A marosvásárhelyi Kossuth Lajos szobor.

Mielőtt belekezdenénk a szobor történetébe,

pár szót kellene ejtenünk Kossuth Lajosról. Az
1848-as szabadságharc után elmenekül,
rengeteg állomáson keresztül 1865-ben
Torinoban telepedik le. Ő volt az egyike
politikusainknak, akik a jobbágyfelszabadításra
törekedtek. Alakja nem csak magyarul beszélő
vidékeken ismert, az Amerikai Egyesült
Államokban is áll szobra, ez a kép egy New York-
i emlékét ábrázolja. A szobrokon és
emléktáblákon kívül neve helyet kap rengeteg
katona dalunkban, nép- és
műszerzeményekben is. Ő az a személy akiről
majdnem minden magyar városban utcát, teret
neveznek el.
VÁLT
Nem volt ez másképp Marosváserhelyen sem.
1883-ban, Lázár Ádám javasolja az akkori
városvezetésnek, hogy Kossuth Lajos 80.
születésnapjára küldjenek üdvözletet. 1883.
szeptember 30-án el is fogadják a javaslatot, és
az üdvözletet Torinoba küldik. A levélre mint
minden máshonnan kapott üdvözletre, amely
meg is jelenik, az „Egyetértés” nevű újságban.
Ezt követően a város indítványozza egy
Kossuth Lajos életnagyságú portré beszerzését.
Meg is bízzák ezzel Barabás Miklós
festőművészt, aki rövid idő alatt és olcsón el is
készíti azt. A portréra való összeget adakozásból
gyűjtötték össze.
Az 1895-ös Jókai emlékévre készülve
1893-ban, dr. Bernády György, későbbi
polgármester javasolja neves magyar
személyiségekre átnevezni négy utcát is. A
Hajós utcából Baross Gábor utca lesz (ma
Horea), a Rózsa utcábül lesz a Jókai utca (ma
Eminescu), a Kisszentkirályból lesz Arany János
utca, a Nagyszentkirály utca pedig felveszi a
Kossuth Lajos nevet. Ezt a nevet is viseli majd
1920-ig, majd 1940-től 1986-ig.

VÁLT

1984-ben meghal Kossuth Lajos, ezzel az egész

ország területén egyfajta Kossuth-szobor állítási
akció kezdődik, mindenhol Kossuth Lajos
szobrot szeretnének állítani, Budapesttől,
Marosvásárhelyig egyaránt. Itt meg is alakul a
Kossuth szobor bizottság, melynek elnöke a már
említett dr. Bernády György lesz. A legfőbb
gondot, az anyagiak beszerzése jelentette, ezért
nekifogtak támogatókat keresni. Szerencsére
sok civil támogató akadt, maga a város is
hozzájárul 5 évig 200-200 forinttal, ami ugye
1000 forintot jelent összesen. A város 1897-ben
Köllő Miklós Budapesten élő székely szobrászt
bízza meg a szobor elkészítésével, aki ezt el is
vállalja 10.000 forintért. Más források szerint
viszont 13.000 forintot kér, de ezt az árat is
olcsónak állítja, a Képes Folyóirat című lap.
VÁLT
Köllő Miklós, Gyergyócsomafalván született
1861-ben. Tanárai, látva tehetségét, a Székely
Egyesület ösztöndíjasaként elküldik a
hosszúfalusi műfaragó iskolába. Nagyszerű
munkáival okleveleket, díjakat szerez, így
kiérdemli a Csík Vármegye ösztöndíját,
amelyben tanulmányait Münchenben
folytathatja. Itt is helytáll, több pályamunkája is
díjat nyer, az akadémiát szobrászként fejezi be.
Munkássága hamar felszárnyal, Budapesten
Zala György műtermében lesz úgymond igazi
szobrász. Ő formálja meg az aradi
szabadságszobor mellékalakjait. 1890-ben saját
műtermet nyit Budapesten. Későbbi
munkásságából meg kell említenünk még a
Szegedi dóm Szentháromság szobrát, a
segesvári Petőfi szobrát, meg az Országházban,
meg a budai várban több kisebb munkája is
látható.
A Marosvásárhelyi Kossuth szobor elvállalása
után először gipsz, majd agyagmintát készít a
szobrász. Munkáját a bizottság a budapesti
műtermében tekintette meg. Nem mellékes az
sem, hogy a bizottság tagja volt Fadrusz János is.
Elkészül a 3,2 méteres bronz szobor, 1899.
junius 11-én leleplezik. A művész is részt vesz a
szobor leleplezésén, hazatérve viszont holtan
találja kisfiát, aki már a harmadik gyermeke volt
akit elveszített, így 1900 szeptemberében
végetvet életének, egy revolverlövéssel.
VÁLT
Visszatérve a Kossuth Lajos szoborra, a
leleplezésre mint már említettem június 11-én
került sor. Az akkori Szécheny téren összegyűlt
tömeg létszáma elérte a 16.000-et is, amely elég
rekordnak számít mivel a város lakossága 1900-
ban alig volt több mint 19.500. A helybeli
lakosságon kívül részt vett az összes környékbeli
nemes, a művész, és a Kossuth családjából is
képviseltették magukat.
Sajnos, a szobor nem érhette meg a 20 évet
sem. 1919-ben, román nacionalisták képviselői
ledöntötték és összetörték a szobrot. Később a
Széchenyi teret is átadták az ortodox
egyháznak, ott épült meg Vásárhely
központjában az ortodox katedrális, ahol egykor
Kossuth Lajos szobra állott.
VÁLT
A város a templomépítés után már nem
törekedett a szobor visszaállítására.
A művész szülőfalujában, 1995-ben megszületik
az elhatározás a Borsos Miklós alapítvány
támogatásával, hogy a művész halálának
századik évfordulójára emléket kell állítani. A
szoborátadó ünnepségen elhangzottak szerint,
a szobor a kárpátmedencei magyarság
összefogásával készülhetett el. Sántha Csaba,
szovátai művész öntötte újjá a szobrot, emléket
állítván vele nem csak Köllő Miklósnak, hanem a
szabadságharc hősének, Kossuth Lajosnak is.
VÁLT
Marosvásárhelyen a Kossuth Lajos szobor még a
mai napig is egy elég kényes téma. 2015-ben
Németországi adománygyűjtés
eredményeképpen egy Kossuth Lajos
mellszobrot avatnak fel a Sapientia Erdélyi
Magyar Tudomány Egyetem vásárhelyi épülete
előtt. Eredeti tervek szerint a szobor a
Vártemplom előtt állt volna, de a polgármesteri
hivataltól nem lett engedélyezve. Ezért egy évig
a csíkszeredai konzulátuson állt, 2015. május
24-i leleplezéséig.
VÁLT
Köszönöm szépen a figyelmet!