A F Ö L D É S N É P E I.

A FÖLD ÉS NÉPEI.
N ÉPSZER Ű FÖLDRAJZI É S N É P ISMEI
KÉZIKÖNYV

Í RTA

GYÖRGY ALADÁR.

MÁSODIK, ÚJBÓL ÍRT KI ADÁ S .

HARMADIK KÖTET

Á ZS IA ÉS A U S Z T R Á L IA .

BU DAPEST,

F R A N K L I N - T Á R S U L A T
M A G Y A R I R O D A L M I I N T É Z E T É S K Ö N Y V N Y O M D A.
ÁZSIA ÉS AUSZTRÁLIA
F Ö L D R A J Z I ÉS N É PISMEI LEÍ R Á SA.

IRTA

GYÖRGY ALADÁR.

1 9 s z í n e s m e l lé k le tt e l, 2 térképpel, 10 egész lapn yi rajzm elléklettel

és 306 a sz ö v e g k ö zé n y o m o t t rajzzaL

MÁSODI K K IADÁS.

BU DAPEST,

F R A N K L I N - T Á R 8 U L A T
MAHYAH tHODALM) [XTÜXET US KÖXYYXYOMDA.
Budapest, Nagy SAndor könyvnyomdájából. (IV.. Papnövelde-ntoza 6.)
 ELSŐ FEJEZET.

ÁZSIA ÁLTALÁBAN

Temple; Asia^ London, 188'2. — <S<evers W.: Asien. Leipzig, 1892. — ífe7í%OM's&ty E.:
Orii'ntreise des Grossi'ürsten Throní'olgers Nicohtus Alexandrowitsch von
Husstand 1890/1. I. II. Leipzig, 1894-96. — RccZMí: Nouvelle Geogr. Univers.
Vtt-[X. köt. — Journal ofthe royal a,sia,tic Society Kalkutta, 1832 óta-. —
Erdkundevon Asien. Berlin, 1832-59. — Roc/i.sMífr F. v.: Asien, seine Zukunfts-
bitlmen. Wien, 1876.

A x a, földrész, melyet a legtöbb európai néppel közösen mi magyarok

-L3 is őseink hazájának tartunk, a hova a biblia és a tudományos világ
az emberiség bölcsőjét helyezte, területre a legnagyobb, népességre
a legsűrűbb, tájképi érdekességekben a leggazdagabb s történeti szem­
pontból a legcsodálatosabb valamennyi között. Nagyobb, mint az
ó-világ két más földrésze, Európa és Afrika, együttvéve; tisztán keleti
országaiban a jelenleg élő emberi nemnek közel fele része található;
hatalmas folyói versenyeznek a legnagyobbakkal: hófedte tetői páratla­
nok a világon; nagyobb puszta, nagyobb sikság nincs sehol s népeinek
története, bár aránylag kevéssé ismeretes, a mesés őskorba nyúlik
vissza, tiszteletet ébresztve maga iránt. Ma igen kevés jelentősége
van a világegyetemben az óriási föld népének, az európai népek
gyarmatain kívül csak a napjainkban mesés gyorsasággal megiíjodott
Japán mutat figyelemreméltó törekvéseket, azonban önkéntelenül
érezzük, hogy Európa mellett — az uj amerikai társadalomtól elte­
kintve — csak Keletázsiában van még nagyfontosságu néptelep,
érezzük, hogy ez a kolosszus, ha egyszer megmozdul, jelentékeny
szerepet fog játszani.
Mindamellett Ázsiát csak napjainkban kezdjük valósággal ismerni,
sőt kétségtelen, hogy jelenleg a sarkvidéken kivül ez a legisme­
retlenebb világrész. Nemcsak a részleteket, de nagy területeket
tekintve is. Szibíriáról csak a XVII-ik században nyertük az első
tudósításokat, az óriási belföldi sivatag és hegyvidék mostanáig tel­
jesen ismeretlen volt s Kelet-
ázsia legnagyobb részét mél­
tán nevezik elzárt országok­
nak. Az a kis darab föld,
melyet a régiek Ázsiának
neveztek, jóformán csak part­
vidék volt s még ma is sok­
kal nagyobb területek van­
nak Ázsiában, hova müveit
európai ember Lili át nem
tette be, mint a sötétnek
nevezett Afrikában.
Ázsia legelső valódi
megismertetőjc Nagy Sán­
dor volt, ki Kisázsia partjai­
Marcol'oln. tól az Indusig s a perzsiai
öböltől a Káspi tengerig min­
denütt kalandozott, s kinek hódításait közvetlen utódai még tovább
terjesztették egészen a nagy hegységekig. A hódító rómaiak még
Nagy Sándor nyomába sem jutottak mindenütt, a punok kalandos uta­
zásai szintén szerény körben mozogtak. A mongolok és mohamedánok
hódításai évszázadokon át még ezt a keveset is elzárták Európa előtt,
a hosszú ideig tartó keresztes hadjáratok működési köre nagyon kor­
látolt volt. Hatalmasabb utakat tettek egyes mohamedán zarándokok,
köztük Ibn Batuta, ki a XIV-ik században Khinába is elhatolt. Azonban
az ő felfedező útjaik századokig ismeretlenek maradtak. Ázsia második
nagy felfedezője a velenczei Polo nevű kalmár család volt, melynek
leghíresebb tagja Marco Polo 1298-ban genuai fogságában készítette
el világhírű müvét nagy utazásáról, mely az északi vidékek kivételével
csaknem egész Ázsiára kiterjedt. Marco Polo 17 éven át élt Khinában,
mint magasrangu tisztviselő, meglátogatta Xipangut (Japán) s három
évig utazott Ázsia déli részeiben. Müve nagy feltűnést keltett; Kelet-
ázsia mesés kincseiről álmodozott mindenki s oda akart eljutni tengeri
útonKolumbus is, midőn nagy fölfedező útjára indult. Igen természetes,
hogy utána sokan indultak el a mesés Kathayba (Khina) s egyikük, Monte-
corvino jelentékeny
sikerrelis járt. Szeren­
csétlenségére azonban
Khinában dynastiavál
tozás állott be, mely
kedvezőtlen volt az
idegenekre nézve.
1346 után hosszú
ideig nem mehetett
oda senki s Ázsia
lassankint elfelejtett
világ lett. A XV-ik
században már csak
három európai tett
jelentékenyebb utat.
Földrajzi ismere­
teinknek renaissam,e-
kora, a nagy felfede­
zések időszaka, csak
részben segített e ba­
jon. Vasc de Gama,
ki 1498-ban jelent
meg Keletindiában,
uttörőj e volt Ázsia déli Vascodi!(i<uim.
része kikutatásának.
Portugálok, hollandok és angolok versenyeztek itt egymással a hódí­
tásban. Kezdetben azonban csak a partvidéken. Az európai telepeken
kívül alig volt ismert vidék s még a magyar Benyovszky Móricz gróf
is, midőn Kamcsatkából Japánba és Khinába utazott, valóságos föl­
fedező volt. Midőn azonban az oroszok Szibíriában s az angolok
Keletindiában szilárd talajt nyertek, a kutatások is tudományos jelle-
güekké lettek. Szibíriában Pallas (1770 körül), Humboldt Sándor
1-
(1829) és Middendorf (1844) működtek hatásosan. Keletindiában a
Schlagintweit testvérek, a maláji szigeteken Junghuhn, Khinában
Richthofen a nagy érdemü kutatók. Legkésőbbre maradt a sarkvidék
és a belföld kikutatása. Az előbbiben korszakalkotó A^onfeMS^/őMnek
1879-ben befejezett nagy útja, mely az északkeleti átjárót tárta fel,
az utóbbiban az orosz Przevalszki (f 1888) szerzett kiváló érdemeket.
Mellettük egész sereg
hires utazó működött,
különösen oroszok és
angolok s a munká­
ban resztvettek a ma­
gyarok is. Különösen
nevezetesek Körösi
Csoma Sándor utazá­
sai a Himalája vidé­
kén, Vámbérv Ármin
regényes dervis-utja
a turkománok között,
Széchényi Béla gróf
nagy khinai expedi-
cziója. Déchy Mór
tanulmányai a Kau-
kazusban s Ujfalvy
kutatásai Közép-
ázsiában.
Keletázsia népei­
nek egy része ön­
tudatosan zárktizott
el az idegenek előtt.
Koreába még egy pár
évtizeddel ezelőtt sem
léphetett be senki. Ti­
Vi'niibéry Ármin a turkománok közt. bet még most is elzárt,
bár igen sok európai s
keletindiai müveit ember (pöndita) járta be nagy részét, sőt a franczia
Bonvalot (1890) nagy utazásokat is tett benne. Egyes kisebb államok
még most is gyűlölik és üldözik az idegeneket. Elzárt hely volt lénye­
gileg egész napjainkig a nagy Khina és Japán. Khinába máig csak
„szerződéses kikötőkön át* s meghatározott irányban szabad utazni.
Japán azonban 1867 óta, teljesen nyílt s ismertetése ma már minta­
szerű. Különösen a németek, Sieboltl, Rein, Neumann és Hassenstein
egész sereg derék munkát adtak ki róla.
A természeti viszonyok teljesen megmagyarázzák ezt az elzár-
kozottságot. Ázsia sokkal tagoltabb ugyan, mint Afrika és Délamerika,
partvidékein mindenütt hatalmas félszigetek nyúlnak ki az oczeánokba,
benseje azonban tömérdek, s nagyon változatos, oly annyira, hogy
hosszúsága, — mely az egyenlítőtől fölfelé jóval túlterjed a sarkvonalon,
messzebbre (77** 36'), mint más világrészek szárazföldje, — eltűnő széles­
sége mellett. Keletjét 8533 kilométer rengeteg távolság választja el
a legmesszebb eső nyugati parttól s ezen a hosszú vonalon hatalmas

A Gobi sivatag.

hegygátok emelkednek fel. Hiányzanak itt még a völgyi nyilások is,

melyek az alpesi ösvényekhez hasonlóan az emberi lakokat összekötnék
egymással. Csaknem közepén terül el az a hatalmas fensík, mely óriási
hegyektől körülvéve ezt az állandó gátot alkotja. Ujabb földleirók a
khinaiak nyelvén Hanhainak azaz kiszáradt tengernek nevezték el,
régebben csak egyes részeit ismerték, a kavicsos és köves Gobi siva­
tagot, a futóhomokkal és buczkákkal borított Sámo térséget s a
Takopi mocsaras kavics pusztát. Egymással teljesen összefüggő nagy
terület ez, melynek vizei sehol sem érnek el tengert, hol a talaj
állandóan több ezer méter magasságban van a tenger színe felett s
melynek pereme gyanánt terpeszkednek el e földrész a hegyóriásai,
északon az Altáj és Tieii-San, délen a Hindukus, Karakorum, Kuenlün,
m eg a Himalája, m elyekben 5 — 6000 m éter m agasság, — kétszer-három -
szor véve a lom niczi csúcs m agassága, — m é g csak v ö lg y számba m egy.
A föld g ö m b leg n a g y o b b kiterjedésű magas fensikja ez, m ely az egész
Á zsiát oly hatalmas töm b b é alakítja át, h o g y ha valam ikor egyen lővé
lenne a föld száraz területe, Á zsia átlag 500 méterrel em elkednék ki
az oczeán v izözön éb ől, m ig a tö b b i világrészek ből csak egyes szigetek
maradnának m eg.
E z a ren g e te g fensik adja m e g Á zsiának valódi jellegét. F ö ld ­
rajzi eg yed ek támadnak benne és körü lötte s a hatalmas félszigetek és
a m élyen ben yú ló ö b lö k nem képesek a kontinentális éghajlatot
szelíddé tenni. Itt a fö ld ö n van a fö ld g ö m b le g h id eg eb b pontja a
Léna torkolatánál, itt terülnek el viznélküli sivatagok m ég a ten ger
szom szédságában levő M andzsuföldön és A rábiában is és a nagy
fen sikot körü lvevő fal gátja miatt egész sereg jelentékeny fo ly ó nem
hatolhat el a ten gerbe, s m egalakulnak az óriási tavak, m elyek tenger
nagyságúak. M ásrészt épen ezek a nagy falak gátlói az esőzések
egyen letes m egoszlásának. K hina és K eletindia a földm űvelők paradi­
csom a, m ig más helyeken kopár, term éketlen föld van, hol napokon át
b oly on g h a t az utazó, m ig élő lényre akad. K étségtelen , h o g y a Hanhai
valóban ten ger v olt egyk oron , g e o lo g ia i értelem ben m é g csak tegnap,
4 — 5000 évvel ezelőtt szűnt m eg, nyom ai, a m ocsarak és hatalmas
tavak m ég megm aradtak, valamint történeti korban élt em berek H erod ot
s a sokkal k ésőb b itt já rt M arco P o lo leírásai tanúságot tesznek a
foly ton os átalakulásról. D e a ten ger eltűnésének oka, a talaj em el­
kedése, egyúttal állandó o k o z ó ja lett a vizszegén ységn ek és a k özle­
kedési nehézségeknek. Á zsiát a term észet osztotta darabokra. E gységes
m ű velődés nem keletkezhetett itt, m int E urópában, özön e származott
a népeknek, vallásoknak és a m űvelődés formáinak, a le g tö b b helyen
p ed ig egészen m egb én ította az em ber munkáját a hatalmasabb ter­
m észeti erő.
A nagy fen síkon kivül másutt is em elkedett a talaj. íg y az egész
E lőázsia az aegei ten gertől az Indus fo ly ó ig és D élarábiáig össze­
fü g g ő , leg feleb b a m esopotam i m élyedés által két részre oszlott fensik.
E m ellett azonban Ázsiában van a le g n a g y o b b összefü ggő síkság,
mely Perzsia északi h e g y sé g e itő l a je g e ste n g e rig nyúlik 38 szélességi
fok on át, oly sikság, h o l 200 m éter m agassági k ü lön bözet sehol sem
fordul elő. E s h o g y teljes legyen a nagyszerű természeti jelen ségek
sorozata, itt van a leghatalm asabb vulkanikus lánc/,ólat is, m ely a
tűzokádó h egy ek hazájától, Jáva szigetétől, félkörben csaknem szaka­
datlanul nyúlik fel a sarkvidékig, hol egy óriások hidoszlopához
hasonló szigetlánczolaton átfutva folytává útját Amerika partjain le
annak legdélibb csúcsáig, mintegy jelezve körvonalait egy sejditett
nagy szárazföldnek, mely a vulkánok között a világtengerek legna­
gyobbikának ölében nyugoszik.
Óriási eszközökkel dolgozott a természet Ázsia megalkotásán.
Ex előnye, hátránya egyaránt. Megbámuljuk és idegenkedünk tőle.
Az ellentétek gyakran ridegek és visszataszítók, a méretek óriások

A Csetjusukin fok.

és nem vonzók, nincs harmónia, nincs oly kellemes változatosság

bennök, mint itthon megszoktuk, a kecses szépség helyét bárdolatlan
tömegek váltják fel. Ott, hol a subtropikus éghajlat buja növényzetet,
tarka szinpompát ad a látóképnek, elfeledjük a kellemetlen hatást,
de ujult erővel emelkedik fel az, midőn a természet erői az emberi
hatalmat legnyügző formájukban mutatkoznak. Az egész északi részt
megöli a nagy méret. A pompás Ob folyó s még inkább a többiek
a sarkvidék zordonsága miatt nem lehetnek hasznára a művelődésnek;
az a kisded szárazföld, melyet az Alpesekröl lefutó vizek Lombardiá­
ban alkotnak, paradicsomnak tűnik fel az óriási Hanhai sivatagjai
m ellett, h ol a, vízhiány és a föld term éketlensége öl. A z A raltó vidéke
s A rabia sivatagjai nom ád n épet neveltek, délkeleten p ed ig állandó
gyerm eki állapotra kárhoztatta a föld n épét a hatalmas természet.
M indam ellett b izon y os fo k ig m indenkor más m értéket kell alkal­
maznunk az ázsiai viszon yok m egítélésében, m időn az úgynevezett
K eletázsiáról van szó. A khinai birodalom áldott sárgaföldü lOsztalaja.
és az Indiák subtropikus esőben gazdag éghajlata legalább a m eg­
élhetést tette k önnyűvé. H em zsegő töm ege él itt az em bereknek
hatalmas birodalm akban egyesülve és sokkal előb b csoportosulva
nagy városokba, m int azt a gyáripar által űzetve mi m egtettük. V itat­
kozhatnak a tudósok, váljon E gyptom ban és az Eufrates vidékén
előb b v olt-e mai értelem ben vett m űvelődés, m int Khinában vagy K elet-
Indiában : az kétségtelen tény, h o g y a keletázsiai kultura ősrégi s talán
nem is egészen alaptalan eg y es búvárok (H aeckel) feltevése, h og y az
em beri nem b ö lcs ő je s g yök eres elválása az állatoktól itt Kcletázsia
déli részén az elsülyedt vagy töredékekre bom lott Lemurián volt.
Á zsia nagysága a szigetekkel 4 4 — 45 m illió n égyzet kilom éter
(eg y ik ujabb számítás szerint 44.828,000) s lakóinak száma 825 m illió.
M agyarország tehát e ren g eteg területen kerekszám ban 150-szer férne
be, lakossága azonban már csak 42-szer kevesebb. M aga a szárazföld
az északi sarkon fekvő Cseljuszkin fo k tó l csaknem épen az egyen­
lítő ig nyúlik, mivel a malakkai félszig et vég ső csúcsa 0 ' 15' alatt
van, de eg yes szigetek átm ennek a déli félgöm b re. Tisztán földrajzi
szem p on tból az ó -v ilá g két más földrésze is ide tartoznék. Afrikát
ma a szuezi csatorna e lé g g é élesen választja el, az európai határvonal
felett azonban nincs v ég leg es m egállapodás s a földrajzirók természetes
határ hiányában a politikait fogadják el, mindannyian elismerik,
h o g y E urópának önálló földrészként való elfogadására a történeti
viszonyoknak nagy hatásuk volt. E p ily bizonytalan a határ Ausztrália,
m e g az aegei ten ger felé, h o l a szigetek csaknem szakadatlan sorban
következnek, végü l a Kaukázus h eg y ség től. L eg k özön ség eseb b az a
jelzés, h o g y a Kaukazus gerin cze és az Ural h egység a term észetes
határok, Ausztrália felé p e d ig az a tenger mélyedés, mely uj Guineától
nyugatra h úzódik el.
F u tóla g nézve a térképre, feltűnő Á zsia nagy törzsének szám os
jelen ték en y kinyulása. N yugaton Kisázsia a körülötte fekvő sz ig e ­
tekkel, délen az európai három nagy félszigethez hasonlóan, de
azoknál n a gy ob b m éretekben, Arábia, E lő - és Hátsóindia teijeszkednek
ki, m ely u tób b ih oz a szigetek egész raja csatlakozik, keleten ismét.
szigetsorozatot találunk, továbbá K orea és K am csatka félszigetek et,
északon a csukcsok föld e és a Léna torkolata nyúlnak m essze előre.
Mindezeket leszám ítva, W a g n e r magának a törzsnek területét 3 3 "^
millió km --re számítja, azaz az egész Á zsia h árom n egyed részére,
így a törzs óriási töm eg, bár partvonalai rendkívül hosszak s ez által
Európát kivéve a leg k ed v ezőb b en ta gozott földrész.
M ég leg k ev ésb b é változatos az északi partvidék, hol a Karai
tenger, az Ob és Jenisszei torkolata nyugat felé nagy ö b lö t alkotnak
s azután a 800 km. szélességű T aim yr félszig et nyúlik előre. Ezentúl,
már kevéssé változatos a part, apróbb ö b lö k szakadatlanul k övetik
egymást, de ezek a j é g miatt alig használhatók s a v ég ső rész a
csukcsok félszigetével ism ét m essze felnyúlik északra. K eleten csak­
hamar lenyúlik a Kam csatka nevű félsziget, m ely egészen zordon ,
bár déli része már P oroszorszá g g a l e g y e n lő szélességi fo k alatt
fekszik. N yugatra innen van a tekintélyes o ch o cz k i ö b ö l, m elynek
partját a h id eg tengeri áramlatok h a son lók ép zordonná tették. Á
vidék csak ott válik k ellem esebbé és a m űvelésre alkalmasabbá, h ol
a hatalmas A m ur folyam a hosszú és keskeny Sxachalin szigettel
szem ben a ten gerbe szakad. Itt már igen nagy a tengerpart változa­
tossága. A Szachalin sziget és K u rilok csop ortja zárt ö b ö llé teszi az
och oczki tengert, de csakhamar következik a japáni tenger, m elyet
keleten a japáni szigetcsop ort, s délen K o re a félszigete zárnak be.
Ezen a D éleurópával eg y en lő szélességi fo k alatt fek vő vidéken nagy
szerepet játszik a K u roszivo, vagy fekete áram nevű m eleg tengeri
áramlat, m ely sokkal szabályosabb és hatásosabb, mint a G o lf áram.
Japán folytatásául jő n e k délen a L ien -K ien szigetcsop ort, F orm oza
és a F ilippi szigetek, m elyek már közvetlen összek öttetésben állanak
a Keletindiai szigetvilággal, ú gy hogy Kam csatka csúcsától kezdve
Keletázsia csaknem állandó szigettorlaszt mutathat fel partjai m ellett
s ez Ausztráliáig folyton osan tart. R endkívül változatos ennek a k örü l­
belül két m illió r j-k ilo m é te r re tehető szigetvilágnak képe, de annál
egyhangúbb a déli partvidék, h ol csak a három n agy félszig et em el­
kedik ki, egyetlen n a gyob b sziget (C eylon ) van s apró szig etcsop ortok
is aránylag ritkák. Á zsia nyugati partvidéke végül, a V ö r ö s ten ger és a
Földközi tenger, egészen más k épet mutatnak, bár ezek is szegén ye­
sek s történeti nevezetességük sokkal felülhaladja term észeti előnyüket.
A nagy ben föld i fensik hatása m ég ezekre a partvidékekre is
kiterjed. Kisázsia és Perzsia h e g y e i, a Kaukazus, a szibíriai hegy­
vidék összeköttetésben állanak K özépázsia h e g y e iv e l csak ú gy, m int
Khina és Hátsóindia emelkedései. De még inkább áll ez a
A fensik benső részében eredő folyók nagyobbrészt ott vesznek el a
sivatagban és mocsarakban, egy-kettő, mint a Herirud, Amudaqa és
Murghab kitör a hegyeken át, de nem jut el a tengerig. Ellenben
épen a keleti s déli nagy folyók kivétel nélkül a Hanhai szegélyét alkotó
hegységekből erednek, különösen a nem nagy kite^edésü, de hatalmas
4000 m. átlagos magasságú Pamirból, melyet a bennszülöttek büszkén
a föld tetőzetének hivnak. Csodálatos módon több ily nagy folyó ered
közel egymáshoz, azután eltávolodnak messze, de a torkolatnál közel

Szibírini tundrák.

jutnak ismét, avagy épen egyesülnek, mint azEufrates és Tigris. Északra

megy az ()b, Jenisszci, Léna, melyek mindegyike a Gobi sivatag körül
ered. Kelet három leghatalmasabb folyója közül az Amur szintén a
Gobi sivatagban, a Hoangho és a Jancsekiáng Tibetben erednek. Délre
haladnak a bővizű Mekong, az Iravadi és Salven, továbbá a Ganges és
az Indus. Mindé folyók közt leghosszabbak a Jancsekiáng és a Jenissei;
de legfontosabbak a Hoangho, a Ganges és az Eufrates.
Hegyek, folyók és éghajlat egyaránt élesítették az ellentéteket.
A hegytömeg elzárja északot a déli, viszont a déli részeket az északi
Khina és Hátsóindia emelkedései. De még inkább áll ez a
A fensik benső részében eredő folyók nagyobbrészt ott vesznek el a
sivatagban és mocsarakban, egy-kettő, mint a Herirud, Amudaqa és
Murghab kitör a hegyeken át, de nem jut el a tengerig. Ellenben
épen a keleti s déli nagy folyók kivétel nélkül a Hanhai szegélyét alkotó
hegységekből erednek, különösen a nem nagy kite^edésü, de hatalmas
4000 m. átlagos magasságú Pamirból, melyet a bennszülöttek büszkén
a föld tetőzetének hivnak. Csodálatos módon több ily nagy folyó ered
közel egymáshoz, azután eltávolodnak messze, de a torkolatnál közel

Szibírini tundrák.

jutnak ismét, avagy épen egyesülnek, mint azEufrates és Tigris. Északra

megy az ()b, Jenisszci, Léna, melyek mindegyike a Gobi sivatag körül
ered. Kelet három leghatalmasabb folyója közül az Amur szintén a
Gobi sivatagban, a Hoangho és a Jancsekiáng Tibetben erednek. Délre
haladnak a bővizű Mekong, az Iravadi és Salven, továbbá a Ganges és
az Indus. Mindé folyók közt leghosszabbak a Jancsekiáng és a Jenissei;
de legfontosabbak a Hoangho, a Ganges és az Eufrates.
Hegyek, folyók és éghajlat egyaránt élesítették az ellentéteket.
A hegytömeg elzárja északot a déli, viszont a déli részeket az északi
szelektől. Exért északon 8 — 9 hónapig tart a tél, délen állandó a nyár.
Szibiria és Keletindia éjhajlati viszonyai a képzelhető legnagyobb
ellentétek, holott mindkettő ugyanazon földrészen van s Irkutzk és
Brahmaputra között nincs nagyobb távolság, mint Sziczilia és Stock­
holm között. Kevésbbé feltűnő a különbség kelet és nyugat között,
de Középázsia és Tibet rendkívüli magassága s a száraz levegő megöli
a földművelést és elősegíti az éghajlatok szélsőségeit. Ezért egész
Középázsiában csak 2 ember lakik egy négyzetkilometer területen,
holott Európában ugyanily szélességi fok alatt 150-et találunk. Mind­
amellett a hőmérsékleti ellentét nem oly nagy, mint az esőzési.
Középázsia, sőt Délszibiria nyara is csaknem oly forró, mint Indiáé

Tibeti kecske. Yak.

avagy Arábiáé s csak a távoli vidékek térnek t'l nagyon. Északon

az átlagos évi hőmérséklet — 17", Keletindiában 28".
A földrajzi egyediség s ennélfogva az egyes részek merev ellen­
téte leginkább nyilatkozik a Hat teljesen önálló Rora-
vidéket lehet Ázsiában megkülönböztetni gyakran igen éles határ­
vonalakkal. Középázsia, Szibiria, Keletáxsia, India, Arábia s Előázsia
teljesen különböznek egymástól. Szibiria nagy részében a talaj jelen­
tékeny mélységig állandóan befagyott, Indiában a legbujább tropikus
őserdők vannak. Perzsiában és Japánban örök zöld uralkodik, a pusztákon
ligetes erdőség, Szibiria nagy részében tundrák, azaz mohával és
zuzmókkal benőtt süppedékesposványok találhatók. Ezért van az, hogy
Ázsiából terjedt szét a földgömbön a legtöbb hasxnálható növény s
hogy nincs hasznos termény, melyet itt sikerrel nem lehetne meg-
2*
honosítani. Ázsiából valók, hogy csak a legfontosabbakat említsük, a
búza, rizs, szőlő, árpa, olajfa, füge, thea, a banán, czukornád, kávé
és a legfontosabb gyümölcsök, innen teqedt szét a selyemtenyésztés
is. Újabban a dinnye, kokusdió, kakaó s más idegen termékek hono­
sodtak meg s különösen fontos a khinafa meghonosítása. Keletázsia
nagy részében a rizs a főélelmi szer, ez a mesésen olcsó táplálék, a
mely szabályozója az összes szükségleti czikkek árainak. A délnyugati
részekben a gyümölcsök, különösen a datolya adják a főeledelt.
Az állatvilágot tekintve már kisebb a változatosság, különösen
az északi és közép vidéknek lényegileg egyenlő állatai vannak, ter­
mészetesen a sarkvidéki prémes állatok kivételével. Nehány állatfaj
csak a keleti részeken
fordul elő. Arábia lé­
ny e gi 1 e g afri k ai j ell e g ü.
India és a malaji szi­
getek állatai keleti jel­
legűek. A teve és a ló
Arábiából ered. Orosz­
lán, tigris Középázsiá-
ban otthonos. Kisázsiá-
nak sajátságos állatai
az angora kecskr. a
mufHonjuh és a rend­
kívül nagy számmal
található gólya. Közép-
Animon juh (Ai'gati). ázsiában a szeliditett
és vad vak, több fajta
antilop, az érdekes vad szamár, az argali juh, a marmota nagy
számmal élnek és általában az emlős állatok, különösen a nép-
telen vidékeken, óriási mennyiségben fordulnak elő, mig it madarak
túlnyomólag vándorlók. Ismeretes az a feltűnő jelenség, hogy a
mammutli csontvázát Szibiria jegében nagy mennyiségben találják,
hogy ugyanott orrszarvú, viziló és tigris csontokat is találtak, részben
még húsos állapotban. A Baikaltóban fóka él, valamint az északi tenger­
partokon is, melyek azonfelül híresek madárgazdagságukról. Khinában
sajátságos rovarevő majom, moschus, szarvatlan szarvas s sajátságos
alakú vakondok találhatók. Japánnak is van sajátságos majma és
vakondoka. valamint tigrise, medvéje és más vad állata, különösen sok
a szarvas Jesso szigeten. Jellemzők itt a gyönyörű fáczánok, daruk,
kacsák és homoki tyukok. A pávát később hozták ide. Leggazdagabb
állatvilága van Keletiiidiának. köztök híresek az elefántok, tigrisek,
majmok és lemurok, a vizimadarak, fáczánok és a tömérdek kígyófaj.
Tigris és kígyó máig évenkint sok ezer áldozatot kívánnak. Kissé
lejebb az indo-malaji szigeteken, főkép Borneoban és Szumatrában,
fordul elő a hires orangutang és gibbon, az emberfajta majmok

Kuliniok. vagy viKlszímiarak.-

ngyedüli képviselői e földrészen. Itt találhatók még a repülő maki,

a tapir, a rhinocerosszarvu madár, a gyönyörű lepék és rovarok szám­
talan példánya, A legdélibb szigeteken egész sereg már ausztráliai
jellegű különös állat van, a babirussa, opossum, a pávián, a tigris­
macska s mindenekfelett a gyönyörű paradicsom-madarak. Északon
a rénszarvas, középén a yak és dromedár, délen a zebuökör és az
elefánt a legnevezetesebb speciális házi állatok. Érdekes és fontos
még a selyemtenyésztés, a* gyöngy és korallhalászat és a trepang
tenyésztés.
A legtöbb házi állat egyúttal a közlekedés főeszköze. Karavánok
nemcsak a sivatagokban, lakott helyeken is gyakoriak. Keletázsiában
nagyon elteijedt a gyaloghintó különböző alakban. Vasút Keletindiát
kivéve aránylag még kevés van Ázsiában, azonban az orosz kormány
már két hatalmas vona­
lat építtetett ki, a trans-
kaspit és a nagy (3080
km.) szibiriai vonalat,
mely utóbbi teljes ki­
építése után Vladivosz-
tok kikötőig az első
vasút lesz, a melyen
Európából közvetlenül
a Csendes oczeánig el
lehet jutni. Kisázsiá-
ban, Japánban és Khi-
nában újabban sok vas­
utat építenek. Igen
fejlett azonban a gőz­
hajózási összeköttetés,
melyben a vezérszere­
pet az angol „Penin-
sularand Oriental Com­
pany" („P.andO Line")
viszi, melynek hajói
2—3 hét alatt szállitják
az utasokat Európából
Keletázsiába a szuezi
csatorna megnyitása
óta. Európa minden
Szarvoiru madár. Arguszí'áczán. Ornng-Uhmg. számottevő népe, köz­
Szövő pinty. tök a magyar, verse­
nyez e társasággal, de a
bennszülöttek nagyon kevés részt vesznek a munkában. Szibiria nagy
folyóin rendesen járnak a gőzhajók s újabban már csaknem állan­
dóvá lett a kereskedelmi összeköttetés Angliából a Karai tengeren
át az Ob folyó torkolatáig.
 Közlekedés tekintetében tehát még igen nagy a hiány. A hatal­
mas orosz vasutak nagyobbrészt néptelen vidékeken vonulnak át.

[iartMvii-k.ikiis. Kimimr. Títpii'

Pedig Ázsiának egyes részei igen sűrű népességück. Wagner számí­

tása szerint e földrészen jelenleg 826 millió ember él, vagyis jóval

Törpe zet'u. Púpos zetiu.

több, mint az emberiség fele része. Akadnak igen nagy területek külö­
nösen Khinában és Keletindiában, hol 200 főnél több jut egy négy­
zetkilom éterre, a Ganges v ö lg y e és Szecsuan tartomány talán a le g ­
sűrűbb n épességű nagy vidékek a íöldtek én . Jáva szigete, Japán keleti
része szintén vetek ed n ek N y u g o te u r ó p a leg n ép eseb b vidékeivel. A zonban
itt sem egyen lő sűrű a n épesség. K eletindiában s Khinában vannak
néptelen nagy területek, az átlag sűrűn lakott szigetek eg y része
hasonlókép ritka népességű. E gészen néptelennek lehet nevezni a sark­
vidéket, a G obi sivatagot, P erzsia, Turkesztán és A rábia egyes nagy
területeit.
A n ép esség nagy zöm e a fajhoz tartozik, m elynek túl­
n yom ó része K hinában és a szom széd országokban él. M ég sem
m ondhatjuk, h o g y ez a faj volna je lle m z ő Ázsiára, o ly értelem ben,
m int az in doeu rópai törzsek E urópára, a n égerek Afrikára s a réz-
bőrű ek A m erikára nézve. Á zsia földrajzi eg y ed iség eivel párhuzamosan
önállóan fe jlő d ö tt ki az ethnográhai változatosság is. A m on g o lo k tól
délre hatalmas faj terül el, a m aláji, m ely Malakka félszigeten és az
ind-ausztrál szigetcsop orton legalább 35 m illiót számlál; m ég n épesebb,
legalább 50 m illió fővel, a K eletindia déli részén levő dravida faj.
A z orszá g nyugati részén a sem iták az uralkodók, k özepén vannak
az irániak és a tö rö k törzsek. K isebb, de egyik csop orth oz sem szá­
m ítható népek a kaukázusi törzsek, az eszkim ók, a ím -u g orok , a
a maláji szigetek ném elyikén lakó aeták, a Japán északi részén tar­
tózk od ó ajnók s m é g m ások.
M indezen törzsek k ö zö tt az európaiak száma feltűnően c s e k é ly ;
oroszok és an golok , Á zsia nagy részének urai, sokszor mesés arány­
talanságban vannak a m egh ódoltak k al szem ben. B rit-India 250 m illió
bennszülöttjén alig 120 ezer a n gol zsarnokoskodik, a holland b irto ­
k ok on 30 m illió b en nszü lött k ö zö tt csak ötven ezer európai van, a
franczia birtok ok on letelepü ltek száma m é g csek élyebb. L e g tö b b európai
él Szibiriában s Kisázsiában, m elynek partvidékeit g ö r ö g ö k foglalták
el már évezredekkel ezelőtt, azonban ezekkel együtt sem m eg y 6
m illiónál töb b re az Ázsiában élő európaiak száma.
M indam ellett je le n le g K eletázsia két hatalmas országát, K h in át
és Japánt kivéve, ma már tén y leg E urópa gyám sága alatt áll az egész
földrész. A töb b i önálló országok közül csak Perzsia és Sziám je le n ­
tékenyek, de ezeknek fü g g etlen ség e sem teljes. Keletázsia két em lített
nagy országának kivételével, a töb b i európai hatalmak birtokában, va gy
„érd ek k ö r é "-b e n van s a hatalmas idegen h ód ítók övgyü rű je h ov a ­
tovább teijed . Á zsia nyugati részén a gyen g e török uralom , délkeleti
szigetvilágában a holland gyarm atok nevezetesek. L eg fon tosa b b azonban
 ÁZSIA LAKÓI:
1 i ráni, 2. Hindu. 3 Kalmük, 4.Tarár, 5 Liu-kiu, 6.Kinai nő,
7 Kínai, 8 Kasmiri,9.Japani. tO. Japani nö. i! Monqol.
az oroszok és an golok birtoka, kik az oroszlánrészt foglalták el m aguk­
nak s ma már jófo rm á n állandóan farkasszem et néznek egym ással,
h o g y a m ég fennm aradó részen h ogyan osztozkodjanak. A z oroszok
a X V II-ik században jóform á n kardcsapás nélkül foglalták el a ren­
geteg szibiriai területet, m elyet m ost a nagy vasút által jelen ték en y
birtokká tettek. A töb b i hódításuk m ind a jelen századra, jóform á n
az utolsó 2 — 3 évtizedre esik, m ely idő alatt, hasonlóan az an golok
délafrikai terjeszkedéséhez, n a g y ob b zaj nélkül, de csaknem állandóan
előre nyom ultak vad és félvad n épeket igázva le azok prim itív v éd e­
kezése daczára, avagy diplom ácziai cselszövések k el törve utat előre. Ma
már övék Észak és K özépázsia n a g y ob b része, gyarm ataik kiterjedése
sokkal n agyobb m int a hatalmas khinai birodalm é, tö b b m int Á zsia
területének egyharmada. M indam ellett A nglia, m elynek sokkal kisebb
kiteíjedésü birtoka van, itt is a jo b b részt választotta. K é ső b b jö tte k
Ázsiába, m int a portugálok, spanyolok és hollandok s először csak
kereskedői öltözetben , m indam ellett szellem i felsőb b ség ü k s szivós
kitartásuk diadalm askodott a régi b irtok osok felett s már a m últ
század közepe táján lé n y e g ile g övék volt K eletindia. m elyet ma
ren geteg gyarmataik g y ön g yén ek tartanak. Innen a je le n században
terjeszkedtek tovább, nem m oh ón , de annál biztosabban s előre nézve
a messze jö v ő b e , egyelőre földrajzi szem p on tból igen fon tos őrállo­
másokat szereztek m e g a K eletindiába s onnan k ivezető utakon, m inők
Gibraltár. Málta és (Jziprus, a szuezi csatorna, A d e n : továbbá S inga-
pur, H on g k on g , Labuan. Ketta. A ránylag igen későn (1867) kezdtek
a írancziák tervsxerüleg terjeszkedni H átsóindiában. Ma még* Sziám
áll köztök és an golok között, de nagy veszteségük, h o g y az an golok
a szuezi csatorna részvényeinek m egvétele által a K eletindiába vezető
út kulcsát m egszerezték.
A z európaiak gyarmatainak és vádhatóságok alatt álló orszá­
goknak nagyságát és lakosainak számát m e g k ö z e lítő le g (m ivel a le g ­
több helyen m ég nem volt népszámlálás) a k övetk ező táblázat mutatja :
Terület km - Népesség
O rosz _____________ 16.890,000 17.000,000
T ö rö k _____________ 1.778,168 15.474,953
A ngol _____________ 6.930,000 294.591.481
H ollan d_____________ 1,468.000 31.500.000
Franczia --- ^ ... 489,500 18.914.000
S p a n y o lt ___ ___ 296,182 7.500,000
P ortugál ... ^ 19.969 881.000
 A h ód ítók hatása Á zsia népeire m indeddig rendkívül csekély.
A fü ggetlen ü l maradt Japán kulturája hasonlithatlanul közelebb áll
az európaihoz, m int bárm ely gyarm até. L egin k ább átalakultak m ég
Szibiria, h ol a jelen ték telen számú félvad bennszülöttek eltűnnek a
bevándorlottak nagy tö m egéb en s a török b irtok ok, h ova már száza­
dokkal ezelőtt elhatolt az európai m űveltségnek némi halvány sugara.
A h olla n d ok fők ép Japánban zsarnoki erőszakkal terem tettek rendet,
de nem m üveit életet. K eletindia őslakói k özü l csak a n agyobb városok
népe sajátított el valamit az európai m ű veltségből, bár a többin ek
n agy része sem m űveletlen, ősrégi intézm ényeik következtében. A z az
általános nézet, h o g y az oroszok a prim itiv népekhez közelebb állván,
a gyarm atosításban szerencsésebbek, m int az an golok , m ég eddig sem a
Kaukázusban, sem Turkesztánban nem igazoltatott, m ert m indkettőben
csak katonai rend van s a félvadak barbár társadalma nem nem esedett
m eg, sőt a nom ád életm ód ot sem voltak képesek m egszüntetni, amint­
h o g y O roszország régi nom ád t ö r z s e i: a kalm ükök, tatárok, szam ojédok
m ég európai O roszországban is m egtartották ősrégi primitiv szokásaikat.
E nnek a nom ád életm ódnak, m ely a m o n g o l fajnak egy je le n ­
tékeny részére hason lókép kiterjed, nagy szerepe van Ázsia történe­
tében. N om ád népek, állítólag a hunok ősei ellen, építette Khina
szorgalm as földm ű velő népe a világhírű nagy khinai falat, ez okozta
és erősítette m eg T ibet, A fghanisztán s más országok szigorú elzár-
kozottságát s végül, de nem utoljára, ez volt szülő oka annak a nagy
népvándorlásnak, m ely időszám ításunk kezdetén E urópát elözönlötte,
s m elynek tulajdonítható az a ma már sokszorosan m egtám adott nézet,
h o g y E u róp a összes népeinek őshazája Á zsia volt. T ény mindenesetre,
h o g y a maláji és m o n g o l törzsek az idők folyam ában jelentékeny
vándorlásokat tettek s h o g y m é g a történeti idők ben is igen sok
ázsiai nép, m on g o lo k , arabok, tö rök ök igen nagy utat tettek m eg.
L egújabban a khinaiak kivándorlása kezd töm eges lenni. Hátsóíndián
s a m aláji szigetcsop orton kivül A m erika nyugati partjait, Ausztráliát,
D élafrikát lepik el ezek a m o n g o lo k s bár nem fegyveresen jőn ek ,
sok helyen fen yegetők n ek tartják m egjelen ésöket. Sajátságos, az
eszkim ókéh oz hasonló nom ád élete van Szibiria term észeti népeinek,
kiket, m int vadászó s le g fe lje b b barom tenyésztő em bereket, a m e g ­
élhetés g on d ja űz folyton osan egyik h elyről a másikra s néha b e k ö ­
vetkezik az is, h o g y a rendezett, de reájuk nézve alkalmatlan társa­
dalmi viszon yok elől m enekülnek el, sátorfalvaikat mesés gyorsasággal
helyezve át sok szor igen távolesö vidékekre.
 A népek nagy változatosságához k épest n agyon k ü lö n b ö ző
Ázsiában a nyelv és vallás. M aguk a m o n g o lo k szám os egym ástól
eltérő nyelven beszélnek. A khinai egyszótagu nyelv m agában a khinai
birodalom ban csak irodalm i és hivatalos nyelv, szójárásai önálló
nyelveknek tekinthetők. A z ural-altaji törzseknél a török nyelvek van­
nak többségben , nem jelenték telen azonban a R n n -u gor n em zetiségek
száma sem. A sémi nyelvek szintén n agyon változatosak. M indezekhez
járulnak m ég a k ü lön b öző maláji és dravida törzsek, s szám os apró
nem zetiség nyelve. M ég a k ereskedelem sem volt képes Ázsiában oly
általános érintkező eszközt terem teni, m int más világrészekben. A
F öld k özi tenger partjain az olasz, g ö r ö g és arab nyelvek versenyeznek
egymással, Délázsiában, sőt m é g K eletázsia n a g y ob b forgalm i k ö z ­
pontjain is m eglehet élni az angol nyelvvel, csak a nyugati részekben
kell az arab s a maláji szigetcsoportban a holland segítség, az orosz
nyelv ellenben csak saját területén használható. L egin k ább ism erik
az európai n yelveket a k ik ötő városok lakosain kivül a japániak, kik
újabban töm egesen jö n n e k E urópába annak m egism erése végett.
H asonlókép sok E urópát látogató egyén van a keletindiai e lő k e lő ­
ségek k özött is, kiknek arany ifjúsága a nevelés k iegészítő részének
tartja az európai körutat. K özépázsia rejtett zugait kivéve ma már
általában ism eretes az ázsiai előtt a fehér em ber hatalma, m ely
ismeret azonban nem envhiti a gyű löletet, a m ely a külön ben rend­
kívül udvarias s alapjában véve szelid khinait is felb őszíti a „ten g eren ­
túli vörös ö rd ö g " láttára, term észetesen annyival inkább a K özépázsia
hegyei k özött lakó népeket, kik szabadságukat méltán félthetik az
idegenektől.
N em oly jelen ték en y nagy a változatosság h itfelek ezetek et
tekintve. E llen k ezőleg a nép zöm e három n agy vallás h ívője. N agy
számokban beszélve 450 m illió buddhista, 200 m illió brahm ahitü s
150 m illió m oham edán van je le n le g Á zsiában. A k eresztén ység szá­
zadok óta töm érdek pénzt és em beréletet á ld ozott fel, h o g y szintén
méltó helyet fog la ljo n e nagy vallásfelekezetek m ellett, azonban tel­
jesen sikertelenül. A jezsuiták s protestáns m issionáriusok óriási
munkája daczára alig van 20 m illió keresztyén Á zsiában s ennek a
számnak kétharmadát is európai letelepü lők vagy azok utódai te s z ik :
a g örög ök , örm ények, oroszok , an golok . A Kaukázus és L ibanon
hegyei k özött s szétszórtan más helyen is vannak régi keresztyének.
Sokkal n agyobb proselytákat terem tő ereje van m é g je le n le g is az
izlanmak; Khinában és a maláji szigeteken m ost is erősen te ije d
á*
M oham ed tana, m elynek főfészke azonban Arábiában, Perzsiában és
a turkonianok föld jén van, h o l m ég je le n le g is fanatikus vakbuzga­
lom és az idegen ek g yű lölete je lle m zi őket. A buddhisták mesés
terjeszkedő hatalma, m ely eg y k o r K hinát és Keletázsia nagy részét
m eghódította, ma már m egloh ad t s az ősrégi vallások másika, Z o r o ­
aster tana, ma már. jó fo rm á n kihalóban van. L e g tö b b m ég a k ö v e ­
tője K eletindiában. N em oly jelen ték en y a zsidók száma sem. Ősi
hazájukban k evesebben vannak, m int Kisázsiában.
F eltűnően hanyatlik Á zsiában a term észeti vallások száma. A
khinai nép a hivatalos Buddha hit m ellett m egőrizte ugyan őseinek
babonás vallását, az ősök és szellem ek tiszteletét, de ez a babonás
hit már erkölcsi je lle g z ő vonásokkal van telítve. V a lósá g os babonás
alakjában csak a T ib e t felé eső vad h egyi vidékeken fordul elő. De
ez a p ogá n y alak gyak ori m é g a maláji szigeteken s egyes szibiriai
népeknét, bár itt inkább a sámánizmus, vagy egyes nomád népekné!
a napimádás uralkodik. Csaknem szemm eltátható azonban, h og y az a
fanatikus idealism us, m ely eg y k o r Ázsiában az összes világvallások
b ö lcső jé t m egterem tette, m ost már csak a m oham edánoknál van m eg
s ezeknél is ferde irányban uralkodik.
Talán ez az oka, h o g y Á zsiára mindannyian m int valami nehézkes
töm egre tekintünk. A konstantinápolyi évtizedek óta fel-felfakadó
fek élyek miatt b etegn ek tartjuk — talán igaxtalanul — az egész
m oham edán világot, az a n g o lo k és oroszok gy ors s ellenállást alig
észlelő terjeszkedése miatt m egvetjük azok tehetetlennek látszó
alattvalóit s az az óriási n ép töm eg, m ely a khinai birodalom ban él, az
elterjedt gú n yos Ítélet szerint csaknem m egk övesü lt múmiának látszik.
P e d ig nincs igazunk. Japán és K hina k özeleb b lefo ly t párbaja kapcso­
latban a japáni m űvelődés m esés g y o rs fejlőd ésével élénk tanúsága
a m o n g o lo k szellem i k épességének, az arab kereskedő, a maláji hajós
s a khinai kuli bám ulatot keltő ü g y ességet mutatnak mindenben,
m ihez hozzákezdettek. Á zsia népei nem derm edtek m eg m ég. E ljő
az az idő, m időn az a n gol rabigát lerázza a műveltté lett hindu, midőn
a közleked és és gyáripar Khina népét forrongásba hozza, s ekkor
nem századok, csak évtizedek kellenek, h o g y Á zsia gyökeresen átala­
kuljon.
De nem feladatunk a jö v ő r ő l beszélni. A je le n állapotokat
akarjuk ism ertetni fok ozatosan haladva a földrajzi s politikai csop ortok
szerint. K ezdjük az ozm án birodalom m al.
 A Dardanellák.

MÁSODIK FEJEZET.

KISAZSIA

HMMtűMM K. u. 0.: Reisen in Kleinasien und Kordsyrien. Bérli]). 1890.

— K. : Kleinasien, ein deutsches Kolonisationsfeld. Berlin, 1892. —
E. : Vöm goldenen Horn zu den Quellen des Enfrat. München, 1893.
— ó'Mtmíí Vitai: La Turquie d'Asie. 4 köt. Paris, Laroux. 1891-94. —
ÍMscAenReisen in Lykien. Wien, 1889. — L. C. .BecA'.' Die lieutige Türkei.
Leipzig, 1879. — B.: Quer durcli Bitliynien. Berlin, 1889. —
de: Voyage en Turquie d'Asie. Paris, 1892. — Có':7<ítc.set'Asie mineure. 8 köt.
Paris, 18-j2—69. — <S(e/n?n' C. : Samos. Lausanne, 1891.

T)onoK ltonába jöttünk. A parányi Palesztina kivételével nincs

Ázsiában föltldarab, melyhez oly sok történeti emlék kapcsolódnék,
mint Kisázsiához. Trója ostroma, Diana ephezusi templom a eltörölhetlen
emlékek az iskolából, Kroezus, Mithridates máig élő nevek s Kisázsia
megpillantásakor előtérbe nyomulnak Xerxes hadainak, Xenofon vissza­
vonulásának, Nagy Sándor hóditó hadjáratának képei. Pedig mindezek
jóformán uj dolgok. Alig másfél ezer évvel Krisztus születése előtt jöt­
tek el ezekre a partokra a görögök, de előttök jóval egész sereg itt
lakott népről van tudomásunk, a frígekről, kappadókokról, likaónokról
és a hettitákról (Klieták), mely utóbbiak titokteljes Írásjelei ma nagy gon­
dot adnak a tudósoknak. Az ujabb korban ismét más népek jöttek ide
pártusok és perzsák, később szeldsukok, míg végre a 14-ik században
ozmánok foglalták el a tért. Mindennek a hosszú folyamatnak meg­
maradt némi nyomai. Romok és történeti emlékek ötlenek szemünkbe,
csaknem minden vidék megőrzött egy-egy hagyományokban és regékben
gazdag helynevet.
Romok hóna Kisázsia más értelemben is. Nevezetességei csak­
nem kivétel nélkül a múlthoz tartoznak. Jelentékeny helyek százai
voltak itt, ma Szmirnát és Trapezuntot, a két legnagyobb kereskedői
pontot ismerik messzi földről, a többi helyek többé-kevésbbé rongyos
nagy faluk. Népek és hadseregek országutja volt itt régebben, ma a

Hettita hieroglyph.

tudósok is édes keveset tudnak Kisázsia részleteiről, nem egy vidéke

van, hova ujabb időben művelt ember sem jutott el s Európa tőszom­
szédságában nem ritkaság, hogy egyes községeket egyszerű gyalog­
ösvények kötnek össze, s a nagy városok szomszédságában kóborló
népek tanyáznak: turkomannok, kurdok, jürökök, taktadsik, czigányok,
kizilbethek, vagy épen rabló lázok. Hajdan, még időszámításunk kez­
detén is, Európa gabonakamarájának tartották Kisázsiát, termékeny­
ségéről mesés hírek terjedtek el: ma szegény a nép, kezdetleges a
földművelés s egész nagy területek vannak, melyek lakatlanok, mert
ember nem képes megélni rajtuk.
Nagyjában véve a talaj Ázsia képét mutatja. Magas fensik,
hatalmas hegységek, erős tagozás, némely helyeken lefolyás nélküli
vidékek, melyeknek vizei sósizü tavakban torkollanak, egyes lakatlan
kopár területek, n tenger szomszédsága daczára kontinentális éghajlat
a jellemző vonások. Középázsia magas hegycsoportjának elágazásai
az örmény hegyvidék közvetítésével eljutnak ide is s végig futnak
úgy az északi, mint a déli részen. A délkeleti hegységeket Taurusnak
nevezik, az északiakat pontusi parthegységnek. A Taurus, melynek
egyik elágazását Antitaurus név alatt ismerik, hatalmas hegység,

Libanoni cxédrusok.

legmagasabb (H5(K) m.) csúcsa a Bulgardagh csoportban van. hol

még augusztusban is gyakran látható hó. Itt vezetnek át Kisázsiából
Szíria felé a katonailag oly nevezetes cilíciai hegyszorosok az adanai
síkság előtt. A hegyoldalakon, mint a Libanonon, fenyő és czédrus
tenyészik, de a déli lejtőkön már igen termékeny völgyek s gyümölcs
és bortermelésre alkalmas lankák vannak. Közvetlen mellette van
feltűnően a lykaoni sóssivatag, hol nyáron nagy forróság uralkodik,
télen ellenben hónapokig tart a hó. A sivatag közel ezer méter magas
 D e azért m é g m indig elé g g é gazdag MóWwyMVaya. A terjedő
k op á rsá g és erdőpusztitás nem v olt akadálya a növényzet nagy vál­
tozatosságának. Gsihacsev 6500 növényfajt számlált m eg itt. Keleti
része a perzsa és sziriai, déli partja az egyiptom i, nyugoti vidéke az
európai ílora term ékeiben gazdag, je le ü l annak is, h o g y a félsziget
állandóan n épek országutja volt. A központi fensík északi le jtő je
tö lg y , bükk, boglár, kőrisfa és más lom b os fák ezreiből alakult)
erdőket mutat. A partvidékeken dió, birsalma, szeder, gránát alma,
őszi és kajszinbaraczk, szilva és cseresznyefák egész erdőket alkotnak,
a K iszil-Irm ek, Szakaria és M enderesx fo ly ó k m ellett p ed ig kitűnő
le g elők vannak. A platanus orientalis a m agasabb, s a quercus ilex
{íz alacsonyabb h egyeken csaknem állandó jellem von ásai a tájéknak.
Karamania forró partvidékeinek tenyészete hasonlít Sziria parijához
és becses gyanta term ő fákat, tö b b i k özt niézgafát sokszor találunk
itt. A Taurusban sok erdei fanem, köztük sok fenyőfaj tenyész. A
legszeb b tűlevelű fák ezrei azonban évenkint tűz által pusztulnak
el, m ivel tűzzel segítik elő a terpentin kifolyását. PamRliában m egnő
a czukornád is, de annyira nem érik m eg, h o g y nedve jegeczesedn ék.
A déli völg yek b en nagy m ennyiségű szőlőt, o la jb o g y ó t és fügét ter­
m esztenek. N y u g oti és déli A natolia minden völg y éb en csaknem
subtropiku s je lle g ű szép n övén yzet van. B ensejének terjedelm es és
h id e g fensikjai term észeti jellem ök re nézve n agyon eltérők, ném ely
helyeken csak elcsen evészedett b oz ó t, sósnövények, űrön), zsálya és
nehány haraszt, sőt egész vidékeken csak két málnafaj terem m eg.
M indamellett oly gazdag Kisázsia növényvilága, h o g y egész a X V I-ik
század v é g é ig E urópában m é g a n övénykerteket is csak innen népe­
sítették m eg, a g y ön y örű piatanok és cziprusok, m elyeket különben
itt is szenteknek tartottak, innen kezdik m eg h ód itó útjaikat.
Gazdasági szem p on tb ól ma az árpa és tengeri, különösen az
u tóbb i, a főterm ény, a búza n agyon csekély területre szorítkozik s
a hajdan hires gyü m ölcsterm elés, m elyre Kisázsia a term észettől utalva
van, m indinkább hanyatlik. A földm űvelés m űvészete jóform án tel­
jesen ism eretlen. S ok helyen m é g m ost is oly ekéket használnak,
m inők esetleg H om ér korában is divatosak voltak. Nem igen változott
a földm ű velés más ága sem, le g fe le b b , h o g y m ost már általában három
részre osztják a földet, külön a tavaszi és őszi vetésre s külön ugarnak
és legelőn ek . R endes leg e lő k hiányában a marhákat száraz nyáron a
h egyoldalakra hajtják fel. F ügefa, szőlő és olaj segíti ki a term és
hiányát. A régen m üveit k om ló m ost már vadon terem, a selyem -
tenyésztés hanyatlik. E zért a már európai je lle g ű partvidéken kívül
csaknem m indenütt rikító példái vannak a szeg én y ség n ek és a ter­
m észettől m egá ldott föld ön gyak ori a pusztító éhínség.
Nem oly gazdag az á lla tv ilá g , m int a n övények . A nagy vadak
lassankint kipusztulnak. Oroszlán, m ely m ég a keresztes hadjáratok
idején elég gyak ori volt, teljesen kiveszett, valamint a kaplannak
nevezett sajátságos párduczfaj, m edve, farkas, hiéna m ég vannak, de
csekély számmal, leg g y a k orib b — bár csak k evésb é lá to g a to tt v id é ­
keken — a sakál, m é g a róka is ritkább, m int E urópában s h elyette
inkább a félvad k ó b o rló ebek szerepelnek, m elyek azonban csek ély

Örm ény eke.

kárt okoznak s állítólag a veszettségtől m entesek. H iányzik teljesen a

nagy szarvas, de elég gyakori a gazella és a házi állatok ból elvadult
kecske és ju h . N agyon sok a hüllő és rovar, a rendkívüli alakú s
ra gyogó színű pillangókat régóta gyű jtik a szaktudósok, a mi nem zeti
múzeumunknak ilynem ü díszpéldányait K isázsiából hozta Frivaldszky.
N agy m ennyiségben szállítják E urópába a nadályokat is. A madár­
világ csaknem azonos az európaival, külön ösen feltűnő egyes helyeken
a gólyák rendkívüli száma. S ok faluban tö b b a g ó ly a m int az em ber,
s niidőn vándorló utjukra kelnek 2 5 — 30 ezer darabot is m egleh et
egyszerre olvasni.
 Érdekes a háziállatok átalakulása. Hajdan ló és öszvér volt a
legkedveltebb állat, még ma is szépek és erősek, mindamellett a kelet
felől jött hódítók elősze­
retettel használják iga­
vonásra és teherszállí­
tásra a tevét és bivalyt.
Az utóbbi szokatlan nagy
számmal van itt, a bivaly­
tej sok helyen kiszorí­
totta a tehéntejet. Itt-ott
még zebu is látható.
Különben jellemzi az át­
menetet, hogy nem ritkán
vannak karavánok, me­
lyekben ló, teve, szamár
és bivaly együvé fogva
haladnak, többször tevét
és szamarat fognak egy
eke elé. A teve, melyet
a 12-ik században hoztak
ide, igen jól érzi magát
s nagyon terjed. A leg­
híresebb háziállata Kis-
ázsiának a hosszú, finom
szőréről nevezett angorai
kecske, melyet valószínű­
leg a 11-ik században
turkomán települők hoz­
tak ide az Altai hegység­
ből, de ma már általában
Kisázsiát tekintik valódi
hazájának. Nem is egész
Kisázsiában, csak Angora
környékén a Kiszil-lr-
maktól nyugotra tenyé­
szik 600—1600 méter
Kis-áxsiai török xítptie.
magasságban s az összes
tenyésztett állatok száma nem éri el a fél milliót. Tartása nagyon
nehéz, sok ápolást igényel, hogy el ne fajuljon, de nagybecsű gyapja
megéri a fáradságot. A közönségesebb juhok is sajátságos széles
farkuak, de nem ily kényesek.
Igen természetes, hogy ez az átalakulás talán még nagyobb
mértékben mutatkozik a lakosságnál. Igen sok régi itt lakott nem­
zetiségnek nyoma sincs, vagy legfelebb — mint a galatákkal történt
— helynévben maradt fenn, ellenben az uralkodó török faj egymás­
után assimilálta az idegen letelepülőket. Xem is lehetett másként.
Századokig tartott a törökök lióditó hadjárata, rabjaik nagy része
Kisázsiába jött, kényszerítve felvette a mohamedán vallást s igy az
ősrégi albán, a szláv bosnyák, a nogai-tatár utódai már alig emlé­
keznek eredetökre.
A törököknél ezen-
kivül állandóan nagy
volt a vérkereszte-
zés. A rabszolgákul
hozott négerek sen)
alkottak külön kasz­
tot, összeházasod­
hattak uraik család­
jával, a nőket Kau­
kázusból és más
helyekről hozták.
A mai török
nem annyira nemzet
többé, mint inkább
hitfelekezet, mely­
nek itt lakó cso­
portját főkép a ha­
gyomány különiti
el más mohamedá­ Török anyu gyermekkel.
noktól.
Mindamellett oly jellemző a kisázsiai Mró'A wcp, hogy ezt tekinti
mindenki a törökök valódi hazájának s tekintélyes politikusok itt
látják azt a szellemi erőt, mely a beteg ozmán birodalmat képes
fenntartani. A konstantinápolyi eíí'endik gúnyolódva beszélnek ugyan
az anatoliakról s maga ez a név egyértelmű náluk a durva, fara­
gatlan paraszt fogalmával. Tény, hogy a kisázsiai török kissé szeg­
letes modorú, nyelve, a Konstantinápolyban divatos arab-perzsa hatás
.alatt álló nyelvjárástól eltérőleg, kemény és darabos s végül életmódja
igen egyszerű. M inden utazó elism eri azonban, h ogy e nép kiváló
testi és erkölcsi előn yök k el bír. N a gyob b részt szálas és izm os em berek,
kik k özött ritka a betegeskedés, ellenben gyakori a H ercu les és a.
kitartó munkára képes em ber. Á ltalános jellem vonásuk a hallgatagság,
n eh ézk esség és a b ecsü letesség. K evés nép van, m elyről általában
oly jo g g a l lehetne elm ondani, h o g y önzetlen és nemes g on d olk ozá su ,
m int az itteni török ről. Igaz, h o g y a becsü letesség és ön zetlen ség j ó
adag „nem törőd öm "-s e g g e l áll összeköttetésben. Fatalis m egnyugvás
a sorsban nem csak hitágazata a töröknek, hanem term észetűk alkotó
része. Igén ytelen egész a koplalásig. Házait egyszerűen v á ly og b ól
készíti, a család lakószobáján kívül csak az éléskamrának hagy külön
helyet, tűzhelye az eb éd lőb en s hálószobában van, ablakai egyszerű
lyukak s bútorzata igen csekély, a föld ön eg y gyapot gyékény, a
szegletben eg y deszkaállványon sző n y e g és gyapottakarót tartalmazó
csom ag, egy durva láda fehérnem űvel és ünnepi ruhával, nehány
rézeszköz és k ők orsó a viz számára. Szorgalm asak és takarékosak is,
de kevéssé szám ítók, furfangosság és üzleti ü gyesség teljesen hiányzik
náluk. E m ellett n agyon ven dégszeretők és a koldusokon saját kárukra
is készek segíteni. N agyon szép az anatóliai családi élete. N em ritka
eset ugyan, h o g y m é g a szegén yeb b török is vesz m ásodik feleséget,
hiszen ez in gyen szolgáló, de m ásrészt csaknem hallatlan, h o g y idegen
nőket tartsanak m aguknál avagy h o g y a családban házasságtörés
ford u ljon elő.
A szülők n agyon szeretik gyerm ekeiket, sőt háziállataikkal
szem ben is va lóságos g y ö n g é d sé g e t tanúsítanak. Általában ez a nép,
bár b u zg ó m oham edán, m indenkivel szem ben nyájas és nyiltszivű, a
vallási kü lön bségek et nem feszegeti s egészben véve K elet legtüret-
m esebb népe.
Á n em törőd öm ség s az üzleti szellem hiánya sok bajt okoz
ennek a derék népnek. R ossz term és idején vagy niás véletlen követ­
keztében adósságokat csinálnak s ez az adósság annál terhelőbb, mert
rendesen nem pénzben, hanem term ésben törlesztik rendkívül nagy
százalékra s m ert a föld jelen ték en y része állami birtok, m elyet le l­
ketlen b érlők kezelnek. Ig en gyak ori azért, hogy a török paraszt
elveszti föld jé t s m int proletár, karavánokhoz szegőd ik teh erh ordónak
és hajcsárnak avagy n a g y ob b városokba m eg y szolgálatot keresni.
S ok török fogla lk ozik ugyan iparral és kereskedéssel, azonban ez
— m iként a leg u tó b b i id ő k ig az alföldi m agyar parasztnál is láttuk
— a helyi szükségleten túl nem terjed. T engerészettel avagy épen
nagyobb szabású külkereskedelem m el a n yu god t anatóliai török nem
akar foglalkozni.
E zt a hiányt az E urópa felé néző partokon a levanteiek és a
g ö rö g ö k , a távolabb eső ben ső vidékeken p e d ig az örm ények s cse­
kély részben az arabok p ótolják.
A levantei név ered etileg m inden k ereskedőre illet, ki K isázsiá-
ban és a sziriai partokon folytatta üzletét. Ma már tu ln yom óla g a
Kisázsiában, főkép Szmirnában letelepedett európai róm ai katholikus
kereskedőket értik alattuk szem ben a g ö rö g ö k k e l. A levantei tu ln yo­
m ólag olasz, de keverve m indenféle nem zet kalandoraival. Igen je le n ­
tékeny részük lelkiism eretlen pénzhajhász, ki a csalást egyenesen
üzleti feltételnek tekinti.
Külön nyelvük is volt a
levantei vagy frank nyelv,
mely a leg u tób b i id ők ig
egyedül divatozott a keres­
kedelem ben s m ely az olasz
nyelvnek franczia, spanyol,
görög és török szavakkal
m ások előtt csaknem ért-
h etetlenségig összekevert el­
ferdítése volt. E m ellett m ég
divatos volt a spanyol-zsidó
ja rg o n itt, Szalonikiban s
más helyeken egyaránt. A
g őzh ajók és vasutak k or­ Levantei pénzváltó.
szaka azonban lassankint
m egölte ezeket a szólásm ódokat, ma már a fiatalok tiszta olasz
vagy g ö r ö g nyelven végzik üzletüket, sőt az élénkebb külkeres­
kedelem sok más elavult szokás reform ja m ellett a valódi világ­
nyelveket is m egh on osította. Jóform án csak a török az egyedüli, ki
saját anyanyelvén kivül mást m e g nem tanul, ellenben a többiek,
különösen a vállalkozó g ö r ö g ö k és örm ények ritka kivétellel legalább
két nyelven beszélnek.
Ez a két nép, a görög és az örm ény, uralkodik valósággal
Kisázsiában a török ök túlnyom ó nagy száma daczára. K ü lön ösen a
nyugati partokon s a F ek eteten ger felé annyira erős a g ö rö g ö k
hatalma, h o g y már assimilálni is képes. B olgá rok , oláh ok és más
ideköltözött európaiak rendesen g ö r ö g ö k k é lesznek már a m ásodik
n em zedékben. A déln yu goti partvidékeken és a szigeteken az őskorban
letelepedett g ö r ö g ö k különben is nagy számmal vannak s ezért ezek
a vidékek inkább G örög orszá g k iegészítő részének látszanak.
A görög nép általában n agyon alkalmas a békés hódításra.
M ozg ék on y, szorg os, furfangos, éjjel-nappal csak keresetre g o n d o ló ,
ügyesen számító kereskedő, j ó tengerész, értelm es földm ű velő, s e
m ellett rendesen sokkal tudósabb, mint a török. Orvos, ügyvéd, tanár,
könyvvivő, nagykeres­
k edő többn yire az ő
k örü k b ől kerül k i ; a
török term ényeinek el­
adását ő közvetíti, csak­
nem kizárólag kezük­
ben van a külkeres­
kedelem s e m ellett
állandóan gon dozza is­
koláit s igyekszik oly
intézm ényeket létesí­
teni, m elyek a g ö r ö g ö k
k özös sorsán lendítse­
nek. Ausztria eg y ré­
szében és O roszország­
ban a zsidó végzi ezt
a .társadalm i kovász*'
szerepét, a mit itt
Kisázsiában a görög
és az örm ény, de a
galicziai zsidó m ég
lelkiism eretesebb. E gy
török közm ondás sze­
Örmény férfi nemzeti visctt'tln'n.
rint, m elynek keserű­
sége kétségtelen, de m égis némi alapja van, két török öt m egcsal
egy zsidó, két zsidót egy g ö r ö g s három g ö r ö g ö t egy örm én y.
T ény. h og y a kiázsiai ó'rHte'My szintén rendkivűl élelm es, üzleti
szellem és értelm esség tekintetében versenyez a g ö rö g g e l. K on stan ­
tinápolyban s a török birodalom más nagy helyein a hirtelen s nem
épen csak munka és takarékosság utján m eggazdagodott örm ények
száma egész leg io . M indam ellett az előb b em lített török k özm ondás
épen nem illik az örm ényekre általában, m ivel ennek a népnek zöm e
 TÖRÖK TÖRZSEK.

épen nem kereskedő, hanem egyszerű földm űves és b a rom ten yésztő.
A z ily örm ény n agyon alázatos a török ök k el szem ben, egyszerű élet­
m ódot folytat s csak pénzszeretete és ravaszsága em lékeztet keres­
kedő társaira. Vannak v égü l Zeitun körül o ly örm én yek is, kik fő k é p
kovácsok s rendesen felfegyverk ezve szoktak járni.
A többi n épfajok K isázsiában aránylag csek ély számm al fo r ­
dulnak elő, je len tő sé g ü k sem nagy, de a képet n agyon tarkítják.
M indenekelőtt a török fajokh oz tartoznak m ég a
kik a szeldcsukok
után telepedtek
itt le, s je le n ­
leg részben m ég
rabló nomád éle­
tet élnek. A le ­
települt turkom á-
n ok legin k á b b b a -
ronttenyésxtők, a
törökökkel közös
szokásaikvannak,
önálló törzseiket
azonban m egtar­
tották. A k ób orló
jürükökkel ál­
landó háborúban
élnek, bár ezek
is barom tenyész­
tők s télen gyak ­
ran tartózkodnak
a sikságokon. A T örök zsidóitok.
jürük rabló, ven ­
dégszerető s m agát igazhitíi m oham edánnak tartja, bár m ecsetje s
imánija nincs s a m oham edán törvén yek n a g y ob b részét nem tartja
m eg. M ondják, h o g y a nők ü gyes szőn yegkészitők . T örök törzsh öz
tartoznak m ég az afsárok, az A ntitaurus h egy v id é-k én ek rabló népe,
mely egészen vad állapotban él és a h a tósá g ok tól fü ggetlen . A kurdok,
kikről később bővebben fogu n k szólani, aránylag csek ély számmal
vannak.
Igen érdekes, bizonytalan eredetű nép Kisázsiában a
vagy veresfejtiek. Szétszórva laknak az egész félszigeten, legsű rű bben
a T ok á t k özelében s sokkal szelidebbek, m int Kabulban és az Eufrat
m ellett levő rokonaik. V e n d ég szeretők s különösen feltűnő a nők
szabadsága. H itükben a rég i csillagim ádás, keresztyénség és izlam
vegyülnek össze, kü lön ösen tisztelik A lit, M ohamed vejét, kit az
istenség valóságos m egtestesülésének tartanak. Szertartásaikat titokban
tartják, a m iért régi m endem onda szerint egyenesen ördögim ádóknak
tartották őket.
A kaukázusi törzsek közül le g tö b b a cserkesz és a láz. A cser­
keszek k ü lö n b ö ző id ők b en vándoroltak ide a Kaukázusnak csaknem
m inden részéb ől, egy részüket innen szállította át a török kormány
Bulgáriába. M ég m in d ig sok nom ád, vándorló napszám os és koldus
van közöttü k , m ások p e d ig zsold os katonák gyanánt keresik ken ye­
reket. A letelepültek igen ü gyes m ezőgazdák és barom term elők s ezért
csakhamar jelen ték en y v a g y on h oz jutnak. R okon aik a tü ln yo-
m óla g a F ek eteten g er délkeleti részén tartózkodnak s a letelepültek
általában v a g yon os derék m unkások, egy részük azonban valóságos
vad rabló. Mind a cserkeszek, mind a lázok erőteljes szép em berek
s öltözetü k is feltűnő. Ism eretes az a szokásuk, h o g y mellükre lő p o r­
tartókat varrnak fel s egész öltözetü ket ezüst és arany zsinórokkal
rakják m eg. M indenkor fegyveresen járnak, rövid puskáik és széles
tőreik jellem zők .
Más kisebb n em zetiségek is találhatók. A n ogai-tatárok egészen
cltörök ösöd tek , csak m o n g o lo s arczvonásaikkal s h eg y es bőrsipkáikkal
tűnnek fel, de k ób or rabló term észetűkről egészen leszoktak. Szor­
galmas, nagyjában barátságos és ven dégszerető nép, mely e mellett
a munkában kitartó. A czigán yok ellenben itt is czigányok maradtak,
török ü l beszélnek, foglalk ozásu k űstfoltozás, koldulás és lopás. A
zsidók száma csekély, töm egeseb b en csak a n a g y ob b városokban fo r­
dulnak elő.
M e g k özelítő le g is b a jos m indezeknek a nem zetiségeknek szám­
arányát m egállapítani. T ény, h o g y a tö rök ök és rokonaik nagy tö b b ­
ségben vannak, legalább h á rom n egyede az egésznek ; g ö r ö g van körü l­
belül egy m illió, örm ény legalább 200 ezer, ugyanannyi cserkesz.
A z egész Kisázsiában, m elynek területe, valam ivel n agyobb, m int az
osztrák-m agyar m onarchiáé, k örü lbelü l í)'/^ m illió em ber lakik, igy
egy n égyzetm érföld re csak 16 s ez a csekély népsűrűség is nagyon
változóvá lesz az által, hogy a tengerpartnak ném ely része sűrű
népességű.
 KISÁZSIA.

Kisázsia, részletes leírásánál nem kel! elfelednünk, hogy az

utazók em lékében m áig is fennm aradó történeti nevek s a török
kormánynak a je le n évtizedekben szem betűnő ingadozása fog a lm a t

Utcza, Szmirnában.

felülhaladó zavarokat idéztek elő. A n ém et K iep ert térképe jó fo rm á n

a legjob b tájékoztató, de az utazók ellenm ondásait m é g ez sem k ép es
kijavítani.
 A török ök je le n le g a külön csoportok at alkotó A rchipelagus,
Kréta és Szam os szigeteken kivül a tulajdonképi Kisáxsiában (Ana­
tolia, Levante) a k övetk ező 10 vilajetet különböztetik m eg: Iszmid,
Brussza, B iga, Szmirna, Kasztaniuni, A ngora, Konia, Adana, Sxivasz
és Trapezunt. L e g n a g y o b b (103.760 km'-) területű K onia, m elynek
azonban kevesebb lakossága van, m int a tengerparti Brussza, Szmirna
vilajeteknek s csak annyi, m int a 37.256 km^ területű Trapezuntnak.
T ulajdon k épi fővárosa A natoliának nincs, legjelen ték en yebb helye
.azonban kétségkívü l az ősrég i az a hely, m elyet már az
ő s g ö r ö g ö k elsőnek tettek a H om ér szülőhelye k ö zö tt vetekedő városok
sorában. Itt tork olottak eg y k o r a Szardesbe és E fezusba vezető
vonalak s itt v olt hajdan is Kisázsiának le g e lő k e lő b b k ik ötője. Ma a
n egyedm illió lakosságú hatalmas város az ö b ö l partján kopár h egyek
k özt körszinház alakulag terül el erőd ök k el körülvéve s felette cziprus
erd őben genuai erőd rom jai. N em oly érdekes helv, mint K onstanti­
nápoly, de élénk kereskedelm e, m elynek értéke ma már 200 m illió
k oron át m eghalad, nehány hatalmas épületet létesitett. Székesegyházai
nincsenek, eg y pár kupola és toron y elvész a sok lapos tető között.
Szm irna lakosságának fele g ö r ö g , a tö b b i vegyes, a tö rök ök száma
m integy 30 ezer s ezek város része talán a leg igén ytelen eb b s le g -
pisxkosabb. A z alsó város rész óriási bazárjaival s a leh ető legtarkább
n éppel a leg festő ib b , de m é g érdekesebb a zsidó városrész, h ol a
rikitó szinü ruhába öltö zö tt szép n ők nyitott ablakok vagy épen ajtók
előtt bámulnak naphosszat. K é t vasútvonal is vezet innen a belföldre,
eg yik a Gedizcsáj, a másik a M enderesz v ö lgy ön . M indamellett kara­
vánok nagy sxánnnal jő n e k ide, m azsolát, opium ot, fügét, árpát, olajat
s más term ékeket hozva. M agában Szmirnábali igen jelen ték en y a
szőn y eg és bőrgyártás, m elyeket fők ép A ngliába visxnek.
A lig egy pár óra távolságra van innen Ajazalak, a hajdani
szegényes k ők u n y h ók b ól és sá torok ból álló falu, a szétszórtan
fek vő s alig felism erhető rom ok között. E g y római k orb ól maradt
szinház töredékei k ö z ö tt hosszas keresés után találta m eg egy angol
régész a világhírű Diana tem plom ának ném i emlékeit.
N em messze van Szmirnától, bár ellentétes északi irányban, a
/rqy'ía síkság, m elynek Hissarlik nevű d om bjáh oz k özel találta m eg
n em rég Schliem ann nagy és k öltséges kutatás után a világhirü város
rom jait, Priam usnak k ővé vált kincseit, m elyek ma á régészek büsz­
k eségei. K özeléb en ism ét van egy nevexetes rom h ely Pergam um
városé, a mai B ergam a a régi Caicus fo ly ó mentén.
Utcza, Skutariban.
 Kt S Á Z B ÍA . 37

K onstantinápolyival épen szem ben fekszik a szultánok

nyári székhelye és az A n g orá b a vezető vasút kiinduló pontja. Hatal­
mas város, körülbelül 60 ezer lakossal, m elyhez m ég szám os előváros
és egész sereg villatelep járul. Skutari igen szépen fek vő város, k ü lö­
nösen hires g yön y örű cziprus fákkal m egrak ott tem etője, m ely a
konstantinápolyiaknak k edvelt sétahelye. N em m essze innen van a
hajógyáráról ism ert Ism id, a régi N ikom edia, m egleh etős g y en g e
város s k özelében Issák, valósággal n yom oru lt fészek, m elynek helyén
egykor a hires N icaea feküdt. L ejeb b van .BfMSsa város, csodálatos
szépen helyezkedve el az O lym pus hegyalján. E z a város l'rusa név
alatt Bithynia fővárosa volt, s k ésőb b az ozm án szultánok székhelye
Konstantinápolyig. Ma Kisázsiának egyik jelen ték en y eb b helye 60 ezer

A tró ja i sík sá g. (S ch lit'n iin m utíin.)

lakossal, kik n agy ipari tevéken ységet fejtenek ki. V an itt selyem ­
gyár, szőn yeggyár s különféle szövőm ühelyek. E m lítést érdem el, h o g y
már a leg rég ib b idők től fo g v a felm erült az a terv, h o g y Ism id öblét
a M árványtengerrel összeköttetésbe hozzák a Sabaddza tó és a Sza-
kerat fo ly ó közvetítésével, X erxes, M ithridates s k ésőb b Szolim án
szultán d olgoztak e munkán s a m érn ök ök m é g je le n le g is érd ek lő­
déssel nézik az itt végzett jelen ték en y átm etszéseket.
A F ek eteten ger partján kétségkívül a legjelen ték en yeb b hely
Ö rm ényország fők ik ötőh ely e. A várost g ö r ö g ö k alapították,
1204— 1365 k özt önálló császárság székhelye volt s már akkor itt m ent
át a főforgalom Perzsia felé. J e le n le g a 45 ezer lakossal b iró város­
ban évenkint ezer hajónál töb b ford u l m e g s ipara is igen je le n té ­
keny. T enger felő l tekintve ig en pom pás hely, a tö rök ök K elet para­
dicsom aih oz (Stam bul, Brussza, Szmirna, Damaskus) szokták számítani.
A z örök h óval b oríto tt K olatdagti csúcsai jo b b r ó l, a nagy term ékenységü
síkság b a lról s hátul a sziklarepedésekkel telt kellem es dom bvidék

SkutiM'ii sirkert.

pom pás keretet nyújt, m elyhez hatalmas platánok, illatos rózsaberkek

s gyön yörű narancsligetek járulnak, ú gy h o g y töb b k ilom éter távol­
ságra lehet a k ellem es illatot m egérezn i. Ő srégi sziklacítadella maradt
fenn a E om m en iu s császárok id e jé b ő l s k örösk örü l ron gált falak. Benn
BqaziR Tárt.
a város, bár sok igen szép kertje van, nem épen von zó. Hatalmas
kiterjedésű karavánserájok, bazárok és fürdők mutatják a nagy fo r ­
galmat, de az épületeknél érdekesebb a bazár gazdagsága és az id e-

Tt'apexmit M n i.

genek festői öltözete. E urópai ruhát ritkán látunk, turbán, kaftán,

teveháton lovagló fátyolos h ölg y e k egészen k özön ségesek.
M ellőzve a töb b i k ik ötő városokat, m elyek Trap ezunt g y é r fe j­
lődése óta roham osan hanyatlanak, kirándulunk egy pillanatra T ra-
pezu n tból a hatalmas K ara-H isszár (fekete vár) vulkanikus vidékére.
D zsevizlük felé pom pás h eg y i utón m együnk. A lu l az aranyos azalea pon -
tica ra g y o g ó virágai vesznek körül, m integy 300 m. magasban már rit­
kulni kezdenek s h ely ök b e a rh ododendron j ő ; hasonlókép megszűnnek
kisérni bennünket a parti fák, a m o g y o ró , platán és jávorfa s helyettük
tölg y , bükk s m ajd fen yő jő , a hol ez is m egszűnik 1800 m éter
m agasban, már csak fűvel b en őtt kövek et látunk, 2400 m éter m agas­
ban a fű is m egszűnik, a h ó hazájába léptünk. A K olatd agh csúcsáról
(3410 m .) nagyszerű kilátás nyilik k özel száz k ilom éter távolságra
körösk örü l. L efelé m enve ma már egy elhanyagolt ezüstbánya város
m ellett m együnk délfelé K ara-H isszárba. Láva, fekete és szürke néha
töb b száz láb magas vulkanikus om ladékok kisérnek utunkon, maga
a vár szintén lávából épült. Óriási kráter n yom ait találjuk itt, 6 km.
hosszú s 4 km, széles v o lt s lávafolyam ai közül egy 11 km. távol­
ságban m ég 30 m éternél szélesebb volt. A k örn yék tele van forró
ásványforrásokkal, vas, m ész és szénsav tartalommal, de a földrengések
már igen ritkák és g y e n g é k , a hatalmas vulkán m é g a jé g k o r előtt
m egszűnt m űködni.
M ég b eljeb b már A natolia kopár sóstavas ben föld jén van
az egyik vilajet székhelye. Szám os m ecsetje és kupolája, m eg két
erődje, egy ik a város közepén, tekintélyes kü lsőt biztosítanak számára,
de b en seje n agyon piszk os. N a gy n evezetessége a perzsáktól épített
m ecset az alsó erődben, m elynek kapuját virág és levél arabeszkek
nagyon pom pásan díszítik. Szivas környéke külön ben teljesen kopár, csak
a városban vannak je g e n y e fá k és cseresznyefák ; a szőlő nem terem
m eg, m ég kevésbé olaj és cziprus. D e a gabonaterm és kitűnő, május­
ban vetik s két hónap múlva már aratnak. A turkomán nom ád-
törzsek itt szerzik be gabonájukat cserekereskedés utján.
A K iszil-Irm ak balpartján fátlan hullám os d om b ok k özött vezet
az út m ely Kisázsia eg y ik leg szeb b városa. A z utcxák
itt is szükek és piszkosak, de a h o m o k k ő b ő l épült házak csinosan
faragott ajtaikkal és ablakaikkal kellem esek, a lapos háztetőkről szép
kilátás van A kö/,el fek vő A rgneu s felé. A városban o szlop ok , sar-
k op h a gok , feliratok és más régiségek tanúsítják, h o g y itt volt hajdan
Caesarea, K appadoczia fővárosa.
T ov ább hatolva délre a Taurus vidékére jutunk, arra a nagy h eg y ­
vidékre, m elyet a régiek a sikfölddel ellentétben zord Ciliciának nevez­
tek el. V alóban klassikus vidék ez, telve rom okkal, m elyekhez ók ori és
k özép k ori nagy városok em lékei fűződnek, m ig m ost a le g tö b b helyen
 K tB Á Z S tA . 41

csak a turkom anok apró falui, s esetleg a jü rü k ök sátrai láthatók.

Tarsos helyén, h ol a rege szerint Pál a p ostol született s h o l eg y k or
híres egyetem volt, a h ol Cleopatra A n toniust lebilincselte, ma ig é n y -

K.irfn'ánszeríUj.

teten keleti város házai vannak oly sürün, h o g y a tetők érintik egym ást.
L egnagyobb nevezetességei a rom ok, k öztök a róm ai vízvezeték és
Szardaiiiípal sírem léke, egy 115 m. hosszú, 45 m. széles és 8 m. m agas
hatalmas épület, benne két nagy k oczk akővel. L egnagyobb város
m ost e vidéken A&twa m integy 40 ezer lakossal. A hajdan híres
Iszszusból, h ol N agy Sándor diadalmas csatáját vívta, ma semmi sem
maradt m eg. E s ig y vonul v é g ig az utazó a déli részen csaknem néptelen
vidéken. E g y -e g y term észeti n evezetesség akad. íg y a hires chimara
barlang, h ol eg y tem plom rom jainál a fö ld b ő l m éter magasságú gáz­
lán g tör elő, a g ö r ö g reg e szerint a B elleroph a által m egölt Chimara
tűzlehellete, a kilikiai sziklakapuk, a h ód ító hadjáratok átmenő helyei,
m a a h egy ek be m enő le g e lő ju h o k vámkapuja, a hires korikosi bar­
lan g csep p k ők épződ m én yek k el s m ások. Halicarnasszusnak, H erod ot
szü lőh elyén ek és a világcsod áih oz tartozott M ausoleum nak rom jait
n em rég fedezték fel s az u tó b b ib ó l M ausolus királynak óriási szobrát
63 darabból L on d on ban állították össze.
A k özép fen sik on , h o l e g y k o r P hrigia, Galatia, Lyakonia, Pisidia
és C appadocia áltamok voltak, ma is van nehány nevezetes hely. A
keleti lejtőn fekszik m integy 40 ezer lakossal b iró élénk
iparos és keresk edő város, reánk nézve em lékezetes, m int Kossuth
L ajos és társainak szám üzctési helye. K özeléb en van a régi
nevű kis hely, a tajtékbányák és tajtékgyárak egyik főh elye s
Jira7*a7M&yar, az opium kereskedés k özpontja. A legjelen ték en yeb b hely
a régi A ncyra m integy 35000 lakóval. E rről a városról
nevezték el az angora macskát, m int a ju h o k , kecskék, kutyák és
nyulak ezen a vidéken selyem szerü szőrt viseltek, a kecskék hires
selym éb ől készül az ú gynevezett teveszőr. N evezetes m ég
városa is, h ol m ég m ikor Iconium nak hivták, Pál apostol tartott szó­
noklatokat, Barbarossa F rig y es vivta hires csatáját s a seldcsuki
szultánok uralkodtak. Ma 22500 lakosa van s m int hires búcsúján')
h e ly ism eretes.

Kisázsiának k iegészítő részei a partján nagy számmal előforduló

A F ekete ten ger partján egyetlen jelen ték en y sziget sincs,
a déli részen hosszasan elh ú zódó F öld k ö zi tengernek is csak egy,
bár igen fon tos szigete van, O zip ru s; annál gazdagabb azonban a
íiyugoti rész, h ol egym ásm ellé sorakoznak a szigetek, nem egy helyen
v a lósá gos h id oszlo p o k az Á zsiá b ól E urópába k ép zeletileg átvezető
utón s a földrajziró le g fe le b b az aegei ten ger m élyedéséből v á lo­
gathat, h o g y h ova sorolja őket. A szárazfölddel g e o lo g ia i összek ötte­
tésben állanak L esbos, Szam os és m ások. Kréta, R o d o sz töb b ek közt
már neptuni eredetűek, m ig Cziprus, M ilos, N isirosz s m ások hatá­
rozottan vulkanikus képződésüek.
Lamaka kikötő Cziprus szigetén.
 P olitikailag két, a kisázsiai szárazföld k iegészítő részének tekint­
h ető szigetnek van már önállósága, Szam osnak, m ely az egész sziget-
csoportra kitetjed ő vilajettől elkülönítve kü lön autononiikus fejed e­
lem ség és az újabban A n g lia hatósága alá került Cziprus szigetnek.
&KMMOS sziget vagy hivatalos néven R ejlik Szüszam, a régi
E fezussal szem ben fekszik, a parttól csak 2 km. széles tengeri csa­
torna választja el s 1832-ben a g ö r ö g szabadságliarczkor nyerte el
relatív szabadságát. A z adót fizető bej k ezében van a végrehajtó
hatalom, a törvén yh ozást p e d ig valóságos parlam ent gyakorolja, m elybe
a sziget 35 k özség e küld k épviselőt. A bej fegyveres ereje 80 katona
és 10 zsandár, ezenkívül a török korm ány is tart 277 főn yi csapatot.
A kis államnak külön h a jó lo b o g ó ja , külön törvényszéke van s jo g a i
közé tartozik, h o g y a szigeten m oham edán em ber föld b irtok ot nem
szerezhet. Az állam évi jö v e d e lm e 3 —4 m illió piasxter, m elyből
400,000 piasztert a török korm ánynak adóba fizet s 150,000-et a
b ejn ek udvartartásra. Iskolákra s egyházakra sokat költenek, van külön
gym n asiu m ok is. A z egész sziget 453 km .- nagy s lakosainak száma
m integy n egyvenezer. K opasz és zord h egyek vonulnak át a szigeten,
de a lejtők ön és v ölg y ek en igen jó l m egterem a bor, olaj és gabona,
a sziget lakóinak fő m egélhetési forrása.
Jóval n ag y ob b (6680 km "), bár a jelen ték en yeb b m agyar
m egyék n él kisebb, szigete. A F öld k özi ten ger keleti részében
fekszik 75 kilom étern yire a ciliciai és 93 km nyire a sziríai partoktól
s íg y igen jelen ték en y katonai pon t. Föníciaiak, g ö r ö g ö k , egyptom iak,
perzsák, róm aiak uralkodtak itt egym ásután. A középkorban a byzanti
császároktól oroszlánsxivü Rikhárd foglalta el s tőle nyerték hűbérüt
a Lusignan h erczegek . kiknek uralma alatt a sziget felvirágzott.
1439 — 1571 k özt a velen czeiek birtokában volt, ekkor a török ök
kezébe jutva, egy darabig eg y p tom i uralom alatt volt s 1878-ban
A n glia nyerte el. K ét nagyobbára m észk övek ből álló h e g y lá n c/ vonni
át a szigeten, k özben széles és igen term ékeny síkságok (messxaria).
É ghajlata m eleg, a déli rész valósággal forró, esőzések leginkább
csak télen fordulnak elő. Hajdan k in cseiről hires volt ez a sziget, de
évszázadok alatt kipusztultak erdei, talaja kiszáradt s ma j ó része
nem eg yéb , vad b ozótok k a l b en őtt pusztaságnál. A z a n golok nagyon
sokat áldoznak a sziget jó lé tén e k megszilárdítására, k ülönösen a világ­
hírű cziprusi b o r és m ézterm elés ma már igen jelen ték en y, a bányá­
szat azonban m ég pang. A lakosság, m elynek száma a 200 ezret
m eghaladja s 40 ezer török kivételével csaknem m ind g ö r ö g , ezen-
 czirRUS. 45

kívül déli gyüm ölcsükkel, bőrárukkal és sóval űz kereskedést, beviteli

főtárgyai a szövetek, czukor, rizs és doliány. A je le n le g hat kerü-
[etre osztott sziget kormányának élén az a n g ol biztos áll 6 — 8 tagból
átló, felerészben választott törv én y h ozó tanácscsal. A sziget fővárosa
Act'A'áS'ía teljesen síkságon fekszik. K örben álló házaiból a sok kert

Utcxa Rodoszban.

miatt csak a pálmákat és g ó t tornyokat leh et lá t n i; régi épületein

niég láthatók a velenczei czim erek és oroszlán fejek . K ik ötő városa
Larnaka, Z en o születéshelye, jelen ték telen város. É rdek esebb a keleti
parton fekvő Farm agosta, bár inkább rom jairól, m elyek k özött a g ó t
székesegyház, az egyk ori fejedelm i palota, m eg a történ elm ileg neve­
zetes erőd valóban szépek.
 T örtén elm i szem p on tb ól m ég nevezetesebb i M o s j szigete, mely
Kisázsia déln yu goti sarkánál fekszik 15 km. távolságra a szárazföldtől.
R od osz szigethez k a p csolód ik Danaosz, K adm osz, K lesbulosz, A e sch i-
nesz s más k itűn őségek neve az ók orb ól, m indenekfelett p ed ig a világ
h ét csodái k özé szám ított roduszi kolosszus, eg y 42 m. magas s fél
m illió kilogram m sulyu óriási sz o b o r a k ik ötő bejáratánál. N evezetes
ez a sziget a Joh an n ita-lovagok uralmáról, a hires szent G yörgy lo v a g ­
ról s N agy Szolim án 1522-ki hadjáratáról. Ma a n yom oru lt török
gazdálkodás kopárrá, vizszegénynyé és alig m egk özelíth etővé tette a
földet, n épét p e d ig szegén ynyé, bár a kitűnő talaj és éghajlat (állí­
tólag nincs soha teljesen elb oru lt nap) gazdag n övényzetet létesít s
pom pás déli gy ü m ö lcsö k e t term el. A főváros R o d o sz vagy Kastro
az ázsiai partokkal szem ben kihalt hely, kőfalait m oh és babér borítja,
az utczákon fű nő s közvetlen a város m ellett szem étdom bokon
virágzik a vad tulipán és narczisz. R om jai k özött szám os em léke van
a joh an n iták uralmának, tö b b ek k ö zt a székesegyház, m elyet ma félig
m ecsetnek, fé lig raktárnak használnak, a nagy p rior palotájából ala­
kított katona kórház, a lov a g -u tcza házain levő keresztek és czim erek.
L eg élén k ebb a k ik ötő, m elyben tö b b e k k özt a sp on gyia egyik főáru-
czikke. A sziget b en sejében , bár a föld rengés gyakran pusztított,
szám os vár, kastély és tem plom rom van, különösen Lindos, a régi
fönicziai város a keleti parton, valódi régészeti muzeum.
M ég eg y nagy szigetet kell külön em lítenünk. Ez
(M idüllü), a régi L esb osz (1700 km*) Szmirna és a Dardanellák k özött
középen fekszik Kisázsia partjaitól 17 km. távolságra. H árom n a gyob b
sajátságosán elh elyezett h e g y közé m élyen ben yú ló ten g eröb öl képezi
alapját, m elyen m ocsaras sikság, apró fensikok és m ély v ölg y ek vál­
takoznak egym ással s végü l d élkelet felé m ég egy nyúlványa van,
m ely kicsinyben ism étli az egészet. D olom it, trachyt és je g e cz e s
h egyek egyform án előfordulnak benne. É ghajlata m érsékelt s rend­
kívül egészséges, m elyhez fagazdagsága és illatos növényzete is hozzá­
járul. N ép essége gyorsan nő, ma százezernél több em ber van itt,
tu ln yom ólag g ö r ö g ö k , kik 64 k özségb en laknak s inkább fo g la lk o z­
nak ju h és selyem tenyésztéssel, m e g olajterm eléssel, mint föld m ű ve­
léssel. Lakosai általában n agyon m üveitek, szép term etüek, de, m iként
hirhedt őseik, m egbizhatlanok s nem épen erkölcsösek.
R övid en végezhetünk a tö b b i szigetekkel. Már á M árványteu-
gerben találunk e g y 0 apró szig etb ől álló kis csop ortot, m elynek
legn evezetesebbik e -P^w/Mpcs, K onstantinápoly urainak kedvelt nya-
 K IS Á Z S IA I S Z IG E T E K . 47

lalóhelye egészséges éghajlata és pom pás növényzete k övetkeztében.

A HcHespontus bejáratánál van a hadihajók kedvelt k ik ötője,
a régi T rójával szem ben, nevezetes vulkanikus h egyein term ő kitűnő
Lorárói. — Sxmirna déii csúcsával szem ben van a tekintélyes n agy­
ságú (7H0 km ') h eg y es í'Aws, m ely boráról, olajáról és mastix gyan ­
tájáról híres. R égen igen tekintélyes hely volt, ma csekély n épességű
s ennek eg y része is olasz eredetű. A la k osok bü szk eség g el neveznek
egy sziklába vésett padot H om er előadó helyének. N yugatra innen
van a kis íp.svn'M, m ely hősies védelm eért a g ö r ö g szabadságharczban
nevezetes Szam os k özelében is van két történ etileg érdekes kis sziget,
JViÁWMt, az Ikarosz m onda színhelye és a kopár iW w o vagy Palm osa,
hol m ég m utogatják azt a barlangot, m elyben János evangélista
lakott.
Szamos és R odosz k özött terül el a név alatt ism ert
szigetcsoport, félkiirivben A natolia ö b lök b en gazdag partja előtt.
N agyobbrészt apró vulkanikus eredetű szigetek. m ég m ost
is m űködő tűzokádó h egy van. A legjelen ték en yeb b k öztök a hajdan
A esculapnak szentelt Aw? (Istankoi), h ol egész sereg hires em ber
született, k öztök H ippokrates. Ptolom aeus. A pelles. Innen északra
már szeszélyes alakú öb lök b en gazdag m eredek sziklákból álló apró
szigetek vannak, valószinűleg a szárazföldi h e g y s é g folytatásából való
maradványok.
Thráciához számítják rendesen a Dardanellák torkolatától nem
messze eső Leninosz és Im brosz szigeteket, m ivel azonban köztök
és a szem befekvő Samothrake k ö zö tt a tenger talaja m ély, ú gy h o g y
e két sziget T enedoszszal együ tt a kisázsiai zátonyon látszik feküdni,
itt em lékezünk m eg róluk.
Zemnos.? (törökül Lim ni) sajátságos kopár kerek h e g y é rő l neve­
zetes. A sárga és barna h egyeken alig látszik valami tenyészet, m ind­
amellett hatalmas juhászatot űznek a lakosok, kik e m ellett hajózással
és spongyiahalászattal foglalkoznak, a g ö r ö g nők hiresek szépségü kről
s ü gyességükről a szövészetben. N evezetessége a szigetnek az úgy­
nevezett pecsételt agyag, m elyet már a régi g ö r ö g ö k is g yógyh a tá sú ­
nak tartottak, a mai tö rök ök p ed ig kitűnő szernek a m éreg ellen.
Az agyagot napfelkelte előtt rendes ü nnepélyek k özt és ének kísé­
retében ássák s m inden egyes darabot lepecsételnek.
A szom széd sziget hason lókép kerek sziklákból áll, m elyek
néha kísérteties toronyalakuak. F ővárosa a Kastro szikla félszigeten
fekszik középkori erőd rom jai alatt, de m aga a város n agyon je le n ­
téktelen. M ég hat falu van a szigeten, de ezek is csekély népessé­
gnek, m ert a talaj term éketlen s a fák n a g y ob b része elpusztult.
A K isázsia partjain le v ő szigetek lakossága ma már tu lnyom ólag
g ö r ö g , a hajózáshoz és kereskedéshez nem értő tö rök ök lassankint
egészen kiszorulnak innen. A g ö r ö g nép nagyon élénk s ezért a sziget­
világban örök ös m ozgás van. Igen gyakori, h o g y a szigetlakó tisztán
m ulatságból m egy át más szigetekre, h o g y uj híreket halljon vagy egy
szép leányt m egnézzen. N agyon feltűnő az ellentét e tekintetben is a
g ö r ö g és a török között. A török csendes, k özön yös, bárkájának
kijavításával nem törőd ik s dolgát im m el-ám m al elvégezve vissza­
fordul, a g ö r ö g ellenben folyton osan figyel, uj üzleteket keres vagy
legalább csem pészárukat. E z az élénk vérű, de kevéssé m egbízható
nép ma már Keletázsia leg fon tosa b b részének tén yleges ura.
 fh'tni'tiv zárda.

H A R M A D IK F E J E Z E T .

Ö RM ÉN Y O RSZÁ G

ZíT Íew / J. : V oya ge au m ont Ararat. Paris. 1S')2. — D M w n .s Coup d'oeil sur
l'Armenie. Paris, 1^^^. — W'ctyner M .: Heise nach detn Ararat. 2 köt. Stuttgart,
]^4^. — P. : Du Caucast- au GoH't' persiqm '. Lyon, 1S!)2. — Atme
f'TtaMíre l{. : A travels l'A n n en ie russe. Paris, 1S93.

A z örm ények földje, m elyen m ost török ök , oroszok és perzsák

^ osztozkodnak, elsőrangú h egyvidék, hasonló A besszin iáh oz avagy
T irolhoz. Hatalmas kialudt vulkánok, pom pás h egyi tavak találhatók
mindenütt. A talaj magassága sehol sem sülyed ezer m éternél alább,
de igen sok helyen em elkedik két ezer m éternyire s a legm agasabb
csúcs, a hires A rarat 5163 m éter óriási m agasságú, m ely m ellett a
lom niczi csúcs jóform á n csak dom b. D e ez a h egyvidék nem zárt,
szorosai nagy számmal vannak s aránylag könnyen m egjárhatok,
különféle magas h egylán czok futnak v é g ig az egész területen rendkivül
változatossá tevén annak felszínét, a fen sikok n a g y ob b része fátlanok,
sok a forrás s az éghajlat n agyon változó. K ü lön ösen a n yu goti rész,
hol a vulkanikus sziklák helyére pala, h o m o k és m észrétegek lépnek,
határozottan zord, déli része p e d ig igen sok helyen szédítő m ere­
deken ereszkedik le. E zért az egész h egyvidék ten g erb ől hirtelen
kiem elkedett sziklatöm bnek látszik. M időn Urfába (560 m.) érkezünk,
honnan a m ezopotam iai síkságra m essze kiláthatunk, önkéntelenül
ú gy érezzük, mintha hosszas szárazföldi utazás után eljutottunk volna
a tengerpartra, honnan először pillantjuk m eg a végtelen tengert,
sárgás halvány csillogásban életjel nélkül és sűrű ködökkel fedve,
m elyen m int b ib orfá ty olon keresztül hatolnak hozzánk a napsugarak.
H árom k ü lön b öző lép csőzetet leh et e h egyvidék en m egkü lön ­
böztetni : a k özpontit, északit és délit, m elyek m indegyike hasonló
az európai A lp esek hez m agasság, hosszaság és zord on sá g tekinteté­
ben, párhuzam osan g y ön g é n délfelé hajolva futnak egym ás felett s
h osszv ölg y ek alkotják határaikat.
A k özp on ti rendszernek, m elyet északon az Á ras és Eufrat
n yu goti része, délen a keleti E ufrát határolnak, főp on tja az
csúcs, m elytől n y ű g ö t felé az Áras és Murád foly ók k özött nagyon
m eredek és szaggatott h egyláncz szakad ki s azután kezdődik m eg a
másik, jo b b a n átjárható töm b, m elynek főrészei a B ingöldagh (ezertó
h eg y ) és a csaknem 300 km. hosszú tagolatlan Musszurdagh. Maga
az Ararat Erivan term ékeny falvakban gazdag v ö lg y é b ő l közvetetlenül
em elkedik ki. Mszak és kelet felé nincsenek előh egyei, nyugoti nyúl­
ványait is m élyen b evésőd ő n yereg zárja el, úgy h og y semmi sem
zavarja önállóságának s im pozáns m egjelen ésén ek képét. Onkényte-
lenül m eghajlik az em ber ily nagyság előtt s term észetesnek találja,
h o g y a hitrege itt akasztotta m e g N oé bárkáját, mert hiszen nincs
körülötte csúcs, m ely vele versenyezhetnék. T eljes 4000 méter a
k ü lön b ség az óriás h e g y talapzata és csúcsa k özött, oly különbözet,
m ely m ég a délam erikai és m exikói fen sik ok on fekvő hegyóriásoknál
sem ford u l elő. K ettős csúcsa közü l a m agasabbnak 22, az alacso­
nyabbnak 15 km. átm érőjű alapja van s 2680 m. m agasságban válnak
<*1 egym ástól. A kisebb csúcs teljesen kúpalaku, a n a g y ob b szabály­
talanul lépcsőzetesen em elkedik fel, kü lön ösen a nyugoti és keleti
oldalon. A hó 4370 m éter magasságban kezdődik, tetején 200 méternyi
terü let van, honnan mesés m esszeségre leh et ellátni. Lávanyom ok és
jé g á ra k látszanak mindenütt, fásrésze kevés, csak a K is-A raraton van
eg y nyiríaliget, ellenben a növényzet tavaszszal oly gazdag, hogy a
tarka színek felülhaladják a zöldet. A N oéra em lékeztető h elyek
száma jelen ték en y nagy. A lejtőjén fekvő egyedüli falu A gh u rri neve
annyi m int , a sz ő lő tő t ü ltető" (ezt a falut n em rég h egyom lás tem ette
el)^ N achicsevan, a hely, h ol N oé a v ölg y b e lépett, azt teszi, „e lő ­
sz ö r szállott" s az Eriván név az állandó letelepedés h elyét jelen ti.
Nachicsevan m ellett m utogatják N oé sírját, m elyet örm ények és tatárok
egyaránt nagy tiszteletben részesítenek.
Az északi h e g y tö m b k özép p on tja a töm ött Karadagh, m ely
északnyugoti nyúlványaival m integy k örü löleli a körü lbelü l 2000 m.
magasságú G okcsa tavat, m elyhez közel fekszik A ni csodálatos rom ­
város. M aga a tó csendes tágas víztükör, egyform a kopasz h egyek
által keretezve, partjain nincs falu, víztükörén nem látunk vitorlát.
Észak felé innen m eredeken em elkednek fel a kihalt vulkánok
s csaknem teljesen szem ben az Araráttal a két csúcsú A la g öz.
M indezek kopárak, kúp
alakúak s északnyugot
felé elterülve ereszked­
nek le a transkauká-
zusi síkság és a gruxi
isthmus felé.
A déli h eg ytöm b -
nek is van egy h egyi
tava, a tekintélyes
%íM-M16(i(i m. m agas­
ságban a tenger színe
felett. A tó sóstar-
talmu, kiöm lése nincs,
sötétkék szinü, mely
a havasok visszatükrö-
zése folytán váttoza-
tokat mutat, különben
nem von zó s partjai Örmény főpap.
szintén néptelenek.
Mellette em elkedik a 3800 m, magas Supchandagh, eg y ik e Ö rm ény-
ország legm agasabb vulkánainak. A tó területe 3700 km, m essze
vidéken a legtekin télyesebb állóvíz. K elet felé ism ét van e g y je le n ­
tékeny h egyi tó, az Urania, a töb b i old alokon a T ig ris és E ufrát
forrásvizei törnek utat.
Mind a három h eg y töm b igen tagolt, párhuzam os és k ereszt-
hegylánczok vonulnak át rajtuk s m é g zordabbá teszik a vidék et,
bár oly havasi táj sehol sincs, m int az A rarat m ellett. Az éghajlat
különben m eglehetős z o r d ; a tél rendesen 8 h ón ap ig tart, o k tób ertói
május kezdetéig s feltűnő gyorsa sá gga l követk ezik utána a fo rró
nyár. Ez az oka, h og y A rm eniában az erdők szegényesek, bár a szor­
galm as és ü gyes bennszülöttek csatornázás által term ékenynyé tették
a v ölgy ek et és sok helyen ültettek jegen yefák at. A szőlő 1700 m.
m agasságig terem, európai gabon afélék m indenütt találhatók, némely
h elyeken g y a p oto t és dohányt is term esztenek. K ülönösen m űvelt a
M alatiától déln yu gotra fek vő kis Sultanza fo ly ó partja, hol a sűrű
n ép esség valódi paradicsom ot a lk otott a völg y b en , m ely éles ellen ­
tétben áll a pár lépésnyire k ezd őd ő sivatag szürke és pirosas k ő z e ­
tével, h ol nincs fa és b o k o r, de m ég fű sem.
K ü lön ös fon tosságú Örm ényországra E löázsia két leghatalmasabb
foly ója , az Eufrát és T igris, m elyek a V an tó k özelében egym ástól
a lig két k ilom éter távolságra erednek s azután töb b é kevésbé pár­
huzam osan futva 1500 km. távolságban m ég a tengerbe öm lés előtt
egyesülnek. A h egyvid ék a két fo ly ó k özött kopár, fátlan és lakatlan,
m indkettő partjai azonban már m üveitek, kertek, rétek és rizsföldek
váltják fel egym ást, füge, olaj, dió, gránát, szőlő, leander [átható
m indenütt, a m ezők virágai bám ulatosan tarkák s mert a hegyek
által összegyű jtött felhők minden este n edvességgel látják el, a gabona
is gazdag term ést nyújt.
Az /b i o n a k két ered őfolv ója van, n y ű g öt felé a Karasu
va gy Frat, keletre és délre a Murád. E z u tóbbi, m ely jelenték enyebb,
B ajazet k örnyékén ered s az A ladagh h óm ezején ek vizeit egyesiti,
azután m ély zord és szaggatott m ederben g y o rs iramlással fut lefelé.
A Frat Erzerum körn yékén 2000 m éter m agasban ered s sokszorosan
kanyarogva csaknem oly roham osan halad, m int a Murád. Midőn
egyesülnek, áttörik az ősk ori h egylán czot, katarakták és zuhatagok
k övetik egym ást, csaknem 300 esetben s a sziklaszorosok m ég a
m észkő h eg ységb en is ism étlődnek, m ig a fo ly ó a lapályba ér. E urópá­
ban sincs hasonló nagyszerű vizi út. 1000 — 1300 m éter sziklahasa­
dékok alját teljesen b etölti a hatalmas fo ly ó s az utat, m iként a Via
Malánál. E gin m ellett sziklába kellett vésni. C sodálatos egy hely ez.
a legérd ek esebb p on tok egyike. E gin tulajdonkép egymással össze­
nőtt faluk töm ege, h o l m inden háznak külön kertje van, gyönyörű
eper. dió, je g e n y e - és platánfák árnyékában s ig y igen nagy kiter­
jedésű. F elülről nézve a várost v ö lg y b e n fekvőnek látjuk, de ha oda
érünk, észrevesszük, h o g y eg y része sajátságos alakú sziklakupokon
áll, m elyeknek m eredek v ölg y eit is befedik a gyü m ölcsösk ertek és
szőlők , m elyeken át szám os h egyi patak öm lik le.
A fo ly ó A rgana Maaden m ellett lép ki a h egyvid ék ből.
Szintén két patak egyesü léséből ered s kanyargós utakon fut át a
bazaltvidéken, későb b a m észh egységb en egyszer m integy 3 km. hosszú­
ságban eltűnik a barlangokban. Ú tja nem o ly zord és erőszakos,
mindam ellett sokszor szaggatja át a h egyeket. D iarbekr után ismét
hegyvidékre ju t, m elynek h om ok k ő talaját keskeny szurdokban kanyar-
gósan szeli á t; m eredeken, gyakran fü g g ő le g e se n em elkednek a h e g y ­
falak m indkét oldalon s a falak tetején sötétzöld pálmafák által
elrejtve láthatók a kurdok falvai, kik e helyen töb b n yire barlanglakuk.

Örm ények.

Ily érdekes föld az örm ények hazája. E g y rejtekben levő fe lle g ­

vár, őrálló helye a keletre és délre elterülő síkságoknak. E zért volt
folytonosan oly nagy becse a h ód ítók előtt, ezért vérzettek el Kars.
Bajazid és Erzerum körül h arczosok százezrei. M ég napjainkban is.
midőn régi hódítás jo g á n a török állandó ura e területnek, minden
zavargás alkalmával ú jból e lőtör az örm ény kérdés, orosz és angol
küzdenek a kon cz felett s m indkettő b ecseseb b n ek tartja e sziklás
hegyvidéket hasonlithatlanul n agyobb sík területnél. Ő srégi id ők től
magukénak m ondják ezt a fö ld e t az örm ények, kik történetüket m eg­
lehetős részleteséggel képesek felvezetni addig a mesés korszakig,
midőn őseik szabadságharczot vivtak az assyrok s különösen azok
regeszerü királynője, Szem iram is ellen. T ény, hogy az örm ények
országa jó v a l a mi időszám lálásunk előtt, a g örög -p erzsa hadjárat
idején, már tekintélyes önálló állam v olt s ezt az önállóságot részben
m ég a róm aiak is kénytele­
nek voltak elismerni. Id ő ­
számlálásunk idején s később
a m agyarok bek öltözésekörü !
virágzó v o lt az örm ények
helyzete, egyes je le se b b fe­
je d e lm e ik e t k ü lföldön is tisz­
telettel em legették, de csak­
hamar ezután m egbu k ott az
ország. E lőb b a byzancziak,
később a m o n g o lo k és p er­
zsák, majd a török ök hatal­
mába jutottak. Ötszáz éve
volt, h ogy utolsó kísérle­
tük önállóságuk megtartására
meghiúsult, azóta az oroszok
lióditása szétdarabolta mé<r
m egm aradt területüket is s
a nem zet egy jelenték eny
része külföldre vándorolt. D e,
m iként a len gyel, az örm ény
is makacsul hisz a politikai
föltámadásban s feledvén,
Örm ény para.sztnö. h o g y az orosz sokkal vesze­
delm esebb ellenfele, kész
velük szövetkezni a g y en g e török ök ellen. T ö b b m int egy évtizede
tart már a forradalm i m ozgalom Ö rm ényországban, továbbá Kisázsiá­
ban és K onstantinápolyban, h ol az örm ények töm egesebben laknak
s tám ogatva kü lföldön, k ü lön ösen A ngliában élő vagyon osabb h onfi­
társaiktól, ma már annyira fejlőd ött, h o g y a B alkánfélsziget helyett
Ö rm ényország lett a keleti forron g á sok legveszélyesebb fészke.
A kivándorlások nagy m érete okozza, h o g y a ma élő körülbelül
harmadfél m illió örm ény közül alig e g y negyede lakik saját eredeti
 ÖRM ÉNYEK. 55

hazájában. 8 ez a negyedrész nem a le g e lő k e lő b b osztály. K ü lföldön ,

különösen kereskedés és ravaszság utján m eg g a zd a g od ott a n agyobb
rész s m űveltebbé is lett. M indam ellett az örm ényeknek nagy előnyük
van a hasonsorban leiedző zsidókkal szem ben azért, m ert régi hazá­
jukban nem csak politikai, hanem egyházi közp ontju k is m egm aradt
s ez a világszerte szétszórt örm ények k özött erős kapcsot képvisel.
Az edzsim idzini patri-
archa, az örm ény-ka-
th olikusok pápája, való­
ságos politikai hata­
lom m á lett.
A z óywdwyeA nem ­
zeti je lle g e az erős
vér keresztezés folytán
már nagyon bizon y-
tidan. különösen antro-
pologiai sxentpontból.
Nagyjában véve erő­
teljes, magas s részben
hízásra hajló emberek,
iráni arczéllel, d olich o-
kephal agygyal, sze­
meik feketék, nagyok
s mélyen fekvők, orruk
sasjellegü, hom lokuk
alacsony, szem öldökük
gyakran összenő. A rcz-
szinük fehér, de idő­
sebb korukban sárgás.
Öltözetük keleti, tur­ E lőkelő örm ény nő nem zeti viseletben.
bánt és kaftánt horda­
nak, néha magas bőrsipkát. A nők rendesen piros vagy kék fátyollal
jelennek m eg, de különben nem fényűzők, udvariasak, m érsékeltek.
Főjellem vonásuk az állhatatosság és a kapzsiság, m elynek érdekében
az erkölcsi szabályokat nem n agyon tisztelik, kivévén saját családi
körükben. E gym ásra irigyek, idegen ek k el szem ben összetartok.
Aristokratikus érzelm eik gyen gék, a nőknek is n a gyob b önállósága
van, mint a keleten általában. A szülök életében az egész család
együ tt lakik, vagyonuk is osztatlan marad s m indenki a közös
vagyon t gyarapítja, keresetével. E xért nem ritkaság, hogy eg y es
tanyákon 4 0 — 50 rok on él együtt s eb b ő l ered a z a z egyház által is
szentesitett szokás, h o g y a vérrok on ok k özt a 7-ik fok ig absolute
tilos a házasság. A fiatal nő éveken át férje rabszolgája, gyerm eke
m egszületéséig mással, m é g
saját szüleivel és testvéreivel
sem érintkezik s a háztartás­
ban jelbeszéd del vesz részt.
E zentúl azonban teljesen
szabad.
Igen nagy szerepet já t­
szik az örm én yek életében
a vallás. Már az első száza­
dokban elfogadták a keresz-
tyénséget, az ötöd ik század­
ban az úgynevezett m o n o -
physitisnm s (Krisztus egy
term észete) miatt elváltak az
uralkodó egyháztól s később,
m időn a török hóditás elől
m enedéket keresve, ism ét
elism erték a pápa fen h ató-
ságát, legalább egy részük,
önállóságukat b izon yos fo k ig
m egtartották. Az Ö rm ény-
országban maradtak azonban
tú ln yom ólag nem egyesültek,
ők csak az edzsimidzini
patriarchát ism erik el fejük­
nek, ki alá tartoznak a siszi,
konstantinápolyi és jeruxsá-
lemi patriarchák is, s ezek
ti rm én y ti m<j 1c si'n'U3. alatt vannak az érsekek és
egy egész n yugoti m ód on
k ifejlőd ött klérus. Az alsóbbrendű papság általában igen szegény,
alam izsnákból és a hivek term észetben nyújtott adom ányaiból él,
de tudom ánya is olyan, e lé g ha a szertásokat ismeri. Benn az
országban általában ritka a tanult em ber, m agasabb iskoláik nincsenek.
E csm idzin jóform á n a m űveltség k özpontja s csak újabban terjeszte­
K A R S
 ÖRMKNYEK. 57

nek közöttük külföldön élő rokonaik A ngliában, Svájczban s A m erik á­

ban nyom atott kön yveket és hírlapokat. A m erik á b ól igen sok
protestáns hittérítő él már évtizedek óta közöttük, térítéseik ered­

zenészek,
Örmény

ménye azonban m ég m indig csekély. A z alacsony m űveltség daczára

igen sok term észetes észszel bir az örm ény. A le g tö b b e n két-három
nyelvet is megtanulnak, Ö rm ényországban csaknem m inden örm ény
férfiú tud törökül. A kereskedés előszeretete nagy vándorlásokra
készteti őket, a vásároknak az egész országban nagy jelen tőség e van.
Földm ű veléssel és barom tenyésztéssel is foglalkoznak, az ipari mun­
kákban azonban nem e lé g ü gyesek s csaknem m inden szükségleteiket
k ü lföld ről hozatják avagy a k öztök házaló perzsáktól és oroszok tól
veszik. A vagyon osabbak ném i fényűzést is fejtenek ki, különösen
szőn yegek ben , fegyverek b en és háziszerekben. A nyilvános szereplést
kevéssé szeretik, lakom áik rendesen csak otthon tartatnak s ezen is
csak a férfiak vesznek részt, a nők leg feljeb b a ház tornáczában a

Trapezunti kutflok.

padló felett a falhoz erősített és farácsozat által elzárt nézőhelyen

vannak. N agy szerepet játszanak azonban a k özségi választások és a
lakodalm ak, m elyeket nagy zajjal ülnek m eg s m ég inkább a nagy
számm al előford u ló búcsúk, m elyeket rendesen vásárok és lakom ák
követnek.
N agy ellen sége az örm ényeknek a k özö ttö k élő nép. Vad,
m űveletlen és zabolázatlan önállósági érzettel b iró faj. K ü lseje egy
ftanczia utazó szerint feltűnően elárulja ragadozó term észetét, ame­
rikaiak szerint a vad indiánokhoz nagyon hasonlítanak. M indamellett
nem leh et tőlük
a szépséget elta­
gadni, külön ösen
a gyerm ekek ked ­
vesek s a k özép ­
korú férfiú alakja
gyakran m éltósá-
gos. A nők, kik
sohasem viselnek
fátyolt, rendesen
rideg határozott­
ságot mutató s
ezért nem vonzó
arczuak, termetük
erőteljes, nem
ritkán hordanak
fegyvert, le g tö b b -
nyire azonban az
ékszert szeretik.
Vannak m égm ost
is olyan kurdnők,
kik orrgyíirüket
viselnek. Csak­
nem mind szereti
a pom pás kendőt,
a magas fej díszt
s a rikító színe­
ket, a m elyet a
férfiak sem vetnek
m eg. K ü lönben
nagy a kü lön bség
az egyes törzsek
között, sőt az e lő ­
kelőbb eredetüe-
ket első pillanatra
m eg lehet kü lön ­
böztetni. N yel­
vükben legalább
öt főszójárást le - Előkelő kuni nő.
h ét m egk ü lön böztetn i s csaknem m inden vidéken más törzsek élnek.
E lőázsiának csaknem m inden vidékén vannak rokonaik, m ég A fg h a -
nistanbaii is. E redeti hazájuk valószínűleg a B in g öld a g h h egység
E rzerum tól délre, h ol m ost a rettenetes rossz hírben álló hormakli
törzs lakozik. Összes számuk m integy két m illió, ennek körülbelül
fele lakik T örök -Ö rm én yországban és az a z/a l ö sszefü g g ő K urdisz-
tánban. N a gyob b részt
földm ű velők és b arom ­
tenyésztők, de sokan
valósággal csak rablás­
b ó l é ln e k ; a h eg y ek ­
b ől, h ol sátrakban tar­
tózkodnak, id őről-id őrc
lerontanak az örm é­
nyekre avagy a kara­
vánokra. Vannak irúk,
kik azt állítják, h ogy
egyes törzseknél val­
lásos hit, hogy élő
em bertől nem szabad
lopn i, csak halottól s
az ilyenek előb b m eg ­
ölik áldozataikat, h ogy
vagyonát elvehessék.
T ény, hogy a rablás
nagyon elterjedt kö­
zöttük. Már X en ofon
rablóknak nevezi ősei­
ket a Karduchokat.
Kurd nő házi öltözetben. Fegyelm etlen életm ód­
ju k at a sziriai sivatag­
ban m ég zabolázatlanabbul folytatják, de term észetesen őket is
üldözik folyton osan, különösen a perzsák, kik a nagyobbrészt szunita
kurdokat eretnekeknek tartják s íg y vallásos k ötelességnek veszik
kiirtásukat.
M ég egy ily veszedelm es nép faj él Ö rm én y orszá g b a n : a 7d,?o%.
N a g yob b részt a F eketeten ger k örn yékén laknak orosz területen,
rokon ai a kaukázusi grúzoknak, de m oham edánok s nyelvük török
és g ö r ö g szavakkal van tele. K ereskedelem m el, halászattal és iparral
is foglalkoznak, n a gyob b részök azonban barom tenyésztő és hírhedt
rabló. N ém ely helyeken bám ulatos munkát fejten ek ki a h egyek
lejtőinek m egm űvelésén.
E zekhez a vad lakókhoz járulnak m ég a cserkeszek, tatárok,
kizibethek, turkom ánok, tö b b é-k ev ésb b é rakonczátlan félvad nép, kik
között a g y en g e török hatóság tehetetlennek bizon yu l. A tarka képet
m ég élénkebbé teszi a sok apró felekezet m oham edán ok és k eresz­
tyének k özött egyaránt.
A m oham edánok e g y része
valósággal n évlegesen tar­
tozik a próféta hivei közé,
pogány és keresztyén szo­
kásokat vesz fel s vallása
inkább babona, mint hit­
élet. K ülönösen a kizil-
bethck egy része, m ely­
nek feje a Murád foly ó
m ellett D ersim ben lakik,
átvette a keresztyénektől
a keresxtelést és úrvacso­
rát, de em ellett éjjeli
titokzatos szertartásuk is
van. M ég n agyobb a vál­
tozatosság a keresztyének
között. M integy 50 ezer
kurd a törzsből
egyenesen ördögim ádó.
Csodálatos vallásuknak,
m elyben m inden h itfele-
kezettől vettek át valamit, Kurd férfi.
főisten sége a m elek Tausz,
a foen ix madár, az élet és világosság ura és szentlélek, alakja egy
lámpára tett kakas fej. E nnek az istenségnek főpapja L uczifer, a hajnali
csillag, m elyet földre hajolva ü dvözöln ek. L u czifer a főangyal, kit
nézetük szerint m é g ma is imádni kell, m ert csak 6 hallgatja m eg az
emberek kéréseit. A je z id e k külön ben igen já m b o r és szelid em berek.
K evésbé lehet ezt állítani a ? ! WaMMSo/cró 1, kik m agukat nazarénu-
soknak nevezik s m integy 200 ezeren vannak Ö rm ényországban és
vidékén. N esztor th eologia i elveit, Jézus em beri és isteni term észetéről,
már nem tudják, de ősrégi szertartásaikhoz szigorúan ragaszkodnak,
bár sok szor szenvednek érte m ártirom ságot s kü!ön hierarchiájuk van,
m elynek főpapját, Sim on urat, egyúttal királyuknak tekintik. K o s -
H annes zárda a főpap székhelye s állítólag ez is rablóvezér. Az
amerikai protestáns m issiónáriusok, kik a nesztoriánusokat Izrael
elűzött n em zetsége utódainak tartják, sokat áldoznak érettök, a m int­
hogy Ö rm ényországban a róm ai katholikus és protestáns m issión a-
riusok igen sokat tettek a nép jó lé te érdekében.

Ö rm ényország régi nagy terü letéből ma már igen kis részt

n eveznek igy. Perzsák, oroszok sokat hódítottak el e fö ld b ő l s ezen­
kívül a török is k ü lö n b ö ző kerületekre osztotta fel az örm ények
föld jét. E rzerum , V an, Bithia, Karput és D iarbekír kerületek csaknem
teljesen ide tartoznak, nagyrészt továbbá Trapezunt északra és M osszul
délen. E zért b ajos, sőt csaknem lehetlen Ö rm ényország területét és népes­
ség ét pontosan m egállapítani. N a g y já b ól körülbelül 2 m illióra tehetjük
a lak osok számát s ezek jóval n a gyob b része örm ény és kurd nem ze­
tiségű. L ehetetlen azonban az örm ényekről szólva m ellőzni az oroszok
újabban (1878 óta) h ód ított területeit, annál kevésbé, mert itt van az
örm ény világ k özp on tja s mert Eriván és Jeliszavetpul k orm ányzóságok
lakossága egészen ide tartozik, Karsz vidéke és a tiílisi korm ányzóság
e g y része szintén s m ert maguknak az örm ényeknek száma O rosz­
országnak eme részeiben m eghaladja az eg y m illiót. A perzsa rész,
a rég i N ag y-A rm en ia délkeleti sarka az aserbajdsáni tartományban
már kevésbé lén y eg es és az itteni örm én yek (hájk) sok tekintetben
k ü lön bözn ek töb b i honfitársaiktól. N evezetes, h o g y a je le n le g i p o li­
tikai határt az A rarat h eg y , a hajdani birodalom központja, alkotja
s a nagy három tó közül ma m indegyik más n em zeté: Van török, a
Gtokcsáj orosz és az U n n ia perzsa föld ön van.
T örök -Ö rm én y orszá g , m elynek népessége az utóbbi évtizedek
alatt k i- és bevándorlás, m ajd az állandó véres belforradalom k öv et­
keztében folyton osan változik, átlag e lé g néptelen, 6 lélek esik egy
n é g y szö g kilom éterre. L eg jelen ték en y eb b (60 ezer főn yi) városa a
hires erőd m ely a Frat m ellett 1862 m éter magasságban
fekszik egy fellegvár körül épülve, n a g y ob b részt szűk s egyenetlen
utczákkal. K ü lön ösen fon tos, m int kereskedelm i hely, m ivel a T ra-
pezu ntból jö v ő utak, m elyek k ü lön ben rendkívül rosszak, itt talál­
koznak. N em m essze ugyancsak a Frat m ellett van A rm en ia régi
Vám.
fővárosa,
mintegy
30,000 lakossal.
A két város k ör­
nyéke m eglehe­
tős népes, távo­
labb azonban már
ritkábbak a fai-
vak s a leg töb b
nagy k özségb en
több a rom , mint
az uj épület. A z
Eufrat és A raxes
közt az Aladagh
közelében neve­
zetes hely A í/M -

B itlisz v á ra .
kurd város,
m elyet, mint ha­
társzéli helyet
O roszország m el­
lett, m egerősítet­
tek. Fekvése a
szürke szaggatott
mészsziklák alatt
lépcsőzetesen
em elkedő házai­
val és a felettük
levő pasapalotá­
val igen érdekes,
m ég szebbek a
régi örm ény erőd­
nek és zárdáknak
eléggé m agm a­
radt romjai. P o ­
litikai szem pont­
ból a főhely
(30.000 lakos) a
hasonnevű tó m ellett, m elynek azonban, m iként a k özelben fekvő
ZM/?&?-nek nincsenek kü lön ös nevezetességei, bár Van volt állítólag
az a hely, h ol Szem iram isnak világhírű fü g g ő kertjei épültek.
S okkal n ép esebb az Ö rm ényországtól délre fekvő s csak részben
h egy es Kurdisztan. A h egyvid ék lejtőjén a T ig ris partján fekszik

C'

bazaltsziklán. m eglehetős szép helyen, de a sötétszinü k ő b ő l

épült város képe m egleh etős k om or. E z arab m ű veltség legészakibb
végpontja, azonban, mivel lakosságának n a g y ob b része keresztyén.
kevés m ecset van benne s azok sem jelen ték en yek . A régi kőfalak
m ég megvannak, a fellegvár azonban rom okban hever. A városnak
47 ezer lakosa van s igen elők elő kereskedő hely, m ely Kisázsia és
Ö rm ényország kincseit közvetíti az arab törzseknek. Északnyugatra
innen az Eufrat m ellett van a jelen ték en y (35,000 1.), a
bányakerület főh elye. A z E ufratuson túl van N yu g otörm én y orszá g
főhelye s nem messze tőle m ég két szintén elé g g é népes,
de nem jelen téken y hely A rabkir és E gin . E z a vidék már sokkal
népesebb s term ékenyebb. A nép földm űvelésen és ju h ten yésztésen
kivül kereskedelm i n övények term elésével s ném i iparral is fo g la l-

Meprváltó tpm ptonm A n ib a n .

kozik. K ülönösen jelenték enyek a szőnyegkészités, selyem m unkák,

cserépipar s feg yv erg y á rtá s; az u tóbbi a kurdoknak egyik büszkesége.
O roszörm ényország Transkaukázus leg d élib b része. Itt már
sokkal rendezettebb viszonyok vannak, m int a török részen, m ind­
amellett Erivan k örnyékének kivételével, hol 24 em ber ju t egy n ég y zet-
kilométerre. a n épesség nagyon ritka, fők ép azért, m ivel a különben
igen termékeny talaj eső hiányában használhatlan. A z assyrok és
perzsák által épitett régi csatornahálózat azonban m eg van összek öt­
tetésben a Gokcsáj tóval, de a régi virágkor m é g nem jö t t vissza.
Feltűnő, h og y itt valóságos rom város is v a n : az A rpacsaj
mellett. N agy kiterjedésű s részben m eglehetősen ép rom ok telepe
ex egy etlen em beri lakó nélkül. T örtén etét j ó l is m é jü k . Ax V -ik
században említik először, 9 6 1 -b en a bagratidák székhelye volt s csak­
hamar annyira em elkedett, h o g y 100,000 házat és ezer egy tem plom ot
számláltak m eg benne. A 12-ik század k özepén földrengés és m on g ol
pusztítás tette tönkre. Lakosai külföldre m enekültek s exek eg y része
volt, az erdélyi örm ények ősei. kiket Apatfy fejedelem fog a d ott ven­
dégekül. A rom okat m é g m ost is nagy figyelem m el tanulmányozzák.
A hivatalos székhely íJWt'aM, nem előkelő hely. M ióta a régi
perzsa kereskedő utak más irányba m ennek, igen sokat hanyatlott,
lakosainak száma csak
20 ezer s az egykori
perzsa helytartó pompás
palotája rikitó ellentétben
van a város piszkos házai­
val. E g y nagyobb m ecset
és a félig romm á lett erőd
az egyedül jelentékeny
épületek, bár O roszország
már 1827. óta birtokában
van. Sokkal jelen ték e­
nyebb ennél a helynél a
k özel kopár fensikon épült
kolostor, mely.
mint említettük, 450 év
óta az örm ény pápa szék­
helye. Maga a szék esegy­
ház lén y e g ile g hasonlít a
tiHisi örm ény és görög
tem plom ok h oz, de némi
Örmény tem plom romjai.
görög ízlés van benne:
főrésze a hengeralaku kupola. A zárdával kapcsolatban nagy zarán­
dokház és áruraktár van, de ezenkívül m ég igen értékes könyvtár
és n yom da is. Általában az örm ény k olostorok b a n n agyon sok
becses régi kön yvet őriznek.
M ég egy másik nevezetes helye O roszörm ényországnak .Kara?,
egyik e a vidék legjelen ték en yebb erődjének, m ely a Karscsáj folyt!
partján 1848 m. magasságban fekszik 200 km. távolságban Erzerum tól.
M aga a város m integy 20 ezer lakosával igen szegén yes, bár bazárjai
és karavánszerájai elég g é élénkek. A zonban a felette em elkedő erőd
négy bástyájával s szám os más erősségével s vele szem be eg y 80 m.
m eredek d om bon A rkanieh erőd, hatalmas épületek. Hajdan b ev eh e­
tetlennek tartották s m ég je le n le g is általában elismert, h o g y a le g ­
kitűnőbben épitett és felszerelt erőd ök egyike. N em csoda, h o g y ez
az erőd Ö rm ényország történetében állandó szerepet játszott. N ekünk
is van benne részünk. Szabadságharczunk egyik kiváló vezére, K m etty
tábornok, itt aratott ujabb babérokat az oroszok ellen.
A több i helyek kevésbé nevezetesek. F elem lítjük N achicsevent
az A raxes m ellett, m elyet a régi Artaxata főváros utódának tartanak,
az oroszok által épitett A lexan drop ol erődöt, ma a selyem iparnak
egyik központját. Általában O roszörm ényországnak je lle g e nem oly
tiszta többé, katonaság nagy számmal van s napról-napra jö n n e k beván­
dorlók a legkü lön félébb n em zetiségekből, a m int azt Kaukázus k özel­
sége és Transkaukázus mesés g y ors felvirágzása eléggé m egm agya­
rázzák.
 A Tigris partja.

N E G Y E D IK F E J E Z E T .

S Z Í R I A ÉS M E Z O P O T Á M I A

tt'í'Z'.'OM C h .: Jerusalem the holy city London, ÍRMS. — K. : Kidé thromftt

Syria. London. 1<^87. — DeZaííre A . : Les travaux hydrauiiqnes et H;i!iy]unir.
BruxeHes, 1SS9.— Gííy Zf Paiestina under the Mostems. ]^ondon, 1M90.
— Cow&r C. R . :] Palestina. I^ondon. 1W9. — H . : Hauran. Bremen,
1^90. — CMí'ríM V. : Jerusalem. Paris. 1M.S9. — &aMCO)M F. Abdallah Tshmeh.
Syrie, Libán et Chypre. Paris, LS91. — 7?Mfíoy trón örök ös: Utazás Keleten.
Budapest. 1S8S. — J . : Ins heiiige I^and. W ien , 1MÍ)4. — Bernh. :
O sterreíse nach Jerusatem. Hannover, 1<^S9. — W . : An account o f Pnt-
m yra and Zenobia. London. 1.^91.

T llő á z s ia két legnagyobt) iker folyójának, a T igrisnek és E ufiatesnek

JLj liaxánk nagyságát kétszeresen felülm úló vizm edenczéje je le n le g
kevéssé érdekes föld, múltjának em lékei tartják fenn. A két nagy
fo ly ó határozottan sokat vesztett közlekedési fon tosságából, egyesült
nagy torkolatuk je le n le g már alig hajózható, az a föld, m elyet tejje)
m ézzel folyón ak nevezett a régi hagyom ány, h ol a búza 2 0 0 - 3 0 0 -
szoros m ag ot h oz o tt s tenyérszélességü levelei voltak, ma nagyrészt
élettelen kopár sivatag, rom okká lettek a hatalmas városok, eg y k or
a fö ld göm b összes lakóinak bámulattárgyai s a nagy ősi birodalmak
helyére g yér n épességű s egészen jelenték telen gyarm atok jöttek ,
m elyeknek nagy részét k ó b o r pusztai rablóknak szabadon engedi át
török tulajdonosa, m ert nem tartja érdem esnek reáhzetni s nem akad
kutató, ki elég fontosnak tartaná azt legalább nagyjában m egism erni.
Annál fon tosabb azonban a múlt. E gyp tom és K hina kivételével
nincs a fö ld g öm b ö n terület, m elynek m últját oly régi időkre volnánk
k épesek visszavinni. M ég ha egyszerűen bibliai regén ek tartjuk is a
paradicsom ot, m elynek h ely ét M ózes kön yvén ek Írója világosan itt
je lö lte m eg, k özel ötezer évnek b eszélő rom jait nem leh et m egczá-
folnunk s m ég kevésbé azt a tényt, hogy a m últját kutató em ber
első gagyogása elválhatlan összeköttetésben áll a T ig ris és Eufrat
vixközében (M ezo­
potámia = foly ók
k öze) fenállott ren­
g e te g assyr, m éd és
perzsa birodalm ak­
kal, m elyekhez ma
már a tudom ány
csatolta, leg rég ib b ­
nek az ékirások m e g ­
fejtése által halottai­
ból feltámasztva az
akkádok országát,
ezen velünk k étség­
kívül rok on turáni
népnek dicsőségét,
m ely az elsők egyike
volt a m űvelődés
m agvető munkájá­
ban. 8 m ég itt sem
végződ ik a múlt.
M ég állottak az ős­
régi birodalm ak, m i­
dőn a sziriai sivatag
tengerparti részéről
a kis, de rendkívüli
vállalkozó erővel
felruházott foeniciai Ninive rom jaiból.
nép bebarangolta az
egész föld göm b öt, k ésőbb p e d ig a m oham edán népek le g b á jo sa b b
képviselői, a bagdadi kalifák, tették nevezetessé ezt a talajt,
m elyet azután világtörténelm i n evezetességüvé em eltek a kétszáz év ig
tartó keresztes háborúk azért a föld ért küzdve, a h o l a je le n k o r
legtekintélyesebb vallásának b ö lcse je rin gott. K ü lön ösen m eg kell
em lékeznünk ezen a helyen is két óriási őskori világvárosról,
m elyek rom jai már szokatlan nagyságuk miatt is érdekesek földrajzi
szem pontból.
E gyik e e hatalmas rom városoknak N i n i v e , a T igris balpartja
m ellett M oszul vidékén. A hajdani város 107 km. kerületű n ég y szög
volt, három oldalát fo ly ó k :
a T igris, Zab és Kaszar, a
n egyedik et K urdisztánhegyei
határolták s m ind a négy
szegleten e g v -e g y ism ét m e g ­
erősített város volt. A falak­
b ó l a nyugoti 4 km. hosszú­
ságban m ég fenmaradt, de
hom okkal elfedve, a nagy
épületek rom jai dom bokká
változtak s ig y elfeledve b e ­
vertek csaknem harmadfél
N i n i v e r o m j a i t i ü t : s x á r n y a s orosxii'in. évezreden át. Az angol
Layardé a dicsőség, hogy
1845-ben felfedezte N inivet. Csodálatos felfedezés volt ez : óriási tem plo­
m ok, paloták szobrokkal és feliratokkal, m érhetlen alakok, szárnyas
oroszlán ok és bikák óriási
számmal s m indenek felett
valóságos könyvtár :M00 év
előtti id ő b ő l a téglára ék-
irással vésett betűk, m elyek
fők ép Grotefend türelm ével
m egfejtve, ma az ősk or
népeinek életéből tiszta ké­
pet nyújtanak, sőt két nyel­
vet, a khaldeait és akkádot,
ú jból életre támasztották.
L eghíresebb Szardanapál pa­
lotájának könyvtára tö b b
A g y itg h tp ékirássitl.
százezer téglalapjával. F é l­
század óta foly ik az ásatás
és kutatás csodálatos szorgalom m al, külön tudom ány is alakult a
felfedezett kincsek kutatóinak m unkáiból, az a ssyriología s maga a
nép sejditi már a kutatások fontosságát, a h elyneveket régi emlékek
után m ódosítja. N ebi Yúnnusnak hívnak töb b ek k ö zö tt egy dom bot.
m elyen Jónás prófétának szentelt m ecset van s N im ród hegyének
egv másikat, m ivel M ózes szerint N inivet N im ród alapította.
Nem kevésbé fon tos város rom jainak kikutatása, bár
ezt nem kellett felfedezni, mivel em léke a környék lakóinál állandóan
fenmaradt s a történelem atyja, H erod ot, igen részletes leirást k özölt
a hatalmas városról. Babilu = isten kapuja volt a hatalmas város
neve, kettős köfalallal körülvett n ég y szög , m elynek egy oldala 22 km.
hosszú volt s igy területe kétszer o ly nagy, m int a mai L on d on é.
N abukodonozor, a biblia utján is oly annyira ism eretes khaldeai király,

Hnbilon romjni.

200 r ő f magas, .10 rőt vastag falakkal vette körül fővárosát, 250
torn yot és 100 érczkaput helyezvén el rajta. A város ben seje, m elyen
keresztülíolyt az Eufrates, nagyobbára 3 — 4 em eletes házakból állott,
melyeket, m ivel fa már akkor is kevés volt a vidéken, tég lá b ól készí­
tettek s azokat naftával ragasztották össze. A királyi palota és Bál
temploma voltak a város két részének hatalmas k özpontjai, az u tolsó­
nak 8 egymás fölé helyezett tornya volt. E nnek állítólagos talapzata
m ég m eg van, 600 m. kerületü s 60 m. magas. Birs Nimrüdnak
hívják s kétségkívül a le g ré g ib b rom ok egyike. H íresek voltak a
fü ggőkertek, tulajdonképen oszlop ok on n yu gvó kőteraszok fasorokkal
és virágokkal s a királyi palotát keritö hármas kőfal, hétköznapi
d olgokat, csatákat és vadászjeleneteket ábrázoló jelenetekkel.
Igen term észetes, h o g y nem csak e n n e k a k é tu a g y városnak romjai
maradtak fenn. H iresek m ég a h eg y ek alján T igristől E ufrátig vonuló
méd fal (Szem iram is fal), m elyet, a khinai falhoz hasonlóan, a régi
uralkodók a vad népek ellenében védelm ül építettek, híresek a pusz­
tában fek vő Palm yra rom jai, különösen a nagy római korban épült
tem plom nak csodás szépségű oszlopai, hires a T ek Kesra, közel
B abilon h oz a rég i K tesiph on helyén, valószínűleg Chosraes király
palotájának maradványa s m indenekfelett rendkívül nevezetesek a régi
khaldeaiak hatalmas s részben ma már fo ly ó v á alakult nagy csatornái,
k öztök a Naharmalcha (király fo g a ) és a 73 kmnyi m esterséges tó.
É vezredek múltak el azóta, m indam ellett jóform á n ezeknek a csator­
náknak k öszön heti bold ogu lását a je le n le g itt lakó elkorcsosult nem ­
zedéknek jelen ték en y része.

M iként az ik erfolyók általában, az E ufrát (2600 km .) és T igris

(1855 km .) is id ő rő l-id ő re k özelednek egym áshoz s ism ét eltávolod­
nak. L eg k özeleb b jutnak felső folyásukban egym áshoz Bagdadnál oly
annyira, h o g y M ezopotám iát ez a közeledés term észetszerűleg két
részre osztja, a felső északi s az alsó déli részre, h om ok óra alakja
szerint. A z északi részen m ég sok a d om b os vidék és terrasz, délen
ellenben puszta alakú, csak tavaszszal virá gzó gyakran sivatagszerü
síkságok terűinek el, honnan a fu tóh om ok elüldözi a szorgalm as
földm űvest, helyettük p e d ig rablóbandákkal, sáskákkal népesíti be a
tájt s pusztító viharokat teremt. R égen ezt a területet is virágzóvá
tették a csatornák, m elyek B agdad vidékén m ég fenmaradtak, ma a
csatornák eliszaposodtak avagy m ocsárokká lettek. A fo ly ó k medrei
is gyakran változnak. N em is oly ré g a hajdani Babilon helye felett
elapadt az Eufrát vize. nyugat felé keresett uj utat s egy régi csa­
tornán át m edret ásva n a gyob b tavat alkotott, másrészt a T igris vize
egy helyen összeköttetésbe lépett az Eufráttal. Hajdan a két fo ly ó
elkülönülve öm lött a perzsa ö b ö lb e , ma Kurnánál egyesülnek a Satt-
el-A rab nevet viselő folyóvá, m ely m indenütt sík, term ékeny falvakkal
és datolyaligetekkel m egrakott vidéken halad keresztül. Már 70 km.
távolságra a ten gertől m egkezdődik a fo ly ó elágazása, de a sok ág
k özü l csak egyetlen eg y képes n agyobb hajókat hordani. Itt és más
helyen is gyakori a két fo ly ó kiáradása, m árcziustól jú n iu sig általában,
néha p ed ig az őszi esőzések miatt ok tó b e rb e n eiönti a viz az eg ész
környéket, m ocsarakat és tavakat alkotva.
M ezopotám ia északi részét a tö rök ök E l-D veszireh n ek vagy szi­
getnek, a délit ellenben Irak-Arabának vagyis arábiai Iraknak m ondják
a szom szédos perzsa Iraktól (Irak -A dsem i) m egk ü lön böztetve. A felső
rész Kurdisztánnal D iarbek ir vilajet nevet v is e l; Irak-A rabi p e d ig a
Bagdad vilajetet alkotja, m ely az ozmán birod a lom le g n a g y o b b k ö z-
igazgatási kerülete, körülbelül oly nagy, m int M agyarország, azonban
nem kell elfelednünk, hogy nagy része, a nom ád b ed u in ok által

Mugheir-Ur.

benépesített sziriai sivatag csak n évleg van török fenhatóság alatt.

Itt-ott a széleken van egyes őrtanya, m elynek leg én y ség e h ó n a p o k ig
él egyhangú magányban és té tle n s é g b e n ; a töb b i részeken a k ó b o rló
vándortörzsek az urak, kik a karavánoktól rendes adót szednek s
messze délen, az arab fensikkal összeköttetésben álló D sa u f h e g y ­
csoport vidékén már alig fordul m e g valaha a török h atóság k ép ­
viselője.
A z Eufrát felső részének vidéke a Rajnáéra em lékeztet, a középső
a Dunáéra, az alsó p e d ig a Níluséra. E zek a fok oza tok egyúttal
M ezopotám ia term észeti viszonyát jellem zik . Gurtuk sátorfalu m ellett
a folyam szűk kőzeteken keresztül rohammal tör utat magának s a
m erőleges sziklákról erős eséssel lezuhanva a Gurla örvényt alkotja.
A z áram által elfedett sekély helyek, valam int a víz rög tön i áradása
<ís apadása a hajózást m ódfelett m egnehezíti. A halm os vidékek és
lépcsőzetes lapályok lassankint ritkábbak lesznek s K haburtól, egy
D sesziréh ből jö v ő balparti m ellék folyótól, délnek veszedelm es vadon
terül el, h ol eg y é b sincs ü röm növényekkel b oritott m ezőn él, m elyen
csupán vad szamarak, tú zok ok s az elérhetlen nyargák tenyésznek.
T ov á b b is m eglehetősen kopár M ezopotám ia nyugati része egész a
term ékeny S att-el-A rab vidékéig, ellenben keleten a roham osan haladt)
T ig ris partján az ország le g je le n té k e n y e b b városai feküsznek s innen
a perzsa vidék felé is n ép eseb b a k örnyék.
A z E ufrát k özép vid ék étől nyugat felé m ész- és kréta fensik
em elkedik, m ely lassankint 000 m éter magasra nő s azután gyorsan
leesik eg y nagy Ghornak n evezett m élyedésbe. Mx a nagy h osszvölgy
a term észetes határ M ezopotám ia és Sziria között. Két n agyobb folyt)
vau benne, északon az O rontes, délen a Jordán. A fo ly ó k o n túl ismét
felem elk edik a fensik s fok ozatosan sülyed a F öld k özi tenger partjai
felé. A Ghor m indkét oldalához töb b v ö lg y vezet, de csak két haránt­
v ö lg y jelen ték en y a F öld k özi tenger felé, az Orontes és L eontes alsó
folyása. Á ltalában a talaj északtól délfelé m eglevő parallelism ust
mutat a tengerparttal, h eg y lá n czok s foly a m v ölg y ek tekintetében.
M aga a tengerpart északról délre feltűnően egyen es, igen kevés
és jelen ték telen előnyom ulásai és öb lözetei vannak. B ejruttól kezdve
csaknem sem m i. A ten gerrel párhuzam osan halad a magaslat, közben
keskeny földszalagnak engedvén tért, m ely annál kisebb lesz észak
felé, a m int a magaslat em elkedik. L egfelü l ezek az emelkedések
összeköttetésben állanak a Taurus h egycsop ortn ak Am anus nevíi
részével, honnan a Skenderun ö b ö l m ellett az Isszus szorosai vezetnek
át Ciliciába. E zek et az em elkedéseket sziriai parthegységnek nevezik
s összeköttetésben állanak a hires h e g y ség g el, m elynek neve
(feh ér h e g y sé g ) részint m észszikláinak színétől ered, részint mivel
csúcsait (2300 m. a g erin cze) 10 hónapon át h ó borítja. T e tő jé n —
m ondja az arab — a tél pihen m eg, vállain a tavasz játszik s lábainál
h ever a nyár. A legm agasabb csú csok alig 28 km. távolságra a ten­
g ertől 3000 m éteren felül em elkednek, a G hor felé 4 0 — 50 km.
hosszúságban terül el.
A L iban on neve elválhatlanul összek ap csolt c^e^rMS %ye?c'w/,
m elyet m ár M ózes ism ert s a zsoltárok óta ezer k ö ltő dicsőített. A
hatalmas M akmel d sebel (3047 m .) le jtő jé n szűk üstalaku v ö lg y b e n
van a legh íresebb liget, h o l 377 fa áll, k ö ztö k 5 olyan, m elyek törzse
3 m éternél vastagabb s m elyek Salam on uralkodásának id ejéb en már
éltek. A leg k özeleb bi fák egy órányira vannak s a le g k ö z e le b b i je le n ­
tékeny hely, K annobia, a maronita patriarclia székhelye, három órányira
van ettől a zu gtól, m é g madárdalt sem hallunk a közelben , de a fák
héjába, sőt itt-ott g y ö k e re ib e vésett nevek mutatják, m ily sokan
látogatják ezt a nevezetes helyet. A le g ré g ib b adat e bev ésések b ől
1140-ik évet mutatja. Ú jabban sok helyen fedeztek fö l m é g czédrus
ligeteket, de ezek ujabb fák s nem is oly szépek.
A czédrus lig e t közelében kezd őd ik az ősrégi jé g sá n cz, m ely
k özel 300 méter vastagságban tapad a m eredélyes oldalakra, az
om ladékok és szirttöm bök tarka vegyü lete, a m int ez a je g e cz e k
gerinczein összegyűl, h o g y lassú, de biztos útját a róna felé vegye.
A z egész utón, m elyen a je g e s halad, a v ö lg y szegélyére je g e s tör­
m elék rakódik le, ugyanígy m inden kanyarodásba és m élyedésbe,
nevezetesen a szám os barlangokba és repedésekbe ; a vörh enyes föld
m észszel vegyü l össze és m egkem én yedik, ősem berek s kihalt állatok
csontjai rejlenek benne. F elettük s m ellettük azonban m érföldnyi
hosszú szalagokban csodálatram éltó világosságban réteg rétegre hal­
m ozódik s a szász Svájcz h egyeih ez képest nyílt g e o lo g ia i kép áll
előttünk. M indezen márga, mész és agyag, márvány, d olom it és kréta,
h om ok k ő és h om ok réteg ek ezrei, k ivétel nélkül a középkréta k o r­
szakból valók, de h o g y n agyon egyh angú ne leg y en a kép, számtalan
helyen bazalt s egyéb vulkáni k őzet m agvai bukkannak elő feketén és
sötétbarnán a h om okkőzetekben, de korántsem éles csúcsokban és
élekben, hanem keresztbe fektetett óriási töm b ök b en és kerekded
dudorásokban. Ilyen bazalttöm egektől jo b b r a s balra tö b b k ilom étern yi
kerületben sötétzöld szívag terjeszkedik és a h o m ok k őzetb e furakodva
annak elm állott alakot k ölcsön öz. A szírt vasvörös, világos rózsaszín,
sárga és szépia színekbe öltözik . K ö z b e -k ö z b e csalékon y fek ete szin
vegyül, m ely csak szénből származhatott, s m essze téreken szalagok­
ban és foszlányokban vonul tova. K őszén a szó tulajdonképeni értel­
mében nincs, m ert a kréta tú ln yom ó, de van barna, ásványfaszén,
kátrányszén s kíséretükben borostyá n k ő, faszurok, m elyek itt mind
használatlanul hevernek. M indenütt láthatók azonkívül hasadékok és
repedések különösen észak-déli irányban, de részben k eletről nyugat
felé is, ú gy h og y a rétegek m ajd éleikre, m ajd ferdére fektetvék. A
hasadásokat, m elyek tö b b száz m éter m élységű falazatokban is mutat -
10*
koznak, a m agaslatokról jö v ő vizek m edernek használták, m elyek
időfolyam ában kitágultak. A h eg y szoros n yugoti részén fakadó folyam ok
n ag yobb része 1000 — 1500 m. m agasságban sziklabarlangokból ered,
csakhamar zajongva, tajtékozva hatalmas vízesésekben zuhannak u
m ély d olom it hasadékokba és sziklarepedésekbe. M ind e g v -e g y vár
és m en edékhely a vidék lakóinak.
A Ghornak keleti szélén Szíriában van az m ely
átlag 1500 m. magas, de déli nyúlványaiban a L ibanon nagyságához
k özeledik. N yu gat felé a hasadék irányában gyorsan sülyed, keletre
p ed ig lassankint em elkedik fensikká, m ely csaknem észrevétlenül fut
össze a sivataggal. K op á r és tenyészetlen, .szegény, de bensejében
változatosabb és zordonabban tagolt, m int a L ibanon. Fát nem lát­
hatni, a sárgásbarna sziklákon csak száraz b o z ó t és szórványos gyep
tenyész. V ö lg y v ö lg y e t ér, h eg y v ö lg y folyton osan váltakozik, a táj
azonban m in d ig ugyanaz marad, szom orú, kopár je lle g ű s csakis az
utazási állom ásokon s ezek közelében örvendezteti a szem et nehány
fa s kis kertek üde zöld je. A körü lfek vő h egyek azonban mindinkább
alacsonyabbakká lesznek, a sűrű p orfelleg ek b e bu rk olt hom okos
Szaharán átvonul az ut, m ire aztán egy szűk m ély v ölg y b e eresz­
k e d ik ; ezt majdnem fü g g ély es falazatok záiják körül, fenekén zöld
rétek és kies fa csop ortok k ö zö tt vizdus folyam h öm p öly g eti habjait.
E z a Bartola, m elynek tiszta, soha el nem apadó áljai idézik elő
Dam aszkus rónájának buja term ékenységét.
A L iban on és A ntilibanon k ö z ö tt lev ő m élyedést (500 m. a
ten ger felett) a régiek je lle m ző e n Coclesyriának (M élysziria) nevezték,
más neve El-Bakaa. E zen m eg y v é g ig az O rontes (E l-A a si) a F öldk özi
ten ger felé jelen ték en y kereskedelm i és katonai utat alkotva. Kivüle
délfelé m ég a L eontes v ö lg y e van, m ely k eskenyebb, de rendkívül
k ecses v ö lg y g y ö n y ö rű subtropikus növényzettel.
A n agy m észfensik déli része n agyon ism eretes föld. Ott terül
^1 Palesztina kis országa, Kanaan avagy az Ígéret föld je, eg y k o r az
„Isten választott n épének " hazája. K ésőb b a k eresztyén ség b ölcseje.
Parányi ez a terület, csak 28,000 km% alig n a gyob b , m int Pest, Jász-
és B ácsm egyék együttvéve, de ez a fold m illiók hite szerint szent
föld, s alig van rajta egyetlen terület, m elynek rég i neve ism eretes
ne volna. Kárm el, T ábor, Garizim, Sión h egyek , K erit, K idron, A nion
fo ly ó k jelen ték telen ek , de neveiket m inden iskolás gyerm eknek kell
tudnia s m ég inkább a töm érdek k ö zsé g nevét, m elyekhez hasonló
nagyságuakat K hinában avagy másutt eg y et sem ism er m eg soha.
Ax a n golok külön tudom ányos társaságot alapítottak e kis ország
kikutatására (Palestine exploratian fund), m ely már is ren g eteg sxak-
irodalm at h ozott létre s a részletek kiem elése m ég a szakférfiúk
Ítéletét is m egzavarja. íg y széltére o h ássuk, hogy Palestina föld je
mily csodálatos, h o g y m indenféle g e o lo g ia i k épletet és légm érsékleti
viszonyt fel lehet találni a tropikus h ő sé g tő l a havasok fagyáig, h o g y
a tenyészet legalább az ók orban szintén példátlan volt, m indenre
kiterjedt s h o g y term észeti csodái, k ü lön ösen a H oltten g er fekvése
példátlanok.
M indezek a túlzások term ésxetesek s gyakran előfordulnak a
részletekre kiterjedő m onográfiákban. M indam ellett földrajzi m üvekben
sem leh et a közérdeklődést ü gyeim en kivül hagyni s ezért kissé rész­
letesebben em lékezünk m eg e magában véve k op ár és barátságtalan
vidékről.
D él felől a szinai félszigettől a V ádi A raba m ély v ö lg y b e n
jutunk el Palestina földére. E zt a v ölg y e t és a v o lt összeköttetésben
álló A kaba öb lö t 200 m. mngas vixválasztó különíti el a
től, m ely 394 m éterrel le je b b fekszik, m int a F öld k ö zi ten ger szintje
s mivel m élysége 399 m., a talaj 793 m éterrel m élyebben fekszik a
tengernél, valóban a leg m ély eb b depressio a föld ön . A ten ger nagy­
sága 1320 k m ', tehát m ajdnem kétszer olyan nagy, m int a Balaton,
bár vize oly k or jelen ték en yen csek élyebb kiteijed ésü . V iz e rendkivül
sós s e m ellett keserű izü, de szép kék vagy zöldes szinű. N ém ely
helyen h egyek jő n e k egész a tóig , a le g tö b b helyen azonban tö b b
száz méter h om ok os partja van, m ely épen nem o ly néptelen, m int
k özön ségesen hiszik, bár fa nincs a körn yéken s a n övények tú l-
n yom ólag sóstartalmuak. A körn yékén márványt, ja szp ist és k ősót
bányásznak, egészben véve azonban a viz chlorm agnesium és aszfalt
tartalmú, az óriási forrósá g s az állatok hiánya lakatlanná teszi a
környéket. A z arabok aszfalttengernek és L otten gerén ek (B ar Lut)
hívják a bibliai rege után, m elyre eg y 2 m. magas feltű nően em b e-
ries alakú sóoszlo p adhatott alkalmat.
A m élyen fek vő tónak nincs term észetes lefolyása, alig is lehetne,
vizét p ed ig tú ln yom óla g a Jbr& ín fo ly ó b ó l nyeri, m ely a G h orb ól j ő
részben 15 km. széles kopár és egyh angú v ö lg y ö n erősen kanyarogva.
A partokat bok rok és nád borítják, v ö lg y é n e k talaja, bár ig e n ter­
mékeny, nagyon elhanyagolt s csak a T iberias tó és Zerka fo ly ó
torkolata k özött levő terület m üveit. Száraz id őb en a Jordánt keresztül
lehet gázolni, esős id őb en ellenben gyakorta kiárad K ét tavat is
alkot útjában. D élen van n Tiberias vagy Genezareth tó, kopár kréta
s részben bazalt h egyekk el. V ize ihatatlan, sajátságos alakú halak
vannak benne, partjain p e d ig töm érdek rózsa b ok or van. A z északi tó
TM eA vagy M erőm m eg leh etős selejtes s k ü lön ösen északi parljain
sok m ocsár van. A tó vize is ihatatlan, sűrűén veszik körül a rózsa-
és papyruserdők. A Jordán innen észak felé sik v ö lg y ö n töb b ágra
oszolva halad, forrása a M erőm tótól 60 kmre van az A ntilibanonban,
900 m. m agasságban.
Palestina valódi területe a J ord á n v ölg y től nyugatra fekszik.
N a g y ob b része 5 0 0 — 800 m. magas harm adkori felföld, m elynek
d om b v id ék éb ől csak eg y pár m agasabb csúcs em elkedik ki s m indkét
oldalt lassú lép csőzetes irányú. M indenütt k opárságot és köveket
találunk, a bok ro k és fák aránylag ritkák, virágok csak tavaszsxal
diszitik a tájat, nyáron és őszszel kihalt a term észet. A K arm elhegy
s a vele összeköttetésben álló E sdraélon síkság m integy ketté választja
az egészet. A z északi Galilaea kevésbé h egyes, m int a délen fek vő
Szamaria. A legm agasabb em elkedés a T á b or hegy, m elyet kúpszelet
alakjáról már távolról fel leh et ismerni, egészen kopár és kavicsos,
csak a csúcs k özelében van igén ytelen b o k ro s vidék. E gészen sivatag
kinézésü Judaea n a g y ob b része, k ü lön ösen Jeruzsálem és a H oltten ger
között. Sziklahasadékok, vízfolyá sok gyakran szaggatják szét az ösvényt,
a föld m ű velők nagy fáradsággal k őlép csőzetek et építenek, h o g y a
term őföld et megtartsák s csak ily helyeken, m int valami oázisok on ,
találunk szép növényzetet. A m észk őh egyek szétmálását a leg k ü lön ­
b ö z ő b b fok ozatok b a n leh et tanulm ányozni.
K elet felé a Jordán tól folytatást nyer a fensik, m elynek itt m ég
n a gy ob b em elkedése van. E z a vidék m eglehetősen gazdag források­
ban, m elyek vizeit a Jordán fog a d ja m agába. A z em elkedések ala­
csonyak, a leg n a g y ob b (1000 m .) a N e b o h egy, m inden kopár és
kavicsos, a term ékeny talaj csak kivétel, leg g y a k o rib b a Zerka felső
vidékén. É p ü letrom ok s vízvezetékek tanusiíják azonban, h o g y régebben
más vidék volt itt. E gészen sajátságos föld szig et itt 800 km. távol­
ságban a Genezareth tótól a D seb el RaMfűM nevű hatalmas bazalt­
töm b, m ely 1000 m. m agasságban em elkedik a fensik felé. K op ár,
hajdani láva folyam okkal b orított h egylán cz ez, de tele van forrá­
sokkal és patakokkal s csaknem csodálatos, h o g y utána közvetlenül
ism ét a nagy sziríai pusztával találkozunk.
Ez a m elyről már előb b is m egem lékeztünk,
általában h om ok o s és kavicsos, itt-ott piros virágú kalinövények avagy
száraz bok rok találhatók rajta, n a g y ob b része azonban egészen kopár.
A h egylán czok k özött néha m ocsarakba g y ű l össze a víz s ezek
partjain nátronrétegek keletkeznek, m elyek a közlek ed ést nagyon
m egnehezítik. A talaj tú ln y om óla g agyag, a d o m b o k m észeredetüek.
Feltűnő a n övén yvilág szegén ysége m ellett az állatok gazdagsága.
Strucz is ford u l elő, n a g y ob b m ennyiségben gazella, pusztai tyuk,
túzok s apró galam bfajok. A puszta északi részén B abilon és
Damaszkus k özö tt van egyik e a leglátogatottabb karavánutaknak,

Beduinok n Ohorhó],

melynek irányát nagy k őd om b ok je lzik s m elynek m entén vannak

Palmyra hires rom jai egy gyüm ölcsfákban és tengeri vetésekben
gazdag oázison.
A pusztaság lakói az egyedüli nép, m ely Szíriában és
M ezopotámiában m ég vegyü letlen állapotban maradt. A beduinok
tudvalevőleg nomád arabok. N om ád ok a szó szoros értelm ében. E gész
törzsek, gyakran tekintélyes számú állataikkal, örök ösen változtatják
a leg elő helyeket, m ég az id eiglen esen letelep ü lők is csak az első
aratást várják be. Az eg y es törzsek csaknem állandó háborúban
vannak egym ással, e m ellett m egtám adják a puszta szélén lakó lete-
lepülteket is, kik gyakran rendes évi adófizetéssel biztositják nyugal­
mukat. A z adó töb b n yire nem pénz, m ivel ilyenre a puszta fiainak
kevés szüksége van, hanem élelm i szer, ruházat, fegyverek , eszközök.
M indenkor jelen ték en y azonban az adó. Palm yra 300 lakója legu tóbb
évenkint m in tegy 10 ezer k oron á t fizetett a beduinoknak, a török
korm ánynak ellenben csak 4 50-et. A k ereskedők és zarándokok csak
katonai fed ezet alatt utazhatnak. Rablásaikat n agyon elősegítik kitűnő
lovaik, m elyekn ek tenyésztése és ápolása le g fő b b büszkeségük. A
le g tö b b beduin tenyészt m ég tevét, ju h o t s ritkább esetekben szarvas-
marhát.
A sziriai bed u in ok nagy töb b ség e tiszta arab faj : szikár, magas,
izm os testalkatú, hosszas tojásdad arczczal, nagy szem ekkel, sas orral,
sötét fü rtös szakállal s rendkívül ü gyes élénk m ozdulatokkal. Szabad-
ságszeretetük, harcziasságuk, bü szkeségük és vendégszeretetük péhla-
beszédszerü, bár term észetes, h o g y a költészet ezt a rabló népet is
tu lzólag dicséri fel. M ezopotám ia déli részén vannak oly beduinok,
kik már nem egészen semiták, kik, m int a partvidékiek, alacsony
k ecsk eszőrb ől készült fekete sátrakban laknak, barom tenyésztéssel
foglalk ozn ak s csak időnkint, kü lön ösen tavaszszal űzik a rablást és
marhalopást. E zeken a törzseken kívül vannak m é g szolebi nevű pária
törzsek, kiket a tisztavérü beduin m egvet, kik szamarat tenyésztenek,
gazellákra vadásznak és a vadállatok b ő ré b e öltöznek. A szolebi nem
vesz részt a bed u in ok rablóhadjáratában s külön nyelvük van, valamint
arczbőrük sötétebb. N ém elyek a régi babiloniak utódainak tartják őket.
Sziria régi lakossága, m ely a semiták aramaei törzséhez tartozott,
ma már csak itt-ott maradt fenn s azok is elfeledték nyelvüket, mely
ma már jóform á n csak a th e o lo g u so k és filo lo g o k k örében maradt
fenn. A töb b i n épek — arab, örm ény, kurd, oszmán, zsidó és cserkesz
— töb b é-k ev ésb b é fajrokonaik sajátságait tartották m eg. A városok­
ban létrejött vérkeveredés alkotja a k özön ségesen &2M'MMnak nevezett
népet, m elyben le g tö b b a sém i vér, de g ö r ö g is jelen ték en y. E zek
a m űveltebb sziriaiak általában ü gyes em berek s mintha m é g je le n ­
tékeny fenicziai vér kerin gen e ben nök, n a gyob b részt szenvedélyes
kereskedők. Beirutban általában szorgalm as és v a g y on os nép lakik.
A z urinők szépek, értelm esek s bár a külvilággal k eveset érintkeznek
és k ön y vek ből nem sok m ű veltséget szereznek, j ó anyák és takarékos
háziasszonyok. R é g i szokások gyakoriak nálok. A franczia és angol
veszik körül, ezeken m esterséges lép csőzetek vannak, h o g y a viz a
becses föld et el ne m ossa. A barom tenyésztés és selyem term elés szintén
elterjedt. F őh elyü k D eir K azur m integy 8000 lakossal, főpapjuk, kit
patriarchaként R óm ában erősitenek m eg s ki alatt 9 püspök van,
K an obin zárdában lakik. Összes számuk m integy 200,000.
V alam ivel k evesebben vannak a L ibanon déli részében lakó
kik általában véve m oham edánok, bár ujabb id őb en különösen
an g ol m issionáriusok sokat téritettek át protestánsokká. A drúz
m oham edán hit azonban egyátalán nem orth od ox, igen sok keresztyén
vonás van benne s ezenkívül állítólag m ég E g y p to m b ó l h o z o tt titkos
tanokat is őriznek s az ezek őrzésével m e g b ízott 5000 beavatott
kü lön ös tiszteletben részesül. B ö jtö k e t nem tartanak, a soknejüséget
elvetik, a ven dégszeretetet vallásos kötelességnek tartják s különösen
tisztelik Hakim eg y p tom i kalifát, k iről azt tartják, h o g y az istenség
legu tolsó m egtestesülése. A druzok általában d élczeg s vitéz nép, de
m eg leh etős vadak, kik a földm ű velés és barom tenyésztés munkája
m ellett háborúskodással is foglalkoznak. 1860-ban nagy feltűnést keltett
véren gző hadjáratuk a m aroniták ellen, kiket ekkor ezrével gyilkoltak
le. A török korm ány erélyes fellépése k övetkeztében számos drúz
szök ött ki Hauranba, ú gy h o g y m ost csaknem töb b en élnek itt, mint
a Libanonban.
É rdekes m é g a sziriai part északi részén a Taurusz alján a
h eg yek k özött tartózk od ó MO&MMrek törzse, kiknek száma 120 — 180,000
főre m ehet. N yelvük az arab a sziriai h egyi lakók tájkiejtésével.
M oham edánoknak tartják m agukat, azonban az igazi moham edánok
g yű lölik őket, felláhknak csúfolják s m inden alkalom m al bántalmazzák.
T én y, h o g y vannak titkos szertartásaik s egész m agaviseletük rejté­
lyes visszahúzódó, h e g y i lakásaikat alig hagyják el valaha, a környék
lakói is félnek tőlük és a terü letük ön való átutazást veszélyes válla­
latnak tartják.

M ezopotám ia és Szíria összes lakossága ma alig 4 m illió. Sűrűbb

n ép esség csak a ten gerparton és egyes oázisokon fordu l elő. M ocsarak
és sivatagok borítják a terület le g n a g y o b b részét. A z ország bense-
jé b e n le v ő n a g y v á ro so k fők ép annak köszön hetik felvirágzásukat, h ogy
a K ísázsiából és S zíriából P erzsiába és Indiába, továbbá A rábiába
vezető nagy karavánutak itt vonulnak át.
 L egnevezetesebb ily állom áshely a pusztában a hires Z)a7Mas,s%M.s',
a török birodalom egyik leg jelen ték en y eb b városa, közel az A n ti-
libanonhoz, a rendkívül term ékeny R utha oázisban. H irneve m é g a
7-ik századból ered, m időn a kalifák birodalm ának szék h elye volt,
bár azóta több nagy csapás érte, rendkívüli k edvező fekvése és a k ö r­
nyék term ékenysége uj és uj virágzásnak volt oka s ma 170 ezer
lakossal K onstantinápoly, Szaloníki és Szm irna után a le g jelen ték e­
nyebb város a nagy török birodalom ban. T ö b b m int 10 km. távolságban
m indenfelé buja oázis veszi körül g y ön y örű növényzettel A m oha-

DMrmszkun.

medánok a n égy föld i édenkert k özé számítják s elragadtatva beszélnek

az „édeni illa tá é r ó l, a „fö ld arczán levő a n y a je g y "-r ő l, elnevezik az
édeni pávák tollazatának, a szép ség nyaklánczának s más m indennek.
V alóban szép Datnaszkus vidéke. N yu gaton m é g látszik az A n ti-
libanon hegyláncza, m elyb ől a h ób oritotta H erm on hatalmas gúlája
emelkedik ki, de m essziről is látjuk, h o g y ezek a h e g y e k k op árok
és puszták, csak pirosas színű k őzetü k von zó. A lan t azonban a város
háztengere egyetlen óriási nagy erdőnek látszik, körülvéve gyön yörű
kertekkel és nyaralókkal. A hatalmas vár, az óriási főm ecset m essze
11 *
n yúló teteje nagy kupolájával és karcsú m inaretjével, a nagy khán
épületeinek bolthajtásai csodás k ép et alkotnak. 248 m ecset és medresz
van a városban s ezenkívül hatalmas bazárok, m elyek gazdagsága és
változatossága K onstantinápoly bazárjaiét is felülm úlja. A keresztyének
városrészében sok tekintélyes iskola, zárda és kórház van. D e azért
itt is látható k elet rondasága és hanyatlása. A z utcxák és k özök oly
szabálytalanok, mintha szeszély és véletlen által keletkeztek volna,
jo b b á ra magas falak k özt kanyarodnak. A z épületek külsejét — le g ­
alább a m oham edán és zsidó városrészekben — sehol sem díszíti a
m űvészet, sőt az is ritkaság, h o g y e g y -e g y kis rácsozott ablak nyiljék
az utczára, vajmi ritkán találunk nehány ód on kaput, m ely tanúságot
tesz ama törekvésről, hogy a dísztelen kőhalm azokba némi élet
vegyüljön.
Dam aszkus k özeléb en m ég sziriai területen az Orontes mellett
k ét jelen ték en y s régen hires város fekszik. A z egyik a régi
E m esa, eg y k or a sziriai b irodalom fővárosa és a H eliog a b a l által
épitett naptem plom székhelye. Ma 35,000 lakosa van, de ezek n a g y ob b ­
részt bazalttörm elékek ből s v á ly o g b ó l épitett piszkos házakban laknak,
főép ü letek a vár és a n ég y szög ü tornyu m ecset. V alam ivel nagyobb
a rég i E piphania, d om b ok on épült város, tú ln yom ólag keres­
kedő és szövéssel fo g la lk o z ó lakossal. Sokkal jelen ték en y eb b ezeknél
a k özel fekvő vagy A le p p o (110,000 1.), az ázsiai T örök orszá g
harmadik nagy városa. A lak osok közül 20 ezer keresztyén van,
n a gyobbrészt jó m ó d ú örm én y keresk edő s nehány velenczei eredetű
egyén . A vár körül csop ortosu ló város m odern je lle g ű , az utczák
tiszták, a házak jó k . A körn yéken azonban szám os rom van, az arabok
szerint 365 város pusztult el. Innen északra az Ö rm ényország felé
vezető utón van m ég n a g y ob b város, m elynek m integy 20 ezer
lakója gyap ot és gyapjugyártással, m éz- és dohányterm eléssel keres­
kedik.
D am aszkustól D eir felé van, m int már említettük is, a mai
T ed m u r falu m ellett Palm yra rom városa. A 3 -ik században Z en ob ia
királynő id ején nagy hírre v erg ő d ö tt város 744-ben pusztult el, romjai
azonban m ég m ost is gyön yörű ek . A városon átvezető via trium phalis
keleti részén van a három kapuju diadalív, nyugati vég én eg y sír­
em lék, északkeleten a naptem plom s szétszórva szám os oszlop és egy
stadium töredékei.
M ezopotám ia északi részében, h ol a h egyek a völg y ek k el érint­
keznek, van Urfa és Mardin. U f/a , a keresztes hadjáratok Edesszája,
ma is jelenték eny hely, falait torn yok köritik s ben sejében 40 ezer
em ber lakik, n agyob b részt keresztyén k ereskedők. egy l-'.M)
m. m észm árga h egyen fekvő érdekes sziklavár, m elyet a m oham edá­
nok bevehetetlennek tartanak, vannak szép bazárjai, m ecsetjei s elég
élénk gyapotipara. L ejeb b az Eufrat k özép ső részén már je le n té k ­
telenebb városok vannak. N evezetesebb D eir, L ivazor székhelye,
m elynek közelében Circesium rom jai vannak, az asfaltterm ő Hit.
továbbá H illeh, B abilon rom jainak k özp on tja s m indenekfelett
Ez az utóbbi hely a siita m oham edánok egyik leg k ed v elteb b bu csu -
já ró helye, mert itt fekszik a rege szerint H oszein, M oham ed unokája

Bagdnd környéke.

és A li ha. A perzsa siiták hite szerint m indazok, kik e szent sir

közelében élnek és halnak, elkerülik a pok lot, sőt az u tolsó Ítéletet
is. E zért P erzsiából s más h elyek ről ezrével hozták ide a hullákat
eltemetni s a szent városba zarándokolok egész életükön át büszkén
viselik a kerbaki nevet.
A T igris k özép ső részén a rég i N inive rom jaih oz közel van
ismét egy nagy város JMos&síJ (57,000 lakos). D om b tetőn épült lapos
iedelü s nagy verandákkal biró házai vannak, fenn sok csinos magán
ház, alant a bazárok, fürdők és m ecsetek. A z utczák szükek, sze g ­
letesek, de sok kövezett. Innen erednek a hires m ousseline szövetek
gyártásuk azonban ma már hanyatlóban van.
 L ejeb b m enve csodás változást veszünk észre a vidéken. A sík
területen számtalan csatorna húzódik át, pálm aligetek zöld szigetek­
kén t em elkednek ki a tágas szántóföldeken. F ehérre m eszelt sírem­
lékek, arab m arabutok csillogn ak fel, a falvak k ö zö tt elterülő rom ­
h alm ok ról számtalan cserép a le g k ü lö n b ö z ő b b sziliekben tűnik elő.
D e e kellem es külsejű vidéken nem könnyű az utazás. A kiszáradt
csatornák felett a legtik k asztóbb h ő sé g uralkodik, a teh erh ordó álla­
tok s lovak nád és kákától ellepett verm ekbe sülyednek. A lev eg ő
sűrű és fo jtó , szürke párák len gen ek ide s tova, m int valami ren gő
tó, oly k or m ég a pálm aligetek is eltűnnek, mert e páratöm egekből
csupán csak k oron áik magaslanak ki a kékesszürke ködten ger felé.
V a lósá g os délibáb vidéken vagyunk. M ind gyakoriabbak lesznek az
épületek és a m üveit vidék. Szántóföldek, durrahültetvények, rizs­
telepek tele flam ingókkal és pelikánokkal m indenütt láthatók. V égre
oszlani kezd a köd, jo b b a n -j óbban látszanak a házak és m egérkez­
tünk K elet egyik tündérvárosába, a hires i?f7.<7&M7ba.
T erm észetes, h o g y ez a város sem olyan töb b é, m inő a k özép ­
korban volt, hiszen a 12-ik században állítólag e/, volt a föld göm b
leg n a g y ob b , leg szeb b és leggazd agabb városa m integy két m illió
lakossal, h o lo tt ma alig van százezer. A tulajdonképi város a T igris
baloldalán van, jo b b o ld a lt a külváros. Csak az északról jö v ő nyer
m indjárt kezdetben elé g g é kedvező k ép et a híres várostól. A le g tö b b
kapu, m elyen át az id egen érkezik, már ré g bed őlt, a puha csűlkü tevék
csak iig y g y el-b a jja l másznak át az összedült sánczok résein. K özvet­
lenül azután csak rom halm okra, posván yokra és pöczecsatornákra
bukkanunk, m elyek körül a karavánvexető éles kiáltása által felriasz­
tott vad kutyák kullognak. A város felett a sivatag kon dora kering,
a kapuk előtt p e d ig d ö g ö k ö n h o lló csapatok lakmároznak. Beérve a
városba az ut folyvást kanyarodik szűk, g ö rb e utczákon, piszkos
bazárboltok vagy agyagkun yh ók között, m elyek egy része a legu tóbbi
árvíz miatt már dű lőiéiben van. M indam ellett vannak szép részek is.
A z óvárost k örü lvevő m integy 5 km. hosszú erdő tele datolyával és
narancsfával, az uj városban tekintélyesek a bazárok, a h ét nagy
m ecset és a kaszárnyák. A bazárokban igen sok az indiai áru, selyem ,
aczél, arany- és bőrkészítm ények, gyapotáruk, fűszerek. N evezetes
továbbá az uj épületek k özött a vámház, az an gol palota és más
nagy épület. A vámház m ellett kötnek ki a g őzh a jók , m elyek a
T igrisen T ek ritig járnak, gyakoriabbak a felfújt k ecsk eb őrtöm lők b ől
készült kellekh ajók, m elyeken a szom széd k özség ek lakói szállilják
holmiaikat. tty töm lők b en hordják szét a városban az éleim i czikkeket
és a T igris vizét. A lakosok le g n a g y o b b része arab eredetű s az
arab nyelv a társalgás nyelve. A v a gyon osa b b arabok rokonszenves
egyének, k ényelem szeretők ugyan s órák ig elcsibukoznak a kávé­
házakban, de m agaviseletük m éltóságos, becsü letességü k s vendég­
szeretetük dicséretre m éltó. B agdad hanyatlása nem is az <") hibájuk,

Kávéin')/. Bagdadtcm .

hanem a T igris áradásain és a járván yos b eteg ség ek en kivül fők ép a

török ök esztelen gazdálkodása.
Bagdad alatt m indkét fo ly ó m entén sok rom beszél a m últról,
jelentékenyebb hely azonban már nincs egész a tengerparthoz közel
fekvő k ikötő városig. E gészségtelen , mocsaras helyen, tikkasztó
forró ég alatt fekszik, de lakosainak száma m égis m integy 40 ezer,
m ivel a kereskedelem re igen alkalmas. A z itt már egyesü lt S att-el-
A rab ugyanis e helyen csaknem 3 m. magasra em elkedik, ú gy h o g y
a tengeri hajók is bejöh etn ek a folyam ba. F orgalm a ma már a le g -
n a gy ob b a perzsa ö b ö l mentén, 4 0 — 50 m illió korona, értékű, csak
újabban kezd versenyezni vele a perzsa M oham m erah.

Visszatérve a F öld k özi ten g erp a rtv id ék ére a zA m a n u s szorosain

túl le g e lő szö r ^M^oeAdra bukkanunk, m elyet N agy Sándor egyik
vezére alapított s uj birodalm a székhelyévé tett. A róm aiak idejében
félm illió lakosa volt, k ésőb b a keresztes hadjáratokban nagy szerepet
játszott, de 1269-ben szétrom bolták a szaraczének. A m ostani A n ta -
k ien ek nevezett városnak m integy 20 ezer lakosa van, régi várának
rom jai maradtak fenn, de más nevezetességei nincsenek, kereskedelm e
is jelenték telen . Igen szépek ellenben a várost nagy kerületben k ör­
nyező gon dosan ápolt kertek s köztük szám os liget, m elyekben k ü lö­
nösen eper, fü g e - és olajfa van sok. Valam ivel jelen ték en y eb b helyek
az egy k ori L aodicea, továbbá vagy T arabolus, m ely
utóbbinak 50 ezer lakosa van, de régi fon tosságu k már elveszett.
Sziria északi részének leg fon tosa b b helye s legjelen ték en yeb b
városa m indenesetre k özel százezer lakóval a R as-B eirut északi
előfok án pálm ák, cziprusok, piniák és gyü m ölcskertek között. Jelen ­
tőség ét fők ép j ó félholdalaku k ik ötője ok ozza s az a körülm ény, h og y
Dam aszkus felé vezető ut kiinduló pontja. E m ellett a város egészen
nyugatias je lle g ű , utczái egyen esek, pom pás keleti m odorban épült
kényelm es lakóházak vannak benne gazdag m árványdom borzatokkal
és ivezetes ablakokkal. A levantei forgalom n ak egyik központja már
m ost is, a keleti kereskedelm et közvetítő h ajók csaknem mind m eg ­
fordulnak itt, csaknem ugyanaz a szerepe délen, m int Szmirnának
északon. E m ellett tájképe is pom pás, külön ösen naplem entekor, m időn
a szelid rózsaszínű világításban a L iban on h egyein egészen a ten ger­
part k özeléb e látszanak jutni.
Beiruttal délre k ezdődik m e g a régi fönicziai partvidék, az ók or
legn evezetesebb tengerészeti hatalma. A hires ország két leg n a g y ob b
k ik ötő városa, Szidon és T yrus m ég m ost is megvannak, de kik ötőik
eliszaposodtak s ma e városok a hatalmas Beirut m ellett valóságos
falvak. a régi T yrus, m ég n övényzetben is szegén y, de annál
gazdagabb rom okban, m elyek k ülönösen szürke és piros egyptom i
grán itoszlopokban mutatkoznak. N evezetes, h o g y a mai város azon a
félszigeten van, m elyet N agy Sándor m esterséges utón készített, m időn
az általa lerom b o lt T yrus om ladékaival a part előtt lev ő két szigetet
a szárazfölddel összek ötötte. a régi Szidon, valam ivel n agyobb
hely s m indenesetre term ékenyebb vidéken van, külön ösen szép a
mellette elnyúló pom pás agrumi fákból álló erdő. Ide tartozott m é g
egy id eig az egykori St. Jean d A cra, m elyről már az ó -te s -
tam entom ban van szó. A város ma is jelentékeny erőd, m iként a
keresztes hadjáratokban is v o l t ; itt laktak a ném et lov a g ok , az e g y p -
tom i mam elukok s itt küzdött eg y k o r N apoleon.
Akka tulajdonkép már a szentföldhöz tartozik, Galilea egyik
kikötő városa volt hajdan, de m int k ik ötő hely ma jelen ték telen .
H asonlót lehet m ondani a töb b i palesztiniai vagy jo b b a n szólva
szamáriai és Rlisteusi k ik ötők ről is, bár majdnem m inden ma nyo­
m orult tengerparti helynek története s ném elyiknek fén yes m ú ltja
van. íg y -EatsaWet egyk or Gaesareanek hivták s H erodes székelt ben ne,
A scalon ból csak rom ok maradtak m eg s ma már h a jók
helyett jóform án csak karavánokat lát. L egjelen ték en yeb b k ik ötő h ely
m ég jelen leg is vagy J eppo. K ik ö tő je épen nem kellem es és
biztos, mindam ellett feltűnően sok hajó látogatja, m ivel innen vezet
a nem rég épitett vasút Jeruzsálem be. Ma a kis piszkos városnak
m integy tízezer lakosa van, k öztök sok keresztyén, a kiknek fő é p ü ­
lete a ferenczrendiek tekintélyes zárdája.
Csak 37 km. távolság van Jaffa és k özött. Jaffa
környéke tavaszszal pom pás. A gru m i, gránát, füge, mandula, syk om or,
opuntia fák váltakoznak egym ással. D e már kissé távolabb is épen
a bibliában term ékenységéről dicsért Sáron v ölg y é n m egk ezd őd ik a,
kopárság s azután a szaggatott zord h eg y ek következn ek nyáron
teljesen tenyésznélküli hatalmas vízm osásokkal. „E g y h egyláncz k ö zé p ­
pontjában terül el egy kopár m edencze — i:ja Chateaubriand —
körülzárolva minden oldalról sárga, sziklás orm okkal. E m agaslatok
csupán keletnek nyitnak m eg, szabad kilátást engedve a H o ltte n g e r
örvényébe s A rábia hegyeire. E köves vidék k özepén egyen etlen és
m eghajlott talajon, egy sáncz keretében, m elyet eg y k o r a taltörő k o s
renditett m eg s a b eom ló bástyák gyarapitottak, terjedelm es ro m o k
észlelhetők; cziprusok, áloék és nopál cseijék , nehány m eszelt sirok h oz
hasonló arab kunyhó b oritja eme rom h alm azt: ez a b u sk om or Jeru ­
zsálem. Borzasztó üresség száHja m e g a szivet e k o m o r vidék m e g ­
pillantásakor, de m ihelyt e sivár képek során áthaladunk, a tér v é g ­
telenül tágulni kezd, az elhagyatottság is tünedezik ; az utast titk os
szorongás szállj a m eg, m ely nem veri le a lelket, elleitk ezőleg bátor­
ságot kelt és a szellem et fe le m e li; a rendkívüli látványok szerte-
széjjel csodákban gazdag vidéket tüntetnek fel. A nap é g e tő h ev e,
a szilaj sas, a szerény izsóp, a büszke czédrus, a term éketlen fügéik,
szóval m inden költészet, az írás minden képei fellelh etők itt. Minden
név titkot rejt magában, m inden barlang a jö v ő t jó s o lja m eg, minden
orom visszhangzik valam ely próféta dalától. M aga az Isten szólt e par­
tokon . A kiszáradt cserm elyek, a m eghasadt sziklák, a b eom lott sirok
tesznek tanúságot e c s o d á r ó l; a sivatag m ég ma is némának látszik
az ijed elem től s azt hihetnők, hogy nem merte a csendet m egza­
varni, m ióta az örökkévalónak hangját m eghallotta."

Sxentsír tem plom Jeruzsálemben.

K étségtelen , h o g y ily k egyes érzelem m el lépi minden európai

utazó ennek a világhirü helynek k ü szöbét s az útikönyvek telve
vannak h ason ló áradozásokkal, nekünk azonban csak a je le n re kell
sú ly t fektetni. 8 ez a je le n m illiók érdeklődése s töm érdek id efor-
ditott id egen pén z daczára m ég szom orú. A mai Jeruzsálem (törökül
E l K uds) m integy 35 ezer lelket számlál s ezeknek alig egy ötöd
része keresztyén. E zért a keresztyén városrész igen csekély, de itt
vannak a leg szeb b épületek. F őnevezetessége a
tekintélyes kupolával s csinos képekkel. A tem p lom ot töb b keresztyén
hitfelekezet k özösen használja, s ezért k ü lön ösen a latin és görög
barátok izgatásai következtében gyakran fordulnak elő m agában a
tem plom ban is véres verekedések, a m iért a tö rö k ö k m oham edán
katonákat tarta­
nak az előcsar­
nokban. E urópai
épület ebben a
városrészben sok
van, k ülönösen
zárdák, árvahá­
zak, m issiótele-
pek, angolok,
oroszok és fran-
cziák áldoztak

Jeruzsálemben.
legtöbbet, de
minden nem zet
kivette a maga
részét. A m oha­
medán városrész,
mely az egésznek

Omármecset
csaknem fele, a
legpiszkosabb,
legn agyobb ne­
vezetessége a ha­
talmas n y olcz-
sxegletü Omár
m ecsetje azon a
helyen, h ol Sala­
mon hires tem ­
plom a állott s a
hol állítólag Á b ­
rahám felakarta
áldozni hát. Az
egész várost kőfal
veszi körül s két dom bon épült, M oria és Z ion , m elyeket a
közellevő h egyektől a K idron és H innon nevű patakok m eredek v ö l­
gyei választják el. Ma már a régi vízvezetékek látják el ism ét a
várost ivóvízzel és töb b más m odern intézm ény létesült, a la k osság
12 *
ccs e m a n e -k e rt.

n agy része azonban m űveletlen s fők ép az évenkint 6 — 8000 főre

m enő zarándokok után él, kiknek számára külön ösen sok szent jelleg ű
faragván yokat készítenek.
KANAÁN ORSZÁGA ^
 K özvetlenül
a város m ellett
van, a 100 m.
m ély K idron pa­
taka által elvá­
lasztva az oJaj/a/í
hegye hosszú s
3 alacsony csúcs­
csal ellátott h e g y -
gerincz, m elyen
alig van nehány
fa, de annál több
keresztyén és m o­
hamedán szent­
ség és em lékhely.
T etejéről nagyon
tanuságos átte­
kintést nyerünk
Jeruzsálem kopár
term éketlen vidé­
kéről s a messze
távolban majd
világos, majd sö­
tétkék szinben
megláthatjuk a
H olttengert, sőt
csaknem az egész
Jordán fo ly ó v öl­
gyét. A z olajfák
h egyének délnyu­
gati lábánál van
e g y falu sziklába
vágott lakásokkal
s ehhez közel
fekszik a Ceese-
MMme mely
körülbelül 701áb-
nyi kerületű fallal
körülvett térség
Betlehem i tem plom csarnoka karácsony éjjel.
nehány rendkívül régi olajfával s szám os K risztus kínszenvedésére
von atk ozó helylyel.
A mai Jeruzsálem hű képe egész Palaestinának. N evezetesebbek
m indenütt a m últ em lékei, m int a jele n k o ri épületek avagy ipar és
közm űvelődés, a le g tö b b hely alig érdem el emlitést. Mi is csak a
legn evezeteseb bek et sorolju k fel.
Jézus születés helye Betlehem, két d om bon épült, m integy 3000
lakossal P om pás tem plom a van Justinián k o rá b ó l és egy protestáns
m issió háza. alatta fekszik H eb ron (E l-C halil), állítólag a három b ö lcs
sítjával. Galilaeaban ma a legjelen ték en yeb b hely a 400 m. magasban
fekvő E n Naszireh vagy .Nd%<Í7*e^ 7000 tú ln yom óla g keresztyén lakó­
val. A z egészen m odern je lle g ű város a szép s messze ellátszó H erm on
h eg y alján igen term ékeny v ö lg y b e n fekszik. T iberiás tó m ellett a
híres CawM, egészen piszkos hely. Szamariában az ős
szamariai város, nehány k u n y h ób ól és egy nagy tem plom rom jaiból
áll, elők előb b h ely a hajdani Szihem (12,000), hol m ég
m integy 200 szamaritanus la k ik ; a város környéke term ékeny, forrá­
sokban gazdag. A J ordán völgyben a hajdan hires JcWcAo helyén egy
pár szalm akunyhó van.
A keletjordáni területet, másként Pereát, a rabló beduinok csak­
nem hozzáférhetlenné teszik, de egy pár a n gol tudós m erészen kiku­
tatta az itt lev ő m oabita rom okat. M oab eg y k oron népes ország
volt, ma sem term éketlen, finom vereses h o m ok o s agyagu talaja
évről-évre m inden trágyázás nélkül dús búzaaratást eredményez. A z
egész terület, m elyet a H oltten ger nyugati partjáról hegyláncznak
látunk, valósággal m ély v ö lg y e k által szaggatott fensik, m ely az arab
száraz m észhegylánczczal van összeköttetésben. Szám os dom b (te)l,
harith) em elkedik ki a rón ából s főkép ezeken hevernek a régi váro­
sok és falvak rom jai. A vizek, m elyek mindannyian keletről n yu got-
nak veszik folyásukat, m edrüket eleinte alig észrevehető barázdákba
vésik, lassankint m élyebbekk é lesznek s m eredek hasadékokban hul­
lanak le a H oltten g erb e. Itt-ott erdőket is találunk, de inkább csak
gubacscserfa b o k ro k b ó l. A leg teijed elm eseb b erd őségek az alsó V a d i-
Xerke m entében találhatók, de azokon is át leh et lo v a g oln i 5 — 10
perez alatt. A z árnyék és a cseijék , m elyek a mi erdeinket oly szé­
pekké teszik, ezekben egészen hiányzanak, a törzsek egym ástól messzire
lévén a napsugár a föld et éri.
N&zAreth.
 S xinai h e g y e .

Ö T Ö D IK F E J E Z E T .

A R A B IA

D efers A . : V oyage au Yemen. Paris, 1889. — ,5'KOMCÁ; JÍMnyronje C .: Mekka,

l^ k öt. Haaga, 1888—9 . — G . : Ln pensinsule sinaitique. Paris, 1891. —
RM&M* C . : Journal d'un voyage en Arabia. Paris, 1891. — AwtMsoM Cooper H . :
Through Turkish Arabia. London, 1894. — Rarrt's WaMerB.: A ,journey through
Hie Yem en. Edinburgh. 1893.— 7tMí2aM.- Reise nae.h Südarabien. Leipzig, 1873.

TTSurópa szom szédságában van, a legjártabb szuezi csatorna m ellett,

Í J mindazonáltal a m érsékelt égövn ek eg y ik legism eretlenebb vidéke,
k örülbelöl fele ennek a ren geteg félszigetnek, m elynek területe E urópa
egy harmadát közelíti m eg (3.156,558 km^), olyan, h ova m üveit em ber
m ég lábát sem tette s az ú gynevezett ism ert rész is valósággal csak
egyes p on tok b ól áll, főkép h ajók által m egk özelíth ető tengerparti
városokból, mivel az azok k özött levő területet is csak kivételesen
látta európai ember. Nem hiányoztak itt sem a földrajzi kutatók, bár
aránylag kevesebb számmal voltak, m int másutt, utazásuk azonban
rendesen igen kis területre terjedt s az egyetlen Palgrave, ki 1862-ben
n yu gottól keletre az egész félszigeten áthatolt, ezt csak az északi
részen tehette m eg, o ly helyeken járva, hol nagyrészt már mások
is m egfordultak. A szenvedélyes gyarm atosító g ö r ö g ö k és foeniciaiak
csaknem érintetlenül hagyták Arábiát, a róm ai világbirodalom nem
tudott g y ök eret verni s m é g a, m oham edán török és egyptom i ural­
kodása is n évleges maradt, a hatalmas angol p e d ig jó fo rm á n egyetlen
kopár s csak katonai szem p on tból fon tos pontra szorítkozott.
A rábia csodálatos elzárkozottságát ma részben m oham edán népé­
nek fanatizmusa és id egen g yű lölete erősiti, alapjában véve azonban
term észeti viszonyai okozzák. Sivár pusztaság uralkodik mindenütt.
A leg jellem zőb b tény e tekintetben, hogy sok ezer kilom éternyi
partján nem találunk egyetlen folyam tork olatot sem, m ely em lítést
érdem elhetne. N em , m ég élő vize sincs. E gyetlen foly ójá ról az
A ftánról m ondják, h o g y m edrében egész éven át van viz, de azért
nem ju t el a ten gerig, m egissza nedvét útközben a sivatag forró
h om okja. A tö b b i vizm eder száraz, egészen olyan, m int a Szahara
vádijai, leg feleb b tavaszszal telik m e g esővizzel. Lehet, h o g y másként
volt egyk or. N em egy utazó állítja, h o g y ezek a vádik valóságos
folyam h álózatot alkotnak, s a fő fo ly ó m e d e r 1500 km. hosszúságban
nyúlik el a p erzsa öb öl felé. D e ez csak a „v o lt" s bizonynyal ré g
elm últ időn ek nyom a. Ma közvetlen a tengerpart m ellett kezdődik a
sivár vidék s hason lókép a nagy szaharai sivataghoz, csak oázokkal
találkozunk m indenütt, az a „ b o ld o g A rá b ia ", m elynek mesés gaz­
dagságáról sokat beszélnek a régiek, nem ö sszefü g g ő nagy ország s
talán akkor sem v o lt már ilyen.
Általában véve feltűnő a hasonlat A rábia és Eszakafrika term é­
szeti és éghajlati viszonyai k özött. R égen Kisafrikának nevezték s
ki tudja, nem jo g o s a n -e ? A z a csekély válaszfal, m elyet a V ö rö s-
ten ger von A rábia és A frika partjai k ö z ött s a m ely válaszfal úgy
sem teljes, m ivel a szuezi föld szoros tén y leg Arábiával fü g g össze,
az a csekély válaszfal nem ok ozh at nagy k ü lön bséget a két fö ld ­
résznek szom széd vidékei között. N övén yzet és állatvilág lé n y e g ile g
ugyanaz Arábiában, m int E gyp tom ban és a szom széd állam okban,
m indkét helyen forróság, v izszegén ység a je lle m z ő von ások s m ég a
nép is, bár az arab csak a történeti id őben k öltözött át Afrikába,
m egeg yezik a nom ád életm ódban. A V örösten g er két partja annyira
egyform a, h o g y g e o lo g ia i összetartozásuk s ig y a ten ger későbbi
eredete csaknem bizon yosn ak m ondható. A rábia félszigetén ek paralle­
logram alakja s délfelé szélesedő iránya h om lok eg y en es ellentétben
van K eletindia alakjával s a két félsziget más viszonyai m ég n a g y ob b
eltéréseket mutatnak.
Bárhova sorozzuk külön ben Arábiát, tény, h o g y földrajzi egység.
Észak felé összefü g g a sziriai sivataggal, je le n le g jó fo rm á n csak tér­
képen m egállapított határai önkényesek, de a tö b b i részt ten ger és
a perzsiai ö b ö l partjai veszik körül. Talaja nagyjában könnyen érthető
szerkezetű. K özép én van a magas fensik, m ely részben valóságos
.sivatag s az oázok a talaj depressiói, m integy foltok , a m iért már
H erodot párduczbőrrel hasonlította össze az egészet. A fensik északtól
d élfelé em elkedik 1300 m. átlagos m agasságra. K örösk örü l szélh egy­
s é g e k vannak, m elyek vagy lép csőzetesen esnek le a tengerpartra
avagy parti keretek maradnak. A sivatagok n a g y ob b része az esős
id őb en (deczem ber és január) m é g tavaszi virányban diszlik, csak
azután alakul át egészen kopárrá. A téritő k ör vidékén van egy
d éln yu gottól északkelet fe ié em elkedő h egylán cz D seb el D uvnik (600
— 1000 m.), m ely éghajlati és ethnografiai válaszfalként szolgálhat.
E rről a h eg ységről erednek 17— 22 fo k k özött azok a vadik, a m elyek
a már em lített nagy száraz folyt) m ederrel csatlakoznak. E g y másik
szintén nagy száraz vizm eder hálózat a nyugati p arth egység ben ső
részétől ered, K elet felé s m ajd az E ufrát alsó része felé m egy. A
téritő k örig m ég van rendes esőkorszak, azontúl esőzés a lig ism eretes,
teljesen tiszta az ég b o lto za t s oly pom pás a csillagok feltűnése, h o g y
a csillagimádást s k é sőb b a csillagászat kedvelését e népnél könnyen
megmagyarázhatjuk.
Az ismert vidéken 45" C. m eleg is állandóan előfordul
ju n iu stól szeptem berig s a fo rró sá g o t a számum szél m é g n agyobbá
teszi. Mint a Szaharánál, itt is a délnyugati passzat szél okozza
főkép a szárazságot.
L egcsod álatosabb a sivatagok k ö zö tt is a nevű veres
honiokpuszta, m ely távolról valósággal fén ylőpirosnak látszik, sőt a
hajnali harmatnál kárminpirosnak. A h om ok szem csék sokkal n agyobbak
és durvábbak, m int másutt s ezért a szél nem képes ők et felk orb á -
€solni, h olott a le g tö b b h om ok b u czka a szél hatása alatt rendesen
keletnyugati irányban terül el, sőt ily irányban halad előre. N a g y on
gyakoriak továbbá a patkóalaku k ü lö n b ö ző nagyságú g ö d rö k (fuldzse),
m elyeknek oldal felei igen m eredekek, u tjok nyugat felé irán yu l;
ném elyik 96 m. m ély s 400 m. hosszú. A talaj a m élyeknél rendesen
massziv k őzetből áll s apró vizerek vannak benne. N evezetes, hogy
a Nefudban található oázokat m inden oldalról 150 m. magas h o m o k ­
d om b ok veszik körül, m elyek m ozdulatlanul maradnak helyükön s
egyúttal m egvédik ők et a ferg etegek ellen.
A term ékeny területek főkép a tropikus éghajlat alatt vannak.
Ily helyeken igen szép a növényzet. A különféle pálm afajokon és
illatos fákon kivül nagy számmal találhatók az érdekes g y ü m ö lc s ö k :
dinnye, baraczk, alma, szőlő és méz. R égeb b en hires v olt Arábia
Á'í/Mfja, kü lön ösen a m okkakávét a legjob b n a k tartották a maga
nem ében. Ma itt igen kevés kávé terem , a m okkáiból, m ivel a term és
nagy részét a török szultán fog la lja le, nem j ő külföldre sem m i,
általában a kávéterm elés igen szűk területre szorítkozik Jemen fo ttó
nedvü h eg y i v ölg y eib en 3 5 0 — 1000 m. m agasságban. A vadonban
élő kávéfa 9 — 12 m. magas, ha művelik, csak másfél méternyi b ok or.
F ényes örök zöld levelei vannak s virágzásának 8 hónapja alatt ez a
ra g y o g ó zöld szín pom pás ellentétben van a h ófeh ér virágokkal és az
itt-ott már p iros b og y ók k a l. T eljesen m egérve a b o g y ó k violaszinüek
s bennök rendesen két kerek vagy tojásalaku bab van, szürke, sárgás
vagy xöldesszinü. A fa már a m ásodik évben ad gyü m ölcsöt, de a
le g jo b b szüret a 4 — 5-ik évben van. Másik hírneves fája Arábiának
a m elynek k ü lö n b ö ző fajai vannak. N evezetes továbbá a
JeW f'M ráysa, egy kis igén ytelen növény, m ely éréskor göm balaku lag
összehuzódik, de vizbe mártva szétnyílik. A leg töb b növény azonban
a m ely itt is, m int általában m indenütt, a h ol ez a
nem es fa m egterem , áldása a népnek, g y ön y örű ség e az emberi szent­
nek. E gy etlen fa 5 - (i mázsa g y ü m ö lcsö t terem , az arab mindennapi
k en yerét s ig y ez a fa, m elyet ápolni nem kell s m ely lábával a
vizekben s fejével az é g b o lto za t lángjába nyúlva m inden viharnak
ellenáll, könnyű m egélhetést s fatalis nyugalm at biztosit gazdájának.
A z á??%^'í?Hí/ból is van az arabnak két nagy jó lte v ő je : a ló és
a teve. A z arab ló világhirü. T ö b b ezer évi g on d o s tenyészet fe j­
lesztette ki nem es tulajdonait, m elyekben egyesülnek az agár, galamb
és teve előn yei, a gazella kecsessége, az oroszlán bátorsága, a strucz
gyorsasága és a szerető nő tekintete. A z arab a le g n a g y o b b részle­
tességgel bírálja a lovának előn yeit s csak oly j ó l ism eri annak csa­
ládfáját, mint saját magáét. A telivér lovak nyakán gyakran van
zacskó gazellabőrrel, m elyre a ló törzsfáját je g y e z té k fel s a hires
lovak ivadékainak hire m essze földre elteljed k özöttü k, nem ritka
eset. h o g y — m iként H elena elrablásánál történt — egy lólopásért
évek ig tartó harcz fe jlőd ik egyes törzsek között. — K evésbbé becsülik
m eg a tevét, de a közhasználathoz ez az állat, a .sivatag hajója*
talán m ég nagyol))) szolgálatot tesz, m ivel a szom jat és éh séget
jo b b a n birja. É rdem es különben felem líteni, h o g y A rabia eg y es helyein
a tavaszi n övényzet oly nedves, h o g y az állatok legeltetése viz hiányá­
ban is elégg é sikerül.
Arábia zárkozott viszonyai m eggátolták a hódítóknak id ejöv e­
telét. A föld afrikai elzárkozottságának m é g az a k övetk ezm én ye is
volt, h og y az ősrégi kulturnem zetek hatása a népen nem látszik m eg.
Hiában volt E gyp tom , Asszira, P erzsia s India szom szédságában,
a né]) állandóan ősi állapotában maradt. E zzel szem ben nemcsak
érdekes, hanem a legfon tosabb történeti rejtélyek közé tartozik,
h og y épen ebből az
elzárt vid ék ből ke­
letkezett a leg k i­
terjedtebb világura­
lom, a m elyről a tör­
ténelem tud.
M időn ugyanis
M ohammed próféta
(T (i:42) M ekkából
kiindulva nagy küz­
delm ek után saját
honfitársait m eg ­
nyerte uj hitének,
az arabok tüne-
ménvszerü gyorsa­
sággal lettek világ­
hódítók. M ohammed Arabok.
utódai, a kalifák,
vezetése alatt Ázsia nagy része, A frika északi vidéke, E uróp ából
pedig Spanyolország, O laszország déli része s a iö ld k ö z i tenget
igájukba ju tottak s csak a L oire partján tört m eg h ód itó hatal­
muk. Igaz, hogy ez a m esés hóditás, m ely a róm aiakét is
felülmúlta, rövid id eig tartott, de m ég ma is h ód it az at ab, mint
kereskedő Afrika ben sejében és Keletázsiában s hódítása csaknem
folytonos. Magit a hóditás b ö lcs ő je A rábia azonban csakhamat
előbb i állapotába sülyedt vissza, apró országokra s törzsekre oszlottak
népei s ism ét előtérbe lépett a patriarchalis pásxtorélet, a m e lle t,
mint a keleti ő s r é g i szokásokat talán A rábiában lehet legszeb b
alakjukban tanulmányozni.
 A z arab ma mái* e g y nem zetnek tartja magát. M indenik azt
hirdeti, h o g y Izm áéitól származik, le h e tő le g h o g y m agától M ahom m ed-
től, de ez a h it k ite ije d t az afrikai b erberek n él is, kikről tudjuk,
h og y az arab nyelvet és szokásokat csak a m oham edán hódítás után
fogadták el. A z eg y es törzsek k ö zö tt k étségkívül nagy a k ü lön b ség,
de ma már nehéz eredetüket kikutatni, annyival inkább, m ivel a terü­
letnek n a g yob b részét nem ism eijü k. A déliek általában esküiknek
nevezik m agukat s az id egen ek him jaritoknak s azt állítják, h o g y ők
az őslakók s a k özöttü k élő jo k ta n id o k is m integy 2200 évvel k ö l­
töztek be ide. É szakon őslakóknak tartják m agukat az izmaeliták,
kiknek nyelve lett a korán k özvetitésével a hivatalos arab nyelv.
Vannak egészen sötét arczu törzsek is, m elyeknek ősei valószinü leg
A frik á ból k öltöztek be s nem lehetetlen, hogy m ég a mai arabok
előtt. E zeknek e g y részét, a Délarábiában lakó ádokat vagy theniu-
dákat a töb b i arabok páriákként lenézik. M indez azonban m é g kutatás
tárgya. Ma a leg elterjed teb b csop ortosítá st életm ódjuk után szokták
tenni, m egk ü lön b öztetvén a letelep ed ett és a nom ád arabokat. A
letelep edett arabok (haddesek) a városokban és az oázok on élnek
részben török fennhatóság alatt, a vándornép, m elynek világszerte
elterjedt g y ű jtő neve beduin (bedavi = a sivatag gyerm ekei) sokkal
n a gy ob b számú s részben m é g olyanok, kik állami szervezet nélkül
tisztán törzscsaládokat avagy k ó b o rló rablóbandákat alkotnak.
A költészet ereje s k ü lön ösen a spanyolországi Cidrom anceok
s a keresztes hadjáratokkal kapcsolatban álló lovn gregén yek misztikus,
de épen nem k ed vezőtlen fén yt árasztottak az arabok jellem ére. Van
is benne sok igaz. M iként paripája, a szabad arab is határozottan
nem es faj, a zabolázatlan term észetnek rokon szenves gyerm eke, köztök
élni nem volna talán g y ö n y ö rű sé g , távolról szem lélni szokásaikat a
reg én y esség bű vös varázsával von zó d o lo g .
M in d en ekelőtt m é g a nom ád arab sem k ó b o rló . A lig van nép,
m ely k evesebbet költözk öd n ék vagy jo b b a n csü ggen e hazáján a bedu in ok ­
nál. V ándorlásuk jó fo rm á n arra szorítkozik, h o g y van téli és nyári sátor-
tanyájuk, m elyet az évszakok szerint használnak. Utazás k özben sátraikat
soha sem használják, hanem köp en yeik be burkolva szabad é g alatt alusz­
nak. A n ők sötétkék k öp en yeik ben kezdetleges kézi m alm okkal gabonát
őröln ek vagy sátorvásznat szőnek, a gyerm ekek, kutyák és kecskék
b o ld o g egyetértésben játszadoznak, a férfiak tétlenül ülnek kávéivással
elfoglalva vagy pipázva. E gym ás k özött és azok irá A , kik oltalmukra
bizták magukat, b ecsü letességük és h űségü k valóban példás. G yilkos­
és m esterének saját akaratán kivül. D e a társas együttlét a sivatag­
ban rendesen kedélyes. A z egyszerű táplálék és a tiszta romlatlan
lev eg ő, m elyet élveznek, egészségükre szolgál testileg és lelkileg
egyaránt. Vidám ak, sőt m ég tréfára is h a jla n d ók ; gyakran a le g ­
n agyobb fáradságokat és nélkülözéseket panasz nélkül tűrik el.
Udvariasak és felette finom an viselik magukat. M eg kell azonban
vallani, h og y czivakodások alkalmával, m ik rendesen kitörnek, ha
p én zről van szó, ép oly hevesen szitkozódnak és veszekednek, mint
a mi városi lakóink. Ü zletkötésnél a nom ád arab is hazudik, csak­
h o g y bármiké]) előnyben legyen ; ha azonban az egy ezség véglegesen
m egállapittatott, szavát m in d ig m egtartja. L opás és csalás ritkaság.
A szülőket a gyerm ek ek a le g n a g y o b b tiszteletben részesítik, m ihelyt
azonban a fiatal beduin e lé g erős az élet küzdelm eire, keveset törődik
szülőivel s egyenrangúnak tartja m agát atyjával. Az idegenekkel
szem ben vendégszeretetük alig ism er határt, de az eltávozott embert,
ha esetleg nem m oham edán, alkalom adtán ki is rabolják. Gyakran
teherszállitó karavánként szegődn ek el. de messze vidékre nem mennek
s leh etőleg saját áruikat is igyekeznek ilyenkor becserélni. A belföldi
cserekereskedés szerény igén yeik következtében nagyon korlátolt.
A fü ggetlen állam ok k özött legjelen ték en yebb ai'M7if<7^7aA'w.S'rtíí/M
A rábia közepén. M ég je le n le g is így hivják, bár a régi rettegett
vahabita birodalom helyén ma már egész sereg ország keletkezett.
A z eredeti vahabiták az arab protestánsok voltak s a mohamedán
vallás szü lőföld jéh ez m éltóan fegyverrel és vallásháború alakjában
vivták ki uralmukat. A m últ század k özepén A b d el Vahab szólalt
fel M oham ed túlságos, csaknem bálványim ádásig m enő tisztelete ellen,
elvetette it szenteket, ereklyéket és a le g tö b b külsőséget, szigorúan
követelte az egyistenhivés tisztaságát, a szegények gyám olitását és a
vendégszeretetet. H ivői N edshben, a félsziget közepén, roham os
gyorsasággal szaporodtak, fegyveres hatalom mal m eghódították Mekkát
is. m ig végre M ehetned AH, E gyp tom hatalmas alkirálya 1812-18
k özött dúló csaták után m egtörte erejüket. Csak halála után 1840-ben
alakult ism ét uj vahabita állam, m ely sok id eig csak a tulajdonképi
K edshra terjed E r Hiad székhelyivel s csak k ésőb b csatlakozott hozzá
A rábia északi részének nagy része. Északon Sammar, délen Kuzim
a nevezetesebb önálló állam ok, m elyeknek lakossága N edsh és a
többi fü ggetlen arabokkal együ tt m integy 000,000 főre tehető. A
szigorú puritán erk ölcsök m ég ma is uralkodnak. A vahabitának
nem szabad selvm et, aranyat hordani, dohányozni sem szabad, zenélni
és énekelni h ason lókép. Az erk ölcsb iró úr m indenekfelett. behatol
a családi életbe is.
A legtekin télyesebb hely -Er m in tegy 30 ezer lakossal,
nagyérdekü hatalmas város a sivatag közep én. N ég y szeg b en épült,
tekintélyes torn yos kőfalak veszik körül. A középén fek vő pia cztól
széles utczák választják külön a n égy városrészt, m elyek m ind-

Arab seik.

egyikében jelenték eny épületek hirdetik a város fontosságát és la k o­

sainak tekintélyét. K örn yékén jelen ték en y távolságban csinos kertek,
term ékeny m ezők és sűrűén egym ás m ellett fekvő falvak vannak,
m elyeknek földm űveléssel fo g la lk o zó erőteljes és munkás lakossága
m indenkor kész vallásos ürügyek alatt háborúba vagy rablásra menni.
Jelentékeny hely m ég Sammar ország k özpontja É szak-
arábiában. N agy kiterjedésű oázison fekszik, szintén kőfalak közé
szorítva, de a házak nem állanak sűrűén egym ás mellett, ellen kezőleg
igen sok közöttü k a parkok közepén elhelyezett villa s ma a szultán
palotája és parkja az egész területnek csaknem tizedrészét veszi
ig én y b e. A városon kívül is sok nyaraló van, a királyi család tagjai­
nak és ga zd a g p olgárok n ak üdülő helye.
A vahabiták fö ld jé tő l délre eső óriási területet, m ely 16 hosszú­
sági fok on vonul át, a földrajzi kön yvekben rendesen
országnak nevezik s fensiknak tartják. M indkét állítás csak részben
igaz. A M agyarország területével csaknem egyen lő nagyságú földön
H adram auton kívül szám os apró fü ggetlen ország van, habár a g y ér
lakosság száma alig haladja m eg a félm illiót s a köves h om okos
sík sá got nem eg y helyen váltják fel tekintélyes h egylán czok. A fensik
lép csőzetesen em elkedik k özel ezer m éter m agasságig s fokozatai­
h oz k ép est m inden helyen más a tenyészet és — legalább az éjje­
lekre v on a tk oz óla g — más a h őm érséklet is. Á ltalában forrósá g az
u ralkodó, vannak helyek, h o l télen je g e t is látnak s a magasban a
zivatarok és felhőszakadások is gyakoriak. E l D saufban vulkáni h eg y -
lánczokat is találtak. R ablók , vízhiány és az oázisoknak egym ástól
o ly k o r nagy távolságra fekvése, m indenekfelett p e d ig a mohamedán
lak osság fanatismusa csaknem teljesen ism eretlenné tették a nagy
területet. Itt-ott fordulhatott m e g benne nehány európai utazó, tö b b ­
nyire álöltözetben és életveszélyek között. Találtak egyes kis váro­
sokat g y ön y ö rű pálm aerdők között, m ajd a nagy kiterjedésű kavicsos
sík ság után gazdag term ésű fö ld e t s o ly k o r a h eg y ek közé szorult
lapályos síkságot, m elynek azonban szintén nem v olt foly óv ize s a
lak ók a gon d osan őrzött m ély kutakból tevékkel és lovakkal nagy fárad­
sággal vontatják fel prim itiv csavarkészülékük segítségével azt a
csek ély vizet, m ely m egélhetésükre szükséges.
K issé m űveltebb vidéke van a fü ggetlen arabok délkeleti nagy
országának, az J o g ila g tekintélyes ország, körül­
belü l fele hazánknak j ó e g y m illió lakossággal, m elyhez a perzsa ö b ö l­
nek m indkét partján, sőt A frik a m ellett is tartoznék nehány sziget
s m ely a je le n század e le jé ig tén y leg ura v olt tö b b e k k ö zö tt a ma
o ly nevezetes Zanzibárnak. D e ez a j o g nagyon ingatag. Az ománi
szultán hatalma nem terjed ki tovább, m int A rábiának a perzsa öböl
partján eső partszegélyére, önállóságát folyvást nyirbálja az angol s
a h egy ségek b en lakó saját rabló alattvalói csaknem évről-évre eljön ­
nek a datolyaaratás után az ország fővárosa, Maszkát, szom szédságába,
h o g y a szultánság lak óitól fegyveres erővel adót csikarjanak ki.
 A tengerpart nem nagy áldása ennek az országnak. A perzsa
öbölben , hasonlóan a V eres
tengerhez, a nap h ősége oly
nagy, h o g y m ég a tropikus
nap fü g g őleg esen eső sugarai
sem fejten ek ki n agyobb
forróságot. A m eredeken fel-
em elkedő magas, kopár szikla­
falakról, visszaverődő sugarak
csaknem felforralják a tenger
vizét, felületét párává és a
légk ört gőzfü rdővé változtat­
ják. Az európai alig képes
itt huzamosabb id eig tartóz­
kodni. Itt-ott azonban jö n n e k
patakok a h egyold a lok b ól,
különösen a D sebel A khdar
vidékén s a szorgalm as arab

kút,
felhasználja ezt m esterséges
öntözésre, m elynek segítségé­

Arab
vel a datolyán kivül búzát is
tenyésztenek. A többi ara­
bokkal ellentétben háziállataik
közt a lovon és tevén kivül
már egy pár szarvasmarhát
találunk, ju h o t és kecskét
gyakrabban. Talán m ég gaz­
dagabb a parti h egység
m ögött m essze elhúzódó viz-
gazdag oázis vidék, h ol m eg ­
lepetésünkre oly k o r csaknem
erdőhöz hasonlító árnyékos
hűst nyújtó faligeteket talá­
lunk. A h eg y ek érczgazdagsága
ismeretes, de kiaknázatlan.
Csaknem aráktéritő alatt
fekszik a vadregényes, a part­
hegységekbe félkör alakban b en yom u ló, m inden oldalról m eztelen,
sötét, m eredek 100— 120 m. magas sziklahegységektől körülvett maszkáti
"y ü rg y Aladár: A told és népei. H l. 14
 ö b ö l, a h ol a hasonnevű főváros és a szom széd Matrah feküsznek.
T á v o lró l a sziklák lábánál lépcsőzetesen épült város hófehér
falaival és lapos tetőivel festői szép, közelben talán m ég piszkosabb,
mint más keleti városok, szűk, tisztátlan utczáiban a kőházak m ellett
gyakori a gyarló gyék ényk u n yhó a rabszolgák száAára. Lakóinál a
tiszta arab vér már ritk aság; perzsák, indusok, sziriaiak és afghánok
összekeveredtek velők s a Zanzibárból eg y k or töm egesen hozott
n égern ők az uj nem zedéknek egészen sajátságos külsőt adtak. M ég
az izlam is átalakult e helyen, brahmahit, tűzimádás és keresztyénség
n yom ok at h agyott hátra. N em is csoda. E z a h ely a m ohamedán világ
egyik legélén k eb b kereskedelm i pontja, m elyet különösen angolok
gyakran keresnek fel.
A szultánság tö b b i részeiből alig van m it följeg y ezn i. Az
e g y k or gyöngyhalászatáról hires szigeteket, m elyeken iszap­
vulkánok is találhatók, ma az a n g olok foglalták el s ugyancsak az
a n golok vették m e g pénzen az ománi szultántól a
s z ig e tc s o p o r to t; m ely guanóban igen gazdag. A vásárlás ürügye az
Indiába vivő kábel lerakása volt, tén yleg azonban ex a sziget első­
rangú h ajótelelő hely.
T udvalevő különben, h o g y az an golok Arábiának más helyén
is hóditottak már a K eletindiába vezető tengeri út érdekében. Kamarun
gyöngyhalászatáról ism ert sziget s a kis P erim ezek közé tartoznak.
E z az u tóbb i már régen van az a n g olok birtokában, m int hajózási
jelzőállom ás. A szuezi csatorna m egnyitása óta a kis sziget, m ely a
V ö r ö s ten g er leg k esk en yeb b részét képes elzárni, rendkívül fontos
stratégiai' hely s ezért az a n g olok újabban n agyon m egerősítették s
katonákat is tartanak benne.
A legfon tosa b b angol birtok Arábiában kétségkívül ,4&%, Arábia
déli részének az a ponfja, h ol a S zuezből K eletindia avagy K elet-
afrika felé m enő gőzh ajókn ak el kell m ennie. M időn 1838-ban erő­
szakkal elvették Lahna szultánjától ezt a területet, alig 600 em ber
lakott itt, m a már k özel 40 ezer em ber van A den ben , s a város a
rendkívül élénk h ajóforgalm on kivül is mindinkább több városi saját­
ságot mutat. K étségk ívü l kizárólag az a n golok érdem e ez. A den
helye, m ely egy kialudt vulkán tölcsére, az a n g olok kora előtt s
jó fo rm á n napjainkig a le g p o k o lib b je lle g ű p on tok közé tartozott a
föld göm b ön . A nyáron csaknem kiállhatatlan forrósá g h oz töm érdek
belföld i és beh u rczolt b e te g sé g járult, a tenyészetnek s víznek semmi
nyom a sem volt s az utazók em lékébe maradandóan véste be magát
eg y -eg y csaknem m eztelen arab, ki az út m eszes p orától szinét vesztett
s néha a forrósá g tól m egperzselt hajakkal tűnt fel, a m int b ő rtö m -
lőjéb ől kínálta a m essziről h o zo tt poshadt vizet. Hasztalan ástak
kutakat is, azok vize ihatatlan volt. A z a n g olok végre óriási k ö lt­
ség gel zsilipek segítségével elzárták a D seb el Semsam v ö lg y sz o ro st
s felfog v a az esőcseppeket is hatalmas vízvezetéket alkottak s ma a
vízvezeték k örnyékén már évről-évre erősödik a tenyészet, biztató
jeléü l, h o g y a rettenetes kopár vidéken is leh et vasszorgalom m al
valamit létesíteni. M indamellett m ég sok áig kell küzdeni az em bernek

Aden.

a term észettel. A város nagy piacza kopár h om ok terü let s a fa m é g

nagy ritkaság. Itt, hol ma már az arab elem egészen háttérbe vonul
a letelepedettek bábeli töm egében , m egm aradtunk A rábiában s érteui
tudjuk azt, h o g y a kút és leg elő m iként lehet ö rök ös E ris almája,
mely ezt a becsületes és tehetséges arab fajt ö rö k ö s harczra és rab­
lásra kényszeríti.

Arábia többi része, legalább n évleg, T örök orszá g h oz tartozik.

Mily nagy azonban ez a terület ? egészen bizonytalan. A partvidék
magában véve m ég elé g g é elism eri a tö rök ök fenhatóságát, bár
14*
o ly k o r-o ly k o r valóságos lázadások törnek ki ellene, a b elföld ön ellen­
ben valósággal n évleges a török uralom, a mekkai sheriífnek s eg y -
eg y beduin főn ök n ek sokkal töb b hatalma van, m int a korm ányzónak,
ki m aga is gyakran kényszerül adót fizetni saját alattvalóinak. Hiva­
talosan m ásfél m illió k m '-re s két m illiónyi lakosságra becsülik a
török ök birtokukat s két vilajetet külön böztetn ek m eg benne: az
északi Hedsaszt és a déli Jem ent. A z előbbi tú ln yom ólag forrt) h om ok -
sivatag (teham a), a déli rész azonban, m elyet már a régiek b o ld o g
Arábiának neveztek el, nagyjában népes és term ékeny, de term észe­
tesen csak korlátok között.
V o lt idő, az arab m űvelődés virágkorában, m időn Arábia nyu­
gati partvidéke igen nevezetes kereskedelm i k özp on t volt, a m oha­
medán világ m inden részébe, sőt Khinába is szállították innen a
term ényeket, m elyek közül a kávé, datolya, töm jén, balzsam, dohány
és a teveszőr hírnévre tettek szert. E vről-évre apadt ez a kereskede­
lem, külön ösen a vahabiták korszaka óta s ma már az aránylag véve
csekély ipar és kereskedés jóform á n csak a zarándoklásokkal fü g g
össze s a nép nagy része a m oham edánok szent helyeire, M ekkába
és M edinába összesereglő h ivők után él. Ez a két város a valódi
k özp on t m inden tekintetben s azok vallásos je lle g e uralkodik az egész
társadalmon. D e ez a vallás ellensége ma a tudománynak és m űvé­
szetnek, a m iért szellem i n evelő hatása nincsen.
A forgalm at k özvetítő utak ugyanazok a nagy zarándokutakkal
s m ivel ezeket ujabb időkben a kényelm es h ajók özlek ed és nagyrészt
használatlanokká teszi, az utak átlag elhagyatottak. Konstantinápoly
és Kisázsia felől a régi zarándokok D am aszkuson át jö tte k a sziriai
és arab sivatag szélén Medinába, P erzsiából B agdadon át. V o lt külön
út K a irób ól a tengerpart m entén s Jem en ből A siron át. de ezeket
ma már alig használják. M ekka és M edina k özött két sivatag út van,
a nyugatin töb ben járnak, azonban itt is rabló beduin törzsek hábor­
gatják állandóan a já m b o r zarándokokat, kik közül rendesen a n a gyob b
rész nem látja viszont hazáját. A z utazás veszélyein s a rablók táma­
dásain kivül igen sokat pusztít el k özü lök a kholera és pestis, m ely
csaknem állandó v en d ég Mekkában, ú gy h o g y az európai korm ányok
évről-évre m egu ju ló intézkedéseket kénytelenek tenni, hogy ezek a
rettenetes ragályok tovább ne hurczoltassanak.
K ét n agyon látogatott k ik ötője van Arábiának a zarándokok
számára, eg yik Dsidda Mekka k özelében , a másik H odejda Jem enben,
h ol a keletafrikai és indiai zarándokok gyűlnek össze.
 .Hb&y&í, bár k ik ötője m egleh etős sekély vizű, igen élénk és
virágzó hely, m integy 25 ezer lakossal. J elen tőségét fők ép annak
köszönheti, h o g y háta m ög ött egész sereg virágzó város van, k öztök
a kávéterm elésről nevezetes M okka, m indenekfelett p ed ig a nagy
(50,000 1.) A rábia egyik leg szeb b városa, m elyről az arab
azt tartja, h o g y lehetetlen kikerülni, m é g ha nagy kitérést csinál is
az utas, vágyakozik m indenki utána. 2040 m. m agasban tágas sik-

Mekkni sheritt.

ságon van, éghajlata csodálatosan enyhe, növényzete pom pás. M ellette

a D sebel Harras valóságos zord svájczi vidék, de annak kellem e
nélkül s m indenekfelett teljesen egészségtelen.
A másik nagy kikötő város (20,000 1.) sokkal ismerteb])
hely. A Keletázsiába és Zanzibárba m enő h ajók rendesen kikötnek
itt egy pár órára pihenés v égett s számosán keresik fel csak azért,
h o g y megláthassák a mekkai zarándokok kaleidoskop csoportját, kiket
hitetlennek innen tovább kisérni nem szabad. A nagy bucsujárás
idején, m ely évente három h ón a p ig tart, három szor-n% gyszer oly
nagy lesz D sidda n épessége, forgalm a p e d ig m é g töb b szörösen em el­
kedik. R endes körü lm én yek k özött 50 ezer zarándok 10 m illió fo r­
galm at csinál. R endes id őb en is a moham edán világ m inden részéből,
M arok kótól D élafrikáig s B oszniától K h ináig és Jáváig minden
országból van itt eg y -k é t letelepülő, kik b u zg ó honRtársaik zsebére
számítanak. A város ily nagy forg a lom következtében e lé g g é k ifej­
lődött, utczái szélesek, a házakat k ő b ő l építették és két em eletesek,
bazárai ig en n a gyok és gazdagok, a szárazföldi részről kőfal keríti.
K ü lön ös n evezetessége a falakon kívül az első nő állítólagos sírja,
Éva anyánké, m elyet a m oham edánok nagyra becsülnek. Dsidda
k ik ötője különben a korallzátonyok miatt e g y kissé nehezen hozzá­
férhető, fa és n övényzet alig van környékén, az éghajlat egészség­
telen és igen m eleg. K ü lön ösen ju liu sban és augusztusban, m időn a
h őm érő 37°-nál tö b b e t mutat.
D siddához közel, alig 100 km. távolságin, de a rabló beduinok
által veszélyeztetett út által elválasztva van a m oham edán világ
R ó m á ja : (50,000 1.). K opár, száraz h eg y ek k özött nyúlik el s
keskeny völg y én kiviil, a h ol a szentségek vannak, alig találunk
benne n ézn iv a lót; a h ívők hátrahagyott aranyai nagyobbrészt eltűntek,
m ég a legb ecseseb b ajándék is, Harun khalifa id ejéb ől, az az 50 km.
hosszúságú vízvezeték, m ely tiszta h eg y i vizet h ozott a város lak ói­
nak, ma rom ban van. D e azért a nyom orult beduin sátrak és a tekruri
négerek m éhkas alakú ku nyh ói k özött vannak e lé g g é tekintélyes
épületek, Osman pasa palotája, a fő ő r s é g és a v ö lg y keleti részében
m agaslaton épitett külön citadella, m ely a körfalakon és egy más
erősségen kívül a város védelm ére szolgál. A la k osok főkép a zarán­
d ok ok b ól élnek, csaknem m inden ház ven d égfog a d ó, ennek daczára
a nagy zarándoklás idején számosán kénytelenek a falakon kivül
sátrakban tartózkodni. A zarándokok eg y része állandóan a városban
marad, m elynek n ép essége ennek követk eztében igen kevert, de az
ősrégi K oreis törzs, m elyhez tartozott a próféta is, m ég m indig a
legtekin télyesebb s a serifeket e törzs utódaiból, a Hasszán családból
választják. A városba nem -m oham edán egyénnek halálbüntetés terhe
alatt tilos belépn ie, azonban a X V I-ik századtól fog v a tö b b európai
ju to tt ide álöltözetben, köztük Burton és Maltzan, kik részletes
leírásokat k özöltek innen.
A fő szenthely a v ö lg y k özepén fekvő óriási koczkaépület,
m elyet Kaaba név alatt ism ernek. 12 m. hosszú, 10 m. széles, 15 ni.
magas, évenkint változtatott fekete sző n y e g g e l bevonva. Az épület
bensejében az északkeleti sarokban van egy hatalmas fekete szinü
m eteorkő, m elyet már M oham ed kora előtt szentnek tartottak, m ivel
a hitrege szerint m aga az isten adta A brahám nak kegyelm e jeléü l.
A Kaabát drága viaszgyertyák és töm jénfüst kábító illattal töltik el
s a zarándokok legalább a szent követ m ind m egcsók olják . K özeléb en
van a sósvizü zem zem kút, m elynek vizét büntisztitó hatásúnak
tartják. A szentségek körül tágas tér van, szélein tö b b szörös o szlo p ­
sorok, m elyek felett 152 kis kupola em elkedik belü l üveglám pákkal
tele. A leg rég ib b o szlop ok a Mekka m ellett előford u ló k özön ség es
k övekből, az újabbak márvány, gránit és porh r k övek b ől készültek s
m indenfelé olvashatók a Korán szavai. N agy ünnepeken a nagy serif
vezetése alatt ezrével to lo n g itt a nép s a körn yék a legélén k eb b
zsibvásár. A főh elyen kivül is van egész sereg szentség, tö b b e k
közt a próféta családtagjainak születési és lakó házai, egyes szent
sírok, m elyekhez hasonlóan a jeruzsálem i nevezetességekhez, k e g y e ­
lettel járul a töm érdek idegen , az elkerülhetlen baksis lefizetése után.
Mekkát a próféta parancsa szerint m inden igazhivőnek m eg kell
látogatni, az im ádságot a város felé fordulva kell elm ondani. M ég
m indig különös érdem az, ha valaki itt v olt s a vallásos szertartá­
sokat teljesítette, külön nevet s kü lön ös szinü öltözetet, többn yire
zöld turbánt, jo g o s íto tt viselni.
Nem ily feltétlenül szükséges a másik szent városnak, a próféta
nyugvóhelyének, Medinának m eglátogatása s m ivel ez a h ely távolabb
esik a tengerparttól, tén yleg alig eg y harm adrészben látogatják.
(35,000 1.), M ekkától 340 km. távolságra s a V ö r ö s ten gertől
200 km .-nyíre, három oldalról h eg y ek től körülvett term ékeny síkságon
épült, körfalát 30 torony és egy citadella védelm ezi. K evésb b é váro­
sias kinézésü, mint Mekka, de töb b kertje és parkja van. L egk ivá lób b
épülete a nagy m ecset, El-H arun, kisebb a mekkai m ecsetnél, de
ugyanazon mintára épült, k olon n ádoktól k ö rü lfo g o tt ben ső udvarral,
öt minarettel. H ossza 135, szélessége 107 m é te r; kupolája 400 osz­
lopon nyugszik és 300 lámpa szolgál m egvilágítására. D élkeleti s z ö g ­
letében íiligrán vasrács m ö g ö tt két o szlop on n y u gvó fekete k ő b ő l készí­
tett és drága szőn yegekk el b orított épület van, k özepén M oham m ed
ezüsttel borított fehér márvány k op orsója , m ely azonban nem leb eg ,
mint régen hitték s m ellette a két első khalifa, A b u b ek r és Omár
sirjai. A nagy m ecset drágaságain kivül alig em lékeztet valami arra,
h o g y ez a város egyk or a m oham edán világ székhelye volt, m ég
kereskedelm e is csekély, csendes élettelen h ely maradt. Csak a zarán­
dokolás idején jö n n e k el M ekkából ide a vásárosok, velük a k ig v ó -
bü völők, jó s o k , bayadérok s a keleti világ más alakjai, m elyeket
különben sokkal n a g y ob b számmal láthatjuk K onstantinápolyban,
Kairóban, sőt m é g B om bayban is, m int itt Arábiában, m elynek régi
hírnevét jóform á n csak czégérü l használják fel.
T ö b b nevezetes városa T örök -A rábián ak az em lítetteken kívül
nincs, n agyon nevezetes azonban regeszerü múltja és term észeti
sajátságai következtében egyaránt az Á zsia és Afrika érintkező p on t­
jánál fekvő egy a hajdani E rdélylyel k örü lbelől
egyen lő nagyságú magas fensik, telve csodálatos hegyalakzatokkal és
rém itően puszta sivatagokkal.
A bibliai történetben o ly nagyhírű Szína! h egy, m elyről a fé l­
szigetet nevezték, százados hagyom ány szerint a 2602 m. magasságit
D seb el Musza (M ózes h egye) a félsziget déli csúcsán, h ol M ózes
tiszteletére kápolnát, m oham edán m ecsetet s a keresztyén szent
Katalin nevére egy kőfallal kerített zárdát építettek. Valószínű
azonban, h o g y a hagyom ány tévedésben van s a régi hires h egy a
D sebel Muszánál 200 m éternyivel alacsonyabb, de sokkal tekinté­
lyesebb D sebel Szerbál a sziget nyugati partján. Hatalmas, csak­
nem teljesen elkülönítve álló h e g y tö m e g ez, m eredek szaggatott
oldatokkal, va lósagos önm agára h a gyott óriás, m ig az előb b i h egyek
töm egesn ek látszanak. A régi zsidók és keresztyének elfeledték a
h eg y történeti múltját, de a já m b o r bedu in ok babonás tisztelettel
hoznak áldozatot a h egytetőn , hol ősrégi feliratokban gazdag k ő ­
rakások hevernek.
M indkét h egycsú csról gy ön y örű a kilátás. K ü lönböző színű
erdőket látunk a távolban, de ezek csak hegyszakadékok és a vádik
k íg y ó z ó vonalai. A hasadozott h eg y ek et nem borítja semm iféle tenyé­
szet, nem fedi el sem m i term észeti alakjaikat s ezért minden egyes
szikla oly színben és alakban tűnik fel, m int akár egy óriási földtani
térképen. E m eli m ég a m eglepetést az átlátszó lev eg ő és a nap
vakító fé n y e ; m íg ugyanis a h e g y egy része piros va gy aranyos
fényben tündöklik, addig másik részét a legsötéteb b árnyék borítja.
E g y távoli csúcs az é g enyhe kékjében látszik feloszlani, m ig egy
másik a b íb o r- vagy violaszin teljes pom pájában tűnik fel. Ily m ódon
a h egy ek váza oly tünem ények sorozatát mutatja, m intha a meztelen
sziklákat erdők és szőlőh egyek , a csúcsokat p e d ig örök ös hó b orí­
taná. Ú g y látszik, mintha itt a term észet azt akarta volna n iegm u-
tatni, h ogy m ég ott is, h ol legelhagyatottabb és legterm ék etlen ebb,
csodálatos szépségű lehet. A vitáikban m indam ellett feltaláljuk a

KígryóbüvüM Mid).

szokott n övén yzetet: m im ózákét, ákáczokat, néha pálmákat, igen

gyakran nádat és sivatag növényeit. H a kivételkép — m ert csak ily
k ivételről van szó — eső is esik, a vádik roham osan megtelnek
vízzel s feltűnik az állatvilág is, kü lön ösen a gazellák mutatkoznak.
K ü lönben csak kecskéket és ron g y os beduin gyerm ekeket látunk
egész napon át.
A Szinai félszigetet a szuezi és a kelet felé nyúló Akabahi
ö b ö l h á ro m szög alakúvá teszi, délen gránit az uralkodó kőzet, észa­
kon a kréta és porRr. E z u tóbbi összeköttetésben áll Palaestina és
Sziria h egyeivel. É szakon az E t-tih sivatag valóságos m észkő fensik,
n yugaton p ed ig az arab sivatag terül el. E gy es részeiben hajdan
bányászat is volt, ig y a vádi Magaráhban a régi egyptom iak sok
türkizt találtak, n a g y ob b része azonban m é g ki nem kutatott hegyvidék.
E g y k o r a k eresztyén ség első századaiban kegyeletes zarándokok
nagy számm al lepték el a szinai félsziget hozzáférhető vidékeit s
különösen a m oham edén m ozgalm at m e g e lő ző időkben több hires
rem ete élt itt, kiknek em lékeit — részben rendkívüli becses régi
kéziratokat — korunkban fedezték fel egyes tudósok. Ma az élet
kihalt. E g y pár n agyobb zárdát! kivül alig van állandóan lakott hely.
a hatalmas területen leg feleb b 4000 nomád beduin tartózkodik, túl-
n y om óla g tovarah arabok, kiknek rendes m egélhetési eszközeik közé
tartozik a zarándokok és kereskedelm i karavánok kirablása. A tíz-
parancsolat szülőhelyén ma á b rá n d : m űveltségről és rendezett társa­
dalm i viszon yok ról beszélgetni.
 Kain sírja kívülről.

HATODIK FEJEZET.

IRAN.

Das Land dér Sonm; und dér Löwcn. Freiburg i. B , 1894. —

tllM.s .1. C. : Behind an eastern veil. London, 1M!)*<. — JüaMScA r.
I'. Freiherr: Die Hauptverkehrswege Persiens. Halle, 1890. — CtiWti (i. N.
i'ersia and the persian question. London, 1894. — Journeys in Persia,
and Kurdistan. London, 1893. — V'oMúPersien das Land und seine Bewohner,
!,eipxig, 186.'). — .Be/Zew H. W. : An inquiry into the ethnography of Afghanistan.
Woking, 1891. — Yaie C. E.: Northern Afghanistan. London, 1888. — IPMMí/í
H.: A ride to India across Persia and Baluchistan. London, 1891. — Afftc Criyor .*
Wanderings in Beludsistan. Lottdnn, 188*2.

17*öxEPKURÓPA területét meghaladó (2*5—2*7 millió km') óriási fensik

fekszik Előázsia keleti részén az Indus, és Tigris meg a Kaspi
tenger és Perzsaöböl között. Nem is annyira fensik, mivel keresztül-
kasul őskori hegylánczok borítják mindenütt, sőt* a síkságok egy
része is ezeknek a hegyeknek elmálásából támadt, mint inkább magas
vidék. Közepes magasságát 1200 méterre becsülhetjük, némely rónái
azonban 2500 méternyire emelkednek s aránylag kevés helye van,
inkább közepe táján, hol a talaj magassága csak 3-500 méter. Ezt a
területet már régóta iráni földnek nevezik, az indogermánok nagy
törzséről, melynek leghatalmasabb tagja a görögök klasszikus kor­
szakában világhírűvé lett perzsa nép volt. Ma is Perzsia a magas
vidék legjelentékenyebb része, de ide tartoznak keletfelé Afghanisxtán,
Kafirisztán és Beludzsisztán, északra pedig Örményország nagyobb
15'
része. A nyelvészek előtt nagyon jelentékeny iráni nyelvcsoport, az
indokelta nyelvcsalád egyik legtekintélyesebb tagja, ma már elvesz­
tette régi tisztaságát, maga az perzsa nyelv arat) vegyülékeket
vett fel.
A nagy magas felföldön és a környező hegyvidéken nummutit-
mész és eocén képletek az uralkodók, melyekre ujabb harmadkori
fétegek ülepedtek le a belföldi tenger eltűnése után, melynek nyomai
jelentékeny sótelepekben maradtak meg. itt-ott nafta, petroleum és
kéntelepekkel tarkítva. Közelükben számos vulkáni kőzet van s itt-ott
egy pár nemrég kihalt vulkán, köztök északon a hatalmas Demavend
hegy. Mindenütt van továbbá egy-egy nagy kiterjedésű sivatag, hol
gyakran teljesen hiány­
zik a tenyészet, maga
az ember sem képes
rajta megélni.
Ilven sivatagjet-
legü a perzsaöböl part­
vidéke. A bennszülöt­
tek germezirnek (forró
föld) nevezik. Az egyik
leglátogatottabb kikö­
tőhely Busehr oly kopár
félszigeten van, hol fa
Kiun sirjit belülről. és bokor, sőt még fü
sem képes gyökeret
verni. Csak ha a part mellett elvonuló sóspusztán áthatolunk
a hegyek felé, melyek sehol sem érik el a partot, kezdődik meg
a narancs és pálma hazája. Meredeken és gyorsan emelkedve
tornyosulnak itt egymásra a déli hegységek, melyeknek alakjai a
száraz, tiszta levegőben sokkal részletesebb képet nyújtanak, mint
nálunk s csalódásba ejtik a távolságot kutató szemet. A déli hegy­
ségen túl ismét uj hegylánczok, többnyire kopár pirosas mészhegy-
ségek vonulnak észak-nyugat felé, de közöttük már termékeny sík­
ságok vannak. A hegyek meredek volta a mezopotamiai síkság felt'
vezető rész kivételével csaknem mindenütt uralkodó s ezért az utasnak
igen magas, sokszor 2-3000 métert felül haladó szorosokon keit
átmennie s a városok oly magasságban feküsznek, hogy például Sirasz
mellett két magánosan álló pálmát ritkaságkint mutogatnak. Némely
cs.ícsokon örök hó ülepedik le az erdők felé s vannak egyes hegyek,
mint az 5000 ni. magas Zerd-i-kuh, melyek alpesi jellegűek s kör­
nyezetük vadon, részben még hozzáférhetlen állapotban van.

Szoros ut Busliir és Sirász közt.

A déli hegységek zordon jeliege Perzsiának eme részében nehány

vizgazdag folyót alkot, melyek azonban épen a vidék zordonsága
miatt sehol sem hajózhatók, ellenben gazdagok vízesésekben és zuha-
tagokban. N ém elyik el sem éri a tengert, magasan fekvő zárt tavakba
öm lik. M inél tovább haladunk északi irányban, annál ritkábbak lesz­
nek a fo ly ó k s ezek m ind elpusztulnak, m ielőtt a tengert elérnék.
A z egész vidék vadabb je lle g e t ölt. A h e g y s é g ten der felé eső olda­
lain m ég gyakoriak az erdőségek, továbbá a köztök fekvő völgyekben
elég jelen ték en y a tenyészet, a belföld felé ellenben puszta és kopár
minden, hatalmas törm elékek és hulladékok hevernek a m eredek,
szaggatott csú csok a la tt: gyakran találjuk azt is, h o g y kisebb h e g y -
lánczokat egészen eltem etnek a leh u llott sziklatörm elékek.
E lh agyva a h egyek vidékét, a síkság már teljesen kietlen sivatag.
A n edvesség és csapadék csaknem teljes hiánya miatt Perzsia észak­
keleti része a fö ld g ö m b leg zord on a b b vidékei közé tartozik. Nincsenek
itt valóságos fo ly ó k és v ölg y ek , a csekély számú patakok vizét m eg ­
issza a föld h om ok ja avagy a nagy számmal előford u ló sóstavak, m elyek
az időjárás változása szerint összehuzódva vagy kiterjeszkedve partjaik
m ellett életet ö lő nagy kiterjedésű sólerakodásokat alkotnak. Nem
oly régen (1885) K ohrud h e g y sé g nyugati részén keletkezett egy
hatalmas 4 5 -7 0 km. hosszú és 30 km. széles sóstó, m elynek keletke­
zését m aga az akkori sah irta le a londoni földrajzi társaság számára.
A leg n a g y ob b sóstó A fghanisztán, Beludsisztán és Perzsia határán
van. 300 km. hosszú s átlag 50 km. széles. E zek a sóstavak jóform á n
az egyedüli változatosságok a szom orú tájképben. K avicsos puszták,
kőtörm elékek, vakító feh érségü sólerakodások, h om okbu czkák, teljes
vízhiány, itt-ott e g y pár tövises b o k o r és n yom oru lt falu az egym ást
folyvást fölváltó földrajzi alakulatok. E gy ik kép olyan m int a másik,
m indam ellett foly to n o s az átalakulás, m ert a síkságon v é g ig száguldó
szelek felkorbálcsolják a h om ok ot, a sóülepedéseket, sőt a kavicsokat
is, dom bokat tüntetnek el, más helyen p e d ig újakat terem tenek, nem
ritkán h egym aga ssá gig n övelvén őket.
Vannak azonban a síkságot félbeszakító h egylán czok is s k öztök
a hatalmas K oh ru d h egység, m ely a déli hegylánczczal párhuzam osan
délkeletről északnyugat felé fut csaknem 1500 km. hosszúságban,
gránit, kréta s vulkanikus kőzetekkel. E nnek a h eg y ség n ek lejtőin ,
m elyek m eredekségükkel s piros vagy zöldes vulkanikus szikláikkal a
kaukázusi szurdokokra em lékeztetnek, fekszik P erzsia tö b b je le n ­
tékeny városa, m elyeknek lakói többn yire magas és nehezen m eg ­
k özelíth ető szoro so k o n át k özlekednek a nagy világgal. A term észet
inostohaságára em lékeztetnek itt a terraszokra rakott m esterségesen
ön tözött szántóföldek és a szelek ellen védelm ül épített kőkerítések
n kertek ellen. Csak itt-ott, hol egy hegyi patak még megmaradt,
képzeljük el a dús növényzetből, milyen lehetne Perzsia, ha több
vize volna. Az ily oázisokat fűzfák oltalmazzák a sivatag ellen, ben-
sejökben jegenyék, balzsamfák és gyümölcsfák tenyésznek. Túl rajtok
azonban már kopár minden, a halotti szemfödélhez hasonló sósüledék
terül el a vidéken s a sok sójegecz úgy ropog a lovak lábai alatt,
mint a megfagyott hó. A tiszta átlátszó levegőben a hegy és völgy
képe nem erőteljes és határozott, hanem áttetsző, lágy, csaknem
.aetheri. A legtöbb helyen halotti csend uralkodik, csak olykor rebben

Demavend csúcs az Elbrnsz hegységben.

fel egy keselyű a kopár sziklák között, de az oázisokban gyönyörű a

virágok szine, megragadó az illat s az utak mellett tömegesen látjuk
a tevéket, juhokat és kecskéket.
Észak felől a magas vidéket több nem rendszeresen elhelyezett
s általában kevésbé zord hegycsoport záija be. Legérdekesebb ezek
között a, Káspi tenger déli részén fekvő Elbruszhegység, mely délfelé
ivalakulag hajlik nyugatra hosszabban, mint északkeleti irányban.
Ennek a hegységnek kiemelkedő főpontja az 5630 méter magas
Demavend vulkán, a régi perzsák szent hegye, a maiak regedús
báinulattárgya, melynek északi részén gazdag a tenyészet, déli oldala
 azonban egészen kopár, sárgászöld k én réteggel borítva. Hatalmas
kráterét elborította már a k ékeszöld hó, keleti lejtőjén azonban m eleg
források m utatják eredetét. K örü lötte nincs ily hatalmas h egy, de az
E lbruszban s a tö b b i h eg y csop ortok b a n a Káspi ten ger vidékén igen
sok jelen ték en y csúcs van. M indeniknek k özös sajátsága, h o g y délfelé
kopár, m ig északra erdőkkel b orított.
K eletre a magas vidék h egyk oszoru ja m ég jelen ték en y eb b .
E gészen alpesi je lle g e van, bár északi aljában a nagy síkság terül el.
A K u h -i-B aba 5183 m éter magas s már előjeleit mutatja a középázsiai
h egyóriásoknak, a m in th ogy a h e g y cso p o rto t, m elyhez tartozik, a
már a H im álája előh eg y ség én ek tartják. A z innen délfelé
eső határhegység az Indus síkság felé kevésbé jelentékeny, legneve­
zetesebb csop ortja a Szolim án trón járól (Takt-i-S ulim an) nevezett
Szuliman hegylán cz, m ely zord és szaggatott, de inkább a K arszt-
h egységre, m int az A lp esek re em lékeztet s m agassága is m érsékelt.
A H indukus általánosságban keletnyugati irányt k övet a K abul
és felső A m u -D arja fo ly ó k k özött. Északi lejtője m eredek, a déli
p ed ig széles lép csők b en ereszkedik le a K abul v ölg y e felé, a lép csők et
m eredekfalu v ö lg y e k szakítják m eg, a m elyekben a K abul m ellékfolyói
vannak. A legm agasabb lépcső, ille tő le g valóságos h e g y sé g a L ahori
láncz, m ely a Kaíirisztán nevű j ó részben m ég ism eretlen v id ék et
fo g ja körül. L egm agasabb csúcsa a T iris M ir (7600 m .) s e m ellett
szám os más magas h eg y e ism eretes. A h á gók k ö zö tt legism ertebb a
khavaki, a m elyen kelt át rég eb b en N agy Sándor, k ésőb b Tamerlan.
A z egész h eg y ség töb b n y ire ősk őzetek b ől áll, bár a vulkáni erőnek is
vannak benne nyom ai. Itt-ott már bányászatot is űznek a lakosok,
k ü lön ösen híresek a badaksani lapisz-lazuli és az uakhani rubin-
bányák. A m agas h eg y ek töb b n yire fátlanok és zordak, a völgyekben
azonban sok a gyü m ölcsfa és a szőilő sem hiányzik. A z északi része­
ken gyak ori m ég az örök hó, bár a h óvonal határa állandóan 5000
m éteren felül van, a jégárak messze lenyúltak s elrontják az átjárókat.
Sugáralakulag húzódnak a nagy h e g y sé g b ő l egyes h egylá n czok ,
k ülönösen dél és délnyugat felé s valósággal b etöltik A fghanisztán
keleti részét. T ú ln y om óla g kréta, mész és h om ok h eg yek , tehát g e o -
lo g ia ila g fiatalabbak, m int a nagy h egység. N agyobb részt igen
m eredek és szaggatottak, k ü lsőleg em lékeztetnek a F ium e előtt elte­
rülő Karsztvidékre. E lőttü k parallel h e g y cso p o rt van h osszvölgyek
által elkülönítve s ezek m é g fantastikusabb alakúak s egészen zordak.
A tenyészet gyen ge, a v ölg y ek vizszegények s telve lápokkal. Ott, a
 hol elegendő viz van, a gyümölcsfák elég jól tenyésznek, de különben
sivatag jellege van a vidéknek, hasonló a perzsa fensíkhoz, melylyet

A Khaiber-szoros.

a hegylánczok nyugoti lejtői összeköttetésben állanak. A községek

nagy része zord és kopár hegyek alján vannak.
Az indiai síkság felé eső részen az emelkedés a Brahui hegység
felé 120-390 m. magas, rövid, meredek és mélyen kimosott, tehát
 könnyen védelm ezhető fo ly ó v ö lg y e k k e l veszi kezdetét. A Brahui hegyek
északról dél felé von u ló fő g e rin cz é b ő l egyes oldalhátak ágaznak ki,
m elyek keletről n y ű g öt felé húzódva a főlánczolatok k özött a síkság
felé délre leereszkedő h osszv ölg y ek b en egym ás felett fekvő v ö lg y -
lép csőzeteket alk otn ak ; ezen oldalgerincz széleit m ajd nyergeken,
m ajd kivájt hasadékokon leh et m egm ászni. L egnevezetesebb az
utóbbiak k ö zött a M ulloh vagy M ilah M ule nevű szoros, egy 80 km.
hosszú, ig en lejtős, kivájt hasadék, részint szorosan egym áshoz k öze­
ledő, részint távol álló falakkal, m elyek hókatlanokat zárnak körül,
h ol sajátszerü n övények tenyésznek és eg y es lakott helyek is vannak.
A M ulloh, ú gy látszik, az Indusnak egyedüli innen eredő ki nem
száradó foly ója , ettől északra van a Nari, m ely időnkint eltűnik a
pusztában. A magas v ö lg y e k átlag vizszegények, a már em lített tő ze g -
m ocsárok on kívül ítt-o tt sós talaj is fordul elő. A z égalj olyan, mint
az indiai, sok szor n agyon forró, rendesen az északolaszországi nyár
és a középázsiai szárazság k özött átmenettel.
M ég lejeb b délfelé van a Mekran vidék, roppant forró, tenyészet
nélküli öbölszeg é n y tengerpart, m elyet a b elföldtől kopár m észhegyek
különítenek e l ; keleti folytatásai a perzsa Germezirnek.
Általában csodálatos m ód on váltakozik egész Irán területén a
h egyvid ék és síkság, a pom pás tenyészettel bíró oázis és a kopár
sivatag. A tengerparton avagy ahhoz k özel teljesen m egőrzi az éghajlat
kontinentális je lle g é t, m ivel a k elet felé hajló fen sík ot mindenütt
h eg yek veszik körül. A szélh egyek ről lefutó patakok gazdag n övény­
zetet alkotnak kezdetben s partjaikon, m ég m indig jelen ték en y m agas­
ságban, oly k or tekintélyes városok vannak, távolabb azonban a kon­
tinentális nyár forrósága kiszárítja őket. Igazában nincs itt általában
o ly nagy forróság, m int B abyloniában, sem oly h ideg, mint Örm ény-
országban, de az éghajlat m égis excessiv. A lé g rendkívül száraz, csak
télen vannak rendes esőzések, m elyek azonban rendesen rövid ideig
tartanak. Sirászban február a virágzás korszaka s ez a tavaszi hónap itt
pom pás. K abulban már május a tavaszi hónap. Más helyeken azonban
ngész éven át kopár a vidék, sokszor töb b napi já ró fö ld re , csak a/
oá zok on marad szép a pálma és narancs. A le g tö b b helyen nincs
valóságos erdő, de gyak ori a sok apró b o k o r és a töm érdek illatos
virág, m elyeknek éther olaja oly k or m ég a ju h o k és kecskék húsát
is illatossá teszi. Tavasszal a növényzet sötét ola jzöld szint ölt fel,
csak a partok és csatornák m entén levő növényeknek van világoszöhl
szinük.
 Egyes paradicsomi szépségű helyeket kivéve, melyek közt a
rózsa és liliom virágokban, szőllőkertekben és cziprusligetekben gazdag

Perzsák.

Szirász világhírű, a talajt mesterséges öntözés által kell termékenyí­

teni. A nomád népnek egy része ezért már ősidőktől fogva szorgal-
16 *
mas földművelővé lett, bár a gazda munkája nem mindig hozza meg
a kívánt sikert. Nem ritkán oly annyira kevés az eső, hogy kiszá­
radnak a csatornák és folyók, a szerencsétlen országban éhínség
támad s megtizedeli a lakosokat. De a termelés felhatol a magasba
is. A datolyapálma 1380 méter magasságig előfordul, búza és árpa
még 3000 m. magasban, tehát a Tátra legnagyobb csúcsaival egyenlő
fokon, előfordul. Sok gyümölcs és kereskedelmi növény pompás
fajokban mutatkozik itt.
Az állatvilág gazdagabb a nyugoti részeken. A perzsa oroszlán
fekete és barna szőrökből vegyesen alkotott sörényével, a csíkos
hiéna, medve, farkas, sakál, vad szamár a nevezetesebb emlős állatok.
Vizi madarak, különösen Szeistanban
hihetetlen mennyiségben fordulnak
elő, ugyanitt él egy mérges fehér
légy, melynek csípése megöli a
szarvasmarhákat és lovakat. Kígyók,
sáskák, skorpiók és más férgek,
továbbá moskitók, valóságos átkai
az országnak. Halak kevésbé válto­
zatosak, de gyakori a tengerben az
értékes gyöngykagyló (avicula mele-
agrina). Afghanisztánban sakál, róka,
farkas, hiéna, vaddisznó a nevezete­
sebb állatok, a folyók mentén tömér­
dek a gázló, az alsóbb hegységek­
ben pedig a nyúl és a fogolymadár.
Fogolyra vadászó perzsa. A lakosság a harmadfél millió
négyzet kilométernyi területen ter­
mészetesen igen változatos jellegű, mindamellett még most is az
iráni törzs itt az uralkodó. A nyelvtudósok adták ezt az elnevezést
Perzsia ősi lakosainak, kiknek a Krisztus előtti negyedik századig
vissszamenő ékiratokban fenmaradt nyelve kétségtelenül közel rokon­
ságban van az ó-indnyelvvel s azzal együtt ősi képviselője annak a nagy
indogermán nyelvcsoportnak, a mely ma Európában uralkodik. Az
ujperzsa nyelv különösen arab hatás alatt nagyon megváltozott már,
de rokonsága megmaradt a beludsi-afghán nyelvekkel, mely utóbbi
összekötő kapcsot képez az iráni és indiai nyelvek között, melyek
egykor az árják nyelvcsaládját alkották. Az irániak tehát, átalakulva
bár, ma is együtt vannak, csak egyes törzsek szakadtak ki s
 KÖZÉP-ÁZS!A L A K Ó I :
i Beludzsiai, 2. iráni. 3.Perzsa,4.Radsputi. 5. Arab,
ó Kirgíz, 7. Georgiai nő. 8.Kabard. 9.Cserkesz
maradtak fenn legink ább a K au kázu sban : az örm ények, kurdok.
osszétek, grú zok és más apró nem zetiségek.
Ősrégi népek ezek mindannyian. A történelem a m esszi k öd ös
id ők ig képes visszakövetni multjukat a abban a korban, m időn E urópa
leg először kezdett szerepelni a világtörténelem ben, Szemiram is,
Z oroaster és Cyrus népe már hatalmas volt. Ok voltak az első ázsiaiak,
kiket N agy Sándor id ejéb en az európaiak leigáztak, de az idegen
hódítás nem v o lt tartós, k ülönösen Perzsiában csakhamar uj virágzó
állam keletkezett, m ig nem a szélvészként em elkedő m oham edán
világ m eg nem szüntette önállóságukat. Ma ism ét fü ggetlen országok
vannak Iránban, bár fü ggetlenségü k inkább névleges s ig y k ü lön -
kü lön ism ertethetjük őket. A n agyobb országok a k ö v e tk e z ő k :

km- lakosság
P e rzsia _____________________ 1.645,000 8.500,000
Afghanisztán 550,000 6.000,000
Beludsisztán .. . . . . . . . . . . 315,000 400,000
Kafirisztán, Svát és Csitrál 71,000 600,000.

B E L U D S IS Z T Á N

L eg k özeleb b van K eletindiához s ma már tén y leg ennek k ie g é ­

szítő része, m ivel az a n g olok 1877. óta egyes tartom ányokat b e k e ­
beleztek indiai birtokukba, tö b b másra nézve p e d ig fenhatóságukat
terjesztették k i ; a n agyobb m é g m e g nem h ód ított nyugati rész végre
túlnyoímólag ismeretlen és pusztavidék. E g y sé g e s ország valósággal
sohasem volt, a m ennyire történetét tú ln y om óla g szájhagyom ányok
után ism erjük, m indenkor voltak önálló törzsek, sőt egészen patriar-
chalis szabadságban élő nom ád csop ortok k özöttök , bár a keláti khán
állandóan nagy tekintélynek örvendett.
A felföld ön a dravida n ép csop orth oz tartozó brahuik, a lapá­
lyok on p ed ig az iráni beludsok vannak töb b ség b en . Az e lő b b i az
uralkodó faj, a keláti khán is hozzájuk tartozik. A nyugat felé eső
Mekrán részint perzsa, részint apróbb ben szülött törzsfőn ök ök alatt
áll. Szétszórtan élnek m ég a hurik, eg y czigányfaj, m ely sohasem
fog lalk ozik földm űveléssel, a társadalom ból kizártnak tekintetik, tö b b ­
ségü k muzsikus, fazekas, kötélgyártó, g yék én yszövő és házaló. Perzsa
n yelven beszélő kurdok és devárok is élnek e helyen.
 A brahuik a simahaju étiopiakkal rokonok, részben még most
is kóborló életű, állattenyésztő nép, melynek csak egy része foglal­
kozik földműveléssel. Középtermetű, sötétbarna bőrű, széles mongol
arczu, gyér bajuszu és szakállu emberek, kik mint szuniták, állandó
háborúságban élnek a siita perzsákkal és beludsokkal, de különben
békés emberek. A hegyes vidékeken lakóknál divatban vannak a
halottak emlékoszlopai, a melyeket az utódok nélkül elhaltak tisztele­
tére szoktak emelni s a melyek körül tavaszonként az egész törzs
(tuman) összegyűl az elhaltnak rokonai által adott vendégségekre.

Betudni híu'czosok.

Ugyanezen emlékoszlopoknál tartják az esküvőt is; a helyen a hol ;t.

lakadalmi tánczot járták, emlékül kőkörrel veszik körül, a melynek
közepére nagyobb követ állítanak.
A beludsok három nagyobb törzsre oszlanak. Általában szépet!
alkotott, tagbaszakadt, kitartó, edzett testtel birnak; bőrük szine
halványsötét barna; marczona arczkifejezésük, dús hajzatuk, valamint
feltűnően hosszú lábaik igen jellemzők. Nagyobb részük vad, vakmerő,
ravasz; hírhedt rablók s egymás között is folytonosan veszekednek,
a vérbosszút egész nemzedékeken át gyakorolják, fegyelmezettséget
és alárendeltséget nem ismernek. Nomád életűek, dromedárjaikon
barangolnak szerteszét s minden alkalmat felhasználnak rablásra és
tolvajlásra, a miben ép oly hidegvért, mint ügyességet tanúsítanak.
Kirman perzsa tartomány lakói sokat szenvednek tőlük. Öltözetük
igen egyszerű: czombtakaró, papucs és sipka az egész, úgy hogy
testüket inkább a fegyverekkel fedik el, csak a gazdagabbaknak van
teljes öltözetük: nadrág, ing, turbán és gyapjuköpeny.
Igen természetes, hogy ily nép műveltsége nagyon alacsony
fokon áll, annyival inkább, mert az ország északnyugati sivatag vidéke,
sőt a zord hegyvidék is nagyobb része lakatlan s délen a forróság
gyakran kiszárítja a folyókat és forrásokat. Csaknem minden község
egy-egy oázis, hol datolyát és
subtropikus gabonanemüeket ter­
mesztenek. A közlekedés rossz
és bizonytalan. Legsűrűbb a déli
rész, hol 20 ember is jut néha
egy négyzetkilométer területre.
Legtekintélyesebb hely a
20-17 m. magasban fekvő .Se^,
mely nevét az uralkodó kastélyáról
(kelat arabul kastély) vette. Ez az
épület azonban egyszerű fabódé
s tekintélyesebb a fellegvár, mely­
nek erős körfalai vannak. A lako­
sok száma mintegy 14,000, köztük
több angol, kiknek csinos kertek­
kel ellátott lakóházaik vannak.
A város környéke egészen kopár.
Műveltebb hely az északkeletre Afghnn hóhér és segédje.
fekvő határváros melynek
1600 m. magasságban meredek kopár hegyre épitett vára az Afga­
nisztánból Indiába vezető főútnak, a Bolanszorosnak, torkolata felett
uralkodik s ma már egészen angol kézben van. Lakosainak száma
csak 4000. A többi községek még kevésbbé jelentékenyek s általában
csak mostanában kezdette meg az angol kormány ennek a vidéknek
rendszeres tanulmányoztatását.

AFGHANISZTÁN

Jelentékenyen nagyobb és fontosabb az afghánok országa,

melyet az 1878-ki angol hadjárat óta európaszerte ismernek. A hegyes
Kabuli tadsik.
arany és ezüst lánczokat tesznek fejükre, aranypénzt fonnak hajukba
s idegenek előtt fátyolt vesznek fel. Egészben véve azonban sokkal
szabadabbak a nők, mint más mohamedán államban, szerelmi házas­
ságok sem ritkák, a városi nők tanulnak irni és olvasni. A szabadság
azonban nem zárja ki azt, hogy a férfi ak oly kor durván bánjanak velők.
Az afghán szertartást szerető, kiváncsi és ügyes ember, dé e
mellett gyanakvó természetű, bosszúálló és hatalmaskodó. Társas
összejövetelek, zene, tánczok, állatviadalok, versenylövések és vadászat
kedvencz mulatságai. A
puskák és pisztolyok mel­
lett még a nyilat is
használják. Kitűnő lova­
sok s a háborúban, támo­
gatva hegyi vidékük ter­
mészetes előnyei által,
veszélyes ellenfelei voltak
az angoloknak, ügyes ka­
tonák, de gyakran kegyet­
lenek. Önállósági hajla­
mukat nagyon előmozdítja
az ország fekvése, mivel
jéghegyek és tikkasztó
rónák, viruló völgyek,
meg kopár síkok külön­
böző életmódot követel­
nek s mivel az ország
völgyei minden irányban
Afghán az ország bensejébőt. kivezető kapuk, melyeken
rendes postaközlekedés is
van., de az ország bensejében a törzseket járhatlan hasadékok és
hegyszorosok különítik el egymástól.
A városi lakók élete meglehetős müveit. Több emeletes házaik­
ban na,gy termek és csinos butorzatu egymástól fafalakkal elválasztott
szobák vannak, melyeket festmények és erkélyek díszítenek, az udva­
rokon szökőkutak és faültetvények vannak. A szőnyegeket, divánokat
általában ismerik. A falusi lakók ellenben vadak, bizalmatlan termé­
szetűek s igen nehéz munkával keresik kenyeröket.
Az iráni törzseken kívül, melyek közül a tadsik látszanak a
legtisztább vérűcknek, jelentékeny számmal vannak itt turaniak is:
törökök, turkomanok, hazarák s különösen a Kisázsiából idetelepitett
kiszilbasok, kik török nyelven beszélnek s saját főnökük alatt állanak.
Jó harczosok és értelmes nép, de az afghán rendesen lenézi őket.

Ai'ghí'm ^yurspostnkocsi.

Mind megannyi mohamedán szunnita, de az előkelőbbek a szabad­

gondolkozás (szuíiszmus) hívei. A falusi papoknak nincs nagy tekin­
télyük s rendesen külön foglalkozást kell űzniük. A városiak szor­
galmasan neveltetik gyermekeiket, néha Keletindiában is, anyanyel-
vükön kivül m egtanítják ők et a perzsa, az arab, sőt az angol vagy
orosz nyelvre is. M agasabb fok ú iskolájuk csak a turkesztáni részen
vannak. T em etkezés helyen az elégetés is gyakori.
Afghanisztán aránylag gazdag ország. Juh és kecske oly nagy
számm al fordul elő, h o g y a h eg y ek k özött elva d u ln a k ; sok a hegyek
k özt a tehén, a sikságon a teve. T erm esztenek búzát, tengerit, rizst,
dohányt, dinnyét s kü lön ösen g y ü m ölcsöt nagy m értékben. A kan-
dahari füge, a kabuli cseresznye és alma messze föld ön híresek.
A városok k ü lsőleg nagyon egyen lők . Rendesen hatalmas h e g y ­
s é g e k alján síkon feküsznek, az elő h e g y e k egyikén fellegvár van
kőfalakkal és kapukkal. A város utczái keskenyek, g örb ék , piszkosak,
s felettük e g y -e g y nagy vályogk u p olás m ecset em elkedik ki. Minden
kapu előtt állandó állatvásár van .s a főu tcza bazárjai igen élénkek.
A legn ép eseb b (75,000 1.) város, egyúttal az em ir székhelye
.K a M csak annyiban tér el a töb b i városoktól, h o g y kövezett utczái
vannak s az ablakok az utcza felé nyilnak. É pületei közül csak az
em ir egyik palotája a Balaliisszár nevezetes, m ivel a város negyed
részét elfoglalja s teljesen m egerősített. Sokkal fon tosabb azonban a
város fekvése, m ely nagyvárosi je lle g é t m egterem tette és fenntartja.
Ivabut ugyanis a ghildsi aíghánok területén az ország központi katlaná­
ban fekszik, m elyet k örösk örü l az afghán fő n ö k ö k váraival koszoruzott
h eg yek kerítenek. M aga a v ö lg y m ég m indig 1950 m. magasan
fekszik, mindazonáltal a h ó h e g y e k oltalm a alatt nyugat és észak felé
rét- és kertvidékhez hasonló, m elyet tavaszkor h ófeh ér virány, nyáron
és ősszel p ed ig gazdag tenyészet borit. A z esésekben b ő Kabul folyó
v ölg y e job b á ra szűk hasadékokban a csaták történetében nevezetes
K haibar h ágón át vezet az Indus alföldre, ez az egyedüli a természet
által k ijelölt ut, m elyen a hadseregek átmentek. A k edvező fekvést
már a rég iek fe lism e r té k ; ősid ők től fo g v a v o lt itt város, maguk a
kabuliak azt m ondják, h o g y ez volt a le g e lső lakott hely a világon,
m ivel itt esett le az é g b ő l letaszított sátán s itt alapított várost Kain,
kinek sírját a k özelb en m utogatják. K abultól déli irányban egy 2356 m.
m agas fensikon, h o l a hó m árcziusig nem olvad el, találjuk a k ö zé p ­
korban külön ország fővárosaként szerepelt nagyságát a közelben
fekvő sok rom tanúsítja. Ma kis hely k om or vidéken, h o l a rendkívül
forró nyár s ép oly h id e g tél kellem etlenné teszi a tartózkodást. Vala­
m ivel kellem esebb helyek Dzsalalabad és K elat-i-G hílzai nevezetes út­
jelző p on tok , különösen az előb b in ek oly k edvező éghajlata van, h ogy
télen a h eg yek ről leh u zód ó pásztorok a népességet m egkétszerezik.
 A m ásodik jelen ték en y h ely a duranik területén.
India kulcsának nevezett helyen. A nagy kiterjedésű város, m elynek

Kabulban.
palotája
sah
Sy.edsa-ut-Mnlk

lakossága m integy 50 ezer, egészen n ég y szög ü fekvésű s főutczái

feltűnően egyenesek s d erék szögben m etszik egym ást, bár a m ellék -
utczák görbék . A város gyakran változtatta helyét, a legh iresebb régi
Nandahár, honnan a je le n dynastia alapitója A hm ed sah hozta el az
uj várost. J elen leg már építik e helyen a nagy vasutat, m ely Indiát
Kisázsiával lesz hivatva összekötni.
M indeniknél ism ertebb hely külön ben a perzsa határ szom széd­
ságában fek vő a perzsa-ind kereskedelem nagy forgalm i pontja,
az oroszok és an g o lo k versen gésének egyik főczélja. A városnak ma
m integy 50,000 lakosa van, de azért m agasztalóan beszél felőle a
keleti em ber, a föld le g ré g ib b városának, K horasszán gy ön g yén ek és
a százezer kert városának szokták nevezni s csaknem szent helynek
tekintik. A H erirad fo ly ó tágas g y ön y örű v ölg y éb en fekszik, hol a
kitűnő víz és kellem es le v e g ő g y ön y örű tenyészetet h ozott létre.

Kiuidulmr.

Baraczk, dinnye s szám os más gy ü m ölcs számtalan kitűnő fajban

terem itt, a la kosok is ü gyes m esterem berek s különösen szőnyegek,
ékszerek és kardok gyártásában híresek. M int katonai nagy fontosságú
hely állandóan vetélkedés tárgya volt, állítólag 50-szer rom bolták le
s építették újra. N agy Sándor korában A ria név alatt már nagy város
volt s a 12-ik században, m ielőtt D singíszkhán m o n g o l hordái elpusz­
tították, Á zsia egyik bü szkesége, h ol az arab irók szerint 444,000
lakóház, 12,000 üzlet, 6000 közfürdő és v e n d égfog a d ó s körülbelül
másfél m illió em ber élt.
Délalghanisztán rónája igen kevéssé k ü lön b özik a sivatagtól,
nincs rajta fa és b ozót, de különösen A rghu n dab völgyéb en számtalan
Herat, nyugati Afghanistan főhelye.
h ely ség ^és kert
terül el. Vannak
term észeti neve­
zetességek is, mi­
n ők a garmábai
forró kénforrá-
Lsok, valamint a
B;)l)akhan meHett
levő sóskutak. A/.
Arghundab és
H ibm ond egyesü­
lésén alul ismét
fátlan, kopár vi­

lm ti'i.rs x é tp n .
dék következik,
a garuszok törzs
vidéke, melynek
népe igen sötét

ornsix-n,fcrli{ín
és visszataszító
külsejü. Ö ltönyük
saj át gyártású dur-
vás, legtöbbnyire

n/.
kékszinü g y ap ot­

'n g íH '-s z o r n s
in g és nadrág.
Földm űvelők és
marhatenyésztők.
Beludsisztán,
Afghanisztán és
Perzsia határán
terül el
rónája, m elynek
k özepét a hatal­
mas, de időszaki-
lag változó kiter­
jedésű Hamun tó
foglalja el. A te­
rület növényzetét
tamariszkok és
törpe mimózák
jeHemzik, sok raj-
tűk a lápos m ocsár, m elyeknek vizei tavasszal a Ham un tóval egyesül­
nek avagy önálló tavakat alkotnak. A vízm entes talaj term ékeny, búza
és árpa kiviteli czikket képez, sárga és g ö r ö g dinnye p ed ig nagy
m ennyiségben fordu l elő, le g e lő i kitűnők. A z éghajlat a tartomány nagy
részében egészségtelen és a szó szoros értelm ében szárazföldi. Ennek
befolyás^ alatt a benszülöttek testileg igen hátramaradtak s kivétel nélkül
igen rútak. M ezőgazdaság és marhatenyésztés fő fo g la lk o z á s u k ; iparhoz
alig é rte n e k ; nyelvük perzsa tájszólás, számos idegen eredetű szóval.

A fgh an isztán tól északkeletre, a H indu-kus rejtett zugaiban él

m ég eg y pár törzs, m elyet csak az a n golok 1896-ki hadjárata óta
kezdünk n ém ileg is m e rn i: a kahrok, csitrálok és dárdok. N em való­
ságos országok ezek, hanem egyes törzsek szétszórt lakóhelyei,
m elyekben azonban sok a prim itiv erőd, je le ű l a harczias életmódnak.
E g y es n agy obb h e g y i patakok adnak nevet az egyes vidékeknek és
országoknak. A Szvat fo ly ó v ö lg y éb en , hol töb b ek közt Siva istennek
régi 27 m éter magas kupolával diszitett tíz em eletes tem plom a m ég
n evezetesség is, két m egerőd itett hely van, Tarruch és Csahil, körül­
belü l ezer család lakóhelye. Pandaskora völg y éb en a dzsundul
törzsnek van öt n a g y ob b telepe, m elyek közül Tallban és K ulkotban
m integy ezerötszáz lélek van s D irben egy e lé g j ó karban levő erőd.
L egtek in télyesebb h elyek vannak a bővizű Csitral (Kunar) fo ly ó
m entén. Masztudzs 2300 m éter magasságban kellem es v ö lg y b e n fekszik,
('sitral, m ely az a n g olok h ód itó hadjáratából m essze föld ön ism eretes
lett, a kis ország igén ytelen főh ely e, m elynek összes területén mint­
eg y 200 ezer dard és kafir él csaknem tisztán m arhatenyésztésből s
adót íizetve a kazsmiri radzsának. L entebb is van m ég nehány n agyobb
h e ly : Aszm ar, Sigar Serai és Kunar, h ol már afghán főn ök ök is
tartózkodnak. Csitráltól nyugatra van a kaíírok valódi országa, külö­
nösen a D am an-i-kuh h eg y i tó vidékén. E gyetlen városi kinézésü
helye Csarikur a Ghorband és Pandzsir fo ly ó k egyesülésénél, v a ló­
színűleg m ég régi, N a gy Sándor által alapított város h elyén van.
Sokkal kellem esebb vidéke van Istálifnek, m ely külön ösen pom pás
b og lá r fáiról nevezetes. E z a hely, valamint a H erathoz k özelebb
eső m on g ol eredetű hezerek törzsek h egyi vidéke különben már
elvesztette önállóságát.
A nagyjában is alig ism ert h egyi vidéknél talán m ég érdekesebb
ennek félvad népe. A z afghánok Ávv/íVa/.'nak azaz hitetleneknek nevezik
E gy afgh&n elégetése.
őket, m ivel a m oham edán vallást nem fogadták el, m aguk siahpos
- - fekete ruhájunak nevezik magukat, bál* régi nem zeti viseletűket,
a fekete lóbőrt, már felcserélték a gyapotruhával s csak a n ők h ordják
m ég őseik sajátságos hajdiszét, eg y láb magas kettős szarvat. Számuk
m integy 150 ezer. V ad, idegent g y ű lö lő és harczias nép, m ely
azonban elzárt hazájában igen sok sajátságot őrzött m eg. M inden
törzs önállónak tartja magát, az egyes törzs tagjai testvérek, kik
nem házasodhatnak össze s kiknek feje élethalál büntetést is szabhat
ki. Soknejüség, rabszolgaság m egszok ott d o lo g náluk, a vérbosszú
sem szok atlan ; k ü lön ösen nőrablás következtében. N y elv ök és hit­
vallásuk szintén k ü lö n b ö ző a törzsek szerint, egészben véve azonban
term észeti vallást követnek, m elyeknek szertartásai n agyon hasonlí­
tanak a brahm inokéhoz. K övek , fák és faragott képeken kívül k ü lön ös
tiszteletben részesülnek a tűz és a k íg y ó ; az utóbbinak vannak szen­
télyeik is, m elyeket gon dosan őriznek, a b elép ő id egen t szikláról
dobják le büntetésül. A m oham edán hitüeket nem üldözik s aka­
dálytalanul összekeverednek velük. E redetük kétségtelenül árja, n é­
melyek egyenesen a N a gy Sándor id e jé b ő l itt maradt európaiak u tó­
dainak tartják feltűnő feh ér arczszinűk miatt, saját hagyom ányaik
szerint a V III-ik században k öltöztek ide a m oham edánok üldözése
következtében, n yelvök eltérő, de az uj indiai nyelvhez hasonlít.
É letm ódjuk a barom tenyésztésen kivül földm ű velés és selyem tenyész­
tés, m ert bárm ily zord is lakóhelyük, nyáron a m eleg gyorsan m e g ­
érleli a gabonát, g y ü m ölcsök et és szőllőt. A hegyek le jtő it nagy
erd őségek és pom pás leg e lő k ta k a :já k ; ezeken legeln ek a k ecsk e-
és juhnyájak, m elyek vagyonuk nagy részét teszik. A föld m ű velést
az asszonyok végzik. A z egyes k özség ek k ö zö tt csak g y a log ösv én y ek
vannak s ez is előm ozdítja az egyes törzsek önállóságát.

P E R Z S IA

Az iráni felföld legn evezeteseb b része k étségkívül Persia, n em ­

csak nagy terjedelm e miatt, m ely (1.648,195 km^) körülbelül három ­
szor akkora, m int az osztrák-m agyar m onarchia, hanem m ivel ter­
mészeti kincsei igen n agyok s népe, m elyet a m oham edánok
francziáinak szoktak hivni, jelen ték en y értelm i és m űvelődési erővel
rendelkezik.
Bármily kedvezőtlen ek P erzsia g e o lo g ia i és éghajlati viszonyai,
különösen p ed ig az erdők hiánya és a nagy szárazság, gyakori az
oáxok száma s ezek feltű nően term ékenyek. A Germaxir tengerpart­
vidék és a ben ső fensik k özt fek vő terrassokon és völg y ek en a búza
130, a narancs 975 m éter m agasban is m egterem , a rózsák és
déli gyü m ölcsfák p e d ig erdei fa m agasságig nőnek. A Kaspi tenger
felé eső részeken m é g gazdagabb a tenyészet s a szorgalm as iparüző
nép szám os kereskedelm i n övényt term el nagy m en n yiségben , rizst,
op iu m ot, czukornádat, dohányt, sáfránt, orvosi növényeket, m elyekb ől
O roszországba is nagy m en n yiségbe visznek ki. Iparuk átlag véve
k ezdetleges, de m agából a sálok ból, szőn y eg ek b ől és selyem kelm ékből
m in tegy m ásfél m illió forint értékűt visznek ki. Vasutjuk m ég nincs,
de táviró huzalaik hossza jelen ték en y s O roszország m eg India felé
rendes postaközlek edés áll fenn.
Sajnos, h o g y ez a hatalmas ország kényuri hatalom alatt áll s
a sokat em legetett reform ok, m elyekkel nem csak az itt is versenyző
oroszok és an golok , de saját uralk odóik is minduntalan kísérleteket
tesznek, nagyobbára a papiron maradnak, fők ép azért, m ivel minden
egyesek ön k ényétől fü g g . Az uralkodó hatalma tén yleg korlátlan,
leg feleb b a korán szabályaihoz tartozik ragaszkodni. M iniszterek
n év leg vannak, de valósággal csak a sah szolgái, sőt bérlői, mivel
pl. a posták vagy bányákat k ezelő m iniszterek a sah számára beszol­
gáltatandó bérösszegek en kivül a jö v e d e le m tö b b i részével szabadon
rendelkeznek. A tartom ányi korm ányzók és a töb b i hivatalnokok
hasonlókép zsarolják a népet, m elynek a rendesen kivetett adókon
kivül más czim eken töm érdek et kell fizetni. A z állam évi k örülbelől
15 m illió forintra m enő jöv ed elm én ek felét az uralkodóház tagjai s
a főh ivataln okok kapják, ezenkívül igen sokat költenek a hadseregre,
m elynek gy alog sá g á t osztrák tisztek, lovasságát orosz kozákok szer­
vezték saját hazájuk h adseregének mintájára. Az állandó hadsereg
létszáma m integy 25 ezer, de legalább n égyszer annyi hadköteles
egész életén át s bárm ikor kénytelen rendes foglalkozását abban
hagyva feg y v ert ragadni. A z iskolák (m edresszék) nyilvános alapokból
tartatnak fenn, számuk elég nagy. de rendesen csak a koránt m e g a
perzsa és arab irodalm at tanítják bennök. M integy 50 év óta T e h e ­
ránban eg y m ű egyetem form a főisk ola van, m elyben európaiak is
tanítanak n yelveket és eg y éb ism ereteket. U gyanitt és T ebrizben
vannak katonai iskolák. A régi híres perzsa nép, bárCyrus világbiro­
dalma töb b ször alakult át, m indig m egőrizett valamit a m últból s az
összeköttetés a je le n nem zedékre isfenm aradt. A z egyk ori zend nyelvvel
.sémi elem ek felvétele után alakult a pehlevi vagy k özép perzsa nyelv
s UK arab hódítás után ezek nyelvének hatása alatt az ujperzsa, m elyet
arab betű kkel írnak. A g ö r ö g ö k uralma alatt az ősi hitet és szokásokat
m eg őrző parthusok tartották fenn a hagyom ányokat, m ajd a róm ai
birodalom hanyatlásakor a szasszanidák dynastiája (2 2 6 -6 42 K . u.)
tartotta fenn az ősök önállóságának érzetét. Az arabok győztek ,
az iszlám elnyom ta Z oroaszter vallását, de m időn az arab kalifák
birodalm a hanyatlani kezdett, ism ét előtérbe lépett a nem zeti m oz­
galom . R övid időre, mert a m o n g o lo k vérözön n el nyom ták el azt
s a nemzet fü ggetlen sége csak a X V I-ik században állott helyre.
M ég egyszer hanyatlás következett, az afghánok és turkom anok e lö -

Cyrus sírja.

térbe nyomulása, m ig végre a m últ század végén ú jb ó l m egalakult

az önálló perzsa állam s bár sokat vesztett, kü lön ösen az oroszokkal
szemben, folyvást em elkedett s egyik le g u to lsó uralkodója Naszreddin
(1848-1896), ki Budapesten is m egfordult, féH g-m eddig rendszeres
államot létesített P erzsiából, m elyet ujabb id őb en az európai török
császársághoz szeretnek hasonlítani m űveltség és korm ányzat tekin­
tetében. A nem zeti szellem et m egerősítette a fejlett irodalom , m ely­
nek leg jelesebb képviselői a k özépk orban éltek, k öztök a nagy Firduzi,
Hafiz, Om er khejjám és Dsám i, kik a világirodalom ban is szép helyet
foglalnak el.
A mai perzsa birodalom , m elyhez nem oly ré g m ég Ö rm ény-
országnak és a Kaukázusnak eg y része tartozott, észak felé csak a
18*
Kaspi ten gerig és az A raxes fo ly ó ig teljed , sőt a tengerpart nagy
része is o r o s z ; k elet felé a 6 1-ik szélesség fo k és a Henminnocsár,
majd az indiai oczeán Gvadarig a határvonal, nyugaton egy egyenes
vonal M oham m erahtól Eriván felé. A lakosság legsű rű bb a szélh egy­
ségekben , k ü lön ösen a lejtők ön , m elyek a part vagy belföld felé
esnek, továbbá az északnyugati A derbeidsan tartom ányban, m eg dél­
keleten a beludsi határon. Más helyeken alig ju t nehány em ber egy
napi já róföld re, sok hely egészen néptelen. A lakosság szániái S— !)

['t-rzsa nő otthon.

m illióra becsü lik, m elynek n a g y o b b része (4*6 m illió) perzsa. Kivülök

leg töb b en m integy másfél m illió számmal vannak a nom ád török ­
tatár törzsek északon és északnyugaton. A turkom ánok folyvást
k ób orolv a járják be az északi részt, a h egyek k ö zö tt nyugatra
kurdok és lurok vannak n a gyob b számmal. K isebb számmal
vannak továbbá beludsik, khaldeiak, zsidók, czigányok, hinduk,
európaiak. A városi lakók k özt az örm ények és zsidók fo n ­
tosak, k ü lön ösen északon. N evezetes végü l a déli partvidéken a sok
arab. K huzistánban 260,000 lakik együtt s o ly annyira jellem zők ,
h o g y ezt a tartom ányt Arabisztánnak is nevezik. A nomád népeket
közösen iljatoknak hívják, ezek nyáron a h eg y i leg elők re viszik nyá­
jaikat, téten ellenben a v ölgyek b en tartózkodnak.
A fó'rő'A; törzsek, bár k ülönösen az északkeleti vidékeken vegyesen
laknak a perzsákkal, soha sem vegyülnek össze. A török arcza jó v a l
szélesebb és húsosabb, orra rövid eb b és vaskosabb, szem e kevésbé
van felhasitva, egész alakja inkább k ifejlőd ött, term ete csontosabb,
mint az iránié. Más­
részt mozdulataiban
nehézkesebb, szellemi
tehetségei alacsonyabb
fok on állanak, csak har-
czias hajlama n agyobb.
Mindamellett ö az ural­
k od ó az országban.
A szaszanidák bukása
óta majdnem minden
dynastia török eredetű,
az udvaroknál le g in ­
kább a török nyelv
divatozott s mai napig
ők a katonaság le g ­
derekabb tagjai. A '
perzsa gyűlöli, általá­
ban hájfejünek, pim asz­
nak nevezi a török öt.
Nagy ellentétet
alkotnak a perzsákkal
a különben rokon %M?*-
í/o/ű is. A sémi és turáni
hatásoktól menten a Perzsa nő utczai ültüxctben.
faj ősi jelleg e jo b b a n
feltalálható náluk. Szép tekintélyes term etük által tűnnek ki, le g ­
inkább fekete szeműek, sasorruak s szem b etü n őleg hasonlítanak
az afghánokhoz. M int szenvedélyes nom ád nép erős fü ggetlen ségi
érzettel bír, lovagiasság és rablási hajlani, h ű ség és fösv én y ség
egyesül bennök s bár felvették a síita vallást s ezáltal ném i k ü lső­
ségben eltértek törökországi rok on aik tól, jellem ü k et ille tő le g teljesen
ugyanazok, különösen konokul ragaszkodnak babonáikhoz és társa­
dalmi viszonyaik szülte évezredes szokásaikhoz és erkölcseikhez,
minden refon n atori törekvésnek a leghatározottabban és szivósabban
ellenszegülnek.
A főtörzs a perzsa, részint au ó-iráni telivér törzsb ől ered, de
ezek száma a keleti határokon igen csekély, részint az ó-m éd-perzsa
törzsek vegyü lék éb ől. A perzsa ritkán ig en magas, de ép oly ritkán
alacsony is, jobbadán sudár, nyúlánk testalkatú, m eglehetős barna
arczszinnel, gazdag fekete sűrű hajzattal, hosszú orral és keskeny
hom lokkal, nagy fekete szem ei vannak. K ü lönösen csinos testi m aga­
tartása s könnyű m ozgék on ysága. M int ü gyes lovast már a régi g ö r ö g
irók is ism erték. Á zsia m inden más lakója k özött könnyen felism er­
hető a perzsa ezen k ecses m aga­
tartásáról s ú gy látszik, h o g y tagjai­
nak arányosságában és vonásainak
finom ságában szellemi felsőb b sége
is k ifejezést nyer.
E z a szellem i élet mutatkozik
továbbá az udvarias, sőt gyakran
szellem es társalgásban, mely azonban
csak k ü lsőleg von zó, mert jellem ük
épen nem szeretetre m éltó. K ü lön ö­
sen e lte ljedt közöttük a hazugság
és a pénzvágy. A király szavának
sincs becse, a gyerm ek nem szól
igazat szülőinek. D e azért m egőrzik
a külső látszatot tettetésükkel. Min­
denki töb b n ek mutatja magát, mint
Perzsa, főhivatalnokok. a mi, házi k örében oly k or egész
aljasságig fukar, a nyilvános élet­
ben azonban nagyban adja az elők előt. A vendégszeretetet is csak
fényűzésnek tekinti, akkor bőkezű , m időn értékes viszontajándékot
vagy n a gy ob b előnyt rem él. N agyon szereti a czim eket és b ók olá ­
sokat, az udvariasságban elm egy annyira, h o g y vendégeinek szóval
odaajándékozza m inden vugyonát, a mit azonban épen úgy nem
szabad k om olyan venni, m int a spanyol hasonló ajándékait. Ezzel
szem ben azonban m e g van bennük a családi összetartás érzete.
Ö ltözetükben feltűnő a magas bárányból* süveg, m elyet az elő­
k elők ü v e g g y ö n g y ö k k e l és drágakövekkel díszítenek. G yapot kabát,
ránczos b u g y o g ó , oldalt k a p csoló ing, selyem vagy gy a p ot k ödm öny
és bőröv egészítik ki az öltözetet, m ely igen gyakran túlságos m eleg
<Lx éghajlathoz képest. A szegények, s ezek közé tartoznak a ma már
töb b é-k ev ésb é utczai k ób orlók k á sülyedt dervisek, csak in get h or­
danak. A katonaságon és tisztviselőkön kiviil valóságos úri osztály
nincs. A kitüntetésül használt khan, mirza neveket csak az uralkodó
ház rokonai öröklik, többn yire egyénhez k ötöttek, nem eseknek tar­
tatnak m ég a próféta utódai, kiknek száma igen nagy.
A lakás viszonyok inkább alkalm azkodnak az éghajlathoz. A
vályoggal bélelt íagerendákbó) vagy téglából épült házak tetőzete állan­
dóan lapos, maga a ház egy kissé vagyon os perzsánál is igen tágas,
bensejében külön udvarral. Északon s erdős vidékeken fából építenek.
K ivülről rendesen csak a csupasz falakat láljuk, de a ben ső rész nem
ritkán igen czifra. A főbejárattal szem ben levő nagy terem ben fal-

Klókető perxsn. Perzsa dervis.

festmények, hím zések, szőn yegek s faragványok nagy számmal vannak,

ez az idegenek fogadására szánt h ely iség sok szor valóságos muzeum
s m ég a szegények is igyek ezn ek nehány tarka szőn y eg et beszerezni
mutatóul. Mivel azonban a palotákat rendesen n a gyob b ra tervezik,
mint az építő erszénye bírja, nagyon sok k özü lök már lakott álla­
potában is félig rom s m ég töb b akad olyan, m elynek egyes részei
éveken át elpusztulva hevernek. S ok palotán van n ég y szög ü to ro n y -
alakú kémény, m elynek felső nyílásán szabad le v e g ő j ő a szobákba.
A kupolák és torn yok rendesen színes té g lá k b ól valók vagy festettek.
Kőhazak aránylag ritkák, tÖDbnyire rég eb b en épült várak, kastélyok,
m ecsetek és szentek sirjai. E zek k özé tartozik a m ellékelve b em u ­
tatott m ecset Szultaniehban (Sultan abad), m elyben az építő K obad
Mahmud szultán nyugszik. A nagy k oczk a kövek b ől épült mecset, kupolája
130 láb m agas s 33 m éter átm érőjű. F eh ér és kék fayence-téglák
díszítik koránfeliratokkal s a falakon szent kön yvek vannak ujjnyi
nagyságú aranyozott b e tű k k e l; a sir előtt p e d ig pom pás rácsozat
karvastagságu indiai aczélból oly m űvésziesen készítve, h o g y az össze­
olvasztást seh ol sem leh et látni. Igen csinosak a sah palotái is,
m elyek közü l eg y párt képben bemutatunk.
A k özn ép rendes eledele a török ök éh ez hasonlóan a pilavnek
-nevezett rizs és ürühus, m elyet ujukkal vagy árpakenyérrel m árto-
gatnak, ez az árpakenyér a szegén yeb b ek és a dervisek főeledele.
Szeretik a barom fi húsát is, de szarvasmarhát, halat, rákot ritkán

Iszterabad, a sah nyári taka.

esznek. Gyakori táplálék a tej, sajt, főzelék és édességek, különösen

p ed ig a datolya és a déli vidéknek szám os más pom pás gyüm ölcse.
A háztartást n ők vezetik, kik em ellett m é g fonással is foglalkoznak,
de az elők előb b osztály női szigorú hárem életet élnek, sem m it nem
dolgozva. N evezetes Perzsiában, h o g y a nőket bizon yos m eghatározott
illőre is leh et feleségü l venni s az ily házasságok m ég a nestorianus
keresztyéneknél is érvényeseknek tartatnak. A le g tö b b európai tart
magának ily időre szóló feleség et (sighe), de a m oham edán urak i s ;
a gyerm ekek a k ik ötött idő letelte után rendesen az anyánál maradnak,
ki ú jb ól akadály nélkül férjhez mehet.
E gészen a le g u tó b b i évekig, m időn az európai m űvelődés némi
g y ök eret kezdett verni, Perzsia hanyatlóban levő ország volt s fel-
Kaszri Khadzsár, a sa,h nyári palotája.
tü n őleg k özeledett a nom ád népek országaihoz. A barom tenyésztők
száma a töröktatár törzsek töm eges bevándorlása és a régi csatornák
elhanyagolása következtében folytonosan növekedett, egész sereg
kitűnő búzaterm ő vidék n éptelenedett el és lett k ésőb b sivár puszta­
sá gg á . E zért töm érdek a rom m indenfelé, a n a gyob b városok jó ­
form án csak az
északnyugati vi­
déken s k ü lön ö­
sen az Elbursx
h e g y sé g alján ta­
lálhatók, de m ég
ezek nagyobb
része is mutatja
a hajdani n agy­
ságot romjaiban,
alig van egy,
m elynek lakos­
sága valamikor
sokkal több ne
lett volna s az
ősrégi hires h e­
lyek, P ersepolis,
Pasargadae, Suza.
Ekbatana helyén
nagyobbrészt
igén ytelen kis
k özségek vannak.
K özigazga­
tásilag 22 nagy
és 10 kisebb tar­
Kapu Teheránban. tom ányt k ü lön ­
böztetn ek m eg,
m elyek élén e g y -e g y főkorm ányzó áll, akiket rendesen hakim czim mel
illetnek és a sah k é p v is e lő i; az alkorm ányzók N aib el Haikunah
nevet viselnek. A leg n a g y ob b k o rm á n y z ó sá g o k : Kirman délkeleten,
K horaszan északkeleten és Irak-Adzsani a b elföld ön , jóform á n nép-
telenek , m ivel területük n a g y ob b része sivatag, alig 2 lélek ju t egy
n égyzetkilom éterre, ellenben a Kaspi ten ger mentén A berbeidsanban,
A rdilánban és Larisxtánban 13 az átlagos népsűrűség.
 Ax ország fővárosa tudvalevőleg TeAtraM, a. mohamedán világnak
s gyik legnevezetesebb pontja. A 210,000 főnyi lakossággal biró város
ax Elbursz hegység déli lejtőjén fekszik a puszta szélén trapéz
alakulag. Köröskörül mintegy 20 láb széles mély száraz árok vonul
<d, melyen át rósz fahidakon juthatunk a város kapuihoz. Minden
50—60 lépésnyire törésekkel s bástyákkal ellátott tornyok emelked­
nek ki a szürke falakból. Nehány kapu igen csinos, tornyait és
átjáróját tarka zománczu kövek s itt-ott falfestmények díszítik,
melyeknek tárgya Firduzi hires hőskölteményének egy-egy rész­
lete. A város központja, hol
a nap minden részében élénk
forgalom van, a nagybazár,
melynek bolthajtásai nyáron
hűvösséget és árnyékot adnak,
télen pedig a hó és eső ellen
oltalmaznak. Innen ágaznak szét
a kapuk felé a főutczák. A
kisebb jobbra-balra elvonuló
utcxák rendesen görbék s nem
ritkán zsákutcza jellegűek, úgy
hogy az idegen könnyen el­
téved bennük. Piaczok és terek
nagyon csekély sxámmal van­
nak, legtekintélyesebb a seb-
xahmeídan (zöld piacz), mely
a belső városban a vár bejárata
előtt van. Egyetlen szoborszert) Nasr-Kddin tovn^sxobra Teheránban.
diszitése a városnak a nemrég
meggyilkolt Nasr-Eddin sah lovagszobra. Van a városban fejedelmi
bank, katonai és polytechnikumi főiskola, a középületek száma
mindamellett csekély s maga a sah nagy kiterjedésű palotája sem
vonzó külsejű, bár bensejében tömérdek kincset halmoztak össze,
természetesen Ízléstelenül. A milliókat érő fegyverek és ékszerek
mellett nem ritkán láthatók olv ritkaságok, melyeket az európai csak
xsibárusoknál találhat. Különös nevezetessége a városnak a határában
levő perzsa temető, a hol Zoroaster tanainak megfelelően a halottakat
egyenesen a keselyük zsákmányul teszik ki. A „hallgatás tornyá"-
nak nevezett épületbe idegeneket soha sem eresztenek, maguk a
temetőőrök is tisztátlan lények, mindamellett jövendőt képesek mon-
19*
dani a b old og u lta k ról abból, h o g y a keselyük a testnek m eiyik részén
k ezdik m eg a lakmározást. Ilyen tem ető ma már Perzsiában is rit­
kaság s az országon kivül csak eg y helyen van m ég B om bay mellett,
h ol X oroaster k öv etői, a párzik, jelen ték en y társadalmi tényezők, bár
igen csek ély számmal vannak.
A rég eb b i főváros Zupa/iaM, m elyet az afghánok a m últ század
végén elpusztítottak, csodálatos m ód on azóta sem tudott helyreállaní.
A paloták és m ecsetek n a g y ob b részt rom ok, az utczákon igen sok
teljesen elhagyatott épületet találunk, m ig végre e g y -e g y lakott házra
bukkanunk közöttük, a régi kapukon már alig látszanak a díszítések
s m aga az élet is o ly k ezdetleges, h o g y alig vagyunk képesek elhinni,
h o g y ennek az eg y k o r o ly hires városnak m ég m indig százezer főnyi
lakossága van.
A leg n a g y ob b város Teherán után ma k étségkívül (180,000
lakos) az aberbajdcsáni fensikon, k özel azon helyhez, hol egvk or
Ekbatana, az ősi perzsa királyok székhelye volt. A várost Xobeida,
Harun-al Rashídnak az ezeregy éjszaka re g é ib ő l ism eretes felesége
alapította; eg y id őben ez is sokkal n a g y ob b volt, 1607-ben kerülete
6 m érföld et tett ki, 550,000 lakosa s 250 m ecsetje volt, m elyből ma
csak három áll fenn, az eg y k ori királyi vár helyén nehány félig rom ba
d őlt épület van. M indam ellett a mai város sok tekintetben érdemes
a m egtekintésre. H ét bástyaalaku kapuja van, utczái egyenesek s keleti
fogalm akh oz képest feltű nően tiszták. Bazárja igen nagy és gazdag,
nem érdektelen azonban felem lítenünk, h o g y az áruk n a g y ob b része
E u róp ából kerül s a pom pás szőn y eg ek K eletindiából. Jelentékenyebb
hazai ipar csak a kard és más fegyverzet. Huhanem üek és érczáruk
A n g liá b ól, üvegáruk és apró dísztárgyak N ém etországból kerülnek
ide igen nagy m ennyiségben.
M ég jo b b a n lesülyedt hajdani h írn evéből (32,000 1.).
K eskeny, n agyobbrészt kövezetlen utczái, piszkos és szegényes kül­
sője m ellett jóform á n csak régi hírnevének maradványaként tekint­
h etők az itt-ott feltűnő nagy tornyu házak s színes körtealaku k u p o­
lával ellátott m ecsetek, m ellettük p e d ig a szép em eletes erkélyekkel
biró harangtornyok (alkoránok), honnan naponkint h árom szor hívják
fel a h ívőket imára a m orabutok. D icséretü l m ondhatjuk azonban,
h o g y Shirásx népe n agyon szorgalm as. M int selyem fon ók , szövők,
feg yv erk ov ácsok és üvegárukészitők m essze fö ld ö n ism eretesek. L e g ­
n a g y ob b nevezetessége azonban a városnak a k öltők által annyiszor
m egén ek elt g y ön y ö rű tenyészet. Az égb oltoza t, a világosság és
m elegség, mintha varázslat hatalma alatt más világba tettek volna
át hirtelen, egészen eltér Perzsia más vidékének sajátságaitól. Cziprust,
szőllőt és pálmát látunk m indenfelé, de sajnos, h o g y a rózsaerdők,
m elyeket Haíiz és Saadi halhatatlanná tettek, ma már jelen ték en yen
m egritkultak s nemcsak sajnos, de k egyeletsértő d o lo g is, h o g y a perzsák
e két fen k ölt lelkű dalnokának sirjai, m elyeket eg y k o r itt a városközeté-
ben ezer és ezer zarándok áhítattal keresett fel, korunkban pusztulás­
nak indultak s mindinkább kevesebben tudják helyü ket m egjelöln i.

Százosxlopos csnrnok kapuja asszir dom borm üvekke).

Nem is a rom bolásvágy, hanem a n em törőd öm ség okozta azt,

h ogy Perzsia oly gazdag rom okban. K ü lön ösen sok a sírok száma.
A rdebilban, egy T eb riztői keletre fek vő kis városban, egész sereg
szultán sirja van, köztük nehány hatalmas épület. Sok helyen m ég
asszir rom okat is találunk, m elyeken ezeknek nevezetes szob or alakjai
teljes épségben maradtak m eg. A régi perzsa városok rom jai, s a
Zoroaster hívőinek tűzoltárai, egyes hires szenteknek töb b é-k ev ésb é
épen őrzött m auzeoleum ai a nagy sivatagon kivül m indenütt életet
adó kiegészítői a különben kopár perzsa vidékeknek. Talán leg érd e­
kesebbek az északi vidékeken a nagy sivatag felé sűrűén található
menedékvárak, m elyeket a m últ században s a je le n század első
telében építettek a turkom annok és m on g ol faj ok váratlan betörése
esetén első segítségül.
A töb b i n a g y o b b városról felesleges külön m egem lékeznünk.
M eshed s a Káspi ten ger partján fek vő R est talán m ég leginkább
európai jelleg ű e k , a perzsa ö b ö l k ik ötő városa B usehr már arábiai
külsejü, a töb b i, m int K irm et, Jeszd, Kaszvin, m elyeknek lakossága
egyenkint töb b 40 ezernél, jóform á n nagy faluk, m elyekben a bazárok
körül van az élet s m indenütt sok a p iszok és a rom . Perzsia állam-
életének je lle m z ő i ezek, ennek a m oham edán tétlen ségből m ost az
európai hatás követk eztében uj életre ébredező, de m ég m indig hatá­
rozottan keleti je lle g ű és elmaradt államnak.

Tüz-olti'ii'ok.
 Osszet. Kabnrda. Csecsenz. Lcz^h],

H E T E D IK F E J E Z E T .

KAUKÁZU S

7''t'c.sc7t/!íM W . D ouglas : The exploration o f the Caucasus. 1-H. London, 1896. —

ZtC'% Jenő g r ó f: Kaukázusi és középázsiai utazásai. 1-11. Budapest, 1897. —
Jforyan I . : Mission scientifique au Cauca.se. 2 vol. Angers, 1890. — lfaf7ts .*
Die politische und m ilitárische B edeutung des Kaukazus. Berlin, 1889. —
I . : A trip trough the eastern Caucasus. L ondon, 1889. — CMnynty/MMte
Travels in the eastern Caucasus. London, 1871. — Die V ölk er des
Kaukasus. Berlin, 1885. — von E thnographie in K arte und Tabelle.
Berlin, 1880. - /?M&sc7a?naMM.' E ty m o lo g ie u n d L a u tle h re d e r o ss e tis ch e n S p ra ch e .
Strassburg, 1887. — ZMcAy M ór utazásai a Kaukázusban a Földrajzi K özlem ények
X ltf-X V . köteteiben.

A perzsa hegylánczczal s íg y K özépázsia nagy h eg y tö m e g é v e l szoros

összeköttetésben áll a Kaukázus h egylán cz, ez a hatalmas válaszfal
Európa és Á zsia között, de szintén összeköttetésben van a krimiai
hegyek által az európai h eg y csop ortok k a l is. V alósá gga l k özvetítő a
két világrész k özött. N y u g oti részén m e g van az európai h egységek
sajátságos északnyugati iránya, k elet felé azonban K asbektől kezdve
délfelé redőzik s ig y az ázsiai h eg y ség ek je lle g é t ölti fel, m elyekhez
h asonló hatalmas lánczokra bom lása oly nagy m élyedésekkel, m inő
az A lp esek ben nem is fordu l elő s egész ázsiai a T erek folyó
iránya is, m ely a főh eg y lá n cz déli részén fakad s azt áttörve
északra halad.
K evésbé ism ert hatalmas h e g y sé g a Kaukázus. K esken yebb,
mint az A lp ok , de átlagos m agassága n a g y o b b , k özel 1200 km.
hosszúságban vonul el a F ekete és Káspi ten gerek k özött s területe
83,695 k m '. L egm agasabb csúcsainak magva gránit, van a le g tö b b

A z Elbrusz déli oldala ás az A izán jég m ező egy része.

helyen porRr, azután kristályos palák és végü l üledékes kőzetek

boritják. A föld alatti erőknek m ég foly ton tartó m űködése észrevehető,
a m eleg kénes források, naftakutak, iszapvulkánokból és az aránylag
gyakori föld ren g ések b ől. A tekintélyesebb rész, az úgynevezett N agy-
kaukázus, töb b lánczra oszlik fel, a m elyek n éh ol cgy en k özü leg
vonulnak el egym ás m ellett, de oly k o r összetalálkozva hatalmas
h egycsú csokk á egyesülnek, m elyek k özött ism ét m ély m edenczék
vannak, a honnan e g y -e g y h eg y szu rd ok on át törnek ki a bensőjükben
ö^szegyülekező vizek. A Kiskaukázus a F ekete ten gertől keletre
vonul a nagy hegylánczczal egyen közü en , m ajd hirtelen délre fordul
s a nagy A lagőz vulkánban végződ ik , m ig tö b b ága a kiázsiai
hegyekkel áll összeköttetésben. A z örök h ó határa a k ü lö n b ö ző vid é­
keken 3 — 4000 méter k özt Váltakozik s k ü lön ösen a keleti részekben
magas, részint a Fekete ten g e rb ő l felszálló párák, részint a turáni
alföldről jö v ő m eleg szelek miatt. A h óm ezők és glecserek teijed elm e
aránylag csekély, oly szép tavai sincsenek, m int az A lp esek nek . De
annál hatalmasabbak óriási csúcsai, m elyek közü l tö b b az 5000 m étert
is felülhaladja. A legm agasabb k özöttü k a pom pás E lbru sz (5660 m .),
m elynek első m egm ászói
k özött a m agyar D éch y
is ott volt s m elynek
hófedte kettős csúcsát
m essze a F ekete tenger
felől is láthatjuk. M ég
szebbek talán s Kaszbek,
Kasantau és Dichtau.
Ezeken kivül m ég egy
csom ó csúcs vetekedik a
M ontblanc-kal.
A keletiek „e ze r
csúcsú h eg y ség "-n ek n e­
vezik el a Kaukázust s
csakugyan a T erek sík­
ságról nézve egész s o ro ­
zata a fogas csúcsoknak,
gúláknak, kupoláknak és
hegyszorosoknak em el­ D échy Műi'.
kedik fel előttünk oly
festői csoportozatban, m inőket csak azon helyeken leh et találni,
h ol a vulkanikus trachyt h eg y ség ek a rég ib b réteges kőzetek k özött
keskeny nyíláson em elkednek ki. N incs ezen h e g y tö m e g b e n seh ol
jelentékenyebb v ö lg y , a gerin czek m integy összefolynak a csúcsokkal
M az egyes h eg ytöm b ök et nagy fáradsággal leh et m egk ü lön böztetn i
egym ástól. N incs azonban a Kaukázusnak je le n té k e n y e b b h egyi tava,
a vízesések száma csekély, jé g m e z ő i n a g y ob b részt oly elrejtettek,
h og y egy em beröltővel ezelőtt m é g egyszerű létezésüket is k étségbe
lehetett vonni, m indenekfelett p e d ig nincsenek a havasok alján hatalmas
erdőségek, legalább a k özelb en s ezért a svájczi A lp esek k el szem ben
ííyörgy Alixtár: A föld és népei. 111. -0
a Kaukázus h ideg, bár m agasztos és elb ű völő. Mintha m ég je le n le g
is P rom eth eu s zord on börtön e volna.
A z északnyugati lánczolat, m ely Tam en félszigetn él kezdődik,
csaknem szabályszerűen em elkedik fe í lép csőzetesen 2500 méter
átlagos m agasságig, egyes csú csok m ég eg y ezer m éterrel felülha­
ladják, de az örök hó határát nem érik el. A tenger felé m eglehetős
m eredeken esik le s északra szétágazó dom bvidék nyom u l be közé
és a K ubán fo ly ó k özé, a m iért a F ekete ten gerbe csak patakok
öm lenek. A két le g n a g y o b b kaukázi fo ly ó , a T erek és a Kubán is
csak ném ely helyen hajózható s nyáron át m indkettő tele van sássa),
iszappal és hom okkal. Ú g y ezek, valam int a tö b b i fo ly ó k is általában
h eg yi patak je lle g é v e l bírnak s h óolvadások esetén óriási pusztítá­
sokat visznek véghez.
K étségtelen ü l legpom pásabb a középrész, m elynek átlagos m agas­
sága már eléri az ö rök h ó határát (3800 m .) s csak ritkán esik lejebb.
H atalmasabb h e g y tö m e g van itt, m int E urópában bárhol, csaknem
áthághatlan fal E u róp a és Á zsia között, m elynek rejtekeit csak egyes
vakm erő h egym ászók kutatták ki. A főszoros, m elyen át lehet rajta
járni, a K aszbek m ellett van s itt építette az orosz korm ány azt a
bám ulatosan szép hadiutat, m ely T íílisz Vladikavkazzal összekapcsolja
s m elynek teteje az ut építése után úgynevezett K ereszthegyen
(2592 m .) van a Kúra és T erek vízválasztóján. P om pás kilátás
nyílik innen. A K aszbek, a leg szeb b alkotásu h e g y e k egyike, m eredek
falaival és kúpalaku csúcsával m essze kiem elkedik a töb b i hegy­
óriások között. A z alatta lev ő K aszbek falu (M kinvari grúz nyelven)
sokat szenved az óriási hegyi jég á ra m ok olvadásától. A falutól
lejeb b vad szurdokká lesz a folyvást keskenyedő T erek v ölg y e s
csakhamar elérünk a D ariel szorosba, hol eg y egész kilom eter
h osszú ságig alig e g y kis részt láthat az utazó az égb oltoza tb ól s
h ol a hóolvadás idején a T erek hullámai p ok oli zajt okoznak.
A graubündeni V ia mala alig nyújt halványképet a term észetnek
ezen borzalm asan szép alkotásáról.
A leg szebb k ép et azonban a magas h e g y sé g rő l a latpari szo­
rostól nyerjük, a h o l 225 km. hosszúságban tárul elénk az a hatalmas
h e g y sé g a C sebeldától a T e re k ig óriási csúcsaival, m elyek vetekednek
egym ással szépségben . M é g az aránylag alacsony T etnuld van le g ­
k özeleb b s kellem es h ófeh ér alakulata élénken em lékeztet a Ju n g-
fraura, m ig a tőle keletre em elkedő nagy h e g y sé g e k szaggatott gerin-
cxükkcl tűnnek fel. A h egyóriá sok töm k elegét alig lehet egym ástól
m egkülönböztetni, a n yergek gyakran összeolvadnak a csúcsokkal s
egyes d om bok önálló csúcsoknak látszanak.
K aszbektől kelet felé ketté válik a főh egylá n cz, egyik észak­
keletre, a másik délkeletre fut s k özöttü k terül el D aghesztán hatal­
mas fensikja, h ol vulkanikus forradalm aknak m áig is m eg lev ő em lékei
egész a Káspi ten gerig felszaggatták a talajt, szakadékok, h eg y orm ok
és sziklatörmelékek term észetes m en edékhelyeket terem tettek a b en n ­
lakóknak, ezer alakban ism étlődő akadályt a já m b o r utazóknak. M ég
a völgyek is teraszszerüleg osztályozódnak, a patakok zuliatagokba
és vízm osásokban rejtőznek s h o g y annál k in zóbb leg y en az utazó
élete, mindenütt ritka a fa s te g tö b b helyen n yom oru lt a tenyészet.
Mindamellett a Kaukázus hegyvidéke a körü lötte elh ú zódó
steppék és sivatagok k özött valóságos oázis annak m inden k ellem ével
együtt. E zek a magaslatok, m elyek a Hindukussal csaknem szoros
összeköttetésben állanak, szolgálnak a n övényvilág egyes tagjainak
útvonalául északtól a Himalája vidékére. R h od od en d ron ok , thuyák
és más tűlevelű fák tenyésznek a leg felső részeken, m elyekhez lentebb
pom pás bükkfák, szitfák s délen gesztenyefák csatlakoznak: kisebb
számmal tölgy, jávorfa, hársfa, boglárfa, fen y ő s más E urópában is
ismert erdei fák. K öztük aljnövényzet gyanánt jő n e k az almafa, cse­
resznye, m og y oró , borók a, galagon ya és más b ok rok . Daghesztán
hegyén igen sok szor b o k ro k p ótoljá k a tü zelő fákat.
A R ión és Kur fo ly ó k v ö lg y e i mutatják legink ább az átm enetet.
A z előbbinek növényzete a F öld k ö zi ten ger vidékéhez tartozik, tele
örökzöld fákkal és dúsgazdag aljnövényzettel. A vad szőllő v en yigéje
magasan kúszik fel az óriás fák galyaira s azok k özött csüngenek a
hatatmas fürtök. A g ö r ö g ö k régi iratainak élő em lékeként keresztutak
határolják itt a szőlőkerteket s a lakosok, a régi C olchis népének
utódai, m ég je le n le g is földbeássák a nagy kétfülü korsókat. Itt tenyész­
nek a narancssárga színű, balzsam édes. m esszire illatozó k isb o g y ó ju
szőllők, itt találhatók azok a m eg lep ően sötétpiros bogyók, m elyek
nedvével majdnem irni lehet. V alószínű, hogy innen indult a b o r
diadalmas útjára a világ körül. A K u r v ö lg y é b e n azonban s innen
tovább a Káspi tenger felé már m indinkább ritkább a n övényzet s bár
a tenger közelében a nedvesség sűrű erdőket terem t, olajfát, g y a p otot
s czukornádat is term elnek, de a datolya alig érik m eg. Theát, p irosító
bűzért és sáfrányt term elnek itt is, de a vad n övényzet a F ekete
tenger vidékén a gazdagabb, h o l a la k osok leg töb b n v ire csak kölest,
árpát és tengerit aratnak.
 É rdekes az állatvilág is. A z erdőkben és h egyszorosok ban m ég
vadon tenyészik a nyest, a kövi róka, evet, vidra, a fekete és barna
m edve, a m élyebben fek vő helyeken p e d ig a h ó d ; a párducz és hiéna
g y a k o ri ven d égei a h egyekn ek s az A raxesz partjain nem ritkán a
rém ületet keltő király tigris is jelentk ezik . Farkas, sakál, róka, őz,
vadkecske, vaddisznó és nyúl m indenütt b ő sé g b e n v a n ; a hegyeken
ezenkívül lép ten -n y om on találkozunk bivallyal s kaukázusi vadkecs­
kével. D e gyak ori és n agyon veszélyes a sok sáska. 1879-ben Elisa-
beth p ol körn yékén töb b száz n égyzetk ilom eter területen oly óriási
m ennyiségű sáska fordu lt elő, h o g y m inden lakosnak k ötelességévé
tétetett 100 k ilogra m m ot szolgáltatni be a hatóságnak, de ez alig
apasztotta m eg a veszélyes állatok számát s az intézkedés eredménye
lett, hogy a sáska eledelczikk lett, m elynek ára h ol em elkedett,
h ol apadt.
T erm észeti kincseinél sokkal nevezetesebb azonban a Kaukázus
arról, h o g y ex e föld göm b n ek talán legérd ek esebb eth n ologiai tár­
háza. M intha a népvándorlás ideje alatt s a k ésőb b i zavaros száza­
dokban is ezt a síkságok k özt fek vő részben m egközelithetlen felleg ­
várat az ü ld özött népek term észetes m enedékhelyüknek tekintették
volna, n agyon kevés nem zetiség van je le n le g Európában s Ázsia
nyugati részén, m elynek rokonait nem találhatnók itt, minden v ö lg y ­
ben, oly k or m inden faluban egészen más em berfajjal találkozunk, kik
a pár évtized óta ide is elhatolt m indent nivelláló m űvelődés daczára
oly sokat őriztek m e g n yelvü k b ől s sajátságaikból, h o g y külön ere­
detük kétségtelen. Jankó János, a Z ich y -fé le ex p ed iczió ethnográfja,
a m odern b ek öltö zők e t (oroszok , ném etek stb.) nem is említve, 49
önálló törzset soro l fel, köztük tö b b olyat, m elyeknek ma már alig
egy pár száx tagja él. A köxtudatban exeknek a törxseknek csak egy
pár tagja fog la l h e ly e t: a cserkeszek, csecsenzek, lezgiak, georgaiak,
osszétok. p ed ig kétségtelen, hogy ezek nagy k isebbségét alkotják
Kaukázus népének, h ol a más vidékeken is élő örm ények, kurdok,
oszm ánok, kalm ükök, kozákok, tatárok és oroszok talán m ég n a g y ob b
számmal szerepelnek. A fentebb em lített szorosabb értelem ben vett
kaukázi törzsek tú ln yom ólag a nagy h eg y ség b en lakoznak s csak
kivételesen vonulnak le a m űveltebb vidékekre.
A legism ertebbek k özöttü k a kiknek nevével kötötte
össze a leg u tób b i id ő k ig a nem szakavatott k özvélem én y Kaukázus
főlakosságának fogalm át. íg y nevezik m ég ma is m integy gyű jtő
névvel a Kaukázus F ekete tengerm elléki nyugoti részén és északi
tejtőjén tanyázó törzseket, bár it tu dósok k özöttü k egyesek et, k ü lö­
nösen az abkházokat és kabardokat önálló törzseknek tartják s a/
utóbbiakról bizon yos is, h o g y k ésőb b telepedtek le mai lakóhelyükre.
K özös jellem vonásuk a harczias hajlam s a szigorú m oham edán hit.
E két tulajdonságnak köszönhetik, h o g y az oroszok kiüldözték hazá­
ju k b ó l s ma a félm illiónyi cserk eszség túlnyom ó nagy része T ö r ö k ­
országban él, eredeti hazájában alig m ásfél százezer, s ott is tö m e g e ­
sebben csak a F ekete tenger vid é­
kén. N yelvük őseredeti, az oroszok
szerint ném ileg rok on a m agyaroké­
val, de kétségkívül kevert nyelv.
Kaukázus összes népei k özött ők a
legszebbek, asszonyaik a m ohamedán
nagy urak hárem jeinek állandó lakói,
rendesen középm agasak, karcsuak,
de izmosak, tagbaszakadtak; fejük
kissé összenyom ott, arczvonásaik
szabálytalanok, arczuk, szemük, hajuk
igen barna, orruk nem hosszú, de
k iu gró egyenes nagy sasorr, kitűnő
lovasok, hires nyilasok, vendéglátók
és büszkék. F őfoglalk ozásu k állat­
tenyésztés, földm űvelés és méhészet,
egyszerűen élnek faházaikban, rizs
és ürühus főtáplálékuk, b ort nem
isznak, nem is dohányoznak. K ü lö ­
nösen szeretik a fegyvereket. Ö ltö­
zetüknek, m elyet különben sok más
kaukázi törzs is elfogadott, lén yeges (Jserkesx.
alkatrésze a m ellet diszitő töltén y­
tartó (khazyr) s a deréköv pisztolyokkal. A női öltözetben je lle m z ő a
fej disz, m ely 15 cm. magas bársonynyal borított, arany s ezüst zsinór­
zással kivarrt, tetején le g ö m b ö ly ö d ő h enger, csúcsán fém boglárral,
melyet lánczocskákon fü g g ő pitykék díszítenek s m ely ről a fejet b orító
vékony fehér fátyol fü g g le. A testet hosszú vékon y in g fedi alig
fénylő többnyire vörös selyem kanavászból, bőszájú , de végén zsinórral
lek ötött újakkal. A z in g felett van a b esm et s e felett ism ét ujjatlan
m ellényke teljesen huszáros kivarrással, három sor ezüst p ityk e-
gom bb al, ezek közt két sor fém prizm ákkal. A két hajfonatot czicz-
 szövettel fonják be, m ely aztán a sarkot veri. A lábat eg y darab
b ő rb ő l k ivágott szattyán czipő boritja, sarok nélkül, m elyre, ha
kim ennek, aranynyal-ezüsttel hím zett papucsot huznak m agas sarokkal.
Kabin-dók.

A férfiak b ő rcz ip ő t s a phrygiai sapkához h asonló sü veget viselnek.

Au egy es törzsek fü g g etlen ek egym ástól, sőt gyakran h áborút viselnek
egym ással vérboszu ból, a férHak és nők szabadon érintkeznek egy­
mással, de cserkesz nem es m ég m ost is csak a szöktetés utján való
nősülést tartja, illendőnek, a mi term észetesen már csak ártatlan
szokás. A kabardoknál ez a szokás nincs m eg.
K özön ségesen cserkeszeknek nevezték a Sham yl hősies küz­
delme által híressé lett is, bár ez egészen más faj s a
cserkeszektől távol a Kaukázus főg erin czétől északra a T erek vidékén
lakik. Összes számnk m integy 200.000, legalább húsz külön törzsben.

LfiÁ nyszöktetés.

Nyelvük ism eretlen eredetű, sokan a zsidókéval hasonlítják össze.

N agyon kevert faj, általában karcsuk, erősek, m agas term etüek, sápadt
arczszinüek, élénk és k ifejezésteljes tekintetnek. Jellem ük vad, b oszu -
állók és kegyetlenek, de ven dégszeretők, a mulatságban vigak és
szellemesek, egym ást szívesen segitik. Szervezetük egészen dem okra­
tikus és patriarchalis. A családfő tekintélye nagy, a leányokat e g y ­
szerűen eladja, az öcscs nem n ősülhet bátyja előtt. F á b ól és agyagból
épült házaikat rendben tartják, a fiukat iskoláztatják, a földm űvelésre
kevés g on d ot fordítanak, de házi állataikat nagyra becsülik. A sze­
gén y eb b rész főtápláléka a sajtkenyér, m elyet k u koriczából vagy
k ölesb ől készítenek, a jo b b m ódúak ezenkívül tojást, bárány és marha­
húst esznek. Szeretik a
theát és a gyü m ölcsök et.
A vének tanácsa dönt
pereikben.
A csecsen zektől k e­
letre fők ép D aghesztán-
ban lakó kaukázi n épe­
ket k ö zö s néven ?e.z<yieA-
nek hívják. E zek száma
650,000. De csak az
európai irodalom ban k ö ­
zös a nevük, ők maguk
legalább 30 néven neve­
zik egym ást s az egyes
törzsek egészen külön
nyelven beszélnek; közös
csak a m oham edán hit
náluk. Vannak m on g ol
eredetűnek látszó tö r­
zsek is. Sham yl id ejéből
m é g fenmaradt itt a fal­
vak s egyes lakások
védekező je lle g ű épít­
kezése s a fegyverek
szeretete, de különben
többségü k igen szorgal­
mas földm űvelő s a nők
iparosok, szőnyegkésxi-
tésben ügyesek. É ne­
kelni és tánczolni nagyon
szeretnek. A z egyes e g y ­
D i t g e s z t á n i :tvin- n ő . m ástól n agyon eltért")
törzsek k özött a le g ­
szám osabbak az 6n w c/j a k özép csop ortb a n (m in tegy 142,000), kik
azonban aligha rok o n o k a mi elődeinkkel s nevüket, m ely tatárul
.nyugtalan em bert és rablót jelen t, itt kaphatták már. K étségtelen,
Fala Dagesztánbm.
hogy van uralaltáji is köztök, de általában n agyon kevert nép, le g ­
alább egy tuczat önálló törzset lehet m egk ü lön böztetn i közöttük.
Igen hatalmas s az avaroknál sokkal jo b b a n ism ert néptörzs az
A nagy hegyláncznak m indkét lejtőjén laknak k özel másfél
százezer főnyi töm egb en számos törzsre oszolva. N yelvük, m elyet sok
európai tudós tanulmányozott, a perzsákéval rok on s alakjuk is inkább
iráni,különösen a szőke
haj és a szürke vagy
kék szem gyakoribb
itt, mint a Kaukázus
más népénél. A z osszet
termete magas, száraz,
mellkasának kerülete
csakvalam ivelnagyobb,
mint a féltesthossz, a
törzs rövid, a has nagy,
a m edencze és vállak
szélessége jelentékeny,
a végtagok hosszúak,
az orr hosszú, keskeny,
elörcálló, a látóképes­
ség a normálisnál jó v a l
nagyobb, a szinérzé-
kenység rendes. Az
osszet vérm érséklete
cholerikus, nem őszinte,
ravasz, kapzsi, lopás,
rablás, gyilk osság nem
ritka, verekedés csak­
nem m indennapos ná­
luk. Szeretik a zenét és D agesztA ni nvnr férfi.
tánczot, vendégszere­
tők, a családfők hatalma nagy, de fü ggetlenségi érzetük csekély.
A nőkkel m eglehetős durván bánnak, m aguk nem sokat dolgoznak,
élelmezésük és lakásuk gyarló, de a pálinkát erősen isszák. N a g y ob b
részük keresztyén, azonban sok p og á n y szertartást és babonát őriznek
m eg s azokat többre becsülik, m int az egyházi szertartásokat.
L egtöbben vannak a régen is ism ert kaukázi népek k özött a
georgiaiak vagy karthvélek, kik a Hagy h egyláncz déli részén laknak
a Kúra i'olyóig, kerekszám ban eg y m illió i'ő. T örténetük is volt, mely
fén y k orá t Tliam are királynő uralkodása alatt érte el (1 1 8 4 — 1212),

Georgiák.

d e a sokat változó királyságoknak külön gyarló történeteik voltak. Az

egész nép kétségkívül rokon az örm ényekkel, de nagytoku vérkeresz­
tezés következtében az egyes törzsek n agyon eltérők, csuk n y elv ü k ­
ben vnn némi rokonság. E nnek a nyelvnek n égy fő csop ortja
szerint az egyesek külön neveket kaptak s ezek: grúz, láz,
mingril és szván.

tii'úx nő a b ö lc s ő m ellett.

A legnagyobb csop ort a nép TiHisz vidékén. A leg m ű v el­

tebb a kaukáxi bennszülöttek k özött, önálló k öltői s történeti iroda­
lommal. Vallásuk g ö r ö g katholikus, öltözetükben s szokásaikban hason­
lítanak a cserkeszekhez, de m egjelenésük s arczvonásaik európai
emberekre emlékeztetnek, nem is oly babonások. Lakóházaik, legalább
21*
a városokban k ö b ö l vannak s tö b b szö r igen j ó l felszereltek. A kaszt-
szellem erősen k ife jlő d ö tt közöttük, szeretik ennélfogva a fényűzést
és tüntetést is, de különben e lé g vidám kedélyüek, vendégszeretők s
m indenekfelett lusták és iszákosak. A haladást nem szeretik, föld­
m űvelésük ma is olyan, m int ezer év előtt, iparuk igen fejletlen.
R égeb b en h ázk özösségben éltek, ma ez a szokás kiveszőben van. A
nem esek, kik k özött eg y ZichianoH' herczegi család Z ich y Jenövei
rok on ságot is kötött, nagy pom pát fejten ek ki öltözeteikben, éksze­
rekkel, fegy verek k el s k ü lön b öző rikító szinü diszitésekkel és toldá­
sokkal m egrakott ruháik valóban festőiek, a mint az képeinken is
látható.
A kiknek n a g y ob b része már török földön lakik, keleties
vonásu igen csinos em berfaj. M ost lesznek lassankint mohamedánokká.
A z öregek et becsülik, vendéglátók, tiszták, szeretik a szép ruhákat,
házaikat j ó karban tartják, iparüzők, szövetet és selym et szőnek,
sokan tengerészek, sokan p ed ig P otiban és Batumban végeznek városi
munkát.
K ö z e l rokonaik a kik a kutaszi korm ányzóság terü­
letén m integy 200,000-en laknak. Klasszikus szép emberek, írnom és
egyen es orr, olym pi szem öldök, tágranyitott barna szemek jellem zők
náluk, de tekintetük h id eg s nem n agyon értelm es. Sok szenvedőnek
látszik a közöttü k n agyon uralkodó lázak miatt. Jellemük becsületes,
nem es, bátor, vendégszerető, de a m ellett igen babonások, féltéke­
nyek, bosszú állók és lusták. F öld m ű velésből, pásztorkodásból és ju h ­
ten yésztésből élnek, a kasztrendszer nagyon kifejlett m ég m ost is.
L egk evésbb é m űveltek a g e o rg ia i nagy törzsek k ö zö tt a
kik az In gu r felső rejtett v ö lg y éb en , a szabad Szvanécziában laknak
szegén ységb en , m ivel föld jü k nem term ékeny, de jóform á n fü g g et­
lenül, részben p e d ig ősrégi nem esi családjuk, a Dadiskilián herczegek
vezetése alatt. R égi keresztyének, tem plom aikban számos ősrégi
ereklye és pergam enirat van, de babon áik s p ogá n y szertartásaik az
uralkodók. A pénzt csak napjainkban kezdik rendesen használni, a
fe le sé g vásárlása ma is divat k öztök s a leánygyerm ekek m egölését csak
nem ré g szüntette m eg az orosz korm ány, m elynek ide vetőd ött
hivatalnokai és katonái ellen folyvást lázonganak. F eltű n ő e kis
népnél a sok védelm i toron y, töb b em eletes nagy kőépületek, m elyek
b en sejéb e csak létrán leh et ju tn i. S zom orú k orok em lékei.
A töb b i apró n em zetiségek közül felem lítjük m ég a Aarae^q/oAat,
kik az E lbrusz k özelében a Kubán forrás vidékén laknak azért, mert
ők maguk is liun vagy épen m agyar eredetiteknek tartják magukat.
Elcsenevészedett, nyom orultul élő nép cserkesz szokásokkal azok, de

Ucskulání kíM'ncsájok.

előnyei nélkül. H agyom ányaik szerint m integy 400 évvel jö tte k ide a
Kuma melléki pusztaságból a régi Madsar közvetlen szom szédságából
s részben a krimi ni félszigetről. N yelvük feltűnően lm sonlit az 1303-ki
kun codex nyelvéhez. M oham edánok, pásztorok és vadászok, a házi
munkát a nők végzik, lóhusevés, k ocsitábor, m estergerenda, sőt m ég
egy pár m agyar h elynév is tám ogatja hagyom ányukat, bár kétség­
telen, h o g y őseik zöm ét n ogáji tatárok alkották.
E zekhez az ú gynevezett belföldiekh ez tartozik m ég többek
k özött egy sokat em legetett törzs, a Dagesztánban.
H agyom ányaik szerint már jóval időszámlálásunk előtt a babyloniai
fo g sá g b ó l kerültek ide őseik, de k ésőbb is jö tte k ujabb csapatok.
Kevésbé hasonlítanak az európai zsidókhoz, mint a grú zok h oz éh
örm ényekhez s általában inkább iráni je lle g ű em berek, magas, erő­
teljes, sötét alakok eleven szem ekkel s k iá lló'p ofa cson tok k a l. Számuk
m integy 30 ezer. A z egy istenen kivül számos j ó és rossz szellem et
tiszteinek babonás szertartással, de imanyelvük az óhéber. Más vál­
tásunktól nem különítik el magukat, a moham edánokat szeretik is,
kereskedéssel ritkán foglalkozn ak, fődotgu k a földm űvelés, m etyben
azonban nem elégg é ü gyesek és szorgalm asak, azért a legtöb b közöttük
szegény em ber. Tudatlanságuk nagy, rabbijaik, kik egyúttal m etszők
is, n agyon csekély számmal vannak.
K ülön sajátságos felekezetek élnek m ég a Kaukázusban a keresz­
tyének k özött is, de ezek már m odern eredetűek, nagyobbrészt hazá-
jo k b ó l k iü ldözött oroa? Ilyenek a tejivó malakánok, a nőt­
len séget tettleg hirdető szkopczok, kü lön ösen p ed ig a T olstoi által
világhírűvé lett kom m unista du kh oborcz felekezet lén yegében hasonlók
a m agyar nazarénusokhoz. A m últ század végén számos w ürtem bergi
telepedett itt le, azután jö tte k len gyelek, csehek, oláhok, részben
szintén vallásos üldözés után. De vannak m ég más európaiak is,
külön ösen g ö rö g ö k , francziák és olaszok igen nagy számmal, úgy
h o g y a Kaukázus csakugyan valódi tárháza a különféle népeknek és
vallásoknak.
T ö b b m int egy századig tartott ezeknek a népeknek leigázása
az oroszok által. A z első területeket 1768-ban kapták m eg a Kubán
és T erek fo ly ó k ig a török ök ellen küzdve, 1796-ban az akkor m ég
önálló g eorg iak pártoskodását felhasználva, már a déli részen is állást
foglaltak, először a perzsákat és török ök et verték ki s 1816 óta m eg­
kezd őd ött regén yes hadjáratuk a h eg y i törzsekkel, a m elyben jóform á n
tépésről-lépésre haladhattak előre. K ülönösen véresek voltak a Shaniyl
vezetése alatt 1835-től 1 8 5 9 -ig vivott csaták Dagesztánban és k ör­
nyékén. A h ős vezér legyőzetése után m ég csak 1877-ben volt
nagyobb zendülés, de már csak másfél évig tartott s azóta csak apróbb
felkelések törtek ki. A h egylak ók töm egesen vándorolnak ki hazá­
to k b ó l s ma a közel 10 m illió fóré m enő n ép esség b ől (1897-ki nép-
számlálás szerint 9.723,553) több m int egy harmada orosz és tatár.
Igen nevezetes az az átalakulás, m elyen ezek a tartom ányok a/,
orosz birodalom ba történt bekebeleztetésük óta átmentek. Csekély
kivétellel elmondhatjuk, h ogy a Kaukázus ma Ázsiának egyik le g ­
biztosabb és legrendezettebb része, m elynek közigazgatása nemcsak
a szomszéd török és perzsa állapotoknál jo b b , hanem O roszország
európai tartományait is jelentékenyen felülmúlja. A félszázadot m e g ­
haladó múlttal biró katonai fegyelem és rend uralkodik mindenütt,
de épen ez a katonai korm ány sértetlenül hagyta m eg a n épszoká­
sokat s részben m ég a helyi korm ányzatot. A b írói teen d ők et inkább
patriarchalis, mint burokratikus m ód on g yak orolják és a közigazgatás
legn agyobb részt benszülöttek kezében van. A katonai szervezet nem
áll eHentétben a szabad vallásgyakorlattal s egyes helyi szokásokkal,
de másrészt előm ozdította az utak és vasutak építését, m elyek a talaj-
nehézségek miatt különben alig jö h e tte k volna létre. Ma már a nagy
terület legjelen téken yebb pontjait, k ülönösen a h e g y s é g déli részén,
vasutak kötik össze s a hatalmas h eg y g erin czen át pom pás katonai
ut vezet, m ely a m érnöki tudom ány rem eke. A F ekete ten gertől a
Kaspi ten gerig vezető nagy vasút, P oti, TiHisz és Baku főállom ások ­
kal, m eglehetős sűrű népességet is terem tett. Kutais tartományban
csaknem 40 em ber lakik eg y k m ' területen s az egész Kaukázusban
átlag 2*5.
Kaukázust a je le n le g i orosz korm ány 11 korm ányzóságra és
területre osztja, m elyek közül három (Kubán, Sztavropol és Ters)
atkotja a földrajzilag m ég egészen E urópáh oz tartozó Ciszkaukáziát,
m ig a valamivel nagyobb Transzkaukáziához a hajdani Ö rm ényország
m egh ódított részeit is hozzá számítják. E gészben véve a Kaukázus
területe másfélszer oly nagy, m int M agyarország birodalm a (pontosan
472,554 k m ) s vannak egyes vidékei, m elyeknek népsűrűsége és
műveltségi foka hazánkéval versenyez, bár a n a g y ob b rész m é g m ost
is nagyon műveletlen vad vidék.
Csodálatos m ódon inkább illik ez az északi részen Európában
fekvő m ely jelen ték en yen néptelen ebb is. Az orosz
kormánynak e helyen nem fegyverrel, hanem kultúrával kellene küz­
deni s arra képtelenebb. A tú ln yom ólag lapos terület valóságos siva­
tag, vannak egyes vidékei, a h ol ritkaság a fa s az em beri lényt csak
a hadi szolgálatra k ötelezett kozák ok és tatárok képviselik, kik nomád
erődített sátortelepekben (stanicza) laknak s m int a tö b b i lakosok,
félig -m ed d ig nom ádok. V a lósá g os városok csak a h egyeseb b vidékeken

Shinny] és kút fin.

vannak avagy egyes katonai szem pontból fon tos h elyeken , a h ol a

régi zavaros időkben várakat vagy legalább őrtorn yok at állítottak
fel. Ily erőd volt eg y k or az A tschla fo ly ó m ellett igen
termékeny vidéken. E gy em b eröltővel ezelőtt m é g csak erőd ített
katonai város volt, a tartom ányi parancsnok székhelye, m a igen je le n ­
tékeny város, több m int 40 ezer lakossal s napról-napra virá g zób b

T ifiisz.

környezettel. Valamivel n épesebb hely lett y7aí7á&ap/;%.2ból, m ely

szintén csak katonai erőd v o lt régeb b en a T erek fo ly ó m ellett a
Kaukázus alján. Jelentékenynyé tette azonban ezt a h elyet az a k ö rű ]-
 meny, h ogy a Kauká­
zustól északra ez volt
a vasút végállomása s
innen indult ki a nagy
közlek ed ő vonal TiHisz
és Baku felé. Ma e hely­
nek hatalmas kereske­
delm i forgalm a van. A
töb b i városok mind j e ­
lentékenyen kisebbek s
n a g y ob b részük m ég
m ost is katonai jelleg ű .
L egélén k eb b s kisebb
városokban igen gazdag
a jenikalei tengerszoros
vidéke, a h ol a Kubán
fo ly ó torkolata van, to­
vábbá a Kuma és Terek
foly ók közt fekvő vidék,
h ol számos ásvány viz
van, köztük a Masuk
h egy alján fekvő P jati-
gorszknak van egy szép
kénes fü rdője, egy szikla­
barlangban fekvő nagy
vizm edenczével, melyhez
45 m éter hosszú alagút
vezet.
Transkaukáziának.
de egyátalán az egész
országnak legjelen ték e­
n yebb helye mely
lakosai számát (159,862)
tekintve, ma már !)-ik
helyet foglalja el a ren­
g e te g orosz birodídoiM-
ban. Ez a hely már
496-ban [\r. u. fővárosa
volt a hajdani Georgiá-
l'mi'ás Hitkultiin.
Tiűisz Htképe a Enrd folyóval.
nak s azóta folyvást m egtartotta elők elő helyzetét. V alóban k özép ­
pontja az országnak, a V ladikavkázból idevezető nagy grúzi hadiut
végpontja, a tekintélyes
Kúra foly ó partján, a
nyugati földm űvelő vi­
dék és a keleti sivatag
határán. Kupolái, tor­
nyai, kertjei a háttérben
levő hófedte havasokkal
pom pás látképet adnak
s bensejében a széles
Golovinsky prospekt
európai nagy városok­
nak is díszére válna. A z
orosz, német, perzsa
és örm ény városrészek
m cgíehetösen elkülö­

Makubnn.
nítve állanak s az u tób­
biak határozottan keleti
jeH egüek rondák és szűk

hidúháx
kanyargó utczákkal tel-
vék. A legérdekesebb
pont a városban tájké-
pileg a régi fejedelm i
várpalota rom jait őrző
hegy, melynek egyik fele
m eredek lejtőséget k é­
pez, másik részét p ed ig
egy regényes vidékü
patak vize csapkodja. A
nagy bazár, mely rend­
kívül változatos és gaz­
dag képet nyújt s a város
élénk forgalm áról tanús­
kodik, m egbecsülhetlen
alkalom néprajzi tanul­
m ányok tételére. Kairó
kivételével talán sehol a föld ön nem láthatók ily ellentétek, a keleti
k öltőiség és keleti rom lottság, az em beri polgárisultság és józa n sá g
százféle alakban van előttünk. — D e talán m ég érdekesebb Tiflisznél
a K aspi tenger partján fek vő nagy város, melynek népessége
(1 12,2 53) m egk özelíti Tiíliszt, bár a város egészen uj s pár évtizeddel
ezelőtt m ég jelenték telen hely volt. É rdekessége nem abban áll,
h og y Kaukázusnak legszeb b , legtisztább és leginkább európai jellegű
nagy városa, m int inkább, h o g y a nafta főterm ö helye a világon.
C sodálatos eg y vidék ez. A Kúra fo ly ó torkolata körül földalatti
erők és a h eg yi patakok iszapjai folyvást növelik a talajt a tenger
rovására. 182!) óta a K úrától északra eső rész bebizonyithatólag
1 0 —12 km. távolságra
hatolt előre a tengerbe,
de bensejében megmarad­
tak még* a sóstavak.
Baku és Kúra között s o ­
rakoznak a naftavulkánok,
a szárazföldön 30, a szi­
geteken 6 nagy vulkánt
számítottak, m elyek közül
3 0 0 — 400 m. magasságúak
is vannak s az Á g h Sibyr
kráterje 900 m. átm érőjű.
M indenik vulkán íd ő rő l-
id óre k ön nyen m eggvu-
ladó gázt b o csá t ki óriási
zajjal. 1887-ben a L ok -
Botán k itörésekor a tűx-
lán g 000 m. magasba
Abkhi'tz. em elkedett. És nemcsak
a vulkánok idézik elő a
tüzet. A z egész vidék tele van naftaforrásokkal és ha valaki uj g öd röt
ás, azonnal gáz tolul ki a föld b ől, m elyet m eglehet gyújtani és m ellette
főzni. N ém ely helyen a nafta folyvást é g és ezért a perzsa tüzim ádók
külön bucsujáró h elyek et s tem plom okat állítottak itt, k ülönösen az
A p seron m ellett le v ő „szen t szigeten." V alóban festői s egyúttal
rém itő látvány ez, m elyet hírneves utazóknak dicsekedve mutat ax
orosz. D e nem csak látnivaló, hanem kereskedelm i czikk is. Baku
északi részén a sok fü sttől F ekete városnak (C ern ig orod ) nevezett
városrészben van a petroleum ipar főh elye, hol évenkint 200— 300
m illió púd naftát dolgozn a k fel s szállítják a világ minden részébe.
E z a kereskedelem tette Bakut nagy várossá s ez h ozta létre vasutait
s hatalmas kikötőjét.
D e nem kell elfelednünk e két nagy város m ellett Transkaukáz.ia
töb bi nevezetes helyeit sem, m elyek, bár sokkal k isebbek , legalább
történeti szem pontból nevezetesek.
A Fekete ten­
g er pariján levő
a hajdani
arany vidék, ma j ó ­
form án rom ok b ól
áll. A fegyveren
kívül a mocsárláz
is nagyon m egtize­
delte a népességet.
A régi városi rom ok
között csak egy pár
m egerősített orosz
kikötő várost talá­
lunk, m elyek k özött
Suchumkale a le g ­
nevezetesebb, de ez
is csekélyebb, mint
a szom széd Kutais-
ban fekvő -Po^ és
városok, m e­
lyek kereskedelmi
forgalm a nagyon
em elkedik. Á ltalá­
ban a le g ­
sűrűbb népességű
tartománya a Kau­
kázusnak. D e a he­
gyek és a R ión m el­ Derbent.
lékfolyóinak szűk
völgyei m eggátolják a terjeszkedést s a tartománynak hasonnevű fő ­
városában is alig lakik 20 ezer em ber.
N agy obb helyek számosán vannak az örm ényvidéken E lisabeth-
pol, Erivan és Karsz korm ányzóságokban. F olyvást gyarapodó kultura
nyom ait láthatjuk e vidékeken. Selyem tenyésztő, szőlőm űvelő, gya ­
potterm elő szorgalm as gazdák ön töző csatornákkal ellátva, gyártelepek,
jó lé te t mutató nyárilakok és villák, valam int az élénk forgalom olykor
feledtetik velünk,
h o g y Ázsiában va­
gyunk.
V alóban a Kau­
kázus h e g y zordonát
kivéve m ost már
csak k or­
m ányzóság terüle­
tén találjuk fel a
régi k ép et a Kau­
kázusról. Ax eu ró­
pai szokások arány­
lag kevéssé hatoltak
ide s e m ellett a
talaj sajátságos vi­
szonyai az építke­
zést feltűnővé tet­
ték. Fecskefészek
alakulag épült fal­
vak nem ritkák. A
legtekintélyesebb
helyek a Kaspi ten­
ger partjain vannak
azon a m integy 2 km.
széles átjárón, mely
a tenger és a Kau­
kázus középső lán-
czának egyik ága
a Tabasszera közt
van s m elyet a
régiek A lbánia ka­
pujának, a török ök
vaskapunak (D em ir
kapu) neveznek. A
T erek torkolatánál
és más helyeken kopár puszták vannak, m elyeknek éghajlata nagyon
egészségtelen. A székhely nem fon tos hely, keres­
kedelm ileg jelentékeny (12,000 1.), m ely festői szem pont­
b ó l is igen érdekes város, m ivel szolid lejtőjü h egyen amhteatrum -
szerüleg épült, a h egy tetején m ég jók a rb a n levő citadella van s
m ellette a N agy Sándor falának nevezett ősrégi fal vonul el, m ely
egész a Dariel szorosig húzódik s a kazárok betörése ellen épült.
A város nevezetességei közé ta rtozn a k : a nagy m ecset, n m elynek
udvara márványlapokkal van kirakva, m e g a várostól északra a tem ető,
a m elyben sok régi sirem lék és egy m auzoeleum áll, az u tób b i azon
h ősök emlékére, kik az arabok elleni k üzdelem ben (728) a város
kapui előtt estek el. T ö b b város, ig y jelen ték en y k ik ötő
hely már m odern je lle g ű ;

Fiatul tatár nő a Kaukázusból.

 Turkom án-telep.

N Y O L C Z A D IK F E J E Z E T .

O R O S Z K Ö Z É P A Z S IA

CnpMS G . : A travel's le royaum e de Tam erlan. Paris, 1892. — L e Messw:'er A.

From L ondon to Bokhara. London, 1891. — Do^soM G . : Russian railwayadvance
into Centralasia. L ondon, 1890. — DMMMo/'g, ear! o f : The Pamirs. ^ köt. London,
] 893. — E. : V oy a g e á Mérv. Paris, H achette, 1888. —
A n n in : V áziatok K özépázsiából. Pest, 1868. — .BoMí,'a?o(; En Asie centraie. Paris,
1884. — J fo s e r; A travers l'A sie centrale. 1886. — Ű'DrwoyMM.- The Mérv oasis.
Budapest, 1882. — Uy/aZM/Mí-Bourdon M á ria : U jfalvy utazása Paristól Samar-
kandig. Budapest, Révai.

T l^ Ö L D G Ö M B ü N K le g n a g y o b b kiterjedésű síkságához jutottunk. M é g h it

i teljesen Agyelm en kívül h agyju k is, h o g y a d éloroszorszá gi nagy

szarmát alföld, a szibériai ren g e te g síkság, sőt b izo n y o s fo k ig a k özép ­
ázsiai nagy sivatagok is összeköttetésben állanak a K aspi és Ara!
tengerek m ellett elterülő hatalmas orosz pusztasággal, m elyet orosz
K özépázsiának nevezünk, de, a m elyet, legalább n agy részben, tu ik o-
mán és kirgiz sivatagok néven ism ernek az utazók, maga ez a terület
tízszeresen felülhaladja M agyarország nagyságát. 8 ez az egész terület
csak kelet és dél felé h egyes, de a v ö lg y e k folyvást keskenyedő
három szög alakjában ide is m élyen benyom ulnak s m aga a sikság
többé-kevésbé sivatag je lle g ű , tele sásm ocsarakkal, h om ok b a fu tó
vizekkel, sőt egészen kopár vidékekkel, m elyeken üröm , b ogá n cs,
tevefű s m ég nehány sósnövény tenyészik egyedül sovány vigaszta­
lásul az itt lakóknak. Magának az A raltónak körn yéke, m ely kétszer
oly nagy területű, m int hazánk, V e n ju k o íf számítása szerint nem
term el annyit, mint K eletindiában egy kis Csanádm egyének m eg felelő
terület s a legjelentékenyebb oázisokat, K hivát, M érvét, E g y p to m h o z
hasonlóan állandóan m egfeszített em beri munka tartja fenn m ű vel­
hető állapotban. A munka id őleg es m egszűnésének je le ü l a n a g y o b b
foly ók vidékén számos rom ot, nádas m ocsarat találunk s a csatorna-
hálózatot rövid idő múlva csak elh agyott m edréről leh et m egism erni.
Igen term észetes, h o g y ily óriási területen nagyon változó a
tájkép s azok a helyek, m elyeket az orosz em ber-nem lakta sivatag­
nak nevez, gyakran virágzó telepek szom szédságában feküsznek,
egészben véve azonban a puszta je lle g e itt inkább k özlek edik a siva­
tagéhoz s a terület leg n a g y ob b részéről látható, h o g y csak erőszakkal
alakíthatja át földm ű velő talajjá az em ber vasakarata.
N agyobbára fátlan s d om bokban szegén y síkságot látunk magunk
előtt, h ol a ten ger végtelen ség ét utánzó látóhatár széle leg töb b n y ire
felhőtlen kék boltozattal egyesül. H ullám szerüleg váltakozik a talaj,
itt-ott m agasabb em elkedésekkel, m elyek azonban igen ritkák s ig y
a gyakorlatlan utazó szem ének sincs kellő m értéke a távolság m e g ­
mérésére. Nehány száz láb d o m b o t már félnapi távolságban is m e g ­
látunk, a m ély folyam m edreket és v ö lg y e k e t pár lépésre sem vesszük
észre. Nincs semmi gátja a világosságnak, szélnek, m e g a h a n g n a k ;
nincs árnyék, nincs szélcsend, nincs viszhang, m indenütt fénylik,
mindenütt m o z o g valami, m indenütt ném a és kísértetiesen h allgatag
a vidék. Néha a sötét viharos felh ők alatt h o m o k fe rg e te g e k kapasz­
kodnak fel és száguldanak a végtelennek. N agy forrósá g esetén m e g ­
törik a nap sugara a n agyon forró alsó rétegek b en és előáll a délibáb,
csalóka életet tárván elénk, a m inő a vakságban csak o ly k o r találhat))
a folyók partjain avagy a m agános m agaslatokon, m elyek szigetekh ez
hasonlóan emelkednek ki a sivatag végtelen ten geréből.
Feltűnő a gyors változás a talajnem ekben, a futó h om ok tól és
a holt sós m ocsártól a legterm ékenyebb a g y a g ig m indenféle talajt
találunk itt egymás után s ez a változatosság a sivatag élete. A
ren geteg réteket majd tarka virágos szőn y eg ek s b o k ro s vidékek
borítják, majd egyform a zöld növény. Az enyhe hullám os dom bok
k özött fekvő v ölgy ek b en nem ritkán találunk édes vizet és festői sziklás
részleteket. O lykor, m időn már órákon keresztül botorkáltunk az
ü röm féle egyh angú szinü n övények k el b o rított síkságon, egyszerre
tarkává lesz a vidék, avagy a m ocsaras táj szürke világa tárul
elénk. O ly helyeken, h o l a sivatagnak le g n a g y o b b hatalma van, a lég
p o ro s és száraz, a h om ok izzó és halm okban összetorn yosu lt; de
m ég e szom orú h elyek en is gyakran m utatkozik az élet a halmok
lejtőjén s a m élyedésekben nádszerű növények, m e g fűzfafaju bok rok
álm adoznak a rég i jó időkről.
A z utazók rendesen a fo ly ó k partjain haladnak előre, h ol a vál­
tozatosság m ég gyorsa b b s az eg y es talajnem ek aránylag kevés helyet
vesznek igén y be. A nagy változatosság m ég a fo ly ó vizére is hat.
A h ol a m eder h om ok os, a viz tiszta s elég g é é d e s ; az agyagos
vagy sós talaj felett elvon u ló viz ellenben zavaros, sós vagy keserű.
N a g y ob b területeken egészen eltűnik a viz s a kutak ásása is csak
n agy m élységre sikerült. A szaggatott és változatos je lle g n e k m eg­
felelően lehetetlen n a g y ob b telepeknek helyet fo g la ln i; vagy kellő
m en n yiségű viz, vagy eleg en d ő m űvelhető talaj hiányzik. H ol m ind­
k ettő m eg van, bárm ely kis területen is, rög tön h ozzájő az emberi
m unka s a,z á lla tv ilá g ; virágzó rétek m ellett apró kertek keletkeznek,
a partokon n öv ő nádasokban tanyát vernek a vizi madarak, kétéltűek,
néha a vaddisznók és tigrisek, m indenekfelett p ed ig a töm érdek légy
és szú nyog.
N agy változatosságot mutat a sivatag m ég a k ü lön b öző évsza­
k ok szerint. E lén k m ozga lom kezd őd ik m e g rög tön a hóolvadás után :
a viz és tűz harcza, mintha a végtelen síkságot akarnák vetélkedve
szétrom b oln i. M inden fo ly ó és patak áthágja rendes medrét, sokból
zu g ó hullám ár lesz, m ocsarak ból p e d ig messze elterjedő tó. A kirgizek
a szárazzá lett helyeken elégetik a füvet és k ó r ó k a t; füst tölti be a
téget s a láthatáron tűztenger tűnik fel. A m élyedéseket elfoglalja a
kiáradt viz, a m agaslatokat a tűz. M indkettő rom bol, de valóban
alk ot, m ert m egú jítja a term ő fö ld erejét. Csakhamar rom bolásuk
után m eg jelen ik a talaj sötétzöld szőn yege, m elyb ől lassankint tarka
v irá g ok em elkednek ki, h o g y m agukhoz csalják a zü m m ögő rovarokat
*!s a nagy töm egb en szállon gó madarakat. E z a kellem es kép azonban
nem tart soká. Iris, tulipán, mandula hamar elvirágoznak, a viráguk
eltűnésével egyszerre elvesznek a rovarok és növények. E gyhangú,
árnyéktalan vakitó fény árad szét m ost a zöld sikság felett, m eg ­
a sóm ocsarak és a h om ok foltok , a fo ly ó k és tavak fokozatosan apadnak,
vizük zavarosabb és sűrűbb lesz m ikroskopikus állatokkal telítve, a
h om ok ég etővé válik, a k íg y ók , sk orp iók és pókok marása veszé­
lyesebbé lesz s elviselhetlen érzet a leg y ek és szú nyogok csípése.
Lassankint sárga és száraz alakban tűnik fel a fű, a szép zöld szin
a fo ly ó k mentén és a h om ok bu czkák k özt levő m élyedésekben húzódik
m e g szerényen.
íg y következik be az ősz. A napsugarak ég ető ereje elvész,
h ű vösebb az éghajlat, sűrűbb a felhő, gyak oribb az esőzés. Itt-ott a
napperzselt fűvek k özt ism ét kicsillám lik a zöld, a fo ly ó k partján uj
virág ok em lékeztetnek az eg y k ori tavaszra. D e csak rövid ideig. Etjő
a tél fagyával s h óziv a ta ra i (burán) az ébredezni k ezdő talajt vas­
erőv el kényszerítik vissza h osszu -h osszu álmába. A rövid tavasz
után nyáron már m egh alt a tenyészet tén yleg s az őszi ébredés csak
látszat m ásodik halála előtt. N agyon , nagyon m ostoha K özépázsia
éghajlata.
Csodálatos kivétel e tekintetben Khiva, a középázsiai E gy p tom .
V a lósá g os virágzó tenyészetet találunk itt tülnyom ólag subtropikus
j e l l e g g e l ; baraczk, mandula, gránátalma, pisztáczia, szeder, szilva s
alm a kitűnő te r e m ; ezenkívül szőllő, búza, köles, rizs, árpa, borsó,
gya p ot, dohány, dinnye s más kereskedelm i n övények j ó termést
adnak. A term és azonban szoros összeköttetésben áll az A m u áradá­
saival, m elyet ön tözésre használnak fel régi idők óta. H árom szor
ford u l elő ily áradás e g y év alatt; az első februárban je le n té k te le n :
a m ásodik juniusban és juliusban, m ely a magas h eg y ek hóolvadá­
sának felel m eg, a le g fo n t o s a b b ; a harm adik p e d ig augusztus végén
vagy szeptem ber elején követk ezik be, m időn a Pam iron esett. Az
aratást rendesen korán végzik, m ivel már szeptem ber végén kezdődik
a fagyás s az A m u t febru árig j é g b o r iíja ; hó azonban igen kevés
esik, a talaj rendesen egész télen át csupasz.
E gészen kétségtelen, h o g y ennek a nagy alföldnek leg n a g y ob b
része m ég aránylag uj korszakban, a diluvialis k or kezdetén, v a ló­
ság os ten ger volt. A Káspi és A rai tó k özött fekvő U szt-U rt fensíkon
kívül jóform á n minden talaj n egyedk ori. A nyugat-szibériai síkság.
A z A m u és Szirdarja vidéke, sőt a Kaspi ten ger északi és délkeleti
részei is ten ger alatt voltak, m ely tenger a M anics m élyedésen át
összek öttetésben állott a F ekete tengerrel is. A z összes kis és nagy
tavak ennek az ősjégten gern ek maradványai, m indenikre jellem ző,
h o g y lassú, de fok oza tos pusztulásnak indultak.
 L egvilágosabban láthatjuk ezt az óriási m elynek
területe a történeti id ők ben sokat változott, h o l földnyelvek, előfok ok
és szigetek napjainkban is alakulnak s m ely erőtlennek m utatkozik
a parti hom okbuczkák, m eg a nagy fo ly ó k iszapjaival szem ben. T erü ­
lete m ég m ost is hatalmas, k özel annyi m int M agyarországé és
Ausztriáé együttvéve (438,688 k m '), k étségkívül a le g n a g y o b b zárt
víztöm eg a föld göm b ön . D e csak nagysága és a nagy területen erő­
teljesen kifejlett hullámai miatt adják neki a ten ger vizet. Északi
részében, hol többek k özött a hatalmas V o lg a óriási v íztöm eg ét veszi
magába, vize már csaknem egészen édes s partjai nem egy helyen
oly annyira sekélyesek, h o g y a h a jók b ól és tu ta jokb ól g y a lo g m ennek
ki a partra, A perzsa k ik ötők ném elyikében 1— 3 km. távolságban
a parttól kénytelen a gőzh a jó m egállani, északi részeiben p e d ig m ég
messze benn is sokszor sekélyes a viz. Partjain sok helyen messze
elhúzódnak a náddal és kákával b orított m ocsarak, leg töb b n y ire azon­
ban kopasz és kopár minden, m ég a h egyek változatos alakjait is
gyászfátyollal vonja be a végtelen sivárság. É szakon k ü lön ösen lapos
a part s a V olg a torkolat száz m eg száz ága folyton osan változtatja
a szárazföld és a vix helyi viszonyait, mintha a hatalmas ten ger csak
sivatag tava lenne, a m in th ogy a part k özeléb en levő sóstavak való­
színűleg egyk ori birodalm ának töredékei. M é g le g n a g y o b b m élysé­
gében (1100 m .) sem éri el vize a ten gerek átlagos sóstartalmát, az
áradás és apadás tünetei hiányoznak.
Már a rnult században felism erték, h o g y a K áspí ten ger m eden ­
c é j e a F ekete tenger felszínénél m élyebben fekszik. Ma a k ü lön b ­
séget 26 m éterben állapították m eg. V alószín ű n ek tartják, hogy a
Kaspi tó akkor kezdett hanyatlani, m ikor a F ekete ten ger a B o sz-
porust áttörte s azon vizének egy része a F öld k özi ten gerbe folyt.
A Fekete tenger vízm ennyiségének csökken ése elválasztotta ezt a
Kaspi tengertől, valamint az u tób b it az A ra ltótól. Ily m ód on azután
csökkent az elpárolgás, k evesebbek lettek a fo ly ó k és a kiszáradt
területek pusztai jelleg ü ek k é alakultak s a m elyeken sóstavak és
mocsarak vannak, de oly foly ók , a m elyek rajtuk erednének, hiány­
zanak; legfelebb n agyobb esőzések vagy h óolvad ások id ején k elet­
keznek kisebb patakok, a m elyek a só kilúgozására nem alkalmasak.
A szárazság m egakadályozza a h um uszréteg k ép ződ ését is. E llen ben
a gyakori heves szelek (buránok) m inden törm eléket tovább hordanak ;
ugyanezt teszik a h om ok k ő elporladásából keletkező h om okbu czkák
is a társadalmi lét nagy kárára. M indam ellett Asztrakán és Baku
nagy forgalm a és a középázsiai vasút m egnyitása m egélénkítette a
tavat. 1890-ben 12 ezer hajó ford u lt m e g a Káspi tenger orosz
kik ötőiben s a halászat jelen ték en y lett.
Pusztulásnak indnltnak tarthatjuk a másik hires nagy belfökU
vizet is, az A raltó-t, m ely bár jelen ték en yen kisebb a Káspi tengernél,
de k özel százszor o ly nagy, m int a mi B alatonunk (67,7()9 km -) s
igy a leg n a g y ob b tavak egyik e. É szrevehető a tó pusztulása, a partok
m indig előre nyom ultak, a sekélyes víz helyére h om ok l é p ; Barsut
ö b ö l a je le n században tűnt el, 1859 és 1874 k özött az A ib u g h ir-
öb ö l s a nagy tó ben sejében folyvást n a g y ob b od ik a sok sziget.
Partja csaknem m indenütt alacsony, h om ok os és term éketlen, észak­
nyugaton sás borítja, keleten a Kizilkum sivatag partjáig nyutik.
Látható lefolyása nincs, a b eleön ilő két nagy fo ly ó az A m u D a ija
(O xus) és Szir D arja (Jaxartes) évről-évre kevesebb vizet hoznak
bele. A z A m u D arja egyik ága hajdan a Kaspi tengerbe öm lött. A
sekély part m egn eh ezíti a hajózást s így a hatalmas tavon jóform án
csak halászcsónakok s e g y pár közigazgatási czélb ól fentartott állatni
g ő z ö s közlekedik, a m in th ogy a nagy fo ly ó k o n is prim itiv a k özle­
kedés. D e az Arait)) már 74 m. m agasságban van a Kaspi tenger
szine felett s íg y 48 m éterrel magasabban fekszik, mint a F öldközi
tenger.
A töb b i igen nagy számmal levő tavak k özött niég egy em el­
kedik ki nagysága által. E z a i^7/<:a.s tó vagy a kirgizek nyelvén
T en giz ten ger (21,805 km*) a k irgiz puszták keleti részében. M agas­
sága 238 m. Északi és n yu goti részén magas h egyek em elkednek,
partjai másutt laposak és rendkívül sza gga totta k ; az öblök , félszigetek
és kis szigetek száma végtelen . U gyanitt magas nádasok töltik m eg
a partok m ellék ét; tő lö k távolabb p e d ig futó h om ok takarja a földet.
V ize tiszta és átlátszó, de sósizü és ihatatlan, hala is kevés van,
ezért partjai lakatlanok, csak télen m enekülnek ide egyes kirgizek,
a nádasokban keresvén m enedéket a derm esztő északi szelek ellen,
hajó nem já r rajta. Látható lefolyása n in cs ; a fo ly ó k közül, m elyek
bele torkolnak, a le g n a g y o b b az Ili, m ely a T iensánból jő . K eletre
feküsznek egy k ori nagyságának maradványai a Szaszszik-kul és A lakul
tavak.
A tavakéhoz hasonló pusztulást észlelünk a fo ly ó k o n is. E gész
sereg jelen ték en y fo ly ó pusztul el végk ép a sivatagban. A z afghán
területről jö v ő H erirud egyen esen a pusztában vész el, a vizgazdag
M urghab, m ely Mérv m ellett m ég igen hatalmas, jó darabig küzd a
h om ok ellen, m íg végre nyom talanul elvész benne. Nari, Baleh, A bi
Chulm s más jelenték eny afghán eredetű fo ly ó k egykor m ég elju­
tottak az Amudarjába, ma a h om ok ban elvesznek, m ielőtt azt elérték
volna. Maga az m elyet Oxus név alatt már a rég iek hires
folyónak tartottak s m ely a hatalmas Pam ir nyugati vizeit egyesíti,
csakhamar azután, h o g y a h om ok os vidékre ér, jó fo rm á n hajózhatlan
tesz. Szélessége 4 1 0 — 3000 m., m élysége 0*5— 9 m. k özt ingadozik,
m edrét gyakran változtatja s egyes ágai a szó szoros értelm ében el-
h om okosodn ak, ú gy h o g y 2200 km. hosszú folyásának végén csaknem

Á t M é s a Sy.h'-Díu'ján.

nyom orultabbul néz ki, m int a m időn a h e g y e k közü l k ijött. H asonló

bajokat lehet észtelni egyenrangú társán a A Tiensán
hegylánczból ered, Issykull tó közelében , K okánnál ér a síkságra,
h ol sok ágra oszlik, m elynek egy részét a puszta h om ok ja elfedi.
D eltát alkot torkolata, de az sokkal k isebb, m int A m u Darjáé s
kevéssé hajózható. — K özgazdaságilag m indkettőnél fon tosabb a
közöttük elfutó Zem /sáw , m ely csak 686 km. hosszú, de a melynek
köszönheti a tartomány két nagy városa Szamarkand és Bokhara
rendkivüli term ékenységét, m ivel e szorgalm as lakók 126 fő - és 940
m ellékcsatorna segítségével felhasználják vizét öntözésre. Talán ez a
 sok csatorna, okozza, h ogy nem
is éri el a nagy folyókat, hanem
a vize a hom okban elvész. H asonló
szom orú sorsa van annak a hét
folyónak, m elyről a Balkastó k ö ­
zelében fekvő Smirecsenszkijkrai
vidéket a h ét folyam országának
nevezik. Csak három éri el ren­
desen a tavat, a tö b b i a déli par­
ton levő hom okban elenyészik,
csak áradáskor j ő vele összek öt­
tetésbe. M ind a hét bővizű h egyi
patak, m elyeknek felső része az
A la-tau hóvidékén a leg festőieb b
csop ortok b a n szaggatják szét a
fensik h eg y es-v ölg y es vidékeit.

Turkom an sátor.
M ihelyt azonban a sivatagot elérték, azonnal piszkos, élettelen
sivatagfolyókká változnak s partjaikat posván yos és sós m ocsarak
lepik el a vizenyős helyek je lle g é n e k m eg felelő növényzettel. Az
óriási sivatag diadalmas az óriási h eg y ek erőteljes gyerm ekeivel,
a bővizű folyókkal szem ben is.
A m egátk ozott vidéknek term észetesen egészen k ü lön ös n épes­
sége van. Talán a leg m ozgék on y a b b az eszkim ók k ivételével. A rábiá-
ban, a Szaharán s az amerikai sivatagokon tö b b a m egállap od ott és
helyhez k ötött népesség, mint itt. A m egélhetés gon d ja nom ád vagy

Kirgiz tanya.

legalább félnom ád néppé alakított volna itt bárm ely nem zetiséget,
úgy látszik azonban, h o g y azok a %ó'/*óA-?a%d7*cA, kik orosz K özép-
ázsiának történelm ileg kim utatható ősi lakói s a je le n le g i n ép esség­
nek is n agyobb része, eredetileg is nom ád hajlamúak. E g y e s sátor­
csop ortok vagy családok évről-évre barangolnak a hóditás vagy
m egszokás jogá n á l fogva sajátukká lett le g e lő k ö n és ivóvizet szo l­
gáltató térségeken, nemcsak, de egyúttal lenézik a letelep ed ett em be­
reket, kik szabadságukat adják el. M ég a félnom ád is, ki gabon ájá­
nak berakására csűr- vagy kamraalaku szilárd épületet, m ég p ed ig
ablaktalan, sötét, k om or agyagkunyhót épit, ha csak lehet, magának
s kedvelt lovának számára, a szabadban szellőjárta sátort alkot, mert
nem szereti a szilárd épületet, m elynek neve is „sötét, h om ályos,
elzárt" szóval egy en lő nyelvében, ugyanaz a szó, m elyből származik
a „fo g s á g " és „p o k o l" elnevezése. Sátra ellenben hasonlithatlanul
szebb és kén yelm esebb, m int bárm ely más vándornépé. L egalább lf)
láb magas kerek épület, oly k o r 30 lábnál szélesebb kerek alakú
nem ezdarabokkal fedve faállványokon s kötéllel összefogva. A z állvá­
n yok on és nyújtható rácsozatokon van a felszerelés n agyobb része,
benn p ed ig a kiválóan
tisztelt tűzhely felett
van a díszhely (tör), a
le g jo b b nemezdarabok­
kal vagy szőnyegekkel
beterítve. A legszegé­
n yesebb sátor is bele­
kerül ötven forintba,
ném elyik p e d ig való­
ságos palota tjeiül,
m elyben a szilárd épü­
let hiányát épen nem
érezzük.
A török fajnak
számtalan törzse, mely
a Léna torkolatától a
V örös ten g erig és a
Tiensántól a Balkánig
feltalálható, a történe­
Kirgiz. lem tanúsága szerint
innen vándorolt ki fo ­
kozatosan s m intha eredeti hazáját elhagyva erkölcsi ereje is m eg ­
gyen gü ln e, m inél távolabb hatolt s minél inkább elvesztette nom ád
je lle g é t, annál inkább hanyatlásnak indult. A török városi lak ók is
félnom ádok, egyes gyarm atai ma már szigetek gyanánt em elkednek
ki a töb b i n épek k ö z ö tt; az izolált tagokat csak az iszlám köteléke
tartja össze. M agán a sivatagon is ott, h ol o ro sz o k k özeleb b jutottak
hozzájuk, hanyatlás és tespedés je le it látjuk. D e a nagy sivatagnak
déli részében, h o l m é g kevés az európai elem , a kirgizek, özbegek,
karakalpagok és turkom ánok m ég csak kezdetén vannak az átalakulási
p rocessu sn a k ; a puszta term észetének és az éghajlatnak védelm e
alatt az ellenállás tartósabb és az átalakulás munkája n ehezebb lett.
Nincs ugyan nemzeti életük, m int az oszm ánoknak, kik különben
ma már csak eredet és vallás szerint török ök , de nem zeti sajátságaikat
hasonlithatlanul jo b b a n m egőrizték s k ü lön ösen a nagy k iteijedésü
sivatagokon k ób orló kirgizek a leg h íreseb b példái a török népnek.
A név k ó b o rló t je le n t ellentétben a szart névvel, m ely a
letelepülők általános neve. A h egyek k özt lakó kirgizeket, karakir-
gizeknek nevezik (fekete vagy vad k irgizek) s ezek F ergliana vidé­
kétől T ib etig mindenütt feltalálhatok a khinai határon b elü l is. A
sikságon lakó kazak-kirgizek p ed ig T ob olsx k tól az A m u D a rjá ig
kószálnak. M indkettő töm ér­
dek törzsre s nem zetségre
oszlik, a szükebb család e g y -
egy sátorcsoportban (aul)
él teljesen függetlenül a
többitől.
A karakirgizek ném i­
leg hasonlítanak a m ongo­
lokhoz. B őrük szine sötét,
szemük és hajuk túlnyom óan
fekete, orruk azonban k e­
vésbé lapos s testalkatuk
magasabb. Általában jó in d u -
latuak és engedékenyek, de
egyúttal ingerlékenyek és
bosszúállók. B ecsületességük
és jóravalóságuk k étsé g te le n ; Tah'u'.
rabolnak, de nem lopnak,
nem hazudnak, nem ravaszok, de m ellette n agyon ven dégszeretők .
Nagyon szeretik a dalt és társas m ulatságokat, az iszlam m é g kevéssé
honosodott m eg közöttük. F ő g o n d ju k a barom tenyésztés, m ely sokkal
jobban virágzik közöttük, m int bárm ely niás nom ád népnél. E gy
orosz tudós számítása szerint egy sátorra 2212 ju h , 450 ló, 56 teve
és 65 tehén jut. Számukat le g fe le b b fél m illióra leh et tenni.
Sokkal népesebbek — 2 - 2*/.) m illió k ö zö tt becsü lik számukat —
a a nagy sivatag valóságos urai, kik azonban la k ó­
földjük nagy kiterjedése és az éghajlat k ü lön féleség e daczára feltű­
nően egyöntetű jellegű ek . A kazakkirgiz középm agasságu, zöm ök
termetű, erősen k ifejlőd ött cson tszerk ezettel; b ő re sötétes, csaknem
24-
bronzszinű, de nem annyira sárgás, m int a m on golé. A szőrzet színe
fekete és barna, de o ly ritka, h o g y gúnyosan m ondják fe lő le : „H am ar
m eg leh et olvasni, m int a kazák szőrét." A szemek tüzesek, keskeny
m etszésüek és barna szinüek, a h o m lo k alacsony és széles, az orr
rövid és s z é le s ; a száj nagy, az ajkak vastagok, az áll n égyszegü és
massiv. A n ők feh éreb b ek s átlag véve szebbek, bár a kazak k ü lö n b ­
nek tartja a kalmük
nőket. F eltű n ő a
nép kiváló szellem i
tehetsége, k ü lö n ö ­
sen éles m e g fig y elő
képessége s nagy
em lékező tehetsége.
M indamellett m ű­
veltsége csekély,
m ert nyom oru isk o­
lái vannak s n agyobb
városok hiányában
egész életét a sza­
badban tölti, igen
gyakran egész vad
állapotban, m ely a
barom rablás szoká­
sával kapcsolatban
az egyestörzsek közt
ö rök ös háborúságot
támaszt. A fájdalmat
és éh séget j ó l tűrik,
de a le g y ő z ö tt ellen­
Kirgix katiiuz. séggel szem ben ke­
gyetlenek. Ö ltöze­
tükben a hosszú kaftán, a tatár sü veg s a prém es bunda elég g é
ism eretesek. A nők, különösen a leányok, nagy fényűzést fejtenek
ki az öltözetben . V allásuk csak n év leg m oham edán, a régi számán
szertartásokat m egtartották. Házi állataik k ö zö tt a ju h o k ra és lovakra
fektetik a fősu lyt s ezek száma egyes vidékeken ren geteg nagy.
A földm ű velést csak elvétve s itt sem állandóan űzik.
A kirgiz k özség a 3 — 5 sátorból álló aul. T élen néha több aul
egyesül s annak élén egy kiváló családfő áll, de minden egyes csn-
hidunk külön ön jogosu ltsága s külön khánja van. Ex a rangjelzés
különben ma, már inkább formalitás. V a lósá g os kasztok nincsenek
közöttük. A n ők h elyzete szom orú, bár a sok n ejü ség nem divatos s
a sátor ben sejében a nőknek is van b izo n y o s hatáskörük. A leányt
több re becsü lik, töb b szabadsága is van, de azért valósággal m e g ­
vásárolják, 2 0 — 47 lóért vagy más házi állatért, m indam ellett a la k o­
dalmat szertartássxerüleg s töb b napig tartó ünneppel ülik m eg.
K evésbé népes, de szereplésénél fog v a igen nevezetes török faj
az m ely a X V I. század elején jö t t be az Oxus vidékére s itt
részben letelepedve, részben félnom ád életm ód ot folytatva, katonai
jellegű állam ot alapítottak m odern állami szervezet nélkül. Bár 32

K irg ize k .

törzsük nagyon eltérő, egészben hasonlítanak a kisázsiai török ök h öz,

igazlelküek, kom olyak, szótalanok, vitézek, de rendkivül nehézkesek
és közönyösek, Patriarchalis életük szép, a nők h elyzete e lé g g é sza­
bad és kellem es, de tekintélyük csekély. Az özbegek talán a le g ­
inkább m űvelhető törzs a középázsiai török fajok k özött, bár politikai
érettségükre nézve nem n agyon bixtató az a tény, h o g y B okharában,
h ol a lakosság tö b b sé g é t teszik, nem ők alkotják az uralkodó
elem et s h ogy a közel 2 m illió főre m enő özbegek k ö z ö tt önálló
irodalom nem fejlőd ött ki.
Kis, alig százezer főre m enő töm eget alkotnak a
kik nagyobbrészt az A m u deltája körül s az orosz Turkesztán sirázi
járásában laknak több törzsre oszolva. M agas term etű, erőteljes
em berek, nagy fejük van lapos telt arczczal, nagy szemük, pisze orruk,
lapos és nem igen lieg y es álluk, feltűnő hosszú karjaik és széles
kezük. A nom ád életet már abba, hagyták, de barom tenyésztéssel
foglalk ozn ak s fők ép sátrakban laknak, m elyek azonban dísztelenek
és piszkosak. R uhájuk is n agyon egyszerű, sötétbarna szinű.
Á ltalában szegén y és bék és indulatu nép, de vallásos buzgalm uk
na gyob b , mint a tö b b i török
fajoké.
Igen jelenték eny csop ort,
kerek számmal eg y m illió
főnyi, a kiknek
neve nem oly régen v ilá g­
hírűvé vált az orosz hódítás
alkalmával kifejtett vitéz ellen­
állásuk következtében, k ü lö­
nösen Göktepe nevti erődük
ostrom ánál (1881). R óluk ne­
vezik a perzsa határtól A m u -
datjáig terjedő sivatagot tur-
kom án sivatagnak. R abló hirük
a perzsáknál és afghánoknál
m ost is m egvan, bár az orosz
hódítás óta n agyobb részük
már békés földm űvelő.
R abló kalandjaik k övet­
keztében n agyon összekeve­
redtek más népekkel s egyes
törzseik, m elyek közül a tekkék
a leg n ép eseb b ek és legtekin­
télyesebbek, nagyon k ü lön b öz­
nek egym ástól, nem ritkán
'i'urkom án teány. találunk európai alakokat is
köztök . A nők inkább hason­
lítanak m ég a török ök h öz, szem eik kisebbek, p ofa cson lja ik kiállóbbak
és hajuk is ritkább növésü, m int a fé rfia k é ; a feltűnő szép alak gyakori
a leán yok között, de hamar elhervadnak. A vagyon osabb férfiak felöltője
(csapán), m elyből télen 2 — 3 darabot is vesznek m agukra, félselyem ,
félgyapju és csikós khivai vagy bokharai k elm éből készül s csak rabló
kirándulás alkalmával öltenek fel rövid eb b térd ig érő kabátot. Ex a
ruhadarab férfiaknál és nőknél egészen egyform a, de ez utóbbiak
nyáron csuk inghez és b ok á ig é lő , alul összeszoru ló nadrágban járnak.
A gazdag n ők in ge félselyem , térd ig ér s a nadrágnak alul kilátszó rész
kartonból vagy selyem ből készül. A férfiak fö v e g e az ism eretes telpek
(prém es sapka), m ely körül a m olláhk és hadzsik turbánt csavarnak,
a nőké p e d ig kerek sapka, m elyről hátul fátyol csü n g le. A nők
nagyon szeretik az ékszereket, télen sem vetik le. L ova és fegyvere
m indeniknek van, régebben a
férh egész arzenált hordott
magával, de szarvasmarhája
aránylag kevés s ezért sátora
is szegényesebb, mint a
kirgizé.
Főeledelü k kenyér, tej,
rizs, dinnye és h ú s ; kumiszt
és kazit (lóh u sb ól és lózsir-
b ól csinált b orok ) már rit­
kábban esznek, annál inkább
szeretik a Perxsiában készített
czukros sütem ényeket. R ab­
lásra nemcsak szegén ysége
ösztönzi, hanem vad term é­
szete is. V ám béry szerint a
turkomán az egész török ség
legelvetem ültebb tagja, a tur­
kom án társadalom nem egyéb,
mint rabló társaság, m elyet
a létért folytatott harczban
s a szenvedély vad kitöré­
seiben a társadalmi életnek,
vallásnak és humanitásnak
semmi, bármennyire elfajult Turkom án nő.

törvénye sem korlátoz s

melyre a vallás, a k or tisztelete és a deb (szokás) csak k ivétele­
sen tud enyhitő hatást gyak oroln i. E lism eri azonban, h o g y határ­
talanul vendégszeretők s szavukat m indenkor m egtartják, kü lön ösen
ellenségeikkel szem ben s m indenek felett rendkívül bátrak „A z igazi
turkománnak nincs szüksége a fa árnyékára, sem a hatalom védelm ére"
m ondja egyik példabeszédük. N ő ik e t m egbecsü lik, gyerm ekeiket
kényeztetik.
 M ég je le n le g az orosz h atóság alatt is k ó b o r nom ád a le g tö b b
itt lakó török és tatár faj. A h o l a hatalom nem kényszeríti ő k e t a
letelepedésre, vagy marháikkal foglalkoznak vagy háborút viselnek.
A barantasz nevű rablótám adást a csordák ellen leg töb b n y ire a nap
le g forrób b óráiban viszik v é g h e z ; az ault legszívesebben hajnalkor
támadják m eg, m ik or a kutyákat és pásztorokat az éji virrasztás már
nyugatom ra készti. A küzdelem m el nem törődnek, nekik zsákmány a
jelszavuk s m inden iparkodásuk odairányul, hogy minél n a g y ob b
zűrzavart idézzenek elő a csordák k özött s minél több marhát elte-

T u rk o iin ín niatom .

relhessenek. N éha azután, ha tetten kapják őket, véres verekedés

fejlőd ik ki közöttük. Bárm ily elkeseredett legyen azonban a g y ű lölet
a k ü lön b öző törzsek k özött, eg y törzsfőn ök halála azonnal m egszü n ­
teti a z t ; fegyverszü n et van ilyen k or az egész sivatagon, a rablások
m egszűnnek, ellen ség és barát egyiránt siet k ö z e lb ő l és távolból a
végtisztességet m egadni.
A n om ádokkal szem ben a letelepült n épek túln yom ó része iráni
eredetű vagy legalább o ly török-tatár, m ely az oázisok első birto­
kosainak, a perzsáknak és m édeknek utódaival keveredett össze.
K ülönösen két jelen ték en y cso p o rt van k ö z tü k : a sxárt és a tadsik.
A a2d;*% név alatt általában az iráni eredetű k ereskedőket értik, kik
azonban m a már törökül beszélnek. Összes számuk eg y m illió, le g ­
nagyobb részt a Jaxartes középső folyásánál laknak, Ferghánában és
a xerefsáni kerületben, továbbá Bokharában. K ü lső le g barna haj és
barna szem , rövid fej, tojásdad arcz, magas h o m lo k és apró szem ek
jellem zik. A kereskedésen kivül földm űveléssel és házi iparral fo g ­
lalk ozn a k ; term esztenek pam utot, rizst, búzát, rozsot, d in n y é t; házi
állataik a kövér farku ju h és kecske, a szamár, egypupu teve és ló.
A z ipar kizárólag házi ipar, s csak a legszü k ségesebbek re terjesz­
kedik, de van nehány kiváló k ü lö n le g e ss é g e ; ilyenek a selyem - és
gyapotkelm ék, daróczkendők, finom p en gék, a hires bokharai b ő rö k
(asztrakán), m elyek a m ég m eg nem született fekete bárányok finom
bőrei s lábnyi magas kúpalaku süvegek készítésére szolgálnak, a
bokharai szőnyegek, köztük a k ecsk e- és tev eszőrb ől csom ózva kem ény
sz ő n y e g ; az arabeszkekkel g yön yörű en díszített m indenféle alakú
rézedények s végül az alakok változatosságában végtelenül gazdag
st-lyemhimzések.
Jobban m egőrizték iráni eredetüket a kik m é g m áig is
iráni nyelven beszélnek. K ü lönben ro k on ok m inden tekintetben, csak
magasabbak, valamivel g y ö n g é d e b b e k s arczuk sem annyira kerekded.
Ugyanaz a nép, m elyről már az afghánoknál m egem lékeztünk.

Orosz K özépázsia név alatt 1889 óta azt az óriási terü letet
értik, mely N yugotszibéria déli részét a T o b o ltó l O m szkig, továbbá
áemipalatinszktól az Altai h e g y sé g ig képzelt von altól le egész
Khina és Perzsia határáig elfoglalja. A sivatag vidéket és Turkesztánt
m egszokták különböztetni, az egész terület kerekszám m al 3 m illió
km^ s igy tízszer oly nagy m int hazánk, népessége p e d ig a le g u tó b b i
népszámlálás szerint 7.590,275. A legsű rű bb n épességű területek a
k öv etk ezők :

Korm ányzóság T Miilete kní- Népesség Hgy Itilomélnre jm

Ferghana és Pam ir . . . 80,667 1.525,136 18-9

S za m a rk a n d ....................... 60,597 787,736 130
Szír Darja és Am u Darja 441,837 1.479,902 3-3
S e m ir e c s e n s z k ................... 328,966 990,243 30
U r a ls z k ................................. 313.328 598.493 1-9
<]'Ey A lad ár: A t.iM <-s nt'pci. 11], 25
 A h egyvid ék sűrűbb népessége a term ékeny hegyi v ölg y ek b ől
magyarázható m eg, h ol földm űvelést könnyebben lehet űzni, m ig
k ülönösen északon, h ol csaknem kizárólag kirgizek laknak, a barom -

Vasuti hid ax Amu-Darja í'ötött.

tenyésztés ax uralkodó. A táblázatban nem em lített transkaspi kerület,

h ol 4H(S,6SH km - vidéken csak :!82,327 lakó van, a legn ép telenebb.
M indam ellett ezzel a vidékkel kell nnndenekelött m egism erked-
Aktkok Mcrv-ből.
nünk, m ivel itt vonul keresztül az egész birodalom legfontosabb élet­
ere, a tra n s k á sp i h a d i v a s ú t, (1441 km .), m elyet 1 8 8 1 — 1887 közt
A n n e n k oif tábornok m esterien építtetett 43 m illió rubel költségen. A
vasút, m ely O roszország hatalmát teljesen biztosította a sivatagban,
m elynek nagy kereskedelm i je le n tő sé g é n kívül rendkívül fon tos katonai
szerepe van A fghanisztánnal és A ngliával szem ben, egészen katonai
pon tossággal és óriási eröm egfeszitéssel készült. Védbástyákat épí­
tettek a fu tóh om ok ellen, munkás kaszárnyákat a rablókkal szemben
s valóságos városokat a vasúti m unkások ellátására. M aga az Am u
D arján keresztül vezető hid egy negyed m illió ru belbe került s külön
utazó tem plom m egy a vonaton. M inden egyes állom ás a Káspi tenger
keleti partján lev ő U su n -A d á tól Szamarkandig e g y -e g y uj várost
h o z o tt létre s a m ű veltséget gyök ereztette m eg a kietlen sivatagban.
A transkaspi k özségek , m elyek legjelen ték en yebbjei épen a vasút
m ellett vannak, nagyobbára nem érdem esek a külön felem litésre. A
n ag yobbak is, m int A sabád, G öktepc, csak nagy faluk roppant kiter­
je d é sű földsánczokkal s k őtorn yok kal, m elyekben helyezték el sátraikat
a n om ádok háború idején. E gy etlen nagynevű helyet kell csak külön
felem lítenünk, ez M erv, a turkom án sivatag egyk ori büszkesége, m elynek
D zsingiszkhan id ejében állítólag 700,000 lakosa volt s m ely később
is nevezetes város volt, m int a selyem karavánok egyik főpiacza és
az íszlam m űvelődés k özpontja. A bővizű M urghab, a hatalmas erő­
dítések, de m indenekfelett a város k edvező fekvése, a B okharából
K eletindiába vezető utón, továbbá is biztosítják virágzását, m elyet
m ost a vasút is emel. J e le n le g a város eg y része ked vezőbb helyre
k öltözött s a benszülöttek városa körü lbelü l 30,000 sátorból áll.
m elyeket erős, felerészben ag y a g b ól, felerészben p ed ig vályogból
épült fal vesz körül, m elyet ism ét számtalan toron y és sáncz védelme/..
T ú l rajta északkelet felé fekszik a Szerafsan fo ly ó termékeny
és ön töző csatornákkal gazdagon ellátott vidékén (SjamarAxuM?, a le g ­
k ellem esebb része orosz K özépázsiának. A hasonnevű főváros, m ely­
nek ma is 54,900 lakosa van, már N agy Sándor idejében hires hely
volt, Sogdianának fővárosa n agy erőddel és 13 km. kerületű fallal.
K éső b b khinaiak, m ajd arabok foglalták el, kiknek építészi emlékei
m áig is fenmaradtak. 1221-ben a m o n g o lo k hódították m e g s ekkor,
kü lön ösen a hatalmas Titnurlenk idejében, v o lta város hatalmának tető­
pontján m integy másfél százezer lakóval. D e csak rövid ideig. 1499-ben
elfoglalták az özb e g e k s azóta folyvást hanyatlott, bár hírnevét
Állandóan m egtartotta, mint az arabok által m eg h on osod ott moszlini
T a m e r l& n s i t j a S z a m a r k A n d b tn .
tudomány székhelye. A régi em lék ekből ma. is nagyszerű rom ok
maradtak fe n n : Tim ur sírem léke, a Sah -S in deh-m ecset, a fellegvár
T im ur királyi kőszékével és nagy főisk ola, e g y tő l e g y ig igen díszes

Resztet SxnmiU'kiMidbót.

építészeti emlékek tarka téglákkal s pom pás m ozaikokkal. T im ur

(Tam erlán) síremléke kecses kápolna pom pás kupolával, m ely alatt
van a sirkö Mekka felé forditva, sötétzöld drága kő kétfelé válva.
Az uj város, m elynek falai csaknem eg y órányira vannak a régi
kőfalak rom jaitól, hires pom pás bazárjairól, de van egészen szabály­
szerűen legyezöalakban szétterülő m odern orosz városa is széles
utczákkal s igen csinos sétaterekkel, m elyek élénk ellentétben állanak
az alacsony lapos kunyhókkal. A városban igen sok kert van s k ör­
nyékét is szép ligetek teszik.
Turkesztán m ásodik tartománya F e r g h a n a már a Tiensán északi
részén fekszik, de egyúttal a Szirdarja középfolyásánál is, m ely körül­
m ény biztosítja virágzását. A vizgazdag s rendkívül term ékeny völ­
gyeken kívül pom pás leg e lő k vannak a h egyeken , m elyek benseje
hasznos ásványokban gazdag. N em csoda ennélfogva, h o g y ezen világ­
tól messze eső vidéken is találunk már gyárakat, k ülönösen selyem
és gyapjugyárakat. A főváros K o k a n d (54,4.12 lakos) aránylag ifjú
hely, de egészen virágzó. A leg szeb b épület benne a hajdani khán
palotája, óriási n ég y szög ü épület szám os udvarral, m elyeket árkok,
m agas kőfalak és torn yok vesznek k ö r ü l; a h om lokzat ü vegezett
fehér, zöld és kék té g lá b ó l építve, csodás hatású. Kokándon kivi':)
m ég Nam angan és Andidsan n a g y ob b városok.
M ég sokkal n a g y ob b város is van ezen a területen. E z k özép ­
ázsiai O roszország legtekin télyesebb helye T askend, m elynek népes­
ség ét a leg u tób b i népszámlálás almával már 156,506-nak találták s
a 11-ik h elyet toglalja el a birodalom ban, A Csircsík fo ly ó m ellett
fekszik s két külön városból áll, m elyek közül az oroszt, a tekintélye­
sebbet, csak 1885-ben létesítették. A sivatagban csodakint tekinthet)")
ez a város, m elynek ném ely utczája és háza E urópa bárm ely n a gyob b
városának díszére válhatnék. Az állami épületek általában szépek,
van csinos katonai kaszinója s nehány szép középülete. A széles
utczákat fasorok díszítik. A z ázsiai város részben azonban szűk és
g örb e utczákból áll s egyetlen n a g y ob b épülete a téglákból készült
B eklar-B ell főiskola.
N evezetes e városon kívül m ég régi erődített város
kertek k özött és a hajdan híres m elynek je le n le g k ü lön ­
ben már csak két ezer lakosa van.
A z A m udarja és Szír Darja k özt fekvő vidék az em lítetteken
kívül egészen igénytelen. A tö b b i n a gyob b helyek K hiva és Bokhara
tartom ányokban vannak, m elyről k ésőb b fogu n k szólani. A legtöbb
helyen m ég valóságos faluk sincsenek s általában a tenyészet a h egy­
vidéken van, h ol tö b b e k k özt baraczkot, mandolát, szőllőt s más gyü­
m ölcsfajokat is tenyésztenek.
 Á ttérve már m ost középázsiai O roszország északi részeire, áita-
ián osságban kiem elhetjük, h o g y itt a kirgizek valódi hazájában sin-

T askencl epryik rt-pfi utcznjn.

csenek valódi nagy városok. tartományban, m ely E uró}'ába

is átnyúlik, a hasonnevű főváros az egyedüli n a gyob b hely, de ez is
inkább falu. T^?y/a?'ban szintén ig y van, sőt a n ép esség itt sokkal
ritkább. E z a két tartom ány, m elynek m indegyike van oly nagy, m int
hazánk, je le n le g m ég alig számit valam it a m űvelődés terén.
K issé jelen ték en y eb b az korm ányzóság, bár területén,
m ely az osztrák-m agyar m onarchiáét jó v a l m eghaladja, ma is alig lakik
töb b eg y félm illió em bernél, kik közül 120,000 a letelepedett. Jelen­
tékeny ez a korm án yzóság a töm érdek ló és ju h tenyésztéséről. L e g ­
fontosabb helye O m s z k az Om és Irtis összefolyásánál 37,455 lakossal,
szám os tem plom m al diszitett és sánczokkal körülvett faváros. Az
egész terület m ély síkság, m élyebben fekszik a K özép ten g er tükrénél,
m indenütt találhatunk m é g oly növényeket, m elyeket egyed ü l a tenger
vize éltet, je le ü l a sós tavakkal együ tt a vidék eredetének. H ullám -
alaku d om bsorok húzódnak el m indenütt tele leg elő háziállatokkal.
K ü lön ös sajátsága e sivatagnak, m ely lényegesen m egk ü lön bözteti az
amerikai prairiektől, az óriási m ennyiségű vizimadarak, k ü lön b öző
réczefajok és hattyúk által népesített nagy tavak. A z O m szkból vezető
út m entén, m ely azelőtt védelm i vonalul szolgált a kirgizek ellen^
kozáktelepek vannak, m elyek azonban lassankint elkirgizesednek. A
kozák falvak sokkal csinosabbak és tisztábbak, mint az oroszok s
lakóik is, m int állandó katonák, csinosabbak és ügyesebbek. A kozákok
a határvédelem ért in gyen föld et kaptak. M inden falunak van egy elöl­
járója, az ataman, ki az ifjú sá got tanítja. Sok faluban csinos tem plom
és iskola van. A k irgizek töb b n yire nem ez sátrakban laknak, néha
n agyobb töm egben . Sírjaik, m elyek távolról apró házaknak tetsze­
nek, n égyszegletes faépítm ények. N agy, szétszórtan legelésző nyájaikat
lovas pásztorok őrzik, ném elyik n yergeit ökrön ül, m elyek vágtatva
is futnak.
A z Irtis foly ó n g őzh a jók is járnak RyeMMpa/a^MsrAba, m ely je le n ­
tékeny hely (26,353 1.) a hasonnevű tartom ány főh elye. Itt is túlnyo-
m ólag k irgiz lakosság van. Magában a székhelyen, m elynek neve hét
palotát jelen t, túlnyom ó a tatár elem s feltűnő ezeket a pusztai
em bereket faházakban fü g g ön y ök k el ellátott ablakok m ellett látni. A
város tekintélyes falu, utczái szélesek, de h om okosak, leg tek in tély e­
sebb épületei a m ecsetek. A tö b b i helyek egészen jelenték telen ek ,
jóform án m ind faházak töm kelegei. A nép a barom tenyésztésen kivül
csak m éhészettel foglalk ozik , a kereskedelm i forg a lom a vásárokon
fők ép cserék ből áll, adójuk nagy részét term észetben fizetik s e
m ellett kötelesek az utakat javítani, az oroszok számára sátrakat és
lovakat adni. D e azért a barom tenyésztésben sem ügyesek, évenkint
m integy 200,000 szarvasmarha pusztul el a rossz kezelés miatt.
Kirgiz.
 Szem ipalatinszktól délre hutaivá éljük el D éliszibéria kirgiz vid é­
kének legn ép esebb tartományát Szemirecsenszket, m elynek a szent István
korona, országaival körülbelül egyen lő területén kerekszámmal egy
m illió em ber lakik. A terület az Ili fo ly ó vidéke és a Tiensán h eg y ség
k özölt részben h e g y e s és igen term ékeny, de sok helyen m é g nagyon
kopár sivatag. L ak ói k özött a kirgizeken kívül tatárok, kalmükök,
tarancsok nagy számmal vannak, ezenkívül számos apró nem zetiség.
Összesen 126,000 sátort és 8000 fa vagy kőházat számítottak
össze.
A pusztaság k özött feltűnő helyet foglal el a gránitállom ányu
Arkat h eg ység n ek 400 m éter m agasságú festői csúcsa. Itt lege)
töm érdek m ennyiségben az argali nevű órisi hegyi juh. m ely jó v á !
n agyobb az egy éves tuloknál és 1*3 m. hosszú, többszörösen g örb itett
szarvai vannak. É letm ódjában hasonlít a vadkecskéhez és zergéh e z s
mert rendkívül gy ors és eleven állat, igen nehéz hálóba keríteni.
Kissé távolabb van az Alatan h eg y ség , körülötte tiszta sósivatagok,
m elyeken a ló gyakran csü lök ig elm erül a fehér sóréteggel fedett
ta la jo n ; minden n övénynek fehéres szürke színe van, a láthatáron
szemkápráztató légtükrüződések látszanak s a forrósá g csaknem kiáll-
hatatlan. A nágy törpe túzok, kánya és kőszáli sas e vidéket! épen
nem ism eretlen s ezeken kivül m é g igen sajátságos madárfajokkal
ism erkedhetünk m eg, m inők a h om oktyuk, a keleti gerlicze, a fehér
nyakú alpesi pacsirta, a szürke fejű b illegén y és mások. A z Alakú)
tó m ellett rendkívül sűrű, óriási náderdőkön visz keresztül az út.
m elyekben a kirgizek télviz idején m enedéket keresnek a hóviharok
ellen.
A tartomány legn ép esebb városa mely karavánuti
k özpont T askend és Kuldzsa felé. 1887-ben föld rengés rom bolta sxét.
ile azóta ism ét em elkedett. N evezetesebb épületei a két bazár, a kor­
m ányzó patotája s a tem plom ok. A város az Alatau h egység északi
részén fekszik, feltűnő extrem éghajlat, különösen nyáron nagy benne
a forróság. N evezetes hely továbbá m elyet 1831-ben keresz­
teltek el A jag u szk b ól Sergius n a gyherczeg után. Ezüst, ólom , p etró­
leum, graphit és réz terem környékén, de bányászata tökéletlen.
N épesebb hely az 1870-ben alapított barom kereskedésérő!
híres város, m elynek faházai igen csinosan feküsznek a jegen yefa sorok
árnyékában.
 A török-tatár sivatag közé beékelve van m ég két névlt-g önálló
állam, Bokhara és Khiva, m elyek azonban igen term észetesen rövid

Mokhíu'it.

idő múlva orosz tartom ányok lesznek. Bokhara, az Am u Darja mentén

terül el, mely részben déli határ folytíja, a Pam irtól és a Tiensán
délnyugati részétől s Khiya m integy folytatását teszi az Arai tóig.
26*
 jelen ték en yen n a gyob b , területe 205,000 km-, lakosainak
száma 1*3 m illió. A z oroszok 1868-ban elvették a Xerafsán felső részét,
töb b ek közt a hires Szamarkandot. A m egm aradt terület nagyobbára
sík, futó hom okkal fedett föld, m ely csak ott term ékeny, a hol öntöz­
hető s ez az egésznek alig egy tizedét teszi. É ghajlata kontinentális,
száraz, egészséges ; a nyár m eleg, télen gyakorta esik a hó. T er­
m esztenek pam utot, rizst, búzát, rozsot, kukoriczát, szezám ot, dinnyét,
különféle zöldséget, dohányt, j ó g y ü m ölcsök et és sok eperfát. A házi
állatok száma n a g y ; köztük az első helyet a kövérfarku ju h és kecske
fogla lja el, n a gy ob b számmal vannak m ég a szamarak, egypúpu tevék
és lo v a k ; a vadállatok gyérek. Iparuk kezdetleges, de a selymet,
gyapjú t nagy szorgalom m al dolgozzák f e l ; hosszú tarka szőnyegeket,
kaftánokat és sipkákat arany- és ezüst himxéssel ügyesen készitenek
s m indezekkel, valamint a gazdasági term ényekkel igen élénk keres­
kedést folytatnak, külön ösen m ióta az orosz vasutat használhatják,
m ivel útjaik igen rosszak.
A z uralkodó néptörzs az ö z b é g (az emir a M angit törzsből való),
vannak azonkivül tadsikok, kirgizek, arabok, perzsák, hinduk, zsidók.
A perzsák, zsidók, afghánok, arabok és hinduk legtöbbn yire kereske­
dők, kik csak addig tartózkodnak itt, m ig m eggazdagodnak s ez alatt
n agyon elzárkóznak a b en szülöttck től. A z európaiak száma alig 2000
s azok n agy obb része is orosz katona. A z A m u Darja legfontosabb
k ik ötőit s a vasúti állom ásokat katonákkal rakta m eg az orosz k o r­
mány. K ó b o r nom ád lakosság aránylag csekély számmal van, a m űve­
letlen vidékek csaknem egészen néptelenek.
Igen nevezetes az ország fővárosa 7<'oA7ía?'a, egyik e azoknak a
helyeknek, m elyeket az iszlám szenteknek tart. A kertekkel körülvett
nagy kiterjedésű városnak m integy 70 ezer lakója van, kik közt a
perzsául beszélő tadsik (szártok) a le g e lő k e lő b b e k . A z európai m űvelt­
ség nyom ai már m eglátszanak a városon, de alapjában m egőrizve
keleti je lle g é t annál inkább, mert B okhara már a X V -ik század óta
az iszlam egyik legm űveltebb helye volt, h o l a lakosságnak negyede
tud nla is olvasni, iskolák nagy számmal vannak s a fényűzés sem
ism eretlen. A sivatagokon át h etek ig utazott keleti bámulattal lépett
a tatár m űveltségnek e központjára s fantáziája hírnevessé tette a
„n em es" Bokharát, az európai azonban csalatkozva m egy el innen.
A z a g y a g b ól és fából épített házak, g ö rb e és m eszeletlen falak m ég
kom orabb kinézést adnak Bokharának, m int a m ilyennel más m oha­
medán városok birnak. Ha az alacsony ajtón át az udvarba tép az
ember, azt hiszi, h o g y várba ju tott. M inden oldalon magas védfalak
emelkednek, nem annyira a tolvajok , m int inkább a szom szédok
kacsingatásai ellen. A szobák n agyobb részét a hárem fog la lja el. de
legszebb az elfogadó szoba, m elynek padlózatát téglákkal és kövekkel
rakják ki s körösköriil a falak hosszában szőn y eg ek vonulnak el, a
Mekka felől eső oldalon különös diszitésekkel. B ú torok alig vannak.
Gyakoriak a városban a theabódék, m elyekben azonban inkább csak

K olduló dervisek.

m eleg vizet adnak a látogatóknak, m ivel a le g tö b b bokharai magával

hordja theazsákját övében, a hol ezenkívül kését, fogtisztitójá t és
erszényét is őrzi. A z elők elő bokharai, épen ú gy m int a perzsa dandyk,
kirívó szinű selyem ruhákban járnak s e m ellett vánszorogva, jo b b r a
és balra himbálódzva m ozognak előre, m ert ez a szellőtől m ozgatott
cziprus hajlongásaihoz hasonló járás illik szerintök a m űvelt em be­
rekhez. A nők folyton lefátyolozva vannak, szűk és sötét ruhában
járnak, általában nagyon elnyom ottak. Igen sok a szent városban a
k oldu ló dervis, kik ezért uton-utfélen m egrohanják az idegeneket.
 A város legn evezeteseb b épülete a főm ecset, m elynek 90 m*
területü nyílt udvara van, h ol egyszerre tízezer hivő is elfér. Színes
k övekkel kirakott hom lokzata s tekintélyes kupolája m egtekintésre
érdem es. A bazárok kicsinyek, de n agyon érdekesek, mint hamisi-
tatlan keleti képek. E gyes p on tok on kápolnaalaku fülkék vannak
bennök s k örösk örü l apró bódék, m elyekben theát, sót, szappant,
gyertyát, kenyeret és kész eledeleket árulnak. A királyi palota és a
d om bon fekvő erőd szintén érdem esek a m egtekintésre.
Bokharán kivül Hisszar, Kersi, Kitab, Karategin s m ég egy
pár város figyelem re m éltó s k ülönösen K erm ine kerületben m eg a
Xerafsán ide tartozó részén nagyon sok virágzó hely van. I)e m indez
csak kivétel. B okhara n a gyob b része valóságos sivatag s h om ok ten -
gerében gyakran találunk rég i elh agyott épületek rom jait vagy k or­
hadt fatörzseket, eg y pár évtized előtt fennállott s részben a fu tó ­
h om ok által elpusztított k özségek em lékeit. S zom orú ez a h o m o k -
tenger, h asonló az oczeánhoz, m ely majd óriási, majd apró hullám okat
vet. A lev eg őb en egyetlen madarat s a föld ön egyetlen bogarat vagy
férg et sem leh et lá tn i: m indenütt csak kihalt élet nyomaira akadunk,
szerencsétlenül já rt em berek vagy állatok csontjaira, a m iket minden
keresztül von u ló orkán eg y rakáson halm oz össze, h o g y útmutatóul
szolgáljanak^ A sivatag nagyon széles és nincs rajta egy csepp viz
sent, az utazó m é g éjjel is keblén tartja viztöm löjét. A fel-felzúduló
porten ger, m eg az óriási h ő sé g nem kegyelm ez m é g a tevének sem ,
azt is ép oly m enthetetlenül eltem eti, m int az embert. L egb orza sz­
tób b azonban a tebbad vagyis láz-szél pusztítása. M ikor a teve ennek
szagát m egérzi, orditva terül el a föld ön s a hom okba tem eti lejét.
A z utazó háta m ö g é fekszik s ú gy várja be rémes k étségbeesés
között, m ig elvonul fölöttü k s m ig el nem boritja ők et egy
h om ok réteg gel, m elynek első szemei úgy égetnek, m int a tüzes
szikra.
Sokkal ked vezőbb helyzete van üT/íM^dnak, mert bár a terület
n agyobb része itt is fu tóh om ok , egészen lakatlan vidéke nagyon kevés
van, a nom ádok többn yire találnak egy kis legelőt, sőt egy erősen
csatornázott terület valódi paradicsom . E zért jelen ték en yen sűrűbb
n épességű. A hajdani E rdélyt valamivel m eghaladó területen fél­
m illiónál jó v a l töb b em ber lakik. A lakosok zöm e itt is özb eg. ezen­
kívül n ag yobb számmal vannak turkom ánok, szártok és az A raltó
közelében karakalpákok. M indezek szunnita m oham edánok és a m ű­
veltség alacsony fokán állanak, az oroszok tól csak a pálinkaivást
tanulák el. Iparuk s kereskedelm ük az oroszok tól függ- s jelen ték te­
lenebb, mint a bokharaiaké.
A z oázisvidék, Ázsia Nilus deltája, m elyet az Am u Darja csa­
tornái alkotnak, m integy 6000 km* területű s rendkivül term ékeny.
A turkesztáni világhírű dinnyéknek ez a valódi hazája s töb b nnigyar
em ber járt már itt dinnyemagvakat szedni. Ezenkívül szám os más

A k h iv iii k h á n p id o tá ja .

gyüm ölcs, dohány, gyapot, buzér és főzelék teretn itt s az oroszok

által m eghonosított gabonaterm elés is jutalm azó. A csatornák partjain
magas gátak vannak zsilipekkel ellátva, k ülönösen a balpart igen
term ékeny. A z éghajlat azonban egészen olyan, m int a sivatagoké ;
nyáron nyomasztó a h őség, télen nagy a hideg, a nyár azonban
áprilistól novem ber k özep éig tart. Jó években a búza 60-szorosan, a
rizs 4 0 - 70-szeresen adja vissza a szemet, söta d su g a ra ^ O O -szorosa n
is. E z utóbbinak nmgvát zab helyett, szárát p ed ig széna helyett hiz­
lalásra használják. A nagy g on d ozást ig én y lő iák közül a nyírfát,
naruánt, a diófa egyik faját és az eperfát használják. A z egyes h ely­
ségek g ö rb e vonalú, sáros és p oros utczákból állanak, de az agyag­
kunyhók m indegyikét kis kert veszi körül s ném elyiket erőd is
díszíti.
A legjelen ték en yeb b hely kétségkívül a főváros K h iv a , két
ön töző csatorna m entén s m integy 6 kilom éternyire 2 -3 ni. magas
agyagsánczczal körülvéve. A város ben sejében levő n agyobb paloták
is erőd jellegü ek s a belvárost 3 kapu s m integy 20 ágyú védelm ezi.
E gészben véve igén ytelen hely, alig 30,000 lakosa van, m ég a m ecse­
teket is csak a felettük em elkedő agyagk upoláról leh et a többi piszkos
agyagházaktól m egk ü lön böztetn i. L e g sze b b a Pehliván nevű iszlám
szent siq a felett látható m ecset. N evezetes épület m ég a nagy kara-
vánszeráj, a khán m egerősített palotája s eg y külvárosban levő óriási
bazár, m elyet m inden oldalról kertek vesznek körül, m elyekben van­
nak a khán nyári palotái.
A tö b b i városok m ind jelenték telen ek . E rő d ö k s a kényurilag
korlátlanul uralkodó khán e g y -e g y helytartójának székhelyei után
nevezik el a nagy falukat városoknak. Több helyen azonban már
oroszok is telepedtek le s m egkezdték a középázsiaí sivatag vidék
m űvelődését, m ely feltartóztatlanul halad előre s pár évtized múlva
bizon yn yal teljesen átalakítja az egészet.
 KILENCXEDIK FEJEZET.

S Z IB IR IA .

XáH H H ttSibiricn. Herlin, 1890. — ^OMÍaM^'er E . : Notes de voyage en Siberia

Paris, 1891. — (/owíM <7 L. F . : t'ive thousand miles in a sledge. London, 1889. —
Crawford J. M . : Sibiria und the great Sibirian railw ay. St.-P etersbourg, 1893. —
JKay&H G . : Reisen und Forschungen im jakutischen (íeb iet Ostsiberiens, 2 köt.
St.-Petersburg, 1893-5. — W . : Aus Sibirien. 2 köt. Leipzig, 1884. —
; Un pays á coloniser, la region de l'A m ou r. Pai*is, 1888. — Al)r<íe<!s^'ó7^
--IJoü/E rik bt'nó: Ázsia és Európa körülhajózása a V égán. Á td olgozta Varga
Ottó. Budapest, 1883.

TIORXALOM és gyű lölet m egtestesülésének tartották n em rég Szibiriát,

JL) egy m egátkozott országnak, h ol ren g e te g vadon ok, példátlan
hideg és mindent m eg g y ilk oló nyavalyák leselkednek, m ely e hiellett
kétszeresen átkozott azért, m ivel a zsarnokság m intaképe, az orosz
czári hatalom ide küldötte m eghalni a szabadsághősöket, k öztök a
len gyel hazafiakat. Évtizedeken m eg g y ök erezett előítéletet nem volt
képes a földrajz sem kiirtani, hiszen kevesen, n agyon kevesen láto­
gathatták a forgalm i k özp on tok tól annyira távolfekvő s ren dőrök által
őrzött vidéket. De m égis lassan derültebb lett a kép. N orden skjöld
hires szava, h ogy Szibiria eg y k or E urópa gabonakanirája lesz, a/.
 orosz bűntettesek gyarm atának áthelyezése Szakhalin szigetére s ínin-
denekfelett a nagy szibiriai vasút építése fok ról-fok ra emelte Eszak-
ázsia hírnevét s m ár-m ár hajlandók vagyunk azt a föld göm b egyik
legérd ek esebb részének tartant.
K étségtelen is, h o g y érdekes. T erülete csaknem harmadrés/.e
Azsiának, majdnem m ásfélszer olyan nagy, m int E urópa s ezen az
óriási területen szem ünk láttára keletkezik egy uj világ békésen és
minden zavar nélkül, m ert bárm ily szám os és ethnograílailag rend­
kívül érdekes törzsek b ől áll is őslakossága, mindm egannyi tehetet­
len ebb m ég a pápuánál is s a ren g e te g területen elszórt új lakosság
csodálatos m ódon egyön tetű nyelvében, vallásában és szokásaiban.
D e érdekes Szibiria, m int term észeti tárgy is. Hajdan aranyáról és
vasáról volt hires, ez csalta ide a települők nagy részét, azóta ter­
m észeti ritkaságokat, csodás szép vidékeket fedeztek itt fel, a le g ­
n agyobb erdőt, a legk iterjed tebb sikságot a föld szinén s egy hatnt-
mas folyam hálózatot, m elynek párja csak Délamerikában van.
E g y pár kozák kalandor fedezte fel és hódította m eg Szibériát
a X Y I-ik század végén s a követk ező század első felében. Nem volt
hősies d o lo g , többn yire apró csapatok küzdöttek a kirgizek és tatárok
csordái ellen, k ésőbb p e d ig az előre hatolás eg y volt a hódítással.
De nem is becsülték sokra, hiszen m ég a kenyérnek valót sem
találták m eg helyben. Csalogatni kellett a bevándorlókat s el kellett
tűrni, h o g y uraik által sanyargatott jo b b á g y o k ide m eneküljenek. M ég
a bányák gazdagsága se von zott erősen s a bűntettesek szabadságuk
visszanyerése után leg töb b n y ire elhagyták az áldatlan helyet. 1860-
1880 k özött csak 60,000 em ber k öltözött be, a messzi keleten fekvő
tartom ányok m ég jóform á n teljesen néptelenek v o lta k ; azóta azonban
évről-évre erősebb az áramlat, külön ösen a nyugati vidékekre és az
A ltai h e g y sé g k ö rn y é k é re ; 1892-ben már 90,000 k ik öltöző lépte át
a határt.
A legu tolsó népszámlálás szerint Szibiriában 5.731,732 lelket
találtak, tehát (1 2 % m illió km - terület lévén) már csaknem két km^-re
esett e g y lélek. T om szkban 6 is. M ivel a területnek n a gyob b része
a sarkkörön túl van, nem leh et ezt a szám ot sem csekélyelnünk.
V annak Szibiriában oly vidékek is, m elyek csaknem oly sűrű népes-
ségűek, m int E urópában m egszoktuk s általában a délnyugati rész
már egészen lakott ország k ép ét mutatja, valamint egyes nagy folyók
hajózható részei. M indam ellett a nagy n éptelen séget tekintetbe véve,
ma m ég csak 3 fők orm á n yzósá got (n yu goti, keleti Szibéria és Am ur
vidéke) s ezekben a 6 tartom ányt s 2 vidéket k ü lön böztetn ek m eg
benne, melyek m indegyike jó v a l n a g y ob b az európai országoknál,
nőt Jakuczk tartomány maga k özel 4 m illió km ren g e te g területtel
bir. Megemlítjük, h o g y A m ur vidékének nagy részét a khínaiaktól s
Szakhalin szigetét cserébe a japániaktól újabban nyerte O roszország
s hasonlókép nem rég engedte át pénzért az E gyesü lt-Á lla m ok n a k
amerikai birtokait.
A rengeteg területről egységes képet alkotni term észetesen nem
lehet. L egkönnyebben jegyezzü k m eg magunknak Szibiria k ép ét oly
m ódon, ha tudjuk, h o g y N yu gotszibéria egészen lapály, egy hajdan
az északi tengerrel s talán a Káspitóval is összefü g g ő óriási m eder,
m elyet az Ob és Jeniszei hatalmas fo ly ó k szelnek át s m elyen délen
steppe, középén őserd őség s északon tundra terül el. N yu gotszibiriát
ellenben, hol a Lena a fő fo ly ó , általában magas hegyvidék borítja,
középén szintén átszeli az a nagy őserdőség, m elynek átlagos széles­
sége 1000 km s hossza körülbelül négyszer ak k ora; az A m u r vidéke
végű! zord h egyekben és kiterjedt m ocsaras vidékekben gazdag s ehhez
járni m ég a vulkanikus jellegű partvidék. E gészben véve leginkább
hasonlít az egész óriási terület Kanadához, m ely szintoly áldásos
term őföld délen s zord, lakatlan északon. M é g éghajlatuk is hasonló,
bár Szibériáé sokkal inkább kontinentális je lle g ű : forrt) nyarak s rend­
kívül h id eg telek. A le g h id e g e b b lakott h ely — s ez egyúttal az egész
földgöm b legzordon abb helye — V erch ojan szk a Jana m ellett (68")
hol januárban — 49° van, juliusban már -(- 15, de a h id e g néha
— 62"-ra sülyed. Keletszibiria általában h id eg eb b (k ü lön ösen a 120-
145 kel. hossz, fok ok között), m int a töb b i tartom ányok, bál* a nyár
itt is csaknem oly forró, m int Parisban s az átlagos évi h őm érsék let
ritkán száll le a fa gypon t alá. Igen sok h elyen csak két h ón ap ig
tart a nyár, de ez rendesen elegen dő a ga b on a s más növények
m egérlelésére. ú gy h o g y az egészen term éketlen vidék töb b n yire j ó
messze a sarkövön túl kezdődik, p e d ig a csapadék m enn yisége az
Amur vidék kivételével általában csekély.
Nyugatszibiriára von atk ozólag d ön tő je le n tő sé g ű a hatalmas
t'olyórendszer. Maga az M folyó a fö ld g ö m b egyik legjelen ték en yeb b
vize. mert hossza, az Irtist is ideszám ítva 4400 km s területe 3'/g
m illió km'^. A z Altai h eg y ség b ől regényes vidéken át j ő a síkságra,
lom hán, széles mederben m egy át az erdőségen s hatalmas to rk o ­
latot alkot a tengerbe öm lésekor. T orkolata többn yire jé g g e l b o rí­
tott, de közel van az inkább m egk özelíth ető JeMi.ní'/hez, m ely m ég
27*
hosszabb (4750 km ), de csek élyebb területű ( 2 ^ m illió km'^) folyó.
A Jenisszei a határ a síkság és a h egyvid ék között. A Száján h egy­
ség lejtőjén ered, kezdetben h eg y i patak je lle g ű , hegyszakadékokon
át tör utat, de csakhamar elszélesedik. Jenisszeiszknél már 1600 méter
széles. Balpartja rendesen alacsonyabb, m int a jo b b , 7-8 h ónapig jé g
borítja, T en g erb e öm lésénél jelen ték en y ö b lö t alkot, m elyen 70 sziget
van s 20-80 km. szélességű.

Átkelés a Jeninsxein.

K eleten a leghatalm asabb fo ly ó a m ely a Bajkai tó észak-

nyugati partján ered. K ezdetben gyors folyású és számos sellőt alkot,
majd hosszú id eig magas, sziklás partok közt folyik s csak ezután
lesz h ajózható. Összes folyása 4500 km. vizkörnyéke csaknem 2 m illió
k n A T ö b b m int száz k ilom éter hosszúdeltája 50 ágra oszlik s 28,000
k m ' területű, de rendesen jé g g e l borított, csak ju liu s elején szabad. A
Lena halakban nagyon gazdag s környékén jelenték eny bányák van­
nak, eg y pár m ellék folyójában (V itim , Oleknia) nagyon sok az arany­
por. A n egyedik hatalmas fo ly ó az .IwMr (4000 km^) már ne^n
P o s tn .-c s o h in k a J o n is s x e in .
északra, hanem keletnek fordul s északkeleti irányban haladva, tö b b ­
nyire déli vizeket vesz magában, m elyek közül az Usszuri és Szun-
gari n agyon jelentékenyek. V ize sötét szinü s innen van m on g ol neve.
A z Ural és Jenisszei közt fekvő saíAermii nagyjában e
két fo ly ó középm ed en czéjével egyen lő. Szemipalatínszk az Irtis mellett
(231 m .), Barnaul az Obnál (129 m .), T om szk a T óm nál (91 m .) és
Krasznojarszk a Jenisszeinél (147 m .) je lö lik azokat a helyeket, a hol
a nevezett fo ly ó k a m élyföldre jutnak. A sikság igen alacsony északi
eséssel — átlag 12 kilom éterre egy m éter — igen sok helyen p adló­
egyenes, másutt látunk dom bokat és dom bsorokat k ülönösen a foly ók
jo b b partján, de ezek sem em elkednek 30 méteren felül. A z egész
talaj dulivialis és alluvialis eredetű, itt-ott hom okkal és sóm ezők k el
tarkítva. D éln yugaton steppe, k özépén őserdő az uralkodó.
A steppe je lle g e nem m indenütt egyform a. A z erdő közelében
term ékeny a talaj, sőt nyár derekán valóságos virágkertnek tűnik fel,
m elyen sok, nálunk dísznövényként ápolt pompás virág, p. a poeonin,
a kék kardliliom vadon tenyészik. D élfelé ellenben a h om ok os és sós­
talajon, a h ol a h ő sé g em elkedik, a nedvesség ellenben fog y , kevésbbé
barátságos a tájkép. V ö rö sfe n y ő s nyirfaligetek váltakoznak m ocsaras
vidékekkel. Bárhova tekintünk, zavartalan a látóhatár, em elkedések
nincsenek, a házak m ellett nehány fa lengeti széltől elpusztított
gályáit. A z óriási kiterjedésű le g e lő k ö n csak itt-ott vannak faligetek
s a vizek m ellett fűzfa- és nádsürüségek. A legtöbb tó a Baraba
steppen fordul elő Om szk és Barnaul között, de ezek vize alig iható,
a talajt hosszú durva füvek borítják.
M integy a (íO-ik fo k ig terjed a nagy steppe. A zontúl következik
az őserdő, m elyet már előre je le zn e k a kü lön böző ligetek. A z állatok
hiánya is feltűnő. M ég a fo ly ó k pariján is csak búvárok, szarkák s
kacsák láthatók gyakrabban. D e annál szebb e helyen a napfelkelte
és naplenyugta alkalmával m utatkozó szinpom pa, m elyről az utazók
általában bámulattal beszélnek. Az erdő fái n agyobbrészt nyírfák,
szilfák, juharfák s k ü lön b öző fenyőnem üek, m elyek m indegyike óriási
m agasságra nő. A fák alatt a talajt a led őlt gályák s az azokra hul­
lott föld és m oh borítja be,, de fazuzm ók ritkák. N ém ely helyen az
erdőket sajátságos fűzfafaj (Salix vitellina) képezi egyen es törzseivel.
A leg szeb b tájak a nagy (33,400 km^) vidékén vannak, hol
már hatalmas h eg y ség ek is em elkednek, m elyeknek félig gránitból,
félig h ófeh ér m árványból alakuló s pom pás erdőkkel borított képét
a tükörtiszta tóban igen jó l lehet látni. A tó délnyugati végén van
it Samar Daban hegység, hova a körn yékről gyakran járnak ki a
pompás kilátást megbám ulni.
A hegységek közt azonban hírnévre legn evezetesebb az vl%M.
melynek hegyvidékét tekintik sokan a m agyar nem zet b ö lcső jé n e k .
A sok h egységb ől összetett Altai legm agasabb része, m ely egész a
G obi sivatagig teljed, az Ektagaltai, m ég kevéssé ism eretes, kopár
gránit sziklái nagyon szaggatottak, átjárói többn yire igen magasak,
völgyei pedig nagyobbrészt lakatlanok. A legm agasabb csúcs a B jeluka
Gora (fehér hegy 3350 m.) hóm ezőkkel és jégárakkal egészen svájczi
keretű. A h egységek k ü lön b öző alakzata és színei az egész vidék­
nek igen változatos képet k ö lc s ö n ö z n e k ; a h egylán czolatok k özött
mindenütt nagy teijedelm ü fensikok nyúlnak el, m elyeket rendesen
hó vagy mocsarak fednek, csak néhol em elkedik ki b e lő lö k e g y -e g y
alacsonyabb sziklacsoport vagy gránit tuskó. A magas h eg y ség től
azután délre és keletre legyezőalakbau számos h egylán cz vonul el,
melyeknek nagyobb csúcsai kopár lakatlan s viznélküli em elkedések,
valóságos hegvisivatag, ellenben a kisebb h egyek már erdősek, lakot­
tak s egész sereg apró hegyi tó van közöttük, köztük a gyön yörű
fekvésű Teleszki tó (A ltinkul). A déli előh egyek b en töm érdek a
dúsgazdag bánya, m elyekben aranyon és ezüstön kivül rezet, ólm ot
és <ínt s más becses ásványokat találnak s ez a körülm ény n iegné-
pesitette a vidéket, bár az éghajlat épen nem kedvező, a forrósá g és
hideg átmenetei igen gyorsak, az uralkodó délnyugati szelek száraz­
ságot terjesztenek s a nedvesség csekélysége a tenyészetet is hátráltatja.
A Baikal tó vidékén fekvő h eg y sé g e t Aeyy.se^nek neve­
zik. Ez is sok felé ágazik, hat k ü lön b öző csom óp on tot különböztetnek
m eg, melyek közt legn agyoh b a messze távolba kilátszó
csúcs (3490 m.), m elynek déli alján a csinos K o s sz o g o l h eg y i tó
fekszik. A Száján h eg y ség nagy része k evésbbé erdős, de csapadé­
kokban gazdag s számos foly ó és tó találhat)' benne. N yugati részén
a Jenisszei hatol át.
Keletre innen húzódik el a JaMoncá Aepysá/, Transbaikalia
főhegysége, de sem ennek, sem a hozzá csatlakozó Stanovoi h e g y s é g ­
nek nincsenek kiváló magas csúcsai, a h eg y ek alakja változatos, elh e­
lyezésük azonban tú lnyom ólag teraszjellegü. T áblah egyek től czu k or-
süvegekig minden alakot feltalálunk, n a gyob b részt sűrű erdők borítják.
Keletszibiria k özépső része általában 500 m. magas északfelé le jtö -
söd ő fensiknak látszik, m elyet számtalan töb b é-k ev ésb é mély vágású
folyt) völgy metsz át.
 Részben önálló h e g y sé g g e l bir az O laszországgal körülbelől
egy en lő nagyságú félsziget. Ö blökben s sziklákban gazdag
keleti partja g y ön y örű részleteket mutat, annál inkább, m ert a tenyé­
szet nyáron igen gazdag s csaknem m indenütt élénkíti a képet egy-
egy Csinos vulkanikus kúp, m elyekből oly k or sűrű nehéz g ő z ö k és lán­
g o ló tüzek em elkednek ki. A le g n a g y o b b köztük a m ég m űködő
K lucsefszkaja Szopka (4800 m .). E d d ig összesen 12 m űködő s 26
kihalt vulkánt ism ernek, de a vulkanikus term észetű h egyek s kúpok
száma lé g ió . N agy érdekű a félsziget ben seje is, m elyet először a
kalandos életű m agyar B enyovszky g r ó f kutatott ki. Pom pás park­
ligetek, hatalmas le g e lő k s nagy erdőségek váltják fel egymást. A m ély-
sikon nyár- és nyirfa az uralkodó, feljeb b a tűlevelű fák. A szárazföldi
vizek partjait nyáron o ly dús növényzet fedi, a m in őt csak a subtropikus
égalj alatt láthatunk, elszórtan rajta a legtarkább virágok, alpesi rózsa­
b ok rok s a ritka fekete kamcsatkai liliom virágzanak s a f'ű néha
em ber nagyságú. Igaz, h o g y a nyár igen rövid, de a zord tél után
mesés gyorsasággal nőnek fel a növények, h o g y az első éjjeli fagv
után ism ét eltűnjenek.
M ég sokkal ked vezőbb a term észet az E z nagy
fensik, m ely a középázsiai nagy h egyvidék től a tenger felé lassú lép­
tekben hanyatlik két egym ással világosan m egk ü lön böztető fokozat­
ban. M indkét területen jelen ték en y számú többn yire középnagyságú
erdős h egylán czok vannak, m elyek k özt a vad s nehezen m egk öze­
líthető Sanalin h e g y sé g a legjelen ték en yebb, k öztök p ed ig igen sok
m ocsaras vidék. A m onarchiánk nagyságával k örü lb elői egyen lő vidék
h őm érséklete 8 -10 fokkal alacsonyabb, m int az ugyanazon szélességi
fok alatt levő nyugateurópaié, de sokkal töb b a csapadéka s azért
növényzete rendkívül gazdag, különösen a lom bfák száma nagyon
sok. A h id eg tél daczára a le g tö b b helyen m egterem a gabona és
szőlő s je lle m z ő le g a m érsékelt h id e g és a sokkal m elegebb vidékek
n övényei egyaránt virítanak a lapályokon. U gyanezt m ondhatjuk rész­
ben az á lla tok ról: párducz, tigris m ellett m edvék, farkasok s prémes
állatok, szarvasok, őzök találhatók m indenütt s óriási m ennyiségű
légy és szúnyog. A h egyek ásványgazdagsága világhírű. L e g x ord o-
nabb vidéke van a közigazgatásilag is különálló szigetnek,
m elyet hosszában alacsony h egyek borítanak, a magasabb csúcsok
kopárak és sziklásak, de az alacsonyabb helyeken sűrű fenyvesek
vannak, itt-ott lo m b o s fák is. A nedvesség igen nagy, mivel azonban
átlag h id eg uralkodik, a tenyészet nyom orék, a csekély szánni
 lakosságot is alig képes táplálékkal ellátni. Ö rök hó azonban nincs,
a baromtenyésztés tűrhető s kőszénben elég gazdag.
Csaknem egyöntetű je lle g e van végü l Szibiria egész északi
részének. Sivár vidék, a m elyet nem a nap, hanem a viz avat fel
azzá, a mi. A sark
felé ez a sivárság
lassankint jé g ­
m ezőkbe, délfelé
p edig csenevész
erdőségbe m egy
át, de h ó - és jé g ­
m ezővé válik az
egész is, m ikor
a hosszú tél be-
költöxködik és a
satnya fák csak
legm élyebb v öl­
gyeiben, leg la p o­
sabb lejtőin m e­
részelnek sikra
szállani a létért
való küzdelem ­
ben. E z a vidék
a valami
lápforma teljesen
egyhangú táj,
m elyet a tavak
és törpe nyírfák
élénkítenek n é­
hol, m indenek­
felett p ed ig a
talajhorpadások,
melyeket azonnal
A m u r v id ék .
ellep a sás vagy
gyapjas iűz oly sűrűn, h o g y a szó szoros értelm ében átjárha-
tatlan.; A z ágak és gyök erek sokkal n a g y ob b m értékben kuszálód-
nak össze, mint a törpe ien y őé a magas h egyeken , szem ünknek is
kibonyolithatlan egészt alkotva s e m ellett a b ok rok o ly egyenletes
nagyságúak, mintha valaki ollóva l nyírta volna m eg tetejüket. A láp
(J.yürgy A ladár: F öld ós népei. H l. 28
és m ocsár, n m orotva és az ingovány, sőt maguk a m ély vizű tavak
is csak vékony szem födői az örök téln ek ; akárhol ássa is az em ber
a talajt, mindenütt, a felszíntől többnyire alig egy méternyi m ély­
ségben , jé g r e vagy legalább fagyos földre bukkan, a tundra valóban
m egm érhetetlen, megváltozhatatlan jégverem , m ely sxázezredek óta
m egvan és százezredeken át m eg is fo g maradni. E zért nem nőnek
m agas fák e vidéken s ezért találnak a tundrák m élyében ép mant-
m uthokat és más ősvilági állatok maradványait s ezért van itt az az

Szibii'iai sírok nx őserdőben.

ősrégi uszadékfa is, m elyet N oé fájának nevez az orosz lakosság. A

n edvesség nagy ereje töm érdek m oh ot és zuzm ót termel s ezen élőd ­
nek közvetve vagy közvetlenül a tundra bennszülött állatfajai a sarki
róka, a vándorló lem m ing, a páratlan becsü rénszarvas, a havasi fájd, az
arany lile, a kék begyü fülem ile, az agyonbarnult prém es m enyétfajok
n más érdekes állat. D e talán m ég a zuzmóknál is lén y eg eseb b táp­
lálék a szú nyog, a madarak és halak főeledele. A szú n y og ok itteni
világit felülm úl m inden fogalm at, hatalmuk leg y őzi az em bert és az
á lla to t: a gyötrelem , a m elyet okoznak, leírhatatlan; ők az egyedüli
ik iii annak, h o g y a tundrán m űvelt em ber nyáron nem lakhatik. Más
országok s a tropikus vidék szú nyogjai csak é jje l rajzanak, a tundrán
élő szúnyog tiz héten át repül s hat héten át valóban szünetlenül
rajzik. Sűrű fekete füst alakjában elterülve k öd b e burkolnak m inden
teremtményt, a m ely környezetükbe k e r ü l; szabadulni tőlük, elker­
getni őket, teljes lehetetlenség s ü ldözésü k végtelenn é lesz, m ég a
legbátrabb em ber is erőtlen s gyáva lénynek érzi magát.
M ég feljebb észak felé ezek a csekély é leljelen ség ek is elapad­
nak. A z örök hó hazájába jöttünk, s épen arra a területre, a hol —

Jéggel b orított liajó.

talán a szokatlan nagy h id eg miatt — m ég a sarkvidékek rendes

állatvilága is ritka. Á zsia szárazföldjének legészak ibb részén, a (Jsel-
juszkin foknál, maga a föld is tö b b é-k ev ésb b é szabályos hatszögü
részekre sza ggatott; élet csak a nyílásokban van a rövid nyár alatt s
a magaslatokat nem lepik el a tengeri madarak ezrei, m int a sark­
vidék más részein ; itt-ott egyes tavak partjain találunk élénkebb
életet, A sarkvidék hatalmas területének eg y es kiváló részei, köztük
a Jenisszei torkolatánál levő D ick son sziget, valamint a nagy kiter­
jedésű ujszibiriai szigetek is jóform á n csak földrajzi fo g a lm a k ; a,
czethalászok sem sokat törődnek velük, m ert alig h ozzáférh etők. !
28 *
 N a gy on érdekük azonban az utazókat, kik a sarkvidéknek e
részeit m egtátogatták, ó'&^aMnak nagyobbára ideszorult egyes
csoportjai. E g y tő l-e g y ig kihalóban levő emberi csop ortok , kiknek az
uralaltaji népek, a m o n g o lo k és a török ök k özött vannak rokonaik,
de ez a rok on sá g tatán k étesebb is, m int hasonlatosságuk egym ás
között, a m iért tö b b ethnografus k özösen az eszkim ókkal h y p erb o-
raeusoknak vagy sarkvidéki n épeknek nevezi őket. L eg h ely eseb b
votna az oroszok k al szem ben s k özös nom ád életm ódjukra tekintette)
északázsiai m űveletlen népeknek nevezni el. Az Uraitól kezdve a

S z a m o jé d sxánkn.

Csendes oczeán partjáig vannak a vogu lok , szam ojédok, osztjákok.

tunguzok, jak u tok , ju k a girek , csukcsok, korjékok, itetmenek, gitjákok
és eszkim ók, nem is emtitve az a ]n ó b b törzseket, m elyek, m int az
A ltai vidékén lakó török törzsek, szakem berek előtt is kevéssé
ism ertek.
A m agyar irodalom le g tö b b e t fo g la lk o z o tt ezek közül a vo.<y<(/-
okkal, kiket R egu ly, Pápay és M unkácsi részletesen tanulmányoztak s
kiknek nyelvét s gon d olk ozásm ódját Budenz, Hunfalvy, Barna és
mások az iskolákban is m eghonosították. A z egész törzs atig áll 7000
fő b ő l s azok egy része is eloroszosod ott. Halászat s iramszarvas-
tenvésztés főfoglalk ozásu k , földm űvelésre nem is gondolnak. T élen
 ÉSZAK-ÁZSIA LAKÓI :
!.Giljaknő 2.Tunguz.3.Tunguznő.4.Kamsadal, 5.Csuksu
6.Burát*. 7 osztjáknő. 8 Szamojed, 9.Jakutnő.
fakunyhókban laknak, nyári sátraik többnyire kúposak, tetejükön a
füst kivonulására nyitással, mely alatt a sátor közepén a tűzhely van.
Az ágyakat a legtöbb sátorban tarka gyapotszövettel takarják be.
Rendesen kis termetüek, épen nem szépek, összevissza kuszáit ren­
detlen hajzattal, mit jobbára eltakar prémes főkötőjük. A nők külö­
nösen szeretik a piros szinü ruhát, melynek nagy része rénszarvas-

Sxamo.jéd.

bőrből készült. A férfiak hosszú bő kabátot hordanak, melyet gombos,

rézkiveretü öv szőrit a testhez. Az övön függ a kés. Rénszarvasbőr
csizmájuk térden felül ér, fejüket pedig a fejhez illő ugyanazon bőr­
ből készült sapka takarja. Télen-nyáron a mieinkhez hasonló, de
ennél jóval magasabb szánakon járnak ; a könnyű szerszám egyformán
vígan siklik a tél hómezein, mint a nyár mohboritott síkságain. A
zenét és tánczot nagyon szeretik, számos ősi vallásukra vonatkozó
énekeik vannak, különösen a medvék tisztelete még most is fenn­
maradt. N yelvük szerkezete jelen ték en y rokonságban van a m agyar
nyelvvel s ném elyek m ythologiájukban is feltalálták a hasonlatosságot
az ősm agyarok vallásával.
Sok tekintetben rok on néprajzi sajátságaik vannak a MWMoycW-
eknek, kik sokkal n a gyob b számmal maradtak fenn. Piszkosabbak és
rútabbak, m int a v ogu lok . T erm etükre aprók, hajuk a lósörtéhez
hasonló ; sárgás szinü arczukat gyakran elfödi a m ocsok, apró pisla
szem eik többn yire gyuladásosak, c s e p e g n e k : orruk lapos, álluk előre-
álló, lábszáraik orsóalakuak, vékonyak, kezük lábuk apró. M inden
leh etőt m egesznek, néha n y ersen ; de van némi ügyességük csolnakok,
lábszánkók és fegyverek készítésében. A keresztyén vallást csak kül­
ső le g fogad ják el, bálványaikat elrejtve tartják, de imádják s ezen­
kívül a sámán papoknak igen nagy hatalmuk van minden tekintetben.
A törzsfőn ök ök rendesen csa lá d fő k ; a családi élet békés, bár a tö b b -
n ejü ség nincs kizárva az endogam ia keretén belül. R égeb b en a prém es
állatokkal nagyban kereskedtek s m ég m ost is ü gyes vadászok.
V alam ivel m ű veltebbek e két törzsnél az m elyeket a
vog u lok k özel rokonainak tartanak. A z északiak Obdorszk körül álta­
lában letelepedettek ö rök ösöd ési jo g g a l biró törzsfőnökök alatt s igen
sokat átvettek az oro szo k szokásaiból, bár a p ogán yság nyom ai m eg ­
maradtak s az endogam iának h ód olva egyik nem zetség férhai a másik
n em zetségből veszik vagy rabolják el a leányokat. Itt-ott polyandria
is van, m ivel kevés a nő. Számuk m integy 25,000. T öbb m int az
előb biek együttvéve, de szintén fogynak. Szenvedélyes halászok, a
rénszarvason kivül a kutyát is felhasználják csolnakok és szánkák
vontatására. K ereskedelm i érzékük nagy, habár csak a cserekeres­
kedést ismerik.
E gészen más n ép csop orth oz tartoznak a kik K elet-
sxibéria k özép ső részén m é g sok h elyen vannak s számuk jelentékeny
(50-7 0 ezer), bár folyton osan apad. N em csak arczvonásaik mutatják
m on g ol eredetüket, de a khinai történetírók állítása szerint is
M andzsuországból jö tte k be őseik s az oroszok előtt ők hóditották
m eg Szibiriát. N agy területükhöz képest az egyes törzsek, m elyeknek
külön nevük is vannak, nagyon k ü lön böznek egym ástól, általában
véve azonban szenvedélyes és bátor vadászok, bár a pálinka ital miatt
már n agyon elcsenevészedtek, kisebb részük halász vagy épen fö ld ­
m űvelő. Szibiria félvad népei k özött ők a legértelm esebbek s le g ­
rokon szenvesebbek, bár egészen gyerm ekes könnyelm ű g o n d o lk o zá ­
snak és n agyon piszkosak. A rénszarvast kevéssé használják, vadászni
ma már csak lőfegyverekkel és dárdákkal szoktak, de nomád hajla­
maik megmaradtak s többnyire sátrakban laknak. Öltözetük rén-
szarvasbőrből s itt-ott halbőrből készült, a diszitést nagyon szeretik,
hajíonataikat is tele rakják gyöngyökkel és koralokkal, nem ritkán
használják a tetoválást, néha még az arczbőrükön is. A nőket vásá­
rolják, lenézik annyira, hogy vendégeiknek is átengedik használatra.
Csaknem kizárólag hússal élnek, télen sokat dorbézolnak, különösen
a vásárokon. Az oroszokkal nem barátkoznak s lehetőleg mindinkább
észak felé menekülnek előlük a nagy erdőségbe. Számukat a sok
járvány és a csekély születési arány
folyton apasztja, Ínséget is sokszor
szenvednek.
A tunguxok között s tőlük
észak felé a Lena partjain laknak a
Szibiria ősi lakói között a
legnépesebb — mintegy lt)(),()()0 főre
teltető —- néptörzs* Határozottan
török eredetűek, a leginkább északra
szorított része ennek a nagy nép­
családnak. Mongolok és burétek űzték
ki őket a XlY-ik században Közép-
ázsiából, mindamellett máig meg­
tartották eredeti nemzeti jellegüket,
sőt — a többi szibériai népekkel
ellentétben — még az oroszokat is
képesek jakutokká tenni, bár azért
számuk apad, mert kedvezőtlen lakó­
helyük megnehezíti az életet s a ragá­ Osztják.
lyos betegségek sokszor pusztítanak
közöttük. Túlnyomólag a 6()-ík szélességi fok felett laknak, igen zordon
vidékeken. Mindamellett többnyire sátrakban élnek s mint szenvedélyes
baromtenyésztő nép, igen sokat tartózkodnak a szabad ég alatt; mesés
szívósságukat némileg megmagyarázza életmódjuk, az alig háromnapos
gyermeket napjában többször megdörzsölik hóval s leöntik hideg
vízzel. Mindannyian télen-nyáron térdig érő kaftánban járnak, melyet
egy sor gombbal erősítenek meg s fölibe róka vagy más állat bőréből
készített felöltőt vesznek. Evet farkából készült nvakravaló s keztvü
már ritkább, sipkájukon azonban ott van a fülvédő s a lábbeli kettős,
a nyulbőrre huzott rénszarvasbőrből készült czipő. Ünnepi ruhájukat
prémekkel s czifra színekkel díszítik, de nem feltűnően. Igen sokat
esznek, általában az orosz urak mulatságból gyakran rendeznek ver-
senvetetést velük, eledelük csaknem kizárólag hús, a legjobban sze­
retik a zsirt, a dohányt és a kumiszt. Keresztyénségök csak névleges,
még a többnejüség is gyakori náluk s igen nagy hatalmuk van a
sámánoknak, kik külön kasztot alkotnak, sajátságos öltözetben járnak
s ezerféle hókuszpókuszt gyakorolnak, különösen mint állat- és ember
orvosok. Komor, hallgatag természetűek, restek és vendégszeretők,
másrészt nagyon ravaszok és bizalmatlanok: a gonosz szellemektől
nagyon félnek s azért az egész család elhagyja a jurtot, melyben
valaki meghalt s minden fontosabb alkalommal áldozatokat hoznak.
Kevésbbé dalos nép, mint a többi szibiriaiak.

Csukcsok.

Közöttük él egy-egy már kihalt mongol törzs, a a

Kalynia torkolata körül. Mongol faj, harczias jellegét még némileg
megőrizte, de már alig áll ezer főből s túlnyomólag halászatból s a
jeges tenger partján élő madarak vadászatából élnek, a nők télire
gyökereket szednek. Igen éles érzékük, jó emlékezőtehetségük van,
pogány hajlamaikat megőrizték.
Nevezetességre vergődtek újabban Nordenskjöld által a ó'.SM/bC.saÁ',
mivel a híres utazó 1878 9 telét közöttük töltötte el Ázsia északkeleti
partjain. Mongol eredetű nép, alig 5000 főnyi, jóformán teljesen szer­
vezetlen állapotban, akár az eszkimók. A zord éghajlat alatt is foly­
vást kószálnak, sátorokban laknak, főnökeik nincsenek, sőt tulajdonkép
vallásuk sincs, mert bálványokat nem ismernek. Vadászatból, halá-
 H orgászó csukcsok.

szatból és cserekereskedésböl élnek, a h id eg et és éh séget bám ulatos

könnyen tűrik, restek, piszkosak, d orb ézolók és a jö v ő r e épen nem
gondolnak. Öltözetük állatbőrökből kerül ki, de a n ők üveggyön­
g y ök k el, bőrszalagokkal díszítik magukat, nyáron szem védőt, télen
hótalpakat hordanak, a sátrakban ellenben csaknem m eztelenül élnek
a nyáron asszonyok által összegyű jtött g yök erek b ől és b o g y ó k b ó l;
k om oly munkával nem igen foglalk ozn ak. Am erikai indiánok, orosz
szök evén yek és hadi fo g ly o k utódai is összekeveredtek v elők s ezért
n a gyon v egy es alakúak. K ö zön ség es ty p u su k : középm agas termet,
m erev, durva és fekete haj, fölfelé k eskenyedő hom lok, finom m et-
szésü orr, vízszintes középnagyságú szem ek, hosszú szempillák, kiálló,
fa g y tól gyakorta dagadt p ofacson tok , a fiatal nőknél, kik gyakran
tűrhető szépek, fehér pirosas arczbőr. E dzett életm ódjuk miatt b eteg
és n yom orék alig van köztük. Sátruk m esterségesen készül, a vastag
rénszarvasbőr felett fü réteg s másik b ő r v a n ; padozatul vessző- és
szalm aréteg fölé vont bálnabőr szolgál, mi fö lé éjjelire szőn yegül m ég
rénszarvasbőröket teregetnek. A sátrat rénszarvas fü g g ö n y ö k k e l több
részre osztják, de m indenik piszkos és túltöm ött. N yáron a külön
sátor alatt tanyásznak, m elynek bőrtakaróit bőrszíjakkal összekötött
lécxekre vonják, m elyek részint föld b e vert karókra avagy a földre
h elyezett három lábú s T -alaku keresztfák által tám ogatott s kövekkel
m egrakott bakon állanak. Csolnakjaik a grönlandiak asszonycsolnak-
já lio z (umiak) hasonlítanak, a szárazföldön kutyaszánokkal utaznak.
Lámpa, fejsze, fésű, tűzfuró, nehány darab varróeszköz, b őr, fő z ő ­
edény és vadászszerszám összes házi eszközeik, tüzélesztésre aczélt,
tűzkövet, gyakran p e d ig furókészüléket használnak s általában a
kőkorszak ősi népének jellem von ásai vannak m eg náluk. R é g i vad je l­
legü k egészen elveszett, idegen ek k el szem ben alázatosak és kunyorálók.
Délre a csukásoktól az A nadyr fo ly ó túlsó részén s a Behring
ten ger partján laknak a kik m o n g o l és indián fajok keverékei.
V ad, szenvedélyes, de rpár veszendőnek indult faj, teljesen műveletlen
nom ád né]), m ég a letelepedettek k özt sincs nyom a az állami szerve­
zetnek. H ason lókép pusztulásnak indultak a (itolm enck),
kiket e század elején a him lő n agyon m egtizedelt, 1850-ben már
csak 1951 fő b ő l állottak s azok is részijén eloroszosodtak. N yáron
kunyhókban, télen föld b e vájt barlangokban laknak. H alászaton kívül
g yök erek k el táplálkoznak, részegítő italul a lé g y ö lő g a lócza gom ba
oldatát használják. A z oroszokkal vegyü lt nép vidám és barátságos,
de p ogán y szokásait m egőrizte.
Az északi partvidéken lakó az amerikaiakkal közel
rok on ok, barátságos és becsü letes nép, m ely ezenkívül rendszerető s
különösen vadászi) eszközeinek készítésénél sok ü gyességet tanúsít.
 Szakhalin szigetének ősi lakói közü l az ajn okról, k ésőb b Japán
leirásánál emlékezünk m eg. A v elők rok on egy része az
A m ur folyó torkolat;! körül él, számuk le g fe le b b 8000. K izá róla g
halászattal foglalkoznak, a mandzsuk kerülik, m ert tisztátalan lén yek ­
nek tartják. Faluik 3-6 házból állanak, m elyeket fen y őfá b ól készíte­
nek. A medvék iránt tisztelettel viseltetnek.
Szibiria lakosainak töb b i része jóform á n orú.s^őA'ból áll. Az a
közhit, h ogy ezek az oroszok tú ln yom ólag bűntettesek utódai, n agyon
téves. M ég a kiszabadulásuk után ittmaradt vagy az erd őség ek b e
szökött bűnösök is többn yire maradék nélkül haltak el, m ivel orosz
nő nem m ent hozzájuk. E llenben kétségtelen, h o g y a régi letelep e­
dettek k özött igen sok volt az O roszországból m eg szök ött jo b b á g y s
m ég inkább az onnan kiü ldözött eretnekek. M ég ma is egész falvak
vannak, hol csupán egyetlen felekezetbeliek laknak s k öztök olyanok
is, kik társadalmi s ethnograhai szem p on tból valódi különczöknek
mondhatók. Nem egy félreeső vidéken lakó orosz elsajátította a m űve­
letlen népek szokásait, leg feleb b abban k ü lön böznek tőlük, h o g y nem
sátrakban laknak, bár házaik egyszerű fatörzsekből és palánkokbiil
összetákolt, gyep fedelü kunyhók cxifraság és disz nélkül. D élnek
haladva már fokozatosan gyarapodnak a falvak s elm aradhatlanok a
szoba falára akasztott szent képek lámpásaikkal. Á ltalában elism ert
tény az is, h o g y a szibiriai orosz parasztok jó m ó d ú a k s jo b b a n
élnek, mint európai rokonaik, bár m indeddig sokat nélkülöztek a
művelődés áldásai közöl.
Sok tekintetben gy ök eres változást fo g előidézni e tekintetben
a nagy saíMrMM m ely már rövid idő alatt elkészül. A fö ld g ö m b
leghosszabb vasútja lesz ez, 7600 km. hosszú, m elynek n a g y ob b része
már készen van. A 80 hosszúsági fo k o n átvonuló vasútnak egy részét
a Bajkaltó és az A m ur felhasználásával eg y e lő re nem építik ki, de
így is óriási m éretekben m utatkozik előttünk. Irkuczk és T om sxk
k özött fekvő vonalrész egym agában 1672 km. hosszú s T ju m en ig,
h ol az európai vasúttal érintkezik, 3080. A z egyes állom ások sok szor
50-60 km. távolságra vannak egym ástól s a vonat eg y része khinai
területen m egy át. E z a hatalmas mű is kétségkívü l első sorban
katonai fontosságú, je len tőség e m indam ellett a forga lom tekintetében
is rendkívül nagy, nemcsak azért, m ivel — m int kiszám ították — seg ít­
ségével ezentúl 45-50 nap alatt körülutazhatjuk a fö ld g ö m b ö t s m ert
E urópát Khinával gyors s közvetlen összeköttetésbe hozta, hanem
főkép azért, mivel útvonala Szibiria legterm ékenyebb részén vezet
29*
át, annak fáját, erezet és gabonáját viszi az európai piaczra, egyúttal
ugyanazon az utón, m elyen szállították már régebben is a karavánok
a becses khinai theát. M e g kell em litenünk különben, h o g y az orosz
korm ány már rég eb b en kitűnő gyorsposta közlekedést rendezett be
ezen az utón. M inden 100 km. távolságban ven déglőü l is szolgáló
p ostaállom ások vannak, honnan váltott lovakkal lehet tovább utazni
s ez az utazásmód tovább tart Khina közep éig, ú gy h o g y K iachtától
P ck in g ig 1 0 — 14 nap alatt elm egy a levélposta.

N yu gat felé az Ural h e g y sé g m ellett a legelső tartomány

T o b o ls z k , m elynek k özel m ásfél m illió lakossága van, bár északi
része, h ol a ben szülöttek nagy tö b b sé g b e n vannak, jóform á n néptelen.
E gész a 63-ik szélességi fo k ig m űvelhető föld je van s közel 3 millió
hectár területen tenyészik a g a b o n a ; az ipar azonban je le n té k te le n ;
téglavetés, olajkészités, bőrkikészítés és halászati eszközök készítése
a leg v irá g zób b . F ővárosa, m ely a régi időkben Szibiria fővárosa is
volt. a T o b o l és Irtis összefolyásánál, nem a legn a gyob b
hely, lakosainak száma összesen csak 20 ezer, de m ég m indig elég
csin os város s külön ösen érdekes nagy k ite:jedésü fellegvára, m elyben
igen sok börtön és tem plom van. A város a prém es állatokkal űzött
kereskedés székhelye. K özeléb en van Sibir, eg y kis falu, m elyről
nevezték el egy k o r az egész országot. A legjelen ték en yeb b (30,000 1.)
város m elynek nagyságát az magyarázza m eg, h o g y itt v é g ­
ződik az európai vasúthálózat s innen kezdve már hajózhatók a fo ly ó k
az O big. K ereskedelm i iskola és tö b b b örtön van benne.
M essze fenn északon, 106b km. távolságra T o b o lszk tó l őserdő­
ségek és tundrák k özött fekszik a Szoszva fo ly ó m eredek és sivár
partjain .Bere&sw városka, m ely a régi id őben a leg szig orú b b szám­
űzetés! helye volt O roszorszá gn a k ; itt élte át életének utolsó éveit
a kegyvesztett M en csik oíf h erczeg is. Az egész term észet a sivár,
m ogorva északi vidék je lle g é t viseli magán. N y olcz h ón ap ig szaka­
datlanul hó fedi a m eg fa g y ott földet, a h őm érő gyakran mutat — 45"
h id e g e t; alig vehet léleg zetet ilyenkor az em ber, mert lehellete
azonnal m egfagy, a madarak gyakran holtan hullanak a földre, az
ablakok táblái m egrepedeznek, a m egfagyott föld sok helyütt ketté
válik, sőt m ég a tavak je g é t is ketté hasítja a borzasztó hideg.
E m ellett az időjárás is igen változékony, a lev e g ő gyakran nedves
és k ödös, az ég csaknem m indig boru lt és sötét felh ők k el fedett.
S ok szor óriási zivatarok száguldanak v é g ig e v id é k e n ; ha ilyen k or
utoléri az utazót, csak úgy m enekülhet, ha lefekszik, a h ób a tem eti

p osü ü iázn át.

utsxóH
egy
váltása
Lovuk

m agát s ott váija be türelm esen, néha 24 órá ig is, m ig a vihar lecsil­
lapul. A z éjek hosszuk és sötétek, nem ritka ilyen k or az északi fény.
E hóba temetett, csaknem kihalt városban örök ös siri csend h onol,
csak a tűlevelű fák v örös-, je g e n y e - és egyéb fen yők k ölcsön özn ek
némi életet az örök ös tél e m egtestesült képének. De m é g ennél is
fentebb fekszik az Ob torkolatához k özel OMora?/;, m ely azonban
legalább is a gőzh ajózás idején sokkal élénkebb, mivel az Ob tork o­
lata nyáron át pom pás kereskedő p o n t ; 50 km. széles itt, va lóságos
tengerhez hasonlít, k iseb b -n a g y ob b sűrű erdőségekkel fedett szige­
tekkel s egészen k özeléb en van a szintén hatalmas Jenisszei to rk o ­
lata, m elynek szigetei itt északon m eg lepő dús és változatos virányt
mutatnak oly annyira, h o g y hosszabb nyár m ellett kitűnő legelőln-ly
volna.
A hatalmas korm ányzóságban, m elynek területe is közel m ásfél
m illió k m ', m ég sok más városnak nevezett hely van, különösen az
Ob felső vidékén és az Irtis m ellett, de ezek kevéssé fontosak. L e g ­
jo b b a n fejlőd ik közöttü k a nagy vasút mentén Tjum en és Omszk
k özött fekvő Isim, m elynek gabonakereskedése már is jelentékeny.
Om szktól keletre van N yugatsxibéria másik tartománya T otu sxk .
T erülete 857,682 k u r , tehát jelen ték en yen kisebb, m int T obolsxk é.
lakosainak száma azonban már k özel két m illió s ig v a legsűrűbb
n épességű (2*6 eg y km re) a szibériai tartom ányok között, a m ely
k örülm ényt nem csak j ó összeköttetése az anyaországgal magyarázza
m eg, hanem az is, h o g y területe a sarkövig sem terjed. D e azért itt
is sok a lakatlan rész, északon a ren geteg erdőség, délnyugaton a
Baraba sivatag. A z őslakók k özü l tatárok és kalm ükök nagy számmal
tartózkodnak itt fők ép barom tenyésztéssel foglalkozva, m ig az oroszok
általában földm ű velők , de tekintélyes számmal vannak köztük bányá­
szok és iparüzök is. A kaliforniai arany felfedezése előtt ezt tartották
a fö ld göm b leggazd agabb bányavidékének. A benszülöttek egy része
m ég ma sem m űvelődött, k ülönösen az északibb vidékeken megtartották
p ogán y szokásaikat s részben ilyenek a velük elvegyült s külön törzset
képviselő orosz keverékek.
A főváros Szibiria legn ép eseb b (52,430 1.) városa a
T óm nak az Ó bba öm lésénél fekszik, nagyrészt két dom bon, körül­
belül közep én az Ural h e g y tő l Irk u czk ig vezető útnak. N agy piacza
tekintélyes, bár tú ln yom óla g fából épült házakkal és gazdag kiraka­
taival m eg lep ő látványt nyújt, k ülönösen szinvegyületével, mert a
tetők általában zöldek, a falak sokszor sárgák. A lakók előszeretettel
m utogatják vagyonosságukat, drága prém ekkel diszitett ruhák egészen
k özön ségesek. De k özépületekben sincs hiány s különösen nevezetes
a Szibériában m indeddig páratlan tudom ányegyetem , a tomszkiak
m éltó bü szkesége. A töb b i városok k özött kétségkivtil legn evezetesebb
-BarwaM?, a, felső ()b niellett, az Altai h e g y s é g bányászatának k ö zé p ­
pontja, m elyet DemidoH' h erezeg alapított. A szép és népes városnak
többek között igen értékes term észetrajzi és etnográfiái nm zeum a van.
T ovább menve kelet felé a ren geteg Jen issze isz k tartom ányba
jutunk, m ely már egészen szibériai je lle g ű . Több m int harmadfél
m illió négyzet kilom éter­
nyi területen, mely a Je-
nisszei folyónak csaknem
egész medenczéj ét igénybe
veszi, alig van töb b fél­
m illió lakosnál (567,867)
s ezek is n agyobb részt
a déli vidékekre szorít­
koznak ; az északi erd ő­
ségekben és tundrákon
jóform án csak szam ojédek
és jakutok kóboroln ak,
nyugaton osxtjákok, k ele­
ten tunguzok az uralkodó
faj. a földm űvelés a sark­
körön túl leh etetlen : egy
kis déli területen. Mina-
szinszk körül, ellenben
mesés term ékenységü a
talaj, innen évente 6 m illió
font gabonát, többnyire
árpát és zabot, szállítottak
régebben is a Jenisszein
le. Jelentékeny term ékei
m ég az országnak a só, az
aranypor és az épületfa.
A főváros K alm ükök vallási táncza.
egyátalában nem jelen té­
keny hely, bányászok és aranym osók élelm i piacza. N ép esebb (26,600 1.)
s minden tekintetben jelen ték en y eb b a nagy vasút mentén fekvő
a Jenisszei felső vidékén. Az 1881-ki nagy tűzvész
után csaknem fejedelm i pom pával épült fel ez a város, a dúsgazdag
bányászok és kereskedők palotákat építettek s Szentpétervárról
hozatott fényes bútorzatokkal látták el s a term észet niostohasága
Jeni.sszeiszk.
miatt vagyonokba került téli kertekkel pótolták a parkokat. A töb b i
községek közül és a n evezetesebbek, de ezek sem
nagy helyek.
Sokkal sűrűbb népességű a k övetk ező I r k n c z k tartomány, hol
szintén m integy félm illió em ber lakik, azonban harmadrész annyi
területen (743.472 k m '), m ely azonban, épen ú gy, m int T om szknál
láttuk, nem nyúlik ki a sarkkörön túl. Északon a tunguzok, délen a
burétek őslakói. A z oroszok földm űvelésen kivül barom tenyésztéssel
és halászattal foglalkoznak, az iparágak k özött legin k ább elterjed tek :
pálinkafőzés, bőrkikészítés, sófőzés, vasöntés, porczellán, üveg, p osztó
és dohánykészités.
A főváros (51,484 1.), m ely sok id eig Szibiria leg jelen ­
tékenyebb városa volt, a Jenisszei fő m ellék folyója az A ngara m ellett
fekszik, nem messze attól a helytől, a h ol a fo ly ó a Baikal tó b ó l
kilép. A z A ngara zuhatagainak eltávolítása után tervben van, h o g y
a Jenisszeit az Óbbal és Lénával hajózható összeköttetésbe hozzák,
miáltal Irkucxk je le n le g is igen jelen ték en y forgalm a n agyon em el­
kednék. Irkuczk is h id eg város, a hőm érséklet gyakran esik le — 35
fok ig, de a tavasz korábban kezdődik, mint Tom szkban. A z utcxák
szélesek, tiszták, pom pás kirakatok s nem egy jelen ték en y gyár és
középület láthat)) bennük. A fők orm án yzó palotája igen szép s a
magánházak közül az 187!)-ki nagy tűzvész óta sok figyelem rem éltó
épült. A társas élet igen kellem es s ezért Szibiria Párizsának szokták
nevezni. Januárban hires országos vásár van itt s általában élénk a
forgalom , különösen a khinaiakkal, kiknek öltözetét és szokásait sok ­
ban utánozzák. Van a városban tö b b m agasabb rangú iskola, szinház,
könyvtár s más középület. F öldrajzi társulata igen tevékeny.
A többi városok közü l nevezetesek gazdag bánya­
telep központja, i?ar<7Msw&2%, m elynek k özeléb en a Baikal tó keleti
partján vannak Turka nagy hatású forró kén gyógyforrásai,
a nagy útvonalon fekvő kereskedő hely, továbbá a Léna
partján W ercholenszk, Kirenszk és V itim szk. A lak osok zöm e a le g ­
több kis városban burjét, egy tunya és részeges m o n g o l eredeti n ép ­
törzs, melynek egy része a buddhism ust fogadta el.
Északkeletre terül el innen Szibiria le g n a g y o b b , k özel 4 m illió
km^ területű tartománya J a k u c z k . D e egészen néptelen. A z óriási
területen alig lakik több eg y n egyed m illió lakosnál s azok is túl-
n yom ólag ősi lakók. F őkép jak u tok és tunguzok. Gabona nagyon
kevés helyen terem m eg, iparról alig lehet szó : m ig 1852-ben az
Olekma és V itin m edrében aranymosás nem kezdődött, a lakosság
csaknem kizárólag barom tenyésztésből és vadászatból élt. M aguk az
oroszok is elvadulnak itt s töm egesen áldozataivá lesznek az ég h a j­
latnak s a gyakran pusztító him lőnek. Az évi középhőm érsékl^t
— 10*7" s itt van a fö ld g ö m b le g h id eg eb b pontja, V erhojanszk. A
föld nyáron is csak a felszínen olvad fel s csodálni lehet, hogy Az
erdők tenyészni képesek s m ég ném i kereskedelm i növénye is vaK,
tö b b e k k özt a kender.
JaAMC.2% fővárosnak, m elyet már 1632-ben alapítottak a kozákok,
a 62-ik fok alatt, alig van 7000 lakosa. A Léna balpartján széles
v ölg y b en fekszik, van benne töb b tem plom , 8 iskola, egy nagy fog*
ház s jelen ték en y vásárcsarnok fők ép prémárukra. A magas alapon
nyugvó magas tetejű orosz házak a jakutok kunyhóival váltakoznak;
feltűnő az uralkodó csend és a fáknak csaknem teljes hiánya. Újév
körül K iach tából és Irku czkból szám os kereskedő jő ide, az év töb b i
részeiben elhagyatott. M ég ism eretlen ebbek a töb b i lakott helyek,
m elyek sok szor tö b b száz kilom éter távolságra vannak egym ástól le g ­
inkább a fo ly ó k partjain. A Léna m ellett Olekminszk, a Jana mellett
Y erchojanszk, a K olym a m ellett Sredne és Nisni Kolyenszk a le g ­
ism ertebbek, m int a sarkvidéki kutatók kiinduló pontjai, de ezek is
apró k özségek szétszórt házakkal, m elyek fele kunyhó. Kevés része
van a föld göm b n e k , m ely ennyire elhagyatott volna.
Sokkal k ed v ezőb b ek a viszon yok T ranszbaikaM ában, m ely
Irkuczktól délre a Baikaltó és az A rgu n k özt fekszik s m elyet a
J a b lon oi h e g y ség borit. T erületén, m ely körülbelül egyenlő M agyar-
országgal és Ausztriával összesen, ma már 700,000 em ber lakik,
tehát T om szk után aránylag legsű rű bb népességű Szibériában. E m e l­
kedése előre látható, m ivel k ü lön ösen északi része igen term ékeny,
déli része kitűnő le g e lő s bányái is e lé g jó k .
F ővárosa 540 m. m agasban az In goda m ellett, h om ok os
és sáros talajon. N agy széles utczái s igen sok üzletei vannak, de a
városi je lle g m ég m in d ig hiányzik nála, bár lakosainak száma az
utolsó évtizedben n a g y on sza porodott s ma már 11 ezernél többre
m egy. É rdek eseb b nála h o l az A m ur hajókázhatóvá lesz.
Faházai k éregtetőikkel, nagy terei, m inden ház m eg ett teletöm ött
gazdasági udvar s az egész felett kiem elkedő szép négy kupolás
tem plom barátságossá teszik a város k é p é t ; régeb b en m é g híres is
v olt higany és ólom bányáiról. D e egyúttal hírhedt is. A czári bányák­
ban egész a leg ú ja b b id ő k ig fog ly ok a t és politikai szám űzötteket
SzibirÍM börtön belseje.
foglalkoztattak s a m egszabadultak rém hírekkel töltötték be egész
Európát az ólom bányászok n yom oru lt sorsáról. E urópai utazók is
rémes dolgokat beszéltek a szibiriai b örtön ök ről, p e d ig kétségtelen,
h og y ezek a b örtön ök nem voltak rosszabbak, m int az európaiak a
múlt században vagy a je le n első felében s a fegyh ázi életnél keser­
vesebb volt a hosszú g y a lo g eltolonczozás, m elynek ezrek estek áldo­
zatul s a tolonczozás alatt m egtett állom ások túlzsúfoltsága, m ely
többek k özött a ragályos b etegségek terjesztésére hatott. K étségtelen ,
h og y a politikai bűnösökkel szemben követett em bertelen eljárás s

Fegyház Szibiriában.

különösen a len gyel szabadsághősök Szibiriába küldetése erősítette

az elítélő közvélem ényt.
L egfon tosabb városa volt eg y k o r Transzbaikaliának ÜTmcMM a
tartomány délnyugati részén, a khinai határon. E rre vezet a fon tos
kereskedelmi üt M on golorszá gb a s a karavánthea és rabarbara jó f o r ­
mán csak erre m ent át hatalmas karavánok utján. Csak 1858-ban
nyilt m eg más khinai út is az oroszok számára. A d d ig 5 0 -60 m illió
korona értékű forgalm a volt évente. K iachta k ü lön ben csak 5000
lakossal bir, kereskedelm i forgalm án kivül egyedüli n evezetessége
szép tem ploma s a k özelben fek vő YVw'c&o.sgavacA: is, m ely való­
sággal anyavárosa, épen nem jelen ték en y, bár erődje s korm ányzói
palotája van. Kiachta a várossal csaknem össsenőtt a khinai M ajm a-
80*
csin város, liol csak férfink laknak zártfalak között. A két város
lakói igen barátságos viszonyban vannak egymással, nemzeti szoká­
saik gyakran összevegyü ln ek s a közöttük levő rétet neutrális térnek
tekintik, h ol egész napon át élénk vásár folyik, m ig Kíachtában a
tak orod ó és M ajm acsinban a felrepülő rakéta szét nem kergeti őket,
h o g y kapuzárás előtt hazaéljenek.
Keletre innen eljutunk az Amurvidékre, m ely Szibériának le g ­
kisebb (447,667 km -) kiterjedésű tartománya alig százezer lakossal.
1860-ban h ódították m e g a khinaiaktól s azóta népesedett m eg. N agy
jö v ő t jó so ln a k neki, m ivel igen term ékeny, nagy erd őségei vannak s
az A m ur nyáron kitűnő hajózható f o l y ó ; m elynek e m ellett rend­
kívül nagy a halgazdagsága. Jelen leg azonban m ég csak az A m ur
m eden czéje van benépesítve s a közlekedés rendesen a foly ón történik,
m ég ha b efa g y ott is. A khinai határ felé m indenütt vannak kozák
kaszárnyák v á ly o g ku nyh ók alakjában. A főh ely Z??a<70?;/escseMay7í a
Z eja torkolatánál, m elynek kertekkel körülvett faházai m ég m indig
erősen szaporodnak. K ereskedelm i forgalm a igen élénk, különösen a
tét kezdetén, m időn m essze föld ről jő n e k ide a szükségleteket bevá­
sárolni, télen azonban m inden kihalt. A város közelében laknak a
hírhedt szk opczok , egyik e a csodás orosz felekezeteknek.
A z eg y k or szintén A m u r vidékének nevezett keleti vagyis ten-
germ elléki tartom ányt, m ely közel 2 m illió négyzetm éternyire terjed,
de lakosainak száma alig haladja m eg a százezeret, ma P r im o r s z k
n év alatt külön tartom ánnyá tették, m elyhez K am csatkát és Szakhalin
szigetet is hozzácsatolták. A z óriási területnek északi része zord és
egészen olyan, m int a vele határos J a k u c z k : a k özép ső részben, m ely
a Z eja torkolatától od á ig nyúlik, a h o l az Usszuri atatt a h egyek az
A m ur partjáig érnek, az éghajlat és n övén yzet K özépeurópára em lé­
keztet. m íg a déli rész m ég m eleg eb b . A z A m ur és Usszuri folyók
m entének kivételével azonban jó fo rm á n néptelen az egész, csak külön­
b ö z ő tunguzcsapatok kószálnak szerteszét. M ég az arany sem népe­
sítette be ezt a tartományt, m ely m ost az itt már kész vasúttól várja
felvirágzását.
A tartom ány je le n le g i székhelye m elyet a tarto­
mány déli részén az arany szarv k ikötőn él 1872-ben alapítottak, mint
katonai k ik ötő várost s ma már 28,896 lakosa van, köztük igen sok
khinai alattvaló. A város a partm entén több kilom éter hosszúságban
terül el, de hatalmas fá b ól készült kaszárnyaalaku házai nem épen
kellem esek s egyhangú környéke a hatást épen nem emeli. A k ik ötő,
bár kellemes és czélszerü, az év nagy részében befagyott, a városnak
nincs term ékeny vidéke s ezért az oroszok csak ideiglen es h elyn ek
tekintik azt, bár a nagy Pacific vasút torkolata itt van s n agyon
remélkednek, h og y az an golok ellenőrzése daczára sikerülni fo g K hina
területén P ort Arthur k ik ötőt m egszerezniük, m int csendes oczeáni
végállom ást.
Jelenleg azonban V ladivosztok m ég az egyedüli tekintélyes
város Prim orszkban. A régi hadi k ik ötő az A m ur torkolatánál, A % cJa-

O thocxki kikötü.

jev&aA, V ladivosztok em elkedése óta, n agyon h anyatlott; az utczákon

fű nő, a fajárda rothadt, a b o lto k eg y részét bezárták. H asonlóké])
hanyatlott OeAocáA is, m elynek k ik ötője egyk or, m időn Jakuczk volt
a prémes állatok és elefántcsont főpiacza s a szám üzötteket észak­
keletre küldték, igen virágzó volt. Ma e kis városban, rpelyről nevezik
a Csendes oczeán egyik nagy északi öblét, alig lakik egy pár száz
em ber s azok is nyom orultan, m ivel a k ik ötőt az év nagy részében
j é g boritja s rajta hajók csak nagy bajjal járhatnak. Innen észak felé
nincs is már valóságos telep, csak halászok és nom ád népek fordulnak
m eg néha a tengerpartokon. M ég legjob b a n em elkedik
az Usszuri torkolata m ellett, h o l a nagy vasútnak je le n le g i egyik
végállom ása van.
E gészen k ü lön kis ország, bár közigazgatásilag P rim orszkhoz
tartozik, a hires félsziget -BTamesa/Aa. E z is néptelen, mert területén,
h olott az csaknem oly nagy, m int M agyarország s völgyeiben sok a
term ékeny rész, erdeiben p ed ig töm érdek a vad, csak 10,000 lakó van.
M ég a nyugati parton sem m űvelik a földet. A leg töb b h elység eg y
pár k u n y h ób ól vagy kozák állom ásból áll, a közigazgatás székhelye
a pom pás avacsai ö b ö lb e n fekvő m elynek m ég m integy
500 lakosa van. M ig a czethalászat virágzott, sokkal több em ber
lakott itt, sőt m é g a krim i hadjárat idején is érdem esnek tartották
az a n g olok és a francziák ezt a h elyet m egtám adni. A régi m űveltség
em lékét k ét em lék szobor je lö li, m elyeket B erin g és L a P érouse uta­
zóknak állítottak fel. Ú jabban sok tudós látogatta m eg az érdekes
félszigetet, m ely külön ösen vulkánjairól és m eleg forrásairól hires.
A lakosok nyáron halásznak, répát, bu rgonyát és rozsot tenyésztenek,
az oroszok tól theáért és czukorért b őrök et cserélnek be s e m ellett
m ég nehány tehenet is tartanak. Savanyu tejből, sült tú rób ól és édes
tejfölb ől, m elyet b ő v e n m egczukroznak és fahéjjal behintenek, kitűnő
eledelt készítenek. A h elységek közepén, m elyek e g y haldús folyam
pariján fa csop ortoza tok tól körülvéve állanak, mindenütt ott látjuk a
kam csatkai-bizáncxi ízlésben épült tem plom ot. Házaik fá b ól készültek,
az ajtók igen alacsonyak, bensejük azonban kifogástalanul tiszta.
Északra innen az északi Jeges tengerben vannak az M? sgáM rw
T eljesen lakatlanok, de je g e s m edvék, iram szarvasok, fekete
vad ludak s más madarak nagy számmal keresik fel őket. K iváló neve­
zetességük a h om ok k övek ben talátható szenesedett fák, m elyeknek
erős illatuk van. E tőfa nincs a szigeteken s általában a n övényvilágot
csak eg y pár fű s m oh ok képviselik.
N evezetes m é g a szigetek k ö zö tt m ely az och oczk i
ten ger m ellett fekszik igen k özel a száraz föld h öz. Csak 1875-ben
cserélték be a kurili szigetcsoporttal az oroszok ezt a körülbelül az
erdélyi részekkel egyen lő nagyságú szigetet a japánokkal. A zóta ide
küldik a bű nöspk et és szám üzötteket, kik m ost már lassankint egészen
elm ennek S zibifiá b ól. J elen leg m integy 30 ezer elitéit van itt, kik
földm ű veléssel és bányászattal foglalkozn ak, fők ép a nyugati parton.
A z egész szigetet magas h eg y ség ek szelik át, m elyekben töm érdek
apró folyam ered. A z éghajlat zord s a le v e g ő ép oly nedves, mint
h ideg. A benszülöttek, gilják ok és ajnok, fők ép halászattal és vadá­
szattal, de részben baromtenyésztéssel is foglalkoznak. A bányák
kizárólag katonai kezelés alatt állanak, Főbányatelep DíM, faházakból
álló erőd, nagykiteijedésü kőszénbányák mellett, melyek igen szépen
jövedelmeznek. Termelnek még vasat s a teijedelmes erdőségekből
épületfákat is. Minden község katonai felügyelet alatt áll s az elítél­
teken kívül, kik között nincsenek politikai bűnösök, más orosz alig
jő a szigetre.
 Japán család.

TIZEDIK FEJEZET.

J A P A N ÉS KOREA

.RcMer A. H.: Japan. Skizzen von Liuid und Leuten. Leipzig, Weigel, 1890.
H. : Bilder aus Japan. Leipzig, 1890. — T. : Die japanischen Inseln.
Berlin, 1890. — Pi'Hcreí E. de : Dai Nippon, t'.nis, 188!). — tfsseVe L. : A travcrs !e
Japon. Paris, 1891. - JyOOMen Ch.: Le Japon moderné. Paris, 1894. — K. H. M. :
Japan, wie es wirklich ist. Deutsch von M. Klettke. Leipzig, 189.1. — M. :
Votk und Kultur in Japan. — ZteAy Ágost gr. : Japán. Fötdr. Közi. VH. kötet. —
He.s.sc- lHtríef/f/ Ernst v. : Korea. Dresden, 189"). — J^or/io M. A.: Korea. Wien, Brau-
müHer, 1895. — Mámoré (<. W.: Uorea from its capital. Philadelphia, 1892. —
CawípMZ C. W. : Re])ort of a journey in North-Corea. London, 1891.— RaHíFy :
(íuidebook to the Japanese islands. Shanghai, 1890.

17* ELET-ÁZ8IA legérdekesebb népéhez értünk, a japánok földére.

ÍY Az amerikai Egyesült-Államok kivételével nincs egyetlen ország
sem a földgömbön, melynek gyors átalakulása és haladása oly
bámulatot keltett volna fel, mint ezeké a keleti angoloké, a mint őket
a nagy szárazföld mellett fekvő s azzal egykor összekapcsolt sziget
hazájukról s még inkább rendkívül mozgékony és haladó természe­
tükről elnevezték. A benszülöttek följegyzései már Krisztus születése
előtt 7 századdal m egkezdik a „fe lk e lő nap orszá g á "-n a k történetét
3 azok a feljegyzések a mi időszám lálásunk k orától fo g v a már szaka­
datlanok. Mindamellett E urópába csak M arco P o lo h ozta az első hirt
felölök, 1530 körül je le n t m eg ott az első európai hajó, tén yleg
azonban csak 1854 óta vagyunk állandó összeköttetésben velők, m időn
az erélyes amerikaiak jóform án fegyverrel törték szét a japánoknak
régi elzárkozottságát, m elyet az idegen ek gyű lölete és a h ó d ító k tó l
való félelem terem tett m eg, de fők ép a m issíonarius téritők tú lbu z-
galm a növelt nagygyá.
Félszázad sem telt el azóta s Japán ma már féleurópai, de két­
ségkívül teljesen m űvelt állam. N agy része van ebben az átalakulás­
ban a jelen leg i császárnak Mutsu H itonak is (szül. 1851., trónralépett
1867.), ki m egtörte a hűbéresek uralmát (shogunatus) s gyorsan, de
m eglepő ü gy ességgel terem tett alkotm ányos állapotokat. 1 895-ben az
uj állam fényes sikerű hadjáratot folytatott Khinával, m ely hatalmi
állását annyira m egszilárdította, h o g y m ost már a K eletázsiában ver­
senyző oroszok és a n golok m ellett csaknem egyenrangú tén yezőként
szerepel. A legú ja b b statisztikai adatok szerint, m elyekben az ujabb
khinai hódítások s k öztök az igen jelen ték en y F orm oxa sziget is
bennfoglaltatik, a birod alom 417,396 k m ' területén 44.312,429 lélek
lakik, tehát népsűrűsége kétszer annyi, m int hazánké s ezen a terü­
leten, m ely 411 szigetet fo g la l m agában, nem kevesebb m int 42 nagy
város van 30 ezernél töb b lakossággal, k öztök a főváros T o k io
1.268,930 lelket szám ol s m é g 6 más város lakossága tö b b százezer­
nél. H asonló tekintélyes szám okat látunk az évkönyv más lapjain is.
A z iskolák száma 25,611, van ben n ök 69,125 tanító (k öztü k 4819 n ő) s
negyedfélm illió tanuló. A z orv osok száma 43,196, a biráké s más tör­
vénykezéssel fogla lk ozók é 9,134, az állami hivatalnokoké 46,203, a posta
forgalom 394*7 m illió darab, a külkereskedelm i forg a lom összeg e 235
m illió yen (körülbelül a 2 frt), van az országban 866 bank s 4523
részvénytársulat, az állam évi bevétele 179 m illió yen. 8 m indezekhez
számítva az ujabb hódításokat, m elyek területe és n ép essége H orvát­
országénál n agyobb, elm ondhatjuk, h o g y a japáni császárság — O rosz­
ország kivételével — E urópa m inden más n agy állam éhoz hasonló
előfeltételek felett rendelkezik, haladása p e d ig azokénál is roham osabb.
K étségtelen, h o g y ennek a csodálatos országnak je le n le g i n a gy­
ságát uralkodó népének kiváló sajátságai okozzák, részben azonban
hozzájárul a term észet is, k ü lön ösen k edvező fekvése által. Kam csatka
déli csúcsától, m ely az 50-ik szélességi fok alatt fekszik, F orm ozá ig,
m ely a 2 2-ik foknál végződ ik , a japáni szigetcsop ort a mérsékelt ég öv
leg k ed v ezőb b pon tjain vonul el m indenütt oly csekély szélességben,
h o g y szigetei a tengerpart előn yeit sem veszthetik el s épen a le g ­
n a g yob b szigetek, köztük a g y ön y örű N ip p on , m ely a birodalom
területének n a g y o b b részét fogla lja el s ezért gyakran annak nevét
is helyettesíti, vulkanikus talajával és K u rosivo nevű m eleg tenger-
áramlatával a legterm ék en yeb b vidékek egyik e. A z északi rész éghaj­
lata ugyan kiválóan zord, tele rendkívül hosszú, azért a K urilok és
J e zo nagy része lakatlanok, de a déli részeken, kü lön ösen p e d ig a
R iukiu szigeteken ö rö k ö s a tavasz. N agyszám ú fo ly ó i, bár csekély
k itetjed ésök m iatt nem hajózhatók, növelik a fö ld term éken ységét s
m é g a vulkanikus erők is, bár ig e n gyakran okoznak v a gyon t s em ber­
életet pusztító rom bolások at, jó té k o n y esők s bám ulatos hatású m eleg
források egész sorozatának szülő okai. N övén yein ek és virágainak
rendkívüli gazdagsága va gyon ossá teszi a föld n épét s a szorgalm as
és haladni kész japáni csodás tök életesség ig fejlesztette a föld m ű ve­
lést és kertészetet.
A h egyren d szer általában véve hosszirányú s egy pár magas
csúcs k ivételével alacsony h e g y e k b ő l áll. A magas csúcsok tú ln yo-
m óla g a je g e c z e s ősk őzetek et és rég i palákat áttörő vulkanikus töm eg,
m ely azonban kisebb h egycsú csok b a n is mutatkozik. A legjelen ték e­
n yeb b ezen csú csok k ö z ö tt -FMsá/ama (3745 km.), a F orm oza szigetén
lev ő M orisson után a le g n a g y o b b csúcs a birodalom ban. M integy
100 km. távolságban T o k io tó l, m elynek utczáiról azonban világosan
látható, fekszik ez a hírneves szent h eg y e a ja p á n ok n a k széles talajon
magasra em elkedve. 1707 óta nyugszik, de krateije, m elynek csak­
nem korszerű nyílása 4 — 500 m. átm érőjű és 167 m. m ély, egészen
épen maradt. A ja p á n ok ezt a csú csot tartják a világ leg szeb b h e g y é ­
nek, regéik ben , m űvészi, sőt iparalkotásaikban is számtalanszor fordul
elő s évenkint sok ezer zarándok m eg y fel reá. Csúcsáról tiszta
id őb en páratlan szép kilátás van N ip p on leg n a g y ob b részére, m é g a
ten ger és tavak színeit is észlelhetjük, az erdők és a theaültetvények
a kopasz vulkanikus csúcsokkal élénk ellentétet képeznek s ez a
szin vegyü let valósággal elragadóvá lesz, ha n aplem entekor a szent
h egyn ek hosszú h eg y es árnyéka elterül a tájkép felett. A tö b b i vul­
kánok k özt m ég 18 van m űködésben, köztük a hatalmas Asamajama.
A h eg yek n él azonban általában az enyhe körvonalak uralkodnak.
N agyszerű szaggatott sziklavidékek alig vannak, annál tö b b a kellem es
festői tájkép, bár m ég a k isebb h egyeken is gyakran m egm arad egyes
helyeken az örökhó. Legzordabb a hegyvidék Joshiu északnyugati
részében, hol oszlopszerü trachytszikláknak egész serege emelkedik
fel rombadőlt régi várakhoz hasonlóim. A tájképek ezen kellemessége
feltűnő az utazóra, ki Ázsia földjének óriási méreteit már megszokta.
A kellemes képet sok tekintetben kiegészíti a sok viz. Folyók,
patakok, tavak és csatornák ily nagy területen nagyon ritkán for­
dulnak elő számosabban. Nyáron, midőn az esőzések leggyakoriabbak,
a sok viz kész veszedelem. De a szigetek keskeny volta miatt nagy

Nagasaki bejárata.

folyórendszer nincs, a tavak nagyobbrésze tengerszem jellegű, bár

nem régi kráterek maradványa. Legszebb s legnagyobb közöttük a
AY'a tó Ozakától észak felé. Északkelet-délnyugati irányban mintegy
60 km.-re húzódik el, területe csaknem egyenlő a genfi tóéval, 100
m. magasban fekszik a tenger szine felett s partjain mindenütt müveit
vidéket, festői szép fekvésű falvakat találunk. Van Japánban egy pár
szép vizesés is, köztük a Nacsinotaki, mely 3 lépcsőzetben 16, 2ö
és végül 86 méter magasságból hull alá.
A japáni szigetek partvonala általában nagyon hosszú s sok
rajtuk a meredek partok túlnyomósága daczára a védett kikötő, bár
n ag yobb részük n agyon sekélyes vizű. Csaknem m esés hírnevű 2Vaya-
saA'í k ik ötője, m elyet sok lelkesülő utazó a nápolyinál is szebbnek
tart. L átszólag m indenütt elzárva hosszan elnyúló tiszta beltengernek
látszik, m elyet 400— 650 m. magas zöld h eg y ek környékeznek s
alattuk a házak végtelen nagy sorozata. Ig e n szép képe van a Japán
b elten gern ek is, m elynek sekélyes vizét egész sereg apró vulkanikus
sziget boritja délnyugat-északkeleti irányban, ú gy hogy az utazó
m inden kor láthatja a regén yes partot, a bu ja zöld n övényzetet és a
festői fekvésű k ö z s é g e k e t: az élénk k ép ek tarka változatosságban
következnek egym ás után, soha sem lesz egyh angú látásunk köre;
E gészb en véve a japán i tájképeket legin k á b b hasonlíthatjuk
össze K özép olaszorszá g vidékével, h o l szintén k iseb b h egyek, apró
síkságok, vulkanikus és nem vulkanikus em elkedések, rövid foly ók ,
apró tavak és enyhe kedves képek fordulnak elő egym ás után. De
Japán éghajlata m égis más. A nedves m eleg nyár, m e g a hosszú,
h id e g és derült tél általában előfordulnak, a m onzun szelek és a
tengeráram latok uralma alatt. Az északi légáram lat hatását már
szeptem ber elején m eg leh et érezni s különösen északon az átmeneti
idő a nyár és tél k ö zö tt n agyon rövid. M ég ellentétesebb a tenyészet.
Japánban délen 7, északon 5 h ónapon át tart a növények élete, a
hosszú tél m ég az örök zöld fákat is pihenésre készteti. D e a rövid
tenyészet ig en ga zd a g és változatos. Bam busz, pálma, babérfa m ellett
feltalálhatok a mi erdei fáink s ezek őszi szinpom pája felülm úlja
m ég az észak-am erikai hires változatosságot is, külön ösen a tölgy,
vadszőlő, juhar, nyírfa sárguló levelein a sötétbarnától b ib o rp iro sig a
feh érig és sárgáig m inden szin vegyü let előford u l s ehhez já ru l m ég
délen az ö rök z öld fák sötétzöld lom bjai. O k tóber végén kopár az
erd őség, bár feltű nően nehány b o k o r épen ek k or virágzik, a fű elveszti
színét, szürkésbarna lesz s elszárad. A p ril kezdetén m ég alig van uj
élet s csak m ájusban k öltik fe l a virágokat a napnak forróvá vált
sugarai és a m eleg term ékeny esők, m elyek áldásthozó hatása alatt
a japán i föld m ű ves kétszer is képes e g y évben aratni.
8 ezt az áldást fel is használják jó l. Kizsültetvényekkel s szántó­
föld ek k el m egrak ott az egész birodalom . L e g e lő t avagy épen ugar­
fö ld et alig találunk, őserdő csak félreeső helyeken van s m é g ilyen
helyen is gyak ori az erdei tisztás (hara), m elyek néha igen jelen ték en y
kiterjedésűek b en őve feltűnően ritkás növényzettel. Ritkás maga az erdő
is, bár kúszó n övények és élősdiek sokkal n a g y ob b m ennyiségben
fordulnak elő itt s feltű nően a tűlevelű fákon is. V a lód i m agány nincs
Részlet egy Dnhnio díszkei'tjéböl.
sehol. Az északi szigetek kivételével mindenütt falu sorakozik a falu
mellé, tanyák kötik össze az egymástól távol eső lakott pontokat s
a hegyek tetején, a rejtett völgyekben templomok vagy más köz­
épületek vannak. A legtöbb helyen jókarban levő utak közvetítik a
közlekedést s a mozgó emberek száma legio.
A hol csak lehet, kertet épít a japáni. Még a legszegényebb
ember háza mellett is van Uehány négyzet méternyi kis kert, bár
nem sétálásra, hanem csak megbáinulásra. Talán sehol sincs annyi
sok miniatur-kert, mint itt. Groteszk alakú sziklák apró lámpákkal vagy
csinos pagodákkal, mellettük parányi aranyhal-tócsák s annak partjain
alig egy láb magas
fenyőfák nagy gyö­
nyörűségei a japánnak,
ki szőnyegére heverve
órákig gyönyörködik
ezekben az apróságok­
ban s gondosan keresi
ki a törpe virágokat.
A nők különösen fog­
lalkoznak az ily ker­
tészettel s egész sereg
kézikönyvük van e
czélra.
Hasonlókép aprók,
de kecsesek a japáni
Japán háx.
házak. Elénk színeket,
feltűnő alakokat lehe­
tőleg kerülnek, de előszeretettel helyezik el a házakat és templomo­
kat a magaslatokra. Nagyobb részük iából készült, s lapos tetejű,
melyet olykor zsindely vagy cserép fed, de mindenkor verandával
ellátott. Benseje papírból van s fősajátsága, hogy nincs állandóan
szobákra osztva. A papírból készült s különféle díszítésekkel
ellátott spanyolfalakkal szükséghez képest osztják be a területet
s a falakat a bérlő, mint más bútort, magával hordja folytonosan.
A vendéglőkben is ily falakkal rögtönözik az egyes szobákat a ven­
dégek száma és óhajtása szerint. Szép nyári napokon gyakran az
egész házfalat is kiveszik, úgy hogy a lakosok minden tettét meg
lehet látni az utczákról. A bútorzat igen egyszerű s mind mozogható,
még a kandalló is. Asztalok, padok, szekrények alig vannak s ágy
NÉPMULATSÁG UAPANBAN
helyett szőnyeg szolgál, csak a fejvánkos helyén van egy papírral
bevont fadarab (makara), melyre a japáni nő csak nyakát teszi, hogy
mesterséges haja biztosítva maradjon. A faházak igen gyakran égnek
el, mivel azonban a földrengések miatt kőházak nem czélszerüek és
a tűzoltó intézmény kitűnő, újból csak faházakat építenek és pedig
lehetőleg minden család részére külön.
Épen ily kellemes maga a nép is.Minden utazó nagy magasz-
talással emlegeti szel­
lemi tökéletességüket
és vonzó vidám kedé­
lyüket. Többen állítják,
hogy a japáni a leg­
udvariasabb nemzet a
világon s ezt a modort
nem tanulták, hanem
velük született, még
a műveletlenek sem
alkotnak e tekintetben
kivételt- Kétségkívül
nemzeti sajátság ez
náluk, de egyszerű
életmódjuk is elősegíti,
mivel csak igen köny-
nyen emészthető ele­
delekkel táplálkoznak,
minő rizs, hal és főze­
lék, ritkán hús s oly
italokkal, melyek fel­
vidítok, de nem része-
gitők. Az égen, a nö­ Jiip.'mi geisi'tk.
vényzeten és az em­
berek ajkán örökös itt a mosoly. Az emberek folyton csevegnek,
tréfálkoznak, gondtalan, könnyű életet élnek, még a földhöz ragadt
koldus sem siránkozással meg jajgatással éleszti fel embertársai
részvétét és könyörületét, hanem tréfák és komikus előadás által
igyekszik annak nevető ingerére hatni. Szabad óráit a felnőtt is
játékkal tölti, tűzjátékok, sárkányok eregetése az utczákon minden­
napi dolog. Igen gyakoriak az utczákona birkózók és az énekesnők,
a köznép rendes hivatásos mulattatói. A mulatságokat általában
nagyon szeretik. K özfürdők , színházak, theaházak mindenütt találhatók
s ezekben a japáni sok szor m üvei az európai erkölcsi fogalm akkal
m eg nem egyezteth ető d olgok at, bár m indig b izon y os illen dőséggel.
K ü lső le g határozottan két typust leh et m egkülönböztetni. É sza­
k on határozottabb a
m o n g o l je l l e g : söté-
tebb arczbőr, alacsony
h om lok , lapos arcz,
előre álló p ofa cson tok ­
kal, vízszintes nagy
szem ek, széles tom pa
orr és durva testalkat.
D élen a világosabb
bőr, karcsúbb termet,
m agasabb h om lok, kes­
kenyebb arcz, kissé
g örb ü lt orr s laposabb
pofacson tok az uralko­
dók. Mutsu H ito csá­
szár az északi, Haruko
a déli typust képviseli,
bár átm enetek is gya­
koriak s az úri osztály
tú ln yom ólag az u tób b i­
h oz tartozik. A nők
általában szebbek, mint
a férfiak, sőt valóban
szépek is vannak k öz­
tük, k ülönösen feltűnők
sötét szem eik hosszú
selyem szempillával,
finom szájuk ra g y o g ó
Japáni énekesnő. fehér foga k k a l s rend-
kivül apró és kecses
kezük, m elyek m ellett apró lábaik g ö rb e sé g e s kis term etük első
pillanatra is visszatetsző. A n ők azonban hamar elvirágoznak, főkép
m ivel gyerm ek eik et n agyon soká, egész ö t éves k oru k ig szoptatni
szokták. E lső pillanatra m indannyi gyen g én ek és nagyon szelídnek
látszik, de csakhamar m eg g y őződ ü n k , h o g y a japáni általában véve
igen izm os és egész a v a k m erőségig bátor em ber, ki e m ellett fo rró
hazaszeretetétől ösztönöztetve áldozatkész és becsü letére n agyon
féltékeny. Ez az utóbbi körülm ény hozta létre ré g e b b e n az általában
ism ert harakirit vagy hasfelvágást, m elylyel a b ecsü letesség éb en
sértett iapáni nemes magát kivégezte.
A nők helyzete épen nem irigylésre m éltó. M ulattató társai

Japáni birkózók.

a férfiaknak; de nem egyenlő ranguak vele. A férh, egyetértve a

szülőkkel, egyszerűen hazaviszi a neki m egtetszett nőt, a nélkül
hogy a vallás vagy a törvény beleavatkoznék frig y ö k b e . A fe le sé g
ezentúl háziasszony lesz, ő vezet mindent, parancsol a cseléd ségn ek ,
de egyúttal minden házi d o log ért őt terheli a fe le lő ssé g s h ű tlen ségét
a legszigorúbban büntetik. A háziasszony nem él tö b b é oly n yilván os
életet, mint a leány, kinek a közvélem ény m egbotránkozása nélkül
m ég nyilvános helyen is leh et szolgálni, hogy illedelm es m odort
sajátítson el, de azért a nő is m egtartja hajlamát a pipere iránt.
K ü lön ösen arczuk kifestésére és hajdiszük elkészítésére fordítanak
n agy g o n d o t s ebben ízlésüknek száz m eg százfélekép nyitnak tért.
Ö ltözetü k külön ben kevésbé változatos, le g fő b b e g y -e g y két méter
széles és e g y m éter hosszú kötén y (ftannó), m elyet közvetlenül tes­
tükre vesznek s m elynek k ét felső csúcsáról szalagok lógn a k le. A
ftannót töb bn yire tarka, selyem vagy krepp szövetb ől készítik s dere­
k u kon ú gy k ötik hátulról előre, h o g y két széle elől összeér. F elébe
j ő a k öp en y (kijem on ), m ely egész b ok á ig ér s télen bélelt, csaknem
m in d ig selyem . A k öp en yt a derékon egy darab bárson yból vagy
n eh éz sely em b ől készült öv (o b i) tartja össze, m elynek v égeit hátul
nagy n ég yszögletes csok orb a kötik. A csecsem őt az anya egy batyuban
hátán h ord ja és m é g házi foglalatosságai k özep ett sem teszi le. Az
ern yőt és le g y e z ő t ép o ly kevéssé n élkülözheti a japáni férfi, mint
a nő. A z alacsonyabb rendű férfiak külön ben csaknem m eztelenül
járn ak s e helyett testüket kék és vörös színekkel pettyegetik be.
E uróp ai öltözetü ek jó fo rm á n csak a városokban vannak. R égebben
a férfiak közül csak az elők előb b ek n ek v olt szabad hajukat m eg n ö­
velni, a buddhista szerzetesek ma is leborotvált fejjel járnak, a szent
vallás papjai ellenben sajátságos fejdiszeket hordanak. A fejdiszről
so k szo r m egleh et ism erni m é g egyes em berek hivatását, családi álla­
potát, sőt korát is. C zipőt csak az utczán viselnek, otthon a leg töb b
jap á n i ma is m ezítláb van vagy papucsban, már csak azért is, h ogy
a drága szőn yegeket, m elyek n agyon elterjedtek, m egkím élje.
A társadalmi életben, férfiak és n ők k ö zö tt egyaránt elterjedt
a dohányzás. A p ró pipákat használnak, m elyeket gyakran kell m eg ­
tölten i, a m ákonyt nem kedvelik. A szakácsm üvészet n agyon virágzik
s ig en sok alakban képesek eg y és ugyanazon élelm i szert előállí­
tani. M indam ellett Japánban rendkívül o lcsó minden étel, a m inthogy
általában igen olcsó az élet s ezért pénznem eik közt van oly apróság
is, m elyb ől tizezer darab tesz ki eg y dollárt. Ez képezi az ú gyne­
v ezett áldozati pénznem et is, a m elyet az oltárok előtt felállított
óriási szekrényekbe szoktak dobni. A tem plom ok m aguk is gyakran
óriási kiterjedésü ek s bennük a legfurcsább aiaku bálványszobrokat
leh et találni. Ü nnepnapokon a tem plom előtt valóságos népvásár van.
M inden lép ten -n y om on sorsjátékokat látunk, az egyik csop ort le g y e ző -
dobással. a másik ijjlövészettel, a harmadik ism ét valami fu vóeszköz-
xel mulattatja m agát s m índeniknél ju talom ban részesül a győztes.
Japáni nő reggeli dohányzása.
Egészen közönséges továbbá jelenleg is az emberek által huzott két
kerekü talyiga (dzsinriksa), a lovat inkább csak lovaglásra használják.
A dsinriksákban különben igen kényelmes ülés esik s az izmos
bérszolgák rendesen nagy gyorsasággal vonják azt előre.
Az ujabb fejlődés csaknem teljesen megszüntette már az elő­
kelők különös jogait, mindamellett a régi kasztok utódai társadalmi
rangfokozatukat megtartották. A született nemességen kivül a lelké­
szek és katonák tartoznak ide, kik régebben két-két kardot is hordtak
megkülönböztetésül. A legalsóbb rendű páriákhoz hasonló jeták vagy
jetorik ma is megvetettek, theaházakba és s más nyilvános helyisé­
gekbe nem szabad
lépniök s az utczán
kell saját magukkal
vitt edényeikből ét­
kezniük. Annál te­
kintélyesebbek ma
a katonák, bár az
általános védkötele-
zettség itt is be van
hozva s a fiatal
japáninak 3 évig
rendes szolgálatot
kell teljesíteni s
azután 2 évig ren­
des tartalékos lesz.
.tapáni dxsini'iksiL A japán katona igen
önérzetes és bátor,
egészen európai kiképzésben részesül, többször egyenesen külföldiek
vezetése alatt.* Hajóit a japáni maga épiti, az angolok segedelmét
csak a pánczélhajóknál veszi igénybe.
Kevesebb tekintélyük van a papoknak, mivel a japáni általában
véve nem sokat törődik a túlvilággal. A nagyszámú felekezetek közül
különösen négy van elterjedve. Egyik a kereszténység, melyet már
a XVI-ik században honositott meg itt Xavér Ferenc/ hires jezsuita,
de később az európaiakkal együtt kiüldözték őket s csak az utóbbi
évtizedekben kezdenek rohamosabban szaporodni, különösen a váro­
sokban. A legrégibb felekezet a szinto vagy kami, mely a szellemek
tiszteletében áll, mely alatt az elemeket és a természeti erőket értik:
az uralkodót a szellemek megtestesülésének tekintik s az uralkodó
J A P Á N TEMPLOM.
család ma is ezt a, vallást követi. A k özépkorban azonban csak­
hamar uralkodóvá lett a buddhista vallás, m ely újabban hatalmasan
küzd a keresztényekkel, a buddhista papok nyilvános előadásokat
és vitatkozásokat is rendezneks általában igyek ezn ek vallásukat
a modern követelm ényekhez alkalmazni. Az e lők elő világ vallása
pedig a Szuto hit, m ely
a khinai Konfucse tanai­
nak utánzata metafizikai
theologia nélkül s csak­
nem kizárólag erkölcsi
alapon. A z átalakuláskor
leg töb b et szenvedtek a
buddhisták, mivel a szö­
gűn ok hívőivel őket is
üldözték. Az állam sok
helyen elkobozta a budd­
histák vagyonát, tem plom ­
aik díszítm ényeit elvitték,
a szerzeteseket kiűzték a
k olostorok b ól, a haran­
gokat régi érez gyanánt
eladták A m erikában s a
zárdákban kaszárnyákat
rendeztek be.
Bámulatos a ja p á ­
n ok türelme és kitartása
foglalkozásaikban. 300 s
tö b b méter magasságú
k op ár kősziklákon lép cső­
seteket készítenek, tetje-
dehnes m ellvédeket emel­
nek, puttonyban hordják Ja p á n k a to n a tégm ite.
fel a fö ld e t s hajtó és
em elő g ép ek k el felnyom ják a vizet a legm agasabb h elyekre is, h o g y
folyvást ön tözh essék a rizs vagy más vetem ényt, m ely egész a h egyek
tetejéig felnyúlik. L épten -n yom on bám ulhatjuk itt az em beri vagy
állaterőre alkalm azott szivattyúk, em elő és ön töző g ép ek sok féleségét
és lelem én yességét. Az utakat országszerte faragott k ővel rakják
ki, a hidakat töb b n y ire töm ör csúcsivben építik, m int a m elyek
leginkább ellentállhatnak a föld ren g ések ro m b o ló hatalmának. Az
erdőm űvelés évszázadok óta rendezett tudom ányos m ódszerrel tör­
ténik s ama pár évtized óta, h o g y a nagyvilággal szorosabb össze­
köttetésben állanak, e lé g idejük volt, h o g y a világ m inden használható
növényét és erdei fáját
m eghonosítsák, am eny-
nyire éghajlatukra reá
lehetett erőszakolni.
É pen ily nagy
szorgalm at és kitartást
mutatnak szellemi té­
ren is. Iskoláik minta­
szerűek,tudom ányos in­
tézeteiknek nagy száma
m eglepő s e m ellett
évről-évre töb b japáni
tesz tanulmányutat a
m üveit népek között,
ú gy h o g y az idegen —
k ülönösen angol —
nyelv ism erete náluk
egészen m indennapi s
nincs jelen tőseb b ta­
lálmány vagy felfede­
zés, m elyet értékesí­
teni ne tudnának. Igen
érdekes példáját tanú­
sítja ennek képünk,
m ely a leg u tób b i nagy
khinai hadjárat alkal­
m ából bemutatja, a
mint egy japáni hírlap­
nak tudósítója lé g h a jó ­
Japán liarcxos rúgente (japáni rajz).
val szerzi adatait.
A leg n a g y o b b sikert azonban a m űiparban és m űvészetben
mutathalják fel, m ely saját eredeti alkotásuk s a szakértők véle­
m énye szerint valóban bámulatra m éltó teh etség je le . E urópában egész
sereg tudós fogla lk ozik a japáni m űvészettel s iparczikkeiknek oly
nagy kelen d őségü k van, kü lön ösen Párisban, h o g y már gyárilag is
igyekszenek .utánozni. F eltűnő e m ellett, h o g y a japán i m űvészetnek
m ég oly pártolója sincs, m int nálunk az egyház s b izo n y o s tekin­
tetben természeti
akadályai vannak,
mivel a nagy föld ­
rengések miatt a
monumentális épít­
kezés nem fejlő d ­
hetett ki s igy a
diszitő ipar ettől
függetlenül jö t t
létre. Három nagy
s Európában kel­
lően nem m éltatott
anyaggal rendelke­
zik a japáni m ű­
vész : ezek a papir,
selyem és lakk. A
papir, m elyet csak­
nem kizárólag az
eperfa egyik fajtá­
ján ak rostjából k é ­
szítenek, rendkívül
hosszadalmas utón
és gépek nélkül,
jóform á n mindenre
használható. Ruhák,
házak, bútorok, szer­
szám ok vannak pa­
p írból, régebben
m ég a fegyverek i s ;
a zsebken dőtől és
a írnom selyem -
papírtól a vaskos
papirfalakig min­ .lupán hadi tudósító (japáni rajz után).
denféle változatban
és vastagságban használják, papirból készítenek p ep ecselő m űgonddal
egész tájképeket .^visszatükröző diszkereteket avagy porczellánokat
utánzó műipari tárgyakat.
 M űvészetüknek fű von zó ereje a rendkívüli term észeti hűség. A
japáni nagy szeretettel tanulm ányozza a valóságot, ü gyelő pillantással
őrk öd ik rejtelm es tevékenysége felett, futtában kapja el átváltozásának
szeszélyes mozzanatait. A kár állatról, akár n övényről legyen szó,
gon d ja van rá, m ily m ozdulatban ábrázolja s m elyek erre nézve a
le g e lő n y ö se b b alakok és színek. E m ellett veleszületett hajlama van
a groteszk iránt, m ely azután munkájának nagy élénkséget ad, bár
néha term észetesen visszataszítóvá válik, különösen az európai előtt,
ki soha sem tud kibékülni azzal, hogy a japáni a perspektívát
alkalmazni nem képes. F igyelm ük m indenre kiterjed s nem válogat­
nak, m int az európai m űvészek. E csetjük által m egörök ítve látjuk
a virágokat bim bózni, felnyílni, elhervadni, a fákat rezegni nyári
szellőtől, m egh ajoln i az őszi szél roham ai alatt, lom bozatlan ágaikat
h óval fe d v e ; azután a madarakat változékony m ozdulataikban és
bájteli tartásukban avagy a mesés alakokat kim erithetlen képzeleti
állapotban. Ig en kedvelik a Fuszijáma h eg y alakítását. L eg job b a n
szeretik m égis a növényeket és madarakat, m elyek ábrázolását ott
találjuk Japánban m inden falon, minden edényen és műipari czikkcn.
Hal is gyakori, de a négylábúak már ritkábbak. Az em beri test
ábrázolásában már kevésbé ügyesek.
M indazok az állatok és növények, akár h olt m erevségben, akár
m ozdulatokban ábrázoltainak, a legkisebb részletekig term észetesek
és term észetes szintiek. M inden czélra felhasználják a m űvészetet.
A hal elefántcsontba faragva a n ők pipere tárgyai k özt m int doboz
fordul elő illatszerek szám ára; b ron zb ól olvasztva folyadékok et-
tevésére h aszn álják ; aranyból és a czélb ól vésve a kardok nyelét
díszíti, p orczellán b ól p e d ig virágedényeket vagy tálakat é k e s ít; fába
és lakkba vésve szép dobozok at, szekrénykéket és m indenféle
használati eszk özök et d íszít; végre olajos p a p irosb ól készítve és
lev eg őv el felpuífantva magas póznákra akasztják fel, h ogy ü nnep­
n apokon h ird etője legyen , m iszerint itt az ideje az öröm nek áldozni.
Japán tengerei igen nagy m ennyiségű és sokfaju halat tartalmaznak,
m elyek közü l legink ább a p o n ty o t és a tengeri habarczot szokták
ábrázolni. D iszitm énykép nagyban alkalmazzák a kagylókat, kivált
lakkm unkákon, m elyekre oly k or term észetben is raknak e g y -e g y
darabot, kü lön ösen aranynyal és virító színekkel felczifrázva. N ém ely­
kor burányokat és m oszatokat is tesznek hozzájuk, m indig kiváló
ízléssel. A hüllők és rovarok híven visszaadva szintén hozzájárulnak
a díszítm ények változatosságához s kivált ez u tóbbiak előállításában
nagyon otthonosak. Színes a n y a g ok b ól készítik s m ajd m indennem ű
tárgyon kivésve, faragva vagy festve láthatjuk. S m indez a töm érdek
változatosságu mű közvetlenül egyén i szellem ből származik. A gyár­
tás nyugoteurópai értelem ben a japáni előtt ism eretlen, m ert itt
a művész vagy munkás magában d olg ozik , csak saját sugallatára
hallgatva, saját eszméi és szokásai szerint, m é g valóságos m űvészi
iskolák sincsenek, bár term észetesen a kiváló teh etségekn ek von zó
hatása itt is term észeti törvény.
Igen term észetes, h o g y a m űvészet képzeleti tárgyakkal is

Békitharcz (japáni rnjz).

foglalkozik, azonban a japán ok realismusa itt is m utatkozik. M ihelyt

eltérnek a term észettől, groteszk, sőt bizarr lesz alkotásuk vagy
legalább olyan jelk épi alakitás, m ely id eg en t h id egen h agy. V allásos
és a buddhistákkal közös tárgyaikon kivül leggyakrabban alkalmazzák
a képzeleti tárgyak közül a sárkányt, óriási teknősbékát és a h oh o
madarat. A sárkány a khinaiakétól abban k ü lön bözik , h ogy rendesen
három karma van. A nagyfarku teknőcz, m int a hosszú élet je lk ép e,
gyakran előfordul a művészetben. L eg g y a k orib b azonban a g yön yörű
tollazatú mesés h oh o madár, nagy farkkal, hosszú le b e g ő toliakkal.
Ez a madár hitük szerint magasan a lég b en lakik és csak akkor
 száll a földre, ha nagy hadvezér, b ö lcs vagy államférftu születik,
szóval oly egyén, ki hivatva van nagy és szerencsés hatást gyakoroln i
em bertársai sorsára.
A képzőm űvészeteken kivül a színm űvészet is virágzik
Japánban. K ü lön ösen híresek mim ikái m űvészeik, kik az arczjáték
terén valósággal csodálatos változatosságot tudnak elérni s bűvészeik,
kik közül több európai kőrútban is kitüntette magát. Szinpad
m inden városban van, a k özn ép rendkívül látogatja, itt-ott már
európai m üveket adnak elő, eredeti szinm űirodalm uk m eglehetős
sekélyes. A régi színházakban ü lőh elyek nem voltak s a nézők ittak
és dohányoztak. A nnál élvezetesebbek az utczai színészek s különösen
a csinos énekesnők (geisa) mutatványai, m elyek az utazókra nagy
hatással vannak. K ik ötő városaik ven d égfoga d óib a n ezek a vándor
m űvészek állandóan feltalálhatok.
A z ország fővárosa ToA'M (keleti főváros) 1808. előtt Jedo (vizí-
kapu) nevet viselt, N ip p on sziget keleti részén van Y ok oham a kikötő
város k özelében . Széles v ölgyb en nagy területen fekszik töb b mint
300,000 lakóházzal, m elyekhez m ég több ezer parkokkal körülvett
nyaraló és tem plom járul, apró foly ók s széles csatornák szelik át
minden irányban s k örn yezetét többn yire dom bok alkotják. K özép­
pon tja a nagy csatornahíd (N ippon bashi), m elyet Japán közepének
tartanak s a h ol m inden id őb en igen élénk m ozgalom van. A magas
kőfallal körülvett vár harm adfélezer éves, 27 kapu vezet belé s benne
vannak elhelyezve a k ü lön b öző fő b b hivatalok, m eg a kaszárnyák.
K örn y ék én a kereskedelm i világ van, tele sajátságos tűzm cntes tor­
nyokkal, m elyekben az értékes árukat őrzik. A nagy forgalom nent
o k o z zajt és rendetlenséget, a szalm aczipők zajtalanul m ozognak s az
udvarias japáni m indenütt kikerüli a kellem etlenségeket. Európai je l­
legű házak és üzletek ma már nem ritkák, m indam ellett a hatalmas
város épen nem nagyszerű. A szám os park és kert úgy tünteti fel,
mintha töb b száz faluból állana, sőt némely helyen a tem plom ok
körül levő hatalmas fák csaknem erdőkre em lékeztetnek. A z U yeno
parkban nagyszerű muzeum, több kiállítási épület, nyilvános könyvtár
és szám os tem plom van, köztük egy pom pás félszigeten a szépség és
szerelem istennőjének (Bentan) tem plom a, m elyet a n ők sűrűn láto­
gatnak. A pom pás p arkból nagyszerű kilátás nyilik a Fusijam a vagy
h elyesebben F u ji-n o Yam a h egyre, m elyet az év n a gyob b részében hó
borit. Igen érdekesek m ég az ú gynevezett Siba tem plom ok, n a g y o b b ­
részt a sh ogu n ok sírjaival, a m elyeket műipari és m űvészeti tárgyak
 ezrei díszítenek. Újabban itt is, m int más nagy városokban, igen
sok utczát romboltak le s a város rég i je lle g e folyvást pusztul, b á r

sárosában.
Tokió
Csatorna

m ég je le n le g a japáni papir és faházak vannak túlsúlyban. V en d ég lő,

tbeaház és színház m indenütt található, de a gyáripar m ég nagyon
kezdetleges.
 Sokkal inkább n yu goti je lle g ű a k ikötő város Yo/cúAawa (160,439
1.), m ely vasúton eg y óra alatt elérhető. Csak 1859 óta em elkedett

7^
U

C*

o'
*p*
c"

n agy várossá, m időn szerződéses kik ötővé vált, de ma már évente

tö b b száz g őzh a jó fordul m eg e helyen s a k ik ötő partján túlnyo-
m óla g európaiak laknak, a jap án ok távolabb m ég a khinai városrész
háta m ö g ö tt húzódnak m eg. L egélén k ebb term észetesen az európai
UtcníL Y okoham ában.
rész, h ol k ü lön ösen nagy thea és selyem kereskedések vannak ; m inden
európai n em zetiség képviselői feltalálhatok itt, vannak élénk k lu bbok,
lóversenyek, hangversenyek s más m ulatságok. A lakásokat nagyrészt
európai bú torokkal töltik m eg, a kereskedők általában vagyonosak s
kü lön ösen sok szolgáló szem élyzetük van, e m ellett m inden sarkon
éjjel-nappal feltalálhatok a dzsinriksák (em ber által vontatott bér­
k ocsik ) és a teh erh ordók. Y ok oh a m á tól délnyugatra van a sh ogun ok
egyk ori fővárosa, a már kis k ö z sé g g é sülyedt m elynek
azonban fenm aradt virágk orából e g y nagy nevezetessége, a D aibucz,
a nagy B u d d h a -szob or a X V I-ik századból. A 9000 mázsa súlyú
b ron zszob or 4 9 % láb magas, 97 láb kerületü s arczának hossza
8% láb. A szob o r valóságos m esterm ű, drágakövekkel megrakott,
szem ei aranyból vannak s hom lokán a m indentudást je lz ő pon t ezüst­
b ől. Ma szabadon áll az erdőben, k örn yezete csaknem teljesen el
pusztult. A régi k ik ötő város -BTaMaycwa (11,000 1.) ma már csak­
nem összen őtt délfelé Y okoham ával s kiválóan az európai m atrózok
m ulatóhelye.
Japán régi fővárosa m elyet Kuvammu m ikádó már 793-ban
választott ki székhelyének s 1 8 6 8 -ig csakugyan a m ikádók otthona
volt, m ég m indig tekintélyes hely (328,411 1.), 1800 utczája s 72,000
háza van, m elyek e g y része dom boldalon fekszik, de egészben véve
e lég g é szabályosan. F eltűnő a városban a sok tem plom , m ondják,
h o g y három ezernél tö b b van s köztük sok valóságos rem ek épület,
m int a H om -g v a n -ji felek ezet nagy tem plom a. A tem plom ok on kivűl
m egtekintésre érdem es a m ikádó hajdani palotája, m ely m ég ma is
egy kis város, bár szám os udvari épületet már lerom boltak. A város­
ban sok a m ulatóhely, m elyek nem m indig erkölcsösek, de a lakosság
nagy része igen szorgalm as iparos s k ü lön ösen lakkmunkáik messze
föld ön híresek.
K io to tó l szokták m eglátogatni az utazók a hires mely
Japán le g fő b b büszkeségei k özé tartozik. M esés szép vidékek, szent hirü
buddhatem plom ok, gyóg y forrá sok , pom pás épületek és más n evezetessé­
gek boritják be az egész vidéket, m ely különben is sűrű népességű. A
m iiderai regén yes nagy bronzharang egyike a ja p á n ok büszkeségének.
M aga a tó, m ely a genfi tóval egyen lő nagyságú, vulkanikus eredetű
a szabálytalan n égyszöga ta k u ; partján a csinos O csu város a le g je ­
lentékenyebb. — Más nevezetes h ely K io to k özeléb en a Kacsuragava
vadregényes vizxuhataga, h o l az ü gyes jap án ok egy órán át viszik át
sziklák k özött a kiváncsi idegent.
KÖR!V]ENET JAPAN BAN.
A kamakurai Daibucz.
 K io to tó l nem m essze van Japánnak népességre nézve második
nagy városa (488,937 1,) a hasonnevű ö b ö l m ellett. Hatalmas
sziklavára, m ost csak ront, eg y k o r K io to kulcsa volt. A latta terül el
a párhuzam osan futó utczák és csatornák k özött szabályosan épült
város, m ely régen a le g e lső forgalm i hely volt s ma is nevezetes
hely, m int selyem , rizs és g y a p ot piacza. Igen sok elők elő és fényes
üzlete van, azonban inkább csak belföld i je lle g ű , m ivel az ö b ö l seké­
lyes vizébe nagy h ajók nem juthatnak be. N evezetes azonban e hely,
m int a japáni katonaság és ten gerészet főh elye, m ivel a kormány
nagy katonai je lle g ű gyárakat épittetett itt. Az európaiak inkább
kedvelik a közelben fekvő jo b b kik ötőjü várost (158,993 ].),
h ol szám os k ő b ő l épült nagy ház van. Rizs, kám for, thea a fők eres­
kedelm i czikkek. Szám os tem plom a k özött nevezetes Vakahirunno
M ikoto istenasszonyé, ki a szövőszék feltalálója és a ruházat m e g ­
h on osítója. A várossal már összen őtt Tííoyo szintén igen kellem es
h ely s a turisták eg y ik czélponfja.
N ippon sziget szám os más nevezetes helyei közül m ég kettőt
akarunk kiem elni, m elyek m int szent helyek kiválóan n evezetitek.
Az egyik a buddhista tem plom város m elynek neve
(= a nap fénye) m éltóan fejezi ki g y ön yörű vidékét. Pom pás feny­
vesek, m osoly g ó h egyi tavak, gy ön y örű vízesések s festői vidékek
k özött fekszik két napi járásra T o k io tó l észak felé a 8000 láb magas
szent Nantaj-san h egy alján. T ö b b óráig tartó nagyrészt három szá­
zados óriási gyakran 5-6 m éter átm érőjű fá k b ól álló fasoron vezet
az ut a szent D aij-gava patakig, m elyen keresztül pom pásan feldí­
szített hidakon át ju tu n k. M aga a k ö zsé g igén ytelen hely egyetlen
hosszú utczából, h o l a zarándokokat fogadják. A nnál pom pásabbak
a shagunok siijai és a felettök em elkedő tem plom ok és em lékosz­
lop ok . A ran yozott oroszlán ok és tigrisek, minden k igon d olh a tó szín­
ben ra g y og ó k ú pok és torn yok , drágakövekkel elhalm ozott szobrok,
csörg ő források, pom pás lépcsőzetek, nagy bronzlánipák váltják fel
egym ást a n égy udvaron, m elynek utolsójába már csak kiválasztottak
jö h e tn e k be. L egp om p ásabb az 1617-ben elhunyt nagy Jyeyasu
sh ogun sírh ely e; két oroszlán szoborral díszített bronzkapun átmenve
látjuk a bron zham -vvedret a buddhista jelvén yek k el, m elyek között
feltűnő, egy teknősbékán álló daru szájában lámpaként szolgáló
lotuslevéllel. Más sírok on a B uddha k ü lön b öző színű alakjai s egyes
istenségek csodálatos szobrai vannak. A g y ön yörű Kryptoniei'ia
ligettel együ tt a m űvészet kincsei itt valóságos csodagyűjteniényt
tárnak az utazó elé. Japánnak talán leg érd ek eseb b részében
vagyunk.
Maga a japáni azonban sokkal töb b re becsü li iseY, m ely a shinto
vallás k övetőin ek Mekkája, a h ova k ü lön ösen tavasszal tízezerével
zarándokolnak a h ívők s m elynek m eglátogatása e g y k o r a le g s z e g é ­
n yebb japáninak eg y ik életczélja volt. A z itt lé v ő napisten tisztele­
tére szentelt tem plom ban a p apok a nagy ünnepeken b ű n bocsátó
papírokat osztanak szét, m elyek a nép hite szerint legalább fé lé v ig
minden bajtól m e g ­
óvták a szerencsés
birtokost. lse tem ­
plom a körül nagy
paloták vannak a
papok és papnők
számára, kiknek élén
2000 év óta fo ly ­
vást egy a császári
családból származó
papnő áll. A tem ­
p lom ok egyikében
őrzik azt a szent
tükröt, m elynek k ö ­
szönhető a japán
m ythologia szerint
az eltűnt nap ú jból
eljövetele, s m ely
m ost egy pár je -
geczczel és nagy
karddal a birodalom
Ja,]n'm gyerm ek.
itt őrzött szent je l­
vényei. E g y másik tem plom ot m inden 21 évben az év elsőh ón apjá­
ban apró darabokra szednek s részeit ereklyeként osztják szét a
h ívők között.
A N ippontól délre eső K iushiu szigeten van Japánnak egyik
leglátogatottabb k ik ötője (67,481 1.) a már em lített g y ö ­
n yörű ö b ö l partján, m ely csaknem egészen zárt ten ger, m indam ellett
szépségre a nápolyival versenyez. M aga a város kis v ölgyü stb en
fekszik s egy rész e keskeny utczákkal a k örn yező h egyekre fu t
fel. N agy nevezetességei nincsenek, de az európai rész csinos és tág.
A forga lom a k ik ötőb en igen élénk s kü lön ösen nevezetes a kőszén­
kereskedés, m ely az u tolsó évtized alatt igen nagyra emelkedett.
M essze délre terül el innen a ja p á n ok legú jabb birtoka FTwiMOfa
(T a i-v u an ) sziget, m elynek n agysága (38803 km ") H orvát-S zlavon-
országok terüle­
tét m egközelíti.
A sziget alig 150
km. távolságban
fekszik Khina
partjától, m ind a
m ellett a khinaiak
csak a k özép k or­
ban ism erték m eg
s. k ésőb b tele­
pedtek ide, mint
a X V II-ik század­
ban itt Xelandia
nevű erőd öt ala­
p ított hollandok.
A z egész szigeten
északkeletről dél­
nyugat felé szé­
les szénm észből
és eruptív kőzet­
ből álló h eg y -
láncz vonul végig,
mely 3900 m é­
terig emelkedik.
A keleti part m e­
redek, a nyugoti
azonban lapos
Jiipáni tánczosnő. apró dom bokkal,
a szárazföld felé
bazalt s k orallm észből álló sz ig e tc so p o r t: a pescadorák terülnek el.
N yugati oldalán van nehány j ó k ik ötő, keleten a sziget csaknem
hozzáférhetetlen. F o ly ó i gyakran kiapadnak, bár az esőzés gyakori s
az évi h őm érsék let k örü lbelü l 20". G yön yörű tájképei, m elyekről
n evét nyerte, tú ln y om óla g a keleti parton vannak, m ely terraszsze-
rű leg em elkedik fel. T rop ik u s je lle g ű növényzete igen gazdag, a
m agaslatokat kám forfa és rizspapirerdők árnyékozzák be. Gazdag
és változatos állatvilága is s az ásványok közü l szén, kén, petroleum
és só nagy m ennyiségben fordul elő. A la k ossá g m integy három
m illió lehet, de a benszülött malajokat m é g nem is m é jü k , m ivel

Ajnó férti.

azok a khinaiaktól teljesen fü ggetlenü l élnek, sőt állandó h áború ­

ságban vannak velük. Khinaiak és a vegyüléknép (hakkck) csak a
sikmi tartózkodnak, főkép a kik ötők k özelében . Japáni m é g k evés
v;m a szigeten. A khinaiak egyk ori fővárosa TAíMtYm/M a délnyugati
részen ma már elhagyatott hely, az uj főváros, m elyet csak a 80-as
34*
évek kezdetén létesítettek, Taípe/M a Tam sui fo ly ó mentén ellenben
egészen európai je lle g ű , m it előm ozd ít élénk kereskedelm e a kám­
forfával s a kelu n gi kőszénbányák felhasználása,. Rizs, opium , gyapot
is b őv en terem a vidéken s ezért kereskedelm e n agyon gyorsan
em elkedett (30-40 m illió koron a forg a lom ) s vasutjai is szaporodtak.
K ik ötő h elye TaMi.sMi' szintén tekintélyes hely nem csekély európai
lakossággal.
A z észak felé fek vő szigetek, m elyeknek nagyrésze igen csekély
kiteijed ésü , nem oly jelen ték en yek . A legélén k eb b hely a nagy Jesszo
sziget déli részén fek v ő k ik ötő város pom pás félköralaku
k ik ötőv el. Jóform án az egész szig et külkereskedelm e itt b on y o ló d ik
le. A kivitel főczik k ei állati b őrök , szárított m eg friss halak és ten­
g eri algák, a m ely ek b ől a japániak és khinaiak által keresett zseta-
tint készítik. A város nagyobbára elszórt és rosszul épitett házak­
b ó l áll.
N a g y ob b nevezetessége azonban Jesszo szigetének e nagy város­
nál az itt és a szom széd szigeteken (Szachalin, K u rilok ) lakó M/Mo'/i;
vagy jib iszá k ( = barbarok, vadak), egyik e a legérd ek esebb ma már
kihalóban levő néptajoknak. M inden je l arra mutat, h o g y ez a nép
volt eg y k or az uralkodó Keletázsia nagy részében s különösen Japán­
ban s a m últ évezredben szorult eme m egleh etős zordon vidékekre
hosszú ellenállás után. Jelen legi számuk leg feleb b 25 ezer. N a gyob b
részük a zord vidéken már elfeledve a földm űvelést, halászattal, vadá­
szattal s barom tenyésztéssel fogla lk ozik , tú ln yom ólag állatbőrből vagy
faháncsból készült ruhákban já r, fegyverzete, ékszerei s szokásai
egészen a term észeti népekéire em lékeztetnek. L egfeltű n őb b saját­
ságuk a sűrű és hosszú haj és szakáll, m elyhez hasonlót keleti és
éjszaki ázsiai népeknél épen nem találunk s ig y ritka kivételük annál
n a gy ob b feltűnést okoz. A khinai történetírók állandóan szőrös em be­
reknek nevezik őket. De nem valószínű, hogy egy és ugyanazon
törzsh öz tartoznak. A p ró , rövidfejü, m o n g o lo s kinézésü egyének
csaknem oly gyakoriak közöttük, m int nagy hosszú k oponyáju kau­
kázusi je lle g ű alakok. N yelvük csak a giljákékéhez hasonló. Általá­
ban véve az ajno szelíd, barátságos és feltűnő tisztasági érzékkel
b iró nép. P olitikai szervezete épen nincs, az egyén i szabadság ural­
k od ó s az életm ód egyszerű. A kunyhókat lo m b o k b ó l és k övek b ől
rakják ö s s z e ; bútoraik k ev e se k ; a halakat h orgok k a l és hálókkal
fog já k , a vadakat m érgezett nyilakkal lövik. Kardja kevésnek van,
egyed ü li házi állatuk a kutya. É letm ódjuk ban nagy szerepet játszik
a hal, dohány és a rizspálin ka; n yom orú ság idején gom bát, füvet,
sőt zsiros a g y a g o t is esznek. Iparuk alig van. csak fá b ól és cson ­
tok b ól faragnak ki apróbb tárgyakat. É kszereik is n agyon eg y sze­
rűek, tú ln yom ólag ezüst és rézkarikák, de a n ők sohasem m ellőzik a
tetoválást, k ü lön ösen a karukon. Ö ltözetük külön ben csaknem ugyanaz,
m int a férfiaké.

Japánnal kapcso­
latban emlékezünk m eg
egy napjainkban gyak­
ran em legetett ország­
ról, a Koreai csá s z á r­
ságról, mely m ég két
évtizeddel ezelőtt e g é ­
szen rejtélyes és is­
meretlen ország volt,
a melynek három o l­
dalát a tenger felé
gondosan őrizték, a
negyedik oldalt pedig
a szárazföld felé —
csaknem hihetetlennek
látszik - több száz
kilom éter hosszúság­
ban valóságos deszka-
kerítés zárta el a kül­
világtól : m ég a csá­
szárság egykori név­
leges urainak, a khi-
naiaknak is, évenkint Gak-Su-Ya,ug koreai alelnök udvari öltözetben.
csak egyszer volt sza­
bad három napra a határszélen lev ő város piaczán m egjelen ni.
1876-ban a japánoknak, 1 882-ben az amerikaiaknak nyitottak m eg
e g y pár k ik ötőt s innen terjedt el lassankint az ország ism erete,
m ely rövid idő múlva a fenhatósági j o g miatt háborút idézett elő
K hina és Japán között, m ely azonban főkép az a n g olok és oroszok
versengése miatt a japániak győzelm e daczára e g y előre K orea
fü g getlen ségét eredm ényezte, sőt ennek uralkodóiát felbátoritotta
a császári czim felvételére.
 K orea félszig et (C sao-szien, K irin ) m integy átm enetet alkot
Japánból Khinába, m ely u tó b b itó l és az orosz Am ur vidéktől
a Tum an és Őri fo ly ó k választják el. T erülete 223.523 km", tehát
jó v a l töb b , m int fél M agyarország s lakóinak száma is meghaladja
a tiz m illiót. Parajai nagyon szaggatottak, számos sziget fekszik
m indenütt, k ik ötői le g n a g y o b b részt alig használhatók. F o ly ó i közül
cg y -k ettő hajózható, de
nem a keleti parton,
m ivel itt a vízválasztó
igen k özel esik a ten ­
gerhez. Az egész fé l­
sziget hegyes, n agyobb
h egyei inkább nyugat
és észak felé esnek,
le g n a g y o b b síksága a
főváros k özeléb en van.
Csinált utak, vasutak,
csatornák nincsenek, a
közlekedést csak a
prim itív posta és táv­
író tartja fenn, itt-ott
egy pár gőzh a jó. É g­
hajlata egészen k on ti­
nentális. A z ugyanazon
szélességi fo k o k alatt
fek vő európai orszá­
g ok h oz képest telei
h id egeb b ek , nyarai
ellenben m elegebbek.
A föld többn yire ter­
K oreai lakosok. m ékeny ; különösen
term elik a rizst és a
hüvelyeseket, m elyek a lakosság főtáplálékai, továbbá pam utot,
kendert, dohányt, indigót, gyü m ölcsöt, g y öm b ért és ginszeng
gyök ért. A bam busz a déli vidékeken található, a mi erdeink fái
p ed ig a k özép ső és északi vidékeken borítanak nagy terü leteket;
em ellett az eperi'a és a paratölgy is m egterem . Az állatvilág a
khinai és japáni vegvü léke. Á svány igen sok van az országban,
hajdan aranyárt!! hires volt az elzárt ország, azonban bányáit
nagyon k ezdetlegesen m űvelik s ig y ez a gazdagság m ég m ost
n agyobbrészt h olt tőke.
A koreaiak, bár k étségkívül m on g olok , n agyon k ü lön böznek a
jap án ok tól s leginkább hasonlítanak a Liukiu szig etcsop ort lakóihoz.
S zebbek és jo b b term etüek, m int az északi khinaiak, de erősebbek
és szebbek, mint a japáni férfiak. Orruk k evésbbé tom pa, ajkuk előre
álló s szem öldeik egyen esebbek. Szakállukat m egh agyják s n ém elyik­
nek szép szakálla is van,
de azért európai körszakállt
nem találunk náluk. Hajuk
fekete és hosszú, a nőtlenek
kettéválaszfják ezt s hátul
vakarcsot hordanak, m ely
azonban nem oly hosszú és
erős, mint a khinaiaké. Ö l­
tözetükben szeretik a fehér
szint, czipőik, harisnyájuk,
nadráguk s felöltőjü k is
ilyen szinti, a b o k á ig érő
felsőruhán kivül egészen
olyan szabású, m int a khi­
naiaké : a gazd agok v ilá g os­
kék selyem fe löltő t h orda­
nak, sárga ú jak k al; a nők
habos redős ruhákat. H a­
ju k ba gyakran szúrnak érez,
fa vagy koralltüket s kalap­
ju k rendesen igen széles
karimáju. A khinaiaktól tisz­
taság és izlés előnyösen kü­ Koreai katonák.
lön bözteti m eg őket.
A koreai nép kom oly, tartózk od ó, de udvarias s sokkal kedé­
lyesebb mint a khinai. Szabadságszeretete igen nagy s ezért vitézül
harczolt m indenkor ellenségeivel. M űveltségét a khinaiaktól nyerte s
m ég ma is lén y e g ile g azokat utánozza m indenben. K ü lön ösen feltűnő
a khinai irás használatának elterjedése, m ely oly nagyfokú, h o g y a
m ű veltebb osztály a koreai írást nem is használja. T örvénykezésük,
időszám ításuk, mértékük a khinai, hasonlókép a közigazgatás is, a
koreai hivatalnok csak oly m egvesztegethető és ép ú g y zsarolja alatt­
valóit, m int a khinai. Feltűnő azonban, h o g y a theát egyáltalán nem
isszák. L egérd ek eseb b jellem von ásu k , h o g y az uralkodó buddhism us-
sal tén yleg m eghasonultak s a nép feltűnően k özön yös vallása iránt.
A tem plom ok száma igen kevés, a papok alig részesülnek különös
tiszteletben. A z ország le g n a g y o b b zárdájában T ongdosában , m ely
egyúttal egyik e a le g ré g ib b épületeknek, m integy 400 nagyobbrészt
egészen tudatlan barát lakik. A kereszténység, bár 300 éve m űködnek
itt m issionariusok, szintén nagyon csek ély hóditást mutathat fel.

Szöul főváros déli knpujit.

A nép főfoglalk ozása a rizsterm elés és a barom tenyésztés, ez

u tóbbi k ü lön ösen virágzik, m ivel állatbőrökkel nagyban kereskednek.
A k ik ötő helyeken és nagy városokon kivül a kereskedelm et
g y a log já ró házalók közvetitik. Csak a fővárostól a khinai határig
vezet oly út, m elyen ökörszekereken lehet járni.
A falvak általában véve kicsinyek, n a g y ob b várost csak nyolczat
em litenek. A leg n a g y ob b a főváros a H ongkong fo ly ó forrás­
vizének egyesülésénél, h o l hajózható lesz. A város n ép ességét harmadt'él-
százezerre becsülik, de valóban nagy falu, a g ya gb ól épült földszintes
A régi királyi palota Szöulban.
házakkal, m elyek k ö zö tt a királyi palota is csak nagy teijedelm e
által tűnik fel. U tczái e lé g szélesek, de kövezetlenek. K özépületei
nincsenek, m é g jó fo rm á n szám bavehető tem plom a sem, a benső
beren d ezés is szegén yes, asztalok és ágyak is hiányzanak. A király
csak n év leg teljhatalm ú, m ivel a szokások és a főren diek taná­
csa n agyon korlátozza hatalmát, gyakran lázadások is törnek ki
ellene, k özeleb b saját neje v olt a lázadók vezére, a m iért halála után
hivatalosan detronizálták, külön ben az uralkodóház halottait nagy
ü n n epiességek k ö zö tt szokták eltem etni.
A töb b i v árosok k ö z ö tt újabban kiváló tekintélyre tett szert
m elynek élénk k ik ötőjéb en él a le g tö b b idegen, kiknek
száma k ü lön ben m é g m ost is csekély, m ivel 1890-ben csak 5500
jap án i, 1000 khinai, 92 európai és 48 amerikai v olt az egész ország­
ban, bár ezek k ö zö tt töb b tekintélyes állást fog la lt el, m int a király
tanácsadója. A tö b b i n a g y ob b helyek jó fo rm á n nagy faluk. Fó'HRM
keleti parti k ik ötő -h e ly e t az oroszok lepték el újabban s igyekeznek
azt maguknak biztosítani, h o g y jég m en tes k ik ötőjük legyen.

Az új királyi palota Szöulban : a 4K oszlopú híres csarnok és a lótusz-tó.

 Mandarin nyári htkás Fu-Csu-ban.

T IZ E N E G Y E D IK F E J E Z E T .

A K H I N A I B I R O D A L O M

Lócgy Lajos : A khinai birodalom leírása. Budapest. 188(!. — B éla g r ó f

expedicziójának tudom ányos eredm ényei. Budapest. 1890-97. — -R fMer A . H. r
China. Skizzen von Land nnd Leuten. Leipzig, W eig el, 1889. — if:W7í F . : Chi-
nesische Studien. München, 1890. — OoZímaM R . : T he Chinese, their present and
future. Philadelphia, 1891. — t/eníjsc/í F. : Lebensbilder aus China. Berlin, 1895. —
.Bew&o : Reiae 8. M. Schitfes Zrínyi nach Ostasien. W ien , 1894. — ;
Chinese Centralasia. London, 1893. — A'c7<(7n)/eM F . : China. Berlin. 1877-1895. —
.RooATn'H W . : Notes on the eth n ology o f Tibet. W ash ington, 1895. - A m a g ya r
irodalom ban Przevalszky-Csopey, Kreitncr, F aragó Ödön, Ü rge Ignácz, (iá sp á r
Ferencz, Xantus, Lázár Gyula s m ások m űvei foglalkozn ak Khinával.

1 7 EREK számmal négyszáz m illió em ber lakik a nagy khinai b ir o -

-ÍA dalom ban, egy csom óban, a le g tö b b a fö ld ö n és ez az ország
területére nézve is (közel 11 m illió n égyzetk ilom éter) közvetlen ü l az.
a n gol és orosz világbirodalm ak után k övetkezik. E s ez a hatalm as
állam egészen hiteles adatok szerint már legalább kétezer évvel id ő ­
számlálásunk előtt egységes ország volt, m elyben ama m esés k o r b ó l
m egm aradt földrajz szerint (Suking) már 2 3 3 7 -b en Kr. e. 13*5 m illió
lakos volt. H ason ló múlttal eg y élő állam sem dicsekedhetik. M in d -
36*
ennek daczára igen könnyen szoríthatjuk Kliina leírását eg y pár ívre,
m ert hiszen ez — a khinaiak országa, azé a népé, m elyet m int a
m eg csö k ö n y ö sö d é s és hátram aradottság m intaképét példabeszédszerüen
em leg etn ek s ez a je lle g b izo n y o s tekintetben átkává lett a leírásokban
is, m ivel a részleteket nem figyelték m eg annyira, m int m egérde­
m elné. V alóban a n agy k ö z ö n sé g teljesen m eg van g y ő z ő d v e arról,
h o g y az a sok m illió em ber lé n y e g ile g eg y faj s k ö zö s eredetű, h o g y
azok a n épszokások, m elyeket fők ép a tengerparti városokban tanul­
tunk m egism ern i, m indenütt uralkodnak s szintén csodálatosnak
tartják, h o g y az elzárt T ib et, a nagy belföld i sivatag és a Himalaja
k örü l cso p o rto su ló óriási h e g y tö m e g e k szintén K hinához tartoznak.
N agyban véve a khinaiak országa csak a tulajdonképeni Kliina,
m ely fők ép term ékeny síkságból áll és a h o l a népességnek %Q része
lakik, bár területe az egész birodalom nak csak e g y harm ada; a földrajz-
irók a m ellékrészeket igen helyesen külön is tárgyalják. D e a mint
khinai m ű veltség és szokások utat törtek m aguknak a m ellékrészekbe,
ép u g y a tulajdonképi Iíhinában is nagyon sok ön állt) cg y od et talál­
nak a g o n d o sa b b földrajzirók . A z északi rész P ek in g és a H oan gh o
k örül nagyszerű term ékeny lösxtalajával s határozott m o n g o l népével
egészen más, m int a K a n ton tól délre eső vidék, m ely már su btro-
pikus je lle g ű h eg y i tartom ány egészen eltérő s sok tekintetben a
m alájih oz k özeled ő n épével. 8 ig y term észetesen más a nyugat felé
elterülő h eg yes s részben igen kopár vidék, hol a földm űvelést
csaknem lép ésről-lép ésre visszaszoritja a barom tenyésztés s hol eltűn­
nek a n épsűrű ség alkotta sajátságos viszon y ok s a nagy városok.
K étségtelen m indam ellett, hogy a khinai birodalom nak vagy
legalább is a tulajdonképi K hinának m e g van e g y ség es je lle g e s ex
a khinai m űveltség, m elyet ax ősrég i állam élet eltörölh etlen n é és
általánossá tett annálinkább, m ert már jó v a l időszám lálásunk előtt
felép ü lt a nagy khinai fal, m ely a birodalm at elzárta szom szédaitól
s csakham ar azután uralkodóvá lett a buddhism us. M arco P o lo már
m agas m ű veltséggel b iró állam ot talált itt, könyvnyom tatásban, puska-
pork észitésben s annyi más nevezetes találmány tekintetében száza­
dokkal m eg előzték az európaiakat, előb b tanulták m egbecsü ln i a
tudom ányt, a szerzett érdem eket, előb b létesült a dem okráczia, s a
mi talán leg fon tosa b b , általánossá lett a családi érzelem és az otthon
szeretete. V alóban ezt a népet, m elynek egyén i sajátságához tartozik
m ég a kitartás és m eg elég ed és, nem k özön ség es sajátságokkal áldotta
m e g végzete s ha m indennek daczára kétségtelen is, h o g y ma sokkal
alantabb fok on áll, m int az európai, m űvelődése nem annyira alan­
tasabb, mint inkább specifikus s épen ez a nagy eltérés az e u ró ­
paiakétól egyik oka annak, h o g y az európai irók a khinaiakban
jobban észreveszik a k özös egyform át, m int a részleteket, m elyek
ily nagy töm egben term észetesen nagy számmal vannak. H ason ló ez a
tünemény a városi em ber észleletéhez, ki a ju h n yáj eg y es darabjait
teljesen egyform áknak látja s nem képes m egérteni, h o g y a ju h ász
m inden egy es darabot külön is m egism er.

Ö böl a H oíuighonál.

A nagy anyaggal szem ben j ó lesz azonban nekünk is a term é­

szetes m egkülönböztetést tennünk s ezért eg y e lő re kizárólag a

tulajdonképeni Khinával
akarunk fogla lk ozn i.
E z a nagy terület lé n y eg ileg három óriási folyón ak vidéke. K ettő
k özöttü k a föld göm b leg n a g y ob b vize. A Jankczekiang ugyanis 5080
km. hosszú utat fut m eg, nagyobbat, m int a Nilus, M issisippi és
A m azon k ivételével bárm elyik, vizterülete legalább két m illió km^ s
társa a H oa n g h o szintén 4150 km. hosszú. E k ettő k özt terül el
k özel félm illió km* nagyságban a nagy kliinai alföld, m elynek le g -
n a g yobb része lö sz b ő l, televény fö ld b ő l és folyam i sárga iszapból
áll. A harmadik, Szikiang jelen ték en y en kisebb, de vizterülete m ég
m in d ig félm illió km" s gyakorlati értéke hajózás tekintetében a le g ­
n a g yob b . R endkívü l fon tos e n agy fo ly ó k k özü l a H oa n g h o töm érdek
iszapával és n agy kanyarulataival. Iszapm ennyisége 25 nap alatt eg y
km^ területü és 36 m. vastag iszapszigetet építhetne. A nagy khinai
alföld, h asonlóan E g y p to m deltájához, ennek a lerakodásnak k öszön ­
heti lé t é t ; a Sárga ten gert annyira telehordta, hogy az a partok
körül alig 40 m. m ély és ha állandóan dél felé jutnának hullámai,
24,000 év m úlva az egész ten ger eltűnnék. D e m edrét igen gyakran
változtatja, a történeti időszakban már 10-szer s kisebb változtatásai
óriási áradásokkal állanak k a p csola tb a n : 1 8 8 7 -b en 22,000 km''' terü­
letü egészen m üveit vidék et b o ríto tt viz alá s az árban másfél m il­
lión ál töb b em ber pusztult el. Á rtere sok h elyen 20 km. széles s e
területen te tő ig b eiszapolt házak és falvak váltakoznak lagúnákkal.
M ind a három nagy fo ly ó s k ise b b -n a g y o b b m ellék foly ók a
h eg y ek ről le jö v e m ély m edret vájnak a löszös vidéken. N ém ely helyen
töb b száz m éterre em elkedik a part s az egész vidék csodálatos
szakadékos, fok oza tos, fü g g ő le g e s oszlop ok ban szétváló h egynyilá-
sokat, h orhók at, k u czoroka t és sikátor völgyü leteket mutat. H etekig
járhatunk ily löszvidékek en , m é g sem telünk be form agazdagságával,
m ég sem látunk egyh angú ism étlődéseket. N éhol am phitheatralis
fok ozatok ba n ereszkednek a löszfalak, m áshol tekervényes a tájala­
kulat, kü lön ösen p e d ig ott érdekes, h o l több lö sz fo ly o s ó összeforrt
s falaik élekben, h egyek b en , bizarr orm okban, ékekben és kúpokban
málladoznak. A z egész vidék havasi tájra em lékeztet, a m eszes agyag-
k on k récziók fü rtök ben jé g c s a p o k h o z hasonlóan állanak egym ás m el­
lett, gyakoriak az üregek, a szél által felkavart finom p ort nedves­
nek érezzük s hófúvásra kell gon doln un k , m indenütt lágy a talaj s
a khinaiak barlanglakások ezreit h elyezik el benne.
Táblákban ereszkedik le észak fe lő l a h egyvidék, h elylyel-k özzel
h orpadtságokat és k ü lö n b ö ző k orb eli rán czolt h eg y ek et véve be, délen
ellenben g y ű rőd ö tt felületűek a sziluri és devoni rétegek , h egyélei
en nélfogva szaggatottak, v ö lg y e i m ély eb b ek és szélesebbek . Itt sin­
csenek m agas főg e rin cze k és k iem elk edő közp on t, de az egész vidék
h egy es és a párhuzam osan csapó h eg y so ro k k ö z ö tt hosszanti völgyek,,
a harántékos ágak k ö zö tt tek n ők találhatók. A h eg y ség ek n ek s sík­
ságoknak egyaránt m esés gazdagsága van, m elyet m é g nem aknáztak
ki. Jünnanbnn a déli részeken dús aranybányák vannak, m ellette
GAUTAMA BUDDHATEMPLOM
Szucsuanban tömérdek a sóakna és sókut, melyek némelyike égő gázat
lehel, úgy hogy bambuszcsöveken a sófőzőkbe vezetve vele világí­
tanak s lángjánál forralják a sót. Ugyanitt s más helyeken sok a
kőszén, de legtöbb északon a Hoangho nagy hajlásánál, hol Richt­
hofen szerint Sansziban az óvilág legnagyobb kiterjedésű széntelepe
van, legalább 630 milliárd inázsa tonna 34,870 km" területen.
Kopár, erdőtlen hegyeket gyakorta láthatunk Khinában, egészen
műveletlen és elhagyatott vidéket ritkán. A terület nagyságának meg­
felelően igen eltérő ugyan
az egyes helyek éghajlata,
de valóságos zord hideg és
óriási forróság sehol sincs.
A legdélibb tropikus tájnak
két évszaka van, októbertói
áprilisig a száraz évszak,
mikor az észak-keleti mon-
szum szelek fuvnak, azután
az a nedves időszak, midőn
a délnyugati szél egy méter­
nyi esőt zudit a vidékre. Fen­
tebb évente kétszer válta­
kozik a száraz és esős évszak,
de helyenkint elégtelen eső­
zéssel, a mi éhinségek oko­
zója, inig némely helyeken,
különösen a partokon a sok
eső ragályos bajokat okoz.
Nagy károkat tesznek a Sárga
tengerben augusztustól októ­ Fiatat khinai asszony.
berig dühöngő szélforgata­
gok, a rettegett tájfunok, melyek minden esetben áldozatokat kivánnak.
Még a parton is észrevehető ez a veszedelem s ezért ha a barometer
leszáll és tartós eső, meg a ködös, fakó, ólomszinü ég baljóslatot
hirdetnek, a bárkák, dsunkák, védett öblöket keresnek föl, az európai
hajók lebocsátják árboczaikat, kettős vasmacskát vetnek és tüzet
gyújtanak kazánjuk alá, hogy gőz segélyével is küzdhessenek a fel­
korbácsolt hullámok ereje ellen.
A déli vidéken szágópálma, bánán füge s borsfélék gyakoriak,
az állatok között előfordul egy majomfajta, tigris, orrszarvú és kis
testalkatú elefánt. K ü lön b en a n övén yzet és állatvilág m eglehetősen
egyform a. G yön yörű con iferák és sudár pálm afák, szám os szederfa
és bam busz látható csaknem m indenütt, a bam bu szból néha valóságos
erdők. Ig en sok a gy ü m ölcsfa és a szép kerti n övény. A z állatok
közül jellem z ők a fáczánok s az apróbb em lősök . A házi állatok
k özü l a disznó, kutya és kacsa n agyon elterjedtek, a tevét és lovat
ritkán leh et látni, helyettük inkább a bivalyt használják általában, a
yak tulajdonképi K hinában ritka.
N a g yon kevés nép van a föld ön , m ely a föld m ivelést oly nagyra
becsülné, m int a khinai. A föld m iv elő osztály rangban m indjárt a
m andarinok után követk ezik és előb b re való az iparosoknál, a császár
h agyom án yos szokás szerint évente m aga is szánt. A törvény 25
botütésre Ítéli azt, ki fö ld jé t elhanyagolja s három év leforgása után
kárpótlás nélkül elveszik azt tőle. A birod a lom összes föld je jo g ila g
a császáré, n agy uradalmak alig vannak s hat hektárnyi birtok ot
már nagynak m ondják, bár ez is töb b n yire családoké, nem egyeseké.
Munkáltatásuk igen k ezdetleges, m ég az ásót sem ismerik, csak
kapával, boron ával m unkálják a földet, alig szántanak tenyérnyi
barázdát, de rendkívüli szorgalom m al m űvelik m eg a legk isebb s félre­
eső term őterületeket is s gon d osan gyű jtik össze a trágyát, m elynek
b ecsét n agyon j ó l ism erik.
R izs, thea, gya p ot, czu kor és búza K hinának főterm ékei. A
búza valódi kincstára a löszvidék, h o l m ezők, szántók, utak, foly ók ,
házak sárga színűek a lö sztő l s m é g a le v e g ő is tele van a lősz
porával. A J an gczekja n g rónasága p e d ig óriási rizstábla, m íg a déli
m eleg vidékeken tú ln y om óla g theakertek vannak, m elyek összes terü­
letét 3 m illió km^-re teszik, bár n a g y ob b részt csak apró, alig 3 00-
400 b o k ro t számláló tagokra oszolva. Ú jabban nagyban term elik az
op iu m ot és a gum m ilakkot. Ism eretes, h o g y a selyem term elés és a
m éhészet n agyon elterjedt fogla lk ozá sok . N evezetes, h o g y ezt a föld ­
m űvelést oly k or a tutajokon és h a jók on is űzik, mert külön ösen a
J an gczekja n g alsó vidékén oly sűrű a n épesség, h o g y százezrek élnek
állandóan tutajokon.
Á tla g véve a khinai k özep es m agasságú, j ó l m egterm ett, kissé
hízásra h a jló, az európainál rendesen g y ö n g é b b alkatú em ber. Az
asszon yok kicsinyek, tetszetősek. A csupasz khinai arcz kerek, a já ro m ­
cson tok magasak, a kicsi orr kevéssé belapitott. A húsos ajkak fér­
fiaknál e lég g é n agyok, de nem duzzadtak. A fekete kis szemeknek
rése ferdén m etszett. A haj durva, egyenes, fekete és fénylő. Testük
szertelen, a bajusz vékony, állukon alig van szakáll. A sűrű szakállu
európai a khinai előtt furcsa jelenség (fehér ördög), ki épen nem
illik a szépségről alkotott eszményéhez. 15 éves korukig mindkét
nembeliek csinosak, de öreg korukban megcsunyulnak, mert a pofa­
csontok kelleténél jobban kidüledznek.
A nagy birodalomban, mint emlitettük is, az erősen kifejlődött
családi érzelem alkotja meg a közösséget. A család alapja mindennek^
maga az államszervezet
is annyira családias,
hogy a császár elméle­
tileg az egész ország­
nak s a kormányzók
az egyes tartományok­
nak atyái, melyekben
minden lakó jólétéért
felelősek. A vagyon
rendesen nem egye­
seké, hanem a csalá­
doké, kiknek tagjai
többnyire együtt lak­
nak s négy-öt izig
testvéreknek nevezik
egymást.
A család feje a
maga körében jófor­
mán mindenható, külö­
nösen a nők felett,
kik örökös gyámság
alatt állanak. Minden
család áldozatokat hoz Khinai nők.
ősének s halál esetén
igen szigorú gyászt tartanak. Az idegen földön elhunyt khinai
holttestét lehetőleg vissza viteti hazájába, hogy utódai kegyelettel
őrizzék sirját. Szerencsétlen az a khinai, kinek utódai nincsenek
s ezért nyilvánosan ágyasokat is tart felesége mellett s a közérzület
mindenkor dicsőíti azt a nőt, ki nem féltékeny urára. A nők hely­
zete különben is alárendelt, szabadon mozoghatnak ugyan, de a
közéletben nem szerepelhetnek s műveltségre nem tehetnek szert. A
leánygyermekek nevelésének egyedüli czélja, hogy a férfiaknak tessék
s ezért cziczomára sok gondot fordítanak, többek közt az úri társa­
ságokban a kis leányoknak gyakran mesterségesen összeszoritják
lábaikat, úgy hogy később csak fájdalommal mozoghatnak. Ezt az
esztelen szokást még most sem lehet jelentékenyen korlátozni, annyira
összenőtt a khinai szépérzékével. Ellenben tisztán reáfogás, hogy a
leánygyermekeket megölik. A khinai szereti a gyermekeket, de egyes
helyeken a túlnépesség miatt a szegényebb osztály a meghalt gyer­
mekeket mezőre
teszi vagy folyóba
dobja, mert csak
a felnőtteket szo­
kás pompával te­
metni el. A ki-
házasitást már
a gyermekkorban
teljesitik a szü­
lők s a családi
élet átalában véve
tiszta, azonban a
nagy városokban
nagyon elteijed-
tek az éjjeli csol-
nakázások és a
dőzsölések a vi­
rághajókon tán-
czosnők és dalos­
nők társaságában.
Öltözetük leg-
többnyire kékes
gyapotból vagy
Li-Hung-Csang khinni alkirály. az előkelőknél
selyemből álló
bugyogó, melyet nyáron igen gyakran cserélnek fel hosszú vászon
nadrággal. Inget csak a nők viselnek. A kereskedők és tisztviselők
a mellény fölé hosszú kék, fekete vagy szürke szinü kaftánt
vesznek. Lábukon félczipőt, ünnepnapon bársony csizmát viselnek.
A khinai általában leborotválja fejét s hosszú varkocsot hord, a
köznépnek kalapja nincs, csak a napon dolgozva tesznek fel széles
kai'imáju szalmakalapot, az urak ellenben rendesen selyem sapkát
viselnek selyem és lószőrből készült gombbal, melynek szine és
alakja a rangfokozatot jelöli a pávatollal együtt. Legyezőt mindenki
használ, napernyőt a kiváltságos osztályúak. A férfiak viseletéhez
hasonló a nőké is, csakhogy a kaftán helyett
szoknyát kötnek maguk elé. Szemöldöküket
kikenik, arczukat vastagon beföstik és a
chignonban tűket, csillogó, rezgő boglárokat
tűzdelnek. A tisztaság általában nem tartozik
erényeik közé. Mosdani ritkán szoktak s igen Khinai láb és czipő.
gyakran éjszakára sem váltanak ruhát. Oly
helyeken, hol a nő lába miatt mozogni nem tud, a férfiak sütnek?
főznek, mosnak és dajkálják a gyermekeket.
Lakóházaik épen nem kényelmesek. Északon löszvályogból,
délen fából és bambuszfonadékból készítik viskóikat. A lapos vagy
csupán egy rőzsével biró zsupfedeleket sárral mázolják ki, csak itt-ott
vannak cserépzsindelyes tetők. Ablaküvegek helyett többnyire áztatott
papirt használnak. A szobák felét dobogóféle kang foglalja el, melyen
alusznak, főznek, dolgoznak. A lakószoba az istállóval rendesen egy
tető alatt van.
Étkezésükben a thea, rizs és a
gyümölcs visznek főszerepet, húst
jóformán csak az előkelők esznek.
Evés közben kedvelt csemege a tök­
mag, melyet folyton ropogtatnak.
Az a sok különös étel, melyről az
utazók előszeretettel szoktak meg­
emlékezni, jóformán csak a nagyobb
városokban fordul elő, de kétségte­
len, hogy a fecskefészek leves, bam­
buszrügyek, holothumia, foghagyma,
súlyom állandó eledelek s megeszik
a macska és szamár húsát is, sőt Ehető kutyi),.
van egy Európában nem tenyésztett
kutyafaj, melyet tisztán konyhai czélra tartanak s húsát európaiak is
jóizünek mondják. Az úri khinaiak különben márjól ismerik a franczia
konyhának termékeit is, különösen a pezsgőt nagy mennyiségben
fogyasztják. Hogy az opium élvezete, melynek meghonosítása ellen
pedig egykor valóságos háborút folytattak, a khinaiak között nagyon
elterjedt s ennek a nagy nemzetnek egyik legveszedelmesebb baja,
38*
Általában ism eretes. Szenvedélyes opiu m szivók Khinában o ly m inden­
napiak, m int nálunk a pálinka áldozatai.
E gészben véve azonban a khinai igen m értékletes, sőt talán túl­
ságosan is. A napszám 2 0 -50 krajczár k özt ingadazik, a munkás egész
élelm e kevés főtt rizs, o lcsó hal és theának csú folt m eleg viz s e
m ellett a végkim erü lésig d o lg o z ik panasz és lázongás nélkül. E z a
rendkívüli m érséklet okozza, h o g y Khinában rendes körülm ények között
nem m utatkozik a n y o m o r o ly borzasztó alakban, m int E urópa gyár­
városaiban, de m ásrészt ép ez a sajátság teszi gyű löltté és rettegetté
a khinait k ü lföld ön . S ez a félelem nem is alaptalan. A szom széd
állam okon kivül k ü lön ösen Á zsia déli szigetein, Ausztráliában s a
F o k fö ld ö n már k özel eg y m illió khinai él s a túlnépes anyaországból
a közlek ed és javulása k övetk eztében jö v ő b e n m ég töb b fo g k ik öl­
tözni, hatalmas versenytársaként az ü gyeseb b , de n a gyob b igényű
európai munkásnak.
S ez a verseny nem csak anyagilag káros. A khinai családi
k örében h ozzászokott az en ged elm ességh ez s a szenvedélyek e lfoj­
tásához, de elnyom atása rendkivül sok ravaszságot fejtett ki benne.
M indenütt csak a kü lsőségekre néz. Udvarias egész az ém elygésig, bék e­
szeretőn ek látszik, de a csalást erénynek és ü gyességnek tekinti s
term észetes gyávasága követk eztében kerülő utakon igyekszik ellenét
m egrontani. Szavában sohasem leh et bizni, m ég istenét is m egcsalja,
papirra irt n évleges áldozatokat h ozva neki. A z elők elő világban is
u ndorító ez a viszás állapot, k ü lön ösen az alázatosság htogtatása
beszéd b en és Írásban egyaránt. Az iskolákban 3000 illem szabályt
tanítanak s ezek n a gyob b része jó z a n em ber szem ében visszataszító
tettetés vagy hazugság, m ely alatt vastag önzés rejlik.
U gyan ily k ü lsőség je lle m z i bires m űveltségüket is. A k özép ­
k ori aristotelisták és a zsidó thalm udisták betűm agyarázata hasonlit
legink ább az ő ism eretkörükhöz. Tagadhatatlan, h o g y m aga a nyelv is
előm ozdítja ezt, mivel a khinai egytagú g y ö k ö k b ő l álló nyelv, m ely­
nek sem m inem ű ragozása nincs, a leg n eh ezeb b ek k özé tartozik s
Írásuk csaknem m inden foga lom ra külön je lt használ, összesen m integy
45,0 00-et, m elyb ől a tudósnak 9000-et, a k özön ség es em bernek 400-at
elég ism ernie. N a gy tudós az, ki K o n g fu csé t és a tö b b i rég i írókat
olvasni képes és a L ik i nevű szertartáskönyv 14 kötetében jártas. Iskolák
csaknem m indenütt vannak, de m ellékesnek tartják, a k ü lön b öző
fokú állam vizsgálatok a lén yegesek . A le g fő b b vizsgák P ekingben
igen szigorú ak s sikeres letevések anyagi előn yök k el és nagy kitün­
tetésekkel kapcsolatos. De még itt sem kutatják a vizsgálattevő föld­
rajzi, nemzetgazdasági, természettudományi és más reális ismereteit,
hanem csak a régi könyvek magyarázatait.
A legieientékenyebb eme régi könyvek között a hires Kongfucsé
(*j* 478 Kr. e.) kilencz könyve, mely az erkölcsi alapeszméket tar­
talmazza. Ez a khinaiak bibliája, bár a hires bölcs valóságos dog­
mákat nem hirdetett s egyháza sincs, a császár és a hivatalnokok a
papok, de szerepök jóformán csak a hivatalos ünnepekre szorítkozik.
Kongfucsé tiszteletére számos templomot építettek, rengeteg számban
levő utódai különös kitüntetésekben részesülnek, de a valóságos vallás
a buddhismus, mely az
északi részek kivételé­
vel mindenütt elterjed­
tebb, különösen a nagy
számú zárdák lakóinak
hatása alatt. Jelenté­
keny számú hívője van
még a taoisniusnak,
melyet Laotse alapí­
tott, ki Kongfucsé ki­
zárólagos erkölcsi tanai
mellett még az ész
istenség tiszteletét is
hirdeti. Ezenkívül a
mohamedánok és ke­
resztyének száma is
szaporodik, de ezek az Testi fenyíték n khinaiakiiA].
utóbbiak a khinai előtt
lenézettek, mint bálványimádók. Nevezetes többek között, hogy a
khinai az úrvacsora tanára hivatkozva, az európai antisemitákhoz
hasonló logikával azt hirdeti a keresztyénekről, hogy áldozatukhoz
khinai vért használnak.
Keresztyén értelemben valósággal hitetlen nép a khinai. mert
nagyon keveset gondol a túlvilággal, nincs teremtő és gondviselő
istene, hanem csak jó és gonosz lelkek serege, kiket az európaiak
neveztek el isteneknek, holott valóságban csak tisztelet tárgyai, de nem
az imádaté. A khinai őseinek, s hires honfitársainak emlékét tiszteli
bennök avagy valamely istene jelképét s áldozatát e jelkép előtt teszi
meg, de nem neki s ezért a különféle szent szobrokat és képeket
nem is nézi kegyelettel, mig a természet jelenségeit babonás féle­
lemmel igyekszik magyarázni. Még a műveltebb osztály is babonás,
de nem áhitatos. Általános konzervatív világnézetéhez képest ismétli
a megszokott szertartásokat, de nem lelkét akarja megnyugtatni, mert
gondolatai csaknem kizárólag a földön járnak. A khinai erkölcsi
materialista, ki lehetőleg kellemes otthont akar szerezni magának s
ezért annak főeszközét, a vagyont, igyekszik minden áron megkapa-
ritani. Kevés nép van, hol a pénzhajhászat annyira általános lenne.
Mindamellett épen az állam
patriarchalis és socialisztikus szer­
vezete következtében a rengeteg nép
összegyűjtött tőkéje igen csekély.
Az állam évi bevétele nem éri el a
200 millió forintot, tehát ielannyi
sincs mint Magyarországé, tőkepén­
zesei s nagybirtokosai alig vannak,
magán paloták ritkák, a vagyonosok
is jóformán csak az evésben, nagy
cselédségben és ünnepek rendezésé­
ben fejtenek ki fényűzést. Az egész
nép tisztességes szegénységben él,
jóformán tudata nélkül a kényel­
mesebb életnek s az európaiaknál
mindennapos szórakozásoknak.
Nem csoda, hogy ily nép felett
csaknem korlátlanul uralkodik az
államhatalom. Született nemesség és
nagyobb katonaság hiányában tény­
Mngas riuigú mandíU'in. leg a tisztviselőkar az uralkodó osz­
tály. A tartományok alkirályai, az
egyes kerületek kormányzói nemcsak hivatalfők, hanem egyúttal
a társadalmi élet vezetői is ; Khinában valóságos hivatalnok-nemesség
van, mely, mivel nem örökölhető, kevésbé terhes, de, mert a corrup-
tiónak ellenőrzése jóformán lehetlen, rendkívül erkölcstelen. A tör­
vényhozás intézkedik ugyan ellenőrökről mindenütt, még a teljhatalmú
s közönséges halandó előtt láthatatlan császárnak is van kis és nagy
tanácsa s bizonyos titokteljes cenzori ellenőrzői, kiknek kötelességük
az igazságot megmenteni jelenben és a jövő számára, de mindez
papíron marad, mert a hivatalnokok serege épen nagy függősége
miatt igyekszik sápok elfogadása és a népnek zsarolása által vissza­
szerezni a hivatal elnyerésére forditott összegeket s biztosítani önma­
gát a jövőre, ha hivatalából kicseppen. A néppel általában kegyet­
lenül bánnak s ez a birka nép tűr mindent. Talán sehol sincsenek
ma már rendszeresen s törvény által szentesítve azok a csúnya kín­
zások, melyek a khinai igazságszolgáltatásban és börtönrendszerben
ma is napirenden vannak. Csak egyes borzalmas dolgokat, mint a
kettéfűrészelés s összemorzsolás a malomkő alatt, hagytak el újabban
az európaiakkal megismerkedése után.
Általában kétségtelen, hogy a
khinaiak nemzeti élete hanyatlóban van.
A mandzsuk, kik ezen birodalmat 1645-
ben hódították meg, a khinai műveltség
rabjai lettek és elvesztették régi har-
czias jellegüket. Az a félszázad, mióta
az európaiakkal szorosabb összekötte­
tésbe jutottak, nem javitólag, ellen­
kezőleg főkép az opiumszivás elteije-
dése és a kivándorlók szaporodása miatt
erkölcstelenitőleg hatott. Hiában igye­
kezett e századnak közepén Hung-
sziuczuen dél-khinai nagyeszü tanító,
az úgynevezett tajpinglázadás szerve­
zője a nemzeti életet fölfrissiteni, a
kormánynak sikerült az európaiak segít­
ségével s 13 millió ember feláldozásá­
val megtörni a mozgalmat s az eredmény
a legutóbbi szégyenteljes japáni harcz
lett, meg hogy az oroszok csaknem észre­ Alsóbb rangú mandarin.
vétlenül jelentékeny darabokat szedtek
el a nagy országból s az európaiak hatalma nőttön nő. Milliókat költe­
nek a khinaiak fegyverekre, német vezetőkkel látják el uj seregeiket
s Líhungcsang, a „khinai Bismarck" uj életet akart felkeltetni, mind
hiában. A félmilliónyi nagy hadsereg tehetetlen tömeg. Most a vere­
ség után egyesek komolyabban gondolnak a reformokra, de a kon­
zervatív szellem nagyon erős s még erősebb az az előítélet, hogy az
idegenek alantabb műveltségű barbarok.
A tulajdonképi Khina tartományokra (szeng) és megyékre (fu)
oszlik, melyekben ismét különböző nevű kerületek vannak rendesen
a székvárosról elnevezve, m elyeknek nagyságuk szerint fu, csu és
hszien ra g ot tesznek. Ö sszesen 18 tartom ányt különböztetnek m eg,
m elyek k özü l a leg n ev ezeteseb b ek a k övetk ezők :
Km3 Népesség Egy km^-re
niilfiókbtm félek
Csili . . . . 148,357 28 189
Santung . . . 139,282 29 208
Sanhszi . . . 170,853 14 82
H onan . . . . 173,350 23 133
K iangszu . . . . 103,959 37'8 363
Fukian . . . 118,517 22*8 192
Senhszi . . . 210.340 10-2 48
Szücsúan . . . . 479.268 35 73
Jünnan . . . 317,162 5*6 18
H upé . . . . . . 179,946 27*4 152
K u an gtan g . . . 233,728 16-7 70

A z északi és déli részt e lé g j ó l leh et m egkülönböztetni, az

előb b in ek P ek in g , az utóbbinak K anton világhírű főszékhelye, melyek
m ellett az európai b irtok ok és 22 szerződési k ikötő közül Shanghai
és délen H o n g k o n g a legn evezeteseb b ek . Jóform án ez a n égy turisták
által ellepett város adta a m i khinai ism eretünk három negyedrészét,
bár az országban m ég 3 más m illiom os s legalább eg y tuczat n eg y ed -
m illió lakosnál tö b b e t számláló h ely van, de az európaiak a többi
h elyek en csekély számmal telep edn ek le s utazásaik is csak futóla­
gosak, a birod a lom b en sejéb e p e d ig csak a m issionariusok és a fel­
fed ező utazók járnak s azok is rendesen m eg szok ott országutakon,
oly annyira, hogy gr. S zéchen yi B éla hazánkfiának m odern útja
(1 8 7 8 -9) m ég sok felfedezést tehetett.
A z ősrégi főváros és a császár székhelye Csili tarto­
m ányban van k özel a birod a lom északi határszéléhez. H om okos,
lapályon, ma m ég a rossz utak miatt nehezen m egk özelith ető helyen
fekszik 7-15 m éter magas vert falakkal köritve. É szakon a n a gyob b
és rég ib b mandzsu város van, benne a császár külön városrészt alkotó
palotájával, délen a kissé ren dezettebb khinai város. A bezárt terület
k örü lbelü l egy en lő Páriséval, de a la k osok száma nincs eg y m illió
sem, m ert a város eg y része rom ok ban hever, a paloták kertjei, a
tem etők, az é g és földm ű velés tem plom ainak nagy udvarai m eg a
katonai g ya k orló terek nagy m ezők et foglalnak el. A khinai város
széles főu tczája az egyed ü li örök ösen zsúfolt hely, h o l a m ocskos
területet sátrak, szekerek és bérk ocsik , továbbá házalók és kold u sok
százával foglalják el, a töb b i m egleh etős néptelen. A császár sárga
fedelü palotája, m ely körül csop ortosu ln ak a k özp on ti hivatalok h e ly i­
ségei is, kevéssé ismertek, m ivel n a g y ob b részébe id eg en ek et nem
eresztenek be, de nagyon gazd agon díszített s parkját kies tavak,
márványhidak, zöld lom bozattal körn yezett tarka föd elü pagod ák és
tem plom ok ékítik, m elyek m in d egyikéh ez e g y -e g y történeti esem ény
fűződik. A khinai városban a T ien -tan vagyis az égtem plom a a le g -

Pekin g n yugati kapuja.

érdekesebb látni való. Tágas, tojásdad falon b elü l e g y márvány ter-

raszon em elkedik ez a diszépület, m elynek szentélyében csak a csá­
szár imádhatja az é g urát, S an gtat; a k özp on ti épület kettős kerek
föd elét színes fajence cserép föd i s csúcsát aranyos gom b ékíti. A
földm űvelés tem plom a, a Titan, az é g tem plom a k özeléb en szintén
egy bekerített tér k özepén em elkedik. E tem plom ban a tavaszi nap-
éjegyen ünnepén a császár m aga áldoz és a szertartások hivatalának
tagjai segédkezése m ellett a tem plom udvarán a szántás szertartását
elefántcsont ek év el v égzi. N evezetes m é g a halastó, m elyben arany­
halak úszkálnak, m e g a mandsu város délnyugati kapuja előtt álló
vesztőh ely, h ol fakalitkában véres em b erfejek et fü g g eszten ek ki.
A város k örn yéke tele van nyaralókkal, parkokkal és tem etők ­
kel. A Jüanm ingjuan park, m elynek m űvészi becsü ép ü leteit franczia
és a n gol katonák
rom bolták szét,
m ég igen érdekes
látni való, vala­
mint a M in g csá­
szári család és a
régi portugál j e ­
zsuiták sirkertjei.
K ü lönösen fig y e­
lem re m éltó to ­
vábbá a IS apró
faluból álló F en-
gtai, m elynek la­
kossága századok
óta űzi a m űker­
tészet m estersé­
g é t ; ü veg helyett
papírral fedett
m elegházaikban
m ég — 20" C.
hidegben is viruló
kaméliákat és
m agnóliákat ta­
lálhat itt a láto­
gató.
Bárm ily nagy
azonban a ma
H áz:üó já té k á r u s L 'fk in g b ő L már ezer éves fő ­
város hírneve, az
kétségtelen, h o g y je le n le g rendkívül hanyatlott, rom ja régi nagysá­
gának. 8 a rom ok on em elkedve fel ujabb id ők b en jf'/eM Csi'w, mely
szintén Csili tartom ányban van a H oa n g liot és J a n gcsek ián got össze­
k ötő nagy csatorna m entén. Mz a város, m elyet már 1858-ban m e g ­
nyitottak az európaiaknak, ma az északkhinai-m ongol-sxibériai keres-
K ilencz sárkány tornya Pekingben.
kedés székhelye, lakossága e g y m illió s a ten geri g ő z ö s ö k évről-évre
n a g yobb számm al keresik fel. K ü lön ösen szép az európai város, hol
lófuttatási tér és a n golos klub is van, em ellett tö b b keresztyén tem ­
plom . Itt lakik Csili tartom ány hires alkirálya L ih u n gcsa n g. T iencsin
és a ten gerpart k ö zö tt lapos és m ocsaras v id ék van, h o l a korm ány
tetem es m ennyiségű tengeri sót term el. A p ecsili ö b ö l partján van
m ég töb b ek k özt P ort-A rth u r orosz és K io csa o n ém et újtelep.
A déli n agy khinai k ö zp o n t (K uan gcsu fu ), Á zsia egyik
leg élén k eb b kereskedelm i helye s kétségkívül a leg n é p e seb b (becslés
szerint 1.800,000 lakos) város e földrészen. A körfallal övezett b e l­
város, h o l a tartom ány korm ányzója és a h ivatalnokok laknak, épen
nem sűrű lakosságú, kü lön ösen északi részében nagy területek álla­
nak üresen, de szám os nevezetessége van, ig y a K u n g ju en nevű
nyilvános vizsgálati csarnok, m elynek nagy udvarában m integy tízezer
elkü lön ített fö d ö tt czella van sorozatosan. Annál sűrűbb népességű
és élénk a sok külváros, h o l a téglafalakkal elválasztott házak k özött
oly szűkek az utczák, h o g y két g ya logh in tó csak vigyázva haladhat
el egym ás m ellett s m ivel az utczák felé rendesen bambuszrudakra
g y ék én y ek et fektetnek a nap ég ető sugarai ellen s a b oltok csaknem
szakadatlan sorozatban jő n e k , az egész utcza fedett bazárnak látszik,
m ely csalódást kiválóan em eli m é g az óriási n ép töm eg és a ren geteg
zaj. A z üzletek nagy súlyt fektetnek a hirdetésekre. K ü lön ösen k ed ­
velt a kék és sárga szín, m e g a 2-6 m. le ló g ó ezégek ily feliratok­
kal „Ő szin teség és h ű s é g ", „T ízezern yi haszon a v ev őn ek ", „Jó
áru, olcsó ár, a tehetetlen a g g o t és a tapasztalatlan gyerm ek et itt
be nem csapják" stb. K o cs it term észetesen nem eresztenek be a szűk
utczákba, de m inden sarkon ott van a b o rb é ly és a pénzváltó, mely
u tób b i a vásárit) szem eláttára üti b é ly e g é t a pénzre és a tüxérre
felfü zött apró p én zb ől (kés) lem ér néhány exeret.
A kereskedés k özp on tja itól távolai)!) eső utczák rendkívül pisz­
kosak, erős kellem etlen illat uralkodik bennük, de m indenütt sok az
em ber, m ég a csatornákon és fo ly ó k o n is legalább 30,000 em ber
lakik, nem em lítve a g a zd a gon díszített virághajókat, h o l fe lcz icz o -
m ázott és kifestett h ö lg y e csk é k mulattatják az ifjakat és az id e g e ­
neket. Itt-ott toron y kint em elkednek ki egyes masszív kőépületek,
m elyek n a g yob b részt zálogházak, a khinaiaknál igen elteijed t intéz­
m ény, m elyeket épen a tűzvész ellen építenek igy. Jelentékeny
számmal vannak a tem p lom ok is, k özel m ásfél száz. K öztük nehány
igen érdem es a m egtekintésre, íg y az ötnem tő tem plom a, m elybe])
A földmívetés temploma, Pekingben.
ö t k ö b ö l faragott kost'ejet őriznek, m int a város virágzásának titkait
s vetők szem ben van a nagy harang. A város főtem plom ában ren­
desen nagy vásárokat tartanak s udvarán a buddhista pokolnak rém ­
alakjai vannak szoborm ü vek ben . N evezeteseb b ek továbbá az ötszáz
isten tem plom és az orv o so k véd őjén ek Shin istennek tem plom a. A
nyugati város m ellett, m ely legsű rű bb n épességű s m ely a kantoni
tinóm kézműiparnak székhelye, van a Samien nevű európai telep
igen csin os lakóházakkal és középületekkel. H induk, arabok, perzsák
és örm én yek is laknak
itt, de khinai nem.
K ö z e l e helyhez
van a történelem ben
e g y k o r nagy szerepet
já tszott ,1/a/cHO portu­
gál gyarmat, h o l 1557
óta állandóan laknak
európaiak s az elsők
között Camoens, ki itt
irta híres h ősköltem é-
nyét. M ióta a kuli
kereskedést elnyom ni
igyekeznek, Makaó r o ­
ham osan hanyatlik s
ezenkivűl az itt fenn­
áll)) erkölcstelen já té k -
barlangok is nagyon le -
sülyesztették. H elyette
újabban mindinkább
Shin, a hosszú étet istene. em elkedik V ictoria vá­
ros a #OM,(7%OM_(7 nevű
sziklaszigeten, az a n g olok kitűnő gyarm ata és k ikötőh elye. L é p cső ­
zetesen em elkedik fel a város a tengerparttól, zöld diszkertek közé
rejtett oszlop os, verandás paloták ékesítik a teraszokat s legfelül
p ed ig a korm ányzó lakása egy g y ö n y ö rű kert k özelében , hol
három föld rész dísznövényei vannak összegyű jtve 1842-ben teleped­
tek le itt az an g o lo k s ma a városban 200 ezernél tö b b em ber
lakik s a m űvelődésn ek m inden áldása összpon tosu l, de a hirtelen
m eggazd agod ottak nagy száma m egh on osította egyúttal a fényűzést,
a kasztszellem et és az erk ölcstelen séget is. A khinai lakosság nagy
része ide m enekült g on osztev ők b ől áll s ezek terjesztették el a ron tott
an gol nyelvet (pidjin english), m ely ma már Keletázsia n agy részé­
ben általános forgalm ú eszköz az európaiak és a ben szülöttek között,
m int egyk or a levantei nyelv v o lt a F ö ld k ö z i ten ger keleti felében.
N agyon jelentékeny város továbbá a sűrű n épességű K iangszu
tartomány főhelye (K ian gszin gfu ), m ely a X Y -ik századig

Ax ;n'nnysxi<?t't a J a n ^ x e -k iá n ^ o ii.

a birodalom fővárosa volt. A .lanczekiang jo b b partján fekszik s falá­

nak kerülete közel 30 kilom éternyi s óriási területén egykor 3— 4
m illió em ber is lakhatott, ma nagy része rom , szán tóföldek és kertek
m indenütt találhatók benne. V ilágh irü n evezetessége v olt a taiping
lázadás alkalmával elpusztult 100 m éter m agas porczellán toron y,
m elynek aranynyal és rézzel fedett tetején 1200 fon t sulyu bronz
serpen yő és felényi bronzváza állott diszitésül és 152 nagyrészt le ló g ó
harang ékítette sarkait, a porczellán zöld, vörös, sárga és feh ér szí­
nekben díszlett és 190 lép cső vezetett tel az em eletekbe, m elynek
falait fülkék fedték e g y -e g y aranyozott bu ddh a-szoborral. A pagodát
Suenti császár 19 é v ig építette anyja em lékére s 1430-ban készült el
teljesen. Ma eg y európai je lle g ű arzenál a város le g n a g y o b b neve­
zetessége. K özeléb en van a Jangcze foly ób a n az ú gynevezett .AraMy-
pagodával és óriási aranyozott szobrokkal.
S okkal jelen ték en y eb b a nagy fo ly ó torkolatához közel fekvő
a Y u za n g fo ly ó partján, m elyet az európai letelep ü lők a
khinai forg a lom eg y ik k özp ontjává tettek. Franczia, a n gol és ame­
rikai telep van itt a khinai városrészen kivül, legdíszesebb az angol
telep s eb ben ism ét a N ankingroád, paloták sorozata és sétakocsizók
mulató helye. A városi üzletek ig en fényesek, bár drágák, h asonlókép
a v en d églők . Szellem i szórakozásról e lé g g é van gon doskodva, az ázsiai
társaság észak-khinai osztályának szép könyvtára és természetrajxi
gyű jtem én ye van. Itt építették 1876-ban Khinában az első vasutat,
m elyet azonban a khinai határig, m ivel en ged ély nélkül nyitották
m eg, csakhamar lerom boltatott. K özeléb en ('^Aaveyban van a jezsuiták
híres zárdája m in tegy 700 árvanövendékkel, kiket n agyobbrészt ipa­
rosoknak képeznek ki.
A tengerparton le v ő városok k ö zö tt n agyon ism ert m é g .HíCSOM/M
Fukian tartom ányban a M in g fo ly ó torkolatához közel. Több m int
félm illió lakosa van, három h alom k örü l fekszik, környéke festői,
külön ösen a Kusan h e g y rő l gy ön y örű kilátás van, de m aga a város
m ég rondább, m int a tö b b i khinai városok. F őn evezetessége a 400
m éter hosszú, „tízezer korszak h id "-ja , m ely n egyven faragott gránit
pilléren nyugszik, m elyeken óriási k őla p ok alkotják a gyalogutat. A
hid a városból eg y kis szigeten át a nevű európai telepbe
vezet, m ely m int a theakereskedés főh elye nevezetes. É vente m integy
36 m illió kilogram m theát szállítanak innen a világ m inden részébe,
k ü lön ösen A n gliá b a és Ausztráliába. N em m essze a tengerparton van
m ég eg y másik európai telep viwcy', m elyet az ópium háború nyitott
m eg a n yu goti kereskedésnek.
A b elföld szám os k özp on tja k ö zö tt első helyen kell em lítenünk
a Ja n gczek in n g [déli partján fek vő H upe tartományban,
m ely a k özelében fek vő H anjangfu és H ankou városokkal m integy
m ásfél m illió n ép ességet egyesit. K ü lön ösen nevezetes k özü lök a fél­
m illió lakosnál tö b b e t szám láló m elynek 3 -4 km. hosszú
utczáin m esés élénk fo rg a lo m uralkodik s honnan a theát szállító
g ő z ö sö k eg yen est indulnak L on d on b a . A nagy Szücsnan főh elye
C'síMg/M a Min fo lv ó m ellett szintén tél m illiom os város s talán a
legszebb és legren d ezetteb b az összes khinai v árosok között. J ól
kövezett utczái tűrhetően tiszták, mulató kertek s paloták sem ritkák,
külön n egyedben laknak a m andarinok s m inden iparágnak külön
utczája van. A város közepén van a rég i királyi palota.
Elm ondhatjuk különben, h o g y a khinaiak általában ism ert ro n -
daságától eltekintve, K hinában nem csak ezek a nagy városok , de a

V ádlott a khinai rentlőrbiróság előtt.

kisebb helyek is rendezettek. Jó m essze a tengerparttól m indenütt

fallalkeritett községeket találunk, m elyek töb b n yire szabályosan épitvék.
Körülöttük az erdőtlen hegyhátakon pagodák em elkednek szerteszét
s csak m essze távolban lesz rid eg a világ s kopár a vidék.
Annál kopárabbak és rendezetlenebbek a m elvek
p ed ig a khinai birodalom nak n agyobb részét foglalják el. A z óriási
400 m illió főn yi lak osságból le g feleb b 25 m illió lakik itt, eg y es
hatalmas területek egészen néptelenek. E gyüttesen m ég sem leh et
G yörgy Aladár: A fö ld és népei. III. 88
leírni őket, m ivel fők ép a term észeti viszonyok n agyon eltérők eg y ­
m ástól s azért k ü lö n em lékezünk m e g felölök . M andsuország, M on­
g olia és T ib e t egészen önálló földrajzi és politikai egyedek, a K uku-
n or vidéke és a Tjansan vidéke már inkább g y ű jtő fogalm ak, h o g y
egyes n agy terü letek et k ön n yebben lehessen m egkülönböztetni.

M A ND SUO RSZÁ G

N em m eg h ó d ito tt tartom ány M andsuország, ellen k ezőleg ők

K h ina urai, kik 1 640-ben az óriási birodalm at legyőzték , s ezért
jo g ila g a p erson a l-u n io uralkodik itt s a törvén y annyira elismeri
a ben szülöttek fen sőség ét, h o g y a khinai le g fö le b b csak bérlő, iparos
és keresk ed ő lehet. M indam ellett kétségtelen, h o g y a m űveltségben
és szám ban g y e n g é b b mandsuk egészen elvesztették hatalmukat, a
b ek öltözött khinai (m antszi) évekre előre kifizeti a föld bérletét vagy
álnéven szerzi m e g azt. K hinai tisztviselő nincs, de a khinai nyelv
annyira uralkodó, hogy a mandsu már csaknem kihaltnak látszik.
Ö ltözetükben és szokásaikban utánozzák a khinaikat, az idegen uta­
zónak le g fe le b b az épitkezés k ü lön b özőség e tűnik fel, m ert az ala­
cson y vertfalakon nem a kajlasarku khinai tető, hanem eg y laposan
dom ború tapasztott fed él e m e lk e d ik ; szélesre nyúló ablakok vannak
a házakon, az udvarok fakerítése p e d ig o ly m agas, m int a házfalak.
A ven d églők et eg y rúdon h im b á ló zó 'h a l és a kecskeláb já sz o lo k nagy
száma je lö li.
A mandsuk általában erősebbek , m agasabbak és csinosabbak,
m int a khinaiak. B átorság, nyers nyíltság jellem von ásaik, egyes tör­
zsek k ü lön ösen az A m u r vidékén ma is kitűnő katonák. A nomád
életm ód ot egészen elfeledték, öltözetük khinai je lle g ű , ide értve a
hirhedt czo p fo t is, m ely.tu lajdonk ép mandsu divat és a khinaiakra csak
mandsu császáraik erőszakolták rá. N yelvük a tunguzokéval rok on
m o n g o l nyelv. Ma már nagy k iseb b ség b en vannak szám ilag is a k h i-
naiakkal szem ben, azonkívül k ülönösen az ország északi részében
egész sereg apró részben m é g nom ád tunguz törzs van, különösen
g old ok , szanszágok és orocsok , kik fők ép halászattal és vadászattal
foglalk ozn ak s ezért a ren getegek b en felállított tő rö k és kifeszített
nyilak, valam int a fo ly ó k vizén v é g ig surranó n yirfakéregből készült
sajkák K hinában szokatlan életm ód ról adnak tanúbizonyságot. M ég a
sámán hitnek is sok h ív ője van közöttük.
 A nini Mandsuország, m elyb ől 1860-ban az oroszok igen je le n ­
tékeny részt vettek el, különösen az A m ur jo b b pultját, m ég m ost
is körülbelül három szorta oly nagy, m int M agyarország s lakosainak
száma körülbelül 12 m illió. L eg n ép eseb b ek a K hina északi részén
fekvő vidékek, továbbá az A m u r és Szongán fo ly ó k partjai, ez utóbbi
helyeken gazdag a növényzet, nyugat felé azonban már m egk ezd őd ik
a zord hegyvidék és a pusztaság. N ém ely helyeken hatalmas prairie
vidékek vannak, hasonlók a régi m agyar alföld h öz, m időn a n ép­
sűrűség és m űvelődés a term észetet m é g háttérbe nem szorította.
K özigazgatásilag három tartományra osztják az országot. A
legjelentékenyebb Sönking, m ely a Csili tartomány és K orea k ö z ö tt
fekszik s sok tekintetben a tulajdonképi Khina 19-ik tartom ányának
m ondható. A másik Kirin, K orea határán, az U szuri és Szongari
folyók k özött és végre Cziczikar M o n g olorszá g határán a S zongari
és A m ur fo ly ók között. A két utóbbi katonai korm ányzat alatt áll.
K evéssé ism ert és m eglehetősen elhanyagolt. Cziczikar a szám kive­
tettek helye, a korm ány seregestül szállította oda a lázadókat m inden
belháboru] leverctése után, a kegyvesztett vagy vétkes mandarinokat
is ide küldik. N evezetes, h o g y e khinai Szibiria határos N ercsin szk-
kel, h ol a leg n a g y ob b orosz feg y en cz gyarm at volt.
A legn evezetesebb hely az egész orszá gb a n S ö n k in g fővárosa
s egyúttal a mandsu császárok szent városa (S ö n g ja n g 180,000
lakossal). N agy városias hely, fekete tég lá b ól épült khinai izlésü
házakkal és j ó l k övezett utczákkal. A belvárosok erős és j ó karban
levő falai négyzetes tért fogn a k be, m integy 3 kilom étern yi old a l-
h oszszal; mindenik oldalon k ét-k ét kapu van, m elyek a falat három
egyenlő részre osztják, a k özp on ti részt, a császári palotát, hol a
főhivatalok vannak, sárga mázas cseréptetők fedik. A palotában sok
kincs van, többek k özött a D zsingisz khán hadai által E u róp á b ól
h ozott könyvek és műtárgyak, m elyeket m ég nem kutattak át k e llő ­
kép. Mukden igen élénk kereskedő hely, kü lön ösen b ő rö k e t s p o r -
czellán edényeket nagyban árulnak. P e k in g g e l k ö v e ze tt út köti össze,
m ely azonban sok helyen n a g y on sáros.
D élre van innen ÍMMjűMí/, a tartom ány hajdani fővárosa, nagy
kiterjedésű, de részben rom . E lén k ebb Jw yaae város a L iauho tor­
kolatánál, h ol európai keresk edők is tartózkodnak, s nyáron, m ig a
tenger be nem fagy, term ényekben nagy a forg a lom , továbbá
.FóM/yAMMM K orea kapuja m ellett, h o l a khinai és koreai k ereskedők
k özött a 100 li szélességű neutrális területen évenkint három izben
38*
már rég eb b en is nagy vásárok voltak. A nyugati határon a nagy
khinai fal és eg y czölöp k erités választja el az orszá got a m on go!
föld től.
Eszak-M aiidsuriában C%M2í/MM* nem nagy h e ly ; de nyáron,
m időn a butkan vadásztörzsek összegyűlnek, nagy vásárokat tartanak.
A középrészen T & w : főváros százezer n épességű s gyön yörű fekvéssel
bir, de házai alacsonyak, az utcxák keskenyek, zeg-zu gosak, fabur­
k olat p ó to lja rajtuk a kövezetet s körfala alacsony agyagfal,

M ONGOLO RSZA G

B elsőázsiának szárazföldi m edenczéjét és füves fö ld jé t foglalja

el n a gy ob b részt az a politikai terület, m elyet M on gólián ak neveznek
s a khinai M ungku név alatt ism er. B első része Csili, Sanhsxi, Sensxi
és Kaiiszuli északifelén vonul v é g ig s ezután egészen a szibiriai pár-
k á n y h eg y ség ek ig vonul. T erülete közel 3 m illió km.*, de népessége
atig 2 m illió. A z ujabb utazók tö b b irányban keresztül m entek már
e ren g eteg területen, de azért csak nagyjában ismerjük, mert középső
része a hírhedt G obi sivatag sok tekintetben hasonlít a Szaharához,
bár k iem elk edő h egyein sokkal tö b b a növényzetben gazdag oázis,
m int az afrikai sivatagon. Valószínű, h o g y ezt a nagy, körülbelül a
m agyar birod alom n égyszeresének m e g fe le lő kiterjedésű m edenczét
m inden felől h eg y ség ek veszik körül. A legsivárabb rész, m elyet a
khinaiak Hanhai névvel je lö ln e k , a déli vidéken van, túlnyom ókig
esőnélküli h om okpusztaságok, m elyeket az e lé g gyakori nyári zápo­
rok gyakran alakítanak át. É szakon a steppe je lle g uralkodó számos
tóval és m ocsárral, h ol az állatvilág is gazdagabb. A n tilop ok , különít­
sen a dzeren, a leg g y a k orib b vadak, nagyon ism ertek m ég a vad szamár,
a farkas, róka és a pusztai tyuk, és m ongol pacsirta. A lakosok
főháziállata a kétpúpu teve, m ely itt is a sivatag h ajója s m ely
nélkül itt utazni csaknem lehetetlen volna.
A z ősi lakók csaknem kizárólag ugyanannak a népnek
utódai, m ely eg y k o r egész E urópát rettegésben tartotta. Ma már
elkorcsosultak. jó fo rm á n gyávák, de m egm aradt nom ád hajlamuk és
katonai szervezetük. A férfiak 18-ik évök től a 6 0 -ig fegyver alá hív­
hatók, állandóan 80,000 lovas és 160,000 g y a lo g o s katona van köztük,
s 150 család tesz eg y csapatot. D e nem a harczias je lle g m ost már
a fő. hanem a b ig ottsá g . K izá róla g buddhavallásuak. kolostoraik
Khinni tkl
virágzó állapotban vannak s m é g inkább a nagy zarándokló helyek,
a h ova töm egesen és előszeretettel szoktak járni. A khinai korm ány
felhasználja a
nép b ig ottsá -
gát és a pa­
poknak n yúj­
tott kedvez­
m én yek segít­
ség év el ural­
kodik felettük
s h on ositja
m eg a khimti
szokásokat.
Igazi m on ­
g o l nom ád éle­
tet már csak
a K hinától
messze lakó
s igen népes
khalka m on ­
golok n á l lehet
találni.
A m on g ol
karahannak
azaz fekete
hajú em bernek
hivja magát.
De nemcsak
hajuk fekete,
hanem arcz-
szinük is, bár
szakálluk alig
van. Jellem ző
m ég a széles
lapos arcz, ki-
Klinika, m o n g o lo k . düledő arcz-
cson tok, pisze
orr, kicsiny, keskenyen m etszett szem ek, szegletes k oponya, elálló
fülek. T estük zöm ök , inkább alacsony, de igen erős és széles vállu.
A hajvarkocsot a mandsuk itt is erőszakkal h onosították m eg. A nők
k ét varkocsba fonják hajukat, m elyeket szalagokkal, ü v e g g y ö n g y ö k k e l
ékesítenek és mellükre hajtva h o r d já k ; az asszon yok gyakran csak
egy varkocsot viselnek és hátul hordják. Ö ltözetük k ü lön ben khinaias
je lle g ű , fő a kaftán derékövvel s a khinai sapka, m elyet télen m eleg
bőrsipka helyettesit. Lakásuk általában nem ezsátor, a ju rta vagy ger.
K erek, kúpos tetejű alkotm ány csúcsán e g y nyílással, m ely kém ény
és ablak helyett szolgál. V áza 4 — 5 m éter átm érőjű tér körü l levert
farudak s ezek felett h ajlékony rudak, m elyek felső vége abron cs

.tui'ti).

lyukaiba illik. Télen kettős nem ez takarót raknak fel, de különben

a ju rta ugyanaz. K özépén van a tűzhely, baloldalt a háziszerek, szem ­
k ö zt az ajtóval, a szentképek és a házi kincsek. T ü zelőszer csaknem
kivétel nélkül az argói vagy szárított marha trágya, m ely nagy bűzt
teijeszt. H ozzá illik a nagy piszok is, mert a m o n g o l egész életében
nem fürdik, arczát és kezét ritkán m ossa m eg, inni is inkább theát
használ, m int vizet. E ledelükben a tej, kum isz, ürühus játszanak
főszerepet, kenyeret s tésztafélét alig esznek, külön ben n agy étküek.
A m on g ol, m int alapjában véve nom ád nép, kitűnő lovas és
vadász. F egyvereik ugyan nagyon rosszak, de íjjal is kitünően tudnak
vadászni. K o m o ly munkát nem végezn ek, m inden házi munka, sőt a
nyáj őrzése is a n ők és gyerm ek ek feladata. A férfi lóh áton m egy
szom széd já h oz i s s leg töb b n y ire gyorsan vágtat. A j ó l futó ló főb ü sz­
kesége s ettől sem m ikép sem válik m eg. Ü n n epek alkalmával hatal­
mas lófuttatásokat rendeznek. Xarándoklásra, karavánok kísérőiül s
kereskedés v égett nagy utakat tesznek, kü lön ösen téli hónapokban.
Szeretnek fecseg n i, dalolni, lakom ázni és m esélgetni. A papok és
barátok a társas életben nagy szerepet játszanak, ők a m e g rö g z ö tt
babonák terjesztői s egyúttal a nép oktatói a szent tibeti nyelvre és
olvasásra. A lélekvándorlásról szóló hit általános, a h oltestet a kutyák­
nak dobják, csak a lámákat és elő k e lő k e t égetik m eg holtuk után.
A gyerm ekek 10 éves k o ru k ig m eztelenül járnak, de a szülők szere­
tettel g on d oln a k reájuk, inkább m int a feln őtt nőkre, kik csaknem
a h áziállatokh oz számittatnak.
A nagy kiterjedésű orszá got 5 kerületre osztják, m elyeket rész­
ijén khinai h atóságok, részben k ü lön k orm án yzók igazgatnak. De a
khinai határtól távolabb már csak elvétve akad eg y -k é t k özség, 30(H)
lakosnál n ép eseb b h ely alig van egy pár, a le g tö b b k ö zsé g egy pár
sárp u triból vagy fo ly to n váltakozó számú ju rtá b ó l áll.
A z egyetlen nagy hely a főváros vagy Takuren 12!)0 m.
m agasságban a G obi sivatag északi szélén, n égy napi já ró földre
K iachtától. Itt van a polgári és katonai h atóságok és a lámák szék­
h ely e, de a mi fon tosa b b , itt kell átm ennie jó fo rm á n m inden kara­
vánnak, bárm ely irányban h atoljon is K hina felé. E z o k b ó l a város­
nak jelen ték en y m integy 20,000 főre m enő állandó lakossága van,
m e ly e t a karavánok o ly k o r 4 — 5 -ször m egn agyobbítan ak . Maga a
város m indam ellett k ö zö n sé g e s sárfészek. M ég a papok városában,
h ol tízezer láma él, sincs kiváló épület, csak eg y pár aranyozott
tetejű a gyagtöm eg, le g sz e b b az orosz k eresk ed ők n egyede. U rgától
északra M ajm acsin határszéli város Szibiria m ellett, délnyugatra Kara­
korum , kublai khán e g y k o ri székvárosának rom ja, érdem elnek m ég
em litést.

A K U K O N O R V ID É K E

A m o n g o lo k országától délre T ib e t felé a H oan gh o fo ly ó fo r-

íásvidéke körül van B első-Á zsián ak egyik legérd ek eseb b része, melyet
a 3000 m . m agasban fek vő s nagy kiterjedésű K u k u n or tóról (K ékto)
szoktak elnevezni. A hatalmas K uenlun h egyrendszer különböző
 ágazatai borítják be az egészet, igen gyakran 5 — 6000 m éter magas
havas gerinczekkel, relatív kiem elkedésük azonban nem nagy, m ivei
a h egylán czok közt már a tibeti fenlapály steppéi terülnek el. De
azért m ég a legalacsonyabb részt is a Ozájdám felső vidékén 2680 m.
magasságúnak észlelték s a terület le g n a g y o b b része le fo ly á sta la n ;
a Czájdám fo ly óinak és a K éktónak vizkörn yéke elzárt m edenczék.
A felföld déli részén van a kelettibeti n agy fo ly ó k szülőhelye, m e g a
Jangczekiángé.
A Kukunor 7000 k n r víztükre tizsxerte n a g y ob b a Balatonnál,
m élysége csekély, alakja körtéhez
hasonló, vize apad és sótartalom ban
nyer, bár 23 kis fo ly ó is öm lik belé.
()t sziget van rajta, egyik en eg y
buddha kolostor, m elynek lakói az
év nagyobb részében m agánosan van­
nak, de nem télen, m ert akkor a j é ­
gen ok tóbertói m árcziusig bu csu járók
jön n ek ide, hanem épen nyáron,
mivel hajó nincs a tavon. A Czájdám
700 km. hosszú s 200 km. széles
délibábos agyagpuszta sós lápokkal
és tavakkal telve s k örösk örü l nagy
hegyekkel. M indkettő környéke m e g ­
lehetős lakatlan, a zárdák körül
vannak egyes falvak, a le g n a g y o b b
k özség Szincsin, h ol a korm ányzó
lakik, főkép khinai város s azután
Gumbum nagy bucsujáró hely, egy Kukunori ember.
buddhista reform átor siíjával.
A községeknél sokkal érdekesebbek az itt lakó k ü lön b öző m on ­
g o l és tangut törzsek, kiknek összes száma m integy másfélszázezer.
L egnép esebbek a ro n g y o s tolvaj nép. R uhá­
ju k at önkészitette n em ezből varrják, inget, alsó ruhát nem ism ernek,
testüket soha sem mossák. T élen báránybőr pantallót, báránysüveget,
khinai csizm át viselnek, nyáron a sipkát p iros csalm a váltja fel.
Lovat, szarvasmarhát, tevét tartanak, vadászatokat rendeznek a vad
szamárra, vadjakra és a maralszarvasra. A 7cara%MM(7M?o76 a H oa n g h o
m ellékén valóságos rabló nép. F erd ébb a szem ük, szélesebb az arczuk
és elállóbbak a füleik, mint a k özön ség es m on golok n ak . A rczuk
m ajdnem fahéjszinü, fe jő k e t borotválják, övü kön hosszú kard függ.
Sátrakban laknak, ja k o t és ju h o t tartanak, tevéjük nincs. T élen leh u -
zódnak a v ö lg y e k fenekére, de nyáron visszatének a felföld i legelőre.
V a k b u zg ó nép, a n ők n agyon szeretik m agukat cziczom ázni. E gyes
h eg yi törzsekn él, k ü lön ösen a nansani tangutoknál a polyandria is
divatos, eg y családnak tiai közös feleség et tartanak. A
kiket a khinaiak k h o j-k h o j néven neveznek, elkhinaisodott m ozlim ek,

Czájdi'ntii m o n g o ).

á llítóla g Sam arkandból k öltöztek ide. A í7'vMa/<: khinai és m on g ol

vegyülék. A férfiak viselete a khinaihoz, a n őké az oroszok éh oz
hasonlít, kivált b ób itá s fejdiszük, m ely néha egész az ö v ig lenyúl.
N yelvük is n ag y on keverék. A y'ayrMj'ok a Tanla h e g y sé g körül
barangolnak. H osszú, b o zon tos, vállra b oru ló haj, g y ér bajusz-szakáH,
szög letes ábrázat és fej, sávos kaftán, b o to s kard az oldalukon, kanóczos
puska a vállon ism ertető je le ik . Specziális foglalkozásuk aLasszába zarán­
d o k o ló utasok kifosztása. A leányokat áltaiában vásárolják házi állatokkal.
G AU R ) S AN K A R
 T IB E T .

A legn evezetesebb s le g tö b b e t em legetett khinai tartom ány

T ibet, m ely egyúttal földünknek leg terjed elm eseb b magas felföld je,
délen a Himalaja és Karakorum , északon a K uenlun, A ltyn d agh és
Nansan h egyóriások k özött. T erülete m illió km^, k özel n égyszer
annyi mint hazánk. D e nevezetessége fők ép elzárkozottságával van
összeköttetésben. A buddhista, papok félték en ysége távol tartotta
innen az idegeneket, századokon át csak egy pár európai ju th atott
el ide, a fővárosba újabban senki. D e azért e lé g j ó l ism erjük ezt az

T ibeti ház.

országot, m ivel az angol korm ány kitanitott buddhista hindukat (p ö n -

ditek) k ü ldött be annak tanulmányozására.
L egérd ek eseb b az egész hegyvidéken a hatalmas déli párkány-
zat, m ely a Hindukussal és a Pam ir felföld d el kapcsolatban indul
ki s legalább öt egym ástól n agyon eltérő, de egyaránt óriási c so p o r-
tozatban csaknem egyen esen h úzódik k elet felé, hol Jünnán hegy­
csoportjaival j ő összeköttetésbe. A nyugati felső cso p o rto t Karakorum
névvel kü lön böztetik m eg, lé n y e g ile g azonban g e o lo g ia i e g y sé g az
egész a leghatalm asabb h egyóriás a fö l d ö n : a H ossza
2200 km, szélessége 2 0 0 — 350 km, területe 650,000 k m ', tehát minden
39*
tekintetben legalább kétszer akkora, niint az európai A lp ok . De
csaknem két M on tblan cot és M onterosát kellene egym ásra tennünk,
h o g y a H im alája h e g y csú cso k m agasságát elérjük. Szédületes m agas­
ságok ezek, egy egész földrajzi m érföld az é g b oltoza t felé. Már a
m últ nem zedék, m ely a h eg y sé g e t jó fo rm á n csak távolról ism erte.
120 hatezer m étert m eghaladó csú csot tudott felszám olni, köztük
18-at, m ely 7000 m. felül volt. Ma ö tről tudjuk, hogy magasságuk
8000 m éteren túl van s legalább ugyanannyi közeliti ezt m eg. A
legm agasabb, a föld göm b le g n a g y ob b óriása, a Gauriszankar vagy
M on t-E verest 8840 m éter N ep áltól keletre, utána következik a Kan-
csindsangu (8588 m .) s csak harm adik helyen j ő az eg y k or legm a­
gasabbnak tartott D avlagiri (8176 m .) a Ganges forrása m ellett. De
m ég m indez nem pontosan m egállapitott m agasság. T ény, h o g y a
leg n a g y o b b h egy óriá sok a déli részen vannak, h o l az átjárók k özepes
m agassága is 5430 méter, a legm agasabbé 6235.
Ma m é g részleteiben kevéssé ism ert ez az óriási h eg y ség , le g ­
je le n té k e n y e b b csúcsait nem hágta m eg em beri láb s a leghíresebb
utazók is több n y ire távolról, K eletindiából gyön y örk öd tek a szokatlan
látványban, h ol a h eg y óriá sok le jtő i 200 m. alföldre hanyatlanak le.
D e ez a látvány ily tá volb ól is im pozáns. Szikkim hires derült éghaj­
lata alatt, h o l 1500 m éterig ritka a m egálló köd, a h egykép vonalait
a napsugár a leg e lb ű v ö lő b b fényben és erőben s a színek frisseségében
szokta kidom borítani. N agyban olyan a kép, m int a M agas Tátráé
P op rá d ról nézve, e g y m esteri dom borm ű m egelevenülve. D e im p o-
zansabb a Tátra képénél, m ert m é g szaggatottabb. A z elmálás, kopás
és ki vájás borzasztó munkát végezh etett itt. V ö lg y e it bővizű , sebes
foly a m ok annyira M arkolják, h o g y a völg y ek szádja és vége k özött
sok szor 2000 m éternél n a g y ob b a vizszin k ü lö n b ö z e t; jégárai a föld
le g n a g y o b b jég foly a m a i, m orén áih oz alig van hozzá fogh ató. Talán
e vad ság ok ozta azt is, h o g y a töm érdek tófenék m ellett oly kevés
a tó és zuhatag, a mi A lp esein k festői ékességei, de annál gyakoriabbak
a szédítő seb esség g el vágtató sellők, rohanatok, fo rg ó k s az iszaptól,
ag y a g tól felkavart zavaros áradatok. A legm agasabb csúcsok gnájszból
és grán itból állanak, általában a harm adkori képletek uralkodók. A
hó legalsó határa 5000 m éter s ezalatt csakhamar terjedelm es erdő­
ségek következnek. A subtropikus fekvés és az óriási m agasság ellen­
tétei bám ulatos fok ozatok at mutatnak fel. M intha az egyen lítőtől
utaznánk a sarköv felé, alul pálmák és fügefák, feljeb b b orostyá n ­
fajok, s lom bosfák és b o k ro k láthatók, 2000 m éteren felül már ott­
h onos a tájkép, mintha K özépeu rópában lennénk, azután jö v ü n k a
fenyvesek, m ajd a le g e lő k övébe, m ely m ind ritkább és szerén yebb
lesz, a m int az örök h ó felé közeledünk.
D élen n épesek a völgyek , sőt a lejtő h eg y tetői is, északon
ellenben ritka az em ber, mert itt fennföldre tám aszkodik a h eg y ek

Tibeti nők.

karéja, horgas tetők, élek, k ih egyezett ékek, havas orm ok csú csosod ­
nak, h ideg, kurta füvön feltérségek vagy kavicsos h eg y la p osok ter­
je n g n e k s a völg y ek rendkívül m élyek és keskenyek. E zért délen
czukor, gyapot, rizs, thea és szőlőültetvények nem ritkák az örök h ó
aljában sem, az északi lejtőn azonban a rizs is ritkaság. A déli lejtőn
a tulajdonképi indiai állatvilág 1200 m éternyi m agasságban m é g fe l­
található, legalább addig m ennek fel a tigrisek, leopárdok, hiénák,
sakálok, elefántok, m ajm ok, pap agályok és fáczánok ; m agasabb vidé­
keken élnek a m edvék, vadmacskák, a k ü lön b öző antilopok és mósusz
á lia to k ; az északi T ib e t fe lő l eső oldalon ellenben már a vadjuhok,
jak tu lkok s eg yéb magasázsiai állatok az uralkodók. N ém et- és Olasz­
országok éghajlatának és term ényeinek ellentéte kicsinyített képe
annak a két nagy világnak, m e ly e t a hatalmas Him alaja egym ástól
elválaszt.
E s a két világ k ö zö tt kétségtelenül szegén yebb az, m ely T ib c t-
nek ju tott. Az em ber elborzad, m időn olvassa, hogy a felfedező
utasok az ország északi részeiben heteken át nem találkoztak élő
lén yn yel s öröm m el ü dvözlik az itt-ott feltű nő zöld gyepfoltokat,
m elyek a kavicsos feneket változatossá teszik s h o g y e helyen, mely
a Szaharával eg y en lő fo k o n fekszik, nyári éjjelek en is m egfagy az.
ki téli ruhát nem ölt s a fo ly ó k o k tó b e rtő l ápril v é g é ig be vannak
fagyva. Fának töb b napi já r ó fö ld ö n nyom a sincs, a gyakori vihar
elsöpri az utak nyom át s télen m ég a teijed elm es tavak is kiszáradnak.
N e feledjü k azonban, h o g y T ib e t v ölgyei átlag oly m agasságban van­
nak, m int a M ontblanc csúcsa, h o g y a ten ger mesés távolban van
m indenfelé s ig y m egérthetjük, h o g y m é g öszszel is nappal 8, éjjel
— 23 fo k o t észlelnek. Csak a keleti részekben van állat n agyobb
m enn yiségben , a tö b b i helyeken m é g az énekes madarak is h ián yoz­
nak s az egyedüli gazda a tü lk ösök szívós faja, külön ösen a vadon
is szeliditve tenyésző jak, m ely nyugodtan legelészik oly helyeken,
h o l a tevék elhullanak s a lovak elszontyolodnak. M aguk a bennlakók
m intha átalakultak volna teljesen, tüdejük s torkuk alkalm azkodott a
ritka le v e g ő h ö z s alakjuk a term észeti viszon yok hatása alatt önálló
typussá változott.
V a lóban a tibeti már nem m o n g o l, sem tangut, hanem tibeti,
kiben m ég a khinai, kirgiz és hindu vér is átalaknlt, bár a túlnyom ó
részben a m o n g o l vonások felism erhetők. Term etük zöm ök, vastag
karjaik és lábikráik, kerek telt tagjaik vannak, pofacson tjaik kevésbé
k iállók s m ind sötét czigán ybőrű . A nom ádtörzsek ju h b ő r subát
hordanak duzzadó övekkel, a déliek tarka p osztó vagy b ő r kaftánt s
m indenki szereti karját vagy térdét m eztelenül hagyni. A n ők hajukat
kétfelé választva 50 -1 0 0 ágra fonják, m elyekről lem ezek, korall és
g y ö n g y s o ro k lógn ak le. V ad tekintetüek, ön zők és gyávák, de e
m ellett szám os naiv gyerm eki tulajdonságokkal felruházvák, különösen
vakbuzgók és fé lé n k e k ; családi életükben a polyandria az uralkodó,
a testvérek avagy két, három j ó barát k ö zö s feleség et tart, csak a
m ódosaknak van egy, néha k ét feleségük. Lakásuk rendesen nyers
k öv ek b ől rakott kunyhó, m elynek nincs fö d e le ; az ablakokat b ed esz-
kázzák; az em eletes ház földszin tje istálló, az em elet lakásul szolgál,
grádics nincs sehol, helyette b erovátk olt gerendán mászkálnak az
em eletre. B útorzat alig van, a tűzhely a szoba k özepén áll s e körül
van eg y -k ét bőrm atrácz és eg y kicsike asztal. F őeled elü k a ja k és
ju h h us, t e j , vaj és thea, továbbá a dzamba, m ely ju h h u s apriték,
paprika, vaj és p örk ölt árpából készült g o m b ó cz . Italuk a rizspálinka

M egterhelt ja k ok .

és a marvasör, a marvaköles m egerjesztett leve. H alottaikat nem tem e­

tik el, hanem patakokba dobják vagy a fákra fü g g esztik ki.
T ibet leg n a g y ob b n evezetessége azonban papsága, m ely itt
egyen lő az uralkodó osztálylyal. Már a V H -ik században elhatolt
ide a buddhismus s a X IV . század óta itt lakik állandóan annak feje,
a róm ai pápához hasonló m éltósággal b iró A főváros
k özelében egy Patala (Buddha laka) nevű d om b on él az a mesés
hirű főpap, a fö ld g ö m b leg n ép eseb b egyházának feje, ki azonban
szűk környezetén kivül láthatatlan s az elterjedt h it szerint le g tö b b -
nyíre valamely előkelő család kiskorú tagja, ki egyik elődjének halála
napján születik s kinek nevében a főp ap ok uralkodnak. K örn yezetében
csupa pap van s em ellett 1000 tibeti s 500 khinai gárdista áll szo l­
gálatára. N evezetes azonban, h o g y a tibeti p apok n a gyob b része már
az uj reform ált egyház hive, a X IV -ik században élt Czangkube tanít­
ványai, kik a keletindiai v örös lámákkal szem ben sárga lámáknak
neveztetnek. Patala zárdát is Czangkube em eltette. A sárga lámák
nem nősülhetnek, nem szabad dohányozniok, fogh agym át enniök és
szeszes italt inniok, mert B uddha nem szereti a bű zös szájból való
imákat, de m indenik-
nek kell foglalkoznia
földm űveléssel avagy
iparral. Zárdáik rende­
sen m agános sziklákon
állanak festői k örn ye­
zetben s csaknem m in-
denik bucsájáró hely,
leg h íreseb b term észe­
tesen Patala, hova
Á zsia minden vidékéről
jö n n e k a bu zgó hívek
ajándékokat hozva. N é­
m ely zárdában 2-5 0 0 0
láma vagy apácza van,
jó fo rm á n az ország né­
pességének fele ezek-
bőt áll.
A lámák nagy ér­
dem e, h o g y a népneve­
lésre nagy g o n d o t ford í­
tanak. T ib et lakottat)!)
Im ádkozó malom . vidékein a legu tolsó
kunyhóban is olvassák
a tibeti nyelven írott szent k önyveket, a kandsurt és tandsurt s e
m ellett m inden zárda gyakorlati hasznú oktatást is nyújt s ugyanitt
vannak a nevelőintézetek. Sajnos, h o g y a hierarchia kinövéseként a
k ü lsőségek re n agyon nagy súlyt fektetnek. A papok a katholikus
olvasóh oz hasonló im ádkozó g é p e t p örg etik rendesen ujjaik közt, sőt
vannak im ádkozó p örgetyü ik , azaz imákkal teleirt tengelyek körül
fo rg ó h engerek. H a son lók ezekhez a képünkön is látható im ádkozó
m alm ok, m időn valam ely patak kereke fölé állitannk ily feliratú
h en gert s annak e g y -e g y körü lforgása egy en lő az im ádság elm on ­
dásával.
A z ország hírneves fővárosa Z asa?# 3610 m éter m agasságban
fekszik közel a leg n a g y ob b fo ly ó h o z , a Jaro S zam pohoz, m ely
ujabb kutatások
szerint a Brah­
maputra felső
vidéke, állandó
lakóinak száma
m integy 35,000,
azonban a té­
len érkező ke­
reskedőkkel és
zarándokokkal
oly k or húsz­
szorosra em el­
kedik. E zért a
város kereske­
dők és papok
székhelye. K o­
lostoraiban ál­
lítólag 26,000
barát lakik. A
város rendesen
épült, s házai
elégg é csino­
sak, de nagyon
sok az utczá-
kon a piszok
és bűz. A kül­
városok házai
ju h - és ja k ­
szarvakkal kö­
rülkerített ker­ Im ádkozó boncx.
tekben vannak,
k ijeb b magas nyárfákkal beültetett vetem ényes kertek terülnek el.
A töb bi helyek közül nevezetes m ég S zigucza bucsujáró hely.
T hakjalung 4078 m. magasságban aranvterm ő vidéken, hol télen
6000 sátorban dolgoznak s L ita n g aranyfedelü lámazárdával.
 A T IE N S A N V ID É K E .

A khinai birod alom nyugati védékét, m elynek egyes részeit

Dzungária, keleti Turkesztán, L o p n o r és más nevek alatt is em leget­
nek, együ ttesen a Tiensan vidéke név alatt fog la lju k össze, m ivel ez
a hatalmas másfél m illió km^-re terjed ő területet a khinai korm ány
m aga is ig y (Szintsziang) kezdi nevezni újabban. K özépázsia ezen
jóform á n csak századunk m ásodik felében m egism ert vidéke minden
valószínű ség szerint a népvándorlás b ö lcs ő je volt, honnan a török,
hun és m o n g o l törzsek vándorlása k ezdődött. A Tiensan h egységen
kivül a ben szülöttek által is a „fö ld g erin czén ek " n evezett Pamir
felföld et a hatalmas K uenlun s északon az A ltaj és S zajánhegységek
határolják s n a g y ob b része sivatag. Olyannyira néptelen, h o g y bár
ötször n a g yob b M agyarországnál, lakosainak számát eg y m illióra sem
m erik tenni.
M aga a Tiensan h e g y sé g , m elynek fo lv ó i ten gert sehol sem
érnek, 2600 km. hosszú, szélessége átlag 400 km. s csúcsai között
eg y pár eléri a 7000 m éter m agasságot. A nyugati jo b b a n ismert
szakaszban egy pár n a g y ob b tó v a n : az Iszikul, Tsatirkul és Sónkul.
H e g y - és v ö lg y form ái nagyszerűek, flórája a Himalájával egyen lő,
de állatvilága m é g gazdagabb s vannak sajátságos fajtái, a vadjuh
(m uflon), vadló, a havasi vörös farkas, az argali ju h , az indiai kon dor.
A délnyugatra fekvő Pam irhát h egyvonalai szintén 4 0 0 0 -6 0 0 0 méter
m agasság k özött váltakoznak, de a talaj m agassága miatt aránylag
k ön nyen járh a tók s ezért ezt tartják K özépázsia kulcsának.
L e g n a g y o b b része a Tiensan vidékének m indam ellett nagy h o r­
padás, a khinai Hanhainak vagyis száraz tengernek n a g y ob b része. A
K uenlun és Tiensan h eg y ség ek n ek a !)5" Mr. körül közeledése k övet­
k eztében ez a nagy fensik két hatalmas m edenczére oszlik, melyek
k özü l a G obi sivatag n a gyob b részt M o n g olorszá g h oz tartozik, m ig a
n y ű g ö t felé nyúló kisebb (1600 km. hosszú s 600 km. széles) Tarim
m eden cze kizárólag ide tartozik. A k örn yező re n g e te g hegyekh ez
k épest igen m ély, e g y nagy területen állítólag a ten g er színe alá
eső a m élyedés, de átlag ezer m éteren felül van s halm ok, sőt h egyek
m indenütt találhatók rajta.
A Gobi sivatag, a m ennyire ed d ig ism eijük, tú ln yom ólag kavi­
csos vagy h om ok bu czkás esőtlen kietlenség, valószínűleg régi tenger
m eder, h o l a nyári záporok m ost is erőteljesen folytatják a felület
kiegyenlítését. V annak helyek benne, m elyek m egátk ozott vidékeknek
látszanak, h ol a le v e g ő szárazsága a g ő zfü rd ő k szárító kamrájának
levegőjére em lékeztet, h o l harm at soha sem k épződik , az esőcsepp
eloszlik, m ielőtt a földre érne s a vándor lába minduntalan besüpped
az eg y méternyi laza h om ok ba. R endesen az egyes k iseb b m eden -
czék benseje ily zord. A széleken m ég találhatók le g e lő k a m o n g o lo k
jurtái közelében s csak b elje b b kezd őd ik a hátságok, k o p o tt gerin czek

K hinni táráncsi.

és kavicsos vagy hom okbuczkás v ölg y ek egyhangú váltakozása, h ol

a föld et öregszem ü v örös kavicsok és kisebb törm elék ek borítják,
k özb en -k özben e g y -e g y a fölfakadó földárja által alakított sós g y ö p -
ség gel, a h ol egyedül m utatkozik m é g ném i élet, k ü lön ösen a fut­
k osó g yik ok alakjában.
E levenebb a Tarim m edencze, k ülönösen a h eg y ség ek alján
váltakozó szélességben elterülő hullám os halom vidéken, h o l a h e g y e k
40*
közü l jö v ö vizek g o n d o s felhasználásával a bennlakók m ég valóságos
k ertésztelepeket is létesítenek. D e ezek is csak oázok. Csak a folyók
m entén van e g y -e g y k eskeny erd őszegély és tenyészet, az elpárolgás
azonban a fo ly ó k m ellett is o ly nagy, h o g y a talaj töb b é-k ev ésb b é
m in d ig sós, sőt m é g a fákon is s ó k é re g vonja be a m eg v á g ott helyet.
A szelek foly ton h ordják a port, h o m o k o t s ig y a lé g k öri alluvium
jo b b a n tölti tel a m edret, m int a fo ly ó k hordaléka, a m iért azok
gyakran változtatják m edrüket s igen sok szor eltikkadnak a sivatag­
ban. M aga a leg tek in tély eseb b fo lv ó , a Tarim , m ely a pusztának
nevet adott, eg y csodálatos b e lfö ld i tóban végződ ik , m elyet L o b n o r
va gy K arakoszun név alatt ism ernek, azonban alaposan m ég nem
kutatták ki. M indam ellett a Tarim m eden czéjén át vezet a le g jo b b
ut K özépázsia ben sejébe s itt lesz a jö v ő nagy vasúti vonala a H oangho
vizéhez. Ma az út a Szucsu, Genesu m ellett és az itt áttört khinai falon
keresztül vezet a m ennyei birodalom k özep éb e, de van egy másik
kijárat az A lai h e g y sé g m ellett a nyugati pusztákon, a m elyre a török
n épek áradata id ők özön k in t elvonult.
L egin k ább ism ert terület az északi, m ely eg y k o r ideiglenesen O rosz­
ország h atósága alatt v olt név alatt. A Tiensan és Altaj
h eg y ség ek k özt van, szabad nyílással a G obi sivatag és Om szk felé.
Tavakban és foly ó v ize k b e n gazdag s az Ili fo ly ó vidéke K özépázsia
leg term ék en yebb részei k özé tartozik. Lakosai n agyobbrészt turgut-
kalm ukok, kiknek leg jelen ték en y eb b csop ortja m esés m ód on vándorolt
ki ide O roszorszá gb ól. 1 771-ben a V o lg a m ellől egyszerre 50,000
család, m in tegy 300,000 fő v e l e g y és ugyanaz nap indult útnak, a
k ozák ok ü ldözték őket, n élkü lözéseket szenvedtek s 8 hónap múlva
értek ide. Ú jabban is történt ily m esés népvándorlás 1878-ban Uszty
K am enagórból m integy 9000 kirgiz, 1800 sátor lakója, kerekedett fel
egyszerre s jö t t át orosz fö ld rő l Khinába. V a lósá g os khinai kevés
van itt, bár eg y id ő b e n sok g o n o s z te v ő t száműztek ide, de a khinai
n yelvet általában értik, k ü lön ösen a városokban, m elyek k özött
ÜfMMsa határszéli h ely (15,000 1.) az egyedül nevezetes. E gészen
khinai je lle g ű város, u gyanazok az áruk is láthatók benne, csak a kajla-
sarku tetők h elyére jö tte k a sárral tapasztott lapos tetők. A többi
városnak n evezett h elyek jó fo rm á n katonai őrségek , leg n a g y ob b keres­
k edelm i forgalm a K uldsán kivül m é g C sugutcseknek van. D e minden
j e l arra mutat, h o g y Dzungária, külön ösen p e d ig a déli része, egvkor
virágzó ország lesz. A term ékeny szűz talaj, a b ő h egyi patakok s a
T iensan h e g y sé g érczgazdagsága nagy jö v ő t biztosítanak számára.
 A Tarim medenczében már csak oázisok vannak, hol azonban
a növényzet szegénysége daczára főkép állandóan letelepedett föld­
művelők (tarancsik) étnek. A városokban a mongol vagy tatár, a

Sagráj.

vidéken a török eredetű népek vannak többségben, az uralkodó nyelv

a nyugotturkesztáni török s vallásuk is túlnyomólag izlam, bár a
szokásokban és építkezésben a khinai hatás tagadhatlan. Egyes
helyeken élénk ipar és kereskedés van, leginkább Oroszországgal.
 Keletturkesztáii khinai kormányzata szárban széke!, mely
80,000 lakossal biró jelentékeny nagy hely a Kizil folyó mellett.
Több nevezetes épütete van, de egészben véve sárviskókból áll s
környékén igen sok a rom. Lóvásárai hiresek s népe kétes erkölcsü.
Tekintélyesebb kereskedelmi pont Jar/MtMí/ (60,000 1.), melynek bazár­
jaiban különösen becses bőráruk találhatók. A várost 6 km. kerületü
ötkapus fal veszi körül s közelében 18 nagyobb helység van, melyeknek
lakossága iparon kivül kertészettel foglalkoznak. Jelentékeny hely még
mely már a görögök idejében is liires volt nefrit készítményeiről.
Benn a sivatagban nincsenek már ily nagy városok, ellenkezőleg
sok a nádkunyhókból álló nyomorult falu, melynek lakói szintén nyomo­
rultan élnek. A Lopnor mellett lakó karakucsinok a halon kivül csak a
nád Ratal hajtásait eszik, még vadkacsát is alig képesek fogni primitiv
eszközeikkel, melyek nagyobbrészt fából készült. Télen a hideg és élelem-
hiány, nyáron meg a szúnyogok iszonyú mennyisége gyötri őket. Művelt­
ségük s igényeik csak oly fokon állanak, mint az egykori európai barlang­
lakoké, pedig ugyanazon törzshöz tartoznak, mint az egykor oly hatalmas
ujgurtörök hóditók és ezeknek most is művelt keletturkesztáni utódaik.
Egy-egy jelentékenyebb hely a kereskedelmi vagy katonai szem­
pontból fontos erődítések. Ilyen a rettenetes khinai sivatag határán
fekvő melynek az őrségen kivül mintegy 3000 lakosa van,
továbbá a Kasgárból a Muzarthágóra vezető utón épült .A/cs,3M, mely­
nek környékén némi bányászat és kénes fürdők vannak, s a hol a
khinai kormány újabban arzenált is építtetett. A délnyugati részen
Afghanisztán határa közelében, hol a Hindukus és a Himalája össze­
érnek, van egy pár kétségtelenül kaukázusi eredetű törzs lakóhelye:
a sziriköl és pakhpulu népeké. Az előbbi még perzsához hasonló nyelven
beszél, valószínű eredetük bizonyságául. De a népek egykori bölcsőjé­
ben ma már kevés törzs van, melynek múltja egészen világos lehetne.