1881. évi LXI.

törvénycikk
a vasutak és csatornák külön
összpontositott telekkönyvezéséről
szóló 1868. évi I. tc. módositása és
kiegészitése tárgyában *
I. FEJEZET

Az 1868. évi I. tc. némely intézkedéseinek módositásáról

1. § Az 1868. évi I. törvénycikknek alább elősorolandó szakaszai

hatályukat vesztik, s azok helyébe jelen fejezetnek intézkedései lépnek
életbe.

Az 1868. évi I. tc. 3. §-a helyett:

2. § Minden vasut és csatorna-vállalat, melyre nézve az államot

megváltási, vagy háramlási jog illeti meg, - köteles, a vállalati műnek vagy a
mű egy részének a kormány részéről történt felülvizsgálata befejezésétől
számitandó 30 nap alatt, a vállalat telekkönyvezését és tulajdonjogának
bekeblezését kérni; egyuttal a felülvizsgált vonalrészre vonatkozó, s a jelen
törvény 4., 5. és 6. §-aiban előirt munkálatokat a központi telekkönyvi
hatósághoz beadni.
A közmunka- és közlekedési minister a vasutak és csatornák vagy azok
egyes részei felülvizsgálatának befejezéséről a központi telekkönyvi
hatóságot haladéktalanul értesiti, s e hatóságnak kötelessége az ezen
szakaszban megszabott határidő megtartása felett őrködni, s esetleg az
illető vállalatokat arra 100 frttól 1000 frtig terjedhető pénzbirsággal
rászoritani.
Ugyanezen pénzbirság terhe alatt kötelesek a vállalatok az
ingatlanaikban és azok tartozékaiban idő folytán bekövetkező
változásoknak a központi telekjegyzőkönyvben leendő bekeblezését kérni.
Ezen bekeblezési kérések az uj ingatlannak, jognak vagy szolgalomnak
megszerzésétől - s illetőleg elidegenitésétől - az uj épületek vagy
műtárgyak előállitásának befejezésétől s illetőleg azok elenyésztétől
számitandó 90 nap alatt, kellően felszerelve, a központi telekkönyvi
hatósághoz beadandók.
Ha a vállalat igazgatóságának székhelye Budapesten kivül volna, ez
esetben köteles az igazgatóság egy a fővárosban lakó és első végzések
elfogadására felhatalmazott képviselőt kinevezni, és azt, valamint a
képviselő személyében idő folytán előfordulható változást, a központi
telekkönyvi hatóságnak bejelenteni.

Az idézett tc. 4. §-a helyett:

3. § A vasutak és csatornák összesitett telekkönyvébe bevezetendők e

vállalatoknak akár kisajátitás, akár szerződés utján szerzett mindazon
ingatlanai és azok tartozékai, melyek a vállalat létesitésére és fentartására
szükségesek.
A vállalat létesitésére és fentartására ugyan elkerülhetlenül nem
szükséges, de annak állandó használatára szánt olyan ingatlanok, p. o. az
igazgatóság házai, kő-, vas-, vagy kőszénbányák stb. - melyekre nézve a
magyar államnak megváltási, vagy háramlási joga van, a vasut vagy
csatorna tartozékaiul tekintendők s a központi telekkönyvbe bevezetendők.
Az ugyanazon engedélyokmány alapján létesitett vasut- vagy csatorna-
vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett minden ingatlanai, s
azoknak minden tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet s jogi tekintetben
egy egészet képeznek.
A vállalat központi telekjegyzőkönyvének teher lapjára bekeblezett terhek
joghatálylyal birnak azon ingatlanokra is, melyeket a vállalat a teher
bekeblezése után szerzett és melyek a telekkönyvi jószágtesthez utólag
jegyeztettek hozzá.

Az idézett tc. 5. §-a helyett:

 4. § A 2. §-ban emlitett munkálatok az alkatrészek összeirásából, - a
térképből - és az egyedi kimutatásból állanak, melyek minden község
területére nézve külön készitendők el.
Az alkatrészek összeirásának szabályai a következők:
a) a vállalatnak ugyanazon egy község határán fekvő, s területi
összefüggésben álló ingatlanai egy alkatrésznek veendők. A területileg
külön álló részletek, mint külön alkatrészek, folyó számokkal jelölendők
meg;
b) az egyes alkatrészeknek pontosan kiszámitott térfogata négyszög-
ölekben kiteendő, s e térfogatok helyessége iránt a központi telekkönyv a
hitelesités után teljes bizonyitékot képez;
c) az épületek, hidak és más műtárgyak, azon alkatrésznél, melyen
léteznek, betükkel megjelölve sorolandók fel;
d) az összeirás végén a vállalat javára szerzett vagy terhére elvállalt
jogoknak és szolgalmaknak számozott keresztjegyek szerinti jegyzéke
iktatandó be, s ha e jogok vagy szolgalmak valamely alkatrészszel,
épülettel vagy műtárgygyal jogilag vagy természetüknél fogva közvetlen
kapcsolatban állanak, a jegyzékben az illető folyószámokra és betükre
hivatkozni kell.

Az idézett tc. 6. §-a helyett:

5. § A térkép a vállalat ingatlanait mérnöki pontossággal felvett és kellően

szinezett rajzban tüntesse fel, - s azon az alkatrészek, épületek, műtárgyak,
jogok és szolgalmak ugyanazon számokkal, betükkel és számozott
keresztjegyekkel jelölendők meg, a melyek alatt e tárgyak az összeirásban
előfordulnak.
A térkép ugy készitendő, hogy azon a vállalat ingatlanával érintkező
szomszédos birtokrészletek kitüntetve, s a hitel-telekkönyv helyrajzi
számával megjelölve legyenek: a szomszédos birtokok a vállalat
tulajdonától külön szinezés által megkülönböztetendők.
A vállalat birtokának megjelölésére felállitott határjelek a térképen
feltüntetendők, folyó számokkal megjelölendők, s ezekről egy a térkép
kiegészitő részét képező határjel-kimutatás készitendő, melyben a
határjelek helyzetét - a vállalat vonalára és a határjeleknek egymás közötti
távolságára vonatkozó hosszusági és szélességi adatokkal - pontosan ki
kell mutatni.
A térkép szeletekre is felosztható, de minden szeletnek, - s egy vállalat
vonalain az összes térképeknek - ugyanazon mérték (scala) szerint kell
készittetnie, s e mérték minden egyes szeleten kiteendő.

Az idézett tc. 7. §-a helyett:

6. § Az egyedi kimutatás az egyes telekkönyvi tulajdonosoktól kisajátitott

területek mennyiségét, s a vállalat által azoknak megtéritendő kártalanitási
összegeket tünteti fel és annak a következő rovatokkal kell birnia:
a) sorszám;
b) a telekkönyvi tulajdonos neve;
c) telekjegyzőkönyvi és helyrajzi száma azon birtokrészleteknek, a
melyek kisajátitás alá estek;
d) a városrésznek és utczának, illetőleg dülőnek neve és száma, a
melyben az ingatlan fekszik és a részlet müvelési ága;
e) az egész telekkönyvi birtokrészletnek térfogata, a mennyiben ez a
telekkönyvbe be volt jegyezve;
f) azon térfogat, a mely abból a vállalat számára ki lett sajátitva;
g) a kisajátitási ár, a mint az egyezség vagy határozat által meg van
állapitva.

Az idézett tc. 8. §-a helyett:

7. § A fentebbi 4., 5. és 6. §-okban elősorolt munkálatok hitelesitését a

helyszinén egy küldöttség eszközli, melynek tagjai:
 a) a központi telekkönyvi hivatal főnöke vagy annak helyettese;
b) az ezen főnök által kinevezett hitelesitő mérnök;
c) az illetékes telekkönyvi hatóságnak egy birája;
d) az illetékes telekkönyvi hatóságnak egy telekkönyvvezetője.
Ezen küldöttséghez a közmunka- és közlekedésügyi minister, a
mennyiben szükségét látja, a nevezett ministeriumnak vagy alárendelt
hivatalainak egy közegét rendelheti ki.

Az idézett tc. 9. §-a helyett:

8. § A 2. § értelmében a központi telekkönyvi hatósághoz beadott

munkálatokat a központi telekkönyvi hivatal főnöke megvizsgálja, a netán
szükséges pótlásokat a vállalat által megtéteti, a hitelesitési határnapokat
kitüzi, a munkálatokat az illető telekkönyvi hatóságokhoz elküldi, s erről a
közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentést tesz.
A határnapok oly módon tüzendők ki, hogy a hitelesitendő munkálatoknak
az illető telekkönyvi hatóságokhoz elküldése és a hitelesités határnapja
között mintegy 45 napi idő maradjon.

Az idézett tc. 10. §-a helyett:

9. § A telekkönyvi hatóságok kötelesek a munkálatoknak beérkezése

után legfeljebb 8 nap alatt az egyedi kimutatásba foglalt ingatlanok
telekkönyvi tulajdonosait a hitelesités elrendeléséről s az e végre kitüzött
határnapról egyénenként értesiteni, s egyuttal hirdetményt kibocsátani,
mely a községben szokott módon közhirré teendő, s a hivatalos hirlapba
egyszer, a telekkönyvi hatóság székhelyén vagy ahhoz legközelebb eső
helyen megjelenő egyik hirlapba pedig háromszor beiktatandó. Az
értesitésben és a hirdetményben kifejezendő, hogy az érdekelteknek
jogában áll a hitelesitendő munkálatokat a telekkönyvi hatóságnál a kitüzött
határnap előtt megtekinteni; továbbá, hogy az érdekeltek elmaradása a
hitelesitést nem gátolja.
Az egyéni külön értesitésnek elmaradása az eljárást nem akadályozza, s
a hitelesitési határnapon meg nem jelenés miatt, igazolásnak helye nincs.
A hitelesitési határnapról kiadandó értesitésbe és hirdetménybe egyuttal
az igénybejelentési határidőnek kitüzése is belefoglalható.

Az idézett tc. 11. §-a helyett:

10. § A hitelesitő küldöttség feladata:

a) megvizsgálni, hogy az alkatrészek összeirása, valamint a térkép és a
határjelek kimutatása a jelen törvény 4. és 5. §-aiban foglalt kellékeknek
megfelel, s a valósággal megegyező;
b) meghallgatni az illető község előljáróságát és az érdekelt feleket
mindazon jogokra és szolgalmakra nézve, melyek a vállalat ingatlanaira
vonatkozólag fennállanak;
c) felügyelni arra, hogy a jogok és szolgalmak minőségükre,
terjedelmükre és feltételeikre nézve pontosan és szabatosan
jegyeztessenek fel;
d) határozni a jogok és szolgalmak tekintetében egyfelől a vállalat,
másfelől a község vagy magánbirtokosok közt felmerült vitáskérdések
felett. E kérdések a 7. § a), c) és d) pontjai alatt emlitett küldöttségi tagok
által a kisajátitási egyezség vagy határozat alapján azonnal végérvényesen
eldöntendők; ha pedig a fenforgó kérdés elintézésére az egyezség vagy
határozat világos és határozott alapot nem nyujt, az ellenvetés az illető
jognál vagy szolgalomnál feljegyzendő és a követelő fél a per rendes utjára
utasitandó.
11. § Az idézett törvénycikknek 14., 15., 16., 17., 18., 19., 22., 24. és 42.
§-aiban a „törvényszék” elnevezés alatt, ott, hol hiteltelekkönyvek léteznek,
az illetékes telekkönyvi hatóság, s egyebütt az illetékes birtokbiróság
értendő.

Az idézett tc. 26. §-a helyett:

12. § A telekkönyvi hatóság az ellenvetések és igények feletti

határozatával egyidejüleg hivatalból végzésileg felszólitja a vállalatot, hogy
mindazon kisajátitási árt, mely ellenvetés vagy igény tárgyát képezi, 15 nap
alatt birói kézhez tegye le.
Ha a kisajátitási ár mennyisége volna a felek között vita tárgya, azon
magasabb összeg letétele rendelendő el, melyet a kisajátitásban érdekelt
felek követeltek.

Az idézett tc. 27. §-a helyett:

13. § Az ellenvetés vagy igény által megtámadott ingatlant a telekkönyvi

hatóság a bejegyzett terhekre és igényekre való tekintet nélkül jegyzi le, de
annak a központi telekkönyvbe a vállalat tulajdonául tehermentesen leendő
bekeblezését csak azon esetben rendeli el, ha a vállalat a jogérvényesen
megállapitott kisajátitási árt az arra jogosultnak kifizette, vagy azt a 12. §
szerint a telekkönyvi hatósághoz letette.

Az idézett tc. 31. §-a helyett:

14. § Az egyes birtoklapok fejezetére az illető vasut- vagy csatornavonal

elnevezése irandó.

Az idézett tc. 34. §-a helyett:

15. § A második rovatban az egyes alkatrészek soroltatnak elő, ugy a

mint a hitelesitett összeirásban foglaltatnak.
E rovatba jönnek továbbá az épületek, hidak, műtárgyak stb. és pedig
közvetlenül azon alkatrész után, melyen léteznek, ugyanazon betüvel
jelöltetvén meg, a melyet a hitelesitett összeirásban és a térképen nyertek.
 Ha a vállalat valamely más vasutnak vagy csatornának a központi
telekkönyvbe bevezetett ingatlanán épületeket vagy mütárgyakat létesit,
azok e rovatban mint idegen területen létesitett épitmények bevezetendők,
s a tulajdonos vasut- vagy csatornavállalat központi telekjegyzőkönyvének
birtoklapján, mint szolgalom feljegyzendők.
Végül ugyanezen rovatban, - a határbeli összes alkatrészek, s az ezeken
létező épitmények elsorolása után, - két jegyzék következik, az első a
vállalat javára szerzett, a másik a vállalatot terhelő jogok és szolgalmak
jegyzéke.
Mind a jogok, mind pedig a szolgalmak az összeirás nyomán szabatosan
meghatározva iktatandók be, s a mennyiben bizonyos alkatrészszel, vagy
épülettel jogilag, vagy természetszerüleg kapcsolatban állanak, hivatkozni
kell az illető alkatrész vagy épület helyszinelési számára, s illetőleg
betüjegyére is.

Az idézett tc. 37. §-a helyett:

16. § A vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett birtokából csak a

közmunka- és közlekedésügyi minister engedélye mellett eszközölhető
tehermentes lejegyzés.
Ha a vállalat alkatrészei utólagos szerzés által szaporodnak, vagy
elidegenités folytán kevesbednek, ugy a hozzájegyzés, valamint a
lejegyzés végett beadott kérelem mellett köteles a kérelmező a központi
telekkönyvi hivatal számára egy az illető hitelesitett térképek mértéke
szerint készitett és a tulajdonos vállalat czég vezetői által aláirt, s a
birtokváltozást feltüntető térvázlatot is beadni, melyen egyszersmind a
vállalat határjeleiben történt változás is kitüntetendő.
Az egyes alkatrészeken történő birtokváltozások a birtoklapon
tüntetendők ki. - Ily esetek állhatnak be:
1. ha egyik vagy másik alkatrész térfogata bármely oknál fogva
nagyobbodott vagy kevesbült;
2. ha egyes alkatrészek, épületek, mütárgyak vagy jogok és szolgalmak
idő folytán teljesen megszünnek;
 3. ha a vállalat uj alkatrészekkel, épületekkel, mütárgyakkal, jogokkal
vagy szolgalmakkal gyarapodik.

Ezen esetek „Változások” felirat alatt, időrendben s folyó római számok

alatt iktattatnak a birtoklapra.

Az idézett tc. 38. §-a helyett:

17. § Később szerzett birtokterületek bekebelezésénél a központi

telekkönyvi hivatal az esetek természete szerint határozza el, hogy az
utólag szerzett ingatlan külön alkatrész gyanánt kebleztessék-e be, vagy
valamelyik meglevő alkatrészhez csatoltassék.
A jelen törvény 16. § 1. és 2. pontjainak eseteiben elősorolt változások a
megváltozott régi tételnél is kitüntetendők, és pedig oly módon, hogy az
első pont esetében a helyszinelési szám érintetlenül hagyatván, a 2. és 3.
rovatok tartalma keresztvonallal áthuzatik s a 4. rovatban hivatkozás
történik a „Változások” azon pontjára, mely alatt ezen alkatrész uj térfogata
beiktattatott.
A második esetben pedig a megszünt alkatrész helyszinelési száma,
betüje vagy jegye is keresztül vonatik.

Az idézett tc. 39. §-a helyett:

18. § Ha valamely alkatrész térfogata változik az uj bejegyzésben, mely

az uj térfogatot tartalmazza, az alkatrész régi helyrajzi száma megtartandó.
 Ugyanez áll az épitmények betüjegyeire s a jogok és szolgalmak
keresztes számaira nézve is.

Az idézett tc. 43. §-a helyett:

19. § Minden vasuti- és csatorna-vállalat köteles a vállalat

telekkönyvezése iránti kérvénye mellett engedélyokmányát, s a mennyiben
társulat alakult, annak alapszabályait hiteles másolatokban, végre
elsőbbségi főkötvényeit eredetiben a központi telekkönyvi hatósághoz oly
czélból benyujtani, hogy azok alapján a tulajdonjoggal egyidejüleg, a
tulajdonjogot az engedélyokmány szerint korlátozó határozatok, valamint a
jelzálogos elsőbbségi kölcsönök bekebleztessenek. A mennyiben az
elsőbbségi kölcsönökről szóló főkötvények valamely nyilvános hatóságnál
volnának letétben, köteles a vállalat azok másolatát a kérvényhez csatolni
és az eredetinek hollétét igazolni.
Ha a vállalat tulajdonjogának bekeblezése után vétetnek fel elsőbbségi
kölcsönök, köteles a vállalat az azokról szóló főkötvényt a részkötvények
kibocsátásának megkezdése előtt, a központi telekkönyvi hatósághoz
jelzálogi bekeblezés végett benyujtani.
Ezen kötelezettségek pontos teljesitéseért a vállalat igazgatóságát és
igazgató tanácsát teljes vagyoni felelősség terheli.
Ha a vállalat a tulajdonjog bekeblezésével egyidejüleg több rendbeli
elsőbbségi kölcsönnek bekeblezését kéri, ezen kölcsönök között a jelzálogi
elsőbbség a főkötvények szövege szerint, s a mennyiben azok kellő
támpontot nem nyujtanának, egyenlő elsőbbséggel állapitandó meg.
A központi telekkönyvi hivatal a teherlap szerkesztését a birtoklappal
egyidejüleg kezdi meg.

II. FEJEZET

A helyi érdekü vasutak által igénybe vett közutak és

védtöltésekről és azok központi telekkönyvezéséről

 20. § A helyi érdekü vasutak részére igénybe vett közutakra és
vizszabályozási védtöltésekre nézve jogerejüleg szerzett használati
szolgalom a vasut fennállásának egész idejére terjed, s minden ezzel
ellenkező szerződés vagy kikötés érvénytelen.
21. § Ha a helyi érdekü vasut részére használat végett igénybe vett ily
idegen területen telekkönyvileg bekeblezett terhek léteznek, ez esetben
köteles a vállalat a tulajdonoson kivül, az összes telekkönyvi érdekelteknek
beleegyezését és illetőleg elsőbbségi jogaiknak ezen szolgalom irányában
a vasut részére átengedését is kieszközölni. Ezen beleegyezés és illetőleg
elsőbbségi jogátengedés hiányában az idegen területek használata igénybe
nem vehető.
22. § Ha ugyanegy község területén a vasut részben vagy egészben
idegen vagyont képező közuton, vagy vizszabályozási védtöltésen
létesittetett, az összeirás rendén a vállalat tulajdonát képező ingatlanok
annyi külön alkatrész gyanánt veendők fel, a hány összefüggő területet
képeznek; az idegen vagyont képező ut vagy védtöltés pedig annyi
alkatrésznek veendő fel, a hány idegen tulajdonostól vétetett a használati
szolgalom igénybe.
Ezen szolgalom az illető földtulajdonos megnevezése mellett, az
összeirásban kitüntetendő, s egyszersmind, ha az igénybe vett terület a
helyi hiteltelekkönyvek tárgyát képezi, azok telekkönyvi és helyrajzi száma
is kiteendő, ha pedig az a telekkönyvbe felvéve nincs, ezen körülmény az
összeirásban világosan megemlitendő.
23. § Ha a vállalat által igénybe vett idegen közutak vagy védtöltések a
hitel-telekkönyvekbe felvéve nincsenek, a vállalat által szerzett használati
szolgalom csak a központi telekjegyzőkönyvben jegyzendő fel; ha pedig az
ily területek a hitel-telekkönyvnek is tárgyait képezik, a vállalat által szerzett
használati szolgalom a hitelesitett munkálatok alapján, az illető
hiteltelekkönyvbe mint teher bekeblezendő, s az arról szóló végzés a
központi telekkönyvben kitüntetés végett, a központi telekkönyvi
hatóságnak megküldendő.
24. § Azon épitmények, melyeket a vállalat az általa igénybe vett idegen
területeken létesit, a központi telekkönyv illető birtoklapján, a terület
telekkönyvi vagy telekkönyven kivüli tulajdonosának megemlitése mellett,
mint idegen területen létesitett fölülépitmények veendők fel.

III. FEJEZET

A vasut- és csatorna-vállalatok ellen vezetett végrehajtásról

25. § A vasut- és csatorna-vállalatok ellen vezetett végrehajtás esetén, a

végrehajtási eljárásról szóló törvény szabályai a következő szakaszokban
foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
26. § Vasutak- és csatornáknak a jelen törvény 3. §-a értelmében egy
egészet képező ingatlanai és azok összes tartozékai csak együtt és
összeségükben vétethetnek végrehajtás alá.
Az üzlet folytatásához szükséges tárgyak, mint p. o. a mozdonyok,
kocsik, hajók, gépek és minden az üzlet és forgalom fentartásához
megkivántató vagy e czélra beszerzett eszközök és anyagok, valamint a
vállalatok pénztáraiba begyült készpénzbevétel, a vállalat tartozékait
képezik és külön birói foglalás és végrehajtás alá nem vonathatnak.
27. § A vasutak vagy csatornák ingatlanaira vezetett végrehajtási árverés
esetén, köteles a végrehajtató fél az engedély-okmánynak az épitési
alaptőkére s illetőleg a biztositott nyers vagy tiszta jövedelemre vonatkozó
határozatait hiteles kivonatban bemutatni.
Ezen épitési alaptőke s illetőleg a biztositott nyers jövedelemnek tizszeres
vagy a tiszta jövedelemnek huszszoros összege a vállalat ingatlanainak és
tartozékainak kikiáltási árául szolgál és az árverezés helyszini eljárás és
becslés nélkül rendelendő el.
28. § Ha valamely vasut vagy csatorna ingatlanaira vezetett végrehajtás
nyomán az árverés elrendeltetik, ezzel egyidejüleg köteles a biróság a
vasut vagy csatorna vagyonának zárgondnoki kezelését is hivatalból
elrendelni, s a zárgondnok személyének kinevezése végett, a közmunka-
és közlekedési ministeriumhoz felterjesztést tenni. A zárgondnoki kezelés
elhatározásáról a vállalat igazgatósága haladék nélkül értesitendő, és
addig, mig a zárgondnok kineveztetik, az igazgatóság zárgondnoki jogok és
kötelezettségek mellett köteles az üzletet vezetni.
 29. § Az árverés elrendelése alkalmával kinevezett zárgondnok a kezelés
átvételétől számitott 45 nap alatt s mindenesetre az első árverezési
határnapot legalább 15 nappal megelőzőleg, köteles pontos leltárt késziteni
azon ingó tartozékokról, melyek a végrehajtás alá vett vállalat ingatlanaival
együtt árverés tárgyát fogják képezni. E leltár a telekkönyvi hatósághoz
beadandó s azt az árverési feltételekkel együtt, az érdekeltek a hivatalos
órákban megtekinthetik.
30. § A vasut- vagy csatorna-vállalatnak árverezésen vevőjére
átháramlanak mindazon jogok és kötelezettségek, melyek alatt elődje a
vállalatra az engedélyt elnyerte.
31. § A vasut- és csatorna-vállalatok ingatlanainak haszonélvezetére
vezetett végrehajtás csakis a vállalatnak az üzletből állami vagy másnemü
biztositásból vagy bármely más forrásból eredő jövedelmeire terjed ki. E
jövedelmekből azonban a vállalat által kibocsátott és telekkönyvileg
biztositott elsőbbségi kötvényeknek kamatai és tőketörlesztési hányadai
fedezendők s esedékességük idejében a jövedelem erejéig a zárgondnok
által kifizetendők; az ezen összegek fedezése után fenmaradó tiszta
jövedelem a végrehajtási eljárás szabályai szerint forditandó a végrehajtató
követelésének kielégitésére.
Ezen rendelkezés által érintetlenül marad az államnak a jövedelem-
biztositásban részesülő vállalatok engedély-okmányán alapuló azon joga,
melynél fogva a tiszta jövedelemből az állami biztositás czimén
kiszolgáltatott előlegek, részére megtéritendők.
A haszonvételekre vezetett végrehajtás esetén a zárgondnok
kinevezésére és annak kinevezéseig szükséges ideiglenes intézkedésre
nézve, a jelen törvény 28. §-ában foglalt szabályok alkalmazandók.
32. § Birói zárlat esetében, a zárlati és fentartási költségeken felül, a
vállalati müvek jövedelmeiből, végrehajtási vagy csőd-árverés esetében
pedig a végrehajtási eljárásról szóló törvény és a csődtörvény rendén
meghatározott előnyös tételeken felül a vételárból, a jelzálogos hitelezők
előtti elsőbbséggel fedezendők s illetőleg a zárgondnok által kifizetendők:
a) az üzleti kiadások, melyek a vállalati münek rendes üzletére szükséges
szolgáltatásokból származnak;
 b) azon összegek, melyek a vállalat által más közlekedési intézet részére,
a zárlat előtt beszedettek és még ki nem fizettettek, vagy a melyek a zárlat
tartama alatt szedetnek be.
33. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a közmunka- és
közlekedésügyi ministerek, Horvát-Szlavonországokra nézve a közmunka-
és közlekedésügyi minister, - ki e tekintetben Horvát-Szlavon-
Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, - bizatnak meg.