2017.03.15.

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK
Áramlástechnikai gépek Az örvényszivattyúk az áramlástechnikai gépek munkagép csoportjába tartoznak.
A szivattyú feladata: cseppfolyós anyag szállítása és a szállított közeg
munkavégző képességének (energiájának) növelése.
Folyadékkal mûködõ Gázokkal mûködõ
áramlástechnikai gépek áramlástechnikai gépek

Ventilátorok Kompresszorok
Szivattyúk Hidraulikus
Erõgépek
(munkagépek) erõátviteli gépek
Fúvók
Gázhajtású
Vizi- Térfogatkiszorítású Forgó mozgást
Vízturbinák adó Erõgépek
kerekek hidraulikus
munkahengerek hidromotorok

Gázturbinák Pneumatikus
hajtások
Örvényszivattyúk Térfogatkiszorítású Sugárszivattyúk
szivattyúk

Axiál szivattyúk

Centrifugál Dugattyús szivattyúk Forgó mozgást végzõ

szivattyúk Félaxiál térfogatkiszorítású sziv.
szivattyúk
1 Folyadékszállítás örvényszivattyúval 2
(h1: szívómagasság, h2: nyomómagasság, H: szállítómagasság)

Az örvényszivattyú működése

Örvényszivattyú elvi vázlata 3 Örvényszivattyú axonometrikus képe (tiszta víz esetén) 4

nyomócsonk járókerék

lapátok
csigaház

csapágyak

tengely
szívócsonk

tömszelence

Örvényszivattyú axonometrikus képe (szennyezett víz esetén)

5 Örvényszivattyú metszete 6

1
 2017.03.15.

Az örvényszivattyúk fajtái a járókerék szempontjából

Radiális átömlésű járókerék

Többfokozatú centrifugál szivattyú

7 8
Félaxiális átömlésű járókerék Axiális átömlésű járókerék

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI

Valóságos térfogatáram (Q) Manometrikus szállítómagasság (Hm)

p p 
H m =  2 − 1  [m]
A szivattyún ténylegesen időegység alatt átáramló
folyadékmennyiség. A volumetrikus veszteséggel (Qv)
kevesebb, mint az ideális (Qe) esetben. ρ ⋅ g ρ ⋅ g 
ahol:
Q = Qe − Q v p1 = nyomás a szívócsonkon [N/m2]
p2 = nyomás a nyomócsonkon [N/m2]
Mértékegysége általában:
ρ = sűrűség [kg/m3],
g = nehézségi gyorsulás [m/s2].
 m 3   m 3   dm 3   dm 3 
 ;  ;  ;   Ez az érték nyomásmérővel a szívó- és nyomócsonk között
 s   h   s   min  mérhető, innen kapta a manometrikus nyomómagasság
9 nevet. 10

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI

Bevezetett teljesítmény (Pb; Pö; Pt) Hasznos teljesítmény (Ph)

A hajtómotortól a szivattyúnak átadott teljesítmény: A szivattyúból a folyadéknak átadott teljesítmény.

Gyakran nevezzük vízteljesítménynek, ami a térfogatáram (Q),
Pb = M ⋅ ω [W] az emelőmagasság (H), a sűrűség (ρ) és a nehézségi erőtér
(g) szorzatából tevődik össze:
ahol:
M = nyomaték [Nm] Ph = Q ⋅ H ⋅ ρ ⋅ g [W ]
ω = szögsebesség ( 2 ⋅ π ⋅ n )
1 
 s 

11 12

2
 2017.03.15.

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI

Hatásfok (η) Szívóképesség (NPSH)

A szívóképességet, vagyis a belső nyomásesést szokásos
Ha a szivattyúban nem volnának veszteségek, akkor a NPSH-val (Net Positive Suction Head) jelölni:
hasznos teljesítmény és a tengelyteljesítmény egyenlő lenne.
ps − p g v s2
[m]
A hasznos teljesítmény (Ph) azonban mindig kisebb, mint a
tengelyteljesítmény (Pb), amit a szivattyú hatásfokával NPSH = +
fejezünk ki: ahol:
ρ⋅g 2⋅g
ps = nyomás a szívócsonk középpontjában  2 ,
N
Ph m 
η= pg = a szállított közeg adott hőfokon érvényes gőznyomása
Pb  N 
 m 2  , valamint m
vs = szívócsonkban lévő átlagsebesség  s  .
 
13 14

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI

Kavitáció
A kavitáció első fázisa az áramló folyadék azon részén lép fel,
ahol a nyomás a legkisebb (szivattyúnál a lapát belépő éle
közelében). A gőzbuborékok megjelenése.
Ha áramláskor a gőzbuborékok a telített gőz nyomásánál
nagyobb nyomású helyre érkeznek, a gőzök lecsapódnak, a
buborékok hirtelen összeroppannak (kavitáció második
fázisa).
Ezáltal az érintkező falra (pl. lapátkerék), kis felületre
lokalizált több száz bar (esetleg több ezer bar) nyomás hat,
amelynek következtében szabálytalanul váltakozó nagy
frekvenciájú ütések keletkeznek. Így kialakul a kavitációs
Kavitációs erózió erózió.
15 16

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI

A kavitáció oka lehet: Jellemző fordulatszám (nq)

a nagy helyi áramlási sebesség,
a szállított folyadék felmelegedése,
nyomáscsökkenés a szívóoldalon, valamint
a geodetikus szívómagasság (Hsg) növekedése.
A kavitáció elkerülésének lehetőségei:
az érintett szerkezeti elemeket a kavitációs eróziónak
ellenálló anyagból kell készíteni,
jó szívóképességű szivattyú megválasztása, valamint
a geodetikus szívómagasság helyes megválasztása.
17
A vízgépek egyik fontos és általánosan használt típus-jellemzője.
Mindig egy fokozatra és névleges pontra értelmezik:
1 −3
ahol:
nq = n ⋅ Q 2 ⋅H 4
n = a szivattyú névleges fordulatszáma [1/min]
Q = a névleges folyadékszállítása [m3/s], és
H = a névleges szállítómagassága [m]-ben mérve.
Az nq nem mértékegység nélküli mennyiség!
Fizikai értelmezése: egy olyan elképzelt fordulatszám, amelyen a
szivattyú 1m3 vizet 1s alatt 1m magasra emel, a legjobb hatásfok
mellett. 18

3
 2017.03.15.

ÖRVÉNYSZIVATTYÚK ÜZEMI JELLEMZŐI SZIVATTYÚK JELLEGGÖRBÉI

A szállítási jelleggörbe a szivattyú által létrehozott

szállítómagasság (H) és a szállított térfogatáram (Q)
kapcsolatát ábrázoló görbe.
H H
[m] Ideális jg.
[m]

Ideális jg.
Valóságos jg.
Valóságos jg.

Q Q
Radiális szivattyú [m3/s] Axiális szivattyú 3
[m /s]

Szivattyúk csoportosítása az nq alapján 19

Örvényszivattyúk ideális és valóságos jelleggörbéi 20

SZIVATTYÚK JELLEGGÖRBÉI SZIVATTYÚK JELLEGGÖRBÉI

ηh H A két szállítási jelleggörbe eltérését a veszteségek

Elméleti jelleggörbe
Perdületapadási veszteség
Valóságos jelleggörbe
H (Q)
ηh (Q)
Hatásfok görbe
okozzák, amelyek három részre bonthatók:
Perdületapadási veszteség, amelynek oka a véges
Áramlási veszteségek
számú lapátszám. A perdületapadási tényezővel ( λ )
lehet figyelembe venni.
Iránytörési veszteségek
Áramlási veszteségek. Minden olyan súrlódási
veszteség a lapátokon és a csigaházban, amelyek az
áramlási sebesség négyzetével arányosak.
Iránytörési veszteségek. Oka a belépő sebesség és a
lapát érintőjének szögeltérése.
Q

Hátrahajló lapátozású, radiális szivattyú ideális és valóságos

21 22
jelleggörbéi

SZIVATTYÚK JELLEGGÖRBÉI SZIVATTYÚK JELLEGGÖRBÉI

A szállítási (H) görbén kívül a katalógusokban szokásos megadni a Örvényszivattyú H

szivattyú hatásfokát (η), felvett teljesítményét (Pö) és az NPSH affin parabola
görbéket. H kagylógörbéi H(Q)
Pö n=áll.
NPSH
Kagylódiagram η1=const.
η P (Q)
ö Definíció: (hatásfok kagyló)
H
opt Az azonos hatásfokú pontokat η2=const.

összekötő görbéket,
η max
η ( Q)
H (Q) kagylógörbéknek nevezzük
n1 n2 n3 n4 n5
NPSH (Q) Q
η

η1=const.

η2=const.
Qopt Q
n1 n2 n3 n4 n524
Örvényszivattyú valóságos jelleggörbéi 23
Q

4
 2017.03.15.

Az affinitás (hasonlóság) törvényei

SZIVATTYÚK JELLEGGÖRBÉI
H

• A különböző affin parabola

Örvényszivattyú H fordulatszámokhoz
tartozó jelleggörbék H(Q)
P
normálpontja η egymásnak megfelelő
pontjai ugyanazon Kagylódiagram η1=const.
H(Q) (hatásfok kagyló)
centrális másodfokú
Definíció: Pt(Q)
parabolán helyezkednek η2=const.
HN N el.
A szállítási H=f(Q) jelleggörbe
legjobb hatásfokú pontja. n=áll.
• Az affin parabola mentén
P(Q) a szállítási jelleggörbék n1 n2 n3 n4 n5
H=f(Q), a különböző
Q
fordulatszámokon, η
ηN=ηmax η(Q) önmagukkal
párhuzamosan (paralel) η1=const.
eltolódnak.
η2=const.
n1 n2 n3 n4 n26
QN 25 Q 5

Az affinitás (hasonlóság) törvényei Az affinitás korlátai

A különböző fordulatszámokhoz tartozó értékeket (1) és (2)
• A fordulatszám (n)
indexszel jelölve: Q1 n1 csökkenésével csökken a
= Reynolds-szám (Re) is.
Q2 n 2 Változik az áramlás jellege,
amit az egyszerű elmélet nem
2
H1  n1  tud figyelembe venni.
=  A hatásfok nagyon lecsökken.
H 2  n 2  • A fordulatszám növelése
egyfelől szilárdsági
3
P1  n1  problémákat okozhat,
=  másrészt kavitáció léphet fel,
P2  n 2  aminek következtében a
szállítási jelleggörbék H=f(Q)
Ezt a három egyenletet az affinitási törvényeknek nevezik. „letörnek”.
27 28

Kisminta törvények A kerületi sebesség az átmérővel és a fordulatszámmal arányos:

Vízgépet adott üzemi pontra, garantált hatásfokkal, kísérletek nélkül,
csak számítással és szerkesztéssel tervezni nem lehet. A szükséges u 2 ~ D2 ⋅ n és u 2m ~ D2m ⋅ n m
kísérleteket kisméretű modelleken végzik, és a mérési eredményeket a A sebességi háromszögek hasonlóságából következik:
nagy kivitelre átszámítják. Az átszámításra szolgáló összefüggéseket
c 2 r c 2 rm
kisminta törvényeknek, modell törvényeknek nevezzük.
=
A kisminta törvények levezetése során feltételezzük: u 2 u 2m
- a két összehasonlított gép közötti teljes geometriai hasonlóságot, Az első két egyenletekből kifejezve a sebességeket, és behelyettesítve a
- a két összehasonlított üzemállapot között a kinematikai hasonlóságot. harmadik egyenletbe, megkapjuk az I. kisminta törvényt:
A kinematikai hasonlóságot a sebességi háromszögek hasonlósága biztosítja. 3
Q  D2  n
A jellemző méret legyen a járókerék külső átmérője és jelöljük: =  ⋅
- a nagygépnél D2-vel és Q m  D 2 m  n m
- a mintánál D2m-mel.
A vízgépen átáramló folyadékmennyiség a kilépő abszolút sebesség Az Euler-turbinaegyenlet perdületmentes alakját felhasználva:
sugárirányú komponensével cr-rel és az átömlő felülettel arányos. A két c 2u ⋅ u 2
hasonlósági feltételből következik, hogy az arányossági tényező mindkét
gépnél azonos.
H=
g
Q ~ D 22 ⋅ c 2 r és Q m ~ D 22 m ⋅ c 2 rm A sebességi háromszögek hasonlóságát felhasználva:
29 30

5
 2017.03.15.

Szivattyú és csővezeték közös munkapontja

u 2 ~ D2 ⋅ n és u 2m ~ D2m ⋅ n m
A szivattyúk szinte minden esetben csővezetékkel összekötve
c 2u ~ D 2 ⋅ n és c 2um ~ D 2 m ⋅nm üzemeltethetők. Nyilvánvaló, hogy csak jelleggörbéik feltétlen
összehangolásával üzemeltethetjük gazdaságosan őket.
Behelyettesítés után megkapjuk a II. kisminta törvényt: Ahhoz, hogy a szivattyúzás létrejöjjön, a csővezeték jelleggörbéjének
metszenie kell a szivattyú jelleggörbéjét.
2 2 Csővezeték jelleggörbéje
H  D2   n  A csővezeték veszteségmagasságát általánosan a következő
=  ⋅  
H m  D 2 m 
összefüggéssel adhatjuk meg:
 nm  v2  l 
A hasznos teljesítmény: h 'cs = ⋅  ⋅ λ + Σζ  [m]
Ph = Q ⋅ ρ ⋅ g ⋅ H és Phm = Q m ⋅ ρm ⋅ g ⋅ H m ahol: 2g  d 
- "v" a csőben mérhető átlagsebesség,
Az I. és II. kisminta törvényt felhasználva kifejezhetjük a teljesítmények - „ l " a cső hossza,
hányadosát is: - "d" a cső átmérője,
5 3 - "λ" dimenziótlan mennyiség és csősúrlódási tényezőnek nevezzük, és
Ph  D 2   n  ρ - "ζ" dimenziótlan mennyiség és veszteségtényezőnek nevezzük.
=  ⋅   ⋅
Phm  D 2m 
A kifejezésben szereplő sebességet fejezzük ki a térfogatárammal:
 n m  ρm d2 ⋅ π 4⋅Q
Q= v⋅ →v= 2
d ⋅π
31 32
Ez a kifejezés adja a III. kisminta törvényt. 4

Helyettesítsük az előző egyenletbe: A stabil munkapont

16 l 
h 'cs = Q 2 ⋅ ⋅  ⋅ λ + Σζ  = k ⋅ Q 2 A munkapontot a szivattyú
2 ⋅ g ⋅ π2 d  H = f(Q) fojtásgörbéjének és a
ahol:
csővezeték Hc = f(Q)
16 l  jelleggörbéjének a metszéspontja
k= ⋅  ⋅ λ + ∑ ζ határozza meg.
2 ⋅ g ⋅ π2  d 
A továbbiakban a csővezeték karakterisztikájára a következő alakot A munkapont egy egyensúlyi
állapotot jelöl, amelyben a
fogjuk alkalmazni: '
h cs = k ⋅ Q
2
szivattyú éppen annyi
szállítómagasságot szolgáltat, mint
A szivattyúk legtöbbször olyan rendszert működtetnek, ahol a
folyadékáramlás megindulása előtt a szivattyúnak le kell győznie egy
amennyit a csővezeték igényel.
magasság-, vagy nyomáskülönbséget. Ezt az induláskor legyőzendő
nyomást statikus terhelésnek hívjuk ( H st ). Az „M” jelű munkapont stabil
Így a csővezeték eredő karakterisztikáját kapjuk, ami nem más, mint a munkapont, mert bármely kis
berendezés szállítómagasságát a folyadékszállítás függvényében megzavarás után visszatér eredeti
ábrázoló görbe: helyzetébe.
H c = H st + k ⋅ Q 2 33 34

Labilis munkapont A labilis ágon is lehet stabil munkapont. Ekkor: Hst < Ho.
Labilis munkapont csak a jelleggörbe visszahajló, un. labilis ágán jöhet létre.
Ezért az olyan jelleggörbéket, amelynek visszahajló ága van, labilis
jelleggörbének nevezik.

Hst > Ho

35 Stabil munkapont a labilis ágon 36

A labilis jelleggörbe

6
 2017.03.15.

SZIVATTYÚK INDÍTÁSA
A szivattyúk indításának külső és belső feltételei vannak.
Örvényszivattyúk üzemviteli Külső feltételei három csoportba sorolhatók:
1.Első nagy csoportja általános gépészeti jellegű. A szivattyú és
kérdései hajtógépének csapágyait kellően el kell látni kenőanyaggal stb.
2.Második csoportja már hidraulikai jellegű. Meg kell arról győződni, hogy a
szívóvezetékbe sehol levegő nem törhet be és a szivattyút a szívóvezetékével
együtt a szállítandó folyadékkal fel kell tölteni.
3.A külső feltételek harmadik csoportjába a hajtógéppel kapcsolatosak
• szivattyúk indítása és sorolhatók. Minden hajtógépnek megvannak a maga sajátos indítási feltételei,
amelyeket ki kell elégíteni. Amennyiben a hajtógép és a szivattyú közé
• hajtása, valamint közlőművet építettek be, az indítási feltételek kielégítését természetesen erre is
ki kell terjeszteni.
• szivattyúk soros és A szivattyú indításának belső feltétele a berendezés statikus
• párhuzamos kapcsolása. terhelőmagasságának (Hst) és a szivattyú üresjárási
szállítómagasságának (Ho) viszonyában jelentkezik.

37 H o > H st 38

A szivattyú feltöltéséhez gyakran csappal (szeleppel) elzárható töltőtölcsér A szivattyú vízzel való feltöltése különféle automatikus légtelenítő
szolgál és az egyes lépcsők, ill. a csigaház legmagasabb helyén légtelenítő berendezésekkel is megoldható.
csapok találhatók.
Ebben az esetben a szívóvezeték elejére - ahol a folyadék a szívóvezetékbe
belép - visszaömlést megakadályozó lábszelepet kell beépíteni.

Lábszelep szívókosárral
Injektoros légtelenítő
39 40
1. megkerülő vezeték, 2. injektor, 3. szelep, 4. légtelenítő cső

A szivattyút nem szabad szárazon, tehát folyadékkal való

feltöltés és légtelenítés nélkül indítani. Az ilyen indítás a
szivattyút esetleg azonnal súlyosan megrongálja, mert belső
alkatrészei súrlódhatnak, és felmelegedve berágódhatnak.

Tengelytömítések feladata:

• a vízgépen belüli, a légkörinél nagyobb nyomású

folyadék kiáramlását megakadályozni, vagy
• meggátolni a külső levegő beáramlását.

A vízgépekben két fajta tengelytömítés szokásos:

• a tömszelencés és
Indítótartályos szivattyú
• a csúszógyűrűs.
A nyomóoldalon akkora víztartályról kell gondoskodni, hogy a megállás
után a visszafolyó víz a szívótartályt teljesen megtölthesse. 41 42

7
 2017.03.15.

A tömszelence tömítéseknek általában nagy a súrlódási ellenállásuk és
ennél fogva kopásuk is, ezért az után állíthatóságukról gondoskodni kell.
A csúszógyűrűs tömítések a forgó tengelytömítések csoportjába
tartoznak. A csúszógyűrűs homloklap tömítés két különböző nyomású tér
között tömít a tengelyre merőleges, axiális felületen.
A konstrukció előnye, hogy kizárja a tengely palástjának kopását, mivel a
tömítő hatás nem a tengely felületén jön létre.

Tömszelence 43
Csúszógyűrűs tömítés 44

A csúszógyűrűs tömítések felhasználás szempontjából igen SZIVATTYÚK HAJTÁSA

sok jó tulajdonsággal rendelkeznek, ami széles felhasználási Az örvényszivattyúk hajtása történhet villamos motorral vagy
lehetőséget biztosít számukra: belsőégésű motorral.
– a tömítendő tengelyméret d = 5...500 mm között
változhat,
Villamos motorral történő hajtás
– a maximális nyomás elérheti az 500 bar-t,
– hőmérséklettartománya -200 °C-tól +450 °C-ig terjed, és
– a csúszási sebességtartomány akár 100 m/s is lehet.
A csúszógyűrűs tömítéseknél csak kivételes esetekben
alkalmaznak tiszta fém anyagpárosítást
Olaj tömítésére grafittartalmú edzett acél - öntöttvas vagy
színesfém - anyagpárosítást alkalmaznak.
A csúszógyűrűs tömítések legtöbbjénél műanyag vagy
szénkerámia gyűrűt párosítanak fémoxid vagy
karbidgyűrűvel.
45 46
Örvényszivattyú hajtása villamos motorral

A szivattyúk a következő villamos motorokkal üzemeltethetők: Az örvényszivattyúk elméleti hajtási jelleggörbéje parabola, mert a
hajtónyomaték a fordulatszám négyzetével arányos.
• rövidre zárt forgórészű, aszinkron indukciós;
ahol: M = C⋅n2
• csúszógyűrűs, aszinkron indukciós;
„C”- arányossági tényező, a valóságos nyomatékgörbe és az elméleti parabola
• kollektoros indukciós; közötti egyenlőség helyreállítását magában foglaló korrekciós tényezőket
• szinkron motorok és tartalmazza.
M
• egyenáramú motorok, valamint [Nm] Mmot= f(n)

• különleges kapcsolású villamos hajtások.

A kis és közepes teljesítményű szivattyúk működtetésére
leggyakrabban a rövidre zárt forgórészű, indukciós motorokat Mgy Munkapont
használjuk.
Msz= f(n)
A kis jellemző fordulatszámú centrifugál szivattyú zárt tolózár
vagy visszacsapó szelep melletti indításkor csak kis
forgatónyomatékot igényel. Ezt a rövidre zárt indukciós motor n n [1/perc]
indítónyomatéka meghaladja.
Az aszinkronmotor és a centrifugál szivattyú
47 nyomatékgörbéje 48

8
 2017.03.15.

Belsőégésű motorral történő hajtás A nagyobb teljesítményű szivattyú aggregátoknál szinte kizárólag
dízelmotort használnak.
A hordozható szivattyúk üzemeltetése elsősorban belsőégésű motorokkal
oldható meg. Ilyen szivattyúk az öntözésre, a belvízvédelemre és az
árvízvédelemre használatos berendezések.

Örvényszivattyú hajtása dízelmotorral

Örvényszivattyú hajtása benzinmotorral 49 50

b fajlagos fogyasztás H

g [m] Diesel-motorral hajtott szivattyú

Szivattyúk soros kapcsolása
kWh Q-H jelleggörbéje
Soros üzemre akkor kerül sor, ha a kívánt szállítómagasság a
rendelkezésre álló szivattyúk egyikével sem állítható elő.
H [m]
n
3
360
n sorba kapcsolt
1 320
n
2
közös jelleggörbe
280

240
n [1/min] Q [lit/min]

P P
200
S
[kW] [kW] H1 +H2
n 160 II
teljes gázadással 1
n
2 120
n
3
S
80 I S
Η I
regulátoros jeleggörbe
2 Η1 40
S
II
n3
0
n
1 0 100 200 300
n
2 n [1/min] Q [lit/min]
Q1 Q [ lit/perc ]
Diesel motor Szivattyú
51 52
Örvényszivattyú dízelmotoros hajtása Szivattyúk soros kapcsolása

Soros kapcsolásban SI nyomócsonkja után az elzárószerkezettől a Szivattyúk párhuzamos kapcsolása

folyadékot az SII szívócsonkjához vezetik. A kapcsolási vázlatból Párhuzamos kapcsolásban a két gép önállóan szív és miután a H
nyilvánvaló, hogy az egyik gépen átáramló folyadék a másikon is szállítómagasságot mindkét gép a rajta átömlő Q1, ill. Q2
áthalad, vagyis a két gép folyadékszállítása minden pillanatban folyadékmennyiségnek átadta, a két folyadékszállítás azonos H-nál
azonos, mondjuk Q. összeadódik:
Belátható az is, hogy az SI gép H1 szállítómagassága után a
H [m]
Q P = Q1 + Q 2
folyadék az SII gépben a H2 szállítómagasságát is megkapja, vagyis 200
a két gép együtt úgy viselkedik, mint egy olyan gép, amelynek
160
szállítómagassága bármely Q folyadékszállításnál megegyezik a A
párhuzamosan kapcsolt
gép ugyanezen Q-hoz tartozó H1 és H2 szállítómagasságainak 120
közös jelleggörbe
összegével: 80

H s = H1 + H 2
S S
I II
Η1 40 S
I S
II
0
0 100 200 300
A soros kapcsolásnál a két szivattyú közös jelleggörbéje csak Q1 Q [ lit/perc ]
addig tart, ameddig a kisebb mennyiséget szállító szivattyú, SI Q2
zérus szállítómagassággal képes folyadékot szállítani. Ennél
Q 1 +Q2
nagyobb térfogatáramok estén már a másik szivattyú turbinaként
53 54
működteti az SI szivattyút. Szivattyúk párhuzamos kapcsolása

9
 2017.03.15.

Kapcsoljunk párhuzamosan adott C jelű jelleggörbéjű csővezetékre

egymás után több azonos jelleggörbéjű szivattyút. Örvényszivattyúk szabályozása
Három-négy szivattyúnál többet nem érdemes párhuzamosan kapcsolni.

H [m] C

200
• szabályozás fojtással,
A V
• szabályozás fordulatszám-változtatással,
160
A
A
IV • szabályozás az előperdület változtatásával,
120 AI A III
II
• szabályozás lapátszög változtatással,
80 η
η
3 η
1
• szabályozás megcsapolással és
5
η η
40 4 2 • szakaszos szabályozás.
0

100 200 300

Q [ lit/perc ]
55 56
Több azonos szivattyú párhuzamos kapcsolása

Cs
Szabályozás fojtással H
[m]
C
2
Cs1

A legegyszerűbb szabályozási módszerhez jutunk, N

ha a szivattyú nyomóvezetékébe egy szelepet,
A Cs
tolózárat vagy bármilyen folyamatosan állítható
H
elzárószerkezetet építünk be. 2

B H= f(Q) H
1
Ennek a szerkezetnek fokozatos elzárásával, a E
szivattyút fojtva, tetszőleges folyadékszállításra η η = f(Q) H
L sz
állhatunk be Q = 0 és Q = Q max között.
H F
st
A fojtásos szabályozás tehát igen egyszerű, de K η = f(Q)
fo
üzemviteli szempontból általában gazdaságtalan
szabályozási mód.
0 Q2 Q Q Q [m3 /s]
57 1 58
Fojtásos szabályozás

Szabályozás fordulatszám-változtatással
A fojtásos szabályozás legnagyobb hátránya az eredő
hatásfok romlása. A szabályozás gazdaságossága lényegesen
javítható, ha sikerül a fojtási veszteségeket kiküszöbölni.
Ha nem fojtunk, akkor a csővezeték jelleggörbéje a
szabályozás folyamán nem változik meg. A szivattyút tehát
fordulatszám-változtatással szabályozzuk.
Adott H(Q,n) és csővezeték jelleggörbe esetén a QB-hez tartozó
nB fordulatszám meghatározásához az affinitás törvényét
használjuk fel.
QB n B
=
Q' B n A
A gazdaságosság megítélésekor természetesen nem hagyható
figyelmen kívül a jó hatásfokú változtatható fordulatszámú
hajtás - pl. a változtatható fordulatszámú villamos motor -
59 60
járulékos beruházási költségei sem. Fordulatszám-szabályozás

10