Szolnok IVS 20071221 PDF

SZOLNOK
INTEGRÁLT
VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA
2007. DECEMBER HÓ
SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

1126 BUDAPEST, SZENDRŐ KÖZ 6. POSTACÍM: 1013 BUDAPEST, ATTILA ÚT 41. III. 1.
TELEFON: (36-1) 789 70 58; FAX:(36-1) 789 69 38
SZOLNOK
INTEGRÁLT
VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA
MEGBÍZÓ: SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2007. DECEMBER HÓ
2007 DECEMBER VÁTERV95

Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI törvényben meghatározott – vagyoni jogok a szerzőket illetik.
A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai

Témafelelős tervezők Molnár Attila (TT1 01 0140)
Nagy Ágnes (TT1 01 1604)
Közlekedés tervező Mezey András (K1-1/13-10815)
Közműtervezők Kovács Péter (T 01-0088)
Gléz Dezső (T 01-8635)
Építész Zoltai István (Z+W B)
Térinformatikusok Biczó Dénes
Lombár István
Munkatárs Papp Mihályné
Minőségügyi vezető Mokry Ferenc
Ügyvezető igazgató Molnár Attila
Tartalom
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN
1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz
1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben
1.2.1. Szolnok regionális szintű feladatai
1.2.2. Szolnok megyei és kistérségi szerepe
1.2.2.1. Szolnok megyeszékhely
1.2.2.2. Szolnok kistérségi központ
1.2.3. A város vonzáskörzetének bemutatása
1.2.4. Szolnok dinamikai típusának meghatározása
1.2.5. Szolnok funkció-komplexitása
1.2.6. Szolnok foglalkoztatási szerepköre
2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE
2.1 Gazdasági adottságok
2.1.1. Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság
viszonya
2.1.2. A város gazdasága
2.1.2.1. Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete
2.1.2.2. A vállalkozások helyzete
2.1.2.3. A K+F helyzete
2.1.2.4. A turizmus jellemzői
2.1.2.5. A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai
2.1.2.6. Az információ-áramlás színvonala
2.1.2.7. A város külső elérhetősége, térségi közlekedési kapcsolatok
2.2. A város társadalmának jellemzői
2.2.1. Demográfia, a lakónépesség alakulás tendenciái
2.2.1.1. Népesség, népsűrűség
2.2.1.2. Természetes népmozgalom
2.2.1.3. Vándorlás
2.2.1.4. Korcsoport megoszlás, vitalitási index
2.2.2. Képzettség-műveltség
2.2.3. Foglalkoztatottság
2.2.4. Egészségi állapot
2.2.5. Jövedelmi helyzet
2.3. A városi környezet jellemzői
2.3.1. Természeti környezet, értékei
2.3.2. Települési környezet kialakulása, értékei
2.3.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek
2.3.2.2. Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek
2.3.2.3. Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-

védelem
3.2.3. A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség
3.2.3.1. Levegő
3.2.3.2. Talaj
3.2.3.3. Víz
3.2.3.4. Zöldfelületek
2.3.4. A lakáshelyzet
2.4. Közszolgáltatások, ellátás
2.4.1. Oktatás-nevelés
2.4.1.1. Óvodai ellátás
2.4.1.2. Általános iskola
2.4.1.3. Középiskola
2.4.1.4. Felsőoktatás
2.4.2. Egészségügy
2.4.2.1. Egészségügyi alapellátás
2.4.2.2. Szakorvosi ellátás
2.4.2.3. Kórházak
2.4.2.4. A gyógyszertárak
2.4.2.5. Bölcsődék
2.4.3. Szociális ellátás
2.4.4. Közösségi közlekedés
2.4.5. Közművek
2.4.5.1. Közműellátottság
2.4.5.2. A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése
2.4.6. Városüzemeltetés
2.4.7. Közigazgatás
2.5. A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon
3. VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ HELYZETÉRTÉKELÉS
3.1 Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete
3.2. Városrészenkénti elemzés
3.2.1. Belváros (A)
3.2.2. Tiszaliget – Szandai rétek (B)
3.2.3. Alcsi városrész (C)
3.2.4. Széchenyi városrész (D)
3.2.5. Nyugati városrész (E)
3.2.6. Déli városrész (F)
3.2.7. Kertváros - Szandaszőlős – Alcsi-sziget (G)
4. STRATÉGIAI FEJEZET
4.1. Szolnok átfogó jövőképe
4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése
4.2.1. A 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél
4.2.2. A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok)
4.2.3. A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre
4.2.4. A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások
4.2.4.1. Belváros (A-B)
4.2.4.2. Tiszaliget (AB) és Szandai rétek (B)
4.2.4.3. Alcsi városrész (C)
4.2.4.4. Széchenyi városrész (D)
4.2.4.5. Nyugati városrész (E)
4.2.4.6. Déli városrész (F)
4.3.4.7. Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)
4.2.5. A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai
4.2.5.1. A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése
4.2.5.2. Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése
4.2.5.3. Vasúti közlekedés
4.2.5.4. Vízi közlekedés fejlesztése
4.2.5.5. Légi közlekedés
4.2.6. A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás

problémáinak megoldási javaslatai
4.2.6.1. Vízellátás
4.2.6.2. Csatornázás
4.2.6.3. Villamos energia ellátás
4.2.6.4. Hőenergia ellátás
4.2.6.5. Közvilágítás
4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája
4.3.1. A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye
Területfejlesztési Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez,
illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez
4.3.1.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való
kapcsolat
4.3.1.2. A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő
célkitűzések
4.3.1.3. Szolnokot érintő kistérségi projektek
4.3.1.4. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervéhez illeszkedés
4.3.2. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszú távú településfejlesztési
koncepciójához
4.3.3. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez
4.3.4. A célrendszer koherenciája — a szomszédos városrészekre meghatározott
célokhoz való illeszkedés
4.3.5. A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése
4.3.4.1. Munkahelyteremtés (a térség lakossága számára is)
4.3.4.2. Intézményellátás (térségi igényekre is)
4.3.4.3. Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek
4.3.4.4. A kerékpárút- és közúthálózat fejlesztés térségi kapcsolódásai
4.3.6. Antiszegregációs terv
4.3.6.1. Általános helyzetértékelés
4.3.6.2. A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői
4.3.6.3. A fogyatékossággal élők helyzete
4.2.3.4. A közoktatás és az antiszegregáció viszonya
4.3.6.5. A nők esélyegyenlősége
4.3.6.6. Anti-szegregációs program
4.3.7. Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása
4.3.7.1. Környezet-javító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések
4.3.7.2. Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések
5. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE
5.1. Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása
5.1.1. Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként—a városrészenkénti
problémákból levezetve.
5.2. A városfejlesztés gócpontjai—a lehetséges fejlesztési akcióterületek
5.3. Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként
5.4. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei
5.5. Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölése
6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
6.1. Ingatlangazdálkodási terv
6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek
6.2.1. A tervalku
6.2.2. Városmarketing
6.2.3. A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel)
6.3. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos
partnerségi elvárások
6.3.1. Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor
6.3.2. Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során
6.3.3. Partnerség a környezeti állapot fejlesztéséhez (környezeti veszteség
kompenzálása)
6.3.4. Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során
6.3.5. Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél

6.3.6. Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan
6.3.7. A teljes stratégia partnerségi egyeztetése
6.4. A tervezett program finanszírozhatósága
6.5. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti
elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása
6.6. Településközi koordináció mechanizmusai
6.7. A stratégia megvalósításának monitoringja
7. ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERVEK
7.1. Az első ütemben (2008-2009) kiválasztott akcióterületek
7.2. Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe
7.3. A „Szolnok a Tisza fővárosa” előzetes akcióterve
7.3.1. Az akcióterület lehatárolása
7.3.2. A jogosultság igazolása
7.3.3. Helyzetelemzés
7.3.3.1. Az akcióterület adatai
7.3.3.2. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzői és problémái
7.3.4. Fejlesztési célok és beavatkozások
7.3.4.1. Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai
7.3.4.2. A megcélzott – elérendő indikátorok
7.3.4.3. Fejlesztési programok
7.3.4.4. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez
7.3.4.5. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve
7.3.4.6. A tervezett fejlesztések várható hatásai
7.3.5. A megvalósítás intézményi kerete
7.3.5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet
7.3.5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők
bevonása
7.3.5.3. Üzemeltetés, működtetés
7.3.6. Pénzügyi terv
7.3.6.1. A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése
6.4.6.2. Kockázatok elemzése
6.4.7. Az előkészítettség állapota
7.4. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve
7.4.5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők
bevonása
7.4.5.3. Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások
működésének leírása, szervezeti terv

MELLÉKLETEK
1 sz. Civil szervezetek és lakosság fejlesztési javaslatai
2. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások
3. sz. Az önkormányzat által középtávon tervezett útfelújítások
4. sz. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések
5. sz. Intézmények, intézményi ellátottság
6. sz. Partnerségi iratok

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
2007 DECEMBER 1 VÁTERV95

Szolnok város integrált városfejlesztési stratégiája 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű,
megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos
településrendezési tervekre és a város hosszútávú városfejlesztési koncepciójára. Az említett
dokumentumok, aktualitásuk folytán közvetíteni tudták a hierarchiában felettük álló elhatározásokat is,
így azok beépítésével külön részletesen a terv nem foglalkozott.
Szolnok város fejlődése fontos állomáshoz érkezett. A rendszerváltás utáni gazdasági megrázkódásból,
(amikor is ipari nagyüzemeinek jó része felszámolódott, a korábbi nagy forgalmú vasúti szállítmányozás
harmadára csökkent, a városba-áramló 20-25 ezres munkaerő csaknem egészében visszakényszerült
lakhelyére, azaz a város gazdasága, társadalmi összetartó ereje a mélypontra zuhant) napjainkra
kilábalva, fellendülő szakaszba érkezett. Egyre több a betelepülő gazdasági szervezet, a jelentős
termelési értéket képviselő vállalkozás, a szolgáltatások aránya (a helyi GDP-ből a részesedése 58%)
megnövekedett, a város logisztikai szerepe ismét jelentőssé vált. Mindezek hatására a polgárosodási
folyamatok kézzelfoghatóvá váltak, a város arculatában pozitív változások következtek be, a civil
szervezetek tevékenysége felerősödött,. Az uniós támogatások ésszerű felhasználása a pozitív
folyamatok fenntartásához, és a város belső akut problémáinak enyhítéséhez nagymértékben
hozzájárulhatnak.
A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott
előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi
célterületeinek meghatározása volt. A középtávú célok egyik pillérét a hosszútávú törekvések, másik
pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták.
A középtávú célok két irányát jelöli ki a terv, melyeket a gazdaság, a társadalom, és a környezet
témakörében kíván érvényesíteni. A fejlesztés egyik főiránya a kohézió, a városrészek közötti
lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés
összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben
ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. Szolnok városrészei között e tekintetben nagy a
különbség. A külső városrészek, mint Szandaszőlős, Széchenyi városrész belvárosi kapcsolatai
marginálisak, mely nemcsak a távolsággal, de az eltérő környezeti körülményekben is jellemezhető. A
fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak
hosszútávú fenntartását hivatott szolgálni. Szolnok történelmi fejlődésében a Tisza, különösen a tiszai
átkelőhelyek minden korszakban jelentős szerepet játszottak. Az átkelőhelyek környékén a fejlődés
megélénkült, ellátó-központok alakultak ki. Szolnok fejlődését ez a kedvező földrajzi adottság nagyban
segítette. Az idők folyamán a Tisza közlekedést akadályozó szerepe csökkent ugyan a vasút-, és
közúthálózat, valamint a hozzátartozó hidak építésével, de a folyó, mint városi látvány, a város arculatát
formáló, meghatározó tényező napjainkig fennmaradt.
Sokáig nem ismerték fel az ebben rejlő egyediséget hordozó, jelentős városfejlesztő erőt, mely az
idegenforgalmi vonzerők növekedését, a városi élet minőségét, és ez által, áttételesen, a helyi gazdaság
ellátó hátterének komplexitását is fokozni képes. A város szempontjából a fenntarthatóság, mint
fejlesztési irány létjogosultságának egyik sarkköve, a természeti értéknek megőrzése és hasznosítása--
fenntartása.
A középtávú fejlesztési főirányok és témakörök A célterületek kiválasztásánál a
témakörök főirányok problémák vagy éppen az értékek
halmozódása, volt az iránymutató. A
fenntarthatóság kohézió problémák elemzéséhez a hivatalos
statisztikai és az önkormányzati adatokra
gazdaság támaszkodott a terv. A problématérkép a
területi gócpontokra mutatott rá, melyek
társadalom beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép
a védendő, megőrzendő értékek
környezet halmozódását jelzi, mely helyeken a
megőrző hasznosításra kell törekedni.
A célterületek megjelölését segítette
továbbá a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek az intézmények
felújítására, intézményi fejlesztésekre, ill. utak építésére, felújítására vonatkoztak.
Ezután került sor a lehetséges célterületek, majd az akcióterületek kiválasztására, melyek a sokirányú
szándékok, problémák, értékek halmozódási területeire irányulnak. A lehetséges akcióterületeket a

stratégiai terv minden városrészben jelölt, egy esetben hármat is egy estben a szomszédos városrésszel
közöset. Az alábbi ábra a kiválasztás folyamatát szemlélteti.
Középtávú fejlesztési célok
Városrészi
elemzések
Civil szervezetek Folyamatban
és lakosság által lévő
Probléma kezdeményezett Önkormányzati
térkép elképzelések elhatározások
Érték
térkép
Lehetséges célterületek
kiválasztása
városrészenként
Lehetséges akcióterületek
kiválasztása
városrészenként
Prioritási (I ütemű)
akcióterületek kiválasztása
Az akcióterületek kiválasztásának folyamata

A lehetséges akcióterületeket nevezi meg és a beavatkozás alapcélját, mutatatja be az alábbi táblázat
lehetséges akcióterület
megnevezése városon belüli elhelyezkedése a beavatkozás alapcélja
A-B hogy Szolnok városi szintű
Szolnok a ellátási viszonyai, a Belváros
Tisza környezeti feltételei javuljanak,
fővárosa és a város idegenforgalmi
vonzereje jelentősen bővüljön. A
fejlesztések „zászlóshajójaként”
a további környezetfejlesztések
kiindulópontja és generálója
legyen, megalapozva és
felgyorsítva a Tiszaparti
városrész egészének komplex
rehabilitációját, kibővítve az
idegenforgalmi vonzerők körét,
megerősítve a népesség városi
kötődését.

B hogy a városi, kistérségi, és

Szandai rétek régiós rendezvények számára
kulturált és természeti
környezetben gazdag, környezeti
ártalmaktól mentes,
nagykiterjedésű, műszaki
infrastruktúrákkal jól ellátott és
könnyen megközelíthető terület
biztosítása.
CI a városi funkciók betelepítésével

Alcsi a volt laktanya városrészbe
városrész illesztése, úgy, hogy a barna-
Mester úti mezős rehabilitáció a városrész
laktanya egészének környezeti, társadal-
akcióterület mi viszonyait jelentősen javítsa.
Továbbá a vállalkozói beruházá-
sok szám-ára területelőkészített
ingatlanok értékesítése, és ezzel
önkormányzati fejlesztési forrá-
sok akkumulálása
CII Szolnok egészén belül a

Alcsi szabadidő igényeket szolgáló
városrész létesítmények területileg arányos
Milléri telepítése, ill. kihasználva az
csatorna és akcióterület természeti adottsá-
környéke gait, a nagyobb területigényű
akcióterület turisztikai és rekreációs területek
kiépítése, ezzel az Alcsi
városrész települési funkcióinak
kiegészítése és végső fokon az
ittlakók életkörülményeinek javí-
tása.

a mainál kedvezőbb
D
lakókörnyezet és ellátottsági
Széchenyi viszonyok megteremtése és a
városrész-- lakások műszaki állapotának
lakótelep és javítása, a városrész
Varjú utca elszigeteltségének enyhítése, és
környéke mindezek együttes hatására a
akcióterület lakónépesség megtartása. Azaz
Szolnok lakosságának csaknem
20 %-át befogadó városrész
lakóinak életkörülményiben
jelentős pozitív változások
előidézése. kötődésüket.
EI a városrész alulhasznosított
Nyugati területeinek intenzív hasznosí-
városrész— tásával a város gazdaságának
Thököly út segítése, a városrész város-
melletti volt testbe integrálása.
laktanya és
környéke
akcióterület
a Thököly út menti lakóterületek,

EII
azon belül kiemelten a Tücsök
Nyugati és Hangya utca menti lakótelkek
városrész— szociális rehabilitációja és
Tücsök és funkcióbővítése.
Hangya utca
környéke
akcióterület

FI a Gyökér utcától északra eső,

Déli lakóterületeinek, valamint a
városrész, cukorgyári lakótelep funkció-
Körösi út és bővítő szociális rehabilitációja.
környéke
akcióterület
FII a város egészét érintő

Déli gazdaságfejlesztés és munka-
városrész, helyteremtés elősegítése, a
iparterületi városrész korábbi nagy állami
(barnamezős) vállaltok által kiépített ipari telep-
rehabilitációs helyeinek mainál gazdaságos-
akcióterület abb hasznosítása, és ennek
következtében az önkormányzat
iparűzésből származó bevételei-
nek növelése.
FIII Szolnok gazdaságának fejleszté-

Déli városrész se, és ezen keresztül a
Ipari Park munkahelyek számának növe-
bővítése lése, a munkanélküliség csökke-
akcióterület ntése.

GI a város idegenforgalmi
Alcsi-szigeti kínálatának bővítése, egyben a
akcióterület városrész megközelítési viszo-
nyainak javítása, a turisztikai
vonzerőt képviselő természeti
környezet megőrzése, a kedvező
környezeti adottságokra tekin-
tettel lakóterületi funkció meg-
erősítése, bővítése.
GII a városrész várostestbe

Szandaszőlős integrálásának elősegítése, vala-
akcióterület mint városrészközpont léte-
(funkcióbővítő sítése., Széchenyi városrészen
város- és a Belvároson kívül Szolnok
rehabilitáció egyik legnagyobb népességű
városrészének infrastruktúra és
humánellátási hiányosságainak
felszámolása.
A fentiekben bemutatott lehetséges akcióterületekből került kiválasztásra az eső ütemű két akcióterület,
Szolnok a Tisza fővárosa, és a Szandaszőlősi területe. A kiválasztás szempontja a beavatkozás
hatékonysága, a ráfordítások és az érintett lakósság kedvező aránya volt. Az alábbi ábra színnel azokat
a fejlesztéseket jelöli melyek megvalósítását az önkormányzat 2008-2009-ben tervezi
Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület 2008-2009 közötti és Szandaszőlős akcióterület 2008-2009 közötti fejlesztései

1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz
Szolnok az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra1 alapján a Budapest-Bukarest

fejlesztési tengelyen fekszik és fejlesztési alközponti szerepet játszik.
Az Észak-alföldi régió fejlesztési pólusaként Debrecen van megjelölve, de alközpontként ill. a
policentrikus városhálózat fontos elemeként Szolnok jelentős szerepet játszik.
Elmaradott térségek és perifériák (OTK)

Bár a szolnoki kistérség nem tartozik az ország
hátrányos területei közé, a vele K-en és DK-en
közvetlen szomszédos kistérségek mind társa-
dalmi, mind gazdasági szempontból hátrányosnak
számítanak. Így a város tágabb környezete jelentős
fejlesztést igényel, melyben Szolnoknak mint
megyeszékhelynek és mint fejlesztési hatást
indukáló alközpontnak is fontos szerepe lesz.
Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és

tématerületek (OTK)
A szolnoki kistérség a Tisza-menti fejlesztési
terület része, így az OTK arra vonatkozó – és a
városra értelmezhető - javaslatai figyelembe
veendők és a kistérségi/városi fejlesztési
koncepcióba beillesztendők. Ezen feladatok közül
fontossága miatt kiemelendő:
• az árvíz-belvízzel foglalkozó témacsoport
• a természeti és kulturális értékek
hasznosítva megőrzése és
• az öko- és víziturizmus fejlesztése, valamint
• a foglalkoztatás javítása.
1
A fejezetben található ábrák az OTK 2005-ben a Parlament által elfogadott anyagából származnak

1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben

1.2.1. Szolnok regionális szintű feladatai
Az OTK szerint az É-alföldi régióban:
• regionális fejlesztési pólus Debrecen, fejlesztési alközpontok: Szolnok és Nyíregyháza. Ezen
városok feladata: az innovációs tengelyek mentén (Szolnok ezen vonalon fekszik) a tőkevonzó
képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és
magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási
választék bővítése.
• A Tisza-menti térségekben (Szolnok és kistérsége ide tartozik) a gazdaságfejlesztés mellett a
víz- és tájgazdálkodás, környezetvédelem és a turizmus fejlesztése.
A régiós intézmények közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat észak-alföldi
szervezete.
1.2.2. Szolnok megyei és kistérségi szerepe
1.2.2.1. Szolnok megyeszékhely
Szolnok 1876 óta folyamatosan megyeközpont, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért a
megyei intézményhálózatnak – közigazgatás, igazságszolgáltatás (bíróság), megyei kórház, megyei
könyvtár, felsőoktatás, hatóságok, stb. - központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó többsége
helyileg is Szolnokon található.
1.2.2.2. Szolnok kistérségi központ
A Szolnok kistérségi központ. A kistérség a városon kívül 16 települést tartalmaz. Ezek felsorolását és
legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza.
2
Népesség Népesség Népesség Népesség 0-14 60-x éves Vitalitási Terület Lakás
1990. 2001. 2006.jan.1. települé- éves % index (ha) 2007.jan
népszáml. népszáml. (fő) senkénti % 0-14/60-x (db)
(fő) (fő) % éves
Besenyszög 3 576 3 522 3 529 2,84 15,8 22,1 0,71 13 808 1 415
3
Csataszög 336 328 324 0,26 19,2 21,9 0,88 1 121 132
Hunyadfalva 240 223 214 0,17 22,0 21,3 1,03 535 107
Kőtelek 2 060 1 887 1 717 1,43 14,3 27,0 0,53 4 514 846
Martfű 7 407 7 411 7 101 5,73 13,8 20,2 0,68 2 308 2 905
Nagykörű 1 988 1 745 1 724 1,39 15,5 24,7 0,63 4 281 917
Rákóczifalva 5 529 5 631 5 561 4,49 13,7 22,0 0,62 3 594 2 118
Rákócziújfalu 1 901 2 046 2 077 1,68 20,2 14,5 1,39 1 961 1 703
Szajol 4 012 4 056 3 990 3,22 15,8 21,0 0,75 3 697 1 532
Szászberek 969 949 968 0,78 15,0 21,0 0,71 3 922 404
Tiszajenő 1 695 1 701 1 661 1,34 13,5 24,5 0,55 2 819 791
Tiszasüly 2 129 1 800 1 609 1,30 14,6 24,9 0,59 9 177 789
Tiszavárkony 1 718 1 753 1 687 1,36 15,0 20,9 0,72 3 562 687
Tószeg 4 578 4 720 4 699 3,79 15,3 19,2 0,80 4 697 1 774
Újszász 6 668 6 745 6 853 5,53 15,6 24,6 0,63 5 820 2 536
Vezseny 798 643 688 0,55 15,4 22,9 0,67 704 319
Zagyvarékas 3 718 3 745 3 858 3,11 16,3 19,4 0,84 3 835 1 487
SZOLNOK 78 387 77 553 75 772 61,12 15,0 20,1 0,75 18 724 33 080
Kistérség települései 49 322 48 905 48 200 38,88 70 355 19 775
Szolnok nélk. összesen
Szolnoki kistérség 127 709 126 458 123 972 100,0 15,0 20,7 0,72 89 079 52 855
összesen
Szolnokkal együtt tervezendő térség

A kistérség népességének közel kétharmadát Szolnok lakossága adja, ezért a kistérségi mutatók –
Szolnok túlsúlya következtében – a város mutatóihoz közel állnak. A 17 település lakossága összesen
48 ezer fő körül alakul, lassú ütemben, de folyamatosan csökken. A települések közül négy még az ezer
fős létszámot sem éri el, ezen – világosszürke alászínezéssel jelölt - legkisebbekből kettő pedig 500 fő
alatt van. A települések közül (Szolnokon kívül) csupán három lakosságszáma haladja meg az ötezer
főt. A településcsoport két települése4: Újszász és Martfű városi rangú település, Rákóczifalva
nagyközség, a többi település község.
2
A 2006-os népességszámnál narancs alászínezéssel kiemelve, ahol a népesség 1990 óta 10 %-nál nagyobb mértékben csökkent, zöld
színezéssel kiemelve a növekvő népességszámú települések
3
Az ezer lakos alatti települések halványszürke, az 5000 lakos felettiek sötétszürke alászínezéssel kiemelve
4
A városok halványsárga, a megyeszékhely világos narancs alászínezéssel kiemelve

A gyermekkorú népesség aránya a lakónépességen belül szinte minden településben kedvezőtlenül

alacsony, két falu kivételével az idősek számaránya jelentősen meghaladja a gyermekekét, így a
vitalitási index leggyakoribb értéke 0,6-0,7 között alakul, az 1,0 értéket csak Rákócziújfaluban és
Hunyadfalván haladja meg.
Az Országos Területrendezési Terv módosításának egyeztetés alatt
álló anyaga meghatározza a jelentősebb városokkal együtt
tervezendő térségeket is. Ez Szolnok esetében nem terjed ki a teljes
kistérségre, csupán Zagyvarékas, Tószeg, Rákóczifalva,
Rákócziújfalu és Szajol szerepelnek a kistérségből a várossal együtt
tervezendő településként. Célszerűnek látszik azonban a város
tervezésekor a teljes kistérség figyelembe vétele. Foglalkoztatási
központként, az egészségügyi szakellátás (szakrendelés és kórház)
valamint a felsőbb fokú oktatási és kulturális intézményellátás
(közép- és főiskolai oktatás, színház, múzeum, stb.) terén a város a
kistérségen kívüli településeket is ellát, de mint kistérségi központnak
is több mint 127 ezer ember (részleges) közép- és felsőszintű
ellátásáról kell gondoskodnia.
Az OTRT tervezetben Szolnokkal együtttervezésre javasolt települések
1.2.3. A város vonzáskörzetének bemutatása
Az alábbi táblázatban a kistérség településeinek legfőbb foglalkoztatási, jövedelmi, vállalkozási és
ellátottsági mutatói találhatók, minden kategórián belül a legkedvezőbb értékek zöld színnel, a
kedvezőtlenek sárgával, a legkedvezőtlenebb pedig naranccsal kiemelve.
Tapasztalható, hogy – természetszerűleg – a két legkisebb település Csataszög és különösen
Hunyadfalva rendelkezik a legtöbb gonddal: magas a munkanélküliek aránya, alacsony a jövedelmi
szint, nincs óvoda és iskola, nem megfelelő a kereskedelmi ellátás.
A legelöregedettebb népesség Kőteleken található, a népesség egészségi állapota vélhetően Újszászon
és Vezsenyben a leggyengébb, mivel a közgyógyellátásra jogosultak aránya Újszászon, a nem
nyugdíjas korú de nyugdíjszerű (rokkant nyugdíj) járulékban részesülőké pedig Vezsenyben a
legmagasabb.
Munkanélküli % vállalkozások Óvodába Ált.isk. Adózó/ Átlagos Köz- 60-x Nyugdíj Különb Üzlet Szállás
beírt tanuló/ ezer jövedel. gyógy éves szerű ség /ezer fh/ezer
2005.dec. Ebből Db/1000 Ebből
(rokk.
tartós lakos egyéni Fő/fh ezerfő lakos Ft/lakos % (fő) járulék% lakos lakos
nyugd)
5
Besenyszög 5,0 43,8 38,6 70,8 90,2 85,5 436 462877 3,8 22,1 32,7 10,6 10,5 0
Csataszög 8,9 38,9 29,0 88,9 0,0 0,0 362 259405 10,4 21,9 36,4 14,5 9,3 0
Hunyadfalva 14,9 59,1 4,8 100,0 0,0 0,0 215 174266 11,2 21,3 37,3 16,0 14,0 0
Kőtelek 8,2 39,5 36,9 78,5 75,5 92,6 282 293250 6,1 27,0 41,0 14,0 14,6 23,0
Martfű 7,6 48,4 46,8 62,1 101,3 87,9 469 618068 3,7 20,2 30,2 10,0 15,3 7,4
Nagykörű 13,3 55,4 43,2 64,9 96,0 105,9 337 351535 6,8 24,7 36,8 12,1 9,3 94,9
Rákóczifalva 5,7 35,4 48,8 64,4 108,7 66,0 436 504770 5,4 22,0 34,8 12,8 11,3 0,7
Rákócziújfalu 7,7 30,8 28,2 72,9 89,1 96,0 376 395422 5,2 14,5 25,0 10,5 13,0 0
Szajol 5,9 48,7 36,1 58,6 87,8 81,6 401 528501 4,9 21,0 31,9 10,9 12,8 41,3
Szászberek 4,1 11,5 56,2 77,8 76,0 178,7 452 516885 4,2 21,0 32,1 11,1 10,3 0
Tiszajenő 6,6 31,9 24,5 82,9 54,7 84,1 370 409462 9,5 24,5 35,3 10,8 8,4 0
Tiszasüly 7,7 22,0 26,7 80,0 50,1 105,6 362 336419 5,9 24,9 40,0 15,1 11,8 9,8
Tiszavárkony 7,0 40,8 39,6 61,8 80,0 83,3 394 484036 6,3 20,9 32,1 11,2 11,9 36,6
Tószeg 5,5 37,9 54,5 66,8 105,4 67,0 460 563909 6,0 19,2 29,9 10,7 12,6 0
Újszász 5,0 53,4 34,0 77,0 128,1 81,5 372 461329 12,6 24,6 36,9 12,3 10,7 0
Vezseny 6,4 17,2 25,1 58,8 60,0 32,3 385 366699 7,4 22,9 40,4 17,5 14,5 10,3
Zagyvarékas 12,0 61,7 40,8 75,0 104,0 73,3 370 406631 2,9 19,4 31,6 12,2 9,6 7,6
Szolnok 4,4 38,5 85,8 54,4 100,8 91,9 473 767893 4,3 20,1 30,3 10,2 20,4 14,6
Kistérség 5,3 41,5 69,3 57,6 98,4 88,3 449 659709 5,0 20,7 31,5 10,8 17,2 10,1
összesen
5
A kedvező értékek zöld, a kedvezőtlenek sárga, a legkedvezőtlenebbek narancsszínű alászínezéssel kiemelve

A legalacsonyabb vállalkozási kedv Hunyadfalván tapasztalható, a legmagasabb pedig (természetesen

Szolnok után) Tószegen. A vállalkozásokon belül valamennyi településben magas az egyéni (kényszer?)
vállalkozások aránya.
Turizmussal csak a települések felében foglalkoznak kisebb-nagyobb mértékben, fontosabb gazdasági
jelentősége csupán Szolnokon (967 vendégéj/ezer lakos/év és Tiszavárkonyban (2059 vendégéj/ezer
lakos/év) van.
Igen nagy eltérés tapasztalható az egyes települések között az ezer főre jutó adózók (keresők)
arányában, a legkisebb (Hunyadfalva 215 fő/ezer lakos) és legnagyobb (Szolnok 473 fő/ezer lakos)
érték között több mint kétszeres eltérés mutatkozik. Még ennél is szélsőségesebb az egy lakosra jutó évi
jövedelem átlagos értéke: Hunyadfalván mindössze 174 266 Ft (ami csupán 14 255 Ft/hó fejenkénti
jövedelmet jelent), Szolnokon 767 893 Ft, a legkisebb majdnem négy és félszerese (havi fejenkénti átlag
63 991 Ft). Az egy adózóra jutó félmillió fölötti éves jövedelem a kistérségben már jónak számít, a
legtöbb helyen 3-400 ezer Ft körül alakul.
Az óvodák a legtöbb településben kapacitásfelesleggel rendelkeznek, 80%-os kihasználtság alatt
működik öt település óvodája, kettőben nincs óvoda, „ideális” 100 % körüli kihasználtság csupán három
településen tapasztalható. Kapacitáshiány (túlzsúfoltság) Újszászon fordul elő.
A kereskedelmi ellátás a statisztika szerint Tiszajenőn a legkedvezőtlenebb és Martfűn valamint
Szolnokon a legjobb, bár az üzletek számával mért ellátottság nem feltétlenül tükrözi az ellátás
színvonalát, még a mennyiségét sem biztosan, hiszen a darabszám a kereskedelmi alapterületet nem
fejezi ki.
1.2.4. Szolnok dinamikai típusának meghatározása

A szolnoki kistérség Magyarország kistérségei között a fejlődő kistérségek csoportjába van besorolva
annak ellenére, hogy a megye az országos rangsor szerint hátulról második fejlettségű É-alföldi régió
része. A kistérség a fejlődő kategóriába sorolást nem kis mértékben Szolnok város húzóerejének – és
kedvezőbb gazdasági-társadalmi statisztika adatainak – köszönheti.
A város lakosság száma stagnál ill. enyhén csökken, ez az országos népességcsökkenés üteménél
(2001-2005 0,989) valamivel nagyobb (2001-2005 0,977), de a megyei népesség fogyásánál valamivel
kedvezőbb mértékben.
A vállalkozások számának és összetételének változását vizsgálva megállapítható, hogy a működő
vállalkozások száma folyamatosan emelkedik. Ezen belül a társas vállalkozásoké töretlenül, míg az
egyéni vállalkozások száma – ha kismértékben is – de 2002 óta csökken. Ez a vállalkozások átstruktúrá-
2000 2001 2002 2003 2004
Működő egyéni 4 463 4 554 5 083 5 023 4 988
Működő társas 3 761 4 001 4 212 4 423 4 623
Összes működő 8 224 8 555 9 250 9 446 9 611
lódására, a társas (jelentősebb, nagyobb) vállalkozások erősödésére utal.
A munkanélküliségi ráta a városban a legkedvezőbb 2001-ben és 2003-ban volt, azóta emelkedett, de
mértéke sosem érte el sem a megyei, sem az országos munkanélküliségi szintet, mindkettőnél
lényegesen alacsonyabb, a megyeinek a fele körül, kicsivel afölött alakul. Ez a gazdaság dinamizmusára
utal. A legfrissebb munkanélküliségi adatok is ezt bizonyítják: Szolnokon a munkaképes korú
népességnek mindössze 4,17 %-a volt álláskereső 2007 októberében. A szolnoki körzet településeiben
ez az érték 5,78.
2000 2001 2002 2003 2004 2005
Szolnok város 5,2 3,6 4,2 3,6 3,9 4,4
J-N-Sz megye 9,4 7,3 7,8 5,6 6,2 8,3
Ország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2
1.2.5. Szolnok funkció-komplexitása

Szolnok funkciógazdag város.
A város saját lakosság ellátásán túl közép- és felsőfokú ellátást biztosít közvetlen (kis)térsége és a
megye távolabbi települései számára is. Igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport és
foglalkoztatási szerepköre egyaránt fontos.

Szolnok igazgatási központ

A város 1876 óta megyeközpont, így a megyei intézmények jelentős része Szolnokon található. Ezek
profilja a gyermekotthont, gyermek és ifjúságvédelmet (Szolnok, Gyermekváros út 1.), a könyvtárat és
művelődést (Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet), a Múzeumok Igazgatóságát, a
pedagógiát (Pedagógiai Intézet), a levéltári szolgáltatásokat és az idegenforgalmat (Idegenforgalmi
Szolgálat), az igazságszolgáltatást (Bíróság) egyaránt felöleli. Ezen túl Szolnok a székhelye több
országos hatóság (pl. ÁNTSZ, (Közép-Tiszavidéki) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Felügyelőség, stb.) regionális/megyei részlegének is.
Szolnok oktatási központ.
Felsőoktatás a városban a Szolnoki Főiskolán folyik, melynek gazdasági-kereskedelmi profilja a
gazdaságelemzést, kereskedelem és marketinget, kommunikáció és menedzsmentet, közgazdasági
pénzügyet, nemzetközi gazdálkodást és a turizmust öleli fel. A főiskolának kihelyezett tagozata működik
Mezőtúron, ennek profilja kissé eltér a szolnokitól (Műszaki Mezőgazdasági Fakultás).
Középiskolái sok képzési szakirányt felölelnek (l. középiskolák listája) és a város igényeinél sokkal
nagyobb kapacitást biztosítanak. A szolnoki középiskolákban a nappali tagozatos tanulók száma (2005)
6 573 fő, az érettségit nem adó szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók létszáma 2 217 fő.
A középiskolák jelentős mértékben településen kívüli igényeket (is) kielégítenek. Szakmaösszetételük
komplex: Varga Katalin Gimnázium
Verseghy Ferenc Gimnázium
Széchenyi István Gimnázium
Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola
Pálfy János Müszeripari és Vegyipari Szakközépiskola
Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola
Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola
Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola
Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola
Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő és Speciális Szakiskola
Bartók Béla Zeneiskola
Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakiskola és Alternatív Gimnázium
Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ.

A város jó nevű, a klasszikus repertoár mellett kísérletező szellemű színházzal (Szigligeti Színház) és a
mellette működő Szobaszínházzal rendelkezik. Még egy további társulat: a Híd Színház is
tevékenykedik a városban, amelynek előadásai a Városi Művelődési és Zenei Központ Kht. épületében
vannak. A gyerekeknek a Kölyök Színpad és a Lurkó Színpad ad lehetőséget. A Paál László
Stúdiószínház az alternatív színházi irányzatot képviseli.
A zenei élet meghatározó létesítménye a modern városközpontban található Városi Művelődési- és
Zenei Központ, mely a szórakoztató és kulturális rendezvények, zenei események, városi ünnepségek
mellett gyakran szakmai (pl. térinformatikai) konferenciák színhelye is, ill. itt kerül megrendezésre
évenként a Globe Fesztivál, amely az ország drámatagozatos iskoláinak találkozója. A házban két
zenekar, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar működik. Előadásaik, és a
bérletes hangversenysorozat, a Szolnok Jazz Klub és az Akusztikus Gitárfesztivál könnyűzenei
programjai, valamint az évente tartott Szolnoki Zenei Fesztivál alkotják a zenei kínálatot. A népzenét a
Jászkun Citerazenekar és a Szolnoki Népdalkör, a kóruszenét a Bartók Béla Kamarakórus, a Kodály
Kórus, a MÁV Járműjavító Férfikara, az Amicus Kórus és a Veritas Kórus képviseli. Szolnok Helyőrség
Fúvószenekara és a Szolnoki Fúvósegyüttes és Huszárzenekar az épület falain kívül térzenével ill.
szabadtéri ünnepségek alkalmával szórakoztatja a város lakosságát.
A táncművészetet elsősorban a művészeti iskolák képviselik, több jelentős sikereket elérő táncegyüttes
működik Szolnokon: a Tisza Táncegyüttes, a Vadvirág Gyermek Néptáncegyüttes, a Corvinka
Néptáncegyüttes és a Tallinnka Néptáncegyüttes.
A képzőművészeti központ szerepkört a Művésztelep tölti be kiállító termekkel és műteremlakásokkal. A
múzeumok közül a legjelentősebb a Damjanich János Múzeum, de rendeznek kiállításokat a felújított
Szolnoki Galériában, a Hild Galériában, a Hozam Klubban, a Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Szolnoki
Klubjában és a Marcipán Cukrászdában is.

Mozi három található Szolnokon, egy multiplex üzemel a Szolnok Plázában, a Tisza mozi art moziként
értelmiségi nézőközönséget vonz, és a Tallinn mozi.
A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézménynek hat fiókkönyvtára is működik a városban,
de tagintézményei (Napsugár Gyermekház, Kertvárosi Közösségi Ház) a Kertváros és a Széchenyi
városrész általános közművelődési feladatait is ellátják. A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési
Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a városközponttól távol eső lakóterület művelődési
központja. Ezen túl a városban több közművelődési létesítmény (pl. a VOKE Csomóponti Művelődési
Központ és Könyvtár, a TEMI Borostyán Művelődési Háza és a Szent Imre Művelődési Ház) egymással
szövetkezve üzemel.
Szolnok egészségügyi központ.
Több kórházzal is rendelkezik, a megye területét e téren ellátja. A Hetényi Géza Kórház megyei
fenntartású de még a megyén túlról is fogad betegeket. A kórházi profil mellett a szakorvosi járóbeteg
rendelést is ellátja. A szolnoki MÁV Kórház ugyancsak végez járóbeteg szakellátást is.
Szakorvosi rendelés terén az ellátandó terület kiterjed Szolnokon kívüli településekre is.
A város gyógyvizes termálfürdővel is rendelkezik, melynek gyógy-szolgáltatásait bővíteni, profilját
szélesíteni, kapacitását növelni javasolt.
Szolnok kereskedelmi központ.
A város saját lakosságán túlmutató kereskedelmi ellátási létesítményei két területen tömörülnek: a város
működése, a városkép és a belvárosi rehabilitáció szempontjából is fontos városközponti területeken a
nívós szaküzletek, a Szandai réteken az utóbbi évtizedben épült bevásárló központ területén. Itt a
hipermarketek és az egy-egy láncot képviselő nagyobb létesítmények jellemzők.
Szolnok közlekedési csomópont
A város már kialakulását és fejlődését is közlekedési szerepének, a tiszai átkelőhelynek, az Erdélyből
jövő sóútnak, később a vasút megépülésével vasúti csomópont funkciójának, a vasút és közutak
találkozási pontjának köszönhette. Közlekedési szerepe mindmáig meghatározó: több vasútvonal
találkozása és a városban jelentős vasúti területek jelzik továbbra is vasúti csomópont funkcióját. A 4.
sz. fkl. út a K-Ny-i, a 32. sz. és 442. utak az É-D-i kapcsolatokat biztosítják. Még ma is fontos az
átkelőhely szerepe: a Tiszán Kisköre (vízlépcső) és Lakitelek (44. sz. út hídja) között a két szolnoki híd
biztosítja az állandó átkelési lehetőséget (csak kompok találhatók közben.)
1.2.6. Szolnok foglalkoztatási szerepköre
Szolnok a rendszerváltásig – a megyeszékhely szereppel együtt járó adminisztrációs központ mellett –

elsősorban ipari város volt. Az ipari fejlődés már a XIX. sz. második felében megindult, először
elsősorban az Alföld mezőgazdasági terményeinek feldolgozására alapozott élelmiszeripar (malomipar,
cukorgyártás) alakult ki, később a termelési profil szélesre bővült: járműjavítás, papírgyár, vegyipar, stb.
A rendszerváltás után az ipar továbbra is jelentős, új ipari park létrehozásával a város további
termelőipari befektetéseket vonz. A helyi GDP-ből 35,6 % az iparban megtermelt, 58,9 %-ot a tercier
szektor „hoz”. A vállalkozásoknak mindössze 15,6 %-a ipari vállalkozás, viszont 65,7 %-ot képvisel a
tercier. (Ez utóbbinál azonban igaz, hogy az ipari vállalkozások mérete általában jelentősen felülmúlja a
szolgáltatási vállalkozásokét, azaz a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások sokkal nagyobb
száma nem jelent azzal arányosan nagyobb gazdasági erőt.)
A munkahelyek 21 %-a a feldolgozóiparban, 8,1 %-a a logisztika-hírközlés ágazatban található, azaz az
ipari foglalkoztatottak aránya 29,1 %, a foglalkoztatott arány alapján kisebb, mint a GDP-ből való
részesedés (35,6%), azaz az egy fő által megtermelt GDP az iparban relatív magas. A kereskedelemben
és javító szolgáltatásokban a munkaerő 16 %-a, a gazdasági szolgáltatásokban és
ingatlanközvetítésben 9,1 %-a, a közigazgatásban 8,3 %-a, az egészségügyben 7,7 %-a, az oktatásban
5,6 %-a dolgozik. Eszerint a tercier szektor a foglalkoztatásból 56,7 %-kal, míg a GDP-ből 58,9 %-kal
részesedik.

2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE

2.1 Gazdasági adottságok
2.1.1. Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya

Jász-Nagykun-Szolnok megye a magyarországi régiók között gyenge középmezőnyben elhelyezkedő
Észak-alföldi régió része, ez determinálja a megye és Szolnok város gazdasági környezetét is.
A megye gazdasági mutatói többnyire az országos átlag alatt helyezkednek el.
A GDP egy főre jutó értéke

Magyarország régióiban az országos
átlag %-ában.
Az egy főre jutó GDP értéke az
országosnak csak mintegy
kétharmada és kedvezőtlenül
csökkenő tendenciát mutat (1996-
ban még háromnegyede volt).
A megyei átlaghoz képest a város

helyzete kedvezőbb, de nem éri el
a megyei városok átlagát.
A beruházások 2001-2004 közötti

adatai regionális összehasonlítás-
ban és Jász – Nagykun – Szolnok
megyében
Az egy főre jutó összes
beruházási érték, annak
országos aránya és a
vállalkozások által végrehajtott
beruházások egy főre eső
országos aránya tekintetében az
Észak-alföldi régió országosan
utolsó előtti, a régión belül a
Jász-Nagykun-Szolnok megye
középen foglal helyet. A központi
befektetéseket tekintve a régió
országos második helyezett, de
ezen belül a megye a
legalacsonyabb értékkel
rendelkezik. A helyi önkormányzati befektetések terén a régió sereghajtó, de azon belül a megye a
legjobb, a non-profit szervezetek által végrehajtott beruházások körében pedig a középmezőnyben -
három jobb és három gyengébb régió között - elhelyezkedő Észak-alföldi térségben a megye a legjobb.
A külföldi tőke fajlagos mutatói a
régiókban 2000-ben és 2004-ben az
országos százalékában
Az Észak-alföldi régió mind az
egy lakosra, mind pedig az egy
vállalkozásra jutó külföldi tőke
összegében a gyenge közép-
mezőnyben (hátulról a 2-4.) foglal
helyet. A megye a régió három
megyéje közül szinte mindig a
középső pozíciót foglalja el.

Foglalkoztatási viszonyok 2005

Az egész országban alacsony a
foglalkoztatási ráta, ebből
következően magas az egy
keresőre jutó eltartottak és
inaktívak aránya. Az Észak-
alföldi régió e tekintetben az
országos átlagnál
kedvezőtlenebb, a megye a
régión belül az inaktív arány
tekintetében középső, az
eltartottak szempontjából viszont
kedvező (legalacsonyabb érték)
helyzetben van. Foglalkoztatási
szempontból a megyei (és az
országos) 1980-2005 évi
tendencia kedvezőtlensége ad
okot aggodalomra, az aktív
népesség igen alacsony és 20
éven át (1980-2001) csökkenő
aránya kedvezőtlen.
A népesség iskolai végzettsége a

megfelelő korúak százalékában
(2005)
Az érettségizettek aránya a
régióban országosan is a
legalacsonyabb, a felsőfokon
képzetteké pedig hátulról a
harmadik, de értékben alig tér el
a legrosszabbaktól. A megye a
régión belül minden esetben
középső pozícióban helyezkedik
el, de az iskolázottság mértéke
minden kategóriában kissé
elmarad az országos szinttől (l.
grafikon).
2.1.2. A város gazdasága
2.1.2.1. Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete
Szolnok a rendszerváltás előtt egyértelműen ipari városként volt definiálható. A szocialista gazdasági
időszak iparosítása révén a városban erős volt az ipar, a hagyományos mezőgazdasági
terményfeldolgozáson (cukoripar, gabonaipar, állati fehérje-feldolgozó, tejüzem) túl egyéb ágazatok
(vegyipar (TVK), a szállításhoz kapcsolódó gépipar (MÁV járműjavító), papíripar) is képviselve voltak.
A rendszerváltás után – egyes iparágak talpon maradása mellett is – megváltozott a gazdasági
szerkezet. Nemcsak a privatizáció zajlott le és a megmaradt iparágak működési keretei változtak, hanem
jelentősen előre tört a kereskedelmi-szolgáltatási ágazat. Ma már a város GDP-jéből 58,9 %-ot a tercier
szektor produkál, az ipar 35,6 %-kal a mezőgazdaság mindössze 5,5 %-kal részesül. A magas tercier

szektori arány egyben azt is jelenti, hogy a város biztosítja a környék kereskedelmi és szolgáltatási
ellátását is, ezáltal természetes központja a térségnek.
A gazdaság szerkezeti összetételét a foglalkoztatottak létszámán keresztül vizsgálva megállapítható,
hogy a munkaerő 21 %-a dolgozik a feldolgozóiparban. A kereskedelemben és javító szolgáltatásokban
16 %, a gazdasági szolgáltatásokban és ingatlanközvetítésben 9,1 %, a közigazgatásban 8,3 %
dolgozik. Ez utóbbi a teljes munkaerőhöz viszonyítva meglehetősen magas arányszám, ami egyben
Szolnok adminisztratív (megye) központ szerepét hangsúlyozza. A logisztika: szállítás, raktározás
valamint távközlésben foglalkoztatottak aránya 8,1 %, egészségügyi dolgozó 7,7 %, több mint az
oktatásban foglalkoztatottak (5,6 %) aránya. A többi gazdasági ágazat mindegyikében a foglalkoztatottak
aránya 5 % alatt marad. (Az egyéb ágazatok összesen a munkaerő majdnem negyedét (24,2%) kötik le.)
2.1.2.2. A vállalkozások helyzete
A régióban a regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2005 között folyamatosan – bár 2003 óta lassuló
ütemben – emelkedett: a 2000-es 114 441-ről 131 361-re nőtt. Ezen belül a megyei vállalkozások száma
2005-ben az előző évihez képest már kis mértékben (-450) visszaesett. 2005-ben a régió
vállalkozásainak csak 24,7 %-a (32 442 db) működött a megyében. A 2004-es 32 893 megyei
vállalkozásból 8 115 működött Szolnokon (ugyancsak 24,7 %). A városban működő vállalkozások közül
4 437, azaz több mint 50 % egyéni vállalkozás volt, ami igen magas arány – és feltételezhetően nem kis
arányban kényszer-vállalkozásokat is tartalmaz. (Ugyanakkor ez az arány a megyében még
kedvezőtlenebb, ott csupán 25,9 % a társas vállalkozások aránya.) Összességében megállapítható,
hogy magas a kisvállalkozások
és alacsony a (tőkeerősebb és
több munkahelyet biztosító)
nagyobb vállalkozások száma és
aránya. A tendencia lassú
javulására utal azonban az, hogy
míg a működő vállalkozások
száma Szolnokon 2000-2004-ig
8 034–ről 8 115-re nőtt, az
egyéni vállalkozások száma
gyakorlatilag stagnál vagy
csekély mértékben még fogy is:
4 555 ill. 4 434. Ezzel szám-
arányuk a városi vállalkozások
56,7 %-áról 54,7 %-ára csökkent.
A régió megyeszékhely városaiban működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 2004
összesen ebből egyéni Egyéni 10 fő alkalma- vállalkozás/ezer fő
váll. vállalkozások zottnál többel
aránya (%) működő
vállalkozások
Szolnok 8 115 4 434 54,7 5,0 85,8
Debrecen 21 660 10 742 49,6 4,7 87,4
Nyíregyháza 15 014 7 886 52,5 4,3 104,5
A régió többi megyeszékhelyével összehasonlítva megállapítható, hogy Debrecenben is és
Nyíregyházán is nagyobb a vállalkozói kedv (több vállalkozás jut 1000 lakosra), mint Szolnokon, és az
egyéni (részben kényszer) vállalkozók aránya is Szolnokon a legmagasabb. Ugyanakkor a 10 főnél
nagyobb alkalmazotti számmal dolgozó vállalkozások aránya is Szolnokon a legnagyobb, ami a
jelentősebb vállalkozások jelenlétére utaló, kedvező mutató.
Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása (2005)
A város vállalkozásainak ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Szolnokon a gazdasági
szerkezetváltás jelentősen átrendezte az ágazati megoszlást. A korábban jellemzően ipari profil a
szolgáltatások irányában eltolódott: a működő vállalkozásokból a feldolgozóipari 7,6 %-os és építőipari
8,0 %-os aránya jelentősen elmarad a szolgáltatások és turizmus 30,1 %-os és a
pénzügyi/ingatlan/szellemi szolgáltatások 35,6 %-os részesedésétől. A vállalkozások 17,2 %-a egyéb
ágazati tevékenységekkel foglalkozott és mindössze 1,6 % tevékenysége esett a mező-erdő és

vadgazdálkodás körébe. Ez az arány egyértelműen igazolja az előző részben bemutatott tercier szektori
dominanciát. Ez egyébként a régió többi megyeszékhely településére is jellemző, bár azokban az ipari
jelleg valamivel a szolnoki fölött alakul:
A régió megyeszékhely városaiban működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlási aránya
Kereskedelem Pénzügyi és Építőipar Ipar Mező- erdő és Egyéb ágazat
szolgáltatások ingatlan vadgazdálkodás
vendéglátás szolgáltatások
Szolnok 30,1 35.6 8,0 7,6 1,6 17,2
Debrecen 30,6 32,5 8,8 8,2 2,1 17,9
Nyíregyháza 37,5 27,6 7,7 8,8, 1,5 16,9
2.1.2.3. A K+F helyzete

K+F ráfordítások GDP-ből való részesedésének változása 1997-2004
Bár a helyi gazdaságban a K+F
tevékenység ingadozó arányú, de
lassan növekvő GDP részesedést
tükröz, a K+F tevékenységben
foglalkoztatottak száma és
aránya ennél lényegesen kisebb
és nem mutat a GDP aránnyal
párhuzamos növekedést: nyolc
év (1997-2004) alatt 15,3-ról 14,2-re csökkent, bár a 2000 évi nagy (4,4%-os) csökkenés óta lassú
folyamatos növekedés tapasztalható (12,7-ről 14,2-re) a megyében. A megyei K+F tevékenységek
jelentős része Szolnokon található.
K+F területen foglalkoztatottak ezer
alkalmazottra jutó számának
változása 1997-2004
2.1.2.4. A turizmus jellemzői

A vendégéjszakák száma alapján Szolnok az Észak-alföldi régió turisztikailag hatodik legfrekventáltabb
települése.
Szállásférőhely kapacitás, vendégek
és vendégéjszakák száma 2005.
(Zárójelben a külföldiekre vonatkozó
adatok)
A fajlagos mutatókat vizsgálva
megállapítható, hogy Szolnokon
az ezer lakosra jutó szállásférőhelyek száma 14,6 fh/efő, a vendégéjszakáké 967éj/efő, azaz majdnem
minden városlakóra évenként csupán egy vendégéjszaka jut. Ezen értékekkel Szolnok erősen elmarad
mind Debrecen, mind Nyíregyháza jellemzőitől. Ezen belül a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák
aránya az összes vendégéjszakából valamint az átlagos tartózkodási idő is Szolnokon a legrövidebb.
Szállásférőhely/1000 lakos Vendégéjszaka/1000 Külföldi vendégéjszakák Átlagos tartózkodási idő

lakos aránya %
Éj/vendég
Szolnok 14,6 967 26,4 2,1

Debrecen 33,7 1560 30,3 2,8
Nyíregyháza 28,4 1018 36,5 2,2,
Mindebből az következik, hogy a turizmus fejlesztésében még jelentős feladatok vannak, ha a város ki
akarja használni a termálvíz, a természeti táj (Tisza-Zagyva partok) és a kulturális-esemény-konferencia-
sportturizmusban rejlő lehetőségeket.

2.1.2.5. A gazdaságfejlesztés eszközei, lehetőségei, korlátai
Befektetés-ösztönzés
Az önkormányzat különböző befektetés-ösztönző eszközökkel igyekszik vállalkozásbarát környezetet
kialakítani, ezáltal a működő tőkét a városba „csábítani” és a helyi vállalkozásokat segíteni. A beruházó
cégék részére akár 5 évig is iparűzési adómentességet garantál (1 milliárd Ft értékű beruházás
megvalósítása és minimum 50 fő többletfoglalkoztatás esetén), illetve kedvező áron értékesíti külterületi
telkeit, valamint soron kívüli adminisztrációs ügyintézést biztosít a befektetőknek.
Az adókedvezmény mértéke:
• Legalább 100 millió Ft értékű beruházás megvalósítása és legalább 20 fő többletfoglalkoztatása
esetén a helyi iparűzési adó 50%-a,
• Legalább 500 millió Ft értékű beruházás megvalósítása és legalább 30 fő többletfoglalkoztatása
esetén a helyi iparűzési adó 70%-a,
• Legalább 1 milliárd Ft értékű beruházás megvalósítása és legalább 50 fő többletfoglalkoztatása
esetén a helyi iparűzési adó 100%-a.
Azon beruházások is részesülhetnek adókedvezményben, amelyek nem érik el a fent említett, legalább
100 millió Ft-os értékhatárt, amennyiben megfelelnek a következő előírásoknak: termék-előállítást
szolgáló beruházásuk legalább 10 millió Ft értékű, legalább 5 fő részére munkahelyet teremt, és a
beruházás kizárólag az Ipari Park területén valósul meg. Ez a kedvezmény 3 évig vehető igénybe.
Ezen felül lehetőségeihez mérten minden olyan együttműködésre fogékony az önkormányzat, amely
elősegíti a város gyarapodását, a lakosok közérzetének javítását.
Az ipari park és logisztikai park

A gazdaságfejlesztés jó lehetőségét biztosítja az ipari park és a logisztikai park projektek elindítása,
mely megfelelő területet, infrastrukturális ellátást biztosít a betelepülő vállalkozásoknak. Külön előnye a
projekteknek, hogy a fizikai szolgáltatásokon túl szellemi és szolgáltatási hátteret (pl. szálloda) is biztosít
a business-tevékenységekkel kapcsolatos igényekre. Ugyancsak kedvező, hogy a park(ok) kialakítása
olyan, hogy különböző (nagy-, közép- és kis) vállalkozások befogadására alkalmas, széles választékot
kínál befektetési lehetőségekben is. Ezzel a város a tőkevonzás fizikai kereteit és lehetőségeit biztosítja,
a tőke beáramlás azonban az utóbbi évek országos gazdasági problémái (és a magas közterhek) miatt
lassú.
2.1.2.6. Az információ-áramlás színvonala
Az információáramlás rendszerváltást követő robbanásszerű fejlődése Szolnokon is megtörtént. A 2004-

es 32 527 lakásra az alábbi táblázat ellátottsági mutatók vonatkoznak:
2000 2001 2002 2003 2004

Távbeszélő
fővonalak száma 28 371 26 613 25 180 30 419 30 192
(92,85 %)
Kábeltelevíziós
hálózatba bekapcsolt 19 686 15 967 16 857 16 192 16 716
lakások száma (51,52 %)
A szolnoki illetőségű lakosok mobiltelefonjainak adatai a KSH adatok között nem voltak fellelhetők, de
gyanítható, hogy a vezetékes telefonnal el nem látottság (a lakásállomány 7,15 %-a) oka a mobillal való
ellátottság magas színvonala, mivel a várost a T-Mobil, a Pannon-GSM és a Vodafon is lefedi.
Az országos televíziók és rádiók mellett három regionális TV és ugyancsak három helyi rádió is működik.
2.1.2.7. A város külső elérhetősége, helyzete és kapcsolatai a térségben
Szolnok közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül kedvező, a város kialakulását és fejlődését is annak

köszönheti, hogy utak és víziutak találkozásánál, átkelőhelynél fekszik. Ez a történelem során kiegészült
a vasúti csomópont szerepkörrel is, majd a (katonai, de mára már gazdasági/polgári szerepet is játszó)
reptér megépülésével a légiközlekedésnek is fontos pontjává vált.
Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el. Ez a körülmény erősíti
közlekedés-csomóponti helyzetét. A városnak mind közúti, mind vasúti kapcsolatai rangosak, közúti
főútvonalak érintik, tranzit vasútvonalak szelik át, mindezeknek találkozási-átszállási pontja.

A következő állami utak érintik Szolnok igazgatási területét:

• 4-es számú Budapest – Szolnok – Debrecen – Záhony-i elsőrendű főút
• 32-es számú Hatvan – Jászberény – Szolnok-i másodrendű főút
• 442-es számú Szolnok – Kunszentmárton-i másodrendű főút
• 3224. számú Szolnok – Tiszasüly-i összekötő út
• 4625. számú Szolnok – Kiskunfélegyháza-i összekötő út
Vasúti szempontból is jelentős gócpont Szolnok. Az ország egyik legfontosabb személy-, rendező- és
teherpályaudvar együttes fogadja a nemzetközi, az országos és regionális személy- és áruforgalmat
lebonyolító vasúti átmenő, átrakásra kerülő és célszerelvényeket. A pályaudvar-komplexum
szignifikánsan villamosított.
A térség tömegközlekedéssel való ellátottsága jónak mondható. A vasúti közlekedésen felül a VOLÁN
távolsági, helyközi járatai valamennyi települést feltárnak. Van olyan település, melyben a járatok
sűrűsége már-már a helyi járatsűrűséget közelítik meg.
A hajózás lehetőségét a Tisza folyó biztosíthatná. Bár Tiszán több mint 150 éve megindult a gőzhajózás,
ma mégsem tekinthető vízi közlekedésnek a rajta lebonyolódó időnkénti teherszállítás; személyhajózás
pedig a vízi út hosszában csupán hírmondóként van jelen.
A légi közlekedés annyiban jelent kedvező lehetőséget a térségben, hogy elvileg mond a katonai
repülőtér, mind a Szolnok – szandaszőlősi füves repülőtér a jövőben bevonható a személy- és
áruszállításba.
2.2. A város társadalmának jellemzői

2.2.1. Demográfia, a lakónépesség alakulás tendenciái
2.2.1.1. Népesség, népsűrűség
Szolnok lakónépességének száma 2006 január 1-én 75 772 fő volt, ez 2005 januárjában még 76 331 fő,
a 2001-es népszámláláskor pedig 77 553 fő volt, azaz a város lakónépessége – ha lassú ütemben is, de
– folyamatosan csökken, öt év alatt 2,3 %-kal, a 2001-es 97,7 %-ára. Ennek a negatív természetes
„szaporulat” és az ugyancsak negatív vándorlási különbözet együttesen oka. A régió másik két
megyeszékhelyére is a lakónépesség enyhe csökkenése jellemző a 2001-2005-ös időszakban, és
mindhárom megyeszékhely népességcsökkenési üteme kis mértékben meghaladja a megyei jogú
városok népességcsökkenésének országos átlagát
2001 lakónépesség 2005 dec.31. 2005 a 2001 évi %- 2005 népsűrűség
2
(fő) (fő) ában fő/km
Szolnok 77 553 75 772 97,7 407,7
Debrecen 211 034 204 083 96,7 442,5
Nyíregyháza 118 795 115 954 97,6 425,9
Megyeszékhelyek össz. 1 820 592 1 788 651 98,2 544,4
Ország összesen 10 198 315 10 090 330 98,9 108,5
2.2.1.2. Természetes népmozgalom

A kétezres évtized közepén a születési ráta Szolnokon 9-10 ezrelék között mozgott, a halálozási arány
azonban elérte a 11 ezrelékes mértéket is. Az évenkénti születésszám az utóbbi évtizedben évi 780 és
720 között, az évenkénti halálesetek száma 820-880 között alakult: az ebből eredő természetes fogyás
100-180 fő/év között változott, öt év alatt a természetes veszteség elérte a népesség 1 %-át. A régió
másik két megyeszékhelyén is negatív a természetes „szaporulat”, Debrecenben (kb. 9 ezrelék),
lényegesen kisebb azonban Nyíregyházán (2,7 ezrelék).
Természetes
2000 2001 2002 2003 2004 fogyás
2000-2004
születés halál születés halál születés halál születés halál születés halál (-fő) ezrelék
Szolnok 720 818 716 868 668 820 697 872 696 878 -759 10,01
Debrecen 1 967 2 632 1 933 2 437 1 965 2 304 1 917 2 247 1 927 2 218 -1829 8,96
Nyíregyháza 1 124 1 206 1 121 1 202 1 172 1 183 1 082 1 225 1 137 1 135 -315 2,71

2.2.1.3. Vándorlás
Szolnok vándorlási negatívuma az utóbbi években évi 5 ezrelék körül alakul, az elmúlt évtizedben
folyamatos negatív vándorlás volt jellemző évenkénti 120-680 fő népességveszteséget okozva.
Vándorlási egyenleg
Vándorlási 2000 2001 2002 2003 2004 2000-2004
különbözet
(-fő) ezrelék
Szolnok - 681 - 237 - 119 - 236 - 150 - 1 423 18,78
Debrecen - 1 360 - 745 - 547 - 1 122 - 427 - 4 201 20,58
Nyíregyháza - 288 - 221 - 304 - 366 - 435 - 1 614 13,90
Ugyanakkor a szolnoki kistérség településeinek zöme pozitív vándorlási egyenleggel büszkélkedhet,

azaz már Szolnok környékén is megfigyelhető a szuburbanizációs jelenség kialakulása. A negatív
vándorlási egyenleg a régió többi megyeszékhelyére is jellemző, Debrecenben a szolnokinál nagyobb,
Nyíregyházán kisebb mértékben.
2.2.1.4. Korcsoport megoszlás, vitalitási index
Mint országosan is, Szolnokon is jellemző az elöregedés: a gyermek korosztály (0-14 év) létszáma
folyamatosan csökken és nem éri el a nyugdíjasok – folyamatosan növekvő – arányát (21,1%). Ez a
régió mindhárom megyeszékhelyére jellemző, de Nyíregyházán a gyermekek és idősek aránya sokkal
közelebb áll egymáshoz, mint Debrecenben és Szolnokon. A vitalitási index – 100 időskorú személyre
jutó gyermekkorú – a régióban Szolnokon a legkisebb, de alig marad el Debrecentől és jobb a
megyeszékhelyek országos átlagánál is és a magyarországi teljes népességre számított értéknél is és
csak kicsivel marad el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei értéktől.
2004 Vitalitási index
0-14 éves 60-x éves (100 fő 60-x évesre jutó 0-14 éves)
fő % fő %
Szolnok 11 365 15,0 15 987 21,1 0,71
Debrecen 29 129 14,8 38 273 19,3 0,76
Nyíregyháza 18 204 15,7 19 596 16,9 0,93
Jász-Nagykun-Szolnok 66 731 16,3 90 359 22,0 0,74
Hajdú-Bihar megye 95 863 17,5 105 231 19,2 0,91
Szabolcs-Szatmár-Bereg 111 279 19,1 103 159 17,7 1,08
Megyeszékhelyek orsz. össz. 244 465 12,5 363 524 20,3 0,67
Ország összesen 1 575 057 15,6 2 155 617 21,4 0,73
Az elöregedési folyamat folytatódásával gondok jelentkezhetnek a munkaerő utánpótlás területén ill. az
idősellátás/szociális ellátás feladata – kapacitás- és pénzigénye - növekedni fog. Ezzel a városnak
számolnia kell és fel kell készülnie az egyre nagyobb mértékben jelentkező idős-gondozási igények
kielégítésére.
2.2.2. Képzettség-műveltség
Mint a korábbi megyei helyzetbemutatásból kiderült, a megye népességének iskolázottsági szintje
elmarad az országos átlagtól. Szolnok város a megyeinél jobb mutatókkal rendelkezik, sőt az
érettségizettek és felsőfokon képzettek arányával meghaladja az országos átlagot is, de sajnos elmarad
a megyeszékhelyek átlagától.
Iskolai végzettség a megfelelő korú népesség arányában
Ált. iskolát elvégezte % Érettségizett % Felsőfokú végzettségű %
Szolnok 85,4 43,3 19,2
Debrecen 94,9 55,8 22,8
Nyíregyháza 92,8 52,1 21,1
Jász-Nagykun-Szolnok m. 88,3 34,0 10,5
Hajdú-Bihar megye 89,5 37,7 12,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg 87,9 33,7 10,4
Megyeszékhelyek össz. 94,6 54,3 20,3
Országos átlag 91,6 42,6 14,7
Kedvezőtlenül magas Szolnokon az általános iskola 8 osztályát sem elvégzettek száma (11 072 fő, az
össznépesség 14,6 %-a), ez az arány nemcsak a megyeszékhelyekhez, de az országos átlaghoz
viszonyítva is gyenge.

2.2.3. Foglalkoztatottság
Munkanélküliségi ráta megyénként
(2005)
Az Észak-alföldi régió Észak-
Magyarország után és Dél-
Dunántúl mellett a legproble-
matikusabb foglalkoztatási térség.
Ezen belül a megye relatív jó
helyzetben van (Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyéhez ké-
pest), de a megyei munkanélküli-
ségi ráta nagymértékben meg-
haladja az országos átlagot.
Szolnok város munkanélküliségi
mutatója 4,4%, kedvezőbb az
országosnál.
A munkanélküliség változása 1998-
2005
Szolnok város 2005. decemberi
adatai szerint a városban a
munkanélküliségi ráta 4,4 %,
ennek 51,3 %-a női munkanélküli,
azaz a nők foglalkoztatási
lehetőségei valamivel kedvezőt-
lenebbek, mint a férfiaké.
Aggodalomra ad okot azonban az,
hogy az összes munkanélküli 38,5 %-a tartós (180 napon túli) munkanélküli, akiknek a munkaerő
piacról való végleges kiesési veszélye magas. A tartós munkanélkülieknek már 55,0%-a nő, ami
megerősíti a kedvezőtlenebb női elhelyezkedési lehetőségek tényét. Ugyancsak gond, hogy a
munkanélkülieken belül kiugró, 36,7 % a szellemi foglalkoztatottak aránya, mert ez azt tükrözi, hogy a
városban a magasabban kvalifikáltak nehezen találnak munkát, azaz a város gazdasága nem kellő
mértékben tudja felvenni a képzett munkaerőt. Ezen – ha Szolnok fejlődni szeretne és igényesebb
környezet kialakításával arculatát is javítani akarja – feltétlenül változtatni kell és a városnak a kvalifikált
népesség megtartó/vonzó képességét erősítenie szükséges. A munkanélküliek között magas: 15,5 % a
pályakezdők aránya.
Munkanélküliségi index 2005
Regisztrált Munkanélküliségi Munkanélküliekből Munkanélküliségi index
munkanélküliek ráta % tartós, 180 napon túli (munkanélküliség ráta
száma (%) reciproka)
Szolnok 1 958 4,4 38,5 22,7
Debrecen 6 520 5,0 48,4 20,0
Nyíregyháza 3 616 4,5 41,6 22,2
Jász-Nagykun-Szolnok 24 086 5,9 46,2 16,9
Hajdú-Bihar megye 27 926 5,1 49,6 19,6
Szabolcs-Szatmár-Bereg 44 365 7,6 49,6 13,2
Megyeszékhelyek 76 981 4,3 23,2
Ország 467 213 4,6 21,7
A foglalkoztatottak korcsoport-
megoszlása a Szolnokot is tartalmazó
országgyűlési körzetekben (2005)
Már ma is problémát jelenthet, de
tíz éven belül növekvő gonddá
válik, hogy a foglalkoztatottakon
belül a fiatalabb korosztályok
létszáma radikálisan csökkent a
rendszerváltás óta. Míg az 50 év
fölötti foglalkoztatottaké keveset
változott, a fiatal, és a középkorú

munkavállalók száma jelentős mértékben alatta marad az 1980-90-es szintnek. Mivel az ötven év
fölöttiek nagy része a következő tíz évben várhatóan nyugdíjba megy, ez jelentősen csökkenteni fogja a
munkaerő kínálatot és tovább torzítja az aktív-inaktív népesség arányát is, ami szociális ellátási
gondokat okozhat a városban.
Szolnokon a háztartások csupán 63,5 %-ában van gazdaságilag aktív (foglalkoztatott) személy, a
fennmaradó több mint egyharmadnyi háztartásban csak inaktívak (nyugdíj jellegű ellátásban részesülők
ill. munkanélküliek) vannak.
2.2.4. Egészségi állapot
A város egészségi és szociális állapotának kedvezőtlen helyzetét tükrözi, hogy míg a 60-x éves
lakosság aránya az össznépességből 21,1 %, a nyugdíjban és nyugdíj jellegű ellátásban részesülőké
30,3 %, azaz igen jelentős a rokkant nyugdíjasok vagy időkedvezménnyel nyugdíjban levők aránya.
A közgyógyászati igazolvánnyal rendelkezők száma ezer lakos közül 42,5 fő, meglehetősen magas.
A fogyatékkal élők száma az érdek-képviseleti és szakmai szervezeteik nyilvántartása szerint 2012 fő.
A városban működő háziorvosok száma 35, a gyermekorvosoké 19. A háziorvosi orvos-beteg találkozók
száma 416 447 volt 2005-ben, ami a felnőtt lakosságra vetítve 6,6 orvoslátogatás/fő. A gyermek
korosztály létszámára vonatkoztatott gyermekorvos-látogatások száma ennél magasabb: 8,6
orvoslátogatás/gyerek évenként.
A gyógyszertárak száma 15 db.
2.2.5. Jövedelmi helyzet
A lakosság jövedelmi helyzetére részben az adófizetési adatokból, részben egyes tartós fogyasztási
cikkekkel (pl. személygépkocsival) való ellátottság szintjéből lehet következtetni.
Szolnokon ezer lakosból személyi jövedelemadót fizet – a 2000-2004 évi adatok alapján - 484-493 fő. Az
egy adózóra jutó, adóalapot képező jövedelem éves összege lassan de folyamatosan növekszik, az
utóbbi öt évben 955 eFt/év értékről 1237 eFt/év-re, a növekedés üteme azonban fékeződik, a kezdeti
11,8 % helyett az utolsó évben már csak 5,8 % volt.
Személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma és 1 adófizetőre jutó adóköteles jövedelem 2004
adózó/ezer lakos (fő) 1 adózóra jutó adóköteles jöved. (eFt/év/fő)
Szolnok 484 1 454
Debrecen 442 1 366
Nyíregyháza 445 1 306
Mivel a nyugdíjasok ill. nyugdíjszerű ellátásban (rokkantsági nyugdíj) részesülők a város népességének
egyharmadát teszik ki, a lakosság jövedelmi viszonyai a nyugdíjak nagyságától is erősen függ. 2006.
januárjában a megyében a saját jogú nyugdíjak havi átlagos értéke 62 469 Ft volt, azaz éppen csak a
létminimum körüli értéket érte el. Az összes – rokkantsági ellátással együtt számított – nyugdíj átlag
mindössze 54 712 Ft/hó volt, ami ugyan meghaladta az Észak-alföldi régió átlagát (53 010), de az
országban az egyik legalacsonyabb. Jellemző, hogy a férfiak nyugdíja kerek tízezer Ft-tal magasabb a
női nyugdíjak átlagánál.
Sajnos a szociális juttatásra szorulók tábora is állandóan növekszik Szolnokon: a 2000-es 260 fős
mértékről 2005-re 489 főre emelkedett a rendszeres szociális támogatásban részesülők száma.
Személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma 2004
személygépkocsik száma Fajlagos mutató (szgk/1000 fő)
Szolnok 21 012 277,5
Debrecen 63 877 312,99
Nyíregyháza 37 637 324,59
Ugyanakkor a 2000 óta a városban lakók által üzemeltetett személygépkocsik száma is folyamatosan
emelkedik: a 2000-es 17 995 autó helyett ma már 21 012-t üzemeltetnek a lakosok, ez 277,5 szgk/ezer
fő fajlagos ellátottsági szintet jelent, ami lényegesen magasabb, mint a megyei átlag (214,3 szgk/efő), de
alacsonyabb, mint a régió másik két megyeszékhelyén tapasztalható ellátottsági szint.

2.3. A városi környezet jellemzői

2.3.1. Természeti környezet, értékei
A jogérvényes Országos Területrendezési Terv (OTRT) Szolnok közigazgatási területén az alábbi ábrák
szerinti, a továbbtervezés során figyelembe veendő természeti értékeket, adottságokat tartja nyilván:
Országos ökoháló területe Kiváló termőhelyi adottságú szántó Felszíni vizek vízminőségvédelmi övezete
Az OTRT felülvizsgálata folyamatban van, az anyag elkészült és egyeztetés alatt áll. Az OTRT
módosítása a Szolnokra vonatkozó övezeti besorolásokat, szabályokat is változtatta: az országos
ökológiai folyosó a Zagyva mentén nagyobb területet fed le, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
pedig kisebbet és nem a belterülettel érintkezve jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a város területi
fejlesztésének nem korlátja, mint korábban volt. Az OTRT újonnan jelöli a kiváló termőhelyi adottságú
erdőket (korábban ilyen kategória nem volt), de ennek a továbbtervezésre nincs hatása, mivel
valamennyi jelölt értékes erdőterület amúgy is a – védendő – ökológiai hálózat területére esik. A felszíni
vizek vízminőségvédelmi területe a jogérvényes és a módosított OTRT-ben azonos, lefedi Szolnok
területét. A folyópartok kellemes látványa ellenére sem sorolja az OTRT Szolnokot a tájképvédelmi
övezetbe.
Az OTRT módosítás javaslatai:
Országos ökológiai háló Kiváló termőhelyi adottságú szántó Kiváló termőhelyi adottságú erdő
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyilvántartása szerint az alábbi természetileg értékes
területek találhatók a kistérség és a város területén:
A kistérség természeti értékei Szolnok közigazgatási területének természeti értékei
A felső ábrák sötétkék
színezéssel az ökológiai
folyosók területét emelik
ki, a függőleges sraffozás
a Natura 2000 Különleges
Madár-védelmi Területeket
(SPA), a vízszintes a
Natura 2000 Különleges
Természetmegőrzési
Területeket (pSCI) jelzi.
Az alsó ábrákon a
sötétebb zöld szín a védett
természeti területet, a

Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet tünteti fel, amelynek bővítését tervezik. A halványabb zöld az ezen
kívül eső erdő-területeket jelöli.
Mindkét ábrasorból kitűnik,
hogy a természeti értékek
elsősorban a folyókhoz,
vízpartokhoz (holtágakhoz)
kapcso-lódnak, de kivételt
képeznek Besenyszög és
Hunyadfalva közigazgatási
területén levő nagy
kiterjedésű ökológiai
hálózati elemek.
Városi értéket képviselnek
a jogilag nem védett, de a
lakosság rekreációja, a
városkép és a közérzet,
mikroklíma szempontjából
is fontos zöldfelületek, melyek a belterületen is a vizek mellett koncentrálódnak: elsősorban pihenési
célokat szolgáló zöld- és erdőterületek: Tiszaliget, Alcsi-városrész és a Tisza közötti zöldfelületek és a
Széchenyi-városrész északi határához kapcsolódó közjóléti erdők. A rendezés során e területeket
növelni kell. A fejlesztés iránya a Tisza és a Zagyva vonala. Értéket képeznek a belterületen az
intenzíven karbantartott közparkok, melyek növelésének korlátja a nagy fenntartási költség. Mégis fontos
feladat a Tisza-parti sétány továbbvezetése (a régi MÁV-pályaudvar területéig, mert ennek
idegenforgalmi jelentősége is van) és a Zagyvapartok rendezése.
2.3.2. Települési környezet kialakulása, értékei
Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület
Az OTRT módosítás egyeztetés alatt álló anyaga Szolnokot mint

kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő település jelöli.
Ez a mellékelt örökséglista alapján indokolt.
A kulturális örökség értékeinek felhasználása a városi vonzerő
növelésében és az idegenforgalom fokozásában jelentős szerepet
játszik, ezért a védett értékeket különös figyelemmel kell kezelni.
2.3.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű

területek
A. Belterületen
a) Feltétlenül kikerülendő lelőhely
34. lelőhely, Gutenberg tér: A lelőhely védetté van nyilvánítva. A szolnoki vár területén lévő szabadon hagyott területen jelenleg
játszótér működik. Remélhetőleg nagyrészt bolygatatlanul maradtak az alatta lévő jelenségek. 1973–ban hitelesítő ásatás során
előkerült a török dzsámi alapja, és a palánkvár erődítésének nyomai. Emellett újkőkori, szkíta, Árpád–kori leletek is származnak
innen, ill. egy XVIII. század elején, talán a Rákóczi–szabadságharc idején kardjával eltemetett halott sírja is.
RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
b) Megelőző feltárást igénylő lelőhelyek

1. lelőhely, Pityó–part: A Szolnoki palánkvárat K-i, Ny-i és ÉNy-i oldalán a Zagyva határolta, a K-i ágat nevezték Pityónak, nevét
egy ott található kis utca is őrzi. Hozzávetőleges helye a Pityónak a mai Bástya u. és Városmajor u. között lehetett, a mai
MÁV kórház parkját szelhette át.
2. lelőhely, Irodaház: Ez az irodaház a mai Néplap székház a Kossuth tér 1. szám alatt. Korábban itt egy 18. században épült
ház állt. A leletek a XVI–XVIII. Századból származnak.
3. lelőhely, Bástya u. 8.: A Művésztelep mellett található a Bástya u.. Csatornaásás közben kerültek elő a XV–XVI. századi
leletek.
4. lelőhely, Gettler–telek: Szolnokon az Arany János utcában, Hild Viktor házának udvarán, és a szomszéd telken (Gettler telek)
helyezkedik el a lelőhely. (Kora: IX. XV. század)
5. lelőhely, Hubay Ferenc utca: Török kori szórványleletek kerültek elő.
6. lelőhely, Kossuth Lajos u. 25–27.: Építkezéskor török kori szórványleletek kerültek a múzeumba.
8. lelőhely, Arany János utca: A 7. lelőhelytől nem messze felszínre bukkant szórvány török kori kerámia került a múzeumba.

13. lelőhely, Vízmű telep és Városmajor út között: őskori, római kori szarmata, középkori telepre utaló kerámia került elő.
19. lelőhely, Fedett uszoda: Építési munkálatok során török kori kerámia került elő.
20. lelőhely, Attila utca: Az Attila út elején ismeretlen korú sír került elő.
21. lelőhely, Tisza–parti Gimnázium: Építési munkálatok során kora újkori sír került elő.
22. lelőhely, Vöröshadsereg út 33. avar temető részlete került elő.
23. lelőhely, Attila u. 50: Építkezéskor bronzkori kerámia és késő bronzkori, bronz eszközöket tartalmazó lelet került elő.
24. lelőhely, Mártírok út 4.: Meszesgödör ásásakor melléklet nélküli, XVI. századi sír került elő.
25. lelőhely, Művésztelep parkja: az egykori vár területén késő középkori és török kori kerámia került elő.
26. lelőhely, Zagyva–torkolat: A Tisza és a Zagyva torkolatánál a Zagyvában helyezkedik el a lelőhely. Az 1562-ben épült török
cölöphíd mederben lévő cölöpjármainak helye.
27. lelőhely, Ságvári u. 16.: Építkezések során több alkalommal kerültek innen leletek a szolnoki múzeumba, elsősorban XV–
XVIII. századra datálható kerámia.
28. lelőhely, Ferences templom: A templomnak korábbi előzménye is lehetett, környezetében földmunkák során csontváz
maradványait találták.
29. lelőhely, Személyi pályaudvar (Indóház u.): római kori padlótégla került elő.
30. lelőhely, Táncsics Mihály u.: XVI–XVII. századi csontváz került elő.
31. lelőhely, Tisza–szálló: A Tisza–mederből római kori szarmata szórványleletek, a szálloda mellől XII. századi bronz
körmeneti kereszt került elő.
32. lelőhely, Marx–park: XVI-XVII. századi kerámia, török talpastálak töredékei, bronz gyertyatartó, ezek mellett újkőkori,
középső és késő bronzkori telepre utaló kerámia került elő.
33. lelőhely, Tisza–híd: XVII-XVIII. századi kerámia került elő.
36. lelőhely, Vártemplom: A Vártemplom É-i fala mellett a kövesút alatt helyezkedik el a lelőhely. Leletek: késő bronzkori,
árpád–kori, késő középkori, török kori tárgyak.
37. Lelőhely, Szolnok Villany–telep vagy TITÁSZ telep: négyszögesedő késő neolitikus festett edény került elő valamint
középső neolitikus (AVK ) telepre utaló cserepek.
50. lelőhely, Szandaszőlős közepe: honfoglalás kori temetkezésre utaló sírok kerülnek elő időről időre.
51. lelőhely, Házgyár: késő vaskori kelta telepnyomok és sír, népvándorlás kori avar temető részlete. Részben elpusztult.
52. lelőhely, Kénsavgyár, Sulyoki–dűlő: római kori szarmata sírok kerültek elő, mellette újkőkori és kelta telepnyomok.
c) Régészeti érdekű területek

A belterületnek a középkori városmaghoz tartozó része régészeti érdekű területnek tekinthető, melyet a térképen színes
vonalkázás szemléltet. Beruházás esetén a földmunkát kísérő szakfelügyelet javasolt.
B. Külterületen nyilvántartott régészeti lelőhelyek

a) Feltétlenül kikerülendő lelőhelyek
42. lelőhely, Beke Pál halma: A halom egy homokdombra felhordott kurgán, lábánál már az 1950–es évek elején megbolygatták
és bányászást kísérő leletmentés során szarmata sírokat találtak. A halom eredetileg kurgán, valószínűleg rézkori
temetkezés. Feltétlenül kikerülendő.
b) Megelőző feltárást igénylő régészeti lelőhelyek

7. lelőhely,volt Lenin Tsz.: A várostól nyugatra, az Abonyba vezető műúttól északra az egykori Lenin Tsz központja több
dombból álló homokhátra épült. E dombháton, a Tsz–központ területén és környékén honfoglalás kori sírok kerültek elő.
9. lelőhely, Stárzsahalom. A homokdomb széthordásakor feldúlt sírból honfoglalás kori aranyozott ezüst tarsolylemez került a
Magyar Nemzeti Múzeumba. A lelőhely valószínűleg teljesen megsemmisült, újabb földbolygatás előtt azonban mégis
célszerű lenne ellenőrző megelőző ásatást végezni a helyszínen.
10. lelőhely, Fekete–város: A hely Szolnoktól ÉK-re fekszik a várostól 4-5 km-re. Az ártérből kiemelkedő háromszög alakú
sziget, Felszínén, partélén több lelőhellyel. A Milléri-főcsatorna és a Holt-Tisza ártere határolja. Árvízmentes terület lehetett
mindig, ezért nem meglepő, hogy szinte minden régészeti korszakban megtelepedtek rajta. Újkőkori, bronzkori, vaskori,
római kori szarmata telepre utaló leletek kerültek elő ezen a részén.
11. lelőhely, Fekete–város (MOL–vezeték, 4.): Az említett ártéri sziget területén újkőkori, római kori szarmata, népvándorlás kori
és középkori telepre utaló leletek.
12. lelőhely, Fekete–város (MOL vezeték 30.): Az említett ártéri sziget területén késő bronzkori, római kori szarmata,
népvándorlás kori és árpád–kori telepre utaló leletek.
14. lelőhely, Fekete–város, Csapó–tanya: A felszínen kora és késő bronzkori, római kori szarmata, árpád–kori és késő
középkori telepre utaló leletek.
15. lelőhely, Fekete–város, Csapó–tanya: A felszínen újkőkori, vaskori, római kori szarmata telepre utaló leletek.
16. lelőhely, Millér, Csapó–tanya: A felszínen római kori szarmata és korai árpád–kori telepre utaló leletek.
17. lelőhely, Millér, Csapó–tanya: A felszínen római kori szarmata telepre utaló leletek.
18. lelőhely, Millér, Halas–tavak: A parton őskori és árpád–kori telepre utaló leletek.
35. lelőhely, Alcsi–sziget: A 4-es út és az azt kísérő kerékpár–út építése során végzett tereprendezéskor került elő a lelőhely az
Alcsi-sziget nevű határrészen., a Tisza egykori magaspartján. Késő vaskori kelta, és árpád–kori teleprészlet került feltárásra.
38. lelőhely, Szandaszőlős, Tenyő-sziget, Dersi–gát: Szolnok Szandaszőlős nevű városrészétől K-re a Tenyő-sziget É-i,
félszigetszerű kiszögellésén található, a Szandai-lapos és a Csikó-lapos nevű ártéri területekből kiemelkedő parton, ahol a
szajoli MOL-telepről vezető műút a gázvezetéket keresztezi. Az újkőkori Körös–kultúra nagy telepe, emellett a kora rézkori
tiszapolgári kultúra, a késő bronzkori rákóczifalvi csoport és római kori szarmata letelepedésre utaló leleteket és
jelenségeket találtak a leletmentés ill. terepbejárás során.
39. lelőhely, Szandaszőlős–Tenyő-sziget, Csikópart: Szolnoktól D-re helyezkedik el a Tenyő-sziget. Ezen a területen, a Balogh
Lajosné tanyáján, a Derzsi-gáttal szemközt van a lelőhely, ahol a késő bronzkori halomsíros kultúra urnatemetkezését
találták meg.

40. lelőhely, Beke Pál halma I.: Hat dombból álló vonulat egyik tagja, oválisan elnyúló homokdomb, a legmagasabb – névadó –
kurgántól északra, melyben honfoglalás kori temető volt. Részben megbolygatták, ezt követően leletmentés végeztek a
szolnoki múzeum régészei.
41. lelőhely, Tenyő–sziget: A Csikó–lapos és a Szandai–lapos térségből kiemelkedő Tenyő–sziget déli partján római kori
szarmata telepre utaló leletek.
43. lelőhely, Beke Pál halma II.: Hat dombból álló vonulat egyik tagja, a 40. lelőhelytől északra található. A mezőgazdasági
műveléssel intenzív újkőkori, a Körös kultúra telepére utaló jelenségek kerültek felszínre.
44. lelőhely, Beke Pál halma III.: Hat dombból álló vonulat északi tagja. A mezőgazdasági műveléssel X–XI. századi leletek
kerültek a felszínre. A leletmentésen honfoglalás kori sírok kerültek elő.
45. lelőhely, Szandaszőlős– Tenyő–sziget, Csikó–part: Szandaszőlőstől keletre, a Tenyő-sziget belsejében, a Szabó J-féle
tanya közelében, gázvezeték nyomvonalában helyezkedik el. Újkőkori telepre utaló leletek a felszínen, ugyanitt korábban
késő bronzkori hamvasztásos temetőt bolygattak meg.
46. lelőhely, Szanda–Repülőtér: A repülőtér építésekor néhány sírból álló kora bronzkori, valamint óriási római kori szarmata és
népvándorlás kori gepida temető került elő, melynek jelentős részét a régészek akkor fel is tárták. A be nem épített részeken
még mindig várható lelet előkerülése.
47. lelőhely, Tenyő–sziget, (Kengyel–sziget), Blaskó–föld: A késő bronzkori rákóczifalvi csoportnak urnás temetkezésre utaló
nyomai kerültek elő.
48. lelőhely, Beke–halmi–dűlő, Tenyősziget: A Tenyő–sziget nyugati peremén újkőkori (AVK) megtelepedésre utaló leletek.
49. lelőhely, Szandaszőlős–Kápolna–dűlő: Szolnok Szandaszőlős nevű városrészétől D-re, a Cseber-ér nevű mélyedést Ny-ról
határoló partvonulatokhoz Ny-ról csatlakozó lapos tábla alig látható kis kiemelkedésén helyezkedik el a lelőhely, gázvezeték
keresztezi
53. lelőhely, Tűzköves: Szolnoktól ÉK-re a Zagyva Malomzugnak nevezett kanyarulatával szemben a Zagyva és a Tűzköves-ér
által közbefogott magaslaton helyezkedik el. Kőzépső és késő újkőkori (szakálháti csoport, tiszai kultúra) település, újkőkori
sír, római kori szarmata és középkori telepnyomok jellemzik a lelőhelyet, ahol leletmentés és feltárási is volt, mely a
lelőhelynek csak töredékére terjedt ki.
54. lelőhely, Zagyva–gát vagy Zagyva–part: Óriási, a kiterjedésű, a Zagyva mindkét partján elhelyezkedő lelőhely, a Malom–
zugnak nevezett részen, ahol 12 régészeti kor emlékanyaga került elő az ismételt gátépítési munkák során időről időre. Az
1980–as években a nagyszabású földmunkát nagy leletmentés kísérte. A földmunkák, leletmentések dacára a lelőhely nagy
része remélhetőleg még érintetlen.
55. lelőhely, Millér: Szolnoktól keletre a Millér főcsatorna nyugati partján római kori szarmata, árpád–kori, késő középkori telepre
utaló nyomok.
56. lelőhely, Millér: Szolnoktól keletre a Millér főcsatorna nagy, U alakú kanyarjának nyugati partján római kori szarmata telepre
utaló nyomok.
A régészeti lelőhelyek térképe

2.3.2.2. Műemlékek és helyi értékvédelmi rendelettel védett építészeti értékek

A) Műemlékek
A műemlékek legtöbbje természetszerűleg a történeti városrészekben, a belvárosban ill. a Zagyva-Tisza
összefolyásánál található. A városban országos védelem alatt álló műemlékek:
3911. Xaveri Szent Ferenc kápolna,
Ady Endre u.-Pozsonyi u. sarok (hrsz.3089) Barokk, 1749
3913. Mária szobor
Balogh Kálmán u. – Pólya Tibor u. sarok (hrsz.1549) Barokk, 1750 körül
3914. Római katolikus plébániatemplom, vártemplom
Szent István tér 1. (hrsz. 115) Klasszicista, 1824. Berendezés: főoltár, szószék, padok, áldozórács empire, 1820 körül.
3915. Nepomuki Szent János szobor
Szent István tér (hrsz. 115.) 1804.
3918. Bánkódó Krisztus-szobor
Madách u. (hrsz. 1017) Szobor 1800 körül, védépítménye eklektikus, XIX. sz. második fele
3919. Ferences templom
Templom u. 8/A (hrsz. 1047/1) Barokk, 1724-57. Berendezés: mellékoltárok, szószék barokk, XVIII. sz.
3920. Ferences Rendház
Templom u. 8. (hrsz. 1046) Barokk, 1723-51.
3921. Ferences Gimnázium
Templom u. 10-12. (hrsz. 1049/3) Klasszicista, 1836.
3922. Kálvária
Templom u. 8/A (hrsz. 1047/2) Késő barokk, 1794.
3923. „Magyar Király“ Szálloda, ma: múzeum
Kossuth tér 4. (hrsz. 2065) Késő klasszicista, 1860.
3924. Megyeháza Szolnok
Kossuth u. 2. (hrsz. 798) Eklektikus, 1878.
3926. Partos Mária-kápolna
Nyíl u. (hrsz. 8243/2) Barokk, 1799.
3927. Lakóház
Szapáry u. 17. (hrsz. 903) Késő klasszicista, 1840 körül
3929. Obermayer-Hubay féle bérház, ma gimnázium
Szabadság tér 6. (hrsz. 1565) Kora eklektikus, 1856.
3930. Népi lakóház
Tabán (hrsz. 1367)
8806. A szolnoki csata emlékműve
Szabadság tér (hrsz. 787/4) Épült 1868.
10079. Verseghy Ferenc Gimnázium
Tisza park 1. (hrsz. 850) Klasszicista, 1887. Tervező: Benk Károly
10083. Vármegyei Kaszinó, ma: Tudomány és Technika háza
Szolnok, Kossuth Lajos út 4. (hrsz. 800) Eklektikus, 1896.
10339. Víztorony
Szolnok, Kőrösi u. 1-3. (hrsz. 7350) Eklektikus 1899.
10658. Nemzeti Szálloda Szolnok,
Szapáry u. 22. (hrsz. 960) Eklektikus, 1895. Építész: Kocsis Lajos (Arad)
10856. Ó-Szolnok vasútállomás indóháza és vízháza
Szolnok, Indóház u. (hrsz. 5567/12) 1847.
B) Helyi védettségű építészeti értékek

Helyi egyedi védelem alatt állnak az alábbi épületek Az épített környezet helyi védelméről szóló
40/2005(X. 6.) önkormányzati rendelet szerint:
Baross Gábor út 6-8. (hrsz. 966-967) „Tradicionális“ városias beépítés.
Baross Gábor út 34. (hrsz. 1325/1)
Szecessziós, XX. század eleje
Baross Gábor út 42. (hrsz. 1342)
Iskolaépület, 1893.
Kellner Gyula u. Evangelikus templom (hrsz. 813)

A XX. század elején épült. Lakóépületek közé ékelődik. Tornya a wittenbergi temploméhoz hasonló.
Református templom, Sóház u. 2. (hrsz. 917.)
Bíróság
Kossuth Lajos út 1. (hrsz 1567) Eklektikus, 1891.
Kossuth Lajos út 3. (hrsz 1591/1)
(Első Magyar Biztosító) 1915.
Kossuth Lajos út 5. (hrsz 1592)
(Vízügyi Igazgatóság) 1910. Szecessziós, magasföldszint+egyemeletes épület.
Épült: 1890.
Neobarokk, 1893.
Könyvtár (volt Fehérló Fogadó) 1891.
Kossuth Lajos tér 2. (hrsz 2068)
Kossuth Lajos tér 9. (hrsz 840)
Városháza 1882-83. Későeklektikus egyemeletes saroképület. Tervezője: Makai Endre.
Szabadság tér 2. (hrsz. 1561)
Szecessziós lakóház, 1910
Szabadság tér 3. (hrsz. 1562)
Lakóház, 1886 Neobarokk
Magyar u. 1. (hrsz. 863)
Szecessziós épület. Tervező: Zsumecky Dezső (Kós Károllyal együtt)
Szapáry út 14. (hrsz. 952)
Szecessziós épület, XX. század eleje
Szecessziós épület, XX. század eleje
Szecessziós, XX. század eleje
Épült: 1908.
(Ipartestület székháza) Eklektikus, XX. század eleje
(Kádár cukrászda) 1910. Szecessziós - eredetileg földszintes – házra emeletráépítéssel alakult ki a mai tömeg és arculat.
Templom u. 2. volt zsinagóga (hrsz. 930/2)
Templom u. 5. (hrsz. 937)
Templom u. 6. (hrsz. 1038)
Iskolaépület, 1913. Tervező: Rervich Béla
Tisza park, Tisza Szálló (hrsz. 822)
A Tiszapart meghatározó arculatú és funkciójú épülete
C) Helyi védelemre javasolható épületek, amelyek nem szerepelnek a helyi védelmi rendeletben egyedi
helyi védettség alá vont épületként:
Baross u. 2506 hrsz és Baross u. 3158 hrsz
Tószegi út 2. (hrsz. 5493/8)
2.3.2.3. Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-védelem

Településszerkezeti, városképi értékek, területi értékvédelem az épített környezet helyi védelméről szóló
40/2005(X. 6.) önkormányzati rendelet szerint:
A helyi területi – nem egyedi objektum – védelmek a helyi értékvédelmi rendeletben is rögzítésre
kerültek. A területi védettségek szolnoki kategóriái:
• városképvédelmi övezet,
• városszerkezet védelmi övezet,
• utcahálózat védelmi övezet,

• utcakép-védelmi övezet
Védett épületek helyszínrajza
A) A városképvédelem területei
A városképvédelmi övezet a történetileg kialakult, a város sajátos karakterét jelentő építészeti örökség
megtartását célozza. Ezért nem csak az utcaképeket, az épületek homlokzati megjelenését, hanem a
kialakult struktúrát, a beépítést jellegzetességeit, az épületek ritmusát, a beépítés tömegét is őrizni kell.
A városképvédelmi övezet az utcakép-védelmet és a városszerkezeti védelmet együtt tartalmazza. Ezért
a városképvédelmi övezetben a jellemző utcaképeken, a homlokzati karakteren túl védeni kell az
utcahálózat (szabályozási) vonalát, a kialakult beépítési módot, a telekszerkezetet, ezen belül: a
jellemző teleknagyságot, a telkek rendszerét és a telkek jellemző beépítettségét (a beépítés mértékét) is.
Városképi védelem alá esik:
• A Tisza part – Gábor Áron tér – Kazinczy u. – Petőfi u. – Baross u. – Szapáry u. Sóház u. –Tisza
hídfő által határolt terület.
• A „Bánkódó Krisztus” szobor hátteréül szolgáló építészeti térfal. A K-i térfal jó minőségű, karakteres, jó
Javasolt a városképvédelem kiterjesztése – a helyi értékvédelmi rendeletben nem védett
• Kossuth Lajos utca menti területekre, beleértve az utca É-i oldalát is.

B). Városszerkezet-védelmi területek

A városszerkezeti védelem alatt álló területeken nem az épületállomány vagy a homlokzatok/utcaképek
védendők, hanem a telekstruktúra, a történelmileg kialakult telekosztás jellegzetességei, a telkek
ritmusa, az utcahálózat kialakult vezetése, a jellemző utcaszélességek, a beépítési mód, a jellemző
beépítettségi mérték.
Városszerkezet-védelem alá esik a helyi védelmi rendelet alapján:
• az Ady Endre u. – Kápolna u. – Baross g. u. – Eötvös tér által határolt terület,
• a Tabán, azaz a Pólya Tibor u és a Zagyvapart közötti terület
• a Hoksári J. u. – Temető u. – Zápor u. – Szivattyú u. által határolt terület,
• a Csáklya u. – Pálfy J. u. – Tiszapart – Hullám u. – Vágóhíd u. által határolt terület és
• a Csokonai u. – Thököly út – a Mátyás kir. u. É-i folytatásában tervezett út nyomvonala – Báthory
u. által határolt terület.
A területi értékvédelem különböző kategóriáinak térbeli elhelyezkedése a városban
C). Az utcahálózat védelme

Az utcahálózat-védelmi területeken az utcák
vonalvezetését, a kialakult teresedéseket, az
utcák szabályozási szélességeit kell
megőrizni: a térfalak vonala, a közterületek
lehatárolása védendő, az épületállomány
önmagában általában nem rendelkezik
védendő értékekkel, ezét az utcakép,
homlokzati kialakítások nem esnek védelem
alá. A területen levő épületek átépíthetők,
lebonthatók, de az új építéseknél figyelembe
kell venni a korábbi térfal helyét, az új
házakkal az eredeti térfalat kell reprodukálni.
Utcahálózat-védelmi terület Szolnokon:

• Gábor Áron tér – Kazinczy u. – Petőfi u. – Baross g. u. – József Attila u. – Indóház u. – Mártírok
útja által határolt terület és
• Szántó krt. – Csokonai u. – Bajnok u. – Pozsonyi út – Ady Endre u. – Gárdonyi Géza u. által
határolt terület.
D) Utcakép-védelem
Az utcakép-védelmi területeken a térfalat alkotó épületek egységes stílusát, a térfal jellegzetességeit
(kiugró/beugró, törések, magasság, hossz), azok hangulati, esztétikai értékeit kell védeni.
Utcakép-védelem alá esnek Szolnokon:
• a Baross Gábor u. déli térfala a 2-8 házszámok között,
• a Kossuth Lajos utca eleje, Szabadság tér,
• a Magyar utca eleje (É-i vége),
• a Művésztelep,
• a Szapáry u. mindkét oldala,
• a Templom u. mindkét oldala.
Az értékvédelem objektumainak és területeinek bemutathatóságának javítása, jó karban tartásuk ill.
„reklámozásuk”, a velük kapcsolatos információ (jelzés) javítása a szolnoki idegenforgalom fejlesztése
kapcsán fontos feladat, mint ahogyan a városrészek rehabilitációja során az értékek megőrzése és az
általuk meghatározott karakter hangsúlyozása is.
3.2.3. A környezet állapota, környezetszennyezés, rendezettség

A környezet alkotói közül jelen fejezetben a környezeti elemek állapotát, az azokat érő hatásokat,
terheléseket, továbbá a városi zöldfelületeket vizsgáljuk részletesebben, mivel az épített környezettel
illetve természeti értékekkel külön munkarész foglakozik.
3.2.3.1. Levegő
A levegő minőségét a szennyezések mennyisége és minősége, valamint azok terjedése határozza meg.
Ez utóbbi befolyásolása, a szennyezés káros hatásainak csökkentése jelenti a passzív védekezést,
amelyben nagy szerepet játszik például a növényállomány. Aktív védekezés során a szennyezés
megakadályozása, mértékének csökkentése a cél.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X.
7.) KvVM rendelet alapján Szolnok város területén a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a
célértéket. Magas a nitrogén-dioxid és a szilárd szennyező anyagok koncentrációja (D kategória),
utóbbiak közül a benzpiréné különösen, a határértéket és tűréshatárt is meghaladó mértékben (B
kategória).
A nitrogén-oxidok magas aránya közlekedési valamint fűtési eredetű (főként gáz) szennyezésre utal,
mely előbbi a nagyvárosokban jellemzően nagy terhelést okoz.
Légszennyező pontforrások is találhatók Szolnok területén, ezek az ipari üzemek, telephelyek többnyire
a település külterületén, például a déli iparterületen helyezkednek el.
A város környezeti állapotát a közlekedés a levegőszennyezésen túl zaj- és rezgés- terhelésével is
meghatározza, amely napjainkban szintén egyre súlyosabb tényező, hatással van az emberi egészségre
is.
A közlekedési hálózat alakítása, az utak minősége, földutak leburkolása, zöldfelületek kialakítása
nagyban befolyásolja a közúti közlekedés hatásait.
3.2.3.2. Talaj
A város mezőgazdasági műveléshez jó talajadottságokkal rendelkezik, a külterület egy része kiváló
termőhelyi adottságú szántóterületek övezetébe tartozik az OTRT-szerint. Ennek ellenére a
mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya egyre csökken, ami országos tendencia.
A talajokat minőségileg és mennyiségileg negatívan befolyásoló tényezők a városban:
- a területek beépítése, nem megfelelő területhasználat
- bányászat során tájsebek okozása
- az illegális vagy előírásoknak nem megfelelő, rosszul szigetelt helyen történő hulladéklerakás
- a szennyvizek szikkasztása, nem megfelelő hígtrágya kezelés
- a gépjárművek, mezőgazdasági és egyéb gépek olajszennyezése, amely géptelepeken, honvédségi
területeken jelentős mértékű lehet
- a mezőgazdasági művelés során túlzott vegyszerhasználat, vagy szakszerűtlen művelés
- a megfelelő tápanyag-utánpótlás elmaradása
- szélerózió és egyéb talajdegradációs folyamatok
3.2.3.3. Víz
A két folyó torkolatánál épült város életében meghatározó szerepet játszanak a vizek.
Az ivóvízellátás a Tiszából történik, de a lakosság körében népszerűek a rétegvízkutak is. A felszíni
vizek ezen túlmenően sokrétű szerepkörrel rendelkeznek, így:
- rekreációs szerep, vízi sportok
- turisztikai vonzerő
- halászat, horgászat
- belvíz és szennyvíz befogadása
- öntözővíz
- a város arculatának formálása
Felszíni vizek
A Tisza és Zagyva folyók mellett holtágak (Alcsi Holt-Tisza, Feketevárosi Holt-Tisza, Malomzugi Holt-
Zagyva) is gazdagítják a várost. A belvízelvezetés céljára létesített csatornák (a Milléri főcsatorna, a

Kisgyepi övárok és a Görbe-ér) vizeit a folyókba vezetik, ami hozzájárul a vízminőség kedvezőtlen
állapotához. Sok szennyezés éri a felszíni vizeket mind közvetlenül, mind a talajon keresztül.
A vizeket terhelő szennyezőforrások:
- A folyók esetében a felsőbb szakaszokon történő szennyezések
- Szennyvízbevezetések
- Kommunális és ipari, szilárd és folyékony hulladékok nem megfelelő kezelése
- Csatornázatlan területeken szennyvizek szikkasztása
- Mezőgazdasági területekről történő vegyszer bemosódás
Felszín alatti vizek
Termálvízben gazdag területre épült a település, ezeket főként gyógy- és termálvízként hasznosítják.
Vízminőségvédelmi szempontból Szolnok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.)
kormányrendelet alapján kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő
települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében érzékeny minősítéssel jelzett
területen helyezkedik el. Ezért a felszín alatti vizek védelme különös odafigyelést igényel.
3.2.3.4. Zöldfelületek
A város zöldfelületei egymással való kapcsolódásuk esetén zöldfelületi rendszert alkotnak. Ezek
használat szempontjából csoportosítva:
- a közhasználatú zöldfelületek (zöldterületek, közparkok, közkertek, zöldsávok, fasorok,
közjóléti erdők),
- korlátozottan közhasználatú zöldfelületek (különböző intézménykertek, belterületi
erdőterületek) és
- közhasználattól elzárt felületek (magánkertek – kertvárosi területek).
Kialakításuktól függően a zöldfelületek kondicionáló hatással rendelkeznek, amely alapvetően
befolyásolja a városi környezetminőséget. Jelentős környezetvédelmi – ökológiai szerepük mellett
(szennyeződések megkötése, a levegő öntisztulási folyamatainak elősegítése, városi klíma javítása)
lehetőséget nyújtanak pihenésre, rekreációra, pszichikai felüdülésre, javítják a településképet.
Szolnokon a zöldfelületi-rendszernek is fontos elemei a folyó-menti területek. A Tisza- és Zagyva-menti
zöldfolyosók kapcsolatának erősítése, a hiányzó kapcsolatok megteremtése a város egyéb
zöldfelületeivel nagyban növelné a rendszer hatékonyságát.
Fontos rekreációs terület a Tisza-liget, valamint a Zagyva és a Széchenyi lakótelep közötti telepített
közjóléti erdő, továbbá a folyópartok és a Holt-Tisza menti területek.
Zöldterületek tekintetében az utóbbi közel egy évtizedben indult meg pozitív irányú változás. Közparkok
megújítására, utcafásításokra került sor, folyamatban van a játszóterek szabvány szerinti
rekonstrukciója. A sok fejlesztés ellenére még mindig sok a tennivaló. A zöldfelületek mennyiségi
növelése mellett a funkcionális fejlesztés is igen fontos, csakúgy, mint a növényállományok frissítése. A
lakóterületi zöldfelületek jellemzője a hiányos növényállomány és használati szempontból is messze
elmaradnak az optimálistól, különösen a Széchenyi-lakótelepen.
A KEVITERV AKVA KFT által készített környezetvédelmi program részletezi a zöldfelületekkel
kapcsolatos tennivalókat, akcióprogramot is kidolgozva.
A városkép, a rendezettség az épületeken kívül a közterületek állapotától is függ, továbbá a városban
élő, azt használó népességtől, annak szemléletétől, értékrendjétől. Nemcsak Szolnokon, országos
szinten is szemléletváltásra, a környezettudatosság erősítésére lenne szükség, mert a fenntartható
fejlődést (és a rendezettséget) csak így lehetne megvalósítani.
2.3.4. A lakáshelyzet
Szolnok lakásállománya folyamatosan gyarapszik: a 2000-es 31 744 db lakásszám 2006-ra 32 791 db-
ra emelkedett. Az utóbbi öt évben az évenként épített új lakások száma 129 és 481 db között ingadozott,
az átlag 292 lakás/év. Az épülő lakások nagysága (minősége) is jó, az új lakások több mint egyharmada
esett minden évben a 4 szobás vagy annál nagyobb kategóriába, de előfordult olyan év is, amikor az
épülő 4-x szobás nagylakások aránya 50 % fölött volt.
A lakásállomány 95 %-a fürdőszobás, a lakósűrűség 1 fő/szoba és 2,34 fő/lakás, ami a korábbi
évtizedekhez képest folyamatos javulásként értékelhető.

A lakásállomány 93 %-a magántulajdonban van, az önkormányzati (bér)lakások száma csupán 1539 db

(mindössze az összes lakás 4,7 %-a), ez a lakossági mobilitásnak – Szolnok népességvonzásának, a
városba beköltözésnek - gátja lehet. Kívánatos lenne a bérlakás állomány növelése, fiatalok Szolnokra
vonzásának erősítése, különösen a közeljövő demográfiai és foglalkoztatási viszonyaiban várható
változások (nagy számú munkaerő nyugdíjba vonulása) következményeinek mérséklése érdekében.
2.4. Közszolgáltatások, ellátás
2.4.1. Oktatás-nevelés
2.4.1.1. Óvodai ellátás
A bölcsődei helyzetnél kedvezőbb az óvodai ellátás: az óvodák kapacitása (2428 fh) és a beírt gyerekek
száma (2438 fő) szinkronban van (2005-ös adat). A csoportlétszám átlagosan 23-24 között ingadozik, az
óvodapedagógusok száma meghaladja a csoportonkénti kettőt, azaz egész napra biztosított képzett
óvónő jelenléte.
2.4.1.2. Általános iskola
A városban 2005-ben 18 általános iskola működött 7420 tanulóval, átlagosan 25-ös osztálylétszámmal.
Az iskolák finanszírozhatóságánál gondot okoz a folyamatosan csökkenő gyermekszám, a zsugorodó
osztálylétszám, az esetleges iskola összevonások vagy megszűntetések viszont az egyenletes területi
ellátás biztosíthatóságát nehezítik. A fenti tanulólétszámot 686 főállású általános iskolai tanár oktatta,
eszerint az egy tanárra jutó gyermekszám 10,8 fő. Gyógypedagógia oktatásban részesült a tanulók 2,8
%-a (192 fő).
2.4.1.3. Középiskola
A Szolnoki középiskolások száma 2005-ben 6573 fő volt, a tanulók közel fele nem a városban lakik,
hanem a környező településekről jár be, ill. kollégiumban lakik kb. 1000 fő. A középiskolákban 571 tanár
dolgozott, így itt az egy tanárra jutó tanulószám átlagosan 11,5 fő
A nappali tagozatos szakiskolai diákok száma az utóbbi években 2000 fő körül mozgott, 2005-ben 2217
volt.
34 iskolában van tornaterem és 31-ben könyvtár is működik.
A szolnoki közoktatási intézményekben 2005-ben 2300 számítógép működött.
2.4.1.4. Felsőoktatás
A városi székhelyű felsőfokú intézmény egyre népszerűbb a továbbtanulni szándékozók között, a
jelentkező hallgatók száma folyamatosan növekszik. Az intézmény tovább fejlődésének egyik
legnagyobb gátja a megfelelő épület hiánya, melyre megoldás, hogy az önkormányzat ingatlant biztosít
Tiszaligetben új kampusz építésére.
2.4.2. Egészségügy
2.4.2.1. Egészségügyi alapellátás
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata a város egészségügyi
alapellátását magába foglaló intézmény, amely önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési
szerv. Az intézmény működése során ellátja, illetve biztosítja a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat,
ügyeleti szolgálat, iskola-egészségügyi szolgálat, fogorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, anya-,
gyermekvédelem, anyatejgyűjtő állomással kapcsolatos feladatokat.
Működési területe Szolnok város területére, a központi ügyelet 2007. január 10-től Szolnok Többcélú
Kistérségi Társulás 14 településére is kibővült. Külön megállapodás alapján a fogorvosi ügyeleti ellátást
Szajol, Rákócziújfalu és Rákóczifalva településekre is biztosítja.
Az intézmény alaptevékenységén belül kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, a
hátrányos helyzetűek és a cigány kisebbséghez tartozók egészségügyi alapellátáshoz történő
hozzájutásának elősegítésére.
Szolnokon pár éve még 35 háziorvosi és 19 gyermekorvosi szolgálat működött, melyekben 2005-ben a
beteg-rendelésszám 416 447 ill. 107 942 volt. Az egy háziorvosra jutó átlagos terhelés 1327
beteglátogatás/év, egy gyermekorvosra 944 beteglátogatás/év. A gyermek-korosztály létszámára vetítve
a rendelési esetszámot megállapítható, hogy egy gyermek átlagosan 8,6 rendelésen jelent meg egy év
alatt, míg a felnőtteknél ez a szám 6,6 orvoslátogatás/fő/év. Mára a háziorvosi praxisok száma 28-ra, a
gyermekorvosoké 18-ra változott. A háziorvosi szolgálat csaknem 100 %-ban (96,4%), a gyermekorvosi
ellátás teljes egészében vállalkozói keretek között működik.
A fogászati alapellátást 14 körzeti és 9 iskolai fogorvos biztosítja.

A közgyógyellátásban részesülők aránya 2005-ben a teljes lakónépesség 4,25 %-a volt, meglehetősen
magas.
Az iskola-egészségügyi orvosi ellátás valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjed. A 3-14 év
közötti gyermekek óvodai és iskolai egészségügyi ellátását a 18 házi gyermekorvos végzi a fennálló, a
14 évet betöltöttek (középiskolások) iskola-egészségügyi ellátását 4 fő főállású iskolaorvos és ifjúsági
védőnők végzik el az oktatási intézményekben.
A társadalombiztosítási finanszírozási szabályok változása miatt 2005. júniusában átszervezésre került a
védőnői szolgálat: a 29 körzeti védőnői szolgálat helyett 23 területi védőnő, a 22 iskolai-ifjúsági védőnő
helyett 18 működése biztosított.
Szolnok területén összevont ügyeleti szolgálat működik, közel a városközponthoz, jól megközelíthető és
a parkolási lehetőséget biztosító helyen. Az ügyeleti ellátás a Többcélú Társulás 14 települése számára
biztosított. A háziorvosi feladatok munkaidőn kívüli sürgősségi ellátásában naponta 1 fő gyermekorvos 1
fő szakdolgozóval, 2 fő felnőtt háziorvos 1 fő ápolónővel, hétvégenként és ünnepnapokon plusz 1 fő
szakdolgozóval, 1 fő gépkocsivezetővel vesz részt.
2.4.2.2. Szakorvosi ellátás
Szakorvosi rendelés a JNSz Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet és a MÁV Kórház és
Rendelőintézet járóbeteg szakellátásának keretében működik.
2.4.2.3. Kórházak
Szolnokon működik kiemelt súlyponti kórházként a Hetényi Géza Megyei Kórház, mely komplex –
valamennyi orvosi szakmát érintő - gyógyító funkciókkal rendelkezik. A kórház súlyponti kórház
besorolású létesítmény. A város lakosságán kívül a térség településeit is ellátja. A megyében Szolnokon
kívül Mezőtúron, Jászberényben és Karcagon üzemel még kórház, de a szolnoki kórház fogadja azon
eseteket is, amelyek a megye többi kórházában nem láthatók el. A Hetényi Kórház 2006-ban az „ÉV
kórháza” értékelésben nyolcadik helyezett lett. Helyileg a Hetényi Géza kórház a Tószegi úton, a
városközponttól D-re helyezkedik el, a várostól D-re eső területekről viszonylag közvetlen
megközelíthetőséggel. A Tisza balpartján a várostól délre levő településekről a kórház
megközelíthetősége javul, ha megépül a Szandaszőlőst elkerülő út. K-Ny irányból a kórház
elérhetőségét a 4. sz. főközlekedési út biztosítja, melynek Tószegi úttal alkotott csomópontjához közel
található a gyógyító intézmény. A várostól É-ra eső településekből javulni fog a megközelíthetőség, ha a
Thököly utat a déli iparterülettel összekötő, a város beépített területeit elkerülő út nyomvonal
megvalósul, mert ma csak a városon keresztül közelíthető meg a kórház az É-i településekből.
A Megyei Kórházon kívül a városban üzemel a MÁV Kórház és Rendelőintézet is, mely a Vershegy úton
fekszik. Besorolása nem súlyponti kórház, jelenleg négyfajta szolgáltatást nyújt: Járóbeteg szakorvosi-,
foglalkozás-egészségügyi-, aktív fekvőbeteg-ellátást és rehabilitációs utókezelést és gondozást.
Profilváltására, mozgás-szervi rehabilitációs központtá alakítására terv készült. Helyileg itt működik a
szervezetileg független és magánvállalkozásként üzemelő Mamma Klinika is.
A Zagyva parton elhelyezkedő tüdőkórház önállósága megszűnt, megváltozott funkcióval a Hetényi
Géza Kórház része lett. Területének funkcióváltására, hasznosítására terv készült.
Az Országos Mentőszolgálat Mentőállomása a Széchenyi krt-on található.
2.4.2.4. A gyógyszertárak
A városban működő gyógyszertárak száma tizenöt, bár a privatizációval az ellátás egyre inkább a
kereskedelmi szférába kerül át és a hálózat alakulását ill. működését a kereslet-kínálat határozza meg.
A gyógyszertárak kínálati profilja folyamatosan bővül az orvosságok mellett a gyógyszernek nem
minősülő gyógyhatású készítmények, gyógynövények (teák), sőt kozmetikai cikkek kereskedelmével.
2.4.2.5. Bölcsődék
A bölcsődék rendkívül túlzsúfoltak. A város teljes bölcsődei kapacitása 460 férőhely, erre azonban 2005-
ben 632 gyermeket írattak be, azaz a kapacitáskihasználtság 138 %-os, ami még akkor is magas, ha
figyelembe vesszük, hogy a gyakori megbetegedések miatt a teljes beíratott létszám sosincs jelen. A
bölcsődei férőhelyek száma 2001-ben csökkent 500-ról 460-ra, ami a kívánatos tendenciával ellentétes.
Amennyiben – az alacsony foglalkoztatási arány javítása érdekében – az aktivitási szintet a város emelni
szeretné és a fiatal női munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatását, a gyes utáni munkába állást elő
akarja segíteni, szükségessé válik a bölcsődei kapacitás növelése. Fontos – amennyiben megoldható –
a lehetőleg egyenletes térbeli eloszlás biztosítása is. Jelenleg 8 helyen működik bölcsőde a városban,
kapacitásuk 20 fh és 80 fh között mozog. Egyre inkább tapasztalható a városi lakosság bölcsődeigényén
túl a környező településekből Szolnokra bejáró dolgozó nők felől érkező igény, mivel a községek
többnyire nem rendelkeznek bölcsődével.

2.4.3. Szociális ellátás

Humán Szolgáltató Központ biztosítja a családsegítést, az utcai szociális munkát, a hajléktalan
személyek nappali melegedőjének működését és a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek
közösségi ellátását. Természetben nyújtott szociális szolgáltatások keretében adósságkezelési
szolgáltatást, tanácsadást is működtet. Szakosított ellátásként működteti az éjjeli menedékhelyet, a
hajléktalan személyek átmeneti otthonát. Részt vesz a város drogprevenciós munkájában is és biztosítja
az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek segítő programjának működését. A szociális információs
szolgáltatás létrehozása az intézmény keretei között valósult meg. Az intézmény jelentős szerepet tölt
be a hátrányos helyzetű társadalmi réteg esélyegyenlőségének javításában. Képzési és foglalkoztatási
programokon keresztül segítséget nyújt a társadalmi integráció javításában, a fogyatékos, a hátrányos
helyzetű, a hajléktalan és a roma lakosság részére.
Egyesített Szociális Intézmény alapellátásként biztosítja az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a
jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek napközbeni ellátását, valamint a tanyagondnoki
szolgáltatást. Működteti a gondozást, ápolást nyújtó intézmények közül az idősek otthonát,
közreműködik a külterületen élő tanulók szállításában. Középtávon szükséges az ellátás mennyiségi és
minőségi fejlesztése, különösen, ha figyelembe vesszük a népesség kor-összetételét, mely alapján az
elöregedési folyamat előre haladtával az igények jelentős mértékben nőni fognak.
Idősek Otthona azon nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását, gondozását biztosítja, akik
egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. A jogszabályi megfelelések miatt a
férőhelyek száma a 2003. évi 206 főről 156 főre csökkent. Az ellátást igénylők száma a várólista alapján
folyamatosan 200 fő felett van, ebből mintegy 70 fő sürgősségi elhelyezése indokolt. Az ellátottak
számának csökkenése pozitívan hatott az ellátás színvonalának emelkedésére, de növelte az egy
ellátottra jutó költséget. Nem önkormányzati fenntartású intézmény is működik Szolnokon, ez alapvetően
emeltszintű ellátásra szakosodott, így nem csökkenti jelentősen az ellátásra várakozók számát. A
környező településeken belépő idősellátást biztosító intézmények megjelenése azonban a várólista
rövidüléséhez hozzájárult.
Fogyatékosok Személyek Otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására,
képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. Az
ellátást a Liget Otthon biztosítja 45 főnek, ezek közül 10 fő lakóotthonban került elhelyezésre. Az
ellátásra várók száma 9 fő.
Éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek
az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével
képesek az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására, és krízishelyzetben éjszakai
szállás biztosítását is lehetővé teszi. Az ellátást a Humán Szolgáltató Központ biztosítja 54 fő
kapacitással. Külön ellátásként jelenik meg a kiléptetőház szerepet ellátó Hajlék és Kuckó Otthon, ahol
12 fő részére nyújtanak ellátást annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalomba történő
visszailleszkedésüket.
Liget Otthon a szociális ellátáson belül a felnőtt értelmi fogyatékos személyek ellátását végzi
bentlakásos és nappali formában. A bentlakásos otthonban ápoló- gondozó és lakóotthoni ellátás
történik. Az ápoló-gondozó otthonban az engedélyezett és működő férőhelyek száma 35 fő. Az ellátásra
várakozók száma jelenleg 9 fő. Az intézmény 2008. december 31-ig ideiglenes működési engedéllyel
rendelkezik. A lakóotthon férőhelyeinek száma 10 fő, az otthon végleges működési engedéllyel
rendelkezik. Ezen típusú ellátás iránt az igény jelentős és működtetése a jelenlegi keretek között a
leginkább rentábilis. Nappali ellátás keretében történik az önellátásra részben képes személyek
gondozása, foglalkoztatása. Az engedélyezett férőhelyek száma 20 fő, a várakozók száma 13 fő. A
nappali intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik 2008. december 31-ig. A fogyatékosok
foglalkoztatása terén várható jogszabályváltozás előrevetíti ezen ellátási forma iránti igény jelentős,
mintegy 8-10-szeres növekedését. A lakószobák mérete (6 m2/fő), bútorzata az elmúlt években
felújításra került. Az intézmény rendelkezik a felújításhoz és akadálymentesítéshez szükséges
engedélyezett tervdokumentációval, mely lehetőséget teremthet pályázati forrás bevonására.
Családok Átmeneti Otthona 40 férőhellyel átlagosan 39 fős kihasználtsággal működik a Magyar
Ökomenikus Segélyszervezet működtetésében. Az otthon lakói a társadalom azon köréből kerülnek ki,
akik olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják biztosítani kiskorú gyermekeik alapszükségleteinek
kielégítését: a lakhatásuk nem megoldott, de ehhez társulhat számos más probléma is. Elsősorban a

helyi lakosok igényeit elégíti ki, de vannak lakók a környező településekről is. A segélyszervezet olyan
lehetőségeket igyekszik kiépíteni, ami a lakók munkába állását segíti és anyagi lehetőségeiket,
érdekérvényesítő képességeiket is javítja.
Gyermekjóléti Szolgálat keretében a CONTACT Munkarehabilitáció Kht. biztosítja a gyermekjóléti
szolgáltatást Szolnok egész városában és a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásával kötött ellátási
szerződés alapján Tószeg, Tiszavárkony, Szászberek települések számára is.
Helyettes szülői hálózatot ellátási szerződés útján szintén a CONTACT Munkarehabilitáció Kht.
biztosítja 3 kiképzett helyettes szülővel. A meglévő helyettesek szülők mellett a város közel 80 ezres
lakosságszáma indokolttá tette a helyettes szülők számának emelését és képzését.
Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatásra épülő ellátást kiegészíti
• utcai és lakótelepi szociális munkával, mely magában foglalja a szabadidőt utcán töltő, kallódó,
csellengő gyermek speciális segítését valamint a lakásból kitett, ellátás nélkül maradt gyermek
felkutatását is.
• Kapcsolattartási ügyelettel, mely a kapcsolattartásra jogosult szülő számára a találkozásra,
együttlétre alkalmas semleges helyet biztosítja
• kórházi szociális munkával, mely a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítését,
gyermekelhanyagolás esetén a szükséges intézkedések megtételét jelenti
• készenléti szolgálattal, mely a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő
krízishelyzetekben azonnali segítséget, tanácsadást vagy tájékoztatást nyújt.
Családi Napközi a 2005-ös év óta az ellátás szerződés keretében működik, ez azt eredményezte, hogy
a térítési díjat nem kellett emelni. A felgyorsult és zaklatott életkörülmények miatt volt szükség a
családsegítés ezen módjának bevezetésére, a dolgozó szülők pótlására. E szolgáltatáskeretében
speciális bánásmódot és gondozást igénylő, sajátos nevelési szükségletű (autista, izomsorvadásos)
kisgyermekeket is fogadnak esetenként.
Drogprevenciós program készült minden oktatási-nevelési intézményben.
Középtávú bűnmegelőzési stratégiát fogadott el a város a 2005-2010 évekre. A program a
fiatalkorúak bűnelkövetése és a drogprobléma megoldására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza.
2.4.4. Közösségi közlekedés
A tömegközlekedést a JÁSZNAGYKUN VOLÁN Zrt. helyi, helyközi és távolsági járatai bonyolítják le.
A helyközi és távolsági autóbusz-pályaudvart az Ady Endre úton jelenleg építik át. Várhatóan 2008
májusában adják át a forgalomnak. A tervezett autóbusz-állások száma 8 szóló és 11 csuklós lesz. Az
autóbusz pályaudvar jobb kihasználása érdekében az autóbusz tárolás jelentős mértékben a
Nagysándor József úti forgalmi telepen és a vasútállomásnál lesz. A helyközi járatok helyi utazásokat is
lebonyolítanak.
A helyi autóbusz járatok átlapolt vonalhálózaton működnek. Ennek következtében csekély az átszálló
utasok száma. A központi helyi autóbusz pályaudvar a vasútállomásnál van. A helyi végállomásokat
leszámítva két autóbusz decentrum működik jelenleg:
• Tallinn városrészben és
• Szolnok Ispán krt-on.
Két autóbusz fővonal működik:
• Jubileumi tér – Baross u. – Kertész u,. – Szandaszőlős és
• Tallinn városrész – Szapáry u. – Mártírok útja – Cukorgyár vonalon.
Jelenleg a helyi járatokat az alábbi állomány látja el:
• 27 db csuklós
• 26 db szóló
• 10 db midibusz (max. 45 fő)
A járatok kihasználtsága magas, eredményként lehet elkönyvelni, hogy sem járat megszüntetésére, sem
pedig járatritkításra a gazdasági nehézségek ellenére sem volt szükség. Növelni kell azonban a
közlekedésbiztonságot az autóbusz-megállóhelyek környezetében.
Javítani kell az ellátottságot a következő városrészekben:
• Szandaszőlős
• Szolnoki D-i városrész és Ipari Park
• Pletykafalu


2.4.5. Közművek
2.4.5.1. Közműellátottság
A város közműellátottsága folyamatosan javul és ma már jónak mondható. A lakások 95,9 %-a
rendelkezik vezetékes ivóvízzel, a gázzal fűtött lakások aránya 71,2 %, a távhőre kapcsoltaké 26,5 %.
Az elektromos energiával való ellátottság 100 %-os. Kedvezően magas a csatornázottsági arány, a
lakásállomány 89,7 %-a csatornázott, a vízvezetékkel ellátott lakásokra számított csatornázottsági érték
93,6 %, a régió másik két megyeszékhelyénél jobb. Valamennyi lakóterületen van szennyvízcsatorna.
Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya
2004 %-os arány (az összes lakásszámhoz
összes lakás vezetékes vízzel viszonyítva)
Szolnok 32 527 31 183 95,9
Debrecen 86 620 84 321 97,3
Nyíregyháza 47 003 45 652 97,1
Megyeszékhelyek össz. 750 463 726 458 96,8
Ország összesen 4 172 743 3 847 282 92,2
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya
2004 az össz. lakás %- a vízzel ellátott Közmű olló
összes lakás csatornahálózattal ában lakások %-ában
Szolnok 32 527 29 181 89,7 93,6 6,2
Debrecen 86 620 63 950 73,8 75,7 23,5
Nyíregyháza 47 003 39 722 84,5 87,0 12,6
Megyeszékhelyek 750 463 655 985 87,4 90,3 9,4
Ország összesen 4 172 743 2 759 447 66,1 71,7 26,2
Vezetékes gázzal és távhővel ellátott lakások aránya 2004
gázzal fűtött távhőre kapcsolt együtt
lakásszám db %-os arány lakásszám db %-os arány lakásszám db %-os arány
Szolnok 23 147 71,1 8 617 26,5 31 764 97,6
Debrecen 53 269 61,5 30 912 35,7 84 181 97,2
Nyíregyháza 28 675 61,0 15 625 33,2 94,2
Megyeszékhelyek 612 697 81,6 n.a.
átlaga
Országos átlag 3 119 711 74,8 n.a.
A szolnoki közművesítettségi szintet vizsgálva megállapítható, hogy Szolnok csak a vezetékes vízzel
ellátott lakások arányában marad el a régió másik két megyeszékhelyétől, minden más mutatóban jobb
azoknál és általában a megyeszékhelyek országos átlagánál is. A közmű-olló (vízhálózatba és
csatornahálózatba bekötött lakások aránya közötti különbség) nagysága Szolnokon a legkisebb.
Az iparfejlesztéshez szükséges energia forrásoldalról biztosított ill. biztosítható, a gazdaság
fejlesztésének közműellátási oldalról nincs akadálya (ha a déli iparterületen a szükséges elektromos
alállomás megvalósul.)
2.4.5.2. A közműhelyzet ágazatonkénti ismertetése
VÍZIKÖZMŰVEK
Ivóvízellátás
Vízbázis
Szolnok város ivóvízellátását a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. (5002 Szolnok, Vízmű u. 1.)
kezelésében lévő Tisza parti vízműtelepről biztosítják. A felszíni vízkivételi művet 1910-ben helyezték
üzembe, majd 1978-ban átépítették 60.000 m3/ó mértékadó kapacitásra.
A vízminőség javításának céljából szükséges technológiai fejlesztések vízjogi engedélyét a Közép Tisza
Vidéki Vízügyi Igazgatóság 1995. évben adta ki, a fejlesztés befejeződött.
A vezetékhálózat
Tisza jobb part: A kitermelt és megtisztított vizet a vízműtelepi térszíni tározókból szivattyúk juttatják a
hálózatba. A vízműteleptől északnyugati irányban a Széchenyi városrész területén lévő 3.000 m3-es
víztorony felé NA600 mm-es vezeték épült, mely a Thököly út vonalán hagyja el a város területét, majd
ellátja Zagyvarékas, Újszász és Szászberek településeket.

A vízműteleptől nyugati irányban, a belváros felé NA800 – NA500 gerincvezeték épült a Pintér utcai
2.000 m3-es víztoronyig, mely az előbbi, 3.000 m3-es víztoronnyal együtt a városi hálózat ellennyomó
tározójaként működik.
A vízműteleptől délnyugatra, a Tisza part – Templom utca – Tószegi út vonalán NA300 mm-es
vezetékről látják el a lakóterületeket és a Szolnoki Ipari Park területét. Az NA300 mm-es vezetékről
leágazó NA150 mm-es, Dny-i irányba tartó vezeték Tószeg település vízellátását szolgálja.
Tisza bal part: A vízműteleptől indított NA500, NA300 méretű vezetékek a Tiszát keresztezve épültek a
déli területek ellátására a következők szerint:
Az első bal parti leágazás a Tiszaliget jelenlegi létesítményeinek ellátására épült NA150, illetve NA100
mérettel.
Az előbbit követően NA300-as vezeték épült a Debreceni út vonalán Szajol település ellátására.
Az NA300-as vezeték déli irányban folytatódva ellátja az Alcsi városrészt, majd folytatódik Rákócziújfalu
és Rákóczifalva településekig.
A hálózat a város minden utcájában kiépült. A régebbi vezetékek öntöttvas anyagúak. Később
azbesztcement, majd a legújabban műanyag anyagú vezetékeket építettek. Öntöttvas vezetékek
leginkább a belvárosi, régi beépítésű területeken találhatók, ezek zömmel korrodáltak, az átmérőik
szűkek, gyakoriak a csőtörések. Az azbesztcement vezetékek és az új műanyag vezetékek állapota
megfelelőnek mondható.
Nyomásviszonyok szempontjából az ellátott terület három zónára oszlik.
A városi alapzóna ellennyomó tározója a Pintér utcai 2.000 m3-es víztorony. A zóna lefedi a városi
hálózat túlnyomó részét, melyen a nyomásérték a beépítés ellátására megfelelő mértékű.
Növelt nyomású zónák
A Széchenyi városrész F+10 szintes épületeinek ellátására létesített zóna tározója a 3.000 m3-es
víztorony.
A Baross utcai magas házakat ellátó, kisebb kiterjedésű zóna területén a szükséges kifolyási nyomást a
nyomásfokozással biztosítják.
Ipari vízellátás
A Szolnok területére telepített ipari üzemek (pl.: Cukorgyár, Papírgyár, Vegyiművek) technológiai
vízigényének fedezésére saját vízbázist létesítettek.
A város délnyugati részén létesült ipari park egyes telephelyei a volt vegyiművek rendszeréből, míg más
telephelyek újonnan létesített kutakból nyernek ipari vizet.
Csatornázás
A város csatornahálózatának kiépítése az 1920-1930-as években kezdődött, az akkor szokásos
egyesített rendszerű gravitációs hálózattal. A csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és
csapadékvíz befogadója a Tisza, amelybe tisztítatlanul kerültek be a szennyvizek. A fő
gerinccsatornákra szerveződve megépült gyűjtő- és mellékcsatornák a belváros teljes területét lefedték.
Szennyvízcsatornázás
Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, bár a
befogadó ekkor is az egyesített rendszerű hálózat volt.
A szennyvizek tisztítás nélküli Tiszába vezetése által okozott környezeti károk elhárítására a város a
biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és az ahhoz vezető főgyűjtő gerinccsatorna terveit
elkészíttette. A tervekre a Közép Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság a vízjogi létesítési engedélyt 15510-
4/1990. számmal kiadta. A fő gerinccsatorna a Tisza jobb parti oldalán a Mártírok útja, Tószegi út
nyomvonalon épült ∅2,20 m-es átmérővel, 0,8‰-es eséssel. Ezzel a mérettel és eséssel a főgyűjtő
csatorna képes a vízgyűjtő területre eső szennyvizek és a 2 éves gyakoriságú csapadékvizek
elvezetésére.
A városi csatornahálózat anyaga zömmel beton és azbesztcement, de találhatók régi fektetésű,
rekonstrukcióra szoruló téglacsatornák és a legújabban fektetett műanyag csatornák is.
Térségi kapcsolatok
A szennyvíztisztító telep megépítésével lehetővé vált a környező települések szennyvizének fogadása a
következők szerint:

− Északnyugat felől Zagyvarékas, Újszász, Szászberek és Jászalsószentgyörgy szennyvizét NA300

KM.PVC. nyomócsövön vezetik a Nagysándor József utca – újszászi MÁV vonalán a Pletykafalu
részére épített átemelőtől indított nyomócsőbe, onnan a városi hálózatba.
− Délnyugat felől Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny, Tiszajenő és Tiszavárkony Szőlősfalu szennyvizét
NA300-as nyomóvezetéken keresztül juttatják a szennyvíztisztító telepre.
− Rákóczifalva és Rákócziújfalu szennyvize délkeleti irányból, NA300 mm-es nyomócsövön át jut a
Szandai-rétek területén épített aknáig, ahol egyesül a Szajol felől épített NA200 KPE nyomócsővel.
Az aknától ∅300 nyomóvezeték épült a városi végátemelőig.
− A Besenyszög felől, északi irányból kiépített ∅160 KPE nyomócső a Széchenyi városrészt északról
elkerülve a Thököly úton a Zagyvarékas felől érkező NA300 KM.PVC. nyomócsőhöz csatlakozik.
ENERGIA KÖZMŰHÁLÓZATOK
A Szolnok város korábbi távlati fejlesztési tervében (ÁRT) célként kitűzött környezetbarát energiaellátás,
részben megvalósult.
A város a vezetékes energiahordozók közül jelenleg villamos energiával, földgázzal és a település
központjában, valamint a telepszerű többszintes rendszerben épült lakótelepeken távhőenergiával
ellátott. Földgázt közvetlen fűtésre, illetve közvetve a távhővel való ellátás primer energiahordozójaként
hasznosítják
A gázmotoros erőművekkel és a füstgázokkal eltávozó vízgőz fajhőjének visszanyerésével, automatikus
üzemvitelű és gazdaságosabb termikus energiaellátás biztosítható. A három vezetékes energiahordozó
rendelkezésre állása a településen belül gazdaságos, korszerűbb és kisebb légszennyezéssel való
energiaellátást eredményez.
A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú
energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére
is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt termikus célú alkalmazása csak a kis teljesítményű
tartalék, illetve kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem használható,
kizárólag a völgyidőszakban – hőtárolós fűtésre való alkalmazása – javasolható.
Az energiahordozók között még meg kell említeni az energiatartalommal rendelkező termálvízkincset is,
amelynek hasznosítása jelenleg csak fürdési és gyógyászati célokra történik.
Jelenlegi ismereteink szerint a rövidtávú tervek alapján a megújuló energiaforrások használatára is sor
kerülhet, melyek szerint a szalmabála tüzelésű erőmű, illetve ún. „pellet” (préselt fahulladék tüzelésű)
erőmű, valamint bioetanol üzem építése is szóba került. A fenti beruházásokat akkor nevezhetjük
„környezet-barátnak”, amennyiben nyersanyagellátásuk a térség vonzáskörzetéből és főleg vasúti
szállítással megoldható és az erőművek esetében a hulladék hő is hasznosításra kerülhet.
Villamosenergia-ellátás
Szolnok villamosenergia-ellátásának szolgáltatója az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolnoki
Üzeme. Az üzemeltető 1992-ben készíttette el a város távlati ágazati fejlesztési koncepcióját, a „Szolnok
város villamoshálózatának fejlesztése 1991-2010” c. tanulmányt. A tanulmány alapján készült szintén
1992-ben „Szolnok város általános rendezési terv felülvizsgálatának” szakági munkarésze, melyet a
Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szolnoki Szervezet Munkabizottsága készített.
Szolnok általános rendezési tervének szakági munkarésze – figyelembe véve az előzményeket – a
hálózatfejlesztési feladatok szempontjából az ágazati fejlesztési koncepcióra támaszkodik.
A város villamosenergia-ellátása mintegy száz éves múltra tekint vissza, a jelenlegi ellátás az egységes
országos hálózati rendszerről vételezett villamos energiával biztosítva van.
Nagyfeszültségű villamos energiaellátás
A magisztrális villamoshálózati rendszerek közül meg kell említeni az Albetirsa-Vinnyica 750 kV-os
távvezeték nyomvonalát is, amely Szolnok város külterületén halad keresztül.
Az országos 400 kV-os Albertirsa-Békéscsaba MAVIR távvezeték is áthalad a MAVIR állomás területén.
A Szolnoki MAVIR 400 kV-os rendszerbe való csatlakozása a fejlesztési tervek szerint várhatóan 2012 –
ig elkészül, amely megnöveli a város és környezete ellátási biztonságát, valamint a háttér kapacitását is.
Az ellátás bázisa jelenleg a Szolnoki MAVIR 220/132/22 kV-os alállomás, amely az országos 220/132
kV-os távvezetéki rendszeren keresztül az alábbiak szerit biztosítja a város ellátását: A 220 kV-os
országos hálózat Detk-Szolnok, Sajószöged-Szolnok, Sándorfalva-Szolnok szakaszai, továbbá 132 kV-

os hálózati rendszer Újszász-Szolnok, Tiszakécske- Szolnok, Cegléd-Szolnok kétrendszerű,

Törökszentmiklós-Szolnok szakaszai érintik a térséget.
A Szolnoki MAVIR 220/132/22 kV-os alállomás nemcsak Szolnok város, hanem a környék
villamosenergia-ellátásának is a bázisa.
(A MAVIR alállomáson 2 db 220/132 kV-os 2 db 132/22 kV-os transzformátor üzemel.)
Az ágazati koncepció alapján a jelenlegi 132 kV-os hálózat távlatban is megfelelőnek tekinthető. A 132
kV-os hálózat lassan a település gerincelosztó hálózatává válik. A település villamos energia
alaphálózati szerepét a 400 kV-os és 220 kV-os hálózatok töltik be.
A MAVIR alállomástól dél felé induló kétrendszerű 132 kV-os és a keletre, Szolnok-Szajol MÁV-Mezőtúr
felé haladó 132 kV-os vezetékről kiépült kétrendszerű leágazás látja el a Szolnok-észak 132/11 kV-os
városi alállomást. A Szolnok-dél 132/11kV-os alállomást 1983-bn helyezték üzembe szintén
kétrendszerű leágazással. (Az alállomásban 2x25 MVA 132/11 kV-os transzformátor üzemel).
A település délnyugati részén megjelenő, új termelő vállalkozások koncentrált igényének ellátására a
város délnyugati területén új 132/22 kV-os alállomás épült a Szolnoki Ipari Park nyugati határoló útja és
Piroskai út találkozásánál.
Az új alállomás 132 kV-os betáplálása a MAVIR alállomásból, a Szolnok-dél 132/11 kV-os alállomásra
csatlakozó hálózat felhasításával, kétrendszerű leágazással történik.
Az új alállomás, mely alap kiépítésben (2x25 MVA transzformátor egységgel) 25 MVA kapacitással
rendelkezik, a tartalék helyre beépített 25 MVA transzformátorral 50 MVA-re bővíthető. A gépek 40
MVA-esre cserélésével a teljes kapacitás 80 MVA lehet.
A városi alállomásokat az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Üzemelteti.
Középfeszültségű villamosenergia-ellátás
- 22kV-os hálózatok
− A 22 kV-os hálózat, amely az északnyugati ipari területet, a város déli, délkeleti részét,
Szandaszőlőst látja el, döntően szabadvezetékes kiépítésű, melyet az északi iparterületen
fokozatosan földkábeles hálózattá építenek át.
− A Szolnoki Ipari Park nyugati határoló útja és Piroskai út találkozásánál felépült 132/22 kV-os
alállomás középfeszültségű hálózata fölkábeles rendszerrel épül ki.
− A Piroskai út déli oldalán, a Tószegi út felől érkező 20 kV-os kábelív felfűzi a 3144 jelű (Bige Holding,
volt TVK), valamint a meglevő ipari park 2450 jelű, 3188 jelű és 2984 jelű 22/0,4 kV-os
transzformátorállomásait.
− A 3144 jelű (Bige Holding, volt TVK), transzformátorállomás 20 kV-os a Szolnok MVM állomásból
érkező Kénsav I. és Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű szabadvezeték vonalról üzemel,
amelynek a Piroskai út menti szakaszát az Ipari Park létesítésekor földkábellel váltották ki.
− A Szolnoki Ipari Park tervezett bővítésének területén a Szolnok MAVIR állomásból induló Kénsav II.
elnevezésű középfeszültségű szabadvezeték vonalról ágvezeték látja el a Mezőgazdasági kombinát
tulajdonát képező 1526 jelű 1MVA-es 20/0,4 kV-os EHTR transzformátorállomást, kábeles
bekötéssel.
− A területen áthaladó Szolnok – Tószeg 20 kV–os szabadvezeték vonalról szintén kábel leágazás köt
be az 1256 jelű transzformátorállomásba.
− Az új alállomásra terhelődik át fokozatosan a Szolnoki Ipari Park, valamint a BIGE Holding (volt TVK)
és az új Ipari terület középfeszültségű ellátása.
− A fenti fejlesztések elkészülte után a MAVIR alállomás 22 kV szinten részben tehermentesül, a
Kénsav I. és Kénsav II. elnevezésű középfeszültségű vonal meglévő kapacitása egyéb területek
bővítésére felhasználható.
- 11 kV-os hálózatok
− A két városi 132/11 kV-os alállomásról táplált 11 kV-os kábelhálózat látja el a város belső területét,
valamint a délnyugati ipari terület egy részét.
− A 11 kV-os hálózatot földkábeles rendszerben építették ki.
A rendszerváltás óta megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek, valamint az újonnan
bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg
épülő délnyugati ipari park, valamint annak bővítésére javasolt új vállalkozási terület és a vasúti
pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai Központ koncentrált, nagyigénylőként jelentkező
létesítményei.

A 400kV-os fejlesztési lehetőséggel növelt báziskapacitás eredményeképpen a városban távlatban

jelentkező valamennyi igény középfeszültségű oldalról, nagy valószínűséggel kielégíthető.
Kisfeszültségű hálózatok
A kisfeszültségű hálózat a Belvárosban, a Széchenyi-városrészben és az ipari területeken, valamint az
azóta kiépült ipari és kereskedelmi centrumokban földkábeles rendszerű, egyébként szabadvezetékről
üzemel.
A transzformátorállomások kétharmada épített, illetve vaslemezházas, egyharmada oszlop-, illetve
szabadtéri állomás, újabban a kompakt betonházas állomások építése terjedt el. A koncentrált, nagy
energiaigényű ipari és kereskedelmi létesítmények középfeszültségű energia vételezése és közvetlen
kisfeszültségű sínátadással való ellátása a jellemző.
Közvilágítás
Szolnok város jelenlegi közvilágítása az E.ON Zrt Szolnoki Üzemének tájékoztatása szerint az ÁRT
kiadása óta végzett fejlesztések miatt korszerűnek tekinthető.
A közvilágítás nagynyomású nátriumlámpás, valamint az alacsonyabb megvilágítási szintet igénylő
közterületeken kompaktfénycsöves fényforrásokkal szerelt lámpatestekkel üzemel.
A város közvilágítása azokon a területeken, ahol a kisfeszültségű elosztás szabadvezetékes hálózattal
üzemel, többnyire a kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopsorra szerelt lámpákkal van megoldva. Az
önálló közvilágítási hálózat szabadvezetékes környezetben minimális. Önálló közvilágítási kábelhálózat
csak az egyébként villamosenergia-elosztás szempontjából kábeles környezetben épült.
Földgázellátás
A város energiaellátásában jelentős szerepet tölt be a földgáz, mint energiahordozó. A földgázellátás
üzemeltetője a TIGÁZ Zrt. Szolnoki Üzeme.
Szolnok földgázellátása az 1960-as évek elején kezdődött, az országos földgázprogram keretében. A
Város gázellátására az országos nagynyomású vezetékhálózat Hajdúszooszló-Vecsés közötti
vezetékéről – amely áthalad a városon – két helyen épült átadó. Az I., az ún. Szandai átadó 25.000
Nm3/h kapacitású. A II. átadó a Tószegi út mellett került elhelyezésre 37.000 Nm3/h kapacitással. A két
gázátadó állomás nagyközépnyomáson egymással kommunikálni tud, ezért a nyári alacsonyabb igény
esetén az egyiket kikapcsolják. A két átadó állomáson üzemelő nyomásszabályozó 60/6 bar nyomásra
csökkenti a gáz nyomását. A város ellátásának gerincét a 6 bar nyomású gázzal táplált
nagyközényomású rendszer adja.
Az ipari területek ellátására a nagyközépnyomású hálózat a jellemző, egyedi nyomásszabályozó
állomások közbeiktatásával.
A nagyközényomású hálózat táplálja a döntően 6/3 és néhány 6/1, illetve 6/0,03 bar-os egyedi
nyomáscsökkentőt. A városban a középnyomású elosztás a jellemző. Kivételt képez a Belváros, az
Alcsi-sziget egy része, a Tiszaliget és a Széchenyi-városrész, ahol kisnyomású a gázelosztás. A
kisnyomású hálózatról közvetlenül elégíthetők ki a fogyasztói igények.
A középnyomású elosztású területeken helyi egyedi nyomáscsökkentőkön keresztül történik a fogyasztói
igények kielégítése.
Korábban a városban üzemelő körzeti szabályozók döntően 6/1 bar-os nyomáscsökkentéssel
üzemeltek. A rohamosan emelkedő igények kielégítése érdekében a TIGÁZ a 80-as években az 1 bar-
os rendszerét 3 bar-os rendszerre állította át. Ezzel a belterületen fokozatosan megtörtént az átállás a
középnyomású elosztó rendszerre. Az átállítás keretében egyidejűleg hálózati rekonstrukciót hajtottak
végre és a korábbi acélvezetékeket KPE vezetékre cserélték.
A 80-as évek második felében jelentősen nőtt a városban a középnyomású elosztóhálózat hossza az
önerős hálózatfejlesztési beruházások miatt.
Az üzemeltető továbbra is a középnyomású elosztást preferálja. Kisnyomású elosztást csak azon a
területen fogad el, ahol a középnyomású vezeték védőtávolsága nem biztosítható.
A gázhálózat fejlesztésével a település gázellátottsága folyamatosan növekedett. A lakásállomány közel
90%-a közvetlenül vagy közvetve el van látva földgázzal.
A rendszerváltás óta megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek részéről felszabaduló
gázenergia kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg épülő délnyugati ipari park, valamint annak
bővítésére javasolt új vállalkozási terület és a vasúti pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai
Központ, mint koncentrált nagyigénylő.

A bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős szabad kapacitás az új fejlesztési
területekre átirányítható.
Az átadó állomások Szolnok gázellátásán kívül Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszajenő
gázellátását is, mintegy 6.000 Nm3/h kapacitással biztosítják.
Szénhidrogén termékvezetékek
A Szolnok területén áthaladó szénhidrogén-vezetékek (nagynyomású földgáz- és termékvezeték,
valamint szénhidrogén kutak) a MOL Rt. Kezelésében üzemelnek, kiéve a katonai repülőteret ellátó
gázvezetéket, mely honvédségi kezelésben van.
− A város bel- és külterületén átmenő nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre a 1993.évi XLVIII.
Törvény végrehajtásáról szóló 203/198. (XII 19.) számú Kormányrendelet Vhr. 19/A §-a tiltásokat és
korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (x. 11.) GKM rendelettel együtt be kell tartani.
− A területet átszeli a MOL Földgázszállító Zrt. Hajdúszoboszló - Vecsés DN350 nagynyomású
gázvezetéke, illetve annak biztonsági övezetében (28-28m) ezen gázvezeték DN300 tartalékága,
illetve a biztonsági övezetében lévő bányaipari hírközlő kábele is.
− A fenti nagynyomású gázvezetékről csatlakozik a Szolnok Tószegi út és a 4. sz. főút szolnoki
elkerülő szakaszának találkozásánál, annak északi oldalán lévő II. jelű, valamint a Szandai I. jelű
MOL gázátadó állomás, mely a körzet nagyközépnyomású földgáz hálózatát táplálja.
A várost ellátó gázfogadók biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület
szélétől vízszintesen 15 m. Az állomás bontható szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.
Szolnok külterületén halad keresztül a 64 bar engedélyezett nyomású 3”- és 6”-os Százhalombatta-
Szajol termékvezeték. A termékszállító vezetékeket déli és keleti oldalról bányaüzemi kábel kíséri. A
létesítményeket egymástól kb. 5-5 m távolságban fektették le.
− A város bel- és külterületén átmenő nagynyomású szénhidrogén-vezetékekre a 1993.évi XLVIII.
Törvény végrehajtásáról szóló 203/198. (XII 19.) számú Kormányrendelet Vhr. 19/A §-a tiltásokat és
korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (x. 11.) GKM rendelettel együtt be kell tartani.
− A biztonsági övezetben bármilyen tevékenység végzéséhez a gáz-kőolaj üzemi létesítmény
üzemben tartójának engedélye szükséges.
− A MOL Rt. kezelésében vannak a város területén levő szénhidrogén kutak. Jelenleg csak a Szolnok
I. bányatelek kútjai üzemelnek. A bányatelek felszámolását a MOL Rt. középtávon tervezi. Az
üzemelő kutak védőtávolságának sugara 50 m, a kutakat összekötő vezetékek biztonsági övezete
10-10 m. A felszámolás után, illetve a már felszámolt kutak biztonsági övezetének terjedelme R = 10
m-re csökken, az üzemen kívüli vezetékeké megszűnik.
− A szállítóvezetékek és a kutak biztonsági övezetében előirt korlátozások befolyásolják a terület
felhasználás módját.
Távhőellátás
Szolnok városában a Távhőellátást az ALFA-NOVA Kft. szolgáltatja. Az ellátási terület az alábbi
paraméterekkel oszlik meg a körzetek között:
Széchenyi József A. Móra F. TVM ltp.
Fűtőmű Fűtőmű Fűtőmű Kazánház Összesen
Lakás (db) 5.014 1.585 1.891 277 8.767
Közület (db) 125 112 102 3 342
Összes fűtött (lm3) 833.270 304.645 288.479 32.797 1.459.191
Hőtermelő berendezések (földgázüzemű):
Kazán (db) 5 3 3 2 13
Telj. (db/MW) 8,14 8,14 3,20 0,75 76,22
Gázmotoros erőmű
Gázmotor (db) 3 1 1 5
Termikus teljesítmény (MW) 1,61 1,50 1,51 7,84
Villamos teljesítmény (MW) 1,45 1,40 1,40 7,15
Kondenzációs hőhasznosító berendezés (füstgáz visszahűtő)
(db) 2 1 1 4
Névleges teljesítmény (MW) 1,5 1,5 1,5 6
Távhőellátó rendszer
hossza (km) 5,96 2,28 2,12 0,63 10,99

A fenti táblázat szerint a korábbi ÁRT megállapításaihoz képest a település központjában, valamint a
telepszerű többszintes rendszerben épült lakótelepeken távhőenergiával rendelkezik. Földgázzal
közvetlen fűtéssel, illetve közvetve a távhővel való ellátás primer energiahordozójaként, valamint a
gázmotoros erőművekkel, kiegészítve a füstgázokkal eltávozó vízgőz fajhőjének visszanyerésével a fenti
táblázat szerint a korábbi ÁRT megállapításaihoz képest gazdaságosabb, termikus energiaellátás
automatikus üzemvitellel biztosítható.
A Széchenyi Fűtőmű területén egy ún. „pellet” (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű felépítését is tervbe
vették, amely a megújuló energiaforrások közé is sorolható, amennyiben a nyersanyaggal való ellátásuk
a térség vonzáskörzetéből, minimális közúti, illetve nagyrészt vasúti szállítással megoldható.
Elektronikus Hírközlés - Telekommunikáció
Távközlő-hálózatok
Szolnok város a Magyar Telekom Rt. 56-os hívószámú góckörzetéhez tartozik, amelyen hang és ADSL
Internet és T-Home TV szolgáltatás rendelhető a hálózati lehetőségek függvényében. A távközlési
ellátás alanyi jogon rendelhető.
A fejlesztési stratégián szereplő zónákat (A-G) figyelembe véve az alábbi Magyar Telekom Nyrt.
vezetékes hálózati jellemzőket tudjuk megadni:
A – Földhálózat
B – Földhálózat
C – Léges hálózat
D – Földhálózat
E – Léges hálózat
FII – Vegyes (földes és léges) jellegű hálózat
G – Léges hálózat (ebből a zónából Alcsi-sziget döntően vezeték nélküli ellátással bír /fix GSM/)
Mobil távközlés
A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk
alkalmával mindhárom Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatán megfelelő térerősséget érzékeltünk.
Telekommunikáció
Szolnok Kábel TV ellátását az UPC Zrt. biztosítja, döntően a telefonhálózattal közel azonos
nyomvonalon annak hálózati jellemzőivel megegyezően épült ki.
Csak a nagyon félreeső területeken keletkező igények estén érdemes az ún. „Tányéros szolgáltatók”
adását megrendelni.
Rádió és TV adók:
MR1 Szolnok KH
Aktív Rádió URH
Rádió2000 URH
Szolnok TV
2.4.6. Városüzemeltetés
A városüzemeltetés Szolnokon jól szervezett, a szolgáltatások ellátása minden téren biztosított, a
színvonal emelése „csupán” a költségvetési fedezet függvénye.
Szolnok a városüzemeltetési feladatokat szerződéses alapon vállalkozókkal látja el. A szerződéskötések
megújítása, pályáztatása rendszeres, így a vállalkozók versenyezetése, a gazdaságos feladatellátás
biztosítható. Önkormányzati tulajdonú csupán a volt ingatlankezelőből átalakult szervezet (Szollak), mely
az önkormányzati lakások kezelését és a piac üzemeltetését végzi.
A közterületek és zöldfelületek ápolásának szerződését éves pályáztatással döntik el, e feladatkörbe
tartozik a virágosítás és a fásítás is.
A szemételszállítás a 23 önkormányzat (közte Szolnok) tulajdonában levő, a várostól 32 km
távolságban elhelyezkedő kétpói lerakóra történik. A hulladék lerakással kapcsolatos szerződés 20 évre
szól. A jelentős fuvarozási költség miatt a zöldhulladék és építési törmelék lerakóra szállítása problémás,
enélkül viszont Szolnok nem tudja teljesíteni éves 32 ezer tonnás szemétlerakási kötelezettségét,
aminek megváltása további városi költséget jelent.

Szelektív hulladékgyűjtés (papír, fehér ill. színes üveg, műanyag) a városban hulladékszigetekre kitett
konténerekkel van megoldva. A szelektíven gyűjtött hulladék átrakása, válogatása/tömörítése Szolnokon
megtörténik.
A köztisztasági feladatokat két szervezet látja el. Egyik 100 %-os önkormányzati tulajdonban levő –
közhasznú munkásokat alkalmazó – szervezet, a másik a kézi és gépi úttisztítással, járdatisztítással és
hóeltakarítással foglalkozó vállalkozás. A köztisztasági feladatokra a város évi 130-150 millió Ft-ot költ.
Az útfenntartási – kátyúzási, felfestési, tábla elhelyezési – feladatokat a Dunaaszfalt látja el évi 50-60
millió Ft-os költségvetési keretből. A lámpás csomópontok karbantartása a feladatkörnek nem része.
A közvilágítási feladatokat az E-on TITÁSZ látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az
áramszolgáltatás költségét a város fizeti (évenként 130-140 millió Ft).
A tömegközlekedést a Jászkun-Volán szolgáltatja önkormányzati megrendelésre és a város igényei
szerint, a költségek a szolnoki költségvetést terhelik.
A temető egyházi tulajdonban van, de az egyház és az önkormányzat között egyeztetés zajlik a
tulajdonjog átadásáról. A ravatalozó épülete az önkormányzaté, a Szollak üzemelteti.
A szúnyogirtást a kistérség 16 települése együttesen végezteti, amely – az egyidejű és több
közigazgatási, nagy összefüggő területre kiterjedő irtás következtében – igen hatékony. Kémiai és
környezetkímélő biológiai irtás egyaránt történik.
2.4.7. Közigazgatás
A város a közigazgatáson belül önkormányzati-igazgatási, igazságszolgáltatási és rendészeti valamint
egyházi feladatokat is ellát. A közigazgatási szerepkör területi hatálya a megyére, a kistérségre és a
városra egyaránt kiterjed, így mindhárom szintű közigazgatásnak vannak szervezetei/létesítményei
Szolnokon. A regionális intézmények közül az ÁNTSZ működik Szolnokon, a többi megosztva
Debrecenben és Nyíregyházán.
A Szolnokon működő önkormányzatok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
Szolnoki Kistárság Többcélú Társulása
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Mindhárom önkormányzati szervezetnek hivatala (Polgármesteri Hivatal, Megyeháza) van a városban.
Az igazságszolgáltatás szolnoki intézményei: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
Munkaügyi Bíróság
Cégbíróság
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség
Rendészeti és katasztrófa elhárítási szervezetek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtó
Intézet
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság
Szolnok Városi Rendőrkapitányság
Tiszai Vízrendészeti Kapitányság
Szolnok Hivatásos Tűzoltóság
Egyházi intézmények Szolnokon: Belvárosi Főplébánia
Vár Főplébánia
Görög-katolikus Egyházközség
Református Egyház Gyülekezete
Szolnoki Zsidó Hitközség
Metodista Egyházközség
Római Katolikus Egyházközség
Szolnok-Szandaszőlős Római Katolikus Egyházközs.
Evangelikus Egyházközség
H.N. Advent Egyház Szolnoki Gyülekezete
Baptista Gyülekezet
Szolnoki Hit Gyülekezete
Tizennégy politikai pártnak - FIDESZ, FIDELITAS, Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt,
Kisgazda Polgári Szövetség, Jobbik Magyarországért Mozgalom, KDNP, Liberális Polgári Szövetség,

MDF, Magyar Kommunista Munkáspárt, MSZP, MIÉP, Munkáspárt 2006, SZDSZ, Vállalkozók Pártja -
van szolnoki szervezete.
2.5. A fejlesztéseknél figyelembe vehető önkormányzati ingatlanvagyon

A mellékelt ábra az - önkormányzati tulajdonlista alapján - a város forgalomképes ingatlantulajdonainak
térbeli elhelyezkedését mutatja. Nem szerepel még a kimutatásban a két – fejlesztési területként jelentős
szerepet játszó – laktanyaterület a Zagyvarékasi út mentén és a Mester utca mellett, mert azok
önkormányzati átadása folyamatban van.
Megállapítható, hogy a forgalomképes ingatlanok körébe sorolt területek közül nem kevés a
településszerkezeti terv szerinti erdőterület, amelyek beépítésre, fejlesztésre a jelenlegi jogi besorolás
alapján nem vehetők számításba. A Belváros területén és az Alcsi városrész Tallin lakótelepi területén is
többnyire csak telepszerű beépítésű társasházi területek vannak városi tulajdonban, melyek a
lakóingatlanokhoz telekként eladhatók, de további fejlesztést nem inspirálnak.
Beépíthető fejlesztési területnek alkalmasak – a listáról hiányzó, már említett két fontos, nagyobb
összefüggő területű fejlesztést lehetővé tevő laktanyaterületen kívül:
• a Szandai réten a bevásárlóközponti területhez csatlakozó telkek kereskedelmi célra
• a Gyökér utcától D-re levő terület gazdasági funkcióra, de csak feltöltés után
• a Zagyva – vasútvonal – Széchenyi krt. közötti terület (víztorony környék) gazdasági célra
• az Újszászi út és a Kisgyepi főcsatorna között néhány gazdasági területként hasznosítható telek
• a Sárkány utca és Fogoly utca környékén lakásépítésre alkalmas telkek és
• a Szandaszőlősön – szórt elhelyezkedésben – rendelkezésre álló telkek főleg lakóterületi
hasznosításra.


3. VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ, TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ

HELYZETÉRTÉKELÉS
3.1 Városszerkezet, területfelhasználás szerkezete
A város fejlődése a Tisza és a Zagyva torkolat közelében indult meg, majd folyamatosan a két folyó és a
vasút által határolt területen folyt tovább. Ma is ez a településrész foglalja magában városközpontot és a
lakóterületek jelentős részét.
A Zagyva és a vasút vonalának beépítéssel „átlépése” a XX. században történt meg, ekkor alakultak ki a
partos-kápolna körüli és Pletykafalu családiházas lakóterületei, majd a Zagyván túli Tallinn városrész, a
Tiszán túl Kertváros, majd legkésőbb a Széchenyi városrész. E területek egy részének kapcsolata a
központi (belvárosi) városrésszel még ma sem kedvező, a folyók és a vasút elválasztó hatása ma is
érvényesül, csak csekély számú híd és vasúti kereszteződés áll rendelkezésre, ezért főúti kapcsolataik
vannak a városközponttal, de továbbra is önálló szerkezeti egységet, különálló városrészt alkotnak. A
városrészek közötti kapcsolatok javítása, az elválasztó vonalak (folyók) átjárhatósága, újabb híd(ak)
építése ezért a jövőben is cél.
Hosszú ideig csupán egyetlen híd kötötte össze a Tisza két partját, a Szent István híd megépültével új
kapcsolat jött létre a munkahelyi területek felé és ez inspirálta a Szandai rétek kereskedelmi funkciókkal
beépítését is.
Az első gazdasági területek a várostesttől DNy-ra a Tisza mellett ill. a vasútvonal mentén jelentek meg.
Szolnok legkiterjedtebb gazdasági területe ma is a D-i iparterület, melynek a Gyökér utcától É-ra eső
részén a gazdasági és lakó funkciók mozaikosan keverednek, a délebbi területrészek - a TVM-lakótelep
és a Paprika u. környékének kivételével – gazdasági ill. még be nem épült, kihasználatlan területek.
A rendszerváltás következtében több (laktanya)terület felszabadult, egyes katonai létesítmények profilja
bővíthetővé vált (reptér polgári/szállítási funkciók), a gazdasági struktúra váltás az iparterület
átrendeződését inspirálta. Mindezek jelentős városfejlesztési és rendezési – területfelhasználási -
hatásokkal járnak.
Szolnok településszerkezeti terve biztosítja a város fejlődéséhez szükséges területi fejlődést, további
gazdasági és lakóterületek kialakítására, az ahhoz szükséges ellátás és zöldterületek létesítésére
lehetőséget nyújt, a fejlesztési javaslatok között azonban szerepelnek olyanok, melyek a
településszerkezeti terv kiegészítését, egyes területfelhasználási kategóriákban a fejleszthető
területnagyság megnövelését igénylik. A közlekedési hálózat fejlesztésével kapcsolatban is felmerült a
jogérvényes településszerkezeti tervhez képest újabb hálózati elemek szükségessége, elsősorban a
Csáklya úti híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat, valamint a Ny-i gyűjtőút létesítésének igénye révén.
A városszerkezetet meghatározó közlekedési hálózat
Közúthálózat
Nagyforgalmú országos főutak a beépített terület jelentős részét elkerülik. A 32-es főút a belváros
nyugati részét és a nyugati városrészt érinti (Thököly út – Rékasi felüljáró – Mátyás király út – Nagy Imre
körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Kolozsvári felüljáró – Abonyi út). Szandaszőlőst érinti a 442-es főút
(Karinthy Frigyes út – Kocsoros út – Kertész utca). Az Alcsi városrészt érinti a 3225. számú összekötő út
(Verseghy út – Mester út – Besenyszögi út). A déli városrészt érinti a 4625. számú összekötő út (József
Attila utca – Templom utca – Tószegi út).
Ezek mellett az állami utak mellett a következő helyi forgalmi utak határozzák meg a város alapvető
úthálózatát:
• Baross utca
• Nagysándor József út
• Szántó körút – Szolnok Ispán körút – Pólya Tibor utca
• Ady Endre út
• Városi Tisza-híd
• Százlábú híd
• Piroskai út
Városi gyűjtőutak a következők:
• Széchenyi István körút – Pozsonyi út – Kápolna utca – Petőfi Sándor utca – Rákóczi út
• Mártírok útja – Templom utca – Szapári út – Ságvári Endre körút – dr. Sebestén Gyula körút –
Városmajor út
• Indóház utca
• Vízpart körút

• Vörösmező utca – Gorkij út

• Kőrösi út
Az utóbbi időben megkezdődött Szolnokon is a közlekedési létesítmények környezetbarát és
közlekedésbiztonságot fokozó átépítése:
• Baross utca – dr. Elek István utcai körforgalmú csomópont
• Thököly út – dr. Elek István utca – Ady Endre úti körforgalmú csomópont
• Szántó körút – Pozsonyi úti körforgalmú csomópont
• Várkonyi téri körforgalmú csomópont
• Sóház utca korszerű „visszaépítése”
• Kossuth téri átépítés gyalogos területté (kizárólag a helyi autóbuszjáratok és taxik mehetnek
keresztül)
Parkolás
A parkolási helyzet az évek múlásával fokozatosan romlik a gépkocsiszám növekedése miatt. Ugyanis
a járműszám növekedésével párhuzamosan nem építették meg az OTEK normái szerinti parkolóhely
mennyiséget. Kivétel ez alól a nagy bevásárlóközpontok környezete. A legsúlyosabb a helyzet a
Belvárosban és térségében, valamint a nagy lakótelepeken. A Belvárosban ugyan – más városokhoz
hasonlóan – bevezették a fizető parkolóhelyek rendszerét, de kis számú parkolóhely esetében ez sem
jelent megoldást.
A jövőben lakóterületeken lakásonként minimum egy parkolóhely számára kell területet biztosítani saját
telken. Intézmények esetében mindenkor az OTEK előírásai szerinti parkolóhely mennyiséget kell
megépíteni saját telken. Különösen a Belváros területén ezek a feltételek is csak nagy
befogadóképességű, többszintes parkolóhelyekkel elégíthetők ki.
Gyalogos közlekedés
A gyalogos közlekedést hagyományosan a gyalogjárdák szolgálják. Igényesebb kialakítású gyalogutak a
Tisza parton a dr. Hegedűs Lajos sétány és a Zagyva-parti sétányok, amelyek egyben kerékpárutak is. A
Belvárosban most épül át a Kossuth tér gyalogos térré, amelyhez csatlakozik a Hubai Ferenc utcai
gyalogos utca, mely folytatódik a Ságvári Endre utca nyugati oldalán lévő intézményközpontban.
A gyalogos közlekedésnek Szolnokon jelenleg az a hiányossága, hogy a városban nincs olyan önellátó
gyalogos övezet, amelyik központi helyzete miatt forgalmas szerepet tudna betölteni a város életében.
Ennek a gyalogos övezetnek szerves gyalogos kapcsolatai hiányoznak a szomszédos városrészek felé.
Kerékpáros közlekedés
Az utóbbi években számos kerékpárút épült ki a városban. Ennek részben a mindennapi
kerékpárhasználat, részben a szabadidős kerékpározás igényeit elégítik ki. A meglévő kerékpárutak a
következők:
• A régi 4-es főút mellett Törökszentmiklós irányában a 6-os autóbusz végállomásáig
• A Szabadságtér felől a 442-es főút mellett a Kertész utca – Kocsoros út – Karinthy Frigyes út
nyugati oldalán
• Az elkerülő 4-es főút északi oldalán a 442-es főút és a 4625. számú összekötő út között
• A Tószegi út déli szakaszának keleti oldalán
• Zagyva-parti sétányon a Szabadság tér és a Széchenyi István körút között
• A Széchenyi városrészben a Széchenyi István körúttal párhuzamosan
• Tisza jobb-parti kerékpárút a Szabadság tér és a Gáz utca között
• A Verseghy út – Mester utca vonalán vezetett kerékpárút Milléri halastó és a Közép-Tiszai TK
felé
• Nagysándor József utca keleti oldalán vezetett kerékpárút a teherpályaudvar és a 32-es út között
A meglévő kerékpárút-hálózat legnagyobb hiányossága a Belváros térségében tapasztalható. A
folyópartokat leszámítva itt egyáltalán nincs kerékpárút. Ez azért is hiányzik, mert ezen területen van
számos jelentős forgalmat vonzó létesítmény: vásárcsarnok, nagyszámú üzlet, hivatalok stb. A Belváros
felől nincs kerékpárút a nyugati és a Széchenyi városrész felé.

Vasúti közlekedés
A vasúti közlekedésnek igen nagy szerepe van Szolnok életében. Korábban jelentősége még nagyobb
volt. A város beépített területéhez viszonyítva óriási arányú a vasút által elfoglalt terület. A méretekre
jellemző, hogy az 1970-es évek elején készült személypályaudvar vágányszáma 33. Ott van az ország
egyik legnagyobb teherpályaudvara, melynek visszafejlesztése elkezdődött a teheráru forgalom
csökkenése miatt. Területének egyre nagyobb részét foglalja el a logisztikai központ.
A személypályaudvar kapcsolata a várossal, illetve a térségi településekkel jó.
A ceglédi, szajoli irányú nemzetközi törzsvonal A1 kategóriájú; ugyancsak nemzetközi törzsvonal az
újszászi és az összekötő deltavágány. A rendező-pályaudvar A2 kategóriájú belföldi törzsvonal, a
lakiteleki irány B1 kategóriájú belföldi mellékvonal.
A vasúti közlekedés területén nagy arányú fejlesztések várhatók. Korábban jelentős beruházások
történtek, amelynek egy része jelenleg kihasználatlan. Egy része visszafejlődik, így többek között a
teherpályaudvar, melynek egyre nagyobb területét foglalja el a logisztikai központ.
Vízi közlekedés
A vízi közlekedés Szolnok térségében alacsony szintű. Ennek az egyik oka, hogy a Tisza közel 130 km-
es és természetes vízjárású szakaszán a vízi közlekedés kiszámíthatatlan. 50-60 km-re délre már stabil,
kiszámítható a vízfolyam. Feljebb Kiskörétől duzzasztott a vízszint, ugyancsak stabil a vízfolyam.
Jelenleg Szolnoknál két üzemi kikötő működik a Tisza jobb partján (az egyik a Tisza utca, a másik a Gáz
utca térségében). Teherhajózást esetenként az ömlesztett anyagot (sódert, homokot, stb.) szállító
vontató hajói és uszályai jelentenek. A szolnoki Tisza Parknál működött egykor a hajóállomás, amelynek
rendszere személyforgalmát a „kofahajó” működése jelentette. Itt áll most a „pizzahajó”. Működik még a
vízirendészet kikötője és ennek közelében a sport- és kedvtelési célú kikötő kis hajók számára.
A tiszai vízi közlekedés fejlesztési lehetőségei a vízlépcsőrendszer kiépítésétől függenek.
Légi közlekedés
Szolnokon szolgál jelenleg a 86. szállító dandár (helikopter). A HM kezelésű repülőtér alkalmas
komolyabb gépek fogadására is.
Sportrepülőtér működik Szandaszőlősön. Ennek a füves repülőtérnek nincs épített kifutópályája. A
terület állami tulajdonú, a HM kezében van.


A városrészi elemzéseknél használt KSH adatok számlálókörzeteinek lehatárolása

3.2. Városrészenkénti elemzés

3.2.1. Belváros (A)
Szolnok legrégebbi városrésze, a város szíve. A III.
katonai felmérés történeti térképén a XIX. század utolsó
harmadában még Szolnok város teljes területe a mai
Belváros - a Zagyva, a Tisza és a vasútvonal által
határolt – területén található. Emiatt a Belváros
utcahálózatának szerkezete, épületeinek egy része még
ma is őrzi a történetileg kialakult vonalakat és karaktert.
Ebből következően az épített értékek védelmének fő
területe, de mint a város jelenlegi központja az
intézmények túlnyomó többsége is itt található. A
városrész karaktere és intézményei meghatározzák a
városimázst, ezért kiemelt fontossága van a Belváros
állapotának és – több helyen szükséges –
rehabilitációjának, ezzel egyben a fejlesztési stratégia
meghatározó területe is.
A Belvárosban két fontos zónát területszervező tengelyként kell kezelni:
• Ady E. u. – Thököly út, valamint a 4. sz. főút közötti – a Zagyvától a vasútállomásig terjedő és a
vasútállomás térségében tölcséresen szétnyíló főutak közötti tömböket Szolnok városközponti
magjának kell tekinteni.
• A másik szervező zóna a Mártírok útja – Templom u. – Sóház u. és a Tisza közötti, zömében
intézményterület.
El kell érni, hogy mindkét területszervező sávnak kiépüljön a belső hosszirányú gyalogos tengelye.
A városközpontban a Zagyva és a vasútállomás, a Tisza-parton a Zagyva-torkolat és a MÁV
emlékhely (Ó-állomás) között.
A két gyalogos tengely összekapcsolását a Tisza-parti városrész utcahálózata biztosítaná – az a Tisza-
parti városrész, amely történelmi hagyományainál fogva egyébként is a város legértékesebb területe.
Ezért is fontos, meghatározó feladat a Tisza-parti városrész rehabilitációja. El kell érni, hogy a
rehabilitáció kiterjedjen az épületek felújításán, esetleg funkcióváltásán túl a közterületek igényesebb
kialakítására, a Tisza-partra kivezető utcák gyalogos üzletutcává alakítására és a zöldfelületek további
gazdagítására, a díszvilágítás megvalósítására. Külön gondot kell fordítani a történelmi hagyományokat
hordozó épületek, épületegyüttesek eredeti építészeti megformálásának megőrzésére, megújítására.
A Szapáry út folytatásában a tervezett gyalogos híd a gyalogos hálózat forgalmát rávezetné a Tisza
természetes környezetére, ill. a városi rekreációs területekre. Ezzel egy olyan szerves, magas értékű
városi struktúra alakulna ki, amellyel kevés város dicsekedhet. Ez a struktúra egyben nagyban javítaná a
városi élet minőségét és lendületesen bővítené a város idegenforgalmi fogadóképességét.
A Belváros területhasználata megfelel a városközponti jellegnek: a településszerkezeti terv ezen
városrészre vonatkozó részlete (l. térképi ábra) mutatja, hogy a Baross Gábor út és Kossuth út menti
területek (az Ady Endre utcától a Tisza-partig elsődlegesen településközponti, intézményeket tömörítő
területek, míg a Konstantin utcától DNy-ra és az Ady Endre utcától É-ra a vasútig terjedő területek főként
lakóterületek. Ezek között nagyvárosi, kisvárosi és kertvárosi intenzitás egyaránt – térben egymással
keveredve - megtalálható, azaz a Belváros – a teljes történeti városi terület - nem egységes, hanem
szerepét és karakterét/intenzitását tekintve is mozaikos, a városrész további kisebb területegységekre
bomlik.
A Belváros jellemző adatai6
Szolnok 1.Belváros 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D 1.2 1.3/A 1.3/B
összesen összesen
Gazdaság
Működő vállalkozások száma
Vállalkozások száma gazdasági
áganként
Kiskereskedelmi üzletek száma
Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker.
6
Adatfajtánként a legkedvezőbb értékeket zöld, a legkedvezőtlenebbeket narancs alászínezés emeli ki

Szolnok 1.Belváros 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D 1.2 1.3/A 1.3/B

összesen összesen
Vendéglátóhelyek száma
Társadalom
Lakónépesség (fő) 77 631 33 056 3 298 2 138 411 5 945 7 10168 3 155
941
Állandó népesség (fő) 75 712 31 658 3 028 1 892 417 5 513 7 10169 3 108
531
A lakónépességből 0-14 évesek aránya 16,2 13,9 13,1 8,0 13,6 12,6 14,9 16,1 11,2
(%)
Lakónépességből 15-59 évesek aránya 65,1 63,7 61,7 65,5 57,7 66,2 67,0 61,9 57,8
(%)
Lakónépességből 60-x évesek aránya 18,7 22,5 25,2 26,5 28,7 21,1 18,1 22,0 31,0
(%)
Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15- 19,2 15,7 15,4 19,7 13,9 17,2 12,5 16,2 17,1
59 éves lakosságból (%)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x 19,2 23,5 35,2 24,1 20,5 19,0 28,3 21,6 15,0
éves lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 39,5 41,9 47,1 39,7 41,4 39,6 36,0 38,7
rendelkezők aránya az aktív korúakon
belül (%)
Max ált,isk végzettségű és 12,5 10,9 12,9 15,2 9,7 10,7 8,9 11,0 11,4
munkajövedelemmel nem rendelkezők
aránya 15-59 évesek között (%)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 56,3 55,0 49,0 56,6 54,3 56,7 59,6 55,2
népességből
Foglalkoztatott nélküli háztartások 36,7 40,5 42,1 52,1 45,6 37,3 34,0 37,8 50,5
aránya (%)
Lakásellátottság
Lakásállomány (db) 31 744 15 478 1 659 1 132 226 2 527 3 4 903 1 729
302
Alacsony komfortfokozatú lakások 10,2 7,4 12,1 3,3 48,2 4,2 9,2 7,5 1,3
aránya (%)
A táblázatból megállapítható, hogy a belvárosi népesség elöregedettebb, mint a városi átlag, viszont
sokkal magasabban kvalifikált. A gyermekszám még a legfiatalabb belvárosi körzetben sem éri el a
szolnoki átlagot, a nyugdíjasok száma viszont a zagyvaparti lakótelepen jelentősen meghaladja azt. A
diplomások aránya 4,3 %ponttal haladja meg a városi átlagot, de az 1.1/a körzeté 35 % fölötti kiugró
adat. A csak általánost végzettek aránya 3,5 %ponttal alacsonyabb a városinál, a legkedvezőbb mutató
az 1.2. Tiszaparti városrészben azonban majdnem 7 %ponttal alacsonyabb az átlagnál. A magas
korstruktúra miatt a Belvárosban a foglalkoztatottak aránya általában alacsony, a munkajövedelemmel
nem rendelkezők aránya meghaladja a szolnoki átlagot, ez a foglalkoztatott nélküli háztartások magas
arányában is tükröződik.
A belvárosi lakosság cca. 5,8 %-a, mintegy 1940 fő roma népesség7, szegregációról azonban a
belvárosi elhelyezkedés, a szolgáltatások és mindenféle intézményellátás jelenléte miatt itt nem lehet
beszélni.
A belvárosi lakásállomány komfortossága összességében a városi átlagnál sokkal jobb, de a
városközpont Ny-i (Kápolna-Dr. Elek u. közötti) részében kiugróan magas az alacsony komfortfokozatú
lakások aránya. (Nemcsak ezen okból, de emiatt is e terület a Tisza fővárosa rehabilitációs akcióterület
része.)
A Belváros 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat
tartalmazza:
Belváros Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat
száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki la- Lakásszám % arány
népességből belvárosban db kásállom.% db
1990 35 404 45,2 8 689 24,5 14 787 50,6 1 297 8,8
2001 33 056 43,2 4 595 13,9 15 478 48,8 1 145 7,4
változás - 2 348 - 4 094 + 691 - 152
(- 7,7 %) (- 43,3 %) (+ 4,7 %) (- 15,9 %)
A táblázat a belvárosi népességszám abszolút (számbeli) és relatív (a teljes városhoz népességéhez

viszonyított arányának) csökkenését, igen erős elöregedési folyamatot – a gyermek szám és arány
majdnem felére csökkenését - tükrözi, amelyek kedvezőtlen tendenciák, azaz a városközpont olyan
7
A roma népesség száma és aránya becsült adat, a „Tájékoztató Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. június 14-i ülésére a
Szolnok Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának kezdeményezésére a város peremterületein élő roma lakosság helyzetéről”
c. anyagból, mivel a népszámlálás roma adatai (2001-ben 821 fő) a valóságostól (becsült: 7-8000 fő) jelentősen eltérnek.

rehabilitációja szükséges, amely a fiatalok népességvonzását elősegíti. A lakásszám enyhe növekedése

és az alacsony komfortfokozatú lakások számának és arányának csökkenése viszont pozitív jelenség.
A Belvárosban összességében viszonylag magas az elköltözési szándék, bár területrészenként igen
változó: leginkább ragaszkodik lakóhelyéhez a Rákóczi út és a Tisza-part népessége, csupán
egynegyedük költözne el, relatív stabilnak tűnik a piac és környéke (Zagyvaparti lakótelep) lakossága is
35 %-os költözési és 62,9 %-os maradási igénnyel). Ezt a környezet minősége nem igazán indokolja,
vélhetően az okok között inkább a népesség korából (31 % fölötti a nyugdíjasok aránya) eredő mobilitás
hiányt kell keresni. A városközponti részen 47,7 %-os a költözni, és 50,0 %-os a maradni vágyók aránya,
ami majdnem megegyezik a vasútállomás környéki lakosság szándékaival (47,0 és 53,0 %). Ez minden
esetre a Belvárossal, mint lakóhellyel való elégedetlenséget jelzi, a forgalom csillapításának igényét (ez
volt a leginkább említett költözési ok) és a városközpont minőségi rendezésének szükségességét veti
fel, azaz a városközpont – funkciógazdagságot és lokálpatriotizmust növelő, környezetjavító –
rehabilitációjának szükségességét jelenti.
Elköltözési szándék a Rákóczi út és környéke Városközpont Vasútállomás és Piac és környéke

válaszadók %-ában környéke
Igen 24,7% 47,7% 47,0% 35,0%
Nem 74,2% 50,0% 53,0% 62,9%
A településszerkezeti terv Belvárosra vonatkozó részlete

A Belváros SWOT analízise:
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
Sok közintézmény, kereskedelmi és vendéglátóhely A városi átlagnál öregebb és erősen csökkenő számú népesség
Magasan kvalifikát lakónépesség Az idegenforgalmi potenciál alulhasznosítottsága
A városrész kulturális és idegenforgalmi hagyományai Értékes területen levő karakteres épületek használaton kívüli volta
Történetileg kialakult városszerkezeti és építészeti értékek A Tisza-part és a városközpont nem kellő együttműködése,
Egyes részeken karakteres környezet és kedvező városkép A Tisza-part rendezetlensége és kihasználatlansága
A Tisza- és Zagyvapart közelsége, előnyös táji környezet A városközponti összefüggő gyalogos rendszer hiányosságai
Egyes utcákban és tereken értékes növényállomány Kerékpárút hálózat hiányzik
Jó (tömeg)közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség A keskeny lakóutcákon nagy a megengedett sebesség, nincs
forgalomcsillapítás
A Kossuth tér és a Szapáry út melletti tömbök rendezetlensége
A városközpont és a Tiszaliget kapcsolatának hiánya
A turisztikai és hivatásforgalmi összefüggő kerékpárút hálózat hiánya
A városközpont befejezetlensége, az összehangolt rendezés hiánya
A gépjárműforgalom zavaró környezeti és városrészeket elvágó
hatása (Baross, Ságvári, Szapáry) kevés a forgalommentes
gyalogos/közösségi tér
Túlméretezett úthálózat a főutakon a jelenlegi forgalomhoz képest
(Baross u.)
A pályaudvartól a Zagyváig nyúló belvárosi tengely gyengesége
Egyes területek elhanyagoltsága, nem megfelelő épületállag
A mozaikosságból eredő városképi törések, a szomszédos területek
harmónia-hiánya
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
A városközpont rehabilitációjával a belvárosi karakter és A népesség fogyása és elöregedése folytatódik
funkciógazdagság erősítése, a városi/kulturális élet élénkítése Az idegenforgalom nem fejlődik megfelelően
Színvonalas közterület rendezéssel, forgalomcsillapítással A területi színvonal javulás és közterület rendezés elmarad
összefüggő gyalogos városközpont és tiszaparti sétány kialakítása Nem alakul ki az egységes és karakteres gyalogos városközpont
A gyalogoshíd megépítésével a Tiszaliget-Belváros kapcsolat javít. A Tisza-part alulhasznosítottsága továbbra is fennmarad
A használaton kívüli értékes épületek (tárház, indóház) közhasznú Nem épül meg a gyalogos híd a Tiszaliget felé
funkcióval megtöltése és környezetük rendezése Nem történik meg a forgalomcsillapítás
Az idegenforgalmi adottságok jó hasznosítása, a vonzerő növelése Fennmaradnak a városképi diszharmóniák
A városképi törések megszűntetése építészeti és kertészeti Nem alakul ki a K-Ny-i gyalogostengely
eszközökkel
A Belváros területi egységekre tagozódása

Az egyes területrészek eltérő funkcióit, karakterét és állapotát, a mozaikszerű egymás mellett élést az
alábbiak jellemzik:
• 1.1. A Belváros intézményközponti részének jellemzői (adatokat l. fenti táblázat 1.1/A-1.1/D)
o a megyei és városi szintű adminisztratív és kulturális-oktatási közintézmények, a
kereskedelem és a vendéglátás tömörödése,
o nagyvárosias beépítés, nagy nappali népsűrűség, magas (szellemi) munkahelyszám, a
közterületeken jelentős gyalogos forgalom
o általában kielégítő épületállag és közterületi színvonal a főutcák mentén, de a Kossuth tér
– Szapáry út mögötti tömbök és a Kápolna u. – Móricz u. tömbök rendezést igényelnek
o a közterületek állapotának területi különbségei, a szervesen kialakított gyalogos rendszer
hiánya
o turisztikai alulhasznosítottság
o elöregedő népesség, a városi átlagnál kisebb gyerek-arány és nagyobb idős arány
o lakónépességen belül magas a diplomások és alacsony a csak általános iskolát végzettek
aránya,
o a korcsoport megoszlásból következően magas a foglalkoztatott nélküli háztartások
aránya annak ellenére, hogy a foglalkoztatottsági szint az 1.1/B körzet kivételével a városi
átlagkörül alakul
o intenzív lakótelepi beépítés (f+10 szintes épületek is) a Mátyás kir. út és vasútállomás
közötti térségben
o az állomás-előtér, mint „belső kapu” érkezési pont, ezért fontos városimázs meghatározó
szerepe, mely ma egyáltalán nem kellően működik (rendezetlen)
o jelentősége növekedni fog, ha a pályaudvartól a Zagyváig tartó belvárosi tengely
megerősítésre kerül

• 1.2. A Rákóczi út és környéke városrész (József Attila u. – Baross Gábor út – Konstantin u. -

Mártírok útja – Indóház u. által határolt terület) és a MÁV telep környéke (József Attila u. –
Bajcsy-Zsilinszky u. – vasútvonal által határolt terület, adatai a táblázat 1.2 oszlopában)
A városrész jellemzői:
o a főutak menti terület kivételével a lakófunkció dominanciája
o kisvárosias beépítés, zártsorú de alacsony (többnyire fszt, fszt+1 szint) polgári építészet,
családi házak ill. társasházak, a tömbbelsőkben „modern” társasházak keveredése
(különösen a központtól távolodva), ebből következően városképi diszharmóniák
o az épületállomány kevésbé jó állapota, egyes tömbökben leromlottsága, a közterületek
közepes színvonala
o A városrész társadalmának mutatói nagyrészt – különösen a foglalkoztatottsági mutatók -
a városi átlag körüliek, kivéve az iskolázottságot, amely jelentősen a városi átlag fölötti
(sokkal magasabb diplomás és alacsonyabb ált. iskolai végzettségű arány)
o Korcsoportmegoszlásában a munkaképes korúak dominanciája jellemző, a nyugdíjasok
aránya nemcsak a belvárosi, de a város átlag alatti, a gyermekkorúak aránya magasabb a
belvárosinál, de nem éri el a városi átlagot.
o A Tisza-parton (Mártírok útja - Templom u. és a Tisza által határolt területen)
kizárólagos intézményi funkciók (iskolák, kulturális funkciók (zsinagóga), szálloda-
vendéglátás) és
rekreációs célú (köz)területek, sétány, park területek nagyon változó kialakítási és
fenntartási színvonalon
o A MÁV telep
Különböző intenzitású lakóterületek keveredése egymással és a közéjük ékelődő
gazdasági ill. rekreációs (sport/strand) funkciókkal
A terület jelentős részén rehabilitációt igénylő állapotok és épületállag jellemző
• 1.3. Az Ady Endre úttól É-ra a vasútig és a Zagyva vonaláig terjedő terület (táblázat 1.3/A, 1.3/B)
o Jellemzően lakóterület, az Ady Endre út és a Szántó krt. között többnyire kisvárosias és
lakótelepi beépítés,
o a Szántó krt-tól É-ra a kertvárosi családiházas és lakótelepi intenzív beépítés keveredése
sok városképi törést okoz
o a Zagyva parti lakótelep blokkos technológiával a 60-as években épült, lakossága ennek
megfelelően a belvárosban a legidősebb (31 % fölötti nyugdíjas korú) és legkevésbé
mobil, itt a legmagasabb (50% fölötti) a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is és
legalacsonyabb (15,0%) a diplomások aránya, mely nemcsak a belvárosi, de a szonoki
átlagtól is elmarad.
o A városrészben kiugróan kevés alacsony komfortfokozatú lakás található, a lakótelepi
részeken azonban a lakásnagyság kicsi (Zagyvaparti ltp. 52 m2).
3.2.2. Tiszaliget – Szandai rétek (B)

Szonok „Margitszigete”. Parkterületek, nagy zöldfelülettel rendelkező intézmények és idegenforgalmi-
termál funkciók befogadó területe – további szabad/kihasználható kapacitással. Fejlesztési lehetőségek
a Kertész utcától Ny-ra levő részen is
rendelkezésre állnak még, a –
árvízvédelmi bevédés esetén – a K-i
oldal is alkalmassá tehető.
A Szandai rétek a népszámlálási
statisztikai kimutatásban nem
szerepelnek, mert lakónépessége
nincs, az utóbbi évtizedben épült
bevásárló központok mellett azonban
további kereskedelmi célra
hasznosítható – önkormányzati
tulajdonban levő – területek a városrész
fejlődését biztosítják.

A Tiszaliget főbb adatai

Szolnok összesen Tiszaliget
Gazdaság
Vállalkozások száma gazdasági áganként
Egyéni vállalk. által üzemeltetett kisker. üzlet
Társadalom
8
Lakónépesség (fő) 77 631 209
Állandó népesség (fő) 75 712 8
A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 1,0
Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) 65,1 98,6
Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 0,5
Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 16,0
lakosságból (%)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 66,7
lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 99,5
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)
Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 16,0
nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között
(%)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 0,5
népességből
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 50,0
Lakásellátottság
Lakásállomány (db) 31 744 3
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 33,3
Bár a Tiszaliget népszámlálási adatait táblázatosan mellékeljük, az adatok az összvárosi átlaggal – a

terület sajátos jellege miatt nem hasonlítható össze: a Tiszaliget szabadidős intézményterület és park,
nem lakóterület, lakás mindössze 3 db található a térségben. A lakónépesség szám a főiskolai
kollégiumot jelzi, aminek egyedi társadalmi struktúrája miatt az iskolázottsági és korcsoport arányok a
városival nem is hasonlíthatók össze. A Szandai rétek sem lakóterület, ott a népszámláláskor lakásszám
nem is jelent meg, így statisztikai összehasonlítás azon területtel sem lehetséges. Ezért a
lakónépességre és a lakásállományra vonatkozó időbeli tendenciák bemutatása sem értelmezhető.
A Tiszaliget SWOT analízise:
Kedvező táji környezet, vízparti fekvés, jó természeti adottságok Belvárossal való nem megfelelő kapcsolat, a közvetlen kapcsolódást
Termál gyógyvíz jelenléte megteremtő gyalogos-kerékpáros híd hiánya
Rehabilitálható, bővíthető szabadidős és sportlétesítmények Az idegenforgalmi adottságok alulhasznosítottsága, a termálfürdő
Közvetlen belvárosi kapcsolat megteremtésének lehetősége (híd) alacsony színvonala és kapacitása, területek alulhasznosítottsága
Jelentős önkormányzati telekvagyon A közterületek nem megfelelő színvonala, a berendezettség,
Közművek területre kiépítettsége utcabútorozás, sétányok, kerékpárutak, világítás hiányosságai
A terület kedvező lakossági megítélése A természeti gazdagság kihasználatlansága
A belső úthálózat hiányosságai és a többi városrészhez kapcsolódás
nem kielégítő volta, egyetlen (zsákutcás) feltáró útja a város egyik
legforgalmasabb útjára kapcsolódik
Árvízvédelmi hiányok, bevédetlen területrészek
Termál gyógyfürdő és sportuszoda fejlesztés A belvárosi kapcsolatot létrehozó gyalogos híd építése elmarad
Idegenforgalmi fejlesztések és szállodaépítések A termálfürdő fejlesztése nem vagy lassan valósul meg
Főiskolai kampusz létesítés lehetősége A tervezettnél kevesebb turizmusfejlesztést inspiráló létesítmény épül
A közösségi, szabadidős és sport fejlesztésekhez elegendő terület A közterületek rendezése és színvonal javítása késik vagy nem
Közterület rendezés, sétányok, pihenőparkok és kerékpárutak megfelelő
kialakítása A terület alulhasznosítottsága és helyenkénti rendezetlensége
Közvetlen belvárosi kapcsolat kialakítása a tervezett gyalogos- fennmarad
kerékpáros híd révén
3.2.3. Alcsi városrész (C)

Az Alcsi városnegyed a Zagyván túl a vasútig terjedő terület, melynek a Belvároshoz közelebb eső része
van csak beépítve. Így jelentős fejlesztési tartalék rejlik a városrészben, elsősorban a már beépített
részekkel szomszédos volt magyar laktanyaterületen, melynek tervezett felhasználása lakóterület.
8
A lakónépesség és állandó népesség közötti különbséget és a lakónépesség városi átlagtól eltérő jellemzőit az okozza, hogy a városrész
lakónépességét a főiskolai kollégium alkotja

Sajnálatos módon a volt szovjet laktanya vállalkozók számára megtörtént - nem koncepciózus -
privatizációja a mögöttes területek megközelíthetőségét és hasznosítását, valamint a laktanyaterületen
kialakult gazdasági terület egységes rehabilitációját is megnehezíti. A városrészben alig van intézmény,
szegényes a közösségi terek és szabadidő eltöltési lehetőségek kínálata, többnyire csak lakóterületek
és – helyenként e funkcióval keveredő – gazdasági területek találhatók a városnegyedben. A beépítés
mozaikos, eltérő intenzitású és rendezettségű területek szomszédsága jellemző. A városrész ÉNy-i
részén helyezkedik el a Tallin lakótelep, mely
felújítása aktuálissá vált. A Zagyva ártér Alcsi
városrész és Belváros közötti részének
rendezése és publikus használatra
felszerelése a városrész presztízsét és
színvonalát emelheti.
Fontos közlekedéshálózati fejlesztések érintik
az Alcsi negyedet: a Dr. Sebestén Gy. krt.
továbbépítése és a tervezett K-i Tisza-híd
megépítése, a 4. sz. főközlekedési úttal a
közvetlen kapcsolat megteremtése és a már
említett M4 autópálya kapcsolat a városrész
felértékelődését segíti. A Mester utca -
Besenyszögi út az É-i M4 autópálya
megépítésével autópálya csomóponthoz
vezető úttá válik, ebből következően a vasút -
Mester utca találkozási pont térsége Szolnok K-i városkapujának szerepkörébe kerül, ami további
fejlesztéseket inspirál. A jelenleg meglevő területi tartalék e fejlesztéseket lehetővé teszi.
Az Alcsi városnegyed főbb adatai9
Szolnok 2.Alcsi 2.1. 2.2. 2.3.
összesen városrész
összesen
Gazdaság
Társadalom
Lakónépesség (fő) 77 631 6 577 3 479 1 521 1 577
Állandó népesség (fő) 75 712 6 534 3 465 1 509 1 563
A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 14,9 15,3 12,1 16,7
Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) 65,1 56,7 57,5 55,4 56,4
Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 28,4 27,3 32,5 26,9
Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 19,3 15,9 11,6 34,1
lakosságból (%)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 16,9 16,7 23,3 10,5
lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 39,5 39,6 37,3 34,6 49,4
aránya az aktív korúakon belül (%)
Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 12,8 9,4 7,8 25,2
nem rendelkezők aránya 15-59 évesek között (%)
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből 56,7 54,6 56,7 60,0 44,8
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 47,5 45,9 45,1 54,7
Lakásellátottság
Lakásállomány (db) 31 744 3 167 1 835 707 625
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 7,9 0,4 14,7 22,1
A táblázatból kitűnik, hogy az egész városrész több mutatója is elmarad a városi színvonaltól.
Elöregedett városnegyed, a nyugdíjas korúak aránya 10 %ponttal magasabb a szolnoki átlagnál, a
gyerek korosztályé viszont alacsonyabb. A felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya - nem is kevéssel
- marad a városi szint alatt, ugyanakkor, a korstruktúrából adódóan is, a foglalkoztatott nélküli
háztartások aránya jóval meghaladja az átlagos szintet, majdnem eléri az 50 %-ot. A városrészen belüli
területi különbségek is igen nagyok: legjobb jellemzői a családiházas területnek vannak, annak ellenére,
hogy itt a legidősebb a lakosság (32,5 % volt már 2001-ben is 60 éven felüliek aránya), de a
városrészen belül itt a legmagasabb a képzettségi szint és a foglalkoztatási mutatók nagy része is
9
A kedvezőtlen adatok narancs, a kedvezőek zöld alászínezéssel kiemelve

kedvezőbb az átlagnál. Ennek épp az ellenkezője mondható el a laktanyák környékéről, ahol a

korstruktúra csak valamivel jobb: a gyerek arány eléri ugyan a szolnoki szintet, de az idősek aránya itt is
magas. A képzettségi szint azonban rendkívül gyenge, csak általános iskolát (vagy még azt sem)
végzett a lakók több mint 34 %-a, a diplomások aránya alig haladja meg a városi érték felét. Ennek
megfelelően a foglalkoztatással kapcsolatos mutatók is rosszak. A területen a Tüzér és Üteg utca
valamint a Búzavirág utca környékén magas a roma lakosság aránya, a 2.2-2.3 körzetekben 23 % körül
alakul. Összességében az Alcsi városrészben a romák becsült létszáma 800-850 fő körül van. A
laktanyák fejlesztésének, funkcióváltásának antiszegregációs hatásai várhatók: javul a terület ellátása,
közlekedési kapcsolatai, közművesítettsége, gazdasági szerepe, ennek következtében felértékelődésére
lehet számítani. A Mester utcai laktanya területén – a piaci értékesítésű lakóparkok mellett - szociális
lakásépítés (150 db új szociális bérlakás) is tervbe van véve a már folyamatban levő „fiatalok háza”
épület átalakításon túl.
Bár a lakások alapterülete a Tallinn lakótelepen kicsi, ott gyakorlatilag nincs alacsony komfortfokozatú
lakás. A városi átlag dupláját is meghaladja azonban a nem megfelelő komfortú lakások aránya a Mester
utca és a laktanyák környékén. A laktanyák rehabilitációja szükséges.
A két utóbbi népszámlálása adatai alapján az Alcsi városrész népessége is csökken mind abszolút, mind
relatív értelemben, de a fogyás üteme kisebb, mint a Belvárosban. Az elöregedési folyamat itt is jellemző
– nemcsak abszolút értelemben, hanem Szolnok egészéhez viszonyítva is – a gyermek korosztály
fogyási üteme azonban kisebb, mint a városközpontban. Kiugróan magas viszont az idős korosztály
aránya. A lakásállomány enyhén nőtt, ezen belül az alacsony komfortfokozatúak száma – ha kevéssel is
– de csökkent.
Az Alcsi városrész 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi táblázat
tartalmazza:
Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat
Alcsi városrész száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki la- Lakásszám % aránya a
népességből városrészben db kásállom.% db városrészben
1990 6 884 8,8 1 229 17,9 2 926 9,8 260 8,9
2001 6 577 8,5 978 14,9 3 167 10,0 250 7,9
változás - 307 - 251 + 241 - 10
(- 4,5%) (- 20,4 %) (+8,2 %) (- 3,9 %)
Az Alcsi városrész SWOT analízise:

A városrész Ny-i felének Belvárossal való közvetlen kapcsolata A városi átlagnál idősebb és alacsonyabban képzett lakosság
Kedvező táji környezet, Zagyvapart és Tisza-part A terület mozaikos jellege, az egyes részterületek jelentős fizikai és
Területi tartalék a fejlesztésekhez társadalmi különbségei, ami miatt az egységes kezelés és a kohézió
Besenyszögi út révén jó külső megközelíthetőség és a tervezett megteremtése nehéz
M4-hez kapcsolódás Sok a használaton kívüli, rendezetlen terület
A volt laktanyaterületek elhagyottsága zavaró
A volt orosz laktanya koncepciótlan privatizálása következtében a
mögöttes területek nehéz feltárhatósága/rendezése
A városrész belső úthálózatának hiányosságai és a városi hálózathoz
kapcsolódás nem elégséges volta
A jelentős átmenő forgalom és a vasút miatti környezet-terhelés
A lakóutcákon nincs forgalomcsillapítás, a terület jellegéhez képest túl
nagy a megengedett sebesség
A kulturális és szabadidős funkciók, valamint a közösségi terek
hiánya, az ellátás nem megfelelő szintje
Szegregált, magas arányban romák által lakott területek léte
(Búzavirág, Tüzér és Üteg u.) és a városrész szerkezetébe nehéz
bekapcsolhatósága
A helybeli munkalehetőségek szűkös volta
Autópálya kapcsolat, városkapu kialakításának lehetősége A terület forgalmi és környezeti terhelése tovább nő, különösen az
Laktanyaterület rehabilitációjával új lakó és intézményterületek autópálya csomópontra vezető Besenyszögi út miatt
építése, ezen belül szociális lakások elhelyezése, ezáltal a A társadalmi keresztmetszet nem változik, állandósul az alulképzett
népesség korcsoport összetételének javítása népesség magas aránya és a Tallinn városrész elöregedése
Szabadidős létesítmények elhelyezése a Milléri tó környezetében A laktanyaterületek rendezése nem lesz elég hatékony a terület
Új munkahelyek létesítése a laktanya-rehabilitációk és imázsának megváltoztatásához
intézményfejlesztések révén Késik vagy elmarad az úthálózat, a városi kapcsolatok fejlesztése
A Tallinn lakótelep rehabilitációjával a terület vonzóbbá tétele és Nem valósul meg az intézményhálózat fejlesztése és a szabadidős
népességi megfiatalítása létesítmények, nem alakul ki karakteres városkapu
A folyópartok rendezésével és az új beépítések kapcsán közösségi
terek és közparkok kialakítása
A tervezett úthálózati fejlesztésekkel (körút) és a Mester utcai
tervezett Tiszahíd révén a városrész kapcsolatainak javítása
A vasút menti területek fásításával a környezeti terhelések
csökkentése

A városrész tetszési indexe: a költözni ill. maradni vágyók aránya részterületenként:

Elköltözési szándék a Tallin lakótelep Sefcsik telep Mester u. és laktanyák környéke
válaszadók %-ában (Veshegy-Lőtér u. között)
Igen 50,8% 30,5% 87,7%
Nem 45,9% 69,5% 12,3%
A lakókörnyezettel való elégedettség a családiházas területen a legmagasabb, itt a lakosság kevesebb,

mint egyharmada gondolkodna csak elkötözésről. A legkedvezőtlenebb a Vershegy úttól D-re eső
terület, a Mester utca és a volt laktanyák környéke, ahol az elköltözési szándék a 90 %-hoz közelít.
Ebben nem kis szerepet játszhatnak a Tüzér és Üteg utcák környéki rossz lakásviszonyok (a 2.3. körzet
22,1 %-os alacsony komfortfokozatú lakásállománya.) A Tallinn lakótelepen majdnem egyensúlyban
vannak az elköltözni és a maradni vágyók.
3.2.4. Széchenyi városrész (D)
A vasúttól É-ra, a várostesttől különállóan elhelyezkedő városnegyed, a történeti városhoz csupán két
ponton: a Pozsonyi út - Széchenyi krt. és a Thököly úton keresztül kapcsolódik. A területen nagy
népességszámot képvisel a lakótelep, melynek negyedik üteme nem valósult meg. A telepszerű
beépítés kertvárosias lakóterülettel körbeépítése a K-i és D-i oldalon megtörtént, további kertvárosi
lakóterületek létesítésre van lehetőség a lakóteleptől É-ra és DNy-ra. Gazdasági területek a DNy-i
részen a Thököly út mentén találhatók és a víztoronytól D-re tervezettek.
A városrész a várostesttől való elkülönülő fekvése miatt önálló területegységként inkább csak alvóvárosi,
mintsem komplex városi szerepkört tölt be, Szolnok többi részéhez kevéssé kapcsolódik. Ezért
funkciógazdagítása kiemelt feladat, a szabadidő-eltöltés, közösség formáló intézmények, tevékenységek
infrastruktúrájának és tereinek megteremtése szükséges.
átlagnál. Népessége Szolnok egészéhez viszonyítva rendkívül fiatal, a gyermekek aránya több mint 5
%ponttal magasabb a város egészénél, ugyanakkor az idős korosztály aránya a szolnoki átlag felét sem
éri el (éppen annak 40 %-a). A munkaképes korúak aránya jelentősen meghaladja a városit, ezen belül
rendkívül magas a foglalkoztatottak aránya is. A foglalkoztatott nélküli háztartások alig haladják meg a
városi érték felét. Figyelemre méltó, hogy nemcsak az új beépítésű területrészeken fiatal a népesség,
hanem a 70-es években épült lakótelepi részeken is. Ez eltér a többi szolnoki lakótelep jellemzőitől, ahol
a megépüléskor beköltözött lakosság nagyrész helyben maradt és emiatt a népesség elöregedőben van
(mind a Tallinn, mind a Zagyvaparti és a vasútállomás környéki területeken is.) A magasan iskolázottak
azonban a lakótelepen kevesebben, az új családiházas beépítésben többen vannak, mint a városi
átlagban. A városrészen belüli részterületek teljes mértékben különböznek: a lakótelep képviseli a
népességi súlypontot, a családiházas területnek kisebb, a régi kisgyepből megmaradt szegényes
lakóterületnek pedig a legkisebb a lakosok száma. A korcsoport összetételben alig van különbség a
három részterület között, mindenhol magas a gyermekek és igen alacsony az idősek aránya. A

legkedvezőbb iskolázottsági mutatókkal az új családiházas területek dicsekedhetnek, foglalkoztatási

szempontból azonban a lakótelep adatai a legjobbak.
A Széchenyi városrész főbb adatai
Szolnok 3. Széchenyi 3.1. 3.2. 3.3.
összesen
Gazdaság
Társadalom
Lakónépesség (fő) 77 631 16 334 14 245 1 997 92
Állandó népesség (fő) 75 712 16 558 14 371 2 096 91
lakosságból (%)
lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 39,5 36,2 35,8 37,6 70,2
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességből 56,7 61,8 62,3 60,1 28,8
Lakásellátottság
A városrész adatainak táblázaából kitűnik, hogy az egész városrész több mutatója is jobb a városi
A Varjú utca körüli régi beépítésű terület szociális problémáktól sem mentes, iskolázottsági és
foglalkoztatási téren a legrosszabb mutatókkal rendelkezik: a foglalkoztatási arány nem éri el a 30 %-ot,
a háztartások majdnem 60 %-ában egyetlen kereső sincs, mint ahogy egyetlen diplomás sem lakik a
körzetben. Legkirívóbb mégis a lakáshelyzet: itt a lakások 96,0 %-a alacsony komfortfokozatú. A Varjú
utca környékén magas, szinte 100 %-os a roma népesség aránya, létszáma azonban nem magas(100 fő
körüli). A szegregációs problémákat a terület tervezett hasznosítása, lakóterületi beépítése megoldja
majd: a jelenlegi rossz épületállomány a lakóterületi fejlesztések során bontásra, a terület
közművesítésre kerül. A közterületek kiépítésének színvonala olyan minőségű kell legyen, hogy a
környék vállalkozói alapon, piaci lakásépítésre alkalmassá váljon. Az intézményellátás, szabadidős és
kulturális létesítmények rendelkezésre állása a lakótelep funkcióbővítő rehabilitációja kapcsán a
jelenlegihez képest jelentősen javulni fog. A lakótelep egyes utcáiban is (Arany Sándor, Karczag László,
Orosz György u.) viszonylag jelentős számú – 480-500 fő – roma népesség lakik, de a lakótelep teljes
népességéhez (14 245 fő) viszonyítva arányuk elenyésző (3,4%), szegregációról nem beszélhetünk.
A Széchenyi városrész 2001-es és az 1990-es népszámlálás adatainak összehasonlítását az alábbi
táblázat tartalmazza:
Széchenyi városrész száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki la- Lakásszám % aránya a
1990 16 202 20,7 6 922 42,7 5 655 18,9 254 4,5
2001 16 334 21,0 3 545 21,7 5 691 17,9 137 2,4
változás + 132 - 3 377 + 36 - 117
(+ 0,8%) (- 48,8 %) (+ 0,6 %) (- 46,1 %)
A városrész lakónépessége és lakásszáma a két népszámlálás között valamelyest növekedett. A
lakásszám azóta is folyamatosan nő, mivel a családiházas beépítés 2001 óta is folytatódott. A
gyermekszám – bár a vizsgált tíz évben felére csökkent, de – még mindig messze a városi átlag felett
van. (Az eredeti 42,7 %-os gyermek arány torz, a várositól gyökeresen eltérő – társadalmi
keresztmetszet Széchenyi városrészben 1990-es jelenlétét tükrözte.) Az alacsony komfortfokozatú
lakások számának felére csökkenése az új építések eredménye, a Széchenyi városrész elmaradt 4.
üteme helyén még meglevő rossz állapotú régi lakások felszámolása az akcióterületre tervezett
lakásépítés során várhatóan a közeljövőben megszűnik. Ettől várható – mint már említésre került - a
területen levő társadalmi szegregáció problémájának megoldása is.


Elköltözési szándék a Széchenyi új városrész Széchenyi lakótelep Széchenyi lakótelep dél Régi kisgyepi terület
válaszadók %-ában észak (DNy)
Igen 36,0% 62,0% 64,8% 50,6%
Nem 64,0% 37,3% 35,2% 47,1%
Az elköltözési szándék természetszerűleg az új családiházas területen a legalacsonyabb, érdekes
módon nem a legrosszabb helyzetben levő kisgyepi területen a legmagasabb, hanem a lakótelep déli
részén, de az északi rész adatai se sokkal kedvezőbbek. Ez az értékítélet is alátámasztja a Széchenyi
városrész akcióterületbe sorolását, a lakótelep fizikai felújítását és funkciógazdagítását, újabb ellátó
intézmények és a városrésztől É-ra tervezett szabadidőközpont megépítését.
A Széchenyi városrész SWOT analízise:
Területi tartalék, a városrész továbbépítésének lehetősége Városszerkezeti különállóság, monofunkció (alvóváros)
Közösségi és szabadidős terek kialakításának, intézményhálózati A városi élet, a közösségi és kulturális létesítmények, szabadidős
fejlesztéseknek nincs területi korlátja területek hiánya, szegényes szolgáltatási és vendéglátási kínálat
További lakásépítéshez közmű gerinccel ellátott területek Helybeli munkalehetőségek hiánya (különösen a lakónépesség
rendelkezésre állnak számához viszonyítva)
Fiatal lakossági korcsoport-összetétel, magas iskolázottsági szint Nem kellő színvonalú környezet, közösségi terek hiánya, a
A Széchenyi körút Újszászi útig folytatásának nincs akadálya közterületek alacsony színvonala, hiányzó utcabútorozás és
növényállomány
A lakótelep leromlott állapota, energiapazarló épületek
Instabil népesség, magas elköltözési szándék, lokálpatriotizmus hiány
A régi beépítésű területen szegregált szegény lakosság
A többi városrézhez kapcsolódást egyetlen útvonal (Széchenyi krt.)
teremti meg, melynek Thököly úti csomópontjának áteresztő
képessége nem megfelelő
Komplex lakótelep-rehabilitáció pályázati támogatással A csökkenő népességszám következtében elmaradnak a lakóterületi
Az energiahatékonyság növelése, megújuló energiára alapozása fejlesztések, emiatt és forrás hiányában megmarad a régi beépítés
A közterületek rendezése és újabb funkciók (játszóterek) szegregáltsága
elhelyezése, a parkolás megoldása (kulturált garázsépítés) Az intézményhálózat és a szabadidőközpont fejlesztése késik
Új lakóterületek kialakításával a szegregált területek felszámolása Nem javul a városrész közlekedési és Belvárossal való kapcsolata
Az intéményhálózat gazdagítása, szabadidő-sport központ építése Megmarad a közterületi sivárság, funkciótlanság, rendezetlenség
Új munkahelyek létrehozása
A Széchenyi krt. Thököly úti csomópontjának körforgalmú
csomóponttá átépítése
A Széchenyi út folytatása az Újszászi útig, jobb kapcsolatteremtés
a munkahelyi területekkel
3.2.5. Nyugati városrész (E)

A Thököly úttól a ceglédi vasútvonalig terjedő terület,
melynek
• É-i része jellemzően gazdasági terület, melybe a
Meggyesi telep lakóterületként ékelődik be
• D-i része a vasútvonalak közé „szorult” Partoskápolna
és Pletykafalu lakóterületek, de a hatalmas
vasútterületek mellett és a 4. sz. főút mentén a
gazdasági területhasználat is jelentős.
A városrészt a – kevés helyen átjárható - vasútvonalak
szétszabdalják, szerkezete, beépítettsége, karaktere is
töredezett, sok környezeti és esztétikai konfliktussal. A
városnegyed presztízse nem magas, egyes területrészek
elhanyagoltak, alulhasznosítottak, az épületállomány
közepes, helyenként szegregációs problémák is
jelentkeznek (pl. Meggyesi telep Ny-i része).
A terület legnagyobb fejlesztési potenciálja a Thököly út
menti volt laktanyaterület, ahol városkapu kialakítása
javasolt részben szabadidős/eseményterületi, részben
kereskedelmi/intézményi profillal. Ez a Széchenyi
városrész többi városrészhez való jobb kapcsolódását ill. -
a közelség révén – a lakótelep funkciógazdagítását is
szolgálhatja.

A Ny-i városrész főbb adatai

Szolnok 4. Ny-i 4.1. 4.2. 4.3.1-4.3.2 4.3.3
összesen összesen Ebből
4.3.1.
Hangya
Gazdaság
Társadalom
Lakónépesség (fő) 77 631 4 403 3 361 728 112 314
A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 15,7 15,6 18,1 35,7 11,8
Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) 65,1 62,9 60,3 76,0 59,8 60,2
10
Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 21,4 24,1 5,9 4,5 28,3
Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 28,3 26,4 32,6 79,1 36,0
lakosságból (%)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 9,2 9,2 11,6 1,7 5,7
lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 40,4 42,2 32,0 79,1 46,0
Max ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 17,4 16,5 18,1 61,2 25,4
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 55,1 53,1 66,6 20,3 46,0
népességből
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 41,5 40,6 45,6 70,6 46,6
Lakásellátottság
Lakásállomány (db) 31 744 1 432 1 185 131 27 116
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 25,1 21,6 48,9 100,0 33,6
A városrész egészének mutatói valamennyi kategóriában a városi átlag alatt maradnak, azaz a
városrész helyzete/állapota a Szolnokon belül kedvezőtlennek mondható: népessége a városi átlagnál
idősebb, magasabb a 60 éven felüliek és alacsonyabb a 14 éven aluliak aránya. Leginkább azonban az
iskolázottsági szint marad el a várositól: a csak általános iskolát végzettek aránya a városinak
másfélszerese, a diplomásoké a városi átlag felét sem éri el. A foglalkoztatott nélkül élő háztartások
aránya is magasabb, mint Szolnok egészében. A városrészen belüli részterületek között igen nagy
különbség mutatkozik, de még a legjobb körzet (Pletykafalu, Partoskápolna) adatai is rosszabbak a
városi átlagnál. Legkedvezőtlenebbek a Hangya és Tücsök utcában élő roma szegregátum adatai, de az
egész Meggyesi telep eléri, sőt meghaladja a szociális rehabilitációra jogosultság küszöbértékeit annak
ellenére, hogy a jobb helyzetben levő Seregély és Zöldfa utca társadalma a mutatókat javítja. A roma
telep beintegrálása a Meggyesi telepbe és a szegregáció megszűntetése cél, így a városfejlesztési
stratégia a Hangya utcában Roma Közösségi Ház építését és a közműellátás fejlesztését tartalmazza.
Ezen túl a gazdaságfejlesztéssel és a volt Thököly úti laktanya rehabilitációjával a helyben
foglalkoztatottság lehetősége jelentősen megnő majd, sok új munkahely jön létre, a vasútterületen
tervezett logisztikai fejlesztéseknél várhatóan az alacsonyan iskolázott népesség egy része is munkát
találhat. A laktanyaterület nagyrészt intézményi – eseménytér, kereskedelem – hasznosítása egyben a
területi ellátottság, szolgáltatások kínálatát is bővíti. Az új útépítésekkel a terület városi úthálózatba
bekapcsoltsága is sokat javul. Így a Ny-i városrészben nem a telepfelszámolás, hanem a környezetbe
illesztés, a terület színvonalának javítása és a társadalmi integráció a cél.
Jelentős, összességében mintegy 480-500 fős roma népesség lakik Pletykafaluban (Hajnóczy,
Kőműves, Gólya u.) és Partoskápolnán (Káka, Nyíl, Pajzs, Sás u.) is. Arányuk a körzet össz-
népességéhez (3 361 fő) viszonyítva (14,4 %) azonban sokkal alacsonyabb, mint a Meggyesi telep
környékén (70 %, a Hangya-Tücsök utcákban 100 % körül).
Az 1990-es és 2001-es népszámlálási adatok összehasonlító táblázata:
Ny-i városrész száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki la- Lakásszám % aránya a
1990 3 755 4,8 875 23,3 1 335 4,5 479 35,9
2001 4 403 5,7 691 15,7 1 432 4,5 360 25,1
változás + 648 - 184 + 97 0 - 119
(+ 17,9%) (- 21,1 %) (+ 7,2 %) (- 24,9 %)
10
A látszólag kedvező adat (idősek alacsony aránya) valójában kedvezőtlen, mert azt tükrözi, hogy a szegregált roma népességből kevesen
érik el a nyugdíjas kort

A városrész lakásszáma is és lakónépessége a két népszámlálás között enyhén nőtt, ami a

stagnáló/csökkenő szolnoki népesség figyelembe vételével a terület relatív vonzerejét tükrözi, pedig
gazdasági területek és vasútvonalak közé ékelődése miatt jelentős környezeti terhelésnek van kitéve.
A lakosság elköltözési szándéka – a látszólag rosszabb környezet ellenére is – kisebb, mint akár a
Széchenyi, akár az Alcsi városrészekben, sőt a pletykafaluiak ragaszkodása még a Belváros nagy
részét is megelőzi. A városrészen belül – magától értetődően – az elköltözési igény leginkább a
Meggyesi telepen jelentkezik.
Elköltözési szándék a Pletykafalu Partoskápolna Meggyesi telep
válaszadók %-ában
Igen 27,9% 37,5% 47,1%
Nem 72,1% 62,5% 52,9%
A Ny-i városrész SWOT analízise:

Jó elérhetőség: 4. sz. út és 32. út a területen halad át Városszerkezeti hiányosságok a vasút elválasztó hatása miatt
Vasút jelenléte, arra alapozott logisztikai funkciók fejleszthetősége Az egyes területrészek egymás közötti nem elégséges kapcsolatai, a
Stabil népesség és a lakók helyhez ragaszkodása város egészétől való elszigeteltség
Új beépítések számára rendelkezésre álló tartalékterületek Jelentős közlekedési eredetű környezetterhelés (főutak, vasút)
Gazdasági és lakófunkciók egymást zavaró keveredése
Alulhasznosított, rendezetlen területek közbeékelődése, vasúti
területek kihasználatlansága
A logisztikai terület nehézkes közúti megközelíthetősége
A logisztikai/gazdasági területek közúti kapcsolathiánya a D-i
iparterülettel és ipari parkkal és a 32. sz. úttal
Az egykori laktanyaterület használaton kívüli volta
A közösségi és kulturális létesítmények hiánya, szegényes
intézményhálózat, a szolgáltatások és vendéglátás alulfejlettsége
A közösségi terek hiánya, a közterületek alacsony színvonala
Társadalmi szegregáció, alacsony iskolázottság
Partoskápolna építészeti örökség nem kellő ismertsége, nehéz
megközelíthetősége
A Pletykafalu tömegközlekedési ellátottsága nem megfelelő
Városkapu kialakítása, fogadó látvány/karakter megteremthetősége Fennmarad, sőt növekszik a közlekedési eredetű környezetterhelés
A laktanyaterület rehabilitációjával a terület funkció-gazdagítása, az Nem épülnek ki a részterületek közötti jobb kapcsolatot biztosító utak
ellátási kínálat bővítése és a színvonal emelése A lakóterületi rehabilitáció és a Roma Közösségi Ház elmarad,
Városi/térségi vonzást keltő létesítmények (eseményterület, fennmarad a szegregáltság
vásár/kiállítási terület) betelepíthetősége A városkapu a 32. út forgalmi terhelésének növekedéséhez vezet
Jelentős számú új munkahely létesítése a gazdasági és intézményi Befektető hiányában kevéssé fejlődik a logisztikai és gazdasági
területeken egyaránt terület, a munkahelyek számának növekedése elmarad az
A szegregált lakóterületek integrálhatósága a rehabilitáció során elvárásoktól
Roma Közösségi Ház elhelyezése
É-D-i gyűjtőút kiépítése a Thököly út és a D-i iparterület
összekötése, a vasút átjárhatóságának javítása
A logisztikai terület közúti kapcsolatának megteremtése a 32. sz. út
felé
A 32. sz. út Abonyi úti és Thököly úti ága közötti kapcsolat ne a
Belvároson keresztül (Mátyás kir. út), hanem rövidebb
nyomvonalon a Nagysándor József úton keresztül legyen
3.2.6. Déli városrész (F)

A déli iparterület Szolnok DK-i, kétoldalt vasúttal, egy oldalon a Tiszával határolt, különálló része. A
városhoz a Tószegi út és a 4. sz. főút által kapcsolódik. Nagymértékben alulhasznosított, sok a
beépítetlen terület. A Gyökér utcától délre szinte kizárólag gazdasági terület (déli iparterület és ipari
park, kivéve a volt TVK lakótelepet és környékét), északi részén azonban a lakó és gazdasági funkciók –
egymást zavaró módon – vegyesen helyezkednek el. Egységes városképről nem beszélhetünk, sok a
városképi ütközés, miközben védelemre érdemes épített értékek is előfordulnak. Az épületállomány
állapota meglehetősen vegyes, a lakóterületek presztízse nem magas, helyenként szegregációs
problémák jelentkeznek. A lakó- és gazdasági funkciót elválasztó erdősávok fásítása nagyrészt még
nem történt meg. Az intézményellátás a körzetben nehezen biztosítható.
A déli iparterületen gazdasági telephelyek befogadására még nagyméretű szabad területek találhatók,
az ipari park belső infrastruktúrájának kialakítása megtörtént, jelentős vállalkozás vonzó-fogadó
képességgel rendelkezik.

A déli városrész főbb adatai

Szolnok 5. D-i 5.1. 5.2. 5.3. 5.4 5.5 5.2-5.3-
összesen városrész 5.5
összesen együtt
Gazdaság
Társadalom
Lakónépesség (fő) 77 631 5 015 33 3 454 110 900 518 4 082
Állandó népesség (fő) 75 712 4 995 33 3 427 110 905 520 4 057
11
A lakónépességből 0-14 évesek aránya (%) 16,2 16,3 18,2 16,0 34,6 14,1 18,2 16,8
Lakónépességből 15-59 évesek aránya (%) 65,1 61,0 57,8 60,0 57,3 66,2 59,5 59,9
12
Lakónépességből 60-x évesek aránya (%) 18,7 22,7 24,2 24,0 8,2 19,7 22,4 23,4
Max. ált.isk. végzettségűek aránya (15-59 éves 19,2 37,4 47,4 61,0 93,7 24,5 27,6 40,7
lakosságból (%)
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25-x éves 19,2 6,5 4,4 3,9 0,0 13,9 10,9 4,8
lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 51,7 57,9 53,1 95,2 44,6 46,8 53,4
Max. ált,isk végzettségű és munkajövedelemmel 12,5 27,0 31,6 28,9 90,5 17,5 19,5 29,3
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 44,3 42,1 42,7 4,7 50,8 50,6 42,7
népességből
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,7 49,2 57,1 51,8 88,0 38,0 47,6 51,8
Lakásellátottság
Lakásállomány (db) 31 744 1 849 16 1 209 23 393 208 1 440
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,2 31,8 81,3 38,2 100,0 11,2 22,1 36,9
A városrész egészének mutatói

valamennyi kategóriában rendkívül
rosszak, a városrész demográfiai,
társadalmi állapota Szolnokon belül a
legkedvezőtlenebb. Korcsoport
összetétele az átlagtól csak kissé tér
el, de az iskolázottsági szint a
városon belül itt a legalacsonyabb: a
csak általános iskolát végzettek
aránya a városinak majdnem
kétszerese, a diplomásoké a városi
átlag harmada. A városrészen belül a
részterületek között – annak ellenére,
hogy mindegyik negatív irányban tér
el a szolnoki átlagtól – rendkívül
nagyok a különbségek, de a legjobb
(5.4.) körzet mutatói is sorra a városi
átlag alatt maradnak. Tragikusan
rossz a Törteli út menti romatelepen
élők helyzete, ahol a lakosság 93,7
%-a csak általánost, vagy annál
kevesebbet végzett, diplomás
egyáltalán nincs, rendszeres
munkajövedelemmel az aktív korúak
mindössze 4,8 %-a rendelkezik és a
lakásállomány 100,0 %-a alacsony
komfortfokozatú, ugyanakkor a
gyermek korosztály aránya irreálisan
magas: 34.6 %. Nem ennyire
rosszak, de a városi mutatóktól
jelentős mértékben negatív irányban
11
A magas gyermek-arány elvileg kedvező adat lenne, de a 34,6 % a roma szegregáció átlagostól eltérő demográfiai struktúráját tükrözi
12
A városi átlagnál sokkal alacsonyabb idős arány kedvező adat lenne, de a 8,2 % azt mutatja, hogy a roma szegregációban kevesen érik el a
60 éves kort, ami viszont igen kedvezőtlen tendenciát tükröz

helyezkednek el az 5.1., az 5.2. és az 5.5 körzet átlagai is, az egyetlen körzet, ami alulról megközelíti a
szolnoki szintet, az 5.4. részterület.
A városrész valamennyi körzetében magas a roma lakosság száma és aránya is: a teljes D-i városrész
5 015 fős lakosságából mintegy 2 780-2 800 fő roma, azaz arányuk meghaladja az 50 %-ot. Ezen belül a
legdélibb részen (5.4 körzetben) lakik a legkevesebb roma, de a Törteli út mentén arányuk 100% közeli.
D-i városrész száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki la- Lakásszám % aránya a
1990 5 403 6,9 1 280 23,7 1 987 6,6 920 46,3
2001 5 015 6,5 817 16,3 1 849 5,8 588 31.8
változás - 388 - 463 - 138 - 332
(- 7,2 %) (- 32,1 %) (- 7,0 %) (- 36,1 %)
A városrész lakónépessége és lakásszáma – abszolút értékben is és összvárosi arányaiban is –

csökkent az előző népszámlálás óta. Ez a kívánatos városrendezési/városszerkezeti tendenciába
beleillik, mivel nem kedvező, hogy a gazdasági területek közé kisebb, elszigetelt lakóterületi zárványok
ékelődnek, melyek ellátása alig, és – az egyébként nem megfelelő alacsony ellátottsági szinten is - csak
költségesen biztosítható. Különösen a kisebb méretű és társadalmilag is szegregált lakóterületek
fokozatos felszámolása lenne cél. Az alacsony komfortú lakások száma és aránya a városrészi
lakásállományhoz képest gyorsabban csökkent, ez azt jelenti, hogy vagy a megmaradt lakásállományon
belül komfortosítottak, vagy a lebontott komfort nélküli lakások helyén épült új, komfortos lakás. Ez
utóbbit – a nem megfelelő városszerkezeti elhelyezkedés és a környező gazdasági területek
kedvezőtlen környezeti hatásai miatt – jó lenne korlátozni, és a megszűnő lakásállományt a város már
részeiben visszapótolni.
Elköltözési szándék a
válaszadók %-ában Kőrösi út és környéke Törteli út menti szegregátum Déli iparterület
Igen 49,3% 97,4% 26,1%
Nem 47,8% 2,6% 60,9%
Az elköltözési szándék a Törteli úti telepen a városban a legmagasabb, itt a magas talajvízszint miatt a
vályogfalak felvizesedése, az épületek rossz fizikai állapota (50 %-ban beázik a tető), a részleges
közművesítettség és az intézmények távoli elhelyezkedése jellemző, emiatt a telep fokozatos
felszámolásával kell számolni. Csak valamivel jobb a Kőrösi út és környékén a helyzet, amit az elköltözni
és maradni vágyók majdnem egyensúlya jelez. A többi lakóterületen viszonylag alacsony elköltözési
szándékát a környezet színvonala és az intézményellátás távolsága nemigen indokolja, valószínűleg a
tehetősség hiánya, a családiházas beépítés és a saját telek/háztulajdon magyarázza a fizikai
körülményekhez viszonyítva kedvező arányt.
A D-i városrész SWOT analízise:
További gazdasági területfejlesztésre alkalmas beépítetlen területek Gazdasági és lakófunkciók keveredése, lakóterületi zárványok,
Az É-D-i közúti összeköttetés javasolt vonalának elépítetlensége Alulhasznosított, rendezetlen területek közbeékelődése
A közmű gerincek rendelkezésre állása a gazdasági területek A főutak mentén jelentős közlekedési eredetű környezetterhelés, a
fejlesztéséhez korábbi ipari használat miatt helyenként talaj szennyezettség
Az intézményellátás hiányosságai
Helyenként közművesítési hiányok, részleges közműellátás
A felszíni vízrendezés hiányosságai (belvizes területek)
Közúti közlekedési hiányok a logisztikai/gazdasági területek, a GIMA
Ipari Park és a Szolnoki Ipari Park között
Szegregáció, alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség
A tömegközlekedési ellátottság nem megfelelő
Az ipari-park fejlesztése révén számos új munkahely teremtése A lakóterületi zárványok fokozatos felszámolása akadályokba ütközik
Szociális integráció, a legszegényebb lakóterület felszámolása A környezetvédelmet szolgáló kijelölt erdősítés nem történik meg
A részlegesen közművesített területeken közműhálózat fejlesztés Nem lesz elegendő vállalkozói tőke/szándék a gazdaságfejlesztések
Az iparterületet a logisztikai területtel összekapcsoló út megépítése végrehajtására
3.2.7. Kertváros - Szandaszőlős - Alcsisziget – Tenyősziget(G)

Kertváros és Szandaszőlős a központi várostesthez csak pontszerűen kapcsolódó, önálló, családiházas,
monofunkciós lakóterületek, melyek belvárostól való távolsága – különösen a távolabbi Szandaszőlős
esetében – önálló városrészközpont kialakítását indokolná. Az alapellátás – legalábbis a
gyermeknevelési intézmények - biztosítottak, de a többfunkciós, komplexebb városrészközpont hiányzik.
Szandaszőlős további lakásépítési lehetőségeket is tartogat, melyek tömbbelső-feltárással

kihasználhatóvá tehetők, az ennek köszönhető várható népességszám emelkedés a központ

kialakításának szükségességét méginkább hangsúlyozza.
Az Alcsi szigeten kistelkes hétvégiházas üdülőterület és az
evezős pályához kapcsolódó sport/szabadidős területek alakult
ki. A város településszerkezeti terve a Tölgy utcától É-ra
lakóterület fejlesztést tesz lehetővé, de megjelent az igény az
üdülőterület egyes részeinek lakóterületté átalakítására is –
melynek azonban akadálya a túlzottan elaprózott
telekstruktúra.
Tenyősziget ma még beépítetlen, bár üdülőterület számára
telekosztás már kialakításra került, beépítése városszerkezeti
okokból meggondolandó. (Tenyősziget beépítetlensége
következtében a népszámlálásban adatokkal nem is jelenik
meg.)
A városrész adatainak táblázatából kitűnik, hogy mutatói
általában jobbak, mint az egész városé, a népesség fiatalabb -
ami nem a gyerekek magas számából, hanem az idős
korosztály alacsonyabb arányából ered. A városrész
statisztikáját Szandaszőlős javítja különösen, mivel ott a
nyugdíjas korúak 13.9%-os aránya lényegesen a városi átlag
alatt marad, míg a két másik részterületé meghaladja a
szolnoki átlagot. A legtöbb pozitív mutatóval Szandaszőlős
rendelkezik, bár a másik két területnek is vannak előnyös
adatai, ott egy-egy kedvezőtlen jelenség azért tapasztalható:
Kertvárosban a népesség folyamatos elöregedésére utal, hogy
minden negyedik lakos 60 éven felüli, ezzel meghaladja a
városi szintet. Alcsi szigeten meg a gyermek korosztály aránya
marad el rendkívüli mértékben a szolnoki összvárosi értéktől,
valamint az alacsony komfortfokozatú lakások aránya igen
magas – melynek oka az üdülőterületből lakóterületté
átfejlődésben, a nyaralónak épült kisebb komfortú házak
lakóépületként történő használatában keresendő. Az
iskolázottság és foglalkoztatás adatai mindhárom részterületen
rendre jobbak, mint a város egészében.
A Kertváros – Szandaszőlős – Alcsi sziget városrészek főbb adatai

Szolnok 3. A 7.1.Kertváros 7.2. 7.3.
összesen városrész Szandaszőlős Alcsi sziget
összesen
Gazdaság
Társadalom
Lakónépesség (fő) 77 631 11 577 1 407 9 436 734
lakosságból (%)
lakosságból (%)
Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 36,9 39,6 36,6 36,6
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 59,4 55,3 60,1 58,1
népességből
Lakásellátottság

Az 1990-es és 2001-es népszámlálás adatainak összehasonlítása:

Kertváros, Lakónépesség 0-14 évesek Lakás Alacsony komfortfokozat
Szandaszőlős száma (fő) % a teljes száma (fő) % aránya a Lakásszám szolnoki la- Lakásszám % aránya a
Alcsi sziget népességből városrészben db kásállom.% db városrészben
13
1990 7 722 9,9 2 605 33,7 3 041 11,4 594 19,5
2001 11 577 14,9 1 852 16,0 3 925 12,4 612 15,6
változás + 3 875 - 1 587 + 884 + 18
(+ 49,9 %) (- 28,9 %) (+ 29,1 %) (+ 2,6 %)
A városrész lakónépessége és lakásszáma a két népszámlálás között jelentős mértékben nőtt, ez azt
jelzi, hogy a városrész Szolnokon belüli súlya egyre nagyobb: a lakónépesség 10 %-a helyett ma már 15
% él ezekben a városrészekben. Ezen belül is Szandaszőlős fejlődik leginkább, míg a Kertváros
népessége a két népszámlálás között stagnált, sőt valamelyest csökkent, Szandaszőlős dinamikusan
fejlődött: lakásszáma tíz év alatt több mint 600 db-bal növekedett. A városrészben a gyerekek száma és
aránya is jelentősen csökkent, de ennek ellenére még mindig a szolnoki átlag körül van.
Elköltözési szándék a Szandaszőlős Kertváros Alcsi sziget Tenyősziget
válaszadók %-ában
Igen 40,3% 25,5% Nincs adat Nincs lakosság
Nem 56,8% 74,5%
Az elköltözési szándék – összehasonlítva a város többi részével – rendkívül alacsony Kertvárosban,
ahol a lakosság háromnegyede ragaszkodik a helyben maradáshoz. Bár többségében ez jellemző a
szandaszőlősiekre is, a jó statisztikai mutatók ismeretében még a 40 %-os költözési szándék is meglepő
(lehet, hogy felmérési hiba?).
Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget városrések SWOT analízise:
Magasan iskolázott, stabil és kedvező korcsoport-összetételű A Belvárostól távoli elhelyezkedés
népesség Szandaszőlőst elkerülő út hiánya, a Karinthy út túlterheltsége
Kertvárosi – színvonalas – környezet, magas lakóterületi presztízs A kistérség D-i részét a várossal összekötő út forgalmának zavaró
Kellemes táji adottságok, Tisza-part közelsége hatása
A gyűjtőút hálózat nem elég sűrű, a tömegközlekedési ellátottság nem
fedi le a lakóterületet
A lakóutcákban a forgalomcsillapítás hiánya, a megengedett
sebesség a terület jellegéhez képest túl nagy
A városias, többfunkciós komplex városrész-központ hiánya
A közösségi területek, városrészi közparkok hiánya
Az Alcsi szigeti terület és Szandaszőlős kapcsolathiánya
Kihasználatlan/alulhasznosított területek, feltáratlan tömbbelsők
A helyben levő munkahelyek hiánya
Helyenként részleges/hiányos közműellátás
A tiszaparti természeti területek/értékek nem kellő bekapcsolása a
városrész életébe
Az evezőspálya és a Holt-Tiszaág rehabilitációjának elmaradása,
turisztikai alulhasznosítottság
Karakter-erősítő, saját arculatot teremtő beavatkozások hiánya
Városrészközpont kialakításával az intézményi funkciók erősítése, Az elkerülő út megépültének késése esetén a forgalomból származó
az ellátás javítása és sajátos/jellegzetes karakterű központ környezeti terhelés fennmarad
kialakítása, ezzel az identitástudat erősítése A magánterületű tömbbelsők feltárása nem valósul meg, ezáltal a
A tervezett elkerülő út megépítésével a környezetterhelés csökken terület gazdaságos használatának elérése késik
Az Alcsi sziget Holt-Tiszán átkelési lehetőségeinek javítása a A Holt-Tisza rehabilitációja nem történik meg
szandaszőlősi összekötés megépítésével A turisztikai potenciál hasznosítása nem javul
A Holt-Tisza rehabilitációjával a turisztikai és sport-funkciók Az Alcsi sziget Karinthy úti összekötő útja nem épül meg, továbbra is
megerősítése, az evezőspálya jobb hasznosítása izolált terület marad
Új lakóterületek nyitása tömbbelső feltárásokkal, a befogadó A fejlesztések elmaradása miatt a helyben foglalkoztatottság nem nő
településrész szerepkör további megtartása
A katonai repülőtér polgári/gazdasági hasznosítása (air-cargo)
A Kocsoros út – Karinthy Frigyes út – Vörösmező utcai csomópont
átbocsátó képességét körforgalmi csomóponttá átépítéssel kellene
biztosítani
13
Valószínűleg statisztikai adathiba, a két népszámlálás közötti körzethatárok különbözősége miatt

4. STRATÉGIAI FEJEZET

4.1. Szolnok átfogó jövőképe

Az Észak-alföldi régió és Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlesztési programjaival szinkronban cél:
„Szolnok város és környezete területén a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági,
települési/térségi élhetőség, versenyképesség, fenntarthatóság és kohézió erősítése.”14
Cél tehát:
• a gazdaság
• a társadalom és
• a környezet
egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyike sem „írja felül” a másik tényező
érdekeit, a döntések során nem egyik vagy másik szempont érvényesül, hanem a három – gyakran csak
kompromisszumok árán megteremthető – összhangja.
Ehhez
• a város gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távon fenntartása szükséges
úgy, hogy az:
• területtakarékos, és a táji környezettel harmóniában legyen
• a környezetet ne károsítsa, ill. az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja
• a természeti értékeket ne veszélyeztesse,
és egyidejűleg
• biztos megélhetést nyújtson a városi és környékbeli népesség minden rétegének
• a környezet-, táj- és természetvédelmi szempontok érvényre juttatása, a természeti és
emberi környezet jó állapotban fenntartása szükséges úgy, hogy az:
• ne korlátozza a város fejlődését
• biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényeinek kielégítését,
• a városi környezet levegőtisztaság-védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja
• lehetőséget adjon a táji/természeti értékek kímélő – gazdasági - hasznosítására
(idegenforgalom, tájjellegű mezőgazdaság, helyi termékstruktúra kialakítása)
• a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy az:
• a város és környéke gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttműködését
is javítsa
• segítse elő az összvárosi vagy városrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való
vállalkozói/lakossági részvételt
• erősítse a helyi/városrészi identitás kialakulását és a lokálpatriotizmus megerősödését
• a lakosság különböző csoportjai közötti szolidaritás, együttműködés kialakulását
• a civil szerveződések megerősödését.
4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, célok kitűzése
4.2.1. A 15-20 évre szóló hosszú távú átfogó fejlesztési cél

A jövőkép megvalósulásához hosszú távon az szükséges, hogy:
• Szolnok területi terjeszkedése fékezett, területtakarékos legyen és a városi beépítés csak olyan
irányban terjeszkedjen, ahol természeti értékeket sem közvetlenül (területfoglalással), sem
közvetett (környezetszennyező) hatásaival nem veszélyeztet
• A területtakarékosság eléréséhez elsősorban a barnamezős (korábban már használatba vett,
beépített, de használaton kívül került ipari és laktanya) területek kerüljenek funkcióváltásra és
hasznosításra, a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése érdekében
• Az új munkahelyek és gazdasági területek úgy helyezkedjenek el, hogy azok a kistérségből
naponta beingázók számára könnyen – a város lakóterületeinek zavarása nélkül –
megközelíthetők legyenek
• Új gazdasági területek beépítésénél magas zöldfelületi hányad alakuljon ki és a
településszerkezeti tervben tervezett véderdők kialakítása, fásítása megtörténjék
14
Idézet Szolnok Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepciójából

• A város gazdaságszerkezete lehetőleg úgy alakuljon, hogy a magasan kvalifikált munkaerőt meg
tudja tartani, sőt Szolnokra vonzását fokozza, ugyanakkor (a fejlesztések, építkezések során) az
alacsonyabban képzettek számára is munkalehetőséget biztosítson
• A közlekedési hálózat fejlesztése úgy (olyan új nyomvonalakon) történjen, hogy a térségi
(településközi) kapcsolatok, a lakóhely-munkahely és a lakóhely-intézményellátási központok,
valamint az egyes gazdasági területek egymással való együttműködésének javítása mellett más
területek tehermentesítéséhez és a közlekedés biztonság javulásához is járuljon hozzá (elkerülő
és tehermentesítő utak, új útkapcsolatok)
• A közműhálózatok fejlesztése során a lakosság ellátásának javítása és a korábbi
környezetterhelés megszűntetése (pl. csatornázással), a tájképi értékek megőrzése (különösen a
légvezetékes nyomvonalak kijelölésénél) egyaránt érvényesíthető szempont legyen
• A táji természeti értékek által keltett turisztikai/lakossági vonzerő és gazdasági lehetőségek –
térségi szinten és több település összefogásával is - kiaknázhatók legyenek de csak az értékeket
nem károsító mértékig és módon (szoft turizmus, tájjellegű gazdálkodás)
• Mind az új építéseknél, mind a városrehabilitációk során az esélyegyenlőség, az egyenlő
hozzáférés lehetősége valamennyi társadalmi és fizikai adottságú (fogyatékos, hátrányos
helyzetű) réteg számára biztosítva legyen
• A fejlesztések és városrehabilitációk, különösen a közterületek felújítása során olyan karakteres,
helyi identitást keltő, egyedi/sajátos városrészi arculat és változatos használat (közterületi
funkciók, felszereltség) alakuljon ki, ami erősíti a lakosság városrészi kötődését és a
lokálpatriotizmus erősödését.
4.2.2. A 7-8 évre szóló tematikus fejlesztési cél(ok)

A város középtávú fejlesztésének tematikus céljai:
• a gazdaság
• a környezet
fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztése. Az e témakörökben kitűzött célok összefoglalását az alábbi
táblázat tartalmazza:
Gazdaság Társadalom Fizikai környezeti állapot
Fenntartható Kohézió Fenntartható Kohézió Fenntartható Kohézió
fejlesztés erősítés fejlesztés erősítés fejlesztés erősítés
Természeti és
Logisztika Klaszterek Népességmegtartás, Esélyegyenlőség épített örökség Identitás tudat és
kialakítása -vonzerő fokozása növelése hasznosítása, lokálpatriotizmus
védelme erősítése
Különböző Környezeti terhe-
Iparfejlesztés, szállítási módok Iskolázottsági szint Antiszegregáció lések csökkenté-
Ipari Park kapcsolatának emelése se, környezetvé-
javítása delem javítása
Turizmus termék- Területi kohézió Környezetesztétika
és erősítése (kistér- Lakáshelyzet Közbiztonság fokozása,
volumenfejlesztés ségi turizmus fejl. javítása növelése városképjavítás,
csomag) közterület rend.
Közmű-ellátottsági Közösségi terek, Városrész-
Munkahelyek szint emelése a civil társadalom karakterek
számának (foglal- színtereinek fejl. erősítése
koztatottság) növ.
Tömegközlekedés
javítása
Kulturális és sza-
badidős területek
fejlesztése
4.2.3. A 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköre

A középtávú fejlesztés tematikus céljainak területi kiterjedését, az egyes városrészek fejlesztési témái
között való megjelenését az alábbi táblázatok tükrözik:

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK

Fenntartható fejlesztés Gazdasági kohézió erősítés
téma terület téma terület
Logisztikai fejlesztés Ny-i városrész (E) Klaszterek kialakítása Ny-i városrész (E)
Szandaszőlős reptér (G) D-i városrész (F)
Különböző szállítási módok Ny-i városrész (E)
Iparfejlesztés, Ipari Park Ny-i városrész (E) kapcsolatának javítása D-i városrész (F)
D-i városrész (F) Szandaszőlős reptér (G)
Turizmus termék- és Belváros (A-B) Területi kohézió erősítése Belváros (A)
volumenfejlesztés Tiszaliget (A-B) Tiszaliget, Szandai rétek(B)
Alcsi városrész (C) K-i kapu Alcsi városrész (C)
Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi Széchenyi városrész (D)
sziget (G) Ny-i városrész (E)
D-i városrész (F)
Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi
sziget (G)
Munkahelyek számának Belváros (A)
(helyben foglalkoztatottság) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
növelése Alcsi városrész (C)
Széchenyi városrész (D)
Ny-i városrész (E)
D-i városrész (F)
Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)
TÁRSADALOMFEJLESZTŐ HATÁSÚ TEMATIKUS CÉLOK

Fenntartható fejlesztése Kohézió erősítés
Népességmegtartás fokozása Belváros (A) Esélyegyenlőség növelése Belváros (A)
Alcsi városrész (C) (fogyatékosok, romák) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
Széchenyi városrész (D) Alcsi városrész (C)
D-i városrész (F)
Kertváros, Szandaszőlős (G)
Iskolázottsági szint emelése Belváros (A) Antiszegregáció területi Alcsi városrész (C)
Alcsi városrész (C) felzárkóztatás ill. Széchenyi városrész (D)
Széchenyi városrész (D) telepfelszámolás Ny-i városrész (E)
Ny-i városrész (E) Déli városrész (F)
D-i városrész (F)
Kertváros-Szandaszől.-Alcsi(G)
Lakáshelyzet javítása Belváros (A) Közbiztonság növelése Belváros (A)
Alcsi városrész (C) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
Ny-i városrész (E) Széchenyi városrész (D)
Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi Ny-i városrész (E)
sziget (G) D-i városrész (F)
Déli városrész (F) Kertváros, Szandaszőlős (G)
Közmű-ellátottsági szint Alcsi városrész (C) Közösségi terek fejlesztése Belváros (A)
javítása Széchenyi városrész (D) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
Ny-i városrész (E) Alcsi városrész (C)
Déli városrész (F) Széchenyi városrész (D)
sziget (G) Kertváros, Szandaszőlős (G)
Közlekedés, tömegközlekedés Tiszaliget, Szandai rétek (B)
javítása Alcsi városrész (C)
Déli városrész (F)
Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi
sziget (G)
Kulturális és szabadidős Belváros (A)
területek fejlesztése Tiszaliget, Szandai rétek (B)
Alcsi városrész (C)
sziget (G)

A FIZIKAI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI

Természeti és épített Belváros (A) Identitás tudat és Belváros (A)
örökség hasznosítása, Tiszaliget, Szandai rétek (B) lokálpatriotizmus erősítése Alcsi városrész (C)
védelme Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D)
Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E)
Ny-i városrész (E) Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi
Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)
sziget (G)
Környezeti terhelések Belváros (A)
csökkentése, Alcsi városrész (C)
környezetvédelem javítása Széchenyi városrész (D)
D-i városrész (F)
Környezetesztétika Belváros (A)
fokozása, városképjavítás, Tiszaliget, Szandai rétek (B)
közterület rendezés Alcsi városrész (C)
D-i városrész (F)
Városrész-karakterek Belváros (A)
erősítése Tiszaliget, Szandai rétek (B)
D-i városrész (F)
4.2.4. A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások

Az alábbiakban városrészenként összefoglalásra kerülnek az egyes településrészek átfogó fejlesztési
céljai, városrészenként a fejlesztési prioritások és az egyéb fejlesztési célok.
A táblázatok az egyes városrészekben előirányzott fejlesztések (projektek) és a városra vonatkozó
tematikus fejlesztési célok kapcsolatát mutatják be úgy, hogy a területre eső – térképen is ábrázolt –
fejlesztési akcióterületek számát is feltűntetik a téma megnevezése mellett. A fejlesztési célok közül a
városrészben prioritást élvezők vastag szedéssel kerültek kiemelésre.
4.2.4.1. Belváros (A-B)
Átfogó fejlesztési cél:
vonzó, komplex kínálatot nyújtó, kellemes megjelenésű, a népesség igényeit kielégítő és a turizmust
fokozó városközpont kialakítása, melynek szerves része a történeti városmag még rehabilitálható zeg-
zugos része és a Tisza-part, valamint a Tiszaligettel való együttműködés.
Fejlesztési prioritások:
• Turizmus termék- és volumenfejlesztés
• Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése
• Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés
Egyéb fejlesztési célok:
• Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése
• Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése
• Népességmegtartás, vonzerő fokozása
• Lakáshelyzet javítása
• Közlekedés, tömegközlekedés javítása
• Kulturális és szabadidős területek fejlesztése
• Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés)
• Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása,
árvízvédelem)
• Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme
• Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása
• Városrész-karakter erősítése
• Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek--fejlesztési feladatcsoportok

jele megnevezése
A-B/1 Városközpont II.
Turizmus termék- és volumenfejlesztés A-B/2 Városközpont I.
A-B/4 Szapáry gyalogos tengely rehabilitáció
A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása
A-B/6 Tisza-parti sétány folytatása Ny-i irányba, a
mellette levő ingatlanok hasznosítása
A-B/7 Ó-állomás hasznosítása
A-B/8 Damjanich uszoda idegenforg. hasznosítása
A-B/11 Gyalogos- és kerékpáros-híd és hídfők
megépítése
Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése A-B/2 Városközpont I.
megépítése
15
Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése A-B/2 Városközpont I.
Népességmegtartás, vonzerő fokozása A-B/2 Városközpont I.
A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció
megépítése
Lakáshelyzet javítása A-B/1 Városközpont II.
Közlekedés javítása kapcsán közúti közlekedés visszaépítés,
kerékpáros és gyalogos fejlesztés, parkolás
kapacitásbővítése, Szapáry-Sóház-Templom
u. mini körforgalmi csomópont építése
A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása:
közúti közlekedés visszaépítése, kerékpáros
és gyalogos hálózat fejlesztés, Baross-
Szapáry-Ságvári körforgalmú csomópont ép.
A-B/2 Városközpont I. parkolás kapacitásbővítése
A-B/1 Városközpont II. lakóterületi
foglomcsillapított övezetek kijelölése
A-B/1 Városközpont II. Baross utca visszaépítése,
parkolási kapacitás növelése
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése A-B/2 Városközpont I.
megépítése
Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő A-B/2 Városközpont I.
hozzáférés) A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció
megépítése
15
Itt csak azok a fejlesztések kerülnek felsorolásra, melyek révén tartós, hosszú távú (pl. szállodai, kereskedelmi, stb.) munkahelyek jönnek
létre, azaz a megépítés által létrejövő (1-2 évig tartó időszakos) munkahelyek itt nem kerülnek figyelembe vételre.

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek--fejlesztési feladatcsoportok

jele megnevezése
Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő A-B/2 Városközpont I.
rendszerek, közvilágítás javítása, árvízvédelem) A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció
A-B/6 Tiszaparti sétány folytatása Ny-i irányba, a
A-B/9 Támfalépítés a Tisza-parti sétány hosszában
megépítése
Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek A-B/2 Városközpont I.
fejlesztése A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme A-B/2 Városközpont I.
Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása A-B/5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása
megépítése
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, A-B/2 Városközpont I.
közterület rendezés A-B/3 Kossuth tér környéki tömbrehabilitáció
megépítése
Városrész-karakter erősítése A-B/2 Városközpont I.
megépítése
Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése A-B/2 Városközpont I.
megépítése

4.2.4.2. Tiszaliget (AB) és Szandai rétek (B)

Tiszaligetet Szolnok „Margitszigetévé” tenni a városi szabadidős igényeket és a turizmust is szolgáló
létesítmények fejlesztésével, a belvárosi kapcsolatok fokozásával.
• Területi – városrészi és kistérségi - kohézió erősítése
• Munkahelyek számának növelése az egész város foglalkoztatottsági szintjének javítása
érdekében
• Összvárosi népességmegtartás fokozása, vonzerőnövelés
• Közlekedés javítása
• Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása)
• Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése
• Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása
• Városrész-karakterek erősítése
Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások) fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok
Jele (helyszíne) megnevezése
A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás
Turizmus termék- és volumenfejlesztés és parkosítás
A-B/12. Termálközpont kiépítése
A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten
A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén
turisztikai és szabadidős funkciók bővítése
A-B/15 Tiszaligeti stadion és sporttelep felújítása
A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg.,
vendéglátás, parkoló építés, parkosítás)
A-B/18 Termálközpont előtti parkoló és közpark
kialakítása
B/1 Bevásárlóközpont mellett lakóterületet
zavaró szabadidő-létesítmények elhelyezése
B/3 Sportreptér területén regionális
rendezvényterület
Területi – városrészi és kistérségi - kohézió erősítése és parkosítás
A-B/ 16 Szolnoki Főiskola bővítése, felújítása,
kampusz kialakítása
kialakítása
B/2 Új közúti híd építése a Tiszán (Csáklya u.)
rendezvényterület
Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése A-B/13 Három termálszálló megépítése Tiszaligeten
kialakítása
B/3 Sportreptér területén régiós rendezvényter.


Városi (nem Tiszaliget városrészi) népességmegtartás fokozása, és parkosítás
vonzerő növelés A-B/12. Termálközpont kiépítése
kialakítása
rendezvényterület
B/6 442.-4. sz. utak csomópontja
Közlekedés javítása A-B/17 Tiszaliget kapujának rendezése (idegenforg.,
kialakítása
és a kapcsolódó úthálózat kiépítése
(Tiszaliget közúti megközelítése 2 irányból)
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése és parkosítás
kialakítása
rendezvényterület
Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő és parkosítás
hozzáférés) A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén
kialakítása
Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő és parkosítás
rendszerek, közvilágítás javítása) A-B/14. Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén
B/6 442.-4. sz. utak csomópontja
kialakítása
Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése és parkosítás

fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok

kialakítása
rendezvényterület
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme A-B/10. Tiszaligeti támfal kiépítése, sétány kialakítás
és parkosítás
Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása és parkosítás
kialakítása
B/ 442.-4. sz. utak csomópontja
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés és parkosítás
kialakítása
Városrész-karakterek erősítése és parkosítás
kialakítása
4.2.4.3. Alcsi városrész16 (C)

a városrészben meglevő fejlesztési lehetőségek kihasználása, a volt laktanyaterület beépítése, a
városnegyed szerves bekapcsolása Szolnok szerkezetébe új útépítések és ide helyezett új
funkciók/munkahelyek révén. Városkapu kialakítása az autópálya K-i csomópontról jövők érkezési
helyénél, a Milléri csatornához kapcsolódó természeti adottságok hasznosítva megőrzése.
• Területi – városrészek közötti kohézió erősítése
• Munkahelyek számának, a helyben foglalkoztatottság növelése
• Népességmegtartás fokozása, a városrész vonzerejének növelése
• Közműfejlesztés, ellátottsági szint emelése
16
A városrészen belül a Mester utcai laktanya rehabilitációhoz kötődő feladatok CI., a Milléri csatorna és környékéhez kötődőek CII. Jellel
kezdődnek.

• Antiszegregáció
• Esélyegyenlőség (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés)
• Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása

Jele (helyszíne) Megnevezése
CII./1 Volt katonai gyakorlótér hasznosítása
Turizmus termék- és volumenfejlesztés (honvédelmi park)
C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont
műszaki infra (út, parkoló, közmű) fejlesztés
CII.4. Állatkert építése
CII./5 Vadász- és lovassport bázis kiépítése
CII./6 Szállásférőhelyek (kemping, üdülőszálló) ép.
CII./7 Vízügyi Múzeum felújítása
CII./8 Sport- és horgászterület kialakítása
CI./1 Mester u.–Sebestén krt. összekötése, utcák
Területi – városrészek közötti kohézió erősítése kiépítése, parkolók, körforgalmú csomópont
CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ,
irodák) építése
CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés (belső út,
parkoló, közmű, zöldfelületek, lakások)
CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ,
Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése irodák) építése
CII./6 Szállásférőhelyek (kemping, üdülőszálló) ép.
CI./2 Közműépítések a közterületeken
Népességmegtartás fokozása, vonzerő növelés CI./3 1. sz. lakópark kialakítása
CI./4 2.sz.lakópark kialakítása
CI./5 Társasházas lakóterület kiépítése
CI./6 Családi házas lakóterület kiépítése
CI./7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ,
irodák) építése
CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés
Lakáshelyzet javítása CI./3 1. sz. lakópark kialakítása
CI./8 1.ütemű szociális bérlakásépítés
CI./9 2.ütemű szociális bérlakásépítés

Közműfejlesztés, ellátottsági szint emelése CI./3 1.sz.lakópark kialakítása (belső utak,
közművek, zöldfelületek, közösségi és
lakóépületek)
CI./4 2.sz.lakópark kialakítása (belső utak,
lakóépületek)
CI./5 Társasházas lakóterület kiépítése (belső
utak, közművek, zöldfelületek,
lakóépületek)
CI./6 Családi házas lakóterület kiépítése (belső
utak, közművek, zöldfelületek,
lakóépületek)
(honvédelmi park, kutyamenhely, utak,
közművek, védőfásítás)


CI./1 Mester u.–Sebestén krt. összekötése, lakó-
Közlekedés javítása és vegyesforgalmú utcák kiépítése,
közterületi parkolók, körforgalmú csomópont
(honvédelmi park, kutyamenhely, utak,
közművek, védőfásítás)
CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése,
gyalogutak, gyalogos térburkolatok,
közparkok, véderdő telepítés
Lakóterületi forgalomcsillapítás kialakítása
CI./3 1.sz.lakópark kialakítása (zöldfelületek,
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése közösségi épületek)
CI./4 2.sz.lakópark kialakítása (zöldfelületek,
közösségi épületek)
CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ)
(honvédelmi park)
CI./1 Mester u.–Sebestén krt. összekötése, lakó-
Esélyegyenlőség (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) és vegyesforgalmú utcák kiépítése,
közterületi parkolók, körforgalmú csomópont
CI.7 Üzleti negyed építése
CII./3 Közterületek kialakítása, gyalogutak,
gyalogos térburkolatok, közparkok
Antiszegregáció CI./8 1.ütemű szociális bérlakás építés
CI./1 Mester u.–Sebestén krt. összekötése, utcák
Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő kiépítése, parkolók, körforgalmú csomópont
rendszerek, közvilágítás javítása C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont
Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése közművek, zöldfelületek, közösségi és
lakóépületek)
lakóépületek)
CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ)
(honvédelmi park, kutyamenhely)

CII./7 Vízügyi Múzeum felújítása
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme CII./2 Milléri tó környéki szabadidőközpont
Környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelem javítása C.II/2 Milléri tó környéki szabadidőközpont
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás közterület rend. CI./4 2.sz.lakópark kialakítása


Városrész-karakterek erősítése CI./4 2.sz.lakópark kialakítása
Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása CII./3 Közterületek kialakítása, rendezése,
4.2.4.4. Széchenyi városrész (D)

a városrész népesség vonzó erejének fokozása, az alvóváros jelleg oldása, a városrész jobb
bekapcsolása Szolnok életébe és szerkezetébe, a lakótelep funkció-gazdagítása, kulturális és
szabadidős létesítményekkel ellátása, a fizikai környezet színvonalának emelése, közösségi terek,
játszóterek kialakítása, a közterületek rendezése, a panelos épületállomány felújítása és
energiahatékonyságának növelése, a távfűtés megújuló energiaforrásra átállítása, az előközművesített
de még hasznosítatlan területeken új lakásépítési területek biztosítása.
• Népességmegtartás fokozása
• Iskolázottsági szint emelése
• Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés)
• Közbiztonság növelése
• Városrész-karakter erősítése – saját arculat kialakítása
• Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása

Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése D/2 Sport- és szabadidőközpont
D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér
D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés)
Munkahelyek számának (helyben foglalkoztatottság) növelése D/2 Széchenyi sport- és szabadidőközpont
D/3 Pellet-tüzelésű erőmű
D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés)
Népességmegtartás fokozása D/2 Széchenyi sport- és szabadidőközpont
D/4 Új lakóterületi beépítés Varjú u. és környéke
Iskolázottsági szint emelése Iskola rehabilitációk
Lakáshelyzet javítása D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés)


Közlekedés javítása Körforgalmi csomópont építése a Thökoly út-
Széchenyi krt. csomópontjában
Lakóutcák forgalomcsillapítása
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont
Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés) D/1 Lakóterület rehabilitáció (funkcióbővítés)
Iskola rehabilitációk
Antiszegregáció Új lakóterületi beépítés (roma telep
felszámolással)
Közbiztonság növelése D/1 Lakóterület rehabilitáció
D/1 Lakóterület rehabilitáció
Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont
fejlesztése D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő, játszótér
Iskola rehabilitációk
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő (öko-folyosó)
D/5 Ökopark, vadaspark, parkerdő (öko-folyosó)
Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Közlekedésfejlesztés, Széchenyi krt-at
tehermentesítő gyűjtőút kiépítése
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés D/1 Lakóterület rehabilitáció
Városrész-karakter erősítése – saját arculat kialakítása D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont
Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása D/2 Széchenyi sort- és szabadidőközpont
A Széchenyi lakótelep teljes területe a funkcióbővítő rehabilitáció területe, de a Varjú utca környékén a
roma népesség koncentrációja miatt felmerül a szociális rehabilitáció lehetősége is. Ezért a Varjú utca
környékének szociális adatait és a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban
mellékeljük17:
Mutató megnevezése Varjú utca és környéke adatai Pályázati küszöbértékek
Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népességből 63,2 Min. 20,0
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0,0 Max. 14,0
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 82,4 Min. 28,0
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi népességen belül 64,1 Min. 60,0
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 48,5 Min. 10,5
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 9,1 Min. 4,0
Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk kizárólag állami 19,3 Min. 10,0
vagy helyi támogatás volt
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 96,0 Min. 25,0
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 36,0
Látható, hogy a Varjú utcai értékek mindegyike meghaladja a küszöbértékeket, sőt – egy kivétellel –
lényeges mértékben túllépi azt. Ezért a Széchenyi lakótelep rehabilitációjához kapcsolódva a Varjú utcai
terület problémáinak megoldását is tartalmazza a tervjavaslat. A Varjú utca környékére tervezett új
lakásépítés során a szegregáció megszűnik és a szanálásra kerülő lakások pótlásával a ma ott lakók
integrált elhelyezése megoldódik.
4.2.4.5. Nyugati városrész (E)

Átfogó fejlesztési cél: a városrész kihasználatlan fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása a volt
laktanyaterület barnamezős rehabilitálásával és a használaton kívül került vasúti területek gazdasági
célú fejlesztésével, ezáltal új munkahelyek létrehozása, a területen levő lakóterületek antiszegregációs
jellegű rehabilitációja, ellátottságuk és fizikai környezetük javítása, a városrészek (lakóhely-munkahely
és gazdasági-logisztikai területek) közötti közlekedési kapcsolatok javítása, ÉNy-i városkapu kialakítása.
• Logisztika fejlesztése
• Iparfejlesztés, Ipari Park
17
Azon értékek, amelyek elérik/meghaladják a pályázati feltételként megszabott küszöbértéket, alászínezéssel kiemelésre kerültek, a kiemelés
színe sötétedik a küszöbérték jelentős meghaladása esetén


• Klaszterek kialakítása
• Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása
• Közmű-ellátottsági szint emelése
• Városrész-karakterek kialakítása

Logisztika fejlesztése EI./5 Logisztikai központ (volt vasút területen)
Iparfejlesztés, Ipari Park EI./4 Ipari park
Klaszterek kialakítása EI./4 Ipari park (beszállítói hálózat)
Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása EI./5 Logisztikai központ
EI./3 Városkapu kialakítása
Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény)
EI./4 Ipari park (munkahely)
EI./5 Logisztikai központ (munkahely)
Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése EI./3 Városkapu kialakítása
EI./1 Laktanyarehabilitáció
EI./4 Ipari park (munkahely)
EI./5 Logisztikai központ (munkahely)
Iskolázottsági szint emelése Iskola rehabilitációk
Roma Közösségi Ház (képzés, tanfolyamok)
Lakáshelyzet javítása EII/1 Roma-telep rehabilitáció
Közmű-ellátottsági szint emelése EII/1 Roma-telep rehabilitáció
Közvetlen közúti kapcsolat az Abonyi út és
Közlekedés javítása Thököly út között a logisztikai ter.
érintésével, második kapcsolatként a
Nagysándor József u.-án keresztüli
kapcsolat kiépítése
A GIMA Ipari Park és a Szolnoki Ipari Park
közötti közvetlen közúti kapcsolat
megteremtése
EII./1 Roma-telep rehabilitáció kapcsán útépítések
EI./1 Laktanya rehabilitáció kapcsán útépítések
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése EI./1 Laktanyarehab és rendezvényterület
Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) EI./3 Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás
EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény)
EII./1 Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház
Antiszegregáció EII./1 Roma-telep rehabilitáció
EI./3 Városkapu (keresk. szolg.) kialakítás
Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény)
rendszerek, közvilágítás javítása) EII./1 Roma-telep rehabilitáció, közösségi ház
Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény)
EI./1 Laktanya rehabilitáció (kármentesítés)
Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása EII./1 Roma-telep rehabilitáció

Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés EI./1 Laktanyarehab.(kiállítás és rendezvény)
EI./4 Ipari park rendezett környezet kialakítás
EI./5 Logisztikai központ
Városrész-karakterek kialakítása EI./3 Városkapu (fogadó látvány) kialakítás
EI./1 Laktanyarehabilitáció (fogadó látvány)
Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása EI./3 Városkapu kialakítás
EI./1 Laktanyarehabilitáció

A Ny-i városrész területén a barnamezős laktanya-rehabilitációhoz kötődő funkcióváltáson,

munkahelyteremtésen és a tervezett kereskedelmi és szabadidős létesítmények által biztosított
ellátásjavításon túl alapvető cél a Meggyesi telep szociális rehabilitációja, a szegregáltság
megszűntetése, a fizikai környezet és a lakáskörülmények javítása, a kulturális-képzési lehetőségek
bővítése (Roma Közösségi Ház építése). A Meggyesi telep szociális adatait és a szociális rehabilitáció
küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük18:
Mutató megnevezése Hangya utca Hangya utcától Vadász u-tól Pályázati
adatai Zöldfa utcáig keletre küszöbértékek
Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves 79,1 32,6 36,0 Min. 20,0
népességből
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 1,7 11,6 5,7 Max. 14,0
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 100,0 16,7 60,2 Min. 28,0
aránya
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi 74,1 42,2 61,2 Min. 60,0
népességen belül
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 51,7 10,2 15,6 Min. 10,5
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 34,5 4,8 1,6 Min. 4,0
Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk 43,3 11,0 12,7 Min. 10,0
kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 100,0 46,0 31,3 Min. 25,0
lakásokon belül
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 0,0 3,2 9,8
Látható, hogy a pályázati támogatáshoz szükséges minimum három küszöbérték túllépés valamennyi
körzetben megvan. Legrosszabb a helyzet a Hangya és a Tücsök utcákban, ennél valamivel jobb a tőle
keletre levő Seregély és Zöldfa utcákban, de ismét romlanak a mutatók a Vadász u. – Halom – Puszta –
Szarvas utcák környékén. A teljes lakóterületi rész szociális rehabilitációja és a Hangya utcába javasolt
Roma Közösségi Ház megépítése indokolt és pályázatilag támogatható.
4.2.4.6. Déli városrész (F)

Átfogó fejlesztési cél: a gazdasági területek bővítésével és a barnamezős területek rehabilitálásával új
munkahelyek létrehozása, a városi bevételek növelése, a területen ipari telephelyek közé ékelődő
rendkívül rossz fizikai és társadalmi helyzetű lakóterületek, elsősorban a javíthatatlan állapotú
romatelepek fokozatos felszámolása, a városrész közlekedési kapcsolatainak javítása,
környezetszennyezésének csökkentése.
• Klaszterek kialakítása
• Különböző szállítási módok összekapcsolása
• Területi kohézió erősítése (kistérségből jól elérhető munkahelyek)
• Közlekedési Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés)
• Városrész karakter létrehozása, javítása, erősítése

Jele (helyszíne) Megnevezés
Iparfejlesztés, Ipari Park FIII:/4 Ipari telephelyek kialakítása
Klaszterek kialakítása Iparterületi fejlesztéseken belül
Iparterületi fejlesztéseken belül
Különböző szállítási módok összekapcsolása FIII./2 4. sz. fkl. úttal kapcsolat, Kőrösi út
meghosszabbítása, csomópont kiépítése
18


FIII./3 Gyűjtőutak és úthálózat kiépítése
FII./1 Gyökér u. környéke barnamezős rehabilitáció
Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése FII./2 Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció
FIII:/4 Ipari telephelyek kialakítása
Területi kohézió erősítése (kistérségből jól elérhető munkahelyek) Iparterületi és közlekedési fejlesztésekkel,
munkahely teremtéssel (város+kistérség)
Iskolázottsági/képzési szint emelése Iskolarehabilitációk (körzeten kívül)
FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása

Lakáshelyzet javítása FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció
(Zápor u. – Hullám u. és környéke)
FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra ellátás
javítása
FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció
Közmű-ellátottsági szint emelése (Zápor u. – Hullám u. és környéke)
javítása
FIII./4 Alapközművek és elosztóhálózatok kiépítése
FIII./2 4. sz. fkl. úttal kapcsolat, Kőrösi út
Közlekedés javítása meghosszabbítása, csomópont kiépítése
Csáklya utcai új Tisza-híd és kapcsolódó
úthálózat
Szolnoki Ipari Park feltáró úthálózatának
bővítése
A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése
FIII./3 Gyűjtőutak és úthálózat kiépítése
Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció
javítása és környezetvédelmi fásítás
Antiszegregáció FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció
Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő FI./1 Törteli úti romatelep felszámolása
rendszerek, közvilágítás javítása) FI./2 Lakóterületi rehabilitáció (Zápor – Hullám u.)
FI./2 Lakóterület rehabilitáció (Zápor-Hullám u.)
Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem
javítása FI./3 Kőrösi út és környéke infrastruktúra javítás
és fásítás
FI.4. Gazdasági és lakóterületeket elválasztó
védőfásítások
FII./2 Panel u. környéke barnamezős rehabilitáció
FIII./1 Véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kialakít.
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció
FIII./1 Véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kialakít.
Városrész karakter létrehozása, javítása, erősítése FI./2 Funkcióbővítő lakóterületi rehabilitáció
A D-i városrész területén legrosszabbak a városrész társadalmára vonatkozó mutatók (l. városrészek
helyzetének ismertetésénél) Ezért alapvető cél a terület szociális rehabilitációja, a Kőrösi út környéki, és
különösen a Törteli úti romatelep szegregáltságának megszűntetése. A D-i városrész szociális adatait és
a szociális rehabilitáció küszöbértékeit az alábbi táblázatban mellékeljük19:
19

Mutató megnevezése Gyökér Ebből Törteli Gyökér utcától Pályázati

utcától É-ra út mente D-re küszöbértékek
Max. általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves 40,7 93,7 24,5 Min. 20,0
népességből
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 4,8 0,0 13,9 Max. 14,0
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 48,1 66,7 31,4 Min. 28,0
aránya
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi 66,8 86,4 52,8 Min. 60,0
népességen belül
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 14,6 80,0 21,4 Min. 10,5
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 6,1 53,3 6,1 Min. 4,0
Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben jövedelemforrásuk 13,9 49,2 11,9 Min. 10,0
kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 35,6 100,0 11,6 Min. 25,0
lakásokon belül
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 12,9 16,3
Látható, hogy a pályázati támogatáshoz szükséges minimum három küszöbérték túllépés valamennyi
körzetben teljesül, a Gyökér utcától D-re levő területen a túllépés mértéke kisebb, és nem minden
mutató esetében jelentkezik. Rosszabb helyzetben van a Gyökér utcától É-ra eső terület, ahol
valamennyi mutató küszöbérték feletti és a túllépés mértéke is sokkal nagyobb. Legrosszabb a Törteli út
menti terület, ahol szinte 100 % a roma lakosság aránya és a társadalmi szegregáció egyértelmű (l.
esélyegyenlőségi fejezet, antiszegregációs program).
4.2.4.7. Kertvátos, Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

Átfogó fejlesztési cél: városrészi alközpont kialakítása, az intézményellátás javítása, közösségi
létesítmények létrehozása, városrész közösségformáló, identitáserősítő fejlesztése, a Holt-Tisza
természeti értékeinek megőrzése és idegenforgalmi hasznosításának fokozása.
• Városrészi vonzerő fokozása
• Logisztikai fejlesztések
• Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása
• Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése
• Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő rendszerek, közvilágítás javítása,
környezet biztonság)
• Városrész-karakterek erősítése

GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Holt-Tisza
Turizmus termék- és volumenfejlesztés rehab., kertészet turisztikai hasznosítása,
védőfásítás, vízpart-4. fkl. út kapcsolat
GII./7 Sportterület kialakítása
Logisztikai fejlesztések Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai
hasznosítása, (Air Cargo)
Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai


Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése rehab., kertészet turisztikai hasznosítása,
védőfásítás, vízpart-4. fkl. út kapcsolat
GI./2 Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt.
folytatása és Karinthy F. úttal összekötése, új
közúti híd a Holt-Tiszán)
GII./5 442. sz. országos mellékút elkerülő
szakaszának megépítése
Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése rehabilit., kertészet turisztikai hasznosítása)
GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u.
mentén (kereskedelem, kulturközp., parkoló)
GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (fedett
piac, park, gyalogos fórum, parkoló)
GII./8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdaági területek
kialakítása a 442. út déli elkerülő mentén
Katonai reptér teherforgalmi, logisztikai
GI./2 Lakóterületi fejlesztések (menedzser
Városrészi vonzerő fokozása lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső
feltárások, üdülőterület átsorolása)
GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy
Mihály u. mentén (kulturális központ, fórum)
GII./8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdaági területek
kialkítása
Iskolázottsági szint emelése GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy
Iskolarehabilitáció a városrészi alközpontban
Lakáshelyzet javítása lakópark, vízparti lakóterület, üdülőterület
átsorolása)
GII./3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása
GII./4 Új lakóterület kialakítása
Közmű-ellátottsági szint emelése GI./2 Lakóterületi fejlesztések közműellátása
(közművek kiépítése)
GII./4 Új lakóterület kialakítása (közművek
kiépítése)
GII./10 Hiányzó közművek kiépítése
GI.1 Idegenforgalmi fejlesztések (Vízpart krt. és 4.
Közlekedés javítása sz. fkl út kapcsolatának javítása)
GII./2 Városrészközpont a Gorkij u-ban, (gyalogos
fórum, parkoló, autóbuszállomás áthelyezés)
AGábor u.–Kassák u.–Nagymező u.–Ny-i
határoló út gyűjtőúttá fejlesztése a
tömegközlekedési hálózat kiterjeszthetősége
érdekében
Autóbusz decentrum építése a Karinthy F. út
– Vörösmező u.-i csomópont közelében
(feltáró úthálózat kiépítése)
GII./4 Új lakóterület kialakítása (feltáró úthálózat)
GII./6 Városrészen belüli közlekedésfejlesztések
(gyűjtőút a belter. Ny-i határán, körforg.
csomópont Vörösmező/Karinthy keresztez.)
Lakóterületi forgalomcsillapítás
Szandaszőlősön és Kertvárosban
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése rehab., kertészet turisztikai hasznosítása)
GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy

Fejlesztési célok (a kiemelések a prioritások fejlesztési célterületek -- fejlesztési feladatcsoportok

Esélyegyenlőség növelése (akadálymentesítés, egyenlő hozzáférés) sz. fkl út kapcsolatának javítása)
mentén (kulturális közp., gyalogos tér, park)
Közbiztonság növelése (közlekedés-biztonság és térfigyelő sz. fkl út kapcsolatának javítása)
rendszerek, közvilágítás javítása, környezet biztonság) GI./2 Lakóterületi fejlesztések (Vízpart krt.
(gyűjtőút a belter. Ny-i határán, körforg.
csomópont Vörösmező/Karinthy keresztez.)
Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek rehab., kertészet turisztikai hasznosítása)
fejlesztése GII./1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy u.
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme rehabilitáció)
Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása rehabilitáció, védőfásítások)
(utcafásítás, közműfejlesztés)
GII./4 Új lakóterület kialakítása (közművesítés,
utcafásítás)
(gyűjtőút a belter. Ny-i határán)
GII./9 Fásítás (442. sz. út mentén)
GII./10 Hiányzó közművek kiépítése
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés rehabilitáció, kertészet turisztikai
hasznosítása, védőfásítás)
lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső
GII./2 Városrészközpont a Gorkíj u-ban, (fedett
Városrész-karakterek erősítése rehabilitáció, kertészet turisztikai
lakópark, vízparti lakóterület, tömbbelső
GII./4 Új lakóterület kialakítása
Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása rehabilitáció, kertészet turisztikai

4.2.5. A közlekedési rendszer fejlesztésének céljai
4.2.5.1. A térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése

Szolnok közlekedésében legnagyobb változást a 4-es főút elkerülő szakaszának a megépítése jelentette.
Ezzel az új úttal lényegében az átmenő forgalom kikerült a városból.
A közeljövőben gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés is fogja érinteni Szolnok térségét. Az M4 autópálya,
amely a 4-es főút forgalmának tehermentesítését szolgálja kelet-nyugati irányban, valamint az M8 jelű
gyorsforgalmi út, amely a jelenleg teljesen hiányzó, az ország középső területeit feltáró forgalmi gyűrűt
képezi. Ez utóbbi az ország keleti felén a Dunaújváros – Kecskemét –Szolnok - Eger vonalon fogja a
jelenlegi Budapest-központú sugaras rendszert oldani.
Ezek közül az M4 autópálya várhatóan 2013-ig megvalósul. Három csomópontja lesz Szolnok
térségében:
• 4-es főút keresztezésénél
• 32-es főút keresztezésénél
• 3225. számú összekötő út keresztezésénél
Az M8 jelű út nyomvonala jelenleg bizonytalan. A Szolnoktól dél-keletre eső szakasz vonalvezetése és
csomópontjai viszonylag biztosnak látszanak. A várostól nyugatra csatlakozik az M4 autópályához a 4-es
főút csomópontjában. Ezután a két gyorsforgalmi út közös vonalon halad kb. 7,5 km hosszan, majd
elágazási csomópontban válik ki az M8 jelű út Eger felé, északi irányban.
A vasúti közlekedés területén Szolnok térségében lényeges hálózati fejlesztéssel számolni nem kell a
jelenlegi elképzelések szerint.
A tiszai hajózás térségi nagymértékű szerepnövekedésével a csongrádi vízlépcsőrendszer
megvalósítása esetén lehet számolni.
A légi közlekedés területén a katonai szerep mellett komolyabb polgári hasznosítás is szóba jöhet.
4.2.5.2. Szolnok közlekedési hálózatának és létesítményeinek fejlesztése
Közúti közlekedés
Távlatban az M4 és M8 gyorsforgalmi utak megépítése, valamit a meglévő 4, 40, 32 és 442 számú főutak
a térségi, regionális és országos közúti forgalom számára megfelelő hálózatot fognak biztosítani és
szolgálják a város átmentő forgalomtól való mentesítését.
Az M4 autópálya megépítése után a város külső közúti kapcsolatainak iránya alapvetően megváltozik.
Míg jelenleg a 4-es főút felől nyugati, déli és keleti kapcsolat a jellemző, addig az autópálya üzembe
helyezésétől kezdve ez megváltozik észak-nyugati és észak-keleti kapcsolatra. Ez természetesen a
meglévő forgalmi úthálózat forgalmi szerepének átértékelődését is maga után vonja. Fel fog értékelődni a
Thököly út - Rékasi felüljáró észak-nyugat felől és a Mester út - Besenyszögi út észak-kelet felől.
A 4-es főút szerepe is meg fog változni az M4 autópálya átadása után. A jelenlegi távolsági forgalmat
lebonyolító főút szerepét nagyrészt átveszi az autópálya és a megmaradó főút sokkal inkább helyi
szerepet ellátó úttá válik. Ennek megfelelően célszerű szaporítani a csomópontjai számát. Ezek a
következők, nyugatról keletre haladva:
• 32-es és 40-es főút csomópontjai (Abonyi út)
• Szolnoki Ipari Park nyugati csomópontja
• Szolnoki Ipari Park középső csomópontja a Tiszakécskei MÁV-vonal mellett
• 4625. számú összekötő út csomópontja (Tószegi út)
• Új 422-es főút és 3225. számú összekötő út csomópontja
• Régi 422-es főút csomópontja (Kertész utca)
• Alcsi szigeti csomópont a Vízpart körútnál
• Csomópont az új 4-es főút és a régi főút elágazásánál az Alcsiszigeti utcánál
Jelenleg kevés Szolnok térségében a tiszai közúti átkelések száma. Ugyanis a Tiszától délre fekvő lakó-
és üdülőterületek intenzíven fejlődnek. Továbbá itt van a város legnagyobb bevásárlóközpontja Cora,
Praktiker, Media Markt és OBI Áruházával, amely tovább fog bővülni. Ez a központ is jelentős forgalmat
vonz. A meglévő két közúti híd közül a 4-es főút (Szent István híd) elsősorban az átmenő forgalmat
szolgálja, míg a régi főúti (Városi Tisza híd) főként városi forgalmat bonyolít le. Ennek megfelelően ezen
az úton és a csomópontjain állandóak a torlódások. Ez az állapot csak a tiszai közúti átkelőhelyek
számának növelésével szüntethető meg. A korábbi fejlesztési tervek is további két Tisza-híd megépítését
tartották elengedhetetlennek:
• Csáklya utca nyomvonalának folytatásában tervezett Tisza-híd, Tiszaliget és az új 3225. számú
összekötő út felé
• Keleti Tisza-híd a 4-es főút és a Mester út között
A belváros területén lévő korábban nagy forgalmat lebonyolító utcák szerepe csökkent, helyettük más
utak forgalma jelentősen megnőtt. Így jelentősen csökkent a korábbi főút (Baross utca - Kossuth Lajos
utca) forgalma és megnőtt az Ady Endre út és a Szántó körút - Szolnoki Ispán körút - Pólya Tibor utca
forgalma. A Kossuth tér folyamatban lévő átépítésével a belvárosi úthálózat közlekedési rendszere
átértékelhető. Igény van gyalogos- és kerékpáros csökkentett sebességű közlekedés bevezetésére a
Belváros térségében. Indokolt az összefüggő lakóterületeken forgalomcsillapított közlekedési övezeteket
kialakítani (lakó- és pihenőövezet; 30km-es zóna). Ilyen megoldások természetesen nem csak a
Belvárosban kívánatosak.
A Kertész utca - Kocsoros út - Karinthy Frigyes út tehermentesítése érdekében a korábbi szabályozási
terv a nagyforgalmú 442-es főút számára új nyomvonalat jelölt ki a déli belterületi határtól kezdve a Tisza
árvédelmi töltését követve a 4-es főút felé, majd folytatva a Százlábú-híd (3225. számú összekötő út)
felé. Az új útnak különszintű csomópontja lesz a 4-es főútnál és körforgalmú csomópontja a Csáklya utcai
híd hídfőjében.
A tervezett új 442-es főút és 3225. számú összekötő út a volt 4-es főúttal (Debreceni út) kitűnő
forgalomelosztó szerepet tud betölteni a meglévő egy és távlatban tervezett két Tisza-híd felé.
A Tallinn városrészen a dr. Sebestyén Gyula körút folytatásában korábban tervezett forgalmi út a volt
laktanya területe mögött csatlakozik a Mester úti körforgalmú csomóponthoz. Nagy távon a Mester út felől
ezen az úton indul egy új országos mellékút, amelyik a debreceni MÁV vonalat követi a déli oldalon és a
Rékasi felüljáró alatt elhaladva a Levente utcán keresztül csatlakozik a Mátyás király úthoz. Ez az út
északi oldalon tehermentesíti a Belvárost.
A nyugati és déli városrészekben vannak a város jelentős gazdasági területei (Szolnoki Ipari Park; GIMA
Ipari Park, logisztikai központ). Kívánatos ezek között olyan új helyi forgalmi útnak a kijelölése, amelyik
észak-déli irányban lehetővé teszi a közvetlen közúti kapcsolatot anélkül, hogy az intenzív beépítésű
József Attila út - Temető út - Tószegi utat kelljen igénybe venni a teherforgalomnak.
Ennek az útnak a célszerű nyomvonala a 32-es főút (Abonyi út) felől a következő: Barázda utca és déli
folytatásában új út közúti felüljáróval a budapesti MÁV-vonal fölött. Ezután szintbeli keresztezés a
kisforgalmú tiszakécskei vasútvonallal és a cukorgyári iparvágánnyal, majd déli irányú folytatás a Kőrösi
út meghosszabbításában a Szolnoki Ipari Parkig, illetve folytatva a Tószegi útig-közben különszintű
közúti csomópont a 4-es főútnál.
A Stadler vasúti járműgyártó üzem a Szolnoki Ipari Park déli bővítési területére kerül.
A Szolnoki Ipari Park bővítése túl fog terjedni nyugati irányban a tiszakécskei vasútvonalon. Ezért a
Piroskai út meghosszabbításával kell számolni (felüljáróval a vasút felett). A Piroskai út nyugati
meghosszabbítása tervezett különszintű csomóponttal csatlakozik a 4-es főúthoz.
A logisztikai központ északi és nyugati irányban bővülhet a teherpályaudvar rovására. A bővítés mértékét
a MÁV-val kell leegyeztetni. A logisztikai központ feltáró forgalmi újta az Abonyi út felől a Fék utcán
keresztül az Újszászi utat és a Kis-gyepi főcsatorna melletti utat érintve a Thököly útig vezet.
A 32-es főút átvezetése a Nagy Imre körúton - Mátyás király úton indokolatlannak tűnik a belvárosi
környezet zavarása miatt. Célszerű a főút nyomvonalát e helyett a Nagysándor József úton kijelölni.
Szandaszőlős tömegközlekedési ellátottsága nem a legkedvezőbb. Ezért is bővíteni kell a gyűjtőút-
hálózatot. Célszerű ezt az alábbi utcákon kiterjeszteni:
• Gábor utca
• Kassák Lajos utca
• Nyugati tervezett határoló út
• Nagymező utca
Tiszaligetet jelenleg a Tiszaligeti sétány tárja fel zsákutcaként. Ez kedvezőtlen. A Csáklya utcai Tisza-híd
megépítése esetén a Tiszaliget nyugati végén kialakítandó körforgalmú csomóponton keresztül
megszűnik a zsákutca és két irányból tárható fel ez az értékes városi terület.
Alcsi sziget jelenleg rendkívül hosszú Vízpart körúttal tárható fel. Ez közel 3,5 km hosszú zsákutca. Az út
déli meghosszabbításával az Alcsi – Holt - Tiszán keresztül vezetett új híddal az Árpa utca nyomvonalán
összeköthető a Karinthy Frigyes úttal. Így megszűnik a hosszú zsákutca és új útvonal áll a helyi
tömegközlekedési járatok rendelkezésére.
Parkolás-fejlesztés
A jövőben minden esetben szigorúan be kell tartani az OTÉK előírásait parkolóhelyek létesítésének
tekintetében is. Csak így lehet elkerülni a parkolási helyzet további romlását.
A belvárosban csak több szintes parkolóhelyek illetve parkolólemezek létesítésével lehet csökkenteni a

fokozódó parkolóhely-hiányt. A meglévő és tervezett nagy parkolóhelyek (tájékoztató jelleggel):

• Pláza mélygarázs (meglévő) kb.150ph
• Arborétum pályaudvar (épülő) kb.222ph
• Ságvári Endre körút-Ady Endre utca sarkán (tervezett mélygarázs) kb.90ph
• Pelikán szálló mellett (tervezett)kb.170ph
• Kossuth tér mögött (tervezett) kb.100ph
• Tófenék utca-Sólyom utca sarkán (tervezett parkolólemez) kb.100ph
• Kellner Gyula utca az Iparkamara mögött (tervezett mélygarázs) kb.100ph
• Szapáry utca a bank mögött szintbeli parkolóhely helyén (tervezett mélygarázs) kb.100ph
• Piac mögött a Fiumei úton (tervezett mélygarázs) kb.100ph
• Víztoronynál (Eötvös téren tervezett mélygarázs) kb.100ph
• Baross utcában tervezett merőleges parkolóhelyek a Konstantin utca és Szapáry utca között kb.
90ph
Összesen kb. 1322ph.
Gyalogos közlekedés fejlesztése
A központi gyalogos terület építése jelenleg a Kossuth téren folyik. Ez a gyalogos övezet sétány jelleggel
ki fog terjedni a Szapáry utcára és a Ságvári Endre körút, Baross utca és Ady Endre utca közötti
szakaszára. Ez az útvonal ugyanis forgalomcsillapított kialakítású lesz. Ez azt jelenti, hogy a szélesebb
gyalogos terület és kerékpárút elsőbbséget élvez a csökkentett sebességű útpályával szemben. A
gyalogos sétány a Szapáry utca felől a Tiszai hajósok terén keresztül éri el a tervezett tiszai gyalogos és
kerékpáros hidat. Így a belvárosi gyalogos terület és a Tiszaligeti sétány között közvetlen kapcsolat
teremthető.
Kerékpáros közlekedés fejlesztése
A távlati kerékpárút-hálózat kialakításánál figyelembe kellett venni az országos és regionális
kerékpárutak és szolnoki helyi jelentőségű kerékpárutak fejlesztési igényeit. Regionális kerékpárutak:
• 4-es főút mellett Szajol felé
• 40-es főút mellett Abony felé
• 32-es főút mellett Zagyvarékas felé
• 442-es főút mellett Rákóczifalva felé
• A Tisza folyó mellett Kisköre és Tószeg irányában
Szolnokon az alábbi utak mellett építendő ki kerékpárút:
• Abonyi út-Bajcsy-Zsilinszky út-Szánó körút-Szolnok Ispán körút-Pólya Tibor utca
• József Attilla utca-Temető utca-Tószegi út
• Piroskai út
• Ady Endre út
• Szapáry utca-Ságvári Endre utca
• dr. Sebestyén Gyula körút-Városmajor út
• Besenyszögi út
• Vízpart körút
Tömegközlekedés fejlesztése
Az épülő korszerű helyközi autóbusz-pályaudvar 2008-ban fog elkészülni.
A helyi autóbusz hálózat jelenleg átlapolt vonalhálózati rendszere kiegészül a város külső részeiben
ráhordó vonalas rendszerrel. A meglévő két decentrum mellett (Tallin városrész és Szolnok Ispán körút)
további két decentrummal fog kiegészülni a város déli részén:
• Vörösmező utca (Szandaszőlős)
• Tószegi út-Gyökér utca (kórház)
Csúcsidőn (reggel 6.30-7.30, délután 14.30-17.00 között) kívül a külső vonalakról ütemes midi járatok
viszik csökkentett utasszámot a decentrumokig. Onnan normál szóló, vagy csuklós járatok mennek a
menetrend szerinti útvonalon. A tervek szerint a járműállomány a következőképpen fog alakulni:
21db csuklós
21db szóló
21db midi
4.2.5.3. Vasúti közlekedés
A vasúti hálózat létesítményeiben meghatározó változás várhatóan nem lesz. Valószínűleg területileg


A belvárosi fejlesztések végrehajtásának közlekedésfejlesztési feltételei


növekedni fog a logisztikai központ a teherpályaudvar rovására.

A STADLER vasúti járműgyártó üzem egy legújabb döntés értelmében Szolnokra kerül. A zöld mezős
beruházásként megvalósuló vállalkozás a Szolnoki Ipari Park déli bővítési területére kerül.
A Szolnoki Ipari Park iparvágány kapcsolattal ellátott és igény esetén az ellátottság bővíthető. Nagy távon
a szolnoki medencés kikötő is ellátható iparvágány kapcsolattal ehhez a rendszerhez igazodva.
A MÁV Járműjavító kapcsolati rendszere az utóbbi években kedvezőtlenebbé vált. Sorsa bizonytalan: ha
a budapesti járműjavítóval összevonják és az összevont javítóüzem Szolnokra kerül, akkor jelentős
fejlesztése várható.
4.2.5.4. Vízi közlekedés
Főleg külföldi (ukrán, szlovák) igény van tengeri vízi kapcsolat létrehozására. Ehhez állandó hajózási
vízszintet kell biztosítani. Ennek feltétele a csongrádi vízlépcső megépítése. Ezután valósítható meg a
szolnoki "medencés kikötő". Így a Tisza közel 450 km-es hazai szakaszán biztosítható a biztonságos
hajózás. Ezzel a megoldással kapcsolható be a záhonyi különleges vállalkozási terület is a vízi
szállításba. Ennek a beruházásnak jelentős a költsége, ugyanis kb. 10m-es vízszintingadozással kell
számolni. Jelentős a fenntartási költség is, a rendszeres kotrás miatt. Iparvágány kapcsolat biztosítható a
Szolnoki Ipari Park felől.
A személyhajózás fejlesztése elsősorban turisztikai kérdés. Személyhajó-kikötő célszerű helye a Tisza
parknál van.
4.2.5.5. Légi közlekedés
Minőségi változás lesz Szolnok légi közlekedésében, ha a jelenlegi katonai repülőtér "közös
felhasználású katonai és polgári repülőtér lesz". Felszereltsége alapján a repülőtér minden időben
használható lesz.
4.2.6. A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás problémáinak
megoldási javaslatai
4.2.6.1. Vízellátás
Vízbázis
A város egyetlen – már említett – vízbázissal rendelkezik, a Felszíni Vízkivételi Művel. A Tisza esetleges
nagymértékű, havaria jellegű szennyezése a vízmű időszakos leállítását eredményezheti. Ezért a város
különböző lakóterületein – zömmel 300-400 m mélységű – artézivíz kutakat fúrtak. A városi vízmű
havaria miatti leállítása esetén ezekről a kutakról lehet ivóvizet vételezni.
Vízhálózat
Probléma:
• A városi gerinchálózat vízműteleptől indított sugaras rendszerű kialakítása nem teszi lehetővé a
Tisza két partja közötti kooperációt.
• A Szolnoki Ipari Park és annak tervezett bővítése jelentős igénnyel lép fel, melyet a jelenlegi
Piroskai úti hálózat nem tud biztosítani.
Megoldási javaslat:
• A Tisza két partján kialakult sugaras hálózat körvezetékké alakításához szükséges az ún. déli
körvezeték kiépítése NA300 mérettel a Kölcsey Ferenc utcára forduló NA300-as és a Tószegi úti
NA300-as vezeték között.
3
• Az Ipari Park térségének ellátására NA450 mm-es vezetéket kell építeni a 2.000 m -es víztornyot
tápláló NA500-as vezetéktől a Törteli út – Gyökér utca – MÁV vonal mentén a Piroskai útig és az
ott lévő NA200-as vezetéket NA300-ra kell bővíteni a Tószegi úti NA300 mm-es vezetékig.
4.2.6.2. Csatornázás
Városi szinten a legfőbb problémát a meglévő egyesített rendszerű csatornahálózat jelenti, melyen
keresztül a szennyvíz a Tiszába jutva szennyezi környezetét.
A probléma megoldásának módja az elválasztott rendszerű hálózat megépítése, ami a város részére
hosszú távú feladatot jelent, tekintettel arra, hogy az üzemeltető által lehatárolt terület magába foglalja a
Zagyva bal parti, családi házas lakóterületet, illetve a Tisza és a Budapest-Debrecen MÁV vonal által
határolt belvárosi területet.

4.2.6.3. Villamos energia ellátás

Alaphálózat
A MAVIR alállomás 400 kV -os országos alaphálózatba történő bekötésével a Szolnok város és
környezete energiaellátásának biztonsága, valamint háttérkapacitása nagymértékben megnő. A
fejlesztés 2012 –re várhatóan befejeződik (két 400/132 kV –os transzformátor épül).
Középfeszültségű hálózat
A város terjeszkedése során a korábban külső ipari területeknek számító városrészeiben problémát
jelenthetnek a szabadvezetékes hálózatok a beépíthetőség, valamint a városkép szempontjából.
A megoldást az új fejlesztési területeken ill. a városrészek rekonstrukciójánál a földkábeles hálózatra
való áttérés jelenti.
A kisfeszültségű szabadvezetékes villamos és telekommunikációs hálózatoknál városképi problémát
jelent az „oszloperdő”, valamint a hálózati rendszerek történelmi lenyomatát bemutató különböző
hálózatképek (vezető elrendezések).
A megoldást a föld alá száműzésük jelentheti, de ahol műszaki, ill. gazdasági okok miatt nem
valósítható meg, ott is törekedni kell a hálózatok közös tartóoszlopon való elhelyezésére, ill. a csatlakozó
vezetékek földkábeles kialakítására, az új beruházásoknál, valamint a városrészek rehabilitálása során.
4.2.6.4. Hőenergia ellátás
Magyarországon problémát jelent a megújuló energia használatának a mellőzése.
Megoldás a megújuló energiahordozók használata.
A szél és a napenergia, föld és a levegő hőtartalmát kihasználó berendezésekre, valamint az un.
passzív és autonóm házak építésének lehetőségére, ill. ezek kombinált alkalmazására.
Németországban már teljesen megszokott, de nálunk még kevésbé ismert a csapadékvíz mosásra, ill. a
WC öblítésére való felhasználása (mely az ivóvíz hálózattól független), valamint ennek a megújuló
energia körébe való sorolása.
Alkalmazása esetén elmarad a korábban e célból felhasznált ivóvíz előállításánál, helyszínre
szállításánál felhasznált energia, a felhasznált vegyszerek költsége, ezen kívül a mosáshoz felhasznált
vízlágyító anyagok is elmaradhatnak és csökkenthető a mosószerek adagja is. (A természeti kincsként
kezelhető ivóvíz felhasználása is csökken.). A technológia, valamint a berendezés Magyarországon is
elérhető.
Nálunk a legszélesebb körben ismert és alkalmazott napkollektorok, valamint a föld és a levegő
hőtartalmát kihasználó, az un. hőszivattyús berendezések, ill. ezek kombinációja terjedt el.
Szolnok térségében a levegő hőtartalma és geotermikus energia használata, valamint a napsütéses
órák magas száma miatt a napenergia kihasználása, ill. ezek kombinációja kézenfekvő, de az autonóm
és a passzív házak építése is megfontolható
A megújuló energiaforrásokhoz is sorolható a szalmabála tüzelésű erőmű, ill. un. „pellet” (préselt
fahulladék tüzelésű) erőmű, valamint bioetanol is.
A fenti beruházásoknál az emisszió kibocsátásának a csökkentésére is figyelni kell. Akkor nevezhetjük a
beruházást „környezet-tudatosnak” amennyiben nyersanyagellátásuk a térség vonzáskörzetéből és főleg
vasúti szállítással megoldható, valamit az erőművek esetében a hulladék hő is hasznosításra kerül.
A kis területre koncentrálódó nagy hűtési, ill. fűtési hőenergiát igénylő beruházásoknál problémát
okozhat az, hogy ezeket külön-külön berendezésekkel oldják meg, rosszabb hatásfokot és nagyobb
károsanyag kibocsátást eredményez.
Megoldást jelenthet ilyen esetekben az, un. „trigenerációs” erőmű építése, amely a villamos energia
termelése mellett, hűt-fűt közel ugyan annyi gázenergia felhasználással. (Pl. a Köérberek lakópark és
sportcentrum projekt.)
4.2.6.5. Közvilágítás
A közvilágítás korszerűsítése az egész városban megtörtént a világítás nagynyomású nátrium lámpákkal
és részben kompaktfénycsöves lámpatestekkel történik, de problémát okoz, hogy a lámpatestek egy jó
része a vízszintes síkjától felfelé is sugároz fényt, és így fényszennyezést okoz, valamint a
nátriumlámpák fénye csak korlátozott szín és alakfelismerést tesz lehetővé.
Megoldás: az új beruházásoknál, valamint a felújításoknál síküveg burás, vagy megfelelően ernyőzött
lámpatesteket alkalmazzanak, ill. a nátrium lámpák helyett kerámia kisüléses fémhalogén lámpákat
alkalmazzanak a nagy gyalogos forgalommal bíró területeken.

4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája
4.3.1. A városfejlesztési stratégia viszonya Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési

Stratégiájához és a megye Területrendezési Tervéhez, illeszkedés a településfejlesztési
koncepcióhoz és a településrendezési tervekhez
4.3.1.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiával való kapcsolatok

Szolnok Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési
Stratégia összhangját bizonyítja az alábbi táblázat, melyben a Megyei Stratégiában szereplő javaslatok
közül azok kerültek felsorolásra, amelyek az integrált városfejlesztési stratégiának is részét képezik. A
szürkével alászínezett témáknak területi, városrendezési vonatkozásai (is) vannak.
MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség MFt Ágazati OP Helyszín
besorolás
A megyei projektek közül Szolnok város területére vonatkozó kiemelten fontos minősítésű tervek
Szolnok logisztikai központ Szolnok MJV Engedélyezési és GOP Gyökér u. – 4.

Szolnok és térsége fejlesztése hasznosítási terv 4 500,0 EAOP sz. fkl. út
logisztikai szerepének közötti terület
erősítése Szolnok Ipari Park és Megvalósíthatósági Összekötő út
Logisztikai terület Szolnok MJV tanulmány 500,0 GOP megépítése
összekapcsolása
Kistérségi termelő és
szállítmányozó klaszterek Szolnok MJV Beruházási 5 000,0 KEOP/GOP Szolnok Ipari
és biomassza erőmű koncepció és Park
telepítése, működési megvalósíthatósági
feltételeinek biztosítása tanulmány
Szolnok Ipari Parkban.
Vállalkozói Innovációs J-N-Sz megyei GOP Szolnok Ipari
Bázis kialakítása Gazdaság- Tervezés 5 000,0 TIOP Park
fejlesztő Kht. folyamatban
Akkreditált gépipari kutató GOP
fejlesztő bázis (Miskolci Szolnok MJV Tervezés 2 000,0
Egyetemmel közös) folyamatban
Ipari parkok fejlesztése,
inkubátorház építése a Szolnok MJV Engedélyes tervek 1 700,0 GOP Szolnok Ipari
Szolnoki Ipari Parkban, KEAOP Park
biomassza alapú hőtermelő EAOP
Termál és Szolnok a „Tisza fővárosa”

gyógyturisztikai komplex fejlesztési projekt Szolnok MJV Tervezés 10 000,0 EAOP Tiszaliget
fejlesztések folyamatban
Megyei Hetényi Géza Kórház-

Kórházfejlesztés és Rendelőintézet felújítása, J-N-Sz Megyei Tanulmányterv 12 000,0
rekonstrukciós volt Egészségügyi Önkormányzati
program Szakiskola épület Hivatal
rekonstrukció
A felsőoktatási intézmény
Szolnoki Főiskola nem formális és egyéb Szolnoki Nincs 200,0 TIOP/TAMOP
fejlesztése közösségi funkcióinak Főiskola
erősítése, a felsőoktatás és
kultúra közötti
együttműködés fejlesztése,
közös működési formák
kialakítása
Laktanya rehabilitáció Mester úti Ságvári laktanya Szolnok MJV Megvalósíthatósági Mester úti
és kapcsolódó É-K-i tanulmány, eng. terv 3 000,0 EAOP laktanya
városrész teljes egyes
rehabilitációja létesítményekre
A megyei projektek Szolnok város területére vonatkozó fontos minősítésű projektek
Táj- és Szolnok Alcsi Holt-Tisza Szolnok MJV Megvalsíthatósági

természetvédelmi rehabilitációja tanulmány és elvi 12 870,0 UMVP-KEOP Alcsi Holtág
fejlesztések vízjogi engedély,
kiviteli tervek
folyamatban

besorolás
Szolnoki Főiskola Vállalkozások humán

fejlesztése erőforrás fejlesztését Szolnoki Tervezés 1 000,0 TAMOP
szolgáló innovációs Főiskola folyamatban
menedzser képző szak
elindítása
Szolnok és térsége Nemzetközi cargo, sport és Alsó-Szandai

logisztikai szerepének kisrepülőtér kialakítása Szolnok MJV Megvalósíthatósági 12 000,0 KÖZOP/GOP Rét
erősítése Szolnokon tanulmány
A Szolnoki Logisztikai
Központ agrártermelőknek Szolnok MJV Nem tervköteles 700,0 UMVP/GOP
nyújtott szolgáltatások fejl.
Kishajó kikötő hálózat Kishajó kikötő hálózat Beruházási konc. és

és kapcsolódó létesítése és fejlesztése Szolnok MJV megvalósíthatósági 200,0 EAOP
infrastruktúra kiépítése tanulmány
Integrált Vízisport-telep és
Turisztikai vonzerők Vízi Turisztikai Központ Szolnok MJV Megvalósíthatósági 1 500,0 EAOP Tiszaliget
fejlesztése kialakítása tanulmány
Szolnoki Repüléstörténeti Repülőtér
Múzeum fejlesztése Szolnok MJV 100,0 EAOP
Jász-Nagykun-Szolnok
Térségi integrált megyei szakképző Szolnok MJV Tervezés 50,0 TAMOP
szakképző központok iskolákkal folyamatban
létrehozása együttműködve,innovációs
tananyagok kifejesztése,új
módszerek adaptálása
Regionális képzési
hálózatok: a szakképzés és Szolnok MJV Megvalósíthatósági 1 000,0 TIOP/TAMOP
a felnőttképzés tanulmány
infrastruktúrájának
fejlesztése
Térségi integrált szakképző
központ kialakítása Tanulmánytervek 2 900,0 TIOP
Szolnokon, Túrkevén,
Jászberényben
A megye helyi és A megye helyi és helyközi

helyközi tömegközlekedési Jászkun Volán Szolnok decentrum 3 350,0 KÖZOP/EAOP
tömegközlekedési infrastruktúrájának Zrt és tervezés alatt
infrastruktúrájának fejlesztése Szolnok MJV
fejlesztése
Hulladékgazdálkodási Szolnok és térsége

rendszerek fejlesztése hulladékgazdálkodási 22 település Engedélyes tervek 1 427,0 KEOP
rendszer fejlesztése,
Szolnoki folyékony hulladék
fogadó-előkezelő
6.2.1.2. A kohéziós alapból támogatható projektek közül az IVS-ben is szereplő célkitűzések

besorolás
Vásárhelyi Terv Tiszaligeti körtöltés Jogerős építési
folytatása, megerősítése, VTT Szolnok MJV engedélyes tervek, 32 300,0 Tiszaliget
árvízvédelem továbbfolytatása már megvalósult
projekt folytatása
6.3.1.3. Szolnokot érintő kistérségi projektek

A kistérségi projektek közül itt nem kerülnek említésre azok, melyek csak egy-egy településen belüli vonatkozásaik vannak (pl.
belterületi utak építése/felújítása, faluközpont fejlesztése, tornaterem építése, településkép javítása), bár áttételesen – a
települési vonzerő növekedése következtében javuló versenyképesség miatt - ezeknek is van hatása a városra. Itt azonban
csak azok a kistérségi projektek kerülnek felsorolásra, melyeknek közvetlen kapcsolata van Szolnokkal (pl. a városba bevezető
(kerékpár) úthálózat fejlesztése, vagy amelyek – kistérségi igényeket kiszolgálóan is – de területileg Szolnokon valósulnak meg.

MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség Ágazati OP Helyszín

MFt besorolás
Szolnok várost érintő, kiemelten fontos besorolású kistérségi projektek
Jánoshida
Kerékpárút Kerékpárút a Zagyva (Jászberény, Előkészítés alatt 300,0 EAOP Zagyva gát
hálózat fejlesztési gáton Jásztelek, Alattyán,
program Jászalsószentgyörgy,
Szászberek, Újszász,
Zagyvarékas,
Szolnok)
Közoktatási Gyógypedagógiai
intézmények módszertani központ Szolnok MJV Engedélyes terv 200,0 TIOP/TAMOP
infrastrukturális létrehozása
fejlesztése
Az oktatási-kulturális
Kulturális intézmények közötti Szolnok MVJ Nem rendelkezik 900,0 TIOP/EAOP
intézmények együttmőködést tervvel
infrastrukturális szolgáló infrastruktúra
fejlesztése fejlesztése, a
kulturális
tartalomfejlesztés
hatékonyságát
megalapozó
infrastrukturális fejl.
Alternatív és Pályakövetési
reintegrációs rendszer kialakítása a Szolnok MJV Nem rendelkezik 100,0 TAMOP
programok szakképzésben tervvel
végzettek
elhelyezkedési
esélyeinek javítása
céljából
Szolnok várost érintő fontos besorolású kistérségi projektek

Adaptív
oktatásszervezés Szolnok MJV Nem rendelkezik 200,0 TAMOP
Közoktatási elterjesztése a tervvel
intézmények Szolnoki kistérség
infrastrukturális általános iskoláiban
fejlesztése A közoktatás
információs Szolnok MJV Nem rendelkezik 800,0 TIOP
rendszereinek tervvel
fejlesztése
A kiemelkedően
tehetséges Szolnok MJV Nem rendelkezik 800,0 TAMOP
hallgatókat támogató tervvel
és fejlesztő,
tehetséggondozó
programok
elterjesztése
Zaj és levegő Iparterületi és

Lakhatási szennyezettség elleni Szolnok MJV Tervezés 500,0 KEOP/EAOP vasút menti
feltételek védelem biztostása folyamatban véderdősávok
megteremtése, ipari területek és/vagy kialakítása,
javítása közúti közlekedéssel lakóterületeket
jelentősen terhelt elkerülő utak
városi területeken építése
Közintézmények Szolnok MJV Tervezés 1 200,0 EAOP

Település akadálymentesítése folyamatban
rehabilitáció Barnamezős Mester utcai
beruházások Szolnok MJV Területmegszerzés 3 000,0 EAOP (és Thököly
(laktanya rehabilitáció folyamatban úti) laktanyák
és funkcióváltás)
Kerékpárút Szolnok-Tószeg
hálózat közötti kerékpárút Tószeg Tervezés 50,0 EAOP
fejlesztése szakasz megépítése folyamatban

MSP alprogram Projekt címe Projektgazda Tervellátottság Költség Ágazati OP Helyszín

MFt besorolás
Kistérségi e-közig., e- -
Intelligens önkormányzat fejl., Szolnok + a kistérség Szolnoki intelligens 4 282,0 EKOP/EAOP
szolnoki kistérség kistérségi információs települései stratégiai program
létrehozása portál létrehozása,
tudásalapú IKT ipar
és e-gazdaság
fejlesztés, információs
társadalom K+F piac
erősítése, tudás-
intenzív KKV-k
támogatása,
kistérségi projektiroda
létrehoz.
Kistérségi -
Alternatív és partnerkapcsolatok Szolnok + a kistérség Szolnoki Kistérségi 14,0 TAMOP
reintegrációs kiépítése, települései Stratégiai Program
programok együttműködések
intézményes
fejlesztése
Alternatív
utógondozási Szolnok + a kistérség Szolnoki Kistérségi 154,0 TAMOP/TIOP
szolgáltatások humán települései Stratégiai Program
és tárgyi-
infrastrukturális
fejlesztése
Alternatív képzési és
foglalkoztatási Szolnok + a kistérség Szolnoki Kistérségi 1 613,0 TAMOP/ EAOP
programok települései Stratégiai Program
megvalósítása
Halmozottan Hangya-
A romák hátrányos helyzetű Szolnok + a kistérség Nem rendelkezik 800,0 TIOP/EAOP Tücsök u. és
társadalmi társadalmi réteg települései tervvel régi Kisgyep
reintegrációjának integrációjának rehabilitáció,
elősegítése elősegítése, Roma Törteli úti
Közösségi Ház telep fokoza-
létrehozása tos felszám.
Kistérségi Szolnoki Kistérségi 7,0 TAMOP -

Közösségi és érdekegyeztető Szolnok + a kistérség Stratégiai és
egyéb fórumok rendezése települései Operatív Program
szolgáltatások Pályázati és Szolnok + a kistérség Szolnoki Kistérségi -
fejlesztése projektmenedzsment települései Stratégiai és 28,0 TAMOP/EAOP
szaktanácsadói Operatív Program
szolgáltatás biztosítás
Fejlesztési Szolnok + a kistérség Szolnoki Kistérségi 7,0 -
adatbázisok települései Stratégiai és EKOP/EAOP
létrehozása, Operatív Program
karbantartása
4.3.1.4. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Tervével az Integrált Városfejlesztési

Koncepció célterületei összhangban vannak. A megyei terv tájképvédelmi (városképvédelmi) övezetbe
sorolja a város Tisza-partját a tiszaligeti és a belvárosi oldalon egyaránt, az
Alcsi Holtág környékét és a Kertváros sziluettjét a Szandai rétek felől. Az
IVS egyik célkitűzése – és a javasolt fejlesztési projektek között prioritást
élvező javaslata – a Tiszapart városi közösségi és idegenforgalmi
szerepének növelése, a parti és partközeli területek rendezése, a belvárosi
szakasz minőségi javítása, a gyalogos terek kialakítása-gazdagítása, a volt
gabonaraktári épületek rehabilitálása és hasznosítása, a belváros és a
Tiszaliget gyalogos híddal összekapcsolása, a tiszaligeti
termálfejlesztésekkel és egyetemi kampusszal a folyó balparti területeinek
rendezése. Ugyancsak a projektek között szerepel az Alcsi Holtág
rehabilitációja és az É-Ny-i részen az Alcsi-szigeten szabályozottan a
beépítési lehetőségek biztosítása is.
Tájképvédelmi övezet (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve)

A megyei tervben jelölt „Hullámtér-ártér” övezet lefedi Tiszaliget területét,

ezért a fejlesztési projektek között szerepel a terület bevédése, a
tiszaligeti körtöltés megerősítése. A projekt már engedélyes tervekkel
rendelkezik és az EU kohéziós alapjaiból támogatható megyei projektek
között szerepel 32 300 eFt költséggel
Hullámtér, nyílt ártér övezet (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve)
A megyei területrendezési tervben jelölt országos és regionális

jelentőségű kerékpárutak projektjei is szerepelnek a kistérségi fejlesztési
javaslatok között, külön említve a Zagyva-gáton vezetett térségi és a
Szolnok-Tószeg kerékpárutat, melyet a város is a megvalósítandó
projektek között tart számon részben a kistérséggel való kapcsolatok
erősítése és a hivatásforgalom számára használható kerékpárút hálózat
kialakítása, részben turizmusfejlesztési célokból.
Térségi kerékpárút-hálózat (J-N-Sz Megye Területrendezési Terve)
4.3.2. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város hosszútávú településfejlesztési

koncepciójához
Szolnok hosszú távú településfejlesztési koncepciója 2007-ben elkészült. Ebben Szolnok jövőképénél az
alábbi – az IVS-sel láthatóan egybecsengő - elérendő célok szerepelnek:
• A civil-szféra és a várospolitika jövőképe: élhető jövő
o Környezeti-természeti élhetőség
Környezet-, természet és tájvédelem
o Társadalmi, gazdasági élhetőség
Munkahelyteremtés, a munkanélküliség visszaszorítása
o Települési/térségi élhetőség
Teljes közművesítettség és a közlekedési infrastruktúra kiépítése
• A versenyszféra és a várospolitika jövőképe: a versenyképes jövő
o Környezeti-természeti versenyképesség
Rekreációs és turisztikai vonzerő fenntartása és fejlesztése
o Társadalmi-gazdasági versenyképesség
Kiegyensúlyozott gazdasági szerkezet és prosperáló gazdaság versenyképes és magas
jövedelemtermelő képességű ágazatokkal
Minőségorientált gazdaság és a fenntarthatóság biztosítása
Az erős oktatási háttér és a gazdaság integrációja, eredményes K+F tevékenység és innovativitás,
technológia transzfer
KKV-k fejlesztési lehetőségei és rentabilitása
Tőkevonzó befektetői környezet és tőke beáramlás
Szolnok a munka- és tudásintenzív tevékenységek központja
Kiemelkedő logisztikai központ
A mezőgazdaság létbiztonságot és perspektívát biztosító ágazattá válik
Szolnok minőségi vendégforgalmat vonzó turisztikai hellyé válik
A humán erőforrás képzett, innovatív és versenyképes
o Települési/térségi versenyképesség
A szükséges közlekedési fejlesztések megtörténnek
• A várospolitika jövőképe: a fenntartható jövő
o Környezeti-természeti fenntarthatóság
o Társadalmi-gazdasági fenntarthatóság
Az ipar, mezőgazdaság, turizmus és szolgáltatások terén térségi funkció és munkamegosztás
Élhető, versenyképes és fenntartható város és térségfejlesztés a környezet/természetvédelem,
tájfenntartás szerepkör felvállalásával
Települési imázs magas fokú

Szolgáltató önkormányzat
o Települési/térségi fenntarthatóság
A regionális és megyei „peremvidék” helyzet felvállalása és előnyeinek kihasználása
A környezeti, társadalmi, gazdasági, természeti/táji és térségi javakkal való gazdálkodás
Átlátható, ellenőrizhető tervrendszer
Hatékony társadalmi párbeszéd és munkamegosztás
Társadalmi integráció és pezsgő közösségi élet
Szolnok szerepe regionális, országos és kistérségi szinten is jelentős, sőt nemzetközi kapcsolatokkal
is rendelkezik
A következő táblázat a hosszú távú településfejlesztési koncepcióból került átemelésre. Színessel azok
a témák lettek kiemelve, melyekkel a városfejlesztési stratégia is részletesen foglalkozik és amelyeknek
valamilyen területi vonatkozásuk is van. A településfejlesztési koncepcióban említett, de a táblázatban
fehéren maradt tennivalók többnyire szervezési kérdések, szervezeti hátteret, szervezetfejlesztést
igényelnek és nem köthetők területhez, egy-egy városrészhez.

SZOLNOK HOSSZÚ-TÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK CÉLPIRAMISA --- KIEMELVE A AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEKET
A B C D
PARTNERHÁLÓZAT FENNTARTHATÓ GAZDASÁG STRAT. FŐIRÁNY CÉLHARMONIZÁCIÓS STRATÉGIAI FŐIRÁNY PIACORIENTÁCIÓ
ÉPÍTÉS STRATÉGIAI FŐIRÁNY
STRATÉGIAI FŐIRÁNY Ba Bb Ca Cb Cc Cd
ÚJRAPOZÍCIONÁLÁSI FENNTARTHATÓSÁGI CIVIL FELKÉSZÍTÉSI KOHÉZIÓS STRUKTURÁLIS ARCULATÉPÍTÉSI STR.
STR STR. STR. STR. STR.
Szolnok nagytérségi Városi ingatlanvagyon Humán erőforrás komplex Térségi és helyi igényeket Környezetvédelem Információs társadalom Szolnok és vonzáskörzetet
közlekedési kapcsolatok gazdálkodás hátterének biztosítása kielégítő egészségügyi nyújtotta lehetőségek integrált marketing terv
újrapozícionálása ellátás biztosítása terjesztése
Szolnok városkörnyéki Összehangolt város és tér- Atipikus foglalkoztatási Kulturális-közösségi Természetvédelem Döntési struktúra fejlesztése Szolnok kommunikációs
Közlekedési kapcsolatok ség menedzsmentet segítő formák emelése létesítmények fejlesztése, Intézményi feltételeinek programja
újrapozícionálása egys. terv. rendsz. kialakít. terek kialakítása megteremtése
Szolnok és térsége Társadalmi integráció Tájfenntartás, Települési örökség védelem
élhetőségi versenyképesség segítése vidékfejlesztés
Feltételeinek javítása
Szolnok és térség Roma résztársadalmi Vízrendezés Településarculat fejlesztés
vízrendezés csoportok integrációjának
újrapozícionálása segítése
Szolnok és vonzáskörzeté- Ezerév küszöbén az új- Logisztikai bázis fejlesztése Rekreációs, turisztikai,
nek befektetési és piaci Szolnok tudat fejlesztése befektetői vonzerőfejlesztés
pozicionálása
Szolnok logisztikai bázis Szolnoki Főiskola fejlesztési Környezetbarát Megtartóképesség fejlesztés
pozicionálása program iparfejlesztés Sport és szabadidő
létesítmények kialakítása
Ágazati és egyéb civil szféra Szolnoki Főiskola Szolgáltatásfejlesztés Turizmus termékfejlesztés,
működtetése felnőttképzési programja vonzerőfejlesztés
A területfejlesztés Közlekedési
partnerségi kapcsolatainak hálózatfejlesztés
fejlesztése
Szolnoki és Szolnokról Közúti és vasúti
elszármazott közéleti és tömegközlekedés fejlesztés
tudományos emberek bevon
Városok közötti versenyben Vízi-közművek fejlesztése
hatékonyabb részvétel
Érdekazonosságon alapuló Energia-közművek

partnerkapcsolatok Szolnok- fejlesztése
térségi településekkel
Gazdasági célok és Hírközlés fejlesztése
településpolitikai
elképzelések integrációja
Térségi vállalkozói és Településrendezési tervek
települési abszorpciós változó igényekhez
képességfejlesztés alakítása
Városközpont, Tiszapart és
kapcsolódó területek
fejlesztése
Árvízrendezésből következő
területfelhasználási
változások
Közlekedésfejlesztésből
adódó településszerkezeti
változások
Mezőgazdaság,
erdőgazdaság fejlesztése

4.3.3. A városfejlesztési stratégia illeszkedése a város településrendezési terveihez

Az alábbiakban városrészenként és akcióterületenként vizsgáltuk a joghatályos tervi illeszkedést. A
melléklet ábrákon a módosítási helyeket számozással jelöltük. Piros színnel az első ütemben (2008-9
között) érintett, kékkel a további ütemekben érintett területeket.
A-B jelű--Szolnok a Tisza fővárosa akcióterületen
a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges:
--első ütemben
1. a Szapáry úttól nyugatra eső tervezett közterület, felszín alatti parkolóval a joghatályos
tervben nem szerepel, a parkoló és a térkialakítás miatt szükséges a közterületi szabályozás;
2. a volt kemping területén 5 csillagos szálló elhelyezhetősége érdekében központi vegyes
terület kijelölése szüksége a jelenlegi rekreációs célú különleges terület helyett.
--második ütemben
1. a városközpont I. területén a „fehérház”bővítésénél a közterület némi csökkenését célszerű
előirányozni;
2. a tiszaligeti termálközpont mellett megvalósítható termál és sportszállók központi vegyes
terület kijelölését teszik szükségessé a jelenlegi különleges területi besorolás helyett.
1
1
2
2
Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület és környéke a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó területek jelölésével
B jelű—Szandai rétek akcióterületen

a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges, amennyiben a területtel kapcsolatos feltételek
megváltoznak, nagy valószínűséggel csak a második ütemben.
1 A 4. sz. főúttól délre fekvő sportrepülőtér, ma honvédelmi célokat szolgáló tartalék repülőtér is. A
honvédségi tartalék használat módosítása már korábban többször felmerült, de végül átmenetileg
lekerült a napirendről. A város azonban továbbra is napirenden kívánja tartani a felhasználás
módosítását, melyet városi, sőt regionális idegenforgalmi, rekreációs lehetőségek indokolnak. A
jelenlegi használat egyébként korlátozza a bevásárlóközpont tovább fejlesztését, de a technikai
sportokhoz szükséges építményi bővítést is.

2 Lakossági igényként fogalmazódott meg a Csáklya utca folytatásában egy Tisza híd építése,
melynek nemcsak az akcióterületen, de a város egészén vannak rendezési hatásai, módosítási
igényei
Szandai rétek akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével
CI jelű—Alcsi városrész, Mester úti volt laktanya akcióterületen

a joghatályos szabályozási terv módosítása szükséges, bár a támogatással kiépítendő első ütemű
területek között nem szerepel, de mint önkormányzati ingatlanfejlesztés, első ütemű beavatkozást—
rendezési tervi összehangolást igényel.
1
2
Alcsi városrész, Mester úti volt laktanya akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

1. A Dr Sebestyén Gy. krt. folytatásnak tervezett szabályozási szélességét teljes egészében a

volt laktanya telkén belül célszerű kialakítani,
2. A kertvárosias lakóterület helyett kisvárosias átsorolás a terület hasznosításában előnyö-
sebb,
3. A városközponti vegyes besorolás, azaz intézményi funkciók telepítése helyett a lakóterületi
hasznosítás kedvezőbb.
CI jelű—Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterületen
a joghatályos szabályozási terv módosítására a volt katonai gyakorlóteret kivéve csaknem a teljes
területen szükség van. A jelenlegi besorolás szerint a területek beépítésre nem kijelöltek. Az akcióterület
nem szerepel az első ütemű kiépítésben.
Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület
jelölésével
D jelű—Széchenyi városrész—lakótelep és Varjú utca környéke akcióterületen

a joghatályos településrendezési tervekkel való összhang csaknem teljes. A funkcióbővítő lakóterületi
rehabilitáció a középtávon belül, a második ütemben valósulna meg.
1 A Varjú utca és környékén javasolható a kertvárosi lakóterületei besorolásnál intenzívebb
területfelhasználás, nevezetesen kisvárosias lakóterület. A nagyobb intenzitást a lakótelepi
környezet indokolja, ahol a közművek kiépítettsége teles, a humán infrastruktúra ellátottság a városi
átlagnál kedvezőbb. A rehabilitáció a középtávon belül a második ütemben valósulna meg.
2 A lakótelepen belül a közösségi területek kialakítása nagyon fontos és hatékony beavatkozás
lesz, közösségformáló hatása miatt. Ezért az eredeti tervben előirányzott, de nem megvalósult
alközponti intézmények körüli terek kialakítását elő kell irányozni. A joghatályos szabályozási terv a
többé-kevésbé a spontán módon kialakult, azaz a halmaz jellegű, strukturálatlan állapotot rögzíti. Az
ábrán jelölt helyeken a fórumok szabályozott kiépítése érdekében a szabályozási terven a
közterületek határát, ezen belül a gyalogos- és parkolóterületek határának módosítását végre
kellene hajtani.
Ezzel összefüggő módosítási javaslat a helyi építési szabályzatban (SZÉSZ-ben) a térfalakkal
kapcsolatos követelmények, előírások rögzítése. Megfontolandó, hogy a meglévő épületeken
szükséges. Az egységes megjelenést szolgáló beavatkozásokat is e helyen kellene szabályozni.

3 Nyíllal jelöltük a Széchenyi krt. folytatását a nyugati városrész felé, mely ugyancsak rendezési
tervi módosítást igényel.
2 2 2 2
1 2 2 2
3
Széchenyi városrész—lakótelep és Varjú utca és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó
terület jelölésével
EI jelű—Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterületen

a joghatályos településrendezési terveket a teljes akcióterületre kiterjedően módosítani kell. Ennek oka
elsősorban a volt laktanya funkcióváltása, mely lehetőséget teremtett a funkcióbővítő barnamezős
rehabilitációra. A tervekben szereplő városi és városrészi közlekedési hálózat is módosítandó, mert
lehetővé vált a városrészeket felfűző, összekapcsoló városi gyűjtőút hálózat kiépítésére.
Az akcióterület fejlesztési feladatait a jelen stratégiai terv nem jelöli első ütemű rehabilitációs feladatnak,
de a laktanya telke, mint leendő önkormányzati terület a fejlesztéseknek motorja lehet.
Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a
módosítandó terület jelölésével

EII jelű—Nyugati városrész—Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterületen

az előző szabályozási terv részleten jelölt módosítással összefüggő rendezési tervi beavatkozások
szükségesek. Szabályozási vonatkozásban a két terület összefügg, városszerkezeti egységre kiterjedő
önálló szabályozási terv készítése válik szükségessé.
FI jelű—Déli városrész—Körösi út és környéke akcióterületen
Módosítás szükséges az akcióterület határán, a Csáklya utcától induló Tisza-híd létesítése miatt. Az
akcióterület fejlesztéseit a stratégiai terv nem jelöli első ütemben végrehajthatónak.
A híd területigénye szükségessé teszi a Hullám utca és környékére készített és érvényben lévő önálló
szabályozási tervének és sajátos építési előírásainak a felülvizsgálatát. A jelölt terület erre a
szabályozási tervre utal.
Déli városrész— Körösi út és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével
FII jelű—Déli városrész—Iparterületi rehabilitációs akcióterületen

A joghatályos településrendezési tervek módosítása csak az érdekelt vállakózók bevonásával, a
részletes rendezési program összeállítását követően válik szükségessé. A stratégiai terv a rehabilitációt
az első ütemű fejlesztések között nem szerepelteti. Megvalósítása az érdekelt vállalkozók
kezdeményezésére is megvalósítható.
FIII jelű—Déli városrész—Ipari Park bővítése akcióterületen
A szabályozási terv készítése és az ezzel összefüggő településszerkezeti terv módosítása folyamatban
van.
GI jelű—Alcsi-sziget akcióterületen
A lakóterületi átsorolás, új lakóterületek kijelölése, és a vízparti út meghosszabbítása miatt szükséges a
joghatályos településszerkezeti tervek módosítása.
A fejlesztéseket a jelen stratégiai terv a második ütemben tartja megvalósíthatónak. A módosításokat
két területen kell végrehajtani:
1 az üdülő területen, ahol lakóterületi átsorolást kíván a város végrehajtani, majd ezt követően a
szennyvízelvezető hálózatot kiépíteni, valamint
2 a Holt Tiszai híd építésével, és a gyűjtőút hálózat folyamatosságának kiépítésével érintett
területeken. Ez utóbbi a Szandaszőlősi városrészek úthálózatára is kihat, ahol ugyancsak
módosítani kell a településrendezési terveket.

Alcsi-sziget akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével
GII jelű—Szandaszőlős akcióterületen

a joghatályos településrendezési terveken az előzőekben említett hálózati változtatási igényen
túlmenően egy-egy részterületen, valamint a 442 sz országos mellékút új elkerülő nyomvonala miatt
szükséges a módosítás.
2
1
Déli városrész— Körösi út és környéke akcióterület a joghatályos szabályozási tervben, a módosítandó terület jelölésével

Az akcióterületet a stratégiai terv prioritásként kezeli, ennek megfelelően

–első ütemben végrehajtandó fejlesztések miatt a rendezési terv módosítása szükséges a
városrészközpont kialakítása miatt, (piros1 jelű területen)
--a második ütemben végrehajtandó fejlesztések miatt szükséges (a kékkel jelölt területeken)
1. a település belterületi határán, ahol közösségi és szolgáltató célú létesítmények telepítésére lesz
szükség;
2. a 442 sz országos mellékút elkerülő szakaszának új nyomvonalán (a megyei területrendezési
tervben jelölt nyomvonalon);
3. a korábban már említett Alcsi szigeti közúti összeköttetéssel érintett területeken.
A településszerkezeti terv teljes körű felülvizsgálatát indokolja a terv készítése óta eltelt tíz év,
valamint a fejlesztési koncepció, valamint a jelen stratégiai terv készítése során felmerült számos, és
indokolt fejlesztési elképzelés, melyek több esetben az időközben bekövetkezett tulajdon és
használatváltozásból vezethetők le. A város szándéka, hogy a településszerkezeti terv felülvizsgálatát
2008 folyamán hajtja végre, és ezzel párhuzamosan a prioritásként kezelt területeken, az első ütemben
tervezett fejlesztésekhez szükséges szabályozási tervi módosításokat.
Első ütemben végrehajtandó részmódosítás
Második ütemben végrehajtandó

részmódosítás
Új szabályozási terv szükséges
Új közlekedési kapcsolat miatti módosítási
A joghatályos településszerkezeti terven jelölt módosítási igények

4.3.4. A célrendszer koherenciája — a szomszédos városrészekre meghatározott célokhoz való

illeszkedés
A mellékelt táblázatokban a fejlesztési célok kerültek feltűntetésre városrészi bontásban. Az első
táblázat azt szemlélteti, hogy mely fejlesztési célok melyik városrészben jelennek meg. Látható, hogy
több olyan cél is van, aminek a területi hatálya az egész város, azaz minden (vagy szinte minden)
városrészben jelentkezik, így egyben a szomszédos területek célkoherenciáját is jelenti. Az ipari-
logisztikai fejlesztésekből területileg az elsődlegesen lakófunkciójú városrészek természetszerűleg
kimaradnak, az mégsem jelent inkoherenciát, hiszen a gazdasági területeken létrejövő munkahelyek az
egész város – sőt a kistérség településeinek – a foglalkoztatás javítását szolgálják.
D-i Ny-i Széchenyi Alcsi Belváros Tiszaliget Szandaszőlős
városrész városrész városrész Kertváros
GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Turizmus termék-, volumenfejlesztés
Logisztika fejlesztés
Iparfejlesztés, Ipari park
Klaszterek kialakítása
Különböző szállít. módok kapcsolatjav.
Területi kohézió fejlesztése
Munkahelyek (foglalkoztatás) növelése
TÁRSADALOM FEJLESZTŐ HATÁSÚ FEJLESZTÉSEK
Népesség megtartás, vonzerő fokozás
Iskolázottsági szint emelés
Lakáshelyzet javítás
Közmű-ellátottsági szint emelése
Közlekedés, tömegközlekedés javítása
Kulturális és szabadidős területek fejl.
Esélyegyenlőség növelése
Antiszegregáció
Közbiztonság növelése
Közösségi terek, civil színterek fejl.
FIZIKAI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOT
Természeti/épített örökség haszn. véd.
Környezetterhelés csökk, védelem jav.
Környezetesztétika, városképjavítás
Városrészkarakter erősítés
Identitás és lokálpatriotizmus erősítés
A második táblázat városrészenként mutatja meg, hogy az ott kitűzött városrészi fejlesztési
prioritásoknak mely további városrészekre lesz hatása. A hatás erősségével sötétedik az alászínezés
tónusa.
Fejlesztési téma Hatások
Város- Alcsi Széchenyi Ny-i D-i Szanda-
rész Fejlesztési prioritások Belváros Tiszaliget városrész városrész városrész városrész szőlős
Kertváros
Turizmus termék- és volumenfejlesztés
Belváros
(városi bevételek, munkahelyek növ.)

Közösségi helyek, a civil színterek fejl.
(közösségi élet, kultúra, szabadidő)
Környezetesztétika, városképjavítás
(lokálpatriotizmus, identitástudat)

Tisza
-liget
Területi kohézió erősítése

városrész
(városrészen belül/között + K-i kistérség)

Alcsi
Lakáshelyzet javítása, lakásépítés

Városrészek közötti kohézió erősítése
Népességmegtartás fokozása
Széchenyi
városrész
Iskolázottsági szint emelése
Lakáshelyzet javítása
Közösségi terek, a civil színterek fejl.

Fejlesztési téma Hatások

Város- Alcsi Széchenyi Ny-i D-i Szanda-
rész Fejlesztési prioritások Belváros Tiszaliget városrész városrész városrész városrész szőlős
Kertváros
Logisztika fejlesztése
Ny-i városrész
Iparfejlesztés, Ipari Park

(Városrészek között+ É-i kistérségi tel.)
Különböző szállítási módok kapcsolatjav.
Antiszegregáció
Iparfejlesztés, Ipari Park

városrész
(kihatás D-i kistérségre)

Antiszegregáció
Déli
Környezetterhelés-csökk. körny. véd.

jav.
Közösségi helyek, a civil színterek fejl

Szandaszőlős
.
Alcsi sziget
-Kertváros-

(városrészen belül + D-i kistérségi tel.)
4.3.5. A szolnoki kistérségen belüli együttműködés fejlesztése

A város és a környező települések kapcsolatában legmeghatározóbb jelentősége a foglalkoztatásnak és
az intézményellátásnak van: a környező települések munkaképes korosztályának jelentős része (ismét)
Szolnokon keres/talál munkát, valamint a (középfokú) oktatás céljából a környékről több ezer tanuló jár
be a városba.
4.3.4.1. Munkahely teremtés (a térség lakossága számára is)
A környékről bejáró dolgozók száma a rendszerváltás előtt tízezres nagyságrendű volt, ami az 1990-es
évek gazdasági mélypontján alaposan lecsökkent. Akkor a környező települések munkanélküliségi rátája
a szolnokinak többszörösére (15-27 %) növekedett. Ez mára 4,1-12,0 %-ra csökkent a várossal
szomszédos településeken, Szolnokon pedig 4,4 %, aminek részben az utóbbi évtizedben megindult
gazdasági fejlődés/struktúraváltás következtében újra emelkedőben levő munkahelyszám (is) oka. Ezért
a városban tervezett valamennyi gazdaságterületi fejlesztésnek – ipari-park bővítés, logisztikai központ
fejlesztés – a megnövekvő munkaerő igény következtében kistérségi kisugárzása is várható. Ezek
területileg a város ÉNy-i és DNy-i területein helyezkednek el, így az új munkahelyek (kis)térségből való
könnyebb megközelítése érdekében is szükséges a Karinthy utat kiváltó Szandaszőlőst elkerülő út és a
logisztikai területet a D-i iparterülettel összekötő Ny-i gyűjtőút megépítése. A turizmus fejlesztése is
jelentős mértékű élőmunkaerőt igényel, így megnő a munkahelyek száma a Belváros-Tiszaligeti
térségben, az ÉNy-i (Thököly út) és az ÉK-i (Besenyszögi út) városkapuban valamint az Alcsi szigeti
turisztikai fejlesztések esetén, melyek a kistérség településeiről jól elérhetők.
Ezen túl, maguknak a projekteknek a megvalósítása az elkövetkezendő években jelentős munkaerőt fog
igényelni – igaz csak időszakos, pár évig tartó - foglalkoztatottság növelést idézve elő.
4.3.4.2. Intézményellátás (térségi igényekre is)
A környező települések méretéből következően már a középfokú intézmény ellátás nagy része is csak
Szolnokon biztosítható, a felsőfokú ellátás pedig egyértelműen csak a városban áll rendelkezésre. A
községek többségében az oktatásban, a kulturális és az egészségügyi ellátásban csupán az alapfok
biztosítható helyben. A középiskolai oktatást, valamint a szakorvosi rendelést és a kórházi ápolást a
szolnoki intézmények biztosítják a kistérségnél nagyobb körzet számára is.
Szolnokon 2005-ben az érettségit adó középiskolákban és érettségit nem biztosító szakiskolákban 8 790
diák tanult, míg a 10-14 éves korosztály létszáma csupán 4 596 fő volt. Ez is tükrözi, hogy a középiskolai
kapacitás mintegy felét a térség településeiből bejárók vagy kollégiumban bentlakók (945 fő) kötik le.
Már az általános iskolákkal szemben is megjelent a „külső” igény, a szolnoki általános iskolákba kb.
félezer gyerek ingázik naponta: több mint 150 alsó tagozatos és a 300-at meghaladó számú felsős. A
csökkenő gyereklétszám következtében új iskolák építésére nincs szükség, de a pályázatok között az

oktatási infrastruktúra fejlesztése, a minőségi háttér javítása, az intézmények akadálymentesítése és

energiahatékonyságának növelése jelentős súlyt képvisel.
Ugyanakkor igen hangsúlyos a kulturális intézményhálózat és a szabadidős létesítmények fejlesztési
szándéka a stratégiában. Erre a város népességmegtartó erejének ill. népesség vonzásának
fokozásához feltétlenül szükség van. A tervezett létesítmények térbeli elhelyezése olyan, hogy azok a
környező településekről közvetlenül elérhetők legyenek és valamennyi irányból jövők számára kínálatot
biztosítsanak: a Széchenyi városrész szabadidős és kulturális fejlesztései valamint a Thököly úti
laktanyaterületen tervezett eseménytér a Szolnoktól É-ra fekvő (Zagyvarékas, Újszász, Szászberek)
településeknek, a Milléri tó melletti K-i városkapu az ÉK-ről (Besenyszög, Csataszög, Nagykörű,
Hunyadfalva) jövőknek, Szandaszőlős városrészközpont a kistérség D-i részének (Rákóczifalva,
Rákócziújfalu, Martfű) nyújt jobb lehetőségeket.
4.3.4.3. Közös kistérségi turizmusfejlesztési lehetőségek

A turisztikai fejlesztések között nagy hangsúlyt a „Tisza fővárosa” program kapott a tiszaparti
fejlesztésekkel, Tiszaliget jelentős turisztikai kapacitásbővítésével, a kínálat és a színvonal javításával,
ezen belül a termál-fejlesztésekkel és több szállodaépítési projekttel. Emellett a stratégiai javaslatok
között szerepelnek olyan – a természeti értékek megőrzéséhez kapcsolódó tervek, amelyek a meglevő
vízpartok – elsősorban az Alcsi-Holt-Tisza és evezőspálya, a Milléri tó és a Zagyvapart rehabilitációjához
és hasznosításához járulnak hozzá. Mindezeknek nemcsak szolnoki, hanem az egész térség
idegenforgalmát fellendítő hatásai is lesznek az egész térség vonzerejének fokozása révén, különösen,
ha a létrejövő adottságokra olyan kistérségi turisztikai csomagterv is kidolgozásra kerül, amely a
környező településeket is bevonja a programkínálatba. Ehhez járulhat hozzá a települések között és
Szolnokig kiépítendő - turisztikai és hivatásforgalomra egyaránt használható, megfelelő nyomvonal
kijelölés és színvonal esetén önmagában is vonzerőt jelentő - kerékpárút hálózat is.
4.3.4.4. A kerékpárút- és közúthálózat fejlesztés térségi kapcsolódásai

A kistérségi kerékpárút hálózat hiányzó elemeit lehetőleg nem a főutak mentén, hanem természeti
környezetben (pl. Zagyva menti kerékpárút a gáton) javasolja a stratégia kiépíteni, így inkább hozzá
járulhatnak az idegenforgalom és a szabadidős funkciók fejlesztéséhez, valamint
egészség/környezetvédelmi szempontból is kedvezőbbek.
A stratégia – a korábbi településszerkezeti tervben már szerepelt közúthálózati fejlesztéseken túl –
további térségi úthálózat fejlesztést nem tartalmaz, de a város közigazgatási területén belül javasolt új
útépítések egyben kistérségi célokat is szolgálnak: megkönnyítik egyes, a kistérségi lakosság célpontját
jelentő helyek (kórház, munkahelyi területek, közösségi szabadidős és kulturális létesítmények)
megközelítését azzal, hogy a lakóterületek és a városközpont érintése nélküli közvetlen kapcsolatokat
tudnak biztosítani a települések felől. Ilyen szerepe lesz:
• az ÉNy-i logisztikai területet a D-i iparterülettel összekötő útnak, melyen a 32. sz. út menti
települések lakossága közvetlenül juthat el a munkahelyi területekre (ipari parkba), valamint a
Tisza jobb-parti D-i településekről pedig a logisztikai terület és a Thököly út környéke válik
közvetlenül megközelíthetővé
• a Szandaszőlős elkerülő útnak, ami a Tisza bal-parti D-i településeknek nyújt lehetőséget a
belterületi szakasz kiiktatásával a Szt. István hídra való közvetlen csatlakozásra és ezzel a D-i
iparterületi munkahelyek megközelítésére
• a Csáklya u. térségében tervezett új Tisza-hídnak és a hozzá kapcsolódó úthálózatnak, amely a
folyó két partja között teremt kapcsolatot a bevásárló központok és Tiszaliget közelében a
lakóterületek és munkahelyi területek határán, sok különböző funkciójú terület
összekapcsolásával.
4.3.6. Antiszegregációs terv
4.3.6.1. Általános helyzetértékelés

Szolnok rendelkezik esélyegyenlőségi programmal, melyet az önkormányzat testülete 96/2006.
(IV.24.) sz. közgyűlési határozattal fogadott el.
A város szociális térképét dr. Szarvát Tibor 2007 nyarán készítette el, így az antiszegregációs
program – az önkormányzati határozat mellett - ezen friss tanulmány megállapításait is figyelembe veszi.
A város társadalmát elemezve megállapítható, hogy a szolnoki lakosság közel fele (48 %) a város
szülötte, másik fele beköltöző. A legintenzívebb beköltözés a 70 évek elejétől a 80-as évtized végéig
tartott, azaz a városlakók nagy része nem friss beköltöző, a kötődések, lokálpatriotizmus mára
kialakulhatott.
Életkor szerinti enyhe szegregáció figyelhető meg az egyes városrészek között: a legmagasabb átlag
életkorral rendelkező városnegyedek a Belváros, Pletykafalu, Kertváros és a Kőrösi út környéke. A
legfiatalabb lakosság a Széchenyi városrészben és a Törteli út mentén (itt a magas roma népességi
arány miatt) található. Többgenerációs együttélés leginkább Szandaszőlősön, Széchenyi ÉK-i új
családiházas részében, a Meggyesi telepen, a Kőrösi és Törteli utak mentén és a Déli iparterületen
tapasztalható. A családdal együtt élő gyermekek száma a Belvárosban, a Tallinn városrészben,
Pletykafaluban és a Kertvárosban alacsony, mivel a lakosság itt jellemzően középkorú és idősebb, a
gyerekek már felnőttek és elhagyták a szülői házat. Az átlagosnál nagyobb háztartások a Meggyesi
telepen és a Törteli út mentén – magasabb roma népességi arány következtében - élnek, kisebbek a
Belvárosban, a Tallinn városrészben, az állomás és a piac környékén, ahol a 60-as 70-es években épült
lakótelepek egyidejűleg betelepült népességéből a fiatalabbak már kirepültek.
A családonkénti gyerekszám 1-3 között mozog, kivéve a Törteli út menti területet, ahol 11 gyermekes
család is előfordul.
A várossal való elégedettségre ill. elégedetlenségre utal az elköltözési szándékok magas aránya: a
teljes lakosság kb. egyharmada (30-36 %) szívesen elköltözne a városból. A saját lakókörnyezettel való
elégedetlenség még magasabb, Szolnokon belül más városrészbe költözne a népesség 46 %-a. Az
elköltözési szándék mind a középkorúak, mind a fiatalok között magas, így a városnak a
népességmegtartás érdekében jelentős (lakókörnyezet, közérzet és ellátás javítási) feladatai lesznek.
A városon belüli elköltözési szándék az egyes lakónegyedek vonzerejét (vagy annak hiányát) tükrözik. A
Széchenyi lakótelepi, az Alcsi városrész, a kisgyepi, a Kőrösi és a Törteli úti és a Tallin lakótelepi
lakosság jelezte leginkább, hogy a városon belül lakóhelyet váltana, de magas volt a költözni vágyók
aránya a Belvárosban és a Meggyesi telepen is.
A lakáskörülményeket vizsgálva kitűnik, hogy: a népesség mindössze fele lakik téglaházban, magas –
1/3 – a panellakók, és jelentős (10%) a vályogházban lakók aránya is, különösen a Szandai és Törteli úti
városrészekben. A szigetelés hiányossága miatt vizes falak átlagban a városi házak 12 %-ánál
jelentkeznek, de ennél sokkal magasabb az arány a többnyire romák lakta Törteli út mentén (59 %) és a
Meggyesi telepen (35%), ez az itteni épületek rossz minőségét mutatja. Felázott vályogfalakról leginkább
a Kőrösi út és a Törteli út mentén panaszkodtak, a Törteli úti telepen minden második ház teteje beázik,
de a Kőrösi út mentén is 25 %-os a beázási arány. Ugyanezen helyeken volt probléma a telek belvizes
volta is (18-22 %). Mivel ezek a leginkább romák által lakott városrészek, ez egyben a szociális
szegregációra is utal.
A legnagyobb területű lakások a Széchenyi városrész új családiházas területén találhatók, de jellemző
a nagy alapterület a kertvárosi és a szandaszőlősi lakások esetén is. Legkisebb a lakásnagyság a Törteli
úti- többnyire romák által lakott - településrészben. A táblázat alapján a lakótelepek (Zagyva parti/piac
környék, Tallinn, állomás környék, Széchenyi ltp.) egyértelműen kirajzolódnak az 50-54 m2-es egységes
alapterületükkel.
A legrégibb lakások a Déli iparterületbe ékelődő lakóterületeken és a Kőrösi út mentén helyezkednek
el, a legfiatalabb lakásállomány a Széchenyi lakóterület 1990-es évtizedben épül új családiházas
részében található.
A jövedelmi viszonyokat a mintavétel alapján vizsgálva megállapítható, hogy a legalacsonyabb egy
főre jutó jövedelmek a Meggyesi telepen és a Törteli út mentén vannak. Mindkét területen nagyobb a
roma népesség koncentrációja, mint a városi átlag. Az egy főre jutó legkisebb (37 079 Ft) és legnagyobb
(86 734 Ft) átlagos havi jövedelem között többszörös különbség van.

A társadalmi szerkezetben betöltött hely különböző jelzőszámai

Családi
anyagi Megtakarítási
Egy főre
Társadalmi Elvárt helyzet lehetőségek Tényleges
jutó
szerkezeti skála jövedelmi változás (0=sohasem családi Építési idő Lakás
jövedelem
7=leggazdagabb; családi 2006-hoz marad; jövedelem alapterület
(Ft)4
1=legszegényebb1 átlag (Ft) képest (0= 100=mindig (Ft) m2
rosszabb; marad)3
100=jobb)2
átlag 3,09 272192,27 46,01 36,21 62 576,08 187404,56 1982 90
Szandaszőlős Median 3,00 250000,00 25,00 50,00 59 550,09 180000,00 1985 86
átlag 3,20 218350,81 48,60 38,74 62 122,16 167165,91 1978 104
Kertváros Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 63 184,40 170000,00 1977 100
Verseghy út, átlag 3,51 258914,84 45,51 53,00 75 964,09 193172,80 1975 79
Lőtér út Median 3,00 295903,02 50,00 50,00 71 263,48 181882,00 1972 80
átlag 3,04 230677,86 46,69 25,47 54 522,55 166630,18 1970 70
Alcsi Median 3,00 230000,00 50,00 ,00 45 991,46 160000,00 1968 62
Széchenyi új átlag 3,89 287011,44 58,52 35,44 77 895,34 232038,06 1993 131
városrész Median 4,00 300000,00 50,00 50,00 66 102,52 233324,41 1997 124
Széchenyi átlag 3,08 224187,18 50,00 30,15 78 039,12 174154,93 1978 59
észak Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 62 225,43 170000,00 1977 54
átlag 3,26 221903,19 49,34 46,48 83 953,05 176871,83 1979 56
Széchenyi dél Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 70 000,00 160000,00 1979 54
átlag 3,36 205026,84 48,24 48,10 76 296,03 175445,92 1977 92
Kisgyep Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 70 000,00 180000,00 1980 87
Meggyesi átlag 2,83 241230,65 48,14 21,18 34 540,95 114335,98 1971 75
telep Median 3,00 200000,00 43,23 ,00 27 223,13 112564,59 1970 70
Mean 3,43 227482,07 49,40 26,09 66 185,40 158532,76 1979 84
Partoskáplona Median 3,00 200000,00 50,00 42,41 65 683,88 162230,99 1978 80
Mean 3,04 229054,12 41,90 19,63 58 139,48 150664,22 1966 85
Pletykafalu Median 3,00 200000,00 49,24 ,00 51 060,83 140000,00 1971 80
Kőrösi út és átlag 3,20 284906,66 51,45 13,64 50 012,09 141238,54 1964 67
környéke Median 3,00 300000,00 50,00 ,00 50 000,00 103241,49 1965 60
átlag 1,62 300392,32 53,10 22,06 37 079,97 121324,42 1978 41
Törteli rész Median 1,00 264367,22 50,00 ,00 24 650,56 100000,00 1985 39
átlag 2,99 226037,79 32,24 31,70 53 749,83 119580,34 1956 63
Déli ipartelep Median 3,00 250000,00 25,00 50,00 55 000,00 100000,00 1960 61
Tiszai átlag 3,36 190923,90 44,13 33,21 66 089,62 158703,84 1977 66
városrész Median 3,00 185954,55 50,00 50,00 66 919,03 130000,00 1975 60
Tallinn átlag 3,14 189747,95 48,29 39,02 71 002,27 128955,80 1967 51
lakótelep Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 64 987,02 100000,00 1967 50
Piac és átlag 3,13 198598,40 46,39 36,89 73 725,50 139754,52 1971 52
környéke Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 63 333,33 130000,00 1970 52
Vasútállomási átlag 3,23 275348,61 44,34 28,74 86 733,94 179827,50 1969 53
rész Median 3,00 250000,00 50,00 50,00 80 000,00 160309,77 1969 53
átlag 3,28 252076,39 42,06 32,99 75 648,07 170196,14 1973 74
Belváros Median 3,00 230000,00 25,00 50,00 63 693,08 154560,10 1972 68
Üdülőterület, átlag 2,83 194529,24 40,53 36,92 75 422,49 139795,02 1968 82
Tiszaliget Median 3,00 200000,00 25,00 50,00 72 935,71 120000,00 1970 80
átlag 3,17 233976,80 46,13 34,88 70 608,12 162855,19 1974 71
Összesen Median 3,00 200000,00 50,00 50,00 62 500,00 150000,00 1975 63
4.3.6.2. A szegregált, roma lakosságot koncentráló területek jellemzői

Szolnok Megyei Jogú Város Roma Integrációs Programmal rendelkezik. Ennek fő célja, hogy
elősegítse a városban élő roma kisebbséghez tartozó lakosság életkörülményeinek javítását, csökkentse
leszakadásukat a többségi társadalomhoz képest, növelje esélyegyenlőségüket az érintett társadalmi
réteg cselekvő bevonásával. A program végrehajtására létrehozott Roma Integrációs Munkabizottság
nagy intenzitással végzi munkáját.
A becslések alapján Szolnok város lakosságának mintegy 7-8 %, 6-7 000 fő roma származású.
A roma munkavállalók a munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak, a roma lakosság 50 %-a
munkanélküli, állandó állása csak 16%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 14 %-a GYES-en
lévők aránya.
A roma népesség iskolai végzettsége rendkívül alacsony (l. a KSH adatokat tartalmazó táblázat),
többnyire maximum általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, a szakmunkások aránya is csekély. A
1
3,5 feletti érték=zöld, 2,0-3,0 közötti érték=sárga, 2,0 alatti érték narancs
2
50 feletti érték=zöld, 25-35 közötti érték=sárga, 25 vagy annál kisebb érték=narancs
3
50 feletti érték=zöld, 20-30 közötti érték=sárga, 20 alatti érték=narancs
4
75 ezer Ft feletti érték=zöld, 40 ezer Ft alatti érték=sárga, 30 ezer Ft alatti érték=narancs

romák csupán 60%-a fejezte be az általános iskolát, 40 %-nak a 8 osztályos végzettsége sincs meg.
Egyetemet, vagy főiskolát csak 0,2 % végzett, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert
erősebb roma értelmiség segítségével a társadalmi integráció eredményesebb lehetne. A roma fiatalok
tanulási hajlandósága erősebb az idősebbeknél, főként az általános iskolát szeretnék befejezni a
gépkocsivezetői jogosítvány megszerzése érdekében. Ezen kívül szakképző iskolát vagy OKJ-s
tanfolyamot végeznének el szívesen. Érettségit vagy felsőfokú végzettséget csak 10 % alatti arányuk
tervez megszerezni.
Szolnokon roma népesség legnagyobb arányban a Törteli út mentén, a Meggyesi telepen a Hangy-
Tücsök utcában, Kisgyep régi beépítésű részén, a Kőrösi út mentén és a Tüzér-Üteg u. környékén él.
A roma és nem roma lakosság helyzetének összehasonlításának összefoglalása az alábbi – részben a
szociológiai térképhez készült mintavétel kérdőívei alapján összeállított5, részben a Központi Statisztikai
Hivatal adatszolgáltatásából származó - táblázatok alapján lehetséges.
A táblázatok alapján megállapítható, hogy a romák kétharmada szeretne városon belül más
városrészben lakni, míg a nem romák több mint fele nem szeretne lakókörzetet váltani. A megyében
maradáshoz viszont a romák ragaszkodnak jobban: 77 %-uk maradna, míg a nem romák közel
egyharmada szívesen költözne más országrészbe.
Roma/nem roma csoportok lakókörzet- és megyeváltó szándéka (sorszázalék)
Lakókörzetből elköltözési Jász-Nagykun-Szolnok megye
szándék elhagyási szándék
Nem Nem
igen nem igen nem
tudom tudom
Roma (minta) 1 66 33 1 22 77
Nem roma 2 46 53 2 31 67
Munka-aktivitás Lakáshelyzet Közművesítettség

Háztartás Átlagos lakás 1 főre jutó lakóterület Gázzal vízzel Csatorna
nagyság foglalkoztatott alapterület ellátott ellátott lak. hálózatba
lakás % bekötött
2 2
Roma 4,7 fő 20 % 47 m 10 m 25 % 50 % 33 %
(minta)
2 2
Nem 2,5 fő 66 % 71 m 28 m
roma
(minta)
2 2
Városi 2,7 fő 56,7 % 64,0 m 26,2 m 71,1 % 95,9 % 89,7 %
átlag
Iskolai végzettség Aspirációs törekvések (gyermekek isk. elvárás max.)

8 oszt Legfeljebb Szakmunkás Érettségi Felsőfokú Szakma Érettségi Főiskola Egyetem
kevesebb 8 oszt. diploma
Roma 45 % 33 % 10 % 5% 0,2 %- 34 % 23 % 20 % 19 %
(minta)
Nem 5% 13 % 20 % 40 % 21,0 % 20 % 8% 25 % 37 %
roma
(minta)
Városi 6,3 % 12,5 % 18,7 % 43,3 % 19,2 %
átlag
Társadalmi Egy főre jutó jövedelem Egészségi állapot

státusz Havi átlag medián index Beteg-
(max. 5) állomány
Roma 1,8 28 eFt 22,7 eFt 2,35 42 nap/év
(minta)
Nem 3,2 70 eFt 62,5 eFt 3,40 12 nap/év
roma
(minta)
Városi 60,6 eFt
átlag (2004)
A szociális térképhez készült mintavétel adatainak elemzése tükrözi, hogy a roma mintavétel szerinti
társadalmi keresztmetszet mutatói mindenben elmaradnak a nem roma mintákétól, különösen nagy
eltérés van az iskolázottságban és a szereseti színvonalban, az egy főre jutó lakás-alapterületben és a
közműellátottság szintjében.
A KSH szociálisan problémás városrészekre vonatkozó statisztikai adatai alapján a három leginkább
romák lakta körzet adatainak a városi átlaggal történő összehasonlítása (2001. népszámlálás) esetén
5
Az adatok Dr. Szarvák Tibor: Szolnok Szociális Térképe 2007. c. tanulmányból származnak és mintavétel alapján kidolgozottak

hasonló különbségek láthatók a város egészére ill. a szociálisan szegregálódott lakókörzetekre

vonatkozó adatok között. A szociális rehabilitációs támogatás küszöbértékét a táblázat utolsó oszlopa
tartalmazza az összehasonlíthatósághoz. A mutatók értékelését színezés emeli ki, melyből a sötétebb
árnyalatok az egyre rosszabb értékeket jelölik.
Városi Varjú u. Ny-i Ny-i vrész 4.3.1.- D-i városrész Szociáli
átlag % környé vrész 4.3.2. körzet Gyökér u-tól É-ra s
k% 4.3.3 levő része rehab.
körz. összes Ebből összes Ebből küszöb
Hangya en Törteli út
u. % %
Lakásállomány (db) 116 131 27 1 440 23
Lakónépesség (fő) 314 728 112 4 082 110
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,2 28,3 11,8 18,1 35,7 16,8 34,6
(%)
Lakónépességen belül 15-59évesek aránya 65,1 62,0 60,2 76,0 59,8 59,9 57,3
(%)
Lakónépességen belül 60-x évesek aránya 18,7 8,9 28,3 5,9 4,5 23,4 8,2
(%)
6
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 63,2 36,0 32,6 79,1 40,7 93,7 Min. 20
rendelkezők az aktív korúakon belül %
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,2 0,0 5,7 11,6 1,7 4,8 0,0 Max. 14
idősebb népesség arányában %
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10,2 96,0 31,3 48,9 100,0 12,9 100,0 Min. 25
%
Rendszeres munkajövedelemmel nem 39,5 70,2 46,0 32,0 79,1 53,4 95,2
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Max. ált. isk. végzettséggel és rendszeres 12,5 50,9 25,4 18,1 61,2 29,3 90,5
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 28,8 46,0 66,6 20,3 42,7 4,7
népességen belül
Alacsony presztízsű foglalkoztatási 82,4 60,2 29,0 100,0 48,1 66,7 Min 28
csoportokban foglalkoztatottak aránya %
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 36,7 57,1 46,6 45,6 70,6 51,8 88,0
Gazdaságilag nem aktív népesség aránya 39,5 64,1 61,2 45,7 74,1 66,8 86,4 Min. 60
%
7
Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi 4,4 48,5 15,6 15,1 51,7 14,6 80,0 Min.10,
ráta) 5%
Tartós (360 napot meghaladó) 9,1 1,6 8,1 34,5 6,1 53,3 Min. 4
munkanélküliek aránya %
(munkanélküliek+foglalkoztatottak együttes
számára vetítve)
8
Tartós munkanélküliek aránya a 38,5 18,8 66,7 66,7
munkanélkülieken belül
Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben 19,3 12,7 11,8 43,3 13,9 49,2 Min. 10
jövedelemforrásuk kizárólag támogatás %
A fenti táblázatból látható, hogy a Varjú utca környéke, a Ny-i városrész 4.3. teljes körzete és a D-i
városrész Gyökér utcától É-ra levő teljes területe eléri a szociális rehabilitáció küszöbértékeit, azaz
jogosult pályázati támogatásra. Láthatóan még a leghátrányosabb lakóterületek között is a legrosszabb
helyzetben a Törteli út és környéke van. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a statisztikai adatokkal nem
mért, de a szociológiai mintavétellel készült felmérés eredménye alapján is ez a legrosszabb helyzetű
városrész, egyértelmű, hogy a romatelep helyzetén változtatni kell. Mivel ezen a területen az állapotok
helyben javítása nem lehetséges ill. rendkívül gazdaságtalan és városszerkezeti ill. környezeti
szempontból sem előnyös, a telep folyamatos felszámolása javasolható. A D-i városrész egyéb
lakóterületeinek rehabilitációja, vagy egyes területek szanálása (pl. a Csáklya utcai hídépítés kapcsán)
meggondolandó. A Varjú utcai és az annál sokkal rosszabb helyzetben levő Hangya-Tücsök utcai
területen a helybeli rehabilitáció lehetséges, ezért az antiszegregációt segítő funkciógazdagítás és a
lakóterület rehabilitálásának javaslatát tartalmazza a stratégia.
4.3.6.3. A fogyatékossággal élők helyzete

A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére megbízható statisztikai
adat nem áll rendelkezésre. Szolnok városban a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági
támogatásban 371 fő részesül. Ettől jelentősen eltér a fogyatékosokkal foglalkozó civil szervezetek,
egyesületek (Vakok és Gyengénlátók-, Siketek és Nagyothallók-, Szellemi Fogyatékosok-,
Mozgássérültek egyesületei/szervezetei) nyilvántartása, mely szerint a szolnoki lakosságból összesen
6
A legkedvezőtlenebb érték alászínezéssel kiemelve
7
2005 évi adat
8
2005 évi adat, és nem 360 napon túli, hanem 180 napon túli munkanélküliek figyelembe vételével

2012 fő rendelkezik valamilyen fogyatékossággal. A nagyfokú eltérés abból eredhet, hogy a szigorú
jogszabályi előírás szerint fogyatékossági támogatás csak súlyos esetben adható.
A veleszületett fogyatékossággal élő személyeken túl az egyes fogyatékossági csoportokban különböző
mértékben kell számolni a betegségből, balesetből szerzett fogyatékosság miatt akadályozott
személyekkel is. A fogyatékos népesség demográfiai összetétele a városi átlagtól jelentősen eltér:
közöttük magasabb az időskorúak aránya az életkor előrehaladtával betegség vagy baleset
következtében fogyatékossá válás következményeként. Az időskori diabetes problémák miatt a
látásfogyatékosok száma, a balesetek miatt pedig a mozgássérültek köre gyarapszik.
A fogyatékos személyek 11 %-a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. A
mozgássérültek többnyire általános iskolánál magasabb végzettséggel rendelkeznek, alacsonyabb a
magasabban kvalifikáltak aránya a vakok és a hallássérültek között. A fogyatékosok iskolai végzettsége
összességében azonban lényegesen elmarad a városi össznépesség átlagától. Munkavállalási esélyeik
emiatt is rendkívül kedvezőtlenek. Míg az összlakosság gazdasági aktivitása 2001-ben 43,6 % volt, a
fogyatékosoké mindössze 16,6 %.
A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel közös háztartásban él, 23 %
lakik nem fogyatékos személlyel másodmagával; 49 % három vagy annál nagyobb létszámú
háztartásban (családban) élők aránya. 12 % intézeti lakos.
4.2.3.4. A közoktatás és az antiszegregáció

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében valamennyi szolnoki oktatási intézmény
elkészítette esélyegyenlőségi tervét.
Óvodák
I.sz Óvoda II.sz. Óvoda III. sz. Óvoda IV. sz Óvoda
SNI 15 fő 4 fő 4 fő 21 fő
Az ingyenes és a kedvezményes étkezés biztosításával általánossá vált 3 éves korban történő óvodába
kerülés és a rendszeres óvodába járás. A sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása
integrált formában valamennyi óvodában biztosított.
A feltételrendszer javulása, a csoportlétszámok csökkenése következtében már nem szükséges kis
létszámú fejlesztő csoportok működtetése, a fejlesztésre szoruló gyerekek nevelése integráltan történik.
A gyógypedagógiai (konduktív) ellátás a IV. sz. Óvodai igazgatóság keretei között folyik, ahol a
kistérségi a kistérségi igényeket is ki tudják elégíteni, mivel kihasználatlan férőhely-kapacitással
rendelkezik. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek nevelése a város óvodáiban integráltan történik,
egy intézmény kivételével (Csallóköz úti óvoda), melynek összetétele egyre inkább a spontán
szegregáció irányába mutat a lakóterületi elhelyezkedés következtében. Az intézmény által kidolgozott
és a kisebbségi önkormányzat által is jóváhagyott speciális program szerinti nevelés eredményesen
szolgálja az etnikai kisebbség érdekeit.
Általános iskolák
INTÉZMÉNY Tanulói Tanulói Tanulói SNI SNI SNI Bejárók Bejárók Bejáró
létszám létszám létszám 1-4 5-8 összesen 1-4 5-8 összes
1-4 oszt. 5-8 oszt. összesen oszt. oszt. oszt. oszt.
Belvárosi ált isk. 206 251 457 11 13 24 6 8 14
Fiumei úti ált isk. 300 346 646 14 17 31 22 50 72
II. Rákóczi F. ált isk. 243 252 495 8 10 18 17 18 35
Kassai úti ált isk. 245 255 500 4 8 12 5 16 21
Kodály Z. ált isk. 336 447 783 23 29 52 20 44 64
Kőrösi Cs. S. ált isk. 288 420 708 18 9 27 32 56 88
Mátyás K. ált isk. 164 258 422 31 43 74 12 36 48
Szandaszőlősi ált isk. 350 379 729 16 23 39 18 19 37
Szent-Gy. A. ált isk. 412 508 920 59 61 120 10 27 37
Széchenyi I. G. és ált isk. 49 99 148 2 9 11 1 8 9
Széchenyi Krt-i ált isk. 207 322 529 11 28 39 6 18 24
Újvárosi ált isk. 143 132 275 27 22 49 2 10 12
ÖSSZESEN 2943 3669 6612 224 272 496 151 310 461
Valamennyi oktatási intézményben integráltan látják el a sajátos nevelési igényű (dyslexia, dysgraphia,
dyscalculia) tanulókat, akik ellátásához az önkormányzat 273 tanuló részére 230 többletórát biztosít. A
Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálatnál a munkát koordináló fejlesztő pedagógus alkalmazására
nyílt lehetőség.

A gyógypedagógiai ellátást biztosító Liget úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola továbbra is
szegregáltan látja el az értelmileg sérült tanulókat. Létrejött az autistákat nevelő csoport is. A szakiskolai
osztályok belépésével 250 fő körüli az iskola tanulólétszáma.
Gyermek- és ifjúságvédelem: valamennyi általános iskolában fél-állású gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős alkalmazására van lehetőség.
Kollégiumi ellátás
Az utóbbi évek gazdasági, társadalmi változásai következtében a hátrányos helyzetű illetve halmozottan
hátrányos helyzetű fiatalok száma nem csökken. A kollégium olyan szervezeti és módszerbeli
megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, felkészültségi,
neveltségi különbözőségeket csökkenteni képes. A Városi Kollégium 945 tanuló elhelyezését, nevelését
biztosítja öt tagintézményben.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának alakulása
Tanév Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos Összesen Egy csoportra jutó átlaglétszám
tanulók helyzetű tanulók
2003/2004 389 fő 5 fő 394 fő 11 fő
2004/2005 363 fő 23 fő 386 fő 10 fő
Az 50 %-os étkezési térítési díj támogatásban részesülők (fő)

ÉV Jogcímek Összesen
Rendszeres Tartós beteg Nagycsaládos
gyermekvéd. támogatás
2003 120 9 126 255
2004 106 6 91 203
2005 136 13 118 267
2006 172 20 180 372
A térítési díjtámogatásban részesülő tanulók száma 2004 óta folyamatosan növekszik és három év alatt
minden kategóriában 1,5-2,0-szeresére nőtt.
4.3.6.5. A nők esélyegyenlősége
Szolnok város 2005. decemberi adatai szerint a városban a munkanélküliek 51,3 %-a volt női
munkanélküli, azaz a nők foglalkoztatási lehetőségei valamivel kedvezőtlenebbek, mint a férfiaké.
Aggodalomra ad okot azonban az, hogy a 180 napon túli tartósan munkanélkülieknek már 55,0%-a volt
nő, azaz a nők újra elhelyezkedése nehezebb. Így a munkaerő piacról való végleges kiesésük veszélye
magas.
Az IVS további gazdasági területek megnyitásával, a vállalkozók Szolnokra vonzásának lehetőségét
megteremti, ezáltal a munkahelyek számának emelkedése prognosztizálható. Ahhoz, hogy ezen belül a
női foglalkoztatás javítása erőteljesebb lehessen, javasolható, hogy a város a női munkaerőt igénylő
vállalkozók betelepedését kedvezményekkel – adócsökkentés, tervalku – ösztönözze.
Ugyancsak a női foglalkoztatottság, a gyesről visszatérők munkaerő piaci helyzetének javításához
járulna hozzá – az intézményellátásnál már említett – bölcsődei kapacitásbővítés, a jelenlegi bölcsődei
túlzsúfoltság (460 férőhelyre beírt gyermekek magas (632!) száma) megszűntetése, további kapacitás
létrehozása.
4.3.6.6. Anti-szegregációs program
A ROP-ban a szegregált területek kétféle típusára lehet támogatást kapni:
• az 1945 után iparosított technológiával épült lakótelepek felújítására és
• a romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú hagyományos/városias beépítésű
városrészek komplex rehabilitációjára.
A nagyobb kiterjedésű lakótelepek között Szolnokon
• a Széchenyi városrész
• a Zagyvaparti lakótelep
• a Tallinn lakótelep és
• az állomás környék
említhető. Ezek közül akcióterületként a Széchenyi városrész rehabilitációja került kiemelésre, mivel
annak városszerkezeti elhelyezkedése, a vasúton túli, a Belvárostól különálló helyzete indokolja a
funkció gazdagítást és a rehabilitációt akkor is, ha társadalma – iskolázottsági, foglalkoztatási, jövedelmi
szempontból - nem hátrányos helyzetű. Emiatt azonban a funkcióbővítő és nem a szociális rehabilitáció
került a stratégiában előirányzásra. A belvárosi részhez közvetlenül kapcsolódó lakótelepek társasházai

pályázhatnak (energiahatékonyság növelésre, nyílászáró cserékre), de nem képeznek városi

akcióterületet, szerencsésebb – városközponthoz kapcsolódó – elhelyezkedésük kapcsán komoly
társadalmi szegregációról nem beszélhetünk, még akkor sem, ha a Zagyvaparti lakóterületen korcsoport
szerinti szegregáció (elöregedés) megindulása tapasztalható.
A hátrányos helyzetű, többnyire romák által lakott, szegregálódó városrészek kisebb kiterjedésűek,
de jellemzőik, fizikai állapotuk és társadalmi helyzetük alapján feltétlenül rehabilitációra szorulnak. A
legrosszabb helyzetben levő romatelepek:
• a Hangya utca - Tücsök utca térsége
• a Törteli út menti terület a temető és kórház mögött
• a Széchenyi városrész DNy-i része (a lakótelep eredetileg tervezett – de elmaradt – 4. üteme).
A Törteli út menti telep esetén a környezet és a körülmények miatt nem javasolt a helybeni
rehabilitáció, helyette a telep felszámolási javaslatát tartalmazza az IVS, mert: a térség magas talajvizű
vízállásos terület, rendkívül rossz állapotú épületekkel, rendezetlen környezetben, gazdasági ill.
használaton kívüli elhanyagolt területek közé ékelődve. Környezete és a rehabilitáció magas
költségszintje (felszíni vízrendezés megoldása) nem teszi alkalmassá lakóterületként való fenntartását, a
térség gazdasági területként hasznosítása ill. erdősítése kívánatos. Ezért a folyamatos felszámolása
javasolható.
A másik két helyszín – a Hangya –Tücsök u. és a Varjú utca környéke - esetén a helyben maradók
életkörülményeinek, életlehetőségeinek javítása a cél, ezért a városfejlesztési stratégia:
• a jelenlegi részleges közművesítettség helyett a közműhálózat fejlesztésével a teljes ellátottságra
fejlesztést javasolja
• a közösségi intézményekkel való ellátottság biztosítását a Széchenyi városrészben a lakótelepen
és a területen tervezett fejlesztések által javasolja
• a Hangya utcában roma közösségi ház létesítését tartalmazza, valamint a mellette levő, ma
használaton kívüli Thököly úti volt laktanyaterület átalakulásával az ott elhelyezendő funkciók:
eseménytér, kereskedelem-bevásárló központ kialakításával tervezi az ellátás javítását
• a Széchenyi lakótelep negyedik üteme helyén új lakásépítési területet javasol, melyen a
vállalkozói alapon épülő lakások között az önkormányzati tulajdonú telkeken szociális lakásépítés
is megjelenhet, esetleg a terület beépítésének lehetőségéért a vállalkozó a bontandó lakások
pótlásáról való gondoskodásra ösztönözhető.
Szolnok Megyei Jogú Város Roma Integrációs Programjában roma integrációs programként kiemelt
fejlesztési célok:
• Rendszeres tanácsadó- és jogsegély-szolgáltatás beindítása és működtetése a Kisebbségi
Jogvédő Egyesület szakmai potenciájával összehangolva.
• Telepek, telepszerű lakókörnyezet rehabilitációjához, felszámolásához kapcsolódó tervezési
folyamat elindítása, valamint a szociális lakásépítések finanszírozásához kapcsolódó
feltételrendszer kidolgozása
• A cigány/roma tanulók felsőfokú képzésbe történő bejutásának és részvételének segítése
céljából érettségire felkészítő képzések szervezése, elsősorban a cigány/roma tanulók
képzésében tapasztalattal rendelkező oktatási intézmények bevonásával
• Lehetőség szerint azon közoktatási intézményben, ahol jelentősebb számban tanulnak roma
tanulók, el kell érni azt, hogy olyan roma származású, illetve romológus szakképzettséggel
rendelkező szociális munkást, pedagógiai asszisztenst vagy szabadidő szervezőt
alkalmazzanak, akik közvetlenül is segíthetik a tanulni vágyó fiatalokat
• Foglalkoztatási szint emeléséhez szükséges feltételrendszer kidolgozása az alábbi prioritások
vonatkozásában:
o roma szervezetek felelősségvállalása a roma lakosság mozgósításában, a programban
való bennmaradás biztosításában,
o roma civil szervezetek megerősítése,
o roma civil szervezetek mentori (segítő) hálózatának kialakítása,
o a helyi fejlesztéseknél a munkaintenzív szektorok bővítése,
o a vállalkozóvá válás segítése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ
eszközrendszerének felhasználásával. A vállalkozni szándékozók részére tájékoztatók
szervezése, szaktanácsadás biztosítása,
o a romák munkaerőpiaci integrációját támogató programok, pályázati lehetőségek
feltárása.

• Szolnok városban a roma kultúra értékeinek és emlékeinek felmérése roma civil szervezetek és
aktivisták bevonásával, megfelelő védelme érdekében intézkedések tétele.
• "Cigány Közösségi Ház" létrehozása és működtetése.
• A városban élő roma lakosság egészségi állapotát fel kell mérni és az ehhez kapcsolódó
egészségügyi térképet el kell készíteni az eltérő demográfiai adatok, életminőség, egészségbeli
adatok megértése érdekében.
A város roma integrációs programjának céljai közül területi, városfejlesztési és rendezési vonatkozása a
„Cigány Közösségi Ház” helykijelölésének és megépítésének van, melyet a városfejlesztési stratégia a
Hangya utcában jelöl. A város roma integrációs programjának többi célkitűzése elsősorban intézkedési
tervek kidolgozását és szervezést igényel.
A fogyatékosok integrációs programjának elkészítéséhez az egyes fogyatékos csoportok
érdekképviseleti szervezetei nyújtottak segítséget. Ez alapján a javaslatok:
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete:
• a vak tanulók részére speciális eszközök biztosítása
• közhasznú tanfolyamok indítása
• a fogyatékossággal élők “másságát” feltáró alkalmak megszervezése a város különböző
intézményeivel közösen.
Siketek és Nagyothallók Megyei Szervezete:
• több munkalehetőség biztosítása olyan cégeknél, ahol - ugyan csökkent munkaképességűeket is
alkalmaznak-, de halló, egészséges munkatársaik is lennének. Ez enyhítené a társadalmi
szegregáltságot.
• a fogyatékos amatőr sportolók lehetőségeinek szélesítése: versenyek szervezése, ill. jelentősebb
városi tömegsport rendezvényeken számukra a részvételi lehetőség biztosítása.
Értelmi Fogyatékosok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete:
• a városban élő értelmi fogyatékosokra és családjukra nagyobb figyelmet kell fordítani, elsősorban
a fogyatékos fiatalok kommunikációhoz fűződő jogainak fejlesztése és az érdekvédelem
megerősítése szükséges.
• az oktatás, képzés terén korai fejlesztő központ létrehozása javasolt
• a szinten tartó képzések biztosításának feladatát az egészségügy-oktatásügy-szociális terület
együttesen kell felvállalja
• szórakozás, sport: az értelmi fogyatékos fiataloknak rendszeres klubfoglalkozáshoz szükséges
hely biztosítása.
Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete:
• a szemléletváltás elősegítése, hogy a társadalom tagjai, szervezetei és az állami szervek oly
módon végezzék tevékenységüket, hogy az a fogyatékos emberek teljes társadalmi
egyenrangúságát biztosítsa.
A fogyatékosok különböző csoportjai érdekeinek összehangolása szükséges a fizikai környezet
alakításánál, mert a jogszabály által előírt akadálymentesítés – amely a mozgássérültek helyzetét
megkönnyíti – nehezíti/elbizonytalanítja a vakok és gyengén-látók mozgását. Ezért – a még hátralévő -
akadálymentesítéseknél figyelmet kell fordítani arra, hogy a vakok számára továbbra is érzékelhető
maradjon a járda-úttest határa (pl. burkolat felületi különbségek (recézettség, eltérő kopogó hangot adó
anyaghasználat) alkalmazásával).
4.3.7. Az egyes városrészekre kitűzött célok környezeti hatásainak kompenzálása

4.3.7.1. Környezet-javító, kompenzációs igényt nem keltő fejlesztések
A fejlesztések jelentős része olyan, ami a környezet javítását magában hordozza, azaz nemhogy a
veszteségek kompenzációjára nincs szükség, hanem ezen fejlesztések önmagukban garantálják a
környezeti állapot javulását. Ez az új közlekedési nyomvonalakra is igaz:
• a Szandaszőlőst elkerülő út a forgalmat a lakóterületről kihelyezi a gát vonala mellé, azaz a
forgalom nem beépített – és mezőgazdaságilag sem megművelt – területre kerül, azaz
környezetterhelő hatásától a lakóterület mentesül, de mivel élelmiszertermelés a tervezett
nyomvonal mellett nem folyik, ott nem okoz környezeti gondokat. A zajhatás – és a
balesetveszély - lakóterületen megszűnése a lakókörnyezet helyzetét jelentős mértékben javítja

környezetvédelmi és közbiztonsági szempontból is, míg az új területen a térségi forgalom

zavarásmentesen (folyamatosan, dugómentesen) zajlik, mivel keresztező forgalommal nem
találkozik.
• A Ny-i gyűjtőút tervezett nyomvonala a Partoskápolnától É-ra elhelyezkedő gazdasági és
logisztikai területek D-i iparterülettel való – a lakóterületeket elkerülő – összekötést biztosítja. Ez
azt eredményezi, hogy a gazdasági teherforgalom nem kényszerül a városon áthaladni és a
Thököly út – Mátyás király útja – József Attila út – Temető út – Tószegi út nyomvonalat terhelni,
hanem közvetlen, lakóterületeket nem érintő módon teremt kapcsolatot a 32 út és a D-i
iparterület, valamint a 32 út és a 4. sz. főút között. Ez részben a városrészek jelenlegi terhelését
csökkenti, részben a forgalom számára folyamatosabb haladást biztosít, aminek szintén
környezetterhelést mérséklő hatása van (a dugóban álló forgalom nagyobb szennyezést okoz,
mint a folyamatos haladás). Az új nyomvonal környezeti terhelésre kevésbé érzékeny gazdasági
vagy beépítetlen - és beépítésre távlatban sem szánt - területeken halad át.
• A Csáklya utca folytatásában javasolt új Tisza híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat a város
beépített részei és a Szandai réteken elhelyezkedő bevásárlóközpontok, ill. a Tiszaliget felé
létesít – a meglevő egyetlen belvárosi hídon túl – második megközelítési lehetőséget. Ezzel a
Belvároson belüli forgalmat és a jelenlegi híd terhelését is nagymértékben csökkenti, hiszen a
Belváros Ny-i lakóterületeiről, Pletykafalu és Partoskápolna felől valamint a D-i városrész
lakóterületeiről közetlen, a városközponti részt nem érintő – és ezért sokkal rövidebb –
megközelítést biztosítana a Szandai rétre és Tiszaligetbe. Ezáltal a forgalom csökkenése
várható az Ady Endre úton, Szántó körúton, a Baross és Kossuth utcákon, a Szabadság téren
és a városi Tisza-hídon. Megnő ugyan a Csáklya utca forgalma (ahol az út szélesítése is
szükséges), ez azonban – amúgy is beavatkozást igénylő - rehabilitálandó gazdasági területen
fekszik. Az új nyomvonal által érintett lakosság száma elenyésző töredéke a forgalmi terhelések
kedvező csökkenésével érintett népesség számnak, a mérleg tehát pozitív.
• Az Alcsi szigeti lakóterületek déli irányban tervezett, a szandaszőlősi Karinthy útra való új
összekötő úttal rákapcsolása az Alcsi szigeti déli lakóterületek zsák-jellegét oldja meg és rövid
kapcsolatot teremt a Szandaszőlősi alközpontban levő intézmények (óvoda, iskola) felé. Ezáltal
az intézmények eléréséhez szükséges, naponta megteendő úthossz csökken töredékére, kerülő
úton való eljutás helyett közvetlen kapcsolat lehetősége nyílik meg. Ez a Vízpart krt. déli
szakaszának, a 4. fkl. út Holt-Tisza hídjának, a Kertész u. déli végének és a Kocsoros úton
megjelenő forgalom csökkenését eredményezi, azaz az ezen utak menti lakóterület környezeti
állapotát javítja, a 4. sz. út rövid szakaszon való forgalmi fonódását kiiktatja, ami a
közlekedésbiztonság javulását is eredményezi.
• A dr. Sebestén u. meghosszabbítása a Mester u. vonaláig azt eredményezi, hogy a laktanya
beépítésével megnövekvő lakónépesség közlekedési igényei megoszlanak a Vershegy út és déli
Zagyva-híd, valamint a dr. Sebestén u. és északi Zagyva híd között. Ezáltal elkerülhető, hogy a
többlet lakosságszámból eredő többletterhelés mind a városközpontot terhelje.
4.3.7.2. Környezeti kompenzációt igénylő fejlesztések
A fejlesztésekkel következtében növekszik a beépítettség az alábbi városrészekben:
• A Ny-i városrészben
o A már gazdasági területfelhasználásba sorolt, de még be nem épített területek gazdasági
hasznosítása estén
o A Thököly úti laktanya rehabilitációjával, itt a terület már korábban is beépített volt, a
barnamezős rehabilitáció ugyan emeli a beépítési %-ot, de egyidejűleg a terület
rendezettségét is javítja.
A Ny-i városrészben a tervben eseménytér és sportterület létesítése szerepel a laktanyától Ny-ra
a 32. sz. út déli oldalán, e terület alacsony beépítési %-a és nagy zöldfelületi aránya kompenzálja
a laktanyaterületen belüli beépítés növekedést. Ezen túl védőfásítási javaslatot tartalmaz a
stratégia a területen valamennyi út mentén (a belső utcáknál is) és a területfelhasználási váltások
vonalán: a gazdasági és lakóterületek között, az intézmények és a gazdasági telephelyek
határán, melyek feladata az egymás melletti területek megvédése a szomszédos funkciók
környezeti terhelésétől. Vízvédelmi okok miatt a Kisgyepi főcsatorna mentén is fásítást jelöl a
javaslat.
• A Széchenyi városrészben lakóterületi fejlesztések szerepelnek a fejlesztési stratégiában a
lakótelep DNy-i részénél (társasházas városias beépítés és a szegregátum megszűntetése),

valamint az intézményhálózat bővítése és új szabadidős és sportlétesítmények elhelyezése. A

beépítésre kijelölt lakóterület a lakótelep építéséből kimaradt 4. ütem, melyhez a közművek
annak idején kiépültek és a csatlakozási pontoknál rendelkezésre állnak. Ugyanígy a terület a
meglevő közlekedési hálózatra (Széchenyi krt.) kapcsolódik, azaz hálózatfejlesztést nem, csak a
belső feltáró lakóutcák megépítését igényli. A terület – a lakótelepinél lényegesen - alacsonyabb
beépítési intenzitása következtében az itt megjelenő többlet népesség a lakótelepi
lakosságszámhoz viszonyítva csekély. Ezáltal a terület környezeti terhelése jelentősen nem
növekszik, amit kompenzál a társasházak kertjének intenzív növényállománya, ami a mai
rendezetlen és sivár környezet helyére lép. Ugyancsak kompenzációs tényező a lakótelepi
közterületek rendezése és a növényzet gazdagítása, a gyalogutak mellett tervezett fásítások, a
tervezett 10 db játszótér és az azt körülvevő zöldterületi rendezések, valamint a térszíni parkolás
félig földbe süllyesztett zöldtetős garázsokba áthelyezése.
• A D-i városrészben az ipari parkon belül javasolt zöldterületek kialakítása folyamatban van (vagy
megtörtént), további 650 ha terület erdősítését jelöli a terv a Tószegi út és a Tisza közötti
területsávban ill. a vasút, a 4. sz. fkl. út mentén és a gazdasági területek határán és a vasúttól
Ny-ra levő területen. Erdősítésre kerül a temető mögötti, a Törteli és Kőrösi utak közötti
mélyfekvésű, magas vízállásos területen is 31 ha. Így a gazdasági területek fejlesztését
városrészen belül kompenzálni lehet az erdőtelepítésekkel.
• Az Alcsi városrészben a beépítettség a Mester utcai laktanyaterület barnamezős rehabilitációja
kapcsán növekszik, de a lakófunkció és a kapcsolódó intézmény-ellátási területek nem környezet
terhelőek. A terület rendezésével a lakóterületi zöldfelületek biológiai aktivitásértéke jelentősen
megemelhető, de városrészen belüli kompenzációt biztosít a vasút mentén és a Tisza-partin
javasolt erdősítés is.

5. A 2007-2013 ÉVEKBEN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK

KIJELÖLÉSE

5.1 Szolnok fejlesztési céljait szolgáló városrészek bemutatása

Az alábbiakban áttekintjük városrészenként a város egészére vonatkozó középtávú fejlesztési célok vá-
rosrészenkénti bontását, a városrészek problémáiból levezetve. A táblázatokban a színek jelzik az
egyes részcélok megjelenését városrészenként.
Az összefüggéseket tematikus célonként külön-külön mutatjuk be, majd a célokat és a problémákat vá-
rosrészenként összesítjük, és ennek területi sűrűsödése alapján jelöljük ki a fejlesztési akcióterületeket.
5.1.1 Középtávú fejlesztési célok Szolnokon és városrészenként—a városrészenkénti problémák-
ból levezetve.
Középtávú stratégiai célok
1. Gazdaságfejlesztési tematikus célok
1.1 Gazdaság fenntartható fejlesztése 1.2 A gazdasági kohézió erősítése
1.1/a Logisztika fejlesztése 1.2/a Klaszterek kialakítása

1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése 1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának ja-
vítása
1.1/c Turizmus bevételének növelése 1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizm.
fejl. csomag)
1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság)
növelése
A városrészekben megjelenő 7-8 éves fejlesztési célok
Belváros Alcsi város- Széchenyi Nyugati vá- Déli város- Tiszaliget- Ketváros,
(A) rész városrész. rosrész rész Szandai Szanda-
(C) (D) (E) (F) Rétek szőlős,
(B) Alcsi-sziget
(G)
1.1/a 1.1/a
1.1/b 1.1/b
1.1/c 1.1/c 1.1/c
1.2/a 1.2/a
1.2/b 1.2/b 1.2/b
1.2/c 1.2/c 1.2/c 1.2/c 1.2/c
1.2/d 1.2/d 1.2/d 1.2/d 1.2/d 1.2/d
Gazdaságfejlesztést érintő problémák városrészenként
--kereskedelmi szolgáltatások területi lehetőségei nin-
--ipari park területigényes gazdasági területeket nem
--a katonai repülőtér polgári célú hasznosítása még

--a városrész a környezetszennyező iparok telepítésé-
--a logisztikai központ közúti forgalmi feltárása nem jó,
--turisztikai fejlesztési lehetőségek kihasználatlansága

--gazdasági területeknek alkalmas mezőgazdasági te-
--helyben foglakoztatás a lakósszámhoz viszonyítva
--turisztikai értékek megközelíthetősége hiányos,

-- idegenforgalmi potenciál gyenge hasznosítása
--városrész közlekedési megközelítése hiányos

--gazdasági területek alul-hasznosítása
--helyben foglalkoztatottság kevés

(Milléri csatorna. és környéke)
(Széchenyi parkerdő, Zagyva)
re előnyös, nincs kihasználva
csenek kihasználva
nem történt meg

tud már fogadni,
rületek vannak,
alacsony
A táblázatból kitűnik, hogy az ipari gazdaságfejlesztés fő területei a déli és a nyugati városrész. A többi
városrészben elsősorban a helyben foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése a cél. A Szandai rétek bevá-
sárló központ területén a bevásárló funkció további bővítése, a közlekedési viszonyok fejlesztését igény-
li. Az idegenforgalmi gazdasági tevékenység fő területe a Belváros és a Tiszaliget, távlatban a Szandai-
rétek sportrepülő területe (amennyiben a honvédség a területet felszabadítja). A többi városrészben a te-
rületi arányosság javítása a cél, valamint a rekreációval együttműködő idegenforgalmi fejlesztés.


2. Társadalomfejlesztő hatású tematikus célok
2.1 A társadalom fenntartható fejlesztése 2.2 A társadalmi kohézió erősítése
2.1/a népességmegtartás fokozása 2.2/a esélyegyenlőség növelése

2.1/b iskolázottsági szint emelése 2.2/b antiszegregáció
2.1/c lakáshelyzet javítása 2.2/c) közbiztonság növelése
2.2/d közösségi terek, a civil társadalom színtereinek
2.1/d közmű-ellátottsági szint emelése fejlesztése
2.1/e közlekedés, tömegközlekedés javítása
2.1/f kulturális és szabadidős területek fejlesztése
Belváros Alcsi város- Széchenyi Nyugati vá- Déli város- Tiszaliget- Ketváros,
(A) rész városrész rosrész rész Szandai Szanda-
(C) (D) (E) (F) Rétek szőlős,
(B) Alcsi-sziget
(G)
2.1/a 2.1/a 2.1/a
2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/b 2.1/b
2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/c 2.1/c
2.1/d 2.1/d 2.1/d 2.1/d 2.1/d
2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e 2.1/e
2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.1/f 2.1/f
2.2/a 2.2/a 2.2/a 2.2/a 2.2/a
2.2/b 2.2/b 2.2/b 2.2/b
2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c 2.2/c
2.2/d 2.2/d 2.2/d 2.2/d 2.2/d 2.2/d
--a kulturális és szabadidős létesítmények kiegészítésre, ill. felújításra szorul-

--szegregációs területek vannak, magas az alacsony komfortfokozatú lakások
--Szandaszőlősön nem kihasználtak a tömbbelsők,(feltárási lehetőségek),

--a város megközelítése a belvárossal, a többi városrészekkel külpontos
--szegregációs területek vannak, sok az alacsony komfortfokozatú lakás
--a városrész túlzottan külpontosan helyezkedik el a városon belül,

-- a városrésznek kevés a kulturális és szabadidős létesítménye
--a gépjármű forgalomtól mentes közösségi terek hiányoznak,
-- a gépjármű forgalomtól mentes közösségi terek hiányoznak
--a lakó és gazdasági területek zavaró módon keverednek
--a lakó és gazdasági területek zavaró módon keverednek

--a lakótelep épületei és környezete rehabilitációra szorul
--a kulturális és szabadidőlétesítmények hiányosak,

-- nagyon sok a felújításra szoruló lakás, lakóépület
--a közlekedési hálózatban hiányzó elemek vannak

-- turisztikai célú ellátási intézmények hiányosak
--lakósság 60%-ának elköltözési szándéka van
--a városrész elszigetelt a többi városrésztől,

--a városrész a többi városrésztől elszigetelt
--a belterületen sok a kihasználatlan terület
--Varju utca környéke szegregációs terület
--a közösségi terek, fórumok hiányoznak

--szabadidős létesítmények hiányoznak
--a Varjú utca környéke közműhiányos
--közlekedési kapcsolatok hiányoznak

--kialakultak szegreációs területek
--a közösségi terek hiányoznak
--hiányoznak a közösségi terek
--hiányoznak a közösségi terek

--közműhiányosságok vannak
--közműhiányosságok vannak
--a közműellátottság hiányos,

-- a népessége csökken
száma
nak,
--
A táblázatból kitűnik, hogy a társadalom fejlesztő beavatkozások fő célpontjai a Belváros, az Alcsi város-
rész, a Széchenyi városrész, a Tiszaliget, Szandaszőlős és az Alcsi sziget. Ez utóbbi elsősorban az üdü-
lőterületek tervezett lakóterületi átminősítése révén.
A nyugati és a déli városrészben nem cél a lakóterületek bővítése, és a lakószám megtartása, a gazda-
sági területek bővítése miatt. E városrészekben vagy az ipari jellegű tevékenység dominál, vagy a gaz-
dasági területek és a lakóterületek együttélése zavaró. Ezért távlatban a lakóterületek fokozatos elvá-
lasztása az iparterületektől a lakóterületek és ezáltal a lakószámának fokozatos csökkenéséhez fog ve-
zetni. E folyamatot nem célszerű lassítani, ill. megállítani.

--Az épített örökség jelentős, ezek védelme, felújítása, hasznosítása nem megfelelő
--A városrészben nagy az átmenő forgalom, zajártalom,
3.1/c
3.2/a
3.1/d
3.1/b
3.1/a
--több helyen városesztétikai hiányosság van, a terek, gyalogos utcák rendszere hi-
ányzik
(A)
tése
--A belváros Szolnok általános karakterének hordozója, a karakter veszélyeztetett,
--A belvároshoz való kötődés nem elég erős, a környezeti ártalmak és a sok elha-
Belváros
nyagolt felújításra szoruló épület, közterület miatt,
--A városi szintű lokálpatriotizmus nem elég erős
--A városrész épített örökséggel szerény mértékben rendelkezik, természeti értéket

képvisel a volt Tüdőkórház telke, mely védelemre érdemes,
közterület rendezés
zetvédelem javítása
3.1/c
3.2/a
3.1/d
3.1/b
3.1/a
--Helyenként nagy a közlekedési zajártalom,
--Nincsen elég fórum, kulturált közterület,
(C)
rész
--A városrész karakteres része szűk területre korlátozódik
--A városrész elsősorban a családiházas területei miatt vonzó, de sok az olyan terü-
Alcsi város-
let, melyhez nem kötődnek az ott lakók,
--A városi szintű lokálpatriotizmus nem elég erős
-- épített örökséggel nem rendelkezik, Zagyva természeti környezete hasznosítható

3.1/d Városrész-karakterek erősítése
--A gerincút mellett a közlekedési zajártalom erős,
3.1/c
3.2/a
3.1/d
3.1/b
3,1/a
--A környezet nem magas színvonalú, sok a vegyes karakterű, egymáshoz
nem illő épület, hiányoznak a fórumok,
(D)
--A városrész karaktere javításra szorul,

--A városrészhez való kötődés gyenge,
városrész.
Széchenyi
--Alig mutatható ki lokálpatriotizmus
2007 DECEMBER
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe-
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás,

3.1 A fizikai környezet fenntartható fejlesz-
--A Pártoskápolna Szolnok egyik legrégebbi emléke, megőrzése környezetével

együtt fontos lenne,
3.1/c
3.2/a
3.1/d
3.1/b
3.1/a
--Az országos utak mentén nagy a közlekedési zajártalom,

--A pártoskápolnai részhez erős a kötődés,
131
(E)
--a városrész jelenleg nem jellegzetes karakterű


rosrész
Nyugati vá-
kozása
--A városrész erősen kevert lakó és gazdasági (ipari) funkciói egymást zavarják, en-
nek következtében helyenként erős a levegő és zajterhelés,
3.1/c
3.1/d
3.1/b
--Sok a lepusztult, elhanyagolt lakóépület és közterület,

--A városrészhez való kötődés csekély.
(F)
rész
--negatív környezeti karaktere van a városrésznek
VÁTERV95
Déli város-
alapján kijelölhessük a következő fejezetben a városfejlesztés csomópontjai.

--Természeti környezetben gazdag városrész, de az adottságok nincsenek kihasz-
3. A fizikai környezet fejlesztésének tematikus céljai
nálva,
3.1/c
3.1/d
3.1/a
--A közterületek általában elhanyagoltak, helyenként esztétikailag zavaró épületek

találhatók (Tiszaliget híd felöli bejárata körül),
(B)
--A városrész jellegzetes karakterelemeket hordoz, de erősítésre szorúl.

Rétek
Szandai
Tiszaliget-
--Települési értékekkel nem rendelkezik, természeti környezte értékes lakó és rek-

reációs területté teszi, értékei nincsenek kihasználva eléggé,
3.1/c
3.2/a
3.1/d
3.1/b
3.1/a
-- Az országos utak mellett nagy az átmenő forgalom, és így a zajártalom,
ti kötődés erősítése érdekében történő beavatkozásból ezért maradt ki ugyancsak a déli városrész.
--hiányoznak a városrészközpontok, közösségi terek,
3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fo-
(G)
--A karaktert a családiházas jelleg adja, de nincsenek csomópontok, túlzottan tago-

szőlős,
Szanda-
3.2 A fizikai környezet kohéziójának erősítése
latlanok a kertvárosias lakóterületek,

Ketváros,
Alcsi-sziget
--A lokálpatriotizmus erős, a területhez való kötődést a karaktererősítő beavatkozá-
rosrész megzavarása nélkül további környezetet zavaró tevékenységek befogadására is. Ezért e város-
részben a homogénebb gazdasági jellegű területfelhasználás lehet a leghatékonyabb hosszútávú fej-
karakter, a lakó és ipari területek keveredése miatt, a jelenlegi állapotot fenntartó fejlesztés, beavatkozás
lesztési cél. Az ipari telephelyek közé beékelődött lakóterületek elnéptelenedésével számolni kell. Az
hibás stratégia irány lenne. Nem lehet cél a környezeti ártalmakkal terhelt itteni lakóterületek megújítása,
hosszútávú fenntartása. A déli városrész földrajzi elhelyezkedésénél fogva kiválóan alkalmas a többi vá-
Az alábbiakban a három stratégiai cél szerint rendezett célokat városrészenként összegezzük, hogy ez
átmeneti állapotok kezelésére viszont programot kell kidolgozni. Ez természetesen nem könnyű A terüle-
emelt célterületnek, mert a fizikai környezet színvonala elfogadható lenne. Éppen ellenkezőleg, a zavart
városrészt kivéve, szinte a város valamennyi városrésze. A déli városrész nem azért nem tekinthető ki-
A táblázatból kitűnik, hogy a fizikai környezet fenntartható fejlesztésének fő beavatkozási területei a Déli
sok fokozhatnák.
BELVÁROS (A)
A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI
TÉSI CÉLJAI CÉLTERÜLETEI
1.1/c Turizmus bevételének növelése Tiszaparti városrész rehabilitációja, Tiszapart, O állomás

hasznosítása, gyalogoshíd, városközpont I-II. fejlesztése,
1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. Elsősorban közlekedési hálózat és tömegközlekedés fejlesz-
fejlesztési. csomag) tés, továbbá szervezési kérdés.
2.1/a A népességmegtartás fokozása Városközpontok ellátási és környezeti színvonalának javítása,
Tiszaparti városrész és a lakótelepek (Zagyvaparti, vasútállo-
más előtti, Szántó krt. menti, Tófenék utcai) rehabilitációja,
sport és szabadidő területek felújítása, ill. jobb elérhetősége
(gyalogos híd a Tiszán), Közlekedéshálózatok fejlesztése
2.1/b Iskolázottsági szint emelése ---
2.1/c Lakáshelyzet javítása Tiszaparti városrész rehabilitációja, lakótelepek (Zagyvaparti,
vasútállomás előtti, Szántó krt. menti, Tófenék utcai) rehabili-
tációja
2.1/e Közlekedés, tömegközlekjedés javítása A hiányzó gyűrűs hálózati elemek építésével
2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése MÁV Sporttelep és uszoda felújítása, Damjanich uszoda
hasznosítása, rehabilitációja, Tiszaliget jó megközelítése
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- Forgalomcsillapítási zónák kijelölése, biztonságos közlekedési
mentes közlekedés elérését is) csomópontok létesítése.
2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színterei- Gyalogos felületek, fórumok rendszerének kialakítása a Kos-
nek fejlesztése suth tér folytatásában,a városközpontok területén, a Szapáry
úton, a Tiszaparti sétány folytatásában nyugat irányban az Ó
állomás területéig..
3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása Tiszaparti városrész védelemre méltó épületeinek felújítása,
és minél nagyobb arányban közösségi célú hasznosítása,
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe- Az átmenő gépjárműforgalom történelmi belső városrészekből
zetvédelem javítása való kiszorítása
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, Városközpont I-II, Szapáry út, Tiszapart, Tiszaparti városré-
közterület rendezés szen belül kis terek rendszerének kialakítása
3.1/d Városrész-karakterek erősítése A városrész összetett karakterét a Tiszaparti városrész, a tör-
ténelmi utcahálózat karaktert a Rákóczi út és környéke, vala-
mint a vasútállomás és a Zagyva közötti tölcséresen szétnyíló
városközponti tömbök és azok meghosszabbítása képviseli. A
karaktert védeni kell.
3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fo- A fenti beavatkozások együttesen eredményezhetik
kozása

ALCSI VÁROSRÉSZ (C)

1.1/c Turizmus bevételeinek növelése Milléri szabadidőközpont, honvédelmi park
1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. A városrész rekreációs fejlesztése (Milléri csatorna környéke,
fejlesztési. csomag) volt HM gyakorló tér, Mester u-i laktanya, volt tüdő korház)
1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) Mester u-i laktanya területén üzleti negyed
növelése
2.1/a A népességmegtartás fokozása Új lakóterületek (Mester u-i laktanya, Városmajor úti laktanya,
belterülettől keletre), új intézmények
2.1/b Iskolázottsági szint emelése --
2.1/c Lakáshelyzet javítása Tallinni lakótelep rehabilitációja, új lakóterületek
2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése Hiányzó közművek kiépítése a kijelölt új lakóterületeken
2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása A körutak továbbépítésével
2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Milléri csatorna környéke--rekreáció, volt HM gyakorló té—
honvédelmi park, Mester u-i laktanya--rekreáció, volt tüdő kor-
ház egy részén—közpark,szabadidőpark
2.2/a Esélyegyenlőség növelése Közlekedési hálózatok fejlesztése (Sebestyén Gy krt. folytatá-
sa,, Tisza-híd, Besenyszögi út szerepének megváltozása)
2.2/b Antiszegregáció Hátrányos helyzetű lakóterületek rehabilitációja, beillesztése a
tervezett lakóterületekbe.
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- Biztonságos közlekedési csomópontok kialakítása elsősorban
mentes közlekedés elérését is) a Mester úton-
2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színterei- Városrészközpont kialakítása (Milleniumi Emlékpark közelé-
nek fejlesztése ben, vagy a volt Városmajor úti laktanya területén)
3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása A Guttenberg tér és környékének rehabilitációja , A Milléri tó
és a Tiszapart természeti értékeinek hasznosítása, megőrzé-
se.
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe- Az átmenő gépjárműforgalom csillapítása, lakóterületeket za-
zetvédelem javítása varó gazdasági tevékenység technológiaváltása, ill. kitelepíté-
se
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, Verseghy út-Vízmű utca-Tisza által határolt területen város-
közterület rendezés képjavító beavatkozás
3.1/d Városrész-karakterek erősítése Egyrészt a kertvárosi jelleg javítása zöldfelületek telepítésével.
Másrészt a lakótelep rehabilitációjával, zöldfelületének gondo-
zásával, A Zagyva part menti intézmények zöldfelületben
gazdag jellegének megőrzésével
3.2/a Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fo- A fenti beavatkozások együttesen eredményezik
kozása

SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ(D)
1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. Szabadidős területek kijelölése (lakóteleptől északra, Széche-
fejlesztési. csomag) nyi parkerdő funkcióinak bővítése,)
1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) Az intézmények, kereskedelmi szolgáltatási létesítmények te-
növelése lepítésével
2.1/a A népességmegtartás fokozása Lakótelepi környezet színvonalának javításával,
szegregálodott területek fokozatos integrálásával, a Széchenyi
krt. folytatásának kiépítésével a városrész elszigeteltségének
további oldása, az intézményi ellátottság további javításával,
ill. átrendezésével
2.1/c Lakáshelyzet javítása Lakótelep komplex rehabilitációja, további kertvárosias terüle-
tek előkészítésével
2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése A Varjú utca és környékének átépítéséhez szükséges közmű-
vek kiépítése, pellet erőmű építése
2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása A Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével
2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése Szabadidőközpont létesítése a lakóterület északi határán, kul-
turális létesítmény építése a városrészközpontban
2.2/a Esélyegyenlőség növelése A Széchenyi krt. folytatásának kiépítésével a városrész elszi-
geteltségének további oldása
2.2/b Antiszegregáció A szegregálodott területek fokozatos integrálása (Varjú u és
környéke)
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- A Széchenyi krt csomópontjainak korszerűsítése
mentes közlekedés elérését is)
2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színterei- Forumok köré szervezett városrészközpont és alközpontok lé-
nek fejlesztése tesítése, kialakítása, átrendezése
3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása A Zagyva természeti környezetének közelsége a Parkerdőt
felértékeli, ökológiai bemutató utak építése
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe- A Széchenyi krt. közlekedési zajártalmának csökkentése az
zetvédelem javítása alközpontok kialakításával és növénytelepítéssel
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, A 11 emeletes épületekről feltáruló látványok javítása, a köz-
közterület rendezés területek esztétikai javítása, funkció bővítése (játszóterek), A
görög-katolikus templom befejezése
3.1/d Városrész-karakterek erősítése A városrészközpontba jellegzetes, esztétikus közösségi épület
kerüljön
kozása

NYUGATI VÁROSRÉSZ(E)
1.1/a Logisztika fejlesztése A MÁV területére eső logisztikai központ bővítési lehetőségé-
nek vizsgálata, közlekedéshálózati fejlesztésekkel
1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése A laktanya funkcióváltásával a terület gazdasági felhasználása
változik, bővül. A közlekedési hálózatokat bővíteni kell
1.2/a Klaszterek kialakítása Az iparterületeken belül különböző telephelynagyság kínálatot
kell megteremteni
1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának ja- A nyugati városrészen belüli, de a nyugati és a déli városrész
vítása közötti közúthálózatok fejlesztése
1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizm. A kistérségi jelentőségű városkapu, szabadidőközpont a volt
fejl. csomag) laktanya területén
1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) A még hasznosítatlan, vagy alulhasznosított belterületi ingat-
növelése lanok, a volt laktanya nagyrészt gazdasági célú felhasználása
a munkahelyek számát jelentősen növelheti
2.1/c Lakáshelyzet javítása A Thököly út melletti lakóterületen
2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése A közműhiányos területeken a hiányzó közművek kiépítése
2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása A Széchenyi krt. folytatásával új több városrészt felfűző gyűj-
tőút hálózat alakítható ki.
2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése A volt laktanya területének egy része rendezvény-szabadidő,
vásár és kiállítási területként hasznosítható.
2.2/a Esélyegyenlőség növelése A városrész elszigeteltségének oldásával az itt lakók esély-
egyenlősége javítható
2.2/b Antiszegregáció A Tücsök utca és környékének ellátási környezeti viszonyai-
nak javításával lehet enyhíteni a szegregációt.
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- A közlekedési hálózatok fejlesztésével és a csomópontok ke-
mentes közlekedés elérését is) vésbé balesetveszélyes kialakításával lehet növelni.
2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színterei- A közösségi tereket elsősorban a Thököly út menti városkapu
nek fejlesztése mellé ill. a belső közlekedési csomópontok közelébe kell tele-
píteni
3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása Pártoskápona és környékének védelmét a fejlesztések során
biztosítani kell.
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe- A lakóterületeket érintő teherforgalom növekedni fog. Környe-
zetvédelem javítása zetvédelmi fejlesztések szükségesek.
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, Az Abonyi út városkapu térségében (Barázda út és környéke)
közterület rendezés beavatkozás szükséges.
3.1/d Városrész karakter erősítése A laktanya területfelhasználása és az ipari területek kialakítá-
sánál
kozása

DÉLI VÁROSRÉSZ(F)
1.1/b Iparfejlesztés, ipari parkok bővítése A Piroskai út környékén és a vegyiművektől délre eső terüle-
ten az ipari park bővíthető. A meglévő barnamezős területek
rehabilitációja a Gyökér utca környéki és a Panel utca kör-
nyékén
1.2/a Klaszterek kialakítása Az ipari telephelyek közötti közlekedési kapcsolatok javításá-
val elősegíthetők.
1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának ja- A Kőrösi út meghosszabbításával, a 4. sz. úton kiépítendő
vítása csomópontokkal, a 32 sz. főúttal kiépítendő kapcsolattal, a
vasúthálózat városon belüli igénybevételével
1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) Mint az 1.1/b-nél írtak
növelése
2.1/c Lakáshelyzet javítása A Körösi út menti, Hullám utca és Zápor utca környéki lakóte-
rület rehabilitációja
2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése Az újonnan kiépítendő területeken közműhálózat-fejlesztések,
valamint alapközmű-fejlesztések szükségesek
2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása A belső közlekedési hálózatok fejlesztése az új gazdasági te-
rületek beépítéséhez szükségesek
2.2/a Esélyegyenlőség növelése A városrész északi területén a lakókörnyezetek rehabilitációja
szükséges. Ilyen területek a Hullám utca és környéke, a Zápor
utca és környéke..
2.2/b Antiszegregáció A romatelep felszámolását elő kell irányozni, a lakosság szeg-
regációmentes elhelyezéséről gondoskodni kell
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- Körforgalmi csomópont kiépítése szükséges a Temető utca és
mentes közlekedés elérését is) a Körösi út, valamint a Piroskai út és a Tószegi út csatlakozá-
sánál
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe- A gazdasági területek közé beékelődő lakóterületeket zöldsá-
zetvédelem javítása vokkal el kell választani
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, Temetők, ravatalozó rehabilitációja, templom felújítása
3.1/d Városrész karakter erősítése Az új iparterületek kiépítésével, de a lakóterületi rehabilitáció-
val sajátos városkarakter hozható létre

TISZALIGET, SZANDAI RÉTEK(B)

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉL-
TÉSI CÉLJAI TERÜLETEI
1.1/c Turizmus bevételének növelése A rekreációs és szálláshely-szolgáltatások bővítésével. (ter-

málközpont, termálszállók, volt kemping hasznosítása, a
Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén szállásférőhely bővítés
és szabadidő-funkciók telepítése, szabadstrand létesítése,
esetleg az árvízlevezető csatorna duzzasztásával vízisport és
szabadidő vízfelület kialakítása),
1.2/c Területi kohézió erősítése (kistérségi turizmus. Kerékpárút fejlesztés, regionális turisztikai szolgáltatások
fejlesztési csomag) (termál)
1.2/d Munkahelyek számának növelése Az összvárosi érdekből az idegenforgalmi és rekreációs szol-
gáltatásokban a munkahelyek számának növelése
2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása Gyalogos--, kerékpáros híd építése, Csáklya utcai közúti Tisza
híd építése (Szandai bevásárlóközpont és Tiszaliget megkö-
zelítésére), parkolók létesítése, Tiszaligeten parti sétány kiépí-
tése.
2.1/f Kulturális, oktatási és szabadidős területek fej- Az idegenforgalmi létesítményeknél említett szabadidős léte-
lesztése sítmények, valamint a sporttelep rehabilitációja, Szandai réte-
ken a bevásárló központ mellett szabadidőközpont, a sport
repülőtér helyén rendezvényközpont létesítése. Tiszaligeten a
főiskola bővítése.
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- A 4. sz. főúton a tervezett szabadidőközpont mellett kétszintes
mentes közlekedés elérését is) csomópont létesítése.
2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színterei- A termálközpont előtt gyalogos tér kialakítása
nek fejlesztése
3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása Tisza természeti örökségének védelme és bemutatása, sé-
tánnyal, erdősítés
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, Tiszaliget kapu rendezése (diszkó épület átalakítása, vagy
közterület rendezés bontása és környezetrendezés, parkosítás)
3.1/d Városrész-karakterek erősítése A zöldbeágyazottság erősítése

KERTVÁROS, SZANDASZŐLŐS, ALCSI-SZIGET(G)

A VÁROSRÉSZ 7-8 ÉVRE KITŰZÖTT FEJLESZ- A FEJLESZTÉSI CÉLOK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI CÉL-
TÉSI CÉLJAI TERÜLETEI
1.1/a Logisztika fejlesztése A katonai repülőtér polgári célú felhasználása a logisztikai fej-
lesztést szolgálhatja (teherforgalom, üzleti személyforgalom)
1.1/c Turizmus bevételének növelése Vizisport telep melletti kertészet idegenforgalmi célú hasznosí-
tásával
1.2/b Különböző szállítási módok kapcsolatának ja- A katonai repülőtér polgári, gazdasági célú hasznosításával
vítása
1.2/d Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) A 442 sz. út elkerülő déli szakasza és a belterület között ke-
növelése reskedelmi, szolgáltató gazdasági terület jelölhető ki, a hely-
ben foglakoztatás erősítésére
2.1/c Lakáshelyzet javítása Szandaszőlősön tömbfeltárásokkal, új lakóterületek előkészí-
tésével, menedzser lakóparkok kiépítésével Alcsi-szigeten
2.1/d Közmű-ellátottsági szint emelése A hiányzó közművek kiépítésével (Szandaszőlősön és Alcsi-
szigeten)
2.1/e Közlekedés, tömegközlekedés javítása A 442 sz országos mellékút elkerülő szakaszának megépíté-
sével, a szandaszőlősi és az Alcsi-szigeti közlekedési hálózat
összekapcsolásával, új gyűjtőút kiépítésével Szandaszőlős
nyugati határán.
2.1/f Kulturális és szabadidős területek fejlesztése A városrész-központban kulturális létesítmény építése, a déli
határ mentén sportterületek létesítése
2.2/a Esélyegyenlőség növelése A fenti fejlesztések javítják az itt lakók esélyegyenlőségét
2.2/c Közbiztonság növelése (beleértve a baleset- Körforgalom létesítése a Karinthy Frigyes és a Vörösmező ut-
mentes közlekedés elérését is) ca csatlakozásánál
2.2/d Közösségi terek, a civil társadalom színterei- A városrészközpontban fórumok, közpark kialakítása
nek fejlesztése
3.1/a Természeti és épített örökség hasznosítása Holt-Tisza rehabilitálása (kotrása, megújítása)
3.1/b Környezeti terhelések csökkentése., környe- A 442 sz. országos mellékút elkerülő szakaszának megépíté-
zetvédelem javítása sével az átmenő forgalom csökkenthető.
3.1/c Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, A városrészközpontokban fórumok létesítése.
3.1/d Városrész-karakterek erősítése A kertvárosias karakter megőrzésével, közterületi fásításokkal.
kozása

5.2 A városfejlesztés gócpontjai—a lehetséges fejlesztési akcióterületek

Az alábbiakban a fenti elemzés alapján a problémák és a fejlesztési célok városrészenkénti összehan-
golására támaszkodva, kijelölésre kerültek városrészenként a fejlesztési gócpontok, akcióterületek, ahol
a problémák és a problémákra adandó fejlesztési válaszok sűrűsödnek, szinte egymásra rétegződnek.
A lehetséges akcióterületek lehatárolásának módszere
Az akcióterületek száma városrészenként általában egy, kivételesen kettő, de előfordul, hogy a központi
maghoz funkcióban kapcsolódó, de földrajzilag elkülönült területek is tartoznak. A lehetséges akcióterü-
leteket és a fejlesztési célokhoz tartozó lehetséges fejlesztési területeket a város egészére kiterjedő át-
nézeti vázlaton, együttesen és sémaszerűen ábrázoltuk. A vázlaton feltüntettük a forgalomképes önkor-
mányzati ingatlanokat is, hogy azok elhelyezkedése is segítsen a lehetséges akcióterületek kiválasztá-
sában. A kiválasztáshoz felhasználtuk a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, mégpedig a társadalmi
jellegű problémák területi halmozódása alapján. A módszer lényege:
A statisztikai adatok körzeteit a városrészek további bontásával állítottuk elő, városszerkezeti határok, ill.
az egymástól jelentősen eltérő beépítési, használati karakterek alapján. E területekre kaptuk meg a Sta-
tisztikai Hivatal által összeállított adatsorokat, természetesen városrész és városi átlagok feltüntetésével.
Hét mutató-sort választottunk ki, és az összegezhetőség érdekében az értékeket azonos nevezőre hoz-
tuk, pontozással. A pontozást egy-egy soron belül úgy határoztuk meg, hogy a városi átlagot „0” értékkel
szerepeltettük, a legnagyobb vagy a legkisebb értéket +5 pontként rögzítettük, attól függően, hogy az al-
só vagy a felső érték tekinthető kedvezőnek. Az így kijelölt két pontra helyezett lineáris összefüggéssel,
határoztuk meg az egyes statisztikai adatok pontszámait.
Adatsoronként a +5 értelmezését az alábbi táblázat mutatja be.
(minden adatsornál az átlag a 0 érték)
Adatsorok témái Maximális statisz- Minimális statisz- .A fejlesztési céloknak
tikai értékek tikai értékek megfelelő lehetséges be-
pontminősítése pontminősítése avatkozási célterületek és
a statisztikai adatokból
egymásra rétegezett prob-
1. vitalitási index +5
lématérkép összevetésével
2. legfeljebb általános isk. vég- +5 jelöltük ki a lehetséges fej-
zettséggel rendelkezők száma lesztési akcióterületeket
3. felsőfokú végzettségűek a 25 +5 sémaszerűen. Minden vá-
éves és idősebb népesség ará- rosrészben egy, vagy két
nyában fejlesztési csomópontot je-
4. alacsony komfort fokozatú la- +5 löltünk. Ezek közül válasz-
kások aránya tottuk ki a 2007-2013 kö-
5. rendszeres munkajövede- +5 zötti években prioritásként
lemmel nem rendelkezők aránya kezelhető akcióterületeket,
az aktív korúakon belül melyeket pontos határok-
6. foglalkoztatottak aránya a 15- +5 kal jelöltünk.
64 éves népességen belül Az alábbiakban bemutatjuk
7. foglalkoztatott nélküli háztar- +5 a társadalmi jellegű prob-
tások aránya lématérképet és a hozzá-
tartozó adatsorokat. A problématérképen látható következtetések:
Kiugróan negatív pontszámmal szerepelnek a roma lakóterületek, de ugyancsak kiugróan negatív értékű
a Varjú utca menti, a Körösi út és környéke, valamint a Vadász utca menti családiházas lakóterület, de a
Mester úttól délre eső kertvárosias városrész is. A magas pozitív pontszámmal szerepelnek a Széchenyi
kertvárosi részek, a Széchenyi lakótelep, a Rákóczi út és környéke, valamint a Tisza-parti városrész és
Szandaszőlős.
A problématérkép alapján jelöltük a társadalmi szempontú beavatkozási területeket. A városrészenkénti-
-a jelenlegi helyzet elemzése alapján a fejlesztési célokhoz rendelhető--lehetséges akcióterületeket ösz-
szevetve az elsősorban társadalmi problémákat tükröző alábbi problématérképen ábrázolt beavatkozási
területekkel, megállapítható, hogy átfedések, de jelentős különbségek is vannak. Az összesített mérlege-
lés során figyelembe kellett venni, hogy a kijelölt akcióterületek mennyi szolnoki lakóst érintenek. Ter-
mészetesen lényeges szempont volt, hogy egy-egy pozitív hatású akcióterületi beavatkozás a lakosság
minél nagyobb hányadának életkörülményeit javítsa. Továbbá mérlegelendő volt, hogy némely Sőt a
szomszédos társadalmi problémák orvoslását is szolgálja.


A PROBLÉMATÉRKÉPHEZ TARTOZÓ ADATSOROK
A STATISZTIKAI MUTA- ÉRTÉKEK VIZSGÁLT KÖRZETEK VÁROSI ADA-

TÓK MEGNEVEZÉSE JELLEGE TOK
ÁT-
1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D 1.2 1.3/A 1.3/B 2.1 2.2 2.3 3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 4.3/A 4.3/B 4.3/C 5.2 5.3 5.4 7.1 7.2 7.3 MAX MIN
LAG
VITALITÁSI INDEX STATISZ-
TIKAI 0,52 0,3 0,47 0,6 0,82 0,73 0,36 0,56 0,37 0,62 2,89 2,51 2,89 0,51 0,65 7,93 2,4 0,42 0,67 4,22 0,75 0,52 1,21 0,54 0,87 7,93 0,3
ADAT
PONT-
-0,25 -0,4 -0,28 -0,19 -0,03 -0,1 -0,36 -0,22 -0,35 -0,18 1,43 1,16 1,43 -0,25 -0,16 5 1,08 -0,32 -0,14 2,37 -0,08 -0,25 0,24 -0,23 0 +5 -5
SZÁM
LEGFELJEBB ÁLTALÁ- STATISZ-
NOS ISKOLAI VÉG- TIKAI 15,4 19,7 13,9 17,2 12,5 16,2 17,1 15,9 11,6 34,1 18,8 17,8 63,2 37,4 26,4 79,1 26,1 36,0 41,0 93,7 25,6 13,0 17,8 18,2 19,2 93,7 11,6
ZETTSÉGGEL REN- ADAT
DELKEZŐK SZÁMA
PONT- 0,25 -0,03 0,35 0,13 0,45 0,20 0,14 0,22 0,51 -1,00 0,03 0,09 -2,95 -1,22 -0,48 -4,02 -0,46 -1,13 -1,46 -5,00 -0,43 0,42 0,09 0,07 0,00 -5,00 5,00
SZÁM
FELSŐFOKÚ VÉG- STATISZ-
ZETTSÉGŰEK A 25 TIKAI 35,5 24,1 20,5 19,0 28,3 21,6 15,0 16,7 23,3 10,5 14,6 30,1 0,0 5,5 9,2 1,7 14,4 5,7 3,9 0,0 12,8 23,5 20,9 25,8 19,2 35,2 0,0
ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉ- ADAT
PESSÉG ARÁNYÁBAN
PONT- 5,00 1,50 0,40 -0,06 2,79 0,74 -1,29 -0,77 1,26 -2,67 -1,41 3,34 -5,89 -4,20 -3,07 -5,37 -1,47 -4,14 -4,69 -5,89 -1,96 1,32 0,52 2,02 0,00 +5 -5
SZÁM
ALACSONY KOMFORT STATISZ-
FOKOZATÚ LAKÁSOK TIKAI 12,1 3,3 48,2 4,2 9,2 7,5 1,3 0,4 14,7 22,1 1,1 9,7 96,0 35,3 21,6 100,0 35,6 33,6 38,2 100,0 15,0 16,4 13,1 43,3 10,2 100 1,1
ARÁNYA ADAT
PONT- -0,11 0,82 -1,68 0,77 0,49 0,58 0,93 0,98 0,18 -0,23 0,94 0,46 -4,35 -0,97 -0,20 -4,57 -0,98 -0,87 -1,13 -4,57 0,16 0,09 0,27 -1,41 0,00 -5 +5
SZÁM
RENDSZERES MUNKA- STATISZ-
JÖVEDELEMMEL NEM TIKAI 41,9 47,1 39,7 41,4 39,6 36,0 38,7 37,3 34,6 49,4 35,8 37,6 70,2 46,7 42,2 79,1 25,5 46,0 53,1 95,2 43,4 39,6 36,6 36,6 39,5 79,1 25,5
RENDELKEZŐK ARÁ- ADAT
NYA AZ AKTÍV
KORUAKON BELÜL PONT- -0,22 -0,68 -0,02 -0,17 -0,01 0,31 0,07 0,20 0,44 -0,89 0,33 0,17 -2,76 -0,65 -0,24 -3,55 1,26 -0,58 -1,22 -5,00 -0,35 -0,01 0,26 0,26 0,00 -5 +5
SZÁM
FOGLALKOZTATOTTAK STATISZ-
ARÁNYA A 15-64 ÉVES TIKAI 55,0 49,0 56,6 54,3 56,7 59,6 55,2 56,7 60,0 44,8 62,3 60,1 28,8 45,4 53,1 20,3 73,0 46,0 42,7 4,7 50,7 55,3 60,1 58,1 56,7 73,0 20,3
NÉPESSÉGEN BELÜL ADAT
PONT- -0,16 -0,74 -0,01 -0,23 0,00 0,28 -0,14 0,00 0,32 -1,14 0,54 0,33 -2,68 -1,09 -0,35 -3,50 1,57 -1,03 -1,35 -5,00 -0,58 -0,13 0,33 0,13 0,00 +5 -5
SZÁM
FOGLALKOZTATOTT STATISZ-
NÉLKÜLI HÁZTARTÁ- TIKAI 42,1 52,1 45,6 37,3 34,0 37,8 50,5 45,9 45,1 54,7 19,6 23,1 57,1 47,2 40,6 70,6 37,3 46,6 51,8 88,0 41,6 41,2 28,2 31,0 36,7 88,0 19,6
SOK ARÁNYA ADAT
PONT- -0,53 -1,50 -0,87 -0,06 0,26 -0,11 -1,35 -0,90 -0,82 -1,75 1,67 1,33 -1,99 -1,02 -0,38 -3,30 -0,06 -0,96 -1,47 -5,00 -0,48 -0,44 0,83 0,56 0,00 -5 +5
SZÁM
∑ PONTSZÁMOK 3,99 -1,03 -2,11 0,18 3,95 1,90 -2,00 -0,49 1,54 -7,87 3,52 6,88 -19,18 -9,40 -4,88 -19,32 0,93 -9,04 -11,46 -28,09 -3,71 0,99 2,54 1,40
VIZSGÁLT KÖRZETEK 1.1/A 1.1/B 1.1/C 1.1/D 1.2 1.3/A 1.3/B 2.1 2.2 2.3 3.1 3.2 3.3 4.1 4.2 4.3/A 4.3/B 4.3/C 5.2 5.3 5.4 7.1 7.2 7.3
SZÁNTÓ KRT ÉS KÖR-
VARJÚ UTCA ÉS KÖR-

TALLINN-VÁROSRÉSZ
PÁRTOSKÁPOLNA ÉS
RÁKÓCZI ÚT ÉS KÖR-
MESTER ÚTTÓL D-RE

MESTER ÚTTÓL É-RA
SZÉCHENYI KERTVÁ-
NAGYSÁNDOR ÚT ÉS
ELŐTTI VÉROSRÉSZ
KÖRÖSI ÚT ÉS KÖR-
TISZAPARTI VÁROS-
SZÉCHENYI VÁROS-
DÉLI IPARTERÜLET
TÓFENÉK UTCA ÉS
ZAGYVA-PARTI VÁ-
HANGYA UTCA ÉS
TÖRTELI UTCA ÉS
TÜCSÖK UTCA ÉS
VADÁSZ UTCA ÉS
ESŐ KERTVÁROS
ESŐ KERTVÁROS
VÁROSKÖZPONT
SZANDASZŐLŐS
VASÚTÁLLOMÁS
PLETYKAFALÚ
ALCSI-SZIGET
KERTVÁROS
KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
KÖRNYÉKE
ROSRÉSZ
NYÉKE
NYÉKE
NYÉKE
NYÉKE
RÉSZ
RÉSZ
ROS
Népesség efő (két tizedre kerekítve) 3,3 2,14 0,41 5,955 7,94 10,17 3,16 3,48 1,52 1,58 14,25 2,0 0,09 0,3 3,36 0,11 0,62 0,31 3,45 0,11 1,42 1,41 9,44 0,73

Az alábbiakban bemutatjuk sémaszerűen a város egészének ill. részeinek komplex elemzéséből leveze-
tett lehetséges akcióterületeket és a társadalmi problémák halmozódásával indokolható beavatkozási te-
rületek egymásra fedését.
A város egészének ill. részeinek komplex elemzéséből levezetett lehetséges akcióterületek és a társadalmi problémák halmo-
zódási területei
--A „zászlóshajónak” tekinthető beavatkozási terület a Belváros egy részét és a Tiszaligetet
magábafoglaló akcióterület. („Szolnok a Tisza fővárosa” c. program célterülete) Ennek hatóköre a vá-
ros egésze, a szolnoki kistérség, és bizonyos elemeit tekintve az Észak Alföldi Régió.
Összességében a fejlesztés alapvető célja, hogy Szolnok városi szintű ellátási viszonyai, a Belváros kör-
nyezeti feltételei--az élettel teli közösségi városi terek létrehozásával--javuljanak, és a város idegenfor-
galmi vonzereje jelentősen bővüljön.
--A Széchenyi városrész lakótelepi részének lakói ugyan társadalmi szempontból összességében nem
tekinthetők halmozottan hátrányos helyzetűeknek, de éppen a nagy lakószám (14 250 fő) és a fiatalok
magas száma (2,89 a vitalitási index), és a kedvezőtlen környezeti állapotok, a városrész várostesthez
képest külpontos helyzete miatt indokolt az akcióterületi megjelölés. A beavatkozás város egészére való
kihatása is kimutatható, ugyanis a városban élő 0-14 éves korúak 25 %-át a Széchenyi lakótelepen lakó
fiatalok teszik ki. Szolnok jövője nem kis részben az itt lakó fiatalok életkörülményeinek javításától függ.
Az akcióterületbe tartozónak javasolható a társadalmi szempontból kedvezőtlen megítélésű Varjú utca
és környékének is, ahol műszaki infrastruktúra hiányosságok is kimutathatók. Az itt lakók környezeti in-
tegrálása, a mainál kedvezőbb lakókörnyezeti viszonyok létrehozása a beavatkozás egyik fontos célja
lehet.
A beavatkozás jellege a város egészét érintő funkcióbővítő rehabilitáció.
Összességében a fejlesztés alapvető célja a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellátottsági viszonyok
megteremtésével és a lakások műszaki állapotának javításával, a városrész elszigeteltségének enyhíté-
sével a lakónépesség megtartása.
--Szandaszőlős társadalmi szempontból történő értékelése kedvező. A Belváros mellett itt a legmaga-
sabb a felsőfokú iskolát végzettek száma. Akcióterületi kijelölését ez utóbbi, és a városrész külpontos

elhelyezkedése, valamint a műszaki infrastruktúra hiányosságok, a városrészközpont hiánya, és nem

utolsó sorban a jelenlegi és jövőben növekvő magas népesség szám (jelenlegi mintegy 9500 fő) indokol-
ja. A beavatkozás jellege funkcióbővítő rehabilitáció.
Összességében a fejlesztés alapvető célja a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, a hiány-
zó műszaki és humán ellátottsági viszonyok javítása, valamint városrészközpont létesítése.
--Nyugati városrész akcióterületén két eltérő fejlesztési beavatkozás különböztethető meg. A Thököly
út melletti volt lakatanya területének és környezetének hasznosítása az önkormányzat számára je-
lentős bevételi forrás lehet. A beavatkozás funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció. A laktanya barname-
zős rehabilitációja, a nyugati városrész egyéb területeinek jelentős átalakítását, funkcióváltását fogja
eredményezni. A városrész közlekedési kapcsolatai mind a Széchenyi, mind a Déli városrész felé javulni
fognak. Eddigi elszigeteltsége megszűnik. Ennek következtében Pártoskápolna és Pletykafalú társadal-
milag hátrányos helyzete enyhülni fog (a közeli munkahelyek jelentős bővülése miatt, a környezetvédel-
mi beavatkozások és a városrész javuló külső közlekedési kapcsolatai következtében).
Összességében a fejlesztések alapvető célja a városrész alulhasznosított területeinek intenzív hasznosí-
tásával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása..
A másik beavatkozási terület a városrészben a Hangya és a Tücsök utca környéki lakótömbökre ter-
jedne ki. E tömböket a társadalmi jellegű problémaelemzés halmozottan hátrányos területként jelöli.
Összességében a fejlesztések alapvető célja a romatelep szociális rehabilitációja révén annak környeze-
ti és társadalmi beilleszkedésének elősegítése a környező lakóterületekbe.
--Az Alcsi városrészben a Mester úti laktanya hasznosítása részben szociális lakóterületként, rész-
ben vállalkozási célú lakó ill. intézményi és gazdasági területként vehető számításba. Ez utóbbi ugyan-
csak jelentős önkormányzati bevételt eredményezhet. A beavatkozás a városrész egészére hatással
lesz. Különösen fontos a fejlesztés a Mester úttól délre eső lakóterületen, de a Tallinni lakótelepen lakók
számára is (munkahelyek száma emelkedni fog, a lakóterületek felértékelődése várható)
Összességében a fejlesztések alapvető célja a városi funkciók betelepítésével a volt laktanya város-
részbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi
viszonyait jelentősen javítsa.
--A Déli városrészben két ponton mutatható ki társadalmilag hátrányos halmozódás, a Körösi út menti
kertvárosias lakóterületen és azon belül a Törteli romatelepen, valamint a Zápor utca és a Hullám utca
környékén. A város legelhanyagoltabb lakótömbjei itt találhatók. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lakó és
az ipari gazdasági területek egymást zavaró módon keverednek. A beavatkozás jellege szociális rehabi-
litáció lehet, ahol a környezetvédelmi fejlesztéseknek is jelentős szerepet kell kapniuk.
Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a társadalmilag hátrányos helyzet oldá-
sa, elsősorban a környezeti állapotok javításával
A Déli városrész másik két lehetséges fejlesztési akcióterülete a Piroskai út és környékén végrehaj-
tandó ipari park bővítése és a meglévő ipari gazdasági területek --Gyökér és Panel utca-- rehabilitáció-
ja. Mindkét beavatkozás a város egészének gazdaságfejlesztését célozza.
A Tiszai vegyiművek lakótelepének lakói ugyan társadalmilag hátrányos helyzetben élnek, de távlatban
e területek --elsődleges gazdasági célú felhasználása, valamint a hosszabb távon is szennyezett kör-
nyezet miatt--rehabilitációja nem javasolható. A fokozatos áttelepítés, az elköltözés ösztönzése lehet az
egyedül hatékony beavatkozás
Összességében mindkét akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a város egészét érintő gazdaságfej-
lesztés és munkahelyteremtés elősegítése.
Az Alcsi-szigeti akcióterület kijelölését a meglévő üdülőterületek lakóterületi átsorolásához szükséges
műszaki infrastruktúra fejlesztésének támogatása, valamint az alulhasznosított kertészet telkének turisz-
tikai és rekreációs célú felhasználása indokolja. Régóta tervezett és szükséges feladat a Holt Tisza re-
habilitációja (kotrása). A városrész lakó és rekreációs területein a zsákjellegű közlekedési úthálózat és
tömegközlekedés megszüntetése.
Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a város idegenforgalmi kínálatának bőví-
tése, egyben a városrész megközelítési viszonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt képviselő természeti
környezet megőrzése, a kedvező környezeti adottságokra tekintettel a lakóterületi funkció megerősítés,
bővítése.
A lehetséges akcióterületek előzőektől eltérő típusát jelentik a ma még beépítetlen területek rekreációs,
ill. turisztikai célú igénybevétele. Két ilyen akcióterület jelölhető ki, az egyik a Milléri tó környékén—
elsősorban szabadidős tevékenységek számára és turisztikai férőhely-bővítési céllal; a másik a Szandai

réteken, a bevásárlóközponthoz csatlakozóan—zajosabb, lakókörnyezetet zavaró rekreációs funkciók

befogadására.
Ez utóbbi területhez csatlakozhatna a jövőben, a jelenleg HM kezelésében lévő sportrepülőtér, melynek
honvédségi kezelésének megszűnése estén, a város nagyszabású rendezvényterülete itt alakulhatna ki.
Összességében az akcióterületen a fejlesztések alapvető célja a városi, kistérségi, és régiós rendezvé-
nyek számára kulturált és természeti környezetben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterje-
désű, műszaki infrastruktúrákkal jól ellátott és könnyen megközelíthető terület biztosítása.
Nem jelöltük akcióterületként a Tiszaligettől keletre fekvő, annak bővített területeként is felfogható, ma
árvizektől nem mentesített, de kiskertekként hasznosított Üdülősor utca környéki telkeket. A település-
rendezési tervek távlatban beépítésre szánt területként jelölik, de a hasznosítás feltétele az árvízmente-
sítés, melynek középtávon nincs realitása.
Végül megemlítjük a civilszervezetek és a lakosság által javasolt fejlesztések közül azokat, melyek
nem épültek be ugyan a fenti fejlesztési akcióterületekbe, de figyelemreméltó gondolatokat tartalmaznak.
Ezeket különböző okokból középtávon nem tartjuk megvalósíthatóaknak, vagy olyan fejlesztések, ill. re-
habilitációk, melyek területileg elszigeteltek, és nem kapcsolhatók más fejlesztésekhez. Ugyanakkor a
jövőbeni stratégiai aktualizálások során, előkészítettségük előrehaladtával, beépülhetnek a fejlesztési
akcióterületek projektjei közé. Az életképes, de a fejlesztési akcióterületeken belül nem szerepeltetett ja-
vaslatokat az átnézeti vázlaton kék színnel jelöltük.
A civilszervezetek és lakosság által javasolt témákat az 1. sz. melléklet tartalmazza, ahol a beilleszthe-
tőség rovat alatt megtalálható a jelen stratégiába történő beépítésük módja.
A jobb áttekinthetőség kedvéért az alábbi ábra külön is szemlélteti az akcióterületekbe nem került, de in-
dokoltnak tartható fejlesztési javaslatokat. Ugyancsak ezen a sémán is jelöljük a város által, már koráb-
ban tervbe vett, de még nem realizált, és a jelen stratégiai terv akcióterületbe nem tartozó közlekedési,
ill. intézményi fejlesztési elképzelések területeit.

A civil és lakossági fejlesztési javaslatok és az akcióterületek viszonya (a számok a mellékletekben feltüntetett javaslatok sorszámára utalnak)

ÁTNÉZETI VÁZLAT

Átnézeti vázlat
a lehetséges fejlesztési célterületek és a lehetséges akcióterületek sémaszerű bemutatásával
AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEI, FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTJAI –A REHABILITÁCIÓ TIPUSAI, A TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
Rehabilitáció Támogatható tevékenységek
ÉRINTETT AKCIÓTERÜLETEK MEGNE- FEJLESZTÉSI FELADATCSOPORTOK
VÁROS VEZÉSE ÉS JELE típusa
fejlődést elősegíti
A lakossági szol-
Fokozza a vállal-
Megőrzi a termé
vekedését segíti
RÉSZEK
Megőrzi a kultu-
rozsda-övezetet
A gazdaság nö-
gáltatásokat ja-
szeti örökséget
rális örökséget
foglalkoztatást
Rehabilitálja a
kozási kedvet
Növeli a helyi
A közösség-
Rehabilitálja
Környeztet
Szociális
Funkció
a fizikai
bővítő
célú
vítja
A. BELVÁROS A-B A-B1. városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció ke-
SZOLNOK A TISZA FŐVÁ- retében
X X X X X X X X
ROSA A-B2. városközpont I. befejezése, kiegészítése X X X X X X X
A-B3 Kossuth tértől é-ra eső tömb komplex rehabilitációja X X X X X
A-B4 Szapáry út és környék komplex rehabilitációja. X X X X X X X X
A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása X X X X X X X
A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, hatá-
ros ingatlanok hasznosítása
X X X X X X X
A-B7 Óállomás és környékének hasznosítása X X X X X X X
A-B8 Tisza-parti sétány folytatása keleti irányban, volt
Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi célú haszno- X X X X X X X
sítása
A-B9 Támfal átépítés a meglévő és tervezett Tisza-parti
sétány hosszában
X X X X X X
B. TISZALIGET, SZANDAI RÉTEK A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítés és sétány kialakítás X X X
A-B11. Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők X X X X X X X X
A-B12. Termálfürdő, sport- és rekreációs központ
Tiszaligeten
X X X X X X X
A-B13 Termálszállók Tiszaligeten X X X X X X X
A-B14 Gyermek és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai
célú funkcióbővítés X X X X X X X
A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep X X X X X X X
A-B16 Szolnoki főiskola bővítése, és felújítása X X X X X
A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése X X X X X X
A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti
parkoló, és park kialakítása
X X X X
A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közlekedési be-
avatkozások
X X X X
A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavat-
kozások
X X
B B 1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet
SZANDAI RÉTEK zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése (gyűjtőút, X X X X X X
csomópont, létesítmények, védőfásítás)
B 2 Új közúti híd építése X X X X X
B 3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterü-
letté alakításának előkészítése
X X X X X X
C. ALCSI VÁROSRÉSZ CI. CI.0.Előkészítési feladatok (rendezési tervek, megvalósít-
MESTER U-I VOLT LAKTA- hatósági tanulmány módosítása, telekrend., kisajátítás)
X X X X X X X X
NYA CI.1 Közlekedési létesítmények építése X X X X X X X
CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken X X X X X
CI.3 1. sz. lakópark kialakítása X X X X X X
CI.4 2. sz. lakópark kialakítása X X X X X X
CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése X X X X
CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése X X X X
CI.7 Üzleti negyed, kereskedelmi közp.+irodák építése X X X X X X
CI.8 1. sz. szociális bérlakások építése X X X
CI.9 2. sz. szociális bérlakások építése X X X
CII. CII 0. Előkészítési feladatok (rendezési tervek, megvaló-
MILLÉRI CSATORNA ÉS síthatósági tanulmány módosítása, telekrend., kisajátítás)
X X X X X
KÖRNYÉKE CII 1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása, városkapu
kialakítása
X X X X X
CII 2 Milléri tó és környéke szabadidőközpont közterülete-
X X X X X
in a műszaki infrastruktúrák kiépítése.

CII 3 Közterületek kialakítása X X X X X
CII 4 Állatkert építése X X X X
CII.5 Vadász és lovassport lbázisok építése X X X X X
CII. 6 Szállásférőhely fejlesztése X
CII. 7 Vízügyi Múzeum felújítása X X X X
D. SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ D. D1 Lakótelep rehabilitáció X X X X X X
LAKÓTELEP ÉS VARJÚ UT- D2. Széchenyi Szabadidő és Sportközpont létesítése. X X X X X
CA KÖRNYÉKE D3. Pellet erőmű X X X
D4 Varjú utca és környéke társasházi átépítésének előké-
szítése
X X X X
D5 Széchenyi parkerdő szabadidő-ökopark bővítés X X X X X
E. NYUGATI VÁROSRÉSZ EI E0. Előkészítő feladatok (rendezési tervek, megvalósítha-
THÖKÖLY ÚT MELLETTI tósági tanulmány módosítása, telekrendezés)
LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE. E/. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barna-
mezős rehabilitációja
X X X X X X X
E2 Bevásárló központ építése. X X X X X X
E3 Városkapu kialakítása X X X X X X
E4. Gazdasági területek területelőkészítése X X X X
EIII E5. Funkcióbővítő szociális lakóterületi rehabilitáció
TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA X X X X
ÉS KÖRNYÉKE
F. DÉLI VÁROSRÉSZ FI. FI.1. A Törteli utcai romatelep felszámolása X X X
KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE FI 2. Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca,
X X X X
Zápor utca és környéke)
FI.3. Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozá-
sok
X X X X
FI.4 Lakó és ipari telep-helyeket elválasztó környezetter-
helést csökkentő növénytelepítés
X
FII. FII 1 Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitá-
IPARTERÜLETEK REHABILI- ciója
X X X X X
TÁCIÓJA FII 2 Panel utca és környékének barnamezős rehabilitáci-
ója
X X X X X
FIII. FIII. 1 Előkészítő feladatok (rendezési terv módosítása,
IPARI PARK BŐVÍTÉSE véderdő telepítés, feltöltés, tómeder kiaklakítás, közterü- X X X
letek kisajátítása)
FIII. 2 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése X X X
FIII. 3 Közlekedési hálózatok kioépítése akcióterületen
belül
X X X
FIII. 4 Közművek kiépítése X X X
G. KERTVÁROS, SZANDASZŐLŐS, GI GII.1 Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások
ALCSI-SZIGET-TENYŐSZIGET ALCSISZIGETI (Holt-tisza rehabilitációja, szállodafejlesztés,. védőfásítás)
X X X X X X
GII. 2 Lakóterületfejlesztések (üdülőterületi átsorolás,
szennyvízelvezetés, Vízpart krt meghosszabbítása, új la- X
kóterületek kiépítése)
GII. GIII/1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy M utca
SZANDASZŐLŐS mentén
X X X X X X X
GIII/2 Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy
Gy utca csomópontjában
X X X X X X X
GIII/3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása X X
GIII/4 Új lakóterület kialakítása X X
GIII/5 442 sz. országos mellékút elkerülő nyomvonalának
megépítése
X X X X
GIII/6 Városrészen belüli fejlkesztések X X X X
GIII/7 Sportterület kialakítása X X X X X
GIII/8 Kereskedelmi, gazdasági területek fejlesztése X X X X
GIII/9 Fásítás GIII/9 X
GIII/10 Hiányzó közművek kiépítése X X

5.3 Fejlesztési feladatcsoportok, projektek ismertetése akcióterületenként

Az alábbiakban ismertetjük a lehetséges akcióterületenként az azokon belül megvalósítandó fejlesztési
feladatcsoportokat, projekteket, projektelemeket.
A-B jelű--„Szolnok a Tisza-fővárosa” akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció)
A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja, hogy Szolnok városi szintű ellátá-
si viszonyai, a Belváros környezeti feltételei--az élettel teli közösségi városi terek létrehozásával--
javuljanak, és a város idegenforgalmi vonzereje jelentősen bővüljön. Alapvető cél továbbá, hogy a Szol-
nok a Tisza fővárosa megnevezésű akcióterületi beavatkozások, a fejlesztések „zászlóshajójaként” a to-
vábbi környezetfejlesztések kiindulópontja és generálója legyen, megalapozva és felgyorsítva a
Tiszaparti városrész egészének komplex rehabilitációját, kibővítve az idegenforgalmi vonzerők körét,
megerősítve a városi kötődést.
Cél, hogy
--a belvárosi, tiszaligeti és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására a ven-
dégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakósra emelkedjen, ebből a
külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra, az átlagos tartózkodási idő a
2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen,
--a foglalkoztatott nélküli háztartások száma 2013, ra a 2001 évi értékről 30 %-ra, csökkenjen,
--a kiskereskedelmi üzletek, valamint a vendéglőhelyek száma a 2005 évi érték kétszeresére növeked-
jen (2005-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 20,4 db/1000 lakos, a vendéglátóhelyek száma……
volt.), a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató egy-
ségek aránya a2005 évi 30,1% részesedésről 2013-ra 45 %-ra emelkedjen.
A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések részletes céljai:
--a város gyalogos felületeinek, tereinek hálózattá fejlesztése, a társadalmi életet befogadó, élénkítő,
ezáltal, a városi identitást erősítő, a humán létesítmények életterét kibővítő, a gépjárműforgalomtól elvá-
lasztott egészséges színtereinek kialakítása, kibővítése;
--a városközpont torzóként fennmaradt építészeti együtteseinek, városarculat számára is többletet adó
befejezése, a városközponti területek kibővítése, a város kisvárosi örökségét hordozó területeinek vá-
rosközponti jellegű hagyományos jellegű kereskedelmi szolgáltatási, vendéglátó, turisztikai funkciókkal
történő betelepítésével;
--a tiszai gyalogos-, kerékpáros híd megvalósításával, közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolat léte-
sítése a Belváros és Tiszaliget között. További cél, hogy a jó megközelítési viszonyok megteremtése és
a felesleges gépjárműforgalom kiiktatása mellett, a tiszaparti látvány élményszerűvé váljon, és a város
turisztikai értékei nagyobb hangsúlyt kapjanak. Ezáltal a város turisztikai vonzereje és ezzel a városba
látogató túristák száma növekedjen;
-- a tiszaligeti termál- rekreációs és sportközpont megvalósításával, központi helyen, jó megközelítési vi-
szonyok mellett, olyan rekreációs és sportközpont működjön, mely erősíteni tudja Tiszaliget rekreációs
ellátó szerepét, azaz a város népességének és az idelátogató turistáknak színvonalas szabadidő eltölté-
si lehetőséget kínáljon. Az élményfürdő építésével, a meglévő gyógy-termálvíz hasznosításával a szóra-
kozási, felüdülési, gyógyászati, rekreációs szolgáltatások kibővíthetők. További cél, hogy a verseny és
tömeg vízisportok számára az edzési és versenyzési körülmények javuljanak.
--Tiszaligeten az idegenforgalmi szállás és szabadidő ellátó kapacitás bővítésével turisztikai szerepkör
erősítése, a város turisztikai bevételeinek növelése
-- az előző projektelemek infrastruktúráinak kiépítésével a biztonságos működés feltételeinek megterem-
tése. A szükséges közműhálózatok mellett cél a szükséges parkolókapacitások megteremtése is
A városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztések hatására:
--A Belvárosban a városi szintű szolgáltatások kibővülnek, a rekreációs szolgáltatások a lakóhelyekről
gyalogos, kerékpáros távolságra elérhetők lesznek, a környezetterhelés csökkeni fog, a társadalmi érint-
kezés szinterei kibővülnek, ennek következtében a Belváros vonzó lakókörnyezetté válik, megáll a né-
pességcsökkenés, a civilszervezetek aktivitása megnő és megerősödik a lokálpatriotizmus. Felértéke-
lődnek az ingatlanok, a szolnoki karaktert hordozó épületek, épületrészek városszerkezeti elemek, a
megőrzést hosszútávon biztosító funkciót kapnak. Megnő az idegenforgalom, az ittlakók, de az itteni te-
lektulajdonosok bevételei fokozatosan emelkedni fognak.
--A fejlesztések hatására a szomszédos városrészekben a városi ellátás szintje emelkedni, a városi terü-
letek kihasználtsága növekedni fog. A Belváros vonzó környezete és magas szintű szolgáltatásai segí-
teni fogják a nyugati és a déli városrészek gazdasági területeinek betelepülését. A belvárosi közelség az
Alcsi városrész ellátási színvonalának emelkedését közvetlenül is segíteni fogja. Széchenyi városrész-
ben a városi, zártabb, emberi léptékű, közösségformáló építészi környezet hiányát a belvárosi gyalogos
összefüggő színterek megjelenése enyhíteni fogja. A tiszaligeti fejlesztéssel egybekapcsolt belvárosi re-
habilitáció, további rekreációs fejlesztések kiinduló pontja lesz dél felé, a Szandai rétek irányában, ahol
nagykiterjedésű, beépítetlen és természeti környezetbe ágyazott szabadterületek állnak rendelkezésre,
városi szabadidő és rendezvényterületek kialakításához.
--Összvárosi szinten a városrehabilitációs akcióterületen belüli fejlesztésekkel, változni fog pozitív irány-
ban Szolnok arculata, melyben a jelenlegihez képest nagyobb szerepet fog kapni a Tisza, mint turisztikai
vonzerő, láthatóbbá válnak és városi közösségi funkciókkal töltődnek fel a helyi települési hagyományo-
kat hordozó épületek, településrészek, hagyományos utcaszakaszok. Ennek következtében Szolnok ipa-
ri gazdasági szerepköre mellett a jövőben egyre erősebben megjelenik idegenforgalmi szerepköre is.
--A belvárosi rehabilitációs akcióterület fejlesztései hozzájárulnak a szolnoki kistérség egészének fejlő-
déséhez is, egyrészt a városközponton belüli intézményi ellátás bővítésével, de az újonnan kialakuló
gyalogos üzletutcák bővülő kereskedelmi kínálatával, vendéglátói szolgáltatásaival, a Tiszaliget termál,
sport és fürdő szolgáltatásaival. A Belvárosban újonnan kiépülő kerékpárút-hálózat csatlakozni fog a re-
gionális, kistérségi rendszerhez. A Belváros turisztikai kínálatai, vonzerői hozzájárulnak a kistérségi tu-
rizmusfejlesztési csomagokhoz.
--A Belvárosi rehabilitáció keretében végrehajtandó fejlesztések segítik az Észak Alföldi Régión belüli te-
rületi különbségek kiegyenlítődését, az idegenforgalmi kínálattal, a városi intézményi ellátás bővítésével,
az életkörülmények javításával.
A fejlesztési akcióterület lehatárolása: a Belvároson belül az Ady Endre útca, Pólya Tibor utca, Szabad-
ság-tér, Kossuth Lajos út, Magyar utca, Sóház utca, a volt Damjanits strand uszoda északi telekhatára,
Damjanits utca, Tisza folyó, Mártírok útja, Raktár utca, Ószolnoki indóház telkének nyugati határa, Indó-
ház utca, Mártírok útja, Templom útca, Sütő utca, Baross Gábor út, Móricz Zsigmond utca által határolt
terület, továbbá Tiszaliget egésze.
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői:
Fejlesztési feladatcsoportok Projektek Jellemző adatok
jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) bruttó m² (fm) érintett
lakás (l) szintte- telkek
rület száma
A-B1 Városközpont II. 1 telekrendezés 13 telek
kiépítése komp- 2 gyalogos-vegyes útburkolatok
lex rehabilitáció kialakítása
keretében 3 gépjárműutak felújítása
4 épület rehabilitáció és funkció- 26 000 130 te-
váltás lek
5 fásítás, parkosítás 4750
A-B2 Városközpont I 1 fehérház bővítés, átépítése üz- 500 f 6500 új
befejezése, ki- leti negyeddé (kongresszusi 3400
egészítése központ) átép.
2 Budapest bank melletti telken 3000
bankszékház
3 parkoló ház 4 szint 320 f 6400
4 parkolólemez 2 szint 125 f 2500
5 gyalogos felületek kialakítása 6800
6 parkosítás 3000
7 gépjárműút felújítás, átépítés 1500
A-B3 Kossuth tértől 1 lakások felújítása (gépészet, 800 l
északra eső tömb hőszigetelés, vízszigetelés,
komplex rehabili- homlokzatok)
tációja 2 gépjárműutak felújítása 5400
3 parkoló-lemez az óvoda telkén 150 3000
4 parkosítás, fásítás 4000
A-B4 Szapáry út és 1 gépjárműút átépítése, két sávra 2100
környéke komp- szűkítése szűkítés
lex rehabilitációja 2 Pavilonok 6 db 360
3 gyalogos ill. vegyesforgalmú 10 400
útburkolatok építése
4 épület rehabilitáció és funkció- 320l
váltás

5 új üzletek, éttermek cukrászda 3000

(földszint+I. emelet)
6 parkoló terep alatt 2 sz 160 3200
7 parkolólemez 3 sz 240 4800
8 szintbeli parkoló 60 1200
9 fásítás, zöldfelületek 3600
A-B5 Ságvári Endre 1 gépjárműút átépítése, két sávra 1320 m²
krt. üzletutcává szűkítése
alakítása 2 Pavilonok 4 db 240
3 gyalogos útburkolatok építése 4400
4 új üzletek 500
A-B6 Tisza-parti sétány 1 gyalogos útburkolatok építése 3250
folytatása nyugati 2 fásítás, zöldfelületek 3200
irányban, mellette 3 Templom út és a Tisza-part kö- 5000
lévő ingatlanok zötti iskolák, kollégiumok felújí-
hasznosítása tása, hasznosítása, funkcióvál-
tása
4 tárház hasznosítása 100 l +
(lakások, üzletek, vendéglátás)
5 az Óállomás telke melletti Ti- 3000
sza-parti ingatlanok idegenfor-
galmi célú hasznosítása (motel,
étterem)
A-B7 Óállomás és kör- 1 vasút-emlékhely (indóház mú-
nyékének hasz- zeumi célú átépítése), a telken
nosítása vasúttörténeti szabadtéri bemu-
tatók kialakítása
2 skanzen és szabadtéri régé-
szeti bemutató
3 rendezvényterület
4 kereskedelmi létesítmény
A-B8 A volt Damjanich 1 4 csillagos termálszálló, konfe- 250 9200
strand és uszoda rencia központ, termálstrand
hasznosítása átépítése, közhasználatú gya-
logos átjáró kialakítása, épület
alatt gk. parkolók
A-B9 Támfal átépítés a 1 Szádfalazás, sétányszélesítés,
Tisza-parti sétány támfalmagasítás
hosszában
A-B Tiszaligeti támfal 1 Támfal kialakítás fm
10 kiépítés és sé- 2 sétány kiépítése 3600
tány kialakítás 3 parkosítás 3600
A-B Gyalogos és ke- 1 hídszerkezet (280)
11 rékpáros-híd és 2 parkoló 20 fh
hídfők 3 gyalogos burkolatok 2500
4 zöldfelületek 1200
5 szobor áthelyezés
A-B Termálfürdő, 1 Sportuszoda lelátóval és ver- 500 fh. 50x20 m
12 sport- és rekreá- senymedencével meden-
ciós központ ce
Tiszaligeten 2 élményfürdő 1600 fő 1580 m²
3 termálfürdő 582 m²
A-B Termálszállók 1 4 csillagos termálszálló a sport 150 szo- 8000
13 Tiszaligeten és rekreációs központtól K-re bás
2 3 csillagos termálszálló a sport 150 szo- 7000
és rekreációs központtól Ny-ra bás
3 5 csillagos termálszálló a Ti- 150 szo- 9000
sza-parton a volt kemping tel- bás
kén
A-B Gyermek és Ifjú- 1 recepciós épület kialakítása 250 m²
14 sági Alapítvány 2 főépületben szállás fh.-ek kiala- 50 fh

telkén turisztikai kítása (3 csillagos)

célú funkció 3 kőépületek átalakítása felújítása 30 db
bővítése 4 faházak téliesítése 96 fh
5 szabadtéri színpad és lelátó 1000 fh
6 lovaspálya fejlesztése, istálló lelátó 1000
építése lelátóval fh
7 erdei iskola létesítése előadó
80 fh.
8 közösségi foglalkoztató, meg- 300 m²
lévő épület felújításával
9 Sport (strandröplabda, lábte-
nisz, ping-pong, bowling,
streatball) pályák építése
10 közmű rekonstrukció
11 eszközfejlesztés
A-B Tiszaligeti stadi- 1 stadion felújítás
15 on sporttelep. re- 2 sportpályák felújítása
hab.
A-B Szolnoki főiskola 1 Bővítés--1 db 400fh + 2 db 10 500
16 bővítése, és fel- 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh +
újítása 18 db 25fh
2 felújítás
A-B Tiszaliget kapu- 1 diszkó épületének átépítése 800
17 jának rendezése (vendéglő, idegenforgalmi szol-
gáltatás)
2 parkoló építése 50+50 fh 2000
3 parkosítás 5000
A-B Termál központ 1 parkoló építése 90 fh 1800
18 előtti parkoló, és 2 gyalogos felületek építése 750
park kialakítása 3 park felújítás, átalakítás 10 000
A-B A projektcsopor- 1 mini körforgalom a Szapáry és 1 db
19 tokhoz szüksé- a Templom utca csatlakozásá-
ges közös közle- nál
kedési beavatko- 2 gyalogos-aluljáró elbontása
zások 3 körforgalom szoborral a 1 db
Szapáry és Baross G út csatla-
kozásánál
4 Baross G út átépítése 600 fm
A-B közműfejleszté- 1 vízi közművek (hálózatbőví-
20 sek. tés+hozzájárulás)
2 energia közművek (hálózatbő-
vítés+hozzájárulás)

Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület projektcsoportjai
Szapáry út tervezett átalakítása --utcametszet

SZAPÁRY ÚT ÉS KÖRNYÉKE BEÉPÍTÉSI JAVASLATA

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TISZA-HÍD PÁLYÁZATI TERV


VÁROSKÖZPONTOK BEÉPÍTÉSI JAVASLAT

e

ÓÁLLOMÁS
ÓÁLLOMÁS. BEÉPÍTÉSI JAVASLATA
B jelű—Szandai rétek akcióterület

Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető
célja a városi, kistérségi, és régiós rendezvé-
nyek számára kulturált és természeti környezet-
ben gazdag, környezeti ártalmaktól mentes,
nagykiterjedésű, műszaki infrastruktúrákkal jól el-
látott és könnyen megközelíthető terület biztosí-
tása.
Cél, hogy az itteni és az egyéb akcióterületek tu-
risztikai fejlesztéseinek együttes hatására a ven-
dégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos
értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos
tartózkodási a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra
emelkedjen,
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések
konkrét céljai:
--a bevásárló központ melletti önkormányzati in-
gatlanokon, Tiszaligethez funkcióban kapcsoló-
dó, de a lakókörnyezetektől távolabbi elhelyezést
igénylő rekreációs létesítmények számára sza-
badidőközpont létesítése.
--a bevásárlóközpont, a Tiszaligeti és az előző-
ekben említett létesítmények jobb megközelítése
érdekében új közúti híd építése a Tiszán;
--a sport repülőtér katonai célú felszabadításá-
val, városi és kistérségi, de régiós szerepköröket
is hordozó rendezvényközpont kifejlesztése úgy,
Szandai rétek akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és pro-
jektjei
hogy a vonzó természeti környezet hosszútávú

fennmaradása biztosított legyen.

A fejlesztések hatására::
--a város régiós szerepköre kibővül a turisztikai és rekreációs funkciókkal. A városban a szabadidő eltöl-
tést szolgáló létesítmények elhelyezkedése arányossá válik.
--az akcióterület megközelítése, mind a városban lakók, mind a városba érkezők számára könnyen
megközelíthető lesz.
--a bevásárlóközpont felé irányuló közúti forgalom a régi Tisza hídon csökkeni fog, ennek következtében
a zsúfoltság, balesetveszély megszűnik.
Az akcióterület lehatárolása: A Tiszaligettől délre eső Szandai rét területei.
Az akcióterületen belüli fejlesztési feladatcsoportok, projektek és azok jellemzői:
Fejlesztési feladatcsopor-
Projektek Jellemző adatok
tok
jel megnevezés jel megnevezés férőhely (f) bruttó terü- érintett
lakás (l) szintte- let(m²) telkek
darab (db) rület m² fm száma
(db)
területe
(ha)
B.1 Bevásárló köz- 1 Az árvízlevezető csatorna mel- 1900 fm
pont mellett, la- letti védőgáttal párhuzamos (11 400
kóterületi kör- gyűjtőút kiépítése a 4. sz. fő- m²)
nyezetet zavaró útig.
szabadidő léte- 2 kétszintes csomópont kialakítá- 1 db
sítmények elhe- sa a 4. sz. főúton
lyezése 3 a szabadidő létesítmények ki- 36 ha
építése, technikai sportok szá-
mára
4 védőfásítás (a 4.sz főút men- 75 000
tén) m²
B.2 Új közúti híd épí- 1 híd építése Tiszaligeti csatlako- 2 db kör- 900 fm
tése a Tiszán zás kiépítésével forgalmi cs
2 A híd forgalmi kapcsolatának 1 db kör- 300 fm
kialakítása a Tószegi úttal forgalmi cs
B.3 Sport repülőtér 1. megvalósíthatósági tanulmány 12 000 120 ha
regionális sze- készítése a lehetséges program fő/nap be-
repkörű rendez- kialakítására fogadó
vényterületté képesség-
alakításának elő- re
készítése 2 védőfásítás létesítése a 4. sz 85 000
főút mentén m²
3 közúti megközelítés kiépítése a 1500 fm
keleti határon m²
4 parkolók kiépítése a rendez- 1200
vény terület határán
A-B közműfejleszté- 1 vízi közművek
20 sek. 2 energia közművek)
CI jelű—Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület

Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja városi funkciók betelepítésével a volt laktanya város-
részbe illesztése, úgy, hogy a barnamezős rehabilitáció a városrész egészének környezeti, társadalmi
viszonyait jelentősen javítsa. Továbbá alapvető cél a vállalkozói beruházások számára
területelőkészített ingatlanok értékesítése, és ezzel önkormányzati fejlesztési források akkumulálása.
Cél, hogy az Alcsi városrészben végrehajtandó összesített beavatkozások eredményeként 2013-ra a
foglalkoztatott nélküli háztartások száma a városi átlag színtjére csökkenjen (2001 évi 47,5%→36,7%),
és a lakásállomány növekedésének eredményeként az alacsony komfort fokozatú lakások arány 2013-ra
5% alá csökkenjen (a 2001 évi adat 7,9 %).
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai

--a terület vállalkozási célú hasznosítása, elsősorban lakásépítés, ill. közösségi ellátást is szolgáló in-
tézmények építése területén;
--szociális célú lakásépítés megvalósítása;
--a városrész lakói számára, szabadidő-eltöltést szolgáló közpark létesítése;
--a Belváros és az Alcsi városrész mainál jobb közlekedési kapcsolatának megteremtése.
A fejlesztések hatására: A városrész ellátottsági viszonyaiban kedvező változások következnek be. A
volt laktanya területén kiépülő intézmények városrész központi funkciót fognak betölteni. A városi for-
galmi úthálózat meghosszabbításával a városrész Belvárosi közlekedési kapcsolatai javulni fognak. A
társadalmi problémák enyhülnek, elsősorban a munkaellátottsági, és a vitalitási mutató alapján, és ösz-
szességében a városrész népességszáma növekedni fog. A városrész, mint lakóterület kedvező presztí-
zse a Sefcsik telepen kívüli lakóterületekre is kiterjed.
Az akcióterület lehatárolása: a Mester úti laktanya telke által határolt terület, valamint a Sebestyén Gyu-
la körutat és a Mester utat összekötő városi forgalmi út tervezett szabályozási területe.
Fejlesztési feladatcsopor- Projektek Jellemző adatok
tok
(db)
területe
(ha)
CI.0 Előkészítő fel- 1 rendezési tervek módosítása
adatok 2 megvalósíthatósági tanulmány
készítése (módosítása)
3 Telekrendezés, közterületek ki- 3
alakítása
CI.1 Közlekedési lé- 1 Mester út - Dr. Sebestyén Gy. 900 fm
tesítmények épí- krt.-at összekötő városi forgalmi (6300
tése út kiépítése m²)
2 körforgalmú csomópont építése 1 db
3 lakóutcák gépjármű utjainak ki- 1700 fm
építése (10 200
m²)
4 vegyesforgalmú utak kiépítése 90 fm
(900 m²)
5 közterületi parkoló építése 105db 2100 m²
CI.2 Közművek kiépí- 1 vízi közművek hálózat
tése a közterüle- bőv.+közmű hozzájárulás
ten 2 energia közművek hálózat
bőv.+közmű hozzájárulás
CI.3 1. sz. lakópark 1 telekértékesítés (30 %-os be- 5,1 ha
kialakítása építettség)
2 lakóépületek építése (2-4 szint) 250 lakás 25 000
3 telken belüli közösségi épületek 1200
4 telken belüli útépítés 660 fm
(3650
m²)
5 telken belüli közművek építése
6 telken belüli zöldfelületek telepí- 25 000
tése m²
CI.4 2. sz. lakópark 1 telekértékesítés (30 %-os be- 1,7 ha
kialakítása építettség)
2 lakóépületek építése (2-4 szint) 36 lakás 7200
3 telken belüli közösségi épületek 300
4 telken belüli útépítés
tése m²

CI.5 Társasházas 1 telekértékesítés 1,0 ha

lakóterület kiépí- 2 lakóépületek építése(2 +tetőtér) 90 lakás 9 000
tése 3 telken belüli kapcsolódó építési
feladatok út, közmű, zöld)
CI.6 családi házas la- 1 telekértékesítés 1,4 ha
kóterület kiépíté- 2 lakóépületek építése 12 lakás 3 000
se (fsz.+tetőtér)
3 telken belüli kapcsolódó építési
feladatok út, közmű, zöld)
CI.7 Üzleti negyed 1 telekértékesítés (40%-os beépí- 1,6 ha
(kereskedelmi tés)
központ+irodák) 2 épületek építése (fsz+tetőtér) 36 lakás 7200
építése 3 telken belüli útépítés 800 m²
5 telken belüli zöldfelületek telepí- 8000 m²
tése
CI 8 Szociális bérla- 1 meglévő épület felújítása 40 lakás+6 4300
kások építése. 1 (3 szint+magastető) iroda
2 telken belüli útépítés, parkolók 1440 m²
4 telken belüli zöldfelületek telepí- 4000 m²
tése
CI 9 Szociális bérla- 1 lakóépület építése 150 lakás 9000
kások építése. 2 2 telken belüli útépítés, parkolók 1440 m²
tése m²
CI 10 Szabadidőpark, 1 közpark berendezési tárgyakkal 12 500
közpark m²
2 parkoló 60 fh
CI jelű—Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai

MESTER ÚT MENTI VOLT LAKTANYA BEÉPÍ-

TÉSI JAVASLATA

CII jelű—Alcsi városrész, Milléri csatorna és környéke akcióterület

Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja Szolnok egészén belül a szabadidő igényeket szol-
gáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti adottságait, a
nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi városrész települési
funkcióinak kiegészítése és végső fokon az ittlakók életkörülményeinek javítása.
Cél, hogy
--az itteni és az egyéb akcióterületek turisztikai fejlesztéseinek együttes hatására Szolnokon a vendégéj-
szakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra, az átlagos tartózkodási a
2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen,
--az Alcsi városrészben végrehajtandó összesített beavatkozások eredményeként 2013-ra a foglalkozta-
tott nélküli háztartások száma a városi átlag színtjére csökkenjen (2001 évi 47,5%→36,7%)
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai:
--a volt honvédelmi gyakorlótér hasznosítása, elsősorban honvédelmi park számára;
--a Milléri tó és a közeli Tisza horgászturizmus lehetőségeinek kihasználása;
--a jelenlegi Szabadtéri Vízügyi Múzeum és a mellette kiépült szabadidőközpont környezetének szabad-
idős célú kibővítése, idegenforgalomi programcsomagokba kapcsolása,
--a lovas és vadász sportok számára területek kijelölése, a fejlesztések előkészítése;
--idegenforgalmi szálláshelyek bővítése;
--sportterület kialakítása;
--a városi állatkert, pihenő és szórakoztató park olyan kijelölése, mely a bővítés lehetőségét nem zárja
el.
A fejlesztések hatására: a városrészben a szabadidő-eltöltési lehetőségek megnövekednek. A városi,
kistérségi szintű rekreációs funkciók betelepülésével, a városrész az idegenforgalom célpontjává válik,
ezzel az ittlakók munkalehetősége bővülni, összességében életkörülménye javulni fog.
Az akcióterület lehatárolása: a Besenyszögi út melletti volt honvédségi gyakorlóterület telke, valamint a
Milléri csatorna és a vasút közötti terület, továbbá a Milléri főcsatornától északra eső Millér-laposnak ne-
vezett szántok egy része, a konkrét fejlesztési igények függvényében.
tok
(db)
területe
(ha)
CII. 0 Előkészítő fel- 1 rendezési tervek módosítása
készítése (módosítása)
3 telekrendezés, közterületek ki- 13
alakítása
CII. 1 A volt katonai 1 honvédelmi park kialakítása ….m²
gyakorlótér 2 kutyamenhely építése 10 000.
hasznosítása m²
3 védőfásítás létesítése ….fm
4 közlekedési utak kiépítése 600 fm
(3600
m²)
5 a szükséges közművek kiépíté-
se
CII. 2 Milléri tó környéki 1 közlekedési utak építése 3600 fm
szabadidőköz- (21 600
pont műszaki inf- m²)
rastruktúra fej- 2 parkolók építése 230 fh
lesztése a közte- 3 közművek kiépítése, bővítése
rületen
CII. 3 Közterületek ki- 1 gyalogutak, gyalogos térburko-

alakítása, rende- latok építése

zése 2 közpark létesítése, bútorozás-
sal
3 véderdő-telepítés 9,6 ha
CII. 4 Állatkert építése 1 felépítmények 5000
2 belső utak, útburkolatok 10 000
m²
3 zöldfelületek 140 000
m²
4 tófelületek kialakítása 5000
m²
5 belső közművek
CII. 5 Vadász és lo- 1 agyaggalamb lövő sport bázis 2,0 ha
vassport bázisok átépítése
építése 2 lovarda kiépítése 4,5 ha
3 horgászbázis 200 m²
CII. 6 Szállásférőhe- 1 üdülőszállók építése 13 500 4,5 ha
lyek fejlesztése 2 kemping létesítése 80 fh 3,2 ha
CII. 7 Vízügyi Múzeum 1 épület felújítás
felújítása 2 Szabadtéri kiállítás felújítása 5000
CII. 8 Sportterület ki- 1 sportpályák létesítése 8200
alakítása (8,5 ha) 2 öltöző, társalgó épület építése 500
3 belső utak parkolók létesítése 30 fh
4 zöldfelületek létesítése
Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai, projektjei

Beépítési javaslat
MILLÉRI CSATORNA MENTI SZABADIDŐKÖZPONT BEÉPÍTÉSI
JAVASLATA

D jelű--Széchenyi városrész--lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület (funkcióbővítő

városrehabilitáció)
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a mainál kedvezőbb lakókörnyezet és ellá-
tottsági viszonyok megteremtése és a lakások műszaki állapotának javítása, a városrész elszigeteltsé-
gének enyhítése, és mindezek együttes hatására a lakónépesség megtartása. Azaz Szolnok lakosságá-
nak csaknem 20 %-át befogadó városrész lakóinak életkörülményiben jelentős pozitív változások előidé-
zése. Míg a város egészének vitalitási indexe 0,87, addig a Széchenyi lakótelepé 2,89, ami azt jelzi,
hogy csaknem 3x annyi a fiatalok száma, mint az idős korúaké. Szolnok jövőbeni lakosainak jelentős ré-
sze itt éli le gyermekéveit, az itt kapott környezeti motivációk nagymértékben befolyásolhatják városhoz
való viszonyukat, Szolnokhoz való jövőbeni kötődésüket.
Cél, hogy a 2001 évi népességszám 2013-ra a város lakónépesség fogyásának üteménél ne legyen
több (a városban 1990 és 2005 között a fogyás üteme évenkénti átlagban 170 fő)
-- a lakótelep épületeinek rehabilitációja, korszerűsítése, a humán és műszaki infrastruktúra hiányok fel-
számolása, közösségi terek, fórumok létesítése, a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és biológiai gaz-
dagítása,
-- a Varjú utca és környékének, mint halmozottan hátrányos helyzetben lévők számára az elkülönült, hát-
rányos környezeti, ellátási körülmények megváltoztatása;
-- vállalkozási forrásból pellet erőmű létesítése, mely a városrész hőenergia-ellátását kiegyensúlyozot-
tabbá teheti;
-- a lakóterülethez északra csatlakozó Széchenyi Parkerdő városrészi, városi és turisztikai vonzást felté-
telező, sport és öko jellegű szabadidős fejlesztése.
A fejlesztések hatására: Az életkörülmények a kulturáltabb lakókörnyezet, a jobb ellátottsági viszonyok,
a közösségi terek társadalomszervező ereje következtében, és rekreációs lehetőségek miatt számotte-
vően javulni fognak. Mindezek hatására a városrészben a lakosság a mainál jobban helyben tartható
lesz. A mai felmérések szerinti közel 60 %-os elköltözési szándék jelentősen csökkeni fog.
A fejlesztési akcióterület lehatárolása: a Széchenyi lakótelepet határoló északi, keleti és nyugati övárok,
a Széchenyi István krt., a Fényes Adolf utca, a Sárkány utca és a Thököly út által határolt terület, vala-
mint a tervezett pellet erőmű telephelye és a Széchenyi parkerdőben kiépítendő sport és szabadidőköz-
pontok telkei.
tok
D1 Lakótelep rehabi- 1 Tizenegy emeletes épületek re- 3816 l 13 telek
litáció habilitációja (hőszigetelés, hom- (∑lakótele
lokzat-felújítás, gépészetkor- pi lakás
szerűsítés, szerkezeti csomó- 75,3%-a)
pontok felülvizsgálata, szük-
ségszerinti megerősítése)
2 3-5 emeletes épületek rehabili- 1249 l
tációja (hőszigetelés, homlokzat
felújítás, gépészetkorszerűsí-
tés, szerkezeti csomópontok
szükségszerinti megerősítése)
3 lakótelepen belüli új szociális 100 l
lakások építése
4 lakóépületek közötti parkolók 960 db új
építése, garázsok látványjavítá- parkoló
sa (19 200m²)
5 ellátó létesítmények építése 7 600
6 kulturális központ létesítése 2 400
7 új közösségi terek, fórumok ki- 7 000
alakítása 7 db
8 Közösségi létesítmények felújí- 7 db

tása, látványjavítása
9 gyalogutak felújítása kiegészí- 8 500
tése,
10 kertrendezés, növénytelepítés 27 000
11 játszóterek létesítése 10 db
12 útburkolatok felújítása, 16 000
13 parkolók felújítása 430 db
14 Közművek kieg. felújítása
D2 Széchenyi Sza- 1 sportközpont főépület építése 800
badidő és Sport- 2 Ifjúsági szállásépületek építése 150
központ 3 övárok rehabilitációja 250 fm
4 gk. út+parkolók építése 72db 3550
6 füves labdarúgópálya 2 db 13 000
7 mini focipálya kicsiknek 500
8 tenisz-, lábteniszpályák 4+2db 5000
10 röplabda pálya 1 db 370
11 mini golfpálya 1 db 240
12 street pályák, rendezvényterület 2 000
13 extrém park+ görkorcsolyapálya 1 800
15 műfüves labdarúgópálya
16 gyalogutak, burkolatok,gy.hidak 3 db híd 1 050
18 parképítés, növénytelepítés 26 300
19 kerítésépítés 1020fm
20 közművek kiépítése
D3 Pellet erőmű 1 létesítése
D4 Varjú utca és kör- 1 szabályozási szélesség bővít.
nyéke társasházi 2 közterületek feltöltése
átépítésének elő- 3 gépjármű utak felújítása 2020
készítése 4 közművek kiépítése
D5 Ökopark bővít. 1 tanösvények lét.3 db esőbeálló- 2000fm
val, berend. tárgyak(20 db)
A Széchenyi akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei


EI jelű—Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület (funkció-

bővítő barnamezős rehabilitáció)
Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a városrész alulhasznosított területeinek intenzív
hasznosításával a város gazdaságának segítése, a városrész várostestbe integrálása.
Cél, hogy a város egyéb területein végrehajtandó gazdasági célú beavatkozások együttes eredménye-
ként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra
3,5 % alá; hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen. Ak-
cióterületi célkitűzés, hogy a Nyugati városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfejlesztések
hatása, az előző mutatók javításában legalább 20%-legyen
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai
--a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációval a használaton kívüli laktanyaterület a városi (gazdasági,
szabadidős) funkciók betelepítésével hasznosuljon,
--a hosszútávon kiépülő M4-es autópálya városi bevezető szakasza--mely a jövőben Szolnok egyik leg-
fontosabb megközelítési útvonala lesz—mellett a város rangjához, jelentőségéhez méltó városkaput rep-
rezentáló létesítmények épüljenek, mely egyben a Széchenyi városrész intézményi ellátásában is
résztvegyen;
--a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel, különösen a Szé-
chenyi és a Déli városrészekkel;
--a belső közlekedési hálózat fejlesztése, és ennek eredményeként a ma még mezőgazdasági használa-
tú területek gazdasági felhasználása;
--a MÁV teherpályaudvar funkcióváltásával a logisztikai gazdasági tevékenység megerősítése;
--a helyi munkahelyek számának nagymérvű gyarapítása;
A fejlesztések hatására: a városrész városrészközponttal rendelkező, elsősorban gazdasági tevékeny-
ségeket befogadó, a környező városrészekhez jól kapcsolódó, a város egészébe szervesen illeszkedő,,
karakteres városi funkcióval, szerepkörrel rendelkező várostestté válik. A belterület mezőgazdasági terü-
letei beépülnek ipari gazdasági telephelyekkel. A volt laktanya hasznosítása megtörténik, a gazdasági
tevékenységek befogadása mellett, városi ellátást szolgáló létesítmények is épülnek. Kialakul az egyik
legfontosabb városkapu, mely karakteres épületegyüttesével méltó jelképe lesz a városnak. A logisztikai
központ kibővül a MÁV teher-pályaudvar egy részének hasznosításával.
Az akcióterület lehatárolása: Thököly út, jelenlegi lakóterület keleti és déli határa, Újszászi út, Nagysán-
dor József út, Kisgyepi-főcsatorna, a Thököly út melletti volt laktanya észak-nyugati határa által határolt
terület.
tok
(db)
területe
(ha)
EI.0 Előkészítő fel- 1 rendezési tervek módosítása
készítése
3 kármentesítés
4 telekrendezés
EI.1 Thököly úti lak- 1 közterületek kialakítása a lakta- 850 fm 13 db
tanya funkcióbő- nya telkéből, (5100
vítő, barnamezős m²)
rehabilitációja 2 közterületek kialakítása a lakta- 1500
nya határán fm
(9000
m²)
3 körfogalmú csomópontok építé- 3 db
se a Thököly úton
4 rendezvényterület kialakítása a m² fel- 6000
meglévő épületek sportpályák újítás parko-

rehabilitációjával és kiegészíté- m² épí- sítás

sével tés
5 innovációs központ építése m² fel-
újítás
m² épí-
tés
6 irodaházak
EI.2 Bevásárlóköz- 1 bevásárló csarnok és kapcsoló- 22 000
pont építése dó építmények építése
2 parkoló építése 1500 fh
3 zöldfelületek telepítése
EI.3 Városkapu kiala- 1 telekrendezés
kítása 2 iroda,és üzleti központok építé-
se
3 parkolók kialakítása
4 parkosítás
EI.4 Gazdasági terü- 1 közterületek kialakítása 2000fm
letek terület- 2 közutak kiépítése 12 000
előkészítése m²
4 kereskedelmi, éttermi épület 4000
5 parkosítás 15 000
m²
EI.5 Logisztikai köz- 1 tanulmányterv készítése a MÁV
pont bővítése területek felszabadíthatóságára
2 telekrendezés
3 útépítés
4 logisztikai létesítmények létesí-
tése (raktárak, szabadtéri táro-
lók stb)
5 védőfásítás
Funkcióbővítő
barnamezős
rehabilitáció
E jelű—Nyugati városrész akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai

Laktanya beépítési javaslat

THÖKÖLY ÚT MENTI VOLT LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE
BEÉPÍTÉSI JAVASLATA é

EII jelű—Nyugati városrész— Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület (funkcióbővítő, szo-
ciális rehabilitációja)
Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja a Thököly út menti lakóterületek, azon belül kiemel-
ten a Tücsök és Hangya utca menti lakótelkek szociális rehabilitációja és funkcióbővítése.
Cél, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások felszámolásra kerüljenek.(47,7→0%), a foglalkoztatott
nélküli háztartások aránya a 2001-évi értékről a városi átlagra csökkenjen (45%→ 36,7%)
--a lakóterület elszigeteltségének oldása, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével
--Tücsök és Hangya utcai lakótömbökben roma közösségi ház építése,
--közösségi szabadtéri terület kialakítása,
--szociális rehabilitáció (ennek keretében a közterületek rehabilitációja),
összességében az ittélők életkörülményeinek javítása.
A fejlesztések hatására: a lakóterület környezeti állapota a város átlagos színtjére emelkedik, a lakókö-
zösség elszigeteltsége megszűnik, a környező lakóterületek közösségébe integrálódik. A roma közössé-
gi ház megépítésével a lakóterület városi és kistérségi szerepkört kap, és állandó rendezvényi helyszín-
né válik.
Az akcióterület lehatárolása: A nyugati városrész Thököly út és az Újszászi út közötti, jelenlegi lakóterü-
letei.
tok
(db)
területe
(ha)
EII 1 Elszigeteltség ol- 1 új gyűjtőút 420 fm
dása 2 új lakóutcák 250 fm
3 körforgalmú csomópont 1 db
EII 2 Lakókörnyezet 1 lakóépületek rehabilitációja 12 épület 3000 m²
és a lakások re- 2 roma közösségi ház építése 800 m²
habilitáció és 3 közpark létesítése 1500m²
funkcióbővítés 4 védőfásítás 900 fm
5 lakóutcák felújítása 1940fm
felújítás
6 hiányzó közművek kiépítése
Nyugati városrész— Tücsök és Hangya utca környéke akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei

FI jelű—Déli városrész, Körösi út és környéke akcióterület

célja a Gyökér utcától északra eső, lakóterüle-
teinek, valamint a cukorgyári lakótelep funkció-
bővítő szociális rehabilitációja.
Cél, hogy 2013-ra a városrész társadalmi prob-
lémáit jelző mutató számok a jelenlegi városi ér-
tékre csökkenjenek (az alacsony komfort foko-
zatú lakások aránya 15 %-ról 10, 2 %-ra, a
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelke-
zők aktív korúakhoz viszonyított aránya 43,4 %-
ról 39,5 %-ra, a legfeljebb általános iskolai vég-
zettséggel rendelkezők és rendszeres munkajö-
vedelemmel nem rendelkezők aktív korúakhoz
viszonyított aránya 18,1 %-ról 12,5 %-ra, a fog-
lalkoztatottak aránya a 16-64 éves korúakon be-
lül 56,7 %-ról 50,7 %-a csökkenjen).
konkrét céljai:
A társadalmi problémák halmozódását jelző la-
kóterületeken élők életkörülményeinek javítása,
a város többi városrészein élők életkörülménye-
ihez való közelítése. Ennek során konkrét cél
--a Törteli utcai romatelep felszámolása;
--a Hullám utcai lakóterület rehabilitációja;
--a Zápor utcai lakóterület rehabilitációja;
--a Körösi út melletti lakótömbökben környezet-
Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület fejlesztési fel-
javító beavatkozások
adatcsoportjai és projektjei --A lakó és ipari telephelyek közelsége miatt a
szennyező hatások mérséklése fásítással.
A beavatkozás hatására:
A városrészben lakók életminősége mind a környezetminőség, mind a munkaellátottság területén javulni
fog. A lakóterületek presztízse növekedni, az ingatlanok értéke emelkedni fog.
Az akcióterület lehatárolása:Az akcióterület több részterületből áll. --Törteli utca és környéke: a Törteli
és a Motor utca, valamint az utcák melletti telkek, --Hullám utca és környéke: Pálfy János utca, Csáklya
utca, Vágóhíd utca, Tisza-part által határolt terület,--Zápor utca és környéke: Szivattyú utca, Zápor utca,
Temető utca, Hoksári János utca által határolt terület,--Körösi út és környéke: Hant utca, Olajbányász
utca, Fúró utca, vasút, Gyopár utca, Lomb utca által határolt terület.
tok
(db)
területe
(ha)
FI.1 A Törteli utcai 1 bérlakásokban a lakáspótlás 40 lakás
romatelep fel- biztosítása
számolása 2 bontás 23 lakás
3 a terület utóhasznosítása erdő-
sítéssel
FI.2 Funkcióbővítő 1 telekrendezés,
lakóterület reha-
bilitáció (Hullám
utca, Zápor utca 2 útburkolat építése, felújítása
és környéke) 3 hiányzó közművek építése
4 fásítás, növénytelepítés

FI.3 Körösi út és kör- 1 útfelújítás, burkolat építés

nyékén környe- 2 fásítás
zetjavító beavat- 3 hiányzó közművek kiépítése
kozások
FI. 4 Lakó és ipari te- 1 közterületi fásítás
lephelyeket elvá- 2 teleken belüli fásítás támoga-
lasztó környezet- tással
terhelést csök-
kentő növényte-
lepítés
FII jelű—Déli városrész, iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület

célja a város egészét érintő gazdaságfejlesztés
és munkahelyteremtés elősegítése, a városrész
korábbi nagy állami vállaltok által kiépített ipari
telephelyeinek mainál gazdaságosabb haszno-
sítása, és ennek következtében az önkormány-
zat iparűzésből származó bevételeinek növelé-
se.
Cél, hogy a gazdasági célú beavatkozások
együttes eredményeként a munkaképes népes-
ségre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi
szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra 3,5 % alá csökken-
jen;hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül)
ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csökkenjen.
Akcióterületi célkitűzés, hogy a Déli városrész-
ben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephely-
fejlesztések hatása, az előző mutatók javításá-
ban legalább 25%-legyen
Az akcióterületen belüli fejlesztések konkrét
céljai:
--a Gyökér utca és a 4. sz. főút közötti cukor-
gyári telephely, a volt Tsz állattartó telep, inf-
rastruktúrával jól ellátott rendezett gazdasági te-
rületté váljon;
--a 4. sz főút és a Piroskai út közötti telephelyek
rendezettebbé váljanak, a Körösi út és a Piros-
kai út csomóponti kialakítása megoldhatóvá vál-
Déli városrész Körösi út és környéke akcióterület fejlesztési fel-
adatcsoportjai és projektjei
jon.
--a belső közlekedési utak és csomópontok ka-
pacitása növekedjen
A városrészben lakók életminősége ugyan némiképp javulni fog, de a terület gazdasági felhasználásá-
nak elsődlegessége folytán a lakosság száma 2013,-ra a mainak felére csökken. A lakóterületek felérté-
kelődése nem következik be. A barnamezős rehabilitáció eredményeként viszont a gazdasági területe-
ken a termelési érték növekedni fog, és egyre szélesebb kooperáció alakul ki a szomszédos iparterüle-
tekkel. Ennek eredményeként az akcióterület gazdasági szervezetei is hozzájárulnak a munkahelyek
számának növekedéséhez.
Az akcióterület lehatárolása :a Gyökér utca és a Piroskai út közé eső gazdasági területek és lakóterület.
Fejlesztési feladatcsop. Projektek Jellemző adatok
darab (db) rület m² fm sz. (db)
területe
(ha)

FII.1 Gyökér utca és 1 telekrendezés, közterületek,

környékének kialakítása,
barnamezős re- 2 közutak, magánutak építése
habilitációja 3 közművek rehabilitációja
FII.2 Panel utca és 1 telekrendezés, közterületek,
környékének kialakítása,
barnamezős re-
habilitációja
2 közutak, magánutak építése
3 közművek rehabilitációja
FIII jelű—Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület
Déli városrész Ipari Park bővítése akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei
Az akcióterületen belüli fejlesztések alapvető célja Szolnok gazdaságának fejlesztése, és ezen keresz-
tül a munkahelyek számának növelése, a munkanélküliség csökkentése.
Cél, hogy a város egyéb területein végrehajtandó gazdasági célú beavatkozások együttes eredménye-
ként a munkaképes népességre vetített munkanélküliek száma a 2007 évi szolnoki 4,17 %-ról 2013-ra
3,5 % alá csökkenjen;hogy a szolnoki kistérségi (Szolnok nélkül) ráta 5,78 %-ról 2013-ra 4,8 % alá csök-
kenjen. Akcióterületi célkitűzés, hogy a Déli városrészben kijelölt akcióterületen belüli ipari telephelyfej-
lesztések hatása, az előző mutatók javításában legalább 25%-legyen.
--az ipari, ezen belül elsősorban a környezetet zavaró telephelyek területének növelése, annak érdeké-
ben, hogy a város, a betelepülni szándékozó országos, vagy nemzetközi jelentőségű gazdasági szerve-
zetek számára megfelelő telephelykínálattal rendelkezzen.
--az ipari telephelyek, ill. a logisztikai központ és ipari telephelyek közötti kooperáció hatékonyságának
növelése érdekében, közlekedési kapcsolatok fejlesztése a városrészen belül, a Nyugati városrésszel,
és az országos közlekedési hálózattal.
Az akcióterületen belüli fejlesztések hatására: a városban és a kistérségben a munkanélküliek száma
csökkenni, az önkormányzat iparűzési adóból származó bevétele növekedni, az ipari telephelyek közötti
termelési kooperáció hatékonysága javulni, ennek következtében a városban megtermelt GDP értéke
emelkedni fog.
Az akcióterület lehatárolása:a Piroskai út folytatásában a .Kecskemét, Kiskunfélegyházi vasútvonaltól
északra eső külterületek, valamint a vasúthálózat a jelenlegi Ipari Park dél-nyugati határa és a Tószegi
út közötti terület.
Fejlesztési feladatcsop. Projektek Jellemző adatok
darab (db) rület m² fm sz. (db)
területe
(ha)
FIII. Előkészítő fel- 1 rendezési tervek módosítása
1 adatok (folyamatban van)
2 véderdő telepítés 85 ha
3 feltöltés a mélyfekvésű területe- 60 000
ken m² (1,5
m átlag
mélys.)
4 tómeder kialakítása a feltöltés 30 000
egy részéhez m² (2 m
átlag
mélys.)
5. közterületek kisajátítása
FIII. Külső közleke- 1 4. sz. főúttal való kapcsolat ki- 1 db két- 750 fm
2 dési kapcsolatok építése szintes (5300
kiépítése csomópont m²)
2 Körösi út meghosszabbítása, 4. 1 db két- 2100 fm
sz. főúttal csomópont kiépítése szintes (14 700
csomópont m²)
FIII. Közlekedési há- 1 gyűjtőutak kiépítése 7500 fm
3 lózatok kiépítése (45 000
akcióterületen m²)
belül 2 primer úthálózat 4 200
fm
(25 200
m²)
FIII. Közművek kiépí- 1 alapközművek bővítése
4 tése 2 elosztóhálózatok kiépítése
Az Ipari Park bővítése a Piroskai út és környékén az egyeztetés alatt lévő szabályozási terv)

GI jelű—Alcsi-szigeti akcióterület
célja a város idegenforgalmi kínálatának bőví-
tése, egyben a városrész megközelítési vi-
szonyainak javítása, a turisztikai vonzerőt
képviselő természeti környezet megőrzése, a
kedvező környezeti adottságokra tekintettel
lakóterületi funkció megerősítése, bővítése.
Cél, hogy
--az itteni és az egyéb akcióterületek turiszti-
kai fejlesztéseinek együttes hatására a ven-
dégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 la-
kós értékről 2013-ra 1100 /1000 lakósra
emelkedjen, az átlagos tartózkodási a 2005
évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen,
--a lakónépesség a városüzemeltetés gazda-
ságosságát, a műszaki infrastruktúrafejleszté-
sek kihasználtságát jelezve a 2001 évi lakó-
szám duplájára növekedjen (a 2001 évi 730
fő)
konkrét céljai:
--a Holt-Tisza rehabilitációjával a természetes
állapotok egyensúlyának fenntartása;
--a turisztikai szálláshelyek fejlesztése;
--a kedvező környezeti állapotok kihasználása
lakóterület fejlesztésre, úgy, hogy a környezeti
Alcsi-szigeti akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai és projektjei
adottságok ne változzanak;
--a zsákjellegű közlekedési viszonyok meg-
szüntetése.
Az akcióterület lehatárolása: a Holt-Tisza, 40. sz. és a 4. sz. főutak által határolt terület, valamint a 4.
sz- főút alatt a Vízpart krt. és tervezett meghosszabbítása és a Holt-Tisza által határolt terület.
A városrészben az állandó népességszám növekedni fog (a jelenlegi kb 730 főről mintegy 2500 főre), az
egészéves használat miatt javulni fognak a városüzemeltetés feltételei. A lakó, de az idegenforgalmi
használatú területek megközelítésének zsákjellege meg fog szűnni. A város egészét, de a kistérséget is
érinti, hogy sikerül a Holt-Tisza természetes állapotát megőrizni hosszútávon is fenntartható módon.
tok
(db)
területe
(ha)
GI.1 Idegenforgalmi 1 Volt kertészet telkének idegen- 150fh 20 000
célokat szolgáló forgalmi célú szálloda-fitness
beavatkozások hasznosítása (15 % beépítés, 2
szint+tetőtér)
2 Holt-Tisza rehabilitációja
3 Vízpart krt és a 4. sz főút kap-
csolatának javítása
4 védőfásítás (mezőgazdaság 3600 fm
porszennyeződésétől
GI.2 Lakóterület fej- 1 üdülőterületek átsorolása lakó-
lesztések területté, szennyvízelvezetés

megoldása
2 Vízpart krt, folytatásának kiépí- 1200 fm
tése a Karinthy Frigyes úttal (7200
m²)
3. közúti híd építése a Holt-Tiszán 200 fm
4 lakóterület kiépítése a vízparton 10,5 ha
5 menedzser lakópark kiépítése 22 ha
GII jelű--Szandaszőlős akcióterület (funkcióbővítő városrehabilitáció)

alapvető célja a városrész várostestbe integrá-
lásának elősegítése, valamint városrészközpont
létesítése., Széchenyi városrészen és a Belvá-
roson kívül Szolnok egyik legnagyobb népessé-
gű városrészének infrastruktúra és humánellá-
tási hiányosságainak felszámolása.
Cél, hogy a városrészben az alacsony komfort-
fokozatú lakások száma a 2001 évi városi átlag
felére csökkenjen (13,0→5,1%), a vendéglátó-
helyek száma és a kiskereskedelmi üzletek
száma a 2001–évi szám 2 szeresére emelked-
jen..
konkrét céljai:
--városrészközpont kialakítása, és ezzel egyben
a
--humán ellátottsági viszonyok javítása;
--a városrész közlekedési kapcsolatainak fej-
lesztése a szomszédos városrészekkel;
--a belső közlekedés műszaki feltételeinek javí-
tása;
--a közművesítési hiányok felszámolása;
--a területekkel való gazdaságosabb terület-
használat kialakítása;
--a helyi munkahelyek növelése
Szandaszőlős akcióterület fejlesztési feladatcsoportjai
A városrész külvárosi jellege enyhülni fog. Ki-
épül a városrészközpont. A tömbbelsők lakóterületi hasznosítása megtörténik, új lakóterületek épülnek
ki. A hiányzó közművek és utak pótlása megtörténik. A 442 sz. főút elkerülő szakaszával a városrészt
érintő átmenő forgalom gyakorlatilag megszűnik, a lakóterületeket ért zajártalom csökken. A város lakó-
népessége tovább növekszik, az elmúlt 10 év alatti 50%-os növekedési tendencia lassulása ellenére.
A fejlesztési akcióterület lehatárolása: Karinthy Frigyes út, Gátőr utca, belterületi határ, 442 sz. orszá-
gos mellékút tervezett nyomvonala által határolt terület.
Fejlesztési feladatcso- Projektek Jellemző adatok
portok
jel megnevezés jel megnevezés férőhely bruttó terü- érintett tel-
(f) szintte- let(m²) kek száma
lakás (l) rület m² fm (db)
darab (db) területe (ha)
GII.1 Városrészköz- 1 kulturális központ épülete 1100
pont kialakítása 2 kiskereskedelmi üzletek 800
a Munkácsy Mi- 3 közpark létesítése
hály utca men- 4 gyalogos burkolatok (fórum) 1200
tén 5 parkoló építése 60

GII.2 Városrészköz- 1 az autóbusz állomás áthelye-

pont kialakítása zése a 442 sz. országos mel-
Gorkij út és a lékút mellé
Krúdy Gyula ut- 2 térrendezés, fórum kialakítása 2500
ca csomópont- az élelmiszer áruház előtt
jában 3 fedett piac létesítése a könyv- 300
tár épület előtt
4 park létesítése a Gorkij úttól 1500
délre
GII.3 Tömbbelsők la- 1 telekrendezés, új utcák kisza-
kóterületi hasz- bályozása
nosítása 2 közművek építése
3 lakóutcák kialakítása
4 utcafásítás
GII.4 Új lakóterület ki- 1 telekrendezés, új utcák kisza-
alakítása bályozása
2 közművek építése
4 utcafásítás
GII.5 442 sz. orszá- 1 a városrésztől nyugatra és
gos mellékút el- délre kiépítendő út
kerülő nyomvo-
nalának meg-
építése
GII.6 Városrészen be- 1 a belterület nyugati határán
lüli közlekedés- gyűjtőút építése
fejlesztések 2 körforgalmi csomópont építé- 1 db
se a Vörösmező utca és a Ka-
rinthy Frigyes út csatlakozá-
sánál
3 útburkolatok építése 7670
GII.7 Sportterület ki- 1 telekrendezés db
alakítása 2 labdarugó pálya 1 db 6500
3 öltöző, raktár, iroda épület 100
3 teniszpályák 2 db 1800
4 parkoló építése 30 fh.
5 zöldfelületek létesítése 6000
GII.8 Kereskedelmi, 1 a belterület déli szakaszán, a 10 ha
szolgáltató gaz- 442 sz. út elkerülő szakasza
dasági területek mentén területelőkészítés (te-
fejlesztése lekrendezés)
GII.9 Fásítás 1 A 442 sz országos mellékút
mentén
GII.1 Hiányzó köz- 1
0 művek kiépíté- 2
se 3

Szandaszőlős akcióterület városrész-központ beépítési javaslat

5.4 Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei és bevételei

Az alábbiakban az összes lehetséges akcióterület megvalósításának költségbecslését mutatjuk
be, függetlenül a finanszírozás formájától.
A-B jelű--Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület
Fajlagos Építés Tervezés, Nettó 20% ÁFA 10% Bruttó
Megnevezés Mennyiség bruttó költség költsége műveze- összköltség MFt tartalék költség
eFt/egység MFt tés, mű- MFt MFt MFt
szaki el-
lenőrzés
MFt
A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében
1 Telekrendezés 13 100 eFt/telek 1,3 0,1 1,4 0,3 0,1 1,8
2 2
Gyalogos-vegyes út- 5 300 m 20 eFt/ m 106,0 10,6 116,6 23,3 11,7 151,6
2 burkolat kialakítás
2 2
3 Gépjárműutak felújí- 5 860 m 20 eFt/ m 117,2 11,7 128,9 25,8 12,9 167,6
tása
2 2
4 Épület-rehabilitáció és 26 000 m 100 eFt/m 2 600,0 260,0 2 860,0 572,0 286,0 3 718,0
funkcióváltás (130 db épület
érintett telek) szintter.
2 2
5 Fásítás, parkosítás 4 750 m 10 eFt/m 47,5 4,8 52,3 10,5 5,2 68,0
Összesen 4 107
A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése
1 Fehérház bővítés, át- Új épület Új ép. 300 1 950,0 195,0 2 145,0 429 214,5 2 788,5
2 2
építés (500 fh kong- 6 500 m eFt/m
resszusi központ) Átépítés Átép. 150 510,0 51,0 561,0 112,2 56,1 729,3
2 2
3 400 m eFt/m
2 2
2 Budapest Bank mel- 3 000 m 300 eFt/m 900,0 90,0 990,0 198,0 99,0 1 287,0
letti telken bankszék- szintter.
ház, v irodaház
2 2
3 Parkolóház (4 szint) 6 400 m 120 eFt/m 768 76,8 844,8 169,0 84,5 1 098,3
320 fh
2 2
4 4. Parkolólemez (2 2 500 m 100 eFt/m 250,0 25,0 275,0 55,0 27,5 357,5
szint) 125 fh
2 2
5 Gyalogos felületek ki- 6 800 m 20 eFt/m 136,0 13,6 149,6 29,9 15,0 194,5
alakítása
2 2
6 Parkosítás 3 000 m 10 eFt/m 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9
2 2
7 Gépjárműutak felújí- 1 500 m 20 eFt/m 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9
tása, átépítése
Összesen 4 574,0 457,4 6 540,9
A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja
1 Lakások felújítása (gé- 800 db la- 2 000 eFt/db 1 600,0 160,0 1760,0 352,0 176,0 2 288,0
pészet, hőszigetelés, kás lakás
vízszigetelés, homlokz.)
2 2
2 Gépjárműutak felújí- 5 400 m 20 eFt/m 108,0 10,8 118,8 23,8 11,9 154,5
tása
2 2
3 Parkolólemez az óvo- 3 000 m 100 eFt/m 300,0 30,0 330,0 66,0 33,0 429,0
da telkén 150 fh
2 2
4 Parkosítás, fásítás 4 000 m 10 eFt/m 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57,2
Összesen 2 048,0 204,8 2 928,7

A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja
2 2
1 Gépjárműút átépítése, 2 100 m 20 eFt/m 42,0 4,2 46,2 5,2 4,6 56,0
két sávra szűkítése
2 2
2 Pavilonok (6 db) 360 m 150 eFt/m 54,0 5,4 59,4 11,9 5,9 77,2
2 2
3 Gyalogos ill. vegyes 10 400 m 20 eFt/m 208,0 20,8 228,8 45,8 22,9 297,5
forgalmú útburkolatok
4 Épület-rehabilitáció és 320 db la- 2 000 eFt/db 640,0 64,0 704,0 140,8 70,4 915,2
funkcióváltás kás
2 2
5 Új üzletek, cukrászda, 3 000 m 300 eFt/m 900,0 90,0 990,0 198,0 99,0 1 287,0
2 2
6 Parkoló terep alatt két 3 200 m 150 eFt/m 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4
szinten 160 fh
2 2
7 Parkolólemez 3 szint 4 800 m 100 eFt/m 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4
240 fh
2 2
8 Szintbeni parkoló 1 200 m 20 eFt/m 24,0 2,4 26,4 5,3 2,6 34,3
60 fh
2 2
9 Fásítás, zöldfelületek 3 600 m 10 eFt/m 36,0 3,6 39,6 8,0 4,0 51,6
Összesen 2 864,0 286,4 4 089,6
A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása
2 2
1 Gépjárműút átépítése, 1 320 m 20 eFt/m 26,4 2,6 29,0 5,8 2,9 37,7

két sávra szűkítése

2 2
2 2
3 Gyalogos útburkolat- 4 400 m 20 eFt/m 88,0 8,8 96,8 19,4 9,7 125,9
ok
2 2
4 Új üzletek 500 m 300 eFt/m 150,0 15,0 165,0 33,0 16,5 214,5
2 2
5 Fásítás. zöldfelületek 800 m 10 eFt/m 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5
Összesen 308,4 30,8 441,1
A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása
2 2
1 Gyalogos útburkolat- 3 250 m 20 eFt/m 65,0 6,5 71,5 14,3 7,2 93,0
ok építése
2 2
2 2
3 Templom út és Tisza- 5 000 m 150 eFt/m 750,0 75,0 825,0 165,0 82,5 1 072,5
part közötti iskolák, kol-
légiumok felújítása,
funkcióváltása
2 2
4 Tárház hasznosítása 10 000 m 200 eFt/m 2 000 200 2200 440 220 2 860
(120 db lakás, üzletek,
vendéglátás)
2 2
5 Az Óállomás melletti 3 000 m 200 eFt/m 600,0 60,0 660,0 132,0 66,0 858,0
Tisza-parti ingatlanok
idegenforgalmi haszn.
(motel, étterem)
Összesen 4 929,2
A-B7 Óállomás környékének hasznosítása
2
1 Vasút-emlékhely, (in- 1 000 150 eFt/ m 150,0 15,0 165,0 33,0 16,5 214,5
2
dóház múzeummá át- épület m
2
építése), vasúttörténeti 10 400 20 eFt/ m 208,0 20,8 228,8 44,8 22,9 297,4
szabadtéri bemutató szabadtér
2
m
2
2 Skanzen és régészeti 1 900 200 eFt/ m 380,0 38,0 418,0 83,6 41,8 543,4
2
bemutató-park épület m
2
28 800 20 eFt/ m 570,0 57,0 627,0 125,4 62,7 815,1
szabadtér
2
m
2
3 Kereskedelmi létesít- 2 000 200 eFt/ m 400,0 40,0 440,0 88,0 44,0 572,0
2
mény + parkolók és épület m
2
környezetalakítás 5 000 20 eFt/ m 100,0 10,0 110,0 22,0 11,0 143,0
2
m
Összesen 1 808,0 180,8 1 988,8 397,8 198,9 2 585,4
A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása
1 4 csillagos 250 fh 120 szoba. 14 1 680 168 1 848 369,6 184,8 2 402,4
termálszálló, konfe- MFt/szoba
rencia központ, ter- 2
mál-strand átép., köz- közhasz- 20 eFt/ m 10 1 11 2,2 1,1 14,3
használatú gyalogos- nálatú te-
átjáró kialakítása, rületek ki-
épület alatti gk. parko- alakítá-
ló sa500 m²
2
konferen- 500 eFt/ m 750 75 825 165 82,5 1 072,5
ciaközpont
1500 m²
Összesen 3 489,2
A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában
1 Szádfalazás, sétány 1 000
szélesítés, támfal
magasítás
Összesen 1 000
A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása
1 Támfal kialakítása fm 636
2 2
2 Sétány kiépítése 3 600 m 20 eFt/m 72,0 7,2 79,2 15,8 7,9 102,9
2 2
Összesen 790,4
A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők
1 Hídszerkezet 280 fm 1 200,0 240,0 120,0 1 560,0
2 2
2 Parkoló 20 fh 400 m 20 eFt/m 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5
2 2
3 Gyalogos burkolatok 2 500 m 20 eFt/m 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5
2 2
4 Zöldfelületek 1 200 m 10 eFt/m 12,0 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
5 Szobor áthelyezés 1 db 2,0 0,2 2,2 0,4 0,2 2,8
Összesen (10 % tartalékkal) 1 279,2 255,8 127,9 1 662,9
A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten
1 Sportuszoda 500 fh le- 50x20 m
látó, versenymedence medence
2
2 Élményfürdő 1 580 m
vízfelület
2
3 Termálfürdő 582 m
vízfelület

Összesen 2 369,0 473,8 236,9 3 079,7

A-B13 Termálszállók Tiszaligeten
2 2
1 4 csillagos 150 szo- 8 000 m 350 eFt/m 2 800,0 280,0 3 080,0 616,0 308,0 4 004,0
bás termálszálló a szintter.
sport- és rekreációs
központtól K-re
2 2
2 3 csillagos 150 szobás 7 000 m 300 eFt/m 2 100,0 210,0 2310,0 462,0 231,0 3 003,0
termálszálló a sport- és szintter
rekreációs központtól
Ny-ra
2 2
3 5 csillagos 150 szo- 9 000 m 400 eFt/m 3 600,0 360,0 3 960,0 792,0 396,0 5 148,0
bás termálszálló a Ti- szintter
sza-parton a volt
kemping telkén
Összesen 12 155,0
A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés
2
1 recepciós épület kiala- 250 m² 200 eFt/ m 50,0
kítása
2 főépületben szállás fh- 50 fh 1,2 Mft/ fh. 60,0
ek kialakítása (3 csilla-
gos)
3 kőépületek átalakítása 30 db 3,0MFt/ép 90,0
felújítása
4 faházak téliesítése 96 fh 150 eFt/fh 14,0
5 szabadtéri színpad és 1000 fh 15 eFt/fh 15,0
lelátó
6 lovaspálya fejleszté- lelátó 1000 15 eFt/fh 15,0
se, istálló építése lelá- fh
tóval
7 erdei iskola létesítése előadó 125 eFt/fh 10,0
80 fh.
2
8 közösségi foglalkozta- 300 m² 20 eFt/m 6,0
tó, meglévő épület
felújításával
9 Sport (strandröplab- 15,0
da, lábtenisz, pin-
pong, bowling,
streatball) pályák épí-
tése
10 közmű rekonstukció 20,0
11 eszközfejlesztés 25,0
Összesen 320,0
A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció
1 Stadion felújítása
2 Sportpályák felújítása
3 parkolók felújítása,
építése
4 tartalékpálya építése
Összesen 1 000
A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása
2 2
1 Bővítés: 1db 400fh + 10 500 m 250 eFt/m 2 265,0 226,5 2 491,5 498,3 249,2 3 239,0
2db 150fh + 4db 75fh szintter.
+7db 32fh + 18db
25fh
2
2 Felújítás 4000m 150 eFt/m 600 60 660 132 66 858
Összesen 4 097
A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése
2 2
1 Diszkó-épület átépíté- 800 m 150 eFt/m 120,0 12,0 132,0 26,4 13,2 171,6
se (vendéglő, idegen- szintter.
forgalmi szolgáltatás
2 2
2 Parkoló építése 2 000 m 20 eFt/m 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57,2
50+50 fh
2 2
Összesen 300,3
A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése
2 2
1 Parkoló építés 90 fh 1 800 m 20 eFt/m 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5
2 2
2 Gyalogos felületek ki- 750 m 20 eFt/m 15,0 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5
alakítása, burkolása
2 2
3 Park felújítás, átalakítás 10 000 m 5 eFt/m 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5
Összesen 101,0 10,1 144.5
A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közös közlekedési beavatkozások
1 mini körforgalom a 1 db 50 MFt/db 50 5 55 11 5,5 71,5
Szapáry és Templom
utca, Sóház utca cso-
mópontban
2 gyalogos-aluljáró elbon- 10 1 11 2,2 1,1 14,3

tása
3 körforgalmi átépítés, 1 db 100 MfT/db 100 10 110 22 11 143
szoborral
4 Baross G út átépítése, 600 fm 150 eFt/m² 1 800 180 1980 396 198 2 574
parkolókkal, gyalogos- (12.000 m²
burkolattal, zöldfelüle-
tekkel
Összesen 2 802,8
A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások
1 vízi közműhálózatok 480,9 48,1 529 105,8 52,9 687,7
bővítése
közmű hozzájárulások 517,5
2 energia közműhálóza- 496 49,6 545,6 109,1 54,6 709,3
tok bővítése
közmű hozzájárulások 49,5
Összesen 1 964
Költségösszesítés
A költségbecslés fő tételeinek Összes bruttó (20%
jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tar-
talékkal) költségek
MFt.
A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében 4 107
A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése 6 540,9
A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja 2 928,7
A-B4 Szapáry út és környéke komplex rehabilitációja 4 089,6
A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása 441,1
A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása 4 929,2
A-B7 Óállomás környékének hasznosítása 2 585,4
A-B8 A-B8 Tisza-parti sétány felújítása keleti irányban, a volt Damjanich strand és uszoda 3 489,2
idegenforgalmi hasznosítása
A-B9 A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában 1 000
A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása 790,4
A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 662,9
A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten 3 079,7
A-B13 Termálszállók Tiszaligeten 12 155,0
A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés 320,0
A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció 1 000
A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása 4 097
A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése 300,3
A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 144.5
A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közlekedési beavatkozások 2 802,8
A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 1 964
∑ 58 427,7
B jelű—Szandai rétek akcióterület

Fajlagos brut- Építés Tervezés, Nettó 20% ÁFA 10% Bruttó
Megnevezés Mennyiség tó költség költsége művezetés, összköltség MFt tartalék költség
eFt/egység MFt műszaki el- MFt MFt MFt
lenőrzés
MFt
B1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények elhelyezése
2
1 Az árvízlevezető 1900n fm 20 eFt/m 228 22,8 250,8 50,2 25,1 326,1
csatorna melletti 11 400 m²
gyűjtőút kiépítése a
4. sz. főútig.
2 kétszintes csomó- 1 db 1 000 100 1 100 220 110 1 430
pont kialakítása a 4.
sz. főúton
3 a szabadidő létesít- 36,0 ha 5,0 MFt/ha 180 18 198 39,6 19 8 257,4
mények kiépítése
2
4 védőfásítás (a 4.sz 75 000 m² 1 eFt/10m 15 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5
főút mentén)
Összesen 2 035

B2 Új közúti híd építése a Tiszán

1 híd építése híd+2 db 50 000 5 000 55 000 11 000 5 500 71 500
Tiszaligeti csatlako- csomópont
2
zás kiépítésével 900 fm út 20 eFt/m 108 10,8 118,8 23,8 11,9 154,5
(5400 m²)
2 A híd forgalmi kap- 1 db cso- 100 MFt/db 100 10 110 22 11 143
csolatának kialakítá- mópont
2
sa a Tószegi úttal 300 fm út 20 eFt/m 36 3,6 39,6 7,9 4 51,5
(1800 m²)
Összesen 71 849
B3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése
1 megvalósíthatósági 120 ha 0,1 MFt/ha 12 2,4 1,2 15,6
tanulmány készítése
2
2 védőfásítás létesíté- 1 eFt/10m 8,5 0,9 9,4 1,9 0,9 12,2
se a 4. sz főút men- 85 000 m²
tén
2
3 közúti megközelítés 1500 fm 20 eFt/m 180 18 198 39,6 19,8 257,4
2
kiépítése a keleti ha- 9000 m
táron
4 parkolók kiépítése a 1200 fh 0,4 MFt/fh 480 48 528 105,6 52,8 686,4
rendezvény terület
határán
Összesen 971,6
B4 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások
1 vízi közműhálózatok 34,5 3,5 38 7,6 3,8 49,4
bővítése
2 energia közműhálóza- 42 4,2 46,2 9,2 4,6 60
tok bővítése
Összesen 109,4
jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tar-
talékkal) költségek
MFt.
B1 Bevásárló központ mellett, lakóterületi környezetet zavaró szabadidő létesítmények el- 2 035
helyezése
B2 Új közúti híd építése a Tiszán 71 849
B3 Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése 971,6
B4 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások 109,4
∑ 74 965
CI jelű—Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület

Megnevezés Mennyi- költség költsége művezetés, összköltség MFt tartalék költség
ség eFt/egység MFt műszaki MFt MFt MFt
ell.
MFt
CI.1 Közlekedési létesítmények építése
1 Mester u.-Dr. Sebes- 900 fm 140 eFt/fm 126,0 12,6 138,6 27,7 13,9 180,2
2
tén krt. összekötés (6300 m )
2 Körforgalmú csomó- 1 db 100 MFt/db 100 10 110 22 11 143
pont kiépítése
3 Lakóutcák gépjár- 1 700 fm 120 eFt/fm 204,0 20,4 224,4 44,9 22,4 291,7
2
mű útjainak kiépítés (10 200 m )
2
4 Vegyesforgalmú 90 fm 20 eFt/ m 18,0 1,8 19,8 4,0 2,0 25,8
2
utak kiépítése (900 m )
2
5 Közterületi parkolók 105 fh 20 eFt/ m 42,0 4,2 46,2 9,2 4,6 60,0
2
2 100 m
Összesen 700,7
CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken
1 vízi közműhálóza- 69,6 7 78,6 15,7 7,9 102,2
tok bővítése
közmű hozzájárulás 49,1
2 vízi közműhálóza- 107,3 10,1 117,4 23,5 11,7 152.6
tok bővítése
Összsen 310,5
CI.3 1. sz. lakópark kialakítása
1 Telekértékesítés 5,1 ha
2 2
2 Lakóépületek épí- 25 000 m 200 eFt/ m 5 000,0 500,0 5 500,0 1 100,0 550,0 7 150,0
tése (250 db lakás) ép.szintter
2 2
3 Telken belüli kö- 1 200 m 250 eFt/ m 300,0 30,0 330,0 66,0 33,0 429,0

zösségi épületek ép.szintter

4 Telken belüli útépí- 660 fm 120 eFt/fm 79,2 7,9 87,1 17,4 8,7 113,2
2
tés (3 960 m )
5 Telken belüli köz-
művek
2 2
6 Telken belüli zöldfe- 25 000 m 2 eFt/ m 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5
lületek
Összesen 7 763,7
CI.4 2. sz. lakópark kialakítása
2 2
2 Lakóépületek épí- 7 200 m 200 eFt/ m 1440,0 14,4 158,4 31,7 15,8 205,9
tése (36 lakás) ép.szintter
2 2
3 Telken belüli kö- 300 m 250 eFt/ m 75,0 7,5 82,5 16,5 8,3 107,3
zösségi épületek ép.szintter
2 2
4 Telken belüli gyalo- 1 000 m 20 eFt/ m 20,0 2,0 22,0 4,4 2,2 28,6
gos útépítés
2 2
lületek
Összesen 366,1
CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése
2 2
2 Lakóépületek épí- 9 000 m 200 eFt/ m 1 800,0 180,0 1 980,0 396,0 198,0 2 574,0
tése (90 lakás) ép.szintter
2
3 Telken belüli kap- 2000 m² 2 eFt/ m 4 0,4 4,4 0,9 0,4 5,7
csolódó feladatok
(út, , zöld)
Összesen 2 579,7
CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése
2 2
2 Lakóépületek épí- 3 000 m 200 eFt/ m 600,0 60,0 660,0 132,0 66,0 858,0
tése (12 ház) ép.szintter
2
3 Telken belüli kap- 2800 m² 2 eFt/ m 5,6 0,6 6,2 1,2 0,6 8
csolódó feladatok
(út, közmű, zöld)
Összesen 866
CI.7.Üzleti negyed (kereskedelmi központ és irodák) kiépítése
2 2
2 Épületek építése 24 000 m 250 eFt/ m 6 000,0 600,0 6 600,0 1 320,0 660,0 8 580,0
2 2
3 Telken belüli útépí- 800 m 20 eFt/ m 16,0 1,6 17,5 3,5 1,8 22,8
tés
2 2
lületek
Összesen 8 625,6
CI.8 Szociális bérlakások építése 1.
2 2
1 Meglévő épület fel- 3 588 m 130 eFt/ m 466,4
újítása
2 2
2 Telken belüli útépí- 1 440 m 20 eFt/ m 28,8 2,9 31,7 6,3 3,2 41,2
tés, parkolók
2 2
lületek
Összesen 519,1
CI.9 Szociális bérlakások építése 2.
2 2
1 Lakóépület építése 9 000 m 200 eFt/ m 1 800,0 180,0 1 980,0 396,0 198,0 2 574,0
(150 lakás)
2 2
2 Telken belüli útépí- 1 440 m 20 eFt/ m 28,8 2,9 31,7 6,3 3,2 41,2
tés
2 2
lületek
Összesen 2 629,5
CI.10 Közpark és szabadidőpark létesítése
1 közpark bútorozás- 12 500 m² 10,0eFt/m² 125 12,5 137,5 27,5 13,8 178,8
sal
2 parkoló 60 fh 0,4MFt/ fh 24 2,4 26,4 5,3 2,6 34,3
Összesen 213
jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tarta-
lékkal) költségek MFt.
CI.1 Közlekedési létesítmények építése 700,7
CI.2 Közművek kiépítése a közterületeken 310,5
CI.3 1. sz. lakópark kialakítása 7 763,7
CI.4 2. sz. lakópark kialakítása 366,1

CI.5 Társasházas lakóterület kiépítése 2 579,7

CI.6 Családiházas lakóterület kiépítése 866
CI.7 Üzleti negyed (kereskedelmi központ és irodák) kiépítése 8 625,6
CI.8 Szociális bérlakások építése 1. 519,1
CI.9 Szociális bérlakások építése 2. 2 629,5
CI.10 Közpark és szabadidőpark létesítése 213
∑ 24 573,9
CII jelű—Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület

Megnevezés Mennyi- költség költsége művezetés, összköltség MFt tartalék költség
ség eFt/egység MFt műszaki MFt MFt MFt
ell.
MFt
CII.0 Előkészítő feladatok
1 rendezési tervek mó- 6 1,2 0,6 7,8
dosítása
2 megvalósíthatósági 8 1,6 0,8 10,4
tanulmány készítése
(módosítása)
3 telekrendezés, köz- 80 ha 0,5 MFt/ha 40 4 44 8,8 4,4 57,2
területek kialakítása
Összesen 75,4
CII.1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása
1 honvédelmi park ki- 19 ha 5,0 MFt/ha 95 9,5 104,5 20,9 10,4 135,8
alakítása
2 kutyamenhely épí- 1 ha 100,0
tése
3 védőfásítás létesí- 2700 fm 10 eFt/ 10 2,7 0,3 3 0,6 0,3 3.9
tése fm
4 közlekedési utak 600 fm 20 eFt/ m2 72 7,2 79,2 15,8 7,9 102,9
kiépítése (3600 m²)
Összesen 342,6
CII. 2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen
1 közlekedési utak 3600 fm 20 eFt/ m2 432 43,2 475,2 95 47,6 617,8
építése (21 600
m²)
2 parkolók építése 230 fh 0,4 MFt/fh 92 9,2 101,2 20,2 10,1 131,5
Összesen 749,3
CII. 3 Közterületek kialakítása, rendezése
1 gyalogutak, gyalo- 6 000 m² 20 eFt/ m2 120 12 132 26,4 13,2 171,6
gos térburkolatok
építése
2 közpark létesítése, 30 000 m² 5 eFt/ m2 150 15 165 33 16,5 214,5
bútorozással
3 véderdő-telepítés 9,6 ha 1 MFt/ha 9,6 1 10,6 2,1 1,1 13,8
Összesen 399,9
CII. 4 Állatkert építése
1 felépítmények 5000 m² 50 eFt/ m2 250 25 275 55 27,5 357,5
2 belső utak, útburko- 10 000 m² 20 eFt/ m2 200 20 220 44 22 286
latok
3 zöldfelületek 70 000 2 eFt/ m2 140 14 154 30,8 15,4 200,2
m²
4 tófelületek kialakí- 5000 5 eFt/ m2 25 2,5 27,5 5,5 2,8 35,8
tása m²
Összesen 879,5
CII. 5 Vadász és lovassport és horgász bázisok építése
1 agyaggalamb lövő 2,0 ha 15 Mft/ha 30 3 33 6,6 3,3 42,9
sport bázis átépíté-
se
2 lovarda kiépítése 4,5 ha 25 Mft/ha 112,5 11,2 123,7 24,7 12,4 160,8
3 horgászbázis 200 m² 100 eFt/ m2 20 2 22 4,4 2,2 28,6
Összesen 232,3
CII. 6 Szállásférőhelyek fejlesztése
114 üdülőszállók építé- 13 500 20 eFt/ m2 2700 270 2970 594 297 3 861
1 se
2 kemping létesítése 80 fh 0,5 MFt/fh 40 4 44 8,8 4,4 57,2
Összesen 3 918,2
CII. 7 Vízügyi Múzeum felújítása
1 épület felújítás 800 m2 100 eFt/ m2 80 8 88 16,8 8,8 114,4
2 szabadtéri kiállítás 5000 m2 5 eFt/ m2 25 2,5 27,5 5,5 2,8 35,8

felújítása
Összesen 150,2
CII. 8 Sport terület kialakítása
2
1 sportpályák létesí- 8200 m 15 eFt/ m2 123 12,3 135,3 27,1 13,5 175,9
tése
2
2 öltöző, társalgó 500 m 100 eFt/ m2 50 5 55 11 5,5 71,5
épület építése
2
3 belső utak parkolók 4000 m 20 eFt/ m2 80 8 88 17,6 8,8 114,4
létesítése
2 2
4 zöldfelületek létesí- 10 000 m 2 eFt/ m 20 2 22 4,4 2,2 28,6
tése
Összesen 390,4
CII.9 Közművek kiépítése a közterületeken
1 vízi közműhálóza- 144 14,4 158,4 31,7 15,8 205,9
tok bővítése
közmű hozzájárulás 130
2 energia közműhá- 165 16,5 181,5 36,3 18,2 236
lózatok bővítése
Összsen 583,9
CII.0 Előkészítő feladatok 75,4
CII.1 A volt katonai gyakorlótér hasznosítása 342,6
CII.2 Milléri tó környéki szabadidőközpont műszaki infrastruktúra fejlesztése a közterületen 749,3
CII.3 Közterületek kialakítása, rendezése 399,3
CII.4 Állatkert építése 879,5
CII.5 Vadász és lovassport és horgász bázisok építése 232,3
CII.6 Szállásférőhelyek fejlesztése 3 918,2
CII.7 Vízügyi Múzeum felújítása 150,2
CII.8 Sport terület kialakítása 390,4
CII.9 Közművek kiépítése a közterületeken 583,9
∑ 7 721,1
D jelű--Széchenyi városrész--lakótelep és Varjú utca környéke akcióterület

Fajlagos költ- Építés 10%tervezés Nettó 20% ÁFA 10% Bruttó
Megnevezés Mennyiség ség költsége művezetés, összköltség MFt tartalék költség
eFt/egység MFt műszaki ell. MFt MFt MFt
MFt
D1. Lakótelep rehabilitáció

1. Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja
1.1Hőszigetelés, nyílászá-
2
rók cseréje és homlokzat 141 900 7,0 eFt/m 993 99 1 092 218 109 1 419
2
felújítás m
1.2Gépészet felújítása 3960 la- 300 1 188 189 1 377 275,4 138 1 790,4
kás eFt/lakás
1.3Szerkezet, panelcsomó-
pontok megerősítése 2000 la- 200 400 40 440 88 44 572
kás eFt/lakás
1.Összesen 3 781,4
2. 3-5 emeletes épületek rehabilitációja
2.1 Magastetősítés, tetőtér
beépítésE 126 lakás 12 000 1 512 151 1 663 333 166 2 162
eFt/lak
2.2 Liftesítés 63 db 6 000 eFt/db 378 37,8 415,8 83,2 41,6 540,6
2.3 Hőszigetelés és nyílás-
2
zárók cseréje, 43 840 7,0 eFt/m 307 31 338 68 34 440
2
homlokzat felújítás m
2.4 Gépészet felújítás 800 lakás 500 400 40 440 88 44 572
eFt/lakás
2.5 Szerkezet, panelcso-
mópontok megerősítése 800 lakás 100 80 8 88 18 9 115
eFt/lakás
2. Összesen 3 829,6
3. Lakótelepen belüli új (szociális) lakások építése
3.1 Terület előkészítés 100 lakás 100 eFt/lak 10 1 11 2 1 14

3.2 Lakásépítés 100 db 12 000eFt/la 1 200 120 1 320 264 132 1 716
k
3. Összesen 1 730
4. lakóépületek közötti parkolók, garázsok látványjavítása
4.1 Meglevő garázsok
2 2
látványjacvítása 10 100 m 5 eFt/m 50 5 55 11 6 72
2
4.2 Parkolóhelyek kialakí- 960 fh 20 eFt/m 384 38,4 422,4 84,5 42,2 549,1
tása több helyszínen (19 200
m²)
4. Összesen 621,1
5. Ellátó létesítmények építése
5.1 Épületek 2 100 m² 300 eFt/ m² 630 63 693 138,6 69,3 900,9
5.2 Parkolók 105fh 0,4 MFt/park 42 4,2 46,2 92,4 4,6 60,2
5. Összesen 961,1
6.Kulturális központ létesítése
6.1 Épület 2400 m² 500 eFt/ m² 1200 120 1320 264 132 1716
6.2 Parkolók 50 fh 0,4 MFt/park 20 2 22 4,4 2,2 28,6
6.3 Környezetrendezés 1000 m² 2 eFt/ m2 2 0,2 2,2 0,4 0,2 2,8
6. Összesen 1747,4
7.Új közösségi terek, gyalogos terek (fórumok) kialakítása (7 db)
7.1 Díszburkolatos terek 14 000m2 20 eFt/ m2 280 28 308 61,6 30,8 400,4
7.2 Kertészet, növényülte- 3500m2 2 eFt/ m2 7 0,7 7,7 1,5 0,8 10
tés
7.3 Utcabútorozás, felsze- 35db 40 eFt/db 1,4 0,1 1,5 0,3 0,2 2
relés
7.4 Dísz- és közvilágítás 700 fm 40 eFt/fm 28 2,8 30,8 6,2 3,1 40,1
7. Összesen 452,5
8. Közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása
8.1 épületek felújítása 7 db 20 MFt/ép. 140 14 154 30,8 15,4 200,2
átlag
8. Összesen 200,2
9-13. Közterületek, közkertek felújítása
9. gyalogutak felújítása, ki- 8500 m² 10 eFt/ m2 85 8,5 93,5 18,7 9,4 121,6
egészítése
10. kertrendezés, növény- 27 000 m² 2 eFt/ m2 54 5,4 59,4 11,9 5,9 77,2
telepítés
11. játszóterek létesítése 10 db 5 MFt/db 50 5 55 11 5,5 71,5
12. útburkolatok felújítása 16 000 m² 10 eFt/ m2 160 16 176 35,2 17,6 228,8
13. közterületi parkolók fel- 430 db 0,1 MFt/park 43 4,3 47,3 9,5 4,7 61,5
újít.
9-13. Összesen 560,6
14 Közművek felújítása
vízi közműhálózatok bőví- 12,1 1,2 13,3 2,7 1,3 17,3
tése
energiai közműhálózatok 168 16,8 184,8 37 18,5 240,3
bővítése
14. Összesen 287,9
D1. összesen 14 171,8
D 2. Széchenyi Szabadidős és Sportközpont (önálló megvalósíthatósági tanulmány alapján számított költségek szerint)
1. Első ütem
Tervezési költség I. ütem 4,5
Övárok, természetvédelmi 41,2
rehabilitáció
Útépítés közúti kapcsolatok 5,6
Növényzet irtás 2,3
Tereprendezés, I. ütem épí- 45
tési terület kialakítása
Közművesítés 72
II. ütem tervezési költségei 8,5
Összesen 179
2. Második ütem
Füves nagypályás labdarú- 2 db 40
gópálya 2 db
Focipálya lelátó építés 10,9
Gyaloghíd (övárokra) 3 db 3 db 7,6
Kerítésépítés 25,2
Főépület I. 75,6
Mosdóépület (focipályához) 1,9
Bekötő és belső utak I. 17,1
Parkoló I. 14,6
Tereprendezés II. 45
Növénytelepítés 2,4
Használatbavételi és mű- 4

ködési engedélyek
Összesen 244,3
3. Harmadik ütem
Tervezés III. 8,2
Sportpályák 72,8
Kilátó 1,4
Főépület II. 75,6
Parkoló II. 14,6
Bekötő és belső utak II. 21,9
Kiszolgáló épületek 23,8
Tereprendezés III. 45
Növényzet telepítés II. 2,4
Öntözőrendszer 23,4
Használatbavételi és mű- 3,9
Harmadik ütem összesen 293
4. Negyedik ütem
Bekötő és belső utak III. 16,3
Tereprendezés IV. 45
Ifjúsági park épületei 18,5
Belső tó kialakítása 12,6
Növényzet telepítés III. 2,4
Karbantartó eszközök 15
Használatbavételi és mű- 2,1
Negyedik ütem összesen 111,5
D2. összesen
827,8
D3. Pellet erőmű létesítése
Erőmű építése 10-15 MW 5 000 1 000 500 6 500
hő
3 MW
villamos
energia
D3 összesen 6 500
D4. Új lakóterület a Varjú utca és környékén területelőkészítés
Közterületek feltöltése 13 800 m³ 5 eFt/m³ 69 6,9 75,9 15,2 7,6 98,7
Úthálózat kialakítása 1150 fm 140 eFt/fm 161 16,1 177,1 35,4 17,7 230,2
Ivóvízvezeték kiépítése 1150 fm 11 eFt/fm 12,7 1,3 14 2,8 1,4 18,2
Szennyvízcsatornázás 1150 fm 26 eFt/fm 29,9 3 32,9 6,5 3,3 42,7
Elektromos hálózat 1150 fm 20 eFt/fm 23 2,3 25,3 5,1 2,5 32,9
Közvilágítás 1150 fm 20 eFt/fm 23 2,3 25,3 5,1 2,6 33
Közművesítés gáz 1150 fm 18 eFt/fm 20,7 2,1 22,8 4,6 2,3 29,7
Távközlési hálózatok 1150 fm 12 eFt/fm 13,8 1,4 15,2 3 1,5 19,7
Kábel TV 1150 fm 12 eFt/fm 13,8 1,4 15,2 3 1,5 19,7
D4. Összesen 524,8
D5. Ökopark bővítés a Széchenyi parkerdőben
tanösvény létesítése 2000 fm 1eFt/fm 2 0,2 2,2 0,4 0,2 2,80
esőbeállók 3 db 200 eFt/ db 0,6 0,1 0,7 0,1 0,8
berendezési tárgyak 20 db 40 eFt/db 0,8 0,2 1 0,2 0,1 1,3
D5. Összesen 4,9
összevont tételes
D1 Lakótelep rehabilitáció 14 171,8
1 Tizenegy emeletes épületek rehabilitációja 3 781,4
2 3-5 emeletes épületek rehabilitációja 3 829,6
3 Lakótelepen belüli új (szociális) lakások építése 1 730

4 Garázsépítés 621,1
5 Ellátó létesítmények építése 961,1
6 Kulturális központ létesítése 1747,4
7 Új közösségi terek, gyalogos terek (fórumok) kialakítása (7 db) 452,5
8 Közösségi létesítmények felújítása, látványjavítása 200,2
9-13 Közterületek, közkertek felújítása 560,6
14 Közművek felújítása 287,9

D2 Széchenyi Szabadidős és Sportközpont 827,8

1 Első ütem 179
2 Második ütem 244,3
3 Harmadik ütem 293
4 Negyedik ütem 111,5
D3 Pellet erőmű létesítése 6 500
D4. Új lakóterület a Varjú utca és környékén területelőkészítés 524,8
D5 Ökopark bővítés a Széchenyi parkerdőben 4,9
∑ 22 029,3
EI jelű—Nyugati városrész—Thököly út melletti volt laktanya és környéke akcióterület

Fajlagos Építés 10%terve- Nettó 20% ÁFA 10% Bruttó
Megnevezés Mennyi- költség költsége zés műve- összköltség MFt tartalék költség
ség eFt/egység MFt zetés, mű- MFt MFt MFt
szaki ell.
MFt
EI.0. Előkészítő feladatok
1. rendezési tervek módosí- 5 1 0,5 6,5
tása
2. megvalósíthatósági ta- 15 3 1,5 19,5
nulmány készítése
3. kármentesítés 50 10 5 65
4. telekrendezés 27,0 ha 0,5 MFt/ha 13,5 1,4 14,9 3 1,5 19,4
Összesen 110,4
EI.1. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja
1. közterületek (út, fásítás) 850 fm 120 eFt/ fm 102 10,2 112,2 22,4 11,2 179,4
kialakítása a laktanya tel-
kéből
2. közterületek (út, fásítás) 1500 fm 150 eFt/ fm 225 22,5 247,5 49,5 24,8 321,8
kialakítása a laktanya hatá-
rán
3.körforgalmú csomópontok 3 db 100 Mft/db 300 30 330 66 33 429
építése a 32 sz. főúton
4. rendezvényterület kiala- 10,8 ha 15 Mft/ha 162 16,2 178,2 35,6 17,8 231,6
kítása, meglévő épületek,
sportpályák felújításával,
kiegészítésével
5. innovációs központ épí- 4,5 ha 2 000 200 2 200 440 220 2 860
tése
6. irodaházak építése 15 000 m² 250 eFt/ m2 3 750 375 4 125 825 412,5 5 362,5
Összesen 9 384,3
EI.2. Bevásárlóközpont építése
1. bevásárlóközpont épüle- 20 000 m² 200 eFt/ m2 4 000 400 4 400 880 440 5 720
te
2. parkolók építése 1000 fh 0,4 MFt/fh 400 40 440 88 44 572
3. zöldfelületek kialakítása 5000 m² 2 eFt/m² 10 1 11 2,2 1,1 14,3
Összesen 6 306,3
EI.3. Városkapu kialakítása
1. telekrendezés 1,0 ha 0,5 MFt/ha 1,5 0,2 1,7 0,3 0,2 2,2
2. iroda és üzleti központ 8 000 m² 250 eFt/ m2 2 000 200 2200 440 220 2860
épületei
3. parkolók kialakítása 100fh 0,4 MFt/fh 40 4 44 8,8 4,4 57,2
4. parkosítás 2000 m² 2 eFt/m² 4 0,4 4,4 0,9 0,4 5,7
Összesen 2 925
EI.4. Gazdasági területek területelőkészítése
1. közterületek (út, fásítás) 2000 fm 150 eFt/ fm 300 30 330 66 33 429
kialakítása
2. kereskedelmi, éttermi 1000 m² 200 eFt/ m² 200 20 220 44 22 286
épület
3. parkosítás 16 000 m² 2 eFt/m² 32 3,2 35,2 7 3,5 56,2
Összesen 771,2
EI.5. Logisztikai központ bővítésének előkészítése
1. tanulmányterv készítése 10 2 1 13
a MÁV teher pályaudvar
hasznosítására
2. telekrendezés 30,0 ha 0,5 MFt/ha 15 1,5 16,5 3,2 1,6 21,5
3. a 40. sz. főúttal való köz- 5400 m² 20 eFt/ m2 108 10,8 118,8 23,8 11,9 154,5
vetlen kapcsolat kiépítése
4 vasúti aluljáró átépítése 1 db
Összesen 189

EI.6 Közművek kiépítése a közterületeken

1 vízi közműhálóza- 78,9 7,9 86,8 17,4 8,7 112,9
tok bővítése
2 energia közműhá- 142,5 14,3 156,8 31,4 15,7 203,9
Összsen 431,5
EI.0. Előkészítő feladatok 110,4
EI.1. Thököly út melletti volt laktanya funkcióbővítő barnamezős rehabilitációja 9 384,3
EI.2 Bevásárlóközpont építése 6 306,3
EI.3 Városkapu kialakítása 2 925,0

EI.4 Gazdasági területek területelőkészítése 771,2
EI.5 Logisztikai központ bővítésének előkészítése 189,0
EI.6 Közművek kiépítése a közterületeken 431,5
∑ 20 117,7
EII jelű—Nyugati városrész—Tücsök és Hangya utca és környéke akcióterület

MFt
EII 1. Elszigeteltség oldása

1. új gyűjtő utak kiépítése 420 fm 20 eFt/ m2 58,8 5,9 64,7 12,9 6,5 84,1
2940 m²
2. új lakóutcák kiépítése 250 fm 20 eFt/ m2 30 3 33 6,6 3,3 42,9
1500 m²
3. körforgalmú csomópont 1 db 100 MFt/ db 100 10 110 22 11 143
építése a 32 sz. főúton
Összesen 270
EII 2. Lakókörnyezet és a lakások rehabilitációja, funkcióbővítés
1. lakóépületek rehabilitáci- 12 épület 100 eFt/ m² 300 30 330 66 33 429
ója, komfortosítása 3000 m²
2 roma közösségi ház épí- 800 m² 300 eFt/ m² 240 24 264 52,8 26,4 343,2
tése.
3. közpark létesítése 1500 m² 2 eFt/m² 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3
4. védőfásítás 900 fm 2 eFt/fm 1,8 0,2 2 0,4 0,2 2,6
5. lakóutcák felújítása 1940 fm 5 eFt/ m2 58,2 5,8 64 12,8 6,4 83,2
11640 m²
Összesen 862,3
EII 1. Elszigeteltség oldása 270
EII 2 Lakókörnyezet és a lakások rehabilitációja, funkcióbővítés 862,3
∑ 1 132,3
FI jelű—Déli városrész—Körösi út és környéke akcióterület

MFt
FI 1 A Törteli utcai romatelep felszámolása
1 bérlakásokban a lakás- 23 lakás 150 eFt/m 285.7 28,6 314,3 62,9 31,4 408,6
pótlás biztosítása 1380 m²
2 bontás 23 lakás 15 eFt/m² 15,3 1,5 16,8 3,4 1,7 21,9

1020 m²
3 a terület utóhasznosítása 2,3 ha 1 MFt/ha 2,3 0,2 2,5 0,5 0,3 3,3
erdősítéssel
Összesen 433,8
FI 2 Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke)

1 telekrendezés, 1000 m² 3 eFt/m² 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3

kisajátítás
2 útburkolat építése, felújí- 450 fm 15 eFt/m² 33,8 3,4 37,2 7,4 3,7 48,3
tása 2250 m²
3 fásítás, növénytelepítés 400 fm 2 eFt/fm 0,8 0,1 0,9 0,2 0,1 1,2
Összesen 53,8
FI 3 Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások
1 útfelújítás, burkolat építés 750 fm 15 eFt/m 56,3 5,7 62 12,4 6,2 80,6
3750 m²
2 fásítás 400 fm 2 eFt/fm 0,8 0,1 0,9 0,2 0,1 1,2
Összesen 81,8
FI 4 Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növénytelepítés
1 közterületi fásítás 1200fm 2 eFt/fm 2,4 0,2 2,4 0,5 0,2 3,1
2 teleken belüli fásítás tá- 800 fm 2 eFt/fm 1,6 0,2 1,8 0,4 0,2 2,4
mogatással
Összesen 5,5
FI 1 A Törteli utcai romatelep felszámolása 433,8
FI 2 Funkcióbővítő lakóterület rehabilitáció (Hullám utca, Zápor utca és környéke) 53,8
FI 3 Körösi út és környékén környezetjavító beavatkozások 81,8
FI 4 Lakó és ipari telephelyeket elválasztó környezetterhelést csökkentő növényte- 5,5
lepítés
∑ 574,9
FII jelű—Déli városrész—Iparterületi (barnamezős) rehabilitációs akcióterület

MFt
FII.1. Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja
1. telekrendezés, közterüle- 3600 m² 3 eFt/m² 10,8 1,1 11,9 2,4 1,2 15,5
tek, kialakítása,
2. közutak, magánutak épí- 300 fm 20 eFt/m² 36 3,6 39,6 7,9 4 51,5
tése 1800 m²
3. zöldfelületek telepítése 5000 m² 2 eFt/m² 10 1 11 2,2 1,1 14,3
Összesen 81,3
FII.2. Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja
1. telekrendezés, közterüle- 4200 m² 3 eFt/m² 12,6 1,3 13,9 2,8 1,4 18,1
tek, kialakítása,
2. közutak, magánutak épí- 600 fm 20 eFt/m² 72 7,2 79,2 15,8 7,9 102,9
tése 3600 m²
3 zöldfelületek telepítése 10 000 2 eFt/m² 20 2 22 4,4 2,2 28,6
m²
Összesen 149,6
FII.3 Közművek kiegészítése az új közterületeken
1 vízi közműhálóza- 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
tok bővítése
2 energia közműhá- 80 8 88 17,6 8,8 114,4
Összsen 164,5
FII 1 Gyökér utca és környékének barnamezős rehabilitációja 81,3
FII 2 Panel utca és környékének barnamezős rehabilitációja 149,6
FII 3 Közművek kiegészítése az új közterületeken 164,5
∑ 395,4
FIII jelű—Déli városrész—Ipari Park bővítés akcióterület

MFt

FIII.1. Előkészítő feladatok

1.rendezési tervek módosí- 3,0 0,6 0,3 3,9
tása (folyamatban van)
2. véderdő telepítés 85 ha 1 MFt/ha 85 8,5 93,5 18,7 0,9 113,1
3. feltöltés a mélyfekvésű 90 000 m³ 2 eFt/m³ 180 18 196 39,2 19,6 254,8
területeken (1,5 m át-
lag mélys.
4. tómeder kialakítása a fel- 30 000 m² 5 eFt/ m2 150 15 165 33 16,5 214,5

töltés egy részéhez (2 m átlag
mélys.)
5. közterületek kisajátítása 38,3 ha 1MFt/ ha 38,3 3,8 42,1 8,4 4,2 54,7
Összesen 641
FIII.2 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése
1. 4. sz. főúttal való kap- 1 db két- 1000 MFt/db 1 000 100 1 100 220 110 1 430
csolat kiépítése szintes
csomó-
pont,
750 fm 20 eFt/ m2 106 10,6 116,8 23,3 11,7 151,8
(5300 m²)
2. Körösi út meghosszabbí- 1 db két- 1000 1 000 100 1 100 220 110 1 430
tása, 4. sz. főúttal csomó- szintes MFt/db
pont kiépítése csomó-
pont,
2450 fm 20 eFt/ m2 294 29,4 323,4 64,7 32,3 420,4
(14 700
m²)
Összesen 3 432,2
FIII.3 Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül
1. gyűjtőutak kiépítése 7500 fm 20 eFt/ m2 900 90 990 198 99 1 287
(45 000
m²)
2. primer úthálózat 4 200 fm 20 eFt/ m2 504 50,4 554,4 110,9 55,4 720,7
(25 200
m²)
Összesen 2 007,7
FII.3 Közművek kiépítése közterületeken
1 vízi közműhálóza- 237 23,7 260 7 52,2 20,1 333
tok
2 energia közműhá- 428 42,8 470,8 94,2 47,1 612,1
lózatok
Összsen 1 289,1
FIII 0 Előkészítő feladatok 641
FIII 21 Külső közlekedési kapcsolatok kiépítése 3 432,2
FIII 2 Közlekedési hálózatok kiépítése akcióterületen belül 2 007,7
FIII 3 Közművek kiépítése 1 289,1
∑ 7 400
GI jelű—Alcsi-sziget akcióterület
MFt
GI.1. Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások

2
1. Volt kertészet telkének 150fh 400 eFt// m 6 000 600 6 600 1 230 660 8 580
idegenforgalmi célú szállo- 15 000 m²
da-fitness hasznosítása (15
% beépítés, 2 szint+tetőtér)
2. Holt-Tisza rehabilitációja 12 000
3. Vízpart krt és a 4. sz főút 1db 100 MFt/db 100 10 110 22 11 143
kapcsolatának javítása
4. védőfásítás (mezőgaz- 3600 fm 2 eFt/fm 7,2 0,7 7,9 1,6 0,8 10,3
daság porszennyeződésé-
től
Összesen 20 733,3

GI.2. Lakóterület fejlesztések

1. üdülőterületek átsorolása 205 20,5 225,5 45,1 22,6 293,2
lakóterületté, szennyvízel-
vezetés megoldása
2. Vízpart krt, folytatásának 1200 fm 20 eFt/ m2 144 14,4 158,4 31,7 15,8 205,9
kiépítése a Karinthy Frigyes (7200 m²)
úttal
3. közúti híd építése a Holt- 200 fm 1 000 100 1 100 220 110 1 320
Tiszán
4. lakóterület 10,5 ha 40 Mft/ha 420 42 462 92,4 46,2 600,6
területelőkészítése a víz-
parton
5. menedzser lakópark ki- 22 ha 40 Mft/ha 880 88 968 193,6 96,8 1 258,4
építése
Összesen 3 678.1
GI 1 Idegenforgalmi célokat szolgáló beavatkozások 20 733,3
GI 2 Lakóterület fejlesztések 3 678,1
∑ 24 411,4
GII jelű—Szandaszőlős akcióterület

MFt
GII.1. Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén

1. kulturális központ épüle- 1100 m² 350 eFt/m² 385 38,5 423,5 84,7 42,4 550,6
te
2. kiskereskedelmi üzletek 800 m² 200 eFt/m² 160 16 176 35,2 17,6 228,8
3. közpark, berendezési 3200 m² 4 eFt/m² 12,8 1,3 14,1 2,8 1,4 18,3
tárgyakkal
4. gyalogos burkolatok, fó- 1200 m² 20 eFt/m² 48 4,8 52,8 10,6 5,3 68,7
rum kialakítása
5. parkolók építése 60 fh 0,4 MFt/fh 24 2,4 26,4 5,2 2,6 34,2
Összesen 900,6
GII.2. Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában
1. autóbusz decentrum át- 10
telepítése a tervezett 442
sz út mellé
2. térrendezés, fórum kiala- 2500 m² 20 eFt/m² 50 5 55 11 5,5 71,5
kítása
3. fedett piac létesítése 300 m² 50 eFt/ m² 15 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5
4. park létesítése, berende- 1500 m² 4 eFt/m² 6 0,6 6,6 1,3 0,7 8,6
zési tárgyakkal
5. parkoló építése 24 fh 0,4 MFt/fh 9,6 1 10,6 2,1 1,1 13,8
Összesen 125,4
GII.3. Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása
1. telekrendezés új utcák telektulaj- --
kiszabályozása donosok
2. lakóutcák gépjármű útjai 21 000 m² 20 eFt/ m2 420 42 462 92,4 46,2 600,6
3. utcafásítás 2500 fm 2,5 eFt/ fm 6,3 0,6 6,9 1,4 0,7 9
Összesen 609,6
GII.4. új lakóterületek kialakítása
1. telekrendezés új utcák telektulaj-
3. utcafásítás 600 fm 2,5 eFt/ fm 1,5 0,2 1,7 0,3 0,2 2,2
Összesen 130,9
GII.5. 442 sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése
1 útépítés 42 000 m² 30 eFt/ m2 1 260 126 1 520 304 152 1 976
Összesen 1 976
GII.6. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések
1. belterület Ny-i határán 16 200 m² 20 eFt/ m2 324 32,4 356,4 71,3 35,7 463,4
gyűjtőút építése
2. körforgalmi csomópont 1 db 100 MFt/db 100 10 110 22 11 143
építése a Vörösmező és
Karinthy F út csatlakozásá-
nál
3. hiányzó útburkolatok épí- 90 000 m² 20 eFt/ m2 1 800 180 1980 784 198 2 574
tése

Összesen 3 180,4
GII.7. Sport terület kialakítása
1 labdarugó pálya 1 db² 20 MFt/db 20 2 22 4,4 2,2 28,6
2. öltöző, raktár, iroda épü- 100 m² 100 eFt 10 1 11 2,2 1,1 14,3
let
3. teniszpályák építése 2 db 1,5 Mft/ 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3
4. parkoló építése 30 fh 0,4 MFt/fh 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
5. zöldfelületek létesítése 6000 m² 2 eFt/m² 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
Összesen 81,4
GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése
1 területelőkészítés 10,0 ha 0,5 MFf/ha 5 0,5 5,5 1,1 0,6 7,2
Összesen 7,2
GII.9. Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén
1. a 442 sz. országos mel- 5,0 ha 0,5MFt/ha 2,5 0,3 2,8 0,6 0,3 3,7
lékút mentén
Összesen 3,7
FII.3 Közművek kiépítése közterületeken
1 vízi közműhálóza- 145,3 14,5 159,8 32 16 207,8
tok
2 energia közműhá- 81,5 8,2 89,7 17,9 9 116,6
lózatok
Összsen 398
Költségösszesítő
GII.1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén 900,6
GII.2 Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában 125,4
GII.3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 609,6
GII.4. új lakóterületek kialakítása 130,9
GII.5. 442 sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése 1 976
GII.6. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések 3 180,4
GII.7 Sport terület kialakítása 81,4
GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése 7,2
GII.9 Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén 3,7
GII.10 Hiányzó közművek kiépítése 398
∑ 7 413,2
Akcióterületenkénti áttekintő költségösszesítés

az akció- az akcióterület megnevezése ÁFÁ.-val és 10% tarta-
terület lékkal) költségek MFt.
jele
A-B SZOLNOK A TISZA FŐVÁROSA 58 427,7

B SZANDAI RÉTEK 74 965
CI ALCSI VÁROSRÉSZ,MESTER ÚTI VOLT LAKTANYA ÉS KÖRNYÉKE 24 573,9
CII ALCSI VÁROSRÉSZ, MILLÉRI CSATORNA ÉS KÖRNYÉKE 7 721,1
D SZÉCHENYI VÁROSRÉSZ, LAKÓTELEP ÉS VARJÚ UTCA KÖRNYÉKE 22 029,3
EI NYUGATI VÁROSRÉSZ, THÖKÖLY ÚT MELLETTI VOLTMLAKTANYA ÉS KÖR- 20 117,7
NYÉKE
EII NYUGATI VÁROSRÉSZ, TÜCSÖK ÉS HANGYA UTCA ÉS KÖRNYÉKE 862,3
FI DÉLI VÁROSRÉSZ, KÖRÖSI ÚT ÉS KÖRNYÉKE 574,9
FII DÉLI VÁROSRÉSZ, IPARTERÜLETI REHABILITÁCIÓS TERÜLET 395,4
FIII DÉLI VÁROSRÉSZ, IPARI PARK BŐVÍTÉSE 7 400
GI ALCSI-SZIGET 24 411,4
GII SZANDASZŐLŐS 7 413,2
∑ 248 891,9

5.5 Az akcióterületi fejlesztések prioritása, elsőként megvalósítandó akcióterület kijelölé-

se
Az akcióterületek közötti sorrendet az alábbi értékelési szempontok motiválták
--a beavatkozás hatékonysága, azaz az a szempont, hogy a fejlesztési ráfordítások hatóköre a lehető
legnagyobb legyen, mind területi kiterjedésében, mind az érintett lakosság számát nézve,
--a peremterületek integrálása, azaz a Belvárostól legtávolabb eső városrészek bekapcsolása a város
életébe, mind ellátási, mind megközelítési, mind a társadalmi együttműködési lehetőségek szempontjá-
ból,
--a turisztikai bevételeket, mint a gazdaságfejlesztés leghatékonyabb ágazatát a lehető legjobban támo-
gassa a beavatkozás;
--a társadalmi kohéziót a lehető legnagyobb mértékben segítse.
A melléklet táblázatban a fenti szempontokat megkíséreltük számszerűsíteni és az összevont pont-
számok alapján sorrendet felállítani. Eredményeként prioritásként a „Szolnok a Tisza fővárosa” akció-
terület jelölhető meg első helyen. Ennek oka, hogy a beavatkozás hatása , mind népesség, mind területi
hatókör szempontjából itt a legnagyobb. A hatás nemcsak a Belváros lakóssága, de a város egésze, sőt
a kistérségi népesség számára is kézzelfogható lesz. Az itt végrehajtandó az akcióterületen jelzett fej-
lesztések a város arculatán, a városban élők életminőségén jelentős mértékben javítani fog. A város
gazdaságára gyakorolt pozitív hatása is érezhető lesz, nemcsak idegenforgalmat növelő, de a gazdaság
szereplői számára nyújtott szolgáltatások, szabadidő eltöltési lehetőségek színvonalának emelkedése
miatt is.
A peremvárosrészek felzárkóztatása fontos célkitűzés, hiszen az egyirányba mutató, a város egészét
felvállaló lokálpatriotizmus, a városi fellendülés ugyan egyik, de nagyon fontos motorja. Ezért a prioritá-
sok közé javasoljuk felvenni, bár nem első helyen a Szandaszőlősi és a Széchenyi lakótelep akcióte-
rületeket. Szandaszőlős az egyik legnépesebb lakósszámú (11,5 efő), ugyanakkor a Belvárostól leg-
messzebb fekvő városrész. Közlekedési kapcsolatai is hiányosak, a 4. sz. főút elvágja a belsőbb város-
részektől. Ezért indokolt a kapcsolatteremtő beavatkozás, de indokolt a belső infrastruktúra hiányok fel-
számolása is. Szandaszőlősön a külvárosi elhelyezkedés ellenére nem alakult ki városrészközpont. La-
kónépessége folyamatosan növekszik, az elmúlt 10 évben a növekedés meghaladta az 50 %-ot. A ten-
dencia várhatóan addig marad meg, amíg a városrész lakóterületi tartalékokkal rendelkezik
Az értékelési szempontok érvényesülése a lehetséges akcióterületeken

súlyarány az egyes akcióterületek között
IPARI PARK BŐVÍTÉSE
A-B SZOLNOK A TISZA
EI. NYUGATI VÁROSR,
FII. DÉLI VÁROSRÉSZ-
FIII. DÉLI VÁROSRÉSZ

IPARTERÜLETI REHA-
CI ALCSI-MESTER ÚTI
EII. TÜCSÖK ÉS HAN-

D. SZÉCHENYI LAKÓ-
FI DÉLI ÁROSRÉSZ—
GYA UTCA KÖRNYÉ-
CSATORNA ÉS KÖR-
KÖRÖSI ÚT ÉS KÖR-
GII SZANDASZŐLŐS
CII. ALCSI-MILLÉRI
B SZANDAI RÉTEK
GI. ALCSI SZIGET

VOLT LAKTANYA
THÖKÖLY ÚT ÉS
KÖRNYÉKE
FŐVÁROSA
BILITÁCIÓ
NYÉKE
NYÉKE
TELEP
KE
a beavatkozás haté- 10 10 3 7 3 7 3 3 7 7 7 3
konyságában a súly-
arány
népességi hatókör 124 124 6,5 75,7 16,3 75,7 4,4 5,0 75,7 75,7 75,7 11,5
efő
területi hatókör kistér- kistér- város- város város- város akció város- város város város város
ség, ség, rész egé- rész egé- terület rész egé- egé- egé- rész
régió régió sze sze sze sze sze
peremterületek integrálá- 0 0 3 0 10 7 7 3 0 0 7 10
sában a súlyarány
társadalmi kohézióban a 10 7 3 3 7 7 7 7 0 0 0 7
súlyarány
idegenforgalom növelé- 10 7 3 5 3 3 0 0 0 0 7 3
sében a súlyarány
szükséges ráfordítások 3 3 10 3 7 10 3 3 7 3 3 7
népességi hatókörre vetí-
tett fajlagos értéke ‫٭‬
∑ súlyarány 33 27 22 18 30 34 20 16 14 10 24 30
Megjegyzés: A súlyarányokban a kategóriák:
--legnagyobb súllyal………………………………..10 pont

--közepes súllyal……………………………………..7 pont

--nem meghatározó súllyal………………………….3 pont
--a szempont szempontjából nem értelmezhető….0 pont
‫ ٭‬A magas költségigény alacsony pontszámmal szerepel
A Széchenyi lakótelep bár a Belvároshoz légvonalban közelebb fekszik, de a Budapest-Debrecen nem-

zetközi törzshálózati vasútvonal elválasztó hatása miatt az elszigeteltség mégis legalább olyan mértékű
mint az előző városrész estében. Ezt fokozza az a környezeti másság is, ami erősen megkülönbözteti a
hagyományos városi részektől. A jellegzetesen lakótelepi elrendeződés mellett, az eredeti tervektől is el-
térő módon, a hiányos és összehangolatlan épületmegformálásokkal nem alakultak ki zárt gyalogos ut-
cák, terek, fórumok. Nincsenek közösségszervező közterületek. A lakótelep mai kialakult képe, egy nagy
népsűrűségű, emberi léptéktől elszakadt strukturálatlan halmaz benyomását kelti, ahol alig lehet találni
olyan közterületi zugot, mely az emberi kapcsolatok tartalmas, közösségformáló megélésére alkalmas.
A lakótelepen élők száma 16,3 efő, ráadásul jelentős a fiatalok száma. Ma az országban kevés az olyan
’70-es években épült lakótelep, ahol a népesség ne öregedett volna el. A Széchenyi lakótelep vitalitási
indexe kuriózumnak számit. Szolnok jövő nemzedékének jelentős része fiatalságának éveit itt éli le.
Ezért nem mindegy, hogy sikerül e a városuk iránti elkötelezettséget a környezeti feltételek javításával
erősíteni, hogy sikerül-e a lakótelep népességmegtartását megoldani. Amennyiben a lakótelep népessé-
ge el kezd fogyni és kritikus érték alá csökkenni, az üzemeltetés olyan terheket fog róni az önkormány-
zatra és ezzel Szolnokiak közösségének egészére, mely általános életszínvonal csökkenéshez vezethet,
és mellyel önmaga a város már fog tudni megbirkózni.
A pontszámokat értékelve még két lehetséges akcióterület emelkedik ki a sorból. Az Észak-nyugati vá-
rosrész, Thököly út és környéke, ahol a volt laktanya területén funkcióbővítő barnamezős rehabilitáció
hajtható végre. E terület tulajdonlása még véglegesen nem dőlt el. Nagy valószínűséggel önkormányzati
tulajdonba kerülve, az ingatlanfejlesztésekkel a fejlesztési források más akcióterületeken az itt keletkező
bevételekkel kiegészíthető lesz. Hasonló a helyzet a Mester úti volt laktanya terület akcióterülettel is.
Külön kell említést tenni a kiemelkedő pontszámmal szereplő Szandai rétek akcióterületéről. A jelentő-
ségét a nagy egybefüggő beépítetlen szabadterület és a természetes környezet közelsége adja. Ez le-
hetőségét kínálja egy regionális jelentőségű rendezvényterületnek, melynek hatóköre akár a régión is
túlmutathat. Egy átmeneti fék azonban a lehetőségek kihasználását a közeljövőben nem teszi lehetővé,
éspedig az, hogy a terület jelenleg tartalék katonai repülőtér. Mindaddig amíg ez fennáll, a kedvedző be-
sorolás ellenére a Szandai rétek csak tartalék akcióterületként vehetők számításba.
Szolnok a Tisza fő-

városa akcióterület
Szandaszőlősi akció-
terület
A lehetséges akcióterületek és a kiválasztott I. ütem akcióterületei

6. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

6.1. Ingatlangazdálkodási terv

Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll:
• az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása
o eladással – és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel
o önkormányzati tulajdonban megtartással és a terület
új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés)
rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének
növelésével
közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület)
környezetvédelmi célú hasznosításával (pl. véderdő)
• egyes – kulcspozícióban levő - akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok
megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele
o a megvalósulás elősegítése – önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés –
érdekében
o a későbbi
hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy
önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés)
érdekében
A következő térképi ábra a jelenlegi önkormányzati tulajdonokat és az akcióterületeket együttesen

mutatja. A meglevő önkormányzati tulajdonok, amennyiben az akcióterületre esnek különösen, ha az
elsőként megvalósítandó területekre, hasznosításuk előtérbe kerül, akár közösségi célokra, akár
ingatlanfejlesztésre. Ez utóbbi esetben önkormányzati bevétellel áttételesen növelni tudja a közösségi
fejlesztésre fordítható forrásokat. Ilyen terület pl.
--a Mester utcai volt laktanya telke, ahol a szociális lakásépítés megvalósítása mellett, az ingatlan egy
része értékesíthető vállalkozási jellegű lakóparkok, másik része magán lakásépítés céljaira.
--Ugyancsak alkalmas az önkormányzati fejlesztési források növelésére, a Tiszaligeti volt kemping telke,
ahol termálszálloda építést lehet a befektetőknek, vállakózóknak felkínálni.
A tervezett akcióterületek kedvező helyzetbe hoznak több helyen alulhasznosított területeket.
--Ilyenek a Thököly út melletti volt laktanya, a laktanya környéki, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású
telkek, vagy
--ilyenek a déli városrész Ipari park bővítésével érintett telkei. E helyeken az ingatlanárak emelkedése
prognosztizálható.
Ezeken a területeken indokolt lenne a telekspekuláció megelőzése, de a közösségi érdekek

érvényesítése érdekében az önkormányzati elővásárlási jog biztosítása, melyet az önkormányzat
jogosult elrendelni. Másik eszköz, a nem első ütemben, de a középtávon kitűzött célok szerint
megvalósuló akcióterületi fejlesztések koncepcionális védelme érdekében a változtatási tilalom
elrendelése. Változatási tilalomra javasolható akcióterületek a Milléri csatorna és környéke, a Thököly úti
laktanya és környéke, ahol önálló szabályozási terv készíttetése a megváltozott lehetőségek, feltételek
miatt egyébként is elkerülhetetlenül szükségessé fog válni.
A melléklet ábra a fentiekre tesz konkrét területi javaslatokat. A piros nyilak a középtávon fejlesztésbe
vonandó, de ma alulhasznosított területekre hívja fel a figyelmet, ahol az önkormányzati ingatlanvagyon
gyarapítása hosszútávon közösségi érdekeket szolgálhatna. A zöld karikával jelzett területeken lenne
indokolt a változtatási tilalom elrendelése. E helyeken a fejlesztési elképzelésektől a jelenlegi
telekhasználat jelentősen eltér, de fenn áll annak a veszélye, hogy a kritikus pontokon egy-egy –
egyébként a joghatályos településrendezési tervek szerint engedélyezhető--építéssel a későbbi
közterületi szabályozások, út megnyitások meghiúsulnak, ill. a jelenlegi kedvező adottságoktól eltérően
csak nagyobb áldozatok árán lesznek megvalósíthatók.
Az ábrán végül kék színnel azok az önkormányzati telkek kerületek megjelölésre, melyek bizonyos
mérvű területelőkészítés után a közeljövőben felkínálhatók befektetőknek, ill. vállalkozóknak, azaz
értékesíthetők annak érdekében, hogy az önkormányzat fejlesztési forrási gyarapodjanak és újabb
közösségi célú területfejlesztés tegyen lehetővé.

▪ Fejlesztési területek,
ahol célszerű az
önkormányzati
elővásárlási jog telepítése
▪Változtatási tilalom
elrendelése javasolt
▪Területelőkészítés után
vállalkozások számára
felkínálható önkormányzati
t lk k

Az egyes akcióterületekre vonatkozó ingatlangazdálkodási tervezet az alábbiakban található meg:

Belvárosi akcióterületek
Az „A-B1 városközpont II.” akcióterület a Kápolna u., Dr. Elek István u., Ady E. u. és a Baross G. u.
által határolt, a Kápolna utcától nyugatra eső területeken a szűk utcák megakadályozzák, sokszor
lehetetlenné teszik a közlekedést. Néhol az utca szélessége a 6.0 m-t sem éri el, ami lehetetlenné teszi
azt, hogy akár két gépjármű elhaladjon egymás mellett, ezért telekrendezés végrehajtása szükséges
közút kiszélesítése céljából többek között a következő telkeken. Szolnok, belterület 3172, 3171, 3170,
3166, 3165, 3168/1, 3106, 3105, 3101, 3103, 3102, 3113, 3115 hrsz. .
Az „A-B2 városközpont I” akcióterület a Kápolna u., Ságvári u, Ady E. u, és a Baross G. u által
határolt területek.
A Szolnok, belterület 2090/13 helyrajzi számon lévő „Fehér Ház” néven ismert ingatlan tervezett
bővítése, átépítése érinti a 2090/14 és a 2015/15 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú , közterület
megnevezésű ingatlanokat. Szükség esetén az ingatlanok egy részének értékesítése szükséges ahhoz,
hogy a város közreműködjön a városképet javító fejlesztésben
Az ingatlant társasházi formában működteti a tulajdonosok közössége. Szolnok Megyei Jogú Város
tulajdonában vannak a 2090/13/A/5 hrsz-ú, 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/6 hrsz-ú, 20 m2 alapterületű,
2090/13/A/7 hrsz-ú 20 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/15 hrsz-ú 19
m2 alapterületű, 2090/13/A/16 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/17 hrsz-ú 20 m2 alapterületű,
2090/13/A/18 hrsz-ú 59 m2 alapterületű, 2090/13/A/19 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/20 hrsz-ú
39 m2 alapterületű, 2090/13/A/21 hrsz-ú 19 m2 alapterületű, 2090/13/A/22 hrsz-ú 20 m2 alapterületű,
2090/13/A/23 hrsz-ú 66 m2 alapterületű, 2090/13/A/24 hrsz-ú 39 m2 alapterületű, 2090/13/A/25 hrsz-ú
13 m2 alapterületű, 2090/13/A/33 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, 2090/13/A/40 hrsz-ú 20 m2 alapterületű,
2090/13/A/42 hrsz-ú 13 m2 alapterületű, iroda megnevezésű ingatlanok. Értékesítésük a tervezett
beruházások előtt nem célszerű, tekintettel az esetleges értéknövekedésre. További hasznosításuk a
beruházás befejeztével szükséges felülvizsgálni. Komplex hasznosítási javaslat mellett a későbbiekben
tud dönteni a város közgyűlése a hasznosítás módjáról.
A 2456/4 hrsz-on található Budapest Bank, a mellette lévő földrészletek a 2090/5 és a 2090/6 hrsz-ú
telkeken a jövőben településrendezési tervi előírásnak megfelelően irodaház, bankszékház építése, a
2090/9 hrsz-ú telken parkolóházak építése lehetséges. Az említett ingatlanok az önkormányzat
forgalomképes tulajdonában álló ingatlantulajdonának részét képzik. Értékesítsük a beruházások
megindításához elengedhetetlen, figyelemmel arra, hogy megvalósításuk esetén mind a javítanák a
városképet, a parkolási nehézségeket csökkentenék.
Az „ A-B3” jelű Kossuth tértől északra eső területen tervezett lakásfelújítás érinti a Tisza Antal u 1,
1660/1 hrsz-ú, az Arany J. u. 1. sz. 1628/1 hrsz-ú és a Somogyi B. u 1. sz. 1558 hrsz-ú önkormányzati
ingatlanokat. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen ingatlanok tekintetében kiemelkedő
beruházás parkoló lemez építése Ady E. u 24./ a. sz. (hrsz.: 1993) alatti óvoda területén, valamint az
akcióterületen elhelyezkedő közutak felújítása.
Az „A-B4” jelű akcióterület a Szapáry út (hrsz: 913) és környéke komplex rehabilitációját keretében
következő évek feladata a gépjárműút átépítése, pavilonok létesítése Szapáry úton, gyalogos és vegyes
forgalmú útburkolatok építése. Jelentős beruházás lesz az önkormányzati tulajdonban álló Szapáry úti
óvoda (Szapáry u. 8. hrsz: 939 és 938/3) területére tervezett mélygarázs és szintbéli parkoló építése,
mely megvalósításához szükséges a vállalkozói tőke bevonása, a terület esetleges értékesítése.
További cél a közterületek fásítása, a zöld felületek növelése.
Az „A-B5” akcióterv szorosan kapcsolódik az előbbihez. Keretében végre kell hajtani a Ságvári úti
közterületeken a gépjárműút átépítését, két sávra szűkítését, új gyalogos útburkolatok, pavilonok
építését, fásítást, zöldfelületek alakítását.
Az „A-B6” akcióterv a Tiszaparti sétány (hrsz: 926, 1041) nyugati irányban történő bővítését és a
mellette lévő ingatlanok hasznosítását irányozza elő. Jelentős önkomrányzati beruházás lesz a gyalogos
útburkolatok, a zöldterület bővítése, átalakítása.
A következő öt évben nem lehet elkerülni a Templom út és a Tisza part közt elhelyezkedő iskolák
kollégiumok (Pálfy János Szakközép Iskola, Tiszaparti sétány 2-3 hrsz 929; Tiszaparti Gimnázium és

Humán Szakközép Iskola. Tiszaparti sétány 4. hrsz: 1042; Városi Kollégium, Tiszaparti sétány 10 hrsz:
1049/4) felújítását.
Az „A-B7” akcióterv az ó-állomás és környéke hasznosítását tervezi. Célként vasúti emlékhely,
vasúttörténeti szabadtéri bemutatók , skanzen régészeti bemutató és rendezvényterület létesítése a cél.
Az önkormányzati tulajdont elsősorban a közterületek vonzóvá tétele tekintetében érinti. Jelenleg
tárgyalások folynak arról, hogy a MÁV tulajdonában álló ingatlanon megjelenjék a városi érdek.
Az „A-B8” akcióterület a volt Damjanich strand és uszoda (hrsz. 793/1) hasznosítását célozza. Cél
egy modern, minden igényt kielégítő szálloda és fürdőkomplexum építése. Az ingatlant a város
közgyűlése értékesítésre kijelölte. A telek településközponti vegyes zónába tartozik. A terület jellemzően
több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint
sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
Az ingatlanon Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő B-67 kútkataszteri számú
kút található, melynek paraméterei az alábbiak:
Létesítés éve: 1966
Vízjogi üzemeltetési engedély vízikönyvi száma: Tisza/2219
Talpmélysége: 1200,0 m
Létesítéskori vízhozama: + 1,0 m üzemi szinten 1500 l/p
Jelenlegi vízhozama: 550 l/p
Vízhőfok: 60 °C
Kitermelésre engedélyezett vízmennyiség: 163.330 m3/év
2006-ban ténylegesen kitermelt vízmennyiség: 152.363 m3/év

A kút felújítására 2006. évben került sor.
Vize természetes ásványvízzé minősítve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és
Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2007. január 11-én kelt 26/2007. iktatószámú határozata alapján.
A beruházás magántőke igénybevételével fog megvalósulni.
Az „A-B9” és az „A-B10” akcióterv a tiszai védművek megerősítését és a sétány szélesítését, támfal
építését irányozza elő. Az önkormányzat feladata a közterületek átalakítása, fejlesztése ezen a
területen.
Az „A-B11” akcióterv az egyik leglátványosabb beruházás, mely gyalogos és kerékpáros híd építését
tervezi. A híd megvalósításához szükséges lesz a terveket érintő, nem önkormányzati tulajdonú
ingatlanok tulajdonjogának megszerzése. Ezen a területen jelentős önkormányzati feladat lesz a hídhoz
tartozó kiszolgáló utak, járdák megépítése.
Az „A-B12” akcióterv keretében tiszaligeti termálfürdő (hrsz: 9725) bővítését, sport és rekreációs központ
létesítését kell megvalósítania a városnak a következő években a különböző módon lehívható uniós és
hazai forrásokból. A strand jelenleg a VCsM Koncessziós Rt kezeli.
Jelentős fejlesztést kell végrehajtani a közterületen (elsősorban zöld területek fejlesztése kiemelten a
9678/1, 9686/2, 9736, 9684, 9724, 9691/16 helyrajzi számú ingatlanokon).
Szorosan kapcsolódik az előzőekhez az „A-B13” akcióterv, mely a Tiszaligetben termálszállók építését
tervezi. A megvalósításhoz a Tiszaligetben lévő önkormányzati ingatlanok (elsősorban a 9713 hrsz-ú
2994m2 kivett beépítetlen terület, 9698 hrsz-ú 2 ha 8904 m2 táborhely megnevezésű,) értékesítése
valamint a közművek kiépítése szükséges.
A Gyermek és Ifjúsági alapítvány telkén megvalósítandó „A-B14” sz. akcióterv megvalósításához az
önkormányzatnak a közművek rekonstrukcióját kell végrehajtania.

Az önkormányzat tulajdonában álló Tiszaligeti stadion (9735 hrsz-ú, 7 ha 0177 m2, Kivett sporttelep
megnevezésű ingatlan) felújítását kell megvalósítani az „A-B15” sz. akcióterv keretében. Ezen kívül az
önkormányzatnak a feladata a tiszaligeti sportpályák felújítása.
AZ „A-B17” akcióterv keretében bővítésre, felújításra kerül a Szolnoki Főiskola. Az akcióterv
önkormányzati vagyont nem érint. Az új Campus építésére az önkormányzat korábban jelentős
területeket adott át a főiskolának. Az önkormányzat feladata, hogy biztosítsa a megfelelő kapacitású
közműkapcsolódás lehetőségét.
Közterület fejlesztő beruházást kell végrehajtani a Tiszaliget kapujának rendezése, az „A-B17” sz.
akcióprogram keretében. Az önkormányzati tulajdont építő fejlesztés itt is a parkosítás illetve a parkolók
építése lesz. Amennyiben a fejlesztéseknek gátat szab az ott álló diszkó épülete, az esetben a
tulajdonjogának megszerzésére irányuló tárgyalásokat meg kell indítani további önkormányzati
hasznosítás céljából.
Az „A-B18” akcióterv jelentős önkormányzati beruházást irányoz elő a tiszaligeti termál központ
környékére. Elsősorban parkoló építés és park felújítása, a zöldterületek átalakítása valamint gyalogos
felületek építése formájában kell megvalósulnia az önkormányzat közterületein.
Az ’A-B19” és az’A-B20” projektek a fejlesztésekhez tartozó egyéb közlekedési és közműfejlesztési
feladatokat írják elő, mely az önkormányzatra jelentős, de szükséges és a jövőben előreláthatólag
megtérülő beruházásokat ír elő ingatlanjaira (elsősorban a fejlesztési területeken fekvő forgalomképtelen
ingatlanokra.)
A Szandai rétek akcióterület

Az akcióterületen belül 3 fejlesztési csoportot különböztetünk meg, melyek jelentős önkormányzati
fejlesztéseket foglalnak magukba. A megvalósítandó célok a következők:
Bevásárló központ mellett, a Tiszaligethez funkcióban kapcsolódó, de a lakóterületi környezetet zavaró
szabadidős létesítmények elhelyezése a cél. Ezen célkitűzés megvalósításához az önkormányzat
tulajdonában álló, 19605/16 (kivett beépítetlen terület, 2ha 1311 m2) 19605/19 (kivett beépítetlen terület,
5 ha 4934 m2) és a 19603/9 (kivett beépítetlen terület 17ha 1603 m2) hrsz-ú területek értékesítésével
tud hozzájárulni az önkormányzat. A telkek a Szandai rétre vonatkozó sajátos központi vegyes zónába
tartoznak. A területek jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban
igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgálnak. Központi
vegyes területeken elhelyezhető: igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely
szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület, sportlétesítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.
Értékesítésük folyamatban van.
A bevásárló központok, a Tiszaliget, a fent említett tervezett létesítmények jobb megközelítése
érdekében szükséges egy új közúti híd építése a Tiszán, mely feladata a Szandai rét összekötése a
Tószagi úttal.
A híd tervei elkészülte után a városnak a híd létesítményei kiépítéséhez (közlekedési csomópontok,
egyéb kiszolgáló egységek) önkormányzati tulajdonba kell vonnia a tervek által érintett
magántulajdonban álló ingatlanokat .
Jelenleg tárgyalások folynak a 0851/4 hrsz-ú ingatlan megszerzéséről, mely későbbiekben az ott
kialakítandó összekötő út megépítése céljából szükséges.
Sport repülőtér regionális szerepkörű rendezvényterületté alakításának előkészítése. A
megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után a közművek kiépítése - a terület határán - ró terhet az
önkormányzatra. A terület állami tulajdonban van, a Honvédelmi Minisztérium kezelése alatt áll. A
területre vonatkozóan a honvédelmi hasznosítás – a hatályos jogszabályok értelmében – elsőbbséget
élvez, ezért a terület hasznosítása ettől is függ. Jelenleg tartalék repülőtérnek van kijelölve.
A projekt keretében önkormányzatnak meg kell építenie az árvízelvezető csatorna melletti védőgáttal
párhuzamosan egy gyűjtő utat az új hídtól a 4. sz. főútig.

Az Alcsi városrész Mester úti laktanya akcióterület:

A Magyar Köztársaság Kormánya az egyes kincstári vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes
önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2127/2004. (VI.7.) sz. Korm. határozatával úgy döntött, hogy a
Szolnok, 731/1 és 731/2 hrsz-ú ingatlanok ingyenesen Szolnok Megyei Jogú Város tulajdonába
kerüljenek. A megállapodás szerinti vagyonátadás az államháztartásról szóló – többször módosított –
1992. évi XXXVIII. törvény 109/K § (9) bekezdése és a fent említett kormányhatározat előírásai alapján
szociális bérlakások építése, sport telep létesítése, lakótömb, közterület kialakítása céljából történt.
A Mester úti laktanya területére megvalósíthatósági tanulmány készült, melyet a közgyűlés 2005.
október havi ülésén tárgyalt. A tanulmány az infrastrukturális hálózatok (közművek, utak) kiépítésére
vonatkozó engedélyezési terveken javaslatot tartalmaz önkormányzati lakások építésre, sport és
szabadidő központ megvalósítására és építési telkek kialakítására. A dokumentáció része a
mellékletként csatolt katasztrófavédelmi bázis kialakítását célzó két beépítési alternatíva.
A területen kialakításra került a városi állatmenhely elhelyezéséhez szükséges területrész. Jelenleg
folyamatban van a közműigények felmérése, majd a közművek kiépítése, mely jelentősen elősegítheti a
területek piaci áron történő értékesítését.
Az akcióterület jelentős beruházások helyszíne lehet, mely nagy mértékben érintheti az város vagyonát.
A jelenleg önkormányzati tulajdonú terület (731/1 és 731/2 hrsz) vállalkozási célú hasznosítását
szükséges szorgalmazni elsősorban lakásépítés illetve a közösségi ellátást is szolgáló intézmények
létesítésének céljából.
Cél a területen lakóparkok és családi házas övezetek kiépítése. Ehhez szükséges a rendezési tervet
módosítani., megvalósíthatósági hatástanulmányt készíteni, majd telekrendezést végrehajtani. A
jövőbeni közterületek és értékesítésre szánt területek kialakítása után megkezdheti az önkormányzat a
közművek kiépítését, közterületek kialakítását (járdák, parkolók építése , fásítás stb)
A tervezett két lakópark és a társasházas lakóterület kiépítése után az önkormányzatnak jelentős
bevételei származhatnak az ingatlanértékesítésből.
Az Alcsi városrész Milléri csatorna és környéke akcióterület

Az akcióterületen belüli fejlesztések általános célja Szolnok városán belül a szabadidő igényeket
szolgáló létesítmények területileg arányos telepítése, ill. kihasználva az akcióterület természeti
adottságait, a nagyobb területigényű turisztikai és rekreációs területek kiépítése, ezzel az Alcsi
városrész települési funkcióinak kiegészítése és végső fokon az itt lakók életkörülményeinek javítása.
A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések konkrét céljai:a volt honvédelmi gyakorlótér hasznosítása,
elsősorban honvédelmi park számára;a Milléri tó és a közeli Tisza horgászturizmus lehetőségeinek
kihasználása;a jelenlegi Szabadtéri Vízügyi Múzeum és a mellette kiépült szabadidőközpont
környezetének szabadidős célú kibővítése, idegenforgalomi programcsomagokba kapcsolása, -a lovas
és vadász sportok számára területek kijelölése, a fejlesztések előkészítése; idegenforgalmi
szálláshelyek bővítése;sportterület kialakítása;a városi állatkert, pihenő és szórakoztató park olyan
kijelölése, mely a bővítés lehetőségét nem zárja el.
Az akcióterület lehatárolása: a Besenyszögi út melletti volt honvédségi gyakorlóterület telke, valamint a
Milléri csatorna és a vasút közötti terület, továbbá a Milléri főcsatornától északra eső Millér-laposnak
nevezett szántok egy része, a konkrét fejlesztési igények függvényében. (hrsz: 0515/2, 0516, 0516/1,
0517, 0518, 0519/9-13, 0510/13-17)
Az akcióterületen az önkormányzatnak forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlana nincs.
Az akcióterv sikeres megvalósításához az önkormányzatnak közműveket kell fejleszteni, megfelelő
minőségű utakat kell építenie, valamint ösztönöznie kell a tervezett fejlesztések vállalkozási formában
történő megvalósítását
A Széchenyi városrész – lakótelep és a Varjú utca környékének ingatlangazdálkodási terve

A fejlesztési akcióterületen belüli fejlesztések céljai: a lakótelep épületeinek rehabilitációja,
korszerűsítése, a humán és műszaki infrastruktúra hiányok felszámolása, közösségi terek, fórumok
létesítése, a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és biológiai gazdagítása, a Varjú utca és környékének,

mint halmozottan hátrányos helyzetben lévők számára az elkülönült, hátrányos környezeti, ellátási
körülmények megváltoztatása; vállalkozási forrásból pellet erőmű létesítése, mely a városrész
hőenergia-ellátását kiegyensúlyozottabbá teheti; a lakóterülethez északra csatlakozó Széchenyi
Parkerdő városrészi, városi és turisztikai vonzást feltételező, sport és öko jellegű szabadidős fejlesztése.
Az önkormányzat jelenleg is folytat ingatlanértékesítést az akcióterületen, melynek célja egyezik a fent
megfogalmazott jövőbeli célokkal.. Az akcióterv célkitűzéseibe illeszkedően értékesíthető ingatlanok a
következők: a 9678/32hrsz-ú, 3797 m2 nagyságú terület, a Varjú út mellet elhelyezkedő Csóka és
Fogoly út mentén a 8902/2 hrsz-ú (936 m2), 8902/3 hrsz-ú (936 m2), 8902/4 hrsz-ú (936 m2), 8902/5
hrsz-ú (936 m2) 8902/6 hrsz-ú (936 m2), 8902/7 hrsz-ú (936 m2), 8902/8 hrsz-ú (936 m2), 8902/9 hrsz-ú
(936 m2), 8902/10 hrsz-ú (936 m2) és a 8902/11 hrsz-ú ( 936 m2) ingatlanok.
A 8869/30 és 8869/67 hrsz-ú területek jelenleg a Sprotcentrum Kht hasznosításában állnak. Ezen – a
továbbra is önkormányzati tulajdonban lévő területen - kívánja megvalósítani a város a Széchenyi
szabadidő és sportközpontot.
Az akcióterületen az önkormányzati tulajdont érintő változás a fentieken kívül járdák, utak felújítása. A
Varjú utca környékén a közterületeket feltöltése, a gépjármű utak kiszélesítése, az értékesített
ingatlanokhoz kapcsolódó közművek kiépítésének elvégzése érinti az önkormányzat tulajdonát.
Nyugati Városrész-Thököly út melletti volt laktanya és környéke valamint Tücsök és Hangya u.

környéke
Thököly úti 8525/1, 8525/2, 8526, 8527, 8528/1 hrsz-ú Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi
Minisztérium kezelésében lévő földrészletek, a volt Gábor Áron és Fürts Sándor laktanyák
önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat az önkormányzat.
Megszerzésük esetén cél, a funkcióbővítő barnamezős rehabilitációval a használaton kívüli
laktanyaterület a városi (gazdasági, szabadidős) funkciók betelepítésével hasznosuljon. A hosszútávon
kiépülő M4-es autópálya városi bevezető szakasza mely a jövőben Szolnok egyik legfontosabb
megközelítési útvonala lesz. Kiemelendő jövőbeni fejlesztés, hogy a város rangjához, jelentőségéghez
méltó városkaput reprezentáló létesítmények épüljenek, mely egyben a Széchényi városrész intézményi
ellátásában is részt vegyen
Cél a belső közlekedési hálózat fejlesztése, és ennek eredményeként a környező ma még
mezőgazdasági használatú területek önkormányzati tulajdonba vonása is szükséges lehet.
Az önkormányzat további vagyonnövekedést eredményező fejlesztéseként határozhatjuk meg a leendő
közterületek kialakítását valamint a szükséges közművek kiépítését .
A későbbiekben a megvásárolt területek fejlesztési célú továbbértékesítése célszerű.
A Tücsök és Hangya u környékén a szükséges beruházás a közművek fejlesztése, útépítés, parkosítás.
Déli városrész Kőrösi út és környéke

Cél a Törteli úti romatelep felszámolása. Az önkormányzat tulajdonában van 6670/4, 6670/5. 6670/6,
6670/2, 6668/3, 6640/2, 6665/1, 6665/3 hrsz-ú lakóingatlanok, melyek Törteli úti romatelep felszámolása
keretében le kell bontani ( a bontás esetlegesen kiterjedhet még több ingatlanra). A terület
utóhasznosítása keretében a terület fásítása, erdősítés tervezett.
A Hullám, Kőrősi és Zápor utca lakóterületének rehabilitációja keretében az utak építése javítása a
hiányzó közművek kiépítése a jövőbeni feladat. A közterületeken további fontos feladat a fásítás.
Déli Városrész iparterületi terület, ipari park bővítése
Hasonlóan a korábbiakhoz , az önkormányzat ezen a területen is beruházást kell, hogy végrehajtson.
Telekrendezéssel új közterületeket , közutakat kell kialakítani abból a célból, hogy a Gyökér utca és a 4.
sz. főút közötti cukorgyári telephely, a volt termelő szövetkezet állattartó telep, infrastruktúrával jól
ellátott rendezett gazdasági területté váljon; a 4. sz főút és a Piroskai út közötti telephelyek
rendezettebbé váljanak, a Körösi út és a Piroskai út csomóponti kialakítása megoldhatóvá váljon, a
belső közlekedési utak és csomópontok kapacitás növekedjen.

Az iparterületen cél a mélyebb területek feltöltése, a tervezett közterületek területének önkormányzati

tulajdonba vonása, gyűjtőutak, primer úthálózat kiépítése, közművek, elosztóhálózatok létesítése.
A szükséges ipar fejlesztések érdekében az akcióterületen található ingatlanok értékesítése tervezhető.
Alcsi – szigeti akcióterület

Az önkormányzatnak bővíteni, korszerűsíteni kell a kiépített közútjait valamint a szennyvízhálózatot.
Újabb beruházásként meg kell valósítani egy közúti hidat a holtágon,, melyhez a szükséges ingatlanok
megszerzését végre kell hajtani.
Forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése az akcióterületren pályázati és
liciteljárás keretében lehetséges elsősorban turisztikai szálláshelyek fejlesztése céljából.
Szandaszőlős akcióterület
Az városfejlesztési céloknak megfelelően az Aba Novák út menti jövőbeni kulturális központ körül ( hrsz:
12463/2, 12464, 11517, 12481/1. 12481/2, 11523/1, 11523/2 ) ki kell alakítani egy közparkot, parkolókat.
A Gorkij és a Krúdy utca csomópontjában tervezett egy fórum létrehozása a közterületen, valamint ezzel
összefüggésben egy park a Gorkij úttól délre.
Szükséges megszerezni az integrált városfejlesztési stratégiában megjelölt tömbbelsők lakóterületi
hasznosítás megvalósításához meg kell szerezni a kialakítandó közutak területét, kialakításuk után
ezeket közművekkel, burkolt úttal el kell látni.
A tervezett fejlesztések a városrész nyugati határán szükségessé teszik egy új gyűjtőút kialakítását.
Szükséges továbbá önkormányzati tulajdonba vonni Szandaszőlős déli részére tervezet sporttelep
területét, le kell folytatni a megfelelő telekalakítási eljárásokat, ki kell alakítani a szükséges kiszolgáló
egységeket.
Az akcióterületen található önkormányzati tulajdonban lévő építési telkek további értékesítését folytatni
kel az önkormányzatnak ingatlanépítés céljából. Az értékesítéshez az építési telkeken közmű-
csatlakozási lehetőséggel el kell látni.
Pontszerű fejlesztések területei

A fent említett akcióterületeken kívül kiemelt jelentőségű az Abonyi úti használtcikk piac területének
valamint a volt Tüdőkórház épületének hasznosítása.
Az Abonyi úti használtcikk piac területének hasznosítását a piaci viszonyok határozzák meg, Szolnok
Megyei Jogú Város Közgyűlése az ingatlan pályázati úton történő hasznosítására tett javaslatot.
A volt Tüdőkórház épületét jelenleg a Jász – Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés használja.
Hasznosításáról a későbbiekben születik döntés. Lehetőség a jelenlegi kórház funkció fenntartása
valamint vállalkozási célú hasznosítás.
Szolnok Megyei Jogú Város ingatlantulajdonának jelentős részét teszik ki az önkormányzati bérlakások,
melyek hasznosítását a város lakáskoncepciója határozza meg. A lakásokat a Szollak
Vagyongazdálkodási Kft üzemelteti.
Szintén jelentős a város tulajdonában álló közintézmények ingatlanai. További sorsukat a jogszabályi
változások határozzák meg.
A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fejlesztési
tervei az önkormányzat ingatlanait több szempontból érintik. Jelentős beruházás, fejlesztés várható az
önkormányzat közterületein a zöldterületek növelésével szépítésével. Az egyik legnagyobb beruházás a
gyalogos valamint a tervezett közúti híd megépítése lehet. A tervezett városi építkezésekhez az
önkormányzatnak tulajdonába kell vonni a beruházások által érintett ingatlanokat.
Az önkormányzat számára bevételt eredményező beruházás a laktanyák területeinek átalakítása,
közművesítése, új lakóterületek kialakítása, az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és szálláshely funkciójú
területek kialakítása közművesítése, majd ezek értékesítése.

6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek

A projektek megvalósulását segítő ösztönző-rendszer keretében leginkább az alábbi eszközök
használhatók:
- tervalku
- városmarketing stratégia
- ösztönzés, adókedvezmények, magántőke mobilizálása
6.2.1. A tervalku
A tervalku lehetőséget ad arra, hogy egyes városi/közösségi célok megvalósításához a befektetői
(magán) tőke hozzájáruljon (pl. iskolaépítés/felszerelés, a befektetés környezetében levő közterületek
színvonalas kialakítása/rendezése, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel felvállalása,
többlet parkolókapacitás megépítése és a város rendelkezésére bocsátása, stb.). Ennek fejében
bizonyos építési kedvezményeket kaphat a várostól, pl.: a telek beépítési %-a – korlátozott mértékben,
pl. 5 %-kal – megemelhető, az építménymagasság – ha a környezet és a városkép megengedi - kis
mértékben megnövelhető, stb. Fontos, hogy a szabályozási tervben a tervalkuk lehetősége rögzítésre
kerüljön a szabályzási terv várospolitikai rétegében. Ezáltal elkerülhetők a tervalkuk esetleges negatív
városképi hatásai és az egyedi ad hoc megállapodásokból eredő korrupció lehetősége is kizárt. Ezért a
szabályzási tervben rögzíteni kell, hogy hol, milyen módon és milyen mértékig adható tervalku-
kedvezmény-
6.2.2. Városmarketing
A projektek megvalósításának meggyorsításához, a zökkenőmentes realizáláshoz hatékony
városmarketing tevékenység megszervezése elengedhetetlen. Ennek keretében a városnak aktív,
tőkevonzó politikát kell folytatnia:
• közzé kell tennie - a város honlapján és/vagy egyéb szakmai (gazdasági kamarák, ingatlan
befektetők) honlapokon a fejlesztési lehetőségeket, az azokon elérhető lehetséges
kapacitásokat, a beépítés szabályait/feltételeit, a területtel kapcsolatos környezeti
korlátokat/feltételeket, hogy a tőkebefektetők a szolnoki lehetőségekről információhoz jussanak
• a befektetésre kiajánlható területeket és befektetési helyszíneket/lehetőségeket tendereztetni kell
• tájékoztatásként a beruházásokhoz kapcsolódó egyéb – a térségben rendelkezésre álló
munkaerő nagysága/kvalifikáltsága, a rendelkezésre álló/biztosítható közműkapacitások, a helyi
adók rendszere, elnyerhető kedvezmények/támogatások, stb. – adatokat is elérhetővé kell tenni
részben a városi honlaphoz kapcsolva vagy a befektetési lehetőségeket ismertető honlapról
közvetlenül megközelíthető módon
• javasolt olyan térinformatikai tájékoztató rendszer kidolgozása, melyet az érdeklődők az
interneten elérhetnek, ahol a város szabályozási terve olyan – telekkereső – leválogató szofverrel
van összekapcsolva, hogy a befektetni kívánó vállalkozó az általa igényelt paramétereknek
(funkció, teleknagyság, beépítési lehetőségek, stb.) megfelelő telkeket le tudja válogatni, ki tudja
jelöltetni térképen és lista szerint egyaránt. Lehetőség van e szolgáltatás internetes keresztüli
díjassá tételére is, így az önkormányzatnak a működtetés nem okozna költséget
• a Polgármesteri Hivatalban meg kell honosítani a befektetőkkel kapcsolatos „egyablakos
ügyintézés”-t, ahol valamennyi információt egy helyen és egyszerre/gyorsan be lehet szerezni és
az ügyintézés is egyben elintézhető.
6.2.3. A magántőke mobilizálása ösztönzéssel (kedvezményekkel)
A befektető vonzás eredményessége növelhető különböző előnyök adásával is:
• kedvezményes árú telekbiztosítás – olyan esetben, ahol a beruházási terület önkormányzati
tulajdonban van, vagy
• adókedvezmények adásával, az iparűzési adó meghatározott idejű csökkentésével vagy
elengedésével, az ingatlanadó mérséklésével új (munkahelyteremtő) beruházások esetén, vagy
olyankor, ha a területen levő vagy azzal szomszédos elhelyezkedésű szociálisan nem megfelelő
lakások pótlását a befektető felvállalja, stb.
Fontos, hogy a befektetésből a Szolnok által nyert előny (pl. foglalkoztatás javulása) egyensúlyban
legyen a kedvezményekkel, hogy a város hosszú távon se váljon deficitessé.

6.3. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével

kapcsolatos partnerségi elvárások
6.3.1. Partnerség a város hosszú távú jövőképének kialakításakor
A város hosszú távú jövőképének meghatározása Szolnok településfejlesztési koncepció készítése
során megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvételt – jogszabályi kötelezettség alapján – ott
biztosították.
6.3.2. Partnerség a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározások során
Az önkormányzat az integrált fejlesztési stratégia kidolgozása előtt pályázatot írt ki a lakosság és a civil
szervezetek részére a stratégiával kapcsolatosan felmerülő lakossági igények, javaslatok benyújtására,
összegyűjtésére. A beérkezett javaslatok kiértékelésre, és a közérdekű, a város céljaihoz illeszkedő
indítványok a fejlesztési stratégia részeként kidolgozásra kerültek. A civil kezdeményezések a
mellékletben megtalálhatók az összefoglaló táblázattal együtt.
Ezen túl szükségessé vált:
• a városrész önkormányzati képviselőivel és különböző (pl. városfejlesztési, környezetvédelmi,
költségvetési) bizottságaival a városrészi programok egyeztetése
• a városrészre vonatkozó, az IVS-ben megjelenő javaslatok civil szervezetekkel és a városrész
intézményeinek vezetőivel (pl. iskolaigazgatók, kultúrházak), valamint a városrész meghatározó
gazdasági vezetőivel (legfontosabb cégek, vállalkozók) véleményeztetése
• városrészenkénti lakossági fórumok tartása az érintett városrész fejlesztési céljaival és konkrét
célkitűzéseivel kapcsolatosan, melyen a városrészre vonatkozó javaslatok ismertetésre és
megvitatásra kerülnek
• az informáltság javítása érdekében a fejlesztési stratégia városi önkormányzati honlapon való
közzététele olyan interaktív módon, hogy a lakossági vélemények és kiegészítő javaslatok,
válaszok közvetlenül beírhatók legyenek
• a többségében romák lakta városrészek rehabilitációjához, a fizikai környezet javításához
(közműellátás fejlesztése, környezetvédelem) és a humán intézményekkel való ellátás
fejlesztéshez (pl. Roma Közösségi Ház létesítése) a javaslatokat a fejlesztési stratégia
tartalmazza. Ezek ismertetése, a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel megvitatása, utána a
helyszíni lakossági fórumok megtartása.
6.3.3. Partnerség környezeti állapot fejlesztéséhez (a környezeti veszteségek kompenzálása)
Az IVS az önkormányzattal – már készítés közben – egyeztetésre került, így a Városfejlesztési és
Környezetvédelmi Bizottság is megismerhette.
A környezeti veszteségek kompenzálása fejezetből láthatóan a fejlesztések egy része éppen a
környezet javulásával jár, így ott kompenzációs feladatok nem merülnek fel, ezért nincs mit egyeztetni.
Az új beépítésekkel járó területek zöldtömeg-indexének csökkenését a stratégiában javasolt erdősítések,
fásítások ellensúlyozzák. A véderdőnek kijelölt területek jelentős része (pl. temető mögötti talajvizes
terület) önkormányzati tulajdonban van, így magántulajdont nem korlátoz. A még magántulajdonban levő
részeket a város megásárol(hat)ja vagy – a beépítésre egyébként is alkalmatlan területet - a tulajdonos
erdőként haszosíthatja, ahol a fásítás költségét – a környezetvédelmi okokra tekintettel – a város vállalja
át. (Ez esetben legalább a terület kisajátításának költségeit nem kell az önkormányzatnak vállalnia).
Ezen eljárásokkal kapcsolatosan tulajdonosi-önkormányzati partnerségi megállapodás megkötése
szükséges.
6.3.4. Partnerségi elvárások az antiszegregációs stratégia megvalósítása során
Szolnok antiszegregációs programmal már az integrált városfejlesztési stratégia készítése előtt is
rendelkezett, melynek elkészítéséhez igénybe vette a kisebbségi önkormányzatok, a fogyatékosok
különböző szervezeteinek segítségét, közreműködését is. Így azok kapcsán a partnerségi
együttműködés létrejött. Ezért ma már nem az antiszegregációs stratégia készítéséhez, hanem
végrehajtásához – esetleg kiegészítéséhez – kell további partnerséget biztosítani.
A fogyatékosok szegregáltságának csökkentésébe bevont szervezetek:
• aktív résztvevőként és cselekvő módon továbbra is bevonandók a szakmai szervezetek: a Vakok
és Gyengénlátók, Siketek- és Nagyothallók, Értelmi Fogyatékosok, Mozgássérültek Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a fogyatékosok városi egyesületei, egyes civil
szervezetek, a Polgármesteri Hivatal felelős irodái, a kapcsolódó oktatási, egészségügyi,

szociális intézmények vezetői és a kulturális élet szervezői (kultúrházak). Feladatuk a meglevő
jogszabályi és intézményi keretek között a jobb/aktívabb ellátás biztosítása, a többségi
társadalom tagjaival közös kulturális és sportesemények szervezése, ehhez a fizikai lehetőségek
(terem, klubhelyiség) biztosítása, a többségi társadalom szemléletformálása, az érdeklődés és a
szolidaritás felkeltése, az akadálymentesítés valamennyi fogyatékos (vakok) számára (is)
alkalmas formáinak kialakítása, stb.
• befogadó, szemléletváltoztató módon a teljes társadalom: az iskolai és munkahelyi
szemléletváltással, a fogyatékosok rendezvényein való részvétellel, a fogyatékosok nem
fogyatékos civil szervezetekben való közreműködésének szélesítésével, stb.
A roma szegregáltság csökkentésére
• a megtartható, de az életkörülmények javítását igénylő roma lakta városrészekben a
tervjavaslatokban szereplő előirányzatok lakossági és kisebbségi önkormányzattal történő
megvitatása és egyeztetése után a magvalósítási ütemterv elkészítése, a megvalósításhoz a
lakossági részvétel formáiban és mértékében („önrész”) való megállapodás,
• a fokozatos felszámolásra javasolt Törteli úti telep felszámolási folyamat-tervének kidolgozása,
az érintettekkel egyeztetése, a megvalósítás ütemezése
a partnerségi együttműködés feladata.
6.3.5. Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél
• A stratégia készítésének megkezdése előtt a helyi sajtóban megjelent tájékoztatás és közlemény
alapján előzetesen összegyűjtésre kerültek a lakossági javaslatok és a civil szervezetek
fejlesztési elképzelései is. Ezek feldolgozása, kiértékelése, a stratégiába beilleszthetőség
vizsgálata megtörtént. A feldolgozás eredményét összefoglaló táblázat a mellékletben „Civil
javaslatok” címen megtalálható.
• A különböző szakmapolitikai területek koordinációja a stratégia készítése során mind
önkormányzati ill. a Polgármesteri Hivatal különböző ügyosztályai körében, mind a különböző
szakmákat képviselő tervezői körökben megtörtént. Egységes – valamennyi ágazatot felölelő,
sok szempontot mérlegelő és összehangoló, kölcsönösen „összedolgozott” - anyag készült.
• Az önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőivel, egyes ügyosztályok képviselőivel
folyamatos munkakapcsolat volt az IVS készítése során, amely nemcsak egyeztetésekre, hanem
konkrét, a munkában való közreműködésre – igényfelmérések, a lakosság részéről tapasztalt
elvárások továbbítása, adatszolgáltatás – is kiterjedt.
• A lakossággal, civil szervezetekkel az IVS javaslatait megvitató, véleményeztető
kapcsolatfelvétel fórumokon történik, ezek emlékeztetőjét a melléklet tartalmazza. Az IVS még
nem lezárt, de tartalmilag komplett anyaga, az egyes akcióterületek tervei és a hozzá kapcsolódó
költségkalkulációk is a város honlapjára – interaktív módon hozzáférhető formában - felkerültek.
Ez nem csak azt tette lehetővé, hogy az érdeklődő lakosság, civil szervezetek, vállalkozók
megismerjék az IVS tervezet tartalmát, hanem azt is, hogy véleményt mondjanak, további –
kapcsolódó – javaslatokat tegyenek, stb. Azaz az internetre feltett anyag nemcsak tájékoztatás,
hanem kétoldalú információ áramlást lehetővé tevő, aktivizáló anyag.
• A készítés folyamatába a közösségi megvalósításhoz kapcsolódó magánbefektetők, vállalkozók
közvetlenül is be lettek vonva, velük egyeztetések, a javaslatok közös megvitatása megtörtént. A
munkaközi állapotban vállalkozói fórumon ismertetett fejlesztési javaslatokhoz a vállalkozók
aktívan kapcsolódtak, elképzeléseiket, javaslataikat ismertették (l. a vállalkozói fórumokról
készült emlékeztető a mellékletben) Csak egyetértés esetén várható, hogy a vállalkozók
magántőke befektetéseikkel a közösségi beruházásokhoz kapcsolódjanak és a város terveihez
illeszkedő befektetéseket valósítsanak meg, de az egyetértés kialakulóban van, ellentét vagy
ellenérzés a fórumokon nem volt érzékelhető.
• Az egyes akcióterületekre az ott működő vállalkozások célzott meghívásával területenként
kerül(t) sor vállalkozói fórumokra. Itt az egyes (akció)területi javaslatok részletes ismertetése
alapján a konkrét vállalkozói elképzelések és a kapcsolódási lehetőségek részletes megvitatásra
kerültek.
• A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok közül:

o A PPP konstrukcióban részt vállaló magánbefektetőkkel megállapodás történik és

szerződéskötésre kerül sor. Előzetesen vállalkozói fórumokon és célzottan területi
bontásban megtartott vállalkozói összejöveteleken.
o A civil szervezetek az igények artikulálásában, a fejlesztések ismertetésében,
tudatosításában, társadalmasításában, és a végrehajtás során azok kontrollálásában
tudnak részt vállalni. Az IVS készítésének kezdetén a társadalmi/lakossági javaslatok,
ötletek, igények összegyűjtése eredményes volt, abban a civil szervezetek aktívan részt
vettek.
o A lakossági aktív bevonása a lakóhelyi környezet kialakításakor, annak megvalósításakor
és a későbbiekben a gondozásba való bevonás lehet hatékony – és költségtakarékos.
6.3.6. Partnerség a tervezett programok finanszírozhatóságával kapcsolatosan
A projektek költségbecsléseinél feltűntetésre kerültek az önkormányzat ill. a magántőke által
finanszírozható tételek. A PPP konstrukcióban megvalósítható projekteknél a két oldal között egyeztetés
és megállapodás megkötése szükséges a feladatok és a költségek megosztásával ill. vállalásával
kapcsolatosan. Az egyes projektek javasolt költségmegoszlásának összesítését tartalmazó táblázat az
5. fejezetben a projektek ismertetésénél megtalálható.
6.3.7. A teljes stratégia partnerségi egyeztetése
Az integrált városfejlesztési stratégia a város honlapjára felkerül interaktív formában úgy, hogy a honlap
látogatóknak lehetősége legyen véleményt mondani és azt az önkormányzathoz eljuttatni.
6.4. A tervezett program finanszírozhatósága
Az IVS-ben szereplő fejlesztések közül az akcióterületként kiemeltekhez részletes elemzés készült, hogy
mely programrészek és milyen mértékig finanszírozhatók az ÉAOP pályázati támogatásából +
önkormányzati önerőből, melyekhez milyen arányban kerül bevonásra magántőke. Melyik fejlesztések
az „A”, és melyek a „B” konstrukcióban megvalósíthatók, és a támogatással megvalósuló fejlesztések
várhatóan mennyi magántőke befektetést inspirálnak a körzetben a következő 10 évben. Az IVS
fejlesztési javaslatai e szempontból elemzésre kerültek.
Ezen túl, a városban tervezett fejlesztések egy része EU támogatási segítséggel valósítható meg, de a
források nem csak az ÉAOP keretéből származhatnak:
• a TIOP/TAMOP keretéből kerül támogatásra valamennyi iskolafejlesztés - beleértve a
felsőoktatást, a gyógypedagógiai központot és a szakképzést is
• a TAMOP támogat oktatásszervezéssel, továbbképzéssel kapcsolatos – elsősorban szervezési
és nem konkrét fizikai fejlesztési - feladatokat
• a TIOP-ból segíthető a Roma Közösségi Ház megépítése
• a GOP-ból és a KEOP-ból támogathatók a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek
(ipari park, logisztika, klaszterek kialakítása)
• a KÖZOP segít néhány közlekedésfejlesztési célkitűzés (pl. reptérfejlesztés, tömegközlekedési
infrastruktura) megvalósításában
• az EKOP támogatja az önkormányzat elektronikus közigazgatási átalakítását és – a gazdasági
előnyt jelentő - városi térinformatikai adat- és tervrendszer felállítását.
6.5. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos
szervezeti elvárások: városfejlesztési társaság létrehozása
6.6. Településközi koordináció mechanizmusai
6.7. A stratégia megvalósításának monitoringja

7. ELŐZETES AKCIÓTERVEK

7.1. Az első ütemben (2008-2009) kiválasztott akcióterületek

A város döntése alapján az IVS 5. fejezetében bemutatott lehetséges akcióterületekből első ütemben
kettő került kiválasztásra:
• „Szolnok a Tisza fővárosa” nevet viselő funkcióbővítő városközpont rehabilitáció és
• Szandaszőlős városrész-központ kialakítása.
„Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterv két városrészre: a városközpontra és Tiszaligetre terjed ki. A
kettő gyalogos híddal összekapcsolása biztosítja a városközpont funkcióinak jelentős bővítését, a
Belváros tiszaligeti zöldterületekkel, szabadidős- és termál létesítményekkel való kapcsolatát, miközben
a városközpontban is rendezésre kerül a Tisza-part, funkciókban gazdagodik, városképileg szépül és
területileg is bővül a gyalogos városközpont. Ezen fejlesztések egyrészt a város lakosságát szolgálják és
az egész város népesség megtartó/vonzó erejét növelik, a lakossági elégedettséget fokozzák, másrészt
idegenforgalmi vonzerőt is keltenek, mellyel Szolnok gazdasági potenciálja javul, a város bevételei
nőnek, a munkahelyszám (foglalkoztatottság) emelkedik. Nem elhanyagolható a helyi
öntudatot/büszkeséget és helyhez ragaszkodást erősítő hatás sem.
Szandaszőlős a leggyorsabban növekvő városrész, népességszáma az elmúlt két népszámlálás között

50 %-kal nőtt. Ugyanakkor a történeti városrésztől és a Belvárostól távoli elhelyezkedése miatt a
városközponti intézményeket nehezen tudja igénybe venni, saját városrészi központja viszont (még)
nincs. E hiányosság pótlását tűzi célul az akcióterv, amely a különálló és már 11 ezer fős lakosságot
magába foglaló városrész kulturális, közösségi és szabadidős létesítményeinek megvalósítását,
városrész központ kialakítását tartalmazza. Ez a városrészközpont lesz hivatott kiszolgálni az ugyancsak
intézményellátás hiányos Kertvárost és az Alcsi szigeti lakóterületeket is, így szerepe Szandaszőlősön is
túlmutat.
7.2. Az akciótervek illeszkedése az IVS célrendszerébe
Az IVS célrendszerében hangsúlyos szerepet kapott:
• a gazdaság
• a környezet
fenntartható és kohéziót erősítő fejlesztése. Itt annak bemutatása szükséges, hogy e célok elérését az
elsőként kiválasztott két akcióterület jól szolgálja, azaz a két terület rehabilitációjának megvalósítása
Szolnok integrált városfejlesztési stratégiájával összhangban van.
Az összhang bizonyításának legjobb módja, hogy beidézésre kerül a 4.2.3. fejezetben a tematikus célok
és területi hatókörükről készült táblázat, melyben a kiválasztott akcióterületek színezéssel (Tisza
fővárosa akcióterület: Belváros és Tiszaliget sötétkék, Szandaszőlős-Kertváros világoskék) kiemelésre
került. Ebből látható, hogy az akcióterületek milyen célok megvalósításához visznek közelebb.
4.2.3. fejezet táblázata: a 7-8 évre szóló tematikus célok területi hatóköréről
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEMATIKUS CÉLOK
Fenntartható fejlesztés Gazdasági kohézió erősítés
Logisztikai fejlesztés Ny-i városrész (E) Klaszterek kialakítása Ny-i városrész (E)
Szandaszőlős reptér (G) D-i városrész (F)
Különböző szállítási módok Ny-i városrész (E)
Iparfejlesztés, Ipari Park Ny-i városrész (E) kapcsolatának javítása D-i városrész (F)
D-i városrész (F) Szandaszőlős reptér (G)
Turizmus termék- és Belváros (A-B) Területi kohézió erősítése Belváros (A)
volumenfejlesztés Tiszaliget (A-B) Tiszaliget, Szandai rétek(B)
Alcsi városrész (C) Alcsi városrész (C)
Kertváros, Szandaszőlős, Alcsi Széchenyi városrész (D)
sziget (G) Ny-i városrész (E)
D-i városrész (F)
Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi
sziget (G)
Munkahelyek számának Belváros (A)
(helyben foglalkoztatottság) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
növelése Alcsi városrész (C)
D-i városrész (F)
Szandaszőlős, Alcsi sziget (G)

TÁRSADALOMFEJLESZTŐ HATÁSÚ TEMATIKUS CÉLOK

Népességmegtartás fokozása Belváros (A) Esélyegyenlőség növelése Belváros (A)
Alcsi városrész (C) (fogyatékosok, romák) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
D-i városrész (F)
Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi
sziget (G)
Iskolázottsági szint emelése Belváros (A) Antiszegregáció területi Alcsi városrész (C)
Alcsi városrész (C) felzárkóztatás ill. Széchenyi városrész (D)
Széchenyi városrész (D) telepfelszámolás Ny-i városrész (E)
Ny-i városrész (E) Déli városrész (F)
D-i városrész (F)
Kertváros-Szandaszől.-Alcsi(G)
Lakáshelyzet javítása Belváros (A) Közbiztonság növelése Belváros (A)
Alcsi városrész (C) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
Ny-i városrész (E) Széchenyi városrész (D)
sziget (G) D-i városrész (F)
Déli városrész (F) Szandaszőlős, Kertváros, (G)
Közmű-ellátottság fejlesztése Alcsi városrész (C) Közösségi terek fejlesztése Belváros (A)
Széchenyi városrész (D) Tiszaliget, Szandai rétek (B)
Ny-i városrész (E) Alcsi városrész (C)
Déli városrész (F) Széchenyi városrész (D)
sziget (G) Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi
sziget (G)
Közlekedés, tömegközlekedés Tiszaliget, Szandai rétek (B)
javítása Széchenyi városrész (D)
Déli városrész (F)
sziget (G)
Kulturális és szabadidős Belváros (A)
területek fejlesztése Tiszaliget, Szandai rétek (B)
sziget (G)
A FIZIKAI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSÉNEK TEMATIKUS CÉLJAI

Természeti és épített Belváros (A) Identitás tudat és Belváros (A)
örökség hasznosítása, Tiszaliget, Szandai rétek (B) lokálpatriotizmus erősítése Alcsi városrész (C)
védelme Alcsi városrész (C) Széchenyi városrész (D)
Széchenyi városrész (D) Ny-i városrész (E)
Ny-i városrész (E) Szandaszőlős, Kertváros,
Szandaszőlős, Kertváros, Alcsi Alcsi sziget (G)
sziget (G)
Környezeti terhelések Belváros (A)
csökkentése, Alcsi városrész (C)
környezetvédelem javítása Széchenyi városrész (D)
D-i városrész (F)
sziget (G)
Környezetesztétika Belváros (A)
fokozása, városképjavítás, Tiszaliget, Szandai rétek (B)
közterület rendezés Alcsi városrész (C)
D-i városrész (F)
sziget (G)
Városrész-karakterek Belváros (A)
erősítése Tiszaliget, Szandai rétek (B)


D-i városrész (F)
sziget (G)
A táblázatból látható, hogy a két akcióterület szinte valamennyi az IVS-ben kitűzött céllal kapcsolatban
van, s a célok túlnyomó többségénél mindkét terület szerepel.
A „Szolnok a Tisza fővárosa” akcióterület csupán a logisztika és iparfejlesztés, az azzal kapcsolatos
klaszterek kialakítása és különbözőszállítási módok összekapcsolása, az antiszegregáció és a
közműellátás fejlesztése célok között nem szerepel. A terület városközponti jellege miatt az ipari-
logisztikai fejlesztésekhez nem is csatlakozhat, közműellátás terén pedig nincs pótolni való, hiszen a
Belváros közművekkel ellátott. Az antiszegregációs programban közvetlenül (telepfelszámolás, telep
rehabilitáció) nem érintett, hiszen – éppen városközponti jellegéből adódóan – szegregált zárványról
nemigen lehet beszélni, hiszen valamennyi ellátó funkció a területen belül elérhető és jelen van.
Közvetetten azonban a Belváros is jelentős mértékben kapcsolódik a szegregációs gondok
megoldásához azzal, hogy a közterületi rendezésekkel, közösségi terek kialakításával mindenki
számára hozzáférhető és az esélyegyenlőséghez hozzásegítő létesítmények, városi fórumok, közösségi
terek jönnek létre.
Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterület az iparfejlesztés, a klaszterek
kialakítása, a népességmegtartó erő fokozása és az antiszegregációs célok között nem szerepel. Az
első kettő a terület jellegéből – Tisza-part közeli (zömmel családiházas) lakóterület – adódóan nem cél,
mivel nem lenne kedvező gazdasági területek létrehozása a térségben. A második kettő az ilyen jellegű
problémák hiánya következtében nem cél, hiszen nem szükséges a népességmegtartó erő fokozása ott,
ahol tíz év alatt másfélszeresére nő a lakosok száma. Konkrét szegregált telep-felszámolási
szükségesség a területen nem jelentkezik, de a városrészközpontban kialakuló közösségi létesítmények
közvetetten mégiscsak csökkentik a szegregációt és növelik az esélyegyenlőséget.
7.3. A „Szolnok a Tisza fővárosa” előzetes akcióterve

Az akcióterület két területi egysége:
• a Belvároson belül az Ady Endre utca, Pólya Tibor utca, Szabadság-tér, Kossuth Lajos út,
Magyar utca, Sóház utca, a volt Damjanits strand uszoda északi telekhatára, Damjanich utca,
Tisza folyó, Mártírok útja, Raktár utca, Ószolnoki indóház telkének nyugati határa, Indóház utca,
Mártírok útja, Templom utca, Sütő utca, Baross Gábor út, Móricz Zsigmond utca által határolt
73,3 ha terület és
• a Tiszaliget, a városi hídtól Ny-ra levő 71,0 ha terület.
Az akcióterület teljes területe 144,3 ha.
A lehatárolt akcióterületnek a „Város közösségi-társadalmi súlyponti területe” és a „Város gazdasági
súlyponti területe” indikátorok közül minimum 1-1-et teljesítenie kell. A Tisza fővárosa mindkét kategória
mindkét paraméterét teljesíti:
• Közösségi funkciót ellátó intézmények: száma meghaladja a minimum egyet (Szolnoki Szigligeti
Színház, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Damjanich Múzeum, Kulturális Központ, Szolnoki
Galéria, VOKE Borostyán Művelődési Ház, Tisza Mozi, számos középiskola)
• Közigazgatási funkciót nyújtó intézmények száma meghaladja a hármat (Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Önkormányzat, Szolnoki Kistárság Többcélú Társulása, Szolnok Megyei Jogú Város
Önkormányzata, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, Munkaügyi Bíróság, Cégbíróság,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség, ÁNTSZ, (Közép-Tiszavidéki) Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, stb.)
• Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatási egységek száma meghaladja a tizet: üzletutca
számos vendéglátó hellyel a Kossuth utca, Baross Gábor út, Szapáry út, a modern városközpont
területén bevásárlóközpont (Szolnok Plaza) és szálloda működik, a város patinás szállója a Tisza
Szálló a Tisza-parton, stb.
• Üzleti szolgáltatóegységek (pl. bank) száma meghaladja a min. kettőt: a belvárosban szinte
minden nagyobb magyarországi banknak van kirendeltsége (Kereskedelmi és Hitelbank,

Budapest Bank, OTP, egyéb üzleti szolgáltatásokat nyújt pl. az Idegenforgalmi Szolgálat, sok a
belvárosban az ingatlanforgalommal kapcsolatos szolgáltatás, stb.)
1
Mutató Szolnok összesen/átlag Városközponti akcióterület Belváros összesen
Lakónépesség száma (fő) 77 631 4 573 (5,89 %) 33 056
Lakónépességből 0-14 évesek aránya 16,2 8,5 13,9
(%)
(%)
Lakónépességből 60-x évesek aránya 18,7 26,8 22,5
(%)
Legfeljebb általános iskolai
végzettségűek aránya az aktív (15-59 19,2 18,5 15,7
éves) korúakon belül
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 19,2 25,3 23,5
éves és idősebb népességből (%)
Lakásállomány (db) 31 744 2 284 (7,19 %) 15 478
Alacsony komfortfokozatú lakások
aránya (%) 10,2 13,5 7,4
Rendszeres munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az aktív korúakon 39,5 54,0 39,5
belül (%)
Legfeljebb ált. isk. végzettséggel
rendelkezők és rendszeres 12,5 15,3 10,9
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 43,2 56,3
népességen belül (%)
Foglalkoztatott nélküli háztartások 36,7 50,8 40,5
aránya (%)
Állandó népesség száma (fő) 75 712 3 645 (4,81 %) 31 658
Az akcióterület lakossága a szolnoki népesség 5,9 %-át, a belvárosinak 13,8 %-át teszi ki.
Az akcióterület adatait a városi és a Belváros városrészi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy
az akcióterület szinte minden mutatója kedvezőtlenebb, mint a városi és a városrészi átlag, egyetlen
fontos mutató, a felsőfokú végzettségűek aránya jobb mindkettőnél. Az alacsonyan kvalifikáltak (csak
általános iskolát végzettek) aránya ugyan a városi átlagnál kedvezőbb, de rosszabb, mint az egész
Belváros együtt. Jellemző a népesség nagyfokú elöregedése, a gyermekek aránya a városinak csupán
fele körül alakul, az időseké pedig jelentősen meghaladja azt. Magas a munkajövedelemmel nem
rendelkezők és alacsony a foglalkoztatottak aránya – nemcsak összességében, hanem az aktív
korúakra vetítve is. A foglalkoztatottak nélküli háztartások magas arányát emellett az elöregedés is
okozhatja.
A városközpont rehabilitációja nemcsak az akcióterület lakosságának, hanem az egész városnak készül,
ezért nem csak az akcióterületi jellemzők határozzák meg a program tartalmát. A rehabilitációnak
azonban olyannak kell lennie, ami a jelenlevő népesség igényeit is kielégíti, azaz a magasan képzett
lakosság kulturális és esztétikai színvonalának is megfelel, ugyanakkor vonzóvá teszi a városközpontot
lakóhelyként is, a fiatalok számára is, hogy a népességösszetétel kedvező irányba mozduljon el.
Ugyanakkor igen fontos tényező a fejlesztés tartalmi összetételének meghatározásánál, hogy a jelenleg
nem vagty alig hasznosított területek, épületek rangjuknak megfelelően hasznosuljanak és a
városközpont a turizmus számára is vonzóvá váljon. Ez hozzájárulhat a pezsgő belvárosi kulturális élet
kialakulásához valamint a városrészben megtermelt jövedelmet nagy mértékben emelheti.
Az akcióterület a Belváros leginkább városközponti része, Szolnok intézményi központja. Egyes részei
kizárólag intézményi funkcióval megtöltöttek (modern városközpont a Ságvári – Ady – Batthyány –
Baross u. által határolt tömb valamint a Damjanich uszoda – Megyeháza - színház környéke), máshol az
intézményi és lakó funkciók keveredése jellemző, többnyire a klasszikus városi megoszlásban: a
földszinti üzletek fölött elhelyezkedő lakásokkal. Közvetlenül a Tisza-parti (a Mátírok útja – Templom u. –
1
Az akcióterületi adatok közül a narancsszínnel alászínezett adatok a városi átlagnál kedvezőtlenebbek, a zölddel alászínezettek kedvezőbbek. Az
akcióterületi adatok közül a városrészi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebbeket nagyobb számnagyság és vastag szedés emeli ki.

Sóház u. és a folyó közötti) területen közösségi intézmények és közparkok helyezkednek el. E területsáv
Ny-i részén több – történetileg és városképileg is értékes – nagyobb épület/telek használaton kívül,
leromlott állapotban van.
A területre jellemző a mozaikosság, a töredezettség, különböző beépítésű, stílusú tömbök egymás
mellettisége. Egyes részei (városközpont II. a Batthyány – Ady – Dr. Elek – Baross utcák által közrezárt
terület, a Tisza-part egyes szakaszai, az Ó-állomás környéke) leromlott állapotban vannak és
alulhasznosítottak. Az akcióterület forgalmilag túlterhelt, nemcsak célforgalom nagy, hanem átmenő
forgalom is terheli. Kevés a rendezett gyalogos felület – bár a Kossuth tér átépítésével megindult a
kedvező átalakulás. A központ kereskedelmi és vendéglátási létesítményei változatos színvonalon
működnek, patinás és egykor rangos létesítmények (pl. Nemzeti Szálló) használati nívója nem
megfelelő. A belvárosban kevés a közpark, a Tisza-parti sétány nem kellő színvonalon kialakított és
karbantartott, a városközpontnak nincs kapcsolata a Tiszaligettel, pedig kedvezően egészíthetnék ki
egymást.
Az akcióterület jellemzői:
• Demográfiai és társadalmi problémák
o Népesség elöregedése
o Alacsony foglalkoztatottsági szint
o Egyszerre magas és alacsony iskolázottsági szint
• Az idegenforgalmi lehetőségek kihasználatlansága
o A Tisza-part elhanyagoltsága és nem kellő hasznosítottsága (közterületi felszereltség és
funkciók hiánya)
o A Tiszaligettel való kapcsolat teljes hiánya
o Nem kellően hasznosított vagy használaton kívüli – idegenforgalomra alkalmas - épületek
• Esztétikai és funkcionális mozaikosság
o nem egyöntetű megjelenés, a harmónia hiánya, stílusok ütközése
o városképi és használatbeli törések,
o túlzsúfoltság és alulhasznosítottság egymás melletti megjelenése
o elhanyagolt és presztízs-területek közelsége, a közterületek (többnyire) alacsony
színvonala
o összefüggő városközponti gyalogos rendszer hiánya, a közterületek nem kellő
felszereltsége, funkció szegénysége és az utcabútorozás alacsony szintje
o a zöldfelületek nem megfelelő színvonala
• Közlekedési problémák

oA területet elvágó utak jelentős forgalmi terhelése, a forgalomcsillapítás nem elégséges

volta
o Parkolás megoldatlansága, kapacitáshiánya
o Kerékpárút hiánya
• Környezeti problémák
o A főutak mentén magas környezetterhelési (zaj- és levegő) szint
o Árvízvédelmi problémák (támfal nem megfelelő magassága)
Az akcióterületi alapvető célja, hogy:
• Szolnok városi szintű ellátási viszonyai javuljanak,
• a Belváros környezeti feltételei kedvező irányba mozduljanak el,
• élettel teli közösségi városi terek jöjjenek létre,
• a város(rész) idegenforgalmi vonzereje jelentősen fokozódjon, a városi kötődés erősödjön,
• az akcióterületi beavatkozások a fejlesztések „zászlóshajójaként” a további
környezetfejlesztéseket indukáljon - felgyorsítva ezzel a Tisza-parti városrész egészének
komplex rehabilitációját.
Az akcióterület fejlesztési prioritásai és a területre vonatkozó egyéb fejlesztési célok az IVS 4.2.4.
fejezetében meghatározásra kerültek.
Az alábbi táblázat foglalja össze a célokat (melyek közül a prioritások vastag betűvel szedve kerültek
kiemelésre) és azt, hogy a „Szolnok a Tisza fővárosa” program melyik célt milyen beavatkozásokkal éri
el:
Célok Megvalósítási javaslatok, fejlesztési beavatkozások
Belvárosban: Damjanich uszoda területének turisztikai átépítése
Turizmus termék- és volumenfejlesztés Tiszaparti sétány rehabilitációja és funkciógazdagítása
Szapáry út sétálóutcává átalakítása
Gyalogos városközpont területi kiterjesztése
Az Ó-állomás közösségi/kulturális hasznosítása
Tiszaligetben: termálfürdő és sportuszoda fejlesztés
3 db termálszálló építés (3, 4 és 5 csillagos)
Összekötő gyalogos és kerékpáros híd
Tiszaparti sétány rehabilitációja és funkciógazdagítása
Közösségi helyek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése Szapáry út sétálóutcává átalakítása, mellette vendéglátás és üzletek
Gyalogos városközpont területi kiterjesztése
Az Ó-állomás közösségi/kulturális hasznosítása
Gyalogos és kerékpáros híd és hídfői
A teljes területen a közterületek felújítása és funkciójuknak megfelelő
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület felszerelése (utcabútorozása), díszburkolatos gyalogos terek
rendezés kialakítása (a mikroklímatikus viszonyok alakításával), zöldfelületek
rendezése, épület felújítások, portálosítások, használaton kívüli
épületek hasznosítása, saját arculat kialakítása
A belvárosi meglevő kulturális létesítmények és környezetük
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése rendezése, szabadtéri funkciókkal gazdagítása, az Ó-állomás
területének ipartörténeti/vasúti múzeum, technika/kultúra háza,
skanzen célra hasznosítása, a gyalogos felületek mellett a
vendéglátás fejlesztése
A kulturáltan kialakított és funkciógazdag városközpont az egész
Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése város lakosságát szolgálja és identitástudatát/büszkeségét erősíti,
fokozza a lokálpatriotizmust
Az idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi és kulturális
Munkahelyek számának (foglalkoztatottság) növelése létesítmények jelentős élőmunka-igénnyel jelentkeznek, a
munkahelyek száma nagymértékben nő
A belvárosi lakónépesség csökkenést a terület presztízsének és
Népességmegtartás, vonzerő fokozása használhatóságának/kulturáltságának emelkedése fékezi, a teljes
város lakónépességére vonzó hatás várható
A népességmegtartás mellett jelentős turisztikai vonzerő növekedésre
lehet számítani, ami a város bevételeit emeli
A rehabilitáció a városközpont lakásállományát felértékeli, célzott
Lakáshelyzet javítása lakóház rehabilitáció a Városközpont II. területen szükséges (226 db
lakás, ebből alacsony komfortfokozatú 48,2 %)
Parkolási problémák megoldása, belvárosi forgalomcsillapítás és a
Közlekedés javítása forgalmi utak „visszaépítése”, gyalogos felületek kialakítása,
kerékpárút hálózat és híd megépítése
Az egyenlő hozzáférés biztosítása valamennyi közterületi
Esélyegyenlőség növelése eseményhelyhez és közterületen elhelyezett funkcióhoz, a
közterületek átépítésével a teljes körű akadálymentesítés
végrehajtása

Célok Megvalósítási javaslatok, fejlesztési beavatkozások

A közlekedésbiztonság jelentősen nő a forgalomcsillapítással, a
Közbiztonság növelése kerékpárutak és akadály/baleset mentes gyalogos területek
kialakításával, a közterületek átépítése kapcsán kiépíthető a térfigyelő
rendszer, javul a közvilágítás, a Tisza-parti sétány rehabilitációjával a
támfal magasításra kerül, ezzel javul az árvízvédelem
A Tisza-part természeti adottságai beépülnek a városrész zöldfelületi
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme rendszerébe és arculatába, a történeti épületek (tárház, ó-állomás)
hasznosításra kerülnek, a Szapáry út menti építészeti értékek
felújítás során fontos városkép alakító elemmé válnak, a
Városközpont II. zeg-zugos történeti szerkezete gyalogos
üzletutcaként értékesül
A forgalomcsillapítás, a parkolás megoldása csökkenti a kibocsátás
Környezeti terheléscsökkentés, környezetvédelem javítása mértékét, a zöldfelületi rendszer környezetjavító hatású, a gyalogos
terek kialakításánál a klímavédelem (árnyékolás) fontos
szempontként kezelése mikroklíma (használhatóság) befolyásoló
hatású
A közterületek rendezése során megteremthető az egyes
Városrész-karakter erősítése területrészekre jellemző egyedi arculat, egységes stílus, a funkcióhoz
illeszkedő karakter, a történeti építészeti értékekkel harmonizáló
környezet
A vonzó belváros és az egyedi „Szolnokiság” erősíti a lakossági
Identitás tudat és lokálpatriotizmus erősítése megelégedettséget, a települési kötődést, aktivizálhatja a
lokálpatriotizmusban rejlő cselekvési készséget („tenni valamit a
városomért”)

A fejlesztések hatására:
• a vendégéjszakák száma a 2005 évi 967/1000 lakos értékről 2013-ra 1100 /1000 lakosra
emelkedjen,
o ebből a külföldi vendégek részesedése a 2005 évi 26,9 %-ról 2013-ra 40 %-ra,
o az átlagos tartózkodási idő a 2005 évi 2,1 napról 2013-ra 3,0 ra emelkedjen,
• a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Belvárosban a 2001 évi 40,5 % értékről 2013-ra 30
%-ra, csökkenjen,
• a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátók száma a 2005 évi érték kétszeresére növekedjen
• a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltatók
aránya a 2005. évi 30,1% -ról 2013-ra 45 %-ra emelkedjen.

A következő térképi ábra a belvárosi rehabilitáció tervét mutatja, melyen a későbbi ütemekben
megvalósuló elemek szürkén nyomtatva jelennek meg, színessel kiemelésre csak a 2008-2009-ben
megvalósítani tervezett fejlesztések kerültek, melyek a pályázati támogatás felhasználásával, vagy az
ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkéből kerülnek megépítésre.
A pályázati támogatással finanszírozottak piros, a kapcsolódó vállalkozói tőke beruházásai kék, az
egyéb közpénzekből (önkormányzati, ágazati állami) finanszírozottak zöld színnel kerültek nyomtatásra.
(A színezés megegyezik a táblázatok színezési kategóriáival.)


Az IVS 5. fejezetében ismertetett komplex belvárosi programból első ütemben az alábbiak kerültek bele
a fejlesztési akcióba:
A város-rehabilitáció tartalma
Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat
szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való
beazonosíthatóságot biztosítják
Az alábbi táblázatban az akcióterület valamennyi fejlesztési feladata felsorolásra került, a színezés a
megvalósításhoz igénybe vehető források ill. a megvalósítás ütemezése szerinti megkülönböztetést
szolgálja.
Az első ütemben, pályázati támogatással megvalósítandó elemek piros, a pályázathoz kapcsolódó
magántőkéből megvalósuló elemek sötétkék, a későbbi ütemben vagy pályázaton kívüli közpénzből
megvalósuló fejlesztések zöld, a fejlesztésekhez kapcsolódóan (de pályázaton kívül), vagy a
fejlesztések hatására tíz éven belül magántőkéből megvalósuló fejlesztések világoskék színnel kerültek
kiemelésre. Sárgák a lakossági tőke részvételével - de pályázati vagy önkormányzati támogatással –
megvalósítható rehabilitációk. A más pályázatokból (TIOP, TÁMOP, GOP, KÖZOP, KEOP) támogatható,
köz- és/vagy magántőke bevonását is feltételező fejlesztési elemek szürkével lettek alászínezve.
lakás (l) szintterü telkek
let száma
A-B1 Városközpont II. 1 telekrendezés 13 telek
kiépítése 2 gyalogos-vegyes útburkolatok
komplex kialakítása
rehabilitáció 3 gépjárműutak felújítása
keretében 4 hiányzó közművek kiépítése
5 épület rehabilitáció és 26 000 130
funkcióváltás telek
6 fásítás, parkosítás 4750
A-B2 Városközpont I 1 fehérház bővítés, átépítése 500 f 6500 új
befejezése, üzleti negyeddé (kongresszusi 3400
kiegészítése központ) átép.
2 Budapest bank melletti telken 3000
bankszékház
3 parkoló ház 4 szint 320 f 6400
4 parkolólemez 2 szint 125 f 2500
5 gyalogos felületek kialakítása 6800
6 parkosítás 3000
7 gépjárműút felújítás, átépítés 1500
A-B3 Kossuth tértől 1 lakások felújítása (gépészet, 800 l
északra eső tömb hőszigetelés, vízszigetelés,
komplex homlokzatok)
rehabilitációja 2 gépjárműutak felújítása 5400
3 parkoló-lemez az óvoda telkén 150 3000
4 parkosítás, fásítás 4000
A-B4 Szapáry út és 1 gépjárműút átépítése, két sávra 2100
környéke szűkítése szűkítés
komplex 2 Pavilonok 6 db 360
rehabilitációja 3 gyalogos ill. vegyesforgalmú 10 400
4 épület rehabilitáció és 320l
funkcióváltás
5 új üzletek, éttermek cukrászda 3000
6 parkoló terep alatt 2 sz 160 3200
7 parkolólemez 3 sz 240 4800
8 szintbeli parkoló 60 1200


let száma
A-B5 Ságvári Endre 1 gépjárműút átépítése, két sávra 1320 m²
krt. üzletutcává szűkítése
alakítása 2 Pavilonok 4 db 240
3 gyalogos útburkolatok építése 4400

4 új üzletek 500

A-B6 Tisza-parti sétány 1 gyalogos útburkolatok építése 3250
folytatása nyugati 2 fásítás, zöldfelületek 3200
irányban, mellette 3 Templom út és a Tisza-part 5000
lévő ingatlanok közötti iskolák, kollégiumok
hasznosítása felújítása, hasznosítása,
funkcióváltása
4 tárház hasznosítása 100 l +
(lakások, üzletek, vendéglátás)
5 az Ó-állomás telke melletti 3000
idegenforgalmi célú
hasznosítása (motel, étterem)
A-B7 Ó-állomás és 1 vasút-emlékhely (indóház
környékének múzeumi célú átépítése), a
hasznosítása telken vasúttörténeti szabadtéri
bemutatók kialakítása
2 skanzen és szabadtéri
régészeti bemutató
3 rendezvényterület
4 kereskedelmi létesítmény
A-B8 A volt Damjanich 1 4 csillagos termálszálló, 250 9200
strand és uszoda konferencia központ,
hasznosítása termálstrand átépítése,
közhasználatú gyalogos átjáró
kialakítása, épület alatt gk.
parkolók
A-B9 Támfal átépítés a 1 Szádfalazás, sétányszélesítés,
Tisza-parti sétány támfalmagasítás
hosszában
A-B Tiszaligeti támfal 1 Támfal kialakítás fm
10 kiépítés és 2 sétány kiépítése 3600
sétány kialakítás 3 parkosítás 3600
A-B Gyalogos és 1 hídszerkezet (280)
11 kerékpáros-híd 2 parkoló 20 fh
és hídfők 3 gyalogos burkolatok 2500
4 zöldfelületek 1200
5 szobor áthelyezés
A-B Termálfürdő, 1 Sportuszoda lelátóval és 500 fh. 50x20 m
12 sport- és versenymedencével medenc
rekreációs e
központ 2 élményfürdő 1600 fő 1580 m²
Tiszaligeten 3 termálfürdő 582 m²
A-B Termálszállók 1 4 csillagos termálszálló a sport 150 8000
13 Tiszaligeten és rekreációs központtól K-re szobás
2 3 csillagos termálszálló a sport 150 7000
és rekreációs központtól Ny-ra szobás
3 5 csillagos termálszálló a 150 9000
Tisza-parton a volt kemping szobás
telkén


let száma
A-B Gyermek és 1 recepciós épület kialakítása 250 m²
14 Ifjúsági 2 főépületben szállás fh.-ek 50 fh
Alapítvány telkén kialakítása (3 csillagos)
turisztikai célú 3 kőépületek átalakítása felújítása 30 db
funkció 4 faházak téliesítése 96 fh
bővítése 5 szabadtéri színpad és lelátó 1000 fh
6 lovaspálya fejlesztése, istálló lelátó 1000
építése lelátóval fh
7 erdei iskola létesítése előadó
80 fh.
8 közösségi foglalkoztató, 300 m²
meglévő épület felújításával
9 Sport (strandröplabda,
lábtenisz, ping-pong, bowling,
streatball) pályák építése
10 közmű rekonstrukció
11 eszközfejlesztés
A-B Tiszaligeti 1 stadion felújítás
15 stadion 2 sportpályák felújítása
sporttelep. rehab.
A-B Szolnoki főiskola 1 Bővítés--1 db 400fh + 2 db 10 500
16 bővítése, és 150fh + 4 db 75fh + 7 db 32fh +
felújítása 18 db 25fh
2 felújítás
A-B Tiszaliget 1 diszkó épületének átépítése 800
17 kapujának (vendéglő, idegenforgalmi
rendezése szolgáltatás)
2 parkoló építése 50+50 fh 2000
3 parkosítás 5000
A-B Termál központ 1 parkoló építése 90 fh 1800
18 előtti parkoló, és 2 gyalogos felületek építése 750
park kialakítása 3 park felújítás, átalakítás 10 000
A-B A 1 mini körforgalom a Szapáry és 1 db
19 projektcsoportokh a Templom utca
oz szükséges csatlakozásánál
közös 2 gyalogos-aluljáró elbontása
közlekedési 3 körforgalom szoborral a 1 db
beavatkozások Szapáry és Baross G út
csatlakozásánál
4 Baross G út átépítése 600 fm
A-B A szükséges 1
20 közműfejl.
A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

L. fenti táblázat sötét- és világoskék színnel kiemelt sorait.
A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az

akcióterületen
L. fenti táblázat zöld színnel kiemelt sorait.
A következő térképvázlatok a belvárosi rehabilitáció „Tisza fővárosa” területének terveit mutatják be.
(ismertetése részletesen az 5. fejezetben).

A Szapáry úti gyalogos tengely kialakításának beépítési javaslata

A belvárosi-tiszaligeti gyalogos és kerékpáros híd terve

A híd látványtervei


A városközpont rehabilitációval megcélzott csoportokat és igényeiket, valamint az azok kielégítését
szolgáló fejlesztési tevékenységeket az alábbi táblázat foglalja össze:
Célcsoport Igény Kielégítés
Közterület rendezések, gyalogos központ kialakítása,
Belvárosi lakosság és Kulturált, esztétikus és zöldfelületek bővítése és rehabilitációja, sortatarozások –
az egész város lakossága funkciógazdag környezet épület felújítások, portálrendezés, új közösségi, kulturális,
vendéglátási, szórakoztató és kereskedelmi létesítmények
Forgalomcsillapítás, a belvárosi forgalmi rend megváltoztatása,
A környezetterhelés csökkentése a kerékpáros és gyalogos forgalom elsőbbsége, a köztisztasági
tevékenység fokozása, elhanyagolt területek használatba
vétele és rendezése, hulladéklerakás megszűntetése
A városközpont forgalmi terhelésének csökkentése a forgalmi
Jelenlegi közlekedési problémák rend megváltoztatásával és egyes nyomvonalak
(túlzsúfoltság, parkolóhiány) oldása „visszaépítésével”, a városközpont I. és a Szapáry út melletti
tömbökben a tervezett (mély)parkoló ill. parkolóházi kapacitás
megépítése
Termálfürdő és szálloda építések, vendéglátás, kereskedelem
Befektetők Profitképes befektetési lehetőségek és (szabadidős/szórakoztató/kulturális) szolgáltatások
fejlesztése, lakásépítés, kulturális beruházásokban való
részvétel, a rehabilitációs folyamat megvalósításában való
részvétel
Kulturált üzleti környezet, kapcsolódó Egymást kiegészítő üzleti tevékenységek - szálloda,
gazdasági tevékenységek kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatás, szabadidős és
egészségügyi/termál szolgáltatások - területi
egymásmellettisége
Kulturált és nívósan kialakított (esztétikus, tartós,
Rendezett és vonzó fizikai környezet rongálásmentes) közterületek, gyalogos terek, megoldott
parkolás, forgalomcsillapítás, rendezett és felszerelt
zöldfelületek
Színvonalas és komplex Széles körű termálprogram, minőségi szálloda választék,
Turisták, város-látogatók programkínálatot nyújtó gazdag közösségi, kulturális, vendéglátási, szórakoztató,
idegenforgalmi létesítmények kereskedelmi és szabadidős/sport kínálat, szolnoki egyedi/helyi
jellegű programok, a Tisza program-elemmé tétele
Színvonalas és egyedi arculatú, Nívós közterület rendezések, gyalogos központ kialakítása,
kellemes időtöltést biztosító zöldfelületek bővítése és rehabilitációja, szabadtéri funkciókkal
környezet gazdagítása, épület felújítások, rendezett és vonzó portálok,
utcakép, hangulatos téralakítások, a Tisza városképi és
funkcionális szerepének növelése

Az első ütemben – pályázati támogatással ill. ahhoz kapcsolódó magántőke befektetéssel megvalósuló
projekt elemek:
• a Belváros és Tiszaliget közötti gyalogos és kerékpáros híd a hídfők kiépítésével és a hídfők
környezetének rendezésével
• A Szapáry út gépjárműforgalmi „visszaépítése” és helyén a díszburkolatos gyalogos felületek és
kerékpárút kialakítása, a sétálóutca/korzó berendezése, utcabútorozása, parkosítása
• A Szapáry úti korzóhoz kapcsolódó – vállalkozói tőkéből megvalósuló – épület funkcióváltások,
és rehabilitációk, új üzletnyitások, vendéglátóhelyek, pavilon építések
• A városközponti – Kossuth u. és Tisza-part közötti - utcák forgalomcsillapítása és
díszburkolatosítása
• A fejlesztések feltételeként és a jelenlegi parkolási problémák megoldására a 160 fh-es
kétszintes térszín alatti parkoló és a 240 fh-es három szintes parkolólemez és 60 fh térszíni
parkoló megépítése
• Vállalkozói tőke részvételével a Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi átépítése, 250 fh-es
4 csillagos termálszálló, konferencia központ, termálstrand létesítése
• Tiszaligetben a volt kemping helyén vállalkozói tőke bevonásával 5 csillagos 150 szobás termál
szálló megépítése

Társadalmi-gazdasági hatások
• fokozódik a városközpont – és vele egész Szolnok – vonzereje,
• pozitív irányban változik a város karaktere, javul a városkép,
• a városi szintű szolgáltatások kibővülnek,
• a rekreációs szolgáltatások a lakóhelyekről gyalogos, kerékpáros távolságra elérhetők lesznek,

• a társadalmi érintkezés szinterei kibővülnek, ennek következtében a Belváros vonzó
lakókörnyezetté válik,
• fékeződik ill. megáll a népességcsökkenés és elöregedési folyamat,
• a civilszervezetek aktivitása megnő és megerősödik a lokálpatriotizmus,
• nő a közlekedésbiztonság és a közbiztonság,
• javul a népesség megelégedettségi érzése,
• felértékelődnek az ingatlanok,
• a városi területek kihasználtsága és hatékonysága növekszik,
• a szolnoki karaktert hordozó épületek, épületrészek városszerkezeti elemek, a megőrzést
hosszútávon biztosító funkciót kapnak,
• megnő az idegenforgalom,
• az itteni telek/üzlet tulajdonosok, de az itt lakók bevételei is fokozatosan emelkedni fognak,
Esélyegyenlőségi hatások
• a közterület átalakításokkal általánossá válik az akadálymentesítés,
• a közterületi funkciók, a gyalogos tereken tartott események mindenki számára hozzáférhetők
lesznek, az esélyegyenlőség javul,
Környezeti hatások
• a környezetterhelés csökkeni fog a forgalomcsillapítás, a gyalogos és kerékpáros forgalom
növekedése valamint a híd megépítése eredményeként,
• megoldódnak a parkolási gondok, kevesebb lesz az autók által elfoglalt közterület,
• a tiszaligeti zöldterületek közvetlenül bekapcsolódnak a belvárosi életbe,
• a városrész környezetesztétikai szempontból jelentősen javul,
• a természeti és épített értékek megőrzése fokozódik,
• több lesz a zöldfelület és sokkal gondozottabb,
• a Tisza-parttal való kapcsolat javul, a folyó szerepe a város életében és látványában megnő,
Az akcióterületi fejlesztések összvárosi hatásai

• pozitív irányban változik Szolnok arculata,
• a jelenlegihez képest nagyobb szerepet kap a Tisza, mint turisztikai vonzerő,
• láthatóbbá válnak és városi közösségi funkciókkal töltődnek fel a helyi települési hagyományokat
hordozó épületek, településrészek, hagyományos utcaszakaszok,
• Szolnok ipari gazdasági szerepköre mellett egyre erősebben megjelenik idegenforgalmi
szerepköre is.
A szomszédos városrészekre gyakorolt hatások

• Javul az ellátás szint a
• A Belváros vonzó környezete és magas szintű szolgáltatásai segítik a nyugati és a déli
városrészek gazdasági területeinek betelepülését
• A városközpont közelsége az Alcsi városrész ellátási színvonalának emelkedését közvetlenül is
javítja
• A Széchenyi városrész városi, zártabb, emberi léptékű, közösségformáló építészi környezet
hiányát a belvárosi gyalogos összefüggő színterek megjelenése enyhíteni fogja
• a tiszaligeti fejlesztéssel egybekapcsolt belvárosi rehabilitáció további rekreációs fejlesztéseket
indukál - dél felé, a Szandai rétek irányába is, ahol nagy kiterjedésű, beépítetlen és természeti
környezetbe ágyazott szabadterületek erre rendelkezésre állnak rendelkezésre (városi szabadidő
és rendezvényterület kialakítási lehetősége)
A kistérségre kisugárzó hatások

• az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak a szolnoki kistérség egészének fejlődéséhez is
o a városközponton belüli intézményi ellátás bővítésével,
o az újonnan kialakuló gyalogos üzletutcák bővülő kereskedelmi kínálatával,
o a vendéglátás szolgáltatásainak bővülésével,

o a tiszaligei termál, sport és fürdő szolgáltatásaival

o a Belvárosban újonnan kiépülő kerékpárút-hálózat csatlakozni fog a regionális, kistérségi
rendszerhez
o a Belváros turisztikai kínálata, vonzerői hozzájárulnak a kistérségi turizmusfejlesztési
csomagokhoz.
A fejlesztések Észak-alföldi Régióban várható hatásai

Belvárosi rehabilitáció fejlesztései segítik az Észak Alföldi Régión belül
• a területi különbségek kiegyenlítődését
o az idegenforgalmi kínálattal növelésével,
o a városi intézményi ellátás bővítésével,
o az életkörülmények javításával.
7.3.5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása
7.3.5.3. Üzemeltetés, működtetéS, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása és a
szervezeti terv

A belvárosi-tiszaligeti akcióterület költségtáblázatában színezéssel kiemelésre kerültek az első ütemű –
és az ahhoz kapcsolódó – beruházások. Piros színnel kerültek alászínezésre azok a tevékenységek,
amelyek a pályázati támogatásból valósulnak meg az első ütemben, a pályázathoz kapcsolódó
vállalkozói tőke befektetések (B konstrukció) sötétkék, a pályázati fejlesztések hatására épülő
magánbefektetések (C konstrukció) pedig világoskék színnel kerületek kiemelésre. A Tisza fővárosa
programból alászínezés nélkül maradtak megvalósítása nem az ÉAOP pályázati támogatásokhoz
kötődően vagy csak a későbbiekben (nem az első ütemben) kerülnek megvalósításra.
A-B jelű--Szolnok a Tisza fővárosa akcióterület költségei

Megnevezés Mennyi- bruttó költsége művezetés összköltség MFt tartalék költség
ség költség MFt műszakiell MFt MFt MFt
eFt/egység MFt
A-B1 Városközpont II. kiépítése komplex rehabilitáció keretében
1 Telekrendezés 13 100 eFt/telek 1,3 0,1 1,4 0,3 0,1 1,8
2 2
Gyalogos-vegyes 5 300 m 20 eFt/ m 106,0 10,6 116,6 23,3 11,7 151,6
2 útburkolat kialakítás
2 2
3 Gépjárműutak 5 860 m 20 eFt/ m 117,2 11,7 128,9 25,8 12,9 167,6
felújítása
2 2
4 Épület-rehabilitáció 26 000 m 100 eFt/m 2 600,0 260,0 2 860,0 572,0 286,0 3 718,0
és funkcióváltás (130 épület
db érintett telek) szintter.
2 2
5 Fásítás, parkosítás 4 750 m 10 eFt/m 47,5 4,8 52,3 10,5 5,2 68,0
Összesen 4 107,0
A-B2 Városközpont I. befejezése, kiegészítése
1 Fehérház bővítés, Új épület Új ép. 300 1 950,0 195,0 2 145,0 429 214,5 2 788,5
2 2
átépítés (500 fh 6 500 m eFt/m
kongresszusi központ)
Átépítés Átép. 150 510,0 51,0 561,0 112,2 56,1 729,3
2 2
3 400 m eFt/m
2 2
2 Budapest Bank 3 000 m 300 eFt/m 900,0 90,0 990,0 198,0 99,0 1 287,0
melletti telken szintter.
bankszékház, v
irodaház


Megnevezés Mennyi- bruttó költsége művezetés összköltség MFt tartalék költség
ség költség MFt műszakiell MFt MFt MFt
eFt/egység MFt
2 2
3 Parkolóház (4 szint) 6 400 m 120 eFt/m 768 76,8 844,8 169,0 84,5 1 098,3
320 fh
2 2
4 4. Parkolólemez (2 2 500 m 100 eFt/m 250,0 25,0 275,0 55,0 27,5 357,5
szint) 125 fh
2 2
5 Gyalogos felületek 6 800 m 20 eFt/m 136,0 13,6 149,6 29,9 15,0 194,5
kialakítása
2 2
2 2
7 Gépjárműutak 1 500 m 20 eFt/m 30,0 3,0 33,0 6,6 3,3 42,9
felújítása, átépítése
Összesen 4 574,0 457,4 6 540,9
A-B3 Kossuth tértől északra eső tömb komplex rehabilitációja
1 Lakások felújítása (gé- 800 db 2 000 eFt/db 1 600,0 160,0 1760,0 352,0 176,0 2 288,0
pészet, hőszigetelés, lakás lakás
vízszigetelés,
homlokz.)
2 2
2 Gépjárműutak 5 400 m 20 eFt/m 108,0 10,8 118,8 23,8 11,9 154,5
felújítása
2 2
3 Parkolólemez az 3 000 m 100 eFt/m 300,0 30,0 330,0 66,0 33,0 429,0
óvoda telkén 150 fh
2 2
4 Parkosítás, fásítás 4 000 m 10 eFt/m 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57,2
Összesen 2 048,0 204,8 2928,7

2 2
1 Gépjárműút 2 100 m 20 eFt/m 42,0 4,2 46,2 5,2 4,6 56,0
átépítése, két sávra
szűkítése
2 2
2 2
3 Gyalogos ill. vegyes 10 400 m 20 eFt/m 208,0 20,8 228,8 45,8 22,9 297,5
forgalmú
útburkolatok
4 Épület-rehabilitáció 320 db 2 000 eFt/db 640,0 64,0 704,0 140,8 70,4 915,2
és funkcióváltás lakás
2 2
5 Új üzletek, 3 000 m 300 eFt/m 900,0 90,0 990,0 198,0 99,0 1 287,0
cukrászda,
2 2
6 Parkoló terep alatt 3 200 m 150 eFt/m 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4
két szinten 160 fh
2 2
7 Parkolólemez 3 szint 4 800 m 100 eFt/m 480,0 48,0 528,0 105,6 52,8 685,4
240 fh
2 2
8 Szintbeni parkoló 1 200 m 20 eFt/m 24,0 2,4 26,4 5,3 2,6 34,3
60 fh
2 2
Összesen 2 864,0 286,4 4 089,6
A-B5 Ságvári Endre krt. üzletutcává alakítása
2 2
1 Gépjárműút 1 320 m 20 eFt/m 26,4 2,6 29,0 5,8 2,9 37,7
átépítése, két sávra
szűkítése
2 2
2 2
3 Gyalogos 4 400 m 20 eFt/m 88,0 8,8 96,8 19,4 9,7 125,9
útburkolatok
2 2
4 Új üzletek 500 m 300 eFt/m 150,0 15,0 165,0 33,0 16,5 214,5
2 2
5 Fásítás. zöldfelületek 800 m 10 eFt/m 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5
Összesen 308,4 30,8 441,1
A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban, mellette levő ingatlanok hasznosítása
2 2
1 Gyalogos 3 250 m 20 eFt/m 65,0 6,5 71,5 14,3 7,2 93,0
2 2
2 2
3 Templom út és Tisza- 5 000 m 150 eFt/m 750,0 75,0 825,0 165,0 82,5 1 072,5
part közötti iskolák,
kollégiumok felújítása,
funkcióváltása
2 2
4 Tárház hasznosítása 10 000 m 200 eFt/m 2 000 200 2 200 440 220 2 860,0
(100 db lakás, üzletek,
vendéglátás)
2 2
5 Az Ó-állomás melletti 3 000 m 200 eFt/m 600,0 60,0 660,0 132,0 66,0 858,0
idegenforgalmi
haszn. (motel, étter.)
Összesen 4 929,2


Megnevezés Mennyisé bruttó költsége művezetés összköltség MFt tartalék költség
g költség MFt műszakiell MFt MFt MFt
eFt/egység MFt
A-B7 Ó-állomás környékének hasznosítása
2
1 Vasút-emlékhely, 1 000 150 eFt/ m 150,0 15,0 165,0 33,0 16,5 214,5
2
(indóház múzeummá épület m
2
átépítése), 10 400 20 eFt/ m 208,0 20,8 228,8 44,8 22,9 297,4
vasúttörténeti szabadtér
2
szabadtéri bemutató m
2
2 Skanzen és 1 900 200 eFt/ m 380,0 38,0 418,0 83,6 41,8 543,4
2
régészeti bemutató- épület m
2
park 28 800 20 eFt/ m 570,0 57,0 627,0 125,4 62,7 815,1
szabadtér
2
m
2
3 Kereskedelmi 2 000 200 eFt/ m 400,0 40,0 440,0 88,0 44,0 572,0
2
létesítmény + épület m
2
parkolók és 5 000 20 eFt/ m 100,0 10,0 110,0 22,0 11,0 143,0
2
környezetalakítás m
Összesen 1 808,0 180,8 1 988,8 397,8 198,9 2 585,4
A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása
1 4 csillagos 250 fh 120 szoba 14 1 680 168 1 848 369,6 184,8 2 402,4
termálszálló, MFt/szoba
konferencia központ, 2
termál-strand átép., Közhaszn. 20 eFt/ m 10 1 11 2,2 1,1 14,3
közhasználatú ter. kialakít
2
gyalogosátjáró 500 m
kialakítása, épület Konferencia 500 750 75 825 165 82,5 1 072,5
2
alatti gk. parkoló központ eFt/ m
2
1500 m
Összesen 3 489,2
A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában
1 Szádfalazás, sétány 1 000,0
szélesítés, támfal
magasítás
Összesen 1 000,0
A-B10 Tiszaligeti támfal kiépítése és sétány kialakítása
1 Támfal kialakítása fm 636,0
2 2
2 Sétány kiépítése 3 600 m 20 eFt/m 72,0 7,2 79,2 15,8 7,9 102,9
2 2
Összesen 790,4
A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők

1 Hídszerkezet 280 fm 1 200,0 240,0 120,0 1 560,0
2 2
2 Parkoló 20 fh 400 m 20 eFt/m 8,0 0,8 8,8 1,8 0,9 11,5
2 2
3 Gyalogos burkolatok 2 500 m 20 eFt/m 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5
2 2
4 Zöldfelületek 1 200 m 10 eFt/m 12,0 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
5 Szobor áthelyezés 1 db 2,0 0,2 2,2 0,4 0,2 2,8
Összesen (10 % 1 279,2 255,8 127,9 1 662,9
tartalékkal)
A-B12 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ Tiszaligeten
1 Sportuszoda 500 fh 50x20 m
lelátó, medence
versenymedence
2
2 Élményfürdő 1 580 m
vízfelület
2
3 Termálfürdő 582 m
vízfelület
Összesen 2 369,0 473,8 236,9 3 079,7
A-B13 Termálszállók Tiszaligeten

2 2
1 4 csillagos 150 8 000 m 350 eFt/m 2 800,0 280,0 3 080,0 616,0 308,0 4 004,0
szobás termálszálló szintter.
a sport- és
rekreációs központtól
K-re
2 2
2 3 csillagos 150 szobás 7 000 m 300 eFt/m 2 100,0 210,0 2310,0 462,0 231,0 3 003,0
termálszálló a sport- szintter
és rekreációs
központtól Ny-ra
2 2
3 5 csillagos 150 9 000 m 400 eFt/m 3 600,0 360,0 3 960,0 792,0 396,0 5 148,0
szobás termálszálló szintter
a Tisza-parton a volt
kemping telkén
Összesen 12 155,0


Megnevezés Mennyisé bruttó költsége művezetés összköltség MFt tartalék költség
g költség MFt műszakiell MFt MFt MFt
eFt/egység MFt
A-B14 Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány telkén turisztikai célú bővítés
2
1 recepciós épület 250 m² 200 eFt/ m 50,0
kialakítása
2 főépületben szállás fh- 50 fh 1,2 Mft/ fh. 60,0
ek kialakítása (3
csillagos)
3 kőépületek átalakítása 30 db 3,0MFt/ép 90,0
felújítása
4 faházak téliesítése 96 fh 150 eFt/fh 14,0
5 szabadtéri színpad 1000 fh 15 eFt/fh 15,0
és lelátó
6 lovaspálya lelátó 15 eFt/fh 15,0
fejlesztése, istálló 1000 fh
építése lelátóval
7 erdei iskola előadó 125 eFt/fh 10,0
létesítése 80 fh.
2
8 közösségi 300 m² 20 eFt/m 6,0
foglalkoztató,
meglévő épület
felújításával
9 Sport 15,0
(strandröplabda,
lábtenisz, pin-pong,
bowling, streatball)
pályák építése
10 közmű rekonstukció 20,0
11 eszközfejlesztés 25,0
Összesen 320,0
A-B15 Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitáció
1 Stadion felújítása
2 Sportpályák
felújítása
Összesen 1 000,0
A-B16 Szolnoki Főiskola bővítése és felújítása, kampusz kialakítása
2 2
1 Bővítés: 1db 400fh + 10 500 m 250 eFt/m 2 265,0 226,5 2 491,5 498,3 249,2 3 239,0
2db 150fh + 4db 75fh szintter.
+7db 32fh + 18db
25fh
2 Felújítás 858,0
Összesen 4 097,0
A-B17 Tiszaliget kapujának rendezése
2 2
1 Diszkó-épület 800 m 150 eFt/m 120,0 12,0 132,0 26,4 13,2 171,6
átépítése (vendéglő, szintter.
idegenforgalmi
szolgáltatás
2 2
2 Parkoló építése 2 000 m 20 eFt/m 40,0 4,0 44,0 8,8 4,4 57,2
50+50 fh
2 2
Összesen 300,3
A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése
2 2
1 Parkoló építés 90 fh 1 800 m 20 eFt/m 36,0 3,6 39,6 7,9 4,0 51,5
2 2
2 Gyalogos felületek 750 m 20 eFt/m 15,0 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5
kialakítása,
burkolása
2 2
3 Park felújítás, 10 000 m 5 eFt/m 50,0 5,0 55,0 11,0 5,5 71,5
átalakítás
Összesen 101,0 10,1 144.5
A-B19 A projektcsoportokhoz szükséges közöss közlekedési beavatkozások
1 mini körforgalom a 1 db 50 MFt/db 50 5 55 11 5,5 71,5
Szapáry és Templom
utca, Sóház utca
csomópontban
2 gyalogos-aluljáró 10 1 11 2,2 1,1 14,3
elbontása
3 körforgalmi átépítés, 1 db 100 MfT/db 100 10 110 22 11 143,0
szoborral
4 Baross G út átépítése, 600 fm 150 eFt/m² 1 800 180 1980 396 198 2 574
parkolókkal, (12.000
gyalogosburkolattal, m²
zöldfelületekkel
Összesen 2 802,8

A-B20 A projektcsoportokhoz szükséges közmű beavatkozások

Vízi közműhálózat bőv 480,9 48,1 529,0 105,8 52,9 687,7
Közmű hozzájárulások 517,5
Energia közműhálózat 496,0 49,6 545,6 109,1 54,6 709,3
Közmű hozzájárulások 49,5
Összesen 1 964,0
Az első ütemben pályázati költségtámogatással ill. ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkéből

megvalósuló projektelemek költségösszesítője
jele megnevezése ÁFÁ.-val és 10%
tartalékkal) költségek
MFt.
Gépjármű és gyalogosutak átépítése, parkolási kapacitás létrehozása, parkfelületek 1 810,2
Pavilonok megépítése 77,2
Épület felújítások, funkciócserék, üzletek és vendéglátóhelyek kialakítása 2 202,2
Szapáry út átépítése összesen 4 089,6
A-B6 Tisza-parti sétány folytatása nyugati irányban 138,7
A sétány mellett levő ingatlanok hasznosítása 3 718,0
A-B8 A volt Damjanich strand és uszoda idegenforgalmi hasznosítása 3 946,8
A-B11 Gyalogos és kerékpáros-híd és hídfők 1 662,9
A-B13 Termálszállók Tiszaligeten 3 csillagos szálló 3 003,0
4 csillagos szálló 4 004,0
5 csillagos szálló 5 148,0
Tiszaligeti termálszállók összesen 12 155,0
Pályázati támogatásból finanszírozott összesen 3 611,8
Pályázathoz kapcsolódó vállalkozói befektetésből (B konstrukcióban) finanszírozott 9 172,0
összesen
Pályázati fejlesztésre épülő vállalkozói befektetésből (C konstrukcióban) finanszírozott 12 927,2
összesen
∑ Mindösszesen 25 711,0
Az első ütemben pályázati költségtámogatáson kívüli forrásból megvalósuló projektelemek

költségösszesítője
MFt.
A-B9 Támfal átépítés a meglevő és tervezett Tisza-parti sétány hosszában, sétányszélesítés 1 000,0
A-B18 Termálfürdő, sport- és rekreációs központ előtti közterületek rendezése 144,5
Összesen 1 144,5

7.3.7. Előkészítettség állapota

7.4. Szandaszőlős városrészközpont kialakításának akcióterve

Az akcióterület Szandaszőlős városrész Karinthy Frigyes út –Kölcsey Ferenc utca – Ny-on az árvédelmi
töltés vonala – Gátőr utca – Lencse utca – Holt-Tisza által határolt terület.

A lehatárolt akcióterületnek a „Város közösségi-társadalmi súlyponti területe” és a „Város gazdasági
súlyponti területe” indikátorok közül minimum 1-1-et teljesítenie kell. Szandaszőlős akcióterve mindkét
kategória mindkét paraméterét teljesíti:
• Közösségi funkciót ellátó intézmények: száma meghaladja a minimum egyet:
• Közigazgatási funkciót nyújtó intézmények száma meghaladja a hármat
• Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatási egységek száma meghaladja a tizet:
• Üzleti szolgáltatóegységek (pl. bank) száma meghaladja a min. kettőt:
Az akcióterületi beavatkozást azonban nem a fenti adatok legalizálják elsődlegesen, hanem az, hogy –
nemcsak az akcióterület hanem a Szandaszőlős-Kertváros-Alcsi sziget teljes városrész - a Belvárostól
legmesszebb, szerkezetileg különálló egységként helyezkedik el, népessége folyamatosan és igen gyors
ütemben (két népszámlálás közötti 10 év alatt közel 50 %-kal) nő, de ennek ellenére tényleges
városrészközpontja nincs. Szükséges ezért a jobb lakossági ellátás és közösségformálás érdekében az
akcióterületen komplex közösségi-kulturális-vendéglátási-kereskedelmi funkciókat is magába foglaló
városrészközpont létrehozása, valamint a szabadidős és sport igények kielégítésére szabadidőközpont
kialakítása is.

2
Mutató Szolnok összesen/átlag Szandaszőlősi akcióterület Szandaszőlős-Kertváros-
Alcsi sziget összesen
Lakónépesség száma (fő) 77 631 7 663 11 577
(%)
(%)
Lakónépességből 60-x évesek aránya 18,7 15,1 15,8
(%)
Legfeljebb általános iskolai
végzettségűek aránya az aktív (15-59 19,2 17,3
éves) korúakon belül
17,7
Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 19,2 20,4 21,6
éves és idősebb népességből (%)
Lakásállomány (db) 31 744 2 634 3 925
Alacsony komfortfokozatú lakások
aránya (%) 10,2 13,1 15,6
Rendszeres munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya az aktív korúakon 39,5 36,9
belül (%)
37,8
Legfeljebb ált. isk. végzettséggel
rendelkezők és rendszeres 12,5 10,5
11,3
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 56,7 58,6 59,4
népességen belül (%)
Foglalkoztatott nélküli háztartások 36,7 28,8 30,2
aránya (%)
Állandó népesség száma (fő) 75 712 7 885 11 330
Az akcióterület adatai a város egészének átlagánál általában jobbak, egyedül az alacsony

komfortfokozatú lakások aránya magasabb. Ugyanakkor a városrészi (Szandaszőlős további részeivel,
2
Az akcióterületi adatok közül a narancs színnel alászínezett adatok a városi átlagnál kedvezőtlenebbek, a zölddel alászínezettek kedvezőbbek. Az
akcióterületi adatok közül a városrészi adatokhoz viszonyítva kedvezőtlenebbeket nagyobb számnagyság és vastag szedés emeli ki.

Kertvárossal és Alcsi szigettel együttes) adatoknál az akcióterület adatai többnyire (a vastaggal

kiemeltek) rosszabbak.

Az akcióterület népessége fiatal, a gyermek korosztály aránya magasabb, a nyugdíjas korúaké
alacsonyabb, mint akár az összvárosi, akár a városrészi átlag. Az iskolázottsági szint magas, mind az
alacsonyan, mind a magasan iskolázottak aránya kedvezőbb a szolnokinál, a városrészitől viszon kis
mértékben elmarad. Magas a foglalkoztatottsági szint, relatív kevés a munkajövedelemmel nem
rendelkezők aránya, és kedvezően alacsony a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya, mely a
korstruktúrából és az iskolázottsági szintből egyaránt adódhat.
A városrész táji elhelyezkedése – Holt-Tisza-part közeli fekvése jó adottság, ugyanakkor a repülőtér
közelsége egyszerre lehetőség (logisztikai fejlesztések, munkahely teremtés) és zavaró zajforrás is.
Az akcióterületi beavatkozásokra elsődlegesen a településszerkezeti helyzet miatt van szükség: a
városközponttól legtávolabb levő, ahhoz egyetlen úttal kapcsolódó, már 11 ezer főt meghaladó
lakosságú településrésznek nincs központja. Mind a lakosság intézmény-ellátási szintjének emeléséhez,
mind a városrész lakóit identitással rendelkező közösséggé formáláshoz elengedhetetlen közösségi- és
kulturális létesítmények, közterek, kereskedelmi és vendéglátó/szórakoztató, a szabadidő hasznos
eltöltését biztosító és a sportolási igényeket is kielégítő létesítmények kialakítása.

Az akcióterületi fejlesztések alapvető célja:
• a városrész várostestbe integrálásának elősegítése, és
• a hiányzó városrészközpont létesítése.
Szandaszőlős Szolnok egyik legnagyobb népességű városrésze, a belvárosi intézményektől messze és
különálló szerkezeti egységként helyezkedik el, ezért a humánellátási hiányosságok felszámolása
alapvető feladat.
• városrészközpont kialakítása, és ezzel a
o humán ellátottsági viszonyok javítása,
o saját városrészi karakter kialakítása,
o a városrészi identitástudat növelése,
• a városrész közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a szomszédos városrészekkel
• a belső közlekedés műszaki feltételeinek javítása;
• a területekkel való gazdaságosabb területhasználat kialakítása;
• a helyi munkahelyek és a helyben foglalkoztatás növelése
Az akcióterület fejlesztési prioritásaiként az IVS 4.2.4. fejezetében a városrészekhez kapcsolódó
célmeghatározások között kiemelt célként az alábbiak szerepeltek:
Célok Megvalósítási javaslatok
Kulturális központ és üzlethálózat fejlesztés a Munkácsy Mihály u.
Közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése mentén, gyalogos fórum kialakítása,
Városrész-központ a Gorkij u. és Krúdy Gyula u. csomópontjában:
fedett piac létesítése, autóbusz decentrum áthelyezése, térrendezés,
park kialakítása és felszerelése (funkciógazdag bútorozása)
Kulturális központ épület a Munkácsy Mihály u. mentén
Kulturális és szabadidős területek fejlesztése (szabadidős területek létrehozása az akcióterületen kívüli sportreptér
területén, de a létesítés Szandaszőlős városrészt (is) szolgálja
Központ létesítéssel, intézményi- és kereskedelmi ellátás javításával
Városrészi vonzerő fokozása Az elkerülő út megépítésével a területet érintő forgalom csökkentése
A környezetterhelés mérséklése a közlekedés- és közműfejlesztéssel
A helyben-foglalkoztatás növelése: új intézményi/reptéri munkahelyek
Turizmus termék- és volumenfejlesztés Az akcióterületen kívül a Holt-Tisza mentén az Alcsi szigeten és a
sportreptér területén létesítendő sport- és szabadidő-területen
Területi – városrészek közötti - kohézió erősítése A déli városrésszel tervezett jobb közlekedési kapcsolatok
következtében a városrészközpont az ott lakókat is szolgálja
Iskolázottsági szint emelése Iskola-rehabilitáció és fejlesztés tervbe van véve (TÁMOP támogatás)
Közműfejlesztéssel a komfortfokozat emelési lehetőség
Lakáshelyzet javítás megteremtése, új lakóterületek és tömbbelső feltárások kialakításával
lakásépítési lehetőségek bővítése

Célok Megvalósítási javaslatok

Közmű-ellátottsági szint emelés A kijelölt új lakóterületek ill. az intenzitás növelő tömbbelső feltárások
belső közműhálózatának kiépítése
A 442. sz út áthelyezése a belterületet nem érintő nyomvonalra
Közlekedési fejlesztések Gyűjtőút megépítése a belterület Ny-i oldalán
Körforgalmi csomópont kiépítése a Karinthy út - Vörösmező u.
csomópontban
Hiányzó útburkolatok megépítése a földutakon
Lakóutcák kiépítése az új lakóterületeken belül
Karinthy Frigyes út összekötése a Vízparti krt.-tal, új Holt-Tisza híd
Logisztikai fejlesztések Air cargo fejlesztések, a katonai reptér civil hasznosítása, logisztikai
Különböző szállítási módok kapcsolatának javítása szerepének növelése
Munkahelyek számának (helyben-foglalkoztatottság) növelése Jelentős számú intézményi (kulturközpont), kereskedelmi (piac,
üzlethálózat fejlesztés) és repülőtéri (air cargo) munkahely létrejötte
Közbiztonság növelése Közlekedésbiztonság nagymértékű javulása az elkerülő útnak és az
új csomópontnak köszönhetően, közvilágítás javulása a közterület
rendezésekkel, az új gyalogos felületek térfigyelő rendszerrel
felszerelése
Esélyegyenlőség növelése Intézményi és közterületi akadálymentesítések, a közterületi funkciók
egyenlő hozzáférhetősége
Természeti és épített örökség hasznosítása, védelme Akcióterületen kívül a Holt-Tisza rehabilitációja
Környezeti terhelések csökkentése, környezetvédelem javítása Közlekedési terhelések csökkentése, akcióterületen kívül a Holt-Tisza
rehabilitációja
Környezetesztétika fokozása, városképjavítás, közterület rendezés Színvonalas gyalogos terek és parkok kialakítása, földutak burkolása
Városrész-karakterek erősítése Új központtal saját városrészi karakter kialakítása, településkép jav.
Az amúgy is vonzó településrész közösségi összetartó erejének és a
Identitás tudat erősítése, lokálpatriotizmus fokozása helyhez ragaszkodásnak fokozódása várható a saját és karakteres
központ kialakítása és a lakókörülmények javítása következtében

Az akcióterületi beavatkozások hatására elérendő, hogy:
• a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások száma a jelenlegi 13,1 %-ról a 2001 évi
városi átlag felére (5,1%) csökkenjen
• a vendéglátóhelyek száma és a kiskereskedelmi üzletek száma a jelenlegi kétszeresére
emelkedjen,
• lakóutcák burkolásra kerüljenek, a földutak megszűnjenek.

Az akcióterület lehatárolását és a rehabilitáció egyes részterületeit ill. elemeit az alábbi térképvázlat
szemlélteti. A fejlesztési területek betű/számjelei a táblázatokkal és ismertető szövegekkel való
beazonosíthatóságot biztosítják.
Az ábrán színessel kiemelésre kerültek azok a program elemek, amelyek az első ütemben valósulnak
meg, szürkén lettek jelölve azok, amelyek később kerülnek megvalósításra. Az ábrázolás színei a
megvalósítás forrásai szerint: pirosak az ÉAOP pályázati támogatással megépülők, kékek a pályázathoz
kapcsolódó vállalkozói tőke beruházásai, zöldek a pályázaton kívüli közpénzekből megvalósuló, és
sárgák a lakossági erőből kialakítandó program elemek. (A színkódok a táblázati színezésekkel
azonosak.)

Szandaszőlős akcióterület fejlesztési javaslat projektelemei

Szandaszőlős akcióterület városrész-központ beépítési javaslat
A városrész rehabilitáció tartalma

Az alábbi táblázatban az akcióterület valamennyi fejlesztési feladata felsorolásra került, a színezés a
megvalósításhoz igénybe vehető források ill. a megvalósítás ütemezése szerinti megkülönböztetést
szolgálja.
Az első ütemben, pályázati támogatással megvalósítandó elemek piros, a pályázathoz kapcsolódó
magántőkéből (B konstrukcióban) megvalósuló elemek sötétkék, a fejlesztésekhez kapcsolódóan (de
pályázaton kívül), vagy a fejlesztések hatására tíz éven belül magántőkéből megvalósuló fejlesztések
világoskék, a pályázaton kívüli közpénzből megvalósuló fejlesztések zöld színnel kerültek kiemelésre.
Sárgák a lakossági tőke részvételével - de pályázati vagy önkormányzati támogatással/hatására –
megvalósítható rehabilitációk. A más pályázatokból (TIOP, TÁMOP, GOP, KÖZOP, KEOP) támogatható,
köz- és/vagy magántőke bevonását is feltételező fejlesztési elemek szürkével lettek alászínezve.

Fejlesztési Projektek Jellemző adatok

feladatcsoportok
jel megnevezés jel megnevezés férőhely bruttó terület( érintett
(f) szintter m²) telkek
lakás (l) ület m² fm száma (db)
darab (db) területe (ha)
GII.1 Városrészközpo 1 kulturális központ épülete 1100
nt kialakítása a 2 kiskereskedelmi üzletek 800
Munkácsy 3 közpark létesítése
Mihály utca 4 gyalogos burkolatok (fórum) 1200
mentén 5 parkoló építése 60
GII.2 Városrészközpo 1 az autóbusz állomás
nt kialakítása áthelyezése a 442 sz.
Gorkij út és a országos mellékút mellé
Krúdy Gyula 2 térrendezés, fórum kialakítása 2500
utca az élelmiszer áruház előtt
csomópontjában 3 fedett piac létesítése a 300
könyvtár épület előtt
4 park létesítése a Gorkij úttól 1500
délre
GII.3 Tömbbelsők 1 telekrendezés, új utcák
lakóterületi kiszabályozása
hasznosítása 2 közművek építése
4 utcafásítás
GII.4 Új lakóterület 1 telekrendezés, új utcák
kialakítása kiszabályozása
2 közművek építése
4 utcafásítás
GII.5 442 sz. 1 a városrésztől nyugatra és
országos délre kiépítendő út
mellékút
elkerülő
nyomvonal
megépítés
GII.6 Városrészen 1 a belterület nyugati határán
belüli gyűjtőút építése
közlekedésfejles 2 körforgalmi csomópont 1 db
ztések építése a Vörösmező utca és
a Karinthy Frigyes út
csatlakozásánál
3 útburkolatok építése 7670
GII.7 Sport- és 1 telekrendezés db
azbadidős 2 labdarugó pálya 1 db 6500
terület 3 öltöző, raktár, iroda épület 100
kialakítása 3 teniszpályák 2 db 1800
4 parkoló építése 30 fh.
5 zöldfelületek létesítése 6000
GII.8 Kereskedelmi, 1 a belterület déli szakaszán, a 10 ha
szolgáltató 442 sz. út elkerülő szakasza
gazdasági mentén terület-előkészítés
területek (telekrendezés)
fejlesztése
GII.9 Fásítás 1 A 442 sz. országos mellékút
mentén
GII.1 Közművek 1 Tömbbelső feltárásos lakóter.
0 kiépítése az új 2 Új gazdasági területen
területeken 3 Sport és szabadidő területhez

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

L. fenti táblázat sötét- és világoskék színnel kiemelt sorait.
A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az
akcióterületen
L. fenti táblázat zöld színnel kiemelt sorait.

Célcsoport Igény Kielégítés
Közterület rendezések, gyalogos terek kialakítása,
Az egész városrész (Szandaszőlős Kulturált, esztétikus és zöldfelületek, parkok létrehozása, új közösségi, kulturális,
– Kertváros – Alcsi sziget) funkciógazdag környezet kereskedelmi (piac csarnok és üzlethálózat), vendéglátási,
lakossága szórakoztató létesítmények építése, földutak burkolása,
A 442. sz út áthelyezése a belterületet nem érintő nyomvonalra
A környezetterhelés csökkentése Gyűjtőút megépítése a belterület Ny-i oldalán
Hiányzó útburkolatok megépítése a földutakon
Köműhálózat fejlesztés
Identitástudat, területi kötődés, Sajátos helyi karakter kialakítása a városrészközpontban, a
közösségi összetartozás erősítése, civil szféra területeinek, az összejövetelre alkalmas terek
lakossági megelégedettség érzés kialakítása/növelése, a közterületi funkciók mindenki számára
fokozása hozzáférhetőségének biztosítása
Üzlethálózat kialakítása a Munkácsy úti központban, piac-
Befektetők Profitképes befektetési lehetőségek csarnok létesítése a Gorkij-Krúdy u. központban
Akcióterületen kívül: sportreptér területére tervezett szabadidő-
és sportközpont befektetési lehetőségei, logisztika-fejlesztés a
repülőtér teherforgalmi hasznosításával
Kulturált üzleti környezet, rendezett Elsősorban a kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatás
és vonzó fizikai környezet fejlesztési környezete igényli a magas közterületi színvonalat, a
két gyalogos-központ tereit, a parkolás megoldását
Ellátás javítása, intézmények A két alközpont kialakításával a kistérség D-i településeinek
A kistérség D-i (442. sz. útra elérhetősége nem kell Szolnok városközpontig menni, igényeik kielégítését
kapcsolódó) települései Szandaszőlősön is megtalálhatják
Új munkahelyek elérhetősége A keletkező új munkahelyek Rákóczifalva és Rákócziújfalu
népességének is foglalkoztatási lehetőséget adnak

Első ütemben pályázati támogatással ill. ahhoz kapcsolódó vállalkozói tőkebefektetéssel megvalósuló
beavatkozások:
• a városrészközponti területek közterületeinek kialakítása, rendezése,
• az ahhoz kapcsolódó magántőke befektetések: új üzletek, vendéglátóhelyek
• az új lakóterület területelőkészítése, közterületek kialakítása, kapcsolódó közművek kiépítése
A városrész külvárosi jellege enyhülni fog. Kiépül a városrészközpont. A tömbbelsők lakóterületi
hasznosítása megtörténik, új lakóterületek épülnek ki. A hiányzó közművek és utak pótlása megtörténik.
A 442 sz. főút elkerülő szakaszával a városrészt érintő átmenő forgalom gyakorlatilag megszűnik, a
lakóterületeket ért zajártalom csökken. A város lakónépessége tovább növekszik, az elmúlt 10 év alatti
50%-os növekedési tendencia lassulása ellenére.
Társadalmi-gazdasági hatások
• a városrészközpont kiépítésének közösségformáló és a befektetők számára is vonzerőnövelő
hatása lesz
• a kulturális lehetőségek bővülésével emelkedik a képzettségi/tudás szint, javul a népességi
összetartás és kötődés
• kialakul a szandaszőlősi saját karakter, ami az identitástudatot erősíti és a lokálpatriotizmust – és
tettrekészséget – fokozza
• a városközpont a vállalkozói tőke számára jó befektetési lehetőségeket – új üzletek, vendéglátó-,
szolgáltató egységek – és kedvező vállalkozási környezetet biztosít
• a déli gazdasági terület további vállalkozói befektetéseket vonz és munkahelyeket teremt, amivel
a helyben-foglalkoztatottak száma jelentősen növelhető, ezáltal a munkába járással kapcsolatos
forgalom mérséklődik, ez idő és pénz megtakarítást jelent és a környezeti állapot is javul
• a jobb ellátottsági szint és – az elkerülő utak kiépítésével valamint a területen belüli közlekedési
beavatkozásokkal, a földutak burkolásával - javuló környezet következtében a lakossági
megelégedettség szintje jelentősen emelkedik
• a Ny-i gyűjtőút létesítésével bővül a tömegközlekedési hálózat, a lakóterület egésze lefedhető

közösségi közlekedési ellátással
• az elkerülő út megépülésével a 442. sz. út forgalmi terheléséből eredő lakossági panaszok
megszűnnek
Esélyegyenlőségi hatás
• a közterületek kulturált kialakításakor az akadálymentesítés megtörténik
• a közlekedésbiztonság javul a csomópontok átépítésével és az elkerülő út lakóterületen kívüli
megépítésével
• a közbiztonság javul a közvilágítás fejlesztésével és a központi gyalogos tereken a térfigyelő
rendszer kiépítésével
• a földutak burkolásával az esélykülönbségek csökkennek
• a kulturális központ fejlesztésével a kultúrához, továbbképzésekhez való helybeni hozzájutás
esélye növekszik
Környezeti hatások
• a 442. sz. út új – belterületen kívüli – nyomvonalra áthelyezése következtében a lakóterület zaj-
és levegőszennyezési terhelése csökken
• a földutak burkolásával a lakóterületi porterhelés csökken
• a közterületi zöldfelületek jelentős növelésével és a tervezett fásításokkal a környezet állapota
javul
• a helyben foglalkoztatottság és a tömegközlekedési hálózat által lefedett terület növekedésével a
területen a forgalmi terhelés csökken, ennek eredményeként a környezeti terhelések is
mérséklődnek
• a kerékpárutak kiépítésével, alternatív környezetbarát közlekedési lehetőségek biztosításával a
forgalom és a közlekedésből származó környezetterhelés csökken
A környező városrészekre, lakóterületekre kisugárzó hatások
• a városrészközpont Kertvárost és az Alcsi szigeti lakóterületeket is szolgálja, ezáltal azok
intézményi/humán ellátottsága is javul
• a szandaszőlősi munkahelyek számának növelése a szomszédos lakóterületek lakosságának is
helybeni/közeli munkahelyet biztosít, csökkenti a munkába járás távolságát és a forgalmat
A kistérség D-i részén a 442. útra kapcsolódó településekre várható hatások
• a szandaszőlősi városrészközpont Rákóczifalvához és Rákócziújfaluhoz közelebb esik, mint
Szolnok belvárosa, azért könnyebben elérhető intézményközpont, így a falvak lakosságának
ellátása is javul
• a munkahelyek számának növekedése a déli települések lakosságának is közeli munkahelyet
biztosít, csökkenti a munkába járás távolságát
• a 442. sz. elkerülő út Szolnok déli iparterületi munkahelyek felé rövidebb és belterületet nem
érintő jobb megközelítést biztosít.

7.4.5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása
7.4.5.3. Üzemeltetés, működtetés, a fejlesztési terv és a szolgáltatások működésének leírása,
szervezeti terv
A szandaszőlősi akcióterület költségtáblázatában színezéssel kiemelésre kerültek az első ütemű – és az
ahhoz kapcsolódó – beruházások. Piros színnel kerültek alászínezésre azok a tevékenységek, amelyek
a pályázati támogatásból valósulnak meg az első ütemben, a pályázathoz kapcsolódó vállalkozói tőke
befektetések (B konstrukció) sötétkék, a pályázati fejlesztések hatására épülő magánbefektetések (C
konstrukció) pedig világoskék színnel kerületek kiemelésre. A tömbbelső feltárások lakossági erőből
valósulhatnak meg. A szandaszőlősi programból alászínezés nélkül maradtak megvalósítása nem az

első ütemű ÉAOP pályázati támogatásokhoz kötődően és/vagy később (nem első ütemben) kerülnek
megvalósításra.
GII jelű—Szandaszőlős akcióterület költségtáblázata

Fajlagos Építés 10%tervezés Nettó 20% ÁFA 10% Bruttó
Megnevezés Mennyiség költség költsége művezetés, összköltség MFt tartalék költség
MFt
GII.1. Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén

1. kulturális központ 1100 m² 350 eFt/m² 385 38,5 423,5 84,7 42,4 550,6
épülete
2. kiskereskedelmi üzletek 800 m² 200 eFt/m² 160 16 176 35,2 17,6 228,8
3. közpark, berendezési 3200 m² 4 eFt/m² 12,8 1,3 14,1 2,8 1,4 18,3
tárgyakkal
4. gyalogos burkolatok, 1200 m² 20 eFt/m² 48 4,8 52,8 10,6 5,3 68,7
fórum kialakítása
5. parkolók építése 60 fh 0,4 MFt/fh 24 2,4 26,4 5,2 2,6 34,2
Összesen 900,6
GII.2. Városrészközpont kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula utca csomópontjában

1. autóbusz decentrum 10
áttelepítése a tervezett 442
sz út mellé
2. térrendezés, fórum 2500 m² 20 eFt/m² 50 5 55 11 5,5 71,5
kialakítása
3. fedett piac létesítése 300 m² 50 eFt/ m² 15 1,5 16,5 3,3 1,7 21,5
4. park létesítése, 1500 m² 4 eFt/m² 6 0,6 6,6 1,3 0,7 8,6
berendezési tárgyakkal
5. parkoló építése 24 fh 0,4 MFt/fh 9,6 1 10,6 2,1 1,1 13,8
Összesen 125,4
GII.3. Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása

1. telekrendezés új utcák Telektulaj- --
3. utcafásítás 2500 fm 2, 5 eFt/ fm 9,0
Összesen 609,6
GII.4. új lakóterületek kialakítása

1. telekrendezés új utcák
kiszabályozása
3. utcafásítás 600 fm 2, 5 eFt/ fm 1,5 0,2 1,7 0,3 0,2 2,2
Összesen 130,9
GII.5. 442 sz országos mellékút elkerülő nyomvonalának kiépítése

1 útépítés 42 000 m² 30 eFt/ m2 1 260 126 1 520 304 152 1 976,0
Összesen 1 976,0
GII.6. Városrészen belüli közlekedésfejlesztések

1. belterület Ny-i határán 16 200 m² 20 eFt/ m2 324 32,4 356,4 71,3 35,7 463,4
gyűjtőút építése
2. körforgalmi csomópont 1 db 143,0
építése a Vörösmező és
Karinthy F út
csatlakozásánál
3. hiányzó útburkolatok 90 000 m² 20 eFt/ m2 1 800 180 1980 784 198 2 574
építése
Összesen 3 180,4
GII.7. Sport terület kialakítása

1 labdarugó pálya 1 db² 20 MFt/db 20 2 22 4,4 2,2 28,6
2. öltöző, raktár, iroda 100 m² 100 eFt 10 1 11 2,2 1,1 14,3
épület
3. teniszpályák építése 2 db 1,5 Mft/ 3 0,3 3,3 0,7 0,3 4,3
4. parkoló építése 30 fh 0,4 MFt/fh 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
5. zöldfelületek létesítése 6000 m² 2 eFt/m² 12 1,2 13,2 2,6 1,3 17,1
Összesen 81,4
GII.8 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek fejlesztése

1 területelőkészítés 10,0 ha 0,5 MFf/ha 5 0,5 5,5 1,1 0,6 7,2
Összesen 7,2

GII.9. Fásítás a 442 sz. országos mellékút mentén

1. a 442 sz. országos 5,0 ha 0,5MFt/ha 2,5 0,3 2,8 0,6 0,3 3,7
mellékút mentén
Összesen 3,7
GII.10. Közművek kiépítése közterületen

1 Vízi közműhélózat 145,3 14,5 159,8 32,0 16,0 207,8
közműhozzájárulás 73,0
2 Energia hálózatok 81,5 8,2 89,7 17,9 9,0 116,6
Közmű hozzájárulás 0,6
Összesen 398,0
Az első ütemben pályázati költségtámogatással vagy ahhoz kapcsolódóan megvalósuló

projektelemek költségösszesítője
MFt.
GII.1 Városrészközpont kialakítása a Munkácsy Mihály utca mentén
Pályázati támogatással finanszírozott közterület kialakítás 104,2
Pályázathoz kapcsolódó (B konstrukció) vállalkozói tőkebefektetés (üzletek, vendégl.) 228,8
Összesen 333,0
GII.2 Városrészközpont közterületeinek és piac kialakítása a Gorkij út és a Krúdy Gyula 125,4
utca csomópontjában
GII.3 Tömbbelsők lakóterületi hasznosítása 609,6
GII.4. Új lakóterület terület-előkészítése és közterületek kialakítása 130,9
GII.6. 2. körforgalmi csomópont építése a Vörösmező és Karinthy F út csatlakozásánál 143,0
3. hiányzó útburkolatok építése 2 574
Összesen 2 717,0
Szandaszőlős első ütem összesen 3 915,9
Források szerinti összesítés

Pályázati támogatással 2 934,5
Kapcsolódó vállalkozói tőkéből 228,8
Egyéb közpénzből 143,0
Lakossági forrásból 609,6
∑ Mindösszesen 3 915,9


MELLÉKLETEK

1 SZ MELLÉKLET---- Civil szervezetek és lakosság fejlesztési javaslatai
Sorsz. Javaslattevő Téma Helyszín Támogatók Becsült költség Beilleszthetőség

1. Szolnoki Városvédők Szolnoki Zagyva ártéri arborétum és Zagyva ártér KÖTIVIZIG, Tisza Tervezés: Módosított
és Városszépítők vízi park valamint a folyó-völgyi Klub, Közép- formában és
20 000 eFt
egyesülete települések környezetvédelmi és Tiszavidéki átdolgozott
turisztikai fejlesztése: horgászegyesületek Megvalósítás tartalommal
Szövetsége, 1 000 000 eFt beilleszthető
Napozópart, csónakkikötő, vízparti
Evezős Egylet, Kö-
liget, vízimalom, vízisí pálya, állóhajók,
Ti.
szökőkutak, víziszínpad,
Környezetvédelmi
és Vízügyi
Felügyelőség
2. Pásztrai György Sebestyén krt. meghosszabbítása, Tiszapart, Egyéb
Tisza-part és Ó-Szolnok rendezése, projektekben
Tisza-Liget, Ó-
indóház környék felújítása, Szapáry út nagyrészt
Szolnok, belváros
rendezése, várkörnyék jelölése, megjelenik
szabadtéri mozi/színpad,
sportterületek és szabad-strandok
3. Civil Városmarketing Városi kerékpárút hálózat koncepciója Kossuth tér -Ságvári Beilleszthető a
Kerekasztal (Szabovik út -Várkonyi tér városi teljes
Zoltán) Csokonai út, hálózattal
összefüggésben
Eötvös tér-Baross út
végiggondolva
- Hősök tere -Hild
tér
4. Városgazdálkodási és 1. Városi kerékpárút hálózat Jubileum tér 50 000-100 000 Nagyrészt
Környezetvédelmi fejlesztése eFt befogadható
Tisza+Zagyva
Kerekasztal javaslatok,
2. Őrzött kerékpártároló kialakítása
némelyik inkább
3. Rámpás kerékpáros hídfeljárók működtetési-
4. Zagyva-parti és Tisza-parti karbantartási,
Tiszai árvéd. mint fejlesztési
kerékpárutak összekötése
Tiszaliget bejárata léptékű
5. Lépcsős támfal, nem rézsűs
védvonal

6. Forgalom-blokkoló nagyparkoló és MÁV sporttel.

tömegközlekedés fejlesztés a
Mártirok útja- Horog
Tiszaliget forgalommentesítéséért
u. Véső/Tópart u.
100 000 eFt/év
7. MÁV sporttelep felújítása
Újszász és Cegléd
(apportálás) 50 000-100 000
felőli vasútvonalak
eFt/év
8. Volt teherpályaudvar és környéke környezete
rehabilitációja
9. Bp. felől vasúti bevezető szakaszok

környékének rendezése
(Nagysándor József u.
hulladéklerakó, elhanyagolt MÁV
terület)
10. Használaton kívüli MÁV területek
városi megvásárlása
5. Bagdi Sándorné 1. Partos kápolna környékének és Pletykafalu Nagyrészt
képviselő megközelíthetőségének rendezése befogadható
javaslatok,
2.Nagysándor József úti kerékpárút
némelyik inkább
folytatása az Abonyi úton a József
működtetési-
Attila útig
karbantartási,
3. Tesco környék csapadékvíz mint fejlesztési
elvezetése léptékű
4. Abonyi úti Eü. Sazkközépiskola és
rendelő felújítása
5. Meggyes lakótelepen artézi kút
létesítés
6. Dikó Károly (Barátság . 1. Tiszaliget fejlesztése Tiszaliget Kisebb részben
út) befogadható
2. REMONDIS Zrt működésének
javaslatok, egyes
felülvizsgálata
témák nem
3. Családiházas lakóterület kijelölése a fejlesztési, hanem
Széchenyi
Kaán Károly u. – Zagyva gát – üzemeltetéssel

vasúti töltés által határolt területen városrész vagy

karbantartással
4. A gyalogos járda problémák
kapcsolatosak, a
megoldása
lakóterület
5. Artézi kutat fúratni a Zöld Ház kijelölése …
mellett
6. A csapadékvíz elvezető rendszer
karbantartottságát javítani kellene
7. közterületek rendben tartását
fokozni
8. Állattartó rendeletet módosítani,
kutyatartást szabályozni
9. A közlekedésbiztonságot fokozni:
- közlekedési lámpát a MOL kúthoz
(Pozsonyi út-Ifjúság-Egyetértés út),
Széchenyi krt-Bartók B. úthoz, a
gyermekvároshoz, a Piros iskolához,
orvosi rendelőhöz
10. Parkőröket kellene alkalmazni és a
játszótereket bekeríteni
7. Dr. Kállai Mária 1. Város épített környezetének Szandaszőlős A javaslatok egy
képviselő megújítása (egységes stílusú oktatási része
utcabútorozás) létesítmények beilleszthető
bővítése felújítása,
2. közszolgáltatási infrastruktúra (Szandaszőlős
intézmények
fejlesztése (oktatás, egészségügy, központkialakítás,
akadálymentesítése,
megmaradó létesítmények lakóterület
Műv. Ház fejlesztés,
felújítása) fejlesztés), más
közterület és piac
része nem
3. Városrészek helyi identitáserősítése rendezés,
fejlesztési, hanem
buszközlekedés
intézkedési vagy
javítása, forgalmi
szervezési feladat
rend, központban la-
kóterület (tömbbelső
feltárás)

8. Seniorok Tanácsa 1. Belvárosi rehabilitáció folytatása és Nagyrészt nem

történeti városmag „kialakítása” a területi fejlesztést,
(Dr Szalóki István)
vár szimbolikus visszaállítása hanem
szervezést
2. Tisza és Zagyva jobb kihasználása
igénylő feladatok,
3. Kortárs képzőművészeti kiállítóhely a fejlesztési
(indóházban) konzekvenciákkal
4. Kulturális rendezvények, zenei járók (1., 2.)
események összehangolása, beilleszthetők
szervezetts.
5. Értékek megőrzése, támogatása,
mecenatúra
6. A klímaváltozás figyelembe vétele a
fejlesztéseknél
9. Civil Városmarketing Javaslatok a város A javaslat
Kerekasztal forgalomcsillapítására fejlesztési
feladatot képező
(Kádár Zoltán és Gedei 1. Tiszai átkelő-kapacitás bővítése, új
része további
Tibor) Tisza híd szükségessége a Mester
mérlegelés
u. és a papírgyár környékén
(hálózatfejlesztési
2. A városi tömegközlekedés terv) alapján
fejlesztése (buszmegállók sűrítése) beilleszthető
és belváros széli P+R parkoló
rendszer kialakítása
10. „Nagy Józsi” Pászi 1. Gazdaságfejlesztés: A javaslatok egy
– a fejlesztéshez
1.1. Ipari parkok bővítése
kötődő - része
1.2. Logisztikai központ betelepítése beilleszthető,
1.3. Tiszai (teher)kikötő létesítése egyes javaslatok
(pl. Tiszaliget
1.4. Repülőtéri terminál építése területének
2. Közlekedés fejlesztés: növelése)
irreálisak vagy túl
2.1. országos fejlesztés(M8, M4) nagy költséggel
szolnoki hatásaira felkészülés (új járnak. Az ötletek

híd) másik része nem

fejlesztési, hanem
2.2. kerékpárút hálózat fejlesztése
szervezési-
2.3. vasútállomás korszerűsítés működtetési
2.4. a Tisza hajózás beindítása, kérdést érint.
személyforgalmi kikötő
2.5. légi teher- és személyszállítás
fejl.
2.6. új Tisza-hidak (K-i és Ny-i közúti
híd, gyalogoshíd a Tiszaligetbe)
2.7. új Zagyva-hidak (É-i autópálya,
gyalogos-híd a vasúti híd
térségében)
3. Turisztika, idegenforgalom:
3.1. Az árapasztó csatorna állandó
vizének biztosítása zsilipeléssel
3.2. Tiszaligeti strand, Damjanich
uszoda, MÁV strand fejlesztése, új
uszoda a Széchenyi városrészben,
tiszai és holt-tiszai fürdőzés
biztosítása, gyógyfürdő fejlesztések
3.3. A Tisza fővárosa program
(kiegészítve új evezőspálya az
árapasztó csatornán)
3.4. Belvárosi sétáló utca és
gyalogos tér fejlesztés
(Szapáry,Óvoda, Magyar, Táncsics,
Szigligeti, Hubay, Szigony, Lengyel
légió, Mária, Madách utcák), Zagyva
és Tisza parti sétányok
3.5. szálloda és vendéglátás
fejlesztés, a meglevő és egykori
helyek felújítása, a tárház

idegenforgalmi funkcióváltása, a
Zagyva-torkolat körüli épületek
idegenforgalmi hasznosítása
3.6. Emlékművek helyreállítása,
környékük rendezése,
zenepavilonok létesítése
3.7. Belváros rehabilitáció folytatása,
foghíjak beépítése, homlokzat
felújítások (a helyekről tételes
felsorolás)
4. Szolnok a kultúra városa:
4.1. a művésztelep bővítése a
tüdőkórház területén
4.2. Új múzeumok: vasútmúzeum,
Tisza Múzeum, Csipkeház
5. Szolnok zöld város:
5.1. Parkerdő-vadaspark, Tisza- és
Zagyvaparti sétányok, ártári
parkerdők, tiszaligeti parkosítás,
játszóterek
6. Környezetvédelmi program:
6.1. Zajcsökkentés
6.2. hulladékkezelés javítása
6.3. vandalizmus ellen

2.SZ. MELLÉKLET--------- Az önkormányzat által középtávon tervezett intézményi felújítások
Pályázat megnevezése Pályázat Pályázat helye Tennivalók összefoglalása Összes költség Igényelt Szükséges Előkészítettség Tervezett
száma támogatás (eFt) sajáterő (eFt) kezdési
(utca, hrsz) (eFt) időpont
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FELÚJÍTÁSA (4.1.1.)

1.Szapáry úti óvoda 1. (?) Szapáry u. Tető ráépítés és tetőtér 270 000,0 243 000,0 27 000,0 Tervezés alatt 2007.
felújítása beépítés, homlokzat
939 hrsz hőszigetelés, nyílászáró csere,
energiaracionalizálás,
akadálymentesítés, gépészeti
korszerűsítés, burkolatcsere, új
bútorzat
4.1.1. Baross út 68. ? Akadálymentesítés, nyílászáró 222 431,7 200 188,5 22 243,2 Eng. terv
csere, homlokzati hőszigetelés, folyamatban
2.Városi Kollégium 3307 ? hrsz tetőszigetelés, burkolatcsere,
felújítása vizesblokk felújítás, elektromos
3240 ? hrsz
és informatikai hálózat
3207/1 hrsz korszerűsítés
3,II.Rákóczi Ferenc ált. 4.1.1./1 Rákóczi utca Tornaterem építés, homlokzat 310 000,0 279 000,0 31 000,0 Engedélyezési
isk. felújítás, felújítás, akadálymentesítés, terv
tornaterem építés 4345 hrsz. idegen-nyelvi labor
korszerűsítés
4.Építészeti, Faipari és 4.1.1./2 Petőfi S. utca 1. Tornaterem építés, 359 892,6 323 903,3 35 989,3 Jogerős építési
Környezetgazdálkodási többfunkciós kiszolgáló engedély és kész
Szakközép- és 1322 hrsz. egységek építése, kiviteli tervek
Szakiskola bővítés, akadálymentesítés
felújítás
5.Széchenyi Körúti Ált. 4.1.1./3 Széchenyi Homlokzat- és tetőszigetelés, 167 000,0 150 300,0 16 700,0 Tervezés alatt
Isk., Sportiskola és Körút nyílászáró csere, elektromos
Művészetoktatási hálózat, fűtés és vizesblokk
Intézmény 9478/7 hrsz felújítás, akadálymentesítés,
sportpályák építése,
sporteszközök beszerzése
6.Ligeti Úti Általános 4.1.1./4 Ligeti út Akadálymentesítés, fűtési 38 585,0 34 726,5 3 858,5 Tervezés alatt
Iskola és Előkészítő rendszer és világítás
Szakiskola 3952 hrsz korszerűsítés, burkolatcserék,
akadálymentesítése balesetmentes burkolat
kialakítása
7.Újvárosi Általános 4.1.1./5 Dr. Durszt Halmozottan hátrányos (roma) 146 884,0 132 195,6 14 688,4 Eng. terv.

Iskola felújítása, J.utca gyerekek 177 éves tornatermi

költségkímélő iskolaépületének öltözőre-
üzemeltetés 5610 hrsz akadálymentesítése, vizesblokkra, a
energiatakarékossá alakítása, többi tervezési f.
vizesblokk felújítás
8. Kodály Zoltán Ének- 4.1.1./6 Kassai utca 29. Külső-belső nyílászárók 411 200,0 370 080,0 41 120,0 Tervezési
zenei Ált. Isk., Tallinn cseréje, homlokzati fázisban
Alapfokú 1853/1 hrsz hőszigetelés, vízvezeték,
Művészetoktatási villanyhálózat és kazán cseréje,
Intézmény, Városi burkolatcserék, kerítés felújítás,
Tanuszoda, Bartók B. úszómedence felújítás,
Zeneiskola felújítása sportpálya és játszótér,
hangszervásárlás
9.Varga Katalin 4.1.1./? Szabadság tér Tornacsarnok építés és 298 800,0 268 920,0 29 880,0 Tervezés alatt
Gimnázium tornaterem 6 felszerelés + kiszolgáló
és akadálymentesítés helyiségek, iskolaépület
1565 hrsz akadálymentesítése
4.1.1. TÉMÁK ÖSSZESEN 2 224 793,3 2 002 313,97 222 479,33
FOGYATÉKOS ELLÁTÁSI PROJEKTEK (4.1.3.)

10.Fogyatékosok 4.1.3./1 ? hol? Épület építése és felszerelése 120 000,0 108 000,0 12 000,0 Tervezés alatt
nappali intézménye
létrehozása
4.1.3. TÉMÁK ÖSSZESEN 120 000,0 108 000,0 12 000,0
KÖZÖSSÉGI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI PROJEKTEK (4.1.4.)

11.Szandaszőlősi 4.1.4./1 Szandaszőlős Homlokzatszigetelés, tetőcsere, 513 300,0 461 970,0 51 330,0 ?
városrész többfunkciós burkolatcserék, épületbővítés,
közösségi tereinek Gorkíj u. 47. gépészeti korszerűsítés,
felújítása, bővítése Isk. 11512 hrsz környezetrendezés, parkosítás,
sportpályák
Művh11506
hrsz
12.Széchenyi 4.1.4./1 utca 8 ha-on szabadtéri színpad, 828 310,0 745 479,0 82 831,0 Tanulmányterv a
városrész Ifjúsági, extrém-park, sportpályák, projekt egy

Szabadidős és Sport hrsz rekreációs helyek és részére

Központ létesítmények, főépület építése
13.„Zöld Ház” 4.1.4./2 Karczag L. utca Homlokzati hőszigetelés, 147 400,0 132 660,0 14 740,0 felmérés
Széchenyi városrész tetőfelújítás, nyílászáró csere,
közművelődési 9090/2 hrsz villanyhálózat és tornaterem
intézmény felújítás felújítás burkolatcsere
14.Tiszaligeti Képzési, 4.1.4./2 utca Épület magastetősítése (440 450 000,0 405 000,0 45 000,0 tanulmányterv
2
Szabadidő és m ) és tetőtér beépítés,
Sportkomplexum 9711 hrsz meglevő épület és
felújítása sportpályák+lelátó felújítása
15.Holt-Tisza Vízsport 4.1.4./3 Evezős- Víz, szennyvíz, elektromos és 200 000,0 180 000,0 20 000,0 Tanulmányterv a
és Turisztikai központ pálya+csárda gázhálózat felújítás, meglevő projekt egy
turisztikai faházak felújítása, részére
16 467/2 hrsz szociális létesítmény bővítés,
sportterület fejlesztés
4.1.4.TÉMÁK ÖSSZESEN 2 139 010,0 1 925 109,0 213 901,0
BÖLCSŐDÉK FEJLESZTÉSE
16. Jósika úti bölcsőde 1. Jósika u. Magastetősítés, homlokzati 123 200,0 110 880,0 12 320,0 Tervezés alatt 2007.
és a Bölcsődei hőszigetelés, nyílászáró csere, november
Igazgatóság épület 4729, 4734 hrsz burkolat felújítás, árnyékolás,
felújítása akadálymentesítés, játszóudvar
és medence felúj
17.Kolozsvári úti 2. Kolozsvári út Azbesztmentesítés, új tető, 87 300,0 78 570,0 8 730,0 Tervezési 2007.
bölcsőde felújítása hőszigetelés, nyílászáró és fázisban november
1922 hrsz burkolat csere, árnyékolás,
akadálymentesítés, ját-
szóudvar és medence felújítás,
épületgépészet,
konyhatechnológia
18 Aranyi úti bölcsőde 3. Aranyi út Magastetősítés, homlokzati 110 400,0 99 360,0 11 040,0 Tervezési 2009. január
felújítása hőszigetelés, nyílászáró csere, fázisban
9107/13 hrsz burkolat felújítás, árnyékolás,
akadálymentesítés, játszóudvar
és medence felúj
19.Móra Ferenc úti 4. Móra F. út Magastetősítés, homlokzati 88 500,0 79 650,0 8 850,0 Tervezési 2009. január
bölcsőde felújítás hőszigetelés, nyílászáró csere, fázisban

és medence felúj
20.Gorkíj úti bölcsőde 5. Szandaszőlős Padlástér és homlokzat 68 500,0 61 650,0 6 850,0 Tervezési 2009. január
felújítása hőszigetelés, nyílászáró és fázisban
Gorkíj u. burkolatcsere, árnyékolás,
11510 hrsz. akadálymentesítés, ját-
szóudvar és medence felújítás
21.Temető úti bölcsőde 6. Temető út Épületbővítés és belső felújítás, 95 000,0 85 500,0 9 500,0 Tervezési 2011. január
felújítása hőszigetelés, nyílászáró és fázisban
5681/3 hrsz burkolat csere, árnyékoló,
akadálymentesítés,
játszóudvar, medence felújítás
22. Czakó úti bölcsőde 7. Czakó u. Magastetősítés, homlokzati 119 200,0 107 280,0 11 920,0 Tervezési 2011. január
felújítása hőszigetelés, nyílászáró csere, fázisban
és medence felúj
23.Városmajor úti 8. Városmajor u. Magastetősítés, homlokzati 83 500,0 75 150,0 8 350,0 Tervezési 2011. január
bölcsőde felújítása hőszigetelés, nyílászáró csere, fázisban
és medence felúj
24.Liget úti gazdasági Azbesztmentesítés, új tető,
hivatal és előkészítő hőszigetelés, nyílászáró és
konyha felújítása 9. Liget u. burkolat csere, épületgépészeti 81 700,0 73 530,0 8 171,0 Tervezési 2012. január
felújítás fázisban
3941 hrsz
BÖLCSŐDE FELÚJÍTÁSOK ÖSSZESEN 857 300,0 771 570,0 85 730,0

3. SZ MELLÉKLET -- Szolnok Megyei Jogú Város 10 éves útfelújítási javaslata
• Gárdonyi utca – Kút utca • Gerle utca

• Horog utca • Káka utca
• Károly Róbert utca • Vas utca
• Bajnok utca • Liget utca
• Krúdy Gyula utca északi szakasza • Toldi utca
• Meder utca • Levente utca
• Fény utca • József Attila utca (Baross úttól a Nagy Imre
• Áchim András utca krt-ig)
• Koszorú utca • Arany János út
• Szigliget utca • Győrffy István utca
• Lőwy Sándor utca • Aranyi Sándor utca
• Horánszky utca • Orosz György utca
• Avar utca • Karczag László utca
• Dr. Elek István utca • Malom utca
• Kassai út északi szakasza • Botár Imre utca
• Kassai út Pozsonyi út és Szántó krt. között • Czakó Elemér utca
• Csaba utca • Lovas István utca
• Zrínyi utca • Hild Viktor út
• Nyomdász utca • Vasvári Pál út
• Pálfy János utca • Dr. Durst János út
• Kazinczy utca • Szt. István király utca
• Baross Gábor utca • Szt. László király utca
• Kolozsvári út • Tanács utca
• Álmos utca-Tisza utca • Batthyány utca
• Lilion utca • Kalász utca
• Vásárhelyi Pál utca • Markotányos utca
• Rózsa Ferenc utca • Virágos utca
• Vércse utca • Kút utca összekötő ág
• Kassák utca Pázmány-Kiss János utca között • Kiss János út északi szakasza
• Hód köz • Kiss János út déli szakasza
• Rét út • Krúdy Gyula utca déli szakasza
• Ferenczy-Szinyei-Paál László utcák • Zöldfa utca
• Czakó Elemér utca parkoló • Málna utca
• Moha út parkoló • Berzsenyi Dániel utca
• Csokonai út 25-39. parkoló • Vas Gereben utca
• Fogoly út • Rozgonyi utca
• Csóka út • Sarló utca
• Dr. Sebestyén Gyula krt. • Hold utca
• Boglárka út • Bálvány utca
• Bolt köz (Penny áruház-Sándor Pál u. között) • Bacsó Nándor utca
• Kocsoros út (alsó gát melletti szakasz) • Lengyel Légió utca
• Gátőr út • Aradi utca
• Kőrösi út • Kisfaludy utca
• Széchenyi István krt. • Vak Bottyán utca
• Nagymező út • Gyökér utca – Sashalmi és Tószegi út között
• Vízpart krt. • Határ utca
• Csokonai utca • Gorkij út Vörösmező – Szabó Lőrinc utca
• Felhő utca közötti szakasz
• Alkony utca • Labda utca
• Dobó István utca • Milléri út
• Kacsa utca
• Kandó Kálmán tér és utcái

4. SZ MELLÉKLET----. Kistérségi projektlistán szereplő szolnoki intézményi fejlesztések
25.Gondozási központ 3. Karcag L. út 2- Kettő új gondozási központ 150 000,0 135 000,0 15 000,0 Tervezési 2007.
létrehozása 4. építése idősek nappali fázisban
ellátására, házi segítségnyújtás
9084 ? hrsz és szociális étkeztetés
9085/3? hrsz biztosítására (kb. 2x350 m2)
Irgalmas út 2.
3264 ? hrsz
26.Kistérségi 9. Ua, ?Széchenyi? 250 m2 színházterem+kiállító ((131 000,0)) ((117 900,0)) ((13 100,0)) Tervezés alatt 2007.
művészeti középiskola mint előtér, színpad és berendezés,
?4.1.1./3? 9478/7 hrsz oktatási eszközpark bővítése,
akadálymentesítés,
mozgássérült mosdók
27.Szociális gondozási 27. Fiumei út 4. 350 m2 új gondozási épület 75 000,0 67 000,0 8 000,0 Tervezés alatt 2009. január
központ építése közp. helyett új megépítése és felszerelése
1950/3? hrsz
28.Szandaszőlősi Műv. 36. Gorkíj u. Energiaracionalizálás: ((113 000,0)) ((101 700,0)) ((11 300,0)) Tervezés alatt 2009. január
Ház, ált. isk. és hőszigetelés, nyílászáró és
Művészetokt. Int. ua, mint 11512 hrsz ? kazáncsere, akadálymentesítés
felújítása 4.1.4/1?
11506 hrsz ?
29.1 db szociális 42. Kertváros 350 m2 új gondozási épület 175 000,0 157 500,0 17 500,0 Tervezés alatt 2011. január
gondozási központ (új/hol) megépítése és felszerelése
építése és 4 db (Kertváros), 4 db gondozási
felújítása Városmajor u központ hőszigetelése,
33. nyílászáró csere,
241/1 hrsz fűtéskorszerűsítés, gépészeti
felújítás, azbesztmentesítés,
Tószegi u.1. akadálymentesítés
5823/12 hrsz
Abonyi u. 32.
7951/1 hrsz
Radnóti u. 40.
11553/2 ? hrsz
30.Zengő utcai óvoda 44. Zengő u. ? Akadálymentesítés, nyílászáró 70 000,0 63 000,0 7 000,0 Tervezés alatt 2011. július
felújítása csere, fűtés korszerűsítés,
? hrsz tetőszigetelés

31.Pitypang tagóvoda 45. Jósika utca 2. Fűtéskorszerűsítés, nyílászáró 75 000,0 67 5000,0 7 500,0 Tervezés alatt 2011. július
felújítása csere, akadálymentesítés,
4729? hrsz homlokzat-felújítás
4734? hrsz
32.Kolozsvári úti óvoda 46. Kolozsvári út Homlokzat hőszigetelés, 60 000,0 54 000,0 6 000,0 Tervezés alatt 2011. július
felújítása tetőcsere, fűtésrekonstrukció,
1918 hrsz gépészet és vizesblokk
felújítás, akadálymentesít
33.Többfunkciós 47. Utca ? Magastetősítés (440m2), tetőtér 100 000,0 90 000,0 10 000,0 tanulmányterv 2011. július
Képzési Létesítmény beépítés, berendezés,
kialakítása hrsz számítástechnikai és
audiovizuális felszerel.
34.Fiumei úti ált. isk. 48. Fiumei út Homlokzatszigetelés, 300 000,0 270 000,0 30 000,0 tervezés 2011.január
korszerűsítése nyílászáró csere, tornaterem
1428/7hrsz átépítése, elektromos hálózat
és kerítés felújítás, burkolat
csere, akadálymentesítés
35.Kőrösi Csoma 50. Nagy Imre krt Nyílászáró csere, elektromos 200 000,0 180 000,0 20 000,0 Kész 2012. július
Sándor Általános 20 hálózat, vízvezeték és tervdokumentáció,
Iskola és Művészetokt. vizesblokk rekonstrukció, vállalkozói
Int. felújít 4566/12 hrsz akadálymentesítés, árajánlat
tetőszigetelés, tornaterem
felújítás
36. Fogyatékosok 52. ? utca 500 m2 új épület megépítése (120 000,0) (108 000,0) (12 000,0) Tervezés alatt 2013 január
kistérségi nappali és felszerelése,
intézményének ? ua, mint hrsz környezetrendezés
létrehozása 4.1.3/1?
1 569 000,0 1 412 100,0 156 900,0

KISTÉRSÉGI PROJEKTEK ÖSSZESEN (1 449 000,0) (1 304 100,0) (144 900,0)
((1 422 500,0)) ((1 280 250,0)) ((142 250,0))
TELJES PROJEKTLISTA ÖSSZES KÖLTSÉGE 6 790 103,3 6 111 092,97 679 010,3
(6 670 103,3) (6 111 093,0) (667 010,3)

5. SZ. MELLÉKLET---Intézmények, intézményi ellátottság
Igazgatási és társadalmi intézmények

Szolnok igazgatási és megyei intézményhálózata az elmúlt néhány évben a kormányzati döntések
következtében jelentős változásokon ment keresztül.
Legstabilabbnak a városi intézményrendszer bizonyult.
A jelenleg folyó közigazgatási reform két új szervezeti szintet hozott létre, az egyik a régió, a másik a
kistérség.
A kistérségi rendszer erősítette Szolnok város pozícióját, hiszen körzetközpontként ellát
közszolgáltatási, területfejlesztési és államigazgatási funkciót is.
A régiósítás nyomán a régióközpontok közül Szolnokon működik az Állami Népegészségügyi Szolgálat
észak-alföldi szervezete, ugyanakkor a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság régióközpontja Debrecenbe, az
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal régióközpontja Nyíregyházára került.
A kistérségi szintű szerveződés mellett megmaradt Szolnok vonzási potenciálja a megye térségeire,
Szolnok Kistérségnél továbbra is nagyobb terület tartozik az úgynevezett agglomerációba.
Szolnok város igazgatási és társadalmi intézményhálózata:
Önkormányzatok
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Kossuth tér 9.
Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Kossuth tér 9.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Kossuth L. u. 2.
Hivatalok
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal Kossuth tér 9.
Szolnok Kistérség Többcélú Társulása
Társulási Tanácsi Kistérségi Irodája József Attila út .88
Bíróságok
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Kossuth Lajos u. 1.
Munkaügyi Bíróság Kossuth Lajos u. 1.
Cégbíróság Baross u. 1.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Baross u. 1.
Rendőrség
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Büntetés-végrehajtó Intézet Dózsa György u. 1/a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság Baross u. 39.
Szolnok Városi Rendőrkapitányság Dr. Sebestyén krt. 5.
Tiszai Vízirendészeti Kapitányság Tiszaparti sétány 6.
Tűzoltóság
Szolnoki Hivatásos Tűzoltóság József Attila u. 14.
Egyházi intézmények
Belvárosi Főplébánia Templom u. 8/a
Vár Főplébánia Szent István király u. 2.
Görög-katolikus Egyházközség Gyermekváros u. 2.
Református Egyház Gyülekezete Tiszaparti sétány 1.
Szolnoki Zsidó Hitközség Mária u. 33.
Metodista Egyházközség Kassai u. 15.
Római Katolikus Egyházközség Dr. Elek István u. 2.
Evangelikus Egyházközség Verseghy park 1.
Szolnok-Szandaszőlős
Római Katolikus Egyházközség Krúdy Gy. u. 86.
H.N. Advent Egyház Szolnoki Gyülekezete Kápolna u. 19.
Baptista Gyülekezet Balassa B. u. 2.
Szolnoki Hit Gyülekezete József Attila u. 88.
Politikai pártok
FIDESZ Kossuth tér 1.
FIDELITAS Kossuth tér 1.
Független Kisgazda- Földmunkás Jászberény
és Polgári Párt Dárdás u. 14/a
Kisgazda Polgári Szövetség Jászberény Dárdás u. 14/a
Jobbik Magyarországért Mozgalom www.jobbik.hu

KDNP Baross u. 1.
Liberális Polgári Szövetség
Vállalkozók Pártja JNK Bimbó u. 1.
Magyar Demokrata Fórum Ságvári krt. 6.
Magyar Kommunista Munkáspárt Nagy Imre krt. 4.
Magyar Szocialista Párt Tófenék u. 1-3.
MIÉP
Munkáspárt 2006 info@munkaspart-2006.hu
Szabad Demokraták Szövetsége Kossuth tér 1.
Művelődési és nevelési-oktatási intézmények

Művelődési intézmények
Néhány mutató mentén összehasonlítva Szolnokot más megyei jogú várossokkal eltérő a helyzet az
ellátásban, illetve művelődési szokásokban.
Az ezer lakosra vetített mozi látogatások számában az utolsó előtti helyen állunk. A könyvtári állomány
tekintetében a harmadikok vagyunk, s az ezer főre jutó könyvtári egység Szolnokon a legmagasabb.
Könyvtár A város közművelődési intézményei,

Városok Mozi Állomány Ellátottság közgyűjteményei jól megközelíthető helyen, a
látogatás ezer kötet város közforgalmi csomópontjaiban helyezkednek
Könyv/ezer
ezer fő el.
lakosra/év Fenntartási nehézségekkel küszködnek, s ezért az
intézményekben folyó kulturális igénykeltés és –
Szolnok 2238 620 8211
kielégítés mellett szolgáltató és bérbeadó
Békéscsaba 2402 288 4421 tevékenységet is végeznek.
Kecskemét 2455 523 4757 Az utóbbi években egészséges egyensúly
észlelhető e kettő között, illetve kialakultak azok a
Székesfehérvár 2850 628 6178
határterületek és tevékenységek, amelyek mentén
Tatabánya 98 444 6299 jól összeilleszthető a kultúra és az üzlet világa.
Szombathely 2567 503 6330 A meglévő intézmények elegendőek a lakosság
kulturális és szórakozási igényeinek kielégítésére.
Talán a fiatalok számára nyújt kevesebb művelődési és szórakozási lehetőséget a város, mint
amennyire igény mutatkozik.
A meglévő épületek, közösségi terek alkalmasak nemzetközi, országos és megyei kulturális
rendezvények szervezésére is. Ezek az attraktív események egyre több embert vonzanak és
ismertséget szereznek Szolnok városnak.
A kultúra szinte minden ágának van intézményi háttere a településen.
A Szigligeti Színház 1991 óta városi fenntartásban működik Épülete korszerűsített, felújított,
esztétikailag is egyik ékessége a városképnek.
A színházban folyó művészeti munka jó színvonalú. A főváros közelsége közrejátszik abban, hogy
országos hírű színészek vendégszereplésükkel emelik ezt a nívót.
Évente 8-10 bemutató szerepel a műsortervben, körülbelül 270 előadást játszanak egy évadban, s
megközelítőleg 100 000 néző látogatja egy színházi szezonban ezeket az előadásokat.
Az Aba-Novák Kulturális Központ (VMZK) felújított épületét 2006-ban vették újra birtokba a város
lakosai.
A színházterem hangversenyteremmé alakításával, az épület variálható tereivel, korszerű színpadával
nem csak hangversenyek tartására, hanem hazai és nemzetközi konferenciák, rendezvények,
kongresszusok szervezésére is alkalmas. Némi átrendezéssel bálteremként is igénybe vehető.
A zenei profilt három kiváló zenei együttes alapozza meg: a Szolnoki Szimfónikus Zenekar, a Liszt
Ferenc Kamarazenekar és a Bartók Béla Kamarakórus.
A kulturális központban 23 művészeti csoport, együttes, klub és tanfolyam működik a 2007-es évben.
A VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár, illetve a vele fuzionáló VOKE Borostyán
Művelődési Ház rendkívül színes kulturális kínálatot nyújt a művelődni vágyóknak. Kézműves
foglalkozások, szüreti bál, táncház, gyermekszínjátszás, tanfolyamok, továbbképzések,
szavalóversenyek, népzenei minősítők szerepelnek az ajánlásban. Klubjaik a nyugdíjasokat szervezik,
illetve az egészségkárosodottak számára nyújtanak segítő programokat.

A Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézményhez tartozik a Napsugár Gyermekház, a

Kertvárosi Közösségi Ház, a Széchenyi Városrész Felnőtt Közművelődési Részlege. Hat
fiókkönyvtárával biztosítja a peremkerületi városrészek könyvtári ellátását (Abonyi úti, Csallóköz úti,
Durst János úti, Kertvárosi, Szandaszőlősi, Tallin Körzeti Fiókkönyvtár).
Szolnok kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik a képzőművészet. 1901 áprilisában megalakult a
Művészeti Egyesület. A Művésztelepet 12 műtermes lakással 1902 júniusában adták át ünnepélyes
keretek között.
2002-től a Szolnoki Művészeti Egyesület keretében működik, jelenleg 12 alkotó képzőművész öregbíti a
város hírnevét.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tartja fenn a Damjanich Múzeumot, a Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Levéltárat és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárat.
Művelődési házak
1. Aba-Novák Kulturális Központ Hild tér 1.
2. VOKE Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtár Jubileum tér 1/a
VOKE Borostyán Művelődési Ház Szapáry út 23.
3. HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Táncsics M. u. 5-7.
4. Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény
Kertvárosi Közösségi Ház Napsugár út 59.
Napsugár Gyermekház Karczag L. u. 2.
Felnőtt Közművelődési Iroda Karczag L. u. 2.
Könyvtárak
1. Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Kossuth tér 4.
2. Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmény Karczag László u. 2.
Fiókkönyvtárak:
Abonyi úti Fiókkönyvtár Abonyi út 36.
Csallóköz úti Fiókkönyvtár Csallóköz u.
Durst János úti Fiókkönyvtár Durst János u.
Kertvárosi Fiókkkönyvtár Napsugár u. 57.
Szandaszőlősi Fiókkönyvtár Gorkij u. 32.
Tallin Városrész Fiókkönyvtár Dr. Balogh Béla út 14.
Múzeumok
1.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Kossuth tér 4.
Damjanich János Múzeum Kossuth tér 4.
2. Szolnoki Galéria Templom u. 2.
3. Művésztelep Szent István tér 7.
Egyéb művelődési intézmények

1. Rádió 2000 Jubileum tér 5.
2. Aktív Rádió Kossuth L. u. 2.
3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT Arany János u.
4. MTESZ JNSZ Megyei Szervezete Kossuth L. u. 4.
5. Szolnok Városi Televízió Szigligeti u. 1.
6. Magyar Televízió SzolnokiTudósító Iroda Táncsics M. u. 13.
Mozik
1. Tisza Mozi Kft. Templom u. 4.
2. Tallin Filmszínház Kandó K. u. 1.
3. Cinema City Szolnok Plaza Ady E. u. 28.
Színház
Szigligeti Színház Tisza park 1.
Oktatási intézmények

Óvodai ellátottság
Szolnokon az óvodai ellátást egy önkormányzati fenntartású óvodai igazgatóság biztosítja 23
tagóvodával, és három nem önkormányzati óvoda működik a városban. Az óvodafenntartók sorába
lépett a Katolikus Egyház.
Valamennyi városrésznek van óvodája, ugyanakkor a szabad óvodaválasztás lehetősége is adott.
A 23 tagóvodában 100 óvodai csoportban 2372 gyermek nyer elhelyezést. A férőhelyek száma 2329,
tehát jó a kihasználtság százaléka.
Ebben az összetett intézményi struktúrában színes és sokrétű pedagógiai program valósul meg, a
szülők választhatnak a Lépésről lépésre, a Montessori pedagógián alapuló, Nevelés a művészetek
eszközeivel, a Mozgás és egészséges életmódra nevelő, a Hagyományápolásra, népszokásra épülő, az
„Add a kezed” és A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását segítő speciális programok közül.
Óvodai férőhelyek tekintetében Szolnok az azonos nagyságrendű megyei jogú városok közül ezer
lakosra vetítve a negyedik a hat megyeszékhely közül.
Város Óvodás Óvodai gyermekcsoportok. Óvodai férőhelyszám

gyerekek/fő száma
Óvodai férőhely/Efő
Szolnok 2429 104 2416 32
Békéscsaba 1836 77 1836 28,1
Kecskemét 3463 152 3468 31,5
Székesfehérvár 3355 150 3603 35,4
Tatabánya 2349 99 2446 34,6
Szombathely 2699 109 2613 32,8
Óvodák
Önkormányzati óvoda:
1. Szolnok Városi Óvodák Baross u 10-12.

Tagintézmények:
Zengő Óvoda Czakó E. u. 4.
Csemetekert Óvoda Vércse út 11
Szivárvány Óvoda Aranyi S. u.1/b
Százszorszép Óvoda Czakó E.u.4.
Pitypang Óvoda Jósika u.2.
Nyitnikék Óvoda Dobó u. 29.
Manóvár Óvoda Bajtárs u.8-12.
Kacsa úti Óvoda Kacsa út 2.
Árnyas Óvoda Temető u.13.
Csallóköz úti Óvoda Csallóköz u. 19-21.
Hold úti Óvoda Hold u. 12.
Hétszínvirág Óvoda Fiumei u. 8-10.
Kolozsvári úti Óvoda Kolozsvári u.17.
Gézengúz Óvoda Ady E. u. 24/A
Tesz-Vesz Óvoda Károly R.u.11.
Liget úti Óvoda Liget út 25.
Szapáry úti Óvoda Szapáry út 8.
Verseghy Parki Óvoda Verseghy park 4.
Kertvárosi Óvoda Napsugár u.20.
Eszterlánc Óvoda Krúdy u.129.
Munkácsy úti Óvoda Munkácsy u.17.
Wágner úti Óvoda Wágner G.krt.1/a.
Rózsa úti Óvoda Rózsa u.1/b.
Egyéb Óvodák

2. KIPP-KOPP Alapítvány az óvodás gyermekekért Györffy I. út 10. Fsz. 3.

3. Szolnoki Waldorf Óvoda Balogh B. út 14.
4. Szolnoki Mustármag Római Katolikus Óvoda Templom út 8.
Általános Iskola
Az általános iskolás korú gyermekek nevelése-oktatása 12 tiszta és egy vegyes profilú
(gimnázium+általános iskola) intézményben folyik.
A demográfiai adatok alapján megállapítható, hogy a 2010/2011. tanévtől kerül egyensúlyba a belépő 1.
évfolyamosok és a kilépő 8. évfolyamosok létszáma. A 2011/2012. tanévtől pedig enyhe emelkedés
figyelhető meg a tanulói létszámban. Az elkövetkező 5 évben körülbelül 700 tanulóval, azaz 30-32
tanulócsoporttal lesz kevesebb az általános iskolákban.
A meglévő általános iskolai kapacitás tehát elegendő az oktatási feladatok ellátására. Az
eszközellátottság és a berendezés jónak mondható, de az épületek felújításra, modernizálásra várnak.
A Bartók Béla Zeneiskolán kívül négy általános iskolában folyik alapfokú művészeti oktatás, amely
szerves része az iskolai pedagógiai programnak, beépül a tanítási időbe és az órarendbe.
A Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában történik a nem integrálható gyermekek ellátása.
A város valamennyi általános iskolája folytat integrációs nevelést-oktatást.
Általános iskolai ellátottság
Városok Tanulók száma Osztálytermek Fő/tanterem Tanuló/ezer

lakosra
száma
Szolnok 6702 259 25,88 89
Békéscsaba 4779 195 24,51 73
Kecskemét 9777 437 22,37 89
Székesfehérvár 8747 383 22,84 86
Tatabánya 5987 282 21,23 85
Szombathely 6672 301 22,17 84
A települési összehasonlításban az egy tanteremre jutó tanulók számában Szolnok az utolsó helyen áll
hat megyei jogú város rangsorában. Az általános iskolák kihasználtsága nálunk a legmagasabb.
Általános iskolák
Önkormányzati iskolák
1. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nagy Imre krt. 20.
2. Kassai Úti Általános Iskola Kassai út 17.
3. Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola
és Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kassai u. 29.
4. Belvárosi Általános Iskola Templom út 6.
5. Mátyás Király Általános Iskola
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mátyás király U. 20.
6. Széchényi Körúti Általános Iskola Széchényi krt.20.
7. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Rákóczi út 45.
8. Szent - Györgyi Albert Általános Iskola Széchényi krt. 22.
9. Fiumei Úti Általános Iskola Fiumei út 5.
10.Szandaszőlősi Általános iskola,
Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gorkij u 47.
11. Újvárosi Általános Iskola Dr Durst János út 1.
12. Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Liget út 10.
13. Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Széchenyi krt. 16.
14. Bartók Béla Zeneiskola Réz út 1.
Nem önkormányzati iskola

14. Szolnoki Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balogh Béla u. 14.
Közép- és felsőfokú oktatási intézmények

A középfokú oktatásban Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja a szolnoki és Szolnok
Kistérségből érkező fiatalok ellátását. Ezen túlmenően regionális szerepet is betölt, Jász-Nagykun-
Szolnok megyéből a középfokú oktatásban a fiatalok 36%-a szolnoki intézményekben tanul. A Szolnoki
Kistérségben élő középiskolások 90,5%-át szintén szolnoki középfokú intézmények képzik.
A 2007/2008-as tanévben 7835 fő a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma, ebből 55,2% a vidéki
(bejáró+kollégista).
A demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy a 2012/2013-as tanévre körülbelül 155 kilencedik
évfolyamos csoporttal lesz kevesebb. Ezt a fogyást ellensúlyozni fogja 2010-ig a tankötelezettség 18
évre emelése. A továbbiakban a racionalizálás a meglévő értékek és az iskolák teljesítménye mentén
képzelhető el.
Bonyolítja a prognózist, hogy a szakképzés átalakulása még a kezdeteknél tart, s nem látható jelen
pillanatban teljes mélységében a hatása.
Szolnok város 11 középfokú intézményt működtet, három tiszta profilú gimnáziumot, két vegyes profilú
középiskolát és 6 tiszta profilú szakképző intézményt.
A nappali tagozatos gimnáziumi képzést öt intézmény biztosítja két különleges specifikummal: a két
tanítási nyelvű gimnáziumi, valamint a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók
alternatív gimnáziumi képzésével.
A település szakközépiskoláiban 33, szakiskoláiban 21 szakmát oktatnak, azaz Szolnok meghatározó
szerepet tölt be a térség szakképzésében.
A Városi Kollégiumban az ellátást 879 vidéki tanuló veszi igénybe.
Város Tanulók száma/ezer Középiskolás tanulók Szakmunkás

lakos száma
Középiskolák száma tanulók száma
Szolnok 84 11 7885 1656
Kecskemét 75 22 8557 1809
Békéscsaba 111 12 7421 1449
Tatabánya 53 6 5600 1502
Szombathely 92 13 8041 1550
Székesfehérvár 109 25 10425 2466
Középiskolák
1. Varga Katalin Gimnázium Szabadság tér 6.
2. Verseghy Ferenc Gimnázium Tisza- park 1.
3. Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Széchényi krt. 16.
4. Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola Tiszaparti sétány 4.
5. Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola Tiszaparti sétány 2-3.
6. Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola Baross u. 43.
7. Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Baross u. 4.
Tagintézményei:
Jendrassik György Tagintézmény Baross u. 4.
Baross Gábor Tagintézmény Bán u. 9.
8. Kereskedelmi és Vendéglátóipar Szakközép
- és Szakiskola Károly Róbert u. 2.
9. Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási
Szakközép- és Szakiskola Petőfi S. u.1.
Tagintézményei:
I.sz. tagintézmény Petőfi S. út 1.
II.sz. tagintézmény Baross u, 42.
10. Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola Áchim A. út 12-14
11. Egészségügyi és Szociális Szakközép- Szakiskola Abonyi út 36.
és Alternatív Gimnázium
Városi Kollégium Baross G. út 68.

Nem önkormányzati iskola

13. Szolnoki Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balogh Béla u. 14.
14. Humán Intézet Gimnázium, Alapfokú Művészeti Intézmény
és Kollégium Madách u. 9-11
Egyéb oktatási intézmény

Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Városmajor út 65/a
Szolnok felsőfokú oktatásban betöltött szerepe az elmúlt tíz évben erősödött. A Szolnoki Főiskola 1993-
ban vált önállóvá a két korábbi tagozat bázisán, majd 2006-ban alakult ki a jelenlegi szerkezet a Műszaki
és Mezőgazdasági kar csatlakozásával.
A hallgatói létszám a megalakulástól számított tíz év alatt csaknem megtízszereződött, ma a hallgatói
létszám megközelíti a 7000 főt. A hallgatók vonzó, a gazdasági életben keresett szakmák között
választhatnak.
2007 őszén elkezdődik a Tiszaligetben a campus építése, s talán 2008/2009-es tanévet a XXI.
Századnak megfelelő környezetben kezdhetik a hallgatók és az oktatók egyaránt.
A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai
Műszaki Kara Repülő és Légvédelmi Intézeteként működik tovább.
Mindkét felsőfokú intézmény országos vonzáskörzetű.
Szociális és egészségvédelmi intézmények
Bölcsőde
Szolnokon a bölcsődei ellátás az országos átlaghoz képest jó. Míg országosan a körülbelül 500
bölcsőde a 0-3 éves korú gyermekek 8%-át tudja fogadni, addig Szolnokon a 8 bölcsőde a 3 év alatti
gyermekek körülbelül 13%-át tartja benn a bölcsődei rendszerben.
Szolnokon az ezer lakosra jutó bölcsődei helyek aránya tíz év távlatában csökkent. 10 évvel ezelőtt 8
férőhely jutott ezer lakosra, 2007/2008-ban ez 6 bölcsődei férőhely ezer lakosonként.
A csökkenés oka részben a foglalkoztatottságban, illetve másrészt a szemléletben bekövetkezett
változásnak tudható be. A jelenlegi bölcsődei kapacitás szűkösen felel meg az igényeknek, minden
bölcsödébe jelentkező elhelyezést nyer a városban, de a 10 fő helyett 13-14 gyermeket vesz fel a
bölcsőde egy-egy gyermekcsoportba.
A városban a Városmajor úton működik egy speciális bölcsőde, amely fejlődésben akadályozott
kisgyermekek habilitációját is végzi. A HEFOP/2004/4.2 A társadalmi befogadást támogató
szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése című pályázat keretében felújították a Városmajor úti
bölcsődét, illetve javítottak a speciális ellátás feltételein. A megújult épület átadása 2006 decemberében
megtörtént.
A demográfiai adatok kiegyenlített létszámot mutatnak, 650-700 gyermek születik évente Szolnokon,
tehát további szűkítésre nincs lehetőség.
Száz bölcsődei 1000 lakosra jutó

férőhelyre jutó bölcsödei férőhely
Városok Bölcsődés beírt gyermek Bölcsődei férőhely
gyerekek/fő szám
Szolnok 2126 130 460 6
Békéscsaba 1522 157 195 3
Kecskemét 3456 131 600 5,5
Székesfehérvár 2729 131 380 3,7
Tatabánya 2050 148 312 4,4
Szombathely 2156 137 380 4,8
Bölcsődék
A Bölcsődei Igazgatóság
Szolnok, Jósika u. 4.

A Bölcsődei Igazgatóság telephelyei:

Ellátó szolgáltató szervezetei: Szolnok, Liget u. 4.
Tagintézményei (bölcsődék): Engedélyezett. csoportok Férőhelyek száma:

száma:
1. sz. Bölcsőde Szolnok, Jósika u. 4. 8 80
2. sz.Bölcsőde Szolnok, Temető u. 15. 2 20
3. sz. Bölcsőde Szolnok, Czakó E. u. 2. 4 40
4. sz. Bölcsőde Szolnok, Gorkij u. 52. 4 40
5. sz. Bölcsőde Szolnok, Aranyi S. u. 1. 8 80
6. sz. Bölcsőde Szolnok, Kolozsvári u. 17. 8 80
7. sz. Bölcsőde Szolnok, Móra F. u. 12. 6 60
8. sz. Bölcsőde Szolnok, Városmajor u. 31. 6 60
A Bölcsődei Igazgatóság továbbra is 8 tagintézményének 460 férőhelyén biztosítja a gyermekek

napközbeni ellátását 628 gyermek részére.
A bölcsődék feltöltöttségének intézményi szintű aránya 131,84%, a kihasználtságé pedig 96,93 %.
A feltöltöttség szintjét illetően egyre magasabbra helyeződik az arány, hiszen a Czakó, a Temető, a
Gorkij, a Jósika és a Móra úti bölcsődében 131,52–144,09 %-ig terjed, míg a Városmajor úti bölcsőde
egészséges gyermekeit illetően, az Aranyi és a Kolozsvári útiban is 123,96–126,83 % között alakul ez a
mutató.
A kihasználtság is rendkívül magas: 100,90 – 107,88 %-ig terjed a Czakó, Móra, Temető, Jósika útiban,
de a többiben is 85,81 – 96,97 % közötti.
A korosztály intézményes ellátásának jellemzői ismeretében ( gyakori megbetegedésekből adódó

hiányzások ) egyértelműen a magas csoportlétszámok (10 helyett 14, olykor 15 kisgyermek egy
csoportban ) alakították ilyen mértékűvé a mutatókat. Ebből következik, hogy az elmúlt időszakban is az
igen erőteljesen fellépő szülői igény volt a jellemző.
Egészségügyi ellátás
Szolnok Megyei Jogú Város feladata az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás: háziorvosi, háti
gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás, az alapellátáshoz
kapcsolódó ügyeleti ellátás.
Felnőtt és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségügyi
gyermek
háziorvosok Ezer Szolgálata önálló jogi személyiségű intézmény, amely a
száma lakos/fő fenti feladatokon túl anya-, gyermekvédelmi és anyatejgyűjtő
Városok állomással kapcsolatos feladatokat is ellát.
Szolnok 54 0,7 Működési területe Szolnok város területére, illetve a házi
gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi ügyeleti ellátás terén
Békéscsaba 41 0,6
2007. január 1-jétől Szolnok Többcélú Társulás részére (14
Kecskemét 79 0,7 település) biztosítja. A fogászati ügyeleti ellátást Szolnok
Székesfehérvár 66 0,6 lakosai mellett külön megállapodás alapján Szajol,
Rákóczifalva és Rákócziújfalu számára is biztosítja.
Tatabánya 48 0,6
Szolnokon jelenleg 28 felnőtt házoirvosi és 18
Szombathely 61 0,7 gyermekorvosi praxis működik, a 28 háziorvosi praxisból 27
(96,4%), a 18 gyermekorvosi mindegyike (100%)
egészségügyi vállalkozás formájában látja el a feladatát.
A házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi körzetek lakosságszáma az alábbiak szerint alakul:

Az iskola-
egészségügy területén alapvető szerkezeti változás nem volt, az iskola-egészségügyi orvosi ellátás
valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve került megszervezésre.
A 3-14 év közötti gyermekek óvodai és iskolai egészségügyi ellátását 18 házi gyermekorvos, a 14 évet
betöltöttek iskola-egészségügyi ellátását 4 fő főállású iskolaorvos végzi.
A fogászati alapellátást a 14 vegyes típusú fogászati praxisból 10, a 9 iskola-ifjúsági szolgáltató pedig
mind vállalkozás keretében látja el.
A város fogorvosi ügyelete a Móra Ferenc út 9. sz. alatti rendelőben működik.
A parodontológiai szakrendelést 1 orvos, 2 szakdolgozó látja el, a fogszabályozási szakrendelést két

fogorvosi szakrendelőbe (Temető út, Sóház út 3-5.) telepítette a város.
A szakmai elvárások és az adott védőnői körzet demográfiai helyzetének megfelelően az arányosítás
megtörtént. 2005 júniusától 23 területi és 18 iskola/ifjúsági védőnő látja el ezt a feladatot.

Szolnok Megyei Jogú Város területén összevont ügyeleti szolgálat működött 2006. december 31-ig.
2007. január 1-jétől a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása útján biztosítja az orvosi ügyeletet 14
település, köztük Szolnok lakosai számára.
A város ezeken kívül biztosítja a sportorvosi és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot.
Kórházi ellátás
Szolnok városban két kórház működik.

Az egészségügyi reform következtében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház kiemelt
súlyponti kórház lett. Megszűnt a Tüdőkórház önállósága, megváltozott funkcióval a Hetényi Kórház
része lett.
Megmaradt a MÁV Kórház is, amely négyfajta szolgáltatást nyújt: járóbeteg-szakorvosi ellátás,
foglalkozás-egészségügyi ellátás, aktív fekvőbeteg-ellátás, rehabilitáció, utókezelés és gondozás.
Mindkét kórház ellát városi és megyei feladatokat is, ezért az összehasonlítás ezen a szinten nyújt
értelmezési lehetőséget.
Kórházi ellátottság megyei szinten

Tízezer lakosra
jutó működő
Megyék Összes kórházi Kihasználtság kórházi ágy
ágyszám
%-ban
Jász-Nagykun 2699 70,2 67
Szolnok megye
Békés megye 2803 70,9 73,3
Bács-Kiskunmegye 3469 69,6 63,8
Fejér megye 2746 73,5 64,1
Komárom-Esztergom 2112 76,9 66,8
megye
Vas megye 1905 74,8 72
Csongrád megye 3402 74,6 79,7
Hét megye adatait összevetve a tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyak tekintetében Jász-Nagykun
Szolnok Megye középtájon helyezkedik el. A kihasználtságot nézve pedig az 6. helyen áll a rangsorban.
Fontos feladat, hogy a szükségleteknek (morbiditási, mortalitási viszonyok) megfelelő összetételű
betegellátó-rendszer kerüljön kialakításra.
Gyógyszertárak
Szolnokon 2006-ban 15 közforgalmú gyógyszertár működött, eggyel több, mint 2005-ben. A lakosság
számát figyelembe véve minden gyógyszertárra jut legalább 5000 lakos.
A helyi gyógyszertárak elhelyezkedésük szempontjából egyenetlen helyzetben vannak, így forgalmuk is
változó. A patikák többsége a Tisza jobb partján helyezkedik el, Szandaszőlősön mindössze egy
található. Nem sikerült még egy patikát létesíteni, mert a lakosság gyógyszervásárlási szokásai
kötődnek a munkahelyek és az egészségügyi intézmények elhelyezkedéséhez.
Ezer lakosra jutó /
Városok Gyógyszertárak gyógyszertár

száma
Szolnok 15 5031,6
Békéscsaba 14 4657,6
Kecskemét 24 4576,6
Székesfehérvár 20 5080
Tatabánya 15 4702,7
Szombathely 16 4970,9

Szociális és egészségvédelmi intézmények
Kórházak
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Tószegi út 21.
MÁV Kórház Verseghy út 6-8.
Mentőállomás
Országos Mentőszolgálat Mentőállomása Széchenyi krt. 6.
Felnőtt háziorvosi szolgálat

Móra F. u. 9. 7 fő házi gyermekorvos
2 fő fogorvos
Temető út 1. 2 fő házi gyermekorvos
2 fő felnőtt háziorvos
2 fő fogorvos
1 fő fogorvos (fogszabályozás)
Rozmaring u. 2.: 1 fő házi gyermekorvos
Munkácsy M. u. 26. 2 fő házi gyermekorvos
1 fő fogorvos
Széchenyi I. krt. 129. 6 fő házi gyermekorvos
5 fő fogorvos
Kolozsvári u. 29. 4 fő felnőtt háziorvos
Tóth F. u. 2-4.: 4 fő felnőtt háziorvos
1 fő fogorvos
Ságvári E. krt. 5.: 2 fő háziorvos
3 fő fogorvos
Zagyvaparti s. 4. : 2 fő felnőtt háziorvos
Zagyvaparti s. 5. 2 fő fogorvos
Abonyi u. 38. 2 fő felnőtt háziorvos
Városmajor út 60. 2 fő felnőtt háziorvos
2 fő fogorvos
Sóház u. 3-5. 3 fő fogorvos
Csallóköz u. 33. 1 fő felnőtt háziorvos
Gyökér u. 5. 1 fő felnőtt háziorvos
Napsugár u. 34. 1 fő felnőtt háziorvos
Baross G. u. 41. B. ép. A lépcsőház fsz. 1. 1 fő fogorvos
Vörösmező u. 90. 1 fő fogorvos
Szakrendelők
JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet
járóbeteg szakellátás Hősök tere 2-4.
MÁV Kórház és Rendelőintézet
Járóbeteg-szakellátás Verseghy út 6-8.
Gyógyszertárak
Agora Patika Ságvári krt. 23.
CARITAS Patika Tószegi u. 21.
Fehér Kereszt Gyógyszertát Baross út 5.
ÍZISZ Gyógyszertár Jubileum tér 5.
Kígyó Gyógyszertár Indóház u. 23.
Kolozsvári Gyógyszertár Kolozsvári u. 23.
Korona Patika Dózsa Gy. U. 8-13.
Kossuth Patika Kossuth tér 7-8.
Széchényi Gyógyszertár Széchényi krt. 129.
Szent István Patika Verseghy út 5.
Szent Orbán Patika Munkácsy u. 15.

Fekete Sas Gyógyszertár Kacsa u. 12.
Magiszter Gyógyszertár Széchényi I. krt. 121.
Szent Miklós Gyógyszertár Tóth F. u. 2/6.
Városmajori Gyógyszertár Városmajor út 55.
Öregek napközi otthona

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény
Központi Telephely,II. sz. Idősek Otthona Kaán K u. 20.
I. sz. Idősek Otthona Eötvös tér 7.
III. sz Idősek Otthona Abonyi u 32.
Egyéb szociális ellátás

Területi Gondozó Szolgálat Központ Fiumei u. 7.
I.számú Gondozási Központ Thököly u. 13.
II. számú Gondozási Központ Városmajor u. 33.
III. számú Gondozási Központ Tószegi u. 1
Irgalmas u. 3.
IV. számú Gondozási Központ Abonyi u. 32.
V. számú Gondozási Központ Gagarin u. 27.
VI. számú Gondozási Központ Radnóti u. 40.
VII: számú Gondozási Központ Fiumei u. 7.
„ Liget Otthon „ Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali Intézménye
Liget út
Humán Szolgáltató központ Városmajor út 67/a
Testnevelési és sportintézmények
Szolnokot pezsgő sportélet jellemzi, közel 70 sportegyesületben, sportszervezetben mintegy 50

sportágat művelnek a városban.
A város természeti adottságai elsősorban a vízi sportoknak kedveznek, de nagy múltú hagyományokra
tekintenek vissza a légi sportok is a Szandai réten lévő sportrepülőtérre támaszkodva.
Országos jelentőségű a kosárlabda, jelentős hagyományai vannak a labdarúgásnak, és az atlétáink is
szép sikereket érnek el.
Az elmúlt 10 évben számos változás következett be a testnevelési és sportlétesítmények terén:
megszűntek, és újak létesültek.
Fürdők, uszodák
Tisza Szálló és Gyógyfürdő Verseghy park 2.
Tiszaligeti Termálstrand- és Élményfürdő Tiszaligeti sétány
Kanizsa Tivadar Városi Tanuszoda Kassai u. 29.
Sporttelepek
Tiszaligeti körcsarnok
Tiszaligeti Stadion
Tiszaligeti Teniszcentrum
Tiszaligeti Tanmedencés Épület (kajak-kenu tanmedence, kondicionáló terem)
Holt-Tiszaparti Vízisporttelep
Milléri Szabadidő Központ
Szolnoki MÁV SE Véső úti Sporttelepe
Főiskolai csarnok
MÁV Lövészklub
Szandai Sportrepülőtér
Zöld Ház tornaterme
Wágner G. úti Sport– és Szabadidő Központ
Kereskedelmi ellátó és szolgáltató intézmény

Kiskereskedelem
Szolnok földrajzi helyzetéből adódóan kiskereskedelmi központ.
Az összehasonlításban a boltok számát tekintve Szolnok az ötödik helyen áll, tízezer lakosra jutó
ellátottság tekintetében viszont az ellátottság meghaladja az országos átlagot.
Az utóbbi évek fejlődésének köszönhetően valamennyi nagyobb áruházlánc üzlete megtalálható a
városban, amely megfelelő kínálatot nyújt mind a helyi, mind a környékbeli települések vásárlóinak
Kiskereskedelmi üzlethálózat
Városok Kiskereskedelmi Ellátottság

boltok száma bolt/tízezer lakos
Szolnok 1537 204
Békéscsaba 1201 184
Kecskemét 2298 209
Tatabánya 989 140
Szombathely 1617 203
Szeged 3323 202
Megnevezés Tízezer lakosra jutó

kiskereskedelmi üzlet
Jász-Nagykun-Szolnok 148
megye
Észak-Alföldi Régió 159
Ország 165
Áruházláncok
CORA 5000 Szolnok, Felső Szandai rét 1.
Praktiker 5000 Szolnok, Felső Szandai rét 1/a
OBI 5000 Szolnok, Felső Szandai rét
Média Mark 5000 Szolnok Felső Szandai rét 1.
TESCO 5000 Szolnok, Téglagyári út 30.
COOP Üzletlánc
COOP Mini ABC 5000 Szolnok Verseghy u. 28/a
Szanda ABC 5000 Szolnok, Vörösmező u.2.
Vosztok ABC 5000 Szolnok, Vásárhelyi u. 3.
Jólét ABC 5000 Szolnok, Baross u. 58.
Munkás ABC 5000 Szolnok, Tószegi u. 8.
Barátság ABC 5000 Szolnok, Bajcsy ZS u. 6.
112. számú ABC 5000 Szolnok, Abonyi u. 38.
Maxi- COOP ABC 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 10-12.
Széchényi ABC 5000 Szolnok, Széchényi krt 123.
Tiszavidék Áruház 5000 Szolnok, Ady Endre út 28.
Meder ABC 5000 Szolnok, Rákóczi út 26.
Szolnok ABC 5000 Szolnok, Jubileum tér
Bőség Áruház 5000 Szolnok, Krúdy u. 32.
111sz. COOP ABC 5000 Szolnok, Krúdy u.108/c.
Interspar/ Spar 5000 Szolnok, Mátyás király u. 29.

5000 Szolnok, Ady E. út 28/a
CBA 5000 Szolnok, Ady E. út
5000 Szolnok, Gorkiju. 55
5000 Szolnok, Kassai út 76
PLUS 5000 Szolnok, Városmajor u. 34.

5000 Szolnok, Ságvári E. krt 25/a

5000 Szolnok, Széchényi krt
LIDL 5000 Szolnok, Délibáb u 6.
5000 Szolnok, Széchényi krt 4/b
Vendéglátás
A vendéglátóhely számának áttekintésénél Szolnok a vizsgált települések között
a hatodik helyet foglalja el, az ellátottság tízezer lakosra vetítve mind az országos, mind a régió átlagot
meghaladja.
Ellátottság
vendéglátóhely/tízezer fő
Városok Vendéglátóhelyek száma
Szolnok 431 57
Békéscsaba 469 72
Kecskemét 628 57
Tatabánya 275 39
Szombathely 451 57
Szeged 911 55

vendéglátóhely
Jász-Nagykun- 54
Szolnok megye
Ország 56
Vendéglátás
Árkád Étterem Szolnok, Magyar út 1.
Bajnok Étterem Szolnok, Baross út 3.
Európa Étterem és Vendégház Szolnok, József a. út 83.
Galéria Étterem Szolnok, Szapáry út 1.
Nádas Étterem, Petőfi S. út 6.
Szolnoki Halászcsárda Söröző Szolnok, Damjanich út 1.
Véndiák Szolnok, Ady Endre u. 9.
Baross Étterem-Kávézó Szolnok Baross u. 52.
„Alföld- Kapuja” Vendéglő Szolnok, Debreceni út
Kereskedelmi szálláshelyek
Szolnokon a szálláskínálat széles keretek között mozog, magában foglalva a fizetővendéglátást, a
kempingek, ifjúsági szállások, panziók, szállodák és gyógyszállók kínálatát.
2006-ban a településen 8 szálloda, ebből egy gyógyszálló; 3 panzió, 2 ifjúsági szálló, 1 kemping és 25
fizető-vendéglátó kínálta szolgáltatásait. A szállodák közül 2 db négycsillagos, 4 db háromcsillagos és 2
db kétcsillagos besorolással üzemelt 2006-ban.
A szálláskapacitás alakulása az elmúlt három évben az egyes szálláshelytípusoknál eltérően alakult.
Az ifjúsági szállók és kempingek száma az elmúlt években nem változott, előbbiből 2, utóbbiból 1
működött.
Kereskedelmi Ellátottság kereskedelmi

szálláshelyek összesen szálláshely/tízezer fő
Városok

Szolnok 1257 17
Békéscsaba 1234 19
Kecskemét 2292 21
Tatabánya 668 9,4
Szombathely 2138 27

kereskedelmi szállás
Jász-Nagykun- 28
Szolnok megye
Ország 31
Szálláshelyek
Garden Hotel Szolnok Tiszaliget
Hotel Pelikán Szolnok, Jászkürt út 1.
Hotel Tisza Szolnok,Verseghy park 2.
Hozam Hotel Szolnok, Mária út 27.
Sóház Hotel Szolnok, Sóház út 4.
Trojka Vendégház Szolnok Tiszaligeti sétány 5.
Turisztikai és Szabadidőközpont Szolnok Tiszaliget
Alcsi- Holt- Tisza Szabadidőközpont Szolnok,
Tiszaliget Motel és Kemping Szolnok, Tiszaliget
Millér Panzió és Kemping Szolnok, Millér telep 1.
Egyéb szolgáltatások
Bankok
Budapest Bank Szolnok, Hősök tere 1.
CIB Bank Szolnok, Szapáry út 22.
Citibank Szolnok, Kossuth Lajos út 7.
Erste Bank Szolnok, Baross út 8 és Nagy Imre krt 8/a
FHB Bank Szolnok Szapáry út 23.
Uni Credit Bank Szolnok, Baross út 27.
K&H Bank Szolnok, Szapáry út 25-29.
MKB Bank Szolnok Baross út 10-12.
OTP Bank Szolnok Szapáry 31. Baross út 18.; Nagy Imre krt. 2/a
Raiffeisen Bank Szolnok, Szapáry út 22.
Volskbank Szolnok Sólyom út 3.
Szolgáltatók
Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt Szolnok, Vízmű út. 1.
E-ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt Szolnok, Verseghy u.3.
TIGÁZ Szolnok Thököly út 79.
REMONDIS Szolnok Zrt. Szolnok, József A. út 85.
PR Telecom Szolnok-Szandaszőlős Molnár F. út 2.
UPC Szolnok Ságvári krt 2/a
Pannon Gsm-Pannon Partner Szolnok, Baross u. 38.
Vodafone Magyarország Zrt. Szolnok Szapáry u. 25/29
T-COM Szolnok, Baross u.16.
Temetők
Római Katalikus Temető Szolnok, Kőrösi út 2/a
Temetkezési szolgáltatók
Kegyelet Temetkezési Kft
Temetkezési Bt Szolnok Temető út 10.
Hulladékgyűjtés –hasznosítás
MÉH Nyersanyaghasznosít Zrt
Dél –magyarországi telepe Szolnok, Piroskai út 1.
Az intézményellátás vizsgálatának összefoglalása

A meglévő intézményeket, illetve intézményhálózatot tételesen összegyűjtöttük és területi
elhelyezkedésüket feltérképeztük, valamint a hasonló nagyságrendű településsekkel az ellátás
mennyiségi mutatóit összehasonlítottuk az intézmények, intézményterületek című fejezetben.
Néhány gondolat összegzésként:

Szolnok az alapellátást az állandó népességnek biztosítja. A városnak magasabb szintű ellátást az
agglomeráció, ill a környék településeinek kell szolgáltatni, hiszen a térségben lévő nagyobb települések
nem rendelkeznek közép- ill. felsőszintű intézményhálózattal, illetve Szolnok megyejogú város.
Az alapellátás hálózata kiépült, az intézmények kihasználtsága jó.

Az óvodai és az általános iskolák pedagógiai programjai a követelményeknek megfelelőnek, a
berendezések jónak mondhatók, de az épületek felújításra, modernizálásra szorulnak.
A középfokú oktatási intézmények a szolnoki és Szolnok Kistérségből érkező fiatalok ellátásán túl
regionális szerepet is betöltenek. A várható demográfiai csökkenés miatt az iskolák oktatási struktúráját
az igényeknek megfelelően kell átalakítani. Jelenleg a szakképzés átalakítása a kezdeteknél tart.
A Városi Kollégium öt tagintézménnyel, de egy igazgatás alatt működő intézményként biztosítja a vidéki
középiskolás tanulók elhelyezését.
Szolnok felsőfokú oktatása jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, remélhetőleg

a további fejlődést segíti a 2008. szeptemberében átadásra kerülő 9000 m² Campus épülete.
Az egészségügyi ellátást tágabb térségben a Hetényi Géza Kórház intézményei biztosítják.
Az intézmény fejlesztése pályázatok útján folyamatosan valósul meg.
A kulturális élet intézményei megvannak a városban. A meglévő intézmények elegendőek a lakosság

kulturális és szórakozási igényinek kielégítéséhez. A kulturális kínálatot az egyre színesebb
rendezvények sora is gazdagítja, a Tisza-parti Nyár rendezvénysorozat nagy tömegeket vonzott a
városba, a hagyományosan megrendezésre kerülő Gulyásfesztivál pedig egyre több nemzetközi
vendéggel gazdagodik évről-évre.
A város jelenében és jövőbeni célkitűzéseiben a művészetek és a kiemelt szerepet kap.
A kereskedelmi ellátás országos összehasonlításban kiemelkedően jó. A város kereskedelmi,

szolgáltató jellegének fokozása a városfejlesztés egyik alapvető célja lehet.
Szolnok turisztikai kínálatának alapját a természeti értékek, és a gazdag kulturális élet adja.
A városban végbemenő fejlesztések, mint a Kossuth tér átépítése, a Tiszaliget fejlesztése, a gyalogos-
és kerékpáros híd megépítése, illetve a Szapáry utca átalakítása mind-mind egy élhetőbb Szolnokot,
egy barátságosabb és vonzóbb városképet eredményeznek majd, mely várhatóan a turisztikai mutatók
alakulására is kedvező hatással lesz.
A felhasznált adatok a KSH 2006. évi statisztikai adattárából kerültek felhasználásra.

6. SZ MELLÉKLET
KÖZBIZTONSÁGI TERV
(részanyag az integrált városfejlesztési stratégiához)
I. Szolnok város bűnügyi és közbiztonsági helyzete
A város bűnügyi és közbiztonsági helyzete értékelése során a Szolnoki Rendőrkapitányság ügyforgalmi1
valamint az Egységes Rendőrségi, Ügyészségi, Bírósági statisztika (ERÜBS) adataira
támaszkodhatunk. Míg az előbbi a helyben ismertté vált deliktumokról mutat reális képet, addig az utóbbi
a bűnözés valós terjedelméhez közelít jobban. Ennek megfelelően tekintsük át az elmúlt öt év, és
kiemelten az elmúlt 2006. esztendő változásait.
Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása

Szolnokon 2002-2006. évben
5000 4744
4800
4600
4228
4400
4200 4016
3953
3870 3863
4000
3800 3581 3600
3600 3404
3309
3400
3200
3000
2002 2003 2004 2005 2006
Robotzsaru ERÜBS
Ha először az ismertté vált bűncselekmények alakulást vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy 2002 óta
3600 ügyszám körüli stagnálásról beszélhetünk.
A bűnözés össztársadalmi jelenség, melynek terjedelmére minden olyan közéleti és gazdasági folyamat
hatással van, mely a társadalom egyes tagjainak életét befolyásolja. Az értékelt időszakban lezajlott
társadalmi folyamatok tükrében településünkön szinte alig változott a helyzet, és főként nem romlott az
ország más területeivel ellentétben. Előre kell vetítenünk ugyanakkor, hogy 2007-ben mintegy 30 %-os
emelkedés prognosztizálható.
A bűncselekményi struktúrán belül a vagyon elleni deliktumok túlsúlya dominál, mely évről-évre kisebb
mértékben csökken. Nőtt viszont a közrend, és a személy elleni bűncselekményeké, mely főként a testi
sértés és a garázdaság bűncselekmény nagy arányával magyarázható. Mindez összefügg a városban
üzemelő szórakozóhelyek nagy számával.
A gazdasági bűncselekmények aránya csupán 3,3
A bűncselekményi struktúra 2006. évben
%, ám az e deliktumokkal okozott kár valamennyi, a
Személy elleni
bcs.-ek 4,7%
Közlekedési
bcs.-ek 4,8%
Házasság, ifjúság,
nemi erkölcs elleni
tulajdonviszonyokat támadó bűncselekménnyel
bcs.-ek 2,0% (vagyon elleni, és gazdasági együttesen) okozott kár
Állam és emberiség Államig. és 46 %-át teszi ki, és igen jelentős látenciával kell
elleni bcs.-ek 0,0% igazságszolg.
elleni bcs.-ek számolni, tehát amit látunk az a jéghegy csúcsa.
0,4%
A vagyon elleni bűncselekmények kategóriáján belül
Közrend elleni
bcs.-ek 21,3% főként a kis kárértékkel járó lopás a jellemző, ezen
belül a dolog elleni erőszakkal elkövetett
cselekmények aránya 15-20 % között változik. A
Vagyon elleni
Gazdasági
város teljes területére jellemzőek a besurranásos
bcs.-ek 63,6%
bcs.-ek 3,3% lopások, melyek nem csak magánlakásokban,
hanem közintézményekben és irodaházakban is
1
Az ügyforgalmi adatok a Szolnoki Rendőrkapitányság Robotzsaru 2000 ügyforgalmi és ügyfeldolgozó rendszerének adatain
alapulnak
sűrűn előfordulnak. Szinte évről évre válnak ismertté olyan bűncselekmény-sorozatok, melyek
kriminalisztikai jellemzői csak meghatározott településszerkezetű városrészekre vonatkoztathatók, így az
elkövetési helyek is jellegzetesek. Ilyen például a városszerte hengerzár-töréssel, vagy zárfésüléssel
társasházi lakások sérelmére elkövetett betörések. Más szempontból érdemel említést az épülőfélben
lévő, valamint felújítás alatt álló lakások, illetve lakóházak tekintetében elkövetett lopások, melyek
elkövetési tárgyai leggyakrabban épületgépészei berendezések, szerszámok, szerszámgépek, illetve
különféle építkezési anyagok.
Szolnok területére az időnként előforduló
Lopás - betöréses lopás bűncselekmények sorozatoktól eltekintve a gépjárműlopás
alakulása Szolnokon 2002-2006. évben nem jellemző. Az elkövetők felderítése
/Robotzsaru/ után az ilyen jellegű deliktumok, az új
bűnözői csoportok felbukkanásáig szinte
2500 megszűnnek. Más a helyzet a gépkocsi
2000
387 354 310
feltörésekkel, amelyek városszerte
298
260 előfordulnak, veszélyeztetett területnek
1500
számít a JNSZ Megyei Hetényi Géza
1000 1912 1678 1854 1780 Kórház és a Kőrösi úti temető környéke,
1583
500 a belváros és a Széchenyi lakótelep.
0 A legsúlyosabb vagyon elleni
2002 2003 2004 2005 2006 bűncselekmény a rablás, melyre
leginkább az útonállás-szerű elkövetés a
Lopás Betöréses lopás jellemző, azonban egyre sűrűbben fordul
elő főként idősek sérelmére, lakásukba
éjszaka, erőszakkal behatolva történő elkövetési magatartás is. Még ennél is veszélyesebb az
iskolákban, a gyermekek között terjedő erőszak, melyre leginkább a csoportos elkövetés jellemző.
Az előforduló rablásoknál mind gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor a tettes fegyveresen
vagy felfegyverkezve követi el a bűncselekményt.
Egyes vagyon elleni bűncselekmények alakulása

Szolnokon a 2002-2006. évben
/Robotzsaru/
400
387
354
350
310
298
300
260
250
255
214 213 217 216
200
200 195
179 207 193
187
150 170
164
114 118
111
100
109
50 37 32 41
20 15
32 32
22
0
2002 2003 2004 2005 2006
Rablás Betöréses lopás Gépkocsiból lopás

Kerékpárlopás Csalás Rongálás

A korábban jelentős számban előforduló falfirkálás a 2004. óta jelentősen visszaszorult, ugyanakkor a
közterületi rongálások időnként problémát jelentenek.
2002-től kezdődően évről-évre nőtt a
Testi sértés és garázdaság bűncselekm ények alakulása garázdaságok száma Szolnokon,
2002-2006. évben amiben az elmúlt évben kisebb
visszaesés következett be. Ezzel
200 190 szemben a testi sértések száma volt a
190 174 legmagasabb az elmúlt évben.
180 170
164 167
170 158 Részben kapcsolódik a
160
150 139 szórakozóhelyek működéséhez az
140 130
130 121 alkohol, és a kábítószer jelentősége a
120 109 bűnelkövetésben. 2001-2005. év
110
100 viszonylatában azt figyelhettük meg,
2002 2003 2004 2005 2006 hogy az alkohol szerepe csökkenő
tendenciát mutatott, ezzel szemben
testi sértés garázdaság valamelyest nőtt a kábítószer, valamint
a kábító hatású anyagoké.
Az elmúlt évben kábítószer bűncselekmény elkövetése miatt lefolytatott 16 eljárás nem nevezhető
soknak. 2004. év óta túladagolásos haláleset nem fordult elő területünkön. Természetesen e
bűncselekmény kategória látenciája is meglehetősen magas, valódi terjedelmét megbecsülni is nehéz.
Tény, hogy a fogyasztóként büntetőeljárás alá vontak jelentős része fiatalkorú. Mindemellett Szolnokra a
közterületi terjesztés nem jellemző.
A közbiztonsági helyzet értékelése során figyelmet kell fordítanunk, hogy a visszaesők aránya több mint
47 %.2 Közöttük igen magas azon elkövetők aránya, akik a bűnözést „hivatásszerűen”, kellő
tapasztalattal felvértezve űzik.
Továbbra is igaz, hogy a kiskorú bűnelkövetők száma magas, annak ellenére, hogy 2005-höz képest
kissé csökkent. A szegregálódott környezetben élő családok gyermekei, már 9-10 éves koruktól az
idősebbek példáját követve lépnek a
Az ismertté vált gyermekkorú és fiatalkorú bűnözés útjára. Nagyon hamar
elkövetők alakulása Szolnokon 2002-2006. évben családfenntartóvá válnak, mert az idősebb
családtagok börtönbe kerülnek, vagy
egyszerűen azért, mert tudatosan küldik
180
155
lopni őket, mivel nem büntethetőek. A
160 kiskorúak válogatás nélkül követnek el
140 124 127
119
109
lopást, gépkocsi feltörést,
120 101
100 85
95 színesfémlopást, esetenként csoportos
80 rablást.
60 52 Személy elleni bűncselekményeiket a
32 társas elkövetés, az indokolatlan erőszak,
40
20 és igen gyakran a brutalitás jellemzi.
0 A konkrét nyomozások tapasztalatai
2002 2003 2004 2005 2006
alapján megállapítható, hogy az elmúlt két
évben nőtt a kiskorúak és az időskorúak,
Gyermekkorú elkövető Fiatalkorú elkövető
valamint a helyzetüknél fogva
kiszolgáltatottak veszélyeztetettsége.
2
Valamennyi büntetőeljárás ERÜBS adatit figyelembe véve.
Bűncselekményekkel okozott kár Szolnokon az ERÜBS szerint A bűncselekményekkel okozott kár az értékelt
(millió Ft)
időszakban hullámzó volt, de 2004 óta emelkedő
4000,0
trend érvényesül, melyet a vagyon elleni
3500,0
deliktumokkal okozott kár növekedése generál.3 Az
3000,0
összkár értéke 2005 óta meghaladja az 1 milliárd
2500,0
Ft-t, ezzel szemben a kármegtérülési mutató igen
2000,0
2925,4
alacsony, mindössze 7-9 % között változik.
1500,0
A bűncselekmények területi elrendeződését
1000,0 942,8 615,2 vizsgálva a város bűnügyi térképén jól látható,
633,7
500,0 833,3
447,5 hogy továbbra is a belváros a legfrekventáltabb, az
722,1
0,0
472,4 314,2
510,6
itt elkövetett jogsértő cselekmények jelentős része
2002 2003 2004 2005 2006 éppen arra a területre összpontosul, ahol a terület-
Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke felügyeleti rendszer kiépítését tervezzük.
A térfigyelő rendszer
tervezett körzete
Figyelmet érdemel a bevásárlóközpontok veszélyeztetettsége, melyek közül kiemelkedik az Interspar,

valamint a Cora-Obi-Praktiker-Média Markt. Ezeken a helyeken nem csak vagyon elleni
bűncselekmények történnek, hanem a parkolókban a gyakori koccanások és az ezekkel együtt járó
helyszínelhagyásokkal valósítanak meg számos közlekedési bűncselekményt. Emellett jól megfigyelhető
a vasútállomás, a Hetényi Géza Kórház, a temető, és a strandok érintettsége is.
3
A diagram csak a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekménnyel okozott kárt tartalmazza, mivel a más bűncselekmények által
okozott kár jelentéktelen.

A közterületek rendjét befolyásolja a közlekedés biztonsága is. A bevásárlóközpontoknál (Cora,

Interspar, és lassanként a Tesco környékén) a parkolókban sok baleset következik be, melyek
túlnyomórészt csupán anyagi kárral járnak, személyi sérülés elvétve történik. Ha a balesteket
súlyosságuk szerint vizsgáljuk, már más képet kapunk a baleseti gócpontok valódi veszélyességéről.4
Így már azt láthatjuk, hogy az említett parkolóknál sokkal veszélyesebbek a 4., a 442. számú főút egyes
szakaszai, de legalább ennyire veszélyesek a belváros nagyobb kereszteződései. Különösen
veszélyeztetettnek számít az Ady Endre és a Thököly út.
A személyi sérüléssel járó balesetek esetében a fő baleseti ok a gyorshajtás. A bel- és külterületen
bekövetkezett balesetek súlyossági fokában, azok okaiban jelentős eltérés mutatkozik. Szerencsére a
belterületi balesetek túlnyomó többsége csupán anyagi kárral jár, ugyanakkor a külterületen arányait
tekintve nagyobb hányadban fordulnak elő személyi sérüléssel járó események.
Az alábbi két diagram a bel- és külterületen történt balesetek adatait tartalmazzák súlyosság szerinti
megoszlásban.

A bekövetkezés
Közlekedési balesetek alakulása Közlekedési balesetek alakulása helyét tekintve a
Szolnok külterületén 2006. évben Szolnok belterületén 2006. évben 4. sz. főút és a
32. sz. főút
3 48
5 15 73 számít
balesetileg
20 frekventáltabbna
k, növekedés
tapasztalható a
85 4625. sz. úton,
532 ugyanakkor a
halálos
Halálos Súlyos Könnyű Anyagikáros
kimenetelű
Halálos Súlyos Könnyű Anyagikáros
balesetek száma
Szolnok
belterületén 2-re csökkent.
Javulás következett be az ittasan okozott balesetekben is, arányuk az összbalesetekhez képest 10,93
%, mely az előző évhez képest (11,25%) csökkenést mutat.
II. Az akcióterületek fejlesztése, a projektelemek hatása a város közbiztonságára
Szolnok sem mentes a nagyvárosi bűnözési jelenségektől, országos viszonylatban a közepesen

fertőzött települések közé sorolható. A városban jelenleg nem a szervezett bűnözői csoportok közötti
leszámolások vagy a pénzintézetek elleni fegyveres támadások gyakorisága jelenti a legnagyobb
veszélyt, hanem az, hogy megnőtt a bevásárló- és a nagy tömegeket vonzó szórakozóhelyek
kriminalitása, a nagyszámú gépjárműparkkal összefüggő, első sorban vagyon elleni
bűncselekmények száma. A motiválatlan közterületi rongálások, időnként előforduló falfirkálások is
jelentős kárt okoznak a magán és jogi személyeknek, önkormányzatnak egyaránt. Számos körülmény
együttes hatása, illetve bizonyos objektív okok, melyek az egyén deviáns személyisége nélkül is olyan
kényszerítő erőt jelentenek, mely a bűnözés felé taszítják az embert. Ezek között első helyen a
szociális és anyagi helyzetet emelhetjük ki. A társadalom perifériájára szorult, szakképzetlen, emiatt
munkanélkülivé vált, elszegényedett emberek az alkalmi munkavégzésből szerzett kevéske
jövedelmüket gyakran egészítik ki bűncselekmények elkövetésével. Ez különösen igaz a legrosszabb
helyzetben lévő hajléktalanok esetében. Az egyes városrészek a népsűrűségtől, a beépítettség
mértékétől, a közművesítés állapotától, a lakosság összetételétől függően eltérő fertőzöttséggel és
veszélyeztetettséggel bírnak.
A. Belváros
A bűncselekmények területi elrendeződését vizsgálva a legfrekventáltabb városrész, a jogsértések
túlnyomó többsége a város belterületének csupán 30 százalékát kitevő, de legsűrűbben lakott belváros
területére összpontosul.
Itt található a forgalmas szórakozó és bevásárló helyek nagy többsége, a pénzintézetek, és a hivatalok
döntő többsége, ezért a városba látogatók nagy része is erre a területre érkezik. A lakosság ellátását
biztosító kereskedelmi és vendéglátóhelyek, a parkolók vonzzák a bűnelkövetőket.
A közösségfejlődést elősegítő rehabilitáció (Városközpont I. és II., Szapáry rehabilitáció…stb.), a
termálközpont megvalósításával adódó lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltését biztosítják,
melyek csökkentik az elkövetővé és/vagy sértetté válás kockázatát. A megnövekedett
gépjárműforgalom további, biztonságos parkolóhelyekkel történő kiszolgálása –figyelemmel a
térfigyelő rendszer közeli üzembeállítására- a közlekedési szabálysértések, vagy
bűncselekmények számának kedvező alakulásához vezethet. (A területfelügyeleti rendszerek
eddigi alkalmazásának országos tapasztalatai azt mutatják, hogy a bűncselekmények területi
átrendeződésétől nem kell tartani. Ennek magyarázata, hogy a védeni kívánt értékek, a
potenciális sértettek a kamerával védett területen maradnak, ellenben jelentősen megnő a
lebukás kockázata.) A várható eredmények a lakosság szubjektív biztonságérzetét növelik.
B. Tiszaliget, Szandai rétek

A Tiszaliget bűnügyi fertőzöttsége időszakos jellegű, a strandok, valamint a sportlétesítmények

látogatottságához kapcsolódik. A Szolnoki Főiskola új létesítményének megépítését követően tovább fog
nőni a Tiszaligetbe irányuló gyalogos és gépjárműforgalom. A megnövekedett forgalom és a modern
létesítmények nagyszámú látogatóinak (ezen belül kiemelten a diákok) összpontosulása a viszonylag kis
területen várhatóan kihatással lesz az ottani közbiztonságra. A Szandai réten lévő nagy bevásárló
központok jelentősen növelik a városba irányuló személy és gépjármű forgalmat, és közvetlen hatással
vannak az adott terület közbiztonsági helyzetére. Ezeken a helyeken vagyon elleni bűncselekmények
történnek, a parkolókban gyakoriak a koccanások és az ezekkel együtt járó helyszínelhagyásokkal
megvalósított közlekedési bűncselekmények.
A beruházások -termálközpont, szabadidő központ …stb- megvalósítása a város egésze
szempontjából alkalmas a bűnözést csökkentő pozitív hatások kifejtésére azáltal, hogy
lehetőséget biztosít minden korosztály számára a szabadidő hasznos eltöltésére, az
önmegvalósításra és a testi, lelki egészség megőrzésére. Ezek a hatások főként hosszútávon
jelentenek eredményt.
C. Alcsi városrész
A városrész bűnügyi szempontból kevésbé fertőzött területnek számít, közbiztonsága viszonylag jónak
mondható.
A Mester úti laktanya, a területen található tó rehabilitációja, illetve szabadidő és rekreációs
központ létrehozása A megvalósítani tervezett beruházások, várhatóan hozzájárulnak ezen
területek viszonylag jó közbiztonsági színvonalának fenntartásához. A várható eredmény, hogy a
lakosság szubjektív biztonságérzetének negatív irányú változása nem következik be.
D. Széchenyi városrész
A Széchenyi városrész sokszintes társasházai, a parkolók értékelések szerint vonzza a
bűncselekmények elkövetőit. A lakótelepen található megyei gyermekotthon, valamint a lakótelepen élő
nagyszámú kiskorú részére biztosítani kell a lakóhelyéhez közeli szabadidő eltöltésének lehetőségét,
mellyel csökkenthető a csavargó kiskorúak száma és ezáltal a korosztálynak a veszélyetetettsége.
A lakóépületek és a lakókörnyezet rehabilitációja (pl: közterületek közvilágításának fejlesztése,
gyalogos átkelők létesítése) csökkentik a bűnalkalmakat, biztonságosabbá teszik a közlekedést. A
sport és szabadidő központ megvalósítása a szabadidő hasznos eltöltését biztosítja, ezzel csökkentve
az elkövetővé és/vagy sértetté válás kockázatát
E. Nyugati városrész
Jellemző a nehéz anyagi helyzetben élők számának gyarapodása, mely jelentős mértékben érinti a roma
népességet. Utóbbiak a város ezen részein igen rossz szociális körülmények között élnek, melynek
bűnözést gerjesztő hatása kimutatható. Számos olyan család van, melyből a vétőképes korúak
mindegyike büntetett előéletű, vagy már büntetőeljárás hatálya alatt áll. A területen a szegregálódott
populáció és az ehhez kapcsolódó negatív jelenségek növekedésével megfigyelhető az ingatlanárak
drasztikus csökkenése, amely tovább fokozza az elszegényedett rétegek odatelepülését. A
közbiztonsági helyzet romlása mellett számítani kell az épített és természetes környezet pusztulásával
(színesfémlopások, illegális fakivágás …stb.), valamint közegészségügyi és járványügyi problémákkal is.
Az Ipari Park, a Logisztikai Központ munkahelyteremtő fejlesztése várhatóan csökkenti a vagyon
elleni bűncselekmények számát, mivel elősegítheti a jövedelemhez jutást, csökkentheti a
megélhetési és a hivatásszerű bűnözést.
A romatelep felszámolása, a szegregálódott lakosság számára élhető környezet kialakítása a
munkahelyteremtéssel együtt fenntartható fejlődést biztosít a városrész számára és jelentősen
hozzájárul a bűnözést gerjesztő kriminogén hatások csökkentéséhez.
F. Déli városrész
A növekvő munkanélküliségnek a vagyon elleni bűnözést gerjesztő hatása feltétlenül közrejátszott az
elmúlt évek közbiztonsági helyzetére, mely ugyan nem erre a városrészre jellemző, azonban az Ipari
Park bővítése -munkahelyek létesülése okán- a közbiztonság alakulására mindenképpen pozitív
hatással lehet a város egészére. Elősegíthető a jövedelemhez jutás, csökkenthető a megélhetési
és a hivatásszerű bűnözés.

G. Tiszaliget, Szandaszőlős, Alcsi-sziget

A város családi ezen házas övezetei szintén kevésbé fertőzött területek, ugyanakkor a térségben folyó
építkezések és felújítások miatt gyakori az építési törmelék, hulladék illegális elhelyezése, mely
veszélyezteti a megóvandó természeti környezetet, kiemelten a Holt-Tisza szakaszát. A hulladék
elhelyezésén túl az üdülőövezetben a közművek kiépítetlensége szintén környezetkárosító hatású. Az
üdülőövezetre jellemzőek még a hétvégi ház-feltörések, valamint a Holt-Tisza élővilágát károsító vagyon
elleni cselekmények, a tiltott halászati módszerek alkalmazása következményeként megvalósított
állatkínzás, valamint terészetkárosítás és környezetkárosítás bűncselekménye.
A megvalósítani tervezett beruházások, várhatóan hozzájárulnak ezen területek viszonylag jó
közbiztonsági színvonalának fenntartásához, illetve annak javulásához. A várható eredmény,
hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetének negatív irányú változása nem következik be.
bozoradi.janos@jasz.police.hu

Szolnok IVS 20071221 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szolnok IVS 20071221 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZOLNOK

VÁTERV95 TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.

MEGBÍZÓ: SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2007 DECEMBER VÁTERV95

A dokumentációt készítették a VÁTERV95 Kft munkatársai

2.3.2.3. Helyi értékvédelmi rendelet szerinti területi védettségek és utcakép-

4.2.6. A közmű-infrastruktúrák fejlesztési céljai, a városi szintű közműellátás

6.3.5. Partnerség az integrált városfejlesztési stratégia készítésénél

2007 DECEMBER VÁTERV95

2007 DECEMBER VÁTERV95

2007 DECEMBER 1 VÁTERV95

2007 DECEMBER 2 VÁTERV95

Középtávú fejlesztési célok

Az akcióterületek kiválasztásának folyamata

2007 DECEMBER 3 VÁTERV95

B hogy a városi, kistérségi, és

CI a városi funkciók betelepítésével

CII Szolnok egészén belül a

2007 DECEMBER 4 VÁTERV95

a Thököly út menti lakóterületek,

2007 DECEMBER 5 VÁTERV95

FI a Gyökér utcától északra eső,

FII a város egészét érintő

FIII Szolnok gazdaságának fejleszté-

2007 DECEMBER 6 VÁTERV95

GII a városrész várostestbe

2007 DECEMBER 7 VÁTERV95

1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

2007 DECEMBER 8 VÁTERV95

1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Szolnok az OTK-ban Magyarország európai integrációját mutató ábra1 alapján a Budapest-Bukarest

Elmaradott térségek és perifériák (OTK)

Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és

2007 DECEMBER 9 VÁTERV95

1.2. A város szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben

Szolnokkal együtt tervezendő térség

2007 DECEMBER 10 VÁTERV95

A gyermekkorú népesség aránya a lakónépességen belül szinte minden településben kedvezőtlenül

2007 DECEMBER 11 VÁTERV95

A legalacsonyabb vállalkozási kedv Hunyadfalván tapasztalható, a legmagasabb pedig (természetesen

1.2.4. Szolnok dinamikai típusának meghatározása

1.2.5. Szolnok funkció-komplexitása

2007 DECEMBER 12 VÁTERV95

Szolnok igazgatási központ

Szolnok kulturális, színházi, zenei, képző- és táncművészeti központ.

2007 DECEMBER 13 VÁTERV95

1.2.6. Szolnok foglalkoztatási szerepköre

Szolnok a rendszerváltásig – a megyeszékhely szereppel együtt járó adminisztrációs központ mellett –

2007 DECEMBER 14 VÁTERV95

2. A VÁROS EGÉSZÉNEK RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉSE

2007 DECEMBER 15 VÁTERV95

2.1 Gazdasági adottságok

2.1.1. Általános jellemzés, Szolnok megyei gazdasági környezete és a nemzetgazdaság viszonya

A GDP egy főre jutó értéke

A megyei átlaghoz képest a város

A beruházások 2001-2004 közötti

2007 DECEMBER 16 VÁTERV95

Foglalkoztatási viszonyok 2005

A népesség iskolai végzettsége a

2.1.2. A város gazdasága

2.1.2.1. Szolnok gazdaságának ágazati szerkezete

2007 DECEMBER 17 VÁTERV95

2.1.2.2. A vállalkozások helyzete