A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címeres Levelei. 3. Kötet. 1601-1657 PDF

CATALOGUS BIBLIOTHECAE MUSAÉI NAT.
HUNGARICI
II.
LITTERAE A R M A L E S . VOL. 3.
M A G Y A R N E M Z E T I MÚZEUM
KÖNYVTÁRÁNAK
CÍMJEGYZÉKE
CÍMER ES LE V E LE K
3. KÖTET
LEÍRTA
R
f D - ÁLDÁSY A N T A L
SAJTÓ ALÁ RENDEZTE

H
R
D - CZOBOR ALFRÉD
BUDAPEST
R
KIADJA D - ÁLDÁSY JÓZSEF
1937
A
KÖNYVTÁRÁNAK
CÍMJEGYZÉKE
ii.
CÍMERESLEVELEK
3. KÖTET
1601 — 1657
BUDAPEST
R
KIADJA D - ÁLDÁSY JÓZSEF
A
KÖNYVTÁRÁNAK
C Í M E R E S L E V E LEI
3. KÖTET
1601 — 1657
LEÍRTA
R
f D ÁLDÁSY A N T A L
EGYETEMI NY. R. TANÁR
SAJTÓ ALÁ R E N D E Z T E
R
D - CZOBOR ALFRÉD
BUDAPEST
1937
f Dr. ÁLDÁSY ANTAL
ÍKÖNYV-1
v T A R A /
Bátyám,
dr. Á L D Á S Y A N T A L
emlékére.
Antal bátyámnak 1932. évi július hó 14-én történt el

halálozása után iratai rendezése közben rátaláltam két
vaskos kéziratkötegre abból a nagy szorgalommal egybe
állított munkájából, melynek első és második kötete
nyomtatásban, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Könyv
tára Címjegyzékének II. sorozata „Címereslevelek" cí
men jelent meg és heraldikusaink közkeletű kézikönyve.
Elhalt bátyám elbeszéléseiből tudom, hogy az ö
tulajdonképeni szakmáján, a középkornak mintegy ISO
évet kitevő periódusán kívül, melyet előszeretettel tanul
mányozott és müveit, szinte fanatikus odaadással fog
lalkozott a történelem két segédtudományával, a heraldi
kával és a geneologiával. Különösen kedvelt passziója
volt a Nemzeti Múzeum címeresleveleinek tanulmányo
zása és minden lehetőt elkövetett, hogy a Nemzeti Mú
zeum e gyűjteménye minél jelentősebben gyarapodjék.
Nemcsak belföldön, de külföldi útjain is kutatott, úgy
családoknál, mint a könyvkereskedőknél és antikváriu
soknál a magyar címereslevelek után. Úgy tudom, hogy
nagyrészt az ö gyüjtöszenvedélyének tulajdonítható,
hogy amíg a „Címereslevelek" első kötetének 1904-ben
történt megjelenésekor a Nemzeti Múzeumnak ilynemű
anyaga csak 631 drb volt, bátyám munkájának 1930.
évben történt lezárása idejében ez a szám oly magasra
emelkedett, hogy a Kézirattár anyagával együtt már
mintegy 5000 címereslevél leírása lett volna közölhető.
De csak lett volna, mert — ami bátyámnak sok szomorú
ságot okozott — az arra illetékesek a mintegy 5 hatalmas
kötetre menő kézirat kinyomatását, utalva a háború
okozta nehézségekre, majd a forradalmi állapotokra és az
ezeket követő valutaromlásra, egyre elodázták, s csak
1923-ban, majd 1930-ban sikerült végre a „Címeres
levelek" második kötetének egy-egy, mindössze 10—10
ívet kitevő füzetét megjelentetni.
Bátyám folyton aggódott — még egy évig tartott
súlyos betegsége alatt is —, hogy az a sok fáradság,
melyet e munkájára fordított, hiábavaló volt, egyszerűen
feledésbe fog menni az egybeállított anyag, s idővel ta
lán még a kézirat is elkallódik. Gyakrabban mondtam
neki, hogy vegye vissza a Nemzeti Múzeumnak átadott
kéziratát és őrizze meg saját könyvtárában. Erről ö hal
lani sem akart, mert azt önzetlenül a Nemzeti Múzeum
tulajdonának tekintette. Úgy látszik azonban, hogy
egyenként kezdte haza hozni az első kéziratkötegeket es
írógéppel másolatokat készíttetett róluk, nyilvánvalóan
azzal a szándékkal, hogy legalább a másolatok maradja
nak birtokában.
így találtam hagyatéki iratai közt az említett két
köteget, már legépelve. Minthogy pedig az elmúlt 1936.
évben már negyedik évfordulója volt annak, hogy bátyám
elhalálozott, és nem láttam jelét annak, hogy a munka
folytatólagos kiadására sor kerülhetne, elhatároztam,
hogy bátyám ezen munkáját saját költségemen kinyoma
tom és a magyar tudományos köröknek hozzáférhetővé
teszem.
A „Címereslevelek" kéziratának további hét kötegét
ezért felkutattam a Nemzeti Múzeumban és dr. Fitz
József úr, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széché-
nyiKönyvtára főigazgatójának hozzájárulása után hozzá
láttam a III. kötet kinyomatásához. Miután nem vagyok
szakember, mint jogász és volt közigazgatási tisztviselő,
természetesen a sajtó alá rendezést nem végezhettem.
Dr. Herzogh József úr, az Országos Levéltár főigazgató
jának szíves útbaigazítása folytán ez okból felkértem bá
tyám régi barátját, dr. Czobor Alfréd fölevéltárnok urat,
hogy a munka sajtó alá rendezésének fáradságos részét
vállalja.
Czobor fölevéltárnok úr buzgó és fáradhatatlan
munkásságának tudható be, hogy a „Címereslevelek"
III-ik kötete a kinyomatás tekintetében történt elhatáro
zásom után alig 6 hónapra már elhagyhatja a sajtót,
pedig a kötet körülbelül 32 ívet tesz ki, 129, a szövegbe
nyomott címerrajzzal. Fogadja a Fölevéltárnok Úr rend
kívüli buzgóságáért és a munka iránt tanúsított szerete
téért, mellyel annak megjelenését lehetővé tette, őszinte,
hálás köszönetemet.
Adja Isten, hogy a további kötetek kiadása megfe
lelő időben szintén ily jól sikerüljön, s talán két-három
év multán a munka teljes egészében elhalt bátyám emlé
kére megjelenhessen és a Magyar Tudomány rendelke
zésére állhasson.
Budapest, 1937. évi január hó 7-én.
Dr. Áldásy József

ny. belügyi h. államtitkár.
ELŐSZÓ.
Áldásy Antal dr. élete javát töltötte el a Magyar Nemzeti Mú
zeum címeresleveleinek feldolgozásával. Mint az Országos Szé
chényi Könyvtár tisztvislője, 30 éves korában kezdte el s több
mint 30 éven át folytatta, egészen haláláig, s a feladatot, melyet
maga elé tűzött, teljesen és tökéletesen befejezte. 1912-ben k i
lépett az Országos Széchényi Könyvtár szolgálatából, egyetemi
tanár lett, de új munkakörében is lankadatlanul, tiszta önzetlen
séggel, a tudománya iránti lelkesedésből folytatta a megkezdett
munkát. Lelkében és szorgalmával a miénk maradt akkor is,
amikor hivatalosan már nem volt a miénk, s amit mint a könyv
tár tisztviselője elkezdett, azt — ellenszolgáltatásra nem szá
mítva — nem szakította félbe, amikor díszesebb és magasabb
polcra került. Ezzel az ifjabb nemzedéknek a kötelességérzet,
a tárgyszeretet, az önzetlenség és a hűség ragyogó példáját
mutatta.
Összesen mintegy 5000 címereslevelet írt le és a leírásukra
legalább ugyanannyi órát, a velük kapcsolatos kutatásokra és
meghatározásokra pedig valószínűleg mégegyszer annyit fordí
tott. E g y tudós életmunkája. Hogy müve tudományos értékben mit
jelent, azt nem kell magyaráznom. A magyar címertörténet és
genealógia elsőrendű forrásgyűjteménye. A z Országos Széchényi
Könyvtár büszke rá, hogy hivatalos kiadványai sorozatában jelen
hetett meg.
Amikor 1904-ben az első kötet és 1930-ban a második kötet
kibocsáttatott, a leírt címereslevelek még mind az Országos Szé
chényi Könyvtár állományába tartoztak. Azóta nagyrészük a mú
zeumi levéltárral együtt áthelyeztetett az Országos Levéltárba. De
egy hasonlóképpen nagy részük megmaradt az Országos Szé
chényi Könyvtár, nevezetesen annak kézirattára állományában és
éppen a most sajtó alól kikerült és az ezt követő befejező kötetek
is nagy részben ezeket tárgyalják.
A z Országos Széchényi Könyvtár ezeket a befejező kötete
ket a saját erejéből nem tudta volna kiadni. N a g y szerencse, hogy
erre Áldásy József dr. h. államtitkár úr személyében nemeslelkű
maecenás vállalkozott. Kegyeletteljesen testvére életművét akarta
megmenteni s amikor ezt tette, lemérhetetlen becsű szolgálatot tett
a tudománynak és a Magyar Nemzeti Múzeumnak is. Nagyjelen
tőségű elhatározásáért és áldozatkészségéért tiszteletteljes hálá
mat fejezem ki előtte.
A sajtó alá rendezés nagy szakértelmet és fáradságot kívánó
munkájáért Czobor Alfréd dr. főlevéltárnok urat illeti őszinte el
ismerésünk és köszönetünk. Mint a Magyar Heraldikai és G e
nealógiai Társaság titkára és a „Turul" szerkesztője, régi munka
társa volt Áldásy Antalnak s az ö kéziratait és jegyzeteit senki-
sem tudta volna jobban rendezni és kiegészíteni, mint ő.
1904-ben Fejérpataky László, az Országos Széchényi
Könyvtár akkori igazgatója, az első kötethez írt előszavát azzal
a reménnyel fejezte be, hogy hamarosan megjelenhetik a folyta
tása. M a , 33 évvel később, végre a nagy mű kiadásának befeje
zése előtt állunk. Megilletődéssel bocsátjuk a nyilvánosság elé és
fájdalommal gondolunk arra, hogy illusztris szerzője már nincsen
az élők sorában.
Budapest, 1937. január havában.
Dr. Fitz József

az Országos Széchényi Könyvtár
főigazgatója.
BEVEZETÉS.
Több mint három évtizede annak, hogy a Magyar Nemzeti
Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának katalógusai sorozatá
ban megjelent a Címereslevelek első kötete, mely dr. Áldásy An
talnak, akkor még a múzeumi levéltári osztály fiatal tisztviselőjé
nek a szorgalmából az ott 1904-ig összegyűlt címereslevél-anyag
leírását tartalmazza. E z a levéltári csoport azonban oly rohamo
san és nagy arányokban gyarapodott, kivált Áldásy ez irányú
odaadó gyűjtési buzgalma folytán, hogy előállott további ha
sonló feldolgozásának a szüksége, ő ezt a feladatot is vállalta
s most már a múzeumi kézirattár enemű terjedelmes anyagának
is a bekapcsolásával, önzetlenül és határtalan lelkiismeretesség
gel folytatta a hatalmas munkát, még azután is, hogy 1912-ben
egyetemi tanárrá kineveztetett. Páratlan munkateljesítményének
eredménye 1917 őszére körülbelül öt nyomtatott kötetet betöltő
kézirat lett. S bár az akkori viszonyok kéziratának kiadását meg
akadályozták, ennek ellenére egészen 1932-ben bekövetkezett
haláláig fáradhatatlanul folytatta a múzeumi levéltárba időről -
időre beérkező címereslevél-szerzemények kijegyezgetését, má
solását. Ügyszólván utolsó napjaiig, míg súlyos betegsége ágyba
nem döntötte, sűrűn felkereste e célból régi kedves munkahelyét,
a Nemzeti Múzeum levéltári osztályát. Ennek köszönhető, hogy
midőn 1923-, majd 1930-ban művének az 1600. évig kiadott cí
meresleveleket felölelő II. kötete két füzetben megjelent, ezekben
az 1930. évi július hó végéig beérkezett címereslevelek leírása is
bennfoglaltatik. Ép így kiegészítette kéziratának többi, még k i
adatlan részét is. A testvéri kegyelet és a magyar tudományos
munkásság értékelése most megvalósította, hogy az elhunyt tu
dós nagybecsű kéziratának ez a kiadatlanul maradt folytatása,
ezúttal a Címereslevelek III. kötete, s várhatólag a továbbiak is
megjelenjenek.
A most közreadott kötet folytatólagosan a Nemzeti Múzeum
levéltári és kézirattári osztályának az 1601-től 1657-ig, III. Fer
dinánd uralkodása végéig terjedő időből való címeresleveleit irja
le s épúgy, mint a II. kötetben, az 1930. évi július hó végével
zárja az 1904 óta begyült címereslevelek sorát. Közülök azok
nak az újabb szerzeményeknek a leírása, melyeket az elhunyt
szerző legnagyobbrészt kijegyzett ugyan, de lemásolásukra köz
bejött halála miatt már nem került sor, a sajtó alá rendezés fo
lyamán pótoltatott. Egyebekben a szövegközlés a kézirathoz tel
jesen hűen és az I. és II. kötet mintájára történt. A forrásidéze
teket és rövidítéseiket illetőleg pedig az egyöntetűség is meg
követelte, hogy ezek az előző kötetekben használt formájukban
meghagyassanak. A z t a néhány megjegyzést, mely a sajtó alá
rendezés kapcsán felmerült, (Ce.) névkezdőbetü-jelzéssel láttuk el.
Minden egyéb tudnivaló a két korábbi kötet bevezetéseiben olvas
ható. A főbbeket szükségesnek tartjuk ehelyütt megismételni.
A z I. kötetben közölt armálisszövegek újabb előfordulásuk
esetén mellőztettek. A múzeumi levéltárban akár eredetiben, akár
másotban őrzött és másolatban a kézirattárban is meglevő armáli-
sok közül a közlés alapjául a levéltári szöveg szolgált, természe
tesen a kézirattári szöveg jelzetének is a feltüntetésével. A több
kéziratban fennmaradt armálisok közül mindig az első helyen
említett van közölve. A másolás utján készült szövegek nyilván
való tollhibái, külön felemlítésük nélkül, kijavíttattak. A kézirat
tár hiányos keltezésű, vagy a címerszerzőnek csak családi nevét
tartalmazó darabjai a Királyi Könyvek kiadott jegyzéke, a Sieb-
macher-féle címerkönyv és egyéb genealógiai müvek alapján k i
egészítést nyertek. A kiegészítést szögletes zárójel [ ] jelzi. Ahol
a napi keletet nem sikerült megállapítani, nincs kizárva az illető
másoló tévedése.
A közölt címerrajzok az eredeti címerképeknek felére kicsi
nyített reprodukciói. Csak az eddig még közzé nem tett, vagy lé
nyeges eltérésekkel közreadott címerek rajzai közöltetnek. A r r a
nézve, hogy melyik címer ismert, elsősorban a Siebmacher-féle
címerkönyv volt az irányadó. A névmutató e kötethez ugyanazzal
a módszerreel készült, mint az előbbi két köteté. A főcímerszer-
zők nevei kurzív betűkkel vannak szedve. H a a család- és kereszt
név is egyezik és a más-más családhoz való tartozást előnév
sem mutatja, a megkülönböztetést a címereslevél keltének a k i
tételével domborítjuk k i . Minthogy az 1600-as évektől kezdve
egyre gyakoribbak a kettős családnevek, e kötet névmutatójában
rájuk szétbontva külön-külön is utalunk. A névmutató után a cí
merrajzok betűrendes jegyzékét adjuk, a családnév mellett a
címeradományozás keltének a feltüntetésével.
A forrásidézetekben csupán a kézirattári anyag őrzési helye
és jelzete van megnevezve; a jelzésnélküliek, valamint azok, me
lyeknél valamely család levéltárára történik utalás, a múzeumi le-
véltár darabjai. Megjegyzendő, hogy utóbbiak, miután az
1934 : VIII. tc. a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályát a
M . K i r . Országos Levéltárral egyesítette, ma már ennek őrizeté
ben vannak.
Míg a II. kötet a középkorból és az 1600. évig terjedőleg 487
címereslevél és rangemelés leírását adja, 63 drb címerrajzzal, a
most közrebocsátott kötet csupán 1601-től 1657-ig 1070 darabot
tartalmaz, 129 címerrajzzal. Ezekből a magyarországi címeres
levelekre 1055, a külföldiekre 15 drb esik. A feltűnő aránytalan
ságot az előző" kötettel szemben megmagyarázza egyrészt a kö
zépkori és közvetlenül a mohácsi vész után kiadott címereslevelek
meglehetősen gyér volta, főleg azonban az a tény, hogy a X V I I .
században különösen nagy méreteket ölt tömeges adományozásuk,
mégpedig párhuzamosan, úgy a magyar királyok, mint az erdélyi
fejedelmek részéről. A címerképek ez időben technikai kivitel te
kintetében a korábbiakhoz képest hanyatlást mutatnak; különösen
az erdélyi fejedelmek által adományozottak. Utóbbiak túlnyomó
része igen kezdetleges és a heraldikai szabályokat egyáltalán
nem veszi figyelembe; emellett a sisakdísz róluk sűrűn elmarad,
sőt nem ritka eset, hogy az egész címerkép helye megfestetlenül,
üresen van hagyva. Bár a királyiak között akadnak ebben az idő
ben müvésziesebb kivitelűek nálunk is, ilyeneket nagyobb szám
ban mégis a külföldiek között találunk. Ekkortájt jelennek meg
a királyi címereslevelek sorában mind gyakrabban a könyvalakuak
is. A közölt armálisok között nagy számban vannak olyanok, me
lyek eddig teljesen ismeretlenek voltak, s a melyek a Királyi
Könyvekbe sincsenek bevezetve.
A z elmondottak során rámutattunk arra, hogy a sajtó alá
rendezés alkalmával szüntelenül szem előtt tartottuk, hogy ez a
most megjelent kötet is híven adja vissza szerzőjének elgondolá
sait. Követve a korábbi kötetekben általa lefektetett irányelveket
és módszert, teljes igyekezettel azon voltunk, hogy feladatunknak
megfeleljünk s az elhunyt tudós műve az ő emlékéhez méltó testet
öltsön, összhangban kitűzött céljával, melyet még életében a leg
nyomatékosabban azáltal fejezett k i , hogy tudományos pályájá
nak legterjedelmesebb és legfárasztóbb munkáját a heraldikai és
genealógiai tudományszakok szolgálatába állította.
Dr. Czobor Alfréd.

RÖVIDÍTÉSEK.
E . bj. 5 3 E g y s z e r ű bejegyzés.
E . fj. = E g y s z e r ű feljegyzés.
E. m. = E g y s z e r ű megemlítés. MAGYARORSZÁGI CÍMERESLEVELEK.
1.
1601 március 1. Prága.
Rudolf király Rael Antalnak, a szepesi bányavárosok provi-

sorának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea quasi per médium
transversum ducta, inferne in tres areas sive campos divisum, quo-
rum medius a fundo scuti in pyramidis formán assurgens, aureoque
colore rutilans coelestinum, ac alii coerulei singulos aureos liliorum
flores continere, in superiori vero aureo scuti campo integer coele-
stini coloris pelicanus pedibus dispositis insistere, alisque expansis
ac in dextrum scuti latus conversus, rostro pectus cruentum velli-
care cernúntur. Scuto incumbentem galeam militarem clatratam
sive apertam, regio diademate, integrum priori per omnia similem
pelicanum, aureos itidem liliorum flores in média alarum extensa-
rum proportione gestantem producente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis utrinque aurei et coelestini
colorum in scuti extremitates sese diffundentibus, illudque apprime
exornantibus."
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1602 április 30-án
Lőcsén tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel. A Rhaell-család levéltárában.
Siebmacher, 544. 1. 390. t. II.
A család német birodalmi cimereslevelét 1558-ból 1. II. k. 273. 1.
469. sz.
2.
1601 április 2. Prága.
Rudolf király Smugker Lajosnak, nővérének Czilinger Már

tának és ennek fia Czilinger Jánosnak, régi nemességüket meg
erősítve, címert adományoz.
í
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, quod a su-
periore dextro versus inferiorem sinistrum scuti angulum lamina
nigra late ducta distinguere, in qua integer naturális fulvus leo, ore
hianti, lingua rubícunda exerta, cauda supra
dorsum reflexa, posterioribus pedibus dis-
positis ac in dextrum scuti latus conversus
sursum tendere, anteriorum vero pedum levő
ad rapiendum protenso, dextro vero cristam
albam ardearum gestare, iuxtaque ex utra-
que parte singula ardearum crista fixa esse
conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam
militarem apertam, regio diademate, dimi-
dium, priori per omnia corformem fulvum
leonem, ardearum cristam similiter uno pede
tenentem producente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc nigri et aurei, illinc rubri et albi colo-
rum, in scuti oram fluitantibus, illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett 1614 szeptember 15-én Pozsony vármegyének

Samarján tartott itélöszékén.
F ü g g ő pecsét töredékével.
3.
Rudolf király Nándori Tatos Jánosnak, Morocz Gergelynek,.

Martosi Morocz Balázsnak, nővérének Kele Erzsébetnek és
leányának Annának, régi nemeségüket megerősítve, címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, trifida
naturali petra in fundo stratum, cuius eminentiori intermedio b i -
pennis nudus, cuspide sursum versus labentique similis fixus esse,
eique integer sylvestris acer albus equus, ore hianti, cauda elevata,
posterioribus pedibus coniunctis, ex sinistro inferiori rupis iugo
emergens, anterioribus vero dextro quidem ad saliendum extenso,
laevo autem inniti cernuntur. Scuto incumbentem galeam militarem
apertam, regio diademate, dimidium priori per omnia conformen
sylvestrem album equum, ore bipennem per médium frendentem, et
utrisque pedibus ad currendum aptatis proferente ornatam. A sum
mitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc aurei et
coelestini, illinc rubri et albi colorum, in scuti oram fluitantibus,
illudque apprime et decenter exornantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1602 április 16-án tar
tott közgyűlésén. A címereslevél alapján Morocz Ambrus, János,
Balázs, István, Ferenc, János, Márton, ifj. János és Mátyás
1697 november 22-én Komárom vármegye nemesei sorába fel
vétettek.
Kézirattár, 1032. fol. lat. a 119—122. lapon.
4.
1601 augusztus 24. Prága.
Rudolf király Markovics Miklósnak, Istvánnak, Györgynek,

Jánosnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum coelestini coloris, in quo integer naturális griphus,
pedibus posterioribus dispositis, ore hiante, lingua rubicunda
exerta caudaque intra pedes reflexa, alis expansis, anteriori pede
ad rapiendum protenso, dextro frameam strictam vibrare conspi-
citur. E galea dimidius gryphus priori similis exurgit. Laciniae
coeruleae-aureae et rubrae-albae."
Kézirattár, 227. fol. lat. a 111. lapon és 2540. fol. lat. a 20. lapon.
Siebmacher, 401. 1. 298. t. 1.
5.
1601.
Rudolf király Horváth Mártonnak nemességet és címert

adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. az 53. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — 1331. fol. hung. a 9/b. l a
pon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 20. oldalon. „ S c u t .
Equus praeruptam petram scandens."
6.
1601.
Rudolf király Oroszy András váci kapitánynak, fiainak

Györgynek és Andrásnak és testvéreinek Mihálynak és Ferenc
nek régi nemességét megerősíti.
í*
Kézirattár. 3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 101 / b . lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 34. oldalon. E . OV
7.
1601.
Rudolf király Rimaszombathy Istvánnak nemességet és
címert adományoz.
Kézirattár. 3623. fol. lat. a 121/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. —
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 36. oldalon 1610-i kelettel.
„Equiib. praeruptain petram scandens."
8.
1601.
Rudolf király Szentmiklóssy Jánosnak nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Zemplén vármegyében.
Zemplin. a 139. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — 1331. fol. hung. a 26/b.
lapon. E . fj.
9.
1601.
Rudolf király Szőch Györgynek nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 145/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — 1331. fol. hung. a 29.
lapon. E . fj.
10.
1602 szeptember 20. Prága.
Rudolf király Török Jánosnak és Péternek, János feleségé

nek Lukács Margitnak és Péter feleségének Czök Borbálának
nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1626 április 20-án G ö -
mörön tartott itélőszékén.
Ezzel az armálissal Török János fia Mátyás fia István ne
mességét Gömör vármegyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 35. lapon és u. ott a 7/b. lapon, mely
szerint ezzel az armálissal Török Mátyás cs János is igazolták nemessé
güket Gömör megyében.
11.
1602 április 22. Gyulafehérvár.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Tasnádi Balog Lőrinc

nek és testvérének Péternek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet triangulare in medio divisum, cuius inferior
regio coeruleum, superior vero rubeum
colorem refert, in eius autem basi corona
regia suis lineamentis depicta ponitur,
ex qua homo dimidius in superiofem
scuti regionem erectus, rubea véste indu-
tus, umbilicotenus eminere, dextraque
stricto ense, sanguine consperso, caput
hostile transfixum sustinere conspicitur.
Supra scutum galea militaris clausa,
diademate regio exornata ponitur, ex
cuius cono teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes, utramque scuti partém pulcherrime
ambiunt et exornant."
A címerképen a takarók színe mindkét oldalon vörös-sárga
(arany).
Kihirdettetett 1609 június 24-én, hol és mely megyében,
a kihirdetési záradék nem mondja meg.
Függő pecsétje elveszett.
12.
1602 június 27. Prága.
Rudolf király Szinyei (de Zynye) Merse Györgynek és test

véreinek Istvánnak, Kristófnak, Miklósnak és Erzsébetnek, régi
nemességüket megújítva, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, ex cuius
fundo trijugis viridis monticulus assurgit, cui regium diadema est
, impositum, ex quo angelus véste candida indutus et caput serto
Ml
laureo ac viridi redimitus, crucemque in capite rubram gestans ac
stóla rubra in formán crucis in pectore cinctus, expansis alis, pla-
cidoque vultu, demissis ambabus manibus piscem grandem supra
coronam transpositum deprimendo tenens contemplari atque pube-
tenus emergere conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem
apertam sive clatratam, ingenuae solidaeque nobilitatis decus,
aurea torque et monili dependente conspicuam, regioque diademate
ornatam, ex quo priori per omnia similis angelus unacum pisce
eminere cernitur. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
teniis, hinc caelestini et aurei, illinc rubri et albi colorum, circum
scutum ipsum volitantibus, illudque eximie adornantibus."
A z oklevél a címerszerző családjáról következőkép emléke
zik meg:
„ . . . celebri et antiquissima, necnon utroque parente nobili in
regno nostro Hungáriáé família, iisque maioribus natus esses, qui
non solum originem suam ad praeclaram nobilemque famíliám
Merse in Galliis existentem referunt, verum etiam qui constantem
suam erga antecessores nostros, divos quondam Hungáriáé reges
fidem probarint, acceptam a maioribus nobilitatem ita omnis ge-
neris ornamentis, quae vei a natura, vei ab arte atque usu acqui-
sivisti, decorare atque illustrare conatus es, ut domui et famíliáé
tuae multum claritatis virtutibus tuis addideris, ac in cancellariam
nostram Hungaricam accitus, commissa tibi negotia et secreta ea
fide, diligentia et sedulitate a certis iam annis tractaris, ut te non
inmerito ad latus nostrum manere ac in ministrum sive aulae
nostrae caesareae familiarem domesticum benigne creare volueri-
mus, ubi in illis aliisque nobis, quae abs te prefecta sunt, gratissi-
mis obsequiis praeclarum tui specimen edis, ac etiamnum continue
praestas. Quibus tuis virtutibus et meritis sancta etiam apostolica
sedes permota, quo te nimirum in servitiis nostris contuleras,
praefato palatinatus titulo ornatum atque honoratum te ex urbe
dimittere non dubitavit, ut alii labores tui, in variis itineribus,
arduisque nostris negotiis nobis fidelissime impensi nunc praetere-
antur."
F ü g g ő pecséttel, a Szinyei M e r s e - c s a l á d levéltárában. — Kézirat
tár, 2211. fol. lat. I. köt. a 244—246. és 2278. fol. lat. VIII. köt. a 176—
177. lapon.
Siebmacher 416. 1. 308. t. Az itt közölt címerrajz az eredetitől több
tekintetben eltér; a pajzsbeli nőalak jobb oldal felé fordítja fejét, míg az
eredetiben szemközt néz, az eredeti fejét ékítő kereszt a Siebmacher raj-
2 á b a n hiányzik. A s z á r n y a k az eredetiben inkább stilizáltak, a Siebmacher
rajzában természetes s z á r n y a k n a k vannak feltüntetve. Az angyal fejét
ékítő koszorú a Siebmacher rajzában túlnagy, az eredetiben alig hogy
látható.
13.
1602 július 1. Déva.
Báthory Zsigmond Dévai Lakatos Miklósnak, feleségének

Bereczky Katalinnak és fiának Mihálynak nemességet és címert
adományoz és dévai házukat nemesi kúriának nyilvánítja.
„Scutum videlicet duobus obliquatum
lateribus et inferius ovaliter, superius cir-
cumflexe angulatum, rubei coloris, in cuius
campo sive area homo Ungarus, caesia
véste indutus sedens, stapedem ferreum
lima perpolire, altéra simili lima et malleo
penes se depositis visitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam con-
tegit diadema regium, gemmis ornatum, in
cuius média parte olor naturali depictus
colore stare, oreque equinam soleam tenere
conspicitur. Ex cono autem galeae teniae
sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, oras seu margines ipsius scuti
pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Hunyad vármegyének 1602 augusztus 14-én
Hunyadon tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
14.
Rudolf király Szőlősy Mihálynak és rokonának Gausai

Kovách Istvánnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum
coelestini coloris, in quo integer naturális
lupus ore patulo, lingua rubicunda exerta,
auribus arectis, caudaque supra dorsum
elevata, posterioribus pedibus dispositis,
anterioribus vero levo> ad rapiendum pro-
tenso, dextro unum botrum cum pampinis
intertextum intertenere conspicitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clausam, re-
gia corona, dimidium priori per omnia con-
formem leonem producente ornatam. A
summitate sive cono galeae laciniis seu lem-
niscis, hinc coelestini et crocei, illinc rubri et albi colorum, in scuti
oram fluitantibus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Vas vármegyének 1603 április 8-án Szombat
helyen és Veszprém vármegyének 1603 május 16-án Pápán tar
tott közgyűlésein.
F ü g g ő pecséttel. A címerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a sisak
díszben farkast mutat a szövegben olvasható oroszlán helyett, ami kü
lönben nyilvánvalóan íráshiba.
15.
Rudolf király Zvonarich Gergelynek, testvéreinek Mihály
nak és Imrének, előbbi Mihály fiainak Istvánnak és Györgynek,
régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, cuius
fundum fluvius inundanti similis occupat,.
supra quem naturális alba columba alis
expansis in dextrum scuti latus volare,
rostroque viridem ramusculum gestare con-
spicitur. Scuto incumbentem galeam milita
rem apertam sive clatratam, regio diade
mate, priori per omnia corformem colum-
bam producente ornatam. A summitate sive
cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc
aurei et coelestini, illinc albi similiter et
coelestini colorum, in scuti oram fluitanti
bus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegye 1602
augusztus 24-én Lóson tartott közgyűlé
sén, majd 1728 április 22-én Veszprém vármegye közgyűlésén.
F ü g g ő pecsétje elveszett.
16.
1602.
Rudolf király Hethey Mátyásnak és Andrásnak nemességet
és címert adományoz.
„Scut. rubrum brachium 3 sagittas tenens."
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 19. oldalon. Valószínűleg
ezzel azonos az u. ott a 11. oldalon említett, a Hetzey családnak szóló
armális.
17.
1603.
Rudolf király Almássy Péternek, feleségének Lengyel Iloná

nak, fiainak Jánosnak és Istvánnak és testvéreinek Pálnak és
Benedeknek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1604-ben ( ? ) .
Zemplin. a 2. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
2. lapon. E . fj. — Levéltár, Ciniereslevelek, 1832. 111. 15. az 1. oldalon.
E . m.
18.
1603 (?).
Rudolf király Baiáth Balázsnak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 11/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. •— Levéltár, Címereslevelek,
1832. 111. 15. 4. oldalon. E . m.
a
19.
1603.
Rudolf király M a k a y Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
Levéltar, Ciniereslevelek, 1832. III. 15. a 29. oldalon.
20.
1603.
Rudolf király Mathiussy Jánosnak nemességet és címert

adományoz.
14/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 29. olda
lon. E . m.
21.
1603.
Rudolf király Sztankay Miklósnak nemességet és címert
adományoz.
Zemplin. a 143/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 28/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 41. ol
dalon, hol a címerszerzö Sztankay aliter Ztanchich de Ztankovo-nak
mondatik.
22.
1603.
Rudolf király Zemplén vármegye pecsétjét megújítja.

40/b. lapon. E . fj.
23.
1604 október 28. Prága.
Rudolf király Kvassovszki Kvassovszky Rafaelnek és test

véreinek Jánosnak és Mátyásnak és unokatestvéreinek Kvas
sovszky Gábornak, Dávidnak, Buriánnak, Jánosnak, ismét G á
bornak, Jánosnak, Mátyásnak, Buriánnak, Miklósnak és János
nak, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum, linea perpendiculari a
summo deorsum ducta in duas aequales partes, hinc in aureum,
illinc vero in album campos divisum, cuius dextram partém lamina
coelestina in medio secare seu distinguere, in eaque tres rosae
aureae ordine locatae, in sinistra vero scuti alba area alia lamina
rubra similiter per médium transversum distinguere, in eaque albus
monoceros celeri cursu in dextrum scuti latus sursum tendere,
visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem clatratam sive aper
tam, regio diademate, dimidium similem monoceroten ambobus pe
dibus bipennem cruentosuin fortiter tenentem producente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coe
lestini et aurei, illinc rubri et albi colorum, in scuti oram fluitanti-
bus, illudque apprime exornantibus."
E g y s z e r ű , XVIII. századi másolat, a Kvassay-család levéltárában.
24.
1604 november 20. Prága.
Rudolf király a ragusai Logmagia János Márknak nemes

ségét megerősítve, neki új címert adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum, linea per médium trans-
versum ducta, supeme in coelestinum, inferne autem in rubrum
campos divisum, in quo integer naturális fulvus leo, ore hianti,
lingua rubicunda exerta et cauda bifurcata erecta, posterioribus
pedibus dispositis, anterioribus vero ambobus ad rapiendum pro-
tensis atque in dextrum scuti latus conversus tendere, supra quem
in superiore coelestina area tres aequales naturales cupressi, iusto
inter se spatio relícto, erecte stare conspiciuntur. Scuto incumben-
tem galeam militarem apertam sive clatratam dependente aureo
torque, solidae nobilitatis decore, regio diademate, alam aquilinam
nigram cum pede dextro intensam ad summum sustinente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis, seu lenmiscis, hinc
aurei et coelestini, illinc rubri et albi colorum, in scuti oram fluitan-
tibus, illudque decenter adornantibus."
A z oklevél szövege a nemességszerzőről a következőkép

emlékezik meg:
„Certis . . . et fidedignis fidelium nostrorum testimoniis edocti
sumus, te non solum ex nobili prosapia, iisque parentibus ortum
esse, qui principibus suis patriaeque utiles et chari fuerunt, extant-
que post vitám eorum egregio nomine memorabiles, sed et apud
rempublicam Ragusiensem ad eum gradum dignitatis laudabiliter
evectum fuisse, cuius postea honos te non paucis annis in porta
Ottomanica obsidem pacis et boni eiusdem reipublicae cum singu-
lari tua laude obivisse coegit. Posteaquam vero cum immanissimo
Christiani nominis hoste commune foedus ruptum fuisset, eum te
prebens, qui Christo imperioque nostro addictus fuisti, ad partes
regni Hungáriáé te transtulisti, ibique ad latus Michaelis vajvodae
totis virium tuarum conatibus virtuose pugnasti, atque ex memora-
bili illa ad Nicopolim de Turcis victoria egregiam sane praedam,
aliquot banderia, missus ab eodem Michaele wajvoda in nostram
attulisti praesentiam. Deinde legationibus etiam aliquot ad nos per-
functus, in omnibus demum hisce Transsilvanicis temporum et ho-
minum vicissitudinibus non pauca eaque gravia superans itinera,
a fidelibus nostris ibidem constitutis commissariis tibi imposita,
gravem et de vita tua periculosam apud eosdem rebelles Transsil-
vanos captivitatem, accepta crudeli omnium fortunarum tuarum
iactura, constanter, consilioque immutabili pertulisti. Atque dum
per eosdein saepeíatos rebelles capereris, ne secretiorum tracta-
tuum literae, a praelibatis fidelibus nostris tuae fidelitati concre-
ditae, aemulis nostris patefierent, eas cum maximo vitae tuae dis-
erimine eo minus devoratas deglutivisti, eumque, postquam libera-
tus esses, non paucis tuis fidelibus íatigiis te ostendisti, ut nihil
pláne dubitamus, quin imposterum etiam laudabile hoc de nobis,
patriaque benemerendi stúdium continuando, posteris quoque tuis
sis demandaturus."
25.
1604.
Rudolf király Balogh Mihálynak és Jánosnak nemességet és
címert adományoz.
Zemplin. a 9- lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. 111. 15. a 3. oldalon. E . m.
26.
1604.
Rudolf király Cserney máskép Isky András deáknak és
Zemplin. a 30. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. az 5. lapon. E . fj. —
Levéltár, Cíniereslevelek, 1832. 111. 15. a 10. oldalon. E . m.
27.
1604.
Rudolf király Csimalyo máskép Vásárhelyi Pálnak, Mihály
nak és Györgynek nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 10. oldalon. E . m.
28.
1604.
Rudolf király Sike Tamásnak nemességet és címert ado
mányoz.
29.
1604.
Rudolf király Szabó Ferencnek, Jánosnak és Mihálynak

Zemplin. a 132. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung. a
23/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek. 1832. III. 15. a 37. olda
lon, ahol a címerszerző alias Literati Lelesziensis-nek van mondva. E . m.
30.
7605 március 8. Kassa.
Bocskay István Simándi Kállai máskép Eöttves Jánosnak

„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in cuius
campo sive area eques militari habitu indutus dextra ensem eva-
ginatum sanguine tinctum, sursum vibratum tenere conspicitur.
Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit
diadema regium gemmis unionibusque perbelié celatum, ex quo
dimidius monoceros, qualis ab umbilico anterioribus omnibus suis
partibus est, pedes protensos, cervicem caputque erectum habens,
eluctari quodam modo aut exilire videtur. Ex cono autem teniae
sive leinnisci utrinque aurei et coelestini coloris defluentes, ambas
scuti partes eleganter exornant."
A lépkedő lovon ülő vitéz felső testét páncél fedi, nadrágja
vörös, csizmája sárga.
Kihirdettetett 1606 nov. 15-én Zemplén vármegyében. A ne
mességszerző unokája, Kállai István 1724 december 18-án Bihar
vármegye deputatiója előtt ezzel az armálissal igazolta nemes
ségét.
Függő pecséttel.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 174. 1. 112. t, hol a ló zöld pázsi
ton vágtat, a vitéz ruhája végig v ö r ö s . A z oklevélen az évszám és a ki
hirdetés szövege elmosódott. A z oklevél keltét 1605-re és a kihirdetést
Zemplén v á r m e g y é b e Siebmacher alapján tettük.
31.
1605 június 24. Kassa.
Bocskay István Bélteki Vadas Istvánnak, a fejedelem l o

vászmesterének, és atyai unokatestvérének Bélteki Józsa András
nak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare colore ru-
beo, in cuius campo seu area homo militari
ferro instructus equo insidet, humero et fé
rne ro sagitta fransfixis, manu dextra gla-
dium cruentum sursum erectum tenet, supra
scutum galea militaris aperta est posita, ex
cuius cono teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc-inde defluentes, oras seu mar-
gines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
A címerleírás több tekintetben hiányos. A pajzsbeli férfi
balra forduló fehér lovon ül, jobb karján szíjjra akasztva tur
bános tatárfej lóg, lábát arany csizma fedi, a nyílvesszők színe
arany, szakálluk ezüst. A pajzsbeli férfi továbbá jobb combja
és a fekete nyeregtakaró közé egyenes hosszú kardot szorít. A
sisakon korona nincsen, helyét kék-sárga-vörös színű tekercs
foglalja el, melybe egy vörös és egy kék strucctoll van tűzve.
A takarók színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
A z oklevél szerint az adományozott címer azt a csatajelenetet
ábrázolja, melynek hőse maga a címerszerző volt. „Quod quon-
dam nobis cernentibus, contra Tartaros pugnando. praedicto
Stephano Vadas accidit."
Kihirdettetett 1606 május 10-én Szatmár vármegyének
Ővárott tartott közgyűlésén.
32.
1605 (?) augusztus 26. Kassa.
Bocskay István Boros Antalnak, feleségének Tanda Erzsé
betnek és fiának Boros Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo
sive area gryphus naturali colore depictus erectus stare, dextro
priori gladium evaginatum sursum erectum, sinistro vero pedibus
florem liliae candidae tenere visitur. Supra scutum galea militaris
clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque
unionibus exornatum, ex quo b r a c h i u m . . . gladium nudum tenere
conspicitur. E x cono autem galeae teniae seu lemnisci variorum
colorum hinc inde deíluentes, utramque scuti partém pulcherrime
Kihirdettetett 1609 május 13-án Borsod vármegye köz
gyűlésén.
F ü g g ő pecséttel.
Siebmacher, Siebenbürger Adel 132. 1. 71. t.
33.
1605 szeptember 25. — 1606 szeptember 24. Prága.
Rudolf kiráy névleg meg nem nevezett egyénnek régi ne

mességét megerősítve, régi címerét újra adományozza.
„Scutum videlicet militare erectum, linea perpendiculari in for
mám crucis ducta quadripartitum, in cuius dextra superiori et s i -
nistra inferiori rubri coloris scuti partibus singulus albi coloris inte
ger leo, in dextrum scuti latus dispositis posterioribus pedibus gra
diens erectus stare, atque hianti ore et cauda bifurcata erecta, ante-
rioribus pedibus caput Turcium tyara ornate redimitum, ceu osten-
tui tenere, in superiori vero sinistra et inferiori dextra a sibi invicem
acuminatim coherentibus scuti partibus, rubro similiter et aureo colo-
ribus discriminatis, in rubra quidem scuti area duo fluvii per trans-
versum currere, in campo vero aureo dimidia nigra aquila, pede, ala
et lingua protensis, qua olim gratia et beneficio divi quondam im-
peratoris et avi nostri charissimi sanctae memóriáé, progenitores
vestri ob praeclara facinora donati et ornati extiterunt, atque
inferior quidem in scuti latus sinistrum, superior vero in dextrum
conversa effigiata conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam mili-
tarem apertam sive clatratam, solidae nobilitatis decus, regio
diademate ornatam, ex quo dimidius priori per omnia similis albus
leo, anterioribus utrisque pedibus caput similiter Turcicum, priori
per omnia conforme tenens assurgere cernitur. A summitate vero
sive cono galeae lacinii sive lemnisci, hinc rubri et aurei, illinc vero
rubri similiter et nigri colorum, in scuti extremitates sese diffun-
dentibus, illudque piacidé ambiendo mirifice exornantibus."
A z oklevél szövege megemlíti, hogy a megadományozott
régi nemesi családból származik.
34.
Rudolf király Nezer Keresztélynek és testvéreinek Pálnak,

Kristófnak, Sebestyénnek, Gáspárnak és János Gáspárnak ne
mességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum nigri coloris, duabus obli-
quis et acuminatis aureis lineis a summo sive medio scuti ad eius
fundum pertingentibus ornate divisum, in quo paliti albi lapides
sive saxa fundamentalia, in superiori scuti parte quatuor, in média
vero tria, in fundo autem duo in forma quadrangulari acuta ordine
et ita quidem locati esse conspiciuntur, ut singula intersticiali linea-
rum aurearum parte tres lapides trigonis speciem referre videan-
tur. Scuto incumbit galea militaris clatrata sive aperta, solidae
nobilitatis decus, regio diademate ornata, ex quo duae alae aquili-
nae nigrae assurgunt, hinc aureo, illinc albo colore instar laminae
per médium distinctae, in quarum medio crocei coloris baculus
peregrinorum decenter positus cernitur. A summitate vero sive cono
galeae lacinii sive lemnisci, hinc albi et nigri, illinc vero nigri
similiter et aurei colorum, in utrumque scuti latus sese diffundunt,
illudque mire et decenter exornant."
35.
1605 december 11. Korpona.
Bocskay István az Anderko-családnak nemességet (és c í

mert) adományoz.
Ezt az oklevelet id. és ifj. Anderko András nemességük b i
zonyítása céljából Gómör vármegyében bemutatták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 82. lapon.
36.
1605 december 12. Korpona.
Bocskay István fejedelem a Csomaközy András, Szilassy

János, Kövy Miklós, Palay Pál, Kovács Albert, Somogyi György,
Farkas Mihály, Elek János, Csatári János, Szénásy Mátyás,
N a g y Mátyás, Füzy István és Hajdú Gergely kapitánysága alatt
álló hajdúknak, számszerint 9254-nek nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet cvatae figuráé coelestini coloris, cuius
extremitatem seu circumferentiam interiorem draco aureus in ova-
fam similiter figurám convolutus, cauda tripliciter per collum re-
flexa ambit, cruce rubea in ventre draconis clare et expresse emi-
nente, quem iílis ex propriis nostris signis gentilitiis, favoris et
benevolentiae nostrae erga ipsos declarandae impertiri voluimus.
Intra ambitum vero draconis et scuti meditullio dextrum brachium
hominis lorica indutum, acinacem recenti sanguine rubentem forti-
.ter vibrare, ad manubrium vero acinacis bombarda manuaria, pul-
vere sulphureo incenso explosa sclopetumque emissura cernitur.
Ex parte porro acinacis altéra fiammá ingens, fumo permixta, quae
in terrorem hostis aliquoties militibus nostris causa victoriae fűit,,
.summo cum impetu ardere, altéra vero sol aureus radiis fulgidissi-
mus ex rubicundo micantis aurorae gremio emergens, in monimen-
tum primae illius salutaris victoriae nostrae, quae circa auroram
•contigit, glorioso splendore conspicitur. Supra scutum galea mili-
taris aperta est posita, quam contegit corona regia, gemmis atque
unionibus apprime ornata, ex qua miles gladio deaurato succinctus
et laurea serta ornatus, dextra ensem, sinistra pugionem,' utrosque
nudatos tenere, et ovans pro adepta libertate, triumphum canere et
arma victricia hilariter vibrare condecenter visitur. E x cono autem
galeae teniae sive lemnisci, hinc rubri et coerulei, illinc vero aurei
et argentei colorum defluentes, utrasque oras seu margines ipsius
scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
A z oklevél a nemesítésről, mely az 1605 november 10-re hir

detett korponai országgyűlés határozatára történt, így emléke
zik meg:
„ . . . nostro (tamen) aevo contra infensissimos imperatoriae
maiestatis exercitus, sole ipsius clarius enituit, qui nomine et specie
auxilii ob Turcarum imminente? vires pátriám nostram ingressi,
munitissima quaeque regni Hungariae praesidia non solum occupa-
verant, verum extremo prorsus excidio, immanique et inaudita
•crudelitate, deleta Transylvania, universaque nobilitate oppressa,
orthodoxarumque religionum et patriarum legum libertatém omnem
in amplissimo etiam Hungariae regno infestare et penitus sufferre
praesumpserant, ita ut nemo sub eorum tyrannide vei hiscere,
nedűm caput erigere audebat, nisi praepotentissimus Deus praeter
omnem hominum spem, accincto femori nostro gladio suo et animo
addito, manu admodum exigua Gedeonis instar victricia nobis ab
hostibus reportare trophaea concessit. Sí quidem delati falsis c r i -
minationibus apud generalem Joannem Barbianum Cassoviensem,
alias íilium nostrum adoptivum, is praeter omnem viam iuris nil
tale merentibus, arcem unam nostram Zent Joob nuncupatam per
insidias occupavit, alteram Kerekianam aperta obsidione tentavit,
sed opera militum Haydonum bene nobis faventium repulsam, inde
passus clam et palám, vitae nostrae necem et extrema quaeque
machinatus est, metuentes igitur paratissimas illius copias (cum
plusquam decem millia armatorum in castris prae manibus habe
ret), eorundem militum haydonum opera ex tertia arce nostra
Solyomkoe vocata, quae loco impeditissimo inter cautes montium
sita est, in campum deducti, raptim cursim collecto validiore exer-
citu, cum generális adventum dumtaxat magnifici Joannis Baptistáé
Paeczen praestolaretur, qui cum peditum tribus millibus et mille
quingentis cataphractis Sylesianis iam-iam appropinquabat, quo
coniunctis viribus facilius in perniciem iam non modo nostram,,
sed totius gentis Hungaricae conceptum virus effunderet, nos cele-
ritate coniunctionem illorum praesentissimo misericordis Dei auxi-
lio praevenientes, ante crepusculum aurorae illucescentis, decimi
quinti diei mensis Octobris, anni millesimi sexcentesimi quarti,
ad villám desertam Almosd nuncupatam Paeczianas copias,
quae pars non modo fidentior, sed etiam validior omnium illorum
exercituum fűit, ipso etiam duce in captivitatem nostram redacto,
inopinante adorti, ad internecionem delevimus, quam cladem cum
generális intellexisset, incredibili perculsus formidine, fuga nimis
tumultuaria sibi consulendum putavit, quibus nostri a tergo i n -
haerentes, partim in itinere, partim vero ad ripam Tybisci fluminis,
maximám praesertim in exercitu Rasciano ediderunt stragem.
Tybisco vero itidem traiecto et Cassovia regia civitate occupata,
maiorem superioris Hungariae partém, quae iam antea a Caesa-
reanis multorum annorum spatio aeque in immunitatibus nobilitari-
bus, ac etiam religionis libertate multis módis erat oppressa, ac
earum vindicandarum occasionem avide expectabant, in verba
nostra alios invitos nonnullos spontaneos iurare coegerunt. Cui tam
late furenti incendio imperatoria maiestas obviam ire statuendo
rata Georgio Basta in mandatis dedit, ut cum expeditissimo et
validissimo illo exercitu, quem eo anno contra vires Turcarum et
summum Vezerium praeparaverat, nobis occurreret, cum eo postea
varia fortuna dimicantes, ad villám quidem et castellum Osgyan,
pars quaedam nostratium infeliciter, alias ad pagum Edelyen longe
foelicius deinde nunc victi, nunc victores, omnem fortunae aleam
et belli iniurias tam constanter et fortiter tota ea hyeme pertuli-
mus, ut insequenti vere, tentatis aliquot contra hostes impressioni-
bus, ex superiore Hungária vix ordinibus, uti par erat, servatis, et
fere praepropera festinatione Bastam cum omnibus suis copiis
eiecerimus, quibus nostri ubique a tergo inhaerentes Posonium
usque persequuti, ibique aperto Marté manus conserentes, victores
facti, pars Moraviam illico, pars vero traiecto Danubio inferiorem
Austriam et Styriam incendio, rapinis et depopulationibus late
vastarunt. Unde factum est, ut imperatoria maiestas per certos
legatos pacem a gente Hungarica petére, et amissas legum reli-
gionumque libertates haud gravatim et clementer in integrum re-
stituere non dedignata fuerit."
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1606 december 4-én
Kárászon tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat, a címerkép színes rajzával. Erede
tije Hajdú v á r m e g y e levéltárában, Debrecenben. — Kézirattár, 3804. fol.
lat. VI. köt. a 204—205. lapon, 1961. quart lat. a 134—147. oldalon.
Csonka szöveggel 188. quart lat. a 147—149. lapon.
Horváth S á n d o r : A hajdúk közös cimeresnemeslevele 1605-t>öl. T u
rul, 1905. évf. 174. lap.
37.
1605 6. Kassa.
Bocskay István erdélyi fejedelem Lossonczi Literátus János
nak és utódainak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini
coloris, in cuius fundo seu area rupes quin-
que collium turbinatim in altum emergens,
super quem dama naturali colore depictus,
capite auribusque erectis, pedibus anteriori-
bus . . . , posterioribus vero cacumini rupis
infixis, medio collo spiculata sagitta trans-
f i x u s . . . re cernitur. Scuto imposita est
galea militaris aperta, cuius conum seu
caput diadema regium, pretiosis gemmis
unionibusque eleganter distinctum, specio-
sum reddit, ex quo rursus integer dama
priori per omnia similis, spiculata iterum sagitta medio collo trans-
fossus exurgit, a summitate vero galeae teniae seu lemnisci hinc
argenteo rubroque, inde vero aureo et coeruleo coloribus, scutum
utrinque apprime ambientes et defluentes exornant."
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1605 szeptember 7-én
tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
38.
1605.
Bocskay István Nagykázméri Pénzes Lukácsnak és István
Kihirdettetett Zemplén varmegyében.
19. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 35. oldalon.
E . m.
39.
1605.
Bocskay István Czekei Czekey Péter sztropkói harmincados-
nak és testvérének Imrének nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 10. oldalon. E . m.
40.
1605.
Bocskay István Virányi Rusz Istvánnak nemességet és c í

mert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.,
a 21. lapon, hol a nemességszerzö elöneve Vitányi-nak mondatik. E . fj —
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 37. oldalon, hol az elönév szin
tén Vitányi-nak van írva. E . m.
41.
1606 január 20. Prága.
Rudolf király Mehkerti Milkowith Jánosnak II. Lajos király
tól nyert nemességét és címerét megerősíti.
„Scutum videlicet militare erectum, linea perpendiculari in
formám crucis ducta quadripartitum, in cuius dextra superiori et
sinistra inferiori rubri coloris scuti partibus singulus albi coloris
lapis positus esse, in superiori vero sinistra et inferiori dextra nigri
coloris scuti areis singulum fulvi leonis corpus, capite desecto,
collo cruento, pedibus posterioribus dispositis, caudaque bifurcata
erecta et ad dextrum scuti latus instar gradientis, anterioribus
pedibus ad rapiendum protensis effigiatum conspicitur. Scuto i n -
cumbentem galeam militarem apertam sive clatratam, solidae no-
bilitatis decus, regio diademate ornatam, ex quo brachium humá
num, armis indutum assurgere et manu compressa frameam nudam
cum infixo Ilii per fauces cruento capite leonino vibrare cernitur.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavi
et nigri, illinc vero rubri et albi colorum, in scuti oram fluitantibus,
illudque apprime exornantibus."
A z oklevél szövege a nemességet szerző érdemeiről a követ
kezőkép emlékezik meg:
„ . . . intelligamus te alias quoque in regno nostro Dalmatiae
nobilibus ortum esse parentibus, qui principibus suis patriaeque
utiles et chari fuerunt, virtutisque ipsorum condigna quoque prae-
mia et testimonia, insignia quoque nobilitaria a divo quondam
Ludovico Hungariae rege foelicis recordationis, antecessore nimirum
nostro promeruerant, quibus tu quoque hucusque gavisus, verum
hisce belli temporibu^ .na cum reliqua supellectili tua ipsum quo
que nobilitatis diploma, militum direptione et licentia amisisse per-
hiberis. Maiorum igitur tuorum secutus vestigia, statim a primis
adolescentiae tuae annis, spretis vitiis ac illecebris iuventutis mili-
tari te disciplinae addixisse, atque in Mártis area non contemnendo
operae pretio facto, sub vexillo reverendissimi et serenissimi prin-
cipis Maximiliani archiducis Austriae etc. fratris nostri charissimi
in Poloniam veniens, ibidem eius dilectionis diversa fortunarum
tuarum iactura exploratorem egisse, dumque per adversarios suae
dilectionis capereris et vestibus tuis detractis, literae apud te i n -
vestigarentur, ne iisdem secreta patefierent, tu prudenter eas intra
soccos tuos abscondisse et iterum forte fortuna manibus illorum
evasisse, nonnunquam vero per eosdem insecutus cum summo vitae
discrimine fluvium Visla eques transfretasse, sicque manus ipsorum
declinasse, ac a principio usque ad finem omnia fidei tuae com-
missa fideliter et diligenter executus fuisse, eiusque rei insigne
testimonium a sua dilectione tulisse. Postea vero, durante aspero
hoc bello Turcico, variis in locis, diversisque expeditionibus tam
generalibus quam particularibus interfuisse et in castris exercitus
nostri militasse, ac contra Christiani nominis hostes Turcas virili-
ter pugnasse, neque intestinis motibus in praedicto regno nostro
Hungariae exortis seductus, sed potius summa animi constantia et
dexteritate arcem fidelium nostrorum magnificorum Stephani et
Joannis Christophori Listhiorum Keopchen vocatam, ab eisdemque
curae et industriae tuae commissam in fide et devotione nostra
conservasse et ad praesens quoque in tuae f:ielitatis constantia
summa animi contentione pergere diceris."
42.
/606' február 16. Kassa.
I : Bocskay István Gyulay Albertnek, Péternek, Ferencnek és
Orbánnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum viridis coloris, in cuius
campo homo integer rubea véste indutus, pharetra sagittis referta
succinctus stare, dextraque manu hastam sursum porrectam duo-
bus velis, albo videlicet et rubro exornatam vibrare cernitur. Supra
scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema
regium, gemmis atque unionibus exornatum. Ex cono autem galeae
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utram-
que scuti partém pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1606 május 30-án Vára
don tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi, hibás m á s o l a t , a címerkép fényképes és fes
tett másolatával.
43.
Bocskay István Szentandrássy György borosjenői lovas

kapitánynak és testvérének Tamásnak, régi nemességüket meg-
. erősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet triangulare rubei
coloris, in cuius campo sive area galea
splendida framea nuda transfixa esse con
spicitur. Supra scutum galea militaris
clausa est posita, quam contegit corona re-
gia gemmis et unionibus ornata. Ex cono
autem galeae laciniae sive lemnisci vario
rum colorum hinc inde defluentes, oras seu
margines ipsius scuti decenter ambiunt et
exornant."
Kihirdettetett Zaránd vármegyében 1607 április 23-án.
44.

Bocskay István a régebben Egry István, most pedig Iste
Gergely kapitánysága alatt álló 300 vitéznek, akik magukat
Kereki várának védelmében kitüntették, Kölesér városban való
letelepítésük mellett nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare, in duas partes aequales sectum,
cuius média pars albi, altéra rubri seu sanguinei coloris apparet,
fundum quidem scuti seu imam partém cespis viridis occupat, sed
in ea medietate, quae album colorem refert, leunculus integer furi-
bundus, collo hirsuto, naturali colore depictus, aquilam expansis
alis in ea medietate, quae sanguinei est coloris, anterioribus pedi
bus conculcatam, pennas alae dextrae volatiles vellicare et extir-
pare cernitur. In signum videlicet victoriae illius Dei beneficio con-
cessae, quae numero et armis instructissimus imperatoriae maies-
tatis exercitus, uti praerecensitum esi, vexillis, signo aquilarum
praefulgente ornatus, a milite nostro, cui leo, signum scilicet no-
strum gentilitium fűit adhibitum, fusus, fugatus, tantum vulnus alae
aquilae illatúm sit. Supra scutum galea militaris aperta est posita,
animosae et campestris militae strenuam agilitatem, vigilantiam
et ad quodcunque periculum subeundum promptitudinem denotant.
Galeam autem militarem corona regia, gemmis, unionibusque or-
nata, pulcherrime contegit, ex qua quatuor pennae strutionis albi,
rubri, coerulei coelestinique colorum decore exurgunt, ex cono
autem galeae laciniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
Kézirattár, 2294. fol. lat. I. köt. a 189—190. lapon. — U . ott. 1279.
uart lat. I. köt. a 71—77. lapon március 14-i kelettel, valamint azzal, hogy
az armális Bihar vármegyének 1607 március 7-én V á r a d o n tartott köz-
yűlésén kihirdettetett.
45.
Rudolf király Bethlenfalvi Thurzó Györgynek grófi rangot

adományoz és őt és utódait az árvái örökös főispánsággal
ruházza fel.
Címeradományozás nem történt.
A z oklevél szövege a grófi rangot szerző érdemeiről a követ
„intelligimus... te, ubi primum adolevisti, viribus ac ingenii
pollentem non te luxui ac inertiae corrumpendum dedisse, sed arti-
mum quidem praeclararum rerum meditatione, corpus vero more
militari equitando, iaculando et cum aequalibus certando exercuisse,
idque ad omnia certamina ita composuísse, ut nemine aequalium
tuorum inferior conspicereris, quin et tempestatum incommoda,
algorem utpote et aestum ac singula, quae homines effoeminati
irum in modum refugiunt, singulari tollerantia pati consuevisse,
quo corpus ad vigulas, certamina et usitata bellorum stratagemata
quovis tomporé obeunda aptius habiliusque faceres. Aetate deinde
maturiore succendente, omnibus in id ingenii et animi viribus incu-
buisse, ut comprimis sacrae regni nostri Hungariae coronae et
deinde maiestati nostrae ac toti denique inclytae et aiígustissimac
domui nostrae Austriacae summa semper fide ac sinceritatis con
stantia et alacritate famulari et inservire posses. Facto itaque in
aula serenissimi quondam principis Ernesti archiducis Austriae
etc, fratris nostri charissimi foelicis memóriáé virtutum tuarum fun-
damento, primo quidem in dapiferi ac postea in pocillatoris officio,.
eius dilectioni per undecim continuos annos usque ad ultimum
vitae suae fideliter et laudabiliter servisse. Postmodum vero aula
egressus et animo ad disciplinam vitamque militarem applicato,
ante exortum hoc diuturnum bellum Turcicum, quod cum imma-
nissimis illis hostibus varia Mártis area et miro rerum eventu hac-
tenus per nos gestum est, in diversis regni nostri confiniis sub
ductu et auspiciis magnificorum quondam Francisci Dobó de
Ruszka ac Nicolai Palfy de Erdőd, partium eiusdem regni nostri
Hungariae Cisdanubianarum alias generális capitaneorum nostro-
rum, cum non contemnenda equitum manu stipendium militare
meruisse, multisque et variis excursionibus et conflictibus ac prae-
liis anno domini millesimo quingentesimo octuagesimo nono exor-
tis certorum equitum nostroruin Hunganae capitaneorum agendo
personaliter interfuisse, teque ibidem strenue et militariter gessisse,
prout etiam postea, anno nonagesimo íertio supra mülesimum et
quingentesimum illi confilctui ad Albam Regálém cum passa B u -
densi commisso, ex quo insignis de hostibus Turcis victoria repor-
tata fűit, uti animosus et cordatus miles praesens adfuisse et una
cum equo, cui insidebas, varia vulnera reportasse, ac eodem i n -
super anno in expeditione per magnificum quondam Christophorum
a Teuffenpach contra perfidos hostes Turcas suscepta, una cum
praefato quondam Nicolao Palfy in recuperatione nimirum arcium
et fortalitiorum Filek, Diwen, Kekkeo, Somosko, Hainaczkó, Hol
lókő, Buiak, Zechen ac anno millesimo quingentesimo nonagesimo
quarto itt expugnatione et recuperatione arcis Nograd et prima
obsidione arcis et praesidi Strigoniensis penes serenissimum prin-
cipem Mathiam archiducem Austriae etc, fratrem similiter nostrum
charissimum, te in omnibus locis, uti virum militarem decet, contra
ipsos hostes nostros, Turcas videlicet et Tartaros, animose
pugnando, fortém et strenuum militem declarasse et praestitisse,
ac eodem similiter anno Comaromio per Szinan passam obsidione
cincto, cum auxiliaribus copiis nostris, praeside dicto olim Nicolao
Palffy, ex mandato praefati serenissimi fratris nostri archiducis
Matthiae etc. non sine periculo vitae tuae animose in praesidium
illud cum militibus tuis ingressus, opem et suppetias obsessis
tulisse. Anno porro millesimo quingentesimo nonagesimo quinto
sub illustrissimo Carolo comite a Mansfeld, eo tunc locumtenente
nostro bellico, in secundaria obsidione Strigoniensi, atque tum
'illius, tum etiam arcis Hattwaniensis recuperatione anno nonage
simo sexto supra millesimum et quingentesimum peracta, sic etiam
in memorabili illa Christianorum pugna cum Turcarum imperatore
Mehemete eius nominis tertio ad Keresztes anno millesimo quin
gentesimo nonagesimo septimo commissa, penes serenissimum
principem Maximilianum archiducem Austriae etc. fratrem itidem
nostrum charissimum cum militibus tuis praesens adfuisse, atque
post amissum infoelici casu praesidium Agriense cum periculo
vitae tuae, amissis impedimentis ac rebus tuis, eotunc penes te
habitis difficulter evasisse. Deinde anno millesimo quingentesimo
nonagesimo octavo primae obsidioni Budensi usque ad finálém ca-
strorum exercitus nostri solutionem continuo interfuisse, anno vero
nonagesimo nono supra millesimum et quingentesimum Turcarum
et Tartarorum copiis valida manu Strigonium advenientibus, non
curata quavis incommoditate et spreto omni periculo, per turmas
eorum et médium hostium perrupisse et penetrasse ac in castra
nostra sub Strigonio posita, rebus ac servitoribus tuis nonnullis
amissis, incolumis pervenisse. Item anno domini millesimo sexcente-
simo primo in obsidione et recuperatione Albae Regalis, praesenti-
bus ibidem praefato serenissimo archiduce Matthia etc, generáli
exercitus nostri capitaneo ac vicegerente eiusdem et belliductore
nostro illustrissimo principe Philiberto Emanuele duce Lotharin-
giae et Mercurii eoque loco Dei beneficio foeliciter ab hostibus re-
cepto, te castra exercitus nostri non sine ingenti periculo cum tua
phalange animose intrasse, ibique praefato' serenissimo fratre
nostro archiduce Mathia etc. cum copiis suis in prima acie collo-
cato praelioque cum Turcarum exercitu fortiter commisso, equo
tecum in terram collapso, vestibusque tuis per hostes dissectis, Dei
tamen auxilio servatus, summa cum difficultate evasisse. Tandem
anno millesimo sexcentesimo secundo partium clicti regni nostri
Hungariae Cisdanubianarum generális noster capitaneus existens,
quo in cifficio per duos cum dimidio annos non inutiliter et cum
laude non postrema versatus eoque perfunctus es, tum secundario
factae obsidioni Budensi, tum aliis quoque variis praeiiis et con-
flictibus, prout sequenti etiam anno millesimo sexcentesimo tertio
expugnationi et recuperationi civitatis Pesthiensis ac tertiae obsi
dioni Budensi interfuisse et coniunctis cum spectabili et magnifico
comite quondam Francisco de Nadasd et magnifico item Sigis-
mundo ab Herbersteín viribus, beghum Zigetiensem castra exerci
tus nostri valido cum exercitu aggredi volentem, in occursum illius
viriliter et animose procedendo et conserta cum eo manu foeliciter-
que profligato, vexillis et praecipuis Turcis captis, plurimisque
caesis et victoria non contemnenda potita, praedicta castra nostra
ab incursionibus hostium Turcarum sociatis viribus tuta et salva red-
didisse. Postremo vero, postquam anno sexcentesimo quarto supra
millesimum in saepedicto regno nostro Hungariae variae rebelliones
et nocivi motus ac intestina dissidia exorta fuissent et succrevis-
sen,t, multique regnicolarum et subditorum nostrorum a constantia
fideque et fidelitate, Deo> imprimis ac deinde etiam nostrae maies
tati et sacrae eiusdem regni nostri Hungariae coronae debita, levi-
ter ac temere deflexissent et defecissent, tu tamen Georgi Thurzo,
avitae virtutis et constantiae ac fortitudinis animi memor, tanquam
firmissima petra nullis omnino, licet magnis et splendidis pollicita-
tionibus, neque ullis adversariorum minis et territamentis te a fideli
nostro obsequio et devotione quovis modo et arte avelli et dimoveri
passus es, sed potius caeteris etiam subditis nostris vicinisque v a -
cillantibus non laboribus rebusque et facultatibus, non denique
tuae ac tuoíum vitae et personis parcendo, bono exemplo constan-
tiae et fidelitatis praeluxisse ac interceptum per adversarios ca-
strum tum Bichie et Vulcano per eos traditum, propriis viribus ac
virtute ab eis iterum recepisse eoruimque proterviam et insolentiam
aedita in illos insigni strage sufficienter vindicasse et compescuisse,
atque te in pristina et constanti fidelitate et devotione nostra ad
extremum usque vitae tuae halitum, etiam cum omnium rerum et
bonorum tuorum detrimento et iactura, inviolate et immobiliter per-
mansurum non solum solenniter vovisse ac testatum esse, verum
etiam vicinos quoque tuos et alios omnes ad similem constantiam
et fidelitatem servandam animose ac strenue animasse et cohorta-
tum fuisse, sicuti haec omnia veraci ac fideli relatione abunde i n -
telleximus, ita propria quoque nostra experientia sufficienter et
lucide ac benigna cum satisfactione nostra cognovimus, neque con-
cepta iampridem de te spe nostra unquam frustrati sumus, nihil
enim omnino hucusque in te desideravimus, quod vei a solerti et
prudenti vei animoso et forti milite vei constanti et fideli servitore
in utroque fortunae statu cum perpetua et insigni nominis tui laude
expectari oportuit."

Siebmacher, 670. 1. 464. t.
46.
1606 május 19. Kassa.
Bocskay István Köleséri Szabó Jánosnak nemességet és c í
mert adományoz.
fundum quidem viridis collis occupat, ex quo brachium humánum,
lorica indutum, eminens gladio nudato caput Turcicum transfixum
sursum porrectum tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris
clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque
unionibus exornatum. Ex cono autem galeae laciniae sive lemnisci
variorum colorum oras seu margines scuti pulcherrime ambiunt
atque exornant."
Kézirattár, 2265. foi. lat. III. köt. a 2—3. lapon.
47.
Rudolf király Giletinczi Osztrosyth Andrásnak és Istvánnak
bárói rangot adományoz.
48.
1606 július 20. Kassa.
Bocskay István Gyarmati Haranghy Ferencnek, fiának J á
nosnak és testvérének Györgynek nemességet és címert adomá
nyoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, ex cuius
fundo leopardus dimidius naturali suo colore depictus eminere, in
oreque gladium nudum tenere visitur. Supra scutum galea milita
ris clausa est posita, quam contegit corona regia gemmis atque
unionibus exornata. Ex cono autem galeae laciniae sive lemnisci
variorum colorum ora seu margines ipsius scuti pulcherrime am
biunt atque exornant."
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1607 február 5-én
Kárászon, majd Bihar vármegyének 1625 március 14-én Vára
Függő pecséttel.
49.
1606 augusztus 1. Kassa.
Bocskay István Csorvási Füry máskép Csorvásy Gergely
nek és Antalnak, Kövy Miklós mezei hajdúkapitány alatt tett
szolgálataikért nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare rubei co-
oris, cuius fundum viridis cespes occu-
pat, super quo integer homo militaris,
habitu militari indutus, hostile caput
recenter amputatum hasta flavi coloris
JUJH flammulis ornata terraeque infixa tenere
TOJÍK) visitur. Scuto galea militaris clausa i n -
nmuk < cumbit, quam corona seu diadema regium
variis gemmis unionibusque preciosis
eleganter distinctum contegit. Ex cono
vero sive summitate galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc-inde
defluentes oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
A címerleírás nem egészen teljes. A pajzsbeli férfi mellét
páncélvért, karjait páncéling ujjai, fejét arany állazóval ellátott
sisak fedi; a mellvért alól ruhájának széle kilátszik, melynek,
valamint nadrágjának színe is a képen elkopott; lábait sárga
csizmák födik, oldaláról fekete szíjjon arany veretű fekete kard
függ. A takarók színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett 1607 március 7-én Bihar vármegye közgyű
lésén.
F ü g g ő pecsétje elveszett. E r r ő l az armális felhajtott szélén a követ
kező feljegyzés áll: „ T e s z e k jo lelki esmerettel tanubizonságot, hogy
szemem előtt szakasztotta le az magam s a l a g v a r d á m az almarisrol az
petsétet, az viaszát egyben tördelvén, az selyem sinorral köté által az
maga lódingját. Debrecen 19. Maji a. 1688. Szenczi P á l debr.(eczeni)
eccl.(esia) l.(elki) p á s z t o r a és az tractus t. seniora rnp."
50.
1606 augusztus 1. Kassa.
Bocskay István Balázsházi Saigi Istvánnak, Bálintnak és
Ferencnek, Szilassy János hajdúkapitány vezérlete alatt teljesí
tett szolgálataikban szerzett érdemeik fejében nemességet és cí
mert adományoz.
„Scutum videlicet militare rubei coloris erectum, in cuius
campo sive area duae expansae alae vulturis, radicibus evulsae,
coniunctae positae sunt, in quarum medio nudatus mucro erecte
locatus visitur. Scuto galea militaris clausa est imposita, quam
corona seu diadema regium variis gemmis unionibusque preciosis
eleganter distinctum contegit. Ex cono vero sive summitate galeae
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes oras
seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Mellékelve a címereslevél és külön
a címerkép fényképe. Eredetije, festett címerképpel, (függő pecsétje
hiányzik) a Saigi-család birtokában, Budapesten.
51.
7606' augusztus S. Kassa.
Bocskay István Szabó máskép Elek Györgynek nemessé
get és címert adományoz.
„Scutum videlicet tria ornatus, dextra frameam nudam
sanguine scatentem, sinistra autem manibus frenum equi tenere
visitur unde miles priori per omnia similis umbilicotenus
emergens, dextra pugionem sanguine conspersum, sinistra
. . . . oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
A z oklevél élére festett címerkép kék mezőben zöld alapon,
jobbra forduló lovon vágtató párduckacagányos, Zrínyi-sisakos,
páncélos vitézt ábrázol, jobbkezében kardot villogtatva. Sisak
dísz: kinövő páncélos vitéz, kacagány nélkül, fejét nyitott sisak
fedi, jobbjában kardot, baljában buzogányt forgatva. Takarók
színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat, a címerkép fekete rajzával. Csonka
eredetije (csak fele van meg s pecsétje szintén elveszett) Nedeczky T i -
"bor tulajdonában, Budapesten.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 220. 1. 158. t. Az oklevél kelte a
Siebmacher adatai után van adva.
52.
7606 szeptember 2. Kassa.
Bocskay István Halasi Fekete Péter kapitánynak és az alatta

szolgáló Halasi Beödi Mátyásnak, Abádi Medi Istvánnak, Mak
iári Kiss Pálnak, Saradi Rácz Farkadnak, T u r i Pap Istvánnak,
Chefi Hati Jánosnak és Rábei Makkos Ferencnek, századosok
campo super viridi cespite in ima scuti parte existenti, tigris natu-
rali colore depictus, posterioribus pedibus innixus, anterioribus a u
tem laevo praetenso, dextro vero frameam nudam sanguine oblitam,
vibrantis instar tenere et cum catafracto quodam equestri alioquin
etiam fortiter armato et sinistra peltam, cuius médium flammae_ar-
dentis figura a priori circumíerentia ad postremam perducta exor-
nat, dextra vero manibus mucronem evaginatum tenente, ictum infe-
renti simili congredi duello visitur. Scuto imposita est galea mili
taris aperta, quam diadema regium gemmis unionibusque decenter
ornatum contegit, ex quo mediotenus altér exurgit tigris, in signum
triumphi peltam priori per omnia similem laevo pede, dextro autem
vexillum gerens, in quo aquila naturali colore depicta, rostro
elato, alis expansis, pedibus aureis innixus stare conspicitur. E x
cono autem galeae laciniae sive lemnisci, a dextra flavi et coerulei,
a sinistra vero partibus rubri et albi colorum utrinque defluentes,
oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1607 február 5-én tar
tott közgyűlésén.
Kézirattár, 2265. fol. lat. 11. köt. a 66—69. lapon. 2230. fol. lat.
11. köt. a 427—428. és 3804. fol. lat. VI. köt. a 201—203. lapon.
53.
1606 szeptember 22. Kassa.
Bocskay István Kismarja város kiváltságait és pecsétjét
megerősíti.
„Sigillum imaginem illustrissimi et fortissimi alicuius hoerois
adulta iam aetate provecti, amictu rubeo pileoque nigro, candidis
pennis geminis, consertis gemmis et unionibus distincte variegatis
exornato, induti, ense deaurato succincti, in solio principali purpura
obducto, a parte pariter posito modesta gravitate compositis mani
bus considentis, ab una frameam distinctam sanguine rubentem,
parte vero ab altéra deauratam penes se a latere habentem, vivam
principális dignitatis quasi speciem referentem, in argento vei cupro
aut alio metallo his circumductis caracteribus P R O D E O insculpent."
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1607 január 2-án tartott
közgyűlésén.
Kézirattár, 2265. fol. lat. II. köt. a 99—101. lapon.
54.
/ -
1606 november 26.
Rudolf király Fodor Györgynek és Bálintnak nemességet és
címert adományoz.
A z adományozás megtörténtéről Komárom vármegyének
1725 november 21-én kiadott nemesi bizonyítványából értesü
lünk, mely szerint ifj. Fodor György révkomáromi lakos nemes
ségét a fenti armálissal igazolván, a vármegyei nemesek sorába
felvétetett.
55.
1606.
Rudolf király Orbowai Jakusith Andrásnak bárói rangot
adományoz. Címeradományozásról nincs említés.
Kézirattár, 2238. fol. lat. a 170—171. oldalon. Csonka szöveg.
Siebmacher, 265. 1. 201. 202. t.
56.
1606.
Bocskay István Halászi Fekete Péternek, a mezei hadak
kapitányának nemességet és címert adományoz.
„ S c u t . coronatus leo dextro pede clavam ductoralem, sinistro
vexillum."
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 15. oldalon.
Siebmacher, 169. 1. 135. t. III., hol az előnév Halasi-nak van mondva,
és Siebenbürger Adel, 156. 1. 94. t. I.
57.
1606.
Bocskay István Fekethe Péternek nemességet és címert
adományoz.
Zemplin. a 43/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
7/b. lapon. E . fj. T a l á n azonos az 56. szám alatt közölttel.
58.
1605—1606.
Bocskay István Kézdivásárhelyi Hodor Kelemennek nemes
séget és címert adományoz.
„Scutum videlicet íriangulare coelestini coloris, in cuius campo
sive area integer homo, habitu sacerdotali indutus, erecte aperto
capite stat, leva librum apertum tenere, dextra autem manu velut
contionaturus gestare conspicitur. Supra scutum galea militaris
clausa est posita, quam contegit corona regia et unionibus perbelié
ornata, in cuius summa parte grus naturalibus suis pennis depicta,
rostro calamum, dextro autem pede lapillum elevatum stringere cer-
nitur, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum
hinc-inde defluentes utramque scuti partém pulcherrime ambiunt
et exornant."
Kézirattár, 1961. quart. lat. a 83—86. lapon.
59.
1605—1606.
Bocskay István Szabó Györgynek nemességet és címert
adományoz.
„Scutum videlicet tria ornatus, dextra frameam nudam
sanguine scatentem, sinistra autem manibus frenum equi tenere visi-
tur, a . . . . unde miles priori per omnia similis umbilicotenus emer-
gens, dextra pugionem sanguine conspersum, sinistra . . . entes oras
E g y s z e r ű , X X . századi másolat.
Világosan azonos az 51. sz. alattival. (Cz.)
60.
1607 május 10. Prága.
Rudolf király Szölcsei Szölcséni Mihály deáknak, unoka
testvéreinek Dékán Andrásnak és Mártonnak és ezek nővérének
Dékán Dorottyának nemességet és címert adományoz.
coelestini coloris, cuius fundum triiugis
viridis monticulus occupat, super quo
bini griphi aurei coloris, divaricatis po-
sterioribus pedibus, caudis demissis, alis
expansis, oris patulis, linguis rubicundis
exertis, sinistros anteriores pedes sibi
invícem iungere, dextris vero diadema
regium tenere et elevasse ac e regioné
sibi erecte stare visuntur. Scuto incum-
bentem galeam militarem apertam, regio
diademate, pedem aquilinum, unguibus
strictum ensem capulotenus comprehen-
dentem et attente ornatam. A summitate vero eius (így!) cono ga
leae laciniis seu lemniscis hinc aureis et coelestinis, illinc vero
rubris et candidis per ambas scuti partes difluitantibus, illudque
decenter exornantibus."
Kihirdettetett 1608 május 5-én Nyitra vármegyének N a g y -
Tapolcsánban tartott ítélőszékén.
T ö r e d e z e t t függő pecséttel.
61.
1607 június 28. Kolozsvár.
Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem Rácz Mihálynak, Kéri
.Mátyásnak, Ivánházi Péternek és Becsey Jánosnak, a fejedelem
lippai familiárisainak, a Básta Györgytől nyert nemességüket
megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in cuius campo
sive area homo integer equo insidens, dextra manu mucronem eva-
.ginatum, sanguine madentem sursum porrectum, sinistra vero
habenas tenere, necnon caput Turcicum iuxta sinistrum latus equi
humi iacere prospicitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus exorna-
tum, ex quo rursus lilium convalium floridum eminere visitur. Ex
cono autem galeae laciniae sive lemnisci variorum colorum hinc
inde defluentes, oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt
et exornant."
A pajzsbeli alak páncélvértet visel, melyen alul vörös ruhája
kilátszik, fejét elöl nyílt sisak fedi, jobbjában arany markolatú
kardot emel vágásra. A takarók színe mindkét oldalról kék
arany.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 122. 1. 60. t. Az itt közölt rajz az
eredetitől annyiban tér el, hogy a sisakdísz heraldikai liliomot mutat.
62.
1607 július 20. Gyulafehérvár.
Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem a Szilassi János kapi
tánysága alatt álló négyszáz katonának a Magyarországon folyt
küzdelmekben szerzett érdemeik jutalmául nemességet és címert
adományoz, őket a Bihar vármegyében fekvő Ürögdön és Oroszi-
ban letelepíti s ott nekik birtokot adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius fundo
(supra) auream coronam leo integer deauratus posterioribus pedi
bus stare, bifurcata cauda versus collum deflexa, ore hianti, lingua
exerta, anterioribus vero arbusculum olivae ingenti visu comprc-
hensum furibundus tenere conspicitur. Supra scutum galea milita
ris aperta est posita, quam contegit corona seu diadema regium,
gemmis unionibusque decenter exornatum, ex quo homo militaris,
galea, thorace et lorica totus indutus, umbilicotenus emergere,
sinistra manu arbusculum olivae ex pedibus leonis tanquam hostis
acerrimi ense dextra manu apprehenso ereptum ovans triumpha-
bundus ostentare visitur. Ex cono autem galeae teniae sive lemnisci
variorum colorum hinc inde defluentes, oras seu margines ipsius
A z oklevelet 1607 szeptember 19-én Gyulafehérvárott kelt
oklevelével a fejedelem átírta és végleges formában megerősí
tette.
63.
1607 július . . . . Gyulafehérvár.
Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem ismeretlen nevű egyén
részére nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet triangulare coele
stini coloris, cuius fundum truncus quo
monedula naturali suo colore depicta stare,
oreque tres spicas tritici tenere conspicitur.
Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema et
unionibus exornatum, ex quo brachium
humánum humero resectum ensem nudum
sursum porrectum tenere visitur. Scuti deni
que oras teniae sive lemnisci defluen
tes pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Bihar vármegyének Váradon tartott közgyű
lésén 1608-ban.
A z armális nagyon rossz állapotban maradt reánk; a címerszerző
neve teljesen ki van vakarva, az oklevél elrongyolva és elszakadva.
64.
Rudolf király Modor város kiváltságleveleit megerősítve, ré
szére a vörös viasszal való pecsételés jogát adományozza és
régi címerét megerősíti.
„Scutum nimirum erectum, linea a summo deorsum per mé
dium ducta hinc quidem in aureum, illinc vero in rubrum campos
divisum, in cuius dextra scuti parte ex triiugi viridi monticulo obli-
que assurgente vitis viridis ad scuti summitatem cum dependenti-
bus ex illa tribus botris excrevisse, in sinistra vero rubei coloris
scuti parte tres albae laminae instar fluviorum transversum ductae
conspiciuntur."
II. Mátyásnak 1609 április 10-én Bécsben kelt megerősítő
okjevelében.
Kéziratár, 2230. fol. lat. II. köt. az 50—54. lapon. 2235. fol. lat.
I. köt. a 156—159., 2337. fol. lat. II. köt. a 281—284. lapon és 188. quart.
lat. a 180—181. lapon.
65.
1607 november 27. Kolozsvár.
Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem Sárkány Fábiánnak,
Lippa vára prefektusának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, coelestini coloris, in cuius
campo sive area duas claves, transversim positas, ensis nudus,
capiti Turcico transfixus superne dividere visitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium,
gemmis, auroque pretiosis eleganter distinctum. Ex cono vero sive
summitate galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc-inde
defluentes, oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
A gyulafehérvári káptalan 1828 július 10-én kelt hiteles kiadványá
nak — mely a címerszerző nevén kívül az armálisnak csak keltét, kiállí
tóját és a címerleírást adja — egyszerű, X I X . századi m á s o l a t a . Béldi
István gyűjteményéből.
66.
1608 február 20. Prága.
Rudolf király Korponay Jánosnak, fiának Györgynek és
testvéreinek Andrásnak és Pálnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, triiugi
viridi monticulo a fundo promanante, ex cuius eminentori iugo
medius fulvus leo, ore hianti, lingua exerta, caudaque bifurcata
erecta, sinistro pede ad rapienduin protenso, dextro vero nudum
bipennem elevasse, inque dextrum scuti latus conversus esse cerni-
tur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diade-
mate, militem cataphractum, sereno vultu nigroque mistace conspi-
cuum et galea plumis strutionum rubris erecte assurgentibus ornata
tectum, sinistra manu lumbis iniecta, dextra vero bipennem nudum
vibrantem pubetenus proferente ornatam. A summitate vero seu
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc
vero candidis et rubris, in scuti oram mixtim dependentibus, illud-
que apprime exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1609 január 28-án tartott
ítélőszékén.
Kézirattár, 2211. f o l . lat. 111. köt. a 314—315. lapon. Ugyanott a
címerkérö folyamodvány m á s o l a t a is.
Siebmacher, 328. 1. 247. t. b., némi eltéréssel a szövegtől.
67.
Rudolf király Vizkelethy Tamásnak és fiának Mihálynak

bárói rangot adományoz.
Kihirdettetett 1608-ban Zemplén vármegyében.
Az oklevél a rozsda és nedvesség miatt csak egyes darabokban
maradt reánk, melyekből a kiállító nevén, az adományt nyertek nevein és
a kihirdetési záradék évén é s helyén kívül egyebet megállapítani nem le
het. A Királyi Könyvek segítségével azonban kimutatható, hogy e t ö r e
dékek a család bárói oklevelének részei. F ü g g ő pecsétje is megvan, de
közepén kettétörve.
68.
1608 május 20. Gyulafehérvár.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Domahidi Sipos Márton

nak és Péternek, atyjuknak Jánosnak és testvérüknek Andrásnak
nemességet és címert adományoz s egyben Domahidán levő há
zukat a közterhektől mentesíti.
sive area duae alae aquilinae seiun . . . et . . . ím collocatae esse
cernuntur. Supra scutum galea miiitaris clausa est posita, quam
contegit corona regia, gemmis et unionibus ornata, ex cuius utris-
que marginibus similiter alae, prioribus per omnia similes eminere,
quarum in medio dextrum brachium humánum, lorica indutum,
gladium nudatum, sursum porrectum tenere visitur. E x cono autem
galeae tcniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes,
Kihirdettetett Közép-Szolnok vármegyének 1608 június
16-án Ákoson, majd 1609 január 7-én Szatmár vármegyének
Csengerben tartott ítélöszékén.
E g y s z e r ű , XVIII. századi másolat, a Domahidi Sipos-család levél
tárában.
69.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szoboszlói Szabó máskép

Lukácsy Jánosnak, a fejedelem mezei hadai kapitányának és
alatta katonáskodó testvéreinek Istvánnak és Miklósnak, régi
„Scutum videlicet militare rubri
coloris erectum, in cuius campo sive
area super viridi cespite phaleris or-
nato, superbeque gradienti albo coe-
lestino equo, cauda rubente, homo
militaris, tunica brevi sandicei, calig
vero punicei (colorum) et calcareato
cothurno indutus, necnon galea albis
cristis gruinis decorata, thorace, lorica
et framea deaurata ornatus, manuum
dextra clavam ductoralem fortiter
comprehensam atque elevatam, sini-
stra vero capistro frenum equi dirigens,
erecto corpore insidere visitur. Scuto
galea item militaris incumbit, quam
corona seu diadema regium gemmis, unionibus, preciosisque .lapi-
dibus abunde distinctum contegit, ex quo integer leo, erecto sur
sum corpore et capite, rictu hiante, lingua rubicunda exerta, pedi
bus posterioribus utrinque super margine coronae, cauda bifur-
cata in dorsum reflexa, ad standum dispositis, anteriorum dextro
frameam elevatam recentique sanguine madentem fortiter vibrare,
sinistro autem vexillum rubrum tenere conspicii'ur. Ex corona vero
(
sive summitate galeae teniae seu lemnisci, hinc aurei et coelestini,
illinc rubei et argentei colorum apprime defluentes, oras sive mar
gines ipsius scuti eleganter ambiunt et exornant."
Kihirdettetett 1609 április 1- vagy 9-én Bihar vármegye
közgyűlésén és 1703 március 8-án Heves és Külső-Szolnok vár
megyéknek Gyöngyösön tartott ítélőszékén.
T ö r e d e z e t t függő pecséttel; a kihirdetési z á r a d é k egy része teljesen
el van mosódva.
70.
1608 június 12. Gyulafehérvár.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Váradi Sáfár (Saffar)
Gáspárnak, Jánosnak és Istvánnak nemességet és címert adomá
nyoz és váradi házukat nemesi birtoknak nyilvánítja.
„Scutum videlicet militare rubri coloris,
cuius fundum triiugis rupes occupat, cui leo-
pardus naturali suo colore depictus erecta
cauda, lingua exerta, in dextrum scuti latus
conversus, antterioribusque pedibus gladium
sursum elevatum tenere visitur. Supra scutum
g a l e a militaris clausa est posita, quam conte
git diadema regium, gemmis atque unionibus
exornatum. E x cono autem galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde defluen
tes utramque scuti partém pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1608 november 25-én
Váradon tartott itélőszékén.
71.
Báthory Gábor Bogdi Pap Mihálynak és feleségének Achy
Annának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet miütare coelestini coloris, in cuius campo
sive area leo integer naturali depictus colore telum quoddam ore-
tenus medio apprehensum tenere comspicitur. Supra scutum galea
militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis
atque unionibus apprime exornatum, super quo brachium humá
num numero resectum loricaque indutum, ensem nudum sursum
porrectum fortiter vibrare cernitur. E x cono autem galeae laciniae
sive lemnisci variorum colorum hinc inde
deffluentes utrasque oras seu margines
ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exor
nant."
A takarók színe jobbról kék-arany,
balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Bihar vármegyének
1608 július 5-én Váradon tartott itélő-
székén.
Töredezett függő pecséttel. Dr. Pap Móric
kúriai bíró letétje.
72.
1608 december 2. Bét
II. Mátyás üávai üaál Jánosnak, Takács Györgynek. S z a -
lay Miklósnak és Mikes Jánosnak, régi nemességüket megújítva,
címert adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum coe
lestini coloris, cuius fundum viridis campus
occupat, in quo naturális cervus, ore viridia
ramorum fólia . . . . flexis, per collum tela sive
sagitta transfixus, ac in dextrum scuti latus
conversus, pedibus dispositis composite st'are
conspicitur. Scuto ineumbentem galeam mili-
tarem apertam, regio diademate, dimidium
cervum priori . . . . anterioribus pedibus ad
saliendum protensis proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis utrinque aurei et ooelestini colorum, in scuti oram flui-
tantibus, illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1609 június 26-án
Apáciban tartott itélőszékén és Bihar vármegyének 1609 decem
ber 7-én Váradon tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecsétje elveszett; a hártya több helyt szakadozott.
73.
1608 december 2. Pozsony.
II. Mátyás i d . Thuriki Thuránszky Rafaelnek, Thuránszky
N . gyermekeinek N . fiúnak és Erzsébetnek, valamint Uriel gyer-
mekeinek Jánosnak, Izraelnek, Zsófiának és . . . . , régi nemes
ségüket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea per médium .trans-
versum ducta, superne in coelestinum . . . . na
turális nigra aquila, lingua rubicunda exerta,
alis explicatis, pedibus e terra sese erigens et
ad volandum parata . . . . autem coelestinam
aream igneus sol, radiis diffusis . . . . orbe l u -
mine suo collustrans, irradiare conspiciuntur.
Scuto incumbentem galeam militarem aper
tam, regio . . . . formem producente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis hinc coelestini et aurei, illinc rubri
et albi colorum in scuti oram fluitanti-
bus . . . "
Az oklevél fele hiányzik; függő pecsétje elveszett. A T h u r á n s z k y -
iratok között.
74.
II. Mátyás Halász Mártonnak, feleségének és gyermekeinek

Borbálának, Jánosnak, Miklósnak, Mihálynak és Évának nemes
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, triiugi viridi
monticulo in fundo scuti, in cuius monticuli inter-
medio regia corona superimposita esse, ex qua
cinerei coloris pelicanus, collo incurvato, rostro
pectus suum vellicans et sanguine suo pullos
conspergens, alis expansis provenire conspiciun
tur. Scuto incumbentem galeam militarem aper
tam, regio diademate, tres spicas triticeas flave-
scente arysta inter duas alas aquilinas, hinc rubro
et albo, illinc coelestino et aureo coloribus dis-
criminatas, proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubri et albi, illinc coe
lestini et aure colorum, in scuti oram fluitantibus, illudque apprime
exornantibus."
Kihirdettetett Vas vármegyének 1610 április 5-én tartott
közgyűlésén.
75.
1608 december 18. Bécs.
II. Mátyás Geszterédy Zsigmondnak, Hatvan vára ostromá
nál, továbbá a huszti katonaság vezérletében szerzett érdemeiért,
valamint nővérének Juditnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coele
stini coloris, ex cuius fundo colles duo virides ca-
cuminatim exurgere videntur, in cuius sinistri
videlicet verticis apice clarus equus nivei coloris,
pegasus dictus, expansis alis nigris elevari, an-
terioribus autem pedibus erectis vacuum aera
quatere, posterioribus vero ad saltum expositis,
lingua exerta, auribus surrectis, iubis in ventos
resolventibus, capite in altum directo, cauda voli-
tante, totus in volatum rite prorumpere conspici
tur. Scuto incumbentem galeam militarem aper-
tam sive clatratam, regio diademate, dimidiatum
pegasum priori per omnia similem producente ornatam. A summi-
tate vero seu cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc albi et rubri,
illinc aurei et coelestini colorum in scuti oram defluentibus, illud-
que decenter adornantibus."
Kihirdettetett Ugocsa vármegyének Sasvárott tartott köz
gyűlésén 1609 július 9-én. A felhajtás másik szélén a következő
feljegyzés olvasható: Praesentatae sunt mihi Paulo Zoltán vice-
comiti comitatus Ugocsa 18. die mensis Julii 1609.
76.
1608 december 19.
II. Mátyás a Mebus-családnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1609 március 23-án
Gömörön tartott közgyűlésén.
E z armálissal Mebus János fia Pál fia János fia Nebest
György és atyafiai János fia György fia György fiai György és
Mihály nemességüket Gömör megyében igazolták.
77.
1608 Várad vára.
Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem Kupisynki Horváth

Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. coin.
Zemplin. az 53. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
78.
1576—1608.
Rudolf király Egry Péternek nemességet és címert adomá

nyoz.
Kihirdettetett 1622-ben Zemplén vármegyében.
Zemplin. a 39. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 6/b. lapon. E . fj.
79.
1576—1608.
Rudolf király Gönczy Bálintnak és fiainak Györgynek és

Kihirdettetett 1664-ben Zemplén vármegyében.
Zemplin. a 48/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés.
80.
1576—1608.
Rudolf király Mihályi Györgynek és Péternek nemességet

a 15. lapon, hol az armális 1622-re! van téve. E . fj. — Levéltár, Címeres
levelek. 1832. III. 15. a 30. oldalon, hol az armális kelte szintén 1622-re
van téve. E . m.
81.
1576—1608.
Rudolf király a Nagy-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
1724-ben Zemplén megye Villás Pétert, ki nemességét ezzel
az armálissal akarta igazolni, a néveltérés miatt, továbbá a c í
mereslevél keltének régisége miatt a leszármazás bizonyítására
utasította.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actor, privileg. nobilit. com.
82.
1609 január 16. Bécs.
II. Mátyás Csorbássy Tamásnak, feleségének Somossy

Sárának, mostohafiának Csorvássy máskép Vincze Jánosnak és
gyermekeinek Mihálynak, Gergelynek, Erzsébetnek és Annának
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1610 június 25-én
Apagyon tartott közgyűlésén.
Ezen armálissal Csorvássy Tamás fia Lukács fia András
nemességét Gömör vármegyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 29/b. lapon.
83.
II. Mátyás Losonczy Jánosnak, feleségének Gáli Annának

és gyermekeinek Péternek, Jánosnak, Katalinnak és Zsófiának
Kihirdettetett Gömör vármegyében ( ? ) 1609 május 11-én.
Ezen armálissal Losonczy György, János és Zsigmond ne
mességüket Gömör megyében igazolták.
84.
II. Mátyás Marthon Pálnak, feleségének Erzsébetnek, gyer

mekeinek Istvánnak, Jánosnak és Zsuzsannának, továbbá roko
nának Panda Bálintnak és utóbbi gyermekeinek Györgynek,
Gergelynek, Katalinnak és Ilonának nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum, lamina instar fluvii per
médium late currente superne in rubrum, inferne in coelestinum
campos divisum, cuius fundo triiugis viridis monticulus increvit, in
summitatibus eiusdem tres stellae aureae fulgere, superiorem autem
rubram aream tres manipuli tritici maturi ordine dispositi occupare
conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio
diademate, manipulum inter duas alas aquilinas, ex una coelestino
et aureo, parte vero ah altéra rubro et subcinereo coloribus discri-
minatas, locatum proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc aurei et nigri, illinc rubri et albi
colorum, in scuti oram fluitantibus, illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1609 május 4-én Rév
komáromban tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 1U32. fol. lat. a 12—13. lapon.
85.
1609 január 31. Gyulafehérvár.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szkorely Katona Tamás
nak és Simonnak és Szkorely Margitnak nemességet és címert
adományoz.
sive area triiugis monticulus eminere, supra quem corona aurea
gemmis distincta stare, unde leopardus integer cauda in altum
sinuose reflexa, linguaque exerta prominens erectus, dextro fra
meam nudam, sinistro vero pedibus hastam sursum porrectam
tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam
contegit corona rursum regia, margaritis et unionibus praeciosissi-
mis pulcherrime variegata, ubi tres pennae gruinae albae decenti
ordine collocatae affixae cernuntur. Ex cono autem galeae teniae
sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, oras seu mar
gines ipsius scuti pulcherrime decenterque ambiunt et exornant."
F ü g g ő pecsétje elveszett, a címerkép helye üres.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 175. 1. 113. t. A z itt közöit rajz az
armális d m e r l e í r á s á t ó l annyiban tér el, hogy a leopárd jobbjában nem
kardot, hanem hajító dárdát tart. A Siebmacher szövege azonkívül az ok
levél keltét 1608-ra teszi.
86.
11. Mátyás Pápay Jánosnak és testvéreinek Miklósnak, M i

hálynak, Istvánnak és Györgynek nemességet és címert adomá
nyoz.
A címerleírás közölve az 1. kötetben a 101—102. lapon,
C L X V I I . sz. alatt egy X I X . századbeli kivonatról, melyben a ke
let hibásan január 30-ra van téve.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1609 március 23-án Gö-
mörön tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel. Röviden említve K é z i r a t t á r , 3729. fol. lat. a 34/b.
lapon, azzal, hogy ezzel az armálissal P á p a y Mihály fia Mihály nemes
s é g é t ü ö m ö r megyében igazolta.
Siebmacher, Supplementband, 99. 1. 70. t.
87.
1609 március 29. Bécs.
II. Mátyás Veégh Gergelynek, feleségének Katalinnak és

gyermekeinek Miklósnak, Jánosnak és Katalinnak nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, in rubrum et coelestinum
campos linea a superiori scuti parte ad fundum perpendiculari...
divisum, cuius fundum campus viridis late sparsus occupat, in quo
miles Hungarus lorica et casside indutus erectus stare, dextra manu
nudam frameam et sinistra caput Turcicum m, in dextra
scuti . . . . mandibula inhaerentes . . . conspiciuntur. Scuto incumben
tem galeam militarem apertam sive clatratam, regio diademate,
alterum militem Hungarum, priori per omnia similem proferente
ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis,
hinc flavi et coelestini, illinc rubri et albi colorum, in utramque
scuti oram defluentibus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Zala vármegyének 1610 január 25-én Eger
szegen tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat, a cimerkép fekete rajzával.
88.
1609 április 4. Bécs.
II. Mátyás Márkus Mátyásnak, atyjának Márkus Mihálynak,

atyai nagybátyjának Bálintnak, utóbbi fiainak Mátyásnak és
Dávidnak és Márkus Benedeknek nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett 1609 június 22-én Gömör megyének S a j ó -
E z armálissal néhai Márkus János fiai János és György
nemességüket Gömör megyében igazolták.
Siebmacher, 402. 1. 299. t. I.
89.
1609 május 3. Bécs.
II. Mátyás Földvári Rácz Vincének, feleségének Jaxith
Dorottyának, testvérének Földvári Rácz Gábornak és leányának
Katalinnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, cuius fun
dum triiugis viridis colliculus occupat, supraque depressiores dicti
collis iugos integer unus homo, rubrum in capite habens pileum, Tur-
cico ritu confectum, véste itidem Hungarica rubri, caligis hiacinti-
ni, cothurnis flavi colorum indutus, framea Hungarica accinctus,
dispositis pedibus erecte stare, in manibusque telum arcúi, sive nervo
arcus impositum tenendo, (ad) scuti latus conversus, sagittare
velle conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam,
regio diademate, dimidium aureum leonem, coronam in capite
habentem, anterioribus pedibus dextro gladium fortiter vibrantem,
laevo autem caput humánum tenentem, proferente ornatam. A sum
mitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, ex utrisque
partibus rubri et albi colorum in scuti oram fluctuantibus, illudque
apprime exornantibus."
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1610 január 11-én
Révkomáromban tartott közgyűlésén.
90.
1609 június 6. Bécs.
II. Mátyás Subych Tamásnak, régi nemességét megerősítve,

címert adományoz.
íundum triiugis viridis monticulus occupat, in quo integer naturális
leo, pedibus posterioribus dispositis, ore hianti, lingua rubicunda
exerta, caudaque bifurcata sursum inflexa, anterioreque pede
sinistro protenso, dextro frameam capulotenus strictam vibrare
conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio
diademate, inter duo cornua inflexa, ac dextro quidem flavo et
coeruleo, sinistro vero albo et rubro coloribus discriminata, dimidium
leonem, similiter ore hianti, linguaque exerta, ac sinistro pede
protenso, dextro vero ramum olivae tenentem producente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc
coerulei et flavi, illinc vero rubri et albi colorum, in scuti oram
fluitantibus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1610 január 19-én N y i t -
rán tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel. Kivonatos szöveggel Kézirattár, 227. fol. lat. a
114. lapon.
Siebmacher, 604. 1. 427. t. Itt e család Nagy-Koloni előnévvel szere

pel; a címer pedig a fenti leírástól annyiban eltér, hogy az oroszlán nem
h á r m a s halmon, hanem zöld pázsiton áll.
91.
1609 július 3. Bécs.
II. Mátyás Czekus Tamásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1610 március 31-én G ö -
E z armálissal előbb Czekus István, később az egész család
nemességét Gömör megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 24/b. lapon és u. ott a 3. lapon.
92.
II. Mátyás Andorman Gálnak, atyjának Márknak, fiainak

Györgynek, Jakabnak és Jánosnak, vejének Urbán Györgynek,
utóbbi feleségének Annának és leányának Erzsébetnek ne
Ezzel az armálissal Andorman Gál fia György fia Jakab
fia János és fiai György és Gál nemességüket Gömör megyében
igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 19/b. lapon. Rövidebben u. ott az 1,/b.
lapon, mely szerint Jakab máskép Anderman Márk ez armálissal nemes
ségét ü ö m ö r megyében igazolta.
93.
1609 augusztus 1'6. Bécs.
II. Mátyás Soós Bálintnak, feleségének Bicsérdi (Bicherdi)

Annának, gyermekeinek Miklósnak és Katalinnak, testvérének
Tamásnak s ez utóbbi fiának Istvánnak, továbbá Soós György
nek és Jánosnak s ezek (meg nem nevezett) fiainak, régi nemes
ségüket megújítva, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea per médium trans-
versum ducta in coelestinum superne, inferne in rubrum campos
divisum, cuius fundum viridis monticulus occupat, ex quo flores
lilii convalii enati esse et rubram aream occupare, in superiori
autem parte integer naturális fulvus leo, ore hianti, lingua rubi-
cunda exerta, cauda supra dorsum reflexa progredi et anteriori uno
pede frameam nudam capulotenus fortiter comprehensam vibrare
conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio
diademate, dimidium priori similem leonem proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis utrinque
coelestini et aurei colorum, in scuti oram fluitantibus, illudque
A h o r v á t o r s z á g o s levéltárnak 1898 március 22-én Z á g r á b b a n kelt
hiteles m á s o l a t a . A Sényi-család levéltárában, 396. sz. alatt.
94.
1609 augusztus 18. Bécs.

11. Mátyás Abafalvi Abaffi Miklós aranysarkantyús vitéz
nek régi nemességét megerősíti és címerét bővíti.
„Scutum videlicet militare erectum ac linea ab inferiori eius
sinistro latere ad superius dextrum latus oblique ducta in campos
coeruleum et album divisum apparente, in area albi campi unis
stapedibus, ac supra eos stella fulgida, lunae bicorni in area coeru-
lei campi radianti opposita, brachio hominis lorica induto, nudatum-
que gladium capulotenus tenenti, cui caput Turcicum viridi peplo
obiunctum ac cruore conspersum infixum est, pro tuo placito ad-
auximus et condecoravimus, per quod quidem brachium et ensem
fortitudo ac virilitas tua, resque per te egregie ac laudabiliter
gestae denotantur. Scuto incumbit galea militaris aperta, regia
corona insignita, cui columba spicam hordeaceam rostro tenens
insidere visitur. A summitate vero seu cono galeae ad utrumque
scuti latus defluentibus laciniis quibusdam sive lemniscis."
A z oklevél a címerszerző érdemeiről a következőkép emlé
kezik meg:
„ . . . te ex honestis, neque poenitendis nobilibus parentibus
ortum esse, otiumque ac desidiam exosum florem iuventutis tuae
imbibendis artibus liberalibus consecrasse . . . non contemnendo
operae pretio facto, te primum ad aulám serenissimi ac reverendis-
simi principis domini Maximiliani, archiducis Austriae, fratris vide
licet nostri charissimi contulisse, ibidemque inter caeteros aulae
eiusdem nobiles pueros honeste versatum laudabilibusque moribus
imbutum fuisse perhiberis. Deinde vero cum adolevisses, virtute te
ad maiora instigante, quo apud posteros tuos sempiternam tui me
móriám et immortale nomen tibi comparares, animum tuum rei
militari applicuisses, atque in ea quanta cum fide, constantia, forti-
tudine et dexteritate ad praesens usque tempus in variis expeditio-
nibus, conflictibus, proeliis, hocce retroacto quindecennali bello
cum Turca habitis, sacrae primum regni nostri Hungariae coronae
sacratissimoque principi ac dominó Rudolpho secundo, Romano-
rum imperátori ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae etc. regi, do
minó et fratri nostro observandissimo, ac tandem nostrae quoque
maiestati, nulla adversae fortunae tela, nulla vitae pericula ac dis-
crimina adire formidando, nullis denique gravissimis laboribus,
fatigiis et vigiliis parcendo, ob amorem patriae tuae dulcissimae
servivisti, non solum ex fide digna relatione et commendatione
nonnullorum fidelium nostrorum, signanter vero spectabilis et
magnifici comitis Georgii Thurzo de Betlehemfalwa, verum propria
etiam experientia nostra cognovimus. Ac ut de caeteris per te
egregie gestis facinoribus hoc loci taceatur, cum superioribus annis
sub ductu et auspiciis dicti comitis Georgii Thurzo, tunc temporis
partium regni nostri Hungariae ultradanubianarum generális capi-
tanei, stipendia mereres, civitasque Budensis obsidione nostratum
premeretur, orto quadám vice cum hostibus cruento et atroci certa-
mine, ipsisque Turcis fortiter repugnantibus, tu primus extitisti,
qui unum ex illis, haud obscuri nominis concitato cursu, stricto
ense magnanimiter aggrediendo, decollares, eoque facto conster-
natos commilitonum tuorum animos ad fudendas fugandasque
hostium copias excitares. Ut ergo horum aliorumque per te egregie
gestorum facinorum memória aeternitati conservetur ac nostrae
liberalitatis et munificentiae in te collatae specimen eo magis
elucescat virtutisque condignum praemium accepisse videaris, ac
ut caeteri quoque hoc exemplo ad imitandos virtutis tramites ac-
cendantur, te in militem seu equitem auratum in praesentia fidelium
nostrorum dominorum praelatorum, baronum, magnatum aliorum
que statuum et ordinum regni nostri Hungariae frequenti corona
publice et solenniter ictu ter vibrantis ensis Sancti Stephani quon
dam primi regis Hungariae, praedecessoris videlicet nostri gloriosae
memóriáé, . . . vimus, nominavimus, ereximus et ad statum milita
rem assumpsimus, militarisque cinguli et . . . . decore atque stem-
mate militiae signavimus, volentes et concedentes, ut dei[nceps]
ubique locorum in regno nostro Hungariae, . . . . ibusque pro
vero milite et equite aurato habearis, honoreris et admittaris . . . . "
A címerképen a kengyelvas arany. A takarók színe a leírás
ban nincs megadva, a címerkép szerint ezek jobbról kék-arany,
balról kék-ezüst színűek.
Függő pecséttel, az Abaffy-család levéltárában.
95.
1609 október 15. Bécs.
II. Mátyás Hock Mártonnak és testvéreinek Jakabnak és

Györgynek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, cuius fundum
triiugi coelestini coloris monticulus occupat, in quo albus equus
phaleratus, currenti similis, in dextrum scuti latus conversus esse
conspicitur. Scuto superincumbentem galeam militarem apertam,
regio diademate, inter duo cornua bubalina, hinc rubro et albo,
illinc coeruleo et flavo coloribus depicta, duas hastas in formain
crucis cum volitantibus vexillis exurgentia producente ornatam.
coelestini et flavi, illinc rubri et albi colorum in ambas scuti extre-
mitates defluentibus, illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett 1610 szeptember 23-án Zólyom vármegyének
Besztercebányán, Trencsén vármegyének 1659 december 22-én
Trencsénben és Komárom vármegyének 1669 szeptember 9-én
Komáromban tartott közgyűlésén.
96.
II. Mátyás Thuránszky Simonnak és testvérének György

nek, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum,
superne in coelestinum, inferne vero in
rubrum campos divisum, in quarum superiori
parte dimidius naturális leo, cauda bifurcata
sursum inflexa, ore patulo, linguaque rubi-
cunda exerta, sinistro anteriori pede pro-
tenso, dextro bipennem nudum, in cuius
medio corona seu diadema infixum est, con-
tinere, inferiori vero in fundo triiugi viridi
monticulo strato, medio eminentiori fruticem
cum tribus florentibus albis rosis producere
conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam
militarem apertam, regio diademate, dimi-
dium leonem, priori per omnia conformem,
dextro pede palmam olivae tenentem pro-
ferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive
lemniscis, hinc rubri et albi, illinc vero coelestini et aurei colorum
in scuti oram fluitantibus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Liptó vármegyének 1610 május 14-én tartott

közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a T h u r á n s z k y - i r a t o k között.
97.
1609 november 2. Bécs.

II. Mátyás Grimlath Frigyesnek és Gáspárnak nemességet
Kihirdettetett Gömör vármegyében 1610 március 31-én G ö -
mörön.
E z armálissal Grimlath Márton nemességét Gömör me
gyében igazolta.
98.
II. Mátyás Szabó máskép Kamanczy Jánosnak, feleségé

nek Egry Erzsébetnek, fiainak Györgynek és Istvánnak és leá
nyainak Katalinnak és Margitnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1610 május 12-én Sajó-
Szentpéteren tartott közgyűlésén.
E z armálissal Kamanczay Pál fia Dániel nemességét G ö
mör megyében igazolta.
99.
1609 november 23. Pozsony.
II. Mátyás Tarjány (Taryany) Demeternek, feleségének Ilo

nának, fiának Jánosnak, mostohafiának Andrásnak és testvéré
nek Sebestyénnek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, huius
fundum triiugi viridi monticulo stratum, cuius in vertice seu extre-
mitate monticuli eques Ungarica véste rubra inferiori nodosa ad
genua, capite Ungarico nigro cooperto, flavis cothurnis indutus,
dextra manu frameam nudam vibrare, sinistra vero Turcicum caput
fortiter comprehendere, equo albo phaleris rubris ornato insidere,
ad dextrum scuti latus omnibus viribus ad currendum intentis con-
verti conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam,
regio diademate, dimidium miiitem Ungaricum lorica et gallea (1)
thoraceque et hirotecis ferreis armatum, frameam nudam cuspidi
Turcicum caput sanguine rubescente conspersum affixum dextra
manu, sinistra vero clavam ferream tenentem proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubri
et albi, inde vero aurei et coerulei colorum, in scuti oram fluitanti-
Kihirdettetett Heves vármegyének 1610 február 3-án Füle
ken, Abauj vármegyének 1613 április 29-én Göncön és Heves
és Külső-Szolnok vármegyéknek 1707 március 24-én Egerben
tartott közgyűlésein.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Eredetije 1910-ben T a r j á n y Lajos
városi hivatalnok birtokában, Kiskunfélegyházán.
100.
II. Mátyás Sztárnyay máskép Nagy Jánosnak, atyjának

Gergelynek, testvéreinek Tamásnak és Ferencnek, valamint
unokatestvérének Sztárnyay Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
E z armálissal a Sztárnyay- máskép Nagy-család nemes
ségét Gömör vármegyében igazolta.
101.
II. Mátyás Császár Tamásnak, gyermekeinek Istvánnak,

Andrásnak és Jánosnak, testvérének Kristófnak és utóbbi fiainak
Andrásnak és Gergelynek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1610 március 31-én Eper
jesen és Gömör vármegyének 1610 június 14-én Sajó-Gömörön
Ezt az armálist Pattantyús János fia István nemessége b i
zonyítása céljából Gömör megyében felmutatta és az elfogadta-
54 Magyarországi címereslevelek.
tott, minthogy köztudomású volt, hogy a bemutató a Pattantyús

nevet ősének, aki pixidarius volt, foglalkozásától nyerte, s hogy
a család tulajdonképeni nevé a Császár volt.
Kézirattár 3729. fol. lat. a 40. lapon, és u. ott, a 12/b. lapon.
102.
II. Mátyás Palochai Györgynek bárói rangot adományoz.

Az oklevél szövege megemlíti, hogy a báróságot szerzőnek
a családja már régóta az ország bárói sorába tartozik.
103.
II. Mátyás Veresmarthy Jánosnak, feleségének Ilonának,

gyermekeinek Jánosnak, Benedeknek, Péternek, Istvánnak, Kata
linnak, Mártának és Zsuzsannának, Szabó Ambrusnak, vejének
Csizmazia Jánosnak és Luciának nemességet és címert adomá
nyoz.
Kihirdettetett Abauj vármegyének 1604 (így!) január 13-án
Göncön tartott ítélőszékén.
Ezzel az armálissal Veresmarthi máskép Kupai Pál és Ist
ván (néhai Benedek fia Pál fia Pál fiai) nemességüket Gömör
megyében igazolták.
104.
II. Mátyás Korpona városának címert adományoz.

„Scutum nimirum erectum, linea per médium transversum
ducta divisum, in cuius superiori rubra scuti area supra triiugem
viridis coloris collem sive monticulum, in medio scuti et iugo emi-
nentori albus agniculus, tribus insistendo pedibus ac in sinistrum
scuti latus conversus erecte stare, dextro vero anteriori pede ele-
vato vexillum album rubea cruce signatum et aureae cruci instar
lanceae applicatum ceu humeris incumbens tenere, subtus vero
agnum in colle viridi calix aureus positus esse conspicitur. Haecque
vetera existunt dictae civitatis nostrae Corpona insignia. In scuti
vero inferiori coelestini coloris parte, in fundo eius murus albus
ex quadrato lapide constructus esse, in cuius medio miles cata-
phractus, armis indutus et caput galea, rubris et albis cristis ornata
tectus, dextra manu elevata protensa frameam nudam vibrare,
sinistra vero diadema aureum tenere pubetenusque prominere cer-
nitur. Scuto incumbit corona regia, quod bini angeli splendidissimi,
alis expansis, stolisque bissinis, hinc nivei, illinc aurei colorum
induti, quilibet una manu scutum ipsum complectere, altéra vero
viridem palmae ramum tenere conspiciuntur."
Kézirattár, 2230. fol. lat. 1. köt. a 141—142. é s a 145—156. l a p o n . —
U . ott 2337. fol. lat. II. köt. a 135—136., a 143—144. lapon és 188. quart
lat. a 78. lapon.
105.
II. Mátyás Rozsnyóbányai Ujházy Ábrahámnak és gyerme

keinek Istvánnak, Mátyásnak, Andrásnak és Zsuzsannának, mos-
tohafiának Nagy Ferencnek, unokatestvérének Ujházy Jánosnak
és feleségének Blasko Katalinnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, trifida
naturali petra, arborem lauriferam implexam, ramis dilatis ex se
eliciente in fundo stratum, quod lamina alba
a superiori dextro versus inferiorem sini
strum scuti angulum late ducta triaque
rubra lilia ordine in medio suo locata con-
tinens distinguit, supra quam integer natu
rális aureus gryphus, ore hianti, lingua
exerta, alis expansis, posterioribus pedibus
innixus, ac in dextrum scuti latus conver
sus, celeri gressu tendere, anteriorum vero
pedum utrisque globum volubilem appre-
hendere velle conspicitur. Scuto incumben-
tem galeam militarem apertam, regio diade
mate, integrum naturalem pellicanum, alis
expansis, rostro vellicantem cor suum, sanguineque pullos suos i a
nido aspergentem atque in medio eorum stantem proferente orna
tam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc
coelestini et aurei, illinc rubri et albi colorum, in scuti oram infun-
dentibus, illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett Torna vármegyének 1610 december 20-án
Selyeben tartott közgyűlésén és Gömör vármegyének 1611 január
11-én Gömörön tartott ítélöszékén.
F ü g g ő pecséttel, az U j h á z y - c s a l á d levéltárában. Röviden megem
lítve: Kézirattár, 3729. fol. lat. a 79/b. lapon, azzal, hogy ez a r m á
lissal Ujházy G y ö r g y fia G y ö r g y nemességét G ö m ö r megyében igazolta.
106.
1609.
II. Mátyás Ethey Imrének és Istvánnak nemességet és c í

mert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actor. orivileg. nobilit. com.
Zemplin. a 40/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 15. oldalon. E . m.
107.
1609.
II. Mátyás Szentmiklóssy Gergelynek és fiainak Jánosnak
és Gergelynek nemességet és címert adományoz.
„ . . . cum insignibus militis rubea véste induti et dextra manu
transfixum mucrone caput Turcicum tenentis."
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. conu
a 26/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 39.
lapon. Miles mucrone transfixum caput Turc. tenens.
108.
1609.
II. Mátyás Szikszay Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
1726-ban Szikszay István és József, Miklós fiai, továbbá
János fia Imre ezt az armálist mutatták be Zemplén megyében.
a 27. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 40. olda
lon. E . m.
109.
1610 január 1. Pozsony.
II. Mátyás Vizeki Tallián Jánosnak, unokatestvéreinek M i k

lósnak, Gergelynek, Györgynek, Pálnak, Vidnek és Jánosnak s
fiaiknak Jánosnak, Mátyásnak, Gergelynek és Györgynek, to
vábbá rokonainak Milosych Mihálynak, Miklósnak és Jakabnak,
úgyszintén leányától Ilonától született unokáinak Pálnak és
Mihálynak nemességet és cimert adományoz.
„Scutum scilicet militare erectum coelestini coloris, viridi
campo fundum eius obsidente, in quo miles thorace et casside ar-
matus, habituque Hungarico conspicuus, sinistra manu frameae de
lumbis dependenti admota, dextra autem hastam vexilli albi, rubra
cruce signati permodum fortiter compressisse, erectusque stare
visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, aliud vexillum inferiori per omnia simile
proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis et
iemniséis, hinc argenteis et rubris, illinc autem aureis et coeruleis,
in scuti oram defluentibus, illudque decenter exornantibus."
A z adománylevél megemlíti, hogy Vizeki Tallián János már
azelőtt is nemes származású volt, de nemeslevele a zavaros idők
ben elveszett.
Kihirdettetett Vas vármegyének 1611 szeptember 8-án
Szombathelyen tartott közgyűlésén.
A p r á g a i tartományi fötörvényszék i r o d a i g a z g a t ó s á g á n a k 1899 feb
ruár 21-én kelt hiteles m á s o l a t a egy v a s v á r m e g y e i , 1733 j a n u á r 14-én
kiadott s Pest varmegye központi szolgabírája és esküdtje által 1868 jú
nius 24-én hitelesített másolatról, a Vizeki Tallián-család l e v é l t á r á b a n .
Siebmacher, 952. 1. 455. t. a).
110.
1610 január 25. Pozsony.
II. Mátyás nemesség- és címeradományozó oklevele meg

nem nevezett egyén részére.
fundum triiugis viridis monticulus occupat, in quo depressiori a
parte sinistra cervus integer naturális ad dextram scuti latus con-
versus et in altum elevatus sagittaque per collum transfixus visitur.
Scuto incumbentem galeam militarem clausam, regio diademate,
alterum cervum pubetenus emergentem, sagitta similiter per collum
transfixum, priori per omnia similem proferente ornatam. A summi-
tate vero seu cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc coelestini et
aurei, illinc vero rubri et albi colorum, in scuti oram defluentibus,
illudque decenter adornantibus."
111.
/670 február 27. Bécs.
II. Mátyás Rácz Ábrahámnak, feleségének Katalinnak és

gyermekeinek Istvánnak és Tamásnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare ere
ctum rubri coloris, in cuius fundo
brachium humánum lorica indutum
transversim eminens, bifurcatum en-
sem utrinque stellis oppositis circum
ambitum duabus capulotenus fortiter
apprehensum erecte vibrare atque ad
dextrum scuti latus conversum, supra
se tertiam stellam habere visitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clau
sam, regio diademate, brachium itidem
humánum, inferiori per omnia con-
forme, exceptis absentibus a partibus
ensis duabus stellis, proferente orna
tam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavi et coelestini, illinc autem
rubri et albi colorum, in scuti oram fluitantibus, illudque ".
A címerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a sisak nem zárt,
hanem rostélysisak.
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1614 március 1-én
Petneházán tartott ítélőszékén.
F ü g g ő pecsétje elveszert.
112.
II. Mátyás Kerti Nánássy máskép Ivo Istvánnak, testvéré

nek Veres Istvánnak, unokatestvérének Mattyász Andrásnak,
mostohaanyja fiának Kisvárdai Jánosnak, Marikovszky Miklós
nak és Lányi Pálnak, végül Kisvárdai Istvánnak és fiának nemes
Kihirdettetett Zemplén megyének 1611 február 8-án Zem
plénben tartott ítélőszékén.
E z armálissal Marikovszky Miklós fia Jónás fia Miklós
fiai Márton és Miklós nemességüket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 18. lapon és u. ott a 12. lapon.
113.
Báthory Gábor Zsegedi Kalmár Demeternek nemességet és

címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, cuius fundum
viridis cespes occupat, in quo leo integer depictus, corpore erecto,
ore aperto, linguaque rubicunda exerta et cauda sursum levata,
posterioribus pedibus stare, anterioribus vero levő protenso, dextro
autem tres sagittas fortiter comprehensas tenere conspicitur. Supra
scutum galea militaris clausa est posita, quam corona seu diadema
regium, gemmis unionibusque pretiosis eleganter distinctum conte
git. Ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum
hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pul-
cherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1610 november 16-án
Váradon tartott közgyűlésén.
T ö r e d e z e t t függő pecséttel; a címerkép helye üres.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 174. 1. 112. t.
114.
II. Mátyás Beke Mártonnak, feleségének Fagyas Annának,

fiának Beke Istvánnak, ennek felesége Györffy Dorottyának és
testvéreinek Beke Tamásnak, Bálintnak és ismét Tamásnak, régi
nemességüket megerősítvén, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, viridi
campo fundum illius occupante, in quo integer leopardus, naturali
suo colore effigiatus-, divaricatis posterioribus pedibus stare et
cauda erecta, ore hianti, linguaque rubicunda exerta, anteriori
sinistro pede ad rapiendum protenso, dextro autem tres rubras
catapulías seu sagittas, spicuiis sursum versas per médium fortiter
compressisse, in dextrum scuti latus conversus ac erectus esse
cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam, regio
diademate, inter duas alas aquilinas, hinc aureo et nigro, illinc
argenteo et rubro coloribus per médium transversum discriminatas,
gallum galinaceum fusci coloris et cum dependentibus rubris
paleariis conspicuum, coronaeque assistentem, proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc qui-
dem argenteis et rubris, illinc autem aureis et nigris, in scuti oram
mixtim dependentibus, ipsumque scutum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1610 július 23-án Sajó
szentpéteren tartott közgyűlésén. E címereslevél alapján Beke
Péter és testvére József 1729 július 30-án Komárom vármegye
nemesei sorába felvétetett.
115.
1610 szeptember 30. Bécs.
II. Mátyás Budroczi Budor János, felesége Petheő Erzsébet

és gyermekeik Ferenc, István, Gáspár, Anna és Éva régi nemes
ségét és címerét megerősíti s Zágráb, Körös és Várasd megyék
ben fekvő birtokaikra pallosjogot adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea perpendiculari a
summo deorsum per médium ducta, hinc in album, illinc autem in
rubrum campos divisum, in qua quidém rubra scuti area, cuius
fundum viridis campus obsidet, duo angeli, candida véste amicti,
alis aureis expansis, vultibus serenis et capillis sparsis, sibique
invicem oppositi erecti stare ac coronam regiam, cristis ardearum
nigris in fasciculo erecte assurgentibus decoratam elevasse, in alba
porro scuti parte ex viridi monticulo brachium humánum cata-
phractum prominere ac strictum ensem, cum infixo cuspidi illius
absecto capite Turcico, galea plumis strutionum ornata tecto ac
fragmine hastae per caput traiecto, capulotenus tenere conspiciun-
tur. Scuto incumbunt duo galeae seu cassides clatratae seu apertae,
vetustae nobilitatis decora, regiis coronis ornatae, ex quarum illa
inferiori per omnia conformis fasciculus cristarum ardearum, hac
autem brachium humánum, cum absecto capite Turcico, priori
simile prominere cernuntur. A cono autem seu summitate galearum
laciniis seu lemniscis, hinc argenteis et nigris, illinc vero aureis et
rubris, in scuti oram defluentibus, illudque ambiendo apprime
adornantibus."
A z oklevél szövege mindjárt az elején a nemesség- és címer-
szerző leszármazásáról a következőképen szól:
„ . . . tibi Joanni Budor de Budrocz, filii egregii quondam Viti

filii Andreáé, filii Nicolai filii Adami filii Jacobi filii Stephani filii
Bodor, filii olim comitis Sagud nobilis de Gorbonuk "
Érdemeiről a következőkép emlékezik meg:
„ . . . . te intelligimus, sicuti in serié genealógiáé tuae manifeste
liquet, antiqua et celebri regni nostri Sclavoniae prosapia oriun-
dum, maiorum tuorum virtute et armis semper clarorum vestigia
virilifer secutum et a primis adolescentiae tuae annis, spretis cunctis
vitiorum illecebris, quibus aetas illa plerumque irretiri et corrumpi
consuevit, duram virtutis viam tibi terendum proponendo militari-
que disciplinae te addidisse, in eaque variis in locis non vulgari
opere pretio facto, durante praesertim illo aperto quindecennali bello
Turcico diversis expeditionibus, generalibus et particularibus inter
fuisse, atque inprimis circa annum domini 1580 iam adolescentiae
tuae aures excedens, prima militaria specimina tunc edidisse, cum
scilicet ductoribus spectabilibus et magnificis quondam Georgio de
Zrinio et Francisco de Nadasd comitibus,item Balfhasare de Batthian
et Vito de Halekar generáli Sclavoniae ac aliis capitaneis, validus
exercitus regius in agrum Poseganum populabundus irrumpere
voluisset, tunc Posegano Skanderbego infra dirutum castellum
Grabrownicza vocatum forte obvio facto, in eo praelio te quoque
interfuisse et spectantibus iisdem belli ductoribus Turcam hasta
deiecisse ac stricto ense, sanguine tincto plurimos sauciasse et
prostravisse. Post hanc vero pugnam in praesidium nostrum Lewa
te conferens, ibidemque sub ductu et auspiciis magnifici quondam
Francisci Dobó de Ruzka, eotunc generális capitanei partium regni
nostri Transdanubianarum per biennium militando, saepe cum
hostibus, tum Strigoniensibus, tum aliis confiniariis Turcis, sub
idem praesidium discurrentibus manus conseruisse, maximé vero,
dum magnus numerus hostium versus Nitriam excursionem fecisset,
magnaque cum praeda ac multis captivis Christianis exinde domum
properans, apud oppidum Verebely vocatum milites Levenses
ductore magnifico quondam Andrea Forgach de Ghymes, eiusdem
praesidii vicecapitaneo, aggressi fuissent, illosque dei auxilio
memorabili caede fudissent et profligassent captivosque Christianos
liberassent, te quoque üli conflictui interfuisse et boni strenuique
militis ac virtutis officia praestitisse. Expleto igitur ibidem biennio
in pátriám dehinc tuam, regnum videlicet nostrum Sclavoniae te
conferendo pari ratione, ut virtus tua militaris magis eluceret, dum
Ali begus Poseganus in finibus dicti regni nostri Sclavoniae circa
praesidium nostrum Iwanichia plurimum passim depopulatus fuisset
et praeda onustus ovans pedem referre voluisset, spectabiles et
magnifici comites Thomas Erdeödy banus ac fráter eius Petrus,
necnon Vitus Halekar hostem ipsum insecuti fuissent, commissaque
egregia medio hyemis rigore cum hoste pugna, deo auxiliante
vicissent et debellassent spoliisque exuissent, tunc te quoque ensem
sanguini Turcico tinxisse ac aliquot hostium detruncasse, nonnullos
etiam in servitium abduxisse, non multo autem post tempore, dum
videlicet idem banus comes Thomas Erdeödy unacum magnificis
Petro et Gábrielé Tahy aliisque militibus illis adiunctis ultra flu-
vium Una vocatum ad castrum Turcicum Koszanicza positum causa
exercendae virtutis militaris excursionem fecisset, illosque Turcae
displosione machinarum destinata excepissent ac stragem ducento-
rum hominum et amplius commisissent, te ibidem etiam non solum
interfuisse, sed hasta Turcicum latus transfodisse, alterius caput
amputasse, vexilliferumque Christianum sclopeto ictum ac in terram
deiectum strenue elevasse, vexillumque manibus eius ereptum
durante pugna tenuisse et viriliter eduxisse. Post haec vero sub
ductu et capitaneatu dicti comitis a Zrinio per quadriennium Cani-
sae stipendium merendő, cum Hasson bassa Zigethanus praefectus
in insulam Murakeöz nuncupatum irruptionem fecisset, illincque
quandam turmam Turcarum usque oppidum Cheztregh vocatum
depopulationis causa praemisisset, praedamque hominum ac peco-
rum ingentem exinde hostes abduxissent et abegissent, militesque
Canisiani illos insecuti fuissent et prope Berzencze impetu facto
usque ad unum internecioni dedissent, captivosque Christicolas
eliberassent, te inter illos etiam non postremum fuisse, sed ante-
signanum Turcicum quendam Muztaficza dictum, qui fluvium
Murám cymba ex corio facta occulte transnatare volebat, vivum
coepisse et ad nostros abduxisse. Anno vero octagesimo septimo
supra millesimum et quingentesimum in memorabíli ac victoriosa
illa quoque pugna Sarkán Zigethiana cum Saaswar passa ductori-
bus comitibus Georgio de Zrinio, Francisco de Nadasd, Traut-
mansüorfíio et aliis laudabiliter commissa, te interfuisse et non
segnem operám navasse, verum Turcam hunc hasta strinxisse,
alium decolasse, illum vero in servitutem redegisse. Expost vero
relicta Canisa, illico te in praesidium nostrum Kaproncza contulisse,
ibidemque sub ductu et auspiciis Joanne Glubiczar, Stephano
Greiszbein, capitaneorum eiusdem loci ac Vito Halekar generáli
Sclavoniae similiter stipendium merendő, dum magnifici quondam
Michael Zekel de Kewend, quem secuta fűit phalanx utriusque
ordinis Sclavonica, ac Benedictus Thuroczy equitum ductor, sub
praesidium Turcicum Veröcze dictum excursionem fecissent, tu
quoque illum ductorem secutus, viriliter militando, ad cancellos
portarum ipsius praesidii Turcas interfecisse, sauciasse et retroce-
dere coegisse in agroque eiusdem singulare certamen commisisse.
Postea autem cum dictus Hasson bassa vezirius praesidium Petrinia
ex congesta terra et trabibus quadratis in spatio sex hebdomadarum
exaedificasset, illumque dictus comes Thomas Erdeödy banus,
Andreas Auersperger generális Carolostadiensis, necnon Joannes
Greiszwein et Benedictus Thuroczy ductores gentium nostrarum et
primipilares ab incoepto opere frustra repellere voluissent ac e
regioné in citeriori ripa fluvii Colapis penes castellum Breze voca
tum castra metati fuissent, in iisdem castris te quoque interfuisse,
pluresque noctes insomnes vigilias agendo duxisse, ac multos mili-
tares labores in diversis velitationibus et levibus pugnis utrinque
illatis exanthlasse, praesertim autem dum idem vezirius castella
Bosiako et Lupoglawa vocata, in dicto regno nostro Sclavoniae
habita, cum ingenti exercitu expugnata demolitus fuisset et magnam
circumiacenti regioni igne et ferro vastitatem per triduum inferens,
hominum utriusque sexus innumerabilem praedam abegisset, tu ab
ipsis Greizbein et Benedicto Thuroczy lwanichiam praesidium ad
conservandos eiusdem milites animos et explorandum Turcicum
agmen praemissus octoque milliaria uno die exercítum Sclavonicum
in quodam loco Kloster vocato invenisse, et de adventu auxili-
ariarum copiarum Kaproncensium eidem laetum nuncium attulisse.
Exinde autem cum tribus saltem equitibus ad res et molitiones
Turcicas explorandas iterum praemissus, cum hostem versus
nostrates et castellum Gradecz vocatum aciem recte dirigere
vidisses, hoc ipsum solenniter nunciasse et a Turcis itidem explo-
ratus, usque ad praesidium Gradecz coeleri fuga te repulsum fuisse,
ubi equo novo assumpto, armisque instructus cum viginti quinque
equitibus, vestigiis Turcicis insistendo, tertio die aliquot captivos
Turcas coepisse et reportasse. Anno vero nonagesimo primo supra
millesimum et quingentesimum, cum dictus Házon bassa Boznensis
triginta millium Turcarum exercitu arcem Zizegh obsedisset eamque
tormentis aeneis graviter quassasset, cum aliis fidelibus capitaneis
et militibus nostris te quoque ad ferendas obsessae arci Zizegh
suppetias profectum íuisse, hostiumque conatus fortiter reprimi
iuvasse. Prosequente vero anno nonagesimo tertio, praedicto
Hasson bassa secundam dictae arcis Zizegh obsidionem illaque
ad deditionem fere coacta et magnifici Joannes Rupertus ab Ecken-
bergh aliique milites nostri iterum in eius auxilium properassent,
ubi habito cum hostibus in insula Zizeghiensi gravi conflictu dicti-
que comes Thomas Erdeödy banus, Joannes Rupertus ab Ecken-
bergh et Andreas Aursperger ope divina adniti in Colapiam fluvium
per eos, hostes ipsos impulsi, in quo ipse Házon bassa ac principis
Turcarum quidam nepos, cum multis aliis beghis totoque pene
exercitu gurgitibus haustus misereque deletus periit, insigni tunc
victoria relata et multis tormentis aeneis multisque navibus et vario
bellico apparatu hostibus per vos ademptis, huic quoque praecla-
rae victoriae similiter te interfuisse et rei benegerendae occasio-
nem plurimis spectantibus praebuisse. Non multo autem post tem-
poris intervallo, cum supremus vezirius passa Zinanus et Budensis
Ali passa cum ingenti Turcarum exercitu arces nostras Vesprim et
Palotám obsidione cinxissent, illasque expugnassent et dicti quon
dam comites Georgius de Zrinio, Franciscus de Nadasd, Nicolaus
Palffy et comes ab Hardek Jauriensis capitaneus, levata Cis-et
Ultradanubianorum comitatuum gente, aliisque confiniariis militibus
nostris, hostes insecuti fuissent, ac in quodam agro prope Albam
Regálém gravi pugna cum illis commissa, aperto marté conflixis-
sent, ademptisque primo statim impetu multis eorum tormentis
aeneis et Janicharorum cohortbus fusis, cum equitatu solum in
fugám conversi et aliquot millia illorum trucidati interemptique
fuissent, huic quoque victoriosae pugnae adfuisse, plurimosque
hostium decolasse, sauciasse, nonnullos vero vivos coepisse ac
inter alios militares viros te non postremum ostendisse. Postmodum
etiam, cum idem vezirius passa Zinanus altéra vice totius orientis
viribus in regnum nostrum Hungariae venisset, praesidiumque
Jauriense validissima obsidione et incredibili apparatu cinxisset,
durante ipsa omnibus et singulis excursionibus et irruptionibus
hinc inde ultro citroque commissis te semper interfuisse, fidelemque
operám navasse. His peractis expugnationibus etiam castrorum
Turcicorum Segesd nimirum, Berzencze, Bars et Babolchia, simili
ter in obsidione quoque Canisiensi te non solum adfuisse, quin inter
primi agminis milites praecurrendo Turcis ipsis quantum in te fűit
incommodasse. Demum effluxo iam biennio cum Turcae et Tartari
ductoribus Chano Murzan dicto et Hasson passa Zigethano valido
cum exercitu in regnum nostrum praedictum Sclavoniae irrupissent,
castellumque Prodavicz vocatum coepissent et Razninia castrum
combussissent, diviso ibidem exercitu, parte una Tartarorum nempe
in campum Varasdiense populabunda irrumpente, quae per nostra-
tes deo auxiliante ibidem fusa et deleta fuisset, pari modo te ibidem
contra hostes fortiter pugnando dictae sacrae regni nostri coronae
consequenterque patriae tuae fidelem militaremque operám impen-
disse. Quae vero postmodum in militaribus tuis functionibus expe-
ditionibusque per te cum laude gesta sunt, illa recensere nimis
longum foret."
116.
/670 november 15. Bécs.
II. Mátyás N a g y Máténak nemességet és címert adományoz.

„Scutum nimirum militare erectum
coelestini coloris, cuius fundum triiugis viri-
dis monticulus occupat, supra quem leo
naturális, caput regio diademate ornatus
(így!), ore hyanti, lingua rabicunda exerta,
cauda bifurcata supra dorsum elevata,
posterioribus pedibus rite dispositis, firmiter
innixis, anteriorum pedum dextro evagina-
tum gladium acriter vibrare, laevo autem ad
rapiendum protendere, atque in dextrum
scuti latus conversus locatus esse conspici-
tur. Scuto incumbentem galeam militarem
clausam, regio diademate, dimidium leonem
naturalem, inferiori per omnia conformem
pubetenus proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavi et coelestini,
i illinc vero rubri et albi colorum, in scuti oram fluitantibus, illudque
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1612 január 18-án Eper
jesen tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a Rákóczi-Aspremont-család levéltárában.
117.
1610. december 2. Pozsony.
II. Mátyás Izdenczy Györgynek és testvéreinek Istvánnak

és Andrásnak, régi nemességüket megerősítve, címert adomá
nyoz.
M a g y a r o r s z á g i cimereslevelek.
„Scutum videlicet militare erectum, linea per médium in for

mám crucis ducta in coelestinum et rubrum campos distinctum, in
cuius superiori sinistra et inferiori dextra invicem sibi cohaerentes,
acuminatim rubri coloris areis, duae albae laminae, continentes
singulam rubram rosam, oblique positae esse, superiorem porro
dextram et interiorem sinistram connexas invicem coelestinas par-
tes, superne naturális integer aureus gryphus, ore hiante linguaque
rubicunda exerta, alis expansis, posterioribus pedibus viridi monti-
culo innixus ac in dextrum scuti latus conversus occupare, anterio-
rum vero pedum laevo ad rapiendum protenso, dextro nudum aci-
nacem capulotenus comprehensum vibrare, inferne autem naturális
integer leopardus, ore aperto, lingua exerta, cauda bifurcata erecta,
posterioribus pedibus similiter viridi monticulo innixus ac erecte
stans possidere, anterioribus vero laevo coronam auream regiam
tenere, dextro ensem nudum ostentare cernitur. Scuto incumben
tem galeam militarem apertam, regio diademate, dimidium priori
per omnia conformem gryphum, inter duo cornua bubalina, hinc
coelestino et aureo, illinc rubro et albo coloribus discriminata
existentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis seu lemniscis, a dextra coelestini et aurei, a sinistra rubri
et albi colorum partibus, in scuti oram fluitantibus, illudque apprime
exornantibus."
S á r o s vármegyének 1777 március 2-án Komlóson kelt hiteles m á s o
lata. A b á r ó Izdenczy-családi letétben.
118.
1610.
II. Mátyás Felső-Dobszai Érseök Andrásnak és Jánosnak
s az utóbbi fiának Györgynek nemességet és címert adományoz.
1832. 111. 15. a 15. oldalon. Scut. leopardus dextro pede frameam, sinistro
caput Turcae tenens.
119.
1610.
II. Mátyás Sóltzai Nagy Jánosnak, Lukácsnak, Gáspárnak
és Tamásnak, nemességét megerősítve, címert adományoz.
Zemplin. a 93. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott 1331. fol. hung. a
15/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 31. oldalon.
Scut. ruber eques similis coloris vexillum tenens.
120.
1610.
II. Mátyás Paksy Andrásnak, Sebestyénnek, Péternek, J á

nosnak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Sc. gryphus pugionem dextro pede.
121.
1610.
II. Mátyás Tolnay Imre deáknak, feleségének Gombos A n

nának és testvéreinek Jánosnak és Gergelynek nemességet és cí
mert adományoz.
31/b. lapon. E g y s z e r ű fj.
Siebmacher, 673. 1. 465. t, hol az armális kelte 1609-re van téve.
122.
• 1611 március 5. Tcrgovistye.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem a Zambo Balázs kapitány

sága alatt katonáskodó Szőke Jánosnak nemességet és címert
adományoz.
sive area lupus naturali colore depictus, altero pede duas sagittas,
altero vero gladium evaginatum, sursum porrectum tenere conspi-
citur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit
diadema regium gemmis atque unionibus variegatum, ex cono
autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1612 január 31-én Vára
Függő pecsétje elveszett, a címerkép helye üres. A Történelmi Tár
sulat letéteményezett iratai között.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 234. 1. 171. t. I.
123.
1611 április 25. Szeben.

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Syko Istvánnak, a körös
pataki iskola rektorának és testvérének Péternek nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in cuius campo
sive area columba quaedam candida, naturali suo colore depicta,
haederam semper viridem ore tenere conspicitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam corona sive diadema regium
variis gemmis unionibusque variegatum contegit. Ex cono vero
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque
Kihirdettetett Szepsi, Kezdi és Orbai székeknek Szotyoron
tartott közgyűlésén 1611 november 23-án.
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat, Béldi István gyűjteményéből.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 217. 1. 153. t. Szerinte a nemességet
és címert Sikó P é t e r és István 1660 április 25-én kapták. A család szerinte
a Bölöni előnévvel élt.
124.
1611 december 29. Várad.
Báthory Gábor Vincze máskép Váradi Szabó Pálnak nemes

sive area leo naturali suo colore de
pictus, ore hianti exertaque l i n g u a ,
posterioribus stare, anterioribus vero,
altero forfices sartorias apertas, altero
autem pedibus racemum uvae matú
ráé ex vite recenter decerptum tenere
conspicitur. Supra scutum galea mili
taris clausa est posita, cuius verticem
diadema regium gemmis unionibus
que variegatum exornat, ex cono
autem galeae teniae sive lemnisci va
riorum colorum hinc inde defluentes,
utramque scuti partém pulcherrime
A leírás nem említi, hogy az oroszlán zöld alapon áll. A ta
karók színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Függő pecséttel.
125.
1611.
II. Mátyás Farkas Mihálynak, Jánosnak és Györgynek ne

„ . . . cum insignibus leonis dextro frameam, sinistro pede
caput Turcicum tenentis."
Zemplin. a 43. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. 111. 15. a 15. oldalon. Scut. leo dextro frameam, sinistro caput T u r
cicum tenens.
126.
1611.
II. Mátyás Pankotay Gáspárnak és Mátyásnak nemességet

Kihirdettetett Abaúj vármegyében 1612-ben. A z erről szóló
bizonyságlevél Zemplén megyében bemutattatott.
Zemplin. a 106/b. lapon, hol a kihirdetés dátuma. E g y s z e r ű bejegyzés. —
1331. fol. hung. a 18/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
111. 15. a 34. oldalon, hol az armális kelte. E . m.
127.
II. Mátyás a Borsy-családnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1613 május 6-án So-
morján tartott közgyűlésén. Bemutatta nemessége igazolása cél
jából Borsy János Sáros megyében 1725-ben.
128.
II. Mátyás Suba Andrásnak, feleségének Czudar Dorottyá

nak, fiának Gergelynek, testvéreinek Mihálynak és Bálintnak,
valamint unokatestvérének Tamásnak nemességet és címert ado
mányoz.
A címer leírása és képe egyszerű, X I X . századi másolatról
közölve: I. k. 112—113. 1. C L X X X V I I . szám.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1612 május 21-én Pelsö-
cön tartott ítélőszékén.
E z armálissal Suba András, György, Gergely, Pál és János
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 37. és a 4. lapon.
129.
1612 május 14. Szeben.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szigeti N a g y Miklósnak

és testvérének Istvánnak nemességet és címert adományoz.
triiugis viridis monticulus occupat, in quo leopardus integer depi-
ctus, corpore erecto, ore aperto et lingua rubicunda exerta, poste
rioribus pedibus stare, anterioribus vero dextro gladium evagina-
tum sanguine tinctum, sinistro autem tres liliorum flores candidos
fortiter tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam corona seu diadema regium gemmis unionibusque
pretiosis eleganter distinctum contegit, ex quo brachium humánum
emergens tres sagittas in formám crucis vola comprehensas, sur
sum levatas tenere conspicitur. Ex cono autem galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu
margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et oxornant."
Siebmacher, Siebenbürger Adel. 200. 1. 138. t. Szerinte az armálist
a család 1620-ban kapta.
130.
11. Mátyás Bottka Istvánnak, feleségének Szilágyi Erzsé

betnek, gyermekeiknek Istvánnak, Dénesnek, Annának és Erzsé
betnek és unokatestvéreinek Andrásnak, Bálintnak, Jánosnak,
Lukácsnak és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea a summo deorsum
per médium oblique ducta in coelestinum et rubrum campos divi-
sum, cuius unam rubri coloris partém . . . . integer naturális fulvus
leo, ore hianti, lingua rubicunda, cauda erecta, posterioribus pedi
bus et uno anteriori dispositis, gradienti similis sursum scandere,
dextroque pede stellam auream tenere conspiciuntur. Scuto incum
bentem galeam militarem apertam, regio diademate, dimidium
fulvum leonem producentem. A summitate vero seu cono galeae
laciniis seu lemniscis, hinc coelestini et aurei, illinc rubri et albi
colorum, in scuti oram fluitantibus illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1613 április 30-án Nyit-
131.
/672 november 29. Szeben.
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Hosszumezei Varga Pál

Tamásnak és gyermekeinek Andrásnak, Istvánnak és Katalinnak
aurea corona est posita, ex qua bra
chium humánum lorica ferrea indutum
vola mucronem capiti Turcico infixum
sursumque porrectum fortiter tenere
conspicitur. Supra scutum galea militaris
clausa est posita, quam corona seu dia
dema regium, gemmis unionibusque pre-
ciosis eleganter distinctum contegit. Ex
cono autem galeae teniae sive lemnisci
variorum colorum hinc inde defluentes,
utrasque oras seu margines ipsius scuti
Kihirdettetett Máramaros vármegyének Szigeten tartott
Ítélőszékén 1613 március 19-én.
Függő pecséttel.
132.
11. Mátyás Hidvéghy Lajosnak, Jánosnak, Istvánnak és Sán

dornak, régi nemességüket megújítva, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, in cuius pen-
dens (így!) sive galea clausa locata esse et super vertice illius
integer fulvus naturális leo, ore hiante, lingua rubicunda exerta,
cauda sursum erecta bifurcata, posterioribus et anteriori uno dis-
positis ac innixus stare, dextro autem ensem nudum capulotenus
fortiter comprehensum tenere conspiciuntur. Scuto incumbentem
galeam militarem apertam, regio diademate, dimidium priori per
omnia conformem leonem, caput corona regia redimitum, utroque
pede cornu sufflatile tenentem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubri et albi, illinc
vero coelestini et aurei colorum, in scuti oram defluentibus, illud
que decenter exornantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1614 április 10-én tartott
közgyűlésén. A kihirdetési záradék Jánost, Istvánt és Sándort
Hidvéghy Lajos fiainak mondja.
A z esztergomi káptalannak 1892 április 12-én kelt hiteles másolata
ugyanazon káptalan 1732 február 3-án kiadott á t í r á s á r ó l .
133.
1612.
II. Mátyás Szepessy Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Abaúj vármegyében, melynek nemesi bizo
nyítványa Zemplén megyében mutattatott be.
lon. E . m.
134.
1612.
11. Mátyás Ványay Mihálynak, Istvánnak és Jánosnak ne

Kihirdettetett Abaúj vármegyében, melynek bizonyságlevele
Zemplén megyében mutattatott be.
a 35. lapon. E . fj.
135.
1613 március 16. Pozsony.
II. Mátyás Rajmann Mártonnak, feleségének Ágnesnek és

gyermekeinek Fülöpnek, Mártonnak, Jánosnak, Katalinnak és
Juditnak nemességet és címert adományoz.
prato in fundo stratum, ex quo tria lilia sursum ascendere, quorum
dextrum et sinisírum alba, médium vero rubrum esse conspiciun-
tur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diade
mate redimitam, ex quo similiter tria lilia prioribus per omnia con-
formia assurgunt. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive
lemniscis, hinc rubri et argentei, illinc vero coerulei et aurei colo
rum, in scuti oram defluentibus. illudque apprime exornantibus."
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1613 május 13-án Lőcsén
136.
II. Mátyás Zámory Mihálynak, feleségének Bán Katalinnak,

gyermekeinek Istvánnak és Györgynek, nővérének Zámory E r
zsébetnek és mostohafiának Horváth Jakabnak nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in fundo
campum habens virentem, supra quem integer leo stare ac p o -
sterioribus quidem ad modum gradien.tis distentis, cauda supra
dorsum reflexa, anteriorum pedum sinistro caput Turcicum, tur-
bano adimitum tenere, dextro frameam vibrare, ore hianti, lingua
exerta effigiatus atque ad dextrum scuti latus conversus visitur.
Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate.
virum Hungarum umbilicotenus, manibus ad cubitum nudis, dextra
quidem vulnerata frameam, sinistra caput Turcicum tenere profe-
rente ornatam. A summitate vero sive cono galeae lemniscis, dextris
coeruleis et aureis, sinistris rubris et argenteis, per ambas scuti
partes defluentibus, scütumque ipsum decenter exornantibus."
Kézirattár, 3804. fol. lat. 11. köt. a 267—268. lapon.
137.
II. Mátyás Kovách Andrásnak, fiának Jakabnak, testvérének

Bálintnak, ennek felesége Pece Erzsébetnek és fiaiknak István
nak, Pálnak, Miklósnak és Albertnek nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum nimirum militare erectum rubri coloris, viridi campo
in fundo stratum, in quo integer naturális fulvus
gryphus, ore hianti, lingua rubicunda exerta, alis
expansis, cauda intra pedes reflexa, posterioribus
pedibus dispositis innixus, ad dextram scuti latus
conversus erecte stare, anteriorum pedum uno ad
rapiendum protenso, altero vero clavam ferream
tenere conspicitur. Scuto incumbentem galeam
militarem clausam, regio diademate, alterum per
omnia similem dimidium gryphum proferente or
natam. A summitate vero sive cono galeae laci
niis sive lemniscis, hinc aurei et rubei, illinc vero coelestini et ar-
gentei colorum, in scuti oram defluentibus, illudque decenter ex
ornantibus."
Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1613 október 20-áu
Losoncon tartott közgyűlésén.
138.
II. Mátyás Fahendorffi Bockh Jánosnak, feleségének Anná

nak, gyermekeinek János Frigyesnek és Dorottyának és mostoha
fiainak Fuchs Máténak és Pongrácnak, régi nemességüket meg
„Scutum videlicet militare erectum, linea violacea per médium
transversum in formám crucis ducta quadripartitum, in cuius dextra
superiori et inferiori sinistra fulvi seu crocei colorum conterminis
sibi areis singulus niger hircus, cornibus ad tergum reflexis, po
sterioribus et anterioribus pedibus dispositis, dextrum scuti latus
saliendo petére, superiori vero sinistra et inferiori dextra invicem
sese attingentibus rubri coloris partibus singulus pariformiter lu-
pus rapax, ore aperto, dentibus frendentibus, ad currendum incita-
tus, inesse conspiciuntur. Scuto incumbentem galeam militarem
apertam, regio diademate, dimidium nigrum hircum, caput corona
regia redimitum, inter duo cornua bubalina, hinc aureo et coelestino,
illinc rubro et albo coloribus diseriminata, et itidem binas hastas
in modum crucis positas, crepitantibus ex eis a dextro latere rubri
et albi, a sinistro aurei et nigri colorum vexillis producente orna-
tam. A summitate autem sive cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc albi seu argentei et rubri, illinc aurei et nigri (kimaradt: colo
rum) in scuti extremitates fluitantibus, illudque venuste exornan-
tibus."
Az armális szabályszerűen van kiállítva, de hiányzik a címerkép,
valamint a királynak és F o r g á c h Ferenc esztergomi érsek kancellárnak
aláírása, amiből következtethetjük, hogy az armális nem került expe
dícióra.
139.
1613 április 6. Pozsony.
II. Mátyás Kátha (Kaatha) Jánosnak és mostohafiának Tóth

Pálnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Abaúj vármegyének 1613 április 29-én Gön
cön tartott közgyűlésén.
. Ezzel az armálissal Tóth máskép Nagy Pál fia Gergely, J á
nos, István, Zsigmond és Pál, valamint István fia András nemes
ségüket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 30. lapon és u. ott a 7. lapon, mely sze
rint ez armálissal Nagy máskép T ó t h Gergely és Ferenc is igazolták
nemességüket Gömör megyében.
140.
II. Mátyás Nagygyőri Lépes máskép Bilidy Bálint nyitrai

püspöknek és főispánnak, magyar királyi kancellárnak, továbbá
anyjának Felsö-Eörsi Byro máskép Kenyeres Dorottyának, test
vérének Lépes Istvánnak, atyai unokatestvérének Lépes András
nak, anyai unokanövérének Lépes Margitnak, a Felső-Eörsi Byro
Tamás nyitrai várkapitány feleségének, ezek leánya Erzsébetnek,
Byro Eufrozinának és Katalinnak és ezek anyjának Szíjgyártó
Margitnak, továbbá Sánta (Sauto?) Mátyásnak és gyermekei
nek régi nemességét megerősíti és címerüket részben megvál
toztatja.
versa, in formám crucis ducta quadripartitum, in cuius dextra
superiori et sinistra inferiori scuti partibus coeruleo colore conspi-
cuis et fundis illarum arearum viridibus campis occupantibus
(flumine a superiori dextro ad sinistrum inferiorem scuti angulum
oblique decurrente et ambos coeruleos campos dividente et
disecante) bini utrinque triticei manipuli flavescentibus et arrectis
aristis locati esse. In sinistra autem superiori et dextra inferiori
rubri coloris scuti campis acuminatim sese attigentibus et a fundo
illorum triiugibus viridibus monticulis prominentibus, in quorum
eminentioribus intermediis iugis singuli ursi naturalibus suis colori-
bus effigiati, capitibus corona redimitis, atque superior in dextrum,
inferior vero in sinistrum scuti latus conversus erecte assidere,
favum mellis anterioribus pedibus oribus suis admoventibus lambere
ac apis circumcirca volitare visuntur. In scuti porro maioris
umbilico sive medio visitur minus scutum, quod ex speciali nostra
caesarea et regia gratia clementer supra additum est, coerulei
coloris, cuius fundum trifida petra occupat, in cuius depressioribus
partibus integer aureus gryphus, divaricatis posterioribus pedibus
assurgere et cauda flexuosa inter pedes demissa atque alis expan-
sis, ore hianti, lingua rubicunda exerta, anteriorum pedum sinistro
ad rapiendum protenso, dextro vero nudum acinacem capulotenus
comprehensum triumphanti similis vibrare inque dextrum scuti
latus conversus et erectus instar gradientis tendere visitur. Scuto
incumbentem galeam clatratam sive apertam, regio diademate,
alterum gryphum inguinetenus emergentem, regia corona ornatum,
cauda bifurcata elevata, alis expansis, lingua exerta, laevo pede
ramum palmae gestantem, dextro autem ensem bicipitem sursum
elevantem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis sive lemniscis, hinc aureis, azureis et nigris, illinc vero
argenteis, rubris et itidem nigris, in scuti oram mixtim defluentibus,
illudque decenter adornantibus."
Az oklevél szövege megemlíti, hogy a család nemességét
igazoló iratai 1566-ban Győr vára ostrománál részben tűzvész,
részben a törökök által megsemmisíttettek. A családról és a fő-
címerszerzö érdemeiről az oklevél a következőkép emlékezik meg:
„ . . . nos inprimis rationibus adducti maiorumque nostrorum
in hoc genere laudis vestigia sedulo studioseque sectantes, ad te
pariter ornandum decorandumque animum adiecimus, quem pluri-
morum iam annorum curriculo exacte cognovimus frequenterque
in maximis et arduis nostris negotiis fidei tuae per nos commissis
et concreditis tractandis ac peragendis debita solertia, diligentia,
dexteritate, industria, integritate ac prudentia reliquisque animi
dotibus pollere experti sumus ac in dies experiamur eo, quod nobis
gratiori obsequio iunctus die nocteque in aula nostra versaris et in
negotiis nostris regiis obeundis non vulgari diligentia, prout fidelem
aulae nostrae regiae decet cancellarium, industriose excubas et
desudas. Nam quoad personam tuam attinet, edocti sumus, etenim
non obscuro certorum fidelium nostrorum testimonio, te ex honesta
nobilique Leepesianorum perantiqua família in dicto regno nostro
Hungariae in praesidio Jauriensi ortum esse, maioresque tuos,
e quibus longa serié originem ducis, ducentos prope annos divo
Sigismundo imperátori foelicis reminiscentiae fideles et gratos exti-
tisse, Georgiumque Leepes in episcopatu Transsylvaniense anno
supra millesimum quadringentesimo trigesimo quinto, Deo, ecclesiae
cathohcae, regi, regno et patriae suae gnaviter inservivisse. Tu
vero, ubi primum adolevisti, a primis statim pueritiae tuae annis,
neglectis vitiorum illecebris ad pietatis, eumprimis quo Deus colitur,
exercitium, deincie ad bonorum artium et literarum studia animum
applicuisti liberalibusque disciplinis imbutus, iacto in patrio solo
ac in almae metropolitanae ecclesiae Strigoniensis Tyrnaviae fun-
dato seminario non contemnendo literarum fundamento, ad altioris
et politioris literaturae-gymnasium celeberrimae urbis nostrae Vien-
nensis, adhuc adolescens existens, te contulisti, ibique in studiis.
pietate et moribus adeo foelicem progressum habuisti, ut in oratoria
facultate, philosophia et sacrosanctae theologiae studio multos
coaetaneos tuos antecellueris, ac in ipso iuventutis tuae flore eluce-
78 Alagyarországi cimereslevelek.
scente singulari tua pietate et eruditione, postquam vitám contem-

plativam mundi varietatibus praetulisses, Deoque te totum conse-
crasses, ad sacros ordines, sacerdotaleque munus admitti merueris.
In quo quidem salutari vitae statu ad certum tempus, septennium
nempe apud fidelem nostrum magnificum quondam Nicolaum
Paalffy de Erdeöd, equitem auratum, comitem comitatuum Poso-
niensis et Comaromiensis, arcisque Posoniensis capitaneum, cubi-
culariorum regalium in Hungária magistrum, partium regni C i s -
danubianarum generáli et praesidiorum Vywariensis et Strigonien-
sis supremo praefecto et capitaneo et sacrae caesareae regiaeque
maiestatis Rudolphi secundi Romanorum imperatoris consiliarius
et cubicularius in praesido nostro Uywariensi parochum et con-
tionatorem egisti, sicque in aula sua cum laude versatus fuisti,
teque illi fideli tuo studio ac sedulitate tam gratum et acceptum
reddidisti, ut non dubitaverit ille praedicto sacratissimo quoque
principi Rudolpho secundo Romanorum imperátori ac Germaniae,
Hungariae, Bohemiae etc. regi, praedecessori et fratri nostro
observandissimo foelicis memóriáé te, iuvenem adhuc, saepesepius
de bono nomine, vita et moribus promovendum commendare. Nec
immerito, nam non tantum domi ecclesiastica munia sedulo et cum
animarum profectu obivisti, sed omnem etiam bellicae vicissitudinis
et fortunae aleam, ad latus illi existens, animose tentasti et in utra-
que palestra te strenuum praebuisti. Atque inprimis anno nona
gesimo tertio supra millesimum et quingentesimum illi conflictui ad
Albam Regálém cum bassa Budensi commisso, ex quo insignis de
hostibus Turcis victoria reportata fűit, praesens adfuisti. Ac eodem
insuper anno in expeditione per magnificum quondam Christo-
phorum a Tieffenbach contra perfidos hostes Turcas suscepta una
cum praefato quondam Nicolao Palffy in recuperatione nimirum
arcium et fortalitiorum Fylek, Dewyn, Kékkeö, Somoskeö,
Hainachkeö, Hollokeö, Bwyak, Zechen et Drégely, ac anno millesimo
quingentesimo nonagesimo quarto in expugnatione et recupe
ratione arcis Nograd et prima obsidione arcis et praesidii
Strigoniensis penes nostram personam praesentem te exhi-
buisti. Anno porro millesimo quingentesimo nonagesimo. quinto
sub illustrissimo Carolo comite a Mansfeld, eotum locumtenente
bellico, in secundaria obsidione Strigoniensi, atque tum illius, tum
etiam arcis Hatwaniensis recuperatione anno nonagesimo sexto
supra millesimum et quingentesimum peracta, sic etiam in memora-
bili illa Christianorum pugna cum Thurcarum imperatore Macho-
mete, eius nominis tertio, ad Keresztes anno millesimo quingente
simo nonagesimo septimo commissa, penes serenissimum principem
Maximilianum archiduccm Austriae etc. fratrem nostrum charissi-
mum praesens adfuisti, atque post amissum infoelici casu praesi-
dium Agriense, ubi unicum et germanum fratrem tuum nobilem
Stephanum Leepes, comitatus Neugradiensis et capituli simul et
vicarii Agriensis notarium, iuvenem doctum simul et ingenuum, non
sine animi tui dolore perdidisti, cum periculo vitae tuae, accepto in
brachio tuo dexlro ictu sclopeti, eotunc penes te habitis diffi-
eulter evasisti. Deinde anno millesimo quingentesimo nonagesimo
octavo, primae obsidioni Budensi usque ad finálém castrorum
exercitus nostri solutionem continue, tum secundario factae
obsidioni Budensi, tum aliis quoque variis praeliis ac conflicti-
bus, prout sequenti etiam anno millesimo sexcentesimo tertio
expugnationi et recuperationi civitatis Pesthiensis ac teríiae
obsidioni Budensi interfuisti, ubi non minus strenui miiitis,
quam boni sacerdotis officio perstrenue nobis ipsis spectanti-
bus functus, tibique et in quovis vitae discrimine te prae-
sentem ac communis sortis et fortunae participem intrepide ac
infracto semper animo exhibere non detrectavisti. Quorum omnium
domi forisque per te laudabiliter ac utiliter praestitorum fama
cum percrebuisset, reverendissimus quondam dominus Joannes
Kwthassy, tunc episcopus Quinqueecclesiensis et in spiritualibus
administrator archiepiscopatus Strigoniensis, te eminentioris digni-
tatis et amplioris honoris culmine insigniendum ratus, canonicorum
in collegium almae ecclesiae metropolitanae Strigoniensis asseruit et
cooptavit. Paulo vero post, quia maiora merebaris, reverendissimus
dominus Stephanus Feyerkeöwy, protunc episcopus Nittriensis ac
locumtenens regius, archidiaconatibus primo Nittriensi, tandem
Zoliensi condecoravit. Quibus in dignitatibus paucos cum exegisses
annos, Jaurinum in pátriám tuam, ut ortus tui partém patria tua
sibi vendicaret, in officium custodiatus translatus, a magnó caesare
Rudolpho praepositura Orodiensi auctus et in tabulae regiae prae-
latum assessorem evectus, obsidioni illi Jauriensi, dum Sinan passa
magna manu praesidium illud expugnaret, non sine rerum tuarum
dispendio et vitae discrimine interfuisti. Unde singulari dei provi-
dentia ereptus, primo in libera et regia nostra civitate Posoniensi,
tandem Sopronii degens, salutaris doctrinae pabulo gregem domini
reficere minimé intermisisti, Jaurino vero rursum recuperato primus
omnium, ut munia tua pristina exequereris (nam ordinarii eccle-
siasticae officio antea quoque perfungebaris), eo te recepisti, et
ante omnes alios sacerdotes ibi pedem fixisti. Ne autem lucubratio
illa tua condigno defraudaretur praemio, nos ipsi proprio nostro
motu te imperátori Rudolpho tanquam in utraque palestra bene
exercitatum, ad titularem episcopatum Tininiensem et consiliarium
duxeramus commendandum. Intercessione hac nostra dignitatem
episcopalem consecutus, anno supra millesimum sexcentesimo
quinto, cum iam legatione Polonica laudabiliter anno millesimo
sexcentesimo quarto Cracoviae apud regem perfunctus fuisses,
sacramentum consiliariatus hac in urbe alma Viennensi ad manus
nostras praestitisti. Atque tertio post anno, cum in publica regni
diaeta communi regnicolarum voto ad latus nostrum deputatus
esses, residentiae Jauriensi valedicere coactus, Moravicae üli lega-
tioni, in qua de confoederatione Moraviae cum Hungária agebatur,
a nobis praefectus effecisti, ut res e sententia nostra et regnicola
rum commodo foeliciter cederet. Quae tua legatio ut eo celebrior
redderetur, episcopatu te Vesprimiensi cum honore supremi comitis
tunc ad ratificationem sacrae Caesareae et regiae maiestatis domini
et fratris nostri charissimi, quam tu a nobis Pragam paulo post
ablegatus, sine magnó laboré consecutus fuisti, condecoraveramus,
qui pro hac in te collata munificentia gratus esse cupiens, foelici
illi profectioni nostrae in Bohemiam comitem te ultro ac
sacrae regni Hungariae coronae, quae multo antehac tempore
patria exterris fűit, receptioni non solum adfuisti, verum etiam brevi
ac extemporanea quasi oratione in campo Pragensi eam consalu-
tatam in pátriám sédem deducendam nomine regnicolarum nobis
devote et syncere commendasti, certa tecum persuadens relata illa
in pátriám priscam quoque foelicitatem cum ea relatam iri. Nos
itaque Deo optimo maximo, per quem reges regnant et principes
iusta decernunt, ita disponente, sceptra, fasces, ebur et sacrum
diadema magnó regnicolarum apparatu et applausu consecuti, te,
honestos tuos conatus devotionemque in nos patriamque tuam inde-
fesso studio conferentem, ut ad episcopatum Nittriensem ac offi-
cium cancellariatus nostri promoveremus, motu proprio et ex certa
nostra scientia, animoque deliberato, deque nostrae regiae pote-
statis plenitudine et gratia speciali benigne dignum censuimus. Quo
quidem officio, fere iam a quadriennio, continue in aula nostra resi-
dendo in rebus et negotiis, fidei et dexteritati tuae concreditis,
necnon diversis et gravibus itineribus in sacrum Romanum impé
rium, aliasque provincias et regna nostra, per maiestatem nostram
pro totius reipublicae Christianae bono et commodo necessario
susceptis, fidelem, constantem, diligentemque et utilem operám
navasti, diversasque legationes nostro et Hungarici senatus con-
sulto ad caesarem Rudolphum et status Bohemiae non semel atque
iterum, sed saepius suscepisti ac foeliciter et cum laude benignaque
nostra satisfactione perfecisti."
141.
II. Mátyás Dubnyczay máskép Beniatky Jánosnak, unoka
testvérének Jursza Jánosnak és nővéreinek Katalinnak és Anná
„Scutum videlicet militare erectum, lamina rubea a superiori
dextro versus inferiorem sinistrum scuti angulum, continens in se
duo alba lilia iacentia et micantein
intennediam stellam, oblique late
ducta in coelestinum et album campos
divisum, in cuius inferiori parte mar-
tur, collo inflexo, arrectis auribus,
cauda directa, celeri cursu sursum
tendere, in coelestina autem superiori
area Stella ex nubecula consurgente
radiare et fulgere conspiciuntur. Scuto
incumbentem galeam militarem aper-
tam, regio diademate, dimidium natu-
ralem fulvum gryphum, ore hianti,
lingua rubicunda exerta, alis expan
sis, cauda bifurcata erecta, laevo pede
globum ferreum, dextro ramum quer-
cinum trium foliorum tenentem produ-
cente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc rubri et albi, illinc coelestini et aurei colorum, in
scuti oram fluitantibus, illudque appirme exornantibus."
Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1613 október 26-án

Trencsénben tartott közgyűlésén és Doboka vármegyének
1677 május 13-án Széken tartott ítélőszékén.
Siebmacher, Supplementband, 44. 1. 28. t. ettől teljesen elütő címert

közöl.
142.
1613 [július 10].
Bethlen Gábor Harsányi Békessy Jánosnak és testvérének

Kézirattár, 3623. fol. lat. Elenchus actorum privileg. nobilit. com.
1832. III. 15. az 5. oldalon. Scutum: eques frameam tenens, ante eum
amputatum caput Turcicuim.

143.
1613 augusztus 5. Szászsebes.
Bethlen Gábor Olasz Gergelynek, feleségének Kovászi Ilo

nának és mostohafiának Kovászi Tamásnak, régi nemességüket
megújítva, címert adományoz.
coelestini coloris, in cuius campo siv,e
area leo integer, naturali suo colore
depictus, posterioribus pedibus stare,
anterioribus vero levő lilium candidum,
dextro mucronem nudum sursum eleva-
tum tenere conspicitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam
contegit diadema regium, gemmis et
unionibus ornatum, ex cono autem galeae
laciniae sive lemnisci, a dextra aurei et
coelestini, a sinistra vero partibus rubri et albi colorum defluentes,
Kihirdettetett Arad vármegyének 1614 július 23-án Lippán tartott

közgyűlésén.
Függő pecséttel.
144.
1613.
II. Mátyás Csodo (Chodo) Gergelynek, Andrásnak és J á

nosnak nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 9. oldalon. E. m.
145.
1613.
II. Mátyás Csehi Péternek nemességet és címert adományoz.

Kihirdettetett Abauj vármegyében.
146.
1613.
II. Mátyás Tarczali Tolnay Pál deáknak és fiának Zsig

mondnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén v á r m e g y é b e n 1613-ban.
32. lapon. E . m.
147.
1614.
1
II. Mátyás Jászberényi Végházy Pálnak, Lászlónak, A n d
rásnak és Péternek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében.
36. lapon. E . fj.
148.
II. Mátyás Sárossy Mártonnak nemességet és címert ado

mányoz.
A z adományozás ténye Sáros vármegyének 1616 január
28-án kelt bizonyságlevelében említtetik, mely a címereslevélnek
az 1615 augusztus 26-án Eperjesen tartott közgyűlésen történt
kihirdetését igazolja.
149.
1615 jan. 5. Gyulafehérvár.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Makói M a k a y Jánosnak,
régi nemességét megerősítve, címert adományoz.
1
A szövegben, kétségkívül a másoló hibájából, II. Miksa áll.
sive area falco naturali suo colore depicta columban unguibus for-
titer constringere, rostro vero eandem lacerare conspicitur. Supra
scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema
regium gemmis unionibusque variegatum, ex cono autem galeae
temniae (így!) sive lemnisci, a dextra aurei et coelestini, a sinistra
vero partibus rubri et albi coloris, utrinque defluentes, oras seu
margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1615 június 2-án Vára
150.
Bethlen Gábor Kenyeres Mihálynak és Dalnoki Miklós

Györgynek és Tamásnak nemességet és címert adományoz..
viridis campus occupat, in quo miles armatus, nigró equo insidenSj
Turcum pro se fugientem collotenus acinace transfodisse conspici
tur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit
diadema regium gemmis atque unionibus variegatum, ex quo
brachium humánum eminere ensemque nudum sursum porrectum
tenere visitur. Ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc-inde defluentes utramque scuti partém pulcherrime
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat, Béldi István gyűjteményéből. Ere
detije 1894-ben Dálnoky L á z á r Mihály birtokában volt.
:n>". ' • " . 151. ;: : ..y • - . i <••:
1615 január 28.
II. Mátyás a Czigány-családnak nemességet adományoz.

A z adományozás tényét I. Ferencnek 1808 februás 19-én
Bécsben Czigány János részére kiadott oklevele őrizte meg,
amelyben Czigány János nemességének épségben tartásával
családnevének Elefánty-ra változtatását megengedi.
A m. kir. udv. kancellária levéltárának 1808 április 2 3 - á n kelt hite->
ies m á s o l a t á b a n .
Kézirattár, 3648. fol. lat. XVII. köt. a 72—73. lapon.
152.
1615 [július 15. Bécs].
II. Mátyás a Kássa-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
1724-ben Kassa Gergely nemessége bizonyítása céljából ezt
az armálist Zemplén megyében bemutatta.
• Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 23. oldalon.
Siebmacher, 291. 1. 219. t, hol címerserzökül Kása András és test
vérei Lukács és György vannak megnevezve.
153.
/675 szeptember 30. Kolozsvár.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Angyalosi Angyalosi M i

hálynak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coele
stini coloris, in cuius campo sive area
leo dimidius naturali colore depictus,
e corona quidem eminens ensem nuda-
tum utrisque pedibus atrocibusque
unguibus fortiter stringere conspicitur.
Supra scutum galea militaris clausa
est posita, quam contegit diadema
regium, variis gemmis unionibusque
exornatum, ex cono vero galeae teniae
sive lemnisci variorum colorum hinc
iride defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime
A z oklevél szövege megemlíti, hogy a nemességszerző több
ízben járt Konstantinápolyban követségben.
Kihirdettetett a három erdélyi nemzetnek 1616 április 26-án
Gyulafejérvárott tartott közgyűlésén.
154.
1615.
II. Mátyás Egry János deáknak nemességet és címert ado
mányoz. "
Zemplin. a 39. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés.
155.
1615.
II. Mátyás Hlavathy máskép Mogyorósy Jánosnak nemes

Zemplin. az 52/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott 1331. fol. hung.
a 9 / b . lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 20. olda
lon. Scut. leo columnam lapideam tenens.
156.
1615.
II. Mátyás Rithok Antalnak nemességet és címert adomá

nyoz.
21. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 36, oldalon.
E. m.
157.
1615.
II. Mátyás Püspökladányi Szabó Jánosnak nemességet és

címert adományoz.
23/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 37. ol
dalon. E . m.
158.
1616 [február 21. Prága.]
II. Mátyás Csorba (Chiorba) Györgynek és Istvánnak ne

„ S c u t . loricatus miles dextra nudum bipennem tenens."
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 11. oldalon. — Kézirattár,
3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com. Zemplin. a 30/b. l a
pon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. az 5/b. lapon. E . fj.
Siebmacher, 98 1. 78. t.
159.
1616.
II. Mátyás Bácsika Jánosnak, Mártonnak és Miklósnak ne
Kihirdettetett 1616-ban.
Zemplin. a 7. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. A kéziratban II. Miksa áll, ami
nyilvánvalóan íráshiba. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 2. ol
dalon. E . m.
160.
1616.
II. Mátyás Bonis Györgynek és fiainak Ferencnek, György
nek, Andrásnak, Istvánnak és Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
4. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 7. oldalon. E . m.
161.
1616.
II. Mátyás Győri Fejér Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
lon. E . m.
162.
1616.
II. Mátyás Mándoki Galambos Antalnak és Istvánnak ne
„Cum insignibus candidae columbae ramum olivae rostro
gestantis."
8/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 17. oldalon.
Scut. candida columba ramum olivae rostro tenens.
Siebmacher, 187. 1. 150. t. egy ettől egészen eltérő cimert közöl, me
lyet 1638 március 2 0 - á n Pozsonyban III. Ferdinánd a d o m á n y o z o t t M á n -
doki Galambos Bálintnak.
163.
1616.
II. Mátyás Pankotai ü a r a Andrásnak, Jánosnak és István
9. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 17. lapon. E . m.
164.
1616.
II. Mátyás Kovács Jánosnak nemességet és címert adomá

nyoz.
lon. E . m.
165.
1616.
II. Mátyás Makóvásárhelyi Szakálos Tamásnak és fiainak
Ábrahámnak és Dánielnek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 134/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, fol. hung. 1331. a
25. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 38. oldalon,
hol az a r m á l i s kelte 1574-re van téve. E . m.
166.
1616.
II. Mátyás Mudrony Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
1832. III. 15. a 31. oldalon. E . m.
167.
1616.
II. Mátyás Szakara máskép Kapronczay Tamásnak nemes

25. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 38. olda
lon. E . m.
168.
1616.
II. Mátyás Veress Andrásnak, Gábornak és Jánosnak ne
37/b. lapon E . íj.
169.
1616.
II. Mátyás Nagyszombati Veres Istvánnak nemességet és
címert adományoz.
Zemplin. a 168. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung. a
170.
II. Mátyás Drozdyk Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea in modum crucis
ducta in quatuor partes divisum, quarum dextra coerulea, ac infe-
rior sinistra itidem coerulea singulos integros exhibent griphos,
sinistra vero superior et dextra inferior purpurea supra triiugem
monticulum viridem tres candidas profért rosas. Scuto incumbentem
galeam militarem clausam, regio diademate, integrum griphum tres
candidas tenentem rosas proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, dextris argenteis et purpu-
reis, sinistris aureis et coelestinis, in scuti oras fluitantibus, illudque
A leírástól a címerkép részben eltér, amennyiben a pajzs
1. és 4. mezejében ábrázolt griff a sisakdíszhez hasonlóan szin
tén három fehér rózsát tart karmaiban.
Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1618 július 19-én
Trencsénben tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a báró Drozdik-család levéltárában.
171.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kissárosi Sárosi máskép

Barabás György deáknak, anyjának Czápai Annának, testvérei
nek Istvánnak, Mihálynak és Jánosnak, nemkülönben rokonának
Bánffi Mihálynak régi, Báthory Gábortól nyert nemességüket

sive area tres arduae rupes enatae, super quarum eminentiori
columba quaedam candida alis compositis stare, ac in ore calamum
scriptorium tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa
est posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus
exornatum, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes utrasque oras sive margines ipsius
Kihirdettetett a három székely nemzetnek 1617 május 4-re

Gyulafejérvárra hirdetett gyűlésén, május 22-én.
F ü g g ő pecséttel, a címerkép helye üres. Megvan egy egyszerű, XIX.
s z á z a d i másolatban is.
Magyarországi címereslevelek. 91
\
172.
1617 július 24. Prága.
II. Mátyás Tolnai Pál Jánosnak és testvérének Istvánnak

„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, triiugi
viridi monticulo in fundo stratum, supra quem naturális nisus, alis
expansis, pedibus frameam nudam prensare, rostro viridem ramum
tenere ac in dextrum scuti latus conversus stare conspicitur. Scuto
incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate, duas
hastas, vexillis coelestinis et rubris ornatas proferente ornatam.
A summitate sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coelestini
et aurei, illinc argentei et purpuréi colorum, in scuti oram defluenti-
bus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1617 szeptember 5-én
és 1650 április 5-én Komáromban tartott közgyűlésein. Ugyan
ezen címereslevél alapján Pál, anyja révén helytelenül Bereznay
János 1725 március 3-án Komárom vármegye nemesei sorába
felvétetett.
173.
II. Mátyás Roth Jánosnak, testvérének Tamásnak, az utóbbi

leányainak Judithnak és Erzsébetnek, továbbá mostohafiának
Adler Jánosnak, régi nemességüket megerősítve, címert adomá
nyoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in coeru-
leam ac purpuream partes divisum, fundum scuti viridis ornat
campus, superstructam exhibens columnam marmoream, quam hinc
leo, aurea insignis corona, illinc vero monoceros, collum sagitta
transfixum habens, anterioribus pedibus füleire conspiciuntur. Scuto
incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate, inter
duas alas aquilinas, hinc rubro, illinc coeruleo coloribus conspicuas,
pinnisque ab invicem aversis, leonem capite corona redimito, ante-
riorum pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro autem quin-
que sagittas, cuspidibus suis arrectas, per médium fortiter compri-
mentem inguinetenus proferente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis sive lemniscis, dextris argenteis et rubris,
sinistris coeruleis ac aureis, in scuti extremitates mixtim dependen
tibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1618 július 25-én Eperje
sen tartott közgyűlésén.
174.
76/7 [szeptember 10. Prága].
II. Mátyás Botka Imrének, Jánosnak, Miklósnak, Andrásnak
és Györgynek nemességet és'címert adományoz.
Scut. albus leo nigram laminam scandens.
175.
II. Mátyás Barachy Gergelynek, feleségének Annának, gyer
mekeinek Boldizsárnak, Pálnak, Katalinnak és Erzsébetnek és
testvérének Barachy Mihálynak nemességet és címert adomá
nyoz.
coelestini coloris, in cuius (így!) supra
triiugem viridem monticulum integer leo
erectus stare, atque anterioribus pedibus
clavam argenteam tenere visitur. Scuto
incumbentem galeam militarem apertam,
regio diademate, médium leonem anteriori
bus pedibus argenteam gerens clavam
proferente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis nigris
et aureis a dextris, a sinistris itidem nigris
et argenteis in scuti oram fluitantibus, illud
que decenter adornantibus."
A címerkép oroszlánja arany színű és kétfarkú, ami a le
írásban nincs megemlítve.
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének Petneházán tartott
közgyűlésén 1619 június 29-én.
176.
[1617 október 10.]
II. Mátyás Debreczenyi Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében 1627(?)-ben.
1832. III. 15. a 12. oldalon. E . m.
Siebmacher, 127. 1. 99. t. 11.
177.
1617 október 17. Prága.
II. Mátyás Bácsmegyey (Bachmegiey) Jánosnak, feleségé

nek Abari Ilonának, fiának Andrásnak és testvéreinek Mártonnak,
Andrásnak és Miklósnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, in quo supra
viridem campum albus cernitur equus. Scuto incumbentem galeam
militarem apertam, regio diademate, virum umbilicotenus rubra
ornatum toga, mitra alba redimitum, dextra sclopetum exploso s i -
milem tenentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis, seu lemniscis utrinque rubris et argenteis, in scuti
oram fluitantibus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1618 július 24-én
Zemplén városában tartott közgyűlésén.
Zemplén vármegyének 1732 április 1-én Ülaszliszkán kelt hiteles
másolatáról ugyanazon v á r m e g y e levéltára által 1910 június 3 0 - á n kiadott
hit. másolat, a Czabai Horváth-család levéltárában. — Kézirattár, 3623.
fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com. Zemplin, a 7. lapon. Egy
szerű bejegyzés.
178.
1617 [november 10. Prága].
II. Mátyás Heer Jánosnak és fiának Istvánnak nemességet

Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 19. oldalon, hibásan 16274
kelettel.
Siebmacher, 229. 1. 178. t., hol társcímerszerzökül m é g A k á c s G y ö r g y
és Debreczeni J á n o s is említtetnek.
179.

11. Mátyás Kovách Péternek, feleségének Dokos Erzsébet
nek, anyai unokatestvérének Konczos Mihálynak és unokaöccsé
nek Vida Péternek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum

illius triiugi flavo monticulo occupante,
in cuius depressiori sinistra parte inte
ger albus monoceros sive unicornis po
sterioribus pedibus innixus, anterioribus
vero protensis, prosilienti similis, ore
etiam hianti et lingua exerta, ad dextram
scuti partém conversus esse visitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clausam,
regio diademate, fulvum leonem, ore
hianti, lingua exerta et cauda bifurcata
ad tergum arrecta effigiatum, atque an
teriorum pedum sinistro ferream cassi-
dem gestantem, dextro vero strictam fra
meam capulotenus inter ungues compres-
sam, vibrantem, inguinetenus produ-
cente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lem
niscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti
extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exor-
nantibus."
F ü g g ő pecsétje elveszett. A címerkép erősen megkopott.
180.
/677.
11. Mátyás Jaxa Miklósnak és fiainak Jánosnak, Istvánnak

és Miklósnak nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 21. oldalon. E . m.
181.
1617.
II. Mátyás Kálmándy Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
182.
1617.
II. Mátyás Kathona Jakabnak, Ferencnek, Jánosnak és Ist

vánnak nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623- fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 65. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
dalon. E . m.
183.
1617.
II. Mátyás Koos Pálnak és fiainak Ambrusnak és Istvánnak,
valamint vejének Jánosnak nemességet és címert adományoz.
184.
1617.
II. Mátyás Rozgonyi Marcin Pálnak, feleségének Király Ilo

nának és gyermekeiknek Györgynek, Annának, Dorottyának,
Margitnak és Erzsébetnek nemességet és címert adományoz.
1724-ben Marthin György, aki nemességét ezzel az armális
sal akarta igazolni, Zemplén vármegye részéről a leszármazás
bizonyítására utasíttatott.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Eienchus actor. privileg. nobilit. com.
a 14/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 29. olda
lon. E . m.
185.
1617.
II. Mátyás Moskovszky Mátyásnak és Istvánnak nemessé

Kézirattár, 3623- fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 87/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol hung.
a 15/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 31. olda
lon. E . m.
186.
1617.
II. Mátyás Gesztelyi Nagy Jánosnak és feleségének Király

a 15/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 31.
oldalon.
187.
1617.
II. Mátyás Öszö Jánosnak és Györgynek nemességet és c í
mert adományoz.
Kihirdettetett 1618-ban Zemplén vármegyében.
Zemplin. a 101 / b . lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
lon, 1610-i kelettel. E . m.
188.
1617.
II. Mátyás Papi máskép Filep Gáspárnak, Gergelynek és

1724-ben Papi máskép Filep Sándor nemességének igazo
lása céljából az armálist Zemplén megyében bemutatta.
lon. Leo argenteam clavam tenens.
189.
1617.
II. Mátyás Vajdai Szabó Gergelynek, fiainak Pálnak és
Andrásnak és testvérének Balázsnak nemességet és címert ado
mányoz.
lon. E . m.
Siebmacher, 608. 1. 429 t., hol az oklevél kelte 1616 augusztus 21.
Prága.
190.
1617.
II. Mátyás a Sakács máskép Debreczeni Eötvös-családnak
191.
1617.
II. Mátyás Tállyai Veress Bálintnak nemességet és címert

adományoz.
192.
[1618 január 10. Bécs?].
II. Mátyás Szentkereszthy Ferencnek nemességet és címert
adományoz.
98 Magyarországi cimeresle-velek.

a 26/b. lapon, hol az armális kelte 1627-re (!) van téve. E . fj. — Levél
t á r , Címereslevelek, 1832. III. 15. a 39. oldalon, hol az armális kelte szin
tén 1627-re (!) van téve.
193.
1618 január 24. Ebersdorf vára.
II. Mátyás Beche Balázsnak és gyermekeinek Balázsnak,

Farkasnak, Pálnak, Katalinnak és Ilonának nemességet és címert
adományoz.
coelestini coloris, fundo ipsius viridi
campo strato, ex quo integer grues, natu-
rali suo colore depictus, levő pede erecte
stare, dextro vero lapidem rotundum ele-
vare et comprehendere, instar vigilantis
similis cernitur. Scuto incumbentem ga
leam militarem apertam, regio diade
mate, alterum gruem, inferiori per omnia
similem proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc aureis et coelestinis, illinc
vero argenteis et rubris, in scuti oram
fluitantibus, scutumque ipsum apprime
exornantibus."
194.
II. Mátyás Fuchsy Kristófnak, testvérének Pálnak és uno

káinak Pongrác és Mátyás testvéreknek nemességet és címert
adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea perpendiculari per

médium ducta in coeruleum et rubrum campos divisum, ac in rubro
Magyarországi címereslevelek.
vulpes stans cernitur, in coerulea vero scuti area

iamina aurea ac sagitta hamata visitur. Scuto in
cumbentem galeam militarem apertam, regio dia
demate, inter duas alas aquilinas coerulei et rubri
coloris, quas aureae laminae intersecant, integram
vulpem inferiori similem proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laciniis seu lem
niscis, dextris aureis et coeruleis, sinistris itidem
aureis et rubris, in scuti oras fluitantibus, illud
que decenter exornantibus."
A leírás nem említi, hogy a farkas arany alapon áll.

Kihirdettetett Hont vármegyének 1618 október 10-én Né
metiben tartott ítélőszékén, majd 1643 április 9-én Szepes vár
megyének Lőcsén tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel. Megvan egyszerű, X X . századi másolatban is.
195.
1618. március 30. Bécs.
II. Mátyás Bihari Istvánnak, feleségének Nieres Katalinnak

és nővéreinek Ilonának és Annának nemességet és címert ado
mányoz.
fundum triiugis viridis monticulus occupat, super quem naturális
gryphus, posterioribus pedibus dispositis, cauda inter pedes reflexa,
alis a tergo expansis, ore hianti, lingua exerta, laevo pede pomum
aureum cruciatum, dextro vero pede sceptrum regium, porro hinc
et illinc superne duae stellae rutilantes conspiciuntur. Scuto incum
bentem galeam militarem apertam, regio diademate, alterum
gryphum pubetenus emergentem, priori similem, anterioribus pedibus
gladium bipennem capulotenus fortiter compressum ac sursum ele-
vantem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae l a
ciniis sive lemniscis, hinc fulvi et coelestini, illinc vero albi et rubri
colorum, in scuti oram defluentibus, illudque decenter adornan-
tibus."
E g y s z e r ű , XIX. századi másolat, Béldi István gyűjteményéből. Ere
detijének holléte ismeretlen.
196.
1618 [április 3. Bécs].
II. Mátyás Gyulay Jánosnak és fiainak Istvánnak, Ferenc

nek és Gáspárnak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 49/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. Ezen armális alapján (?)
Gyulay máskép Lakatos András 1724-ben Zemplén megye nemesei so
rába fölvétetett. U . ott, 50. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. a 9. lapon,
E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 18. oldalon. E . m,
197.
1618 [április 5. Prága].
II. Mátyás Och Mihálynak és Györgynek nemességet és c í

mert adományoz.
Ezzel az armálissal és a leszármazás bizonyításával Örösy
máskép Och István fia István 1725-ben nemességét Zemplén
megyében igazolta.
Zemplin. a 100. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, .1331. fol. hung.
lon. E . m.
Siebmacher, 460. 1. 338. t
198.
1618.
II. Mátyás Bernáth Kelemennek és Miklósnak nemességet és
címert adományoz.
1832. III. 15. a 6. oldalon. E . m.
199.
1618.
II. Mátyás Czakó Mártonnak nemességet és címert ado
mányoz.
Zemplin. a 30. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. az 5. lapon. E . fj. —
Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 9. oldalon. Scut. gryphus vome-
rem tenens.
200.
1618.
II. Mátyás Gönczi Czirbesz Istvánnak nemességet és címert
adományoz.
201.
1618.
II. Mátyás Danch Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében 1620-ban.
Zemplin. a 34. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. az
5/b. lapon, hol az armális kelte 1620-ra van téve. E . fj. — Levéltár, Cí
mereslevelek. 1832. H l . 15. a 12. oldalon. E . m.
Siebmacher, 123. 1. 96. t. 1619-ből (?).
202.
1618.
II. Mátyás Földes Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
a 8. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 16. oldalon.
Scut. gryphus vomerem tenens.
203.
1618.
II. Mátyás a Gaall-családnak nemességet és címert ado

mányoz.
1724-ben Gaall János nemessége bizonyítása céljából ezt az
armálist Zemplén megyében felmutatta.
204.
1618.
II. Mátyás üyöngyösy Jánosnak és Andrásnak nemességet

E . m.
205.
1618.
II. Mátyás Tállyai Jakab máskép Szabó Pálnak, fiának

Mátyásnak és testvérének Péternek nemességet és címert ado
mányoz.
10/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 21. olda
lon. E . m.
206.
1618.
II. Mátyás Kelian Tamásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett 1622-ben Zemplén megyében.
12. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 24. oldalon.
E . m.
207.
1618.
II. Mátyás Kéry Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett 1620-ban Zemplén megyében.
Zemplin. a 67. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — ,U. ott, 1331. fol. hung. a
lon. E . m.
208.
1618.
II. Mátyás Kovács Péternek, Istvánnak és Bálintnak nemes
lon. E . m. v
209.
1618.
II. Mátyás Kovácsi Györgynek nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett 1622-ben.
13. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 27. lapon.
E . m.
210.
1618.
II. Mátyás a Lakatos-családnak nemességet és címert ado

mányoz.
Ezen armális alapján Lakatos máskép Gyulay András
1724-ben Zemplén megye nemesei sorába fölvétetett.
Zemplin. a 77. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cimereslevelek,
1832. III. 15. a 27. oldalon. E . m.
211.
1618.
II. Mátyás Liptay Jánosnak és fiainak Pálnak, Istvánnak és

Andrásnak nemességet és címert adományoz.
212.
1618.
II. Mátyás Mikola Miklósnak, fiának Jánosnak és testvérei

nek Bálintnak és Lőrincnek nemességet és címert adományoz.
15. lapon, hol az armális kelte 1615-re van téve. E . fj. — Levéltár, C í m e
reslevelek, 1832. III. 15. a 30. oldalon. E . m.
213.
1618.
II. Mátyás Keresztszegi Nagy Istvánnak nemességet és c í

mert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében 1622-ben.
E . m.
214.
1618.
II. Mátyás Papp Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
a 18/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 34. olda
lon. E . m.
215.
1618.
II. Mátyás Révész Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
„ . . .cum insignibus cursoris capite nuüo, véste violacea induti
et cornu inflantis."
1724-ben Révész János és István nemességük bizonyítása
céljából ezt az armálist Zemplén megyében bemutatták.
lon. Scut. cursor, capite nudo, véste violacea cornu inflans.
216.
1618.
II. Mátyás Rigó Istvánnak nemességet és címert adományoz.

Kihirdettetett 1620-ban Zemplén megyében.
lon. E . m.
217.
1618.
II. Mátyás Rozum Pálnak, Györgynek, Jánosnak, Gergely

nek és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
lon. E . m.
218.
1618.
11. Mátyás Almási Szabó Jánosnak nemességet és címert

adományoz.
24. oldalon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 37. olda
lon. E . m. 1724-ben ezt az armálist Almássy S z a b ó J á n o s nemessége iga
zolása céljából Zemplén megyében bemutatta. U . ott, az 1. oldalon.
219.
1618.
II. Mátyás Szakara Péternek és Györgynek nemességet és

címert adományoz.
lon. E . m.
220.
1618.
II. Mátyás Szigethy Lukácsnak és fiainak Mihálynak, Ist
vánnak és Pálnak nemességet és címert adományoz.
1732-ben Szigethy Pál az armális kihirdetéséről Gömör
megyétől nemesi bizonyítványt nyert.
Zemplin. a 140. és 175. lapokon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol.
hung. a 27. és 41. lapokon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III.
15. a 40. oldalon. Vir pubetenus eminens 3 spicas tenens.
• •
221.
1618.
II. Mátyás Tóth Jánosnak nemességet és címert adományoz.

222.
1618.
II. Mátyás Vass Istvánnak és fiainak Istvánnak és Miklós

Zemplin. a 165/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung.
223.
1618.
II. Mátyás Isoó Istvánnak, fiainak Györgynek, Istvánnak,
Andrásnak, unokáinak Jánosnak és Istvánnak, továbbá Ambrus
nak és Mártonnak nemességet és címert adományoz.
„Scut. gryphus vomerem tenens."
224. «Í
1618 (?).
II. Mátyás Bolyós Györgynek és fiainak Györgynek és J á

1832. III. 15. a 7. oldalon. E . m.
225.
1618.
II. Mátyás Nádházy Péternek, fiának Pálnak és testvéreinek
Jánosnak és Gergelynek nemességet és címert adományoz.
lon. E . m.
226.
1619 február 9. Bécs.

11. Mátyás Győri Mátyás deáknak, feleségének Margitnak és
testvérének Mihály deáknak nemességet és címert adományoz.
coelestini coloris, in quo super viridem
campum monoceros decumbens cernitur.
Scuto incumbentem galeam militarem
apertam, regio diademate, médium mono-
cerontem dextro pede coeruleum lilium
tenentem proferente ornatam, a summi
lemniscis, dextris lazureis et aureis, s i
nistris argenteis ac purpureis, in scuti
o r a s fluitantibus, illudque decenter ex-
ornantibus."
Kihirdettetett Veszprém vármegyé
nek 1619-ben Pápán tartott közgyűlésén.
A z oklevél élére a címerkép elé egy másik kép van festve,
amely az adományozottnak arcképét és alakját ábrázolja, amint
az Úr magához emeli az angyal által támogatottat.
Mindkét kép fényképe közölve: T u r u l , 1902. évf. 190. 1.
227.
1608—1619.
II. Mátyás Akács Györgynek nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. az 1/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés.
228.
1608—1619.
II. Mátyás Bolerazy István nyitrai kanonoknak, anyjának
Katalinnak és testvéreinek Andrásnak és Dánielnek nemességet
„Scutum videlicet militare erectum, linea in formám crucis
ducta quadripartitum, in cuius superiori dextro ac inferiori sinistro
rubri coloris scuti campis singula alata capita angelica cum aureis
cruribus conspicua posita esse, in scuti vero sinistra superiori et
dextra inferiori coelestini coloris scuti areis singuli integri fulvi
leones, oribus hiantibus, linguis exertis, caudisque bifurcatis sursum
elevatis, posterioribus pedibus dispositis, anteriorum vero sinistris
ad rapiendum protensis, dextris vero faces ardentes elevasse,
inque dextrum scuti latus conversi esse conspiciuntur. Scuto incum-
bit galea militaris aperta sive clatrata, solidae nobilitatis decus,
regio diademate ornata, ex quo vir capite corona redimitus ac aurea
véste indutus clamideque regali rubri coloris amictus, dextra manu
sceptrum, sinistra vero aureum pomum, cum innixa illi cruce
gestare et stóla cinctus esse ac pubetenus emergere cernitur. Quae
omnia si altius perpendantur, nucleum reddunt virtutibus tuis appo-
situm. Nam veluti leo velocitate et ferocitate insignis ardentibus
facibus quasi ulterius progrediens, ita tu quoque quadam animi
nobilitate ac velocitate, spretis caducae huius vitae illecebris, vir-
tutis viam arduam statim a puero ingressus ad spirituális vitae
contemplationem transivisse ac processisse, Christoque optimo
maximo in ecclesia sua potius quam mundo (non curans quasvis
tribulationes, calamitates et usculationes corporis tui, quas perpes-
sus es) servire elegisti, ubi verbo et exemplo Christifidelibus prae-
luces, sanaeque doctrinae et bonae conversationis ad omnes cum
admiratione diffundis. Accedit ad hoc morum integritás, cum vitae
pietate coniuncta, quae nonnisi continua pugna contra mundum et
rugientem leonem, draconem nimirum infernalem, magnó sudore et
laboré conservari solent, quaque tu praeclaro virtutis et literarum
studio accensis facibus ceu doctrinae symbolo expressis mire ador-
nare intendis. Et quia haec omnia divina gratia et bonitas mortali-
bus largiri sólet, angelis sanctis custodibus, tanquam Christi mili
tibus crucis signo contra omnia mundi adversa intrepido proceden-
dum esse virtutisque viam, secto tramite per omnem vitám per
aspera quaeque tibi procedendum cogita, ut post absolutum stúdium
huius mortalitatis vitamque innoxie et honeste transactam inter
coelites (sicut rex quos ut coronatur atque regio diademate orna-
tur) ad instar lucidi syderis corruscare et veram virtutis laudem et
inviolabilem coronam a Deo omnium conditore consequi merearis.
Sic autem his insigniis naturae moribusque tuis accommodatis, tu
tuique posteri utramini, ut quotites ea inspexeritis, toties vos ad
maiora virtutis studia exigeretur ad eaque continuanda et prose-
quenda confirmare deberetis. A summitate vero sive cono galeae
laciniis seu lemniscis, hinc aurei et coelestini, illinc vero albi et
rubri colorum, in scuti oram defluentibus, illudque decenter
adornantibus."
Az oklevél szövege megemlíti, hogy a nemességet szerző
Lépes Bálint nyitrai püspök és főispán oldala mellett mint káplán
működött.
229.
1608—1619.
II. Mátyás Valaghi üaál Györgynek és Andrásnak nemessé

Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
8f/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 16. olda
lon. E . m.
230.
1608—1619.
II. Mátyás Megyeri Gombos Imrének, Pálnak és Lőrincnek
8/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 8. oldalon,
1627-i kelettel. E . m.
231.
1608—1619.
II. Mátyás Győry (Geöry) Jánosnak, a felsőmagyarországi
hadi törvényszék hites jegyzőjének, feleségének Palotay Anná
nak, leányainak Annának, Borbálának és Eufrozinának, vala
mint mostohafiának Somogyi Istvánnak nemességet és címert
adományoz.
fundum triiugis viridis monticulus occupat, eiusque elatiori iugo
corona regia locata esse, ex eaque dimidius cervus reflexis corni-
bus, in dextrum scuti latus prosilire visitur. Scuto incumbentem ga
leam militarem apertam, regio diademate, dimidium priori per om-
nia similem cervum proferente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc aurei et coelestini, illinc
autem rubri et albi colorum, in scuti oram fluitantibus, illudque
Siebmacher, Supplementband, 59. 1. 38. t. ettől a leírástól több tekin
tetben eltérő címert közöl, pecsét után, színjelzés nélkül.
232.
1608—1619.
II. Mátyás Mikó Andrásnak, Tamásnak és Illésnek nemes

Zemplin. a 85. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés — U . ott, 1331. fol. hung.
lon, 1620-i kelettel. E . m.
233.
1608—1619.
II. Mátyás Skultety máskép Lehoczky Mártonnak, testvéré
nek Györgynek, továbbá Skultety Lőrincnek és Györgynek ne
Kihirdettetett Zólyom megyében, mely a kihirdetésről 1657
január 8-án bizonyságlevelet állított k i .
E bizonyságlevéllel Skultety István nemességét Gömör me
gyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 25/b. és a 9/b. lapon.
234.
1608—1619.
II. Mátyás Raikai Stangl Reichardnak, feleségének Khrendl
Katalinnak és testvéreinek Stangl Dávidnak és Máriának régi
nemességét és címerét megújítja.
„Scutum videlicet militare erectum, linea per médium in for
mám crucis ducta quadripartite divisum, in cuius dextro superiori
et sinistro inferiori fulvi coloris scuti campis singulis coerulei colo-
ris liliis efflorescentibus, in sinistra autem superiori et dextra i n
feriori rubri coloris areis acuminatim sese attingentibus, a fundis
earum singuli viridis coloris monticuli emergere, in earumque de-
pressioribus iugis singuli nigri ursi, divaricatis posterioribus pe
dibus erecte stare ac oribus hiantibus, linguis rubicundis exertis, an-
terioribus vero pedibus sudeni sive fustem fortiter compressum te
nere, ac in dextram scuti partém conversi esse visuntur. Scuto i n -
cumbunt duae galeae seu cassides clatratae vei apertae, nobilitatis
decora, regiis coronis ornatae, ex quarum illa ala aquilina erecte
assurgere ac cum coelestini coloris lilio insignita esse, hac autem
prioribus per omnia conformis similiter ursus cum praedicto sude
sive fuste in sinistram partém conversus proferente ornatae. A sum-
mitatibus vero sive conis galearum laciniis sive lemniscis, hinc
aurei et nigri, illinc vero albi et rubri colorum, in scuti oram deflu--
entibus, illudque decenter adornantibus."
235.
1608—1619.
II. Mátyás Szallay Tamásnak és fiának Györgynek nemes

Kihirdettetett 1627-ben Zemplén megyében. ( ? )
—
Zemplin. a 134/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. U. ott, 1331. fol. hung.
lon. E . m.
236.
1606—1619.
II. Mátyás Zawadki Zawadczky Rafaelnek és testvérének
Jánosnak régi nemességét megerősíti és címerüket megújítja.
„Scutum videlicet militare erectum, duobus distinctum colori-
bus, traducta nempe a superiori dextro ad inferiorem sinistrum
scuti angulum linea ita, ut pars inferior aureo, altéra vero superior
rubro colore appareat. In cuius ita divisi scuti medio vomer erectus,
concavus introrsum cuspide deorsum vergens, duabus in medio no-
tatus stellis aureis, cui regium superimpositum est diadema, conspi
citur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diade
mate, duobus ex hoc eminentibus aratri cultris, quorum quisque
íusca aurea stella insignitus ac unus ad dextram, ad laevam altér
acie fertur, ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, utrinque aurei et rubri colorum, in scuti oram defluenti-
237.

II. Ferdinánd Kossá Andrásnak és testvéreinek Jánosnak és
„Scutum videlicet militare erectum coeruleum, cuius fundum
praeceps glauci coloris occupat, in quo integer falco, naturali suo
colore in cacumine effigiatus ambobusque pedibus insistere ac alis
expansis ad dextram scuti partém conversus esse cernitur. Scuto
incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate, inter duo
cornua cervina alterum falconem in cacumine praecipitis inferiori
per omnia similem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc aureis et nigris, illinc argenteis
et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1619 augusztus 7-én
Eperjesen tartott közgyűlésén. ,
238.
II. Ferdinánd Kapochy Mártonnak, feleségének Radovanich
Luciának és gyermekeinek Jánosnak, Ilonának, Katalinnak és
Orsolyának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, coe
lestini coloris, cuius fundum viridis late occu
pat campus, super quem duo leones erecti
stare ac dextris anterioribus pedibus auream
stellam tenentes, sinistris vero iunctis visuntur.
Scuto incumbentem galeam militarem apertam,
regio diademate, alterum leonem similiter pu-
betenus eminentem, auream stellam dextro
pede tenentem proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemni-
scis utrisque fulvis et coeruleis, in scuti latéra fluitantibus, illudque
Kihirdettetett V a s vármegyének 1619 szeptember 9-én
Szombathelyen és Sopron ( ? ) vármegyének 1619 szeptember
18-án tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
239.
[1619 június 19. Bécs.]
II. Ferdinánd Harsányi István deáknak és Tamásnak nemes

Zemplin. az 52. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 9 / b . lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 19. olda
lon. E . m.
II Siebmacher, Supplementband, 61. 1. 40. t.
240.
1619.
II. Ferdinánd Czigány Gergelynek, Lukácsnak, Istvánnak,

Jánosnak és ismét Gergelynek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 31. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. az 5. lapon, hol a címer-
szerző keresztnevéül G y ö r g y mondatik. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. Scut. Falco rostro rosam tenens.
241.
1619.
II. Ferdinánd Kacsándy Imrének nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 63. lapon. Ezen armális alapján 1721-ben K a c s á n d y László
nemesi bizonyítványt nyert. U . ott. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331.
fol. hung. a 11. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a
22. oldalon. E . m.
Siebmacher, 279. 1. 210. t. (?).
242.
• ••: ' • 1619.
II. Ferdinánd Kathona Demeternek és Andrásnak nemessé

i „Brachium gladium tenens."
Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. Í 5 . a 24. oldalon.
243.
1619.
II. Ferdinánd Leh máskép Osztrói Leleszi Istvánnak és

Antalnak nemességet és címert adományoz.
" • ' 244.
1619.
II. Ferdinánd Nagymihályi Szakács Jánosnak és fiainak

Istvánnak és Tamásnak nemességet és címert adományoz.
245.
1619.
II. Ferdinánd Szél Györgynek nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 136/b. lapon. Egyszerű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung.
a 25/b. iapon. E. fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 39. olda
lon. E . m.
246.
1619.
mm 5o.'£».-•. .1.
II. Ferdinánd Szegedy Andrásnak nemességet és címert
adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. E l e n c h u s actor. p r i v i l e g . nobilit. com.
Zemplin. a 173. lapon. E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — U. ott, 1331. fol. hung.
a 40. lapon. E . fj. — E címereslevéllel a két kézirat adatai szerint e g y e z i k
Zohó I s t v á n a r m á l i s a .
247.
16Í9.
II. Ferdinánd Zóloniy máskép Abrahamovics Miklósnak,

apjának Gergelynek és testvéreinek Miklósnak, Bertalannak, Ist
vánnak, Andrásnak, Jánosnak és Gergelynek nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében. Ezen armális alapján
1724-ben Zólomy András Zemplén megye nemesei sorába fel
vétetett.
Zemplin. a 175/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331.fol. hung.
a 41/b. l a p o n . E . fj.
248.
II. Ferdinánd Besenyey Istvánnak és testvérének Ferencnek,

„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in quo
integer aureus griphus anteriori parte corporis erecte stans, cauda
intra pedes reflexa, alis expansis, ore hianti, linguaque rubicunda
exerta, dextro anteriori pede gladium nudum tenens exhibetur.
Scuto incumbentem galeam militarem apertam sive craticulatam
regio diademate, alterum médium griphum, inferiori per omnia s i
milem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laci
niis seu lemniscis, dextris argenteis ac purpureis, sinistris vero
asureis et aureis in scuti oram sese diffundentibus, illudque decen
ter exornantibus."
közölt rajz az eredetitől annyiban tér

S i e b m a c h e r , 6 1 . I. 48. t. A z itt
el, hogy a griff n e m egész testben, hanem leveles a r a n y koronából ki-
e m e l k e d ü l e g ábrázoltatik, és h o g y a t a k a r ó k színe jobbról kék-arany, bal
ról vörös-ezüst.
249.
II. Ferdinánd Szalay Balázsnak és testvéreinek Mártonnak

és Tamásnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, linea perpendiculari
medio deórsum ducta in duas aequales par-
tes divisum, in qua quidem sinistra coerulea
area integer candidus monoceros sive uni-
cornis posterioribus pedibus insurgens
erecte stare et cauda erecta linguaque ru
bicunda exerta in dextram scuti partém con
versus esse, dextrum vero rubeum scuti
campum alba lamina per médium transver-
sum dividere, in eaque duae rubrae rosae,
interiecto in medio itidem rubro lilio, efflo-
ruisse visuntur. Scuto incumbentem galeam
militarem clausam, regio diademate, alte
rum candidum unicornem, inferiori non ab-
similem mediotenus proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis
et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti oram sese dif-
fundentibus, ipsumque decenter exornantibus."
Kihirdettetett a horvát-szlavón rendeknek 1621-ben Zágráb
ban tartott gyűlésén.
Függő pecséttel.
250.
II. Ferdinánd Kovachich Györgynek, feleségének Ruselich

Margitnak és gyermekeinek Miklósnak, Katalinnak és Annának,
továbbá említett Katalin férjének Ivanchich Miklósnak nemessé
„Scutum videlicet militare erectum rubei coloris, cuius fundum
integer monticulus viridis interoccupat, a cuius parte diametra
miles catafractus mediotenus eminere, manu sinistra lumbos,
dextra vero frameam nudam, sursum erectam, Turcico capite
mucido insignitam premens, a dorso porro eius flumen perenne
transcurrit, inque dextram scuti partém
conversus esse visitur. Scuto incumbentem
galeam militarem apertam, regio diademate,
alterum militem catafractum, framea in lo-
cum suum reposita, altéra manu idem caput
mucidum capillis apprehensum intertenen;
tem, de caetero inferiori per omnia similem
cono galeae laciniis et lemniscis, hinc aureis
et nigris, illinc vero saphireis et argenteis,
in scuti extremitates sese mixtim diffunden-
tibus, scutumque ipsum decenter exornanti-
bus."
A címerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a takarók színe
jobbról kék-ezüst, balról fekete-arany.
Kihirdettetett 1620 augusztus 21-én a horvát-szlavón ren
deknek Zágrábban tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
251.
1620 augusztus 28. Gyulafehérvár.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kökénykereszturi Kozma

Andrásnak, feleségének Margitnak és fiának Jánosnak, nemessé
güket megerősítve, címert adományos.
„Scutum .videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo

sive area corcna regia est p o s i t a . . . suo colore depictus umbili-
cotenus emergere, pedeque dextro frameam evaginatam fortier
comprehensam sursum tenere conspicitur. Supra scuturn galea mili
taris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis
unionibusque decenter exornatum. Ex cono vero galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes utrasque oras seu
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1628 augusztus 21-én
A váradi káptalan 1722 május 2G-án kelt hiteles átírásában.
252.
1620.
II. Ferdinánd Aczél Benedeknek és fiainak Istvánnak és B e

nedeknek nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. privileg. nobilit. com. Zemplin. az
1. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15.
az 1. oldalon. E . fj.
253.
1620.
II. Ferdinánd Csute (Chiute) Demeternek, fiának Lukács

nak és testvérének Mártonnak nemességet és címert adományoz.
254.
1620.
II. Ferdinánd Horváth Györgynek és Péternek nemességet

a 9/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 20. ol
dalon. E . m.
255.
1620.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szováthi Kovács Gáspár

nak és Patricius Benedeknek, továbbá testvéreinek Lukácsnak,
Pálnak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 71. lapon. E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — 1331. fol. hung. a 12/b.
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 26. oldalon. E . m.
256.
II. Ferdinánd Bácsy (Baaczy) Boldizsárnak, régi nemessé

gét megújítva, címert adományoz.
tres aureae stellae radiantes, superne
videlicet duae per transversum ordine,
inferne vero una, locatae esse conspici-
untur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem apertam sive craticulatam, regio
diademate, médium aureum gryphum,
alis expansis, ore hianti, linguaque ex
erta rubicunda, anterioribus pedibus tres
sagittas, cuspidibus sursum versas per
médium inter ungues comprehendentem,
capiteque corona aurea redimitum, inque
dextrum scuti latus conversum profe
rente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis sive lemniscis hinc
aurei et rubri, illinc vero argentei et coelestini colorum, in scuti
extremitates sese mixtim diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett 1621 november 9-én a horvát-szlavón ren
deknek Varasdon tarott közgyűlésén.
Töredezett függő pecséttel
257.
1621 november 2. Morvabród.
Bethlen üábor választott magyar király és erdélyi fejede

lem Temesváry (Theomeoswary) Jánosnak és fiainak Istvánnak
és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
campo sive area leo integer, aperto ore et lingua exerta, naturali
suo colore depictus, posterioribus duobus pedibus stare, anterio
ribus dextro nimirum ensem nudum sursum elevatum, altero autem
coronam tenere cernitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque unionibus
apprime variegatum, ex quo leo priori similis umbilicotenus emer-
gere conspicitur. Ex cono autem galeae laciniae sive lemnisci vari-
orum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines
ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
Egyszerű, X X . századi másolat. Eredetije T e m e s v á r y István bir
tokában, Budapesten.
258.
1621 november 30. Magyarbród.
Bethlen Gábor választott magyar király és erdélyi fejede

lem Pálfi Jánosnak, T o r d a város bírájának és fiainak Jánosnak
és Mártonnak régi nemességüket, melyről szóló bizonyítékaik az
idők folyamán elvesztek, megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coerueli coloris, in cuius campo
sive area monoceros seu unicornis inte
ger, naturali suo depictus colore, aristam
tritici maturi prioribus pedibus tenere
visitur. Supra scutum galea militaris
clausa est posita, quam contegit corona
regia, gemnis atque unionibus conspicua,
ex qua diadema (így!) unicornis priori
per omnia similis umbilicotenus eminere
cernitur, ex cono autem sive summitate
galeae laciniae seu lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes, utramque
scuti partém pulcherrime ambiunt et condecorant."
F ü g g ő pecsétje elveszett. A pajzsbeli, balra fordult egyszarvú első
lábaiban a búzakévét a címerkép e l m o s ó d o t t s á g a miatt alig lehet k i
venni.
259.
1621 december 15. Magyarbród.
Bethlen Gábor választott magyar király és erdélyi fejede

lem Baranyay máskép Horváth Jánosnak a Bornemissza János
vezérlete alá tartozó Kovácsy András alatt teljesített katonai
szolgálataiban szerzett érdemeiért nemességet és címert adomá
nyoz. • ..
sive area super quodam caeseo equo velociter
curretite miles quidam armatus et eristatus mu-
crone peracuto nudatoque hostem insequi et humi
iacentem ferire conspicitur. Supra scutum galea
militaris clausa est posita, quam contegit corona
seu diadema regium, variis gemmis unionibusque
exornatum, super quo serta quaedam ex viridi
lauro est locata, in qua sarculus et hasta teniis
rubeis fluitans transposita visuntur, desuper
stella aurorae iucida oriente. E x cono vero galeae teniae sive lem
nisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu
A címerleírás nem említi meg, hogy a fehér lovon ülő, jobb
felé vágtató alak nadrágja zöld színű, csizmája sárga, oldaláról
görbe kard függ le, a földön fekvő alak ruházata vörös, lábain
sárga csizmák. Takarók színe jobbról vörös-ezüst, balról kék
arany.
Kihirdettetett Sáros vármegyének Eperjesen tartott közgyű
lésén 1624 február 7-én. /
260.
1621.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Keresztúri Dienes Péter

nek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 35. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol. hung.
az 5/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címeresllevelek, 1832. III. 15. a 12. ol
dalon. E . m.
261.
1621.
II. Ferdinánd Keleöcz Benedeknek nemességet és címert

adományoz.
262.
1621.
Bethlen Gábor fejedelem Izsipi László Jánosnak nemességet

Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 27. oldalon. E . m.
• ;, 263.
1621.
Bethlen Gábor fejedelem Cseleji Mathó Imrének és fiainak

Pálnak, Jánosnak és Andrásnak nemességet és címert adomá
nyoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében, ahol 1633-ban Mathó ne
mességének Vendéghy Márton ellentmondott.
a 14/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 29. ol
dalon. E . m.
264.
1621.
Bethlen Gábor Isépi Nagy Lőrincnek nemességet és címert
adományoz.
Kézirattar, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 93/b. lapon. E . bj. — Ugyanott, 1331. fol. hung. a 15/b. la
pon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 31. oldalon E . m.
265.
1621.
Ií. Ferdinánd Pandák Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 106/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. Ugyanott, 1331. fol. hung.
dalon, hol címerszerzőkül m é g F a n d á k J á n o s fiai András és Ambrus é s
testvérei Lukács, János, M á t y á s , Gergely és atyafiai András és Péter
említtetnek. Scutum leo frameam vibrans.
266.
1621.
Bethlen Gábor fejedelem Kaszás máskép Pelejthey Tamás

Kézirattár, 3623. foL lat. Elench. actor. nobilit. privileg. com.
lon. E . m.
267.
1621.
11. Ferdinánd Puskás máskép Pünkösd Jánosnak, fiának
Pálnak, továbbá Andrásnak és ennek fiainak Istvánnak, János
nak, Andrásnak és Miklósnak nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 36. oldalion. E . m.
268.
1621.
Bethlen Gábor fejedelem Simon Mártonnak és fiainak Ist

vánnak, Gergelynek, Péternek, Györgynek és Jánosnak nemessé
Kézirattár, 3623. foL lat Elench. actor. nobilit. privileg. com.
dalon. E . m.
269.
1621.
II. Ferdinánd Thothok Mihálynak, Benedeknek és Istvánnak

Kézirattár, 3623. fol. lat. Eilench. actor. nobilit. privileg. com.
Zemplin. a 155/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 32/b. lapon. E . fj.
\
270.
1622. április 15. Bécs.
II. Ferdinánd Kollenovith máskép Zwinichi Sarabok István

nak és testvéreinek Pálnak, Miklósnak és Mihálynak régi nemes
ségét megerősíti és nekik címert adományoz.
„Scutum viedelicet militare erectum rubri coloris, cuius f u n -
dum triiugis monticulus occupat, super quibus depressioribus mon-
ticulis ursus naturális erecte stare, ore hiante, lingua exerta, an-
terioribus vero pedibus auream lanceam fortiter compressam
tenere, inque dextrum latus conversus cernere visitur, ac deinceps
in superioribus scuti extremetitatibus hinc quadra lunae, illinc vero
stella rutillare visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem
apertam, regio diademate, alterum ursum pubetenus emergentem,
priori per omnia similen proferente ornatam, a summitate vero sive
cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc aurei et coelestini, illinc
vero argentei et rubri colorum, in scuti oram defluentibus, illudque
decenter adornantibus."
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1622 december 19-én
Samarján tartott közgyűlésén.
271.
1622 májas 21. Sopron.
II. Ferdinánd Ábrahányi Balázsnak, Ábrahámnak és L u

kácsnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1622 november 17-én Gömörben.
Ezzel az armálissal Ábrahányi György és János nemességü
ket Gömörben igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. az 5. lapon.
272.
1622. május 26. Sopron.
II. Ferdinánd Ambrus Andrásnak, fiainak és testvéreinek

nemességet és címert adományoz. . •
Kihirdettetett 1622 augusztus 22-én Gömörben.
Ezzel az armálissal Ambrus János nemességét Gömörben
igazolta.
273.
1622. május 26. Sopron.
II. Ferdinánd Sramko Pálnak, feleségének Annának és gyer

mekeinek Imrének, Jánosnak, Györgynek, Zsófiának és Ilonának
Kihirdettetett Gömöi vármegyének 1622 augusztus 21-én
Pelsőcön tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Sramkó János és György nemességüket
Gömörben igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 14. és a 11. lapon.
274.
1622. május 27. Bécs.
II. Ferdinánd Forrai Istvánnak, testvéreinek Balázsnak, F ü

löpnek, Jakabnak, Lőrincnek és Jánosnak, valamint unokatestvé
reinek Forrai Györgynek, Balázsnak és Demeternek nemességet
és címeit adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1622. augusztus 22-én
Sajógömörön tartott közgyűlésén.
E z armálissal Forrai István fiai Mihály és Sándor nemes
275.
1622 május 31. Sopron.
II. Ferdinánd Balogh Andrásnak és Péternek nemességet és

címert adományoz.
1832. III. 15. a 3. oldalon. E . m.
276.
1622. június 1U. Sopron.

II. Ferdinánd Fejér Miklósnak, feleségének Katalinnak,
gyermekeinek Jánosnak, Istvánnak és Zsuzsannának és testvéré
nek Boldizsárnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1622 augusztus 22-én
E z armálissal Fejér Sándor fia Miklós nemességét Gömör
megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 36/b. lapon és ugyanott a 3/b. lapon,
mely szerint ezzel az armálissal F e j é r G y ö r g y is igazolta n e m e s s é g é t G ö
mör megyében.
| -\-:.-
: vU i - 277.
1622. június 10. Sopron.

ú II. Ferdinánd Nagy Balázsnak, Andrásnak, Imrének, M i
hálynak és Albertnek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1622 augusztus 22-én Gömör megyében ( ? ) .
E z armálissal Nagy Jakab, Antal, István és Márton nemes
278.
1622 június 15. Sopron.
II. Ferdinánd Virágh Györgynek, feleségének Foris Z s u

zsannának és testvérének Virágh Gáspárnak, régi nemességüket
„Scutum videlicet militare erectunm r u b r i coloris, cuius hin
dum viridis monticulus occupat, in cuius depressioribus partibus
integer albus unicornis seu monoceros, divaricatis posterioribus
pedibus erecte stare, ore hianti, linguaque exerta rubicunda, c a u d a
ad tergum elevata et anteriorum pedum sinistro protenso, dextro
autem ternas sagittas, cuspidibus s u r s u m versas inter ungues ge-
stare, inque dextram scuti partém conversus esse cernitur. Scüto
incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio
diademate, alterum album monocerotem sive unicornem inferiori
similem mediotenus proferente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc aureis et coeruleis, illinc
autem argenteis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus,
scutumque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek 1622
szeptember 3-án Fülek végvárában tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű X X . századi másolat. Festett címerképpel ellátott erede
tije a kunszentmiklósi ref. főgimnázium őrizetében, Virágti Mihály duna-
melléki ref. superintendens letéteményében.
279.
II. Ferdinánd Lovas Jánosnak és fiának Istvánnak nemessé

Kihirdettetett 1623 február 13-án Gömör megyében.
Ezzel az armálissal Lovas János, István, Sándor és László
280.
1622 [június 21. Bécs].
II. Ferdinánd Pánthy Ferencnek és fiainak Jánosnak, A n d

rásnak és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
hung. a 18/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a
34. oldalon. Scut. currens eques frameam vibrans.
281.
II. Ferdinánd Németh Péternek, anyai unokatestvérének

Imrének, feleségének Dienes Erzsébetnek és gyermekeinek M i k
lósnak, Jánosnak és Katalinnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, a fundo
illius coerulea area in trigoni speciem assurgente, quem quidem
fundum viridis monticulus occupat, in eoque turtur proprii coloris,
expansis alis, pede utroque insistere ac in dextram scuti partém
conversa, superioribus vero scuti lateribus rosa candida ab una,
parte similiter ab altéra rosa efflorescens conspicitur. Scuto incum
bentem galeam apertam, regio diademate, cornua cervi, ac eorum
in medio turturem composite desingnatam proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc nigris
et argenteis, illinc aureis et coeruleis, in scuti extremitates sese
diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett 1622 szeptember 5-én Vas vármegyének
Szombathelyen tartott közgyűlésén.
G y ő r v á r m e g y e 1754 május 6-án kiadott hiteles másolatáról készült
egyszerű X I X . századi másolat.
Siebmacher, 449. I. 331. t.
282.
II. Ferdinánd Dendel Mihálynak, feleségének Szabó Borbá

lának és testvérének Dendel Gáspárnak nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1623 március 20-án
Ezzel az armálisal Dendel Mihály fia György fiai Mihály és
Sámuel, valamint Dendel Mihály fia Mihály fia István nemessé
güket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 17. lapon és a 12. lapon, hol c í m e r s z e r -
zökül Dendelly Mihály és testvére Márton vannak megnevezve.
283.
1622 július 7. Sopron.
II. Ferdinánd Aranyos-Megyesi N a g y Gáspárnak, fiainak

Mihálynak és Istvánnak és testvéreinek Andrásnak és Lukácsnak
Kihirdettetett Gömör megyében 1622 szeptember 7-én.
E z armálissal Megyesi István nemességét Gömör megyében
igazolta.
284.

II. Ferdinánd Becsi Tamásnak, feleségének Zsófiának és
gyermekeinek Jánosnak, Györgynek, Istvánnak, Annának és E r
zsébetnek nemességet és címert adományoz.
(Gömörön ?) tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Becsy Mihály fia István és fiai Tamás
és János, továbbá Becsy György fia György nemességüket G ö
mör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 34. lapon és ugyanott a 9. lapon, hol a
cimerszerzö neve Bocsi-nak van írva, a kihirdetés napjául pedig augusz
tus 20-a mondatik.
285.
II. Ferdinánd Szalay Mihálynak, feleségének Katalinnak és

fiának Mártonnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubei
coloris, fundum eius campo viridi inter-
occupante, in quo integer lupus, suo colore
efformatus, oblique stare, sinistro pede . . .
transversim positas intertenere, dextro vero
praedae inhiare, in dextram scuti partém
conversus visitur. Scuto incumbentem ga
leam militarem apertam, regio diademate,
alterum lupum mediotenus emineri, inferiori
per omnia similem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
[galeae lacijniis et lemniscis, hinc rubris et argenteis, illinc vero
aureis et coeruleis, in scuti oras passim fluitantibus, illudque de
center exornantibus/'
jobbról fekete-arany, balról vörös-ezüst.
286.

II. Ferdinánd Vajda Pálnak, testvéreinek Jánosnak, Bene
deknek és Mihálynak, valamint feleségének Erzsébetnek nemes
campo in fundo stantem (így!), super quo
Hungaricus miles catafractus, flavis cothur-
nis et rubra tunica indutus, caput casside
sive crista gruis insignita tectum habens,
subrubro insidens equo, penes quem Turcam
captivum, manibus post tergum ligatis, flavis
itidem cothurnis ac rubra indutum tunica,
ducere manuque dexta nudum bipennem
elevare, tenere ac in dextrum scuti latus
tendere visitur. Scuto incumbentem galeam
militarem, regio diademate, alterum militem
cathafractum, manuum dextra strictum b i
pennem, Turcico capite, cydari ornato,
superimposito, elevate tenentem proferente
ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis et lemniscis, hinc fuscis et aureis, illinc autem argenteis et
rubris, in scuti extremitatum (így!) sese mixtim -diffundentibus,
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1622 szeptember 7-én
Aszalón tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
287.
1622 augusztus 2. Sopron.
II. Ferdinánd Farkas Mihálynak, feleségének Jacob Katalin

nak és fiának Tamásnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, cuius fun-
dum viridis campus occupat, in quo vir militaris Hungarus erecte
stare, flavis cothurnis indutus, véste rubra ac pileo nigro Hunga-
rico tectus, manu dextra dextrum scuti latus (így!) frameam stri-
ctam, sinistra caput Turcicum tenere conspicitur. Scuto incumben
tem galeam apertam, regio diademate, lupum proprii coloris um-
bilicontenus, dolochre strictum pede dextro tenentem, cuius in
cuspide caput itidem Turcicum conspicitur, proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, parte a
sinistra argenteis et nigris, a sinistra (így!) vero aureis ac coeruleis,
in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decen
ter exornantibus."
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1623 május 11-én G ö -
Függő pecsétje elveszett, a címerkép helye üres.
288.
1622 augusztus 4. Sopron.
II. Ferdinánd Sopron városának régi címerét megerősíti.

„Scutum nimirum rubri coloris, cuius inferiorem partém murus
candidus, ex quadratis lapidibus constructus et tribus turribus, i n -
termedia eminentiori, canspicuus, occupare, perque murum a scuti
íundo ampla porta cum craticulata pensili clausura pátere visitur,
in utrisque autem superioribus scuti lateribus singulis aureis stel-
lis, supra binas depressiores turres rutilantibus. Scuto incumbit
galea militaris clatrata sive aperta, cui regium diadema est apposi-
tum, a cuius fimbriis seu marginibus integra biceps nigra aquila,
expansis alis, rostris seu oribus patulis et linguis exertis effigiata
utrisque pedibus insistere et supra bicipitia diadema imperiale ge-
stare atque in pectore initiales literas nostri et praefatae serenissi-
mae augustae nostrae nominum F. nimirum et E . gestare et osten-
tare conspicitur. Quod quidem non tantum speciális nostrae gratiae
evidens argumentum esse debet, sed et arcana significatione virtus
ac fides integra praefatae civitatis nostrae Soproniensis tot módis
nobis declarata ac ad posterorum velut incitamentum derivanda
elucescit, tanto clarius, quanto imperialis volucris maiestas maio-
rem et imperii et gloriae complectitur amplitudinem, singularis et
speciális nostrae gratiae evidens argumentum. A summitate autem
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis seu aureis et
nigris, illinc vero argenteis sive candidis et rubris, in scuti extre
mitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornanti
bus."
Kézirattár, 2337. fol. lat. IV. köt. a 47—49. lapon és 2230. fol. lat.
II. köt. a 209—211. lapon. 188. quart. lat. a 230—237. lapon.
289.

II. Ferdinánd Gönczy máskép Csiszár Mihálynak nemessé
Zemplin. a 48/b. és 31/b. lapon. — Ugyanott, 1331. fol. hung. a 8/b. és
az 5. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 18. olda
lon. Scut. leo '3 sagittas tenens.
290.
1622.
II. Ferdinánd Agriensis Dénes egri olvasókanonoknak ne

„Insigne: leo inter 2 scopulos 3 sagittas tenens."
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. az 1. oldalon.
Siebmacher, 6. 1. 4. t, hol az armális kelte 1632 augusztus 14. B é c s .
291.
1622.
II. Ferdinánd Békefalvi Beke Gáspárnak és fiainak János

nak, Mihálynak és Pálnak nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. El/ench. actor. privileg. nobilit. com.
1832. III. 15. a 4. oldalon. E . m.
292.
1622.
II. Ferdinánd Bereczky Györgynek, Jánosnak, Miklósnak és
Péternek nemességet és címert adományoz.
1832. III. 15. az 5. oldalon. E . m.
293.
1622.
II. Ferdinánd Barancsi Boka Andrásnak, Tamásnak és Ist

Zemplin. a 21. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. iol. hung.
a 4. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. II!. 15. a 7. oldalon.
E . m.
294.
1622.
Bethlen Gábor fejedelem Legényei Egrcssy Istvánnak ne-

messséget és címert adományoz.
a 6/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 14. oldalon.
E . m.
295.
1622.
Bethlen Gábor fejedelem Kútra Gergelynek és fiainak M i

hálynak, Jánosnak és Bálintnak nemességet és címert adományoz.
296.
1622.
Bethlen Gábor fejedelem Nagy Pálnak nemességet és címert

adományoz.
297.
1622.
Bethlen Gábor fejedelem Somlyói Millyeni Györgynek, fiai

nak Andrásnak és Jánosnak és testvérének Máténak nemességet
298.
1622.
Bethlen Gábor fejedelem Móricz Ambrusnak, Rákóczy

György föszakácsának nemességet és címert adományoz.
a 15/b. lapon. E . fj. — Levéltar, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 31. ol
dalon. E , m.
299.
1622.
II. Ferdinánd Radomai Jordán Istvánnak, fiainak Ádámnak

és Andrásnak és testvérének Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 22. lapon. E . m.
300.
1622.
II. Ferdinánd a Király-családnak nemességet és címert ado

mányoz.
1724-ben Király Gábor nemességének bizonyítása céljából
ezt az arniálist Zemplén megyében bemutatta.
Zemplin. a ö 7 / b . lapon. Egyszerű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 12. lapon. E . fj.
301.
1622.
II. Ferdinánd Kovács Györgynek, Kristófnak és Bálintnak,

valamint Bálint fiainak Jánosnak, Mártonnak és Istvánnak ne
Zemplin. a 71. oldalon. E g y s z e r ű bejjegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 26. oldalon. E . m.
302.
1622.
II. Ferdinánd Kun máskép Nagy Istvánnak és Demeternek,

továbbá Kun máskép Szabó Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
dalon. E . m.
303.
[1622.]
II. Ferdinánd Marton Istvánnak és fiainak Istvánnak, L u

kácsnak, Jánosnak és Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
Ennek az armálisnak a kihirdetéséről T o r n a vármegye
András fia György fiai Mihály és András részére bizonyságleve
let adott s ez 1724-ben Zemplén vármegyében bemutattatott.
hung. a 14/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a.
29. oldalon. E . m.
304.
1622.
II. Ferdinánd Misley Andrásnak és fiának Farkasnak ne

Zemplin. a 85,- lapon. E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — Ugyanott, 1331. fol. hung.
a 15. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 30. oldalon.
E . m.
305.
1622.
II. Ferdinánd Újfalvi N a g y Benedeknek, fiának Jánosnak
és testvérének Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat, Elench. actor. privileg, nobilit. com.
Zempön. a 93/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 15/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a
31. oldalon. E . m.
306.
1622.
II. Ferdinánd Béltheki N a g y Istvánnak nemességet és c í

mert adományoz.
Zemplin. a 93/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. íoL
31. oldalon. E . m.
307.
1622.
II. Ferdinánd a Nyáray-családnak nemességet és címert

adományoz.
Ezt az armálist Nyáray János 1724-ben Zemplén megyében
bemutatta, de a megye azt mint gyanúsat visszautasította.
308.
1622.
II. Ferdinánd Nyiry Péternek nemességet és címert adomá

nyoz.
dalon. Scut. quadripartirum, in singula manipulus tritici.
309.
1622.
'if. . . .
II. Ferdinánd Ruszka Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
E z armális alapján Ruszka András és Mihály 1726-ban
Zemplén megye nemesei sorába felvétetett.
Zemplin. a 123/b. lapon. E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 21/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a
37. oldalon. Sc. pelicanus rostro pectus vellicans.
310.
1622.
c
II. Ferdinánd Tarczay Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
Zemplin. a 14?/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 30. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 42,
oldalon. Scutum quadripartitum, in singula manipulus tritici.
311.
II. Ferdinánd Rudinsky Mártonak, Przebna Pálnak és J á

nosnak, valamint a Márton unokanővéreinek Magdolnának és
Anasztáziának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum eius
triiugi monticulo viridi interoccupante, supra quem leo integer
flavus,cauda bifurcata sursum erecta.ore hianti,
lingua rubicunda exerta, capite regio diade
mate insignito, dextro anteriori pede bipennem
nudum capulatenus fortiter compressum, si
nistro vero . . . ac ad dextram scuti partém
conversus esse ccrnitur. Scuto incumbentem
galeam militarem apertam, regio diademate,
virum militarem insignem mediotenus eminen-
tern ferroque indutum, dextra manu bipennem
nudum intertenentem, sinistra vero lumbis . . .
cono galeae laciniis et lemniscis, hinc coeruieis
et aureis, illinc vero rubris et nitidis in scuti extremitates hinc inde
sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett 1631-ben Hont vármegye ítélőszékén, Selmec

bányán.
F ü g g ő pecséttel. Megvan az eredeti címerkérö folyamodvány is,
melyben a folyamodó utal azokra az érdemekre, melyeket Homonnai
Drugeth G y ö r g y , Bakith Péter, Gyarmati Balassa P é t e r és Teuffenbach
alatt szerzett, különösen Detrekö váránál.
312.
1623 [május 31. Bécs].
II. Ferdinánd Possa Tamásnak, fiának Péternek és testvé

rének Ambrusnak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 113/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung.
a 20. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek. 1832. 111. 15. a 36. oldalon.
Lupus hastam monticulo infixam tenens.
313.
1623. augusztus 24. Bécs.

II. Ferdinánd Banovich Ádámnak és testvérének Márton
„Scutum videlicet militare erectum, linea a summo usque ad
imum perpendiculariter ducta in coelestini et rubri colorum areas
divisum, in cuius coelestini campus viridis eiusdem fundum late
occupat, super quo pardalus naturális coloris erectus, posterioribus
pedibus dispositis, cauda a tergo elevata, lingua exerta, anteriorum
vero pedum laevo ad rapiendum protenso, dextro vero nudam fra
meam evaginatam fortiter compressam, sursumque elevatam tenere,
inque dextrum scuti latus conversus gradienti similis tendere visi
tur, illinc autem, videlicet in rubro campo quatuor laminae albae
gradatim atque obliquo ordine ductae conspiciuntur. Scuto incum
bentem galeam militarem apertam, regio diademate, alterum par-
dalum pubetenus emergentem, priori per omnia conformem profe
rente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lem
niscis, hinc albi et rubri, illinc vero flavi et coelestini colorum, in
scuti oram defluentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1624. szeptember 17-én
Nyitrán tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
314.
1623. augusztus . . . Gyulafehérvár.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Gyulafejérvári Mindszenti

Istvánnak, a fejedelem gyalog testőrei tizedesének, és feleségének
Fejérvári Katalinnak nemességet és címert adományoz.
sive area clava ferrea et gladius evaginatus transversim positi
conspiciuntur. Supra scutum galea militaris clau[sa est posita,
quam] contegit corona regium (így!) gemmis unionibusque ex-
ornatum (!), ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 162 . . pünkösd utáni
szerdán Gyulafehérvárott tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecsétje elveszett, a címerkép kivágva, az oklevél több
helyütt megcsonkítva; a hátlapra vezetett kihirdetési záradék erősen
megkopott.
315.
1623 szeptember 11. Ebersdorf vára.
II. Ferdinánd Gönczy Szabó Györgynek, feleségének Tanka

Zsuzsannának és testvéreinek Mártonnak és Miklósnak nemes
„Scutum videlicet militare erectum.
coelestini coloris, fundum eius campo vidi
(így!) interoccupante, super quem integer
leo naturali suo colore effigiatus, posteri
oribus pedibus distorte stare, anterioribus
vero acynacem nudum, uno manubrium, a l
tero médium intertenere, ore hianti, lingua
rubicunda, cauda sursum erecta, inque dex
tram scuti partém conversus visitur. Scuto
regio diademate, alterum leonem meodenus
(így! mediotenus helyett) eminentem et
inferiori per omnia similem proferente or
natam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis et lemniscis, hinc rubris et aureis,
illinc vero argenteis et nigris, in scuti extremitates sese passim dif-
fundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
jobbról fekete-ezüst, balról vörös-arany.
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1625 január 13-án
Függő pecséttel.
316.
II. Ferdinánd Vellesz Balázsnak és feleségének Szabó Ilo

nának nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, in quo integer lupus naturali suo co
lore effigiatus posterioribus pedibus insistendo erecte stare et cauda
elevata, oreque hiante ac lingua exerta et utrisque anterioribus
pedibus protensis, sagitta fuscinata per médium collum inhaerente
telo transfixus ad dextram scuti partém tendere visitur. Scuto i n
cumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio dia
demate, inter duo cornua bubalina, hinc rubro et candido, illinc
coeruleo et flavo coloribus per médium discriminata, alium lupum
mediotenus eminentem et alioquin inferiori similem proferente or
natam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc
flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremita-
tes sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
E g y s z e r ű , XVIII. századi másolat, az Odescalchi-féle iratcsoportban
a Vellesz-iratok között.
Ernyey József: Bonyodalmak a Vellesz armális körül. (Turul, 1925.
évf. 32. 1.)
317.
1623.
Bethlen Gábor fejedelem Bodnár Miklósnak és fiainak Im

rének, Györgynek, Jánosnak, Ambrusnak és Pálnak nemességet
a 4. lapon. — Levéltár, Címereslevelek, 1932. III. 15. a 7. oldalon. E . m.
318.
1623.
II. Ferdinánd Újhelyi Dajka István deáknak, fiának Péter

nek és testvéreinek Jánosnak és Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
Zemplin. a 34. lapon. E . bj. — U . ott, 1331. fol. hung. az 5/b. lapon.
E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 11. oldalon. Scutum gruis
rostro annulum gestans et corvi annulum grui eripere volentes.
319.
1623.
II. Ferdinánd Sólymosi Dancza Mátyásnak és fiainak T a

másnak és Jánosnak és testvéreinek Péternek és Gáspárnak ne
1832. III. 15. a 11. oldalon. E . m.
320.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kolosy Bálintnak nemessé

a 12/b. lapon. E . íj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 25. olda
lon. E . m.
321.
r
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Papp Tamásnak és Dávid
Zemplin. 106/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 34. oldalon. E . m.
322.
1623.
II. Ferdinánd Pesthy Istvánnak, Andrásnak és Györgynek

1832. III. 15. a 35. oldalon. Scut. lupus ferox frameam frangens.
323.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Monaki Pocsik Jánosnak és

Zemplin. a 111 / b . lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 19/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 35. la
pon. E . m.
324.
1623.
II. Ferdinánd Színi Sebeő Istvánnak, fiának Györgynek és

testvérének Jánosnak nemességet és címert adományoz.
a 22. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 39. oldalon.
Brachium sagittam tenens.
325.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szakácsy Zsigmondnak és

Istvánnak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 134. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung.
lon. E . m.
/
326.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szilágyi Györgynek ne

lon. E . m.
327.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Sztanya Mihálynak és fiá

nak Jánosnak nemességet és címert adományoz.
dalon. E . m.
328.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Terhes Jánosnak nemessé

Zemplin. a,150/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
329.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Tomaly Gergelynek ne

330.
1623.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Tóth Jánosnak, Benedek

nek, Pálnak, Balázsnak, Mihálynak és Istvánnak nemességet és
címert adományoz.
. Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
331.
1623.
II. Ferdinánd Vezekényi Gáspárnak és Gergelynek nemes

332.
1623.
II. Ferdinánd Zakmáry Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 173. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — 1331. fol. hung. a 40. la
pon. E . fj.
333.
1624. január 18. Besztercebánya.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Nagyszőllősi Törsök Ist

vánnak és testvérének Mártonnak nemességet és címert adomá
nyoz.
campo sive area homo integer, viridi amictu, flavis cothurnis, trun-
cum lorica, caput casside indutus, ensis vagina accinctus, dextra
manuum ensem districtum, sinistra vero pugionem- quendam tenere
conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam
contegit diadema regium, gemnis atque unionibus apprime varie
gatum. E x cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum
hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti
Kihirdettetett Mármaros vármegyében; a kihirdetés idejét a
záradék nem mondja meg.
E g y s z e r ű , X I X . s z á z a d i másolat. A hitelesített másolat, melyről e
m á s o l a t készült, N a g y s z ő l l ő s i T ö r s e ö k G y u l a o k l e v e l e s j e g y z ő n é l K i s
pesten.
334.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szentmiklósy máskép Sző

kefalvi Kovách Bálintnak, a fejedelem udvarnokának, Ruszkai
Kornis Zsigmond bihari főispán közbenjárására nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius area
brachium humánum humerotenus resectum frameam nudatam tenere
et sursum vibrare fortiter conspicitur. Supra scutum galea milita
ris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis atque
unionibus apprime variegatum, ex quo brachium itidem per omnia
simile eminenter visitur. E x cono vero galeae teniae sive lemnisci
variorum colorum, hinc inde defluentes, utrasque oras seu margi
nes ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett Küküllő vármegyének 1626 január 5-én tar
tott gyűlésén.
E g y s z e r ű , X I X . s z á z a d i másolat, B é l d i I s t v á n g y ű j t e m é n y é b ő l . Az
eredeti 1897-ben S z e n t m i k l ó s s y B é l a b i r t o k á b a n v o l t M a r o s v á s á r h e l y t .
335.
1624.
II. Ferdinánd a Cheősy-családnak nemességet és címert

adományoz.
A z oklevélből csak a címerkép maradt fenn; a szöveg elve
szett. A címerkép hasított pajzs jobb, feketével és arannyal vá
gott felső mezejében ezüst folyamon úszó fészken álló, fiait táp
láló fehér pelikánt, alsó arany mezejében hatágú fekete csillagot,
balodali kék mezejének alján zöld, balharánt leereszkedő pázsit
fölött lefolyó vízen lefelé lépő , jobbra forduló, kettős farkú, k i
oltott vörösnyelvü koronás arany oroszlánt ábrázol, mely mellső
bal lábát maga elé nyújtja, fölemelt jobbjában pedig hatágú fe
kete csillagot tart. Sisakdísz: leveles koronán a pajzsbeli orosz
lán, egész testtel. Takarók színe jobbról vörös-ezüst, balról kék
arany.
B á r ó N y á r y Albert: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886. a 238.
lapon a címerkép színes h a s o n m á s á v a l .
Siebmacher, 97. 1. 77. t., mely szerint a címereslevelet Cheösy Se
bestyén, felesége É v a és gyermekei Rudolf, J á n o s , Mihály és Zsuzsanna
1624 február 12. Pozsony kelettel nyerték. Siebmacher az adatokat az
eredeti után közli; akkor tehát az armális még nem volt megcsonkítva.
Hogy az eredeti hol őriztetett, nem mondja meg.
336.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szentesi B i k a Györgynek

és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
hung. a 4. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 6. ol
dalon. E . . m.
337.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Csaikó Gergelynek nemes

338.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Dancsa Mihálynak és Péter

1832. III. 15. a 11. oldalon. E . m.
• 339.
1624.
II. Ferdinánd Poroszlói Dutkanics Jánosnak és Andrásnak

Zemplin. a 37. lapon. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 13. ol
dalon. E . m.
340.
1624.
Bethen Gábor erdélyi fejedelem Janoczky máskép Király

a 12. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 25. ol
dalon. E . m.
341.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kavachy Istvánnak ne

342.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Cseleji Kiss Ferencnek és

Lőrincnek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 67/b. lapon. Egyszerű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 12. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 25.
oldalon. E , m.
343.
1624.
Bethlen Gábor fejedelem Koba máskép Nagy Györgynek
344.
1624.
II. Ferdinánd Kovács Tamásnak és fiainak Jánosnak, Ist

vánnak és Györgynek nemességet és címert adományoz.
1832. III. 15. a 26. lapon. E . m.
345.
1624.
Bethlen Gábor fejedelem Madár Mihálynak és fiainak Ist

vánnak és Ambrusnak nemességet és címert adományoz.
Minthogy az armálisnak Zemplén megyében ellene mond
tak, a megye azt nem fogadta el.
oldalon. E . m.
346.
1624.
II. Ferdinánd Nagy Jánosnak és testvérének Andrásnak ne

1832. III. 15. a 31. oldalon. E . m.
347.
1624.
II. Ferdinánd örösi Possa Tamásnak, fiának Péternek és

lestvérének nemességet és címert adományoz.
Siebmacher, Supplementband, 102. 1. 73. t., 1623. május 31. Bécs
kelettel.
348.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Rementhy Boldizsárnak
Zemplin. a 121/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 21. lapon, hol a címerszerzö családneve Remetheynek van írva.
E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 36. oldalon, hol t á r s -
címerszerzökül J á n o s , István és G á s p á r vannak megnevezve. E . m.
349.
1624.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Sarkó Istvánnak és A n d

rásnak nemességet és címert adományoz.
hung. a 22. lapon, E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 38.
oldalon. E . m.
350.
1624.
Bethlen Gábor fejedelem Azari Szabó Jánosnak nemességet
címert adományoz.
Zemplin. a 132. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol hung.
lon. E . m.
351.
1624.
Bethlen Gábor fejedelem Enyedi Szabó Istvánnak nemessé

E . m.
352.
1624.
II. Ferdinánd Szennyesy Istvánnak és fiainak Jánosnak és

lapon. E . m,
353.
1624.
II. Ferdinánd Terebessy Györgynek nemességet és címert

adományoz.
lapon. E . m.
354.
1624.
Bethlen Gábor fejedelem Tóth Mártonnak nemességet és

címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com
355.
1624.
Bethlen Gábor fejedelem Váczy Péternek nemességet és c í

mert adományoz.
356.
1625. február 12. Bécs.
II. Ferdinánd Zeörögh Mihálynak, testvérének Benedeknek.

és fiainak Mihálynak és Mártonnak nemességet és címert adomá
nyoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, ex cuius-
fundo triiugis viridis colliculus pro-
minet, super cuius depressioris par-
tis (így!) naturális integer albus
unicornis seu monoceros, distentis
posterioribus pedibus, cauda elevata
sive erecta, ore hianti, lingua exerta
rubicunda, anterioribus pedibus
protensis inque dextrum scuti latus
conversus celeri cursu tendere visi
tur. Scuto incumbentem galeam mi
litarem apertam, regio diademate,
alterum unicornim pubetenus emer-
gentem, priori per omnia confor-
mem proferente ornatam. A summi
tate sive cono galeae autem laciniis
seu lemniscis, dextris argenteis et
rubris, sinistris vero aureis et coeru
leis, in scuti oras fluitantibus, illudque decenter exornantibus."
357.
II. Ferdinánd Kiss Pálnak nemességet és címert adományoz.

Kihirdettetett Borsod vármegyének 1625 május 7-én A s z a -
lón tartott közgyűlésén. Bemutattatott Sáros megyében 1725-
ben.
358.
II. Ferdinánd Nagyorosfalvi Nagy Jánosnak régi nemessé
gét megújítja és neki címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelistini coloris, cuius
fundum triiugis viridis monticulus occu-
pat, in cuius depressioris partis (így!)
naturális integer griphus, distentis po-
steroribus pedibus erecte stare, alis ex
pansis, ore hianti, linguaque exerta rubi
cunda, cauda inter pedes reflexa, caput
diademate sertum, anterioribus vero pe
dibus lilium virentem compressum, in-
que dextrum scuti latus conversus esse
eernitur. Scuto incumbentem galeam mi
litarem apertam, regio diademate, mé
dium griphum pubetenus emergentem,
priori per omnia conformem proferente
ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, dextris
argenteis et rubris, sinitris vero aureis
et coeruleis, in scuti oras defluitantibus, iiludque decenter exor-
nantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1625 július 15-én Nyit-
F ü g g ő pecséttel, a B o r o n k a y - c s a l á d levéltárában. Ugyanott megvan
a címerkérö folyamodvány, festett címerrel és az engedélyezési z á r a d é k
kal, úgyszintén Nyitra v á r m e g y é n e k 1626 április 2 2 - é n Nyitrán kelt bi
zonyságlevele a Galgócon lakó címerszerző armálisának kihirdetéséről.
359.
1625. március 13. Fogaras vára.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Léczfalvi Sipos Simonnak,
Hidvégi Nemes Tamás fejedelmi konyhamester apródjának és
fiainak Mihálynak és Jánosnak nemességet és címert adomá
nyoz.
,,Egy égszínkék színű katonai paizsot,, melynek mezején,
vagyis terén egy a vállából levágott, páncélba öltöztetett emberi
kar meztelen kardot magasan tartani látszik. A paizsra egy zárt
katona sisak van helyezve, melyet egy többféle kövekkel és gyön
gyökkel ékesített királyi korona fedez, a sisak csapjáról pedig kü
lönféle színű és a paizs két oldalát innen és túl lefolyó pántlikák
vagyis szalagok szépen környezik és ékesítik."
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1625 május l-re G y u l a
fehérvárra hirdetett gyűlésén, május 23-án.
Egyszerű, X I X . századi magyar fordításban.
360.
1625 [szeptember 26. Bécsújhely].
II. Ferdinánd Domonkos Istvánnak, fiának Istvánnak és

testvérének Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében [1626-ban].
Zemplin. a 36/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol. hung.
E . m.
361.
1625 október 19. Sopron.
II. Ferdinánd Székely András deáknak, fiának Andrásnak

és rokonának Szepesi máskép Marussi István deáknak, lóföszé-
kelyeknek, nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, in rubeum ac viridem
campum divisum, in quo miles thoracatus, albo equo insidens, caput
casside tectum, cothurnis rubeis, albis plumis adornatus, dextra
porro manu hastam elatam per diametrum scuti intertenere, sinistra
vero lórum comprehendere visitur. Scuto incumbentem galeam mi
litarem apertam, regio diademate, brachium humánum thoracatum,
de reliquo ex utraque parte contractum ad frameam nudam in sur
sum erectam et intra volam comprehensam proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc coe
lestini et aurei, illinc vero rubri et aurei coloris, in scuti oram de-
fluentibus, illudque decenter adornantibus."
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1626 január 10-én E d e
lényben, Sáros vármegyének 1626 január 21-én Eperjesen é s
Abauj vármegyének 1626 február 16-án Buzitán tartott közgyű
lésén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. az 59—62. lapon.
362.

11. Ferdinánd Félegyházy Jánosnak, feleségének Bernád Ilo
nának és gyermekeinek Istvánnak és Zsuzsannának nemességet
Kihirdettetett Gömör megyének 1626 február 9-én Pelsőcön
Ezzel az armálissal Félegyházy János fia István fia János ne
mességét Gömör megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 19/b. lapon és ugyanott, a 12/b. lapon.
363.
II. Ferdinánd Jakoss Péternek, feleségének Katalinnak, fiá

nak Jánosnak, és anyai unokatestvéreinek Baranyay Péternek és
Orsolyának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum variegati coloris, a cuius
superiori dextro angulo ad sinistrum inferio-
rem rubra lamina oblique prominere, in
illaque ternae conchae marináé locatae esse,
in binis vero scuti lateribus supra scopulos
singulae argenteae cruces eminere conspi-
ciuntur. Scuto incumbentem galeam milita
rem craticulatam sive apertam, regio d i
ademate, argenteam crucem tertiam, con-
cham aliam, hoc est quartam sibi inhaeren-
tem proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis et lemniscis, hinc
coeruleis et candidis, illinc vero similiter
candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus scu-
tumque ipsum decente/ exornantibus."
A címerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzs egyszínű,
kék, a takarók színe pedig mindkét oldalról kék-ezüst.
Kihirdettetett Győr vármegyének 1626 február 14-én Győ
rött tartott közgyűlésén, másodízben ugyanott az 1692 április
7-én tartott közgyűlésen és harmadízben is ugyancsak Győr
vármegyében az 1721. június 20-án Győrött tartott közgyűlésen.
F ü g g ő pecsét töredékeivel. A címerkép több helyen kiszakadva.
364.
1625 november 1. Sopron.
II. Ferdinánd Chiuho Péternek, feleségének Tóth Borbálá
nak, leányának Margitnak, testvéreinek Chiuho Mihálynak, Ger
gelynek és Jánosnak, valamint néhai Chiuho András unokáinak
Jánosnak és Borbálának régi nemességük megújítása mellett cí
mert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in cuius eminentiori iugo sive
vertice integer lupus naturali suo colore
effigiatus insidere atque reliqua corporis
mole assurgente, anterioribus pedibus dex
tro quidem hastam militarem, bifido ve-
xillo fluintati conspicuam ad humerum ge-
stare, ac sinistro nudum acinacem cuspide
monticuli radicibus instito intertenere et ad
dextram scuti partém conversus esse visitur.
Scuto incumbentem galeam militarem crati-
culatam sive apertam, regio diademate, di-
midium lupum dextro pede vexillum evol-
ventem, sinistro autem raptui . . . cauda-
que supra dorsum elevata et caeteroquin inferiori similem pro
ferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc candidis et rubris, illinc autem nigris et aureis, in
scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum de
center et venuste exornantibus."
A címerképen a takarók színe a leírástól eltérőjeg balról kék
arany.
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1626 június 22-én Zem
plénben tartott ítélőszékén.
F ü g g ő pecséttel. — Kivonatos s z ö v e g g e l : Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 11. oldalon. Ugyanott, a 10. oldalon a címerszerzö család-
neve Chioho-nak van írva, Gergely helyett pedig testvéreként György
említtetik. Az ugyanott 11. oldalon említett Chiudo Péter-féle armális
minden valószínűség szerint az itt közölttel azonos.
365.
1025 november S. Sopron.
II. Ferdinánd Mészáros Ferencnek, feleségének Somogyi
Katalinnak és gyermekeinek Imrének és Borbálának, régi nemes
ségüket megújítva, címert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in quo integer miles Hungarus albo
equo insidere ac rubra tunica vestitus et flavis conturnis, adhibitis
calcaribus calceatus, capite quoque nigro pileo Hungarico tecto,
sinistra manu lumbos premere, dextra vero nudam frameam capulo-
tenus vibrare ac ad dextrum scuti latus celerrime obequitare cerni-
tur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive aper
tam, regio diademate, nudum acinacem, cui infixum est caput Tur
cicum, cruore madens et cydari tectum ac nigra mysta . . . con-
spicuum, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis et lemniscis, hinc rubris et candidis, illinc autem flavis et
similiter candidis, in scuti extremitates sese passim diffundentibus,
scutumque ipsum decenter exomantibus."
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1626 április 28-án Zem
plénben és Bihar vármegyének 1630 március 30-án Váradolaszin
F ü g g ő pecsét töredékeivel, a címerkép helye üres.
366.
/62.5 november 21. Sopron.
II. Ferdinánd Szalay Jánosnak, feleségének Ersch Erzsébet

nek, fiának Györgynek, testvérének Mártonnak és az utóbbi
gyermekeinek Andrásnak, Györgynek és Erzsébetnek nemességet
versum ducta superne in coeruleum, inferne vero in album campos
divisum, fundum illius viridi monticulo occupante, in cuius vertice
ramusculus rubrae rosae cum dilatatis tribus floribus decorus exere-
visse, in superiori vero coerulea scuti area in medio manipulus triti-
ceus arrectis aristis locatus et aurea catena colligatus esse cernitur.
Scuto incumbit galea militaris craticulata sive aperta, quam regium
diadema exornat, supra quod duo brachia humana, unum cata-
phractum, aliud vero rubra manica indutum, in forma crucis locata
sunt, et cataphractum quidem nudum gladium capulotenus in vola
fortiter compressum elevat, brachium autem rubrum hastam vexüli
rubri et candidi coloris bifido conspicuam profért. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubris et candidis, illinc
vero flavis et coeruleis, in scuti extremitates sese diffundentibus,
scutumque ipsum decenter et venuste exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1626 január 9-én Eper
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 217—222. lapon és röviden ugyanott,
2513. fol. lat. a 8. lapon, mely szerint az armális 1725-ben Sáros megyé
ben újra bemutattatott. '.
367.
1625 november 26. Sopron.

II. Ferdinánd Wiser Osvátnak, feleségének Valpach Máriá
nak és fiainak Jánosnak, Mihálynak és Pálnak nemességet és cí
mert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in quo integer naturális leopardus
posterioribus pedibus erecte stare anteriorumque pedum dextro
frameam nudam capulotenus fortiter compressisse, sinistro ad ra-
piendum protenso, ore hianti, lingua exerta, caudaque supra dor-
sum elevata ad dextram scuti partém conversus esse visitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clatratam, regio diademate, virum
militarem pubetenus emergentem, capite galea tecto et lorica i n
dutum, sinistra quidem manu lumbos prementem, dextra autem
nudum acinacem vibrantem proferente ornatam. A summitate vero
seu cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc candidis et rubris,
•illinc autem aureis et coeruleis, in scuti extremitates sese diffun
dentibus."
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1626 január 12-én S a -
marján tartott közgyűlésén.
368.
1625. december 3. Sopron.

II. Ferdinánd a Malatinszky-családnak nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Hont vármegyének 1626 február 4-én Szent
antalban tartott ítélőszékén.
E z armálissal Maiatinszky Péter fia Péter fia Márton
369.
1625 december 11. Sopron.
II. Ferdinánd Kovacsics (Kovaczicz) Istvánnak és testvé
rének Gáspárnak nemességet és címert adományoz.
ctum coelestini coloris, fundum eius
campo viridi interoccupante, in quo
cignus integer naturális erecte stare,
collumque sagitta transfixum visitur.
S c u t o incumbentem galeam militarem
apertam, regio diademate,militem tora-
[ce indutum pu]betenus eminentem,
ambabus manibus expansis, dextra
manu tela tria, sinistra autem arcúm
tenentem proferente ornatam. A sum
mitate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis hinc rubri et albi, illinc
vero flavi et coelestini color[um, in
scuti extrém]itates sese passim diffundentibus, illudque decenter
exornantibus."
A leírás nem említi, hogy a sisakdísz alakja teljes páncél
zatba van öltözve, fején vasföveggel. A takarók színe jobbról
kék-arany, balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1626 február 9-én tar
E g y s z e r ű , XVII—XVIII. századi, h á r t y á r a írt másolat, festett c í m e r
képpel.
370.
1625.
II. Ferdinánd Ágoston Bálintnak és Jánosnak nemességet

Zemplin. az 1/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 2. lapon. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. az 1. oldalon.
E . m.
371.
1625.
II. Ferdinánd Bagoly Pálnak, fiának Miklósnak és testvéré
nek Albertnek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 7/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol. hung.
a 3/b. lapon, hol az a d o m á n y o z ó királynak I. Ferdinánd mondatik. E . fj.
— Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 2. oldalon. E . m.
372.
1625.
II. Ferdinánd Bencsik Tamásnak, másik Tamásnak, Bálint

nak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
a 4. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1802. III. 15. az 5. olda
lon. E . 01.
Siebmacher, 52. 1. 41. t. (?)
373.
1625.
II. Ferdinánd Csányi Miklósnak és Andrásnak nemességet

Zemplin. a 30. lapon. — Ugyanott, 1331. fol. hung. az 5. lapon. E . fj,
— Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 9. oldalon. E . m.
374.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Fodor Miklósnak nemessé

lon. E . m.
375.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Jánosi Gaál Istvánnak és

1832. III. 15. a 16. oldalon. E . m.
376.
1625.
II. Ferdinánd a Görgey-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális alapján Miklós (a címszerző?) fia Márton
fia János fiai István és György 1744-ben Zemplén megye nemesei
sorába felvétettek.
hung. a 8/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 18.
oldalon. E . m.

377.
1625.
II. Ferdinánd Miskoltzi Heer Sebestyénnek, Lukácsnak és

Zemplin. az 52. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 19 oldalon. E . m.
378.
1625.
II. Ferdinánd Herdon Tamásnak és Balázsnak nemességet

„ S c u t . iuvenis Hung. 3 candida lilia manu tenens."
379.
1625.
II. Ferdinánd Kapossy máskép Nyirő Istvánnak, fiának J á

nosnak és anyai unokatestvérének Kapossy máskép Balogh J á
„Scut. columba rostró ramum olivae tenens."
380.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kasza Péternek nemessé

Zemplin. a 65 lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol. hung.
a 11/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cíeméreslevelek, 1832. III. 15. a 23. öl-
dalon, hol címerszerzökül m é g Kasza P é t e r fia István és testvére Gergely
említtetnek. E . m.
381.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kathó Pálnak nemességet

a 11/b. lapon. E fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 24. ol
dalon, Scut. leopardus ramum olivae tenens.
382.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kállay máskép Veres Ist

vánnak, fiának Istvánnak és testvérének Gergelynek nemességet
és címert adományom.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit com,
E . m.
383.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Koczán Istvánnak és fiai

nak Istvánnak és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
I
384.
1625.
II. Ferdinánd Kovácsi Jánosnak és fiainak Jánosnak, István

nak, Györgynek és Ferencnek nemességet és címert adományoz.
a 13. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 27. oldalon*
E . m.
385.
1625.
II. Ferdinánd Kroszkay Bálintnak nemességet és címert

adományoz.
386.
1625.
II. Ferdinánd Löke Györgynek nemességet és címert ado
mányoz.
387.
[1625.]
II. Ferdinánd Monoki Monaky Miklósnak bárói rangot ado

mányoz.
a 15. lapon, hol kelte 1626-ra van téve. E . fj.
388.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Nóvák Istvánnak és fiai

nak Istvánnak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 96/b. lapon. E g y z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 16/b. lapon. E . fj. Levéltár, Címereslevelek, 1832. III, 15. a
33. oldalon. E . m.
389.
1625.
II. Ferdinánd Oláh Miklósnak, Péternek és Jánosnak nemes

390.
1625.
Bethlen Gábor fejedelem Papp Ambrusnak és Imrének ne

1832. III. 15. a 34, oldalon. E . m.
391.
1625.
II. Ferdinánd a Romaroky-családnak nemességet és címert

adományoz.
Ezen armális alapján 1726-ban Romaroky Márton Zemplén
megye nemesei sorába felvétetett.
lon. E . m,
392.
1625.
Bethlen Gábor fejedelem Szabó Andrásnak nemességet és

címert adományoz.
Zemplin. a 132. lapon. E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 37. oldalon. Scut. leopardus ramum olivae tenens.
393.
1625.
II. Ferdinánd Szallay Pálnak és fiainak Jánosnak, Dávidnak

és Illésnek nemességet és címert adományoz.
E z armális és Turóc megye nemesi bizonyítványa alapján
Szallay Miklós és fiai Sámuel, Pál és János 1725-ben Zemplén
megye nemesei sorába felvétettek.
Zemplin. a 134/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés —• Levéltár, Címereslevelek,
1832. 111. 15. a 38. oldalon. Scut. columba ramum olivae tenens.
Siebmacher, 613. 1. 433. t. III.
394.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szegedy Mihálynak és fiá

Kihirdettetett Zempién megyében.
hung. a 25. lapon E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 39.
oldalon. E . m.
395.
1625.
II. Ferdinánd Szomráky Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
hung. a 28/b. lapon. E fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a
41. oldalon. E . m.
396.
1625.
II. Ferdinánd Terhes Jánosnak, Péternek, Andrásnak és

Imrének nemességet és címert adományoz.
.hung. a 31/b. lapon. E fj. — Valószínűleg azonos az ugyanott említett,
1626-iki kelettel közölt T é r h e s s János, P é t e r , Antal és István armálisával.
397.
7625.
II. Ferdinánd Tóth Istvánnak nemességet és címert adomá

nyoz.
398.
1625.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Zombori Tóth Jánosnak

Zemplin a 153/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanolt, 1331. fol.
399.
7626 [március 8. Kassa.]
Bethlen Gábor erdélyi fejedelein Pongrácz Jánosnak nemes

Zemplin. a 111 / b . lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 19/b lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 35.
oldalon. Scut. gryphus 2 sagittas ore tenens. A z utóbbi helyen a 17. ol
dalon említve van Gyirik Pál, aki kétségkívül azonos a Siebmacher által
társcímerszerzőként említett Gyirik ( G ö r ö g ) Pállal, amire az azonos cí
merleírás is következtetni enged.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 208. I. 145. t., hol t á r s c í m e r s z e r z ö -
kül Sándor Pál, Gyirik ( G ö r ö g ) P á l és Kapitány Mihály vannak megne
vezve.
400.

II. Ferdinánd Mumhárdth Jánosnak, feleségének Blaskó Zsu
zsannának és gyermekeinek Ábrahám-Jánosnak, Dávidnak, K a
talinnak, Borbálának és Zsuzsannának nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett üomör vármegyének 1626 június 22-én Sajó-
gömörön tartott ítélőszékén.
E z armálissal Mumhárt János fia György fiai Márton,
György, -János és József nemességüket Gömör megyében iga
zolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 18/6. és a 1 1 / b . l a p o n .
401.
II. Ferdinánd Nagygyörgy Jánosnak., feleségének Lekenyei

Annának, bátyjának Nagygyörgy Péternek, feleségének Domoky
Annának, ifjabb testvérének Nagygyörgy Péternek és feleségé
nek Fejér Katalinnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör megyének 1626 augusztus 31-én Sajó-
gömörön tartott közgyűlésén.
E z armálissal Nagygyörgy János fia Péter fia Gergely
fia Nagylekenyei János nemességét Gömör megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 30. l a p o n .
402.
1626 április 22. előtt.
II. Ferdinánd Komáromy Jánosnak, régi nemességét meg

újítva, címert adományoz.
A z adományozás megtörténtéről Nyitra vármegyének 1626
április 22-én Nyitrán kelt bizonyságleveléből értesülünk, amely
szerint Komáromy János II. Ferdinánd nemességmegújító címe
reslevele alapján a vármegyei nemesek sorába felvétetett.
Kézirattár, 1032. fol. lat. a 188—189. lapon,, az esztergomi káptalan
1732 május 4-én kelt á t í r á s á b a n .
403.
II. Ferdinánd Pandák Istvánnak, fiainak Andrásnak és A m

brusnak, testvéreinek Lukácsnak, Jánosnak, Mátyásnak, unoka
testvérének Gergelynek, végül Andrásnak és Péternek nemessé
404.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Dévai N a g y Ferencnek,

Iktári Bethlen István hunyadi és máramarosi főispán küküllővári
jószágai provizorának és fiainak Dánielnek és Jánosnak, régi
cespes viridis diversorum colorum flosculis distinctus et ornatus oc-
cupat, in campo seu area eiusdem leo integer, naturali suo colore
depictus, lingua exerta, torsis oculis micantibus, posterioribus pe
dibus stare, anterioribus vero hastam erectam sanguineque recenti
aspersam, duobus velis oblongis, altero rubeo, altero coeruleo
ornatam fortiter comprehensam tenere, in cuius apice caput Turci
cum truncatum, catantica velatum, pennisque tribus gruinis ornatum
contegit diadema regium, gemmis et unionibus variegatum, ex cono
vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde de
fluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime am
biunt et exornant."
Kihirdettetett a három erdélyi nemzetnek 1627 április 4-re
Gyulafehérvárra hirdetett gyűlésén április 21-én.
E g y s z e r ű , XVIII. századi másolat.
405.
II. Ferdinánd Schirmer János kassai polgárnak, feleségének

Schmidt Zsuzsannának és fiának Jánosnak, kinek ősei már
Svájcban is nemesi címerrel bírtak, nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum flavi coloris, in quo niger
serpens mediotenus sese in gyrum ínvolvendo, serrato collo et
lingua exerta ac capite aurea corona redimito effigiatus in dex
tram scuti partém conversus esse cernitur. Scuto incumbentem ga
leam craticulatam sive apertam, regio diademate, extensam flavam
alam aquilinam, in medio alium serpentem, inferiori per omnia si-
milem proferentem producente ornatam . A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis utrisque flavis et nigris, in scuti
extremitates diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan
tibus."
Kihirdettetett Abauj vármegyének 1628 március 26-án Gön
406.
1626 augusztus 12. Gyulafehérvár.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Böszörményi Nagy Albert

nek, fiának Jánosnak és testvérének Mártonnak nemességet és
címert adományoz.
sive area humánum brachium humero resectum, ensem, cui caput
hostile infixum est, gestare conspicitur. Supra scutum galea mili
unionibusque decenter exornatum, ex cono vero galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras sive
margines ipsus scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett 1627-ben; hogy hol és mely napon, azt a k i

hirdetési záradék kopott volta miatt nem lehet megállapítani.
Függő pecsétje elveszett, a címerkép helye üres.
407.
II. Ferdinánd Radvány Pálnak, Lánczy Mihálynak és Már

tonnak, továbbá Radvány Györgynek és Péternek nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetet Gömör megyében 1628 március 28-án G ö -
mörön.
E z armálissal Radvány János és Márton nemességüket G ö
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 13. lapon..
408.
í626 december 8. Körmöcbánya.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Váradi Török Pálnak,

Bethlen István kapitánysága alatt álló Várad várbeli katonának,
feleségének Tarsoly Annának és gyermekeinek Péternek, Gás
párnak és Juditnak nemességet és címert adományoz.
sive area miles, totus ferro indutus, equo subrufo insidere, dextra
hastam duobus velis insignitam, capiti Turcico transfixam tenere
visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam con
tegit diadema regium, gemmis unionibusque decenter variegatum.
Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc
inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsus scuti pulcherrime
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1627 szeptember 15-én
(vagy 16-án?) Váradon tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a címerkép helye üres. A Váradi T ö r ö k - c s a l á d le
véltárában.
409.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Ágotka Gergelynek nemességet és

címert adományoz.
Zemplin. az 1/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15 az 1. oldalon. E . m.
410.
1626.
II. Ferdinánd Béress Istvánnak és Ferencnek nemességet és

címert adományoz.
Zemplin-. a 17. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. az 5. oldalon. E . m.
411.
1626.
II. Ferdinánd Berky |ánosnak, feleségének Dóczy Erzsébet

nek és fiának Györgynek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 17. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 6. oldalon. E . m.
412.
1626.
II. Ferdinánd Egyed Miklósnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 39. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 14 oldalon. E . m.
413.
1626.
II. Ferdinánd Egry Mártonnak és Kristófnak nemességet és

címert adományoz.
1832. 111. 15. a !4. lapon. E . m.
414.
1626.
II. Ferdinánd Enicz Mihálynak nemességet és címert ado

mányoz.
415.
1626.
II. Ferdinánd Fodor Istvánnak és Györgynek nemességet

Kézirattár, 3623. fol lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 44. lapon. E g y s z e r ű bejegyés. — Ugyanott, 1331. fol. hung.
Scut. cokimba rostro ramum olivae tenens. ,
416.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Dávidvágási Fogdás Jánosnak és

Simonnak nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Ciniereslevelek, 1832. III. 15. a 16. oldalon. E . m.
417.
1626.
II. Ferdinánd Gerecz Gergelynek és fiainak Mátyásnak és

Kihirdettetett Abauj vármegyében.
418.
1626.
II. Ferdinánd Hamza Andrásnak és fiainak Györgynek, J á

nosnak és Gergelynek és testvérének Mihálynak nemességet és
címert adományoz.
419.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Szamosszegi Homoky Jánosnak

Zemplin. az 52,/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
hung. a 9/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 20.
oldalon, hol címerszerzökül m é g M á t y á s , G y ö r g y és M á t é is említtetnek.
E . m.
420.
1626.
II. Ferdinánd Halasi Kocsis máskép Horváth Balázsnak

Zemplin. az 53. és 68/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331.
fol. hung a 9/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15.
a 20. oldalon. E . m.
421.
1626.
II. Ferdinánd tbrányi Gáspárnak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. az 58. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. tol. hung.
a l ü / b . lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 21. olda
lon. E . ni.
422.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Kapitány Mihálynak nemességet

Scut. gryphus 2 sagittas ore tenens.
423.
1626.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kathalin Tamásnak, János

nak, Mártonnak, Vazulnak, Györgynek és Andrásnak nemességet
lon. E . m.
424.
1626.
II. Ferdinánd Kecskeméthy Mátyásnak és fiainak Jánosnak,

Gergelynek és Mátyásnak nemességet és címert adományoz.
lon. E . m.
425.
1626.
11. Ferdinánd Kerekes Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
426.
1626.
II. Ferdinánd Kiss máskép Lakatgyártó Andrásnak nemes

lon. E . m.
427.
1626.
II. Ferdinánd Konyhás máskép Salamonyi Mihálynak ne

428.
1626.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Korka Gergelynek és Ist

vánnak és az utóbbi fiainak Andrásnak, Istvánnak és Gergely
Zemplin. a 69. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott. 1331. fol. hung.
lon. E . m.
429.
1626.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Surki Kovács Miklósnak

Zemplin. a 71. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. 111. 15. a 26. oldalon. E . m.
430.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Polyánkai Kovácsi Jánosnak ne

lon. E . m.
431.
1626.
II. Ferdinánd Körössy Balázsnak, Bálintnak és Istvánnak
a 12/b. lapon. E . fj — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 26. olda
lon. Scut. brachium e corona eminens frameam vibrans.
432.
1626.
II. Ferdinánd Körössy Demeternek és Józsefnek nemességet

433.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Kis-Toronyai Kövér Andrásnak,

Jánosnak, Mihálynak, Istvánnak, Andrásnak, Pálnak, másik A n d
rásnak, Mátyásnak és Istvánnak nemességet és címert adomá
nyoz.
a 13. lapon. E . fj. — L e v é l t á r , Címereslevelek, 1832. III. 15. a 27. olda
lon. E . m.
434.
1626.
II. Ferdinánd Mangó máskép Csondoj Mihálynak és fiának

1832. III. 15. a 29. oldalon. E . m.
435.
1626.
II. Ferdinánd Medgyesy Ferencnek és fiának Imrének, régi

nemességét megújítva, címert adományoz.
lon. E . m.
436.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Mészáros Tamásnak és fiának
Mihálynak, valamint testvérének Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
437.
1626.
II. Ferdinánd Tolcsvai Nagy Györgynek, fiainak Jánosnak

és Ferencnek és testvérének Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
lon. E . m.
438.
1626.
II. Ferdinánd Jánosi N a g y Lukácsnak nemességet és címert

adományoz.
lon. E . m.
439.
1626.
II. Ferdinánd Nagylaky Mihálynak és fiainak Györgynek és

lon. E . m.
440.
1626.
II. Ferdinánd Nolanus Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
441.
1626.
Bethlen István fejedelem Helmeczi Pricz Balázsnak, A m

brusnak és Bálintnak nemességet és címert adományoz.
lon. E . m.
442.
1626.
Bethlen üábor fejedelem Sándor Pálnak nemességet és c í

mert adományoz.
Scut. gryphus 2 sagittas ore tenens.
443.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Kocsói (de Kochio) Simonics J a

kabnak nemességet és címert adományoz.
lon. E . m.
444.
1626.
II. Ferdinánd Syvák Demeternek, Miklósnak és Györgynek

lon. E . m.
445.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Kis-Toronyai Szabó Istvánnak,

Gergelynek és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
a 24. lapon E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 37. olda
lon. E . m.
446.
1626.
II. Ferdinánd Szabó Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
1832. III. 15. a 37. oldalon. E . m.
447.
1626.
II. Ferdinánd Szekeres Sebestyénnek és Pálnak nemességet

lon. E . m.
448.
1626.
II. Ferdinánd Szöllősy Benedeknek és Istvánnak nemessé

lon. E . m.
449.
1626.
II. Ferdinánd Tolnay Klaudiánnak, Istvánnak és fiának Ist

a 32. lapon. Itt az armális Bethlen G á b o r a d o m á n y a k é n t van említve,
kelte pedig 1623-ra van téve.
450.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Thurányi Tóth máskép Siska

Györgynek és fiainak Andrásnak és Miklósnak nemességet és
címert adományoz.
a 32/b lapon. E . fj.
451.
1626.
Bethlen Gábor fejedelem Nagybákai Tóth Gergelynek ne

Zemplin. a 154. lapon. E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — U . ott, 1331. fol. hung.
a 32/b. lapon, hol a címerszerzö neve G y ö r g y n e k mondatik. E . fj.
452.
1626.
II. Ferdinánd Baranyai Vass Jánosnak nemességet és címert

adományoz.
Zemplin. a 165/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331 fol. hung.
453.
1626.
II. Ferdinánd Veress Mihálynak és fiainak Miklósnak és Ist

Kihirdettetett Borsod megyében, melynek nemesi bizonyít
ványa Zemplén megyében mutattatott be.
454.
1626.
Bethlen üábor erdélyi fejedelem Vresztall Jánosnak és Pál

455.
1626.
II. Ferdinánd Zólnaky Jakabnak és fiának Istvánnak, vala

mint testvérének Bálintnak nemességet és címert adományoz.
456.
1626.
II. Ferdinánd Zuthy Mátyásnak és fiainak Mihálynak és Ist

Zemiplin. a 176. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
457.
II. Ferdinánd Dincho Mihálynak, feleségének Bagi Iloná

nak, fiának Mihálynak, testvéreinek Pálnak és Jakabnak, to
vábbá Pál feleségének Nyereggyártó Dorottyának és leányának
Katalinnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum nimirum militareerectum rubri coloris, cuius fundum
triiugis viridis monticulus interroccupat,
in quo brachium humánum cataphractum
eminere, atque frameam nudam in vola
fortiter compressam ad dextram scuti
partém vibrare visitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive aper
tam, regio diademate, brachium similiter
humánum, inferiori per omnia simile
proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc coeruleis et flavis, inde vero fuscis
et argenteis in scuti extremitates sese
passim diffundentibus, scuttimque ipsum
Kihirdettetett Hont vármegyének 1627 június 18-án Loson
con tartott ítélöszékén és ugyanazon vármegyének 1681 április
14-én Korponán tartott közgyűlésén.
A címerképen a leírástól eltérőleg nem hármas, hanem csak
egy magános halom látható.
Függő pecséttel.
458.
1627. április 12. Bécs.
II. Ferdinánd Kotnyaki Kotay Jakabnak, fiainak Györgynek

és Jánosnak, továbbá testvéreinek, Benedeknek, Balázsnak és
Gergeiynek nemességet és címert adományoz.
eius viridi monticulo interroccupante, cuius depressioribus partibus
integer, nativo colore effígiatus leo dis-
tentis posterioribus pedibus fortiter i n -
haerere, atque reliqua corporis mole as-
surgere, ore hianti, lingua rubicunda ex
erta, cauda bifurcata supra dorsum re
flexa, sinistro pede ad rapiendum pro-
tenso, dextro vero manipulum triticeum
ad dextram scuti partém intertenere v i
situr. Scuto incumbentem galeam milita
rem craticulatam sive apertam, regio
diademate, leonem inferiori per omnia
similem proferente ornatam. A summi
lemniscis, hinc flavis et argenteis, illinc
autem rubris et itidem candidis, in scuti extremitates sese passim
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1628 január 29-én tar
A címerleirás a címerképtől annyiban eltér, hogy az orosz
lán nem hármashalmon, hanem zöld dombon áll, továbbá nem
említi, hogy a sisakdísz oroszlánja növekvő.
Függő pecséttel.
459.
II. Ferdinánd Tarich Jánosnak, feleségének Zalay Katalin
nak, fiának Andrásnak, ennek felesége Zokolovich Annának,
gyermekeinek Istvánnak, Jánosnak, Ferencnek, Andrásnak, Z s u
zsannának és Juditnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, fundum
illius viridi campo occupante, in quo integer vir militaris cataphra-
ctus et pelle leopardina a collo fluintanter dependente, rubra tunica
et coeruleis caligis vestitus, flavisque coturnis calceatus, capite
quoque galea, rubra crista ornata tecto, equo castanei coloris i n -
sidere ac citato cursu hastam rubram, vexillo conspicuam gestare,
inque dextram scuti partém tendere visitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, a l
terum virum militarem, inferiori similem et manuum sinistra lum-
bis innixa, dextra vero nudum gladium vibrantem et pubetenus emi-
nentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis seu lemniscis, hinc flavis et nigris, illinc candidis et rubris,
in scuti extremitates sese diffundentibus scutumque ipsum decenter
exornantibus.'
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1627 november 8-án
460.
II. Ferdinánd Széchy Györgynek és testvéreinek Pálnak,

Andrásnak, Lőrincnek és Péternek nemességet és címert adomá
nyoz.
hung. a 25. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 39.
oldalon. Gruis pede lapidem tenens.
461.
II. Ferdinánd Breznóbánya városának kiváltságait megerő

sítve, a város régi címerét megerősíti és kibővíti.
„Scutum nimirum militare erectum, linea a s u m m a intermedia
superiori scuti parte ad inferiorem perpendiculariter ducta, hinc in
ooeruleum, illinc vero in r u b r u m , duos aequales campos divisum,
in qua quidem dextra coerulea scuti area quatuor fluvii, nimirum
principaliora Pannóniáé flumina, Danubium utpote, Savum, D r a -
vum et Tybiscum designantes, decurrere et praeterlabi, in rubra
autem sinistra scuti parte in terna serié sex álba lilia, ordine locata
effloruisse et excrevisse visuntur. Scuto incumbit galea militaris
craticulata sive aperta, cui regium diadema est appositum, ex quo
vir militaris, totus cataphractus, ac nigra mystace et bárba conspi-
cuus, capite quoque galea, cristis strutionum rubris ornata tecto,
manuum sinistra lumbis iniecta, dextra vero nudum gladium v i -
brare, ac pubetenus eminere cernitur. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem
candidis et rubris, is scuti extremitates sese diffundentibus, scu
tumque ipsum decenter exornantibus."
Kézirattár, 2230. fol. lat. 1. köt. a 109—112. lapon, 2337. fol. lat. II.
köt. a 70—72. lapon és 188. quart lat. a 38—39. lapon.
462.
II. Ferdinánd Blasko Mártonnak, feleségének ürecz Zsófiá

nak, fiainak Mártonnak és Jánosnak, továbbá anyai unokatest
véreinek W a x m a n Tamásnak és Mészáros Gáspárnak nemessé
eius triiugi monticulo viridi interoccupante, in quorum eminentiore
monticulo tria lilia sursum surgere visuntur. Scuto incumbentem
galeam militarem apertam, regio diademate, intra duas alas, partim
rubri et nitidi, partim vero coerulei et aurei coloribus distinctas,
brachium H u m á n u m ferro indutum spadam capulotenus fortiter
compressam, erecte intertenentem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis et lemniscis, hinc aureis et coeruleis,
illinc vero fuscis et rubris, in scuti extremitatem passim sese dif
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1628 szeptember 11-én
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Eredetije 1925-ben Wachsmann N .
brassói lakos tulajdonában volt. Mellékelve ü ö m ö r v á r m e g y é n e k az ar
mális kihirdetéséről szóló bizonyítványa is, ugyancsak X X . századi m á
solatban.
Az armálisba a Wachsmann név bele van hamisítva, eredetileg Szabó
volt, mint ez a kihirdetés szövegéből kitűnik.
463.
II. Ferdinánd Miskolczi Boros Jánosnak és fiának István

nak nemességet és címért adományoz.
hung. a 4/b. lapon, hol a címerszerző keresztnevéül Mihály mondatik. E .
fj- — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 8. oldalon. Scut. vitis botrys
turgens, palo suffulta
Siebmacher, 77. 1. 62. t. egy ettől teljesen elütő címert közöl, de az
általunk itt közölt armálist is megemlíti.
464.
II. Ferdinánd Parnai Pálnak, Györgynek, Péternek, Mihály

nak, másik Péternek, Zsigmondnak és Mihály fia Andrásnak ne
dalon. E . m.
465.
II. Ferdinánd Polotinich Gáspárnak és testvéreinek Miklós

nak és Györgynek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, fundum
illius viridi campo occupante, in quo i n
teger leopardus, distentis posterioribus
pedibus et cauda ad tergum elevata at
que ore hianti, linguaque exerta effigia
tus, anteriorum pedum sinistro ad ra-
piendum protenso, dextro vero nudum
gladium elevasse, inque dextram scuti
partém conversus esse cernitur. Scuto
regio diademate, alterum médium leo-
pardum inferiori similern proferente or
natam. A summitate vero sive cono ga
leae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et
rubris, illinc autem candidis et itidem
rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1632 május 21-én tar
Függő pecséttel.
466.
II. Ferdinánd Váczy Mihálynak és rokonainak nemességet

1721 október 13-án Komáromban kelt bizonyságleveléből érte
sülünk, mely szerint néhai i d . Váczy György fiai Mihály és Ist
ván, Mihály felesége Szekő Judit, gyermekei Mihály, György,
Erzsébet, Ilona, Judit és Éva, István felesége Siroky Ilona és
gyermekei István, Katalin, Éva és Ilona, nemességüket a fenti,
Abaúj vármegyében 1627 december 14-én Göncön kihirdetett
címeresnemeslevéllel, mely akkor a folyamodók idősebb testvéré
nek Váczy Jánosnak örizetében volt, a nyitramegyei Lelőcön i g a
zolván, a vármegyei nemesek sorába felvétettek.
Kézirattár, 1032. tol, lat. a 160. lapon.
467.
11. Ferdinánd Eperjessy Mártonnak, feleségének Grintler

Borbálának és fiának Andrásnak nemességet és címert adomá
nyoz.
„Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, in cuius
fundo viridis campus visitur, penes quem íluvius narens, ex quo
rupes prodire ac ex cacumine eius aqua in fluvium defluere, inque
summo eius vertice pegasus, salienti similis stare dextramque scuti
partém versus tendere cernitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem apertam, regio diademate, médium gryphum, tenentem an-
teriori pede caduceum Mercurii proferente ornatam. A summitate
vero galeae laciniis seu lemniscis, dextris asureis ac aureis, sinistris
purpureis et argenteis, in scuti oras fluitantibus, illudque decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1630 április 8-án S a -
marján tartott közgyűlésén.
A pozsonyi káptalan 1843 szeptember 24-én kelt hiteles másolatá
ban.
468.
1627.
II. Ferdinánd Bodó Györgynek, Jánosnak és Istvánnak ne

1832. 111. 15. a 7. oldalon. E . m.
469.
1627.
II. Ferdinánd Bonyitay Györgynek és Andrásnak nemessé

hung. a 4/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 8.
oldalon. E . m.
470.
1627.
II. Ferdinánd Egry Istvánnak, fiának Jánosnak és testvéré

nek Dánielnek nemességet és címert adományoz.
1832. III. 15. a 14. oldalon. E . m.
471.
1627.
II. Ferdinánd Fekete Jánosnak, II. Mátyás király postames

terének ( ? ) nemességet és címert adományoz.
472.
1627.
II. Ferdinánd Gecz Jánosnak nemességet és címert adomá

nyoz.
E . m.
473.
1627.
II. Ferdinánd Hardicsy máskép Jesiovich Tamás deáknak
és Lukácsnak nemességet és címert adományoz.
474.
1627.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kecskeméthy Mihálynak

hung. a 11/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 24-
oldalon. E . m.
475.
1627.
II. Ferdinánd Keleöcz Tamásnak nemességet és címert ado
mányoz.
476.
1627.
II. Ferdinánd Kovács máskép Luben Györgynek nemessé
& 13. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15 a 26. olda
lon. E . m.
477.
1627.
II. Ferdinánd Kovács Márton, István, György és János test
véreknek, továbbá fiaiknak Mihálynak, Andrásnak és másik M i
hálynak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 71. lpon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cimereslevelek,
1832. III. 15. a 26. oldalon. Scut. leopardus frameam tenens et duo falcones
sibi oppositi.
478.
1627.
II. Ferdinánd Kovácsy Tamásnak és Mátyásnak nemességet
a 13. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimiereslevelek, 1832. III. 15. a 27. oldalon.
E . m.
479.
7627.
II. Ferdinánd Nagy Orbánnak nemességet és címert ado
mányoz.
Zemplin. a 93/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cíniereslevelek,
1832. III. 15. a 32. oldalon. E . m.
480.
7627.
II. Ferdinánd Nagy máskép Szabó Györgynek nemességet
32. oldalon. E . m.
481.
1627.
II. Ferdinánd Németh Imrének nemességet és címert adomá
nyoz.
hung. a 16. lapn. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 33.
oldalon. Scut. brachium pugioni infixum caput tenens.
482.
1627.
II. Ferdinánd Olasz Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
1832. III. 15. a 33. oldalon. E . m.
483.
1627.
II. Ferdinánd Olasz Pálnak és fiának Jónásnak nemességet
oldalon. Leo 3 rosas tenens.
484.
1627.
II. Ferdinánd Paska Albertnek nemességet és címert ado
mányoz.
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. a 35. oldalon. E . m.
485.
1627.
11. Ferdinánd Perha Péternek és fiának Péternek nemessé
a 19. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 35. olda
lon. E . m.
486.
1627.
II. Ferdinánd Petrarcho Lipcsey Györgynek nemességet és
címert adományoz.
l e v é l t á r , Cíniereslevelek, 1832. III. 15. a 35. oldalon. E . m
487.
1627.
II. Ferdinánd Petróczy Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
Levéltar, Címereslevelek, 1832. III. Í J . a 35. oldalon. E . m.
488.
1627.
II. Ferdinánd Selyeby Miklósnak és fiának Istvánnak ne
Zemplin. a 126. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Ugyanott, 1331. fol.
oldalon. E . m.
489.
1627.
Bethlen Gábor'erdélyi fejedelem Szegedi Szabó Györgynek
oldalon. E . m.
490.
1627.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szabó Mihálynak, fiának

Györgynek és másik Mihálynak nemességet és címert adomá
nyoz.
1832. 111. 15. a 37. oldalon, hol a címerszerzök között még egy második
György is említtetik. E . m.
491.
1627.
II. Ferdinánd Újhelyi Szabó Istvánnak és Györgynek ne

Zemplin. a 132/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyz.es. — Ugyanott, 1331. fol.
oldalon. Scut. brachium pugioni infixum caput tenens.
492.
1627.
II. Ferdinánd Tamáska Lőrincnek és fiának Istvánnak, to

vábbá Mihálynak és fiainak Andrásnak és Jánosnak nemességet
a 307b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1332. III. 15. a 42. ol
dalon. Candidus aries.
493.
1627.
II. Ferdinánd Thobias Mihálynak nemességet és címert ado
mányoz.
494.
1627.
II. Ferdinánd Toóth Mihálynak, feleségének Szabó Margit
nak és testvérének Ferencnek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Abauj vármegyének 1628 június 30-án Gön
Ezt az armálist Óváry Tamás fia István nemessége bizonyí
tása céljából Gömör megyében bemutatta.
495.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem az Iktári Bethlen Péter
keresztúri birtokán tartózkodó és általa felszabadított B a r
Lászlónak nemességet és címert adományoz.
„ Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius campo
sive area brachium humánum humerotenus resectum aliquot ema-
turati tritici aristas, gladio evaginato sursumque elevato compres-
sas tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit corona sive diadema regium, gemmis atque
unionibus decenter exornatum, ex quo vicissim brachium humánum
priori per omnia simile exurgere visitur, ex cono vero galeae teniae
sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1628 május 13-án G y u l a
fehérvárra hirdetett gyűlésén június 9-én és Hunyad vármegyé
nek Bácsiban tartott ítélőszékén 1639 március 2-án.
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat. Eredetije a Cs.-keresztúri B á r - c s a
lád birtokában volt.
496.
II. Ferdinánd Chaply Györgynek, testvéreinek Istvánnak és

Mártonnak és unokatestvérének Szabó Mártonnak nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, quod a
superiori dextro versus sinistrum inferiorem scuti angulum lamina
álba oblique ducta late dividit, in qua naturális aurei coloris leo,
ore hianti, lingua rubicunda exerta, caudaque supra dorsum elevata,
pedibus hinc inde dispositis, celeri cursu sursum tendere, in supe
riori porro laeva et inferioiri dextra scuti partibus singulae aureae
stellae rutilare visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem
apertam, regio diademate, radiantem auream stellam inter duas
alas aquilinas, hinc aurei et coelestini, illinc vero rubri et argentei
coloribus distinctas producente ornatam. A summitate autem sive
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc crocei et coerulei, illinc rubri
et nivei colorum, in scuti extremitates sese diffundentibus, illudque
Siebmacher. Supplementband, 29. 1. 19. t.
497.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szentkatolnai Elekes P é

ternek, a fejedelem szentkatolnai tisztjének, valamint fiainak Ist-
vának és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
sive area homo dimidius, rubro amictu vestitus, umbilicotenus ex
corona surgens, quantum potuit pálma comprehendere, tantum
aristarum triciti maturarum dextra tenere, snistram vero manuum
reflexo cubitu lateri aplicuisse cernitur. Supra scutum galea mili
taris clausa est posita, quam contegit diadema regium, gemmis et
unionibus decenter ornatam, ex quo homo dimidius, priori per om
nia similis, eodem modo exsurgit. E x cono autem galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras sive
Kihirdettetett Szepsi, Kezdi és Orbai székek közgyűlésén
1629. március 29-én.
detije 1894-ben Elekes Pálnak, a marosvásárhelyi kir. tábla elnökének a
tulajdonában volt.
498.
Bethlen Gábor fejedelem Roksini Roksiny Andrásnak ne
campo sive area petra quaedam insurgit, super qua grus, avis vigi-
lantissima, naturali suo colore depicta, dextro pede saxum, ore
autem aristas tritici iam maturas tenere conspicitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam contegit corona regia, gem
mis pretiosissimis atque margaritis undique condecorata. E x cono
fluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime am
biunt et exornant." f«3
E g y s z e r ű , X X . századi másolat Bihar vármegyének 1802 szeptember
13-án Váradolasziban kiadott nemességigazolö okleveléről.
499.
II. Ferdinánd Cedak (a név hamisítva) Mátyásnak, felesé
gének Katalinnak, testvéreinek Györgynek és Mátyásnak, leányá
nak Erzsébetnek, apósának Farkas Máténak és fiainak Benedek
nek, Györgynek és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, coelestini coloris, cuius
fundum viridis monticulus occupat, super quem integer aureus
gryphus, distentis posterioribus pedi
bus erecte stare et cauda inter pedes
reflexa, ac alis expansis, oreque patulo,
anterioribus vero pedibus sinistro ad ra-
pindeum protenso, dextro vero pede fra
meam nudam inter ungues fortiter com-
i pressisse ac ad dextram scuti partém
•tendere visitur. Scuto incumbentem ga
leam militarem craticulatam sive aper
tam, regio diademate, alterum médium
flavum gryphum, inferiori per omnia si
milem, mediotenus eminentem proferente
galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis
et candidis, illinc autem rubris et itidem candidis, in scuti extremi
tates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exor
nantibus."
Kihirdettetett Esztergom vármegyének 1629 június 29-én
tartott közgyűlésén
A z armális eredetije más névre volt kiállítva, a Cedak név, vala
mint a Catharina név később hamisittatotl bele.
500.
1628 augusztus 22. Várad vára.
Bethlen üábor fejedelem a Haraszti András fö- és Tomori

Demeter alvezérlete alatt álló lovas katonáinak, ú. rfi. Morsi
Andrásnak, Snno Jánosnak, Ádám Jánosnak, Papp Lőrincnek,
Lovász Jánosnak, Tomori üyörgynek, üombos Mártonnak, Nagy
Miklósnak, Erős Istvánnak, Vincze Jánosnak, Veress Andrásnak,
Bede Jánosnak, Kulin Demeternek, Szabó máskép Keresztesi
Istvánnak, Molnos Oergelynek, Vass Istvánnak, Fiirész Oáspár-
nak, Vigh Istvánnak, Elekes Balázsnak, Szabó Istvánnak, Győrfy
Jánosnak, Némethi Jánosnak, Borsodi Oáspárnak, Sárközi F e
rencnek, Kiss Péternek, Nagy Pálnak, Kamuthi Benedeknek, Kiss
Mihálynak, Tóth Ambrusnak, Balogh Oáspárnak, Tóth Dávid
nak, Szőts Istvánnak, Varjú Lukácsnak, Székely Mihálynak,
Szőke Józsának, Kiss Tamásnak, Nagy Lőrincnek, Kováts Oás
párnak, N a g y Bálintnak, Tóth Mátyásnak, N a g y Péternek, T o r
más üyörgynek, Kiss Jakabnak, Kováts Mihálynak, Dezső
üyörgynek nemességet és címert adományoz.

sive area exercitus unus equestris hastatus et omnibus militaribus
armis firmiter inclusus starc conspicitur. Supra scutum galea m i
litaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis
atque unionibus decenter exornatum, ex cono vero galeae teniae
sive lemnisci diversorum colorum hinc inde defluentes, utrasque
oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ainbiunt et exornant."
501.

II. Ferdinánd Rainprecht Pálnak, feleségének Orsolyának
és testvérének Rupertnek régi nemességük megerősítése mellett
címert adományoz.
illius víridi campo occupante, in quo integer fulvus leo, divaricatis
posterioribus pedibus erecte stare, ac cauda
ad tergum reflexa et ore hianti linguaque
rubicunda exerta effigiatus, anteriorum pe
dum sinistro ad rapiendum protenso, dextro
vero nudam frameam vibrare et gradienti
similis ad dextram scuti partém conversus
esse cernitur. Scuto incumbentem galeam
militarem craticulatam sive apertam, regio
diademate, alterum flavum leonem, alio-
quin inferiori per omnia similem, medio
tenus eminentem proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae leociniis
(így) et lemniscis, hinc rubris et albis, illinc
autem similiter albis et flavis, in scuti extremitates sese passim dif
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1629. június 11-én
Samarján, majd Sopron vármegyének 1650 január 3-án Szent
miklóson tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal a nemességszerzők fivérének Péternek
fia Márton fia Sebestyén fia Simon fia János fia Mihály fia
György nemességét 1750-ben Sopron és Komárom vármegyében
igazolta.
Sopron v á r m e g y e főjegyzőjének 1750 szeptember 1-én kelt, h á r
t y á r a írt, festett címerrel ellátott hiteles másolata, a Nedeczky-család le
véltárában. Mellékelve K o m á r o m v á r m e g y e nemesi bizonyítványának egy
szerű, X X . századi másolata, az armálisnak is másolatával.
502.
II. Ferdinánd Benedek Jónásnak, feleségének Fábián D o
rottyának, fiainak Jónásnak és Sámuelnek, továbbá unokaöccsé
nek Ujfalusy Jónásnak nemességet és címert adományoz.
A címeradományozás tényét Benedek Jónás címerkérö fo
lyamodványa őrizte meg, a fenti napon kelt
engedélyezési záradékkal. A címerrajz nincs
teljesen kiszínezve. Vörössel és ezüsttel (?)
vágott pajzs alsó, kisebb mezejében hullám
zó v í z e n úszó delfint ábrázol, melynek hátá
ból egy, a pajzs fölső, vörös mezejébe felnyúló
felfordított horgony nő ki, melyen csőrében
zöld galyat tartó, jobbfelé forduló galamb
ül. A sisakdísz két szarv között a horgonyon
ülő galambot mutatja. A takarók színe gya
nánt jobboldalt vörös, baloldalt kék szín szerepel; a fémek szí
nei nincsenek feltüntetve.
Eredeti, papíron.
503.
II. Ferdinánd Gecse Antalnak, feleségének Lőkös Dorottyá
nak és gyermekeinek Andrásnak és Benedeknek nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1629 január 15-én Gö-
mörön tartott ítélőszékén.
Ezzel az armálissal Gecse András és fiai, továbbá unoka
testvérei András, István, Márton és Benedek nemességüket Gö
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 34. lapon és u. o. a 8. lapon, hol meg
említtetik, hogy az armálisnak Asguthi István ellenmondott, s hogy azt
Gecze Antal és István nemességük igazolása céljából G ö m ö r megyében
bemutatták.
504.
1628 [november 20. Bécs].
II. Ferdinánd Katalin Tamásnak, Andrásnak és Jánosnak
„Scutum miles sinistra arcúm, dextra fasciculum sagittarum
comprimens."
505.
II. Ferdinánd Igó Benedeknek, testvérének Adalbertnek és

fiainak Gergelynek, Istvánnak, Mártonnak, Imrének, Tamásnak,
Istvánnak és Jánosnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1629 január 16-án Gömörben.
Ezzel az armálissal Igó Balázs nemességét Gömör megyé
ben igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 7/b. lapon és u. o. a 29. lapon, mely
szerint Gömör megyének a fenti kihirdetést igazoló, 1629 február 19-én
kelt bizonyságlevelével Igó András fia Balázs fia Mihály és ennek fia
János nemességüket Gömör megyében igazolták.
506.
II. Ferdinánd iíj. Szelecsényi Jakubovszky Istvánnak, aty

jának Istvánnak, anyjának Klementics Katalinnak és testvérei
nek Bertalannak, Jánosnak, Annának, Zsófiának, Borbálának és
Katalinnak, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in fundo
illius spinis late stratum, super quibus integer candidus sive natu
rális cygnus utrisque pedibus insistere ac complicitis alis erecte
stare, colloque curvato eminere, inque dextrum scuti latus conver
sus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticula
tam sive apertam, regio diademate, alterum candidum cygnum
sinistro pede coronae insistentem, dextro vero ramum viridem
ostentantem et alioquin inferiori per omnia similem proferente or
natam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti ex
tremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Zemplén megyének 1629 február 20-án Zem
plén városában és Szepes vármegyének 1630 július 1-én Lőcsén
507.
II. Ferdinánd Szokacz Györgynek, feleségének Csató

(Czató) Katalinnak és gyermekeinek Péternek, Ilonának, K a t a
linnak és testvérének Szokacz Balázsnak nemességet és címert
adományoz.
„Scutum videlicet militare coerulei coloris, fundum illius viridi
campo occupante, in quo integer fulvus leo, distentis pedibus, tota
corporis mole arrecta, ore hianti, lingua
exerta, caudaque bifurcata et ad tergum
elevata effigiatus, anteriori sinistro pede
ad rapiendum protenso, dextro vero
nudam frameam capulotenus inter un-
gues compressam vibrare, inque dextram
scuti latus conversus esse cemitur. Scuto
incumbentem galeam militarem craticu-
latam sive apertam, regio diademate,
virum mediotenus eminentem, habitu
coeruleo conspicuum, pileoque tectum,
dextra manu nudam itidem frameam
vibrantem et sinistra lateri innixa intu-
entique obversum proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laci
niis seu lemniscis, hinc flavis et rubris, illinc vero candidis et itidem
rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, illudque ambiendo
Kihirdettetett 1629 június 4-én. A kihirdetés helye (megye,
helység) nincs kitéve.
Függő pecséttel.
508.
II. Ferdinánd Bakos máskép Borsody Istvánnak, anyjának

Pap Erzsébetnek, feleségének Eöttvös Katalinnak és fiának Ist-
vának nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, in quo in
tegra grus, naturali suo colore, expansis
ális effigiata utrisque pedibus insistere
ac ad dextram scuti partém conversa
esse cernitur. !n superioribus autem scuti
angulis utrinque aureis stellis rutilanti-
bus. Scuto incumbentem galeam milita
rem clausam, regio diademate, dextrum
braehium humánum, rubra manica in-
dutum, ac in vola ipsa nudum gladium
capulotenus comprirnens proferente or
leae laciniis sive lemniscis, hinc nigris
et flavis, illinc autem rubris et candidis,
in scuti extremitates sese passim diffun
dentibus scutumque ipsum decenter exornantibus."
A daru csőre és lábai aranyszínúek.
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1629 november 13-án
Zemplén városában tartott ítélőszékén.
F ü g g ő pecséttel. Az oklevélbe a Bakos névben az s betű utólag lett
betoldva; az eredetileg beírt név tehát B a k ó volt.
509.
1628.
II. Ferdinánd Balogh Györgynek nemességet és címert ado

mányoz.
510.
1628.
II. Ferdinánd Chianda máskép Szűcs Orbánnak, fiainak

Mihálynak és Demeternek és testvérének Pálnak nemességet és
címert adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 9. lapon. E . m.
511.
162S.
II. Ferdinánd a Sanda-családnak nemességet és címert ado

mányoz.
Ezt az arrnálist nemessége bizonyítására 1724-ben Sanda
Mihály mutatta be Zemplén megyében, mely őt a névhasználat
jogosultságának igazolására utasította.
Kézirattár, 3623. íol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
1832. III. 15. a 38. oldalon, ahol a címerszerzö keresztnevéül Mihály em
líttetik. Valószínűleg azonos a 3623. fol. lat. 30. lapon és a Levéltár,
Címereslevelek, 1832. III. 15. a 9. oldalon említett és az előző szám alatt
közölt Chianda-armálissal.
512.
1628.
II. Ferdinánd Ferenczy Istvának és Gábornak nemességet

Zemplin. a 44. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . o. 1331. fol. hung. a
lon. Scut. aureus gryphus dextro pede clavam ferream, sinistro 3 sagittas
tenens.
513.
1628.
II. Ferdinánd Pikor Andrásnak, Jánosnak, Györgynek és Ist

E z armális alapján 1724-ben Pikor István, János és György
nemessége Zemplén megyében igazoltatott.
19. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 35. oldalon.
E . m.
514.
1628.
11. Ferdinánd Szent-Jóby Jánosnak és feleségének Kiss S á
rának nemességet és címert adományoz.
E z armális alapján Szent-Jóby Mihály és János nemessége
1726-ban Zemplén megyében elismertetett.
Zemplin. a 137/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . o. 1331. fol. hung.
a 26. lapon. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 39. oldalon. E . m.
515.
11. Ferdinánd Fabriczius Jónás körmöcbányai lakosnak és
testvéreinek Sámuelnek, Lénárdnak, Istvánnak és Kornélnak ne
„Scutum videlicet militare erectum, linea a superiori sinistro
scuti angulo ad dextram inferiorem partém oblique ducta inferne
in rubrum, superne autem in album, duos aequales campos divisum,
fundum illius triiugi viridi monticulo occupante, super quem nisus,
naturali colore effigiatus, sinistro pede insisttere, dextro vero avicu-
lam inter ungues compressisse, ac alis ad volandum expansis, atque
ad dextrum scuti latus conversus esse visitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, duas
alas aquilinas compositias sive complicatas, linea recta per médium
ducta superne in flavo et coeruleo, inferne candido et rubro colori-
bus distinctas et virentes proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae Laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc
autem rubris et candidis, in scuti extremitates sese passim diffun
dentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
Nyitra v á r m e g y e levéltárának 1892 május 21-én kelt hiteles m á s o
lata, a B o r o n k a y - c s a l á d levéltárában.
516.
II. Ferdinánd László Istvánnak, feleségének Lázár Borbá
lának, gyermekeinek Jánosnak, Andrásnak, Péternek, Annának
és Boldizsárnak és testvéreinek Gáspárnak és Jánosnak nemes
Kihirdettetett Gömör megyének 1629 szeptember 17-én G ö -
Ezzel az armálissal László Péter fia István és néhai László,
helytelen elnevezéssel Hegedűs Gáspár fia György fia György
517.
II. Ferdinánd Müller Györgynek és fiainak Györgynek és

Ágostonnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum,
coelestini coloris, in quo integra fulvi
seu aurei coloris rota moláris, apprime
nomini conveniens effigiata, locata esse
conspicitur. Scuto incumbentem galeam
militarem craticulatam sive apertam, re
gio diademate, [ro]tam inferiori
per omnia confermem, eminentem profe
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc
flavis sive aureis et coeruleis, illinc
autem candidis et rubris [in scuti extre-]
mitates sese diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1630 július 17-én tartott
pecsételő székén.
Függő pecséttel.
518.

II. Ferdinánd Eötvös Ferencnek, régi nemességét megerő
sítve, címert adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum
illius viridi campo occupante, in quo integer leopardus naturali suo
colore effigiatus, distensis posterioribus
pedibus erecte stare, ac cauda ad ter-
gum reflexa et ore hianti, linguaque ru
bicunda exerta, anteriorum pedum si
nistro ad rapiendum protenso, dextro
vero manipulum flavescentium spicarum
)tenere et gradienti similis ad dextrum
scuti latus conversus esse cernitur. Scuto
incumbentem galeam militiarem craticu
latam sive apertam, regio diademate,
candidam columbam, alis expansis, ac
viridem rostro lauri ramum gestantem,
eminentem proferente ornatam. A sum
mitate vero sive cono galeae laciniis et lemniscis, hinc rubris et
flavis, illinc vero candidis et itidem rubris, in scuti extremitates sese
Kihirdettetett Pest, Pilis és Solt vármegyéknek 1631 márc.
26-án tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel. E ö t v ö s Károly Lajos ny. tanfelügyelő örökletétje
1923-ban.
519.

II. Ferdinánd Fábián Jánosnak, feleségének Spáczay Eufro
zinának és fiának Mihálynak nemességet és címert adományoz.
1721 augusztus 2-án Komáromban kiadott bizonyságleveléből
értesülünk, inely szerint Fábián Ferenc és István, Ferenc fia F e
renc és István fia Ádám, miután nemességüket II. Ferdinándnak
fenti kelettel kiadott és Hont vármegyének Bozsokon tartott köz
gyűlésén kihirdetett címereslevelévei igazolták, a vármegyei ne
mesek sorába felvétettek.
520.
II. Ferdinánd Sipos Péternek és fiainak Istvának, Márton
nak, Ferencnek és Jánosnak, továbbá Sipos Gergelynek nemes
„Scutum videlicet militare rubri coloris, fundum illius viridi
campo interoccupante, in quo integer vir, iuvenili forma conspicuus,
capite nigro pileo Hungarico tecto, ac tunica coerulea er flavis co-
thurnis calceatus, enseque cinctus, manuum sinistra lumbis iniecta,
dextra vero acinacem nudum gestare visitur. Scuto incumbentem
galeam militarem apertam, regio diademate, leonem mediotenus
eminentem, ore hianti, lingua rubicunda exerta, cauda sursum
erecta, pedum dextro frameam nudam compressam vibrare, sinistro
vero ad rapiendum protenso proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis et coeruleis,
illinc vero candidis et coeruleis, in scuti extremitates sese diffun
Kihirdettetett Ugocsa vármegyének 1630 február 11-én

Sasváron tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , XVI1II. századi másolat, a Kende-, úgyszintén a Sipos-
család levéltárában.
521.
1629 december 16. Gyulafehérvár.
Brandenburgi Katalin a Kraszna vármegyében lakó Reczei
Kalmár Mihálynak nemességet és címert adományoz.
campo sive area homo quidam integer, omnibus militaribus instru-
mentis et amictu indutus, equum insidens, dextra manu gladium
evaginatum servare caputque Turcicum sursum levare conspicitur.
diadema regium, gemnis et unionibus decenter variegatum, ex quo
iterum hasta, duobus velis rubri et flavi coloris ornata eminere
conspicitur. Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum co
lorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti
Kihirdettetett Szolnok vármegyének 1630 május 30-án Áko

son és 1638 január 14-én ugyanott tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi m á s o l a t S z a t m á r megyének 1770 j a n u á r
29-én kiadott hiteles másolatáról. Utóbbi S z a t m á r v á r m e g y e levéltárában.
522.

II. Ferdinánd Oroszlány máskép Zólyomi Jánosnak, felesé
gének Abonyi Annának és gyermekeinek Istvánnak és Jánosnak
Kihirdettetett Nógrád megyének 1630 május 27-én Loson
con tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Oroszlány István fiai Sándor, János és
István nemességüket Gömör megyében igazolták.
523.
1629.
II. Ferdinánd Csabay (Chabay) Györgynek és Istvánnak
Zemplin. a 30. lapon. — U . o. 1331. fol. hung. az 5. lapon. — Levéltár,
Címereslevelek, 1832. III. 15. a 9. oldalon. Scut. leo viridem olivae ramum
tenens
524.
1629.
II. Ferdinánd Lovas Jánosnak, feleségének Kathó Annának,
gyermekeinek Jánosnak, Erzsébetnek és Zsuzsannának, valamint
testvérének Istvánnak, utóbbi feleségének Keresztes Annának,
továbbá gyermekeinek Mihálynak, Tamásnak és Katalinnak ne
Zemplin. a 78/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . o. 1331. fol. hung. a
E. m.
525.
1629.
II. Ferdinánd Szent-Jóby Jánosnak és fiainak Mátyásnak és
26. lapon. E . fj. — T a l á n azonos az 514. s z á m alatt közölttel.
526.
1629.
II. Ferdinánd Szijjártó Tamásnak és fiainak Andrásnak és

Máténak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Nógrád megyében s e megye bizonyságlevele
Zemplén megyében mutattatott be.
1832. III. 15. a 40. oldalon. E . m.
527.
1629.
II. Ferdinánd Szilágyi máskép Tóth Péternek, testvérének

Mihálynak és ennek fia Istvánnak nemességet és címert adomá
nyoz.
Zemplin. a 140/b. iapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . o. 1331. fol. hung. a
Sc. lupus pede frameam et ori infixam sagittam tenens.
528.
1629.
II. Ferdinánd a Tarnóczy-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális alapján Tarnóczy János és István 1724-ben
Zemplén megyében kétségtelen nemeseknek ismertettek el.
Zemplin. a 14y/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . o. 1331. fol. hung. a
E . m. . -
529.
1629.
11. Ferdinánd Talár Istvánnak,. Balázsnak, Mihálynak és
E . m.
530.
1613—1629.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Felföldi Jánosnak, Deák

Péternek, Thormássy Andrásnak, Dobos Györgynek, Körösi J á
nosnak, Batizi Istvánnak, Kovács Miklósnak, Filléres máskép
Gyulai Péternek, Szabó Andrásnak, Lázár Tamásnak, N a g y
somogyi Mártonnak, Fejérvári máskép Nagy Mártonnak, Tóth
Jánosnak, Pakosdi Jánosnak, Bágyoni Balázsnak, Meggyesi B e
nedeknek, Tatár Péternek, Bocsárdi Miklósnak, Thorday Péter
nek, Becsey Jánosnak, Beszprémy Istvánnak, Somodi Mihálynak,
Botthiani Istvánnak, Besenyey-Nagy Jánosnak, Lugassi Márton
nak, Szilágyi Tamásnak, Dévay Mihálynak, Erdélyi Jánosnak,
Vizaknay Andrásnak, Fejérvári Nemes Jánosnak, Borsay János
nak, Deák máskép Balogh Tamásnak, Körösi Péternek, Gólya
Jánosnak és Istvánnak, Zindi Balogh Jánosnak, Fekete Miklós
nak, Goroszlay Jánosnak és Demeternek, Sorbanfalvi Nagy A n
drásnak, Baranyai Máténak, Miskey Gergelynek, Kőrösbányay
Miklósnak, Révi Jánosnak, Nagykonyárdi Jánosnak, E g r i Pál
nak, Philep Jánosnak, Nagy Simonnak, Lázár Péternek, Szabó
Lászlónak, Aythoni máskép Dobos Tamásnak, Horváth János
nak, Szegedi Szigyártó Istvánnak, Kobori Pálnak, Erdélyi Ábra
hámnak, Kolosi Gáspárnak, Váradi Jánosnak, Vajda György
nek, Dévay Jánosnak, Saradi Mihálynak, Veres Jánosnak, Fejér
vári Mátyásnak, Thorday Jánosnak, Sárdi Mihálynak, Török
keresztúri Jánosnak, Fejérvári Györgynek, Tóthváradgyay Má
tyásnak, Oroszi Jakabnak, Lossonczi Mihálynak, Moldovay J á
nosnak, Balogh Péternek, Révelyei Gerőcz Istvánnak, Zöldi
Lászlónak, Dombay Mihálynak, Nagy máskép Hegedűs Márton
nak, Nagy-Tarpay Balázsnak, óvári Andrásnak, Kovácsi István
nak, Lugasi Miklósnak, Zeredi Balogh Jánosnak, Fejérvári Ber
talannak, Nagy máskép Gömböczi Mihálynak, Tótváradgyai
Rácz Mártonnak, Ráczkövi István deáknak, Fejérvári Jánosnak,
Enyedi Istvánnak, Somossi Györgynek, Székely Istvánnak, Uzoni
Balázsnak, Kovácsi Balázsnak és Thoroczkay Istvánnak, gyula
fehérvári gyalogtestüreinek nemességet és cimert adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, [in cuius campo]
sive area leo integer, naturali suo colore depictus, posterioribus pe
dibus innixus, anteriori vero bombardam quandam sursum porre-
ctam ges[tare . . . . evag] inatum comprehendere conspicitur. Supra
scutum galea militaris clausa est posita, quam corona sive diadema
regium contegit, variis gemmis unionibusque variegatum. Ex cono
autem galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, utramque scuti partém pulcherrime ambiunt et ex-
örnant."
A gyulafehérvári káptalan átírása. C s o n k a és s z a k a d o z o t t , minél
f o g v a sem a cíniercsncnieslevél, sem az átirás kelte p o n t o s a n nem álla
pítható m e g .
1613—1629.
Bethlen Gábor fejedelem Szőcsi (Zeochi) Pálnak, gyermekei
nek Tamásnak és Katalinnak, valamint Szabó Istvánnak és Pé
ternek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, coelestini coloris, in cuius
campo sive area unicornis naturali suo colore depictus, posteriori
bus pedibus erectus stare, anteriori vero dextro pede pugionem
evaginatum, sursumque porrectum tenere conspicitur. Supra scutum
gemmis unionibus perbelié ornatum, ex cono vero galeae teniae
sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras
sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et exornant."
Kézirattár, 1691. quart lat. a 82—83. lapon.
532.
1630 február 9. Gyulafehérvár.
Brandenburgi Katalin Liskovai Liszkói János deáknak, a

férjével Bethlen Gáborral és vele szemben, különösen alvinci
pincemesteri minőségében szerzett érdemeiért, régi nemességét
inferiorem angulum obsidet rupes montosa nubibus nigricantibus
circumeincta, huius item a dextro
latere linum rubrum effluitans
fastigio leo naturális coloris, per
integram planitiem scuti erectus,
uno pedum posteriorum inniti-
tur, altero ancipite in aura pen-
dente, anteriorum vero pedum
dexter duas claves crucis instar,
laevus gladium evaginatum con-
stringens, recta erigunt. Scuto
incumbentem galeam militarem
contegit diadema regium, gem
mis unionibusque variegatum, a
cono vero galeae laciniae sive
lemnisci hinc inde defluentes,
utramque (így!) scuti partes pulcherrime ambiunt et exornant."
Kihirdettetett a három erdélyi nemzetnek 1630 január 25-re
Gyulafehérvárra hirdetett közgyűlésén február 18-án.
533.
II. Ferdinánd Bermayr Farkasnak, feleségének Margitnak

és gyermekeinek János Farkasnak, Reginának és Anna Máriá
nak, régi nemességüket megújítva, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum flavi coloris, cuius fundum
viridis campus sive ager, aristis flavescentibus conspicuus occu-
pare in. medioque illius integer vir iuvenili forma designatus et
germanico nigro habitu ámictus, dispositis utrisque pedibus erecte
stare, atque ex vestitu patrem familias repraesentans, utrisque
manibus singulas ternas aristas culmotenus compressas ostentare,
obtuentique obversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, integrum nigrum
ursum diademati insidentem et lingua exerta atque capite corona
redimito, anteriorum pedum singulas ternas aristas gestantem
intuentique obversum proferente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis utrinque flavis et nigris, in scuti
extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter ex
ornantibus."
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1636 november 8-án
Szempcen tartott generális lustráján.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Eredetije, festett címerképpel, a
pozsonyi ev. Iyceum könyvtárában.
534.
II. Ferdinánd Kovách Jánosnak és gyermekeinek Pálnak,
Péternek, Istvánnak és Zsófiának nemességet és címert ado
mányoz.
coelestini coloris, quem campus viridis occu-
pat, supra quem brachium, rubro indutum
habitu, malleo aprum silvestrem, contra se
totam corporis molem levando velociter
insurgeniem ferire visitur. Scuto incumben-
mm i tem galeam militarem apertam, regio diade-
f át>i. mate, brachium alterum, simile priori profe
rente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis et lemniscis, hinc aureis et
rubris, illinc similiter aureis et rubris, in
scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum
Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1630 július 17-én L o
soncon tartott közgyűlésén.
535.
1630 április 10. (?) Bécs.
II. Ferdinánd Erdély máskép Nagy Györgynek, testvéré
nek Szabó Ambrusnak és az utóbbi fiainak Jánosnak és Ambrus
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum illius
viridi campo late occupante, capite nigro pileo tecto et
iuvenili forma con[spicuus]...sinistro...habenas equi...dextro vero
hastam bifido, albi et coerulei coloris vex[illo] gestare ac
salienti similis ad dextram scuti partém sive aperta.... rubra
induturn ac in vola ipsa frameam A summitate ".
A z oklevél nedvesség következtében annyira szenvedett,
hogy a címerleírásból csak töredékek olvashatók. Ép így a címer
kép is annyira elmosódott, hogy alig lehet kivenni. Amennyire a
még látható körvonalakból és a töredékes leírásból rekonstruálni
lehet, a címer vörös mezőben zöld alapon jobbra forduló, vág
tató lovast ábrázolt, jobbjában fehér-kék zászlóval ellátott
lándzsát tartva. A sisakdísz könyöklő, markában kardot tartó,
sárga hajtókás, vörös ruházatú kart mutat. A takarók színe jobb
ról kék-arany, balról vörös-ezüst volt.
A z oklevél felhajtására vezetett kihirdetési záradék szintén
annyira elmosódott, hogy sem a kihirdetés idejét, sem a várme
gye nevét kivenni nem lehet.
Függő pecséttel.
536.
II. Ferdinánd Zimmerman Jánosnak, testvéreinek Ferenc

nek és Zsigmondnak, unokaöccsének Ádámnak és ennek fiának
Mátyásnak, osztrák nemeseknek magyar nemességet és címert
adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, lamina rubra a supremo
scuti dextro angulo ad inferiorem sinistrum oblique ducta in duos
flavos sive aureos campos divisum, in qua quidem rubra lamina
tres fabriles secures ordine locatae esse cernuntur, in singulis
autem flavis areis singuli nigri leones, distentis posteriiribus pedi
bus, caudisque bifurcatis et ad tergum reflexis, oribus hiantibus
linguisque rubicundis exertis ac anterioribus pedibus ad rapiendum
protensis effigiati et instar velocissime currentis ad dextram scuti
partém tendere visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem
craticulatam, sive apertam, regio diademate, irtter duas alas aqui-
linas expansas, hinc candidi, illinc vero nigri coloris, ac singulas
alas singulis laminis per médium oblique ductis, hinc quidem rubri,
illinc autem flavi coloribus discriminatas, tertium leonem alioquin
inferioribus duobus similem unguinetenus eminentem proferente
ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc flavis et nigris, illinc autem candidis et rubris, in scut extre
mitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan
tibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1631 május 28-án Eper
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 255—259. lapon. Röviden megemlítve
n. o. 2513. fol. lat. az 5. lapon, mely szerint az armális 1725-ben Sáros
megyében újra bemutattatott.
537.
1630 május 4. Pozsony.
II. Ferdinánd Serpilius Jánosnak és fiainak Jánosnak, Lő

rincnek és Izsaiásnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, cuius fundum
rupes trifida occupat, supra quam vir militaris, iuvenili forma con-
spicuus, cataphractus erecte stare, manuum dextra strictum ensem
vibrare, sinistra vero clypeum coloris argentei intertenere, supraque
brachium sinistrum tres rutilantes stellae hemisphaerium lunae sub
se habere visuntur, dictam petram supra virides colliculos odorifera
serpilli herba, flosculis purpureis et albis germinante ambiente.
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, iuvenem candida stóla amictum, manuum dextra
coronam lauream, sinistra vero cristam, pennis tribus albis, auro
et gemma rubea ornatam ostentantem pubeque tenus eminentem
proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis et
lemniscis, hinc albis et atris, illinc vero flavis et coeruleis, in scuti
extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exor
nantibus."
Kézirattár, 1394. fol lat. a 248—250., 266—267. és 273—275. lapon.

V. ö. Áldásy: Címereslevelek, I. k. 177. 1. C C X C V I I I . sz.
538.
1630 [május 8. Pozsony].
II. Ferdinánd Adorjány Tamásnak és fiainak Péternek és

1724-ben Zemplén megye Horkay Györgyöt, aki nemessé
gét ezzel az armálissal kívánta igazolni, a néveltérés miatt a le
származás bizonyítására utasította.
Zemplin. a z 1. és 52/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . o. 1331. fol.
hung. a 2. es 9/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15.
az 1. o l d a l o n , i n s i g n e : l e o p a r d u s e a n d i d u m lilium tenens.
Siebmacher, 4. 1. 3. t:
539.
II. Ferdinánd Csiszár Imrének, feleségének Margitnak és

gyermekeinek Jánosnak, Miklósnak, Istvánnak, Lukácsnak, Már
tonnak, Demeternek és Zsuzsannának nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Gömör megyének 1631 április 7-én Sajó-
gömörön tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Csiszár Demeter fia Demeter és fiai
János és István, továbbá Lukács fia János fiai János és Sándor
Kézirattár, 3729. tol. lat. a 28. lapon és u. o. a 4/b. lapon, mely
szerint ez armálissal Csiszár Demeter, Márton, Lukács, J á n o s és István is
igazolták nemességüket G ö m ö r megyében.
540.
II. Ferdinánd Némedy Boldizsárnak, feleségének Priszká-

nak, fiainak Istvánnak, Jánosnak és Mihálynak, továbbá fivéré
nek Mihálynak s ennek felesége Erzsébetnek, valamint utóbbiak
fiainak Gergelynek, Boldizsárnak, Mihálynak és Györgynek ne
brachium humánum, alba manica indutum, íramsam nudam intra
volam manubriotenus fortiter compressam, ad ictum elevatam
gestanlem, ad dextramque scuti partém conversum conspicitur. Scuto
incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate, aliud
brachium humánum inferiori per omnia simile proferente ornatam.
flavis et coeruleis, illinc autem rubris et candidis flavisque, in scuti
extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
E g y s z e r ű , X X . századi, hibás másolat.
541.
II. Ferdinánd Ladány Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett ugyanazon évben Pozsony megyében.
Ezzel az armálissal Ladány István fia János fiai István és
János nemességüket Gömör megyében igazolták. A z armális a
bemutatáskor annyira rongált volt, hogy a kihirdetés helyét nem
tudták megállapítani.
542.
Brandenburgi Katalin Szondi Mártonnak, a borosjenői vár

lovaskatonájának és fiának Lászlónak nemességet és címert ado
mányoz.
campo sive area brachium humánum resectum, lorica squammata
indutum, manibus compressis mucronem evaginatum sursum tenere
contegit diadema regium, gemmis unionibusque apprime condeco-
ratum, ex quo tria lilia candida extrusis floribus eminere cernitur.
A summitate vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum
hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1631 június 5-re G y u l a
fehérvárrá hirdetett gyűlésén június 17-én és Zaránd vármegyé
nek 1631 december 3-án Borosjenőn tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Egyszerű másolata Szatmár vár
m e g y e levéltárában.
543.
1630 augusztus 16. Regensburg.

II. Ferdinánd Batthyány Ádámnak magyar grófságot ado
mányoz.
Kézirattár, 95. f o l . lat. a z 5 5 — 5 8 . l a p o n .
Siebmacher, 45. 1. csak birodalmi grófságot emlit, mely ugyan
ezen n a p o n a d o m á n y o z t a t o t t .
544.
1630 szeptember 15. Szamosujvár.
Brandenburgi Katalin Vargyasi Literátus máskép Kósa J á

nosnak, Iktári Bethlen Péter balázsfalvi számtartójának nemes
seu fundo monticulus viridis, herbis virentibus et fructibus raris
hinc inde enatis redimitus iacere, superque eo gryphus naturali
colore depictus, in ore calamum scriptorium aureum, inque altero
pedum acinacem strictum tenere conspiciuntur. Supra scutum galea
et unionibus variegatum, ex cono vero galeae teniae seu lemnisci
variorum colorum hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines
A z oklevél megemlíti, hogy a címerszerző a nemességet és
címert azokért az érdemekért kapta, melyeket előbb Bethlen Gá
bor, majd Brandenburgi Katalin s végül Iktári Bethlen Péter
szolgálatában szerzett.
Kihirdettetett a három erdélyi nemzetnek 1631 június 5-re
Gyulafehérvárra hirdetett gyűlésén június 28-án.
Egyszerű, X X . századi másolat. Eredetije, festett címerképpel,
B r a s s ó v á r o s levéltárában.
S i e b m a c h e r , S i e b e n b ü r g e r A d e l , 270. 1. 201. t.
545.
1630 november 17. Kolozsvár.
Bethlen István fejedelem Besztercebányai Szarvas Jánosnak

és atyafiának Vincze Jánosnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, ex cuius fundo
puellus capillis hirsutis eminere manuque sinistra ramum virescen-
tem tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema regium, variis unionibus gemmisque
pretiosis exornatum, a cono vero galeae teniae sive lemnisci
variorum colorum hinc inde defluentes, ütrasque [scuti oras] de
center ambiunt et exornant."
A z oklevél szövege megemlíti, hogy a nemességszerző a
szabóiparban Budai András udvari szabó oldala mellett szerzett
érdemeket.
Váradon tartott ítélőszékén.
A váradi káptalan 1638 március 3-án kelt hiteles á t í r á s á b a n .
54b.
[1630. Pozsony.]
II. Ferdinánd üakó Jánosnak, Andrásnak és Györgynek ne

lon, 1632-re téve. Insigne: lupus ferox.
547.
1630.
II. Ferdinánd Egry Jánosnak és fiának Lukácsnak nemessé

1832. III. 15. a 14. oldalon. Scut. fulvus leo nudum bipennem tenens.
548.
1630.
II. Ferdinánd Fodor Gergelynek nemességet és címert ado

mányoz.
8. lapon, hol a címerszerzö neve G y ö r g y n e k mondatik. E . fj. •— Levéltár,
Címereslevelek, 1832. III. 15. a 16. oldalon. Scut. leo gladium tenens.
549.
1630.
II. Ferdinánd Oláh Jánosnak és Mihálynak nemességet és

címert adományoz.
Kihirdettetett [1654-ben] Gömör vármegyében.
Zemplin. a 100/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cimeresleve
lek, 1832. III. 15. a 33. oldalon. Scut. leo gladium tenens.
550.
1630.
II. Ferdinánd a Szentpétery-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális és a nemesi jogok gyakorlása alapján Szent-
pétery Mihály 1724-ben Zemplén megye nemesei sorába felvé
tetett.
1
27. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereselevelek, 1832. III. 15. a 39. oldalon.
E . m. — Hihetőleg azonos az Áldásy: Címereslevelek, I. kötet 148. lap
ján C C X L V I . sz. alatt említett, Szentpétery J á n o s és atyafiai J á n o s és
András részére 1630 július 10-én kiadott armálissal (Cz.).
551. "
1630.
II. Ferdinánd Tóth Andrásnak és Györgynek nemességet és

címert adományoz.
552.
1631 előtt.
II. Ferdinánd Járdán Balázsnak nemességet és címert ado

mányoz.
A z armális kihirdettetett Gömör megyében és ennek bizo
nyítványa Zemplén megyében.
lon. E . m.
553.
II. Ferdinánd Jeszenszky Miklósnak, testvéreinek Menyhért

nek és Lőrincnek, atyai nagybátyjának Dánielnek és unokaöccsé
nek Jánosnak régi nemességét és címerét megújítja.
A címer leírása az oklevél másolata alapján közölve az
I. kötet 149—150. lapján C C X L I X . sz. alatt.
. F ü g g ő pecséttel, a b á r ó Jeszenszky-család levéltárában.
554.
' 1631 június 18. Bécs.
II. Ferdinánd Jelitnik Pálnak, testvérének Andrásnak, leá

nyainak Krisztinának és Zsófiának nemességet és címert ado
mányoz.
t
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1639 október 28-án
Ezzel az armálissal Jelitnik Pál fia Jónás fia Pál fia Jónás
fia János nemességét Gömör vármegyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 80/b. lapon és u. ott a 12/b. lapon.
555.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Lugosi Kigso János

nak, feleségének Fora Eufrozinának és mostohafiának Nagy
Márknak nemességet és címert adományoz és lugosi házukat
nemesi birtoknak nyilvánítja.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, cuius campum
sive aream luna hinc recrescens, inde sydus sive Stella micans
occupare, superque ea posito diademati
regio, gemmis et unionibus varié exornato,
lorica instructum brachium humánum hume-
ros infra resectum, cubitotenus ad médium
innitens, ensem vagina nudum sursum por-
rectum tenere conspicitur. Super scutum
galea militaris clausa est posita, cuius verti-
cem diadema regium, gemmis unionibusque
variegatum exornat. E x cono autem galeae
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc
inde defluentes utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime
F ü g g ő pecsétje elveszett. Megvan egyszerű, X I X . századi másolata is.
556.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem gyalogpuskás katonái

nak: Kenderesi Tamásnak, Török Bálintnak, Nagy Péternek,
Pánczél Andrásnak, Ottományi Györgynek, Kováts Péternek,
Vadászi Andrásnak, Verebélyi Andrásnak, Sófalusi Gergelynek,
Forrószeghi Jánosnak, Moldvai Balázsnak, Szamosi Jánosnak,
Kováts Jánosnak, Hunyadi Nagy Miklósnak, Rácz Jánosnak, B i -
hari Balázsnak, Kállai Tamásnak, Pataki Györgynek, Juhos J a
kabnak, Rácz Jánosnak, Újvári Jánosnak, N a g y Istvánnak, Ugri
Jánosnak, Ladányi Miklósnak, Tarczali Györgynek, Sipos F e
rencnek, Szabó Istvánnak, Csákány Balázsnak, Semsei László
nak, Balogh Istvánnak, Károlyi Györgynek, Csengeri Jánosnak,
Ferenczi máskép Csehi Mihálynak, Konyárdi Pálnak, Mocso-
naki Tamásnak, Lukai Tamásnak, Poroszlai Jánosnak, Szeredi
Pálnak, Bánhegyesi Mártonnak, Udvarnoki Jánosnak, Tóth Má
tyásnak, Hutkai Andrásnak, Nagy máskép Kövesdi Jánosnak,
Bergci Mihálynak, Katona Péternek, M a k a i Miklósnak, Kolozs
vári máskép Sárközi Mihálynak, Fejér Györgynek, Liszkai Ist
vánnak, Korong Mihálynak, Török Jánosnak, Tóth Jánosnak,
Nagy Péternek, Turegyházi Péternek, Balogh Mihálynak, Váradi
Istvánnak, Moldvai Jánosnak, Moldvai Lászlónak, Kádár János
nak, Balogh Istvánnak, Gávai Györgynek, Tornai Máténak,
Gyulai Mihálynak, Szabó Lukácsnak, Szilágyi Péternek, Selyei
Mihálynak, Havasalji Lászlónak, Turi Gergelynek, Bárczi Péter
nek, Szököllö Mihálynak, Dobos Jakabnak', Farkas Gergelynek,
Horváth Jánosnak, Komáromi Gergelynek, N a g y Mártonnak,
Nagy Mihálynak, Horváth Jánosnak, Ladányi Mihálynak, K i s
Gergelynek, Géczi Istvánnak, Berki Jánosnak, Egyed Mátyás
nak, Bott Jánosnak, Szatmári Istvánnak, Naményi Jánosnak,
Kassai Mártonnak, Bagosi Istvánnak, Nagy Simonnak, Károlyi
Jánosnak, Eperjessi Mihálynak, Kassai Mátyásnak, Undi János
nak, Salkai Istvánnak, Seprősi Miklósnak, Török Mátyásnak,
Munkácsi Jánosnak, Kassai Péternek, Csongrádi Mihálynak,
Csepreghy Jánosnak, Udvarnoki Tamásnak, Török Jánosnak,
Murvai Györgynek, Kisvajdafalvi Mártonnak, Rutkai Jánosnak,
Nagy Mihálynak, Sipos Mihálynak, Nagy Mátyásnak, Keresztúri
Andrásnak, Szentpéteri Jánosnak, Horváth Jakabnak, Enyedi
Jánosnak, Lévai Mihálynak, Bodolai N a g y Pálnak, Cseh János
nak, Simon Tamásnak, Szentesi Mihálynak, Radol Lászlónak
Sasányi Györgynek, S z a . . . Györgynek, Nagy Györgynek, Török
Jánosnak, Vas Mihálynak, Terletzki Györgynek, Aranyas János
nak, Lippai Jánosnak, Alperéthi Istvánnak, Petényi Tamásnak,
Lemhesi Jánosnak, Nagy Istvánnak, Karasznai Mártonnak, Paksi
Jánosnak, Sucual Jánosnak, Radványi Péternek, Almási István-
nak, Ruszkai Pálnak és Csizmadia Istvánnak nemességet és c í
mert adományoz.
„Scutum videlicet militare rubri coloris, in cuius campo sive
area exercitus quidam ex peditibus pixidariis, coeruleis vestibus
indutis constitutum, unum vexillum sequi, vexillum autem duos
duciores, clavis Jiumeris oppositis, equis praecedere conspiciuntur.
diadema regium, gemmis atque unionibus decenter exornatum, ex
quo vicissim unum vexillum expansum aulicum in auras praemi-
nere visitur. Ex cono autem galeae teniae sive lemnisci variorum
Kihirdettetett a három erdélyi nemzetnek 1632 május l-re
Gyulafehérvárra hirdetett országgyűlésén május 12-én.
Egyszerű, XIX. századi csonka másolat.
557.
II. Ferdinánd Kesseleökeöi Majthényi Györgynek bárói ran

got adományoz és címerét kibővíti.
„Scutum est militare erectum, quod trifariam dividitur et in
cuius inferiori coerulea area in trigoni speciem assurgente a fundo
illius viridis monticulus eminere, ex eoque virescens alta et ramosa
quercus excrevisse, sub,eaque integer ursus stare atque ad dextram
scuti partém conversus esse cernitur et hinc hemispheria lunae,
illinc autem aurea stella a lateribus scuti rutilantibus. In superiori
autem dextro rubro campo integra nigra aquila, expansis alis et
extensis pedibus, capite quoque corona redimito effigiata volantique
similis ad dextram scuti partém conversa esse visitur. In sinistra
porro flava superiori parte scuti integer niger leo, divaricatis
posterioribus pedibus et tota corporis mole errecta ac cauda
bifariata ad tergum elevata et anterioribus pedibus ad rapiendum
protensis, atque ere hianti et lingua exerta, atque capite similiter
corona redimito designatus, instar gradientis ad dextram scuti
partém tendere conspicitur. Scuto incumbunt duae cassides sive
galeae craticulatae seu aperlae, vetustae ac sincerae nobilitatis
decora, regiis coronis coronatae, in quarum una, inferiori per omnia
similis coronaque regia insignis nigra aquila, in altéra vero integer
et priori similis niger leo stare conspiciuntur. A cono vero sive
summitate galearum laciniis sive lemniscis, hinc quidem flavis et
•
nigris, illinc autem rubris et coeruleis, in scuti extremitates sese
A z oklevél szövege a báróságot nyertről a következőkép em
lékezik meg:
„ . . . . a tempore Ludovici primi, Sigismundi caesaris, Alberti
caesaris, eius familiae cives et consortes publicis muniis in bellis
defunctos feliciter ac victorüs in Itália, Dalmatia, Boznia et ipsa
Hungária proeliisque interfuisse cognitum est, ex cuius prosapiae
stirpe continuata serié illustres qua bello, qua pace excelluisse et
floruisse viros testatum esse constal. Joannes inter alios fűit
Majthényi, qui cum Joanne Hunniádé ubique proeliis interfuit et
generális capitaneus ad Varadinum Petri fűit, cuius páter Gregorius
bellica virtute clarus ob res strenue et fortiter gestas arcem
Kesselőkeő benigne donatam a Sigismundo caesare obtinuit. Avus
quoque tuus Bartholomeus Majthényi vir ad omnem virtutis bellicae
fortunam aptissimus et exercitatissimus in aula regis Ludovici
secundi favorem et gratiam multis promeruit fidelitatis officiis,
dapiferi honorem et cubicularii dignitatem consecutus, quo cum
bello contra Solimannum suscepto, proelioque in campo Mohach
inito, ipsomet rege cum ingenti clade procerum et nobilitatis
interempto praesens existens, strenueque dimicans captus, Bizan-
tiumque delatus erat, deinde tamen liberatus ad suos rediit. Ac
dum feliciter augustissinia domus Austriaca sic dispensante Deo
post aliquod annos ad gubernacula Hungariae rediit, ac Ferdinan-
dus primus proavus noster initio regni sui cum adversario suo
Joanne vayvoda de regno certare debuit, ac furore rebellionis
plurimi defecerunt, Bartholomeus memor avitae suae virtutis ac
lidei Austriacae domui devinctae, copiis suis sumptibus conductis
íilaque veteranorum Trinchinii obsidioni per Joannem Cazianerum
factae preclare se gessit et ad felicem possessionem castri illius
consilio et arte adfuit. Simili modo ad Zerdahely castra, aliisque
in locis singularia fidei et fortitudinis munera praestitit. Ob quae
tandem facta praemia quoque condecentia accepit, dum in consilii
regii numerum adoptatus ac capitaneatus Szegediensis officio
donatus est. Nec a natura et meritis virtutibusque descivit filius
ipsius et páter tuus, Ladislaus Majtényi, sed multo plura decora ac
illustria facta cumulando, summo imposuit fastigio, is enim vir,
glória militari insignis, tempore avi nostri Ferdinandi primi in bello
Saxonico prima belli rudimenta cum suo avunculo Joanne Petii,
uno ex ducibus, laudabili ac felici conatu atque successu posuit.
Non secus etiam post aliqua temporum spatia, auspicüs duorum
incomparabilium ducum, Marci Horváth et Nicolai Zrini militiam
decennatem in variis muneribus et gradibus usque ad summum
capitaneatum exercuit, ac Szigetho amisso et Solimanno in victoriae
victoria abtalo Maximiliano avo nostro sanctae memóriáé inter
duces adfuit, cuius heroica natura caesar visa, praesidio Kis
Komaromiensi imposuit et hostibus sevientibus opposuit, ac dum
bonus et fortis miles Georgius Tury per insidas ex praesidio evo-
catus et occisus ab hoste fűit, ne praesidium Canisiense tanti
momenti ab hoste satagente celeritate et fraude occupatum fuisset,
is praeoccupatum conservavit. Quo laudabili facinore commotus
imperátor ipsius fidei et virtuti praesidium illud concredidit. His
itaque et aliis praeclare virtutis bellcae speciminibus patratis a
Rudolpho secundo, praeclaro viriutum aestimatore et patrono, non
solum capitaneatum Zoliensem accepil, sed etiam supremi comitis
titulum cum tutela et defensione adversus hostes omnium monta-
narum civitatum accepit, in quo summo officio ita se gessit, ut et
aedifica praeliaque moenia solus condidisset et in arce fortissima
erexisset propugnacula, sed et civitates illas summa cura et virtute
ab húsúim incursionibus protexisset, et denique dum vixisset,
Füleki vxtoriam, Strigonii triumphum et Jaurini libertatém, glóriám
suis quoque meritis bellicis cum aliis summis et succenturiatis
ducibus illustravit. Nec minus tu quoque Georgi Majthényi pro-
genitorum suorum virtutum ac meritorum aemulator et cultor nobis
commendatus es, dum statim a iuventute relictis litteris in castra
Mártis publica sub Rudolpho secundo te contulisti et decennio
rudimentorum bellicorum exacto ac variis incursionibus, irruptioni-
bus, pugnis exercito te comes Nicolaus Pálffy inter duces in prae
sidio Ujvariensi collocavit, unde sub commilitio tam celebris ducis
et in conspectu totius exercitus in obsidione Strigoniensi ad latus
ipsius Pálffy omnia militiae munia obires, similiter et in secunda
obsidione Strigoniensi praeclaram tuo duci Palffyo in Aquatica
civitate eripienda operám ostendisti et testimonium victoriae sonis
et vocibus interfuisti Vacii, Budae, Albaeregalis victoriis admirabili-
bus atque suffragio tuae virtutis, atque latorum quoque plurimorum
illustratis a ducibus patriae et commilitonibus summis viris eam
laudem et glóriám obtinuisti, ut te quam similimum avo, patri
sentirent ac ducerent. Sed et non solum fortitudinem tuam in bellica
palestra declarasti, verum etiam fidei et constantiae decora summa
cum laude ostendisti, dum civili illa factione et rebellione
Bocskaiana flagrante fidem, constantiam ac fidelitetam, consilium
in plurimis rebus etiam periculo vitae tuae maximo, bonorumque
et fortunarum tuarum iactura declarares. Nec sequenti illa funesta
Betleni seditione atque civili perturbatione alium te, atque alium
plurimis rerum documentis ac testimoniis comprobasti."
Kézirattár, 3805. fol. lat. 11. köt. az 1—3. lapon.

Siebmacher, 391. 1. ezt az oklevelet nem említi.
558.
II. Ferdinánd Lipóczi Keczer Andrásnak, a filiszteusok

vagyis jászok és kunok kapitányának és testvérének Jánosnak
„Scutum scilicet militare erectum, linea in forma crucis ducta
quadripartite divisum, in cuius dextra superiori et sinistra inferiori
rubri coloris scuti areis singulae nigrae aquilae, expansis alis effi-
giatae, et superior quidem ad sinistram, inferior vero ad dextram
scuti partes conversae, in singulis sinistris alis singulas aureas
coronas gestare et patulis oribus atque linguis exertis designatae,
in rostris singulos aureos annulos adamantibus conspicuos gestare
sibique invicem oppositae esse visuntur. In sinistra porro superiori
et dextra inferiori coelestini coloris scuti campis singuli flavi leones,
oribus hiantibus et linguis exertis ac bifurcatis caudis ad terga
elevatis, posterioribus pedibus dispositis, anteriorum vero pedum
alteris ad rapiendum protensis, alteris vero singulas aureas cruces
gestare et sibi invicem contrarie dispositi esse conspiciuntur. In
medio vero seu umbiiico scuti aliud minus scutum nigri coloris
visitur, in quo nominis nostri prima littera F. (quam tibi ex spe-
ciali gráfia nostra concedimus) depicta esse et supra eandem litte-
ram diadema imperiale locatum esse cernitur. Scuto autem ineum-
bunt duae cassides seu galeae clatratae, singulis aureis coronis
ornatae, in quarum una, in dextro nimirum scuti angulo integer
fulvus leo, inferioribus duobus per omnia similis, in altéra vero
itidem nigra aquila, similis inferioribus insistere sibique invicem
oppositi esse videntur. A summitate vero seu cono galearum laciniis
seu lemniscis, hinc quidem nigris et flavis, illinc vero rubris et
candidis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
A z oklevél szövege az adományt nyertről a következőkép

emlékezik meg:
, ut avorum et atavorum tuorum merita taCerentur, vei
praefatus condam Ambrosius Keczer de Lipocz avus tuus, inclytae
domui nostrae Austriacae fidus, tempore serenissimi condam prin T
cipis domini Ferdinandi I. Romanorum ac Hungariae, Bohemiae

etc. regis semper augusti domini avi et praedecessoris nostri colen-
dissimi felicissimae reminiscentiae per factioscs et Johannis regis
assedas interceptus, arce sua Lipocz ob fidelitatem suam dicto
dominó avo observatam ibidem trucidatus fuisse. Genitor vero tuus
dictus Andreas Keczer domi et militae clarus adversis expeditioni-
bus bellicis durante quindecennali bello Turcico fidelem patriae
operám impendisse, et dum fortalitium Filek recuperaretur, totius
peditatus Ungarici exercitus generalem capitaneum cum laude
egisse ac in comitatu Sarosiensi officio vicecomitis novem continuis
annis functus, postea in partibus regni superioribus exercituum
iudex deciaratus, usque ad finem vitae suae fidelem augustissimae
domui nostrae Austriacae operám impendisse perhibetur. Et horum
tuorum progenitorum domi et militae clarorum vestigia tu quoque
Andrea Keczer inde ab adolescentia tua secutus, spretis enim iner-
tiae et socordiae illecebris, quibus illa aetas irretiri nonnunquam
sólet, et neglectis patriis laribus pro capessendis rerum et experien-
tiae usibus excelso animo ad spectabilem ac magnificum condam co-
mitem Georgium Thurzo de Bethlenfalva, tunc praesidiorum ante-
montanecrum generalem capitaneum, expost vero regni palatinum
etc. contulisse, qui solertiam et in obeundis negotiis dexteritatem
tuam non absque admiraticne contemplatus desiderio teneri, illudque
ampliendam tuam existimationem tibi deess'e animadvertisset,
Viennam expedivit, ubi haud mora optimo et insigni progressu
facto, posteaquam item ad eum reversus fuisses, tempore, quo
apertum bellum Turcicum durabat, in castris et expeditionibus
bellicis, sicut et in expugnatione Pesthiensi, quae in anno domini
sexcentesimo secundo supra millesimum facta esse dignoscitur,
quam etiam in obsidione Budensi immediate sequenti post anno
instituta ad latus dicti domini tui praesto fuisse ensesque post tunc
illius praetulisse et mox, ubi validior aetas et corporis tui robur
accessit, apud eundem stipendia equis dehinc meruisse et paullo
post, in anno domini 1604 suscitato per Stephanum quondam
Bochkay intestino tumultu, tu ex comissione domini tui dicti comitis
Georgii Thurzo Cassoviam (quam tunc Boczkai ter.ebat) missus
et machinationes adversariorum non sine vitae tuae periclitatione
explorasse, de iisque serenissimum principem Mathiam tunc archi-
ducem Austriae, expost vero Rom. imperatorem, et post suam
maiestatem eos, quorum intererat, fideliter certiores effecisse et
toto illo tempore, quoad in regno arma Boczkaiana strepabant,
fidelis servitoris officio functus, modo imp. Rudolphi in Varadiensi
et Tokaiensi praesidiis per seditiosos obsessis, modo autem dicti
serenissimi archiducis Mathiae litteras ad comitem quondam Geor
gium Basta, generalem scilicet exercitus caesarei dueem, tunc in
partibus regni superioribus in castris constitutum, datas, in secreto
direxisse, arcem Biche per adversarios et rebelles obsessam, eisdem
tandem nonnisi cruente Marté cessisse, tandemque illinc una cum
praefato dominó tuo in arcem Lethava te recepisse debitamque
legitimo regi fidelitatem continuasse et ad latus eiusdem comitis
Oeorgii Thurzo continuos octodecim annos servivisse. Et post
defunctum ipsum Bochkai Andrea condam Nagy iterum in regno
turbas in anno* nempe domini sexcentesimo et undecimo supra
millesimum ciente, per status regni partium superiorum ad ipsum
imperatorem et regem Mathiam pro mittendis suppetiis Pragam
expeditum fuisse, ac eodem anno, dum itidem Andreas Nagy,
cohortibus et suppetiis Turcarum adiutus, praesidium Kalló obse-
disset, idemque per fideles regnicolas evactis copiis undique dis-
pelleretur et dissiparetur, in exercitu illo lu quoque praesto fuisti
et in anno domini 1616 a comitatensibus partium superiorum in
negotiis permansionem eiusdem regni concernentibus Pragam in
legatione missus fuisse perhiberis. Quibus quidem rebus tunc sic
constitutis et, uti sperabatur, almae pacis radicibus ita altius fistis,
ecce dum in anno domini 1619 denuo ex insperato per principem
Transylvaniae Gábrielem Bethlen intestini motus et funestae sedi-
tiones, quatuor dehinc continuis annis cum ihgenti miserae plebis
afflictione durantes, fuissent suscitatae, tu Andrea Keczer in medio
et faucibus adversariorum constitutus, in eisdem motibus memor
debitae et avitae fidelitatis, ne facto et legitimo adversus maiesta-
tem nostram, legitimum nempe et coronatum Hungariae regem,
dominum utpote tuum naturalem, cum eisdem communicasse vide-
reris, factiones ipsas et agitatas conspirationes, quantum uspiam
fieri licuit, diligenter cavisse, et quod sapientis est, semper habitum
tempori cedendo et necessitati parcendo, optima et praeclara fidei
et fidelitatis tuae testimonia praebuisse diceris. Ac sedatis sedi-
tionibus paullulum Bethlenianis, dum nos pro publico bono in anno
domini 1622 Sopronii generalia comitia celebraremus, ad eam
diaetam a comitatu Sarossiensi legatum ágens, in coronatione
charissimae conthoralis nostrae augustae Eleonóráé fidelem nobis
et patriae suae operám impendens, sicut et in anno 1623, dum di-
ctus princeps Bethlen annihilatis diplomatibus et denuo rupto foedere
contra statum publicum initamque pacificationem arma sumpsisset,
tu a XVIII comitatibus partium superiorum Viennam legátus ad
nos missus, iterumque amnistia largita et pace redintegrata patriae
saluti incumbens, ita et in anno domini sexcentesimo vicesimo
quinto supra millesimum in diaeta Soproniensi antefati comitatus
Sarossiensis legati personam repraesentans, in coronatione serems-
simi regis Ferdinandi 111., filii nostri charissimi gratam nobis operám
navaveris."

559.
II. Ferdinánd Staudenhertz Lénárdnak és atyai unokafivé-

rének Jánosnak, régi nemességüket megerősítve, címert ado
mányoz.
„Scutum scilicet militare erectum, linea perpendiculari, a
summa scuti parte per médium deorsum ducta, in duos aequales
campos divisum, in cuius quidem dextra
nigra scuti parte integer fulvus leo,
divaricatis posterioribus pedibus erecte
stare ac cauda bifurcata ad tergum
reflexa et ore hianti, linguaque exerta
effigiatus, anteriorum pedum sinistro cor
rubrum cum viridibus fruticibus osten-
tare, dextro ve[ro] acynacem collotenus
vibrare ac in sinistrum scuti latus con
versus esse visitur. In sinistra vero scuti
area, quae itidem linea transversa superne
in rubrum, inferne autem in album, duos
aequales campos divisa, in qua quidem
alba cor secundum, priori per omnia
conforme locatum esse cernitur. In supe
riori autem rubra scuti area statua
Aethiopis humerotenus locata, capite
fascia flava ligato ac collo aureo torque ornato et intuenti obversa
esse conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam
sive apertam, regio diademate, inter duas alas aquilinas, hinc nigro
et flavo, illinc vero rubro et candido per médium transversum
discriminitas, alterum Aethiopem, capite quoque fascia fúlva ligato,
colloque aureo torque ornato, sinistra manu tertium cor, inferiori
bus simile tenentem, dextra autem acynacem nudum supra caput
vibrantem. pubetenus eminentem intuentique obversum proferente
hinc flavis et nigris, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremi
tates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1632 január 3-án Lőcsén

560.
II. Ferdinánd Szoboszlói Bököny Istvánnak, feleségének

Thoth Borbálának, testvérének Jánosnak s utóbbi feleségének
Bábos Annának és ezek gyermekeinek Jánosnak, Mihálynak, Pál
nak, Juditnak és Erzsébetnek nemességet és címert adományoz.

illius monticulo viridi occupante, in quo galea militaris aperta
stare, supra quam humánum brachium, rubra indutum manica,
nudam frameam, manubriotenus in vola fortiter compressam tenere
cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive'
apertam, regio diademate, galeam itidem militarem, brachiumque
humánum inferiori per omnia simile proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coelestinis et
flavis, illinc rubris et candidis, in extremas scuti partes sese diffun
dentibus, illudque decenter exornantibus."
E g y s z e r ű , XVIII. századi másolat. Mellékelve a címerkérö folyamod

ványnak ugyancsak egyszerű, XVIII. századi m á s o l a t a . A Bökönyi-család
iratai között.
561.
1631 [szeptember 6. Bécs]. • >• ••
II. Ferdinánd Szilassy Andrásnak, teleségének Mészáros

Honának, gyermekeinek Jánosnak és Juditnak, testvérének
Györgynek és utóbbi fiainak Jánosnak, Györgynek és Istvánnak

a 27/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. á 40. olda
lon. Brachium frameae infixum caput Turc. tenens.
Siebmacher, 637. I. 447. t. II.

562.
II. Ferdinánd Búzás Miklósnak, feleségének és testvérének


ctum coerulei coloris, viridi campo in
fundo stratum, supra quem regium
diadema locatum esse, ex eoque qui-
nae spicae triticeae, maturitate fla-
vescentes asurgere visuntur. Scuto
incumbentem galeam militarem crati-
culatam sive apertam, regio diade
mate, alias quinque spicas sive ari-
stas, inferioribus alioquin per omnia
similes proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis et
lemniscis, utrinque candidis et rubris,
in scuti extremitates sese diffunden
tibus, scutumque ipsum decenter ex
ornantibus."
Kihirdettetett Veszprém vármegyének 1632 február hó 26-án

Pápán tartott közgyűlésén.
A z oklevél élére az itt közölt címer van festve. E z a szöveg
ben leírttól merőben eltér, a mi azt bizonyítja, hogy a címerkép
helye eredetileg üres volt és a címer később festetett be. Melléje
téglányalakú, arany keretű, arannyal damaszkolt bíboralapú
képbe a magyar címer van festve.
Függő pecséttel.
563.
II. Ferdinánd Dévényi Nagy Lőrincnek, feleségének Sán

dor Juditnak, gyermekeinek Györgynek, Zsuzsannának, Katalin
nak és Szabinának, továbbá testvéreinek N a g y Jánosnak és M i k
lósnak, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
.,Scutum videlicet militare erectum
flavi coloris, fundum illius viridi cam-
pulo occupante, in quo integer vir mili
taris, iuvenili facie et nigra mistace con-
spicuus, tunicaque et caligis coeruleis
amictus, ac gladio praecinctus flavisque
cothurnis calceatus, sinistra manu lumbis
iniecta, dextra vero nudam frameam
supra caput nigro pileo Ungarico tectum
vibrare ac intuenti obversus, fixis pedi
bus erecte stare visitur. Scuto incumben
tem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, alterum virum
militarem pubetenus eminentem et alio-
quin inferiori per omnia similem profe
cono galeae laciniis seu lenmiscis, hinc aureis et coelestinis, illinc
vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus,
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1633 április 12-én S a -

marján tartott itélöszékén.
564.
[1631 november 12.]

II. Ferdinánd Holló Tamásnak és fiának Imrének nemessé
Kihirdettetett Heves vármegyének 1632 május 18-án Fülek
várában tartott részleges gyűlésén.
Heves vármegyének 1632 június 9-én Füleken tartott itélöszékéből
kiadott bizonyítványa az armális kihirdetéséről.
Az armális kelte Orosz Ernő Heves- és a volt Külső-Szolnok egye
sült vármegyék nemes családjai c. müve alapján (116. 1), hol társszerzö-
kül még Holló Tamás testvérei András, Balázs és János említtetnek.
565.
1631 november 13. Meggyes.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Csató (Chiato) M i
hálynak, özv. Albesi Zólyomi Miklósné szül. Daróczi Zsófia fa
miliárisának, és testvéreinek Istvánnak és Györgynek nemességet
„Scutum videlicet militare coerulei coloris erectum, in cuius
campo sive area homo conspicuis armis indutus, manu sinistra
pugionem evaginatum tenere, dextra vero
imminentem sibi lauream coronam acci-
pere satagens, eminentibus ante pedes
tribus fragrantibus'purpereis rosis ere-
ctus stare conspicitur. Supra scutum ga
lea militaris clausa est posita, quam con
tegit diadema regium, gemmis atque
unionibus decenter exornatum, ex cono
vero galeae teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes, utrasque
oras seu margines ipsius scuti pulcher
rime ambiunt et exornant."
A z oklevél élére festett címerkép a leírástól több tekintetben
eltér. A z alak vörös ruhába van öltözve, lábain sárga csizma,
fejét fekele kalap födi, jobb kezében, melyet oldalához szorít, k i
vont egyenes kardot tart, kinyújtott baljában arany koronát. A
leírásban említett rózsák a címerképen hiányzanak. A címerkép
kivitele valószínűvé teszi, hogy később festették be az oklevélbe.
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1633 április 24-én G y u l a -
fehérvárott taitott országgyűlésén és Bihar vármegyének 1633
augusztus 3-án Váradon tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
566.
1631 december 14. Kolozsvár.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Tecziri Nagy György
nek és fiainak Jánosnak, Györgynek, Mihálynak és Istvánnak
„Scutum videlicet militare coerulei coloris, in cuius fundo vir
sago indutus, aspectu gravis, dextra pu
gionem nudum sursum levare, laeva vero
ramum lauri recentibus gemmis viren-
tem tenere conspicitur. Scuto incumben
tem galeam militarem contegit diadema
regium, unionibus et gemmis pretiosis
exornatum, a summitate vero teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, utrasque oras sive margines
decenter ambiunt et exornant."
;
Töredezett függő pecséttel. •'
567.
II. Ferdinánd Lévay Andrásnak, feleségének Taita Ilonának

és gyermekeinek Andrásnak, Annának, Erzsébetnek és Katalin
nak, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
„Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld mező
képezi, melyben egész sárga oroszlán, szétvetett lábakkal, egye
nesen állva, kétágú farkát a hátára felhajtva, tátongó szájjal, k i
oltott nyelvvel, első bal lábát ragadmányra nyújtván elő, jobb
jában pedig meztelen, kétélű pallost tartva s a pajzs jobb része
felé fordulva, mintegy menni iátszik. A pajzson felül rostélyos
vagy máskép nyitott katonai sisakot, királyi koronával ékítve,
melyből ismét egy sárga oroszlán, az alsóval mindenben meg
egyező, derekán felül tűnik elő. A pajzs felső részétől pedig az
aljáig két oldalt lefolyó, s azt illően díszítő ezüst és veres fosz
lányokkal."
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1632 május 10-én
Zemplénben tartott gyűlésén.
Magyar fordításban, egyszerű, X I X . századi irat. Hozzáfűzve ugyan
csak magyar fordításban Komárom vármegyének 1792 február 13-án
Komáromban L é v a y A n d r á s és László részére kiadott nemesi bizonyítvá
nya, mely 1793 május 10-én Nyitra v á r m e g y é n e k Nyitrán tartott közgyű
lésén kihirdettetett, t o v á b b á K o m á r o m vármegyének 1842 j a n u á r 10-én
Komáromban Lévay Antal és István részére kiadott nemesi bizonyítványa.
568.
1631.
II. Ferdinánd Bikky Jánosnak és fiának Jánosnak nemessé

Kézirattár, 3623. föl. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
Scut. frameae et acinaces in viridi campo cuspidibus sursum versis per
formám crucis erectae, ac supra insidens cokimba viridem olivae ramum
tenens.
569.
1631.
II. Ferdinánd a Bodnár-családnak nemességet és címert
adományoz.
1724-ben Bodnár máskép Kun György utasíttatott, hogy
nemessége elismerhetése céljából leszármazását az 1631-ben ar-
málist nyárt Bodnár-családból bővebben igazolja.
Kézirattár, 3623 fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 20/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés
570.
1631.
II. Ferdinánd Szécsi Egry Györgynek és testvéreinek János

nak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
1832. 111. 15. a 14. oldalon. Scut. vulpes 3 candida lilia tenens.
571.
1631 Bécs.
II. Ferdinánd a Farkas-családnak nemességet és címert

adományoz.
Liptó megye 1725 június 7-én Szentmiklóson tartott köz
gyűléséből igazolta, hogy Farkas Imre ebből a családból szárma
zik, aki azután e bizonyságlevéllel nemességét Gömör megyében
igazolta.
Kézirattar, 3729. fol. lat. a 24. lapon.
572.
1 6 3 1
• ' '. ' " ',- ' ' ít \
te II. Ferdinánd a Sessényi-családnak nemességet és címert

adományoz.
1724-ben Sessényi Miklós nemessége bizonyítására ezt az
armálist Zemplén megyében felmutatta.
573.
1631.
II. Ferdinánd Szüch máskép Szikszay Jánosnak nemességet
Kézirattar, 3623. fol. lat. Elenchus actor. privileg. nobilit. com.
574.
1631.
II. Ferdinánd Tóth Andrásnak, Jánosnak és Pálnak nemes
575.
1631.
II. Ferdinánd a Tóth-családnak nemességet és, címert ado

mányoz.
E z armális alapján 1725-ben Tóth Tamás, Mihály és A n d
rás nemessége Zemplén megyében elismertetett.
576.
I. Rákóczy György Alsócsernátoni Cseh Istvánnak, felesé

gének Kelemen Erzsébetnek és gyermekeinek Benedeknek, J á
nosnak és Andrásnak, lófőszékelyeknek, nemességei és címert
adományoz.
coloris, in cuius campo sive area homo
integer, amictu viridi indutus, equo can-
dido insidens, hastam militarem sursum
porrectam, velis rubeis dependentibus te
nere conspicitur. Supra scutum galea
militaris clausa est posita, cuius certicem
diadema regium, gemmis et unionibus
variegatum exornat. E x cono autem ga
leae teniae sive lemnisci variorum colo
rum hinc inde defluentes, utrasque oras
seu margines ipsius scuti pulcherrime
A címerleírás nem említi, hogy a lovason sárga csizma, ibo
lyaszínű nadrág és vörössel bélelt prémes kucsma van. A takarók
színe jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.
Kihirdettetett Szepsi-széknek 1634 május 1-én tartott
gyűlésén.
F ü g g ő pecsét töredékével.
• 577.
I. Rákóczy György Váradi Keöreöséri Mihálynak, az erdé
lyi ítélőtábla írnokának és jegyzőjének, valamint testvéreinek Ist
vánnak és Pálnak, Thoroczkay Mihály ítélömester ajánlatára
sive area Pegasus integer alis exentis (így!) volitans, posterioribus
duobus pedibus dolium Diogenicum volutare, anteriorum dextro
nimirum calamum scriptorium, altero ensem evaginatum sustinere
conspicitur, Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam
contegit diadema regium, gemmis ac unionibus variegatum, cuius
spinis seu angulis tribus tres stellae micantes superhaerent. Ex cono
autem galeae teniae seu lemnisci variorum, hinc albi et rubri,
illinc vero flavi et coerulei colorum utrinque defluentes, oras seu
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1633 január 3-án Váradon
Egyszerű, X X . századi másolat. Eredetije festett címerképpel Brassó
város levéltárában.
Gyárfás Tihamér, Címereslevelek Brassó város levéltárában. (Turul,
1909. évf. 110. 1.)
578.
1632 május 18.

II. Ferdinánd a Szontagh-családnak nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett 1660 január 22-én Liptó és Szepes vármegyék
ben. E kihirdetésről Liptó megye 1660-ban bizonyságlevelet állí
tott k i , melyet nemessége igazolása céljából Zontagh Lajos fia
János fia Sámuel Gömör megyében bemutatott.
579.

11. Ferdinánd Bedeghi Nyári István szabolcsi főispánnak,
kir. ajtónálló mesternek grófi rangot adományoz.
Címeradományozás nem törtérit.
A z oklevél szövege az adományt nyert érdemeiről a követ
„Abavus . . . ipsius singularis foxtitudinis et militaris disci-
plinae peritissimus tempore felicis reminiscentiae Ferdinandi I-mi
Romanorum imperatoris et regis Hungariae, predecessoris et abavi
nostri honorandissimi, in expeditione illa, ubi serenissimo principi
Augusto electori Saxoniae contra Gulielmum Grunbachium, contra
imperatoriam dignitatem principumque s. R. i . ordines cum con-
iuratoribus flagitiosa molientem, sententia condemnationis et pro-
scriptíonis imperatoris ac coeterorum imperii ordinum uno consensu
aggravatum ob violatae caesareae maiestatis orhnen commissum,
sententiae promulgatae executio commissa exstitit, ad Gotham civi-
tatem et fortalitium Thuringiae, ipso quidem factionis auctore
Grumbachio devictoi et duce Joanne Friderico captivo Viennam de-
ducto, strenuo cordatoque duce digna specimina edens, cum certis
turmis equitatus Hungarici interfuit, ob quam quidem etiam rei
bene gestae memóriám et meritum ea occasione eodemque tempore
domínium bonorum arcis Berench una cum titulo liberi baronatus
consecutus exstitit. Huius vero filius Laurentius, avus eiusdem, of
ficio supremi capitanei in praesidio Szolnok perfunges, adversus
perennes Christiani nominis hostes Turcas, obsidione cincto forta-
litio, duritatem et pertinaciam obsidionis ferre pertaesi, ab universis
pene derelictus, ipse quoque in diram captivitatem hos;is devenit, et
multo tempore carceris et captivitaüs squallore confectus, tandem
tamen numinis auxilio propitiante opera custodis earcerum libertati
restitutus fűit. Nec minus parens suus Paulus vestigiis praedeces-
sorum suorum, laudatisque moribus insistens, militari conditioni
sese statim ab adolescentia addicens, initio quidem Agriae prae-
fecturam equitum 50 adeptus est, ex quo postmoidum tyrocinio per
avum nostrum serenissimum Rudolphum itidem Romanorum impe-
ratorem et regem Hungariae sanctae recordationis ad officium su-
premi capitaneatus praesidii Szendrőiensis promotus exstitit, re-
cuperato deinde tempore aperti belli cum T u r c a gesti fortalitio
Fylek, capitaneus supremus eiusdem quoque loci positus, post
modum Agriensis quoque summus capitaneus constitutus fűit, quo
quidem fortalitio Turcarum impera'tore valido exercitu et copiis
pene innumeris obsidione vallató, contra tantam tamque immanis
hostis potentiam exiguis etiristianorum praesidiariorum viribus pro
depellendo arcendoque hoste minus sufficientibus, adversarius potito
praesidio ipse quoque captivus abductus est, indeque ope divina
eliberatus, tempore expeditionis et conflictus illius ad campum
Keresztes, duce serenissimo Maximiliano archiduce Austriae com-
missi semper praesto adfuit et debita strenuaque militari duce
digna specimina edens, ad exitum usque eiusdem expeditionis sua
cum serenitate permansit, ob quae quidem strenue gesta gratiae et
clementiae suae demonstrationis (igy!) ipse Rudolphus imperátor
declarare volens, in aliquam recompensam vei saltem signum gra-
torum et fidelium eiusdem servitiorum ac merrtarum praesidii et
fortalitii Varadiensis supremum capitaneatum, comitatuum prae-
terea regni plurium, Bihariensis nempe Szolnok, Kraszna et Mar
maros supremi comitatus officium eidem benigne donare, eodemque
decorare digna tus est, qui tandem capitaneus ibidem constitutus,
Turcarumque imperatore validis exerciübus praesidium expugnare
intendente, cum reliquis pro defensione fortalitii legionibus militari-
bus isthuc collocatis strenue ac alacriter rem gerentibus, dei
muneri et clementiae id deferendo et praesidium in poteslate
Christianorum retentum est, ipse barbarus magnis cladibus
acceptis devictus et coniusus, ignominiose eidem abscedendum
obsidionemque solvere necessum fuerat, tandem et ipsémet (nempe
Stephanus) ab ephebis pláne vestigiis et laudatis conatibus
praememoratorum antenatorum suioxum constanti voluntate et
impigro studio apud augustae domus Austriacae principes
quemadmodum aetate succrevit, ita etiam inserviendi et benc
merendi conamen reipsa coníestari semper adnisus fűit. Prin-
cipio namque inter nobiles iuvenes serenissimi archiducis M a x i -
miliani Teutonici ordinis magistri enutritus, mox ad fratris eiusdem
Mathiae archiducis praecisoris ministerium assumtus exstitit, pcs.t-
modum ab eodem ad digniorem conditionem cubicularü aut came-
rarii promotus, ,penes quem quidem complures annos exigens, fer-
ventibusque et durantibus apertis bellicis expeditionibus contra
iuratos ac perennes christiani nominis hostes Turcas sub auspiciis
et gloriosi et triumphantis imperatoris Romanorum et regis Hunga
móriáé, gestis, utpote generáli exercitus ductori ad latus manens,
diversis conflictibus et apertis proeliis, signanter autem in illo v i -
ctorioso et triumphante ccnflictu ad Albam Regalam commisso, ob-
sidionibusque Budensi, Kanisiensi atque aliis bellicis periculis et
casibus adversis plurimum obnoxiis interfuit, inibiqtie strenuam
semper operám impendere non intermisit, prouti et novissime in
intestinis regni dissidiis, concitata per Transylvanos factione in
regni visceribus, in A . 1631 capitaneus supremus Kalloviensis prae-
sidii existens, obsidionem fortiter toleravit, hostesque cum iactura
et gravi dispendio ipsos re'pressit et dimovit, salvo et integro con-
servato tam fortalitio ipso, quam etiam ab impressione hostili d i -
tionibus partium illarum tu'tis et securis redditis."

Siebmacher, 458. 1. 336—337. t. I.
580.
II. Ferdinánd Szegő Jánosnak, Pálnak, Gergelynek, Mihály
nak és Péternek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1633 január 31-én P e l -
sőcön tartott választó gyűlésén.
Ezzel az armálissal Szegő Mihály és testvérei György, A n d
rás, István és Márton, Ferenc fia János és néhai Márton fiai Ist
ván és Ferenc nemességüket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 33. lapon és u. ott az 5/b. lapon, mely
szerint e bizonyságlevéllel S z e g ő Mihály, Márton, András és J á n o s is iga
zolták nemességüket G ö m ö r vármegyében.
581.
II. Ferdinánd a Body-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett 1632 szeptember 7-én Gömör vármegyében.
A kihirdetésről szóló bizonyságlevéllel Body Gergely fia János
582.

1
II. Ferdinánd Vrazda Ádámnak, nővérének Borbálának és
rokonának Brhlovicz Mátyásnak nemességet és címert adomá
nyoz.
lamina flava, a superiori dextro ad in-
feriorem sinistrum scuti latus oblique
ducta, in duos aequales partes divisum;
in quo quidem inferiori rubro ternae a l -
bae rosae, in superiori vero coeruleo scuti
campis pariformiter ternae candidae ef-
florescentes ordine locatae rosae visun-
tur, in dicta flava lamina oblique ducta,
sagitta, cuspide sursum directa, promi-
nente. Scuto incumbentem galeam mili
tarem clatraíam sive apertam, regio
diademate, integrum, naturaliter effigia-
tum pavonem eminentem, dextrorsumque
conversum proferente ornatam. A sum
mitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc coeruleis et flavis, illinc
autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus,
A címerkép a leírástól szerkezetileg lényegesen eltér, ameny-

nyiben a pajzs nem jobbharánt, egy nyilat magában foglaló pó
lyával osztott, hanem hasított s a hegyével felfelé álló nyíl a pajzs
jobb arany mezejében foglal helyet; a bal mező kékkel és vörös
sel vágott, fent is, lent is három-három fehér rózsával.
583.
II. Ferdinánd Réghi Györgynek, feleségének Urbán Katalin

nak és testvérének Lászlónak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coerulei coloris, viridi
campo' in fundo stratum, supra quem integer leo fulvi coloris [di-
varicatis] posterioribus pedibus, totaque corporis mole arrecta
erecte stare, ore hiante, lingua rubicunda exerta, [cauda ad] dor-
sum elevata, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum protenso,
dextro vero ternas fascinatas [sagittas cuspidi]bus sursum versas
fortiter intertenere dextrorsumque conversus esse visitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clatratam sive apertam, regio
diademate, inguinetenus eminentem virum militarem, iuvenili forma
[effigiatum rujbraque tunica indutum, capite nigro pileo Hungarico
tecto, humero dextro columnam sustinentem proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc fla
vis et nigris, illinc vero coeruleis et candidis, in scuti extremitates
Kihirdettetett Esztergom vármegyének 1634 május 27-én
Ujvárott és Nyitra vármegyének 1693 augusztus 18-án U j - G a l -
gócon tartott közgyűlésén, továbbá Tolna vármegyének 1720 jú
nius 4-én Szekszárdon tartott részleges gyűlésén és Fejér vár
megyének 1725 május 11-én Székesfehérvárott tartott közgyű
lésén.
Tolna vármegyének 1733 j a n u á r 10-én Simontornyán tartott köz
gyűlésén kiadott hiteles másolata, mely azután G y ő r vármegyének 1733
július 4-én G y ő r ö t t lefolyt közgyűlésén hirdettetett ki.
584.
1632.
II. Ferdinánd Dancs Jánosnak nemességet és címert adomá

nyoz.
Scutum: alae aquilinae ex corona eminentes et supraposita Stella.
585.
1632.
I. Rákóczy György Kállóczy Jánosnak nemességet és címert

adományoz.
„Scut. brachium cataphractum caput Turcicum pugioni i n -
fixum tenens."
586.
1632.
II. Ferdinánd Kátay Mihálynak nemességet és címert ado

mányoz.
Scut. Unicornis.
587.
1632.
II. Ferdinánd Major máskép Hegedűs Istvánnak, Tamásnak
és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Scut. iuvenis ursum bombarda traiiciens.
588.
1632.
II. Ferdinánd Makay Péternek és Mihálynak nemességet és

címert adományoz.
„Scut. duae alae aquilinae e corona prominentes, in medio
Stella."
589.
1632.
II. Ferdinánd Mindszenthy Mátyásnak nemességet és címert

adományoz.
15. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 30. oldalon.
Scut. brachium frameae infixum caput tenens.
590.
1632.
II. Ferdinánd az Onady-családnak nemességet és címert

adományoz.
1724-ben Onady Istvánt, aki ezzel az armálissal akarta ne
mességét bizonyítani, Zemplén megye a leszármazás kimutatá
sára utasította.
591.
1632.
II. Ferdinánd Polgár Mátyásnak és fiának Istvánnak nemes

Zemplin. a 111 / b . lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. •— U . ott, 1331. fol. hung.
lon. Sc. Pelicanus 3 pullos sanguine nutriens.
592.
1632.
II. Ferdinánd Vincze Jánosnak és fiainak Istvánnak, Ger

gelynek, Györgynek, Jánosnak, Máténak és Mihálynak nemessé
E z armális alapján 1724-ben Vincze István, János és A n d
rás nemessége Zemplén megyében igazoltatott.
39. lapon. E . fj.
593.
II. Ferdinánd Tar Mátyásnak, feleségének Margitnak és fiai

nak Mihálynak, Jánosnak és Györgynek nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1633 augusztus 18-án
Ónodon tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Tar Mihály fia György fia János nemes
ségét Gömör megyében igazolta.
594.
1633 [február 23. Bécs].

II. Ferdinánd Sessy Mihálynak nemességet és címert ado
mányoz.
„Gryphus pedibus ad rapiendum protensis."
595.
II. Ferdinánd Fülep (Phuelep) Benedek füleki kapitánynak,

feleségének Sziráky Zsófiának, gyer
mekeinek Istvánnak, Györgynek, M i
hálynak, Ilonának és Erzsébetnek,
nővérének Katalinnak és utóbbi fiai
nak Jánosnak és Györgynek nemes
campo viridi interoccupante, in quo
vir militaris ferro indutus seu c a t a -
phractus utrisque pedibus erecte stare,
capite galea militari ornatus, dextra
manu frameam evaginatam, ad ictum
elevatam intertenere, sinistra vero
caput Turcicum gestare ad dextrumque scuti latus sese convertere
visitur. Scuto incumbentem galeam militarem apertam seu craticu-
latam, regio diademate, brachium humánum ferro indutum, sagit-
tam manubriotenus intertenentem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc candidis et rubris,
illinc autem flavis et coeruleis, is scuti extremitates sese passim
A z oklevél élére festett címerkép a leírástól annyiban eltér,
hogy a takarók színe jobbról kék-arany és balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1635 március 12-én
Losoncon tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecsétje elveszett. A Nedeczky-család levéltárában.
596.
II. Ferdinád Tolvaj Györgynek és Csunyogh Jánosnak ne

Ezzel az armálissal Gregő Mihály akarta nemességét Gömör
vármegyében igazolni.
Kézirattár, 3729. fol. lat. az 1/b. lapon.
597.
II. Ferdinánd Pekáry Tamásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Scut. gruis dextro pede Iapillum tenens, corona redimitus. Eszerint a ne
mességszerző unokája István, fiaival Ferenccel, Józseffel, Istvánnal és
Mihállyal együtt 1732-ben igazolta nemességét.
598.

1. Rákóczy György Huszti Gyarmathy máskép Literátus
Sebestyénnek és testvérének Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, in
cuius campo sive area homo integer, erecta statura, rubeo amictu
indutus, sinistra palmam portare, manu vero dextra calamum
scriptoirium tenere conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem
contegit diadema regium, variis margaritis et pretiosis unionibus
ornatum, a summitate vero galeae laciniae sive lemnisci, hinc inde
ad utramque scuti partém pulcherrime defluentes, illud decenter
Szatmár vármegye levéltárának 1908 január 20-án kelt hiteles
másolata.
599.

II. Ferdinánd Kapitány máskép Vargha Andrásnak, felesé
gének Hapsi Dorottyának, testvéreinek Miklósnak és Istvánnak,
továbbá rokonának Béres Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet nobilitare (így! militare helyett) erectum
coerulei coloris, cuius fundum valida rupes interoccupat, in cuius
cacumine integra grus, sinistro pede innixa, erecte stare, dextro
vero lapillum sustinere, dextrorsumque conversa esse visitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clausam, regio diademate alteram
gruem inferiori per omnia similem proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis et lemniscis, hinc flavis et rubris,
illinc autem coeruleis et albis, in scuti extremitates sese diffunden
tibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Borsod vármegyének Ónodon tartott közgyű
lésén 1633 augusztus 5-én.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat, festtet címerképpel, mely a leírás
után készült. Az oklevél XVIII. századi m á s o l a t a , melyről az előbbi m á s o
lat vétetett, dr. Vargha Zoltán főgimn. t a n á r birtokában Budapesten.
600.

II. Ferdinánd Illésy Györgynek és fiainak Istvánnak, M i k
lósnak és Gergelynek nemességet és címert adományoz.
Zemplin. az 58/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 10/b. lapon. E . fj. — Levéltár, C'mereslevelek, 1832. 111. 15. a 21. olda
lon. Scut. stella supra tres praeruptas petras micans.
Siebmacher, Supplementband, 68. I. 45. t.
601.
I. Rákóczy György Váradi Kalmár Istvánnak és testvérei

nek Jánosnak és Jakabnak, régi nemességüket megerősítve, cí
mert adományoz.
„Scutum videlicet militare
rubri coloris, in cuius planicie
sive area nisus, avis solers ac
strenua, unguibus compressis
gladium nudum gestare conspi
citur. Scuto incumbentem ga
leam militarem contegit diadema
regium, preciosis margaritis et
unionibus variegatum, ex cono
vero galeae teniae sive lemnisci
hinc inde ad utramque scuti
partém pulcherrime defluentes
illud decenter ambiunt et exornant."
A címerleírás nem említi a takarók színeit, melyek — mint

a helyenként elmosódott címerképből ki lehet venni — mindkét
oldalon kék-arany színűek.
602.
II Ferdinánd Korik Gergelynek, feleségének Ilonának, gyer

mekeinek Jánosnak és Dorottyának, bátyjának Jánosnak és utóbbi
fiainak Györgynek, Istvánnak és Miklósnak nemességet és címert
adományoz.

eius campo viridi occupante, super quo leopardus naturali suo co-
lore effigiatus, ore hianti, lingua
rubea exerta, anterioribus pedibus,
dextro tres rosas rubras intra vo-
lam compressas interi'enere, sinistro
ad rapiendum protenso, posteriori
bus utrisque pedibus erecte stare,
caudaque sursum elevata, ad dex
trum scuti latus sese convertere
conspicitur. Scuto incumbentem ga
leam militarem apertam seu crati-
culatam, regio diademate, virum
militarem nigro pileo, viridi véste
indutum, cingulo rubro cinctum,
pubetenus eminentem, sinistra manu
latus fulcientem, dextra vero gla
dium evaginatum manubriotenus
compressum, ad ictum elevatum, fortiter intertenentem proferente
hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti ex
tremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Gömör vármegyének Gömörön tartott közgyű

lésén 1634 szeptember 1 2 ( ? ) - é n .
603.
lí. Ferdinánd Koller (Coller) Kristóf Jánosnak, feleségének

Artner Borbálának és gyermekeiknek János Ernhardnak és Mária
Borbálának nemességet és címert adományoz.
A címerleírás közölve az 1. k. 155—156. lapján C C L V I 1 I . sz.
alatt.
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1635 október 8-án U j -
kéren tartott közgyűlésén.
A nyitrai káptalannak 1788 december 4-én kelt átírásában, melyben
a család részére 1591 július 13-án adományozott birodalmi címereslevél
is át van írva (dmerleírása közölve a II. k. 277. lapján 474. sz. alatt).
A Malonyay-család levéltárában.
604.
1633 deember 30. Bécs.
II. Ferdinánd Zahoriak Jánosnak, feleségének Hanowiech

Krisztinának és gyermekeinek Györgynek, Mártonnak, András
nak és Annának nemességet és címert adományoz.
rupe concava, atque a parte leva prae-
alta interoccupante, ex qua cervus
mediotenus eminens, anterioribus pe
dibus ad saltum dispositis, collo sa
gitta transfixo, capite ac cornibus
sursum elevatis, ore hianti, lingua ex
erta prosilire et ad dextram scuti par
tém oomversus esse visitur. Scuto in
cumbentem galeam militarem aper
tam, regio diademate, brachium hu
mánum ferro indutum, frameam evagi-
natam manubriotenus fortiter com-
prehendens, proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis
et coeruleis, illinc autem rubris et candidis, in scuti extremitates
sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornanti
bus."
Kihirdettetett Trencsén vármegyének Trencsénben tartott
közgyűlésén 1634 február 16-án.
Siebmacher, 728. 1. 498. t. az itt közölttől eltérő címert mutat.
605.
1633.
II Ferdinánd Eperjessy Jánosnak és Mihálynak nemességet

„ . . . C u m insignibus ciconiae in praerupta petra stantis et
sagittam dextro pede tenentis . . . "
606.
1633.
II. Ferdinánd Hegedűs Ferencnek, Jánosnak és Jónásnak,

nemességüket megerősítve, címert adományoz.
Zemplin. az 52. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 19. oldalon. Scut. brachium cataphractum flavum vexillum
tenens.
607.
1633.
II. Ferdinánd Kiss Andrásnak és fiainak Györgynek és Ist

vánnak nemességet és címert adomáyoz.
Oryphus 3 rosas tenens.
608.
1633.
II. Ferdinánd Klebecz Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
609.
1633.
II. Ferdinánd Konczo Mihálynak, Jánosnak és Pálnak ne

1832. III. 15. a 25. lapon. E . m.
610.
1633.
II. Ferdinánd Kovács Istvánnak és fiainak Andrásnak, Ger
gelynek és Istvánnak nemességet és címert adomáyoz.
1832. III. 15. a 26. oldalon. Scut. brachium frameam vibrans.
611.
1633. ;'
II. Ferdinánd Szakolyi Andrásnak, Zsigmondnak és István
E z armális alapján Szakolyi István 1724-ben Zemplén me
gye nemesei közé fölvétetett.
Sc. gruis sagitta per collum transfixa.
612.
1633.
II. Ferdinánd Szendrey Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Brachium flavum vexillum tenens.
613.
1633.
II. Ferdinánd Tamasci Ferencnek nemességet és címert ado
mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actcr. privileg. nobilit. com.
30/b. lapon, hol az armális kelte íráshibából 1663-ra van téve. E . fj. •—
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 42. oldalon. Lupus acinacem
vibrans.
614.
II. Ferdinánd Katona Péternek, feleségének Dorottyának,

fiainak Istvánnak, Jánosnak és Mihálynak, István feleségének K a
talinnak, testvérének Mihálynak nemességet és címert adomá
nyoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1661 május 24-én tartott
ítélőszékén.
Ezt az armálist Katona Albert fiai András, János és István
fia Mihály nemességük igazolása végett Gömör megyében be
mutatták.
615.

II. Ferdinánd Szentmiklósy Miklósnak, feleségének Debre-
cziny Katalinnak, leányának Katalinnak, testvérének Szentmik-i
Iósy N.-nek, feleségének Baán Katalinnak és fiainak Mihálynak,
Pálnak és Zsigmondnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyének 1634 szeptember 19-én
Zemplénben tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Szentmiklósy, helytelenül Kállay Pál,
Mihály és István nemességüket Gömör megyében igazolták. '
616.
II. Ferdinánd Lánczy Istvánnak és Mihálynak nemességet

Scut. brachium humánum viridem palmam gestans.
. Siebmacher, 356. 1. 269. t.
617.
II. Ferdinánd Benkeő Jánosnak, fiainak Mártonnak, M i k
lósnak, Istvánnak és Ambrusnak, továbbá Gergelynek és fiainak
Istvánnak, Andrásnak és Jánosnak nemességet és címert adomá
nyoz.
4. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. az 5. oldalon.
Scut. leo frameam vibrans.
0
618.
II. Ferdinánd Tóth Györgynek, fiának Andrásnak és test
véreinek Istvának és Jánosnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1635 április 28-án Gömör megyében.
Ezzel az armálissal Tóth Márton és János nemességüket
Gömör megyében igazolták.
619.
1634 október 6. Ebersdorf vára.
II. Ferdinánd Horváth máskép Tergochich Jánosnak és test
véreinek Péternek, Györgynek és Ilonának nemességet és címert
coelestini coloris, fundum illius campo
viridi occupante, in quo integer leo, dis-
tentis posterioribus pedibus erecte stare
et cauda duplici a tergo elevata, ore h i -
ante, linguaque exerta effigiatus, ante-
riorum pedum sinistro scutum rotundum,
dextro vero. pede nudum acinacem inter-
tenere et in dextram scuti partém conver-
sus esse visitur. Scuto incumbentem ga
tam, regio diademate, leonem alterum
mediotenus eminentem, alioquin inferiori
similem proferente ornatam. A summi-
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coeruleis et
flavis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese pia
cidé diffundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Zala vármegyének 1635 április 26-án Z a l a
egerszegen tartott közgyűlésén és Várasd vármegyének 1744 jú
lius 8-án Varasdon tartott gyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a T a r á n y i - O s z t e r h u b e r - c s a l á d levéltárában.
ív
620.
1634 december 19. Sopron.
II. Ferdinánd Dióssy Mihálynak, atyjának Imrének, fiának

Ferencnek és testvéreinek Tamásnak, Jánosnak és Erzsébetnek
A z adományozás tényét Dióssy Mihály címerkérő folyamod
ványa őrizte meg, a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal.
A folyamodvány aljára festett címer ezüsttel és kékkel vágott
pajzs felső mezejében a vágási vonalból kiemelkedő vörös ruhás
férfit ábrázol, jobbjában olajágat, baljában arany markolatú,
hegyével fölfelé irányzott tört tartva, fejét három darutollal éke
sített fekete kucsma födi; a pajzs alsó kék mezejében zöld ala
pon terebélyes lombos fát mutat. A pajzsra illesztett, jobbról kék
arany, balról vörös-ezüst takarókkal ékesített koronás rostély-
sisak dísze a pajzsbeli lombos fa.
Eredeti.
621.
1634.
II. Ferdinánd Kozák Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. . actor. privileg. nobilit. com.
13. lapon. E . fj. — Levéltár,, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 27. oldalon.
Scut. fulvus leo dextro frameam, sinistro 3 rosas tenens
622.
• • 1634. ' /- .
II. Ferdinánd Munkácsy Györgynek nemességet és címert
adományoz.
Fulvus leo dextro pede frameam, sinistro 3 rosas tenens.
623.
1634.
II. Ferdinánd a Szaniszló-családnak nemességet és címert

adományoz.
Ezt az armálist 1727-ben Szaniszló János nemességének b i
zonyítása végett Zemplén megyében bemutatta.
E . m.
624.
1635 január 10. Sopron.
II. Ferdinánd Györgyi Gergelynek, feleségének Barabás K a

talinnak és gyermekeinek Andrásnak és Benedeknek nemességet
integer cervus naturali suo colore effigiatus arrecta tota corporis
mole et velociter currenti similis, ad rupes sibi oppositas salire
atque ad dextram scuti partém conversus esse cernitur. Scuto in
cumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio dia
demate, corona alterum [cervum] inguinetenus eminentem, alio-
quin inferiori per omnia similem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae [laciniis] seu lemniscis, hinc flavis et coeru
leis, illinc vero candidis et rubris . . . "
Kihirdettetett Vas vármegyének 1635 május 21-én Szombat
helyen tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , kivonatos, hibás szövegű, X I X . századi másolat.
625.
11. Ferdinánd Belleznay Ferencnek, feleségének Stanchich

Honának, gyermekeinek Jusztinának és Zsófiának és unokatest
vérének Belleznay Andrásnak, régi nemességüket megújítva, cí
mert adományoz.
illius viridi campo interoccupante. in quo integer aurei coloris leo
distentis posterioribus pedibus erecte stare, et cauda sua duplici
a tergo elevata, ac ore patulo linguaque exerta effigiatus, anterio-
rum pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro vero nudam
frameam manubriotenus fortiter compressam intertenere, inque
dextram scuti partém conversus esse cernitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, ex
eoque íuvenem in viridi tunica mediotenus eminentem ac ferrea
casside tecíum, manuum sinistra lumbis iniecta et ad dextram co-
ronae partém conversum proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coeruleis et flavis,
illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese piacidé dif
fundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1635 május 7-én Ujké-
ren tartott közgyűlésén.
626.
11. Ferdinánd Kékedy Máténak, fiának Ferencnek, fivérének

i Bálintnak, utóbbi fiainak Istvánnak és Mihálynak, továbbá nővé
rének Erzsébetnek nemességet és címert adományoz.
viridi campo occupante, in quo integer lupus, divaricatis posteriori-
bus pedibus, cauda ad dorsum reflexa,
ore hianti, lingua exerta, erecte stare,
pedum anteriorum sinistro ad rapiendum
protenso, dextro vero nudum gladium
vibrare et ad dextram scuti partém con
versus esse cernitur. Scuto incumben
apertam, regio diademate, brachium hu
mánum dextrum, rubra manica indutum,
gladium nudum vibrans proferente or
leae laciniis sive lemniscis, hinc flavis et
coelestinis, illinc vero coelestinis et can
didis, in scuti extremitates sese piacidé
diffundentibus, scutumque ipsum decen
ter exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1635 április 25-én Eper
627.
II. Ferdinánd N a g y Péternek, feleségének Szarka M a r g i t
nak és fiuknak Benedeknek, továbbá nővérének Ilonának nemes
eius campo viridi interoccupante, in quo leo integer naturali colore
suo stare, cauda bifurcata a tergo
elevata, pede autem sinistro an
teriori ad arripiendum protenso,
dextro vero frameam vibrare, ore
hianti, lingua exerta in dextram
scuti partém conversus visitur.
Scuto incumbentem galeam milita
rem apertam, regio diademate, ex
eo griphum naturali suo similiter
colore effigiatum, mediotenus emi
nere, extensis alis, pedeque sini
stro aeque ad rapiendum protenso,
dextro vero suo sagittam prono
cuspide torquentem proferente or
natam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis. hinc
flavis et coeruleis, inde vero rubris et albis, in scuti extremitatem
sese diffundentibus, illudque decenter exornatibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1635 május 7-én U j -
Veszprém v á r m e g y e XVII. századi hiteles másolatában, festett c í
merképpel, hártyán.
628.
1635 február 3. Sopron.
II. Ferdinánd Sailer Jánosnak, feleségének Katalinnak és
gyermekeinek Györgynek és Veronikának nemességet és címert
adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in quo integer fulvus seu aureus
leo divaricatis posterioribus pedibus erecte
stare, ac cauda ad tergum reflexa et ore
hianti linguaque exerta effigiatus, anterio-
rum pedum sinistro ad rapiendum protenso,
dextro vero auream coronam ostentare et
gradienti similis ad dextram scuti partém
conversus esse cernitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive aper
tam, regio diademate, inter duo cornua bu-
balina, hinc albo et rubro, illinc vero flavo
et nigro coloribus per médium transversum
discriminata, alterum fulvum leonem, ingui-
netenus eminentem, anterioribus pedibus ad rapiendum protensis,
ac capite quoque aurea corona redimito, in reliquo inferiori con-
formem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae l a
ciniis seu lemniscis, hinc aureis et nigris, illinc vero argenteis et
rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1635 május 7-én tartott
közgyűlésén.
629.
II. Ferdinánd N a g y Andrásnak, feleségének Dorottyának és
gyermekeinek Jánosnak, Miklósnak, Andrásnak, Pálnak, Mátyás
nak, Mártonnak, Magdolnának és Katalinak, régi nemességüket
i „Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum
illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo distentis
posterioribus pedibus erecte stare et
cauda duplici a tergo elevata, ore hianti,
linguaque rubricunda exerta effigiatus,
anteriorum pedum sinistro ad rapiendum
protenso, dextro vero nudam frameam
manubriotenus compressam intertenere
et ad dextram scuti partém conversus
esse cernitur. Scuto incumbentem ga
tam, regio diademate, in eoque pellica-
num, alis expansis efformatum, ac ore
pectus suum vellicantem, ex eoque san
guine proprio emisso ternos pullos sus-
tentantem proferente ornatam. A summi
tate vero seu cono galeae laciniis seu iemniscis, hinc coeruleis et
flavis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese pia
cidé diffundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1635 június 5-én U j -
kéren tartott ítélőszékén.
F ü g g ő pecsét töredékeivel.
630.
II. Ferdinánd Hettey Bálintnak, feleségének Margitnak, fiai

nak Jánosnak és Ferencnek és testvérének Hettey máskép Török
illius viridi tricipiti monticulo interoccupante, in quorum intermedio
regium diadema locatum esse, ex eoque homo
pubetenus, rubra indutus véste Hungaricoque
pileo capite tectus eminere, ac manuum sinistra
caput Turcicum a membris (?) resectum,
dextra vero ensem manubriotenus fortiter com
pressum intertenere et ad dextram scuti par
tém conversus esse cernitur. Scuto incumben
tem galeam militarem craticulatam sive aper
tam, regio diademate, brachium humánum nu
dum ensem ostentans proferente ornatam. A
summitate vero seu cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc coeruleis et flavis, illinc vero
candidis et rubris in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus,
illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Vas vármegyének 1635 április 23-án tartott
közgyűlésén.
Függő pecséttel.
631.
II. Ferdinánd Halligantz Mártonnak és fiának Mártonnak

eius campo seu quasi triiugi monticulo viridi interoccupante, super
quo integer leo fulvus, naturaliter effigiatus, posterioribus utrisque
pedibus erecte stare, cauda bifurcata ad tergum elevata, ore hianti,
lingua rubea exerta, anterioribus vero pedibus dextro gladium eva-
ginalum, ad ictum elevatum, intra volam fortiter compressum inter-
tenere, sinistro autem ad rapiendum protenso ad dextrum scuti l a
tus sese convertere, in superioribusque scuti angulis hinc sol, illinc
vero luna micare visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem
apertam seu craticulatam, regio diademate, alterum leonem pubete-
nus eminentem, in reliquo inferiori per omnia similem proferente
ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lenmiscis,
hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti
extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1636 december 15-én
Eperjesen tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 229—232. lapon. Valószínűleg azonos a
Kézirattár, 2513. fol. lat. 6. lapján 1635 december 27. B é c s kelet alatt kö
zölt bejegyzéssel, mely szerint az armális 1636 december 16-án S á r o s v á r
megyének Eperjesen tartott közgyűlésén hirdettetett ki. E feljegyzés sze
rint Haligancz Márton az armálist 17254jen S á r o s vármegyében ú j r a be
mutatta.
Siebmacher, 219. 1. 172. t. Halligán alatt.
632.
II. Ferdinánd N a g y Gergelynek és testvéreinek Andrásnak,

Györgynek és Ambrusnak nemességet és címert adományoz.
eius viridi campo occupante, in quo integer monoceros seu unicor-
nis, iubis sparsis et cauda arrecta, naturali
suo colore effigiatus, posterioribus utris
que pedibus insistere, anterioribus vero sur
sum protensis, cornuque oblongo superfi-
ciem scuti attingente, prosilienti similis in
dextrum scuti latus conversus esse cernitur.
Scuto incumbentem galeam militarem crati
culatam sive apertam, regio diademate, alte
rum monoceroten, inguinetenus eminentem,
alioquin inferiori similem proferente orna
tam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeru
leis, illinc autem candidis et rubris, in scuti
extremitates sese passim diffundentibus,
Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1638 április 22-én tar
Függő pecséttel.
633.
I. Rákóczy György Harkó Andrásnak és Mártonnak, vala

mint András fiainak Vajai Harkó Pálnak és Andrásnak nemes
campo sive area brachium quoddam humánum humerotenus resectum,
e nubecula eminens, ensem evaginatum, quo caput Turcicum
transfixum est, sursum tenere visitur. Supra scutum galea mili
atque unionibus decenter exornatum, ex quo iterum simile per
omnia priori brachium humánum exsurgere cernitur. Ex cono
vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti ambiunt
pulcherrime et exornant."
Kihirdettetett Marosszéknek 1636 március 20-án Maros
vásárhelyt tartott gyűlésén.
634.
II. Ferdinánd Chernél Sámuelnek és testvérének Györgynek

eius viridi campo occupante, in quo integer flavus gryphus, ore
patulo et lingua rubicunda exerta, alisque expansis et cauda inter
pedes reflexa, naturaliter effigiatus, distentis posterioribus pedibus
erecte stare, anterioribus vero sinistro ad rapiendum protenso,
dextro vero viridem rubrae rosae efflorescentis ramusculum seu
culmum inter ungues fortiter compressum gestare, inque dextram
scuti partém conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam
militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, inter duas
expansas alas aquilinas coeruleo et flavo coloribus diseriminatas,
pennas ab invicem aversas, amphoram, ex qua quini ramusculi
rubrae rosae dilatatis floribus et foliis virescentibus conspicui
eminent, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis
et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1636 január 7-én Lőcsén
Tahi Antal, Sáros vármegye jegyzője által 1773 május 5-én Eperje
sen hitelesített másolat, festett eímerképpel. Mellékelve az eredeti címer
kérő folyamodvány.
635.

II. Ferdinánd Horváth Alihálynak, feleségének Szepessy
Dorottyának és fiának Mihálynak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum in duas aequales, rubrum
et coeruleum campos divisum, fundum eius triiugi monticulo viridi
inferne existentem, super quo duo lilia alba exerescentia, in supe
riori vero parte griphus integer naturaliter tinctus, alis expansis,
ore hianti, lingua exerta, cauda demissa, anterioribus utrisque
pedibus arborem viridem gestare, ad dextrumque scuti latus sese
convertere visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem aper-
tam, regio diademate, alterum griphum pubetenus eminentem,
inferiori per omnia similem proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubris et candidis, illinc
autem flavis et coeruleis, in scuti extremitates sese passim diffunten-
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1636 január 12-én
Szempcen tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X I X . századi, hibás szövegű másolat.
636.
1635 július 6. Bécsl
II. Ferdinánd Péchy György lublói helyettes harmincados-

nak, leányainak Máriának, Zsófiának és Annának, valamint test
véreinek Jánosnak és Évának nemességet és címert adományoz.
eius viridi monticulo occupante, in cuius vertice aureum diadema,
unionibus et margaritis aifabre ornatum locatum esse, ex eoque
candidus equus flavo seu deaurato capistro frenatus, anterioribus
pedibus sursum erectus, mediotenus eminere inque dextrum scuti
latus conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, integrum
candidum cygnum ceu olorem, expansis alis, naturaliter effigiatum,
rostro spicam sive crustam extortam stantem(l), in dextram scuti
partém conversum, eminentem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis,
illnc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese passim
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1635 október 22-én Lő
csén tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 97. fol. lat. III. k. 83. I. — U . ott, 2278. fol. lat. II. k. a
75—77. lapon.
637.
II. Ferdinánd Ujházy Jánosnak, testvéreinek Jakabnak és
Mihálynak, valamint unokatestvéreinek Jakabnak, Jánosnak és
Mártonnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1636 május 5-én tartott
közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Ujházy Jakab fia György fiai György
és Dávid nemességüket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 18. lapon és u. ott a 12. lapon.
638.
1635 szeptember 5. Gyulafehérvár.
I. Rákóczy György Alsószilvási Parah Istvánnak és fiainak

Mihálynak és Péternek, nemességüket megerősítve, címert ado
mányoz.
sive area corona est deposita, ex qua ursus dimidius, naturali
colore depictus, erectim stare et hasta transfixus esse conspicitur.
diadema regium, gemmis et unionibus decenter variegatum, ex
oo.no vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek Kolozsvárott tartott gyű
lésén 1636 február 22-én és Hunyad vármegyének Bácsiban tar
tott közgyűlésén 1636 június 11-én.
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat. Eredetije B e r n á d Miklós kir. köz
jegyző birtokában volt Hátszegen.
639.
1635 október 10. Ebersdorf vára.

II. Ferdinánd Falkoi Cseh Ádámnak, régi nemességét
tria candida corda ligata invicem et quasi trigoni formám consti-
tuentia' depicta esse cernuntur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, inter duas alas
aquilinas, hinc albo et rubro, illinc vero flavo et coeruleo colori-
bus per médium transversum diseriminatas, alia tria corda, infe
rioribus conformia eminentia proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis ec coeruleis,
1
illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffuii
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1636 április 13-án
Szendrön tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 48—51. lapon és röviden 2513. fol. lat.
a 2/b. lapon, hol a kihirdetés kelte április 12-re van téve, azzal a meg
jegyzéssel, hogy ezt az armálist Falkoi Cseh A n d r á s nemességének iga
zolása céljából 1725-ben S á r o s megyében bemutatta.
640.
II. Ferdinánd Moravchik Jánosnak, feleségének Plichtovich

Annának és gyermekeinek Györgynek, Jánosnak és Annának ne
„Sutum videlicet militare erectum coerulei coloris, fundum
illius late viridi campo occupante, in quo gryphus, alis expansis,
posterioribusque distentis, anterioribus vero eminus prolatis stare,
sinistro quidem scuto inniti, dextro vero strictum ensem vibrare
visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam seu
apertam, regio diademate, gryphumque inferiori similem, dextro
ternas frugis spicas, sinistro vero vitem, folio viridanti ridentem et
botro dependenti rubeo fertilem tenentem, linguamque rubicundam
exerentem, umbilicotenus proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubris atque albis,
illinc autem flavis et coeruleis, in scuti extremitates sese passim
diffundentibus, scutumque ipsum ambiendo decenter exornanti
bus."
A cimerkép a leírástól annyiban tér el, hogy a takarók színe
jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1637 június 23-án tartott
ítélőszékén.
F ü g g ő pecséttel, a b á r ó Jeszenszky-család levéltárában.
641.
II. .Ferdinánd Variassy Jánosnak és feleségének Csata

(Chiata) Annának, régi nemességüket megerősítve, címert ado
mányoz.
eius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo arrecta
tota corporis mole ac ore hianti, lin-
guaque rubicunda exerta et cauda
bifurcata villosa, ad tergum elevata,
naturaliter efligiatus, distentis poste
rioribus pedibus erecte stare, anterio-
rum vero sinistro ad rapiendum pro
tenso, dextro autem sagittam fuscina-
tam, spiculo sursum versam, inter
ungues fortiter compressam gestare et
gradienti similis ad dextrum scuti latus
conversus esse cernitur. Scuto incum
bentem galeam militarem craticulatam
sive apertam, regio diademate, virum
militarem cataphractum, pubetenus
eminentem, manuum sinistra lumbis
iniecta, dextra vero stricram vibrantem frameam, intuentique ob-
versum proferente ornatain. A summitate vero sive cono galeae
et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutum
que ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1638 július 8-án B a t i -
zon tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a F a z e k a s - c s a l á d levéltárában.
642.
II. Ferdinánd Makó Albertnek, feleségének Torma Zsófiá

nak, Imrének és feleségének Gazda Annának, gyermekeinek Lő
rincnek és Pálnak, utóbbi feleségének Bósa Annának és ezek
gyermekeinek Györgynek és Orsolyának nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének Szkároson tartott köz
gyűlésén. A kihirdetés ideje nincs megemlítve. Ezzel az armális
sal Makó Boldizsár fiai Makó Mátyás, Miklós, Albert, Gergely
és Mihály, unokatestvéreikkel Makó Jánossal, Pállal és Gergely-
lyel nemességüket Gömör megyében igazolták.
643.
II. Ferdinánd Mándy Pálnak és fiainak Jánosnak, Istvánnak

és Tamásnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, in duas per médium trans-
versum divisum partes, in cuius inferiori rubri coloris campo binae
candidae areae in trigoni specie asurgere, in superiori vero nigri
coloris scuti parte integer aureus gryphus, distentis posterioribus
pedibus et cauda inter pedes ad terram deflexa ac alis expansis .
oreque hiante et lingua rubicunda exerta effigiatus, ambobus an-
terioribus pedibus ad rapiendum protensis, gradienti similis ad
dextrum scuti latus tendere visitur. Scuto incumbentem galeam
militarem clausam, regio diademate, gryphum alterum, inguinete-
nus inter duas alas aquilinas, hinc quidem flavo et nigro, illinc
autem albo et rubro coloribus discriminatas, eminentem, alioquin
inferiori similem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciinis seu lemniscis, hinc flavis et nigris, illinc vero can
didis et rubris, in scuti exlTemitates sese diffundentibus, illudque
ambiendo decenter exornantibus."
Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1636 november 22-én
Csegöldön tartott közgyűlésén.
Szatmár vármegye levéltárának 1910 december 27-én kelt hiteles
másolata.
644.
1635.
II. Ferdinánd a Báthori-családnak nemességet és címert
adományoz.
E nemeslevél alapján Bátori János 1724-ben Zemplén me
gyében nemességét igazolni akarván, leszármazása kimutatására
utasíttatott.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg, nobilit. com.
Zemplin. a 13. lapon. Egyszerű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung. a
3/b. lapon. E, fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 4. oldalon.
: I H
) . .'" 645. "' ' , ';
- i !k' rí > v 1635. ' . ,(
11. Ferdinánd Boross Mátyásnak, fiainak Imrének, Ferenc
nek és Lukácsnak, unokáinak: Imre fiának Mihálynak, Lukács
fiainak Jánosnak és Mártonnak, valamint unokatestvéreinek M i
hálynak, Andrásnak és Istvánnak nemességet és címert adomá
nyoz.
Kihirdettetett Szabolcs megyében.
646.
1635.
II. Ferdinánd Juhász Istvánnak, fiainak Istvánnak, Mihály

nak és Jánosnak és testvéreinek Pálnak, Benedeknek és György
647.
1635.
II.Ferdinánd Kádár Mihálynak, Mártonnak és másik Mihály

11. lapon. E . fj. — Levéltár, Címeresleelek, 1832. 111. 15. a 22. oldalon.
Fulvus leo frameam vibrans.
648.
1635.
II. Ferdinánd Kovácsy Mártonnak nemességet és címert ado

mányoz.
E . m.
649.
1635.
I. Rákóczy György Miszly Istvánnak, a fejedelem első kul

csárának és testvérének Gáspárnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum: Gruis supra scopulum vigilans, fasciculum clavium
pede tenens."
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 30. oldalon.
650.
1635.
II. Ferdinánd Nagybányai Józsefnek és Lőrincnek nemessé

Zemplin. a 94/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. föl. hung. a
16. lapon. E . fj.
651.
1635.
II. Ferdinánd Ragályi Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
652.
1635.
II. Ferdinánd Rahó Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
„Leo strictum mucronem tenens."
653.
1635.
II. Ferdinánd Saáry Mihálynak, Ferencnek, Györgynek és

1724-ben Saáry István, aki Zemplén megyében nemességét
e címeresnemeslevél felmutatásával akarta igazolni, a leszárma
zás bizonyítására utasíttatott.
E . m.
654.
1635.
II. Ferdinánd Soóváry Mihálynak nemességet és címert ado
mányoz.
655.
1635.
II. Ferdinánd a Szabó- máskép Sztropkay-családnak ne

1724-ben Zemplén megye Szabó máskép Sztropkay Istvánt,
aki nemességét e címeresnemeslevél felmutatásával akarta iga
zolni, a leszármazás bizonyítására utasította.
Zemplin 133/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung.
a
656.
1635.
II. Ferdinánd Szalay Jakabnak nemességet és címert ado
mányoz.
A z adományozás tényét Fejér megyének 1744 augusztus
|S*
18-án Székesfehérvárt kelt bizonyságlevele őrizte meg, mely sze
rint Szalay Jánosnak és társainak, mint a címerszerző leszárma-
zóinak a nemessége elismertetett.
A bizonyságlevél élére festett címer kék mezőben jobbra
fordult, kioltott vörös nyelvű, kétfarkú, koronás arany oroszlánt
ábrázol, kinyújtott mellső lábakkal. A pajzsra illesztett, jobbról
kék-arany, balról vörös-ezüst takarókkal ékesített koronás ros-
télysisak dísze a pajzsbeli alak növekvő helyzetben.
F e j é r megyének 1760 június 25-én kelt hiteles m á s o l a t á b a n .
657.
1635.
II. Ferdinánd Tarczaly máskép Soóváry Pálnak és atyjá

a 30/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 42. olda-.
Ion. Scut. leo frameam vibrans.
658.
II. Ferdinánd Esto Jánosnak, feleségének Annának, fiának

Istvánnak, testvérének Balázsnak és utóbbi fiainak Györgynek
és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in quo ciconia naturali suo colore
effigiata sinistro pede insistere, dextro vero elevato lapillum tenere
ac in dextram scuti partém conversa esse cernitur. Scuto incum
bentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diade
mate, leopardum naturali suo colore effigiatum ac ore hianti et
lingua rubicunda exerta, caudaque a d tergum elevata, anteriorum
pedum sinistro raptui inhiantem, dextro vero tres fascinatas sagit
tas cuspidibus sursum versas tenentem, inguinetenus eminentem
proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero itidem coeruleis
et candidis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Torna vármegyének 1636 április 9-én tartott
közgyűlésén.
659.
II. Ferdinánd Hűlik Györgynek, Czelder Dánielnek, vala

mint Faber Józsefnek és Boldizsárnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Gömör megyének 1636 május 14-én Tornán
Ezzel az armálissal Hűlik János és Czelder Salamon nemes
Siebmacher, Supplementband, 67. 1. 44. t. •
660.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Nagyfalusi Krestely

coloris, in cuius campo sive area homo
quidam umbilicotenus rubris indutus vesti-
bus, dextra gladium evaginatum, sinistra
vero manibus sursum erectis spicas tritici
tenere conspicitur. Supra scutum galea
militaris clausa est posita, quam contegit
diadema regium, gemmis unionibusque de
center exornatum, ex cono vero galeae
inde defluentes utrasque oras sive margi
nes ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
Az oklevél élére festett — valószínűleg utólag készült —
címerkép a leírástól némileg eltér. A pajzsbeli alak zöld hármas
halom középsőjéből nő ki, fejét tollforgóval ellátott, nyusztpré-
mes vörös kalpag fedi, a sisakra helyezett koronából virág és
tolldísz nő ki, a takarók színe jobbról kék-arany, balról vörös
ezüst.
Kihirdettetett Kraszna vármegyének Somlyón tartott köz
gyűlésén 1637 június 22-én.
661.
1636 október 20. Regensburg.
II. Ferdinánd Szabó Demeternek, feleségének Dorottyának,

testvéreinek Péternek és Balázsnak, továbbá Tóth Máténak, Már
tonnak, Lukácsnak, Mátyásnak, Balázsnak, Jánosnak és István
Kihirdettetett Torna vármegyének 1637 március 4-én Gör
gőn tartott választószékén.
Ezzel az armálissal Tóth Mátyás fia Ferenc fia Márton fia
István nemességét Gömör megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 27. lapon és rövidebb szöveggel u. ott,
a 7/b. lapon, mely szerint ez armálissal T ó t h T a m á s is igazolta nemes
ségét Gömör megyében.
662.
1636.
II. Ferdinánd Demjén Péternek nemességet és címert ado
mányoz.
Zemplin. a 34/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. U . ott, 1331. fol. hung. az
lon. E . m.
663.
1636.
II. Ferdinánd Szilbáczy Gergelynek, feleségének Thury Ilo
nának, gyermekeinek Ferencnek, Benedeknek, Katalinnak és E r
zsébetnek és testvérének Gáspárnak nemességet és címert ado
mányoz.
1726-ban Szilbáczy Gergely fiának Gergelynek fiai Sámuel
és György nemességüket Zemplén vármegyében ezzel az armá
lissal kívánták bizonyítani, hivatkozva a nemesség gyakorlatára
és a leszármazásra.
Zemplin. a 141. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Lí. ott, 1331. fol. hung. a
lon, hol a címerszerző keresztneve György. Scut. monoceros arcúm
tendens.
664.
1636.
II. Ferdinánd Trochányi Istvánnak nemességet és címert

adományoz.
665.
1637.
II. Ferdinánd Bogdányi Andrásnak és Istvánnak nemes

Kihirdettetett Torna vármegyében, melynek nemesi bizo
nyítványa Zemplén megyében is be lett mutatva.
1832. III. 15. a 7. oldalon. E . m.
666.
1637.
II. Ferdinánd Genney Gáspárnak nemességet és címert

adományoz.
667.
1637.
II. Ferdinánd Kántor Mihálynak nemességet és elmert

adományoz.
668.
1637.
II. Ferdinánd Molitor Istvánnak nemességet és címert

adományoz.
• . Kihirdettetett Torna megyében.
lon. E . m.
669.
1637.
II. Ferdinánd a Rubell-családnak nemességet és címert

adományoz,
1731-ben az armális kihirdetéséről Rubell Mihály Z e m
plén megyétől nemesi bizonyítványt kapott.
J
á 2 1 / b . lapon. E . f]\ — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 37. ol
dalon, hol címerszerzökül Rubell Mihály és fia Demeter vannak meg
nevezve. E . m.
670.
1637.
II. Ferdinánd Szabó Mátyásnak nemességet és címert

1 ;
'adományoz.
Zemplin. a 132/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés ' '.
671.
1637.
II. Ferdinánd Szőcs Pálnak nemességet és címert ado

mányoz.
a 145/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 29. l a
pon. E . fj.
672.
1618—1637.
II. Ferdinánd Buzinkay Mártonnak nemességet és címert

adományoz.
| Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 26. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. U . ott, 1331. fol. hung. a 4/b.
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 9. oldalon. E . m.
67a.
1618—1637.
II. Ferdinánd Helus Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
674.
1618—1637.
II. Ferdinánd Kornalehotay máskép Hegedűs Jakabnak

nemességet és címert adományoz. •
Zemplin a 69/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 12/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 26. ol
dalon. E . im
675.
1618—1637.
II. Ferdinánd Mészáros Györgynek nemességet és címert

adományoz.
a 15. lapon, hol az armális kelte 1616-ra van téve. E . fj. — Levéltár.
Címereslevelek, 1832. III. 15. a 29. oldalon. Miles frameanr vibrans.
676.
1618—1637.
II. Ferdinánd a Palumbay-családnak nemességet és címert

adományoz.
Kihirdettetett Turóc vármegyében, melynek bizonyság
levele alapján Palumby János és András nemességét 1693-ban
Zemplén megye elismerte.
Zemplin. a 106/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címeresleve
lek, 1832. III. 15. a 34. oldalon. E . m.
677.
1618—1637.
II. Ferdinánd Székely Jánosnak, Andrásnak és Istvánnak

nemességst és címert adományoz.
lon, hol az oklevél kelte 1612(!)-re van téve. Sc. lupus erecte stans.
t
678.
III. Ferdinánd a Mihály-családnak nemességet és címert

adományoz.
Ezzel az armálissal Mihály Lukács, Máté, Pál, id. és ifj.
László, András, Benedek és János nemességüket Gömör megyé
ben igazolták.
679.
III. Ferdinánd Pap máskép Orosz Jánosnak nemességet és

címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, coelestini coloris, fundum
illius viridi campo [occupante], in quo integer fulvus leo, diva-
ricatis [posterioribus pedibus, cauda] ad tergum reflexa, ante-
riorum vero pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro vero
frameam evaginatam capulotenus fortiter compressisse eminere
[visitur. Scuto] incumbentem galeam militarem... [inferio]ri per
omnia similem, inguinetenus prominentem proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc
flavis et coeruleis, [illinc vero candijdis et rubris, in scuti extre
mitates..."
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1638 január 24-én
Szendrőn tartott közgyűlésén.
680.
III. Ferdinánd Gyarmati máskép Pap Mihálynak és György

illius flumine interoccupante, in quo cygnus proprio delienatus
colore, natans visitur. Scuto incumbentem galeam militarem aper
tam, regio diademate, cygnum inferiori similem, stantem totum
seu lemniscis, hinc rubris atque albis, illinc autem flavis et coe
ruleis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum
A címerkép a címerleírástól annyiban eltér, hogy ott a taka
rók színe jobbról kék-arany és balról vörös-ezüst.
Kihirdettetett U n g vármegyének 1638 február 5-én N a g y -
kaposon tartott közgyűlésén.
Siebmacher, 210. 1. 165. t, hol a t a k a r ó k színe a leirás szerint van
adva.
681.
1637 [augusztus 17. Bécs].
III. Ferdinánd Kigyóssy Istvánnak és Mihálynak nemessé

lon. E . m.
682.
III. Ferdinánd Szabó Antalnak és testvérének Benedeknek

Kihirdettetett 1638 április 14-én Tolna megyében.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 2. lapon.,
, 683.,-..', V: '..'>''
III. Ferdinánd néhai Pelsőczi Urbán Miklósnak, Gergely

nek, Mártonnak és Benedeknek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Torna megyének 1638 április 14-én Tornán
.tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Pelsőczi Orbán Miklós fia János fia
Miklós nemességét Gömör megyében igazolta.
Kézirattár; 3729. fol. lat; á 19. lapon.
684.
III. Ferdinánd Simon Benedeknek és gyermekeinek János

nak és Erzsébetnek nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, in quo integer leo distentis poste
rioribus pedibus erecte stare, cauda bifurcata atque ad terguni
sursum elevata, ore hiante, lingua rubicunda exerta, anterioribus
vero utrisque pedibus evaginatum gladium fortiter gestare, ad
dextrumque scuti latus conversus esse visitur. Scuto incumben
tem galeam militarem clausam, regio diademate, virum militarem
genuumtenus eminentem, tunica rubra indutum ac pileo nigro
Hungarico tectum, manu dextra nudum similiter ensem ad ictum
quasi elevatum, sinistra vero caput Turcicum membris absectum
per comas tenentem proferente ornatam. A summitate vero sive
autem rubris et cinericiis, in scuti extremitates sese passim dif
fundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Vas vármegyének Szombathelyen tartott köz
gyűlésén 1638 április 26-án.
Mosón v á r m e g y e levéltárának 1902 július 2-án kelt hiteles m á s o l a
tában, festett címerképpel. Eredetije Mosón v á r m e g y e levéltárában. M e g
van Alsófehér megye közönségének 1840 szeptember 6-án Nagyenyeden
kelt bizonyságlevele, mellyel igazolja Simon máskép Finna István és nő
vére Tóth máskép K á d á r Anna nemességét, melyet III. Ferdinánd fenti
címereslevelével és a leszármazás kimutatásával igazoltak. A nemesség
bizonyítók apja Simon János, anyja Losádi Fekete M á r i a ; utóbbi apja pe
dig Losádi Fekete G y ö r g y , anyja Losádi Gyeörgyffy Anna volt, akiket
B á t h o r y Kristóf nemesített meg 1580 szeptember 4-én. A bizonyságlevél
az I. ker. honvéd b í r ó s á g n a k Budapesten, 1904 július 2 8 - á n kelt hiteles
másolatában.
Lásd még Áldásy: Címereslevelek, I. k. 165. 1. C C L X X V . számot.
685.
III. Ferdinánd Nagy Jánosnak és testvéreinek Mihálynak,.

Annának, Gergelynek, Istvánnak és Tamásnak, régi nemességü
ket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum bipartite divisum, infe
riori siquidem parte instar tentorii coelestini coloris, fundum illius
viridi monticulo interoccupante, in
quo leo integer flavi coloris, distentis
posterioribus pedibus erecte stare,
anterioribus autem sinistro ad rapien
dum protenso, dextro vero evaginatum
gladium intertenere, fauce patulo,
lingua rubicunda exerta, [cauda ad
tergum] elevata, in cuius scuti super-
ficie fluvii albo et rubro coloribus ad
utrumque angulum depicti cernuntur.
clausam, regio diademate, brachium
humánum tunica viridi indutum, nu
dum ensem fortiter pálma com[pres-
sum proferente] ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc co?lestinis et
flavis, illinc vero rubris et albis, in scuti extremitates sese passim
diffundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyében 1638-ban; mely napon,
az írás kopott volta miatt nem állapítható meg.
686.
1637.
III. Ferdinánd Czombor Andrásnak nemességet és címert

adományoz.
687.
1637.
III. Ferdinánd Poóch Tamásnak és fiainak Györgynek és

lon. Scut. 3 rubrae rosae et 2 lilia.
688.
1637.
III. Ferdinánd Tüdős Jánosnak és fiainak Istvánnak, Mihály

nak, Gergelynek, Imre Pálnak és Györgynek nemességet és cí
mert adományoz.
Ezt az armálist Tüdős István fia György 1724-ben nemes
ségének igazolása céljából Zemplén megyében bemutatta.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit com.
33. lapon. E . fj.
689.
1638 február 21. Pozsony.
III. Ferdinánd Földy Zsigmondnak és testvéreinek István

nak, Györgynek és Andrásnak, régi nemességüket megújítva,
minthogy címereslevelük az idők folyamán elveszett, címert
adományoz.
A z adományozás tényét Földy Zsigmond címerkérő folya
modványa őrizte meg, a fenti kelettel ellátott engedélyezési zára
dékkal. A folyamodványra ragasztott címerkép egyenesen álló
pajzs kék mezejében zöld alapon ágaskodó, jobb felé forduló
kettős farkú oroszlánt ábrázol, mely mellső lábában kivont kar
dot tart, a pajzs felső jobb sarkában hatágú arany csillagtól,
bal sarkában ezüst félholdtól kísérve. A sisakdísz a pajzsbeli
oroszlánt kinövő alakban mutatja; a takarók színe jobbról kék
ezüst, balról vörös-arany.
A z engedélyezési záradék a sisakra nézve a következő
megjegyzést tartalmazza: „ C o n c e s s i t . . . . cum galea communi".
E g y s z e r ű , X X . századi másolat, magyar fordítással együtt; mellé
kelve a folyamodvány fényképe. Megvan a Széli Kálmán m. kir. minisz
terelnök által 1902 július 17-én Budapesten kiadott nemeségmegerősítö
oklevél is. Itt a cimerleírás a fentitől annyiban eltér, hogy a sisakdísz
oroszlánját koronásnak mondja, a t a k a r ó k színét pedig jobbról kék
aranynak, balról vörös-ezüstnek. Röviden megemlítve K é z i r a t t á r , 1056.
fol. lat. a 170—171. lapon. — U . ott, 3623. fol. lat. a 44/b. lapon. —
U. ott, 1331. fol. hung. a 8. lapon és Levéltár, Címereslevelek, 1832. III.
15. a 16. lapon.
690.
III. Ferdinánd Malonyay Andrásnak, feleségének Tajnay

Annának és fiainak Andrásnak, Jánosnak és Györgynek nemes
séget és címert adományoz. .
Kihirdettetett Bars vármegyének 1638 április 22-én K i s -
tapolcsányban tartott közgyűlésén.
triiugi viridi monticulo occupante, in cuius intermedio a sinistro
scuti latere homo integer [injdutus, framea cinctus, in sinistri
et medii monticulorum culmine utroque pede distento erecte stare
ac frameam evaginatam minaciter contra cignum naturo (így!) colore
effigiatum, ex adverso in dextri et medii eorundem monticulorum
iugo, distentis similiter pedibus, alis expansis obluctantem visitur
vibrare. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam seu
apertam, regio diademate, coronatam naturi (így!) coloris aquilam,
alis expansis volanti similem, in subsidium supranorati hominis ad-
versus cygnum succurrentem proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis, nigris et rubeis,
illinc vero albis et rubris, in scuti extremitates sese passim diffun
Függő pecsétje elveszett, a címerkép helyes üres. A Malonyay-
család iratai között. Mellékelve egyszerű, X X . századi másolata.
691.
III. Ferdinánd Németh Györgynek és testvéreinek Jánosnak

és Mártonnak nemességet és címert adományoz.
eius triiugi viridi monticulo occupante, in cuius sinistro inferiori
iugo cervus, ore aperto et lingua exerta cornibusque eminentibus,
naturali suo colore effigiatus, inguinetenus eminere, anterioribus
vero pedibus arrectis, sinistro protenso, dextro vero viridem
colubrum intra bifidem ungulam compressum gestare, inque dextrum
scuti latus conversus esse ceernitur, in superiori dextro scuti angulo
sereno sole radiante. Scuto incumbentem galeam militarem craticu
latam sive apertam, regio diademate, alterum cervum inferiori per
omnia similem proferente ornatam. A sumnitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubris et candidis, illinc vero
coeruleis et flavis, in scuti extremitates sese passim diffundentibus,
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1638 május 5-én Eperje
sen tartott választószékén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 187—191. lapon; röviden megemlítve
2513. fol. lat. a 7. lapon, hol az armális kelte március 9-re van téve é s
megemlítettik, hogy vele Németh G y ö r g y nemességét 1725-ben S á r o s me
gyében igazolta.
692.
1638 mér eius 24. Pozsony.
111. Ferdinánd Nagy Gergelynek, testvérének Mihálynak,

továbbá másik Mihálynak és Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1640 január 25-én
Szendrön tartott választógyíílésén.
Ezzel az armálissal Nagy Antal fia István, István fia Ferenc
és Jakab fia Péter nemességüket Gömör megyében igazolták.
693.
111. Ferdinánd Pramer Mihálynak, feleségének Reichart Bor

bálának és testvéreinek Andrásnak és Erzsébetnek, régi nemes
ségüket megerősítve, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, lineis perpendicularibus,
per médium in formám crucis transversum ductis quadripartite
divisum, in cuius quidem inferioribus, utrisque rubris scuti areis,
dextra clypeus militaris atri coloris erectus, sinistra vero ternae
candidae laminae iusto ab invicem intervallo locatae, obliquo
curvamine assurgentes prominere, in superioribus vero scuti campis,
dextro utpote candido regium diadema in medio locatum esse, in
sinistro autem, videlicet nigro, integer fulvus unicornis, cornu eximie
oblongo, cauda in tergum erecta ct iubis sparsis, ac anterioribus
pedibus sursum protensis effigiatus, posterioribus divaricatis
insistens, prosilienti similis ad dextrum scuti latus tendere cernitur.
ni
Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate,
inter duo cornua bubalina flavo, candido, rubro et nigro coloribus
per médium discriminata, alterum unicornem eminentem, alioquin
inferiori per omnia conformen proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc candidis et rubris,
illinc autem flavis et nigris, in scuti extremitates sese passim
diffundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1639 január 18-án U j -
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 195—198. lapon; röviden u. ott, 2513.
fol. lat. a 3/b. lapon, azzal a megjegyzéssel, hogy az armálisnak 1639 ja
nuár 18-án kelt hiteles m á s o l a t a S á r o s megyében 1725-ben bemutattatott.
— U . ott, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nob. com. Zemplin. a 114.
lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 20. lapon. E . fj.
— Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 36. oldalon. E . m.
694.
III. Ferdinánd Pereszlény Jánosnak és testvéreinek Pálnak

és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
occupante, in quo integer lupus, distensis poste
eius virdi c a m p o
rioribus pedibus, erecte stare,
c a u d a sursum elevata, anterioribus
v e r o pedibus sinistro ad rapiendum
protenso, dextro autem tria lilia
candida gestare, ad dextrumque
scuti latus conversus esse visitur.
rem craticulatam sive apertam,
regio diademate, lupum alterum
mediotenus eminentem, alioquin
inferiori per omnia similem profe
rente ornatam. A sumimtate vero
sive cono galeae laciniis seu lemni
scis, hinc flavis et coeruleis, illinc
vero rubris et c[andid]is, in scuti
extremitates sese passim diffun
dentibus, illudque decenter exor
nantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1638 december 14-én tar
Töredezett függő pecséttel, a B o r o n k a y - c s a l á d levéltárában.
695.
III. Ferdinánd Bruckner Gáspárnak, feleségének Prunck

Anna Zsófiának és fiainak János Henriknek és Keresztélynek ne
„Scutum videlicet militare
erectum coelestini coloris, fundum
illius viridi campo interoccupante,
in cuius intermedio leo fulvus et
integer, distensis posterioribus pe
dibus, anterioribus vero dextro
gladium evaginatum capulotenus
unguibus fortiter comprehensum
minaciter vibrare, sinistro vero
lilium candidum tenere, ore patulo,
lingua rubicunda exerta, cauda
sursum elevata, erecte stare, ad
dextrum scuti latus conversus esse
visitur. Scuto incumbentem galeam
militarem apertam, regio diade
mate, humánum brachium cata-
phractum, tria lilia candida vola
comprehensa ostentans, proferente
ornatam. A summitate vero sive;
cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc flavis et coeruleis, illinc vero
rubris et albis, in scuti extremita
tes sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan
tibus."
A címerkép a leírástól annyiban tér el, hogy az oroszlán

hármas halmon áll.
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1640 február 13-án
F ü g g ő pecsétje elveszett. A címerkép ki van v á g v a és az oklevélhez
külön mellékelve.
696.
III. Ferdinánd Szegő Gergelynek és fiainak Mátyásnak, Ist

vánnak, Mártonnak és Györgynek nemességet és címert ado
mányoz.
Pelsőcön tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Szegő Péter és testvérei György és Sán
dor nemességüket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 33, lapon és u. ott, az 5/b. lapon, mely
szerint ezzel az armálissal Szegő Gergely is igazolta nemességét G ö m ö r
megyében. U . ott a nemességszerző egyik fia nem G y ö r g y , hanem Gergely.
697.
III. Ferdinánd Kapczy Tamásnak, feleségének Csapó Iloná

nak és testvérének Kapczy Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Abauj vármegyének 1629 (így! 1639 helyett)
október 3-án Göncön tartott ítélőszékén.
E kihirdetésről szóló nemesi bizonyítványt Kapczy Péter
nemessége bizonyítása végett Gömör megyében bemutatta.
698.
III. Ferdinánd Ivanich Tamásnak nemességet és címert

adományoz.
ctum albi coloris, fundum illius viridi
campo late occupante, in quo integer
niger ursus, gradienti instar, ore lilium
cum dilatatis tribus floribus gestare,
in summitate vero scuti aurea stella
rutilans visitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, alium ursum
inferiori per omnia conformen [umbi-
li]cotenus eminentem proferente orna
tam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc
flavis et coeruleis, illinc vero candidis
et rubris, in scuti extremitates sese
diffundentibus, scutumque ipsum
decenter ac venuste éxornatibus."
Kihirdettetett a horvát-szlavón rendeknek Varasdon 1640
november 22-én és Várasd vármegyének 1779 szeptember 16-án
699.
1638 július 18. Prága.
III. Ferdinánd Hricsovszky Jánosnak, feleségének Gábris

Katalinnak és gyermekeinek Jánosnak, Mátyásnak és Katalinnak
„Scutum videlicet militare erectum, in tres areas seu partes
divisum, intermedia portioné coerulei coloris, a média superna
scuti parte lineis oblique in scuti latéra sese demittentibus trigoni
formám effigiante, fundum illius eminenti et praecipiti petra occu
pante, in cuius cacumine candida columba utrisque pedibus
insistere ac alis expansis et ad dextram scuti partém [conversa
esse] cernitur, duabus residuis, in superna scuti regioné utrinque
pariter trigoni formám constituentibus albi coloris portionibus
singulae flavae rosae efflorescentes sitae sunt. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive [apertam], regio diademate,
candidum cygnum, alis expansis et rostro viridem olivae ramum
tenentem ac ad dextrum scuti latus conversum eminentem profe
rente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in
scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Trencsén vármegyének 1638 január 18-án
Kézirattár, 3806. f o l . lat. a 2 2 4 — 2 2 5 . lapon. Röviden megemlítve
L e v é l t á r , C í m e r e s l e v e l e k , 1832. 111. 15. a 2 1 . o l d a l o n .
S i e b m a c h e r , 67. 1. 44. t.
700.
III. Ferdinánd Mihály Máténak, testvéreinek Lukácsnak,
Andrásnak és Orbánnak, valamint unokatestvérének Mihály Má
ténak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1639 március 19-én Gömör megyében.
Ezzel az armálissal Mihály Gáspár, János és Péter nemessé
güket Gömör megyében igazolták.
K é z i r a t t á r , 3729. f o l . lat. a 4. l a p o n .
701.
1638 [december 14. Bécs].
III. Ferdinánd Erdélyi Miklósnak és fiainak Pálnak, István
nak, Imrének, Gergelynek, Jánosnak, Andrásnak és Bálintnak
Kézirattár, 3623. f o l . lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
Z e m p l i n . a 40. l a p o n . E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. f o l . h u n g . a
7. l a p o n , h o l a c í m e r s z e r z ő keresztneve A n d r á s . E . fj. — Levéltár, C í m e
reslevelek, 1832. III. 15. a 14. o l d a l o n . S c u t . v i r P o l o n u s f a c e m tenens, és
u. ott A n d r á s k e r e s z t n é v v e l : S c u t . miles r u b r u m v e x i l l u m tenens.
S i e b m a c h e r , 157. 1. 124. t. III. az itt leírttól eltérő címerrel.
702.
1638.
III. Ferdinánd Csányi Györgynek és Istvánnak nemességet
„Scut. v i r ferocem l u p u m t r a n s f i g e n s . "
Levéltár, C í m e r e s l e v e l e k , 1832. III. 15. a 9. o l d a l o n .
703.
1638.
III. Ferdinánd Cserépy Györgynek nemességet és címert

adományoz.
„Scut. viridis arbor supersedente columba ramum olivae
tenente."
704.
1638.
III. Ferdinánd Iratossy Jánosnak és gyermekeinek Mihály

nak, Jánosnak, Pálnak, Istvánnak, Józsefnek és Zsuzsannának
„Scut. viridis arbor supersedente columba ramum olivae
tenente."
705.
1638.
III. Ferdinánd a Kiss-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
E z armális alapján Kiss Péter 1724-ben Zemplén megye ne
mesei sorába felvétetett.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elencn. actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 68. lapon. Egyszerű bejegyzés.
706.
1638.
III. Ferdinánd Mikó Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Zemplin. a 85. lapon. Egyszerű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
707.
1638.
III. Ferdinánd Nagy Jánosnak, Istvánnak és Miklósnak ne

Zemplin. a 93/b. lapon. Egyszerű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 32. oldalon. Leo frameam vibrans.
708.
1638.
III. Ferdinánd Nagy Pálnak és Jánosnak nemességet és c í

mert adományoz.
„Gruis pede lapidem tenens."
709.
1638.
III. Ferdinánd a Nagy-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális alapján Nagy György fia János fia János fia J á
nos és unokatestvére György fia András fia Ferenc 1724-ben
Zemplén megyétől nemesi bizonyítványt nyertek.
Zemplin. a 94/b. lapon. Egyszerű bejegyzés.
710.
1638.
III. Ferdinánd Szabó-Kovács Jánosnak, Andrásnak, György

nek és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
711.
1638.
III. Ferdinánd Szabó Lászlónak nemességet és címert ado

mányoz.
Kézirattár, 3623. tol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
712.
1638.
III. Ferdinánd Tóth máskép Nagy Mátyásnak, Demeternek
és Mártonnak nemességet és címert adományoz.
713.
1639 február 6. Segesvár.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Kőrösíöi Máté tiának

Márton deáknak nemességet és címert adományoz.
sive arca versus superiorem scuti parfém columba alba, instar
volantis, expansis alis depicta esse, rostro-
que virentis olivae ramulum gestare, in
fundo vero sive ab ima scuti parte brachium
humánum forficem sartoream manu compre-
hensam expansamque tenere visitur. Supra
scutum galea militaris clausa est posita,
quam contegit diadema regium, gemmis et
unionibus decenter exornatum, super quo
itidem brachium humánum praenotato per
omnia simile, similiter alteram forficem
expansam, manu comprehensam tenere visi
tur. E x cono autem galeae teniae sive
A takarók színe jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.
Kihirdettetett Kolozs vármegyének Kolozsvárt tartott ítélő-
székén 1639 június 15-én.
714.

III. Ferdinánd Csák Pálnak, feleségének Borbálának és test
véreinek Csák Miklósnak, Jánosnak, Istvánnak, Albertnek, Péter
nek, Györgynek és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1640 január 9-én Pelső-
E z z e l az armálissal Csák Pál fiai Péter és Albert, Tamás
fia Gergely, Péter fia Péter és Gergely fia János nemességüket
715.
III. Ferdinánd Tősir Györgynek, feleségének Czipkó Doroty-

tyának, fiának Jánosnak, testvéreinek Mihálynak és Péternek,
valamint gyermekeiknek Istvánnak és Péternek nemességet és c í
mert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1639 május 30-án Pelső-
cön tartott ítélöszékén.
Ezzel az armálissal a nemességszerző Tősir máskép Kovács
György fia Márton fia István, Péter fia Mihály fia Gergely és
István fia János nemességüket Gömör megyében igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 33. lapon és u. ott, az 5/b. lapon.
716.
III. Ferdinánd Borbély Mártonnak és testvéreinek Pálnak,

Mihálynak, Jánosnak és Mártonnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare erectum albi coloris, fundum illius
viridi campo occupante, in quo cervus naturaliter effigiatus, arrecta
tota corporis mole erecte stare, virentemque uvae botrum ore
tenens, ad dextram scuti partém conversus esse cernitur. Scuto
incumbentem galeam militarem clausam, regio diademate, duo
cornua cervina arrecta proferente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc quidem flavis et coeruleis,
illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese passim
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1639 július 13-án Eperje
sen tartott pecsételő székén.
2513. fol. lat. a 8. lapon, mely szerint az armális a család által 1725-ben
Sáros megyében újra bemutattatott.
717.
III. Ferdinánd Németh Jánosnak, feleségének Király Z s u

zsannának, leányának Erzsébetnek és testvérének Istvánnak ne
„Scutum videlicet militare erectum, linea in formám crucis

ducta quadripartite divisum, in quibus quidem superiori dextra et
inferiori sinistra scuti rubris areis singula brachia humana cata-
phracta locata et extensa cum nudis acinacibus esse cernuntur. In
superiori porro sinistro et inferiori dextro flavis scuti campis acu-
minatim sese attingentibus singulae bicipitis nigrae aquilae
medietates designatae esse conspiciuntur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate,
candidum equum rubro freno ornatum, mediotenus eminentem
proferente ornatam. A sumimtate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis et nigris, illinc candidis et rubris, in scuti
nantibus."
Kihirdettetett Győr vármegyének Győrött tartott részleges

gyűlésén 1639 június 25-én.
Egyszerű, XIX. századi másolat. Folytatólagosan hozzáírva Győr
vármegyének 1744 március 27-én Győrött kiadott nemesi bizonyságlevele
Németh György részére.
718.

111. Ferdinánd Szánthay Mátyásnak, régi nemességét meg
illius viridi campo occupante, in quo albus monoceros, currenti
similis, cauda elevata, iubaque dispersa ac ad dextrum scuti latus
conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem crati
culatam sive apertam, regio diademate, virum militarem pubetenus
eminentem, cataphractum et galea tectum, manuum sinistra tres
sagittas cuspidibus sursum versas, dextra vero extensum arcúm
fortiter compressum proferente ornatam. A summitate vero sive
autem rubris et candidis, in scuti extremitates sese passim diffun
dentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sáros megyének 1696 október 4-én Eperjesen
719.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Hidvéghi István gyalui

prédikátornak, feleségének Szabó Zsófiának és fiainak Márton
nak és Istvánnak, régi nemességüket megerősítve, címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet triangulare
coelestini coloris, in cuius campo sive
area altare deo sacratum, cui homo
integer véste sacerdotali indutus,
aperto capite, flexisque genibus
accumbere ac instar precantis compo-
sitas manus ac oculos ad sydera
levasse cernuntur. Scuto incumbit
cassis, diademate regio ornata, extre
mitates vero teniae sive lemnisci va
riorum colorum, hinc inde defluentes
A címerképen a takarók színe jobbról vörös-ezüst, balról
kék-arany.
A z oklevél kiemeli a címerszerzőnek a theologia és philoso-
phia terén való tudományosságát és megemlíti, hogy az ado
mány elnyerésében Csulay György, a fejedelem udvari lelkésze
járt közbe.
Kihirdettetett Kolozs vármegyének 1640 március 14-én tar
tott ítélőszékén.
720.
1639. Bécs.
111. Ferdinánd Berchény Imrének bárói rangot és címert
adományoz.
„Scutum coeruleum, rubro cruce quadripartitum, in singulis
areis coeruleis singulas rubras cruces. Ex galea unicornis. Laciniae
flavae et coeruleae, albae et rubrae."
. 721.
1639.
III. Ferdinánd Kozma Mátyásnak és fiának Mátyásnak ne
a 13. lapon, hol a címerszerzö keresztneve Mihály. E . fj. — Levéltár,
Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 27. oldalon. Scut. leo, dextro pede clavam
militarem tenens.
722.
1640 [április 20. Bécs.]
III. Ferdinánd Reska Jánosnak és testvéreinek Imrének, J á

nosnak és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
lon. Scut. cervus ore viridem ramum tenens. • •-'
Siebmacher, 540. 1. 388. t. . . . . . .
723.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Szentsimoni Veress

Mihálynak, a fejedelem székely lovasai vezetőjének és gyerme
keinek Istvánnak, Jánosnak, Péternek és Pálnak nemességet és
címert adományoz.
sive area homo quidam equi subnigro insidens, lorica cassideque
indutus, sinistra frenum arripere, dextra vero manuum sarculum
deauratum sursum tenere, exercitumque tamquam dirigere visitur.
diadema regium, gemmis atque unionibus exornatum, ex cono vero
galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes,
utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
Kihirdettetett Csík, Gyergyó és Kászon székely székeknek
Csíkszeredán tartott gyűlésén 1640 november 14^én.
detije 1885-ben Veress Menyhért birtokában volt Marosvásárhelyt.
Siebmacher. Siebenbiirger Adel, 254. 1. 188. t.
724.
III. Ferdinánd Ghimesi Forgách Ádám nógrádi főispánnak,

szécsényi főkapitánynak, cs. tanácsosnak és Ghimesi Forgách
János Zsigmond borsodi főispánnak, cs. kamarásoknak, grófi
rangot adományoz.
A z oklevél szövege az adományt nyertekről a következőkép
emlékezik meg:
„ intelligamus ex ea vos família ac prosapia originem
ducere, quae viros complures a singulari prudentia et auctoritate
in primariis regni functionibus cum dignitate sustinendis exercita-
tos et proinde domi forisque celebres et belli pacisque artibus
claros produxerit, unde per varios honorum gradus, quod históriáé
aliaque passim monimenta testificantur, divorum quondam regum
praedecessorum nostrorum benignitate in regno sint provecti et
adhuc anno millesimo ducentesimo in comites creati et comites de
lvanca nominati, cuius quidem tilius minor natu Thomas dum ad
Savum fluvium acerrimun cum Tartaris proelium iniretur, fortiter
decertando occubuit, praefatus vero olim Andreas maior natu
comes de Banya appellatus postquam fidelitatem suam erga Belam
ducem, filium regis Belae quarti, amorem in pátriám multis argu-
mentis et occasionibus abunde comprobasset, in anno domini mil
lesimo ducentesimo quadragesimo septimo magistri Tavernicorum
regalium praerogativa et officio, qui honos in iure liberis civitati-
bus dicundo summus est, insigniri atque ad eum gradum et titu-
lum promoveri meruit, quibus fidelitatis obsequiis ac regi suo gra-
tissimis meritis possessionem Ghimes acquisivisse ibidemque ca-
strum eiusdem nominis extruxisse perhibetur, cuius duo filii
lvanca et Andreas regi Carolo fidelitatem anno ducentesimo nona
gesimo primo supra millesimum ipsa etiam morte contestari non
dubitarunt. Superstes autem tertius Nicolaus de Lekenye virtutis et
fidelitatis paternae non immemor a rege castro Lekenye donatus,
unde comes de Lekenye appellari meruit. Praenominatus porro
Petrus, alias ianitorum regalium in Hungária ac curiae reginalis
magister, anno millesimo quadringentesimo decimo octavo ad coer-
cendam Polonorum temeritatem, qui eotum regni Hungariae fines
armis infestassent, a divo quondam Sigismundo imperatore et rege
Hungariae praedecessore nostro cum exercitu missus et hic quidem
bona Ghimesiana auxisse sibique titulum rursus de Ghimes vendi-
casse perhibetur, ac dictus Joannes ad persequendam prophanam
Hussitarum gentem, quae perniciosissimo suo dogmate totam Bohe-
miam et magnam partém Germaniae infecerat, anno quadringen
tesimo decimo quinto supra millesimum ab eodem imperatore ac
rege similiter cum exercitu evocatus, praeclara generis ac virtutis
eorundem militaris meruisse dicentur testimonia. Praelibatus autem
Gregorius anno domini millesimo quingentesimo trigesimo septimo
supremi comitis comitatus Barsiensis et Sigismundus thesaurarii
regni officiis condecorati, iidem per totam vitám suam cum laude
functi fuisse perhibentur. Antelatus quoque Simon Forgách, avus
vester, praeclaris maiorum suorum virtutibus incitatus, inde a pri-
mis iuvenilibus annis operám suam sacrae cumprimis regni nostri
Hungariae coronae et deinde inclytae augustaeque domui nostrae
Ausriacae. devovens, in diversis apertis bellis sub felici regimine
sacratissimorum olim principutn Maximiliani et Rudolphi secundi
Romanorum imperatorum ac regum Hungariae, praedecessorum et
patruorum nostrorum felicissimarum recordationum, cum haeredi-
tariis Christiani nominis hostibus Turcis varia martis alea et miro
rerum eventu gestis, diversis conflictibus, arcium et fo.rtalitiorum
oppugnationibus prudentissimi ducis simul et militis fortissimi mu-
nia obeundo ac in regni confiniis, et primo quidem in expugnotione
arcis Lippa iam tum in ipso flore inventae militiae clarus acerrime
pugnans undecim vulneribus acceptis et utroque crure lancea
traiecto inter cadavera semianimis repertus aegreque servatus,
egregiae planeque heroicae virtutis ac fortitudinis suae laudem re-
tulisse, deinde vero dum anno quingentesimo quinquagesimo quinto
supra millesimum arx Temesvár a Turcis oppugnaretur, adduCta
eo propio stipendio turma equitum, tam in defensione loci illius,
quam etiam aperto campo cum perfidis hostibus manus conserendn
et praeclara fortitudinis suae militaris facinora edendo, tandem arce
rerum omnium difficultatibus laborare coepta, expugnata, contra
datam fidem multis confossum vulneribus nasoque inter pugnan-
dum mutílato in manus hostium incidisse et ex eadem captivitate
nonnisi gravi prius lytro deposito et persoluto libertatém consecu-
tus fuisse, ac postmodum in celebri illo conflictu et pugna Keresz-
tesiana fortitudinis suae specimina edidisse. Temporis autem suc-
cessu meritis et virtutibus suis ita exigentibus, in anno videlicet
domini millesimo quingentesimo sexagesimo capitaneatum Vara-
diensem et officium generális capitaneatus partium regni Ultra
Tybiscanarum ac anno quingentesimo nonagesimo secundo officio
generális capitaneatus partium regni Cisdanubianarum ac insuper
pincernarum regalium magistri munere insignitus, tamquam opti-
mus patriae civis in prosperis pariter et adversis fidelissimum sese
semper atque charum regibus suis praestitisse ac omne suum stú
dium, laborem et dilingentiam in promotione publici boni et tuen-
dae conservandaeque cotnmunis patriae emolumentum collocasse
dignoscitur. Cuius duo filii, Sigismundus nempe et Franciscus in
utroque statu, ecclesiastico scilicet et politico ad generis et familiae
suae claritatem iocuplctandam recentibus suis virtutibus magnam
lucem et ornamentum addiderunt. Et hic quidem vir cum primis in
omnibus scientiarum tacultatibus disertissimus et exercitatissimus
varia in regno beneficia, et quidem anno millesimo quingentesimo
nonagesimo sexto episcopatum Wesprimiensem, anno vero quin
gentesimo nonagesimo nono supra millesimum Nitriensem, expost
etiam anno millesimo sexcentesimo decimo archiepiscopatum eccle
siae metropolitanae Strigoniensis adeptus ac cum laude sustinens,
tandem ob excellentes animi sui dotes in sacrum quoque cardina-
lium collegium recipi meruit, sicque virtutum glória stipatus et
optimis erga pátriám et reges suos meritis clarus, ad illustrandam
suam famíliám mullum nominis ac splendoris adiecit. Ille vero ge-
nitor utpote vester pace et bello praestans consilio gravis.et caeteris
laudabilibus animi dotibus rarus, diversis quoque officiorum muniis
in regno lunctus, insigne ubique virtutis et gloriae expetitae de se
edidisse specimen, et quidem posteaquam in primis iuventutis annis
in aula Stephani Báthory regis Polonorum versatus, eidem obse-
quiis gratissimus extitisset, aetate deinde maturiore succedente om-
nibus ingenii ac animi viribus in id incubuisse, ut cumprimis sacrae
regni coronae et inclytae domui nostrae Austriacae summa semper
üde ac sinceritatis constntia et alacritate famulari et inservire pos-
set, variis occasionibus tempore aperti belli, per augustum impera-
torem Romanorum et regem Hungariae Rudolphum secundum feli
éi s memóriáé contra naturalem hostem Christianitatis Turcam gesti
tam in obsidionibus, quam etiam particularibus expeditionibus le-
gationibusque et diversis tractatibus pro virili strenuam operám
navassc perhibetur. Talibus itaque virtutis speciminibus editis me-
ritisque suis ita exigentibus per praefatum imperatorem ac regem
Rudolphum ac divum quondam Mathiam, in sacro Romano imperio
et regno Hungariae eidem succedentem, ad altiores quoque honoris
et dignitatis gradus evectus, et quidem in anno domini millesimo
quingentesimo nonagesimo nono in numerum et ordinem consiliario-
rum, anno vero sexcentesimo quarto supra millesimum pincerna-
rum regalium magister deciaratus, anno millesimo sexcentesimo
sexto iudicis curiae regiae officio condecoratus, postmodum autem
a praelibato imperatore et rege Mathia secundo tam comitatuum
Saarosiensis, Neogradiensis et de Zabolch comitum titulis, quam
officio generális capitaneatus partiumquc regni superiorum insi-
gnitus, in iisdem functionibus strenue, nec laboribus fracto animo
desudans, praeclarum virtutis et ingenii erga pátriám et Christa-
nam rempublicam affectus sui symbolum exhibuit, donec in anno
domini millesimo sexcentesimo decimo sexto publicis regnicolarum
suffragiis in regni palatinum ab eodem eveheretur, in qua quidem
primariae dignitatis functione et officio toto vitae suae tempore ea
fidelitatis studia ipsum praestitisse et exhibuisse constat, qua us-
piam a solerti fidelique et constanti servitore in utroque fortunae
eventu cum perpetua et insigni nominis sui laude expectari oppor-
tet, patriaque et natio Hungarica curam et sollicitudinem in con-
servationem eius asserendamque tranquillitatem ac permansionem
ac ipsa functio ab eo exposcebat. Cum autem virtus perardua ten-
dat, in rebusque adversis magis illa elucescat, posteaquam superio
ribus annis Transylvaniae quondam princeps Gábriel Bethlen no-
civam et clandestinam conspirationem cum perduellibus, tunc iam
in regno Bohemiae et circumiacentibus haereditariis provinciis
nostris grassantibus et desaevientibus foveret, et terna quidem vice
vaüdo cum exercitu Turcarum quoque, infenstissimorum Christiani
nominis hostium auxilio et suppetiis stipatus, ex Transylvania
egressus, ditiones praefatae suae caesareae et regiae maistatis et
consequenter nostras ferro et igni perfide invasisset, multique regni
colarum partim metu perculsi, partim rei novitate pelleeti, leviter
et temere a constantia fideque et fidelitate sacrae regni nostri Hungariae
íunctionibus adhaesissent et contra regem et publicum regni bonum
arma sumpsissent, dictus comes Sigismundus Forgách, avitae
maiorum suorum virtutis constantiae et fortitudinis memor, infracto
et excelso animo pro dignitate et authoritate legitimi regis et do
mini sui observanda nullos labores, sed nec vitae ac suorum im-
pendentia pericula pertimescendo, vei facultatibus expensisque suis
parcendo, bonorum suorum et amplissimarum facultatum etiam
iactura et detrimento prompto et exserto desideratae fidelitatis ct
constantiae exemplo praeluxit. Qui demum, ubi partes officii sui
summa cum laude et nominis sui exaltatione obiret, in servitiis
regni inclytaeque domus nostrae Austriacae obsequio posteris suis
cum maximo sui desiderio ad virtutem sectandam vividum relin-
quens exemplum, anno miliesimo sexcentesimo vigesimo primo
ultimum clausit diem. Quorum laudabilibus vestigiis vos quoque
Adame et Joannes Sigismunde Forgách inhaerere semper contenden-
tes et inde ab adolescentia vestra virtutem sequendam proponen-
tes, spretis vitiorum et desidiae illecebris, laboribus et corporis
exercitus vosmet dedentes, ut sacrae regni nostri Hungariae coro-
nae inclytaeque et augustae domui nostrae Austriacae et per con-
sequens maiestati quoque nostrae summa semper fide ac fidelitatis
constantiaeque zelo et alaeritate complacendique studio inservire
possetis. Hinc in ipsa adolescentia vestra parentum studio et dili
gentia in alias christianitatis ditiones et provincias missi, non so
lum politioribus disciplinis animos exercuistis, verum etiam eos,
qui armis et rerum domi bellique gestarum glória alios praestarent,
iam tum aemulandi cupiditate incensi, imitandos constanter propo-
nendo, inibi versati estis, eo prorsus animo ac proposito honestis
sima consilia secuti, ut olim reipublicae christianae et patriae uni-
versa vitae ratio atque omnia studia vestra accomodata redderen-
tur. Hinc exterarum regionum, statuum et conditionum atque ho-
minum linguas, moresque et consuetudines, quibus diversae natio-
nes uíuntur, cognoscendi desiderio tacti (praesertim vero tu
Adame), vadas peregrinas regiones et loca dissita perlustrastis.
Unde demum post emensas annis iuventutis peregrinationes (ea
quidm spe, quasi ingenio, industria et virtute vestra quoque tan-
quam optimorum patriae civium patriae pristinarum dignitatum
incrementa et vetera sua ornamenta restituenda reputarentur) re-
versi, iactoque in aula praefatae suae caesareae et regiae maiesta-
tis Ferdinandi secundi virtutum vestrarum fundamento, officio cu-
biculariatus insigniti, pluribus annis et postmodum etiam, eadem
maiestate caesarea et regia fato cedente, tu Joannes Sigismunde in
aula nostra, prout etiam in praesentiarum eodem officio fungens,
vos laudabiliter et fideliter gessistis. Porro tu Adame aula egressus,
amore patriae et ab infestationibus perennium Christiani nominis
hostium Turcarum tutandae studjo militari disciplinae te appli-
cando, in praesidio nostro Zeecheniensi, cuius capitaneatu etiam-
num cum laude fungeris, ad omnem occasionem strenuum et cor-
datum ducem, pariter et militem te exhibuisse, multisque et variis
Turcarum excursionibtis reprimendis ac dimicationibus personali-
rer interfuisse teque ibidem strenue et militariter gessisse comper-
tum habemus."
Kézirattár, 2325. fol. lat. a 26—28. lapon. Kiadva: B á r t f a i S z a b ó
László, A Hunt-Paznan nemzetségbeli F o r g á c h - c s a l á d története. Eszter
gom, 1910. a 726—734. lapon.
725. ,
1640.
111. Ferdinánd a Borbély-családnak nemességet és címert
adományoz.
E z armális alapján Borbély György 1724-ben Zemplén vár
726.
1640. ,
111. Ferdinánd Szegedy Andrásnak és gyermekeinek Mihály
nak és Erzsébetnek nemességet és címert adományoz.
a 25/b. lapen. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 39. olda
lon. Scut. 3 spicae et 2 rosae candidae.
727.
1641 augusztus 16. Rcgensburg.
111. Ferdinánd Sipos Tamásnak, feleségének Birilla Anná

nak és fiainak Andrásnak és Tamásnak nemességet és címert
adományoz.
illius viridi campo occupante, in quo quidem ad dextrum scuti latus
2l»
petra sive scopulus trincuspis alte succrevisset, ex opposito vero
integer unicornis naturali suo colore depictus posterioribus pedibus
insistere, cauda contorta, colloque capiilitüs decoro, sursum erecto,
ac lingua rubicunda exerta, cornu quidem ipso supremam scuti par
tém pertingente, dextrorsum conversus ac salienti similis designa-
tus esse conspicitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticu
latam sive apertam, regio diademate, alterum unicornem inguine-
tenus eminentem, alioquin inferiori per omnia conformem profe
rente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lem
niscis, hinc coeruleis et albis, illinc autem rubris et albis sive itidem
argenteis, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, illudque
Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1642 január 4-én Szé-
csényben tartott közgyűlésén.
728.
III. Ferdinánd Bohos Mátyásnak, fiának Jánosnak, testvé

rének Bohos Gergelynek és utóbbi fiainak Mihálynak, Benedek
nek és Istvánnak, nemességüket megerősítve, címert adomáyoz.
illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo, tota corpo-
ris mole arrecta, ore hianti ac lingua
rubicunda exerta, caudaque bifurcata
sursum elevata, posterioribus pedibus
insistere, anteriorum quidem sinistro
ad rapiendum protenso, dextro vero
nudam frameam fortiter compressam
ostentare ac in dextrum scuti latus
conversus esse visitur. Scuto incum
bentem galeam militarem craticula
tam sive apertam, regio diademate,
alterum leonem inguinetenus eminen
tem, alioquin inferiori per omnia si
milem proferente ornatam. A summi
tate autem sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis,
illinc autem candidis et rubris, in
Kihirdettetett Nyitra vármegyének Nyitrán tartott ítélőszé
kén 1643 január 14-én.
F ü g g ő pecséttel. A z oklevél szövegében a címerszerzö fiának J á n o s
nak a neve bele van hamisítva.
729.
III. Ferdinánd Babus Tamásnak, feleségének Thuza Orso

lyának, gyermekeinek Isvánnak és Péternek, továbbá testvéreinek
Albertnek, Gergelynek, Istvánnak, Jánosnak és Mártonnak nemes
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1642 július 15-én Pelső-
Ezzel az armálissal a társcímerszerző Babus János fia Ist
ván, fiaival Jánossal, Istvánnal és Mártonnal, valamint unoka
testvérével Tamás fia János fiával Tamással, nemességét Gömör
megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 27/b. lapon és rövidebben u. ott, a 7/b.
iapon.
730.
1641.
III. Ferdinánd Barla Györgynek és testvéreinek nemességet
731.
1641.
III. Ferdinánd Bartók Andrásnak és fiainak Györgynek és

Zemplin a 13. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 3/b.
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 4. oldalon. Scut.
arbor pini cum sole radiante et 2 alvearia apum.
732.
1641.
III. Ferdinánd P i k a Sebestyénnek és fiainak Menyhértnek és

Ágostonnak nemességet és címert adományoz.
E z armális alapján Sebestyén fia László nemessége Zemplén
megyében igazoltatott.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. -nobilit. com.
E . m.
733.
1641.
III. Ferdinánd Uj Bálintnak nemességet és címert adomá

nyoz.
734.
1641.
III. Ferdinánd Vass Jánosnak és feleségének Sajgó Erzsé

betnek és fiainak Gergelynek és Istvánnak nemességet és címert
adományoz.
1726-ban Ónodi Vass Mihály Zemplénben nemessége bizo
nyítására ezt az armálist bemutatta.
Zemplin a 165/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
735.
1642 ]anuár 10. Bécs.
III. Ferdinánd Kun Balázsnak és fiainak Ferencnek, István

nak, Mihálynak, Miklósnak, Györgynek, Andrásnak és Gergely
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1647 augusztus 23-án
Petneházán tartott közgyűlésén.
Ezt az armálist Kókay György fia Ferenc nemessége igazo
lása céljából Gömör megyében bemutatta.
736.
III. Ferdinánd Javorrek Balázsnak nemességet és címert ado

mányoz.
eius viridi campo occupante, in quo miles albicantis coloris equo
insidere, rubra indutus tunica, nigroque pileo capite tectus, fra-
mea accinctus, altéra manuum equi frenum prehendere, altéra
vero infixum bipenni cruentum caput Turcicum ostentare, atque in
galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, a l
terum militem, inferiori per omnia similem, umbilicotenus proferente
ornatam. A summitate vero seu cono galeae laciniis sive lemniscis,
hinc rubicundis et albis, illinc autem coelestinis ac flavis, in scuti
nantibus."
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat.
737.
III. Ferdinánd Jankovics Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
„Scutum videlicet militare, geminis draconibus extremitates
eius quasi deffensive occupantibus, erectum, cuius aream linea per-
pendicularis, desuper ad imum protensa in duos aequalissimos ac
trine dimensos campos, hinc rubrum, illinc lazureum distinguit,
quorum alterum, rubeum videlicet, quatuor insignes fluvii per trans-
versum distinctim allabentes ac fecundantes decorare, alterum vero,
nempe lasureum, integer fulvus leo, tota mole corporis erectus, ac
ad dextrum scuti latus facie conversus, posterioribus quidem pedi
bus triiugi cuidam monticulo viridi, sinistrum scuti fundum interoc-
cupanti, gradatim innixus, ore patulo, exerta lingua, caudaque b i -
furcata et post tergum efecta, anterioribus vero sinistro romphcae
cuspide in terram defixae insistere, dextro autem obversum fluvio-
rum campum fortiter aprehensum cohibenti similis retardare visi
tur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive aper
tam, regio diademate, inter duas pullatas alas aquilinas expansas
tria tela, sive totidem sagittas Tartaricas, cuspidibus earum in su-
pcrficiem diadematis mediam infixas, secundum ordinem disposi-
tas, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis sive aureis et caeruleis, illinc vero argen
teis et rubeis, in scuti extremitates mixtim sese diffundentibus, scu
tumque ipsum decenter exornantibus.''
A z oklevél szövege az adományt nyert érdemeiről a követ
„ . . . accepimus te adhuc in aetate vix pubere virtutum potius,
quam desidiae ac torporis amore captum, principum virorum famu-
litio addictum, eorundem gratiam ac favorem iam inde mereri con-
tendisse. Unde factum est, ut innatus ille unicuique bonae indoli
sciendi naturális ardor et desiderium in te quoque non contemnen-
dam temperiem sortitum, patriis limitibus circumscribi, aut militari-
bus eiusdem virtutibus et disciplinis exsatiari minimé valens, te in
terras et gentes alienas et primum Moldáviám usque provinciám,
alias ritu, moribus ac militaribus exercitus patriae tuae longe dis-
similllimam proficisci compelleret. Ubi primum ad latus Casparis
Gratiani, eiusdem provinciáé quondam vajvodae satis noti, prome-
rentibus id indole ac virtutibus tuis receptus, non post multos dies,
licet ante multos alios ephebos, id officium iure prioritatis merito
sibi vendicantes, armigeratus praerogativa initiatus, fidelitatis ama
tőr ac sectator,affatim deciaratus es, raro apud eandem gentem exoti-
corum exemplo. In quo quidem futurae promotionis tuae compen-
dio (modo fortuna tuae invidens felicitati vajvodam diutius super-
stitem siisset) quam fidelem, quamque industrium te exhibueris,
cum alias, tum vero maximé turbulento illo Betlemianae insurre-
ctionis tempore, quo perfida Turcarum rabies, in perniciem totius
orbis Christiani evocata, rupto foede, dissimulatorie ferrum, faces
ac summa quaeque moliendo debacchabatur (nisi per eundem vaj
vodam Gratianum, gentilitiae machinationis conscium, divinitus in
apricum deducta ac peculiari quadam rebellione impedita exstitis-
set), rerum eventus postea luculenter declaravit. Ubi nostro prius a
coepto fidelitatis officio descivisti, quam dominó tuo caeso ac eius
dem copiis partim fusis, partim.fugatis, in diram Tartarorum capti-
yitatem incidisses. In qua cum inter alias captivitatis molestias fere
biennio absque usu panis quotidiani plerumque maceratus esses,
tandem solius miserentis Dei beneficio liberatus, versus sinum Con-
stantinopolitaniim üescenderes, per Alexandriam, Magnum Caja-
rum ac Transalpiniam iactatus, iterum in fatalem illám Moldáviám,
nnde abductus tueras, ac tandem in Foloniam postliminio reversus
es, qua tempore magnifici quondam Stanislai Charkousky palatina
tus officio in eodcm regno Poloniae fungentis ut primum apulisti,
ac tutum in patrocinium recipi meruisti quidem, sed neque illic
prospera sine adversis diu tenere potuisti. Üt enim primum tui no
minis ac militiae cum fama incrcbrescere ac per ora hominum voli-
tare coepii, non defuit quidam Tartarus Krimensis Hoszon vocatus,
qui nefariis conceptae contra te invidiae stimulis agitatus, supposi-
tam tuae gloriae multorum expectationem aut penitus exstinguere
cum vita tua, aut indelebiliter offuscare te solo in apertum Martem
ac singulare certamen (si modo, ut speraret, prodire detrectares)
certa fiducia parabat. Sed tantum abest, ut eo quoque vitae discri-
mine contactus, animo, quo semper steteras, concideres, aut tergi-
versare propositamque conditionem subterfugeres, ut potius ea pia
cidé accepta, ancipitem belli fortunam tentares, remque cum parte
adversa viriliter gerens tecum, quem fama audiverat, internecione
sua comprobaret. Fűit hoc inter alia meritorum tuorum apud exte-
ras nationes praeclara facinora ad debitam promotionem conse-
quendam non ultimum argumentum; tu tamen patriae aliorum om-
nium longe charissimae magis quam exterae nationi consciam vir-
tute praestare volens, tempore ac necessitate sic poscente, Mosco-
viam, Danszkam ac impérium nostrum peragrans et ubique data
occasione praeclara relinquens vestigia, tandem in pátriám redux
pervenisti. In qua etiam arrepta prima occassione tantam tui spem
boni civis patriae futuri concitasti, ut e vestigio ad officium capi
taneatus Legradiensis praesidii nostri progenitori nostro desidera-
tissimo per fidedigna testimonia commendari, ac per eundem pro-
moveri merueris. Hic vero quam fidelem, quamque strenuam ope
rám navaveris, tam provinciales, quam opposita Turcarum confinia
cognoverunt, quorum ut antea frequenter excursantem audaciam
repressisti, ita novissime quoque ingentem numerum, Deo bene pro-
pitio, exigua manu, si minus fudisti, saltem egregie confudisti. Nam
cum pene totam insulam Muraköz nosíram in manu sua habere per-
fida Turcarum fiducia non ita pridem sibi persuasisset, ad eiusque
subactionem magnó itinere íerretur, te tempestive in occursum
eunte, ac ponticulo quodam in fluvio Bistrice nuncupato habito per
te triginta circiter equitibus praeoccupato, tamdiu exercitum om-
nem Canisiensem constanter inhibendo refrenasti, donec fidelibus
nostris, comite Nicolao a Zrinio et Joanne Voikovicio, suis copiis
advenientibus, tibique suppetias ferentibus et paganorum íurorem
egregie repressistis et insulam ipsam a subiugatione Turcica fide-
iiter vindicastis. Cuius modernac quoque defensationi tam strenue,
quam vigilanter incumbendo, fidelitatis ac diligentiae tuae in dies
laudabilia facinora reddere non intermittis."
Kihirdettetett a horvát-szlavón rendeknek 1643 június 3-án
Zágrábban tartott gyűlésén.
Kézirattár, 2345. quart. lat. Wenzel Gusztáv oklevélmásolatai,
LXX1I. köt. 8905. sz.
738.
III. Ferdinánd az Orgován-családnak nemességet és címert

adományoz.
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1642 április 21-én Szend-
rőn tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Orgován Dávid nemességét Gömör me
gyében igazolta.
739.
1642 [október 13. Bécs].
III. Ferdinánd Áros Tamásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 3. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címeresleelek, 1832.
III. 15. a 2. oldalon. Insigne: Ursus lanceam tenens.
740.
1642 [november 2.].
III. Ferdinánd Térhess Mihálynak nemességet és címert ado

mányoz.
741.
1642 [november 2.]
III. Ferdinánd Vitányi Gergelynek nemességet és címert ado

mányoz.
742.
III. Ferdinánd Valkay Gergelynek, feleségének Katalinnak

és gyermekeinek Györgynek, Ilonának, Erzsébetnek és Juditnak
Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1643 május 4-én Loson
con tartott itélöszékén.
Ezzel az armálissal Valkay Gergely fia György fia Gáspár
fiai István, János és Gáspár nemességüket Gömör megyében iga
zolták.
743.
1642 [december 10. Bécs].
III. Ferdinánd Tache Gáspárnak és fiainak Tamásnak, J á
nosnak és Gáspárnak nemességet és címert adományoz.
30. lapon, hol a címerszerzők közül egyedül G á s p á r van megemlítve. E . fj.
- Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 42. oldalon. E . m.
744.

III. Ferdinánd Grego Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1643 március 1-én L ő
csén tartott itélöszékén.
Ezzel az armálissal Grego András fia Mihály fia Mihály ne
» Kézirattár, 3729. fol. lat. a 19/b. lapon. Rövidebb alakban u. ott, az
1. lapon, mely szerint ez armálissal Grego Mihály és testvérei nemessé
güket G ö m ö r megyében igazolták.
745.
III. Ferdinánd Hottmar Jánosnak, testvérének Györgynek,

valamint gyermekeinek Györgynek és Máriának nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör megyének 1643 június 2-án Rozsnyó
bányán tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal néhai Hottmar János fia János fia István
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 15. lapon. Rövidebben u. ott, a 10/b.
lapon.
746.
III. Ferdinánd Bedics Jánosnak és testvérének Lukácsnak

Kihirdettetett Gömör megyének 1643 június 2-án Pelsőcön
Ezzel az armálissal Bedics János fia András fia András és
ugyanezen János fia Gergely fia Mihály nemességüket Gömör me
gyében igazolták.
' 747.
1642 december . . . Bécs.
III. Ferdinánd Szabó máskép Kis Miklósnak nemességet és

címert adományoz.
,,Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum
illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo tota corpo-
ris mole arrecta, ore hianti ac lingua rubi
cunda exerta, caudaque bifurcata sursum
elevata ac capite regio diademate redimito,
destentis posterioribus pedibus insistere,
anteriorum dextro capsulam frameae stri-
ctae, sinistro vero ipsam frameam per mé
dium apprehendisse ac in dextrum scuti l a
tus conversus esse visitur. Scuto incumben
apertam, regio diademate, alterum leonem
inguinetenus eminentem, alioquin inferiori
per omnia .similem producente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc quidem flavis et nigris, illinc autem candidis et
rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, illudque
Kihirdettetett U n g vármegyének Nagykaposon tartott itélö
székén 1653 április 28-án.
748.
1642.
III. Ferdinánd Arday Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
2. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. az 1. oldalon.
E. m.
749.
[1642].
III. Ferdinánd Asszonyi Andrásnak nemességet és címert
adományoz.
2. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 2. oldalon. E . m.
750.
1642.
III. Ferdinánd Sebeök Andrásnak, Mártonnak és Jánosnak

Kihirdettetett Abauj vármegyében, melynek erről szóló b i
zonyságlevele Zemplén vármegyében mutattatott be.
a 22. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 39. olda
lon. E . m.
751.
1642.
III. Ferdinánd a Tay-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
1724-ben T a y Jakab, aki Zemplén megyében ezzel az ar
málissal akarta nemességét igazolni, a leszármazás bizonyítására
utasíttatott.
30/b. lapon. E . fj. ,
752.

I. Rákóczy György a félegyházi származású Kozma Lőrinc
nek, feleségének Hodosi Annának és gyermekeinek Gáspárnak és
„Scutum v i d e l i c e t . . . campo sive a r e a . . . integer, l o r i c a . . .
i n d u t u s . . . re ac dextra manu hastam, s[ini]stra vero frenum
e q u i . . . visitur. Supra scutum galea militaris clausa [est] posita,
quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus eleganter
distinctum, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum co
lorum hinc inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1647 június 4-én tartott
közgyűlésén. Beiktattatott Bihar vármegye jegyzőkönyvébe 1730
szeptember 20-án.
E g y s z e r ű , XV111. századi másolat. Eredetije is megvan. Erről lásd
az 1. kötet 173. lapján a C C X C I . számot. Eszerint az eredetin a szöveg
annyira elmosódott, hogy abból a címerleírást nem lehetett rekonstruálni.
Ugylátszik a másolat készítése idején az eredeti szövegét m é g tisztáb
ban lehetett kivenni. (Cz.)
753.
III. Ferdinánd Bartók Istvánnak és testvéreinek Bartók
Andrásnak, Mártonnak és Mihálynak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris erectum, cuius
fundum sive aream inferne viridis quidam campus, usque ad me-
dietatem eiusdem scuti ascendens prae-
grandem formicarum cumulum sive n i -
dum ac praeterea duas naturaliter eífi-
giatas formicas nigras singula ova sua,
spem videlicet ulterioris vitae ipsarum,
ad dextram scuti partém transversim
tendendo gestantes referens, superne
vero auro insignis, secundum ordinem
collocatarum radiantiumque stellarum
trias occupare a c . . . are conspicitur.
craticulatam sive apertam, regio diade
mate, dextrum hominis brachium ab
ipsis pene scapulis recitum,rubraque tuni-
cae manica indutum, ramum palmarum
virentem ac in septem fólia divisum et obliquatum, digitis infra mé
dium comprimentibus, ex opposito proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coe
ruleis, illinc vero candidis ac rubicundis, in scuti extremitates sese
Somorján tartott közgyűlésén. ,
F ü g g ő pecséttel. Megvan egyszerű, XVIII. századi másolatban is.
754.
1643 november 22. Gyulafehérvár.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Cseherdfalvi Miklós
máskép Kissólymosi Ferencnek, a fejedelmi udvar futárjának és
fiának Györgynek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coe
lestini coloris, cuius fundum corona
aurea, gemmis atque unionibus exi-
mie intextum (így!) petit, ex qua bra
chium humánum humerotenus resectum,
ensem evaginatum, sanguine tinctum,
sursum porrectum emergere et tenere
visitur. Scuto incumbit galea militaris
clausa, quam contegit diadema regi
um, inferiori per omnia simile, ex cono
vero galeae teniae sive lemnisci vario
rum colorum hinc inde defluentes,
utrasque oras sive margines ipsius
A címerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzsbeli ko
rona zöld halomra van helyezve. A takarók színe jobbról vörös
arany, balról kék-ezüst.
A z oklevél elmondja, hogy a címerszerző érdekében V a r -
gyasi Dániel János udvarhelyszéki vicekapitány járt közbe, és
hogy őt a fejedelem már 1635-ben az udvarhelyszéki szabad szé
kelyek lustrájánál a katonáskodó személyek, mégpedig a lófők
közé sorozta.
Függő pecséttel.
755.
1643.
III. Ferdinánd Bábás Pálnak és Györgynek nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1643 június 16-án Pelső-
A kihirdetésről szóló jegyzőkönyvi bejegyzésre hivatkozva
igazolták Gömör vármegyében nemességüket Bábás Pál és unoka
testvére Gáspár.
756.
1643.
III. Ferdinánd az Ecsedy(?)-családnak nemességet és cí
mert adományoz.
1724-ben Zemplén megye a Cselejben lakozó Ecsedy A n d
rást a bemutatott, gyanúsnak és javítottnak talált armális miatt
a nemességgel való további éléstől eltiltotta; 1726-ban ez ügyben
vizsgálatot indított és 1748-ban e szerfelett gyanúsnak talált ne
messég ügyében a helytartótanácsnak előterjesztést tett.
6/b. lapon. E . fj.
757.
1643. •
III. Ferdinánd Szenczy Jánosnak és fiainak Miklósnak és
Bálintnak nemességet és címert adományoz.
E z armális alapján 1724-ben Zemplén megyében Szenczy
Mihály nemessége elismertetett.
Gryphus frameam vibrans.
758.
1643.
III. Ferdinánd Újhelyi Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
759.
1644 október 10. . . .
III. Ferdinánd Hainrich Jánosnak és fiainak Györgynek és
Sámuelnek nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Pozsony vármegyében 1647-ben.
A z adományozás és kihirdetés tényét Pozsony vármegyének
1833 augusztus 26-án Heinrich Ferenc részére kiadott s ugyan
ezen év október 29-én Zólyom vármegyében, majd 1837 szeptem
ber 4-én Pest vármegyében kihirdetett nemesi bizonyságlevele
említi.
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat. *
760.
III. Ferdinánd Benkovics Lukácsnak, a Pálffy András pa
rancsnoksága alatt álló lovasezred ductorának, feleségének
Rasocz Dorottyának és unokatestvéreinek Benkovics JakabnaK,
Simonnak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, in quo integer fulvus leo, distentis
posterioribus pedibus, cauda bifurcata et ad tergum elevata, ore
hiante, lingua rubicunda exerta designatus, erecte stare et anterio
rum pedum dextro nudum gladium in vola fortiter correptum
vibrare, sinistro vero ad rapiendum protenso et ad dextrum scuti
latus conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam milita
rem craticulatam seu apertam, regio diademate, brachium humá
num cataphractum et nudum itidem acinacem vibrans inter duas
alas aquilinas, hinc rubro et candido, illinc vero flavo et coeruleo
coloribus discriminatas proferente ornatam. A summitate yíro sive
vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus,
illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Mosón vármegyének 1646 február 20-án tar
E g y s z e r ű , X X . századi másolat, a címerkép fekete rajzával.
761.
1645 szeptember 15. Linz.
III. Ferdinánd Versis Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Az adományozás tényét Versis János nemesség- és címer
kérő folyamodványában találjuk, a fenti
napon kelt engedélyezési záradékban. A
folyamodványra festett címer kék mező
ben zöld hármas halmon ágaskodó, jobb
felé fordult kétfarkú arany oroszlánt á b
rázol, mely kinyújtott mellső jobb lábá
ban egyenes kardot tart, hegyére tűzött,
levágott török fejjel. A pajzsra illesztett,
mindkét oldalon kék-arany takarókkal
ékesített rostélysisak dísze a pajzsbeli
alak növekvőn.
Eredeti, papiron.
762.
1645. okóber 5. Gyalu.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Keölcsei Pálnak és

feleségének Zenzi Orsolyának, valamint meg nem nevezett fiai
nak és leányainak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare aurei coloris, in cuius campo seu
area grus vigilans, naturali suo co
lore depicta, altero pede elevato
lapillum quendam comprimens,
rostro autem pennám seu calamum
scribentis tenere conspicitur. Super
scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema re
gium, gemmis unionibusque decen
ter exornatum. Ex cono vero ga
leae teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes, u-
trasqűe oras sive margines ipsius
scuti pulcherrime ambiunt et ex
ornant."
F ü g g ő pecsétje elveszett. Gyulagyarmati Bereczky László kir. j á r á s
bírósági elnök letétje.
763.
1645 december 11. Linz.
III. Ferdinánd Pataky Mátyásnak és testvérének Györgynek

„Scutum videlicet erectum coelestini co
loris, militare, fundum eius viridi occupante
campo, in quo integer leo fulvus, divari-
catibus posterioribus pedibus, bifurcata cauda
supra dorsum elevata, ore hianti, lingua-
que exerta rubicunda, anteriorum vero pe
dum dextro evaginatum gladium copulote-
nus comprehensum ferventer vibrare, s i
nistro ad rapiendum protenso, tota corpo-
ris mole erecte stare, ac in dextram scuti
partém conversus esse cernitur. Scuto incum
bentem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, virum rubra indutum tunica, aperto ca
pite, manuum dextra nudam bipennem cum infixo Turcio capite,
sanguinem adhuc stillanti, sinistra vero vaginám intertenentem,
umbilicotenus proferente ornatam. A summitate vero sive cono ga
leae laciniis seu lemniscis, hinc albis et rubicundis, illinc autem
flavis et coelestinis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scu
E z armális alapján 1724-ben Pataky János nemességét
Zemplén megyében igazolta.
Kihirdettetett Esztergom vármegyének 1646 április 10-én az
újvári várban tartott közgyűlésen.
Zemplén megye 1732 m á r c i u s 29-én ülaszliszkán kelt hiteles m á
solatának ugyanazon megye levéltárnoka által 1818 június 15-én kiadott
hiteles másolata. Megvan az eredeti címerkérö folyamodvány is, festett
címerképpel, kir. concessioval. Itt a takarók színe az a r m á l i s címerleírá
sától eltéröleg jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. — Lásd még: Kéz
irattár. 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Zemplin.
a 108/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 18/b.
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 35. oldalon. Scut.
leo gladium tenens.
764.
1645.
III. Ferdinánd a Kotha-családnak nemességet és címert

adományoz.
1724-ben Kotha György ez armális és leszármazásának k i
mutatása alapján Zemplénmegye nemesei sorába fölvétetett.
1832. III. 15. a 26. oldalon. E . m.
765.
1645.
III. Ferdinánd Lakatos Györgynek, Pálnak és Istvánnak ne

Zemplin. a 77. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, fol. hung. a 13/b.
766.
1646 január 31. Fogaras vára.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Szathmár-Némethi

máskép Gyulafejérvári Gyulai Istvánnak és testvérének Márton
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius Campo

sive area monocerus seu unicornis ex corona quadam umbilicote-
nus erectus emergere ac a parte iuguli ad thoracem versus sagitta
transfixus esse cernitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus decen
ter variegatum et exornatum, a summitate vero galeae teniae sive
Az oklevél megemlíti, hogy a nemességadományozás
Keresdi Bethlen Ferenc alsófejérmegyei főispán, főudvarmester,
Brenhidai Huszár Mátyás küküllőmegyei főispán, főlovászmester,
a marosi székelyszék főbírája és Batyoki Szénás Péter az erdé
lyi fiskális javak prefectusa, a tizedek viceárendátora és ítélő
táblai ülnök közbenjárására történt.
Kihirdettetett Alsó-Fejér megyének Gyulafehérvárott tartott
közgyűlésén 1647 február 19-én.
767.
1646 március 21. Gyulafehérvár.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Kissólymosi Mátéfy

Balázsnak, Keresdi Bethlen István Alsó-Fejér megyei főispán és
ítélőtáblai ülnök keresdi provisorának, feleségének Roffay Már
tának és gyermekeinek Istvánnak, Jánosnak és Péternek, nemes
ségét megerősítve, címert adományoz.
sive area ursus quidam naturali colore
depictus, posterioribus pedibus insistens,
ore hianti, anteriorum ambobus pedibus
lanceam cuspidatam ad modum digladia-
torum versare cernitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam
contegit diadema regium, gemmis et uni
onibus decenter exornatum, ex cono vero
galeae teniae sive lemnisci variorum co
lorum hinc inde deffluentes, utrasque
oras sive margines ipsius scuti pulcher
Kihirdettetett a székely székeknek Homoródszentpálon tar
tott közgyűlésén 1646 július 22-én.
768.
1646 május 6. Linz.
III. Ferdinánd Losiczky Mártonnak nemességet és címert

adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, fundum eius viridi
triiugi monticulo interoccupante, supra quem duo leones, prae-
stanti mole erecti, hilarique obtutu sese invicem respectantes, regio
diademate ornati, faucibus patulis, linguis rubicundis exertis, cau-
dis supra dorsum erectis, posterioribus pedibus insistentes firmiter
astare, anterioribus vero cor, mediotenus lilia alba, viriditate inter-
micante, producens tenere visuntur. Scuto incumbentem galeam
militarem apertam, regio diademate, oeculum (oculum?) apertum,
radiis solaribus conspicuum proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc rubris et albis, illinc
autem coeruleis et candidis, in scuti extremitatem sese passim dif
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1647 április 30-án Nyitrán
Kézirattár, 1056. fol. lat. az 55—59. lapon; röviden megemlítve u. ott,
2513. fol. lat. a 9/b. lapon, mely szerint az armálissal Losiczky máskép
Baján Ferenc nemességét 1725-ben S á r o s megyében igazolta.
769.
1646 szeptember 28. Pozsony.

III. Ferdinánd Szabados Kristófnak és unokaöccsének Pál
„Scutum videlicet militare erectum rubicundi coloris, fundum
eius viridi campo occupante, in quo miles ferrea indutus lorica,
manuiim dextra evaginatam frameam capulotenus ferociter com-
pressam vibrare, totaque corporis mole erecte stare ac in dextram
scuti partém conversus esse conspicitur. Scuto incumbentem ga
leam militarem craticulatam [sive apertam], regio diademate, alte
rum militem lorica similiter tectum cristaque decorum, manu dextra
nudam bipennem capulotenus comprehensam cum infixo capite
Turcico cydari tecto, laeva vero racemum seu botrum intertenen-
tem, inguinetenus proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc candidis et coelestinis, illinc
autem albis et rubicundis, in scuti extremitates sese diffundentibus,
scutum vero ipsumque (így!) decenter exornantibus."
Kihirdettetett Zaránd vármegyének 1649 január 9-én Boros
jenőn tartott pecsételő székén.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Eredetije a család tulajdonában
Gyulán.
770.
1646 [október 2. Pozsony].
III. Ferdinánd Hurka máskép Gyöngyössy Istvánnak és M i k

lósnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében [1647-ben].
Zemplin. az 54/b. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 10. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 21. oldalon,
hol csak a név van fölemlítve.
Siebmacher, Supplementband, 67. 41. t.
771.
1646 október 5. Pozsony.
III. Ferdinánd Szentkereszty Jánosnak és gyermekeinek
Jónásnak, Andrásnak, Jánosnak, Mártonnak, Dorottyának és
Zsuzsannának nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Túróc vármegyének 1647 február 1-én Szent
mártonban tartott közgyűlésén és február 21-én Gömör megyében.
Ezzel az armálissal Szentkereszty János nemességét Gömör
megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 15. lapon és rövidebben u. ott, a 10.
lapon.
772.
III. Ferdinánd a Body-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Gömör megyének 1647 november 4-én Pelső-
cön tartott pecsételőszékén.
Ezzel az armálissal Body Barnabás fia Mátyás fia István és
fiai Pál, László és Mátyás nemességüket Gömör megyében iga
zolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 36. lapon és u. ott, a 4. lapon, mely sze
rint a címerszerzők Boldi P á l és testvérei B a r n a b á s és Miklós, azonkívül
megemlíttetik, hogy ezzel az armálissal Boldi István is igazolta nemes
ségét Gömör megyében.
773.
III. Ferdinánd Eperjessy Jánosnak, feleségének Pribék M a r

gitnak, gyermekeinek Istvánnak, Jánosnak, Gergelynek, Ilonának
és Zsuzsannának, testvérének Eperjessy Tamásnak és anyai
unokatestvérének Asztalos Jánosnak nemességet és címert
adományoz.
illius viridi campo occupante, pyramidali forma assurgente area
scuti rubicundi coloris, in qua lupus integer, divaricatis posteriroi-
bus pedibus, cauda supra dorsum elevata, erectis auribus, ore hianti,
anterioribus pedibus malleum intertenere, naturali colore effigiatus,
atque in dextram scuti partém conversus esse cernitur, in angulis
scuti superioribus hinc stella, illinc luna micantibus. Scuto incum
bentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diade
mate, masculum rubicunda indutum tunica, flavo praecinctum cin-
gulo, nigro pileo capite tecto, praelongis mistacibus nigris, ternas
spicas triticeas manu dextra intertenentem, sinistra lateri applicata
proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coelestinis, illinc autem albis et rubicundis,
in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decen
ter exornantibus."
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1647 március 12-én
774.
III. Ferdinánd Lőrinczy Lőrincnek, feleségének Moticska

Katalinnak és fiának Ádámnak nemességet és címert adományoz.
1721 február 27-én Komáromban kiállított bizonyságieveiéből
értesülésünk, mely szerint Lőrinczy Mária özvegy Farkas Jánosné
és utódai III. Ferdinándnak fenti, 1647 május 28-án Nyitra vár
megye közgyűlésén kihirdetett címereslevele és Vágújhely váro
sának 1721 április 18-án kelt, a leszármazást igazoló bizonyság
levele alapján Komárom vármegye nemesei sorába felvétettek.
Kézirattár, 1032. fol. lat. a205—206. lapon. Vágújhely v á r o s bizony
ságlevele ugyanott, a 206—208. lapon.
775.
III. Ferdinánd Kardos Barabásnak nemességet cs címert
adományoz.
Kihirdettetett 1648 február 10-én Pelsőcön.
776.
1646 [december 20. Pozsony].
III. Ferdinánd Kerekes Istánnak, gyermekeinek Jánosnak és
Erzsébetnek és testvérének Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
E z armális alapján Kerekes László és János 1724-ben
Zemplén megye nemesei sorába felvétettek.
a 12. lapon. E . fj. és a 24. oldalon. Scut. gryphus flavus dextro pede fra
meam, sinistro lucium tenens.
Siebmacher, 301. 1. 226 t. I.

|
777.
1646.
III. Ferdinánd a Disznós-családnak nemességet és címert
adományoz.
Ezt az armálist Disznós János 1725-ben nemessége igazo
lása céljából Zemplén megyében felmutatta.
778.
1646.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Borosjenöi Rácz Pé

ternek nemességet és címert adományoz.
Kihirdetett Zemplén megyében.
Zemplin. a 119. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung
a 20/b. lapon. E . fj. —• Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 36. olda
lon. Scut. cokimba petrae insidens, viridem olivae ramum tenens.
779.
1646.
III. Ferdinánd Virágh Farkasnak és társainak nemességet

A z adományozás tényét Nyitra vármegye 1769 március 8-i
közgyűlésén megtartott nemesi vizsgálatról szóló irat tartotta
fenn, mely szerint Virágh János és György nemességük igazo
lása kapcsán arra hivatkoztak, hogy ők az 1646-ban III. Ferdi-
nándtól társszerzőként armálist nyert Virágh Farkastól szár
maznak le.
780.
1647 elötí.
III. Ferdinánd a Pap-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Gömör megyében. A kihirdetésről szóló, no
vember 4-én kelt bizonyságlevelet Pap Pál nemessége bizonyí
tása céljából Gömör megyében újra bemutatta.
781.
1647 január 2. Várad vára.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Kálmán Miklósnak,

az aranyi birtok provisorának és fiainak Gábornak és Péternek
sive area super cespite quodam viridi grus pennis naturalibus
depicta, collo sursum erecto ac sagitta
in medio a tergo transfixo, altero pe
dum super cespite stare, altero vero
sursum elevato lapillum unguibus
aduncatis singulare vigilantiae suae
symbolum tenere conspicitur. Supra
scutum galea militaris clausa est po
sita, quam contegit diadema regium,
gemmis et unionibus eleganter orna
tum, ex cono vero galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde
diffluentes, utrasque oras seu margines
A z oklevél megemlíti, hogy a címerszerző Arany városból
származik, és hogy Ráthóthi Gyulafi Borbálának, előbb Kapi
András, jelenleg pedig Nagybarcsai Barcsai Zsigmond közép
szolnoki főispán feleségének szolgálatában, annak aranyi bir
tokán tartózkodik.
Kihirdettetett Hunyad vármegyének Bácsiban tartott köz
gyűlésén 1647 május 22-én és Zaránd vármegye közgyűlésén
1647 július 1-én.
F ű g g ö pecsét töredékeivel.
782.
III. Ferdinánd Csehik Jánosnak, fiának Istvánnak és test

vérének Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1647 április 28-án Rozsnyón.
Ezzel az armálissal Csehik János nemességét Qömör me
gyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol lat. a 9/b. lapon.
783.

III. Ferdinánd Vigh Jánosnak, Mátyásnak és fiainak M i
hálynak és Györgynek nemességet és címert adományoz.
A z adományozás tényét Szabolcs vármegyének 1742 de
cember 1-én Nagykálióban kelt, Vigh János részére kiadott
nemesi bizonyítványa őrizte meg számunkra, mely szerint neve
zett V i g h János nemességét III. Ferdinándnak fenti napon kelt
és Sáros megyének 1649 december 15-én Eperjesen tartott
ítélőszékén kihirdetett armálisával igazolta és leszármazását
a nemességet szerző családból bizonyította.
Kézirattár, 2325. fol. lat. a 85. lapon és 2540. fol. lat. a 22. lapon.
784.
1647 [február 19. Pozsony].

III. Ferdinánd N a g y Miklósnak, Pálnak és Jánosnak ne
785.
/6*47 március 25. Pozsony.

III. Ferdinánd Komáromi Kados Miklósnak, feleségének
Zsuzsannának, leányának Erzsébetnek és apósának Tolnai Végh
Gergelynek nemességet és cimert adományoz.
eiusdem viridi spatioso campo occupante, super quo vir militaris,
rubra tunica, albis caligis, flavis cothurnis indutus, rubroque pileo
capite tecto, sinistra lateri innixa, dextra vero frameam vibrare
visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam, regio
diademate, ex eoque aquilam nigro suo colore effigiatam, alis ex
pansis proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae la
ciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et
rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1647 szeptember 30-
án Révkomáromban tartott közgyűlésén.
786.
III. Ferdinánd Bakos Mátyásnak, feleségének Imre Borbá
lának, gyermekeinek Bakos Jánosnak, Zsuzsannának és Annának
és testvérének Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1650 január 11-én P e l -
sőcön tartott itélöszékén.
Ezzel az armálissal Bakos Máté fia János és Márton
787.
1647 június 3. Pozsony.
III. Ferdinánd Dobranich Mátyásnak és testvérének János
illius viridi campo occupante, in quo lupus integer, divaricatis
posterioribus pedibus, cauda supra
dorsum elevata, ore hianti, anteriorum
pedum dextro evaginatam frameam,
capulotenus comprehensam intertenere,
sinistro ad rapiendum protenso, natu
rali colore effigiatus, tota corporis
mole erecte stare ac in dextram scuti
partém conversus esse cernitur. Scuto
incumbentem galeam militarem crati
mate, virum militarem, rubra indutum
tunica, albo cingulo framea lateri alli-
gata, hirsuta rufa bárba, praelongis
mistacibus, capite pileo tectus, aquilina
trifida erista decenter ornato, manuum
dextra sceptrum intertenentem, sinistra lateri applicata proferente
hinc flavis et coelestinis, illinc autem albis et rubicundis, in scuti
ornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének Szentmiklóson tartott
közgyűlésén 1647 október 1-én.
788.
1647 június 7. Pozsony.
III. Ferdinánd Regis Istvánnak, feleségének Cothurnary
Zsófiának, gyermekeinek Mihálynak és Annának, testvérének
Ferencnek és Mózesnek, továbbá sógora fiának Benkő György
eius viridi campo occupante, in quo regium diadema et brachium
humánum, viridi tectum manica, evagi-
natum gladium capulotenus conipre-
hensum intertenere cernitur, hinc lunae
hemispherio, illinc stella collucentibus.
apertam, regio diademate, alterum bra
chium humánum priori per omnia con-
forme proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lem
niscis, hinc flavis et coelestinis, illinc
autem albis et rubicundis, in scuti extre
mitates sese diffundentibus, scutumque
közgyűlésén 1648 június 23-án.
Függő pecséttel.
789.
1647 szeptember 28. Gyalu vára.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Lugosi Pászkota J á

nosnak és fiainak Mártonnak és Jánosnak nemességet és címert
adományoz.
„Scutfum videlicet mjilitare coelestini colo[ris ] gryphus
naturali s[uo colore effigiatus pejdum duas sagittas, altero
vero gladium evaginatum sursum
porrectum, capite Turcico trans-
íixum tenere conspicitur. Supra
scutum galea militaris clausa
est [posita, quam contegit diadema
regium gemjmis unionib[usque de-
centjer ornatum, ex c[ono] vero
galeae teniae sive lemnisci variorum
colorum hinc inde defluentes,
utrasque oras seu margines ipsius
scuti pulcherrime ambiunt et ex
ornant."
A címereslevél szövege több helyen, így különösen a címer-
leírásnál ki van szakadva és elrongyolódva. A fakult és elmosó
dott címerkép egyenesen álló pajzs kék mezejében balrafordult
arany griffet ábrázol, mely kinyújtott mellső jobb lábában két
egymást keresztező nyilat, baljában hegyére tűzött török fejjel
kivont kardot tart. A takarók színei elmosódottak; kivehető
azonban, hogy jobbról vörös-arany, balról kék-arany színűek.
Függő pecséttel.
790.
1647 december 31. Sárospatak.

I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Virginás Izsáknak
campo sive area super cespite viridi miles quidam albo insidens
equo, phaleris caeterisque militaribus instrumentis exornato, T a r -
tarum, qui item equo insidet subrufo, ex adverso ipsi o p p o s i t u m . . .
arcus telo a d v e r s u m se tendentem ictu sclopeti equo deturbasse
visitur. S c u t o i n c u m b i t galea militaris, quam contegit diadema
regium, gemmis unionibusque pretiosis v a r i e g a t u m , ex quo alae
duae aquilinae utrinque expansae, intermedio ense sursum por-
recto capitique T a r t a r i c o infixo supereminent. E x cono vero galeae
teniae seu lemnisci v a r i o r u m c o l o r u m hinc inde defluentes, utrasque
oras seu margines ipsius scuti p u l c h e r r i m e ambiunt et exornant."
Az oklevél a cíinerszerzöröl a következőkép emlékezik meg:
„ intelligentes strenuum lsacum V i r g i n a s ex libera civi-

tate nostra Cassoviensi, parentibusque liberis, privilegio civitatis
gaudentibus o r i u n d u m extitisse, qui c u m in puerili adhuc aetate
sua, utrisque parentibus orbatus, ac haereditatibus universisque
bonis in eadem civitate nostra existentibus per ignis v o r a g i n e m p r i -
vatus fuisset, neque q u o s p i a m in illa orbitate habuisset fautores,
coactus fűit servitio a l i o r u m , licet a d h u c inhabili se dedere et m a n -
cipare. U b i vero per p r o v i d e n t i a m d i v i n a m in tantum succrevisset,
ut a r m a v i b r a n d o et militiam exercendo p a r h a b e r i potuisset, in
n u m e r u m militum n o s t r o r u m c a m p e s t r i u m c o o p t a n d o , in illo etiam
m e m o r a b i l i conflictu a d o p p i d u m S z a l o n t a c u m T h u r c a commisso
manus cum hoste strenue conseruit. Illa quoque conditione tandem
posthabita lateri egregii Francisci Pasztohi de Varad, literarum
secretiorum conservatoris nostri, t a n q u a m c o g n a t i sui adhaesit, cui
etiam rebus et negotiis fidei suae per e u n d e m c o m m i s s i s fidelem et
constantem locando servitutis suae o p e r á m , non diffidimus, quin
in subsequentium etiam t e m p o r u m occasiones pari sua fidelitate
g r a t i a m et benignitatem n o s t r a m p r i n c i p a l e m promereri contendat."
kihirdettetett Bihar vármegyének 1648 július 23-án Vára

d o n tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecséttel, a címerkép helye üres.
791.
1647.
III. Ferdinánd Kelemen ü y ö r g y n e k , Istvánnak és András
nak n e m e s s é g e t é s c í m e r t adományoz.

Zemplin. a 66. lapon. E g y s z e r ű bejegyés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 11/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 24. olda
lon. Scut. tinicornis ad saliendum protensus.
792.

III. Ferdinánd Radics Mártonnak, feleségének Kálmán K a
talinnak és gyermekeinek Andrásnak, Istvánnak, Györgynek,
Erzsébetnek és Ilonának nemességet és címert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in cuius medio sive collis iugo
aurea corona effigiata esse, superne vero brachium humánum
cataphracta cinctum ternas spicas triticeas, iusto ab invicem inter-
vallo distinctas tenere visitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, itidem brachium
humánum inferiori per omnia conforme producente ornatam. A sum
mitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc aureis et
coeruleis, illinc vero argenteis et rubris, in scuti extremitates sese
piacidé diffundentibus, illudque decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1648 június 15-én
Szent-Miklóson tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 69—71. lapon. Röviden megemlítve u. ott,
2513. fol. lat. a 4. lapon január 4-i kelettel s azzal a megjegyzéssel, hogy
az armálist a család tagjai nemességük igazolása végett 1725-ben S á r o s
megyében bemutatták.
793.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Dekuczián Lászlónak,

könnyű fegyverzetű vitézének nemességet és címert adományoz.
sive area homo pharetratus, arcus nervum tribus iaculis impositis
tendere et iam iam in hostem emittere visitur. Supra scutum galea
et unionibus decenter ornatum, ex cono vero galeae teniae sive
lemnisci variorum colorum hinc inde diffluentes, utrasque oras seu
A z oklevél fölemlíti, hogy a nemesítés Kemény János alsó
fejérmegyei főispán, fogarasi kapitány, a fejedelem seregének
fővezére stb. ajánlatára történt.
F ü g g ő pecséttel, a címerkép helye üres.
794.
III. Ferdinánd Horváth máskép Margavich Györgynek, fele

ségének Geregye Katalinnak és gyermekeinek Istvánnak, János
nak, Orsolyának és Margitnak nemességet és címert adományoz.
illius latepatenti viridi campo occupante, super quo integer cygnus
naturali suo colore effigiatus erecte
stare ac collotenus sagitta transfixus
ad dextrum scuti latus conversus esse
visitur. Scuto incumbentem galeam mi
litarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, alterum cygnum,
priori per omnia similem proferente
galeae laciniis seu lemniscis, hinc
flavis et coeruleis, illinc autem canditis
et rubris, in scuti extremitates sese
piacidé diffundentibus, illudque ipsum
Kihirdettetett Vas vármegyének Szombathelyen tartott köz
gyűlésén 1648 augusztus 24-én.
Hiteles másolat a XVII—XVIII. századból, festett címerképpel, hár
tyán. A hitelesítési záradék teljesen el van kopva, csak egyes szavak ve
hetők ki. K i és mikor hitelesítette a másolatot, nem állapítható meg.
795.
1648 július 12. Deés.
I. Rákóczy György erdélyi fejedelem Ambrus Györgynek és
fiainak Istvánnak, Jánosnak, Mátyásnak és Tamásnak nemessé
sive areae fundo ex corona quadam aurea leo naturali colore de
pictus, mediotenus emergens, pedibus anterioribus aliquot flores
lilii candidi tenere, supra scutum vero galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema regium, gemmis unionibusque de
center ornatum, ex quo rursus leo priori similis exurgens, uno pedum
anteriorum lilia similiter, altero vero palmam virentem elevare
conspicitur; ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum co-
lórum hinc inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti
A z oklevél a címerszerzőről megemlíti, hogy Békés várme
gyének Vésze községében lakott, ahonnan a törökök támadásai
elöl költözött át Várad közelébe, s hogy Szalontai Nyíri Ambrus
jobbágya volt, akitől bizonyos pénzösszeg lefizetése ellenében
megváltotta magát. A fejedelemnél Váradi Virginás István, a fe
jedelem magyarországi birtokainak kormányzója járt közbe ér
dekében.
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1649 április 27-én Vára
don tartott itélöszékén.
796.
III. Ferdinánd Kismarton városnak címert adományoz.

„Scutum nimirum rubei coloris, in cuius inferiori parte turris,
per eamque ampla porta cum craticulata pensili clausula pátere,
ipsi vero turri nigra aquila, expansis alis, rostroque sive ore patulo
et lingua exerta effigiata, utrisque pedibus insistere, atque in pe-
ctore initialem litteram nominis nostri F. cum numero ternario III.
gestare et ostentare visuntur."
Kézirattar, 2230. fol. lat. 1. köt. a 427—429. lapon, é s u. ott, 2337.
lol. lat. II. köt. a 193. és kk. lapokon, továbbá u. ott, 188. quart lat. a 161.
lapon.
' 797.

III. Ferdinánd Kőszeg városát szabad királyi városnak nyil
vánítja és részére pecsétet adományoz.
„...sigillum unam turrim, in cuius summitate angelus, expansis
alis effigiatus stare visitur et utrinque angelos superiori similes
repraesentans..."
Kézirattár, 2337. fol. lat. II. köt. a 130—131. lapon, és u. ott, 188.
quart. lat. a 145—146. lapon.
798.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Támaszi Erdélyi A n d

rásnak, Jánosnak és Györgynek nemességet és címert adomá
nyoz.
Kihirdettetett Zaránd vármegyének 1649 június 11-én tartott
közgyűlésén.
Heves és Küisö-Szolnok vármegyének 1811 március 5-én Egerben
kelt, eredeti nemesi bizonyságlevele Erdélyi T a m á s és gyermekei részére
az 1773-ban S z a t m á r vármegyétől az ö és testvérei részére kiadott nemesi
bizonyságlevél alapján. — L á s d még: Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench.
actor. privileg. nobilit. com. Zemplin. a 40/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés.
— U . ott, 1331. fol. hung. a 7. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek,
1832. III. 15. a 14. oldalon Scut. brachium cataphract. pugionem tenens.
799.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Gyulafejérvári M a -

russi Andrásnak, feleségének Kerekes Annának és fiuknak
Györgynek, régi nemességüket megújítva, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare coelestini coloris, in cuius area co

rona regia est deposita, gemmis ac unionibus ornata, ex qua dimi
dius leo exurgens, cauda trirami elevata, ore hiante, lingua rubi
cunda exerta, anterioribus pedibus levő protenso, dextro autem
bipennem nudum, sursum vibratum fortiter tenere visitur. Supra
scutum galea militaris aperta est posita, quam contegit diadema
regium, inferiori simile, ex quo hasta inter duas alas aquilinas velis
dependentibus eminet. E x cono vero galeae laciniae sive lemnisci
variorum colorum, a dextra aurei et coelestini, a sinistra vero par
tibus rubri et albi, utrinque defluentes, oras seu margines ipsius
Kihirdettetett a három székely széknek 1649 január 23-ra

Gyulafehérvárra hirdetett gyűlésén és Alsó-Fejér megyének
Nagyenyeden tartott Ítélőszékén 1649 június 9-én.
800.
1648.
III. Ferdinánd Balogh Andrásnak, feleségének Disznós Zsó

fiának, fiainak Mihálynak és Györgynek, testvérének Mártonnak,
utóbbi feleségének Egyed Katalinnak és fiuknak Andrásnak ne
1832. ül. 15. a 3. oldalon. Ins. candida columba, olivae ramum portans,
triiugi monticulo insistens.
801.
1648.
III. Ferdinánd Balogh Istvánnak és Jánosnak nemességet és

címert adományoz.
1832. III. 15. a 3. oldalon, ahol megemlíttetik, hogy 1724-ben Tállyai B a
logh J á n o s és István, valamint A n d r á s ezt az armálist mutatták be nemes
ségük i g a z o l á s á r a Zemplén megyében.
802.
1648.
III. Ferdinánd Balogh Andrásnak, feleségének Disznós Zsó-
nosnak és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
lon. Uvae racemi inter duas albas rosas.
803.
1648.
III. Ferdinánd M a k a y Andrásnak, fiának Andrásnak és test

véreinek Jánosnak és Mihályak nemességet és címert adományoz.
804.
1648.
111. Ferdinánd N a g y Ferencnek, Mátyásnak, Jánosnak, G e i -

gelynek és Györgynek nemességet és címert adományoz.
805.
1648 .... Bécs.
III. Ferdinánd Egyházasfalvi N a g y Istvánnak, feleségének

Tóth Katalinnak, gyermekeinek Istvánnak, Mihálynak és Anná
nak, valamint atyai unokatestvéreinek Györgynek, Jakabnak és
Pálnak nemességet és címert adományoz.
A z adományozás megtörténtét Pozsony vármegyének 1649
február 6-án Szempcen kelt bizonyságleveléböl tudjuk meg, mely
szerint III. Ferdinánd e címereslevele a vármegye közgyűlésén
kihirdettetett és nevezettek a vármegye nemesei sorába felvé
tettek.
E g y s z e r ű , XVIII. sz. másolat.
806.
1648.
III. Ferdinánd Tavész Istvánnak és fiának Andrásnak ne

E . m. U . ott a 18. oldalon megemlíttetik, hogy ezt az armálist 1724-ben
Györffy helyesebben T a v é s z Mihály nemessége igazolása végett Zemplén
megyében felmutatta.
807.
1649 előtt.
III. Ferdinánd a Drak- máskép Osvald-családnak nemes
Kihirdettetett Abaúj megyében. A kihirdetésről 1649 július
12-én Kassán kelt bizonyságlevelet Drak máskép Osvald János,
Péter és István Gömör megyében nemességük bizonyítása céljá
ból bemutatták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. az 5. lapon.
808.
II. Rákóczy György néhai Erdey Tamás fiainak Jánosnak,
Vazulnak, Péternek és Mihálynak, továbbá János feleségének
Vargha Erzsébetnek és fiainak Mátyásnak és Jánosnak, Vazul
feleségének Nagy Katalinnak, Péter feleségének Nagy Erzsébet
nek, azonkívül néhai Erdey Máté — említett Tamás fia — gyer
mekeinek Andrásnak és Máténak nemességet és címert ado
mányoz.
sive area corona aurea est deposita, cuius e medio cervus umbili-
cotenus emergens, ac per colum ad arvum
usque sagitta transfixus, patulo ac recto
ore, duo cornua naturalia singularis ma-
gnitudinis moribundi ad instar ad tergum
reiecisse, versus superiorem autem scuti
partém luna quadrans ac stellae micantes
conspiciuntur. Supra scutum galea mili
taris clausa est posita, quam contegit
diadema regium, gemmis et unionibus de
center ornatum, ex quo itidem cervus,
priori per omnia similis eminere visitur.
Ex cono vero galeae teniae sive lem
nisci variorum colorum... utrasque oras
seu margines ipsius scuti pulcherrime
Kihirdettetett Zaránd vármegyének 1649 június 11-én Boros
jenőn tartott gyűlésén.
A leírás nem említi, hogy a pajzsbeli korona zöld alapon
nyugszik. A takarók színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
F ü g g ő pecséttel, a P o d h r a d s z k y - c s a l á d levéltárában. A címerkép
meglehetősen elmosódott.
809.
III. Ferdinánd Újlaki Miskolczi Jánosnak és testvérének
Az adományozás tényét Újlaki Miskolczi János címerkérú
folyamodványa őrizte meg, a fenti napon kelt
engedélyezési záradékkal. A folyamodványra
festett címer kék mezőben zöld alapon levá
gott fatörzsből kiálló gallyon bal lábán ülő,
kiterjesztett szárnyú, barna színű, fehér pety-
tyes madarat ábrázol, arany csőrében arany
búzakalászt, fölemelt jobb lábában arany író
nádat tartva A pajzsra illesztett, jobbról kék
arany, balról vörös-ezüst takarókkal ékesített
koronás rostélysisak dísze a pajzsbeli madár. A madár csőre és
lábai mindkét esetben aranyosak.
Eredeti, papíron.
810.
III. Ferdinánd Osvárth Fülöpnek, feleségének Kelemessy
Erzsébetnek, fiainak Pálnak, Mátyásnak és Jánosnak, nevezett
Pál fiának Mihálynak, testvérének Osvárth Miklósnak régi ne
mességét és címerét megerősíti.
Kihirdettetett Abaúj megyének 1649 június 25-én Göncön*
Ezzel az armálissal Osvárth Pál fiai Ferenc és Mihály,
ifjabb István, Ferenc fia, továbbá János fiai id. István és Márton,
végül Mátyás fia középső István nemességüket Gömör megyében
igazolták.
* A szövegben tévesen Gömör-nek írva!

811.
III. Ferdinánd Szilágyi Jánosnak, testvéreinek Istvánnak,

Tamásnak és Ilonának nemességet és címert adományoz.
tricolli monticulo interoccupante, super quo regium aureum dia
dema locatum esse, eidemque fer-
rea cassis eristis exornata impo-
sita, in dextram scuti partém versa
esse visitur, in superioribus porro
scuti angulis, hinc hemispherium
lunae, inde vero fulgens stella ruti-
lare cernuntur. Scuto incumben
tem galeam militarem craticulatam
sive apertam, regio diademate, ex
eoque brachium humánum rubra
manica indutum et in vola ipsa
strictam frameam tenere proferente
ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis,
hinc flavis et albis, illinc autem
coeruleis ac itidem albis, in scuti extremitates sese diffundentibus,
Kihirdettetett U n g vármegyének 1649 szeptember 16-án,
majd Közép-Szolnok vármegyének Tasnádon 1715 február 15-én
F ü g g ő pecséttel. Mellékelve Szabolcs vármegyének 1798 április 3 0 - á n
és folytatólagosan tartott közgyűléséből Szilágyi László, András és S á
muel részére kiadott nemesi bizonyságlevél 1806 augusztus 2 6 - á n hitelesí
tett másolata, valamint ugyanazon megyének 1820 szeptember 11-ikén és
folytatólagosan tartott közgyűlésében kelt másik nemesi bizonyságlevele
a család számos tagja részére.
812.
1649 február 11. Gyulafehérvár.
II. Rákóczy György Deszefalvi Pap ( P o p ) máskép Dragus

Miklósnak, Máramaros megye alszolgabírájának, továbbá Ist
vánnak, Gergelynek, Ferencnek, Jánosnak és másik Gergelynek,
régi nemességüket megújítva, címert adományoz.
„Scutum videlicet militare sanguinei seu rubri coloris, in
cuius fundo leo quidem naturali suo colore efformatus, collo quasi
et oculis iracunde retroiectis decumbere, super quo vir quidam
oblongo pallio pastorali indutus, sinistra libellum quendam manua-
lem, dextra vero manibus clavem unam auream stando tenere, ac
iuvenem quendam equo ferociente insidentem, amictuque militari
splendide exornatum, ac veluti discedere volentem gestabunde i n -
struere conspicitur. Scuto incumbit galea militaris aperta, quam
contegit diadema regium, gemmis et unionibus decenter exornatum,
ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc
inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcher
Kihirdettetett Máramaros vármegyének 1649 március 16-án
A leleszi konvent orsz. levéltárának 1912. szeptember 22-én kelt hi
teles másolata, a P o d h r a d s z k y - c s a l á d levéltárában. A m á s o l a t r a r á r a
gasztva a megfestett címer két példányban.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 204. 1. 141. t. II.
813.
111. Ferdinánd Sipos Pálnak és fiának Jánosnak nemességet
ctum coelestini coloris, fundum i l
lius viridi campo occupante, super
quo integer triticeus manipulus spi-
cis seu aristis, supremitatem scuti
attingentibus, locatus esse visitur.
rem craticulatam sive apertam,
regio diademate, brachium humá
num rubra manica indutum, cubito-
tenus eminentem (így!) ac in vola
ipsa ev[aginatam frameam] manu
briotenus apprehensam, in dextram
eiusdem scuti partém vibrantem(!)
proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc candidis et rubris, prout illinc . . . similibus, in scuti
extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum decenter
exornantibus."
A takarók színe mindkét oldalról vörös-ezüst.
Kihirdettetett Vas vármegyének Szombathelyen 1650 már
cius 14-én és Veszprém vármegyének Pápán 1742 július 16-án
Függő pecséttel.
814.
III. Ferdinánd Kovács Bálintnak, fiainak Mihálynak és Ist

vánnak, továbbá Kovács Andrásak és Ambrusnak s végül Vas
Mátyásnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett 1650 március 30-án Füleken.
Ezzel az armálissal Szöcs máskép Kovács János nemességét
Gömör megyében igazolta.
815.

III. Ferdinánd Mészáros Mátyásnak és testvéreinek Miklós
nak és Lőrincnek nemességet és címert adományoz.
illius triiugi petra occupante, supra q u a m integer fulvus leo, di-
varicatis posterioribus pedibus, cauda bifurcata supra dorsum
elevata, ore hianti, linguaque exerta rubicunda, anteriorum pedum
sinistro ad rapiendum protenso, dextro autem frameam ad ictuui
elevatam intra volam fortiter compressam tenere et tota corporis
mole erecte stare, superioribusque scuti angulis Stella et haemis-
pherio lunae micantibus, in dextram scuti partém conversus visitur.
Scuto incumbentem galeam militarem apertam, regio diademate,
alterum leonem inguinetenus eminentem inferiorique per omnia
conformen proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et
rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1650 augusztus 29-én
816.
III. Ferdinánd Tóthfalussy Jánosnak és fiainak Mártonnak

és Jánosnak nemességet és címert adományoz.
eius occupat puteus ex albo lapide constitutus, a cuius orificio
gutturnium in formám leonis sedentis ornate efformatum, et ex eius
ore ad utramque partém aqua ebulliens, intuenti obversus situm
praebet. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, ex eoque cygnum inter duas alas, colo-
ribus alternatim discriminatas, ad dextram scuti partém conver-
sum proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laci
niis sive lemniscis, hinc coeruleis et flavis, illinc autem candidis et
rubris, in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Szatmár vármegyének 1650 február 9-én Szat
mári tartott közgyűlésén.
817.
III. Ferdinánd Ivanovich Istvánnak nemességet és címert

adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, tripar-
tito divisum, inferiori dimidio citra fundum hemispherio lunae splen-
dente, extremitatibus scuti spatiis uterque fulgens stella rutilare
visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, ex eoque brachium humánum cata-
phractum ac in vola ipsa strictum bipennem vibrantem proferente
hinc flavis et coelestinis, illinc autem albis et rubicundis, in scuti
ornantibus."
Függő pecséttel, a címerkép helye üres. A Bezerédj-család levél
tárában.
818.
III. Ferdinánd Nagy Andrásnak, feleségének . . . . Annának
illius v i r i d i . . . . aureum diadema . . . in i l l i u s . . . . brachium humá
num cataphractum, humerotenus resectum, strictam frameam
vibrare et ad dextram scuti partém conversum esse visitur. Scuto
diademate,.... brachium inf [eriori] . . . . simile proferente orna
flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremi
tates sese passim diffundentibus, scu[tumque] ipsum decenter ex
ornantibus."
Kihirdettetett Marosszék ( ? ) közgyűlésén 1698 július 23-án.
Egyszerű, X I X . századi másolat, Béldi István gyűjteményéből. Ere
819.
III. Ferdinánd Zólyomy Pálnak, feleségének Saymvolt E r

zsébetnek, fiának Jánosnak és testvérének Dávidnak nemességet
illius viridi campo occupante, super quo fulvus leo, divaricatis
posterioribus pedibus, cauda bifurcata
elevata, ore hiante, linguaque rubi
cunda exerta, totaque corporis mole
arecta, erecte stare, anteriorum vero
pedum dextro tres rosas rubras,
aequali ab invicem spatio distantes
tenere, sinistro vero ad rapiendum
protenso, in dextram scuti partém
conversus esse cernitur. Scuto incum
sive apertam, regio diademate, co-
lumban niveam, alis compositis, ro
stro palmam olivae tenentem produ-
cente ornatam. A summitate vero sive
cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coeruleis et flavis, hinc can-
ditis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
ipsum exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1649 október 6-án Eper
Függő pecsét töredékével.
820.
III. Ferdinánd Schober Boldizsárnak, feleségének Erzsébet
nek és fiainak Jánosnak és Dánielnek nemességet és címert ado
mányoz.
eius viridi monticulo occupante, super quo leo fulvus erectus,
posterioribus distincis pedibus, cauda bifurcata erecta, ore patulo,
lingua rubicunda exerta, anterioribus ramusculum tres rosas pur-
pureas inter viridaria sua piacidé composita proferre ac ad dex
trum scuti latus conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam
militarem apertam, regio diademate, ex eoque inter duas aquilinas,
hinc coeruleo et flavo, illinc vero candido et rubro coloribus disper-
sas alas alterum leonem inferiori per omnia et in omnibus confor-
mem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris,
in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1649 december 15-én
Eperjesen tartott ítélőszékén.
821.

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Sándor Miklósnak,
Bethlen Gábortól nyert nemességét megújítva, címert adományoz.
sive area corona aurea est deposita, ex quo brachium humánum
humerotenus resectum ensem evaginatum sanguine madentem te
nere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam
contegit diadema regium, gemmis atque unionibus decenter varie-
gatum, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum
hinc inde defluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pul
cherrime ambiunt et exornant."
A z oklevél elmondja, hogy a címerszerzö nemességét a
gyulafehérvári káptalan oklevelével igazolta, mely szerint ő T o r d a
város lakosaival együtt nemesittetett meg a fejedelem által.
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1650 március 20-ra
Gyulafehérvárra hirdetett gyűlésén április 11-én.
Egyszerű, X I X . századi, irónnal írt másolat. Eredetije Alpestesen
volt Sándor Ádám birtokában.
822.
111. Ferdinánd Száky Jánosnak, feleségének Méry Erzsé

betnek, gyermekeinek Ferencnek, Istvánnak és Jánosnak és test
vérének Benedeknek nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, in quo integra ciconia naturali suo
colore effigiata rostro serpentem tenere atque ad dextram scuti
partém conversa esse cernitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, angelum dextra
manuum virentem olivae palmam tenentem, sinistra lumbis iniecta
proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in
scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Bars vármegyének 1650 március 17-én K i s -
íapolcsányban tartott ítélőszékén.
823.
[1649 május 18. Pozsony.]
III. Ferdinánd Kaszap Mihálynak nemességet és címert

adományoz.
„Scutum coeruleum, cum Markovics in omnibus simile." (V. ö.
a 4. számmal.)
Siebmacher, 291. 1. 219. t. 1.
824.
1649. május 18.
III. Ferdinánd Megyeri Besze Gergelynek, Csusz Istvánnak.

Besze Andrásnak és Jánosnak, Adorján Mihálynak és Benedek
nek, továbbá Priska Bálintnak nemességet és címert adományoz.
Az adományozás tényét Nógrád vármegye jegyzőkönyve
őrizte meg, mely szerint a vármegyének 1734 február 15-én
Bussán tartott közgyűlésén az elrendelt nemesi vizsgálatból
kifolyólag Priska Mihály, János és György, továbbá Besze
János, fiával, és Adorján Mihály, Máté, Jakab és Pál nemessé
güket III. Ferdinándnak 1649 május 18-án föntnevezettek ré
szére adományozott és Nyitra vármegyének 1651 augusztus
22-én ( ? ) * Nyitrán tartott közgyűlésén kihirdettetett címeres-
nemesleveiével igazolták.
Gyura G á s p á r , N ó g r á d v á r m e g y e levéltárnoka által 1802 május
2 8 - á n Balassagyarmaton kiadott hiteles másolat.
825.
III. Ferdinánd Molnár Mártonnak, Györgynek és Jánosnak

Scut. rubrum brachium eaput Turcicum, frameae infixum tenens.
826.
1649 június 26. Déva.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Bálványosvárallyai
Györgynek, néhai Bálványosvárallyai Mihály prédikátor idősebb
fiának nemességet és címert adományoz.
* „ F e r i a tertia post festum beatae Mariae virginis", minden köze

lebbi m e g h a t á r o z á s nélkül; ezért tettünk kérdőjelet.
sive area galea quaedam deaurata pennisque gruinis more militum
ornata et pugione transfixa conspicitur. Supra scutum itidem galea
et unionibus eleganter ornatum."
Az oklevél élére festett címer a leírástól annyiban eltér,
hogy a pajzs színe nem kék, hanem zöld. A cimerkép arany
Zrínyi-sisakot ábrázol, a takarók színe, mit a leírás nem említ,
jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.
Kihirdettetett az erdélyi rendeknek 1650 március 20-ra
Gyulafehérvárra hirdetett gyűlésén és Belső-Szolnok várme
gyének Deésen tartott ítélőszékén 1650 április 28-án.
Siebmacher, Siebenbürger Adel, 118. I. 57. t.
827.
1649 szeptember 20. Pozsony.
III. Ferdinánd Ronyak Jánosnak, feleségének Dorottyának,
fiának Mihálynak, leányainak Katalinnak, Judithnak, Máriá
nak ( ? ) , Annának és Dorottyának nemességet és címert ado
mányoz.
íllius lato quodam flumine occupante, penes quod mons . . . . ac in
apice eiusdem pelicani ni-
dus, ex eoque pelicanus
ipse cum tribus pullis
eminere ac rostro sibi
pectus vulnerare indeque
promanante sanguine pul-
los suos pascere ac in
dextram scuti partém con
versus esse visitur. Scuto
incumbentem galeam mi
litarem craticulatam sive
apertam, regio diademate,
ex eoque alterum pelica-
num inferiori per omnia
conformem proferente or
natam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis
et coeruleis, illinc autem candidis et rubicundis, in scuti extre
mitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan
tibus."
Kihirdettetett Hont vármegyének 1650 március 9-én K o r -
ponán tartott Ítélőszékén.
F ü g g ő pecséttel, a Kubinyi-család kóvári á g á n a k levéltárában.
828.
III. Ferdinánd Banovich Ferencnek, feleségének Botono-

vich Ilonának és gyermekeinek Péternek, Gergelynek, Miklósnak,
Jánosnak és Pálnak nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, super quo integer vir militaris, cata-
phracta totaliter cinctus nigroque insidens equo, in dextram scuti
partém tendere ac manuum sinistra eiusdem eqüi habenas dirigere,
dextra vero strictuin acinacem manubriotenus fortiter comprehen-
sum generose vibrare cernitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, brachium humá
num similiter cataphracta cinctum, cubitotenus eminentem (!) ac in
vola ipsa evaginatam frameam tenentem eandemque minaciter inter
lunam ac stellam ostentantem proferente ornatam, a summitate
vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis,
illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffunden
tibus, illudque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Sopron vármegyének 1650 január 2-án Szent
miklóson tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Hitelesített másolata Sopron v á r
megye levéltárában.
829.
III. Ferdinánd Szegedy Jánosnak és testvérének Sándornak,

illius viridi campo occupante, in quo, nido sibi constructo pelicanus
naturali suo colore designatus, alis expansis, collum quodam modo
inflectens, rostro pectus suum dilaniare, ternosque pullos avide
cupientes proprio cruore pascere, in dextrumque scuti latus con
versus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem crati
culatam sive apertam, regio diademate, itidem pelicanum integre
eminentem inferiorique per omnia conformem producente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc
coeruleis et flavis, illinc candidis et rubris, in scuti extremitates
sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornan
tibus."
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1650 január 12-én Eper
Kézirattár, 1056. f o l . lat. a 202—206. lapon.
S i e b m a c h e r , 621. 1. 438. t.
830.
1649 december. 31. Becs.
III. Ferdinánd Borló Mátyásnak és testvéreinek Péternek,

Miklósnak, Jakabnak és Zsófiának nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1650 március 30- és
31-én Zólyomban tartott közgyűlésén.
Ezt az armálist Borlók máskép Borló Imre nemessége iga
zolása céljából Gömör megyében bemutatta.
Kézirattár, 3729. f o l . lat. a 79. l a p o n , a h o l a cimerszerző neve B a r -
lok. — A z a d o m á n y o z á s tényét Z ó l y o m v á r m e g y é n e k 1650 n o v e m b e r 9-én
Z ó l y o m b a n t a r t o t t pecsételő székén k i a d o t t b i z o n y s á g l e v e l e is említi, a h o l
az a r m á l i s t s z e r z ő B o r l ö n e k n e v e z l e t i k . E b i z o n y s á g l e v é l u g y a n a z o n v á r
m e g y é n e k 1727 á p r i l i s 5-én B e s z t e r c e b á n y á n t a r t o t t k ö z g y ű l é s é n újból k i
hirdettetett. Levéltár, eredeti.
831.
1649.
III. Ferdinánd Arpasztonyi Mihálynak nemességet és címert

adományoz.
Z e m p l i n . a 3/b. l a p o n . E g y s z e r ű b e j e g y z é s . — Levéltár, C i m e r e s l e v e l e k .
1832. III. 15. a 2. o l d a l o n . E . m.
832.
1649.
III. Ferdinánd Bek Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
a 4. lapon. E . fj. — Leváltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 4. oldalon.
E . m.
833.
1649.
111. Ferdinánd Békesy Andrásnak és fiainak Jánosnak,

Andrásnak és Gábornak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 14/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cimereslevelek,
1&32. III. 15. az 5. oldalon. E . m.
834.
1649.
III. Ferdinánd Berecz Péternek és másik Péternek nemes

1832. III. 15. az 5. oldalon. E . m.
835.
1649.
III. Ferdinánd Debreczenyi Mihálynak és fiainak Péternek

és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
az 5/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 12.
oldalon. E . m.
Siebmacher, 127. 1. 100 t. VI.
836.
1649.
111. Ferdinánd Deszetinszky Zakariásnak nemességet és

címert a d o m á n y o z .
Levéltár, Ciniereslevelek, 1832. III. 15. a 12. oldalon. E . m.
837.
1649.
111. Ferdinánd Frona F á i n a k nemességet és cimert ado

mányoz.
838.
1649.
III. Ferdinánd G a á l A n d r á s n a k nemességet és címert ado

mányoz.
Kihirdettetett Z e m p l é n megyében.

1832. 111. 15. a 16. oldalon. Scut. cygnus.
839.
1649(7).
III. Ferdinánd G l ó s z (Gloz) János besztercebányai pol

g á r n a k , régi nemességét megerősítve, címert a d o m á n y o z .
Az a d o m á n y o z á s megtörténtéről Z ó l y o m vármegyének 1658
március 21-én kelt bizonyságleveléből értesülünk, melyben G l ó s z
Menyhért nemességét a fenti címereslevél bemutatása és a
leszármazás bizonyítása alapján igazolja.
••Ma
358 Magyarországi cincmlsveifH.
E bizonyságlevél Komárom vármegyének 1701 április 22-én

Révkomáromban tartott közgyűlésén kihirdettetett.
Siebmacher, 199. 1. 158. t. (?)
840.
1649.
111. Ferdinánd Jászberényi Miklósnak nemességet és címert
adományoz.
Zemplin. az 58. iapon. Egyszerű bejegyzés. — L'. ott, 1331. fol. hung.
oldalon. E. m.
841.
1649.
III. Ferdinánd jeney Jánosnak és fiának Zsigmondnak, régi
nemességét megerősítve, címert adományoz.
Zemplin. az 58. lapon. Egyszerű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol hung.
oldalon. Scut. duo leones coronam regiam tenentes.
842.
1649. ' ,
III. Ferdinánd Kapronczay máskép Veréb Mihálynak,
Istvánnak és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. Hl. 15. a 23. oldalon. E. m.
843.
1649.
III. Ferdinánd Kiss Andrásnak és fiának Mártonnak nemes
Levéltár, Címereslevelek, 1832 III. 15. a 25. oldalon. E . m.
844.
1649.
III. Ferdinánd a Kovács-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális és a leszármazás bizonyítása alapján Kovács
György 1724-ben Zemplén megye nemesei sorába felvétetett.
845.
1649.
III. Ferdinánd Ladányi Jánosnak nemességet és címert
adományoz.
a 13/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 27.
oldalon. E . m.
846.
1649.
III. Ferdinánd Mészáros Istvánnak nemességet és címert

adományoz.
a 15. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 29. lapon.
847.
1649.
III.- Ferdinánd Mikovszky Andrásnak nemességet és címert

adományoz.
1832. III. 15. a 30. oldalon, hol címerszerzökül még P é t e r és J á n o s is
említtetnek. E . m.
848.
1649.
III. Ferdinánd a Nagy-családnak nemességet és címert

adományoz.
A z adományozás megtörténtéről Zala vármegyének 1717
december 19-én Kanizsán a Nagy-család nemességét igazoló
bizonyságleveléböl értesülünk.
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1718 május 5-én
849.
1649.
111. Ferdinánd Pilosky Mihálynak nemességet és címert

adományoz.
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 35. oldalon.
850.
1649.
III. Ferdinánd Poroszlay Pálnak nemességet és címert

adományoz.
E. m.
851.
1649.
III. Ferdinánd Szabó Gáspárnak nemességet és címert

adományoz.
852.
1649.
III. Ferdinánd Szálkay Tamásnak nemességet és címert

adományoz.

lon. E . m.
853.
1649.
III. Ferdinánd Széplaky Jánosnak, Istvánnak és Pálnak

nemességet és címert a d o m á n y o z .

Gruis pede lapidem tenens.
854.
1649.
III. Ferdinánd T a k á c s J á n o s n a k és fiának Pálnak nemes

séget és címert a d o m á n y o z .

Zemplin. a 149. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. a 30/b. lapon. E . fj. —
855.
1649.
III. F e r d i n á n d T ó t h Gergelynek, fiainak Gergely I s t v á n n a k ,

Mihálynak és testvéreinek J á n o s n a k és G y ö r g y n e k nemességet
Zemplin. a 154. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. T a l á n azonos az u. ott, a
154/b. lapon említett, a T ó t h - c s a l á d részére szóló armálissal, melynek
alapján 1724-ben Zemplén megyében T ó t h István és G y ö r g y nemessége
elismertetett.
856.
" 1649.
III. Ferdinánd Varga máskép Ujlaky Györgynek és fiainak
Zemplin. a 165. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung
857.
1650 előtt.
III. Ferdinánd Helle Györgynek és fiainak Istvánnak,
Gyötgynek és Sámuelnek nemességet és címert adományoz.
A z adományozás megtörténtéről Heves és Külső-Szolnok
vármegyéknek 1667 július l-én Fülek várában kelt bizonyság-
leveléből értesülünk, mely szerint III. Ferdinándnak ez az armá-
lisa a vármegyében kihirdettetett és az azt bemutató Helle
György a vármegyei nemesek jegyzékébe felvétetett.
A bizonyságlevél papíron, alján rányomott pecsét töredékeivel. Min
den valószínűség szerint hamisítvány.
*%
858.
1650 előtt.
III. Ferdinánd Kiss-Gergely Jakabnak, fiainak Péternek és

Boldizsárnak, továbbá testvérének Istvánnak nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör megyében. A kihirdetésről szóló, 1650
szeptember 15-én Pelsőcön kelt bizonyságlevelet Nemes máskép
Kis-Gergely Boldizsár és István nemességük igazolása végett
ugyanazon megyében bemutatták.
859.
1650 január 11. elöti.

III. Ferdinánd Thomóczi Kmeth Györgynek nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1650 január 11-én Pel-
sőcön tartott ítélőszékén.
Ezzel az armálissal Kmeth máskép Nustyai Imre nemességét
Gömör megyében igazolta.
860.
• i
7650 február 12. Bécs. i
III. Ferdinánd Breznóbánya városának, régi kiváltságait

megerősítve, címeit adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum, linea a summa intermedia
superiori scuti parte ad inferiorem perpendiculariter ducta hinc i n
coerulem, illinc vero rubrum, duos aeqales campos divisum. In
qua quidem dextra coerulea scuti area quatuor fluvii, nimirum
principaliora Pannóniáé flumina, Danubium utpote, Savum, Dravum
et Tybiscum designantes, decurrere et praeterlabi, in rubra autem
sinistra scuti parte in terna serié sex alba lilia, ordine locata
effloruisse et exerevisse visuntur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio diademate, virum militarem,
totum cataphractum ac nigro mystace et bárba conspicuum, capite
quoque galea eristis strutionum rubris ornata tecto, manuum
sinistra lumbis iniecta, dextra vero nudum gladium vibrantem ac
pubetenus eminentem repraesentans."
Kézirattár, 2230. fol. lat. 1. a 109—115. lapon; 2337. fol. lat 1. köt.
a 73—75. lapon és 188. quart. lat. a 3 9 / b ^ 4 0 . lapon.
861.

II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Ferentz máskép
Kováts Jánosnak, Péternek és Miklósnak, továbbá Pávai Mátyás
Miklósnak, lófőszékelyeknek, nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlecet militare coelestini coloris, in cuius campo
sive area brachium humánum, humero resectum, ensem evaginatam
tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam
contegit diadema regium, gemmis et unionibus decenter exornatum,
ex cono galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde
defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcherrime
862.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Érsekújvári Gyarmati

Jánosnak, a fejedelem udvari testőrei tizedesének, és fiának
Istvánnak, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
sive area corona aurea est deposita, ex qua brachium, humerotenus
resectum, ensem evaginatum sursum porrectum, sanguine tinctum,
manubriotenus fortiter comprehensum tenere visitur. Supra scutum
gemmis atque unionibus decenter exornatum, ex quo lancea velis
dependentibus eminet, ex cono vero galeae teniae sive lemnisci
variorum colorum hinc-inde defluentes utrasque oras sive margines
Kihirdettetett a három székely szék közgyűlésén 1650
április 6-án. Bemutattatott Kraszna vármegye ítélőtábláján 1770
márcus 21-én.
863.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Szent-Iványi Kispál

„Scutum videlicet militare coelestini coloris erectum, cuius
fundum cespes viridis occupat, cui instat homo integer, rubro
indutus amictu, dextra ensem evanginatum, sanguine tinctum,
sursum porrectum, sinistra vero manibus tres maturi tritici aristas
tenens. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam con
tegit diadema regium, gemmis atque unionibus decenter exornatum,
ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum colorum hinc-
inde defluentes, utrasque margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt
et exornant."
Egyszerű, X I X . századi másolat, Béldi István gyűjteményéből. A z
oklevél szövege beiktatva az erdélyi Királyi Könyvek X X V . köt. 180—181.
lapján.
Siebmacher, Siebenbiirger Adel, 179. 1. 117. t. Uzoni előnévvel.
864.
1650 április 7. Gvulafehérvár.
11. Rákóczy György erdélyi fejedelem Markodi Kis János

„Scutum videlicet militare coelestini colo
ris erectum, in cuius campo sive area equus
quidam sellatus stare, super quo homo integer
viridi pallio amietus, equo subnigri coloris
insidens, capiti galea imposita, dextra hastam,
sinistra vero manibus gladium evaginatum
sanguine tinctum tenere visitur. Supra scutum
galea militaris clausa est posita, quam con
tegit diadema regium, gemmis et unionibus
decenter exornatum, ex cono vero galeae
inde defluentes, utrasque oras sive margines ipsius scuti pulcher
A címerleírás nem említi, hogy a lovas jobbjában tartott
lándzsán kettős végű vörös lobogó van, a lovas lábát vörös
csizma födi és a lovat vörös takaró borítja. A címertakarók színe
jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany.
Kihirdetetett Marosszéknek Marosvásárhelyt tartott ítélő
székén 1650 május 13-án.
865.
III. Ferdinánd Törék Istvánnak, feleségének Máriának, vala

mint gyermeKeiknek Mátyásnak, Gáspárnak, Mártonnak, István
nak, Andrásnak, Györgynek é s Máriának nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1651 március 30-án
Zólyomban tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Törék Gáspár fia ifj. János fia Márton,
Törék András fia íd. János fia János és Miklós, István fia István
fia N . nemességüket Gömör megyében igazolták.
866.
III. Ferdinánd Tamás Andrásnak és fiainak Albertnek,

Gergelynek és Györgynek nemességet és címert adományoz.
E z z e l az armálissal Tamás Albert nemességét Gömör me
gyében igazolta.
867.
III. Ferdinánd Török Istvánnak, feleségének Fülöp ( P h y -

leöp) Erzsébetnek, testvérének Török Mihálynak és feleségének
Márffy Dorottyának, továbbá gyermekeinek Katalinnak és E r
zsébetnek nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum

illius viridi campo occupante, in quo grus naturali colore effigiata
et collotenus sagitta transfixa erecte
stare dextroque pedum Iapillum, vigi-
lantiae et excubiarum symbolum sus-
tinere, sinistro autem scuti fundo in-
sistere, et ad dextram illius oram con-
versa esse cernitur. Scuto incumben
tem galeam militarem craticulatam
sive apertam, regio diademate, bra
chium humánum cataphracta cinctum
et strictum acinacem capite Turcico
conspicuum proferente ornatam. A
summitate vero sive cono galeae laci
niis seu lemniscis, hinc flavis et coe
ruleis, illinc autem candidis et rubris,
in scuti extremitates sese piacidé dif
fundentibus, illudque decenter exor
nantibus."
Kihirdettetett üyőr vármegyének 1651 január 9-én Győrött
Függő pecséttel.
868.
1650 [szeptember . . . Bécs].
III. Ferdinánd Sebő Jakabnak, Györgynek, Jánosnak és

Gergelynek nemességet és címert adományoz.
a 22. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 39. oldalon.
Miles dextra frameam, sinistra caput Turcicum tenens.
869.
1650 december li. Bécs.

111. Ferdinánd Kádas Mihálynak, feleségének Pongrátz
Juditnak és Molnár Mártonnak nemességet és címert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, eiusque in medio viridans arbor
subtilis insita crevisse, qua super binae candidae columbae, natu-
raliter effigiatae, compositis alis insistere, rostris quidem ipsis
spicas triticeas gestantes, sese invicem intueri visuntur. Scuto
diademate, ex eoque brachium humánum rubra manica indutum,
cubitotenus eminentem (!), in vola ipsa viridem palmam tenentem (!)
seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris,
in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, illudque ipsum
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1651-ben Eperjesen tar
tott választógyíilésén.
Zemplén v á r m e g y e levéltárának 1897 április 1-én kelt hiteles m á s o
lata ugyanazon vármegye egyik szolgabírája és esküdtje által 1732
március 27-én Olaszliszkán hitelesített másolatról. A Kazy-család levél
t á r á b a n . Említve: Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit.
com. Zemplin. a 63. oldalon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, fol. hung.
Sc. candidae columbea spicas rostro tenentes.
Siebmacher, 280. 1. 211 t. II. (?); hol a pajzsban szintén két galamb
van, egyebekben azonban eltér a címer.
870.
III. Ferdinánd Gatteczky Hannibálnak, feleségének Rosko-

vanyi Annának és fiainak Ulixesnek és Ferencnek, kik más
országokban már nemesi ranggal bírnak, magyar nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, ducta per medietateni
linea viridi auro et nigro coloribus proportionate divisum, cuius
dextrum latus mediae aquilae facies naturali colore effigiata,
sinistrum vero miles germanus cataphractus, ocreis et calcaribus,
clypeo, strutionum pennis, collotenus autem aureo torque, pendula
abhinc figura crucis insignis et pugione praecinctus erecte stare,
laevaque manu lumbos füleire, dextra autem nudum acinacem
gestare et ad priorem scuti oram conversus esse visitur. Scuto
diademate, rupem praealtam, cattum cardinali suo colore expres-
sum summitatique illius insistentem et pedum obsonium palato suo
aridum tenentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc aurei et nigri, illinc vero candidi ac
itidem nigri coloribus in scuti extremitates sese diffundentibus,
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1651 március 29-én
Eperjesen tartott közgyűlésén.
871.
III. Ferdinánd Supanovích Istvánnak és testvérének Farkas
scamnum militare per transversum positum, ab inferiori hemí-
sphaerio lunae, a superiori vero partibus stella aurea illuminatum.
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam seu apertam,
regio diademate, leonem mediotenus eminentem, ac utroque pedum
anteriorum crucem hemisphaerio lunae insignem proferente orna
flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extre
mitates sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1651 november 20-án
Kézirattár, 1032. fol. lat. az 54—56. lapon.
872.
1650.
III. Ferdinánd Ágoston Istvánnak, Miklósnak és Ferencnek
Zemplin. az 1/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. az 1. oldalon. Insigne brachium fameam vibrans.
873.
1650.
III. Ferdinánd Czakó Gergelynek és fiának Gergelynek ne
„Scut. ciconia cum serpente certans."
1
874.
1650.
Ifi. Ferdinánd Czakó Györgynek nemességet és címert ado

mányoz.
875.
1650.
III. Ferdinánd Kerepessy Istvánnak és Benedeknek és az

utóbbi fiának Györgynek nemességet és címert adományoz.
Scut. brachium frameam vibrans.
876.
1650.
111. Ferdinánd Marcus Mihálynak nemességet és címert ado

mányoz.
a 14/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 29.
oldalon. E . m.
877.
1650.
III. Ferdinánd Molnár Mártonnak nemességet és címert ado

mányoz.
„Scut. duae columbae spicas rostro tenentes et se mutuo
intuentes."
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 30. oldalon. Nyilvánvalóan
azonos a 869. sz. alatt közölt Kádas Mihály-féle armálisban említett
JVlolnár Márton társszerzővel, amit a címer a z o n o s s á g a is igazol. (Cz.)
87b.
1650.
III. Ferdinánd Németh Mártonnak nemességet és címert

adományoz.
Sc. ciconia cum serpente certans.
*
879.
1650.
III. Ferdinánd Bárczafalvi Szabó Istvánnak, Jánosnak és
Gergelynek nemességet és címert adományoz.
a 24. lapon. E g y s z e r ű fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832 III. 15. a 37.
oldalon. Sc. eques frameam vibrans.
880.
1650.
III. Ferdinánd a Széplaky-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális alapján Széplaky András, István és János 1724-
ben Zemplén megye nemesei sorába felvétettek.
Zempin. a 138/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 27. lapon: E . fj.
881.
/657 [január] Bécs.
III. Ferdinánd a Kochpál-családnak nemességet és címert

adományoz.
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1654 július 1-én, Ónodon
tartott pecsételő székén.
Ezzel az armálissal Kochpál János nemességét Gömör me
gyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 2. oldalon.
882.
III. Ferdinánd Sárossy (Saarossy) Mártonnak és testvéré

nek Istvánnak nemességet és címert adományoz.
illius viridi monticulo occupante, in quo vir militaris tunica rubra,
flavis cothurnis,caligis albis, pileo pelle mardurina subducto amictus,
erecta corporis mole stare, dextraque manuum nudum acinacem,
sinistra vero caput Turcicum praecissum, cydari tectum, oblongis
nigris mistacibus et cruore manente conspicuum tenere et ad
galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, caput
itidem Turcicum, inferiori per omnia conforme, gladio per trans-
versum posito innixum proferente ornatam. A summitate vero sive
Kihirdettetett Szepes vármegyének 1652 augusztus 13-án
Lőcsén tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 213—217. lapon, röviden u. o. 2513. foL
lat. a 7. lapon, hol megemlíttetik, hogy ezzel az armálissal Sárosi István
és fia Imre a leszármazás bizonyítása mellett nemességüket Sáros megyé
ben igazolták.
883.
III. Ferdinánd Liszka Jánosnak, feleségének Gyöngyössy

Juditnak és testvéreinek Pálnak és Mátyásnak nemességet és
címert adományoz.
viridi campo occupante, super quo aurea corona posita esse eique
brachium humánum, coerulei coloris manica indutum post cubitum
incumbere et in vola ipsa ternas triticeas spicas tenere visitur. Scuto
diademate, aliud brachium, inferiori per omnia conforme, proferente
ornatam. A summitate vero seu cono galeae laciniis seu lemniscis,
ornantibus."
Kihirdettetett Borsod és Csongrád vármegyéknek 1651
augusztus 4-én Szendrőn tartott közgyűlésén.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Eredetije Liszka Károly tulajdoná
ban Budapesten. E g y s z e r ű , X V 1 U . századi m á s o l a t a a Hidaskürti Nagy
család levéltárában. A levéltárban megvan Komárom megyének 1745
október 11-én, K o m á r o m b a n tartott közgyűlésén kiadott bizonyságlevele,
melyben a v á r m e g y e Róka Ádám nemességét elismeri azon az alapon,
hogy Róka Ádám apja, fia volt Liszka máskép Liska Jánosnak, aki 1651
március 14-én a nemességet kapta. A bizonyságlevél megemlíti to
vábbá, hogy a Liszka-család a III. Károly király alatt tartott nemesi
vizsgálat alkalmával nemességét igazolta, s hogy a család 1745 február
2 6 - á n Róka Ádám személyében G ö m ö r megye namesei s o r á b a felvétetett;
igazolja t o v á b b á , hogy Róka Ádám apja, Liska J á n o s „Liska" c s a l á d n e
vét Rókára változtatta. A komáromi bizonyságlevél hártyára írva, papír-
fölzetű rányomott pecséttel. A bizonyságlevél 1754 május 10-én F e j é r
vármegyének Székesfehérvárott tartott közgyűlésén kihirdettetett. —
Röviden megemlítve: Kézirattár, 3729. fol. lat. a 12/b. lapon azzal, hogy
ezzel az armálissal Szendrei máskép Liska Miklós nemességét Gömör
megyében igazolta. Az armális keltét a kézirat március 13-ra teszi.
884.
III. Ferdinánd Sennyer Andrásnak és fiainak Andrásnak és

Kihirdettetett 1657 október 3-án Pelsőcön.
Ezzel az armálissal Sennyei György nemességét Gömörben
igazolta.
885.
III. Ferdinánd Rozgonyi Györgynek nemességet és címert
adományoz.
eius militari (így!) campo interoccupante, super quo vir militaris,
armis bene instructus, rubro vestitu, albis caligis ac flavis cothurnis
indutus, capite quoque pileo, subducto pelle mardurina, rubro
cooperto, subalbo insidens equo, manuum sinistra habenas equi
laxare seu dirigere, dextra autem strictum gladium sursum vibrare
atque supino Turcae caput amputasse, egregii proelii specimen
edidisse, causas sicque (így!) genuine visitur, in superioribus porro
scuti angulis hinc haemispherio lunae, inde autem fulgenti Stella ruti-
lantibus. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, dimidium leonem, faucibus apertis, lingua
rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad tergum reflexa, anteriorum
pedum dextro quidem nudam frameam cum affixo Turcico capite
ostentantem, sinistro vero ad rapiendum protenso, proferente
extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1651 szeptember 26-án
Egyszerű, XVIII. századi másolat.
/
886.
1651 [június 25. Bécs.]
III. Ferdinánd Jakcsy Mihálynak, Gergelynek és György

„ . . . cum insignibus brachii cataphracti...".
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com, Zem
plin. az 58. lapon. Egyszerű, bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
lon. Scut. brachium cataphractum.
887.
III. Ferdinánd Borbás Mártonnak, feleségének Kovács A n

nának, gyermekeinek Máténak, Lukácsnak, Andrásnak, Bálint
nak, Péternek, Dorottyáak és Annának, testvéreinek: 1. Gergely-
nek, feleségének Alberth Annának és gyermekeinek Miklósnak,
Máténak, Jakabnak és Benedeknek, 2. Imrének, feleségének
Siketh Annának és gyermekeinek Máténak és Andrásnak, 3.
Benedeknek, feleségének Csaba Erzsébetnek, gyermekeinek M i
hálynak, Miklósnak, Gergelynek, Zsófiának és Erzsébetnek, 4.
Jánosnak, feleségének Boldisár Erzsébetnek és gyermekeinek
Istvánnak és Ilonának, 5. névleg meg nem nevezettnek és fele
ségének Kovács Dorottyának nemességet és címert adományoz.
Pelsőcön tartott itélöszékén.
Ezzel az armálissal Borbás Miklós, Albert, Balázs, János,
Gáspár, András, Tamás és István nemességüket Gömör megyé
ben igazolták.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 39. és a 6. lapon azzal, hogy ez a r m á
lissal B o r b á s Miklós, Balázs és M á t é nemességüket Gömör megyében
igazolták.
888.
III. Ferdinánd Bényey-Kaposy Jánosnak és testvéreinek

Bényey-Kaposy Pálnak és Gersi Kaposy Pálnak nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, in cuius fundo
integer pellicanus naturali suo colore effigiatus, expansis alis erecte
stare, ac collo in gyrum torto, rostro pectus suum vellicare, exinde-
que purpureo effluente sanguine ternos pullos, in viridi sibi exstructo
nido constitutos, ab eodemque escam avide exposcentes nutrire, in
dextramque scuti partém conversus esse visitur. Scuto incumbentem
eoque aureum gryphum, expansis similiter alis, rostro patulo, ac
lingua rubicunda exerta, inguinetenus eminentem, anterioribus
pedibus evaginatum gladium manubriotenus fortiter comprehensum
tenentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
et rubris, in scuti extremitates passim sese diffundentibus, illudque
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1652 január 24-én Eperje
sen tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 1056. fol. lat. a 134—137. lapon, röviden u. ott, 2513.
fol. lat. a 12. lapon, mely szerint ezt az armálist Bényei-Kaposy J á n o s
1725-ben S á r o s megyében újra bemutatta.
889.
111. Ferdinánd Jurkovich Györgynek, atyjának Ádámnak,

rokonának Molnár Istvánnak és utóbbi feleségének Lukachovicn
Annának, valamint gyermekeinek Molnár Györgynek és Katalin
nak, továbbá unokafivérének Jurkovich Kristófnak és nagybáty
jának Jurkovich Jánosnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, in duas aequales partes
divisum, quarum prima sive dextra pars tripartita per médium albo
colore ac duabus rosis rubeis, inferiori ac superiori partibus coele-
stino, sinistra vero eiusdem scuti pars tota rubro colore depicta . . .
triiugi viridi monticulo praeoccupante, in quo vitis, suis cum palmiti-
bus, foliisque distentis et naturalibus, ac botris uvarum excrevisse
visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate,... agnum pede dextro calicem sacerdo-
talem tenentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae lacciniis seu lemniscis, hinc flavis et coelestinis, illinc autem
candidis et rubicundis, in scuti extremitates sese diffundentibus,
scutum[que ipsum decenter] exornantibus."
1910 október 31-én Nagyszombatban kelt hiteles közjegyzői máso
latban, a Podhradszky-esalád levéltárában.
890.

4f
111. Ferdinánd Marussy Istvánnak, feleségének Márky Z s u
zsannának, fiainak Istvánnak, Imrének, Gergelynek és György
nek, anyai testvérének Thörey Andrásnak és felesége testvérének
Márky Imrének nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, rubri coloris, fundum illius
viridi campo occupante, super quo aureum diadema locatum esse,
ex eodemque brachium humánum cataphractum cubitotenus
prominere, ac in vola ipsa clavam ferream tenere visitur. Scuto
diademate, ex eoque aliud brachium, inferiori per omnia conforme
proferente ornatam. A summitate vero seu cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in
exornantibus."
Kihirdettetett Komárom vármegyének 1651 október 2-án
891.
III. Ferdinánd Eniczkei Fekete máskép Sánta Jánosnak, fele
ségének Tóth Erzsébetnek, fiának Györgynek, testvérének Fekete
máskép Sánta Mátyásnak, feleségének Tóth Annának és fiának
Zsigmondnak, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz.
eius viridi campo occupante, super quo vir militaris, iuvenili forma
conspicuus, rubra tunica, albis caligis et flavis cothurnis indutus
erecte stare, capite quoque pileo rubro, mardurina pelle subducto
cooperto, manuum sinistra lumbis iniecta, dextra autem strictum
gladium sursum vibrare, intuenti obversus cernere visitur. Scuto
diademate, brachium humánum cataphractum, capulotenus dictum
gladium tenens, proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero can
didis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Sáros vármegyének 1651 október 16-án Eper
892.
1651 [szeptember 3. Bécs.]
III. Ferdinánd Cseh Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
„ S c u t . g r y p h u s frameam v i b r a n s . "
Sibemacher, 107. 1. 84. t. IV., hol a címerszerzö felesége Kovács
Anna is megemlíttetik.
893.
765/ szeptember 23. Ebersdorf vára.
III. Ferdinánd Kolozsváry Istvánnak, régi nemességét meg
illius viridi campo occupante, cui griphus naturali suo colore effigia-
tus, divaricatis, cauda inter pedes reflexa, pedibus, ore patulo,
linguaque rubicunda exerta insistere, anteriorum vero pedum
sinistro ad rapiendum protenso, dextro nudam frameam, fortiter
compressam tenere et ad dextrum scuti latus conversus esse cerni
tur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, alterum griphum inguinetenus eminentem, alioquin
inferiori per omnia similem, proferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc coeruleis et flavis, illinc
vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese piacidé diffunden
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1651 november 15-én
Nyitrán tartott ítélőszékén.
Nyitra v á r m e g y e levéltárának 1904 augusztus 18-án kelt hiteles m á
solatában.
894.
/ 6 5 / október 7. Ebersdorf vára.
III. Ferdinánd Diunchek Mátyásnak, feleségének Nemczo-
vich Annának és gyermekeiknek Ferencnek és Katalinnak nemes
eius viridi campo occupante, su
per quo integer pelicanus, alis sur
sum expansis, nidum sibi exstruere,
atque pectus suum vellicans, cuore
ternos pullos suos pascere visitur.
craticulatam sive apertam, regio
diademate, ternas sagittas fuscinatas,
decussatim spiculis summitatem ver
sus locatas, inter hinc quidem palmam,
inde vero virentem herbam prominen-
tes proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu le
mniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1652 június 18-án Nyit-
rán tartott itélöszékén.
Függő pecséttel.
895.
III. Ferdinánd Bíró Istvánnak, testvérének Benedeknek és

unokaöccsének Bíró Istvánnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, coelestini coloris, fundum
eius viridi" monticulo occupante, in quo integer lupus naturali suo
colore effigiatus, ore patulo ac lingua rubicunda exerta, caudaque
ad tergum elevata sedere, sinistro quidem pede hastam cum fluitante
biffdo rubro vexillo, humeris apposito ostentare, dextro vero pede
evaginatam frameam fortiter tenere, atque in dextram scuti partém
conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem crati
culatam sive apertam, regio diademate, ex eoque brachium humá
num, rubra manica indutum, capulotenus frameam evaginatam
tenens, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laci
niis seu lemniscis, hinc candidis et rubicundis, illinc autem flavis et
coelestinis, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1654 november 22-én
Petneházán tartott közgyűlésén.
Kézirattár, 2374. fol. lat. a. 131—136. lapon.
896.
III. Ferdinánd Pappaneck Pálnak, feleségének Simkovicu

Kunigundának, fiainak Jánosnak és Pálnak, testvérének János
nak, utóbbi feleségének Korbely Katalinnak és ezek gyermekeinek
Mártonnak, Pálnak, Bálintnak, Jánosnak, Györgynek és Erzsé
betnek nemességet és címert adományoz.
illius viridi campo occupante, super quo integer vir militaris, iuvenili
forma conspicuus, rubra tunica, flavis
cothurnis indutus, cinerico cingulo
cinctus, gladio ad latus dependente,
pileo mardurina pelle subducto cooper
tus, manuum vero dextra cor, naturali
suo colore designatum, ex eodemque
flammis ebulientibus gestare, sinistra
vero lumbis iniecta erecte stare, in
superiori porro scuti angulo sol, radiis
diffluitantibus, positum esse con
spiciuntur. Scuto incumbentem galeam
militarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, inter alas aquilinas
explicatas aliud cor, ex cuius orificio
flammae igneae prominentes, alioquin
inferiori per omnia similes proferente
ornatam. A summitate vero sive cono geleae laciniis seu lemniscis,
hinc coeruleis et flavis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremi
tates sese piacidé diffundentibus, scutumque ipsum decenter exor
nantibus."
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1652 november 12-én

Nyitrán tartott közgyűlésén.
Függő pecséttel.
897.
1651 [november 29. Bécs.]
III. Ferdinánd Lokmány Györgynek nemességet és címert

adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 28. oldalon. E . m. A z ado
mányban részesült tulajdonképen társszerzője a következő szám alatt kö
zölt főszerző Lőrincz T a m á s n a k . (Cz.)
Siebmacher, 376. 1. 281. t
898.
1651 [november 29. Bécs.]
III. Ferdinánd Lőrincz Tarifásnak, Mátyásnak és György

nek, valamint Lokmány Györgynek nemességet és címert ado
mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. npbilit. com.
Zemplin. a 78. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. a 14. lapon. E , fj. —
Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 28. oldalon, hol eímerszerzőkül
csak Lörincz T a m á s , M á t é ( ! ) és G y ö r g y vannak megnevezve. V. ö. á z
elözö számmal.
Siebmacher, 376. 1. 281. t. és 380. 1. 285. t.
899.
705/ szeptember—december.
III. Ferdinánd Kapik Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
„Scutum v i d e l i c e t . . . a fundo videlicet quatuor flavi et coerulei
colorum laminae assurgere, in dextro porro s c u t i . . . seu dimidio in
teger n i . . ."leo, ca[pite] . . . [cojrona redimitus, distortis posteriori
bus . . . [ p e d i b u s ] . . . [anter]iorum vero pedum sinistro dentibus
arrecto, dextro autem ad rapiendum protenso, et in dextram scuti
partém tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem cra
ticulatam . . . [in al]tum assurgens, proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis sive lemmiscis, hinc candidis et rubris,
illinc vero flavis et coeruleis, in scuti extremitates sese plafcide
diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus]."
F ü g g ő pecsétje elveszett. Az oklevél nagyon rongált, több helyütt
szétmállott és kiszakadt, a címerkép és a címerleírás egy része ki van
v á g v a . A B o r o n k a y - c s a l á d levéltárában.
900.
1651.
III. Ferdinánd Béress Péternek nemességet és címert ado

mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat.' Elench. actor. privileg. nobilit. com. Zem
plin. a 17. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
III. 15. a 6. oldalon. Scut. leopardus frameam tenens.
901.
1651.
III. Ferdinánd Dakos Istvánnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Z e m
plin. a 34. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. az 5/b.
902.
1651.
III. Ferdinánd Domby Jánosnak és fiainak Pálnak és István

Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg nobilit. com. Zem
plin. a 36. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 6.
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 13. oldalon.
Scut. miles cum nigris mistacibus, dorso a r c ú m et sagittam, dextra manu
frameam, sinistra fraenum gestans.
903.
1651.
III. Ferdinánd Galambos máskép Veszprémi Györgynek ne

1727-ben Veszprémi Galambos György e címereslevél és
Pest vármegye nemesi bizonyítványa alapján Zemplén megye
nemesei sorába fölvétetett.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. nobilit. com. Zemplin. a
48/b. lapon E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 8/b. lapon.
E . fj. — Levéltár, C.mereslevelek, 1832. III. 15. a 17. oldalon. E . m.
904.
1651.
III. Ferdinánd Guthy Pálnak nemességet és címert ado

mányoz.
Ennek az armálisnak Zemplén megyében Lorántffy Zsu
zsanna ellenmondóit.
905.
1651.
III. Ferdinánd Józsa Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
Ezen armális alapján 1726-ban István, András és Sámuel
testvérek nemessége Zemplén megyében elismertetett.
Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. a 22. oldalon. E . m. — Kéz
irattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. nobilit. privileg. com. Zemplin. az
58/b lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 10/b. la
pon. E . fj.
906.
1651.
III. Ferí'inánd Komáromy-Nagy Andrásnak, Jánosnak és
E z az armális 1732-ben Zemplén vármegyében Komáromy-
Nagy István fiai János, Tamás és Sámuel nemessége igazolásá
nak alapjául szolgált.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Zem
plin. a 69. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 12/b la
pon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 25. oldalon. Sc.
eques cataphractus prolixis mystacibus, nigra bárba.
907.
1651.
III. Ferdinánd Molnár Andrásnak és Péternek nemességet és

címert adományoz.
plin. a 86/b. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek. 1832.
111. 15 a 30. oldalon. Scut. miles trameam vibrans.
908.
1651.
III. Ferdinánd a Molnár-családnak nemességet és címert
adományoz.
E z armális és a leszármazás bizonyítása alapján Molnár
András 1724-ben Zemplén megye nemesei sorába fölvétetett.
plin. a 86/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés.
909.
7657.
111. Ferdinánd Monos Andrásnak és fiának Jánosnak nemes

Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Z e m
plin. a 87. lapon. Egysz. bejegyz. U. ott, 1331. fol. hung. a 15/b. lapon.
E . fj, — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 31. oldalon. Scut. Gruis
botrum rostro tenens.
910.
7657.
III. Ferdinánd Nagy Mihálynak nemességet és címert ado

mányoz.
plin. a 93/b. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
III. 15. a 32. oldalon. Scut. leopardus frameam vibrans.
911.
7657.
III. Ferdinánd Nagy máskép Tóth Mátyásnak, Istvánnak,
Andrásnak és Péternek nemességet és címert adományoz.
plin. a 94, lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 16. lapon.
E. fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 32. oldalon. Scut. leo
frameam vibrans.
912.
7657.
III. Ferdinánd Palóczy Andrásnak nemességet és címert
adományoz.
í
plin. a 106. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 18. lapon.
E , fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 34. oldalon, 1654-ki
kelettel. Scut. miles Hungarus prolixis mystacibus, e corona pubetenus
eminens, fraimeam vibrans.
913.
1651.
III. Ferdinánd Papp Istvánnak, Miklósnak, Jánosnak és

Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. c o m . Zem
plin. a 107. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832.
III. 15. a 34. oldalon. Scut. virgo candida véste, dextra coronatum serpen-
tem. Valószínűleg azonos a 3623. fol. lat. 107. lapon említett ugyancsak
Papp-armálissal, melyet 1724-ben Papp Zsigmond nemessége igazolása
céljából Zemplén megyében bemutatott.
914.
1651.
III. Ferdiánd Pásztor Györgynek, Jánosnak, Imrének, István

nak és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
plin. a 108. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
Scut. leopardus acinacem vibrans.
915.
1651.
III. Ferdinánd Pochay Pálnak és Istvánnak nemességet és

címert adományoz.
plin. a 111/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 19/b. la
pon, hol a címerszerző család neve Pochan. E . fj. — Levéltár, Címeresle
velek, 1832. III. 15. a 35. oldalon. E . m.
916.
1651.
III. Ferdinánd Rimaszombathy Istvánnak, feleségének Hor

váth Klárának és testvérének Györgynek, továbbá ifj. Rimaszom
bathy Istvánnak és feleségének Paisgyártó Ilonának nemességet
1726-ban Rimaszombathy András és Sámuel nemességüket
Zemplén megyében ezzel az armálissal akarták bizonyítani.
III. 15. a 36. oldalon, hol G y ö r g y helyett Gergely áll. Sc. aquila dextro
pede viperám, sinistro gladium.
917.
1651.
III. Ferdinánd Romák Jánosnak, fiának Jánosnak és testvé

reinek Tamásnak és Máténak nemességet és cimert adományoz.
plin. a 122. lapon, Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 21. lapon.
E , fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 36. oldalon. E . m.
918.
1651.
III. Ferdinánd Siket Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
plin. a 127. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a 22/b,
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 40. oldalon. Sc.
surdaster penes auriculam tintinabulum tenens.
919.
1651.
III. Ferdinánd Szepsy Pálnak és Istvánnak nemességet és

címert adományoz.
plin. a 139/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 27.
lapon. E . fj.
920.
1651.
III. Ferdinánd Tomsics Gergelynek és feleségének Vesz-
prémy Erzsébetnek nemességet és címert adományoz.
plin. a 152/b. lapon. Egysz, bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 32.
lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 42. oldalon. E . m.
921.
1651.
III. Ferdinánd Tóth Mártonnak és Györgynek és az utóbbi
fiának Jánosnak nemességet és címert adományoz.
plin. a 154. lapon. Egysz. bejegyz. Alkalmasint azonos az ú. ott. 154/b.
lapon említett Tóth-armálissal, melynek alapján T ó t h Sámuel nemessége
1724-ben Zemplén megyében elismertetett.
922.
III. Ferdinánd Gáli Istvánnak, Mihálynak, Jánosnak, másik

Istvánnak és másik Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Nógrád vármegyének 1658 július 3-án Füleken
tartott gyűlésén. A kihirdetésről szóló bizonyságlevelet Gáli Ist
ván nemessége bizonyítása céljából Gömör megyében bemutatta.
Kézirattár. 3729. fol. lat. a 82. lapon.
923.
III. Ferdinánd Rabby Istvánnak, régi nemességét megújítva,
címert adományoz.
A z adományozás tényét Rabby István címerkérő folyamod
ványa őrizte meg, a fenti napon kelt engedélyezési záradékkal.
A folyamodvány aljára festett címerkép kék mezőben zöld alapon
jobbra fordult, ágaskodó, kioltott vörös nyelvű, kétfarkú koronás
oroszlánt ábrázol, mely fölemelt mellső jobb lábában három
liliommal ékes leveles szárat tart. Sisakdísz a pajzsbeli alak nö
vekvőn. A takarók színe jobbról kék-arany, balról vörös-ezüsl.
Megjegyzendő, hogy a sisakdísz oroszlánja fark nélkül van ábrá
zolva.
A folyamodványban a címerkérő megemlíti, hogy atyja a
törökök elől volt kénytelen Magyarország távolabb eső részeibe
menekülni.
Eredeti, papíron, a Gyulai Gaál-család levéltárában.
924.
III. Ferdinánd Pető Jánosnak, testvérének Györgynek,
utóbbi fiainak Gáspárnak, Istvánnak, Andrásnak, Mártonnak,
Benedeknek és Gergelynek, továbbá anyai unokatestvérének
Szőch Istvánnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum, rubro et coelestino colori
bus proportionate depictum, fundum illius viri (így! viridi helyett)
campo occupante, cui grus natu
rali suo colore effigiata, uno pe
dum Iapillum gestitare, altero for
titer insistere, superiorem vero
scuti partém leo inguinetenus de-
signatus, gladioque bene instru-
ctus occupare, ac coronae regiae
incumbere, ad dextramque scuti
oram conversus esse cernitur.
Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, cothurnicem na
turaliter expressam, dispansis alis,
in rostro viridem ramusculum ge-
rentem, ad dextrum itidem scuti la
tus conversum, proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae
lacciniis seu lemniscis, hinc coeru
leis et flavis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese
piacidé diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus/'
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1652 május 10-én
tartott ítélőszékén.
F ü g g ő pecsétje elveszett. A Bökönyi-család iratai között.
925.
III. Ferdinánd Kovács Gergelynek, feleségének Lázár Már

tának és gyermekeinek Péternek és Ilonának nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1652 június 8-án P e l -
söcön tartott ítélőszékén.
•
Ezzel az armálisal Kovács Gergely fia Péter fia Csatlós
máskép Kovács György nemességét Gömör megyében igazolta.
926.
III. Ferdinánd Tóth Istvánnak és Jánosnak és testvérének

illius viridi campo occupante, cui lupus cardinali et naturali suo co
lore effigiatus, ore patenté, lingua rubicunda, cauda in altum intenta,
utroque pedum posterioruin insistere, anteriorum autem uno ad
rapiendum protenso, altero nudum acinacem tenente et ad dextrum
scuti marginem conversus esse conspicitur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam ac apertam, regio diademate,
latconem (így! valószínűleg „falconem" helyett) volucrem naturali
colore, expansis alis volanti similem proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et
coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese
Kihirdettetett Fejér vármegyének 1652 június 5-én Bicskén
tartott ítélőszékén és Komárom vármegyének 1697 május 30-án
Kézirattár, 1032. fol. lat. a 225—227. lapon. K o m á r o m v á r m e g y e
1745 szeptember 7-én K o m á r o m b a n kelt, a címerszerzőtől s z á r m a z ó T ó t h
J á n o s , András és István részére szóló nemesi bizonyítványának eredetije
a levéltárban.
927.
III. Ferdinánd Bartók Györgynek, Péternek, Mátyásnak,

Istvánnak és Jánosnak, Szabó Mihálynak, Miklós Péternek,
Orosz Istvánnak és Mártonnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Abaúj vármegyének 1653 április 29-én K a s
sán tartott itélöszékén.
Ezzel az armálissal Bartók István fia János és ennek fiai
István és György, valamint Mátyás fia Péter nemességüket G ö
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 28/b. lapon és röviden az 1/b. lapon,
mely szerint ezzel az armálissal Bartók Mihály is igazolta nemességét
G ö m ö r megyében.
928.
1652 [május 12. Bécs.]
III. Ferdinánd Zelenák Györgynek és Jánosnak nemességet

Ez armális alapján Zelenák György és Mihály 1724-ben
Zemplén megye nemesei sorába felvétetett.
plin. a 173/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a 40.
lapon. E . fj.
Siebmacher, 731. 1. 500 t.
929.
III. Ferdinánd Zerkovich Mátyásnak és osztályos atyafiá

nak Bekuczy Mártonnak nemességet és címert adományoz.
„ S c u t u m videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum
illius viridi campo interoccupante, super quo integer fulvus leo,
divaricatis posterioribus pedibus erecte stare, corporis mole arrecta,
ore patulo ac lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad dor-
sum elevata, anteriorum vero pedum sinistro absectum Turcicum
caput tenere, dextro autem strictum gladium fortiter compressum
ostentare, inque dextram scuti partém conversus, gradienti similis
tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam
sive apertam, regio diademate, ex eoque gryphum, ore similiter
aperto, alis expansis, pedum anteriorum sinistro raptui inhiantem,
dextro vero dictum gladium cum affixo Turcico capite gestantem,
inguinetenus eminentem proferente ornatam. A summitate vero sive
Kihirdettetett Zala vármegyének 1658 november 14-én Kör
menden tartott közgyűlésén.
Ezt az armálist Zerkovich Miklós és Mátyás és Bekuczy
György fia György kérésére Várasd vármegye alispánja 1722 jú
nius 23-án Varasdon hiteles átiratában kiadta, melynek alapján
Komárom vármegye főispánja, Esterházy József gróf, Bekuczy
Györgyöt 1722 szeptember 13-án Pozsonyban Komárom vár
megye nemesei sorába fölveendőnek ítélte. 1722 szeptembr
27-én ugyanezt véleményezi Szluha Ferenc Komárom megye
alispánja és ennek alapján Bekuczy György 1722 október 3-án
Komárom megye közgyűlésén a vármegyei nemesek sorába föl
vétetett. Végül Komárom vármegyének 1725 március 3-án K o
máromban tartott közgyűlésén Zerkovich Miklós és Mátyás és
Bekuczy György a vármegye nemesei sorába fölvétettek.
930.
III. Ferdinánd Marton Dávidnak, feleségének Kender Iloná

n a k és gyermekeinek Jánosnak, Illésnek és Dávidnak nemessé
Kihirdettetett Gömör megyének 1652 július 18-án Pelsőcön
tartott ítélőszékén.
Ezzel az armálissal Davidis Márton és János nemességüket
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 14/b. lapon, rövidebben u. ott, a 10/b.
lapon.
931.
1652.
III. Ferdinánd Czimár Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Torna megyében.
Levéltar, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 10. oldalon. E . m.
932.
1652.
III. Ferdinánd Fekete Jánosnak és Györgynek nemességet

Kihirdettetett T o r n a megyében.
933.
1652 (?).
III. Ferdinánd Hebráncz Andrásnak nemességet és címert

adományoz.
Kihirdettetett 1652-ben Torna megyében.
934.
1652.
III. Ferdinánd a Kecskeméthy-családnak nemességet és

1
címert adományoz.
E z armális alapján Kecskeméthy Sámuel 1724-ben Zemplén
/
1
A kéziratban íráshibából II. Ferdinánd.
Zemplin. a 66. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung a tl/'b.
lapon.
935.
1652.
III. Ferdinánd a Mészáros máskép Szabó-családnak nemes
E z armális alapján Mészáros máskép Szabó András és Ist
ván 1727-ben, Mátyás és András pedig 1728-ban Zemplén me
gye nemesei közé fölvétettek, illetve az utóbbiak nemesi bizonyít
ványt kaptak.
plin. a 84/b lapon. Egysz. bejegyz. — U ott, 1331. fol. hung. a 15.
lapon. E . fj.
936.
1652.
III. Ferdinánd a Nyilas-családnak nemességet és címert
adományoz.
Ez armális alapján Nyilas András és István, valamint N y i
las András eperjesi csizmadia 1724-ben Zemplén megyében
nemesekül elismertettek.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Zemplin.
a 96. lapon.. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 16/b. lapon.
E. fj.
937.
1652 (?).
III. Ferdinánd Szekér Tamásnak nemességet és címert ado

mányoz.
E z az armális Torna megyében hirdettetett k i , melynek b i
zonyságlevele azután Zemplén megyében mutattatott be.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com. Zeiro-
plin. a 136/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 25/b.
938.
1652.
III. Ferdinánd Tihainery Istvánnak és fiainak Mihálynak és

Kihirdettetett T o r n a megyében, melynek nemesi bizonyít
ványa Zemplén megyében mutattatott be.
plin. a 151 / b . lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a 31/b.
lapon. E . fj.
939.
1652.
III. Ferdinánd Vargha Mihálynak, Istvánnak és Miklósnak
A nemesítésnek Vinnai és Nagymihályi Eödönffy László fia
János Zemplén megyében ellenmondott.
Zemplin. a 165. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a
940.
1652.
III. Ferdinánd Varjú Gergelynek, fiának Jánosnak, továbbá

Mihálynak és fiának Jánosnak, valamint Varjú máskép Nyilas
Péternek, Györgynek és Ferencnek nemességet és címert ado
mányoz.
Zemplin. a 165/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a
35/b. lapon, hol a címerszerző keresztnevéül G y ö r g y van említve. E . fj.
941.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Öthordai Kerekes M i

hálynak, a Bánházy István kapitánysága alatt álló lovasok egyi
kének, nemességet és címert adományoz.
sive area corona aurea est deposita, ex quo brachium humánum
humerotenus resectum, ensem evaginatum tenere cernitur. Supra scu
tum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium,
gemmis et unionibus eleganter exornatum, ex cono vero galeae
teniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes, utras
que oras sive margines ipsius scuti pulcherrime ambiunt et
exornant."
1901 január 31-én Székelyudvarhelyl kelt közjegyzői hiteles, címer
képpel ellátott másolatban. A címerképen a t a k a r ó k színe jobbról vörös
arany, balról kék-ezüst.
942.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Hosszúmezei Tóth

Mihálynak és feleségének Mágócsi Katalinnak nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare colestini coloris, in cuius campo sive
area equus quidam sellatus stare visitur, super quo homo cataphra-
ctus, armisque militaribus composite succínctus insidere conspicitur.
Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit dia
dema regium, gemmis et unionibus decenter exornatum, ex cono
fluentes, utrasque oras seu margines ipsius scuti pulcherrime ambi
unt et exornant."
Kihirdettetett Mármaros vármegyének Szigeten tartott köz
gyűlésén 1653 március 25-én.
E g y s z e r ű , X I X . századi másolat. Eredetijének holléte ismeretlen.
943.
1653 [március 18. Regensburg.]
III. Ferdinánd Günther Andrásnak és gyermekeinek Jakab

nak, Andrásnak, Dávidnak, Zsuzsannának, Annának, Máriának
és Magdolnának nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 49/b. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 18. oldalon. Scutum bifariam divisum, in dextra parte
média aquila, in sinistra 3 lilia.
944.
1653 március 18. Regensburg.
III. Ferdinánd Pauman Kristófnak, fiának Györgynek, to

vábbá Strobel Boldizsárnak és Szálai Jánosnak nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyében 1653 augusztus 26-án
Rozsnyóbányán.
Ezzel az armálissal Pauman György nemességét Gömör
megyében igazolta.
945.
1653 április 15. Regensburg.
III. Ferdinánd Bosa Andrásnak, feleségének Hunyor Erzsé

betnek, fiának Istvánnak és testvéreinek Pálnak és Györgynek
Kihirdettetett Abaúj vármegyének 1653 május 29-én Gön
Ezt az armálist Bosa János nemessége igazolása céljából
Gömör megyében bemutatta.
946.
1653 július 17. Ebersdorf vára.
III. Ferdinánd néhai Gymesi Forgách Miklós és felesége

Bossányi Eszter leányainak Évának, gróf Erdődy Imre feleségé
nek, Juditnak, gróf Gersaczky Gáspár özvegyének, Máriának,
Illésházy Györgynének, Zsófiának, gróf Gersaczky Györgynének
és Eszternek grófi rangot adományoz.
A z oklevél szövege az adományozattokról a következőkép
emlékezik meg:
„ . . . intelligamus . . . a família patris quidem banali, matris
vero Országhiana palatina originem trahente filias susceptas et
progenitas, ex ea et tali família ac prosapia originem ducere, quae
viros complures a singulari prudentia et authoritate in primariis
regni functionibus cum dignitate sustinendis exercitatos et proinde
domi forisque celebres et belli pacisque artibus claros produxerit,
unde per varios honorum gradus, quod hystoriae aliaque passim
documenta testificantur, divorum condam Hungariae regum prae-
decessorum nostrorum benignitate in regno sunt provecti et adhuc
in anno ducentesimo millesimo in comites creati et comites de Ivánka
nominati, qui quidem comes Ivánka ex Itália in Dalmatiam se con-
ferendo, apud Andreám II. regem, Hierosolymitanum dictum, in
anno 1222 officium agazonum magistri una cum insigni duorum
luporum alborum, e diademate regio eminentium cum laude obtinuit,
cuius quidem filius minor natu Thomas dum ad Sajonem fluvium
acerrimum cum Tartaris praelium iniretur, fortiter decertando occu-
buit. Andreas vero, maior natu, comes de Bánnya et Cosmaly appel-
latus, postquam fidelitatem suam erga Belam ducem, filium regis
Belae IV. et amorem in pátriám multis argumentis et occasionibus
abunde comprobasset, in anno domini 1242 magistri thavernicorum
regalium praerogativa et officio, qui honos in iure liberis civitatibus
dicendo summus est, insigniri, atque ad eum gradum et titulum
promoveri meruit, quibus fidelitatis obsequiis ac regi suo gratissimis
meritis possessionem Gyimes acquisivisse perhibetur. Huius duo filii
Ivánka et Andreas regi Carolo fidelitatem anno 1291 ipsa etiam
morte contestari non dubitarunt, superstes autem tertius, Nicolaus
Forgácz de Lekenste dictus, virtutis ac fidelitatis paternae non im-
memor, a rege castro Lekenste donatus, unde comes de Lekenste
appellari meruit. Petro filio post se haerede relicto, qui quidem Pe-
trus alias ianitorum regalium ac curiae regalis magister, tandem
iudex curiae nominatus, anno 1418 ad coercendam Polonorum teme-
ritatem, qui eotum regni Hungariae fines armis infestassent, a divo
condam Sigismundo imperatore et rege Hungariae praedecessore
nostro cum exercitu missus. Et hic quidem bona Ghymessiana
auxisse sibique titulum rursus de Ghymes vendicasse perhibetur ac
dictus Ivánka ad persequendam profanám Husszitarum sectam, quae
perniciosissimo suo doghmate totam Bohemiam et magnam partém
Germaniae infecerat, anno 415 supra millesimum ab eodem similiter
imperatore et rege cum exercitu evocatus, praeclara generis et vir
tutis eiusdem militaris meruisse dicitur testimonia. Praelibati porro
Petri filio Nicolao in haeredem succedente, eodemque vestjgiis an-
tenatorum suorum haud segniter insistente, ob praeclaras animi
dotes officium magistri curiae regiae a Ludovico I., rege similiter
Hungariae, in anno 1350 ferre meruit. Memorato vero Nicolao B l a -
sium tilium procreante, idem quoque Blasius aemulatione maiorum
suorum pace belloque tam domi quam foris clarus, ob res a se for
titer gestas filiam Nicolai palatini de Gara in uxorem facile obtinuit,
vir, ubi res poscebat, singulari virtute, magnanimitate et fortitudine
praeditus, ubi Mariam reginam, Ludovici 1. regis filiam in regno
periclitari animadvertisset, quod Carolus parvus Apuliae rex pro
se usurpare contendebat, eundem dictum Carolum regem gladio
ferire, caputque eius amputare, sicque reginam in libertatém asserere
non fuerit veritus, ob quod quidem et praeclare gestum facinus ca-
stro Ghymes, in praeallati montis cacumine sito ac regináé effigie
pro armis seu insigniis ab eadem regina condecoratus, ob praeta-
ctam fidelitatem legitimae et naturali dominae suae debitam, Joanne
Horváth bano in hoc ipso negotio desudante, mortem potius eligerc,
quam fidem mutare paratus fuisse perhibetur. Cüius fratres, Petrus
quidem in anno 1390 officium supremi comitis comitatus Barsiensis
honorifice administrasse, Georgius vero, fráter haud absimilis, in
omnibus suis functionibus esse dicitur. Qui Simonem Forgách haere-
dem et successorem reliquit, virum roboris et fortitudinis ac rerum
militarium peritia facile principem, qui maiorum suorum virtutibus
incitatus, inde a primis iuvenilibus annis operám suam sacrae cum-
primis regni nostri Hungariae coronae et deinde inelytae augustac-
que domui nostrae Austriacae devovens, in diversis apertis bellis,
sub felici regimine sacratissimorum olim principum Maximiliani et
Rudolphi II. imperatorum ac regum Ungariae, praedecessorum ac
patruorum nostrorum felicissimarum recordationum cum haeredita-
riis Christiani nominis hostibus Turcis varia Mártis alea et miro
rerum eventu gestis, diversis conflictibus, arcium et fortalitiorum
oppugnationibus, prudentissimi ducis simul et militis fortissimi
munia obeundo ac in regni confiniis, primo quidem in expugnationc
arcis Lippa, iam tunc ipso flore iuventae militia clarus, acerrime
pugnans, undecim vulneribus acceptis et utroque crure lancea tra
iecto inter cadavera semianimis repertus aegreque servatus, egregiae
planeque heroicae virtutis ac fortitudinis suae laudem, deinde vero
dum anno quingentesimo quinquagesimo quinto supra millesimum
arx Theömeösvár a Turcis oppugnaretur, adducta ex proprio stipen-
dio turma equitum, tam in defensione loci illius, quam etiam aperto
campo cum perfidis hostibus manus conferendo, et praeclara forti
tudinis suae militaris facinora edendo, tandem arce, rerum omnium
difficultatibus laborare coepta, expugnata, contra datam fidem,
multis confossum vulneribus nasoque inter pugnandum mutilato in
manus hostium incidisse et ex eadem captivitate nonnisi gravi lybro
prius deposito et persoluto libertatém consecutum fuisse ac post-
modum in celebri illo simulque funesto conflictu et pugna Keresztes-
siana eximia fortitidinis suae specimina edidisse. Temporis autem
successu, meritis et virtutibus eiusdem ita exigentibus, in anno vide
licet domini 1560 capitaneatum Váradiensem et officium generális
capitaneatus partium regni Ultra-Tybiscanarum, ab anno quingen
tesimo septuagesimo secundo supra millesimum capitaneatum
Agriensem assecutus, donec anno 1592 officio generális capitaneatus
partium regni Cis-Danubiananarum ac insuper pincernarum rega
lium magistri munere insignitus fuisse dicitur. Cuius duo filii, Sigi-
smundus nempe et Franciscus in utroque statu, ecclesiastico videlicet
et politico ad generis et familiae suae claritatem locupletandam suis
virtutibus magnam lucem et ornamentum addiderunt et hic quidem
vir cumprimis omnibus scientiarum facultatibus disertissimus et
exercitatissimus, varia in regno beneficia cum laude administrando,
tandem archiepiscopatum ecclesiae metropolitanae Strigoniensis
adeptus, ultimo ob excellentis animi sui dotes in sacrum quoque
cardinalium collegium recipi meruit, cum laude et glória nominis
familiae suae sempiterna. Ille vero Sigismundus nempe Forgách,
áemulus fratris non impiger, post multa eaque cum laude belli pacis-
que tempore praeclare adita facinora dignitatem palatinalem, quae
secunda sedes post regiam censetur, consecutus, in qua quidem pri-
mariae dignitatis functione et officio toto vitae suae tempore ea
fidelitatis studia ipsum praestitisse et exhibuisse constat, quae
uspiam a solerti fidelique et constanti servitore in utroque fortunae
eventu cum perpetua et insigni nominis sui laude exspectari opor-
tebat. Praelibatus nihilominus Petrus, sicuti iam declaratum esset,
supremus comes comitatus Barsiensis Ladislaum, qui ob similes
antecessorum virtutes Agriensi capitaneatu functus est, ex Marga-
retha Priniy, Emerici olim Prini alias palatini nepte, cuius quidem
Margarethae genitrix carnalis et uterina soror illius invictissimi et
potentissimi Stephani Báthory regis Poloniae ac Sigismundi et G a -
brielis principum Transylvaniae matris esse fertur, alias consorte sua
suscepit et progenuit, qui Nicolaum Forgácz, memoratarum Evae,
Judithae, Mariae, Sophiae et Esteráe genitorem, filium habuit. Qui
quidem Nicolaus diversarum virtutum glória stipatus et optimis
erga pátriám et reges suos meritis clarus, ad illustrandam suam
familiam multo magis nominis ac splendoris adiecit. Et quidem
posteaquam in primis iuventutis annis in aula sacratissimi principis
Matthiae II. Romanorum imperatoris ac regis Ungariae, patruelis
nostri desideratissimi et praedecessoris, ephoebi officio fungendo
versatus, eidem obsequiis gratissimus exstitisset, aetate deinde
maiore succedente cubicularii munere obtento, omnibus ingenii ac
animi viribus in id incubuisse, ut imprimis sacrae regni coronae et
praefatae inclytae domui nostrae Austriacae summa semper fide et
synceritatis constantia et alacritate famulari et inservire posset, ad
supremum capitaneatum Szécséniensem promotus, variis occasioni-
bus contra naturalem Christiani nominis hostem, Turcam pro virili
strenuam operám navasse perhibetur. Expost suis virtutibus et
meritis ita exigentibus a sacratissimo principe Ferdinando II. do
minó et genitore nostro desideratissimo piissimae recordationis ui
coetum et numerum consiliariorum receptus, attacti comitatus Bar-
siensis supremus comes deciaratus ac contra perduellem Fridericum
palatinum, interregem Bohemiae, campestris generális equitatus
Hungarici, expost cubuculariorum regalium in Ungaria magister ac
ultimo partium toties repetiti regni nostri Ungariae superiorum
supremus generális capitaneus insignitus, in iisdem functionibus
strenue, infracto animo, nullis parcens laboribus, praeclarum virtutis
et ingenii erga pátriám et christianam rempublicam affectum, ut
reliqua omittantur, vigentibus funestissimis intestinorum bellorum
Bethlenianorum tumultibus, Uyvarino obsidione Turcica laboranti
succurrit, bassamque Bosnensem fugando et profligando, genero-
sum virtutis suae symbolum exhibuit, sicque tamquam optimus pa
triae civis in prosperis pariter et adversis fidelissimun sese semper
atque charum regibus suis praestitisse atque omne suum stúdium,
laborem et diligentiam in promotionem boni publici et tuendae con-
servandaeque communis patriae emolumento collocasse dignoscitur.
Cuius quidem filius Franciscus a praelibato dominó genitore nost.'o
iam dicto officio supremi comitis comitatus Barsiensis ac a nobis
capitaneatu attacto Széchéniensi et cubiculariatu ornatus, nullo post
se relicto haerede, vitám cum morte commutavit."
Kézirattár, 2164. quart. lat. XVII. köt. a 80—85. lapon. Csonka szö
veg, a vége hiányzik.
Siebmacher, 177. 1. ezt a grófi oklevelet nem említi meg.
947.
1653 szeptember 3. Regensburg.

III. Ferdinánd Horváth Istvánnak és testvérének Jánosnak
„Scutum videlicet militare erectum... fundum illius viridi
campo late interoccupante, super quo integer fulvus leo, divaricatis
posterioribus pedibus, [totaque corporis] mole arrecta erecte stare,
ore hiante, ac lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad dor-
sum elevata, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum [protenso,
dextro vero] evaginatam frameam fortiter comprehensam gestare,
dimicanti similis in dextram scuti oram tendere [visitur]. Scuto
diademate, ex eoque alium leonem, inferiori per omnia conformem
[proferente ornatam]. A summitate vero sive cono galeae laciniis
seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc a u t e m . . . et rubris, in
exornantibus."
Kihirdettetett 1654 április 8-án Verebély-szék közgyűlésén
Dicskén.
Ezt az armálist Horváth János Nyitra vármegyének 1733
február 23-án Ujgalgócon tartott közgyűlésén bemutatta és ez
neki hiteles átírást adott k i róla.
Nyitra v á r m e g y e levéltárának 1910 április 11-én kelt hiteles m á s o
latában. A Czabai Horváth-család levéltárában.
948.
1653 [október 2. Regensburg.]
III. Ferdinánd Végh Miklósnak, Györgynek és Pálnak

E z armális alapján 1724-ben Zemplén megye Végh Sámuel
nemességét elismerte.
Kézirattár, 3623. fol. lat. a 166. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U . ott,
1331. fol. hung. a 36. lapon. E . fj.
Siebmacher, Supplementband, 124. 1. 90. t. 111.
949.
III. Ferdinánd Juhos Lukácsnak, Jánosnak, Miklósnak, Se

bestyénnek és Pálnak nemességet és címert adományoz.
Ezt az armálist Juhos máskép Komjáthy István nemessége
igazolása céljából Gömör megyében bemutatta. Minthogy az
armális nem volt kihirdetve és a név sem egyezett, a vármegye
a bemutatót a leszármazás, valamint a névváltoztatás bizonyí
tására utasította.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 81 / b . lapon. ..
950.
1653 december 10. Regensburg.
III. Ferdinánd Szabó Miklósnak, feleségének Csépes Kata

linnak, fiainak Istvánnak, Gergelynek és Andrásnak és testvé
reinek Forintos Istvánnak és Jánosnak nemességet és címert
adományoz.
illius latepatenti viridi campo interoccupante, super quo brachium
humánum totaliter cataphracta
cinctum cubitotenus locatum esse,
ac in vola ipsa evaginatam frameam
manubriotenus fortiter comprehen-
sam tenere, in dextramque scuti
partém vibrare cernitur. Scuto in
cumbentem galeam militarem crati
culatam sive apertam, regio dia
demate, ex eoque aliud brachium
humánum cubitotenus eminens,
alioquin inferiori per omnia simile
proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coeruleis,
scuti extremitates sese piacidé dif
fundentibus, illudque ipsum decenter exornantibus."
Kihirdettetett Szabolcs vármegyének 1654 május 15-én
Petneházán tartott itélöszékén.
Töredezett függő pecséttel. Dr. Qöllner Aladárné örökletéte. M e g
van Szabolcs v á r m e g y é n e k 1790 október 19-én Erdődön kelt, a család
nemességét igazoló bizonyítványa is. — K é z i r a t t á r , 2374. fol. lat. a 73—74.
lapon.
951.
1653 [december 18. Regensburg.]
III. Ferdinánd Dely Istvánnak, feleségének Berthalmy Kata

linnak és fiainak Ferencnek és Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
armales cum insignibus aquilae rostro oviculam com-
pressam tenentis . . . "
Zemplin. a 34/b. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
III. 15. a 12. oldalon. Scutum: aquila expansis alis, rostro oviculam com-
pressam tenens.
952.
III. Ferdinánd Ladányi Gergelynek, fiainak Jánosnak és Ist

vánnak, valamint Ladányi János fiainak Balázsnak, Istvánnak és
Kihirdettetett 1654 szeptember 1-én Rozsnyón.
Ezzel az armálissal Ladányi János nemességét Gömör vár
megyében igazolta.
953.
III. Ferdinánd Nagy Jánosnak, testvérének Gergelynek, fele
ségének Szapó Évának, fiának Andrásnak, leányainak Annának
és Katalinnak, sógorának Géczy Péternek és utóbbi testvérének
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1655 július 8-án Szend-
rön tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Nagy Gergely fia András fiai István és
János nemességüket Gömör megyében igazolták.
954.
1653 [december 18. Regensburg].

III. Ferdinánd Névelős Mártonnak és fiainak Andrásnak és
Zemplin. a 96. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 16/b.
955.
1653.
III. Ferdinánd Ádám Jánosnak nemességei és címert ado

mányoz.
Zemplin. az 1. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung, a 2. lapon.
E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. az 1. oldalon. Insigne:
Cygnus.
956.
1653.
III. Ferdinánd Ardey Istvánnak és feleségének Benye D o

rottyának nemességet és címert adományoz.
Ezen armális alapján Ardey György, János, András és
Ferenc 1726-ban nemesi bizonyítványt nyertek.
Zemplin. a 3. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 2. lapon.
E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. az 1. oldalon. E . m.
957.
1653.
III. Ferdinánd Fekethe Istvánnak, testvéreinek Jánosnak és
Miklósnak és fiainak Istvánnak, Jánosnak és Miklósnak nemes
7/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 15. oldalon,
hol a címerszerzök közül Fekete István fiai és J á n o s nincsenek meg
említve. S c u t . . . gladius inter 2 alas aquilae.
958.
1653.
III. Ferdinánd Gaál Andrásnak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 48. lapon. Egysz. bejegyz.
959.
1653.
III. Ferdinánd Gönczy Mihálynak nemességet és címert

adományoz.
1832. III. 15. a 18. oldalon. Scut. brachium loricatum frameam tenens.
960.
1653.
III. Ferdinánd Ivány Péternek, Mihálynak, Jánosnak és Ist

vánnak nemességet és címeit adományoz.
Zemplin. az 59/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott. 1331. fol. hung. a
Scut. miles dextra gladium, sinistra caput Turcicum tenens.
961.
1653.
III. Ferdinánd Keresztes Péternek nemességet és címert

adományoz.
Zemplin. a 67. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 12.
Scut. brachium cataphactum frameam vibrans.
962.
1653.
111. Ferdinánd Magyar Pálnak és fiának Györgynek nemes

Scut. Hungarus pubetenus e corona eminens dextra botrum tenens.
963..
1653.
III. Ferdinánd More Jánosnak, fiának Miklósnak és testvé

rének Istvánnak nemességet és címert adományoz.
15/b. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek. 1832. III. 15. a 31. oldalon.
Scut. nudus mucro inter duas explicatas alas.
964.
1653.
III. Ferdinánd Oláh Andrásnak és Péternek nemessséget és

címert adományoz.
Levéltar, Címereslevelek, 1832. III. !5. a 33. oldalon. E . m.
965.
1653.
III. Ferdinánd a Serfőző(?)-családnak nemességet és cí

mert adományoz.
1724-ben Zemplén megye Serfőző máskép Névelős Már
tont, Györgyöt és Andrást, akik nemességüket ezzel az armális
sal akarták igazolni, a névváltozás miatt a leszármazás igazolá
sára utasította.
Zemplin. a 127. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a
22/b. lapon. E . fj. — V . ö. a 954. sz.-al.
966. •
1653.
III. Ferdinánd Sólyom Andrásnak, Mihálynak és Istvánnak

Kéziratcár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.
Zemplin. a 128/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a
E . m. Scut. brachium frameam vibrans.
967.
1653.
III. Ferdinánd T o r d a Gáspárnak, Györgynek és Pálnak ne
Zemplin. a 152/b. lapon. Egysz. bejegyz. U . ott, 1331. fol. hung. a 32.
lapon. E . fj.
968.
1653.
III. Ferdinánd Ványay-Pap Jánosnak és fiának Istvánnak,
valamint testvéreinek Mihálynak, Pálnak, Gergelynek és István
Ezt az armálist 1724-ben Ványay György nemessége iga
zolása céljából Zemplén megyében bemutatta.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. com.'
35. lapon. E . fj.
969.
1654. július 2. Bécs.
III. Ferdinánd Zusz Menyhértnek, feleségének Zezik Orso
lyának, testvérének Györgynek és feleségének Czirbusz Iloná
nak, valamint többi testvéreinek Andrásnak, Mátyásnak és Ja
kabnak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett T o r n a vármegyének 1655 augusztus 27-én
Tornán tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Zusz Dániel fia János, András fia
György és Jakab fiai Péter és András nemességüket Gömör me
gyében igazolták.
Kézirattár, 3729 fol. lat. a 21/b. lapon.
970.
III. Ferdinánd Boros Gergelynek és fiainak Jánosnak, M i
hálynak és Mártonnak, továbbá anyai féltestvérének Tóth Ist
illius triiugi monticulo interoccupante, super quo rota naturaliter
mediaque ex parte fracta sursum promi
nens locata esse cernitur. Scuto incum
sive apertam, regio diademate, alas aqui-
linas duplicatas, sursumque prominentes,
in quibus aliam mediam rotam locatam,
alioquin inferiori per omnia similem pro
ferente ornatam, a summitate vero sive
cono galeae lacciniis seu lemniscis, hinc
flavis et coeruleis, illinc candidis et ru
bris, in scuti extremitates sese piacidé dif
fundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Abaúj vármegyének 1655 május 26-án Kas
sán tartott közgyűlésén.
F ü g g ő pecsétje elveszett. — A z oklevélben a „ B o r o s " név mindenütt
v a k a r á s helyére van írva, tehát valószínűleg hamisított. Erre mutat az is,
hogy Czobor Alfréd Abauj vármegyében kihirdetett cimeresnemeslevelek
c. közleményében ( T ö r t é n e l m i Közlemények Abauj-Torna v á r m e g y e és
Kassa múltjából, 1912. évf. 4. sz. 236. 1.) nem szerepel a kihirdetett
armálisok között.
971.
1654 [július 16. Bécsi.
III. Ferdinánd Berethy Györgynek és fiának, valamint test
vérének nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 17. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832.
III. 15. a 6. oldalon. E . m.
972.
III. Ferdinánd Horogh Menyhértnek, testvéreinek Jánosnak

és Annának, feleségének K i s Annának, fiainak Andrásnak, M i
hálynak, Istvánnak és Jánosnak, János feleségének Keresztes
Katalinnak és leányának Annának, továbbá nővére leányának
Katalinnak, fiának Sándory Istvánnak és ennek Ilona nevű
leányának nemességet és címert adományoz.
illius triiugi alta petra interoccupante, super quibus gryphus natu
rali suo colore effigiatus, alis extensis, rostro aperto, lingua rubi
cunda exerta, cauda inter pedes reflexa, anteriorum vero pedum
sinistro ad rapiendum protenso, dextro vero strictum ensem fortiter
compressum in altum vibrare, erecteque strare ac ad dextram scuti
oram conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem
craticulatum sive apertam, regio diademate, ex eoque duo cornua
bubalina in altum erecta, e medio quorum fulvum leonem naturali
suo colore delineatum, ore hianti ac lingua rubicunda exerta, cauda-
que bifurcata ad dorsum elevata, anteriorum vero pedum sinistro
ad rapiendum protenso, dextro vero strictum gladium fortiter com
pressum, in altum erectum tenere, mediotenus eminentem proferente
ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis ac lemniscis,
hinc flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extre
mitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
Kihirdettetett Bihar varmegyének 1655 szeptember 7-én
973.
III. Ferdinánd Koller Györgynek és testvérének Istvánnak
illius viridi campo occupante, super quo brachium humánum cata-
fractum, viridi manica indutum locata
esse, manubriotenus evaginatam frameam
fortiter tenere, ac in dextram scuti oram
conversum esse visitur. Scuto incumben
apertam, regio diademate, ex eoque aliud
itidem brachium humánum, alioquin in
feriori per omnia conforme proferente or
natam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis sive lemniscis, hinc flavis et coe-
ruelis, illinc autem candidis et rubris, in
scuti extremitates sese passim diffunden
tibus, scutumque ipsum decenter exor
nantibus."
A címerképen úgy a pajzsban, mint a sisakdíszen levő kai
a leírástól eltérőleg vörösruhás, páncél nélkül.
Kihirdettetett 1655-ben. A napi kelet é s . a vármegye neve
teljesen elmosódott.
F ü g g ő pecséttel, a b á r ó Jeszenszky-család levéltárában.
974.
1654 szeptember 6. Gyulafehérvár.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem Baranyai Péternek
„Scutum videlicet militare et quadrangulare, coelestini coloris.
in cuius campo sive area homo quidam cataphractus, sinistra manu
caput recenter amputatum, dextra vero gladium sanguine maden-
tem tenere conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est
posita, quam contegit diadema regium, gemmis et unionibus decen
ter exornatum. Ex cono vero galeae teniae sive lemnisci variorum
Kihirdettetett Bihar vármegyének 1654 szeptember 30-án
E g y s z e r ű , XVIII., vagy X I X . századi másolatban.
975.
III. Ferdinánd Gulik Jánosnak, feleségének Papso Zsófiá
nak, leányainak Katalinnak. Ilonának és Évának, testvérének
Gulik Péternek és ennek feleségé
nek Csorik Veronikának és gyerme
keiknek Mátyásnak, Jánosnak, M i
hálynak és Annának nemességet és
címert adományoz.

ctum coelestini coloris, fundum illius
triiugi monticulo interoccupante, su
per quo aurea corona, gemmis et
margaritis exornata locata esse, ei-
demque candida columba, expansis
alis, volanti similis utrisque pedibus
insistere, rostro vero virentem olivae
í
ramusculum gestare, inque (így) ad dextram scuti partém con-
versa esse cernitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticu
latam sive apertam, regio diademate, ex eoque fulvum leonem, ore
hianti, ac lingua ribicunda exerta, caudaque bifurcata ad dorsum
elevata, anteriorum vero pedum sinistro ad rapiendum protenso,
dextro autem strictum gladium fortiter comprehensum, inguinete-
nus eminentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, inde vero can
didis et rubris, in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus,
Kihirdettetett Nyitra vármegyének 1656 május 10-én N y i t -
rán tartott itélöszékén.
Függő pecséttel.
976.
1654 [október 13. Bécs].
III. Ferdinánd Szabó máskép Kemecsey Pálnak és Ferenc
Zemplin. a 133. lapon. Egysz. bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung. a
E . m.
Siebmacher, Supplementband, 109. 1. 78. t. 11.
977.
III. Ferdinánd Szenczy István

nak nemességet és címert adomá
nyoz.
ctum coelestini coloris, fundum illius
viridi monticulo occupante, cuius in
superficie regium diadema locatum
esse, ex eoque cubitotenus emi
nens brachium humánum, rubra in-
dutum manica, in vola ipsa integrum
manipulum triticeum erectum, spicis-
que sursum tendentibus, tenere, in
dextramque scuti partém ostentare v i
situr. Scuto incumbentem galeam mili-
tarem craticulatam sive apertam, altero regio diademate, aliud v i -
cissim brachium humánum, inferiori per omnia conforme, cubito
tenus eminens proferente ornatam. A summitate vero sive cono ga
leae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et candidis, illinc- autem r u
bris et coeruleis, in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus,
scutumque ipsum decenter et venuste exornantibus."
A leírás a címerképtől eltérőleg jobbról arany-ezüst, balról
vörös-kék színű takarókat jelez.
Kihirdettetett Borsod vármegyének 1655 május 4-én M i s
kolcon tartott közgyűlésén.
R i g g ö pecsétje elveszett.
978. .
III. Ferdinánd Lányi Jánosnak, fiainak Györgynek, Dániel
nek és Gergelynek, Pazar Dánielnek és sógorának Lányi László
Kihirdettetett Torna vármegyének 1657 június 7-én Tornán
tartott itélöszékén.
Ezzel az armálissal a társcímerszerzö Pazar Dániel fia
Dániel fia Pazar máskép Köszörűs György nemességét Gömör
megyében igazolta.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 80/b. lapon és u. ott a 2/b. lapon, mely
szerint ezel az armálissal Köszörűs J á n o s is igazolta nemességét ü ö m ö r
megyében. — U . ott, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit, com,
Zemplin. a 77/b lapon. Egysz. bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek,
1832. III. 15. a 28. oldalon. E . m.
979.
III. Ferdinánd Majthényi Mihálynak bárói rangot adoma

nyoz és régi címerét megerősíti.
„Scutum videlicet militare erectum, quod trifariam dividitur, et
in cuius inferiori caerulea area, in trigoni speciem assurgente, a fun
do illius viridis monticulus eminere, ex eoque virescens alta et ramosa
quercus excrevisse, sub eaque integer ursus stare, atque ad dexte-
ram scuti partém conversus esse cernitur, et hinc hemisverio lunae,
illinc autem aurea Stella a lateribus scuti rutilantibus, in superiori
autem dextro rubro campo integra nigra aquila, expansis alis et
extensis pedibus, capite quoque corona redimito effigiata, volanti-
que similis ad dexteram scuti partém conversa esse visitur. n
sinistra porro flava superiori scuti parte integer niger leo, divaricatis
posterioribus pedibus et tota corporis mole arecta, ac cauda bifur-
cata ad tergum elevata et anterioribus pedibus ad rapiendum proten-
sis, atque ore hianti, lingua exerta, atque capite similiter corona
redimito designatus, instar gradientis ad dexteram scuti partém
tendere conspicitur. Scuto incumbunt duae cassides sive galeae
craticulatae seu apertae, vetu'stae ac syncerae nobilitatis decora,
regiis coronis ornatae, in quarum una inferiori per omnia similis
coronaque regia insignis nigra aquila, in altéra vero integer et priori
similis niger leo stare conspiciuntur, a summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc quidem flavis et nigris, illinc au
tem rubris et coeruleis, in scuti extremitates sese diffundentibus,
A z oklevél szövege a báróságot szerző érdemeiről a követ
„ . . . intelligamus te ex antiqua et celebri nobilium huius regni
nostri Hungariae prosapia ortum, quae olim etiam plurimos magni
nominis patriaeque utiles et principibus suis charos et insignes
protulit viros, quod et litteralibus documentis et hystoricorum fide-
digna relatione compertum habetur. Nam a tempore Ludovici primi,
Sigismundi caesaris, Alberti caesaris eius familiae cives et consortes
publicis muniis in bellis functos feliciter ac victoriis
in Itália, Dalmatia, Bosnya et ipsa Hungária praeliis-
que interfuisse cognitum est, ex cuius prosapiae stirpe
continuata serié illustres qua bello, qua pace exceluisse
et floruisse viros testatum esse constat. Joannes inter alios fűit
Maitheni, qui cum Joanne Huniad ubique praeliis interfuit et gene
rális capitaneus ad Varadinum Petri fűit, cuius páter Gregorius bel-
lica virtute clarus ob res strenue et fortiter gestas a r c e m . . . voca-
tam benigne donatam a Sigismundo caesare obtinuit. Abavus quo
que tuus Bartholomaeus Maitheny, vir ad omnem virtutis bellicae
fortunam aptissimus et exercitatissimus, in aula regis Ludovici se-
cundi favorem et gratiam multis promeruit fidelitatis officüs, dapiferi
honorem et cubicularii dignitatem consecutus, quo cum bello contra
Solimanum suscepto praelioque in campo Mohach inito, ipsomet
rege cum ingenti clade procerum et nobilitatis interempto, praesens
cxistens, strenueque dimicans, captus Bizantiumque delatus erat,
deinde tamen liberatus ad suos rediit, ac dum feliciter augustissima
domus Austriaca sic disponente Deo post aliquot annos ad guberna-
cula Hungariae rediit ac Ferdinandus primus proavus noster initio
regni sui cum adversario suo Joanne vayvoda de regno certare
debuit ac furore rebellionis plurimi defecerunt, BartholomaeLis
memor avitae suae virtutis ac fidei Austriacae domui devinctae
copiis suis sumptibus conductis alaque veteranorum Trinchinii obsi-
dioni per Joannem Cazianerum factae praeclare se gessit, et ad
felicem possessionem castri illius consilio et arte adfuit, simili modo
ad Szerdahely castra aliisque in locis singularia fidei et fortitudinis
munera praestitit, ob quae tandem facta praemia quoque condecentia
accepit, dum in consilii regii numerum adaptatus ac capitaneatus
Szegediensis officio donatus est. Nec a natura et meritis virtutibus-
que descivit filius ipsius et avus tuus Ladislaus Maitheny, sed multo
plura decora et illustria facta cumulando, summo imposuit fastigio.
Is enim vir glória militari insignis, tempore avi nostri Ferdinandi
primi in bello Saxonico prima belli rudimenta cum suo avuncuio
Joanne Petheo, uno ex ducibus laudabili ac felici conatu ac con-
sensu, posuit. Non secus etiam post aliqua temporum spatia auspi-
ciis duorum incomparabilium ducum Marci Horváth et Nicolai Zriny
militiam decennalem in variis muneribus et gradibus usque ad sum-
mum capitaneatuin exercuit ac Szigetho amisso et Solimano in v i -
ctoriae tumulo ablato, Maximiliano avo nostro sanctae memóriáé
inter duces adfuit. Cuius heroica natura caesar visa, praesidio K i s -
komaromiensi imposuit et hostibus sevientibus opposuit, ac dum
bonus et fortis miles Georgius Thuri per insidias ex praesidio evo-
catus et occisus ab hoste fűit, ne praesidium Canisiense tanti mo-
menti ab hoste satagente, celeritate et fraude occupatum fuisset, in
praeoccupatum conservavit. Quo laudabili facinore commotus
imperátor ipsius fidei et virtuti praesidium illud concredidit; sed et
Emericus, praefati Ladislai filius, páter tuus, non immemor avitae
virtutis praedecessorum antelato patri suo in praesidio Papensi
certorum equitum ducem gerens, super glacie lacus Balaton cum
uno terribili Turca solus ipse praelium iniit, et eundem singulari
certamine humi prostratum victoriose interemit. Nec tu degencr
praedecessorum tuorum, eorundem vestigiis inhaerendo, a fidei.tate
domus nostrae Austriacae destitisti, quin potius alacriter, ut dicitur.
Marti et fidelitati domus Austriacae inserviendo, prima rudimenta
militiae tuae sub generáli Rudolpho quondam comite a Tieffenbach
exercuisti, et adversae fortunae tela eadem interdum novercantis
continuasti et iterasti, quin et inchoante funesto illo tumultu Bohe-
mico, tu primus cum militibus nostris octingentis stipendiariis nostris
Hungaris ad latus Domperii adstitisti, victoriam quoque eotum una
cum eo de infideli comite a T u m ad arcem Krumluviam decorasti, nec
eo praetermisso, qualiter sub tumultu Rakocziano utriusque nostri
exercitus supremi magistri quarteriorum officium administrasti et
postmodum in diram Rakoczianam captivitatem Transilvaniam Fo-
garasinum ad Alpes citeriores Valachiae et Moldáviáé viginti trium
mensium spatio sedecim librarum pondere ferreo vinctus, omnino in
fidelitate nostra permanendo, incidisti, qualiter arces Thurczonianas
partim tua prudentia, partim per propriae tuae personae expugna-
tionem in nostri oboedientia fisco regio et sacro regni nostri Hungariae diade
promptitudinem ad unicam saltem nostram admonitionem Szakol-
czae ad assumendum officium capitaneatus super mille ducentos
milites Hungaros ad obsessae Brunae liberationem adhibueris."
Kézirattár, 2294. fol. lat. I. köt. a 78—81. lapon. Kivonatosan u. ott,

227. fol. lat. a 117. lapon.
980.
1654.
111. Ferdinánd Balássy Lászlónak nemességet és címert ado

mányoz.
Zemplin. a 7/b. lapon. Egysz. bej..gyz. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832.
III. 15. a 3. oldalon. Insigne: miles frameam tenens.
981.
1654.
III. Ferdinánd Bothos Mihálynak, Istvánnak és Jánosnak

Zemplin. a 24. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
III. 15. a 8. oldalon. E . m.
982.
1654.
III. Ferdinánd Drahóczy Györgynek, feleségének Becske-

házy Erzsébetnek -és fiainak Pálnak, Imrének, Györgynek, Pé
ternek és Istvánnak nemességet és címert adományoz.
1832. III. 15. a 13. oldalon. E . m.
983.
1654.
III. Ferdinánd Furda Gáspárnak, Györgynek, Pálnak és

fiaiknak Györgynek, Jánosnak és Istvának nemességet és címert
adományoz.
Levéltár, Címereslevelek, 1832, III. 15. a 16. oldalon. E . m.
984.
1654.
III. Ferdinánd Haczki Jánosnak nemességet és címert ado

mányoz.
985.
1654.
III. Ferdinánd Kalmár Istvánnak nemességet és címert ado

mányoz.
11. lapon. E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 23. oldalon.
Scut. miles evaginatam frameam tenens.
986.
1654.
III. Ferdinánd a Kassay-családnak nemességet és címert

adományoz.
E z armális alapján és a leszármazás bizonyítása mellett
Kassay István fia János fia György 1741-ben Zemplén megye
nemesei sorába felvétetett.
Zemplin. a 64/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung.
oldalon. E . m.
987.
1654.
III. Ferdinánd Kazay Lukácsnak, Istvánnak, Péternek és

Bálintnak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 6b. lapon. Egyszerű bejegyzés. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 11/b. lapon. E fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 24. oldalon.
Scutum, miles e corona pubetenus prominens, frameam vibrans.
988.
1654.
III. Ferdinánd Keresztúry Mihálynak nemességet és címert

adományoz.
Zemplin. a 67. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 12.
Lupus agnum faucibus gestans.
989.
1654.
III. Ferdinánd Korocz máskép Laczkó Istvának nemességet

„Aquila dextro pede botrum tenens".
990.
1654.
III. Ferdinánd Lozonyi Mihálynak és fiainak Andrásnak,

Istvánnak és Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 87/b. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Cimereslevelek,
1832. III. 15. a 28. oldalon. Scut. lupus agnum faucibus gerens.
991.
1654.
III. Ferdinánd Molnár Tamásnak és Pálnak nemességet és

címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. E l e n c h . actor. privileg. nobilit c o m .
Zemplin. a 8 6 / b . lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek.
1832. III. 15. a 30. o l d a l o n . Scut. l u p u s f r a m e a m tenens.
992.
1654.
III. Ferdinánd Mrazik máskép Rayczy Andrásnak nemessé

Kihirdettetett Gömör megyében.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit c o m .
Zemplin. a 8 7 / b . lapon. E g y s z . bejegyz. — U . ott, 1331. f o l . hung.
a 1 5 / b . l a p o n . E. fj. — levéltár, C i m e r e s l e v e l e k , 1832. III. 15. a 3 1 .
o l d a l o n . E . m.
993.
1654.
III. Ferdinánd Nagygyörgy Mártonnak, Györgynek, Péter

nek és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit c o m .
Z e m p l i n . a 94. l a p o n . E g y s z . b e j e g y z . — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
III. 15. a 3 2 . o l d a l o n . S c u t . l u p u s f r a m e a m vibrans.
994.
1654.
III. Ferdinánd Oláh Miklósnak nemességet és címert ado

mányoz.
Kézirattál, 1331. f o l h u n g . a 17. l a p o n . E . fj.
995.
1654.
111. Ferdinánd Oláh Péternek, Benedeknek és Györgynek
és ennek fia Pálnak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 100/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung.
a 17. lapon, hol az armális kelte 1614(!)-re van téve. — Levéltár, C í m e r e s
levelek, 1832. Ili. 15. a 33. oldalon. Scut. brachium frameam vibrans.
996.
1654.
III. Ferdinánd Semsey máskép Sepsy Andrásnak és Mihály
nak, fiának Mihálynak, továbbá Sepsy máskép Pellio (Szűcs)
E z armális alapján Semsey máskép Sepsy István és test
vérei István és Szűcs János 1725-ben Zemplén megye nemesei
sorába felvétettek.
Scut. miles evag. frameam tenens.
997.
1654.
III. Ferdinánd Sulyok Istvánnak és Jánosnak nemességet és
címert adományoz.
Ezen armális alapján 1724-ben Sulyok Sámuel nemessége
Zemplén megyében elismertetett.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit, com,
Zemplin. a 131. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. a 23/b. lapon. E . fj,
998.
1654.
III. Ferdinánd Thúróczy máskép Sima Mátyásnak, fiainak
Jánosnak, Mártonnak és Györgynek és a legutóbbi fiainak J á
nosnak és Andrásnak nemességet és címert adományoz.
Zemplin. a 156. iapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a
33. lapon. E . fj.
999.
1654.
III. Ferdinánd Török Istvánnak és fiának Péternek nemessé

Zemplin. a 153. lapon. Egysz. bejegyz. — Ü. ott, 1331. fol. hung. a 32.
lapon. E . fj.
1000.
III. Ferdinánd Kutz Vilmosnak nemességet és címert ado

mányoz.
illius viridi campo occupante, cuius e medio cervus mediotenus
eminens, inter bina sua cornua sagit-
tam fronti infixam gestans, ad dex
tram scuti partém conversus esse cer
nitur. Scuto incumbentem galeam mi
litarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, inter duo cornua
bubalina virum militarem pharetra-
tum, rubra toga ornatum, utraque
manu arcúm fortiter attractam, ad
sagittandum dispositam gestantem,
dextrorsum conversus ac similiter me
diotenus prominentem intuenti obiici-
tur (így!). A summitate vero sive cono
>
"*-|^U- ' galeae laciniis seu lemniscis, hinc fla
vis et coeruelis, illinc vero candidis et
rubris, in scuti extremitates sese piacidé diffundentibus, scutumque
Kihirdettetett Abaúj vármegyének 1656 október 2-án Gön
cön és Zemplén vármegyének 1657 június 19-én Zemplénben
Függő pecséttel.
1001.
III. Ferdinánd Oszlyánszky máskép Gregorovics Jánosnak.,
feleségének Szenessi Dorottyának és gyermekeinek Györgynek,
Jánosnak, Ferencnek, Katalinnak, Annának, Juditnak, M a g d o l
nának és Ilonának nemességet és címert adományoz.
illius subviridi nido occupante, in quo pelicanus integer et alis
expansis et quasi ad volandum . . . rostro pectus suum laniare atque
exinde copioso cruore emisso pullos satiare et ad dextram scuti
partém conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam milita
rem craticulatam sive apertam, regio diademate, alterum pelicanum
cum suis pullis in nido stantem, inferiorique per omnia similem pro
ferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris,
in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum
Egyszerű, X X . századi másolat. Eredetije Reiner F. birtokában, Pös-
tyénfürdö.
1002.
1655 március
III. Ferdinánd Bakay Mártonnak, feleségének Hobor Zsófiá
nak és gyermekeinek Ábel-Györgynek, Dorottyának, Rózának,
Mártának, Ilonának, Judit-Annának, Zsuzsannának, Zsófiának
„Scutum videlicet m i l i t a r e . . . [fun]dum illius monticulo occu
pante, super quo columba flava, eristata, pede sinistro insistere,
dextro vero sursum elevato, annulum aureum rubin . . . impresso . . .
et ad dextram scuti partém . . . commissa esse visitur. In superiori
sinistra porro scuti parte stella aurea est locata. Scuto incumben
tem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate,
alteram columbam, inferiori per omnia similem, binis alis sursum
expansis circumdatam, dextra quidem a superiori parte usque me-
dietatem nigro . . . vero inferio[rí] . . . rubro, [in]feriori vero
n i g r o , . . coloribus distincíis, utraque vero ala in medio aureis stel
lis notata, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae
laciniis sive lemniscis, hinc flavis . . . illinc autem . . . et rubris, in
1003.
III. Ferdinánd Geönczy Jánosnak, feleségének Toóth Katá

imnak, gyermekeinek Sámuelnek!, Istvánnak és Máriának, test
véreinek Mihálynak és Andrásnak, valamint anyai unokatestvé
rének Toóth máskép Szabó Pálnak nemességet és címert ado
mányoz.
viridi campo occupante, super quo integer vir, viridi habitu con-
spicuus, flavis cothurnis indutus, ca
pite quoque nigro pileo Hungarico
cooperto insistere, manuum vero si
nistra lumbos füleire, dextra vero co-
dicillum tenere, inque dextram scuti
oram conversus esse cernitur. Scuto
mate, ex eoque albam columbam alis
expansis, rostroque culmum ternarum
virescentium rosarum gestantem prae-
ferente ornatam. A summitate vero
sive cono galeae laciniis seu lemni
scis, hinc flavis et coeruleis, illinc
Kihirdettetett Zemplén vármegyének 1655 június 22-én
Függő pecséttel.
1004.
III. Ferdinánd Stettner János-Eriknek, feleségének Hueffnagl

Rozinának, gyermekeinek Pálnak, Istvánnak, János-Frigyesnek
és Máriának, továbbá testvérének Györgynek nemességet és cí
mert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini et rubri coloris,
ndum illius viridi campo occupante, super quo petra quincolis in
medio erecte insidere, stellaque in superficie aurea apparere, a par
tibus vero bini gryphi flavo colore effigiati, cursu vehementi, ac in
dextram scuti partém conversi esse visuntur. Scuto incumbentem
eoque aquilam naturali suo colore effigiatam, pedibus distentis,
alisque expansis, lingua rubicunda exerta, instar volanti similem
proferente ornatam. A summitate vero seu cono galeae laciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coelestinis, illinc vero candidis et rubris,
in scuti extremitates facile sese extendentibus, scutumque ipsum
Kihirdettetett Sopron vármegyének Lóson tartott közgyű
lésén 1656 március 20.-án. Mellékelve Pest vármegyének 1737
május 8-án kelt bizonyságlevele, mely szerint az armális ne
vezett napon a vármegye közgyűlésén kihirdettetett és a be
mutató Stettner Ignác a vármegye nemeseinek sorába felvétetett.
Függő pecséttel.
1005.
III. Ferdinánd Almássy Mihálynak, fiainak Pálnak és M i

hálynak és testvéreinek Györgynek és Jánosnak nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Abauj vármegyének 1656 május 22-én Gön
cön tartott itélöszékén.
Ezt az armálist Gáli György nemessége bizonyítása cél
jából Gömör megyében bemutatta és egyúttal igazolta, hogy
a néveltérés ellenére a címerszerző leszármazottja.
Kézirattár, 3729. fol. lat. a 81. lapon és u. o. a 12/b. lapon.
1006.
1655 április 26. Pozsony..
III. Ferdinánd Ujfalussy Györgynek, feleségének Charap-

kova Máriának, gyermekeinek Györgynek és Jánosnak és test
vérének Andrásnak nemességet és cimert adományoz.
coelestini coloris, fundum eius viridi
campo occupante, super quo integer can-
didus agnellus mansuete stare, dextro-
que pede sursum erectum gladium, cu-
spidi affixo detruncato Turcico capite
cidari tecto ac sanguine madente, tenere
et in dextram scuti partém conversus esse
visitur. Scuto incumbentem galeam mili
tarem craticulatam sive apertam, regio
diademate, ex eoque virum militarem
umbilicotenus cataphractum, capitique
imposita casside plumis struthionis exor-
nata, sinistra lumbis iniecta, dextra vero
praecitatum gladium ostentantem, genu-
umtenus eminentem proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc fla
vis et coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitetes
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1674 február 13-án
Függő pecséttel.
1007.
1655 április . . . Pozsony.
111. Ferdinánd Nagy máskép Szmerchány Mártonnak és P o -
rubsky máskép Szmerchány Pálnak nemességet és címert ado
mányoz.
eius viridi campo occupante, super quo integer fulvus leo naturali
ter effigiatus, divaricatis posterioribus pedibus, corporis mole ar-
recta, oblique stare, ore hianti ac lingua rubicunda exerta, cauda-
que bifurcata ad tergum elevata, anteriorum pedum sinistro ad ra
piendum protenso, dextro autem strictam frameam fortiter com-
pressam vibrare, inque dextram scuti oram conversus esse visitur.
Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam,
regio diademate, ex eoque alium leonem, inferiori per omnia con-
formem, inguinetenus eminentem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis et coeruleis,
illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffunden
E g y s z e r ű , X X . századi másolat.
1008.
111. Ferdinánd Mattho Istvánnak, édestestvérének György

nek, féltestvéreinek Soós Mihálynak, Györgynek és Jánosnak és
feleségének Heroth Ilonának nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestimi coloris, fun
dum illius viridi campo occupante et iuxta illum profunda aqua
decurf rente . . . ] partibus scuti arun-
dinibus excrescentibus, cui aquae a l -
bus cygnus compositis alis et collo
erecto, sagittaque transfixo, super-
nat[are], et ad dextram scuti partém
tendere visitur. Scuto incumbentem
galeam [militjarem craticulatam [sive
apertam, regio] diademate, ex eoque
fulvum leonem, naturali suo colore
effigiatum mediotenus eminere, ore
hianti et lingua rubicunda exerta, cau-
daque bifurcata et ad tergum elevata,
pedum anteriorum sinistro ad rapien
dum protenso, dextro vero strictam
frameam vibrare profente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc autem
candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scu
Kihirdettetett U n g vármegyének 1656 június 30-án Nagy-
kaposon tartott ítélőszékén.
Töredezett függő pecséttel.
1009.
•1655 május 10. Pozsony.
III. Ferdinánd Bánovszky (Banowsky) Simonnak, testvé

reinek Jánosnak, Sámuelnek és Anna-Eszternek nemességet és
címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum rubri coloris, fundum
illius triiugi viridi monticulo occupante, cuius in eminentiori seu
medio terna lilia, certo ab invicem
spatio distantia sursum assurgere, at
que in superioribus coerulei coloris
angulis binae rosae flavae seorsum
locatae visuntur. Scuto incumbentem
galeam militarem craticulatam sive
apertam, regio diademate, inter duas
alas aquilinas nigras fulvum leonem
inguinetenus eminentem, cauda ad
dorsum elevata, anteriorum pedum si
nistro ad rapiendum protenso, dextro
vero ad digladiandum nudum acina-
cem vibrantem et ad dextrum scuti
latus conversum proferente ornatam.
A summitate vero sive cono galeae
laciniis sive lemniscis, hinc flavis et
coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremitates sese
passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus."
A címerkép a leírástól annyiban eltér, hogy a pajzsmező színe
kék, a liliomok színe szintén kék, a két pajzssarok pedig vörös
színű.
közgyűlésén 1655 július 24-én.
Függő pecséttel.
1010.
III. Ferdinánd Pusztay Andrásnak nemességet és címert

adományoz.
illius viridi latepatenti campo occupante, in quo albus equus ad
velocissimum cursum incitatus, eique insidens vir militaris rubra
tunica et femoralibus, flavisque cothurnis indutus ac caput mardu-
rino pileo coopertus, sinistra manuum equi habenas laxare, dextra
vero hastam, similis pugnanti in hostem directam torquere, ad
dextramque scuti partém tendere visuntur. Scuto incumbentem ga
leam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, mé
diám rotam, ex eaque virum militarem, mediotenus erecto corporis
situ prominentem, rubris itidem vestimentis indutum, manuum si
nistra alam falconis ostentantem, dextra vero strictum acinacem
fortiter vibrantem proferente ornatam. A summitate vero sive cono
galeae laciniis sive lemniscis, hinc flavis et coeruleis, illinc vero
candidis et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus,
scutunque ipsum decenter exornantibus."
1011.

III. Ferdinánd K i s Györgynek, feleségének Ilonának, fiának
Györgynek, testvérének K i s máskép Juhász Mihálynak, utóbbi
feleségének és fiainak nemességet és címert adományoz.
„Scutum videlicet militare erectum coelestini .coloris, fundum
illius viridi campo occupante, super quo integer vir militaris, viola-
cei coloris tunica, rubris femoralibus, flavisque cothurnis indutus,
ac caput pileo mardurino similiter violacei coloris coopertus, fra-
'mea praecinctus, sinistra manuum lumbis iniecta, dextra v e r o . . . .
rubrum vexillum tenens, atque erecto corporis situ ad dextrum
scuti latus conversus esse cernitur. Scuto incumbentem galeam mi
litarem craticulatam sive apertam, regio diademate, alterum itidem
virum militarem, inferiori per omnia simitem proferente ornatam.
flavis et coeruleis, illinc vero candidis et rubris, in scuti extremi
tates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exor
nantibus."
Váradon tartott közgyűlésén. Bemutattatott a helytartótanács
áltál elrendelt nemesi vizsgálat alkalmából Bihar vármegyének
1724 december 18-án Kismarján és 1725 december 18-án V á -
radolasziban tartott nemesi vizsgálatán.
Kézirattár, 2374. fol. lat. a 95— 99. lapon.
1012.

III. Ferdinánd Murány Jánosnak, Boniak Ilonának, Murány
Magdolnának és Annának, Csernak Sámuelnek és fiának S á
muelnek, Csernak Rozinának és Zsuzsannának, Sparudics más
kép Stanczel Mártonnak, Murány Rozinának és Sparudics J á
nosnak és Magdolnának nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Zólyom vármegyének 1655 július 17-én tar
Ezzel az armálissal Csernak Pál, Mihály és fia Pál, Sámuel
fia Sámuel fiai nemességüket Gömör megyében igazolták.
1013.
111. Ferdinánd Bedeghi Nyáry Lajosnak és feleségének S z u -

nyogh Erzsébetnek grófi rangot, címert és vörös viasszal való
pecsételés jogát adományozza.
A cimerleírást a kézirat nem közli.
A z oklevél szövege a grófi rangot szerzőről a következőkép
emlékezik meg:
„Praedecessor enim tuus Franciscus, vir pacc belloque clarus,
reiictis patriis laribus, recte illis temporibus, dum Solimanus Otho-
manicorum imperátor Nándor Albam in suam pertraxit potestatem,
apud Ludovicum secundum regem Ungariae ob praeclaris belli
virtutes capitaneatus ac alia maximorum officiorum munia gerere
meruit, cui et in illa funestissima clade Mohácsiensi, ubi rex Ludo-
vicus misére, gloriose tamen pro patria reque publica cum exercitu
interiisset, strenuuni ducein et simul inilitein se declarando, comes
adfuit, inde fortuna liberatus, post obítum Ludovici regis apud
Ferdinandum primum, Romanorum imperatorcm et regem Ungariae,
militaria stipendia merendő, in profligando Joanne Zapoliano, quo-
rundam regnicolarum factionibus regnum ambigente, ad oppidum
et arcem Thokay author extitisset, in expugnatione arcis Threnchi-
niensis pro parte legitimi regis praesto-ct cum laude adfuit, demum
dicto Solimanno Turcarum principe tertiario Ungariam invadente
ac Viennam, civitatem Austriae provinciáé nostrae haereditariae ce-
leberrimam in suam potestatem pertrahere volente, Turcarum exer-
citum leonino quodam ausu invadendo, maximam exercitus T u r -
cici partém delevit, ac nihilorninus dum circa annum millesimum
quingentesimum trigesimum Vilhelmus a Rogendorff Budám ob-
sideret, eundem Franciscum Nyáry socium habuit. Iterum circa an
num millesimum quingentesimum trigesimum secundum Solimanno
Viennam obsidente, ubi cum suis copiis octo millia Turcarum dele-
visset, baronatum ac officium agazonum magistri, necnon titulum
supremi comitis comitatus Fiontensis a legitimé coronato rege ob-
tinere meruit. Neque eo contentus, sed postquam in Ungaria di-
versas alias, easque complures functiones cum laude confecisset,
electorem Saxoniae augustissimae domui Austriacae bellun inferre
volentem, in patria sua haereditaria morantem adorsus, integram
fere Saxoniam igne ferroque vastavit, ultimo morbo lethali cor-
reptus, ac prolibus destitutus, fratrem suum Laurentium, non minori
virtute praeditum haeredem constituil, qui similiter sago togaque
clarus, ex legitima uxore Stephanum, praeclarae virtutis virum
genuit, qui Rudolphi quondam imperatoris, patruelis nostri deside-
ratissimi piissimae recordationis tempore functionem legationis
Constantinopolitanae cum satisfactione sui principis peregit. Sed
quoniam virtus propria quemque nobililet ac ea, quae ipsi non
fecimus, vix ea nostra putemus, tu ipse Ludovice Nyáry maiorum tuo-
rum vestigiis inhaerendo et inde ab adolescentia tua virtutem tibi
sequendam proponens, spretis vitiorum et desidiae illecebris, labo-
ribus et corporis exercitus temet dedens, ut sacrae cumprimis regni
nostri Hungariae coronae, augustaeque domui nostrae Austriacae
et consequenter maiestati quoque nostrae summa fide et fideli
tatis constantiaeque zelo et alacritate inservire posses. Hinc in ipsa
adolescentia tua parentum studio et diligentia ad aulas imperato-
rum et principum missus, non solum politioribus disciplinis ani-
mum exoluisti, verum etiam eos, qui armis et rebus domi belloquc
gestis, aliis praestarent, iam tum aemulandi cupiditate incensus
imitandos constanter proponendo, inibi versatus es, eo prorsus
animo ac proposito honestissima consilia secutus, ut olim reipublicae
Christianae et patriae universa ratio atque omne stúdium accom-
modata redderentur. Postquam vero aula egressus amore patriae
eiusque salvandae et ab hostibus infestationibus tutandae, militari
disciplinae te applicando, pro locorum et temporum diversitate
strenuum et cordatum ducem pariter et militem te exhibuisti,
tuamque erga pátriám, augustamque domum nostram Austriacam
fidem et fidelitatem declarasti, maximé vero grassantibus inte-
stinis tumultibus Bethlenianis, universis fortunae bonis in cinerem
per factiosos conversis non curatis, pro pertractanda pace, per
média hostium castra non sine periculo vitae gregarii militis ad
instar vili toga tectus, ad Emericum olim Turzo, factionem Betthle-
nianam secutum, profectus, eundem in tentorio suo invisere, ac de
sedandis tumultibus bellicis adhortari non es veritus, cuius etiam
animum in tuam sententiam pertraxisti; quo tuo heroico actu a
reliquis adversariorum ducibus animo adversc nisi de medio me-
moratorum castrorum arte te subtraxisses, dubio procul vei vitae
iacturam, v.el dirissimam captivitatem subire debuisses."
A m. kir. udv. kancelláriának 1721 augusztus 27-én Bécsben kelt

hiteles másolatában. A család bárói rangemelését 1. a II. k. 119., 252.,
324. számai alatt. — A fenti szöveg egyes részei helyesbíftettek az Orszá-
gos Levéltárban őrzött K i r . Könyvek XI. kötetének 448—450. lapjain ta
lálható szöveg alapján, ahol a címerleírás szintén kihagyatott. (Cz.)
1014.
III. Ferdinánd Stverticzky (Stvrticzky) Mihálynak, felesé
gének Zsófiának, gyermekeiknek Mártonnak és feleségének Bor
bálának, Mihálynak, Pálnak, Jánosnak, Annának és Katalin
illiusviridi campo occupante, in quo vir integer militaris nigrobar-
bus, rubra indutus tunica, caligas albas et flavos cothurnos habens,
pileo similiter rubro pellibus sabelinis subducto tectus, sinistra
quidem manu botrum integrum viridem proferre, dextra vero manu
tres spicas triticeas fortiter tenere, in dextramque scuti partém
conversus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militaren crati-
culatum sive apertam, regio diademate, ex eoque altér vir mili
taris, rubra similiter tunica i n d u t u s . . . . dextra autem evagina
tam [A summitate vero sive] cono galeae laciniis seu lemni
scis, hinc flavis et coelestinis, illinc vero candidis et rubicundis, in
scuti extremitates facile sese extendentibus, scutumque ipsum de
center exornantibus."
Kihirdettetett Pozsony vármegyének 1657 január 8-án
E g y s z e r ű , XVIII. századbeli másolatról vett ugyancsak egyszerű,
címerkeppel ellátott, X X . századi másolat.
1015.
III. Ferdinánd Mátyás Miklósnak, Mihálynak, Jánosnak,
Mártonnak, másik Miklósnak, valamint Horváth Istvánnak, J á
nosnak, Mihálynak, Mártonnak és Tamásnak nemességet és cí
mert adományoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1657 április 10-én P e l -
söcön tartott itélöszékén. .
Ezzel az armálissal Mátyás Miklós fia Mihály fia János és
Márton fia István nemességüket Gömör megyében igazolták.
1016.
1655.
111. Ferdinánd Csoma Györgynek nemességet és címert ado
mányoz.
1017.
1655.
111. Ferdinánd Dobos Mártonnak, feleségének Szabó Anná
nak, gyermekeiknek Mártonnak, Jánosnak, Annának és Zsuzsan
nának, testvérének Gáspárnak, ennek fia Mártonnak, továbbá
rokonának Csiszár máskép Kolosváry Jánosnak, ennek felesége
Dobos Juditnak és fiúknak Jánosnak nemességet és címert ado
mányoz.
Kihirdettetett Gömör vármegyének 1655 október 5-én
Rozsnyóbányán tartott közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Dobos Márton fia János, fentnevezett
Gáspár unokája, nemességét Gömör megyében igazolta.
Kézirattár, 3729 fol. lat. a 10. lapon.
1018.
1655.
III. Ferdinánd Galgóczy Mihálynak nemességet és címert
adományoz.
1724-ben Galgóczy István és Benedek ezt az armálist mu
tatták be nemességük igazolása végett Zemplén vármegyében.
Zemplin. a 49. lapon. E g y s z e r ű bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 9. la
pon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 17. old. Scut. uni-
cornis ex corona inguinetenus eminens.
1019.
1655.
111. Ferdinánd Lövey Mihálynak nemességet és címert ado
mányoz.
a 14. lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 28. olda
lon. Scut. leo frameam vibrans.
1020.
1655.
III. Ferdinánd Marussy Istvánnak nemességet és címeit
adományoz.
Zemplin a 83/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — U. ott, 1331. fol. hung.
lon. Scut. bachium humánum frameam vibrans inter 3 stellas.
1021.
• 1655.
III. Ferdinánd Mladosevich-Horváth Péternek nemességet
III. 15. a 30. oldalon. Scut. fulvus leo frameam vibrans.
1022.
1655.
III. Ferdinánd Monos Bálintnak, gyermekeinek Györgynek,
Istvánnak, Jánosnak, Mihálynak, Demeternek, Mártonnak, E r
zsébetnek és Annának, valamint testvérének Tamásnak nemes
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. coim Zem
plin. a 87. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15.
a 31. oldalon. Scut. leo dextro frameam, sinistro pede botrum tenens.
1023.
1655.
III. Ferdinánd Nagy Jánosnak nemességet és címert adomá
nyoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. carm. Zem
plin. a 94. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832.
III. 15. a 32. oldalon. Scut. publicanus ( í g y ! pellicanus helyett) ternos
pulios proprio sanguine refocillans.
1024.
1655.
III. Ferdinánd Németh máskép Ujfalussy Györgynek ne
plin. a 95/b. lapon. Efgysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a 16. la
pon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 33. oldalon. Scut.
brachium 3 spicas vola tenens.
1025.
1655.
III. Ferdinánd Orbán Istvánnak és fiának Istvánnak nemes
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. comi. Zem
plin. a 101. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 17/b.
lapon. E . fj. — Levéltár, Cíirmereslevelek, 1832. III. 15. a 34. oldalon. U n i -
cornis e c o r o n a inguinetenus prominens.
1026.
1655.
III. Ferdinánd Papp Miklósnak nemességet és címert ado
mányoz.
plin. a 107. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III.
15. a 34. oldalon. Scut. brachium humánum 3 spicas vola tenens.
1027.
1655.
III. Ferdinánd Papp Istvánnak, feleségének Török Annának
és testvéreinek Jánosnak és Györgynek nemességet és címert
adományoz.
plin. a 107. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111.
15. a 34. oldalon. V i r ruhrum bifidum vexillum tenens.
1028.
1655.
III. Ferdinánd a Sassényi-családnak nemességet és címert

adományoz.
1724-ben Sassényi Márton fia Gábor nemessége bizonyí
tása végett ezt az armálist Zemplén megyében felmutatta.
1029.
1655.
III. Ferdinánd Soltész Andrásnak és fiának Istvánnak ne

„ . . . sunt insignibus leonis frameam vibrantis."
plin. a 128/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. 12/b,
a
lapon. E. fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 41. oldalon. Sc.
leo frameam vibrans.
1030.
[1655].
111. Ferdinánd a Splényi-családnak nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Sáros megyében, amelynek erről szóló b i
zonyságlevelét a család tagjai 1725-ben ugyanott bemutatták.
Siebmacher, 596. I. 422. t., hol eímerszerzökül Splényi Illés, Jere
miás és Jakab, Jakab fiai vannak megnevezve.
1031.
1655.
III. Ferdinánd Szakmáry Mihálynak és Lőrincnek nemessé
plin, a 134/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 25. la
pon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 38. oldalon. Sc.
3 rosae e corona prominentes.
1032.
I: 7Ö55.
III. Ferdinánd Száraz máskép Baloghdy Mihálynak, Ger
gelynek, Istvánnak és Györgynek nemességet és címert adomá
nyoz.
plin. a 135. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 25. lapon.
E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III. 15. a 38. oldalon. Sc. de-
truncatum caput Turcae in monticulo. — U g y a n é kéziratokban, és pedig
3623. fol. lat. a 9/b., 1331. fol. hung. a 3/b. és Levéltár, u. o. a 3, olda
lon az armális újból említtetik, mint amely Baloghdy máskép Száraz
Mihály, felesége Serdik E r z s é b e t és testvérei G y ö r g y és István részére
adományoztatott.
1033.
1655.
III. Ferdinánd Varga Miklósnak, Jánosnak és Gergelynek
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. corn. Zem
plin. a 165. lapon. — U . ott, 1331. fol. hung. a 35/b. lapon. E . fj,
1034.
1656 május 26. Laxemburg.

III. Ferdinánd Molnár Györgynek, testvérének Mihálynak,
továbbá Szikéi Istvánnak és Mihálynak, valamint Molnár György
fia Mihály fiának Mihálynak nemességet és címert adományoz.
Kihirdettetett Torna megyének 1657 január 18-án tartott
ítélőszékén.
Ezzel az armálissal és Torna megyének a kihirdetésről k i
állított bizonyítványával Molnár György fia György fiai Mihály
és György nemességüket Gömör megyében igazolták.
1035.
III. Ferdinánd Risz Jánosnak és testvéreinek Mártonnak és
Miklósnak nemességet és címert adományoz.
„Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum
illius viridi latepatenti campo occupante, in eoque integer linx
naturali suo colore ad instar vivi
delineatus, alligatus columnae lauro
circumflexae sitae, cuius superficiei
aurea corona, gemmis et margaritis
exomata, locata esse cernitur. Scuto
mate, gladium evaginatum, inter
duas palmas cuspide sursum eminen
tem proferente ornatam. A summitate
vero sive cono galeae lacciniis seu
lemniscis, hinc flavis et coeruleis.
scuti extremitates sese passim diffun
dentibus, scutumque ipsum decenter
exornantibus."
A kötelék, mellyel a hiúz az oszlophoz van kötve, a címer

képen ennek elmosódottsága miatt nem vehető k i .
Függő pecséttel. Megvan egyszerű, XIX. századi másolatban is.
1036.
1656.
III. Ferdinánd Kiss Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
„Scutum coeruleum, in quo vir militaris rubro habitu, coeru
leis caligis, flavis cothurnis, supra dorsum pelle leopardina flui-
tante ac capite pileo itidem rubro, pelle mardurina subducto,
eristis aquilinis ornato, albo insidens equo, dextra frameam cum
Turcico capite affixo vibrat. Supra galeam brachium humánum,
rubra manica indutum, ferrea lorica cubitotenus praecinctum et
pugno aliam frameam inferiori similem tenet. Laciniae flavae-
coeruleae et rubrae-candidae."
1037.
1656.
III. Ferdinánd Palágyi üyörgynek és fiainak Jánosnak és
Ez armális alapján Palágyi János nemessége Zemplén me
gyében elismertetett.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg.. nobilit. com. Zem
plin. a 105/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 18,
lapon. E . fj. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. 111. 15. a 34. oldalon.
Sc. leo gradiens.
1038.
/656".
III. Ferdinánd Szük Györgynek nemességet és címert ado
mányoz.
plin. a 146. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés.
1039.
1656.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Thokay Györgynek ne
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. carrn. Zem
plin. a 152. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung, a 31/b.
lapon. E . fj.
1040.
1656.
III. Ferdinánd Váczy Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
plin. a 163. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung, a 34/b.
lapon. E . fj.
1041.
1656.
III. Ferdinánd Véghess Gergelynek, fiának Mihálynak és
testvéreinek Andrásnak, Györgynek és Jánosnak nemességet és
címert adományoz.
Ezzel az armálissal 1724-ben Véghess János, Pál és György
nemességüket Zemplén megyében igazolták.
plin. a 166. lapon. Egysz. btjegvz. — U . ott, 1331. fol. hung. a 36/b. lapon.
E . fj.
1042.
III. Ferdinánd Szabó máskép Horváth Mihálynak, felesé

gének Vánó Ilonának és gyermekeinek Mártonnak és Mihály
Az adományozás megtörténtéről Nógrád vármegyének 1657
május 29-én Losoncon kelt okleveléből értesülünk, mely sze
rint ez az armális a vármegyének 1657 április 19-én Losoncon
tartott közgyűlésén kihirdettetett és nevezettek a vármegye ne
meseinek lajstromába felvétettek.
Rányomott pecséttel.
1043.

III. Ferdinánd Pjernik Jakabnak, feleségének Kotus Doroty-
tyának, testvérének Mátyásnak és fiainak Györgynek és Péter
Kihirdettetett Gömör megyének 1657 április 10-én tartott
közgyűlésén.
Ezzel az armálissal Pjernik Mátyás fia Péter fia Mátyás ne
1044.
1657 április 2. előtt.

111. Ferdinánd a Gaveczky-családnak nemességet és címert
adományoz.
Kihirdettetett Sáros vármegyében 1657 május 29-én.
Ezt az armálist Gaveczky János nemessége igazolása vé
gett 1725-ben Sáros megyében bemutatta.
1045.
1657.
III. Ferdinánd Olasz Györgynek nemességet és címert ado
mányoz.
plin. a 100/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a 17. lapon,
E . fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. III. 15. a 33. oldalon. Leo 3
spicas gestans.
1046.
1657.
111. Ferdinánd Zemlényi Györgynek és Jánosnak nemességet
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. cain. Zem>-
plin. a 174. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung, a 40/b,
lapon. E . fj.
1047.
1637—1657.
III. Ferdinánd Barta Imrének nemességet és címert ado
mányoz.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. cami Zem
plin. a 13. lapon. Egysz. bejegyz. — Levéltár, Címereslevelek, 1832. III.
15. a í. oldalon,
1048.
1637—1657.
111. Ferdinánd a Bende-családnak nemességet és címert ado
mányoz.
Ezen armális alapján Bende György 1724-ben Zemplén
plin. a 16. lapon. Egysz. bejegyz. — U . ott, 1331. fol. hung a 4. lapon.
E. fj. — Levéltár, Cimereslevelek, 1832. 111. 15. az 5. oldalon. E . m.
1049.
1637—1657.
111. Ferdinánd Bernárd Gáspárnak, fiainak Mártonnak, Amb
rusnak és Istvánnak és testvérének Györgynek nemességet és
címert adományoz.
Kihirdettetett Zemplén megyében 1659-ben.
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. cornii Zem
plin. a 17/b. lapon. E g y s z e r ű bejegyzés. — Levéltár, Címereslevelek, 1832.
III. 15. a 6. oldalon. E . mi
1050.
1637—1657.
III. Ferdinánd Fortuna Mátyásnak nemességet és címert ado
mányoz.
1051.
1637—1657.
III. Ferdinánd a Germák-családnak nemességet és címert
adományoz.
Ezt az armálist 1737-ben Germák máskép Márton György
Zemplén megyében bemutatta.
Levéltár Címereslevelek, 1832. III. 15. a 17. oldalon. E . m.
1052.
1637—1657.
111. Ferdinánd Csécsi Kozma Jánosnak és Istvánnak ne
Kézirattár, 3623. fol. lat. Elench. actor. privileg. nobilit. catn. Zem
plin. a 72/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a 13. lapon.
E . fj.
1053.
1637—1657.
111. Ferdinánd Lázár Andrásnak nemességet és címert ado
mányoz.
plin. a 77/b. lapon. Egysz. bejegyz. — U. ott, 1331. fol. hung. a 13/b.
E . m.
1054.
1637—1657.
111. Ferdinánd Tóth máskép Szily Mártonnak nemességet és
címert adományoz.
Az adományozás megtörténtéről Komárom vármegyének
1717 augusztus 9-én kelt bizony ságleveléből értesülünk, mely
szerint Tóth máskép Szily Gergely nemessége a bemutatott
címeresnemeslevél alapján igazoltatott.
1055.
1637—1657.
III. Ferdinánd Treuttler Györgynek, feleségének Soventzi
Máriának és leányának Zsuzsannának nemességet és címert ado-
rrtányoz.
eius viridi monticulo interoccupante, super quo integer fulvus leo
naturaliter effigiatus, divaricatis pedibus erecte stare, ore patulo
ac lingua rubicunda exerta, caudaque bifurcata ad tergum elevata,
anteriorum pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro autem
ternas spicas triticeas ostentare et in dextram scuti partém con
versus esse visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticula
tam sive apertam, regio diademate, ex eoque candidam columbam,
rostro olivae ramusculum gestantem proferente ornatam. A summi
tate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et
coeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese
Eredeti, könyvalakú h á r t y á n ; függő pecsétje, a címerkép és az ok
levélszöveg utolsó lapjai elvesztek.
11.
KÜLFÖLDI C Í M E R E S L E V E L E K .
1056.
1602. október 1. Prága.
II. Rudolf Hültl Kristófnak, Farkasnak, Kristófnak és V i l

mosnak címert adományoz.
ain Sehild in Mitte nach der Lang in zwey gleiche Theile
abgetheilt, derén hinter roth oder rubinfarb, darinn erscheint von
Grund bis auf die Hálfte eine Mauer von weiss oder silberfarben
Quattrstücken oben mit drei Zinnen und Schüsslöcher und der Vor-
dertheil des Schildes schwarz, im Grund desselben ein dreypühleter
weisser Berg, der mittere die áusseren etwas überhöhend, darauf
stehend für sich ein zum Grimmen geschickter gelber oder gold-
farber, gekrönter Löw mit roth ausgeschlagenen Zungen und zu-
rück über sich geworfenen Schwanz. Auf dem Schild ein Stech-
Helm, zur linken mit rother und weisser, rechten Seiten aber gel
ber und schwarzer Helmdecken und darob einer goldfarben könig-
lichen Kron gezieret, darauf zwischen zweyen, mit den Haxen ein-
wárts gekehrten Adlers Flügeln, derén die hintere roth und vordere
scwarz ist, in der Mitte durch die rothe überszwerdh eine weisse,
durch die schwarze aber eine gélbe breite Strassen gehend, in jeder
Abtheilung ein sechsecketer Stern nach des Schildfarben abge-
wechselt erscheint abermal für sich ain Vordertheil eines gekröntjn
gélben Lövven mit roth ausgeschlagener Zunge und für sich gewor
fenen Pranken."
A z oklevél szerint a címerszerzö Kristóf ,,als Verwalter in

unserm Viztomb-Amt zu Wienn, hernach als Rath bey unserer
Niecler-Oesterreichischen Kammer Buchhalterey und dann jetzo
als Unter-Pfleger unserer Herrschaft Ort" szerzett magának
érdemeket.
E g y s z e r ű , X X . századi másolat. Az anmálisnak egy 181* május
22-én Huber százados-hadbíró által hitelesített másolatáról készült m á -
solat dr. Hültl Dezső tulajdonában Budapesten. — 1909 január 12-én
Budapesten kelt közjegyzői hiteles másolata a Hertelendy-család levél
t á r á b a n Hertelendy László k a m a r á s i iratai között.
1057.
1605 [szeptember 4. Prága].
1
II. Rudolf császár Basta György h u s t i grófnak, Máramaros
megye főispánjának, az erdélyi haditanács tanácsosának, a ma
gyar hadak helyettes fővezérének római szent birodalmi grófsá
got adományoz és címerét kibővíti.
l'écus écartellé de quatre escares egaux, des quels le
droit inférieur et le gauche superieur d'argeant traversé d'un bout
á l'autre d'une flaine de geulles á un chevalier armé de pied en cap,
l'épée en main sur un cheval blanc le pics de la main elevés en
forme decousier et seule tout un escursson d'or á l'aigles imperiales
ayant deux timbres de front ouverts et couronnés ornés de pana-
ches dits lambrequins, dont le droit sera d'or en dedans et le gauche
d'argeant, mais les deux gcullcs en dehors du cimier, de ce dernier
sortant un bras armé entre queluues drapeaux et etendars tenant
de la main un epéé d'acier ayant la poignéé d'or l'autre timbre sur-
monté d'un aigle de sable droit eleve sur se pieds elargis les ailes
eployées, le bee ouvert, poussant la langue en dehors comme s'ap-
plaudissant de joie . . . "
Az oklevél szövege az adományozottról a következőkép
emlékezik meg:
„ . . . considerant les belles qualités et mociles (?), par les
quels vous vous étes rendus jusqu'á presant recomandable en sorté
qu'étant nais de parens nobles, qui ont timoignez en toutez occasi-
ons tant par les armes, que la robe un fidélité pour leurs princes
vous ne vous étes pas seulement étudier de votre tendre jeunesse a
conserver l'honneur de votre maison, mais aussi á l'agrandire et la
rendre par votre courage le plus illustre, qu'il vous a été possible,
en quoy vous avez si bien reussit, que de votre bas age d'un mouve-
ment particulier de nature étant porté aux armes vous les avez em-
ployer plusieurs années dans la Belge suivis les armées entrepris
plusieurs siéges de villes avec succés et louanges fait plusieurs bel
les actions et acquis grandé reputattion ce qui nous a été un motií
pour vous appeller á la guerre de Hongrie, que nous avent depuis
long temps avec les Turcs, ennemis du nom Chrétient et de vous
honorer des premiers charges tant de la haute que basse Hongrie
1
Hust vagy Hulst, Zeeland t a r t o m á n y b a n .
et e n í i n dans la T r a n s y l v a n i e , ou votre diligence, vigilance et ge-
nerosi-té vous a fait g a i g n e r plusieures victoires t r é s r e m a r q u a b l e s
1
savoir devant la ville de P a p a que vous avez reprise devant R a c c i ,
ou vous avez p a r votre adresse et prevoience a r e t t é r e n n e m y devant
V a r a d i n , que vous avez secourus lors qu'elle é t o i t a s s i e g é e e n T r a n
sylvanie, que vous avez repris trois fois a p r é s s'etre r é t i r e de
l'obeissance et fidelité, qui elle devoit a son prince, vous avez v a i n -
cus en plusieurs batailles M i c h e l vajvode, S i g i s m o n d B a t t o r i ,
M o y s e Zehele et les autres rebelles, appuies des T u r c s , T a r t a r e s
devant G r a n e e t á n t estroitement assieges de T u r c s vous les avez
contraint de se retirer en desordres et confusion, enfin la H a u t e
H o n g r i e a a d m i r é votre valeur, alors qu'une nouvelle rebellion v o u s
d o n n a o c c a s i o n de dissiper un g r a n d é p a r t i é de H o n g r o i s seditieux,
a p r é s les a v o i r m a l t r a i t é . "
V . ö. Veress Endre: Basta G y ö r g y levelezései és iratai. II. kötet,

a 719—722. lapon, hol az oklevél latin szövege van közölve a címer raj
zával. — ü h y c z y P á l : Basta G y ö r g y címere. Turul, 1907. évf. 88—89. lap.
Kézirattár, 1280. quart. lat. XI. köt. a 344—350. lapon.
Siebmacher, 43. 1. 34. és 35. t.
1058.
II. R u d o l f c s á s z á r L o r b e r e r B u r k h a r d n a k é s t e s t v é r é n e k K o n
r á d n a k nemesi c í m e r é t kibővíti.
„ S o d a ist ein S c h i l d t nach der leng in zwei gleiche tail a b g e -

tailt, d e r é n das hinder schwartz, d a r i n n e n f ü r sich auffrechts auss-
werts stehend auff ainem grüenen Wasen
ein B e r c k m a n in ainem g r a w e n langen B a r t ,
mit g é l b e n Poscheten zerschnittenen vnd
rot aussgezogenen Hősen, schwartzen
Schuechen v n d ainem vmbgürten Arschle-
der sampt einem weissen Wammes, vmb
den H a l s vornen herab v n d baiden Érmein
mit rot verbrembt habendt, auff seinem
H a u p t ein weise P e r c k k a p p e n , in der lincken
vnter ein halb auffgethanen eysenen
Zwecken den Kopff ü b e r sich v n d in der
rechten H a n d t einen p l a w oder l a s u r f a r b e n
handstouff ü b e r sich haltendt, der V o r d e r t a i l dess Schilts gelb oder
goldtfarb, d o r i n n e n auff ainem grüenen Wasen gleich über sich
erscheinet ein L o r b e r p a u m , auff dem Schildt ein freyer offner ade-
i T . i. V á c .
licher Thurniershelm baiderseits mit schwartz vnd gelber Helm-
decken vnd darob ainer goldffarben küniglichen Cron géziért,
dorauff erscheinet abermals auff einen grüenen Wasen ein Lorber
paum allerdings wie im Schildt, nachvolgendermassen vermehrt,
géziért vnd gepessert vnd Ihnen auch ihren ehelidhen Leibserben
vnd derselben Erbens Érben Mann vnd Frawen Per&onen nun hin-
hero in ewigkeit alsó zu führen vnd zu gebrauchen gnediglich ge-
gont vnd erlaubt, nemblich ein quartierten Schildt, dessen hinder
vnder vnd vorder ober Veldung gelb, im Grundt eines jeden erschei
net auffrechts über sich ein gruener Lorberpaum, vorder vnder vnd
hinder ober Veldung aber rot oder robinfarb, darin in einem yeden
ein über sich gebogner geharnischter Mannsarm zum straich ainen
Stecher mit vergulden Creutz vnd Knopf führend. Auff dem Schildt
zween gegen einander gekerte freye offene adeliche gekrönte Thur
niershelm, derén der hinter mit rot vnd weiser, vnder aber schwartz
vnd gelber Helmdecken géziért ist. Auf dem hindern eines gehar-
nischten Mansarm vmb den Elnbogen von weiss vnd gruenen B i n -
den mit hinter sich fliegenden Enden vnd für sich zum Straich einen
Stecher, wie vnten im Schildt, führendt. Auff den vordern Helm
aber zwischen zweyen mit den Mundtlöchern ausswerts ge.kerten
Puffhörnern, derén das hinter vnten weiss vnd oben rot ist, aus fe
dem Mundtloch drey grüene Lorberpletter gehendt erscheinet über
sich abermals ein grüener Lorberpaum."
Az oklevél szövege megemlíti, hogy az adományt nyertek kö
zül Burkhard a törökök, továbbá a felső- és alsómagyarországi
fölkelők elleni harcokban tüntette ki magát, így Esztergom és
Eger bevételénél, Tokaj vára védelménél; testvére Konrád pedig
a bányavárosok csapataiban Fülek váránál és más helyeken, így
Szécsénynél, Nógrádnál és Győrnél, valamint Körmöc- és Sel
mecbányának a felkelők elleni védelmében szerzett magának ér
demeket.
F ü g g ő pecséttel. — A család részére Zsigmond c s á s z á r által 1434
május 17-én és II. Miksa c s á s z á r által 1573 május 1-én adományozott
címereket lásd a II. k. 267. lapján a 462. sz. és 275—276. lapján a 472. sz.
alatt.
1059.
1614 február 22.
Geitzkofler Zachariás palotagróf Gockhel Boldizsár mester
nek, az ulmi ispotály plébánosának, és testvéreinek Péternek, a
Fürstenbergi Frigyes gróf birtokához tartozó Melchingenben lakó
korcsmárosnak, és Jakab ulmi polgárnak címert adományoz.
, , . . . ein Schildt, so inn der mitten der Zwerch nach gleich ab-
getellt, dern der underteil blaw oder lasurfarb, der ober aber weisz
oder silberfarb ist, in den undern blaw oder lasurfarben theil er-
scheindt in dessen grund ein dreypühletes grienes Berglin, dern das
mittlere die andern überhöchet, daratiff entspringt gerad für unnd
über sich ein zur rechten seitten sehender gantz gelb oder goldfar-
ber Lew, mit seinen beiden waffen für sich
greiffent, zu dern rechten einen sechseggichten
blaw oder lasurfarben Stern bey einem egg
über sich haltent, mit gelffendem Maul, roth
auszgeschlagner Zungen und zurügg über sich
gekrümbten schwantz. Auff dern Schildt ein
zugethaner Stechhelm, beiderseits mit blaw
oder lasur und gelb oder goldfarber Helm-
deckhenn, auch darob von solchen farben einen
gewundenen Pausch mit zur linggen seiten fliegenden enden ge-
ziehrt. Darauff erscheint für sich auffrecht ein vorderteil eines gelb
oder goldfarben grimmigen Lewens gestalt, mit gelffendem Maul,
roth auszgeschlagner Zungen, der mit seinen zweyen Prancken für
sich greifft, unnd in dern rechten einen blaw oder lasurfarben
sechseggichten Stern bey einem egg üb;r sich helt."
1060.
1619 október 22. Grác.

*
II. Ferdinánd császár Gaitschnigg Mátyásnak a törökök e l
leni csatákban szerzett érdemei elismeréséül címert adományoz.
„ . . . ainen Schildt, welcher mitten nach der lenng gleich abge-
thailt, darinnen vom rechten unndtern gegen dern linggen obern
egg, unnd gantzem Schildt ain plaw oder la-
surfarber strich oder strassen, in welchem drey
nacheinander gestelte sechseggete gelb oder
goldfarbe Stern, oberhalb solches strichs das
rechte und darunter das lingge unndtre Schildts-
thaill gelb oder goldfarb, in jeder die gestalt
ainer plaw oder lasurfarben Schlangen, den
Khopff in der höch halttendt, und mit dern leib
unnd schwantz abwerts gewunden, andere
beede Schiltsthaill, als das rechte unndter und
lingge ober des strichs schwartz, in jedem ain
halber Monnschein, beede mit ihren spitzen oder hörnlein gegen der
rechten seitten gekert. Auff dern Schildt ain freyer offner adelicher
Thurnierhelmb, zur rechten mit schwartz, linggen plaw unnd bee-
derseits gélben helbmdeggen und darob ainer gelb oder goldfarben
khöniglichen Cronn getziert, auff welcher ain zuegethanne doppelte
Adlersflüg, ihre Sachsen gegen der linggen seiten kherend, sonnst
mit dem striech, den farben, schlangen und Monschein allermassen
wie unndten im S c h i l d t . . . "
F ü g g ő pecséttel. — Megvan a karinthiai rendeknek 1646 január
17-én Klagenfurtban kelt eredeti bizonyságlevele is, mely szerint Gatsch-
nigg M á t y á s a tartományi nemesek s o r á b a felvétetik.
1061.

ürosdowitzi Drohst Flórián császári és római szent biro
dalmi comes palatínus a III. Frigyes császártól nyert felhatalma
zás alapján Müller János ulmi polgárnak és kereskedőnek címert
adományoz.
„Ein quartirter Schildt, darin im obern rechten, und undern
lincken gélben oder goldfarben Feldt ein schwarzes Mühlrad, durcli
das ober lincke, und unter reichte weisse Feldt drey rothe, von der
rechten Seiten gegen der lincken abwarts, und schriembs weisz for-
mirte Strich oder Balckhen erscheinendt. Nacher über dem Schildt
ein zugethonner Stechhelmb, mit einem guldenen Halspandt, und
darán fangenden Clainot, auch aufgesetzter guldenen Kron gezieret,
auss welcher entspringen vor einander ausswárts gewendte Püfel-
hörner, derén rechts untén schwartz, oben gelb, das linké aber un
ter roth, oben weiss, und dan entzwischen in der Miten auf der
Kron ein Brustbildt eines Mannes in einem gélben Röckhel oder
Wammes, mit guldenen Knöpfen, mit über sich aufgehebten baiden
Armen, und Hánden dass vorig im Schildt beschriebcne schwarze
Mühlrad haltent, und dann die Helmdecken auf der rechten Seiten
rot und weiss, auf der lincken gelb und schwartz seindt."
Buday Lőrinc kir. táblai hites jegyzőnek 1843 október 2 3 - á n Po
zsonyban kelt hiteles másolatában.
1062.

II. Ferdinánd Capuanus Marcellusnak, néhai Alajos fiának
birodalmi lovagi rangot adományoz és címerét kibővíti.
insignia tua in hoc tantum mutamus et ampliamus, ut in
superiori clypei parte loco colli et capitis galinacei aurei coloris in
medio positi in campo coeruleo, prout hactenus usus es, inposte-
rum cüllo et capite aquilae imperialis corunato, in latus dextrum
converso eiusdem aurei coloris; supra galeam vero antiquam, aper
tam, torneaream et corona aurea insignitam loco capitis galinacei
eodem collo et capite aquilae imperialis nigri coloris cum aurea
corona superposita pro te, praedictisque tuis haeredibus st descen-
dehtibus legitimis uti possis et valeas, in reliquis nulla facta mu-
tatione, ita ut maneant insignia tua in pristino et antiquo statu et
gradu; scutum videlicet coeruleum, secundum latitudimem aurea
trabe aequaliter divisum, in cuius superiori parte in utroque capi
tis aquilae imperialis latere stella aurea sive flava conspicitur; in
feriori vero parte ex ambobus inferioribus angulis tres lineae, sive
trabes aureae, aequali spatio inter se distantes, sursum ductae ap-
parent, quarum duae semper superius coniunctae triangularem for
mám efficiunt. Scuto autem incumbat galea aperta clathrata, tor-
nearea vulgo dicta, utrinque laciniis sive phaleris, a dextro quidem
nigris et flavis sive aureis, a sinistro vero latere coeruleis et itidem
flavis sive aureis, mixtim circumfusis, molliterque defluentibus et
superius aureo diademate superimposito decorat."
A z oklevél szövege az adományt nyert személyéről a kö
vetkezőkép emlékezik meg:
„Considerantes itaque Marcelle Capuane maiores tuos a longa
temporum serié non solum clara ac nobili, quam ex civitate et regno
Neapolitano sumpsere, generis origine conspicuos, sed etiarff* de
patria ac republica Christiana eiusdemque principibus quam optime
meritos fuisse, quorum scilicet virtutis et meritorum etiamnun
diversa cum in scriptis historiis, tum in aliis monumentis, atque
authenticis documentis extant testimonia ac inter alia non postre-
mum illud antiquum nobilitatis decus, ut certum praemium ipsa
virtute partum ac posteritati quasi per manus traditum, cui cum
indies magis magisque exornando magna semper sollicitudine ac
summo studio incumberent, id praecipue domi militiaeque singulari
ubique curae habuerint, ut tam pacis temporibus reipublicae ac re-
gibus suis quaevis fidelia et utilia obsequia praestarent, quam ortis
intestinis bellis aliisque tumultibus et dissensionibus inconcussam
fidem suam erga pátriám suosque Aragóniáé reges, spretis quibus-
vis bonorum ac vitae periculis, nunquam non constantissime de-
monstrarent atque testarentur, ita et a regibus ipsis et principibus
suis easdem ob causas et propter alias insignes, quas in ipsis
cognoverunt, animi ingeniique dotes in multis saepe honorificis
officiis collocati fuerint. Inter eos autem, quorum recentior memória
habetur, praesertim proavus tuus Aloysius, dictus Loisettus C a -
puanus augustissimae memóriáé imperatoris Caroli quinti tempore,
cum Neopolitanum regnum in ipsius potestatem venisset, in cre-
brioribus magni momenti occasionibus publicis eiusdem imperato
ris ac regni negotiis operám suam in permagnam eorundem utilita-
tem plurimum navavit et dein etiam avus tuus Marcellus Capuanus,
iuris utriusque doctor, cum relicta anno 1527 Manfredoniae archie-
piscopali civitate, in quam noviter a rege Neapolitano Manfredo ex
ruinis civitatis antiqussimae Siponti fundatam et aedificatam ante-
cessores sui migraverant, ab augustissimae memóriáé avo nostro
quondam imperatore Ferdinando primo, iunc Romanorum rege cle-
menter vocatus, sédem suam cum tota família in civitatem nostram
Tergestinam transtulisset, ibi iudcx et vicarius in civilibus et crimi-
nalibus constitutus officio suo ita satisfecerit, ut postea sub ipso-
met Romanorum rege anno 1545 confirmatus vicarius sub divo im
peratore Maximiliano secundo felicissimae recordationis ad locum-
tenentis seu vicecapitanei officium in eadem civitate, necnon succes-
sivo tempore ad Pisinensis comitatus gubernium promoveri meru-
erit. In quibus etiam functionibus, aliisque ipsi hinc inde commissis
magni momenti negotiis cum sese ita praebuerit, ut et pjpulus sub
grata ipsius administratione laetus et contentus vixerit, et ipse ob
res patriae atque augustae nostrae domus ab eo prudenter gestas
et fideliter promotas, alacriterque in omnibus necessitatibus defen-
sas perpetuam sibi et familiae suae honoris reliquerit laudem. Cuius
vestigiis pariter insistens Aloysius Capuanus páter tuus fidem et
devotionem suam, qua tenebatur erga suum naturalem, principem
olim serenissimum archiducem Carolum, parentem nostrum colen-
dissimum, non minori studio in omnibus occasionibus perquam lucu-
lenter testatus sit. Te vero praefatum Marccllum Capuanum, uti
ex parentibus nobilibus procreatum, ita vei ipsa natura, vei prac-
clara quadam indole duce protinus in ipso iuventutis flore tuas
cogitationes, omnesque pariter vitae actiones eo semper direxisse,
ut ab illis haudquaquam degener, sed strenuus eorundem viriutum
aemulator censeri possis ac debeas, quos quidem egregios conatus
tuos etiam in nostris et augustissimae nostrae Austriae domus fide
libus servitiis multifariam ipsimet exploratos habemus, dum ni
mirum non solum antehac sub augustissimae memóriáé imperatore
Rudolpho secundo et nobis apud magnificum nostrum intimum con-
siliarium quondam comiten Raimundum a Turri, oratorem ad Sum-
mum Pontificem per multos annos strenue et diligenter secretarii
munere functus sis, sed postea quoque Foroiuliensis belli tempore
in diversis occasionibus, ac maximé in illa perfructuosa commis-
sione ad viceregem Neopolitanum industriam, fidem et devotionem
tuam cum omni rerum nostrarum utiliter promovendarum studio sin-
gulariter semper in te cognoscendam praebueris; ab eo vero tem
pore iam per quatuor annos, quibus in servitiis illustris nostri con-
siliarii intimi, summi aulae praefecti, camerarii, ac provinciarum
nostrarum Stiriae et Carnioliae supremi capitanei, loannis Udalrici
principis in Cro.mau et Evenberg, aurei velleris equitis, uti Dilectio-
nis suae secretarius et domus praefectus aulám nostram sequeris,
nobis non minus, quam eidem Dilectioni in ipso secretarii officio
humillime ac fideliter cum omni nostra satisfactione inservis."
Capuanus Alajos katonaorvos által 1780 szeptember 29-én Gyula
fehérváron hitelesített másolatban.
1063.
*
Pirckenprukhi Lindenberger Ker. János palotagróf M i s s l -

nitschi Tamásnak, a svábországi Gmünd város polgármesteré
nek címeit adományoz.
ainem wolformierten Schildt, der in drey Felder nach der
Zwerch abgethailt, darunder der erste roth, darinnen aine gröne
Weintrauben sich befindet, der mittell so
gleichsamb ainer Strassen schrembs herabge-
het und kohknschwartz, darinnen ain ganzer
Löb mit ausgestreckter Brust und Pratzen, und
ainer rothen ausgeschlagenen Zungen, in sei-
ner natürlichen Farb, in der rechten Pratzen
ainen Streitkolben haltent, allerdings zum
Streitt geschickt, oder berait erschainet, der
solle mit seinem Schwaiff zierlich gestelt und
gemallet werden, der letzte oder underste gleich-
falis roth mit ainer einbegriffenen Weintrauben, aber oben über
dem Schilt ain zuegethaner Stechhallmb, mit ainem vergulden N a -
gell und Cleinoth, sambt ainer vergulten haitnischen Cron, alsz
dannen zwüschen zween schwartzen Attlerss Flügell sich gleich-
falls ain halber Löb, mit aussgeschlagener rothen Zungen, undt in
der rechten Pratzen ainen Straidtkolben haltén sehen lasst, die
Helmdeckh soll von vier Farben, nemblioh gelb, schwartz, roth
undt weiss artlich vermischt, gesprengt undt gemacht sein."
F ü g g ő pecsétje elveszett. A név hamisított.
1064.
Liebenthall Keresztély jogtudor, palotagróf Proy János

triebeswinkeli plébánosnak címert adományoz.
„ . . . e i n zertheilter Schild, in vorderem
rőten Feldt ein weisser Schvvan, im andern
weissen Feldt ein grüner Zweige, darán fünf
rote Roossen, der Stectohelm eyssenfarb, der
darauf gewundene türkische Pausoh rot und
weiss, daruff ein weisser Schwan, mit den
Flügeln aussgebreyttet, auf der vordern und
letzten seithen die Helmdeck rot und weiss."
1065.

II. Ferdinánd császár Scheuchenstuhl (Scheuchenstuel) J á
nos Viktornak és testvérének János Györgynek régi nemesi cí
merét kibővíti.
„Aein Schildt nach die Lengs in zwen gleiche Thail abge-
theitt, in dessen hindern gelb oder goldtfarben Schildsthail, in dem
Grund ein gruenes Pergl, darauf die Gestallt eines herwerts ste-
henden Jágers in gruener Kleidung und Huet, über den Ruggen ein
Zielrohr oder Püxen, und an der rechten Seitten die Pulver-Fla-
schen abwerts hangend, in der linken Hand einen praunen Laidt-
hundt an einen Laidtriemb, in der rechten Hand aber ein Jager-
horn an der Mundt gleichsam zum plasen halfent, in dem vordern
rott oder rubinfarben Schildtstheil im Grundt abermals ein grüenes
Pergl, darauf die Gestald eines herwerts stehenden nakhenden
Knábleins mit krausten Harn, beiden Hendten ín die Huft preigend,
auf dem Schildt zwen gegen einander gestellte ofne freye adelige
Thurniershelmb, inwendig und zur lingen mit rott und weiss oder
silberfarben, zur rechten Seitten aber mit schwarz und gelb oder
goldfarben Helmdecken, und darobjeder mit einer gelb oder gold
farben Königlichen Croun géziért, auf der zur Lingen zwischen
zwayen mit den Mundtlöchern auswerts gekehrten Püffelshörner,
der das zur Linggen gelb oder goldfarbe, das andere schwarz, ein
weisser oder silberfarber Hundt fürwerts sitzend, mit über sich auf-
geworfener Ruetten, schwarzer Halsband und rott ausgeschlagener
Zungen, auf der andern Croun zwischen zwayen rott oder rubin
farben Adlers Flügeln auf einen grüenen Pergl abermals die Gestalt
eines herwerts stehenden nakenden Knábleins mit krausten Harn,
beede Hendt in die Huft preigend, allermassen wie im Schild be-
schreiben, erschienen thuet."
Az oklevél a címerszerzök érdemeiről a következőképen
emlékezik meg:
„Hanns Victor anfanglidh bei unserer Inner Oesterreiohs Kam-
mer Hermacher bei unserer geheimen Hof-Kanzelei in das vierze-
hende Jahr lang als ein Ingrosist, sodan als Gegenschreiber im l n -
nernperg das Eisenerzt und noch weythero als ain Radtmeister
daselbst mit merklicher Befürderung unseres Camerguettes ganz
embsig, treulich und aller beharliohen Gewertigkeit fleisz unsern
gnedigsten wollgefallen erwisen und geleistet. Sondtern auch derén
sich gedachter Brúder Hanns Georg bei der durchleuchtigen Hoch-
gebornen Albrechten Pfalzgraven bei Rhein, Herzogen in Ober-
und Nieder-Bayern, unsers freundlichen lieben Vettem, Schwager
und Fürstens Lande als ein Sekretarius ganz unverdrossen und
geschiklich zu seiner sonderbaren guetten Lob und Ruemb jederzeit
und bis Dato beflissen h a t . . . "
Egyszerű, XVIII. századbeli másolatban, a címer középre festett
képével.
1066.
II. Ferdinánd Kossarovai Kossarn János és Dániel testvé

reknek nemességét megújítja és atyjuk Keresztély részére II. R u
dolf császár által 1590 február 12-én Bécsben adományozott
címerüket kibővíti.
„ . . . einen mitten in zwey gleiche theil von oben herab abge-
theilten rőten oder rubinfarben Schildt, in dessen rechten drey nach-
und auffeinander, von der rechten zur
lincken seyten schrembs weiss gelegte
gélbe oder goldtfarbene balken, und
ein gantz blauer oder lasurfarbener,
mit aussgebreitetem Flueg auffwerts
stehender und zur lincken gewendter
einfacher Adler, auff dessen Brust ein
gelber oder goldtfarber sechsspitzi-
ger Stern, im lincken Feldt aber am
grundt eine gélbe oder goldtfarbene
Königliche Cron, darauss eine biss an
die Hufft auffgerichter und gegen der
rechten seyten gewendter Hirsch in
seiner natürlichen farb entspringett.
Auff dem Schildt ein freyer offener
adelicber und ritterlicher Turnirs Helmb, zu beyden seiten mit gél
ben und rőten Helmdecken, und darob einer Königlichen Cron gé
ziért, auss weldher abermahl ein biss an die Hufft auffwerts ge-
richter Hirsch, gleicher gestalt, wie im Schildt zu sehen, entsprin-
get, bedérseits desselben aber erschwingen sich zwey mit den Sa-
chsen gegeneinander gewendte blaw oder lasurfarbene Adlers Flü-
gel, in derén yedweden mitte ein rote oder rubinfarbene, mit drey
gélben oder goldtfarbenen sechsspitzigen Sternen gezierte und ge-
schrenckte Baleken zusehen."
A z oklevél megemlíti, hogy a két testvér ezt az adományt
azokért a kiváló hadi szolgálatokért kapta, melyeket „so uns
und unserm hochlöblichen Hauss üsterrreich, so w o l weylandt
ihr Vatter Christian Kossar, in deme er sich in unterschiedtli-
chen getáhrlichen Feldtzügen wider den Erbteindt Christlichen
Namens, als auch dieselben bey dem in unser Kónig-Raich U n -
garn geschehenenn eben Türkischen feindtlichen Einfall, und
darauff erfolgter Belag- und Eroberung unterschiedtlicher
Stádíe, ungespartes Leibes und Lebens, bezeuget und erwissen."
Könyvalakú h á r t y a , függöpecsétje hiányzik; első lapján a II. R u
dolf, ötödik lapján a II. Ferdinánd által adományozott címer képével.
1067.
1638 augusztus 1. Steyer.

Magir Péter, a szabad művészetek és az orvostudomány tu
dora, császári comes palatínus, a II. Ferdinándtól nyert felha
talmazás alapján Turman Lőrinc ennsi polgárnak címert ado
mányoz.
einen geführten Schild, in dem obern Feld zur rechten,
und im untern zur linken in einen weissen Feld ein rother Löw mit
doppelten Schwanz und ausgeworfener Zunge steht, auf der linken
in dem obern schwarzen Feld und dem untern Feld ein Winkel
Maass so von gelber Farb; ob dessen Schild steht ein zugedeckter
Helm, welcher mit einem Pausch (Wulst) oben in winden und Flügl
auf die rechte schwartz und gelb, auf der linken rot und weiss
hinaus, oben des Helms steht ein halber rother Löw, so in den Pra-
zen haltét ein Winkel Maass gelber Farb, den Schild bedeckt auf
der retíhten seitchen ein Helmdecken von weiss und roth oder car-
masinfarb, auf der linken von schwarz und gélbe oder goldfarb."
E g y s z e r ű , X I X . századbeli másolat, Béldi István gyűjteményéből.
1068.

III. Ferdinánd császár Lützow (Lüzaw) Kurtnak régi báró
ságát megújítja, azt testvérére Gáspárra is átruházza és régi
családi címerüket kibővíti.
„ . . .ein quartirter Schild, dessen hinder unter und vorder ober-
theil gelb oder goldfarb, in jeden von hintem untern biss vordern
ober Ech geht der schrege nach ein schiwarze Sturm laitern mit vier
Sprossen, vor der unter und hindere ober Feldung weis oder syl-
ber farb in jeder ein rothes oder rubinfarbes Mühlradt, mit ihren
Ueflüder, in mitte gedachtes Schildes ein rothes Herz-Schild, darin-
nen grad über sich ein rothe oben zugespizte Laiter mit vier Spros
sen erscheinet, auf dem Schild zwey freye, gegen einander gestellte
offene gecrönte adeliche Turniers Helm, zur lincken mit roth, weis
und gelber, rechten seiten aber schwarz, weis und gelber Helm-
decken, aus der hinderen erscheinen zwo neben einander gestellte,
mit den Saxen fürwerts gekehrte auffgethane gélbe Adlersflügel,
zwischen denselben fürwerths ein Vorder-Theil ohne die Fuss eines
weissen Pracken oder Hundts, mit langen abhangenden Ohren, of-
fenem Maull und roth ausgeschlagener Zung, aus der vorderen
Cron auff einer rothen Zinnen zwischen zwo
an grünnen Stingeln und zwey abhangenden Blettern weissen Lilién
mit ihren gélben Böczlein erscheinet über sich ein grüner Pfauen
Schwanz, mit drey Spiegeln."
Az oklevél az adományt nyertek családjáról és személyé
ről a következőkép emlékezik meg:
das alt adelich rittermassige Geschlecht derén von Lüzaw
auf Goldenbaw, welche allbereit, vermög eines vorhandenen E p i -
taphii anno Eilffhundcrt und zehen in Esse, und zwar in Herzog-
thumb Mecklenburg vor drey und vierhundert Jahren Panner Herrn,
so ihr alte Brieff und Gerechtigkeiten aussweisen, gewesen, und
die mehrfaltige getreue, gehorsambe Dienst, so aus dem Heyligen
Reich und unserem Hochiöblichen Hauss öesterreich zu Kriegs-
und Friedens-Zeiten dieselbe und derén nahe Blutsverwandten und
Vetter, als Leopold und Péter Heinrich von Strallendorff, Vatter
und Sohn, so Beyde bey unsern Vorfahren am Reich Römischen
Kaysern unsern geliebtesten Herrn Vettem und Vattern, Rudolph
und Ferdinándén allén den andern Christmildester Gedáchtniss in
Bedienung des Reichs vice Cancelariat, und dabey auch Beyde ge-
heimbe Rathe und respective Reichshoff Raths vice Praesidenten
Ambts geleistet, insonderheit aber die angenehme getreu-gehor-
sambste Dienste jeztbemeltes ihres Vettem Curdten von Lüzaw,
welchen wir umb seiner berühmten, auch bekandten guten adelichen
rittermássigen Sitten, in denen Er sich zuvorn bey hohen fürst-
lichen Hofen des Römischen Reichs Raths stellen gebrauchen las-
sen, mit Fürstenstandes Persohnen, als Hofmeister und Director
der Raisen auslandische Königreich und Lánder durchreiset, da Er
vorhin unterschiedliche Universitaten besuchet, privata Collegia
nicht alléin gehalten, sondern auch pubüce disputirt, und die drucken
lassen, in dessen rittermássigen Exercitus sich trefflich geübet,
seinen adelichen rittermássigen und etlich mundért Jahr geführten
Pannerherrn Stand durch mehrere Erfahrenheit und Geschicklich-
keit zubefestigen, als habén wir denselbig, als Er an unsern Kay-
serlichen Hoff angelanget, anlánglich zu unsers Erbkönigreichs
Böheimb Apellation Rath gnadigst erkieset, und als Er sich darinn
seiner erworbenen trefflichen Qualitaten nach, wohl erwiesen und
bezeigt, auch immittelst in anderen Ihme anvertrauten Geschaften
so treugehorsamste unverdrossene Dienste an Tag gebén, dass wir
dannenhero bewugen worden demselben nachgehendts zu unsern
würklichen Reichshoff-Rath gnadigst an- und auífzunehmen,
worinnen Er schwáre und wichtige Commissiones in Vergleichung
der Praeliminar Tractatus zu der universal Friedens Handlung zu
Hamburg zwischen uns und beyder Cronen Frankreich und Schwe-
den Legaten, seiner aüssersten Bemühung nach, wie auch andere
schwere Handlungen bey unsers besonders lieben Freund und
Oheimbs des Königs in Dannemarkt L. und den Nider Sachsen
Crais-Standen in hohen und wichtigen angelegenen Sachen ver-
richtet, und seithero in vorberührter seiner Reichshofraths Function
alsó embssig und fleissig sich bezcuget und erwiesen, dass wir
darán ein gnádigstes Wohlgefallen getragen."
A bécsi föudvarmesteri hivatal registratora által 1721 december

16-án kiadott hiteles másolat az előtte bemutatott és császári udvari
hites jegyző részéről 1711 december 12-én Wittenbergben hitelesített má
solatról.
1069.
1654 június 27. Varsó.

János Kázmér lengyel király II. Rákóczi György fejedelem
fiának Ferencnek lengyel honosságot adományoz.
Az oklevél szövege rámutat arra a segítségre, melyet Rá
kóczi György a lengyel királyságnak a tatárokkal szövetkezett
kozákok ellen nyújtott.
Függő pecséttel, a Rákóczi-Aspremont család levéltárában. Ugyanitt
megvan a lengyel rendeknek ugyanezen év június 2 3 - á n ugyancsak V a r s ó
ban kelt azonos t á r g y ú oklevele, két függő pecséttel. — Az első oklevél
szövege található még: Kézirattár, 2278. fol. lat. V . köt. a 86—87. lapon
és 2211. fol. lat. I. köt. a 187—188. lapon, a lengyel rendeké pedig u. o.
a 189—190. lapon.
1070.
III. Ferdinánd Zanchi Antalnak régi nemességét megerősíti,

őt lovagi rangra emeli és a „de Catto et Linkenberg" előnév
adományozása mellett régi címerét kibővíti.
in inferiori leva et superiori dextra scuti qualibet coeru
lea parte duplex quasi alba turris, cum duobus utrinque caracteri-
bus C, nec non in scuto praeter priorem
una adhuc alia coronata et aperta galea,
cum inflexo viri brachio, strictum in ma
nu gladium tenente appareat. Utpote est
praeter nomen scutum quadratum, secun-
dum latitudinem aurea trabe aequaliter
ita divisum, ut in inferiori leva et supe
riori dextra qualibet coerulea parte alba
et quasi duplex superinposita turris, cum
suis ostiis, fenestellis et cancellis, atque
duobus utrinque aureis caracteribus seu
literis C, inferiori dextra rubea inflexum
viri armatum brachium, vibratum in
manu tenens gladium, altéra itidem su
periori leva rubea parte ad scuti dexte
ram leo fuvus sive aureus et coronatus,
retorda cauda, patenté rictu, porrectaque
rubei coloris lingua, quasi praedae inhians, in ambobus unguibus
viridem querceam frondem cum quinque maturis glandibus habens
conspiciantur. Scuto autem duae apertae galeae clathratae, tor-
neariae vulgo dictae, utrinque laciniis sive phaleris, a dextro qui
dem flavis et coeruleis, a sinistro vero latere rubris et albis sive
argenteis, mixtim circumfusis, moliterque defluentibus, et superius
ambae aureo diademate decorae incumbant, arj cuius anteriorem
partém iterum coronatus ille leo fulvus sive aureus cum praedicta
fronde quercea ct quinque glandibus, nec non hiante rictu, exerta
lingua, retordaque cauda, ad alteram vero partém denuo inflexum
illud, in scuto descriptum viri brachium et manu gladium tenens..."'
A z oklevél a címerszerző érdemeiről a következőkép em
lékezik meg:
„Considerantes... Antoni Zanchi, maiores tuos a longa tem-
porum serié non solum clara ac nobili, quam ex civitate et territorio
Bergamo sumpsere, generis origine conspicuos, sed etiam de patria
ac republica christiana quam optime meritos fuisse, quorum scilicet
virtutis et meritorum non exigua nunc exstarent documenta, nisi
ea multis ante annis una cum urbe Bergamensi igne periissent, i n -
tor quae tamen non postremum illud antiquum nobilitatis decus,
ut oartiuti praemium ipsa virtute partum ac posteritati quasi per
manus ipsis relictum est. Cui, ut in dies repetendo, magis magis-
que exornando, magna semper sollicitudine smnmoque studio i n -
cumberent, domi praecipue passim militiaeque singulari ubique
curae habuerunt, ut tam pacis temporibus reipublicae ac principi-
bus suis quaevis fidelia et utilia obsequia praestarent, quam ortis
intestinis Foroiuliensibus nimirum bellis, aliisque tumultibus, in-
concussam fidem suam erga pátriám, spretis quibusvis bonorum ac
vitae periculis, nunquam non constantissime demonstrarunt atque
testati sunt, ita ut a ditionum nostrarum praedecessoribus nostris
easdem ob causas et alias insignes in ipsis repertas animi ingenii-
que dotes in multis saepe honorificis officiis collocati fuerint. Inter
quos antenatos tuos augustissimae memóriáé imperatoris Maximi
lián! primi tempore, cum per infestissimum et cruentum cum Vene-
tis bellum praefata civitas Bergamo funditus quasi inverteretur,
abavus tuus Antonius Zanchi, relicta ea et patriis ibidem laribus,
in provincias nostras haereditarias, tamquam pacis et quietis locum
emigravit, sedemque suam cum tota família in civitatem nostram
maritimam Fiumensem transtulit, ubi dein plurimis annis supremo
exactoris et receptoris munere functus, redditus nostros camerales
indefesso laboré et cum satisfactione augere et conservare studuit,
quod postea Joannes et Franciscus filii eius pariter facere et in om
nibus eum sequi conati sunt, seseque ita praebuerunt, ut non solum
a serenissimo quondam Carolo archiduce Austriae, dilectissimo pro-
genitore nostro, intuitu fidelium servitiorum ac morum, laudis, v i -
taeque integritate, armis imprimis et insignibus suis prius habitis
et sibi emendatis nobilitatis privilegio clementer donati, verum
etiam a serenissimo quoque Ernesto archiduce Austriae Kalendis
Maji anni miilesimi quingentesimi nonagesimi primi, tanquam in-
feriorum Austriae partium eo tempore plenipotente gubernátoré,
per expressum diploma confirmati fuerint. Ouorum vestigiis simili
ter insistens Ioannes Vitus Zanchi, páter tuus, fidem et devotionem
suam, qua erga pátriám suumque naturalem principem olim sere-
nissimum Ferdinandum Secundum Romanorum imperatorem, geni-
torem nostrum colendissimum gloriosissimae memóriáé, tenebatur,
non minori studio per quam luculenter, atque adeo testatus est, ut
in functione seu annonae administratione praeteritiForoiuliensis belli
tempore, aliisque ipsi hinc inde commissis gravibus negotiis magis
sibi, quam militi nostro quid deesse maluerit, unde pro debita ob-
servantia sua et communis boni commodo et conservatione, propriis
non parcens sumptibus, certa quadam millium aliquot pecuniae
summa eidem praesto esse voluit, ac desuper ob res in omnibus oc-
casionibus et necessitatibus ab eo gestas, perpetuam sibi et famí
liáé suae honoris laudem reliquit. Tu vero praefate Antoni Zanchi,
uti ex parentibus nobilibus procreatus, te ita, ét ipsa matúra, et
praeclara quasi indole duce, ab ipso iuventutis flore cogitationes
omnesque pariter vitae actiones tuas eo semper direxisse polliceris,
ut ab illis haud quaquam degener, sed strenuus earundem virtutum
aemulator censearis, dum nimirum optimae intentionis tuae talia,
quae conditionem tuam vei maximé decent edis spectamina, ut ne-
mini dubium sit, quin vei maiorum tuorum exemplo domesticae lau-
dis tuendae propagandaeque nusquam defuturus, sed potius since-
rum tuum, quod in te cognoscimus, erga nos et sacrum Romanum
impérium, augustissimam nostram Austriae domum, indubitatae
fidei et observantiae beneque merendi desiderium quavis ulíeriore
occasione egregie comprobaturus, adeoque omnibus tuis, ut et ipsi
in eandem curam sedulo incumbant, stimulo et incitamento futurus
sis, illudque pro dexteritatc et devotione tua nobis praestare possis
ac debeas."
Fiume v á r o s á n a k 1829 október 17-én kelt hiteles másolatában;
könyvalakban, festett címerképpel.
NÉVMUTATÓ.
A f ö c i m s z e r z ö k n e v e i dűlt betűkkel v a n n a k s z e d v e , b. = bárói, g r . = g r ó f i d i p l o m a .
jbaffi Miklós, Abafalvi 49. . Anderko-család 16.

Abari Hona, férj. B á c s m e g y e y J á - Andorman Gát 48. — atyja Márk
nosné 93. 48. — fiai G y ö r g y , Jakab, J á
Abonyi Anna, férj. Oroszlány m á s nos 48. — veje Urbán G y ö r g y
kép Zólyomi J á n o s n é 211. és ennek felesége Anna 48. —
Abrahamovics Miklós 1. Zólomy leánya Erzsébet 48.
máskép — . Angyalosi Mihály, Angyalosi 85.
Achy Anna, férj. Bogdi Pap M i - Aranyos J á n o s 226.
hályné 38. Arday András 317.
Aczél Benedek 119. — fiai István Ardey István 404. — felesége Be-
és Benedek 119. nye Dorottya 404.
Adler J á n o s 91.
Arpasztonyi Mihály 355.
Adorján Mihály és Benedek 352.
Artner B o r b á l a , férj. Koller Kris
Adorjány Tamás 219. — fiai P é
tóf J á n o s n é 253.
ter és A n d r á s 219.
Asszonyi András 317.
Agriensis Dénes 133.
Asztalos J á n o s 328.
Ajthoni máskép Dobos T a m á s 213.
Ábrahányi Balázs 125. — Ábra
A kacs György 108.
hám 125. — Lukács 125.
Alberth Anna, férj. B o r b á s Ger-
gelyné 375. Á d á m J á n o s (1628) 200.
Almási István 226. Ádám János (1653) 404.
Almássy Mihály 423. — fiai Pál Ágoston Bálint 161. — J á n o s 161.
és Mihály 423. — testvérei Ágoston István 369. — Miklós 369.
G y ö r g y és J á n o s 423. — Ferenc 369.
Almássy Péter 9. — felesége Len Ágotka Gergely 172.
gyel Ilona 9. — testvérei Pál, Áros Tamás 314.
Benedek 9.
Alperéthi István 226. B a á n Katalin, férj. Szentmiklósy
Ambrus András 125. — fiai és test N.-né 257.
vérei 125. Babus Tamás 309. — felesége T h u -
Ambrus György 338. — fiai István, za Orsolya 309. — gyermekei Ist
János, M á t y á s , T a m á s 338. ván és P é t e r 309. — testvérei A l -
bert, Gergely, István, J á n o s és Balogh P é t e r 213.
Márton 309. Balogh T a m á s 1. Deák máskép — .
Bácsika János 87. — Márton 87. — Baloghdy Mihály 1. S z á r a z m á s
Miklós 87. kép — .
Bagi Ilona, férj. Dincho Mihályné Banovich Ádám 140. — testvére
185. Márton 140.
Bagoly Pál 161. — fia Miklós 161. Banovich Feenc 354. — felesége
— testvére Albert 161. Botonovich Ilona 354. — gyer
Bagosi István 226. mekei Péter, Gergely, Miklós,
Bakay Márton 421. — felesége Ho- János, Pál 354.
bor Zsófia 421. — gyermekei Bar László 197.
Ábel-György, Dorottya, Róza, B a r a b á s G y ö r g y 1. Sárosi m á s
Alárta, Ilona, Judit-Anna, Z s u kép — .
zsanna, Zsófia 421. B a r a b á s Kata, férj. Györgyi Ger-
Bakos Mátyás 333. — felesége Im gelyné 260.
re B o r b á l a 333. — gyermekei Baranyai Máté 213.
János, Zsuzsa és Anna 333. — Baranyai Péter 410.
testvére Mihály 333. Baranyay P é t e r 156. — Orsolya
Bakos máskép Borsody István 204. 156.
— anyja Pap E r z s é b e t 204. — Baranyay máskép Horváth János
felesége E ö t r v ö s Katalin 204. — 121.
fia István 204. Baráth Balázs 9.
Balássy László 415. Barla György 309.
Balog Lőrinc, T a s n á d i 5. — test Barta Imre 439.
vére P é t e r 5. Bartók András 309. — fiai G y ö r g y
Balogh András (1622) 126. — P é és Márton 309.
ter 126.
Bartók György 390. — P é t e r 390.
Balogh András (1648) 341. — fele
— M á t y á s 390. — István 390. —
sége Disznós Zsófia 341. — fiai
J á n o s 390. — S z a b ó Mihály 390.
Mihály és G y ö r g y 341. — test
— Miklós P é t e r 390. — Orosz
vére M á r t o n 341. — ennek fele
István és Márton 390.
s é g e Egyed Katalin 341. — ezek Bartók István 319. — testvérei And
fia A n d r á s 341. rás, Márton és Mihály 319.
Balogh G á s p á r 200. Basta György, gr. 446.
Balogh György 205. Batizi István 213.
Balogh István (1631) 226. Batthány Ádám, gr. 221.
Balogh István (1648) 341. — J á Bábás Pál 320. — G y ö r g y 320.
nos 341. B á b o s Anna, férj. Szoboszlói B ö
Balogh János, Zeredi 214. köny J á n o s n é 234.
Balogh János, Zindi 213. Bácsmegyey János 93. — felesége
Balogh J á n o s 1. Kapossy máskép—. Abari Ilona 93. — fia A n d r á s 93.
Balogh Mihály (1604) 12. — J á — testvérei A n d r á s és Miklós 93.
nos 12. Bácsy (Baaczy) Boldizsár 120.
Balogh Mihály (1631) 226. Bágyoni B a l á z s 213.
Bálványosvárallyai György 352. és Sámuel 201. — unokaöccse
Bán Katalin, férj. Z á m o r y Mihály- Ujfalusy J ó n á s 201.
né 73. Beniatky János 1. Dubnyczay m á s
Bánffi Mihály 90. kép — .
Bánhegyesi Márton 226. Benkcö János 258. — fiai Márton,
Bánovszky (Banowsky) Simon 425. Miklós, István és Ambrus 258. —
_. — testvérei János, Sámuel és Gergely 258. — ennek fiai Ist
Anna-Eszter 425. ván, András, J á n o s 258.
Bárczi P é t e r 226. Brnkovics Lukács 322. — felesége
Báthori-család 272. Kasocz Dorottya 322. — unoka
Bechf Balázs 98. — gyermekei Ba testvérei Benkovics Jakab, Simon
lázs, Farkas, P á l , Katalin, Ilona és Mihály 322.
98. Benkö G y ö r g y 334.
Benye Dorottya, férj. Ardey Ist-
Becsey J á n o s (1607) 33.
vánné 404.
Becsey J á n o s (1613—1629) 213.
Beödi M á t y á s , Halasi 29.
Becsi Tamás 130. — felesége Z s ó
Berchény Imre, b. 301.
fia 130. — gyermekei János,
Berccz Péter 356. — másik Péter
Oyörgy, István, Anna, Erzsébet
356.
130.
Bereczky György 133. — J á n o s 133.
Becskeházy Erzsébet, férj. D r a h ó -
— Miklós -133. — P é t e r 133.
czy G y ö r g y n é 415.
Bereczky Katalin, férj. Dévai Laka
Bede J á n o s 200.
tos Miklósné 7.
Bedics János 316. — testvére L u
Berethy György 408. — testvére
kács 316.
G y ö r g y 408.
Bek István 356.
Bergei Mihály 226.
Beke Gáspár, Békefalvi 133. — fiai
Berki J á n o s (1631) 226.
János, Mihály, Pál 133.
Berky János (1626) 173. — fele
Beke Márton 60. — felesége F a - sége Dóczy E r z s é b e t 173. — fia
gyas Anna 60. — fia István 60. G y ö r g y 173.
- ennek felesége Györffy D o
Bermayr Farkas 215. — felesége
rottya 60. — testvérei T a m á s , Margit 215. — gyermekei J á n o s
Bálint és másik T a m á s 60. Farkas, Regina és Anna Mária
Bekuczy Márton 390. 215.
Belleznay Ferenc 261. — felesége Bernád Ilona, férj. Félegyházy J á
Stanchich Ilona 261. — gyerme nosné 156.
kei Jusztina és Zsófia 261. — Bemard Gáspár 440. — fiai M á r
unokatestvére Belleznay András ton, Ambrus, István 440. — test
261. vére G y ö r g y 440.
Bencsik Tamás 161. — másik T a Bernáth Kelemen 100. — Miklós
más, Bálint, Mihály 161. 100.
Bende-család 440. Besenyey István 116. — testvére
Benedek Jónás 201. — felesége F á Ferenc 116.
bián Dorottya 201. — fiai J ó n á s Bessenyey-Nagy J á n o s 219.
Besze Gergely, Megyeri 352. — nos-Frigyes és Dorottya 75. —
Csusz István 352. — Besze A n d mostohafiai Fuchs Máté és Pon
r á s és J á n o s 352. — Adorján M i g r á c 75.
hály és Benedek 352. — Priska Bocsárdi Miklós 213.
Bálint 352. Bocskay István Kereki várának vi
Beszprémy István 213. tézei 22.
Békesy András 356. — fiai J á n o s , Bodnár Miklós 142. — fiai Imre,
András, G á b o r 356. G y ö r g y , J á n o s , Ambrus, Pál 142.
Békessy János, Harsányi 81. — Hodnár-család 239.
testvére Mihály 81. Bodó György 191. — J á n o s 191. —
Bényey-Kaposy János 375. — test István 191.
vérei B é n y e y - K a p o s y Pál és Ger- Body-család (1632) 244.
si Kaposy Pál 375. Body-család (1646) 328.
B é r e s István (1633) 251. Bogdányi András 279. — István
Béress István (1626) 173. — Fe 279.
renc 173. Bohos Mátyás 308. — fia J á n o s
Béress Péter 381. 308. — testvére Gergely 308. —
Bihari B a l á z s 225—226. ennek fiai Mihály, Benedek és
Bihari István 99. — felesége Nieres István 308.
Katalin 99. — nővérei Ilona és Boka András, Barancsi 134. — T a
Anna 99. más 134. — István 134.
Bika György, Szentesi 148. — Ist Boldisár Erzsébet, férj. B o r b á s J á
ván 148. nosné 375.
Bikky János 238. — fia J á n o s 238. Bolcrazy István 108. — anyja K a
Bilidy 1. Lépes ( N a g y g y ö r i ) m á s talin 108. — testvérei András és
kép — . Dániel 108.
Birilla Anna, férj. Sipos T a m á s n é Bolyós György 107. — fiai G y ö r g y
307. és J á n o s 107.
Bíró István 379. — testvére Bene Boniak Ilona 427.
dek 379. — unokaöccse István Bonis György 87. — fiai Ferenc,
379. G y ö r g y , András, István, Mihály
Biró 1. még Byro. 87.
Blasko Katalin, férj. Rozsnyóbá- Bonyitay György 191. — András
bányai Ujházy Jánosné 55. 191.
Blasko Márton 188. — felesége Borbás Márton 374. — felesége
Grecz Zsófia 188. — fiai Márton K o v á c s Anna 374. — gyermekei
és J á n o s 188. — anyai unokatest Máté, Lukács, András, Bálint,
vérei Waxman (hamisítva „Sza Péter, Dorottya, Anna 374. —
bó" helyett) T a m á s és Mészá testvérei: 1. Gergely 374. felesé
ros G á s p á r 188. ge Alberth Anna; gyermekeik
Blaskó Zsuzsanna, férj Mumhárdth Miklós, Máté, Jakab, Benedek
Jánosné 169. 375. — 2. Imre 375. felesége Si-
Bockh János, Fahendorffi 75. — fe keth Anna; fiaik Máté és A n d r á s
lesége Anna 75. — gyermekei J á 375. — 3. Benedek 375. felesége
Csaba E r z s é b e t ; gyermekeik M i István, Dénes, Anna, Erzsébet 71.
hály, Miklós, Gergely, Zsófia, — unokatestvérei András, Bálint,
E r z s é b e t 375. — 4. J á n o s 375. J á n o s , L u k á c s és István 71.
felesége Boldisár E r z s é b e t ; gyer B ó s a Anna, férj. Makó Pálné 271.
mekeik István és Ilona 375. — Bököny István, Szoboszlói 234. —
5. B o r b á s N . és felesége Kovács felesége Thoth B o r b á l a 234. —
Dorottya 375. testvére J á n o s 234. — ennek fe
Borbély Márton 298. — testvérei lesége B á b o s Anna 234. — ezek
P á l , Mihály, J á n o s , Márton 298. gyermekei J á n o s , Mihály, Pál,
Borbély-család 307. Judit, E r z s é b e t 234.
Borló Mátyás 355. — testvérei P é Breznóbánya város (1627) 187.
ter, Miklós, Jakab, Zsófia 355. — (1650) 363.
Boros Antal 14. — felesége Tanda Brhlovicz M á t y á s 245.
Erzsébet 14. — fia J á n o s 14. Bruckner Gáspár 291. — felesége
Boros Gergely 407. — fiai J á n o s , Prunck Anna Zsófia 291. — fiai
Mihály és Márton 407. — anyai J á n o s Henrik és Keresztély 291.
féltestvére T ó t h István 407. Budor János, Budroczi 60. — fele
Boros János, Miskolczi 188. — fia sége Petheö Erzsébet 60. —
István 188. gyermekeik Ferenc, István, G á s
Boross Mátyás 272. — fiai Imre, pár, Anna, É v a 60.
Ferenc, L u k á c s 272. — unokái: Búzás Miklós 235. — testvére M i
Imre fia Mihály, Lukács fiai J á hály 235.
nos és Márton 272—273. — uno Buzin kay Márton 281.
katestvérei Mihály, András, Ist Byro T a m á s , F e l s ő - E ö r s i 76. —
ván 273. leánya E r z s é b e t 76. — Eufrozina
Borsay J á n o s 213. és Katalin 76.
Borsodi G á s p á r 200. Byro máskép Kenyeres Dorottya,
B o r s ó d y István I. Bakos m á s k é p — . Felső-Eörsi 76.
Borsy-család 69".
Bosa András 369. — felesége H u Capuanus Marcellus 450.
nyor Erzsébet 396. — fia István Cedak (hamisítva) Mátyás 199. —
396. — testvérei Pál és G y ö r g y felesége Katalin 199. — testvérei
396. G y ö r g y és M á t y á s 199. — leánya
Bothos Mihály 415. — István 415. Erzsébet 199. — a p ó s a Farkas
— J á n o s 415. Máté 199. — fiai Benedek,
Botka Imre 92. — J á n o s 92. — G y ö r g y , István 199.
Miklós 92. — András 92. — Chaply György 198- — testvérei
G y ö r g y 92. István és Márton 198. — unoka
Botonovich Ilona, férj. Banovich testvére Szabó Márton 198.
Ferencné 354. Charapkova Mária, férj. Ujfalussy
Bott J á n o s 226. G y ö r g y n é 423.
Borthiani István 213. Cheössy-család 147.
Bott ka István 71. — felesége Szi Chernél Sámuel 267. — testvére
lágyi E r z s é b e t 71. — gyermekeik G y ö r g y 267.
Chianda máskép Szűcs Orbán 205. Csengeri J á n o s 226.
— fiai Mihály és Demeter 205. Csepreghy J á n o s 226.
Chiuho Péter 157. — felesége T ó t h Cserépy György 295.
B o r b á l a 157. — leánya Margit Csernak Sámuel 427. — fia Sámuel
157. — testvérei Mihály, Gergely, 427. — Rozina 427. — Zsuzsanna
J á n o s 157. — A n d r á s unokái J á 427.
nos és B o r b á l a 157. Cserney máskép Isky András deák
Chiute 1. Csute. 12. — J á n o s 12.
Coller 1. Koller. Csépes Katalin, férj. Szabó Miklós-
Cothurnay Zsófia, férj. Regis Ist né 402.
vánná 334.
Csimalyo máskép Vásárhelyi Pál 12.
Csaba Erzsébet, férj. B o r b á s Bene-
— Mihály 12. — G y ö r g y 12.
dekné 375.
Csiszár Imre 219. — felesége Mar
Csabay György 211. — István 211.
git 219. — gyermekei János, Mik
Csaikó Gergely 148.
lós, István, Lukács, Márton, De
Csapó Ilona, férj. Kapczy T a m á s n é meter és Zsuzsanna 219.
292.
Csiszár máskép Kolosváry János
Csata Anna, férj. Variassy J á n o s n é
431. — felesége Dobos Judit 431.
270.
— fiuk J á n o s 431.
Csató Katalin, férj. Szokocz G y ö r g y -
Csiszár Mihály 1. Gönczy máskép —.
né 204.
Csizmadia István 227.
Csató Mihály 236. — testvérei Ist
Csizmazia J á n o s 54.
ván és G y ö r g y 236.
Csodo Gergely 82. — András 82. —
Csák Pál 298. — felesége B o r b á l a
J á n o s 82.
298. — testvérei Miklós, János,
Csorna György 431.
István, Albert, Péter, G y ö r g y , M i
Csondoj Mihály 1. Mangó máskép —
hály 298.
Csongrádi Mihály 226.
Csákány B a l á z s 226.
Csorba György 86. — István 86.
Csányi György 294. — István 294.
Csányi Miklós 161. — András 161. Csorbássy Tamás 43. — felesége
Császár Tamás 53. — fiai István, Somossy S á r a 43. — mostohafia
András, J á n o s 53. — testvére Csorvássy máskép Vincze János
Kristóf; ennek fiai András és 43. — gyermekei Mihály, Ger
Gergely 53. gely, Erzsébet, Anna 43.
Cseh Ádám, Falkoi 269. Csorik Veronika, férj. Gulik Péter
Cseh István, Alsócsernátoni 240. — iig 410.
felesége Kelemen Erzsébet 240. — Csorvásy Gergely, Csorvási 1. Füry
gyermekei Benedek, J á n o s és máskép — .
András 240. Csorvássy máskép Vincze J á n o s 43.
Cseh J á n o s (1631) 226. Csösy-család 1. Cheösy.
Cseh János (1651) 377. Csunyogh J á n o s 250.
Csehi Mihály 1. Ferenczi máskép — . Csusz István 352.
Csehi Péter 82. Csute (Chiute) Demeter 119. — fia
Csehik János 331. — fia István 332. Lukács 119. — testvére Márton
— testvére András 332. 119.
Czakó Gergely 369. — fia Gergely Debreczenyi Mihály 356. — fiai P é
369. ter és István 356.
Czakó György 370. Debrecziny Katalin, férj. Szentmik-
Czakó Márton 100. lósy Miklósné 257.
Czápai Anna 90. Dekuczián László 337.
Czekey Péter, Czekei 20. testvére— Dely István 402. — felesége Bert-
Imre 20. halmy Katalin 402. — fiai Ferenc
Czekus Tamás 47. és Mihály 402.
Czelder Dániel 277. üemjén Péter 278.
Czigány Gergely 114. — Lukács Dendel Mihály 129. — felesége Sza
114. — István 114. — J á n o s 114. bó B o r b á l a 129. — testvére G á s
— ismét Gergely 114. pár 129.
Czigány-család 84. Deszetinszky Zakariás 357.
Czilinger M á r t a és fia J á n o s 1. Dezső G y ö r g y 200.
Czimár János 392. Dékán András, Márton, Dorottya 32.
Czipkó Dorottya, férj. T ö z i r Dévay J á n o s 213. — Mihály 213.
G y ö r g y n é 298. Dienes Erzsébet, férj. Németh Pe
t e m é 128.
Czirbesz István, Gönczi 101.
Dienes Péter, Keresztúri 122.
Czirbusz Ilona, férj. Zusz G y ö r g y
Dincho Mihály 185. — felesége B a -
né 407.
gi Ilona 185. — fia Mihály 185.
Czombor András 286.
— testvérei P á l és Jakab 185. -
Czök B o r b á l a , férj. T ö r ö k P e t e m é
Pál felesége N y e r e g g y á r t ó D o
4,
rottya 185. — leánya Katalin 185.
Czudar Dorottya, férj. Suba A n d r á s -
Dióssy Mihály 259. — atyja Imre
né 70.
259. — fia Ferenc 259. — testvé
rei T a m á s , J á n o s és E r z s é b e t 259.
Dajka István deák. Újhelyi 142. —
Disznós Zsófia, férj. Balogh A n d -
fia P é t e r 142. — testvérei J á n o s
rásné 341.
és Mihály 142.
Disznós-család 330.
Dakos István 381.
Diunchek Mátyás 378. — felesége
Dakó János 222. — András 222. —
Nemczovich Anna 378. — gyer
G y ö r g y 222.
mekeik Ferenc és Katalin 378.
Danch András 101.
Dobos G y ö r g y 213.
üancs János 246.
Dobos Jakab 226.
Dancsa Mihály 148. — P é t e r 148.
Dobos Judit, férj. Csiszár máskép
Dancza Mátyás, Sólymosi 143. — Kolosváry Jánosné 431.
fiai T a m á s és J á n o s 143. — test Dobos Márton 431. — felesége Sza
vérei P é t e r és G á s p á r 143. bó Anna 431. — gyermekeik M á r
Davidis Márton és J á n o s 392. ton, János, Anna és Zsuzsanna
Dalnoki Miklós G y ö r g v és T a m á s 431. — testvére G á s p á r 431. —
84. ennek fia Márton 431. — rokona
Deák P é t e r 213. Csiszár máskép Kolozsváry J á n o s
Deák máskép Balogh T a m á s 213. 431. — felesége Dobos Judit 431.
Debreczenyi János 93. — fiuk J á n o s 431.
Dobos T a m á s 1. Ajthoni máskép — . Egyed Miklós 173.
Dobranich Mátyás 333. — testvére Elek G y ö r g y 1. Szapó máskép — .
J á n o s 333. Elekes B a l á s z 200.
Dokos Erzsébet, férj. Kováén Pe Elekes Péter, Szentkatolnai 198. —
t e m é 94. fiai István és A n d r á s 198.
Dombay Mihály 214. Enicz Mihály 174.
Domby János 382. — fiai Pál és Enyedi István 214.
István 382. Enyedi J á n o s 226.
Domoky Anna, férj. N a g y g y ö r g y Eöttves János, Simándi 1. Kállai
Péterné 169. máskép — .
Domonkos István 155. — fia István Eöttvös Katalin, férj. Bakos más
155. — testvére Mihály 155. kép Borsody Istvánná 204.
Dóczy Erzsébet, férj. Berky J á n o s - Eötvös Ferenc 208..
né 173. Eötvös, Debreczeni 1. S a k á c s más
Dragus Miklós, Deszefalvi 1. Pap kép — .
(Pop) máskép — . Eperjessy János (1633) 254. — M i
Drahóczy György 415. — felesége hály 254.
Becskeházy Erzsébet 415. — fiai
Eperjessy János (1646) 328. — fe
Pál, Imre, G y ö r g y , Péter, István
lesége Pribék Margit 328.
415.
— gyermekei István, János, Ger
Drak- máskép Osvald-család 343.
gely, Ilona, Zsuzsanna 328. —
Drozdyk János 89.
testvére T a m á s 328. — anyai uno
Dubnyczay máskép Beniatky János
katestvére Asztalos J á n o s 328.
80. — unokatestvére Jursza J á
nos 80. — nővérei Katalin és A n Eperjessy Márton 190. — felesége
na 80. Grintler B o r b á l a 190. — fia An
drás 190.
Dutkanics János, Poroszlói 149. —
András 149. Eperjessy Mihály 226.
Erdey Tamás fiai János, Vazul. Pé
ter, Mihály 343. — J á n o s felesége
Kcsedy (?)-család 320.
Vargha E r z s é b e t 343. — fiai Má
Egressy István, Legényei 134.
tyás és J á n o s 343. — Vazul fele
Egri Pál 213.
sége Nagy Katalin 343. — Péter
Egry Erzsébet, férj. Szabó máskép
felesége Nagy Erzsébet 343. -
Kamanczy Jánosné 52.
T a m á s fia néhai Máté gyermekei
Egry György, Szécsi 239.
András és Máté 343.
Egry István 191. — fia J á n o s 191.
— testvére Dániel 191. Erdély máskép Nagy György 216
Egry János (1615) 85. — testvére Szabó Ambrus 216.
Egry János (1630) 222. — fia L u — ennek fiai J á n o s és Ambrus
kács 222. 216.
Egry Márton 173. — Kristóf 173. Erdélyi András, T á m a s z i 340. -
Egry Péter 42. János 340. — G y ö r g y 340.
Egyed Katalin, férj. Balogh M á r Erdélyi Ábrahám 213.
tonná 341. Erdélyi J á n o s 213.
Egyed M á t y á s 226. Erdélyi Miklós 294. — fiai Pál, Ist-
ván, Imre, Gergely, János, András, Fekete János (1627) 191.
Bálint 294 . Fekete János (1652) 392. — G y ö r g y
E r ö s István 200. 392.
Ersch Erzsébet, férj. Szalay J á n o s Fekete Miklós 213.
né 158. Fekete Péter, Halasi 29 .
Esto János 276. — felesége Anna Fekete Péter, Halászi (vagy H a
276. — fia István 276. — testvére lasi?) 31.
B a l á z s 276. — utóbbi fiai György Fekete máskép Sánta János, Enicz-
és András 276. kei 377. — felesége T ó t h Erzsébet
Ethcy Imre 56. — István 56. 377. — fia G y ö r g y 377. — test
Érseök András, Felsö-Dobszai 66. vére M á t y á s 377. — utóbbi fele
— J á n o s és ennek fia G y ö r g y 66. sége T ó t h Anna 377. fiúk Zsig
mond 377.
F a b e r József és Boldizsár 277.
Fekethc István 404. — testvérei J á
Fabriczius Jónás 207. — testvérei
nos és Miklós 404. — fiai István,
Sámuel, Lénárd, István és Kornél
J á n o s és Miklós 404.
207.
Fekethe Péter 31.
Farkas Gergely 226.
Felföldi János 213.
Farkas Máté 199. — fiai Benedek,
Ferenczi máskép Csehi Mihály 226.
G y ö r g y , István 199.
Ferenczy István 206. — G á b o r 206.
Farkas Mihály (1611) 69. — J á n o s
Ferentz máskép Kováts János 363.
és G y ö r g y 69.
— P é t e r 363. — Miklós 363. —
Farkas Mihály (1622) 131. — fele
Pávai M á t y á s Miklós 363.
sége Jacob Katalin 131. — fia
Félegyházy János 156. — felesége
T a m á s 131.
Bernád Ilona 156. — gyermekei
Farkas-család 239.
István és Zsuzsanna 156.
Fábián Dorottya, férj. Benedek J ó -
násné 201. Filep G á s p á r 1. Papi máskép — .
Fábián János 209. — felesége S p á - Filléres máskép Gyulai P é t e r 213.
czay Eufrozima 209. — fia M i Fodor Gergely 223.
hály 209. Fodor György 30. — Bálint 30.
Fejér G y ö r g y 226. Fodor István 174. — G y ö r g y 174.
Fejér István, Győri 87. Fodor Miklós 162.
F e j é r Katalin, férj. N a g y g y ö r g y Pe Fogdás János, Dávidvágási 174. —
t e m é 169. Simon 174.
Fejér Miklós 127. — felesége Kata Fora Eufrozina, férj. Lugosi Kigso
lin 127. — gyermekei J á n o s , Ist Jánosné 225.
ván, Zsuzsanna 127. — testvére Forgách Ádám, Ghimesi, gr. 302.
Boldizsár 127. — J á n o s Zsigmond 302.
Fejérvári Katalin, férj. Gyulafehér Forgách Éva, gr. Erdödy Imréné,
vári Mindszenti Istvánné 140. Judit, gr. Gersaczky G á s p á r ö z
Fejérvári M á t y á s 213. — G y ö r g y vegye, Mária, Illésházy G y ö r g y -
213. — Bertalan 214. né, Zsófia, gr. Gersaczky G y ö r g y -
Fejérvári máskép Nagy Márton né és Eszter, gr. 396.
213. Forintos István és J á n o s 402
Foris Zsuzsanna, férj. Virágh Galambos máskép Veszprémi
ü ö r g y n é 127. György 382.
Forrai István 126. — testvérei Ba Galgóczy Mihály 431.
lázs, Fülöp, Jakab, Lőrinc, J á n o s Gara András, Pankotai 88. — J á
126. — unokatestvérei Forrai nos 88. — István 88.
G y ö r g y , B a l á z s , Demeter 126. üutteczky Hannibál 368. — felesége
Forrószeghi J á n o s 225. Roskoványi Anna 368. — fiai
Fortuna Mátyás 440. Ulixes és Ferenc 368.
Földes István 101. Gaveczky-család 439.
Földy Zsigmond 287. — testvérei Gazda Anna, férj. Makó I m r é n é 2 7 1 .
István, G y ö r g y , András 287. Gábris Katalin, férj. Hricsovszky
Frona Pál 357. Jánosné 293.
Fuchs Máté és P o n g r á c 75. Gáli Anna, férj. Losonczy jánosné
Fuchsy Kristóf 98. — testvére Pál 43.
98. — unokái P o n g r á c és Má Gáli István 387. — Mihály 387. —
tyás 98. J á n o s 387. — István 387. — M i
Furda Gáspár 416. — G y ö r g y 416. hály 387.
— Pál 416. — fiaik G y ö r g y , J á Gávai G y ö r g y 226.
nos, István 416 . Gecse Antal 202. — felesége Lökös
Fülcp Benedek 249. — felesége Szi- Dorottya 202. — gyermekei An
ráky Zsófia 249. — gyermekei d r á s és Benedek 202.
István, G y ö r g y , Mihály, Ilona, E r Gecz János 192.
zsébet 249. — nővére Katalin Genney Gáspár 279.
249. és ennek fiai J á n o s és Geönczy János 422. — felesége
G y ö r g y 249. T o ó t h Katalin 422. — gyermekei
Fülöp Erzsébet, férj. T ö r ö k Istvánné Sámuel, István és Mária 422. -
366. testvérei Mihály és András 422.
Fürész G á s p á r 200. — anyai unokatestvére Toóth
Füry máskép Csorvásy Gergely, máskép Szabó Pál 422.
Csorvási 27. — Antal 27. Geöry I. Győry.
Gerecz Gergely 174. — fiai M á t y á s
Gaall-család 101. és J á n o s 174.
Gaál András (1649) 357. ü e r e g y e Katalin, férj. Horváth m á s
Gaál András (1653) 404. kép Margavich G y ö r g y né 338.
Gaál György, Valaghi 110. — A n Germák-család 440.
d r á s 110. Gerőcz István, Révelyei 213.
Gaál István, Jánosi 162. — J á n o s Geszterédy Zsigmond 41. — nővére
' 162. Judit 41.
Gaál János, Gávai 39. — T a k á c h ü é c z i István 226.
G y ö r g y 39. — Szalay Miklós 39. Géczy P é t e r és Márton 403.
— Mikes J á n o s 39. Glósz János 357.
Gaitschnigg Mátyás 449. Gockhel Boldizsár 448. — testvérei
Galambos Antal, Mándoki 87- — P é t e r és Jakab 448.
István 87. Gólya J á n o s és István 213.
Gombos Anna, férj. Tolnay lmréné Györgyi Gergely 260. — felesége
67. B a r a b á s Katalin 260. — gyerme
Gombos Imre, Megyeri 110. — Pál kei A n d r á s és Benedek 260.
110. — Lőrinc 110. Györfy J á n o s 200.
Gombos Márton 200. Györffy Dorottya, férj. Beke Ist
Goroszlay J á n o s és Demeter 213. vánná 60.
Gömböczi Mihály 1. Nagy máskép — Győri Mátyás deák 108. — felesége
Gönczy Bálint 42. — fiai G y ö r g y Margit 108. — testvére Mihály
és J á n o s 42. deák 108.
Gönczy Mihály 405. Györy (Geöry) János 110. — fele
Gönczy-Szabó György 141. — fe sége Palotay Anna 110. — leá
lesége Tanka Zsuzsanna 141. — nyai Anna, B o r b á l a , Eufrozina
testvérei Márton és Miklós 141. 110. — mostohafia Somogyi Ist
Gönczy máskép Csiszár Mihály 133. ván 110.
Gönczy 1. még Geönczy. Gyulai István, Szathmár-Némethi
Görgey-család 162. máskép üyulafejérvári 325. —
Grecz Zsófia, férj. Blasko M á r - testvére Márton 325.
tonné 188. Gyulai Mihály 226.
Grego András 315. Gyulai Péter 1. Filléres máskép — .
Gregorovics J á n o s 1. Oszlyánszky Gyulay Albert 21. — Péter 21. -
máskép — . Ferenc 21. — Orbán 21.
Grimlath Frigyes 52. — G á s p á r 52. Gyulay János 100. — fiai István,
Gulik János 410. — felesége Papso Ferenc és G á s p á r 100.
Zsófia 410. — leányai Katalin,
Ilona, É v a 410. — testvére P é líaczki János 416.
ter 410. ennek felesége Csorik Hainrich János 321. — fiai G y ö r g y
;
Veronika 410. gyermekeik M á és Sámuel 321.

tyás, János, Mihály és Anna 410. Hajdúk 16—17.
Guthy P á l 382. Halász Márton 40. — felesége és
Günther András 395. — gyermekei gyermekei B o r b á l a , János, Mik
Jakab, András, Dávid, Zsuzsanna, lós, Mihály, É v a 40.
Anna, Mária, Magdolna 395. Halligantz Márton 265. — fia M á r
Gyarmati János, Érsekújvári 364. — ton 265.
fia István 364. Hamza András 175. — fiai G y ö r g y ,
Gyarmati máskép Pap Mihály 283. János, Gergely 175. — testvére
— G y ö r g y 283. Mihály 175.
Gyarmathy máskép Literátus Se Hanowiech Krisztina, férj. Zahoriak
bestyén, Huszti 250. — testvére Jánosné 254.
István 250. Hapsi Dorottya, férj. Kapitány m á s
Gyöngyösy János 102. — András kép Vargha Andrásné 251 -
102. Haranghy Ferenc, Gyarmati 27. —
Gyöngyössy István és Miklós 1. fia J á n o s 27. — testvére G y ö r g y
Hurka máskép — . 27.
Gyöngyössy Judit, férj. Liszka J á Hardicsy máskép Jesovich Tamás
nosné 372. deák 192. 4- Lukács 192.
Harkó András 266. — Márton 266. Horogh Menyhért 408. — testvérei
— A n d r á s fiai, Vajai Harkó P á l J á n o s és Anna 408. — felesége
és András 266. Kiss Anna 408. — fiai András,
Harsányi István deák 114. — T a Mihály, István, J á n o s 408. — J á
m á s 114. nos felesége Keresztes Katalin
Hati J á n o s , Chefi 29. 408. leányuk Anna 408. — nővé
Havasalji László 226. rének gyermekei Katalin és S á n -
Hebráncz András 392. dory István s ennek leánya Ilona
Heer János 93. — fia István 93. 408.'
Heer Sebestyén, Miskoltzi 163. — Horváth B a l á z s 1. Kocsis máskép —.
Lukács 163. — G y ö r g y 163. Horváth György 119. — P é t e r 119.
Hegedűs Ferenc 255. — János 255. Horváth István (1653) 400. — test
— J ó n á s 255. vére J á n o s 400.
Hegedűs István I. Major máskép — .
Horváth István (1655) 430. — J á
Hegedűs J á n o s 1. Kornalehotay m á s
nos 430. — Mihály 430. — M á r
kép — .
ton 430. — T a m á s 430.
Hegedűs Márton 1. Nagy máskép — .
Horváth Jakab (1613) 73.
Helle György 362. — fiai István,
Horváth Jakab (1631) 226.
G y ö r g y és Sámuel 362.
Horváth János (1613—1629) 213.
Helus János 281.
Horváth János (1631) 226.
Herdőn Tamás 163. — B a l á z s 163.
Horváth János 1. Baranyay máskép
Heroth Ilona, férj. Mattho Istvánné
425.
Horváth Klára, férj. Rimaszom-
Hethey Mátyás 8. — András 8.
bathy Istvánné 386.
Hettey Bálint 264. — felesége M a r
Horváth Márton 3.
git 264. — fiai J á n o s és Ferenc
Horváth Mihály 267. — felesége
264. — testvére Hettey máskép
Szepessy Dorottya 267. — fia
T ö r ö k G y ö r g y 264.
Mihály 267.
Hettey máskép T ö r ö k G y ö r g y 264.
Horváth Mihály, Kupisynki 42.
Hidvéghi István 300. — felesége
Horváth Mihály I. Szabó máskép — .
Szabó Zsófia 300. — fiai Márton
Horváth Péter, Mladosevich — , 432.
és István 300.
Horváth-Diószeghy János 341. —
Hidvéghy Lajos 72. — János, Ist
ván és S á n d o r 72. fiai J á n o s és István 341.
Hlavathy máskép Mogyoróssy János Horváth máskép Margavich György
86. 338. — felesége Geregye Katalin
Hobor Zsófia, férj. Bakay Mártonné 338. — gyermekei István, János,
421. Orsolya, Margit 338.
Hock Márton 50. —testvérei Jakab Horváth máskép Tergochich János
és G y ö r g y 50. 258. — testvérei P é t e r , G y ö r g y ,
Hodor Kelemen, Kézdivásárhelyi 31. Ilona 258.
Hodosi Anna, férj. Kozma Lörincné Hottmar János 316. — testvére
318. G y ö r g y 316. — gyermekei G y ö r g y
Holló Tamás 236. — fia Imre 236. és Mária 316.
Homoky János, Szamosszegi 175. Hricsovszky János 293. — felesége
Gábris Katalin 293. — gyerme Jakab máskép Szabó Pál, Tállyai
kei J á n o s , M á t y á s és Katalin 293. 102. — fia M á t y á s 102. — test
Hueffnagl Rozina, férj. Stettner J á - vére Péter 102.
nos-Erikné 422. Jakcsy Mihály 374. — Gergely 374.
Bulik György 277. — Czelder D á — G y ö r g y 374.
niel 277. — Faber József és Bol Jakoss Péter 156. — felesége Kata
dizsár 277. lin 156. — fia J á n o s 156. — anyai
Hunyor Erzsébet, férj. Bosa A n d - unokatestvérei Baranyay P é t e r és
• rásné 396. Orsolya 156.
Hurka máskép Gyöngyössy István Jakubovszky István, Szelecsényi 203.
327. — Miklós 327. — atyja István 203. — anyja Kle-
Hutkai András 226. mentics Katalin 203. — testvérei
Hültl Kristóf 445. — Farkas 445. — Bertalan, J á n o s , Anna, Zsófia,
másik Kristóf 445. — Vilmos 445. Borbála és Katalin 203.
Jakusith András, Orbowai, b. 31.
Ibrányi Gáspár 175.
Jankovics János 311.
Igó Benedek 203. — testvére Adal
janoczky máskép Király Péter 149.
bert 203. — fiai Gergely, István,
Javorrek Balázs 311.
Márton, Imre, T a m á s , István és
Jaxa Miklós 94. — fiai J á n o s , Ist
J á n o s 203.
ván és Miklós 94.
lllésy György 251. — fiai István,
Jaxith Dorottya, férj. Földvári Rácz
Miklós, Gergely 251.
Vincéné 46.
Imre B o r b á l a , férj. Bakos Mátyásné
Járdán Balázs 224.
333.
Jászberényi Miklós 358.
Iratossy János 295. — gyermekei
Jelitnik Pál 224. — testvére And
Mihály, J á n o s , P á l , István, József
r á s 224. — leányai Krisztina és
és Zsuzsanna 295.
Zsófia 224.
Isky András deák 1. Cserney m á s
Jeney János 358. — fia Zsigmond
kép — .
358.
Isoó István 107. — fiai G y ö r g y , Ist
Jesovich T a m á s 1. Hardicsy m á s
ván, András 107. — unokái J á n o s
kép •—.
és István 107. — Ambrus 107. —
Márton 107. Jeszenszky Miklós 224. — testvérei
Ivanchich Miklós, Kovachich Kata Menyhért és Lőrinc 224. — atyai
lin férje 117. n a g y b á t y j a Dániel 224. — unoka
Ivanich Tamás 292. öccse J á n o s 224.
Ivanovich István 348. Jordán István, Radomai 135. —
fiai Ádám és András 135.
Ivánházi P é t e r 33.
fózsa András 383.
Ivány Péter 405. — Mihály 405. —
Józsa András, Bélteki 14.
J á n o s 405. — István 405.
Juhász István 273. — fiai István,
Ivo István 1. N á n á s s y máskép — .
Mihály, János 273. - - testvérei
Izdenczy György 65. — testvérei
Pál, Benedek, G y ö r g y 273.
István és András 65.
Juhász Mihály I. Kis máskép — .
Jacob Katalin, férj. Farkas Mihály- Juhos Jakab 226.
né 131. Juhos Lukács 401. — J á n o s 401. •—
Miklós 401. — Sebestyén 401. — Kaprunczay máskép Veréb Mihály
Pál 401. 358. — István 358. — A n d r á s 358.
jurkovich György 376. — atyja Kapronczay T a m á s 1. Szakara m á s
Ádám 376. — rokona Molnár Ist kép — .
ván 376. utóbbi felesége Karasznai Márton 226.
Lukachovich Anna 376. — gyer Kardos Barabás 329.
mekeik ü y ö r g y és Katalin 376. — Kassai M á t y á s 226.
unokafivére Jurkovich Kristóf 376. Kassai P é t e r 226.
— nagybátyja jurkovich János Kassay-család 416.
376. Kasza Péter 163.
Jursza J á n o s 80. Kaszap Mihály 351.
Kaszás máskép Pelejthey Tamás
Kaatha I. Kátha. 124.
Kacsándy Imre 114. Katalin Tamás (1628) 202. — And
Kados Miklós, Komáromi 333. — r á s 202. — J á n o s 202.
felesége Zsuzsanna 333. — leánya Kathalin Tamás (1626) 176. — J á
Erzsébet 333. — apósa Tolnai nos 176. — Márton 176. — Vazul
Végh Gergely 333. 176. — G y ö r g y 176. — András
Kalmár Demeter, Zsegedi 59. 176.
Kalmár István 416. Kathona Demeter 115. — András
Kalmár István, Váradi 252. — test 115.
vérei J á n o s és Jakab 252. Kathona Jakab 95. — Ferenc, János
Kalmár Mihály, Reczei 210. és István 95.
Kamanczy 1. Szabó máskép — . Kathó Anna, férj. Lovas Jánosné
Kamuthi Benedek 200. 211.
Kapczy Tamás 292. — felesége Kathó Pál 164.
Csapó Ilona 292. — testvére Ist Katona Péter (1631) 226.
ván 292. Katona Péter (1634) 257. — fele
Kapik János 381. sége Dorottya 257. — fiai István,
Kapitány Mihály 176. J á n o s és Mihály 257. — István
Kapitány máskép Vargha András felesége Katalin 257. — testvére
251. — felesége Hapsi Dorottya Mihály 257.
251. — testvérei Miklós és István Katona T a m á s I. Szkorely — .
251. — rokona B é r e s István 251 • Kavachy István 149.
Kapochy Márton 113. — felesége Kazay Lukács 417. — István 417- —
Radovanich Lucia 113. — gyer P é t e r 417. — Bálint 417.
mekei János, Ilona, Katalin, Orso Kádas Mihály 367. — felesége Pon-
lya 113. g r á t z Judit 367. — Molnár M á r
Kaposy Pál, Gersi 375. ton 367.
Kaposy 1. Bényey-Kaposy. K á d á r J á n o s 226.
Kapossy máskép Balogh J á n o s 163. Kádár Mihály 273. — Márton 273.
Kapossy máskép Nyirö István 163. — másik Mihály 273.
— fia J á n o s 163. — anyai unoka Kállai T a m á s 226.
testvére Kapossy máskép Balogh Kállai máskép Eöttves János, Si-
J á n o s 163. mándi 13.
Kállay máskép Veres István 164 J á n o s és Erzsébet 329. — test
fia István 164. — testvére Ger vére Mihály 329.
gely 164. Kerekes János 177.
Ká.lóczy János 246. Kerekes Mihály, Óthordai 394.
Kálmán Katalin, férj. Radics M á r - Kerepessy István 370. — Benedek
tonné 337. 370. — utóbbi fia G y ö r g y 370.
Kálmán Miklós 331. — fiai G á b o r Keresztes Anna, férj. Lovas István
és P é t e r 331. ná 211.
Kálmándy János 95. Keresztes Katalin, férj. Horogh J á
Kántor Mihály 280. nosné 408.
Károlyi G y ö r g y 226. Keresztes Péter 405.
Károlyi J á n o s 226. Keresztesi István 1. Szabó m á s
Kássa-család 85. kép — .
Katay Mihály 247. Keresztúri András 226.
Kátha János 75. — mostohafia T ó t h Keresztáry Mihály 417.
Pál 75. Kékedy Máté 261. — fia Ferenc 261.
Kecskcméthy Mátyás 176. — fiai J á — fivére Bálint 261. — ennek
nos, Gergely, M á t y á s 176. fiai István és Mihály 261. — n ő
Kecskeméthy Mihály 192. vére Erzsébet 261.
Kecskeméthy-család 392. Kéri M á t y á s 33.
Keczer András, Lipóczi 230. — test Kéry András 103.
vére J á n o s 230. Khrendl Katalin, férj. Raikai Stan-
Kele Erzsébet 2. gel Reichardné 111.
Kelemen György 336. — István 336. Kigso János, Lugosi 225. — fele
— András 336. sége Fora Eufrozina 225. — mos
Kelemessy Erzsébet, férj. Osváth tohafia Nagy Márk 225.
Fülöp né 344. Kigyóssy István 284. — AAihály 284.
Keleöcz Benedek 122. Király Anna, férj. Nagy Jánosné 96.
Keleöcz Tamás 192. Király Hona, férj. Rozgonyi Marcin
Kelián Tamás 102. Pálné 95.
Kemecsey Pál és Ferenc 1. Szabó Király Péter 1. Janoczky m á s k é p — .
máskép — . Király Zsuzsanna, férj. Németh J á
Kender Ilona, férj. Marton Dávidné nosné 299.
391. Király-család 135.
Kendercsi Tamás 225. Kis Anna, férj. Horogh Menyhértné
Kenyeres Mihály 84. — Dalnoki 408.
Miklós G y ö r g y és T a m á s 84. Kis Gergely 226.
Kenyeres 1. Byro máskép — . Kis György 427. — felesége Ilona
Keölcsei Pál 323. — felesége Zenzi 427. — fia G y ö r g y 427. — test
Orsolya 323. vére Kis máskép Juhász Mihály
Kcöreöséri Mihály 241. — testvérei 427.
István és P á l 241. Kis János. Markodi 365.
Kerekes Anna, férj. Gyulafejérvári Kis Miklós I. Szabó máskép — .
Marussi Andrásné 340. ' Kis máskép Juhász Mihály 427.
Kerekes István 329. — gyermekei Kismarja város 30.
Kismarton város 339. mekeik J á n o s Ernhard és M á r i a
Kispál Mihály, Szent-Iványi 364. B o r b á l a 253.
Kiss András (1633) 255. — fiai Kolosi G á s p á r 213.
G y ö r g y és István 255. Kolosváry J á n o s 1. Csiszár m á s
Kiss András (1649) 358. — fia kép — .
Márton 358. Kolosy Bálint 143.
Kiss András (1656) 436. Kolozsvári máskép Sárközi Mihály
Kiss Ferenc, Cseleji 149. — Lőrinc 226.
149. Kolozsváry István 378.
Kiss Jakab 200. Komáromi Gergely 226.
Kiss Mihály 200. Komáromy János 169.
Kiss Pál 153. Komáromy-Nagy András 383. —
Kiss P á l , Makiári 29. J á n o s 383. — G y ö r g y 383.
Kiss Péter 200. Konczo Mihály 255. — J á n o s 255-
Kiss S á r a , férj. Szent-Jóby Jánosné — P á l 255.
207. Konczos Mihály 94.
Kiss T a m á s 200. Konyárdi P á l 226.
Kiss máskép Lakatgyártó András Konyhás máskép Salamonyi Mihály
177. 177.
Koos Pál 95. — fiai Ambrus és Ist
Kiss-család 295.
ván 95. — veje J á n o s 95.
Kiss-Gergely Jakab 362. — fiai P é
Korbely Katalin, férj. Pappaneck
ter és Boldizsár 362. — testvére
Jánosné 379.
István 362.
Korik Gergely 252. — felesége Ilona
Kissólymosi Ferenc, Cseherdfalvi
252. — gyermekei J á n o s és D o
1. Miklós máskép — .
rottya 252. — bátyja J á n o s 252.
Kisvajdafalvi Márton 226. — utóbbi fiai G y ö r g y , István és
Kisvárdai János, István 59. Miklós 252.
Klebecz András 255. Korka Gergely 177. — István 177.
Klementics Katalin, férj. Szelecsényi — utóbbi fiai András, István,
Jakubovszky Istvánné 203. Gergely 177.
Kmeth György, Thomóczi 363. Kornalehotay máskép Hegedűs Ja
Koba máskép Nagy György 150. kab 281.
Kobori P á l 213. Korocz máskép Laczkó István 417.
Kochpál-család 371. Korong Mihály 226.
Kocsis máskép Horváth Balázs 175. Korpona város 54.
Koczán István 164. — fiai István és Korponay János 35. — fia G y ö r g y
András 164. 35. — testvérei András és P á l 35.
Kollenovith máskép Zwinichi Sara- Kossá András 113. — testvérei J á
bok István 125. — testvérei P á l , nos és Anna 113.
Miklós, Mihály 125. Kossarn János, Kossá rovai 455. —
Koller György 409. — testvére Ist testvére Dániel 455.
ván 409. Kotay Jakab, Kotnyaki 185. — fiai
Koller Kristóf János 253. — fele G y ö r g y és J á n o s 185. — testvé
sége Artner B o r b á l a 253. — gyer rei Benedek, B a l á z s , Gergely 185.
Kotha-család 324. Kovács Márton 193. — István 193.
Kotus Dorottya, férj. Pjernik Ja- — G y ö r g y 193. — J á n o s 193. —
kabné 438. fiaik Mihály, A n d r á s és másik M i
Kovachich György 117. — felesége hály 193.
Ruselich Margit 117. — gyerme Kovács Miklós 213.
kei Miklós, Katalin, Anna; K a Kovács Miklós, Surki 178.
talin férje Ivanchich Miklós 117. Kovács Péter (1618) 103. — Istvárr,
Kovacsics (Kovaczicz) István 160. 103. — Bálint 103.
— testvére G á s p á r 160. Kovács Tamás 150. — fiai János,.
Kovách András 74. — fia Jakab 74. István és G y ö r g y 150.
— testvére Bálint 74. — utóbbi Kovács máskép Luhen György 192.
felesége Pece Erzsébet 74. — Kovács-család 359.
fiaik István, P á l , Miklós, Albert Kovácsi B a l á z s 214.
74. Kovácsi György 103.
Kovách István, Gausai 7. Kovácsi István 214.
Kovách János (1630) 216. — gyer Kovácsi János 164. — fiai János,.
mekei P á l , Péter, István és Z s ó István, G y ö r g y és Ferenc 164.
fia 216. Kovácsi János, Polyánkai 178.
Kovách Péter (1617) 94. — fele Kovácsy Márton 273.
sége Dokos E r z s é b e t 94. — anyai Kovácsy Tamás 193. — M á t y á s
unokatestvére Konczos Mihály 193.
94. — unokaöccse Vida Péter 94. Kovászi Ilona, férj. Olasz Gergely-
Kovács Anna, férj. Borbás Már né 82.
ton né 374. Kovászi T a m á s 82.
Kováts G á s p á r 200.
Kovács Bálint 347. — fiai Mihály
Kováts J á n o s (1631) 225.
és István 347. — A n d r á s 347. —
Kováts J á n o s 1. Ferentz máskép — . .
Ambrus 347. — Vas M á t y á s 347.
Kováts Mihály 200.
Kovács Bálint, Szőkefalvi 1. Szent
Kováts P é t e r (1631) 225.
miklósy máskép — .
Kozák István 259.
Kovács Dorottya, férj. Borbásné
Kozma András, Kökénykereszturi
375.
118. — felesége Margit 118. —
Kovács Gáspár, Szováthi 119.
fia J á n o s 118.
Patrícius Benedek 119. — test
Kozma János, Csécsi 441. — István
vérei L u k á c s , P á l , Mihály 119.
441.
Kovács Gergely 389. — felesége Kozma Lőrinc 318. — felesége H o -
L á z á r M á r t a 389. — gyermekei dosi Anna 318. — gyermekei
P é t e r és Ilona 389. G á s p á r és P é t e r 318.
Kovács György 136. — Kristóf 136. Kozma Mátyás 301. — fia M á t y á s
— Bálint; ennek fiai János, M á r 301.
ton és István 136. Kósa János, Vargyasi 1. Literátus
Kovács István 256. — fiai András, máskép — .
Gergely és István 256. Kölesei 1. Keölcsei.
Kovács János (1616) 88. Kölesérre telepített 300 vitéz 22.
Köröséri 1. Keöreöséri. L a k a t g y á r t ó András 1. Kiss m á s
Körössy Balázs 178. — Bálint 178. kép — .
— István 178. Lakatos György 324. — P á l 324. —
Körössy Demeter 178. — József István 324.
178. Lakatos Miklós, Dévai 7. — fele
Kövesdi J á n o s 1. Nagy máskép — . sége Bereczky Katalin 7. — fia
Kövér András, Kis-Toronyai 179. Mihály 7.
— J á n o s 179. — Mihály 179. — Lakatos-család 103.
István 179. — A n d r á s 179. — P á l Lánczy István 257. — Mihály 257
179. — másik A n d r á s 179. — Lánczy Mihály és Márton 172.
M á t y á s 179. — másik István 179. Lányi János 412. — fiai György,
Körösbányay Miklós 213. Dániel, Gergely 412. — Pazar
Körösföi Máté fia Márton deák 277. Dániel 412. — s ó g o r a Lányi
Körösi J á n o s 213. László 412.
Körösi P é t e r 213. Lányi P á l 59.
Kőszeg város 339. László István 207. — felesége L á
Krestely Márton, Nagyfalusi 277. zár B o r b á l a 207. — gyermekei
Kroszkay Bálint 165. János, András, P é t e r , Anna, Bol
Kulin Demeter 200. dizsár 207. — testvérei G á s p á r
Kun Balázs 310. — fiai Ferenc, Ist és J á n o s 207.
ván, Mihály, Miklós, György, László János, Izsipi 123.
András és Gergely 310. Lázár András 441.
Kun máskép Nagy István 136. — L á z á r B o r b á l a , férj. László István
Demeter 136. — Kun máskép ná 207.
Szabó István 136. L á z á r Márta, férj. Kovács Gergely-
Kun máskép S z a b ó István 136. né 389.
Kupisynki Horváth Mihály 42. L á z á r P é t e r 213. — T a m á s 213.
Kútra Gergely 134. — fiai Mihály, Leh máskép Leleszi István, Osztrói
J á n o s , Bálint 134. 115. — Antal 115.
Kutz Vilmos 420. Lehoczky Márton I. Skultety m á s
Kvassovszky Rafael, Kvassovszki kép — .
10. — testvérei J á n o s és M á t y á s Lekenyei Anna, férj. N a g y g y ö r g y
10. --- unokatestvérei Kvassov Jánosné 169.
szki G á b o r , Dávid, Burián, János, Leleszi István, Osztrói 1. Leh m á s
ismét G á b o r , János, M á t y á s , B u kép — .
rián, Miklós, J á n o s 10. Lemhesi J á n o s 226.
Lengyel Ilona, férj. Almássy Pe
L a c z k ó István I. Korocz máskép — . t e m é 9.
Ladány István 220. Lépes máskép Bitidy Bálint, Nagy
Ladányi Gergely 403. — fiai J á n o s győri (nyitrai püspök) 76. —
és István 403. — J á n o s fiai B a anyja F e l s ö - E ö r s i Byro máskép
lázs, István és A n d r á s 403. Kenyeres Dorottya 76. — testvére
Ladányi János 359. István 76. — atyai unokatestvére
Ladányi Mihály 226. — Miklós 226. András 76. — anyai unokatest-
vére Lépes Margit, férj. F e l s ö - Lozonyi Mihály 417. — fiai András,
Eörsi Byro T a m á s n é ; leánya E r István és Mihály 417.
zsébet 76. — Byro Eufrozina és Löke György 165.
Katalin; ezek anyja Szíjgyártó Lövey Mihály 431.
Margit 76. — Sánta (?) M á t y á s Lökös Dorottya, férj. Gecse Antal-
76. né 202.
Lévai Mihály 226. Lörincz Tamás 380. — M á t y á s 380.
Lévay András 238. — felesége Taita — G y ö r g y 380. — Lokmány
Ilona 238. — gyermekei András, G y ö r g y 380.
Anna, E r z s é b e t és Katalin 238. Lörinczy Lőrinc 329. — felesége
Lipcsey György, Petrarcho 195. Moticska Katalin 329. — fia
Lippai J á n o s 226. Ádám 329.
Liptay János 104. fiai Pál, István, Luben G y ö r g y 1. K o v á c s máskép — .
András 104. Lugasi Miklós 214.
Lugassi Márton 213.
Liszka János 372. — felesége Gyön-
Lukachovich Anna, férj. Molnár Ist
gyössy Judit 372. — testvérei Pál
vánné 376.
és M á t y á s 372.
Lukai T a m á s 226.
Liszkai István 226.
Lukács Margit, férj. T ö r ö k J á n o s
Liszkói János, Liskovai 215.
né 4.
Literátus János, Lossonczi 19.
Lukácsy János, Szoboszlói, 1. Szabó
Literátus Sebestyén, Huszti 1. G y a r -
máskép — .
mathy máskép — .
Lützow (Lüzaw) Kurt, b. 457. —
Literátus máskép Kósa János, V a r -
testvére G á s p á r 457.
gyasi 221.
Logmagia János Márk 11.
Madár Mihály 150. — fiai István
Lokmány G y ö r g y 380.
és Ambrus 150.
Lorberer Burkhard 446. — testvére
Magyar Pál 405. — fia G y ö r g y 405.
Konrád 446.
Major máskép Hegedűs István 247.
Losiczky Márton 326. — T a m á s 247. — A n d r á s 247.
Losonczy János 43. — felesége Gáli Majthényi György, Kesseleőkeői, b.
Anna 43. — gyermekei Péter, J á 227.
nos, Katalin, Zsófia 43. Majthényi Mihály, b. 412.
Lossonczi Literátus János 19. Makai Miklós 226.
Lossonczi Mihály 213. Makay András 341. — fia András
Lovas János (1622) 128. — fia Ist 341. — testvérei J á n o s és Mihály
ván 128. 341.
Lovas János (1629) 211. — felesége Makay János 9.
Kathó Anna 211. — gyermekei Makay János, Makói 83 .
János, Erzsébet, Zsuzsanna 211. Makay Péter 247. — Mihály 247.
— testvére István 211. — ennek Makkos Ferenc, Rábei 29.
felesége Keresztes Anna 211. — Makó Albert 271. — felesége T o r
gyermekeik Mihály, T a m á s , Kata ma Zsófia 271. — Imre 271. —
lin 211. ennek felesége Gazda Anna 271.
L o v á s z J á n o s 200. gyermekeik Lőrinc és Pál 271. —
utóbbi felesége B ó s a Anna 271. Mattho István 425. — testvére-
gyermekeik G y ö r g y és Orsolya G y ö r g y 425. — féltestvérei Soós
271. Mihály, G y ö r g y és J á n o s 425. -
Malatinszky-család 160. felesége Heroth Ilona 425.
Malonyay András 288. — felesége Mattyász András 59.
Tajnay Anna 288. — fiai András, Mágócsi Katalin, férj. Hosszúmezei
János, G y ö r g y 288. T ó t h Mihályné 395.
Mangó máskép Csondoj Mihály 179. Mándy Pál 272. — fiai J á n o s , Ist
fia István 179. ván és T a m á s 272 .
Marcin Pál, Rozgonyi 95. — fele Márffy Dorottya, férj. T ö r ö k M i
sége Király Ilona 95. — gyerme hályné 366.
kei György, Anna, Dorottya, Márkus Mátyás 46. — atyja Mihály
Margit, Erzsébet 95. 46. — atyai n a g y b á t y j a Bálint 46.
Marcus Mihály 370. ennek fiai M á t y á s és Dávid 46. —
Margavich G y ö r g y 1. Horváth m á s Márkus Benedek 46.
kép — . Márky Imre 376.
Marikovszky Miklós 59: Márky Zsuzsanna, férj. Marussy
Markovics Miklós 3. — István 3. — lstvánné 376.
G y ö r g y 3. — J á n o s 3. Mátéfy Balázs, Kissólymosi 325. —
Marthon Pál 44. — felesége E r z s é felesége Roffay M á r t a 325. —
bet 44. — gyermekei István, J á gyermekei István, J á n o s és P é t e r
nos és Zsuzsanna 44. — rokona 325.
Panda Bálint 44. ennek gyermekei Mátyás Miklós 430. — Mihály 430.
G y ö r g y , Gergely, Katalin, Ilona — J á n o s 430. — Márton 430. —
44. másik Miklós 430. — Horváth
Marton Dávid 391. — felesége Ken István, János, Mihály, Márton,
der Ilona 391. — gyermekei J á T a m á s 430.
nos, Illés és Dávid 391. M á t y á s Miklós, P á v a i 363.
Marton István 136. — fiai István, Mebus-család 41.
Lukács, J á n o s , András 136. Medgyesy Ferenc 179. — fia Imre
Marusi István deák 1. Szepesi m á s 179.
kép — . Medi István, Abádi 29.
Marussi András, Gyulafejérvári 340. Megy esi Benedek 213.
— felesége Kerekes Anna 340. — Merse György, Szinyei 5. — testvé
fiuk G y ö r g y 340. rei István, Kristóf, Miklós, E r
Marussy István (1651) 376. — fe zsébet 5.
lesége Márky Zsuzsanna 376. — Méry Erzsébet, férj. Száky J á n o s
fiai István, Imre, Gergely, G y ö r g y né 351.
376. — anyai testvére T h ö r e y Mészáros Ferenc 158. — felesége
András 376. — feleségének test Somogyi Katalin 158. — gyerme
vére Márky Imre 376. kei Imre és B o r b á l a 158.
Marussy István (1655) 432. Mészáros G á s p á r 188.
Mathiussy János 9. Mészáros György 282.
Mathó Imre, Cseleji 123. — fiai P á l , M é s z á r o s Ilona, férj. Szilassy A n -
János, András 123. drásné 234.
Mészáros István 359. M o g y o r ó s y J á n o s 1. Hlavathy m á s
Mészáros Mihály 347. — testvérei kép — .
Miklós és Lőrinc 347. Moldovay J á n o s 213.
Mészáros Tamás 179. — fia Mihály Moldvai B a l á z s 225.
179. — testvére Mihály 179. Moldvai János 226.
Mészáros máskép Szabó-család 393. Moldvai László 226.
Mihály Máté 294. — testvérei L u Molitor István 280.
kács, András, Orbán 294. — uno Molnár András 383. — P é t e r 383.
katestvére Mihály Máté 294. Molnár György 435. — testvére M i
Mihály-család 282. hály 435. — G y ö r g y fia Mihály
Mihályi György 42. — P é t e r 42. fia Mihály 435. — Szikéi István
Mikes J á n o s 39. 435. — Mihály 435.
Miklós G y ö r g y , Dalnoki 84. — T a Molnár István 376.
m á s 84. Molnár Márton (1649) 352. —
Miklós P é t e r 390. J á n o s 352.
Miklós máskép Kissólymosi Ferenc, Molnár Márton (1650) 367.
Cseherdfalvi 319. — fia G y ö r g y Molnár Márton (1650) 370.
319. Molnár Tamás 418. — P á l 418.
Molnár-család 383.
Mikola Miklós 104. — fia J á n o s 104.
— testvérei Bálint és Lőrinc 104. Molnos Gergely 200.
Mikovszky András 359. Monaky Miklós, Monoki, br. 165.
Mikó András 111. — T a m á s 111. — Monos András 384. — fia J á n o s 384.
Illés 111. Monos Bálint 432. — gyermekei
G y ö r g y , István, János, Mihály,
Mikó János 295.
Demeter, Márton, Erzsébet, A n
Milkowith János, Mehkerti 20.
na 432. — testvére T a m á s 432.
Millyeni György, Somlyói 135. —
Moravchik János 270. — felesége
fiai András és J á n o s 135. — test
Plichtovich Anna 270. — gyer
vére M á t é 135.
mekei G y ö r g y , J á n o s és Anna 270.
Milotich Mihály, Miklós, Jakab 57.
More János 406. — fia Miklós 406.
Mindszenthy Mátyás 247.
— testvére István 406.
Mindszenti István, Gyulafehérvári
Morocz Gergely 2. — Balázs, M a r -
140. — felesége F e j á r v á r i Kata
tosi 2.
lin 140.
Morsi András 200.
Miskey Gergely 213. Moskovszky Mátyás 96. — István
Miskolczi János, Újlaki 344. — test 96.
vére P é t e r 344. Moticska Katalin, férj. Lőrinczy L ő -
Misley András 137. — fia Farkas rincné 329.
137. Móricz Ambrus 135.
Misslinitschi Tamás 453. Mrazik máskép Rayczy András 418.
Miszly István 274. — testvére Gás Mudrony András 89.
p á r 274. Mumhárdth János 169. — felesége
Mladosevich-Horváth Péter 432. Blaskó Zsuzsanna 169. — gyer
Mocsonaki T a m á s 226. mekei Ábrahám, J á n o s , Dávid,
Modor város 35. Katalin, B o r b á l a , Zsuzsanna 169.
Munkácsi János 226. vérei András, G y ö r g y , Ambrus
Munkácsy György 260. 265.
Murány János 427. — Boniak Ilona Nagy Gergely (1638) 289. — test
427. •— Murány Magdolna, Anna, vére Mihály 289. — másik Mihály
Rozina 427. — Csernak Sámuel és János 289.
427. — Csernak Rozina és Zsu Nagy G y ö r g y 226.
zsanna 427. — Sparudics máskép Nagy György, Tecziri 237. — fiai
Stanczel Márton 427. — Sparu János, György, Mihály és István
dics J á n o s és Magdolna 427. 237.
Murvai G y ö r g y 226. Nagy György, Tolcsvai 180. — fiai
Müller György 208. — fiai G y ö r g y J á n o s és Ferenc 180. — testvére
és Ágoston 208. Mihály 180.
Müller János 450. Nagy G y ö r g y 1. Erdély máskép — .
Nagy G y ö r g y 1. Koba máskép — .
Nagy Albert, Böszörményi 171. — Nagy István 226. — másik Nagy
fia J á n o s 171. — testvére Márton István 226.
171. Nagy István, Béltheki 137.
Nagy András (1635) 263. — fele Nagy István, Egyházfalvi 342. —
sége Dorottya 263. — gyermekei felesége T ó t h Katalin 342. —
János, Miklós, András, P á l , M á gyermekei István, Mihály, Anna
tyás, Márton, Magdolna és Kata 342. — atyai unokatestvérei
lin 263. G y ö r g y , Jakab és P á l 342.
Nagy András (1649) 349. — fele Nagy István, Keresztszegi 104.

sége Anna 349. Nagy István 1. Kun máskép — .
Nagy János (1624) 150. — testvére
Nagy András 1. K o m á r o m y - N a g y — .
András 150.
Nagy Antal, Sorbanfalvi 213.
Nagy János (1637) 285. — testvé
Nagy Balázs 127 — András 127. —
rei Mihály, Anna, Gergely, Ist
Imre 127. — Mihály 127. — A l
ván és T a m á s 285.
bert 127.
Nagy János (1638) 296. — István
Nagy Bálint 200.
296. — Miklós 296.
Nagy Benedek, Újfalvi 137. — fia
Nagy János (1653) 403. — testvére
J á n o s 137. — testvére Mihály 137.
Gergely 403. — felesége Szabó
Nagy Erzsébet, férj. Erdey P é t e r -
É v a 403. — gyermekei András,
né 343.
Anna és Katalin 403. — s ó g o r a
Nagy Ferenc (1609) 55.
Géczy P é t e r 403. — ennek test
Nagy Ferenc (1648) 342. — M á vére Márton 403.
t y á s 342. — J á n o s 342. — Ger Nagy János (1655) 433. 1.
gely 342. — G y ö r g y 342. Nagy János, Gesztelyi 96. — fele
Nagy Ferenc, Dévai 170. — fiai D á sége Király Anna 96.
niel és J á n o s 170. Nagy János, Nagyorosfalvi 154.
Nagy Gáspár, Aranyos-Megyesi 129. Nagy János, Sóltzai 66. — Lukács,
7
— fiai Mihály és István 129. — G á s p á r , T a m á s 66.
testvérei András és L u k á c s 129. Nagy J á n o s , Gergely, T a m á s , Fe
Nagy Gergely (1635) 265. — test renc, I. S z t á r n y a y máskép — .
Nagy Katalin, férj. Erdey Vazulné Nagy máskép Szmerchány Márton
349. 424. — Porubsky máskép Szmer
Nagy Lőrinc 200. chány P á l 424.
Nagy Lőrinc, Dévényi 235. — fe Nagy máskép Tóth Mátyás 384. —
lesége S á n d o r Judit 235. — gyer István 384. — András 384. — P é
mekei G y ö r g y , Zsuzsanna, Kata ter 384.
lin, Szabina 235. — testvérei J á Nagy-család (1576—1608) 43.;
nos és Miklós 235. (1638) 296; (1649) 360.
Nagy Lőrinc, Isépi 123. Nagybányai József 274. — Lőrinc
Nagy Lukács, Jánosi 180. 274.
Nagy Márk 225. Nagygyörgy János 169. — felesége
Lekenyei Anna 169. — bátyja
Nagy Márton 226.
N a g y g y ö r g y P é t e r ; felesége D o -
Nagy Márton 1. Fejérvári máskép —
moky Anna 169. — ifjabb test
Nagy Máté 65.
vére N a g y g y ö r g y P é t e r ; felesége
Nagy M á t y á s 226.
Fejér Katalin 169.
Nagy M á t y á s , Demeter és László 1.
T ó t h máskép Nagy — . Nagygyörgy Márton 418. — G y ö r g y
418. — P é t e r 418. — András 418.
Nagy Mihály (1631) 226. — másik Nagykonyárdi János 213.
Nagy Mihály 226. Nagylaky Mihály 180.— fiai G y ö r g y
Nagy Mihály (1651) 384. és J á n o s 180.
Nagy Miklós (1628) 200. Nagysomogyi Márton 213.
Nagy Miklós (1647) 332. — P á l és Nagy-Tarpay B a l á z s 214.
J á n o s 332. Naményi J á n o s 226.
Nagy Miklós, Hunyadi 225. Nádházy Péter 107. — fia P á l 107.
Nagy Miklós, Szigeti 70. — test — testvérei János, Gergely 107.
vére István 70. Nánássy máskép Ivo István, Kerti
59. — testvére Veres István 59.
Nagy Orbán 193.
— unokatestvére Mattyász A n
Nagy Pál (1622) 134.
drás 59. — mostohaanyja fia K i s
Nagy P á l (1628) 200.
várdai János 59. — Marikovszky
Nagy Pál (1638) 296. — J á n o s 296.
Miklós 59. — Lányi P á l 59. —
Nagy P á l , Bodolai 226.
Kisvárdai István 59.
Nagy P é t e r (1628) 200.
Nemczovich Anna, férj. Diunchek
Nagy P é t e r (1631) 225. — másik
Mátyásné 378.
Nagy Péter 226.-
Nemes János, Fejérvári 213.
Nagy Péter (1635) 262. — felesége Névelős Márton 403. — fiai András
Szarka Margit 262. — fia Bene és Mihály 403. \
dek 262. — nővére Ilona 262. Nezer Keresztély 16. — testvérei
Nagy Simon (1613—1629) 213. Pál, Kristóf, Sebestyén, G á s p á r
Nagy Simon (1631) 226. és J á n o s - G á s p á r 16.
Nagy máskép Gömböczi Mihály 214. Némedy Boldizsár 219. — felesége
Nagy máskép Hegedűs Márton 214. Priszka 219. — fiai István, J á
Nagy máskép Kövesdi J á n o s 226. nos és Mihály 219. — fivére M i
Nagy máskép Szabó György 193. hály 219. — ennek felesége E r -
zsebet 219. — fiaik Gergely, Bol Oláh Miklós (1625) 166. — P é t e r
dizsár, Mihály és G y ö r g y 219. 166. — J á n o s 166.
Németh György 288. — testvérei Oláh Miklós (1654) 418.
J á n o s és Márton 288. Oláh Péter 419. — Benedek 419. —
Németh Imre 194. G y ö r g y 419. ennek fia Pál 419.
Németh János 299. — felesége K i Onady-család 248.
rály Zsuzsanna 299. — leánya Orbán István 433. — fia István 433.
Erzsébet 299. — testvére István Orbán 1. még Urbán
299. Orgován-család 314.
Németh Márton 371. Orosz István 390. — Márton 390.
Németh Péter 128. — anyai unoka Orosz J á n o s 1. Pap máskép — .
testvére Imre 128. — felesége Die Oroszi Jakab 213.
nes Erzsébet 128. — gyermekei Oroszlány máskép Zólyomi János
t
Miklós, J á n o s , Katalin 128. 211. — felesége Abonyi Anna 211.

Németh máskép Ujfalussy György gyermekei István és J á n o s 211.
433. Oroszy András 3. — fiai G y ö r g y és
Némethi J á n o s 200. András 3. — testvérei Mihály és
Névnélküliek 15., 34., 58. Ferenc 3.
Nieres Katalin, férj. Bihari István
Osvald-család 1. Drak máskép — .
ná 99.
Osvárth Fülöp 344. — felesége Ke-
Nolanus István 180.
lemessy Erzsébet 344. — fiai Pál,
Nóvák István 165. — fiai István és
M á t y á s , J á n o s 344. — Pál fia M i
Mihály 165.
hály 344. — Fülöp testvére Mik
Nyáray-család 137.
lós 344.
Nyáry István, Bedeghi, gr. 242.
Oszlyánszky máskép Gregorovii-<
Nyáry Lajos, Bedeghi, gr. 428.
János 421. — felesége Szenessi
— felesége Szunyogh Erzsébet
Dorottya 421. — gyermekei
428.
G y ö r g y , J á n o s , Ferenc, Katalin,
N y e r e g g y á r t ó Dorottya, férj. Din-
Anna, Judit, Magdolna, Ilona 421.
cho P á l n é 185.
Osztrosyth András, Giletinczi, b. 27.
Nyilas Péter, G y ö r g y , Ferenc 1.
— István 27.
Varjú máskép — .
Nyilas-család 393. Ottományi G y ö r g y 225.
Nyírö István 1. Kapossy máskép — . Óvári András 214.
Nyiry Péter 138. Öszö János 96. — G y ö r g y 96.
Och Mihály 100. — G y ö r g y 1U0. P a i s g y á r t ó Ilona, férj. ifj. Rima

Olasz Gergely 82. — felesége K o - szombathy Istvánné 386.
vászi Ilona 82. — mostohafia K o - Pakosdi J á n o s 213.
vászi T a m á s 82. Paksi J á n o s 226.
Olasz György 439. Paksy András 67. — Sebestyén, P é
Olasz István 194. ter, J á n o s , Mihály 67.
Olasz Pál 194. — fia J ó n á s 194. Palágyi György 437. — fiai János
Oláh András 406. — P é t e r 406. és Mihály 437.
Oláh János 223. — Mihály 223. Palochai György, b. 54.
Palotay Anna, férj. Qyőry J á n o s hely Katalin 379. — ezek gyer
né 110. mekei Márton, Pál, Bálint, J á n o s ,
Palóczy András 384. G y ö r g y , E r z s é b e t 379.
Palumbay-család 282. Papso Zsófia, férj. Gulik Jánosné
Panda Bálint 44. — gyermekei 410.
G y ö r g y , Gergely, Katalin, Ilona Parah István, Alsószilvási 269. —
44. fiai Mihály és P é t e r 269.
Pandák István 170. — fiai András Parnai Pál 189. — G y ö r g y 189. —
és Ambrus 170. —testvérei L u P é t e r 189. — Mihály 189. — m á
kács, J á n o s , M á t y á s 170. — uno sik P é t e r 189. — Zsigmond 189.
katestvére Gergely 170. — A n — Mihály fia András 189.
drás 170. — P é t e r 170.
Paska Albert 194.
Pandák János 123. Pataki G y ö r g y 226.
Pankotay Gáspár 69. — M á t y á s 69- Pataky Mátyás 323. — testvére
Pap Erzsébet, Bakos máskép Bor- György 323.
sody István anyja 204. Patrícius Benedek 119.
Pap István, T u r i 29.
Patiman Kristóf 396. — fia G y ö r g y
Pap J á n o s 1. V á n y a y - P a p — . 396. — Strobel Boldizsár 396. —
Pap Mihály, Bogdi 38. — felesége
Szálai J á n o s 396.
Achy Anna 38.
Pazar Dániel 412.
Pap Mihály 1. Gyarmati máskép —• Pál János, Tolnai 91. — testvére
Pap (Pop) máskép Dragus Miklós, István 91.
Deszefalvi 345. — István 345. —
Pálfi János 121. — fiai J á n o s és
Gergely 345. — Ferenc 345. —
Márton 121.
— J á n o s 345. — másik Gergely
Pánczél András 225.
345.
Pánthy Ferenc 128. — fiai J á n o s ,
Pap máskép Orosz János 283. András, István 128.
Pap-család 331. Pápay János 45. — testvérei Mik
Papi máskép Filep Gáspár 96. — lós, Mihály, István, G y ö r g y 45.
Gergely, G y ö r g y 96.
Pászkota János, Lugosi 335. — fiai
Papp Ambrus 166. — Imre 166.
Márton és J á n o s 335.
Papp István (1651) 385. — Miklós
385. — J á n o s 385. — G y ö r g y 385. Pásztor György 385. — J á n o s 385.
Papp István (1655) 433. — felesége — Imre 385. — István 385. -
T ö r ö k Anna 433. — testvérei J á András 385.
nos és G y ö r g y 433. Pece Erzsébet, férj. Kovách András-
Papp János 104. né 74.
Papp Lőrinc 200. Pekáry Tamás 250.
Papp Miklós 433. Pelejthey T a m á s 1. K a s z á s más
Papp Tamás 143. — Dávid 143. kép — .
Pappaneck Pál 379. — felesége Pellio ( S z ű c s ) J á n o s 1. Sepsy m á s
Simkovich Kunigunda 379. — fiai kép — .
J á n o s és Pál 379. — testvére J á Pereszlény János 290. — testvérei
nos 379. — utóbbi felesége Kor Pál és Mihály 290.
Per ha Péter 195. — fia Péter 195. Porubsky máskép Szmerchány Pál
Pesthy István 143. — András 143. 424.
— G y ö r g y 143. Possa Tamás 139. — fia P é t e r 139.
Petényi T a m á s 226. — testvére Ambrus 139.
Petheő Erzsébet, férj. Budroczi B u - Possa Tamás, Őrösi 151. — fia P é
dor Jánosné 60. ter 151.
Pető János 388. — testvére G y ö r g y Pramer Mihály 289. — felesége
388. — utóbbi fiai G á s p á r , Ist Reichart B o r b á l a 289. — testvé
ván, András, Márton, Benedek, rei András és Erzsébet 289.
Gergely 388. — anyai unokatest Pribék Margit, férj. Eperjessy J á
vére Szőch István 388. nosné 328.
Petrarcho Lipcsey György 195. Pricz Balázs, Helmeczi 181. — A m
Petróczy István 195. brus 181. — Bálint 181.
Péchy György 268. — leányai M á Priska Bálint 352.
ria, Zsófia és Anna 268. — test Proy János 453.
vérei J á n o s és É v a 268. Prunck Anna, férj. Bruckner G á s -
Pénzes Lukács, Nagykázméri 19. — párné 291.
István 19. Przebna Pál és J á n o s 139.
Philep J á n o s 213. Puskás máskép Pünkösd János 124.
Phuelep 1. Fülep. — fia Pál. 124. — András és en
Pika Sebestyén 310. — fiai Meny nek fiai István, J á n o s , András,
hért és Ágoston 310. Miklós 124.
Pikor András 206. — J á n o s 206. — Pusztay András 426.
G y ö r g y 206. — István 206. Pünkösd János 1. Puskás máskép —
Pilosky Mihály 360.
Pjernik Jakab 438. — felesége K o - Rael Antal 1.
tus Dorottya 438. — testvére M á Rabby István 387.
t y á s 438. — fiai G y ö r g y és P é Radics Márton 337. — felesége Kál
ter 438. mán Katalin 337. — gyermekei
Plichtovich Anna, férj. Moravchik András, István, G y ö r g y , E r z s é
Jánosné 270. bet és Ilona 337.
Pochay Pál 385. — István 385. Radol László 226.
Pocsik János, Monaki 144. — A n Radovanich Lucia, férj. Kapochy
drás 144. Mártonné 113.
Polgár Mátyás 248. — fia István Radvány Pál 172. — Lánczy M i
248. hály és Márton 172. — Radvány
Polotinich Gáspár 189. — testvérei G y ö r g y és P é t e r 172.
Miklós és G y ö r g y 189. Radványi P é t e r 226.
Pongrácz János 168. Ragályi András 274.
P o n g r á t z Judit, férj. K á d a s Mihály- Rahó András 274.
né 367. Rainprecht Pál 201. — felesége O r
Poóch Tamás 286. — fiai György solya 201. — testvére Rupert 201
és István 286. Rajmann Márton 73. — felesége
Poroszlai J á n o s 226. Ágnes 73. — gyermekei Fülöp,
Poroszlay Pál 360. Márton, J á n o s , Katalin, Judit 73.
Rasocz Dorottya, férj. Benkovics Risz János 436. — testvérei Márton
Lukácsné 322. és Miklós 436.
Rayczy András 1. Mrazik máskép — . Rithok Antal 86.
Rácz Ábrahám 58. — felesége K a Roffay Márta, férj. Kissólymosi M á -
talin 58. — fiai István és T a m á s téfy Balázsné 325.
58. Roksiny András, Roksini 199.
R á c z Farkas, Saradi 29. Romaroky-család 166.
R á c z J á n o s 225. — másik R á c z J á Romák János 386. — fia J á n o s 386.
nos 226. — testvérei T a m á s és Máté 386.
R á c z Márton, T ó t v á r a d g y a i 214. Ronyak János 353. — felesége Do
Rácz Mihály 33. — Kéri M á t y á s 33. rottya 353. — gyermekei Mihály,
— Ivánházi P é t e r 33. — Becsey Katalin, Judit, Mária (?), Anna és
J á n o s 33. Dorottya 353.
Rácz Péter, Borosjenői 330. Roskoványi Anna, férj. Gatteezky
Rácz Vince, Földvári 46. — fele Hannibálné 368.
sége Jaxith Dorottya 46. — test Roth János 91. — testvére T a m á s
vére G á b o r 46. — leánya Kata 91. — ennek leányai Judit és E r
lin 46. zsébet 91. — mostohafia Adlei
Ráczkövi István deák 214. J á n o s 91.
Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi G y ö r g y Rozgonyi György 373.
fia 458. Rozum Pál 105. — G y ö r g y 105. —
J á n o s 105. — Gergely 105. —
Regis István 334. — felesége C o -
András 105.
thurnary Zsófia 334. — gyerme
Rubell-család 280.
kei Mihály és Anna 334. — test
Rudinsky Márton 139. — Przebna
vérei Ferenc és Mózes 334. —
Pál és J á n o s 139. — Márton uno-
s ó g o r á n a k fia Benkő G y ö r g y 334.
kanövérei Magdolna és Anasztá
Reichart B o r b á l a , férj. Pramer M i - zia 139.
hályné 289. Ruselich Margit, férj. Kovachich
Rementhy (vagy Remethey) Bol G y ö r g y n é 117.
dizsár 151. Rusz István, Virányi (vagy Vitányi)
Reska János 301. — testvérei Imre, 20.
János, István 301. Ruszka István 138.
Réghi György 245. — felesége Ú r Ruszkai Pál 227.
ban Katalin 245. — testvére Rutkai János 226.
László 245.
Révész István 105. Saáry Mihály 275. — Ferenc 275.
Révi J á n o s 213. — G y ö r g y 275. — Márton 275.
Rigó István 105. . Saigi István, Balázsházi 28. — B á
Rimaszombathy István (1601) 4. lint 28. — Ferenc 28.
Rimaszombathy István (1651) 386. Sailer János 263. — felesége Kata
— felesége Horváth K l á r a 386. — lin 263. — gyermekei G y ö r g y és
testvére G y ö r g y 386. — ifj. R i Veronika 263.
maszombathy István 386. ennek S a j g ó Erzsébet, férj. Vass J á n o s
felesége P a i s g y á r t ó Ilona 386. né 310.
Sakács máskép Debreczeni Eötvös Schober Boldizsár 350. — felesége
család 97. E r z s é b e t 350. — fiai J á n o s és
Salamonyi Mihály 1. Konyhás m á s Dániel 350.
kép — . Sebeö István, Szini 144. — fia
Salkai István 226. Györy 144. — testvére J á n o s 144.
Sanda-család 206. Sebeök András 318. — Márton
Sarabok István, Zwinichi 1. Kolle- 318. — J á n o s 318.
novith máskép — . Sebő Jakab 367. — G y ö r g y 367. —
Saradi Mihály 213. Gergely 367.
Sarka István 151. — András 151. Selyeby Miklós 195. — fia István
S a s á n y i G y ö r g y 226. 195.
Sassényi-család 434. Selyei Mihály 226.
Saymvolt Erzsébet, férj. Zólyomy Semsei László 226.
P á l n é 349. Semsey máskép Sepsy András 419.
Sáfár Gáspár, Váradi 38. — J á n o s — Mihály 419. — fia Mihály 419.
38. — István 38. — Sepsy máskép Pellio ( S z ű c s )
Sándor Judit, férj. Dévényi Nagy J á n o s 419.
Lörincné 235. Sennyey András 373. — fiai A n
Sándor Miklós 350. d r á s és G y ö r g y 373.
Sándor Pál 181. Seprősi Miklós 226 .
S á n d o r y István 408. Sepsy András és Mihály 1. Semsey
Sánta J á n o s és M á t y á s , Eniczkei 1. máskép — .
Fekete máskép — . Sepsy máskép Pellio ( S z ű c s ) J á n o s
Sánta (?) M á t y á s 76. 419.
Sárdi Mihály 213. Serfőző (?)-család 406.
Sárkány Fábián 35. Serpilius János 218. — fiai János,
Sárközi Ferenc 200. Lőrinc és Izsaiás 218.
Sárközi Mihály 1. Kolozsvári m á s Sessényi-család 239 .
kép — . Sessy Mihály 249.
Sárosi máskép Barabás György, Sike Tamás 12.
Kissárosi 90. — anyja Czápai A n Siket István 386.
na 90. — testvérei István, Mihály Siketh Anna, férj. B o r b á s Imréné
és J á n o s 90. — rokona Bánffi 375.
Mihály 90.
Siko 1. Syko
Sárossy Márton (1615) 83. Sima M á t y á s 1. T h u r ó c z y máskép —
Sárossy Márton (1651) 372. — Simkovich Kunigunda, férj. Pappa-
testvére István 372. neck P á l n é 379.
Scheuchenstuhl János Viktor 454. — Simo J á n o s 200.
testvére J á n o s G y ö r g y 454. Simon Benedek 285. — gyermekei
Schirmer János 171. — felesége J á n o s és E r z s é b e t 285.
Schmidt Zsuzsanna 171. — fia Simon Márton 124. — fiai István,
J á n o s 171. Gergely, P é t e r , G y ö r g y , J á n o s
Schmidt Zsuzsanna, férj. Schirmer 124.
J á n o s n é 171. Simon T a m á s 226.
£S»A ^mM
Simonics Jakab, Kocsói (de Koehio) Sólyom András 406. — Mihály 406.
181. — István 406.
Sipos Ferenc 226. Sparudics J á n o s 427. — Magdolna
Sipos Márton, Domahidi 36. — 427.
testvérei P é t e r és András 36. — Sparudics máskép Stanczel Márton
atyjuk J á n o s 36. 427.
Sipos Mihály 226. S p á c z a y Eufrozina, férj. Fábián J á
Sipos Pál 346. — fia J á n o s 346. nosné 209.
Sipos Péter 209. — fiai István, M á r - Splényi-család 434.
ton, Ferenc, J á n o s 209. — Ger- Sramko Pál 126. — felesége Anna
gely 209. 126. — gyermekei Imre, J á n o s ,
Sipos Simon, Léczfalvi 154. — fiai György, Zsófia, Ilona 126.
Mihály és J á n o s 154. Stanchich Ilona, férj. Belleznay Fe
Sipos Tamás 307. — felesége B i - rencné 261.
rilla Anna 307. — fiai András és Stanczel Márton 1. Sparudics m á s
T a m á s 307. kép — .
Siska G y ö r g y 1. Tóth máskép — .
Stangl Reichard, Raikai 111. —
Sivák 1. Syvák.
felesége Khrendl Katalin 111. —
Skultety máskép Lehoczky Márton
testvérei Dávid és Mária 111.
111. — testvére G y ö r g y 111. —
Staudenhertz Lénárd 233. — atyai
Lőrinc 111. G y ö r g y 111.
unokafivére J á n o s 233.
Smugkcr Lajos 1. — nővére Czilin-
Stettner János-Erik 422. — feleségé
ger M á r t a és ennek fia Czilinger
Hueffnagl Rozina 422. — gyer
J á n o s 1.
mekei P á l , István, J á n o s , F r i
Soltész András 434.—fia István 434.
gyes, Mária 422. — testvére
Somodi Mihály 213.
G y ö r g y 422.
Somogyi István 110.
Strobel Boldizsár 396.
Somogyi Katalin, férj. Mészáros
Stverticzky (Stvrticzky) Mihály 430.
Ferencné 158.
— felesége Zsófia 430. — gyer
Somossi G y ö r g y 214.
mekeik Márton, Mihály, Pál, J á
Somossy S á r a , férj. C s o r b á s s y T a -
nos, Anna, Katalin 430. — emlí
másné 43.
tett Márton felesége B o r b á l a 430-
Soós Bálint 48. — felesége Bicsérdi
Anna 48. — gyermekei Miklós és Suba András 70. — felesége Czudar
Katalin 48. — testvére T a m á s 48. Dorottya 70. — fia Gergely 70. —
ennek fia István 48. — Soós testvérei Mihály és Bálint 70. —
G y ö r g y és J á n o s s fiaik 48. unokatestvére T a m á s 70.
Soós Mihály 425. — G y ö r g y 425. — Subych Tamás 47.
J á n o s 425. Sucual J á n o s 226.
Soóváry Mihály 275. Sulyok István 419. — J á n o s 419.
S o ó v á r y Pál 1. Tarczay máskép —• Supanóyich István 369. — testvére
Sopron város 132. Farkas 369.
Soventzi Mária, férj. Treuttler Syko István 68. — testvére P é t e r 68.
G y ö r g y n é 441. Syvák Demeter 181. — Miklós 181.
Sófalusi Gergely 225. •— G y ö r g y 181.
S z a . . . György 226. Szabó János, Püspökladányi 86.
Szabados Kristóf 326. — unokaöcs- Szabó László (1613—1629) 213.
cse Pál 326. Szabó László (1638) 297.
Szabó Ambrus (1609) 54. Szabó Lukács 226.
Szabó Ambrus (1630) 216. — fiai Szabó Margit, férj. T o ó t h Mihályné
J á n o s és Ambrus 216. 197.
Szabó András (1625) 166. Szabó Márton 198.
Szabó András (1613—1629) 213. Szabó Mátyás 280.
Szabó Anna, férj. Dobos Mártonná Szabó Mihály (1627) 196. — fia
431. G y ö r g y 196. — másik Mihály 196.
Szabó Antal 284. — testvén- Bene Szabó Mihály (1652) 390.
dek 284. Szabó Miklós 402. — felesége C s é -
Szabó Demeter 278. — felesége D o pes Katalin 402. — fiai István,
rottya 278. — testvérei Péter és Gergely, András 402. — testvérei
B a l á z s 278. — T ó t h Máté, M á r Forintos István és J á n o s 402.
ton, Lukács, M á t y á s , Balázs, J á Szabó P á l I. T o ó t h máskép — .
nos és István 278. Szabó P á l , Tállyai 1. Jakab m á s
Szabó Ferenc 13. — János 13. — kép — .
Mihály 13. Szabó P á l , Váradi 1. Vincze m á s
Szabó Gáspár 360. kép — .
Szabó Gergely, Vajdai 97. — fiai Szabó T a m á s 188.
Pál és András 97. — testvére B a Szabó Zsófia, férj. Hidvéghi István
lázs 97. ná 300.
Szabó György 32. Szabó máskép Elek György 29.
Szabó György, Szegedi 195. Szabó máskép Horváth Mihály 438.
Szabó G y ö r g y I. Gönczy-Szabó. — felesége Vánó Ilona 438. —
Szabó G y ö r g y 1. Nagy máskép — . gyermekei Márton és Mihály 438.
Szabó Ilona, férj. Vellesz Balázsné Szabó máskép Kamanczy János 52.
141. — felesége Egry Erzsébet 52. —
Szabó István (1626) 182. fiai G y ö r g y és István, leányai K a
Szabó István (1628) 200. talin és Margit 52.
Szabó István (1613—1629) 214. — Szabó máskép Kemecsey Pál 411.
Péter 214. — Ferenc 411.
Szabó István (1631) 226. Szabó máskép Keresztesi István 200.
Szabó István, Bárczafalvi 371. — Szabó máskép Kis Miklós 316.
J á n o s 371. — Gergely 371. Szabó máskép Lakácsy János, Szo-
Szabó István, Enyedi 152. boszlói 37. — testvérei István és
Szabó István, Kis-Toronyai 182. — Miklós 37.
Gergely 182. — Mihály 182. Szabó- máskép Sztropkay-család
Szabó István, Újhelyi 196. — 275.
G y ö r g y 196. Szabó-család 1. Mészáros máskép —
Szabó István I. Kun máskép — . Szabó-Kovács János 296. — András
Szabó János, Almási 106. 296. — G y ö r g y 296. - István
Szabó János, Azari 151. 296.
Szabó János, Köleséri 26. Szakara Péter 106. — G y ö r g y 106.
Szakara máskép Kapronezay Ta 435. — Gergely 435. — István
más 89. 435. — G y ö r g y 435.
Szakács János, Nagymihályi 115.— Szegedy András (1619) 115.
fiai István és T a m á s 115. Zohó István 116.
Szegedy András (1640) 307. —
Szakácsy Zsigmond 144. — István
gyermekei Mihály és Erzsébet 307.
144.
Szegedy János 354. — testvére Sán
Szakálos Tamás, Makóvásárhelyi
dor 354.
88. — fiai Á b r a h á m és Dániel 88.
Szegedy Mihály 167. — fia János
Szakmáry Mihály 434. — Lőrinc 434.
167.
Szakolyi András 256. — Zsigmond
Szegő Gergely 292. — fiai Mátyás,
256. — István 256.
István, Márton, G y ö r g y 292.
Szálai J á n o s (1653) 396.
Szegő János 244. — Pál 244. —
Szalay Balázs 117. — testvérei M á r
Gergely 244. — Mihály 244. —
ton és T a m á s 117.
Péter 244.
Szalay Jakab 275.
Szekeres Sebestyén 182. — Pál 182.
Szalay János (1625) 158. — fele
Szekér Tamás 393.
sége Ersch Erzsébet 158. — fia
Szenczy István 411.
G y ö r g y 158. — testvére Márton
Szenczy János 321. — fiai Miklós
és ennek gyermekei András,
és Bálint 321.
G y ö r g y és Erzsébet 158.
Szendrey János 256.
Szalay Mihály 130. — felesége K a
Szenessi Dorotya, férj. Oszlyánszky
talin 130. — fia Márton 130.
máskép Gregorovics Jánosné 421.
Szalay Miklós 39.
Szennyesy István 152. — fiai János
Szallay Pál 167. — fiai J á n o s , D á
és István 152.
vid és Illés 167.
Szentandrássy György 22. — test
Szallay Tamás 112. — fia G y ö r g y
vére T a m á s 22.
112.
Szentesi Mihály 226.
Szamosi J á n o s 225. Szent-Jóby János (1628) 207. — fe
Szaniszló-család 260. lesége Kiss S á r a 207.
Szapó É v a , férj. Nagy Jánosné 403. Szent-Jóby János (1629) 211. —
Szarka Margit, férj. Nagy P e t e m é fiai M á t y á s és Mihály 211.
262. Szentkercszthy Ferenc 97.
Szarvas János, Besztercebányai 222. Szentkereszty J á n o s 327. — gyer
— atyafia Vincze J á n o s 222. mekei Jónás, András, J á n o s , Már
Szathmár-Némethi máskép Gyula ton, Dorottya és Zsuzsanna 327
fehérvári Gyulai István 325. — Szentmiklóssy Gergely 56. — fiai
testvére Márton 325. J á n o s és Gergely 56.
Szatmári István 226. Szentmiklóssy János 4.
Száky János 351. — felesége Méry Szentmiklósy Miklós 257. — felesé
Erzsébet 351. — gyermekei Fe ge Debrecziny Katalin 257. —
renc, István, J á n o s 351. leánya Katalin 257. — meg nem
Szálkay Tamás 361. nevezett testvérének felesége B a á n
Szánthay Mátyás 300. Katalin 257. — ennek fiai Mihály,
Száraz máskép Baloghdy Mihály Pál és Zsigmond 257.
Szentmiklósy máskép Szőkefalvi Ko Szilágyi T a m á s 213.
váén Bálint 147. Szilágyi máskép Tóth Péter 212. —
Szentpéteri J á n o s 226. testvére Mihály 212. ennek fia
Szentpétery-család 223. István 212.
Szepesi máskép Marussi István deák Szilbáczy Gergely 278. — felesége
155. T h u r y Ilona 278. — gyermekei
Szepessy Dorottya, férj. Horváth Ferenc, Benedek, Katalin és E r
Mihályné 267. zsébet 278. — testvére G á s p á r
Szepessy István 72. 278.
Szepsy Pál 386. — István 386. Szily Márton 1. T ó t h máskép — .
Szeredi P á l 226. Sziráky Zsófia, férj. Fülep Bene-
Széchy György 187. — testvérei Pál, dekné 249.
András, Lőrinc, P é t e r 187. Szkorely Katona Tamás 44. — S i
mon 44. — Szkorely Margit 44.
Székely András deák 155. — fia
Szkorely Margit 44.
András 155. — rokona Szepesi
Szmerchány Márton 1. Nagy m á s
máskép Marussi István deák 155.
kép — .
Székely István 214.
Szmerchány Pál 1. Porubsky m á s
Székely János 282. — András 282.
kép — .
— István 282.
Szokacz György 204. — felesége
Székely Mihály 200.
C s a t ó Katalin 204. — gyermekei
Szél György 115.
Péter, Ilona, Katalin 204. — test
Széplaky János 361. — István 361.
v é r e B a l á z s 204.
— P á l 361.
Szomráky János 167.
Széplaky-család 371.
Szondi Márton 220. — fia László
Szigethy Lukács 106. — fiai Mihály,
220.
István, Pál 106.
Szontagh-család 242.
S z i g y á r t ó István, Szegedi 213.
Szököllő Mihály 226.
Szíjgyártó Margit 76.
Szölcséni Mihály deák, Szölcsei 32.
Szíjjártó Tamás 212. — fiai András
— unokatestvérei Dékán András,
és M á t é 212.
Márton, Dorottya 32.
Szikéi István 435. — Mihály 435. Szöch G y ö r g y 4.
Szikszay István 56. Szöch István 388.
Szikszay J á n o s 1. Szüch máskép — . Szöcs Pál 281.
Szilassy András 234. — felesége Szöcsi (Zeochi) Pál 214. — gyer
Mészáros Ilona 234. — gyerme mekei T a m á s és Katalin 214. —
kei J á n o s és Judit 234. — test Szabó István és P é t e r 214.
vére G y ö r g y 234. ennek fiai J á Szőke János 67.
nos, G y ö r g y és István 234. Szőke J ó z s a 200.
Szilágyi Erzsébet, férj. Bottka Ist Szöllössy Benedek 182. — István
vánná 71. 182.
Szilágyi György 145. Szölösy Mihály 7. — rokona Gausai
Szilágyi János 345. — testvérei Ist Kovách István 7.
ván, T a m á s , Ilona 345. Szöts István 200.
Szilágyi P é t e r 226. Sztankay Miklós 10.
Sztanya Mihály 145. — fia J á n o s — gyermekeik István, János, Fe
145. renc, András, Zsuzsanna és Judit
Sztárnyay máskép Nagy János 53- 186.
— atyja Gergely 53. — testvérei Tarjány Demeter 52. — felesége
T a m á s és Ferenc 53. — unoka Ilona 52. — fia J á n o s , mostohafia
testvére S z t á r n y a y J á n o s 53. András 52. — testvére Sebestyén
Sztropkay-család 1. Szabó más 52.
kép — . Tarnóczy-család 212.
Szüch máskép Szikszay János 240. Tarsoly Anna, férj. Váradi T ö r ö k
Szűcs (Pellio) J á n o s 1. Sepsy m á s Pálné 172.
kép Pellio — . Tatár István 213. — B a l á z s 213. —
Szűcs Orbán 1. Chianda máskép — . Mihály 213. — A n d r á s 213.
Szük György 437. T a t á r P é t e r 213.
Tatos János, Nándori 2. — nővére
Tache Gáspár 315. — fiai T a m á s , Kele Erzsébet 2. — leánya Anna
J á n o s és G á s p á r 315. 2. — t á r s a i : Morocz Gergely,
T a k á c s G y ö r g y 39. Martosi Morocz B a l á z s 2.
Takács János 361. — fia Pál 361. Tavész István 342. — fia A n d r á s
Tallián János, Vizeki 57. — unoka 342.
testvérei Miklós, Gergely, G y ö r g y , Tay-család 318.
Pál, Vid és J á n o s ; ezek fiai J á Temesváry János 120. — fiai Ist
nos, M á t y á s , Gergely, G y ö r g y 57. ván és Mihály 120.
— rokonai Milosych Mihály, Mik Terebessy Györy 152.
lós, Jakab 57. — Hona leányától Tergochich János 1. Horváth m á s
való unokái Pál és Mihály 57. kép — .
Tamasci Ferenc 256. Terhes János (1623) 145.
Tamáska Lőrinc 196. — fia István Terhes János (1625) 167. — P é t e r
196. — Mihály 196. fiai András, 167. — András 167. — Imre 167.
J á n o s 196. Térhess Mihály 314.
Tamás András 366. — fiai Albert, Terletzki G y ö r g y 226.
Gergely és G y ö r g y 366. Thobiás Mihály 197.
Tanda Erzsébet, férj. Boros Antal- Thokay György 437.
né 14. Thorday J á n o s 213.
Tanka Zsuzsanna, férj. Gönczy- Thorday Péter 213.
Szabó G y ö r g y n é 141. T h o r m á s s y A n d r á s 213.
Tar Mátyás 249. — felesége Margit Thoroczkay István 214.
249. — fiai Mihály, J á n o s és Thoth B o r b á l a , férj. Szoboszlói Bö-
G y ö r g y 249. köny Istvánné 234.
Tarczali G y ö r g y 226. Thothok Mihály 124. — Benedek
Tarczaly máskép Soóváry Pál 276. 124. — István 124.
— atyja J á n o s 276. T h ő r e y András 376.
Tarczay István 138. Thuránszky Rafael, Thuriki 39. —
Tarich János 186. — felesége Zalay Thuránszky N . gyermekei N . fiú
Katalin 186. — fia András 186. és E r z s é b e t 39. — Uriel gyerme
— felesége Zokolovich Anna 186. kei János, Izrael, Zsófia és N . 40-
Thuránszky Simon 51. — testvére T ó t h B o r b á l a , férj. Chitiho Péterné
G y ö r g y 51. 157.
Thúróczy máskép Sima Mátyás 419. T ó t h Dávid 200.
— fiai J á n o s , Márton, G y ö r g y T ó t h Erzsébet, férj. Eniczkei Fekete
419. — ezen G y ö r g y fiai J á n o s és máskép Sánta Jánosné 377.
András 419. Tóth Gergely 361. — fiai Gergely-
Thurzó György, Bethlenfalvi, gr. 23. István és Mihály 361. — testvé
Thury Ilona, férj. Szilbáczy G e r - rei J á n o s és G y ö r g y 361.
gelyné 278. Tóth Gergely, Nagybákai 183.
T h u z a Orsolya, férj. Babus T a m á s - Tóth György 258. — fia András
né 309. 258. — testvérei István és J á n o s
Tihamery István 394. — fiai Mihály 258.
és István 394. Tóth István (1625) 168.
Tolnay Imre deák 67. — felesége Tóth István (1652) 389. — J á n o s
Gombos Anna 67. — testvérei J á 389. — testvére Mihály 389.
nos é s Gergely 67. T ó t h István (1654) 407.
Tolnay Klaudián 183. — István 183. Tóth János (1618) 106.
— fia István 183. Tóth János (1623) 146. — Benedek
Tolnay Pál, Tarczali 83. — fia 146. — P á l 146. — B a l á z s 146. —
Zsigmond 83. István 146.
Tolvaj György 250. — Csunyogh T ó t h J á n o s (1613—1629) 213.
János 250. T ó t h J á n o s (1631) 226.
Tomaly Gergely 145. Tóth János, Zombori 168.
Tomori G y ö r g y 200. T ó t h Katalin, férj. Egyházasfalvi
Tomsics Gergely 387. — felesége Nagy Istvánná 342.
Veszprémy Erzsébet 387. Tóth Márton (1624) 152.
Toóth Katalin, férj. Geönczv J á n o s Tóth Márton (1651) 387.— G y ö r g y
né 422. és fia 387.
Toóth Mihály 197. — felesége T ó t h Máté, Márton, Lukács, M á
Szabó Margit 197. — testvére Fe tyás, Balázs, J á n o s , István 278.
renc 197. T ó t h M á t y á s (1628) 200.
T o ó t h máskép Szabó P á l 422. T ó t h M á t y á s (1631) 226.
Torda Gáspár 407. — G y ö r g y 407. T ó t h Mátyás I. Nagy máskép — .
— Pál 407. Tóth Mihály, Hosszúmezei 395. —
Torma Zsófia, férj. Makó Albertné felesége Mágócsi Katalin 395.
271. T ó t h P á l 75.
T o r m á s G y ö r g y 200. T ó t h Péter 1. Szilágyi máskép — .
Tornai Máté 226. Tóth máskép Nagy Mátyás 297. —
T ó t h Ambrus 200. Demeter 297. — Márton 297.
Tóth András (1630) 224.— G y ö r g y Tóth máskép Siska György, Thurá-
224. nyi 183. — fiai András és Miklós
Tóth András (1631) 240. — János 183.
240. — P á l 240. Tóth máskép Szily Márton 441.
T ó t h Anna, férj. Fekete máskép Tóth-család 240.
Sánta Mátyásné 377 T ó t h 1. m é g Toóth és Thoth.
Tóthfalussy János 348. — fiai M á r hály, Gergely, Imre, P á l , G y ö r g y
ton és J á n o s 348. 287.
T ó t h v á r a d g y a y M á t y á s 213.
Törék István 366. — felesége Mária Udvarnoki J á n o s 226.
366. — gyermekei M á t y á s , G á s Udvarnoki T a m á s 226.
pár, Márton, István, András, Ugri J á n o s 226.
G y ö r g y , Mária 366. Uj Bálint 310.
T ö r ö k Anna, férj. Papp Istvánné Ujfalussy György 423. — felesége
433. Charapkova Mária 423. — gyer
T ö r ö k Bálint 225. mekei G y ö r g y és J á n o s 423. —
T ö r ö k G y ö r g y 1. Hettey máskép — . testvére András 423.
Török István (1650) 366. — fele Ujfalussy G y ö r g y 1. Németh m á s
sége Fülöp Erzsébet 366. — test kép — .
vére Mihály 366. ennek felesége Ujfalusy J ó n á s 201.
Márffy Dorottya 366. — gyerme Ujházy Ábrahám, Rozsnyóbányai
kei Katalin és Erzsébet 366. 55. — gyermekei István, M á t y á s ,
Török István (1654) 420. — fia P é András, Zsuzsanna 55. — mos
ter 420. tohafia Nagy Ferenc. — unoka
Török János (1602) 4. — felesége testvére Ujházy János 55. — fe
Lukács Margit 4. — Péter 4. fe lesége Blasko Katalin 55.
lesége Czök B o r b á l a 4. Ujházy János 268. — testvérei Ja
T ö r ö k J á n o s (1631) 226. — másik kab és Mihály 268. — unokatest
T ö r ö k J á n o s (1631) 226. — har vérei Jakab, J á n o s és Márton 268.
madik T ö r ö k János (1631) 226. Újhelyi István 321.
Ujlaky G y ö r g y 1. Varga máskép — .
T ö r ö k M á t y á s 226.
Újvári J á n o s 226.
Török Pál, Váradi 172. — felesége
Tarsoly Anna 172. — gyermekei Undi J á n o s 226.
Péter, G á s p á r és Judit 172. Ur b án G y ö r g y 48.
Urbán Katalin, férj. Réghi G y ö r g y -
Törökkeresztúri J á n o s 213.
né 245.
Torsok István, Nagyszöllösi 146. —
Urbán Miklós, Pelsőczi 284. — Ger
testvére Márton 146.
gely 284. — Márton 284. — Be
Tösir György 298. — felesége
nedek 284.
Czipkó Dorottya 298. — fia J á
Uzoni Balázs 214.
nos 298. — testvérei Mihály és
Ürögdön és Orosziban letelepített
Péter 298. — ezek gyermekei Ist
400 katona 33—34.
ván és P é t e r 298.
Treuttler György 441. — felesége Vadas István, Bélteki 14. — unoka
Soventzi Mária 441. — leánya testvére Bélteki Józsa András 14.
Zsuzsanna 441. Vadászi András 225.
Trochányi István 279. Vajda G y ö r g y 213.
T u r e g y h á z i P é t e r 226. Vajda Pál 131. — testvérei János,
Túri Gergely 226. Benedek, Mihály 131. — felesége
Turman Lőrinc 456. Erzsébet 131.
Tüdős János 287. — fiai István, M i Valkay Gergely 315. — felesége
Katalin 315. — gyermekei G y ö r g y , Váradi J á n o s 213.
Hona, Erzsébet, Judit 315. Vásárhelyi P á l 1. Csimalyo m á s
Valpath Mária, férj. Wiser ü s v á t n é kép — .
159. Veégh Gergely 45. — felesége K a
Varga Miklós 435. — J á n o s 435. — talin 45. — gyermekei Miklós,
Gergely 435. J á n o s és Katalin 45.
Varga Pál Tamás, Hosszumezei 71. Vellesz Balázs 141. — felesége
— gyermekei András, István, K a Szabó Ilona 141.
talin 71. Verebélyi András 225.
Varga máskép Ujlaky György 362. Veres István 59.
Vargha András 1. Kapitány m á s Veres István, Nagyszombati 89.
kép — . Veres István 1. Kállay máskép' — .
Vargha Erzsébet, férj. Erdey J á Veres J á n o s 213.
nosné 343. Vercsmarthy János 54. — felesége
Vargha Mihály 394. — István 394. Ilona 54. — gyermekei J á n o s , Be
— Miklós 394. nedek, Péter, István, Kata, Márta,
Variassy János 270. — felesége Zsuzsanna 54. — Szabó Ambrus
Csata Anna 270. 54. — veje Csizmazia J á n o s 54.
Varjú Gergely 394. — fia J á n o s 394. — Lucia 54.
— Mihály 394. ennek tia J á n o s Veress András (1616) 89. — G á b o r
394. — Varjú máskép Nyilas P é 89. — J á n o s 89.
ter, G y ö r g y , Ferenc 394. Veress A n d r á s (1628) 200.
Varjú L u k á c s 200. Veress Bálint, Tállyai 97.
Varjú máskép Nyilas P é t e r 394. — Veress Mihály 184. — fiai Miklós
G y ö r g y 394. — Ferenc 394. és István 184.
Vas M á t y á s 347. Veress Mihály, Szentsimoni 302. —
Vas Mihály 226. gyermekei István, János, P é t e r és
Vass István (1618) 107. — fiai Ist Pál 302.
ván és Miklós 107. Veréb Mihály 1. Kapronczay más
Vass István (1628) 200. kép — .
Vass János 310. — felesége S a j g ó Versis János 322.
Erzsébet 310. — fiai Gergely és Veszprémi G y ö r g y 1. Galambos
István 310. máskép — .
Vass János, Baranyai 183. Veszprémy Erzsébet, férj. Tomsics
Váczy András 437. Gergelyné 387.
Váczy Mihály 190. Vezekényi Gáspár 146. — Gergely
Váczy Péter 153. 146.
Vánó Ilona, férj. Szabó máskép Végh Gergely, T o l n a i 333.
Horváth Mihályné 438. Végh Miklós 401. — G y ö r g y 401.
Ványay Mihály 73. — István és J á — P á l 401.
nos 73. Végházy Pál, jászberényi 83. —
Ványay-Pap János 407. — fia Ist László, András és P é t e r 83.
ván 407. — testvérei Mihály, P á l , Véghess Gergely 438. — fia Mihály
Gergely, István 407. 438. •— testvérei András, G y ö r g y
Váradi István 226. és J á n o s 438.
Vida P é t e r 94. és G y ö r g y 73. — nővére Erzsébet
Vigh István 200. 73. — mostohafia Horváth Jakab
Vigh János 332. — M á t y á s 332. — 73.
fiai Mihály és G y ö r g y 332. Zelenák György 390. — J á n o s 390.
Vincze J á n o s (1628) 200. Zemlényi György 439. — J á n o s 439.
Vincze J á n o s (1630) 222. Zemplén vármegye pecsétje 10.
Vincze János (1632) 248. — fiai Zeörögh Mihály 153. — testvére
István, Gergely, G y ö r g y , J á n o s , Benedek 153. — fiai Mihály és
Máté, Mihály 248. Márton 153.
Vincze J á n o s 1. Csorvássy m á s Zerkovich Mátyás 390. — atyafia
kép — . Bekuczy Márton 390.
Vincze máskép Szabó Pál, Váradi Zezik Orsolya, férj. Zusz Menyhért-
68. né 407.
Virágh Farkas 330. Zimmerman János 217. — testvérei
Virágh György 127. — felesége Ferenc és Zsigmond 217. — uno
Foris Zsuzsanna 127. — testvére kaöccse Ádám 217. ennek fia M á
G á s p á r 127. t y á s 217.
Virginás Izsák 335. Zohó István 116.
Vitányi Gergely 315. Zokolovich Anna, férj. Tarich And-
Vizaknay András 213. rásné 186.
Vizkelethy Tamás 36. — fia Mihály
Zólnaky Jakab 184. — fia István
36.
184. — testvére Bálint 184.
Vrazda Ádám 245. — nővére Bor
Zólomy máskép Abrahamovics Mik
bála 245. — rokona Brhlovicz
lós 116. — apja Gergely 116. —
M á t y á s 245.
testvérei Miklós, Bertalan, István,
Vresztall János 184. — Pál 184.
András, János, Gergely 116.
Waxman (hamisítva „Szabó" he
Zólyomi J á n o s I. Oroszlány más
lyett) T a m á s 188.
kép — .
Wiser Osvát 159. — felesége V a l -
Zólyomy Pál 349. — felesége Saym-
pach Mária 159. — fiai János,
volt Erzsébet 349. — fia János
Mihály, Pál 159.
349. — testvére Dávid 349.
Záhoriak János 254. — felesége Zöldi László 213—214.

Hanowiech Krisztina 254. — Z ö r ö g h Mihály 1. Zeörögh.
gyermekei György, Márton, And Zusz Menyhért 407. — felesége
r á s és Anna 254. Zezik Orsolya 407. — testvére
Zakmáry János 146. G y ö r g y 407. — ennek felesége
Zalay Katalin, férj. Tarich Jánosné Czirbusz Ilona 407. — többi test
186. vérei András, M á t y á s és Jakab
Zanchi Antal, de Catto et Linken- 407.
berg 459. Zuthy Mátyás 184. — fiai Mihály
Zawadczky Ráfáel, Zawadki 112.— és István 184.
testvére J á n o s 112. Zvonarich Gergely 8. — testvérei
Zámory Mihály 73. — felesége Bán
Mihály és Imre 8. — Mihály fiai
Katalin 73. — gyermekei István
István és G y ö r g y 8.
CÍMERRAJZOK JEGYZÉKE.
(A n é v mellett álló é v s z á m a c í m e r e s l e v é l keltét mutatja.)
Oldal Oldal
Angyalosi, Angyalosi 1616 . 85 Gaál, Gávai 1608 39
Bakos máskép Borsody Gaitschnigg 1619 449
1628 205 30 Geönczy 1655 422
Balog, T a s n á d i 1602 5 Geszterédy 1608 41
Barachy 1617 92 Gockhel 1614 449
5 Baranyay máskép Horváth Gönczy-Szabó 1623 141
1621 122 Gulik 1654 410
B a r t ó k 1643 319 35 Győri 1619 108
B á c s y 1621 120 Halász 1608 40
Bánovszky (Banowsky) Hettey 1635 264
1655 426 Hidvéghi 1639 300
Beche 1618 98 Horváth máskép Marga-
10 Benedek 1628 202 vich 1648 338
Bohos 1641 308 40 Horváth máskép Tergo-
Boros 1654 408 chich 1634 258
Bruokner 1638 291 Ivanich 1638 ... 293
Búzás 1631 ... 235 Jakoss 1625 156
15 Cedak (hamis név) 1628... 199 Kalmár, Váradi 1633 ... 252
Chiuho 1625 157 Kapochy 1619 113
C s a t ó 1631 237 45 Kálmán 1647 331
Cseh, Alsócsernátoni 1632 241 Keölcsei 1645 323
Dincho 1627 185 Kékedy 1635 262
20 Diunchek 1651 378 Kigso, Lugosi 1631 225
Dobranich 1647 334 Kis, Markodi 1650 365
Dubnyczay máskép Beniat- 50 Koller 1654 409
ky 1613 81 Korik 1633 253
E ö t v ö s 1629 ... 208 Kossarn, Kossarovai 1630 455
Erdey 1649 343 Kotay Jakab, Kotnyaki 1627 187
25 Fuchsy 1618 99 Kovachich 1620 118
Fülep 1633 249 55 Kovacsics 1625 , 160
Füry máskép Csorvásy, Kovách 1613 74
Csorvási 1606 28 Kovách 1617 94
Oldal Oldal
Kovách 1630 216 Risz 1656 436
Kőrösfői 1639 297 95 Ronyak 1649 353
60 Krestely, Nagyfalusi 1636 277 Rudinszky 1623 139
Kutz 1655 420 Sailer 1635 263
Lakatos, Dévai 1602 7 Sáfár, Váradi 1608 38
Liszkói János, Liskovai Sipos 1649 346
1630 215 100 Smugker 1601 2
Literátus, Lossonczi 1605 19 Staudenhertz 1631 233
65 Lorberer 1610 447 Szabó 1653 402
Mattho 1655 425 Szabó máskép Kis 1642... 317
Mátéfy, Kissólymosi 1646 326 Szabó máskép Lukácsy,
Miklós máskép Kissólymo Szoboszlói 1608 37
si, Cseherdfalvi 1643 . . . 320 105 Szalay 1620 117
Miskolczi, Újlaki 1649 ... 344 Szalay 1622 130
70 Misslnitschi 1624 453 Szenczy 1654 411
Müller 1629 208 S z e n t a n d r á s s y 1606 22
Nagy 1610 65 Szilágyi 1649 345
Nagy, Nagyorosfalvi 1625 154 110 Szokacz 1628 204
Nagy, Dévényi 1631 236 Szölcséni, Szölcsei 1607 . . . 32
75 Nagy, Tecziri 1631 237 Szölösy 1602 7
Nagy 1635 262 T h u r á n s z k y 1609 51
Nagy 1635 264 Thuránszky, Thuriki 1608 40
Nagy 1635 266 115 T ö r ö k 1650 367
Nagy 1637 286 Vadas, Bélteki 1605 14
80 Névtelen 1607 34 Vajda 1622 131
Olasz 1613 82 Varga, Hosszumezei 1612 71
Pap, Bogdi 1608 39 Variassy 1635 271
Pappaneck 1651 380 120 Versis 1645 322
Pataky 1645 323 Vincze máskép Váradi Sza
85 Pálfi 1621 121 bó 1611 68
P á s z k o t a , Lugosi 1647 . . . 335 Vrazda 1632 245
Pereszlény 1638 290 Ujfalussy 1655 424
P e t ő 1652 388 Ujhjzy, Rozsnyóbányai . . . 55
Polotinich 1627 189 125 Zahoriak 1633 254
90 Proy 1627 . . . 454 Zanchi 1655 459
Rainprecht 1628 201 Z e ö r ö g h 1625 ... 153
Rácz 1610 58 Zólyomy 1649 349
Regis 1647 334 Zvonarich 1602 8
TARTALOM.
Oldal
B á t y á m , dr. Áldásy Antal emlékére. Dr. Áldásy Józseftől V.
Előszó. Dr. Fitz Józseftől IX.
Bevezetés. Dr. Czobor Alfrédtól XI.
Rövidítések. ..." XIV.
I. M a g y a r o r s z á g i címereslevelek 1
II. Külföldi címereslevelek 443
Névmutató 463
Címerrajzok jegyzéke 501
.Élet" írod. és Nyomda Rt. XI., Horthy M.-út 15. — Igazgató: Laiszky Jenő.

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címeres Levelei. 3. Kötet. 1601-1657 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címeres Levelei. 3. Kötet. 1601-1657 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címeres Levelei. 3. Kötet. 1601-1657 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

CATALOGUS BIBLIOTHECAE MUSAÉI NAT.

SAJTÓ ALÁ RENDEZTE

EGYETEMI NY. R. TANÁR

Antal bátyámnak 1932. évi július hó 14-én történt el­

Budapest, 1937. évi január hó 7-én.

Dr. Áldásy József

Dr. Fitz József

Dr. Czobor Alfréd.

Rudolf király Rael Antalnak, a szepesi bányavárosok provi-

Rudolf király Smugker Lajosnak, nővérének Czilinger Már­

Kihirdettetett 1614 szeptember 15-én Pozsony vármegyének

1601 április 2. Prága.

Rudolf király Nándori Tatos Jánosnak, Morocz Gergelynek,.

Rudolf király Markovics Miklósnak, Istvánnak, Györgynek,

Rudolf király Horváth Mártonnak nemességet és címert

Rudolf király Oroszy András váci kapitánynak, fiainak

Rudolf király Szőch Györgynek nemességet és címert ado­

Rudolf király Török Jánosnak és Péternek, János feleségé­

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Tasnádi Balog Lőrinc­

Rudolf király Szinyei (de Zynye) Merse Györgynek és test­

Báthory Zsigmond Dévai Lakatos Miklósnak, feleségének

Rudolf király Szőlősy Mihálynak és rokonának Gausai

Rudolf király Almássy Péternek, feleségének Lengyel Iloná­

Rudolf király Baiáth Balázsnak nemességet és címert ado­

Rudolf király M a k a y Jánosnak nemességet és címert ado­

Rudolf király Mathiussy Jánosnak nemességet és címert

Rudolf király Zemplén vármegye pecsétjét megújítja.

Rudolf király Kvassovszki Kvassovszky Rafaelnek és test­

Rudolf király a ragusai Logmagia János Márknak nemes­

A z oklevél szövege a nemességszerzőről a következőkép

Rudolf király Szabó Ferencnek, Jánosnak és Mihálynak

Bocskay István Simándi Kállai máskép Eöttves Jánosnak

Bocskay István Bélteki Vadas Istvánnak, a fejedelem l o ­

Rudolf kiráy névleg meg nem nevezett egyénnek régi ne­

1605 november 5. Prága.

Rudolf király Nezer Keresztélynek és testvéreinek Pálnak,

Bocskay István az Anderko-családnak nemességet (és c í ­

Bocskay István fejedelem a Csomaközy András, Szilassy

A z oklevél a nemesítésről, mely az 1605 november 10-re hir­

Bocskay István Virányi Rusz Istvánnak nemességet és c í ­

Bocskay István Szentandrássy György borosjenői lovas­

1606 március 14. Kassa.

Rudolf király Bethlenfalvi Thurzó Györgynek grófi rangot

Kézirattár, 2238. fol. lat. a 145—148. lapon.

Bocskay István Halasi Fekete Péter kapitánynak és az alatta

Rudolf király Vizkelethy Tamásnak és fiának Mihálynak

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Domahidi Sipos Márton­

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Szoboszlói Szabó máskép

1608 december 4. Pozsony.

II. Mátyás Halász Mártonnak, feleségének és gyermekeinek

1608 december 19.

II. Mátyás a Mebus-családnak nemességet és címert ado­

1608 Várad vára.

Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem Kupisynki Horváth

Rudolf király Egry Péternek nemességet és címert adomá­

Rudolf király Gönczy Bálintnak és fiainak Györgynek és

Rudolf király Mihályi Györgynek és Péternek nemességet

1609 január 16. Bécs.

Antal bátyámnak 1932. évi július hó 14-én történt el

Rudolf király Smugker Lajosnak, nővérének Czilinger Már

Rudolf király Szőch Györgynek nemességet és címert ado

Rudolf király Török Jánosnak és Péternek, János feleségé

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem Tasnádi Balog Lőrinc

Rudolf király Szinyei (de Zynye) Merse Györgynek és test

Rudolf király Almássy Péternek, feleségének Lengyel Iloná

Rudolf király Baiáth Balázsnak nemességet és címert ado

Rudolf király M a k a y Jánosnak nemességet és címert ado

Rudolf király Kvassovszki Kvassovszky Rafaelnek és test

Rudolf király a ragusai Logmagia János Márknak nemes

Bocskay István Bélteki Vadas Istvánnak, a fejedelem l o

Rudolf kiráy névleg meg nem nevezett egyénnek régi ne

Bocskay István az Anderko-családnak nemességet (és c í

A z oklevél a nemesítésről, mely az 1605 november 10-re hir

Bocskay István Virányi Rusz Istvánnak nemességet és c í

Bocskay István Szentandrássy György borosjenői lovas

Báthory Gábor erdélyi fejedelem Domahidi Sipos Márton

II. Mátyás a Mebus-családnak nemességet és címert ado

Rudolf király Egry Péternek nemességet és címert adomá

II. Mátyás Marthon Pálnak, feleségének Erzsébetnek, gyer

11. Mátyás Pápay Jánosnak és testvéreinek Miklósnak, M i

Siebmacher, 604. 1. 427. t. Itt e család Nagy-Koloni előnévvel szere

II. Mátyás Czekus Tamásnak nemességet és címert ado

II. Mátyás Thuránszky Simonnak és testvérének György

II. Mátyás Szabó máskép Kamanczy Jánosnak, feleségé

II. Mátyás Tarjány (Taryany) Demeternek, feleségének Ilo

II. Mátyás Rozsnyóbányai Ujházy Ábrahámnak és gyerme

II. Mátyás Ethey Imrének és Istvánnak nemességet és c í

II. Mátyás Szikszay Istvánnak nemességet és címert ado

II. Mátyás Vizeki Tallián Jánosnak, unokatestvéreinek M i k

II. Mátyás Kerti Nánássy máskép Ivo Istvánnak, testvéré

„Scutum videlicet militare erectum, linea per médium in for

II. Mátyás Paksy Andrásnak, Sebestyénnek, Péternek, J á

II. Mátyás Tolnay Imre deáknak, feleségének Gombos A n

Báthory Gábor erdélyi fejedelem a Zambo Balázs kapitány

Báthory Gábor Vincze máskép Váradi Szabó Pálnak nemes

II. Mátyás Farkas Mihálynak, Jánosnak és Györgynek ne