ES #4. feladat IT kOzver; SSS Sveget angolul a megadot » 6 sgadott szeny yeget hozzon létre! Pomtok 1. Foglalja ossze az aldbbi ban tigy, hogy dsszefiige Nin 845 S% maximal; S Ponts: fin, 5 amelyre szinte a y, »K6z6s tér” néven valt ismerté az a felismerés, 7 éVti- let Evtizedekkel ezeisty, Peete Hans Mondermann holland forgalomszervezét riban még mérndktarsaihoz képest is sokkal keményebben gs ant egage balyozta a forgalmat. Idével azonban arra a felismerésre jutoty etn a baleset, és a forgalom is gyorsul, ha a belvarosokban nem Vilasztj, Keveseys tdsokat és a gyalogosokat, és nem szabilyozzak til a forgalmat, ie Stay jobban igyekeznek kildnvdlasztani az auté- és a gyalogosforgalmat, a wing sabbak a balesetek. Elmélete szerint a szigoru szabdlyok az autépatysing Sty, Mondermann arra kapott megbizast egy atmené forgalomté| sujtott ee tol, hogy lassitsa a forgalmat. Kinjaban valami egészen szokatlan megolsg lasztott: az orszdgut aszfaltjat piros kvekre cserélte, oldalt homoksz/ i }Okszinti sévva, amely optikailag nagyon lesziikitette az utat. [gy azutdn a jarmiivek au itomatiky. san lassitottak. Egy hénap miilva, miutén sem panaszok, sem baleseti hirek nem érkety, magais Mondermann visszatért az emlitett kis faluba egy sebességmeérdvel, és alig hitte, hogy nincs mit mérnie. A miszer ugyanis csak éranként 30 km folott jelez. Az6ta tébb hasonlo forgalomszervezési Ujitdst is megvaldsitott a holland szakember. Eddigi legsikeresebb beavatkozasa helyszinén, a 45 ezer lelkes holland Orach- ten belvdrosdban szivesen tart bemutatot is. Az Uj vdrosi forgalomszervezésielv: az a biztos, ami bizonytalan. Nincs kiilén uttest és jarda, nincsenek kézlekedési tdblak, tehdt sebességkorlatozds sincs. Szabdlyozds hijén az autdsok kénytele nek a sajat jézan esziikre hallgatni. Lassabban hajtanak, mint azel6tt, és 32 sz zalékkal csékkent a balesetek szdma. 1. Mia lényege Mondermann forgalomszervezési ujitasdnake 2. Hogyan zajlott az elséként megvalésitott kisérletee 3. Hol és hogyan aratta eddig a legnagyobh sileerté 54 oR! a NYELWIZSGAKONYVEK ®B) axapemial KIADOaz alabbi sziveget 4ngolul q Mmegador; ossze a h ten dott szempontog pool hogy dsszefliggs szdveget hozzon létre) alapjén 8-10 sop. pa 18) j anglikan hitoktaté Cockney dia} Jondoni een Célja az volt, hogy ka Ona nem olvassak, Aq ekhez, aki tt London keleti negyedében, re sn sii ki azért, hogy a rendérék min tet | =| erta SZaval fie’ rimelé szleng”-nek, mi hivjak » lektusra forditotta lea legismertebp Zel hozza a Bibliat @z0khoz az embe. ‘Ockney otimelg Szleng” g Milt szazaq. Ezt a specislig Peszédmédot bingron 6] Nehezebben Srtsék Meg dket, Azért kat velik rimelg Kifejezésekkel helyer. igy lett példdul a bread” se6bt Uneie Fred. Tehat Jéaus ~ a hire, sett. IBY Nett torténetben - dtezer ,cs4v6” hacge tOlttte meg két halla iensaporsos Ezt a fajta szlenget a mai na és ot Fr pig hasznaljak London egyes jezé 6 lv is Atvett, . ifejezéseket az angol kéznyel Ls gsc, Ot bizonyos ia 3 forditas »minden korosztaly szdméra lene Ove te. nese 6 reméli, tat Ahitok' i té éIvezhesse”, Emellett szeretné ; ; y a bibliai torténeteket me esse”. spat som na szi, hog) hogy ,,Isten Igéje el at ditnak és unalmanrar maj tene abban, nak a Biblidt, mert idejétmui tna Tetssak dn Se as fordtdsoxat helyettesit, csupan egy ial mas for vem nem . ean nyc.” - tn nozza a kényv es métata ile vet me 2 ok Acanterbury Alis egyhdzi kérnyezet 6, eau 6p aa i ee jatszddik”. Hozzatette, hogy ez ere z ae coe dinamikajat és yee _ weit vaso er ilénds nyelvjdrdst a hittan- © Sri ee haszndini kezdte a tatonds ne — Pareto 3 diskok nagyon jol reagalnak, és ig) atta, hogy rain, azt lata, megirdsdnak dtlete. piplial , ha miive segi- mert az ,,ki- ineke é élja vele a szerz6) i ij Biblia-forditds jelent mee és jee ij 2 Hogan’ éltatta a miivet a canter Pa ie ee 3 Hee sail tett meg a forditds elkész1 3. Hogyan sziile 6 55- © |AKADEMIAIKIADO eee SRIGO-NVELWvizsaaKONYVEK ©) 7 a KOZVETITES « 1. feladat ~ reITES * 1. feladat kOzver! 7 3. Reglalja dssze az alabbi sedveget angolul a megadott szempontoy 4 alapj4, ban gy, hogy dsszefiigad széveget hozzon létre! Pidn g. 10, i it Kézlekedési Feliigyelet fovizsgaztatg; in Cummins, a brit K6z! : g i215 mi era tesztet néz dt minden évben. Ezek tanulmanyozasa kézbens vetkeztetésre jutott, hogy a férfi sofbrdk ,,tbb természetes képessge alg tatnak, mint hélgytarsaik. , Osszességében ugy tiinik, hogy a Fé, rfiak viet me ‘atnak, A hélgyeknek ~ habér nem me abba itja. $8hing, Bey oie, elsajatitjdk az alapvetd készségeket. aikeéguk” - di ~ tdbb tanuldsra van sziikség ja Astatisztikak azt mutatjak, hogy a férfiak jobbak az auts iranyitasaban, ndverezésében és kevesebb oktatdstigényelnek. Emellett andknét ge s2dy, kal nagyobb az esélye, hogy megbuknak a teszten, ha tolatast vagy megfon i 5 i - mondta Cummins. last kell végrehajtani - mon me oa a ‘A brit autds szervezetek ennek ellenére régtén a néi vezetok Védelmére jg tek a vadakat hallva. ,£2 a nemek harca, amirél mar évek ta s26 van i kozta az egyik autdsiskola s26vivindje. »Ugy taldltuk, hogy nines saree nbség akéz6tt, hogy hogyan tanulnak meg vezetni a ndk ésa Feérfiak. Inksyy, a tanulé életkordnak van nagyobb hatdsa arra, hogyan jutnak ét a Viasgin» A Cummins dltal idézett adatok, miszerint a ndk 2,12 vizsga utan sikeresek, mj a férfiaknak ehhez csak 1,87 szlkséges, elégtelenek arra, hogy bizonyitssk. f fiak job vezet6képességét - mondta Tony Vickers a Brit Gépjarmiivezets, S26. vetségétdl. Az egyik gépjarmi-biztositdssal foglalkoz6 biztositétarsasag arengedményt ad a néi vezeték biztositdsi dijébdl annak tanujeleként, hogy ugy latjal Jobb biz. tonségi eredményekkel rendelkeznek, mint a férfiak. A tarsasdg tavaly vezette be Ui, »csak néknek” gépjérmi-biztositasi lehetségét azutén, hogy egy viasgs. lat kimutatta, hogy a férfiak kétharmada hajlamos a gyorshajtasra - szemben a nék egyharmadéval. 1. Milyen kivetkeztetésre jutott egy [ovizsgdztaté, és mivel tdmasztja ext aldt 2. Milyen reakcidkat valottak ki az dllitdsaié 3. Mi az egyik biztosit6tarsasdg Alldspontja, és ezt mire alapozzat 5 ann eeeeeee—e—a—‘( ° AKADEMIAI KIADOJdbbi széveget angolul = ig Gssze a aA igolul a megadot al hogy asszefilggs s2Oveget hozzon let { szempontok alapidn 840 so. pan Ho™ : ok szerint a k6zépiskolésok szeme elétt dltalal s jdl élni, ennek érdekében fa Sak eayetien cl te se jomat ad6 hazal vagy KilfOldi egyetemre. Ugy a egy piacké. wrsen kill » a mai tinédzserek janbéznek az akar csak tiz Evel korabbiaktdl is. J6 részi yorsan szeretne elérni. Ez tulajdonképpen raci wis alata c racionélis alkalmazkod4s yaltozott viszonyokhoz, hiszen a mai fiatalok k en . mint a kordbbiak. ‘evésbé latjak biztositottnak iar tan keresnt x penzt keres peé' . $01 pes ai a ecb tandrok szerint az iskolkban elszegényesedett a kéz6 viet sokan 2 mobiltelefonokat és az interetet hibéctatiak er ae yiszont U8Y vélik, hogy a mai fiatalok nem feltétleniil cmagényosabiok ers gas kapcsolatok szervezbdése valtozott meg. 0 csak a tar vannak tandrok, akik szerint a didkok anyanyelvi és irodalmi miiveltségének szintje is hatdrozottan zuhant az utdbbi évtizedben. A human miiveltség hidnya __4llitjk masok — nem feltétleniil jelenti azt, hogy a mai fiatalok miiveletleneb- pek elddeiknél, hiszen ma nem csak az szAmit miiveltnek, aki klasszikusokat ol- vas, hanem az is, aki példaul az él6 nyelvek és a szdmitégépes ismeretek terén képzett. Sokak szerint ez egy raciondlisabban gondolkoz6, cselekvé generacid, amely ,ramozdult” az tdképesebb tuddsra, vagyis a nyelvi, szémitdstechnikai, kézgazdasdgi és jogi ismeretek megszerzésére. Szinte minden tanar egyetért abban, hogy a mai didkok minden korabbinal le- terheltebbek. A sok vizsga, a2 uniformizalt tesztek kidlik az rdmét a tanuldsbol. Réaddsul sok szld kilondrdkra is jaratja a gyerekeit. A mai tizenévesek gyakran gy érzik, sziileiknek fontosabb az érdemjegyiik, mint az 6 személyik, ezért el- varjék a gyerektél, hogy neki is fontosabb legyen a teljesitmény, mint az egész- sége, vagy az, hogy jol is érezze magat. 1. Hogyan vdltozott meg a kézépiskoldsok élete az utdbbi idobent ; 2. Milyen kiilonbéz6 nézeteket hangoztatnak ezzel kapesolatban a tandrok 3. Milyen a sziildk hozzdalldsae ree ORaA woe ew (B) AKADEMA! Kind a {TES «1. feladat ~.... eee KO:TES « 4. feladat kOzver oN _. ae aldbbi széveget angolul a megadott szempontok welalja Ossze az alabbi s: ovege alapj4 Festa ogy Osszefitggs sabveger hozzon Iére! Pi B, tobb ezren dolgoznak japan érdekeltsegg jen jelen van a Japanra jellemzé mentalits Ene kahely értékének és a hiiségnek a hangsdlyorg bay a. Elgg ‘Or Magyarorszagon jelen! sok cég esetében felt tszellem, a muni a rar gsezetartozdst jelképez6 egyenruha is. ‘japanban nem szeretik azokat, akik felboritjk a rendszer harménise so ceybal vals kldgdst magdnyossagként értelmezik. Magyarorezgn Akt ek szémit, ha valaki képes volt a tobbiek f51é emelkedni. A japan St Snneplik azt, aki sikeresen megoldott egy feladatot, inkabb az adicsdeges™ értékni icsés¢ laki harminc évig dolgozik ugyanabban a csapatban. SER, hava, ‘A munkamoralt a japan vezetdk személyes példaadéssal igyekezn, teni. A villalatok irodaépileteiben mindenki egy légtérben dolgozik, i a fndkok is latjdk az alkalmazottakat, és azok is Sket. Ezért azutén cseverészni, szunydkdlni, hiszen a f6n6k figyel. A japénok is tudjak persze, hogy az emberek pénzzel is j61 motivalhatoy 9g, déul fzetésen felilljuttatésokkal. A Suzuki futdszalagjainal dolgoz6k tn, eee tipotlékot kapnak, amely fizetésiik 5-10 szdzalékat teszi ki. Ha valaki egy hénay ban két napot hidnyzik ~ ide értendé a rendes szabadsag kivétele is -, a pis, ek fellas. 'BY UByanis Tem lehet a felére esik vissza. A japén vezeték ragaszkodnak a precizitashoz, a munkaidé teljes kitéltésé. hez, a hatdridék betartasdhoz. Nem értik, hogy a magyarok miért nem akarnak tuldrazni, holott ezzel tébb pénzt kereshetnének, s furcsalljdk, hogy milyen so- Sirja, hogy a cég érdekében min- kan mennek tappénzre, jollehet a munkarend el denkinek iigyelnie kell az egészségére. A betegeket dltaldban felhivjak otthonis: egyrészt ellenérzik ket, masrészt éreztetik, hogy a cég térddik veliik. Emellett rendszeresen kikiildik dolgozdikat Japanba szakmai tréningre. 1. Mennyiben gondolkodnak masképp a japanok és a magyarok a munkardlt 2 Hogyan igyekeznek javitani a japdnok a munkamordlt és a teljestiményt! 3. Mit nem értenek a japan vezetck a ma, gyar alkalmazottak magatantasaval kapcsolatban¢ MiAl inno 5 8 ORIGO-NYELWVIZSGAKONYVEK © AKADEscore az alabbi sz6veget angolul a meg 6. ia 65S rae adott s; gl oa osszefi9G6 Sz6veRe zon [ere] empontok alapjan 8-40 sop gy HOB 7 jut __auban az egyre jobban dsszefonddé és a vi 120 alt kapesolatok kordban az eee rind tae ettletere ter pilon tdlteni, egyik féldrészr6l a masikra utazva, ee int FP sakorltilag mozgés nélkl telik. Nem rtka : roto aapot a gépen tolt, majd kimerité targyalésok a ef ‘yor is uit sok-sok Grat egy helyben iil a repiilén. A tot és egyre tobbféle egészségiigyi probléma meril fel, A leggyakoris eee tartoznak 2 gyomorproblémaky a fUldugulds és arciregtdidslom, valor griddeltol6das okozta lelki és fizikai megterhelések. A komolyabb bajok kzé so- kényte- A sok, levegében el hogy az utas szinte egy in kévetkezik a visszaut, hosszi utak sorén egyre rolhatok még az almatlanség, a panikbetegség kilénbéz6 fajtai, és a kiszdradés, Iegtobb elforduld baj megelSzhet6, vagy kialakulisénak esélye csikkent- etd, ha az utazé felszallas elétt minél nyugodtabban alszik, az utazds sorén pe- tagsok folyadékot iszik. Mindezek mellett nem tanécsos a dohényzds, a nem ft tétlenill szikséges gydgyszerek szedése, tovabba az alkohol- és koffeintartalma italok fogyasztasa. A gyakori és egyvégtében hosszu ideig tarté repillés soran torekedni kell arra, hogy minél tobbsz6r mozogiunk, alliunk fel, iletve dé hely- vetben is mozgassuk meg legalabb labfejiinket, hogy megakadalyozzuk a vérr6- gk kialakuldsdt. A légitarsasdgok szdmara olyan tandcsokat is adnak, mint példéul a2 ilésso- rok kézotti hely kiszélesitése, hogy az utasok ne csak az elsé osztdlyon utaz- hassanak viszonylag kényelmesen és az egészséges vérkeringéshez elenged- hetetlen modon kinydjtéztatott ldbbal. Mindezek mellett javasoljak még alégitarsasagoknak, hogy kevesebb alkoholtartalmt italt kindljanak utasaiknak ahosszu utak sordn. 4. A sokat utaz6 iizletembereket fenyegetd egészségiigy! problémdk 2.Tandcsok a problémak megelézésére 3. Javaslatok a légitdrsasdgok szdmara o 59 RIGO-nver roan noms WA) AKADEMIAIKIADO 5 - TES = 1. feladat~, KOZVETI k } }fon: 'TES * 4. feladat KOzveETi 2 aldbbi szdveget angolul a megadott szemponto fiiged sedveget hozzon [étre! AAP 849, 2 Foglalia dssze az ban gy, hogy oss i alomtdrabdl a kovérség éitaléban hisny A ny o ee ee a zdld tea. Ahogy a tedkat atalaban So aoa mcaaeadokig jSszerivel csak a Tévol-Keleten fogyasztottak, ayo 8st eas meghédiotta szinte az egész vilégot.Kellemes zéig an Mie ee el nagyobb mennyiségben képes megérizni a teacserenns ae toeony hats kémiai ésszetevdket, mint a fekete tedk. "V6 jg. wen aald tea egészsegmegér26 hatésa elssorban kémial 6sszetevéinex kés, meaecones Ssszetevok példsul hatékonyan pusztitiska vrusokat eh 6 bake riumokat. Ezen j6tékony, gydgyité hata érvényestléséhez napi 23 csésze ay tea elfogyasztésa ajénlatos. Igy a megtézdsos, influenzés idészakokbas ame megkapott fertdzésb6l gyorsabban gySgyulunk ki. Méregtelenité hatasa matt a tulsilyossag ellen is jl alkalmazhat, és igy kivalthatja a gydgyszereg kezels seket is. . Alkotdelemei miatt a z6Id tea a nyugati orvostudoméany érdeklédését is felkel. tette részben a mar emlitett gydgyité, illetve megeléz6 hatdsa Miatt. A rendsee. res 26ld tea fogyasztdk k6z6tt ugyanis ritkabban fordulnak elé S2iv- 65 étrend. szeri és rékos megbetegedések. Felmérték tovdbba, hogy azok a tavol-keletj Byerekek, akik napi egy csésze z6ld teat isznak legalabb, feleannyi odvas foggal rendelkeznek, mint nyugat-eurdpai tarsaik. A 26ld tea minimdlis adagban koffeint is tartalmaz. Elényés tulajdonsaga - et. lentétben a kavéval -, hogy nagyobb mennyiség napi elfogyasztdsa mellett sem kell magas vérnyomés kialakuldsétdl tartanunk. A z6ld tedban 166 koffein ré- adasul lassabban szivédik fel, mint a kavé koffeinje, igy egyenletesebben fejtiki kedvez6 hatasat - azaz hatékonyabban néveli a szellemi teljesitdképességet, ta ela féradtsdgérzetet, 1. A zild tea gydeyits hatdsa 2 Scerepe ax egéseségiigyi problémdk megeldzésében 3.A 20ld tedban taldthats koffein élettani elénye YELWIZSGAaKONYvex A avanenial KIAD?sesce az aldbbi széveget angolul a meg, 8. falia «508 szbvert | megadott szem . fa hogy dsszefiiggs szOveget hozzon létre/ Pontok alapidn 8-10 sor. par BE netséges és képzett munkaeré kalfoldi A fat menyek Kbz6tt Kibontakozdséra és slentnhavalasia, 22 ottani, 0? al kinasznldséra mar j6Ideje haszndlatos az annenyelnek mas 4t- Ke gasan képzett szakemberek kilfoldre Kéltonaee Teaas” kifejezés, galetet vett. A fejlett allamokban ugyanis elsésorban az informatie srt fa seam tobb magasabb informatikai végzettséget igénylé mmunkekor vert oon dag ors2dgok mostandban uj es2kéz6kh6z nyulinak annak érdekéb ogy magukhoz vonzzak a keresett szakmak miiveldit. Kéztudott, mennann heed, az Egyesilt Allamokban letelepedési és legis munkavallalési engedstye fu, wszont a Képzett munkaerd részére Kiadhato vizumok szdmat névehéh nametorszagban olyan pontrendszert dolgoztak ki, amely kifejezetten batorit- jaa magesan képzett kulfldiek alkalmazdsét. Ausztrélidban azonnal lland6 le telepedési engedélyt kaphat az a didk, aki sikeresen végzett informatikabol és kommunikacios technoldgiabdl. penem csak a szegény orszdgokbdl menekillnek el a legjobbak, Ausztralidt és Kanadat is otthagyjak legnagyobb reménységei. Még a hozzdjuk drama kiilféldi diskok jo része is csak ugrédeszkaként haszndlja a két orszdg oktatési rendsze- rét, a végz6s kanadai didkok 15-40 szazaléka ugyanis az USA-ban kezdi meg kar- rierjét. Kinek rossz az, ha a legokosabbak odamennek, ahol a tuddsukat a legjobban meghzetik? A vildggazdasdg egészét, a tudomany fejlédését tekintve nyilvanva- iéan eldnyds ez, mert ily médon hasznosul a legoptimalisabban a tudés. Az anya- orszégban marad6é szakemberek sem jarnak azonban rosszul. Ha ugyanis keve- sebben maradnak otthon, akkor azoknak nyitottd valik a palya: felszabadulnak szémukra a legjobb munkahelyek, s a korabbinal tébb fizetést kapnak. 1. Mit értiink , agyelszivdson”, és miért erdsddétt meg ez a tendencia mostandbane 2 Milyen médszerckkel igyekeznek a gazdag orszdgok magukhoz vonzani 4 keresett szakmak képviseldit? | 3. Milyen szempontokbol lehet még eldnyds ez a jelenségt oO * ADO « RIGO-NYELVVIZSGAKONYVEK ©) AKADEMIAI K' i 61- ™ ’ S* 1. feladat =, KOZVETITE: oaKOZVETITEs "1. feladat 9. Rawlalja dssze az aldbbi szoveget angolul a megadott szempontop ala, ! Ping. Soy, ban tigy, hogy 6 Angol tuddsok a vilég legmulatsdgosabb viccét keresik, Richar a hertfordshire-i egyetem pszicholégusa szerint az egy éven 4 tanto ise zajl6 kutatés segithet rémutatni, hogy nék és férfiak, fatalog ee iaatteme az egyes nemzetek mds és més vicceket tarthatnak sek, iy mulats, ill | manyos konferencin fejtette ki, hogy ezzel az akcidval tule by tse | pszichologidjét kivanjak mélyrehatébban tanulményosni, Penis Az egyes orszdgok a rjuk jellemz6 vicceket kildik maid be, de neha ziliktalan az egész vilégon viccesnektalsinak, slehet,hogy mie nahin vice skerblfefedezn. Neverni és szavazn a ksélt seams ee oldalon lehet: a belépést kvetden, a szavazat leadésa elott azonban set eligazitéson kell keresztiilmennie a jelentkezdnek. A vicceket esor ames leforditva fogadjdk el. Hat hénap miilva a legmulatségosabbnak felt pice profi nevetteték veszik majd fel, a csattandk idézitésének seam Valtozatg hogy kideriiljn, melyik a leghatasosabb. a Wiseman reméli, hogy a kisérletnek mar az els6 24 6rdjaban ezerng, is tabp poén atidul majd az oldalra. Trégér és durva viccek, még ha Mulatsagosat i 2 végs6 dént6be nem kerdlhetnek be. Az egyetem didkai minden rege elle 6rzik és kiszdirik a durva poénokat. A déntdébe jutott viccek hatdsat Vizsgalands, Onkénteseken figyelik majd meg, hogyan is reagalnak a csattandkra, As eredmé. nyek sok segftséget nytjthatnak az agykérosoddssal és a gondolkodés\fohans tokkal kapcsolatos vizsglatokhoz, mivel a viccek hallgatasa nagy szémi dere tett és bonyolult észlelési folyamatot igényel. Azok az emberek példsul akiecs sérllt a jobboldali homloklebenyiik, szdmos viccet sokkal nehezebben értere meg, vagy gyakran a rossz poénokon nevetnek. Tels We 4. Milyen célb6l végeznek kutatasokat, milyen tudoményos haszna lehett 2. Hogyan, milyen feltételekkel lehet részt venni az akcidbane 3. Hogyan birdljdk el a bekiildott viccekeré AKADEMIAI KIADO 62 ORIGO-NYELWIZSGAKONYVEK10, ‘BE aglalja 6552 4 7 dot sz Fe y, hoay os2flags s2Bveget hozzon ltrel [ot szempontok alapiin 8-10 sop. ; -, gssze az alabbi szdveget angolul a me pallgatd macskakkal kisérletezett a CIA a hatvan; ven 76 ugyndkség tudoményos és technolégia as évek végén, Az amertkai oe: ° merikai meeokenyvet nemrégiben hozték nyilvénossigra, Minds nog Bane Korabel Ce fede ages ee vakusztiku évre hallgats proj , snot Sr eBabkkel felszerelt macskskat Képewe Mian ciucstechnolégisi letekre osonjanak be, ahové a CIA iigynékei életiik veszéh i ‘ogy olyan teri reetk be a ISbukat. A kutatdk Ogy vélték, hogy a macskak kivsléan jase nem telegm miutén az els6 Kiképaett példsnyt rogtén az ess bevetésén omen toe ay taxi UB dOntBttek, hogy ms lehallgatdsi médok utén néznek ree holeset utan Ugy itélték meg, nem a macskak a lathatatlan megfigyelés aor eszkdzei. Ekézben japan kutatok egy dllamilag finanszirozott projekt kereté- hen tévirdnyithat6, 616 csétanyokkal kisérleteztek, Az izeltlabuak hatéra egy kis elektronikus ,,hatizsdkot” szerelnek, amelyet idegrendszeriikre kapcsolva tav- irdnyitoként hasznalhatnak. A megfelelden stimuldlt dllatkadk parancsra képesek jobbra és balra fordulni, valamint eldre és hatra meni. A k6zel mésfélmilidrd forintos kisérlett6l a tokidi egyetem kutatdi azt varjak, hogy a csétanyok végiil pardnyi kamerdk cipelésére is képesek legyenek, és be lehessen dket vetni em- herek szdmara megkézelithetetlen vagy veszélyes helyeken. Az impulzust ki- bocsaté elektrodak dital vezérelt csétényokon még béven van mit fejleszteni, ugyanis a tokéletes irényitdshoz teljesen ki kell iktatni az dliatok sajat mozgését. Akisérletek jelenlegi faziséban az fzeltlabuak még képesek sajét fejk utén men- ni, sét, bizonyos esetekben érzéketlenné valnak a kivilrél érkez6 parancsokkal szemben. 1. Milyen kisérleteket végzett a CIA a hatvanas évek végén, és miért hagytak fel velee 2. Mivel kisérleteznek a japdnok, és milyen célbol? 3. Milyen nehézségelkel kell még megbirkézniuke re 1ADO ORIGO-nvel npenaKANyVEK (6) AKADEMIAIK' ™ S$ = 1. feladat ~~. KOZVETITE -ITES = 2. feladat KOZVET 1. Re i ! ‘orditsa le az aldbbi szoveget magyar nyelvre! maxindlis Pontsz4 i French researchers say they have devised a white wine with Nearly all the much hyped health benefits of red. The bad news, health campaigners SaY, is that health rather than pleasure is people’s main concern, they should make thei, Christmas toasts with carrot juice. The new wine made from the chardonnay grape, is called Paradoxe Blanc af. ter the “French paradox” theory which links France’s fat and wine-rich diet to the country’s high life expectancy. New Scientist reports that a team at the University of Montpellier has come up with a white wine rich in substances called polyphenols. These are antioxi. dants, which mop up a dangerous by-product of the natural human metabolic Process known as free radicals. In grapes, polyphenols are found mainly in the skins, which contribute more to traditional red wine making than to that of white. The researchers have made Paradoxe using polyphenol-rich chardonnay grapes and a method which mimics red wine production. However, wine contains many other substances besides polyphenols, includ- ing alcohol, which can be healthy as well as unhealthy above a certain level. Critics of the promotion of wine drinking as healthy point out that slow, regular drinking of wine at mealtimes in France is likely to be safer than the binge drink- ing of the UK.yr le az aldbbi szoveget magyar nyelvre! is pl hin lovers gained wh: ivi oup of dolp at all activist: piitle eyecad®s the Earth Island Institute has practical wat for: real power. Over i. e ly bec , wer the $2 billion-a-year Sommeeauae ee see ate tort woridwide for dolphin safe” practices, and woe to those wh ecg en WH uch as one dolphin in their nets, Falling off the Earth | 3 tof eer a” companies can kill a tuna business. fate ifie’ , r, may come a warning from a top E: . first, however IS " Pp Earth Island offi aifone of these major companies cheated, all we would have to oe says, we o lke ads, and their sales would fall.” So powerful has Earth island become tha’ t tuna companies live in fear of being blacklisted and hi f J} pests to track their fishing habits. ep fund its at least 97 percent of tuna on the world’s supermarket shelves now meets Earth Island rules on what is dolphin safe, a standard so rigid that many other wildlife activists consider it too radical. Earth Island’s power dates to the tuna wars of the late 1980s, when it got hold of a video showing dolphins dying in tuna fishing nets. For reasons that are not well understood, tuna tend to swim under dolphins in the East ern Pacific, and fishermen were catching tuna by cast- ing nets around schools of dolphins. TES © 2. feladat ~~. K zveTiES * 2. feladat ITI kOzvET N iz aldbbi szoveget magyar nyelvre! Forditsa le a esterday signalled anew “get tough” poli, y' 8 BH” Policy to co Mae England’s senior judge 4 the epidemic of mobile phone muggings- Lord Woolf, the lord chief justice, warned would-be phone thieve faced sentences of at least 18 months, and more than five years in S that they ceptional violence. He issued the warning as he dramatically ree fee es on two 19-year-old muggers whose original penalties were deem “itteng lenient” by legal experts. ed “indy Except in exceptional “yill be the only option a of the age of offenders and whether they have any priors. s 18 months, he said, bi » 1, but terms of y to The lowest appropriate sentence wa: d be imposed for unarmed offences and five years or m, Ore for circumstances, Lord Woolf said, a custodial vailable”. He added that this would apply irate ‘SPeCtive three years woul armed or violent perpetrators. in London stepped up a six-month sentence on Adrian Lob. The judge sitting ii ban to three-and-a-half years. He and two accomplices rt 7 ‘obbed two si: olds of a phone with a knife in Oldham. ll However, the president of the London Solicitors association, said: “O1 pass immediate custodial sentences on someone who has never had ao nvic- tion, my feeling is that this is unduly harsh.”oo 7 a feaz aldbbi sz6veget magyar nyelyre! 4. el” their own turf in the mountains of a i. ; North exe indian runners seem like a sideshow to their han Mexico, the t nae ae outfitted with water packs and § 100- recat tore wl heeled Plus s| competi elp conquer 3 100 km racecourse over muddy oe ~and everything ot rr sing e is. The Tarahura a ae for the most part, aaa i Toads and cliff side goths and sandals made from rubber tires for the men, A r street clothes: loin- caves and plastic flat shoes for women, » Nowered dresses, head 9 The awkward status of the Tarahumaras at running events is for their uncomfortable place in Mexican society and in the ea metaphor perhaps the most gifted of endurance runners, the Tarahumares ae ure records in some of the world’s most prestigious ultramarathons ace oa 7 's longer s. Yet they hardly benefit from thei f ultramarathon runnin; id er alent, Never accepted in the world of ul ing and relegated to the bottom rungs of society i a country that has long neglected its 11 million Indians, the Tarahumaras var sy compete on the world stage. ae The tightly knit, mostly white community of U.S. runners resented exotic out- siders dominating their sport and scorned the predictions, which have mostly proved accurate, that records would fall. than 26 mile: . — S* 2. feladat ~ E ETIT KOZV!ITES = 2. feladat KOZVET 5. Forditsa le az alabbi szbveget magyar nyelvre! Ginseng roots, gingko biloba and homeopathic potions have on can as apple pie, but will anyone still be taking them in a decade oe 7 cates of alternative medicine, buoyed and enriched by the $30 bills tw 2 Ay, spend annually on unconventional therapies, confidently predict opathic potions will not only flourish in the comin lat hey remedies and homes t * but will also take their rightful place alongside vaccines, antibiotics, gen sa » BENE then py and the other tools of modern medicine. Others, however, think that “alternative medicine” is merely a ae correct term for what used to be called quackery. Any alternative thera litical, can be proved valid will swiftly be incorporated into mainstream meting don myth, irrationality and deception will eventual “medicine” that is base rejected. Once the public finds out what homeopathy is and that chlorophyls necessary for plant life but not human life, they’re going to turn on these aty. native groups. When herbal medicine devotees become aware that any useful ingredientin their leaves, stem and root mixtures can be isolated and made available as reg ulated drugs, labeled with full information about content and proper dosage they will begin making fewer trips to the herbal store.wa aldbbi széveget magyar nyelyre! le a= asd pu caught, though she was once thrown Out of a dr janever cee permission. But suspicious spent spray on ing b in comparison with the thousands of Pp les in C nt pa ‘Ugstore for try. ehaviour with a can of deo- ounds? wort! shoplifted from designer out} or estimates she ila sher h of clothes that Sts around London's Oxford et. d straight for three years, she laughs uneasily about her “shopping ; ee . it rpose. caiaen ings | wane. W lifting somehow feels female i ere es i | got a real buzz.” Shoplit ig, ome rand it was Scere who only did it for a dare to the expert wi eee blubbing a i to the celebrity in meltdown. ; ane oe pee ii ed as a woman’s plea: ois Le ie fvoran’s domain, and is 4 ite distortion of that pleasure, Te ing is ao lifting, the ultimat ing isi it shoplifting, shoppi rprising tha it’s unsu! haps I iminality and i an’s criminality an st common expressions of a wom: the mos‘ ee cae ‘it more daring, i me ne mona sre are een fered, and if women and girls ’ red, sy psycho! women don’t alw portunities sans cede or one re, ener Sanne behavioural patterns 0’ came le with fortab feel com t them for illegitimate ends. irprisin; they adapt them to illegi ising that surprisingKOZVETITES = 2. feladat —~ Forditsa le az aldbbi szdveget magyar nyelvre! The media are second only to the state in endangering individual Privacy, y nalists often act like undercover cops and sometimes like aggressive aed tors. It is a citizen’s right, for example, not to speak to the press; but a “ng a ment” almost invariably leads the reporter to assume guilt and then to fee] fre to “get” the silent citizen. Md What most disturbs me is that exceedingly few journalists see anything Wron, with this way of doing their job. Most reporters think only of getting the sto The notion that they should be sensitive to individuals’ privacy rights seems them a dangerous form of outside meddling with their special status. This is not to say that privacy should always be inviolate. No clear line of judg. ment can be drawn in these matters, but reporters must at least be continually aware of a conflict between the colliding interests of privacy and the free flow of information. But the trend has been toward publishing just about anything that can be obtained, by whatever means. lam not, however, particularly concerned with the proliferation of gossip in the press, since no one gets into these columns unless they’re renowned or no- torious and accordingly, they have voluntarily given up their right for privacy.ponds 0 alabbi sebveget magyar nyelvre) ‘ ~ 8 ople think that “environmentally-frj ose more likely to be a bid to Saree Products sold b, weer for the countryside, according to a pe pun areflection, superar with British shops now full of recycled tissues, eres today. es pubble path that does not harm the environment, oe Meat trays and ness However according to a recent survey, only 10 ae are huge busi- jeve that the caring campaigns of the supermarkets are aa ot hoppers be: environment. Four in ten think the advertising is a smokescree at bettering the supermarkets have woken up to the desirability of ie their environmental campaigns do not necessarily attract the ren ee ers. It is most likely to be the age and social class of a Sa sop base rather than its environmental policy that dictates how green its chowper are,” says a research manager. Pers Another report found that those who go out of their way to buy green prod- ucts do so in spite of marketing efforts rather than because of them. Sever shoppers in ten said they suspected that the manufacturers used the green is sue as an excuse to charge higher prices, although most people were preparec to pay more for products that were genuinely friendly to the environment.ITES = 2. feladat — KOZVET ‘NY 9. ! Forditsa le az aldbbi szoveget magyar nyelvre! . d to create tension. Actually, this ji ‘ving in a stressful world is boun «1? DIS is not nee of thing for we all have a level of pressure which 'S right for ue oy when pressure on us is either higher or lower than this ideal leva, that yg ae ie SS. eee ve life where few unreasonable or difficult demands are Made gn you may seem like a wonderful fantasy, but there is just a word of Warning When demands are few and pressure is low, most people respond by becomin less energetic and feeling less alive. So far from being a pleasurable Experience, a life with too little pressure can leave you feeling bored with little to look for. ward to. In fact, avoiding stress does not mean eliminating Pressure, even if i could be done. To remove all pressure is stressful. When you are under too much pressure you are often in so much of a rush that you fail to notice how stressed you are becoming. The earlier you Notice, the better position you are in to take corrective action. It is reassuring to know that there is no such thing as a normal response to pressure; each of us responds to stress in our own particular way and sometimes, as we have seen, we actually increase the amount of stress we have to contend with by our response.10, orditsa ie az aldbbi sziveget magyar nyelvre! New legislation forcing children as young as 10 to ey stay in school was greeted with a barrage Wray electronic tags to ensure fa the trials of electronic tags to monitor curfew criticism. Under the legisla- tended to offenders aged 10 to 15. orders for adults will be ex- The use of the tags to monitor attendance at school will ment of teachers or education authorities. They are also tard i sae aeree keep young offenders away from potential trouble spots such * me be used to tres and football matches. OPPINE cen The idea of the use of an electronic device to take the place of an adult to con- trol the behaviour of children provoked a chorus of protest. It is expected that children would wear the tags to school as a “trophy” and would try to live up to the “hard image” by repeatedly breaching the curfews simply to “thumb a nose ns, are expected to be at the adult world”. The curfew orders, which could last up to three month used by the courts mostly for children who have been involved repeatedly in crimes such as shoplifting, vandalism and hooliganism. No parental consent will be needed but the courts will have to take cae of family circumstances, for example if all adults in the household are out ing at the time. ~ I KOAZVETITES = 2. feladat “~~