IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

98. Látás: a szem védelme, képalkotása, fénytörési hibák

[1.] Könny (lacrima)

 összetétele:
 plazma ultrafiltrátum, enyhén
hiperozmotikus
 Na+ valamivel kevesebb, K+
valamivel nagyobb koncentrációban
található meg benne, mint a
vérplazmában
 víztiszta
 kevés fehérjét tartalmaz/
fehérjementes , IgA
 lysozym tartalma miatt gyengén
lúgos
 1ml/nap
 funkció:
 állandóan nedvesen tartja a cornea-t
(szaruhártya), hiányában a cornea kiszárad és károsodik
 idegentestek kiöblítése
 antibakterialis „szer”
 érzelmi kifejezőeszköz
 könnytermelés szabályozása:
 PSY beidegzést kap
 nucl. salivatorius superior  n. facialis  n.petrosus major  ganglion
pterygopalatinum  n. zygomaticus (V/2.)  n. lacrimalis (V/1.)  gl. lacrimalis

TÖLGYESI BARBARA 1
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[2.] Palpebralis reflexek (cornea-, conjunctiva-, supraorbitalis-, nasalis-, acustico-

palpebralis-reflexek)

 a szemhéj nyitását (m. levator palpebrae sup.) és zárását (m. orbicularis oculi)
végrehajtó izmok
 a szemrészáró izom (musc. orbicularis oculi) bilaterális-konszenzuális,
szemhéjzáródással járó- reflexes kontrakciója mechanikai, vizuális, vagy akusztikus
stimulusra
 pl. a cornea/conjunctiva enyhe megérintése reflexes szemhéjzárást vált ki
 afferense főleg a n.V. (n. opticus, n.vestibulocochlearis is lehet), míg efferense nyitás
esetén a n.III, zárás esetén a n.VII.

nucl. tr. spinalis nucl. nervi m. orbicularis

nn.ciliares longi n.V/1. ggl.trigeminale
nervi trigemini facialis oculi

 n.III. sérülése  ptosis, n.VII. sérülése  lagophtalmus

 a reflexeket kiváltó ingerek lehetnek intenzív fény, tárgy közeledése, m.orbicularis
emelkedett tónusa, cornea szárazsága, szempillák/szemhéjak mechanikai irritációja
 a trigeminus-mag neuronjainak axonjai valószínűleg a thalamuson keresztül az
agykéreg felé indulnak, majd az agykérgi neuronok leszálló axonjai a formatio
reticularis közbeiktatásával érik el a facialis-magot (Funkci)
 corneareflex: akaratlan szemhéjzáródás a corneát ért stimulációt követően
 conjunctiva reflex: a conjunctiva érintésével kiváltott szemhéjzáródás
 supraorbitalis reflex: a glabellát ért ingerre (ütögetés) adott reflexes szemhéjzáródás,
normálisan gyors habituálódás jellemzi
 nasalis reflex: orrnyálkahártya/orrnyereg ingerlésére adott szemhéjzáródás
 acustico-palpebralis reflex: hangos, éles zajra minkét szem csukódik
 visuo-palpebralis reflex: hirtelen a szemet érő vizuális stimulus szemhéjzáródást vált
ki, kérgi feldolgozást igényel
 felső agytörzsi motoros reflexek:
 melyek a következők: corneareflex, vestibulo-ocularis-reflex (VOR), pupilla
fényreflex, köhögési reflex, nyelési reflex, spontán légző funkciók
 ezek a reflexek az agytörzsben integrálódnak
 meglétük, vagy hiányuk az öntudatlanság állapotának megítélését teszik lehetővé
 az agyhalál kijelentésének kritériuma ezen reflexek hiánya
 aneszteziológiában a cornea ás pupillareflex kiváltása az altatás mélységének
ellenőrzésére szolgál

TÖLGYESI BARBARA 2
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[3.] Szem optikai szerkezete

 a külvilág fordított állású, kicsinyített és valós képét vetíti a retinára
 felépítése egy fényképezőgépre hasonlít

 látható fény tartománya: 400-700nm

 bulbus oculi anteroposterior átmérője 24 mm, mely szigorúan meghatározott, ettől
való eltérés fénytörési hibákhoz vezet

 fénytörés akkor jön létre, ha a fény egy adott törésmutatójú közegből egy másik
törésmutatójú közegbe lép át, mértéke függ a törésmutatók különbségétől és a
határfelület geometriájától (2/3-áért a cornea felelős)
 törésmutatók: levegő (1,00)  cornea (1,376)  csarnokvíz (1,336)  lencse (1,416)
 üvegtest (1,336)
 törőközegek:
 szaruhártya (cornea)
 csarnokvíz (humor aquaeus)
 szemlencse (lens crystallina)
 üvegtest (corpus vitreum)

TÖLGYESI BARBARA 3
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[4.] Törőerő
 törőerő/dioptria: értéke egyenlő a vizsgált lencse méterben mért fókusztávolságának
reciprokával, jele:dpt vagy D, mértékegysége: 1/m
 a szem teljes törőereje kb. 60 D, ebből a cornea 40-43 D, a lencse 17-20 D és a
csarnookvíz -4 D)

[5.] Accomodatio
 =közelre nézéshez való alkalmazkodás
 távolra tekintés esetén:
 párhuzamos sugarak
 ciliaris izomzat laza
 lencsefüggesztő rostok (zonula Zinnii) feszesek
 lencse lapos, fénytörése csekély
 közelre tekintés esetén:
 széttartó sugarak
 ciliaris izomzat összehúzódott
 lencsefüggesztő rostok lazák
 lencse saját rugalmasságánál fogva domborúbb lesz, fénytörése erős

 akkomodatiós triász:
 konvergál a két szem
 lencse domborúbb lesz
 pupilla szűkül (myosis)
 közelpont: az a szemhez legközelebbi pont, ahol a tárgyat még élesen látja a szem (7-
10cm)
 látópálya  látókéreg  colliculus superior  nucl. praetectalis  nucl. Edinger-
Westphal  ganglion ciliare  m. ciliaris (Brücke-féle izom) összehúzódik  corpus
ciliare beemelkedik a szembe  lencsefüggesztő rostok ellazulnak  lencse
rugalmasságánál fogva domborodik

TÖLGYESI BARBARA 4
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[6.] Látásélesség meghatározása

 mérési egysége a látószög: a tárgyról a szem optikai középvonalába húzódó sugarak
által bezárt szög
 feloldóképesség: az a szög, amely mellett a tárgyról jövő sugarak két szomszédos
csapra/pálcikára esnek (kb. 50'')
 Kettessy/Csapody/Snellen-tábla

 minden ábra úgy van megszerkesztve, hogy meghatározott távolságból nézve az

egész ábra 5 szögperc, elemi részlete 1 szögperc alatt látszon
 a vizsgálandó személy 5 méter-re ül a táblától
 visus: V= d/D, ahol d a táblától való távolság, D pedig az a távolság, ahonnan a
még felismert legkisebb ábra 5 szögperc alatt látszódik
- normál értéke: V=5/5, azaz 5 méterről azt az ábrát is felismeri a vizsgált
személy, amely 5 méter távolságból látható 5 szögperc alatt
- V= 0,1 és 1 között (V=1 normál látás, V=0,1 jogilag vak, V>1 kitűnő látás)
 felülről lefelé haladva a számok 50,40,30,25,20,15,12,10,8,6 és 5 méter
távolságokból láthatóak 5 szögperc alatt

[7.] Javal- Schiotz-féle ophtalmometria/keratometria

 diagnosztikus eljárás, mely a cornea anterior felületének görbületének mérését teszi
lehetővé (a corneára vetített kép vizsgálatával az astigmia helyének és mértékének
meghatározására használt eszköz)
 alkalmas a sík szögének, az astigmia értékének és a görbületi sugárnak a
meghatározására
 a készülék elfordítását követően az eltolódott képek astigmiára utalnak

TÖLGYESI BARBARA 5
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[8.] Fogalmak
 cataracta (szürkehályog): a lencse átlátszósága megváltozik, ezért alakul ki a töréshiba
 emmetrop: normális szem, mely távolra és közelre nézéskor látott tárgyat is élesen
képezi le a retinán
 myopia: rövidlátás, melynek során a távoli tárgy képe a retina elé kerül, ezért a távoli
képek elmosódottan látszódnak, oka lehet az anteroposterior átmérő
megnagyobbodása, vagy a szemlencse egészségesnél nagyobb domborúsága,
korrekciója szórólencsével valósítható meg
 hypermetropia: távollátás, melynek során az optikai rendszer a látott tárgy képét a
retina mögé vetíti, oka az anteroposterior átmérő csökkenése lehet vagy, hogy a lencse
laposabb az egészségesnél, gyűjtőlencsével korrigálható

 presbiopia: a kor előrehaladtával jelentkező természetes folyamat, idősebb korban a

lencse rugalmassága csökken, a ciliaris izmok összehúzódását nem követi a görbületi
sugár változása, vagyis a lencse közelre nézéskor is lapos marad, így a közeli tárgy
képe a retina mögé kerül, gyűjtőlencsével korrigálható
 astigmia: nem pontszerű leképezés, akkor alakul ki, ha a cornea görbülete nem teljesen
szabályos, így az egyes meridiánok görbületi sugarai különböznek, a tárgy képe
részben a retinára, részben a retina elé vagy mögé vetül, hengerlencsével korrigálható,
ha 0,5 dpt-t nem haladja meg, akkor fiziológiás astigmia-ról beszélünk

TÖLGYESI BARBARA 6
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[9.] Csarnokvíz (humor aquosus)

 termelődés,felszívódás: a proc. ciliaris + a pars ciliaris retinae sűrű érfonata termeli 
camera posterior bulbi  pupilla  camera anterior bulbi  spatia anguli
iridocornealis (Fontana-féle üregek, nem kommunikálnak, ezért a felszívódás aktív
folyamat)  sinus venosus sclerae Schlemm  vv. aqueosae vv.episclerales

 feladata: szembelnyomás fenntartása, szemgolyó mechanikai stabilitásának

biztosítása, retina, cornea, lencse, üvegtest táplálása
 összetétele: alacsony fehérjetartalom, laktát, piruvát, aszkorbát
 a termelődés és elvezetődés állandó egyensúlya szükséges
 átlagosan 2-3 óránként újul meg
 a szekréció és a felszívás egyensúlyának megbomlása a szem belnyomásának
fokozódásához, glaucomához vezet, ez az állapot károsíthatja a retinát, súlyos esetben
vaksághoz vezethet
 szem belnyomás normál értéke: 10-20 Hgmm, középértéke 16 Hgmm
 a belnyomás meghatározása tonometriával történik

TÖLGYESI BARBARA 7
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

99. Látás: a fotoreceptorok működése, jelfeldolgozás a retinában

[1.] Retina (ideghártya/ tunica nervosa)

 fejlődési eredet: prosencephalon ~ különleges differenciáltságú agyszövet

 rétegei:
 stratum pigmenti retinae: egyrétegű, polarizált pigmentált köbhám, egyenlő
fényzáró réteg a fotoreceptorok körül, vér-retina gát, az elöregedett fotoreceptorok
apikális nyúlványait fagocitálja
 str. bacilli et coni: megnyúlt érzékhámsejtek
 membrana limitans externa: mechanikai támaszték a fotoreceptoroknak, Müller-
sejtek nyúlványai, a retinát trophikusan két részre osztja
 str. granulosum externum: fotoreceptorok perikaryonjai
 str. plexiforme externum: fotoreceptorok bipoláris sejtekkel képzett szinapszisai
 str. granulosum internum: bipoláris, horizontális és amakrin sejtek perikaryonjai
 str. plexiforme internum: vertikális és horizontális szinapszisok (amakrin-amakrin,
amakrin-ganglion, amakrin-bipoláris)
 str. ganglionare: törpe ganglionsejt, napernyősejt
 str. neurofibrarum: ganglionsejtek axonjai
 membrana limitans interna: corpus vitreum felé eső határoló
 neuronális hálózatok:
 vertikális
1. fotoreceptor
2. bipoláris sejt  ingerület továbbítása
3. ganglion sejt
 horizontális/lateralis
- horizontális sejtek: külső szinaptikus
rétegben, fotoreceptor sejteket köt össze
- amakrin sejtek: belső szinaptikus rétegben,
bipoláris sejteket köt össze

[2.] Sötétáram mechanizmusa

 sötétben a fotoreceptor sejt membránpotenciálja -

40mV, azaz mérsékelten depolarizált állapotban
van
 a belső szegmentumban K+-csatornák találhatók
 a külső szegmentumban cGMP-függő kation-
csatonák (Na+ és Ca2+ áramlik a sejtbe)  sötétben,
amikor a fotoreceptor sejtek cGMP szintje magas,
jelentős mennyiségű a kation beáramlás  ez
beállítja a -40mV-os membránpotenciált
 ezt a jelenséget nevezzük sötétáramnak

TÖLGYESI BARBARA 8
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[3.] Fototranszdukció

rodopszin (7 TM-fehérje) fotoaktivitás

transzducin (G-fehérje) aktiválás

foszfodiészteráz aktiválás

cGMP szint csökken

külső szegmentum cGMP-függő kation csatornái zárulnak

fotoreceptorok hiperpolarizálnak

transzmitterleadás csökken (GLUTAMÁT)

 a rodopszin egyik aminosav-oldalláncához kovalens kötéssel kapcsolódik az A-

vitamin aldehidje, a retinál (prosztetikus csoport)
 a transzducin α-alegysége GTP-t köt meg, az alegységek disszociálnak, az α-alegység
(amihez GTP kötődött) aktiválja a cGMP-foszfodiészterázt
 rodopszin aktiválódása: 11-cisz-retinál  11-transz-retinál
 rodopszin  metarodopszin II  reagál a transzducinnal  transzducin aktiválódik
 a látás időbeli feloldóképessége akkor lehet jó, ha a fényreakcióhoz kapcsolódó
kaszkád időben leáll, ezt teszi lehetővé, hogy az aktivált rodopszin és az aktivált
transzducin is inaktiválódik
transz-retinál  elhagyja a sejtet  retinol
metarodopszin II opszin visszajut a sejtbe 11-cisz-retinál

[4.] Fotoreceptorok

 CSAPSEJT
 1000/mm2
 fovea centralisban kizárólag csapok
 kicsi fényérzékenység
 viszonylag nagy fényintenzitás tartományban működnek
 színlátás (photopiás látás)
 éleslátás
 PÁLCIKASEJT
 170.000/mm2
 retina perifériáján

TÖLGYESI BARBARA 9
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 kis fényintenzitást is képesek detektálni

 válaszukat már közepes intenzitású fény telíti
 éjjeli látás (szürkületi látás)
 akromatikus (scotopiás) látás
 nappali megvilágítási körülmények között nem vesznek részt a látásban

 mindkét típusú fotoreceptorra érvényes, hogy a külső szegmentum tartalmazza a

fotopigmentet, a belső szegmentum pedig a sejtmagot és az anyagcseréhez szükséges
sejtorganellumokat
 Schulze-féle duplicitás teória: scotopiás és photopiás látás, azaz gyenge megvilágításnál
a pálcikák működésével összefüggő akkromatikus látás, és nappali, csapok által közvetített
színes látás különíthető el
 kritikus fúziós frekvencia: „ahol a villogásérzet megszűnik” a legmagasabb fény
(felvillanás) frekvencia, melyet az egyén még villogásként észlel, és nem egyenletesen égő
fénynek
 scotopiás: 22-25 Hz
 photopiás: 40-50 Hz
 Purkinje-féle küszöbeltolódás: a retina spectralis érzékenységmaximum-különbsége
scotopiás és photopiás körülmények között, 500-555 nm (érdemes megnézni az összevontat)

[5.] Sötétadaptáció, fényadaptáció

 adaptáció: megvilágítási háttérhez való alkalmazkodás (ellenben az akkomodáció a

közelre nézéshez való alkalmazkodás!)
 a pálcikalátás megvilágítási tartományának felső részében a tartós fényingerek
csökkentik a pálcikák fényérzékenységét
 a sötétben beáramló Ca2+-kat Ca2+ -pumpa távolítja el a sejtből
 fény hatására záródik a cGMP-érzékeny kationcsatorna, így csökken a sejtbe beáramló
Ca2+ mennyisége, azonban a Ca2+-t eltávolító kicserélő mechanizmus továbbra is aktív
marad  csökken a kalcium szintje a sejtben

TÖLGYESI BARBARA 10
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 a Ca2+ sejten belüli koncentrációjának csökkenése fokozza a cGMP reszintézisét,

antagonizálja az aktivált rodopszin hatását és megnöveli a cGMP-vel szabályozott
kationcsatornák cGMP-érzékenységét
 Tartós megvilágítás mellett a pálcikák abban a tartományban is részt vehetnek a
látásban, amelyben adaptáció nélkül nem működnének.
 csapokban az előző mechanizmus mellett a tartós intenzív fény hatására a
fotopigmentek fényabszorpciója is megváltozik, kevesebb pigment áll rendelkezésre a
fotonok elnyelésére  így erős fény esetén sem telítődik a jelátviteli mechanizmus

[6.] Fotoreceptorok, horizontális sejtek és bipoláris sejtek szinaptikus kapcsolatai

 a fotoreceptor sejtek és a ganglionsejtek között interneuronok létesítenek kapcsolatot:

bipoláris, horizontális, amakrin sejt (minden típusnak morfológiai, sejtbiológiai
szempontból elkülönülő altípusai vannak)
 a csapokhoz egy előjelváltó és egy előjelmegőrző bipoláris sejt, a pálcikákhoz ON-
típusú bipoláris AII amakrin sejtek kapcsolódnak
 csapok csatlakozásai:
 előjelváltó (ON) bipoláris sejt
- bekapcsolásra érzékeny sejt
- akkor továbbít ingerületet, ha a csapot fényinger érte
- mGluR6 metabotrop glutamátreceptor
- sötétben a receptor G-fehérje közreműködésével aktiválja a cGMP-
foszfodiészterázt  [cGMP] csökken  a sejt hiperpolarizálódik
- megvilágításra a csap glutamát-leadása csökken, így a foszfodiészteráz inaktív
 [cGMP] emelkedik  cGMP-függő kationcsatornák nyitottak  bipoláris
sejtek depolarizálódnak  glutamát leadásuk fokozódik
- a csap hiperpolarizációját a bipoláris sejt depolarizációja követi előjelváltás

TÖLGYESI BARBARA 11
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 előjelmegőrző (OFF) bipoláris sejt

- kikapcsolásra érzékeny
- fennálló fényinger megszűnésére kerül ingerületbe
- AMPA ionotrop glutamátreceptor
- sötétben a receptor kationcsatornák nyitottak, a sejt depolarizálódik
- megvilágításra a csap glutamát leadása csökken, a kationcsatornák záródnak 
a bipoláris sejt híperpolarizálódik
- a csap hiperpolarizációját a bipoláris sejt hiperpolarizációja követi 
előjelmegőrzés
 horizontális sejtek
 pálcikák csatlakozásai:
 ON bipoláris sejtek  depolarizáció
- nem érintkeznek közvetlenül ganglionsejttel (ellentétben a csapokhoz
csatlakozó bipoláris sejtekkel)
- A II amakrin sejttel kapcsolódnak: ingerlő, depolarizáló szinapszis
glicinnel gátolják az OFF centrum ganglionjait
ingerlik az ON centrum ganglionsejtjeit (lsd.később)
 A bipoláris neuronokban nem keletkezik akciós potenciál!
 végső soron ugyanazok a ganglionsejtek szerepelnek sötétséghez és világossághoz
adaptált körülmények között

[7.] Centrum / periféria receptív mező

 a gangionsejtekhez tartozó fotoreceptorok eredményeként

beszélünk 1-1 ganglionsejt receptív mezőjéről
 receptív mező a retina esetén: a retinának az a területe,
amelyről a megvilágítás változása befolyásolni képes
valamely idegelem működését, két antagonista részből áll,
ezek a centrum és a periféria
 a ganglionsejtek receptív mezeje a retina egy nagyjából
kör alakú területének felel meg
 a centrum és a periféria a fotoreceptorok, a horizontális és
a bipoláris sejtek vertikális és laterális összeköttetései
révén alakulnak ki
 a receptív mező perifériáján elhelyezkedő fotoreceptor
megvilágítása a horizontális sejteken keresztül csökkenti a
centrum ON bipoláris sejtjeinek depolarizációját =
LATERÁLIS GÁTLÁS

TÖLGYESI BARBARA 12
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 ON centrum ganglionsejtek
 a centrum megvilágítása és egyben a periféria sötétsége mellett aktiválódnak
maximálisan
 a periféria megvilágítása gátolja a centrum fénnyel való aktiválását
 OFF centrum ganglionsejtek
 a centrum megvilágítására a spontán akciós potenciálok frekvenciája csökken
 aktiválódásuk maximális, ha a centrum sötét és a periféria megvilágított
 ha a centrumot és a perifériát egyenletes megvilágítás éri, az akciós potenciálok
frekvenciája nem változik
 a ganglionsejtek morfológiai jellemzőik, receptív mezőjük nagysága és
összeköttetésük alapján két nagyobb csoportba oszthatók
 M-sejtek: receptív mező nagyobb, corpus geniculatum laterale magnocelluláris
részével képeznek szinapszist, kontúrok felismerése
 P-sejtek: receptív mező kisebb, CGL parvocelluláris részével képeznek
szinapszist, színlátás, részletek felismerése

TÖLGYESI BARBARA 13
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

100. A látótér és a látópálya

[1.] A látótér retinára való vetülése

 látótér: a környezetnek az a része, melyből a vizuális ingereket a középpontot fixáló,

nem mozduló szem érzékeli
 szemenként elkülönítünk egy temporalis és egy nasalis látófelet
 a temporalis látófélből a nasalis, míg a nasalis látófélből a temporalis retinafélbe
vetülnek a látott tárgyak

[2.] Retino-thalamo-striatalis pálya

 a látási ingerületeket a látókéregbe 4 neuron vezeti

 fotoreceptorok
 bipoláris neuronok
 ganglionsejtek
 corpus geniculatum laterale (továbbiakban CGL) neuronjai
 a ganglionsejtek axonjai képezik a nervus opticust, kialakítják a chiasma opticumot, és
végül a tractus opticust
 a CGL neuronjai képezik a radiatio optica-t, mely a capsula interna alsó szárán éri el a
primer látókérget (area striata, Br.17, V1)

[3.] Látóideg részleges kereszteződésének következménye

 hemidecussatio (részleges kereszteződés): a nasalis retinafélből (temporalis látófél)

jövő rostok kereszteződnek, a temporalis rostok (nasalis látófél) pedig kereszteződés
nélkül haladnak, a kereszteződés helye a chiasma opticum (az agyvelő basalis
felszínén látható hypothalamikus képlet, de nem része a hypothalamusnak)
 eredményeképpen a jobb agyféltekéhez a bal oldali nasalis és a jobb oldali temporalis
retinafélből érkeznek a rostok, vagyis a bal oldali temporalis és jobb oldali nasalis
látótér képe, a két szem teljes bal oldali fele jut a jobb agyféltekéhez és fordítva
 a macula lutea (az éleslátás helye, ahol főleg csapok találhatóak, fovea centralis: a
maculán belüli rész, mely csak csapokat tartalmaz) mindkét oldali látókéregre vetül,
ennek valószínűleg az az oka, hogy a radiatio optica rostjainak collaterálisai
kereszteződnek a corpus callosumban vagy a commissura hippocampiban

[4.] Látótérkiesések ~ lsd.ábra

1. n.opticus sérülése
2. chiasma opticum sérülése
3.
4. radiatio optica teljes sérülése
5. radiatio optica részleges sérülése
6. radiatio optica részleges sérülése
7. a radiatio optica primer látókéreghez közel eső területének sérülése

TÖLGYESI BARBARA 14
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

TÖLGYESI BARBARA 15
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[5.] Perimetria

 a látótér feltérképezésére szolgáló eljárás

 meghatározása mozdulatlan szemmel törénik!
 a periméter egy félkörívben meghajlított fémlemez, vagy megvilágított félgömb a
pácienssel szemben, mely ívének a középpontjába állítjuk a szemet. A vizsgálat alatt a másik
szem becsukva marad. A periméter ívének csúszkájába papírlapot rögzítünk, majd a szélekről
(lent, fent) lassan mozgatva hozzuk középre – páciens jelez ha meglátta – a szöget felírjuk.
Majd az adott meridiánon belül mozgatjuk a csúszkát, hogy megnézzük, nincsenek-e
látótérkiesések. Ez után 10-15 fokonként elforgatva megismételjük ezt, míg fel nem derítettük
az egész látómezőt.

[6.] Fiziológiás scotoma kialakulása

 scotoma: a retina látóterén észlelhető sötét foltszerű képződmény, látótérkiesés

 fiziológiás scotoma helye: papilla nervi optici/ discus nervi optici/ vakfolt, a szem
hátsó pólusától 3-4 mm-re nasalis irányban található, a nervus opticus kilépési helye,
ahol fotoreceptorok nem találhatóak

TÖLGYESI BARBARA 16
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[7.] Retinalis ganglionsejtek CGL-en kívüli projekciói

 nucl. suprachiasmaticus hypothalami ~ alvás-ébrenlét, cirkadián ritmus

 colliculus superior ~ szemmozgások, konvergencia
 nucl. preatectalis ~ pupilla átmérő, pislogási reflex, konvergencia

[8.] Pupilla fényreflex

 a retinára eső fény hatására a pupillák összeszűkülnek

 a pupilla tágasságát a körkörös m. sphincter pupillae és a sugárirányú m. dilatator
pupillae szabályozza
 fény hatására a m. sphincter pupillae összehúzódik  myosis  kevesebb fény jut a
szembe
 sötétben a sphincter ellazul és a dilatator húzódik össze  mydriasis
 opticus rostokból kollateralisok révén  nucl. praetectalis  nucl. oculomotorius
accessorius (Edinger-Westphal)  ganglion ciliare  m.sphincter pupillae
 a megvilágítási információ mindkét E-W-magot eléri ~ consensualis reflex

TÖLGYESI BARBARA 17
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[9.] Direkt / consensualis reflex megléte és hiánya

 ha az egyik szemet megvilágítjuk, normális esetben mindkét pupilla összeszűkül

 direkt reflex: a megvilágított szem pupillájának összeszűkülése
 consensualis reflex: a nem megvilágított szem pupillájának összeszűkülése

TÖLGYESI BARBARA 18
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

101. Az oculomotoros folyamatok szabályozása

[1.] Szemizmok

 közös eredési helyük: anulus tendineus communis (ZINN-gyűrű)

 a szem optikai tengelye és a mm.recti által képzett izomkép tengelye 23°-ban tér el
egymástól

szemizmok innerváló ideg működés
m. rectus superior n. III. ramus superior elevatio, adductio,
medialis rotatio
m. rectus inferior n. III. ramus inferior depressio, adductio,
lateralis rotatio
m. rectus medialis n. III. ramus inferior adductio
m. rectus lateralis n. abducens (n. VI) abductio
m. obliquus superior n. trochlearis (n.IV) depressio, abductio,
medialis rotatio
m. obliquus inferior n. III. ramus inferior elevatio, abductio,
lateralis rotatio
 hengerítés: az iris egy felső pontja nasalis /temporalis irányba elmozdul
 szemmozgások 3 tengelye:
 verticalis
 horizontalis
 sagittalis

[2.] Szemmozgások csoportosítása

 szemtengelyek egymáshoz való viszonya szerint:

 konjugált szemmozgás: a két bulbus azonos irányban és mértékben tér ki
 torziós (rotációs/ ciklorotátoros) szemmozgás: hengerítés
 konvergáló és divergáló mozgások: a tengelyek egymáshoz képest elmozdulnak

TÖLGYESI BARBARA 19
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 mozgás sebessége szerint:

 kísérő (követő) mozgások: célja, hogy a mozgó tárgy képét a fovea centralis-n
tartsa, addig figyelhető meg ez a fajta mozgás, amíg a tárgy, a fej vagy a test 60°/s
sebességig mozog
 szakkádok: a szemmozgások jellemző és sajátos formája, a szemgolyók konjugált,
gyors és rövid ideig tartó, rángásszerű mozgása , sebessége 60°/s-tól 1000°/s-ig
terjedhet ki
 mikroszakkádok lehetővé teszik, hogy ne alakuljon ki adaptáció, amikor valamit
nagyon részletesen szeretnénk megnézni
 fixációs periódusok: a szem ténylegesen áll, maximum 0,5 s hosszú, naponta
kb.10000-szer fordul elő, a fixációs idők összegét tekintési időnek nevezzük

[3.] Követő szemmozgások jelentősége

 a mozgó tárgy képe a fovea centralison marad

 az előzőleg figyelt objektum helyett egy újabb fovea centralis-ra hozása (tekintetünk
egy fixált pontról, hirtelen másikra hozása)

[4.] Saccadicus szemmozgás

 A szakkád olyan gyors szemmozgás, amely azt a célt szolgálja, hogy a fixáció
átkerüljön egyik tárgyról a másikra. A szakkád mindkét szem gyors, egyidejű
mozgását jelenti ugyanabba az irányba. Neve a francia saccader szóból ered, amelynek
jelentése rángatás, ugrás. A szakkád a vizuális keresés, pásztázás egyik jellegzetes
eszköze. Szemünk saccadicus mozgása közben nem történik információfelvétel.
 A saccadicus mozgás valójában a szem reakciója az indirekt látásban adott ingerre. A
szem ezzel a mozgással hozza a tárgy képét a retina perifériájáról (ahol gyenge az
éleslátás) a foveára (ahol a legélesebben látunk). Olvasás közben, és egy mozdulatlan
tárgy vagy egy jelenet megtekintésénél ezt a mozgást használjuk. A saccadicus
mozgás során a két szem koordináltan működik. Még ha egyik szemünket be is
csukjuk vagy eltakarjuk, a másik szem követni fogja elmozdulását.
 Az olvasás folyamata tulajdonképpen a fixációk idején történik, amikor szemünk nem
végez mozgásokat. Saccadicus mozgás közben az, amit látunk csak egy elmosódott
kép.
 A szakkád ideje alatt látott elmosódott képet az
emberi idegrendszer nem veszi figyelembe. Így
az „ugrások” időtartama alatt látott retinára eső
kép nem tudatosul. Ezt a jelenséget saccadicus
elnyomásnak nevezzük.

TÖLGYESI BARBARA 20
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[5.] Optikinetikus nystagmus

 nystagmus: a bulbus oculi akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű, kisebb-

nagyobb gyorsaságú ide-oda mozgásai (Süveges Ildikó- Szemészet), a lassú követő és
a saccadicus
 a nystagmus lehet fiziológiás vagy patológiás
 fiziológiás nystagmus az optikinetikus nystagmus, mely például akkor figyelhető meg,
ha mozgó vonat ablakából szemléljük a tájat, horizontális és szökellő jellegű
 egy másik fiziológiás nystagmus a maximális oldalra tekintéskor keletkező
szemtekerezgés
 vizsgálatára a nisztagmográf szolgál
 felhasználható a látásélesség vizsgálatára: egy 40cm magas, függőlegesen fekete-fehér
csíkozású hengert forgatunk a vizsgált szeme előtt, a hengereken a csíkok vastagsága
különböző, ahol a vizsgált személy a csíkokat már nem látja különállónak, ott szűnt
meg a nystagmusa, azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nystagmus,
kiszámítható a látásélesség
 patológiás nystagmusok nem gyógyíthatók, kialakulhatnak pl. toxicus behatások, vagy
daganatos infiltrációk miatt

[6.] Szemmozgások szabályozásában szereplő kérgi és subcorticalis struktúrák

 A hátsó fali (parietalis) kéregben a hátsó occipitalis kéregből származó látási

információk, a tapintási és nyomásérzések és a propriocepció az elülső fali
(parietalis) kéregben integrálódnak nagyságra, formára és mintázatra vonatkozó
képzetekbe. Ez a képesség a stereognosis. A testünkről alkotott kép szintén a hátsó fali
(parietalis) kéregben áll össze.

TÖLGYESI BARBARA 21
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 A követő szemmozgásoknak, a
tekintet fixálásának központja a
frontalis kéregben, a Brodmann 8
areában helyezkedik el. Afferense a
Br. 7 area (multimodális parietalis
asszociációs area), efferensei a
köztiagyban és a hídban
átkapcsolódva a 3., 4, és 6.
agyidegek magjaihoz, a vestibularis
magokhoz és a kisagyhoz futnak.
Ezen a szinten válik lehetővé az
optokinetikus és vestibuloocularis
reflexek koordinációja.

 nyúltvelői tekintőmező ~ VERTICALIS tekintés

gyrus frontalis medius (Br.8)

↓
capsula interna
↓
mesencephalon nucl. interstitialis Cajal
↓
FLM
↓
nucl. n. IV. nucl. n. III.
↓ ↓ FLM: fasciculus longitudinalis
m. obl. sup. ↓ m. rectus inf. ↓ medialis
m. rectus sup. ↑
m. obl. inf. ↑

 hídi tekintőmező ~ HORIZONTÁLIS tekintés

gyrus frontalis medius (Br.8)

↓
capsula interna
↓
regio subthalamica
↓
mesencephalon formatio reticularis
↓
ellenkező oldali hídi FR visszakereszteződve a FLM-n halad fel
↓ ↓
nucl. n. VI. nucl. n. III.
↓ ↓
m. rectus lat. (ellentétes o-i) m. rectus med. (azonos o-i)

TÖLGYESI BARBARA 22
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 szemmozgató magvak:
 nucl. nervi oculomotorii
 nucl. nervi trochlearis
 nucl. n. abducentis
 colliculus superior ( CGL-val
van összeköttetésben)

 követő szemmozgások és saccadicus mozgások központjai:

TÖLGYESI BARBARA 23
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

102. Látás – agykérgi mechanizmusok

[1.] Corpus geniculatum laterale

 6 rétegből épül fel, melyből a belső kettő magnocelluláris, a külső négy pedig
parvocelluláris laminák (Koniocelluláris laminák találhatók a rétegek között, melyek még
nem teljesen ismertek, de szerepük lehet a szemmozgások, illetve a kék szín jelének
továbbításában.)
 a CGL-ban rendeződnek az M- és P -
ganglionsejtek (lsd. 99.tétel), melyek a retinában
még elkeveredve helyezkedtek el, itt szétválnak:
M-sejtek  magnocelluláris laminák, P-sejtek 
parvocelluláris laminák (az M-sejtek valószínű
funkciója a nagyobb kontúrok, mozgások
felismerése, a P-sejteké a színlátás, a részletek
felismerése)
 az azonos (ipsi-) és az ellenkező oldali
(contralateralis) retinafélből származó axonok
elkülönülve maradnak
 neuronjainak receptív mezője koncentrikus,
ON/OFF centrum és ennek megfelelően OFF/ON
periféria
 afferentációja 20%-át adja a retina, nagyobb
részét a kéreg és a formatio reticularis
 efferensei a radiatio opticán keresztül a primer látókéreghez futnak

TÖLGYESI BARBARA 24
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[2.] V1 receptív mezői

 primer látókéreg: V1, Br. 17-es area, occipitalis lebeny, fissura calcarina körül (= area
striata)
 nem primer látókéreg: V2, V3, V4, V5, V6 (V2-3= Br.18, V3a-4-5=Br.19)
 a V1 egyes sejtjei nem pontszerű fényre, hanem bizonyos geometriai formákra
reagálnak, ezeket a formákat elforgatja ugyanaz a neuron kisebb aktivitást mutat
 azok a neuronok, amelyek meghatározott orientációjú geometriai alakzatokra
reagálnak, az egyszerű sejtek (Huber és Wiesel), a komplex sejtek az egyszerű sejtek
felől továbbított nagyobb geometriai alakzatokat ismerik fel
 a CGL axonjai jelentős mértékben konvergálnak az egyszerű sejteken, így ezek akkor
aktiválódnak maximálisan, amikor az összes konvergáló neuron ingerületet ad le

 a 4C alréteg (lsd. következő pont) neuronjainak receptív mezője még kör alakú, de
minden további kéregsejt már csak meghatározott geometriai alakzattal hozható
ingerületbe

[3.] V1 funkcionális szerveződése

 6 réteg, ebből a legnagyobb jelentősége a 4.

rétegnek van, ezt további 4 alrétegre osztjuk:
4A, 4B, 4Cα, 4Cβ
 M-sejtek  4Cα, P-sejtek  4Cβ
 a 4C rétegből az axonok felfelé (4B, 2,3)
mennek, ott átkapcsolódva a 2. és 3. réteg
neuronjai az 5. és 6. réteg piramissejtjeit
aktiválják  vertikális irányú aktiválás
alakul ki
 az agykérgi sejtek a felszínre merőleges
vertikális columnákba rendeződnek
 orientációs columna: a columnán belül
minden neuront a látótér azonos részén
elhelyezkedő specifikus orientációjú
téglalap aktiválja (kiv. 4C réteg)

TÖLGYESI BARBARA 25
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 az egymás melletti orientációs columnákban az aktiváló inger tengelye kb. 10°-kal

fordul el

 az orientációs columnák között elszórtan találhatóak olyan columnák, melyek 2-3.

rétegében „cseppek”, „blob”-k képződnek, ezek közvetlen bemenetet kapnak a CGL-
ból, szerepük a színlátásban van
 ocularis dominancia columna: a 4. réteg egy másik szerveződési mintázata, az ipsi- és
contralateralis afferensek elkülönítése
 az orientációs és az ocularis dominancia columnák egymásra merőlegesen
helyezkednek el

 hipercolumna: a cortexben, az a virtuális kocka, melyben a látótér egy részletéből jövő

minden lehetséges orientáció képviselve van, valószínűleg a primer látókéreg
funkcionális egysége
 az egymás mellett lévő hipercolumnák a látótér szomszédos mezőinek felelnek meg
 a hipercolumnák azonos méretűek, de az általuk lefedett retinarészlet mérete eltérő

TÖLGYESI BARBARA 26
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 retinotópiás reprezentáció

[4.] Orientációspecificitás, mozgásérzékelés

 amint megtudom, mit lenne ide érdemes írni küldök egy kiegészítést
[5.] Ventralis és dorsalis látópálya
 dorsalis pálya
 occipito-parietalis
 „AKCIÓ”
 méret, forma, irány, távolság
 valós idejű, gyors
 egocentrikus
 ventralis pálya
 occipito-temporalis
 „PERCEPCIÓ”
 forma, szín, textúra, árnyék
 konstanciák
 nagy memóriaigény
 allocentrikus

TÖLGYESI BARBARA 27
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[6.] Információfeldolgozás a látókéregben és a magasabb vizuális asszociációs

területeken

 primer látókéreg funkciói:

 a vizuális környezetet különböző orientációjú rövid vonaldarabokra bonja 
formák és mozgások felismerésének első lépése
 a színre vonatkozó információkat külön választja az alaktól és mozgástól
 kombinálja a két szemből származó információkat
 magnocelluláris rendszer: M-sejtek  V1 4Cα  V2  V3  V5 (3D-s, mozgási
érzékelés)
 parvocelluláris interblob rendszer: P-sejtek  V1 4Cβ  V1 2-3. lamina interblob
területe  V2  V4  temporalis kéreg (mozdulatlan objektumok részletes
vizsgálata)
 parvocelluláris blob rendszer: P-sejtek  V1 2-3. lamina blob területe  V2  V4 
temporalis kéreg (színek felismerése, diszkriminációja)
 V2: szín, komplex formák, mozgás, orientált kontúrok, illúziórikus kontúrok (Gestalt)
 V3: geometriai formák kiterjedése és helyzete
 V3a: mozgás és irányanalízis
 V4: színek, színes kontúrok
 V5: mozgásérzékelés
 V6: térlátás

TÖLGYESI BARBARA 28
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[7.] Retino-geniculo-corticalis és extrastriatalis projekció

TÖLGYESI BARBARA 29
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

103. Binocularis látás, színlátás

[1.] Binocularis diszparitás és a térlátás

 korrespondáló retinapontok: a két retina képzeletbeli egymásra illesztésével kapjuk, az

ekkor egymást fedő pontok a korrespondáló pontok. A tárgyakról mindkét szem
retináján keletkezik kép, ezt akkor látjuk egynek, ha azok a két retina korrespondáló
pontjaira esnek.

 horopter: a tér mindazon pontjainak összessége, melyekből a fénysugarak bizonyos

szemállás mellett a két szem retinájának azonos pontjait érik. (T= teoretikus, E=
empirikus horopter)

 Amikor két vagy több tárgy ugyanolyan távolságban van az észlelőtől, akkor a tárgyak
a látótérben is úgy helyezkednek el, hogy nincs
köztük diszparitás.

 Ami az általunk figyelt pont és a szemünk között

kialakult horopter körön rajta van, azt egynek
látjuk.

TÖLGYESI BARBARA 30
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 binocularis diszparitás:
 a két szem kissé eltérő nézőpontjából adódóan ugyannak a tárgynak a retinaképe a
két szemben enyhén eltérő
 a fixált pont előtt, illetve mögött elhelyezkedő tárgyak képe a retina nem
korrespondáló, úgynevezett diszparát pontjaira esik
 a fixált tárgynál közelebb lévő objektum bitemporalisan, a távolabbi objektum
binasalisan vetül a két retina diszparát pontjaira
 minél nagyobb távolságban van két pont leképeződött képe a retinán, annál
távolabb helyezkedik el az a két pont a valóságban egymástól
 a binocularis látás lehetővé teszi a térlátást, melynél a két szem különböző pozíciója
általi parallaxis (a két nézőpont egyenesei által bezárt szög) pontos mélységészlelést
tesz lehetővé
 a térlátásnak vannak olyan mozzanatai, melyekhez elegendő a monocularis látás, ezek
például a távolabb elhelyezkedő objektum megítélése, a takarás felismerése, a
párhuzamos vonalak összetartónak látása, a nagyság és a magasság relatív megítélése,
árkény-árnyéklás jelenség felismerése. Ezen szabályok alapján érzékeljük a 30
méternél távolabb lévő objektumok mélységbeli tagozódását.
 A 30 méternél közelebbi tárgyak térbeli elhelyezkedésének megítélése binocularis
látással lehetséges.
 keresztezett diszparitás akkor jön létre, amikor egy tárgy közelebb van a fixált
tárgynál, keresztezetlen diszparitás pedig akkor, ha egy tárgy távolabb helyezkedik el,
mint a fixált tárgy

[2.] Színlátás neuronális mechanizmusai

 látható fény tartománya: 400-700nm

 a Nap és a mesterséges fényforrások fénye
különböző hullámhosszúságú rezgésekből áll
 a visszavert fény hullámhosszát a látórendszer
színérzetként ismeri fel
 a látórendszer gyakorlatilag a színkontrasztok
felismerése alapján működik
 a színlátás feltétele a különböző
hullámhosszúságú fényekre szelektíven
érzékeny csapok megléte
 a 3 féle csap a fotopigment opszin
alkotórészének elsődleges szerkezetében, és
ezzel azok abszorpciós spektrumában
különböznek
 kék: 420 nm
 zöld: 531 nm abszorpciós maximum
 vörös: 558 nm
 a fény hatására bekövetkező fotopigment-változások indítják meg a fotoreceptorokban
az elektromos folyamatot (lsd.99.tétel)

TÖLGYESI BARBARA 31
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 a zöld és vörös pigment között nagyjából 90%-os egyezés tapasztalható, míg a kék
mindkettőtől jelentős mértékben eltér
 a fotopigmentek fehérje-összetevője 7-TM membránfehérje, melyhez retinál kötődik,
mint prosztetikus csoport
 az egyes csapok a nekik megfelelő hullámhosszúságú fényből több fotont nyelnek el,
mint a másik két típus, ezért azonos fényerősség mellett elektromos válaszuk is
nagyobb
 a színmegkülönböztetés alapja a háromféle csap adott hullámhosszúságon történő
eltérő mértékű aktiválódása
 fehér érzet akkor keletkezik, ha mindegyik csaptípus ingerültbe kerül
 a színérzékelés a ganglionsejtek szintjén színkontrasztok képzésével folytatódik
 vörös és zöld csapokhoz kapcsolódó koncentrikus, egyszeresen opponáló sejtek:
vörösérzékeny centrum és zöldérzékeny periféria, illetve fordítva, a vörösérzékny
centrumú sejt esetén a teljes receptív mező ingerlése vörös fénnyel nagy mértékű
aktivációt vált ki, míg a zöld fény ugyanebben az esetben gátol
 a kékre érzékeny csapok eltérő, koextenzív, egyszeresen opponáló sejtekhez
csatlakoznak, ingerületét a ganglionsejteken konvergáló vörös és zöldérzékeny
csapok együttes ingerlése antagonizálja
 csapok  ganglionsejtek  V1 kéreg blob area  V2  V4
 a blob areában lévő sejtek receptív mezejének központja és perifériája is 2-2
bemenettel rendelkezik, ezek egyike ingerlő, a másik gátló
 vörös és zöld csapokból jövő ingerületek opponálnak, a receptív mező centrumát a
zöld fény ingerli, a vörös gátolja, a perifériát a vörös ingerli és a zöld gátolja
 a centrumot a kék ingerli, és a vörös és zöld együttesen gátolja, a periférián pont
fordítva (mivel a vörös és zöld együttesen sárga érzetet kelt, ezen sejtekben
maximális választ a kék szín sárga alapon váltja ki)

[3.] Fogalmak

 achromatopsia: teljes színvakság

 protanopia: vörös szín észlelésére képes csapok hiánya
 deuteranopia (daltonizmus): zöld fényre érzékeny receptorok hiánya, következménye a
vörös-zöld színtévesztés
 tritanopia: kék csapok hiánya
 protanomalia: a színlátás enyhe zavara, melyben a vörös csapok érzékenysége a zöld
tartományba tolódik
 deuteranomalia: a zöld csapok érzékenységének hasonló eltolódása okozza. Ezzel
csökkent a piros és a zöld színárnyalatai közötti különbségtétel
 tritanomalia: a kék csapok érzékenységének eltolódása csökkenti a kék és a sárga
színárnyalatok közötti különbségtételt

TÖLGYESI BARBARA 32
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

[4.] Ishihara-teszt ~ színtévesztés vizsgálata

 a képen a pöttyök telítettsége és fényessége azonos, csak a színül eltérő

TÖLGYESI BARBARA 33
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

104. Hallás: a külső és a középfül működése. Hallásvizsgálatok

I. Ismertesse az alábbi fogalmakat: alaphang, zenei hang, zaj, hangfrekvencia es intenzitás,

energia, hang terjedése, hangnyomásszint (SPL, decibelskála), hangerő (fonskála),

isophon görbék.
A hang longitudinális hullám (a részecskék mozgásának iránya párhuzamos a hullám terjedési
irányával)
(1) hullámhossz (λ): két azonos mozgásállapotú
pont legrövidebb távolsága.
(2) amplitúdó (A): a közeg részecskéinek
egyensúlyi helyzettől mért maximális kitérése.
(3) periódusidő (T): A hang terjedése során
sűrűsödések és ritkulások, nyomáshullámok lépnek fel. A tér egy adott pontjában a
rezgésállapot maximumai között eltelt legrövidebb idő, azaz két egymást követő ciklus közötti
időtartam.
(4) hangfrekvencia (f): a periódusidő reciproka, 1 másodperc alatti ciklusok száma. Mérőszáma:
Hertz (Hz, 1/s)
(5) hangterjedés a hang tovaterjedésének sebessége, pl. hang sebessége levegőben 343 m/s,
vízben 1493 m/s
Ezen mennyiségek között fennálló összefüggések: 𝑓=1/𝑇, 𝑣=𝑓∙𝜆= 𝜆/𝑇
(6) energia: Munkavégző képesség, kölcsönható képesség, egy test vagy mező állapotváltoztató
képessége. Az energia jele: E, mértékegysége: Joule (J).
(7) hangintenzitás/ hangerősség: az egységnyi felületen (q) egységnyi idő (t) alatt áthaladt
energia (E) mennyisége. A hang intenzitását a legkisebb és a legnagyobb nyomású pont
közötti nyomáskülönbség, a hanghullám amplitúdója jellemzi.
(8) hangnyomásszint („sound pressure level”, SPL): Az intenzitás a hangnyomással arányos; a
referencia-hangnyomás, P0 = 2×10-5 Pa, azaz 20 μPa. Ez megközelíti a hallásküszöböt.
𝑃𝑛 𝑃𝑛
𝑑𝐵 𝑆𝑃𝐿 = 20 × log ( ) = 20 × log( )
𝑃0 20µ𝑃𝑎
(9) decibel skála: Az emberi hallás rendkívül nagy intenzitástartományt fog át, ezért a
hangerősséget egy logaritmikus skálán, a decibelskálán mérjük. Egysége a decibel (dB). A
viszonyítási alap az 1000 Hz-es hangnak megfelelő hallásküszöb. Ezen a skálán a
hallásküszöbnek 0 dB, a fájdalomküszöbnek 120 dB felel meg.
ÜRMÖS LILLA 34
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

(10) fon skála: A decibel-skála nem veszi figyelembe, hogy az emberi fül különbözően
érzékeny a különböző frekvenciájú hangokra. Egy hang fon értékén azt a hangnyomásszintet
értjük, amilyen hangnyomásszintű 1000 Hz-es hangot ugyanolyan erősségűnek halljuk, mint a
vizsgált hangot. Az azonos hangosság érzetet keltő relatív intenzitások adják az ún. izofon-
vagy Fletcher-görbéket

Rezgésfajtákat tekintve megkülönböztetünk egyszerű és összetett rezgéseket.

Egyszerű rezgés/ tiszta hang: Tiszta hangok egyetlen frekvenciával jellemezhető hangok,
amelyek grafikus ábrázolása egyszerű szinusz függvény. A tiszta hang amplitúdója és
frekvenciája az idő függvényében nem változik.
Összetett rezgés/ komplex hang: A természetben előforduló hangok azonban nem
jellemezhetők egyetlen frekvenciával, hanem frekvenciaspektrummal rendelkeznek. Véges
vagy végtelen számú egyszerű rezgésnek, vagyis tiszta hangnak egyetlen rezgésben való
összegződése. Az összetett függvények elemeikre bonthatók (Fourier-analízis), a belső fülben
az összetett hangrezgések felbontására, a frekvenciaanalízisre a cochlea szolgál.

ÜRMÖS LILLA 35
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

II. Rajzolja fel az emberi hallásküszöb grafikonját (audiogramot), és magyarázza el annak

életkorral történő változását.

A hallásküszöb az a legkisebb hangnyomás, amelyet vizsgált személy fülével még éppen
érzékel (süketszobában). Az egészséges ember hallásküszöbe 2 kHz-es frekvenciánál 20 µPa,
azaz 0 dB.
A mért hallásküszöböt audiogramon ábrázolják. A függőleges tengelyen a decibeleket,
a vízszintes tengelyen a hangmagasságot jelzik.
Az emberi hallás intenzitástartománya: 0 - 120 dB (120 dB SPL felett a hang már fájdalmat vált
ki)
Az emberi hallás frekvenciatartománya: 20 - 20 000 Hz (A hallás az 250–4000 Hz közötti
tartományban a legérzékenyebb, az emberi beszéd ebbe a frekvenciatartományba esik.)
A hallható frekvenciák az egyes fajokban széles határok között változnak, pl. denevérekben a
felső határ sokkal magasabb, mint az emberben.
40 éves kor felett az időskori halláscsökkenés jellemző, ami főként a magas hangokat érinti.
A zajártalom által okozott halláscsökkenés a 4000 Hz körüli hangmagasságokra korlátozódik.

ÜRMÖS LILLA 36
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

III. Ismertesse a külsőfül a középfül fiziológiai szerepét, értelmezze az akusztikus

impedanciaillesztés fogalmát.

Külső fül: fülkagyló + külső hallójárat + dobhártya

Fülkagyló: védelem, összegyűjti és fókuszálja a hangot
Külső hallójárat: rezonátorként működik; a dobhártyához érkező hangrezgéseknek néhány dB-
lel megnöveli a hangnyomásszintjét
Középfül: IMPEDANCIA-TRANSZFORMÁTOR
A hangrezgéseket az alacsony akusztikus impedanciájú (=ellenállás) levegőközegből a belső
fül magas akusztikus impedanciájú folyadékközegébe juttatja a legkisebb
intenzitásveszteséggel. ~ akusztikus impedanciaillesztés
Az impedancia különbség a levegő-folyadék határon a hangrezgések visszaverődéséhez vezet.
Ha a két eltérő akusztikus impedanciát valamely rendszer nem „illeszti”, akkor a cochleába
érkezéskor a hang több tíz dB-nyi veszteséget szenved. A veszteséget csökkenti a dobhártyából
és a hallócsontocskákból álló rendszer.
A rendszert két, egymáshoz illesztett dugattyúval
modellezhetjük, amelyek közül a külső a dobhártya, a belső a
kengyel talpa. A két dugattyút a hallócsontocskák láncolata
köti össze. A kengyel talpa a cochlea foramen ovaléjába
illeszkedik.
A dobhártya felülete (50 mm2) a kengyel talpa felületének
(4 mm2) 17-szerese. A hallócsontocskák mintegy 1,3-szeres áttételű emelőt képeznek. A
foramen ovale felületegységére eső nyomáshullám ezért (17×1,3=) 22-szerese a dobhártya
felületéhez érkező nyomáshullámnak  csökken a levegő-folyadék határfelületről a hang
visszaverődése.

ÜRMÖS LILLA 37
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

IV. Különítse el a légvezetéses és a csontvezetéses hallást.

A belsőfülbe két úton érkezik be a hang:
1. LÉGVEZETÉS: a „hagyományos”, hallójárat-dobhártya-hallócsontok-belsőfül útvonalon
keresztül.
2. CSONTVEZETÉS: a külső- és középfület megkerülő útvonalon keresztül. A
koponyacsontok rezgésein keresztül terjed a hang a belsőfülbe. A csontvezetés elsősorban
a saját hang felismerésében játszik szerepet. Ezen kívül azonban külső hangok
felismerésében csak a légvezetés károsodása esetén tulajdonítunk neki jelentőséget.
V. Ismertesse a középfülizmokat es szerepüket (védekező reflexek).
A dobüregben két izom helyezkdik el:
1. m. tensor tympani (n. trigeminus)
2. m. stapedius (n. facialis)
Tympanicus reflex:
- erős hangok hatására reflexesen összehúzódnak; a reflex BILATERALIS, azaz egy oldalon
ingerelve mindkét fülben kiváltható
- a reflexnek hosszú a latencia ideje, ezért egyszeri nagy intenzitású hang esetében nincs
védőhatása
- a reflex pályája 3 vagy 4 neuronból áll: az átcsatolódások a nucl. cochlearis ventralisban, az
olivakomplexben és a megfelelő agyidegek motoros magjaiban vannak.
VI. Ismertesse a vezetéses es percepciós halláskárosodások közötti különbségeket!
1) Vezetéses típusú halláskárosodás:
 okai: külső vagy középfül eredetű
- koponyasérülés
- betegségek (hallójárat-gyulladás, középfülgyulladás, dobhártyasérülés)
- hallócsont-láncolat fixáltsága, megszakadása, hegesedések, tympanosclerosis
- a kengyel talpa kóros szövetburjánzás következtében rögzül az ovalis ablakban
 a légvezetéses hallás károsodott, de a csontvezetéses nem
 KEZELHETŐ: műtét, elektronikus hallásjavító készülék
2) Percepciós/ sensoros halláskárosodás:
 okai: a cochlea károsodás
- zajártalom
- presbyacusis (korral járó hallásvesztés)
- genetikai öröklődés

ÜRMÖS LILLA 38
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 azonos mértékben csökken a lég- és a csontvezetés is.

 hallókészülék, cochlearis implantátum beültetés
3) Neuronális halláskárosodás:
 okai: a hallóideg/ a hallómagvak károsodása
- tumor, agytörzsi folyamatok
- vírus, ototoxikus gyógyszerek, vérellátási zavarok, anyagcserezavarok
- genetikai öröklődés
VII. Mutassa be a legfontosabb hallásvizsgálatokat es magyarázza el a szerepüket a
halláskárosodások diagnózisában!
1. küszöbaudiometria:
Különböző frekvenciákon növekvő intenzitású hangingereket bocsájtanak a páciens fülére, aki
jelzi, ha azt az intenzitást már hallja. Az így kialakult görbe megmutatja, hogy a beteg
hallásküszöbe az adott frekvencián csökkent-e, és ha igen, hány decibellel a standard értékhez
képest.

2. Weber-teszt:
Csak az unilaterális, azaz egyoldali hallászavart képes kimutatni.
Vizsgálat: egy vibráló hangvillát helyeznek a páciens homlokára, a fülektől egyenlő
távolságban. A páciensnek be kell számolnia arról, hogy melyik fülében hallja a hangot
hangosabban ~ lateralizáció
Eredmények:
- Egészséges páciens: mindkét fülben ugyanolyan hangosan hallható a hang  lateralizáció
nincs
- Szimmetrikus (mindkét fület egyenlő mértékben érintő) hallászavarban szenvedő páciens:
lateralizáció nincs, vagyis normál teszteredmény  HÁTRÁNY!
- Aszimmetrikus hallászavarban szenvedő páciens: lateralizáció
 unilaterális konduktív hallászavarral rendelkező páciens a sérült fülében hallja
hangosabban, mert: a vezetési probléma mintegy „eltakarja” a szoba környezeti zaját,
ÜRMÖS LILLA 39
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 unilaterális sensoneuronalis hallászavarral rendelkező páciens az egészséges fülében

hallja hangosabbnak, mert a sérült fül kevésbé hatékonyan érzékeli a hangot még akkor
is, ha az közvetlen vezetés útján kerül a belsőfülbe.
3. Rinné-teszt:
Unilaterális hallászavar esetén használatos, segítségével meghatározható, hogy melyik fülben
jobb a csontok vezetése.
A hangvillát előbb a külső hallójárat elé tartják (légvezetés), majd amikor a vizsgált személy
már éppen nem hallja a hangot, a még mindig rezgő hangvillát a processus mastoideusra
helyezik (csontvezetés). Vezetéses halláscsökkenés esetén a hang ismét hallható.
4. tympanometria:
A középfül nyomásviszonyainak vizsgálatára való módszer
A vizsgálatkor lezárják a hallójáratot  emelik a belső nyomást, majd csökkentik  így
dobhártya rugalmasságát lehet mérni

 A-ábra: pozitív csúcsnyomás (> +30 dPa) ~ pl. akut középfülgyull. kezdetén
 B-ábra: lapos görbe kis térfogattal  tubus elzáródás, folyadék jelenléte a
középfülben ~ krónikus középfülgyull. esetén
 C- ábra: negatív csúcsnyomás (< -200dPa)  szubatmoszférikus középfüli nyomás,
Eustach-kürt működészavar
VIII. Presbyacusis ~ hallóképesség csökkenése az életkor
előrehaladtával
 tünetei:
- hallásromlás, halláscsökkenés: általában a magasabb
frekvenciatartományokban a legrosszabb a hallás
- beszédértési zavar
 oka: a szőrsejtek fokozatos romlása, elhalása
 A hallásérzékenységben bekövetkezett hanyatlás:
bilaterális, szimmetrikus, progresszív és idegi jellegű

ÜRMÖS LILLA 40
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

IX. Normálértékek:
 emberi hallás frekvenciatartománya: 20-20 000 Hz
 emberi hallás intenzitástartománya: 0-120 dB
 emberi hallásküszöb: 0 dB
 beszédhang frekvenciatartománya: 250-4000 Hz
 referencia hangnyomásszint: 20 µPa
 fonskála referenciafrekvenciája: 1000 Hz

ÜRMÖS LILLA 41
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

105. Hallás: a belsőfül működése, a hallópályák

I. A cochlea (csiga) szerkezete, folyadékkompartmentjei

A. cochlea szerkezete:
A cochlea két és félszer csavarodik tengelye, a modiolus körül. A stapes talpa a foramen
ovaléba illeszkedik, ennek folytatása a cochleán belül a SCALA VESTIBULI. A scala vestibuli
a cochlea csúcsában, a helicotremában átfordul, ez a SCALA TYMPANI. A scala tympanit a
foramen rotundumot fedő rugalmas hártya zárja le. A scala vestibuli és a scala tympani között
helyezkedik el a vakon végződő SCALA MEDIA/ DUCTUS COCHLEARIS (a ductus
cochlearis teljes hosszúsága 32-33 mm). A ductus cochlearisban foglal helyet a Corti-féle szerv.
A ductus cochlearist a scala tympanitól a MEMBRANA BASILARIS, a scala vestibulitól a
REISSNER-FÉLE MEMBRÁN választja el.

B. cochlea folyadékkompartmentjei:

scala vestibuli és scala tympani terét perilympha tölti ki:

- tipikus extracelluláris folyadék:
[Na+] magas, [K+] alacsony

A ductus cochlearis terét endolympha tölti ki:

- a stria vascularis epithelsejtjeinek szekréciós terméke
basolateralis membránjukban:
Na+-K+-pumpa és Na+-K+-2Cl--kotranszporter
- [Na+] alacsony, [K+] magas

ÜRMÖS LILLA 42
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

II. Endocochlearis potenciál fogalma.

 az endolympha és a perilympha eltérő
ionkoncentrációinak (Na+, K+, Cl-)
következménye
 az endolymphában mért elektromos
potenciál a perilymphához képest mintegy
60-80 mV-tal pozitívabb érték

III. A cochlea fizikai tulajdonságai alapján

magyarázza el a cochleában zajló passzív frekvencia analízist (Békésy helyteóriája).

Cochlea feladatai: frekvenciaanalízis, komplex hangrezgések felbontása összetevőire,
mechanoelektromos transzdukció (~ mikrofon)  a hangrezgések a n. cochlearis AP-vá
alakulnak
A hangok passzív frekvenciaanalízisének alapja a membrana basilaris kitérése a hang
frekvenciájának függvényében. A különböző frekvenciáknak megfelelően a membrana
basilaris meghatározott helye mutat maximális kitérést, ezt nevezzük a frekvenciaanalízis hely
elvének ~ TONOTÓPIA. (Békésy György írta le  Nobel-díj, 1961.)
A hangrezgéskor a stapes talpa a foramen ovale-ba
nyomódik, majd onnan visszahúzódik. 
Nyomáskülönbség keletkezik a scala vestibuli és a scala
tympani között.  A membrana basilaris a scala tympani
felé tér ki, majd visszatér eredeti helyzetébe, s túl is leng
azon.  A membrana basilarison vándorló hullám
keletkezik.
A tonotópiában három tényező játszik szerepet:
1. a cochlea passzív analizátor funkciója, a vándorló hullám keletkezése a membrana
basilarison
2. a külső szőrsejtek aktív kontrakciója
3. az belső szőrsejtek különböző mechanikai hangolása, NT leadása
A membrana basilaris geometriája és szerkezete (a cochlea bázisán feszes és keskeny, a cochlea
csúcsáig folyamatosan szélesedik és laza szerkezetű) szabja meg, hogy adott frekvenciájú
rezgésnél hol maximális a vándorló hullám okozta kitérés:
- az alacsony frekvenciájú rezgések (vagyis a mély hangok) felhatolnak a helicotremáig

ÜRMÖS LILLA 43
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

- a nagy frekvenciájú rezgések (azaz a magas hangok) azonban a bázishoz közel hoznak
létre maximális kitérést, majd elhalnak.
IV. Mutassa be a Corti-féle szerv neuronális elemeit.

- A Corti-féle szerv a membrana basilarison ül, spirális hámmegvastagodás.

- Sejtek mediolateralis sorrendje:
határsejt  belső phalanxsejt  BELSŐ SZŐRSEJT  belső pillésejt  külső pillérsejt
KÜLSŐ SZŐRSEJT, külső phalanxsejt  támasztósejtek
- a szőrsejtek felett húzódik a membrana tectoria
- valamennyi szőrsejt módosult hámsejt:
- a szőrsejtek apicalis felszínén nagyság szerint rendezett aktinfilamentumok, ezek
fehérjekötegekkel kapcsolódnak egymáshoz (tip-link)
Afferensek:
- a n. cochlearis afferens axonjainak 95 %-a a belső szőrsejtekhez futnak, s csak 5 % a külső
szőrsejtekhez.
- egyetlen afferens rost csak egy szőrsejttel képez synapsist, de minden egyes szőrsejthez kb.
10 afferens rost csatlakozik!!!
Efferensek:
- szőrsejtekhez menő efferensek a nucl. olivaris superiorból származnak
- az afferensek érzékenységét csökkentik:
a belső szőrsejtek transzmitter leadását, vagy a külső szőrsejtek erősítő funkcióját gátolják

ÜRMÖS LILLA 44
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

V. Ismertesse a belső szőrsejtek működését!

- szerkezete:
- 1 sort alkotnak, számuk ~ 3500 egy oldalon
- a sztereociliumokat rés választja el a membrana tectoriától
- az afferens idegrostok 95%-a végződik rajtuk.
- funkció: sensoros
- mechanoelektromos transzdukció:
 membrana basilaris elmozdul  endolympha áramlása kitéríti a sztereociliumokat
 a növekvő nagyságú sztereociliumok irányába való kitérés a sztereociliumok csúcsa
közelében lévő mechanoszenzitív kationcsatornák nyílását, az ellenkező irányú kitérés
a csatornák zárását vonja maga után
 ezen csatornák nyílása esetén a K+- ok áramlanak a szőrsejt belsejébe  depolarizálják
a belső szőrsejteket (a depol. a szterociliumok kitérítésének mértéke szerint gradált)
 depolarizáció  nyílnak a belső szőrsejtek basalis felszínéhez közeli feszültségfüggő
Ca2+- csatornák  a perilymphából Ca2+- ok áramlanak a sejtekbe
 Ca2+ beáramlás  glutamát transzmitter leadást eredményez
 a szőrsejtek transzmitter leadása a n. cochlearis afferens végződéseiben AP-t vált ki.
VI. Ismertesse a külső szőrsejtek működését!
- szerkezete:
- támasztósejtekkel körülvéve hármas/négyes sorokban ülnek a membrana basalison,
számuk ~ 11-12 000 egy oldalon
- a sztereociliumok érintik a membrana tectoriát
- az afferens idegrostok 5%-a végződik rajtuk
- feladat: hangolás, erősítés
- mechanoelektromos transzdukció:
 a külső szőrsejtek basolateralis membránjában van egy potenciálérzékeny fehérje,
a PRESZTIN: szőrsejt konformációja az elektromos erőtérnek megfelelően változik:
depolarizáció  rövidül, hiperpolarizáció  megnyúlik
 a külső szőrsejtek alakváltozása elmozdítja a membrana tectoriát
 presztin ún. vak anioncsatorna, mert nem vezet, de Cl--at tartalmaz kötve
 elektromos erőtér hatására a Cl–-ok elmozdulnak a fehérje belsejében  konformáció
változás
 A presztin szalicilátionokat (Aspirin) is megköt  alakváltozása lassabbodik

ÜRMÖS LILLA 45
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

VII. Otoakusztikus emisszió:

A külső szőrsejtek gyors aktív kontrakciója retrográd hullámokat is kelt a cochleában, ami a
stapes felé irányul. A hullámok rátevődnek a középfül többi hallócsontocskáira, és a
nyomáshullámok nagyon érzékeny mikrofon segítségével a dobhártyán is regisztrálhatók. A
keltett rezgések nagyon alacsony hangnyomásszintet jelentenek  a vizsgált személy az
emissziót nem hallja.
VIII. Magyarázza el, hogy a membrana basilaris deformációja miként alakul át a nervus

cochlearison regisztrálható akciós potenciállá.

lsd. belső és külső szőrsejtek működése
IX. Ismertesse a hallópályát!
A hallópálya csaknem minden szintje ingerületeket küld az alatta lévő szintekhez, és ezzel
reciprok összeköttetések alakulnak ki.

1. neuron: Ganglion spirale nucl. cochlearis ventralis, dorsalis

 a bipoláris neuron perikaryonja a ganglionban
 perifériás axonja a szőrsejtek ingerületét vezetik
 centrális axonja (n. cochlearis) az agytörzsbe lépve az első átcsatolódást megelőzően
elágazódik:
- egyik ág a nucl. cochlearis ventralis elülső részéhez fut
- másik ág ugyanezen mag hátulsó részéhez ad kollaterálisokat, amelyek a nucleus
cochlearis dorsalisban végződnek.

ÜRMÖS LILLA 46
IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

2. neuron: nucl. cochlearis ventralis, dorsalis  nucl. olivaris superior

 nucleus cochlearis ventralisból a másodrendű neuronok axonjai egyrészt az azonos
oldali, másrészt a corpus trapezoideumon kereszteződve az ellenkező oldali nucl.
olivaris superiorhoz futnak, ahol átkapcsolódnak
 így a nucl. olivaris superior bilateralis információkat kap
3. neuron: nucl. olivaris superior  colliculus inferior
 a neuron a nucl olivaris superiorban átkapcs, és mint lemniscus lateralis halad a
colliculus inferiorhoz
 nucl. olivaris superiorból származó neuronok egyrészt a nucl. lemnisci lateralishoz,
másrészt a középagyi colliculus inferiorhoz futnak
4. neuron: colliculus inferior  corpus geniculatum mediale
 lemniscus lateralis rostjai a colliculus inf-ban átkapcs., és jutnak a thalamusba
5. neuron: CGM  cortex: primer hallókéreg
 pálya: radiatio acustica
A primer hallókéreg (A1)
 a primer hallókéreg elhelyezkedése: a temporalis lebenyben, a fissura lateralis mélyén
 a hallókéreg a Brodmann-féle 41-es, 42-es mezőknek felel meg
 kéregben több ismétlődő tonotóp area van pl.: a magas frekvenciák a fissura Silvii
mélyén, a mély hangok a gyrus felszínéhez közelebb adnak jelet
 a hallás esetében el kell különíteni a 2 agyféltekét, mert a hallás szoros összefüggésben
áll a beszéddel, ami viszont általában unilateralis funkció:
- primer hallókéreg és a Wernicke-area közti összeköttetés
- auditív kéreg és a Broca-area közti összeköttetés
 A hallókéreg működése összetett: fel kell ismernie az akusztikus spektrumot, a
mintázatot, azaz az egyes hangokban bekövetkező frekvencia- és intenzitásváltozásokat.
6. neuron: primer hallókéreg  asszociációs areák
Asszociációs kérgi területek:
 az auditív unimodális asszociációs areába (Br. 22.,42.)
 temporalis multimodális asszeciációs areába, ahol a vizuális és hallási inf.-k
integrálódnak
 prefrontalis lebenybe, ahol az integrált inf.-k megindítják a viselkedési, magatartási és
emocionális reakciókat

ÜRMÖS LILLA 47
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

X. Ismertesse a hallópálya épségének vizsgálatát auditorikus kiváltott válasz segítségével.

XI. Ismertesse, hogy miként kódolódik a hangmagasság, a hangerő és a hangforrás

lokalizációja a centrális auditorikus neuronokban.

- hangerő: AP frekvencia
- hangmagasság: neurotópia?
- hangforrás: 2 pálya közti időkülönbség
XII. Magyarázza el, hogyan működik a frekvenciakód, a populációs kód és a binauralis hallás
Frekvenciakód:
A kisebb intenzitású hangra válaszoló afferens AP frekvenciája alacsonyabb, illetve a nagyobb
intenzitású hangra válaszoló afferens AP frekvenciája magasabb. Oka, hogy a nagyobb
intenzitású hangok a membrana basilaris nagyobb kitérítésével járnak.
Populációs kód:
A több ingerületbe került rost nagyobb hangintenzitást jelez.
Binauralis hallás:
Térhallás, meg tudjuk különböztetni, merről jön a hang

ÜRMÖS LILLA 48
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

106. A szaglás élettana

I. Ismertesse a szaglóreceptorsejtek elhelyezkedését, felépítését.

szaglóreceptorsejtek elhelyezkedése: szaglóhám~ regio olfactoria (több magsoros hengerhám)
 orrüreg hátsó-felső részén a szaglóhámba ágyazva
találhatók
a szaglóhám specializálódott nyálkahártya, a
nyálkahártya mintegy 4-5 cm2-nyi területe, benne kb.
107 receptorsejt található
 szaglóhámban található sejttípusok:
1. olfactorius neuronok (=szenzoros neuronok/
=szaglóreceptorsejtek)
2. olfactorius őssejtek (=basalis prekurzor sejtek)
3. támasztósejtek
szaglóreceptorsejtek felépítése:
 a szaglópálya primer afferens neuronja
 bipoláris neuron
 apicalis pólusából sok cilium (20-25 db) nyúlik a szaglóhámot borító nyákrétegbe
 basalis pólusából nyúlik egyetlen vékony velőtlen axon a KIR-be (fila olfactoria)  áthatol
a lamina cribrosán  bulbus olfactorius valamelyik glomerulusában képez szinapszist,
onnan, mint tracus olfactorius fut
 más idegek is részt vesznek az érzet kialakulásában pl. irritáns gázok: V., IX., X. agyidegek
kemoreceptorai az orr-garat nyálkahártyában
 A neuronok nem újulnak meg, DE az olfactorius szenzoros neuronok megújulnak!
 élettartamuk rövid (4-8 hét), folyamatos degenerálódáson és regenerálódáson mennek át
(regenerálódás forrása az olfactorius őssejtek proliferációja és differenciálódása)

II. Szagingerek.
Kémiai szempontból egységes szaganyagokban több szagingerként szereplő molekularészlet,
azaz epitóp van. A különböző epitópok kombinációja határozza meg egy anyag felismerhető
szagát.
A szaganyagok többnyire lipofil molekulák, amelyek a dendriteket fedő nyákrétegben
oldódnak. A nyákban több oldott szaganyag kötő fehérje is található.

ÜRMÖS LILLA 49
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

III. Ismertesse az olfactoricus cilium funkcióját és a szaganyag (odorant)- receptorcsalád

jellegzetességeit.
olfactoricus cilium funkciója:
A nyákrétegben oldott szaganyagokkal a szenzoros neuronok ciliumai érintkeznek. A ciliumok
membránja tartalmazza a specifikus szaganyag-receptorfehérjéket (odoráns
membránreceptorok), amelyek az egyes szaganyag-epitópok felismerésében szerepelnek.
szaganyag-receptorfehérjék:
 7-TM integráns membránfehérjék, és Golf-fehérjékhez csatlakoznak
 kb. 500–1000 olfactorius receptor gén, de ezeknek csak kevesebb, mint fele fejeződik ki
 1 olfactorius neuron csak 1 típusú receptorfehérjével rendelkezik, azaz minden egyes sejt
csak 1 szaganyag-epitópra érzékeny!
 1 szaganyag több epitóppal rendelkezik, azaz 1 epitóp mindazokat a neuronokat ingerli,
amelyekben a megfelelő receptorok megjelennek!  a szaganyag valamennyi epitópját csak
több monospecifikus szenzoros neuron együttesen képes felismerni!
 több szaganyag tartalmazhatja ugyanazt az epitópot, az érzékeny neuron mindazokkal a
különböző szaganyagokkal ingerelhető, amelyek ezt az epitópot tartalmazzák

IV. Magyarázza el, hogyan aktiválódnak a szaglóreceptorok, ismertesse a szaglásért felelős

szenzoros transzdukciós folyamatokat.

A receptor-epitóp kötéssel aktiválódik a Golf-fehérje  adenilát-cikláz aktiválódik  ciliumon
belüli cAMP szint  a cAMP-függő kationcsatornák kinyílnak (pl.: Na+-Ca2+csatorna)  Na+-
és Ca2+- ok áramlanak a ciliumokba  cilium depolarizálódik  a végződésben AP-ok
generálódnak (frekvenciája arányos a szaganyag koncentrációjával)

 a rendszer nagyon érzékeny ~ már néhány szaganyag-molekula AP-t vált ki

 a rendszer adaptálódása nagyon gyors ~ a szagérzet nagyon hamar megszűnik
 Az adaptáció több szinten megy végbe, a legjelentősebb a szenzoros végkészülékek
adaptálódása:
1. lehetőség: Ca2+-ok beáramlása inaktiválja a kationcsatornákat
2. lehetőség: a receptorfehérje inaktiválása foszforilációval

V. Definiálja a molekuláris receptív mező fogalmát.

ÜRMÖS LILLA 50
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

A szaganyagokat a szaganyag receptorok kombinációja ismeri fel, viszont egy R-sejt, 1 R-típust
expresszál. ???
VI. Értelmezze a szaglórendszerben a funkcionális topográfia (pl. bulbus olfactorius

epitóptérkép) fogalmát.
1-1 glomerulushoz (a szaglórendszer funkcionális alapegysége – lsd. később) csak 1 adott
receptortípust hordozó primer afferensek futnak, azaz 1 glomerulus 1 epitóp jelenlétét jelzi.
Minden egyes glomerulushoz a szaglóhám nagyon sok régiójából érkeznek afferensek.

A bulbus olfactoriusban:
 nem a szaglóhám egyes területei képeződnek le, azaz nincs szomatotópia
 hanem az egyes epitópok receptorai képeződnek le, ezt nevezzük epitóptérképnek

(Az epitópokra bontott szagérzékelés biztosítja a rendszer folyamatos működését. A

szinapszisok csak addig marad fenn, amíg a szinapszis nincs hosszú ideig használaton kívül.
Azonban ugyanazok az epitópok nagyon sok szaganyagban jelen vannak, időközönként minden
egyes epitóppal találkozik a szaglórendszer, a szinapszis működik és fennmarad. Nem
epitópokra bontott szagérzékelési mechanizmus esetén, ha egy-egy szaganyag huzamosabb
ideig hiányozna a környezetből, akkor a közvetítő szinapszisok degenerálódnának.)

VII. Ismertesse a bulbus olfactorius felépítését, funkcióját, afferens és efferens összeköttetéseit.

 a bulbus olfactorius a szaglópálya első kapcsolóállomása a lamina cribrosa felett

 a primer szenzoros neuronok ingerületének „dekódolása” magában a bulbus olfactoriusban
folyik
ÜRMÖS LILLA 51
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

 benne találhatók a szaglórendszer funkcionális alapegységei, a glomerulusok (2000 db

glomerulus/ bulbus)
 glomerulusok szinaptikus régiók, ahol az afferensek, a primer szenzoros neuronok
átkapcsolódnak mitralis és pamacsos sejtekre, amelyek a glomerulusok glutamáterg efferens
projekcióját képezik.
 az efferensek kollaterálisokat adnak a periglomerularis gátló interneuronokhoz is  a
bulbus olfactoriuson belül így gátló körök (laterális gátlás) is kialakulnak (akadályozzák a
„túlingerlést”)
 1-1 glomerulusban a primer szenzoros neuronok és a relésejtek konvergencia-aránya kb.
100:1

VIII. Ismertesse a bulbus olfactorius centrális kapcsolatait, a szaglóműködések agyi

reprezentációját.

Az efferens rostok a kétoldali nucl. olfactorius anteriorba kerülnek, ezek között a kapcsolatot a
comissura anterior tartja fenn. Az innen kiinduló projekció, mint tractus olfactorius (n. I.) a
primer szaglókéregbe (Brodmann 15. area) fut.
 elhelyezkedés: prefrontalis és az insularis kéreg
 itt tudatosulnak a szagingerek
Innen kerül tovább az információ egyrészt az orbitofrontalis kéregbe, másrészt a limbikus
rendszer egyes részeibe (amygdala, entorhinalis kéreg, corpus striatum ventralis része). A
limbikus rendszerbeli projekció felelős a szagérzetek affektív hatásaiért, és a magatartási
reakciókban játszik szerepet.
Az insulában integrálódnak a szaglási, ízérzési és látási ingerületek – innen a komplex
információ a praefrontalis kéregbe és a limbikus rendszerbe jut.
A szagingerek emléknyomot hagynak hátra a KIR-ben. Valószínűleg a hippocampusszal való
összeköttetés játszik szerepet a szagingerek hatására fellépő emlékképekért és azok emocionális
összetevőiért.

ÜRMÖS LILLA 52
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

IX. Ismertesse az alábbi fogalmak jelentését: anosmia, hyposmia, dysosmia.

anosmia: a szagérzékelés képességének hiánya, a beteg semmilyen szagot nem érez. Ritkán
korai jele lehet degeneratív agyi betegségeknek (Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór).
hyposmia: gyengébb, csökkent szaglóképesség
hyperosmia: átlagosnál fejlettebb szaglóképesség
dysosmia: torzult szagfelismerés
 parosmia (a szag jellegének hibás érzékelése, általában kellemetlen szag érzése)
 fantosmia (szaganyag nélküli érzékelés)
 agnosia (megtartott szagérzékelés mellett a szagfelismerés zavara)
Szaglászavarok okai:
 orr deformitások pl.: septum deviációk, összenövések
 orr- és orrmelléküreg gyulladások (krónikus sinusitis, toxikus ártalmak, vírusinfekciók)
 endocraniális megbetegedések, rostasejt tumorok

Cacosomia: kellemetlen szag képzelt érzete

(Epilepsziás állapotokban a rohamot ilyen „szaglási hallucinációk” előzik meg. Kiváltó góc a lobus
temporalis elülső mediális része.)

ÜRMÖS LILLA 53
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

107. Az ízérzés élettana

I. Ismertesse az ízérző receptorsejtek elhelyezkedését, felépítését és afferens beidegzését.

Ismertesse az ízlelőbimbó sejttípusait!

Az ízeket az ízérző szenzoros sejtek érzékelik, melyek ízlelőbimbókban (~ gemma gustatoria)
csoportosan és centrálisan helyezkednek el, támasztósejtekkel körülvéve.
Ízlelőbimbók elhelyezkedése:
 elsősorban a nyelv nyálkahártya kitüremkedésein, a papillák hámrétegében
 papillae circumvallatae (7-12 db a sulcus terminalis előtt 1 sorban)
 papillae fungiformes (200-400 db a nyelv elülső 2/3-án elszórva)
 papillae foliatae (15-20 db a nyelv posterolateralis szélén)
 emellett szájpadon, fogínyen, garatban, epiglottison, gégén, oesophagus felső részén

Ízlelőbimbók felépítése: hagymaszerű képződmény

1. ízérző neuroepithel-sejtek
~módosult szekunder érzékhámsejt
~1-1 ízlelőbimbóban 50-100 szenzoros sejt
található
~a szenzoros sejtek az ízre nézve
monospecifikusak (az öt íz közül csak egyre
érzékenyek)
~apicalis végükön mikrovillusokban végződnek,
melyek kinyúlnak az ízlelőbimbó luminalis
felszínéig, ahol közrefogják az „ízlelőpórust” (itt
reagálnak az ízanyagok a receptorokkal/ a
specifikus csatornákkal)
~basalis és lateralis felszínükön érző neuronokkal szinaptizálnak (lsd. alább)
2. támasztósejtek
3. őssejtek ~ lamina basalishoz közel

ÜRMÖS LILLA 54
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

Ízlelőbimbók afferens beidegzése:

Az ízérző idegrostok vékony myelinhüvelyes rostok, melyek a hám membrana basalisa alatt
elágaznak, elvesztik myelinhüvelyüket és subepithelialis hálózatot képeznek. Ebből a
hálózatból egyes rostok belépnek az ízlelőbimbóba és az ízérző sejteken végződnek
(intragemmalis rostok), míg más rostok az ízlelőbimbók között és felületükön végződnek (inter-
és perigemmalis rostok). Az afferens axonok a chorda tympaniban (n. VII.), a nervus
glossopharyngeusban (n. IX.) és a nervus vagusban (n. X.) futnak.

II. Nevezze meg az alap ízkvalitásokat, identifikálja az öt alapízt.

Az ízérzés mindössze öt íz megkülönböztetésre képes:
 édes
 sós
 savanyú
 keserű
 „umami” (élvezetes), amit aminosavak (emberben csak az L-glutamát és L-
aszparaginát) váltják ki, az ízérzetet jelentősen fokozzák egyes purinnukleotidok, pl.:
GMP, IMP.

Melyik ízt hol érezzük a nyelven?

De valójában a nyelv minden részén mindenféle ízt érzünk!!!

ÜRMÖS LILLA 55
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

III. Magyarázza el, hogyan aktiválódnak az ízérző receptorok, ismertesse az egyes alapíz

kvalitások detektálásáért felelős szenzoros transzdukciós folyamatokat.

Az édes, az umami és a keserű ízanyagok detektálása:
 Az édes, az umami és a keserű ízanyagok 7-TM receptormolekulákkal reagálnak,
melyek heterotrimer, az ízérzősejtekre specifikus gustducin (Gα12) G-fehérjékhez
kapcsolódnak!
 Ízérzékenység a monomerek (T1R1, T1R2, T1R3) kombinációjától függ:
1. T1R2 + T1R3 együttes expressziója esetén a sejt az édes ízt detektálja
2. T1R1 + T1R3 együttes expressziója esetén a sejt az umami ízt detektálja
 A keserű ízt mintegy 30 db 7-TM membránfehérje detektálja, amelyek a T2R családba
tartoznak. Ezek a fehérjék csak a keserű ízre érzékeny sejtekben fejeződnek ki, és egy sejten
belül nagyon sok különböző T2R-receptorfehérje fejeződik ki. Ez az oka annak, hogy
különböző szerkezetű keserű anyagok váltják ki az ízérzetet, viszont a különböző szerkezetű
keserű anyagokat nem lehet egymástól elkülöníteni.
 Jelátvitel: (a T1 és a T2 receptorokat hordozó sejtekben a jelátalakítás azonos)
 ligand-rec. kötés  G-fehérjéről leválik a βγ-alegység  aktiválódik a foszfolipáz Cβ2 
hidrolizálja a foszfatidil-inozitol-4,5-biszfoszfátot  szabaddá válik az IP3 és a DAG
 itt lép be a TRP-fehérjék közé tartozó transzdukciós csatorna, a TRPM5
 TRPM5-ön keresztül Ca2+- ok áramlanak be  az ízérző sejtből transzmitter (ATP)
szabadul fel  purinerg receptorokon keresztül hat az ízérző sejthez csatlakozó idegrostra
 idegrostban AP-t generál
A sós és savanyú ízanyagok detektálása:
 A sós és a savanyú íz érzetét ionok, Na+- és H+- ok váltják ki, specifikus csatornákon keresztül
a sejtbe lépve közvetlenül indítanak meg jelátviteli mechanizmust.
 A savanyú ízanyagok specifikus, a TRP-ioncsatorna családba tartozó H+- csatornákkal
reagálnak (PKD2L1).
 A sós íz detektálásában biztosan valamelyik amiloriddal gátolható, de molekulárisan
még nem azonosított epithelialis Na+- csatorna szerepel.

(A csípős érzet kialakulása:

A csípős íz nem az ízérző sejteken keresztül jön létre, hanem a csípős, égető „ízű” ételekben
lévő anyagok (kapszaicin) a szájüreg fájdalomérző receptoraira, a bennük lévő TRP-
csatornákra hatva váltanak ki előbb ingerületet, majd később érzéstelenséget.

ÜRMÖS LILLA 56
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

IV. Nevezze meg azokat az agyidegeket, amelyek ízérzéssel kapcsolatos információkat

közvetítenek a központi idegrendszerbe.

 chorda tympani (n. VII.) ~ nyelv elülső 2/3-ának ízérzetét közvetíti a KIR-be
 n. glossopharyngeus (n. IX.) ~ nyelv hátsó 1/3-ának …
 n. vagus (n. X.) ~ nyelvgyök és egyéb ízérző helyek (+ n. V. is) …
 a nucl. tractus solitariiban csatolódnak át

V. Ismertesse a központi idegrendszeri ízérző központok felépítését és funkcióját.

Felépítése:
A már említett agyidegek a nyúltvelő nucl. tractus solitarii-ben csatolódnak át, innen indulnak
ki a szekunder neuronok.
A szekunder neuronok a híd parabrachialis magjában átkapcsolódnak tercier neuronokra,
melyek a thalamushoz futnak.
A tercier neuronok a thalamusban átkapcsolódnak a pálya 4. neuronjaira, melyek a kéregbe
haladnak. A thalamocorticalis projekció az ízérző kéregben (Brodmann 43) végződik, mely a
gyrus parietalis subcentralisban lokalizálható.
Specifikus rendszer:
lemniscus medialis és (lemniscus trigeminalis)  thalamus (VPM)  anterior insula (lobus
temporalis)  operculum (lobus parietalis)
Aspecifikus rendszer (trigeminális kemoszenzitív afferensek):
nucl. parabrachialis, amygdala, hypothalamis

ÜRMÖS LILLA 57
 IDEGRENDSZERI MŰKÖDÉSEK

Funkciója:
 A nucleus tractus solitariiból lépnek ki azok a neuronok, amelyek az ízérzéssel kiváltott
autonóm reflexeket közvetítik.
(pl.: savanyú íz azonnal nyálelválasztást vált ki
édes íz a pancreas β-sejtjeinek inzulinszekrécióját fokozza – n. X. közvetítésével)
 Az insularis kéregben találkoznak az ízérzés, a szaglás, és a látás ingerületei, e komplex
ingerületek a praefrontalis kéregbe futnak, és innen váltódnak ki az emocionális és affektív
válaszok.
 Az insulaból a nucl. accumbensbe futó pályák felelősek az ízekkel kapcsolatos hedonikus
érzetekért. Az insulaból leszálló pályákon keresztül negatív érzetek autonóm válaszokat
váltanak ki, pl.: hányinger.
 Az ízérzethez kapcsolódó tanult reakciók specifikusak és nagyon tartósak (akár évekig is
fennállhat). Ha egyszer egy íz megtapasztalását követően rosszullét lépett fel, akkor azt az
ízt az ember nagyon határozottan és tartósan visszautasítja. Ez a táplálkozási averzív reakció

VI. Ismertesse az alábbi fogalmak jelentését: ageusia, dysgeusia.

- ageusia: ízérzés teljes elvesztése
- dysgeusia: ízérzési zavar, torz ízérzés (tényleges inger váltja ki)
- fantogeusia: ízérzési hallucináció (tényleges kiáltó inger nélkül)

ÜRMÖS LILLA 58