XIV.

Tétel

Biblia

Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik a görög-római, másik a zsidó-

keresztény kultúra. Ennek foglalata a Biblia, a világ talán legismertebb könyve. A
keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és
viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják az Ószövetséget.

Fogalma: A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és a

keresztény hagyomány isteni eredetűnek ismer el. (kanonizáció:az egyházatyák az
Isten által sugalmazottnak, szentnek tartott iratokat beemelték a Bibliába.)

A Biblia a világ teremtésével kezdődik az emberi és történelmi idők kezdetén, és a

végítélettel zárul az idők végezetén. A kettő közt áttekinti az emberiség
őstörténetét, a zsidó (kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.

Jelentése:A Biblia elnevezés görög eredetű szó, jelentése “könyvek“,“iratok“.Szokták még Írásnak,
Szentírásnak is nevezni.

Részei: a Biblia két részből áll: Ószövetség (2/3) és Újszövetség (1/3). a zsidó
Bibliából, amit Ószövetségnek nevezünk, valamint egy keresztény gyűjteményből, amit
Újszövetségnek nevezünk.

Keletkezése: Az Ószövetség Kr.e. 12. századtól Kr.e. 2.századig íródott, az

Újszövetség pedig a Kr.u. 1.században keletkezett

Az Ószövetség a zsidók szent könyve (régiesen Ótestamentum). Az Újszövetséget a

zsidók nem ismerik el szentnek, csak keresztény gyűjtemény, a kereszténység szent
könyve (Újtestamentum).

Nyelve: Az Ószövetség héber, kisebb részben arámi nyelven, az Újszövetség görög

nyelven íródott.

Tartalma:

Ószövetség Újszövetség
 Az isteni kegyelem és üdvösség
ígérete a zsidók ősatyjának,
Ábrahámnak, és megerősítése
leszármazottai: Jákób, Izsák, József és
Mózes által. Isten kiválasztott népe a
szidók.
Megerősített és kiterjesztett
szövetség Isten és egyszülött fia,
Jézus Krisztus által a benne hívők
számára.

Fordítások:

 Septuaginta: az Ószövetség görög fordítása, 72 bölcs fordította le 72

nap alatt
 Vulgata: a teljes Biblia első latin nyelvű fordítás
 Sylvester János: a teljes Újszövetséget fordítja le magyarra, 1541.
 Vizsolyi Biblia: Károli Gáspár 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki első
teljes magyar nyelvű protestáns Bibliáját.
 Káldi György készítette el az első magyar nyelvű katolikus Bibliát,
1626.
Apokrif művek ═ (görög apokrüphosz=elrejtett szóból származik) Azokat az
ókorban a zsidó vagy a keresztény vallás szolgálatában keletkezett iratok, amelyek
nem kerültek be a Biblia kanonizált szövegei közé. (kánon=mérték szerint való
dolog) A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia teljességében
tartalmazza az Istentől ihletett iratokat.

Ószövetség

Az Ószövetség a zsidók szent könyve. Az Ószövetségben van leírva a zsidóság története, a

próféták könyvei és a zsoltárok. Nyelvezete: héber, kisebb részt arámi. A szövetség tartalma: Az
isteni kegyelem és üdvösség ígérete a zsidók ősatyjának, Ábrahámnak. A szövetség köre: Isten
kiválasztott népe, a zsidók. Az Ószövetség az isteni kegyelem és üdvösség ígérete a zsidók
ősatyjának, Ábrahámnak, és megerősítése leszármazottai, Jákob, Izsák, József és Mózes által.
Isten kiválasztott népe a zsidó nép.
Az Ószövetség felosztása:
Részei: I.)Mózes öt könyve: Erkölcsi, vallási és társadalmi törvényeket tartalmaz. /zsidó elnevezése: TÓRA, jelentése:
törvény/

1.) Teremtés könyve: /Genezis, jelentése: keletkezés/

A teremtés könyve 2 teremtés történetet közöl.
 a.) Átfogó képet fest a világmindenség keletkezéséről: Isten teremtő tevékenységét 6 napra osztja /2x3/. A teremtés csúcspontja az ember,
a 7. nap pihenőnap. Isten elnevezése ebben a történetben: ELOCHIM

b.) Nem bontja napokra a teremtés folyamatát: isten /Jahve Elochim/ a Föld porából formálja meg az embert /Ádámot/ külön teremtette meg
az éden kertjét /éden: a rend, a nyugalom szimbóluma/ , hogy az ember művelje, majd Ádám oldalbordájából megalkotta segítőjét, Évát. Itt az ember
elsődleges feladata, hogy szolgálja a Földet.

2.) Kivonulás könyve (EXODUS): Hogyan szabadultak fel a zsidók a fáraó uralma alól, elmenekülve Egyiptomból.
3.) Papok könyve*
4.) Számok könyve*
5.) Második törvénykönyv*
* Itt gyűjtötték össze a mindennapok szabályait, köztük a tízparancsolatot./Az emberi erkölcs alapelveit/

II.)Prófétai könyvek
Próféta: görög szó, olyam embert jelöl, aki Isten nevében szól, Isten akaratnak hírnöke, Isten üzenetét közvetíti a közösségnek. A próféták
küldetésének eszköze gyakran az álomlátás és a jóslat, jövendölés.
Élesen bírálják koruk igazságszolgáltatását.

Nagypróféták: /könyveik terjedelmesebbek/

- Ezsaiás
- Jeremiás
- Ezékiel
- Dániel

Kispróféták: /a nevükkel jelzett szöveg terjedelmileg rövidebb, a bibliában 12 próféta van.6

Pl.: Jónás: megpróbál szembefordulni Isten akaratával, de végül prófétai szerepvállalásra kényszerül.

III.) Zsoltárok könyve:

Zsoltár: istenhez szóló énekelhető vers.
A versek alapelemei:
- A gondolatritmus: Egyes mondatok, mondatrészek, gondolatok szabályos ismétlődése.
- Figura etymologica: Költői kifejező eszköz, ugyanazon szótőnek különbözőtoldalékkal való ellátása.
Pl.:”Halálnak halálával halsz”
Kr. E. III. században az Ószövetséget görögre fordították, 70 tudós készítette, ezért az elnevezése: SEPTUHGINTA

- zsidó felosztás: Tóra (Törvény), Nebíim (Próféták gyűjteménye), Ketubím (Írások köre)
-keresztény felosztás: Történeti könyvek (Mózes I-V. : I. Teremtés könyve ( GENEZIS), II. Kivonulás (EXODUS), Teremtés II.,
Papok), Tanító könyvek (Zsoltárok, Példázatok), Prófétai könyvek Pl: Jónás könyve.

Újszövetség

Az Újszövetség Jézus életét, tetteit, és tanítását megörökítő írásművek. Az Újszövetségben

található Jézus Krisztus élete, tanításai, az apostolok munkássága valamint az apostolok levelei és
János jelenései.
Nyelvezete: görög.
A szövetség tartalma: Megerősített és kiterjesztett szövetség Isten és egyszülött fia, Jézus
Krisztus által a benne hívők számára.
A szövetség köre: A választás kiterjesztett, az ember lehetősége Krisztus "követése".
Részei:
1.) Négy evangélium
/ evangélium: görög eredetű szó, jelentése: jóhír, örömhír/

Evangélisák:
- Máté*
- Márk*
- Lukács*
- János

*Műveikben sok az azonosság, ugyanazt a hagyományanyagot dolgozzák fel, azonos szemszögből nézik Jézus életét és tanításait, hasonló az
elbeszélői magatartás. Ők a szinoptikusok, együttlátók.

Jézus születéséről és gyermekkoráról Máté és Lukács tesz említést. Jézus szenvedés történetéről mind a négy evangélista azonos
módon számol be. A halálos ítéletet a papi főtanács hozta meg, és Pilátus hagyta jóvá. Jézust, mint gonosztevőt keresztre feszítve végezték ki.

Az újszövetség további részei:

2.) Apostolok cselekedetei:
Szerzője:Lukács evangélista-
Apostolok: küldöttek, Jézus 12 tanítványa, a keresztény hit első terjesztői. Jézus hatalmat adott számukra a betegségek gyógyítására és ők alapították
az első gyülekezetet.
3.) Ehhez kapcsolódik az Újszövetség III. része: Apostoli levelek. 21 levelet tartalmaz, többségének Pál apostola szerzője. A leveleket nyilvánosan olvasták
fel, a műfaj összefügg a Róma szónoki beszéddel.
Pál apostol eredeti neve: Saul
kezdetben üldözte a keresztényeket, egy alkalommal látomása támadt, isten szólt hozzám és ennek hatására megtért. /Innen származik a kifejezés:
Pálforulás/
4.) Jelenések könyve:
Szerzője:János apostol /A görög apokalipszis szóból származik jelentése: látomás./
A jövő feltárását jelenti, szimbolikus jelentésű, mely szerint krisztus egyháza fenn fog maradni, ellenségei pedig el fognak pusztulni.

Kanonizáció: az a folyamat, amelynek során a szövegeket kiválogatják, véglegesítik és

megszerkesztik, Bizonyos szövegek ki is maradtak a Bibliából.
Ninceai zsinaton döntötték el, hogy mi kerül be a Bibliába.

Apokrif művek: azok az ókorban a zsidó vagy később a keresztény vallás szolgálatában
keletkezett iratok, amelyek nem kerültek be a Biblia kanonizált szövegei közé.

Szinoptikusok: görög szó, együttlátó-t jelent. A szentírástudomány az első három kánoni

evangélium – Máté, Márk és Lukács – hagyomány szerinti szerzőjét ismeri, de a megnevezés
használata röviden az úgynevezett szinoptikus evangéliumra utal.

A Biblia műfaji sokszínűsége

Epika

Evangélium: jelentése: jó hír, örömhír. Az evangélium nem műfajt, hanem témát jelöl: Jézus
életét és csodatetteit elbeszélő irat. Az Újszövetségben Máté, Márk, Lukács, János (evangélisták)
írták le Jézus szavait és tetteit. Közülük Máté, Márk, Lukács a szinoptikusok. (Az ő
evangéliumaikban Jézus emberi mivolta a hangsúlyosabb, ill. nyelvezetük, stílusuk egyszerűbb; a
műveletlen, tanulatlan hallgatóság számára készültek)
Példázat (parabola): olyan rövid, tanító célzatú elbeszélés mely egy szöveg
követendő vagy elvetendő erkölcsi tanulságként áll valamely vallási, erkölcsi tétel bizonyításának
szolgálatában. Feladata, hogy válaszra vagy választásra szólítson fel. Az evangéliumokban
találhatjuk Jézus példázatait.

A tékozló fiú története

 Az első század kegyes emberei abban a hitben éltek, hogy a vallási előírások szigorú megtartása révén
számíthatnak az Isten szeretetére. Akik nem ragaszkodnak a törvény betűjéhez, azok bűnösök, s Isten
nem szereti őket.
Jézus példabeszédében ezzel a kegyetlen kegyességgel száll szembe, a hozzá menő bűnösöket
nem utasítva el.

Az Újszövetség legismertebb, legtöbbet idézett részlete tisztán irodalmi alkotásként is a keleti elbeszélő
művészet remeke: tele fordulatokkal, költői eszközökkel.

A tékozló fiú története három magatartást mutat be:

a/ A kisebbik fiú :

 örökségét kikérve úgy megy el az atyai háztól, mint aki soha nem akar visszatérni,
szakítani akar az egész életformával, amelyben nevelték (kibontakozás)

 elszegényedik, disznók mellé (!) rendelik -- "magába száll" ), kezd mindent a maga
valóságos mivoltában látni, értékelni (tetőpont)

 elhatározza, hogy hazatér -- nem vallja be vereségét, de belátja a nyomor volt az, amely
megnyitotta szívét és szemét -- igaz bűnbánattal tér meg az atyai házhoz (megoldás)

b/ Az idősebb fiú :

 tékozolni nem tékozolt, paráználkodni nem paráználkodott

 apja mellett marad, de soha nem szólítja atyának

 hűséges apjához, de nem fiúi ragaszkodásával, hanem szolgai engedelmeskedésével

 megharagszik öccse hazatérte végett rendezett ünnepség miatt

 rossz fényt vet rá, hogy olyan pontosan feltudja sorolni a "másik" törvényszegéseit

 önelégülten igazolja mindig önmagát: ő jár a helyes úton

 csak a dologi értékek síkján tudja igazolni magát, ezért is kívánna a maga számára
jutalmat, öccse számára pedig büntetést

c/ Az apa :

szó nélkül kiadja kisebbik fiának az örökséget, nem ellenkezik vele

hazatértekor elébe siet, kíméli fiát az utolsó legnehezebb bizonytalanságától (bűne bevallásától)

megelőzi a hazatérő bűnbánó közlését

nem becézi, de tetteivel mindent elmond: újra beiktatja fiúi jogaiba

idősebb fiát is gyermekemnek, magzatomnak nevezi, s hallatlan kedveset mond neki: "Te mindig velem
vagy, s minden ami az enyém az a tiéd is."

kisebbik fiát a történtek ellenére is szereti, s idősebbik fiát is örömre buzdítja

A példázat célja nem az, hogy a tékozló fiúkat, a bűnösöket az atya jóságáról meggyőzze és megtérésre
indítsa. Nem szabad elfelejteni, hogy Jézus ezt a tanítást a farizeusok és az írástudók méltatlankodásakor
mondta el. Tehát az otthon maradt testvéreket akarja ráeszméltetni arra, hogy térjenek meg a belső
elidegenedésből, a szolgai engedelmességből (a törvények konzervatív megtartásából), s a fiúi
együttműködésre törekedjenek.

Elbeszélés: az Ószövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi elbeszélések (pl.

József története).
Novella: az ószövetségi Jónás próféta történetét kifejezetten az egyébként reneszánsz eredetű
novella műfaj korai elődjének szokás tekinteni. Rövid, egy szálon futó, kevés szereplős,
csattanóra végződő történet. Talán ennek is köszönhető, hogy számtalan irodalmi (és
képzőművészeti) alkotás született az ihletésére.

Líra

Zsoltár: A Zsoltárok könyve 150 zsoltárt tartalmazó imagyűjtemény. A zsoltár olyan lírai műfaj,
melynek megszólítottja Isten az olvasót is Isten követésére buzdítja, megragadja az érzelmeket,
segít szavakat találni saját imáinkhoz. Költői eszközök gazdag tárházát vonultatja fel. Örök emberi
problémák, érzések, magatartásmódok fogalmazódnak meg bennük, témájuk az üldöztetés, a
szenvedés, a halál vagy ép az öröm, a hála, a dicséret. Az imádkozó élethelyzete szerint vannak
köztük panaszzsoltárok, hálaadó zsoltárok, bölcsességi zsoltárok, himnuszok.
Jeremiád: siratóének – Jeremiás könyvében.
- szerelmes versek pl. Énekek éneke

Egyéb

Levelek: Pál levelei. Ezek címzettje a gyülekezet vagy annak vezetője, témájuk egy adott, fennálló
probléma.
Törvények, parancsolatok: a helyes életvitelt írják le, magatartási és erkölcsi törvényeket
fogalmaznak meg. Pl: 10 parancsolat
- közmondás pl. Példabeszédek Könyve
- morális tanítás pl. Jézus - A hegyi beszéd
- filozófiai elmélkedés: pl. A Prédikátor Könyve -
- irodalmi levél – fiktív, antik levélműfaj követése, pl. A szeretet himnusza Pál Korintusiakhoz írott első
leveléből
- apokalipszis gör. felfedés, feltárás, az isteni titkok kinyilatkoztatása- a világvége megmutatását
tartalmazza, a végvárás műfaja /az Ószöv. is több apokalipszist tartalmaz pl. Dániel próféta látomása
- imák pl. Miatyánk
Fontos Biblia fordítások: A teljes Bibliát eddig több mint 300 nyelvre fordították le.

 görög fordítás, a Szeptuagnita i. e. 3. század

 Szent Jeromos által készített latin nyelvű bibliafordítás a Vulgata. 4-5 század
 magyar fordítás, a Huszita Biblia 15, század eleje

Irodalmi példák:

 Dante: Isteni színjáték

 Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitatis
 Goethe: Faust
 Madách Imre: Ember tragédiája
 Ady Endre: Léda asszony zsoltárai
 Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása

Ószövetségi történet

Jónás könyve
Így szólt az Úr igéje Jónáshoz, fiához: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ellene, mert feljutott
hozzám gonoszságának híre! El is indult Jónás, de azért,hogy Tarsísba meneküljön az Úr elől. Elment Jáfóba, talált ott
egy hajót, amely Tarsísba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsísba menjen az
Úr elől. Az Úr azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy
hajótörést szenvednek. Félelem fogta el a hajósokat; mindegyik a maga
istenéhez kiáltott, és a hajóban levő holmikat a tengerbe dobták, hogy így könnyítsenek rajta.
Ezalatt Jónás, aki lement és lefeküdt a hajó egyik zugában, mélyen aludt. De odament hozzá
a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Hogy tudsz ilyen nyugodtan aludni!? Kelj föl, és kiálts az
istenedhez! Talán gondol ránk az Isten, és nem veszünk el! Az emberek meg ezt mondták
egymásnak: Gyertek, vessünk sorsot, és tudjuk meg, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!
Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. Akkor így beszéltek hozzá: Mondd el nekünk, miért
van rajtunk ez a veszedelem? Mi a foglalkozásod, és honnan jössz? Hol a hazád, és melyik
népből való vagy? Ő így felelt nekik: Héber vagyok. Az Urat, a menny Istenét félem, aki a
tengert és a szárazföldet alkotta. Az embereket nagy félelem fogta el, amikor megtudták,
hogy az ÚR elől menekül – mert Jónás elmondta nekik –, és ezt mondták neki: Hogy tehettél
ilyet?! Majd ezt kérdezték tőle: Mit tegyünk veled, hogy lecsendesedjék körülöttünk a
tenger? Mert a tenger egyre viharosabb lett. Ő pedig így válaszolt nekik: Fogjatok meg, és
dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik körülöttetek a tenger! Mert tudom, hogy énmiattam
zúdult rátok ez a nagy vihar. Az emberek azonban megpróbáltak kievezni a szárazföldre, de
nem tudtak, mert a tenger egyre viharosabb lett körülöttük. Ekkor így kiáltottak az ÚRhoz:
Jaj, URam, ne vesszünk el emiatt az ember miatt, ne terheljen bennünket ártatlan vér! Mert te,
URam, azt teszed, amit akarsz!
Azzal fogták Jónást, és beledobták a tengerbe; a tenger pedig lecsendesedett. Ezért az
emberekben nagy félelem támadt az Úr iránt áldozatot mutattak be, és fogadalmakat tettek az
Úrnak. Az Úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három
éjjel volt Jónás a hal gyomrában. Jónás ekkor a hal gyomrában Istenéhez, az Úrhoz
imádkozott. Az Úr parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre. Az Úr igéje másodszor is szólt
Jónáshoz: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és
hirdesd ott azt az üzenetet, amelyet én mondok neked! Jónás elindult, és elment Ninivébe
az Úr szava szerint. Ninive pedig nagy városa volt Istennek: három nap kellett a bejárásához.
Elindult tehát Jónás befelé a városba egynapi járásra, és ezt hirdette: Még negyven nap és
elpusztul Ninive!
Ninive lakosai azonban hittek Istennek, böjtöt hirdettek, és zsákruhát öltött a város aprajanagyja.
Amikor ez a hír eljutott Ninive királyához, fölkelt a trónjáról, levetette magáról
díszruháját, zsákruhát öltött magára, és hamuba ült. Azután kihirdették Ninivében a király és
a főemberek parancsára: Az emberek és állatok, a marhák és juhok semmit meg ne
kóstoljanak, ne legeljenek, vizet se igyanak! Öltsön zsákruhát ember és állat, kiáltsanak teljes
erővel Istenhez, térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról, és hagyjon fel erőszakos
tetteivel! Ki tudja, talán felénk fordul és megszán az Isten, megfékezi izzó haragját, és nem
veszünk el!
Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy mindenki megtért a maga gonosz útjáról,
megbánta Isten, hogy pusztulásba akarta dönteni őket, és nem tette meg. Ez azonban nagyon rosszul esett
Jónásnak, és megharagudott. Így imádkozott az Úrhoz:
Ó, Uram! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még otthon voltam! Azért akartam először
Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú,
szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet. Most azért, Uram, vedd el az
életemet, mert jobb nekem meghalnom, mint élnem! Az Úr azonban ezt kérdezte: Igazad
van-e, hogy haragszol?!
Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy
kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal. Az Úristen pedig
úgy rendelte, hogy nőjön ott egy bokor; az felfutott Jónás fölé, és árnyékot tartott a feje fölött,
hogy megvédje a rosszulléttől. Jónás nagyon örült a bokornak.
Isten azonban úgy rendelte, hogy másnap, amint hajnalodni kezdett, megrágja egy féreg a
bokrot, és az elszáradjon. 8Amikor kisütött a nap, Isten úgy rendelte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás
napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: Jobb
nekem meghalnom, mint élnem!
Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Ő
így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig! Az Úr ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot,
amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egyik éjjel felnőtt, másik éjjelre
pedig elpusztult. Én pedig ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint
tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük
között? És ott az a sok állat is!

Ide pirossal bele lehetne tenni a bűnbeesést, Káin és Ábel, vízözön, mint katasztrőfamítosz
 Újszövetségi történet

A tékozló fiú története

A magvető
 ebben a példázatban a mag Isten igéjének metaforája; a magvető különböző helyekre
hinti a magvakat: útszélre
 elragadják a madarak à van, aki hallja Isten igéjét, de nem érti, szívéből elrabolja azt
a gonosz ;
 köves talajra – gyorsan kikel a mag, de könnyen elszárad à nem vet mély gyökeret a
tanítás
 szúrós bogáncsok közé esik – elfojtja a tanítást a rosszà a világi gondok, a gazdagság
elfojtják az isteni tanítást
 jó földbe hull, termést hozott
 arra vonatkozik, aki megszívleli a tanítást