Az emberi test felépítése és működése 9

Az idegi szabályozás II. Az idegrendszer feladata, anatómia felépítése. A gerincvelő

felépítése, működése. A központi idegrendszer jellemzői gyermekkorban.

Feladata: alkalmazkodás
Inger  ingerület-központ  válasz

Akciós és nyugalmi potenciál (csúcspotenciál, depolarizáció, repolarizáció) – ingerküszöb

Elemei:
Idegsejt (sejttest, dendrit [plazmanyúlvány] axon [tengelyfonal] végfácska)
1/2/ál/sok nyúlványú: érző/mozgató/átkapcsoló

Szürke és fehérállomány

Neuron sejttest párhuzamos vagy kereszteződő idegrostok fehér kötege

Szinapszis:
Részei: preszinapszis, posztszinapszis
Csoportja: Serkentő (nyugalmi potenciál csökkentő)
Gátló (nyugalmi potenciál növelő)

Reflex: reflexkör, feltétlen/feltételes, egyszerű/összetett

Receptorok külső, belső: fül, izmok, szervek

Idegrendszer

Szomatikus Vegetatív

Központi Környezeti Szimpatikus Paraszimpatikus

Központi Környezeti Központi Környezeti

Szompatikus: akaratlagos
Vegetatív: akarattól független
Szimpatikus: mozgósít
Paraszimpatikus: „lassít”
Központi gerincvelő, agyvelő
Környéki: agyideg- gerincvelői ideg + dúcok fonatok

Központi idegrendszer
A központi idegrendszert alkotja a gerincvelő, az agyvelő és a benne szétszórt vegetatív
magvak.

Gerincvelő (medulla spinalis)

Körülbelül kisujjnyi vastagságú, puha tapintású, fehér színű, 40-45 cm hosszú, kötélszerű
test, mely a gerinccsatornában, a nyúltvelő folytatásaként helyezkedik el, és az I-II. ágyéki
csigolyáig nyúlik. A gerinccsatorna ágyéki és keresztcsonti szakaszát lófarok-szerűen
elrendeződő idegek töltik ki, melyek a gerincvelőből indulnak ki. A gerincvelői burok
(kemény agyburok, pókhálóhártya, belső lemez) képez körülötte teret, melyet folyadék tölt ki.
 Az emberi test felépítése és működése 9

Szakaszai:
 nyaki (cervicalis, C)
 mellkasi (thoracalis, Th)
 ágyéki (lumbalis, L)
 keresztcsonti (sacralis S),
 farkcsonti (coccygealis, CO)

A szakaszok a belőlük kilépő idegpárok számától függően szelvényekre tagolódnak.

Ennek megfelelően 8 nyaki, 12 mellkasi, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 1 farokcsonti szelvényt
találunk. A gerincvelő tehát a 31 pár gerincvelői idegnek megfelelően 31 szelvényből áll.

A gerincvelő keresztmetszetén két állomány különíthető el:

 szürkeállomány, pillangó alakra emlékeztető belső (centrális) rész, az idegsejtek
sejtteste alkotja,
 fehérállomány, az előzőt körülvevő külső rész, az idegrostok képezik.

A gerincvelő pályarendszerei
A gerincvelő fehérállományát
A. felszálló érző (afferens),
 Elülső-oldalsó kötegrendszer  Rostjai a hátsó gyökéren keresztül lépnek be a
gerincvelő állományába. Ezek a pályarendszerek elemi nyomás, tapintás,
fájdalom és hőingerületet vezetnek.
 Oldalköteg-kisagyrendszer.  A pályarendszer az izmokból és ízületekből
szállít információkat a kisagyhoz, ezek alapján történik az izmok
tónusszabályozása, a testhelyzet beállítása.
 Hátulsó kötegrendszer.  Ez a pályarendszer magasabb érzéskvalitásokat
közvetít, általa a pontosabb felismerés, az ingerület keletkezési helyének,
módjának, sajátosságának észlelése válik lehetővé.
B. leszálló motoros (efferens)
 Piramidális pályarendszer
 a tudatosan kontrollált mozgásokért felelős,
 a finom mozgásokat koordinálja (pl.: írás),
 szerepe van az új mozgások megtanulásában,
 az írás gyors beindításáért felelős.
 Extrapiramidális pályarendszer:
 a nagyobb, durvább mozgásokat vezérli,
 a már megtanult, automatizált mozgásokat irányítja,
 az izomtónust szabályozza,
 az érzelmeket tükröző mozgásokat irányítja (pl.: mimika, gesztikuláció),
 az írást, mint automatizmust vezérli,
 az akaratlagos mozgásokat egységes egésszé olvasztja,
 szerepe van a védekező, menekülési és támadási mozgásokban.
 Vegetatív pályák  Impulzusokat szállítanak a vegetatív működések számára.
C. belső, saját pályarendszerek építik fel: a gerincvelői reflextevékenység szolgálatában
áll. Az ide tartozó rövid neuronok egyrészt a szelvényeken belüli és a szelvények
közötti koordinációt, másrészt a feltétlen reflexválaszokat, a szervezet reflexes
szabályozását végzik.
 Az emberi test felépítése és működése 9

Gerincvelői idegek
A gerincvelő minden szegmentumából egy-egy idegpár ered elülső és hátulsó gyökérrel.
Az elülső gyökéren kizárólag motoros rostok lépnek ki a gerincvelő szürkeállományából, a
hátulsó gyökér pedig érző rostok belépésére szolgál. Ebből következik, hogy a két gyökér
egyesüléséből kialakult gerincvelői idegben érző és motoros rostok futnak. A hátsó gyökéren,
az egyesülés előtt, orsó alakú megvastagodást találunk, mely dúcsejtek halmazából áll. Ez a
csigolyaközti dúc, melynek sejtjei pszendounipoláris idegsejtek, vagyis egyik nyúlványuk
hosszan fut a perifériára, másik nyúlványuk pedig befut a gerincvelőbe. A csigolyaközti dúc
után az elülső és hátulsó gyökér egyesül és keletkezik egy vegyes ideg.