ROMOLÓGIA ÉS KISEBBSÉGTUDOMYÁNYOK

1971-ben Londonban volt az Első Cigány Világkongresszus:

- Roma, romák elnevezés
- cigányzászló elfogadása: ​A zászló kék színe jelzi az ég végtelenségét, a szabadságot, Isten gondviselését,
amellyel óvta a vándorló cigányokat . A zöld szín utal a természetre, az erdőkre, mezőkre, a reményre. A
középen található kerék ősi indiai jelkép. Utal a lenyugvó napkorongra, a vándorlásra, a cigány szekér
kerekére, általában pedig a világ változására.
- Cigány himnusz elfogadása: Egy régi balkáni cigány népdal alapján költötte a jugoszláviai Žarko Jovanovic
(Jagdino), a címe: Gelem, Gelem.

Amikor a nyolcvanas évektől a politikailag korrekt kifejezésmód hazánkban is előtérbe került, romát kezdtek el
mondani minden hazai cigány emberre, pedig Magyarországon többféle roma/cigány csoport él, akiknek az
anyanyelvük sem azonos:

ROMA ÉS CIGÁNY KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG:

Cigány:
Magyarországon Cigány a nevük, ők vannak a legtöbben, 72%-ban. Magyarul beszélnek, a “roma” szót nem
használják.
A „cigány” szó görög eredetű az athinganosz szóból származik. Jelentése: „érinthetetlen”. A szót eredetileg bizonyos
eretnekcsoportokra használták, később a cigányokra is. Ez a megnevezés terjedt el igen sok európai nyelven (pl. olasz:
zingaro; ném et : Zigeuner), a magyarban is: tzigan.
A 15. század elején Nyugat Európába érkező cigányok vezetői egyiptominak, kis egyiptom hercegének nevezték
magukat, ezért sokfelé egyiptominak ’ a fáraó népének” gondolták és nevezték a cigányokat. Innen ered az angol
„gypsy” megnevezés. A középkori Európában több területet is Kis-Egyiptomnak neveztek, a vidék különleges
termékenysége miatt. A cigány csoportok egy része ilyen területekről vándorolhatott tovább, ezért is nevezhették
magukat a vezetőik kis egyiptom hercegének.

Roma:
„Roma „– A „rom” (romani nyelvű) szó jelentése: ember, többes száma: „roma” emberek.
Az 1971-es londoni Roma Világkongresszus a roma megnevezést választotta a cigányság nemzetközi megnevezéséül,
mert úgy vélte, hogy sok nyelvben a „cigány” megnevezés megvetést is kifejez. Magyarországra ez nem egészen igaz,
ezért igen sok magyarországi cigány értelmiségi büszkén nevezi magát cigánynak, és nem romának. A „​ beás”
cigányok kifejezetten elutasítják a roma elnevezést.

A CIGÁNY NYELV

A magyarországi cigányok körében két nyelvről beszélhetünk. Az egyik az indiai eredetű romani, és ennek sok-sok
dialektusa, köztük a legelterjedtebb, a ​lovári.
A romanitól jelentősen eltér a latin eredetű, archaikus, nyelvújítás előtti román egy változata, amit itthon ​
beás-​
nak
nevezünk. Ez utóbbi is több dialektusra oszlik.
A cigány (r o m a ni) nyelv az újind nyelvek rokona. A magyarországi cigányok 72%-ának anyanyelve a magyar és ezt
is beszélik. A fennmaradó 28% kétnyelvű, azaz a magyar nyelv mellett valamelyik cigány nyelvet is beszélik. Közülük
a legtöbben az oláh cigány nyelv, a romani, lovári dialektusát vagy a kárpáti cigány dialektust (Nográd és Pest
megyében) beszélik, kisebb hányaduk pedig a beás nyelvet (főként Somogy, Tolna és Zala megyében beszélik).
1981 Götthingeni világkongresszus a lovári nyelvet választotta ki arra a célra, hogy ennek a nyelvnek a segítségével
hozzák létre az irodalmi cigány (romani) nyelvet.

Jogászati értelmezés
1977-ben létrejött egy Kisebbségi törvény, ami kimondta, hogy mi számít kisebbségnek:
1. Legalább 100 éve van Magyarországon
2. Egységes nyelvet használ
3. Saját kultúrája van

Magyarországon tizenhárom kisebbséget ismernek el (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román,
ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán), ezek közül 1 etnikai kisebbségnek számít: cigányok (mivel nincs
anyaországuk), a többi pedig nemzeti kisebbség. 2011-től módosították a kisebbségi törvényt, így a cigányok már nem
számítanak etnikai kisebbségnek.

3. Szociológiai értelmezés

Kemény István - Havas Gábor (1993-ban) páros nagy kutatást végzett, ami alapján azt határozták meg, hogy:
“Cigány az, akit a környezete annak tart”.

Ladányi János - Szerény Iván páros (1993-ban) egy másik kutatást végzett, szerintük:
“Cigány az, aki annak vallja magát”.

A népszámlálási adatok szerint ​2001-ben 197.000 ember​vallja magát cigánynak, míg ​2011-ben 370.000 ember.

Hivatalos adatok szerint 2011-ben 6-800.000 cigány van Magyarországon (ez tényleges adat), vagyis kb. minden 10.
ember az. A különlegessége az egésznek, hogy a háromnegyede ezen embereknek nem vallotta cigánynak magát.

2. FŐBB TÉMA: Cigányok eredete és vándorlása

1. A cigányok eredete
(Daróczi Ágnesét ajánlotta a tanár úr:
http://romaklub.network.hu/blog/roma-kozosseg-cigany-klub-hirei/hogyan-lett-az-ember​)
3 eredetmonda, Székely János püspök Cigány népismeret c könyvében:
- Egy nagy hegyen élt egy asszony, aki különös magvakat rejtegetett. Az emberek boszorkánynak hitték, féltek
tőle és rátámadtak. Az asszonyt azonban körülölelte a nap és felemelte az égbe, ekkor kipotyogtak a magvak
és némelyikből, virágok, erdők, madarak lettek,másokból pici barna csecsemők keltek ki, akikre azóta is a
napfény visel gondot.
- A cigányok valaha madarak voltak, minden ősszel Afrikába költöztek, tavasszal pedig vissza. Mindig más
tájakra vágytak, ahol több eleséget találni. Egyszer aztán dús mezőkre jutottak, ahol úgy teleették magukat,
hogy nem tudtak továbbrepülni, jött az ősz és beleásták magukat a földbe, szárnyuk karokká változott és
emberek lettek. Azóta is vágynak mindig továbbmenni, mint a költöző madarak.
- egy szegény asszonynak 17 gyermeke volt, egyszer meglátogatta őt a szent Isten és így szólt hozzá: Mutasd
meg nekem a gyerekeidet, hogy megáldhassam őket. Az asszony úgy szégyellte, hogy ilyen sok gyereke van,
hogy csak 10-et mutatott meg. Ebből a megáldott 10 gyermekből lettek a gazdagok, a hétből pedig a cigányok.

India a vándorút kezdete:

A cigányok őseinek jelentős része Indiából származik. A cigány nyelv indiai eredetű, az újind nyelvek rokona a
szanszkrit leszármazottja. A cigányok az indiaiakhoz hasonló testalkata, illetve genetikai rokonsága, továbbá a közös
szokások is a közös eredetre utalnak. A cigányok őseinek közelebbi őshazája Észak India: Panzsáb, Gudzsrát és
Rádzsasztán tartományok. Ezt a területet Kr. u. az 5-11 században igen sok támadás érte, valószínűleg ezek váltották
ki a cigányok elvándorlását. Indiában mind a mai napig élnek kaszton kívüli, vándorló népcsoportok.

a. Nyelvészeti bizonyíték:
18. században élt egy református lelkész, Ványi István, aki szanszkritul tanult, megtanulta a nyelvet, és azt tapasztalta,
hogy megértette az akkori cigány csoportok nyelvét. Újind eredetű szavak: manush ( ember ), kher (ház) , zhal ( m e
gy), chorel (lo p), stb.
b. Panzsáb (észak-indiai tartomány) maga:
A Panzsáb szó jelentése: 5 folyó összeérése. Ha cigány nyelven számolunk el 5-ig, akkor teljesen ugyanezt a szót,
vagy ehhez hasonlót fogunk kapni.

c. Kulturális bizonyíték:
Indiában mind a mai napig élnek kaszton kívüli, vándorlónép csoportok, akik talán a cigányok távoli rokonai. Egész
Indiában kb. 18 millióan vannak. Kulturális bizonyíték a különböző rasszjegyek, ami csak az indiai emberekre,
valamint így a cigányokra is jellemző.
Közös szokások:
- szeretik a színes (piros, sárga, kék, zöld) ruhákat.
- kedvelik a fűszeres ételeket
- nagycsaládokban, törzsekben élnek. patriarchális, vagyis férfijogú társadalom.
- egymást testvérként kezelik.
- így köszönnek: Testvér vagy?
- hiedelemviláguk: szeszélyes szellemek, démonok. Hisznek a reinkarnációban, az egyik monda szerint Káli
hindu istennőtől származtatják magukat.

2. A cigányok vándorlása
Mahmud Szultán 1001-ben meghódította Észak India jelentős részét. Valószínűleg ezek elől a hódítások elől
menekülhettek el a mai cigányok ősei, több hullámban hagyhatták el Indiát.
A vándorlás során a cigányság csoportokban haladt. A csoportot általában egy tapasztalt férfi vezette. A csoport tagjai
egymást segítették, a tulajdont közösnek tekintették (A lopásra való hajlam innen eredhet, nem értik a magántulajdon
fogalmát). Belügyeikben bíráskodtak is: ezt nevezték cigány törvénynek: ​„Romani Cris”
A vándorlás során Perzsiába érkeztek. Perzsiából egyes csoportok Örményországba mentek, itt sokan közülük
keresztények lettek. Más csoportok közel keletre és Afrikába vándoroltak tovább. Afrikából eljutottak
Spanyolországig. Más csoportok a Bizánci Birodalom területére érkeztek. Egyes cigány csoportok, a mai Ukrajna és
Románia területére vándorolt. A törökkel való harcok után a cigányok nagy része tovább vándorolt nyugatra. A 15 sz.
elején sok nyugat európai városban megjelennek, magukat több helyen egyiptominak, egyiptom hercegének mondták.
A cigány vezetők hamar felismerték, hogyha zarándoknak mondják magukat a mélyen vallásos Európában kedvező
fogadtatásra találnak. Ezért hamis menleveleket is készítettek: ezek szerint zarándokok, akiknek a bűneikért vezekelve
kell vándorolniuk. Sokan ezért segítették őket.
Magyarországon az első említés: 1390 és1406 között keletkezett Havasföldi oklevél, majd Brassóban is megjelennek.
Zsigmond király 1422-ben elrendelte, hogy a cigányok vándorolhattak egyik megyéből a másikba, ha adóztak.
1476-ban Mátyás király rendeletet adott ki, hogy az erdélyi vajdák külön adóztatással a szebeni cigányokat ne
háborgassák. Ezek a cigányok a török elleni erődítési munkákon dolgoztak. Később a király fegyverkészítőiként is
dolgoztak. Ferdinánd király adómentességet adott a szamosújvári cigányoknak (1552).
Mindebből látszik, hogy Magyarországon a cigányság sok helyen igen jó kapcsolatban élt együtt a befogadó
társadalommal. A munkájával hasznossá tette magát. A befogadó magyar uralkodók és hatóságok pedig gyakran
segítőkészen fogadták a cigányokat. Persze e mögött a kedvező fogadtatás mögött érdekek is álltak: A főurak a
cigányok által is biztosítottak maguknak jobbágyokat. A védelmi levelekért cserébe adófizetésre és munkára
kötelezték őket. A cigányoknak pedig el kellett viselniük, hogy vajdát helyeznek föléjük. A nem cigányvajdák alatt
később cigányvajdák is megjelentek. Általában őket is a földesurak, vagy a városi hatóságok nevezték ki, sok helyen
fizetést is kaptak. Feladatuk a kapcsolattartás a hatóságokkal, a cigányok közötti rend fenntartása és kisebb ügyekben
való bíráskodás volt. Később a vajdaságot Mária Terézia megszüntette

A cigányok sok csoportban és sok irányból érkeztek a Kárpát-medencébe. A Magyarországra legelőször érkező
cigányok az ősei a ​romungoroknak​, vagy a magyar cigányoknak nevezett csoportok jó részének. Ők mivel a
leghosszabb ideje élnek hazánkban a társadalomba jól beilleszkedtek, de a cigány nyelvet többnyire elveszítették.
Akik ebből a csoportból megőrizték a cigány nyelvet, azok egy nagyon ősi dialektust, az úgynevezett kárpáti cigányt
beszélik még ma is.
Gárdonyi Géza volt az, aki ténylegesen kutatta a cigányságot és a cigány kultúrát, már csak azért is, hogy minél
hitelesebben tudja őket ábrázolni az Egri Csillagok megírásához.

1700-as években a Habsburgok átveszik az uralmat a törököktől. Letelepülnek a cigányok Magyarországon, és ekkor
inkább marhapásztorok voltak a jászságon.

Az első cigányokkal szemben hozott rendeletek Magyarországon a nyugatiaknál jóval későbbiek. Az 16 -17.
században kezdődtek, leginkább a lopások miatt. Kezd egy negatív cigány kép kialakulni: cigány=csalárd, álnok
ember. De az együtt érzők és támogatók is jelen vannak.

3. Felvilágosult abszolutizmus, roma politika:

Az abszolutizmus lényege, hogy egy egységesen kormányzott birodalmat hozzanak létre. Vagyis egyik célja, hogy
asszimilálni kell a népet, “beolvasztani” a társadalomba, hogy teljesen felejtsék el az identitásukat, azt, hogy kik is ők
valójában.

Mária Terézia több rendeletet is hozott a cigányokkal kapcsolatban:

● 1761- ben előírta, hogy a cigányoknak házhelyet, földet és munkát adjanak.
● Megtiltotta a cigány elnevezés használatát, helyette az ’újmagyar ’, ’ újparaszt ’ megnevezést írta elő.
● 15-60 éves korig hadkötelesek lettek a cigányok
● Később megtiltotta, hogy a cigányok egymás közt házasodjanak
● Megtiltotta a cigány nyelv használatát is.
● Előírta, hogy a cigánygyerekeket vegyék el a szüleiktől, és magyar családok neveljék őket. 12 éves kor után a
nevelőszülők a gyerekekért tartásdíjat kaptak.

Mária Teréziát II. József, a Kalapos Király váltotta, aki további 4 rendeletet hozott létre:
a. Kötelező az iskoláztatás
b. Kötelező a cigányoknak és a romáknak is templomba járni vasárnap és ünnepnapokon
c. Amilyen helyre telepítették őket, olyan nyelven kellett beszélniük.
d. 24 botütést kapott az, aki cigány nyelven (tehát a saját nyelvén) beszélt.

4. A magyarországi cigányság a 19. század elején, 1945-ig

Reformkor és Szabadságharc:
Gábor Áron is cigány volt, Kossuth Lajos személyes hadnagya is cigány volt.

Később még több jelentősebb bevándorlási hullám követte az elsőt: az oláhcigányok és a beások érkezése. A
nagytömegű bevándorlásuk a 19. században történt.

1880-ban létrejön a Román Nagyfejedelemség. Ekkortájt különböztetjük meg az Oláh cigányokat a többi cigánytól.
Rájuk nem vonatkoznak a rendeletek, valamint ők lovári nyelven beszéltek. Így van különbség a “sima magyar”
cigány és az oláh cigány között. Az oláhok tartják a hagyományokat, és inkább nomád életmódot élnek, főleg fémmel
foglalkoznak. Habsburg József főherceg volt az, aki Alcsúton letelepített oláh csoportot, iskoláztatás és munka
céljából. Nagyidai Sztojka Ferenc volt az, aki megalakította az első magyar-cigány szótárt. Ők nem asszimilálták a
népet, hanem integrálták őket.

1900-as évek elején megérkezik a 3. cigány csoport, akik Erdély erdőségeiben éltek eddig, és főleg famunkások
voltak: Ők a Beás cigányok, akik beás nyelven beszélnek, nem lováriul. Területileg egy helyre, Baranya megyébe
települnek le.
Még 1893-ban volt egy országos felmérés, amit Hermann Antal végzett: ​283.000 cigány ​ember élt ekkor
Magyarországon. A kutatás az életmódot, a lakáskörülményeket, valamint a foglalkozás alapján készült. Több mint a
fele napszámos volt.
Voltak még a Szintó cigányok, akik közül Magyaroszágon ma már csak 1-2%-uk található. Ők vándorcigányoknak
számítanak, akik főleg zenészek vagy cirkuszban dolgozók voltak.

Az 1900-as években jöttek elő az első diszkriminatív lépések a cigányok ellen

- 1907-ben volt egy “Dános eset”, mivel Dán határában, gyilkosságban meggyanúsítottak egy cigányt – nem
egy cigányt hanem 3 cigány családot, összesen 14 embert:

http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_03_osz/01_danosi_rablogyilkossag

„ A dánosi rablógyilkosság a dualizmus korának egyik legnagyobb visszhangot kiváltó és máig vitatott bűneseteként
vált hírhedtté. 1907-ben ismeretlen tettesek kirabolták a dánosi csárdát, négy embert meggyilkoltak: Szarvas Istvánt
összeverték, testén késszúrások nyoma éktelenkedett, és egy baltával csaknem lenyakazták. Feleségét megfojtották,
Tabányi fejét szintén baltával hasították szét, továbbá mellkasában kétféle revolvergolyót is találtak. A legnagyobb
felháborodást kétségkívül a még csak 18 éves Szarvas Teréz boncolásának eredménye okozta, hiszen az orvosok
megállapították, hogy „még életében megbecstelenítették, azután elvágták a torkát”. A rablógyilkosságért végül
vándorcigányokat helyezett vád alá és ítélt el a bíróság. A bűnjelek összegyűjtése, valamint a tanúvallomások nyomán
a hatóságok gyanúja a település határában élő vándorcigányokra terelődött, akik a bűntett elkövetése után
elmenekültek a környékről. A vándorcigányok iránt érzett bizalmatlanságot a dánosi mészárlás tovább növelte. Amint
azt a korabeli sajtóban olvashatjuk, az eset után egyes falvakba be sem engedték a cigányokat, sőt a parasztok
„cséplőverővel és kaszával rohannak utánuk”. A helyzet így tovább romlott. A cigányok nem járhattak be a
településekre, nem tudtak élelmiszert vásárolni, ezért még inkább lopásra kényszerültek. A csendőrség feltartóztatta a
karavánokat: minden cigányban potenciális gyilkost láttak. A csendőrök szerint három – a Sztojka, a Lakatos és a
Kolompár – család vett részt a mészárlásban. Kolompár Balog Tuta beismerő vallomásában azt állította, hogy a
„dánosi kocsmában történt gyilkosságot nyolcan követtük el. Vallomását Tuta hamarosan visszavonta, mondván, hogy
kínzással erőszakolták ki belőle az elmondottakat. Tuta vallomásának visszavonása után egy 15 éves lány, Lakatos
Róza Lina lett az eset koronatanúja. Lakatos Róza, valamint más, szintén fiatalkorú tanúk vallomása, illetve a Szarvas
rokonai által felismert tárgyi bizonyítékok (óra, ékszerek, ruhák, revolver) és a csárdában talált, vélhetően a cigányok
által otthagyott kendő és fülbevaló, végül egy pohár, rajta Sztojka Parnó ujjlenyomatával, elegendőnek bizonyultak
ahhoz, hogy 14 embert bíróság elé állítsanak. A fővádlottak a gyilkosság elkövetésekor feltehetően még nem töltötték
be huszadik életévüket. Az elítéltek közül 3-an életfogytig tartó börtönbüntetést kaptak. További 3 elítélt 15 év
fegyházbüntetéssel „úszta meg” az esetet. Az ítélet sokakat jobban felháborított, mint maga a rablógyilkosság. A
cigányokat továbbra is a tolvajokkal vagy éppen a gyilkosokkal azonosították, akiket ráadásul már a törvény is véd.”

- 1913-tól Roma razziákat szerveztek, vagyis a csendőrség a telepeken razziázott.

- 1916-ban kijött egy miniszteri rendelet, ami megtiltja a kóborlást.
- 16 éves kortól kötelezővé vált a sorkatonaság
- Kitelepítések voltak 30-70.000 cigányt vittek európai szinten táborokba (Magyarországon ez 5.000 körüli
létszámot jelent)

A roma holokauszt:
1944. augusztus 2 és augusztus 3 közötti éjszaka:
Auschwitz- Birkenauban külön cigány láger volt, mint egy 40 barakkal. 1944. augusztus másodikáról harmadikára
virradó éjszaka a cigány láger megmaradt lakóit (2986 embert) elgázosították.

Magyarországi cigányság helyzete 1945-től napjainkig

Rákosi Mátyás (Rákosi korszak)

 - Kényszermosdatások voltak az 1950-es években, vagyis nyilvánosan mosdatták és borotválták a cigányokat
- 1956-os forradalomban sok cigány vett részt
- 1957-ben megalakul a Cigány kulturális szövetség, László Mária kulcsfigura ebben.
- Ekkor alakul meg a Rajkó zenekar, aminek Farkas Gyula a vezetője.

1961 Kommunista határozat:

1. “Nincs cigányság”, vagyis nem ismerik el kisebbségként.
2. Kötelező iskolába járni, ahol iskolai szegregáció van (vagyis más, külön iskolák és osztályok vannak cigányok
számára)
3. Fel kell számolni a cigány telepeket (1965-ben volt egy kiegészítés: Gyesen vagy nem gyesen dolgozókat is
megkülönböztették)

1971 Kemény István roma kutatás 10.000 fős országos minta alapján:
− 320.000 cigány
− Észak és Kelet Magyarországon vannak a legtöbben.
− többnyire falvakban (70%), kisvárosban (20%), és a fővárosban (8%)
− Iskolai végzettség alapján 20-29 közötti korosztályt vizsgálta:
- 8. osztályt elvégezte: 27%
- szakmunkásképző: 14%
- egyetem/főiskolai végzetség 0,001%
− Foglalkoztatás alapján 16-59 közötti korosztályt vizsgálta:
− a férfiak 85%-a dolgozott, nők 70%-a (30%-uk háztartásbeli /HTB/)
− 65%-uk telepen él, és 60%-nál földes padló van.
− Készült egy dokumentumfilm Cséplő Gyuri néven, amit Schiffer Pál rendezett 1976-ban, remekül bemutatja
mindezt.

A cigányok helyzete a rendszerváltás után

1990-94 között Cigány szervezetek alakulnak
- 1991-ben 14 cigány szervezet összefog és létrejön a Roma parlament: Orbán Aladár kiemelkedő figurának
számít
- Phralipe (Testvériség) független cigányszervezet
- 100 tagú cigányzenekar
- 1991 Lungo Drom (hosszú út) érdekvédelmi cigányszövetség vezetője Farkas Flórián.

Elfogadják a kisebbségi törvényt:

- A kisebbségek kultúrája része a Magyarországi kultúrának
- Joguk van a nyelvük gyakorlásához
- Nincs diszkrimináció, betiltják
- Kisebbségi önkormányzatok lehetnek
- 8 tanuló kérésére egy iskolában külön kisebbségi osztályt kell létrehozni
- Létrehozhatnak színházat, múzeumot

1993-ban Kemény István 2 évig kutat, ez a 2. nagy roma kutatás:

- 500.000 cigány van (a korábbi 320.000-ről)
- a régiók maradnak, változatlan az eredmény
- Megnövekszik a városok szintje létszámügyileg: 60% falu, 30% város, 10% főváros
- Oktatási helyzet is javul:
- 8 osztályt elvégzi: 90%. Aki nem végezte el a 8 általánost, az kulturális analfabéta
- Változik a foglalkoztatás, a férfiak 70%-a munkanélküli, a nőknél ez 90%

1995-ban Az Ombudsman (kisebbségi ombudsman) létrejön

 - Kaltenback Jenő 2x6 évig AVKF-es tanszékvezető volt
- 1997-ben a 32-es számú miniszteri rendelet elfogadásra kerül:
- 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti,
etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról: ​http://nemzetisegek.hu/etnonet/kodex/32-97kr.htm

A kisebbségi oktatás típusai:

Óvodai:
- Anyanyelvű lehet, az adott kisebbség nyelvén
- Kéttannyelvű lehet, vagyis a foglalkozások egy része a kisebbség nyelvén folyik
- Cigány nyelvű lehet

Iskolai:
- Kisebbségi, vagyis az adott kisebbség nyelvén.
- Kéttannyelvű, ahol 3 tárgyat lehet választani, amit úgy tanulnak
- Kisebbségi nyelvoktató iskola, pl. Horvát nyelven
- Cigány felzárkóztató iskola
- Interkulturális nevelés

1996-ban közalapítvány jön létre, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (röviden a MaCiKa):

- Munkahelyteremtő program
- Roma közösségi ház
- Ösztöndíjrendszer a jól tanuló cigányoknak

1998-2002 közötti időszak

1999-ben elfogadják az 1047-es kormányrendeletet:

A Kormány 1047/1999. (V.5.) Korm. határozata a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására
irányuló középtávú intézkedéscsomagról: ​http://nemzetisegek.hu/etnonet/kodex/koztavu.htm

a. Oktatás:
- Ösztöndíjak a jól tanuló cigányoknak, akiket mostantól “3H”-snak neveznek, vagyis Halmozottan
Hátrányos Helyzetűnek: Ezt ​Cinka Panna ​ösztöndíjnak neveznek
- Aki 16 évet betöltötte az mehet szakiskolába. (Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába
történő felvétel feltétele a 16. életév betöltése (jelenleg 14. év), és a szakközépiskolában szervezett
Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése).
- Aki nem jár iskolába, attól elveszik a családi pótlékot.

b. Foglalkoztatás közmunka program:

- szociális program (földosztás?)
- Egészségügy/Lakhatás
- Kultúra

c. Diszkriminációellenes lépések:
- Rendőrtisztin romológia kurzusok
- Jogvédő irodák minden megyébe

d. Kommunikáció fejlesztése

2001 népszámlálás: 194.000 cigány

Ki lehet cigány?
- Aki anyanyelvén beszéli a nyelvet
- Aki a közösségben beszéli a nyelvet
- Aki ápolja a hagyományt
- Aki annak érzi magát

2002-es ciklus:
- Államtitkári szinten kell képviselni a romákat.
- Teleki László volt a romáknak a külön államtitkára
- Mohácsi Viktória foglalkozott a cigánygyerekek felzárkóztatásával
- Dr. Vilmos Andor volt a szociális ügyekben felelős

EU választásokra 2 cigány jelöltet küldtek be: Járóka Lívia (FIDESZ), Mohácsi Viktória (SZDSZ)

3. FŐBB TÉMA: A cigányok szokásai és hiedelmek

1. Roma patriarchális jogok (férfijogú társadalom)

A cigány szokások 22%-a oláh cigány szokásból ered. Ilyen például az, hogy az igazi cigány férfi kalapban jár,
szakálla és bajsza van, a nőknél kötelező a bokáig érő szoknya, valamint alsó szoknya is legyen alatta, hosszú blúzt is
viseljenek. A lányoknak nem lehetett annyira udvarolni, és a férjük valamint férfiak előtt se lehetett látni, hogy
fésülködik. Az utcán nem fogták meg egymás kezét a férfiak és a nők, a férfi elől ment, a nők követték őket.
Beszélgetések során a nők nem szólalhattak meg, csak ha kérdezték őket. A nők külön étkeztek a férfiaktól. Habár
patriarchális társadalom, de mégis az anya a főbb személy, a család lelke, mivel elég erős Szűz Mária kultuszuk volt.

2. Vendéglátás

Főleg egymást vendégelik meg, mindig illik ajándékot vinni. A vendéglátók saját italból kínálták meg a vendégeket,
vagyis nem nélkülöztek. Áldást mondtak mindig, ha halott volt a családban, akkor annak tiszteletére kiöntenek a
pohárból egy kicsit, mintha ő is ott fogyasztana. Vendéglátáskor nagy szégyennek számít, ha valaki berúgott, azt pedig
nagy sértésként veszik, ha a vendég nem fogad el ételt.

3. Étkezés

Akkor ettek, amikor megéheztek. Az ételek terén a paraszti kultúrát másolják. Nagyon szeretik a káposztát, illetve a
húsételeket (pl. szabolcsi káposzta, cigánykenyér /más néven ​bodak vagy ​penya, ami szódabikarbónával készült/).
Ugyanakkor szeretik az erős, fűszeres ételeket.

4. Életfordulók:

Születés és keresztelés
Az oláh cigányoknál nincs abortusz, tiltott. Az idősek otthonában nincs cigány, mert támogatják egymást (így
hajléktalan sincs).
Terhesség alatt végig dolgoznak. Az 1960-as évekig a falu bábája segített a szülésben. Fontos volt, hogy a lányokat a
férjükhöz szűzen adták oda, ha nem szült 1 éven belül, akkor házasságot lehetett bontani.
A gyermek megszületésekor mindenki meglátogatja a gyereket, nem csak a kórházakban, hanem az után is, egyébként
szégyenként tekintenek arra, aki ezt kihagyja.
6 hetes korában keresztelik a gyerekeket. A keresztszülő szerepét szó szerint értelmezik, tehát szülői kötelességet
fogadnak, és mindig a rokonságból választanak.
Kereszteléskor a gyereket fehér lepedőre helyezik, olajozzák, áldást ad rá az idősebb férfi, és oláh nevet választanak
neki. Ha egy gyerek foggal született az táltosnak számított, valamint fontos volt, hogy menstruáló nő nem foghatta
meg a gyereket, félvén, hogy bemocskolja őt.

Lakodalom és párválasztás
Hamar megkérik a lány kezét. A férfiak megbeszélésébe a lányok nem szólhatnak bele és a lány nem utasíthatja vissza
a férfit. Két dolgot beszélnek meg, hogy hol és mikor lesz az esküvő, és hogy mennyit adnak a lányért.
Ha nem adják hozzá a lányt, akkor szöktetés van, megszökteti a férfi a lányt az otthonából. Ekkor nagy harag lesz a
két család között, hacsak nem vár babát a lány, vagy nem jön a következő ünnep (húsvét, karácsony), mert akkor
kibékülnek. Ezt a szöktetést egyébként ugyanúgy házasságként elfogadják.
A lánykérésnél a fiúnak próbákat kell kiállnia, pl. fel kell ismernie a lányt, tudnia kell inni és táncolni.
Templomi szertartást is tartanak, ami után a cigány közösség legidősebb tagja megesketi őket a közösség előtt. Ekkor
cukrot raknak a szájukba, valamint tányért törnek előttük.
A menyasszonyt kendőzik, táncolnia is kell. Kendőzésnél bekötik a fejét, és akkor így befogadják a közösségbe. Ha
nem szűz a lány, akkor azonnal házasságot bontanak, és a lány családja minden pénzt visszafizet, még az esküvői
költségeket is. Egyébként a korábban begyűjtött pénzt megkapják a friss házasok.

Temetés:
A halottat kedvenc tárgyaival együtt temetik el, valamint hiedelemből megállítják az órát, amikor meghalt, valamint
letakarják a tükröt, a halott szemét pénzzel letakarják, a száját befogják.
Virrasztanak, imádkoznak, a nők a kedvenc dalait énekelték, a férfiak italoznak és a tetteiről beszélnek, de itt nem volt
szabad köszöntőt mondani.
A házból kivitték a halottat a temetőbe, és minden háznál, ahol a halottól idősebb ember még élt, akkor ők is
elköszöntek tőle. Az oláh cigányok viszont nem érintkezhetnek a koporsó felett.
A temetésnél a halott kedvenc nótáit játszották el, utána mulatoznak, mivel a halott már istennel van.

Hiedelmek:
Ha netán egy gyerek halt meg, aki lány volt és szűz, akkor fehérben temették el, nem feketében.
Ugyanúgy ha fiúgyermek halt meg, akkor megvágták a hajukat.
A férfiak ekkor 6 hétig nem borotválkoztak, ez után ülik meg a halotti tort, tehát 6 hétig továbbra is megterítenek neki.
A sírnál minden évben megemlékeznek róluk misében, valamint pálinkát öntenek a sírra.
Ha úgy érzik, hogy nem nyugodott meg a halott, akkor úgy tartják, hogy visszajár.

“Romai Cris”, cigány törvény:

Az oláh közösségben a ​Romani Cris tagjai döntötték el, hogy ki ad nekik igazat, a vajda hívta össze a “bíróságot”, és
ők döntöttek minden felett. Például azt, hogyha valaki más “törzsből” asszonyt hozott, akkor mi legyen vele, vagy ha
valaki becsapott valakit, vagy ha az asszony megcsalta őt, vagy ha megszöktette valaki a lányt, akkor maradjanak
együtt,...stb. Halálos bűnnek számított az árulás és a rontás, vagyis örökre kitiltották a közösségükből az adott
személyt. Megbocsájtható bűn is volt, ekkor csak kis ideig tiltották ki az adott személyt.
Ha valaki olyan kifejezéseket használ, amiben a családtagjai életére esküszik (pl. “Haljon meg a gyerekem”...stb.),
akkor biztos, hogy igazat mondott.
A​Romani Cris​ben sehol se voltak nők, még nézőként se, amit pedig az öregek megszavaztak, az úgy is volt.

Jeles napok - Ünnepi szokások:

Karácsony:
- A betlehemezés szokás a cigányoknál, erről Lakatos Menyhért – Füstös képek c. művében lehet olvasni.
- Szenteste csak a szűk család van együtt, másnap, karácsony első napján gyűlik össze a nagycsalád.
- Az oláh cigányoknál szokás, hogy a szentestei vacsora maradékait terítőbe teszik és kiszórják a „jászolba”, az
istállóba az állatoknak.
Húsvét:
- Szokás a locsolkodás (Hodászon létezik egy cigány tájház, amit Rézműves Melinda alapított).
- Húsvétkor elviszik a templomba magukkal az ételt és megáldatják a pappal.

Mária nap – Szűz Mária kultusz:

- Mátraverebély
- Máriapúcs
- Csatka

Roma holokauszt emléknap: augusztus 2.

4. FŐBB TÉMA: A cigányok oktatásáról

- 1961-ben párthatározat jött létre a kötelező iskoláztatással kapcsolatban, vagyis cigány osztályok jöttek létre.
Minden cigánygyereknek kötelező az iskola. Sokan túlkorosan mentek iskolába.
- 1970-ben iskolai tanácsadók, nevelési tanácsadók voltak, ahol bemérték az iskolaérettséget. Indokolatlanul
kerültek sokan kisegítő iskolába. A tesztek óvodásokra lettek kitalálva, a cigánygyerekek nem jártak óvodába.
- 1993-ban elfogadták a kisebbségi törvényt
- 1997-ben kisebbségi oktatást is elfogadják, így külön normatíva jár a cigány iskolának, ahol cigány osztályok
jöttek létre. Így nem keveredtek az osztályok, ezzel a különbözőségek még inkább erősödtek.

2000-ben Havas Gábor - Kemény István- Liskó Ilona kutatása:

- 197 “normál” iskolában történt a kutatás, amiben 300 osztályban homogén magyar osztály volt (vagyis itt 1
cigány tanuló se volt), valamint 311-nél csak cigány tanuló volt.
- A kisegítő osztályban a gyerekek 80%-a cigány volt, túlkoros, és nem volt fejlesztő tanár, ez főleg a falvakra
volt jellemző.
- Olyan hibákat követtek el, mint például fel voltak mentve az idegen nyelvoktatásról, nem kell tudni a
cigányoknak, angolul, németül. Valamint rendszeres magántanulók voltak.
Pedagógusokat kérdezték a sikertelenség okairól:
10%-uk szerint a pedagógiai módszerek voltak rosszak
20%-uk szerint a gyerekek értelmi képessége
70%-uk a gyereket és a családot hibáztatják

2002 kormányváltás:
- Magyar Bálint miniszter és Mohácsi Krisztina miniszteri biztos:
o Létrejött egy integrációs csomag, ami a Sajátos Nevelési Igényű (“SNI”-s) tanulókról szólt, vagyis
NEM fogyatékosok, mivel ezt a kifejezést már nem használjuk.
o 2003-ban Rendszeres Gyermekvédelmi Támogatás jön létre, méghozzá az ilyen hátrányos helyzetű
gyerekek számára (pl. a szüleik nem végeztek el a 8 általánosnál több osztályt).
o Iskolai szegregáció volt, ahol beszélhetünk iskolák és óvodák közötti, valamint iskolák közötti
(egyikből a másikba) és iskolán belüli (osztályoknál jobb, rosszabb és cigánygyerekek járnak az
osztályokba) szegregációról.

Cigány kisebbségi oktatás

Óvodai szint:
- Előnyössége”, hogy szabad hely esetében a HHH-s (Halmozottan Hátrányos Helyzetű) tanulók előnyt
élveznek, Támogatást kapnak, 2x20.000 Ft-ot három hónap után. ez azt eredményezte, hogy októberben
megkapták a pénzt, decemberben már nem járt oviba a ygerek.

Általános iskolai szint:

- Integrációs programok voltak HHH-soknak, külön fejlesztési programokat írtak elő.
 - szigorították a magántanulóvá válást HHH-soknál, vagyis ehhez a “státuszhoz” már a gyermekvédelmis
véleménye is kell, de továbbra is az igazgató dönt.
- Módosították a körzethatárokat
- Letiltották az idegen nyelv alóli felmentést.

Középiskolai szint:
- Bevezették az Útravaló programot, amiben a HHH-s gyerekek ösztöndíjra pályázhatnak: 9000 Ft-ot kapott a
mentor tanár, a programban résztvevő gyerek pedig 6000 Ft-ot. Sajnos sokszor a gyerek nem tudta
megmondani a mentortanár nevét – valószínű csak pénzlenyúlás történt.
- Tanoda program, ahol a HHH-sok pályázhattak közösségi programokra.
- Ingyenes lett a nyelvvizsga lovári nyelvből.
- Arany János Tehetséggondozó Program, amiben 6400 gyerek vett részt, ebből 500 volt cigány, és ez a
program 2010-ig futott.

Főiskolai szint:
- A felvételiknél előny a felvételi eljárásban: HH-s gyerek + 20 pontot kap, HHH gyerek + 50 pontot. – pozitív
diszkrimináció.
- Katapult program, ahol egy mentor segítette a hallgatót, ezért a mentor kapta az ösztöndíjat.

Jelenleg is működő programok:

- Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezmény (RGYK)
http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/100/JEGYZ30000
Feltételek:
1. A szülők 8 általánost végeztek csak
2. 12 hónapja regisztrált munkanélküliek
3. Komfort nélküli lakásban kell lakni vagy szegregált településen
1. feltételnél “csak” Hátrányos Helyzetű (HH)
2. feltételnél Halmozottan Hátrányos Helyzetű (HHH)
- Biztos Kezdet Gyerekház: A három éves kor alatti gyerekeket próbálják intézményesíteni.
- Útravaló program
- Arany János program
- Tanoda program

A gyerekek szocializációs különbsége:

Család
- Nagycsaládos keretek
- Következetesség hiánya: 5 percen belüli nagyon erős váltás
- nincs időbeosztás, nincs napi rutin, közös étkezések hiánya.
- intimitás

Életkorok és szakaszok:
o 0-1 éves korig minden szükséglete ki van elégítve, nem alakul ki a dackorszak, nincs szeparációs
szorongás, könnyű az óvodai beilleszkedés.
o 10-12 éves kortól kis felnőttként kezelik őket. Kimarad a serdülőkor 10 évesen felnőttként vannak
kezelve.

Család és az iskola közötti konfliktus:

- Mások a nevelési célok
- Tanítási időben kié az elsőbbség (család vagy tanulás). Pl. Romani Cris-ről és halálesetről nem hazudnak
- Cigány család, magyar iskola – cigány –magyar közötti konfliktus
- Az iskola gyerekként kezeli a gyereket, a család már férfiként.
Társadalmi problémák​: 5 csoportra oszthatóak:
1. Foglalkoztatás
2. Lakhatás
3. Egészségügy
4. Oktatás
5. Diszkrimináció

Foglalkoztatás:
- 1993 és 1994-ben a férfiak 70%-a munkanélküli, a nők 90%-a
- képzetlen munkaerő.
- a privatizáció miatt elküldték őket
- főként a keleti régióban élnek, ahol nagy a munkanélküliség.
- diszkrimináció: „ha cigány csomagolja a kekszet, nem vesszük meg.”
Lakhatás:
- belső vándorlás, nincs lakhatásért való jog
- Nincs törvény a lakhatásra
- önkényes lakásfoglalások
- szocpol támogatás bevezetése
- cigánytelepek felszámolása

Egészségügy:
- Közvetlen és közvetett okai vannak.
- Közvetlen ok pl. a higiéniás feltételek (nincs víz), a munkakörülmények és a környezetszennyezés. Cigány
telepek a szeméttelep, vagy gyárak mellett vannak.
- Közvetett ok pl. az alacsony tolerancia, a beszűkült közgyógyellátási keretek, mivel nem ismerik a prevenciós
technikákat.

Diszkrimináció:
- Megoldások: Közmunka, munkaadói kedvezmények
- Diszkriminációt befolyásoló okok lehetnek a telephely, az életkor, az iskolai végzettség.
- Az Egyenlő Bánásmód Hatóság foglalkozik ezzel, úgy, hogy publikussá teszik az esetet, írásbeli
figyelmeztetést szabnak ki, majd pénzbírságot.