ZSIGMOND KIRÂLY FOGSÁGÁNAK IDEJE.

419

is porladozó emlék egészen semmivé tétessék , megnyug-

szunk azon jó reményben, bogy a hol ezen vallásos emlék
eddig oly dicséretes részvétre talált, ezentul is leend ott
annak épentartásáról gondoskodva.
E veszteségünket résznyire kárpotolják más emléke-
ink, melyek Gizela nevét még nálunk örökitik. Ilyen
székesegyházunk szentélye s katakombája ; ilyen jelesen
az ugynevezett Gizela ká'polnája, mely a püspöklak éjsza-
ki részén e közt, és egyik kanonokház közt máig is fen-
áll. Az oldalfalaira festett apostolok képeit szakérto müvé-
szek csak ugyan a XI. századból valóknak tartják. Ezen
alanti szent hajlék hihetöleg csak katakombája volt egy
fölébe épült szentélynek, melynek góth ivezetei, s oszlopai
a kanonokház tüzfalában most is szemlélhetök. E régi kis-
szerü épületet homlokzatán ily felirat ismerteti : Sacellum
hoc, quod a beata Gyzela, S. Stephani primi Regis apos-
tolici Conjuge conditum esse traditur, diu desolatum, Ig
natius Koller de Nagy Mánya Episcopus Veszprimiensis
priori formae, et ni tori restituit, atque altare Christo Do
mino pro nobis crucifixo dicatum consecravit, die 10-a
mensis Aprilis, anno 1772.
E kápolna egyike lehetett azon számos altariáknak ,
melyek hajdan székesegyházunk környezetében léteztek, és
talán oltára is azért lett ujabban szent kereszt tiszteletére
szentelve, mivel hagyomány szerint azon altaria szent haj-
lékának tartatott, mely egykor Veszprémben a szent kereszt-
töl vette nevezetét.

Csete Antal.

ZSIGMOND KIRÁLY
FOGSÁGÁNAK IDEJE.

A XV. század beköszöntével Magyarország fövárosa egy

oly eseménynek volt szinhelye, mely torténetünkben párat-
lanul áll , mert a sértelt nemzet egyenesen a koronázott
hatalom ellen lépvén fel vádlóul, az utôbbit tettei követ
27*
 420 PESTY FBIGYES.

keztében elitélé. Zsigmond király trónralépésének elsö éve-

iben annyi önkénynyel és zsarnoki lelkülettel kormányzott,
a nemzet jogait és érdekeit oly kevéssé vette figyelembe,
hogy általános ingerültséget és gyülöletet támasztván maga
ellen, már jókor táplálta azon sejtelmet a nemzetben, mi-
szerint a közügyek vezetésében valami válságos lépésnek
kell bekövetkeznie, oly lépésnek, mely kimutassa, valjon
a nemzet végkép felcserélje-e már onérzetét a szolga-
sors csendével. Javithatlannak tartatván a király , Bubek
Detre nádor, és testvére Bubek Im re vránai perjel, Ka-
nizsay János esztergomi érsek, Ludányi Tamás egri püs-
pök, és több más fopapok és országnagyok a királyi vár-
ban gyülekeznek, a királyt maguk elé idézik, és sok tör-
vényszegéseinek, és önkényes viseletének hosszú bünsorát
szemére lobbantván, tudtára adják, hogy ö a nemzet fog-
lya, és mint ilyen várja be sorsának további eldöntését
a visegrádi várban.
A Garayak és azok titkos hivei mindent elkövettek,
hogy a király sorsát a végletekig ne hagyják jutni, és mi-
után Garay Miklós a maga ocscsét Jánost, és fiát Miklóst
az összegyült országnagyoknak tuszokul ajánlá, sikerült
beegyezésüket kinyerni, hogy a király Visegrádról Siklósra
hozassék , és a Garayak ezen várában tölthesse fogságát.
E helyen sem a fogság indokairól, sem kóvetkez-
ményeiröl , hanem egyedül annak idejéröl kivánok érte-
kezni, mivel erre nézve az irók véleményei annyira szét-
ágaznak, mint ritkán egyéb idötani kérdésben , és mivel
Aeneas Sylvius, Zsigmond kortársa és személyes ismeröje,
valamint Zsigmond saját oklevelei, és Albert királynak 1438.
évben kelt levele, midön ezen fogságról emlékeznek, annak
idejét meg nem határozzák.
Windeck Eberhard , Zsigmond egyik bizalmas embe-
re és életirója, a király eliogatását 1399. évre teszi, meg-
jegyezvén, hogy 18 hétig (duo de viginti hebdomadas in
carcere exegit, — tehát nem 21 hetet töltött börtönben, mint
Fejér György Cod. diplom. X. vol. 2. 746. lap hibásan
állítja) szenvedte fogságát. E véleményben osztozék Knauz
Nándor, midön „az 1397-ki országgyülés végzeménye"
czimü szép értekezését irá. (Lásd: M. Torténelmi TárlII.
 ZSIGMOND KIKÁLY FOGSÂGÁNAK IDEJE. 421

köt. 227. 1. a 3. jegyzet.) Windeck legelsö követöje azonban

Palma volt. Utána jött Katona István, ki a historia pragma-
ticában II. köt. 196. 1. Windeck és Lucius állitásait össze-
vetvén, abból azon eredményt hozza ki : bogy Zsigmond
1399. év végével tétetett fogolylyá, 1400 évi márczius havá-
ban még fogva, de májusban már szabad lett volna. „Lucius
— ugymond — nescio quo testimonio nixus notat, anno
1400. mense Majo regem e carcere liberatum fuisse. Certo
jam Petro de Septemtiliis parochiam Eperjesiensem contu-
lisse legitur in Tamáshida feria V proxima post Domini
cain Cantate, anno Domini 1400 seu 20 Mai. Nam Domi
nica Cantate, seu IV. post Pascha, quod hoc anno celebraba-
tur 18 Aprilis, incidit in 16 Maii." Katona nem hajlandó
Palmának hasonló eljárást megengedni. A Historia critica
Regum Hung. XI. köt. 489. lapján ugyan is következöt
mond : Patrii scriptores hanc captivitatem aftigunt ad an
num 1400. Sed potior esse debet auctoritas synchronorum,
Windeckii nempe huius , et Paulli de Paullo , qui Sigis-
mundum .... liberatum innuit anno 1400 (mint más helyen
látandjuk : junius havában.) Cl. Palma scribit, Sigismundum
die 28. Aprilis A. 1399. comprehensum, Kalendis septem-
bris A. 1399. regem iterum consalutatum esse. Videtur CI.
auctoi" conciliare voluisse, quoad potuit patrios scriptores,
qui regem captum esse tradunt festo S. Vitalis, seu 28.
Aprilis cum Windeckio, qui captum esse perhibet anno
1399. ex hoc annum, ex i t lis diem et mensem mutuando;
sic enim etiam vetustissimorum missalium calendaría ha-
bent infra mensem Aprilem : „Sigmond rex capitis lex
luxit cesi Vitalis 1401." Quia tamen mense Junio Sigis
mundum vidimus liberum , quo non tantum de Pago cum
Jadrensibus tractaverit, sed etiam Budae privilegia Pétsva-
radiensis abbatiae confirmaverit; haec conciliatio locum ha
bere non potest. Captivitas igitur regis ad postremos men
ses hujus anni differenda videtur, ut duo de viginti hebdo-
mades ad initium sequentis anni, quo liberatum illum vi-
debimus, confici possint. —- Eme nézet folytán felhozzuk
Prayét, ki a Historia Regum H. köt. 174. lapján irja : Quo
mense captus fuerit, non est pronum cernere. Windeck
apud Menken Tom. I. ad annum 1399. perhibet 18. heb
 PESTY FBIGYES.

domadibus detentum fuisse. Apud Farlati vero Illyr. sacг.

Tom. III. pag. 353. exstant regis litterae ad Tragurienses
ad annum 1400. de 22-a Februario datae. Cum autem cre-
dibile non sit, ut captivus regiam auctoritatem exercuerit,
oportebat illum tunc jam liberum fuisse. Abhinc vero , si
antrorsum 18. hebdomadae numerentur, verisimile est, vel
exeunte Septembri, vel initio Octobr. an. 1399. esse ca-
ptum." Podhraczky József „Zsigmond császár és magyar
király élete" czimü történeti értekezésében (A magyar tu-
dós társaság Evkönyvei Ш. köt. 161— 162 1.) azt jegyzi
meg , bogy Zsigmondnak 1400. évi bavelénél fogva bizo-
nyos, miszerint Zsigmond fogságát 1399. évnek végénél,
és 1400 elejénél más idöre nem tebetjük. Oklevelek alap-
ján ezen történetbuvárunk azt is vallja , hogy Zsigmond
1399. évben Oktober utoljáig az országban folyvást ide-oda
járt és kelt. Oktober végén és november elején Visegrádon
találja ; (miröl nines emlités Rátb Károly : A magyar ki-
rályok utazásni stb. czimü munkájában) miböl azt követ-
kezteti, hogy Windeck számitása megállhat. — Az 1399.
év mellé áll Fejér György is, midön okmánytára X. köt.
2. füz. 746. lapján Zsigmond egy Visegrádon in festo ca
thedrae beati Petri apostoli 1400. kelt levelét közli, és ez
alkalommal igy okoskodik : Si hie festum Cathedrae b.
Petri, quod mense Februario celebratur intelligas, (ez ün-
nep februar 22-ére esik) a fine mensis octobris viginti et
una hebdomadae (miért nem 18 hét?) quibus captus tene-
batur Sigismundus, rite coincidunt. Fejér azonban nagyon
téved, midön az említett idohatárba helyezi Zsigmondnak
21 heti fogságát, és a czáfolatot saját okmánytárából lehet
meríteni, minthogy a Codex dipl. X. köt. 2. füz. 662. lap
ján olvasható oklevél szerint Zsigmond 1399. november
28-án még a késmárkiak régibb szabadalmait erösiti meg,
január 13-án pedig 1400. évben a mogliUi táborból tesz
intézkedést a Forgáchok ügyében , mint olvashatni Cod.
diplom. X. köt. 2. füz. 827—828 1., miböl kitünik, hogy
sem oktober végétöl november 28-áig; sem onnan január
13-áig, sem végre onnan február 22-éig 21, de még 18
hetet sem lehet számitani.
Vegyük most azokat , kik Zsigmond elfogatását

-
 ZSIGMOND KIRÁLY FOGSÁGÁNAK IDEJE. 423

1400. évre teszik. Fenebb láttuk már , hogy Lucius (De

Regno Dalmatiae etc. apud Schwandtner III. köt. 418. L)
Zsigmond királyt 1400. május havában állitja kiszabadult-
nak ; Siegler chronologiája is 1400 év alatt említi Zsig
mond elfogatását ; Paullus de Paullo hasonló hitet látszik
elárulni, midön 1400 évhez azt jegyzi meg: Die 5-ta Ju-
nii audivi novum , quod dominus noster rex Sigismundus
reversus est Ungariam, et locutus fuit hoc, qui propriis
oculis vidit sanum et incolumen in loco, vocato Bela Sob-
bota '). De e sorok csak látszólagosan vonatkoznak tár-
gyunkra, valóban pedig az értetik alattok, hogy Zsigmond,
ki 1400 márczius 15-én Zsófia cseh királyné koronáztatá-
sán jelen volt, Csehországból visszatért Magyarországba ,
mert a „reversus est Ungariam" kifejezésnek semmi értel-
me nem lehet akkor, midön tudjuk , hogy Siklós Magyar-
országban fekszik.
Annak kimutatására , hogy Zsigmond 1400. évben
nem lehetett fogva, nines egyébre szükség mint tudnunk ,
hogy ezen évben soba sem telt el 18 —22 hét, a nélkül, hogy
öt mint királyt müködve, vagy az ország valamely helyén
szabadon járva nem találnók. Fenebb láttuk, hogy január
13-án a moglitzi táhorban vala; február 17-én a spalatoiak
hozzá, mint királyhoz folyamodnak , (Katona : hist. critica
XI. köt. 495. február 22-én a király Visegrádról a nó-
naiak és tráviakhoz rendeletet küld a spalatói viszálkodás
megvizsgálására, (Farlati Illyr sacr. Щ. köt. 353. 1.) már
czius 15-én Prágában volt a cseh királyné koronáztatásán ,
april elsején Nona városa királyul tisztelte Zsigmondot le-
velébeu, (Katona XI. 495. 1.); különösen érdekes czélunkra
a király oklevele llona, Tornyai László özvegyének ügyé-
ben Dobó Péter ellen, (olvasható Fejér X. köt. 2. íüz. 769. 1.)
melyben Zsigmond a legköze/ebb lefolyt Sz.-György nap-
járól szól : in octavis festi Beati Georgii Martiris proximo
praeteritis. Tovább : Ad quas quidem octavas praefatus
magister Petrus de Dob per annotatum Petrum Mocskos,

) Bela Sobbota alatt Nagy-Szombat értetik , minthogy Ш. Béla

király tartatik alapítójának. E város csakugyan utjába esik a királynak,
ha öt Pragából Magyarországba visszatérönek gondoljuk.
424 PESTY FRIGYES.

dictum procuratorem dictae dominae in persona ejusdem

congruis diebus earundem octavarum, coram nobis expe-
ctatus nostram specialem in praesentiam non venerat, ñeque
miserai, — tehát Zsigmond 8 nap Sz.-György ünnepe után
biráskodni akart, az az oly idöben, melyben ha 1400 évi
april 28-án elfogatott volna , semmikép nem lett volna sza-
bad. Május'8-án a trávi polgárok hódolatkifejezéssel fordul-
nak Zsigmondhoz '), junius 17-én csornán tartózkodott. A
már fenebb idézett, Tornyai llona ügyére vonatkozó levél
(Fejér X. II. 772.) Zsigmondot augustus elsején is birás-
kodva tünteti fel ezen szavakkal: Demum ipsis octavis fe-
sti beati Jacobi Apostoli instantibus , magister Ladislaus
de Rozgony .... ad nostram specialem veniens -praesentiam,
litteras ipsius conventus (de Jászó) ..... nobis praesen-
tarat." Ugyan ezen oklevél (az idézett hely 773. lapján)
arról tesz tanúságot, hogy a perlekedö felek Sz.-Mihály
utáni nyolezadik napra a király elé idéztettek , tehát Ok
tober elejére; különben a pozsonyi káptalan egy oklevelet
közöl, melyet a király még september elsején Visegrádon
adott ki. Novemberben Zsigmond Székesfehérváron volt,
és onnan November. 8-án — nem 2-án mint Ráth Károly
irja — Gersei Petö fíainak jószágokat adományoz. (Fejér
id. helyen 764. lap.) Ezek utáu november 11-én Visegrá
don, november 27-én és deczember 2-án Morvaországban
az Ostrov várat ostromló táborában, deczember 6-án Sza-
kolczán, hol Forgách Pétert Terdemicz és Muykoch jószá-
gokkal megajándékozza (Fejér X. II. 761. és Bél Mátyás
Notitia Hungariae IV. köt. 386.) végre deczember 29-én
Nagy-Szombatban találjuk öt.
Nagy azok száma , kik Zsigmond fogságra kül-
detését 1401. évre teszik; megelégszem egyelöre ezen ál-
litás védöit felsorolni , és csak utóbb fogom azon érveket
elöadni, melyek ezen állitás mellett küzdenek. Mindenek
elött a Leibitczerék kronikájában olvashatni: MCDI. Si-
gismundus captus est ... . Eo tempore magnum bellum

') Ráth Károly május 20-án Tamáshidán hiszi Zsigmondot ; de

az általa idézett oklevél idöszAmitása hibás.
 ZSIGMOND KIRÁLY FOGSÁGÁNAK mEJE. 425

fuit in Hungaria stb. Továbbá Dlugoss, Turóczy, az esz-

tergomi misekönyv krónikája, Cromer Márton, Bonfini,
Petö Gergely, Heltai, ') Timon Samuel, Pray az Annale-
lesekben II. köt. 202. 1. (fenebb láttuk, hogy Pray a király
elfogatását 1399. év september vagy Oktober havára te-
szi,) Katkay : memoria Regum et Banorum ; Baksay chro-
nologiája, Pelzel, Virág Benedek : magyar századok ; Hor-
váth Mihály, Gebhard), Engel, Fessler, Budai, Aschbach,
Palacky, Szalay László stb. Hivatkozom még a Chronicon
Universitatis Pragensis egy pár sorára (lásd a bécsi császári
tudományos akademia által kiadott „fontes rerum austria-
carum" gyüjtemény elsö osztályának II. kötetét, vagy is a
Geschichtsschreiber der hussitischen Bewegung in Böhmen,
elsö kötet 16. lapját), melyek azt mondják: Item anno
domini 1401. Sigismundus Rex Ungarie frater Wenceslai
per Barones suos similiter fuit arrestatus, et tamen auxili
ante deo eodem anno liberatus et solutus. Legujabban
Toldy Ferencz hatalmas érvvel döntötte el a kérdést oda,
hogy Zsigmond király 1401. cvben szenvedte fogságát, —
miröl alább többet.
Majláth János a háromféle évi adat közt nem tudja
magát elhatározni, és a magyarok történetének második
kiadásában még mindig habozással teli azt jegyzi meg :
Turócz und Dlugoss geben das Jahr 1401. an. Turócz den
28. April, Dlugoss den 30-ten April, (mely napra közbe-
vetöleg szólva, soha sem esett Vitályos ünnepe.) Windeck
einer der Vertrauten Sigmunds gibt das Jahr 1399 an.
dies hatte mich veranlasst, in der ersten Auflage des vor
liegenden Werkes zu sagen, dass das Jahr der Gefangen
schaft Sigmunds nicht bestimmt auszumitteln sei. Da je
doch Windecks Jahreszahlen oft unrichtig sind, glaube ich
die Angaben obengenannter beiden Chronisten als die rich
tige annehmen zu müssen.
Vannak irók, kik az említett három éven tul is
mennek , mert egykoru olasz irók , mint Wenzel Gusz-
tav közlé , az 1402. év mellctt szólnak , például Ozorai

) Heltai Gaspar kiadása a „Nemzeti könyvtárban" 1410. évet

ir ugyan, de ez viiágos sajtóhiba 1401 helyett.
426 PESTY FRIGYES.

Pipo névtelen életirója és Paggio (P. Lloyd 1857. 240. sz.)

söt a „Geschichten des Ungerlandes", melyek Petrovica
Frigyes gyüjtemének második kötetében olvasbatók , Zsig-
mond fogságba tételét épen 1409 évre tolják elöre.
Alig kevesebb zavar, mint elfogatása idejére néz-
ve, uralkodik a királyi fogság tartama tekintetében ,
melyet Windoek, Pray, 18 hétre, b'ejér 21 hétre,
Katona még ennél is továbbra terjeszt, minthogy 1400.
elején az egész 18 hetet, és még ezenkivül a fogság kez-
detét 1399. utolsó hónapjaiban keresi. Leibitzer krónikája
már épen 2 esztendöre huzza ki a íogság tartamát, irván :
1401. Sigismundus captus est, et fere duobus annis car-
cere detentus. (Wagner:. Analecta Scepus.) De e kér-
désre azonnal találunk feleletet, mihelyest Zsigmond éle-
tének nyomát 1401. évben vizsgáljuk, miként ezt 1399. és
1400. évre nézve annak megmutatására tevém, hogy akkor
teljes szabadságát élvezé.
' Január 17-én a király Nagy-Szombatban volt, február
1-én Pozsonyban, február 17-én a Csákyaknak bizonyos
kedvezményeket oszt, (Katona XI. 517.) april 4-én és 10-én
Budán tartózkodik , és ugyan e hó 24-én — hat nappal
elébb még Pachechon levén, — - a Semsey család érdeké-
ben tesz rendelést; junius 13-án Nagy-Szombatban talál-
juk, oktober 27-én és 29-én Pápán (Katona XI. 525. 1.)
november 30-án Zólyomban, (Katona XI. 509 és 526.) dec.
12. Nagy-Szombatban, végre ugyan ezen hó 22-ik és 31-ik
napján Pozsonyban fordult meg.
Az elöadottakból láthatni , hogy Toldy Ferencznek,
midön állitja '), hogy Zsigmond királynak az 1399. és 1400.
évek majdnem minden hónapjaiból л'annak okleveleink ,
igaza van, de hogy ugyan azt nem mondhatni akkor, mi
dön 1401. évröl állitja, hogy a királynak ilyen oklevelei
april 24-ik napjától, egész oktober 27-éig, a midön Pápán
az amnestialis levelet adta ki s arra a forendeknek ott meg-
esküdött, egy sem volna ; — kikerülte t. i. figyelmét Zsig-
mondnak Nagy-Szombatban junius 13-án kelt levele, mely
Buda városa törvénykönyve 75. lapján és Fejér Cod. dipl.

) Uj Magyar Muzeum. Tizedik folyam. I. köt. 42. lap.

 ZSIGMOND KIRALY FOGSÁGÁNAK IDEJE. 427

X. 4. 800. lapján olvasható. Ez igy lévén, amaz állitáeok,

mintha Zsigmond király 18 —21 hétig, vagy ennél tovább
is lett volna fogva, végkép összedölnek, és ha a király
elfogatását april 28-ára teszszük , fogsága legfelebb csak
bat hétig és három napig tarthatott.
De valjon arra nézve, hogy Zsigmond 1401 évben
egy ideig börtönbe lépett a trónról, nincs-e egyéb bizony-
ságunk , mint hogy april 28-ától junius 13-áig királyi ha-
talma gyakorlásának. semmi nyomát nem találjuk? Van.
Toldy Ferencz ismertette a történet barátjaival az ország-
tanácsnak ama több tekintetben érdekes levelét mely-
lyel Csallóköz kerület nemes egyetemét felkelésre hivja
fel az ország ellenségei , különösen a csehek ellen. Ezen
okmány Esztergomban kelt, 1401. május 22-én és egyetlen
szóval sem hivatkozik a királyra, hanem mintegy önhatal-
mából intézkedik az ország védelme tekintetében. Ily rend-
kivüli eljárás rendkivüli okra is hágy következtetni, és ezen
rendkivüliség csakugyan fenforgott, mert a király épea azon
idöben , midön az országtanács 2) az említett intézkedést
tevé, Siklóson fogva ült ; és ez idö alatt az országtanács a
legfobb végrehajtó hatalom volt a hazában.
Hátra van még, hogy — az esztendöre nézve tisztá-
ban levén — még az elfogatás napját is kisértsem kinyo-
mozni. Azon irók, kik összevetésekben nem tévelyegvén,
határozott napot emlitenek, mindnyájan Szent Vitályos
ünnepet állitják Zsigmond elfogatása napjául. IgyThuróczi
János, Bonfiu, Heltai, Rattkay, az esztergomi misekönyv
krónikája — vagy mint az ujabb irók aprilis 28-ára, mint
Palma (ki azonban 1399. évet fr) Engel, Gebhardi, Fess
ler , Horváth Mihály , Szalay László, Toldy Ferencz (az
1857. évi oktober 19-én tartott akademiai értekezésében)
Ráth Károly. A napnak ujabb modoru megjelelése csak
Vitályos ünnepének emlitésén alapszik. A martyrologium

') Ugyanott 38—40 lap.

) Az országtanács és országgyülések történetét 1445— 1452 év
ben sok tudománynyal megirta Knauz Nándor. Kivánatos, hogy az országos
tanács Zsigmond király alatti történetét is irja meg egy hasonló ava-
tott toll.
428 PESTY FRIGYES.

romanumban felszámlált tiz Vitályos közöl azonban (kettö

esik január 9-ére, a többi pedig február 14-ére, april 21 és
28-ára, julius 2. és 10-ére, september 22-ére, november 3.
és 4-ére) melyik értendö, elég világosan kitetszik Turóczy
böséges körülirásából : Ea scilicet parte anni ejusdem —
ugymond ezen régi kronistánk 1401 év alatt, — cum ver
illud foecundissimum, tauro duce, medios tepido sub aestu
ministrabat dies, arboresque, rígida hyemis austeritate, vi-
rentibus spoliatas foliis, floridis vestierat frondibus, videli
cet die, qua mater ecclesia, certaminis Sancti Vitalis glo-
riosum decantat triumphum. Kétségtelenül ezen leirás sze-
rint april hónapját kell érteni, és minthogy Zsigmond ki-
rály april 24-én , mint láttuk , még intézkedéseket tevén ,
szabad lában volt, nem az april 21-ére, hanem az april
28-ára esö Vitályost lehet az elfogatás napjául elfogadni.
Ezen számitásban meg nem zavarhat azon körülmény, hogy
a müncheni codex (tatrosi másolat) elött álló, egy hazánk
fia által irt 1466-beli kalendáriomban Vitályos püspök nap-
ja april 27-ére tétetik (lásd : Régi magyar nyelvemlékek
III. köt.) annál kevésbbé, minthogy a középkorban csak
azon Vitályos, kinek ünnepe april 28-ára esett, volt köz-
ismeretü, és csak ezen Vitályos ünnepe használtatott az ok-
mányok keltének megjelelésére. ') (Brinkmeier: Handbuch
der historischen Chronologie.)
Felfogásomnak, hogy Zsigmond 1401 april 28-án kül-
detett börtönbe, ellene látszik mondani ezen király amnes-
tialis levele azok javára, kik elfogatását okozák, mely Fe-
jér György okmánytára X köt. 2 fíizet 748 —760 lapján
1400 május 19-ki2) kelettel közöltetik. Természetesen, ha
ezen okmány chronologiájának hitelt adva Zsigmondot
mint már 1400 évben elfegatásáért bocsánatot adva gondol-
juk, nem állhatna meg azon állitás, hogy a király elfoga-
tása 1401. april 28-án történt. De az okmány végén emli-
tett fö'méltóságok nevei, és többi közt azon körülmény, hogy
Zsigmond benne Borbálát már nejének mondja, (756 lap)

') E napra teszi e Vitályos ünnepét a Ш. századi naptár is

Fejérnél Cod. dipl. УП. IL 362. 1. Szerk.
a) Nem majus 20-ki kelettel, mint Toldy irja.
 ZSIGMOND KIRÁLY FOGSÁGÂNAK IDEJE. 429

holott csak 1408 évben lett azzá ') világosan mutatja, bogy
azon oklevél 14C0-ki évszáma meg nem állhat. Toldy Fe-
rencz erre nézve ugy vélekedik , bogy Fejérnél betükkel
kürt évszámhoz : Anno Domini Millesimo quadringentesi-
mo — még csak e szó : „secundo" hozzá teendö ; az az,
kiigazitandó 1402-re. Van Fejér okmánytárában (X köt.
747.) Zsigmondnak egy levél töredéke, melyben az öt ki-
szabaditóknak halát mond, és mely folé Fejér az 1400 év
számot jegyezte ; de minthogy az oklevél maga nem mu
tat évszámot , és különben is toredékes , nem ereszkedhe-
tem megbirálásába. Fejér nagyon meg volt gyözödve, hogy
a király elfogatása 1399. évben történt, azért illett nagyon
az ö felfogásához, hogy a király 1400-ban hálát mondjon
szabaditóinak. De ha az elfogatás 1399-ben történt volna,
nem kellene e az 1401. oktober 27-én adott amnestiát éa
letett esküt, és a 1402. május 19-én kiadott amnestialis le-
velet nagyon elkésettnek tartani, föleg tekintetbe vevén ,
hogy az országnagyok csak ugy bocsátották szabadon a
királyt, midön kedélyének kedvezö változásáról meggyö-
zödtek ? Es nem volna-e hasonlóan elkésett Zsigmondnak
1401. deczember 12-én Steno Mihály velenczei herczeghez
irt tudósitása szerencsés felszabaditásáról a fogságból ? 2)
Az oklevelek keltének kiigazítását sokszor parancsol-
ja azok tartalma. Bél Mátyás például (Notitia Hungariae
IV. köt, 386.) a Forgách Péternek szóló jószágadományo-
zást azon szavakkal zárja be : Ista anno 1300 , die Nico
lao episcopo sacro , a Sigismundo Szakolczae perscripta
sunt. Bizonyosan el nem mulasztható az évszám 1400-re
való kiigazitása; miként czt Katona és Fejér tevék. (XI köt.
608, és X. 760.) Ide tartozik Zsigmondnak azon levele,

) Egy 1406. évi oklevélben Zsigmond Borbálárol széltában, mint

az idézett Fejér félében , ily kifejezéssel él : Dom i une Barbarae reginae,
consortis nostrae carissimae, — s 1407. évben kelt több rendbeli leveleiben
Cilly Hermant „ipának" nevezi, — ez hihctöleg az akkor már véghez
ment ünnepélycs eljegyzés tekintetéböl történt, valamint hogy Cilly Her
mant még inkább lekötelezze , — mert bizonyos, hogy a menyegzö csak
1408-ban következett be.
2) Fejér X. 4. köt. 75. lap. Horvath Mihály: Magyarország tôrté-
nelme П. köt. 231. 1. Szalay Laszló П. köt. 298. 32. 1. 322. 1.
430 RAKOVSZKY ISTVÁN.

melylyel de Septemtiliis Pétert eperjesi plébánosnak meg-

erösiti, és mely Fejér okmánytárában (X köt. 2 füzet 766
és 767 lap) oly kelettel közöltetik : „Datum in Thamás-
hida, feria quinta proxima post dominicain Cantate ') an
no domini 1400." Ezen évszámban is van hiba, mert az
oklevél szövegében Zsigmond római királynak neveztetik,
holott e méltóságra csak 1410 évi september 20-án válasz-
tatott meg Frankfurton ; testvéréröl is oly módon van em-
lités, mintha már május havában fosztatott volna meg mél-
tóságától, a mi voltaképen augustusban történt. Ezen okok
miatt Ráth Károly (A magyar királyok hadjáratai, utazásai
és tartózkodási helyei 104 lap) jobban tesz, ha Zsigmond
királyt Wagner és Fejér alapján 1400. május 20-án nem
állitja Tamáshidán létezönek és rendelkezönek.
Befejezésül egy pár szót Zsigmond fogságának helyé-
r'ól Siklósról. E vár déli részén két egymásba nyiló szoba
volt, melyek a királynak börtönül szolgáltak. Az egyik szo
ba egészen üres, a kisebbikben maiglan épen tartott nyilt
kandalló látható, melynek ivezetén a Garák családi czime-
rén — két strucz szárny közt egy borzas fö alatt — ezen,
Zsigmond király által sajátkezüleg és jó nagy betükkel vé-
sett igék olvashatók ; „Misit Deus misericordiam suam
super me et eripuit me de medio catul: Leonum, dor-
mivi conturbatus." A kik tehát azt hitték, hogy e felirás
a fogság évszámát foglalja magában, ime láthatják, hogy
csalódtak. Pesty Frigyes.

DRÉGELY VÁRÁNAK
EMLÉKEZETE.

Vannak a hazában oly szent helyek , melyekre visz-

szaemlékezni hazafiui kötelesség , annyival inkább, ha ezek
oly helyek, melyeken, a sorstól mindig üldözött, s annyi-
szor idegen sarczolók zsákmányává lett édes hazánk sza-
badságáért eldödeink véröket ontották. Uralkodjék bár
ily szirteken az elöbbeni harczias zaj helyett a sir mély

') Május 20-án.