Professional Documents
Culture Documents
A Második Világháború Teljes Története - I - A Villámháború
A Második Világháború Teljes Története - I - A Villámháború
A Második Világháború Teljes Története - I - A Villámháború
1. kötet
uLLÁtvtHÁBoRÚ
L939. augusztus - L940. május
/...9 2 ,2 2
Fü A VERSAILLES-I BEI(E1ZERZoDES
KOVETI(EZMÉNyEI
,
r;.#{}{\N jj
i!
I
{
**af
-'
ződések nagy vesztesei }rlémetország
. -
i,,. Magy ar o rszag és Törö kország vo ltak,
A versailles-i békeszerződés
1919. június 28-án az antanthatalmak békeszerződést gében német ajkú lakost veszített el. Nyugaton Francia-
írattak alá a versailles-i palota Tükörtermében az első ország visszakapta az L87l-ben annektált Elzász-Lo-
világháború egyík vesztesével, Németországgal. A kont' taringiát, Belgium pedig Eupen.Malmédyt. Az anyagi
raktus célja a legyőzöttellenfél ártalmatlanná tétele volt, természetííkárok törlesztésére hivatkozva az iparilag
hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút fejlett Saar.vidék 15 évre francia fennhatóság alá került.
kezdeményezni. Északon a dán többségű Schleswig.Holsteinben népsza-
Aszerződés értelmében Németország az antant és |apán vazást tartottak, északi részétDániához csatolták. I(e.
birtokába került gyarmatain kívül további70,6 ezer km2 leten a francia ellenőrzés alá helyezett Memel.vidéket
területet és vele együtt közel 6 millió 50o ezer, többsé- Litvánia olvasztotta be. Az ekkor létrejött Csehszlovákia
Hultschint, az ujjásziletett Lengye|ország pedig Nyu-
Y 11/16 M 30,5 cm-es mozsarágyú elsütése az isonzói fronton,
gat.Poroszországot, Posen környékét és Pomeránia egy
1916-1917.
r é szét szet ezte meg. Az értékesÍelső - szi|éziai iparvidék
4
tcttek lnrci grizt ...* -
í, .*
r{-
f"-
r .t
r, e
t ir{ ,
't{
'1
n ". rl " i
'l{sr
i.\ il
T;,
l ''!,
{ffi
* * I
.tt {f'| *
. *,..J,
*.4\',
cÍ.'r:'
Belpolitikai válság az |92o-as évek elején
A büszkeségében megalázott nemzetet rövidesen súlyos
gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a for-
rások növelésére hihetetlen mennyiségben bocsátotta
ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így l923-ra a márka
jelentősen veszített az értékébőla dollárhoz képest. Ezt
kovette Németország ipari központjának, a Ruhr-vidék-
nek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy
a weimari köztársaság elmulasztotta a franciáknak meg-
állapított jóvátétel szállítását. Az eseményekre a mun-
kások sztrájkot hirdettek és szabotázsokat szerveztek a
hadsereg támogatásával. A francia hadsereg beavatkozá-
sa eredménytelennek bizonyult, a letartóztatások és de.
portálások ellenére a dolgozók nem vették fel a munkát.
A német valuta felgyorsuló inflációjával semmivé vál-
tak az egyre jobban nyomorgó közép- és munkásosztály lx Brit katonafigyelóállásbanfekszik a kövészárokban 1916 nyarán,
i-e-,,rr
*ffi'T
ADOLF HITLER ES AZ NSDAP
,,Németorszitgvagy vezetővilághatalom lesz, vagy nem lesz többé]'
'E-
;:J-
Az NSDAP
ANemzetiszocialistaNémetMunkáspárt (Nationalsozialistische
Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP), ismertebb nevén a nácí párt
1933 és 1945közóttkormányozta Németországot. A Hitler által
vezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakos
politikáját, és totális uralomra tört. A Reichstag épületének fel-
gyújtása után korlátozták a polgári és a szabadságjogokat. Ez-
után megkezdődtek a politikai tisztogatások, a leszámolások a
párt belső és külső ellenfeleivel, majd az NSDAP.n kívül minden
pártot betiltottak, ily módon számolva fel a demokrácia alapját
jelentő többpártrendszert.
A párt népszerűségétlegfőképpen a németek militarizmusá-
nak, az első világháború utáni megaláztatások miatti elégtétel
iránti igénynek és a romló gazdasági helyzetnek koszönhették
az NSDAP vezetői, amelyeket módszeresen kiaknáztak. Tovább
növelte a párt erejét, hogy jelentős tőkéscsoportokat sikerült
megnyerni, amelyek támogatták a mozgalmat. A gazdasági vál.
ság és az állandósult utcai összecsapások és munkástüntetések
miatt az elkeseredett, kiábrándult és megfélemlített tömegek
növekvő számban álltak az NSDAP mösé.
Adolf Hitler
A Harmadik Birodalom teljhatalmú vezére 1BB9. április 2O-án született
az ausztriai Braunauban. tnkénteskéntharcolt az első világháborúban,
N*
rt náci Reichstag ovációlátfogadja Berlinben az Anschlttss tttritt.
-)-
f-l
Adolf Hitler
A nácik céliai
Adolf Hitler Mein lGmpfcímű köny-
3q^r,{onntc_doliffit vében kifejtette, hogy a népek bol.
;$1[rre xettúng- dogulása és jóléte életterük nagy-
L ságától függ. A német nép az egész
világ fölötti uralomra hivatott, amire
faji felsőbbrendűsége predesztinál-
ja. A világuralom kivívásához Hitler
szerint az ut az 1919-es versailles-i
békeszerződés szétzuzásán, az euró-
pai németségegyesítésén,az Európa
feletti uralom - a kelet-európai, főleg
lengyel és orosz területek - megszer-
zésénkereszttil
'rle:.
10
4 NSDAP-pártnap 1934-ben Nürnbergben: a látványos cere-
móniak rendkívüli jelentőséggel bírtak.
---
.*.-il*
f*=H
lb
F]
a
.G{á'
-,J'
Y Felsorakozott újoncok: a náci vezetés fokozatosan növelte a
A versailles-i békesz erződés megkötései
Wehrmacht létsúmát,
Az e|ső világháború után a győztes hatalmak legfőbb cél-
juknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék
Németország számára támadó háború indítását. Ennek
érdekébenaz új hadsereget, a Reichswehrt három lovas-
és hét gyalogoshadosztályban, összesen 100 ezer főben
maximálták.
Tiltották az általános hadkötelezettség alapján történő
sorozást és kiképzést,nehéztizérség,repülőgépek, ten-
geralattjárók, tankok és harci gáz rendszerbe állítását,
valamint a fegyverimportot. Elrendelték emellett a ve-
zérkar feloszlatását, és bezáratták a ielentősebb kadétis-
kolákat.
A tilalmak megkerülése
A békeszerződés aláírása után szinte azonnal megkezdő-
döttNémetországra kényszerített kötelezettségek feltű-
a
nésmentes megszegése. A fiatalok számára vitorlázó- és
lövészklubokat alapítottak a repülés és a fegyverkezelés
oktatására, tankok helyett traktorokkal és gépjárművek-
kel hajtottakvégre szimulált gyakorlatokat, fennmaradtak
a mozgósításhoz nélkülözhetetlen hivatalok, a hadsereg
hivatásos tisztjeit pedig állandó továbbképzésekre küld-
ték. I(ülföldön eközben folyamatosan zajlottak a titkos
fegyverkutatási programok. Az 1922. április 16-án meg-
kötött rapallói egyezmény titkos záradéka értelmében a
Szovjetunióban a németek a légi és páncélos-hadviselést
fejlesztették, míg Svédországban, Hollandiában és Spa-
nyolországban a betiltott nehézfeg1ruerek prototípusait
gyártották. A folyamatnak tudtukon kívül a szövetsége-
sek is lendületet adtak, amikor az l920-as évek második
felében megkezdték a Németországra vonatkozó szigo-
rítások enyhítését.Többek között ennek volt betudható,
hogy l926.január 6-ánmegszülethetett a német polgári
légitársaságokat tömörítő Lufthansa.
13
K"-'
@'o német hadsereg bővítése
Hitler hatalomra kerülése után kezdetben kevés flgye|-
met szentelt a feg1rueres erők fejlesztéséneka különfé-
le gazdasági okok és politikai viták miatt. A folyamat
csak a hosszú kések éjszakája után (1934, június 30.)
bontakozhatott ki.
A Führer azujrafegyverkezést kezdetben inkább a meg.
szorító paragrafusok kijátszásával, mintsem a versailles-i
békeszerződés nyílt felrúgásával akarta megvalósítani.
Ennek szellemében eleinte óvatosan cselekedett' miköz-
ben mindvégig hangsúlyozta békésszándékait. Ezze| si-
került elérnie, hogy 1933 októberében a nagyhatalmak
beleegyezésével kivonulhatott a leszerelési konferenciá.
A: Alcázott 88 milliméteres légvédelmi ágyú' A rettegett fegyver
ról, és kiléphetett a Népszövetségből.
kifejlesztésére még a háború előtt került sor'
Szeptemberben titokban felállíttatta a légierő törzska-
rát, és kezdetét vette a repülőgépgyártás.
Hitler lépéseit ezt követően megfontoltan a szövetsége-
Decemberben elrendelte a Reichswehr bővítését,majd
sek politikájához igazította, hogy arra ürügyként hivat.
1934 áprilisában megalakulhatott a páncélos fegyver-
kozhasson. A megfelelő alkalom 1935 márciusában jött
nem parancsnoksága. Mindezeknek köszönhetően
el számára, amikor a franciák a születési ráta csökkené-
1935 elejére 240 ezer katona és 200 ezer, gyalogsági
sének ellensúlyozására bejelentették a sorkatonai szo|gá-
harcra kiképzett rendőr állt fegyverben.
lat idejének kétszereséreemelésétés a behívási korhatár
leszállítását. Válaszképpen március 9.én Göring hivata'
Y A féllánctalp a s j ár művek a tüzérségifegy verek mozgatasát
losan is közzétette a Luftwaffe felállítását, majd a Nyugat
is megkönnyítették, A hadsereggépesítése volt a majdanifront.
enyhe ellenállását látva, a Führer 16-án visszaállította az
sikere k egy ik kr i téri uma.
általános hadkötelezettséget.
í
t
J
I
Felkésziiüés a háborúra
A:náctt'ezets.rr..enr érte be a hadsereg 36 hadosztá|yratörtén<í bővítésével,hanem rövidesen meg-
kezdte annak'inteniiv gépesítésétis. Különösen a páncélos-hadviselés terén mutatkozó lehetősé-
gek ragadták meg a figyelmét, és még ugyanabban az évben megkezdték három lovassági ezred
átképzésétharckocsizóvá, Az ekkor már formálődó Blitzkrieg.e|mé|ethatására gépesített
gyalogságot, vontatott tüzérségetés műszaki alakulatokat rendeltek melléjük, amivel
gyprs csapásmérésreváltak alkalmassá.
-[--
Tr
rc
A MASODII( ULAGHABORU
I(APUJABAN
L7
o{""
Csehszlovákia
A komoly kisebbségi problémákkal küzdő Csehszlová- A megcsonkított Csehszlovákia még mindig útjában volt
kiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Német- Hitlernek. I(iváló alkalmat ielentett számára, amikor a
országgal határos Szudéta-vidéken hárommillió német |ozef Tiso vezette szlovák nacionalisták 1939. március
élt egy tömbben, akik Berlin revíziós sikereit láwa egyre 14-én kikiáltották az önálló Szlovákiát. Hitler azonnal
határozottabban fogalmazták meg igényüket az anya. elismerte a függetlenségét, és még ugyanezen a napon
országhoz való visszatérésre.I(érésükürügyet jelentett magához rendelte Emil Hácha csehszlovák köztársasági
Hitler számára a beavatkozásra. elnököt, akivel aláíratta a cseh és morva területek német
A csehszlovák-német viszony hamarosan rendkívül ki- védnökség alá helyezésérőIsző|ő,,kérelmet'] 1939. már.
é|ezetté vá|t, ezért 1938 szeptemberében konferenciát cius 15-én Hitler bevonult Prágába, és a Cseh-Morva
hívtak össze Münchenbe. A résztvevők - az angol, fran- Protektorátus Németország megszállása alá került.
cia, olasz és német kormányfők _ megegyeztek, hogy Nyolc nappal később a liwániai Memel kikötővárosa is a
Csehszlovákia átadja Németországnak a kovetelt Szudé- Harmadik Birodalom részévévált, amivel Lengyelország
ta-vidéket a béke megóvása érdekében. lett a német terjeszkedés következő célpontja.
19
A LENGYEL OFFENZIVA TERVE
kritikus szereppel bír|u ez Felkészülésaz agress ziőra
A lengyel önállóságot 1918. november 3-án kiáltották ki.
német haderő tíizprőbá-
A szabad, független Lengyelország megalakítása a szö-
ja, így a hadműveletet alapos tervezés előzte vetségesek legfőbb katonai céljai közt szerepelt az e|ső
világháború vége előtt, de a nagyhatalmak német érde'
meg.A Harmadil< Birodalom számára fontos
keket sértve vonták meg aZ új állam határait: a lengye-
volt, hogy a maga teljességében demonstrálja Iek kijáratot kaptak a Balti-tengerre, amivel németek
százezrei kerültek idegen fennhatóság alá, és l(elet-Po-
katonai ereiét.
roszországnak nem maradt szárazÍő|di összeköttetése
Németországgal. Lengyelország határait a St. Germain-i
és a versailles-i szerződés rendezte. Ehhez társult még
a 18 hónapos szovjet-lengyel háborut|ezáró rigai béke-
Y Lengyel lovasság afronton _ a lengyel hadsereg gépesítéseko-
szerződés, amelyben a lengyelek jelentékeny belorusz és
rántsem volt elégségesszínvonalú.
ukrán területeket szereztek meg a belső káosszal és anar-
chiával via jet-Qroszo
A német külpolitika célja már jóval 1939 e|őtt az elvesz- Balti-tengerre. Az egyesülés után délre fordultak, és egye-
tett területek visszaszerzése volt. Hitlert nagyon felbáto. sültek a Dél Hadseregcsoport B' hadseregének csapataival
rították a Rajna-vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiá- a Visztula és az Odera összefolyásánál. A 8. hadseregnek
ban elért sikerei' de Lengyelország esetében tisztán látta, eközben Varsó irányába kellett felvonulnia, miközben a
.W.ehrmacht
hogy ezúttal nem jár sikerrel a harcba vetése 10. hadsereg előretör a Bug folyóig, és ezzeI két részre
nélkül. A Gelb fedőnevű terv már készen áIlt, a Molotov- vágják Lengyelországot.
Ribbentrop-paktum pedig védelmet nyújtott szovjet be- Végezetül a 14. hadseregnek Dél-Lengye|ország hegyein
avatkozás ellen. Az ínváziő kezdeteként Hitler 1939. szep. keresztül kellett csapást mérnie Lemberg irányába, és el-
tember 1-jét jelölte meg. foglalnia a várost.
A német tervek szerint a PoroszországbóI támadó Észak A lengyel hadműveleti tervek jelentősen segítettéka né'
Hadseregcsoport 3. hadseregének egyenesen Varsó ellen met katonai elképzelések megvalósítását, mivel a lengyel
kellett előrenyomulnia. Egy hadtest ezzeI egyideiűleg nyu- haderőt közvetlenül a lengyel-német határ mentén tagol-
gat felé mért csapást, hogy egyesüljön a NémetországbóI ták szét, nem pedig az olyan természeti akadályok mö-
kiinduIó 4. hadsereggel, és elvágja a lengyel kijáratot a gött, mint a Narew a Visztula és a San folyók.
.,i>
.-
- ,\>^aV-
7 r}í/
--
(D'-
íb,
-Yl
SZEMBEN ALLO EROI(
Németország
A mozgósított német haderő jelentős számbeli S még utánpótlási és kommunikációs vonalakat. A bombázók
inkább minőségi folényben volt Lengyelországgal támadtak városokat is, és terrorbombázással nagy vesz-
szemben. A szárazföIdi hadsereg 2400 korszerű harc. teséget okoztak a polgári lakosságnak.
kocsit, a Luftwaffe 1180 vadászgépet, 290Ju 87 Stuka Németországnak összesen majdnem 3000 repülőgépe
zuhanóbombázót, 290 hagyományos bomb ázőt és 240 volt, melynek közel kétharmada korszerűnek számított.
különféle hidroplánt vonultatott fel. A repülőgépek- Ezeknek a gépeknek a fele a lengyel fronton volt felsora-
nek korábban nem látott szerepük volt a hadjáratban. koztawa. A Luftwaffe 1939-ben az egyik legjobban kép-
A német vadászok rövid idő alatt biztosították a tel- zett és felszerelt légierő volt.
jes légi fölényt, míg a zuhanóbombázők támadták a
lengyel csapatokat, és szétszakították az ellenséges
*t. Y Adolf Hitler figyeli a frontra induló katona-
kat: a lengyel hadjárat volt a Wehrmacht elsó
megmérettetése.
ffir; -*
iifuÚ
]"J a
.-
aí,
\
#;:
u '['F
t.-:t
I
,rp 'a
q,-
I
- Ü\ rla
I {t
Lengyelország
1936 és 1939 között Lengyelország nagy összegeket fek' rri
tetett a l(özponti Ipari l(örzet iparosításába és a hadiipar :*1
fejlesztésébe. A lengyel hadsereg mintegy egymillió ka-
J,
tonával rendelkezett, de ezeknek csak kevesebb mint fele
volt mozgósítva szeptember 1.jén. Akik csak később ér-
\r" )rc
tek a frontra, súIyos veszteségeket szenvedtek, amikor a
Luftwaffe a tömegközlekedést kezdte támadni. [*;
A lengyelek alig 900, jórészt elavult páncélos járművel
rendelkeztek, és ezek az egységek is jobbára a gyalogság
J
...il*l
qa;t$,
JÜ
t
-a--'
a.rrtr rlrl*a*' .'
Al Kazimierz Sosnkowski lengyel tábornok: tudta, hogy a lengyel
hadsereg vész esetén nem lesz képes kitartani a német csapatok.
kal szemben.
23
FALL WEISS:
LENGYELoR sZ ME G rÁuADÁSA
A breslaui rádió augusztus 31-én, a késő esti órákban ^G a következcit ielentette:
,,Ma este 2o őra körül a gleiwitzi adót lengyelek megtámadták, és birtokukba kerítették...
A támadókat, akik feltehetően lengyel szabadcsapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatók
által felriasztott rendőrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendcirség kénytelen
volt a fegyverét használni, a támadók közül tobben életüket vesztették]'
Y Légitámadástólrettegő la-
Diadalmas páncélosok
a heves bombázások
A német hadsereg gyorsan mozgó, nagy
kosság:
de m o raliz álták a c iv ileket.
harcászati erőt képviselő páncélos. és gépe-
sített egységei a lengyel erők hátába kerül-
Kölcstinös hadüzenetek
tek, és nagyarányú bekerítő hadműveleteket
Lengyelország nyugati szövetséges ei, az Egyesült l(irályság, Ausztrá.
hajtottak vé gre, Az országsík területe ideális
IiaésÚj.Zé|and szeptember 3.án hadat üzent Németországnak. Őket
terepnek bizonyult a harckocsizőlr< számára.
hamarosan követte Franciaország, I(anada, Norvégia és a Dél-afrikai
A német hadvezetés hat páncéloshadosz-
I(öztársaság, ezá|ta| a feg1rueres konfliktus az egész világra kiterjedt.
tályban vonta össze harckocsijait, ezze| a
lengyelek mindössze kétdandárnyi, olykor
első világháború utáni harckocsit, illeWe
csekély tuzerejii könnyűpáncélost tudtak
szembeállítani. A német harckocsizók be-
bizonyították, hogy az agresszivitás, az erők
koncentrálása, a meglepetés és a mozgé-
konyság a siker első számú letéteményese.
Guderian taktikája bevált: csapatai néhány
nap alatt katlanba zártá|< a lengyel erőket,
ahonnan már nem volt menekülés.
26
t
ú
F FÜ"
Ü
T
D
rt
:íb .
L
l
3'
i;t*
?-
_
-:
I .!r
L-'
'
llz''
--+
LENGYELORSZAG
I(ETTUZKOZOTT
aa ao
ii
p'
F- ...í
A Vőrös Hadsereg támadása miatt Jbkoznt
Csapdában
A német Dél Hadseregcsoport szeptember l.jénregge|6
ke l lett a v é delm i e rőfe sz ítése ke t.
órakor kezdte meg a támadást. Von Blaskowitz tábornok
B. hadserege (az egyetlen német hadsereg, amely I<izárő-
lag gyalogosegységekből állt) frontálisan megtámadta a
lengyel Lodz hadsereget' A Dél HadseregcSoport kötelé-
kébe tartozott még a 14. és a B. hadsereggel egyetemben
Von Reichenau tábornok 10. hadserege, amely a 8. had-
sereggel ellentétben számos páncélosegységgel rendel-
kezett. A németek súlyos harcokban megsemmisítették
a 7. gyaloghadosztályt, és így a lengyel Lodz és l(rakow
hadseregek között rés keletkezett.
d.É'+
'..!Í
t'&'
's--.-. >3:,
A Szlovákiából meginduló 14. hadsereg ki.
íizte a lengyeleket a Jablunkovi-szorosból és
No-y Targ városából. Szeptember 1-jén es-
tére a lengyel I(rakow hadsereg már három
oldalról be volt kerítve, és visszavonulásba
kezdett. Szeptember 7-én az 1. és a 4, pán-
céloshadosztály újra támadást indított, át-
törte a 13. gyaloghadosztály védelmi állásait
kzeczyca körül, bevette a várost, és a 4. pán-
céloshadosztály Balisk városát is elfoglalta.
A német csapatok alig 60 kilométerre álltak
Varsótól.
31
ANYUGATI HATALMAK
REAI(CIOI
Anglia és Franciaország a lengyel hadjárat An gol- francia <isszefo gás
Az augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop-
megindítása után azonnal elrendelte a moz-
paktum után két nappal Nagy-Britannía és Franciaor-
gósítást, a hadüzenet elküldésével azonban szág kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött Lon-
donban. Eszerint kölcsönösen hadba lépnek abban az
két napot vártak.
esetben, ha a felek valamelyikét egy másik európai nagy-
hatalom támadná meg. Ezze| párhuzamosan közvetíteni
Y Franciaországba induló angol katona, akit csaladja inkább
próbáltak Berlin és Varsó között, ám a német féI szándé-
mosolyogva, mint kÓnnyek között búcsúztat. A gyors győzelem hi-
kát nem tudták befolyásolni.
tébe vetett bizakodó derit helyét hamarosan keserű aggódás, majd
sokaknal az elveszített férfi után hátramaradt aifungo ürgsség ér.
zese vette at.
Hitler reménye
Lengyelország megtámadásának híréreNagy-Britan- még ekkor sem adott ki hivatalos közleményt, és
nia és Franciaország azonnali mozgósítást rendelt nem üzentek hadat.
el. A Varsónak nyújtott garanciák, a segélynyújtási A szövetségesek helyzetét bonyolította, hogy nagykö-
egyezmények ellenére azonban ezt nem követte rög- veteik Berlin hivatalos, a lengyeleket hibáztató állás-
tön hadüzenet, és a csapatok sem vonultak fel, hogy pontját tolmácsolták kormányaik felé. Nem közöltek
beavatkozzanak a lengyelországi harcokba. I(ülön érdemi követeléseket a történtek miatt a brit külügy.
ügyeltek arra is, hogy a hadiállapot bejelentéséiga be- minisztériumba rendelt német ügyvivővel sem, csak
hívásokat úgy bonyolítsák le, hogy azza| ne kockáztas. a helyzet súlyosságára hívták fel a figyelmet.
sák a németek szárazfoldi és légitámadását. Hitler reménye azonban estére szertefoszlott. A brit
Hitler bizott benne, hogy az angolok és a franciák a és francia nagykövetek ekkor kormányjegyzé|<et
konfliktus elkerülésére fognak törekedni. Reményét nyújtottak át a német külügyminisztérium számára,
táplálta, hogy Szeptember 1-jén a német csapatok már amelyben katonai beavatkozást helyeztek kilátásba,
több mérföldre előrenyomultak a lengyel területen, a amennyiben Németország nem vonul ki azonnal a
Luftwaffe bombázta Varsót' London és Párizs viszont megszállt lengyel területekről.
Olaszország közvetítése
Mussolinit rendkívül meg'
rémítette a német offenzi-
va híre. Szeptember 1.jén
kínos választással kellett
szembesülnie: vagy dekla.
rálja olaszország semle-
gességét,amely döntéssel
felrúgja a Németország-
gal kötött egyezményt,
vagy felvállalja a konflik'
tust Nagy-Britanniával és
Franciaországgal. Utóbbi
esetben tartania kellett
attól, hogy a túlerőben
lévő, egyesített brit-fran.
cia flotta és szárazfőldi
hadsereg Németország mellett o|aszországot is célba }r Mussolini és Ribbentrop hiábavalóan próbálta közös erő-
veszi. Emiatt még ugyanezen a napon sikerült elérnie, feszítéssel elfogadtatni a britekkel és afranciákkal a Lengyel-
hogy Hitler felmentse szövetségesi kötelezettségei alól. ország elleni tamadtis után kialakult helyzetet és elkerülni a
A Führer üzenetében hangsúlyozta, hogy kész egyeztető világháború kirobbanását'
tárgyalásokat folytatni, amelyek elmaradásáért a lengye-
)avaslatát az esti órákban átnyújtott brit-francia )egyzék
leket tette felelőssé. A Duce ezen felbátorodva felvállalta
tette semmissé. Habár a szövetségesek másnap többször is
a közvetítő szerepét. Már szeptember l-jén javaslatot
hangsúlyozták, hogy a jegyzéket figyelmeztetésnek, nem
tett az azonnali feg1ruerszünetre, valamint indítványozta
pedig ultimátumnak szánták, a tervezett konferencia ösz'
egy tanácskozás összehívását szeptember 5-re, hogy Né-
szehívását a német csapatok visszavonásától tették fúggő-
metország részvételévelvizsgálják felül a versailles-i bé-
vé. Mussolini viszont tisztában volt vele, hogy erre Hit-
keszerződés bizonyos cikkelyeit. ttlete elfogadhatónak
ler semmilyen körülmények kozött sem lenne hajlandó.
tűnt Hitler számára is, aki meghívás esetén szeptember
A Duce emiatt feladta közvetítői tevékenységét,és az utol-
3-án délre ígérterészvételiszándékára vonatkozó vála-
só esély is szertefoszlott a konfliktus békésrendezésére.
szát,
33
,,Szomorú nap ez mindnyájunk számára, és senki-
nek sem szomorúbb, mint nekem. Romokban hever
minden, amiért munkálkodtam, minden, minden,
amiben közéleti pályafutásom során hittem. Már
csak egy dolgot tehetek: azt, hogy minden erővel és
hatalommal, amivel rendelkezem, annak az ügynek
a győzelmét segítem, amelyért oly sokat kell áldoz-
nunk... Hiszem, hogy megérhetem azt a napot, ami-
kor a hitlerízmus elpusztul, és újra létrejön egy fel-
szabadított Európaj,
ob*.
qrr
Lengyel háborúból világháború
A szeptember 1-jén átnyújtott jegyzékre Berlin nem vá- Az esély az egyez|<edésre azonban másnap este végleg
laszolt, ezért London és Párizs a cselekvés mellett hatá. szertefoszlott. A brit kormányfőt figyelmeztették, hogy
rozott. Másnap a francia szenátus és képviselőház zárt meg fog bukni a kabinet, amennyiben a következő napon
ülésen egyhangúan 70 milliárd frank rendkívüli hitelt nem küldik el az ultimátumot Berlinnek.
szavazott meg a háborús szükségletek finanszírozására. Chamberlain a kialakult helyzetben nem tehetett egye-
Sok nyugati politikus azonban még ekkor is bízott a Musso. bet, mint a francia ellenvetéseket semmibe véve 3-án
lini által felvetett konferencia megtartásában, noha annak teljesítette az alsóház követelését, amivel valóra váltotta
egyik előzetes feltétele Danzig Németországhoz csatolása Hitler rettegett rémálmát. Az angolok egyértelműen Ber.
lett volna. I(ülönösen a franciáknál volt er<ís az a pacifista lin tudtára adták, hogy 2 óra haladékot adnak a lengyel
irányzat, ami a megfelelő szövetségesek hiányára és elégte' hadjárat leállítására és a visszavonulás megkezdésére.
len katonai felkészültségükre hivatkozva meggondolatlan. A Führer azonban tisztában volt vele, hogy meghátrálása
ságnak tartotta a hadüzenet elküldését. A béke megóvására egyet jelentene politikai pályafutásának végével.A határ-
törekvő államférfiak minden igyekezetük ellenére azonban időnek kijelölt 11 óra után emiatt Ribbentrop ismertette
csak késleltetni tudták a háború kirobbanását Hitler szep- a brit nagykövettel a német kormány vá|aszát, amiben
tember 3-ra ígértváIaszáíg. Hiába hivatkoztak azonban a elutasította a követelések teliesítését.Ezze| beállt a ha-
franciák az időigényes mozgósításra, Chamberlain pedig a diállapot Nagy-Britannia és Németország között, amiről
P árizzsa| való együttműködés nehézségeire.A türelmetlen Chamberlain 12 óra után tájékoztatta a brit alsóházat.
angol alsóház egyre hangosabban követelte a németekkel A britek eltokéltségétláwa az addig vonakodó franciák is
fellépést. cselekvésre szánták el magukat. Vezérkaruk tiltakozása
ellenére a brit ultimátum lejárta után 20 perccel átadták
követeléseiket, amiben elkötelezték magukat a Lengyel-
országgal szembeni kötelezettségeik teljesítése mellett.
Délután öt órakor Franciaország is belépett a háborúba.
Az U-30 tengeralattjáró még aznap este, figyelmeztetés
nélkül elsüllyesztette a brit Athenia óceániárót _ ezze|
kezdetét Vette a második világháború.
35
LENGYELoRIZAG BUI(Ásn
.","q_,
4
Varsó végzete
A lengyelek itt is hősiesen ellenálltak, de a Luftwaffe
1 Szögesdrót
szünet nélküli bombázásai szétszőrták őket. A németek
mögött: a letar.
Radom elfoglalásánál, szeptember 11-én 60 000 foglyot
tóztatások és
ejtettek, és ezze| a szervezett lengyel ellenállás a térség-
az internálrisok
ben lényegébenmegszűnt.
már az első na-
A 14. hadsereg szeptember 10-én átlépte a San folyót,
pokban megkez-
majd két nap alatt |egyőzte és szétszőrta a24, és a 11.
dődtek,
lengyel gyaloghadosztá|yt. A legyengült lengyel csapa-
tok Przemysl városába hátráltak, és innen ellentámadá. A lengyel haderő helyzete reménytelen volt, a védők
sokat vezettek a német 1. hegyi hadosztály ellen, amely azonban hősiesen kitartottak. A harcképes csapatok nem
Lemberg irányába nyomult előre, és ekkor 90 kilométerre adták fel Varsót: mintegy 160 000 katona beásta magát a
keletre állt Przemysltől. Az 1. hegyi hadosztály visszaver- város határában, és visszaverték a Wehrmacht sorozatos
te a rohamokat, és a 14. hadsereg szeptember 15-én el- támadásait. A német parancsnokság végül intenzív lé-
foglalta Przemyslt, amelynek eleste után és a bzurai csata gitámadásokat és heves tüzérségi csapásokat rendelt el,
végeztével 29 német hadosztály 12 lengyel hadosztályt hogy megtörje a védők ellenállását. Mintegy negyedezer
és három lovasdandárt kerített be a kutno.bzurai kat. Stuka zuhanóbombázó és száz Dornier bombázógép
lanban' I(ét gyaloghadosztálynak és két lovasdandárnak csapott le Varsóra, és ezer tüzérségi löveg tartotta folya-
még nagy áldozatok árán sikerült áwerekednie magát matosan tűz alatt a várost. A bombázók a lakóházakat'
Varsó körzetébe, a gyűrűbe zárt csapatok azonban vagy a kórházakat és a vöröskereszttel megjelölt létesítmé-
elpusztultak, vagy letették a fegyvert. nyeket is támadták. A szörnyű események nyilvánvalóvá
Szeptember 17.én elesett Breszt-Litovszk, majd öt napra tették, hogy a német agresszorok, ha szükséges, a föld
r. rá Lemberg helyőrsége is megadta magát. A lengyel kor- színévelteszik egyenlővé a lengyel fővárost _ így
^hősie-
mány és a hadsereg főparancsnoka, Rydz-Smigly marsall sen küzdő varsói helyőrség szeptember 27-én, délután 2
\Romániába menekült. órakor megadta magát.
Azégilovasok
A lengyel légierő technikailag és szám- i'"- ''-.i i, + '
í1''
- -; .-.
1
t--.-
L lrtt
:r
,
'l,1
l{
tt
I
{
A végső hadmozdulatok
Varsó bukása után csak Modlin városánál és a {,'
I
Hel-félszigeten folytatódott a lengyel ellenál-
lás; előbbi település szeptember 29-én esett el,
a féIsziget védői pedig három nappal később
kapítuláltak. október 7-jére Németország és a
Szovjetunió megszállta Lengyelországot,
bár a lengyel kormány hivatalosan
soha nem hirdette ki a
kapitulációt.
A megmaradt
szárazfőIdi csapa-
tokat és légierőt kime'
f1 f;
f
gyel hadjárat során 66 ezer lengyel és
I0 ezer német katona esett el.
Lengyelország felosztása
Nyugat-Lengyelországot a Har-
madik Birodalom kebelezte be
t
(az itt élő 9 millió lakosból
mintegy 600 000 volt német
Y
nemzetiségű), a be nem olvasz-
tott területeken létrehozták a 12
milliós lakosságú Lengyel Fő-
kormányzóságot, IGakkó köz-
ponttal. Nyugat-Ukrajnát és
Nyugd-Belorussziát a Szovjet-
unióhoz csatolták. 1939, szep-
tember 28-án megkötötték a
szovjet-német határszerz,ő-
dést: a Szovjetunió új határa a
Curzon.vonal közelében hú-
ződott, így Észtország, Litvá-
nía, Lettország, Nyugat.Belo-
russzia és Nyugat-Ukrajna is a
szovjet érdekszférához került.
T{
A A német felszíni Jlotta wilhelmshaveni kikö-
tőben horgonyzó rombolói,
Az újrakezdésmegpróbáltatásai
Az első világháborút követő forradalmi hullámok leverése I924-ben Hans Zenker altengernagy váltotta fel Paul
és a weimari köztársaságirendszer megszilárdulása után a Behnke admirálist a Reichsmarine élén.Németország ek-
Reichsmarin e már l92l-ben titokban elkezdett foglalkozni kor Franciaországot tekintette legveszélyesebb ellenfelének
a hadműveleti tervezéssel. Legfontosabb feladatuknak az a Balti.tengeren, ezért Zenker utasítására megkezdték a vi-
eljövendő tengerésztiszti generáció megfelelő kinevelését lágháborús egységek leselejtezését, és új könnyűcirkálók,
tartották, ezért első teendőik egyikeként Bildungsinpektiont torpedórombolók, valamint torpedónaszádok építésébe
(kiképzőosztályt) hoztak létre. A versailles-i megkötések mi- fogtak. 1929-re mfu 12 korszerű torpedónaszádot állítottak
att azonban a flottát csak rendkívül szerény keretek között, hadrendbe. Ekkor már javában zaj|ott az uj Panzerschiffe
visszafogott ütemben tudták fejleszteni. Az évtized első (páncélos hajó) hajóosztály terveinek kidolgozása. Az el-
felében emiatt elsősorban a Birodalmi Flotta régi hajóit képzelésekszerint olyan sajátos cirkálót akartak alkotni,
újították fel, és csak l925-ben bocsátották vízre az első új ami képes elmenekülni a nagyobb tűzerővel rendelkező el.
építésűkönnyűcirkálót, a 7000 tonnás Emdent. lenséges hajók elől.
40
Revánsra ttirve
Megvalósításának költségei viszont olyan hatalmasra A Führer pártfogolta az új német flotta kiépítését,hogy
rúgtak, hogy a felháborodott közvélemény nyomásá. tengeri nagyhatalommá tegye Németországot, a gaz-
ra távoznia kellett Zen|<er altengernagynak. Utódának dasági világválság hatásai és az esetleges angol-francia
Erich Raeder tengernagyot nevezték ki. ellenlépések azonban óvatosságra intették. Folytatták az
A megkezdett program kivitelezése Raeder vezetése I92o.as évek közepétől szolgáló új könnyűcirkáló osztály
alatt tovább folytatódott, 1933 áprilisában hadrendbe ál- építését, 1934-ben pedig belefogtak a korszerű csatacir-
lították az új flotta első nagy páncélos hajóját, a 35 km/h kálók programjába. Ennek keretén belül az időközben
átlagsebesség mellett több mint 16 000 km hatótávolsá. I(riegsmarine névre átkeresztelt haditengerészet 1936-
gu Deutschlandot, Ezt másfél éwel később az Admiral ban vízre bocsátotta a nagyobb csatahajókra is komoly
Scheer követte, miközben már javában zajlottak testvér- fenyegetést képviselő Scharnhorstot és Gneisenaut,
hajója, az öt hónappal korábbanvizre bocsátott harma- A l(riegsmarine fejlesztése az 1935-ös angol-német flot-
dik példány, az Admiral Graf Spee szerelési munkálatai. taegyezmény után friss lendületet vett. Egy nehézcirkáló
* $' zsebcsatahajónak is nevezett egységek korszerű, erős osztály építésébefogtak, és L937 _1939 között négy ilyen
fegyverzetii hajók voltak, amelyeket a világ hajó - a szovjeteknek később eladott Lützow, a Prinz
bármelyik hadítengerészete szívesen fogadta Eugen, a Blücher és az osztály névadója, az Admiral
volna soraiba. Megépítésükkimondatla- Hipper - hagyta el a gyárat. 1936-ban még nagyobb vál-
i
tÉ
Az U-bootok feltámadása
A német szakértők a versailles-i tilalmakat semmibe véve
már az l920-as évek elejétől egy új tengeralattjáró prototí-
pusán dolgoztak titokban a spanyol és holland üzemekben.
A külföldi kormányok megrendelésére az 1930-as évek
közepére sorra készültek el az IA, IIA, majd pedig VII.es
típus első példányai. Tervezésükkel párhuzamosan meg'
/x A németÍlottavezetésbízott a nagy kaliberíi hajóágyúk és a kezdődött a legénységkiképzéseis l(arl Dönitz kapitány
te ngera lattj áró k fö lény éb en. irányítása alatt.
4L
Erich Raeder (f 876-1960)
Erich Raeder tizennyolc évesen, 1894-ben lé-
pett be a haditengerészetbe. Az első világháború
alatt részt vett a Dogger Bank-i ütközetben, majd
Franz von Hipper admirális vezérkari tisztje-
ként teljesített szolgálatot. Az 1920-as évek ele-
jén az ujjászerveződő német flotta kiemelkedő
alakjává vált a kiképzőosztály élén.1928_1935
között a haditengeré-
szet vezérkari főnöke
volt, majd l943-ig a
I(riegsmarine főpa-
rancsnokaként szol-
gált. Nagyszabású ha-
jóépítésiprogramba
kezdett, melynek alap-
ját a csataha,iók jelen-
tették, de ő kezdemé.
nyezte a tengeralatt-
járó.flotta kiépítésétis. A háború során Nagy-
Britannia utánpótlási vonalainak megbénítására
törekedett. A Brit-szigetek elleni támadást elha-
markodottnak vélte, hisz tudta, hogy a német ha-
ditengerészet erre nincs felkészülve. Habár mind-
végig hű maradt Hitlerhez, ellenezte a kétfrontos
háborút. Számos vitája volt emiatt a Führerrel fő-
parancsnoki megbízatása alatt. Nem volt hajlan-
dó elbocsátani a búvárnaszádokon szolgáló zsidó
tiszteket, ellenezte a Brit.szigetek elleni támadás
időpontját, tovább akarta fejleszteni a tengerésze-
tet, váratlan és kockázatos akciókat tervezett, Az
ő javaslata volt a korlátlan tengeralattjáró-háború
is. Viszonya a haditengerészet teljesítményétegy-
re nagyobb elégedetlenséggelszemlélő Hitlerrel
I943-ra a végletekig elmérgesedett, ezért nyug.
díjazták. A világháború után a nürnbergi perben
életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.Tekin-
tettel korára és egészségi állapotára, 1955-ben
szabadon bocsátották. A I(riegsmarine volt főpa-
rancsnoka még ot év haladékot kapott a sorstól;
7957.ben megírta é|etrajzát, majd 1960 novembe-
rében távozott az élők sorából.
42
Y A versailles-i diktátumma u,*i),,,g,;lye 1931_1934 közótt Németország a Deutschland.osztát1
htirom zsebcsatahajóját bocstitotta vízre. A hadihajók elónye gyorsaságukban, illetve lövegeik 280 mm-es
úrméretébenrejlett. Adottságaik révénsikeresen tudtak szembeszállni az ellenséges cirkálók többségével,
rl
*{
.h tE
v T
o
\-
Ábrándok és valóság
Az 1938-as müncheni válság után Hitler arra a következtetésre jutott,
hogy háború esetén Nagy-Britannia csatlakozní fog ellenfeleihez. A szi-
getország |egyőzése a német tengeri haderő további fejlesztéséttette Y A Párizs környéki békéknyílt semmibevéte-
szükségessé, ezért életbe lépett a nagyszabású Z-terv. lével alkottak meg az 1937-1938-ra elkészült
A program legimpozánsabb célkitűzése tiz gigantikus csatahajó - több Admiral Hipper, Blúcher és a tapasztalatok
mint 50 000 tonnás egységek - megépítésevolt. Repülőgép-hordozóból a lapj án átterv ezett P rinz Eugen haj óte stét, P ro b -
- felismerve, hogy ezek a jövőben nagy szerepet fognak játszani - négyet lémás meghaj tasuk és korlatozott hatótávo káguk
is hadrendbe kívántak állítani. Az osztá|y névadó hajójának a Graf Zep- miatt ezek a nehézcirkálók az ellenséges kötelékek
pelint szánták, amely tucatnyi átalakított |unkers Ju 87D zuhanóbom. elleni aortyázásra kevésbé vo ltak alkalmasak.
bázőva| és 30 darab Messerschmitt Bf 109G vadászgéppel járta volna a
tengereket. A búvárnaszád fegyvernemet is nagy jelentőséggel ruházták
fel; tiszteletet parancso|ó,249 tengeralattjáróból álló flottáról álmodtak.
Mindez azonban csak ábránd maradt' A gigászi csatahajókból alig kettcí
_ a Bismarck és a Tirpitz - készült eI, a repülőgép'hordozókból egy sem
futott ki (a Graf Zeppelin B5o/o-os készültségigépült meg), tengeralattjá-
róból pedig 46 darab állt Erich Raeder rendelkezésére1939 őszén.
A tengerészet nem volt felkészülve a háborúra: a széles körű fejlesztéseket
1945-ben tervezték befe jezni,aFührer viszont már 1939. szeptember 1.jén
megindította a csapatait. A háború kezdetekor emiatt Raeder tengernagy
a Hitler döntését ellenző személyek egyike volt. Az admirális pontosan
látta, hogy Angliát légíháborúval nem lehet legyőzni, a német haditenge-
részet pedig nincs abban az állapotban, hogy uralja a tengereket.
43
rÁuenÁs
SCAPA FLOWELLEN
A világháború első hónapja alatt a német búvárnaszá-
dok impozáns eredményeket értek el. I(arl Dönitz ellen-
tengernagy azonban elégedetlen volt teljesítményükkel,
ezért utasítására október I4-én azIJ_47 egy példátlanul
vakmerő haditett során észrevétlenül belopakodott a I(-
rályi Haditengerészet legfontosabb kikötőiébe, ahol el-
süllyeszte tte a HMS Roy al o ak csatahaj ót, maj d távozott.
=-í.**
)!*- *+ -
**T* -+'<-r
a.* l*
A rajtaütés
A Home Fleet (Honi Flotta) legfőbb hazai támaszpont- Prien tévesen a HMS Repulse-ként azonosított, 189 méter
ja Skócia partjaitól északra, az orkney-szigeteknél ta' hosszú és 29 I50 bruttóregisztertonna HMS Royal oak csa-
lálható Scapa Flow öbölben terúlt el. A németek tuda- tahaj ót választotta ki, Az I] -47 három torpedót indított 27 43
tában a kikötő a nemzeti szégyenjelképe volt, hiszen méterről, az egyik azonban beszorult a vetőcsőbe. A másik
itt kellett kiszolgáltatniuk felszíni flottájukat az ango- kettőből is csak az egyik találta el a hajóláncot a brit sorhaió
loknak, amelyek nagy részétvégül 1919. június 21-én orrtőkéjénekközelében. Az angol tengerészek először azt hit-
saját legénységesüllyesztette el. Az Admiralitás ennek ték, hogy légibomba csapódott beléjük, vagy valamilyen bal-
ellenére biztonságosnak hitte, és bízott benne, hogy a eset történt a hajótest belsejében. A szemé|yzet elfoglalta po'
bejárata előtt elsüllyesztett hajóroncsok most is meg- zícíőit a légvédelmiőrhelyeken, miközben H. E. C. Blagrove
akadályozzák a tengeralattjárók behatolását. Am az ellentengernagy és a parancsnok, W'illiam Benn sorhajóka-
apály elmozdította a roncsokat,i1y egy I7O méter szé- pitány a robbanásveszélyt vizsgálta a hajó belsejében. Senki
les keskeny folyosó nyílt a védelmízáron, amelyen egy sem gondolta, hogy egy német búvárnaszád képes bejutni a
karcsú német tengeralattjáró éppen képes volt átjutni. védett kikötőbe, igy azlJ_47 észrevétlen maradt. Prien eköz-
Létezésétmegerősítették a Luftwaffe felderítő repülő- ben folytatta a támadást, és búvárnasz ádját száznyolcvan fok-
gépeinek légi felvételei és a helyszínt kikémlelő U-14 kal megfordítva a tat.torpedócsövekből tüzelt, de ismét célt
tengeralattjáró j elentése. tévesztett. A német parancsnok az angolok harci riadójára
1939 szeptemberében a német búvárnaszádok 41 ke. várva mintegy 20 percig az öbölben körözött, majd ellenfelei
reskedelmi hajót és a HMS Courageaus repülőgép-hor- tétlenségétlátva új tüzelési pozíciót foglalt el, és kilőtte meg-
dozót süllyesztették el. I(arl Dönitz ellentengernagy maradt tölteteit a hajóra. Ez a második támadás már sokkal
azonban kevesellte az elért eredményeket. I(ezdettől pusztítóbb eredménnye| járt, A Royal oakot az utjára indított
fogva olyan harci vállalkozást akart, ami mindenki szá- három torpedóból kettő is telibe találta. Az első a tat közelé-
mára láwányosan bebizonyítja a tengeralattjáró-hadvi- ben érte a hajót, míg a második egyenesen az egyik másodla.
selés ütőképességét.A kedvező információk birtokában gos lőszerraktárba csapódott be. A csatahajó ezt követően ol-
emiatt a meglepetésszerű rajtaütés mellett határozott. dalára dőlt, és alíg húsz perc alatt elsüllyedt. A katasztrófában
Az akció rendkívül veszélyesnek ígérkezett,ezért az 824 tengerész és tiszt - köztük H. E. C. Blagrove ellentenger-
U-47 parancsnokára, a vakmerőségéről híres Prienre nagy - Veszett oda. Habár Prien nem észlelte, de akciója alatt
bízta a kockázatos küldetés végrehajtását. megrongálta a HMS Pegasus kísérő repülőgép-hordozót is.
Az U-47 október 12.én futott ki Kielből, és másnap a Prien sértetlenül, ünnepélyes keretek között tért haza, ahol
hajnali szürkületben már a szigetek közelében hajózott. hősként fogadták. Az elragadtatott Hitler a teljes legény-
Prien ekkor lemerült, hogy a l[-ére virradó éiszaka a séget vaskereszttel, Prient pedig- a IGiegsmarine katonái
legkedvezőbb árapálynál osonjon be a körzetbe. Az e|- közül elsőként - lovagkereszttel tüntette ki. Példaképnek
süllyesztett hajóroncsokat ügyesen kikerülve óvatosan állították őket a német i$úság elé, naplóját pedig többször
behatoltak az öbölbe, ahol átmeneti zavart okozott, ami- is kiadták.A páratlanul merész rajtaütés nemcsak katonai,
kor elakadtak egy kábelben. A probléma gyors megoldá- de lélektani szempontból is nagy hatásúnak bizonyult. Az
sa után már baj nélkül sikerült átjutniuk a záron, a kikö. U_47 kapitánya bebizonyította, hogy az angol hadihajók
tőben viszont csak három értékescélpontot észleltek. még saját kikötőikben sem lehetnek biztonságban a harcias
német búvárnaszádoktól.
) A brit hadi- Az elszenvedett hatalmas veszteség ellenére a brit flotta több
tengerészet egyko- szempontból is szerencsésnek bizonyult. Már az a tény, hogy
ri büszkeségének Prien torpedói közül sok nem miiködött megfelelően, jelen-
víz alatti roncsa, tősen csökkentette veszteségeiket. Ugyanekkor
a Home Fleet
több mint 800 tudtán kívül is hozzájáru|t a károk csökkentéséhez, amikor
tengerész végső mindössze pár órával a rajtaütés előtt másik kikötőbe irányí.
nyughelye. totta az öbölben horgonyzó hajók jelentős részét.
46
Y A portyáról visszatérő Adalbert Schnee fre.
gatthadnagy jelentést tesz útjciról Karl Dönitznek
1940-ben.
,4f. ' I
&1.<.
s
-
.t
.t:.
tP
-.
-t'!
a
]
:q
:.?
A FURCSA HÁBoRÚ
A brit és francia hadüzenetet nem követte támadás Nyugaton. A túlerőben lévő Nagy-Britan-
nia és Franciaország csak szóban kötelezte el magát a háború mellett, míg Németországnak
hónapokig nem állt rendelkezésére az offenzíva megindításához szükséges haderő. A követ-
kező hónapokban aZ ellenfelek farkasszemet néztek egymással, de egyik fel sem mozdult.
48
alatt, hogy az l940-es német légitámadások során újra
elhagyja a családi otthont. Nagy-Britanniában a nagyvá.
rosokban maradt fiataloknál hosszú távon később szá-
mos negatív következménnyel járt az iskolák bezárása.
Az oktatási színvonal visszaesése mellett ugyanis ugrás-
szerűen emelkedett a fiatalkori bűnözés aránya.
Meglepő módon a furcsa háború egyik legszembetűnőbb
vonása a légi tevékenység hiánya volt. A lehetséges válaszlé.
pésektől visszariadó szövetségesek csak,,konfettiháborút',
vívtak a németekkel, a háború értelmetlenségéthirdető
röplapokat dobálva le a német városokra. A német retor-
ziók elmaradása ellenére még így is heteknek kellett eltel'
niük a lakosság pánikhangulatának lecsillapodásához.
A nemzetközi sajtó mindenesetre lényegre törően több-
lx Friss híreket olvasófrancia katonák' A behívottfiata-
ször is elkeresztelte a kialakult szituációt. A furcsa háború
lok többsége bízott abban, hogy a politikusoknak sikerül megol.
mellett az angol nyelvű publicisztikában és köznyelvben
dast találniuk, és elkerülhetik az apáik által megélt vérfi)rdőt.
olyan kifejezések jelentek meg, mint,,bore war,, (una|mas
háború), ,,twilight war,, (a|konyi háború), vagy ,,phoney
war, (á|háború). A közhangulatot jól érzékelteti, hogy
utóbbi hamarosan ,,funny war,, (vicces háború) elneve.
zésséalakult át. A németek agresszivitását ugyanekkor jól
érzékelteti, hogy ők a helyzet jellemzésére a ,,Blitzkrieg,,
ellentétét, a,,Sietzkrieg,,-et (ülőháború) használták.
49
("'
íryq.o
c\"
H itler béketapogatózásai
Hitler 1939. szeptember elejétől tobb alkalommal is em- hér béke,, létrehozására, atnihez olyan semleges államok
lítésttett arról, hogy gyors támadást indít a nyugati fron- közbenjárását remélte, mint Svédország, Belgium vagy
ton. Ennek eIIenére többször is elhalasztotta a Sárga terv Hollandia. A próbálkozás viszont lramar kudarcnak bi'
(Fall Gelb) megindításának időpontját. 1939'ben ugyanis zonyult, mert a felkért á]lamok tartottak attól, hogy a
a német l-radsereg még messze nem lett volna képes arra, háborús felek közötti közvetítésseI ők maguk is belesod-
hogy sikeres támadást tudjon intézni a szövetségesek el- ródnak a konfliktusba.
len. Hiányoztak ehhez mind a lőszertartalékok, mind a A Fúhrer 1939. október közepéig makacsul bízott ab-
megfelelő eszközök, amiket akkor csak a Szovjetuníóból ban, hogy a lengyel hadjárat gyors lezárása belátásra bír.
lehetett beszerezni. ja Franciaországot és Nagy-Britanniát' Az október 6'ai
A háború l.roltpontra jutásával Németországban is akti- Reichstagban elhangzott nagy,,békebeszédében'' egyér-
vizálódtak bizonyos erők a béke megteremtésére. Göring telműen a szövetségesekre hárította a felelősséget a há-
nyugati kapcsolatain keresztül kísérletettett az ún. ,,fe- ború folytatásáért. I(onferencia összehívását javasolta a
tr
*.
*
..,"t
keleten kialakult helyzet megvitatására, óvatos békeaján- sem. Még akkor sem tették meg a megfelelő lépéseket,
latát azonban egyértelműen elutasították a szövetsége' amikor 1940 januárjában egy belga terüIeter'r kényszerle-
sek. Párizs és London nem volt hajlandó tárgyalásokat szállást végrehajtó német futárgépen megtaláIták a táma-
folytatni Hitlerrel, immáron senki nem hitt a náci diktá- dási terv részleteit. Nem voltak hajlandók a szövetsége-
tor szavában. Gyakorlatilag ez volt az egyetlenegy kérdés, sek segítségétkérni, angol-francia csapatokat elhelyezni
amelyben a szövetségesek egységesen és határozottan az Albert-csatornánáI kialakított védővonalnál. A kezde-
foglaltak állást. Nem cselekedett Belgium és Hollandia ményezés lehetőségét ezze| átadták Adolf Hitlernek.
rb*
53
A gyarmatként kezelt Lengyel Főkormányzó. Hadjárat az értelmiségellen
ságban még ennél is kétségbeejtőbb állapotok A nácik Lengyelországot tudatlan rabszolgák ha-
uralkodtak. Az ott éIő 12 millió lengyelnek zájává akarták tenni, ahol a nem németek négyosz-
szánt sorsot a Führer már 1939, szeptember tályos általános iskolai oktatását nevük leírására,
végénkörvonalazta, ami az addigi jogÍosz- minimális számtani ismeretek megszerzéséreés a
tás és zaklatás gyakorlatátóI eltérően mesz- feltétlen engedelmességre való nevelésre akarták
sze radikálisabb volt. A polgári lakosságot korlátozni. Nemcsak a könyvtárak látogatása, ha-
csak alantas munkavégzésre találta alkalmas- nem még az olvasás is tiltott dolognak számított.
nak, és az innen elhurcolt kényszermunkás' A közép- és felsőfokú lengyel oktatási intézmé-
okkal kívánta kielégíteni Németország mun- nyeket október végénbezárták. Az ellenállás ki-
kaerő-szükségletét. tnkéntesek hiányában az alakulásának megelőzésére hadjáratot indítottal( a
SS erőszakkal gyűjtotte össze a munkásokat, lengyel értelmiségellen, amit a náci szakzsargon.
a szökevényeket pedig agyonlőtte. Csak 1939 ban,,házkutatásként'' emlegettek' Likvidálásuk dr.
végéig40 ezer embert deportáltak Németor. Hans Frankra hárult.
szágba.
A,Sonderaktion l(rakau"
A Führer nem feledkezett
A lengyel kulturáIis élet egyik központjának számí-
meg aZ ország vezetéséről
tó krakkói |agelló Egyetem olyan nagy jelentőséggel
sem: egyeduralmat akart,
bírt a németek szemében, hogy külön akciót szer-
amihez a lengyel nemesség
veztek felszámolására. Az Einsatzgruppe utasította
i és az értelmiségteljes kiirtá-
a rektort, hogy 1939. november 6-ára szervezzemeg
Sát tartotta szükségesnek.
a tudományos oktatók és munkatársak ,,tájékozta-
tó gyűlését'lA németek a megjelent 186 főt három
nő kivételévelletartóztatták, és a kevés szabadon
engedett szerencséstől eltekintve a sachsenhauseni
Danzig városában.
]g".*Éú|.i- }.*í;q-F i.
koncentrációs táborba internáIták három nappal később.
Ugyanezen a napon középiskolai tanárokat vettek őrizetbe.
A I(rakkóban kipróbált módszert később ,,i(ülönleges
pacifikációs tevékenység,, ,ugy más néven AB-akció né.
ven alkalmaztáI< a főkormányzóság teljes területén. Az
értelmiségellen folytatott hadjáratuk alatt csak 1940 nya-
ráig mintegy 3500 személyt fogtak el és öltek meg a nácik
végzettségük,illetve intellektuális tevékenységükmiatt.
Valláspolitika
Az oktatási rendszer ellehetetlenítésérea németek az elsők
között zártáI< be az összes katolikus iskolát. Noha nem til- ): A lengyel kapituláció után szinte azonnal
tották a mélyen vallásos lengyelek számára hitük gyakorlá. kezdetét vette a zsiclók összegyiijtése. Itt egy né-
sát, azt rendkívül szigorú keretek közé szorították. A pap- met SS-katona deportrÍlasra ítéltzsidó civilek
V;:
- "ar
:B.Í.l
, ',:.t
rY
4.- 3"
'r*-
t; Í. '. rJ
AZ USA SEMLEGESSEGI
*
*b :"*
é
NYILATKOZATA
Az Amerikai Egyesült Államok vezetése és polgá-
rai aggodalommal figyelték a lengyelországi ese-
ményeket, de a közvélemény nem támo-
gatta az európai konfliktusba való
beavatkozás lehetős égét.
Amerika tartózkodik
Az Egyesült Államokban a háború
elején sok tekintetben a húsz éwel koráb.
bihoz hasonló helyzet alakult ki. A közvé-
lemény nagy része, miközben Nagy.Bri.
tanniával és Franciaországga| szimpatizált,
ellenezte a háborúba való bekapcsolódást.
A Roosevelt elnök által vezetett
kormány már ekkor is jelentős /
anyagi segítséget nyújtott a szövet-
ségeseknek, előre látva, hogy nem
kerülhető el a háborús részvétel. 1939-ben
a kongresszus törvényt (Cash and Carry)
hozott, amely engedéIyezte, hogy az Egye.
*.*.il
sült ÁIlamok készpénzfrzetésellenében
bármely országnak - ami a gyakor-
Iatban Nagy-Britanniát és
Franciaországot je-
lentette - f"gy- í
vert adjon el.
W
JK
A Neutrality Act
1939. szeptember 5.én az USA semlegességi nyilatkoza-
tot tett. A Roosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elvi-
ekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon el
és szállítson a hadviselő államok bármelyikének. Ez hát-
rányosan érintette volna Angliát és Franciaországot, az uj
semlegességi törvény azonban lehetővé tette a Cash and
Carry (fizess és vidd) elv alapján a fegyverek száIlítását
barátí hadviselő áIlamok számára.
A Tétova képviselők az amerikai kongresszusban _ az amerikai kül-
Roosevelt már 1939 őszén elhatározta, hogy Amerikát há-
politika szándéka korántsem volt határozott a haború kitörésekor.
borúba viszi Anglia oldalán, s bár a nyilvánosság előtt ezt
a szándékát nem hangoztatta, igyekezett megfelelő légkört
kialakítani. Szeptember 3.án rádióbeszédben megígérte,
hogy,,a nemzet semleges nemzet marad'l de 8'án már nem-
zeti vészállapotot hirdetett ki, elrendelve a tengerész- és
szárazfőIdí tartalékok behívását és a sorozás kiterjesztését.
Szeptember 5-én az 7937-es semlegességi törvény kove'
yei szerint nyilatkozatot adott ki, megtiltva a had-
feleknek szánt fegyverek és lőszer kivitelét. Néhány
nappal később azonban rendkívüli ülésre hívta össze a
kongresszust, hogy hatálytalanítsa a kiviteli tilalm at. Azza|
érvelt, hogy a fegyvergyártás enyhíti a munkanélküliséget
és támogatja a békét.Hosszú és kemény vita után a kong-
resszus november 5.én jóváhagyta a semlegességi törvény
módosítását, és megengedte a feg1verek szállítását kész-
pénzért, október 26.ai rádíőbeszédébenRoosevelt kije-
lentette, hogy ,,Amerika semleges, és nincs szándékában
áborúba lépni. A semlegességi törvény megváltoztatása
jelentette a semlegesség feladását'i
57
Y Unatkozó amerikai tengeré-
szek tetoválást készítenek. Még
két év volt hátra Pearl Harborig,
) A Cotton Club,
New York leghíre-
sebb éjszakai szóra.
kozóhelye.
2
ABORU ESZAI(ON: A SZOVIETUNIO
MEGTÁMADJA FINNoRsZÁc oT
Sztálin, a szovjethatalom keménykezű diktátora Hitlerhez hasonlóan merész
ábrándokat dédelgetett, amelyeket fegyverrel kívánt valóra váltani. ' r
Moszkva követelései
A téli háború három hónappal a második világháború ki-
törése után robbant ki. A Ribbentrop_Molotov-paktum
következményeként, Lengyelország lerohanása után a
balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek.
Sztálin nyomására szeptember 27-én Észtország, oktő'
ber 6'án Lettország, 11-én pedig Litvánia volt kénytelen
segítségnyújtási szer ződést kötni a Szovj etunióval, ame'
lyet nem sokkal később e kis államok nyílt katonai meg.
szállása követett.
Moszkva Finnország számára is felajánlott egy segít.
ségnyújtási szerződést, egyben bizonyos területek (a
I(aréIiai-földhíd és a Finn.öböl bejáratát őrző Hanko-
félsziget) átengedését is kérte. Mivel a Mannerheim mar-
sallról elnevezett erődvonal is a követelt részen feküdt,
ez a finn vezetés számára elfogadhatatlan volt.
A kétoldalútárgyalások október I2-én kezdődtek meg,
de több hét eredménytelenség után november 13-án
végleg megszakadtak.
A szovjet politika más módszerekkel próbálkozott: Sztá-
lin parancsára november 26-án a leningrádi katonai kör-
zet megrendezte a ,,mainilai provokációt,] amikor a saját
területét vette tűz alá a határtól 800 méterre. A bűn-
baknak kikiáltott finnek ellen a Szovjetunióban sajtó-
kampány indult: ,,LikvidáIni az aljas bandát!'' November
29-én már finn határőroket ért támadás, és másnap el-
kezdődtek a harcok.
A hadműveletek során a Szovjetuniónak stratégiai szem.
pontból szüksége volt a balti államokra, ezért ezekkel
szerződéseket kötött, amelyek nyomán Észtország és
Lettország szovjet nyomásra létrejött baloldali kormá'
nyai 1940-re ,,önként', csatlakoztak a Szovjetunióhoz.
.rrÉ Z
Al Terepruhában síelő finn katonaság: elszánt.
ságuk és ryagas fok( b#irj,a*u*s"k miatt a
szovj etek fehér halalnak hívták őket,
60
f
t
C"*5* di*i'
1"1 Í
,Ét';
}i#r- *
*;nr p,
Finn katonák kutyak altal vontatott szánon szállítják tovább a lx Hugo Viktor osterman altábornagy, afinn vé.
6T
Szemben álló erők i'\2
tt,
f t'.:}.
A finnek mind emberben, mind lőszerben, mind nehéz-
fegyverekben komoly hiányt szenvedtek, és ritka volt az
t1}''r
a finn katona, aki egyáltalán látott már harckocsit. A Carl
Gustaf Emil von Mannerheim parancsnoksága alatt álló
finn hadsereg250 ezreslétszáma, alig 30 harckocsija és
130 repülőgépe elenyészőne\< tűnt a l(iment Vorosilov
és Szemjon Tyimosenko vezette szovjet 1 milliós |étszá-
mú hadsereggel szemben, amely közel 3000 harckocsit
és 3800 repülőgépet vonultatott fel.
Az óriás kudarca
A Vörös Hadsereg hatalmas túlereje tudatában sem .,.il*
aZ anyaggal, sem az emberrel nem takarékoskodott,
A Szovjet géppuskások a frontvonalon' A támadók nem voltak
az eredmények mégsem jöttek könnyedén, ráadásul a felkészülve a zord körülmények kc)zött megvívandó harcra.
62
A szovjet katonák sem síelni nem tudtak, sem fehér álca-
ruhát nem viseltek. Sok menthető sebesült halt fagyhalált
az elégtelen egészségügyi ellátás és a szokatlan, olykor
_40.C.íg süllyedő hideg miatt.
Bár a Vörös Hadsereg légiereje hatalmas anyagi fölényt
é|vezett, ennek ellenére sem alakult ki egyértelmű szov-
jet légi fölény. A gépek zöme elavult volt, a legtöbb pilóta
pedig rosszul képzett, akik rugalmatlanul manővereztek
a légi harcban és a légvédelmitűzben. Előfordult, hogy
egy frnn vadászgép egy kilenc gépet számláló bombázó-
kötelékből pár perc alatt hat gépet is lelőtt. A támadók a
harckocsik által biztosított fölényt sem tudták kiaknázni,
mert az erdős, sziklás terep ezek bevetéséneknem ked'
/x Elhagyott BT_5 szovjet tank. A Vörös Hadsereg princélosai
vezett.
n agy v e szte s égeket szenv e dte k,
-l
63
A LA PLATA-I ÜTK0ZET
Az 1934-ben átadott Admiral Graf Spee a német hadiflotta egyik legjobb egysége volt, de a
hadiszerencse nem kedvezett a híres zsebcsatahaiónak.
Portyán
Az Admiral Graf Spee I79 méter hosszú, 12 000 tonna víz-
kiszorítású, gyors hadihajó volt, amely kikötés nélkül akár
35 000 kilométert is megtehetett. Fő fegyverzetét hat da.
rab 28 centiméteres hajóágyú alkotta, amelyeket 15 centi-
méteres ágyúk, torpedók és más feg1verek egészítettek ki'
Az Admiral Graf Spee 1939. augusztus 2I-én hajózott ki
a wilhelmshaveni kikötőből, és elfoglalta állását az Atlan-
ti-óceán közepén. A főparancsnokság csak szeptember
26-án - hetekkel a világháború kirobbanása után - uta-
sította, hogy brit és francia kereskedelmi hajókra vadász-
A A l(riegsmarine legmodernebb és legfélelmetesebb egységeinek
szon. Az elkövetkező időszakban a zsebcsatahajó valóra
egyike, az Admiral Graf Spee.
váltotta Raeder admirális reményeit, mert a szövetséges
szállítási útvonalak ellen intézett támadásaival ielentős
ellenséges haderőt kötött le.
Szeptember 30-án küldte a tengerfenékre első áldozatát, a
brit Clement gőzőst Pernambuco kikötőjének közelében.
október 5_22. közőtt úiabb öt kereskedelmi és tartálv-
hajót - a Newton Beech-et, az Ashlea-t, a Huntsmant, a
Trevanient és az Africa Shellt _ süllyesztett el, majd vissza-
vonult feltölteni a készleteit. I(övetkező rajtaütése során a
Doric Star, a Tairoa és a Streonshaln teherhaiókat semmi-
sítette meg Dél-Afrika és a Szent llona-sziget között. Por-
tyája során a zsebcsatahajó több mint 50 000 tonna ellen-
séges haj óteret küldött hullámsírba, érzékenyveszteséget
okozva ezzeI abrit kereskedelmi flottának. Ezek a támadá'
sok nem követeltek emberi életeket, mert Hans Wilhelm
Langsdorff sorhajókapitány minden alkalommal lehetővé
tette, hogy a legénység elhagyhassa a fedélzetet, és a kiürí-
tett hajókra nyitott tüzet. ,
*:4
A La Plata-i csata
Üi-==l:...
A brit Admiralitás és a francia haditengerészet első akció-
jától kezdve folyamatosan figyelemmel kísérteaz Admiral
Graf Speetevékenységét. Egyesítették erejüket, és további
haj ókat irányítottak a veszéIyeztetett régióba, hogy közös
erővel kutassák fel és semmisítsék meg a zsebcsatahajót.
A Dél-Amerika keleti partjainak védelmére kirendelt -
az Exeter és Cumberland nehézcirkálókból, valamint az
uj-zéIandi haditengerészet két könnyűcirká|ójábő|, az
AjaxbóI és az Achillesbő| álló _ Force G küIönítményt
Henry Harwood a 9700 tonnás Ajax fedéIzetéről vezet-
te. Langsdorff hajóját decemberben kétszer is majdnem
sikerült utolérni, amikor a Doric Star és a Tairoa gőző-
A, A halottakat bajtársaik katonai tiszteletadrissal, míg a civilek
söknek elsüllyesztésük előtt sikerült segélykérőüzenetet
náci karlendítéssel búcsúztatták, miközben a szárazföldre vitték
leadniuk. A brit tisztek valószínűsítették, hogy az ellensé-
őket,
ges hadihajó újra fel fog bukkanni az Uruguayt Argentí-
nától elválasztőLa Plata folyó torkolatvidékén, ahol élénk az Exeter ellen fordította. A York-osztáIyú nehézcirkáló
volt a szövetséges kereskedelmi hajók forgalma. súlyos találatokat kapott, fedélzeti feg1verrendszere mű-
A britek december 13-án, a kora reggeli órákban észlel- ködésképtelenné vált. F. S. Bell kapitány emiatt 7.40-l'<or
ték először a német csatahajót. Egy nehéz- és két köny- a helyszín elhagyására adott parancsot, és a lángokban
nyűcirkáló különböző irányból rögvest támadást kezdett, álló cirkálóval a Falkland-szigetek felé vette az irányt, Az
és parázs ütközet robbant ki. Langsdorffkapitány eleinte Exeter óriási áldozatot hozott, de ez nem volt hiábavaló.
mindhárom hajót lőtte, megosztva a zsebcsatahajó félel- A másfél órán át tomboló csatában az Admiral Graf Spee
metes tíizerejét, Henry Harwood erre számított, így az is komoly sérüléseket szerzett. A hajótestet mintegy het-
Exeter, az Ajax és az Achilles folytathatták a támadást, ven találat érte, a lőszerkészlet kifogyóban volt, a harc
és nem kellett szemtől szemben megütközniük az ellen. során 36 tengerész halt hősi halált, további 60 fó pedig
séggel. Langsdorff rájött, hogy hibát követett e|, ezért megsebesült. Langsdorff kapitány számára egyetlen le-
az Admiral Graf Spee hajóágyúit a legerősebb támadó, hetőség maradt, a visszavonulás.
,,1
* !
**l
_:.-+:€ '-::s-}.r3r--
-- q
-+
-'.rtr-.-
rs -...& F
.----
_ --
--..
*-:l11E3*;t*;>ry"' -_--.Hr-
3o{
/.'{rr-
.v
1,,.
rl'
AAz
éréséiga GraÍ Spee fedéIzeténravatalozták
fel.
. ,afr;
66
Az Admiral Graf Sp égzete
ee v
A német zsebcsatahajó ideje lassan elfogyott, Langs-
dorffnak el kellett hagynia a biztonságos kikötőt, a torko.
latban pedig ott horgonyoztak a britek. Súlyos sérüléseit
nem sikerült kijavítani, a 280 milliméteres gránátok javát
ellőtték, számottevő veszteségeket szenve-
a legénység is
dett, így a harc sikeres folytatására nem sok esély mutat-
kozott _ az angolok által állított csapda bezárult.
December 17-én az Admiral Graf Spee fölszedte a hor-
gonyt, és kifutott Montevideo kikötőjéből. A kapitány
nem kívánta feláldozni embereit egy értelmetlen harc-
ban, így parancsot adott a kiürítésre,és a kikötőtől
mintegy négy kilométerre felrobbantotta a hadihajót.
Legénységétaz argentin kormány internálta, így a né-
met tengerészek túléltéka háborút' Langsdorff kapitány
önmagát hibáztatta hajója elvesztéséért,ezért december
19-én szállodai szobájában öngyilkosságot követett el.
Az Admiral Graf Spee pusztulása után jelentősen le-
csökkent a szövetséges kereskedelmi hajókat ért felszíni
támadások száma, mivel Hitler tartott a I(riegsmarine
ütőképes hadihajóinak elvesztésétől. Dontésévelfel-
szabadította a I(irályi Haditengerészet azon egységeit,
amelyek addig a fosztogató hajók üldözésével voltak eI-
foglalva. A britek stratégiai előnye 1940 nyarára viszont
lecsökkent, amikor a németek Dánia, Norvégia, a Bene-
lux államok és Franciaország megszállásával kiszorítot-
ták őket az Északi-tengerről, és szabad kijárathoz jutot.
tak az Atlanti.óceánra.
Ü .l l t Ü
tány nemzetközi vizekre hajózott ki, majd parancsot adott a meg-
maradt torpedók és lőszerek megsemmisítésére. Az ezt követő ha-
talmas robbanásban a német hadihajó elmerült a La Platafolyó
torkolatánál, A vízfelszínfelex rekedt részei még napokon át égtek,
amíg a hajótestet teljesen el nem nyelte az iszap,
. a. ,*
gf*qfShq;**
fu.m *..-aM
67
AMOSZI(VAI BEIG
|939, november végéna szovjet haderő offenzívát indított, hogy a német Blitzkrieghez hasonlóan
lerohanja Finnországot. A hadjárat borzalmas veszteségeket követelt a rendkívüli hideg és a fin-
nek hősies ellenállása miatt, akiket többszörös túlerővel tudtak csak megadásra kényszeríteni.
A hadműveletek megindulása
A szovjet követelések elutasítása után, 1939. november 30- Biztos győzelmük tudatában december 1 -j én Terij ok iban, az
án támadásba lendült a Vörös Hadsereg. RepüIőgépeik Hel' első elfogIalt határvárosban a kommunista otto I(uusinen
sinkit és számos más várost bombáztak a polgári lakosság vezetésévelmegalakították a Finn Demokratikus I(öztársa-
megtörésére, valamint a Balti Flotta egysé gei tiiz alá vették ság kormányát, amivel másnap kölcsönös barátsági és segít.
az országdéli parwidékét'28 szovjet hadosztály indult meg ségnyújtási egyezményt kötöttek. A finn lakosság azonban
ezzel egy időben a I(aréliai-föIdszorosban, a Ladoga-tótól várakozásaikkal ellentétben egységesen kiállt törvényes kor-
északra, a Botteni-öböl irányába és Murmanszk közelében. mánya mellett, és elszántan szembeszállt a behatolókkal.
Szovjet átttirés
}anuárban a szovjetek az elszenvedett katasztrofális vesz-
69
* ttdtr
A moszkvaibéke
A március I2-én a|áírt békeszerződéssel Finnország-
tól közel 40 ezer km2 területet vettek el. Elcsatolták
tőle a I(aréliai-földszorost Viborg kikötőjével együtt,
a Ladoga-tó északi és nyugati partvidékét, a Finn-öböl
több szigetét, a Salla-I(uusamo régiőt, I(elet-I(aréliát,
valamint a Halász-félszigetet a |eges-tengeren. Emellett
még 30 évre bérbe kellett adnia Hangö kikötővárosát,
hogy ott katonai támaszpontot építhessenek ki a sZoV-
jetek. Helsinkinek köteleznie kellett magát mindezeken
felül arra, hogy nem lép szövetségre a Szovjetunióval el-
lenséges állammal, illetve nem építki hadikikötőket és
katonai bázisokat a |eges-tenger partvidékén. Moszkva
mindezekért cserébe egyetlen szót sem ejtett a I(uusinen-
kormányról a tárgyalások alatt, valamint hajlandó volt
lemondani Petsamóról, ahol csak kereskedelmi jogokra
és az átmenó forgalom biztonságára kért garanciákat.
Országuk szuverenitásának megóvása súlyos árat
követelt a finnektől. A háborúban
köze| 25 ezren veszítettékéle'
tüket, és majdnem 44ezren
sebesültek meg. Elveszí- l
tették emellett erdeik, ter-
mőföldjeik és iparuk 10%-
át. Az elragadott régiókból í
közel félmillió ember tele- -#'/
pült át, akik ellátása komoly
problémát jelentett.
A háború következményei
Habár a finnek hősies harcuk ellenére katonailag vere-
séget szenvedtek, erkölcsileg diadalt arattak. Az agresz-
szió miatt december 14-énaNépszövetség kizárta tagjai
közúl a Szovjetuniót, a világ közvéleménye szimpátiával
követte nyomon a finnek küzdelmét, és önkéntesek si-
ettek a segítségükre.Németország semleges maradt,
Nagy-Britannia és Franciaország viszont február elején
katonai segítséget akart Helsinkinek nyújtani, amihez
megkezdte egy expedíciós hadtest felkészítését.
Tth|**_.
"$5fu':';'
1 Fehér álcázó ruhában síelőfinn járőr tüzelésre készfegy. A Gyakorlatozó finn katonák, akiknek ezek a német juhászku-
verrel ellenőrzi állasait az északi fronton. tyák egyszerre voltak a legjobb barátaik és bajtársaik.
70
Csak a semlegességükhöz ragaszkodó skandináv álla-
?
mok elutasító magatartása és a moszkvai béke akadá-
|yozta meg ennek bevetését.
A konfliktus tapasztalatai alapján több nyugati állam ve-
zetői is arra a meggyőződésrejutottak, hogy számbeli fö-
lénye ellenére a Vörös Hadsereget egy kozel egyenrangú
ellenfél háborúban le tudja győzni, Alapvetően ez a téves
következtetés befolyásolta Berlint, amikor 1941 júni'
usában megindította csapatait a Szovjetunió ellen.
Hitler keleti offenzivájáva| lehetőség nyílt a fin-
nek számára az elcsatolt régiók visszaszerzé-
sére. Ok is hadat üzentek Moszkvának, hogy
német támogatáss a| szer ezzéI<vissza másfél
él'vel korábban elveszített területeiket.
b-.ff
7I
ANYUGATI HADsZÍxrÉn
Nagy-Britanniában és Franciaországban szeptember l-jén elrendelték az általános mozgósí-
tást, és két nappal később Párizs és London hadat üzent Berlinnek. A Brit Expedíciós Erőkkel
kiegészítettfrancia hadsereg azonban a súlyos veszteségek elkerülésérevédelemben maradt.
A szövetségesek ereje
A Brit Expedíciós Erők első katonái L939. szeptember A franciák már augusztus 23-án készültségbe helyezték
4-én, Lord Gort vezérkari parancsnok irányítása alatt in. határ menti egységeiket. A háború kirobbanása után ál-
dultak Franciaországba, majd összesen 13 gyalogoshad- talános mozgósítást rendeltek el, és szeptember végére
osztály követte őket 1940 májusáig. Ebből 5 volt regulá- mintegy 3 millió férfit szó|ítottak fegyverbe.
ris, míg a többit a ,,szombat esti katonák'' gyülekezetének A felállított hadosztályokból 94-et vezényeltek a nyugati
csúfolt Territoriális Hadsereg vá|tozó harcértéketképvi- arcvonalra, amiből 63 volt gyalogoshadosztály. A hosz.
selő, lelkes önkéntesei alkották. A teljesen gépesítettala- szú menetoszlopokban felvonuló katonák kevesebb mint
kulat a kialakult helyzetben elenyésző erőt képviselt. fele volt hivatásos. Tényleges harcértékeemiatt csak a
A briteknél messze elmaradottabb felszereléssel rendel- sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiataloknak, a gyarma-
kezett a belga és a holland hadsereg. A két országtegfő. ti hadsereg egységeinek és az Armée dAfrique Francia.
képpen erődrendszereibe helyezte bizalmát, amelyek vé- országba vezényelt csapatainak volt. A többségben lévő
delmét Hollandiában 9, Belgiumban pedig 22hadosztá|y tartalékosok ezze| szemben hiányosan kiképzett, nem
látta el. Hitler szerencséjére ez a két, semlegességéhez megfelelő felszereléssel ellátott katonák voltak, akik há-
végletekig ragaszkodó állam mindent meg akart tenni a borúellenes meggyőződésük miatt igazán még harcolni
Berlinnel való konfrontáció elkerülésére, ezértvisszauta- sem akartak. A magasabb színvonalú állománnyal ren-
sították a szövetségesekkel való katonai együttmiíködést. delkező páncélos- és motorizált hadosztályokat szétosz-
tt sL
moruiljdt.
A Menetoszlopba rendeződött Panzer I
A típus 1940-re már elavultnak számított,
73
A Dyle-Breda-terv
A szovetségesek kezdettől fogva azt a nézetet hangoz- stratégák másik nagy hibája volt, amikor a Maginot-
tatták, hogy a belgák és a hollandok segítségéresietnek, vonal helyőrsége mellé további 30 hadosztályt rendeltek
ha a Wehrmacht támadást intéz ellenük. Az errő| szóIó az erődrendszer védelmére. Ezze| jelentősen meggyen-
haditervet a francia főparancsnok, Maurice Gamelin gült a francia arcvonal középső Szakasza, ahol mindössze
tábornok terjesztette elő. Elképzelése szerint a szövet- tíz hadosztály maradt tartalékban, az Ardennek pedig
ségeseknek a Dyle és a Meuse folyókig előrenyomulva, gyakorlatilag védelem nélkül maradt.
Antwerpentől Dinant-ig kellett volna védelmi vonalai-
kat kialakítaniuk, hogy betömjék a belga frontszakasz
és a Maginot-vonal között tátongó rést. Az elképzelést
később kiegészítettéka Bredánál áIlomásozó holland
erők támogatásával. Az új megoldás miatt viszont csa-
patokat kellett átcsoportosítani. A feladatra a brit ex-
pedíciós erők mellett 30 hadosztályt, közöttük a francia
haderő legütőképesebb egységeit jelolték ki. A francia
J
t7
\í 5,5 tonnás könnyűpáncélosok a terepen. A francia hadveze-
tés nem készükfel a gyorsan mozgó harckocsizó alakulatok elleni
harcra.
75
ls DANIAES NORVEGIA
MEGSZALLASA
22
1940. április 9-én, kora reggel Németország megkezdte Dánia és Norvégia lerohanását, a
berlini hivatalos közlemény szerint azért, hogy mege|őzzék a két ország Nagy-Britannia és
Franciaország általi megszállását. A német inváziós csapatok parancsnoksága értesítette
a megtámadott országok kormányait, a Wehrmacht azért lépte át a határokat, hogy,,megvéd-
je a két állam semlegességét a brit_francia agresszió ellenében']
77
-,-
v-
.t- v.^v
t,.- .- rly'
Y
--L\.
|pu
.7
Hadtfogoly igazoltatása. A náci megszállók sokkalta elné.
Norvégia megszállása
zőbbek voltak északon, mint Európa keleti részén.
A norvégiai inváziót a XXI. hadtest haj-
totta végre Von Falkenhorst tábornok pa-
rancsnoksága alatt. 1940. április B.án este
a német l(ampfgruppe 5 (5. harccsoport)
hajóraját észlelte a Pol III őrhajó. Az őrha-
jót a támadók elfoglalták , az egységkapitá-
nyavált azinvázió első norvég á|dozatává.
A német hajók az oslóba vezetíS ford-
ban haladtak felfelé, amíg el nem értéka
Dröbak-szorost. Április 9-én5 óra 15 perc
körül az Oscarsborg erőd tüzérei célba
. vették a Blücher nehézcirkálót,
amelyet
reflektorokkal világítottak meg. A hajó
volt manőverezni a szűk fiord-
és két órán belül elsüllyedt (fedé|ze-
600 ember tartózkodott). Az erőd so-
késleltette az inváziós csoportosítás
o'r
i
I
"-a* .
l" 78
aJn^--f
'a'
J
7
r-:.
é.++.
/\ Harcoló német gyalogság _ a Wehrmacht csekély veszteségeket
szenvedett az ffinzívában.
A harcok 1940' június I}-énÍejeződtek be, amikor a nor.
vég csapatok, látván az ellenállás értelmetlenségét,letet-
ték a fegyvert.
VII. Haakon norvég király és kormánya mindvégig visz-
szautasította a megadási felhívást, és szembeszá||taI< az
agresszorokkal. Bár nem volt esélyük a győze|emre' eva-
kuálták a királyi családot és a parlamentet, valamint ki-
menekítették az államkincstárat. Haakon király, olaf ko-
ronaherceg és a parlament június 7-én elhagyta Tromsöt
a Devonshire brit cirkáló fedélzetén,hogy a száműzetés-
ben képviseljék Norvégiát' Márta koronahercegnő, mi-
után a svédektől nem kapott menedéket, a finnországi
Petsamón keresztül az Egyesült Államokba távozott.
Norvégia hivatalosan nem kötött békétNémetországga|,
és mivel az államcsíny révénhatalomra kerülő Quisling-
kormány illegitim volt, szövetséges státusban vett részt a
háborúban, nem pedig megszállt országként.
Német veszteségek
Az északi hadműveletek teljes sikert hoztak, és viszony-
lag csekély áldozatokkal jártak. A harci cselekmény köz-
ben meghalt német katonák száma összesen 3800 főt tett
ki, mintegy 1600 sebesült mellett. A Luftwaffe körülbelül
száz rcpi|őgépet írhatott veszteséglistára. A legsúlyo-
sabb csapásokat, amint azt várni is lehetett, a haditen.
/: }rlarvik bombázása. A Luftwffi a Lengyelországban megszer-
gerészet szenvedte el: hullámsírba merült egy nehézcir-
zett tap asztalato kat felhasználva intézett támadáso kat a no rv ég
káló, két könnyűcirká|ő, tíz romboló, valamint fél tucat
célaontok ellen.
tengeralattjáró.
79
FALL GELB
l914-ben a német hadsereg nem tudta elfoglalni Franciao rszágot,és a nyugati offenzíva véres,
reménytelen állóháborúvá merevedett. A Führer nem akarta megismételni eztahibát.
T','*j.-.-_
A -
Adoa Hitler vezérkari tisztjei társaságaban' okuüh az elsií világliá;"* ".'
80
,,Vi llámtúra vo lt Franci aor szágb ani, A áncéloshadosztríly
7, p
1940. februfu LS-én Erwin Rommel vezérőrnagy a 7,
Erwin Rommel páncéloshadosztály parancsnoka lett, amely a Franciaor-
szág elleni támadás során a Hoth tábornok vezette XV.
A hadművelet első fázisának fő feladatát az A Hadse' páncéloshadtest alárendeltségébe került. Az ő feladatuk
regcsoportnak kellett végrehajtania. A jobbszárnyon volt áttörni a francia védelmet, és villámgyorsan előre-
áll'ó 4, hadseregnek az állományában |év(j 12 gyalo- nyomulni a La. Manche csatornáig.
gos- és két páncéloshadosztály segítségévelát kellett A hadjáratban Rommel hadosztálya a ,,szellemhadosz-
törnie a belga védelmet, előrenyomulnia a Meuse felé, tály,,nevet kapta, amelyet több módon is magyaráznak.
majd elérni Dinant és Givet kiirzetét.Itt a hadsereg XV. Egyesek szerint már a hadjárat előtt megkapta ezt a jel-
páncéloshadtestének kellett kikényszerítenie az átkelést a zőt, mert a kiosztott feladat nehézsége miatt a táborno-
folyón. A hadseregcsoport középső arcvonalán a Kleist- kok a hadosztá|y teljes pusztulásával számoltak. Mások
páncéloscsoport által támogatott 12. hadsereg feladata szerint villámgyors előrenyomulásuk miatt ragadt rájuk
volt Luxemburgon keresztülnyomulva csapást mérni ez a név. A szövetségesek előzetes reményeire rácáfol-
Givet és Sedan irányában. A páncéloshadtesteknek a va pontonhidakon és gumicsónakokon mindössze egy
Meuse folyón átkelve meg kellett rohanniuk a francia vé- nap alatt átkeltek a Meuse folyón, majd átlagosan napi
delem bal szárnyát és hátát, míg az A Hadseregcsoport 50-60 kilométert - volt azonban olyan nap, amikor 160
bal szárnyát a 16. hadseregnek kellett fedeznie. A hadse- kilométert - haladtak előre a tengerpart irányába. Rend-
regcsoport kötelékébe 7 páncéloshadosztály tartozott, és kívüli gyorsaságuk miatt nemhogy a francia hadvezetés,
a 3. légiflotta nyújtott értékes légi támogatást. de legtöbbszor méga német főhadiszállás sem tudta, hol
A B Hadseregcsoport feladatai korlátozottabbak voltak. tartózkodik pontosan Rommel a páncélosaival. (A vezér-
Von Bock vezérezredesnek át kellet törnie a holland és őrnagynak amúgy is szokása volt a frontvonalból irányí-
a belga védelmi vonalakat, teret kellett nyernie, majd tani az ütközetet, amivel kivívta katonái legmélyebb cso-
harcra kényszeríteniés lekötni a betgák segítségéresie- dálatát és tiszteletét. Az általa tehetségtelennek tartott
tő szövetséges erőket. Ezen hadseregcsoport kötelékébe feletteseit viszont csaknem az idegösszeomlásba hajszol-
három páncéloshadosztály tartozott, a légi fedezetet a2, ta, amikor nemegyszer lecsapta a telefont, ha túl gyakran
légifl otta biztosította. érdeklődtek hollétéről.) Rommelt a hadiárat után a vas-
A C Hadseregcsoportnak a Maginot-vonallal szemben csak kereszt lovagkeresztjével tüntették ki, 1941 elején pedig
védekeznie kellett, és lekötni minél több ellenséges erőt, altábornaggyá léptettékelő.
ehhez a csoporthoz nem tartoztak páncéloshadosztályok.
Guderian tábornok
tr\ 83
FALLSCHIRMIAGER
A német fegyveres erők kiépítésesorán egy korszerű, bármely fel-
alkalmas hadsereg létrehozása volt a cél. A légi szállítású de-
szant a legkorszerűbb fegyvernemek egyike volt, katonái
rendkívül kemény, alapos kiképzésben részesültek,
és különlegesen nehéz célpontok ellen vetették
be őket.
Fegyvernem születik
.-.
.1q= Annak ellenére, hogy az első katonai jellegű ejtőer-
J\ nyős ugrást 1927-ben Olaszországban hajtották vég-
r.
Lt :E Ia re, a német hadvezetés - különösen Hermann Göring
!lr--::\L.
-&
--é.: L
\
H
- figyelmét nem eZ' hanem a Szovjetunió által elért
eredmények keltették fel. A Vörös Hadsereg az 7930-
tu".U \ as évek elején már nagy létszámúejtőernyős erőkkel
rendelkezett, amelyek látványos tevékenységérőltöbb
bemutatón is meggyőződhettek a külföldi szakembe-
rek. Amikor az első hírek eljutottak az akkor még po-
rosz külügyminiszter Hermann Göringhez, ő elhatá-
rozta, hogy létrehoZ egy különleges egységet.
Az alakulatot Landespolizeigruppe Hermann Göring-
nek nevezték el, tagjai a rendőrség állományából kerül'
tek ki. Az egység megalakulása után néhány hónappal,
1936 januárjában a Luftwaffe megkezdte az eIső ejtő-
ernyősök kiképzését.Így jöttek létre a Fallschirmjager
(ejtőernyős vadász) alakulatok. Első parancsnokuk I(urt
Student vezérőrnagy volt, aki soha egyetlen ugrást sem
hajtott végre. Az ejtőernyős egységek katonáinak rend'
kívüli fizikai állóképességgel és rendíthetetlen lélekje-
lenléttel kellett rendelkezniük, s ennek megfelelően
kiképzésük a hagyományosnál jóval keményebb volt.
A legnehezebb feladat talán a földet érésmozzanata
volt, aminek gyakorlását hosszú időn keresztül a föIdön
álló Ju 52-es száIIítógép ajtajából, teljes felszereléssel ki-
ugorva végezték.A lelkierő, a bátorság néIkülözhetetlen
volt, hiszen az ejtőernyősöket általában az ellenséges
vonalak mögött vagy más alakulatok által elérhetetlen
helyeken vetették be. A repülőgép elhagyása után, a
földfelszínhez közelíwe mozgő céltáblává váltak, amit a
I(réta elleni támadás is példázott.
íd""
< Elit harcosok: a légierő kötelékéhez tartozó deszantosok
"tr
d*. különleges feladatkörükbő l adódóan sokkalta nagyobb kocká-
zatot vállaltak, mint a \Mehrmacht katonái,
A légi szállítású deszant felszerelése
Felszerelésük a speciális feladat miatt különbözött az áIta-
lános katonákétól. Magas szárú bakancsuk különleges, a
szokásosnál vastagabb gumitalppal készült, aminek a földet
éréskora becsapódás erejét kellett tompítania. A leérkezés-
kor leginkább sérűlékenytestrészeknélbeépítettés külön is
viselhető könyök- és térdvédő csökkentette az ütés erejét.
Fejhez simuló sisakjukat az l935-ben rendszeresített válto.
zatbó| készítettékúgy' hogy annak hátsó peremét, mely akár
halálos sérülést is okozhatott volna, levágták. Terepmintás
ruházatuk a rejtőzködést segítette. Egy gyorsan kinyitható
A Az elnyűhetetlen igaslóként ismert /unkers Ju 52 típusú
zsebben speciális zsinőrvágó kést hordtak maguknál a be.
szállítógép a deszantosokat is szolgalta,
akadt zsinórok elvágására. I(ülönleges málhamellényt visel-
tek, és ejtőernyős bevetésre kifejlesztett rakaszokat használ- Y Ernyő leoldrisa _ az első mozdulat
tak, hogy nagyobb mennyiségű Iőszert tudjanak magukkal a földet éréstkövetően.
vinni az akciókhoz. Leghatékonyabb fegyverük a hagyomá-
nyos puskával azonos tömegű, de sorozatlovésre alkalmas
gépkarabély volt. Háromszög alakú ejtőernyőjük gyorsan
kinyílt, így akár 70 méterrőI is ugorhattak. Előnye volt, hogy
a szá||ítőgép alacsony magasságon repülhetett, amivel ész-
revétlen tudott maradni a lokátorok előtt, és kevesebb kárt
tudott benne okozni az ellenséges légvédelem. I(omoly hát-
rányt jelentett viszont az ugrásnál, hogy az erős fizikai ter.
helés miatt csökkenteni kellett a pluszteher súlyát, ezért a
kézife gyv ereket külön konténerekb en dobták le.
Az ejtőernyősöket többnyire |u 52-es szá||ítógépekkel jut-
tatták el a bevetésre. Meglepetésszerű akciók végrehajtá-
sára és a nagyobb kaliberű harceszközök célba juttatására
igénybe vették még a terepen landolásra kifejlesztett vitor-
lázórepülőket is. A Gotha Go_242 képes volt egy páncélau-
tót vagy könnyű tábori löveget, a Messerschmitt Me-321
pedig akár egy harckocsit is befogadni.
w?
s*.
ÜÜ
Ü
Az akciót 1940. május 10-én, hajnalban indították meg. Az erőd elestét sokáig a szövetségesek sem értették,
A lehetetlennek tűnő feladatot nagyszerűen oldották valóságos legendákat szőttek a támadásróI. Az erődít'
meg a repüIőkkel' A belga légvédelem semmilyen ellen' mény gyors kapitulációja különösen a franciákat rendí-
állást nem fejtett ki, szinte fel sem fogták, hogy mi tör- tette meg, akiknek megrendült a bevehetetlennek hitt
ténik körülöttük. A hidak közvetlen közelében landoló Maginot-vonalba vetett bizalmuk. Az ellenség gyorsan
I(och-rohamcsoport rövid idő alatt lefegyverezte a védő- megtanulta tisztelni és féIni a német ejtőernyős egysége-
ket, és hatástalanította a hídakra szerelt robbanóanyagot. ket, de a feg1vernem hírnevétigencsak kikezdte a I(réta
A helyszín biztosítása után védelmi pozíciót alakított ki, elleni hadművelet, amely során riasztóan magas vesz-
és a német gépesítettegységek megérkezéséigkeményen teségeket szenvedtek. Bár a Fallschirmjager egységek
visszaverte a feleszmélő belga gyalogság támadásait. számos alkalommal tűntek ki a harcok során, Student
Eközben Witzigék a földet érésután néhány perc alatt tábornok erőfeszítései ellenére l942.ben beolvasztották
.Wehrmacht
foglyul ejtették a légvédelmi ágyúk kezelőit, megsemmi. őket a állományába. Utolsó híres akciójuk
sítettek kilenc géppuskabunkert, majd az ágyúállásokat Mussolini kiszabadítása volt, valamint Monte Cassino
támadták. A lövegkupolákat üreges, ún. kumulatív töIte- ostrománáI is vitézül harcoltak _ ám ekkor már a hagyo-
tekkel némították e|, a 120 milliméteres lövegeket pedig mányos gyalogság oldalán küzdöttek.
a csövükbe helyezett, kimondottan erre a célra tervezett
Y }{émet deszantos pihenőt tart,
:f,
hengeres töltetek felrobbantásával tették használhatat-
lanná. A meglepett belga őrség teljesen megbénult, és *j{;t
*
ellenállás helyett az erőd alagútjaiba menekült. A fegy- !
87
MUSSOLINI ES A FASTZMUS
Benito Mussolini
Benito Mussolini 1883-ban született Észak-Olaszor-
szágban, egy falusi szegkovács fiaként. Apja hatására fi.
atalkorában a munkásmozgalomhoz, annak is a baloldali
szárnyához csatlakozott, egy időben még az anarchista
eszmékkel is szimpatizált. Aktivistaként többször is le-
tartóztatták. Hazájában, illetve Svájcban lapot szerkesz-
tett és tanítóskodott, de zavaros nőügyei miatt sehol sem
volt maradása, és ellenségek sokaságát gyűjtötte be.
Az 1910-es években nézetei alapvetően megváltoztak: el.
vetette az internacionalizmust és a marxizmust, ehelyett
a nacionalizmusra helyezte a hangsúlyt. Mussolini 1914.
től erőteljesen követelte olaszország belépéséta háború-
ba, és a következő évben maga is frontszolgálatra jelent-
kezett. Sebesülés miatt 1917.ben leszerelték. Ekkor már
az Il Popolo d'Italia (olaszország népe) című lap élénállt,
majd 1919-ben létrehozta a Fascio di Combattimento
(Hadviseltek Szovetsége) elnevezésű szervezetét. Afascio
-*r*
öö* sü
89
(-#
\'
tr
Az olasz fasizmus
A fasizmus szélsőjobboldali ideológia és diktatórikus mi mozgalmakat. A fasizmus a szociális igazságosságot,
politikai gyakorlat. Legfőbb je||emzői a demokrácia- és a nemzeti közösséget tiizte zász|ajára, és törekedett a
kommunistaellenesség, a vezérkultusz' a szélsőséges népidegen elemek kirekesztésére (mindemellett az anti-
nacionalizmus, a sovinizmus. Megerősödését a közép- szemitizmus csak az 1930-as évek végénnyert teret, a
rétegek, a kispolgárság és a munkásság elégedetlensége zsidókat pedig sohasem üldözték olyan mértékben,mint
és létbizonytalansága, az első világháborús harcterekről a nácik). Az elvek megvalósításának eszköze a vezér
hazatérő katonák beilleszkedési nehézségei és a sértett korlátlan irányítása alatt álló, katonai hierarchia szerint
nemzeti öntudat segítette. A feszült belpolitikai helyzet- szervezett párt, a politikai terror és a propaganda volt _
ben a fasiszták erős kézze| megteremtett, népi-nemzeti ez utóbbiban a Duce különösen tehetséges volt.
közösségen nyugvó új rendet ígértek,amelyben kielégí-
tik a kisemberek szociális igényeit, miközben a tulajdo'
nosok érdekeinek megfelelően visszaszorítiák a forradal- ,,A demokrácia elméIetben csodáIatos, a g1takor-
latban azonban tévedési
a
Iiffi** ':fr.1l
"i.r.'-Y$S:
. i:,
*7\ í
YJ J-. í\ --..t í3 l.' f)
.rt;.'a
\
*
?:
{
r
!
{
- á.
Y
íT
Az öklét rázó Mussolini beszédet tart, A hallgatókra gyakorolt
t,
hatás nóvelésére a Duce temperamentumos kirohanásait gyak-
ran élénkgesztikulációval egészítetteki,
FI- :,T,
93
Belgium bukása
1940'ben Belgium 600 ezres hadsereget állított fel. Noha
még 1939'szeptember 3-án kinyilvánította elhatározását,
hogy megőrzi semlegességét az európai konfliktusban,
erre a német kormány a legkevésbésem volt tekintettel.
A hollandhoz hasonlóan a viszonylag jó|Íe|szerelt bel-
ga hadsereg sem tudott tartósan ellenállni Guderian
páncélosainak. Az első nagyobb tankcsatára má-
jus 13-án került sor, Tirlemont körzetében a XVI.
páncéloshadtest erős francia harckocsizó kötelékekkel
ütközött meg. A francia tankok, bár csak biztosítaniuk
kellett volna a területet, súlyos veszteségeket szenved-
tek a )u 87 Stuka zuhanóbombázók által támogatott
német egységektől. Mindez annak ellenére következett
be, hogy a francia tankok erősebb páncélzattal és fegy-
verzettel rendelkeztek, mint a német típusok. Május
1S-re a francia 1. Hadseregcsoport csapatai felvonul-
tak a Dyle vonalára, és felkészültek a védelemre. Még
A AÍelrobbantott hidakat pontonhíd segítségévelpótották.
ezen a napon a német XV. páncéloshadtest Dinant-nál
átlépte a Maas folyót, és a I(eist-páncéloscsoport egy- Y A Panzer IV harckocsi korai, rövid csövű ldveggel szerelt valto.
ségei is hídfőállásokat építettekki Sedan városánál. zatai hatékonyak voltak afrancia páncélosokkal szemben.
#'
{.rj -_*:
!
A Német katonák egy gránáttölcsérben keresnek menedéket az ellenséges tü.
zérségtámadása elől, t:rl3.'r
A franciák Sedannál rohamra küldték az I. és a 2. páncéloshad. l*,"..
osztáIyt, de a német XV. páncéloshadtest súlyos veszteségeket
okozva Visszaverte a támadókat. |e||emző, hogy a 2. páncélos-
hadosztály nem is tudott rendben felfejlődni az utakat eltorla-
szoló menekültáradat és a Luftwaffe állandó támadásai miatt,
a tankok szétszóródtak, és zilált hadrendben vették fel a har-
cot a németekkel.
Május 17 -re az A Hadseregcsoport csapatai St. Quentin vá-
rosától keletre elértékaz Oise folyót, és harc nélkül elfog-
lalták Brüssze1t'
III. Lipót belga király május 28'án feltétel nélkül letette
a fegyvert, kormánya Franciaországba, majd Angliába
menekült. Hitler egy mérsékelt,komoly nemzetközi ta-
pasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von
Falkenhausent neveZte ki Belgium katonai kormány.
zójána\<. Falkenhausennak sikerüIt a németek által
megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó
kormányzatot működtetnie itt. Említésre érde-
mes sikerrel lépett fel Göring és Himmler be-
folyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány el-
lenére is sikerült megakadályoznia a tömeges
éhínséget,sőt ellenállása nyomán a mintegy
90 000 belga zsidó kétharmada is túléltea
háborút.
sBN 978-963251135 1
llilililLilill[iltllllilll
3 :.tr-\
.$ :.. I