József Attila szerelmi költészete

Fiatalkora
József Attila (1905-1937) Budapest egyik szegény kerületében született. Miután édesapja
elhagyta a családjukat nyomorban éltek. Ő maga és fiatalabb nővére 1910-ben nevelőszülőkhöz
került. 1912-ben szöktek vissza édesanyjukhoz, akit gyermekként már igyekeztek anyagilag
támogatni. József Attila 14 éves volt, mikor az édesanyját elveszítette. Korai árvasága szerelmi
életére és szerelmi költészetére is kihatott. A nőkben mindig az anyját kereste.

Miután elutasították a szegedi Tudományegyetemről abból a kis pénzből próbálta fenntartani

magát, amit költőként keresett.

Szerelmi élete
József Attila sokszor volt szerelmes, de ez általában nem volt viszonzott.

Kamaszkori szerelmei

 Gebe Márta: a makói kollégium igazgatójának a lánya, aki nem viszonozta az érzéseit
(Mikor az utcán átment a kedves, Csókkérés tavasszal)
 Wallesz Luca (Egy asszony s egy leány)

Felnőttkori szerelmei

 Vágó Márta (1928-1929): első nagy szerelme, akit el is akart venni, ez viszonzott volt, de
a lány édesapja Londonba küldte őt tanulni egy ideig levélben tartották a kapcsolatot,
de a szerelem hamar kihűlt József Attila idegösszeroppanás miatt szanatóriumba
került (Klárisok, Mióta elmentél), később a társadalmi különbségekben látta kapcsolatuk
végének okát „Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem.”
 Szántó Judit (1930-1936): az illegális kommunista pártban találkoztak, majd 6 évig éltek
együtt, de József Attila sosem tudott megfelelni neki, csak szakításuk után írt hozzá egy
verset (Judit)
 Dr. Szőlősi Henrikné Marton Mária (1933): művészettörténész, egy lilafüredi
írótalálkozón találkoztak, a hirtelen fellángolás hatására hozzá írja legjelentősebb
szerelmes versét (Óda)
 Gyömrői Edit (1935-1936): pszichoanalitikus, József Attilát próbálta kezelni, aki boldog,
hogy végre valaki meghallgatja őt beteges egyoldalú szerelem, amit nem tudott
feldolgozni ezért Gyömrői Edit vőlegényére is rátámadt (Gyermekké tettél, Nagyon fáj)
 Kozmucza Flóra (1937, február): viszonzott szerelem és leánykérés, de Flóra
szanatóriumba került, majd még abban az évben József Attila meghalt, pedig a lány hozzá
ment volna ez a szerelem sem tudott beteljesedni (Flóra, Flórának, Március)
Óda (1933) műfaj jelölő cím: fennkölt témát/érzést sejtet
Rapszodikus hangú szerelmi költemény, ami 6 részből áll: 5 számozott versszak és 1 mellékdal
(lezáró egység). Ezek eltérő hosszúságú, ritmusú és megfogalmazású részek.

1. A költő belehelyezi magát a tájba (Szinva-patak): idilli, mozdulatlan kép. Mindenben a

szerelmét és annak szépségét látja.
2. Váratlan, nagy erejű szerelmi vallomással indít. Leírja, hogy mit jelent számára a
szerelem: menedék a magány és a betegség elől. A találkozás öröme és az elválás
tragikuma áll ellentétben. Végül fájdalmas felkiáltással zár.
3. A szerelem intenzitását és örökkévalóságát (ha az érzés elmúlik, az emléke megmarad)
fogalmazza meg. Olyan dolgokhoz hasonlítja, amik között elválaszthatatlan kapcsolat
van. „Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek.” A
természettudományos hasonlatok a következő versszakot készítik elő.
4. Költői anatómia: a test belső részeit (alantas szervek: belek, tüdő, salakanyag) dicsőíti. Ez
a vers legmeghökkentőbb része, József Attila ez által megújította a szerelmi költészetet.
5. Az extázisig fokozott csodálat komorságba fordul. A lírai én tudja, hogy el kell válniuk,
de addig is a szerelméért könyörög. Visszatér a jelen kijózanító valóságába, ahol belátja,
hogy ez a szerelem nem teljesülhet be.
6. Mellékdal (valószínűleg később írta hozzá): remény, hogy egyszer újra találkoznak (tőle
várja a boldogságot, az otthont, a családi idill beteljesülését) VAGY Szántó Judithoz szóló
bocsánatkérés.

Gyermekké tettél (1936, május)

Bizakodó, hálás hangú szerelmi vallomás. Megjelenik József Attila szeretethiánya, amit az
árvasága okozott. Nem csak a nőt, hanem az anyát is látja Gyömrői Editben. Ő a menedéke a
betegség és a magány elől. „Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom. Ostoba vagyok - foglalkozz
velem.”

Nagyon fáj (1936, október)

Rapszodikus hangú vádirat Edit ellen, miután megszüntette József Attila kezelését. Számára Edit
volt az utolsó menedék, ezért a halála is az ő lelkén fog száradni.

Befejezés
József Attila végül sosem nősült meg és nem lett apa sem. Haláláig nem tudta megszüntetni, sem
feldolgozni a magányt az életében. Borderline személyiségzavara pedig csak tovább súlyosbította
helyzetét, így jogosan állíthatják az irodalomtörténészek, hogy decemberben bekövetkezett
halála, ha nem is öngyilkosság volt, a költő már annak szélén állt.