5.

FEJEZET – Forgótőke menedzsment

234. Mi a forgótőke?
A rövidtávú pénzügyi döntések tehát a forgóeszközökkel és a rövid lejáratú forrásokkal kapcsolatos döntések
menedzselésével kapcsolatosak, melyeket
forgótőkével kapcsolatos döntéseknek nevezünk összefoglalóan.

235. Milyen kérdések merülnek fel a forgótőke nagyságának meghatározása során?

1. készletek, pénzeszközök (Cf):
-Mennyit fektessen be forgóeszközökbe, ezen belül mennyi legyen a készlet és a pénzeszköz?
-Értékesítsen-e hitelbe? Milyen feltételekkel?
2. rövid lejáratú források biztosítás
-Hogyan szerezzen rövid lejáratú forrásokat?
-Hitelbe vásároljon, vagy bankhitelt vegyen fel?
-Később fizessen a szállítóknak?

236. Sorolja fel a forgótőke nagyságára ható tényezőket!

A forgótőke nagyságát számos tényező befolyásolja, így elmondható, hogy az minden vállalkozásnál más és más
szinten mozog. Ez alapján a forgótőke nagyságára ható tényezők:
-A vállalat folyó működésének terjedelme, szintje
-A vállalat üzletpolitikájának változása
-A folyó működési költségek változása pl. anyagár
-A technológia változása
-A szezonalitás

237. Mutassa be a forgótőke körforgását! 238. Milyen kérdések merülnek fel a forgótőke körforgása során?

239. Mi a működési ciklus?

Egy klasszikus termelő vállalatnál a folyó működés három alapvető tevékenységet:
-a beszerzést,
-a termelést
-és az értékesítést foglalja magában.
Azt az időtartamot, amely alatt ezek az események lezajlanak, működési ciklusnak vagy üzleti ciklusnak
nevezzük.

240. Mutassa be a működési ciklus részeit!

-A készletezési periódus a nyersanyagok, alkatrészek stb. beérkezésétől a késztermékek értékesítéséig tart.
-A követelések futamideje a termékek értékesítésétől az árú ellenértékének kiegyenlítéséig tart. Ha valamely
vállalat képes lenne a szállítói számlák kifizetését addig elhalasztani, amíg a vevőkkel
szembeni követelései befolynak, akkor az értékesítése önfinanszírozó lenne.

241. Mi a pénzciklus? Mitől függ a nagysága?

A vállalat finanszírozási szükségletét kifejező pénz ciklus a pénzbeáramlás és a pénzkiáramlás időpontja közötti
rés (gap). A pénz ciklus (a rés) nagysága lényegében három tényezőtől függ:
-a szállítói (kereskedelmi) hitel hosszától,
-a készletek átlagos élettartamától,
-és a vevőkövetelések befolyásának gyorsaságától
242. Mutassa be a forgóeszközök körforgását!

243. Jellemezze a konzervatív forgótőke gazdálkodást!

A konzervatív (rugalmas, engedékeny) politika főbb jellemzői a következők:
-a forgóeszközöknek az árbevételhez vagy az összes eszközhöz viszonyított aránya magas,
-jelentős a pénzeszközök és a forgatási céllal vásárolt értékpapírok állománya,
-liberális a vállalat hitelezési politikája, hosszú fizetési határidőt nyújt a vevőknek, és ennek következtében
magas a vevőállománya,
-a vállalat nagy összegeket fektet be készletekbe, tehát magas készlet állománnyal dolgozik.

244. Jellemezze az agresszív forgótőke gazdálkodást!

A agresszív (restriktív, szigorú) politika főbb jellemzői:
-a forgóeszközöknek az árbevételhez vagy az összes eszközhöz viszonyított aránya alacsony,
-a vállalat nem tart forgatási célú értékpapírokat, és alacsony a pénzeszközök állománya,
-szigorú a vállalat hitelezési politikája, rövid fizetési határidőt nyújt a vevőknek,
-keveset fektet be készletekbe, ezért a készletek állománya alacsony.

245. Mutassa be a CA/TA aránymutató lényegét!

CA / TA arány (forgóeszköz / összes eszköz arány):
-Számítása: Forgóeszközök / összes eszköz,
-A forgóeszközöket (Current Assets) CA-val, és az összes eszközöket (Totál Assets) TA-val jelöljük.
-Bármely forgóeszköz/összes eszköz, CA/TA arány esetén a felmerülő költségek besorolhatók:
 a likviditás fenntartásával kapcsolatos
költségek, és
 a likviditás hiányával kapcsolatos költségek
csoportjába.
-Ha valamely eszköz kockázata kisebb, akkor annak elvárt hozama is kisebb. A rövid élettartamú eszközök
kockázata kisebb, mint a hosszú élettartamú eszközöké.
-Nagyobb CA/TA aránnyal rendelkező vállalatok hozama és kockázata kisebb.

246. Mutassa be a CL/TL aránymutató lényegét!

-Számítása: Összes rövid lejáratú forrás / összes forrás,
-A finanszírozási stratégiák kockázatát a rövid lejáratú forrásoknak (Current Liabilities) az összes finanszírozási
forráshoz (Total Financing) viszonyított arányával mérjük az alábbiak szerint:
-(CL/TF) a finanszírozási struktúra likviditásának mérésére használható.
-Minden más körülmény azonossága esetén a magasabb arány nagyobb hozamot, de egyúttal nagyobb
kockázatot is jelenthet a vállalat számára. A legnagyobb kockázatnak nyilván azok a
vállalatok teszik ki magukat, amelyeknél a forgóeszközök viszonylag alacsony szintje (alacsony CA/TA arány)
agresszív finanszírozási politikával (magas CL/TF arány) párosul.

247. Mi a készletek fogalma?

A készletek a vállalatok tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint
egyetlen termelési vagy forgalmi folyamatban és a termelési vagy forgalmi folyamat során eredeti formájukat
elvesztik a tevékenység során változatlan állapotban maradnak, a kereskedelem árukészletei. A készletek
biztosítják a termelés és az értékesítés közötti időbeli, térbeli és választékbeli különbségek áthidalását, és
lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a folyó működés három kulcstevékenységét, a beszerzést, a
termelést és az értékesítést bizonyos fokig egymástól függetlenítsék, piaci stratégiájukat alakíthassák.

248. Hogyan csoportosíthatók a készletek származásuk szerint?

A vállalatok készletei származásuk alapján lehetnek vásárolt készletek (anyagok, áruk) és saját termelésű
készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek).

249. Hogyan csoportosíthatók a készletek számviteli szempontból?

A számviteli szempontú csoportosítás pedig az alábbiak szerint történhet:
-anyagok: eredeti alakjukat elveszítik a használat során -alapanyagok, segédanyagok, szerszámok, egy éven
belül használatos műszerek, munkaruhák,
-áruk: eredeti formájukban hagyják el a vállalkozást egy éven belül - vásárolt áruk, betétdíjas göngyölegek,
-befejezetlen termelés: a vállalkozás által gyártott termékek, melyek legalább egy termelési folyamaton
átmentek,
-félkész termékek: legalább egy termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyek félkész
termékként raktárra vehetők, értékesíthetők vagy befejezhetők,
-késztermékek: minden termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyeket ezen a címen
raktárra vettek és értékesíthetők.

250. Mi a készletgazdálkodás feladata?

A készletgazdálkodás feladata, hogy biztosítsa a gazdasági tevékenységhez szükséges készleteket
mennyiségben, minőségben, összetételben. A rendelés, a beszerzés, az előállítás, a szállítás, a raktározás
költségeit és az esetleges készlethiányból származó veszteségeket minimalizálni kell.

251. A pénzügyi vezetés milyen készletfogalmakat használ?

-Biztonsági készlet: ami alá a készletszint nem süllyedhet
-Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást
-Átlagkészlet: a biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege
-Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege
-Jelzőkészlet: amely elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról

252. Sorolja fel a készletnormákat!

-időnormák: a készlet hány napi felhasználás fedezésére elegendő
-mennyiségi normák: a készletmennyiséget természetes mértékegységben adják meg
-értékbeli normák: jelzik, hogy a készletekben mennyi pénzösszeg köthető le
Más szempontból:
-Folyónormák: az időszak termeléséhez szükséges készletek
-Tervnormák: a készletek kívánatos szintje

253. Sorolja fel a készletgazdálkodás költség oldali problémáit!

A költségek oldaláról felmerülő sajátos problémák a következők:
o az elemzésben a költségeket (ráfordításokat) jóval tágabban kell értelmeznünk, mint ahogy azt a készletekkel
kapcsolatos számviteli nyilvántartások teszik,
o készletekkel kapcsolatos ráfordításnak kell tekinteni mindazt a ráfordítást, amely a készletezési döntés
következtében a vállalat egészében bárhol szükségessé válik,
o a költség-haszon elemzésben a készletekkel kapcsolatos költségek másfajta csoportosítására van szükség,
mint amilyen bontás a számviteli nyilván tartásokból közvetlenül összeállítható,
o a költségeket az egymással ellentétes tevékenységek, készlethiány stb. alapján kell megbontani,

254. Sorolja fel a készletgazdálkodás eredmény oldali problémáit!

A haszon (eredmény) oldalán jelentkező sajátosságok a következők:
o a készlettartás hasznát milyen eredményektől eshet el a vállalat, ha nem tart megfelelő készleteket,
o a készlettartás haszna túlnyomórészt más tevékenységeknél (termelés, értékesítés) vagy a vállalat egészének
szintjén vehető csak figyelembe.

255. Mutassa be röviden a készletgazdálkodási modelleket!

1. Fűrészfogmodell: ahol rendelt mennyiség és a rendelési időköz állandó,
2. Ciklikus modell: a rendelési időköz állandó, a készleteket mindig meghatározott szintre tölti fel. A modell
szerint akkor rendelünk, amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken. A készletek bizonyos szintre
történő csökkenés esetén azokat egy meghatározott szintre tölti fel. (sem a rendelési idő, sem a mennyiség
nem állandó).
3. Gazdaságos rendelési mennyiség (optimális rendelési mennyiség) modellje – EOQ modell (tárgyalása
részletesen a továbbiakban).

256. Sorolja fel a készletekkel kapcsolatos három fő költséget és röviden jellemezze is azt!
257. Mi a rendelési költség? 258. Mi a készletartás költsége? 259. Melyek a készlethiányból adódó költségek?

Az optimális készletszint meghatározása során a készletekkel kapcsolatos költségeket az alábbi három

kategóriába szokás sorolni:
-A rendelési költségek (ordering cost) azokat a ráfordításokat és kiadásokat foglalják magukban, amelyek a
rendelés összeállításától a megrendelt anyag, (áru) raktárra vételéig merülnek fel. A rendelési
nyomtatványok kitöltésére, a rendelések továbbítására és teljesítésükig a rendelések nyilvántartására,
ellenőrzésére fordított időt, a fuvarozási és rakodási költségeket, a beérkezett szállítmányok átvételével,
ellenőrzésével kapcsolatos ráfordításokat tartalmazzák. Saját termelésű készletek esetén a termelés
beindításával összefüggő ráfordítások tekinthetők rendelési költségnek.
-A készlettartás költségei (carrying cost) a haszonáldozat költséget (opportunity cost). Ha a raktározási és
tárolási költségek, a biztosítási költségek, a romlásból, selejtezésből, avulásból, a leltárhiányból stb.
származó károk.
-A készlethiányból adódó költségek (stockout cost) olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a nem megfelelő
szintű (a szükségesnél kevesebb) készlettartás következtében merülhetnek jel. Ilyen például a
kiesett forgalom, az elpártolt vevők miatti veszteség, a szükségmegoldásokkal járó többletköltség, ezeknek, a
költségeknek a becslése általában nehezebb, mint akár a rendelési, akár a tartási költségeké.

260. Melyek az EOQ modell problémái?

A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ).
-Feltételek:
o A szállítás azonnali
o A szükséglet teljes bizonyossággal ismert
o A felhasználás egyenletes
o A rendelési költség fix, független a rendelt mennyiségtől
o A készletek egy egységére jutó tartási költség konstans, azaz lineárisan változik a készlet nagyságával.
o A készlethiány költségei figyelmen kívül hagyhatók,
o az utánpótlási időt pedig zérónak vehetjük.
-A vállalat készlete valamely termékből Q egység és egy adott időszak (pl. év) szükséglete a termékből D
mennyiség. Amikor a készlet elfogy, a vállalat újra vásárol Q mennyiséget a termékből.
-A modellel arra keresünk választ, hogy valamely termékből adott szükséglet és adott költségek mellett
alkalmanként mekkora mennyiséget kell rendelni ahhoz, hogy az időszak összes készletezési
költsége minimális legyen.
-Mivel a rendelési költség és a készletek tartási költsége egymással ellentétesen változik, ezért keresni kell az
optimumot.

261. Mutassa be a készletgazdálkodási stratégia kialakításának két lépését!

-A készletezési stratégia két lépésből áll:
o A tervezett szükséglet, a rendelési költségek és a tartási költségek ismeretében a költség minimalizálás
alapján meghatározható a gazdaságos rendelési mennyiség (tételnagyság)
o A felhasználás és az utánpótlási idő feltételezett értékeinek szórása alapján kialakítható a fedezeti stratégiai.
Ez a biztonsági készlet optimális szintjének meghatározását jelenti.
262. Hogyan számítható a fordulatok száma mutató?
263. Hogyan számítható a forgási idő mutató?
264. Mit mutat a készletek forgási sebessége?

A készletek forgási sebessége mutató megmutatja, hogy mennyi idő alatt fordul
meg a készletünk.

265. Melyek a gyors forgási sebesség előnyei és hátrányai?

-A gyors forgási sebesség előnyei:
o kisebb kamatköltséggel, illetve kisebb hiteligénnyel jár, ha hitelből finanszírozza a vállalkozás a forgalom egy
részét
o kisebb a biztosítási költség
o kisebb a helyigény
o nő az értékesítés, és újabbak a készletek
-A gyors forgási sebesség hátrányai:
o nagyobbak a beszerzéssel kapcsolatos költségek
o nagyobbak a hiány miatti veszteségek, és a kisebb készletek miatt értékesítés eshet ki

266. Mire szolgál a követelés kezelés?

A követeléskezelés lényeges eleme a fizetési feltételek meghatározására vonatkozó döntés. A fizetési feltételek
meghatározásával együtt arról is döntenek a vállalkozások, hogy nyújtsanak-e kereskedelmi hitelt a
partnercégeknek, vagy sem, illetve ha nyújtanak, akkor azt milyen időtartamra teszik.

267. Miről döntünk a fizetési feltételek kialakítása során?

-A fizetési határidő: ezt befolyásolja a termék romlandósága, a kereslet, a költség, jövedelmezőség és
standardizáltság, a hitelezési kockázat, a rendelés nagysága, a verseny, a vevő típusa – ez
általánosságban 8 és 15 nap közötti időt jelent.
-Az engedmény – Skontó, a készpénzzel fizető vállalkozásoknak.
-Az engedmény igénybevételére jogosító időszak

268. Miért fontosak a fizetési feltételek?

A fizetési feltételek változtatása több tényezőre van hatással, többek között hatással lehet:
-az árbevételre,
-a készletekbe történő befektetésre,
-értékesítés költségeire,
-követelések beszedési költségeire,
-engedményekre,
-hitelezési veszteségekre,
-tőkebefektetések időzítésére,
-a fizetendő adókra, és az -elvárt hozamokra.
269. Milyen szerepe van a kereskedelmi hitelezésnek?
A halasztott fizetés, azaz a kereskedelmi hitelezés a legjelentősebb rövidtávú finanszírozási forrás. Jelentősége
leginkább a készpénzes fizetéssel szemben ragadható meg:
-Pénzügyi arbitrázst tesz lehetővé, mivel a hitel költségeit az eladó viseli, mivel ha a vevő készpénzzel fizetne,
akkor alacsonyabb áron vásárolna.
-Áruval kapcsolatos információ-hiány áthidalása, mivel az áru minőségének nem tökéletes ismerete miatt a
vevők előnyben részesítik a halasztott fizetést, az esetleges minőségi kifogások miatt.
-Egyszerűbb és olcsóbb fizetési eljárást tesz lehetővé a kp fizetéshez képest.
-Felhasználható a kereslet átmeneti fluktuálásának kezelésére, mivel a nagy kereslet csökkenő határidőt von
maga után.
-Információt nyújt a vevők pénzügyi helyzetéről, mert a határidő előtti fizetésnél az engedményt a jó pénzügyi
helyzetű vállalatok veszik igénybe, míg a pénzügyi nehézségekkel küzdők nem képesek erre.

270. Mutassa be a követeléskezelés lényegét!

A fizetési feltételek meghatározása után a következő sarkalatos problémát a követeléskezelés jelenti, mikor is a
vállalkozás vevője az áru leszállítása után esedékességkor nem fizet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy
szándékos a mulasztás. A kötelezett teljesíthet késedelmesen likviditási problémák miatt,
vagy adminisztrációs hiba miatt önhibáján kívül.

271. Sorolja fel a követeléskezelés lépéseit!

1. Fizetési felszólítás: az első lépés minden esetben a fizetési felszólítás küldése a késedelmi kamat illetve a
kötbér felszámításával, a számlamásolatok megküldésével.
2. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, akkor, ha a fizetési felszólítás eredménytelenül zárult. Ekkor
első lépés a kérelem előterjesztése, ezt követi a végrehajtás a jogerős fizetési meghagyás alapján.
3. Engedményezés, mikor a jogosult követelését szerződéssel másra átruházza.
4. Követelés megvásárlása – faktoring, mely egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyben hitelintézet vagy
pénzügyi vállalkozás jelenhet meg faktorként
5. Polgári peres eljárás.
6. Bírósági végrehajtás.
7. Felszámolási eljárás.

272. Mutassa be a pénzgazdálkodás lényegét!

feladata a pénzeszközök optimális szintjének fenntartása, mely lehetővé teszi a vállalkozás fizetési
kötelezettségeinek biztonságos teljesítését (adók, munkabér, törlesztések), miközben megőrzi a vállalkozás
likviditását és eredményesen kezeli az esetleges pénzfeleslegeket.

273. Melyek a pénzforgalom lebonyolításának módozatai?

A pénzforgalom egy gyűjtőfogalom, amely a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét foglalja
magába. Lehet közvetlen és közvetett.
Közvetlen pénzforgalomról beszélünk, ha a gazdaság szereplői egymásnak közvetlenül teljesítenek fizetéseket.
Ez jellemzően készpénzforgalmat jelent.
Közvetett pénzforgalomról akkor beszélünk, ha a fizetésre kötelezett rendszerint valamelyik hitelintézet vagy
más pénzügyi közvetítő útján teljesít fizetéseket.
A pénzforgalom aszerint is különbözik, hogy azt belföldön vagy a nemzetközi környezetben alkalmazzák. A
pénzforgalmat érintő legfontosabb szabályokat Magyarországon kormányzati szinten szabályozzák, a részletező
rendelkezéseket pedig a Jegybank teszi közzé.

274. Mutassa be a bankszámlákat a rendelkezések és a műveletek szerint!

A pénzforgalom leggyakrabban bankszámlák segítségével zajlik. A bankszámla fogalma alatt szűkebb
értelemben a vállalkozó hitelintézetnél nyitott és vezetett elszámolási számláját, tágabb értelmezésben a
bankszámlaszerződéssel létrehozott valamennyi számláját értjük.
-bankszámlaszerződéssel létrehozott számlák,
-felettük csak a számlatulajdonos rendelkezhet,
-végrehajtható bírósági illetve közigazgatási határozatok alapján a számlatulajdonos rendelkezése nélkül
megterhelhető a bankszámla,
-a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a számlán a számlatulajdonosok rendelkezésére álló
pénzeszközeit nyilvántartja,
-azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti,
-a számlatulajdonost értesíti a pénzmozgásokról,
-Magyarországon kötelező bankszámlaszerződést kötni:
 belföldi jogi személyeknek
 jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak
 egyéni vállalkozóknak
 ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyeknek

275. Sorolja fel a vállalkozási bankszámlák típusait! 276. Mutassa be az elszámolási számla lényegét! 277.
Mutassa be az elkülönített és a folyószámla lényegét!
278. Mutassa be a betét-, hitel és a telephelyi számla lényegét!

1. Elszámolási számla: Az elszámolási számla a számlatulajdonos vállalkozás gazdasági tevékenységével

kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítását szolgálja. A bankszámlákkal kapcsolatos legfontosabb
tudnivalók így foglalhatók össze:
-pénzforgalom lebonyolítására szolgál,
-szabadon választható, mely banknál nyitható,
-az elszámolási számlaszerződés megkötése után a hitelintézet köteles megnyitni határozatlan időre,
-a hitelintézet a napi követel egyenleg után kamatot fizet,
-a számla kezeléséért, a pénzforgalom lebonyolításáért jutalékot és költséget számít fel,
-a számlatulajdonos köteles bejelenteni a bankszámla felett rendelkezni jogosultak nevét .

2. Elkülönített betétszámla: Az elkülönített betétszámla az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez

szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla.

3. Folyószámla: A folyószámla-szerződés a bankszámlaszerződés sajátos változata. A folyószámla szerződés az

egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó
kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget.

4. Betétszámla: A hitelintézet által nyitott és kezelt elszámolási számla is betétszámla. A hitelintézet oldaláról
nézve a betétszámla is hitelszámla, mert a betétes, amikor megtakarításait a betétszámlán elhelyezi, a
banknak hitelez. A bank a betétszámlán elhelyezett összeget a betétesnek köteles visszafizetni és köteles a
betét után kamatot fizetni. A betétszámla:
-csak névre szóló lehet, igényét csak a számlatulajdonos érvényesítheti,
-a lekötés idejét, a kamat mértékét, a felmondás lehetőségét a betétszámla szerződés tartalmazza.

5. Hitelszámla: Olyan speciális bankszámla, amely a céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél
hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza.
A hitelnyújtás célja nem ritkán a tartósan lekötött forgóeszközök (készletek), valamint a befektetett eszközök
(beruházások) beszerzéséhez rendelkezésre álló saját tőke a kiegészítése a szükséges tőkebefektetésmértékéig.

6. Telephelyi számla: Telepi számláknak nevezik azokat a bankszámlákat,

amelyek alapján a leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a
gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmát önállóan
lebonyolíthatja. A telepi számla pénzforgalma beépül a vállalat
elszámolási számlájának pénzforgalmába.

279. Sorolja fel a készpénzfizetés módozatait! 280. Sorolja fel a jogosult számára teljesített befizetés módjait!
281. Sorolja fel a bankszámláról történő kifizetés módjait!

1. A pénzösszeg közvetlen átadásával.

2. Az jogosult számlájára teljesített befizetéssel, az alábbi módokon:
-befizetés a bank pénztáránál,
-befizetés, a bank befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatáinál,
-befizetés, megállapodás alapján más bank pénztáránál,
-befizetés postán, átutalási megbízással.
3. Készpénzkifizetés a bankszámláról
a.) Készpénzfelvételi utalvány: A számlatulajdonos a készpénzfelvételi utalványokat tartalmazó füzetet a
számláját vezető hitelintézettől igényelheti, Utalványra fizetést más hitelintézetnél, csak a számlatulajdonos
bankjával történő külön megegyezés esetén teljesítenek.
b.) Pénzfelvétel esetenkénti egyszerű átutalással: A számlatulajdonos valamelyik hitelintézeti szervvel azonos
helységben működő szervezeti egységhez esetenkénti egyszerű átutalással juttathat el pénzt, ha a
pénzforgalom nem olyan jelentős, hogy indokolt legyen a számla nyitás.
c.) Kifizetés postai úton: A kifizetési utalvánnyal történő készpénzkifizetés esetén a számlatulajdonos kifizetési
utalvány és feladójegyzék kiállításával megbízza a számláját vezető hitelintézetet, hogy az elszámolási számlája
terhére a kifizetési utalványon meghatározott összeget postai úton fizesse ki a kifizetési utalványon
megnevezett címzettnek.

4. Pénzforgalmi betétkönyv alapján, mely az arra kijelölt postahely által vezetett különleges betétkönyv, amely
nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára a
kijelölt postahelyen készpénz felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet tartalmazza.

5. Postai küldemény utánvételezésével,

6. A pénzforgalom lebonyolítása házipénztáron keresztül: házipénztári forgalmon a készpénzfelvételek és
készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítását, az azzal összefüggő bizonylatok forgalmát,
valamint a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük.

282. Sorolja fel a készpénz-helyettesítő fizetési módokat!

A készpénz-helyettesítő fizetések modern eszközei az elektronikus fizetési eszközök, a hagyományos eszközök
közül a csekk.

283. Sorolja fel az elektronikus fizetési eszközöket!

Elektronikus fizetési eszközök birtokosa számára lehetővé teszi, hogy bankszámlája terhére készpénzt vegyen
fel, vagy vásárolt áruk igénybe vett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse, illetve azzal fizetést teljesítsen. Az
elektronikus fizetési eszközök két csoportba sorolhatóak:
1. távolról hozzáférést biztosítók, melyek segítségével a birtokos rendelkezhet a hitelintézettel szemben
fennálló bankszámla követeléséről (pl: bankkártya),
2. elektronikus pénzeszközök, vagyis újratölthető fizetőeszközök, amelyen az értékegységek elektronikus úton
tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthető. (pl: értéktároló kártya).

284. Sorolja fel a bankkártyák típusait!

1. Előre fizetett kártya (prepaid kártya): olyan kártya, amely a kártyabirtokos által – a kártyát kibocsátó részére
– előre kifizetett összeg erejéig használható, legfőképp vásárlásra, illetve egyes konstrukcióknál készpénz
felvételére is.

2. Betéti kártya (debit kártya): ez a kártya bankszámlához kapcsolódik. A kártya birtokosa a bankszámláján lévő
összeg erejéig vehet fel készpénzt, vásárolhat, töltheti fel előre fizetett kártyáját (pl.
mobiltelefon-kártyáját) vagy indíthat átutalást. A bank minden egyes művelet ellenértékével automatikusan
megterheli a kártyabirtokos számláját.

3. Hitelkártya (credit kártya): ez a kártya a bank és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott

mértékű hitelkerethez kapcsolódik, amelyet egy hitelszámlán tartanak nyilván. Amikor a kártyabirtokos
használja a kártyáját, maximum a hitelkeret erejéig kölcsönt kap a banktól.

4. Terhelési kártya (charge kártya vagy delayed debit kártya): abban különbözik a hitelkártyától, hogy a
kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni.

5. Lakossági vagy privát kártya: magáncélú használatra, a kártyabirtokos ügyfél számlájához vagy a részére
nyújtott hitelkerethez kapcsolódóan kibocsátott kártya.

6. Business vagy corporate kártya = üzleti kártya: a vállalkozás vezetői és alkalmazottai részére kibocsátott, a
hivatalos költségek fedezésére használt kártya. Általában a vállalkozás a számlatulajdonos és a vezető
vagy az alkalmazott a kártyabirtokos.
285. Sorolja fel a bankkártyákkal kapcsolatos díjtételeket!
-fő -és társkártya éves díja,
-pótkártya díja,
-letiltási díj,
-sürgősségi kártyacsere díja,
-cserekártya kézbesítési díja,
-készpénzfelvételi díj,
-egyenleglekérdezés díja,
-mobiltelefon-feltöltés díja,
-PIN-kód cseréjének a díja,
-átutalás díja,
-vásárlási limit módosításának a díja,
-reklamációval összefüggő költségek,
-hitelkártyákhoz kapcsolódó kamat,
-hitelkeret-túllépési díj,
-hitel visszafizetéséhez kapcsolódó késedelmi díj,
-fedezethiány miatt meghiúsult készpénzfelvétel díja.

286. Mi a csekk?
A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő fizetés
előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekkképesnek nyilvánítsa. A csekk alapviszonya szerint a csekk kibocsátója
utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget számlaköveteléséből fizesse ki a
címzett csekk bemutatójának. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik.

287. Melyek a csekkügylet szereplői?

-A csekk kibocsátója, aki a számlája terhére fizetésre szólítja fel a saját bankját.
-A címzett vagy a csekk kifizetője, aki a fizetést teljesíti. Általában a csekk kibocsátójának a bankja.
-A csekk birtokosa, akinek részére a csekket kiállították, tehát a kedvezményezett a csekken feltüntetett
összegig.
-A csekk-kezes, aki kezességet vállal a kiállított összegre.

288. Sorolja fel a csekk törvényes kellékeit!

-A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén,
-feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás,
-a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése,
-a fizetés helye,
-a kiállítás helye és napja,
-a kibocsátó aláírása.

289. Sorolja fel a csekkek fajtáit!

-fizetési csekk, amely a megnevezett összeg készpénzben történő felvételére szolgál,
-átírási csekk, amelyen a feltüntetett összeg nem vehető fel készpénzben,
-elszámoló csekk, amelynek kibocsátója felszólítja a bankot, hogy a megjelölt összeget a bank egy másik
ügyfelének bankszámláján írja jóvá. Előlapján szerepel a „csak elszámolásra” megjelölés,
-keresztezett (elszámolási) csekk: csak bankok között használatos (készpénzt nem érint), csak bank mutathatja
be az utalványozottnál. Bal felső sarkán két párhuzamos vonal található (innen ered a neve). Ha a
vonalak közé valamely hitelintézet nevét írják, akkor a csekken lévő összeg csak azon keresztül hívható le
(különleges keresztezés),
-utazási csekk: az idegenforgalom és az üzleti élet tette szükségessé. Lényegét tekintve azonos egy bemutatóra
szóló csekkel, amit egy bank vagy utazási iroda állít ki. A kibocsátó neve ad olyan biztonságot, hogy
bárhol a világon megvásárolják. A csekk biztonságát az is jelenti, hogy a tulajdonos mind a vásárlása, mind
pedig a beváltása alkalmával a bankügyintéző előtt aláírja.
290. Sorolja fel a készpénznélküli fizetési módokat!
1. Az átutalás
Az átutalás olyan fizetési megbízás, mellyel az ügyfél, mint megbízó, azzal bízza meg a bankszámláját vezető
hitelintézetet (például bankot, takarékszövetkezetet), hogy a bankszámlájáról egy bizonyos
pénzösszeget juttasson el a jogosult (kedvezményezett) bankszámlájára.
2. A beszedés (inkasszó)
3. Az okmányos meghitelezés (akkreditív)

291. Mutassa be az átutalásos elszámolás menetét!

a. A fizetésre kötelezett benyújtja a megbízást az elszámolási számláját vezető banknak
b. A fizetésre kötelezett bankja megterheli a fizetésre kötelezett számláját
c. A bank átutalja az összeget a jogosult bankjának
d. A jogosult bankja jóváírja az összeget a jogosult szláján
e. A jogosultat értesíti bankja az átutalás teljesítéséről.
f. A fizetésre kötelezettet szla kivonaton értesíti bankja az átutalásról.

292. Mutassa be az átutalások típusait!

a. Egyszerű átutalási megbízás során a megbízó azzal bízza meg a bankszámláját vezető (ún. számlavezető)
hitelintézetét, hogy a bankszámlájáról (bankszámlája terhére) meghatározott összeget
utaljon át a jogosult bankszámlájára (bankszámlája javára).

b. Rendszeres átutalási megbízás esetében a megbízó azzal bízza meg a hitelintézetet, hogy a bankszámlájáról
az általa meghatározott időpontokban (terhelési napokon) meghatározott összeget utaljon át a jogosult
bankszámlájára. Ezt a megbízást a hitelintézet mindaddig teljesíti, amíg a megbízó azt vissza nem
vonja, vagy a megbízásba foglalt utolsó teljesítési nap be nem következik.

c. A megbízó csoportos átutalás esetén kötegelve nyújtja be átutalási megbízását, amely során azzal bízza meg
a számlavezető hitelintézetét, hogy a bankszámlája terhére egyszerre több jogosult bankszámlája javára utaljon
át a megbízásban meghatározott összegeket. A csoportos átutalási megbízás tehát az egyszerű átutalási
megbízástól abban tér el, hogy a csoportos átutalás esetében egy megbízó és több jogosult
van, míg az egyszerű átutalás esetében egy megbízó és egy jogosult szerepel. A csoportos átutalás
semmiképpen nem tévesztendő össze a csoportos beszedéssel!

293. Mi az inkasszó?
A beszedés (inkasszó) esetén a fizetést mindig a jogosult (szállító) kezdeményezi. A jogosult a rendszeresített
beszedési megbízás nyomtatvány benyújtásával megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy az
elszámolási (pénzforgalmi) bankszámla javára, a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére meghatározott
pénzösszeget szedjen be.

294. Mutassa be az inkasszó típusokat!

a. Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési megbízást a bank csak akkor teljesített, ha
az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk
vele. A határidős beszedési megbízást csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező
kötelezett terhére lehet benyújtani. A határidős beszedési megbízásnak nincsen értékhatára.

b. Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása
alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli. Az azonnali inkasszó feltétlenül fizetést eredményez.
Ennél az inkasszóformánál a hitelintézet azonnal teljesíti a fizetést,a kötelezettnek nincs lehetősége kifogást
emelni. A felek megállapodása esetén a két fél megállapodik, hogy az adott időpontokban, mekkora
összegekben kell az inkasszót teljesíteni. Erről a bankot értesítik, aki a beérkező beszedési megbízással az
ügyfele számláját megterheli. A megállapodást visszamondani a banknál, csak mindkét fél írásos
engedélyével lehet. Azonnali inkasszót lehet alkalmazni, ha:
-a felek ebben egyeztek meg,
-a jogosult váltó követelés beszedésére ad megbízást,
-ezt jogszabály rendeli el,
-és bírósági végzés alapján.
c. Csoportos beszedési megbízásról van szó, ha a jogosult számlatulajdonos az azonos jogcímen benyújtott
beszedési megbízást kötegelve adja át. A bank csak azoknak az ügyfeleinek a számláira fogadhat el a
beszedvényeket, akik korábban őt felhatalmazták erre. A bank ezért külön nem értesíti a kötelezetteket, de
nekik a terhelés napjáig kifogásolási lehetőségük van. Csoportos beszedési megbízással általában a díjbeszedő
cégek (gáz, villany, telefon stb.) élnek. A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek
rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére
beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető.
d. Váltóbeszedési megbízás esetén a saját váltó kibocsátója rendelkezhet úgy, hogy fizetés végett a váltón
megnevezett hitelintézetnél kell bemutatni. A váltóbeszedési megbízást a váltókövetelés jogosultja adhat a
pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek.

295. Mi az akkreditív?
Az okmányos meghitelezés (akkreditív) jellemzően a külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód. Az
akkreditívet a nemzetközi bizalmatlanság hozta létre. Távoli országok, vállalatok ismeretsége, kedvezőtlen
tapasztalatok arra ösztönzik az exportőröket, hogy az áruügyletek fizetése mögött banki fizetési ígéret is legyen.
A kölcsönös bizalmatlanság feloldására találták ki az akkreditív fizetési módot. A vevő és az eladó közé lép egy
hitelintézet, amelyben mindkét fél megbízik. A vevő tudja, hogy a bank csak akkor fog fizetni, ha az
eladó okmányokkal tudja igazolni, hogy az áruügyletet a szerződésben foglaltak szerint teljesítette, az eladó
pedig biztos abban, hogy a pénzéhez jut, amennyiben időben teljesíti kötelezettségét. Az akkreditív
fizetési ígéret: a bank (az ún. nyitó bank) a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval
szemben, hogy számára – előre meghatározott feltétel megvalósulása (rendszerint az áru feladását
igazoló, és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okirat átadása) esetén – fizetést teljesít.

296. Milyen akkreditív típusokat ismer (milyen időtávra szól)?

A fizetési ígéret szólhat:
-azonnali fizetésre (payment credit)
-váltóelfogadásra (acceptance credit) vagy
-negociálásra (negotiation credit)

297. Kik az akkreditív szereplői?

-Eladó (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje, aki a megfelelő okmányok benyújtása után a bank fizet.
-Vevő (importőr) aki szerződésben foglaltak szerint akkreditívet nyit a bankjánál és biztosítja a megfelelő
összegű fedezetet.
-Nyitó bank: A vevő nála nyitja meg az akkreditívet és rendelkezésére bocsátja a megadott összeget. A bank
ezután értesíti az eladót az akkreditív megnyitásáról. A nyitó bank általában a vevő bankja, de ha az eladó nem
találja megbízhatónak, akkor az eladó által megadott bankban történik az akkreditív megnyitása.
-Negyedik szereplőként beléphet az eladó bankja, akit tevékenysége függvényében más-más névvel lehet
illetni.

298. Sorolja fel az akkreditív fajtáit!

-átruházható akkreditív: a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet is megjelölhet,
-feltöltődő akkreditív: lehetővé teszi a folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és vevő között – csak egy-
egy résszállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátani
-back-to-back (hát a hátnak támasztva): két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez. Az első akkreditív
fedezetét, támaszát képezi a második akkreditívnek,
-készenléti akkreditív: formális akkreditív, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a vevő fizetési
kötelezettségének átutalással eleget tesz,
-kereskedelmi hitellevél: az okiratban a kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az előírt okmányok
időben történő bemutatása esetén az okmányok bármilyen jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen
feltüntetett összeget.