Budapesti XX., XXI. és XXIII.

Kerületi Bíróság
4.B.XX.497/2013/254.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság, Budapesten a 2016. január 28. napján és a 2016.
április 20. napján – Szálka János hetedrendű és Horváth Andrea nyolcadrendű vádlott távollétében –
megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A 2014. július 15. napjától előzetes fogvatartásban lévő:

Ruha Lajos elsőrendű vádlott – aki Mátészalkán, 1980. június 12. napján született,
anyja neve: Balogh Valéria,
lakóhelye: 1205 Budapest, Baba u. 55. I/4.
(Balogh Tünde címén)
szig. száma: 238197 SA
magyar állampolgár

bűnös: folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, mint társtettes,

[2012. évi C. tv. 373.§ (1) – (2) bek. bc.) és (4) bek.] és
közokirat-hamisítás bűntettében.
[2012. évi C. tv. 342.§ (1) bek. c.) pontja].

Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – 3 (három) év 6 (hat) hónap szabadságvesztésre és 4

(négy) évi közügyektől eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

A vádlott a szabadságvesztés büntetésből annak 2/3 része kitöltése után bocsátható feltételes
szabadságra.

A bíróság a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe
beszámítani rendeli.

Ruha Lajosné másodrendű vádlott – aki Mátészalkán, 1977. január 22. napján született,
született: Jónás Mária Magdolna) anyja neve: Disznós Ibolya,
lakóhelye: 6455 Katymár, Jókai M. u. 13.
szig. száma: 335441 HA
magyar állampolgár

bűnös: csalás bűntettében, mint társtettes.

[2012. évi C. tv. 373.§ (1) – (3) bek. a.) pontja]

Ezért őt a bíróság 8 (nyolc) hónap szabadságvesztésre ítéli, melynek végrehajtását 2 (kettő) évi
próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

A vádlott a szabadságvesztés utólagos végrehajtása esetén, annak 2/3 része kitöltése után bocsátható
feltételes szabadságra.
4.B.XX.497/2013/254. 2

A jelenleg más ügyben jogerős szabadságvesztést töltő:

Kovács Máté harmadrendű vádlott – aki Budapesten, 1976. január 12. napján született,
anyja neve: Máté Mária,
lakóhelye: 2360 Gyál, Bocskai u. 20.
szig. száma: 970567 IA
magyar állampolgár

bűnös: kétrendbeli csalás bűntettében, mint társtettes,

[1978. évi IV. tv. 318.§ (1) – (4) bek. a.)] és
csalás bűntettében, mint társtettes,
[1978. évi IV. tv. 318.§ (1) – (4) bek. a.) és (4) bek. b.) pontja]
közokirat-hamisítás bűntettében.
[1978. évi IV. tv.274.§ (1) bek. b.) pontja].

Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – mint különös visszaesőt - 2 (kettő) év börtönbüntetésre

és 2 (kettő) évi közügyektől eltiltásra ítéli.

Rozinszki Ferenc negyedrendű vádlott – aki Budapesten, 1957. november 24. napján született,
anyja neve: Veres – Balog Anna,
lakóhelye: 2360 Gyál, Bocskai u. 20/A.
szig. száma: 082736 SA
magyar állampolgár

bűnös: hamis okirat felhasználásának vétségében.

[2012. évi C. tv. 345.§].

Ezért őt a bíróság 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

A bíróság a vádlottat az 1978. évi IV. tv. 318.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a.)
pontja szerint minősülő csalás bűntette miatt emelt vád alól felmenti.

Szigeti Mihály László ötödrendű vádlott – aki Budapesten, 1951. január 22. napján született,
anyja neve: Végh Mária Katalin,
lakóhelye: 1238 Budapest, Szitás u. 50. fszt. 2.
szig. száma: 268226 RA
magyar állampolgár

ellen a csalás vétsége (1978. évi IV. tv. 318. (1) bekezdésében meghat. és a (2) bekezdés I. fordulat)
és a magánokirat-hamisítás vétsége (1978. évi IV. tv. 276. –ába meghat.) miatt indult büntetőeljárást
megszünteti.

Sinka Viktor hatodrendű vádlott – aki Budapesten, 1976. július 9. napján született,
anyja neve: Fedor Magdolna Mária,
lakóhelye: 1203 Budapest, helsinki út 1. IV/42.
szig. száma: 490334 MA
magyar állampolgár
bűnös: csalás vétségében.
[2012. évi C. tv. 373.§ (1) – (2) bek. a.) pontja].

Ezért őt a bíróság 100 (száz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli.

4.B.XX.497/2013/254. 3
A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 (ezer) forintban állapítja meg.

Az így kiszabott, összesen 100.000 (százezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Szálka János hetedrendű vádlott – aki Nyírbátorban, 1970. február 8. napján született,
anyja neve: Lakatos Katalin,
lakóhelye: ismeretlen,
szig. száma: AP 287866,
magyar állampolgár

bűnös: közokirat-hamisítás bűntettében.

[1978. évi IV. tv. 274.§ (1) bek. c.) pontja]

Ezért őt a bíróság 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

Horváth Andrea nyolcadrendű vádlott – aki Nyírbátorban, 1972. december 1. napján született,
anyja neve: Tóth Erzsébet,
lakóhelye: ismeretlen,
szig. száma: 971568 LA,
magyar állampolgár

bűnös: közokirat-hamisítás bűntettében.

[1978. évi IV. tv. 274.§ (1) bek. c.) pontja]

Ezért őt a bíróság 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

Kádár Péter Pálné kilencedrendű vádlott – aki Budapesten, 1953. október 19. napján született,
(született: Tóth Erzsébet) anyja neve: Imrei Erzsébet,
lakóhelye: 1148 Budapest, Fogarasi út 8. fszt. 4.
szig. száma: 790253 MA,
magyar állampolgár

bűnös: közokirat-hamisítás bűntettében.

[1978. évi IV. tv. 274.§ (1) bek. c.) pontja]

Ezért őt a bíróság 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

Németh Kálmán tizedrendű vádlott – aki Esztergomban, 1986. április 25. napján született,
anyja neve: Sztojka Ágnes,
lakóhelye: 1193 Budapest, Nádasdi u. 55.
(Balázs Zoltán címén)
szig. száma: 179688 JA
magyar állampolgár
bűnös: közokirat-hamisítás bűntettében.
[1978. évi IV. tv. 274.§ (1) bek. c.) pontja]

Ezért őt a bíróság 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja.

A bíróság a XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságon T/540-1/2011. tételszámon kezelt, a

bűnjeljegyzék 1. sorszáma alatti CD lemez lefoglalását megszüntetés és azt Müller János sértettnek
rendeli kiadni,
a T-754/2012. letéti számon az iratok között kezelt 12 193776 számú zálogjegyet az iratok között
4.B.XX.497/2013/254. 4
rendeli kezelni,
a T-540/2011. tételszámon kezelt Nokia 2330c típusú mobiltelefon lefoglalását megszünteti és a
Telenor Zrt ( 2045 Törökbálint, Pannon út 1. ). részére rendeli kiadni.

Ruha Lajos elsőrendű vádlott köteles 135.043 (százharmincötezer-negyvenhárom) forintot, Ruha

Lajosné másodrendű vádlott köteles 150.113 (százötvenezer-száztizenhárom) forintot, Kovács Máté
harmadrendű vádlott köteles 257.150 (kétszázötvenhétezer-százötven) forintot, Rozinszki Ferenc
negyedrendű vádlott köteles 73.643 (hetvenháromezer-hatszáznegyvenhárom forintot, Sinka Viktor
hatodrendű vádlott köteles 81.148 (nyolcvanegyezer-száznegyvennyolc) forintot, Szálka János
hetedrendű vádlott köteles 51.303 (ötvenegyezer-háromszázhárom) forintot, Horváth Andrea
nyolcadrendű vádlott köteles 33.643 (harmincháromezer-hatszáznegyvenhárom) forintot, Kádár
Péter Pálné kilencedrendű vádlott köteles 1.143 (ezer-száznegyvenhárom) forintot és Németh
Kálmán tizedrendű vádlott köteles 33.643 (harmincháromezer-hatszáznegyvenhárom) forint
bűnügyi költséget az államnak megfizetni és 416.139 (négyszáztizenhatezer-százharminckilenc)
forint költséget az állam visel.

A vádlottak kötelesek a lakcímükben bekövetkező változást a változás bekövetkezésétől számított 3

(három) munkanapon belül a végrehajtásért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az érdemi
határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak
bejelenteni. E kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a
végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki.

A bíróság a 2013. évi CCXL. tv. 8.§ (3) és (4) bekezdése szerint figyelmeztette a terhelteket az
esetleges lakcímváltozása bejelentési kötelezettségére.

Szálka János hetedrendű és Horváth Andrea nyolcadrendű vádlott az ítélet ellen a kézbesítéstől
számított 8 ( nyolc) napon belül fellebbezhet, vagy az elsőfokú bíróságnál indítványozhatja a
tárgyalás megismétlését.

Amennyiben Szálka János hetedrendű és Horváth Andrea nyolcadrendű vádlott részére az ítélet
kézbesítésére a jogerős határozat meghozatala után kerül sor, a vádlottak perújítási indítványt
terjeszthetnek elő.

INDOKOLÁS:

Ruha Lajos I.r. vádlott nős családi állapotú, de feleségétől különváltan él, tartásra szoruló
hozzátartozója nincs. A vádlott az általános iskola öt osztályát végezte el, írni és olvasni tud. A
vádlott nem dolgozik, rokkant nyugdíjas, havi nettó jövedelme 33.930 forint. A vádlott vagyontalan,
büntetett előéletű.

A Bajai Városi Bíróság 12.B.352/2006/28. számú, 2007. június 27. napján jogerős határozatában
csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek
végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint Ruha Lajos I.r. vádlott mind a vizsgálatkor,
mind pedig a jelenlegi bűncselekmény elkövetésének időpontjában enyhe fokú értelmi
fogyatékosságban szenvedett. Tünet túlzó magatartása is nagyon valószínű. Az elmeállapota ennek
következtében enyhe fokban korlátozott volt abban, hogy cselekménye veszélyességét felismerje
vagy a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson.

Ruha Lajosné II.r. vádlott férjezett családi állapotú, tartásra szoruló hozzátartozója nincs. A nyolc
általános iskolai osztályt végzett vádlott jelenleg közmunkásként dolgozik, havi nettó jövedelme
52.000 forint. A vádlott vagyontalan, büntetlen előéletű.
4.B.XX.497/2013/254. 5

Kovács Máté III.r. vádlott élettársi kapcsolatban él, négy kiskorú és egy nagykorú gyermek
eltartásáról köteles gondoskodni. Az általános iskola hét osztályát végzett vádlott BV-be kerülése
előtt festőként dolgozott, havi jövedelme átlagban 150.000 forint volt. A vádlott vagyontalan,
büntetett előéletű.

1. A Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.XI.832/2005/162. számú és a Fővárosi Bíróság mint

másodfokú bíróság 23. Bf. 8684/2007/20. számú, 2008. október 29. napján jogerős határozatában
csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 3 év börtönbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra
ítélte.

2. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.B.29522/2008/4. számú 2009. március 30. napján jogerős
határozatában hatóság félrevezetésének vétsége miatt 40 nap közérdekű munkára ítélte.

Elme!
A vádlott vizsgálatakor disszociális személyiségzavar volt megállapitható, feszültség,
ingerlékenység, beilleszkedési és alkalmazkodási zavarok, érzelmi, indulati, hangulati
változékonyság tüneteivel.

Rozinszki Ferenc IV.r. vádlott nőtlen családi állapotú, tartásra szoruló hozzátartozója nincs. A 3
iparit végzett váltott géplakatos szakmát tanult, jelenleg munkanélküli, nettó jövedelme 22.800
forint. A vádlott daganatos betegségben szenved, vagyontalan, büntetett előéletű.

1. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.XX.59/2004/87. számú, 2008. szeptember
9. napján jogerős határozatában csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt 1 év 4
hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette.

2. A Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.XI.832/2005/162. számú és a Fővárosi Bíróság mint

másodfokú bíróság 23. Bf. 8684/2007/20. számú, 2008. október 29. napján jogerős határozatában
csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3
évi próbaidőre felfüggesztette.

Szigeti Mihály László V.r. vádlott elvált családi állapotú, tartásra szoruló hozzátartozója nincs.
Leszázalékolt rokkantnyugdíjas volt. Büntetlen előéletű.

Sinka Viktor VI.r. vádlott személyi körülményeire nem nyilatkozott. A vádlott büntetett előéletű:

1. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 6. B.1221/2009/2. számú, 2009. október 19. jogerős
határozatában egyedi azonosítójel meghamisításnak bűntette miatt 100.000 forint pénzbüntetésre
ítélte.

2. A Tiszafüredi Városi Bíróság 4.B.333/2006/64. számú és a Jász- Nagykun-Szolnok egyei Bíróság

mint másodfokú bíróság 2.Bf.992/2009. számú, 2010. február 16. napján jogerős határozatában
csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 480.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Szálka János VII.r. vádlott nőtlen, de élettársi viszonyban él Horváth Andrea VIII.r. vádlottal, két
18 éven aluli gyermeke van. A vádlottnak szakképzettsége nincs, utolsó ismert foglalkozása
kubikus. Büntetlen előéletű.

Horváth Andrea VIII.r. vádlott élettársi kapcsolatban él, két kiskorú gyermeke van. 8 általánost
végzett, szakképzettsége nincsen. Büntetlen előéletű.

Kádár Péter Pálné IX.r. vádlott férjezett családi állapotú, tartásra szoruló hozzátartozója nincs. A
nyolc általános iskolai osztályt végzett vádlott rokkant nyugdíjas, havi nettó jövedelme 86.000
4.B.XX.497/2013/254. 6
forint. A vádlott vagyontalan, büntetlen előéletű.

Németh Kálmán X.r. vádlott élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermek eltartásáról köteles
gondoskodni. A nyolc általános iskolai osztályt végzett vádlott jelenleg nem dolgozik, beteg
testvérére vigyáz, aki súlyosan fogyatékos. 2013. óta papnak tanult, jelenleg diakónus szolgálatban
van az egyház – lelkész körüli szolgálatban vesz részt a Sekina gyülekezetnél (Budapest, XVIII.
kerület Tóth Árpád u. 1. szám). Folyamatban vannak a vizsgái. A vádlott vagyontalan, büntetett
előéletű.

Utoljára a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12. Fk. 30766/2004/82. számú és a Fővárosi Bíróság
mint másodfokú bíróság 21. Fkf. 8320/2006/13. számú, 2007. április 6. napján jogerős
határozatában rablás bűntette és más bűncselekmény miatt 2 év 4 hónap fiatalkorúak börtönére és 4
évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi Ügyészség B.XX.3763/2010/33-I. számú vádiratában

Ruha Lajos I.r. vádlottat 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző – és a (2) bekezdés c.) pontjára
figyelemmel – a (6) bekezdés b.) pontja szerint minősülő, jelentős kárt okozó, folytatólagosan és
üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és 1 rb. a Btk. 274.§ (1) bekezdés c.) pontjába ütköző
közokirat-hamisítás bűntettével,

Ruha Lajosné II.r. vádlottat 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a.) pontja
szerint minősülő, jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével,

Kovács Máté III.r. vádlottat 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a.) pontja
szerint minősülő csalás bűntettével, 2 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c.)
pontjára figyelemmel a (4) bekezdés b.) pontja szerint minősülő folytatólagosan és üzletszerűen
elkövetett csalás bűntettével , 1 rb. a Btk.274.§ (1) bekezdés b.) pontjába ütköző közokirat-
hamisítás bűntettével,

Rozinszki Ferenc IV.r. vádlottat 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a.)
pontja szerint minősülő csalás bűntettével és 1 rb. a Btk.276.§-ába ütköző magánokirat-hamisítás
vétségével

Szigeti Mihály László V.r. vádlottat 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I.
fordulata szerint minősülő csalás vétségével és 1 rb. a Btk.276.§-ába ütköző magánokirat-hamisítás
vétségével

Sinka Viktor VI.r. vádlottat 1 rb. a Btk.318.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata
szerint minősülő csalás vétségével,

Szálka János VII. r., Horváth Andrea VIII. r. , Kádár Péter Pálné IX., és Németh Kálmán X. r.
vádlottakat az 1978. évi IV. tv. 274. (1) bekezdés c.) pontjába ütköző közokirat-hamisitás
bűntettével vádolta.

Az ügyész a véginditványában a az 1., 2., 4., és 7., tényállás vonatkozásában részben módositotta,
részben kiegészitette a vádiratot és a jogi minősitéseket az alábbiak szerinte változtatta meg:

jogi minsőtéseket
mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm
mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm

TÉNYÁLLÁS: nincs javitva!!!!!!!!!

4.B.XX.497/2013/254. 7

A vádlottak az alábbi bűncselekményeket követték el:

1. tényállás:

Ruha Lajos I.r. vádlott és felesége, Ruha Lajosné II.r. vádlott 2010 júliusában azzal keresték fel
rokonukat, Müller Jánost, hogy 700.000 forint kölcsönre van szükségük a zálogban lévő ékszereik
kiváltásához. Az I.r. és II.r. vádlott a kölcsön visszafizetésének határidejét legfeljebb 2-3 hónap
időtartamban jelölte meg és biztosítékként – mint saját tulajdonukat felajánlották az általuk
albérlőként lakott és a valóságban Szing Ferencné tulajdonát képező Budapest, XXIII.
Grassalkovich út 113. szám alatti ingatlant. A 700.000 forintot Müller János néhány nappal később a
fenti címen átadta Ruha Lajos I.r. vádlottnak.

2. tényállás:

Ruha Lajos I.r. vádlott 2010 augusztusában további 700.000 forintot kért kölcsön Müller János
sértettől arra hivatkozással, hogy vállalkozása számára szeretne két gépkocsit megvásárolni, majd
azokat tíz napon belül, darabonként mintegy 50.000 forint haszonnal továbbértékesíteni. A
kölcsönért cserébe az I.r. vádlott az így szerzett haszon 50%-át ígérte Müller Jánosnak. A fentieket
követő néhány héten belül Ruha Lajos I.r. vádlott – ekkor arra hivatkozva, hogy lehetősége van egy
Daewoo gépkocsi nagyon kedvező áron történő megvásárlására, majd továbbértékesítésére – újabb
600.000 forintot kért és kapott kölcsön Müller Jánostól.

A fenti összegek átadására fenti két alkalommal is a Budapest, XXIII., Grassalkovich út 113. szám
alatt került sor.

Az így kölcsönkért összesen 2.000.000 forint visszafizetésére sem a megbeszélt határidőben, sem
azóta nem került sor és arra Ruha Lajos I.r. és Ruha Lajosné II.r. vádlottnak lehetősége sem volt.

3. tényállás:

Ruha Lajos I.r. vádlott tudomást szerzett arról, hogy Müller János sértettnek az Isaszeg, Ilka major
területén folytatott építkezéséhez fa- és egyéb építőanyagra van szüksége, ezért elhatározta, hogy a
sértett ismételt megtévesztésével, tőle újabb pénzösszeget fog kicsalni. Az I.r. vádlott tervének
kivitelezéséhez segítségül hívta Kovács Máté III.r. vádlottat, aki az I.r. vádlott által szervezett
találkozóra – melyre 2010. szeptember 08. napján került sor a Gyál, vecsési út 7/A. alatti helyen –,
magával vitte a korábban építőipari vállalkozóként tevékenykedő Rozinszki Ferenc IV.r. vádlottat.
Itt a korábbi megállapodásuknak megfelelően Kovács Máté III.r. vádlott magát Müller János sértett
előtt Rézműves Tibornak adta ki, majd az I.r., II.r. és III.r. vádlottak abban állapodtak meg a
sértettel, hogy még aznap beszerzik és leszállítják számára az AB 4489682 számú szállítólevélen
feltüntetett, 1.000.000 forint értékű faanyagot. A fenti szállítólevelet, mely az 1.000.000 forint
átvételét is tanúsította IV.r. Rozinszki Ferenc saját neve helyett valótlanul, „Farmosi” néven írta alá,
majd Müller János az 1.000.000 forintot átadta Kovács Máté IV.r. vádlottnak.

A pénzátadást követően Kovács Máté IV.r. vádlott – azért, hogy a sértett megtévesztésével tőle
további pénzösszeghez jusson – felhívta Müller János sértettet, hogy amennyiben további 700.000
forintot átad a részére, úgy az építkezéséhez szükséges további, a szállítólevélen fel nem tüntetett
építőanyagokat is beszerzi számára. Müller János ezzel a lehetőséggel azonban nem kívánt élni.

A Müller János által megrendelt árukat Ruha Lajos I.r., Kovács Máté III.r. és Rozinszki Ferenc IV.r.
vádlottak nem szerezték be és azokat a sértett részére nem szállították le, míg a Müller Jánostól
átvett 1.000.000 forinttal ismeretlen módon rendelkeztek.

A csalással a fenti alkalommal Müller Jánosnak 1.000.000 forint kára keletkezett.

4.B.XX.497/2013/254. 8

4. tényállás:

2010. augusztusában Ruha Lajos I.r. vádlott a használatában lévő, de a gépjármű nyilvántartás
adatai szerint más nevén lévő HDP – 268 forgalmi rendszámú, BMW típusú személygépkocsi
felhasználásával kívánt Müller János sértettől további készpénzt kicsalni. az I.r. vádlott ezért
megállapodott Kovács Máté III.r. vádlottal, hogy 50.000 forintot ad neki, ha magát a sértett előtt
valótlanul Rézműves Tibornak adja ki és Müller Jánostól, felé a gépkocsit fedezetül ajánlva,
számára kölcsönt kér. Ezt követően Kovács Máté III.r. vádlott 600.000 forint kölcsönt kért Müller
Jánostól Ruha Lajos I.r. vádlott Budapest XXIII., Grassalkovich út 113. szám alatti lakóhelyén,
mely összeg fedezetéül a HDP – 268 forgalmi rendszámú személygépkocsit ajánlotta fel.
Egyidejűleg átadásra került a sértett részére egy valótlan tartalmú, majd a gépkocsit Ruha Lajos I.r.
vádlott fenti címén hagyta, ahonnan az a későbbiekben a sértett számára ismeretlen helyre került.
Az 1.900 euró visszafizetésére nem került sor, és az ruha Lajos I.r. és Kovács Máté III.r.
vádlottaknak szándékában sem állt.

Müller János sértett a Grassalkovich út 133. szám alatti ingatlan tulajdoni lapjából megállapította,
hogy az nem Ruha Lajos I.r. és Ruha Lajosné II.r. vádlottak tulajdonát képezi, ezért nem ajánlhatták
volna fel számára a kölcsön visszafizetésének fedezeteként. Amikor a sértett ezt számon kérte az I.r.
és II.r. vádlotton, ők azért, hogy Müller Jánost a továbbiakban is tévedésben tartsák, továbbra is azt
állították, hogy az ingatlan az övék, és feltehetően a Földhivatal eljárása során történt hiba.

Müller János sértett számtalan alkalommal kérte a fenti összegek visszafizetését Ruha Lajostól és
Ruha Lajosnétól, mire az I.r. és II.r. vádlottak – annak érdekében, hogy visszafizetési szándékuk
tekintetében a sértettet megtévesszék – 2010. október elején azt állították Müller Jánosnak, hogy az
addigra 3.400.000 forintra rúgó kölcsönkért összeget a Katymár, Petőfi Sándor u. 2. szám alatt lévő,
Ruha Lajosné II.r. vádlott tulajdonát képező ingatlan tulajdonának átengedésével fizetik meg.

A valóságban azonban a katymári ingatlan nem Ruha Lajosné II.r. vádlott, hanem sógornője, Virág
Erzsébet tulajdona, melyre vonatkozóan elidegenítési- és terhelési tilalom van bejegyezve.

Fentiek alapján Müller János számára 2010. október végre nyilvánvalóvá vált, hogy a tőle kicsalt
pénzösszegeket az I.r. és II.r. vádlottaknak sem módjában, sem szándékában nem áll számára
visszafizetni.

A fentiekkel Müller Jánosnak összesen 3.400.000 forint kára keletkezett.

5. tényállás:

Ruha Lajos I.r. vádlott 2010. októberében a HDLP – 268 forgalmi rendszámú személygépkocsit
Németh Kálmán X.r. vádlottnak adta el egy olyan valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel, melyen
eladóként egy fiktív személy, „Szórádi Róbert” került feltüntetésre. Németh Kálmán X.r. vádlott a
gépkocsit nem íratta át a saját nevére, hanem azt elcserélte Konkoly Ferenccel, annak BSP-111
forgalmi rendszámú (korábban IMP-890 hatósági jelzéssel ellátott) gépkocsijára, mely jogügylet
során a X.r. vádlott – anélkül, hogy tudta volna, hogy a Ruha Lajos I.r. vádlottól kapott
szerződésvalótlan adatot tartalmaz – Konkoly Ferenc részére átadta a fenti hamis, „Szórádi Róbert”
adatait tartalmazó szerződést, melyen vevőként Konkoly Ferenc került feltüntetésre. A Ruha Lajos
I.r. vádlottól származó hamis adásvételi szerződés alapján 2010. december 7. napján a Budapest,
XVIII. Kerületi Okmányirodában Konkoly Ferenc és „Szórádi Róbert tulajdonosként bejegyzésre
kerültek a közhiteles gépjármű nyilvántartásba.

6. tényállás:

Fentieket követően Németh Kálmán X.r. vádlott 2010. október 26. napján a Budapest,, XIX., Üllői
4.B.XX.497/2013/254. 9
úton lévő Esso üzemanyagtöltő állomáson a BSP-111 forgalmi rendszámú személygépkocsit Szálka
János VII.r. vádlott részére értékesítette, mely jogügylet során a X.r. vádlott egy olyan adásvételi
szerződést adott át Szálka János VII.r. vádlott részére, melyről tudta, hogy az azon eladóként
szereplő Konkoly Ferenc névaláírás hamis, nem a nevezettől származik. Az adásvételi szerződés a
vevő részénél ekkor még nem volt kitöltve. Ezt kvöetően Szálka János VII.r. vádlott és élettársa,
Horváth Andrea VIII.r. vádlott felkérték a VIII.r. vádlott édesanyját, Kádár Péter Pálné IX.r.
vádlottat, hogy működjön közre abban, hogy a fenti szerződésen vevőként valótlanul az ő neve
kerüljön feltüntetése. Kádár Péter Pálné IX.r. vádlott a VIII.r. és IX.r. vádlottak kérésének eleget
tett, és az adásvételi szerződést – annak ellenére, hogy gépkocsit vásárolni nem állt szándékában –
vevőként aláírta, majd a szerződést Szálka János VIII.r. és Horváth Andrea IX.r. vádlottak tanúként
írták alá. 2010. december 7. napján a Budapest, XVIII. Kerületi Okmányiroda a hamis szerződés
alapján valótlan adatot rögzített a közhiteles gépjármű nyilvántartásba.

7. tényállás:

Kovács Máté vádlott és Sinka Viktor VI.r. vádlottak rábírására Szigeti Mihály V.r. vádlott 2010.
március 16. napján a Budapest XX., Mártírok útja 281. szám alatti Bravotel üzletben, valamint
2010. március 27. napján a Vecsés, Fő út 246-248. szám alatt lévő Tesco Market Central üzletében
saját nevére szóló három előfizetői szerződést kötött a Telenor Zrt-vel, melynek alapján három
mobiltelefon készülékhez jutott hozzá kedvezményes áron. A vásárláshoz szükséges összeget
Szigeti Mihály részére Kovács Máté III.r. és Sinka Viktor VI.r. vádlottak biztosították és a telefonok
is hozzájuk kerültek.

Szigeti Mihály V.r. vádlottnak a szerződések megkötésekor nem állt szándékában mobiltelefonokat
vásárolni és az annak kapcsán keletkező fizetési kötelezettség teljesítésére reális lehetősége sem
volt.

Az előfizetői díjakkal és beszélgetésekkel keletkező összeget a későbbiekben egyik vádlott sem

fizette, így a Telenor Zrt-t 132.866 forint kár érte.

8. tényállás:

2010. március végén Kovács Máté III.r. vádlott a visszafizetés szándéka nélkül 30.000 forintot kért
kölcsön Szigeti Mihály V.r. vádlott édesanyjától, Szigeti Mihálynétól azzal, hogy azt 2-3 napon
belül visszafizeti. Biztosítékként Kovács Máté a 12 193776 sorszámú zálogjegyet adta át a
sértettnek, mely egy darab, 39.000 forint értékű pecsétgyűrű zálogba adását igazolja, és amely 2010.
március 29. napján lejárt.

Kovácsa Máté III.r. vádlott a 30.000 forintot Szigeti Mihálynénak sem a vállalt határidőben, sem
utóbb nem adta vissza és az szándékában sem állt, ezzel a sértettnek 30.000 forint kárt okozott.

A bróság a fenti tényállást Ruha Lajosné II. r. vádlott, Rozinszkyi Ferenc IV. r. vádlott, Szigeti
Mihály V. r. vádlott, Szálka János VII. r. , Horváth Andrea VIII. r., Kádár Péter Pálné IX. r. és
Németh Kálmán X. r. vádlottak vallomására, Kovács Máté III. r. vádlott részbeni vallomására,
Müller János, Farkasné Jónás Mária, Szing Ferencné, Rézműves Tibor, Rézműves Tiborné, Tóthné
Böcz Julianna, Szigeri Mihályné tanúk vallomásaira, az orvosszakértői véleményekre és az eljárás
során beszerzett okirati bizonyitékokra alapitotta.

BIZONYÍTÉKOK:

1. tényállásra:

Ruha Lajos I.r. vádlott a nyomozati szakban elmondta, hogy csak 700.000 forintot kért kölcsön
4.B.XX.497/2013/254. 10
Müller Jánostól, aki olyan kamatot kért, amit nem tudott teljesíteni és ebből van a 3,5 millió forintos
tartozása Müller János felé, nem pedig abból, amit a gyanúsítás tartalmaz.

Ruha Lajosné II.r. vádlott a nyomozati szakban az alábbi vallomást tette:

A vádlott elmondta, hogy Jónás István a testvére, vele és férjével, Ruha Lajossal egy címen lakott a
Grassalkovich út 113-ban. A testvérének a lánya, Jónás Mária Magdolna Müller János élettársa.
Valamikor 2010. nyarán az unokahúga eljött őket meglátogatni. A beszélgetésük során szóba került,
hogy az ő és a férjének az ékszerei zálogba adták és mivel a férje úgy intézte a dolgokat, hogy nincs
pénze, ezért ki kéne azt váltani. Jónás István a lánya előtt azt mondta akkor, hogy kérjen kölcsön
Müller Jánostól pénzt az ékszerek kiváltására. Ő azt válaszolta, hogy szégyellné magát és nem
szokott kölcsönkérni pénzt. Ő azonban rábeszélte azzal, hogy családban marad.
Ezt követően másnap vagy harmadnap ismét eljött hozzájuk Jónás Mária Magdolna, de akkor már
vele volt Müller János is és egy borítékban hoztak 700.000 forintot, amelyet a férjének adtak az
ékszerek kiváltására. A pénz egy percig sem volt a kezében, így meg se számolta.
A pénz visszafizetésével kapcsolatban Ruha Lajos állapodott meg Müller Jánossal, vele nem is
tárgyalt, bár ő is hallotta, hogy miben egyeztek meg. Ruha Lajos azt mondta, hogy 2-3 hónap alatt
tudja visszafizetni a pénzt részletekben. Ezt Müller János elfogadta. Az viszont nem került szóba,
legalábbis előtte biztosan nem, hogy a férje a pénzfedezetéül a Grassalkovich úti ingatlant ajánlotta
volna. Azt sem hallotta, hogy a férje azt mondta volna, hogy az ingatlan az övé, vagy pedig az
övéké.

A II. r. vádlott állította, hogy teljességgel kizárt, hogy ő felajánlotta volna fedezetként ezt a lakást,
hisz Müller nem is vele beszélt kölcsönről. Mást erről nem tudott elmondani, mint ahogy arról sem,
hogy Ruha Lajos későbbiekben kért-e pénzt kölcsön Müller Jánostól. Neki erről nem volt tudomása.

Müller János egy idő után rendszeresen jött és kérdezte, hogy hol van a pénz és, hogy mikor kapja
vissza, de ezek során soha nem említette, hogy az ékszerek kiváltására adott 700.000 forinton kívül
más pénzt is visszavárna. Ezért arról sem tudott, hogy 3,5 millió forint volt az, amit követelt a
férjétől és ezért se mondhatta, hogy ennek a megfizetésére neki adja a katymári házát, mert
Katymáron nincs is háza, meg egyébként sincs háza.
Arról sincs tudomása, hogy a férje állított volna ilyet, vagy ő ígérte volna a katymári házat Müller
Jánosnak. Egyébként pedig Katymáron a férje bátyának az élettársa, Virág Erzsébet rendelkezik
házzal, de neki ahhoz természetesen semmi közük nincsen.
A kiváltandó ékszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy kiváltották a zálogba helyezett ékszereket,
amik közül csak egy volt az övé, a nyaklánc, a többi a férje ékszere volt. Az ékszerek Baján voltak
elzálogosítva, ott történt a kiváltás, a zálogcédulák már nincsenek meg.

Ruha Lajosné II.r. vádlott a bírósági eljárásban a nyomozás során tett vallomását fenntartotta azt az
alábbiakkal pontosította, illetve egészítette ki:

Elmondta, hogy a 700.000 forintot Müller János egy borítékban adta át Ruha Lajosnak, amit Ruha
Lajos átszámolt. Látta, hogy számolja, de, hogy milyen címletekben volt, nem tudott már
nyilatkozni. Abban állapodtak meg Müller Jánossal, hogy részletekben fogják visszafizetni, de
időszakot nem mondott. A megállapodás szerint, ahogy tudja, úgy fizeti. A Grassalkovich utcai
albérletben Szing Ferencné volt a főbérlő és a II.r. vádlott állította, hogy nem beszéltek arról, hogy
felajánlják ezt az albérletet, ha nem tudnak fizetni. Azt is elmondta a II.r. vádlott, hogy
természetesen tisztában van azzal, hogy ilyenkor albérletet fedezetként nem lehet semmibe se
felajánlani. Úgy nyilatkozott nincs tudomása arról, hogy a 700.000 forint vissza lett volna fizetve.
Egy láncot váltottak ki a zálogból.

A pénzt Ruha Lajos kezelte, ő nem látott belőle egy forintot se. Azt megerősítette, hogy nem tud
arról, hogy másik alkalommal is adott volna kölcsön pénzt Ruha Lajosnak Müller János.
4.B.XX.497/2013/254. 11
II.r. vádlott elmondta, hogy emlékszik olyanra, hogy a Müller János az ő füle hallatára kérte vissza a
pénzt Ruha Lajos I.r. vádlottól és úgy nyilatkozott, hogy részletekben módjukban lett volna vissza
adni a pénzt. Akkoriban az I.r. vádlott drótozással foglalkozott és volt jövedelme, kb. fél év alatt
tudták volna vissza adni a kölcsönkért 700.000 forintot. Neki akkoriban nem volt munkája és
jövedelme. A Müller János több alkalommal jött ebben az ügyben. Nem vitatkoztak és megerősítette
azt, hogy a katymári ingatlan nem lett felajánlva semmilyen fedezetnek.

Bírósági vallomása elején a II.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy elismeri a bűnösségét, ezt később
annyiban módosította, hogy arra ismeri el, hogy a 700.000 forintot elfogadták Müller Jánostól.

Elmondta hogy mióta az eljárás folyik, megromlott a férjével a kapcsolata, nagyon sok zaklatást kap
részéről, fél ettől az eljárástól, mert Ruha Lajos nyomást szeretett volna gyakorolni rá, hogy
változtassa meg a vallomását.

Müller János tanú a nyomozati szakban az alábbiakat mondta el:

2010. augusztusában adott át Ruha Lajosnak 700.000 forintot a Grassalkovich u. 113. szám alatt,
jelen volt ekkor az ő élettársa, illetve Jónás Mária, illetve annak édesapja Jónás István is. Ez egy
kölcsön volt, ami a Baján elzálogosított ékszerek kiváltására szolgált volna. Egyébként le is mentek
együtt Bajára, a zálogházba és ki is váltottak ékszereket. Magába a zálogházba ő nem ment be, de
azt látta, hogy a vádlottak ékszereket váltottak ki, de nem tudta megmondani mekkora összegben. A
kölcsönt egy hónapra kérték és abban maradtak, hogy szeptember végén meg is adják, pontos
időpont megállapodása nélkül. Azóta két alkalommal hitegették, de a pénz visszafizetésére nem
került sor.

Folytatólagos kihallgatása során a korábbi vallomását fenntartotta, annyiban pontosította, hogy az

ékszerek a Ruha Lajos elmondásai szerint a feleségének az ékszerei voltak, amelynek becsértéke
700.000 forint volt. A kölcsönkért összeg megfizetését Ruha Lajos és felesége megígérték, illetve
Ruha Lajos felesége azt is állította, hogy fedezetként felajánlja a Grassalkovich út 113. szám alatti
ingatlant, amely az ő kizárólagos tulajdonát képezi. Az ingatlan értékére azt állították, hogy
tízmillió forint. Ezt, lévén családtagnak tekintette magát, különösebb kételkedés nélkül elfogadta és
a II.r. vádlott által felajánlott ingatlanfedezetre vonatkozó szerződés elkészítése nélkül is
kölcsönadta a 700.000 forintot. A pénzátadásról elismervény nem készült.
Tekintettel arra, hogy többszöri felszólításra sem került sor a pénz visszafizetésére, ezért egyre
inkább úgy érezte, hogy szüksége van a Ruha Lajos által felajánlott ingatlanfedezetre és ezért
többször kérte őket, hogy készíttessék el ügyvéddel az ingatlan fedezeti megállapodást. Ez alól
azonban Ruha Lajos és felesége mindenféle mondvacsinált indokkal kitért. Ezután került arra sor,
hogy kikérte a Grassalkovich út 113. szám alatti ingatlan tulajdonlapját, azonban azon sem Ruha
Lajos, sem Ruha Lajosné semmilyen formában nem szerepelt, az ingatlan tulajdonosaként Szép
Mihály, Szing Ferencné, ifj. Szép Mihály és Konyhás Mária volt feltüntetve. Ezt követően már
gondolt arra, hogy becsapták, ezért felkereste Szing Mihálynét és férjét. Szing Mihályné a
beszélgetés során gyakorlatilag rosszul lett amikor meghallotta, hogy az I.r. és a II.r. vádlott
fedezetként akarta az ingatlanát felajánlani. Ekkor kapta azt a tájékoztatást, hogy Ruha és a felesége
csak albérletben él ebben az ingatlanban. Ezután felkereste az I.r. és a II.r. vádlottakat, hogy
szembesítse őket azzal a ténnyel, hogy becsapták őt, amire az volt a reakciójuk, hogy biztos
valamilyen hiba történhetett a földhivatalnál, mivel az ingatlan tényleg a II.r. vádlott tulajdonát
képezi és tényleg nem értik, hogy miért nincsenek rajta a tulajdoni lapon. Azt is megígérték neki,
hogy fel fognak keresni egy ügyvédet, de ezután már nem hitt nekik, mert nem tudtak mutatni még
egy adásvételi szerződést sem arról, hogy a házat megvásárolták.
A sértett a vallomásához csatolta a Budapest XXIII. Kerület Grassalkovich u. 113. és a Katymár,
Petőfi Sándor u. 2. szám alatti ingatlan tulajdoni lapját.

Müller János tanú a nyomozati szakban tett vallomásait a bírósági tárgyaláson fenntartotta, azt az
alábbiakkal egészítette ki, illetve pontosította:
4.B.XX.497/2013/254. 12
Elmondta, hogy az első 700.000 forint kölcsön kérésénél a vádlottak nem voltak agresszívak és ő
nem gondolta akkor, hogy be akarják őt csapni.
A nyomozás során tett vallomását annyiban változtatta meg, hogy a tárgyaláson már úgy
emlékezett, hogy ő Ruha Lajosné II.r. vádlott kezébe adta a pénzt, ezt azzal is alátámasztva, hogy ő
az egész cselekménysorban Ruha Lajosnét érezte domináns személyiségnek.

Farkasné Jónás Mária tanú elmondta, hogy papír nem készült a pénz átadásról és el is kísérték
őket a zálogot kiváltani.

Szing Ferencné tanú a nyomozati szakban elmondta, hogy a Grassalkovich u. 113. XXIII. kerületi
ingatlan a tulajdonát képezi. Az ingatlant az édesapja utáni ingatlant 1997-ben vásárolta. Az
ingatlant 2010. elején adta ki Ruha Lajosnak, március 1-jén. Igaz Ruha Lajos egyszer megkérdezte
tőle, hogy eladó-e a lakás, de azt mondta, hogy nem. Arra vissza tudott emlékezni, hogy egyszer
egy Müller nevű férfi felkereste és arra figyelmeztette, hogy Ruha Lajos el akarja adni a
Grassalkovich utcai házat. Senki nem kereste később sem az ingatlannal kapcsolatban, hogy
eladásra kínálják, megvették vagy fedezetül ajánlották.

Szing Ferencné ezt a vallomását a bírósági tárgyaláson fenntartotta.

A nyomozati iratok 387. oldalán lévő adásvételi szerződés szerint Szing Ferencné 1997.
szeptember 13. napján vásárolta meg a Budapest, XXIII. ker. Grassalkovich u. 113. szám alatti
ingatlant, a 391. oldalon lévő bérleti szerződés szerint Szing Ferencné 2010. március 10. napján
kötött a fenti ingatlanra bérleti szerződést Ruha Lajos I. r. vádlottal.

2. tényállásra:

Ruha Lajos I.r. vádlott a nyomozati szakban elmondta, hogy csak 700.000 forintot kért kölcsön
Müller Jánostól, aki olyan kamatot kért, amit nem tudott teljesíteni és ebből van a 3,5 millió forintos
tartozása Müller János felé, nem pedig abból, amit a gyanúsítás tartalmaz.
Észrevételezte a tárgyaláson, hogy tudták Müllerék, hogy bérelt lakásban laknak,

Müller János sértett a nyomozás során elmondta, hogy valóban adott 700.000 forintot Ruha
Lajosnak tőkeemelés gyanánt gépkocsi vásárlásra, azt nem tudta, hogy mi volt a Ruha Lajos
cégének a neve, de látott mindig több autót parkolni a házuk előtt és ezért úgy gondolta, hogy
valóban lehetett cége. Abban állapodtak meg, hogy 1-2 hetente, de legkésőbb havonta elszámolnak
és a hasznon osztoznak, így további tőke emelést helyezett kilátásba, amennyiben az üzlet beindul.
Ezután került arra sor, hogy Ruha Lajos jelezte neki, hogy van egy Daewoo Lanos típusú
személygépkocsi, amelynek az értéke 800.000 és 1.000.000 forint között van, azonban 600.000
forintért meg lehetett venni. Ő odaadta ezt az összeget a Grassalkovich úton és abban állapodtak
meg, hogy ha nem adja el a kocsit Ruha, akkor a 600.000 forintot vissza adja neki. Ezt a gépkocsit
egy fehér Škoda Oktaviára cserélte el és szólt neki, hogy 50.000 forinttal lefoglalózták és 780.000
forintért fogják azt megvenni. Eladta a Skodát is, de ő a pénzből nem kapott semmit.

Folytatólagos kihallgatása során ezt a vallomását fenntartotta.

Az ekkor átadott 700.000 forintról sem kapott elismervényt és arra ismételten a Grassalkovich utca
113. szám alatti címen került sor. A megállapodás értelmében két kocsi megvásárlására adott pénzt,
kb. 10 nappal a kölcsönadást követően kellett volna visszaadnia a tovább értékesített két autó
hasznából pedig 50%-nyi volt a ráeső rész. Ruha Lajos azonban azzal állt elő, hogy újabb 600.000
forintra van szüksége az egész ügylet lebonyolítására, amit elhitt neki és szintén átadta ezt az
összeget, szintén nem készült elismervény.

Müller János sértett ezeket a nyilatkozatait a bírósági tárgyaláson fenntartotta.

4.B.XX.497/2013/254. 13

Farkasné Jónás Mária tanú arra is vissza tudott emlékezni, hogy volt valamilyen autós biznisz,
amihez szintén kaptak 700.000 forintot. Arra nem tudott visszaemlékezni, hogy amikor először
kérték kölcsön a 700.000 forintot, akkor ingatlanbiztosíték felmerült volna. Elmondta, hogy nem
volt arról tudomásuk, hogy a lakás ahol laknak, az bérelt lakás lett volna.
A tanú elmondta, hogy Ruha Lajossal megegyezett Müller János, hogy kap 700.000 forintos tőkét
egy bizniszre, arról volt szó, hogy ez egy közös vállalkozás lesz és ha a kezdő tőkét Ruha Lajos
részére a Müller János adja át és, hogy ha realizálódik az üzlet, akkor %-ot kap Müller János. Egy
gépkocsiról volt szó, de ő nem volt teljesen képben. A pénzt Ruha Lajosnak adta át Müller János,
ezen nem volt ugyan jelen.

3. tényállásra:

Ruha Lajos I. r. vádlott a nyomozás során azt mondta, hogy Rézműves Tibort ő Rézműves
Tiborként ismeri 1 éve. Pár alkalommal vásároltak egymástól autót. Müller János a sógora és az,
hogy Müller János házat épített Isaszegen és Gyálon, ezt Rézműves Tibor mondta neki azzal, hogy
sok kedvezményt tud számára biztosítani. Müller kérte meg őt, hogy ha tud olcsón építőanyagot,
akkor szóljon neki. Erről ő beszélt a Rézműves Tiborral, aki mondta, hogy tud anyagokat olcsón
szerezni. Az anyag a TÜZÉP telepen van, valahol az Üllői úton. Ő beszélt ott a biztonsági őrrel, aki
elmondta, hogy tud hozni sok és olcsó építőanyagot.
Ezután ő felhívta Müller Jánost, hogy tud neki anyagot szerezni és mondta neki, hogy megadja neki
a Rézműves Tibor számát. Ezek után már csak ketten beszéltek a faanyag beszerzéséről. Két nap
múlva telefonált neki Müller János, hogy találkozik majd Rézműves Tiborral a TÜZÉP-nél. Azt
mondta, hogy ott ülnek hárman a kocsiba, azaz a Müller kocsijában, a Rézműves Tibor, a biztonsági
őr és ő. Müller kérdezte tőle, hogy átadhatja-e a pénzt, mert ott ül az őr is és azt mondták neki, hogy
nem mehet be a telepre, de ha átadja a pénzt, még aznap kiszállítják neki a faanyagot. Ő mondta,
hogy nyugodtan átadhatja a pénzt, mert tudja, hogy hol lakik a Rézműves Tibor. Utána már este
kapott egy telefont Tibortól, aki el kezdte őt fenyegetni, hogy megvereti a testvérével, mert a pénzt
nem adta neki oda. Ő ezt nem értette, mert a pénzt Müller János adta át részükre. Utána már nem
vette fel Rézműves Tibornak a telefont, mert állandóan fenyegetőzött.
Müller Jánossal még a kihallgatása előtt 2010. decemberében beszélt és javasolta neki, hogy
menjenek el a rendőrségre, de Müller János azt mondta, hogy várnak még, hátha visszakapja a
pénzt. Az I.r. vádlott Rézműves Tiborról egy személyleírást adott azzal, hogy a pontos címét nem
tudja.

II.. számú fényképtabló bemutatása utána az I.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy a 4-es képen lévő
személy a Rézműves Tibor. A pénz átadásának napján ő a VII. kerületben tartózkodott, virrasztani
volt, mert meghalt a testvére bátyja, ott intézték a temetést. Az ügyben említett biztonsági őrrel egy
alkalommal találkozott, de a dátumra nem emlékszik.

A III. számú fényképtablót megtekintve közölte, hogy azon nem ismer fel senkit.

Kovács Máté III.r. vádlott a nyomozati szakban ebben a vádpont vonatkozásában először tanúként
tett vallomást. A vallomásában az alábbiakat adta elő:

Ruha Lajos, akinek a beceneve Pepe, ismerőse. Felhívta őt telefonon, hogy a sógora, valamilyen
János építkezik és szüksége lenne olcsón faanyagra. Hozott neki egy listát, amin rajta volt a
megvásárolni kívánt faanyag. Szólt a komájának, Rozinszki Ferencnek, aki vállalkozó és vele
együtt elmentek a kereskedésbe és kiszámolták, hogy kb. 800.000 forint lesz a faanyag. Ezután
felhívta az I.r. vádlottat és bemondta az árat, Pepe elmondta, hogy a Müller János telefonszámát
elküldi neki sms-be és mondják azt Müllernek, hogy egymillió forintba fog kerülni, hogy ők is
keressenek rajta valamit. Ő fel is hívta Müllert Rozinszki Ferenc jelenlétében és úgy tájékoztatta,
4.B.XX.497/2013/254. 14
hogy egymillió forint lesz a faanyag ára. Müller ezt rendben találta és megbeszélték, hogy
Isaszegre, a tanyájára fogják azt leszállítani és ott ki is fizeti őket. Kovács Máté elmondta, hogy
tájékoztatták Müllert, hogy pénz nélkül nem tudják a faanyagot megvásárolni, majd Müller, miután
türelmet kért tőlük, visszahívta őket telefonon és azt mondta, hogy megbeszélte Ruha Lajossal, aki
kezeskedik értük és megbízik bennük. Ezek után Rozinszki Ferenccel elmentek Gyálra, ahol a
Vecsésre vezető úton találkozott Müller Jánossal, aki a kezébe adott egymillió forintot, amelyet ő ott
helyben meg is számolt. Ez 11 és dél közötti időpontban történhetett. Ezek után elmentek a telepre
megvenni az anyagot, amikor is Ruha Lajos felhívta őt és kérdezte, hogy a Müller átadta-e
számukra a pénzt. Mondta, hogy igen és erre azt az utasítást kapta, hogy akkor azonnal menjenek a
XX. kerület János tér 2. szám alatti lakására a pénzzel együtt. Rozinszkival elmentek Pepe lakására,
ahol többen tartózkodtak. Ez a pénz átvételét követően kb. fél óra múlva történt. A lakásban Ruha
Lajos elkérte tőlük a pénzt, ő azt odaadta neki, Ruha megszámolta. A pénz átadásakor Rozinszki
Ferenc is jelen volt. Ruha arra hivatkozott, hogy az a sógora pénze és azt mondta nekik Ruha Lajos,
hogy amennyiben leszállítják a faanyagot, akkor kifizeti őket. Ők állították, hogy pénz nélkül nem
tudják megvenni, de ez Ruha Lajost nem érdekelte. Ezt követően olyan információt kaptak, hogy
Ruha Lajost keresik a soroksári lakásán a rendőrök és őt elküldte a Ruha, hogy nézze meg, hogy mi
történik. Ő el is ment, de nem talált senkit az utcán, visszament Ruha Lajosékhoz. Ezután többször
kérdezték, hogy akkor most mi lesz, mert a pénz nélkül nem tudják megvásárolni az anyagot és ő
fel is akarta hívni Müller Jánost a lakásból, de Ruha leteremtette őt azzal, hogy valamilyen
probléma van és, hogy várjanak. Ő felajánlotta Ruha Lajosnak, hogy hívják oda a Müller Jánost és
adják neki vissza a pénzt, de Ruha erre nem volt hajlandó és mindig azt mondogatta, hogy majd
később. Délután 5 és 6 közötti időpontig vártak, amikor is Rozinszki dühös lett és rákérdezett Ruha
Lajosnál, hogy akkor Müller Jánosnak visszaadja majd a pénzt vagy sem. Ruha azt mondta, hogy
János a sógora és majd visszaadja neki. Ezek után ő és Rozinszki eljöttek a lakásból, a pénz Ruha
Lajosnál maradt. Rozinszki este felhívta Müller Jánost otthon és mondta, hogy mi történt, de Müller
közölte, hogy a pénz a Pepénél, Ruha Lajosnál jó helyen van. Kicsit később a Ruha is felhívta a
Rozinszkit és megfenyegette, hogy az ukránokkal elintézteti és letagadta, hogy a pénzt átvette
volna. Utána hívták még Müllert, aki azt mondta, hogy nem hiszi el, hogy ők átadták a pénzt, mert
Pepe vidéken van, virrasztáson, de ezután ők elmagyarázták Müllernek, hogy hol találhatja meg
Ruha Lajost, hogyha nagyon keresi.
A kihallgatás előtti pár nappal korábban Ruha Lajos felhívta Kovács Mátét és azt mondta neki, hogy
visszaadta a pénzt Müller Jánosnak. Megkérte őt továbbá, hogy mondja meg Rozinszkinak, hogy
Müller Jánost ne hívogassa, mert már mindent lerendezett vele, lényegében elismerte neki, hogy a
pénzt visszaadta. A kihallgatása előtt két nappal beszélt Müller Jánossal, aki azt mondta, hogy nem
kapta vissza a pénzt a Ruha Lajostól és, hogy őt nem érdekli, hogy kitől és hogyan, de vissza akarja
kapni az egymillió forintját.
Az I. számú fényképalbum megtekintése után Kovács Máté úgy nyilatkozott, hogy a 2. számú
képen látható Ruha Lajos. Pepe azt mondta nekik, hogy úgy is tartozik Müllernek már három millió
forinttal és majd egybe lerendezi vele.
A gyanúsítotti vallomásában azt is elmondta, hogy Ruha Lajos mondta neki, hogy ne mondja be a
nevét a telefonba. Kovács Máté elmondta, hogy nem tudott arról, hogy Rozinszki más néven írta alá
az iratot, a rendőrségen tudta meg, hogy Farmosi néven szerepelt.

Kovács Máté III.r. vádlott a bírósági tárgyaláson a nyomozás során tanúként tett vallomását
fenntartotta, azt azzal egészítette ki, hogy ő elhitte Ruha Lajosnak, hogy visszaadta a pénzt Müller
Jánosnak, mivel több autója is volt.
A nyomozás során gyanúsítottként tett vallomásával, amelyben fenntartotta korábbi nyilatkozatait, a
bírósági tárgyaláson is fenntartotta.

Rozinszki Ferenc IV.r. vádlott 2010. szeptember 8-án 22 óra 54 perckor tett feljelentést a XX. és
XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságon az alábbiak miatt:

Szeptember 8-án 11 óra körül Gyál – Vecsés úton egy János nevű férfival találkozott, aki megbízta
őt, hogy egy háztető szerkezetének a faanyag beszerzését vállalja el TÜZÉP-es ismerősére
4.B.XX.497/2013/254. 15
tekintettel. A találkozókor átadott Kovács Máté részére a jelenlétében egymillió forintot. Az átvétel
tényét egy listára ráírta, amire a megvásárolandó faanyag is fel volt sorolva. Ezt a megbízást egy
Pepe, Ruha Lajos nevű személytől kapták, akit Kovács Máté ismert. Amikor a pénz átadása
megtörtént, Ruha Lajos hívta Kovács Mátét, hogy sikerült-e átvenni a pénzt, a válasz igen volt és
mondták, hogy elmennek megvenni a faanyagot. Erre mondta nekik Ruha Lajos, hogy menjenek a
János tér 2. szám alatti lakásba. Amikor odaértek, Ruha Lajos kérte, hogy adják át számára az
egymillió forintot. Több órán keresztül beszélgetett Kovács Máté Ruhával és sógoraival, majd kb.
délután 3-kor szólt nekik, hogy most már el kellene indulni megvásárolni a faanyagot, mert be fog
zárni Gyálon a TÜZÉP telep. Ruha azt válaszolta, hogy nem hajlandó visszaadni a pénzt, majd
akkor, ha megvásároltuk a fa anyagot. Mondta Ruhának, hogy pénz nélkül nem tudják a vásárlást
lebonyolítani. Miközben ez a beszélgetés zajlott, őt a megbízója hívta telefonon, hogy mi a helyzet
az anyaggal, sikerült-e megvásárolni. Mondta neki, hogy Ruha elkérte tőlük a pénzt, erre azt
válaszolta, hogy az őt nem érdekli, a munka legyen elvégezve. Rozinszki Ferenc elmondta, hogy
Müller Jánosnak, illetve Ruha Lajosnak is egy úgymond közös sógora úgymond állítólag vidéken
elhalálozott és Müller úgy tudta, hogy ennél a virrasztásnál volt jelen Ruha Lajos, ezért nem hitte el
Müller János amit neki mondtak. Este 8-ig a János téri lakásban tartózkodtak Kovács Mátéval és
Ruha Lajost győzködték, hogy adja vissza az egymillió forintot, mert ha ennek híre megy a
szakmába, akkor ők lehúzhatják a rolót. Ezután hazament Gyálra, akkor ismét hívta őt a Müller
János, hogy mi van a pénzzel. Tájékoztatta őt arról, hogy Ruha Lajos nem adta vissza, erre Müller
azt mondta neki, hogy emiatt őt nem hibáztatja, de azt mindenképpen szerette volna elérni, hogy a
faanyagot leszállítsák számára. Ruha mondta, hogy másnap reggel Müller Jánosnak vissza fogja
adni a pénzt. Amikor arra kérdezett rá Kovács Máté, hogy mikor és hol, Ruhának a válasza a
„semmi közöd hozzá” volt. Amikor otthonában hívta őt Müller János, akkor azt mondta neki, hogy
majd ő felhívja a Müller a Ruhát és megkérdezi, hogy hol a pénz, mert a János nem hitte el neki,
hogy ők tényleg átadták a pénzt Ruha Lajosnak. A Müllerrel folytatott beszélgetés után három
perccel később hívta őt Ruha Lajos, hogy milyen szemét és, hogy letagadta a pénzt, amit átvett tőle
és, hogy a Müller János úgy is neki fog hinni és különben is vannak ukrán és szerb ismerősei, akiket
rá fog küldeni, akik kicsinálják. Tekintettel arra, hogy Kovács Máté és az ő címét is tudja Ruha
Lajos, ezért bejöttek a rendőrségre feljelentést tenni. Müller Jánossal több alkalommal is beszéltek a
délután folyamán, elmondták neki azt is, hogy a János téri lakás, hogy néz ki, csak, hogy igazolják,
hogy az általuk elmondottak megfelelnek a valóságnak.

Tanúként tett vallomásában Rozinszki Ferenc IV.r. vádlott a feljelentésében foglaltakat fenntartotta,
azt az alábbiakkal egészítette ki:
Az egymillió forintot Müller János borítékban adta át nekik, a jelenlétében Kovács Máté vette át. A
Szálka GMK-ba megrendelték a faanyagot. Feljelentése óta se Müller János, sem Ruha Lajos nem
keresték őt. Ő azóta próbálkozott Müller Jánossal beszélni, hogy elszámoljanak, de Müller azt
mondta, hogy ne zaklassa őt.
Az I-es fényképalbum megtekintése után kijelentette Rozinszki Ferenc, hogy a 2-es képen látható
személy Ruha Lajos.

Folytatólagos kihallgatása során a korábbiakat fenntartotta. Azt is elmondta, hogy Müller Jánosnak
a saját nevén mutatkozott be. Emlékei szerint Kovács Máté nem mutatkozott be, úgy vette észre,
hogy már korábbról ismerik egymást. Amikor átjöttek Pesterzsébetre Ruha Lajoshoz ott derült ki
számára, hogy Müller János Tiborként ismeri Kovács Mátét. Elmondta továbbá, hogy ez úgy derült
ki, hogy Ruha Lajosnak volt egy BMW-je, amit eladtak Müller Jánosnak, állítólag akkor mutatta be
Müller Jánosnak Ruha Lajos a Kovács Mátét Rézműves Tiborként. A kocsi miatt került így
bemutatásra a Kovácsa Máté. Ezt a BMW-jét Ruha Lajos odaadta Kovács Máténak, hogy mondja
azt, hogy az az övé és azt a kocsit Máté, mint sajátját adta el Müller Jánosnak 1900 euróért és abból
kapott 50.000 forintot Kovács Máté. Tudomása szerint ezt az autót Kovács Máténak vissza kellett
volna váltania, de ez nem történt meg. Arra a kérdésére Kovács Máté felé, hogy miért kell neki
Tiborként bemutatkoznia, annyi volt a válasz, mert így ismeri.
Rozinszki úgy nyilatkozott, hogy lehetséges, hogy Ruha Lajos összejátszott Kovács Mátéval és
egyszerűen csak lehúzták Müller Jánost. Ő valóban akart faanyagot venni, mert szeretett volna egy
4.B.XX.497/2013/254. 16
kis pénzt keresni. A vásárlás során lett volna kedvezménye, mert ő is ilyen iparban utazik.

Folytatólagos tanúkénti kihallgatási jegyzőkönyvben elmondta, hogy van neki egy cége S-Tom Bt.
A cégtársa Farmosi Ferenc.
Az elé tárt AB4489682-es számú számlával kapcsolatban azt mondta, hogy az azt töltötte ki és ő is
írta alá. Azért írta alá a Farmos nevet, mert ebben állapodtak meg, hogy a nevében is köthet
üzleteket, de vele már 6-7 éve nem találkozott és nem is nagyon beszélt. Minderre azért volt
szükség, mert a Kovács Máté mondta neki, hogy a Farmosi nevét írják alá, mielőtt az üzlet jött
volna, a Máté elkérte az üzlet papírjait, átnézte és akkor mondta, hogy a Farmosi nevét írja rá. A
szerződés két példányban készült és ő mindkettőt oda adta Müller Jánosnak.

Gyanúsítotti kihallgatása során a tanúként tett vallomását fenntartotta.

Folytatólagos kihallgatása során az alábbiakkal egészítette ki:

Gyanúsítotti vallomásában a tanúként tett vallomását annyival egészítette ki, hogy elmondta, hogy
Kovács Máté a feljelentés előtt 2-3 nappal jelezte, hogy Müller János faanyagot szeretne vásárolni.
A Müller Jánossal való találkozás során a lista átvételére, illetve a pénz kifizetésére Müller János
autójában került sor. Amikor Ruha Lajos, mint Pepe szóba került, addig a pontig ő nem is tudta,
hogy kiről és miről van szó és azt sem tudta, hogy mi köze lehet ehhez az egészhez. A megrendelt
faáruról egy szállítólevelet is kiállított, amely az S-Tom Bt. használatában volt. Az eredeti
példányát, amelyet Farmosi néven írt alá, átadta Müller Jánosnak. Amikor megkérdezte Kovács
Mátétól, hogy miért is kell nekik elmenniük Ruha Lajoshoz, akkor Kovács Máté mondta, hogy az
üzletben tulajdonképpen benne van egy harmadik személy is és a hasznot vele is meg kell osztozni.
Ő ekkor hallott erről az egészről először, hogy a 200.000 forintos hasznot három részre fogják
osztani és Kovács Máté még annyit is mondott, hogy Ruha Lajos el akar velük jönni a faanyag
megvásárlásakor. A Ruha Lajosnál történő beszélgetésnek volt egy olyan szakasza, amikor ő
négyszemközt hagyta Kovács Mátét és Ruha Lajost. Amikor újra együtt voltak, Ruha éppen azt
mondta Kovács Máténak, hogy majd másnap mennek el a fa áruért. Ő neki ez nem tetszett és rögtön
közbeszólt, hogy ez így nem lesz jó, mert várnak rá a Szálka Bt-nél és Müller János is várja még
aznapra a fuvart. Ruha azt mondta erre, hogy majd ő elintézi Müller Jánossal, hogy majd holnap
menjenek el. Kiderült, hogy Ruha Lajos Müller Jánosnak a sógora. Ő az egész szituációt tudomásul
vette és beletörődött abba, hogy majd másnap mennek el a faáruért és ekkor el akart menni. Ezután
kapott fenyegetést Ruha Lajostól és döntött úgy, hogy elmegy a rendőrségre. Még akkor, amikor
Müller János átadta számukra az egymillió forintot, akkor hangzott el a sértett számára Ruha
Lajossal történő telefonbeszélgetése során, hogy „akkor a pénzt odaadhatom Tibornak?” és itt
hallotta először Rozinszki Ferenc, hogy Müller János Tiborként beszél Kovács Mátéról. Arról, hogy
Farmosi néven írja alá a papírokat, erről saját maga döntött, mert úgy gondolta, hogy jogosult az S-
Tom Bt. képviseletére és ez hiba volt, ezt elismerte. Arra nem tudott nyilatkozni, hogy a későbbiek
során Kovács Máté felhívta-e Müller Jánost abban a vonatkozásban, hogy újabb 700.000 forintot
kérjen további faanyagok beszerzésére, mert nem voltak végig együtt.

Müller János tanú a nyomozás során elmondta, hogy Kovács Mátét Rézműves Tiborként ismerte
meg. Neki Ruha Lajos ajánlotta fel, hogy a Rézműves Tibor nevű személy tud olcsóbban faanyagot
szerezni. Egy szakember készített egy listát, hogy mire van szüksége, ezt továbbította Ruha
Lajosnak, aki szintén továbbította Rézműves Tibornak. Még aznap kapott egy telefonhívást
Rézművestől, hogy adja egy ismerősét és vele meg tudják beszélni. Meg is beszélték, hogy mi
mennyibe fog kerülni. Először 1.800.000 forintos összeget mondtak és azt mondták, hogy neki be
tudják szerezni egymillióért. Ő később beszélt egy nála dolgozó szakemberrel, aki azt mondta, hogy
az egymillió forint az nem rossz ár. Közben leellenőrizte a kapott telefonszámot és azt a
tájékoztatást kapta a tudakozótól, hogy Rozinszki Ferencé a telefonszám, amin beszélt.
Megbeszéltek egy találkozót a Vecsési út 7/A. számnál. Itt találkozott Rézműves Tiborral és azzal a
másik személlyel. Ő volt az aki az árajánlatot adta. Ez előtt azonban felhívta Ruha Lajost és
megkérdezte, hogy megbízhat-e ebbe a személybe és ő azt mondta, hogy igen, nyugodtan átadhatja
4.B.XX.497/2013/254. 17
számára a pénzt. Kapott egy szállítólevelet, ami két példányban készült és le is volt bélyegezve. Ez
már ki volt töltve. Átadta Rézműves Tibornak az egymillió forintot és abban maradtak, hogy
délután 4-5 óra felé hozzák a faanyagot. Kapott Rézműves Tibortól egy telefonszámot, amin
keresztül el tudja őt érni. A tanú elmondta, hogy ő folyamatosan hívogatták közben és próbáltak tőle
még több pénzt kicsikarni, hogy szerezzenek építőanyagot, végül is abban állapodtak meg, hogy
számára csak a faanyagot hozzák el. Elment ezzel a délután, közben hívta őket, hogy hol járnak.
Este hét – fél nyolcig ment a hazudozás, hogy pakolnak már a kocsira, de még mindig nem érkeztek
meg. 8 óra felé hívta őt fel Rozinszki Ferenc, hogy elmondja, hogy mi az igazság, hogy ne várja a
fát, meg semmit, mert Ruha Lajosnak átadták a pénzt. Elmondta Rozinszki, hogy amikor Müller
átadta nekik a pénzt, ő úgy tudta, hogy valóban elmennek faanyagot beszerezni és kereshetnek rajta
pár százezer forintot. Majd neki mondta Rézműves Tibor, hogy mégse mennek fát venni, hanem
elmennek Erzsébetre a János tér alá, ahol várta őket Ruha Lajos, akinek átadták a pénzt és azt is
mondta Rozinszki, hogy Ruha Lajostól kérje vissza a pénzt. Rozinszki Ferenc azért hívta őt fel
bevallása szerint, mert bántotta a lelkiismerete. Ezt követően felhívta Ruha Lajost, aki korábban azt
mondta neki, hogy ő vidéken fog tartózkodni, virrasztáson. Ruha Lajos azt mondta neki a telefonba,
hogy valóban vidéken van és letagadta, hogy bármiféle pénzt átvett volna Rézműves Tibortól. A
háttérben Müller János gyerekzsivajt hallott és azért elhitte Ruha Lajosnak amit mond. Ruha Lajos
biztosította őt arról, hogy felhívja Rézműves Tibort, hogy megérdeklődje, hogy mi ez az egész.
Müller János megerősítette, hogy Ruha Lajos végig Rézműves Tiborként emlegette Kovács Mátét.
Ezt követően Rézműves felhívta őt telefonon és azt mondta, hogy Ruha Lajostól kérje a pénzt, ő
pedig közölte vele, hogy neki adta oda, tehát neki kell vele elszámolnia. A Ruha Lajossal történő
találkozóra, illetve szembesítésre Rézműves Tibor nem volt hajlandó. Oda – vissza mentek a
telefonálgatások, majd elkezdte őt Rézműves fenyegetni. Ez volt az utolsó hívás. Elmondta továbbá,
hogy mindezekről tájékoztatta később Ruha Lajost, aki elismerte, hogy tartozik neki 3,5 millió
forinttal és azt mondta, hogy vidéken van egy háza, amit el fog majd adni és Müller János
személyleírást adott Rézműves Tiborról.

Müller János tanú ezt a vallomását a bírósági tárgyaláson fenntartotta, azt az alábbiakkal egészítette
ki:
A bírósági tárgyaláson Müller János hangsúlyozta, hogy először Rozinszki Ferenc volt az, aki
szerinte felderítette az egész csalást. Elmondta neki a tényállást, hogy faanyag nem volt, hogy
elosztották a pénzt és odaadták a Ruha Lajosnak és ő sem kapott és ne is számítson semmire se.
Elképzelhetőnek tartotta, hogy ez még aznap történt. Mondta neki Rozinszki, hogy bemegy a
rendőrségre és feljelentést tesz, ami meg is történt.
Azzal egészítette ki továbbá a vallomását, hogy amikor este beszélt Kovács Mátéval, akkor olyan
fenyegetéseket is kapott, hogy mit képzel ő a Kovács Máté csak végrehajtó volt és átadták a pénzt
Ruha Lajosnak. Áldozatnak mutatta be magát Kovács Máté. Elmondta, hogy az átadott egymillió
forintot előlegként kell értelmezni és úgy lett volna, hogyha a faanyag megérkezik hozzá, akkor
kifizette volna a fennmaradó részét is. Véleménye szerint még 2-300.000 forintot kellett volna még
utólagosan kifizetnie. A tanú állította, hogy Ruha is azt mondta, hogy Rézműves Tibor a Kovács
Máté és tanú ragaszkodott hozzá, hogy így mutatkozott be.

Farkasné Jónás Mária tanú azt nyilatkozta, hogy nem emlékszik pontosan, hogy mi történt, csak
hallomásból tud róla. Amikor nem érkezett meg se a fa, sem pedig vissza a pénz, akkor
megpróbálták egymásra hárítani a dolgot Ruha Lajos és Kovács Máté. Egymillió forintról volt szó.
Azt nem tudja, hogy esetleg vidéken virrasztott Ruha Lajos. Másfél hónap után nyilvánvalóvá vált,
hogy nem lesz vissza adva a pénz. Kovács Máté egészen más néven mutatkozott be.

A nyomozati iratok 301. és a 3o3. oldalán lévő jegyzet a faanyag listát és a szállítólevelet, a 361.
oldalán az S-Tom Bt. cégkivonata tartalmazza.

4. tényállásra:

Ruha Lajos I. r. vádlott a nyomozás során elmondta, hogy a gyanúsításban szereplő cselekmény
4.B.XX.497/2013/254. 18
úgy történt, hogy kb. három héttel korábban ismerte meg Kocsis Mátét, mint Matyit. Egy
újsághirdetés alapján kerültek kapcsolatban, amelyet ő jelentetett meg, ő pedig jelentkezett rá,
elment hozzá. Kovács Máté Matyiként mutatkozott be, végül nem vásárolt egy autót sem tőle, de
mivel a közelében lakott, így nap mint nap rádudált, ha arra járt, beszélgettek, mert mindig
valamilyen autót szeretett volna neki eladni. Ebben az időszakban napi gyakorisággal járt hozzá
Müller János is, aki a felesége húgával élt együtt, tehát sógora. Egyik alkalommal, amikor Müller
János éppen nála tartózkodott, jött a Matyi is és arról beszélt, hogy autót szeretne eladni. Ekkor
viszont Müller Jánossal sikerült is megállapodást kötnie egy BMW gépkocsit illetően, melyhez neki
semmi köze nem volt. A gyanúsításban szereplő rendszám, a HDP – 268 számára nem volt ismerős,
de feltételezte, hogy esetleg ez volt az a gépkocsi, amelyet eladott nála Müller Jánosnak. Arra már
nem emlékezett, hogy a Matyi eleve ezzel a gépkocsival érkezett-e.
Azután pedig Matyi és Müller János kötöttek egymással adásvételi szerződést 500.00 forintos
vételárra emlékezett az I.r. vádlott. Az 1900 Euróra egyáltalán nem emlékezett.
Úgy nyilatkozott, hogy bárki is szeretné őt belekeverni ebbe a dologba, csak azért teszi, mert
700.000 forint kölcsönt kért korábban Müller Jánostól és nem tudta visszaadni.
Hárman mentek el megnézni az autót.
Az adásvételi szerződést hol kötötték meg, illetve a vételárat hol fizette ki Müller János erre az I.r.
vádlott úgy nyilatkozott, hogy már nem emlékszik. Hogy a megvásárolt BMW gépkocsinak mi lett
a sorsa, illetőleg az hova került a szerződés megírása után, arra nem tudott nyilatkozni a vádlott. A
Grassalkovich utcai albérletbe csak egy személy lakott, Jónás István. Róla annyit mondott, hogy
mondogatta Kovács Máténak, hogy Müller Jánosnak milyen sok pénze van, ezért gondolta mert a
700.000 forintos kölcsönt is Jónás István intézte a lányán keresztül Müller Jánosnál az ő részére és
Kovács Mátét is ismerte már egy ideje, tehát beszéltek többször is egymással.

A BMW gépkocsi vonatkozásában ha készült is szerződés, azt csak is Kovács Máté soroksári
lakcímén írhatták alá, ahová elmentek megnézni a BMW-ét. A szerződés kitöltésénél nem volt jelen,
az aláírásnál sem. Arra a kérdésre, hogy a Kovács Máté a Rézműves vagy a Tibor keresztnevet
használta-e ő előtte, mint saját nevet, a vádlott úgy nyilatkozott, hogy erre nem emlékezett. Hogy
mutatott -e bármilyen okmányt a gépkocsival kapcsolatban törzskönyvet vagy forgalmi engedélyt
Müller Jánosnak a Kovács Máté az eset kapcsán, úgy nyilatkozott, hogy nem tud és több kérdésre
nem is hajlandó válaszolni.

Ruha Lajosné II.r. vádlott elmondta, hogy Kovács Mátét nem ismeri. Nem ismeri Rézműves
Tibort sem.
A nyomozás során a vizsgáló a II.r. vádlott elé tárta Kovács Máté személyigazolvány fényképét és
erre a II.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy ez alapján megismeri, ő csak Matyiként ismeri őt meg.
Arról, hogy esetleg Kovács Máté Rézműves Tiborként mutatkozott volna bárhol be, nem tudott.

A HDP – 268 forgalmi rendszámú BMW típusú gépkocsiról nem tudott nyilatkozni, mert a férjének
nagyon sok gépkocsija volt. Arról, hogy Kovács Máté 1900 eurót kért kölcsön Müller Jánostól,
melynek fedezetéül egy BMW gépkocsit ajánlott fel, a II.r. vádlott nem tudott nyilatkozni.

Kovács Máté III. r. vádlott a nyomozás során elmondta, Ruha Lajos I.r. vádlott felhívta őt és
megkérte, hogy menjen át a Grassalkovich utcai lakcímére. Amikor megérkezett elmondta, hogy
Müller János a sógora és hogy más ügyletekből adódóan már van felé tartozása, így nem tud tőle
több pénzt kölcsönkérni, de mivel sürgősen szüksége volt pénzre, megkérte őt, hogy segítsen neki
abban, hogy Müller Jánostól pénzhez jusson. Elmondta, hogy vásárolt egy BMW típusú
személygépkocsit, amely még nincs a nevén. Azt is mondta, hogy Müller Jánosnál kb. 2000 euró
van, ezért odahívja és hogy ő kérje tőle kölcsön a 2000 eurót. Azt is mondta, hogy a kölcsön
fedezeteként ajánlja fel az ő BMW gépkocsiját és mondja azt, hogy az valójában az övé, tehát azaz
Kovács Mátéé és ezt fedezetként tudja felajánlani. Amikor Müller megérkezett elmondta neki, hogy
a BMW az övé és kölcsönt szeretne kérni rá. Átadta neki a gépkocsi forgalmi engedélyét, amelyet
megnézett, illetve a kocsit is megnézte, összevetette az annak azonosító adatait a forgalmi
engedélyben lévővel. Miután Müller János megnézte az autót és a forgalmi engedélyt,
4.B.XX.497/2013/254. 19
megállapodtak abban, hogy x összeget ad a kocsi biztosítékul hagyásul mellé kölcsönhöz. Nem
emlékezett pontosan az összegre, 1.700 euró ugrott be. Ő utána a pénzt átadta neki. Ruha Lajossal
együtt ő és Müller János is bementek Ruha Lajos lakásába, de ő és Müller János egy másik
helyiségbe mentek, nem abba, ahol Ruha Lajos volt. Ruha Lajost ide egy másik férfi is követte, akit
ő névről nem ismer és korábban nem is találkozott vele. Rövid idő múlva Ruha Lajos átjött abba a
helyiségbe, amelyikbe ő volt Müller Jánossal és hozott egy adásvételi szerződést. Ez a szerződés a
fedezeteként felajánlott autóra vonatkozott arra az esetre, ha a kölcsönkért pénzt nem fizeti vissza
határidőre. A visszafizetés határidejét is megbeszélték, talán két hét volt. Az adásvételi szerződést
vagy Ruha Lajos vagy a vele lévő másik férfi írhatta, mert arra sem ő, sem Müller János nem írt
semmit. A szerződést eladóként sem kellett aláírnia és nem is írta alá. Azt sem tudja, hogy az
eladóként alá volt-e írva, illetve ha alá volt, akkor azon milyen név szerepelt. Elfelejtette még
megemlíteni, hogy az euróban kifejezett kölcsön összegén túl még 100.000 forintot kellett volna
kamatként Müller Jánosnak fizetni, amelynek elmaradása ugyanúgy azzal járt volna, hogy elbukja a
gépkocsit. Ez volt a szóbeli megállapodás. Miután ebbe megegyeztek Ruha Lajostól még
megkérdezte Müller János, hogy kezességet vállal-e érte abban a tekintetben, hogy vissza fogja
kapni a pénzt. Ruha Lajos igennel válaszolt. Ezután történt a pénz átadása és a szerződés
előkészítése. A vádlott elmondta, hogy nem igaz az, hogy ő Rézműves Tiborként mutatkozott volna
be Müller Jánosnak. Ő egyáltalán semmilyen néven nem mutatkozott be Müller Jánosnak, csak
átadta a BMW forgalmi engedélyét. Szerinte Müller János ez alapján magától jutott arra a
következtetésre, hogy ő lehet a Rézműves Tibor, mert a forgalmi engedélyben Rézműves Tibor neve
szerepelt. Azt is szerette volna még elmondani, hogy amikor ez történt, akkor nem állt jól
túlságosan anyagilag. Megélhetése nehézkes volt, ezért segített a Müller Jánostól a BMW-re történő
kölcsönkérésben Ruha Lajosnak, hogy egy kis plusz bevételhez jusson. Ruha Lajos ugyanis 50.000
forintot ígért neki cserébe azért, amit oda is adott. Az akkor történt, amikor a kölcsönügylet
lebonyolítása után hazavitte kocsival. Kocsiban átadta neki a lakcíme előtt a Müller Jánostól kapott
eurót, illetve megkapta Ruha Lajostól a segítségért az 50.000 forintot. Még azt is szerette volna
elmondani, hogy ő nem követett el csalást és nem gondolta volna, hogy ebből baj lesz. Szerinte a
gépkocsi ért annyit, amennyit kölcsönkértek Müller Jánostól és ezen kívül előre nem tudhatta, hogy
Ruha Lajos nem fogja visszafizetni Müller Jánosnak a megkapott pénzt, mert ő azt ígérte, hogy azt
ő teljesíteni fogja. Ha tudja, hogy ez így történik, akkor nem is segített volna Ruha Lajosnak.
Egy Bandi nevű személy tartózkodott Ruha Lajoséknál, amikor erre a szerződés elkészítésére sor
került.
Annyival egészítette ki korábbi vallomását, hogy megbeszélték Ruhával, hogy ő a BMW-vel fog
érkezni, hogy Müller János tényleg azt higgye, hogy a gépkocsi az övé. Tőle nem kérdezte senki,
hogy mi a neve, hanem azonnal arra tértek rá, hogy hozta-e a gépkocsit. Ezt Ruha kérdezte meg
tőle. Arról nincs tudomása, hogy az ő érkezése előtt Ruha Lajos miket mondogatott Müller
Jánosnak és hogyan vezette fel ezt az egész történetet. Eredetileg Müller Jánostól 2000 eurót kért
kölcsön, de azt mondta, hogy csak 1.900 van nála. Ezek után Ruha Lajos feltette neki a kérdést
nem elég neked a kocsiért az 1.900 eurót? Ő megértette, hogy mit akar ezzel mondani és azt
mondta, hogy ez így jó lesz. Eközben a Bandi nevű személy folyamatosan jelen volt és egy
laptopon ugyanilyen típusú BMW-ket mutogatott Müller Jánosnak, hogy igazolja, hogy az ár reális.

Kovács Máté III. r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy nem merült fel venne, hogy hogyan fogja ezt a
Ruha visszaadni, amikor még a korábbi tartozását sem adta vissza, mert ott volt a kocsi fedezetként.
Amikor őt hazavitte aznap Ruha Lajos, akkor a BMW még nála volt, hogy később mi lett azzal a
gépkocsival, azt Ruha Lajos elmondásából tudja. Arra azt mondta, hogy a kocsit aznap ott hagyta
nála Müller János, csak az iratokat és a szerződést vitte el, de másnap visszament a kocsiért is. Arra
a kérdésre, hogy ismeri-e Rézműves Tibort vagy Rézműves Tibornét a vádlott úgy nyilatkozott,
hogy nem ismeri őket.

Ezt a vallomását a III.r. vádlott a bírósági tárgyaláson fenntartotta, azt az alábbiakkal pontosította:
Amikor a gépkocsi tárgyalásról szóltak neki, akkor még nem tudta, hogy Ruha Lajos, Ruha Lajos,
csak Pepeként ismerte. Amikor Müller János elővette a pénzt, azt neki adta oda, amit ő eltett. Ő
személy szerint nem írt alá semmit, hogy átvette a pénzt. A gépkocsi adásvételiét sem. Elmondta,
4.B.XX.497/2013/254. 20
hogy Ruha Lajosnak kérte kölcsön a pénzt, de Müller János gondolhatta azt, hogy saját magának
kéri a pénzt és rajta bármikor be is hajthatta volna. Azt elismerte a III.r. vádlott, hogy úgymond ő
volt az adós Müller János felé, pedig ez a pénzt csak fél óráig volt nála.

Müller János sértett a nyomozati szakban elmondta, hogy egy másik alkalommal, a Jónás Mária,
Ruha Lajos, és Rézműves Tibor (Kovács Máté) társaságában megálltak egy parkolóban, hogy
megnézzenek egy BMW típusú gépkocsit. Rézműves azt mondta, hogy el akarja adni a gépkocsit,
mert mindenképpen pénzre van szüksége és 1.300.000 forintban mondta az árát. Ő közölte, hogy ez
nem megy, erre levitték 800.000 forintra. Később elmentek Ruhával, a feleségével és az ő
feleségével is vacsorázni és eközben mondta neki Ruha Lajos, hogy jó lenne azt a kocsit megvenni
600.000 forintért, mert el lehetne adni 7-800.000 forintért. Győzködte őt, majd beszélt Kovács
Mátéval is, hogy vigye le az árát. Addig győzködték, amíg mondta, hogy ugyan nincsen forintja
csak eurója, de ad érte 1900 eurót. Ezután hazavitte Ruha Lajost és Rézműves Tibor már ott várta
őket a Grassalkovich utcában, a Ruháék házánál és ott volt a BMW is. Bementek a lakásba és Ruha
Lajos hozott egy adásvételi szerződést, ő nem látta, hogy abban mi van. Nem kérte el a szerződést,
mert , meg sem fordult a fejében, hogy átverik. Ezután megmutatta Ruha Lajos a törzskönyvet, nem
volt rajta szemüveg, nem látta, hogy mi van rajta. A helyszínen kifizette az 1.900 eurót. Abban
maradtak, hogy egy opciós szerződés is készül, hogy ha esetleg 1-2 napon belül vissza akarja venni,
akkor 700.000 forintért visszavásárolhatja, ha addig nem kerül eladásra. Rézműves azt mondta,
hogy neki nagyon sürgősen kell a pénz, egyébként pedig egy nagyon jó autóról van szó. A határidő
szeptember 10. vagy 13-án járt le. Ezt követően számolták ki, hogy 3.500.000 forint volt az az
összeg, amit átadott ő Ruha Lajosnak, aki azt mondta, hogy ennyi pénzért árulják a házukat
Katymáron.

Ezt a vallomását a bírósági tárgyaláson Müller János fenntartotta, azt az alábbiakkal egészítette ki:

A tanú elmondása szerint ez volt az első alkalom, hogy találkozott Kovács Mátéval. A találkozót
Ruha Lajos szervezte, ott elmondták, hogy a Kovács Máténak adósságai vannak és kölcsönre van
szüksége, úgy nyilatkozott ha ad neki fedezetet, akkor ad kölcsönt. Ragaszkodott az adásvételi
szerződéshez. Ezután mentek a Joe bácsiba vacsorázni és így került sor a vacsora közben az autó
alkudozására. Mondta, hogy biztosan bemutatkozott neki az úr és nem a Kovács Máté nevet
mondta. Készült adásvételi szerződés, de ő megbízott a párjában. Ruha Lajos olvasta fel neki az
adásvételi szerződésen lévő adatokat, ami formanyomtatvány volt, azt ő nem látta.
Arra nem tudott nyilatkozni, hogy ennek az autónak a forgalmiját, illetve a törzskönyvét látta, nem
ment le megnézni az autót. Kovács Máténak vagy a feleségének adta át az 1.900 eurót. A pénzt
megszámolták. Arról volt szó, hogy néhány hét múlva visszaadja és eurót kért cserébe vissza. Az
autó Ruha Lajosnál maradt, de eltűnt, de hogy hova azt nem tudja. Később látta ezt az autót, amit
lefényképezett és be is csatolta a bíróságon.
Ruha azzal védekezett, hogy a fiatalember, azaz Kovács Máté még nem tud fizetni, ezért még egy
kicsit várjanak mielőtt értékesítik az autót. Ez őt megnyugtatta. Közbe jött a 3. vádpontban rögzített
fa ügylet is. Nem kapta vissza se a pénzét se a gépjárművet se látta soha többet.

III.r. vádlott tagadta a kihallgatás ezen szakaszában, hogy bármilyen néven is bemutatkozott
volna. Nem írt alá semmit és nem adott át semmilyen iratot. Neki adta oda az 1.900 eurót. Ő
pedig oda adta Pepének a pénzt. Valamint azt is elmondta, hogy a Ruha Lajos mondta, hogy
mondja azt, hogy övé a kocsi és kérjen helyette pénzt, amit majd oda ad neki. A BMW
egyébként nem az övé volt, hanem Ruha Lajosé.

Farkasné Jónás Mária tanú a bírósági tárgyaláson az alábbiakat mondta el:

2010. óta élt élettársi kapcsolatban Müller Jánossal, két – három évig voltak együtt. Ez alatt az idő
alatt több alkalommal is megfordultak rokonaiknál, Ruha Lajoséknál. Ezeken a találkozókon nem
volt titok, hogy jó módban élnek Müller Jánossal. Volt arról tudomása, hogy Ruha Lajos és a
nagynénje, Ruha Lajosné kértek kölcsön Müller Jánostól több alkalommal. Konkrétabban nem, de
4.B.XX.497/2013/254. 21
arról tudott nyilatkozni, hogy voltak autóügyletek. Egyszer tanúja volt annak, hogy Müller János
találkozott Kovács Mátéval és számon kérte tőle, hogy hol van a pénz. Olyanra nem emlékezett,
hogy pénzt adott volna euróban gépkocsi fedezetért cserébe Müller János bárkinek is. Kovács Mátét
valamilyen más néven ismerte meg, de nem emlékezett a pontos nevére.

Kanalas Blanka tanú a bírósági tárgyaláson elmondta, hogy nem emlékszik arra, hogy tanúja lett
volna bármilyen üzleti dolognak vagy adásvételnek és nem hallotta, hogy bárki más, más néven
szólította volna. Nem tudott arra visszaemlékezni, hogy Müller Jánossal találkozott volna. Müller
János tanú állította, hogy látnia kellett a hölgynek, hogy átadja a pénz, hisz ott ült az asztalnál.
Tagadja.

Rézműves Tibor tanú a nyomozati szakban elmondta, hogy általa, a felesége Rézműves Tiborné
nevére került gépkocsi, sötét zöld színű BMW gépkocsit ő vásárolta, rendszámára már nem
emlékszik. Az autót egy XIV. kerületi autókereskedésbe vitték később eladás céljából, majd a
következő évben, amikor ki jött a felesége nevére a súlyadó, akkor szembesültek azzal, hogy az új
tulajdonos nem íratta át és bevitték az adásvételi szerződést az okmányirodába, ahol azonban nem
fogadták el, így arra hivatkozva, hogy megváltoztak a szabályok, ezért segítséget kért az
autókereskedőtől, hogy próbálják meg felkutatni a vevőt. A vevő nevére nem emlékezett, csak arra,
hogy a beceneve Ruszki. Arról, hogy a HDP – 268 forgalmi rendszámú gépkocsit Kovács Máté,
Rézműves Tibornak magát kiadva értékesítette Müller János részére 2010. augusztusában nem
tudott nyilatkozni. Azt azonban elmondta, hogy annak idején a forgalmi engedélyt is a törzskönyvet
is átadták a kereskedőnek.

Rézműves Tibor ezt a vallomását a bírósági tárgyaláson fenntartotta.

Rézműves Tiborné tanú a BMW-vel kapcsolatban az adásvételi szerződésen kívül, amelyet a

kereskedésben eladóként írt, nem készült újabb adásvételi szerződést, ő csak a kereskedésben írta
alá az adásvételi szerződést. Az eladó vonatkozásában kitöltetlenül hagyott résszel később nem írt
alá új, más tartalmú szerződést.

A nyomozati iratok 3o7. oldalán Müller János sértett csatolt fényképet a gépkocsiról, a HDP-268
forg. rendszámú gépkocsi nyilvántartási adatai a 331. oldalon, és a gépkocsival kapcsolatos
adásvételi szerződések a 677., 715.- 719. oldalon, a forgalmi engedélyének és törzskönyvének
másolata 733. oldalon.

5. tényállásra:

Ruha Lajos I. r. vádlott erre a tényállásra nem tett nyilatkozatot.

Németh Kálmán X.r. vádlott a nyomozati szakban az alábbi vallomást tette:

A vádlott úgy nyilatkozott, hogy a HDP – 268 forgalmi rendszámú BMW típusú gépkocsira a
Szórádi Róbert és Konkoly Ferenc vevők között 2010. október 25.-ei dátummal készült adásvételi
szerződés, amelyen tanúként szerepelt.
Erre a szerződésre a vádlott úgy nyilatkozott, hogy azt Ruha Lajos bocsátotta rendelkezésre részére
biankó formában.
Amikor azt átvette, a szerződés tetején lévő rovatban a gépkocsira vonatkozó adatok, valamint az
alatt, az eladóra vonatkozó adatok voltak kitöltve és ezen kívül a szerződésen az eladó aláírása is
szerepelt. A szerződés keltére vonatkozó dátumot írta, az 1-es tanú rovatban töltötte ki a szerződést
a saját adataira. A vevő adatait, azaz Konkoly Ferenc nevét és az adatait nem ő írta alá.

A 2. tanúval kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy nem tudja ki írta alá, mert nem volt ott. Úgy
nyilatkozott, hogy a Ruha Lajostól átvett gépjármű esetében a forgalmi engedélyben ellenőrizte,
4.B.XX.497/2013/254. 22
hogy ugyanaz a személy szerepel-e, mint az adásvételi szerződésen.

A BSP-111 ( korábban IMP-890) forgalmi rendszámú Suzuki Wagon R-rel kapcsolatban elmondta,
hogy egy biankó adásvételi szerződést kapott Konkoly Ferenctől, amelyet eladóként kitöltött az
adataira és alá is írta. Ezzel a szerződéssel nem sokkal később tovább adta az autót Szálka Jánosnak,
aki egy régi ismerőse.
Az IMP - 890 forgalmi rendszámú Suzukira készült adásvételi szerződéssel kapcsolatban elmondta,
hogy csak vélelmezni tudja, hogy ezt kaphatta meg, amikor elcserélte Konkoly Ferenccel a BMW-
ét, de már olyan régen volt, hogy már nem tud erre visszaemlékezni.
Biztosan állította, hogy szerződéssel adta át a Suzukit Szálka Jánossal. Azzal a szerződéssel adta át
a Suzukit Szálka Jánosnak, amit Konkoly Ferenctől kapott és az is biztos, hogy Szálka János úgy
vitte el a kocsit és az adásvételi szerződést, hogy azon nem töltött ki semmit, tehát gyakorlatilag
biankóban került hozzá a szerződés. Hogy utána ki töltötte ki erre nem tudott nyilatkozni.

Folytatólagos kihallgatása során elmondta, hogy a Suzuki gépkocsi Konkoly Ferenctől tényleg
hozzá került és később tényleg ő adta át a kocsit a hozzátartozó adásvételi szerződéssel együtt
Szálka Jánosnak, de ő arra semmit nem írt rá, úgy adta tovább a szerződést a kocsival ahogy kapta.

A bírósági tárgyaláson a vádlott nem tett vallomást és a 747. oldalon lévő adásvételi szerződéssel
kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ő azt látta.

A nyomozati iratok 747. oldalán lévő szerződés szerint az IMP- 890 forgalmi rendszámú Suzuki
Wagon R gépkocsit Konkoly Ferenc adta el Kádár Péter Pálné IX. r. vádlottnak, azt tanúként Szálka
János VII. r. és Horváth Andrea VIII. r. vádlottak írták alá. A gépjármű forgalmi engedélye és
törzskönyve a nyomozati iratok 751. oldalán látható.

7. tényállásra:

A nyomozati szakban Kovács Máté III.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy Szigeti Mihály V. r. vádlott
a sáros.
A sarkon lévő presszóban találkoztak és megbeszélték, hogy van egy kocsi, amit a végrehajtó el
akar
vinni. Sinka Viktor VI.r. vádlott, aki az ismerőse volt, mondta, hogy tud segíteni. Később ő eljött és
nem tudja, hogy a Sinka Viktor a Szigeti Mihállyal miben maradt. Később hallotta Szigetitől, hogy
azt mondta, hogy a Sinka Viktor vetetett vele telefont a nevére és Viktor pedig nem fizette. Később
felhívta emiatt Viktort és megkérdezte, hogy mi ez az egész, de ő annyit mondott, hogy ő ebbe ne
szóljon bele, majd ők ketten lerendezik a dolgot.

A bírósági tárgyaláson Kovács Máté III.r. vádlott a korábbiakat fenntartotta, azt alábbiakkal
egészítette ki:
Szigeti Mihálynak, akit régről ismert volt egy problémája az autójával végrehajtás ügyben. Sinka
Viktor akkoriban egy végrehajtónak dolgozott, így összehozta őket. A XX. kerületi Tesco áruházban
találkoztak, ott bement Szigeti és vásárolt egy mobiltelefont. Lehet, hogy kettőt, erre nem tudott
pontosan nyilatkozni. Sinka Viktor adott neki pénzt rá, de hogy mennyit, nem tudja. Ő nem adott
neki pénzt, csak a Sinka Viktor, ő ezt látta. Szigeti mondta, hogy menjen el velük és ott ült a
kocsiban. A Tesco előtt várakoztak, ahova Szigeti egyedül ment be vásárolni. Ő csak a kocsiban ült
és várakozott. Egy szatyorba tették a megvásárolt telefonokat és Szigeti Mihály, miután kijött az
üzletből, a szatyrot átadta a Sinka Viktornak. Szigeti Mihályt visszavitték az otthonához a Szitás
utcába. Ott kiszállt a Viktor, beszélt vele megint, de nem tudja, hogy micsodát, majd mindketten
kiszálltak. Sinka Viktor visszaült és hazavitte őt. Arra, hogy mi lett a telefonok sorsa a III.r. vádlott
nem tudott nyilatkozni. Azokat a Sinka Viktor vitte haza. Sem okiratot, sem számlát nem kapott.
Annyiban változtatta meg a vallomását, hogy úgy emlékszik, hogy jelen volt amikor megbeszélték,
hogy vásárolnak telefont, hogy Szigeti vásárol telefont, ebben módosította a nyomozati vallomását
és kérte, hogy a bíróság a tárgyaláson tett nyilatkozatát vegye figyelembe.
4.B.XX.497/2013/254. 23

6. tényállásra:

Kádár Péter Pálné IX.r. vádlott a nyomozati szakban először tanúként tett vallomást. A tanúkénti
vallomásában az alábbiakat mondta el:
Elmondta, hogy ő személyesen nem találkozott az eladóval. Az történt, hogy a lánya, Horváth
Andrea VIII.r. vádlott és Szálka János VII.r. vádlottak jöttek el hozzá azzal, hogy megvásárolnák a
gépkocsit. Elhozták az adásvételi szerződést és megbeszélték, hogy írja alá vevőként. A vádlott
elismerte, hogy ő írta alá a szerződést vevőként az IMP – 890 forgalmi rendszámú Konkoly Ferenc
és közte köttetett adásvételi szerződésen. Az autót Szálka János és a lánya, Horváth Andrea fizették
ki, Szálka használta, nála soha nem volt a gépkocsi.
Elmondta, hogy ténylegesen 2010. december 2-án írta alá a szerződést vevőként. A szerződést
amikor ő aláírta akkor még nem volt kitöltve, csak Konkoly Ferenc aláírása volt rajta eladóként. Az
összes többi rovatot lánya, Horváth Andrea töltötte ki, majd tanúként ő és Szálka János is aláírták.

A nyomozati iratok 787. oldalán van ez a bizonyos szerződés, amiről szó van.

A nyomozati iratok 745. oldalán lévő meghatalmazáson Kádár Péter Pálné meghatalmazóként
szerepel, az IMP-890 forgalmi rendszámú Suzuki típusú személygépkocsival kapcsolatban.

A gépjármű adatlapja a nyomozati iratok 763. oldalán van, a törzskönyv a 753. oldalon.

Szálka János VII.r. vádlott a nyomozás során az alábbi vallomást tette:

Elmondta, hogy ismeri Németh Kálmánt. 2010. év végén szüksége volt egy autóra, körbe
érdeklődött, így került kapcsolatba Németh Kálmánnal, aki elmondta, hogy az egyik jó ismerőse
Konkoly Ferenc el akart adni egy autót és ő vállalta, hogy közvetít ebben az ügyben. Annyiból állt
ez, hogy a következő napon elhozta az autót egy előre megbeszélt helyre.
Itt átvette Németh Kálmántól a gépkocsit, a forgalmi engedélyt, valamint az adásvételi szerződést,
amin már rajta volt Konkoly Ferenc aláírása. Konkoly Ferencet egyébként nem ismeri, nem
találkozott. Ezután az adásvételi szerződést azért anyósával, Kádár Péter Pálnéval íratta alá
vevőként, mert élettársának, Horváth Andreának nem volt bejelentett lakcíme, de neki ugyan volt,
de BAAR listán szerepelt. Arra nem tudott nyilatkozni, hogy az autó átírása hogyan történt meg,
mert azt az élettársa és az anyósa intézte.
A megtekintett adásvételi szerződés (747. oldal) mindkét példányon az ő aláírása szerepel az 1.
számú tanúként. Az autót később eladták. A vételár 700.000 forint volt, ezt ő fizette ki Németh
Kálmán részére.

Horváth Andrea VIII.r. vádlott a nyomozati szakban elmondta, hogy szerettek volna egy
gépkocsit vásárolni, azonban pont akkor volt Szálka Jánosnak egy balesete. Neki nem volt
bejelentett lakcíme és tudták, hogy lakcím nélkül nem lehet gépkocsit vásárolni, ezért Szálka János
nevére vették volna meg, de mivel az egészségi állapota miatt aggódtak, végül is úgy döntöttek,
hogy az édesanyja, Kádár Péter Pálné nevére íratják a gépkocsit. Az autó megvásárlásánál Szálka
János járt el, ezért ő konkrét adatokra nem tud nyilatkozni. Az édesanyját, Kádár Péter Pálnét ő
kérte meg, hogy segítsen nekik abban, hogy az autó tulajdonjogát a nevére átírathassák. Nem volt
azzal tisztában, hogy ezt így nem lehet megcsinálni. Jószándékúan próbáltak eljárni. Az adásvételi
szerződésen a 2. számú tanú rovatban elismerte a vádlott, hogy az ő aláírása szerepel.

7. tényállásra.

A nyomozati szakban Kovács Máté III.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy Szigeti Mihály V. r.
vádlott a sáros az ügyben.
A sarkon lévő presszóban találkoztak és megbeszélték, hogy van egy kocsi, amit a végrehajtó el
akar vinni. Sinka Viktor VI.r. vádlott, aki az ismerőse volt, mondta, hogy tud segíteni. Később ő
4.B.XX.497/2013/254. 24
eljött és nem tudja, hogy a Sinka Viktor a Szigeti Mihállyal miben maradt. Később hallotta
Szigetitől, hogy azt mondta, hogy a Sinka Viktor vetetett vele telefont a nevére és Viktor pedig nem
fizette. Később felhívta emiatt Viktort és megkérdezte, hogy mi ez az egész, de ő annyit mondott,
hogy ő ebbe ne szóljon bele, majd ők ketten lerendezik a dolgot.

A bírósági tárgyaláson Kovács Máté III.r. vádlott a korábbiakat fenntartotta, azt alábbiakkal
egészítette ki:
Szigeti Mihálynak, akit régről ismert volt egy problémája az autójával végrehajtás ügyben. Sinka
Viktor akkoriban egy végrehajtónak dolgozott, így összehozta őket. A XX. kerületi Tesco áruházban
találkoztak, ott bement Szigeti és vásárolt egy mobiltelefont. Lehet, hogy kettőt, erre nem tudott
pontosan nyilatkozni. Sinka Viktor adott neki pénzt rá, de hogy mennyit, nem tudja. Ő nem adott
neki pénzt, csak a Sinka Viktor, ő ezt látta. Szigeti mondta, hogy menjen el velük és ott ült a
kocsiban. A Tesco előtt várakoztak, ahova Szigeti egyedül ment be vásárolni. Ő csak a kocsiban ült
és várakozott. Egy szatyorba tették a megvásárolt telefonokat és Szigeti Mihály, miután kijött az
üzletből, a szatyrot átadta a Sinka Viktornak. Szigeti Mihályt visszavitték az otthonához a Szitás
utcába. Ott kiszállt a Viktor, beszélt vele megint, de nem tudja, hogy micsodát, majd mindketten
kiszálltak. Sinka Viktor visszaült és hazavitte őt. Arra, hogy mi lett a telefonok sorsa a III.r. vádlott
nem tudott nyilatkozni. Azokat a Sinka Viktor vitte haza. Sem okiratot, sem számlát nem kapott.
Annyiban változtatta meg a vallomását, hogy úgy emlékszik, hogy jelen volt amikor megbeszélték,
hogy vásárolnak telefont, hogy Szigeti vásárol telefont, ebben módosította a nyomozati vallomását
és kérte, hogy a bíróság a tárgyaláson tett nyilatkozatát vegye figyelembe.

A vádlott ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy nem volt benn az üzletben,

Kovács Máté III. r. vádlott a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy az eljárásban bevont Sinka Viktor VI.
r. vádlott nem az a Viktor aki vele volt és VI. r. vádlottat nem ismeri.

Tóthné Böcz Julianna tanú a bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy a VI. r. vádlott a Sinka Viktor.

Szigeti Mihály V. r. vádlott a nyomozás során tanúként elmondta, hogy Kovács Máté III. r. vádlott
neki a telefonvásárlást megelőzően szólt, hogy mint tanú, menjen el vele telefont vásárolni.
Az erzsébeti Tescoba ő a III. r. vádlott társaságában és egy általa ismeretlen, Baloghnak nevezett
személy ment be, a Kovács Máté beszélt. Kovács Máté fizetett, és ő abban a hiszemben volt végig,
hogy tanúként van jelen. Két telefont vett a III. r. vádlott.
Ezután hazamentek, de Kovács Máté még jelezte, hogy lesz egy harmadik telefon is.
Egy héttel később elmentek Gyálra, egy számára ismeretlen környékre a III. r. vádlott egyik
rokonával, és ismét vettek egy telefont az előző eljárás szerint. Amikor később kapott számlát a
Telenortól, elment feljelentést tenni.

Folytatólagos kihallgatása után elmondta, hogy mielőtt bementek volna a Tescoba, ez a Balogh
nevű személy adott pénzt a Kovács Máténak a telefonokra.

A nyomozati iratok 451. oldalán rendelkezésre áll a Telenor Zrt. feljelentése és a 481. oldalon a
vásárláskor keletkezett iratok.

8. tényállásra:

Beleemelni Kovács Máté III. r. vádlott vallomását.

Szigeti Mihály V. r. vádlott elmondta, hogy ebben az időszakban a III. r. vádlott kért kölcsönt az
édesanyjától, 30.000 forintot és cserében ott hagyott neki egy zálogcédulát. Arról volt szó, hogy 2-3
napon belül visszaadja, de erre nem került sor.

Szigeti Mihályné tanú a nyomozás során elmondta, hogy számára ismeretlen férfi kért tőle 30.000
4.B.XX.497/2013/254. 25
forintot arra hivatkozva, hogy zálogban vannak az ékszerei. Arról volt szó, hogy hamar visszaadja,
de nem jelentkezett. A cserébe kapott zálogjegyet ne próbálta kiváltani,
Az 577. oldalon lévő zálogjegy szerint a becsérték 39.000 forint, a lejárat napja 2010. március 29.

BIZONYiTÉKOK ÉRTÉKELÉSE:

A bizonyitékok értékelése során az egyes tényállások vonatkozásában a biróság megállapitotta,

hogy Müller János tanú vallomása, aki sértett volt az 1,2,3,4 tényállások vonatkozásában az
alábbiak szerint értékelhető:
A sértett minden tényállásra összefüggő, következetes, logikusan előadott tanúvallomást tett. Az
eljárás korábbi illetve a későbbi szakaszaiban tett nyilatkozatai szinte szó szerint megegyeztek
egymással, a tanú mind az időpontokra, mind a helyszinekre , mind az átvett összegekre egyezően
nyilatkozott.
A sértettnek semmilyen, az eljárás során feltárható oka nem volt arra, hogy akár Ruha Lajos I. r.
vádlottat, akár Ruha Lajosné II., vagy Kovács Máté III. r. vádlottra bármilyen terhelő vallomást
tegyen. Ebben az időszakban családtagnak számitott, az élettársa rokonait elfogadta, bennük
maximáslisan megbizott.
A biróságban vele szemben nem merült fel semmilyen kétely arra, hogy nem a valóságnak
megfelelően mondta el a történteket, igy az általa elmondottak képezték a bizonyitási eljárás
gerincét.

1. tényállásra:

1. Ezen érvelés mentén a biróság megállapitotta, hogy nem fogadható el Ruha Lajos I. r.
vádlott azon nyilatkozata, hogy egyszer ugyan valóban kért kölcsön a sértettől 7.oo.ooo
forintot, de annak összege azért rúg 3,5 millió forintra, mert a sértett irreálisan magas
kamatokat kért tőle.
2. Ruha Lajosné II. r. vádlott vallomása is a sértett elmondását támasztja alá azzal, aki
részletesen beszámolt a 7oo.777 forintos kölcsön kéréséről és annak körülményeiről, azt
alátámasztotta Farkasné Jónás Mária tanú vallomása is. A II. r. vádlott ugyan azt állitotta,
hogy ebben az időszakban volt jövedelme az I. r. vádlottnak, mert drótozásból élt és ugyan
neki nem volt munkája, de a kölcsönt vissza tudták volna fizetni részletekben és tagadta azt,
hogy felajánlották volna a bérleményüket fedezetül.
Ennek azonban szögesen ellenmondott a sértett nyilatkozata, aki később fel is kereste az
ingatlan valós tulajdonosát, Szing Ferencnét az fedezettel kapcsolatban, aki megerősitette
azt, hogy az ingatlan nem az I. r. és a II. r. vádlottak tulajdona, a tulajdoni lap és a bérleti
szerződés okirati bizonyitékként csatolásra került.

Nem kétséges, hogy Ruha Lajos I. r. és Ruha Lajosné II. r. vádlottak meglátták a lehetőséget
Müller János sértett vonatkozásában a jogtalan anyagi haszonszerzésre és kihasználva a
családi kapcsolatokat és a sértett végtelen jóhiszeműségét, neki kárt okoztak a tévedésbe
ejtésével és a folyamatos tévedésbe tartásával, hiszen anyagi hátterük sem engedte volna
meg ilyen összegű kölcsön felvételét.

2. tényállásra:

1. Müller János sértett által elmondottakat alátámasztotta Farkasné Jónás Mária tanú
vallomása, aki azt mondta, hogy tudott az autós ügyletről, valamint a tőkeemelésről is.
Tudomása szerint Müller János az I. r. vádlottnak adta át a pénzt.

3.tényállásra:
4.B.XX.497/2013/254. 26
Ruha Lajos I. r. vádlott a nyomozás során azzal védekezett, hogy ő maga Kovács Mátét,
mint Rézműves Tibort ismerte, és a faanyagos üzletet ő hozta össze Müller és Kovács Máté
között. Ő mondta, Müllernek, hogy nyugodtan átadhatja a III. r. vádlottnak a pénzt.

Kovács Máté III. r. vádlott azzal védekezett, hogy Ruha Lajos kért tőle segitséget faanyag
vásárlásra, és ő szólt Rozinszki Ferencnek, mert neki voltak kapcsolatai. Elismerte, hogy
személyesen is találkozott Müllerrel, mert neki adta a kezébe az 1 millió forintot. Ezután elmentek a
telepre a faanyagért, de telefonon felhivta őket az I. r. és azt az utasitást adta, hogy azonnal
menjenek a XX. ker. János tér 2. számba. Ott Ruha Lajos elkérte tőlük a pénzt, és azt oda is adták. A
III. r. vádlott arra hivatkozott, hogy Ruha Lajos már nem adta nekik vissza a pénzt, ők pedig
Rozinszkivel este onnan eljöttek. Azt is mondta, hogy Rozinszki este beszélt n Müller Jánossal aki
akkor azt mondta a IV. r. vádlottnak, hogy jó helyen van a pénz Ruhánál. Eztán Ruha már a
telefonba azt mondta, hogy azt visszaadta a sértettnek és az I. r. vádlott arról is tájékoztatta őt, hogy
már 3 millió forinttal tartozik a Müllernek és majd később lerendezi vele egyben ezt is. Ő ezt el is
hitte.

A sértett által előadottakat az alábbi bizonyitékok erősitették:

Rozinszki Ferenc IV. r. vádlott mind a nyomozás során, mind a birósági tárgyaláson határozottan
állitotta, hogy neki nem volt arról tudomása, hogy Müller Jánost be akarja bárki is csapni. Neki
tényleg voltak a TŰZÉP felé kapcsolatai, és úgy gondolta, egy kis haszonért segit. A faanyag
megvásárlásáról tudta csatolni a listát és a szállitólevelet is.
Müller Jánossal és Kovács Mátéval egyezően mondta el, hogyan került sor az 1 millió forint
átadására Ruha Lajosnak. Müller Jánostól azt hallotta, hogy Ruha nincs is a városban, mert vidéken
virrasztáson vesz részt, ami nyilvánvalóan nem felelt meg az igazságnak, mert ők estig ott voltak
Kovács Mátéval a XX. kerületi lakásban Ruháéknál. Folyamatosan ideges volt, és az is feltűnt neki,
hogy Müller János Tiborként ismeri Kovács Mátét, és neki az a benyomása keletkezett, hogy az I. ré
s a III. r. vádlottak összejátszanak.
Ez vezette őt arra is, hogy még aznap, a késő esti órákban elment feljelentést tenni a rendőrségre,
amit a feljelentésről készült jegyzőkönyv is igazol

Azt mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson elismerte, hogy a Farmosi nevet ő irta az iratra,
holott nem lett volna rá jogosultsága.

Ezt támasztotta alá Farkasné Jónás Mária tanú is aki elmondta, hogy miután nem érkezett meg sem
a faanyag és a pénzt sem adták vissza, Ruha És Kovács egymásra mutogattak. Elmondta továbbá,
hogy Kovács Máté egészen más néven mutatkozott be.

A biróság a sértetti vallomást alátámasztó nyilatkozatokra figyelemmel nem fogadta el Ruha Lajos
I. r. vádlott védekezését, aki végig nem mondott igazat sem a sértettnek, sem a vádlott-társainak, és
Kovács Máté védekezését sem, mert eleve más néven mutatkozott be, ezt többen hallották, az I. r.
felszólitására azonnal kiment hozzá, ahelyett hogy vagy megvette volna a faanyagot az átvett
pénzen vagy azt visszaszolgáltatja, de semmilyen körülmények között nem lett volna szabad azt
átadnia Ruha Lajosnak.
Mindenhez felhasználták Rozinszki Ferencet is, akinek a szavahihetősége az eljárás során nem
kérdőjeleződött meg, hisz még aznap este a hatósághoz fordult segitségért.

4.tényállásra:

Ruha Lajos I. r. vádlott azt vallotta, hogy Kovács Mátét Matyiként ismerte meg, akinek mesélt
Müller Jánosról és igy került arra sor, hogy eladják a HDP-268 forgalmi rendszámú autót a
sértettnek. Ezután került sor az adásvételi szerződés megkötésére Müller János és Kovács Málé
4.B.XX.497/2013/254. 27
között, a vételár 19oo euro volt. Ha esetleg bárki is ebbe bele akarja keverni, az csak
rosszindulatból történhet, a szerződés aláirásánál illetve a pénz átadásánál nem volt jelen.

Kovács Máté határozottan állitotta, hogy őt Ruha Lajos kérte meg arra, hogy „kölcsönkérőként”
részt vegyen ebben az ügyletben, ajánlja fel a gépkocsit, mint sajátját, mert ő már igy is tartozott
Müller Jánosnak, és már nem tud tőle többet kölcsönkérni. Ő a szerződésre nem irt semmit, de azt
tagadta, hogy Rézműves Tiborként mutatkozott be, de a forgalmi engedélyt ő adta oda a sértettnek.
Akkoriban rossz anyagi helyzetben volt, ezért segitett Ruhának.
Arra hivatkozott, hogy a gépkocsit elegendő fedezetnek gondolta, és nem tudhatta előre hogy Ruha
Lajos a pénzt nem adja vissza. Azt is elismerte, hogy azért jött a helyszinre eleve a BMW-vel hogy
a sértett azt higgye, hogy az az ő autója. Ő vette el a pénzt és azt odaadta az I. r. vádlottnak.

A III. r. vádlott vallomása alátámasztja Müller János sértett vallomását és egyben cáfolja Ruha
Lajos I. r. vádlott nyilatkozatát.
Az azonban a biróság számára nem volt elfogadható védekezés a III. r.vádlott részéről, hogy csak
segiteni akart, hisz a más nevének bediktálása, a más autójának sajátjaként történő bemutatása
egyértelműen arra utal, hogy Kovács Máté tisztában volt a körülményekkel, hisz maga is azt
mondta, hogy tudta Ruhától, hogy a kölcsönkerete Müller Jánosnál már kimerült.

Rézműves Tibor és Rézműves Tiborné hitelt érdemlően nyilatkoztak a gépkocsival kapcsolatban.

5. tényállásra:

Ruha Lajos I. r. vádlott erre a tényállásra nem nyilatkozott.

Németh Kálmán X. r. vádlott azonban részletesen feltárta a gépkocsira vonatkozó, különböző

szerződések történetét, és kiemelte, hogy a 2o1o október 25.-kei dátumozású szerződést Ruha Lajos
I. r. vádlott bocsátotta rendelkezésére biankó formában.

A biróság számára kétséget kizáróan megállapitást nyert, hogy Ruha Lajos I.r. vádlott, aki maga
elmondása szerint is gépkocsik adásvételével foglalkozott, tisztában volt azzal, a hamis adásvételi
szerződés alapján a gépkocsira vonatkozó adatok közhitelű gépjármű nyilvántartásba fognak
kerülni.

6. tényállásra:

Az eljárás során mind Szálka János VII. r, mind Horváth Andrea VIII. r. , mind Kádár Péter
Pálné IX. r. , mind Németh Kálmán X. r. vádlott elismerte a bűnösségét. Egyezően nyilatkoztak
a gépkocsira vonatkozó okiratok keletkezéséről és felhasználásáról, szavahihetőségüket nem
volt oka a biróságnak megkérdőjeleznie.

7. tényállásra:

Kovács Máté III. r. vádlott első kihallgatása során azt mondta, hogy ő hozta össze Sinka Viktor
VI. r. és Szigeti Mihály V. r. vádlottakat, de nem tudja mi történt, mert már nem volt jelen az
ügyletnél. Később ezt a vallomását annyiban módositotta, hogy Sinka Viktor adott pénzt
Szigetinek, és a telefonokkal tekli szatyrot, Szigeti Sinkának adta át, miután kijött az áruházból.
Azokat a VI. r. vádlott vitte haza. A tárgyaláson Sinka Viktor VI. r. vádlott kihallgatásán azt
mondta, hogy ez a személy nem az a Viktor, aki velük volt. Az a személy Böcz Julianna volt
veje.

Szigeti Mihály V. r. vádlott elmondta, hogy Kovács Máté beszélte rá hogy menjen el vele
4.B.XX.497/2013/254. 28
telefont vásárolni, és ő végig abban a hitben irta alá az elé tett okiratokat, hogy mint tanú jár el,
nem mint vevő. Kovács Máté fizette ki a telefonokat a helyszinen, a pénzt rá azonban csak
Baloghként ismert, velük tartó személytől vette át Kovács Máté.
,

A meghallgatott Tóthné Böcz Julianna azt mondta, hogy Sinka Viktor VI. r. vádlott a volt veje.
Ezek után a biróságnak megrendült a bizalma a III. r. vádlott szavahihetőségében, és ezért
Szigeti Mihály V. r. vádlott vallomását fogadta el, aki egyébként is következetes és
ellentmondás mentes vallomást tett az eljárás folyamán.

8. tényállásra:

Kovács Máté III. r. vádlott a nyomozás során azzal védekezett, hogy a sértettnek 1o.111 forintért
átadott egy zálogcédulát, majd a tárgyaláson már azt mondat, hogy a 3o.ooo forint kölcsönt
kapott, 2-3 nap türelmi időt kért és cserébe ott hagyott egy zálogcédulát Szigeti Mihálynénál, és
azt váltsa be.

Ezzel szemben mind Szigeti Mihály V. r. vádlott, mind a sértett arra tudott visszaemlékezni,
hogy a Kovács Máté III. r. vádlottnak adott a sértett, 2-3 napra 3o.ooo forintot és ott hagyott egy
zálogjegyet, a pénzt azonban nem adta vissza.

A III. r. vádlott még ebben az esetben is megváltoztatta a nyomozati vallomását, igy a

vallomását a biróság nem tudta elfogadni a sértett és Szigeti Mihály V. r. vádlott nyilatkozatával
szemben.

Jogi indokolás:

A fentiekre tekintettel a biróság megállapitotta, hogy Ruha Lajos I. r. vádlott azzal a

magatartásával hogy huzamosabb ideig tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta Müller János
sértettet és ezzel neki 3 millió 553.ooo forint kárt okozott(1., 2., 3., 4., tényállás) elkövette 2o12.
évi C. tv. 373. (1) bekezdésében maghatározott és a (2) bekezdés bc.) pontjára figyelemmel a (4)
bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét, mint
társtettes.

Az 5. tényállás vonatkozásában az általa elkövetett bűncselekmény jogi minősitése a 2o12. évi

C. tv. 342. (1) bekezdésének c.) pontja szerint minősülő közokirat-hamisitás, mert a vádlott
hozzájárult ahhoz, hogy a Németh Kálmánnak átadott adásvételi szerződésben nem a
valóságnak megfelelő adatok kerültek, utóbb közhitelű nyilvántartásba.

A biróság a vádlott esetében enyhitő körülményt nem észlelt.

Ugyanakkor súlyositó körülményként észlelte hogy a vádlott büntetett előéletű és jelenleg is

több büntetőeljárás van vele szemben folyamatban.

Kovács Máté III. r. vádlott által elkövetett bűncselekmények minősitése a 2 rb., az 1978. évi IV.
tv 318. (1) bekezdésében maghatározott és a (2) bekezdés c.) pontjára figyelemmel az (5)
bekezdés b.) pontja szerint minősülő folytatólagosan, és üzletszerűen elkövetett csalás
bűntettét, mint társtettes ( a 3., és 4. tényállás),
az 1978. évi IV. tv 318. (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés c) pontjára
figyelemmel a (4) bekezdés b.) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét,
mint társtettes( 7. tényállás), és
az 1978. évi IV. tv 318. (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés c) pontja szerint
4.B.XX.497/2013/254. 29
minősülő csalás vétségét (8. tényállás)
A vádlott a Btk. régi különös visszaeső,

A biróság a vádlott esetében enyhitő körülményt nem észlelt.

Ugyanakkor súlyositó körülményként észlelte hogy a vádlott büntetett előéletű és jelenleg is

több büntetőeljárás van vele szemben folyamatban

Rozinszki Ferenc IV. r. vádlott azzal hogy Farmosi néven irta alá a szállitólevelet, elkövette a
2o12. évi C. tv. 45. ában meghatározott hamis okirat felhasznéálásának vétségét.

Szálka János VI. r. és Horváth Andrea VIII. r. vádlottal elkövették az 1978. évi IV. tv. 274. (1)
bekezésének c.) pontja szerint minősülő közokirat-hamisitás bűntettét.

A biróság mindkét vádlott vonatkozásában enyhtő körülményként értékelte a beismerő

vallomásukat, a megbánást és azt hogy két kiskorú gyermek tartásáról köteleske gondoskodni.
Súlyositó körülményt bnem észlete.

BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB
BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB

Büntetés: I., III., IV., re

A biróság az itéletét a Be. 259. (1) bekezdése szerint indokolta Szigeti Mihály V. r. vádlott,
Sinka Viktor VI. r., Kádár Péter Pálné IX. r. és Németh Kálmán X. r. vádlott esetében.
Az alkalmazott jogszabályok:
- Ruha Lajosné II. r. vádlottra a 2o12. évi C. tv. 36. –át, a 37-. (2) bekezdésének a.) pontját és a
38. (2) bekezdésének a.) pontja.
- Szigeti Mihály V. r. vádlottra a Be. 332. (1) bekezdés a.) pontja,
- Sinka Viktor VI. r. vádlottra a 2o12. évi C. tv. 5o. (1) bekezdése és az 51. (1) és (2)
bekezdése,
- - Kádár Péter Pálné IX. r. vádlottra a 1978. évi IV. tv. 72. (1) bekezdése,
- Németh Kálmán X. r. vádlottra a 1978. évi IV. tv. 72. (1) bekezdése.

A lefoglalás, bülö.

Budapest, 2o16. április 2o. napján

Dr. Ficzere Rita s. k.

a tanács elnöke

ülnök ülnök

A kiadmány hiteléül:
4.B.XX.497/2013/254. 30