Az új módszer ismeretében autonómmá, emberibbé tehető a gépi kommunikáció

Miközben az elemezhető adatmennyiség terabájtok milliárdjaival nő naponta és számtalan eszköz áll

rendelkezésünkre a tartalmak elemzésére, néhány, az emberi kommunikációt alapjaiban
meghatározó és megalapozó összefüggés feltáratlan. Mi tesz értelmessé egy szöveget? Mi adja az
emberi gondolkodás és kommunikáció folyamataiban az értelmesség, más szóval az
értelmezhetőség effektjét?

A kérdés azért lényeges, mert az emberi kommunikációs algoritmusok ismerete nélkül – azaz
például az értelmesség feltételeinek ismerete nélkül – a gépek nem taníthatók meg emberi módon
kommunikálni.

A feltételezésem az volt, hogy kell, hogy legyen az emberi gondolkodásnak – értelmezhetőségnek –

és ebből következően a szöveges kommunikációnak is egy elsődleges, azaz az értelmezéseket
megelőző strukturált adatrétege. Sikerült feltárni ezt az adatréteget és rendszerbe foglalni a feltárt
eredményeket. Ennek az attribútum rétegnek az ismerete az emberi érzelmek nyelv független,
definitív, nem biológiai inputból származó adatokkal végezhető elemzését is lehetővé teszi. A
módszer ismeretében mélyebben megérthető az emberi kommunikáció és a gépi kommunikáció
autonómmá, emberibbé tehető.

Feltártuk és rendszerbe foglaltuk a szöveg értelmességét biztosító adatréteg attribútumait, a

morfológiai, szintaktikai adatok és a szemantikai adatok közötti, eddig ismeretlen adatréteget.

Ez az adatréteg az emberi test érzékeinek attribútumaiból áll. Rendszerbe foglaltuk ezeket az

attribútumokat és kimutattuk, hogy egy jel, szó, vagy szöveg értelmezése az emberi
kommunikációban, a test és az érzékek attribútumai alapján történik.

A módszer ismeretében:

Hatékonyabban szűrhetővé, mérhetővé és algoritmizálhatóvá tehető a kommunikáció

Tíz érzék jelöléseit fedeztük fel. Öt tudásszerző érzék: látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás és
öt cselekvő –tudatos izomműködéssel szabályozható - érzék: kéz, láb, száj, végbél és nemi szervek
attribútumai és ezek struktúrái adják minden jel jelentésének effektjét.

A feltárt adatok és a feltárt összefüggések ismeretében és alkalmazásával minden, a szövegben

jelölhető jelentés – az érzelmek jelölési struktúrái, az értékrend teljes skálája, a tudatos és
tudattalan beállítódások és ezek viszonyrendszere szűrhetővé, mérhetővé válik, algoritmizálható
és előrejelzéseket is biztosító módon.

Ez az adatréteg és tartalmainak korrelációja határozza meg a szóválasztás és szósorrend

törvényszerűségeit is. Ez új felismerés a nyelvészet területén is.

Hozzáférhetővé válik a jelentések teljes spektruma

Minthogy a jelentések egy adott kommunikációs jelstruktúrában – itt: nyelvben – egységes módon,
ugyanannak az általunk felismert attribútum rétegnek az effektjeként jelennek meg, ezért ezt az
attribútum réteget használva a jelentések teljes spektrumához hozzáférhetünk:

1
 o Az érzelmekhez. Kilenc különböző, definitíven leírható és algoritmizálható jelstruktúra
feleltethető meg kilenc alapérzelemnek. Ezek mindegyike négy osztályra osztható az
attribútumok típusai alapján, ez tehát egy 36 érzelmi alapállapotból álló, érzelmeket szűrni és
kölcsönhatásban előre jelezni képes eszköz megépítését teszi lehetővé. Minden nyelvben
feltárható ez a potenciál és megépíthető az eszköz.

o Az értékrend elemeihez. Azaz azokhoz az értékekhez, amik a tárgyakhoz és folyamatokhoz

tartoznak az egyes személyekben. Ezeket a méréseket a fenti attribútum réteg ismeretében
minden eddiginél pontosabban és algoritmizálható módon tudjuk végezni.

o A személy tetteit, döntéseit és kommunikációs stratégiáját meghatározó konfliktusokhoz

és katarzisokhoz ("Ez vagyok, ez nem vagyok"), anélkül hogy erről őt kérdeznünk kellene.
Ezek dinamikus kölcsönhatásokban működő változásait is előre jelezhetjük szövegekből szűrt
adatok alapján, háttér információk nélkül.

A tudattalan tartalmak is definitív rendszerbe foglalhatóak és szűrhetőek

Fentiek tudattalan és tudatos meghatározottságát két jól elkülöníthető definitív rendszerben
tudjuk szűrni. Mivel a kommunikációban a szavakhoz tartozó, a jelentést meghatározó tartalmak
tudattalanul kapcsolódnak a jelekhez, nemcsak a jelenések, hanem a jelentésekhez tartozó
tudattalan beállítódások is definitív rendszerbe foglalhatók és szűrhetők.

A szűrések automatizálhatók, a kognitív szolgáltatások még pontosabbá tehetők

A ma is hatékonyan működő NLP eszközökhöz kapcsolva az új adatréteg adatait tartalmazó
adatbázisokkal a szűrések könnyen automatizálhatók. A mérni kívánt emberi tartalmaknak
megfelelő algoritmusok felírásával kapott eredmények alkalmasak arra, hogy a már sikerrel működő
kognitív szolgáltatásokat még pontosabbá, a gépi kommunikációt emberibbé és személyre
szabhatóvá, magukat a gépeket pedig öntanulóvá tegyék.

Azáltal, hogy a biológiai inputból származó adatokat és kommunikációs folyamatokat összevethetővé

tesszük az emberi kommunikáció alapműködéseit biztosító adatokkal és folyamatokkal, a gépek
képesek lehetnek jelenlegi hibáik kiküszöbölésére, valamint olyan gépi funkciók válnak lehetségessé,
mint az intuíció és a humor, amelyek – ahogyan megértettük és rendszerbe foglaltuk – a tudatos és
tudattalan tartalmak és az érzelmek viszonyrendszereinek effektjei.

Köszönöm, ha egy lehetséges együttműködés reményében ismertethetem a feltárt összefüggések

eddigi eredményeit.

Szöllőssy Dániel
elemző
+36 70 320 9976

2018. január 31.