Professional Documents
Culture Documents
130 Tétel Végleges PDF
130 Tétel Végleges PDF
rl I t l l
biológiából
á f t d i i s z i l i — s z ó b e l i
. ti ja > 4 ^ U tM 8 f c 3 f Í E ‘
m? ■- 1 -^WíA’- ww I f e £T ú
f •H ^ B i l
4 ”f ^ W * '"T " vilr.íWi •w .« .-.^ 5 l M h ’"’T T » . f e li
n Áffitpv MXtíH 1W’* ,
8S&S
-.1 >ÚÍ?‘ . SjSí%
I S
•Min* •
»••••>-*'4'5'CL-vJs?.««*?• sasra
-
- A í— n-**??
' T-ÍI '* fi Bt
130 tétel
biológiából
©m@Bt színit -széb eíi
a Szerzők:
Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrién
■ Lektor:
Gál Viktória
a Illusztrációk:
Falcione Sarolta
• Képek:
Nemzetközi képügynökségek
a
ktfégiéból üjjiji
tMililriMi
1. Mikor tekinthetünk egy anyagi rendszert élőlénynek?
2. Melyek a Gánti Tibor által megfogalmazott abszolút életkritériumok?
3. Soroljon fel potenciális életkritériumokat (legalább négyet)!
4. Mi az egyed biológiai értelemben, melyek a legfontosabb jellemzői?
5. Sorolja fel és definiálja az egyed alatti szerveződési szinteket!
6. Melyek az egyed feletti szerveződés szintjei, és hogyan határozhatók meg?
Értékelés
mwtfdütm
1. Jellemezze a diffúzió és az ozmózis folyamatát!
2. Mi befolyásolja a diffúzió sebességét?
3. Mutassa be a jelenségeket növényi példákon keresztül, és az ember szervezetében
végbemenő élettani folyamatok ismertetésével! (Három-három példa megemlítése
Pf szükséges!)
4. Válaszában fogalmazza meg röviden, mit jelentenek az alábbi fogalmak: ozmózis
nyomás, turgomyomás, izotóniás közeg, hipotóniás közeg, hemolízis, fiziológiás
F'r sóoldat!
5. Magyarázza meg, hogy miért lehet csillapítani a fájdalmat a sérült terület hűtésé-
I6. vMiért
el- hashajtó hatásúak a vastagbél falán rosszul felszívódó szulfátsók?
Kiékelés
A diffúzió az anyagi részecskék mozgása, mely a halmazban/rendszerben a külön
böző részecskék egyenletes eloszlását eredményezi. (Koncentrációkülönbségek ha
tására kialakuló spontán módon végbemenő részecskemozgás.) A folyamat energia-
IMkségletét a részecskék hőmozgása fedezi. 2 pont
Ha a részecske polaritása megengedi, és a mérete sem túl nagy, akkor a koncentráció
gradiensnek megfelelően áramlik az adott részecske a sejtmembránon keresztül.
1 pont
Az ozmózis „nehezített” diffúzió, hiszen a koncentrációkülönbség csökkentésére
irányuló folyamat egy szemipermeábilis hártyán keresztül valósul meg. Az oldott
részecskék polaritásuk vagy méretük miatt nem képesek a koncentrációgradiensnek
megfelelően áramlani, ezért a koncentrációkülönbség csökkenése az oldószer (víz)
^áramlásával valósul meg. 2 pont
É L > M > U Já> £)éi '- a j j i s i l i 3 iá lrJÍ - ;=£á£JiiájJ
■ LD
lassul, amit annak tompulása jelez. Megjegyzendő, hogy a jegelés szűkíti az ereket,
jgy gátolja a gyulladás és az ödéma kialakulását, ezáltal a fájdalom mértékét is.
1 pont
Aszulfátsók növelik a béltartalom ozmózisnyomását, csökken a vízfelszívás mérté
ke, így lazább szerkezetű széklet képződik. 1 pont
IB IE E
1. Ismertesse az élőlényeket felépítő elemeket!
Csoportosítsa előfordulásuk alapján a biogén elemeket!
Röviden utaljon biológiai jelentőségükre!
2. Magyarázza meg, hogy a földi élővilág miért szénalapú!
3. Hogyan mutatható ki a szén-dioxid?
4. A szilícium is a széncsoport eleme. Miért nem képes hasonló szerepet betölteni a
természetben, mint a szén?
5. Miért veszélyes a nyomelemkészítmények mértéktelen fogyasztása?
I Értékelés
1. Az elsődleges biogén elemek (C, O, H, N) nagy mennyiségben fordulnak elő az élő
lényekben. A szén minden szerves vegyület alkotórésze. 1 pont
Az oxigén a szerves vegyületekben és a vízben található nagy mennyiségben. Az
aerob anyagcseréjű élőlények egyik életfeltétele. 1 pont
A hidrogént a vízben találjuk meg nagy mennyiségben. A sejtszintű anyagcsere
folyamatokban koenzimekhez kapcsolódva, mint proton és elektron szállítódik.
1 pont
■ a
A nitrogén aminocsoport formájában az aminosavak alkotórésze. A heterociklusos
vegyületekben heteroatom, ezért megtalálható minden nukleotid típusú vegyületben,
nukleinsavakban. 1 pont
A másodlagos biogén elemek annak ellenére, hogy az 1%-ot sem éri el az előfordu
lásuk, nélkülözhetetlenek. A kén a metionin és a cisztein alkotórésze. A nátriumion
és a káliumion az ozmózisos jelenségek és az ingerületi folyamatok főszereplője. A
foszfor nukleotidokban, nukleinsavakban és foszfolipidekben fordul elő. 2 pont
A vasion oxidoreduktázok (redoxireakciókat katalizáló enzimek) összetevője, pl.
citokrómok alkotórésze. A hemoglobin és a mioglobin is nagy mennyiségben tartal
mazza. 2 pont
A kalciumion a csontokban található meg nagy mennyiségben. A véralvadási folya
matok egyik tényezője, valamint az izomműködés, egyes enzimek aktiválásának és
a bioelektromos jelenségek nélkülözhetetlen eleme. 2 pont
A magnéziumion az enzimműködésekben fontos, és a klorofill központi ionja.
1 pont
Afluoridion az emlősállatok fogzománcának alkotórésze. 1 pont
Ajód nagy mennyiségben fordul elő a tengerek nagy testű növényeiben, a bamamo-
szatokban. Az ember szervezetében az alapanyagcserében fontos tiroxin alkotórésze.
A tirozin nevű aminosavból szintetizálja a pajzsmirigy ezt a hormont. 1 pont
2. A szén négy azonos erősségű kovalens kötést képes kialakítani. A kötés erőssége a
kis atomi mérettel és a viszonylag nagy elektronegativitással magyarázható. A kö
tések tetraéderes elrendeződésűek. A szénatomok kettős és hármas kötéseket is ké
pesek egymással kialakítani. A szénvegyületek változatos szerkezetűek, amelyek a
különböző izomériákkal jellemezhetők. A szénvegyületek sokfélesége a biológiai
sokféleség feolekuláris alapját képezi. 2 pont
3. A szenet meszes vízzel mutatjuk ki. A szén-dioxid a meszes vízben lévő kalcium-
hidroxiddal csapadékot képez (kalcium-karbonát), amely az oldat zavarosodását
okozza. 1 pont
4. A szilícium a nagyobb atomi mérete miatt már nem képes olyan stabil molekulák
kialakítására, mint a szén, ezért is nem lehet az élet alapeleme. Néhány élőlényben
viszont nagy mennyiségben halmozódhat föl szilícium-dioxid formájában. Bizonyos
növények sejtfalában található, így növelve annak szilárdságát, pl. kovamoszatokban,
zsurlókban. Egyes szivacsok szilárdításában is kovatük vesznek részt. 2 pont
A nyomelemek, pl. a cink, a kobalt, a szelén, a réz, a mangán, bármennyire is csak
kis mennyiségben szükségesek, hiányos bevitelük súlyos tüneteket, betegségeket
okozhatnak. A nyomelemek többsége az átmeneti fémek csoportjából kerül ki. Ezek
az elemek nagyobb mennyiségben fehérjék irreverzibilis koagulációját okozzák, ez
zel magyarázható, hogy túlzott bevitelük súlyos állapotokat idézhet elő. 2 pont
y jjjü ji -■ í 3i í í j í )ü J]
Értékelés
m m
Lipidek még a viaszok, a szteroidok és a karotinoidok is.
* viaszok: a legnagyobb szénatomszámú természetes észterek, képezhetnek bevo
natot leveleken és terméseken, de lehetnek „rovarbölcsők” is
* karotinoidok: konjugált kettőskötés-rendszert tartalmazó színanyag-molekulák
* szteroidok: szteránvázas molekulák, általában hormonok, nagy szerepük van pél
dául a szabályozásban 3 pont
I S I
1. Mi a közös sajátságuk és miben különböznek a szteroidok?
2. Sorolja fel a legfontosabb szteroidokat, és röviden jellemezze azokat a szervezetben
betöltött szerepük alapján!
3. Mik azok az anabolikus szteroidok, milyen veszélyeket rejt felelőtlen alkalmazá
suk?
4. Miért színesek a karotinoidok? Magyarázza a molekulaszerkezettel!
5. Nevezze meg a fotoszintézisben szereplő karotinoidokat!
6. Ismertessen legalább kettő, színt adó karotinoidmolekulát a növényekből!
7. Nevezzen meg legalább egy-egy állati, illetve emberi szervezet számára nélkülözhe
tetlen karotinoidot!
1. A szteroidok közös sajátsága a szteránváz, amely három hattagú és egy öttagú gyűrű
speciális összeépülése. Különböznek a vázhoz kapcsolódó funkciós csoportokban és
oldalláncokban. 2 pont
2. Fontosabb képviselőik és szerepük:
* koleszterin: a biológiai membránok alkotója, számos más szteroid szintézisének
kiinduló vegyülete ( 1,7-dehidro-koleszterin) a szervezetben 1 pont
* D-vitamin előanyaga: a normális csontosodási folyamatokhoz nélkülözhetetlen,
katalizálja a Ca2+ felszívódását a vékonybélben 1 pont
^ epesav: a termelő szervből, a májból a patkóbélbe ürül, ahol a zsírokat emulgeálja
és aktiválja a hasnyálmirigy lipáz enzimét 1 pont
^ mellékvesekéreg-hormonok, pl.: aldoszteron - Na+-visszaszívás a nefronokban;
kortizol - glükózanyagcsere, glükoneogenezis, gyulladáscsökkentés;
* androgén szteroidok - férfi másodlagos nemi jellegek kialakítása, libidó 3 pont
* nemi hormonok, melyeket az ivarmirigyek termelnek: tesztoszterona férfi nemi
hormon; ösztrogén és progeszteron a női nemi hormonok (nemi működés fenntar
tása, libidó és a másodlagos nemi jellegek kialakítása) 3 pont
3. Anabolikus szteroidok a felépítő anyagcserét serkentő hormonok, pl. az izomhor-
monnak is nevezett tesztoszteron. Ezek szedése káros mellékhatásokkal jár, mint pl.
a szívbetegségek fokozódó kockázata, magas vérnyomás, kopaszodás, mellékvese-
és heresorvadás, impotencia, a mozgásszervek fokozódó sérülékenysége stb. 3 pont
4. A karotinoidok molekuláiban sok konjugált kettős kötés található, melyek 7c-elekt-
ronjai delokalizálódnak, ezért a látható fény fotonjai is képesek gerjeszteni. A fény
elnyelés miatt ezek a molekulák színesek. 2 pont
5. A karotinoidok közül a fotoszintézisben játszanak szerepet a karotin és oxidált szár
mazéka, a xantofill. 2 pont
6. Színt adó növényi karotinoidok: a karotin - pl. a sárgarépában, likopin - pl. a para
dicsomban. 1 pont
7. Az állati és az emberi szervezet számára fontos karotinoid az A -vitam in, m ely a látó
bíbor előanyaga. Karotinoid még például a K-vitamin (a véralvadáshoz nélkülözhe
tetlen) és az E-vitamin is (antioxidáns, a nemi működésekhez is nélkülözhetetlen).
1 pont
7. tétel: Tejcukor-érzékenység
é r té k e lé s
8. tétel: A fehérjék
| Értékelés
9. tétel: Á DNS-molekuiá
te E E E E :
1. Kik tárták fel a DNS szerkezetét, és mikor kaptak Nobel-díjat?
2. Ismertesse a DNS-t felépítő monomereket!
3. Mi a bázispárosodás szabálya?
4. Ismertesse a DNS-molekula felépítését, adja meg nevezetes paramétereit!
5. Miért egyedi a DNS a molekuláris világban, és mi ennek a haszna?
6. Hogyan nevezzük a DNS információs egységét? Definiálja is a fogalmat!
7. Miért kellett bebizonyítani, hogy a DNS az örökítőanyag?
8. Ismertesse Griffith és Avery kísérleteit!
1- Francis Crick, James D. Watson és Maurice Wilkins tárták fel 1953-ban, Nobel-díjat
1962-ben kaptak. 1 pont
Monomerei a DNS-nukleotidok, melyek alapja a 2-P-dezoxi-D-ribóz, ehhez kapcso
lódik a N-tartalmú szerves bázis (1. C-atomhoz) és a foszforsav (az 5. C-atomhoz).
A kötések kondenzációval jönnek létre. Összesen négyféle DNS-nukleotid van-
adenin-, timin-, guanin- és citozintartalmú. 2 p o n ti
3. Az egymást kiegészítő, azaz komplementer bázisok: A - T é s a G - C . A bázispárok
tehát úgy alakulnak ki, hogy egy purinvázas bázishoz ( A és G ) egy pirimidinvázas
kapcsolódik ( T és C ) hidrogénkötésekkel. 1 pont
4. A DNS-ben a nukleotidok két polinukleotid-láncot alkotnak. A láncok „gerin
cét” a pentóz-foszfát-lánc alkotja, az egyik dezoxiribóz-molekula 5. szénatomja a
foszforsavmaradékkal foszfodiészter-kötést létesít a másik nukleotid dezoxiribózának
3. -OH-csoportjával. 2 pont
A két lánc antiparalel állású, és a szerves bázisokon keresztül kapcsolódik egymás
hoz hidrogénkötésekkel. Az adenin és timin között 2 hidrogénkötés, míg a guanin és
citozin között 3 hidrogénkötés létesít kapcsolatot. 3 pont
A DNS paraméterei: a két lánc távolsága 2 nm, a hélix (spirális) egy csavarulatát tíz
bázispár alkotja, melynek hossza 3,4 nm. 1 pont
5. A DNS-molekula az örökítőanyag. Egyedülálló abban, hogy megkettőződésre ké
pes. A szemikonzervatív megkettőződési (duplikációs) képesség nélkülözhetetlen a
DNS-ben tárolt információnak az utódsejtekbe való átkerüléséhez. 1 pont
6. A DNS-ben az információ a génekben tárolódik. Újabb kutatások bizonyították,
hogy intronokban, sőt a gének közti szekvenciákban is vannak a génátíródást és a
fehérjeszintézist szabályozó régiók. Ez a posztgenetika tudománya. 1 pont
A gén a DNS-molekula aktív szálának olyan értelm es szakasza, am ely szükséges
és elégséges információt tartalmaz egy fehérje am inosavsorrendjének kódolásá
hoz. 1 pont
7. Mivel a fehérjék hordozzák az élet anyagi alapját, ezért nem volt egyértelmű, hogy a
DNS a meghatározó szerepű molekula, ezt be kellett bizonyítani. 1 pont
8. F. Griffith a tüdőgyulladást okozó baktérium két változata segítségével bizonyította
az információhordozó molekula létezését, szerepét. Az S-variáns tokos, az R-variáns
tokot nem képez. 1 pont
♦ Élő S-variánst oltott a kísérleti egerekbe: az eredmény nagy százalékban letalitás/
pusztulás.
^ Élő R-variánssal történő beoltás után az egerek életben maradtak.
♦ Hővel elölt S-variánsok beinjektálása után az egerek életben maradtak.
h Az élő R-variánsok és hővel elölt S-variánsok közös beinjektálása után az egerek
elpusztultak, tetemeikből élő S-variánsok voltak kimutathatók, vagyis a baktériu
mok között információátadás, ún. baktériumtranszformáció zajlott.
♦ Később O. Avery minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a baktérium
transzformáció a DNS-hez köthető folyamat. (A hővel kezelt S-variánsokat szét
bontotta, és így keverte élő R-variánsokhoz.) 5 pont
1. Ismertesse a nukleotidok felépítését!
2. Milyen különbségek vannak a DNS és az RNS felépítésében?
3. Milyen szerepet tölt be a nukleotid az enzimek felépítésében?
4. Fejtse ki konkrét példán keresztül a cAMP működésének lényegét!
| Értékelés
1. Az élőlények azért nyílt rendszerek, mert környezetükkel állandó anyag- és energia-
cserét folytatnak. 1 pont
2. Az anyagcsere az élő rendszer és környezete között zaj ló anyagfelvétel, anyagátalakítás
és anyagleadás. 3 pont
3. Az anyagcseréhez energia szükséges. A felhasznált energia típusa szerint csoporto
síthatók az élőlények. 1pont
4. A fényenergiát hasznosítók a fotoautotrófok vagy fotoszintetizálók. Mivel ezek az
élőlények szervetlen anyagokból (C 0 2 és H20 ) állítanak elő szerves vegyületeket,
ökológiai értelemben termelők/prőducensek. 2 pont
Fotoszintetizálók: a baktériumok néhány faja, a kékbaktériumok, a növény szerű ala
csonyabb rendű eukarióták és a növények (a paraziták kivételével). 1 pont
A szerves anyagok oxidálásával nyernek energiát a heterotróf élőlények. A
heterotrófok ökológiai értelemben fogyasztók és lebontok lehetnek. 2 pont
Fogyasztók általában az állatok, melyek közül az élő gazdaszervezetből táplálkozó-
kat parazitáknak/élősködőknek nevezzük. 2 p ont
A reducensek/lebontók is heterotrófok, de ezek ún. holt szerves anyagot fogyaszta
nak. Jelentőségük: a biogeokémiai anyagkörforgásban nélkülözhetetlenek. 2 pont
Reducensek pl. a gombák, a baktériumok többsége és néhány féregfaj. 1 p ont
5. Az anyagcsere-folyamatok lejátszódása szabályozott folyamat, amely információ-
áramláson alapul. (Az információáramláshoz viszont energia szükséges, amely álta
lában az anyagcseréből nyerhető!) 1 p ont
6. A szabályozott anyagcsere-folyamatok tartják fenn a sejtek - ezáltal az egész szerve
zet - egyensúlyát/homeosztázisát a változó körülmények között. 1 pont
7. Transzportfolyamatnak nevezzük a sejtek membránján/sejthártyáján keresztül zajló
anyagfelvételi és anyagleadási folyamatokat. 1 pont
8. Az intermedier anyagcsere a sejtekben zajló anyagátalakítási folyamatok összessé
ge; gyakorlatilag biokémiai reakciók, melyek szabályozottan játszódnak le. 1 pont
9. A fő anyagcsereutak minden élő rendszerben azonosak, s szinte kivétel nélkül
enzimatikus reakciók. (Ebből következik az enzimek nagyfokú egyezése is - evolú-
cióMtatás!| 1 pont
Értékelés I
f B 3 E L u iv
1. Hasonlítsa össze a gerincesek keringési rendszerét!
2. Az állandó testhőmérséklet milyen szervrendszerek tökéletesedését vonta maga
után? (Legalább két szervrendszert említsen meg!)
Értékelés
Értékelés
1. Prokariótának nevezzük azt az egyszerű, ősi sejttípust, amelyben a DNS-molekula
szabadon/difíuzan található a sejtplazmában, tehát nem különül el. 1 pont
Prokarióták a baktériumok és a kékbaktériumok. 2 pont
Az eukarióta sejtekben a DNS-molekulát egy sejtmaghártya választja el a sejtplaz
mától, tehát valódi sejtmagvas élőlények. 1 pont
Az eukariótákat az alábbi birodalmak élőlényei jelentik: eukarióta egysejtűek / ala
csonyabb rendű eukarióták, gombák, növények és állatok. 4 pont
2. Mivel mindkét sejttípus a mikrométeres mérettartományba tartozik, mindkettő látha
tó fénymikroszkóppal is. 1 pont
3. A sejtek felépítését, bizonyos sejtalkotókat csak elektronmikroszkóppal vizsgálhat
juk. 1 pont
4. Közös sajátságaik:
* Mindkét sejttípust a környezetétől biológiai membrán, a sejthártya határolja el,
melynek felépítése alapjaiban ugyanaz.
% A sejtek belső terét a sejtplazma tölti ki. (Főként fehérjékből, vízből és ionokból
áll.)
♦ Mindkettőben találkozhatunk szabad riboszómákkal, amelyek a transzláció/fe
hérjeszintézis színterei. 3 pont
5. A sej maghártya meglétéből következik (lefuződés), hogy az eukarióta sejtekben
nemcsak a DNS-molekula határolódik el, hanem az egyes biokémiai reakciók/reak
ciósorok is elkülönültek, ún. reakcióterek jöttek létre. Ezeket a reakciótereket sejtal
kotóknak nevezzük. 1 pont
6. Csak az eukariótákra jellemző sejtalkotók (a sejtmagon kívül):
♦ endoplazmatikus retikulumok (DÉR, SER)
♦ Golgi-apparátus
♦ mitokondrium
♦ plasztiszok/színtestek (csak növényi sejtekben)
♦ citocentrum/osztóközpont/sej tközpont
♦ lizoszóma
♦ vakuolum/sejtüreg (növényi sejtekben) 3 pont
7. Bizonyos eukarióta sejtekben és prokariótákban is előfordulhatnak:
♦ sejtfal (a prokariótáknál általános, de a növényi és gombasejt is képzi - alapanya
guk eltérő)
♦ ostor/flagellum vagy c silló ^ R t' > 2 pont
8. Csak bizonyos baktériumokra jellemző a tokképzés. (Pl.: tüdőgyulladást keltő
Streptococcus pneumoniae S-variánsa.) Megemlíthetők még a plazmidok, melyek a
prokarióták gyűrű alakú DNS-molekulái. 1 pont
H P M
1. Hasonlítsa össze a biológiai oxidáció és az erjedés folyamatát!
2. Részletezze a glikolízis egyes lépéseit!
3. Összegezze a folyamat anyag- és energiamérlegét! Milyen élőlényekben zajlanak le
az említett folyamatok?
4. Melyik az ősibb folyamat, és miért?
5. Mi a jelentősége a baktériumoknak?
^ sssE m
1. Melyik elmélet magyarázza a két sejtalkotó keletkezését? Fejtse ki röviden ezt az
elméletet!
2. Milyen bizonyítékaink vannak a vázolt elmélet helyességére? (Említsen legalább
három bizonyítékot!)
3. Melyek a két sejtalkotó felépítésének hasonlóságai és fő különbségei?
4. Melyek e sejtalkotók fő feladatai, és milyen egyéb szerepeik lehetnek?
5. Nevezzen meg egy olyan emberi szervet, mely kiemelkedően sok mitokondriumot
tartalmaz!
6. Nevezze meg azt a növényi szövetet, mely a legtöbb zöld színtestet tartalmazza!
I Értékelés
1. Mindkét sejtalkotó keletkezését az endoszimbionta elmélettel magyarázzuk. Ennek
lényege, hogy valaha élt prokarióta sejtek más prokarióta sejteket kebeleztek be,
melyeket nem emésztettek meg, hanem szimbionta kapcsolat alakult ki közöttük. A
mitokondriumok feltehetőleg bekebelezett baktériumból, míg a színtestek bekebele
zett kékbaktériumokból alakultak ki. 4 pont
2. Az endoszimbionta elméletre több bizonyítékunk is van, pl.:
* a DNS-molekulák szerveződése a sejtalkotókban prokarióta jellegű (gyűrű ala-
^ képesek osztódni,
^ fehérjeszintézisük formil-metioninnal indul,
♦ riboszómáik ülepedési állandója a prokariótákéval egyezik,
♦ kettős membrán építi fel mindkettőt, ahol a belső membrán prokarióta jellegű,
* méretük is a prokariótákéval egyezik. 3 pont
3. A két sejtalkotó felépítésének hasonlóságai: kettős membránnal rendelkeznek, mind
kettőben a belső membrán felülete jóval nagyobb, a belső membrán által elhatá
rolt teret citoplazmaszerű alapállomány, a mátrix (mitokondrium), illetve a sztróma
(színtest) tölti ki, a két membrán között membrán közti tér található. 3 pont
A mitokondriumokban a belső membrán jellegzetesen betüremkedik (cristás v.
tubulusos jellegű), a színtestekben a belső membrán gránumokat és tilakoid memb
ránokat alakít ki. 2 pont
4. A mitokondrium a lebontó anyagcsere sejtalkotója, benne zajlik a citromsavciklus
(Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) és a terminális oxidáció. Az előbbi enzimei a mát
rixban, az utóbbié a tubulusok membránjába ágyazottan találhatók (elszállítás!). A
sejtben előállított ATP legalább 80%-a a mitokondriumokban keletkezik. 2 pont
A mitokondriumok részt vesznek a sejtszintű ozmoregulációban, ezért időnként
gömbszerüekké válnak a vízfelvétel miatt (kondrion), normál esetben (intenzív oxi
dáció) inkább fonalas jellegűek (mítosz). 1 pont
A zöld színtestek/kloroplasztiszok a felépítő folyamatok sejtalkotói, kizárólag a nö
vényekben fordulnak elő, hiszen a fotoszintézis zajlik bennük. A gránumokhoz kö
tődnek a fotoszintetikus pigmentek és az elszállító enzimek, tehát a fényszakasz kö
tődik a belső membránokhoz. A sztrómában találhatók a redukciós ciklus enzimei.
2 pont
A színtestek részt vehetnek tápanyagok raktározásában (pl. keményítőszemcse),
ezek általában a fénytől elzárt növényi részekben találhatók (leukoplasztiszok). A
termésekben sokszor színanyagokat raktározó színtestekkel találkozunk, melyek el
sősorban karotinoidokat raktározó kromoplasztiszok. 1 pont
5. Különösen sok mitokondriumot tartalmaznak a máj sejtek és a szívizom. 1 pont
6. Sok kloroplasztisz van a növények asszimilációs alapszövetében, pl. a levelekben.
1 pont
SB H EEZ3M
1. Sorolja fel a fehéijeszintézishez szükséges anyagokat!
2. Röviden ismertesse az mRNS képződésének folyamatát!
3. Hogyan történik az információátadás?
4. Mely sejtalkotóban történik a fehérjeszintézis? Ismertesse a folyamat legfontosabb
lépéseit!
5. Mi a szerepe a chaperonoknak (dajkafehérjéknek)?
6. Ismertesse a szekretálandó fehérjének a sejtből való kikerülési útját, mechanizmusát
és az érintett sejtalkotók szerepeit!
Értékelés
Értékelés
í . A sejtciklus:
$ A mitózis után a sejt G,-fázisba kerül. Ebben a szakaszban szintetizálódik a sejt
jellemző fehérjéinek nagy része. (A sejtciklus hosszúságát általában ennek a sza
kasznak a hossza határozza meg.)
^ A következő fázis az S-fázis, ami a DNS szintézisét jelenti. A DNS duplikációja
után a sejt felkészül az osztódásra.
♦ A G2-fázisban a sejt tehát az osztódásra készül, hiszen ekkor már kétszeres DNS- L
állománnyal rendelkezik. .
^ Az utolsó, vagy M-fázis a mitózis vagy a meiózis szakasza, tehát a sejt osztódik, j
4 pont
2. A sejtciklus szigorúan szabályozott folyamat. Ha a sejt G0-fázisba kerül, akkor nem
fog osztódni, viszont a differenciáltságának megfelelő működést végzi. 1 pont
3. Ha a szabályozási folyamatba valamilyen hiba csúszik, kontroll nélkül osztódó sej- |
tek (daganatsejtek), illetve súlyosan károsodott sejtek jöhetnek létre. 1 pont j
4. A daganatok lehetnek jó- és rosszindulatúak. A jóindulatú daganatok az eredeti sző- ]
veti sejtekkel morfológiailag nagyban hasonló sejtekből állnak, melyek osztódási
rátája viszont magasabb. Az így kialakult daganatot általában tok veszi körül, ezért a
létrehozó szövettől jól elkülöníthető (viszonylag könnyen kimüthető). A rosszindu
latú daganatok (pl. carcinoma) sejtjei szabálytalan alakúak, nincs köztük működőké
pes sejt, beterjednek az őket létrehozó szövetbe, eret „húznak”, könnyen képezhet-1
nek áttétet - a kezelés komoly gondot jelent. 2 pont
5. A súlyosan károsodott sejtek egyik sorsa lehet, hogy „öngyilkosságot”, apoptózist 1
követnek el. Ezt a folyamatot - mivel genetikai terv szerint történik —programozott
sejthalálnak is nevezzük. 1 pont
6. Az osztódáshoz a duplikált DNS-molekula határozott formát vesz fel. Ezeket a jól
festődő testecskéket nevezzük kromoszómáknak. Az ember diploid (2rí) kiinduló
sejtjei osztódáskor 23 pár kromoszómát hoznak létre, azaz az osztódó sejtekben 46
db kromoszóma figyelhető meg. 2 pont
7. A férfi és a nő kromoszómaképletében a 23. kromoszómapárban / ivari kromoszó
mapárban van eltérés. A férfiakban a 23. „pár” X és Y (valójában nem párok, hiszen
nem homológok!). A nőkben viszont az ivari (23.) kromoszómák valódi párok: XX.
2 pont
8. A mitózis vagy számtartó osztódás: a homológ kromoszómák nem állnak pár
ba, hanem egymás alá rendeződnek az osztósíkban. A „beállt” kromoszómákat í f
a
húzófonálzat egykromatidás kromoszómákra húzza szét, majd a plazma is ketteva-
3
I
lik. A keletkezett utódsejtek (2 db) DNS-tartalmukban az eredetivel egyeznek, ha
nem történt mutáció. 3 pont
A meiózis vagy redukciós osztódás: a kialakult kromoszómák homológjai párba áll
nak, közben átkereszteződés(ek)/(crossing over) történik, mely allélkicserélődéshez
vezethet, majd az első osztódási forduló végén a homológ párok tagjai véletlensze
rűen válnak szét. Ezt azonnal követi a második osztódási forduló, amely tulajdon
képpen egy mitózis, és amelyben most már a rekombináns kromoszómák válnak szét
egykromatidás kromoszómákra. Az eredmény 4 db haploid (n) utódsejt. 3 pont
9. A növényvilágban a spórák, az állatvilágban az ivarsejtek keletkeznek meiózissal.
1 pont
Értékelés
1. A vírusok obiigát sejtparaziták. Nanométeres nagyságrendűek, gyakorlatilag
nukleoproteidek, azaz örökítőanyagból (DNS vagy RNS) és fehérjeburokból
(kapszidburok) állnak. Igen sok vírus rendelkezik emellett egy külső burokkal, a
peplonnal, melyet a vírusok a gazdasejtek membránjából „rabolnak” el. 3 pont
2. A törzsfán azért nem helyezhetők el, mert önállóan életjelenségeket nem mutatnak,
nem rendelkeznek energiaszolgáltató és fehérjeszintetizáló rendszerrel, ezért csak
élő sejtben képesek a reprodukcióra (abszolút paraziták). 1 pont
3. Két létalakot különböztetünk meg: a viriont, amely kikristályosítható, virulens/fertő
ző forma, és a vegetatív vírust, amely a neki megfelelő gazdasejtben éppen „szapo
rodik”. 1 pont
ÜJjJiáJi! 3:-£1jJÍ -■ i3^ÍJÍ»üJj
4. A vírusok csoportosítása:
^ a fertőzött gazdasejt típusa szerint: növényi, állati és humán patogének, bakterio
fágok
^ a felépítésük szerint: örökítőanyag típusa (DNS v. RNS), egy- vagy kétszálú-e,
van-e peplon
^ alakjuk szerint: helikális, ikozaéderes, gömbszerű, binális (fág) 2 pont
5. Eredetükre vonatkozó elméletek: sejtekből kiszakadt részletek, melyek az evolúció
során bizonyos önállóságra tettek szert, vagy szélsőségesen redukálódott valaha élt
sejtek. 1 P°nt
6. Szaporodásuknak lényege: az örökítőanyagukat bejuttatják a gazdasejtbe, majd át
programozzák annak működését úgy, hogy a sejtben az új vírusnemzedék felépítő
molekulái képződjenek. Természetesen a különböző vírusok más-más szaporítási
stratégiát alkalmaznak. 1 P°nt
7. Humán patogének például influenza (több típusa is van), bárányhimlő (varicella),
rózsahimlő (rubeola), HÍV, kanyaró (morbilli), mumpsz, herpesz, HPV (humán
papilloma), ebola stb. 2 pont
Az onkogén vírusok daganatosodást indíthatnak el a szervezetben, mely a legtöbb
esetben rosszindulatú. Ilyen vírus például aHPV ésa herpesz. 1 pont
8. Járványról akkor beszélhetünk, amikor egy kórokozótól egy időben tömegesen be
tegszenek meg az emberek. 1 pont
9. Vírusok ellen nincs gyógyszer, hiszen a vírusgenom beépül a gazdasejtekbe, így a
gazdasejteket kellene elpusztítani. A vírus nem folytat önállóan semmilyen anyag
cserét, tehát a különböző ölő- vagy méreganyagokat nem venné fel. Egyetlen ki
vétel a herpeszvírusok és a varicella zooster virális DNS-polimeráz enzimét gátló
acyclovir és pencyclovir, de ezek is csak a vírusok szaporodását lassítják/gátolják,
de nem pusztítják el őket. 1 pont
10. A vírusokat csak a saját immunrendszerünk győzheti le, ezért a prevencióra (meg
előzés) kell helyezni a hangsúlyt! Legfontosabbak: az immunerősítés (C-vitamin,
nyomelempótlás), illetve fokozottan ügyeljünk a megfelelő higiéniára! 2 pont
11. A védekezés módjai:
* természetes aktív: átesünk a betegségen, és védetté válunk - memóriasejtek! (bá
rányhimlő)
* természetes passzív: anyatejjel jut a csecsemőbe a kész ellenanyag
% mesterséges aktív: legyengített kórokozókat vagy azok antigénjét juttatjuk a szer
vezetbe a memóriasejt-képzés céljából (védőoltások, pl. IPV) (L. Pasteur)
* mesterséges passzív: állatok szervezetében termelődött kész ellenanyagot jutta
tunk a fertőzött egyén testébe (E. Jenner) 2 pont
12. A szubvirális elemek a vírusoknál egyszerűbb felépítésű fertőző molekuláris rend
szerek. Ilyenek például a prionok, amelyek csak fehérjéből álló, ún. „konform ációs
izomer bombák” (Creutzfeld-Jakob-szindróma, kergemarhakór).
Szintén szubvirális elemek a viroidok - csupasz örökítőanyagból (általában RNS)
álló növényi paraziták. 2 pont
32
2HS
1. Jellemezze a baktériumokat felépítésük, anyagcseréjük, szaporodásuk, ökológiai je
lentőségük alapján!
2. Milyen populációs kapcsolatban lehet partner baktérium?
Értékelés
1. A baktériumok prokarióta sejtes szerveződésűek. Örökítőanyaguk nincs maghártyá
val határolva, ezért hisztonfehérj éktől mentes DNS-ük szabadon a citoplazmában
található. 1 pont
Endoplazmatikus membránhálózatuk fejletlen, nem rendelkeznek membránokkal
határolt sejtorganellumokkal, így mitokondriumokkal és színtestekkel sem. 1 pont
Biokémiai folyamataik térbeli és időbeli rendezettségét a sejthártya felületnövelő
betüremkedései, az ún. mezoszómák teszik lehetővé. 2 pont
A baktériumokra jellemző a szénhidrát- és fehéijetartalmú sejtfal, amely a sejt védel
mét szolgálja, és egyben alakját is megszabja. Néhány baktérium még szénhidrátok
ból álló tokkal is felvértezi magát. Ez utóbbi főleg a betegségeket okozó ún. patogén
baktériumokra jellemző. 2 pont
Az anyagcseréjük alapján lehetnek autotróf és heterotróf életmódúak. Az autotróf
baktériumok lehetnek fototróf (pl. bíborkén-baktérium) életmódúak, vagy
kemoszintetizálók/kemoautotrófok (pl. nitrifikáló baktérium) aszerint, hogy milyen
energiaforrást használnak a szervetlen anyagból történő szerves anyag felépítésé-
v%sz. 2 pont
A heterotróf anyagcseréjű baktériumok szerves anyagot használnak szénforrásként,
amelyhez szaprofita, parazita, ill. szimbionta módon juthatnak. 2 pont
Kedvezőtlen körülmények között a baktériumok túlélő spórát (endospórát) képez
hetnek, amelyet rendkívül gyorsan képesek létrehozni. A spóra kedvező körülmé
nyek között gyorsan szaporodóképessé válik. A sterilizálás ezért nem is olyan egy
szerű, mint ahogyan ezt gondolnánk. Ivartalanul, egyszerű osztódással/hasadással
sokszorozódnak. Ivaros szaporodás is jellemző rájuk, a konjugáció. Ez a szaporodás
mód nem jár közvetlenül egyedszám-növekedéssel, viszont genetikai sokféléségüket
eredményezi az átmeneti egyesülés. 2 pont
A baktériumoknak a bioszféra anyagforgalmában óriási a jelentőségük, mivel az óri
ási tömegben keletkező elhalt szerves anyagot lebontják, így a növények számára
újra felvehetővé teszik. A biogeokémiai ciklus fontos szereplői. 1 pont
2. A szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok kötik meg a levegő nitrogénjét a pil
langós virágú növények számára. A növényevő emlősállatokból hiányoznak azok az
enzimek, amelyek a cellulóz bontását lehetővé tennék, ezért szövetkeznek a cellu
lózbontó prokarióta szervezetekkel. A baktériumflóra vagy a tápcsatorna előbéli sza-
kaszában (bendő), vagy a vakbélben található. A nők hüvelyflórájának (Döderlein-
baktériumok) tej savas erjedése savas kémhatást eredményez, amely fontos szerepet
tölt be a belső nemi szervek védelmében. 3 pont
A parazita életmódú baktériumok a gazdaszervezet megbetegedését okozzák. A gaz
daszervezet immunrendszere a kórokozó baktérium ellen védekezik. Több betegsé
get okozó baktérium ellen hatásos védőoltás áll rendelkezésünkre. Emberi megbete
gedést okozó baktériumok: tetanusz, kolera, tbc, szalmonella stb. 2 pont
Az antibiózis olyan populációs kapcsolat, amely során az élőlény (gombák, bak
tériumok) más élőlényeket (baktériumokat) károsító szerves anyagokat termel. A
Penicillium notatum/ecsetpenész által termelt szerves anyag (penicillin)/antibioti-
kum sokféle baktériumot gátol sejtfalának szintézisében, ezen alapul gyógyító hatá
sa. 2 pont
Értékelés
SSH 2E51
1. Jellemezze a gombákat testszerveződésük alapján!
2. Határozza meg a gombafonal/hifa fogalmát!
3. Mi a micélium, és mi a termőtest?
4. Mi indokolja a gombák külön országba való sorolását?
5. Milyen, a növényekéhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek a gombák?
(Legalább négy említése szükséges!)
6. Milyen tulajdonságok emlékeztetnek az állatokra?
7. Jellemezze a gombák szaporodását! Miben egyediek?
8. Miért találkozhatunk gombákkal szinte mindenhol?
9. Jellemezze a gombákat életmódjuk alapján! (Példákat is említsen!)
10. Milyen felhasználásait ismeri a különböző sarjadzó gombáknak?
11. Ki fedezte fel és melyik gombafaj vizsgálatakor az első antibiotikumot?
Értékelés^
1. A gombák testszerveződésére leginkább a fonalas és a teleptestes szerveződés jel
lemző. Előfordulnak még egysejtű változatok is (sarjadzógombák), de egy szövetes
szerveződésűt sem találunk. 3 pont
2. A gombafonal vagy hifa tulajdonképpen egy sokmagvú sejt, amely úgy jön létre,
hogy a sejtek közötti válaszfalak részben vagy teljesen eltűnnek. 1 pont
3. A gombafonalak szövedékét nevezzük micéliumnak, amely általában a földfelszín
alatt található (tenyésztést). 1 P°nt
A termőtest a hifák szorosan elhelyezkedő tömege, amely fajra jellemzően alakul ki.
Azért nevezzük termőtestnek, mert a spórák kialakítását, a szaporodást szolgálja.
1 pont
4. A külön országba sorolást nemcsak a testszerveződés egyediségei, hanem az is indo
kolja, hogy a gombáknak vannak a növényekre és az állatokra jellemző tulajdonsá
gaik is. 1 pont
5. A növényekéhez hasonló tulajdonságok: nem mozognak (kivéve néhány
nyálkagombafaj állábas mozgását), sok faj gombafonalai korlátlan növekedésre ké
pesek, spórákkal szaporodnak, sejtfallal rendelkeznek (bár ennek anyaga általában
kitin - kitozán és nem cellulóz). Néhány faj tartalék tápanyagként olajat raktároz
hat. 2 pont
6. Az állatokéval rokon vonások: heterotróf életforma, gyakori raktározott tápanyaguk
a glikogén. 1 pont
7. Szaporodásuk: lehet ivartalan, pl. bimbózás/saijképzés —>saijadzó gombák (pl. sütő/
sörélesztő)
Nagyobb részben ivartalan úton spórákat képeznek, melyek vastag fallal körülvett,
kiszáradásnak ellenálló haploid szaporítóképletek.
Csak a gombákra jellemző, hogy sejtfonalaikban keverten találhatók a haploid és a
diploid sejtek:
♦ spóra (n) mitózls—> sejtfonai (rí)
♦ 2 különálló sejtfonal {rí) sejtjeinek egyesülése zigóta (2rí)
^ zigóta (2rí) m,t0Zls_> sejtfonal (2rí)
♦ sejtfonal (2n) meioz,s-» spóra, illetve spórák {rí)
Pl. a tömlő és a bazídium ivaros folyamatok eredményeként alakulnak ki, tehát
diploid sejtekből állnak, és belőlük meiózissal képződnek a haploid spórák. 3 pont
8. Azért találhatók meg szinte mindenhol (kozmopoliták), mert rendkívül jól alkalmaz
kodtak a különböző környezeti tényezőkhöz. Pl. tág hőtűrőképességgel rendelkez
nek, jól viselik a hiperozmotikus környezetet, kedvelik a savas közeget. 2 pont
9. Életmódjuk szerint lehetnek szaprofiták, melyek elpusztult növényekkel és állatok
kal táplálkoznak, ezáltal nagy szerepük van a biogeokémiai anyagforgalomban (kerti
csiperke, fejespenész). A parazita gombák élő szerves anyagból jutnak táplálékhoz
(peronoszpóra, candida, különböző bőrgombák). A szimbionták valamely más fajjal
alakítanak ki kölcsönösen hasznos kapcsolatot (fenyőfélék mikorrhizái). 3 pont
10. A sarjadzógombákat az élelmiszeripar használja fel: a sütőélesztőt/sörélesztőt a
sütőüzemek kelesztésre, a szeszipar sörkészítésre használja. A borélesztők szintén
alkoholos erjesztők. Ezek a gombák anaerob körülmények között a glükózt etil-al
koholra és szén-dioxidra bontják. 1 pont
11. Sir Alexander Fleming fedezte fel a Penicillium notatum (ecsetpenész) gomba anti-
biotikus hatású anyagát, a penicillint, mely jelentős mérföldkő az orvostudomány
ban a baktériumok elleni harcban. 1 pont
eB 3E E Z 3F:';
1. Hasonlítsa össze a mohákat és a harasztokat testszerveződésük szerint!
2. Miért tekinthetők a mohák evolúciós oldalágnak? (Legalább két indokot mondjon!)
3. Milyen szerepeket töltenek be a mohák az életközösségekben?
4. Ismertesse a mohák nemzedékváltakozását részletesen!
5. Hogyan aránylik egymáshoz a két nemzedék hossza?
6. Miért fejlődhettek tovább a harasztok?
7. Melyek a harasztok szervei?
8. Miért csökkent a harasztok szerepe napjainkban?
9. Melyik növénycsoportnak köszönhető ez a változás?
10. Hol találjuk ma a harasztok élőhelyeit?
11. Miben tér el nemzedékváltakozásuk a mohákétól?
12. Nevezzen meg a harasztok törzséből legalább egy reliktum fajt!
Értékelés
4. A mohák nemzedékváltakozása:
haploid (n) spóra -» mitózissal előfonal (n) / fonalas előtelep -» mitózissal
mohanövényke (ti) -» a mohanövénykén szintén mitózissal haploid ivarszervek
alakulnak ki, melyekben mitózissal képződnek az ivarsejtek -» a hímivarsejtek (n)
vízben úszva jutnak el a petesejtekhez (n), melyek almasavat termelve vonzzák ma
gukhoz őket (pozitív kemotaxis) -» megtörténik a megtermékenyítés, és kialakul
a diploid (2/?) zigóta-> a zigótából diploid spóratartó lesz (mitózissal) —» majd a
szintén diploid spóraképző anyasejtek meiózisos osztódásával alakulnak ki újra a
haploid spórák 4 pont
5. A gametofiton/ivaros szakasz a spóra osztódásával kezdődik, és a megtermékenyítésig
tart. A sporofiton vagy ivartalan nemzedékbe csak a spóratartó és a spórák kialakulása
tartozik. Tehát az ivaros szakasz hossza felülmúlja az ivartalanét. 2 pont
6. A harasztok jobban tudtak alkalmazkodni a szárazföldi életmódhoz a valódi szöve
tek kialakulása miatt, ezért az evolúció során továbbfejlődtek. Belőlük alakultak ki a
virágos növények a földtörténeti óidő végén. 1 pont
7. A harasztok (vegetatív) szervei: gyökér, szár, levél. 1 pont
8. Napjainkra a harasztok szerepe jóval kisebbé vált, hiszen a virágos növények (külö
nösen a zárvatermők) visszaszorították őket. 1 pont
9. A virágos növények sikerét az hozta meg, hogy a szaporodásukat a virág megjelené
sével függetleníteni tudták a víztől, míg a harasztok nagy többsége nem. 1 pont
10. A harasztok leginkább az árnyas, nedves élőhelyeken maradtak fenn. 1 pont
11. Nemzedékváltakozásuk abban tér el a mohákétól, hogy hosszabb lett a sporofiton
szakasz, hiszen maga a harasztnövény is az ivartalan nemzedékbe tartozik. A haploid
spórából fejlődő zöld előtelepen hím- és női ivarszervek alakulnak ki, és itt zajlik a
megtermékenyítés is. Természetesen vízben valósul meg a hímivarsejtek kemotaxisa.
így a harasztnövény a diploid zigótából alakul ki mitózisokkal. 2 pont
12. Reliktum növények, azaz élő kövületek a korpaftivek minden faja, pl. a kapcsos
koipafü. 1 pont
U K
1. Mi jellemző a növények osztódószövetére?
2. Ismertesse a bőrszövet felépítését!
3. Milyen típusai vannak a bőrszövetnek?
4. Milyen különbség van a zárvatermők két osztályát alkotó növényfajok egyedeit be
borító szövetféleségek között?
5. A szikes talajokon előforduló növények számára miért okoz nehézséget a szükséges
víz felvétele?
6. Hogyan hidalható át az említett probléma?
1. A növényi léthez hozzá tartozik az állandó növekedés ténye. Ezt az ún. osztódószöve
tek biztosítják a növényekben, melyek sejtjeire a vékony sejtfal, a nagyméretű (sejthez
viszonyítva) sejtmag és a dús citoplazma jellemző. Maga a sejt kisméretű. 2 pont
A hajtás- és gyökércsúcs, valamint a szárcsomókban, interkalárisokban megtalálható
osztódószövetek teszik lehetővé a növény hosszanti növekedését, ill. a szártagok
megnyúlását. 1 pont
A kambium, amely szállítószöveti elemeket képez, a szélességbeli növekedésért, a
szárvastagodásért felelős. 1 pont
2. A bőrszövet a növény felületét borítja. A sejtek szoros illeszkedésűek, és általában
egy rétegben fedik a növényt. A szukkulens növényekre, amelyek jól tolerálják a
szárazságot, a többrétegű bőrszövet jellemző. A hajtás bőrszövetére a kutikula réteg
is jellemző, amely fontos a növény vízgazdálkodása szempontjából. A növényi sző
rök is fokozhatják a vízvisszatartást, mivel a fedőszőrtípusuk jelentősen csökkenti a
párologtatásból adódó vízveszteséget. 4 pont
A bőrszöveti sejtek átlátszóak, ezért az alattuk lévő fotoszintetizáló alapszövet ele
gendő fényt kap a benne zajló biokémiai folyamathoz. 1 pont
3. A gyökér bőrszövetét nem borítja be kutikula, így a víz felvétele a talajból lehetsé-
§|gés.' . 1 pont
A felszívási zóna plazmanyúlványai, a gyökérszőrök is csak a gyökeret beborító
rhizodermiszre jellemzőek. 1 pont
A hajtás bőrszövetének különleges sejtjei a babszem alakú zárósejtek, amelyek egy
más felé eső sejtfalában jellegzetes sejtfalvastagodás figyelhető meg. 1 pont
A zárósejtekben találhatók zöld színtestek, amelyek a fotoaktív nyitódásért felelő
sek. A fotoszintézis folyamatában képződő glükózból termelt ATP-vei felvett K+-
ionok megnövelik a sejt belsejében az ozmózisnyomást, ezért a környező sejtekből
víz áramlik be a hipertóniássá váló zárósejtekbe. A megnövekedett turgor követ
keztében, mivel a légrés felőli oldalon a sejtfalvastagodás nem teszi lehetővé a
megnyúlást, a vékonyabb külső fal tágul, aminek következtében a légrés kinyílik.
3 p ont
4. Az egyszikű növények levelének mindkét oldalán találunk gázcserenyílásokat, a
kétszikű növényekben viszont csak a levél fonákán. Kivételt csak a vízinövények
képeznek, mivel ezek levelének természetesen a felső részén találhatók a gázcseréért
felelős légrések. 2 pont
5. A szikes talajoknak nagy a sótartalma, ezért a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nagyobb
ozmózisnyomást kell létrehozniuk, hogy a víza sejtekbe áramoljona passzív transz
port folyamatában. 1 pont
6. A növény energiát felhasználva, aktív transzporttal K+-ionokat vesz fel a talajból, ez
zel növelve meg ozmózisnyomását. A keményítő hidrolízisekor nagy mennyiségben
keletkező glükóz is növelheti a bőrszövetisejtek ozmózisnyomását. 2 pont
« FELADAT
1. Ismertesse a táplálkozás feladatát!
2. Táplálkozásukat tekintve milyen életmódot folytatnak az állatok? D efiniálja is a fo
galmat!
3. Csoportosítsa az állatokat táplálékfelvételük alapján, adja m eg az egyes csoportok
ökológiai státuszát is!
4. Milyen sajátságos táplálkozású csoportokat ismer? (Legalább 2 csoportot említ
sen!)
5. Mi a tápcsatorna feladata?
6. Ismertesse a nevezett állatcsoportok táplálkozási rendszerének típusait: szivacsok,
laposférgek (szabadon élők), hengeres/fonalférgek és gyűrűsférgek, puhatestűek, ro
varok, gerincesek!
7. Milyen típusú fogaik vannak az emlősöknek általában?
8. Ismertesse az emlősök táplálkozási módjának és fogazatának összefüggéseit!
Értékelés
FELADATOS
Ismertesse a madarak szervezetében a levegő útját!
Milyen anatómiai és működésbeli különbségek figyelhetők meg a két élőlénycsoport
légzőszervrendszere között?
Hogyan adnak le hőt légzőrendszerükkel ezek az élőlények?
Milyen folyamatban és hogyan, és melyik sejtalkotóban keletkezik az a hőmennyi
ség, amely biztosítja az állandó testhőmérsékletet?
|^ p jJ ÍijÍÍ£ f c íÍiJ Í - 2rjLÍ>b-jíl
Értékelés ?
1. A repüléshez nagy mennyiségű energia szükséges, ez fokozott oxigénszükségletet
igényel. 1 pont
A madarak ormyílásán keresztül a levegő a felső gégefőn át a gégecsőbe jut. A cső
a nyak tövével egy magasságban kettéágazik. Itt található a madarakra jellemző alsó
gégefö, amely a hangadó szervük. A hörgőkön át a levegő a tüdőbe jut. 2 pont
2. Az emlősöknek nincs alsó gégefőjük. 1 P°nt
A madarak légzőrendszerének kiegészítői a csontokba, valamint a zsigeri szervek
közé is benyúló légzsákok, amelyekből általában öt pár található. A légzsákok teszik
lehetővé a kettős légzést, ami azt jelenti, hogy a be- és a kilégzés során is oxigénben
dús levegő áramlik át a légzőhám felszínén. 3 pont
A madarak esetében a légzőhám nem léghólyagocskákat jelent, hanem
légkapillárisokat/léghaj szálcsöveket. 1 pont
A tüdő mögött a belégző légzsákok, a fej mögött a test elülső részén az elülső, vagy
kilégző légzsákokat találjuk, amelyek a levegő tárolására alkalmasak. 1 pont
A madaraknak nincs rekeszizmuk, az emlősökben viszont ez az izom megtalálható,
amelynek összehúzódása létrehozza a mellkasban a légzésükhöz szükséges nyomás-
különbséget. 1 pont
A madár belégzéshez a bordaközi izmait használja, ami a tüdő helyett inkább a lég
zsákok térfogatnövekedését idézi elő. 1 pont
A kulcscsont alatti nagy légzsákokból repülés közben a repülést biztosító izmok
okozta számycsapások okozzák a levegő kiáramlását, ezért a vitorlázórepülés alatt
is szükségesek a számycsapások. 2 pont
3. Az emlősök lihegés során nagy mennyiségű hőtől képesek megszabadulni. A ma
darak légzsákjainak nagy felülete a belső szervekből sok hőt von el, így biztosítja a
hőleadást, amely a testfelület tollborítása miatt ilyen módon lehetséges. 2 pont
4. A sejtekben a mitokondrium a biológiai oxidáció színhelye. A citromsavciklus
(Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) a mitokondrium alapállományában megy végbe, a
terminális oxidáció folyamatai a belső membránhoz kötődnek. 2 pont
A terminális oxidáció folyamatában a mitokondrium két membránja közti térben
Jrt-ionok felhalmozása történik, ami feltöltött állapotot eredményez. Speciális ion-
csatornák megnyílásakor az ionok transzportja ATP szintézisére fordítódik (ATP-
szintetáz-enzimek). A folyamatot az ún. kemiozmotikus elmélet magyarázza, amely
Mitchell nevéhez fűződik. A folyamat közben természetesen hőenergia is felszaba
dul. 3 pont
1. Ismertesse a szerv fogalmát!
2. Hogyan csoportosíthatók a növényi szervek egy zárvatermő növényben?
3. Jellemezze az egyes vegetatív szerveket az alábbi szempontok szerint: fő feladataik,
leggyakoribb módosulataik példákkal! Hány szakaszra tagolható a gyökér felépítése
és működése alapján?
4. Milyen szártípusokat ismer?
5. Mi a fő különbség az egy- és kétszikű növények szárkeresztmetszetében?
6. Ismertesse a levél részeit, majd határozza meg az összetett levél fogalmát!
7. Milyen fő különbségek vannak az egy- és kétszikű növények levélkeresztmetszeti
képén?
Értékelés
1. A szerv általában egy fő feladat ellátására különböző szövetekből szerveződött ana
tómiai íégységSpir lp on t
2. A zárvatermő növényekben minden, a növényekre jellemző szerv megjelent. Az
egyik fő csoport a vegetatív szervek csoportja. Ebbe a csoportba tartozik a gyökér,
a szár és a levél. A másik fő csoportba, a reproduktív szervekébe a virág és a termés
r^artozik. 2 pont
3. A gyökér a valódi szövetes növényekáltalában földben lévő, zöld leveles hajtást
soha nem tartalmazó, korlátlan növekedésű vegetatív szerve, mely rögzít, felszív,
továbbszállít, és esetenként módosulhat. 1 pont
A gyökérnek - felépítése és működése alapján - négy szakaszát különíthetjük el,
melyek alulról felfelé haladva a következők:
* osztódási zóna: itt található a gyökér osztódó szövete (gyökércsúcs), mely két
irányban hoz létre új sejteket: lefelé a gyökérsüveg sejtjeit, melyek elnyálkásod-
nak, segítik a gyökér növekedési mozgását, és felfelé a gyökér sejtjeit, melyek
differenciálódnak 1 pont
* megnyúlási zóna: a sejtek megnyúlnak és differenciálódnak: börszöveti, alapszö
veti és szállítószöveti sejtek lesznek belőlük 1 pont
* felszívási zóna: az intenzív tápanyagfelvétel helye, ahol a börszöveti sejtek jel
legzetes citoplazmanyúlványt hoznak létre (gyökérször), ezzel is növelve a táp
anyagfelvételre rendelkezésre álló felületet (ez a zóna a gyökércsúcstól mindig
konstans távolságra van) 1 pont
* szállítási zóna: ebben a szakaszban alakulnak ki a szállítószövetek (központi hen
ger), ez a terület biztosítja, hogy a felszívott víz és ásványi sók a hajtásba jussa
nak. 1 pont
Gyökérmódosulatok például: raktározó karógyökér (sárgarépa), gyökérgumó (dá-
lia), gyökérgümő (pillangósvirágúak, pl. akác), a borostyán kapaszkodó léggyökere,
illetve a kukorica koronagyökere már más szervből alakul ki. 2 pont
4. A szár a hajtás tengelye, mely megszabja a növény alakját, továbbszállít, tartja a
leveleket és a reproduktív szerveket, és módosulhat is. 1 pont
A szár típusa szerint lehet fás és lágy szár, mely utóbbi típusai: szalmaszár, dudva-
szár, tőszár, tőkocsány stb. 1 pont
5. Az egyszikű és kétszikű lágy szárú növények szárának keresztmetszeti (mikroszkó
pos) képén jelentős eltérést tapasztalunk: az egyszikűekben a (kollaterális zárt típu
sú) szállítónyalábok szórtan állnak, míg a kétszikűekben a (kollaterális nyílt) nyalá
bok szabályos körben helyezkednek el. 2 pont
Szármódosulatok például: tövis (kökény), inda (szamóca), szárkacs (uborka), pozs
gás szár (kaktuszfélék), gyöktörzs (orvosi salamonpecsét), szárgumó (burgonya),
hagyma (vöröshagyma) stb. 2 pont
6. A levél a hajtás korlátolt növekedésű szerve, mely gázcserét végez, fotoszintetizál és
párologtat. 1 pont
Az egyszerű levél részei: levélalap, levélnyél, levéllemez. Ha egy levélalaphoz több
levéllemez is kapcsolódik, akkor összetett levélről beszélünk. 1 pont
7. Az egyszikű növények levélkeresztmetszetében szivacsos alapszövetet látunk, a
gázcserenyílások a levél mindkét oldalán megtalálhatók (a leveleknek nincsen le
vélalapja!), a kétszikűek levelének alapszövete szivacsos és oszlopos (felszín felőli)
alapszövetre különül, a sztómák csak a fonákon találhatók meg. 1 pont
Levélmódosulat például: a levéltövis (sóskaborbolya), levélkacs (lednek), rovarfo
gásra módosult levelek (kancsóka, vénusz légycsapója). 1 pont
S a m
1. Ismertesse a vízszállítás útját a növényekben!
2. Mitől függ a talajok víztartalma?
3. Mi a talajképződés folyamatában a víz jelentősége?
; Értékelés
IÉrtékelés
1. A zárvatermők reproduktív szervei: a virág és a termés. A reproduktív szervek a sza
porodás és az elterjesztés szolgálatában állnak. 2 pont
2. A virág a magvas növényekre jellemző, módosult levelekből (ivarlevél) álló, korlá
tolt növekedésű, rövid szártagú szaporító szerv. 1 pont
A termés a zárvatermők termőjének magházából (esetleg egyéb részeiből - áltermés)
a megtermékenyítés után létrejövő képződmény, mely egy vagy több magot tartal
maz. Alapvetően az elterjesztést szolgálja. 1 pont
3. A zárvatermők ősi típusú virága a kétivarú virág: egy virágban megtalálható a termő
(női ivarlevél) és a porzó (hím ivarlevél) is. Ha csak egyféle ivarlevél (vagy csak
porzó, vagy csak termő) található a virágban, akkor azt egyivarúnak nevezzük. Ez
utóbbi esetben lehet a növény egylaki (mind a két virágtípus egy növényen van), pl.
kukorica, vagy kétlaki (a porzós és termős virágok különálló növényeken vannak),
pl. 3 pont
4. A virág azért jó határozóbélyeg, mert sok esetben a különböző fajok virágai jól lát
hatóan különböznek egymástól. Alkalmas az egy- és kétszikűek elkülönítésére is: a
kétszikűek takarólevelei a csészelevelek és a sziromlevelek; az egyszikűekben csak
egynemű takarólevelek, a lepellevelek találhatók. A virágrészek száma is eltérően
változik: a kétszikűekben rendszerint az 5-ös szám szerint, az egyszikűekben pedig
a 3-as szám szerint. 2 pont
5. A zárvatermők nemzedékváltakozására jellemző, hogy a sporofiton/ivartalan fejlő
dési szakasz/nemzedék sokkal hosszabb, mint az ivaros szakasz. Az ivaros szakasz
történései gyakorlatilag nem láthatók, hiszen a virágban zajlanak. 1 pont
6. A kettős megtermékenyítés folyamata:
^ a virágporkezdemény a hím ivarlevél (porzó) portokjában jön létre meiózissal,
így haploid 1 pont
* a pollenben az első mitózis két utódsejtet eredményez: egy vegetatív és egy rep-
roduktív sejtet 1 pont
^ a második mitózis a vegetatív sejt által —a megporzás után a termőben létre
hozott - pollentömlőben zajlik, amikor a reproduktív sejt két hímivarsejtet hoz
létre 1 pont
^ a termő magházában az embriózsák anyasejtje (2rí) osztódik meiózissal, a négy
haploid utódsejtből azonban csak egy marad meg, a többi felszívódik 1 pont
* a megmaradt haploid sejt három teljes mitotikus osztódáson megy keresztül, az
eredmény nyolc darab haploid sejt 1 pont
* a nyolc sejt elrendeződése az embriózsákban: 3 db fölül (két segítősejt és közé
pen a petesejt), 2 db középen összeolvad (az embriózsák központi sejtje lesz és
diploid!), a maradék 3 db antipod/ellenlábas sejtként az embriózsák alján rende
ződik el 1 pont
^ a megtermékenyítés azért kettős, mert a bibeszál tömlőjében (amelyet a pollen
vegetatív sejtje hoz létre) érkező két hímivarsejt közül az első a petesejtet (közé
pen), a második a központi vegetatív sejtet termékenyíti meg 2 pont
* a megtermékenyített petesejtből, a zigótából (2rí) lesz a csíra, a megtermékenyí
tett központi sejtből (3«!) pedig soksejtes táplálószövet alakul ki 1 pont
7. A kettős megtermékenyítés következtében alakul ki a magkezdeményből a mag,
amely védi a csírát, és tartalék tápanyagot is biztosít a nyugalmi állapot után bekö
vetkező csírázáshoz. (A zárvatermők evolúciós sikere ennek is köszönhető!)
1 pont
mm
Ite iE iin r
1. Mit nevezünk homeosztázisnak?
2. Mit értünk belső környezet alatt az emberi szervezet esetében?
3. Milyen folyamatok biztosítják az emberi szervezet szám ára a szükséges hőmennyi,
séget?
4. Milyen folyamatokhoz köthető a hőleadásunk?
5. Mit nevezünk semleges hőmérsékleti zónának?
6. Hol található a hőszabályozásunk központja? Hogyan szabályozzuk testhőmérsék
letünket?
7. Milyen tünetekből tudhatja egy szülő, hogy gyermeke éppen belázasodik? Magya
rázza meg a tüneteket!
_ T
Értékelés
1. Az élőlények szabályozott viszonylagos belső állandóságát röviden homeosztázisnak
nevezzük. A jelenséget értelmezhetjük a sejtek, a sejteket körülvevő folyadéktér - a
szövetnedv - és a szervezet szintjén is. Egymástól ezek nem függetlenek, ezért a
folyamatok csak együtt értelmezhetőek. 2 pont
2. Belső környezet alatt a test különböző folyadéktereit értjük (szövetnedv, vér). 1 pont
3. A hőtermelésünk a sejtekben végbemenő biokémiai folyam atokhoz kötődik. A sejtek
által felvett szerves monomerekből a biokémiai folyam atokban —m int reakcióhő - a
kötésekben tárolódó energia hő formájában felszabadul. 1 pont
Az intenzív anyagcseréjü sejtekben fokozottabb a hőterm elés. Ezekben a sejtekben
több mitokondriumot találunk, amelyeknek a belső m em bránjához kapcsolódó ter
minális oxidáció szakaszában szabadul fel a legnagyobb hőm ennyiség. 2 pont
Az izomszövetekben felhasznált ATP hidrolízisekor felszabaduló energia több mint
fele hő formájában szabadul fel. 1 pont
A hőtermelésünk fokozását a szörmerevítő izmok összehúzódásával, valamint dider
géssel érhetjük el. 1 pont
4. A hőleadás a bőrünkhöz kötődő folyamat. A testfelületünk a környezetében lévő le
vegőnek adja át a hőt, valamint infravörös sugarak form ájában van lehetőség közvet
len hőleadásra. 2 pont
A verejtékezésnek a nagy melegben van fokozottabb jelentősége. A légzés, a vizelet
és a székletürítés néhány százalékkal járul hozzá a szervezet hővesztéshez. 2 pont
5. A semleges hőmérsékleti zóna az a külső környezeti hőmérséklet-tartomány, amely
a szervezet részéről a legkisebb energiát igényli az állandó testhőmérséklet fenntar
tásához. A ruhátlan test esetén ez kb. 27-28 °C. ^Poöt
6. A hipotalamuszban található a fűtőközpont, amely szimpatikus hatású: a véreloszlás
szabályozásán keresztül éri el a testhőmérséklet emelését. A bőrerek összehúzódá
sával csökkenthető a hővesztés. A szintén köztiagyban elhelyezkedő hűtőközpont,
amely viszont paraszimpatikus ingereket közvetít, a véreloszlás módosítását a bőr
ereit szűkítő központ gátlása réven éri el. A két központ működését összehangolva
biztosítja az állandó testhőmérsékletet. 4 pont
7. A fertőzések alkalmával a T-limfociták bizonyos típusaiból pirogén (lázkeltő) anya
gok szabadulnak föl, amelyek a hipotalamuszban lévő „termosztát” érzékenységét
megváltoztatják. A fütőközpont fokozott aktivitása a bőrerek összehúzódását okoz
za, ami láthatóan a bőr sápadt állapotát eredményezi. A végtagok hűvössége, a dider
gés és a fokozott izzadás is a lázas állapot kezdetét jelentheti. 2 pont
fe S S E R g
1. Ismertesse a bőr legfontosabb feladatait!
2. Jellemezze a bőrt alkotó rétegeket!
3. A bőrt milyen anatómiai sajátosságai teszik a hőszabályozás eszközévé, és hogyan
zajlik mindez?
4. Milyen vegetatív idegrendszeri hatás érvényesül abban a vizsgázóban, akinek izzad
a tenyere?
5. Milyen egyéb élettani változást okozhat az említett idegrendszeri változás? (Leg
alább hat tünetet említsen meg!)
j Értékelés
1. A bőr / kültakaró legfontosabb feladata a szervezet elhatárolása és védelme a külvi
lágtól, de emellett kapcsolatot is tart fenn vele. 1 pont
2. Hámréteg: kívül található a legkülső réteg, pontosan illeszkedő sejtekkel, fő feladata
a védelem (elsődleges védelmi vonalunk). Véd a kiszáradástól, bizonyos mechanikai
hatásoktól, állandó kopásával és újratermelődésével gátolja a kórokozók bejutását a
szervezetbe. Festéksejtjei óvnak a káros ultraibolya sugárzásoktól (természetesen
csak bizonyos határértékig!). Szövettanilag többrétegű, elszarusodó laphám alkotja,
ereket, idegeket nem tartalmaz. 3 pont
Irharéteg: a bőr középső rétege, erekben és idegvégződésekben gazdag. Részt vesz
a szervezetszintű hőszabályozásban, érzékszervként is működik (tapintás, nyomás,
hőmérséklet, fájdalom), valamint táplálja a hámréteget. Szöveti felépítése: speciális
kötőszövet (rendkívül rugalmas, amit a kollagén rostok biztosítanak). 3 pont
Bőralja: a bőr legalsó rétege, melyet zsírszövet épít fel. Szöveti felépítéséhez kap.
csolhatók legfontosabb feladatai: tápanyag- és vitaminraktár, hőszigetelő, véd a me- 1
chanikai hatásoktól. 2 pont *
3. Az említett bőralján kívül az irharéteg is részt vesz a test hőszabályozásában. Amíg
a bőralja hőszigetelő szerepű, addig az irharéteg a körülm ényeknek megfelelően
lehetővé teszi szervezetünk fokozott, illetve csökkentett m értékű hőleadását.
2 pont
♦ Idegrendszeri hatásokra az irhában futó ereken áramló vér mennyisége szabályoz
ható. Ha az erek tágabbak, a bőrön keresztül több hő adható le. (Futás közbeni
kipirulásunk is ezzel magyarázható, a fokozott izommunka ugyanis hőtermeléssel
jár.) 1 pont
♦ Ha a bőrben futó erek összeszűkülnek, akkor kevesebb vér áram lik át az irharé
tegen, így kisebb lesz a szervezet hővesztése. A szőrmerevítő izmok összehúzód
nak, és nagyon csekély mennyiségű hőt termelnek. 1 pont
♦ A verejtékmirigyek az irharéteg alsó részén találhatók. A bőr felszínére vékony
csövecskéken keresztül ürítik sós váladékukat. A felszínre kerülő verejték a párol
gásakor hőt von el a környezetéből, így lehűti a bőrt. 2 pont
♦ A verejtékmirigyek bizonyos típusai információközlésre is szolgálnak. Verejté
kük érzelmi hatásokra termelődik és ürül. Összetétele változó, ezért mindenkinek
egyénre jellemző illata van. A párkapcsolatokban ez nagy fontosságú. 1 pont
4. A vizsga stresszállapot az ember számára, ezért fokozódik a vegetatív idegrendszer
szimpatikus aktivitása. 1 pont
5. A szimpatikus hatások az egyes szervekben jellegzetes változásokat okoznak.
♦ Nő a pulzusszám, a szív koszorúerei kitágulnak.
♦ Fokozódik a légzés intenzitása.
♦ Nő a vázizmok vérellátása.
♦ Megváltozik a nyál összetétele (több mucint tartalmaz).
♦ Szűkülnek a bőr erei.
♦ Fokozódik a verejtékezés (nem szokványos helyeken is, pl. tenyér).
^ Emelkedik a vérnyomás.
^ Tágulnak a bronchusok.
♦ Tágulnak az alveolusokhoz/léghólyagocskákhoz vezető arteriolák.
^ Tágul apupilla.
♦ A mellékvesevelő adrenalintermelése fokozódik.
h Emelkedik a vércukorszint.
♦ A májban fokozódik a glikogén lebontása.
♦ Csökken a gyomor-bélrendszer vérellátása.
^ Lassul a gyomor-bélrendszer perisztaltikája. 3 pont
1. Ismertesse egy lapos és egy csöves csont felépítését!
2. A mozgás szervrendszerének passzív részét alkotják a csontok. Milyen egyéb funk
cióit ismeri a csontváznak?
3. Hogyan változik a csont felépítése az életkor függvényében, és miért?
4. Ismertesse a csontok kapcsolódásának típusait példákkal!
5. Jellemezze egy ízület felépítését!
6. Miért gyógyulnak lassan az ízületi sérülések?
| Értékelés
B M j .» H U
; Ertekeles
1E 3E H 3
1. Határozza meg az emésztés fogalmát!
2. Ismertesse részletesen a keményítő lebomlásának útját a tápcsatorna egyes szakasza
iban! (Válaszadásában az enzimekre és a közegek kémhatására is térjen ki!)
3. Mutassa be a felszívódást és a glükóz útját a szervezetben, különös tekintettel a máj
szerepére!
4. Ismertesse a sejtszintű lebontást, a biológiai oxidációt (főbb vegyületek, koenzimek,
energetika, helyszín)!
5. Mi történik a sejtbejutott glükózzal anaerob körülmények között, miért lehet fontos
ez a folyamat?
Értékelés
& E E E Z K ..
1. Milyen vegyületeket nevezünk lipideknek?
2. Milyen nagyobb csoportjait ismeri a lipideknek?
3. A tápcsatorna mely szakaszában és milyen módon történik a zsírok, olajok emész
tése?
4. Hol és hogyan történik a lipidek felszívása?
5. Hogyan történik a zsírok szállítása a vérben?
Értékelés
% A lipidek csoportjába azok az élőlényekben előforduló vegyületek tartoznak, ame
lyek apoláris oldószerekben/zsíroldószerekben oldódnak. 1 pont
2. A neutrális zsírok, a foszfatidok, a viaszok, a szteroidok, a karotinoidok, a
prosztaglandinok tartoznak ebbe a vegyületcsoportba. Utóbbi három nem bontható
hidrolízissel további alkotórészekre. 3 pont
3. A táplálékunk eltérő mennyiségben tartalmaz zsírokat. A gyomrot elhagyva a pat
kóbélben történik érdemi változás a zsírok emésztése, feldolgozása során. A máj
váladéka az epe, amely az epehólyagban tárolódik és sűrűsödik be. 2 pont
Az epehólyag szöveti hormonok, pl. a gasztrin segítségével, ill. a reflexműködésnek
köszönhetően üríti váladékát a patkóbélbe. 2 pont
D
Az epében lévő szteránvázas epesavak amfipatikus szerkezetének köszönhetően a
zsírok, olajok emulgeálása/eloszlatása történik, ami nagy felületet biztosít az emész
tést végző enzimek működéséhez. 2 pont
A hasnyálmirigy exokrin működésének köszönhetően lipáz enzim is termelődig
amely monogliceridre és zsírsavakra bontást/hidrolízist katalizál. A hasnyál az epé
vel közös vezetéken kerül a patkóbélbe. A lipáz aktiválásában is fontos az epe jelen
léte. 2 pont
A vékonybélnedv is tartalmaz lipázt, ami a lipidek további lebontását teszi lehető
vé. 1 pont
4. A monogliceridek és a zsírsavak aktív transzportja nem a bélbolyhok kapillárisaiba,
hanem a nyirokkapillárisokba szívódnak fel. A nyirokkeringési rendszer felépítésé
nek ismeretében kijelenthető, hogy végül az említett m olekulák is a vérkeringésbe
kerülnek. 3 pont
5. A zsírsavak szállítása a poláris karboxilvég miatt lehetséges, ezért is találhatóak a
vérben szabad zsírsavak. 1 pont
A zsírok és a koleszterin szállítása a vérben fehérjékhez is kötődik, ezeket a moleku
lákat lipoproteideknek nevezzük. 1 pont
A fajsúlyúk szerinti csoportosítás az élettani szerepükben is különbséget jelent. A
kis sűrűségű LDL (low density lipoproteid) és a nagy sűrűségű HDL (high density
lipoproteid) aránya fontos vérparaméter. 1 pont
Utóbbi pl. a koleszterinnek a szövetekből a máj felé történő szállítását végzi, így
fontos az érelmeszesedés elleni természetes védőmechanizmusban. 1 pont
FELADAT:
A porfirinváz különböző biológiai folyamatokban kulcsszerepet betöltő molekulák
alap vázát alkotja.
Ismertesse az alábbi vegyületek összetételét, és térjen ki a biokémiai folyamatokban w
betöltött szerepükre: klorofill, citokróm, hemoglobin, B 12, mioglobin, kataláz!
Ifrtékelés '
A klorofillmolekula porfirinvázában Mg2+-ion található. A molekula hidrofób részle
tet, ún. fitolláncot is tartalmaz. A kékeszöld színű klorofill-a és a zöld színű klorofill-b
csak egy kis molekularészletben tér el egymástól (a porfirinváz egyik gyűrűjéhez a
klorofill-a esetében metilcsoport, a klorofill-b molekulájában pedig aldehidcsoport
kapcsolódik), de ez a kis különbség teszi lehetővé a fényelnyelésükben mért különb
séget. 3 po11*
A pigmentek a színtestek belső membránjához kötődve végzik a fény energia meg
kötését. A fotonok hatására a színanyagok lazán kötött elektronjai gerjesztődnek,
és a gránumoknak köszönhetően szorosan elhelyezkedő molekulák egymásnak ké
pesek átadni energiájukat. A pigmentrendszerek központjában fehérjéhez kötötten
elhelyezkedő klorofill-a-molekulákról végül elektronok szakadnak le, amelyek az
elektronszállító rendszeren keresztül a NADP+-re kerülnek. A koenzim a folyamat
ban redukálódik. 3 pont
A citokrómmolekulák hemet tartalmaznak, amelyben a vasion tölt be fontos szere
pet. A Fe2+-Fe3+redukált, ill. oxidált formája könnyen alakul egymásba, ezért tölthet
be fontos szerepet mint az elektronszállító rendszer egyik tagja a mitokondrium bel
ső membránjában a terminális oxidáció folyamatában, és a színtest gránumjában a
fotoszintézis fényszakaszában. A hemhez kötődő fehérje a katalizátor funkciót teszi
hatékonyabbá. 4 pont
A hemoglobin tetramer szerkezetű, négy globuláris fehérjéből és négy hemből álló
negyedleges szerkezetű fehérje. 2 pont
A negatív töltésű porfirinváz „tartja fogva” a vas(II)-iont, amely nem tudja változtatni
az oxidációs fokát. A molekulák vörösvérsejtbe zárva találhatók. Az oxigén szállításá
ban közvetlenül vesznek részt, mivel négy oxigénmolekula szállítását végzik. 2 pont
A hemoglobin oxigént nem kötő állapotában FT-ionokat köt, így egy egyensúlyi
folyamat eltolása révén közvetve részt vesz a szén-dioxid szállításában is. 1 pont
A mioglobin az izmok oxigéntároló molekulája, Fe2+-ionnal, de csak egy alegység
gel. Az izomrostok citoplazmájának vörös színe ezzel magyarázható. 2 pont
A BI2-vitamin porfirinvázában kobaltiont találunk, mely a vörös csontvelőben szük
séges a vörösvérsejtek képzéséhez. Hiányában vérszegénység alakul ki. 2 pont
A biokémiai folyamatokban gyakran képződik hidrogén-peroxid, amely jelenléte
kedvezőtlen az érzékeny molekulák (DNS, fehérje) szempontjából, ezért a kataláz
enzim, amely porfirinvázas proteid, a káros hidrogén-peroxidot „szelídebb” oxigén
re és vízre bontja. 1 pont
M t t liZ A J i
1. Jellemezze a májat elhelyezkedése, tömege és felépítése szempontjából!
2. Mely terület a máj ún. központi területe?
3. Miért tekinthető a máj „szűrőberendezésnek”?
4. Mi az epehólyag feladata?
5. Mi termeli az epét, és mi a feladata az epének?
6. Melyek a máj egyéb feladatai? (Legalább nyolc funkciót említsen!)
7. Hogyan alakulhat ki, és milyen betegségekre utalhat a sárgaság?
Értékelés
1. A máj a hasüreg jobb felső részén elhelyezkedő, kb. másfél kg tömegű, lebenyes
szerv. A lebenyek közül a jobb oldali nagyobb, mint a bal oldali. \ p0n{
2. Központi területe egy H-alakú barázdarendszer, a májkapu, ahol belépnek: a májar-
téria, a májkapuér (amely a belek felől jövő véna típusú ér) és a máj idegei. A májka-
punál lépnek ki: az epevezeték, a máj véna és a nyirokerek. A barázdarendszer jobb
szárába fekszik be az epehólyag. 2 pont
3. A májat azért tekinthetjük szűrőberendezésnek, mert a bevezető erek véréből a máj
sejtek a tápanyagok mellett bomlástermékeket, hormonokat, gyógyszermolekulákat
vesznek fel, melyeket feldolgoznak-átalakítanak, tehát méregtelenítenek, majd ter
mékeiket és a kiválasztandó anyagokat az elvezető vénába, illetve az epevezetékbe j
juttatják. 2 ponti
4. Az epehólyag feladata az epe átmeneti tárolása és besűrűsítése, valamint szükség
esetén az epének a patkóbélbe történő ürítése. 1 pont
5. Az epét a máj sejtjei termelik, melyek a májon belüli (intrahepatikus)
epecanaliculusokba/epecsatomácskákba ürítik a termelt epét. (A májlebenykék
csonka gúla alakú, egy középső (centrális) véna körül sugárszerüen elhelyezkedő
sejtsorokból álló felépítő egységei a májnak.) 1 pont
Az epe emésztőenzimet nem tartalmazó emésztőnedv, mely a vékonybélbe kerülve
a zsírok emulgeálását és a lipáz enzim aktiválását látja el, valamint viruicid, és sze
repe van a vékonybélfal táplálásában. Hiányában a zsíremésztés elégtelenné válik.
Konkrét „hatóanyaga” az epesav, mely amfipatikus szteroid. 3 pont
6. A máj egyéb funkciói:
^ a vérfestéket epefestékké alakítja (bilirubin)
* az epefesték egy részének lebontása (urobilirubinogén képződik, vizelettel ürül)
* a vérplazma fehérjéinek képzése: albuminok, fíbrinogén, protrombin, alvadási
faktorok, globulinok nagy része (80%), akut fázis fehérjék, gyulladási faktorok
* méregtelenítés és lebontás (a hormonokat is lebontja), ezek is az epével válasz
tódnak ki
t a szénhidrát-anyagcsere központja, glikogénraktár - képes a különböző vegyüle-
tek glükózzá alakítására, pl. fruktóz, tej sav, piroszőlősav
* aminosavak szintézise - transzaminálás
* aminosavak bontása karbamiddá
^ nukleotidok bontása húgysavvá
^ az A-vitamin képzése karotinból
^ a magzati élet során elsődleges vérképző szerv (alakos elemeket is képez)
$ hormontermelö: szomatomedint termel, mely az STH/GH hatását közvetíti, de
fontos az angiotenzin termelése is, mely a vese ionkiválasztásának egyik szabály
zója (legalább 8 funkció említése szükséges) ” P°
7. A „sárgaság” (icterus - bilirubinfelhalmozódás) a máj és az epe betegségeinek tüne
te. Három okból alakulhat ki:
♦ vörösvértestek nagyarányú pusztulása (lehetetlenné válik a gyors feldolgozás és
kiválasztás);
♦ az epeürülés akadályozott (pl. az epevezeték elzáródása miatt);
♦ a máj szövet betegsége miatt képtelen felvenni a vérből a bilirubint.
A tünetek utalhatnak májgyulladásra (hepatitis), májzsugorra (cirrhosis), epekőre,
vörösvértestek nagyarányú pusztulására (hemolízis). 2 pont
IB IS E K
1. Mi a különbség a két fogalom között? Ismertesse példákkal alátámasztva az akko
modáció és az adaptáció fogalma közötti különbséget!
2. Fejtse ki a bőr káros sugárzásokkal szembeni alkalmazkodását!
3. A szem hogyan alkalmazkodik a távolsághoz és az eltérő fényviszonyokhoz?
4. Hogyan befolyásolja a mutáció és a szelekció az allélgyakoriságot?
5. Mit értünk adaptív evolúció alatt?
6. Milyen tényezők játszanak szerepet egy növény levélfelületének és levéllemez-ta-
goltságának változásában?
fSm
Értékelés
1E3EEZ5]
1. Ismertesse a mellkas felépítését!
2. Milyen izmok és hogyan vesznek részt a légzömozgásokban?
3. Mit nevezünk légmellnek, és milyen szituációkban alakulhat ki?
4. Az agy hogyan szabályozza légzésünket?
5. A gerincvelő melyik szakasza vesz részt a légzöizmok működtetésében?
H|tékelés
i B I g
1. Milyen szövettípusba tartozik a vér, miért illik rá a „különleges” jelző?
2. Milyen nagyobb alkotórészekre válik szét a vér centrifugáláskor? Mi a hematokrit?
3. Jellemezze röviden az alakos elemeket!
4. Mely anyagok, és milyen arányban alkotják a vérplazm át? M i az egyes alkotókje.
lentősége?
5. Mutassa be a vérszegénység típusait és kialakulásuk lehetséges okait!
6. Miben tér el az előbbiekben felsoroltaktól a sarlósejtes vérszegénység?
Értékelés
1. A vér kötőszövet, amely azért tekinthető különlegesnek, m ert folyékony sejt közötti
állománnyal rendelkezik. 1 pont
2. Centrifugálással a vért vérplazmára és alakos elem ekre bonthatjuk. A hematokrit-
érték az a viszonyszám, mely jelzi a sejtes elemeknek a plazm ához viszonyított ará
nyát. (Mivel az alakos elemek közül a vörösvértestek (vvt) m ennyisége jóval felül
múlja a többiét, ezért a hematokrit egyszerűen csak a vvt-ek és a vértérfogat aránya.)
Egészséges férfiben a hematokritérték kb. 45%, nőkben 42% . 2 pont
3. Az alakos elemek (a vörös csontvelőben termelődnek, ném ely limfocita kivételével):
* vörösvértestek: fánk alakúak, éretten sejtmaggal nem rendelkeznek, 7-8 mikro-
i Értékelés
1G H EEESB F
1. M elyek a kiválasztó szervrendszer feladatai?
2. Hogyan épül fel a szervrendszer?
3. M elyek a vese működési egységei?
4. Ismertesse a működési egységek felépítését és funkcióit!
5. Hogyan képződik a szűrlet, mely összetevőkből áll?
6. Ismertesse a visszaszívó működést és annak szükségességét!
7. M ilyen mechanizmussal mozoghatnak az egyes anyagok a visszaszívás során?
8. Hogyan szabályozódik a vizeletképződés?
9. Mitől függ a vizelet aktuális összetétele?
10. M ilyen úton távozik a vizelet a szervezetből?
11. M iért szabályozható a vizeletürítés?
12. Soroljon fel néhány ismert vesebetegséget és megelőzésük lehetséges m ó d j a i t .
Értékelés
R fela d a
1. Ismertesse a neuronok felépítését!
2. Működésük alapján csoportosítsa az idegsejteket!
3. Hogyan alakul ki az akciós potenciál?
4. Hogyan terjed és adódik át egyik sejtről a másikra az ingerület?
5. Értelmezze az idegrendszer j eltovábbítását informatikai megközelítéssel!
Értékelés
1. A neuron sejttestje hasonló a többi eukarióta sejthez, viszont általában több nyúl
vánnyal rendelkezik. A rövidebbeket dendritnek, a hosszabbat axonnak nevezzük.
lpont
Az utóbbiakat gliasejtekből kialakuló velőshüvely (Schwann-féle hüvely),
mielinhüvely borítja, ami az ingerület szállításának sebességét jelentős mértékben
növeli. 2 pont
Az idegsejt citoplazmájában (az axon kivételével) ún. tigroid szemcséket (Nissl-féle
rögöket) találunk, amelyek a fehérjeszintézisben játszanak szerepet. 1 pont
A neuronokat csoportosíthatjuk a nyúlványok száma szerint: vannak unipoláris, bi
poláris, pszeudounipoláris, valamint multipoláris neuronok. 2 pont
2. Működésük alapján érző-, mozgató- és asszociációs (intemeuron) neuronok fordul
nak elő; az élőlényekben. 2 pont
3. Az idegsejt belső tere (intracelluláris tér) és környezete (extracelluláris tér) külön- é
böző, egyenlőtlen ioneloszlást mutat. Belül a K+, a sejten kívül a Na+ és a C l" -ionok 1
nagyobb koncentrációja jellemző. Az egyenlőtlen ioneloszlás következtében a sejt
citoplazmája a környezethez képest negatív töltésű. 1 Pont
A sejtekre jellemző potenciálkülönbséget, amelyet a nyugalomban lévő sejt mutat,
nyugalmi potenciálnak nevezzük. Az idegsejtekre jellem ző érték -6 0 mV körül mo
zog (-30—90 mV közötti érték). A jellegzetes ioneloszlás kialakításában a negatív
töltésű fehérjeanionoknak és a Na+-K + pumpa működésével szemipermeábilis tulaj
donságú sejthártyának van jelentősége. * P°
Ha a neuront az ingerküszöböt elérő intenzitású inger éri, akkor akciós potenciál ala
kul ki, amely az ionok passzív transzportjával kapcsolatos. Először a Na+-csatornák
nyílnak meg a membránban, ezért a koncentrációgrádiensnek megfelelően az em
lített ionok a sejtbe áramlanak, így a sejt belsejében a pozitív töltések túlsúlyba ke
rülnek. A K+-csatomák kinyílásakor az ionok az extracelluláris térbe áramlanak.
1 pont
Az ingerületi folyamatnak ebben a szakaszában a töltéseloszlás a nyugalmi állapot
nak megfelelő, de az ionok eredeti elrendeződését a K+-Na+ pumpa állítja helyre. A
sejtek addig nem hozhatók újra ingerületbe, amíg az eredeti ioneloszlás helyre nem
állt. 1 pont
Az ingerek erőssége nem az akciós potenciál nagyságában kódolt, hanem az akciós
potenciálok gyakoriságában. 1 pont
4. A sejttesten, a dendriteken és a csupasz axonokon az ingerület pontról pontra terjed,
majd elérve az axoneredési dombot, a velőshüvelyes axon befuződésről befuződésre
továbbvezeti azt. Az ingerület szaltatorikusan (ugrálva) terjed tova a velőshüvellyel
ellátott axonon. 1 pont
Az axon végtalpa a kémiai szinapszis esetén szinaptikus hólyagokat tartalmaz, ame
lyekből transzmitterek (ingerületátvivő anyagok) ürülnek a szinaptikus résbe az
akciós potenciál hatására. Az ingerületátvivő anyagok a fogadó membránon, attól
függően, hogy gátló vagy serkentő jellegűek, hiper- vagy hipopolarizációt okoznak.
2 pont
Az elektromos szinapszisra kisebb távolság jellemző, így az akciós potenciál egy
szerűen átugrik a fogadó sejt membránjára (posztszinaptikus membránra). 1 pont
5. Az idegsejtekben kialakuló helyi potenciál analóg jel. A sejttesten több száz axon
talpa közvetíthet akciós potenciált. Az axoneredési dombnál a sejtet érő serkentő- és
gátlóhatások eredőjeként digitális jel alakul ki. Az akciós potenciál vagy elindul,
vagy nem. Az axon végénél újra analóg jellé alakul, mivel az exocitózissal ürülő
transzmitterek mennyisége különböző mértékű lehet. Az idegrendszer a jelek digita
lizálása révén hatékonyan, torzításmentesen tudja az információkat közvetíteni.
3 pont
ÍE 2 H L
1. Ismertesse az idegrendszer anatómiai tagolását, a fő területek részeit is nevezze
meg!
2. Definiálja a mag, a dúc, az ideg és a pálya fogalmát!
3. Élettanilag hogyan osztható fel az idegrendszer?
4. Röviden mutassa be az agy egyes területeit!
5. Az agytörzs területeit jellemezze a szöveti felépítés és a főbb működések szemp^
jából is!
p p té k e lé s "W
9. tétel: A nagyagy
1. Definiálja az alábbi fogalmakat: neuron, idegszövet, m ag, pálya, ideg, dúc, ideg
rost!
2. Jellemezze a nagyagyat anatómiája és felépítése szerint!
3. Milyen szerepet tölt be a nagyagy?
4. Van-e eltérés a két agyfélteke működésében, ki vizsgálta ezt?
5. M iért tekinthető az emberi agy a legfejlettebbnek?
6. M ik azok a szinapszisok?
7. Mi a működésük lényege?
8. Kik voltak a kutatói?
Értékelés K
de f i i
1. A neuron vagy idegsejt az idegszövet m űködési egysége, különböző típ u s u ,^ g
dig nyúlványos sejtek, A m ultipoláris idegsejtek jellem ző felépítése: den n e. ( j
test, axondomb, axon.
Az idegszövet a kül- és belvilág viszonyairól információk felvételére, feldolgozására
és válasz kialakítására specializálódott szövet. 1 pont
A magvak az idegsejtek sejttesteinek csoportosulásai a központi idegrendszerben
(pl. törzsmagvak). 1 pont
A pályák idegrostkötegek a központi idegrendszerben (pl. fel- és leszállópályák).
1 pont
Idegnek nevezzük a környéki idegrendszerben futó idegrostokat (pl. a gerincvelői
idegek)! 1 pont
Az idegrost a velőhüvelyes axon neve, melyen az ingerület nagy sebességgel, ugrál
va teíjldl 1 pont
2. A nagyagyban található a központi idegrendszer sejtjeinek több mint 90%-a. A nagy
agy két féltekéből áll, melyeket a kérgestest idegrostkötege kapcsol össze. 1 pont
A nagyagy két fő részre tagolható: szürke- és fehérállományra. A szürkeállományban
vagy agykéregben (kívül) találjuk a neuronokat, melyek működésbeli szempontból
sejtoszlopokat alkotnak. Egy-egy sejtoszlop hat rétegből áll, a rétegekben különböző
morfológiájú és feladatkörű neuronokkal, de működésileg összetartozó és fejlődé
sükben azonos eredetű idegsejtekkel. 2 pont
A fehérállomány fő tömegét az idegrostok alkotják, melyek három különböző pá
lyarendszert alakítanak ki: az egy féltekén belüli asszociációs pályákat, a két félteke
szimmetrikus pontjait összekötő pályákat és a le- és felszálló pályákat. 2 pont
3. A nagyagy az idegrendszerünk legmagasabb szintű központja. Az agykéregben ta
lálhatók pl. az alábbi központok: szomatikus mozgató, szomatikus érző, beszédértő,
beszédmozgató, látó, halló stb. 2 pont
4. Roger Sperry fedezte fel, hogy a két agyfélteke nem szimmetrikus működésű: a bal
félteke a racionalitás, kreativitás, elemzőképesség féltekéje, míg a jobb félteke az
érzelmi, intuitív féltekénk. (1981. Nobel-díj) 2 pont
5. Az emberi agy különlegességét az adja, hogy rendkívül nagyszámú intemeuront (két
idegsejtet összekötő neuront) tartalmaz, és az idegsejtek közötti kapcsolatok bonyo
lult hálö|atpkat alkotnak. 1 pont
6. Az idegsejtek szinapszisokkal kapcsolódnak egymáshoz, melyek olyan kapcsoló
struktúrák, ahol a két érintett sejt membránja nem ér össze, köztük szinaptikus rés
marad. 1 pont
7. A szinapszisoknak két formája van: elektromos és kémiai.
* Elektromos szinapszis vagy réskapcsolat vagy gap junction: a szinaptikus rés
mindössze 2-3 nanométeres, az ingerület szinte időveszteség nélkül terjed. Mind
két irányba vezetheti az információt, gerinctelenekben az elterjedtebb, gerince
sekben a szívizomsejtek és az egyegységes simaizomsejtek (pl. gyomor-bélrend
szer, húgyutak, méh stb.) között található meg.
* Kémiai szinapszisban ingerületátvivő anyagok, ún. neurotranszmitterek (ser
kentők és gátlók) felelősek a megfelelő üzenet közvetítéséért. Az ingerület csak
egyirányban terjedhet. | Pont
8* Kutatói: Sherrington, Sir Charles Scott, Lenhossék Mihály, Ramon y Cajal. 1 pont
1. Ismertesse az emberi szem felépítését!
2. Nevezze meg a szem fénytörő közegeit!
3. Ismertesse az ideghártya felépítését!
4. Mi a lényege a rövid- és a távollátásnak?
5. Idősebb korban szinte mindenki használ szem üveget olvasáshoz. Milyen típ^
szemhiba alakul ki a korral?
6. Ismertesse a korrekció lehetőségeit m indkét esetben!
Értékelés
||$ékelés
m
53. tétel: A hipotalamo-hipofizeális rendszer
.í
FELADAT:
1. Mutassa be röviden a szabályozás alapelvét!
2. Milyen típusú szabályozórendszer az endokrin rendszer?
3. Kémiailag milyen típusú molekulák a hipotalam o-hipofizeális rendszer hormonjai? j
4. Ismertesse röviden a fehérjeszintézis lényegét!
5. M ely hormonok találhatók a hipofízis hátulsó lebenyében, és m i a fő hatásuk?
6. Mi a fő különbség az elülső és a hátulsó lebeny szöveti felépítésében és működésé-
ben? I
7. Ismertesse az adenohipofízis/agyalapi m irigy elülső lebenyének hormonjait és fi
hatásaikat!
8. Milyen betegségek alakulhatnak ki akkor, ha a növekedési horm on nem megfelelő
mennyiségben termelődik?
Értékelés
iB I H i& i/
1. Milyen élettani folyamatokban nyilvánul meg a ciklusosság a női nemi működés
ben?
2. Mely hormonok és hogyan befolyásolják a női nemi működést?
3. A fogamzás a ciklus melyik időszakában következik be legnagyobb valószínűség
gel?
4- Hogyan akadályozzák meg a fogamzásgátló tabletták a fogamzást?
Értékelés
1. Egy átlagos nemi ciklus 28 napig tart. A menstruáció első napját tekintjük a *
kezdetének. ^
A nemi ciklus jellegzetes élettani/fiziológiai változásokkal jár együtt. A fo ly a ^ 1
változik a női nemi hormonok szintje a vérben, a méh nyálkahártyája vastag^
vékonyodik. \ D'
A hüvelyváladék összetétele, a méhnyak állapota szintén jellegzetesen változik 01
■ ■ P W f 5 ' 1pOm
A petefészekben hónapról hónapra újabb petesejt (vagy petesejtek) érik (érnek)
me8* , 1pont
A ciklus során változik az emlő szöveti szerkezete is. A ciklus második felében egy^
teltebb lesz. Szintén a hormonok miatt az ovulációt követően néhány tized fokkal^)
megemelkedik a testhőmérséklet. 1^ r
Gyakran előfordul, hogy egyes nők testsúlya is ingadozik a ciklus alatt, mert ahor
monoknak folyadék-visszatartó hatása is van. 1pOÍ|
2. Az agyalapi mirigy hormonjai hatással vannak a petefészek hormontermelésére. A
tüszőserkentő hormon/FSH/folliculus-stimuláló hormon fokozza a petefészek tüsző
iben az ösztrogén termelését. 1pont
Az ösztrogén serdülőkorban a másodlagos nemi jellegek kialakításában fontos. A
későbbiekben a nemi működések fenntartásában játszik nagy szerepet. Segíti a méh-
nyálkahártya regenerációját/épülését a menstruáció után. 2 pont
A sárgatestserkentő hormon/LH/luteinizáló hormon az ovuláció/tüszőrepedés kiala
kulására van hatással. 1 pont
A két hipofízisben termelődő hormon gyorsan emelkedő szintjét időben eltolódva
a hipotalamusz neuroszekrétuma, a GnRF/gonadotrop hormonokra ható releasing
faktor pozitív visszacsatoláson alapuló szabályozó mechanizmusa teszi lehetővé.
2 pont
A tüsző az ovulációt követően sárgatestté alakul, am ely m ár progeszteront is tér-
^mek ' Jpont
Az emelkedett progeszteronszint okozza - az ovulációt követően - a testhőm érséklet
emelkedését. 1 pont
A progeszteron nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a m éh nyálkahártyája alkalmassá vál
jon a megtermékenyítés után a petevezetőn érkező hólyagcsíra beágyazódására, hi
szen vastaggá, mirigyessé, érdússá alakítja azt. 1 Pon
Amennyiben nem következik be megtermékenyítés, a sárgatest elsorvad, en
nek következtében a progeszteron is kevesebb lesz a szervezetben. A csökkenő
progeszteronszint lehetővé teszi, hogy - a tüszőserkentő hormon hatására - W
tüsző éljen a petefészekben, újabb menstruáció alakuljon ki, ezzel újabb c i k l u s kéz
d8diö"- ... M
3. A ciklust a menstruáció első napjától számítjuk. Legnagyobb valószínűséggé
nap környékén következik be az ovuláció. A z ovulációig tartó szakasz időt
egyénenként változó. A testhőmérséklet emelkedését a 14. napot követően az emel
kedő progeszteronszint okozza. A legnagyobb esély a megtermékenyülésre az ovu
láció időszakában van. 2 pont
4. Az ösztrogéneket tartalmazó fogamzásgátló tabletták a ciklus elejétől mesterségesen
megemelik a vér hormontartalmát, ezért a feed-back mechanizmusa révén az FSH
termelése gátolt, így nem érik be tüsző. Az ovuláció természetesen elmarad. A termé
szetes bioritmust utánozandó a 21. nap után a tabletta szedését 7 napra felfüggesztik,
így a hormonszint drasztikus esése miatt ún. megvonásos vérzés jelentkezik. 2 pont
Id E E B r
1. Ismertesse az immunrendszer feladatait!
2. Mi az immunitás alapja, mikor alakul ki?
3. Mi az antigén?
4. Milyen típusai vannak az immunitásnak?
5. Mutassa be az egyes immunitástípusokban részt vevő sejteket és ezek működéseit!
6. Mi a komplementrendszer feladata?
7. Beszéljen a memóriasejtek kialakulásáról, szerepeiről, hozza összefüggésbe az aktív
immunizálással! Említsen példaként védőoltásokat!
Értékelés
S H IH E
1. Mi jellem ző a hímivarsejt felépítésére?
2. Hasonlítsa össze az emberi ivarsejtek keletkezését! M iért a spermium határozzame?
a születendő gyermek nemét?
3. Ismertesse a nem kialakulásának fázisait!
Értékelés
Értékelés
1. A terhesség 280 napig/40 hétig/10 holdhónapig/9 hónapig tart. (Ha a terhesség meg
szakad a 28. hét előtt, vetélésről beszélünk. A 36. hét előtt világra jött újszülötteket
koraszülötteknek nevezzük.) 1 pont
2. A megtermékenyülésre alkalmas időpont a ciklus ovuláció körüli időszaka. A pete
sejt a tüszőrepedést követően, legtöbbször a petevezető felső harmadában, a petefé
szekhez közel egyesül a spermiummal. A petesejt kb. 24 óráig él, tehát a termékeny
időszak nagyon rövid. Az ondósejtek akár több napig is képesek „várni” a kilökődő
petesejtre. A petesejt a spermiummal ellentétben mozgásképtelen, útját a peteveze
ték összehúzódásai és a petevezeték belsejét borító csillók segítik. 2 pont
A megtermékenyítést követően beindul a barázdálódás folyamata, amely sorozatos
níitózisos sejtosztódásokból áll. 1 pont
A szedercsíra-állapotot követően a hólyagcsíra-állapot alakul ki. Ebben az állapot
ban ágyazódik be néhány nap után a méh nyálkahártyájába. 1 Pon
Eközben a petefészekben kialakult sárgatest nagy mennyiségben termeli a
progeszteronhormont, amely a méh nyálkahártyáját mirigyessé, beágyazódásra a -
kalmassá teszi. IP 01*
A hólyagcsírában embriócsomó alakul ki, amelyben két üreg d i f f e r e n c i á l ó d i k , az
amnionüreg és a szikhólyag. * P° jj
Az utóbbi vérképző szervként is működik, amíg el nem sorvad. A két üreg érintkezé
sénél három sejtréteg alakul ki. 1 pont
A külső (ektoderma), a középső (mezoderma) és a belső (entoderma) csíralemezek
kialakulásával kezdődik a következő szakasz. A három sejtrétegből álló képződ
ményt embriópajzsnak nevezzük. 1 pont
Az amnionüreg felé eső sejtréteg a külső csíralemez, vagy ektoderma. 1 pont
A következő egyedfejlődési szakaszban alakulnak ki a szervtelepek, majd a szervek.
Az embrió az első hónap végére már több mint 1 cm hosszú. Az első 12 hét a diffe
renciálódás időszaka. 1 pont
A külső csíralemezből velőlemez, velőbarázda, majd velőcső alakul ki, amelyből a
magzat idegrendszere fejlődik. A középső csíralamezből kialakul a gerinchúr, amely
később eltűnik. 1 pont
Az embriópajzs a belső csíralemez felé összezárni, ebből alakul ki a bélcső, a táplál
kozási szervrendszer minden mirigye és a légzőrendszer. 1 pont
A harmadik hónapban a hólyagcsíra külső falából és a méh nyálkahártyájából fejlő
dik ki a méhlepény, amely a köldökzsinóron keresztül biztosítja az anya és a magzat
közötti kapcsolatot. 1 pont
Az amnionüreg falából képződik a belső magzatburok, amely a magzat védelmét
szolgáló magzatvizet termeli. 1 pont
A 6. hónaptól a magzat intenzív növekedésnek indul, hogy eléije a születési súlyát,
amely kb. 2-4 kg között mozog. A szülés előtt az anya szervezetében jelentős vál
tozások figyelhetők meg. Növekszik a testsúly, az emlők teltebbek lesznek, a méh
megnagyobbodik. 1 pont
A szülés beindulását a fájások (méhösszehúzódások), illetve a magzatvíz elfolyása
jelzi. 1 pont
3. A terhesség első tünetei: a menstruáció elmaradása, gyakori vizelési ingerek, reggeli
rosszullétek, hányinger, fáradtság. 2 pont
4. A magzatburok hormonja, a HCG megjelenik a női vizeletben, így immunreakción
alapuló kimutatása viszonylag egyszerűen megoldható. 1 pont
9EH 3E'
1. Mit értünk ökológiai tolerancia alatt?
2. Milyen populációkat nevezünk specialista, indikátor szervezeteknek, és milyen fa
jokat generáli stáknak?
3. Értelmezze a niche fogalmát, mondjon rá példát!
4. Fogalmazza meg a kompetitív kizárás elvét!
5. Milyen összefüggés állapítható meg a niche és a biotikus szukcesszió folyamata kö
zött?
!Értékelés1
1. Az élőlények ökológiai környezete alatt a rájuk, vagyis a populációra ténylegesen
ható élő és élettelen tényezőket értjük. Az abiotikus tényezők (levegő összetétele,
páratartalom, talaj pH-ja, hőmérséklet, sótartalom stb.) térben és időben változnak,
és a változásokat a különböző genetikai örökségű populációk különbözőképpen vi
selik el. 2 pont
A környezeti tényezők mértékét grafikusan ábrázolva a populáció tűrőképessége egy
normál eloszlásgörbét (haranggörbe) mutat. A minimum és a maximum közötti érté
ket nevezi a szakirodalom ökológiai tűrésnek, vagy toleranciának. 2 pont
A tűrőképesség meghatározásához alkalmas lehet minden olyan mutató, amely ki
fejezheti, hogy az adott populáció hogyan érzi magát, hogyan viseli el a környezeti
tényező változásait (egyedszám, aktivitás, szaporodási képesség, pl. a megkétszere
ződéshez szükséges idő stb.). 2 pont
Íp )& fg Íá b Ó I
üi
FELADATA ■
1. A z em lősök m ely csoportjából és m ikor váltak ki a főemlősök?
2. M ilyen változások, különbségek figyelhetők meg az említett két csoport testfelépí
tésében?
3. A z em berszabású m ajm ok és az emberfélék testfelépítésében milyen különbségek
jellem zőek?
í. Ism ertesse röviden az em berré válás m a ismert fontosabb állomásait!
5. Ism ertesse röviden a Homo sapiens kifejlődésével kapcsolatos Afrika-modellt / egy
központú elképzelést, és a multiregionális/többközpontú elképzelést!
A negyedkorban megjelenő ember az évmilliók során az ősi főemlősökkel párhuza
mosan fejlődött ki, amelyek a földtörténeti középkor végén élt rovarevőkkel mutat
nak rokonságot. 1 pont
2. A rovarevő őshöz képest csökken a fogak száma, és különböző fogtípusok alakultak
ki: metsző-, szem- és őrlőfog. Ötujjú végtagjuk a fogáshoz alkalmazkodott, amely
a fákon való kapaszkodásban segítette őket, hüvelykujjuk szembefordítható (oppo
nálható) a többivel. A kedvezőbb térlátást az előre néző szemek teszik lehetővé. A
testhez viszonyítva fejlett, nagyméretű aggyal rendelkeznek. 2 pont
3. A nagyobb testű főemlősökből alakultak ki azok az emberszerű ősmajmok, amelyek
a kezüket már szabadabban használták, és testtartásuk is egyenesebb lett. Az ember
szerű ősmajmok fejlődése a harmadkor második felében több irányba szétágazott.
Ebben az időszakban alakultak ki egymással párhuzamosan az emberszabású maj
mok és az emberfélék. Emberszabásúakra jellemzőek: előreugró arckoponya, kisebb
agykoponya, rajta az izmok megtapadására szolgáló tarajok, fejlett szemfog, a met
szőfogak és a szemfogak között hézag, párhuzamos fogív. Az emberszabásúak járása
kevésbé hatékony a gerincoszlop kettős görbülete nélkül. 2 pont
4. Emberre jellemzőek: domború, nagy térfogatú agykoponya, kisebb arckoponya áll-
csúccsal, hézagmentes fogsor, széttartó fogív - utóbbiak teszik lehetővé a tagolt,
emberre jellemző beszédet. Az emberszabású majmok elődjeként 25 millió éve meg
jelent a Dryopithecus, amely fejlődési vonala korán kettévált. Az egyik vonalon a
gibbon, orangután, a másikon a gorilla, a csimpánz és az emberfélék őseinek evolú
ciója indult meg. Az ember legközelebbi rokona a csimpánz. 2 pont
A szavanna hipotézis alapján: úgy 14 millió éve az afrikai éghajlat szárazabbra for
dult, ezért az erdős területek visszaszorultak. Akiterjedt szavannákon az első ember
félék, a Ramapithecus faj populációi terjedtek el. Általában a földön tartózkodtak,
többször felegyenesedtek, így szabaddá váló kezükkel eszközként használtak boto
kat és köveket. Táplálékukat csoportosan keresték, metsző- és szemfoguk kisméretű
volt, fogívük széttartó, erős őrlőfogaik alapján főleg magvakkal és gyökerekkel táp-
Jálkozhattak. 1 pont
A Ramapithecusok ágából az evolúciós folyamatban a harmadkor végén
újabb szétválás történt az emberfélék fejlődésében. Az egyik fejlődési irányt az
Australopithecusok képviselték. Fejlődésük azonban zsákutcás, mivel nem vezetett
a mai ember irányába, kb. 1 millió éve kihaltak. Átlag 500 cm térfogatú agyko
ponyájuk, fejlett állkapcsuk az emberéhez hasonlóan széttartó volt, kevésbé fejlett
szemfogakkal rendelkeztek, és nem volt hézag a fogsorukban. Rendszeresen két lá
bon járhattak. 2 pont
A harmadkor végi szétválás másik fejlődési irányát a Homo habilis jelenti, amely
nek populációi az Australopithecusokkal együtt, hasonló élőhelyen éltek. Két lábon,
gyorsan és könnyedén jártak. Agytérfogatuk már kb. 700 cm3 volt. Durva megmun-
kálású kőeszközöket használtak. Az Australopithecusokkal szemben rendszeresen,
r
közösen gyűjtögettek. A zsákmányolt állatokat megnyúzták, és a húst kőeszközökkel
képesek voltak feldarabolni. A csoporton belüli táplálékmegosztás, közös vadászat
nagyfokú szervezettséget igényel, ami a kommunikációs képességek evolúcióját fel
tételezi. 2 pont
A negyedkor közepe táján, kb. 1 millió éve jelent meg a H o m o erectus. Agykopo
nyája 1000 cm3körüli. Több kontinensen is megtalálták leleteit, de valószínűleg Ke
let-Afrikából terjedt el. Finomabb kidolgozású kőeszközöket használt. Vadászott és
gyűjtögetett, ismerte a tüzet. Agyában kifejlődött a beszédközpont, amely lehetővé
tette a kezdetleges beszédet. 2 pont
5. A többközpontú (multiregionális) elmélet szerint az afrikai, közel-keleti és távol
keleti Homo erectus populációkból közel egy időben, és egymástól távoli helyeken
fejlődött ki a Homo sapiens. Ezekből a helyi Homo sapiens populációkból fejlődtek
ki az elmélet szerint az egyes mai emberfajták. Az elmélet szerint a Neander-völgyi
emberek az itt élő Homo sapiens populációk közvetlen elődei. A populációgenetiku-
sok azonban vitatják ezt az elképzelést. Az utóbbiévek molekuláris biológiai vizs
gálatai megcáfolták ezt az elméletet. 2 pont
Az egyközpontú elmélet / Afríka-modell alapján a modem Homo sapiens Afrikában
alakult ki, és innen elvándorolva népesítette be a többi földrészt. Az ott élő Homo
erectus és Neander-völgyi populációkat kiszorította. A régészeti leletanyag, és a
Humán Genom Project keretén belül végzett vizsgálatok (a mitokondriális DNS és
az Y kromoszómával kapcsolatos vizsgálatok) egyértelműen megerősítették ezt az
elméletet. 2 pont
A Homo sapiens agytérfogata átlag 1400 cm3. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsí
totta az emberi fejlődést. Az agy szerkezete jelentősen átalakult. A Neander-völgyi em
ber az egyik, kihalt alfajt képviseli. A ma élő ember, a Homo sapiens evolúciója során
ötvenezer éve lépett be a történelmi jelenkorba. A különböző testalkat, színkomplexió,
hajszerkezet a földrajzi izolációval és adaptív evolúcióval magyarázható. 2 pont
~~~
5 1 6 2 . tétel: Populációs kölcsönhatások
1 0 3 E25M
Ismertesse a populációk közötti kapcsolatok típusait, állati és növényi, valamint
gombás példákon keresztül!
Értékelés
Értékelés
1. A társulások olyan növényi, állati és egyéb populációk együttesei, amelyek azért
fordulnak elő egy időben egy helyen, mert alkalmazkodtak az adott környezet kör
nyezeti tényezőihez. * P°
A klímazonális társulások az éghajlati övéknek megfelelően létrejött olyan társulá
sok, melyek kialakulásában elsősorban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok ját
szottak szerepet. 1 pont
2. Hazai középhegységeinkben a leggyakrabban az alábbi három klímazonális társulás
sal találkozunk: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös. 3 pont
3. A cseres-tölgyes jellemzői: a leginkább elterjedt társulások egyike hazánkban, mely
250 - 400 m magasságban jellemző. Egy lombkoronaszintjét két tölgyfaj, a kocsány-
talan és a csertölgy alkotja. A lombzáródás nem teljes, ezért világos az erdő alja,
ami gazdag cserje- és gyepszint kialakulását tette lehetővé (pl.: kökény, galagonya,
harangvirágok, pillangósvirágúak). 3 pont
A gyertyános-tölgyes jellemzői: általában 400-600 m közötti magasságban alakult
ki. Az erdőt két lombkoronaszint jellemzi: a felső szintet a kocsányos és kocsánytá
lán tölgy, az alsót a gyertyán sűrűbb lombozata alkotja. A két szint viszonylag szoro
san záródó lombkoronát alkot, ezért kevesebb fény jut az alsóbb szinteknek, aminek
következtében gyérebb a cserje- és a gyepszint is. (Fajok: fagyai, somok, kecske
rágó, hegyi sás, medvehagyma, odvas keltike és ujjas stb., tehát sok a geofiton.)
3 pont
A bükkös jellemzői: 600 m felett fordul elő. A bükk fénykedvelő, ezért szorosan
záródik a lombkoronaszint, melyen a fény így csak alig jut át. A cseijeszint gyakor
latilag hiányzik, néhány magonccal találkozhatunk csak. A gyepszint kora tavasszal
virágzik, a bükk lombfakadása előtt. E területen is a geofitonok jellemzőek, pl. a
medvehagyma. (Jellemző fajok még: szagos müge, kapotnyak, bükksás, pettyegetett
' tüdőfü.) 3 pont
4. Őshonos fenyvesek hazánkban csak az Alpokalja hűvös, párás élőhelyein (ezek
lucosok) és az Őrség lankás vidékein (erdei fenyvesek) fordulnak elő. 2 pont
5. Erdeink jellegzetes fogyasztói:
♦ elsődleges fogyasztók: rovarok, pockok, egerek, madarak, őzek, szarvasok stb.
♦ másodlagos fogyasztók: énekesmadarak, nyuszt, borz, róka, vaddisznó
♦ csúcsragadozók: sólyomalkatúak, baglyok 3 pont
6. A biomassza az adott területen lévő szerves anyag össztömege.Mértékét terület
vagy térfogategységre számolt száraz- vagy nedvestömeg-egységben fejezzük ki.
1 pont
|£ 3 3 3 |
1- Ismertesse a talajképződés folyamatát!
2- Miért a mérsékelt övben optimálisak a talajképződés feltételei?
3- Ismertesse a szikesedés folyamatát!
4. Jellemezze a szikes területek növénytársulását!
5. Milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy szikes területen élő növénynek?
6. Mi a jelentősége a talajélet szempontjából a talajkolloidoknak?
Értékelés
& FELA PA I
1. Mit jelent az anyagkörforgalom?
2. Mi tartja fenn ezt a folyamatot?
3. Mutassa be fotoszintézis lényegét!
4. Miért fontos a fogyasztók számára a fotoszintézis folyamata?
5. Miért szükséges a nitrogén az élőlények számára?
6. Mutassa be a nitrogén körforgását részletesen!
SB3EEEST
1. Ismertesse a szén körforgását a természetben!
2. Mi a különbség a heterotróf és az autotróf élőlények szénforrása között?
3. Mit értünk ökológiai lábnyom alatt?
4. Milyen antropogén/emberi eredetű hatások idézik elő a szén-dioxid-szint emelkedését?
5. Milyen veszélyeket rejt a légköri C 0 2 mennyiségének további növekedése?
6. Ismertesse a kormeghatározás módszereit!
j Értékelés '
lE E E fflM íi
1. Értelmezze a diverzitás fogalmát molekuláris szinten, a fenotípusok szintjén és
társulástani értelemben is! Mi az alapja a genetikai sokféleség kialakulásának?
2. Hogyan függ össze a társulások diverzitása és biológiai produkciója?
3. A szukcesszió és a diverzitás, valamint a társulások stabilitása között milyen össze
függés állapítható meg?
4. Hogyan befolyásolják az antropogén tényezők a diverzitást?
értékelés I
S FELADA
1. Kik dolgozták ki az operon-elméletet?
2. Mi a gén?
3. Mi az operon-modell elméleti alapja?
4 Mely gének tartoznak a szabályozási egységekbe? Jellemezze szerepük szerint e gé
neket!
5. Indokolja meg, miért tartozhat egy egységbe több ténylegesen átírható gén is!
6. Mikor termelődik a vizsgálati alanyokban laktózbontó enzim?
7. Mialaktóz?
8. Hogyan megy végbe az enzimtermeltetés folyamata?
9. Mit jelent az enzimindukció?
10. Hogyan állhat le a folyamat?
.tétel: Mutációk
1. Mi a mutáció?
2. Hogyan nevezzük a mutációkat kiváltó hatásokat, melyek ezek?
3. Hogyan csoportosíthatók a mutációk?
4. Mutassa be a leggyakoribb mutációtípusokat! Mi a különbség a testi sejti és az ivar
sejti mutációk hatásai között?
5. Mutassa be a Down-kór nevű betegséget és a döntő rizikófaktorokat, melyek növelik
e betegség kialakulásának valószínűségét!
6. Soroljon fel öröklődő megbetegedéseket!
Értékelés
r
1. A mutáció az örökítőanyag/DNS olyan megváltozása, mely változás öröklődik. (Ér
telemszerűen elsősorban az ivarsejtképződés során képződő mutációk a leghatéko-
x iy a b b a k .^ ;j lpont
2. A mutációkat kiváltó hatásokat összefoglaló néven mutagéneknek nevezzük. 1 pont
Mutagének lehetnek bizonyos sugárzások (radioaktív, UV, röntgen stb.), veszélyes
vegyszerek (illékony oldószerek, halogéntartalmú gázok, adalékanyagok stb.), ma
gas hő stb. 2 pont
3. A mutációkat többféleképpen is lehet csoportosítani, pl. a kialakulás spontán vagy
indukált volta, a hatékonysága, a hatása (előnyös, közömbös, hátrányos), a kialaku
lás helye szerint stb. 2 pont
A legism ertebb típusok egyike a pontmutáció, a DNS-megkettőződésekor/
duplikációjakor/replikációjakor keletkező bázis-/nukleotidváltozás, amelyért a
D N S-polim eráz enzim hibás nukleotidbeillesztése okolható. (A m elyet a repair se
ja v íto tt ki.) 2 pon^
Szintén gyakoriak a kromoszómaszerkezeti mutációk, m elyek leggyakrabban a
osztódások során keletkező, a krom oszóm ák karjait érintő letörések, kiesések, a
lyeződések és megfordulások. ^ P°
Viszonylag gyakoriak m ég a kromoszóm ák számbeli eltérései, amely lehet egy
kromoszómát érintő eltérés (aneuploidia), és lehet a teljes krom oszóm agam itúrát
érintő (pl. a poliploidia). 2 pont
4. A mutációk, ha a testi sejteket érintik, általában nem okoznak gondot, észrevétlenek.
Ritkábban előfordulhat, hogy az érintett testi sejtekből daganat képződik, és betegsé
gek alakulnak ki. Az ivarsejteket érintő mutációk viszont azért érdemelnek nagyobb
figyelmet, mert az öröklődésben ezeknek a sejteknek jut a kulcsfontosságú szerep: a
születendő egyed génállományának felét hordozzák. Ha mutált ivarsejtből fejlődik
a magzat a megtermékenyítés után, akkor annak minden sejtjében jelen lesz ez a
mutáció, ami akár végzetes is lehet, de lehet előnyös hatású is. 3 pont
5. A Down-kór vagy mongol idiotizmus a 21. kromoszóma triszómiája, azaz ebből a
testi kromoszómából 3 db van az utód testi sejtjeiben. Jellemzői: a belső szemzugban
látható mongolredő, izomgyengeség, a testi és szellemi fejlődésben való elmaradás
stb. A háttérben osztódási rendellenesség áll. Általában az anya petesejtjének kiala
kulásakor a 21. kromoszómapár nem válik szét. 2 pont
Az anya életkorának előrehaladtával növekszik a betegség kialakulásának kocká
zata, mivel ivarsejtkezdeményeit már sokkal több károsító hatás érhette, mint fiata-
pbn. 1 pont
Megelőzési stratégiák: egészséges életmód, családtervezés, a károsító anyagok és
hatások lehetőség szerinti kerülése, vitaminok megfelelő bevitele stb. (Ezek közül
néhány említése elegendő.) 1 pont
6. Öröklődő betegségek: vérzékenység, sokujjúság, izomsorvadás, színtévesztés stb.
1 pont
Az ultraibolya sugárzás nagy energiájú sugárzás, amely képes arra, hogy a mole
kulákban lévő kötéseket felbontsa, így mutációkat okozzon. A mutációk az örökítő
anyag szerkezetét, kisebb-nagyobb mennyiségét érintő változások. A folyamat az
evolúció alapját képezi, mivel új alléleket, új tulajdonságokat eredményez. 2 pont
A földtörténet korai szakaszában az aktívabb elektromos kisülésekkel együtt az Uv
sugárzásnak szerepe volt az élőlények alapvegyületeinek, az egyszerű szerves m0.
lekuláknak a kialakításában. A szervetlen vegyületekből a nagy energiájú sugárzás
hatására szerves vegyületek jöhettek létre. Az ultraibolya sugárzás olyan intenzitás,
sál érkezett a földfelszínre, hogy csak kb. 10 méter vastagságú vízréteg volt képes a
megfelelő mértékű elnyelésére. 2 pont
Az őslégkör molekulái: H20 , CH4, NH3, N2, H2. Mivel molekuláris oxigént az őslég.
kör nem tartalmazott, ezért reduktív légkörről beszélünk. A z elektromos kisülések
az UV sugárzással együtt gyökök keletkezését idézték elő, amelyeknek a nagy reak
cióképessége fogva új molekulák kialakulásához vezetett. 3 pont
A mai légkör oxidáló jellegű a molekuláris oxigén miatt. A z ősi körülmények között
a vízmolekulák bomlásakor is keletkezhetett oxigén, de döntő mennyiségben biogén
úton, a fotoszintézisnek köszönhetően keletkezett. A z oxigénszint növekedésének
eredményeképpen az ózonszint folyamatosan emelkedett, ami lehetővé tette az élet
megjelenését a szárazföldön is. 2 pont
S. Miller az őslégkör körülményeit reprodukálta kísérleti eszközében, amelyben az
őslégkör feltételezett molekuláit elektromos kisüléseknek tette ki, majd a képződött
anyagokat kondenzálta kísérleti berendezésében. M egfelelő hőmérsékletet (80 °C)
és nyomást (105 Pa) alkalmazva a kísérleti „ősóceánjában”egyszerű szerves anya
gok: hangyasav, aminosavak, tej sav, karbamid stb. volt kim utatható bizonyos idő
elteltével. A kísérletet sok kritikával illették, mivel pl. az őslégkör pontos összetétele
még ma sem pontosan ismert. A nagy mennyiségű szerves anyag az ősóceánban egy
mással reakcióba lépve újabb bonyolultabb molekulák keletkezését idézhette elő.
4 pont
Az endoszimbionta elmélet magyarázza az eukarióta sejt létrejöttét. 1 pont
A mitokondrium őse egy heterotróf életmódú prokarióta. a színtest őse autotróf kék
baktérium lehetett. 2 pont
Asej tek a bekebelezést követően szimbionta módon éltek tovább. A két sej torganellum
kettős membránszerkezete, a két membrán kissé eltérő felépítése, a mezoszómákra
emlékeztető belső membrán tagoltsága, a hiszton nélküli DNS, a baktérium méretű
riboszóma mind ezt az elméletet támasztja alá. 3 pont
A sejt anyagcsere-intenzitásának és szükségleteinek m egfelelően önálló osztódásra
képesek az említett sejtalkotók. 1 pont
1. tétel: A DNS rejtélye
m
____________JflL ............ .
„Éppen összekapcsolt adeningyörűket rajzoltam egy papírra. Hirtelen megéreztem I
a lehetséges DNS-szerkezet várhatóan mély vonatkozásait. Ebben a szerkezetben az j
adenincsoport képezte a hidrogénkötéseket, hasonlóan ahhoz, ami a tiszta adenin- I
kristályokban van...
.. .Noha a gerinc elég „rendetlen” volt, mégis szaporábban vert a szívem. Ha ez a
DNS, akkor a felfedezés bejelentése bombarobbanás lesz. A két összetekeredett,
azonos bázissorrendű lánc létezése nem lehetett véletlen dolog. Inkább határozottan
arra mutatott, hogy minden molekulában egy lánc egy korábbi fokon a másik lánc
szintézisének a templátjául szolgált. Eszerint a replikáció a gén két azonos láncának
a szétválásával kezdődik.
Semmi okom nem volt rá, hogy kizárjam a specifikus enzimek részvételét, azt
gondoltam: nem kell alaptalanul izgatnom magamat. Lehet például, hogy van egy
adeninra specifikus enzim, amelynek a hatására mindig adenin kerül szembe az
adenincsoporttal a templátszálon.
A fémből készült purin- és pirimidinmodellekre azért volt szükség, hogy minden
valószínű hidrogénkötődési lehetőséget rendszeresen vizsgáljunk. Csakhogy a mo
dellek nem készültek el időre. Legalább két nap kellett m ég hozzá, hogy megkapjuk
őket. Ez még nekem is sok volt a pokolból. A délután hátralevő részét azzal töltöttem,
hogy kemény kartonlemezből pontos bázismodelleket vágtam ki. De mire elkészül- 1
tek, rájöttem, hogy a kipróbálás másnapra marad.
Másnap reggel, amikor a még üres dolgozóba léptem, gyorsan lesöpörtem a papírokat
az asztalról, nagy, sima helyet csináltam, ahol összerakhattam a hidrogénkötésekkel
összetartott bázispárokat. Előbb ugyan visszatértem „hasonló hasonlóval” elméletem
hez, de világosan láttam, hogy az semerre sem vezet. Csak Jerry [Donohue] belépte-
kor pillantottam fel, de amikor láttam, hogy nem Francis [Crick] jö tt meg, tologatni
kezdtem a bázisokat különböző más párosítási lehetőségek szerint. Hirtelen rádöbben
tem, hogy az adenin-timin pár, amelyet két hidrogénkötés tart össze, azonos formájú,
mint a legalább két hidrogénkötés által összetartott guanin-citozin pár.
Gyanítottam, hogy most megtaláltuk a rejtélyt: miért egyezik m eg a purincsoportok
száma pontosan a pirimidincsoportokéval. Két szabálytalan bázissorrend szabá
lyosan elhelyezhető egy spirál közepén, ha a purin m indig hidrogénnel kötődik a
pirimidinhez. A hidrogénkötéses feltételezés továbbá azt jelentette, hogy az adenin
mindig a timinnel lép párba, míg a guanin csak citozinnal. Chargaff szabályai most
hirtelen a DNS kettős spirálszerkezetének a következményei lettek. S ami még iz
galmasabb volt, ez a kettős spiráltípus sokkal megfelelőbb replikációs s é m á t su-
m
gallt, mint az én kurtán végiggondolt „hasonló hasonlóval” párosodási sémám. Ha
az adenin mindig a timinnel, a guanin pedig mindig a citozinnal alkot párt, akkor
a két egymásba fonódó lánc bázissorrendje egymásnak a kiegészítője. Tehát, ha az
egyik lánc sorrendje adott volt, akkor ez automatikusan meghatározta a másikét. Fo
galmilag így nagyon könnyen elképzelhettem, hogy miként lehet egy szóló lánc egy
komplementer bázissorrendű lánc szintézisekor templát.”
fddiM s m
1. Ki a cikk szerzője? (1 pont)
2. Mi volt a probléma a „hasonló a hasonló bázissal” ötlettel? (1 pont)
3. A szemelvényben szereplő Chargaff-szabálynak mi a lényege? (1 pont)
4. Röviden ismertesse a DNS felépítését! (12 pont)
5. Egy baktériumból izolált DNS-szakasz 28000 bázispárt tartalmaz. Az A:C arány 0,6.
Számítsa ki a DNS-t alkotó szerves bázisok százalékos összetételét! (5 pont)
Elektroforézissel elkülöní
tik a töredékeket, méreteik 1
szerint
A röntgenfilmet
előhívják Radioaktív mintát készítenek
_ . ______
4 Az elektroforézis során a DNS-darabok melyik pólus felé vándorolnak, és mi ennek
a magyarázata? (3 pont)
5. A fehérjék vagy a DNS vizsgálata alkalmasabb a pontos személyazonosság megálla
pítására? Indokolja állítását! (3 pont)
6. Mi a mozaikosság, és mi a biológiai alapja? Mondjon példát a jelenségre! (3 pont)
7. Említsen meg recesszíven öröklődő, pontmutáción alapuló enzimopáthiát! (1 pont)
[pjkelés
1. A vörösvérsejtek érésük során elveszítik sejtmagjukat, így abban nem találunk vizs
gálatra alkalmas DNS-t. A vérlemezkékben szintén nem található sejtmag. 2 pont
2. Dezoxiribóz, foszforsav, adenin és timin, guanin és citozin. 6 pont
3. Mivel a nukleotidok kondenzációs reakció során képezik a polinukleotid-láncot,
ezért bontása természetesen hidrolízis. 2 pont
4. A sejt közege kb. 7,4-es pH-t mutat, ezért a pufferrel beállított közeg is hasonló.
Ilyen körülmények között a DNS-molekulában megtalálható foszforsav egyetlen
szabad OH-csoportjáról a IT -ionok leválnak, tehát a DNS negatív töltésű, ezért a
pozitív pólus felé mozdul el az elektroforézis során. 3 pont
5. A genetikai kód degeneráltsága, miszerint ugyanazt az aminosavat többféle bázis
hármas is kódolhatja, lehetővé teszi, hogy egy konkrét fehérje aminosav-szekven-
ciáját vizsgálva nem találunk különbséget, de ha az adott DNS-szakaszt vizsgáljuk
meg, amely a kérdéses fehéijére vonatkozó információt tartalmazza, akkor lehetnek
eltérések. Tehát a DNS-vizsgálat ad pontosabb képet. 3 pont
6. A testi sejtekben bekövetkező mutációkat csak az adott sejt utódai fogják tartalmaz
ni, így a testünk sejtjei, sejtcsoportjai eltérő genotípusúak lehetnek. A szivárványhár
tya különleges „színkavalkádja” is ezzel magyarázható. 3 pont
7. Tejcukor-érzékenység, albinizmus, fenilketonúria stb. 1 pont
3. tétel: Bendőkörnyezet
(2 pont)
n 1 9 l
LB Gtlp psy nos! 555/? tp ctrl
t
K arotinszintézis génjei
I-sce I pZLcy H
i
v
I-sce I
S p .n
I I
H ----------------- J
LB 355! aphlV 355p 35S! ky G tlp RB
Béta-karotint termelő aranyrizs {génbeépítésre használt vektorok)
(\vww. mindentudás, hu)
■■■■■■Hl /
FELADAT:
dfc]
4 Ha egy családban a férj édesapja tömöttcsontú volt, akkor ennek a párnak milyen
esélye van beteg gyermek megszületésére? (3 pont)
5 A szemelvényben említett koponyadeformitás mivel magyarázható? Sorolja föl az
agykoponyát alkotó csontokat! (5 pont)
ékelés
ékelés
mmmm
7. tétel: Bükkerdők veszélyben
121
1. Milyen környezeti tényezők meghatározók a klímazonális társulások kialakulásá
ban? (2 pont)
2. Hasonlítsa össze a gyertyános-tölgyes és a bükkös társulásokat! (6 pont)
3. Mi a különbség a tölgy és a bükk környezeti igénye között? (2 pont)
4. Az akác jövevényfaj a hazai flórában. Mi a sikerének titka, ami általában jellemző az
adventív fajokra? Milyen káros hatása van? (5 pont)
5. A gradáció miért figyelmeztető jelenség az életközösség állapotára nézve? (1 pont)
6. Szárazabb években a bükkfák nedvkeringése nem elégséges. M ilyen következmé
nyekkel jár ez a tény az egyes szerveket illetően? (2 pont)
7. Milyen globális problémával hozható összefüggésbe a hazai bükkerdeink állapota?
(1 pont)
8. A kártevők miért képesek megtámadni a fákat az aszályosabb időszakokban?
(1 pont)
I M I H
B — im B n r— ----- - itt 9 -
„Genetikailag módosított baktériumok ma már számos, gyógyászatban használt anya
got termelnek. Egyike ezeknek az emberi növekedéshormon, amellyel az agyalapi
mirigy hibás működéséből adódó törpenövést kezelik. (Egyébként ezek rendellene
sen alacsony termetű felnőttek lennének.) Ezt a hormont korábban emberi holttestek
agyalapi mirigyéből vonták ki. Az 1980-as évek közepe táján számos, ilyen módon
kivont növekedési hormonnal kezelt páciens halt meg Creutzfeldt-Jakob-kórban,
amelyet egy, a holttestekből származó vírus okozott. A génszereléssel létrehozott
hormon nem fertőződhet meg ilyen módon.
Oltóanyagok szintén készíthetők ártalmatlan baktériumokat olyan génekkel „felja
vítva”, amelyek egyes fehérjék (antigének) termelését váltják ki. Ezeket a fehérjéket
-vagy védelmező antitesteket-, amelyeket pl. a hepatitis B (májgyulladás), tetanusz
és diftéria (torokgyík) ellen használnak embernél, és a száj- és körömfájás ellen a
szarvasmarháknál, génszerelési technikákat felhasználva hozták létre.
A Salm onella typhim urium baktériumot, am ely általában felelős az ételm érgezése
kért, ma egy új típusú oltóanyag kiindulási alapjaként használják. A géntervezők e l
távolítottak b előle b izon yos enzim eket, m egbizonyosodva arról, hogy elég h osszú
ideig él ahhoz, h o g y im m unitást váltson ki, de nem tudja m egfertőzni a testet, nem
képes betegséget okozni. További géneket is be lehet vinni, am elyek olyan antitestek
termelését váltják ki, am elyek más fertőzésekkel szem ben is ellenálló k épességet
nyújtanak - pl. tetanusz, influenza, sőt malária.
A hibrid antibiotikumok képviselik a lehetőségek másik körét. Ezeket úgy készítik, i
hogy a baktériumok és gombák antibiotikum-termelésért felelős génjeit kombinálják
össze oly módon, hogy azok a megfelelő molekulaegyüttest eredményezzék. A hibrid !
antibiotikumok segíthetnek megoldani azokat a problémákat, amelyeket a hagyomá- j
nyos antibiotikumokra rezisztens baktériumok okoznak.
A génklónozás a baktériumok esetében több napig is eltarthat. Lényegesen rövidebb |
ideig tart a polimeráz láncreakció - PCR (PCR = Polymerase Chain Reaction). Ezzel
a módszerrel egy kémcsőben a DNS-t néhány óra alatt kémiai úton lemásolják. Annak
ellenére, hogy nem élő sejteket használnak erre, tehát ezt nem lehet génsebészetnek
nevezni, a folyamat exponenciális DNS-növekedést eredményez, mivel több, egymást \
követő lépés során a DNS mennyisége lépésenként megkétszereződik. A PCR-t olyan |
célokra használják, amelyek skálája az elhanyagolható mennyiségben jelenlevő mik
robák azonosításától az egyiptomi múmiákból, esetleg a nemrégiben kihalt quaggából I
(egy zebraféle) kivont vagy a 40.000.000 éves borostyánba zárt DNS megsokszoro- J
zásáig teljed.
Az ilyen típusú munkák távolról sem alkalmasak egy egész dinoszaurusz újjáalkotá-
sára, mint Michael Crichton tudományos-fantasztikus regényében, a Jurassic Park
ban. Ennek ellenére sokat mondhatnak nekünk valamely állat vagy növény DNS-ében
lévő génekről, amelyek a múltból megőrződtek. Az is lehetséges, hogy segít nekünk j
olyan gyógyszerfehéijék előállításában, amelyeket esetleg egy nagyon régóta kihalt J
növény DNS-e kódol.” (www.mek.niif.hu) m
1. Az első bekezdésben egy hibás kifejezés található. Melyik ez? Pontosítsa a kifeje-
pÖnt)
2. Mi jellemző a DNS megkettőződésére? (7 pont)
i
9. tétel: Hemoglobin-rendellenességek szűrése
Eredeti DNS
Egészséges globin <
génje □ /■
(A) GAG ^
1100 bázispár
(Glu) \
Globin gén
1100 bázispár
200 bázispár
(www.mek.iif.hii) S
Iprtékelés
vjEIEEEEa
1. A növények sejtfalában milyen anyagok találhatók a cikkben említett pektinen kí
vül? (3 pont)
2. A gyümölcsök érését melyik növényi hormon fokozza? Milyen egyéb hatásait ismeri
az említett hormonnak? (3 pont)
3. Milyen más kifejezést használna a 99%-os növények előállítása helyett? (2 pont)
4. Mi a szerepe a promoter régiónak? (2 pont)
5. Milyen molekuláris mechanizmus áll az RNS és az anti-RNS „erős” összekapcsoló
dása mögött? (2 pont)
6. Mire utal a „valósággal ki van kapcsolva” mondatrész? (2 pont)
7. Milyen veszélyeket rejt a transzgenikus növények, élőlények széles körű elterjedé
se? Mi indokolja a használatukat? (6 pont)
1. A cellulóz, a lignin és néhány növényfaj esetén (pl. zsurlók) a szilícium-dioxid is
sejtfalalkotó lehet. 3 pont
2. Az etilén/etén nevű hormon, amely gátolja az auxin szállítását, így gátolja a növeke
dést. A gyümölcsök érését serkenti. 3 pont
3
n i g
noha magas hőmérsékletű környezetben él, anyagcseréje akkor sem változik, amikor
néha jeges vizekre sodródik, márpedig éppen erre van szükség akkor, ha földi növé
nyekkel akarják betelepíteni az igen zord környezetet biztosító Marsot. A majdani
telepeseknek oxigénre, szén-dioxid-megkötésre és élelmiszerre lesz szüksége. Bár
mindez műszaki eszközökkel is biztosítható, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA)
távlati fejlesztési intézete (NASA Institute fór Advanced Concepts - NIAC) fantá
ziát lát a gondolatban, hogy genetikailag módosított földi eredetű növényekkel ol
csóbban elérhető mindez, s úgy döntött, tovább finanszírozza az Észak-Karolinai
Egyetemen biológiai kutatásokat folytató Wendy Boss és Amy Grunden ez irányú
kutatómunkáját - tájékoztatott a The New Scientist SPACE című angol tudományos
folyóirat. Mielőtt hozzá lehetne látni a marsi szántáshoz, vetéshez és faültetéshez, a
genetikusoknak a különösen kemény marsi éghajlat mellett is életben maradó növé
nyeket kell kifejleszteni. A Marson ugyanis szinte egyáltalán nincs nedvesség, nagyon
alacsonyra süllyed a hőmérséklet, és igen magas az ibolyántúli sugárzás is, mivel a
bolygónak nincs magnetoszférája és ózonrétege. A Föld enyhe éghajlatához szokott
növények az időjárás éles változására nagy mennyiségű szuperoxid (negatív töltésű
oxigénmolekula) termelésével válaszolnak. Ezek a nagyon toxikus szabad gyökök
tönkreteszik a sejtfalat és a kromoszómákat, a növény pusztulását eredményezve.
A mélytengeri vulkanikus hőforrásokban élő Pyrococcus fiiriosus baktériumokat az
áramlatok időnként kisodorják a környező jeges vízbe, és az anyagcseréjük ettől az
erős stressztől sem változik meg. A több ezer méteres mélység nagy nyomása mellett
a víz hőmérséklete elérheti a 400°C-os hőmérsékletet is. Az erősen savas közegben
élő baktériumok szén-dioxiddal táplálkoznak, és 70-103°C hőmérséklettartományban
a molekuláris oxigén teljes hiányában is jól szaporodnak. Az életben maradás titka
valószínűleg a szabad gyökök hatékony eltávolításában keresendő. Minden növény
megküzd valahogy a szabad gyökökkel, csak a Pyrococcus fiiriosus hatékonyabb
módszereket használ. A kutatók sejttenyészetekben már igazolták, hogy a Pyrococcus
furiosus génjeinek beültetésével hőmérséklettürőbbé lehet tenni a növényi sejteket.
Most a hőtűrő baktériumokon kívül a sarki hidegben tenyésző baktériumok génjeivel
is kísérleteznek. A következő lépés a genetikusok kedvenc kísérleti növényének, a
lúdfünek (Arabidopsis) genetikai módosítása lesz, s így elöbb-utóbb elkészülhet az
»űmövény«.” (www.hvg.hu)
/
jjftékelés I jg g
7. A pánspermiatant. 1 pont
8. A kísérlet során a szuperoxidgyök kivédésére alkalm asabb növényfajok populációit
keltik életre. A vadon élő rokonfajokkal történő hibridizáció olyan gén elterjedé
sét okozhatja egy másik növényfajban, amelytől az pl. versenyképesebbé válik, és
felboríthatja az adott életközösség ökológiai egyensúlyát. A folyam atok ellenőrzése
lehetetlenné válik, és beláthatatlan következményekkel járhat. A z evolúció egy na
gyon bonyolult soktényezős folyamat, nehezen kivitelezhető in vitro körülmények
között. 2 pont
1949-ben egy amerikai kémikus, Linus Pauling a sarló
sejtes vérszegénységet egy, a hemoglobin szerkezetében
fellépő sajátos hibára vezette vissza. Amikor egy sar
lósejtes vérszegénységben szenvedő páciens hemoglo
binját vizsgálta, rájött, hogy az különbözik a normális
hemoglobinmolekulától. Az érett hemoglobint két alfa-
globin-lánc építi fel, amelyek mindegyike 140 amino-
Egészséges és sarlósej
savból áll, és két béta-globin-lánc, amelyek 146 amino-
tes vörösvértest
savból állnak. Az abnormális hemoglobinlánc egyetlen
hibája az, hogy a B-globin-láncban, a hatodik helyzetben levő glutaminsav helyett
valin áll.
Egy másik öröklődő mutáció felelős a Huntington-kór kialakulásáért. Ez a betegség
előrehaladó szellemi leépülésben és akaratlan izommozgásokban nyilvánul meg, de
csupán kb. 35 éves kor után lép fel. Nem minden genetikai rendellenesség családi
vonás. Egyes mutációk vagy kromoszomális rendelleneségek, amelyek betegségeket
okoznak, a gaméták fejlődése során vagy a magzati fejlődés korai időszakában lépnek
fel. A Down-szindróma, amely szellemi visszamaradottságot, átlagon aluli termetet és
egyéb rendellenességeket okoz, jó példa erre. Ez a betegség rendszerint a meiózis során
fellépő hibából ered, amelynek eredményeképpen a gyereknek 47 db kromoszómája
lesz a 46 helyett, mivel a 21 -es kromoszóma 3 példányban van.
A legtöbb genetikai rendellenesség fennmarad a popu
m m láción belül, a szülőktől a leszármazottra való örökítés
4 5 révén. A mutáció oka lehet a ráknak is. Ha a mutáció
0 ki wiinn h*mi
6 7 8 9 10 M 12
a DNS egy olyan szegmensében történik, amelyet
protoonkogénként ismerünk, és amely normális eset
ben a sejtnövekedéshez szükséges fehérjék termelését
fl/l fifi AA n M XX irányítja, felszabadíthatja a mitózist a sejt ellenőrzése
13 14 15 16 17 18
alól, és ez rosszindulatú növekedéshez vezet. A vegy
n XX szereket ma már ellenőrizni lehet a potenciális rákkeltő
19 20 * r I Ka
hatásukra nézve is azáltal, hogy tesztelik mutációokozó
Egy Down-kórban szenvedő képességüket mikrobákban és más típusú sejtekben is.
férfi kromoszómaszereivé- www.mek.iif.hu
nye, ahol egy plusz 21. kro
moszóma látható
/
1. Mi a mutáció és mi a modifikáció? (2 pont)
[értékelés
K iék elés
IR 1
Testfelépítésünk, tanulási képességeink, hajlamunk az elhízásra génváltozatainkban
van megírva. A 21. kromoszóma összes génjét máris ki lehetett jelölni. Közöttük
rejtőzködnek azok is, amelyek fölös számban a Down-kórt okozzák.
Erkölcsi dilemmák forrása, szabad-e az emberi fajt génjei átszabásával alakítgatni:
saját géneket másokéra cserélni. És hol a határ? A halálos betegek gyógyításánál,
vagy ebbe az újgazdagok majdani szépészeti allűrjeinek kielégítése is beleférhet?
A génkészlet megismeréséből fakadó új orvoslásról, az egyénre szabott gyógysze
res kezelésről, a genetikai kód és a személyiségi jogok kapcsolatáról, öröklődő gén
hibák lakossági szűréséről, génterápiákról, mesterséges kromoszómákról, geneti
kailag átalakított disznókról (amelyek szíve, veséje, hasnyálmirigye alkalmas lesz
emberek gyógyítására szervátültetéssel), gyógyszert tejelő birkákról gyakran esik
szó mostanában. Kevesebb arról, hogy a humángenomprogram egy sor kiegészítő
genomprogramot segített a világra. A humángenomprogramban felfedezett géneket
nem kell újra felfedezni az állatokban, s az állatokban felfedezett géneket egyszerű
megtalálni az emberben. Génjeink igen hasonlóak, lényegüket megőrzi az evolúció.
Legfontosabb gabonáink, és olyan veszélyes mikrobák, mint a malária-kórokozó
vagy a kolerabaktérium genomprogramjai is soron vannak.
Dr. Orosz László
(http://www. termeszetvilaga. hu/genom , h tm l részletek/)
/
% 33T
1. Mit jelent a humángenomprojekt (HGP) megfejtése? (1 pont)
2. Miért a DNS az egyedüli olyan molekula, amely örökítheti a tulajdonságokat?
(2 pont)
3. Mik azok a gének? (1 pont)
4. Milyen célkitűzések valósíthatók meg a projekt segítségével? (Válaszadásához hasz
nálja a forrást!) (6 pont)
5. A szövegben említett atomok milyen monomerekké állnak össze, és pontosan mi
határozza meg a DNS információtartalmát? (4 pont)
6. Mit jelent az, hogy az egyes emberek DNS-ének bázissorrendje nem teljesen ugyan
az? Hogyan keletkezhetnek ilyen jellegű különbségek? (4 pont)
7. Milyen erkölcsi, etikai problémák merülhetnek fel a jövőt illetően? (2 pont)
H ftékelés m K
________________
»Az egyik lehetőség - melyet a szárnyasok tumorkeltő vírusánál figyeltek meg
hogy a vírus beépül a gazdasejtbe (mint egy titkos ügynök) és az együttélés során azt
daganatosán transzformálja, átalakítja (belopózik a sejtbe, és ott lassan fejti ki ak- I
namunkáját, „beszervezi” a sejtanyagcsere egyes rendszereit). A biológiában addig |
dogmának számító ismereteink alapján korábban úgy gondoltuk, az információ át- |
íródása csakis a DNS-röl az RNS-re történhet. Az RN S-tartalm ú daganatkeltő víru- I
sok tanulmányozása viszont alapvetően megváltoztatta ezt a dogm át, mivel igazolta, I
hogy e vírusok képesek a gazdasejt DNS-ébe beépülni. Ez csak úgy lehetséges, hogy
rendelkeznek egy sajátos enzimmel, a reverz (fordított) transzkriptázzal, mely az in-
formáció irányát megfordítva, „reverz” módon, azaz az RNS-ről a DNS-re képes átír
ni. Ennek alapján mindazon vírusokat, melyek RT-zal rendelkeznek, retrovírusoknak |
nevezik. A retrovírusok egy része rendelkezik egy olyan génszakasszal, mely a gaz
dasejtet daganatosán képes átalakítani, ezért ezt a génszakaszt vírusonkogénnek ne
vezték el, s igen hasonló a sejtek protoonkogénjeihez. Érdekesség, hogy valószínűleg
ezen onkogént a vírusok a megfertőzött sejtektől „lopták, rabolták” évezredekkel- j
la ü m m
1. Mi a vírus? (lpont)
2. Általában hogyan épülnek fel a vírusok? (2 pont)
3. Milyen elméleteket ismer a vírusok keletkezését illetően? (4 pont)
4. Fogalmazza meg a centrális dogma tételét! (2 pont)
5. Miben térnek el a retrovírusok a dogmától? (2 pont)
6. Milyen enzimre van szükségük a retovírusoknak? (1 pont)
7. Mit jelent az „onkogén vírus” kifejezés, miért veszélyesek ezek a vírusok? (2 pont)
8. Említsen legalább két ilyen onkogén vírust! (2 pont)
9. Miért nem lehet a vírusok ellen antibiotikumokat „bevetni”? (2 pont)
10. Nevezzen meg a vírusoknál is egyszerűbb felépítésű fertőző ágenseket! (2 pont)
||r té k e lé s
1. A vírusok obiigát sejtparaziták, tehát csak a nekik megfelelő gazdasejteket tám ad ják .
1 pont
- ___________________
Ajövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkal
mazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett
sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé
és gyógyíthatóvá. A Science magazin 2000 elején az elmúlt évek egyik legnagyobb
tudományos eredményeként üdvözölte azt a felfedezést, miszerint emberi embriók
ból kinyert őssejteket laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni.
A tudósok most az őssejtek felhasználásának lehetséges módjait keresik, amelyek fő
célja, hogy különféle szövetek sejtjeit állítsák elő. Az embrionális őssejtek abortu
szon átesett embriókból és mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó programok
meghagyott embrióiból nyerhetők ki, ám ezeket az eljárásokat komoly etikai aggá
lyok kísérik.
A kutatók világszerte m ost vizsgálják azokat a m echanizm usokat, amelyek mégha-
tározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. H a sikerül ezeket felderíteni és
irányítottá tenni, akkor szám os betegség - az A lzheim er-kórtól a keringési zavarokig
- válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy „rendelésre”
lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy ak ár szerveket, amelyekre egy
adott betegnek éppen szüksége van. A z őssejtek szaporításával és alkalmazásával
lehetőség nyílna sérült vagy beteg szövetek pótlására, cseréjére.
\
Sejtterápia
(sejttranszplantáció)
%S1EEZ3SB
1. M ilyen sejteket nevezünk őssejteknek? (1 pont)
[{Értékelés \
ki arra, hogy melyik folyamat pontosan melyik sejtalkotóhoz kötődik! (12 pont)
3. Mi a szerepe a fehérjeszintézis során a dajkafehérjéknek? (2 pont)
4. Funkciójuk szerint hogyan csoportosíthatók a mirigyek? Hozzon példát ezekre!
(2 pont)
ékelés
1. A: riboszóma
B: lizoszóma
C: DER/RER (durvafelszínű endoplazmatikus retikulum)
D: citoplazma
E: Golgi-apparátus
F: sejtmag
H: sejthártya
J: szekrétum (minden két jó válasz 1 pont) 4 pont
2. Első lépésként a sejtm agban található DNS-molekuláról leíródik az adott fehérje
szintézisét közvetlenül irányító mRNS-molekula (transzkripció). A kész mRNS
kijut a sejtmagból a maghártya pórusain keresztül és az ER-hez kapcsolódó ribo-
szómára kerül. A riboszómán szintetizálódik a fehérje (transzláció), amely az E R
belső terébe kerül. Innen tran szp o rt vezikulák szállítják tovább, melyek a sejt
távolabbi részén G olgi-apparátussá olvadnak össze, ill. a vezikulák membránja
folyamatosan pótolja a mindig fogyó Golgi-membránt. A Golgiban kapcsolódik a
fehérjéhez a megfelelő prosztetikus csoport, amely így el is nyeri végső konfor
mációját, azaz kialakul a negyedleges szerkezet. Innen tovább a leíuződő szekréci
ós granulum okban szállítódik, egészen a sejthártyáig, majd exocitózisal kiürül. A
szekréciós granulumokban lévő mirigy váladék fokozatosan besürűsödik. 12 pont
3. A dajkafehérjék (hősokkfehérjék/chaperonok) közvetlenül az új fehérjemolekulák
képződése után válnak fontossá, amikor még a naszcens polipeptidlánc nem vette fel
a megfelelő térszerkezetét. A stresszfehérjék/dajkafehérjék egy része csak passzív
védelmet nyújt, pl. azáltal, hogy megakadályozza a fehérjemolekulák összekapcso
lódását, illetve lebontását, mások viszont energia (ATP) felhasználásával egy már
rosszul feltekeredett fehérjemolekulát is újra a helyes térszerkezetűre képesek alakí
tani. 2 pont
4. Lehetnek külső elválasztású/exokrin m irigyek (kiválasztók), melyek pl. emészt*
enzimek termelését végzik (fúltőmirigy, nyelv alatti m irigy stb.) Lehetnek belsőéi
választásúak/endokrin mirigyek (váladékuk rendszerint a vérbe ürül), melyeknek a
szabályozásban van létfontosságú szerepük; ilyenek a horm onterm elő mirigyeink
pl. a pajzsmirigy vagy a mellékvese. 2 poni
vezíkuláris típus
krísztás típus
a mitokondriumok
polimorfizmusa
granum
sztróm atilakoid
sztroma. mátrix
tilakoid
külső membrán
belső membrán
intrakrisztális tér
mátrix tér NADP* +H* NADPH
vázlatos hossz- és keresztmetszet
II. foto-'
szisztéma
FELADAT:
1. Hasonlítsa össze a két sejtalkotót az alábbi szem pontok szerint: előfordulás, n^re ’
(12 P°
Öl
alak, száma a sejtben, felépítés, m űködés, eredet!
Adja meg az eredetre vonatkozó elmélet nevét, és ismertesse a legfontosabb bizo
nyítékokat! (2 pont)
3. Mutassa be röviden a biológiai oxidáció fő folyamatait! (3 pont)
4. Határozza meg a glükóz biológiai oxidációjának hatásfokát, vagyis az energiahasz
nosulás mértékét, ha tudjuk, hogy 1 mól glükóz tökéletes oxidációja során -2822kJ a
felszabaduló energia, 1 mól ATP hidrolízisekor viszont -31 kJ energia szabadul fel!
(3 pont)
1.
Szempontok M itokondrium Zöld színtest
Előfordulás Minden eukarióta sejtben, általá Csak növényi sejtekben (eukarió-
nos sejtalkotó tákban)
Méret Bakteriális: 5-10 mikrométer Bakteriális: 5-10 mikrométer
(Ez a sor 1pont.)
Alak Változó: fonalszerűtől a gömb Korong, lencse, fonál stb. (fajtól
szerűig (név eredete) függ, harasztoktól korong)
érték elés
4. A szinapszis olyan kapcsolóstruktúra két sejt között, melyben a két érintett membrán
között szinaptikus rés marad, itt folyik a jelátvitel. Legjellemzőbb az idegszövet
ben. 2 pont
[Értékelés ^
m i
14 15 16 17 18 19 20 21
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
G A A G (a)
G G
U G G (b)
U G U U G
T A G (c)
T A
A C A U C A (d)
2. 3. trp 4. 5. 6. Beépülő
1.
amino-
sav
tE m s s m
1. A mellékelt kodonszótár segítségével töltse ki a táblázatot a felkészülési időben!
Akitöltött táblázat alapján a vastagon szedett kisbetűk és számok pontos értelmezé
sét adja meg! (12 pont)
2. Hogyan nevezzük a bázishármasokat a különböző nukleinsavszálakon? (2 pont)
3. Mi történne, ha a (c)-vel jelölt sorban kiesne a 18., 19. és 20. helyen lévő bázis, azaz
deléció történne? Válaszát indokolja! (2 pont)
4. Melyik sejtalkotón zajlik a transzláció folyamata? (1 pont)
5. Mit jelentenek az alábbi, a genetikai kódra vonatkozó fogalmak: degeneráltság,
egyetemesség, átfedésmentesség? (3 pont)
A genetikai kodonszótár:
u C A G
UUU phe UCU ser UAU tyr UGU cys U
U UUC phe UCC ser UAC tyr UGC cys C
UUA leu UCA ser UAA STOP UGA STOP A
UUG leu UCG ser UAG STOP UGG trp G
CUU leu CCU pro CAU his CGU arg U
C CUC leu CCC pro CAC his CGC arg C
CUA leu CCA pro CAA gin CGA arg A
CUG leu CCG pro CAG gin CGG arg G
AUU ile ACU thr AAU asn AGU ser U
A AUC ile ACC thr AAC asn AGC ser C
AUA ile ACA thr AAA lys AGA arg A
AUG met/Start ACG thr AAG lys AGG arg G
GUU val GCU ala GAU asp GGU gly U
G GUC val GCC ala GAC asp GGC gly C
GUA val GCA ala GAA glu GGA gly A
GUG val GCG ala GAG glu GGG gly G
|Értékelés
1. A táblázat úgy tölthető ki, ha kikeresi a trp (triptofán) kodonját, ez csak a (b) sorba
írható, így ez lesz az mRNS, a többi ez alapján meghatározható, a táblázat egysze
rűen kitölthető.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 2 0 21
Néma
A T G T T T A G G T G G T A T T A G C G G DNS-szál
(a )
Az mRNS
A U G U U U A G G U G G U A U U A G C G G
(b)
Aktív
T A C A A A T C C A C C A T 1 A T C G C C DNS-szál
(c )
A tRNS
U A c A A A U C C A c C A U A
(d)
1. met. 2. phe 3. arg trp 4. tyr 5. stop! 6. nem Beépülő
start épül be aminosav
amino-
sav
12 pont
2. A tripletek a DNS-molekulán kódok, azmRNS-molekulán kodonok és a tRNS-
molekulán antikodonok. 2 pont
3- A deléciót követően a DNS kódja ugyanúgy ATC maradna, amiről UAG, tehát stop
jel íródna le, tehát nem tapasztalnánkváltozást. 2 pont
4* A transzláció a riboszómákon zajlik. 1 pont
5. A genetikai kód degenerált: egy aminosavat több bázishármas/kodon is meghatároz-
hat.
A genetikai kód egyetemes: ugyanaz a kód vagy kodon minden élőlényben ugyanazt
az aminosavat határozza meg.
A genetikai kód átfedésmentes: leolvasáskor a riboszóma megakadályozza, hogy
egy bázis egyszerre két kodonba tartozzon. 3 pont
FE LA D A T:
tékelés
4. Mint a cikkből is megtudjuk, több pénzre és nagyobb figyelemre van szükség, emellett
nagyon fontos az időben végzett tájékoztatás, az ismeretterjesztés. Szükség lenne a fele
lős gondolkodásra, a partnerek nem túl gyakori váltogatására, az óvszerhasználatra.
2 pont
6. Járványról akkor beszélünk, ha egy kórokozó egy adott területen egyszerre sok em
bert betegít meg. 1 pont
'• Az antibiotikumok a baktériumok ellen hatékonyak, meggátolják azok továbbsza-
porodását, pl. gátolják a sejtfalak szintézisét (penicillin). A vírusok föl sem veszik
ezeket az anyagokat, hiszen nincs önálló anyagcseréjük, sőt szaporodni is csak a
megfelelő gazdasejtben tudnak. 2 pont
8. A specifikus immunválaszt a limfociták váltják ki. Ezek olyan speciális fehérvér
sejtek. melyek végleges alakjukat immunszervekben nyerik el, csak az őssejtje-
ik (előalakok) származnak a vörös csontvelőből. A csecsemőmirigyben (thymus) a
T-limfociták, a Bursa-analóg szervekben (bélfali sejtcsoportok, féregnyúlvány, man
dulák, lép) a B-limfociták „érnek be”. A T- limfociták váltják ki a celluláris (sejtes)
immunválaszt, melynek alapja, hogy specifikusan kötődnek a sejtes immunogénhez,
és a lizoszómáikból felszabaduló enzimekkel bontják azokat. A B-limfociták ad
ják a humorális immunválaszt, vagyis a kórokozó ellen specifikus ellenanyagokat,
Ig-kat (immunglobulin) termelnek a plazmasejtté alakult (aktivált) B-sejtek. Mindkét
folyamat befejezésében fagociták (mikro- és makrofágok) működnek közre. 4 pont
9. A mesterséges immunizálás lehet aktív és passzív. A z aktív immunizáláskor legyen
gített kórokozókat vagy annak antigénjét juttatják a szervezetbe, a cél a memóriasej
tek kialakítása. Ezt a célt szolgálják a védőoltások (pl. BCG, DTP). A passzív immu
nizáláskor már eleve kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe, tehát a szervezetnek
nem kell aktívan közreműködnie. 2 pont
szalagok ^-
jprtékelés 1
S B 3E J23H E
1. Melyek a vese fo funkciói? (4 pont)
2. Melyek a krónikus veseelégtelenség tünetei? (3 pont)
3. Milyen fizikai jelenséggel magyarázható a dializálás folyam ata? (1 pont)
4. Milyen más módszerek állnak rendelkezésünkre a veseelégtelenség kezelésére?
(2 pont)
SB 3H 23M
1. Meddig tart a grafikonon ábrázolt szívciklus? (1 pont)
2. Mennyi a vizsgált személy pulzusszáma percenként? (1 pont)
3. Melyik szívrészében mérhető meg közvetlenül a vérnyom ás, ha az illetőt a könyök
vénáján át katéterezik meg? (3 pont)
4. Ismertesse a római számokkal jelzett működési fázisokat! (9 pont)
AII-III. szakaszban a kamra nyílik, mivel benne a nyomás már nagyobb, mint az
aortában. 1 pont
jjpjtékelés m i \
■■■
27. tétel: Egy endokrinológiai lelet
Az alábbi lelet egy endokrinológiai kezelés előtt álló beteg vérvizsgálata alapján
készült. A lelet tanulmányozása alapján válaszoljon a kérdésekre!
Vizsgálat Eredmény Egység Ref. tartomány
Vérvétel : . V
TSH : 0 , 0 5 * ulU/ml 0,40 - 5,00 V
Szabad-T3 (FT3) : 2 8 , 6 1 * pg/ml 1,60 - 3,66 V
Szabad-T4 (FT4) : 4 , 5 3 * ng/dl 0,70 - 1, 90 V
||fté k e lé s
mm
esetben a mirigy eltávolítása is szóba jöhet. A hormont ezután abeteg élete végéig
pótolni kell! 3 pont
6. % A női nemi ciklus hormonális szabályozásában szerepet játszó FSH-szintet az
általa serkentett ösztrogénszint tovább fokozza, így a vérben gyorsan emelkedik
az ösztrogénszint. 1 pont
% Az emelkedő tüszőhormonszint viszont a negatív visszacsatolás miatt csökkenti
az FSH-szintet. 1 pont
% A gnRF/gonadokra ható releasing faktor tovább nem képes emelni az FSH-szintet,
így az LH-termelését fokozza, amely a pozitív visszacsatolás elvén tovább növeli a
sárgatestserkentő hormon szintjét, így az ovuláció gyorsan bekövetkezik. 2 pont
^ Az emelkedő progeszteronszint hatására az LH csökken, ezért a gnRF az FSH-
termelést fogja újra fokozni. 1 pont
f id
1. Ismertesse az alábbi járványtani fogalmakat: mortalitás, morbiditás, pandémia!
(3 pont)
2. Mi a magyarázata annak a ténynek, hogy egy éppen zajló vírusfertőzésben szenvedő
embert más vírus nem képes megfertőzni, egy baktérium viszont igen? (1 pont)
3. Mi jellemző a vírusok szaporodására? (2 pont)
4. Miért nem fertőzhet meg bármilyen sejtet egy adott vírus? (2 pont)
5. Milyen táptalajon tenyészthetőek vírusok? (1 pont)
6. Hogyan állapítható meg, hogy valaki átesett-e egy konkrét vírusfertőzésen? (1 pont)
7. Mi a különbség a tokos és a tok nélküli S. pneumonae törzsek között? (2 pont)
8. Röviden ismertesse F. Griffith angol bakteriológus kísérletét! Mit bizonyított ez a
kísérlet? (8 pont)
Értékelés
^ Morbiditás: arányszám, amely azt fejezi ki, hogy adott idő alatt/egy év alatt há
nyán betegedtek meg/szénvédték az adott betegségben. 1 pont
|||té k e lé s
„Az anyai hatás létét az a régi megfigyelés is bizonyítja, hogy a sejtmagjától meg
fosztott békazigótában pontosan úgy zajlanak a sejtosztódások, mintha lennének sejt
magjaik. Vagyis az első osztódásokhoz nincs szükség a békazigóta saját, a sejtmag
vakban tárolt génjeire. (Bár a sejtmag nélküli embriók fejlődése egy idő után lelassul,
mielőtt elpusztulnának, sok száz „sejtből” állnak, és - némi fantáziával - ebihalak
nak tűnnek.) Sőt bebizonyosodott, hogy a békazigóták saját génjeiről az első osztó
dások során nem képződnek mRNS-molekulák. Nyilvánvaló, hogy azok a moleku
lák, amelyek az embriógenezis kezdeti lépéseit irányítják, benne vannak a petesejt,
pete, tojás citoplazmájában, oda a petesejt képződése során kerülnek, képződésüket
az anya génjei szabályozzák. A petesejt tehát nemcsak sziket (tartalék tápanyagokat)
tartalmaz, hanem olyan molekulákat is, amelyek az embriógenezist irányítják. Az
anyai hatás jelentősége azokban a fajokban kifejezett, amelyek embriói petékben,
tojásokban az anya szervezetén kívül fejlődnek. Az anyaméhen belül fejlődő embri
ók esetében, ahol van lehetőség az „utánpótlásra”, az anyai hatás jelentősége kisebb,
mint például a békaembriók esetében. Az egérembriók a négy-, az ember embriók
pedig már a kétsejtes állapotban „bekapcsolják” egyik-másik génjüket. Az anyai ha
tás természetesen sokkal tovább tart, mint a négy-, illetve a kétsejtes állapot...
... A huszadik század kezdetén, amikor újra felfedezték az öröklődés törvényszerűsé
geit, néhány kutató különös öröklődéstípusra figyelt fel. Abból a kísérletből, amely
ben zöld növények petesejtjeit sárga növények pollenjeivel termékenyítették meg,
csak zöld növények származtak. (A zöld és a sárga növények egyaránt termelnek
sárga színű karotint. A sárga növények, mivel nem képződik bennük klorofill, sár
gák.)... I
.. .A különös az, hogy a második generációban csak zöld növények képződtek, sárga
egy sem. Sőt, amikor a zöld utódnövények petesejtjeit sárga növény pollenjeivel ter
mékenyítették meg, az utódok mindegyike zöld volt. Az utód zöld növényeket sárga
növények pollenjeivel megtermékenyítve ismét csak zöld növények származtak. A ke
resztezéseket végtelen generáción át lehet folytatni, az eredmény nem változik...
...Az első keresztezés fordítottjából (a reciprok keresztezésből), amelyben sárga nö
vények petesejtjeit zöld növények pollenjeivel termékenyítették meg, csak sárga nö
vények származtak. (www.dura.hu, Szabad J á n o s ) ^
i
prtékelés
Erzsi 24 éves koráig szüleivel lakott, főiskolára járt. Főiskola után Afrikában talált
munkát, ami miatt elköltözött oda. Kezdetben jól is ment a munkája, a kihívásokat
rendre teljesítette, plusz feladatokat is vállalt. Ám fél év elteltével munkájában fo
kozatos hanyatlás következett be, maga is érezte, hogy nem tud annyi mindent egy
szerre elvégezni. Fáradékonyabb, gyengébb, rosszkedvűbb lett, bőre hűvössé vált,
és kissé meg is hízott. Kezdetben eljárt túrázni munkatársaival, de később kimaradt,
különösen rosszul tűrte a hideg, szeles időt, szívesebben maradt otthon. Egy évvel !
később visszaköltözött szüleihez, szülővárosában előző munkahelyénél alacsonyabb !
beosztásba került. Pár hónappal visszaköltözése után kedve egyre jobb lett, fokoza
tosan eltűnt a fáradtsága, munkabírása újra a régi volt, lefogyott. A szüleinél eltöltött
f || év után újra visszakerült előző munkahelyére, ahol kezdetben szintén nem volt :
baj a munkabírásával, ám fél év elteltével újra érezte, hogy egyre kevesebbet bír
teljesíteni.
Problémájával először barátaihoz, majd orvoshoz fordult. ^
1. Mit bizonyíthat az a tény, hogy Erzsi állapota költözése után rosszabbodott, majd
visszaköltözése után „betegsége” gyakorlatilag eltűnt? M ire következtet ebből?
(2 pont)
2. Mi a legvalószínűbb oka a tünetek alapján Erzsi „betegségének”? (2 pont)
3. Melyik testrészén okozhat a betegség szemmel látható elváltozást? (2 pont)
4. Kikre jelenti a legnagyobb veszélyt a feltételezett ok, akiknél ha időben nem lépnek,
később már nem lehet az állapotukon javítani? (3 pont)
5. Hogyan lehet ezt a „betegséget” megelőzni, milyen intézkedésekkel? (3 pont)
6. Mutassa be az érintett szervet és egyéb funkcióit is! (8 pont)
Értékelés
é té k e lé s H H H K 1K .
1. ♦ Az adenohipofízis (elülső lebeny) hormonjai hatással vannak a petefészek hor
montermelésére. A tüszőserkentő hormon/FSH/folliculus-stimuláló hormon fo
kozza a petefészek tüszőiben az ösztrogén termelését. 1 pont
S E ÍE B a i
1. Állapítsa meg a saját testtömegindexét, és sorolja be magát a mellékelt táblázat meg
felelő kategóriájába! Ez alapján döntse el, hogy szüksége van-e életmódváltásra!
(4 pont |
2. Milyen veszélyekkel, megbetegedésekkel jár az elhízás (legalább nyolc említése)?
(4 pont)
3. Az emberi szervezet 3 fo tápanyaga a szénhidrátok, a zsírok és a fehéijék.
A szénhidrátok és a zsírok (trigliceridek) oxidációjának egyenleteinek arányai kü
lönböznek egymástól. Egy-egy példa:
glükóz: C6H 120 6 + 6 0 2 = 6 C 0 2 + 6 H20
palmitinsav: C16H320 2 + 23 0 2 = 16 C 0 2 + 16 H20
A kilélegzett C 0 2 és a felhasznált 0 2 alapján számolják a légzési hányadost (RQ).
Vco,
RQ =
Vo,
Az RQ értéke magába foglalja a fehérjék oxidációja során kilélegzett s z é n - d i o x i d o t
és felhasznált oxigént is, ezt azonban táblázatok alapján kivonhatjuk az RQ érté
kéből, így egy olyan légzési hányadost kapunk, amely nem tartalmazza a fehéijék
elégetése során elhasznált oxigént és képződött szén-dioxidot. Ez az NPRQ (non-
protein RQ).
Az NPRQ értékéből következtetni tudunk a felhasznált szénhidrát és zsír arányá
ra. Az NPRQ növekedésével az elfogyasztott szénhidrátok vagy zsírok aránya nőtt
meg? (2 Pon^
4. Mit nevezünk alapanyagcserének? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a
napi kalóriabevitel meghatározásánál? P
5. Melyik agyterület felelős elsődlegesen a táplálkozásunk mértékének meghatározásá
ért? Milyen egyéb szerepeit ismeri az említett agyterületnek? (3 pont)
6. Mit jelent ma az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód? (3 pont)
fékelés
| 65 kg _
1. Példaként vegyünk egy 170 cm magas 65 kg-os személyt: B M = ——— = 22,49.
■ .I
A kapott eredmény a normális kategóriába esik. Ebben az esetben a célkitűzés: ezt
az értéket lehetőség szerint egész életen át tartani, ennek érdekében egészségesen
táplálkozni, és rendszeresen mozogni. 4 pont
2. Az elhízásnak (obezitás) különböző veszélyei lehetnek (természetesen az elhízás tí
pusa is lényeges, nem mindegy, hogy körte vagy alma típusú):
# érelmeszesedés
^ magas vérnyomás
♦ koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
M agyérkatasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
^ érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, ve-
seartéria-elzáródás stb.
% cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
# rák: nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél
rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést
az elhízással.
^ Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértéké
vel szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is
vezethet.
% ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
^ köszvény
^ epehólyag-betegségek: epekövesség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák
^ depresszió, öngyilkossági hajlam
♦ Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél
és sérülésnél. Az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészség-
ügyi kockázat! (Bármely 8 betegség vagy hajlam említhető!) 4 pont
3. A szénhidrátoké, mert oxidációjukhoz kevesebb oxigén kell. 2 pont
4. Az alapanyagcsere a szervezet fenntartásához szükséges minimális energia, amit
az alapvető életfunkcióink fenntartásához igénylünk. Átlagos értékét egy 70 kg-
kJ
os felnőtt estében 7100 ----- mennyiségben szokták meghatározni. Ez az érték je-
nap
lentősen változik az életkorral és a nemek szerint. (Az életkorral való változást
táblázatban szokták megadni, mert minden esetben függ a meglévő testtömegtől is
az alapanyagcsere aktuális értéke. A jellemző tendencia az, hogy kisgyermekkorban
a legnagyobb ez az érték, fiatalkorban (amíg a szervezet fejlődik) magas marad
majd felnőttkorban csökken egészen 60 éves korig, utána megint kismértékben nö
vekszik.) A napi kalóriabevitel meghatározásánál figyelembe kell venni az életkor
nak és nemnek megfelelő alapanyagcserét, és hozzá kell adni a fizikai aktivitás
mértékéből adódó többletigényt. (Természetesen ez csak akkor igaz, ha a meglévő
testtömeg megtartása a cél, ha pl. fogyni szeretnénk, akkor a meghatározott értéknél
kevesebb szükséges!) 4 pont
5. A hipotalamusz vegetatív idegrendszeri központ, minden belső szerv és majdnem
a teljes hormonális rendszer központi irányító szerve. Felelős az éhségérzésért, a
jóllakottságért, a nemi késztetésért, a szervezet hőháztartásáért, egyszóval min
den akaratunktól független életfunkció szabályozásáért. Működési zavarát bár
milyen szervi betegség, agylágyulás, vérzés, daganat, gyulladás, sérülés (például
agyalapi törés) kiválthatja. 3 pont
6. Az egészséges táplálkozás napjainkban azt jelenti, hogy figyelembe vesszük tes
tünk igényeit, folyamatosan biztosítjuk a tápanyagok (különösen az esszenciális!),
vitaminok, létfontosságú biogén elemek pótlását, de nem mindegy miből nyeljük
ezeket. Fontos, hogy sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonaféle, tejtermék
és víz szerepeljen napi étrendünkben. A húsokból sokkal kevesebb kell, az is inkább
tengeri hal, esetleg valamilyen fehér hús legyen. Az édességekkel csínján bánjunk!
Az egészséges életmódhoz emellett a napi rendszerességgel végzett mozgás is hoz
zá tartozik. (Ne dohányozzunk és szeszes italt is csak mértékkel fogyasszunk!)
3 pont
1. Mit jelent a neurohormon kifejezés? Nevezzen meg legalább két ilyen hormont az
emberi szervezetből és ismertesse fő hatásukat! (3 pont)
2. Ismertessen „biológiai óra” szerint működő, azaz ciklikus folyamatokat (legalább
ötöt) és jellemezze ezeket! (10 pont)
3. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, hozza összefüggésbe az
agykéreggel való kapcsolatát az alvás-ébrenléttel! Miért létszükséglet az álomal
vás? (3 pont)
4. Tárja fel a forrás felhasználásával a tobozmirigy élettani funkcióit! (2 pont)
5. Hogyan véd a melatonin a daganatosodástól és annak rákos elfajulásától? (1 pont)
6. Miért nem jó, ha valaki szinte egész életében váltott műszakokban dolgozik?
(1 pont)
[Értékelés
Aki próbálkozott már a különböző fogyókúrákkal, az nagyon jól tudja, hogy a szer- j
vezet nagyon hatékony saját zsírkészletének előállításában. Az ételeinkben található
cukor azon része, melyet a szervezet nem éget el, trigliceridekké alakul át, és eb- j
ben a formában raktározódik el. Ezzel szemben bebizonyosodott, hogy a szervezet |
önmagában nem képes bizonyos létfontosságú (esszenciális) zsírsavak előállítására.
Ezek a zsírsavak általában többszörösen telítetlenek. Emiatt elengedhetetlen, hogy '
étrendünk tartalmazza ezeket, mint pl. a növényi olajok és a halak. Egyre több adat j
utal arra, hogy jóval hosszabb és egészségesebb életre számíthatnak azok, akik e
zsírsavakból bőven fogyasztanak. Jótékony hatásaik közé tartozik, hogy rendkívül
hatékonyan csökkentik a szívbetegség és a depresszió kialakulásának kockázatát.
Mindezek mellett a zsíroldékony vitaminok raktárai és a különböző antioxidánsok J
felszívódását is katalizálják. m
m m *«
1. Mik a neutrális zsírok, hogyan képződnek? (4 pont)
2. Mi az oka annak, hogy az olajok normál állapotban folyékonyak, ellentétben a zsí
rokkal? (2 pont)
3. Milyen szerepet töltenek be testünkben ezek a vegyületek? (4 pont)
4. Ismertesse a tápcsatornába került zsírok lebontását és felszívódásuk útját! (4 pont)
5. Milyen oldószerekben oldódnak a neutrális zsírok? Említsen példákat! (1 Pont'
6. Melyek lehetnek a szövegben zsíroldékonyként említett vitaminok és mi a legfonto
sabb szerepük? (2 Pont)
7. Melyik az a gyakori szívbetegség, amely pl. az ómega- 3 zsírsav rendszeres fogyasz
tásával megelőzhető? (1 pont)
8. Milyen megbetegedés a depresszió? (2 pont)
kékelés
A cukorbetegség gyakoribb, mint tudunk róla. Általában azt mondják, hogy minden
ismert kettes típusú cukorbetegre jut egy másik, akiről még nem tudjuk, hogy kettes
típusú cukorbeteg. A diagnózis időpontjában ez a betegség valójában már évek óta
fennáll tünetmentes formában, a szövődmények is lappangva kialakulnak, tehát a
felfedezés időpontjában a cukorbetegség kis- és nagyérrendszerű szövődményei már
jelentős mértékben kimutathatók. (http://eletm0d.hu/tart.rcikk)
A helyi egészségügyi központokban működő cukorbeteg-gondozók adatai a 2-es tí
pusú diabetes gyakoriságának exponenciális növekedését jelzik a serdülők körében.
Cincinnati térségében a frissen diagnosztizált serdülőkori cukorbetegség eseteinek
33%-a 2-es típusú diabetes; ez az 1982 és 1994 közötti időszakban tízszeres emel
kedést jelent, és a kedvezőtlen tendencia a jelek szerint azóta sem változott. A cu
korbetegség leggyakoribb serdülőkori formájának elsődleges kockázati tényezője az
elhízás. A 2-es típusú diabetes utóbbi években tapasztalt terjedése jórészt a kóros
testsúlygyarapodásnak tudható be.
A Nemzetközi Diabetes Szövetség (International Diabetes Federation, IDF) adatai
szerint 2002-ben 177 millió cukorbeteg élt a Földön. Ugyancsak az IDF prognó
zisa szerint 2010-ig 230 millióra, 2030-ig 360 millióra nő a cukorbetegek száma.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése és prognózisa a cukorbetegek szá
mát illetően teljesen összhangban van az IDF kimutatásaival, ezért már egy 1991-es
WHO-jelentés is úgy fogalmazott, hogy nyilvánvaló „diabetes-epidémiának” va
gyunk szemtanúi világszerte. A cukorbetegek túlnyomó többsége (kb. 90%-a) 2-es
típusú diabetesben szenved: abban a kórformában, amelyet korábban nem soroltunk
a klasszikus gyermekgyógyászati kórképek közé. Az utóbbi évtizedek nemzetközi
kimutatásai azonban arról számolnak be, hogy ennek a betegségnek a gyakorisága
igen jelentős ütemben növekszik a serdülők körében is, és ennek ismeretében a WHO
2002-ben deklarálta, hogy a 2-es típusú diabetes „világjárványa” ezt a korosztályt is
érinti. (Prof. dr. Bárkái László)
(www. medicaltribune.hu)
/
értékelés "T fJ I
- - - .. - „ -------------------------------
A XX. század elején kialakult egy új tudomány: a vércsoport-antropológia, amely a
gének rendszerének különbözőségére épül, ugyanis egyes fajtáknál a vércsoportok
megoszlása állandó, és vizsgálatokkal kiderítették, hogy a generációról generációra
öröklendő vércsoportok egy-egy embercsoportra hosszú ideig jellemzők maradnak.
Például az AB és a 0 vércsoport az, amelyiknek az öröklése szerint meg lehet ál
lapítani, hogy mely népcsoport honnan származik. Kiderítették, a 0 vércsoport az
úgynevezett ősnépekre jellemző, például az örményeknél, a baszkoknál, a keltáknál
fordul elő gyakran. A B vércsoport pedig Mongóliában és Elő-Indiában jellemző a
lakosságra. Sokat mond az a tény, hogy a Kárpát-medencében Árpád népének hon
foglalása előtt a B és az AB vércsoport gyakorisága többszöröse a nyugat-európai
nak. Ez azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt itt élt népek ázsiai eredetűek voltak,
és Árpád magyarjainál ugyanez a belső-ázsiai eredetre utaló vércsoport mutatható
ki. Ezt követte egy másik eljárás, az úgynevezett jelzőgének vizsgálata, melyet a
nyolcvanas évek közepén a japán Matsumoto professzor dolgozott ki. Bebizonyí
totta, hogy a genetikai kötődés jellemző egy-egy népességre, és ennek összehason
lításával a különböző népcsoportok rokonsági foka megállapítható. Az ő módszeré
vel Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, s kiderítették, hogy a magyar
népben északi mongolid, déli mongolid és europid jelleg található meg. Ebből azt
a következtetést vonták le, hogy a magyarság olyan helyen élt, ahol mind a három
jelleg egyszerre volt megtalálható, azaz a Kaukázus és a Fekete-tenger között. Ezért
elmondható, hogy a magyarság rokon az árja népekkel, mert nagyobb arányban for
dul elő az europid gének kombinációja, mint például a finneknél. Náluk semmilyen
mongolid jelleg sem mutatható ki, és jóval kisebb az europid gének aránya, mint a
magyaroknál. (http://w3.napút. hu/.html) J
Hogy miképpen állanak elő az emberiségen belől az egyes vércsoportok, erre ma
még felelni nem tudunk. Hirszfeld az A vércsoportos népek származási helyét Kö- j
zép- vagy Észak-európába helyezi. A B vércsoportos népek származáshelyét Ázsiába
és Indiába teszi, abból kiindulva, hogy az A csoporthoz tartozó egyének aránya Nyu
gattól Kelet felé folytonosan csökken, míg a B csoporthoz tartozóké fokozatosan
növekedik. Már most a vércsoportok megoszlása az egyes népcsoportokon belül,
ahogyan azt ma például Európában találjuk, nagy népvándorlásoknak kifejeződése
volna egyrészt az A ösfajnak Észak-Európából kelet és dél felé, másrészt a B ősfaj
nak az ellenkező irányban. Hasonló eredményekre jut egy másik kutató, Steffan is
aki fölvesz egy az A csoportosulásnak megfelelő atlanti pólust Kelet-Schleswigben
és egy a B csoportosulásnak megfelelő ellenpólust Pekingben. Azt hiszi, hogy az
A vércsoport viszonylagos gyakorisága Kelet-Ázsiában egy nyugat-keleti Ázsián ke
resztül húzódó atlanti vándorhullámra és az ez által előidézett atlanti vérkeveredésre I
vezethető vissza. (http://www.korunk.org/korunk) M
^ té k e lé s
2,1
;;o,6 0,9 1
---------- 1
------------ ----------- 1
---------- ------------- 1
-------------------------- 1------------------------------1
mm
93
Magyarország Lengyelország C sehország Szlovákia
[ Értékelés \
1. A dohányzás során beszívott füst károsítja a légutakat és a tüdőt is. A füstben lévő
káros anyagok megbénítják a csiliókat, ezért csökken a légutak nyálkahártyájának
öntisztulási képessége. A váladék pangani kezd, a kórokozók a váladékban megte
lepednek és elszaporodnak, ami krónikus légúti hurutot okoz. Különösen a gége-, a
tüdő- és a húgyhólyagrák kialakulásában bizonyítottan kockázati tényező az aktív
és a passzív dohányzás is. Ezek mellett tönkreteszi a szív- és érrendszert: az erek
eredetileg sima belső felszínén plakkok keletkeznek, melyeken trombus képződhet
(trombózisveszély!), a nikotin köztudottan érszűkítő, így hatékonyan járul hozza a
hipertónia (magas vérnyomás betegség) kialakulásához. 5 Pon
2. Egészségkárosító anyagok a cigarettafüstben, mely legalább 4000 anyagot tartal
maz: nikotin, nikotinszármazékok, szén-monoxid, szén-dioxid, benzpirén, kátrány,
fenol, aromás aminok, PAH- és fémvegyületek stb. 2 pont
3. Hazánkban sokan és egyre fiatalabb kortól cigarettáznak. A görbéről az is leolvas
ható, hogy a dohányzó nők aránya növekszik, ami nagyon aggasztó. (Az egy főre
eső cigarettafogyasztás hazánkban évente 2400 szál/fő. Ez az arány az EU-ban
1600/fő. (Az adatok tájékoztató jellegűek.) Az európai országok vagy a visegrádi
országok közül Magyarországon a legmagasabb a cigarettafogyasztás, és bizonyított
tény, hogy közvetlen összefüggés áll fenn adohányzás és alakosság kedvezőtlen
egészségi állapota között. A cigaretta szívásaközben elégőpapírból kátrány is kép
ződik, és ennek egyik alkotóeleme (benzpirén) bizonyítottan rákkeltő hatású. A kát
ránygőzökből a legtöbb természetesen a tüdőbejut, így itt okoz leginkább daganatos
megbetegedést. 3 pont
4. Kamaszkorban: vonzó az újszerűség, a normák átlépése. Többnyire baráti társaság
hatására kezdi el a dohányzást egy fiatal. Különösen a gyenge önazonossággal ren
delkező fiatalok számára fontos a csoporthoz tartozás élményeként, az együtt do
hányzás és a szeszes italok fogyasztása. Használják az unalom és az egyhangúság
oldására, szorongás és depresszió ellen. Napjainkban a megnövekedett teljesítmény
kényszer miatt egyre több a szorongó, depressziós fiatal, akikben hamarabb kiala
kulhat a függőség. A felnőttkori rászokás (ami jóval ritkább) legvalószínűbb oka a
kedélyállapot fokozatos romlása, amit okozhat a munkanélküliség és a szegénység
is. 4 pont
5. A dohányzás függőséget okoz. A fiatal korban kialakuló függőség erősebb, nagyobb
az érzelmi függés. A fejlődésben lévő szervezet fokozottabban károsodik. Minél fi
atalabb a dohányos, annál több cigarettát szív, és annál nagyobb a rák, az infarktus
és a többi betegség kialakulásának esélye, és annál jobban hozzászokik szervezete a
nikotinhoz. 2 pont
I. II.
A 3100 ml A 4000 ml
B 500 ml B 600 ml
C 1200 ml C 1300 ml
D 1200 ml D 1200 ml
ékelés
db ,
4. Az átlagos, percenkénti levegővétel száma nyugalomban 1 6 ------, így a nyugalmi
ml 1 Perc
perctérfogat: 16 • 500 ml = 8000 ------ = 8 ------.
perc perc
Ha a légzésszáma a kétszeresére, a légzési térfogata a másfélszeresére változik:
ml 1
32 • 750 ml = 24000 ------, azaz 2 4 ------ -re változik. (Pontosan háromszorosára
perc perc
fokozódik.) 3 pont
5. Az edzettebb H. személynél nem ilyen lenne a terhelés hatására bekövetkező vál
tozás. Esetében a légzésszám nem emelkedne ilyen mértékben, viszont a légzési
térfogata nagyobb mértékben igen. (Ez az edzettség egyik jele.) 2 pont
6. A belégzés aktív folyamata során a rekeszizom összehúzódik, így a hasüreg felé
mozdul el (miközben a hasizom elemyed - hasi légzés), növelve a mellüreg térfo
gatát. A bordaközi izmok is megfeszülnek, és megemelik a mellkast. A mellüreg
térfogata megnő a két izomzat működésének hatására. A mellüreghez a mellhártyák
kal tapadó tüdő passzívan követi a térfogatváltozást. A belégzéskor a tüdőben kisebb
lesz a nyomás, mint a külső légnyomás (hiszen az változatlan), ezért a levegő be-
áramlik a tüdőbe a nyomás kiegyenlítődéséig. A kilégzés passzív folyamat, nem jár
izommunkával. Az elemyedő bordaközi izmok hatására a bordák süllyednek, a re
keszizom elemyedve a mellüreg felé boltosodik - e két hatás következtében a mell
üreg térfogata csökken. A tüdőben nagyobb lesz a nyomás, így a levegő kiáramlik
a légutakon keresztül. Természetesen az erőltetett kilégzés már nem passzív, hanem
aktív folyamat, izommunkával jár, melyben a hasprés is segít. 4 pont
7. Ez a betegség a TBC/tuberkulózis (gümőkór), melyet főként a Mycobacterium
tuberculosis nevű baktérium okoz. (Hazánkban 1952 óta kötelező a BCG védőoltás,
ennek ellenére napjainkban újra egyre több megbetegedést diagnosztizálnak, ennek
feltehetően a menekültek és a romló életszínvonal az oka.) 2 pont
8. A védőoltás, vagyis a legyengített kórokozók bejuttatása az egyik módszer, amit
aktív immunizálásnak nevezünk. Azért aktív, mert rákényszeríti a szervezetet, hogy
specifikus memóriasejteket hozzon létre. A másik lehetőség a passzív immunizálás,
ami kész ellenanyag bejuttatása a szervezetbe. (Mivel baktériumokról van szó, ter
mészetesen szóba jön az antibiotikumok alkalmazása is, melyek általában a sejtfalak
szintézisét, vagy akár a baktériumok szaporodását gátolják. (Gondot jelenthet a re
zisztencia!) 2 pont
, y l l ,B , | — M ll_ —
Az ökológiai lábnyom fogalm a:
Egy ember vagy egy adott terület népességének a ter
mészetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett
mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül
meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szüksé
ges javakat (élelem, energia ...). Az átlagos egy főre eső
ökológiai lábnyom 2,2 hektár, 2,5-szer nagyobb, mint
1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív
föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában
minden emberre csak 1,8 hektár jut. (http://www.glia.hu/okolabnyom)
1. A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba
veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energi
át és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár föld és víz
felületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához. (Az ökológiai lábnyomhoz
kapcsolódik a biológiai kapacitás fogalma, ami azt takaija, hogy hány hektár bioló
giailag produktív terület - szántóföld, legelő, erdő és halászterület - áll rendelkezés
re a Földön, vagy az adott térségben (pl. országban).) 2 pont
2. Az emberi szükségetekkel, melyek a következők: élelmiszer, lakás, közlekedés és
szállítás, fogyasztási javak, illetve szolgáltatások. 1 pont
Minden szükségletre megnézik, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra
van szükség a kielégítéséhez. A következő terület-típusokat különböztetik meg:
^ szántók (élelmet, állati takarmányt, rostanyagot és olajat biztosítanak);
% legelők (a legelő állatok húsát, bőrét, gyapját és tejét használja fel az ember);
% halászterületek (innen származnak az asztalunkra kerülő halak és tengeri álla
tok);
^ erdők (fát, farostot, papíralapanyagot és tűzifát biztosítanak);
^ szénnyelő földterület, pl. erdő (a felhasznált fosszilis tüzelőanyag - szén, földgáz
és olaj - elégetése során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges);
% a nukleáris energia egyenértéke (azon terület, amely ugyanennyi energia fosszilis
tüzelőanyagok elégetésével történő megtermelése során kibocsátott szén-dioxid
megkötéséhez szükséges);
^ beépített földfelszín, amelyet az infrastruktúra foglal el (utak, házak, vízierőmű
vek stb.) 5 pont
3. Nagy különbség alakult ki a fejlett és „olajos” országok, valamint a fejlődő országok
között. A fejlett országok lakosai, akik mesterséges körülmények között élnek, sok
kal több energiát használnak fel, mint az ún. természeti népek. 2 pont
4. A legnagyobb ökológiai lábnyoma a gazdag „olajos” országoknak, valamint az
USA-nak, Finnországnak és Ausztráliának van. (Nem kell mindet említeni, bárme
lyik elfogadható.) Ezekre az országokra legjellemzőbb a pazarló életforma, a ter
mészeti értékek felhalmozása - pl. mesterséges síterep építése trópusi országban, a
tenger túlhalászása, további területek urbanizálása, éjszakai „fényár”, utak fűtése,
mesterséges körülmények között történő növénytermesztés stb. A lakosságot a feles
leges dolgok használatára ill. fogyasztására sarkallják, jellem ző szlogenjük: „Mi ezt
is megtehetjük!” 4 pont
5. A forrásból kiderül, hogy egy emberre kb. 1,8 ha földterület jut, ezzel szem ben egy
magyar lakosra 3,5 ha adódott. A két adat összehasonlításából következik, hogy kb.
kétszer ekkora Földre lenne szükség, ha minden ember úgy élne, mint mi, magya-
rok. 2 Pont
6. # A jelenlegi ökológiai lábnyomunk akkor nem változna, ha a lakosság létszáma
sem változna, és kb. ugyanannyi maradna az élelmiszer- és energiafogyasztá
sunk. 1 pont
^ A csökkenés is realizálható lenne, ha kialakulna az egyénekben a környezettuda
tos szemlélet, melyhez környezettudatos magatartás is társulna, pl. ne fogyasz-
szuk feleslegesen az áramot, ne pazaroljuk a vizet, csak annyi élelmet vásároljunk
amennyit el is fogyasztunk, legyünk tudatos vásárlók, hasznosítsuk újra a hul
ladékaink nagy részét, használjuk a tömegközlekedési eszközöket stb. A vázolt
folyamatok eléréséhez nélkülözhetetlen az oktatás és a személyes példamutatás!
3 pont
Értékelés
1. A populáció egy fajba tartozó egyedek olyan közössége, melyek térben és időben
egyszerre fordulnak elő, ezért tagjaik közt a szaporodás lehetősége ténylegesen
fennáll. 2 pont
2. Fenyegető emberi hatások: az erdők irtásával sok faj élőhelyét elvesszük, a külön
böző kemikáliák használatával megmérgezhetjük egyedeiket. Táj átalakításunk és
életmódunk mellett egyes fajok túlszaporodhatnak, maga az emberiség is túlszapo
rodott, ezért sok táplálékra van szüksége, melyet sokszor más állatok elől vesz el (pl.
lehalászás). Tevékenységünkkel hozzájárulunk a globális felmelegedéshez, mellyel
az éghajlati tényezők változása olyan mértékűvé válhat, hogy ilyen ütemben lehetet
len az alkalmazkodás, stb. 4 pont
3. Mindenképpen felelős emberi magatartással! Ezek pl.: az élőhelyek meghagyása, a
túlzott vegyszerezés visszaszorítása, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése, a csak a
szükségleteknek megfelelő táplálék-előállítás, takarékosabb életvezetés, a génban
kok fenntartása, a természetvédelem szem előtt tartása, stb. 4 pont
fűz-nyár ligeterdő
nádas
bokorfüzes
magassásos
hínár plankton
öntés réti talaj
1• A társulások olyan populációk együttesei, melyek azért fordulnak elő térben és idő
ben egy helyen, mert alkalmazkodtak az adott terület környezeti tényezőihez. 1 pont
3
A társulások jellemzői:
a) mintázat: az életközösség horizontális/vízszintes irányú elrendeződése, kialakulá
sát a tápanyag eloszlása és a szaporodási sajátságok befolyásolják
b) szintezettség: az életközösség vertikális/függőleges irányú elrendeződése, mely
nek egyik fő kialakítója a fényért folytatott küzdelem, a másik az élőlények gene
tikailag kódolt magasságkülönbsége
c) biodiverzitás 3 pont
Aszpektus: periodikusan ismétlődő változások, melyek lehetnek évszakos ritmusok,
vagy a napi ritmusok (jellemzője, hogy a fajösszetétel nem, vagy csak időszakosan
változik).
Szukcesszió: a társulások időbeli egymás után következése a szukcesszió, mely
diverzitásváltozással jár. 2 pont
A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség a társulások olyan jellem zője, mely figye
lembe veszi a támlást alkotó fajok/populációk számát, ezek egyedszámát és a popu
lációk egymáshoz viszonyított arányát is. A biotikus szukcesszió során a diverzitás
általában növekszik, egészen a klimaxtársulás kialakulásáig. 2 pont
Egy tó feltöltődésének folyamatát mutatja az ábra. Pionír tám lás a plankton, a nyílt
vizeken. Ezek szaporodásával és pusztulásával növekszik a tó szervesanyag-tartal-
ma, mely fejlettebb fajok betelepülését teszi lehetővé. Ezek sorban: a hínárosok,
a nádas, a magassásos, a bokorfuzes és klimaxtársulásként a fííz-nyár ligeterdő.
4 pont
Emberi beavatkozás nélkül biotikus (primer vagy természetes szukcesszió), emberi
beavatkozásra másodlagos/szekunder szukcesszió. A Föld fejlődéstörténete során
bekövetkező szekuláris szukcesszió a klimatikus viszonyok hatására alakul és soha
nem ismétlődik meg. A biotikus szukcesszió változatlan makroklimatikus viszonyok
között zajlik.
Primer szukcesszió: olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növény
zet. Azt, hogy milyen életformájúak lehetnek az első betelepülők, az újonnan ke
letkező felszín tulajdonságai határozzák meg, de bizonyos, hogy még nem találnak
organikus komponensekben gazdag talajt.
Szekunder szukcesszió: az eredeti vegetáció a fellépő zavarás vagy egy oda nem
illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt. E hatások megszűnte
után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió
folyamatát. 4 pont
Minden szukcessziós stádiumnak jellemző szerkezete van: a korai stádiumok fajai, a
pionír fajok általában gyors növekedésüek, kis termetűek, rövid életűek, nagy terület
re képesek szaporítóképleteiket eljuttatni (r-stratég isták ). A késői szukcessziós fa
jok ezzel szemben kisebb területre tudják csak elterjeszteni szaporítóképleteiket, las
sabb növekedésüek, nagyobb testméretűek és hosszabb életűek ( K - s t r a t é g i s t á k ) .
4 pont
44. tétel: Környezetvédelem
1. Mi a környezetvédelem? (2 pont)
2. Mit jelent a napjainkban oly sokat hangoztatott fenntartható fejlődés? (2 pont)
3. Hogyan képződik a talaj? (3 pont)
4. Mit jelent és milyen hatások idézhetnek elő talajeróziót? (2 pont)
5. Milyen folyamat játszódik le a természetes vizekben, ha antropogén eredetű szeny-
nyező anyagok kerülnek bele? Jellemezze ezt a folyamatot! (6 pont)
6. Milyen konkrét szennyező anyagokra gondolhatunk, am ikor a levegő védelméről
olvasunk? (2 pont)
7. Miért célszerűbb egész életközösségeket védeni? (1 pont)
8. Milyen hatással lehet az épített környezet a természetesre? (Elsősorban a hátrányo
kat emelje ki válaszában!) (2 pont)
Ijftékelés |
PH l
9
6. tétel: A dolmányos albatrosz
ékelés
ékelés
„Szeptember 15.
Ez a szigetcsoport tíz fószigetből áll, m elyek közül öt válik ki a nagyságával a
egyenlítő alatt fekszenek, öt- vagy hatszáz mérföldnyire nyugatra Amerika p artjaitó l
Valamennyit vulkanikus kőzetek alkotják: a néhány darab különösen megüvegese
dett és a melegtől megváltozott gránitot ugyanis alig tekinthetjük kivételnek.
A Beagle körülvitorlázta a Chatham-szigetet s több öbölben is horgonyt vetett. Egy
éjjel a parton aludtam a sziget egyik részén, ahol rendkívül sok fekete csonka kúp
volt: egy kis emelkedésről hatvanat számoltam össze, melyek mindegyikét többé-
kevésbé tökéletes kráter vette körül.
A nap izzóan forró volt s az egyenetlen fölületen és áthatolhatalan sűrűségek kö
zött való mászás nagyon fárasztó, de mindenért bőven kárpótolt a különös ciklopi
tájkép. Útközben két nagy teknősbékával találkoztam. Mindegyikük legalább 200
fontot nyomott: az egyik egy kaktusz-darabot rágcsált s amint közeledtem, kissé rám
bámult s lassan elmászott: a másik egyet sziszegett s a fejét behúzta. Ezek az óriási
hüllők, a fekete lávából, levéltelen bokrokból s nagy kaktuszokból álló környezet- j
ben, mint valami vízözön előtti ősállatok tűntek föl a képzeletem előtt.
(...) a pintyőkék különleges csoportja (...) melyek koponyájuk alkata, rövid farkuk,
testalakjuk és tollazatuk tekintetében rokonok: 13 faj van, amelyeket Gould 4 alcso
portra osztott.
Mindezek a fajok jellem zőek e szigetekre. A cactomis két faját gyakran lehet látni,
amint a nagy kaktuszfák virágain mászkálnak: de a pintyőkék csoportjának vala
mennyi többi tagja, rajokba verődve, az alsóbb részek száraz és terméketlen földjén
táplálkozik. Valamennyi faj hímje, vagy legalább a nagyobb részük koromfekete: a
nőstények (egy-két kivétellel) barnák. A legérdekesebb dolog a geospiza* különböző
fajainál a csőrök fokozatos átalakulása. Látván ezt a fokozatosságot és szerkezeti
eltérést egyetlen kicsiny, közel rokon madárcsaládnál, igazán azt gondolhatná az em
ber, hogy e madarakban eredetileg szegény szigetvilág egyetlen fajából indult mega
módosulás különböző irányokban.
A két bagoly, a fecske, mindhárom légyfogó és a galamb a színeikben, bár nem
az egész tollazatukban, a totanus és a sirály szintén sötétebb színezetűek, mint a j
rokonaik. Kivéve egy szép sárgabegyű ökörszemet s egy skarlátpiros tollazatú es
ugyanolyan begyű légyfogót, egyik madárnak sincs olyan élénk színezete, mint azt
az egyenlítői vidéken várnánk. Ezért valószínűnek látszik, hogy ugyanazok az oko ,
melyek egyes fajok bevándorlóit kisebbé teszik, a legtöbb speciálisan g a la p a g o s z
fajt is kisebbé teszik s nagyon gyakran sötétebb színezetűvé is.
Ebből arra következtethetünk, hogy a trópusi lények megszokott tarka színezete nem
ezen égövek melegének vagy világosságának a következménye, hanem valami más
oké, talán azé, hogy az életföltételek általánosságban kedvezőbbek. ”
(* Geospiza - földipinty)
értékelés
----------------- r n n iiriim iM
A környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásra lát példákat. Elemezze az ábrán lát
ható szabályszerűségeket!
| homoki forma
J rokon szervezet más élőhelyről zsiráfhyakú gazella orongo
(Kelet-Afrika) (Tibet-fennsík)
Értékelés
o
i nr\
Tübingen 13,1% ^
Azonos fajba tartozó, hidegebb területeken élő egyedek szívének relatív, tehát a
testtömeghez viszonyított tömege a hidegebb területeken nagyobb. A hidegben az
anyagcserének intenzívebbnek kell lennie a fokozott hőtermelés miatt, tehát ez
csak egy hatékonyabban működő szívvel lehetséges (Hesse-szabály). (Más hason
ló, logikailag helyes válasz is elfogadható.) 5 pont
a terület éghajlata
az erőforrások elérhetősége erősen változó
az egyedek élettartama
az egyedek testmérete kicsi
é té k e lé s m
22
az egyedek testmérete általában nagy kicsi
szülői gondoskodás mér állatok esetében az ivadék általában nem jel
téke gondozás fejlett lemző a fejlett iva
dékgondozás
az egyedek agresszivitásá a zárt populációkra jellem nem jellemző
nak mértéke zően a közösségben jelen
van
szociális viselkedés a po fejlett szociális kapcsola az egyedek nem is
puláción belül tok jellemzik a populációt merik egymást, nyílt
(család nagycsalád, csoport a közösség, anonim a
stb.) csoport
1. A táblázat helyes kitöltésével történő összehasonlítás. 16 pont
2. Ugyanaz a faj különböző körülmények között és évszaktól függően K-, illetve
r-stratégistaként élhet. A Daphnia (vízibolha) kedvező körülmények között szűz
nemzéssel szaporodva r-stratégistaként kezdi életét, majd az erőforrások végessége
miatt ivarosán szaporodva átmenetileg K-stratégistává válhat. 2 pont
3. A K érték a környezet eltartóképességére utal, ami az adott, környezetével
egyenúlyban lévő populáció egyedszámát mutatja. A populáció egyedszáma a K ér
ték körül mozog, a csillapított rezgéshez hasonlóan. 2 pont
5. Elsősorban a csapadék mennyiségétől. Elmondható, hogy ahol kb. 500 mm-t eléri az
éves csapadék-mennyiség, ott fás társulások alakulnak ki. (Persze egyéb tényezőket
is figyelembe kell venni!) 1 pont
(A borítás oszlopban +-szal jelölt fajok csak kis borítás értéket képviseltek, ezért
jelenlétüket ne vegye figyelembe!) A
jd d M .J iW i
1. Számítsa ki az ökológiai mutatók átlagértékeit! (5 pont)
2. A borítás, és T, V, R, N, valamint Z értékek figyelembevételével határozza meg a
területre jellemző ökológiai mutatókat! (5 pont)
3. Természetvédelmi szempontból melyik faj a legértékesebb a vizsgált területen?
(1 pont)
4. Ismertesse a homoki szukcesszió egyes fázisait időrendi sorrendben! (6 pont)
5. Milyen jellemzői vannak a homoki területeken előforduló talajoknak? (3 pont)
Ökológiai mutatók:
SEB
1. A növényi olajok melyik vegyületcsoportba tartoznak? Mi a jelentősége a növény
életében? Az olajos magvak csírázóképessége nem marad meg olyan hosszú ideig,
mint a keményítős magoké. Miért? (4 pont)
2. Mire utal a cikkben az a részlet, hogy nehéz a biodízel szabványosítása? (1 pont)
3. Mit nevezünk biológiai produkciónak és biomasszának? (4 pont)
4. Milyen célokra használható a keletkezett glicerin? (1 pont)
5. A szakértők között „szekértáborok” alakultak ki, mindenki a saját érveit hangsúlyoz
za a biodízel ellen, és mellette. A kilencvenes évek második felétől azonban kezdett
elterjedni az életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, LCA), amely a termék vagy
szolgáltatás környezetre gyakorolt hatását egészen a „bölcsőtől a sírig” vizsgálja.
Mit j elent ez? (2 pont)
6. Milyen érveket sorakoztatnak fel a biodízel mellett voksolók? (2 pont)
7. Mivel érvelnek a biodízelt felhasználását ellenzők? (2 pont)
8. Milyen következményei vannak a globális felmelegedésnek? (4 pont)
Értékelés
1. A növényi olajok a lipidek csoportjába, azon belül a neutrális zsírok közé tartozik.
A növények tartaléktápanyagai, melyek oxidálása során nagy mennyiségű energia
szabadítható fel. Az olajok avasodása, oxidációja hamar bekövetkezik az oxigén ha-
tására. 4 pont
2. A glicerin és a zsírsavakból képződő triglicerid molekulák nagyon változatosak, mi
vel az észter-képzésben sokféle zsírsav képes részt venni, amelyek különböző ener-
S|ia-tartalmúak. 1 pont
6. Olcsóbb lesz a biodízel, mert a kőolaj nemsokára drágább lesz, ahogy fogynak a
készletek. A káros anyagok, szénhidrogének pl. a benzol, a szénmonoxid kibocsátása
kisebb mértékű. A napenergia mindig elérhető, a növények mindig fotoszintetizálnak.
A dízelmotort még 30%-os biodízel-tartalom esetén sem kell átalakítani. 2 pont
7. A motor átalakításra szorul, ha biodízel üzemanyagot tankolnak a járművekbe. Na
gyobb az üzemanyag viszkozitása, gyakori a dugulás. Kellemetlen szaga van a jár
műnek (lángossütő). Összesen nem lesz kisebb az üvegházhatást okozó széndioxid
kibocsátás, mert a növényi olaj biodízellé alakítása is energiát igényel. 2 pont
8. A Föld átlaghőmérséklete nő, a tengeráramlások iránya megváltozik, a tundra élővi
lága pusztul, a termőterületek aránya drasztikusan csökken, a gleccserek elolvadnak,
a biomok elterjedési területei megváltoznak, az időjárás kiszámíthatatlanná válik, a
tengerek szintje emelkedik stb. (Legalább négy jellemző felsorolása szükséges.)
4 pont
„Mik is azok a hálózatok? Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egy
mástól elkülöníthető elemekből áll, és amelyben ezeket az elemeket gyengébb vagy
erősebb kapcsolatok kötik össze....
.. .A sejtjeink fehérjék hálózatából épülnek fel, a fehérjéinket pedig atomok hálózata
alkotja. De mi magunk is hálózatok részei vagyunk. Az emberek hálózata a társada
lom. Mi, emberek és a minket körülvevő élőlények ökológiai hálózatokat alkotunk
egymással, az ökológiai hálózatok összessége pedig a Föld bioszférájának teljes há
lózatát, Gaiát hozza létre....
.. .A természet hálózatai egymásba ágyazottak. ...
.. .Gondolkodtunk-e már azon, hogy mi tesz erdővé egy erdőt? Vajon a fáktól erdő az
erdő? Nem. Az erdő erdőségének lényegét nem látjuk. Az ugyanis a talajban van. Az
erdő fáit láthatatlan gombaszövedék köti össze. A gombák teszik lehetővé azt, hogy
az árnyékban lévő fáknak a napon lévő társaik tápanyagot adhassanak. És a gombák
juttatják el a napon lévő fákhoz az árnyékban lévő fák által termelt védőanyagokat
is, amelyekkel a napon lévő fák az ultraibolya sugarak káros hatásai ellen védekez
hetnek. A gombák teszik lehetővé, hogy az erdő egyik szélén lévő fa átadhassa a
társainak azt a vasat, amit csak ö tudott felszívni. Ha a kutyánk az egyik fa tövébe
odapisil, a bejuttatott tápanyagból az erdő minden fája részesül....
Az erdő tehát nem sok fa egymás mellett. Az erdő egyetlen élőlény, amelynek minden
különálló része segíti a másikat. Az erdő ezért stabil. Érdemes tanulnunk az erdőtől.
(Csermely Péter: Hálózatok sejtjeinkben és körülöttünk)
(www.mindentudas.hu) É
1E 3SSSSB M
1. Milyen hálózatokra gondolt az előadó, amikor a sejtekről beszélt? (2 pont)
2. Miből épül fel, és mi a jelentősége a citocentrumnak (sejtközpontnak)? (3 pont)
3. Milyen egyed feletti szerveződési szinteket ismer? Röviden fogalmazza meg! (3 pont)
4. Mi a Gaia-elmélet lényege? (3 pont)
5. A gombák milyen populációs kapcsolatokban élhetnek? (3 pont)
6. A mikorrhiza a mérsékelt övi fafajokra jellemző, és zömmel a nyitvatermők körében
fordul elő. Mivel magyarázza ezt a tényt? (2 pont)
7. Mi a szerepük a Föld anyagforgalmában a gombáknak? (2 pont)
8. Mi a különbség a fehér és a barna korhadás között? (2 pont)
fpitékelés
Q
Az alábbi ábra segítségével a krizantémum virágzásával kapcsolatosan kell megálla
pításokat tennie! (A krizantémum rövid nappalos növény.)
B C D
Értékelés
1. teljesen fiatal
virágbimbók
2. középkorú
virágbimbók
3. kifejlett
virágbimbók
4. kinyílt virágok
az antociánok
szerkezeti részlete
jpirtékelés
a) b) c) d) e) f) g) h)
a) desztillált vízben, b) kálium nélküli tápoldatban, c) kalcium nélkül, d) nitro
gén nélkül, e) foszfor nélkül, f) vas nélkül, g) magnézium nélkül, h) az ún.
Sachs-féle oldatban (Haraszty Árpád: Növényszervezettan és növényélettan)
1. Mit nevezünk vízkultúrás kísérleteknek? (1 pont)
2. Mi a kísérletek gyakorlati jelentősége? (2 pont)
3. Miért nem lehet univerzális tápoldatot készíteni? (1 pont)
4. Kinek a nevéhez fűződik a minimumelv megállapítása? Mondja ki az elvet! (3 pont)
5. Az (NH4)2S 0 4 és az NH4N 0 3 oldatát tápoldatként felhasználva az egyik esetben egyre
jobban savassá válik a közeg (az ammónium-szulfát esetében), ezért a kísérlet során a
tápoldat folyamatos cseréjére volt szükség. Magyarázza meg a jelenséget! (2 pont)
6. Milyen zavarokat okoz a fenti kísérletben egy-egy tápelem hiánya? (8 pont)
7. Milyen környezetvédelmi problémát okoz a túlzott műtrágyahasználat? (3 pont)
Bibe
Bibeszál
Mikrosporangiumok
Virágtakaró:
^ \ Portok
\ szirom
csésze
Magház
x Porzoszál
Jw '
Virágtep^ely
rágkocsány
Makrosporangium Mikrosp orangium
Magkezde mény ( anyasejt")
MEIOZIS
MEIÓZIS
MITÓZIS Csírázó mag MITÓZIS
Másodl Generatí f sejt
mag ^ f r V Ellen ábas sejtek
Petesejt- ------ | Maghéj ('
Vegetatív sejt
Segéd sejtek Endospermium " B
Embriózsák Mikrogametofiton
Embrió
--------------(pollen)
Spermasejtek
v Pollen
Sperma
sejtek Pollentömlő
Pollentömlő
Vegetatív sejt
(tömlősejt)
MEGPORZÁS ÉS MEGTERMÉKENYÍTÉS
(http://hu.mkipedia.orgMindex.php?title=F%C3%Aljl:AngiospermJifej:ycle_diagram
1. Az ábra segítségével ismertesse a zárvatermő növények kettős megtermékenyíté
sének folyamatát! (Ügyeljen az alábbiakra is: az osztódás típusa, ploiditások!)
(15 pont)
2. Mit jelent a nemzedékváltakozás, hogyan valósul meg a zárvatermők esetében?
(2 pont)
3. Milyen vegetatív módszerekkel szaporíthatók a növények? (1 pont)
4. Mit jelent a kallusztenyésztés? (lp o n t)
5. Értelmezze az alábbi kijelentést:a növényi sejtek potenciális őssejtek! (1 pont)
értékelés
3. Tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, bujtás, inda. (Legalább kettő említése ese
tén.) 1 pont
4. A kallusztenyésztés azt jelenti, hogy az egész növényt táptalajon tenyésztett sejtkul
túrából regenerálják, ami akár egy sejtből is indulhat. (Fontos program a vírusmen
tesítéshez!) 1 pont
5. A kijelentés alátámasztja a kallusztenyésztést: az egész növény kinevelhető akár
egyetlen növényi sejtből is (a sejt tetszőlegesen, gyakorlatilag a növény bármely
szervéből nyerhető!), ami az állatok esetén csak a totipotens embrionális őssejtekből
lenne lehetséges. 1 pont
ÁLLATOK NÖVÉNYEK
n (haploid) Spóra
Mitózisok sora a Mitózisok sora
r
o
s n (haploid) test = Gametofiton test
n
e
I Mitózisok sora
Ivarszervek (2ri) m Ivarszervek (ri)
z
Meiózis e Mitózis
d
é
$Ivarsejtek(? k $ Ivarsejtek <$
VJ r ~^ Egyesülés v ^ ~ ■ Egyesülés
Utód zigóta Utód zigóta
(http://ww’\v.date.hii/szervez/mtk/mgnovtan/nemz.htnil)
*3233301
1. Fogalmazza meg az ivartalan és ivaros szaporodás közötti fő különbséget! (2 pont)
2. Hogyan nevezzük az ábrán látható, a növényekre jellemző folyamatot? Határozza
meg a pontos fogalmat! (2 pont)
3. Hasonlítsa össze az ábra alapján az állatokra és a növényekre jellemző folyamatot,
külön is emelje ki az egyes helyeken feltüntetett osztódási típusok szerepét!
(4 + 4 pont)
4. Milyen folyamatok biztosíthatják az utódok genetikai változatosságát és miért szük
séges ez? (2 pont)
5. A növényekre j ellemző folyamatábrát konkretizálj a mohákra és izospórás harasztok-
ra! (3|+ 2 pöiit)
r
6. Általában melyik (az ábrán is feltüntetett) sejttípus kromoszómaszáma egyezik meg
a fajra jellemző értékkel? ^ ; 1 (lp o n t)
ékelés
1. Az ivartalan szaporodás egy sejtből kiinduló szaporodási forma, ahol ez az egy sejt
egyetlen szülőtől származik. Az ivaros szaporodás mindig két sejt összeolvadásával
kialakuló utódsejtből indul ki. 2 pont
tékelés
2 pont
XA —
Xa XAXa XAXa
Y XAY XAY
XA Xa
x a X AX a x ax a
Y XaY X aY
Mind a lány utódok, mind a fiúk esetében 75%-os valószínűséggel lesznek sötét
fogzománcúak. 5 pont
EgaBM
Tartalomjegyzék
Előszó, ,5
A tétele k
1. té te l: A z é le t je lle m z ő i, s z e rv e z ő d é s i s z in te k ...................................................................................................................... °
2 . té te l: F á jd a lo m c s illa p ítá s jé g g e l? ...............................................................................................................................................7
3. té te l: A z e n z im e k ........................... ........................................ *
4 . té te l: M ié r t n e m a s z ilíc iu m ? ...................................................................................................................................................... 1®
5. té te l: A lip id e k c s o p o rto s ítá s a , je le n tő s é g ü k .................................................................................................................... 1 2
6 . té te l: A s z te r o id o k és k a r o tin o id o k b io ló g ia i je le n tő s é g e ...........................................................................................13
7 . té te l: T e jc u k o r-é rz é k e n y s é g .............................................. ............................................................................. ...
8 . té te l: A fe h é r jé k ........................................................................ ..................................................................................................... 15
9. té te l: A D N S -m o le k u la ....................... 17
10. té te l: N u k le o tid típ u s ú v e g y ü le te k , e g y s z e k u n d e r m e s s e n g e r m o le k u la ........................................................."19
11. té te l: A s e jte k a n y a g c s e r e - fo ly a m a ta i...................... 20
1 2 . té te l: A g lü k ó z s o rs a a n ö v é n y e k b e n .............................................................................................................................21
13. té te l: A g e rin c e s e k k e rin g é s i re n d s z e ré n e k ö s s z e h a s o n lítá s a ............................................................................... 2 2
14. té te l: P ro k a rió ta és e u k a r ió ta s e jt ö s s z e h a s o n lítá s a .................................................................................................. 2 4
15. té te l: A b io ló g ia i o x id á c ió és a z e rje d é s .............................................................................................................................2 5
16. té te l: A m ito k o n d r iu m és a z ö ld s z ín te s t ö s s z e h a s o n lítá s a .................................................................................... 2 7
1 7 . té te l: F e h é rje s z in té z is m ir ig y s e jte k b e n .................. 28
1 8 . té te l: A s e jtc ik lu s ...........................................................................................................................................................................2 9
1 9 . té te l: V íru s o k és s z u b v irá lis e le m e k .................................................................................................................................... 31
2 0 . té te l: A b a k té r iu m o k je lle m z ő i...............................................................................................................................................33
2 1 . t é t e l: E u k a rió ta e g y s e jtű e k , a lü k te tő ű r ö c s k e ..............................................................................................................3 4
2 2 . té te l: A g o m b á k ..? . ................ * ........................................................................................................................ 3 5
2 3 . t é t e l: A m o h á k és a h a ra s z to k ö s s z e h a s o n lítá s a ..............................................................................................................
2 4 . t é t e l: N ö v é n y i s z ö v e te k ............................................................................................................................................................ ..
2 5 . t é t e l: A z á lla to k tá p lá lk o z á s a ................................................................................................................................................. ...
2 6 . t é t e l: A m a d a ra k és a z e m lő s ö k lé g z é s é n e k ö s s z e h a s o n lítá s a ............................................................................... ...
2 7 . t é t e l: A n ö v é n y e k v e g e ta tív s z e rv e i........................................................................................................................................
2 8 . té te l: A n ö v é n y e k a n y a g s z á llítá s a ......................................................................................................................................... 4 4
2 9 . t é t e l: A n ö v é n y e k m o z g á s je le n s é g e i.................................................................................................................................. ...
3 0 . t é t e l: Z á r v a te r m ő k s z a p o r o d á s a ........................................................................................................................................... ...
3 1 . t é t e l: A ltr u is ta d o lg o z ó k ............................................................................................................................................................ ...
3 2 . té te l: A z e m b e r h ő s z a b á ly o z á s a ...............................................................................................................................................
3 3 . t é t e l: A b ő r fe lé p íté s e , f u n k c ió i................................................................................................................................................
3 4 . té te l: V á z r e n d s z e r ü n k .................................................................................................................................................................. 5 3
3 5 . té te l: A v á z iz o m z a t......................................................................................................................................................................... 5 4
3 6 . t é t e l: A s z é n h id r á to k e m é s z té s e és a g lü k ó z ú tja az e m b e r i s z e r v e z e tb e n ..................................................... 5 6
3 7 . t é t e l: L ip id e k e m é s z té s e ............................................................................................................................................................. 5 7
3 8 . t é t e l: S ik e r tö r té n e t - a p o r f ir in v á z ....................................................................................................................................... 58
3 9 . té te l: A m á j f u n k c ió i...................................................................................................................................................................... 59
4 0 . té te l: A k k o m o d á c ió és a d a p tá c ió ...........................................................................................................................................61
4 1 . té te l: L é g z ő m o z g á s o k , a lé g z é s s z a b á ly o z á s a ........................................... Z Z 64
4 2 . té te l: A z e m b e ri v é r ................ .6 5
4 3 . té te l: A n y iro k re n d s z e r, p e rifé riá s k e r in g é s ......................................... .......
4 4 . té te l: A k e rin g é s i re n d s z e r k ö z p o n tja : a s z ív ................................... | |
4 5 . té te l: A k iv á la s z tó s z e rv re n d s z e r.................. *........... ....................................... * WK
4 6 . té te l: E le m i id e g je le n s é g e k ...................................................... *.................................... •
4 7 . té te l: A z a g y tö r z s .................... ■•*•••............... *......| ...........................B I B B I I ^ I
4 8 . té te l: G e rin c v e lő i r e f le x e k ............................................. .................................................................. ...............
...................................... 74
4 9 . té te l: A n a g y a g y ............................................................ | - 'm |
5 0 . té te l: A fé n y ú tja a s z e m b e n ............. *.................................................
5 1 . té te l: H a llá s és e g y e n s ú ly -é rz é k e lé s .............. ........................................................................................................................7 7
5 2 . té te l: A v e g e ta tív id e g re n d s z e r................................................................................................................................................. 7 9
5 3 . té te l: A h ip o ta la m o - h ip o fiz e á lis r e n d s z e r ........................................................................................................................... 8 0
5 4 . té te l: A c u k o rb e te g s é g ................................................................................................................................................................. 8 '
5 5 . té te l: A n ő i n e m i c ik lu s h o rm o n á lis s z a b á ly o z á s a ............................................................................................................. 8 3
5 6 . té te l: A z im m u n re n d s z e r és a z im m u n v á la s z o k tí p u s a i................................................................................................ 8 5
5 7 . té te l: A n e m m e g h a tá r o z o tts á g a .............................................................................................................................................. 8 6
5 8 . té te l: A z e m b e r e g y e d fe jlő d é s e ................................................................................................................................................ 8 8
5 9 . t é t e l: P o p u lá c ió k .......... 89
6 0 . té te l: Ö k o ló g ia i n ic h e ..... p ................... 91
6 1 . té te l: A z e m b e r e v o lú c ió ja ......................................................................................................................................... 9 2
6 2 . t é t e l: P o p u lá c ió s k ö lc s ö n h a tá s o k .......................................... 9 4
6 3 . té te l: K ö z é p h e g y s é g i k ir á n d u lá s .................................................................................................................................................
6 4 . t é t e l: A t a l a j .....................;........... 97
6 5 . té te l: A n y a g fo r g a lo m ..................................................................................................................................................................... 9 9
6 6 . t é t e l: A s z é n k ö rfo rg á s a a te r m é s z e tb e n ........................................................................................................... 1qq
6 7 . t é t e l: A re n d e z e tle n s é g fo n to s s á g a ......................................................................................................................... ^Q1
6 8 . t é t e l: A g é n m ű k ö d é s s z a b á ly o z á s a ...............................................................................................................................H H H
6 9 . t é t e l: M u t á c ió k ......ii..........................................................................................................
7 0 . t é t e l: A b io ló g ia i e v o lú c ió k e z d e te i, a M ille r - k í s é r le t ....................................................................... 105
B té te le k
1. t é t e l: A DNS r e jt é ly e ........................................................
2 . t é t e l: A g e n e tik a i u jjle n y o m a t k é s z íté s é n e k m e n e te .....................................................................................
3 . t é t e l: B e n d ő k ö r n y e z e t...........................................................
4 . t é t e l: A r a n y r iz s ...................................................................................................................................
5 . t é t e l: R o k o n h á z a s s á g
6 . t é t e l: A fo to s z in té z is v iz s g á la ta .......................................... *.................................................... 1 ^ ®
7 . t é t e l: B ü k k e r d ő k v e s z é ly b e n ....................................... ...........................................................................................
8 . t é t e l: G y ó g y s z e rk é s z íté s g é n s z e re lé s s e l.......................... ................................................................................................
9 . t é t e l: H e m o g lo b in - r e n d e lle n e s s é g e k s z ű ré s e .................................................................................................... .....
i1 u0 . t eé t e i:l: K e z e lh e tő p a r a d ic s o m ................................ ....................................................................
....................................................................................................
.1 28
11. t é t e l: N ö v é n y i b a k té r iu m o k k a l n é p e s íte n é k I I S S ] .........................................................................................
1 2 . t é t e l: M u t á c ió k ................................................M: .......... ....................................................................... . .1 30
13. té te l: A s e jtc ik lu s ........................................ ............................................................................................................... 133
14 . tétel: Humángenomprojekt ........................................................................................ ......
1 5 . t é t e l: K le p to m á n iá s v í r u s o k ........................................................................................................................................................ 3 9
16. t é t e l: K o r u n k , a z ő s s e jte k k o r a ............................................................................................................................................... ..
1 7 . t é t e l: M ir ig y s e jt m ű k ö d é s e ....................................................................................................................................................... ..
1 8 . t é t e l: A m it o k o n d r iu m é s a z ö ld s z í n t e s t ...........................................................................................................................1 4 6
1 9 . t é t e l: P r o g r a m o z o t t s e j t h a l á l ................................................................................................................................................... 1 4 8
2 0 . t é t e l: S z t e r o id o k .................................................................................................................................................................................
2 1 . t é t e l: T r a n s z lá c ió ( f e h é r je s z in t é z is ) ..................................................................................................................................... 1 5 2
2 2 . t é t e l: R a d ik á lis a n n ő t t a H I V - f e r t ő z ö t t e k s z á m a M a g y a r o rs z á g o n ..................................................................... 1 5 4
2 3 . t é t e l: A h a n g k é p z ő a p p a r á t u s ................................................................................................................................................. 1 5 6
2 4 . t é t e l: D ia líz is ....................................................................................................................................... 158
2 5 . t é t e l: A s z ív h a n g ja i....................................................... 160
2 6 . t é t e l: D a g a n a t o k .............................................................................................................................................................................. 1 6 2
2 7 . t é t e l: E g y e n d o k r in o ló g ia i l e l e t ....................................................................................................... 164
2 8 . t é t e l: S p a n y o ln á t h a .........................................................................................................................................................................1 6 6
2 9 . t é t e l: S z k le r ó z is m u l t i p l e x ..........................................................................................................................................................1 6 8
3 0 . t é t e l: A n y a i h a tá s , a n y a i ö r ö k lő d é s .......................................................................................................................................171
3 1 . t é t e l: M i le h e t a b a j? ..................... ........... ...1 7 3
3 2 . t é t e l: A n ő i n e m i c ik lu s h o r m o n á lis s z a b á ly o z á s a ....................................................................................................... 1 7 5
3 3 . t é t e l: A t e s t t ö m e g in d e x ................................................................•••«!!••.................... Í.V « ......................................................1 7 7
3 4 . t é t e l: A lk o h o liz m u s M a g y a r o r s z á g o n ..................................................................................................................................1 8 0
3 5 . t é t e l: B i o r it m u s o k ....................................................... .;.......................................... 1 8 3
3 6 . t é t e l: E lő té r b e n a „ j ó z s í r o k " ......................................................................................................................................................1 8 6
3 7 . t é t e l: F e n y e g e tő „ j á r v á n y " ................................................ 188
3 8 . t é t e l: H u m á n v é r c s o p o r t r e n d s z e r e k .................................................................................................................................... 1 9 0
3 9 . t é t e l: M in d e n n a p o s m é r e g .........................................................................................................................................................1 9 3
4 0 . t é t e l: V it á lk a p a c it á s ................................... 196
4 1 . t é t e l: A z ö k o ló g ia i lá b n y o m .......................... ........................................................................................................................... 1 9 8
4 2 . t é t e l: V e s z é ly e z t e t e t t p o p u l á c ió k ......................................................................................................................................2 01
4 3 . t é t e l: S z u k c e s s z ió ..............................................................................................................................................................................2 0 3
4 4 . t é t e l: K ö r n y e z e t v é d e le m ..............................................................................................................................................................2 0 5
4 5 . t é t e l: G lo b á lis f e lm e le g e d é s .......................................................................................................................................................2 0 7
4 6 . t é t e l: A d o lm á n y o s a lb a t r o s z ......................................................................................................................................................2 1 0
4 7 . t é t e l: T e r p é n a t e r e p e n .................................................................................................................................................................. 2 1 2
4 8 . t é t e l: E g y t e r m é s z e t t u d ó s u ta z á s a ..........................................................................................................................................2 1 4
4 9 . t é t e l: N a g y s z ív ű v e r e b e k .............................................................................................................................................................. 2 1 7
5 0 . t é t e l: K - é s r - s t r a t é g is t a p o p u lá c ió k ....................................................................................................................................... 2 1 9
5 1 . t é t e l: J a c c a r d - in d e x ........................................................................................................................................................................... 2 21
5 2 . t é t e l: C ö n o ló g ia i g y a k o r l a t ...........................................................................................................................................................2 2 4
5 3 . t é t e l: B i o d í z e l........................................................................................................................................................................................ 2 2 8
5 4 . t é t e l: A z e r d ő k g y e n g e k a p c s o la ta i a t a la jb a n v a n n a k ...............................................................................................2 3 0
5 5 . t é t e l: A f é n y h a tá s a a v ir á g z á s r a ...............................................................................................................................................2 3 2
5 6 . t é t e l: A n t o c iá n - v ir á g k é k ................................................................................................................................................................. 2 3 4
5 7 . t é t e l: V í z k u lt ú r á s k í s é r le t e k .......................................................................................................................................................... 2 3 6
5 8 . t é t e l: Z á r v a t e r m ő k é l e t c i k l u s a ............................... 238
5 9 . t é t e l: N ö v é n y e k é s á lla t o k s z a p o r o d á s á n a k ö s s z e h a s o n lítá s a ...............................................................................2 4 0
6 0 . t é t e l: N e m h e z k a p c s o lt ö r ö k lő d é s ............................................................................................................................................ 2 4 2
Sorozatunk köfetei a kétszintű ..érettségire való felkészülésben nyújtanak segítséget emelt és
középszinten nemcsak a leendő vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal és
tételsorokkal modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel,
ahogyan az érettségi napján is fog. Gyakorló, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan
ismerő középiskolai tanárok, multjplikátorok állították össze a kipróbált feladatlapokat és
tételsorokat angol nyelvből, biológiából, francia nyelvből, fizikából, földrajzból, informatikából,
kémiából, közgazdaságtanból, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, német nyelvből és
történelemből. A biológia, a fizika és a nyelvi érettségire felkészítő kötetek az írásbeli feladatsorok
mellett szóbeli vizsgafeladatokát is tartalmaznak, a nyelvi feladatsorok hanganyaga pedig a CD-
mellékleten található meg.
A feladatokat ajánljuk gyakorláshoz és ellenőrzéshez, iskolai vagy otthoni felkészüléshez egyaránt.
A kötetek végén mindén feladat megoldása megtalálható.
UÜiüítíjk
l a g y a r n y e lv
nhál
iö hn ö ro ooa ao io i
9789632610535
1980 f
MX-222 mosási