Alapitva: 1972 Ara : 650,- Ft Alapit6 ~ Ordkés Fészerkeszt6: [Badiny Js Fereni La Raiz Ancestral | | oe A DIOSGYORI VAR LEGIFELVETEL El6térben a MBE épillete és ax evangélikus templom X-el jelilve (internet)ZAHONYI ANDRAS Eltitkolt magyar térténelmi vonatkozdsok Rendhagyé gondolatok Bunyevacz Zsuzsa: A Szent Grail’ iizenete e. knyve kapesin A Iényeglitishoz elengedhetetlen, hogy meghelel jponthdl tekintstink @ vizsgdlt kérdésre. A Guilt 6 a viligtorténelem eltitholt magyar vonat- Kozdsait a szeraé igyekszik minden lényeges szemponth6] Kirbejémi. Viesgél6diisainak ered- ménye ez az izgalmakkal teli kinyv. Jaikus nem veheti a bétorsdgot, hogy a szak- emberck mesillapitisaival vitéba szlljon. Annyit azonban feltétleniil megtehet, hogy a logika esa el éive levonja a maga kévetkeztetéseit. Azo- et bltki gondolkods ember kixbi kat egyéhként, amelye Jevonhat. tdnik, hogy az fey kapott kép lényeggileg kii- Jénbizik a ,,hivatalos” tudomény éllispontiétél. Pedig nagyréset ugyanazokbél a rendelkexésre iil- U6 leletckbél, nyelvészeti és genetikal tokbél épfikezik. Mégis a magyarség ket, egymeis- 161 alapjaihan eltérs tirlénelméhez jutottunk. A logika alapjén ebbdl az is kévetkezik, hogy 22 egyik kivetkeztetés nem éliju meg a helyét. Hosy melyik, arvél déntsin az olvas6. A logika esekize- ivel 6 Egy tijsdgfrén6 szokatlan viliglatésa ‘gy kiilinleges kényv ll eléttiink. Nemesak azért, mert — 5 most a szer26 szarkasztikus humor ral teli szavaibél idézek — egy ,s26ke n6” irta, A Magyarok Hézéban tartott kényvhemutatén ele hangzoit: egy ilyen atfog6 kényvet nem egy bioké- mikus-gy6gy nek kellene megimnia, Ha mér a Joisten megéldotta az irds képességével, kéte- lességének érezte, hogy kézérthetéen irjon a ma- gyarsig cltitkolt térténelmérél. 10 év hatalmas munkéja all eléttiink, Vibral6 személyisége és ok- nyomoz6 stilusa meg is bolygatta a ,férfiak ural- a” tudomanyos élet sll6vizét. Nagy kér, hogy a mai gludésok” nem segitették korszakalkot6 mun- kajat — ezért szégyellhetik is magukat! A szer26 frappinsan jegyezte meg Gseinkkel kap- csolatban: ,,Haszndlhatndm a ,vélasztott nép” ki- A Gril sz6 elsslavostion Kirdl, képjele ® a KOR ALL fogaiomban fojeri kia Viligmindenséggel alkottt kapesoe lott, Gel ily nines, ese KIRALY (Seek, 32 fejenést is a magyarséggal kapesolatban — de az mar foglalt. Ezért beszélek kinyvemben a ,,Grél I", Ugyanis a magyarség fontos feladata é kiildetése, hogy wmegmutassa a vildgnak az igazi kereszténységet” (II. Jiinos Pél papa kijelentése 2001-ben). Az. ,utolsé itélet népe” jel26t egyébként mér Attila (a vildg ostora) hunjai is megkaptak. ‘Tudoményos eredményck versus tudoménypoli- tika Minden nép a valbségosnél dieséségesebb képet probél festeni magérél, Van egy kivétel: mi, ma- gyarok. Trefort Agoston szerint (1877) nekiink ceurdpai (pl. finnugor) rokonségra van szikségiink. Aesidy szerint (1895) ,a tudés zim nélunk ép- pen nem a tudoményos munka alapja... esak ke- gyelteknek szoktak adomanyozni”. Vajon viltozott-e valamit a helyzet atin 2 Vajon a tirlénelemkinyveket az tjabban eldke- rill frdisos emlékek és @ 20. szfzadi genetikai eredmények alapjén? A vélase: nem! Mintha nem akarédana a magyarség valédi térténetének kide- rités Gardner kényvének magyar forditésakor pl. wki- maradt”, hogy Nagy Kéroly anyja magyar-rokon in6 volt. Hancock pedlig Gy foglalko- ik a finnugor nyelvekkel, hogy a ynyelvesals hb mint 50%-dt adé magyarok nyelvét seinte meg sem emit (avar) heres A svmtalan ykalandozdsnak” tekintett sikeres nyugati_Kinesv! aszerz6 hadjératankbél.pedig két veszlest ~ az augsburgit é @ merseburgit ~ Lanitjk leginkbb iskolaitérténelemkényveink.. Az 6si bilcselet, a magustudés a vizizin elétti id6kve vezet vissza, Enok-Nimrud-Hermész-Thoth idejére. ENANNATU Gudea és a f6pap Melkize- dek mér kenyérrel és vizzel Aldozik sok évvel aus sziiletése eléit."” Mire a sémitak (Kr. e. 3200- 3000) és az indoeurépaiak megjelentek a vilég szinpadan, az emberiségnek szinte mar minden TB. old. (Serk,)fontos tudas, ismeret rendelkezésére allt. Gilgames is ebbe sorba (Enok-Nimréd-Hermész- ‘Thoth) tartozik ~ azonban eltéeé véleményeket ol- vashatunk a szakirodalomban arrél, hogy & Nim= réddal (a babeli toronyépitével, a tanitémesterrel, az égen pedig. a2 Orion csillagképpel) azonos hat6, vagy inkébb Nimréd dédunokijival. A kiralylistin Enmerfud/kar neve a méssalhang- 26k alapjn Nimédnak is olvashaté /lisd: Hol vagy Mezopotémia? Ket Hollés Kényvek, Bp., 2006, szerk.: Tabori L/. O Gilgames dédapja. A magyar néphitben él a vildg els6 szent kinilyé- nak, Nimrédnak a hagyoménya. A Grél-kirélyok Vildgkirdlyok voltak — kézéjiik sorolhaték szent kirdlyaink is. Birtokunkban van a vilég egyetlen jismert Grél-korondja, a Szent Korona — rajta az ftélkezé Jézussal, a Vilég Kirdlyaval. A szkiték misztikus kelyhe (kupdja) is égi hatal- mat jelez. Emellett a vérszerzSdéste is utal, mely nem rokon népek, torzsek sziivetségét jelksépezi. Usy tdnik, hogy a ragoz6 nyelvé népekbdl kertil- tek ki a ,,.Fényhoz6k” (az emberiség kulturdlis és tudoményos ,,ugrésainak” megvalésitéi) is. ‘A ragoz6 nyelvii népek kultdrateremtése, jelképei Az emberré vélés megtérténhetett a Kérpat-me- dencében is (lésd a rudabényai ,,Rudit” és a vér~ tessz6lési ,Samut”). Emiatt semmi sem zérja ki, hogy — amennyiben 1é itt is kialakulhatott A szkita (més széval ragozé nyelva) népek évezredeken ét folyamatosan alkotjék a kultarét, alapitjék a vallésokat’, Tanitésaik kézponti eleme az Istenhez (az ordk bilesesség elnyeréséhez) vezet6 Gt megmutatésa minden arra érdemesnek. E népek fiai kéziil ke- riiltek ki az els6 tudésok, csillagészok, az frés feltalaléi. ett " Lisd a szkfta vallésalapitékat: a nem perzsa Zarathusatnat (aki megiovendale Jéus salts), «nem ind Buddha, « tem 2id6 Jers, a nom perzan Mani (himmassgn: a Féxy Aya, a Feny See « Fény Fig) ~ oe mindnyéjan atl (ax égi Intenanyétsl) sailetck (int ahogy” Mit Dionston i) Buddha is 12 tantvdnya vot, kb. 30 évesen kez pa yf (papokat) bij, a ellenadg seretett tania, nem gy Fldin felelegeskincseket. Oa Vilig Sreme, av Fayed Fény. Ha nem dln ott Buddha neve ats hihetnénk, hogy zs van vallalt szegénységhen vindorol, a bréhmanskst ‘A NATO jelképe (kirkeresci), az Eurépai Uni6 szimbéluma (Sztiz Maria ~ Napba dltizitt Boldog- asszonyunk — esillagkorongjénak 12 esillaga), a Mindent Lété Szem (Niméd templaménak disei- {6je), az amerikai kossrlabda-esapatok sélyom- nevei (a mi Turulunkhoz hasonléan az isteni kiil- detés jelképei) mindnyéjan Nimréd nép cethetdk vissea. A 14. szdadi Regius-Kézirat sze- int az ele ,szabadkémdves” Jamon vot, hanem Nimrée. nagymester nem Sa~ Végill négy gondolatot emelnék ki kényvbat Mit6l vélnak kézismertté egyes uralkod6k, tele- piilések nevei? Hol folytatédik a szent vérvonal? Folyamatosan lakhat6 volt-e a Kérpét-medence? Mi a magyarsg kiildetése? Ismert és alig emlegetett uralkod6k, helységnevek ‘A szakirodalom esak ritkén hasznélja a .mega- litkorszak” é a ,megalit népe” kifejezéseket ~ ta- in azért, mert ezek is a ragozé nyelven besrél6 népekhez kéthet6k? Nagy Kéroly hamar seétes6 birodalmairél és — az elhurcolt avar kinesekbél srérmazé ~ gazdagségérél hosszasan frnak a tért6- nelemkényvek. Pedig az ,eurépai kirilynak nehéz volt a keze az frdishoz” (olvasni ugyan tudott...). A kérészéletdi Nagy Sindor héstetteirdl zengedez a mai vilég, Attilérél viszont sak kevesct beszéInek ~akkor is kutyafejaként emlegetik. Abrahémot mindenki ismeri (pe irodalmat, nem épitett templomot-tornyot) — Nimrudrél azonban (aki az elobbieket megtette) hallgat, vagy esak (rgalomnak tiin6) negativumot kz ig nem alapftott A kihalt Neander-vélgyi Gsemherél minden lis hallott — a bitkkirél, a vértess26l6cirél, a ru- dabényair6l j6val Mezopotémia, Egyiptom, Kénasin (a mai Palesztina), Tr6ja vi hiriiek — a velik egyid6s vagy régebbi tordosi és tatérlakai dstelepekrdl viszont szinte senki sem ud... oS kevesebben. zen elképzcésszernt Salamon temploménak helyén még a visdein elt Enok termploma (megalikus szently) dl Enok (mas nevein Henése vagy Nimmud) ket nagy oslopot Alot fe egy mga hesven (a gednitoselp te, a bronaba Kesailt sfebsts, fg a egyik inden bizonnyal fennnarad mnelyere a vilég minden tudomd- és mivészetét ravéste. A titkos fildalatti kamréban az eqik oedop maradvényaira bukkan(hatiak Salamon ten- plomnae ep ‘az apokslipazis utdn i 33OsTORT! Hidba x war jelmet a gy62 Nimrud leszdrmazottai)! A, szent vérvonal” ki. a bibliai é a krénikéinkban emlftett i rendet dsszevetve is érdekes kovet- keztetésekre jut: az Enok-Noé-Hém-Kus-Nimrud 4gban véli felismemi az dsi tudis képviseléit. Gardner szerint Enok Kain (6si tudésénak valédi ‘rokdse) leszdérmazottja, a szent vérvonal képvise- ldje. Meglep6, hogy Sét (Abrahdm se) gan is ta- lélkozunk Enokkal. Ezen az 4gon haladva 400 év- nyi térténelmet ,hagytak ki” Abraham és Mézes kézitt az Oszivetség dsszedllitéi. David pedig nem Saul leszdrmazottja. David fia, Salamon ki- rillyd felkenésckor nem voltak jelen Jiidea és I2- rael vénei. A bibliasz6tér szerint ennek az volt az oka, hogy Salamon nem isteni akarath6l lett kixily (azaz a kirdllys avatés «ij médjét Kévették ,bea- vatdsakor”, vagyis nem a kénaéni uralkodsk szak- rls hagyoménya szerint lett kirallys). Bunyeve Jeszérmaz: A kérdést tovébb bonyolitjék a Jéaus szirmazisa®, keresztre tése és temetése kériili események*, * Galilest akkor tabbségében nem zsid6k lakték. Jézus idejében még nem volt asinapigsin Néviretnek. fey mi , miér nem timadhat a zsidok ezrin Galle préféta. Az Ujszivetséghez kapesolédé hagyomany szerint exycbként Jézun befiztle w 2 drackms tin, prozclitovadat, amelyt a asi valor séreknek kee fiend Jaws tanya galileaiak volek (Karis Jods Jedd kaltitttGaliledba). Jémus rendszeresenmagaslatokon imédkort (pl. a2 Ole hegyén. A gently i «ike ratk tetjére ptt Sb legen apiece A ident Betlcher 3, sefvadindl koxabbinyomiel nem tae dank (tivolséga Nizdret 180 ken) ~ vszont Galileban, 10 ne mai Nésfvett fekszik Bit Ie Lachama (ee lentése: Lahaina istonas Bunyevder Bet Lahin néven ent), azae Beebe, Eyck Nézseetel is esk 2 sdnad végén hallbatonk ela hogy ke ny ea ter ‘Az emberi alakot al flo Megvélts kizponti szerepet tilt he a zoroasattizmusban & a kerest 4m teljesen ismeretlen a asidék szent iataiban (ett inily, poitikai venets érk Inreelt a rémmai wraloml), ay fed aki megszabaditja ‘Martin Lunn wieténész szerint a Karolingok tigy keviltek hae talomra, hogy 2 jézusi vérvonslat tovibbvivs” Merovingo= kat kietttdk. (Mogi: Méria Magdolna a galileai Mugdalgbol valé, Tisztézatlan, hogy esak spirituilis kétedés, vagy ddokat létrehozs — testi kapesolat is ffizhette-e Jénush rmelyb6t az isteni vérvonslat tovibbvivd uralkodsk 7 amaztak?) 34 melyek a hivatalos katolikus dlléspont Gjra- gondolésira sarkallnak. A Jézus s2i loti kb. 4 évszdzad nemzedékrendjérét nem talélunk informéciét a Biblidban, Lehet, hogy Jézus Noé és Nimréd lesedrmazottja, s nem Dévidé? — teszi fel akérdést a szerzé. Gimbutas szerint a boldog békeidéknek” (ax Aranykomnak) kb. Kr. e, 2400 kéril lett vége, amikor proto-indoeurépai torzsek timadtak Eur6- para, és istenndik helyére a maguk himnemd, steremt6” istenciket tették. Mezopotémidban ezt a kb. Kr. e. 3000-161 bedzinls sémitdk vitték vég- hez. Ok Istért (Innana, az Egek Kirdlyndje utéd- j6t) Gj szereppel is felruhéatak: 6 lett a habord istenndje. A Kérpat-medence folyamatosan lakhat6 volt A szer26 kérdésfelvetése nagyon is id6szerdi: van- € a Svent Gralnak valamilyen tizenete a mai em- her szdméra? Lészlé Gyula nyomén ,,a2 fgy lehe- tett” nyomaba ered ~ az ,igy volt” magamagét beesapé képvisel6itél elhatérolédik. Kretzoi Mik- 6s geolégus 5 paleontolégus professzorra hivat- kozva idézi, hogy az emberszabésiiak kelet-aftikai képviseldi Kr. e, 11-12 millié évvel kihaltak — de a rudabényai Asatésok sorén kiderilt, hogy elju- tottak Eurdpéba és itt tovabb éltek. A Rudapit- hecus arckoponyaja emellett rendelkezik a mas- salhangré-képzés kifejl6dését lehetdvé tevd tulaj- donsagokkal is. Elképzelhet6 tehét, hogy az eurs- pai eldemberek nem Afrikibél szérmaztak, hanem az eurézsiai kontinensen fejlédtek ki, A vértes- sa6l6si Ssember telephelye alapjén pedig arra ki- vetkeztethetiink, hogy az emberré vilds a Karpat- A 6500-7000 évesnek tekintett tatdrlakai tablék ~ melyek helyi, Maros-menti agyaghél késziiltek — tovabb er6sitik eat a feltételezést. Kiszely Istvan é a genetikai vizsgdlatok szerint az SskOkori lakosség leszérma- zottai folyamatosan lakték a Kérpét-medeneét. medencében is végbemehetett. A magyarok killdetése Ugy tiinik, hogy nekiink, magyaroknak killin kill- detésiink van: Jézus eredeti tanftésainak megis- mertetése a vildggal. Réma és a vilig tudja ext * Pl. azsid6 hagyomény nem engedi meg, hogy kivetsit ke- nck médja a zsidk Ki ne, Jézust az antrepolégusok tbbsége a mediterrin (nem émita) tipusbe sore reszre fesitsdk. Jézus elle ben tivvényszegéenek minsak nem siet kézhirré Egyetten uralkodshée sem adott annyi szentet a vi- lignak, mint az Arpéd-hée (réadésul nem mértivo- kat, nem térit6 papokat). A magyar kirdlyokat esak a Srent Koronéval lehetett megkorongzni. Pispok- Kineverési joguk volt (apostoli kirdlyok). Talin avért, mert egy szent vérvonal képvisel6i? Grandpierre K. Endre szerint a magyar tr6n esak hamisitis é lopas révén keriilt a Habsburgok ke- zébe, Val6szini, hogy Matyas vératlan halélaban (hivatalosan ,agyvéreés” okorta) poitikai okok is vkomejétszottak”, Szent Istvan Nogylegendajaban olvashatjuk, hogy a mmagyarokat .,a2 drokkévaldsdg titkos terve ter- mészetes lakohelyiikrél napnyugati részekre ren delte a keresatények eltévelyedéseinek megbosz- suuléséra”. Il. Jénos Pél papa is kijelentette 2001-ben, hogy ,,a magyarokra hérul ay reszténység_megismertetése Eurépéval”. tudta, hogy a ,,Grél_népe” vagyunk? A honfog- laloknak nevezett magyarok sirjaiban egyébként keresateket taléltak A Gral: kehely (kupa), vérvonal, tuddsforma. A Turini lepel ,leleplezése” utén érezhetjik, hogy & Lepel is Grél. Sot Szent Korondnkat is tekint- hetjik a Szent Gral egyik megjelenési formé Rajta a 19 zoméne! tangy — a németrémai eséseavén mind a 4 az. Ez ama utal(hat), hogy éseink az Oszivetséget eluta- sité Méni tanftdsain keresztil, sajitanyanye viikén juthattak el Jéaus tanitésaihoz, drémiize- netéhes. A pillosok a Gril magyar lovagjai. Ok az egyetlen magyar alapitésh szerzetesrend, akik neviiket Re~ mete Svent Pall (tehst nem Pél apostolrl) kap- tak. Néluk — a templomosokhoz hasoniéan —a kiil- 86 cél (a Rémanak megfelelés) mellett egy bel: megfogalmazédott: a régi szkita ésbilesessé ~ tovibbadisa scent ymagyarul hangzésftést” Bunyevéca ,megengedi” ~ az Aveszta magyar megfelel9jét” azonban nem emlsti A szakemberek tobbsége az 6perzsa nyelvet flektal6- nak tekinti, a médet é a szkitét pedig kiilnbézinek HBL. of. A pérthus korszak Kr. e, 247 és Kr. u, 226 (és nem 326) kit volt /99. 0. Sékya: Buddha tresének neve. Buddha sadrmazéséra nézve egyelére egyérielmien megbizhaté adat nem all rendelkezéstinkre, esak feltételezések /102. é 265. oJ. A sékya-szaka megfeleltetés nem igazn megey620. A Meroving I. Clovis frank kirily ismertebb neve Chlodvig (235. 0.) A Kényy kiln erénye, hogy az olvasbkizinség, seé- éra kevésbé ismert fogalmak (pl. jégkorszakok, k6- orszakok idérendje, a nyelvek esoportositisa sth.) meg6rtéscher, kivetéschez vivid sttekintést ed. A Karpét-medenee kultdrdjét azonban évezredekkel fi talabbnak tiinteti fel, mint az djabb kutatdsi erediné- nyek (Cer Ferene észrevétele). Bunyevécr kiinyvének killin erénye, hogy megemlit alig kézismert magyarorszag feltérdsokat is. PL. a Nogykanizsa melletti homokdombon talélt, 6000 évesre beesilt szentélyt, a hédmexdvisér- helyi /gorzsail, tiszapolgéri, endrédi, balatonma- gyanédi, hidvégposztai k6kiridk helyszineit, a Gyulafehérvér melletti Kisompoly é& Sarmize- getusa Stonehengenél 1000 évvel régebbi koki- eit, a kunhalmokat /az Alféld piramisait”, melyek rendszerlik kigpitési rendszere ugyancsak csilla- siszati értelmezéssel magyarzhaté/, a nagys2éks6i rovésfrésos kelyhet, a Nogykanizsa smelleti homokdombon talélhats szentélyt.