1.

A ROMANTIKA STÍLUSJEGYEI PETŐFI AZ APOSTOL CÍMŰ

MŰVÉBEN
Bevezetés
Romantika idején íródott mű (romantika: érzelemgazdag, pozitív jelentés, de lehet negatív
érzelgős is)

 Magyarországon 1820 után Kölcsey belső paradigmaváltása során – reformkor idejétől

 Utolsó egységes korstílus
 Klasszicizmussal ellentétben az egyénen van a hangsúly
 Organikusan való alkotás, deskriptív, klasszicizmus: mechanikus, preskriptív
 Fő stílusjegy: nosztalgia, individualizmus, liberalizmus, természetközeliség, diakrón
gondolkodás

Petőfi Sándor

 A magyar romantika meghatározó egyénisége, Petőfi-kultusz

 Első self-made man a magyar irodalomban
 paraszti származása ellenére megélhetési forrássá vált számára az irodalom, karriert
épített
 poeta doctus és poeta natus (lásd: Csokonai)
 Új irodalmi irány megteremtése (nemzeti irodalom)
 Stiláris jellemzők: egyszerű, tiszta, nyers, hatásos, természetes
 Műfaji, stiláris, formai összetettség
 Kettősség: népvezér – nép egyszerű gyermeke
 Több költői szerep (népvezér, látnok, próféta)

Tárgyalás
Cím
 Görög eredtű szó = egy eszme hírdetője
 Mediátor, prófétaszerep ~ Petőfi költői szerepe
 Elvárás: Petőfi azonosítható lesz a főhőssel

Műfaj
Kor elvárása: eposz (nemzeti identitás megteremtése érdekében)

 elbeszélő költemény – hangnemi elvárás: fennkölt, patetikus mű lesz  részben groteszk

hatású lesz

Versforma
Elvárás: felező 12-es – magyar identitás

Helyette jambikus lüktetés - idegenszerű (Shakespeare)

- nem egyforma sorok
Szereplők
Szilveszter
  Petőfi allegóriája
 Egy napon születtek és alacsony származás
 Mártírhalált hal, krisztusi sors
 Romantikus karakter
 Beszélő név: valami új kezdete

Többi szereplő háttérbe szorul, főhős mellett nem fontosak

Nincs név, nincs identitás

Tér
Sok ellentételezés - romantikus jelleg

Horizontális és vertikális ellentétek

Horizontális (kint-bent)

 szabadság – börtön
 utca – otthon
 Természet – város

Vertikális (fent-lent)

 börtön (lent) – szabadvilág (fent)

 álom – valóság
 Isten – ember szintje
 ablak – lent (társadalmi ellentét)

Köztés helyek, átjárók, összefoglalják a két térbeli ellentétezési alapok közepét

 padlás
 küszöb

Hangnem
Fennkölt elvárás nem teljesül, groteszk hatást keltő mű

Narráció
3-szor kezdődik el a mű és 2-szer fejeződik be – frusztráló megoldás

Szerkezet
Három kezdet (frusztráló hatás; cél: elgondolkodtatás)

 padlásszobai epizód (1-3. Ének): kiragadott rész a fordulópont

(Szilveszter kisfiának halála) előttről
 ,,propozíció" (témamegjelölés) (4. ének)
 Szilveszter életútjának tényleges kezdete
Két befejezés

 a cselekményt lekerekítő zárás, Szilveszter halála (19. ének)

 filozófiai, történelmi értelemben vett lezárás, Szilveszter hatása az
utókorra (20. ének)

Keresztelős jelenet
 kilóg a műből, pórias
 hangneme: komikus, groteszk, emelkedett helyett
 blaszfémia (szent dolog megbecstelenítése)
 névadás groteszksége

Szőlőszem allegóriája
 párhuzam A megvető példázatával
o ugyanúgy eszményi fejlődés, és mezőgazdasági metafora
Magvető (próféta), mag (tanítás)
 emberi, materiális aspektus: szőlőszem = Föld
(gömb: végtelenség; tökéletesség)
 időbeli aspektus: szőlő megérése: évek ~ Föld megérésére: évmilliók
 transzcendens, immateriális aspektus: szőlő napsugaraktól érik ~ Föld nagy lelkektől
érik
 végső cél: szüret = boldogság (nép megváltása, szabadság elnyerése)
 pozitívizmus megjelenése (emberiség fejlődése egy vallásként jelenik meg a műben)
Augustus Comte a gondolkodás megteremtője

Börtön epizód
 nem viszi előre a történetet (Toldi – farkaskaland)
 transzcendens állapot, őrület határa
 Szilveszter monológja
 képek: börtön ~ Szilveszter sorsa, halál; kismadárkák ~ remény megjelenése

Befejezés
 Petőfi három korszaka közül csak kettő él a köztudatban - a ,,népies költő", a
,,szabadság apostola" -, a ,,kísérletező költő" sajnos nem
 Számos verséből népdal lett