Az emberi test felépítése és működése 5

Az ember légzése. A légző rendszer feladata, szakaszai, működése, gyermekkori jellemzői.

A légzőszervrendszer feladata az emberi szervezetben sejtanyagcsere- folyamatai számára

szükséges oxigén felvételének és a szervezetben keletkezett bomlástermékek közül a szén-
dioxid kiválasztásának a biztosítása. Ez a gázcsere a léghólyagokban megy végbe. A
belélegzett levegő a légutakon keresztül a tüdőbe jut, miközben felmelegszik, páratartalma nő
és megszűrődik.

Fázisai:
 légcsere
 külső légzés
 belső légzés
 sejtlégzés
 biológiai oxidáció

Részei:
 Felső légutak
o Orrüreg
o Orrmelléküreg
o Garat
o Gége
 Alsó légutak
o Légcső
o Hörgők
o Tüdő

Orrüreg:
 Külsőorr  alakítja az arcjelleget, az arcélet. Vázát csont és porcok képezik,
amelyeket egymással kötőszövet kapcsol össze.
o Orrgyök
o Orrhát
o Orrcsúcs
 Oldalszárnyak  mozgékony oldalfalak
 Orrösvény  orrüreget választja ketté, elülső része porcos, hátsó része csontos
lemez
o Az orrsövény az esetek egy részében nem áll függőleges síkban, hanem
valamely oldal felé elferdülést mutat („orrsövény ferdülés”). Ilyenkor az
egyik oldali orrfél beszűkül és a légzés nehezített
 Orrkagylók  orrüreg oldalfalain. 3 pár orrkagyló: felső (legkisebb), középső, alsó
(legnagyobb). Az orrkagylók csontos vázát nyálkahártya borítja, amelyben dús
vénás hálózat található.
 Orrjáratok  felső, középső és alsó orrjárat  Ezekbe a járatokba nyílnak az orr
melléküregei.

Normális légzéskor a levegő az orrüregen jut be a tüdőbe. Mélylégzés, sóhajtás, ásítás,

valamint beszéd során a szájüregen át szívjuk be a levegőt. A levegő az orrüregben
megszűrődik, felmelegszik és párásodik. A szűrést az orr előcsarnokában lévő szőrök,
valamint a nyálkahártya végzi, amelynek csillószőrei kifelé hajtják a porszemcséket. A levegő
a vérbő orrkagylók felszínén melegedik fel; a párásítást az orrüreg mirigyei biztosítják.
 Az emberi test felépítése és működése 5

Nyitott szájjal való légzéskor az alsó légutak könnyen hurutos állapotba kerülhetnek, mivel az
említett szűrést elkerüli az így belélegzett levegő.

Orrmelléküreg:
1. Homloküreg  homlokcsontban, orrgyök felett
2. Arcüreg  felső állcsont testében. A legnagyobb kiterjedésű melléküreg.
3. ékcsonti üreg  rejtett helyzetű, az ékcsont testébe zárt üreg az orrüreg felső hátsó
részébe nyílik
Szerep:
 csökkentik a koponya súlyát
 levegőt felmelegítik
 hangadáskor rezonátor

Garat
Az orr és a szájüreg között helyezkedik el. Függőleges, izmos falú cső, ide nyílik a fülkürt,
garat orri szakaszát köti össze a dobüreggel  a dobüregi nyomás kiegyenlítődése a külső
légnyomással, középfül oxigénnel való ellátása
A száji szakaszba nyílik a torok, itt a levegő és a táplálék útja közös, ebben a szakaszban
található a torokmandula (+ orrmandula[ami az orri szakaszban található])  szervezet
védekező rendszerének része

Gége
A gége a nyak középső részén, a nyelvcsont alatt mint kemény, de rugalmas test tapintható.
Nyeléskor, magas hangok képzésekor emelkedik, mélyebb hangok képzésekor süllyed.
Gégefő (hangadás szerve). Kilégzéskor a tüdőből kiáramló levegő az útjában fekvő
hangszalagokat rezgésbe hozza és hang keletkezik.
A gégefőt felépítő páratlan porcok: Pajzsporc, gyűrűporc, gégefedő, kannaporc. Az egyes
gégeporcokat szalagok és ízületek kapcsolják össze egységes szervvé.

Légcső
Kb. 10-12 cm hosszú, C alakú porcokból felépített rugalmas falú cső. Gyűrűsporchoz
szalagosan kapcsolódik. Hátul kötőszövetes lemez zárja le, e mögött közvetlenül a nyelőcső
húzódik. A nyak középvonalában található és a mellüregben fordított V alakban két főhörgőre
oszlik.

Hörgők
A légcső és a hörgők nyálkahártyahámját csillószőrös hengerhám alkotja. Itt számos
nyáktermelő mirigyet találunk. A főhörgők a tüdőbe lépés után villa alakban tovább oszlanak.
A főhörgő a jobb tüdőfélbe 3, a bal tüdőfélbe 2 ágat ad, ennek megfelelően a jobb oldalon 3, a
bal oldalon 2 tüdőlebeny helyezkedik el. Így elegendő hely marad a szív balra hajló
csúcsának.

Tüdő
A két tüdőfél nagy kiterjedésű, szivacsos tapintású, rugalmas szerv, a mellüregben,
egymástól a szív és a nagyerek által elválasztva helyezkednek el. A tüdő gyermekkorban
rózsaszínű, később a lerakódott por-és koromszemcsék folytán palaszürkévé válik,
nagyvárosban illetve dohányzás hatására feketévé. Állománya puha, rugalmas. A két tüdőfél
nem egyforma nagyságú, mert a mellüreg bal oldalának egy részét a szív foglalja el, ezért a
bal tüdő kisebb.
A jobb tüdő három, a felső, középső és alsó lebenyből, a bal felső és alsó lebenyből áll.
 Az emberi test felépítése és működése 5

Léghólyagok – rugalmas kötőszövet ~ 100 m2

A tüdő tágulásának és összehúzódásának súrlódásmentes elmozdulását a mellhártya teszi
lehetővé.
 Zsigeri mellhártya
 Fali mellhártya  mellüreget légmentesen két részre osztja

Élettana
 A külső légzés a tüdő léghólyagocskái és a tüdő hajszálerei végbemenő gázcsere,
amelynek során a vér oxigént vesz fel és szén-dioxidot ad le.
 A belső légzés a nagy vérkör hajszálérhálózata és a szövetek közötti gázcsere.
 A sejteken belül zajlik az un. sejtlégzés, amely során az O2 felhasználásra kerül a
biológiai oxidációban.
 A belégzést a bordaközi izmok, rekeszizom, hasizmok biztosítják.
 Bordák emelkedése  a mellüreg tágul  mellüregi negatív nyomás növekszik 
tüdők tágulnak  levegő beáramlik.
 Kilégzéskor a belégzést létrehozó izmok elernyednek  mellüreg szűkül 
negatív nyomás csökken  tüdőben nő a nyomás  tüdőből levegő préselődik ki.
 Nyugodt állapotban 12-16 percenkénti légvételt alapul véve 6-8 liter a be- és
kilégzett levegő mennyisége. Erőltetett munka esetén ez a mennyiség az 50-60 litert
is elérheti.

Szabályozása
A légzés automatikus, akaratlagosan kismértékben módosítható (pl. rövid ideig a légvétel
visszatartása)
Nyúltvelő (külön központ a be és ki légzésnek) és híd szabályoz.
Ingerek:
 vér szén-dioxid szintjének növekedése
 a vér pH-jának savas irányba tolódása
 a vér hőmérsékletének emelkedése
 a vér oxigénszintjének csökkenése
10. agyideg

Gyerekek:
A gyermekekre jellemzőbb szaporább, de felületesebb légzés. Csecsemőknél 40-45, hat-
nyolc éves korban 20-25, míg felnőttkorban kb. 16 a percenkénti légvételek száma. A
szaporább légzés oka a légzőszervek fejlettségének mértékével függ össze. Gyerekeknél a
felső légutak szűkebbek, a tüdő légzőfelülete kisebb, a léghólyagocskák keresztmetszete
kisebb, így nagyobb a légúti ellenállás. A megfelelő tüdőkapacitás kifejlődésében óriási
szerepe van a megfelelő mennyiségű mozgásnak.