AZ ETIKA/ERKÖLCSTAN TANÍTÁSÁNAK Ember és társadalom (erkölcstan)

CÉLJA. NAT, KERETTANTERVEK. tantárgypedagógiája – 1.

KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE
Órákon való aktív részvétel
Zárthelyi dolgozat
AZ ERKÖLCSI GONDOLKODÁS ALAPJAI

https://zanza.tv/etika/alapveto-etika/az-erkolcsi-gondolkodas-alapjai-i
Etika
Az etika szó eredeti jelentése ókori görög eredetre (ethosz) vezethető vissza, amely
szokást, illemet, hagyományt jelent. Tárgya az erkölcs (morál), annak eredete,
milyensége, szerkezete. Az etika az erkölcsről vagy az erkölcsi cselekedetekről szóló tan
vagy tanítás, az erkölcsinek minősülő gyakorlati tevékenységről alkotott elmélet. Kutatja
az emberi cselekvés erkölcsileg helyes formáit és a létező erkölcs javításának lehetséges
útjait, módozatait.
Az etika mint tudomány vizsgálódásának a tárgya az érték, közelebbről az emberi
döntésekkel, cselekedetekkel és viszonylatokkal összefüggő legáltalánosabb értékek, az
erkölcsi értékek világa.
Az erkölcsről vagy az erkölcsi cselekedetekről szóló tan vagy tanítás.
ETIKA FAJTÁI (RAE)

1. Leíró etika – egy-egy közösség erkölcseinek leírása (antropológia, szociológia)

2. Normatív etika – erkölcsi normák és szabályok (jog, etikett)
3. Metaetika – etikai ismeretelmélet, a jó, helyes, igazságos meghatározása
(filozófia, teológia)
4. Erényetika – az emberi erények, jellem vizsgálata (pszichológia)
 ETIKAI RENDSZEREK
Erkölcsi ítélet alapja: Cselekedet – Indíték – Következmény - Cselekvő jelleme

Deontológiai rendszerek – szándéketika (a cselekedet önmagában helyes vagy helytelen)

 Isteni parancs elmélete
 Természeti törvény
 Etikai racionalizmus

Teleológiai rendszerek – következményetika

 Utiliarizmus (haszonelvűség – legtöbbek számára a legtöbb jó)
 Etikai egoizmus (az a helyes, ami a cselekvő érdekét szolgálja)

Felelősségetika – mérlegelés!
Etikai relativizmus („az attól függ”)
 Etikai szubjektivizmus
 Kulturális relativizmus
KERESZTYÉN ETIKA
Erények és elvek összessége
A keresztyén etika erényetika, nem egyszerűen az isteni parancsokból levezetett
szabályrendszer vagy természeti törvény, noha az isteni parancsok az erényeket és
az etikai elveket is magukba foglalják.
„erkölcs végső soron Isten jelleméből fakad – az erkölcs végső forrása tehát nem
Isten parancsa, hanem Isten jelleme. Az Isten jelleméből kibontakozó, és Jézus jelleme
által még egyértelműbbé váló erények vagy tulajdonságok képezik a keresztény
világnézet végső alapját. Isten parancsai a jelleméből fakadnak.” (Rae)
Ószövetségi törvények – Újszövetség: krisztusi erények
AZ ERKÖLCSI DÖNTÉS

https://zanza.tv/etika/alapveto-etika/az-erkolcsi-gondolkodas-alapjai-ii
 DILEMMÁK

Etika vs. Morál

Etika vs. Jog
Actus humanus vs. Actus hominis (Emberi cselekedet vs. Egy ember cselekedete)
Erkölcsi jó vs. Erkölcsi helyes
DOKUMENTUMOK

110/2012 Korm.r. (Nat)

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200110.kor
Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html
8/2013 EMMI r. A tanári felkészítés közös követelményeiről… - Etikatanár
NEMZETI ALAPTANTERV
Az erkölcstan oktatása
A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8.
évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az
erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom,
Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek
műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az
irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat,
magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az
erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika
közműveltségi tartalmai érvényesek.
A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok
A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.
 TANTERVEK FELÉPÍTÉSE
Lineáris: az egyes témakörök hierarchikusan egymásra épülnek, a
tartalmak sorrendje meghatározott (kronológia; ismerttől az ismeretlenig;
konkréttól az elvontig vagy fordítva; egyszerűtől a bonyolultig)
Koncentrikus: két vagy több lineáris ciklus egymásra épülése
Moduláris: a témakörök nem hierarchikusak és tematikusan nem épülnek
egymásra (egyes elemek elhagyhatóak, választhatóak, változtatható
sorrendűek)

http://tanmester.tanarkepzo.hu/tanterv_felepitese
Teraszos: lineáris és moduláris tanterv ötvözete. Egy-egy teraszon megáll a
lineáris folyamat.
Spirális: a főbb mondanivaló rendszeresen ismétlődik egyre gazdagabb,
differenciáltabb tartalommal

http://tanmester.tanarkepzo.hu/tanterv_felepitese
 HORIZONTÁLIS ÉS VERTIKÁLIS VETÜLET
HORIZONTÁLIS:
6 nagy témaköre:
1. Én magam
2. Én és a társaim
3. Én és közvetlen közösségeim
4. Én és tágabb közösségeim
5. Én és a környezetem
6. Én és a mindenség
VERTIKÁLIS:
Két évente visszatér az életkori sajátosságoknak megfelelően (spirális szerkezet)
 TANTÁRGYI SAJÁTOSSÁGOK
Komplex, multidiszciplináris tantárgy
Frontális munkaforma HELYETT beszélgetés, vita, véleménycsere, szerepjáték, egyéni kutatás
„Megtanítandó tananyag” helyett „felvetendő kérdések”
Érték- és fejlesztésközpontú
A tanulók a tanulási folyamat aktív résztvevői
Konstruktivista tanuláselméleten alapul
Csoportmunkát, kooperatív tanulási technikákat feltételez – terem elrendezésében is
A pedagógus maga is a csoport – speciális szerepekkel felruházott – tagja
Facilitátori szerep
Rugalmasságot igényel a tervezésben és a megvalósításban is
Értékelése sajátos: egyéni értékelés, osztályozás elkerülése
Szoros tantárgyi koncentráció
TÁRSDISZCIPLÍNÁK
Történelem
Közgazdaságtan
Szociológia
Szociálpedagógia, szociálpszichológia
Vallásismeret
Filozófia
Pszichológia
…
NAT 2018 KONCEPCIÓ
AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSA A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései
alapján az erkölcsi nevelés és az etikus magatartás fejlesztése az általános iskola 1–
8. évfolyamán külön tantárgyak keretében folyik. Az erkölcstan tantárgyak
(választhatóan erkölcs és etika vagy hit- és erkölcstan) oktatása kötelező tanórai
keretben történik. Az erkölcs és etika tantárgy saját logikájában meghatározott
fejlesztési területek mentén felépítve az 1–8. évfolyam számára határozza meg a
kialakítandó tudást és annak mindennapi alkalmazását, a releváns tanulási
területekhez való kapcsolódást. A Nat az 1–8. évfolyamon a tanulási területekhez is
kapcsolja az erkölcsi nevelést és az etikus magatartás fejlesztését. Erre
folytatólagosan épülnek a 9–12. évfolyamon az egyes tanulási területekhez szervesen
kapcsolt tartalmak, kiemelten megjelenítve az Anyanyelvi kommunikáció és irodalmi
műveltség, Történelem és társadalmi ismeretek, Természettudomány és földrajz,
Technológia, valamint Művészetek tanulási területeken. Irányadók azok a témák,
amelyek a tudásszintnek és az életkori sajátosságoknak egyaránt megfelelő
beszélgetési témákat szolgáltatják, valamint elsajátítható magatartás és életvezetési
mintákat és szokásokat közvetítenek.
A HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK Az
erkölcstan tantárgyak közül az erkölcs és etika a hitoktatás tekintetében eltérő;
tantárgyának általános tartalmát és eredménycéljait a Nemzeti alaptanterv úgy
szabályozza, hogy az a hit- és erkölcstan tantárgyon belül alkalmas legyen a tanuló
által választható hitoktatási tartalmakba való beépítésre is. Az iskolai keretek között
folyó hitoktatás szervezése, tartalmának meghatározása és felügyeletének ellátása
minden nevelésioktatási intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) esetében az adott
egyház és az annak nevében eljáró jogi személy hatásköre. Az érintett egyház(ak)
és a szülők hitoktatásra vonatkozó igényének együttes fennállása esetén a
köznevelési intézmény gondoskodik a tantárgy helyi tantervben történő
megjelenítéséről és időkeretének biztosításáról.
ERKÖLCS ÉS ETIKA – ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
A tantárgy alapvető célja annak felismertetése, hogy a kulturális hagyományokban gyökerező
etikai elvek, társas szabályok, szocio-emocionális készségek miként járulnak hozzá az egyéni
és közösségi identitás formálódásához, stabilitásához, valamint az egyének és csoportok közti
együttműködés megteremtéséhez. A tanulók a világvallásokkal való megismerkedésen
keresztül, az elsajátított információkra reflektálva tanulmányozzák, hogy az egyes
hitrendszerek milyen értékek mentén kínálnak értelmezési keretet az emberi létezésre
vonatkozó gondolkodáshoz. A társadalmi együttélést szabályozó, egymástól eltérő
jogrendszerek egyes elemeinek értékközpontú vizsgálata elősegíti a társadalmi csoportok és
egyének érdekérvényesítésének megértését. A tantárgy célja továbbá, hogy a tanulók
életszemléletében az erkölcs és az etika általános, világnézeten, vallásos hiten, politikai
meggyőződésen túlmutató alapelvei érvényesüljenek, s a megismert elveket elfogadva
tisztelettel tekintsenek az életre, az emberi méltóságra és azokra az értékekre, amelyeket ők
maguk és mások követendőnek tartanak. A tanulási tevékenységek arra ösztönzik a tanulókat,
hogy modellezett és valódi élethelyzetekben átélt élmények feldolgozásával, értelmezésével
életkorukhoz, fejlődési ütemükhöz illeszkedő, tapasztalati tanulással, érvekkel alátámasztott
véleményt formáljanak a személyes és a közösségi élet alapvető kérdéseiről.
CÉLKITŰZÉSEK
Az erkölcs és etika tantárgy alapvető célkitűzései:
- Elősegíteni annak felismerését, hogy a kulturális hagyományokban gyökerező etikai elvek,
társas szabályok, szocio-emocionális készségek miként járulnak hozzá az egyéni és közösségi
identitás formálódásához és stabilitásához, valamint az egyének és csoportok közti
együttműködés megteremtéséhez.
- A vallások hitrendszerével történő megismerkedés során a tanulók az elsajátított
információkra reflektálva tekintsék át, mit tartanak értékesnek a különböző vallások az
emberi élet vonatkozásában.
- A megismert elvek birtokában a tanulók tisztelettel tekintsenek az életre, az emberi
méltóságra, és arra, amit ők maguk és mások értéknek tekintenek.
- A különféle jogrendszerek egyes elemeinek értékközpontú vizsgálata révén elősegíteni a
társadalmi csoportok és egyének érdekérvényesítésének megértését.
- A tanulók ösztönzése arra vonatkozóan, hogy modellezett és valódi élethelyzetekben átélt
élmények feldolgozásával, értelmezésével életkori fejlődésükhöz illeszkedő, tapasztalati
tanulással, érvekkel alátámasztott véleményt formáljanak a személyes és a közösségi élet
alapvető kérdéseiről
ÉRTÉKELÉS
Az erkölcs és etika tantárgy keretében megvalósuló tanulási tevékenység értékelése alapvetően a
fejlesztő értékelésre épül. Támogatja a tanuló részvételét a tapasztalati tanulás lehetőségét nyújtó
feladatokban, és erősíti az énhatékonyság érzését. A visszajelzések segítik a tanulókat a csoportmunka
kivitelezésében, és arra ösztönzik őket, hogy fejezzék ki gondolataikat. A fejlesztő értékelés
folyamatában jelentőséggel bír a tanulói önértékelés, az önfelmérő strukturált megfigyelési
szempontsorok alkalmazásával. Kooperatív tanulási tevékenység alkalmával az önértékelésről a
társértékelésre kerülhet a hangsúly. A pedagógiai értékelések szempontrendszerei a tanulók féléves
időtartamban megfigyelt tanulási tevékenységének értékelésére is alkalmazhatók, de a félév zárásakor
a portfólió vagy a projektfeladatok produktumai összegző értékelésének lebonyolításához is jelentős
mértékben hozzájárulhatnak. Az értékelési területek szempontjait az eredménycélok körvonalazzák. A
pedagógiai értékelés során tekintetbe kell venni a tanuló pontos, adekvát fogalomhasználatát, az
érveléshez szükséges ismeretek mennyiségét, de elsősorban a tudás alkalmazására és a gondolkodási
és érvelési készségek fejlesztésére szükséges összpontosítani. A záró értékelés szöveges fejlesztő
értékelés formájában 113 javasolt. A szöveges minősítés érdemjeggyé történő átváltása nem illeszkedik
a tantárgy által közvetített alapelvekhez.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 1-4. ÉVFOLYAMON
ÖNISMERETI ÉS ÖNSZABÁLYOZÁSI KÉSZSÉGEK
A NEHÉZ ÉLETHELYZETEKKEL TÖRTÉNŐ MEGKÜZDÉS KÉSZSÉGEI (REZILIENCIA)
TÁRSAS HELYZETEK ÉSZLELÉSE ÉS INTERPERSZONÁLIS KÉSZSÉGEK
ÉRTÉKEKRE ÉS ERKÖLCSI ALAPELVEKRE ALAPOZOTT DÖNTÉSHOZATAL
AKTÍV SZEREPVÁLLALÁS A CSALÁDBAN ÉS A CSALÁDON KÍVÜLI KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBEN
A NEMZETI ÉS EURÓPAI IDENTITÁST MEGHATÁROZÓ KULTURÁLIS ÉRTÉKEK (EZEK MEGISMERÉSE
ÉS POZITÍV ÉRTÉKELÉSE)
KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS TERVEZÉSE A JOGRENDSZEREK ISMERETÉRE TÁMASZKODÓ
GONDOLKODÁS ALAPJÁN
SZEMÉLYES VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA A VILÁGVALLÁSOK EMBERKÉPÉRŐL ÉS ETIKAI TANÍTÁSÁRÓL
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ÉS ELKÖTELEZŐDÉS A FENNTARTHATÓ JÖVŐ IRÁNT
FŐ TÉMAKÖRÖK 1-4. ÉVFOLYAMON
Éntudatosság és önkontroll
A személyes érzelmi jóllét és a család
Társas tudatosság és társas kapcsolatok
A társas együttélés kulturális gyökerei
A természet megőrzése és a fenntartható jövő
A vallások emberképe és etikai tanításai
Választás és döntéshozatal
ÁTFOGÓ EREDMÉNYCÉLOK AZ 1–4. ÉVFOLYAMON
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanulók
azonosítják saját preferenciáikat, erős és fejlesztendő területeiket, és ennek
tudatában rövid távú célokat tartalmazó tervet tudnak kialakítani;
felismerik a hatékony kommunikációt segítő és akadályozó nem verbális és
verbális elemeket és magatartásformákat;
az érzelmek konstruktív kifejezésmódjainak alkalmazására törekszenek;
törekednek rá, hogy a konfliktushelyzetekre asszertíven reagáljanak;
cselekvési céljaikat erkölcsi szabály szerint rendezik, ha az adott helyzet ezt
megkívánja;
bizalomra, őszinteségre, tiszteletre és igazságosságra törekszenek a
különféle közösségekben;
 hisznek abban, hogy hiányosságaikon változtatni tudnak;
pozitív attitűddel viszonyulnak a nemzeti hagyományok, a nemzetiségi
hagyományok és a nemzetiünnepek iránt;
érdeklődést tanúsítanak a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek
megismerése iránt a családban,
az iskolában és az iskolán kívüli közösségekben;
ismerik és megfogalmazzák gondolataikat a születésről és a halálról, az
emberi élet céljáról tanítottelképzelésekkel kapcsolatban;
hétköznapi szokásaik alakításánál tekintettel vannak a környezetükre
IRODALOM
Fenyődi Andrea: Az erkölcstan oktatásának kompetenciaalapú tanárképzési támogatása;
http://www.kompetenspedagogus.hu/sites/default/files/08-Arato-Ferenc-szerk-Horizontok-
pte-btk-ni-2015.pdf
Hársing László: Bevezetés az etikába, Bíbor kiadó, Miskolc, 1999.
Scott B. Rae: Erkölcsi döntések, Harmat kiadó, Budapest, 2011.
Lányi András: Az emberismeret és etika tantárgy elméleti hátteréről,
https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/lanyi_andras_-
_az_emberismeret_es_etika_tantargy_elmeleti_hattererol.pdf
NAT 2018 koncepció – www.oktatas2030.hu
Kelemenné Farkas Mátra (szerk.): Támasz és talpkő, Kálvin kiadó, Budapest, 1995
 Bolberitz Pál: Az ember cselekedeteinek erkölcsi értéke
 Nyíri Tamás: Deontológiai vagy teleológiai érvelés az etikában
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Dr. Szontagh Pál

KRE TFK
szontagh.pal@kre.hu