanács, már sokszor megpróbáltuk
- mégsem megy. Persze hogy nem megy, hiszen
nem mindegy, hogy ki mondja. Ha a gazda a tekin­
tély, ha ő az, akinek a vezetését a kutya elfogadja,
akkor működhet a dolog. Ám kevesen tartózkodunk
a kiérdemelt tisztelet ilyen szintjén. Teljes éle­
lemmegtagadást elérni szinte lehetetlen, ehelyett
inkább mérjük fel, mi az, amitől igazán féltjük a ku­
tyánkat (bedobnak a kertbe valamit, és ő megeszi,
a parkban felszed valami mérget, vagy csak embe­
ri kézből ne vegyen el semmit?). Ha tudjuk, mi az,
amitől óvni szeretnénk, arra külön meg kell tanítani.
Kérjük meg ismerősünket, hogy dobjon be valamit
a kertünkbe, és készüljünk külön rá, hogyan fogjuk
megbüntetni a kutyát, ha hibázik (praktikus, ha szá­
mára valami kellemetlen dolgot helyezünk a kitett

57
Korom Gábor » N E K E D U G A TO K !

csaliba). Emberi kézből élelmet csak

engedéllyel vehet el, ha hibázik,
büntessük meg érte (a büntetésről
a 19. oldalon olvashatunk bővebben).
Mindenekelőtt segítőnknek szóljunk,
semmiesetre se adja oda, ha mi azt
nem engedtük meg. Összességé­
ben a siker sokkal valószínűbb, ha
egy adott szituációban szeretnénk
elvárni, hogy a kutya tagadja meg
az élelmet, mint ha az élet minden
területére fel szeretnénk állítani ezt
az általános szabályt. Viszont ahol
elvárjuk, ott ezt mindig tartsuk is be.

Milyen gyakran kell/lehet

fürdetni a kutyát?
Háttér: Napjainkban a kutyák már nem haszonállatként tartott jószágok, hanem egy­
re inkább az ember társává váltak. Nem ritka, hogy kertes házaknál is a szobában al­
szik a kutya, sőt egyre több gazdi az ágyába is beengedi hűséges barátját. A bőrbetegség
az egyetlen oka annak, hogy a fürdetés szóba jöjjön. Az egészséges kutya szőriakarója
öntisztuló, így a bunda rendszeres átkefélése mellett nincs szükség fürdetésre. A kerti
kutyák szőre télen jellemzően bezsírosodik, ezzel is segítve a testhőmérséklet megtar­
tását, de ezektől a zsíros szőrszálaktól a tavaszi vedléskor megszabadul. Tehát a kutyát
fürdetni nem kell - de lehet. A kérdés az, hogy mivel és milyen gyakran.

Javaslat: A minél ritkább fürdetést javaslom. Ma

már rengeteg sampon áll rendelkezésre kedven­
cünk tisztán tartására, az egyes kutyafajták más­
más sampont és különböző időközönkénti fürdetést
igényelnek. Általában elegendő a szőr kikefélése,

58
 HARMADIK FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

valamint sáros időben a piszkos testré­

szek tiszta vízzel való lemosása. Ha nagy
szükségét látjuk egy alapos fürdetésnek,
akkor a megfelelő termékkel bátran fürdet­
hetünk. Szomorú tapasztalatok miatt
kénytelenek vagyunk felhívni a gazdik
figyelmét a háztartási fertőtlenítők és
egyéb, nem kutyáknak szánt termékek
használatának szigorú tilalmára!

Hogyan akadályozzam meg,

hogy az utcán mindent felegyen?
Háttér: Ha a kutya felszedi az utcán az étel hulladékot, azt azért teszi, mert úgy
véli, hogy megteheti - vagy ha nem is tehetné meg, nincs, aki ebben megakadá­
lyozhatná. Az a fickó, akit maga után vonszol, semmiképpen sem. Szögezzük le
azt a szom orú tényt, hogy nincs az irányításunk alatt a derék négylábú.
Az is előfordulhat, hogy a közelünkben még viszonylag kezelhető ez a veszély,
de ha a kutya már 30 méterre van tőlünk, megtörténik a baj, mire odaérnénk.

Javaslat: Egy kölyökkutya esetében sok mindent

nem tehetünk, leginkább csak annyit, hogy nyitva
tartjuk a szemünket, hátha előbb észrevesszük
a mócsingot, mint ahogy ő kiszagolja. A farkasoknál
az első időszakban nem vagy alig korlátozzák a kö­
lyök viselkedését: náluk ez a normális szocializáció
része. Az ember sokkal korábban elkezdi megis­
mertetni a kutyát a szabályokkal, sokszor talán túl
korán is. Ha az eb az életkoránál fogva nem tud ér­
telmezni egy szabályt, akkor ezt a ránehezedő terror
sem fogja segíteni. Hat hónapos korhoz közeledve
viszont már rendelkezik a kutya azokkal a képessé­
gekkel, amelyek eredményeként bizonyos ösztönös
viselkedéseit felülírja a falkavezér tekintélye.
 Gábor » N EKE D U G ATO K!
gyón utálatos dolog - nem
csoda, hogy Laci barátom
elveszítette a türelmét, ami­
kor Gina, a dobermann lány
már sokadszor iszonyatos
szájbűzzel tért vissza a sétá­
ról. Beletörődés helyett Laci
a harcot választotta. A ke­
rgetőzés nem járt eredmény-
nyel, csak nevetségessé 'j
tette magát. Hát bevetette ,i >$
a csodafegyvert: a sétákra . ;j
vitt magával egy nejlonzacs-'ÍU;
kőt és egy tubus extra erős ; i
mentolos fogkrémet. Gina,
szokása szerint, felkutatta
az ürüléket, de pechjére $.
Laci higgadtan, felkészülten •
a zsebébe nyúlt, a kezére
felhúzta a zacskót, a tényé- • -•
rébe belenyomta a tubus tar­
talmát, és határozóit mozdu-- j
latokkal szétkente a kutya ;; l
szájában úgy, hogy minden?;-I
hova bőségesen jusson. • r ' :j
Gina még egyszer próbálko- .;
zott - hasonló eredménnyel ' Itt
de azután soha többé
60
I
Ha gazdaként tudunk viselkedni, akkor ez a prob­
léma minket nem fog érinteni. Éz azonban nern jgs-
feladat a modern kor emberének, aki, elszakadva a
természettől, a világot már intellektusa által ismeri
meg. A régebbi korok embere ösztönösen tudta,
hogyan viselkedjen. A hegyi pásztor kutyájának fél­
éves korától már nem volt ilyen jellegű problémája:
vagy ráhagyta, vagy egyetlen szavával örökre le­
szoktatta ebét a felzabálásról. Nem gondolom,
hogy hiábavaló az ember változása, azt sem hi­
szem, hogy a régi állapotot kellene visszasírni - de
ami fontos, azt meg kell tartani, tudatosítsuk ma­
gunkban azt az ösztönös képességet, amellyel
képesek vagyunk irányítani egy kutyát. Addig is
gyakorolhatjuk otthoni körülmények között, hogy
a földön hagyott ételhez nem nyúlhat. Kezdetben
legyünk a csapda mellett, és tiltsuk le, ha megpró­
bál hozzáérni, majd legyünk távolabb, lépjünk ki
a szobából stb. Úgy haladjunk lépésről lépésre,
hogy a kutya soha ne ehesse fel az élelmet. A má­
sik módszer az, ha a korábban említett engedélyre
evést követeljük meg földre dobott falattal is. Kint
a szabadban alkalmazhatjuk a praktikák valame­
lyikét, például a fogkém használatát, a csípős
anyaggal bekent ételt, a bozótban elrejtőzött gaz­
dát, aki ha tetten éri kedvenc ebét, előugrik, és
iszonyú haragjában nagyon csúnyán megszidja.
 HARMADIK FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK

Hány oltást kell kapnia a kutyá­

nak kölyökkorban és felnőttként?
Háttér: A védőoltások a különböző vírusos betegségek elleni védelmet szolgál­
ják. Ha az anyát a megfelelő időben beoltják, akkor a magzat már a méhen belül
rendelkezik ellenálló képességgel. Bizonyos ellenanyagok - többek között ezek
szolgálják a szervezet védelmét a különböző kórokozókkal szemben - átjutnak az
anya vérkeringéséből a magzatéba. Ezenkívül születés után a kölyök az anyakutya
tejével is hozzájut ellenanyagokhoz. Az állatorvosi szakma által ajánlott védőoltá­
sok a következő, vírusok okozta betegségek ellen védenek: kutyák fertőző máj-
gyulladása (adenovirus), szopornyica (distempervirus: jellemzően agyvelőgyulla-
dást okoz, de légző- és emésztőszervi problémák is előfordulhatnak), parvovirus,
illetve coronavirus okozta bélgyulladás. Egy baktérium (Leptospira nemzetség)
okozta fertőző májgyulladás, a leptospirosis kialakulása ellen is vakcinázunk. Ter­
mészetesen nem szabad megfeledkezni a veszettség elleni kötelező oltásról sem.
Újabb vakcina jelent meg a kullancsok által terjesztett Lyme-kór elleni védelemre.
Javasolható a kullancsszezon kezdete előtt kérni az oltást. Tudni kell, hogy a kul­
lancsok a téli hónapokban is „feléledhetnek”, tehát érdemes és szükséges ellenük
is védekezni. Fertőzött területeken javasolt még a kennelköhögés ellen is oltani.
Létezik a babesiosis esetében is „oltás”, amely nem vakcin: a betegség kezelésére
használt szert lehet a megelőzéshez is igénybe venni. Ez azonban csak igazoltan
fertőzött területeken ajánlott.

Javaslat: Az oltásokkal, pontosabban az oltási

programokkal kapcsolatban az elmúlt években ko­
moly vita alakult ki. Az USA-ban ma már egyes be­
tegségek megelőzésére az oltóanyagok gyártói
nem javasolják az évenkénti ismétlőoltást, a vizsgá­
latok szerint ugyanis elegendő ritkábban adni az
emlékeztetőket. Hazánkban azonban még nem ter­
jedt el az új rendszer, évente ismétlünk. Parázs vitát
vált ki az a kérdés is, hogy milyen életkorban
célszerű elkezdeni az immunizálást. Mint említet­
tem, már a magzati korban és az ellést követő
Korom Gábor » N E K E D UG ATO K!

hetekben is jelen vannak ellenanyagok a kiskutya

szervezetében, amelyek az oltás hatását gyengíthe­
tik, ha ugyan nem hatástalanítják. Általánosságban
elmondható, hogy hat-nyolc hetes korban érdemes
kezdeni, és minden oltást legalább egy alkalommal,
általában két-három hetes időközökkel ismételni. Vég­
eredményben minden gazdának az javasolható, hogy
bízzon állatorvosa sokéves tapasztalatában és ab­
ban, hogy mindenkor az aktuális tudásnak meg­
felelő kezelésben részesíti a kutyáját, így rábízhatja

62
Korom Gábor • N EKE D U G ATO K!

Bevezetés a negyedik fejezetbe

A szobatisztaság hiánya sok bosszúságot okoz a gazdáknak, pedig ha időnk és
energiánk engedné, gyakorlatilag nem is lenne vele problémánk. Ha a tenyésztő
rendszeresen takarítja a kölykök helyét, illetve elkülönül az alom és a kifutó, ak­
kor a kiskutya már szobatisztán érkezhet haza Viszont sűrűn és rendszeresen
kellene a sétákról gondoskodnunk ahhoz, hogy a kölyök ne szokjon hozzá,
hogy a lakásban végzi a dolgát. A korral nő a vizelet- és székletvisszatartó ké­
pesség, így a séták fokozatosan ritkulhatnak.
A stresszes helyzetek még a felnőtt kutyáknál is kiválthatnak székelést vagy
vizelési. Ne növeljük tovább a stresszes terhelést, például eltúlzott büntetéssel.

Hogyan szoktassam
szobatisztaságra a kutyámat?
Háttér: A szobatisztaság alapfeltétele annak, hogy lakásban együtt tudjunk élni
a kutyával. Vajon elvárható egy kutyától, hogy szobatiszta legyen? Igen! Ha nincs
szervi problémája, a tacskótól a bernáthegyiig bármelyik képes a szobatisztaságra.
Ám a visszatartási képesség kor függvénye.
A kölykök vizelet- és székletvisszatartó képessége nem éri el azt a szintet, mint
a felnőtt kutyáké. A felnőtt kutya akár egy napnál hosszabb ideig is képes vissza­
tartani a dolgát - bár nem egészséges, ha ilyen sokáig nem ürít. A kölyköknél ez
csak néhány óra, és a korral növekszik ez a képesség. Bizonyos tényezők befolyá­
solják az állapotát, ugyanúgy, ahogy nálunk, embereknél is. Például ha nyugton
fekszik, akkor jóval tovább viselhető szint alatt marad az inger, ha felkel, az gyor­
sítja a szükséget. További tényező a szorongás. Hány gyermek küzd ilyen problé­
mával! A szigorú tanár óráján nem lehet kimenni az illemhelyre, hát épp nála
csurgat be a kisiskolás, pedig máskor fél napot is kibír. Ha már rövid távoliét mi­
att is takaríthatunk a kölyökkutya után, akkor az azt is jelentheti, hogy nagyon
erős nyomás van rajta. Nemcsak a szorongás, hanem bármilyen más izgalmi álla­
pot is előidézheti a becsurgatást. (A székelést ritkábban.)

64
 NEGYEDIK FEJEZET

Javaslat: A lakásba érkező kiskutyánál hamar

szembesülünk a problémával, hacsak nem vált már
Tudatlanul
Egy gazda dühösen és elke­
a tenyésztőnél szobatisztává, de még akkor is gon­ seredetten panaszolta ne­
dot okozhat, ha sokáig nem kerül ki az udvarra. kem, hogy kutyája milyen
Első lépésként üljön le a család, és gondolják át, „gonosz”: egyéves elmúlt,
hogyan alakíthatnak ki új életritmust. Ha hamar de nem képes megtanulni
a szobatisztaságot. Elmond­
szeretnénk eljutni a szobatisztasághoz, minél sű­ ta: emiatt már egyre kevés­
rűbben vigyük ki a kölyköt, mivel az első időszakban bé szereti a kutyát, és azon
még nehéz visszatartania a szükségét. Minden kint gondolkodik, hogy elajándé­
kozza. Kérésemre elvitte
elvégzett szükséget nagy örömmel és dicsérettel állatorvoshoz - és kiderült,
nyugtázzunk. Ellenben, ha a lakásban végzi el a dol­ hogy bakteriális fertőzés
gát, akkor rosszalló, szemrehányó hangsúllyal mor­ okozta a bajt.
golódva, a lehető leggyorsabban takarítsuk fel a
„termést” , és fertőtlenítőszaggal gondoskodjunk ar­
ról, hogy ne maradjon nyoma, legközelebb ne adjon
neki újabb biztatást a még lent maradt szagfoszlány.
A séták számát fokozatosan lehet csökkenteni:
félesztendősen már a 10 órás visszatartás sem túl­
zott elvárás, bár itt a kutya mérete is közrejátszhat.
A kisebb méretű kutyák anatómiájuknál fogva egy
kicsit lassabban válnak szobatisztává.
Ideális esetben fokozatosan szoktatjuk hozzá
a kölyköt az óránkénti sétától a 10 óránkénti sétá­
hoz - de erre sajnos nem sokszor van lehetőségük
a gazdáknak. így hát kénytelenek vagyunk a lehető­
ségeinkhez képest legjobb megoldásokat választani,
például ebédidőben szaladjunk haza. A kutyavécé
használata akár hónapokkal kitolhatja a tényleges
szobatisztaság kialakulását, ráadásul nem olyan
egyértelmű a kutya számára, hogy mit is szeretnénk
tőle. Mindenesetre ha e megoldás mellett dönte-
nénk, idővel már ne hagyjuk a kutya előtt állandóan,
hanem előbb rövidebb, majd egyre hosszabb időre
tegyük ki az udvarra, a lakás elé stb., ahova ki kell
kéredzkednie.

65
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Ha otthon hagyjuk, azonnal be­

piszkít. Hogyan büntessem meg?
Háttér: „Hogyan büntessem meg?” Az embernek erős hajlandósága van arra,
hogy a büntetést alkalmazza még ott is, ahol annak semmi helye. Csak akkor sza­
bad büntetni, ha az elkerülhetetlen - akkor viszont kellő eltökéltséggel!
Jelen esetben azonban a büntetés sehova sem vezetne. A kölyökkutyák vizelet-
és székletvisszatartó képessége nem éri el azt a szintet, mint a felnőtt kutyáké.

Javaslat: Ne büntessük! A büntetéssel épp ellen­

kező hatást érünk el. Célszerű a másik oldalról kö­
zelíteni. Vigyünk ritmust az életébe, rendszerbe kell
j! foglalni a sétáltatásokat. Ha kellő sűrűséget tudunk
beállítani, akkor hamar meglesz a szobatisztaság.
A séta közbeni ürítést lelkesen dicsérjük, míg az ott­
honi bepiszkításra elég csak enyhe rosszallásun­
kat kifejezni, és elküldeni magunktól az ebet,
miközben fertőtlenítővel eltakarítjuk a nyomokat.
Érdemes odafigyelni, hogy leggyakrabban, játék,
• evés, ébredés után ürítenek a kölyökkutyák, ezzel
 NEGYEDIK FEJEZET

Séta után, otthon végzi el

a dolgát. Miért?
Háttér: Ennek a problémának két teljesen különböző oka lehet. Az első: szá­
munkra az ürítés szempontjából a lakás tabu. Vajon a kutya is érti ezt? Ha nem,
akkor előfordulhatnak ilyen gondok. I la a tenyésztőnél az alomban rendszeresen
piszok volt, és ezt. mint „normális állapotot” szokta meg a kölyök, vagy ha a csa­
ládhoz érkezést követően nem tudta az alomnak, territóriumnak tekinteni a la­
kást, akkor reagálhat így.
A másik: lehet, hogy a kutya nagyon bizonytalan, érzékeny a környezeti inge­
rekkel szemben. Ekkor előfordulhat, hogy csak biztonságos helyen mer üríteni,
az pedig jelen esetben nem más, mint a lakás.

Javaslat: Ha a kutya érzékeny, fél,

és ez okozza a problémát, akkor le­
gyünk nagyon türelmesek. Vigyük
magunkkal hosszabb időre, amikor
kénytelen az idegen heiyen elvégezni
a dolgát, és ekkor nagyon dicsérjük
meg. Néhány ilyen alkalom után gyö­
keres változás várható.
Vajon bosszúból
vécézík be a lakásba?
Nehéz választ adni erre a kérdésre. Azt kel­
lene mondanom, hogy „a kutya bosszúból
nem vécézhet be” - de ez nem ilyen egy­
szerű. A gazdák olyan történeteket mesél­
nek, hogy elhűl, aki hallja. Van például egy
uszkárkeverék, aki ha otthon hagyják, az

nek persze sok oka lehet, és a kutyát mint

bosszúálfót megjeleníteni már irodalmi fantá­
ziát feltételez. Mindenesetre én nyitva hagy­
nám ezt a kérdést, azzal a summázattal,

gyarázni ilyesmit a kutya viselkedésébe!

67
 1
Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Hogyan szoktassam le
a kutyapelenkáról?
Háttér: A kutyák széklet-, illetve vizelet-visszatartó képessége meglehetősen jó. Bár
nem egészséges, de még azt is lehetővé teszi, hogy akár 24 óránál tovább is vissza­
tartsák ürítési kényszerüket. Kölyökkorban ez a képesség még épp csak néhány órát
jelent. Fokozatosan kell megtanulniuk, hogy visszatartsák a dolgukat.
A kutyapelenka vagy akár a kutyavécé gyors segítség az elején - de annál több
bosszúságot okozhat a későbbiekben. Ugyanis abban akadályoz minket, hogy fo­
kozatosan növeljük az ürítés-visszatartási képességet. Ahogy nő a kutya, a testi
fejlődésének köszönhetően nő a visszatartási képesség is. Tudnunk kell azonban,
hogy a természet nem kívánta meg a kutyától, hogy egy óránál tovább vissza kell­
jen tartania a székelést vagy a vizelési. Ezért aztán azt a lehetőséget is elveszíthet­
jük, hogy a szabályok megismerésében aktív kölyköt rávezessük egy számunkra
kívánatos, üdvös dologra.

Javaslat: Lehetőleg ne használjunk pelenkát vagy

kutyavécét. Ha ezt kénytelenek vagyunk megtenni,
akkor minél hamarabb próbáljuk elhagyni. A pelen­
kát vagy a vécét előbb rövid, majd egyre hosszabb
időre vegyük el előle - az ilyen módon kialakított rit­
mussal és fokozatossággal, valamint a jó helyen
történő ürítés megerősítésével, dicséretével haté­
kony a probléma megoldása.

Milyen idős kortól várható el

a szobatisztaság?
Háttér: Az alomban az anya rendszeresen takarít a kölykök után, amíg azok egész
aprók. Miután a kicsik már kimásznak az alomból, egyre inkább kint végzik a dol­
gukat. így a szobatisztaság már az alomban is megtanulható. Akkor van csak gond
ezzel, ha az anya szerepét nem veszi át a tenyésztő, és hosszabb ideig is benn hagyja

68
 NEGYEDIK FEJEZET SZOBATISZTASÁG

a piszkot a már idősebb kölykök alatt. Ha a kiskutyát gondos tenyésztőtől hoztuk el,
aki rendszeresen takarított utánuk, akkor a kutya elvileg szobatiszta, amikor megér­
kezik. Vagyis hamar felismeri a lakást mint territóriumot. Mivel azonban a vissza­
tartási képessége még gyenge, ezért nagyon sűrűn kellene kiszaladgálnunk vele.

Javaslat: A szobatisztaság attól függ­

het, hogy mennyi időre hagyjuk otthon
a kiskutyát. Ha napi 8-10 órát ki kell bír­
nia, akkor előfordulhat, hogy csak 6-8
hónapos kor körül lesz szobatiszta, mert
akkorra erősödik meg a visszatartási
képesség. 3-4 órát három-négy hóna­
pos kora körül is kibírhat. Az sem nagy
probléma, ha napközben otthon hagy­
junk a kölyköt. Arra figyeljünk oda, hogy
megértse, mit várunk el tőle, de lehetőleg
ne növeljük a terheit azzal, hogy stresz-
szes állapotba tesszük, nagyon meg­
büntetjük a bepiszkításért.

Miért nem jelzi a kutyám,

ha ki kell mennie?
Háttér: Két dolog lehetséges. Az egyik, hogy jelzi ugyan a szükségét, ám a gazda
nem veszi észre, nem tudja értelmezni a jelzést. A fészkelődés, a nyugtalan
nézelődés, de még akár bizonyos testtartás is jelentheti azt, hogy itt az ideje a sé­
tának. A másik esetben valóban nem jelzi a szükségét, mert nincs is mit jeleznie.
Számára teljesen természetes az, hogy a dolgát például az előszobában végzi el:
úgy tudja, hogy itt szabad ürítenie.

Javaslat: Figyeljük meg a kutyát, mert így az apró

jelzések is értelmezhetővé válhatnak számunkra.
Ha visszaidézzük, hogyan viselkedett bevizelés
előtt, majd ezt a következő alkalommal is észrevesz-
Korom Gábor • NEKED U G A i O K !

szűk, akkor már lehet sejteni, hogy

vannak jelzései, és legközelebb, ha
ezt látjuk, már ránthatjuk is fel a cipőt.
Ha semmilyen jelzést nem tapaszta­
lunk, akkor szóba jöhet az enyhe
büntetés, ezzel adjuk tudtára, hogy
nemkívánatos számunkra a produk­
ció. Ennél Is fontosabb azonban
az az általános érvényű tanács, hogy
igyekezzünk ritmust tartani, és a séta
közbeni ürítésért nagy dicséret jár.

Egész nap egyedül van.

így hogy tudom
szobatisztaságra szoktatni?
H áttér: A kölyök vizelet- és székelési visszatartási képessége a korral egyre javul.
De ha idősebb kutyát fogadunk is örökbe, még akkor sem biztos, hogy könnyű
dolgunk lesz a szobatisztaságra neveléssel. A kutyák, bár képesek akár 24 óránál
tovább is visszatartani a szükségüket, természetes állapotukban erre nem voltak
rákényszerítve. így ez a feladat a gazdára vár, neki kell elmagyaráznia, hogy azt
szeretné: ne otthon, hanem a sétáltatásnál szabaduljon meg a salakanyagoktól.

Javaslat: A ritmus - a lehető legsűrűbb sétáltatás-

sal - a sikerhez vezető legrövidebb út. Ha nincs
lehetőség arra, hogy napközben akár néhány perc­
re is levigyük, akkor belekényszerülhetünk egy
kompromisszumba: a kutyavécé használatába. Azt
tanácsolom, hogy ha nincsenek rákényszerülve, ha
könnyen takarítható a padló, ha nem szőnyeg van
a lakásnak a kutya számára bejárható részében,
akkor ne tegyék. Ha mégis kell, akkor szerencsés a
lehető leghamarabb elvonni a négylábú illemhelyét.

70
 NEGYEDIK FEJEZET
.?

Am ikor hazaérünk, örömében

bepisil. El fog múlni ez?
H átién A szobatisztasághoz még azt tenném hozzá, hogy a vizelet-visszatartási ké­
pességet minden izgalmi állapot befolyásolja, így az is, ha a kutya örül a gazdának.

Javaslat: Ez a probléma a kor előrehaladtával való­

színűleg magától megoldódik, bár van, hogy 6-8
hónapos korban is előfordul a már amúgy teljesen
szobatiszta kutyánál, azonban tenni is lehet ellene.
Hazaérkezésünkkor ne vegyünk tudomást a kutyáról,
amíg le nem nyugodott, sőt azután is várjunk egy-két
percet, és csak ekkor hívjuk magunkhoz örülni, vagy
vigyük le sétálni. E technika alkalmazásával termé­
szetes úton a tekintélyünket is növelhetjük.
I

Lehet-e „kerttiszta” a kutyám?

H áttér: Sok gazda küzd a kertben bujkáló fekáliacsapdák és kipisilt tuják démon­
jával. Az alapvető gond ezen a területen, hogy olyasmiről szeretnénk leszoktatni
a kutyát, ami számára természetes.

Javaslat: Van megoldás. A vizelésnél legyünk ré­

sen, és ha nemkívánatos helyen vizeletnyomot ész­
lelünk, akkor azt a lehető leggyorsabban, nagyon
bő vízzel oldjuk fel. Az egyszer levizelt hely mindig
csalogatni fogja a területet jelölő kutyát. Ha késle­
kedünk, akkor csökken a hatékonyság.
A székletet sűrűn, lehetőleg naponta szedjük ösz-
sze, a helyét pedig szagtalanítsuk, például kölnizett
vízzel. Ha azt szeretnénk, hogy kutyánk egyáltalán
ne végezze el a dolgát a kertben, akkor ugyanazt
kell tenni, mint a szobatisztaság esetében: eleinte

71
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

sűrű, majd ritkuló ritmusban sétáltatni, és hatá­

„Vallásos” kutya rozott dicsérettel nyugtázni, ha séta közben
Több furcsa kőrössel is találl<02 Intézi el a dolgot. Ez hosszú távon is minimum
tam már a munkám során. Egy
napi 2-3 sétát igényel.
tó diplo-
Ha azt szeretnénk, hogy a kutya a kertben egy
, hogy
íj a ku- . m bizonyos helyre szokjon, akkor jelöljünk ki egy
négy helyet erre a célra, és 2-3 ürüléket mindig hagy­
■hogy
junk ott. Többet semmiképpen nem szerencsés,
négy-
mert akkor a kutya éppen azért nem fog oda jár­
ipMP............. kon mo-. ni. Célszerű sok időt tölteni a kertben, és ha nem
zogjon a kertben. Én azt kértem jó helyre végzi a szükségét, akkor egy enyhe
a gazdától, hogy három napig
feddést lehet intézni felé, de ha épp a kijelölt
pfK- becsukott szemmel tévézzen
- ha megvolt, akkor szóljon: helyre ürít, akkor nagy elismeréssel honoráljuk
utána segítek... a produkciót.

I
72
Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Bevezetés az ötödik fejezetbe

A kutya az ember legjobb barátja, de továbbmegyek, a kutya már családtag.
Milliók rajonganak négylábú társukért, és tudnának akár napokig mesélni róla:
„Több esze van, mint egy embernek”, „Szinte beszél a szemével”, „Nekem sen­
ki ne mondja, hogy egy kutya nem gondolkodik, mert Boby egészen bizonyos,
hogy mindent ért”. Imádjuk, ahogy összegömbölyödik a foteljában, ahogy el­
mond nekünk mindent, amit szeretne. Szeme érzésekről, ragaszkodásról,
hűségről mesél. Ilyen lenne a kutya valójában? Igen, ilyen. A kutya olyan érte­
lemmel tud megszólítani minket, hogy azon is elcsodálkozunk, miért nevezzük
állatnak. Bárhová megyek a lakásban, le nem veszi rólam a tekintetét. És akkor
jön a séta... Valami megváltozik. Ahogy kilépünk az ajtón, egyre kevesebbszer
találkozik a tekintetünk, a parkban pedig már egyáltalán nem figyel. A megpró­
báltatások nem érnek véget. Jön egy másik kutya, és egészen kifordul magá­
ból az otthon bűbájos, a végletekig értem rajongó kutyám. Amint beérünk az
erdőbe, a vadakkal, szagokkal találkozva mintha nőne két számot, és a szeme
is bezöldül. Ezt már nem szeretem, kénytelen vagyok pórázra kötni, és szájko­
sarat tenni rá. Érjünk haza mielőbb, szabaduljunk meg az „ördögtől”, amely be­
lé bújt. Hát ő kicsoda, ő is a kutya? Igen! Itt a kutya ösztönlényével találkoztunk.
A kutya furcsa kettős lény. Hihetetlen teljesítményeket produkál, érintőképer­
nyőn dolgozik, eiőre jelzi gazdája rohamait stb. Nagyszerű, hogy ilyen társra ta­
láltunk! Sokszor nagyon szeretnénk, ha csak a bűbájos, a gondolkodó, a ked­
ves lény lenne, de ott a másik arca is. Nem is olyan távoli őse falkában vadászó,
könyörtelen hatékonyságú lényként még gyilkolással tartotta fenn magát.
A Tükör módszer a tudatos kutyatartásra igyekszik felkészíteni a ma emberét.
Ha egy kutyát jól és tudatosan szeretnék tartani, akkor mindkét oldalát ismer­
nünk kell. Intellektuális potenciáit egészen magas szintekig kiaknázhatjuk. Vi­
szont az ösztönlényt nem szabad elfojtanunk, megtagadnunk. Az ösztönlényt is
meg kell ismerni, és meg kell tanulni uralni, valamint hasznosítani az energiáit a
megfelelő életmóddal. Aki ezt a feladatot teljesíti, az talál rá valójában a kutyájára.
A séta olyan „közös akció”, amelyet napi rendszerességgel végzünk. A ma ku­
tyája már nem vadászni, hanem sétálni jár. Tulajdonképpen a séta a vadászat
egy módosult formája, lehetőség az ösztönenergia levezetésére, viszonyunk,
kapcsolatunk javítására. Bár e lehetőség valóban előttünk áll, sajnos sokszor
nem használjuk ki, sőt az sem ritka, hogy épp ellenkezőleg sül el. A séta,
a „közös akció” az mi kezdeményezésünkkel, az mi irányításunkkal működjön.

74
 ÖTÖDIK FEJEZET B i H

Hd «¿t tudjuk tartani, pozíciónk erősödik, pozíciópontokat nyerünk. A szaba­

don, póráz nélkül, kontroll alatti akciókkal bővelkedő séta során nagyszerűen
működhet az ösztönenergia leadása. Viszont ha a kutya rángat ki otthonról, és
ő vonszol a sétán, akkor viszonyunk tovább gyengül, és pozíciópontok helyett
lúzerpontokat fogunk begyűjteni. A sétának ebben a formájában az ösztön-
energia-leadásra sincs jó esély, mert a pórázon tapasztalt események a legrit­
kább esetben vezetnek beteljesüléshez, majd lenyugváshoz. Az is előfordulhat,
hogy még jobban felpörögve érkezik haza a kutya a sétából.
Eljön majd az idő, amikor úgy tekintünk vissza napjainkra, hogy: „Az volt az
a barbár korszak, amikor az ember a kutyát pórázra kötötte, és szájkosarat ra­
kott rá.” A póráz ma elengedhetetlen kelléke a sétáknak, mert segítsége nélkül
még nagyobb fejetlenség lenne. Pedig gondoljunk csak bele, ki látott már
kutyáját pórázon sétáltató pásztort? Ha neki ment, akkor nekünk miért ne sike­
rülhetne? A Tükör módszer oktatási menetéből kikerülő gazdákat szeretnénk
oda eljuttatni, hogy bárhol, bármilyen helyzetben kontroll alatt tudják tartani
a kutyájukat, és ne kelljen a pórázba kapaszkodniuk.

Milyen gyakran vigyem sétálni

a kutyát? Kertben tartott kutyát
is kell vinni?
H áttér: A séta kutyánk életének egyik fénypontja. Hőn szeretett gazdájával lehet,
és közben tobzódhat a környezet ingerkavalkádjában. Két fontos dologról kell
beszélnünk ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy minden kutyának természetes
szükséglete, hogy energiát vegyen fel és adjon le. A mai tudomány jól ismeri
a szervezet élettani funkcióinak keringési tényezőit, ám viszonylag keveset tud ar­
ról, hogy az energiakeringés is ilyen szükséglet. Ha nem biztosítjuk az energialeadás
lehetőségét, akkor kutyánk egészségében és viselkedésében is károkat okozhat a
felhalmozódott energia. A másik dolog a gazda-kutya kapcsolat fő eleme, a „ közös
akció” - ez a falka szociális életének legfontosabb része, a csapat fennmaradásának
kulcsa volt. Ily módon a falkaélet fenntartására szelektálódott állatok ösztönlé-
Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

nyének része az erre való igény. Mi, emberek is részét képezzük ennek a csoport­
nak, és munkánkban, hobbinkban teszünk is azért, hogy kielégítsük szükségle­
tünket. A kutyák azonban ránk vannak utalva, a mi feladatunk, hogy biztosítsuk
számukra a szociális tevékenykedést, arról nem is beszélve, hogy a kapcsolatunk
elképzelhetetlen enélkül. A közös séta az egyik legjobb lehetőség arra, hogy együtt
legyünk a kutyánkkal, azaz „ közös akciói” végezzünk.

Javaslat: Ha azt szeretnénk, hogy a kutyánk

egészséges életet éljen, akkor feltétlenül biztosít­
suk számára az energialeadás lehetőségét. A séták
ajánlott gyakorisága azok minőségétől és a lehető­
ségeinktől függ. A lakásban tartott kutyáknak feltét­
lenül javasolt a napi háromszori séta. Kerttől és
lakástól függetlenül, a megfelelő energiakerlngés
fontos része, hogy legalább hetente egyszer felsza­
badult erdei sétára vigyük kedvencünket, ami ne­
künk is csak jót tesz.

Hiába sétáltatom minden reggel

másfél órát, mégis kiszökik
napközben. Miért?
H áttér: A szökések hátterében általában a társaságkeresés, az unalom elűzése áll.
A kutyának különböző szükségletei vannak, többek között energiái levezetésére is
szüksége van. Általában mi azt gondoljuk, hogy az elegendő mozgatással megtet­
tünk mindent, de ez téves elképzelés. A kutya evolúciós útján a társaival való
együttműködésben jeleskedett. Kifejezetten erős igénye van szociális kapcsolatok
kialakítására. Még a természetben élve, a vadászat során vezette le a legtöbb ener­
giát, jellemzően egymással együttműködve, az alfa irányításával ejtették el zsák­
mányukat. Nem elég csupán sétálni menni, keressünk olyan helyzeteket, ahol
energiái ténylegesen merülnek, olyanokat, amelyek leginkább megdolgozzák.

76
 ÖTÖDIK FEJEZET

i
Javaslat: A vadászat során nagyon magas ösztön­
szinten, de a vezér erős kontrollja alatt dolgozott a
csapat. Ilyen helyzeteket kellene keresnünk nekünk
is ma a kutyáinkkal. A séta nagyon jó lehetőség, de
nem mindegy, hogyan telik. Pórázon? Sajnos gyen­ |
ge próbálkozás. A kutya sóvárogva figyeli, ahogyan
az élet folyik körülötte. Szabadon, de magányosan?
Jobb, mintha el sem engedném, de sehol egy másik
kutya, akivel hancúrozhatna. Szabadon, más ku­
tyákkal együtt? Igen, ez már jó „közös akció”, főleg
ha a programba néhány rövid gyakorlatot is beillesz­
tünk, és ő megérti, hogy akkor mehet vissza rohan­
gálni, ha a feladatot végrehajtotta. Rengeteget adhat
számára egy kiadós erdei séta is. Ilyenkor mintha
kicserélték volna a kutyánkat. Természetesen ehhez
elengedhetetlen, hogy a kapcsolatunk rendben le­
gyen, hiszen ha elrohan egy vad nyomán, és nem
tudjuk visszahívni, akár veszélybe is kerülhet. Van­
nak olyan programok, amelyek még közelebb van­
nak a vadászat imitációjához, ilyenek a különböző
kutyasportok, a tudatos őrző-védő gyakorlómunka,
terelés. Aki ilyen sportokat, tevékenységeket talál
kutyájának, az nem fog a szökéstől szenvedni.

Nem merem elengedni,

mert nem jön vissza.
Hogyan tudom behívni?
Háttér: A kérdés nagy bizonytalanságunkat jeleníti meg. A falkában domináns
egyed sosem aggódik azért, hogy az alatta álló elhagyja őt - ez természetellenes len­
ne. Sokkal inkább igaz fordítva: az alárendelt aggódik azért, nehogy elveszítse biz­
tonságot adó társát. Ha viselkedésünk elárulja a bizonytalanságunkat - márpedig

77
¿■sz­
Korom Gábor • N E K tD U G ATO K!

ebben biztosak lehetünk, mert a kutya ezt azonnal érzékelt azzal egyszersmind
alárendeltséget sugárzunk kutyánk felé. Milyen főnök az, aki a beosztottjai után
rohangál, kávét, teát, süteményeket szolgál fel, a határidőnaplóikat nézegeti,
nincs-e benne valami arra utaló jel, hogy ki akarnak lépni? Egy ilyen főnök hamar
nevetség tárgyává válik. Gondoljunk csak bele, hogy ha így viselkedünk, mennyi­
re akar majd szót fogadni nekünk a kutya.
A legrosszabb, amit tehetünk, az, hogy a kutya után rohangálunk. Ennél az is
jobb, ha inkább el sem engedjük. Ám ez nem tartható állapot, mert természetes
igénye, hogy szabadon rohangálhasson, ráadásul a problémát sem oldjuk meg,
csak kikerüljük a pórázos korlátozással. Az lenne a feladatunk, hogy leküzdjük bi­
zonytalanságunkat, finom metakommunikációs jelzéseink se árulkodjanak gyen­
geségünkről. Bizonytalanságunk azonban nem alaptalan, mert a behívás problé­
mája egyértelműen a „kötődés” hiányát jelenti, továbbá azt, hogy hierarchikus
viszonyunk rendellenes.

Javaslat: Első lépésként ismerjük fel azt a - nehe­

zen elhihető - tényt, hogy gyenge a kutyánk
kötődése felénk. Akkor is így van, ha otthon egyéb­
ként minden jól működik. Ha felismerjük e hiányos­
ságot, és tenni akarunk ellene, akkor hamar kiderül,
hogy otthon sincs minden rendben.
A kutya gazdától való függősége leginkább az
ételhez jutásban nyilvánul meg. Márpedig a kutya
függőségét tisztázni kell! A gazda eteti az ebet, illet­
ve meghagyja neki az ételt. Ha a kutya nem éhes,
vagy csak egy keveset is otthagy, akkor cselek­
szünk helyesen, ha azonnal elvesszük tőle, és csak
a legközelebbi étkezésnél vesszük újra elő az ételt.
Ideális esetben a kutya mindig éhes, mindig egy
kicsivel kevesebbet kapjon, mint amennyivel jólla­
kik. A kötődést tovább lehet javítani úgy, hogy
következetesen szabályokat működtetünk. Ennek
köszönhetően az a dominanciaválság, amelybe
belesodródtunk, egyre jobban közelíteni fog a kívá­
natos állapothoz. A legkézenfekvőbb megoldási
technika a behívási probléma kezelése. Ám ez csak

78
 ÖTÖDIK FEJEZET
az imént említett háttérmunkával együtt hozhat
eredményt. A behívás tanításánál teremtsünk kont­
rollált körülményeket, máskülönben bizonytalansá­
gunk folyamatosan árulkodni fog a kutyának. Lehe­
tőség szerint kezdjük bekerített területen a gyakor­
lást. Ha ez nem megoldható, akkor egy könnyű, kb.
tíz méter hosszúságú műanyag zsinórt tegyünk fel
rá, amelyet szabadon húzhat maga után a földön.
A zsinór adhat bátorságot ahhoz, hogy el merjük
engedni. Kedves hangon hívjuk magunkhoz a sza­
badon szaglászó kutyát, és hátráljunk az ellenkező
irányba, le is guggolhatunk, vagy tapsolhatunk neki.
Amikor odajön, dicsérjük meg, adjunk neki jutalom­
falatot, és engedjük tovább szabadon sétálni. Ezt
ismételjük meg többször. Ha a kutya a hívásra nem
jön vissza, akkor ellenkező irányba indulva hagyjuk
magunk mögött. Ha így sem követ, akkor rejtőzzünk
el, és figyeljük, hogyan reagál. Ha elkezd keresni,
hagyjuk egy kicsit, hadd rémüljön meg - de mielőtt
eltűnne az ellenkező irányba, kiáltsunk neki, hogy
tudja, merre keressen. A többszöri gyakorlás meg­
hozza a kívánt eredményt, fontos azonban, hogy
a tanításnak ebben a fázisában, amikor beérkezik,
ne fogjuk meg, hanem egy dicsérettel és elengedő
vezényszóval engedjük vissza a játékba. Sokszor
hívjuk be, és mindig engedjük el szinte azonnal. Ha
nem történik semmi, ha elrejtőzésünkre a füle botját
sem mozdítja, akkor a baj komolyabb, mint gondol­
tuk: ekkor újra kell kezdeni a gyakorlást - de csen­
desebb, ingerektől mentesebb környezetben.
További javasolt gyakorlat, hogy megkérünk egy
segítőt, hogy álljon mellénk, fogja meg a kutyát,
majd tőle elrohanva hívjuk az ebet magunk után.
A segítő egy ideig visszatartja, majd jelzésre elen­
gedi. ily módon éleszthető fel az a vágy, hogy a ku­
tya a gazdája után kívánkozzon. E gyakorlat végén
i
Egy jónevű tenyésztő - hogy
tenyészetét magasabb nívóra
emelje - összegyűjtötte min­
den pénzét, és megvette álmai
tenyészkanját. Már egy éve
nála volt Lasso, amikor össze­
találkoztunk. A tenyésztő vidá­
man mesélt sikereiről, arról,
hogy esélyes arra, hogy a
szakosztály elnökévé válasz­
szák. Valami furcsa volt nekem
a találkozásban: régről ismer­
tem őt, tudtam, hogy igen jó
kapcsolata van a kutyáival.
Ehhez képest a beszélgetés
alatt a kékvérű csoda egyfoly­
tában a pórázt rángatta. Értet­
lenkedésemre a férfi elmond­
ta, hogy nem meri elengedni
Lassót, mert az eb nem fogad
szót neki. Végül nagy nehezen
kiderítettem, mi történt: a ki­
sebbfajta vagyonért vásárolt
„csúcskutya”, érezve a gazda
féltését, nem igazán tudott
tisztelettel fordulni felé -
szemben a többiekkel, akik
normális életet éltek.
79
Korom Gabor • NEKED U G A I OK!

is az a szerencsés, ha elengedjük, és nem fogjuk

meg, nem vesszük pórázra. Előfordulhat, hogy sok­
kal komolyabb kötődési problémánk van, mint
elsőre gondoltuk, és a feljebb leírt megoldások sem
hozzák meg az elvárt eredményeket, ilyenkor egy
drasztikusabb kötődési tréning alkalmazása lehet a
megoldás. Érdemes a kutyát kizárólag kézből etetni
minimum 6 héten keresztül. A séták során jutalmaz­
zuk a figyelmét, ha nem figyel ránk, és nem volt
lehetőségünk elosztogatni az aznapi élelemadagját,
akkor semmi esetre se adjuk oda neki, mindenféle
indokot keresve. Pont az a cél, hogy figyelmét
az irányunkba fordítsuk, ha így is, úgy is hozzájut a
vacsorához, az egésznek nem volt semmi értelme.
Legyünk kitartóak, és meglesz a gyümölcse!

Milyen idős kortól engedhetem el?

Háttér: Amikor a kölyök a családba kerül, elhagyott anyja, testvérei helyett
kötődni akar valakihez. A családnak ilyenkor könnyű dolga van, mert a séták so­
rán a kis gombócot lerázni sem lehet, néha még lépni is alig tudunk tőle. A baj ott
kezdődik, amikor elindulunk a kiskutya után, hogy megmentsük valamitől. Eb­
ben a pillanatban kezdjük eljátszani a tekintélyünket. Teljesen természetellenes az
ilyen viselkedés - noha érthető, hiszen ki ne aggódna a kiskutyáért...

Javaslat: Ha lehetséges, az első naptól célszerű

szabadon sétáltatni. Használjuk ki intellektuális
előnyünket, és próbáljuk előbb észlelni a veszélye­
ket, mint ő. Ha veszélyt tapasztalunk, akkor - anél­
kül, hogy a kölyöknek feltűnne - óvatosan megfog­
hatjuk, még jobb, ha egy irányváltással el tudjuk ke­
rülni a veszélyt, vagyis forduljunk el, és induljunk

80
 ÖTÖDIK FEJEZET

másfelé. Kora előrehaladtával a kölyök egyre kíván­

csibb és egyre fürgébb lesz. Már nehéz előre látni
az eseményeket: nagyon gyors lesz, az érzékszer­
veit egyre tudatosabban használja, így mi nem tu­
dunk időben reagálni. Ha eddig helyesen jártunk el,
akkor ilyenkor már nincs más dolgunk, mint behívni
őt. A séták során, ha nem figyel, gyorsan ellenkező
irányba indulunk, vagy elrejtőzünk. A kutyának ide­
jekorán meg kell tanulnia azt, hogy ha nem figyeli a
gazdáját, ha nem tudja, hol van, akkor elveszítheti őt.

Ha ráteszem a pórázt,
nem a ka r sétálni. M it tegyek?
Hétién Ham ar hozzászokik a kutya a pórázhoz, de eleinte meggyűlhet a bajunk
az elfogadtatásával. Amíg nem köt kellemes élményeket a pórázhoz, az kifejezet­
ten kellemetlen jelenség a számára. Azok a kertben tartott kutyák, akik leginkább
csak akkor kerülnek pórázra, és viszik el őket otthonról, mikor az állatorvos bead­
ja aktuális védőoltásukat, egész életükben gyűlölhetik azt.

Javaslat: M ár az első néhány séta után

öröm m el jön a kiskutya, ha m eghallja a
póráz csörgését. Az első alkalmaknál ér­
demes türelm esnek lenni, hagyni, hogy
m agától tapogassa ki az ismeretlen vilá­
got: ha meg van ré m ü lv e , sem m iképpen
nem bölcs húzni-tuszkolni, m ert ezzel
csak tetézzük a félelm ét. A póráz végéig
ki lehet m enni, és onnan csa lo g a tn i,
hogy kövessen m inket. A z t a terepet,
am elyet egyszer m ár felderített, legköze-
ebb könnyebben fogja bejárni. Ha a fé -
a le m nehezen o ld ód ik, a kko r érdem es

ét g a z d á v a l sétálni, úgy, hogy az egyik

81
Korom GáDor • N EKE D UG ATO K!

előrébb halad, és csalogatja a kiskutyát. Extrém

esetben csak rakjuk rá, hogy szokja, és ne fogjuk a
végét, ha ezzel nincs már semmi problémája, akkor
folytathatjuk a fent leírtak szerint.

Utálja a szájkosarat.
Hogyan szoktassam hozzá?
Háttér; A szájkosár a kutya számára nagyon kellemetlen. Sajnos bizonyos helyze­
tekben rákényszerülünk a használatára, így minden kutyának ajánlatos megtaní­
tani a viselését. Nem tanácsos durván rákényszeríteni, mert így nehezebb elfogad­
tatni vele. További hiba, ha rosszul rögzítjük a kosarat. Ezzel akaratlanul arra
tanítjuk a kutyát, hogy megszabadulhat a szájkosár „kínjától”. Vagyis nem
beletörődik - és egy idő után elfogadja -, hanem éppen az ellenállását növeljük
azáltal, hogy rájön: a küzdelem eredménye szabadulás lehet.

Javaslat: Egészen más utat

javasolnék. (Erre szánjunk egy
kis időt. Ha tudjuk, hogy öt
perc múlva rá kell tennünk a
kutyára a szájkosarat, akkor
már késő lesz így kezdeni.)
Fogjuk kezünkbe a szájkosarat,
tegyünk bele jutalomfalatot, és
onnan, abból jutalmazzuk a ku­
tyát. Ha ezt néhányszor meg­
tettük, akkor már mi húzhatjuk
rá az eszközt egy pillanatra az
orrára, és már kézből jutalmaz­
zuk meg. Fokozatosan egyre
hosszabb ideig rajta lehet a
szájkosár, amíg végül magától
elviseli a rút civilizációs terhet.

82
 ÖTÖDIK FEJEZET B H M

Húzza a pórázt. Mit tegyek?

Háttér: A nagy dilemma: ki kit sétáltat? Ha húz a kutya, ne áltassuk magunkat
azzal, hogy mi sétáltatjuk. A legnagyobb hibák egyike, hogy a sietség, a tanácsta­
lanság miatt elfogadjuk ezt az állapotot. A természet rendje szerint a „ közös akci­
ókat” a vezető irányítja. A kutya ezt pontosan tudja, és számára a gazdának ez
a beletörődő magatartása azt jelzi, hogy kétlábú társa nem képes a kontrollra:
a gyengeséget látja benne.

Javaslat: A gazdának kell sétáltatnia a kutyát, nem

pedig fordítva. Ha húz a kutya, akkor egy lépést
sem szabad megtenni vele. Leírom a sétáltatásí pó­ Éppen a kapunk előtti területet
igyekeztem rendbe tenni, ami­
rázfegyelem tanítására legcélszerűbb gyakorlatot. kor megérkezett a kutyáját
Minimum egy-másfél méteres pórázra tesszük a ku­ „sétáltató” szomszédom. Elöl
tyát, és elindulunk vele. Abban a pillanatban, amikor a labrador, akkurátusán törve
az utat az általa kiszemelt
átlépi a gazda vonalát, másik irányba fordulunk, és irányba, mögötte a „vontat­
a közben megfeszülő pórázon magunk után húzzuk. mány”: a gazda. Két kutyám
Néhány pillanat múlva utol fog érni bennünket, és a szélesre tárt kapuban állva,
értetlenül szemlélte a jelensé­
meg is előz. Erre ugyanazt tesszük, amit az imént:
get, miközben a „sétáltató”
ismét megfordulunk, és magunkkal húzzuk. Ezt ad­ gazda aggódva figyelte őket,
dig ismételjük, amíg meg nem érti, mit akarunk tőle, nehogy kiszökjenek. Az utca
és már nem lépi át a vonalunkat, elfogadja irányítá­ végében az út, kettéágazva,
az erdőben folytatódott to­
sunkat a „ közös akcióban”: a sétában. Bármilyen hi­ vább. A gazda a jobb oldali
hetetlen, de ez a technika rendkívül eredményes, és utat szerette volna választani,
gyors megoldást hoz. Ha nem így tapasztaljuk, ak­ de a kutya a bal oldalira von­
tatta be. A gazda így szólt: -
kor valamit elrontottunk: nem voltunk elég gyorsak
Arra szeretnél menni. Buci?
a reakcióinkban, elkalandozott a figyelmünk. Sajnos Jól van, menjünk arra!
egyre gyakrabban fordul elő, hogy lakhelyünk kör­
nyékén törvényileg tiltott a póráz nélküli séta, és
ilyenkor a gazda tehetetlensége viszi bele egy olyan
kompromisszumba, hogy bizonyos helyzetekben
szükséges az ürítés és a szaglászás a séta során.
Ilyenkor azt ajánlom, hogy a laza pórázos séta le­
gyen az elvárt viselkedés a kutya részéről, és külön
engedélyre mehessen csak elénk szaglászni és ürí­
teni, ezzel számára is egyértelművé téve, mikor mit

83
Korom Gábor » N EKE D U G ATO K!

várunk el. Ne felejtsük el, hogy bizonyos rendszeres­

séggel keressünk fel olyan területeket, ahol elenged­
hetjük kutyánkat az egészséges életmód érdekében.

Szeretném úsztatni a kutyámat.

Hogyan tanítsam meg erre?
Háttér: Minden kutya tud úszni, így születik. Ám ez nem jelenti azt, hogy be is
mer menni a vízbe. A gazdának a feladata, hogy rávegye a kutyát, hogy meg mer­
je tenni. Az úsztatás kitűnő módja annak, hogy a kutya levezesse fölös energiáit,
az állatorvosok kifejezetten ajánlják az egyébként kevésbé terhelhető kutyák moz­
gatására is. Nyáron, a rekkenő hőségben hatalmas élvezetet jelent a kutya számá­
ra az úszás. Az egyik legszórakoztatóbb „közös akció”, ezért a szoktatásra érdemes
rááldozni egy kis időt.

Javaslat: Amikor a vízhez szoktatjuk a kutyát,

érdemes olyan helyet választani, ahol a sekély part­
szakasz lehetőséget ad arra, hogy a kutya fokoza­
tosan merítkezzen meg. A víz felszínén maradó
játékkal, fadarabbal csalogathatjuk egyre beljebb,
mígnem egyszer csak elrugaszkodik, és néhány
tempót magától úszik. Ekkor már célegyenesben
vagyunk: számíthatunk arra, hogy kutyánk rövide­
sen „a déltengerek réme” lesz, és bár ritkán, de az
is előfordulhat, hogy saját magát úsztatja ezután.
Ha nem járunk sikerrel, akkor marad az a megol­
dás, hogy magunk után csalogatjuk. Itt is ügyeljünk
a fokozatosságra, mert a rossz élmény hosszú időre
- akár örökre is - elveheti derék ebünk kedvét a pan­
csolástól. (Éppen ezért nem tanácsolom elődeink
technikáját, akik egyszerűen behajították kutyájukat
a vízbe. Az ő kapcsolatuk egészen más volt -
ma kevésbé célszerű megkockáztatni egy ilyen

84
 ÖTÖDIK FEJEZET

traumát.) A kutyával együtt úszó gazdákat sokszor

fel lehet ismerni: hátukat, mellkasukat „harci csíkok”
díszítik. A kutya ösztönösen ráúszik a vízben a gaz­
dájára, és végigkarmolja. Ha ilyen történik velünk,
akkor forduljunk a kutya felé, és nyugodtan, higgad­
tan, óvatosan, a nyakánál eltolva irányítsuk arrébb.
Ez meglehetősen könnyű feladat: egy gyermek is
megteheti, ha a szülők elmondják, mit csináljon. Bi­
zonyos idő elteltével a kutya rájön, hogy nem ka­
paszkodhat a gazdájába, egyedül kell fennmaradnia
a vízen - és leszokik erről a viselkedésről.

Otthon szót fogad, de a kutya-

futtatón nem hallgat rám. Miért?
H á tié n A kutyák többek között azért kerültek az ember mellé, mert hasznos tu­
lajdonságaikkal erősítették az emberi közösségeket. Ha belegondolunk, akkor en­
nek természetes következménye - mivel nem tejükkel, gyapjúkkal stb., hanem
őrző-, terelő-, kutatóképességeikkel szolgálják az embert -, hogy a kutyának be
kellett állni a kétlábú mögé, elfogadni annak irányítását, és meg kellett tanulnia
figyelni rá. Sajnos azonban az ember nem mindig tudja sugározni a kutya felé,
Korom Gábor • N EKE D UG ATO K!

hogy „Én vagyok a te vezetőd, döntéseim a család életben maradását szolgálják“.

Márpedig ha a kutya azt tapasztalja, hogy gazda helyett jobb esetben „nagytesót".
rosszabb esetben „kistesót” kapott, akkor nehezen várhatjuk el tőle, hogy nekünk
szentelje figyelmét, illetve szolgálatait.
Az otthoni viszony sokszor kevéssé mutatja meg ezt a problémát. A már jól is
mert, feltérképezett ingerkörnyezetben a kétlábú mozgása, viselt dolgai tűnnek
a legizgalmasabbnak a kutya számára, ezért saját szórakoztatása miatt is
együttműködő - persze sokszor csak addig, amíg fel nem tűnik a postás, vagy
a szomszéd kutya bele nem kezd a „fel-alá rohangálósba”. A nagytesónak külön­
ben is célszerű szót fogadni, ha zárt helyen vagyunk, mert azért csak erősebb...
Aki nem rendezte a viszonyát a kutyával, az cseppet se csodálkozzon azon,
hogy az eb, kiszabadulva a külvilág ingerkava!kádjába, rá sem hederít. Kutyákkal
találkozva még tovább bonyolódik a história. Van, akinek egészen idáig semmi
gondja nincs, de ha ebe meglát egy másik kutyát, akkor „se kép, se hang”, be
a dzsumbujba - és ha majd kifáradt, akkor esetleg sikerül megfogni.

Javaslat: Az imént felvetett hiányosságokat

A három napig
tartó csoda
Gyerekkoromban, amikor első
kutyámat, Scottot kaptam, ámul-
va néztem az ablakból, ahogy Já­
nos bá’, a rendőr gyakorlatozott a
szemközti hegyoldalban Lénával.
Mindannyian oda jártunk sétáltat­
ni, de vele nem találkoztunk. Ha
meglátott minket, már ment is
haza, mindig csak akkor mentek
sétálni, amikor üres volt a hegyol­
dal. A többiek azt mondták:
„Okos kutya, de ha más kutya is
megjelenik, akkor már nem bír a
Lénával!” így hát maradt az ab­
lakból gyönyörködés. Léna ren­
geteget tudott - akkor csoda volt
a számomra, ma már egészen
másként gondolom. Két dolgot
tudjon egy kutya: be lehessen
hívni, és ne támadjon - de ezt
minden körülmények között.
a gazdának kötelessége pótolni. Az együtté ár­
szabályok, a domináns egyed három kiváltsága
segíthet bennünket ebben. (Lásd a korábbi kérdé­
sekben.) Semmiképpen nem ajánlanám azt, hogy
a kutyasétáltatót kerüljük el - de amíg a viszo­
nyunk helyreállításán munkálkodunk, az első idő­
ben próbáljunk olyan időpontokat találni, amikor
kevesebben vannak ott. A csendesebb, nyugodtabb
környezet hozzásegíthet minket a magabiztosság­
hoz. Ne nevettessük ki magunkat: ne kiáltozzunk a
levegőbe olyan vezényszavakat, amelyek nem tel­
jesülnek akaratunk szerint. Minden egyes kiadott,
de nem teljesített vezényszóval igazolást állítunk ki
a kutyának: „Nem kell szót fogadnod nekem, hi­
szen nincs meg a képességem ahhoz, hogy szá­
mon kérjem tőled az elvárásaimat.” Ennél az is
sokkal jobb, ha hagyjuk. Csak akkor szabad kiad­
ni egy utasítást, amikor megvan a képességünk,
a lehetőségünk a végrehajtatására.

86
 ÖTÖDIK FEJEZET

A kutyám, ha velem sétál,

neki akar menni más kutyáknak,
de anyámmal nem csinálja.
Miért viselkedik így?
H átáén A természet rendjében, a falkában a vezér döntött arról, hogy ki ellen indul­
nak támadásba és kit fognak elkerülni. A csapat alárendelt tagjai nem hozhattak
ilyen döntéseket, a túlélés a vezér tapasztalatán múlott. Napjaink családjában is meg­
haladja a kutya döntési jogkörét, hogy önmagától támadást indítson. Amikor így
tesz, súlyosan vét az együttélés alapjai ellen. Mégis miért teszi? Azért, mert nem fel­
tételezi, hogy a gazdái döntésképesek ebben a helyzetben. Úgy gondolja, hogy neki
kell az élre állni és akár a gazdát is megvédeni. A kutya ösztönösen teszteli a gazdá­
ját, igyekszik folyamatosan meggyőződni arról, hogy mennyire képes döntéseket
hozni, mennyire tud uralni különböző helyzeteket. Persze vannak együttműködő tí­
pusú kutyák, és vannak olyanok, akik intelligenciájukat arra használják, hogy kicse­
lezzék a gazdájukat, kibújjanak az akarata alól. Teljesen normális helyzet, hogy a ku­
tya másként viselkedik az egyik és egészen másként a másik gazdájával.

Javaslat: Ha a kutya átlépi a döntési határait, akkor

a család viszonyait veszélyezteti. El kell határoz­
nom, hogy nem akarok egy hordában élni a kutyám­
mal, ragaszkodom ahhoz, hogy ilyen helyzetekben
én hozzam a döntést. A domináns egyed három
kiváltságának hiteles betartásával gyors változás
remélhető. Tapasztalataim azt mutatják, hogy a
gazdákban sokszor nem elég erős az elhatározás
a változtatásra. Beletörődnek ebbe az állapotba, és
a kellemetlen viselkedés rögződik. Az is előfordul,
hogy a kutya agresszív viselkedése bizonytalanítja
el a gazdát, ilyenkor érdemes szakember segítségét
kérni, mert sok bosszúságtól és a viselkedés romlá­
sától, beégésétől kímélheti meg magát.
Korom Gábor • N E K E D UG ATO K!

Az erdőben nem figyel rám, túl

sok inger éri. Ne vigyem oda?
Háttér: A kérdés háttere részben egybeesik az előző kérdésével, így csak a fenn­
maradó részre válaszolok. A közös erdei séta az egyik legjobb dolog, ami történ­
het a kutyánkkal. Kifejezetten ajánlom minden gazdának! Az erdőbe lépve
a kutya egészen megváltozik: belép egy olyan közegbe, ahonnan az ősei származ­
tak. A világ itt tele van fantasztikus ingerekkel. Ha a gazda figyeli a kutyát, szinte
látja, ahogy a szőre kifényesedik, és „nő egy számot”, egészen másként kezd visel­
kedni. A kutya fölös ösztönenergiáinak kitűnő levezetést tud biztosítani az erdő.
Ez a jó benne - de bonyodalmat is okoz. Ha a gazda-kutya viszony rendezett,
akkor mindkettőnk egészségéért sokat teszünk a séták alkalmával - de ha a viszo­
nyunk rendezetlen, akkor lidércnyomás lesz a kikapcsolódásból. Mikor lát meg
egy vadat, és rohan el utána? Mikor hempereg bele egy dögbe? Hová menekít­
sem, ha támadásra provokál egy vaddisznót?
Kevés olyan dolgot tudnánk említeni, amely az erdei sétához hasonlóan tudna
javítani a kapcsolatunkon, gyógyítaná a civilizációs betegségeket, közben
erősítené kutyánk immunrendszerét is.

Javaslat: Sétáljunk, a lehető

legtöbbet sétáljunk az erdő­
ben, minél többet visszük a
természetbe, annál jobb. A va­
dászok miatt mindenképp öl­
töztessük láthatósági mellény­
be vagy nyakörvbe kutyánkat,
hogy látszódjon, van gazdája.
A séták során, ha azt vesszük
észre, hogy kutyánk figyelme
elvész a környezetben, húzód­
junk be egy fa mögé, és ott
várjunk addig, amíg ráeszmél,
hogy elveszített minket, és ke­
resni kezd. Arra nagyon figyel-

88
 ÖTÖDIK FEJEZET

jünk, nehogy a pánik miatt veszítsen el minket: ha

nagyobb távolságba kerül, akkor hanggal tereljük
újra magunk felé. Minden kutyának dolga, hogy ki­
fejlesszen egy képességet: mindig tudja, hogy hol
van a gazdája. Ezt a gyakorlatot kellő elszántsággal
művelve sikereket érhetünk el a kapcsolatunk javítá­
sában.
Ha annyira bizonytalan a kettőnk közötti kapcso­
lat, hogy nem mernénk elengedni, akkor segítsé­
günkre lehet egy vékony, kb. 10 méteres zsinór, pél­
dául ruhaszárító kötél. Ezt a nyakörvre kötve na­
gyobb biztonsággal merhetjük elengedni.
Fontos, hogy ne hosszú pórázként alkalmazzuk,
hanem ledobva a földre, hogy a kutya szabadon
húzza maga után. Ha el kell kapni az ebet, akkor
nem a mozgékony, gyors, cikázó kutyát kell utolér­
nünk, hanem elég rálépnünk a könnyebben elérhető
kötélre. A kutya ebből érezni fogja: „A gazdi elhozta
magával a hatalmát. Hatalmában áll, hogy magához
rendeljen.”

Mi a jobb: ha többen sétáltatjuk,

vagy inkább csak egy gazdi?
Háttér: A farkasok életében a legfontosabb esemény az, amikor a csapat vadász­
ni indul. A bonyolult szociális együttműködést igénylő portya egyben a csapat
közösségi életének alapja is. Itt mindenkinek ismernie kell a feladatát, ott terem­
ni, ahol szükség van rá, biztosítani a többieket. A nagyvárosi kutya életében a csa­
lád a falka megfelelője, a séta pedig a portyáé. Gondoljunk csak arra, ahogy a
farkascsapat elindul a vadászatra: az alfa felkel a helyéről, a többiek figyelik;
elindul az erdő felé, a csapat tagjai felélénkülnek; majd a vezér megadja a jelet, és
a farkasok önfeledt eufória után csatlakoznak mellé. Ugyanez a sétával a követ­
kezőképpen történik: a gazda fölkel a fotelből, a kutya figyeli; a gazda kikanyaro-
 K; V jd k j'U I NEKED UG ATO K;

dik az előszobába, a kutya felélénkül; a gazda elkezd öltözni, veszi a cipőjét, mi­
re a kutya eufórikus állapotba kerül; végül a gazda a pórázért nyúl - ez a jel
és megindulnak a közös portyára.

Javaslat: Kifejezetten ajánlott a közös séta, a csa­

lád együttléte, amelyben a kutya is szerepet kap.
Ugyanakkor a családtagoknak célszerű külön-kü-
lön is sétálni a kutyával, építeni-ápolni személyes
kapcsolatukat. De ragaszkodjunk ahhoz, hogy mi
irányítsuk a „közös akciókat”.

90
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Bevezetés a hatodik fejezetbe

A kutyafaj kialakulását hosszú evolúciós fejlődés hozta létre. Szinte eltörpül az
emberi családba bekerülésének időtartama, ha összevetjük azzal, amit koráb­
ban a falkaviszonyok rendszerében töltött. E rövid Idő alatt sem biológiai, sem
ösztönmúltját nem hagyta el. A tenyésztésnek, a tudatos szelekciónak köszön­
hetően az evolúció normál sebességéhez képest a változások felgyorsultak, de
a faj olyannyira közel áll őséhez, hogy még az elválás sem teljesen egyértelmű:
farkas és kutya házasságából szaporodásképes utódok születnek.
A természetben az élelemszerzés, az élelemhez jutás kiemelt fontosságú volt.
A csapat minden tagja tudta, hogy függ a társaitól, de leginkább a vezértől. Va­
jon tudja-e napjaink családban élő kutyája, hogy függ a gazdájától?
A természetben a kutya mindig éhes volt: jó, ha hetente egyszer jutott annyi
étel, amennyivel jóllakhatott. A fogságban tartott farkasokat, akiknek etetés
szempontjából sokkal jobb dolguk van, mint vadon élő társaiknak, hetente egy­
szer etetik. A rendszeres, napi többszöri etetést már a fogyasztói társadalom
érdekei hozták létre. Ha egy egészséges kutya három-négy napig nem eszik,
semmi baja nem lesz tőle. Egy egészséges kutyának ma a családban is mindig
éhesnek kellene lennie. Éreznie kellene, hogy függ a gazdájától, és az ételéhez
- létéhez - csak a gazda „kegyelmén” keresztül juthat hozzá. Ha e szavak kemé­
nyen hangzanak, akkor gondoljanak abba bele, hány kutya veszíti el az életét,
sokszor szörnyű kínok között, mert nem fogad szót a gazdájának, és elüti egy
autó, vagy elszökik otthonról, és ki tudja, milyen megpróbáltatásokat kell kiállnia.
Ha egy család viszonyai nincsenek rendben, ha a kutya minduntalan átlépi
döntési határait, kompetenciavonalát, akkor a falka nyelvével gyógyíthatjuk.
Az etetésnél a gazda gyakorolja egyik kiváltságát: „Ez az én dolgom!” A gazda
kiváltsága, hogy elsőként ehessen, és a kutyának annyi marad, amennyit megha­
gyott. Nem leülteti, és odaadja az ételt, hanem minden alkalommal meghagyja
neki. Vagyis eljátssza azt a helyzetet, ahogy a farkasok elosztották a zsákmányt.

Ii
j
Milyen a megfelelő táplálék
a kölyök-, illetve a felnőtt
kutya számára?
Háttér: A kutyák számára a természetes táplálék a
legegészségesebb. Bár a mai tudomány néhány
f Tízesztendős koromban„
képviselője - nem ritkán bizonyos lobbik hatásá­ j kaptam meg a reg áhított
nak engedve - a mesterséges eledelek mellett teszi első kutyámat, Scottot, a
német juhászkutyát. Akkor
le a voksát, azt gondolom, hogy semmi nem érhet
azt tartotta a közvélemény,
fel az eredeti táplálék minőségével. Sok kérdés me­ ! hogy a kutyának húst kell
rül fel. Meg kell főzni a húst? Ehet csontot? Mit ' ennie, így én hetente tizen­
egyen, és milyen arányban? Mennyit ehet? A kér­ két kiló libafejet vagy farhá-,
tat hordtam haza az óbudai
désekre adott válaszok szigorúan a saját vélemé­ piacról. Nagyon odafigyel­
nyemet tükrözik. Oktatóként, illetve oktatókat tem a kutya táplálására,
képző szakemberként van véleményem - de a táp­ mindent elolvastam, meg­
hallgattam ebben a témá­
lálkozás nem a szakterületem. Azért nem kértem
ban, így a szemléletem is
fel szakértőt a válaszadásra, mert - mint az már j finomodott. Táplálék-
a korábbiakban is kiderült - a kutya etetése a ku­ i kiegészítőkkel szórtam le
tya-gazda kapcsolat egyik fontos eleme, így okta­ j a tálat, zabpelyhet főztem,
gondosan figyeltem a rit-
tói szempontból is nagy jelentősége van. . musra, ha otthagyta a
vacsit, leöntöttem szardíniá­
Javaslat: A kölyök számára könnyen emészthető val, úgy próbáltam rátukmál-
I ni stb. Az eredmény: Scott
és minőségi ételt ajánlatos biztosítani. Az anyjá­
1 olyan sovány és fakó szőrű
tól való elválasztás után - 8-12 hetes korban - lett, hogy néha szégyelltem
a kutya már fogyaszthat szilárd táplálékot: ez kivinni. Irigykedve figyeltem
a nyers hústól a gabonapelyhekig bármi lehet. az ismerősök jói táplált ku­
tyáit, míg úgy nem döntöt­
Arra figyeljünk oda, hogy ne tápláljuk egyoldalú­ tem, hogy ezt befejezem,
an a kölyköt. Ennek kivédésére a legjobb az ott­ í Vége lett az extrakaja-pro-
honi maradék beiktatása az étrendbe. A répától | jektnek. Ha evett, evett - ha
j nem, nem. Azt kapta, ami
a kenyérhéjig mindent megkaphat, sőt kapjon is I volt. Az eredmény: Scotti
meg. Ha nem allergiás, vagy nincs más problé­ egészségesen felerősödött,
ma, akkor a lehető legjobbat tesszük a mindent fényes lett a szőre. Ez volt
veiső eszméléseim egyike.
etetéssel. Feltétlenül ajánlom a húst: a baromfit
Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

és a marhát nyersen, a sertést csak főzve. A tápokat

kiegészítésnek javaslom: összeállított béltartalmuk
valóban sok mindent felölel. Ám a természetes táp­
lálás is viselhető, nem feltétlenül kell sokkal nagyobb
terheket vállalni vele.
Felnőtt kutyák esetén érdemes hetente egy éhező­
napot tartani. Több érv is alátámasztja a koplalást:
tisztul a szervezet; a hasznosítás képessége javul;
nő a gazda elismertsége; javul az étvágy, tehát az eb
nem fog válogatni stb. A táplálék összeállításánál
óvjuk a kutyát az elhízástól!
Mindenképpen kapjon rágnivalót: csontot vagy
bármit, ami erősíti a rágóizmokat, segíti a fogíny vér­
keringését, letakarítja a lepedéket a fogakról, meg­
előzi a fogkőképződést. A gazdák általános aggodal­
ma, hogy ha vegyesen, mindenfélével etetik, akkor
a kutya nem kapja meg, ami kell a szervezetének.
Szerintem ez alaptalan félelem: a kutya szervezete
kinyeri a táplálékból, amire szüksége van.

Hányszor kapjon enni naponta?

Háttér: A táplálékért folytatott vadászat, a zsákmány elosztása a falka életének
központi eseménye volt. Napjainkban, amikor aggódva figyeljük kutyánkat, hogy
eszik-e, hogy mennyit hagyott ott, esetleg még egy kis szafttal leöntjük, hátha úgy
a maradék is lemegy, akkor ennek az első számú rituálénak a kiüresítésén tevé­
kenykedünk. Egyrészt nem használjuk ki a rituálé adta lehetőségeket, másrészt el­
torzítjuk együttélésünk alapértékeit. A vadászó falkák életében előfordult, hogy
egy hétnél hosszabb ideig sem jártak szerencsével. A csapat tagjainak bírniuk kel­
lett az éhezést, sőt ez életük természetes része volt. Napjaink kutyatartója ennek
sokszor éppen groteszk ellentétét produkálja, és bármilyen furcsa, de ezzel is lejá­
ratja magát.

94
okát Javaslat: Az általános ajánlás így szól:
műk • 3-6 hónapos kor között naponta háromszor,
tap- • 6-12 hónapos kor között naponta kétszer,
obb • egyéves kor után naponta egyszer kapjon enni
a kutya - hetente egy koplalónapot tartva.
?ző- A kutya minden etetés után maradjon éhes. Ha ha­
ást: gyott az ételből, akkor túletettük - legközelebb ezt
ívül; vegyük figyelembe.
z eb Csak addig maradhat előtte étel, amíg folyamato­
ánál san eszik. Ha felnéz egy pillanatra, azonnal vegyük
el - a következő alkalommal megkapja a maradékot.
agy Valójában ez nem ennyire rögzített: bátran el lehet
vér- térni az ajánlástól, sőt bizonyos helyzetek ezt ki is
ieg- kényszerítik. Például, ha a munkabeosztásunk nem
dal- teszi lehetővé a háromszori etetést, semmi baja
;kor nem lesz a 4 hónapos kölyöknek, ha csak kétszer
íek. kap enni. Ám más kényszerítő helyzettel is találkoz­
:ete hatunk. Ha egy kutya kevéssé kötődik a gazdájá­
hoz, ha a gazdát csak a személyzetének tekinti, ha
a séták során nem követi a mozgását, akkor vegyük
elő a régi módszert. Már eleink is ismerték ennek
a jelentőségét. A pásztor, ha felnőtt pásztorkutyát
kapott, akinek vérmessége egyszerre volt sokat
)
ígérő, de ijesztő is, akkor lekötötte egy fához az
ebet, és szó szerint kiéheztette. Egy hétig nem evett
íek a kutya, majd utána is csak 3-4 naponta. Meg kel­
>gy lett értenie, hogy a pásztortól függ az élete. Meg is
így értette. A pásztornak olyan hűséges kutyája lett,
vé- amelynek megbízhatósága napjainkban is legen­
el- dás. Ha nem is a pásztor módszerét, de a kétna-
>gy ponkénti etetést ajánlom azoknak, akik nehezen bir­
;el- kóznak meg kutyájukkal, akiknél gyenge a kötődés.
ick A kétnaponkéntí etetést addig tartsuk, amíg nem
:já- rendeződik a viszony. Bár már 2-3 hét komoly válto­
zásokat szokott hozni ahhoz, hogy az eredmény
rögzüljön, érdemes 5 hétig alkalmazni a kötődési

95
 A
„ ___Korom Gábor » NEKED U G A T O K !

\ tréninget. Ebben az időszakban különösen ügyel­

jünk arra, hogy a kutya máshonnan ne jusson éle­
lemhez (szomszéd, családtagok, szökés, guberá­
lás), máskülönben bohócot csinálunk magunkból.

Nem eszik rendesen, válogat.

Mi az oka?
Háttér: Ha egy kutya nem eszik rendesen, annak alapvetően három oka lehet: be­
tegség, túletetés vagy bánat (a gazda vagy más kutyák után). Megismétlem: a ku­
tya mindig legyen éhes, soha nem maradhat előtte étel. így tudhatjuk meg azt,
hogy ha a kutya nem eszik, akkor ott valami nincs rendben.

Javaslat: Optimális esetben a kutyának szinte bár­

mit meg kellene ennie, amit a gazda elé tesz. Ha
nem beteg, és nem a szomszéd vizslalány tüzelése
csavarta el a fejét, akkor az a dolga, hogy megegye,
amit elé tesznek. Ha nem fűlik a foga a neki szánt
ételhez, akkor vegyük el előle: a legközelebbi étke­
zésnél próbálkozhat újra - ez addig megy így, amíg
meg nem eszi, amit kap.
Az, hogy egy étel nem ízlik a kutyának, árulkodó
lehet, érdemes rá odafigyelni - de nem szabad egy
jelzésnél nagyobb jelentőséget tanúsítani ennek a
jelenségnek.
Az etetésnél alkalmazandó szabályok:
Soha ne lakjon jól a kutya. Egy kicsit mindig marad­
jon éhes, tehát a napi porciót így becsüljük meg. So­
ha ne maradjon előtte étel. Ha csak egy pillanatra is
felemeli a fejét az edényből, vagy otthagyja a tálat,
akkor vegyük el tőle, és a legközelebbi étkezéskor
kerülhet elő újra. Az ételt - mint vezérek - otthagy­
juk, meghagyjuk a kutyának. Nem ültetjük, nem

96
 HATODIK FEJEZET

gyakorlatoztatok, hanem úgy teszünk,

mintha az a mi ételünk lenne, és „jóllak­
va” otthagyjuk neki. Ha az engedélyezé­
sünk előtt próbálkozna, akkor elzavarjuk
a prédától. E szabályok betartásától pozi­
tív változást remélhetünk nemcsak a kap­
csolatunkban, hanem a kutya étvágyá­
ban, egészségi állapotában is.

Hiába van előtte az étel egész

nap, alig eszik. Miért?
Háttér: Ez a legszörnyűbb kérdés, amit fel lehet tenni. Soha nem szabad ételt
hagyni a kutya előtt. Ha egy kutyát el akarunk puhítani, ha tönkre akarjuk tenni,
arra ez a „legjobb” módszer. Az önetető merénylet a kutya ellen!
A falka életében a „ közös akciók” csúcsa a vadászat, az élelem megszerzésére in­
dított csapatmunka volt. Az elfogyasztásnál jellemzően a hierarchia érvényesült:
itt erősödött a csapat tagjainak a tekintélye, vagy kerültek hátrébb a megbecsülési
listán. Ok nem fociztak, nem mentek moziba akciófilmet nézni, hanem vadász­
tak és osztoztak. Nos, ha már nem vadászunk is együtt, azt azért mégse tegyük
meg, hogy önetetőt állítunk be a kutyánknak.

Javaslat: Ha az étkezést a korábbi kérdé­

sekben említett szabályokhoz kötjük, akkor
ez a probléma nyomtalanul és örökre eltűnik.

Egy kicsit elhízott a kutyám.

Van diétás étrend?
Háttér: Korunk jelensége az elhízás. Okozhatja a kevés mozgás, a túl sok táplá­
lék, a túl erős béltartalmai táplálék, illetve szervi problémák.

97
Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Javaslat: Növeljük a mozgást, csökkentsük a táp­

lálék mennyiségét, illetve minőségét. Célszerű felhí­
gítani az ételt pehelymixekkel vagy egyéb táplálék­
kiegészítőkkel. Az ivartalanítás után megváltozik
a kutya anyagcseréje, jellemzően kevesebb kalóriá­
ra van szüksége, mint korábban, ha ezt nem vesz-
szük figyelembe, könnyen elhízhat kedvencünk.
Az elhízott kutya kezelésére kérjük ki az állatorvos
tanácsát is, célszerű kideríteni a valódi okot.

Mennyi idő teljen el az etetés

és a játék között?
Háttér: Korunk egyik legdurvább fenyegetettsége a bélcsavarodás és a gyomor­
csavarodás. Az a kutya van kitéve leginkább ennek a veszélynek, amelyik hirtelen
sokat evett/ivott.

Javaslat: Etetés után ajánlott kétórás csendes

pihenőt tartani, ezért az etetést is érdemes úgy prog­
ramozni, hogy utána legyen lehetőség a pihenésre.

Több kutyám van, az egyik ter­

rorizálja a tö b b it evés közben.
Mit tegyek ellene?
Háttér: A falkában élő állatoknál a vadászat, a zsákmány elejtése, majd elfogyasz­
tása kiemelkedően fontos szociális esemény is egyben. Az ilyenkor tapasztalható
vicsorgás, esetleg rövid összeakaszkodás formájában megjelenő agresszió a hierar­
chiában való helyezkedés része. Ám ha ez nyílt összecsapásba torkollik, azzal

98
a falka belső ereje kerül veszélybe. A gazda dolga, hogy szabályokat állítson fel a
kutyáknak, így őrizve meg a családi békét. Ha mégis verekedésekre kerül sor, az
egyben jelzi a gazda gyengeségét is.

Javaslat: A gazdáknak be kell tudniuk állítani az

etetés sorrendjét. Ha nehezen bírunk a helyzettel,
akkor szelektálni kell, külön - de legalábbis egy­
mástól biztonságos távolságban - etessük. Ha az
etetés során problémák lépnek fel, csak nagyon
óvatosan szabad konfrontálódni, mert az agresszió
a gazda irányába fordulhat. Az ilyen magatartás na­
gyon súlyos, válságos kapcsolati problémát jelez.
Ilyen esetekben a kapcsolatunkat kell rendbe tenni
külön-külön minden kutyával.

Baj, ha nem tudom mindennap

ugyanabban az időben etetni?
Háttér: A kutyának, mielőtt az ember mellé került, keményen meg kellett dol­
goznia a mindennapi betevő falatért. Gyakran egy hétnél hosszabb ideig sem ju­
tott táplálékhoz.

Javaslat: Az emberek számára

nagyon fontosak a ritmusok, pél­
dául a rendszeres időben történő
étkezés. Számtalan érvet fel lehet­
ne sorakoztatni amellett, hogy
miért jó az a kutyának, ha ő is
ritmusban eszik. Az én vélemé­
nyem viszont az, hogy ennek nincs
komoly jelentősége - sokkal in­
kább nekünk van szükségünk ar­
ra, hogy a napi ritmusunkba beil­
lesszük az etetési szertartást.

99
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Azt hallottam, hogy az idősebb

kutyának adjak előbb enni,
de a fiatal még többször eszik.
Hogy oldjam meg?
Háttér: A farkasfalkában a táplálkozás sorrendjének nagy jelentősége van. Az alfa­
pár lakik jól elsőként, és utána jönnek a többiek. A kölykök azonban kiváltságos
helyzetben vannak, ők akár az alfával együtt is ehetnek, ők kikerülhetik a rangsort.

Javaslat: Nem kell állandó sorrendet tartani.

Az elsőként evés a gazda kiváltsága. „Ez az enyém!”
- mondom el a kutya nyelvén. Remélhető és várha­
tó, hogy tekintélyünk ezáltal növekedni fog. Több
kutya esetén az etetés sorendjének felállításával a
gazda további tekintélypontokat szerezhet. Nem
kell feltétlenül ugyanazt a sorrendet tartani állandó­
an, már az is elég, ha kinyilvánítjuk a kutyák felé,
hogy még ezt a magas ösztönhőmérsékleten izzó
helyzetet is kézben tartom. Lent a földön egymástól
kellő távolságra az etetőtálak, kutyáim pedig árgus
szemekkel figyelik, mikor kapják meg az engedélyt
az evésre.
Amíg a kölyköt többször etetjük, addig célszerű
elkülöníteni az etetések idejére, vagy esetleg a nagy
is kaphat néhány falatot. Akkor van ennek jelentő­
sége, ha féltékenyek egymásra, de abban az eset­
ben is nekem kell rendet tennem. Ám gyakrabban
találkozom azzal, hogy a gazda viseli nehezen az
ilyen helyzeteket. Az idősebb kutya csak a már
megszokott, „én is nagyon éhes vagyok” szemek­
kel próbál kicsalni egy-két falatot.

100
 HATODIK FEJEZET Q

Honnan tudjam, hogy mennyit

adjak neki enni?
Hátién A kutya képes nagyobb mennyiséget is elfogyasztani, mint amennyit
a szükségletei indokolttá tennének. Ösztönös viselkedés ez: felhalmozás a nehéz
napokra. Ám ha egy kutyának ezt a - zsír formájában elraktározott - tartalékot
egy egész életen keresztül cipelnie kell, az azt jelenti, hogy sokkal jobban igénybe
veszi, megterheli a szervezetét a mindennapos mozgás. Arról nem is beszélve,
hogy ennek a tartalékolásnak - az ember mellett, aki folyamatosan gondoskodik
a kutyáról - nincs semmi értelme.

Javaslat: A legtöbb kutya esetében el

lehet mondani, hogy az utolsó két bor­
dának látszania kellene, amikor levegőt
vesz. Ha bizonytalanok vagyunk ku­
tyánk kondíciójában, akkor szakem­
bertől kérhetünk segítséget. Hamar
3elegendő-e ennek fenntartásához.
Az étel mennyiségét meghatározhatja
a kutya hasznosítóképessége (vannak
kutyák, akiken „átszalad az étel”, és
vannak egy marék rizstől is hízó típu­
sok); a kutya idegállapota, a környezet
stressztartalma (minél feszültebb a
hangulat, annál kevésbé jól hasznosít
az eb szervezete); a táplálék minősége
(gyengébb beltartalmú ételbői nagyobb
mennyiség elfogyasztására van szük­
ség); az évszak, azaz a hőmérséklet
(télen zsírosabb ételre van szükség
a kondíció fenntartásához). Ne felejt­
sük el a napi adagba kalkulálni a taní­
táshoz használt jutalomfalatokat.

101
 Korom Gábor » NEKED U G ATO K!

Nem szereti a száraz tápot.

Mivel etessem?
Háttér: A kutya a természetben szinte mindent megevett: a dögtől a bogarakig.
Táplálékának jelentős része növényevő zsákmányállat volt, amelynek félig emésztett
növényi eredetű béltartalmát is elfogyasztotta. Kutyáink ősei változatos étrenden él­
tek. A tápgyártó cégek eme változatos étrend összetevőit próbálják egybevegyítve
tálalni számukra, és bár egyes ízesítő anyagok bekerülésével legtöbbször sikerül is
vonzóvá tenni, minden megértésem azé az állaté, aki nem rajong a granulált man­
na életen át tartó fogyasztásáért.

Javaslat: Közhely, de tény: az éhes állat bár­

mit megeszik. Mégis azt javasolnám, hogy pró­
báljuk kutyánkat mindennel etetni: a háztartási
maradéktól a nyers húsig. Ha erre nincs lehető­
ség, akkor alkalmazzuk a korábban leírt elvet,
vegyük el előle a tápot, és a legközelebbi étke­
zésnél adjuk oda újra. Jellemzően pár napnál
tovább nem tart a „válogatósztrájk”.

102
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Bevezetés a hetedik fejezetbe

Tetszik, nem tetszik, az ember saját igényeinek és kényelmének alárendelve lét­
rehozott egy világot, és ebben a világban minden róla szól. A helyzet nem ró­
zsás! Egyes vélemények szerint a ma élő fajok fele 2100-ra kipusztul. Amerre és
ahová tartunk, az magát az emberi fajt is kipusztulással fenyegeti. Ősi tapasz­
talatunk, hogy a természettel nem lehet packázni, mert megrázza magát, és le­
het, hogy lepottyanunk... Létszükségletünk, hogy megtaláljuk az összhangot
szülőlényünkkel, a természettel. Az egészen közvetlen környezetünkben, a csa­
ládban él egy olyan lény, aki a természet szilajságát, szépségét és nyelvét
magában hordozza. Harmonizálásunkra kitűnő esély a kutya lényének megis­
merése. Amikor tanulom egy kutya szemén keresztül érzékelni a világot, amikor
felelősséget viselek valakiért, akinek nem a mesterségesen teremtett emberi
értékek a fontosak, akkor saját magamról is teljesebb képet kapok. Az emberi
intellektus teremtette világba beérkező naiv lény, a kutya csak az mi segítsé­
günkkel tud beilleszkedni, mert az emberi világ számtalan számára érthetetlen
ingerével találkozik. Az ember értelmével betekinthet az ijesztő jelenségek mö­
gé, de a kutyának nincsen intellektuális zseblámpája. A gazda feladata, hogy
irányt mutasson a kutyájának, de ehhez elsőként a kutya tiszteletre épülő fi­
gyelmét kell megszereznie. Meg kell tanulni a kutya, a természet nyelvén kom­
munikálni. Az a helyzet, hogy ez a nyelv tőlünk sem idegen, csak ismereteinket
belepte egy kis por. Ideje hát feleleveníteni azt a szókincset, amelyet a pászto­
rok még napjainkban is kitűnően használnak.
A domináns egyed három kiváltsága, amelyet a kutyáknak nem kell megtanul­
nia, mert úgy születnek, hogy értik.
A privát terület határa:
Ez itt az én területem, az én helyem, az én személyes terem. - Ne zavarj!
Ez az én dolgom: Ez az én tevékenységem, az én birtokom, az én ügyem.
- Ez az enyém! Menj innen!
A közös akció kezdeményezése, irányítása, befejezése:
Én irányítok, én döntök. - Mit mondtam neked!
Ennek a nyelvnek az a különlegessége, hogy nem lehet hablatyolni, nem lehet
úgy tenni, mintha... Ennek a nyelvnek a szavait igaz meggyőződésnek, a szán­
dékot megvalósító akaratnak kell áthatnia, ezért nem szabályok, hanem kivált­
ságok. A hiteltelen, gyenge és valós akarat nélküli próbálkozások nevetségesek

104
 HETEDIK FEJEZET TOLAKODÁS

a kutya szemében. De ha viselkedésünk, mozdulataink, szándékunk, hangunk

hitelessé válik, akkor akár másodpercek alatt nagy változásokat remélhetünk.
Figyelem, tapasztalatból beszélek! Számtalanszor voltam tanúja annak, amikor
egy addig semmibe vett gazda szándéka mögé valós akarat került, és attól
a pillanattól életük a kutyával teljes fordulatot vett. Meg szokták kérdezni tőlem,
hogy milyen szavakkal, milyen hangerővel kell beszélni. A válaszom az, hogy
ezek a szavak nem a beszédben, hanem afölött születnek, ezek a szavak akár
néma csendben Is beszédesebbek, mint akár egy egész szakkönyv. Fel kell fe­
deznem, hogy egy kiváltságomat akarom érvényesíteni, kérlelhetetlen szándé­
kot kell megélnem, és csupán a testtartásom el fogja mondani a kutyának azt,
amit eddig akár évek alatt sem sikerült: „Én vagyok a gazdád, én gondoskodom
rólad, te tisztelettel tartozol nekem.”

Felugrál ránk, amikor hazaé­

rünk. Hogyan neveljem le erről?
Háttér: A félnapos távollétből hazatérő gazda nagy örömet szerez az otthon rá
várakozó kutyának. A csendes, nyugodt, ingerszegény környezetben való pihe­
nést egyszeriben felváltja az a lehetőség, hogy végre lemehet sétálni, vagy történik
valami más érdekes. Már nincs egyedül: nagy boldogság ez, hiszen a kutya társas
lény, és délelőtt éppen ebből volt hiánya, ilyenkor lelkiismeret-furdalás fut végig
rajtunk: „Szegénykém, milyen sokat voltál itthon egyedül. No nem baj, most pó­
tolhatod. Gyere, tombold ki magad!” 0 pedig jön, még hívni sem kell. Nyakig
benne van a gazda üdvözlésében, aki örül, hogy így szereti a kutyája. Furcsa, hogy
néha mennyire nem értjük a természet nyelvét. A hazatérő gazda „lebukása” a ku­
tyához, a lelkes üdvözlés teljesen idegen dolog egy vezetőtől: attól a személytől,
akinek az a kötelessége, hogy gondoskodjon a csapatról. A vezér a visszatérésekor
nem rohanja végig a csapatot, nem üdvözli a tagjait, sőt: még a fogadására érkező,
hízelgő társait is elküldi magától. Majd később, amikor a többiek már lenyugod­
tak, akkor hívja be magához azt, akivel éppen kedve van játszani. Ezzel a rituálé­
val egyben újra megerősítik az egyedek helyét a csapatban.
Többről van itt szó, mint felugrálásról. Egy fontos kommunikációs zsákutcát le­
het feltárni ezen a ponton: a kutya-gazda viszony félreértelmezését.

105
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Javaslat: Mi tanítjuk a kutyát arra, hogy amikor

megérkezünk, ugráljon ránk. Ha ilyenkor örülünk
neki, játszunk vele, azzal megjutalmazzuk, amit csi­
nál, és egyben azt közöljük vele: nekem nem jár
tisztelet, nekem nem kell szót fogadni. Ha meg tud­
juk állni, hogy hazaérkezésünket követően még
néhány percig ne foglalkozzunk vele, akkor hama­
rosan le fog szokni az ilyen üdvözlésről. Általában is
kerüljünk minden olyan szituációt, ahol a kutya fel­
ugrálással vagy más módon követeli ki figyelmün­
ket. Hagyjuk figyelmen kívül, ha ugrál, tolakszik, és
csak akkor hívjuk magunkhoz, amikor lenyugodott,
elvonult. Több forog kockán, mint a bepiszkolódó
ruhák okozta bosszúság. A hazaérkezési szertartás
fontos szerepet játszhat a gazda szerepének hely­
reállításában. Ha a tanácsot következetesen be tud­
juk tartani, rövidesen javulást tapasztalhatunk más
területen is - főleg, ha más kiváltságokkal együtt al­
kalmazzuk. Eleinte - mint mindig - valószínűleg
több időre, kitartásra lesz szükségünk, de megéri.
Egy ilyen egyszerű dolog, mint a hazatéréskor a fi­
gyelmen kívül hagyás, rengeteget mond a kutyának
- sokkal többet, mint a fölösleges kiabálás, az ért­
hetetlen magyarázás.

Odaszalad másokhoz,

Háttér: Annak, hogy kutyánk más embereket is túlzott lelkesedéssel üdvözöl,

könnyen levezethető oka van. Figyelmet akar így kikövetelni, hiszen a legtöbb
ember vagy megsimogatja, vagy elkezd hadakozni vele - mindkettővel megerősítve
az ilyen viselkedést. Hamar megtanulja: ez működik! Az olyan kutyák, akikkel ke­
veset foglalkoznak, és az energiáik sincsenek lekötve, elképesztő hatékonysággal

106
 HETEDIK FEJEZET

cs kitartással képesek alkalmazni ezt a technikát, hogy a figyelem középpontjába

kerüljenek. Sajnos azonban embertársaink ezt nem mindig értékelik, sőt. Ku­
tyánkra, a kettőnk kapcsolatára sem vet jó fényt ez az akaratos viselkedés.

Javaslat: Lehet, hogy többet kellene

törődnünk vele - de nem mindig ez áll
a háttérben. Ha megszokta, hogy a fel­
ugrálással eléri a célját, akkor mostan­
tól tegyük az ellenkezőjét! Forduljunk el
tőle, hagyjuk figyelmen kívül, amíg ug­
rál - de ha abbahagyja, simogassuk
meg. Ezzel újraírjuk a viselkedést,
mostantól a figyelmet a nyugodt visel­
kedésnél kapja, nem a követelőzés ha­
tására. Ha másokra (is) ugrál kutyánk,
akkor másokat is be kell vonni a folya­
matba, előre elmondva, hogy mi a fel­
adatuk, sőt, ha az utcán egy idegen
örülne a kutya effajta üdvözlésének,
akkor is avatkozzunk közbe, és kérjük
meg, hogy segítsen nekünk. Ha egy
kutyában már nagyon erősen rögzült
ez a viselkedésforma, hatékonyabb
technikát ajánlok. Abban a pillanatban,
hogy felugrik, fogjuk meg a mellső két
lábát, és csak tartsuk határozottan,
egészen addig, amíg már kellemetlen
számára, és szabadulni akar. Ekkor
még egy percig fogjuk, és csak utána
engedjük el. Ezt minden felugrálásnál
tegyük meg, és a kutya hamar megta­
nulja, hogy nem éri meg felugrani
senkire, mert annak kellemetlen követ­
kezménye van. A nyugodt viselkedést
ugyanúgy jutalmazzuk simogatással,
törődéssel.

107
 Korom Gábor • K E K E D U G ATO K!

A gyerekre is felugrál
- félek, hogy megsérti.
Leszoktathatom róla?
Háttér: A farkasok természetes viselkedése, hogy a kölykökkel egészen másként vi­
selkednek, mint a felnőtt egyedekkel. A kölyöknek sokkal több dolog megengedett,
mint kifejlett társaiknak. A csapat fokozatosan ismerteti meg a kicsit a törvények­
kel. Jelen esetben ez az információ kettős jelentőséggel bír. Egyrészt megmagyaráz­
za, miért tűrnek el a kutyák olyan sok mindent a gyerekeknek, másrészt arra is rávilá­
gít, hogy a kölyökkutya szabálykövető képessége sokkal gyengébb, mint a felnőtteké.

Javaslat: A gyerekeknek is járnak

Falkában
bizonyos kiváltságok a kutyával szem­
Törökországi tartózkodásom során sok él­
ménnyel gazdagodtam. Ebben az Ázsia és ben, de ezek érvényesítéséhez a szü­
Európa határán fekvő országban érdekes
II dolgokat tapasztalhat az ember. Csak pár
lők segítségére lesz szükség. Két
fontos tényezőt vegyünk figyelembe:
napja érkeztem, és talán első magányos
sétámat tettem a környék dombjain, ami­ a gyerek és a kutya korát. Egy 5-6
H ír kor dermedten vettem észre, hogy egy hónapos kölyökkel vagy ennél idő­
S•;11} * 20-25 tagú kutyafalka jelent meg az egyik sebb kutyával viszonylag könnyű dol­
dombtetőn, és egyenesen felém tartott.
gunk van, mert sokkal inkább képes
Ilyen még nem történt velem, nem tudtam,
mitévő legyek - de menekülni már nem megérteni, mit várunk el tőle. Kemény
•»,4 f tudtam. Megálltam, és vártam, mi követke­ fellépéssel, akár a büntetés valamely
zik. A csapat biztonságos távolságról elke­ technikájának alkalmazásával (lásd a
rült - fellélegezve nyugtáztam, hogy
ví';S eszükben sincs megtámadni. Épp csak 19. oldalon) hamar megértethetjük
egy őrszem figyelte, hogy mit teszek, és kutyánkkal, hogy a gyerek tabu. A ku­
J Á I C' .
ifi-fái; amikor a többiek kellő távolságba értek, tyának erre van füle! Nem természet-
ő is utánuk rohant. A csapatban volt több
f i t i* " i ellenes dolgot kérünk tőle. A kutyák
i§:. is a hatalmas testű és félelmetes hírű török
pásztorkutyákból, a kangalokból, de volt
orosz agár és uszkár is, és sok keverék
általában imádnak a gyerekekkel ját­
szani - de ha egy gyerek még olyan
kutya. Életre szóló élményt adott nekem kicsi, hogy nem képes felmérni a ve­
í iju ez a - megunt vagy elkóborolt kutyákból
összeverődött - félvad falka, és később is szélyt, akkor mi gondoskodjunk a biz­
p : sokszor figyeltem őket, hogy milyen béké­ tonságáról. Egy 6 év körüli gyermek
■ .■
wiíV; ben és milyen hatékonyan élnek. már tudja, hol a határ, egy kis segít-
’ta ra

108
 . TOLAKODÁS
HETEDIK FEJEZET L. ____ ____ _
f

séggel akár le is tudja teremteni a kutyát, ha az dur­

ván játszana. A kisebbek a felnőttek segítségére, ÓVÓ
figyelmére szorulnak, Itt a szülő felelős érte, hogy
a kutya tiszteletben tartsa a gyereket. A kutya ezt
pontosan érti, és ha következetesen ragaszkodunk
az elváráshoz, hamar megoldódhat ez a probléma.
Fontos, hogy a gyereket Is tanítsuk meg a helyes vi­
selkedésre, reagálásra. Nagyobb gond az 5 hóna­
posnál fiatalabb kölykök magatartásának kontrollá­
lása. Nincs mit tenni: egy temperamentumos kölyök­
kutya konfliktusokat okozhat a viselkedésével. Nem
szerencsés egy pici gyerek olyan találkozása a ku­
tyával, hogy az - akár játékból - megharapja, fellökje
vagy megkarmolja. Életre szóló rossz emlékeket vi­
het magával a gyermek. Ezért a gazdának olykor akár
keményebben is helyre kell tennie a kölyökkutyát.

Porszívózás közben ugatja,

kergeti a porszívót. Mit tegyek?
H áttér: A kutya körülbelül két hónap alatt alaposan kiismeri az otthoni környe­
zetet. Megtanulja, hogyan viszonyuljon a különböző ingerekhez, mi az, ami szá­
mára jelentőséggel bír, és mi az, ami érdektelen. Hasonlóképpen a gazdával való
viszonya is kialakul. Azok az időszakosan megjelenő ingerek, amelyek jó mulat­
sággal kecsegtetik, kiválnak a megszokott ingerek tömegéből, cs ilyenkor egészen
hevük állapotba kerülhet, különösen ha, nincs kellően lefárasztva. Ám egy jó gaz­
da képes arra, hogy a kutyáját irányítsa, sőt arra is, hogy úgy tudjon tevékenysége­
ket végezni, hogy abban ne zavarja: érvényesíti az „ez az én dolgom” kiváltságot.
A porszívózás - akárcsak a fűnyírás - pont ilyen tevékenység, a kutyának nincs
benne szerepe. Ha a lakásban villanyt szerelünk, abban más nem vehet részt -
főleg nem a kutya. Ilyenkor azt jelezzük felé, hogy „ez az én dolgom” - vagyis a do­
mináns egyed egyik kiváltságát kell felállítanunk. Ha azt mondjuk, hogy „ez az én
dolgom”, akkor a kutyának háttérbe kell húzódnia, vissza kell vonulnia. Ha a ku­
tya nem feltételezi a gazdájáról, hogy az képes az önálló tevékenységre, annak

109
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

a szomszédok ihatják meg a levét, hiszen amikor elmegyünk otthonról, akkor is

azt mondjuk a kutyának - természetesen a viselkedésünkkel hogy „ez az én dol­
gom”, te csak maradj itt, és várd meg, amíg visszajövök. Ha ő elfogadja ezt
a helyzetet, akkor nem fog utánunk ugatni, nyüszíteni.
Fontos azonban, hogy mindezekkel párhuzamosan egy másik kiváltság tartal­
mát is megértsük: a „ közös akció” fogalmáét. Vagyis amikor kutyánkat játékba,
munkára, sétára hívjuk, mindez a gazda irányításával, kontrolljával történjen.
Az egészséges együttélés feltétele az, hogy ember és kutyája „közös akciókban” (sé­
ta, tanítás, játék, ebathlon, terelés, vadászat, agility stb.) tevékenykedjen.

Javaslat: A kutya azért ugatja a porszívót,

mert nagyon felcsigázta az érdeklődését.
A hétköznapok szürkeségében a porszívó­
zás izgalmas esemény. Kissé tart ugyan a
berregő valamitől, de már elégszer látta
ahhoz, hogy ne féljen jobban. Az ugatás­
ban az elriasztás és a fenyegetés, de a já­
tékba hívás is megjelenik. Hamar egyértel­
művé válik számára, hogy a „lény” nem él
önálló életet: valamilyen módon a gazda
parancsol neki. Ez újabb ok, hogy beleves­
se magát a játékba. A kutya rövid időre
sem csatlakozhat a porszívózásba, zavar­
juk és hallgattassuk el. Ha kezdettől így
teszünk, nem merülhet fel különösebb
probléma - de ha már több alkalommal is
elfogadtuk, hogy kergetőzik, ugat, játszik,
hadakozik a porszívóval (a sikertelen letil­
tási próbálkozások is elfogadást jelente­
nek!), akkor nehezebb dolgunk lesz. Irányí­
tásunk visszanyerése érdekében ilyenkor
érdemes a kezdetekben csökkenteni az in­
ger nagyságát és fokozatosan eljutni a
végső megoldásig. Lehet ez nagyobb tá­
volság a porszívótól, üresjáratban, mozdu­
latlanul zúgó masina stb.

110
 HETEDIK FEJEZET Ml

Mi a gazda szerepe az agresszió

megelőzésében, kezelésében?
Háttér: Akinek már volt szerencséje megfigyelni kóbor kutyákból összeverődött,
vadon élő kutyafalkát, elcsodálkozik azon, hogy meglepően kevés agresszióval ta­
lálkozik. Földünk szegény térségeiben, kevés pénzből működtetett mén helyeken
sokszor hihetetlen körülmények között tartják a kutyákat: kicsi, lekerített helyen
rengeteg kutya van együtt - szívszaggató látvány! Ha azonban túltesszük magun­
kat az első fájdalmas érzésen, azt látjuk, hogy rend van, és a valószínűtlen állapot­
hoz képest kevés a verekedés.
Ha azzal fordulnak hozzám, hogy valakit megharapott egy kutya, akkor, meg­
vizsgálva az adott esetet, a háttérben általában valamilyen érzékenységgel, bi­
zonytalansággal találkozhatunk. A kutyák agresszív viselkedéséért legjellemzőbb
módon a tartást, a felnevelés körülményeit lehet okolni. Iskolánkban egyre több
agresszióproblémás kutyával találkozunk. Általában hozzánk irányítják a gazdá­
kat, mert mások már letettek a probléma kezeléséről, nem váltak be a hagyomá­
nyos kiképzés eszközei, illetve egyéb technikák. Az elmúlt években oktatóink egy
csoportja specializálódott az extrém problémákra, köztük az agresszióra is, ők a
Tükör viselkedésterápiás csoport. Nagyon sok kutyának és gazdának segítettek
már, komoly problémák esetén érdemes őket felkeresni, (www.problemaskutyak.
hu). Ha egy kutya hajlamos az agresszióra, annak alapvetően három oka lehet: az
első a dominancia, amikor a környezet uralása a cél. Ez égbekiáltó jele annak,
hogy a gazdi nincs elegendő távolságra. A második ok éppen az ellenkezője, a ku­
tya öröklötten érzékeny, bizonytalan, és félelmében az agressziót választja megol­
dásnak. A harmadik ok az elmaradt kölyökkori szocializáció, egyszerűen nem
tanult meg helyesen kommunikálni fajtársaival vagy az emberekkel. Mindhárom
esetben a megoldás kulcsa a gazdi vezetői szerepének megerősítése és a hiányos
szocializáció pótlása. Fontos, hogy értse a kutya a környezetét, kiszámítható le­
gyen számára, és érezze biztonságban magát.
A problémák egy csoportjánál az állat bizonytalansága, félelme, olykor rettegé­
se az ok. Ilyen esetben azt a gyógymódot választjuk, hogy pótoljuk az elmaradt
szocializációt, a fokozatos ingerszoktatást.
Más kutyáknál extrém agressziót tapasztalunk. Velük elvileg már tényleg sem­
mit nem lehet kezdeni - de ez szerencsére nem igaz! Az agresszió ilyen mértékű

111
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

megnyilatkozása is hasonló forrásból táplálkozik, tehát az ok itt is a félelem és

a bizonytalanság. Ami azonban megnehezíti a helyzetet, az az, hogy ezek a ku­
tyák a szocializációjuk során kevéssé találkoztak szabályokkal, így nem is nagyon
ismernek törvényeket. Őket az általunk felállított szabályokkal szembesítjük, és
kiszámítható közeget teremtünk nekik. Amikor ebben kellőképpen előrehaladtunk,
akkor itt is kezdődhet a fokozatos ingerszoktatás.
A harmadik csoport: bizonytalan gazdák domináns kutyákkal. Itt van a legköny-
nyebb dolgunk, mert a kutya nagyon hamar felismeri az új helyzetet, amellyel ná­
lunk találkozhat, és szívesen be is áll a sorba. Itt a gazdát pátyolgatjuk addig, amíg
a kapun kívül is magával tudja vinni a frissen szerzett határozottságot. Az iménti
felsorolásban nagyon leegyszerűsítettem az agressziós viselkedés okait és kezelé­
sük módját. Egy dolog azonban minden esetben tisztán megfigyelhető: ha a gaz­
da a korábbiakban kellő tudatossággal járt volna el, akkor megelőzhette volna
a kialakult helyzetet.

Javaslat: Az agresszív kutyák stresszesek, és ve­

szélyesek a környezetükre. Minden felelősség a
gazdit terheli, hogy ezt idejében felmérje, és meg­
oldásokat keressen. Már a növendék kutyánál is
figyeljünk oda az egészséges szocializálásra. Ha
olyan problémát észlelünk, amely meghaladja tudá­
sunkat, akkor érdemes megkeresni egy hiteles
szakembert és segítségét kérni. A kutyaóvoda min­
denképpen ajánlott, különösen a félős vagy túl
rámenős kutyáknál. Az iskolának minden kutya és
gazda számára kötelezőnek kellene lennie. A prob­
lémamentesnek tűnő kutyák esetében is előfordul­
hat, hogy nem észleljük az elfojtott energiákat,
hiányosságokat, amelyek a kor előrehaladtával hal­
mozottan jönnek elő. A megelőzés mindig sokkal
kevesebb energiába kerül.

112
 HETEDIK FEJEZET TOLAKODÁS
i

A kutyám sokszor nem hagy

békén: játékra invitál. Mit tegyek?
Háttér: Aki eddig figyelmesen olvasta a könyvet, már maga is sejtheti, hogy mi
áll a dolog hátterében. Ha kapcsolatunk teljesen rendben van a kutyával, minden
körülmény között szót fogad, és ha rászólunk, abbahagyja a játékra hívást, akkor
semmi gond. Ha azonban vannak még megoldatlan gondjaink, tartsuk magunkat
a kiváltságunkhoz, azaz a „ közös akciókat” csak a domináns egyed kezdheti.
Az egyik legjellemzőbb hiba, amikor a labdát elénk köpő, ugató kutyának eldob­
juk a labdát, és így akarjuk elhallgattatni. Ez olyan, mint ha a bevásárlás alatt hisztiző
gyerek szájába csokit tömnénk. Mindkét esetben jutalmazzuk a helytelen viselkedést.

Javaslat: Tanuljuk meg érvényesíteni az akaratun­

kat: a kutya is ezt várja el tőlünk, szeretné megtalálni
bennünk azt a vezetőt, akit tisztelhet. Ha engedé­
lyünk nélkül átlépi személyes távolságunkat, ha aka­
ratunk ellenére játékot provokál, akkor határozott
magatartással zavarjuk el magunktól. Ha már meg­
értette, hogy a gazda az, aki irányít, ha megnyugo­
dott, akkor lehet behívni és a mi akaratunk értelmé­
ben kezdeni el a játékot. Mindig a gazda dönti el,
hogy mikor, hogyan és meddig játszik.

113
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Folyton kunyerál, amikor eszünk.

Baj, ha ilyenkor adok neki?
Háttér: Ha egy kutya egészséges - illetve egészségesen tartják akkor mindig
éhes. Ennek így kell lennie. Éppen emiatt lelkesen jelentkezik, ha valahol potya­
falatokat lehet szerezni. Probléma viszont, ha a tolakodása odáig terjed, hogy nem
tartja tiszteletben a gazdák nyugodt táplálkozáshoz való jogát. Márpedig ha a gaz­
dának ez a privilégiuma sérül, akkor az máshol is jelentkezni fog: behívási gon­
dok, kezelhetőségi problémák fordulhatnak elő.

Javaslat: A gazdának joga és egyben

kötelessége is, hogy megteremtse ma­
gának a nyugodt táplálkozás körülmé­
nyeit. Ha a kutya zaklatja a családot evés
közben, és ha ezt a magatartást nem le­
het leállítani, akkor - akár a büntetés
eszközével is élve - szüntessük meg ezt
a viselkedést. Ilyen esetben súlyos hiba
a kutyát a családi ebéd vagy vacsora
közben etetni. Ám ha együttélésünk zök­
kenőmentes, ha bármikor ki tudjuk kül­
deni az első szóval az asztal mellől, és az
élet egyéb területein is harmonikus a vi­
szonyunk, akkor nincs negatív jelentő­
sége az asztalnál etetésnek.

114
 HETEDIK FEJEZET TOLAKODÁS

A kutyám vehemensen játszik

más kutyákkal, szoktassam
le erről?
H áttér: A kutyának szüksége van a fajtársaira, a szociális kapcsolatokra más ku­
tyákkal. Helytelen az a szemlelet, hogy csak a gazdája, a család, csak az emberi kö­
zösség a fontos, mert ez állandó pórázhasználathoz, pórázkötelezettséghez vezet­
het. Ha sétáink mindig magányosak, ha csak velünk van kapcsolata, nem fogja
megtanulni, hogyan kommunikáljon más kutyákkal. A Tükör módszer egyik leg­
fontosabb célkitűzése, hogy elvezessen egy teljesebb póráz nélküli élethez. Már­
pedig ennek elengedhetetlen feltétele, hogy fajtársai között is szocializálódjon.

Javaslat: A kutyák játék közben tanulják meg, ho­

gyan viselkedjenek egymással, és az energiáikat is
hatékonyan tudják levezetni ezeken a találkozáso­
kon. Ha egy kutya nagyon vehemensen játszik, ak­
kor olyan partnert kell keresni, akinél ezzel nem ér
célt, esetleg meg is fegyelmezi. Meg kell tanulnia,
hogyan kommunikáljon társaival, hogy ne legyen
terhűkre. Kölyökkutyánál, ha azt vesszük észre,
hogy nagyon durván játszik, és ezt zokon veszi
a másik kutya, akkor vegyük ki a játékból néhány
másodpercre, majd engedjük vissza, ha ekkor sem
hagyja abba, vagy nagyon durva, akkor sajnos vég­
leg ki kell vonni ebből a csoportból, és neki meg­
felelő partnereket keresni.
Felnőtt kutya esetében annyiban más a helyzet,
hogy ott már elvárható, hogy a gazda tiltására leáll­
jon a durvasággal. Ha ez nem sikerül, akkor a
megfelelő büntetés alkalmazásával lehet elérni,
hogy elfogadja a gazda akaratát.

115
 Korom Gábor • NEKED UG ATOK!

Mit csináljak, ha a kutya

durván játszik velem?
Háttér: A kutyának ismernie kell azokat a határokat, ameddig elmehet a játékban.
A természetben a játék szerepe az volt, hogy az életre nevelje a kölyköt: olyan szo­
ciális tevékenység, amelyben a csapat tagjai egymással együttműködnek, kommuni­
kálnak, beszélgetnek, vagy akár torzsalkodnak, hierarchiapontokat gyűjtenek. Ha
egy kölyök túlmegy a határon, akkor a társai keményen rendreutasítják. A szabá­
lyok ilyen jellegű felismerése kivételesen korán megkezdődik. Már az alomban
megtanítja az anya a játék közbeni lágy harapást: ha a kölyök erősebben harap az
emlőjébe, vagy erősebben ráfog játék közben, akkor nem marad el az anyai szigor.

Javaslat: A közös játéknak fontos szerepe van

a gazda és kutyája kapcsolatában, éppen ezért
mindkét résztvevőnek jól kell éreznie magát a „közös
akcióban". Ha a kutya durván játszik, ha nem tanul­
ta meg már az alomban a puha harapást, akkor a gaz­
da dolga az, hogy ezt pótolja. Következetesen tiltsuk
a túlzó viselkedést, tanítsuk meg a kutyát arra, hogy
ne lépje át a határokat. Ha mégis megteszi, akkor
küldjük, zavarjuk el magunktól, és csak akkor enged­
jük vissza, amikor úgy gondoljuk, hogy visszajöhet.

116
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Bevezetés a nyolcadik fejezetbe

Az utóbbi 20-30 évben kutya és ember viszonyában nagyságrendnyi változás
tapasztalható. A kutya az emberi igényekhez idomulva egyre inkább családtag­
gá válik. A változást intellektuális teljesítményének hihetetlen növekedése,
újabb és újabb alkalmazási területek elterjedése, végtelennek tűnő alkalmazko­
dási képessége kíséri. Hol voltak idáig ezek a képességek? Az erre a jelenség­
re adható magyarázat meglehetősen furcsa. A tudósok nem mondhatnak mást:
evolúciós szempontból ilyen gyorsan nem következnek be változások, tehát a
kutya olyan képességével állunk szemben, amely már korábban kialakult, csak
az elmúlt 2-3 ezer esztendőben nem volt kihasználva. Az ezt megelőző Idők a
homályba veszve sok titkot őriznek, többek között arról is, hogyan élhetett
együtt az ember és a kutya.
A kutya evolúciós útján nagy szerepet kapott a közösségben való együtt­
működés. Az utolsó 2-3 ezer évben ezt a képességet kevéssé használtuk ki, a
kutya mint eszköz, használati tárgy, házőrző vagy harci és vadász szolga élt
mellettünk. Persze e tevékenységekhez is kellettek különleges képességei, de
teljes kapacitásának csak töredékével éltünk. Viszonyunkat semmi más nem
mutatja jobban, mint ahogy a kutya szót szinte mint jelzőt használtuk: „te ku­
tya”, „kutya világ”, „kutyába sem veszi”, „kutyául érzem magam”, „kutya egy
népség” stb. Nem kérdés, hogy az ember mindig is csodálattal adózott hűséges
társa előtt, de valahogy nagyobb teret kapott a másik oldal.
Napjainkban elkezdődött a kutya rehabilitációja, valós helyére emelése. Persze
mint minden változást, ezt is sok torzulás kíséri, mint a kutya antropomorfizálá-
sa, emberi tulajdonságokkal felruházása, amelyből a kutya nem kér, inkább csak
elszenvedi gazdája infantilizmusát, sokszor egészen a lelki megnyomorításig.
A változást az emberi tudatosság hozza, és a folyamatnak még csak az ele­
jén tartunk. Az elkövetkező évtizedekben újabb forradalmi alakulás várható.
A további változás egyik kulcseleme a szocializációban rejlő lehetőségek kiak­
názása, főként a kutya hathetes és hat hónapos kora közötti rendkívül fogékony
időszak, az úgynevezett „szivacskorszak” tudatos hasznosítása.
í
i
Amit most leírok, az a kutyához való viszonyulás jövője:
Amikor egy kutyával találkozom, akkor szemem előtt a veleszületett tulajdonsá­
gok (genotípus) és a szerzett tapasztalatok (paratípus) összességéből álló lényt
(fenotípus) látom. Az állatvilág minden élőlényére elmondható ez az állítás,

118
 NYOLCADIK FEJEZET SZOCIALIZÁCIÓ

de amitől a kutya különleges az az, hogy szerzett tulajdonságai sokkal nagyobb

mértékben befolyásolják személyiségének alakulását, mintsem gondolnánk.
Az öröklött viselkedési reakciók, az úgynevezett ösztönös viselkedések nagy si­
kerrel átírhatók, felülírhatok. A kutya nagymértékben azt a képet hordozza, ame­
lyet környezete alakított ki benne, és ebben a környezetben a legjelentősebb
szereplő a gazda. Ez a képesség hozta azt, hogy az ember legközelebbi társává,
családtagjává vállhatott. A kutya olyan füzet, amelyet az ösztön és a gazda ír tele.
Vagyis, a kutya gazdája visszatükrözése! Ha mint gazda ezzel tisztában va­
gyunk, saját viselkedésünkkel, tudatosságunkkal képesek vagyunk a kutya lé­
nyének tudatos formálására. Képesek vagyunk arra, hogy a kutyában az álta­
lunk tudatosan kifejlesztett képességek domináljanak. Persze az is lehet, hogy
nem tudjuk kellő tudatossággal irányítani ezt a folyamatot. A kutya akkor is min­
ket tükröz vissza, csak éppen nem biztos, hogy azt, amit szeretnénk, lehet,
hogy nem fog tetszeni, amit látunk! A tudatos formálás elengedhetetlen feltéte­
le, a kutya lényének megismerése, kommunikációjának elsajátítása, motiváció­
inak, ösztönlényének feltérképezése.
A kutya lényének tudatos kialakítását a szivacskorszakban kezdjük el. Viszont
az a helyzet, hogy ide már felkészülten kellene érkeznünk. A nagy különbség ez
lesz napjaink és a jövő kutyatartója között. Ma az ennivaló csöppséggel leme­
gyek a kutyaoviba, majd az iskolába, és megtanulom, amit kell. A jövő kutyatar­
tója a kölyök érkezése előtt fog kutyaiskolába járni, nemcsak könyveket olvas,
hanem tanfolyamra jár. Megismeri a kommunikációt, a kutyafaj és a kiválasztott
fajta tulajdonságait, megismeri a tanítás technikáit, és már felkészülten fogadja
otthon a kölyköt.
A szivacskorszakban a kiskutya csak úgy vissza a hozzá érkező információt.
Tízszeres, százszoros hatékonysággal lehet viselkedését alakítani! Kutyánk
nyitottsága, érdeklődése ezt követően a felnőttkorban is sokszorosa lesz an­
nak, mint egyébként lenne.
Ha a kölyökkori szocializációs időszakot követően akarunk viselkedéseket ki­
alakítani, sokszor kell úgy kezdenünk, hogy a már meglévő rossz beidegződést
kitöröljük, és csak azután tudjuk az új viselkedést megformálni.
A kölyökkori szocializáció során kapjon kiemelt szerepet a családba illeszke­
dés és az emberi kommunikáció elsajátítása. Azt gondolnánk, hogy kommuni­
kációnk a szavak szintjén működik, de ez egyáltalán nem így van. Hangsúlya­
ink, testjeleink érzéseket közvetítenek partnerünk felé. Arcmimikánknak is nagy
jelentősége van, és a kutya képes ezt tökéletesen leolvasni. Ha azt szeretnénk,

119
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

hogy kutyánk ebben a jeltengerben eligazodjon, akkor be kell engednünk abba

a térbe, ahol a család szociális élete folyik.
A szocializáció egyik legfontosabb feladata a szabályfelismerés, valamint
a tiltás, a gátolhatóság kialakítása. Azt tapasztaltam, hogy napjaink gazdijai ez­
zel igencsak hadilábon állnak. A rosszul értelmezett szeretet miatt sokszor min­
dent ráhagynak a kölyökre. Végzetes hiba! Tiltani már kölyökkorban tudni kell.
Persze nem agyonfegyelmezésre gondolok, de vannak helyzetek, amelyeket
nem tűrhetünk el, például, ha durván játszik, erőset harap.
Alapvetően súlyosan hibás az a szemlélet, hogy a kutya sokkal jobban fog a gaz­
dájára figyelni, ha nem találkozik a fajtársaival. A kutya személyisége nem fejlődhet
egészségesen anélkül, hogy a fajtársai között ne szocializálódjon. Nemcsak az
emberrel, fajtársaival is meg kell tanulnia kommunikálni. Fontos, hogy már kölyök-
ként ismerje fel a veszélyes helyzeteket, mondja el a kutyák nyelvén társainak,
hogy ő kicsoda, tanulja meg megfelelő módon képviselni az érdekeit, valamint azt
is, hogy viselkedése mit okoz más kutyáknál. Márpedig ezt sem videón, sem
könyvből nem lehet elsajátítani. Más kutyákkal kell találkoznia, lehetőleg póráz nél­
kül, szabadon kommunikálva. Persze ezek a találkozások veszélyeket is rejtenek.
Például, ha egy érzékeny kutyát rendszeresen meggyúrnak a többiek, akkor köny-
nyen rögződhet a félelem, vagy ellenkezőleg, ha csak nála gyengébb kutyák
menekülő viselkedésével találkozik, akkor egy torz, mindenkin uralkodó viselkedés
alakulhat ki. A nem jól szocializált felnőtt kutyákkal való találkozás veszélyes lehet.
Modern életünkben, a városi élet forgatagában a kutyák ritkán találkozhatnak
egymással. Keressünk olyan helyet, ahol póráz nélkül tudnak egymással ját­
szani. Ajánlott a kutyaovi, ahol a kölykök szabadon, méret és temperamentum
szerint csoportokra bontva, oktatói felügyelet mellett játszhatnak.
A szocializáció a kölyökkorral nem ér véget. A tudatosan felnevelt kutya nyi­
tottadban fordul a környezete felé felnőttkorában is. Ha elmaradt a kívánatostól
a kölyökkori szocializáció, később már nehezebb dolgunk lesz. A viselkedések,
a félelmek vagy akár az agresszió rögzül, és ezek törlése már jóval több energi­
át és tapasztalatot követel. A felnőtt kutyák szocializációjával kapcsolatos
problémák esetében kérjük szakember segítségét. A Tükör viselkedésterápiás
szakemberek és kutyáik olyan különleges képzésben részesültek, amelynek
segítségével rendkívül hatékonyan tudják oldani a rögzült viselkedéseket. Hihe­
tetlen élmény látni az állati bölcsességet, ezt az ösztönös tudást munka
közben, ahogy a fantasztikus Tükör viselkedésterápiás kutyák sérült, beteg, ér­
zékeny és agresszív társaik gyógyításán dolgoznak.

120
 NYOLCADIKFEJEZET szocializáció

Mit tegyek, ha az egyik

kutyám jobban követi
a másik kutyámat, mint engem?
Háttér: A család fenntartásáért, szociális rendjéért a gazda a felelős, ő hozza ha­
za az ételt, ő teremti meg az élet feltételeit. A családon belüli rendet is a gazda biz­
tosítsa. Ha egy családban két vagy még több kutya van, fennáll a veszély, hogy
a gyengébb kutya a gazda helyett a domináns kutya mögé áll be. Sajnos ez sokszor
előfordul, ráadásul úgy, hogy a gazda ebből semmit nem vesz észre. Nem érzéke­
li a problémát - csak annyit lát belőle, hogy a domináns kutya szót fogad neki,
míg a többiek nem. A lehetséges megoldásokat keresve általában arra a felismerés­
re jut, hogy a többiek neveletlenek - de mivel az első számút tudja irányítani,
ezért a figyelme elalszik, és hajlamos túllépni a problémán. Pedig ez nagyon kel­
lemetlen helyzet. Ha a kutyák ösztönei felizzanak - például, amikor egy idegen
kutya tűnik fel a sétán, vagy egy vad ugrik fel a mezőn minden kontroll elveszhet,
akár tragédiába is torkollhatnak az események. Csak az a csapat lehet egészséges,
ahol a tagok mindegyikének személyes viszonya van a gazdával, és mindegyikük
számára ő az első számú tekintély.

Javaslat: A rendellenes állapot megszüntetéséhez

eltökéltségre van szükségünk. A csapat minden
tagjával külön-külön is foglalkozzon a gazda: szük­
ségszerű, hogy mindannyiukkal felépítsük kapcso­
latunkat. Praktikus eleinte egyenként leválasztani
a kutyákat a csoportról, és ilyenkor csak vele foglal­
kozni. Ha ezen a területen már elvégeztük a dolgun­
kat, akkor tudunk hozzákezdeni a probléma konkrét
megoldásához. A vezetőnek abszolút joga, hogy
akár akkor is, ha együtt van az egész csapat, csak
az egyiket engedje oda magához, és amíg vele fog­
lalkozik, addig a többiek várjanak a sorukra. Itt már
szükséges a vezetői tekintély, tehát ha ezt nem tud­
juk megtenni, akkor híján vagyunk az elismertségnek.

121
 Korom Gábor « N H KFD UG ATO K!

Figyeljünk arra, hogy ne kivételezzünk: minden ku­

tyára jusson idő. A legnehezebb dolgunk a domi­
náns kutyával lesz, hiszen az ő számára ambíciónk
a kényelmes hűbéri rendszer felszámolását jelenti.
Állhat továbbra is ő a sor élén - de csak a gazdától
tisztes távolságban.

Az öreg kutyát idegesíti a kicsi.

Hagyjam, hogy ő intézze?
Háttér: A kölyökkutya még nem tudja, hol vannak a határok, nem érzi, mikor lé­
pi át a másik tűrőképességének a határát. Ezt az ismeretet nem lehet szóból,
könyvből megszerezni, ezt az élet „pofozza bele” a kutyába.

Javaslat: Támaszkodjunk az idős kutya tapaszta­

lataira, ösztöneire, hagyjuk, hogy ő is nevelje a ki­
csit. Arra ügyeljünk, hogy a dolog ne menjen át
terrorizálásba, a szabályok ismertetésének szintjét
ne lépje túl derék öreg barátunk. Olyan is előfor­
dulhat, hogy az idős kutya túl sokat eltűr, ilyen ese­
tekben lépjünk közbe, és mi állítsuk fel a határokat.

Hogy kerüljem el a konfliktust az

idősebb és az új kutyám között?
Háttér: A kutya szinte mindent képes elfogadni. Ha nagyobb változáson megy
keresztül - például gazdaváltás, költözés akkor hozzávetőleg két hónap alatt
szokja meg az új környezetét. A fennálló rendbe belecsöppenő új jövevény sem
lesz egyből a falka tagja: neki és az őt fogadó másik kutyának is nagyjából két
hónapra van szüksége ehhez. Az idősebb kutya először betolakodónak tekinti
a másikat. A család szabályait a gazda jelöli ki: csak akkor számíthatunk gyors
eredményre, ha a gazda tekintélye erős.

122
 NYOLCADIK FEJEZET SZOCIALIZÁCIÓ

Javaslat: Optimális esetben második kutyát akkor

érdemes a családba hozni, ha az első már felnőttnek
mondható, és a neveltetésével már elégedettek va­
gyunk. Körültekintően válasszunk, hogy meglévő
kedvencünk mellé milyen másik kutya passzolna,
és előre készüljünk fel a jövevény érkezésére.
Az első találkozásnál legyünk óvatosak, különösen
ha idősebb kutyánk hajlamos durván viselkedni ki­
sebb vagy fiatalabb kutyákkal. Felügyelet nélkül ele­
inte ne legyenek együtt. Az idősebb kutyát zavar­
hatja, hogy ettől ketdve megoszlik a figyelmünk,
ráadásul a kicsi piszkálja is, és rá még a szabályok
se vonatkoznak. Ezt úgy tudjuk kiküszöbölni, ha biz­
tosítjuk idősebb kutyánknak a nyugodt pihenés
lehetőségét, és továbbra is fenntartunk olyan idő­
szakokat, amikor csak vele foglalkozunk. Kiemelten
figyeljük a kutyák viselkedését bizonyos szituációk­
ban: például etetés, kié egy játék, ki kinek a helyén
fekszik stb. Némi féltékenység így is előfordulhat, de
ha a gazdi tekintélye a helyén van, és felállítja a szük­
séges szabályokat, hamar kialakul az új rend.

A kölyök eltanulhat bizonyos

dolgokat az idősebb kutyától?
Háttér: Az ELTE egyik kísérleti programja a „rivális tanulási módszer” kutatása.
Ennek lényege az, hogy a kutya egy jellemzően ember által bemutatott, olykor
egyszerűbb, olykor bonyolultabb gyakorlatot ismétel meg. A kísérlet nagyon érde­
kes dolgokat tárt fel, meglepően eredményes ez a módszer. Ennek alapján elkép­
zelhetjük, hogy mindennapjainkban mennyi mindent eltanulnak egymástól a ku­
tyák! A kutyák jó és rossz példával elöl járva is erős mintákat adnak egymásnak.
Ha egy együttműködő, szófogadó kutya tanítja a társát, az nagy segítség a gaz­
dának - a fordítottja viszont nagy bosszúság. Szerencsére nehéz „visszabutítani”
egy jó kapcsolatra épülő tudást, de előfordulhat, hogy a befogadott csavargó a ház
régi hűséges őréből is csavargót farag.

123
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Javaslat: Az idősebb kutyát neveljük

meg, mielőtt új kutyát fogadunk a ház­
hoz. így előnyt kovácsolhatunk meglévő
kutyánk tudásából. Mindenképp tölt­
lent Zénó, sünk külön-külön is időt a két kutyával,
ió kinézte
hogy a fiatalabb hozzánk jobban kö­
Idáinak, és
ihoz némi tődjön, mint négylábú társához. Ha bár­
¡y hónapon melyik rossz példával járna elöl, azonnal
végül s i­ lépjünk közbe. Több kutya esetén a dol­
ket szülő,
gok néha máshogy működnek, használ­
/a - hétre
nem kívánta juk ki az előnyét - például erősebb
rn mondott a csoportba tartozás érzése, ez behí­
?zt nehezen
vásnál nagyon hasznos és figyeljünk
ö tl igazán,
;s is csati a- az esetleges hátrányaira - például a ku­
e kelten tyák rivalizálnak, vagy összefognak, vi­
ros házait. szik egymást a rosszba.

124
 NYOLCADIKFEJEZET |
Hogyan tudom leszoktatni
a kölyök kutyáta játék közbe
durva harapásról?
Háttér: A z alom ban az első dolgok közé tartozik, am elyet az anya megtan
a kölyköknek, hogy játék, szoptatás közben ne harapjanak durván. A kutyák nem
szavakkal, hanem jelzésekkel kommunikálnak, nem simogatják, hanem nyalogat-
jak egymást. A lágy harapásnak komoly jelentősége van a kutya-kutya és a kutya-
em b er k o m m u n ik áció b an is. A lágy harapás azoknál a kutyáknál nem szokott ki-
alakuln i, akiket túl korán elválasztottak az anyjuktól, ritkábban pedig akkor, ha
az anya valam iért nem tanította meg ezt a viselkedést.

Javaslat: Ha a kutya nem hozta m agával az a lo m -

ból a lágy harapás ism eretét, esetleg újra víssza-
erősödik a játék közbeni fogása, azonnal reagál-
junk rá. A gazda vegye át az anya szerepét, és
hozzá hasonlóan drasztikusan tiltsa le a nemkívá­
natos viselkedést. Az anya, ha a kölyke durván ha­
rap, akkor bekapja fejét, és figyelmeztető - kellő
erősségű szorításokkal - lenyomja a földre. A gaz­
dának durva harapás esetén az a dolga, hogy
szájlebernyeget a tű hegyes tej fogakra rászorítva
azonnal nyomja le a kölyköt.

Jj

125
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Miért féltékeny idegen kutyákra?

Háttér: Az idegen kutya nem számít a csapat tagjának. A jó kapcsolatban reális
elvárás kutyánktól, hogy tolerálja a gazda kilengéseit, megértse, hogy a másik irá­
nyába megnyilvánuló érdeklődésünk nem lesz a kárára. Ám ha nem tudtuk ilyen
szintre emelni kapcsolatunkat, akkor komoly problémák is felmerülhetnek, ha át­
lépjük a határokat.

Javaslat: Jó esetben a gazdának megvan a kellő

tekintélye, és ezzel nem szabad, hogy gond legyen,
hiszen jár neki az a kiváltság, hogy eldöntse, mikor
mit csinál: „Ez az én dolgom." Azért legyünk tisztá­
ban vele, hogy a gazdi figyelme sokat jelent egy
kutyának, és tudatosan használjuk itt is. Ha a ku­
tya-gazda viszony nincs rendben, gondok adódhat­
nak. Csak akkor foglalkozhat a gazda más kutyával
a sajátja jelenlétében, ha egészen biztos abban,
hogy ezzel nem okoz kellemetlenséget. Ha bizony­
talanok vagyunk, akkor jobb, ha inkább csak a saját
kutyánkkal törődünk.

Honnan tudom, hogy odaenged-

hetem-e egy másik kutyához?
Háttér: Ebben a kérdésben két kutya szerepel. Vajon kutyánk mennyire kézben
tartható? Krízishelyzetben is magabiztosan tudjuk kezelni? Ha igen, akkor maga­
biztosan mehetünk bele bizonytalan helyzetekbe, már csak azért is, mert kettőnk
viselkedése erősen befolyásolja a másik kutya reakcióit is. Ha nem teljesen kielégítő
a kapcsolatunk, akkor óvatosabban kell eljárni. (És még nem is beszéltünk a másik
kutya kézbentarthatóságáról, ennek minősége szintén fontos része a kérdésnek.)
A kutyák méretkülönbsége súlyos tényező, mert nagy különbség esetén egy kis té­
vedésnek is drámai következménye lehet.

126
 NYOLCADIK FEJEZET SZOCIALIZÁCIÓ

Javaslat: A kérdésnek sok bizonytalansági ténye­

zője van, ezért nem adható rá egyszerű válasz.
Legegyszerűbb, ha megkérdezzük a másik gazdit,
de ebben sem bízhatunk teljesen, sok gazdának
fals képe van saját kutyájáról. A megoldást ott ke­
ressük, ahol egyre több ismeretet szerezhetünk
a kutyánkkal való kapcsolatunkról és a kutyák tár­
sas viselkedéséről. Olyan közegre van szükség,
ahol a környezet a segítségünkre lehet, a gazdák és
a kutyák viselkedése kiszámítható, és lehetővé te­
szik számunkra a fokozatos megismerést. Ilyennek
kellene lennie egy jó kutyaiskolának, de egy jó ku­
tyasétáltató körnek is. Ha találunk ilyen helyet, akkor
egyre magabiztosabbá válhatunk, megismerhetjük
a környezet jelzéseit, a kutyák viselkedését. Minél
több tudás birtokába kerülünk, annál jobban fogjuk
tudni, hogy kihez engedhetjük oda a kutyánkat.

Mit tegyek, ha agresszív

kutyával találkozunk?
H áttér: Ilyen esetben csapatunk tényleges külső veszélyforrással találkozik, és
a gazdi dolga, hogy méltó vezetőként megoldja a helyzetet, hogy ne sodorja ve­
szélybe a csapatot. Ha mégis kialakulna a verekedés, akkor a csapat együttesen lép
fel. Egyik oktató kollégám is hasonlóan járt, amikor egy kutyás kiránduláson két
verekedő kutyát akart szétszedni, és legnagyobb meglepetésére saját kutyája is
csatlakozott a bunyóhoz. Csak utólag értette meg, hogy a kutyája úgy értelmezte
a helyzetet, hogy a főnök harcba indult, és mennie kell vele. A kutya tehát jól cse­
lekedett. Ezért is első számú szabály, hogy ha két kutya összeakad, akkor a többi
gazdinak elsőként a saját kutyáját kell behívnia.

127
Korom G ábor« NEKED U G A TO K !

Javaslat: Sajnos ez az eset bárkivel előfordulhat,

akár egy gazdátlanul kóborló, kiszámíthatatlan ál­
lattal akadunk össze, akár egy olyan kutyával, aki­
nek ugyan van gazdája, de az mintha ott sem lenne.
Egyértelműen jobb az ilyen helyzeteket már jó előre
kiszúrni és elkerülni. Vezetőként a mi felelősségünk
csapatunk biztonságát megvédeni. Ha úgy alakul,
hogy nem tudjuk teljesen kikerülni a szituációt, na­
gyon fontos, hogy a mi kutyánk ne legyen provoka­
tív, és ne menjen szembe a másikkal. Ha kedven­
cünk morog, mereven a másik szemébe néz, vagy
a pórázon őrjöng felé, az felhívás keringőre. Tartsuk
kutyánkat magunk mögött, és ne hagyjuk, hogy
ő akarja irányítani az eseményeket. Ehhez persze
minden vezetői tekintélyünkre szükség van, amelyet
remélhetőleg máshol már kiérdemeltünk. Én egy
ilyen helyzetben határozott fellépéssel elzavarnám
az idegen kutyát, ezt azonban nem tanácsolhatom
jó szívvel mindenkinek, hiszen veszélyes helyzetek
is kialakulhatnak. Próbáljunk meg kiegyensúlyozot­
tak, határozottak maradni, távol tartani az idege.-'
kutyát és a legrövidebb úton nyugodtan távozni.

Mit csináljak, ha a kutyám ösz-

szeverekedett egy másik ebbel?
Háttér: Az ilyen helyzet nem mindennapos lélekjelenlétét kíván. Az enr.bc'i..
ilyenkor többnyire elveszítik a fejüket, és kontroll nélkül vetik bele maguk-.: iz
események sodrába, vagy pánikba esnek, és nekitámadnak a másik gazczru;:
vagy elkezdik ütlegelni a kutyát, tovább fokozva a harctéri körülményeket.
Ha kutyánk aktív résztvevője a konfliktus kialakulásának, az intő jel. l : : r
vezetői szerepünk még nincs a helyén. A potenciális ellenségek megítélése =?: .
konfliktusok kezelésének módja a vezető feladata. Az is előfordulhat, hogy le :
vencünk ártatlan áldozat, ebben az esetben, ha nem tudjuk megvédeni, csai :c j _

128
 NYOLCADIK FEJEZET SZOCIALIZÁCIÓ

vezetői képességeinkben, megrendül a bizalma irántunk, és sokat veszíthetünk

tekintélyünkből. A kutya fizikai sérülései hamar begyógyulnak - a lelki sebek
azonban sokkal maradandóbb heget hagynak.

Javaslat: Ha jelentős méretkülönbségű kutyák ve­

rekednek össze, akkor nagyon gyorsan kell csele­
kedni, és a nagyobb kutyát sürgősen ki kell vonni
a konfliktusból. Ilyenkor erre kell koncentrálnunk, és
mindenkit, aki környezetünkben a segítségünkre le­
het, partnerré kell tennünk. Ha nincs nagy méretkü­
lönbség a verekedő kutyák között, akkor nincs ok
a pánikra. Első lépésként minden, a társaságban
szabadon lévő kutyát a gazdáknak meg kell fogni,
hogy ne nehezítsék tovább a helyzetet. Ha ez biz­
tonsággal megtörtént, akkor kezdhetünk hozzá
a verekedők szétválasztásához.
Érdemes elsőként olyan technikákat kipróbálni,
amelyek a meglepetés erejével hatva kizökkentik
a kutyákat a verekedésből. Ilyen például, ha nagyon
hangosan rájuk kiáltunk, vagy közvetlen mellettük
a földhöz vágunk valamit, ami nagyot szól. Haté­
kony a lelocsolás, vagy például egy kabáttal is meg­
próbálhatjuk szeparálni őket. Ha egyik sem működik,
akkor marad a fizikai szétválasztás. Mindkét gazda
odamegy a kutyájához. Nincs ok a kétségbeesésre,
mert ha nem kapkodunk, nem történhet nagy baj.
Figyelem! Soha ne nyúljunk a kutyák szája közelébe!
Nyugodtan, a kutya hátsó részét megfogva, rögzít­
jük a mozgását. (Ilyenkor zavart okozhat a másik
gazda viselkedése, akinek esetleg nem sikerül
megőriznie higgadtságát, és a kutyája szabadon tá­
madhat lefogott kutyánkra - mégis, ameddig lehet,
tartsuk megfogva a kutyánkat, mert az így okozott
sérülések korántsem olyan veszélyesek, mint ha
a verekedés még percekig elhúzódik. Igyekezzünk
a másik gazda segítségére lenni, tegyük félre eset-

129
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

leges felindultságunkat és haragunkat.) Ha sikerült

mindkét kutya mozgását rögzíteni a hátsó testrész­
üknél fogva, akkor próbáljuk kihúzni őket a vere­
kedésből. Ha éppen összeharaptak, és nem enge­
dik el egymást, akkor is őrizzük meg hidegvérünket.
Itt szoktak komoly hibát elkövetni a gazdák: nagy
vehemenciával tépik ki kutyájukat a másik szorítá­
sából. A verekedés okozta legsúlyosabb sérülések
ilyenkor történnek. Ha a fogak átlyukasztják a bőrt,
akkor csak gyorsan gyógyuló sérülés marad hátra
- de ha fogás és a széthúzás eredményeként felha­
sad, akkor hosszadalmas orvosi kezelésre készül­
hetünk. Az összefogott kutyákat csak enyhe húzás­
sal szabad kihozni a konfliktusból, olyan erővel,
hogy ne szakítsuk fel bőrüket. Miután sikerült szét­
választani a kutyákat, jöhet az, aminek jönnie kell.
Bizonyos, hogy kutyánk a bűn útján járt, és nem
szabad annyiban hagyni. Az sem adhat felmentést
neki, ha „csak” visszatámadott. (Kivétel természe­
tesen az az eset, ha kutyánk csupán ártatlan el­
szenvedője volt az agressziónak - de az ilyen eset
viszonylag ritka, ne keressünk kifogást kutyánk fel­
mentésére.) A sebek szemrevételezését, kezelését
csak a büntetés után kezdjük el.
Ha egy kutya sérüléseket szenved, felgyógyul
belőlük - de a lelki sebeket csak olyan módon tud­
juk kezelni, a fent leírtak értelmében járunk el.
A kutya érezze rajtunk a magabiztosságot. Neki
ennyi elég, ez neki biztonságot ad, kihozza a lelki
gödörből. így is megviselheti egy ilyen esemény -
de nagyságrendekkel kisebb kárt okoz, mint ha azt
tapasztalná, hogy a gazda elveszíti a fejét, rikácsol,
hisztériázik stb. Otthon belezokoghatjuk bánatun­
kat a párnába, ott már kiereszthetjük a gőzt.
Tapasztalataim szerint a verekedés okozta legna­
gyobb károk a kutya agressziós viselkedésében

130
 NYOLCADIK FEJEZET SZOCIALIZÁCIÓ

maradnak vissza. A nem megfelelően kezelt ese­

mény további erőszakot szül. Éppen ezért sokszor
utókezelésre, egészséges szocializációra van szük­
ség, főleg azoknál a kutyáknál, akik agresszióra
hajlamosak, illetve az érzékeny kutyák esetében,
akiknél azt kell bebizonyítanunk, hogy képesek va­
gyunk kontrollálni a környezetet, azaz létezik olyan
kutyatársaság is, amely agressziótól mentes.

Miért fekszik hanyatt,

ha idegen kutyával találkozunk?
Háttér: Egy átlagos kutya „szókincsének”, kommunikációs készletének felét
öröklötten hozza, másik felét pedig a környezeti hatások befolyására fejleszti ki.
Az egyik kedvenc viselkedésem a hanyatt fekvés, az, ahogy ily módon a legna­
gyobb konfliktusokat is képes elkerülni egy kutya. Ez ugyanis kutyául annyit je­
lent: „Gyere, szagolj meg, én tuti nem foglak bántani, semmi rosszat nem akarok.”

Javaslat: Örüljünk, hogy ilyen jó kutyánk van -

legalábbis ne szomorkodjunk. Persze bosszantó
lehet, ha a kutyánk lépten-nyomon ezt produkálja

131
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

A kiskutyámat felveszem ölbe,

ha más kutya közelít.
Helyesen járok el?
Háttér: A nagy méretkülönbség valóban fokozott veszélyeztetést jelent, ám a jó
gazdának az a dolga, hogy lehetőséget teremtsen a kutyája számára az egészséges
kommunikáció megtanulására. A kisméretű kutyák zseniális képességeket tudnak
kifejleszteni a konfliktusok elkerülésére. Behódoló viselkedéssel, hanyatt fekvéssel
gyorsan el tudják mondani a feléjük közelítő nagyobbnak, hogy nem kívánnak
konfrontálódni vele.

Javaslat: Ha kutyánknak nem adunk

Egyszer nagyon furcsa esettel keresett rrfeöíy;
egy gazda. Ha egy kiabáló törpekutyát ölbe
' kap a gazdája, azzal általában azt érj el,, hogy ■
az addig esetleg közömbös nagy testű kutya
érdeklődését is magára vonja. De Ninávaí,
a sapplaninac kutyával ez máshogy történt.
Nina egy kifejezetten jól szocializált, az e m b e -:
¡•h’HKh" rekkel és más kutyákkal békében élő, szelíd
fgflp1» leányzó volt. Egy alkalommal az apa sétáltat-
ii: ta, amikor egy rémült törpét a még rémültebb
gazdája felkapott az addig rá sem hederíto
rí? • tjlina elől. A sarplaninac lány ilyet még riern
látott, és úgy menekült el a helyszínről, hogy:
egészen hazáig meg sem állt. Lehet, hogy.
f : '/j ¿-V;
Nina számára értelmezhetetlen volt az ese- \
í f v L , t */■
meny? Megkértem a gazdát, hogy próbáljon
hasonló helyzeteket szimulálni, és ha riadal­
mat tapasztal, akkor igyekezzen feloldani.
lehetőséget arra, hogy kifejlessze
„kutyaszótárát”, akkor élete végéig
aggódnunk kell amiatt, hogy mi fog
történni vele, ha jön egy másik kutya.
Csak legvégső esetben szabad ölbe
venni: akkor, ha más módon nem
kerülhető el a konfliktus. Az ölbe ka­
pott kutya még inkább felkeltheti
a másik érdeklődését. Ráadásul az
a kutya, amelyik kézben van, nem
tud testjelekkel kommunikálni, emiatt
frusztrálttá válik, és csak tovább ger­
jed a probléma. Célszerű olyan tár­
saságot találni, ahol biztonsággal
elengedhetjük a kutyánkat.

132
 NYOLCADIK FEJEZET SZOCIALIZÁCIÓ

Hogyan szoktassam össze

a kutyámat más állatokkal?
H áíté r: A kutya képes jó kapcsolatba kerülni bármilyen állattal - és ennek a fordí­
tottja is igaz. A másik állattal kialakuló viszonyban nagy szerepe van az első élmé­
nyeknek - és a gazda helyzetfelismerésének. Ledönthetctlen határok gyakorlatilag
nem léteznek - erre példa az, ahogy a nőstény kutyák anyai ösztönét más fajok
kölykei is felkelthetik. (Gondoljunk csak az állatkerti oroszlándadus kutyákra.) Ha
egy kutya kölyökként érkezik egy másik állat mellé, akkor szinte gond nélkül barát­
ságba kerül vele. Ilyenkor még akkor is viszonylag könnyű dolgunk van, ha a másik
állat a kölyök. Akkor viszont nehéz helyzetbe kerülünk, ha egy kifejlett kutyának és
egy más fajú, ugyancsak felnőtt állatnak kell összeszoknia. Azért a gazda akarata
ilyenkor is sok nehéz helyzetet megoldhat. Az első lépések a legnehezebbek.
A kutyák alapvetően hajlamosak arra, hogy elfogadjanak más állatokat, hiszen ez
a történetüknek is része. Mint terelőnek az idők folyamán a szárnyasoktól a birkán,
a rénszarvason keresztül a marháig sok más fajjal volt - és még van ma is - dolga,
de ott láthatjuk a lovon közlekedő ember mellett is stb. Ha kutyánk a gazda tulaj­
donát, a csapat tagját látja a másik állatban, akkor jók az esélyeink. Kellemetlen és
sok nehézséget okoz, ha riválist lát benne, és igazán akkor kezdődnek a bajok, ami­
kor zsákmányként ismeri fel. Történhet ez azért is, mert első látásra bekapcsolt az
ösztöne, de az is előfordulhat, hogy a másik állat félelmében egyszerre menekülő
viselkedésbe kezd, zsákmányként viselkedik. Ilyenkor a gazdának kell megállítania.

Javaslat: Először is derítsük ki, hogy van-e valós

probléma: nézzük meg, hogyan viszonyul a másik ál­
lathoz. Próbáljuk fokozatosan közelíteni őket egy­
máshoz. Fontos, hogy a másik állat ne kapcsoljon át
menekülő üzemmódba! Első a biztonság, ezért ha
a legkisebb kételyünk is van, akkor tegyünk a kutyá­
ra szájkosarat vagy haitit, vegyük laza pórázra, vagy
a másik állatot tegyük ketrecbe, illetve más módon
védjük. Ha nem észlelünk gondot, akkor kezdődhet
a fokozatos összeszoktatás. Eleinte mindenképp
csak felügyelet mellett engedjük őket össze, és

133
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

vonjunk ki a képletből minden olyan dolgot, amely

konfliktusforrás lehet, például elöl hagyott játék, éle­
lem. Teremtsünk kutyánknak lehetőséget arra, hogy
megszaglászhassa a másik állatot, a helyét stb. Több
kutya esetében külön-külön menjünk végig a folyama­
ton. Viselkedésünkkel mutassunk mintát, maradjunk
nyugodtak, kiegyensúlyozottak, a szép közeledést ju­
talmazhatjuk is akár. Hajói haladunk, egyre szabadab­
ban, egyre többet engedhetjük össze kedvenceinket,
de azért mindig legyen rajtuk a szemünk. Ha kutyánkat
feszíti az ösztönei termelte energia, vagy a másik állat
túlzott pánikkal reagál, akkor érdemes segítséget kér­
ni ilyen téren tapasztalt szakembertől.

Már van otthon macskánk,

i Hogyan érjem el, hogy jó
j viszonyban legyen a kutyával?
Háttér: A kibékíthetetlen ellentét szimbólumaként szokták megjeleníteni a ku­
tya-macska viszonyt. Ennek legfőbb oka az, hogy a macska menekülő viselkedése
erős ösztönöket hoz működésbe a kutyában, amelyek feloldhatatlannak tűnnek.
Szintén félreértésre adhat okot a két faj eltérő kommunikációja, például: a macska
dorombolása a kutyának a morgásra hasonlít, illetve a cicák felborzolódó szőre és
feszített faroktartása a kutyáknál provokatív jelzéssel bír. Személyes tapasztalata­
imra támaszkodva azonban ki merem jelenteni, hogy még a legerősebb rögződést,
i az erős ösztönt is felülírhatja a gazda akarata.

Javaslat: Sokunk számára ismert az is, hogy léte­

zik kutya és macska barátsága. Ha a kutya kölyök-
ként, szoros közelségbe, egy macska mellé kerül,
valószínűleg életre1szólóan szeretni fogja. Ilyen
esetben nincs is különös teendőnk: a dolgok

134
 NYOLCADIK FEJEZET 1

maguktól alakulnak. A kölyök, ha szemtelen, ha

messzire merészkedik, akkor a macska lepofozza,
így a kutya fokozatosan megtanulja, hogyan kell ve­ Gyerekkori kutyás társasá­
gunkba járt egy barátom, aki
le bánni. Akkor is reménykedhetünk a könnyebb rendkívül büszke volt a keve­
megoldásban, ha a macska kerül kölyökként a ku­ rék szukájára, Ladyre. Lady
tya mellé - bár itt már sokkal rizikósabb a helyzet, könyörtelen macskavadász
volt, és a társaság rosszallá­
és az első hetekben nélkülözhetetlen a gazda éber­ sa ellenére is űzték ezt a
sége. Ha felnőtt állatokat szeretnénk összeszoktat­ „sportot”. Egyszer aztán úgy
ni, ott mindkét szereplővel van tennivalónk: a macs­ esett, hogy a mama kapott
ka félelmét fokozatos szoktatással kell oldani, a ku­ egy kiscicát, és Ladynek meg
kellett osztania vele a lakást.
tya vadászó kedvét erős tiltással, állandó kontrollal A srác elmesélte nekünk, mi
kezelhetjük. Nehéz dolgot vállalunk ilyenkor. Nagy a helyzet. Nem jósoltunk
elszántságra van szükség az összeszoktatáshoz: hosszú életet a kismacská­
nak... De nem így történt!
rövid, majd egyre hosszabb találkozásokkal érhet­ A cicát mindenki megszerette
jük el a célt. Az állandó kontroll biztosításához - de legeslegjobban Lady,
folyamatos elkülönítésre, tudatosan megtervezett akivel végül nem csak együtt
játszottak, de együtt is alud­
együttlétekre van szükség. Ha aggódunk cicánk ép­
tak, sőt a kutya azt Is megen­
ségéért, használjunk szájkosarat vagy haitit, és a la­ gedte a macskának, hogy
za póráz is biztonságot nyújthat. Igyekezzünk elke­ az belemásszon a táljába.
rülni egy esetleges támadást, mert ez esetben töb­ Hát, van ez így...
bet lepünk hátra, mint előre. Első a megelőzés!
Előfordulhat, hogy a macska provokál, ö lep fel tá­
madólag. Tudnunk kell: ha a macskától indul is az
agresszió, az félelemből táplálkozik. Más kellemet­
lenségeket is tartogathat nekünk a macska viselke­
dése. például a kerítésen kívülről vagy az ablakból
szinte szándékosán bosszantja a kutyát. Márpedig
ezt nem jói teszi, mert a kutya visszavág. Ha azt
szeretnénk, hogy összeszokjanak, akkor kerüljük az
ilyen helyzeteket. Az sem mindig jó taktika, ha
a macskát kézbe vesszük, mert lefogva még inkább
hajlamos panikolni - teljes joggal és mi sem fog­
juk jó névén venni, amikor karmait kieresztve akar
menekülni.

135
Bevezetés a kilencedik fejezetbe
Az embernek és a kutyának eltér a veleszületett kommunikációja. Előfordul,
hogy ugyanaz a jelzés ellenkező jelentést hordoz a két fajnál. A kutya az állatvi­
lág nyelvzsenije, neve! tigrist, megtanulja a birka, a szamár, de szinte bármelyik
élőlény nyelvének az alapjait. Bírjon azonban bármennyire is a nyelvtanulás te­
hetsegével, a bonyolultabb információkat már nagyon nehéz átadni.
Régen a kutyát rákényszerítettük, hogy értse meg, mit akarunk tőle. Fojtó­
láncra, szöges nyakörvre, pórázra tettük, és végigrángattuk azon a gyakorlat-
soron, amelyet meg kellett tanulnia. A kutya becsülettel helytállt, de a kényszer
hatasára motivációja erősen csökkent, egy érzékenyebb kutya már menekülni
is próbált az ilyen helyzetekből.
Erre az állapotra a folyamatos kommunikációs zavar a jellemző. Legyen kény­
szer vagy valamilyen minden mást kisütő extrém motiváció, mind azt eredmé­
nyezte, hogy a kutya gondolkodása lefagyjon, és nem értelmezni, hanem
elviselni, beleszokni tanult meg a helyzetbe. Tehát a kényszer vagy a túl erős
motiváció az értelmezésen alapuló tanulás gátja.
Tanítás alatt alapvetően olyan gyakorlatok kialakítását értjük, amelyek nem
ösztönháttérre épülnek. A kutya azért verekszik, mert ösztöne azt súgja, hogy
a gazdája nem alkalmas a konfliktus tekintélyen alapuló megoldására. A póráz­
húzás és megannyi rosszalkodás is a tisztelet hiányának köszönhető, ezeket
mind a „Viszonyrendezés" körében lehet javítani.
A Tükör módszer hármas felosztásában a „Viszonyrendezés'’ és az „Életmód"
mellett külön helyet kapott a „Tanítás”. A legegyszerűbb gyakorlattól, mint az
ültetés, a bonyolultabbakon át, mint a villany lekapcsolása, az egészen extrém
feladatláncokig hihetetlen dolgokat lehet a kutyáknak megtanítani. Ma a tanítás
lehetőségeivel messze meghaladtuk azokat a határokat, amelyeket húsz esz­
tendeje, már mint a Népszigeti Kutyasuli vezetője gondoltam, reméltem volna.
Leghíresebb kis videónkat (A Doggy Christmas Surprise - Karácsonyi kutyás
meglepetés) a Tükör módszer bemutató csapata mintegy négy óra alatt tanítot­
ta meg és vette fel.
A klikkerképzés az a technika, amelyet a Tükör módszeres tanítás során alkal­
mazunk. Ma nem ismerünk ennél hatékonyabb és tudatosabb tanítási techno­
lógiát. A klikker alapelve, hogy mintegy fényképezőgéppel, a klikkerrel lefény­
képezzük azokat a pillanatokat, amelyeket szeretnénk megörökítem. Ilyen mó-
 KILENCEDIK FEJEZET

don a legegyszerűbb klikkeres technológiával a „viselkedés elkapásával” el tu­

dunk kapni egy viselkedést, például amikor leül, és néhány fénykép készítése
után a kutya már kérésünkre, utasításunkra fogja produkálni. Az összetettebb
technikával, a klikkeres „formálással”, a lefényképezett pillanatok segítségével
elindítunk egy „hideg-meleg” párbeszédet, és a kutya viselkedéseket kezd pro­
dukálni, hogy kitalálja, mit szeretnénk tőle.
Amikor az említett videónk megjelent a Youtube-on, nem gondoltuk, hogy né­
hány hét alatt bejárja a világot, és sokmilliós nézettséget produkál. Arra viszont
nagyon jó, hogy ha egy, a módszert nem ismerő kétkedő megnézi, és nem az
infantilis, de bájos történetet, hanem a mögötte meghúzódó tudást nézi, akkor
ízelítőt kap a Tükör módszer alapértékeiből. Vagyis láthatja, hogy nagy testű és
vadnak ismert ivaros kankutyák, cane corso, argentin dog, amerikai buldog
stb. együtt játszik, és a törpekutyák is teljes biztonságban vannak mellettük,
illetve mindent, amit csinálnak, azt jókedvvel teszik.
Akinek benne van a kezében a mozdulat, hogy lenyomja az ültetés tanításánál
a kutya fenekét, az nem fogja megérteni, hogy miért kellene neki óvatoskodnia?
A Tükör módszeres tanítás során ez szarvashibának minősül, mégpedig azért,
mert nem szeretnénk az alapgyakorlatok bekényszerítésénél megállni. Kutyá­
ink intellektusát szeretnénk megnyitni, és egy olyan kapcsolatot kialakítani,
amely méltó a harmadik évezred emberéhez.

Elvigyem kutyaiskolába,
vagy otthon is taníthatom?
Háttér: Azt, hogy egy kutya leüljön, lefeküdjön, és egyéb parancsokat végrehajt­
son, ha a gazda rendelkezik minimális ismeretekkel, otthon meg lehet tanítani. Azt
azonban, hogy visszajöjjön más kutyáktól, ne legyen agresszív, ne verekedjen, ne
féljen, már sokkal nehezebb otthoni környezetben elérni, erre való a kutyaiskola.

Javaslat: Mindenképpen ajánlom a kutyaiskolát -

de nem mindegy, hogy milyen intézményt válasz­
tunk. A Tükör iskolában elsősorban a gazdik tanulnak,
nemcsak az oktatótól, hanem a saját kutyájuktól,
a csoporttársaiktól és az ő kutyáiktól is. A csoportos,

Első kutyámat nagyon sok
mindenre megtanítottam - an­
nak ellenére, hogy vajmi keve­
set értettem a kutyák nyelvén.
E tudatlanságomnak szegény
Scotti itta meg a levét. Egy­
szer, úgy tizennégy évesen,
azt találtam ki, hogy két, egy­
mással szemben álló hegy te­
tején - persze lehet, hogy egy
hegymászó dombnak nevezné
őket, de nekem nagyon ma­
gasnak tűntek - az egyik
hegyről átküldve a kutyát a
másikra, ott némán kiadott je­
lekre vegyen fel ülő, fekvő, ál­
ló, majd megint ülő pozíciókat,
ahogy kívánom. A csata elin­
dult. Az előreküldés már meg­
volt, így eddig simán ment a
dolog. De Scott ilyen távolból
még soha nem kapott utasítá­
sokat. Sebaj: parancs - nincs
végrehajtás - futás át - gra-
bancrángatás - futás vissza -
parancs - nincs végrehajtás -
futás át - grabancrángatás -
futás vissza - parancs - és
végrehajtotta. Majd jött a
következő parancs... Szeren­
csére a hülyeség gyógyítható:
azóta már másként kommuni­
kálok. (Legalábbis remélem.) Ez
nemcsak Scottnak de nekem is
kemény erőnléti edzés volt.
140
tanfolyami rendszer sokkal hatékonyabb, mint az
egyéni képzés, és jóval többről szól. mint egyszerű
feladatok megtanításáról. Az oktatáshoz való hoz­
záállás - tapasztalataim szerint - akkor helyes, ha
az iskola egyféle kontrollt biztosit, de a gazda ezzel
párhuzamosan otthon is végzi a feladatát. Ha a
gazda megakad, tudja, hogy van kihez fordulnia,
van kinek feltennie a kérdéseit, az oktatók nyomon
követik a gyakorlás elemeit, és segítséget nyújta­
nak neki. Sokszor olyankor is segítségre van szük­
ségünk, amikor magunk ezt nem észleljük. Olyan
problémák sikkadhatnak el észlelésük nélkül, ame­
lyek később komoly kellemetlenségeket okoznak.
Ezek egészen ellentétes előjellel is megnyilvánul­
hatnak. Előfordulhat, hogy túl engedékenyek va­
gyunk a kutyához, ráhagyunk döntéseket - később
ez úgy üthet vissza, hogy átnéz rajtunk, es megta­
gadja az irányításunkat. Követhetünk el olyan hibát
is. hogy túl szigorúak vagyunk a kutyához, nem en­
gedjük belemenni bizonyos helyzetekbe, hogy on­
nan fontos tapasztalatokat szerezzen.
E két ellentétes hibára egy jó oktato a számunkra
is értelmezhető módon tudja felhívni figyelmünket.
Fontosnak tartom, hogy nekünk, gazdáknak van
igazán szükségünk a tanulásra. A kutya jó részét
tudja annak, amit elvárnánk tőle: tud ülni. tud fe­
küdni (hiszen például így alszik), de be is tud jönni
a gazdához (az esti etetésnél például biztosan oda­
jön), csak az a kérdés, hogy végrehajtja-e ezeket,
amikor mi szeretnénk.
 KILENCEDIK FEJEZET

Mik a jó kutyaiskola/
kutyaoktató ismérvei?
A jó kutyaiskola valójában nem kutya-, hanem gazdaiskola: a gazda tudatos
kutyatartását segíti. Ezenkívül támogatja a kutya környezetbe való beilleszkedését,
olyan szocializációs körülményeket biztosít, amelyek képessé tehetik a városi lorga-
tag ingeráradatának elviselésére, és egyben a természetes ingerek hiányát is pótolja.

Javaslat: Érdemes több kutyaiskolát is megnézni,

ajánlatos megfigyelni a módszereiket, azt, hogy a
Egy nagyon kedves - hivatá­
kutyák hogyan érzik magukat az oktatás során, sát tekintve egyetemi tanár -
mennyi ideig járnak iskolába, milyen végeredmény­ barátomnak egészen furcsa
nyel végeznek. Semmiképpen ne az döntsön, hogy perverzlója volt. Egy, a letűnt
melyik intézmény van a legközelebb - inkább az, idők árnyait őrző intézménybe
járt a kutyájával, ahol a
hogy melyikben találtuk meg azt, amit kerestünk. kiképző katonásdit játszva,
Elsősorban természetesen a Tükör iskolákat javas­ artikulálatlanul üvöltözve ve­
lom (www.tukormodszer.hu). Ha nem tudnak eljutni zényelte a gazdákat - és pont
az én kedves barátomat állí­
egy Tükör iskolába, akkor az alábbi szempontokat totta mindig pellengérre, mint
érdemes figyelni. El vannak engedve a kutyák a fog­ a negatív, megvetendő példát,
lalkozáson? Minden fajtát fogad az iskola? A kutyák és őt tette minduntalan nevet­
csoportokra vannak bontva a foglalkozásokon? Mi­ ség tárgyává. A barátom nem
tudott választ adni arra, hogy
lyen módszerrel, technikával dolgeznak, jutalommal ezt miért tűri, de megdöbben­
vagy kényszerrel (pl. pórázt rángatnak)? Mennyire ve tapasztaltam, hogy még
szervezett az oktatás? (Sokszor a nagyon olcsó he­ tetszett is neki a dolog.
lyeket választják a gazdik, majd a végén sok idő el­
teltével és sokkal több pénzt kifizetve döbbennek rá,
hogy nem kaptak tényleges értéket mindezért.) Ho­
gyan viselkednek az oktatok a saját kutyájukkal és a
gazdikkal? Elmagyarázzák-e a gazdiknak a dolgok
hátterét, segítenek-e megérteni az összefüggéseket?
Másoktól milyen véleményt hallottunk az Iskoláról?
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

Milyen kutyáknak
ajánlott a kutyaovi?
Háttér: A kutyaóvoda szocializációs csoportfoglalkozás. Képzett oktatók fel­
ügyelete mellett játszhatnak a 3-7 hónapos kor közötti kölykök. Itt játék közben
tanulhatják a kutya-kutya közötti kommunikációt. Ezenkívül különböző környe­
zeti ingereket produkálnak nekik az oktatók - például kerékpár, zörgő fólia, eser-
nyőnyitogatás, robogó, kisebb-nagyobb zajok -, hogy amikor a hétköznapokban
találkoznak ezekkel, ne érjék őket felkészületlenül. A kutyaoviban az első tanulá­
si lépéseket is megteszik a párok: tanulják a behívást, az alapvető gyakorlatokkal,
az otthoni szabályokkal is ismerkednek.

Javaslat: A kutyaóvoda minden kölyöknek jót tesz

és javasolt - de arra figyeljünk, hogy nagy méret-,
illetve temperamentumkülönbségű kölykök lehetőleg
ne kerüljenek egy csoportba, mert az nem egész­
séges. Azoknak a kölyköknek, akik bizonytalanok,
akik agressziós jeleket mutatnak, akik félelmekkel
élnek, akiknek kommunikációs problémáik vannak,
akik túl durván játszanak, szinte kötelező az óvodai
szocializáció. A keményebb fajtájú kutyáknál, akik
felnőttkorban hajlamosak az agresszióra, gondolkod­
ni sem érdemes, amint lehet, kezdjük el a kutyaovit.

142
 KILENCEDIK FEJEZET Q

Mennyi idős kortól lehet

elkezdeni az oktatást?
H áttér: A kutya tanítását már az alomban elkezdi az anya, majd a családhoz
kerülve a gazdák folytatják, itt nincsen korküszöb. A csoportos foglalkozást, az
iskolai képzést már befolyásolja a kutya életkora.

Javaslat: Az óvodában 3 hónapos kor után aján­

lott a részvétel: ez az a kor, amikor a betegségekkel
szemben is ellenállóbb a kölyök, és konfliktusmeg­
oldásban is elér már egy minimális szintet. Az isko­
lai képzés a hagyományos rendszerekben 7 hóna­
pos kortól javasolt. Azért nem lehet korábban
elkezdeni, mert a kiskutya figyelmét még nem lehet
lekötni. A kölyök még úgy issza a környezet ingere­
it, mint szivacs a vizet, nehéz magunkra irányítani
és megtartani a figyelmét, ezért nem érdemes
korábban elkezdeni az iskolai tanulást. A klikkeres
tanítás sajátja, hogy mivel teljesen kényszermentes,

143
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

Melyik módszer a leghatéko­

nyabb a kutya tanítására?
Háttér: Nagyon sok kiképzési irányzat van. Két szempontrendszer szerint lehet
csoportosítani: a motiváció és a tudatosság szempontjából.
M otiváció szerinti felosztás: csak kényszerre épülő technikák; csak motivációra
épülő technikák; kevert technikák.
Tudatosság szerinti felosztás: sztereotip alkalmazásra, minél nagyobb eszköz-
készletre épülő technikák; megfigyelésre, megismerésre, környezettudatosságra
épülő technikák.
A Tükör módszer a tanítás leghatékonyabb technikájaként egyértelműen a klik-
kerképzést ismeri el. A klikkeres tanítás csak motivációra épülő technika, és a gaz­
da tudatosságára épít. Fejleszti a kutya intellektusát, tanulási képességeit, és ezzel
a kutya-gazda viszony minőségére is kihat. Fontos azonban, hogy a tanítást és a
nevelést ne keverjük össze! Tanításnak azt hívjuk, amikor egy új viselkedést
később tudatosan, egy előjelre (pl. vezényszó) várunk el a kutyától.

Javaslat: Ha egy gyakorlatot, feladatot, trükköt

(a robbanószer-kereséstől az akadályugrásig) sze­
retnénk tanítani a kutyának, akkor a kizárólag moti­
vációra és tudatosságra épülő technikákat javas­
lom, leginkább a klikkertréninget. Ennek lényege az,
hogy a klikker hangját (klikk) pozitív élménnyel kap­
csoljuk össze (kondicionáljuk), azaz például juta-
lomfalatot adunk utána. Miután a kutya ezt megér­
tette, nagyon fog figyelni arra, hogy a klikket mikor
hallja, amely számára mostantól azt jelenti: „MOST
valami jót csináltál, ezért jutalmat érdemelsz.” Az
időzítés nagyon fontos! Innen a határ a csillagos ég.
Kutyánk gyorsan és élvezettel fog tanulni bármit, amit
csak szeretnénk. Fontos még egy tanítási szabály:
mindig a működő legkisebb motivációt alkalmazzuk!.

144
 KILENCEDIK FEJEZET

Hogyan tartsam fenn a kutyám

érdeklődését, ha tanítom?
Háttér: A közös tevékenységekhez kölcsönös figyelemre van szükség. Ha a kutya
figyelmét elvonják a környezet eseményei, nehéz hosszabb ideig foglalkozni vele.
A koncentrációs képesség növelésével kezdjük a kutya tanítását. Elképzelhető,
hogy foglalkozás közben azt fogjuk tapasztalni, hogy türelmetlenné válunk,
dühösek leszünk - hiszen nekünk is növelni kell a koncentrációs képességünket,
és türelemre is szükségünk lesz.

Javaslat: A kezdeti lépésekhez kereshetjük a lehe­

tő leginkább ingerszegény környezetet (a már jól
megismert lakás például ilyen), illetve használhatunk
erősebb motivációt, Különböző körülmények esetén
a kutya figyelmi képessége is különböző: ismernünk
kell a kutyánkat annyira, hogy ha tudjuk, hogy adott
körülmények között 60 másodpercig számíthatunk
a figyelmére, akkor 50 másodpercnél hagyjuk abba
a gyakorlást. Ha ezt a szabályt betartjuk, nagyon

145
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

Hogyan tudom elérni,

hogy őrizze a házat?
Háttér: A ház őrzése ösztönös tulajdonság azoknál a kutyáknál, amelyek erre
a feladatra kifejezetten alkalmasak. Az ösztön más kutyáknál is fellelhető, de az
a kutya, amelyik magától nem produkálja ezt, valószínűleg kevésbé lesz megbízha­
tó házőrző - viszont kitűnő jelzőkutya válhat belőle!
A tudatos, jó szakmai alapokra épülő őrző-védő felkészítés kifejezetten gyógyító
hatással van a kutyára, valamint a legjobb módja az agresszív viselkedés megszün­
tetésének. Éppen ezért kifejezetten ajánlom a problémás kutyáknak. A harapási
tragédiák is azért történnek, mert a gazda nem tárja fel a kutya ösztönadottságait,
nem veszi azokat ellenőrzése alá. Az, aki nem képzi rottweilerét - mondván: nem
szeretné, hogy megtámadjon valakit -, az úgy akar tenni, mintha uszkárja lenne.
Ettől a kutya még magában hordozza az erős védőösztönt - csak egy kulcsingerre
van szüksége, hogy bekapcsoljon az agressziós viselkedés. Márpedig ha nem is­
merjük a kutyánkat, akkor azt sem tudjuk, hogy ez a reakció mitől kapcsolhat be.
Ha feltárjuk, és azt tapasztaljuk, hogy bizonyos helyzetekre agresszióval reagál
a kutya, akkor ezt a saját döntésünk értelmében, kiolthatjuk, megszüntethetjük,
a feszülő energiát más irányba terelhetjük át. Viszont az, aki vadítja kutyáját,
és nem teremti meg a kontrollt, veszélynek teszi ki saját magát és környezetét.

Javaslat: Ha nem vagyunk elégedettek a kutya

házőrző tevékenységével, forduljunk szakemberhez.
Ő tud segíteni az ösztönök fejlesztésében és az őrző­
védő feladatokra való felkészítésben. Az őrző-védő
munka tanítása nem lehet vadítás. Kizárólag olyan
kutya tanulhatja, amely kellőképpen kézben tartható,
tehát van alapvető engedelmességi képzettsége.
Az őrző-védő oktatásnak is magában kell foglalnia az
emelkedő ösztönenergiák kezelésének képességét.
Tehát vezető, irányító szerepünk erősítését kell ered­
ményeznie. Másik ötlet az, hogy kutyánkat egy ideig
tartsuk együtt olyan kutyával, amely már magától őrzi
a házat, és így tőle is eltanulhatja ezt a viselkedést.

146
 KILENCEDIK FEJEZET | g ,ÍTÁS

Hogy tanítsam meg az alapvető

feladatokra otthon?
Háttér: Korábban már felmerült az otthoni tanítás kérdése. A kutyaiskola előtt,
mellett mindenképp ajánlatos kedvencünkkel foglalkozni. A klikkerrel semmi­
lyen kárt nem okozhatunk, legfeljebb nem azt tanulja meg kedvencünk, amit
akartunk. Ennél nagyobb baj nem történhet. A klikkeres tanítás szelídsége miatt
már egészen kicsi kortól, akár párhetes kortól alkalmazható, és javaslom is ezt,
hiszen a kutyák ebben a korban nagyon fogékonyak, és gyorsan tanulnak.

Javaslat: Első lépésként kondicionáljuk a klikkért.

Ezalatt azt értjük, hogy minden „klikk” hang után
a kutya kapjon egy falatot. Időnként teszteljük, és
ha a hangra a kutya már várja a falatot, kezdődhet
a tanulás. Többféleképpen dolgozhatunk a klikkerrel,
az alapvető feladatok tanításához a megvezetés és
az elkapás technikáját javaslom. A megvezetés
azon az egyszerű megfigyelésen alapul, hogy a ku­
tya orrát egy falat párizsival (vagy egyéb finomság­
gal) könnyűszerrel meg tudjuk vezetni. Ültetés taní­
tásánál például toljuk a falatot a kutya feneke felé,
ennek a hatására vagy hátrálni fog, vagy leül. Utób­
bi esetben klikkeljünk (jelezve, hogy ezt vártuk), és
adjuk oda a falatot. Fektetésnél a falattal lefelé
vezessük a kutya orrát, és akkor klikkeljünk, ha
a kutya közelít a föld felé, fokozatosan felépítve.
Az elkapás - ahogy neve is sugallja - azt jelenti,
hogy amikor a kutya magától produkálja a kívánt
viselkedést - például magától leül, vagy séta után
lefekszik -, akkor klikkeljünk, és adjuk oda a falatot.
Az időzítés nagyon fontos, hiszen a klikk azt jelenti:
„Ezért kapod a jutalmat.” Bármelyik tanítási verziót
választjuk is, amikor a kutya már gyakran megcsi­
nálja, akkor adjuk hozzá a vezényszót.

147
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

A klikkeres tanítás ennél jóval többre is képes, ezt itt

nem áll módomban kifejteni. Nagyon ajánlom min­
denkinek a figyelmébe Vámosi-Nagy Nóra: „Klikk -
Ahogy a kutyák szeretnek tanulni!” című könyvét.

Hogyan tanítsam meg arra, hogy

magától leüljön a járda szélén?
Háttér: Nagyon fontos gyakorlat ez: a kutya életét mentheti meg, ha nem lép le
a járdáról a gazda engedélye nélkül. Amellett, hogy milyen védelmet nyerhetünk
ezzel a tudással, további jelentősége, hogy - mivel ez a gazda által felállított és be­
tartatott szabály - jelentős mértékben javulhat általa a kutya-gazda kapcsolat.

Javaslat: A gyakorlatot mindenképpen kevéssé

forgalmas helyen végezzük. Nem feltétlenül kell az
ültetéses gyakorlatot választanunk, a megállás is jó
lehet. A tanítás kezdetén minden alkalommal álljunk
meg magunk is a járda szélénél, és csak akkor in­
duljunk tovább, ha a kutya leült vagy megállt.
A következő lépésben a leüléssel együtt állítsuk
meg, de utána már lépjünk le a járdáról, és tegyünk
egy-két lépést, majd hívhatjuk az ebet, vagy vissza­
mehetünk érte. Abban az esetben, ha a kutya a hí­
vás előtt eljönne, mindig vissza kell vinni a helyére.
Ha ebben nem tudunk következetesen viselkedni,
akkor nem fogjuk elérni a célt. Az ellépés utáni kis
távolságot lehet növelni egészen nagy távolságra.
Ha rendben haladunk, és a kutya már nem indul el
magától, akkor jöhet a gyakorlat lényegének a taní­
tása. Mozgás közben épp csak lassítunk, és úgy
hagyjuk ott a kutyát. Ha lelépne, akkor visszaküld­
jük, visszazavarjuk a járdára. Ha ez is megy, akkor
már nem is lassítunk, hanem egyre határozottabban
lépünk tovább, mindeközben az elvárásunk nem

148

csökkent: a kutyának nem
szabad hibáznia. Lényegé­
ben ezzel a gyakorlat meg­
van - de az igazi biztonság
érdekében extrém helyzetek­
ben is rögzítsük a szabályt.
Futás közbeni lelépés, legu­
ruló. majd lepattogó labda
után rohanásból megállás -
és a követelmények továbbra
sem csökkennek: nincs lelé­
pés! Ha ezt a menetet követ­
jük. nagy haszonnal élhetünk
a megszerzett biztonsággal.
KILENCEDIK FEJEZET f g f
Amikor leszereltem a katonaságtól, egy nagyon rö­
vid Időre felhagytam a kutyakiképzéssel - de a sors
máshogy akarta. Egy hatalmas termetű, elkóborolt
kaukázusi juhász jött be a munkahelyemre, és én
voltam az egyetlen, aki nem félt tőle, így rám várt a
feladat, hogy megkeressem a gazdáit. Sikerrel jár­
tam, és a gazdák megkértek, hogy képezzem ki a
kutyát: legfőképpen az őrző-védő feladatokra, mert
korábban egyszer már kirabolták őket. Szépen ha­
ladtam az engedelmességgel, de bármit is csinál­
tunk, egyszerűen nem jött össze az őrzés-védés.
Aztán egyszer megálltam beszélgetni egy barátom­
mal a házunk előtti buszmegálló mellett. Öt perc
múlva megjött a busz, és kiáramlottak belőle az
utasok. Ekkor olyasmi történt, amit addig még soha
nem tapasztaltam: a kutya tomboló gyűlölettel ug­
rott neki a rémült embereknek, ráadásul a vastag
nyakörvet is elszakította, és csak nagy szerencsével
tudtam - magamat rávetve - visszafogni. Az történt,
hogy egy idő elteltével már saját területeként őrizte
a helyet, ahol megálltunk - erre később több kutyán
is végeztem teszteket. Ekkor tanultam meg, hogy
egy nagy testű pásztorkutyát nem kell képezni az
őrző-védő feladatokra...
149
 Korom Gábor • NEKED UGATOK!

Bevezetés a kilencedik fejezetbe

A kutya viselkedését a veleszületett tulajdonságok és az élete során szerzett él­
mények, tapasztalatok összessége határozza meg. Azt gondolnánk, hogy az
öröklött tulajdonságok dominálnak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal
nagyobb a jelentősége a szerzett tulajdonságoknak. Ezek bármely korban ala­
kíthatók, de minél idősebb egy kutya, annál jobban beégnek a viselkedésmin­
tái. A félénkség, a félelmi reakciók kialakulásának jellemző okai az érzékeny­
ség, a rossz tapasztalat, Illetve a kettő együttesen. A rossz tapasztalatot ki kell
oltani és lehetőség szerint kellemes vagy közömbös élményekre váltani. Sajnos
azonban ez nem ilyen egyszerű. A kutya érzékelésbirodalma eltér az emberétől,
érzékszervei sokkal kifinomultabbak, így csak tippelni tudjuk, hogy mit érzékel,
mit él át. Érzékeny kutya esetén a feladat még nehezebb. Az ember ilyen hely­
zetekben néha, még ha jót akar is, előfordul, hogy tovább ront a helyzeten.
A Tükör módszer a kialakulásától kezdve a kutyák egymásra ható gyógyító
erejét használja. Többek között ez is az egyik oka, amiért a tanfolyami csopor­
tokban szabadon dolgoznak a kutyák, és az egész oktatási menetet végigkísé­
ri az oktatók által tudatosan felügyelt, kontrollált falkadinamika. Egészen
elképesztő változásokat lehet tapasztalni ebben a folyamatban. Aki túl élénk,
az lenyugszik, aki visszahúzódó, kinyílik, az uralkodó hajlamú kutya megfelelő
kontroll esetén lemond az irányításról, és a csapat részévé válik, a félelmek fel­
oldódnak, és mindenki megtalálja a helyét a csapatban. A legjobb gyógyítás ez,
ugyanis az ember a korlátái, az eltérő kommunikációja és az érzékelési hiá­
nyosságai miatt nem tud olyan hatást kiváltani, mint a fajtársak. Vannak azon­
ban olyan érzékeny, illetve szélsőséges viselkedésű kutyák (agresszió, rette­
gés, beégett félelmek), amelyeknek a csoport túl erős. Őket speciális segítség­
ben részesíti a Tükör módszer a Tükör viselkedésterápiában. Speciálisan
képzett oktatók és különlegesen kiképzett kutyák segítenek rászoruló társai­
kon. A kutya sokkal tisztábban és finomabban érzékeli a másik kutyát, ezt hasz­
nálják ki a Tükör viselkedésterápiában. A képzett kutyák csillapítójelzésekkel,
folyamatos, intenzív és tiszta kommunikációVal(oldják pácienseik feszültségét.
Olyan csoda ez, amelyhez nem lehet hozzászokni. Reményeim szerint a Tükör
viselkedésterápia alapelvei lesznek a jellemzőek a jövőben, ha egy problémás
kutyát egészségesen kell visszavezetni a társadalomba. Túlzott, nehezen
kezelhető félelmek, beégett viselkedések esetén javasolom egy Tükör viselke­
désterápiás oktató felkeresését.

152
 TIZEDIK FEJEZET FÉLÉNKSÉG

Mit tegyek, ha a kutyám

megijed valamitől?
H áttér: Minden állat egészséges reakciója, hogy ha egy konfliktus elkerülhető,
akkor nem konfrontálódik. Az elkerülő magatartás számunkra gyávaságot jelenít
meg - pedig az állatok ösztönös bölcsessége diktálja ezt a viselkedést. Az óvatos­
ság optimális határa sokszor nehezen érzékelhető az ember számára, a kutya
azonban olyan jelzéseket is észlel, amelyeket mi nem. Jó, ha ezeket figyelembe
vesszük.
A nagyvárosi ingerkörnyezet, a kutyák szocializációs problémái, a nem ideális
életmód (kevés mozgás, ritka közös tevékenység stb.), de a tenyésztés során gene­
rált problémák is egyre inkább erősítik a kutyák mindennapokban megnyilvánu­
ló érzékenységeit. Ezek kezelése, megoldása az esetek 95 százalékában lehetséges,
de a feladat a gazdákra vár.

Javaslat: Ha a kutya megijed valamitől, akkor az

lenne a feladatunk, hogy ebből a konfliktusból
a lehető legjobban hozzuk ki, azaz feloldjuk a félel­
mét. Ám ez nem mindig lehetséges, mert lehet,
hogy olyan erős az inger, amivel a kutyánk nem tud
szembenézni, nem tudja feldolgozni. Márpedig ha
ez így van, akkor ártunk azzal, ha a póráz végére ki­
szaladt és pánikszerűen menekülni akaró kutyát ott
tartjuk a nem szűnő inger közelében.
Elsőként azt kell eldöntenünk - sokszor csak meg­
érzéseinkre hagyatkozva -, hogy ez alatt az egyet­
len alkalom alatt van-e esélye annak, hogy kioldjuk
a kutya félelmét. Ha nincs, akkor a legjobb, amit te­
hetünk, az, hogy a folyamatosan sugárzó ingertől
(például erős hangot kiadó kompresszor, állandóan
mozgó reklámtranszparens stb.) olyan távolságra
megyünk, ahol megszűnik az ész nélküli pánik. Ha a
kutya megnyugodott, akkor lehet próbálkozni azzal,
hogy újra odavisszük - de jól át kell gondolni, mert

153

Zilly rejtélyes származású és
viselkedésű kutya. Rettene­
tesen megkeserítette kétség-
beesett gazdasszonya életét.
Félelmei egészen másként
jelentek meg, mint bármely,
korábban általam megismert
kutyánál. Nem kommunikált
úgy, ahogy a kutyák: hiába
oldottuk fel, a legközelebb
újra lehetett elölről kezdeni.
Végül a gazdája összeköltö­
zött új barátjával és annak
kutyáival, és Zilly, bár to­
vábbra sem úgy, mint egy
kutya, de beállt a csapatba,
és a sakálokra jellemző kom­
munikációval megtalálta a
helyét az új rendben. Kifeje­
zett csemege volt megfigyel­
ni őt. A mai napig bizonyta­
lan vagyok a származását
illetően. Lehet, hogy
sakálkeverék?
15 4
éppen egy ilyen félresikerült akcióval taszíthatjuk
mélyebbre a kutyát a félelmek szakadékéban.
Ha van esély rá, hogy kioldjuk a félelmet - ha a ku­
tya ugyan megijedt, de nem tapasztalunk féktelen
pánikreakciót -. akkor először is nyugtassuk meg,
majd lassan csaljuk oda az ingerhez. Ne vonszoljuk
oda, hanem bízzunk abban, hogy a kíváncsiság
legyőzi a félelmet, és várjuk meg. hogy maga tegye
meg a felfedező lépéseket. Ha kíváncsisága kevés­
nek bizonyul, akkor oda lehet csalogatni, akár úgy,
hogy magunkhoz hívjuk, akár játékkal, jutalomfala­
tokkal. Ha ez elsőre nem sikerül, ne csüggedjünk
Lehet, hogy több alkalomra van szüksége ahhoz,
hogy legyőzze a félelmét. Miután a kutya tapasztal­
ta, hogy az inger közvetlen közelsége sem jelent ve­
szélyt a számára, megnyugszik, és a legvalószínűbb,
hogy el is felejti, hogy tartott ettől az „izétől". Min­
den félelmi reakció esetén van egy ingererősség.
amelyet a kutya még képes a kioldás irányába fel­
dolgozni. Nekünk ezt az ingerszintet kell megérez-
nünk. Ha például egy kerekező bringástól megijed
a kutyánk, akkor - ha van rá lehetőségünk - kérjük
meg a kerékpárost, hogy álljon meg, és segítsen
nekünk. Ha az illető hajlandó az együttműködésre,
akkor szálljon le a kétkerekű járműről, és távolodjon
el tőle, hogy mi folyamatos jutalmazás közepette
odacsalogathassuk az ijedt kutyát. A kutya így vi­
szonylag könnyen legyőzheti az ijedtséget. Ha pe­
dig a bringától már nem fél. akkor megszagolhatja
a biciklistát, a végén pedig a biciklivel előbb álló,
majd közlekedő emberrel is könnyebben összeszok­
hat. Nem mást tettünk ily módon, mint az először fel­
oldhatatlan félelmet okozó ingert lecsökkentettük,
és - fokozatos ingerszoktatáson keresztül - végül
mégiscsak feloldottuk. A félelmek feloldásának két
kulcsa van: a fokozatos ingerszoktatás és a türelem.
 TIZEDIK FEJEZET «MBBSBi

Nagyon félénk a kutyám.

Mit tehetek ez ellen?
Az állandó rettegés, a környezeti hatásokra adott sűrű telelni! reakció
egyértelműen az.t jelzi, hogy kezelésre szoruló problémával állunk szemben. Azért
fontos ezt leszögezni, mert egészen másképpen kell viszonyulni egy ilyen kutyá­
hoz, mint optimálisan viselkedő társaihoz. A félénkség oka rossz élmény,
kimaradt korai szocializáció, a vezető hiányából fakadó bizonytalanság vagy vele­
született (öröklött) idegrendszeri probléma lehet. A türelem, a kutya lényének
elfogadása vezethet minket a megnyugtató megoldáshoz. Ilyen esetekben sajnos
jellemzően a gazdák türelmetlensége az, ami tetézi a bajt, és nemhogy a megoldás
felé közelítene, de még rosszabb helyzetet teremt.

Javaslat: Ha a kutyánk mindentől retteg, először is

olyan környezetet kell teremtenünk a számára, ahol
Egyszer egy cane corso gaz­
a felelmei minimalizálhatók: olyan helyet, ahol biz­ dája keresett meg, hogy a ku­
tonságban érezheti magát. Ez jellemzően az otthoni tyája sehol nem végzi el a dol­
környezet. Ha ezzel is problémáink vannak, ha a ku­ gát, csak a munkahelyén, egy
kis udvarban, a fa tövében.
tya otthon is mindentől retteg, akkor feltétlenül Hitetlenkedve hallgattam az
szakember segítségét kell kérnünk. Az újabb inge­ illetőt, de megismerve a ku­
rekhez szoktatás lépéséit varázsszerként gyorsítja tyát, már láttam, hogy milyen
fel a klikker. A jól kondicionált és a tanulás örömét problémával kerültem szem­
be. A kutya életéből hiányzott
ismerő kutya számara a klikker hangja kellemes ér­ a kölyökkori szocializáció,
zést nyújt, ettől könnyebben feloldódik a kényelmet­ gyakorlatilag mindentől félt.
len helyzetekben. Nem beszélve arról, hogy A környezeti ingerekhez való
fokozatos hozzászoktatással
a klikker segítségével pontosan meg tudjuk hatá­ sikerült teljesen feloldani,
rozni és megerősíteni a kutya számára azokat a pil­ és a tréningprogram végén
lanatokat, amikor a feleimi reakció helyett a maga­ egészséges viselkedésű
kutyaként távozott.
biztosságot, nyugalmat választja. Ha a kutya az ott­
honi környezetben már nyugodtan tud viselkedni,
akkor próbáljuk sok-sok türelemmel kitágítani ezt a
határt, kivinni a lakáson, kerten kivülre. Célszerű
olyan ismerős területet bejárni, amelyet a kutya
napról napra egyre inkább magáénak érez, egyre
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

kevésbé tart az ott ráköszönő ingerektől. Ha egy

ilyen helyünk már van, akkor kezdjünk hozzá újabb
sétáltatóterület feltérképezéséhez! Ezt folytassuk
addig, amíg elégedettek nem leszünk a fennálló ál­
lapottal. Nem biztos, hogy az óvatosságot el tudjuk
tüntetni - de az valószínű, hogy a mindennapokban
elviselhető szintre tudjuk csökkenteni a kutya félel­
meit. További segítséget jelenthet, ha fel tudjuk tár­
ni a félelmek okát. Vajon veleszületett érzékenység,
nagy trauma, esetleg mindkettő, netán kölyökkori
ingerhiány? Ez a tudás sokat segíthet az ok meg­
szüntetésében.

Fél a zajos, forgalmas útszakasz­

okon. Mit csináljak ilyenkor?
Háttér: Vajon miért fél? Talán azért, mert ritkán - vagy még egyáltalán nem -
találkozott hasonló ingerekkel. Vagy azért, mert egyszer megijedt egy ilyen hely­
zetben. Esetleg, mert egy autótól is tart, nemhogy soktól. Fontos, hogy legyen
valamilyen elképzelésünk, igyekezzünk feltárni a probléma okát - annak közvet­
len oldása sokat segíthet.

Javaslat: A forgalmas útszakaszhoz való szokta­

tást egy kevésbé forgalmas helyen kell kezdeni, és
fokozatosan kell eljutni odáig, hogy akár a legzajo­
sabb környezet is elviselhető legyen a számára.

156
 TIZEDIK FEJEZET FÉLÉNKSÉG

Megijed a biciklisektől, a gör­

deszkásoktól, a m otorosoktól.
Hogyan szoktassam le erről?
Háttér: A reakciót kiváltó inger ezekben az esetekben kétszereplős: egy ember
és egy jármű. Ha a középkorból idecsöppenne valaki, és azt látná, hogy emberek
ülnek egy villamoson, könnyen úgy vélhetné, hogy egy szörnyeteg lenyelte az em­
bereket. Amíg a kutya nem ismeri a jelenséget, nem győződhet meg annak ártal­
matlanságáról, addig nehezen fogja elfogadni.

Javaslat: Először is ismertessük meg kedvencün­

ket a rémisztő jármüvei, saját biciklinkkel vagy
a szomszéd srác gördeszkájával. Itt is nagy segít­
ségünkre lehet a klikker, tanítsuk meg a kutyának,
hogyan közelítse meg a járműveket, erősítsünk rá
minden érdeklődő mozdulatra, szimatolásra. Ez­
után induljunk el lassan mi a járművel, és klikketjük
a kutya nyugodt viselkedését. Ha ez már megy, kér­
jük meg a gördeszkást, hogy segítsen nekünk a ku­
tya félelmének feloldásában. (Ritkaság, hogy nemet
mondjanak: az emberek szívesen segítenek, így
remélhetően nem lesz nehéz dolgunk.) Ismerkedjen
meg a kutya külön a gördeszkással, majd ha így
már minden rendben, akkor kérjük meg, hogy indul­
jon el a járművel lassan gurulva, majd a végén pedig
gyorsítva. E félelem feloldása nagyon fontos, mert
ha mindig elkerüljük a megoldást, akkor idővel egy­
re nehezebb lesz, és egyre több gondot fog okozni.
Bizonyos kor után már agresszióvá válhat a félelem,
és ez komolyan veszélyezteti környezetünket, és ki­
oldással is sokkal nehezebb!

157
Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Fél a fürdetéstől. Mi a teendő?

H áttér: A fürdetés a kutya számára nem természetes helyzet. Egyrészt az ese­
mény alatt védtelenné válik, kiszolgáltatja magát, másrészt a kényszer nem teszi
kellemessé a rázúduló víz élményét. Azonban akár meg is szerettethetjük vele, ha
kellő türelemmel járunk el.

Javaslat: A fürdetőhely (kád, zuhanytálca, vizes kő)

kemény és csúszós felületű - ez már önmagában
elég kihívás a kutyának. Az ezzel való ismerkedés
legyen az első. Mindenekelőtt tegyünk gumiszőnye­
get vagy törülközőt a kád vagy a tálca aljára, hogy
a kutya lába ne csúszkáljon fürdetés közben. Kös­
sük kellemes élményhez a fürdetőhelyet: a fürdő­
szobával indítsunk, majd jöhet a kád, a tálca. Kapjon
jutalomfalatot (vagy más, őt motiváló jutalmat), ha rá
mer lépni, ha engedi, hogy beletegyük stb. Amikor
eddig eljutottunk, nyissuk meg a vizet egy pillanatra
- de még mindig ne öntsük nyakon, csak szokja
a hangot! -, majd jöhet a jutalom. így haladva tovább
elérkezünk addig a pontig, amikor már megfürdetjük
a kutyát. Tegyük ezt úgy, hogy előbb a kevésbé fél­
tett területeket nedvesítjük, majd végül - a fej kivéte­
lével - a teljes zuhanyig eljuthatunk. A fejét csak ak­
kor tanácsos vizezni, ha a kutya már könnyen
fürdethető. Nemcsak a hozzászoktatásnál, hanem
a félelem feloldásánál is így ajánlott eljárnunk.

Mit tegyek, ha fél a gyerekektől?

Háttér: Sürgősen kezelni kell a problémát! Számomra a legnagyobb veszélyt az
jelenti, ha egy kutya gyermekekkel szembeni viselkedése zavart. A félelem nagyon
könnyen agresszív viselkedést válthat ki a kutyából, és ezt mindenképpen el kell
kerülni! A gyerekek felnőttektől eltérő mozgása, kiszámíthatatlan viselkedése,
 TIZEDIK FEJEZET mm
hangoskodása egyes kutyákból félelmet válthat ki. Fontos, hogy a kutyát már kö-
lyökkorában összeismertessük kisgyerekekkel. A kutyának a családi közösségben
is fel kell tudni ismerni a gyermeket - még akkor is, ha idegen gyermekről van szó.
Ha a kutya gyermekekre agresszív viselkedést mutat, feltétlenül keressünk fel egy
Tükör viselkedésterápiás szakembert.

Javaslat: A gyerektől való félelmet kiszámíthatat­

lan viselkedésével sokszor maga a gyerek váltja ki.
r León, a majd-
Oda kell figyelni arra, hogy egy érzékeny kutyát ne in e m profi
érhessenek nagyobb sokkok, mint amekkorákat ké­ Egy teniszoktató hölgy nagy
bajban volt, mert a kutyája,
pes elviselni. A félelem oldására segítségül kell hív­ León, a tacskó hadban állt az
nunk gyerekeket. Fontos, hogy a gyerek is partner­ emberiség tízévesnél fiatalabb
ré váljon, értse meg, hogy ő most a kutya gyógyítá­ tagjaival: dühödten támadta
őket. Viselkedése mögött
sában vesz részt. Valahová leülünk - legjobb, ha
megelőző szándék állt: pró­
a földre telepszünk és a gyereket megkérjük, bálta elriasztani magától a
hogy ne közeledjen a kutyához, maradjon passzív. számára félelmet keltő lénye­
Ne nézzen rá a kutyára, csak nyújtsa ki a kezét ol­ ket. Az akkor ötesztendős Sá­
ra lányom volt az, aki a segít­
dalra vagy hátra, egy jutalomfalatot tartva benne, ségünkre sietett, és meg­
amelyet a kutyának szán. Ne tukmálja rá, hanem győzte Leont arról, hogy nincs
hagyja, hogy ő vegye el tőle. Ha ez megtörtént, ak­ mitől tartania. A kiskutya telje­
sen rendbe jött, és ettől kezd­
kor jöhet a következő falat, azután még egy, majd
ve a teniszoktató már bárhová
még egy és így tovább. Közben a gyereknek a magával tudta vinni.
következőt kell tennie: kínáló kezét egyre kevésbé
nyújtja ki, és hátulról előrehozza. Igen hosszú is le­
het ez a folyamat - mindig a kutya konfliktusmegol­
dó képességéhez kell igazodnunk. Ha a kutya már
könnyen elveszi a falatot, akkor lehet hozzá beszél­
ni, fel lehet állni, más testhelyzetekben is lehet pró­
bálkozni, végül távolodó(l) mozgás közben is lehet
hívni magunkhoz. Ha mindez már megy, akkor az
óvatos simogatással is lehet kísérletezni - de csak
abban az ütemben, ahogy a kutya közelíteni hajlan­
dó a gyerek felé. Ezt a foglalkozást más gyermekek­
kel is meg kell ismételni, de akkor már nem lesz
ilyen hosszadalmas a folyamat. A gyermekek általá­
ban nagyon élvezik a részvételt. A jutalomfalatnak'

159
 ínycsiklandónak kell lennie: valami extrafinomság­
nak. Amíg a gyerekekhez szoktatás tart, kerüljük az
idegen - nem beavatott - gyerekekkel a találkozást,
és semmiképpen ne hagyjuk a kutyát felügyelet nél­
kül kisgyermekkel. Felhívnám a figyelmet egy na­
gyon fontos dologra! Amikor a kutya meg van ijed­
ve, az emberek ösztönösen feléje mennek, széttárt
karjaikkal hívogatják. Ez a kutyák nyelvén éppen az
ellenkezőjét jelenti, mint az emberi kommunikáció­
ban: a megnövelt testfelület, a másik felé közelítés
az elriasztás technikája, tehát ezt mindenképpen
kerüljük, és erre figyelmeztessük a gyermeket is.

Ha jön hozzánk valaki, a kutyám

megijed, és elbújik. Miért?
Háttér: A kutya otthonunkat saját területeként ismeri fel. Az otthoni ingerek két
hónap elteltével már ismertek, kiszámíthatóak a számára. Ha a vendégségbe
érkező emberrel szemben bizalmatlan, ha fél tőle, annak alapvetően két oka lehet.
Az egyik a veleszületett érzékenység, a másik pedig az, hogy korábban a vendég
érkezése számára kellemetlen élménnyel társult.

Javaslat: Ugyanúgy kell eljárnunk, mint az előző

kérdések esetében. Jellemzően a kutyák jobban
tartanak a férfiaktól, ezért kezdetben egy hölgyis­
merősünket kérjük meg, hogy látogasson el hoz­
zánk. Előre tisztázzuk, hogy mi az a viselkedés,
amellyel a legtöbbet segíthet nekünk: nyugodtan,
csöndben érkezzen meg, ne nézzen a kutyára, ne is
közeledjen felé, csak üljön le a nappaliban a földre.
Ettől kezdve mi dolgozunk a kutyával, klikkerrel és
jutalomfalattal felszerelkezve magunkhoz hívjuk, és
jutalmazzuk. Fokozatosan csalogatjuk a vendég
 I l^tU lK r h J t Z .t I h t L t lM ÍS O t H ö i

közelébe, majd ha már elértük, hogy megszagolja,

akkor megkérjük a hölgyet, hogy hátrafelé nyújtva
a kezét adjon jutalomfalatot a kutyának. Innen a fo ­
lyamat megegyezik az előző kérdésnél leírtakkal.
A következő alkalommal is lehetőleg ugyanaz a
hölgy látogasson hozzánk, de már ülhet a fotelba, és
várhatóan a kutya hamar feloldódik mellette. Legkö­
zelebb érkezhet egy új látogató, akivel eljátsszuk
a ceremóniát. A kutya egy idő után összekapcsolja
a vendégek érkezését a kellemes élményekkel.

Tart más kutyáktól, pánikba esik,

ha közelednek. Mit tegyek?
Háttér: A kutyák közösségben elfoglalt helye különbözik: az egyik dominán-
sabb, a másik sokkal inkább aláveti magát a többiek akaratának. Legyen azonban
bármilyen is egy kutya, meg kell találnia, el kell foglalnia a helyét a csapatban,
a falkában. Minden kutya képes erre - csak a szocializációs problémák, a gazda
tapasztalatlansága lehet az akadálya ennek. Ez egy olyan fontos felismerés, amely
nem nélkülözhető egy kutyatartó számára. Azok az állítások, hogy a kutyánk túl
agresszív, vagy nagyon domináns, és emiatt nem tud más kutyákkal kapcsolatba
kerülni, éppen olyan félreértelmezések, mint az, hogy ebünk annyira érzékeny,
annyira kényes, félénk, hogy nem bírná ki, hogy másokkal összekerüljön. Idő és
energia befektetésével minden kutya beilleszkedik egy csapatba.
Minél korábban kezdünk hozzá a kutyánk viselkedésének a tisztázásához,
annál könnyebb dolgunk van. Egy nyolcéves kutya szokásai már olyan mélyen
rögzülnek, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz vele.
A másik nagy nehézség a többi kutya szocializáltságának mértéke. Ha a csoport
szabályai rendezettek, ha a másik kutya kommunikációja világos, akkor ő fog
segíteni az én kutyámon, ám ha nem, akkor tovább ronthatja a helyzetet.
A Tükör módszer alapján nevelt, tanított kutyák egymást gyógyítják. Senki nem
tud annyit segíteni a kutyának, mint egy másik kutya.

161
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

Javaslat: Olyan kutyasétáltató társakat kell keres­

ni, olyan társaságot, ahol nem hallani ilyen kijelenté­
seket: „A másik kezdte!”, „Csak megvédi magát!”,
„Hadd döntsék el maguk között!” stb. Igyekezzünk
olyan társaságot találni, ahol a kutyák jól szociali­
záltak, ahol a csapat alapszabálya az agresszió­
mentesség, és ezt a gazdák be is tudják tarta(t)ni.
Ha találunk ilyen közösséget, akkor kutyánk félelme
hamar alábbhagy, majd meg is szűnik, és ez nem­
csak az adott csoporthoz való viszonyára értendő,
hanem később akár más kutyákhoz, közösségek­
hez való hozzáállására is.
Ha nincs szerencsénk, és nem találunk ilyen kö­
zösséget, akkor az is nagyon sokat segíthet, ha egy
szimpatikusán viselkedő, a miénkhez hasonló tem-
peramentumú kutyával sikerül sűrűn találkozni.
Ha egyedül nem boldogulunk, érdemes felkeresni
egy Tükör viselkedésterápiás szakembert, aki mind
tudásával, mind speciálisan erre a célra képzett
kutyájával tud segíteni, (www.problemaskutyak.hu)

162
 Korom Gáoor • NEKED UG ATO K!

Bevezetés a tizenegyedik fejezetbe

Napjainkban már nem kell hónapokat szánni egy tengerentúli utazásra. Néhány
óra alatt a legnagyobb távolságra is elrepít minket a repülőgép. A távolságok
csökkenésével megváltoztak életkörülményeink is. A család négylábú tagja ma
már a nyaralásra is elkísérheti a többieket. Azonban ehhez az kell, hogy jól
szocializált legyen a kutyánk, különben a várva várt nyaralás, az éves pihenő
pokollá válhat.
A szocializációnak ma már része az utazáshoz, a máshol alváshoz való hoz-
zászoktatás is. A hathetes és hat hónapos kor közötti időszakban, a szivacs­
korszakban fontos feladatunk az, hogy hozzászoktassuk a kutyát az otthoni
egyedülléthez, de az utazáshoz is. Amennyiben ez elmarad, később is pótolha­
tó, csak akkor nehezebb feladat lesz.
Alapvető cél - akár egy hosszabb utazás során, akár ha egyedül marad
a szállodai szobában - a nyugodt pihenés biztosítása. Tehát két nehézséghez
kell a kutyának alkalmazkodni: a járművel utazáshoz és az idegen helyen alvás­
hoz. Mindkét esetben nagy segítséget jelenthet a szállításra gyártott speciális
bokszok használata. Amennyiben megfelelő módon - türelemmel, pozitív mód­
szerekkel, kellemes élményekkel - hozzászoktattuk a kutyát a szállító-, alvó­
bokszhoz, sokkal könnyebben fog utazni benne. Nem beszélve arról, hogy sa­
ját helyeként ismeri fel, így „otthonát” bárhová magunkkal tudjuk vinni.

Mennyi idős kortól lehet ma­

gunkkal vinni a kutyát?
Háttér: Amikor a kutya új otthonába érkezik, szüksége van bizonyos időre ah­
hoz, hogy azt a magáénak érezze. A teljes beszokás hozzávetőleg két hónapig tart,
de már egy hónap elteltével is egészen jól viseli új környezetét. Ha van egy hely,
amit sajátjaként ismer fel, és esténként oda térhet haza, akkor szinte nincs
időkorlátjuk az idegen környezetbe történő kirándulásoknak.

164
 TIZENEGYEDIK FEJEZET

Javaslat: Véleményem szerint már az első pillanat­

tól ajánlott és kell is kisebb felfedezőutakra indulni.
Nem tartom egészségesnek, ha a kölyökkutyát la­
kásfogságra ítélik, mert nehezíti a szobatisztaságra
szoktatást, a korai szocializáció hiánya viselkedési
problémákhoz vezet. Figyeljünk rá, hogy kedven­
cünk csak egészséges és oltott kutyákkal érintkez­
zen, illetve kerüljük a fertőzött területeket. A na­
gyobb túrákkal vagy a rendszeres távollétekkel
érdemes megvárni, hogy az otthoni környezetét
megszokja. A szemfüles gazda az otthon egy kis
darabját is magával tudja vinni. Ha beszoktatjuk
a kutyát egy pihenőbokszba, hordozható dobozba,
akkor szinte bárhol úgy tud pihenni, mintha otthon
hagynánk. Ennek több előnye is van: biztonságban
szállítható autóval vagy más járművel; ha magára
kell hagynunk idegen helyen, akkor ezt nyugodtan
megtehetjük, mert a doboza nem idegen számára,
bárhol képes nyugodtan pihenni.
Külföldi utazás előtt ellenőrizzük a fogadó ország
feltételeit, milyen papírok, oltások szükségesek ah­
hoz, hogy kutyánkkal átléphessük a határt. Érde­
mes tájékozódni a helyi fertőző kutyabetegségekről,
parazitákról, hogy védekezhessünk ellenük.

Nem tesz rosszat neki

a gyakori helyváltoztatás?
IHIáúÉér: A kutyák szívesen tartanak gazdájukkal egy-egy utazás során. Ugyanakkor
nemcsak a gazdához, hanem helyhez is kötődnek, ezt érdemes figyelembe venni.
Vannak kutyák, akiknek időbe telik megszokni a változó környezetet, míg mások
otthonosan mozognak mindenhol. Nézzük meg az előző kérdés szempontjait,
és ha megszívleljük ezeket, egészen bizonyos, hogy nem fogunk ártani a kutyának.
 Korom Gábor • NEKED U G ATO K!

Javaslat: Nyugodtan magunkkal vihetjük, de min­

denhol alakítsunk ki számára helyet. Az a legjobb,
ha egy hordozható dobozt, kosarat viszünk (lásd az
előző kérdésnél), de az is megfelelő lehet, ha vacko­
kat alakítunk ki neki: az autó hátsó ülésén vagy
kombirészében; a munkahelyi íróasztal mellett;
sűrűn látogatott ismerősünk lakásának valamelyik
pontján stb.

Hogyan tudom biztonságosan

utaztatni kutyámat az autóban?
Háttér: A kutyák számára az utazás lehet örömteli, és lehet rettegett esemény is.
Örömteli azért, mert a gazdával közös akcióba indul, felfedezni a világot, feltérké­
pezni eseményeit, ingereit. Ha azonban érzékeny, ezek az ingerek épp az ellenkező
hatást váltják ki belőle. Az idősebb, illetve sokat utazó kutyák ilyenkor általában
aludni, pihenni szoktak - számukra ez már megismert tevékenység, nem rejteget
meglepetéseket. Ők ismerik az utazás, a közlekedés szabályait, így velük biztonsá­
gosan lehet utazni. A kutya kiszámíthatatlan viselkedése, vagy ha a sofőr figyelmét
elvonja az útról, komoly balesethez vezethet. A közúti balesetekben az ember
védelmére kialakított védelmi rendszerek (biztonsági öv, légzsák stb.) sajnos kutyá­
inkat nagyon kevéssé védik, így ők sokkal inkább ki vannak téve a veszélynek.

Javaslat: Az utazás ingereit, szabályait meg kell is­

mernie a kutyának. Ha az együtt utazó gazdák közül
az egyiknek nincs más dolga, mint a kutyát figyelni,
akkor a kutya váratlan viselkedése nem okoz nagy
problémát: ez a gazda megnyugtathatja vagy fegyel­
mezheti a kutyát. Egy idő után kialakulnak a szabá­
lyok, és kiszámíthatóvá válik a környezet. Választ­
hatjuk az utazásnak egy másik módját is. Magunkkal
vihetjük a kutya helyét: az erre a célra készített szál­
lítóbokszot. Ez a forma egyre népszerűbb, mert
csökkenti a kutya által okozott szennyeződést.

166
 TIZENEGYEDIK FEJEZET

a helyes módon beszoktatott kutya utazását nyu-

godttá teszi, és biztonságot nyújt. A kutya biztonsá­
gát szolgálja a hátsó ülésen, a hámhoz rögzített biz­
tonsági öv is. Nagyobb testű kutyák kényelmesen el­
férnek az autó csomagtartójában, amit egy erre
a célra gyártott ráccsal választhatunk el az utastértől.

Csak hosszas könyörgés után

ül be az autóba, vagy száll ki
belőle. M iért van ez?
K á l i é n A gazdák sokszor bohócot csinálnak magukból. Több olyan kutyával ta­
lálkoztam, aki elvárta a gazdájától, hogy az emelje be, esetleg ki is vegye. Ilyen
esetekben a gazda tanácstalansága vagy türelmetlensége az ok.
Van olyan kutya, aki szeret utazni, és van, amelyik nem. Ha nem szeret, akkor
egyértelmű, hogy miért hezitál a beszállásnál - de az is előfordulhat, hogy annyira sze­
reti az autót, vagy esetleg ott érzi magát biztonságban, hogy emiatt nem akar kiszállni.

Javaslat: A kocsiba való beszállás tanításánál ér­

demes időt szánni arra, hogy megkedveltessük az
autót a kutyával. Kezdetben adjunk jutalom falatot
az autó mellett, majd a nyitott kocsiajtónál. Ha ez
m ár nem okoz problémát, akkor tegyük a falatot az
ülésre vagy a kocsi számára kijelölt részére. Am ikor
a kutya már probléma nélkül ki-be száll, akkor
következő lépésként már az ajtót is rázárhatjuk egy
pillanatra, majd kinyitva kiengedjük a kutyát. Egyre
hosszabb időre zárjuk rá az ajtót. Végül jöhet az
első elindulás. Éppen csak a háztöm böt kerüljük
meg, majd a kutya kijöhet az autóból - és valami
nagy mulatság jöjjön. Ha nem tudunk ilyen m ulatsá­
got, játékot kitalálni, akkor az etetések e lőtt m en­
jünk a kutyával egy töm bkört. Miután egyre tö b b

16
 Korom Gábor • NEKED UG ATO K!

sikerélmény érte, amelyek a kocsihoz kapcsolhatók,

egyre jobb kedvvel fog beülni mellénk. Kezdhetjük
növelni a megtett távolságot - de csak kis adagok­
ban. Macerásnak tűnhet ez a rituálé, de bőségesen
megtérül. Csak egyszer kell végigcsinálnunk, és
többé nem lesz gondunk az autózással. A gazdák
általában ott követik el a hibát, hogy mivel a kutya
nem szeret kocsival utazni, ezért nem is viszik, vagy
csak nagyon ritkán, akkor is az állatorvoshoz vagy a
kutyapanzióba, így a kutya rossz élményt párosít az
autózáshoz. Ahelyett, hogy megszokná az autót,
a ritka, de biztos traumák miatt egyre jobban retteg
az utazástól, amely így a gazda és a kutya számára
egyaránt rémálom lesz. Minél többet kellene vele

Utazás alatt a kutyát ugyanúgy

etessük, mint otthon?
H áttér: Az utazás viszontagságai megzavarhatják a kutya anyagcseréjét, sőt foko­
zott szőrhullást is okozhatnak, valamint a gyomra is felkavarodhat, ennek követ­
kezményeként hányhat.
Javaslat: Nem célszerű a kutyát utazás előtt meg­
etetni. Utazás alatt csak akkor etessük, ha többna­
pos útra indultunk, vagy ha ebünk számára az uta­
zás már hétköznapi rutin.

168
 TIZENEGYEDIK FEJEZET

Hány az autóban, m ég
ha rövid útra m együnk is.
M it tegyek ellene?
Van olyan kutya, amelyik zökkenőmentesen veszi az első utazást, és so­
ha nincs gondja vele. Más gazdák nem ilyen szerencsések: az ő kutyájuk nem bír­
ja az autózást, rendszeresen hány az autóban. Kern kell csüggedni: minden kutya
képes megszokni akár a nagyon hosszú utakat is.

Javaslat: A fokozatosság el­

vének betartásafelgyorsíthat-
ja a szoktatást. Utazás előtt
ne etessük a kutyát. Kezdet­
ben csa k rövid utakra indul­
junk, és fokozatosan növeljük
a távolságot. Vezetés közben
kerüljük a hirtelen kanyarokat
és fékezéseket. Szélső séges
esetben adhatunk a kutyának
valamilyen hányinger-csilla­
pítót, de előtte konzultáljunk
állatorvosunkkal. Ne kerüljük
az autózást azért, mert a ku­
tya rosszul van a kocsiban,
mert így nem lesz lehetősége
megszokni az utazást.
Sokat utazó ismerőseim örökbe fogadtak egy ku­
tyát. Szerencsétlenségükre Joly nem bírta az uta­
zást. Az autóban rendszeresen hányt, de mar ak­
kor is szűkölt, ha kinyitották a kocsi ajtaját. Java­
soltam, hogy vegyenek egy szállítódobozt, azt ott­
hon állítsák fel, és szoktassák hozzá a kutyát.
A nyitott ajtajú dobozt tegyék le arra a helyre, ahol
a kutya leginkább szeret feküdni, sok-sok türelem­
mel, dobozban etetéssel, más szoktató gyakorla­
tokkal szerettessék meg vele a helyet. Megfogad­
ták a tanácsot, és mintegy három hét elegendő volt
arra, hogy Joly az autóban is elfogadja és elfoglalja
a dobozt. így gond nélkül utazhattak. Bár létezik
gyorsabb módszer is, azért javasoltam ezt nekik,
mert sűrű utazásaikra magukkal tudták vinni Joly
almát, így a kutya mindenhol nyugodtan pihenhe­
tett le esténként, ráadásul még attól sem kellett
tartaniuk, hogy amíg egy múzeumlátogatásra ott­
hon hagyják, addig szétszedi a szállodai szobát.

169
Korom Gábor » N EKED U G Á T O K !

A repülőgépen való utazás nem

viseli meg nagyon a kutyát?
Háttér: Az érvényben lévő szabályozás értelmében kutya a repülőgép rakterében,
saját szállítódobozában utazhat. Kivétel ez alól az a törpe kutya, amelyet 5 kg-ig
- szintén saját szállítódobozában - fel lehet vinni az utastérbe is. Sajnos egy fel-
készítetlen kutyát megviselhet az, ha először itt találkozik a dobozzal, ráadásul
terheli a gép zaja, az elválás a gazdától.

Javaslat: A kedvenc utaztatásának feltétele légitár­

saságonként változik. Vannak légitársaságok, ame­
lyek bizonyos fajták (pl. rövid orrú fajták) szállítását
nem vállalják. Mindenképp érdeklődjünk foglalás
előtt a feltételekről. Ha repülővel utazunk, már jó
előre érdemes beszoktatni a kutyát a szállítódoboz­
ba, hogy azt saját helyének tekintse, és hosszabb
időt is nyugodtan el tudjon tölteni benne egyedül.
Dobáljunk be neki pár falatot, majd klikkeljünk neki
csak azért, ha magától bemegy, és körbenéz. Érde­
mes a vacsora után bezárni egy rövid időre, amikor
mi a közelben tévét nézünk, és ő amúgy is pihenni
szokott - így sokkal könnyebben elfogadja saját he­
lyének. Figyeljünk, hogy eleinte ne a legaktívabb
időszakában próbáljuk bezárni, és ne hagyjuk
egyből egyedül a szobában. Talán a legpraktikusabb
egy kiadós séta után, amikor amúgy is lefeküdne
aludni. Később hosszabb időre is bezárhatjuk, majd
vigyük el otthonról, és szoktassuk hozzá, hogy ide­
gen helyen is ebben kell pihennie. Amennyiben ala­
pos munkát végeztünk, és a kutya megszerette
a dobozt, nem fogja megviselni az utazás.

170
 TIZENEGYEDIK FEJEZET Q ITAZÁS

Tengerbe, sós vízbe

beengedhetem a kutyámat?
Nem lesz baja?
Káliért A sós víz a szőrből elpáro­
logva sóréteget hagy maga után, ez
meglehetősen irritáló lehet, és akár
ki is marhatja a kutya bőrét.

Javaslat: Nyugodtan be lehet en­

gedni a kutyát a tengerbe - ahol
a helyi szabályok ezt lehetővé
teszik de fürdés után ajánlott
tiszta vízzel átöblíteni a szőrét.

Ha elutazom, a szüleim
vigyáznak a kutyára.
Elronthatják a nevelését?
Káliért A kutya nagyon összetett lény. Szokásaiban, képességeiben sok szem­
pontból hasonlít az emberre. A hierarchiaváltás képessége is ilyen. Ha három ba­
rátommal focizom, és négyünk közül én vagyok a legjobb, akkor jellemzően én
leszek az irányít. Ha érkezik közénk egy ötödik, aki jobban tud nálam játszani,
akkor már az ő utasításai kerülnek előtérbe. Ha ugyanez a társaság elmegy hokiz­
ni, ott egy harmadik társunk döntéseit fogadjuk el, aki öt évig korongozott egy
profi csapatban. Ezeket a jelenségeket a kutyámnál is megfigyelhetem. Otthon
például mi vagyunk az irányadó személyek, nem vonja kétségbe a döntéseinket,
ha kimegyünk a térre, akkor már előfordul, hogy kicsúszik a kezünkből, és az
egyik dominánsabb személyiségű gazdának kell segítenie behívni. Kutyatársaság­
ban is ezt látjuk, van, hogy dölyfös diktátor, de ha jön az öreg barátja, akkor
messziről lapos kúszásban üdvözli.

171
 Korom G ábor * N EKED U G A TO K !

Javaslat: Nem kell különösebben aggódni, mert

a kutya pontosan tudja, hogy különböző emberek­
kel különböző viszonyban van. Arra kell odafigyelni,
hogy a tekintélyünk rendben legyen, vagyis akkora
hierarchiatávolságra van szükségünk, hogy ne
csorbítsa senki jelenléte a tekintélyünket. (Azért ha
halkan súghatok egy praktikus tippet: próbáljuk
meg rávenni a szülőket vagy a kutyára felügyelő
ismerősöket, hogy olvassák el ezt a könyvet, de
legalább nézzenek bele.)

Hogyan tanítsam meg biciklivel

futtatni a kutyámat?
H áttér: A rendszeres testmozgás, futtatás fontos. Ennek egyik bevált technikája
a kerékpáros futtatás, amely ma már önálló sportként is létezik. Ám hátrányai
is akadnak ennek a mozgásformának, például a túlterhelés, a talppárna lekopása
a betonon, valamint a közlekedési veszélyek.

Javaslat: Az egészen kis kutyát még csak barát-

koztassuk a kerékpárral: sétáljunk a kölyökkel a bi­
ciklit tolva. A távot fokozatosan növeljük, az intenzív
terhelést csak egyéves kor után szabad megkezde­
ni. A lábnál követés mintájára tanítsuk meg a kutyá­
nak a bicikli melletti futást. Kezdetben a kezünkben
legyen a póráz, hogy adott esetben - ha a kutya rán­
tana - el tudjuk engedni. (Csak akkor induljunk el, ha
ilyen esetben vissza is tudjuk hívni a kutyát.) Mindkét
oldalhoz szoktassuk hozzá, hogy bármelyik oldalon
vezethessük. Gyakoroljunk otthon vagy a környé­
ken, forgalom- és kutyamentes területen, sűrű jutal­
mazással. Csak akkor javaslom, hogy idegen
területre induljunk, ha a kutya már jól irányítható.

172