TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT Név: dr.

Jablablabla Dévisz

1. a) Húzd alá az idézetben a kádári politikára jellemző utalást! 1 p. / ____

„[…] azt mondák: ezek a Kádárék rendkívül ravaszak, mindenkit be akarnak csapni. Mert Rákosiék azt mondták régen:
aki nincs velünk, az ellenünk van; ezek a Kádárék most azt mondják, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van.”
b) Magyarázd meg az aláhúzott kádári jelmondatot! 1 p. / ____
A kádári rendszerben azt, aki felhagyott a rendszerkritikával és békében élt a szocialista rendszerben azt
békén hagyják. Árnyaltabb képet mutat, hogy például a nem kívánatos művészeket, értelmiségieket
ellehetetlenítették. A volt ’56-os harcosokkal egyetemben, amelyeknél a ’70-es évek közepén sem volt ritka
a fizikai megsemmisítés. Tehát a kádári-konszolidáció és puha diktatúra szajkózása a korszakra egy rossz és
szubjektív megközelítése.
c) Fogalmazd meg, mi a különbség Rákosi jelmondatával! 1 p. / ____
A szocialista államfelfogást „puhább” módszerekkel fogalmazza meg. Nem hirdet nyílt leszámolást a
rendszer ellenségeivel, noha a gyakorlatban az enyhébb eszközökkel, de megtette (partvonalra helyezés).
2. Milyen jelentős esemény történt az alábbi években? 4 p. / ____
a) 1968: a „prágai tavasz”, felkelés Csehszlovákiában
b) 1985: A Queen fellépett a Live Aid-en, ahol „ellopták a showh-t’, hazánkban az első demokratikus
ellenzéki találkozó történik meg.
c) 1989: politikai rendszerváltás Magyarországon (és még sok más egykori KGST államban).
d) A Kádár-korszak teljes időszaka: _1957_ – 1989

3. Minilexikon – magyarázat és fogalomfelismerés 8 p. / ____

a) MSZMP: a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1956-os alapításától 1989-ig a kommunista diktatúra
egypártrendszerében „A párt”.
b) Maszek: elsősorban a korlátozott számú magánszektor megjelenésére utal, amikor szűk körben lehetővé
vált az önálló vállalkozások működése
c) három T: Tűrt, tilt, támogatott – a kommunista kultúrpolitika eszközrendszere a kádári magyarországon
d) Ellenzék: a kommunista diktatúra időszakában nem működhetett demokratikus ellenzék, az csak a ’80-as
évek második felétől kezdi meg működését és indítja be 88-89 környékén a rendszerváltozást.
e) Egy ország politikai és gazdasági rendszerének stabilizálása: konszolidáció.
f) Kádárék fiatalságot tömörítő szervezetének neve: KISZ nevesebb tagjai, pl: Gyurcsány Ferenc
(mozaikszó)
g) Engedély nélkül nyomtatott könyv, illegális politikai irodalom: Szamizdat-irodalom
h) A budapesti ifjúság legkedveltebb szórakozóhelye: Várkert Bazár, felléptek: LGT, Pmobil, Radics Béla
és a Tűzkerék, Deák Bill és Hobo stb.

4. Fejtsd ki, hogy miért értékelte pozitívan (+), vagy negatívan (-) a korabeli 5 p. / ____
társadalom az alábbi döntéseket!

a) Sztálin ledöntött szobrát nem állították helyre. +

A Kádári konszolidációhoz szükséges szimbolikával bírt, így az emberek az új rendszert nem tudták
párhuzamba hozni a Rákosi-féle kemény diktatúrával..
b) Az állam birtokolta a termeléshez szükséges eszközök csaknem egészét. (-)A szocialista állam nem
volt jó gazdálkodó, a termelési eszközöket nem tudta súlyozottan és egyenlően elosztani.
c) A magyar ipar elsődleges felvevőpiaca a szovjet tömb országaiban volt. -
A KGST nem volt hatékony gazdasági egyesülés, előfordult hogy a KGST piaca miatt hazánkban nem vagy
csak nagyon nehezen lehetett hozzájutni egyes termékekhez, holott a kiváló magyar termékek zömét
külföldre importálták.
d) A hetvenes évek elején leállították a gazdasági reformokat. -
Az egész gazdasági reform egy kétségbeesett utópia volt a kommunista diktatúra részéről, amellyel csak az
államadósság eszkalálódását érték el, néhány jóléti intézkedésért cserébe. Ha nem foltozgatnak a gazdasági
rendszeren a kommunizmus lehet előbb megbukott volna és hamarabb alakul ki a demokratizálódás. Persze
az elmaradt reforomok miatt az államadósság soha nem látott mértékben kezdett emelkedni, amely
kihatással volt az államháztartás kiadásaira, valamint a mindennapi embeerek életére is.

e) 1988‒1989-re a korábban szűk csoportokban szerveződő ellenzék kilépett a nyilvánosság elé. +

Nagyon helyesen tették, hogy demokratikus úton szálltak szembe a diktatúrával. Ugyanakkor árnyalja a
képet, hogy a demokratikus reformátorok között több, egykori magas rangú MSZMP-párttag is helyett
kapott (pl. Pozsgay Imre).

5. Fejtsd ki röviden, hogy az alábbi események milyen hatással voltak az emberek életére! 4 p. / ____

Bevásárlóturizmus: A KGST kereskedelmi

mechanizmusából adódóan egyes keleti tömb országa hiányt
szenvedett egyes fogyasztói cikkekből. Magyarországon
gyakori jelenség volt, hogy az állampolgárok tömegesen más
KGST országba utaztak vásárolni háztartási kisgépet (pl.:
hűtő, kávéfőző stb.)

Háztáji gazdálkodás: A kádári-rendszerben a nagy mezőgazdasági

kollektivizálás rendszerében lehetővé tették a kis „háztáji”
gazdálkodást, tehát magánparcella megművelését az embereknek.
Rend szerint ezen apró termőterületeken hétvégén dolgoztak a
tulajdonosaik, kiegészítve a termelési javukat zöldséggel,
gyümölccsel, más mezőgazdasági terménnyel

Államadósság: A szocializmus egy kényszeredett utópia. A ’60-as

évektől az elvtársak is rájöttek, hogy külső, privát finanszírozók nélkül
a gazdaság és az államháztartás fenntarthatatlan. A felvett kölcsönök nagy részét teljesen piacképtelen és
irracionális iparfejlesztésre, valamint jóléti intézkedésekre fordították, hogy jobb színben tűntessék fel a
rendszert az embereknek, de mindez csak illúzió volt. A jelenkori Magyarország is még az akkor felvett
hiteleket nyögi. Köszi komcsik!

Ipari központok, pl. a vegyipar fejlesztése: +

Az intézkedés jó hatással volt a társadalomra. Az emberek biztos megélhetéshez

jutottak, a megtermelt eszközök egy részét pedig önként átadhattuk más KGST-országban. A vegyipar
fejlesztése hozzájárult például a gyógyszeripar fejlődéséhez, amely kedvező hatással bírt a lakosság
egészségére nézve.

6. Magyarázd meg, hogy mi a különbség a két Kádár-értékelés között! 2 p. / ____

„Kádárért nem rajonganak az emberek, nem bálványozzák őt, nem istenítik, nem ünneplik. Szeretik. Bensőségesen,
örömmel, tisztelettel. (…) soha nem tudtam olyan bizonyossággal, hogy Kádár János: Magyarország.”

„A vezetés elbizonytalanodott (…) A pártfőtitkár népszerűsége gyorsabban devalválódik, mint a forint. Egyetlen dolog
van, amiben ma munkástól pártkáderig mindenki egyetért: Kádárnak mennie kell.”

A két értékelés egyértelműben a kádári rendszer 2 „szélsőpontjában” keletkezett. Míg az első a korábbi
kemény diktatúrát felszámoló, az embereknek látszólagos engedményeket és jóléti gazdaságot és létformát
biztosító politikus látszódik, amely mindezekért elnyerte a nép bizalmát és szeretetét. Addig az utóbbi idézet
a ’80-as évek végéről származik, amikor már mindenkinek egyértelművé vált, hogy a szocializmus és benne
a kádári rendszerrel megbukott. Ez magyarázható a fenntarthatatlan szocialista gazdasággal és
államháztartással, a korábbi viszonylagos jólét lassú de kézzelfogható romlásával, a forint inflációjával.
Hiányolok a feladatból egy 3. értékelést egy ma, a korszakkal kiemelkedően tudó történésztől, amely
árnyaltabb és objektív képet mutatna Kádárról. Egyértelműben leírná, hogy Kádárt mennyire szerette a nép,
az emlékezete mind a napig milyen pozitív emlékként él az idősekben, holott a politikai eszközökben
sokszor nem volt különb kommunista elődeinél (pl.:’56 után saját kezűleg – a belügyminiszter: Biszku Béla
közbenjárásával - kért sok esetben fizikai megsemmisítést a szabadságharcban résztvevőkre). Államférfiúi
képességei (a látszattal ellentétben) finoman is csak elégségesek voltak, a korszak világpolitikájában egy
olyan figura, amely kiválóan végrehajtja a Moszkvából érkező direktívákat. A rendszer fenntartása, saját
népszerűsége és jóléti intézkedések cserébe képes volt teljesen előnytelen magánkölcsönökkel finanszírozni
szocialista ábrándjait.

ÖSSZPONTSZÁM: 26 / _____